Pénzügyi ismeretek részéhez készíttetett tananyag

A Közbeszerzések Tanácsa által a közbeszerzési referens szakképesítés (OKJ 54 343 03 0000 00 00)

Közbeszerzési vonatkozású gazdasági és pénzügyi tevékenység szakmai követelménymoduljának

Pénzügyi ismeretek részéhez készíttetett tananyag 2009. novemberi lezárás

Szerzı: Koháriné dr. Papp Edit Lektor: Lilliné Fecz Ildikó

1

1. A közbeszerzések makro- és mikroökonómiai összefüggései 1.1. Nemzetgazdaságtani alapismeretek1 A nemzetgazdaság valamely ország anyagi, emberi, természeti erıforrásainak, javainak, szolgáltatásainak és azok kapcsolatainak rendszere. A gazdaság önálló, összetett rendszer, a társadalom és a világgazdaság egyik alrendszere pl. a magyar nemzetgazdaság szerves része az Európai Unió gazdaságának, tágabban értelmezve pedig a világgazdaságnak. A nemzetgazdaság célja az ember anyagi és nem anyagi jellegő szükségleteinek a kielégítése. Ennek érdekében input erıforrásokat (termelési tényezıket) használ fel, amelyekkel javakat, szolgáltatásokat és ennek negatív velejárójaként környezetszennyezést állít elı.

1.1.1. A termelési tényezık (input erıforrások) A természet, a létezés általános feltétele, elsıdleges termelési tényezı. Ide soroljuk a földet, a föld méhében rejlı kincseket, levegıt, csapadékot, erdıt, vizet, azaz a termelés színterét. A munka, amely a munkaerı, az ember szellemi és fizikai képességeinek összessége. A munka, hasonlóan a természethez elsıdleges termelési tényezı. Az emberek specializálódnak a fejlıdı munkamegosztás keretében meghatározott konkrét munka elvégzésére, ugyanakkor együttmőködnek a térben és idıben szerteágazó, bonyolult újratermelési folyamatban. A tıke termelt másodlagos termelési tényezınek számít. A többi termelési tényezı tiszta hozamának fogyasztásra el nem költött részeként halmozódik fel. A tıke megjelenhet reál javakban (ingatlan, gép, berendezés, felszerelés, jármővek, energia, anyagok) és pénzügyi javakban (pénzeszköz, értékpapír, követelés stb.). A vállalkozó sajátos termelési tényezı. Funkciója valamennyi termelési tényezı legkedvezıbb összehangolása az eredmény optimalizálása érdekében. Az információ új ismeretet hordozó célzott és strukturált hír, adat, amely bizonytalanságot szüntet meg. Az információ értéke mennyiségi értelemben a megszüntetett bizonytalanság mértékével arányos. Az információ jelentısége napjaink nagy természeti, társadalmigazdasági változásoknak kitett világában, a változásokhoz való helyes alkalmazkodás révén döntı fontosságúvá vált. Ez motiválja az elektronikus eszközök, rendszerek, hírközlés hatalmas fejlıdését szinte óráról órára (gondoljunk pl. az elektronikus pénzre, vagy az elektronikus közbeszerzésekre, adózásra).

1

Forrás: Solt Katalin : Makroökonómia Tri-Mester Tatabánya 2001. 27-43. old. Koháriné Papp Edit: Államháztartási ismeretek Perfekt 2002. 21-34. 109-111. oldal

2

1.1.2. A nemzetgazdaság szereplıi A nemzetgazdasági szereplıket, a gazdasági alanyokat intézményi egységnek is nevezzük, meghatározott szempont szerinti csoportjaikat pedig szektoroknak. A statisztikai rendszer az intézményi egységeket nemzetgazdasági ág, ágazat, alágazat, szakágazat szerint sorolja be. Típusai: − a háztartások, − vállalatok (vállalkozások), pénzügyi vállalatok (pénzügyi vállalkozások)2, − az állam, − a nonprofit szektor, − külföld. Az intézményi egységek azonosságai: − saját nevükben eszközöket birtokolnak, − saját nevükben kötelezettségeket vállalhatnak, forrásokat szereznek, − gazdasági mőveleteket végeznek, − képesek más intézményi egységekkel gazdasági mőveleteket (tranzakciókat) folytatni, − teljes körő könyvviteli elszámolást, vagyonmérleget készítenek (a háztartásokat kivéve). Az intézményi egységek jellemzıi 1. A háztartások • Az együtt élı természetes személyek kisebb, nagyobb csoportja (a lakosság), akik közös jövedelemmel, vagyonnal, fogyasztással rendelkeznek. • Végsı fogyasztók, de saját vállalkozásban termelı és szolgáltató tevékenységet is végezhetnek (egyéni vállalkozás, jogi személyiség nélküli vállalkozások pl. betéti társaság), amely jogi, közgazdasági szempontból szoros kapcsolatban van a tulajdonossal, a vállalkozóval, csak ekkor keletkezik könyvvezetési és beszámolási kötelezettségük. • A munkaerıt szolgáltatják a többi szereplı számára. • A rendelkezésre álló jövedelmük részben az elsıdleges, részben a másodlagos jövedelemelosztási folyamatban jelentkezik. Elsıdleges jövedelmük a munkabér (tényezıjövedelem, a munkaerı, mint termelési tényezı ára), illetve a kamat, osztalék, járadék stb., amelyek tulajdonból származó jövedelmek. A háztartások másodlagos jövedelme a többi gazdasági szereplıtıl, meghatározóan a kormányzati szektortól, a nonprofit szervezetektıl, esetenként külföldrıl kapott segélyek, szociális juttatások, támogatások. • A háztartások fogyasztásra el nem költött jövedelmüket megtakarítják. 2. A pénzügyi vállalkozások • A pénzügyi vállalkozások (központi bank, bankok, szakosított hitelintézetek, szövetkezeti hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, egyéb pénzügyi közvetítık, pénzügyi kiegészítı tevékenységet végzı intézmények, biztosítók és magán-nyugdíjpénztárak) a gazdasági szereplıknél keletkezett megtakarításokat győjtik össze és osztják el újra. Lebonyolítják a pénzügyi tranzakciókat és (a jegybank és a bankok) pénzt teremtenek. 2

A statisztikai besorolás ugyan vállalatot, illetve pénzügyi vállalat kategóriát használ, de ez a vállalkozások, illetve pénzügyi vállalkozások gazdasági kategóriáit fedi le, ezért a továbbiakban ezt használjuk.

3

3. Vállalkozások • A termelı és közüzemi vállalkozások termelı és szolgáltató tevékenységet folytatnak, amelynek célja a profitszerzés és a vagyon gyarapítása. • A vállalkozások közbülsı fogyasztók, más elnevezéssel termelı felhasználók. Termelési tényezıket (input erıforrásokat) használnak fel, amelyekhez új értéket adnak hozzá, termékeket, szolgáltatásokat állítanak elı, értékesítenek. • A megtermelt jövedelem a tulajdonosoké. • Jövedelmük egy részét megtakarítják és termelı kapacitásaik felújítására, bıvítésére fordítják. A termelı vállalkozások jellemzıen nettó hitelfelvevık. Saját forrásaikat hitellel egészítik ki. • A vállalkozás kibocsátása (output) a felhasznált termelési tényezık költségei és a hozzáadott érték összege. 4. Az államháztartás (kormányzati szektor) • Végsı fogyasztó, társadalmi közös fogyasztást végez. • Jövedelme meghatározó része a többi szereplı által fizetett adóból, járulékból, díjakból, hozzájárulásból származik. • Jellemzıen természetbeni és pénzbeli társadalmi közös szolgáltatásokat nyújt, részben saját intézményrendszerrel, részben vásárolt szolgáltatásként. 5. A nonprofit szektor • Jellemzıen a háztartásokat szolgálják, végsı fogyasztók. • Önkéntesség a létrehozásban és a mőködésben. • Céljuk nem a nyereségszerzés. • Függetlenek a kormányzattól. • Jövedelmük származhat az államtól, a vállalkozásoktól és a háztartásoktól. • Tilos a megtermelt haszon tulajdonosok és vezetık közötti szétosztása. 6. Külföld • Kvázi szektor a rezidens (nemzetgazdasághoz kötıdı tartós érdekeltségő szereplık) és a nem rezidens egységek közötti gazdasági mőveletek bemutatására szolgál. • A külföld hazai terméket, szolgáltatást vásárol és saját terméket, szolgáltatást nyújt. • A rezidens és nem rezidens szereplık között megtakarítások is áramlanak. A beruházások, pénzügyi befektetések egy részét a külföldi szektor megtakarításai finanszírozzák. • A külföld adhatja a munkaerı egy részét, illetve alkalmazhatja a hazai munkaerı egy részét is.

1.1.3. A nemzetgazdaság folyamatai A gazdaság célja a társadalmi szükségletek kielégítése. Ennek eszköze a társadalmi újratermelés. A társadalmi újratermelés általában a gazdasági folyamatok összessége. Minden termelés egyidejőleg újratermelés is. Újratermelıdnek az elfogyasztott eszközök, termékek, szolgáltatások, a szellemi és fizikai munkaerı, a munkamegosztási és tulajdonviszonyok a termelési és fogyasztási szükségletek. Az újratermelési folyamatot vizsgálhatjuk szőkebb és tágabb értelemben. Szőken értelmezve csak a termelési folyamatot testesíti meg, tágan értelmezve a termelésen kívül magába foglalja az elosztást, a forgalmat és a fogyasztást is. Az újratermelési folyamat terjedelme szerint lehet: 4

− − −

Bıvített → 01 > 0-1: ha a nemzetgazdaság tárgyidıszaki kibocsátása (output) meghaladja a bázisidıszak kibocsátását. Szőkített → 01 < 0-1: ha a tárgyidıszaki output kisebb mint a bázisidıszaki kibocsátás. Egyszerő → 01 = 0-1: ha a tárgyidıszak kibocsátása megegyezik a bázis idıszak kibocsátásával.

A társadalmi újratermelés folyamatai 1. A termelés folyamata szőken értelmezve az input erıforrások felhasználásával a javak és szolgáltatások elıállítását jelenti. munkaerı természet tıke információ vállalkozó

Termelési folyamat Az erıforrások felhasználása, új érték hozzáadása

OUTPUT (termék, szolgáltatás, környezetszennyezés )

2. Az elosztás folyamatában a megtermelt árukat és szolgáltatásokat a társadalom tagjai, csoportjai valamilyen arányban, módon és mértékben, összetételben megkapják. Az elosztás egyidejőleg jövedelemelosztási folyamat is, amely lehet elsıdleges és másodlagos.

Jövedelemelosztás folyamata

Elsıdleges

Tényezıjövedelem

Tulajdonjövedelem

• • • •

• földjáradék • kamat • osztalék

munkabér a mőködés nyeresége amortizáció, termék– és termelési adók

Másodlagos • • • •

adományok segélyek pénzbeli juttatások tagdíjak, biztosítási díj, bírság, kártérítés • jövedelemadók

Az elsıdleges jövedelemelosztás során a gazdaságban létrejött jövedelmet azok megteremtıi, elıállítói, illetve az erıforrás (termelési tényezı) tulajdonosai kapják pl. a munkaerı a munkabért, a vállalkozó a mőködési nyereséget, árbevételben megtérült értékcsökkenési leírást. A másodlagos jövedelemelosztás az elsıdleges jövedelmek újraelosztását jelenti pl. adó-, bírság-, tagdíjfizetésbıl származó jövedelmeket nyugdíj, szociális támogatás, gyermekgondozási segély címén újraosztják stb. 3. A forgalom folyamatában a fogyasztási cikkek és a termelési eszközök cseréje zajlik általában ellenérték fejében, esetenként ingyenesen, ellenérték nélkül.

5

4. A fogyasztás a fogyasztási cikkek, szolgáltatások és a termelési eszközök elfogyasztását, felhasználását jelenti. A fogyasztás lehet végsı fogyasztás és közbülsı vagy más elnevezéssel termelı felhasználás. A végsı fogyasztás azon javak és szolgáltatások összessége, amelyeket részben a háztartások használnak fel szükségleteik kielégítésére, részben a társadalom valamennyi tagja, vagy a közösség egy meghatározott része közösen fogyaszt el. A végsı fogyasztás kiadásait a háztartások, az államháztartás, és a háztartásokat kiszolgáló nem nyereségérdekelt szervezetek fedezik. A termelı felhasználás (közbensı fogyasztás, közbensı felhasználás) olyan javakból és szolgáltatásokból áll, amelyeket a termelési folyamatban átalakítanak pl. nyersanyag és félkész-termék, vagy teljesen elhasználnak pl. villamosenergia, mosópor.

1.1.4. Az újratermelés javai, outputjai A megtermelt javakat (termék, szolgáltatás) a Musgrave házaspár nyomán magánjavakra és közjavakra bonthatjuk. A javak magyarázatához a piacgazdaságból kell kiindulni. Egyes javak, szolgáltatások elıállítása, rendelkezésre bocsátása piaci alapon nem lehetséges, vagy nem elég hatékonyan lehetséges. A piac hatékonyságának egyik feltétele a fogyasztásban megnyilvánuló versenyzés (rivalizálás), azaz az egyik fogyasztó fogyasztása korlátozza mások fogyasztási lehetıségét. A másik feltétel a fogyasztásból való kizárás lehetısége. Magánjavak Magánjavak azok a javak, amelyek esetében mind a rivalizálás, mind a kizárás megvalósulhat. Ilyen tipikus magánjavak pl. a textíliák, élelmiszerek, bútorok, számítógépek, irodaszerek, pénzügyi szolgáltatások stb. Könnyen belátható a fogyasztásban érvényesülı versenyzés. A kizárást a piaci ár valósítja meg, aki nem képes, vagy nem akarja megfizetni pl. a textília, élelmiszer árát, az nem vesz részt, nem vehet részt a fogyasztásban. Közjavak Azokat a javakat, szolgáltatásokat, amelyek az elızıekben leírt egyik feltételt sem teljesítik, közjavaknak nevezzük. A tiszta közjavak oszthatatlanok, esetükben nincs piaci ár, a közjavakat ingyen kapják a fogyasztók. Nem lehetséges a fogyasztásból való kizárás, és a verseny sem érvényesül a fogyasztásban. E javak közösségi elıállításához a közösség tagjai járulnak hozzá, jellemzıen adók fizetésével. A tiszta közjavakra klasszikus példa a honvédelem, járványügy, a rend- és jogbiztonság. Vegyes javak A javak és szolgáltatások jelentıs része vegyes jószág, azaz fogyasztásukban vagy a rivalizálás vagy a kizárás érvényesülhet. Vegyes javakhoz tartoznak például az ún. díjfizetı javak, amelyek esetében a fogyasztás nem rivalizáló jellegő, de a kizárás – a szolgáltatás díjhoz kötése révén – megvalósítható pl. városi közlekedés, ahol a kapacitáskorlátok miatt nem fér fel a buszra több ember, vagy a színházban az elıadásra elkelt minden jegy. Ezek a javak már árazhatók. A vegyes javak másik csoportját alkotják a közös készletezéső javak pl. a víz, balatoni hal, ásványkincs, amelyeknél a kizárás nem lehetséges, de érvényesül a verseny. A megkülönböztetett javak esetében az állam jogszabállyal kötelezıvé teheti, vagy megtilthatja a fogyasztást pl. biztonsági öv, védıruha, szőrıvizsgálatok, alapfokú oktatás, kábítószer, alkohol, dohánytermékek stb.

6

1.2. Piaci mechanizmusok A gazdaságban alapvetıen az erıforráspiac, a termékpiac és a pénzügyi piac mőködik. A termeléshez az erıforrások az erıforráspiacról és a pénzügyi piacról szerezhetık be Az erıforráspiacon kialakul azok ára pl. gépek, jármővek, ingatlanok, emberi erıforrás, értékpapírok ára. A termékpiacon az elıállított termékek és szolgáltatások kereslete, kínálata találkozik. A gazdasági szereplık jövedelmük egy részét nem költik el, megtakarításuk keletkezik. A pénzügyi piac a megtakarítások és az irántuk való kereslet piacából tevıdik össze.

1.2.1. Termelés, költségek A termelés költségei lehetnek állandó költségek és változó költségek. Az állandó (fix) költségek meghatározott termelési jellemzık mellett nem változnak a kapacitáskihasználással. A változó költségek függnek a kapacitás kihasználásától, változhatnak azzal egyenes arányban, (proporcionális) csökkenı arányban (degresszív) és növekvı (progresszív) arányban. A teljes költség az állandó és a változó költség összege. A költség és a kiadás között idıbeni különbség van. A kiadás megelızheti a költséget pl. anyag vásárlása, amely pénzkiadás és felhasználásakor válik anyagköltséggé. A kiadás követheti a költséget pl. a munkabér. A kiadás és költség idıben egybe is eshet, pl. élelmiszer kifizetéskori azonnali felhasználása. Szükséges annak vizsgálata is, hogy már a múltban ténylegesen realizálódott kiadásról vagy várható kiadásról van-e szó. A várható kiadások esetén még dönthetünk azok nagyságáról, pl. mennyi és milyen bérő munkaerıt foglalkoztatunk, ingatlant bérelünk, vagy vásárolunk, készleteket használunk fel. A döntést segíti pl. a közbeszerzési rendszer segítségével az ajánlattevık versenyeztetése, kiválasztása. Az elıállított termék, szolgáltatás pl. realizálódott (tényleges, befejezett) oktatási szolgáltatás kiadásai, költségei adott idıpontban már nem változtathatók meg. Ezeket a költségeket elszámolásukra tekintettel számviteli költségeknek nevezzük pl. a közbeszerzési eljárás tényleges ráfordításai. A kiadások fajtái szerint lehetnek: • befektetett (lekötött) tıke a termelés megindításához szükséges egyszeri, nagy összegő kiadások pl. ingatlan, gép vásárlása, szoftverek beszerzése, amelyek az értékcsökkenési leírás (az eszköz költségként elszámolható értékcsökkenése) révén fokozatosan megtérülı kiadások, • folyó kiadások pl. bérek, járulékok, bérleti díjak, készletek, értékcsökkenés, kamatfizetések. A folyó költségek számviteli költségek. Az értékcsökkenés számított folyó költség, a tényleges kiadás az eszköz beszerzésekor történt meg. Elszámolása nem jár tényleges pénzmozgással. A tényleges pénzmozgással járó költségeket explicit (kifejezett) költségeknek is nevezzük.

1.2.2. A nyereség (profit) Általános meghatározásként a nyereség a tevékenységbıl származó bevételek és felmerült költségek különbsége. A közgazdaságtan többféle profit fogalmat különböztet meg, a bevételek és a költségek számszerő meghatározásának függvényében pl. a számviteli eredmény az összbevétel és a számviteli költségek különbsége. Amennyiben a bevétel meghaladja a költséget, nyereség keletkezik, ellentéte a veszteség.

7

1.2.3. A kereslet A kereslet függ a jószág árától, a fogyasztók minimál jövedelmétıl és egyéb tényezıktıl. A piaci kereslet az az árumennyiség, amit a vevık adott áron ténylegesen megvásároltak pl. a vásárcsarnokban eladott alma mennyisége és árának a szorzata. Minden egyéb feltétel és körülmény változatlansága esetén alacsonyabb árhoz nagyobb kereslet tartozik. Pl. a közbeszerzési eljárás esetén minden esetben az ajánlatok kötelezı elbírálási szempontja az ár; a legalacsonyabb összegő ellenszolgáltatás szerinti bírálati szempont esetén automatikusan az lesz a nyertes ajánlat, amelyik adott teljesítményt a legalacsonyabb áron kínálja, míg az összességében legelınyösebb ajánlat bírálati résszempontjai esetén az, amelyik – az árát is figyelembe véve, az elızetesen meghatározott szempontrendszer alapján – az ajánlatkérınek a legkedvezıbb (ez viszont nem feltétlenül a legalacsonyabb árat tartalmazó ajánlat). A termék, szolgáltatás telítıdési pontja az a mennyiség, amelynél többet a vevık még ingyen sem igényelnek. Ennek gyakorlati megközelítése pl. az élelmiszerek esetén lehet fontos az eladó számára. A keresletet befolyásolja: • változás a vevı elkölthetı jövedelmében, • változás más jószág árában, • változás a fogyasztói igényben, ízlés, divat, • marketing-hatás, • hitelben történı vásárlás lehetısége, • változás a népesség számában. A kereslet árrugalmassága megmutatja hány százalékkal változik a jószág kereslete annak árának egy százalékos változására.

1.2.4. A kínálat A kínálat függ a kínált mennyiségtıl és a termék árától. A kínálatot befolyásoló tényezık: • az idıjárás pl. mezıgazdaságban jó vagy rossz termés, • a technikai haladás pl. egészségügyi szolgáltatásoknál, számítógépek, jármővek stb., • a termelési tényezık áraiban bekövetkezett változások pl., energiaárak változása, • más javak árváltozása, • adók és termelési támogatások alakulása.

1.2.5. A piaci ár Az ár a gazdaságban egy termék, vagy szolgáltatás ellenértéke, a köztük lévı cserearány. Az ellenértéket jellemzıen pénzben kell megfizetni. A piaci ár, vagy egyensúlyi ár, amelynél az önként kínált és keresett mennyiség éppen egyenlı. Piactisztító árnak is nevezik, mert mind az eladó, mind a vevı szándékai teljesültek. A piaci egyensúly elérése szempontjából jelentıs szerepe van az idıtényezınek. Rövid távon a felhasznált termelési tényezık pl. géppark mennyisége nem változtatható meg, legfeljebb a munkaerınek a mennyisége változtatható pl. létszámcsökkentés. Hosszú távon valamennyi erıforrás mennyisége megváltoztatható. Az innováció (korábbinál fejlettebb technika alkalmazása) és a hosszú távú egyensúly állapotához szükséges elıfeltétel a termelési kapacitások teljes mértékő alkalmazkodása a megváltozott kereslethez. Az egyensúlyt elérı piaci mechanizmus mőködését számos tényezı korlátozza pl. információhiány, téves, vagy tévesen értelmezett információ, korlátozott be- és kilépés a piacokra, a szereplık nem képesek 8

az önérdek érvényesítésére, hiányos vagy hibás, nem egyértelmő kommunikáció.

1.3. A nemzetgazdaság teljesítményei A gazdaság körforgásában reál- és pénzfolyamatok közvetítik az áruk és szolgáltatások, valamint a pénz áramlásait a gazdaság szereplıi között, miközben létrejönnek munkamegosztási és tulajdonviszonyok. A gazdaság teljesítményét mind reál, mind pénzügyi teljesítményként vizsgáljuk. A nemzetgazdasági teljesítmények mérésére az ENSZ által ajánlott és a fejlett piacgazdaságok körében elfogadott SNA (System of National Account) Nemzeti Számlák Rendszere és az ennek alapján kidolgozott ESA’95 (European Sistem of Accounts), Európai Számlarendszer szolgál, jellemzıi: − Nemzetközileg egyeztetett fogalmakat, osztályozási rendet és elszámolási szabályokat tartalmaz. − Társadalmilag hasznosnak tekint minden anyagi és nem anyagi jellegő intézményesített, szervezett keretek között végzett tevékenységet. − A gazdasági folyamatok, a termelés, a jövedelemelosztás, a fogyasztás és a felhalmozás összefüggı rendszerét, a gazdaság egészét veszi számba. A számbavételt eredményszemlélet jellemzi, a kiadásokat nem a pénzforgalmi teljesítéskor, hanem folyamatosan, idıarányosan számolja el pl. a hitelkamatot nem abban az idıszakban veszi figyelembe, amikor tényleges kiadásként kifizették, hanem abban az idıszakban, amelyet ténylegesen terhel. A legfontosabb SNA mutatószámok: 1. A kibocsátás (output) a termékek, szolgáltatások naturáliákban kifejezett halmaza. A nominális kibocsátás a reálkibocsátás árban (folyóáron, vagy az elızı idıszak összehasonlító árain) kifejezett, értékkel mért mennyisége. Output (O) = Kibocsátás Output = Termelıfelhasználás + Hozzáadott érték A kibocsátás a nemzetgazdaságban egy meghatározott idıszak (általában 1 év) alatt létrehozott áruk és szolgáltatások (anyagi és nem anyagi jellegő) halmaza. Az output heterogén összetételő kategória, megjelenik benne a bútor, a lakás, a szállítás, az oktatás, a gyógyítás, sör stb., minden, ami közbülsı és mindaz, ami végsı felhasználást szolgál. 2. A végsı felhasználás magába foglalja a lakossági és a közösségi végsı fogyasztást, a bruttó felhalmozást és a nettó exportot. •

Bruttó felhalmozás a bruttó beruházásból és a készletfelhalmozásból tevıdik össze.

A beruházás lehet ex post indítékú (múlthoz kapcsolódó), azaz az elhasználódott termelési eszközök (ingatlanok, gépek, berendezések, jármővek) pótlása. Forrása jellemzıen a vállalkozási szektorban az értékcsökkenés, államháztartásban az adók formájában elvont jövedelmek, közösségi, külföldi források, hitelek. Az indíték lehet ex ante (jövıbeni célhoz kapcsolódó), azaz a meglévı eszközök kapacitásának bıvítése, új eszközök beszerzése, létesítése. A kettı együtt adja a bruttó beruházás értékét. A bruttó beruházásból levonva az értékcsökkenést, kapjuk a nettó beruházás értékét. A nettó beruházás tehát az egy év alatt létrehozott új eszközt, a tıkeállomány növekedését mutatja meg. •

A nettó export egy évre vonatkozó export és import értékének különbözete

9

3. A bruttó hazai termék (GDP = Gross Domestic Product) A GDP egyenlı a hozzáadott értékkel. Reálkibocsátásként értelmezve (termelési kategória) egy adott ország területén a gazdasági szereplık által egy adott idıszakban létrehozott végsı felhasználást szolgáló anyagi javak és szolgáltatások összessége. Figyelembe veszi a nem anyagi jellegő társadalmilag szervezett hasznos tevékenységet is. A GDP jövedelemkategória is, tartalmazza a munkabért, értékcsökkenést, nyereséget és egyéb értékképzı tételeket. A GDP kiszőri a termelı felhasználás többszöri számbavétele miatt az outputban jelentkezı halmozódást. Számszerően meghatározható termelési oldalról, felhasználási oldalról és jövedelmi oldalról. Leggyakrabban az 1 fıre esı GDP fejezi ki a gazdasági növekedést. A GDP változásának egy része azonban származhat a bekövetkezett inflációból, amely eltorzítja az összehasonlítást. Ezért a növekedést a reálértékben számított 1 fıre esı GDP-vel mérjük, kiszőrve az inflációt. Az infláció kiszőrésére a GDP deflátor használatos. GDP deflátor =

GDP folyóáron GDP változatlan áron

A deflátor egy árindex, amely a GDP-be beleszámító összes áru, szolgáltatás árváltozásainak súlyozott számtani átlaga. A súly megegyezik a termék GDP -ben betöltött részarányával.

Reál GDP =

GDP folyóáron (nominális) GDP deflátor

4. Nettó hazai termék (Net Domestic Product) NDP = GDP - értékcsökkenés Az NDP a nemzetgazdaságban a gazdasági szereplık által adott idıszakban létrehozott új érték. Áruk és szolgáltatások halmaza, amelyek végsı felhasználásra kerülnek. Jövedelemkategóriaként: a munkabér és a nyereség összege. 5. Bruttó nemzeti jövedelem (GNI = Gross National Income) A bruttó nemzeti jövedelem meghatározásánál az SNA rendszer figyelembe veszi a külgazdasági kapcsolatokban áramló elsıdleges tényezı és tulajdonjövedelmeket is. A GNI tartalmazza az alkalmazottak juttatásait, a tulajdonosi jövedelmeket, a bérleti díjakat, vállalkozói profitot, a belföldi üzleti szféra és a külföldiektıl kapott nettó kamatjövedelmet, az értékcsökkenési leírást. GNI = GDP + beáramló elsıdleges jövedelmek (IM) - kiáramló elsıdleges jövedelmek (IX) GNI = GDP + (IM - IX) 6. Nettó nemzeti jövedelem (NNI = Net National Income) NNI = GNI - értékcsökkenés vagy NNI = NDP + (IM - IX) 7. A rendelkezésre álló bruttó nemzeti jövedelem (GNDI = Gross National Disposable Income) A GNDI meghatározása tartalmazza a külgazdasági kapcsolatok másodlagos jövedelemáramlásait (egyoldalú, ellenszolgáltatás nélkül folyó átutalásokat pl. adomány, segély, nemzetközi szervezeteknek fizetett tagdíj). GNDI = GNI + beáramló másodlagos jövedelem - kiáramló másodlagos jövedelem) 10

8. A nettó rendelkezésre álló nemzeti jövedelem (NNDI = Net National Disposable Income) NNDI = GNDI - értékcsökkenés NNDI = NNI + beáramló másodlagos jövedelem - kiáramló másodlagos jövedelem 9. A nemzeti vagyon A makroszintő kibocsátás stock (állomány) típusú mutatója. A nemzeti vagyon újratermelési kategória, azoknak a gazdasági erıforrásoknak az összessége, amelyek a bıvített újratermelés bázisát képezik, tartalmazza továbbá a bıvített újratermelés folyamatából kikerült, az idık folyamán felhalmozódott és adott idıpontban rendelkezésre álló anyagi javak összességét. A nemzeti vagyon jelenti a termelési és fogyasztási szükségletek kielégítésének tárgyiasult feltételét Tágabb értelmezés szerint az anyagi-, a természeti- és a szellemi erıforrások együttesen alkotják a nemzeti vagyont. A polgári társadalmakban a nemzeti vagyon nagyobb része tıkeként funkcionál. A bıvített újratermelés során a nemzeti vagyon egy része elhasználódik és értéke a társadalmi termék (társadalmi össztermék) értékalkotó része lesz. Szerepe az újratermelésben kettıs: egyfelıl annak bázisa, másfelıl az újratermelés eredménye és a gazdasági fejlettség fontos jellemzıje. A nemzeti vagyon összetevıi: − termelı és nem termelı álló alapok (út, híd, gépek, épületek stb.), − feltárt és használatba vett természeti erıforrások (erdı, föld, ásványi kincs), − a háztartások tartós fogyasztási cikkei (autó, hőtıgép, lakás stb.) − a külfölddel kapcsolatos nettó követelések (pl. devizatartalékok, külföldi nettó követelések) − mőkincsek (festmény, szobor, stb.). 10. A nemzeti jólét (Net Economic Welfare-NEW) A nemzeti jólét meghatározásához a GDP értékét korrigáljuk. • Növelı tényezıi:

− A társadalmilag nem szervezett munka eredménye pl. háztartás, takarítás, festés, barkácsolás, hobbi tevékenységek, társadalmi munka. − A második gazdaság (fekete, földalatti, rejtett - moonlight economy) termékei, szolgáltatásai. Legnagyobb arányt ezen belül a ruházati cikkek, a különféle szolgáltatások, az élvezeti cikkek, az élelmiszerek képviselnek. A háztartások fogyasztásához köthetı rejtett gazdaság mértékét növeli a közösségi fogyasztás, a felhalmozás, valamint az export-import területén lévı rejtett gazdaság súlya. A hivatalos GDP a különféle becslések segítségével már a rejtett gazdaság jelentıs részét is tartalmazza, amit a nemzeti jólét kiszámításakor figyelembe kell venni. − Szabadidı növekedése (hatása kettıs, csökkentheti a GDP -t, a jólétet növeli).

• Csökkentı tényezıi:

− A negatív externáliák környezeti károk, víz, levegı szennyezettség. − Az urbanizációs hátrányok pl. zaj, zsúfoltság. − Olyan kiadások, amelyeket a GDP tartalmaz, mint társadalmilag szervezett hasznos tevékenységet, de amely a nemzeti jólétet nem emeli pl. a fegyverkezési kiadások.

