Pénzügyi tervezés GR: Horváth Zoltán Cashflow Mérnökkel beszélgetek a stúdióban. Pénzügyi tervezésről lesz szó a következő percekben. Meglehetősen vaskos témának és nehéz témának tűnik ebben az időszakban. Azt látni, hogy a deviza mozgások miatt nagyon kiszámíthatatlan az, hogy egyáltalán, nem hogy hónapról-hónapra, de hétrőlhétre hogyan alakulhat vajon egy-egy cég bevétele. Főleg hogy ha még exporttal vagy importtal is foglalkozik. Mi a lényege a jelenlegi időszakban a pénzügyi tervezésnek, milyen módon lehet hatékonyabbá tenni, hogy ha tényleg szeretnénk a jövőnket megtervezni egy cégen belül. HZ: A pénzügyi tervezés ez egy ilyen szívem csücske téma. Ugyanis ez az, ami előreláttatja a cégvezetőt. A pénzügyi tervezés bár rendkívül hatékony eszköz tud lenni, de én azt látom, azt tapasztalom sajnos, hogy nagyon kevesen alkalmazzák. Most a válság időszaka alatt nagyon sok olyan megjegyzést kapok ezzel kapcsolatban, hogy hát ilyen időszakban nem is lehet tervezni. Én meg azt gondolom, hogy pont ez az az időszak, amikor aztán véresen komoly játék ez a pénzügyi tervezés. Ugyanis mi történik? A pénzügyi tervezés során előre felrajzolunk egy pályát pénzügyi szempontból, amin a cég végig fog haladni, és hogyha van egy ilyen megrajzolt
pálya, akkor tudjuk érzékelni az ettől való
eltérést. Ha viszont nincs ilyen terv, nincs bevételi terv, nincs kiadási terv, akkor útközben csak haladunk a nagy ködbe, és nem fogjuk tudni, hogy most az amennyi bevételt szereztünk, vagy amennyi kiadást eszközöltünk, az most jó, nem jó, kellő mennyiségű, nem kellő mennyiségű, mi lesz ebből. Tehát a lényeg az az, hogy a tervezés az mindig ugye a jövőbe néz, és annyira lesz jövője egy cégnek, amennyire megteremti a vállalkozó ezt a jövőt. GR: Haladjunk akkor sorban, ha a bevételeket nézzük meg, mire kell vajon odafigyelni a jelenlegi időszakban a tervezésnél. Jobb, hogy ha mondjuk szakaszokra osztjuk, tehát hónapról-hónapra azt, hogy mit szeretnénk elérni, és utána felülvizsgáljuk ezeket.
Vagy talán ajánlatos most már kéthetenkénti felülvizsgálatnál, ne adj' isten a hetente lévő felülvizsgálat. Mi lehet javasolt ebben az időszakban? HZ: Én mindenképpen azt javasolnám, hogy a tervezést azt mondjuk év végéig legalább csinálja meg a cég. Ez lehet lebontva, sőt kell is hogy le legyen bontva havi termelési értékekre, és ezt viszont nagyon szoros kontroll alatt kell tartani. A szoros kontrollt én itt minimum heti rendszerességű kontrollt értem, ez azt jelenti, hogy heti szinten figyelem, hogy mennyire teljesülnek a tervszámok, mennyire térünk el, és időben tudjak korrigálni, időben tudjak mondjuk kiadásokat csökkenteni, hogy ha mondjuk elmaradunk a tervszámoktól. GR: Ha már itt a kiadások kerültek szóba, akkor kiadást hogy lehet tervezni? Nyilván, hogy ha valamelyest gyengül a forint, vagy ne adj' isten pár napig erősödik, annyira hektikus, annyira változó minden, hogy épp ésszel talán tényleg, főleg a régi vágású cégvezetőknek, talán nehéz lehet átszokni erre. HZ: Nem egy könnyű szakasz, amiben élünk. Viszont ennek is meg vannak a törvényszerűségei. Gondolok itt arra, hogy ha egy cég nem tud több pénzt költeni hosszú távon, mint amennyit beszedett. És én arra gondolok, hogy a kiadásokat mindenképpen a bevételek alá kell tervezni. Én azt gondolom, hogy egy ilyen kiszámíthatatlan szakaszban, hát jó hogy ha van ott egy jelentős különbözet a tervezett kiadások és a tervezett bevételek között. Hogy legyen egy kis tartalék, hogy ha netántán rossz irányba haladnak a dolgok. Ne azonnal legyen végzetes hatása, hanem tudjunk, legyen egy kis időnk korrigálni. GR: Akkor így is lehet vajon kezelni a csökkenő piacot, vagy így kell kezelni jobban mondva? HZ: Én azt gondolom, hogy így kell. Nagy csodák nincsenek, hogy ha 100 Ft a bevételem, nem tudok 120-at költeni. Vagy ha megpróbálom ezt csinálni, akkor nagyon gyorsan fejre állok. Lásd ugye sajnos az ország hasonló helyzetben van az elmúlt évtizedekben, nem nagyon volt pozitív szaldója a költségvetésnek.
