Szalma József
PEROVIĆ DR. SLOBODAN: TILTOTT SZERZŐDÉSEK (ZABRANJENI UGOVORI BEOGRAD,
SLUŽBENI
U
LIST
IMOVINSKOPRAVNIM ODNOSIMA, SFRJ,
1975.)
P e r o v i ć S l o b o d a n a belgrádi J o g t u d o m á n y i K a r professzora. A f i a t a l a b b professzorgenerációhoz t a r t o z i k . S z á m o s eddig megjelent m u n k á j á b a n si kerrel a l k a l m a z t a a szociológiai iskola módszereit a k ö t e l m i j o g k u t a t o t t területein. M i n d e m e l l e t t m e g m a r a d t
a j o g sajátos o n t o l ó g i á j a és a j o g
mellett. E z t t ö b b e k k ö z ö t t a z z a l is el tudta érni, h o g y a j o g i
normák
értelmezésénél n e m c s a k a klasszikus doktrináris módszerekből, h a n e m a n o r m á k egyenes v a g y t ö b b é kevésbé t o r z í t o t t vetületéből, a bírói gya k o r l a t b ó l indul k i . A T i l t o t t szerződésekben különösen kifejezésre j u t o t t a szerző régebben is sikeresen a l k a l m a z o t t módszere, mivel o l y a n kutatási
területről
van
szó, ahol el sem lehet képzelni a s z o k v á n y o s doktrináris, praxisszemlélet nélküli h o z z á á l l á s t . A monográfia szerződési
öt fejezetre tagolódik. A z első fejezetben a szerző a
akaratszabadság
korlátozásait
és fejlődésmenetét
taglalja.
A
m á s o d i k fejezet külön figyelmet szentel a k ö z r e n d (ordre p u b l i c ) foga l o m m e g h a t á r o z á s á n a k . A h a r m a d i k fejezetet a szerző a szerződés t á r g y á r a v o n a t k o z ó t i l a l m a k elemzésének szentelte. A negyedik fejezet a szerződés jogcímének
(causa)
tilalmaira
vonatkozik.
Végül
az
ötödik
fejezet
a
t i l t o t t szerződések jogi k ö v e t k e z m é n y e i t t á r g y a l j a . A
szerződésben
autonómiáján
fennálló a k a r a t s z a b a d s á g
(indeterminizmus),
sem
a
sem
az
szerződés
akarat
határtalan
alanyainak
minden
a k a r a t t ó l v a l ó megfosztásán, (determinizmus)
alapul, h a n e m egy elven,
amely számtalan
A
korlátozást
foglal m a g á b a .
régi r ó m a i
jogban
az
általános a k a r a t k o r l á t o z á s t a k ö t e l e z ő alakiság és a b o n i mores fogalma h a t á r o z t a meg. A k o r a i feudalizmus b a r b á r t ö r v é n y k ö n y v e i ( L e x Š a l i c a , Lex Ripuaria
stb.) az a k a r a t s z a b a d s á g o t
az archaikus
formalizmus,
szimbolizmus és a rituál kereteibe z á r t á k . A kései feudalizmus szerét a világi és a k á n o n j o g kettőssége j e l l e m e z t e . A X I I I .