1.4. A gazdaságpolitika összefüggései Gazdaságpolitika A gazdaság tevékenységét befolyásoló végrehajtó hatalom, a mindenkori kormány rendelkezik gazdaságpolitikával. A gazdaságpolitika végsı célja a jólét növekedése, a gazdasági problémák megoldása pl. gazdasági növekedés, megfelelı mennyiségő, minıségő 11

összetételő áru- és szolgáltatáshalmaz elıállítása, belsı- és külsı pénzügyi egyensúly, stabilitás, magas szintő foglalkoztatás, szociális és társadalmi biztonság, környezetvédelem, felhalmozás-fogyasztás arányának meghatározása, stabil valuta, stabil árak. A stabilizációs gazdaságpolitikának a szakirodalom hagyományosan a következı céljait különbözteti meg: – stabil gazdasági növekedés, – stabil fizetési mérleg, – alacsony infláció és – alacsony munkanélküliség. A költségvetési politika A költségvetési politika a monetáris politikával együtt része a pénzügyi politikának. Mindkettı a gazdaságpolitikai célok megvalósítása érdekében alakítja ki saját céljait és eszközrendszerét. A költségvetési politika a közbevételek, közkiadások és az egyenleg tudatos alakítása a gazdaságpolitikai célok elérése, a közfeladatok teljesítése érdekében. A költségvetési politika szolgálhat elosztási és stabilizációs célokat. A kormányzat a költségvetési politikával, a közkiadások és az adók mértékének változtatásával képes a gazdaságra hatni, élénkítheti a gazdaságot, csökkentheti a munkanélküliséget és mérsékelheti a gazdaság ciklikus változásait. Az állami bevételek és kiadások hatással vannak az egész gazdaságra pl. az állami beruházás más ágazatok termékei iránt jelent keresletet, amelynek tovagyőrőzı hatásai is vannak. Megemelkedik a beruházási javak iránti kereslet, nı az ezeket elıállító kapacitások kihasználása, nı a munkaerı iránti kereslet és az összes munka- és vállalkozói jövedelem, nı a GDP. A kormányzati megrendelésekkel, beruházásokkal szemben támasztott követelmény, hogy ne járjanak versenytorzító hatással. A költségvetési politika eszközei: – adók- és támogatások rendszere, – állampapírok kibocsátása és visszavásárlása, – a kormányzati beruházások finanszírozása, – a társadalmi közös fogyasztás pénzellátási rendszere. A költségvetési ágazati politika A költségvetési ágazati politika része a költségvetési politikának. Meghatározza, hogy az adott idıpontban mely nemzetgazdasági ágazatok számára biztosít elsıbbséget az erıforrások megszerzésének és újraelosztásának folyamatában. A költségvetési ágazati politika eszközrendszere A bevételek alakulása érdekében dönt a beépített automatikus stabilizátorok mértékérıl, ágazatokat befolyásoló hatásáról pl. az adók beépített, gyors és hatékony stabilizátorként mőködnek. A vetítési alap változásával automatikusan változnak. Nincs szükség az országgyőlés, politikusok lassú döntési folyamatára pl. az SZJA, vagy a társasági adó alapjának változása az adó változását is eredményezi. Az adórendszer kedvezményei, mentességei, amelyek mind az adóalapot, mind az adómértékét, illetve a fizetendı adót érinthetik, kifejezik az ágazati politika preferált céljait pl. mezıgazdaság, exportfejlesztés, külföldi tıke bevonása, kiemelt tevékenységek támogatása stb. A kiadás oldalán hasonlóan viselkednek a jóléti transzferek pl. szociális kiadások, ha magas a munkanélküliségi ráta, magas a munkanélküli segély és fordítva. A kormánykiadások jelentıs része autonóm, azaz nem függ a jövedelemtıl, más része a jövedelemtıl függ. A kiadások szempontjából a költségvetés ágazati politikájának meg kell határozni a preferenciarendszert: – a mőködési kiadásoknál, 12

–

a felhalmozási és felújítási kiadásoknál.

Meg kell határoznia az egyedi un. diszkrecionális beavatkozások körét és terjedelmét pPl. bank- és adóskonszolidáció, a felsıoktatás, az egészségügy fejlesztése, a kormányzati beruházások növelése. Az egyedi beavatkozások között tarjuk számon a közmunkákat (útépítés, parkok, sporttelepek létesítése stb.), az állami foglalkoztatási programokat (ezek a közmunkáktól eltérıen nem tıkeigényesek, rövidebb átfutási idejőek, idıtartamuk tervezhetı). Az egyedi elhatározású jóléti transzfereket pl. egyszeri nyugdíjkiutalás, ár-ellentételezés, egyedi adómértékek meghatározása stb. jelentik. Az ágazati politika eszközrendszerének hatásairól megoszlanak a vélemények. A megítélésnél nehézséget okoz: • A preferenciarendszer meghatározása. • A hasznosság mérése, a tovagyőrőzı hatások felmérése, idıtartamának meghatározása pl. a segélyezéssel kapcsolatos ellenérv, hogy nem ösztönöz erıkifejtésre annak érdekében, hogy minél hamarabb visszakerüljön a munkanélküli a foglalkoztatottak közé. A közszolgálati foglalkozási programokkal szembeni ellenérv, hogy nem javítják a növekedési és fejlıdési mutatókat, olyan munkahelyeket teremtenek, amelyek mőködése társadalmilag nem hatékony. • A már odaítélt adókedvezmények, juttatások esetleges visszavonása, csökkentése társadalmi elégedetlenségbe ütközik. • A diszkrecionális eszközök, kevésbé átláthatóvá, bonyolultabbá teszik az elvonási és elosztási rendszert.

13

1. Példa3 FİBB MAKROGAZDASÁGI JELZİSZÁMOK (Éves adatok) Megnevezés

GDP

folyó áron, milliárd HUF volumenindex

Háztartások fogyasztása Közösségi fogyasztás Bruttó állóeszköz felhalmozás

GDP

2005

2006

2007

15 238,4 21 993,1 23 775,3 25 479,4 104,1

103,9

104,0

101,2

volumenindex volumenindex volumenindex

106,1 100,9 104,7

103,5 99,9 105,8

101,9 104,9 96,3

98,6 95,5 101,8

Belföldi felhasználás

volumenindex

102,3

101,3

101,7

99,0

Termékek és szolgáltatások exportja Termékek és szolgáltatások importja

volumenindex volumenindex

108,1 105,3

111,3 107,0

118,6 114,8

116,4 113,4

Bruttó átlagkereset Nettó átlagkereset Egy keresıre jutó reálbér

index index index

118,0 116,2 106,4

108,8 110,1 106,3

108,1 107,6 103,6

108,0 103,0 95,4

Fogyasztói árindex HUF/EUR árfolyam

index -

109,2 256,7

103,6 248,0

103,9 264,3

108,0 251,3

3 868,3 5,7

3 901,5 7,2

3 930,1 7,5

3 926,2 7,4

103,6 108,3 104,1

106,8 116,1 105,1

109,9 98,5 104,7

107,9 85,6 97,9

107,7

111,5

118,0

115,8

104,0

106,1

Foglalkoztatottak száma Munkanélküliségi ráta (ILO) Ipari termelés Építıipari termelés Kiskereskedelmi forgalom

1000 fı % volumenindex volumenindex volumenindex

114,4

112,1

Külkereskedelmi mérleg egyenlege

volumenindex (HUF) volumenindex (HUF) millió EUR

-3 551,9 -2 903,9 -2 379,1

-119,7

Fizetési mérleg egyenlege Fizetési mérleg egyenlege Külsı finanszírozási igény Külsı finanszírozási igény

GDP %-ában millió EUR GDP %-ában millió EUR

-6,0 -7,5 -7,5 -3 576,5 -6 655,0 -6 793,8 5,4 6,7 6,9 3 218,7 5 942,5 6 220,7

-6,4 -6 602,0 5,3 5 462,6

Áruexport Áruimport

Államháztartás egyenlege (ESA 95)* Bruttó államadósság (ESA 95)* Forrás .www. pm.gov.hu 3

2001

GDP %-ában GDP %-ában

-4,0 52,2

-7,8 61,8

-9,2 65,6

-4,9 65,7

Forrás: pm.gov.hu 2010. évi költségvetési törvényjavaslat

14

2. Marketing alapvetések 2.1. A marketing alapfogalmai A marketing fogalmára más-más meghatározást találhatunk a különbözı szakirodalmakban. Mi Philip Kotler nyomán a következı definíciót fogadjuk el: A marketing társadalmi és vezetési lépések láncolata, amelynek során az egyének és csoportok termékeket, értékeket alkotnak és cserélnek ki egymás között, miközben kielégítik szükségleteiket és igényeiket. A marketing arra irányul, hogy az egyes felek mit szeretnének adni, illetve kapni. Mikroszinten a marketing az összes olyan tevékenység, melynek célja egy vállalkozás mai és lehetséges ügyfelei szükségletének maradéktalan kielégítése. Makroszinten olyan szervezeti rendszer és tevékenységsor, amely egy adott nemzetgazdaság erıforrásait osztja fel az állampolgárok között. A marketing fejlıdési szakaszai: 1. Termelés orientált marketing, 2. Eladás orientált marketing, 3. Piaci orientált marketing, 4. Társadalom és piacorientált marketing. A marketingmenedzsment a tervezésnek és a végrehajtásnak az a folyamata, amelynek során elképzelések, áruk és szolgáltatások teremtése, árazása, ösztönzése és elosztása megy végbe, annak érdekében, hogy a cserén keresztül megvalósuljanak az egyéni és szervezeti célok. A marketingmenedzsment hosszú távú gondolkodású.4 Fı feladatai5: • a külsı és belsı tényezık alapján helyzetelemzések készítése, • célok kitőzése, • célokat elérı feladatok megfogalmazása, • termékpiacok, piaci szegmensek meghatározása, • költségvetés készítése, • marketingprogram kidolgozása, • értékelés és ellenırzés.

2.2. A vevıi nézıpont érvényesülése A marketingmenedzsment azonosítja a vevıi, fogyasztói, piaci szegmenseket, amelyeken a szervezet versenyképes és versenyezni is kíván. A szegmentáció célja a piac részekre osztása, és olyan homogén csoportok kialakítása, amelyek egy marketing akcióval szemben azonosan viselkednek. A piacválasztás irányulhat egy szegmensre, több szegmensre és lehet cél az összes szegmens meghódítása. Fontos a célpiacokon a teljesítmény mérıszámainak a meghatározása, mely lehet: – piaci részesedés aránya, 4 5

Kotler p. 29. Körmendi-Tóth, p.155

15

– – – – – –

– –

az összfogyasztásból való részesedés, fogyasztói megelégedettség, rövid átfutási idı, pontos szállítás, innovatív termékek megjelenési aránya, gyakorisága, a szállító által elıre jelzett, a késıbb megjelenı, még látens vevıi igények kielégítésére is képes pl. integrált pénzügyi, számviteli, adózási, elemzési szoftver kialakítása, megtartott, visszatért és újonnan megnyert fogyasztók, fogyasztók, fogyasztói csoportok jövedelmezısége.

Az általános mutatók mellett nagyon fontos szempont, hogy a szállítók termékeikkel, szolgáltatásaikkal milyen értéket nyújtanak vevıiknek. Ezek az értékek befolyásolják a vevık elégedettségét, a vevık megtartását, megszerzését, növelik a piaci részesedést és az összfogyasztásból való részesedést. Az értékeket a termék/szolgáltatásjellemzık, a vevıkkel való kapcsolattartás, az image és a hírnév jeleníti meg. Az image és a hírnév a vevıket is hőségesen megtartja és az új vevıket is bevonzza, gyakran annak ellenére is, hogy a termék, szolgáltatás jellemzıi már ezt nem is indokolnák pl. egy vállalkozás a következı képet (image-t) alakította ki magáról: a termékét fogyasztók fiatal férfiak, átlagéletkoruk 25 év, felsıfokú végzettségőek, vezetı pozícióban lévık, ennek megfelelıen kreatív eleganciával öltözködnek, magabiztosak, elınyös megjelenésőek és remek humorral megáldottak. Ezt a képet vetíti ki a gyártó a reklámokban, és akik megvásárolják a ruháit mind úgy érzik, rendelkeznek a felsorolt elınyös tulajdonságokkal. A vevık egy része alapterméket, idıben és minıségben megbízható szállítót keres a lehetı legalacsonyabb áron, más része hajlandó és képes magasabb árat fizetni azokért a termék-, szolgáltatás minıségekért, amelyeket értékesnek tart pl. környezetvédelmi, egészségügyi, táplálkozástudományi, esztétikai szempontok, könnyen és gyorsan megérthetı szolgáltatás és alkalmazás, éppen idıben szállítás, egyedi jelleg stb.

2.3. A piacok osztályozása I. A piac egyes jellemzıi alapján • Demográfiai szempontok szerint: 1. családméret pl. nagycsaládosok, 2. iskolázottság, 3. családi állapot, 4. családi életciklus, életkor, 5. nemzetiség, 6. foglalkozás, 8. vallás. • Földrajzi ismérvek: 1. éghajlat, 2. földrészhez tartozás. • Pszichológiai ismérvek: 1. motiváció, 2. életstílus, 3. személyiségjegyek. • Elvárt elıny: pl. tulajdonosi érzés. 16

•

Fogyasztás mértéke.

A piacokon ellenırizhetı marketing elemek: az ár, a vállalt garancia, az eladó hírneve, megítélése. II. Gazdasági szereplık szerint Megkülönböztetjük az egyéni vásárlókat, a kormányzati piacot, a nonprofit piacot, a vállalkozások piacát. II. 1. Egyéni vásárlók Az Engel modell leírja az egyéni vásárlói magatartás folyamatát. 0. lépés: A vásárlás motivációja pl. mosogatógép vásárlásával idıt és munkát takarít meg, vagy presztízs szempont érvényesítése, „nekem is van”. 1. lépés: A probléma felismerése: „utálok mosogatni”. 2. lépés: Információgyőjtés: személyes, kereskedelmi, tömegkommunikációs, tapasztalati információk megszerzése. 3. lépés: Alternatívák értékelése. 4. lépés: Vásárlói döntés: márkadöntés, kereskedı választása, mennyiségi döntés, vételi idıpont eldöntése, a fizetés módjának kiválasztása. 5. lépés: Vásárlás. 6. lépés: Vásárlás utáni értékelés. II.2. Kormányzati piac Az állam, az önkormányzatok és ezek intézményei jelennek meg e körben. Jellemzıik a költségminimalizálásra törekvés; a közbeszerzési törvény alkalmazásának kötelezettsége. Kik döntenek? Törvény, irányító szerv, testületek, kisebb mértékben az operatív szervezetek vezetıi. Piactorzító hatással jár, a korrupciónak magas a kockázata. II.3. Nonprofit piac Itt jelennek meg pl. az alapítványok, egyházak, pártok, társadalmi szervezetek, nonprofit gazdasági társaságok. Kik döntenek? A beszerzık, az elnökség, a gazdasági vezetık. III. A beszerzés tárgya szerint III.1. Termékpiac Termék mindaz, ami a piacon figyelemfelkeltés, fogyasztás vagy felhasználás céljából szükségletet vagy igényt elégít ki. A termékek tagolása: a.) a tartósság szerint: aa.) nem tartós javak pl. húsvéti nyuszi csokoládé, kenyér, ceruza, ab.) tartós javak pl. televízió, mosógép, b.) a termelésben betöltött szerepük szerint: ba.) fogyasztási cikkek: napi tömegcikkek, szakcikkek, luxustermékek, bb.) termelıeszközök: alapanyagok, állóeszközök. A termékpolitika része a megfelelı termékvonal kialakítása, a termék pozicionálása, stratégiai döntések meghozatala. Termékvonal: szorosan összetartozó termékek csoportja, melyek hasonlóan mőködnek, vagy azonos fogyasztói csoportokat szolgálnak ki, vagy ugyanolyan típusú kiskereskedelmi értékben értékesíthetık. Mindazon termékvonalaknak az összességét, amelyet egy eladó a vásárlónak felkínál, termékválasztéknak nevezzük. Pozicionálás: az adott 17

piacon az ár és a minıség viszonylatában a termék elhelyezése. A stratégiai döntés arra irányul, hogy mit kell változtatni? Mikor kell változtatni? Hogyan kell változtatni? A termékfejlesztés folyamata: 1. ötletek elıállítása, 2. ötletek szőrése, 3. költség-haszon elemzés, 4. kutatás-fejlesztés, 5. piaci tesztelés, 6. piaci bevezetés, 7. értékelés. III. 2. A szolgáltatások piaca Szolgáltatás minden olyan cselekvés vagy teljesítmény, amelyet az egyik fél felajánlhat a másiknak, a szolgáltatások lehetnek anyagi és nem anyagi jellegőek. A szolgáltatások jellemzıi: • A szolgáltatás nyújtása és fogyasztása idıben egybeesik pl. az orvos végzi a vizsgálatot, a tanár oktat, a színész játszik, énekel, a fogyasztó ezzel egyidejőleg elviseli az orvosi beavatkozást, gyógyul, ismeretet szerez, szórakozik. • Szükség van a fogyasztó aktív jelenlétére, együttmőködésére. • A szolgáltatás kevéssé szállítható, tárolható, bár az elektronikus fejlıdés oldja ezt a kötöttséget. • Szezonalitás a fogyasztásban. • A szolgáltatások gépesítettségének rohamos fejlıdése figyelhetı meg, újabb és újabb technológiák, eszközök jelennek meg, egyre inkább tárgyiasulnak a szolgáltatások. Gondoljunk csak egy színházi elıadás, egészségügyi vizsgálatok gépesítettségére, mőszerezettségére, elektronikus oktatásra.

2.4. Marketingstratégia, versenyanalízis A marketingstratégia a marketingeszközök összessége, melyeket a vállalat stratégiai célkitőzései elérésére használ az adott piacon.

2.4.1. A marketingmix, az alap 4P A marketingmix célja, hogy adott befektetés mellett a lehetı legnagyobb megtérülést, azaz eredményt hozza a stratégiai céloknak megfelelıen, a szervezet a versenytársaknál jobb legyen. Általában a marketingterv utolsó, befejezı részének tekintik, és néhány hónapra/évre tervezik (középtávú).

A 4P (product, price, place, promotion) PRODUCT (termékpolitika) A vállalat kínálatának összeállítása, amely minıségben és választékban is képes a vevı igényeinek kielégítésére. Nemcsak az adott terméket, hanem a vállalati termékfejlesztést, a termékválaszték kialakítását, valamint a termékekhez tartozó szolgáltatásokat is a 4P ‘termék’ kategóriájába soroljuk. A termékmenedzsment két fı területe a terméktervezés és a termékmarketing: 18

•

• •

A terméktervezésnél meghatározzuk az új termékeket és a piacon a fogyasztói értékeket pl. otthon is mosható anyagból készüljön egy ruhanemő. Megállapítjuk a termék életciklusára vonatkozó ismérveket (pl. a nıi harisnya legfeljebb 3-4 alkalommal viselhetı, vagy a cipı a legstrapásabb igénybevétel mellett is kitartson legalább 3 évig) Kialakítjuk a termék összetételt pl. milyen típusú cipıket, milyen viseletre (csak alkalmi), csak nıi stb. A termékmarketingnél pozícionáljuk a terméket pl. kinek adjuk el a cipıket, hogyan reklámozzuk. A termékmenedzsment további részterülete a programmenedzsmentet és a projektmenedzsment is.

Egy vállalkozás tevékenységének sikere a terméken és a termék árán múlik. PRICE (árpolitika) [Price= ár] Az ár azt a pénzösszeget jelenti, amit a vevı a termékért fizet. Olyan árat kell megállapítani, amelyet a vevı képes és hajlandó megfizetni, ugyanakkor profitot is termel, és versenyképes is. A 4P közül ez az egyetlen eszköz, amely profitot eredményez. Az árpolitika legfıbb célja nyereség elérése. Árcélok pl. túlélés, a kereslet csökkenése, válság esetén, a beruházás, a kutatás-fejlesztés megtérülése, a hosszú - rövidtávú profit maximalizálása, árvezetı szerep elérése a piacon, új belépık elbátortalanítása, állami beavatkozás elkerülése, etikai elvek érvényesítése pl. hibás termék visszacserélése, a vevı megkövetése, az érdeklıdés, a figyelem felkeltése. Az árképzés módszerei: • költség alapú árak, • versenytárs alapú árak, • kereslet-kínálat árképzés, • profit alapú árképzés. Sor kerülhet speciális árformák alkalmazására is, pl. dömpingár, bevezetı ár, levezetı ár, lélektani ár, presztízs ár, csomag ár. PLACE (elosztáspolitika vagy értékesítési utak politikája) [place = hely] Az elosztáspolitika feladata a megtermelt és beárazott termékek eljuttatása oda, ahol a vevık keresik. A marketingben a termékek, szolgáltatások szétosztását értjük alatta. Ez a vállalkozás azon eszköze, amely a termékeket és szolgáltatásokat a kellı helyre és idıre, a szükséges mennyiségben és kínálatban juttatja el a különbözı nagykereskedelmi illetve kiskereskedelmi formák segítségével. Fogyasztási cikkek esetében pl. közvetlen úton márkaboltokban, pékségekben a termelı értékesíti a termékeit. A fogyasztói visszajelzés nagyon gyors pl. túlságosan csípıs a kolbász. Hamar jelentkezik az értékesítési bevétel a termelınek. Hátránya, hogy nincs nagy választék. Értékesítés közvetítık útján pl. a kiskereskedıkön keresztül: a fogyasztónak értékesítenek, a kiskereskedı a termék tulajdonosává válik. Ügynöki értékesítés: az ügynök nem lesz tulajdonosa a terméknek. Ez az értékesítés hazánkban egyre jelentısebb. Vegyes értékesítési utak is megjelennek pl. két közvetítıs út: nagy és kiskereskedelem, vagy ügynök és kiskereskedı; három közvetítıs út: nagykereskedelem, kiskereskedelem és ügynök. Értékesítés intenzitása: intenzív, ha sok ponton folyamatos a kínálat. Exkluzív a kevés ponton történı értékesítés pl. exkluzív divatházak. PROMOTION (marketing kommunikáció, ösztönzéspolitika) [promotion = reklámozás] Az ösztönzéspolitika a vásárlókkal tudatja, hogy létezik a termék, felébreszti az igényt és a vágyat a termék iránt. Különbözı vásárlásösztönzési módszerek alkalmazása, hogy a termék a 19

potenciális vevık figyelmébe, tudatába kerüljön pl. reklám, a személyes eladás (personal selling), a közönségkapcsolatok ápolása (marketing public relations). Fontos a reklámhatás elemzése. Mennyire növekedett a termék forgalma a reklám eredményeként? A marketingkommunikáció 5 eleme: 1. A reklám, amely lehet fizetett és személytelen. 2. Az értékelés, ösztönzés: rövid távú, bátorítást jelent a vásárláshoz. 3. A személyes eladás: egy ügynök vagy eladó eladási céllal beszél a vevıvel. 4. A propaganda: ingyenes, tömegkommunikáción keresztül valósul meg. 5. A közönségkapcsolatok: hosszú távra hat, imázst valósít meg. A reklám 8 lépcsıs folyamat 1. A reklám céljának meghatározása, mely lehet a termék megismertetése, meggyızés a termék minıségérıl, emlékeztetés a termékre. 2. Ki készítse el a reklámot: maga a cég, vagy reklámügynökségek. 3. Költségvetés összeállítása, a reklámkiadások meghatározása. 4. A reklám üzenete: racionális: észérveken alapuló pl. biztonsági öv használata; emocionális: lélekre ható pl. gyermek-ápolószerek; morális: egyetemes emberi értékeket hangsúlyozza pl. a szolidaritás, környezetvédelem. 5. A hatókör megválasztása: hány emberhez kívánjuk eljuttatni az információt pl. TV, állami vagy kereskedelmi rádió, nyomtatott sajtóban, interneten, óriástáblák, közterületen, közlekedési eszközökön elhelyezett reklám, közvetlenül a postaládákba bedobott levél. 6. A reklám elkészítése. 7. A reklám jól idızített, kívánt intenzitású bemutatása. 8. A reklám kommunikációs és forgalmi hatékonyságának értékelése. Mennyivel lett ismertebb, elismertebb a vállalkozás, mennyire növelte a forgalmat a reklám?

2.4.2. Marketingmix-specifikumok a szolgáltatásoknál A szolgáltatások esetében a 4P kiegészül 3P-vel. A 3P: physical, process, people. Physical tárgyi (fizikai) elemek A fizikai megjelenés egyes szolgáltatások esetében nélkülözhetetlen az elızetes fogyasztói bizalom kialakításához. A szolgáltatás környezete alapvetıen meghatározhatja a minıség megítélését, hiszen a szolgáltatás érzékelése jelentısen függ attól is, milyen körülmények között élvezheti a vevı annak igénybevételét pl. egy ügyvédi iroda, orvosi rendelı, bank, egy tanterem bútorai, a dekoráció stb. mind hozzájárul ahhoz, hogy a fogyasztó szemében jó kép alakuljon ki a szolgáltatás nyújtójáról. Process folyamat A szolgáltatást nyújtók jelenléte mellett egy másik kiemelkedıen fontos marketingtényezı maga a szolgáltatás folyamata, azaz ahogyan a fogyasztó kiszolgálása történik pl. fogászati kezelésnél az alkalmazott technológia, a rugalmasság, a rendelkezésre álló kapacitások, a várakozási idı stb. Ezek mind-mind olyan jellemzık, amelyek egytıl egyik befolyásolják a fogyasztók érzékelését és a szolgáltatásról kialakított véleményét és bár a folyamat irányítása alapvetıen menedzsment kérdés, a fogyasztóra gyakorolt hatás miatt nélkülözhetetlen, hogy a 20

marketing figyelemmel kísérje a kiszolgálás teljes folyamatát pl. az étkeztetés teljes folyamata az étlap tervezésétıl a hulladék összegyőjtéséig és hasznosításáig. People emberi tényezı Az emberek nyilvánvalóan nélkülözhetetlen szerepet játszanak a szolgáltatások elıállításában. A szolgáltató alkalmazottai közvetve vagy közvetlenül, de kapcsolatba kerülnek a fogyasztóval, és viselkedésük jelentıs befolyással van a szolgáltatás megítélésére. Emiatt a vevıkiszolgálásban résztvevı személyzet minden esetben része a vállalat marketingtevékenységének. A termékek tapasztalati jellemzıi helyett ugyanis szolgáltatások esetén teret kapnak a törékeny bizalmi (orvos – beteg, fodrász és vendége, tanár – diák) tényezık, elıtérbe kerül a kapcsolat, a figyelem, a hírnév, az udvariasság és a szakértelem fontossága. Product (termelés): a szolgáltatások iránti kereslet, így a kapacitáskihasználtság ingadozó. Kezelési lehetıségek: • differenciált árpolitika alkalmazása, • kiegészítı szolgáltatás nyújtása, • folyamatba épített ellenırzési rendszer mőködtetése, • hatékony munkarend, • fogyasztó bevonása, a számára értéket jelentı jellemzık feltárása érdekében, • további terjeszkedés. Nagyon lényeges annak felmérése, hogy a fogyasztók mit tartanak értéknek a szolgáltatásoknál pl. egyszerő hozzájutni, udvariasság, figyelmesség, érdeklıdés, felelısségtudat, megbízhatóság, biztonság (a nyitvatartási idıben nyitva is legyen). Price (árpolitika) sajátosságai: bizonyos szolgáltatások árát a kormány szabályozza pl. helyi közlekedés, energia, úthasználat, a helyi önkormányzat is árszabályozó (szennyvízelvezetés, iskolai étkeztetés, szociális orrhon térítési díja).

2.4.3 Versenyanalízis 2.4.3.1. Stratégia tervezés, üzleti terv A stratégiai tervezés a szervezet hosszú távú céljainak megfogalmazását és elérését szolgálja. Egyik eszköze az üzleti terv. Az üzleti terv a kockázat kezelésének egyik eszköze. Az üzleti terv a vállalkozás saját és/vagy más hasonló vállalkozás múltbeli és jelenlegi mőködésének tényadatai alapján, valamint az ismert és várható gazdasági folyamatok ismeretében a jövıbeni mőködésének elırejelzése. Az üzlet terv részei: 1. Vezetıi összefoglaló 2. A vállalkozás általános bemutatása 3. Marketing terv 4. Mőködési terv 5. A vezetıség és a szervezet felépítés, irányítási jogkörök delegálása 6. Pénzügyi terv 7. Mellékletek 21

1. A vezetıi összefoglalóban a vállalat küldetése, jövıképe szerepel. Része a termékek, szolgáltatások rövid bemutatása, a piaci helyzetelemzés, a versenytársak rövid jellemzése. Tartalmazza a marketingstratégia leírását, a vállalkozás szervezeti felépítését, pénzügyi helyzetét, alapadatait, székhelyét, telephelyeit, elérhetıségeket, tevékenységeit, képviselıi, egyéb információkat (pl. tanácsadók, könyvvizsgáló személyét). A 2. rész a vállalkozás történetének, alapításának, sikereinek és mélypontjainak bemutatása. A folyamatban lévı fejlesztések, jövıbeni célok ismertetése. Újonnan induló vállalkozásnál közölni kell az üzleti terv megírásának célját pl. cég alapítását, megelızı befektetı keresése, mőködı vállalkozásnál hitelfelvételi szándék, pályázat elnyerése, egyéb. A 3. részben a marketing terv az ágazati áttekintést tartalmazza. Társadalmi, technológiai változások, innováció, politikai környezet, demográfiai, gazdasági változások pl. adók, kamatláb, pénzügyi környezet. Hogyan hatnak ezek a tapasztalatok a vállalat tevékenységére. A termékek, szolgáltatások fı jellemzıi milyen értéket jelentenek a fogyasztó számára. A marketing-mix ismertetetése A fejlesztések elemzése, milyen stádiumban van a termékek, szolgáltatások fejlesztése? Kik vesznek részt a fejlesztésben? A szabadalmi jogok és azok levédése, gyártási terv, gyártási eljárások, költségek, határidık, eszközigény, támogatások. A 4. rész, a mőködési terv a versenytársak vizsgálata, a legnagyobbak elemzése, a kínált termékek, piaci célcsoport, árpolitikák, az alkalmazott reklám erıs és gyenge pontjai, miben jobbak, miben rosszabbak, a beszállítói, értékesítési csatornák felvázolása . 5. A vezetıség és a szervezet felépítés, irányítási jogkörök delegálása 6. A pénzügyi tervben szerepel a költségvetés, a cash-flow kimutatása, az eredménykimutatás, az induló költségek, a mőködı költségek meghatározása, a fedezeti, illetve a megtérülési pont és egyéb pénzügyi mutatók elemzése. 7. A mellékletekben szerepeltethetünk grafikonokat, táblázatokat, fotókat a termékekrıl, technikai specifikációkat, a vezetıség életrajzát és minden olyan egyéb anyagot, ami kapcsolódik az üzleti terv anyagához, annak jobb megértését szolgálja.

22

2.4.3.2. SWOT analízis- tervezési módszertan Statikus elemzési/gondolkodási módszer, rendszer, mely adott idıpontra célozza meg a cég stratégiai sikertényezıinek feltérképezését. Elvégezhetı jelen és valamilyen jövıbeni (vízió) idıpontra is, attól függıen, mire akarjuk használni, azaz a stratégiai tervezési folyamat melyik szakaszában alkalmazzuk. A helyzetértékelési szakaszban a jelen idıpontra célszerő elvégezni, míg a stratégiaalkotás szakaszában a jövıkép idıpontjára. Készíthetı a szervezet egészére vagy egyes stratégiai területekre külön is.

A nyolcmezıs SWOT mátrix ERİSSÉGEK

GYENGESÉGEK

LEHETİSÉGEK

AKCIÓK

AKCIÓK

FENYEGETETTSÉGEK (veszélyek)

AKCIÓK

AKCIÓK

1. Erısségek (Strength) A szervezet pozitív, kedvezı belsı tulajdonságait, versenyelınyét jelentik. Mi az, amit jól csinál? Melyek az elınyös tulajdonságai? 2. Gyengeségek (Weaknesses) A szervezet kedvezıtlen, negatív belsı tulajdonságait, versenyhátrányát jelentik. Mi az, amit rosszul csinál, amit csinálhatna jobban? Melyek a javítandó, elkerülendı tulajdonságai? 3. Lehetıségek (Opportunities) A szervezet elınyös külsı környezeti jellemzıit győjti össze. Milyen érdekes/kedvezı trendek vannak? Hol vannak a lehetıségei?