És hát most elég nagy problémát, ennek isszuk meg most a levét. Tehát ez cégre sokkal gyorsabban elkövetkezik. Ha egy cég tartósan, hónapokon keresztül többet költ, mint amennyi a beszedett pénz, hacsak nincsenek hosszútávú nagy mennyiségű tartalékai, akkor nagyon gyorsan fejre fog állni. GR: Hogyan lehet vajon mégis a válság közepette kalkulálni? Nyilván azt mondja az ember, hogy munkaerőt a legvégső esetben küld el, hogy ha költséget akar csökkenteni. Rendelésállományról nem szeretne lemondani, még akkor is, hogy ha egyfajta áthidaló megoldást kell a fizetési határidő teljesítésig, tehát a fizetési teljesítésekig elviselnie. Ugyanakkor egyre-másra jönnek a hírek, hogy az idei első negyed évben gyakorlatilag az utóbbi éveket visszanézve rekordot döntött a cég felszámolások száma, és hát a fizetési határidő is egyre-egyre tolódik kijjebb. Van-e egyáltalán optimális fizetési határidő, amely felett már érdemesebb elgondolkodni azon, hogy azzal az ügyféllel inkább megszakítom a kapcsolatot, mert ha így fizet, akkor valójában nem fizet. HZ: Igen, ez egy ilyen örök dilemma, ugye egy válság csökkenő piacokat jelent. És csökkenő piacokban tanácsadók is, meg igyekszik a média is ebben társ lenni, azt sulykolja, hogy hát növeld az árbevételt, növeld a piaci jelenlétet. Ez teljesen rendben is van, csak van itt egy csapda lehetőség. Ugye hogy ha erőltetem azt, hogy eladjak, de nem figyelek oda arra, hogy eladjak olyan vevőnek, aki mondjuk ki is tudja fizetni az árut, akkor megintcsak csapdába tudok kerülni olyan módon, hogy hiába növeltem meg az eladásaimat, hogyha ez a pénz nem folyik be, akkor az ugyanúgy végzetes lesz. Van egy cég, akivel dolgoztam külföldön, például lefelezte az árbevételét, de azt mondta, hogy csak azokat a vevőit tartotta meg, amelyek viszont tudnak fizetni, tudnak és hajlandók fizetni, mert azt mondta, hogy ha ő egyedül marad – ez egy 100 fős cég egyébként –, és azt mondta a tulajdonos, hogy ha ő egyedül marad a cégben, akkor is túl fog érni ez a cég. Kérdés, hogy meddig kell visszavágni itt a dolgokat, és ő azt mondta, hogy inkább fele árbevételen megy most egy ideig. Csak legyen fizetés, tehát kapja meg a pénzt a vevőitől.
GR: Az elmúlt hetekben állítólag, főleg a kelet-európai térségre nézve, elterjedt az informatikai beszállítóknál, elosztóknál, hogy már azokat a 2-3 hónapos, vagy egyes esetekben 4 hónapos átfutásokat nem finanszírozzák a nagyobb cégek, és előre készpénzben kérik sok esetben kisebb cégektől a vételárat, főleg személyi számítógépeknél van állítólag ez elterjedve. Ilyen helyzetben mit csinálhat vajon egy kis-közepes vállalkozás vezetője? HZ: Ez egy borzasztóan nehéz helyzet. Tehát nem mindegy hogy 40 napra kell fizessek vagy azonnal. A kettő közötti különbözet az egy óriási pénzösszeget jelenthet a cég számára. És mondjuk, hogy ha egy cég átlagosan 60 napra szedi be a vevőitől a pénzt, illetve mondjuk úgy, hogy akkor a vevő ugye átlagosan 60 napra fizet a cég számára, most hogy ha ezt lecsökkentjük azonnali, tehát nulla napos fizetésre. Tehát ez a 60 napnyi összeg, ez akár több 10 millió is lehet, és ezt valakinek finanszírozni kell. És pont a mai időszakban a bankok nem tolonganak abba az irányba, hogy finanszírozzák a cégeket. Én azt gondolom, hogy egy cégvezetőnek nagyon észnél kell lenni a tekintetben, hogy a likviditását hogyan tartja életben. Van néhány eszköz, amivel tud játszani. Például, csökkenti a készleteit, gyorsabban szedi be a vevőitől a pénzt, lassabban fizet a szállítóknak. Több ilyen eszköz is van egy cégen belül. Alapvetően ugye levághatja a kiadásait. Lényeg az, hogy mindenképpen, tehát itt a tervezést hoznám megint előtérbe, hogy mindenképp ez egy tervezett folyamat kell hogy legyen. Tehát át kéne gondolni, hogy az elkövetkező hónapokban, ha a legrosszabb verzió lesz a piacon, nagyon visszaesik a kereslet, nagyon visszaesik a fizetőképes vevői kör, akkor mit fogok csinálni. Mi van, hogy ha nem annyira esik vissza, mi van hogy ha esetleg normális működéssel tudunk tovább haladni. Jó ezeket átgondolni előre, hogy ne érjen meglepetés, amikor ott vagyunk már benne a sűrűjében, akkor nem biztos, hogy lesz időnk kezelni a dolgokat. GR: Megfordítva, jó ötlet ez egyáltalán vagy életképes ötlet, hogy én azonnal kérem az ellenértékét az árumnak?
HZ: Az én szempontomból jó ötlet, kérdés, hogy a piac mennyire vevő erre. Tehát ugye ezzel nagyon sok vevőt tudok veszíteni. Mindenképpen javasolt most szigorítani a fegyelmet a vevői oldalon is. És azok a vevők, akik nem jól fizetnek, vagy fizetési fegyelmük ugye nem a legjobb, hát őnáluk én szigorítanék mindenképpen, és azt tudva, hogy esetleg elveszítem őket. És a régi jó vevőimnél én ezt nem befolyásolnám, vagy nem változtatnám meg. Vagy ha lehet, akkor tárgyalásos alapon csak. De mondjuk én a régi jó vevőimet azt békén hagynám ilyen szempontból, azok akik linkebbek azoknál lehet ilyesmi szigorítás, tudva azt, hogy esetleg elmegy és megsértődik. Hát oké, de most a túlélés azt azt kívánja, hogy minden pénzt kapjunk meg. GR: Horváth Zoltán Cashflow Mérnököt hallották, folytatjuk még ezt a sorozatot.
