A Miskolci Egyetem Közleménye A sorom. Bányászat, 60. kötet, (2001) p. 87-92 „Perlit,
a
környezetbarát
magyar
ásványi
nyersanyag"
tudományos
konferencia
PERLIT TERMÉKEK FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEI AZ ÉPÍTŐIPARBAN Regenhart Péter főmérnök, főtechnológus R&M Építő és Szigetelő Kft.
A nedves környezetben lezajlott vulkáni tevékenység során keletkezett üvegfázisú nyers perlit kőzet őrleményének 900 - 1200 °C-on hevítésekor eredeti térfogatának 15 - 20-szorosára duzzad, a duzzasztási hőmérséklet függ a nyers kőzet összetételétől, a feldolgozási technológiától és az elémi kívánt végtermék minőségétől is. A duzzasztás a kőzetben lévő természetes víztartalom, mint hajtóanyag következtében játszódik le, az őrlemény eredeti - 1 3 0 0 kg/m 3 testsűrüsége 40 - 200 kg/m 3 -re csökken. Az így előállított duzzasztott perlitből osztályozással nyert minőségek az MSZ 16015 sz. magyar szabványban találhatók. Említenünk kell még a perlit granulátumot, amelyet természetes vagy szintetikus szerves habosító anyag hozzáadása útján nyernek. Az alábbiakban részletezett műszaki jellemzők kölcsönzik a duzzasztott perlitnek azokat az igen kedvező tulajdonságait, amelyek sokoldalú ipari felhasználást tesznek lehetővé: • • • • • • •
nem éghető, alkalmazási hőmérséklet határa magas, hővezetési tényezője viszonylag alacsony, tehát jó hőszigetelő, jó hangelnyelő anyag, nem rothad, rovarok és rágcsálók nem támadják meg, nem tartalmaz semmilyen mesterséges adalékot, természetbarát, a talajba visszakerülve javítja annak minőségét.
Regenhart
Péter
A duzzasztott perlit ömlesztett formában is széles körűen felhasználható, de a belőle nyert tovább feldolgozott termékek alkalmazása is sokrétű, mint azt a következőkben részletezzük.
1.
ÖMLESZTETT PERLIT
Épületek padló-, födém-, fal-, tetőszerkezeteiben és kéményeken hő- és hangszigetelő rétegként vagy lépéshang-gátlásra. Ezeknél a felhasználási módoknál ki kell emelni az ömlesztett duzzasztott perlitnek a konfekcionált hőszigetelő termékekkel szemben azt az előnyét, hogy raktározási helyigénye kisebb, a felhasználáskor nincs szabás, megmunkálás, így szabási veszteség sincs.
1.1.
Hőszigetelő vakolatok és habarcsok adalékanyagaként Itt elsősorban az épületek külső falainak hővédelmére alkalmas szárazkeverékekről van szó, amelyek víz hozzáadásával akár hagyományos, akár szórt technológiával felhordhatók. Ma már hazánkban jó néhány épületszigetelési rendszer teijedt el, amelyek alkalmazásával meglévő régi épületek hőszigetelése (német szóhasználattal a Vollwarmeschutz) is megoldható úgy, hogy megfeleljenek az MSZ 14-140 sz. szabvány „K" tényezőre vonatkozó követelményértékének. Ezen épületszigetelési rendszerek szinte mindegyikének eleme a perlit adalékos hőszigetelő vakolat, amellyel esetenként - jobb falazó anyagok felhasználásával - önmagában, külön hőszigetelő réteg nélkül is elérhető a megkívánt „K" tényező.
1.2
88
Könnyű és száraz esztrichek adalékanyagaként
Perlit
1.3.
Tűzvédelmi
termékek felhasználási
bevonatok
lehetőségei
az
építőiparban
adalékanyagaként
Szilikátszálakkal kombinálva, vízüveg kötőanyaggal. Ezek a bevonatok hagyományos vagy szórt technológiával egyaránt felhordhatok, céljuk az adott épületszerkezeti elem tűzállósági határértékének növelése.
1.4.
Hőszigetelő és
tűzálló könnyűbetonok adalékanyagaként
Ezek a betontípusok aluminátcement kötőanyaggal készülnek, felhasználási területük ipari kazánok, kemencék és egyéb hőhasznosító berendezések olyan részei, ahol az üzemi hőmérséklet J 1100 °C. Itt tehát e különleges betonoknál nemcsak szilárdsági, hanem egyidejűleg hőmérséklet igénybevételi követelmény is van. Minden ilyen típusú betonra különleges üzembe helyezési követelmények érvényesek, vagyis programozott kiszárítás és felfűtés után lehet csak üzemszerűen használatba venni azokat. Mivel a felfűtés során a kötőanyag hidraulikus kötésből adódó szilárdságát 400 °C körül elveszti, viszont a keramikus kötés később alakul ki, ezért ilyenkor a szerkezet még nagyon érzékeny a mechanikai igénybevételre, pl. a hőtágulás hatásaira is. A megfelelő, előírás szerinti felfűtés után természetesen ezek a tűzálló hőszigetelő betonok kiválóan megfelelnek az üzemi körülményeknek.
1.5.
Habbeton adalékaként műanyag- vagy üvegszál erősítéssel
1.6.