4. Fenyegetettségek (Threats) A szervezet hátrányos külsı környezeti jellemzıi. Mit csinálnak a versenytársak? Hol ütközünk akadályokba? Milyen kedvezıtlen trendek/változások vannak? A nyolcmezıs SWOT mátrix a cselekvéseket is tartalmazza. Az átfogó helyzetkép megismerésén kívül a teendıket is sorra veszi. Az elızıkön kívül még a további akciók szükségesek: • az erısségekre építve a lehetıségek kihasználására, • az erısségek segítségével a fenyegetettségek kivédésére, • a gyengeségek leküzdésére a lehetıségek kihasználásával, • akciók a fenyegetettségek elkerülésére a gyengeségek felszámolásával. Összefoglalóan a szervezetek folytathatnak agresszív stratégiát, azaz az erısségek fokozására és a lehetıségek kihasználására törekednek (nagyobb kockázatvállalás). Passzív politika 23

esetén a gyengeségek mérséklése és a veszélyek elkerülése a cél (kockázatelkerülı magatartás).

2.4.3.3. BCG mátrix A BCG matrixot a Boston Consulting Group marketing tanácsadó cég fejlesztette ki és terjedt el a portfólió-elemzésben, A mátrix mind termékek, termékcsoportok, mind üzletágak pozícióinak meghatározására, a stratégiai célok kitőzésére, a megvalósításhoz szükséges személyi, dologi és pénzügyi források megállapítása érdekében alkalmazható.

Magas

RELATÍV PIACI RÉSZESEDÉS

20 %

Sztárok

Kérdıjelek 10 %

Fejıstehenek Döglött kutyák Magas

2,5

2,0

1,0

5

0,5

0

0% Alacsony

A pozíciót külsı és belsı tényezık alapján értékeli. Külsı tényezı annak a piacnak az éves növekedési üzeme, amelyen a vállalkozás a terméket, termékcsoportot értékesíti. Független a vállalkozás tevékenységétıl. Belsı tényezı a vállalat relatív piaci részesedése, amelyet már a vállalkozás befolyásolhat. A relatív piaci részesedést a saját piaci részesedés pl. 24 % és a legerısebb versenytárs piaci részesedésének pl. 40 % viszonya (0,6) adja. Sztárok(csillagok) Legjobb pozícióban lévı termékcsoportok, üzletágak, gyorsan bıvülı piacon magas relatív piaci részesedéssel rendelkeznek. Jelentıs profittermelık, de a bıvülı kereslet kielégítése, a versenytársak kivédése kiadásokkal jár, ezért pénzáramuk (cash flow) nulla, de akár negatív is lehet. Kedvezı, ha a vállalat számos terméke sztár. Ha kevés a sztár, akkor fokozni kell a marketing tevékenységet. Kapcsolódó stratégiai cél lehet a szinten tartás, illetve fejlesztés. Fejıstehenek Magas piaci részesedéső termékcsoportok, üzletágak, de a piacuk már stagnál vagy mérsékelten bıvül. A pénzáramlás pozitív, mert nincs szükség beruházásokra, viszont a tömeggyártás és értékesítési tapasztalatok kihasználása kiadásmérséklı. Az itt elért pozitív egyenleg finanszírozhatja a sztár termékeket vagy kutatás-fejlesztést. Ha kevés a fejıstehén, finanszírozási gondok jelentkezhetnek. A fejısteheneket érdemes minél tovább tartani, ösztönözve az érékesítésüket. Kapcsolódó stratégiai cél a learatás (szüret), illetve szinten tartás. 24

Kérdıjelek Gyorsan bıvülı piacon alacsony relatív piaci részesedéssel rendelkezı termékcsoportok, üzletágak. A pénzáram negatív, mert a gyorsan bıvülı piaci lehetıségek kihasználása sok kiadást pl. reklám, értékesítési lánc kiépítése stb. jelent. A kérdıjelek válhatnak a jövıben sztárokká, amennyiben kevés vagy hiányoznak a kérdıjelek fokozni kell a termékfejlesztést. Kapcsolódó stratégiai célok a fejlesztés, illetve visszavonulás. Döglött kutyák (sereghajtók) Nem, vagy alig bıvülı piacon, alacsony relatív részesedéssel rendelkeznek. Legkedvezıtlenebb pozícióban vannak. Kudarcot vallott vagy az életciklusuk végén járó termékek, így fejıstehenek, sztárok, kérdıjelek is válhatnak sereghajtókká. A pénzáramuk negatív vagy enyhén pozitív. A piacról való kilépés elıtt számos tényezıt célszerő mérlegelni pl. a versenytársakat, a termék stratégiai fontosságát, a piacvesztés átmeneti vagy tartós jellegét. Kapcsolódó stratégiai cél a visszavonás, szinten tartás. Sikeres termékútnak tekinthetı, ha a kérdıjelekbıl lesznek a sztárok, a sztárokból a fejıs tehenek, fejıs tehenekbıl a sereghajtók. Nem sikeres a termékút ha pl. a bevezetett új terméket (kérdıjel) a piac nem fogadja el, ezért ki kell vonni a piacról. Esetleg sztárrá válik, de nincs forrás a növekedés finanszírozásához, ha kimarad, vagy nagyon lerövidül a fejıstehén szakasz.

2.4.3.4.Termék-életgörbe és funkcionális stratégiák A termékek életútja (hasonlóan az emberi élethez) a következı szakaszokból áll: indulás – növekedés – érettség – hanyatlás.

Marketing

Termelés

Pénzügy

Emberi erıforrás

Indulás A figyelem felkeltése és a termék elfogadtatása. Termék- és technológiai szabványok kialakítása. Nagy készpénzigény és veszteségek tervezése. A megfelelı munkaerı biztosítása, állandó képzés és átképzés.

A fejlesztıknek a piacra kell fejleszteni. A stratégia Mőszaki fejlesztés és a piacra való fı célja behatolás. Kutatásfejlesztés

Növekedés A márkanév elfogadtatása és a piaci rések felkutatása. Termékváltozatok kifejlesztése, a termelés központosítása. A gyors növekedés finanszírozásának megalapozása és némi nyereség. A gyorsan növekedı termelés megfelelı munkaerıvel való ellátása, képzés és motiváció. Az egymást követı termékváltozatok kifejlesztése. Minél magasabb piaci részesedés elérése.

Érettség Agresszív promóció és védekezı jellegő árképzés. A termékek korszerősítése és a költségek csökkentése. A megtermelıdı jelentıs mennyiségő nettó nyereség újraelosztása. A munkaerı-szükséglet csökkentése munkaszervezéssel és a technológia fejlesztésével. Költségcsökkentés és minıségfejlesztés. A termelés hatékonyságának állandó javítása.

Hanyatlás A termék kifutásának megtervezése. A termelı gyártósorok leszőkítése. A szükségtelen eszközök eladása. Leépíteni és átirányítani az embereket, a változások levezénylése. Befejezni a termék fejlesztését. Gyors kivonulás és lefölözés. 25

2.4.3.5. Porter-modell6 A Porter féle „FIVE FORCES” (öt versenyerı) modell A Porter-modell a mikrokörnyezet, ezen belül a versenykörnyezet elemzésének strukturált módszere. A modell két részstruktúrára bontható. Az egyikben a három horizontális elem, a verseny azonos szereplıinek struktúrája található. Ezek a termékversenytársak (helyettesítı termékek), a jelenlegi cégversenytársak (a piacon lévı vállalkozások) és a potenciális cégversenytársak (új piacra lépık). A másik részstruktúrában három vertikális elem van: a beszállítók, a piacon lévı vállalatok és a vevık, amelyek egymáshoz az értéklánc folyamatában kapcsolódnak. A módszer alkalmazásának célja a vállalat pozicionálása a saját piacán, minél objektívebb helyzetmegítélés alapján. A piac szereplıinek versenyerejét becsüli meg, ezáltal világosan rendszerezve azt, miben különbözik a cég a piac többi szereplıjétıl, melyek a versenyelınyei, -hátrányai az adott idıpontban. A stratégiatervezési folyamat helyzetértékelı szakaszában alkalmazható. A.) A vevık Ez az elem azt taglalja, hogy a vevık mire érzékenyek, mi alapján választanak. A vizsgálat szempontjai: 1. Mekkora a piac (potenciális ügyfelek/vásárlók száma)? 2. Ki a mi vevınk: 2.1. Milyen felhasználói kategóriába tartozik az ügyfelünk/vásárlónk (végfelhasználó, viszonteladó, tovább feldolgozó)? 2.2. Mennyire ismerjük pontosan az igényüket, azt, hogy mire használják a mi termékünket, szolgáltatásunkat, (észrevesszük-e az igényeik változását, látens igényeiket)? 3. Mennyire koncentrált az ügyfelek/vásárlók köre. 3.1. Vevıink száma. 3.2. Hány ügyfél/vásárló veszi meg a termék/szolgáltatás 80%-át? 3.3. A legnagyobb ügyfelek/vásárlók a termék/szolgáltatás mekkora hányadát vásárolják meg (mit tekintünk „legnagyobb ügyfelek/vásárlók" alatt)? 3.4. Léteznek-e vásárlói szövetségek az alkupozíciójuk erısítésére? 4. Van-e az ügyfélnek/vásárlónak választási lehetısége (mennyire különleges a termék/szolgáltatás, létezik-e valamilyen ár-, innovációs-verseny a piacon, vannak-e helyettesítı termékek)? 5. Választhatja-e az ügyfél/vásárló a „csináld magad" megoldást? (A „make or buy kérdés" számunkra ez ügyfél-/vásárlóvesztést jelent, nem jelenti feltétlenül azt, hogy az „Új piacralépık" halmazában van változás, bár ez nem minden esetben zárható ki.) Ez az elem azt taglalja, mire érzékenyek a vevık, mi alapján választanak.

6

Forrás: http://www.innostart.hu/files/Microsoft%20Word%20-%20MARKETING%20TERVEZ%C3%89S.pdf, http://www.inf.unideb.hu/~bodai/menedzs/PPPP_mix.html http://ttmk.nyme.hu/migi/nagy.zsolt/Documents/Vezet%C5%91i%20gazdas%C3%A1gtan/menedzsm_eszk. doc

26

B.) A beszállítók A szállítók alkupozíciójának mértékét mutatja ez az elem. A vizsgálat szempontjai: 1. A beszállított termék, szolgáltatás különlegessége, egyedisége (azaz helyettesíthetısége). 2. Beszállítók száma. 3. Beszállítók relatív nagysága hozzánk képest. 4. Készletezési hajlandóságuk (pl. a szezonális beszerezhetıség kiegyenlítésére, vagy a just in time rendszerünk támogatására). 5. Beszállítói szövetségek létezése az alkupozíciójuk erısítésére. 6. Beszállítók esélye a tovább feldolgozásra (azaz versenytárssá válás a mi piacunkra való betöréssel - ebben az esetben az „Új piacralépık" halmazában kell velük számolni). C.) Piacon lévı vállalatok A cég piacán érvényesülı aktuális hatásokat és versenyhelyzetet mutatja be ez az elem, melynek következtében az ügyfelek/vásárlók kegyeiért különbözı eszközökkel (marketing, innováció, vagy áralakítás) és meghatározható intenzitással folyhat a versengés. A vizsgálat szempontjai: 1. A piac telítettsége. (Milyen mértékben sikerült a potenciális ügyfélkört elérni a piacon versenyben levı vállalatoknak összesen.) 2. A piac felosztottsága: 2.1. Versenytársak száma a piacon. 2.2. Hány vállalatnál összpontosul a piaci részesedés 80%-a? 2.3. Milyen a koncentráció, azaz a legnagyobb versenyzıknek mekkora ez együttes piaci részesedése? ( Meg kell határozni, hogy mit értünk legnagyobb versenyzık alatt.) 2.4. Saját és versenytársaink piaci részesedése. 2.5. Piaci szövetségek kötésének esélye pozíció erısítésére. 3. Piacon maradás, piacelhagyás esélyei: 3.1. Felhalmozott készletek nagysága (aránya az optimális készletnagysághoz). 3.2. Kapacitások alakulása (beruházási tevékenység vagy kihasználatlan kapacitások mértéke). 3.3. Innováció aránya. D.) Helyettesítı termékek Az árérzékenységet, lecserélhetıséget mutatja ez az elem. A vizsgálat szempontjai: 1. Van-e egyáltalán helyettesítı termék az én termékemnél? 2. A vevık/ügyfelek mennyire hőek a megszokott termékhez? 3. Milyen a helyettesítı termék árának aránya a saját (helyettesítı termék) értékéhez (jellemzı minıség, funkcionalitás, kapcsolódó szolgáltatás) viszonyítva? 4. Milyen a mi termékünk árának aránya a saját (mi termékünk) értékéhez (jellemzı minıség, funkcionalitás, kapcsolódó szolgáltatás) viszonyítva? 5. Milyen a helyettesítı termék és a mi termékünk ár-érték arányának egymáshoz való viszonya? E.) Új piacra lépık A versenytársak bıvülésének mértékét, veszélyét mutatja ez az elem. Ennek kérdései, melyek egyben a vizsgálat szempontjait is adják:

27

1.

2. 3.

Mekkora a tevékenységünk, területünk nyereségtermelı képessége (nem a mi cégünké, hanem a tevékenységünké, amelytıl mi magunk is elmaradhatunk, vagy felülmúlhatjuk)? Vannak-e jogszabályi korlátai a piacra lépésnek, amelyek a már piacon lévıket védik? Milyen versenyelınyök vannak az új belépıkkel szemben? 3.1. A szükséges tıkebefektetés minimális nagysága (alapítás szokásos költségei, telephely-létesítés, gépesítettség, technológia, induló készletek költségei)? 3.2. Gazdaságos sorozatnagyság. 3.3. Termékválaszték jellemzıi (pl. a termék/szolgáltatás egyedisége és kreativitás tartalma, szükséges modellválaszték, bevezetett márkák dominanciája). 3.4. Értékesítési csatornákhoz való hozzáférés (jellemzı értékesítési csatorna a piacon, a hatékony értékesítési csatorna megszerzési lehetıségei és költségei). 3.5. Vannak-e aktuálisan sajátos költségelınyök/hátrányok (pl. ingatlanszerzés, telephely olcsósága/drágasága, pályázati támogatások elérhetısége, olcsó munkaerı elérése, know-how hozzáférhetıség/védettség)?

2.5. Benchmarking7 2.5.1. A benchmarking lényege és eredete8 A benchmarking a legjobb gyakorlatok keresése, tanulmányozása, összehasonlítása a szervezet saját gyakorlatával, és a tanulságok hasznosítása a szervezet saját gyakorlatának fejlesztésében. A benchmarking a Xerox cég 1976-tól 1986-ig végzett ez irányú kutatásaiból fejlıdött ki. A „legjobb gyakorlat” (best practice) a benchmarking kulcsszava. Nem elég csupán a legkiemelkedıbb teljesítményt (a benchmark-ot) megkeresni, hanem mindig a mögötte meghúzódó, a kiemelkedı teljesítményt eredményezı legjobb gyakorlatot (best practice-t) kell megtalálni és tanulmányozni. A benchmark ismerete csupán arra jó, hogy tudjuk, hol keressük a legjobb gyakorlatot, hol érdemes tanulmányozni a bevált megoldásokat. Meglepıen gyakori hiba, hogy csak a kiemelkedı teljesítményt keresik más vállalkozásoknál, gazdálkodó szervezeteknél, majd automatikusan megkövetelik ugyanezt a teljesítményt saját szervezetüktıl, anélkül, hogy tanulmányoznák és adaptálnák a kiemelkedı teljesítményt produkáló legjobb gyakorlatot. Például létszámleépítı, „szervezet-lelapító”, „racionalizáló” akciókat indítanak, mivel azt látják (de csak azt), hogy más vállalkozások ugyanezt a munkát sokkal kevesebb emberrel, sokkal olcsóbban, sokkal gyorsabban, és sokkal jobb minıségben végzik el. Azután csodálkoznak, hogy az elbocsátások után megmaradt kevesebb emberrel még rosszabbul mőködnek a változatlanul hagyott munkafolyamatok, sıt esetleg összeomlik az egész rendszer. Ezen valójában nincs mit csodálkozni, hiszen ez ugyanolyan, mintha egy gızmozdony vezetıjétıl azt követelnénk, hogy érje el a francia szuperexpressz, a TGV sebességét. Csakhogy a TGV szuperexpressz sebességéhez a TGV szuperexpressz technológiája kell, azt a technológiát kell alkalmaznia annak, aki arra a sebességre vágyik. Az eredményesebben és gazdaságosabban mőködı, kisebb létszámú és kevesebb hierarchiaszintbıl álló, karcsú szervezetek teljesen más folyamatokat mőködtetnek, sokkal fejlettebb technológiákat és munkamódszereket alkalmaznak. Karcsúságuk a másfajta 7

Forrás: Robert s. Kaplan-David p. Norton Balanced Score Card ifjú Horváth &Partner KJK KERSZÖV 2000 p. 68-92 8 (http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b10109/ch01s12s03s01.html)

28

folyamatok és technológiák alkalmazásának következménye. Ezeket a folyamatokat, technológiákat és módszereket kell tanulmányoznia, és azután hasznosítania, adaptálnia annak, aki hasonlóan eredményes és hatékony mőködést akar elérni.

2.5.2. A benchmarking típusai9 A benchmarking fajtáinak több, különbözı osztályozása ismeretes. A külsı és belsı benchmarking A külsı kategóriájába azok az esetek tartoznak, amelyekben adott gazdálkodó szervezet más szervezetek gyakorlatával veti össze a sajátját pl. különbözı szempontok alapján adott magyarországi felsıoktatási intézmény összehasonlítja önmagát más felsıoktatási intézményekkel, vagy értékeljük a közétkeztetı vállalkozások ajánlatait A belsı benchmarking esetében a vállalkozáson belüli viszonyításról van szó. Belsı benchmarking partnerek lehetnek különbözı szervezeti egységek, telephelyek, gyáregységek, tagvállalkozások stb. A kompetitív benchmarking, mint a neve is mutatja, a versenytársak legjobb gyakorlatait vizsgálja. A termékek visszatervezésén (reverse engineering) túl kiterjedhet a termékkel kapcsolatos szinte bármilyen tevékenységre, aminek a piaci versenyben jelentısége lehet: marketingre, szállításra, üzembe helyezésre, szervizre, vevıszolgálatra stb. A vágószerszámokat gyártó finn Fiskars cég például arról is nevezetes, hogy ha valamelyik felhasználónál ki kell cserélni egy tönkrement vagy elhasználódott Fiskars vágóeszközt, akkor Európa bármely pontjára 24 órán belül eljuttatják az új szerszámot. • A kooperatív és kollaboratív (transzindusztriális) benchmarking során más üzletágakban mőködı cégekhez viszonyítunk, amelyeknek az érdekeit nem sérti, ha tanulmányozzuk tevékenységüket, és viszont. Az egymással versenyben nem álló cégek szerzıdést kötnek egymással a benchmarking-ra, és egyoldalúan vagy kölcsönösen tanulnak egymástól. • A funkcionális benchmarking azt jelenti, hogy kiválasztunk egy funkcionális területet (pl. a személyzeti munkát, a karbantartást vagy az anyagbeszerzést), és összevetjük a mércéül szolgáló vállalkozás(ok) vagy szervezeti egység(ek) hasonló funkcionális területének mőködésével. • Folyamat benchmarking esetén nem egy-egy kiragadott funkcionális terület tevékenységét vizsgáljuk önmagában, hanem a funkcionális területeken átívelı teljes, összefüggı vállalati folyamatokat. • A stratégiai benchmarking a más vállalkozások által hasonló helyzetekben alkalmazott különbözı stratégiák eredményességét hasonlítja össze, és ezekbıl próbál következtetéseket levonni saját stratégiája kialakításához. Napjainkban kialakuló, új benchmarking típus.

2.5.3. A benchmarking folyamata10 1. lépés: A banchmarking tárgyának kiválasztása. Itt célorientáltan kell eljárni, kevéssé hatékony, ha túlságosan tágra szabjuk a tárgyat. Lehet pl. építési beruházások közbeszerzése. 2. lépés: A banchmarking partnerek kiválasztása, a szerzıdés megkötése. Ezek lehetnek a 9

http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b10109/ch01s12s03s02.html9 http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b10109/ch01s12s03s03.html

10

29

legnagyobb versenytársak, a legnagyobb vagy speciális szaktudással rendelkezı, hozzánk hasonló nagyságrendő, feladatokkal, pénzügyi háttérrel rendelkezı szervezet pl. egy másik városi önkormányzat, gazdasági társaság. 3. lépés: Munkaterv készítése, kérdéslista összeállítása a legjobb gyakorlat tanulmányozásához pl. mennyire eredményes a gyakorlat rövid és hosszú távon, ellenırizhetıek–e az eredmények, olcsóbb, gyorsabb, a szempontokat, érdekeket érvényesítı közbeszerzés stb. 4. lépés: A legjobb gyakorlat tanulmányozása pl. a feladat felelısség-, hatáskörök szerinti megosztása, a közbeszerzés központosítása valamely szervezeti szintre. 5. lépés: Összehasonlítás a mi gyakorlatunkkal, az eltérések megállapítása pl. összhang hiánya a feladat-, felelısség- és hatáskör között. 6. lépés: A változtatási javaslat kidolgozása pl. a folyamat újraszabályozása. 7. lépés: A változtatás végrehajtása, az eredmény ellenırzése. Szállító kiválasztása az ajánlati árak összehasonlítása alapján A készletbeszerzési döntéseknél különösen jelentısek azok a számítások, amelyek segítenek kiválasztani a különbözı szállítók közül a legkedvezıbbet. Amennyiben az összes egyéb tényezı pl. minıség, szállítási gyakoriság, fizetési feltételek azonosak, akkor a legalacsonyabb ajánlati ár elfogadása jelenti a legkedvezıbb beszerzési lehetıséget. A beszerzési árak összehasonlítása során az összes árképzı tényezıt figyelembe kell venni. 1. A listaár a szállítók árajánlataiban, prospektusaikban, katalógusaikban szerepelı ár, a szállító által a termék eladási áraként megjelölt ár. 2. A számlázott ár a szállító által kiállított számlán szereplı ár. A számlázott ár számos esetben nem egyezik a listaárral. Az eltérést okozhatja a szállító által megadott üzletpolitikai vagy egyedi engedmények, illetve felszámított felárak pl. különleges csomagolás, szín kérése, rendkívüli szállítás. 3. A felár növeli, az engedmény csökkenti a listaárhoz képest a szállító által számlázott vételárat. A szállítók a listaárból különbözı címeken engedményeket is adhatnak. Azok az engedmények, amelyek az adott termék vásárlásához kapcsolódnak, csökkentik a listaárhoz képest a számlázott árat. Az árat közvetlenül befolyásoló leggyakoribb kedvezmények • Nagy mennyiségő beszerzéshez kapcsolódó kedvezmény, (minıségi rabatt). • Csökkent minıségő áruk vásárlásához kapcsolódó kedvezmény (minıségi engedmény). • Szezonális forgalmazású áruk esetén szezon elıtti, vagy szezon végi kedvezményes ár (szezonális engedmény). • Vásárlás ösztönzését szolgáló árkedvezmény pl. új vagy megváltoztatott termék esetében (bevezetı ár), vagy a szállítónál felhalmozódott készletek felszámolásához, új termékek népszerősítéséhez, piaci bevezetéséhez kapcsolódhat. 4.

A bekerülési (beszerzési) ár a beszerzés tényleges ráfordítását jelenti. Ez nem feltétlenül egyezik meg a számlázott árral. A beszerzési ár részét képezi az elızetesen felszámított, le nem vonható (vissza nem igényelhetı) általános forgalmi adó és a beszerzett készlethez egyedileg hozzárendelhetı költségek (pl. szállítási költség, vámköltség, biztosítási költség stb.).

30

A beszerzési ár felépítése: Listaár (nettó, áfa nélküli áron) + felár engedmény = Számlázott nettó ár + készlet átvételéig felmerült közvetlen költségek + elızetesen felszámított, le nem vonható áfa = Beszerzési ár

1. Esettanulmány Döntés a bekerülési árak összehasonlításával Egy gazdálkodó szervezet 1000 garnitúra készletet kíván – rövid határidıvel – beszerezni. A beszerzett terméket olyan tevékenységhez használja fel, amely lehetıvé teszi az elızetesen felszámított általános forgalmi adó levonását. Három szállító ajánlata áll rendelkezésére. • A Kovács Kft. a terméket 2000 Ft – általános forgalmi adót nem tartalmazó – áron kínálja. A szállító a terméket azonnal tudja raktárából szállítani. 300 garnitúra feletti vásárlás esetén a teljes beszerzett mennyiségre 4% engedményt ad. A szállítást a „Iramodás” Kft” vállalja 60 000 Ft-ért. • A Péterfi Kft. a terméket 2200 Ft/garnitúra nettó listaáron ajánlja. A teljes megrendelt mennyiségre 500 garnitúra feletti vásárlás esetén 6% kedvezményt ad és díjmentesen vállalja a termék kiszállítását. • A Nagy Nyrt. – általános forgalmi adó nélkül – 2500 Ft/garnitúra listaárat adott meg. A kiszállítást ez a társaság is díjmentesen vállalja, de tekintettel a sürgıs szállításra 5% felárat számít fel a teljes mennyiségre.

A beszerzési árak összehasonlítása (az elızetesen felszámított, levonható áfa nem része a beszerzési árnak) Beszerzési ár összetevıi Listaár (Ft/csomag) (-) engedmény (Ft/csomag) (+) felár (Ft/csomag) Számlázott ár Ft/csomag + fuvardíj (Ft/csomag) Beszerzési (bekerülési) ár*

Kovács Kft.

Péterfi Kft.

Nagy Nyrt.

2 000

2 200

2 500

100

132

-

-

-

125

1900

2 332

2 625

60

-

-

1 960

2 332

2 625

Az összehasonlítás eredményként megállapítható, hogy a legkedvezıbb beszerzési árra a Kovács Kft tett ajánlatot.

31

1. Feladat Egy költségvetési szerv élelmiszert kíván beszerezni (az általános forgalmi adó 20%, amely nem igényelhetı vissza). A szervezet két szállítótól kapott ajánlatot. • Az 1. szállító a terméket 700 Ft/darab nettó – áfa nélküli – listaáron kínálja. A beszerzendı mennyiségre – 2000 darab – 6% kedvezményt ad. A fuvarozási költség áfával 30 000 Ft. • A 2. szállító a termékre 640 Ft/darab nettó listaárat jelölt meg ajánlatában. A kiszállítást vállalja, de ezért 5% felárat számít fel a teljes mennyiségre. Melyik ajánlatot fogadja el a beszerzési árak alapján? Az ajánlatok összehasonlításához használja a táblázatot! Hasonlítsa össze a szállítói ajánlatokat a megadott táblázat kitöltésével Beszerzési ár összetevıi

1. szállító

2 szállító

Listaár (Ft/darab) (-) engedmény (Ft/darab) (+) felár (Ft/darab) Számlázott nettó ár Ft/csomag + általános forgalmi adó + fuvardíj (Ft/darab) Beszerzési (bekerülési) ár* Az 1. feladat megoldása Beszerzési ár összetevıi

1. szállító

2. szállító

Listaár (Ft/darab) (-) engedmény (Ft/darab) (+) felár (Ft/darab) Számlázott nettó ár Ft/csomag + általános forgalmi adó + fuvardíj (Ft/darab) Beszerzési (bekerülési) ár*

700 42

640 32

658

672

132 15

134

805

806

Az elsı szállító tett ajánlatot kedvezıbb beszerzési árra.

32

2. Esettanulmány Szállító kiválasztására az ár és minıség együttes figyelembe vétele mellett szerzıdéses közétkeztetések esetén (kézikönyv)11 Szerzıdéses közétkeztetés A közétkeztetés az ételek elkészítésének és a bizonyos közösségekben dolgozó/élı személyek számára történı eljuttatásának szolgáltatásait foglalja magába: ellát közösségi és magán vállalatokat, közszolgáltató intézményeket, bölcsıdéket, óvodákat, iskolákat, kórházakat, idısotthonokat, börtönöket, katonai létesítményeket stb. A tevékenység ellátásának külsı szolgáltatóra bízását nevezik szerzıdéses közétkeztetésnek (a továbbiakban: SZK). A szerzıdéses közétkeztetés jellemzıi: • visszterhes írásos szerzıdés létezik az Ajánlatkérı és a szolgáltatást nyújtó cég között; • a szolgáltatást felhasználók egy jól körülírható körbıl kerülnek ki, akik általában a kiíró intézmény tagjai; • különleges korlátozások származnak abból a ténybıl, hogy a szolgáltatás a kiíró intézmény területén és eszközeivel történik, az adott intézmény szervezési módszereinek megfelelı módon; • szociális áron történik, ami általában lényegesen alacsonyabb a kereskedelmi vendéglátás árainál. A gazdaságilag legelınyösebb ajánlat kiválasztását segítı FERCO kézikönyv kidolgozásának indítékai. Helyzetfeltárás A közétkeztetési ágazat európai szociális partnerei, a FERCO (a Szerzıdéses Közétkeztetı Szervezetek Európai Szövetsége) és az EFFAT (az Élelmiszeripari, Mezıgazdasági és Turisztikai Szakszervezetek Európai Szövetsége) megállapították, hogy egyre növekvı számú Ajánlatkérı bízza a munkatársaiknak vagy ellátási körébe tartozó intézményeinek (továbbiakban: Étkezıinek) nyújtott étkeztetési szolgáltatásokat külsıs, erre szakosodott vállalkozásokra. [Tekintettel arra, hogy a hazai kiírások jelentıs része a közbeszerzésekrıl szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szabályai szerint kerülnek elbírálásra, az eredeti kézikönyvet kiegészítettük a hazai közbeszerzési szabályozás idevágó vonatkozásaival.] A szolgáltató kiválasztásához ezek az Ajánlatkérık többnyire különbözı közbeszerzési eljárásokat alkalmaznak az értékhatártól függıen. Az ártényezı egyoldalúan magas értékelését az eredményezi, hogy a költségvetési intézményekben a felhasználható erıforrások korlátozottak, a magáncégek pedig folyamatosan költségcsökkentésre törekednek. A tanulmány készítését megelızı helyzetértékelés megállapította, hogy hiányoznak azonban azok az eszközök, amelyek az Ajánlatkérık számára megkönnyítenék, hogy a közétkeztetı vállalkozást a legjobb minıség/ár arány alapján válasszák. Az ágazat munkaadói és munkavállalói számára jól ismertek a közszolgálati és a magángazdaságbeli költségvetési korlátozások. Úgy vélik azonban, hogy a megbízásoknak a legolcsóbb ajánlattevı cégnek való odaítélési gyakorlata nem szolgálja az érintettek érdekeit, (sem a megbízást adó Ajánlatkérıét, sem az általa étkeztetett Étkezıkét, de még a közétkeztetı vállalkozásét és 11

Azon Ajánlatkérık és intézmények részére, melyek közétkeztetési szerzıdéseik megkötése során a gazdaságilag legelınyösebb ajánlat alapelveire szeretnének támaszkodni, az irányelv elérhetı elektronikus úton is a következı weblapon: http://www.contract-catering-guide.org

33

annak munkavállalóiét sem). A szolgáltatónak egyedül az ár alapján való kiválasztása minden vonatkozásban hátrányos. Ez a közétkeztetı vállalkozások közötti fokozott versenyhez vezet, és arra ösztönzi ıket, hogy költségeiket a lehetı legnagyobb mértékben csökkentsék. Ez a racionalizálás gyakran az ételek, és a szolgáltatások minıségének romlásához vezet, és adott esetben élelmiszerbiztonsági kockázatokat is eredményezhet. Ezen túlmenıen szélsıségesen negatív módon hat a munkahelyekre és az ágazat munkavállalóinak munkakörülményeire, sıt magára a közétkeztetı vállalkozás életképességére is. A legalacsonyabb ár elıtérbe helyezése negatív hatással járhat az Ajánlatkérırıl alkotott képre is, melynek alapján úgy jelenhet meg, hogy csak az ár érdekli, az ételek minısége nem. Ez különösen érvényes az iskolákra, kórházakra és idısotthonokra, ahol az alacsony szintő szolgáltatások erıs hatást gyakorolhatnak a tápanyag bevitelre, az egészségre és a nevelésre. Az EFFAT és a FERCO véleménye az, hogy az ár kiemelt jelentısége a közösségi étkeztetési szerzıdések odaítélésében azzal is összefügg, hogy a minıséget a kiírásban nem tudják kifejezni, valamint, hogy az ajánlatok súlyozásának, értékelésének és összehasonlításának nincsenek megfelelı eszközei, melyekkel nem csak az árat, hanem a minıséget is figyelembe vennék. Ezen megállapítások alapján a FERCO az EFFAT az Ajánlatkérık és az Étkezık érdekében, de a közétkeztetı vállalkozások és munkavállalóik érdekében is úgy döntöttek, hogy egy olyan eljárási módra tesznek javaslatot, amely a közösségi étkeztetési visszterhes szerzıdések odaítéléséhez magas szintő minıségi szabványokat alkalmaz anélkül, hogy az árat elhanyagolnák. Egy ilyen megoldás szükségszerően a következıket eredményezi: − − − − −

a pályázatok odaítélésének nagyobb átláthatósága, az Ajánlatkérık igényeinek alaposabb elemzése és figyelembevétele, az Ajánlatkérı és Étkezık igényeihez jobban igazodó ajánlat, a minıség, a higiénia és az élelmiszerbiztonság magasabb színvonala, a közétkeztetı vállalkozásokon belül a munkavállalók munkakörülményeinek és képzésének garanciái.

foglalkoztatásának,

Annak érdekében, hogy e megoldást a gyakorlatban is könnyebbé tegyék, a FERCO és az EFFAT kezdeményezte a gazdaságilag legelınyösebb ajánlat kézikönyv közös kidolgozását és a tagállamokban történı elterjesztését. Széles körő bevezetése hozzájárul ahhoz, hogy a visszterhes szerzıdéseket a legjobb minıség/ár arány alapján kössék meg, és ezen keresztül a „gazdaságilag legelınyösebb ajánlat” alapelvét, melyet az európai törvénykezés és az Európai Törvényszék támogat, általánosan bevezessék. A gazdaságilag legelınyösebb ajánlat választása E második lehetıség során, az árkritériumon túlmenıen minıségi kritériumok is szerepet kapnak az értékelés során. Ennek következtében a mindkét oldalon fennálló pénzügyi korlátok mellett − − − −

az ajánlatkérı igényei, az ételek minıségi és változatossági követelményei, kötelezettségek a higiénia és az élelmiszerbiztonság területén, a közétkeztetı vállalkozás munkatársainak munkakörülményei is kiegyensúlyozott módon figyelembe vehetık.