a
jogrend században
működő első jeles francia jogász, P h i l i p p e de B e a u m e n o i r e szerint a szer ződéseknek a t ö r v é n y n é l n a g y o b b h a t á l y u k v a n , s a szerződő ezért tiszteletben kell t a r t a n i u k
feleknek
a szerződésbe foglalt kötelezettségeket,
k i v é v e , h a a szerződés egy tiltott cél megvalósítását s z o r g a l m a z z a . kánonjogi eskü a l a t t m e g k ö t ö t t szerződések a k k o r sem vesztették lyukat, h a ellentétben á l l t a k a világi, sőt a k á n o n j o g i
A
hatá
rendelkezésekkel
is. A X V I I . században élő francia D ó m a t szintetizálta az előtte megfo g a l m a z o t t elképzeléseket a szerződési szabadság k o r l á t a i r ó l . K ö z e l került a „közrend"
azaz „társadalmi
rendszer"
— mint á l t a l á n o s
korlátozási
mechanizmus f o g a l m á h o z . A burzsoá a k a r a t - a u t o n ó m i a - e l m é l e t
szerint a
személy a k a r a t a szuverén, s az ember természetes j o g a , hogy magánjogi viszonyait minden
külső a k a r a t o n
kívüli korlátozástól
függetlenül
ala
kítsa. A z a k a r a t egyedüli k o r l á t o z á s a a h a r m a d i k személy szabadságának sértetlenségében n y i l v á n u l meg. A X X . század elején az a k a r a t a u t o n ó m i a elméletét b í r á l a t alá helyezik ( G o u n ö t , Saleilles). A k r i t i k a t ö b b e k k ö z ö t t kiemeli,
hogy
az
akaratautonómia
elmélete
„Robinzonként"
személyt, i z o l á l t a n a társadalmi közegtől (család, társadalmi lások
kezeli
a
csoportosu
stb.). A z egyed a t á r s a d a l o m része s ez eleve a társadalmi
kor
l á t o z á s o k igénybevételét előlegezi. A szerző m e g á l l a p í t j a , h o g y az a k a r a t autonómia
nem egy a b s z t r a k t
szabadság
k o n c e p c i ó b ó l ered, h a n e m
á r u v i s z o n y o k felépítményeként alakul k i . A z a k a r a t a u t o n ó m i a
az
nélkülöz
hetetlen kelléke a n n a k a társadalmi rendszernek, a m e l y i k a m a g á n t u l a j donon és a m u n k a szabadságának formális prok'lamációján alapul. A szer ződési j o g b a n az a k a r a t a u t o n ó m i á j á t csakis a d o m i n á l ó termelési viszo n y o k o n keresztül szemlélhetjük. A piaci f o r g a l o m n a g y o b b szabadságát a nagyobb
szerződési
szabadság
követi,
a
forgalom
adminisztratív
bályozása leszűkíti a szerződési szabadságot. A z o n b a n n ó m i á j a minden
az a k a r a t
esetben k o r l á t o z o t t . Beszélhetünk a n n a k
tágabb határairól,
de sohasem abszolút
vagy
szuverén
sza auto
szűkebb
vagy
voltáról.
Ezek
után a szerző rátér a szerződési szabadság elve á l t a l á n o s k o r l á t o z á s a i n a k elemzésére, amelyben m e g k ü l ö n b ö z t e t e t t figyelmet szentel a jelentős p o l gári jogi t ö r v é n y k ö n y v e k n e k . A t ö r v é n y k ö n y v e k e t h á r o m c s o p o r t b a so rolja: az első c s o p o r t b a t a r t o z n a k
azok a törvénykönyvek,
amelyek a
szerződési szabadság á l t a l á n o s k o r l á t o z á s á t „ a k ö z r e n d és a j ó s z o k á s o k " f o g a l m á v a l h a t á r o z z á k meg (a francia C o d e civil, a S z e r b P o l g á r i T ö r v é n y k ö n y v , a S v á j c i K ö t e l m e k r ő l szóló T ö r v é n y k ö n y v és a C r n a G o r a - i Vagyonjogi T ö r v é n y k ö n y v ) ; a második csoportba azok a
törvényköny
v e k t a r t o z n a k , a m e l y e k általános szerződésszabadsági k o r l á t k é n t c s a k „ a j ó s z o k á s o k a t " e m l í t i k (a N é m e t és az O s z t r á k polgári
törvénykönyv);