Ipari oxigéngyári berendezéseken szigetelés céljára
hézagkitöltő hidegtechnológiai
Itt általában olyan berendezésekről van szó, ahol az adott térben különböző csővezetékek is vannak, emiatt a szokványos hidegszigetelési módokkal csak rendkívül bonyolult módon lenne megoldható a probléma. Ilyenkor a teljes teret az ömlesztett duzzasztott perlittel töltik ki. A töltőnyílás mindig a legmagasabb ponton van, ahol lehetőség nyílik a berendezésen jelentkező dinamikus hatások következtében lassan tömörödő szemcsehalmaz későbbi utántöltésére is.
89
Regenhart
1.7.
Duplafalú, folyékony szigetelőrétegeként
Péter
gáztároló
tartályok
hidegtechnológiai
Ezeknél a nagyméretű hengeres vagy gömb alakú tartályoknál a két, párhuzamos felület közé kell az ömlesztett duzzasztott perlitet betölteni. Mivel azonban minden hidegtechnológiai szigetelésnél páradiffúziós hatásból adódó páralecsapódási veszély áll fenn, amely pára az igen alacsony hőmérséklet miatt nemkívánatos jégképződéssel járhat, az ilyen típusú szigetelésnél a perlit szemcseréteget közömbös gázzal, többnyire nitrogénnel szellőztetik át, amely a páralecsapódást megakadályozza.
1.8.
Szűrésre
az
élelmiszeriparban
1.9.
Talajjavításra
a
2.
TOVÁBB
FELDOLGOZOTT
növénytermesztésben
PERLIT
TARTALMÚ
TERMÉKEK
2.1.
Perlit
paplan
(polietilén
zsákba
töltött
ömlesztett
perlit)
Ezt a terméket főleg födémszigetelésekhez alkalmazzák.
2.2.
Perlit csőhéjak és tégla, hőkezeléssel állítanak elő
amelyet
vízüveg
kötőanyaggal,
Felhasználása azonos a thermalit csőhéj idomok és téglákéval: csővezetékek és sík oldalfalú tartályok meleg technológiai hőszigetelése [800 °C üzemi hőmérsékletnél.
90
Perlit
2.3.
termékek felhasználási
lehetőségei
az
építőiparban
Rioporit csőhéjak és tégla Amelyek agyagkötésű tűzálló termékek, a perlit és thermalit idomokkal azonos felhasználási területtel, de magasabb, 900 illetve 1200 °C alkalmazási hőmérséklethatárral.
2.4.
Bitumoperlit (ömlesztett és lap formában) Főleg tetőszigeteléseknél alkalmazott termék.
2.5.
Gipszperlit lapok Hidraulikus kötésssel (gipsz), duzzasztott perlit adalékkal. Kiválóan alkalmasak válaszfal építésére, mivel igen kedvező hőszigetelő és hanggátlási tulajdonságokkal rendelkeznek.
2.6.
Szuperlit tűzálló anyagperlithab granulátum adalékkal Hidraulikus kötésű, aluminátcement kötőanyaggal gyártott, formázott termék. Ipari berendezések magas hőmérsékletű felületeinek hővédelmére, 1200 °C alkalmazási hőmérséklethatárral.
2.7.
Szipernit lapok Duzzasztott perlit adalékkal, azbesztszálak bekeverésével, hidraulikus kötőanyaggal. Felhasználási területe a gipszkarton lapokéhoz hasonló, azonban tűzállósága annál lényegesen kedvezőbb.
2.8.
Multizol lapok Papíriszap, duzzasztott perlit adalék, lúgálló üvegszálak, képezik alkotó elemeit, kötőanyaga hidraulikus (cement).
91
Regenhart
Péter
A duzzasztott perlit ipari felhasználásáról szólva szeretném hangsúlyozni, hogy az elhangzottak biztosan nem teljes körűek, de külön kiemelném, hogy a felhasználás lehetőségei viszont szinte korlátlanok. Bár a megemlített termékek egy részét ma nem gyártják, az egyébként kiváló tulajdonságokkal rendelkező szipernit pedig azbeszt tartalma miatt a mai környezetvédelmi előírások miatt nem is gyártható. Ugyanakkor meggyőződésem hogy a műszaki és gazdasági szakemberek összefogásával egyes régi, jól bevált, de ma nem gyártott termékeket ismét érdemes lenne javított minőségben a piac rendelkezésére bocsátani. Egészen biztos, hogy a kiváló magyar perlitből akár az angolszász szigetelési technikában elteijedt kalciumszilikát termékekhez hasonló tulajdonságú szigetelőanyagokat lehetne gyártani, vagy a habüveg kiváltására is alkalmas perlit tartalmú szigetelőanyag kifejlesztése sem lenne lehetetlen, arról nem is beszélve, hogy úgy a kalciumszilikát, mint a habüveg csak importból szerezhető be, nagyon magas áron. Természetesen a fejlesztés pénzbe kerül, de ma a kelleténél jóval több külföldön gyártott hő- és hidegtechnológiai szigeteléshez szükséges terméket importálunk, holott olyan értékes alapanyaggal rendelkezünk, mint a magyar perlit, amelynek felhasználása hazánkban ma messze nem éri el azt a szintet, amelyre lehetőségünk lenne. Bízom benne, hogy a szakterületen dolgozó kiváló szakemberek összefogásával el tudjuk émi a mainál jóval hatékonyabb perlit hasznosítást hazánkban.
92