34

Az Ajánlatkérınek azért érdeke a gazdaságilag legelınyösebb ajánlat elfogadása, mert ı ezáltal az étkeztetésbe befektetett eszközöket optimalizálja. Szállító kiválasztása az ár és a minıség alapján - Az ajánlatok megítélésének fı kritériumai A mőszaki krité- A pénzügyi kritériumok riumok súlyozása súlyozása 20

80

40

60

50

50

60

40

80

20

Prioritások, melyeket a technikai és gazdasági kritériumokhoz rendelnek A pénzügyi kritériumok egyértelmően a legfontosabbak; a minıségi kritériumok csak másodrendőek. Az árkritériumok fontosabbak, mint a minıségi kritériumok, de azoknak mégis csak jelentıséget tulajdonítanak. Minıség és ár egyaránt fontos. A minıségi kritériumok fontosabbak, mint az ár, de az mégis fontos tényezı marad. A minıség egyértelmően a legfontosabb; az árat csak másodrangúnak tekintik.

Példa a gazdasági kritériumokhoz való maximális pontszámok hozzárendelésére Ami a gazdasági ajánlatot érinti, alapjában véve nem minden egyes kritérium pontos analízisérıl van szó, hanem inkább arról, hogy az itt következı 3 összesített kritérium alapján az ajánlatok besorolását elvégezzék: • az üzemeltetési költségek összege, ez a különbözı költségtételek összeadásából adódik,

• •

− − − −

nyersanyag költségek, bérköltségek, üzemeltetési ráfordítások, egyebek

a javasolt beruházások gazdasági hatásai (amennyiben a kiírás tartalmazza azt, hogy a közétkeztetı vállalkozás a beruházás költségeinek egészét vagy egy részét magára vállalja), esetrıl esetre a megítéléshez különbözı kritériumokat vehetnek figyelembe, az ár, melyet a fogyasztónak, tehát a végfelhasználónak javasolnak (napi árak az idısotthonban, az étkezés ára/díja egy iskolában stb.).

Az egyes ügyfelek e három kritériumnak teljesen eltérı jelentıséget tulajdoníthatnak. Az itt következı példában abból indulunk ki, hogy az Ajánlatkérı a pályázatba bevonta az éttermi helyiségeinek átfogó felújítását is. Ez az Ajánlatkérı a beruházás költségeinek egy részét továbbgörgeti azokra az árakra, amit a vendégek az étkezésért fizetnek és ezért összesen 40 pontot oszt fel a pénzügyi kritériumok között. Példa a pénzügyi kritériumokhoz való pontszám hozzárendelésre Kritériumok Pontszám Üzemeltetési költségek 20 Beruházások 15 Az ajánlattevı árjavaslata a vendégek számára 5 Összesen 40

35

A gazdasági ajánlatok összehasonlító értékelése Azt ajánljuk, hogy annak az ajánlattevınek, aki a legolcsóbb pénzügyi ajánlatot nyújtotta be, adják a gazdasági kritériumokért adható pontok maximális számát. A többi pályázó ajánlatait ezt követıen ehhez viszonyítva értékeljék. Ezek során pontokat vonhatnak le annak megfelelıen, hogy az árajánlatok hány százalékkal haladják meg a legolcsóbb ajánlatot. Az általunk kiválasztott példában a pénzügyi kritériumokhoz 40 pontot rendeltek. Mi úgy döntöttünk, hogy egy 10 %-kal magasabb ár a 40 pontos összesített pontszám 10 %-os csökkentését eredményezné stb. A következı elemzés a gazdasági ajánlatok egy olyan példáját mutatja, melynek során a szolgáltatás összköltsége, beleértve a beruházások hatásait is, kerül összehasonlításra. A gazdasági ajánlatok értékelése A gazdasági Ajánlattevı ajánlathoz rendelt pontok száma A 40 B 40 C 40

Árajánlat

1 000 000 1 200 000 1 300 000

A legolcsóbb ajánlattól való eltérés %-ban 20 % 30 %

A gazdasági ajánlat értékelése 40 32 28

Ebben a példában az „A” ajánlattevı terjesztette be a legalacsonyabb pénzügyi ajánlatot, miközben minıségi ajánlata két versenytársa ajánlata között helyezkedik el.

3. Esettanulmány

A SWOT és a PEST analízis alkalmazására egy ökoiskolánál12. A stratégia azon fogalmak közé tartozik, amelynek szinte annyiféle jelentése van, ahány ember, ahányféle helyzetben használja. A stratégia Mintzberg klasszikus, „5P” meghatározása szerint: • a terv (plan), hosszú távú tervezés, a célok és a hozzá vezetı utak meghatározása, • a "csel" (ploy) , túljárjunk a versenytársak eszén, • a viselkedési séma (pattern), amely a cselekvések sorozatát határozza meg, • a helyzet (position), a rendelkezésre álló erıforrások legkedvezıbb felhasználásának ad terepet, • a távlat (perspective) közös gondolkodásmód. A stratégiai tervezés meghatározó lépése a helyzetelemzés. Annak minél objektívebb módon történı meghatározása, hogy hol tartunk, miben kell változnunk, illetve milyen változásra vagyunk egyáltalán képesek. Az ökoiskolai program keretében végzett SWOT-analízis abban tér el egy általánosságban elvégzett technikától, hogy helyzetünkben az intézmény erısségeit és gyengeségeit, illetve a környezetben lévı lehetıségeket és veszélyeket a környezettudatos nevelés, magatartás alakítása szempontjából vizsgáljuk. Az elemzésnek ilyen szempontú elvégzését segíthetik, ha szempontokat, kérdéseket győjtünk, amelyek témánk megvalósítása szempontjából fontosak. Ilyenek lehetnek, pl. egy iskolában:

12

Forrás: Szabó Mária : Stratégiai tervezés– stratégiai vezetés – projekttervezés a közoktatási intézményekben http://www.okoiskola.hu/hirlevel/news_upload/okoiskola_2dvezetokepzes_2edb.Strat.doc

36

Megnevezés

ERİSSÉG

GYENGESÉG

Szakértelem, szaktudás Innovációra, változásra való hajlam és képesség Tanulásszervezési eljárások Tanórán kívüli programok hagyományai, lehetıségei (pl. erdei iskola, a Föld napja stb.) Az intézményben dolgozó felnıttek környezettudatos magatartása A fenntartó hozzáállása Pedagógusok közötti együttmőködés A különbözı tantárgyak közötti kapcsolat Egészségkárosító szokások (dohányzás, alkoholfogyasztás, kávé) a tanulók és az iskolában dolgozó felnıttek körében Étkezési lehetıségek az iskolában Szelektív hulladékgyőjtés gyakorlata az intézményben Tárgyi feltételek (bútorok, berendezések, játékok stb.) Az épület adottságai (a kert, illetve az udvar is fontos!) Az intézmény felszereltsége Az intézmény belsı vizsgálata után következhet a környezet elemzése, amelyet szintén segíthetünk néhány, az ökoiskolai program megvalósításához fontos szemponttal: LEHETİSÉGEK

FENYEGETÉSEK

Az iskola kapcsolatai (természetvédelmi területek, nemzeti parkok) A szelektív hulladékgyőjtés gyakorlata a településen Környezetvédelemmel kapcsolatos kampányok, programok gyakorlata a településen Prevenciós programok, illetve azt szervezı intézményekkel való kapcsolat Pályázatok Különbözı nemzeti és nemzetközi projektekbe való bekapcsolódás Az erısségek-gyengeségek, lehetıségek-veszélyek feltárása után következik az úgynevezett kereszttábla elkészítése. A SWOT-analízisnek ezt a lépését nem mindig végzik el az elemzık, pedig a helyzetelemzésre épülı fejlesztési terv elkészítése szempontjából ez a lépés meghatározó jelentıségő. A kereszttábla lényegében egy olyan táblázat (mátrix), amelybe egyrészt beírjuk a szervezet három legfontosabb (legjellemzıbb) erısségét és gyengeségét, másrészt pedig a három legfontosabb (legjellemzıbb) lehetıséget és fenyegetést, veszélyt.

37

LEHETİSÉGEK Megnevezés

1.

2.

3.

VESZÉLYEK 1.

2.

3.

ERİSSÉGEK

1.

2

3

GYENGESÉGEK

1

2

3

Ez után következik a táblázat kitöltése, az alábbi kérdésekre való válaszok alapján: 1. Az adott (1., 2., 3.) erısségre építve ki tudjuk-e használni az adott (1., 2., 3.) lehetıséget? 2. Az adott gyengeség akadályoz-e bennünket az adott lehetıség kihasználásában? 3. Az adott erısségre építve el tudjuk-e kerülni az adott fenyegetést? 4. Az adott gyengeség miatt nagyobb-e a valószínősége az adott fenyegetés bekövetkezésének? Ha egy kérdésre igen a válasz, akkor az adott négyzetbe egy x-et teszünk. Ezek az x-ek jelölik ki lényegében a fejlesztendı területeket. A kereszttábla tehát komoly segítséget jelent a tervezéshez, hiszen kijelöli, hogy mely erısségekre építve mely lehetıségeket használhatjuk ki, illetve megmutatja a fenyegetést okozó gyengeségeket, amelyeket föl kell számolnunk, el kell kerülnünk, vagy erısséggé kell alakítanunk. A helyzetelemzés másik, kevésbé ismert módszere az úgy nevezett PEST-analízis. PEST-analízis Ez a módszer az iskola környezetének elemzésére szolgál. Ez azért fontos, mert az iskolának, mint a környezetével folyamatos kölcsönhatásban álló nyitott szervezetnek az eredményessége nagy mértékben múlik azon, hogy mennyiben képes megfelelni a környezet elvárásainak, illetve mennyire tudja kihasználni a környezetében zajló folyamatokat, mint lehetıségeket, és mennyiben képes elkerülni a környezetébıl érkezı veszélyeket. A környezet megismerésében való eligazodást segíti ez a technika. A PEST egy angol rövidítés. Arra utal, hogy a környezet vizsgálata során annak politikai (political), gazdasági (economical), szocio38

kultúrális(social) és technologiai (technological) folyamatainak elemzésére van szükség, méghozzá helyi, nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt, ahogyan ezt alábbi táblázat mutatja: Táblázat: a PEST analízishez nemzetközi

nemzeti

helyi

Politikai Gazdasági Szociokultúrális Technológiai

-

Politikai tényezık állami törvényhozás állami jog, nemzetközi jog, általános jogok, adózás, helyi rendelkezések

-

Szociokultúrális tényezık demográfiai trendek, életstílusbeli változások az iskolába járó gyerekek családjaiban, a változásra való akarat és képesség, a tudás, mint érték az intézmény mikrokörnyezetében etika

-

Gazdasági tényezık versenytársak, partnerek, foglalkoztatottság, keresetek szintje, gazdaságpolitika, költségvetés Technológiai tényezık információtechnológia – Internet, minıségfejlesztés, képzési programok, képzési technológiák (pl. alternatív pedagógia, kooperatív technikák, kéttannyelvőség stb.)

Bár az elemzést minden iskola vezetıségének magának kell elvégeznie, illusztrációként álljon itt néhány lehetséges „megoldás”.

-

Nemzetközi atomsorompó egyezmény Kiotói Egyezmény

-

Politikai -

Gazdasági

- az ipar és a mezıgazdaság arányának visszaszorulása, a szolgáltatás rohamos fejlıdése - globalizáció

-

-

Nemzeti Környezetvédelmi tv. Állatvédelmi tv. Nemzeti Parkok, Természetvédelmi területek Környezetvédelmi bírságok, adók KvVM rendeletei Budapest-központúság a nyugati és a keleti országrész fejlettsége közti különbség a falu és a város közti különbség növekedése

-

-

-

Helyi helyi környezetvédelmi rendelkezések helyi adók helyi hulladékgazdálkodási rendeletek munkanélküliek arányának növekedése a település helyzetébıl adódó gazdasági adottságok (pl. ipar, határátkelı, turizmus stb.) a helyi önkormányzat gazdasági helyzete 39

Szociokulturális

-

Technoló giai

-

a társadalmak elöregedése népességnövekedés a termıföld eltartóképességével kapcsolatos problémák, a gazdag és a szegény országok közötti különbség növekedése a fejlıdı országok problémái IKT rohamos fejlıdése és terjedése, globális kereskedelem, fogyasztói társadalom

- a társadalom elöregedése - a népesség folyamatos csökkenése - a hulladéktárolás és feldolgozás problémái

-

-

-

-

-

az IKT lassú terjedése úthálózat, közlekedés fejletlensége, a környezı országokból érkezı szennyezések hatása „Virágos Magyarországért” csomagolástechnika

-

-

-

-

szelektív hulladékgyőjtés természeti értékek védelme erdei iskola programok életmódprogramok

multinacionális cégek megjelenése távmunka terjedése környezeti nevelési és egészségnevelési programok környezetalakító tevékenység (pl. parkok, játszóterek, parkolók stb.) szelektív hulladékgyőjtés hulladékgazdálkodás

A helyzetelemzés alapján már meghatározható a szervezet jövıképe. „Megmondanád kérlek, merre kell mennem? – kérdezte Alice a Macskától. Ez attól függ, hogy hová akarsz eljutni – válaszolta a Macska. Tulajdonképpen mindegy, hova érkezem – mondta Alice. Akkor mindegy, merre indulsz – válaszolta a Macska.”13 Ez a kedves idézet pontosan megmutatja, hogy mire kell a jövıkép. A jövıkép ugyanis egy „gondosan megfogalmazott és konkrét helyzetkép, amely világossá teszi azt, hogy a cég, adott idı múlva hova akar eljutni.”14 Nem elég azonban megfogalmazni egy vonzó, kreatív, de elérhetı jövıképet. Azt el kell fogadtatni a szervezet valamennyi tagjával, és az intézményt a mindennapokban úgy kell irányítani, hogy a jövıkép elérése felé haladjon. Erre való a stratégiai terv, amely a jövıkép alapján megfogalmazott hosszú és rövidtávú célokat, (azok sikerkritériumait), a célok eléréséhez vezetı tevékenységeket, valamint a megvalósulás ellenırzésének módját is tartalmazza. Magyarországon már több mint 10 éve rendelkeznek az iskolák stratégiai tervvel. A decentralizált irányítási rendszerben mőködı önálló intézmények önmeghatározásának egyik módja a stratégiai terv, amely arra is alkalmas, hogy az intézmény iránt érdeklıdı szülık, illetve diákok el tudják dönteni, hogy tetszik-e nekik az a kínálat, amit az adott iskola ajánl. Ma már a pedagógiai programoknak kötelezı eleme a környezeti nevelési és az egészségnevelési program. Mi különböztet meg akkor egy ökoiskolát egy – ebbıl a szempontból – átlagos iskolától/óvodától? Az, hogy az ökoiskola/óvoda egészében, mőködésének minden elemében és minden tevékenységében jelen van, sıt meghatározó a környezettudatos magatartás megvalósítása, illetve az erre való törekvés. 13 14

Carroll, L.: Alice Csodaországban Csath M. (2004.): 51.o.

40

Ennek feltérképezésére lehet alkalmas az un. 7S modell, amely 7 dimenzió mentén gondolja végig a szervezet mőködését. Ezek a stratégia, struktúra, rendszerek, stílus, munkatársak, készségek, közös értékek. (A 7S elnevezés az angol kifejezések kezdıbetőibıl származik.) A különbözı dimenziókban különbözı módon jelenhet meg az öko-jelleg. A hét dimenzió a következı: 1. Stratégia (Strategy): Iskolában a pedagógiai program, óvodában a nevelési program a stratégia alapdokumentuma. Vajon ezekben a dokumentumokban megjelenik-e az értékek és a célok között, az intézmény jövıképében és küldetésében a környezettudatosság és a fenntarthatóság? 2. Szervezeti struktúra (Structure): Ez a szempont a szervezetek formális felépítését jelenti: - az alá- és fölérendeltségi viszonyokat, - az egységeket, - a hatásköröket (elsısorban a döntések centralizációját-decentralizációját) és annak szabályozását, - a munkamegosztást és annak szabályozását, - a koordinációt és annak szabályozását. Milyen szervezeti egységekhez kötıdik a környezettudatos nevelés az intézményben? (Van-e külön „zöld” munkacsoport, munkaközösség, ha igen, kik a tagjai, milyen jogosítványokkal rendelkezik a vezetıje stb.) 3. Rendszerek (Systems): A folyamatok (a szervezetekben megfogalmazott célkitőzések a hozzájuk vezetı tevékenységek) rendszere és leírása. Vajon intézményünkben az ökoiskolai jelleg meghatározó-e? Hogyan felelünk meg partnereink elvárásainak? A munkatársak kiválasztásánál, a gyerekek felvételénél szempont-e valamilyen módon a környezettudatosság? Ha igen, hogyan? Az intézmény információs rendszerének mőködtetésekor figyelemmel vagyunk-e a környezeti szempontokra? 4. Stílus (Style): A vezetés olyan folyamat, amelynek során a vezetı a szervezet tagjainak magatartását valamilyen cél elérése érdekében befolyásolja, tehát alapvetıen befolyásolási folyamat. Az intézmény vezetıje, vezetısége hogyan hat a szervezet munkatársaira a környezettudatos magatartás kérdésében? Példamutató? Diktáló? Az emberi kapcsolatokra építı? Cél- és feladatközpontú? 5. Munkatársak (Staff): A szervezetben dolgozó emberek és a velük való foglalkozás: az emberi erıforrásmenedzsment azon funkciója, amelynek célja, hogy megteremtse az alkalmazottak leghatékonyabb beállítását a szervezeti és az egyéni célok megvalósítása érdekében. Az emberi-erıforrás tervezésben hogyan jelenik meg a környezettudatosság? A munkaköri leírások, a munkaköri követelmények, a munkafeltételek kialakításakor megjelenik-e ez a szempont? És a munkaerıfejlesztés során? A munkatársak értékelésében? 6. Készségek (Skills): Azok az adottságok, képességek, amelyek a szervezet rendelkezésére állnak, különös tekintettel az együttmőködés, a csoportmunka, a folyamatokban való gondolkodás 41

képességeire, a szervezeti kultúra fejlesztésére. 7. Közös értékek (Shared Values): A közös értékek megfogalmazása megjelenhet a küldetés megfogalmazásában, a szervezet által meghatározott mérföldköveknél, a közös céloknál. Ezeket az értékeket a résztvevık legtöbbjének osztania kell, a szervezeti kultúrát át kell hatnia. A hatékonyság szempontjából fontos a vallott és a követett értékeket összehasonlítani. Vajon az intézmény munkatársainak mi a véleménye a környezettudatos magatartásról és a fenntartható fejlıdésrıl? Mennyire vallják ezeket életük meghatározó értékeinek? Milyen viszony van a vallott és a követett értékek között (pl. fogyasztói szokások, dohányzás, életforma, életstílus, stb.)? A 7S modell arra hívja föl a figyelmünket, hogy a fenntarthatóság és az ehhez kapcsolódó környezettudatosság olyan alapvetı érték, amely egy szervezet minden elemében tetten érhetı. Nem programokat, kampányokat, alkalmi fellángolásokat jelent csupán, hanem az intézmény életét alapvetıen meghatározó gondolkodásmódot. Stratégiai menedzsment Barakonyi Károly szerint a stratégiai menedzsment nem csupán a stratégiai terv megvalósításának menedzselése. Különösen a nagy, összetett rendszereknél ugyanis a stratégiai tervezés hosszú és bonyolult folyamat és a gyorsan változó környezetben elıfordul, hogy a stratégiai terv végleges formában való megszületésének idejére a terv már elavulttá válik. Értelmezésében a stratégiai menedzsment egy olyan komplex folyamat, amelynek célja, hogy a gyorsan változó környezetben sikerre vigye a szervezetet. Ezt úgy tudja elérni, ha a szervezet értékeire és a vezetı képességeire alapozva olyan felelısségi és szervezeti rendszereket hoz létre, amelyek összekapcsolják a stratégiai és az operatív döntéshozatalt a szervezet valamennyi szintjén. Projekt – projektmenedzsment A gyorsan változó környezetben mőködı szervezetek számára a projekteken alapuló mőködés lehetıvé teszi a rugalmas, a környezeti változásokhoz alkalmazkodni tudó mőködést. Hogy tulajdonképpen mit is értünk projekt alatt, arra különbözı meghatározások vannak. A projektmenedzsmenttel kapcsolatos fogalmak A projekt(1)15: Meghatározott célok elérése érdekében gondosan megtervezett tevékenységsorozat, amelynek határozott eredménye van, erıforrásokon alapszik és idıkeretek korlátozzák. A projekt(2)16: Egyedi folyamatrendszer, amely kezdési és befejezési dátumokkal megjelölt, specifikus követelményeknek – beleértve az idı-, költség- és erıforrás korlátokat – megfelelı célkitőzés elérése érdekében vállalt, koordinált és kontrollált tevékenységek csoportja. A projektek(3)17: Konkrét akciók végrehajtására, meghatározott élettartammal létrejött csapatok. A szervezetben a dolgozók egyidejőleg akár több csapathoz is tartozhatnak. A sikeres túlélés érdekében a szervezet folyamatosan kísérletezik új kezdeményezésekkel, rendszerekkel és folyamatokkal. 15

Hobbs, Peter (2000.), 8.o. Lockyer, Keith – Gordon, James (2000.), 13.o. 17 Bakacsi, Gy.(2001.) 16

42

A projekt ismérvei: A szervezet ideiglenes, a projekt idıtartamára – általában önkéntes részvétel alapján – alakult. A célkitőzéseket folyamatosan lehet meghatározni és teljesíteni a projekt idıtartama alatt. Fentiek alapján néhány jellegzetes különbség figyelhetı meg egy hagyományos akcióterv (pl. egy munkaközösségi munkaterv, vagy valamilyen iskolai rendezvény lebonyolításának a terve) és a projektterv között. Ezeket foglalja össze az alábbi táblázat: Akcióterv A vezetı adja ki a feladatokat. Rutineljárások egymásutánja. Beilleszkedik a stratégiába.

Projektterv A projektcsoport szerzıdésben vállalja a feladatot. Újszerő, egyedi feladatra szervezıdnek. Viszonylag jól elhatárolható része a sratégiának, vagy a projekttel kerül be utólag a stratégiába. A stratégia megvalósításának egyik területére Vagy a stratégia megvalósításának egyik területére vonatkozik. vonatkozik, vagy egy új területrıl van szó. A szerep-, felelısség- és hatáskörben a szervezeti Egyedien verbuvált csapat, ezen belül kell egy hierarchia érvényesül. szervezetet felépíteni. A vezetés kontrollál. Viszonylagos önállóság a kontrollban is. A végrehajtást a vezetés értékeli. Önértékelés. A vezetés motivál. A csoportmunka motivál. A munka közben felmerülı problémák megoldását A munka közben felmerülı problémákat a csoport a vezetıtıl várják. önállóan igyekszik megoldani. Folyamatos változások. Forradalmi változások. Stabilitás. Rugalmasság. A hagyományos szervezeti kultúrába illeszkedik. Új kultúraelemek kialakulását teszi lehetıvé. A projekt életciklusa A projekt élettartamát a projekt-háromszöggel szokás ábrázolni: Értékelés

Létrehozás

Megvalósítás

Az egyes elemekhez tartozó részterületek: Létrehozás Projekt kezdeményezés A projekt definiálása, a célok meghatározása Projekttervezés

Megvalósítás Projekt megvalósítás

Értékelés Projektzárás, értékelés

Projekt-kezdeményezés Projekteket nagyon gyakran valamilyen felismert, azonosított probléma megoldására hozunk létre. Úgy is mondhatnánk, hogy a projekt célja a probléma megoldása. Ahhoz azonban, hogy a leendı projekt sikeres legyen, fontos, hogy a problémát helyesen azonosítsuk, és olyan

43

szintő problémával foglalkozzunk, amelynek megoldása hosszabb távon valós eredményre vezet. Ebben segít a problémaelemzés. Az elsı lépés a megoldandó problémák feltárása, elemzése. Fontos, hogy ebben a folyamatban az összes érintett szervezet, érdekcsoport részt vegyen. A probléma-elemzés a fıbb problémák azonosítását, valamint az okok és következmények meghatározását segítı ”probléma-fa” elkészítését foglalja magában. A problémák feltárása, azonosítása különbözı módszerek segítségével történhet (pl. interjúk, felmérések, jelentések és statisztikák alapján), az érintettek pl. brainstorming (ötletbörze) keretében határozhatják meg az adott helyzethez kapcsolódó legfıbb problémákat. Ezután meg kell keresni a feltárt problémák közötti ok-okozati összefüggést, meg kell határozni a problémák hierarchikus sorrendjét: ez alkotja a probléma-fát. Minden feltárt problémát értékelni kell, és az átfogó probléma meghatározása után fel kell tárni az ehhez kapcsolódó problémákat. Ha a probléma ok, akkor az alsó szintre kerül. A problémák a szervezetben meglévı negatívjelenségek leírásai. A projekt-kezdeményezés következı lépése a célok meghatározása. A problémák úgy válnak célokká, hogy megfogalmazzuk a problémás területekre vonatkozóan azt a jövıbeni állapotot, amely a szervezetet egy meghatározott idı után jellemezni fogja. Így a probléma-fát cél-fává alakítjuk át. Ha az ok-okozati összefüggéseket jól állítottuk fel, akkor a célfa megmutatja, hogy a fı probléma megoldásához milyen részfeladatok megvalósításával juthatunk közelebb. Így biztosítható a projekt célkitőzései és a feltárt problémák közötti szoros megfelelés.

44

3. A pénzügyi alapvetések18 3.1. A pénz funkciói, megjelenési formái A pénzzel kapcsolatban a legfontosabb szabály, hogy a pénz törvényes fizetıeszköz, meghatározása és kibocsátása az állam monopóliuma.

3.1.1. A pénz fejlıdéstörténete Mai pénzünk a társadalmi viszonyok kialakulásának és fejlıdésének hosszú folyamatában alakult ki. Kezdetben volt az árupénz, amikor klasszikus példával a fázó vadász az éhezı kelmeszövıvel találkozott és közvetlenül cserélték ki a húst és a kelmét. A szükségletek közvetlen találkozása azonban ritka, így a közvetlen cserét felváltotta a közvetett csere. Közbeiktatódott a csereeszköz, az árupénz. Kiválasztódott a különleges árupénz, amely egyes helyeken tengeri kagyló, máshol só, állati bır, prémek, gabona vagy szövött kelme, szarvasmarha stb. formában jelent meg. Az árupénz leglényegesebb feltétele az, hogy minden gazdasági szereplı elfogadja. Könnyő belátni, ahhoz, hogy a pénz a cserék lebonyolítását meggyorsítsa, a következı tulajdonságokkal kell rendelkeznie: ritkaság, ebbıl adódóan nagy belsı érték, oszthatóság, tartósság, egyszerőség, könnyen felismerhetıség, szállíthatóság és megfelelı mennyiségben és minıségben fellelhetıség. Ezek a tulajdonságok sokkal inkább a fémeket, különösen az ezüstöt, aranyat predesztinálta a pénz szerepének betöltésére mintsem a szarvasmarhát, vagy a gabonát. A bimetallizmus, ahogyan a neve is jellemzi az ezüst és az arany együttes pénz szerepét jelenti, majd az arany kedvezıbb tulajdonságai révén kiszorította az ezüstöt, és Angliában 1798-ban, Németországban 1871-ben, az Egyesült Államokban 1873-ban, az Osztrák-Magyar Monarchiában 1892-ben alkottak törvényt egyetlen fémpénz, az arany használatáról. Ez volt a monometallizmus. A termelés, a kereskedelem, az idegenforgalom fejlıdése, világméretővé válása és egyéb okok miatt megjelentek a pénzhelyettesek, a papírpénz és a bankjegy. Az arany egyre inkább veszített kitüntetett szerepébıl. A II. világháborút követıen már csak a dollár amerikai jegybanki szinten aranyra való átválthatósága kapcsolta a pénzügyi rendszerhez. Nixon amerikai elnök egy hosszú folyamat eredményeként az olajválság, az árrobbanás hatására 1971-ben bejelentette a dollár aranyra való átválthatóságának átmeneti felfüggesztését, ami állandósult. Pár évvel késıbb az arany „trónfosztása” jogilag is megtörtént. Mai pénzünk mesterségesen, jogilag szabályozott módon és formában teremtett eszköz, belsı értékkel nem rendelkezik. Általánosan elterjedt definíciója szerint hitelpénz, számviteli megközelítéssel bankpasszíva, amely a bankrendszer segítségével kerülhet be a gazdaságba és vonulhat ki onnan.