a h a r m a d i k csoportban a z o k a t a t ö r v é n y k ö n y v e k e t t a l á l h a t j u k , a m e l y e k általános k o r l á t k é n t „ a szocialista közösség s z a b á l y a i t " helyezik előtérbe (a szovjet, lengyel, m a g y a r és csehszlovák polgári t ö r v é n y k ö n y v ) . A tör-
téneti és jogösszehasonlítási elemzést k ö v e t ő e n a szerző r á t é r a szerződési szabadság elve általános és különös k o r l á t o z á s a i n a k k u t a t á s á r a , mégpedig a h a z a i jogi s z a b á l y o k r a és bírói g y a k o r l a t r a a r á n y u l ó figyelemmel. A z általános k o r l á t o z á s o k k ö z ö t t részletesen elemzi az egyenértékűség elvé nek megvalósítását (a felén túli sérelem, az uzsoraügyletek, j a v a k szabad
f o r g a l m a , a túlmértékű
kamatszolgáltatással
az
anyagi
e l l á t o t t köl
csön, a k ö z v e t í t ő i p r o v í z i ó szabályain keresztül), a v a d h á z a s t á r s a k
kö
zötti v a g y o n j o g i v i s z o n y o k k o r l á t o z á s a i t , a személyi szabadság k o r l á t o zásait a házasságkötés aktusánál, a munkajogi v i s z o n y o k területén
fel
merülő személyi s z a b a d s á g k o r l á t o z á s o k a t , a l a k á s v i s z o n y o k k i a l a k í t á s á r a v o n a t k o z ó k o r l á t o z á s o k a t , a lemondást, a szerződési jogosultságokról és kötelezettségekről. A különös szerződési s z a b a d s á g k o r l á t o z á s ö k k ö z ö t t a k ö v e t k e z ő újszerű szisztematizáció a l a p j á n t á r g y a l j a a releváns kérdése k e t : a szerződéskötési aktusra v o n a t k o z ó k o r l á t o z á s o k (kötelező szerző déskötés, h a r m a d i k személy j ó v á h a g y á s a , a szerződő a l a n y k i v á l a s z t á s a ) , a z o k a szerződési s z a b a d s á g k o r l á t o z á s o k , a m e l y e k a szerződés vonatkoznak
( t ö r v é n n y e l e l ő i r á n y z o t t k ö t e l e z ő szerződési
csatlakozási szerződések); a p a c t a sunt servanda
tartalmára
rendelkezések,
szabályára
vonatkozó
k o r l á t o z á s o k ; a szerződés a l a k i s á g á r a v o n a t k o z ó k o r l á t o z á s o k . A fejezetet a szerző a szerződési szabadság h a t á r a i r a
érvényes általános
következ
tetéseivel z á r j a le. A
második
fejezetben
a szerző
a közrend
( o r d r e public)
rendkívül
b o n y o l u l t f o g a l m á v a l f o g l a l k o z i k . E g y sajátos klasszifikáció alapján
át
tekintést nyújt az idevágó gazdag (főleg f r a n c i a ) jogi i r o d a l o m b a n
fel
merülő elméletekről. E l e m z i a z o k a t a v é l e m é n y e k e t , a m e l y e k lehetetlen nek t a r t j á k a k ö z r e n d f o g a l m á n a k m e g h a t á r o z á s á t ( M o r a n d i e r , P a s c a n u , Demogue, J o s s e r a n d , J a p i o és R u e ) , m a j d r á t é r a r r a az elméletre, amely a közrend
a l a p v e t ő jellegzetességeiről t a r t számot
(Planiol-Ripert, Beu-
dant, Louis L u c a s , B a u d r y - L a c a n t e t i n e r i ) . E z e k után b e m u t a t j a az a n a l i tikusok v é l e m é n y k ö r é t , a k i k a k ö z r e n d f o g a l m á t a k ö z r e n d
törvényei
nek v a g y t ö r v é n y s z a b á l y a i n a k felsorolásával, v a g y általános
meghatáro
zásával kísérelték k ö r ü l h a t á r o l n i
(Merlin, Toullier, Demant,
Marcadé,
Larombiére, Aubry
Demolombe, Laurent,
et
Duranton,
Rau,
Houqes-
F o u r c a d e ) . Végül előtérbe helyezi a z o k a t az elméleteket, a m e l y e k a k ö z rend fogalmát a szintetikus módszer a l a p j á n h a t á r o z z á k meg (VareillesSomniiéres,
Alglave, Capitant,
Duguit,
Marmion). A
fejezet
végén
a
szerző megkísérli m e g h a t á r o z n i a k ö z r e n d , m i n t általános szerződési sza badságkorlátozási
intézmény
fogalmának
meghatározását.