18

Felhasznált irodalom: Gyulaffy Béláné : Pénz- pénzügyi összefüggések - gondolkodjunk együtt) – (SALDO 2006.) dr. Gyulai-László-Tasi Péter Projektfinanszírozás BGF Budapest 2005. Magyarország célba ér. Az Európai Szociális Alap támogatásával p.59-60. Pénzügytan Tanszék kft 2007. (szerk. Bánfy Tamás)

45

A mai pénz teremtésének alapvetıen két módja van 1. Hitelnyújtás, amely lehet közvetlen, vagy hitelviszonyt megtestesítı értékpapír vásárlás formájában nyújtott hitel. 2. Külföldi fizetıeszköz, tehát valuta, vagy deviza vásárlása.

A pénzteremtés módjából ered a pénz bankpasszíva számviteli elnevezése, mert a pénzteremtı bank mérlegének passzívái között szerepel a pénz, mint tartozás. Aktívák között a hitel, mint követelés jelenik meg. Képes betölteni az értékmérı funkciót, a forgalmi eszköz funkciót, (amelyben ma már számos pénzkímélı eszközt is alkalmazhatunk pl. bankkártyát, hitelkártyát, aktív memóriakártyát a vásárolt áru, szolgáltatás árának azonnali kiegyenlítésére) A Bank Hitel Pénz Értékpapír (kötvény)

P

A Pénz

Vállalkozás P Hitel Kötvénybıl származó kötelezettség

3.1.2. A pénz funkciói •

Értékmérı funkciójában a pénz ármérce, amely meghatározza az egyes termékekért fizetendı árat, a termékért kifizetendı pénz mennyiséget. Az aranypénz saját belsı értékkel is rendelkezett.

•

Forgalmi eszköz funkcióban a pénz az áruk cseréjét közvetíti. A termékek, szolgáltatások már nem közvetlenül, hanem a pénz közvetítésével cserélıdnek, pénzre, majd pénz másik árura. (csereeszköz).

•

A fizetési eszköz funkció kialakulásának oka, hogy a pénz és az áru idıeltéréssel mozog, az áru eladása nem minden esetben jár együtt pénzmozgással, a vevı késıbb fizet érte (hiteleszköz).

•

Felhalmozási eszköz, amennyiben nincs igény, vagy nincs lehetıség, vagy még nem elég a pénz áru, szolgáltatás azonnali vásárlására a pénz megtakarítható, felhalmozható. Árstabilitás esetén megırzi értékét, sıt többletértéket is eredményezhet (kamat, osztalék). Belsı értékkel rendelkezı aranypénz esetében kincsképzı funkcióról beszélhettünk (megtakarítási funkció).

•

A nemzetközi kapcsolatokban, a kereskedelemben a pénz elfogadottsága esetén betölti az értékmérı, forgalmi eszköz, fizetési eszköz, felhalmozási eszköz funkciókat, a világpénz szerepét. A szükséges mennyiség jogilag (alkalmasint szokásjogon is alapulva) szabályozott módon szabadon átváltható (konvertálható valuta, deviza, azaz valutára, más ország fizetési eszközére szóló követelés).

•

46

3.1.3. A jegybank és a kereskedelmi bankok pénzteremtése Jegybankpénz, kereskedelmi bankpénz A jegybank hitelnyújtással, értékpapír vásárlással, valuta-, devizavásárlással jegybankpénzt teremt, amely az adott ország törvényes fizetési eszköze. A jegybankpénzt valamennyi belföldi gazdasági szereplı, és amennyiben szabadon felhasználható valuta, akkor a külföld is elfogadja. A jegybankpénz megjelenési formája is elsıdlegesen számlapénz, de készpénz formát is ölthet. Minél fejlettebb egy gazdaság és a gazdaság pénzügyi rendszere, annál szélesebb körben használják a készpénzkímélı fizetési módokat. Kétszintő bankrendszerben a jegybank akkor kapcsolódik be a pénzforgalomba, ha az egymással eladó-vevı vagy más fizetési kapcsolatban álló gazdasági szereplık nem ugyanannál a banknál vezetik a számlájukat. Ebben az esetben összességében a pénztömeg nem változik, de az egyik bank jegybankpénze és kereskedelmi bankpénze csökken, a másik banké pedig nı. Ennek feltétele az, hogy a fizetést teljesítı ügyfél bankja elég likvid legyen jegybankpénzben, amelyet átutal a kedvezményezett bankszámláját vezetı kereskedelmi banknak. A kereskedelmi bank az átutalt jegybankpénz ellenében kereskedelmi bankszámlapénzt teremt az összeg ügyfele számláján történı jóváírásakor. A kereskedelmi banknak azonban ahhoz is elegendı jegybankpénzzel kell rendelkeznie, hogy ügyfelei készpénz igényének eleget tudjon tenni. Amennyiben a bank pénztárában van elegendı készpénz, akkor képes teljesíteni ügyfele kérését. Amennyiben a szükséges készpénzzel nem rendelkezik, jegybanki hitelt vesz fel. Ebben az esetben a jegybank jegybankpénzt, számlapénzt teremt, amelyet kérésre vált át készpénzre. Az ügyfél nemcsak nemzeti pénzt, hanem valutát, devizát is igényelhet pl. importált termék számláját kívánja kifizetni. A kereskedelmi banknak más ország pénzében is likvidnek kell lennie. A likviditást saját devizakészlettel, vagy jegybankpénz ellenében a jegybanktól vagy más banktól vásárolt devizával biztosíthatja. A mai pénz megjelenési formáját tekintve lehet: • számlapénz, • készpénz • elektronikus pénz (e-money), amely készpénz átvétele, illetıleg számlapénz átutalása ellenében kibocsátott elektronikus pénzeszközön tárolt pénzérték, amelyet elektronikus fizetés céljából a kibocsátón kívül más pl. kereskedı is elfogad. Az elektronikus pénz alkalmas nagy távolságokon keresztüli fizetésekre, kizárólag elektronikus úton. A fizetés idıpontjában átkerül a jogosulthoz, aki elküldheti a pénzt a bankjába vagy újabb fizetésekre felhasználhatja. Az elektronikus pénzeszköz tárolására legalkalmasabb készpénz-helyettesítı fizetési eszköz különösen az értéktároló kártya, számítógép memória – amellyel az ügyfél közvetlenül végezhet fizetési mőveleteket. Ha az ügyfél elveszíti a kártyát, elveszítette a pénzét. A pénztömeg nagysága Az IMF meghatározása szerint a pénztömegbe a monetáris hatóságok (a jegybank és a kincstár) valamint a kereskedelmi bankok konszolidált mérlegének meghatározott passzívái tartoznak bele. A jegybank és a kereskedelmi bankok egymással szembeni követelései, illetve tartozásai nem számítanak bele a pénztömegbe. Nem számítanak bele a pénztömegbe értelemszerően a nem pénzteremtı) pénzintézeteknél pl. takarékszövetkezetnél, fejlesztési banknál elhelyezett betétek. A pénztömegbe a költségvetés betétei sem számítanak bele pl. a 47

jegybanknál vezetett Kincstári Egységes Számlán (KESZ) elhelyezett betét. A költségvetéshez befizetett adó megszőnik pénzként funkcionálni, de ha árut, szolgáltatást vásárolnak belıle, vagy a költségvetés adót térít vissza, akkor újra a pénztömeg részévé válik. Ebben az esetben pénzteremtés nélkül növekszik a pénztömeg. Valuta, deviza A valuta más ország, országok csoportjának törvényes fizetési eszköze, készpénz. A deviza valutára szóló követelés, vagy fizetési ígéret. A valutaárfolyam valamely valuta egységének egy másik ország pénzegységében kifejezett ára. Devizaárfolyam meghatározott devizának másik ország pénznemében kifejezett ára. Van vételi és eladási árfolyam, a kettı különbségét marzsnak nevezzük. A valuta, deviza leértékelés, felértékelés piaci hatása leértékelıdés, felértékelıdés. A leértékelés ösztönzi az exportot, mert megnı a kivitel hazai pénzben kifejezett értéke. Megdrágul az import, emelkedik a belföldi árszint. Olyankor értékelik le a valutát, ha a külföldi inflációs ráta nagyobb a hazainál. A leértékelésnél fontos cél a folyó fizetési mérleg áruegyenlegének javítása, az áruexport növelése, az áruimport csökkenése. Akadályozó tényezı lehet, ha nincs elég exportképes áru, tudás, szakember, a kapacitásbıvítés idı- és költségigényes, és nincs elég tıke, vagy jogi, adózási, környezet- és természetvédelmi korlátozások vannak, vagy a piac nem vesz fel több árut csak esetleg alacsonyabb áron, illetve magas az export importtartalma és nincs vagy nincs elég hazai helyettesítı termék. Az árfolyamcsökkenés csökkenti a tıkeexportot és növeli a tıkeimportot. Az árfolyamcsökkenés hatással van a hitelfelvevıkre és hitelnyújtókra is. A devizában eladósodottaknak több hazai fizetıeszközre van szükségük az adósságszolgálat teljesítéséhez, vagyis rosszabbul járnak. A devizában befektetık (például kötvény- és részvényvásárlók) nyernek. Az árfolyamcsökkenés hatással van a foglalkoztatásra A belföldi termelık eladásai nıhetnek, a kapacitásbıvítı beruházások nınek, emelkedik a foglalkoztatottság. Az ország relatíve olcsóbb exportja révén nı a kivitel, ami tovább növelheti a beruházásokat és a foglalkoztatottságot. Ha a hazai termelés a már felsorolt okok miatt nem képes nıni, akkor a foglalkoztatottság változatlan maradhat.

3.2. A pénzügyi rendszer A magyar bankrendszer hosszú fejlıdési folyamat eredményeként érte el mai kétszintő intézményrendszerét.

3.2.1. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 1924-ben alakult meg részvénytársaság formában. E formát a mai napig megtartotta, annak ellenére, hogy a tulajdonosai idıszakonként változtak. Részvényei az állam tulajdonában vannak, a részvénytulajdonost miniszter képviseli. Az MNB a Magyar Köztársaság központi bankja, a Központi Bankok Európai Rendszerének tagja, jogi személy. A jegybank elsıdleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Ezt a célt nem veszélyeztetve a monetáris politika eszközeivel támogatja a Kormány gazdaságpolitikáját. Az államot, mint tulajdonost az államháztartásért felelıs miniszter (pénzügyminiszter) képviseli. A köztársasági elnök nevezi ki, illetve menti fel az MNB elnökét, akinek megbízatása hat évre 48

szól. Az Országgyőlésnek tartozik beszámolással. Az MNB felelıs a legfelsı döntéshozó szerv, a monetáris tanács határozatainak végrehajtásáért. Jegyzett tıkéje tízmilliárd Ft.

3.2.1.1. Az MNB feladatai, függetlensége19 • • • • •

• • •

Az MNB meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát. Az MNB kizárólagosan jogosult bankjegy- és érmekibocsátásra. Az MNB által kibocsátott bankjegy és érme - ideértve az emlékbankjegyet és emlékérmét is - a Magyar Köztársaság törvényes fizetıeszköze. Az MNB hivatalos deviza- és aranytartalékot képez és kezeli azt. Az MNB a devizatartalék kezelésével és az árfolyampolitika végrehajtásával kapcsolatban devizamőveleteket végez. Az MNB kialakítja a fizetési és elszámolási, valamint az értékpapír-elszámolási rendszereket és figyelemmel kíséri (felvigyázza) azok tevékenységét e rendszerek biztonságos és hatékony mőködése, továbbá a pénzforgalom zavartalan lebonyolítása érdekében. Az MNB feladatai ellátásához szükséges statisztikai információkat győjt és hoz nyilvánosságra. Az MNB támogatja a pénzügyi rendszer stabilitását, valamint a pénzügyi rendszer prudenciális felügyeletére vonatkozó politika kialakítását és hatékony vitelét. Az MNB egyéb tevékenységet - jogszabályban meghatározott felhatalmazás alapján - csak elsıdleges célja és alapvetı feladatai teljesítésének veszélyeztetése nélkül folytathat.

Monetáris politikáját az MNB az alábbi eszközökkel valósítja meg:20 a) számlavezetési körében betétet fogad el és megfelelı biztosíték ellenében hitelt nyújt bizonyos jogszabály által meghatározott korlátozással, b) nyíltpiaci mőveletek és visszavásárlási megállapodások keretében értékpapírokat vásárol, elad és közvetít az azonnali és származtatott piacokon, c) saját értékpapírokat bocsát ki, d) árfolyamokat és kamatokat befolyásol és meghatároz, e) értékpapírokat számítol le (visszleszámítol), f) szabályozza a kötelezı tartalékot, g) egyéb jegybanki eszközöket alkalmaz. A magyar gazdaság EU csatlakozásával fontossá vált, hogy a jegybankokkal szemben támasztott követelményeknek az MNB is megfeleljen. Az EU központi bankok számára kialakított szabályozásának kompatibilitása: – a jegybank függetlenség, – a jegybank céljai, – a jegybank és államháztartás közötti kapcsolatrendszer szabályozottsága. A jegybank nem kérhet, és nem fogadhat el semmiféle iránymutatást a kormányzat részérıl, annak ellenére, hogy a jegybank elsıdleges célja a Kormány által is kijelölt és fontosnak tekintett antiinflációs pénzügyi politika. A monetáris eszközök kialakításában nagy a jegybank szabadsága, mivel csak két feltételre kell figyelnie, amely egyrészt az EKB eszköztárával való kompatibilitás, másrészt a nyújtott hitel megfelelı fedezettel való biztosítása.

19 20

2001. évi LVIII tv a jegybankról 4.§ Forrás: Jegybanktörvény 7.§

49

Személyi függetlensége: Az EU szabályozása értelmében a jegybank döntéshozóinak személyükben függetleneknek kell lenniük a kinevezésük idıtartamára. A monetáris tanács külsı tagjait 5 évre nevezik ki, az elnök, alelnökök és külsı tagok elmozdításának lehetıségei és módja jogszabályban rögzített. Pénzügyi függetlensége: a jegybank rendelkezik azokkal a pénzügyi alapokkal, amelyek feladatai megvalósítását biztosítják. Fontos feltételt jelent az alaptıkéje. Az MNB tanácsa alakítja ki a monetáris politikát, amely a pénz-, és hitelkínálat, valamint a pénz-, és hitelkereslet befolyásolására irányul azzal a céllal, hogy elısegítse a pénzügyi egyensúly megteremtését, megırzését, közvetetten a nemzetgazdaság stabilitását. A cél elérése érdekében monetáris politikai eszközöket alkalmaz a jegybank pl. árfolyamszabályozás, kötelezı tartalékképzés elıírása a kereskedelmi bankok számára, pénzügyi intézmények és a befektetési vállalkozások idegen forrásaik meghatározott arányában tartalékot (tartalékráta) kötelesek elhelyezni az MNB-nél. A tartalékráta (tartalékráták) mértékét a monetáris tanács határozza meg. A monetáris tanács irányadó kamatként jegybanki alapkamatot határoz meg. A jegybank rendkívüli szükséghelyzetben, a pénzügyi rendszer stabilitásának védelmében hitelintézetnek rendkívüli hitelt nyújthat. Ezekkel az eszközökkel a jegybank szabályozza, befolyásolja a kereskedelmi bankok pénzteremtı lehetıségeit, hitelnyújtási, betétfogadási feltételeit, üzletpolitikáját.

3.2.1.2. Az MNB számlavezetési tevékenysége; kapcsolat az államháztartással21 Az MNB a következı számlákat vezeti: • kincstári egységes számlát (KESZ), • Államadósság Kezelı Központ Zrt. pénzforgalmi számláját, • az Országos Betétbiztosítási Alap pénzforgalmi számláját, • a Befektetıvédelmi Alap pénzforgalmi számláját. • egyéb számlákat, az állam megbízásából. Az MNB a KESZ mindenkori egyenlege után a piaci kamatnak, de legfeljebb a jegybanki alapkamatnak megfelelı mértékő kamatot fizet a központi költségvetés javára. A monetáris finanszírozás tilalma Az MNB az Európai Közösséget létrehozó szerzıdés monetáris finanszírozásra vonatkozó tilalmai és a tilalmak alkalmazásához szükséges hitelezési tevékenysége 3603/93/EK tanácsi rendelete alapján az államnak, helyi önkormányzatnak vagy az államháztartás körébe tartozó más intézménynek, az Európai Unió intézményeinek és szerveinek, a tagállamok központi kormányzatainak, a tagállami regionális, helyi vagy más közigazgatási szerveknek, egyéb közjogi testületeknek, vagy a felsoroltak befolyásoló irányítása alatt mőködı gazdálkodó szervezet részére • nem nyújthat folyószámlahitelt, • nem biztosíthat semmi egyéb hitellehetıséget, • ezen intézmények értékpapírjait közvetlenül a kibocsátótól nem vásárolhatja meg (a monetáris finanszírozás tilalma). Egy gazdálkodó szervezetet akkor kell az állam, helyi önkormányzat vagy a felsorolt 21

jegybanktörvény 15.§ - 20. §

50

intézmények befolyásoló irányítása alatt mőködınek tekinteni, ha az állam, helyi önkormányzat vagy az államháztartás körébe tartozó más intézmény, az Európai Unió intézménye és szerve, a tagállamok központi kormányzata, a tagállam regionális, helyi vagy más közigazgatási szerve együttesen, közvetve vagy közvetlenül: • a jegyzett tıkében többségi részesedéssel rendelkezik, • ellenırzi a részesedéshez főzıdı szavazati jogok többségét, vagy • kinevezheti a gazdálkodó szervezet vezetı testülete és felügyelı bizottsága tagjainak több, mint a felét. Az MNB eljárása az állam megbízottjaként Az állam megbízása alapján, illetve az állam tulajdonában lévı értékpapírok - ide nem értve a részvényeket - tekintetében a jegybank az állam megbízottjaként az értékpapírpiacon eljárhat. A megbízás alapján az MNB közremőködhet az állam devizában történı hitelfelvételeiben és külföldi értékpapír-kibocsátásaiban, valamint az állam külföldi követeléseinek kezelésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Az MNB az állammal, illetıleg az állam megbízottjaként piaci feltételek mellett határidıs és fedezeti ügyleteket köthet. A jegybank jegybanki ellenırzése az alábbi elıírások betartatására irányul: a) jegybanktörvény, b) a Hpt.-nek az MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó kiegészítı pénzügyi szolgáltatások végzésének feltételeire vonatkozó rendelkezések, c) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelızésérıl és megakadályozásáról szóló törvénynek az MNB felügyeleti hatáskörébe tartozó kiegészítı pénzügyi szolgáltatást végzı szolgáltatókra vonatkozó rendelkezései, d) a jegybanki információs rendszerhez információszolgáltatást elıíró jogszabály rendelkezései, e) az MNB elnöke rendeleteinek, f) az MNB hatósági határozataiban, szakhatósági állásfoglalásaiban foglaltak végrehajtására, g) a Tpt. és a Hpt. alapján kiszervezett tevékenységet végzık ellenırzésére terjed ki. A jegybanki ellenırzés a jogszabályban meghatározottak szerinti adatszolgáltatásból származó adatok ellenırzése, valamint az MNB által lefolytatott hatósági ellenırzési eljárás. Ennek keretében az MNB jogosult adatok, beszámolók, mérlegek, bizonylatok és vizsgálati anyagok bekérésére. Az MNB a helyszíni ellenırzést végzı személyt megbízólevéllel látja el. Ha a vizsgált okmányok hitelességének, teljességének megállapítása vagy a vizsgálati megállapítások kiegészítése válik szükségessé, úgy a jegybanki ellenırzést végzı személy jogosult a jegybanki ellenırzés hatálya alá tartozó szervezeteknél és természetes személyeknél az ellenırzési tárgykörökkel összefüggı tényeket vizsgálni. A jegybanki ellenırzés idıtartama legfeljebb hat hónap lehet. A jegybank a jegybanki ellenırzés folyamatában a közigazgatási hatósági eljárás szabályai és a jegybanktörvény elıírásai szerint jár el, intézkedhet és alkalmazhat szankciókat.

51

3.2.2. A pénzügyi intézmények22 A pénzügyi intézmények lehetnek: hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások. A hitelintézetek közé tartoznak a bankok, a szakosított hitelintézetek, a szövetkezeti hitelintézetek. A szövetkezeti hitelintézetek a takarékszövetkezetek és a hitelszövetkezetek. A hitelintézetek pénzügyi szolgáltatásokat és kiegészítı pénzügyi szolgáltatásokat végeznek. Pénzügyi és kiegészítı pénzügyi szolgáltatások23 1. Pénzügyi szolgáltatás a következı tevékenységek üzletszerő végzése forintban, illetıleg devizában, valutában: a) betét győjtése és más visszafizetendı pénzeszköz - saját tıkét meghaladó mértékő nyilvánosságtól történı elfogadása, b) hitel- és pénzkölcsön nyújtása, c) pénzügyi lízing, d) pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása, e) elektronikus pénz, valamint készpénz-helyettesítı fizetési eszköz kibocsátása, illetıleg az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, f) kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása, g) valutával, devizával - ide nem értve a pénzváltási tevékenységet -, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történı kereskedelmi tevékenység, h) pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység), i) letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás, j) hitel referencia szolgáltatás, k) készpénzátutalás. A pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása, elektronikus pénz, valamint készpénz-helyettesítı fizetési eszköz kibocsátása, illetıleg az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása valamint a készpénzátutalás szolgáltatásokat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyezi az MNB elızetes véleményének kikérésével. 2. Kiegészítı pénzügyi szolgáltatás a következı tevékenységek üzletszerő végzése forintban, illetve devizában: a) pénzváltási tevékenység, b) az elszámolás-forgalom lebonyolítása (elszámolás-forgalmi ügylet), c) pénzfeldolgozási tevékenység, d) pénzügyi ügynöki tevékenység a bankközi piacon. Az elszámolás-forgalom lebonyolítása és a pénzfeldolgozás kiegészítı pénzügyi szolgáltatást a jegybank engedélyezi, ellenırzi és vonja vissza az engedélyt. Az errıl szóló határozatot közli a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével, amely a határozat alapján a jogi személyt nyilvántartásba veszi.

3.2.2.1. Hitelintézet Hitelintézet az a pénzügyi intézmény, amely a pénzügyi szolgáltatások közül legalább betétet győjt, vagy más visszafizetendı pénzeszközt fogad el a nyilvánosságtól (kivéve a nyilvános 22

23

1996. évi CXII törvény a hitelintézetekrıl és a pénzügyi vállalkozásokról (Htp.) Htp. 3.§ (1).(2) bekezdése

52

kötvénykibocsátást), valamint hitelt és pénzkölcsönt nyújt, vagy elektronikus pénzt bocsát ki. Hitelintézet bank, szakosított hitelintézet, vagy szövetkezeti hitelintézet lehet. A szövetkezeti hitelintézet lehet takarékszövetkezet, illetıleg hitelszövetkezetet Kizárólag hitelintézet jogosult: a) betét győjtésére, valamint saját tıkéjét meghaladó mértékben - bank vagy állam által a visszafizetésre vállalt kezesség vagy bankgarancia nélkül - más visszafizetendı pénzeszköz nyilvánosságtól való elfogadására, b) pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására - ha törvény eltérıen nem rendelkezik -, és c) készpénz-helyettesítı fizetési eszköz kibocsátására, illetıleg az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtására, d) pénzváltási tevékenység végzésére. A bank az a hitelintézet, amely a betétgyőjtést, pénzforgalmi szolgáltatások nyújtását, valamint hitel- és pénzkölcsön nyújtását üzletszerően végzi. Kizárólag bank kaphat engedélyt valamennyi pénzügyi szolgáltatás teljes körének végzésére. A bank nyilvánosan mőködı részvénytársasági forma, alapításához 2 milliárd forint szükséges. A szakosított hitelintézet a rá vonatkozó külön törvényi szabályozásnak megfelelıen jogosult tevékenységének végzésére, azzal, hogy nem kaphat engedélyt a pénzügyi szolgáltatások teljes körére. (Például az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetekrıl szóló 2004. évi XXXV. törvény szerint az alapításhoz 600 millió Ft szükséges) A szövetkezeti hitelintézet által végezhetı pénzügyi szolgáltatások: betét győjtése és más visszafizetendı pénzeszköz - saját tıkét meghaladó mértékő - nyilvánosságtól történı elfogadása, hitel és pénzkölcsön nyújtása, pénzügyi lízing, pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása, elektronikus pénz, valamint készpénz-helyettesítı fizetési eszköz kibocsátása, illetıleg az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása; kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása, valutával, devizával - ide nem értve a pénzváltási tevékenységet -, váltóval, illetve csekkel saját számlára, vagy bizományosként történı kereskedelmi tevékenység; pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység), letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás, pénzváltási tevékenység, készpénz átutalása. A hitelszövetkezet ezeket a tevékenységeket - a pénzváltás kivételével - csak saját tagjai körében végezheti. A hitelintézetek mőködése A pénzügyi intézmények feladata, hogy a rájuk bízott idegen forrásokat és a saját forrásukat is biztonsággal kezeljék. Ennek érdekében a jogszabály a mőködésre és a kockázatvállalásra vonatkozóan ún. prudenciális szabályokat tartalmaz. (Prudens: óvatos, körültekintı, megbízható.) A hitelintézeteknek a likviditásukat (rövidtávú fizetıképesség) és a szolvenciájukat (mindenkori fizetıképesség) meg kell ırizniük, ez azt jelenti, hogy megırzik a saját vagyonukat, illetve a kötelezettségeik összege mindenkor alatta marad a hitelintézet eszközei értékének. A pénzügyi intézményeknél a saját tıke nem lehet kevesebb az engedélyezés elıfeltételeként elıírt legalacsonyabb jegyzett tıke összegénél. A teljes jegyzett tıkét be kell fizetni. Ha a saját tıke az elıírt szint alá csökken, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) meghatározott idıtartamot tőz ki a feltöltésre. A banküzem biztonságos mőködéséhez tevékenysége kockázatának megfelelı elıírt összetételő szavatoló tıkével kell rendelkeznie, illetve el kell érnie az elıírt nagyságú tıkemegfelelési mutatót. 53

3.2.2.2. A pénzügyi vállalkozások A pénzügyi vállalkozás olyan pénzügyi intézmény, amely egy vagy több pénzügyi szolgáltatást végez pl. pénzügyi lízing, bankkártya kibocsátás, fogyasztás hitelezése, bankközi pénzpiaci ügynöki tevékenység stb. A betétgyőjtésen és a számlavezetésen kívül minden egyéb pénzügyi, illetve kiegészítı pénzügyi szolgáltatás végzésére jogosult. Pénzügyi ügynöki tevékenységet a bankközi piacon pénzügyi vállalkozás csak kizárólagos tevékenységként végezhet. Az alapításkori jegyzett tıke legkisebb összege 20 millió Ft.

3.2.3. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) A PSZÁF központi költségvetési szerv, amely általános tıkepiaci felügyeletként rendszeres adatszolgáltatást kér minden pénzügyi szervezet (bank, szakosított és szövetkezeti hitelintézet, pénzügyi vállalkozások, tızsde stb.) pénzügyi adatairól (likviditás, szolvencia, kockázatok, szolgáltatások) és egyes személyi adatokról is. A pénz- és tıkepiaci mőködést, illetve az egész gazdaság számára súlyos hatásokat eredményezı rendkívüli eseményeket köteles a szervezet vezetıje a PSZÁF számára jelenteni. A PSZÁF jogosult helyszíni és nem helyszíni ellenırzést végezni, amely jogkörével rendszeresen él is, annak érdekében, hogy a szervezetek prudens mőködési feltételeit ellenırizni tudja. Jogosult a pénzügyi intézményekkel szemben intézkedni, a jogkövetkezményeket érvényesíteni. A felszámolást azonban csak a PSZÁF, illetve vele egyetértésben a hitelintézet jogosult kezdeményezni.

3.2.4. Betétbiztosítás Piacgazdaságokban a betétbiztosítás fontos intézménye a bankrendszernek, ugyanis a bankokat és más hitelintézeteket sem kerüli el a csıd veszélye. Egy hitelintézet bukásának az egész nemzetgazdaságot érintı, súlyos következményei lehetnek, s ezért minden országnak érdekében áll, hogy megırizze bankrendszere stabilitását, a hitelintézetek iránti bizalmat, egyebek mellett a betétbiztosítás intézménye révén.

3.2.4.1. Az Országos Betétbiztosítási Alap A magyar betétbiztosítási rendszert és annak gazdáját, az Országos Betétbiztosítási Alapot az 1993. évi XXIV. törvény hozta létre, jelenleg a többször módosított 1996. évi CXII. törvény szabályozza. E törvény rendelkezik a magyarországi hitelintézetek – európai uniós gyakorlatot követı – szabályozásáról, amelynek fı célja a betétesek pénzének védelme. A hitelintézeteknél a törvény által elıírt szabályok betartását szigorúan és rendszeresen ellenırzi a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. Az Alap jogi személy, független igazgatótanács irányítja. Gazdálkodását az Állami Számvevıszék ellenırzi és megállapításairól az Országgyőlésnek számol be. Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) nem hatóság, de feladatainak ellátása érdekében rendelkezik a szükséges információkkal. Az Alap a tagintézetek kötelezı rendszeres befizetéseibıl és az ebbıl felhalmozott vagyon hozamából látja el feladatát. Ezen felül, a betétesek kártalanítása céljából rendkívüli díjfizetést rendelhet el, illetıleg – kormánygaranciával – hitelt is fölvehet. A törvény szerint, ha a hitelintézet fizetésképtelensége miatt nem vehetı fel (azaz befagy) a biztosított betét, akkor az Alap az ügyfél részére kártalanítást fizet, betétesenként és egy hitelintézetre összevontan legfeljebb a 54

törvényben meghatározott összeghatárig. A hazai betétbiztosítás mőködésének a lényege a törvény alapján röviden három pontban foglalható össze: 1. A hitelintézetek fizetésképtelensége esetén kártalanítást fizet a névre szóló (a betétes adatait tartalmazó) betétek után. 2. A törvény a kifizetés felsı értékhatárát betétesenként ötvenezer euróban határozza meg, a kifizetés azonban Magyarországon forintban történik, a kártalanítás kezdı idıpontját megelızı napon érvényes MNB devizaárfolyamon számítva. 3. A biztosítás minden hitelintézetre külön-külön érvényes. Tehát ha egy betétes több helyen helyezi el a pénzét, akkor mindenütt biztosítottá válik a törvény szerinti összeghatárig. Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki: a) a költségvetési szerv, b) a tartósan száz százalékban állami tulajdonban lévı gazdasági társaság, c) az önkormányzat, d) a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, valamint a magánnyugdíjpénztár, e) a befektetési alap, f) a Nyugdíjbiztosítási Alap és Egészségbiztosítási Alap, valamint ezek kezelı szervezetei, az egészségbiztosítási szerv és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, g) az elkülönített állami pénzalap, h) a pénzügyi intézmény, i) az MNB, j) befektetési vállalkozás, tızsdetag, illetıleg árutızsdei szolgáltató, k) kötelezı vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, befektetıvédelmi alap, illetve a Pénztárak Garancia Alapja, l) a hitelintézet vezetı állású személye, a hitelintézet választott könyvvizsgálója, továbbá a hitelintézetben legalább ötszázalékos tulajdoni hányaddal rendelkezı személy és mindezen személyekkel közös háztartásban élı közeli hozzátartozói, m) az l) pontban említett személy minısített befolyásával mőködı gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pontja] által elhelyezett, n) a kockázati tıketársaság és a kockázati tıkealap betéteire, valamint a felsoroltak külföldi megfelelıinek betéteire.

Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki továbbá: a) az olyan betétekre, amelyekre a betétes a szerzıdés szerint, a szerzıdéskötés idıpontjában elhelyezett azonos nagyságú és lekötési idejő betétekhez képest jelentısen magasabb kamatot vagy más vagyoni elınyt kap, valamint b) az olyan betétre, amelyrıl bíróság jogerıs ítélettel megállapította, hogy az abban elhelyezett összeg pénzmosásból származik, c) olyan betétre, amelyet nem euróban vagy az Európai Unió, illetve a Gazdasági Együttmőködési és Fejlesztési Szervezet tagállamának törvényes fizetıeszközében helyeztek el. Kiknek védett a pénze? A védettség – a törvényben felsorolt kivételekkel (pl. befektetési alap, biztosítóintézet, önkormányzat) – mindenkire vonatkozik, aki Magyarországon bankban, névre szólóan betétet helyez el, illetve bank által 2003. január 1. után kibocsátott kötvényt vagy letéti jegyet vásárol. A védelem kiterjed a magánszemélyek és a vállalkozások, egyesületek, alapítványok stb. betétjeire, az ügyvédi letéti számlákra, beleértve a külföldön élıket és a külföldieket is. A 55

fontos az, hogy csak a névre szóló, a bank nyilvántartása, illetve a betéti okirat alapján azonosítható betétek a biztosítottak, azaz amelyeknek tulajdonosa egyértelmően meghatározható. Megjegyezzük, hogy 2001. december 19-étıl már csak névre szólóan helyezhetı el betét, Ha valaki ugyanannál a banknál magánszemélyként és egy gazdasági társaság nevében helyezett el betétet, akkor a kétfajta betét külön-külön, egymástól függetlenül is biztosított. Egyéni vállalkozóként és magánszemélyként elhelyezett betéteket össze kell vonni, tekintettel arra, hogy az egyéni vállalkozó nem gazdasági társaság.

3.2.4.2. A Befektetı-védelmi Alap A Befektetı-védelmi Alap (Beva) önálló jogi személy, amely a törvény rendelkezései, valamint saját szabályzatai alapján, tagjai díjbefizetései és egyéb bevételei felhasználásával korlátozott vagyoni biztosítást nyújt abban az esetben, ha valamely tagja a meghatározott ügyfélköveteléseket fedezet hiányában nem képes kiadni, vagyis a letétek kiszolgáltatására vonatkozó kötelezettségét nem tudja teljesíteni Beva tagja minden olyan gazdálkodó szervezet, amely a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélye alapján biztosított tevékenységet jogosult folytatni. Az ügyfélszámla-vezetési tevékenység végzésére engedéllyel rendelkezı árutızsdei szolgáltató önként határoz arról, hogy a Beva tagja kíván-e lenni, vagy e tevékenységet a Beva biztosítása nélkül végzi. A Bevának jelenleg valamennyi befektetési vállalkozás és befektetési szolgáltatási tevékenységet végzı hitelintézet, valamint portfoliókezelést végzı befektetésialapkezelı a tagja, árutızsdei szolgáltató még nem csatlakozott az Alaphoz. A Beva által nyújtott biztosítás a bizományosi, kereskedelmi, portfoliókezelési, értékpapír letéti ırzési, illetve letétkezelési, ügyfélszámla vezetési és értékpapír-számlavezetési tevékenység körében megkötött szerzıdésekre terjed ki. A biztosítás alá tartozó befektetési szolgáltatási és kiegészítı befektetési szolgáltatási tevékenységet csakis a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélyével lehet folytatni. A befektetési szolgáltatók, az egyéni portfoliókezelést végzı befektetési alapkezelık, illetve pénzügyi vállalkozások a jogszabály alapján kötelesek csatlakozni a Bevához, esetükben tehát a felügyeleti engedély léte egyben azt is jelenti, hogy a Beva biztosítása alá tartoznak. Az árutızsdei szolgáltatók nem kötelesek csatlakozni, esetükben a Beva tagságról külön érdemes tájékozódni. Kártalanítás csak olyan esetben fizethetı, ha a követelés alapjául szolgáló szerzıdést a Bevához történt csatlakozás (azaz a taggá válás) után kötötték. A Beva biztosítása alól a jogszabály kizárja a jogi személyek bizonyos körét (pl. intézményi befektetık, helyi önkormányzatok, tartósan 100%-ban állami tulajdonban lévı gazdasági társaságok) és a magánszemélyek közül az érintett befektetési szolgáltató munkavállalóit, tulajdonosait, valamint ezek közeli hozzátartozóit. A kizárt személyek jogszabály által meghatározott körén kívül a kártalanítás alá tartozik minden olyan befektetı, (jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság és természetes személy) aki a követeléséhez nem jut hozzá.

56

3.3. A pénzügyi szolgáltatások A legfontosabb pénzügyi szolgáltatás a betétgyőjtés és a hitelnyújtás. A betétgyőjtésnél a betét formájában koncentrálja más gazdasági szereplı pl. helyi önkormányzatok, háztartások, gazdasági társaságok pénzét, megtakarításait, de más mőveletekkel is győjthet forrásokat (értékpapír kibocsátások pl. bankkötvény, más banktól hitelfelvétel). Ezeket a mőveleteket a bank passzív mőveletként valósítja meg. Az összegyőjtött pénzt olyan mőveletek végzésére fordítja, amelyek során követelése keletkezik az ügyfelekkel szemben. Ilyen a hitelnyújtás, értékpapír vásárlás, tıkeérdekeltség szerzése, betételhelyezés más banknál. Ezek a mőveletek az aktív bankmőveletek. Vannak olyan „semleges” szolgáltatások, amelyek nem jelentenek kockázatot, de jutalékhoz juttatják a bankokat. Ide sorolható a fizetési forgalom lebonyolítása, és a különbözı banki szolgáltatások nyújtása. A kiegészítı pénzügyi szolgáltatások közé tartozik pl. a pénzváltás, külföldi fizetési eszközök adás-vétele, a pénzmegszámolása, ellenırzése valódiság, forgalomképesség szempontjából, ügynöki tevékenység végzése, az elszámolás-forgalom elektronikus átutalási rendszereinek mőködtetése. Gyorsítja, megkönnyíti a fizetéseket a Bankközi Zsíró rendszer.

3.3.1. Passzív bankmőveletek A bank pénzközvetítéssel foglalkozik, így a passzív mőveletek fontos szerephez jutnak munkájában, mivel az így megszerzett forrásokat a továbbiakban aktív mőveletek megvalósítására fordítja. A bank passzív mőveletei: • számlanyitás, betétgyőjtés és más visszafizetendı pénzeszköz – saját tıkét meghaladó mértékő – nyilvánosságtól történı elfogadása, pénzalapok és alapítványok kezelése, • banki értékpapír kibocsátása (pl. bankkötvény, letéti jegy, pénztárjegy stb.), • hitelfelvétel (jegybanktól vagy más banktól), • váltók viszontleszámítolása, egyéb értékpapírok fedezete mellett igénybe vett hitelek, • bankközi hitelfelvételek, • nemzetközi közvetlen hitelfelvételek, • tıkeemelés, jegyzett tıke, tıketartalék befizetés, befizetés eredménytartalékba, • alárendelt kölcsöntıke igénybevétele. Betétgyőjtés A betétgyőjtésre vonatkozó szabályozást hazánkban az EU konform hitelintézeti törvény tartalmazza. A betétügylet mások pénzének betétként való elfogadása, a banknál vezetett számlá(ko)n, betétokiratban, vagy más módon betétszerzıdés alapján. A bankbetét a megtakarítás része, amelyet a tulajdonos jövedelem elérése céljából elhelyez a banknál betét formájában. A betételhelyezéssel pénz érkezik a bankhoz, ami egyben a bank tartozása a betétessel szemben. Az elhelyezett pénzért a bank az alapösszegre vetített mértékben kamatot, betéti kamatot fizet. A bankbetétek lehetnek rövid lejáratúak és hosszabb lejáratúak, lekötés nélküli, ún. látra szóló betétek és rövidebb, hosszabb idıre lekötött betétek. A betétek jogszabályi elıírások alapján névre szólóak. A betéti kamatot a bank a betét jellegének megfelelıen határozza meg, amelybıl levonja, és az adóhatóságnak befizeti a 20% kamatadót.

57

3.3.2. Aktív bankmőveletek Aktív bankügyleteknél a bank a késıbbi felhasználókhoz juttatja el a szükséges pénzösszeget, azaz követelése vagy vagyonra szóló joga keletkezik ügyfeleivel szemben. E bankügyleteknél a bankok fizetıképességük jelentıs részét átengedik ügyfeleiknek, ill. partnereiknek. E területre tartoznak a következı mőveletek: • hitelnyújtás, • más bankoknál letét elhelyezése, • értékpapír vásárlás és tıkeérdekeltség megszerzése, • pénzügyi lízing (speciális finanszírozási forma is egyben), • követelések megvásárlása, megelılegezés, váltóleszámítolás, faktorálás, forfetírozás, • bankközi hitelkihelyezések, • egyéb bankmőveletek.

3.3.3. A hitelnyújtás Hitelnyújtás jellemzıje, hogy a bank meghatározott idıszakra, visszafizetési kötelezettség és kamatfizetés terhe mellett, meghatározott összeget az igénylı rendelkezésére bocsát szerzıdésben rögzített feltételekkel. A hitel kamatlába, a kölcsönvett pénzért fizetett díj függ a gazdasági környezettıl (jegybanki alapkamat, betéti kamatláb) és a folyósított hitel jellegétıl. Nagyságát a kereslet-kínálat, az infláció mértéke, a hitel célja, futamideje és a likviditás is alakítja. A hitel igénybevételnél a következı hitelköltségekkel kell számolnia az ügyfélnek: – Ügyleti kamat, amely az irányadó jegybanki alapkamat és az ügyfél minısítése alapján meghatározott felár. – Hitelbírálati díj, amely a hitel elbírálása során megjelenı emberi munkát díjazza. Abban az esetben is meg kell fizetni, ha a hitelkérelmet elutasítják. – Kezelési költség, amely az ügyletmenet kapcsán felszámított összeg, fizetése általában az elsı folyósított tételbıl történik. – Szerzıdéskötési díj, amely egyszeri fizetési kötelezettség, a hitelszerzıdés létrehozásáért. – Rendelkezésre tartási jutalék, amely az igényelt összeg folyamatos rendelkezésre tartásának költsége. – Késedelmi kamat fizetése az esedékesség elmulasztása esetén. – Szerzıdésmódosítási díj csak akkor, ha a futamidı alatt a szerzıdést valamely pontján az ügyfél módosítani szeretné pl. a határidı elıtti végtörlesztés, pénznem változtatása stb. A sokféle fizetési kötelezettség egysége, átláthatósága biztosítása érdekében a 41/1997. Kormányrendelet meghatározta, hogy teljes hiteldíj mutatót kell kidolgozni, és ezt az ügyfél rendelkezésére bocsátani. Ez mutatja, hogy a fogyasztó számára az általa felvett vagy számára ajánlott hitel összesen mennyibe kerül, leegyszerősítve mennyit kap, és mennyit fizet vissza. Figyelembe kell venni, hogy nem minısül hiteldíjnak a prolongálási költség, a késedelmi kamat, egyéb olyan díjak, amelyek a hitelfelvevı kötelezettségvállalása nem teljesülésébıl erednek, a biztosítási és garancia díjak és a pénzátutalási díjak. A THM alkalmazása a három hónapnál hosszabb lejárattal rendelkezı fogyasztási hitelszerzıdésnél történik.

58

Bankhitel: a hitelintézet kötelezettséget vállal arra, hogy jutalékért meghatározott hitelkeretet tart a másik szerzıdı fél rendelkezésére. A hitelkeret összegéig a szerzıdı fél automatikusan igényelheti az összeget, vagy annak egy részét a lejárati idın belül. Bankkölcsön: a hitelintézet kölcsönszerzıdés alapján meghatározott összeget az adós rendelkezésére bocsát, aki kötelezettséget vállal arra, hogy a kölcsön összegét kamatfizetéssel együtt a szerzıdés szerint visszafizeti. A bank a felhasználás célját ellenırzi, a kölcsönt csak adott célra szabad felhasználni. A hitelek csoportjai: 1. Lejárat alapján lehetnek rövid lejáratúak (az igénybevétel és a visszafizetés maximum 12 hónap), közép lejáratúak, ezek 36-48 hónapra szólóak, és hosszú lejáratúak, amelyek 36-48 hónapon túli lejáratúak. A hitelek lehetnek éven belüliek és éven túliak. 2. Fedezet alapján: a hitelek lehetnek fedezettel bíró (a bank ekkor biztosítékot kér a hitel nyújtásakor, ez lehet kézizálog, jelzálog, áruokmány) és fedezet nélküli hitelek. 3. Hitel tárgya alapján: forgóeszközhitelek és beruházási hitelek. 4. Hitelszerzıdés tartalma szerint: pénzhitelek és kötelezettségvállalási hitelek. – A pénzhitelek tényleges hitelfolyósítást jelentenek. Fajtái: o személyi hitelek pl. lakossági kishitelek, kezes hitelek, vállalkozások szezonális hitelei, o reálhitelek pl. jelzáloghitel. – A kötelezettségvállalási hiteleknél a bank megbízhatóságát, hitelfolyósítási készségét adja megbízható ügyfeleinek pl. kauciós hiteleknél a bank eleget tesz ügyfele helyett annak fizetési kötelezettségeiért, akkreditív nyitásnál vállalja, hogy harmadik félnek fizet, váltóját elfogadja stb. A gazdasági szereplıknek a hitelfelvételnél célszerő mérlegelni a következı szempontokat: 1. Milyen okból, milyen cél megvalósításához szükséges a hitel? 2. Milyen gyorsan van szüksége pénzre? 3. Milyen hosszú idıre szükséges a hitelforrás? 4. Mikor és milyen forrásból lesz képes teljesíteni a hitelbıl fakadó adósságot? 5. Hogyan érinti a hitelfelvétel a már meglévı adósságállományát és annak szerkezetét? 6. Mit tud a hitel fedezeteként felajánlani? 7. Mely bank(ok)tól kérjen ajánlatot, figyelemmel a közbeszerzési törvény elıírásaira? A hitelek megjelenési formái 1. Folyószámlahitel Folyószámlahitel éven belüli likviditási hitel, amelynek célja a hitelfelvevı pl. a helyi önkormányzat zavartalan mőködésének biztosítása. A számlavezetı hitelintézet az ügyfél elszámolási számláján (folyószámláján) hitelkeretet tart rendelkezésre, amely erejéig adott fizetési megbízásokat akkor is teljesíti, ha a számla egyenlege nem nyújt arra fedezetet. Másképp megfogalmazva a folyószámla egyenlege negatívvá is válhat a hitelkeret mértékéig. A hitel törlesztése automatikusan a számla egyenlegbıl történik. A hitel a keret mértékéig szükség szerinti gyakorisággal, külön rendelkezés nélkül vehetı igénybe. A folyószámlahitel rugalmas, idıt kímélı finanszírozási lehetıség, amelyhez a bankok nem kérnek fedezetet. 2. Rulírozó hitel A rulírozó hitel olyan konstrukció, amely esetében a szerzıdött hitelösszeg erejéig a ki nem használt keretösszeg a hitel lejáratáig ismételten igénybe vehetı. A hitel futamideje, a törlesztési feltételek a bank és pl. a hitelfelvevı önkormányzat közötti megállapodás függvénye. A rulírozó hitelhez a bankok már kérnek fedezetet. 59

3. Eseti hitel A bank eseti, egyszeri kölcsönt nyújt, amelynek összegét egy meghatározott idıpontig rendelkezésre tartja. A rendelkezésre tartásig lehet a kölcsönpénzt felvenni. A hitelt a bank hitelszámláról folyósítja és törlesztést is megállapodástól függıen egy összegben vagy ütemezés szerint erre a számlára kell teljesíteni pl. munkabérhitel, karbantartás finanszírozást szolgáló mőködési hitel. 4. Fejlesztési, beruházási hitel A bank eseti, egyszeri hitelt nyújt a hitelfelvevı beruházásának, fejlesztési céljának megvalósításához. A hitel lejárata a fejlesztés idıtartamától, megtérülésétıl függ. A hitelkeret lehívása, a hitel törlesztése a hitelszerzıdésben meghatározott ütemezéső pl. helyi önkormányzatok esetében szennyvízcsatorna építése, útépítések, intézmények felújítása, illegális szemétlerakodók megszüntetése, EU támogatások megelılegezésére stb. 5. Jelzáloghitel Jelzáloghitel konkrét cél megjelölése nélkül igénybe vehetı fedezetalapú finanszírozási mód. A bank által elfogadott ingatlan felajánlása hitel fedezeteként. A tulajdoni lapon a bank javára jelzálogjogot kell bejegyeztetni. Példaként említjük meg, hogy az önkormányzati alrendszer hitelállománya 2002-2006. között 6,6 szeresére nıtt. A 2002.évi 70.9 milliárd Ft-ról 463.6 milliárd Ft-ra emelkedett. 3.3.4. Kockázatvállalás Pénzügyi intézmény kockázatvállalással járó ügyletet kizárólag írásban köthet. A hitelintézetnek a kihelyezésrıl történı döntés elıtt meg kell gyızıdnie a szükséges fedezetek, illetve biztosítékok meglétérıl, valós értékérıl és érvényesíthetıségérıl. Nagykockázat vállalásának minısül az a kockázatvállalás, amikor egy ügyfél vagy ügyfélcsoport részére történt összes kockázatvállalás nagysága a hitelintézet szavatoló tıkéjének legalább 10 %-a. Az egy ügyféllel, vagy ügyfélcsoporttal szemben a hitelintézet által vállalt kockázatok együttes, nettó értéken számított összege nem haladhatja meg a hitelintézet szavatoló tıkéjének 25 %-át. Ha az adott ügyfél vagy ügyfélcsoport a hitelintézet anyavállalata vagy leányvállalata, az adott anyavállalat leányvállalata, a hitelintézetben minısített befolyással rendelkezı tulajdonos, vagy olyan vállalkozás, amelyben a hitelintézet vagy a hitelintézet tulajdonosa, igazgatósági tagja, felügyelı bizottsági tagja, ügyvezetıje, illetve ezek közeli hozzátartozója minısített befolyással rendelkezik, ez az arány húsz százalék. A hitelintézet által vállalt nagykockázat együttes összege nem lehet több, mint a hitelintézet szavatoló tıkéjének nyolcszorosa. A hitelintézetek a tevékenységükkel együtt járó kockázatok fedezetére kockázati céltartalékot és általános céltartalékot kötelesek képezni a törvényben elıírt módon és mértékben.

3.4. Fizetési forgalom A fizetési forgalom a pénztulajdonosok közötti pénzmozgások összessége. A forgalomban levı pénz két formában bonyolítja le a fizetési forgalmat: készpénz formájában és számlapénz formájában. A két forma a folyamatban gyakran átvált, a készpénz számlapénz formát, a számlapénz készpénzformát ölt. 60

A fizetési forgalom lebonyolítása a forgalom irányát tekintve két részre tagolható: – belföldi (nemzeti) pénzforgalom, – nemzetközi (külföldi) pénzforgalom.

3.4.1. Bankszámlaforgalom A készpénz nélküli fizetési forgalom (számlapénz forgalom) lebonyolítása a bankok egyik legfontosabb szolgáltatása. A természetes és jogi személyek és ezek társaságai pénzforgalmi tevékenységének megvalósítására vonatkozóan jogszabály rendelkezik. A pénzforgalmi bankszámla vezetésére felhatalmazott hitelintézetek bankszámlaszerzıdést kötelesek kötni ügyfelükkel, ha arra a szükséges feltételek megvannak, ezek: érvényes cégbejegyzéssel rendelkezik, és ismert, és a bankkal közölték a cég statisztikai számjelét. A bankszámla megnyitásáról a hitelintézet értesítést küld: – az APEH-nak, – a KSH-nak. A bankszámlára került összegek felett csak az arra feljogosított személy rendelkezhet. Ez azt jelenti, hogy a számlavezetı hitelintézetnél a számlatulajdonos cég vezetıje bejelenti a jogosultak aláírását (aláírási címpéldány). Ez a név és az aláírás minta közlése. A bankszámla feletti rendelkezéshez két személy aláírása szükséges. A pénzforgalmi megbízásokat a bank által megadott formanyomtatványon kell benyújtani. Természetes személy a bankszámla felett a bankszámlaszerzıdésben meghatározott módon rendelkezhet. A bankszámla feletti rendelkezés kétféle lehet: − Közvetlen rendelkezés azt jelenti, hogy a bankszámla tulajdonosa a számlavezetı bankot szólítja fel a teljesítésre az általa kiállított formanyomtatvány felhasználásával. − Közvetett rendelkezés esetén a bankszámla tulajdonosa a jogosult részére ad a bankszámla feletti rendelkezésre vonatkozó okmányt, amelyet a jogosult nyújt be a jogosult számlavezetı bankjához, felszólítva ezzel a fizetés teljesítésére. A bank a fizetési megbízásokat a megbízó rendelkezése szerinti idıpontra teljesíti, ha a formanyomtatványok formailag és tartalmilag megfelelnek az elıírásoknak. A bank csak a hiánytalanul kitöltött, elıírásszerően aláírt és cégbélyegzıvel ellátott formanyomtatványokat teljesíti, a beérkezés sorrendjében (jogszabályban prioritást kapott tételek kivételével). Pénzügyi fedezet hiányában többféle megoldásra van mód, ezek részfizetés, a fedezetlen megbízások sorba állítása, résztörlesztés, és soron kívüli teljesítés, hitelkeret felhasználása. A fizetési határidıben a felek szabadon állapodnak meg, csak a kereskedelmi hitelezés feltételeit (maximum 1 év) kell betartaniuk. Ha csıdeljárás közzétételére került sor, a számlatulajdonos a bankszámláról a közzétételt követı idıszakban csak átutalással fizethet. Ha a cég felszámolási eljárás alá kerül, a bank a bankszámlát „f.a.” azaz felszámolás alatt toldattal látja el, és a bankszámla felett csak az igazolt felszámolók által bejelentett aláírók rendelkezhetnek, de ık is csak úgy, hogy alkalmazzák a „felszámolás alatt” toldatot. 61

3.4.2. Fizetési módok A fizetési módok között a készpénzfizetéseket egyre szőkebb területre kívánja a kormányzat visszaszorítani jogi eszközökkel. A forgalom zömét a készpénz nélküli bankszámlák közötti átvezetés jelenti. Bankszámlaforgalom • Átutalás Az átutalás aktív fizetési mód, a vevı (fizetı) kezdeményezi a számlavezetı bankjánál, hogy az eladója (szállító) számlájára utalja át a szerzıdött összeget. Ez a fizetési forma alapformának tekinthetı, mind a belföldi, mind a nemzetközi fizetési forgalomban elterjedt, régóta használatos. Feltételezi az eladó és a vevı közötti bizalmat, hogy a vevı valóban ki fogja fizetni az átvett áru, igénybe vett szolgáltatás ellenértékét. Kockázatos fizetési mód az eladó szempontjából. Az átutalás lehet egyedi vagy csoportos. • Inkasszó (beszedési megbízás) Passzív fizetési mód, mivel a jogosult kezdeményezi. Megbízza számlavezetı bankját, hogy a vevıtıl (adóstól) szedje be esedékessé vált követelését. A vevı kockázata nagyobb. Belföldi forgalomban használt formái az azonnali beszedési megbízás (promt inkasszó) és a határidıs fizetési megbízás. Az utóbbi neve is tükrözi, hogy a megbízás benyújtását csak meghatározott idı eltelte után követi a fizetés. Az inkasszó lehet egyedi vagy csoportos. A nemzetközi fizetési forgalomban a kockázatok csökkentése érdekében az inkasszó „bonyolultabb” változatai terjedtek el. A sima (clean) inkasszó esetében a vevı már a fizetés elıtt birtokolhatja az árut. E mód feltételezi az eladó és vevı közötti bizalmat, vagy az eladó „kiszolgáltatottságát”, vagy piacszerzési törekvéseit, azaz mindenáron el akar adni. Az okmányos inkasszó esetén a fizetési okmányokhoz az eladó a kereskedelmi okmányokat is mellékeli. A bank a kereskedelmi okmányokat vagy fizetés ellenében, vagy fizetési ígéret (váltó) ellenében szolgáltatja ki a vevınek. Egyik változata a vinkulált inkasszó, amikor a vevı csak az inkasszó összegének kifizetését követıen rendelkezhet az áruval. A legkevésbé kockázatos fizetési mód az eladó számára az indirekt bankbeszedvény. Az áru címzettje egy (speditır), szállítmányozó cég, az áru felett pedig a bank rendelkezik. Amikor a vevı teljesíti a fizetést, a bank átadja a kiszolgáltatási jegyet, amellyel a vevı a speditırtıl megkapja az árut. Az inkasszót a Magyar Államkincstár is alkalmazza pl. a helyi önkormányzatoknak nyújtott megelılegezési hiteltartozás beszedésére. • Akkreditív A fizetési mód lényege a bankszámlák közötti átírás. A nemzetközi fizetési forgalomban használatos fizetési mód, célja a kockázatok csökkentése, többszereplıs. A folyamatot a vevı, a vevı bankja (nyitó bank) indítja. A vevı megbízást ad a bankjának, hogy a feltételek megléte esetén fizessen. A nyitó bank kötelezettséget vállal e megbízás alapján az eladóval szemben, hogy a feltételek teljesítése esetén fizetni fog pl. az eladó igazolja, hogy a vevı számára feladta az árut vagy rendelkezési jogot biztosított az áru felett. A vevı, a vevı bankja (nyitó bank) mellett bekapcsolódik a folyamatba az eladóval kapcsolatban álló egy vagy több bank is. A közbeiktatott bank és a nyitó bank áll egymással kapcsolatban. (Az eladó nem áll kapcsolatban a más országbeli vevı más országbeli bankjával.) A bekapcsolódó bank lehet csak értesítı (avizáló), vagy igazoló, megerısítı bankként mellékeli a nyitó bank kötelezettség-vállalásához a saját kötelezettség-vállalását is. A bekapcsolódó bank és az eladó viszonyát tekintve a bekapcsolódó bank lehet fizetı bank, amely a nyitó bank felkérésére fizet 62

az eladónak, vagy negociáló bank, amely saját költségére és kockázatára az eladótól megveszi az okmányokat, levonva a kamatot. A vétellel a bank átvállalja az eladó ügylethez kapcsolódó jogait és kötelezettségeit a megvett okmányban szereplı értékig. Az eladó pénzéhez jut. • Váltó, fizetési ígérvény vagy fizetési felszólítás A váltó értékpapír, amelynek szigorú formai és tartalmi elıírásoknak kell megfelelnie, hitelviszonyt hordoz. Az alapjogviszonytól a váltójogviszony függetlenedik, a váltó forgatható. Névértéke a lejáratkor esedékes. A váltó birtokosának választási lehetıségei: megvárja a lejárati idıt, vagy forgatja a váltót, vagy a banknál lejárat elıtt leszámítoltatja. A bank levonja az esedékességig hátralévı kamat összegét. Államháztartási körben a központi költségvetési szervek váltómőveleteket nem végezhetnek, csak az önkormányzatok. • Csekk Szigorú formai követelményeknek megfelelı készpénz kímélı fizetési eszköz. A csekk kibocsátója utasítja a számlavezetı bankot, hogy a csekk bemutatójának fizesse ki a csekkben megjelölt összeget. • Elektronikus fizetések Az egyik formában az ügyfél közvetlenül kapcsolódhat az elektronikus eszközhöz, a másik formában csak a bankok között, illetve bankon belül bonyolítják az átutalásokat elektronikusan. Elektronikus számla jóváírási rendszer. A munkáltató mágnesszalagon közli a bankkal a fizetés adatait pl. bérkifizetésnél. A fizetı bank megterheli a munkáltató számláját, az összeg megjelenik a kedvezményezett banknál, amely jóváírja a kedvezményezett számára az összeget. Elektronikus számlaterhelési rendszer (EFT gyorsan elterjedt rendszer) magánügyfelek esetében használatos pl. szolgáltatási díjak, törlesztı részletek, biztosítási díj stb. Automatizált klíringházak (ACH) a bankok közötti terheléseket és jóváírásokat gyorsítja meg elektronikus adatfeldolgozással. Általában kisösszegő kifizetésekre használják. Bankközi elektronikus elszámolások szervezetei • CHIPS 1970-ben New Yorkban alapították a jegybankok az egymás közötti elszámolásra. • SWIFT Társaság 1977-ben alapították az észak-amerikai és európai bankok a nemzetközi fizetések megkönnyítésére • Bankközi Klíring Rendszer (BKR) 1994 óta mőködik Magyarországon a bankok közötti fizetések lebonyolítására. Részt vesznek benne a Magyar Államkincstár, a hitelintézetek, az MNB, a KELER Rt. A rendszert a GIRO Elszámolás Forgalmi Rt. mőködteti. A rendszer tagjai kötelesek ügyfeleik pénzforgalmát a giro-rendszeren belül lebonyolítani, a bankközi tranzakciókat fogadni, az üzenetváltások visszakereshetıségét biztosítani stb. Feldolgozás T+1 nap, tranzakció indítását követı banki üzemnap. • VIBER Valós idejő bruttó elszámolási rendszer 1999-tıl mőködik. Célja a sürgıs bankközi fizetési megbízások elszámolása. • Üzletekben felszerelt terminálok (POS) elısegítették mind a hitelkártyák, mind az elektronikus fizetések terjedését. A bankkártya segítségével készpénzt lehet felvenni, befizetni, árut, szolgáltatást vásárolni. A terminálok segítségével még betét garantálása, hitel garantálása, csekk verifikálása, garantálása, számlaközi átutalás is teljesíthetı. • Automatizált pénztárak (ATM) kártya segítségével pénzhez lehet jutni, egyéb mőveletek is terjednek. • A debit card a betét összegéig felhasználható betéti kártya. A terhelési kártya (charge card) egy meghatározott idıszakon belül egyenlegen felüli felhasználást is biztosít. A 63

hitelkártya (credit card) hitelszerzıdés alapján hosszabb idıszakra hitel felhasználását teszi lehetıvé. Létezik egyedi üzemeltetéső hitelkártya (budget card), amely rulírozó hitelkeret felhasználását teszi lehetıvé. Megjelenési formáját tekintve a bankkártyák lehetnek optikailag olvashatók, chip mágnescsíkkal ellátottak és dombornyomásosak.

3.5. A pénzügyi vonatkozású elıírások a közbeszerzési kiírásokban A közbeszerzési eljárás folyamatában az ajánlatkérınek vizsgálnia kell az ajánlattevı pénzügyi, gazdasági, valamint mőszaki és szakmai alkalmasságát is. Emellett az ajánlatkérı az eljárásban más pénzügyi vonatkozású elıírásokat is megfogalmazhat.

3.5.1.Az ajánlati biztosíték A közbeszerzési eljárások során az ajánlati biztosítéknak fontos szerep jut az ajánlatkérı, illetve bizonyos szempontból az ajánlattevı kockázatainak csökkentésében pl. a szerzıdéskötés meghiúsulása vagy a határidık be nem tartása esetén; a közbeszerzési eljárásban való részvétel ajánlati biztosíték adásához köthetı. Az ajánlati biztosítékot az ajánlat benyújtásával egyidejőleg vagy az ajánlatkérı által az ajánlati felhívásban meghatározott idıpontig kell az ajánlatkérı rendelkezésére bocsátani és az ajánlattevınek igazolnia kell ennek tényét. A biztosíték értékét – az ajánlattevık esélyegyenlıségének biztosítása mellett – az ajánlat esetleges visszavonása, vagy a szerzıdéskötés meghiúsulása miatt az ajánlatkérıt érhetı veszteség mértékére tekintettel kell megállapítani. A biztosítékot vissza kell fizetni az ajánlattevık részére az ajánlati felhívás visszavonását, az ajánlat érvénytelenné nyilvánítását, illetıleg az eljárás eredményének kihirdetését követı tíz napon belül, a nyertesnek és a második legkedvezıbb ajánlattevınek pedig a szerzıdéskötést követı 10 napon belül, kivéve, ha az ajánlattevı az ajánlati kötöttségének idıpontja alatt ajánlatát visszavonja, vagy a szerzıdés megkötése az ı érdekkörében felmerülı okból hiúsul meg. (A nyertesnek, illetve ha a szerzıdéskötésre a második legkedvezıbb ajánlatkérıvel kerül sor, a másodiknak csak akkor kell visszafizetni a biztosítékot, ha az nem válik a megkötött szerzıdést biztosító mellékkötelezettséggé.) Ha az ajánlatkérı az eljárásban való részvételt biztosíték adásához kötötte, a pénzben teljesített biztosíték kétszeres összegének, egyéb esetekben a biztosíték mértékének megfelelı összeg tíz napon belüli megfizetésére köteles: • az ajánlattevık részére, ha az eljárás eredményét az ajánlati felhívásban megjelölt vagy a módosított eredményhirdetési idıpontig nem hirdeti ki; • a nyertes ajánlattevı, valamint a második legkedvezıbb ajánlatot tevı részére, ha a szerzıdést nem köti meg. Az ajánlati biztosíték teljesíthetı: • az ajánlatkérı által megadott bankszámlára meghatározott pénzösszeg befizetésével, • bankgarancia biztosításával [a bankgarancia szerzıdés olyan szerzıdés, amelyben egy hitelintézet (bank) visszavonhatatlan fizetési ígéretet vállal arra az esetre, ha a szerzıdı fél nem az alapszerzıdésnek megfelelıen teljesíti a kötelezettségét], a bankgarancia az alapszerzıdéstıl elkülönült önálló kötelezettségvállalás, • biztosítási szerzıdés alapján kiállított készfizetı kezességvállalást tartalmazó 64

kötelezvénnyel.