A
közrend
azon elvek összessége, amelyen egy j o g i l a g szervezett társadalmi ség fennállása és t a r t a m a alapul, amely o l y a n m e g h a t á r o z o t t
közös
társadalmi
n o r m á k b a n n y i l v á n u l meg, amelyeket a szerződő feleknek egymás közötti v i s z o n y u k b a n tiszteletben kell t a r t a n i o k . A f o g a l o m m e g h a t á r o z á s t
köve-
tőén a szerző részletesen b o n c o l j a a n n a k elemeit: a fennforgó
társadalmi
és jogi e l v e k e t , a k ö z r e n d (jogi és m o r á l i s ) s z a b á l y a i n a k k é n y t e t ő ( i m p e r a t i v ) jellegét, a k ö z r e n d ( k o n k r é t t a r t a l m á n a k ) időtől és helytől függő viszonylagosságát (tehát a k ö z r e n d „időszerűségét"), s a k ö z r e n d
fogal
m á n a k érték-elemét, a m e l y a szerződési j o g b i z t o n s á g o t szorgalmazza, h o g y e fogalommeghatározásnak
gyakorlati
alkalmazhatóságát
felfokozza,
a
szerző j a v a s o l j a , h o g y egy k o n k r é t szerződés közrenddel v a l ó összhangját a szerződés t á r g y á r a és j o g c í m é r e (causa) v o n a t k o z ó t i l a l m a k figyelem bevételén keresztül kell szemlélni. I l y m ó d o n a k ö z r e n d f o g a l m á n a k á l t a lános m e g h a t á r o z á s a sem sérti a j o g b i z t o n s á g elvét, mivel a t i l t o t t j o g c í m és t á r g y k o n k r é t k r i t é r i u m o k a t
is nyújt
a szerződés
érvénytelenségének
megállapítására, k i z á r j a a túlságosan széles értelmezést, s egyúttal k o n k rét t á m a s z t is nyújt
a gyakorlóbíró munkájához.
A b í r ó a causa s a
t á r g y révén bejut a szerződő felek „lelkiismeretébe", s ily m ó d o n nyebben
megállapíthatja
a
szerződés
érvényességét
avagy
köny-
érvénytelen
ségét. A f o g a l o m m e g h a t á r o z á s egyúttal nem merev, ellenkezőleg, m e g f e lelő, tág teret nyit egy k o n k r é t érvénytelenségi j o g v i t a különlegességei nek figyelembevételére. A h a r m a d i k fejezet a szerződés t i l t o t t t á r g y á v a l f o g l a l k o z i k . A szer ződés t á r g y a f o g a l m á n a k m e g h a t á r o z á s á n á l figyelemmel v a n a r r a a régi és egyúttal mindig aktuális v i t á r a , a m e l y a szerződés t á r g y á t megkísérli elhatárolni a szerződés t a r t a l m á t ó l . Leszögezi, h o g y a szerződés
tárgyát
mindig v a l a m i l y e n adás, szolgáltatás v a g y tevékenységtől v a l ó t a r t ó z k o dás képviseli, m í g a szerződés t a r t a l m á t a szerződő felek k ö z ö t t i j o g o k és kötelességek h a t á r o z z á k meg. A t á r g y m i n d i g v a g y o n i jellegű. A szer ződés t á r g y á r a v o n a t k o z ó t i l a l m a k a t a k ö v e t k e z ő csoportosítás t á r g y a l j a : a t á r s a d a l m i és m a g á n t u l a j d o n b ó l , a z a z a p o l g á r o k ból eredő t i l a l m a k ,
az egyes dolgok
természetéből
alapján
tulajdoná
eredő t i l a l m a k ,
az
egyes szolgáltatások és tevékenységek természetéből eredő t i l a l m a k . A negyedik fejezetben a szerző a t i l t o t t j o g c í m e t k u t a t j a . K ü l ö n ö s f i gyelmet
szentel
a
jogcím
(v.
jogalap)
fogalmának
meghatározására.
E l e m z i D ó m a t ( X V I I . század) klasszikus causa-elméletét, az antikauzist á k c a u s a - b í r á l a t á t , m a j d a s z u b j e k t í v és o b j e k t í v
fogalommeghatározás
híveinek v é l e m é n y é t ; k i t é r az a l a n y i - t á r g y i elméletre ( M a u r y , C a p i t a n t ) . V é g ü l a szerző a l á t á m a s z t j a H e n r y
C a p i t a n t , k i v á l ó franaia
teoretikus
véleményét, a m e l y szerint a causa az a jogi cél, a m e l y n e k megvalósí tására t ö r e k e d t e k a szerződő felek, p l . adásvételnél a tulajdonjog
meg
szerzésére, v a g y haszonbérletnél a bérlendő o b j e k t u m bérlő általi rendel tetésszerű b i r t o k l á s a stb. B i z o n y o s esetekben a causa f o g a l o m k ö r é b e szub j e k t í v elemek is vegyülnek, különösképpen
az ingyenes
szerződéseknél
(pl. ajándékozás, ingyenes letét, k a m a t n é l k ü l i k ö l c s ö n ) , amelyeknél tehát jelen v a n az animus donandi, v a g y az intentio liberális elve. E z e k n é l a
szerződéseknél a j o g a l a p a szerződő
fél azon szándékában
mutatkozik
meg, h o g y a másik szerződő fél részére v a l a m i l y e n szolgáltatást
vagy
hasznot biztosítson. E z a szándék, m i n t s z u b j e k t í v elem, a k k o r nyer jogi r e l e v a n c i á t , ha
erkölcstelen
vagy
tiltott
indítékként
mutatkozik
meg.