3.5.2. A pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolásának módja, bizonylata • • • •

A pénzügyi intézménytıl származó igazolás, vagy meghatározott biztosíték (felelısségbiztosítás) fennállásáról szóló igazolás. A számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtása (ha az ajánlattevı letelepedése szerinti ország joga elıírja közzétételét). Az elızı három teljes év teljes forgalmáról és a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozat, attól függıen, hogy ajánlattevı mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét, amennyiben ezek a forgalmi adatok rendelkezésre állnak. Az ajánlatkérı által elfogadott egyéb nyilatkozat, dokumentum.

3.5.3. Teljesítési bankgarancia A szerzıdésszerő teljesítés biztosítékául szolgál. Mértéke, pontos feltételei az ajánlati/ajánlattételi dokumentációban és/vagy az eljárási hirdetményben rögzített [a 162/2004. (V. 21.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó építési beruházások esetében a Korm. rendeletben megadott keretek között]. – A teljesítési bankgarancia lehívására jogosult személy, azaz a bankgarancia kedvezményezettjének megnevezése. – A szállító/vállalkozó a teljesítési bankgarancia eredeti példányát a kedvezményezett részére köteles átadni. (A benyújtás módja az ajánlati/ajánlattételi dokumentációban és/vagy az eljárási hirdetményben rögzített.) – A teljesítési bankgaranciának a benyújtás pillanatától a szerzıdésben rögzített teljesítési határidın túl még legalább további 60 napig kell érvényesnek és hatályosnak lennie. Építési beruházásnál általában több évre kérik az ajánlatkérık a beruházás átfutási idejének függvényében.

3.5.4. Jótállási bankgarancia A jótállási kötelezettségek szerzıdésszerő teljesítésének biztosítékául szolgál. Mértéke, pontos feltételei az ajánlati/ajánlattételi dokumentációban és/vagy az eljárási hirdetményben rögzített [a 162/2004. (V. 21.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó építési beruházások esetében a Korm. rendeletben megadott keretek között]. – A jótállási bankgarancia lehívására jogosult személy, azaz a bankgarancia kedvezményezettje a Kedvezményezett vagy Végsı kedvezményezett. (A kedvezményezett személye az ajánlati/ajánlattételi dokumentációban és/vagy az eljárási hirdetményben rögzített.) – Jótállási bankgaranciának a számla kiállításának napjától a szerzıdésben rögzített jótállási idıtartam lejártán túl még legalább további 60 napig kell érvényesnek és hatályosnak lennie.

65

3.6. Pénzügyi számítások 3.6.1. Statikus számítások A statikus számítások a pénz idıértékét nem veszik figyelembe. Kevéssé bonyolult, kevéssé költséges eljárások. 1. A megtérülési idı arra a kérdésre válaszol, hogy hány év alatt térül vissza az eredetileg befektetett pénz a beruházás révén elért jövedelmekbıl. Alkalmazásához meg kell határozni a döntéshozó által maximálisan megengedhetı megtérülési idıt. Kiszámítása: Minden évben azonos jövedelem esetén a megtérülési idı a kezdı befektetés összege és a várható éves jövedelem hányadosa. Megtérülési idı = Kezdı befektetés összege/Várható éves jövedelem Változó éves jövedelem esetén meg kell keresni azt az idıpontot, amikor a kumulált jövedelmek éppen megegyeznek a kezdı befektetés összegével. Megtérülési idı = t + b - c / d - c t = az utolsó teljes év, amikor a halmozott jövedelem kisebb a kezdı befektetés összegénél, b = a kezdı befektetés összege c = a halmozott jövedelem t évig d = a halmozott jövedelem t + 1 évig

3. Példa Hány év alatt kapjuk vissza az eredetileg befektetett10000 pénzünket a beruházás eredményeként képzıdı jövedelmekbıl? A várható pénzáramok minden évben azonos nagyságúak: Megtérülési idı = Kezdı befektetés összege / várható éves jövedelem PB = 10000 / 4000 = 2,5 év Év 0 1 2 3 4 NPV, ha r = 10%

Beruházási projekt -10000 4000 4000 4000 4000 2676

2.A beruházás átlagos jövedelmezısége Számviteli megtérülési rátának is nevezik. A hangsúlyt a beruházás révén elért nyereségre helyezi. Kiszámítása: a beruházás teljes élettartama alatt keletkezı jövedelmek éves átlagát viszonyítjuk a beruházás eredeti költségéhez, vagy az átlagos nettó könyv szerinti értékéhez. Közszférában nyereség helyett használható a beruházás révén elért többletbevétel és kiadás megtakarítás.

66

4. Példa Kezdeti beruházás: 10 m Ft Éves pénzáramok: 2 m Ft, 3 m Ft, 3 m Ft, 4 m Ft Átlagos jövedelmezıség = [(2+3+3+4)/4] / 10 = 30% 3. A költség összehasonlítás módszer alkalmazásakor adott funkció, kapacitás elérését biztosító beruházások költségeit hasonlítjuk össze. 4. Kamatszámítások Kamat: A tıkének a kamatozási idıtartam alatti növekménye, pénz idıértékének mértéke. Megkülönböztetjük a nominális (névleges) és a reálkamatot. A reálkamat számításánál kiszőrjük az inflációt. a) 8 % nominális kamatláb reálértéke 5 %-os inflációs ráta esetén 2,86 %.  1 + 0,08  rreál =   − 1 = 0,0286  1 + 0,05  b.) 8 % nominális kamatláb reálértéke 6.8 %-os inflációs ráta esetén 1,12 %.  1 + 0,08  rreál =   − 1 = 0,0112  1 + 0,068  Kamatozási idıtartam: az a teljes idıtartam, amelyre a kamat jár. Kamatláb (r): a kamatláb érvényességi idejére vonatkozóan a kamat és a tıke induló értékének hányadosa, a pénz idıértékének idıegységre vonatkozó mértéke (mértékegysége). A kamatláb érvényességi ideje: az idıegységnek tekintett meghirdetett idıtartam (külön megjelölés hiányában egy év). Konverziós periódus: a kamat tıkésítésének - az induló tıkeértékhez csatolásának – idıtartama.

3.6.2. Dinamikus, a pénz idıértékén alapuló módszerek A dinamikus módszerek két elven épülnek fel: • A pénz idıértékének elve: egységnyi mai pénz többet ér, mint egységnyi jövıbeni pénz, mert befektethetı és hozamot biztosít. • A kockázat-hozam elv: egységnyi biztos pénz többet ér, mint egységnyi bizonytalan (kockázatos) pénz. 1. Mai pénz jövıbeni értéke (FV - futures Value) A jövıérték-számítás (FV) a mai (jelenbeli) pénzösszeg valamely jövıbeni idıpontra vonatkozó értékének a meghatározását jelenti. A jövıérték-számítás a kamatszámítás módszerén alapul. FV1 = C0*(1+r) ahol; FV1 = mai pénzösszeg jövıbeni értéke 67

C0 = mai pénzösszeg jelenlegi értéke 1+r = kamattényezı Egyszerő kamatozás Egyszerő kamatozás esetén minden kamatozási periódusban csak az eredetileg elhelyezett tıke után fizet kamatot a bank. Kamatos kamatozás esetén minden korábbi idıszakban kapott kamat újra befektetésre kerül (tıkésítik) és ez a következı idıszakban többletkamatot eredményez. A kamatláb lehet névleges és az inflációval korrigált reálkamatláb.

5. Példa Elhelyezünk a bankba 100 e Ft-ot 5 évre 10 %-os kamattal. Hogyan kamatozik a pénzünk egyszerő kamat és kamatos kamat mellett? A bank évvégén számolja el a kamatot. Megoldás: Egyszerő kamat: FV5=100*(1+5*0,1)=150 eFt Év Kamatozó pénzösszeg Éves kamat 1. 10.000 1.000 2. 10.000 1.000 3. 10.000 1.000 4. 10.000 1.000 5. 10.000 1.000 Összesen 5.000

Év végi pénzösszeg 11.000 12.000 13.000 14.000 15.000

Kamatos kamat: FV5=100*(1+0,1)5=161,051 eFt

6. Példa Kamatos kamatszámítás, ha az induló tıke 100 e Ft, a kamatláb 10% és a kamatszámítási idıszak 10 év. Tıke 1. év végén 2. év végén 3. év végén 4. év végén 5. év végén 6. év végén 7. év végén 8. év végén 9. év végén 10. év végén

Kamat 100x(1+0,10) 110x(1+0,1) 121x(1+0,1) 133,1x(1+0,1) 146,41x(1+0,1) 161,051x(1+0,1) 177,1561x(1+0,1) 194,8717x(1+0,1) 214,3589x(1+0,1) 235,7948x(1+0,1)

10 11 12,1 13,31 14,641 16,1051 17,71561 19,487171 21,4358881 23,57947691

Kamattal növelt tıke 110 121 133,1 146,41 161,051 177,1561 194,87171 214,358881 235,7947691 259,374246

Visszafizetett összeg 121 133,1 146,41 161,051 177,1561 194,8717 214,3589 235,7948 259,3742

68

2. Jövıbeni pénz jelenbeni értéke (PV Present Value) A jelenérték-számítás a jövıben esedékes pénzek jelen idıpontra vonatkozó értékének a meghatározását jelenti. Egy periódus esetén a jövıérték: FV1 = PV (1 + r) átrendezve a jelenértékre a fenti egyenletet: PV=FV1(1/1+ r) vagy PV0=C1 (1/1 + r) ahol az 1/(1 + r) a kamattényezı reciproka, amit diszkonttényezınek is nevezünk. A diszkonttényezı azt fejezi ki, hogy a jelenérték hányszorosa valamely jövıbeni idıpontban esedékes egységnyi pénzösszegnek. A diszkontálásnak használatos kamatlábat diszkontrátának (leszámítolási kamatláb) is nevezik Általános alakban: PV = FVn (1/ (1 + r)n) 3. Annuitás A meghatározott ideig esedékes, periódusonként egyenlı nagyságú pénzáramok sorozatát annuitásnak nevezzük. • Szokásos annuitás, ha a pénzáramok év végén jelentkeznek. • Esedékes annuitásnak nevezzük, amikor a pénzáramok a periódusok elején esedékesek. Az annuitás alkalmazása jellemzıen: hitelek törlesztı részletei, lízingdíjak, biztosítási díjak, nyugdíjpénztári be- és kifizetések, fix kamatozású kötvények értékelése, beruházások értékelése. 4. Örökjáradék A periódusonként egyenlı nagyságú végtelen számú pénzösszegek sorozata az örökjáradék (perpetuity). Az örökjáradék felfogható úgy is, mint egy végtelen annuitás; ide sorolható például a lejárat nélküli kötvények kamata, az elsıbbségi részvények osztaléka, biztosítóktól származó életjáradék stb. Képlete PV = C/r C = évenkénti fix pénzösszeg r = kamat 7. Példa Mennyi a jelenértéke annak a lejáratnélküli kötvénynek, amely évente 12 000 Ft kamatot fizet és hasonló kockázatú befektetések hozama jelenleg 11 %: Megoldás: 12000/0,11 = 109090 Növekvı örökjáradéknak nevezzük az évente egyenlı ütemben növekvı pénzáramok végtelen sorozatát. Képlete: PV = C/ r-g g = évi növekedési üteme C = évenkénti fix pénzösszeg r = kamat

69

8. Példa Egy „öregdiák” támogatja volt iskolája fizikából legtehetségesebb három végzısét. Az elsı évben 600 000 Ft-ot, a továbbiakban évente 6%-al növekvı összeggel támogatja a közintézményt. Feladat: Mekkora tıkével valósíthatja meg tervét 8% kamatlábat feltételezve? Megoldás: 600 000/ 0.08 - 0.06 = 30 000 000 Ft. A jelenérték fogalmának legnagyobb jelentısége, hogy mindent jelenbeli pénzben fejez ki és így az idıben különbözı pénzáramlások összeadhatóvá válnak. A befektetések, beruházások hozama általában nem egy összegben képzıdik, hanem évente különbözı pénzáram (hozam) érkezik a befektetésünkbıl, beruházásunkból. 5. Nettó jelenérték (Net Present Value, NPV) A nettó jelenértéket úgy határozzuk meg, hogy a jövıben várt bevételek diszkontált értékébıl (jelenértékébıl) levonjuk a befektetés ráfordításait. Képlete általános alakban: n

NPV = −C0 + ∑ t =1

Ct (1 + r )t

C0 = kezdeti befektetés Ct = pénzáramlások a „t” idıszak alatt n = idı (év) r = kamatláb (elvárt hozam) Más megfogalmazásban a nettó jelenértéken a befektetés révén keletkezı jövedelmek diszkontált értéke és a beruházás egyszeri ráfordításainak diszkontált értéke közötti különbséget kell érteni, emiatt a nettó jelenértéket nevezhetjük diszkontált hozadék-értéknek is. Fı szabályként, amennyiben a nettó jelenérték nagyobb nullánál, a beruházást érdemes megvalósítani. 6. Jövedelmezıségi index (PI Profitability Index) Olyan mutató, amelynek számításánál a beruházás révén képzıdı jövedelmek jelenértékét a kezdı pénzáramhoz viszonyítjuk. Arra ad választ, hogy az eredetileg befektetett eszköz minden egységére mennyi nettó jelenérték hozam esik. Amennyiben értéke nagyobb, mint egy, a beruházás jövedelmezı.

Jövedelmezıségi index (Profitability Index, PI)

n

PI =

Ct

∑ (1 + r ) t =1

t

C0

70

7. Belsı kamatláb, belsı megtérülési ráta (IRR- internal rate of return)) Az a kamatláb, amely mellett a nettó jelenérték éppen nulla, azaz a beruházás révén elért hozamok diszkontált értéke megegyezik a beruházás ráfordításával. A kamatláb meghatározásához a lineáris interpoláció használatos.

Belsı kamatláb (Internal Rate of Return, IRR) %

n

− C0 + ∑ t =1

Ct

(1 + IRR )t

=0

3.6.3. A jelenérték számítás alkalmazása a programelemzésben Számos módszer használható a közszektorban programelemzésre, illetve az output/eredmény méréséhez kapcsolódó akadályok legyızésére. Mind a hazai, mind pedig az EU gyakorlata elvárja, hogy a pályázó bemutassa projektjének várható hatását. Módszerek: − − − −

Költségminimalizálás elemzés (CMA – Cost Minimalization Analysis) Társadalmi költség-haszon elemzés (CBA – Cost Benefit Analysis) Költség-hatásosság elemzés (CEA – Cost Effectiveness Analysis) Költség-hasznosság elemzés (CUA – Cost Utility Analysis)

Az összes módszer a költségeket veszi alapul az összehasonlításhoz. Az alternatív programok következményeinek mérése (értékelése) azonban különbözı lehet Költség-haszonelemzés A módszer alkalmazásának legjelentısebb terepe az EU pályázat elbírálási rendszerében van. Jelentıs szerepet játszhat a területfejlesztés, beruházások, intézményi rendszer fejlesztésére, az állam gazdaságélénkítı intézkedései meghozatalában, azok országos, területi, településszintő hatásának, eredményeinek utólagos értékelésében. A költség-haszon elemzés az említett beruházás-gazdaságossági, jövedelmezıségi számítások mellett tovagyőrőzı hatásokkal is számol. A módszer gyakorlati alkalmazását, a pályázatok sikerességét, a döntések magalapozottságát, az ellenırzéseket támogatja az Európai Bizottság iránymutatása alapján az Irányító Hatóság által kidolgozott módszertani útmutató.

10. Példa nettó jelenérték számításra24 Egy gazdálkodó szervezet gépek beszerzésérıl dönt. A gépek beszerzési ára 56 m Ft, a szállítás, üzembe helyezés becsült költsége 4 m Ft. Várható éves értékesítés 20 000 db. Eladási ár 2 500 Ft/db. Változó költség 1 200 Ft/db, fix költség 8 m Ft/év. A gépek értékcsökkenését a hasznos élettartam alatt, maradványérték nélkül, lineáris módszerrel 24

Felhasznált forrás: Illés Ivánné Vállalkozások pénzügyi alapjai Saldo 2007. 5.1. példa 132-134. oldal

71

számolják el. A vállalkozás 16% társasági adót fizet. A befektetık által elvárt hozam 12%, hasznos élettartam 6 év. Feladat: Értékelje a beruházási javaslatot a következı döntési kritériumok szerint: a.) a nettó jelenérték, b.) belsı megtérülési ráta, c.) jövedelmezıségi index.

Megoldás: a.) A nettó jelenérték becslése Kezdı pénzáram: 56 000 + 4000 = 60 000 eFt Értékcsökkenési leírás= 60 000/6 = 10 000 Ft Mőködési pénzáramok (adatok ezer Ft-ban) Megnevezés Árbevétel (-) változó költség (-) fix mőködési költség (-) értékcsökkenési leírás Üzemi (üzleti) eredmény (-) Adó Adózott eredmény Értékcsökkenési leírás Mőködési pénzáram

1-6 év (évente) t. 50 000 24 000 8 000 10 000 8 000 12 860 6 720 10 000 16 720

NPV = (-) 60 000 + 16 720 x 4. 111 4.111 = 6 éven át esedékes egységnyi pénzösszeg jelenértéke 12 %-os kamatláb mellett. NPV = 8736 Ft A beruházás nemcsak a beruházásra fordított összegeket téríti meg, hanem a tıkepiacon elérhetı hasonló kockázatú befektetések hozamán (12 %) felül 8736 e Ft-os vagyongyarapodást is eredményezne. b.) Belsı megtérülési ráta (IRR) A beruházásból várható pénzáramok évente azonosak a becslés szerint (annuitás), ezért a kezdı tıkebefektetés és az évi mőködési pénzáramlás hányadosaként meghatározzuk a 6 éves annuitás diszkonttényezıt. 6 éves annuitás diszkonttényezı = 60 000/ 16 720 = 3. 589 A gyakorlatban rendelkezésre áll egy táblázat, amelyben megkereshetjük azt a kamatlábat, amellyel a 6 éven keresztül várható egységnyi pénzösszegeket diszkontálva 3.589 jelenértéket kapunk. Ez a kamatláb a példa szerint 17%. A belsı megtérülési ráta magasabb a befektetık által elvárt hozamnál, a beruházást ez alapján is el lehet fogadni. c.)Jövedelmezıségi index (PI) PI =68 736/ 60 000 = 1.15 72

A jövedelmezıségi index egynél nagyobb, így érdemes a beruházást ezen kritérium alapján is elfogadni. d.) A diszkontált megtérülési idı = 60 000 /15720 = 3.5885 A kérdés az, hogy 12% kamatláb mellett hány éven keresztül esedékes egységnyi pénzösszeg együttes jelenértéke egyenlı 3.5885-tel. A már említett táblázatban azt a választ találjuk, hogy a várható hasznos élettartamból közel 5 évi mőködés szükséges, hogy a tıke legalább megtérüljön. Megjegyzés: nem nyereségorientált tevékenységhez megvalósított gépbeszerzés esetén a módszer alkalmazható. A hozamot a beruházás révén elért többletbevétel és kiadás megtakarítás együttes összegeként határozhatjuk meg.

3.6.4. Kötvények értékelése A kötvény hitelviszonyt megtestesítı értékpapír, amelyet gazdasági társaságok, helyi önkormányzatok, bankok és az állam bocsáthat ki. A kibocsátási árfolyam megegyezhet a kötvény névértékével, lehet annál magasabb (az eltérés a prémium), lehet alacsonyabb a névértéknél (az eltérés a diszkont érték). A kötvény kibocsátója vállalja a névérték meghatározott idıpontban pl. a lejáratkor történı törlesztését, valamint kamatozó kötvény esetében meghatározott idıközönként kamat fizetését. A kötvény névleges kamata lehet fix és változó. A névleges kamatláb a kötvény névleges hozama. A kötvény jelenlegi (piaci) árfolyama a másodlagos piacon alakul ki. A nettó vagy tiszta árfolyam közvetlenül a kamatfizetés utáni ár. A bruttó árfolyam a nettó árfolyam és a felhalmozódott kamat összege. A felhalmozódott kamat:

Felhalmozódott kamat

kamat =

i × Pn × n 365

i = névleges kamat P n = névérték n = utolsó kamatfizetés óta eltelt napok

A kötvény elméleti vagy becsült árfolyama megegyezik a kötvénybıl várható jövıbeni jövedelmek diszkontált értékével (jelenértékével). A kötvényhozamok fajtái: • névleges hozam, • egyszerő vagy szelvény hozam, • tényleges vagy lejáratig számított hozam, 73

•

tartási periódusra számított tényleges hozam.

Fix kamatozású kötvények elméleti árfolyama

P0 =

n

Ct

Pn

∑ (1 + r ) + (1 + r ) t

t =1

n

P 0 = elméleti árfolyam P n = a kötvény névértéke C t = t-edik periódus pénzárama n = lejáratig hátralévı idı

Egyszerő vagy szelvényhozam (Current Yield) Évi kamat a nettó vételi árfolyam százalékában

CY =

I P0

I = évi kamat P 0 = nettó vételi árfolyam

A lejáratig számított tényleges hozam (Yield to Maturity, YTM) a kötvény belsı megtérülési rátája, amely az a kamatláb, amely a kötvény jövıbeli pénzáramainak jelenértékét egyenlıvé teszi az aktuális piaci árfolyammal.

Lejáratig szám ított hozam (egyszerősített, közelítı módszerrel)

SYTM =

I + (Pn − P0 )/n (Pn + P0 )/2

I = évi kamat Pn = névérték P0 = vételi árfolyam n = lejáratig hátralévı idı (év)

74

Tartási periódusra szám ított hozam

YTM H =

I + (P1 − P0 )/h (P1 + P0 )/2

I = évi kamat P1 = eladási árfolyam P0 = vételi árfolyam h = befektetés idıtartama (év)

A kötvények árfolyamára ható tényezık: • a piaci kamatláb változása, ellentétes irányú, amennyiben a piaci kamatláb nı, az árfolyam csökken, ha a piaci kamatláb csökken, az árfolyam nı, • az idı múlása (a hátralévı futamidı csökkenése, a jövıbeli pénzáramok számának csökkenése- az árfolyam közeledik a névértékhez.

3.6.5. Részvény A részvény lejárat nélküli értékpapír, tulajdonosi (részesedési) jogot testesít meg. Kibocsátója a részvénytársaság. Törzsrészvény esetében nincs osztalékfizetési kötelezettség, függ a cég osztalékpolitikájától, a nyereségtıl, az igazgatótanács döntésétıl. A részvény elméleti árfolyama a részvénybıl várható jövıbeli jövedelmek jelenértéke.

Egy éves tervezett tartási periódus P0 =

DIV1 + P1 (1 + r )

DIV 1 = következı évi várható osztalék P1 = várható eladási árfolyam 1 év múlva P0 = a részvény elméleti árfolyama r = befektetık által elvárt hozam

75

Részvény tartása hosszú távon P0 =

DIV1 DIV2 DIVn Pn + + ... + + 2 n (1 + r ) (1 + r ) (1 + r ) (1 + r )n

ha n

∞ akkor, ∞

P0 = ∑ t =1

Pn

lim (1 + r )

n

n→∞

=0

DIVt (1 + r )t

Az osztalékra vonatkozóan a következı egyszerősítı feltételekkel élünk: • Az osztalék idıben állandó (az osztalék örökjáradék, nincs belsı növekedés, az adózott eredményt kifizeti a társaság) P0= DIV/ r •

Az osztalék növekedési üteme (g) állandó (az osztalék növekvı örökjáradék) P0 = DIV 1 / r-g

Rövid távú hozam Következı évi várható osztalék + becsült árfolyam-változás nyereség

r =

veszteség

DIV 1 + (P1 − P 0 ) P0

Hosszú távú hozam A befektetık által elvárt hozam

r=

DIV1 +g P0

osztalékhozam + tıkehozam

76

4. Az államháztartási ismeretek alapvonásai 4.1. Az államháztartás fogalma, szervezete Az államháztartásról szóló törvény megfogalmazásában az államháztartás a központi kormányzat, az elkülönített állami pénzalapok, a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítás állami feladatot ellátó és finanszírozó gazdálkodásának rendszere. Költségvetés szempontjából meghatározva az államháztartást a központi kormányzat, az elkülönített állami pénzalapok, a helyi önkormányzatok, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetései alkotják. A központi kormányzat költségvetését egyszerőbben központi költségvetésnek nevezzük. A központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok költségvetése, a társadalombiztosítás költségvetése együttesen az állami költségvetés rendszerét alkotják. Az államháztartás irányítási, szabályozási, tervezési, végrehajtási, beszámolási, könyvvezetési és ellenırzési alapegységei, a költségvetési szervek, az alapok, és az elıirányzatok.

Az államháztartás alrendszerei

Központi kormányzat

Elkülönített állami pénzalapok

Társadalombiztosítás

Helyi önkormányzatok

Állami költségvetés--Kincstári kör

4.1.1. A központi költségvetés alrendszere A központi költségvetés alkotja az államháztartás központi szintjét. A központi költségvetéshez tartoznak: • A központi kezeléső elıirányzatok, amelyek a központi költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai pl. áfa, társasági adó, gazdálkodó szervezetek támogatásai, állami vagyongazdálkodás közvetlen kiadásai és bevételei. Az elıirányzatokat törvény, vagy törvényi felhatalmazás alapján kormányrendelet szabályozza. • A fejezeti kezeléső elıirányzatok, a fejezet felügyeletét ellátó szervek szabályozási hatáskörébe utalt bevételek és kiadások. A fejezetek (minisztériumok) kiemelt szakmai feladatainak ellátását biztosítják pl. a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumon belül: vízkárelhárítás, ivóvíz-minıségjavító program, természetvédelmi pályázatok támogatása, illegális hulladéklerakók felszámolásának feladatai stb. 77

• • •

A központi költségvetési szervek pl. APEH, Központi Statisztikai Hivatal üzemeltetésének, mőködésének és fejlesztésének tervezett, teljesített bevételei és kiadásai. A köztestületi költségvetési szervek pl. Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézetei üzemeltetésének, mőködésének és fejlesztésének elıirányzatai és azok teljesítése. Az országos kisebbségi önkormányzatok pl. német, szlovén, görög, ruszin, román, ukrán, örmény, szlovák, cigány országos kisebbségi önkormányzatok elıirányzatai és azok teljesítése.

Szervezeti oldalról meghatározva a központi költségvetés alrendszerhez tartoznak a központi kezeléső elıirányzatokat kezelı szervezeti egységek, a fejezeti kezeléső elıirányzatokat kezelı szervezeti egységek, a központi költségvetési szervek és a köztestületi költségvetési szervek. Vagyoni oldalról a központi költségvetés alrendszer vagyonát az alrendszert alkotó szervezetek és szervezeti egységek vagyona alkotja, amely lehet állami vagyon és köztestületi vagyon.

4.1.2. Elkülönített állami pénzalapok alrendszere Az elkülönített állami pénzalapok az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüli forrásokból finanszírozó olyan alapok, amelyek mőködésének jellege az államháztartáson belül elkülönített finanszírozást tesz szükségessé. Alapot létrehozni csak törvénnyel lehet, amelyben meg kell határozni az alap rendeltetését, bevételi forrását, a teljesíthetı kiadások körét, valamint az alappal való rendelkezésre jogosult, a felhasználásért felelıs minisztert. Az alap kezelıje központi költségvetési szerv, kivételesen köztestület lehet. Jelenleg 6 db elkülönített állami pénzalap mőködik, melyeket központi költségvetési szervek kezelnek. Az elkülönített állami pénzalapok

Munkaerı -piaci Alap

Központi Nukleáris Pénzügyi Alap

Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap

Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

Szülıföld Alap

Nemzeti Kulturális Alap

Az elkülönített állami pénzalapok meghatározott célra támogatást nyújtanak a kedvezményezetteknek. Az elkülönített állami pénzalapok alrendszer költségvetését és a költségvetés végrehajtását az alapok bevételeinek és kiadásainak teljes körő pénzforgalmi tervezése és elszámolása alkotja. Vagyonát az alapok összevont vagyona képezi. Az alrendszer szakmai feladatait megvalósító saját intézményrendszerrel nem rendelkezik.

78

4.1.3. A társadalombiztosítás alrendszere A társadalombiztosítás a társadalom közös biztosítási és szolidaritási elvek alapján mőködı kockázatvállaláson alapuló kötelezı biztosítási rendszere. Az alrendszert a nyugdíjbiztosítási és az egészségbiztosítási feladatokat ellátó pénzügyi alapok és költségvetési szervek alkotják. A Társadalombiztosítási alrendszer intézményesített, önálló szervezeti kerettel rendelkezik. Az alapok kezelıi az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjbiztosítási Fıigazgatóság. A társadalombiztosítás alrendszer költségvetését és a költségvetés végrehajtását a társadalombiztosítási költségvetési szervek bevételét és kiadásait is magában foglaló társadalombiztosítás pénzügyi alapjai elıirányzatának és azok teljesítésének teljes körő pénzforgalmi tervezése és elszámolása alkotja. Vagyonát a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai (ellátási alrendszer) és a társadalombiztosítási költségvetési szervek (mőködési alrendszer) konszolidált vagyona képezi.

4.1.4. A helyi önkormányzati alrendszer A helyi önkormányzatok, a települési önkormányzatok és területi (fıvárosi, megyei) kisebbségi önkormányzatok, a helyi önkormányzatok társulásai, a többcélú kistérségi társulás közfeladatok ellátásának helyi szintjét jelentik. 1.

A helyi önkormányzatok alrendszer szakfeladatokat ellátó intézményrendszerét alkotják: a helyi önkormányzati költségvetési szervek, a települési és területi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek és a többcélú kistérségi társulás költségvetési szervei.

2. Az alrendszer költségvetését alkotó elıirányzatok a helyi önkormányzatok és költségvetési szervei elıirányzata, a települési és területi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek elıirányzatai és a helyi önkormányzatok társulásainak, a társuláshoz tartozó költségvetési szervek költségvetése. 3. Az alrendszer vagyona a helyi, a helyi kisebbségi, (a települési és a területi) önkormányzati költségvetési szervek, a helyi önkormányzatok társulásainak összevont vagyona. A többcélú kistérségi társulás vagyonát, illetve költségvetését a munkaszervezete és felügyeletéhez tartozó költségvetési szervek vagyona, illetve költségvetése (a bevételek és kiadások pénzforgalmi tervezése és elszámolása) alkotja.

4.2. Állami funkció Jelenleg az állami feladatnak nincs egyértelmő definíciója. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy azok a közfeladatok, amelyeket az államháztartás valamelyik alrendszere teljesen vagy részben finanszíroz, állami feladatnak tekinthetı. Az állam garanciát nyújthat, kezességet is vállalhat meghatározott szolgáltatások teljesítése érdekében. A szakirodalom hagyományosan megkülönbözteti az állam szabályozási, allokációs, újraelosztó, gazdasági és önfenntartó funkcióját.