E z e k után a szerző részletesen t á r g y a l j a a j o g a l a p r a és a j o g i l a g releváns i n d í t é k o k r a v o n a t k o z ó t i l a l m a k a t . K ü l ö n ö s figyelmet szentel a t i l t o t t j o g c í m r e v o n a t k o z ó h a z a i és külföldi bírói g y a k o r l a t n a k . A m o n o g r á f i a ö t ö d i k fejezete a t i l t o t t szerződések megkötéséből eredő jogi s z a n k c i ó k r a v o n a t k o z i k . T á r g y a l j a a szerződés semmis, mivel sérti a közrend konkrét
(ordre public) szabályait. A
jogi
követelményeit,
különös
szerző elemezvén a semmisség
figyelmet
szentel
a
semmisségre
v a l ó h i v a t k o z á s n a k és a kártérítésnek. F i g y e l e m r e m é l t ó az az analízis, a m e l y útján a szerző v á l a s z t k í v á n adni a r r a a v i t a t o t t kérdésre, h i v a t k o z h a t - e a rosszhiszemű szerződő fél ( a z a z az a szerződő fél, a k i n e k a szerződés megkötésének p i l l a n a t á b a n
tudomása
v o l t a szerződés semmis
v o l t á r ó l ) a semmisségre. A h a z a i bírói p r a x i s nem egyöntetű ezen a t e rületen. A szerző elemzi a restitutio i n integrum m ó d o z a t a i t . S í k r a s z á l l amellett, h o g y k i r í v ó közrendsérelem esetén nem kell engedélyezni a k ö l csönös s z o l g á l t a t á s o k visszaszolgáltatását, t e h á t az e l ő z ő h e l y z e t vissza állítását, h a n e m hasonlóan a szocialista polgári t ö r v é n y k ö n y v e k
megol
dásaihoz, a bíróság n á l u n k is e l k o b o z h a t j a a szolgáltatás t á r g y á t (egyen lőre amíg nincs idevágó h a t á l y o s j o g s z a b á l y a C r n a G o r a - i V a g y o n j o g i T ö r v é n y k ö n y v 6 0 0 . szakasza által n y ú j t o t t j o g s z a b á l y a l a p j á n ) . A z előző h e l y z e t visszaállítási kötelezettsége mellett a t i l t o t t szerződés jogi k ö v e t kezményei k ö z é sorolható a kártérítési kötelezettség is, a m e l y a rossz hiszemű felet terheli, s a kártérítés a j ó h i s z e m ű fél i n d o k o l t
kérelmére
ítélhető meg, p l . ha a szerződés megsemmisítése és az előző h e l y z e t vissza állítása f o l y t á n v a l a m i l y e n k á r t Perovié
Slobodan
professzor
szenvedett. monográfiája
polgári
jogi
irodalmunk
egyik k i e m e l k e d ő a l k o t á s a . A szerző e m u n k á j á t n é h á n y éves alapos k u t a t ó m u n k a u t á n tette k ö z z é . E g y jelentős területet ölelt fel, a t i l t o t t szer ződések
elméletileg
és
gyakorlatilag
egyaránt
rendkívül
szövevényes
p r o b l é m a k ö r é t . E területen a k ö n y v e g y a r á n t fog útmutatásul szolgálni m i n d a bírósági g y a k o r l a t , m i n d az elmélet, m i n d a t ö r v é n y h o z á s i t e v é kenység művelői részére
— t e k i n t v e , h o g y e g y a r á n t érinti a h a z a i és az
összehasonlító j o g i , t ö r v é n y h o z á s i , g y a k o r l a t i és elméleti
szempontokat,
megfelelő elméleti körültekintéssel, elemzéssel, szintézissel és elfogadható ö n á l l ó j a v a s l a t o k k a l . A m ű jelentősen h o z z á j á r u l t m á n y o s eredményeinek
gazdagításához.
a polgári j o g t u d o