79

•

• •

• •

A szabályozási funkció keretében az állam meghatározza a társadalom – gazdaság és saját mőködésének jogi kereteit, pl. a gazdasági társaságokról szóló törvény a társasági formákat, az alapítást, a szervezetet, a mőködését, míg pl. az adótörvények az adófizetési kötelezettséget. Az allokációs funkció keretében az állam beavatkozik az input erıforrások piaci elosztási mechanizmusába annak érdekében, hogy a közjavak elıállításához is jusson elegendı erıforrás. Az újraelosztási funkció az elsıdleges jövedelmek újraelosztását jelenti, méltányossági és igazságossági szempontok érvényesítésével. A magasabb jövedelmek nagyobb mértékő adóztatásával, ártámogatással az esélyegyenlıség megteremtésére irányul az állami szerepvállalás. Gazdasági funkció állami beavatkozását jelenti a gazdaságba a pénzügy egyensúly, a foglalkoztatás, az infrastruktúra fejlesztése stb. érdekében. Az önfenntartó funkció arra irányul, hogy az állam létrehozza a feladatai megvalósítását szolgáló intézményrendszert és megteremtse mőködésének személyi és tárgyi feltételeit.

Az egyes funkciók konkrét állami feladatok révén valósulnak meg. a.) Klasszikus állami feladatok (hagyományos, közhatalmi feladatok); a klasszikus feladatok az állam mőködéséhez kapcsolódnak: • a védelem, • a rendvédelem és közbiztonság (igazságszolgáltatás, rend- és közbiztonság, tőzvédelem, büntetés-végrehajtási igazgatás és mőködés), • az általános közösségi szolgáltatások (törvényhozás és végrehajtás, pénzügyi szolgáltatások, külügyek, alapkutatás stb.). b.) Jóléti (humán) feladatok: • kulturális és oktatási szolgáltatások: iskolai elıkészítés és alapfokú oktatás, középfokú oktatás, felsıfokú és egyéb pl. felnıttoktatás, színházi elıadások, mővészeti kiállítások, levéltári anyag győjtése stb., • egészségügyi és szociális szolgáltatások pl. háziorvosi és gyermekorvosi szolgálat, fogorvosi ellátás, fekvıbeteg-ellátás, járványügy, családtámogatások, nyugellátások, munkanélküliek ellátása, idısek ellátása, és egyéb szociális feladatok. c.) Az állam gazdasági feladatai: Az állam a gazdasági, pénzügyi egyensúly, a foglalkoztatás biztosítása, a termékek, szolgáltatások elıállításához rendelkezésre álló erıforrások megfelelı elosztása, a jövedelemkülönbségek mérséklése, az esélyegyenlıség érvényesülésének érdekében gazdasági feladatokat is ellát. Ilyenek például a környezetvédelem, természetvédelem, közlekedés, távközlés, energiaellátás, vízellátás, szennyvízelvezetés, agrártámogatások, kis- és középvállalkozások támogatása, munkahelyek teremtésének támogatása, kamattámogatás, ártámogatás stb. Az alrendszerek között munkamegosztás alakult ki az állami feladatok ellátásában, amelynek megfelelıen alakul költségvetésük.

80

Az államháztartás funkcionális kiadásainak megoszlása 2006. évben

8%

2%

14%

16%

60%

Állami mőködési funkciók

Jóléti funkciók

Államadósság-kezelés

funkcióba nem sorolható tételek

Gazdasági funkciók

1. ábra25 Az ábrából látható, hogy a jóléti feladatok kiadásai az összes közkiadás 60%-át teszik ki. Az állami feladatok finanszírozásának legnagyobb problémája ezen a területen jelentkezik. A jóléti szolgáltatások egyre inkább tárgyiasulnak, fejlett technikával, technológiával párosulnak. Gondoljunk csak pl. az egészségügyben akár csak egy fogászati kezeléskor használt berendezésekre, mőszerekre, anyagokra. A jóléti szolgáltatások iránti igények demográfiai, foglalkoztatási okok miatt (a népesség elöregedése, munkanélküliség, esélyegyenlıség biztosítása) jelentısen nınek és így növekednek a költségek is. Az országok többségében – hazánkban is – már régóta napirenden van a nagy ellátó rendszerek (oktatáskultúra, egészségügyi és szociális ellátás, a klasszikus feladatok között az államigazgatás, a rend- és jogbiztonság) átfogó reformja. A reform célja: • Az állami feladatok körének és terjedelmének meghatározása (mi minısül teljesen vagy részben állami feladatnak, illetve hol jelenik meg az állam kezesség- és garanciavállalása). • A feladatellátás intézményi kereteinek meghatározása. • A piaci és nem piaci szereplık bevonásával a finanszírozás forrásainak megállapítása; pl. részben állami feladat a felsıoktatás, az egészségügyi ellátás, amely finanszírozásában az államon kívül szerepet kapnak a háztartások, (a szolgáltatást igénybevevı), a nonprofit szervezetek, a vállalkozások, pénzügyi vállalkozások, az egyház, a külföld. • A szolgáltatások, támogatások igénybe vételi feltételeinek egységes, átlátható meghatározása, szabályozása pl. családi támogatások, segélyek, kamattámogatások. Az állami feladatok elıállításakor az állam közvetlenül nem profitot, hanem értéket pl. tudást, egészséget, rövidebb utazási idıt stb. teremt, figyelembe véve a rászorultság, a méltányosság és igazságosság etikai elveket, valamint a célszerőségi, gazdaságossági, hatékonysági, eredményességi követelményeket is. 25

Forrás: Pénzügyminisztérium www.pm.gov.hu

81

4.3. A költségvetés általános keretrendszere Az alrendszerek és alapegységek költségvetése naptári évre szóló pénzügyi terv, amely tartalmazza a jóváhagyott költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat. A kiadási elıirányzatra felhasználási jogosultsággal rendelkeznek, az elıirányzott összeg nem jár felhasználási kötelezettséggel. A kiadások csak a jóváhagyott, illetve jogszabály alapján többletforrásból módosított elıirányzat mértékéig teljesíthetık, illetve vállalhatók terhére kötelezettségek. A bevételi elıirányzat nem teljesítése nem von maga után jogi szankciókat, de a nem teljesítéssel kisebb kiadási elıirányzat használható fel. (Kevesebb bevételbıl, kevesebb költhetı.) A szabálytalanul, nem a céljának, rendeltetésének megfelelı felhasználás, kiadás teljesítése jogi, pénzügyi következményeket von maga után. A központi, a társadalombiztosítási, önkormányzati feladatok ellátásához erıforrásokra van szükség. Ezek az erıforrások: − − − − −

az emberi erıforrás (foglalkoztatottak), a tıke (ingatlanok, gépek, berendezések, jármővek stb.), természet (föld, ásványkincs, szélenergia stb.), információ (adat, hír), irányító, vagy szerv vezetıje (vezetıi), aki(k) a többi erıforrás megszerzésérıl, célnak megfelelıen összehangolt felhasználásáról gondoskodik (gondoskodnak).

Az erıforrásoknak piaci ára van pl. az emberi erıforrás ára a kifizetett személyi juttatások, munkaadókat terhelı járulékok. Kiadással járnak a készletbeszerzések, felújítások, beruházások, adósságtörlesztés stb. A kiadásokat finanszírozó bevételeket az állam elsıdlegesen adók és adójellegő elvonások formájában teremti elı.

4.3.1. A költségvetés szerkezeti rendje Az államháztartás bármely alrendszerébıl tervezett és tényleges bevételeket és kiadásokat közbevételeknek és közkiadásoknak nevezzük, amelyeket hagyományosan adminisztratív, funkcionális és közgazdasági szempont szerint csoportosíthatjuk. A csoportosítást (szerkezeti rendet) az államháztartásról szóló törvény szabályozza. Az Országgyőlés a központi költségvetési törvényben, a helyi önkormányzat a költségvetési rendeletében, a helyi kisebbségi önkormányzat, illetve a helyi önkormányzatok többcélú kistérségi társulásai a költségvetési határozatában a költségvetési bevételi és kiadási elıirányzatokat (tervezett bevételeket és tervezett kiadásokat) törvényben meghatározott szerkezeti rendben fogadja el. A bevételek, kiadások szerkezeti rendje valamennyi államháztartási alrendszerre, alapegységre érvényes. A szerkezeti rend lehetıvé teszi az államháztartás tervezési, végrehajtási, könyvvezetési, beszámolási, elemzési, ellenırzési, adatszolgáltatási rendszerében a bevételek és kiadások azonos értelmezését, az idıbeni és térbeni összehasonlíthatóságot. Ez utóbbit a gyakorlatban megnehezíthetik az intézményrendszerben és a szerkezeti rendben bekövetkezett gyakori kisebb-nagyobb változtatások.

82

Osztályozási szempontok: 5. Az adminisztratív szempont szerinti csoportosítás arra ad választ, hogy hol merül fel (mely költségvetési szervnél, mely fejezeti kezeléső elıirányzatnál), milyen jogcímen merül fel a kiadás, honnan származik a bevétel. 6. A funkcionális szempontú csoportosítás arra a kérdésre válaszol, mi a célja, mi a rendeltetése a kiadásnak, illetve a bevételnek, milyen feladat érdekében merül fel, keletkezik. 7. A közgazdasági rend szerinti osztályozás a feladatok ellátásának személyi és tárgyi feltételrendszerét, jogcímeit határozza meg.

83

4.3.1.1. A központi költségvetés fejezetrendje A fejezetek a költségvetési tervezés, végrehajtás és beszámolás szempontjából önállóan felügyelt, irányított szervek és elıirányzatok összessége (fejezetrend). A fejezetek egy része a Kormány vagy miniszter irányításához, felügyeletéhez tartozik, más része nem tartozik. 1. táblázat A központi költségvetés fejezetrendje26 I. II. III. IV. V. VI. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXVI. XXX. XXXI. XXXIII. XXXIV. XLI. XLII. XLIII. LXIII. LXV. LXVI. LXVII. LXVIII. LXIX. LXXI. LXXII.

Országgyőlés Köztársasági Elnökség Alkotmánybíróság Országgyőlési Biztosok Hivatala Állami Számvevıszék Bíróságok Magyar Köztársaság Ügyészsége Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója Miniszterelnökség Önkormányzati Minisztérium Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Honvédelmi Minisztérium Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium Külügyminisztérium Uniós fejlesztések Oktatási és Kulturális Minisztérium Egészségügyi Minisztérium Pénzügyminisztérium Szociális és Munkaügyi Minisztérium Gazdasági Versenyhivatal Központi Statisztikai Hivatal Magyar Tudományos Akadémia Kutatás és technológia A központi költségvetés kamatelszámolásai, tıke visszatérülései, az adósságés követelés-kezelés költségei A központi költségvetés fı bevételei Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások Munkaerıpiaci Alap Szülıföld Alap Központi Nukleáris Pénzügyi Alap Nemzeti Kulturális Alap Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Nyugdíjbiztosítási Alap Egészségbiztosítási Alap

26

Forrás: módosított 2009. évi költségvetési törvény (a sárgával jelölt fejezetek nem tartoznak a Kormány, miniszter irányításához, felügyeletéhez)

84

A fejezetrend jellemzıi:

− Túlnyomórészt a szervezeti szemléletmód jellemzi, de néhány fejezet funkcionális szempontot tükröz (pl. helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója, Uniós fejlesztések, az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások). Szervezeti típusú fejezetet alkotnak a minisztériumok (pl. Honvédelmi minisztérium), valamint néhány kiemelt jelentıségő központi államigazgatási szerv (Gazdasági Versenyhivatal, Központi Statisztikai Hivatal). − Fejezetet képeznek az államhatalmi ágakat megtestesítı szervek (pl. Országgyőlés, Köztársasági Elnökség, Alkotmánybíróság, Országgyőlési Biztosok Hivatala, Bíróságok, Állami Számvevıszék). −

4.3.1.2. A központi költségvetés címrendje Címet alkotnak a szervezeti és szabályozási szempontból összetartozó, tovább részletezett elıirányzatok összessége. A címek összességét címrendnek nevezzük. A címek körében különbséget kell tennünk szervezeti és funkcionális típusú címek között. A szervezeti címek, pl. Közbeszerzések Tanácsa, Szülıföld Iroda, közigazgatási hivatalok esetében a következı szerkezeti tagolást az elıirányzat-csoport képezi. A funkcionális alapú címek esetében címen, alcímen belül a jogcímcsoport és jogcím szerkezeti elemek következnek, majd ezeken belül található az elıirányzat-csoport, azon belül pedig a kiemelt elıirányzatok. Címet alkothatnak a központi költségvetési szervek önállóan és csoportosan, a fejezeti kezeléső elıirányzatok, a pártoknak nyújtott támogatások is. A címek alcímekre tagozódhatnak pl. cím: Szakigazgatási intézmények, alcím: Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal. A jogcímcsoport és a jogcím pontos meghatározását az államháztartásról szóló törvény nem adja meg. A fejezeti kezeléső elıirányzatok, valamint a társadalombiztosítási alapok esetében a cím, alcím jogcímcsoportra és jogcímre tovább tagolódik. 2. táblázat27 LXXI. nyugdíjbiztosítási alap 2. cím Nyugdíjbiztosítási ellátások kiadásai 1. alcím nyugellátások 1. jogcímcsoport öregségi nyugdíj 2. jogcímcsoport rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíj 3. jogcímcsoport hozzátartozói nyugellátás 4. jogcím-csoport méltányossági kifizetések 2. jogcím egyszeri segély

4.3.2. A költségvetési kiadások tagolása közgazdasági osztályozás 27

Forrás: a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetése

85

szerint A költségvetési kiadások közgazdasági osztályozása a kiadásokat kiadás-nemek, jogcímek szerint különíti el. A közgazdasági szempont szerinti tagoláson belül megkülönböztetünk elıirányzat-csoportokat és kiemelt elıirányzatokat. Az elıirányzat-csoportok: • Mőködési elıirányzat-csoport, amely a nevének megfelelıen a mőködés folyó kiadásait tartalmazza kiemelt elıirányzatokként. Kiemelt elıirányzatai: − − − − − −

•

személyi juttatások, a munkaadókat terhelı járulékok, dologi kiadások (termékek, szolgáltatások vásárlása), ellátottak pénzbeli juttatásai, egyéb mőködési célú kiadások, támogatások, kamatkiadások (államháztartáson belül és kívül).

Felhalmozási (tıkejellegő) elıirányzat-csoport feltételrendszerét teremti meg. Kiemelt elıirányzatai: − − − − − − −

•

a

hosszabb

távú

mőködés

intézményi beruházások, felújítások, egyéb felhalmozási célú kiadások, központi beruházás, lakástámogatás, lakásépítés, államháztartáson kívülre irányuló fejlesztési beruházás.

Kölcsönök elıirányzat-csoport: ide tartoznak az államháztartás forrásaiból államháztartáson belülre, illetve államháztartáson kívülre finanszírozott kölcsönök. Egyéb speciális célú (közgazdaságilag be nem sorolható) elıirányzatok.

•

11. Példa XX. fejezet Oktatási és Kulturális Minisztérium 2. címének Egyetemek, fıiskolák elıirányzatai a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetésében Jogcím- JogCím- Alcímcsoport- címszám szám szám szám

2 1 1 2 3 4 5 2 1 2 3 3

Elıir.csop.szám

Kiemelt Al- Jogcím- Jog- Elıir.- Kiemelt Címelıir.cím- csop.- cím- csop.- elıirányzat név szám név név név név neve

Kiadás

Bevétel Támogatás

Egyetemek, fıiskolák Mőködési költségvetés Személyi juttatások

185 620,0 192 360,1 154 605,3 49 Munkaadókat terhelı járulékok 710,7 Dologi kiadások 134 398,0 Ellátottak pénzbeli juttatásai 31 587,6 Egyéb mőködési célú támogatások, 1 518,4 kiadások Felhalmozási költségvetés 17 188,1 Intézményi beruházási kiadások 17 674,8 Felújítás 5 544,0 Egyéb intézményi felhalmozási 129,4 kiadások Kölcsönök 78,0 78,0

86

Az államháztartás konszolidált kiadásainak megoszlása 2006. évben (közgazdasági osztályozás szerint)

11%

0% 3%

86%

Folyó kiadások és folyó támogatások

Tıkejellegő kiadások és támogatások

Kölcsönök nyújtása

Közgazdaságilag nem besorolt kiadások

2. ábra28

4.3.3. A költségvetési kiadások tagolása funkcionális osztályozás szerint Funkcionális szempontból a kiadások célja, rendeltetése, az általuk finanszírozott feladatok szerint különül el. Segítségével határozható meg számszerően, hogy meghatározott célokra, feladatokra az állam mennyit költött az adófizetık pénzébıl. Az állami költségvetés funkcionális szempontból történı megbontását, más néven a COFOG-ot (Classification of the Functions of Government) a párizsi székhelyő Gazdasági Együttmőködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) alakította ki. A nemzetközi szervezet (Magyarország 1996 óta tagja) munkáját végül az ENSZ Statisztikai Osztálya tette közzé 2000-ben. A rendszer felépítése 3 lépcsıs. A legnagyobb csoportot képezik a divíziók, majd ezt követik a csoportok, s az osztályok. Az összes költség a hetes számlaosztályon kerül nyilvántartásra, s ennek további megbontása (divíziók) tartalmazza az egyes funkciókat. 701. Általános közösségi szolgáltatások: Idesorolhatók a végrehajtói, törvényhozó szervek, a pénzügy és a külügy költségvetése, valamint az alapkutatás+fejlesztés és az általános közszolgáltatások, továbbá itt tartja számon az államadóssággal kapcsolatos tranzakciókat is. 702. Védelem: A katonai és civil védelem, valamint a külföldi hadi segélyek, hadi fejlesztések divíziója. 703. Rendvédelem és közbiztonság: Itt kerülnek elszámolásra a rendırség és tőzoltóság kiadásai. Szintén itt vezetik a börtönök, bíróságok és az elıbbiekhez kapcsolódó K+F költségeit. 704. Gazdasági funkciók: Ideértendık az általános kereskedelmi, gazdasági és munkaügyi funkciók, valamint a mezıgazdaság, halászat, vadászat, bányászat, építıipar, gyáripar, üzemanyag és energia ipari kiadások, illetve a közlekedés és kommunikáció is (idevéve az ágazatokat érintı kutatási és fejlesztési kiadásokat is). 705. Környezetvédelem: A hulladék és vízgazdálkodás, szennyezés-felszámolási, valamint táj megırzési kiadások tartoznak ide és a kapcsolódó K + F . 706. Lakásügyek és közösségi szolgáltatások: Ezen besorolásba kerülnek a lakásfejlesztési, közösség fejlesztési és vízvezetékkel, közvilágítással kapcsolatos kiadások (K+F). 707. Egészségügy: Orvosi felszerelések, gyógyszerek, a kórházi ellátás, valamint a közegészségügyi kiadások és a kapcsolódó K+F. 28

Forrás: Pénzügyminisztérium: www.pm.gov.hu

87

708. Szórakoztató, kulturális, és vallási tevékenységek: Szórakozás, sport, kultúra, vallás, közösségi tevékenységek, rádió-, tv-adás és publikációk ráfordításai kerülnek itt kimutatásra és a kapcsolódó (K+F). 709. Oktatás: Elıképzési, általános iskolai, középiskolai és további képzések költségei és a kapcsolódó K+F. 710. Szociális ellátás: Betegségekre, járványokra, idısek segélyezésére, családok és gyerekek támogatására, munkanélküliek megsegítésére, valamint lakásügyben felhasznált költségvetési pénzek tartoznak ebbe a divízióba és a kapcsolódó K+F. (http://www.imf.org/external/pubs/ft/gfs/manual/pdf/ch6.pdf,14 -17o. fordítása) (http://www.oecd.org/dataoecd/18/0/2666146.pdf fordítása)

Központi Költségvetés konszolidált kiadásainak funkcionális megoszlása 2006 - 2009

millió Ft

7 000 000,00

Funkcióba nem sorolható tételek

6 000 000,00 Államadósságkezelás

5 000 000,00 4 000 000,00 3 000 000,00

Gazdasági funkciók

2 000 000,00

Jóléti funkciók

1 000 000,00 Állami mőködési funkciók

2006 teljesített

2007 teljesített

2008 elıirányzat

2009 elıirányzat

3. ábra A lényegesség alapelvét figyelembe véve az egyes funkciók további divíziókkal, osztályokkal és csoportokkal bıvíthetık, szőkíthetık, módosíthatók, ha ezáltal pontosabb nyilvántartás hozható létre. A funkcionális csoportosításon belül beszélhetünk még bruttó (konszolidált) vagy nettó (konszolidálatlan) elszámolásról is. A konszolidált funkcionális csoportosítás esetében az államháztartáson belüli követelés-kötelezettség állományok belsı halmozódásait szőrik ki. Ez ismét csak a transzparenciát, a könnyebb áttekinthetıséget szolgálja. Pénzforgalmi szemléletben a szakfeladaton tervezett és teljesített bevétel és kiadás mérhetı, eredményszemléletben meghatározható az adott tevékenységre tervezett és felhasznált költség és egyéb ráfordítás. A központi költségvetésben kiadás irányozható elı: – a központi költségvetési szervek feladataira, – az állam európai uniós tagságából származó és más nemzetközi jogszabályi és szerzıdéses kötelezettségei ellátására, – az államháztartás más alrendszerei részére, – jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet és természetes személy részére, – általános és céltartalékra. 88

A központi költségvetés kiadásai a felhasználás célja, rendeltetése szerint lehetnek: • közhatalmi kiadások (hatósági, igazgatási feladatok), • közszolgáltatások kiadásai (központi költségvetési szervként mőködı közintézmények kiadásai, közszolgáltatás vásárlása), • központi beruházások kiadásai (pl. metróépítés, akadálymentes közlekedés fejlesztése, ivóvízminıség-javító program stb.) • támogatások (alapítványok, társadalmi szervezetek támogatása, pártok támogatása, ágazati támogatások, fogyasztói árkiegészítés, családtámogatások, szociális támogatások), • transzferek (garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási alapok kiadásaihoz, magánszemélyek kártalanítása), • egyéb kiadások (adósságszolgálat kiadásai, általános tartalék, céltartalékok, hozzájárulás az EU költségvetéséhez).

4.3.4. A költségvetési bevételek A szerkezeti rend a bevételeket fejezetenként, címenként közgazdasági szemléletben mőködési (folyó) bevételek, felhalmozási bevételek és kölcsönök szerint tagolja. A költségvetési mőködési bevételek és mőködési kiadások alkotják a mőködési költségvetést,a felhalmozási bevételek és a felhalmozási kiadások pedig a felhalmozási költségvetést alkotják. A tevékenységek bevételeivel, átvett bevétellel és egyéb bevételekkel nem fedezett kiadásokat költségvetési támogatás finanszírozza. Természetesen a költségvetési bevételeket is be kell sorolni funkcionális osztályozás szerint, vagyis, hogy melyik állami közfeladat érdekében került beszedésre. Példa: A 2009. évre vonatkozó költségvetési törvény I. Országgyőlés fejezet 5. cím Közbeszerzések Tanácsa tervezett költségvetés elıirányzatai 3.sz táblázat29 Al- Jogcím- Jog- Elıir.- Kiemelt Al- Jogcím- Jog- Elıir. CímCímcím- csoport- cím- csop.- elıir.cím- csop.- cím- csop.- Kiemelt elıirányzat neve Kiadás szám név szám szám szám szám szám név név név név

5 1 1 1 2 3 2 1 2 2 1

29

Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzések Tanácsa Mőködési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelı járulékok Dologi kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Fejezeti kezeléső elıirányzatok Fejezeti egyensúlyi tartalék 5. cím összesen:

Bevétel

Támogatás

176,9 1 422,9 625,3 204,0 732,1 27,6 10,8 2,7 1 602,5

2,7 1 422,9 179,6

Forrás: 2008. évi CII. törvény a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetésérıl I. Országgyőlés fejezet

89

4. ábra

4.3.5. A központi költségvetés mérlege A központi költségvetés a költségvetési évre vonatkozó legfontosabb pénzügyi terv, amely kötelezı érvényő, számszaki részbıl és a normaszövegbıl áll. Meghatározott szerkezet szerint tagozódik, a Magyar Közlönyben való kihirdetéssel emelkedik törvényerıre, mérleg formájában válik publikussá. A központi költségvetés mérlege a központi költségvetés bevételeit és kiadásait és azok egyenlegét tartalmazza, jogcímek és gazdasági szereplık szerint. A központi költségvetés bevételeit képezik az adó-, illeték-, járulék-, hozzájárulás-, bírság- és díjbevételek. Ezen kívül idesorolandók: a privatizációból származó, a költségvetési törvényben meghatározott bevételek, az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek, koncessziós bevételek, a központi költségvetési szervek tevékenységébıl származó bevételek, a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból és az európai uniós tagságból eredı központi költségvetési alrendszert illetı bevételek, az adományok, segélyek, különféle egyéb bevételek. Az európai uniós tagságból eredı központi költségvetési alrendszert illetı bevételeket a XIX. uniós fejlesztések fejezet tartalmazza. A bevételek megoszlását vizsgálva a következı sorrend alakult ki: 1. Fogyasztáshoz kapcsolt adók, 2. Lakosság befizetései, 3. Gazdálkodó szervezetek befizetései. A kiadások tekintetében a sorrend a következı: 1. Költségvetési szervek és fejezeti kezeléső elıirányzatok kiadásai, 2. Államháztartási alrendszerek támogatása, 3. Adósságszolgálat, kamattérítés.

90

4.sz táblázat30 A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK MÉRLEGE BEVÉTELEK GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK BEFIZETÉSEI Társasági adó Társas vállalkozások különadója Hitelintézeti járadék Egyszerősített vállalkozói adó Bányajáradék Játékadó-bevétel Ökoadók Egyéb befizetések Egyéb központosított bevételek Energiaellátók jövedelemadója Cégautóadó Összesen: FOGYASZTÁSHOZ KAPCSOLT ADÓK Általános forgalmi adó Jövedéki adó Regisztrációs adó Összesen: LAKOSSÁG BEFIZETÉSEI Személyi jövedelemadó Magánszemélyek különadója Adóbefizetések Illeték befizetések Összesen: KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK ÉS FEJEZETI KEZELÉSŐ ELİIRÁNYZATOK Költségvetési szervek bevételei Szakmai fejezeti kezeléső elıirányzatok saját bevételei Fejezeti kezeléső elıirányzatok EU támogatása Összesen: BEFIZETÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALRENDSZEREIBİL Központi költségvetési szervektıl származó befizetések Elkülönített állami pénzalapok befizetése Helyi önkormányzatok befizetése Összesen: ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEFIZETÉSEK EGYÉB BEVÉTELEK ADÓSSÁGSZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK EGYÉB UNIÓS BEVÉTELEK Vám és cukorágazati hozzájárulás visszatérítés Uniós támogatások utólagos megtérülése BEVÉTELI FİÖSSZEG: A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS EGYENLEGE:

30

Millió forintban 2009. évi elıirányzat 540 400,0 195 300,0 13 000,0 172 900,0 33 500,0 75 900,0 24 500,0 31 000,0 108 034,1 30 000,0 27 000,0 1 251 534,1

2 135 100,0 830 000,0 82 100,0 3 047 200,0 2 062 400,0 29 400,0 5 300,0 128 400,0 2 225 500,0

546 985,5 791 007,0 1 337 992,5 27 078,3 158 598,7 6 500,0 192 177,0 97 248,8 8 446,0 75 756,9 8 236,9 56 079,3 8 300 171,5 -660 791,9

Forrás: 2008. évi CII. törvény a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetésérıl 2. számú melléklet

91

KIADÁSOK EGYEDI ÉS NORMATÍV TÁMOGATÁSOK KÖZSZOLGÁLATI MŐSORSZOLGÁLTATÁS TÁMOGATÁSA FOGYASZTÓI ÁRKIEGÉSZÍTÉS LAKÁSÉPÍTÉSI TÁMOGATÁSOK

2009. évi elıirányzat 201 400,0 53 565,4 106 000,0 205 532,0

CSALÁDI TÁMOGATÁSOK, SZOCIÁLIS JUTTATÁSOK Családi támogatások Jövedelempótló és jövedelem kiegészítı szociális támogatások Különféle jogcímen adott térítések Összesen: KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK ÉS FEJEZETI KEZELÉSŐ ELİIRÁNYZATOK Költségvetési szervek kiadásai Szakmai fejezeti kezeléső elıirányzatok kiadásai Összesen:

1 823 568,2 1 857 776,2 3 681 344,4

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALRENDSZEREINEK TÁMOGATÁSA Elkülönített állami pénzalapok támogatása Garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási alapok kiadásaihoz Helyi önkormányzatok támogatása Összesen:

39 792,5 913 590,5 1 289 970,9 2 243 353,9

TÁRSADALMI ÖNSZERVEZİDÉSEK TÁMOGATÁSA NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI KAPCSOLATOK KIADÁSAI ADÓSSÁGSZOLGÁLAT, KAMATTÉRÍTÉS MNB ELSZÁMOLÁSOKKAL KAPCSOLATOS KIADÁS TARTALÉKOK Általános tartalék Céltartalékok Stabilitási tartalék Összesen: ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS KIADÁSOK KORMÁNYZATI RENDKÍVÜLI ÉS EGYÉB KIADÁSOK ÁLLAM ÁLTAL VÁLLALT KEZESSÉG ÉRVÉNYESÍTÉSE ADÓSSÁGÁTVÁLLALÁS HOZZÁJÁRULÁS AZ EU KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ KIADÁSI FİÖSSZEG:

468 959,0 156 122,0 28 000,0 653 081,0

5 317,3 8 018,3 1 208 846,2

47 177,7 66 791,5 78 000,0 191 969,2 112 344,5 46 087,3 16 715,0 1 370,6 226 018,3 8 960 963,4

A központi költségvetés mérlegéhez a központi költségvetési szervek és fejezeti kezeléső elıirányzatok bruttó módon, azaz teljes bevételükkel és teljes kiadásukkal kapcsolódnak. Az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítás és a helyi önkormányzati alrendszer nettó módon kapcsolódnak a mérleghez. A mérleg bevételi oldalán csak ezen alrendszerek költségvetési befizetési kötelezettségei jelennek meg, kiadási oldalán pedig a központi költségvetésbıl számukra nyújtott támogatás, elszámolás,pl. nem szerepel a mérlegben a helyi önkormányzatok helyi adóbevétele, a társadalombiztosítási alapokat megilletı járulékok. A költségvetési kiadások között különbözı gazdasági szereplıknek és a helyi önkormányzati alrendszernek, az elkülönített állami pénzalapok alrendszernek, társadalombiztosítási alrendszernek nyújtott támogatások, kifizetések jelennek meg. Kiadási tétel az általános tartalék, amelynek mértéke a kiadási fıösszeg 0,5-2%-a között mozoghat, a céltartalék, amely meghatározott célok, pl. létszámleépítés kiadásait hivatott fedezni. A stabilitási és a fejezeti egyensúlyi tartalékok pedig a hiánycél megtartásán kívül a fejezetek költségvetési fı összegeinek felelıs, elszámoltatható, tervezett kereteken belül maradó felhasználását, a költségvetési politika céljainak elérését segítik. 92

Az államháztartás mérlege valamennyi alrendszer teljes bevételét és teljes kiadását bruttó módon tartalmazza. Ebben a mérlegben már szerepel a helyi adó, a társadalombiztosítási járulék és a kiadások támogatáson kívüli bevételekbıl finanszírozott teljes összege is.

4.4. A költségvetési politika célja, a költségvetési tervezés folyamata, szakaszai31 Az Országgyőlés költségvetési joga, hogy törvényt alkosson a Magyar Köztársaság költségvetésérıl. A költségvetési törvényjavaslat elkészítéséért és idıre az Országgyőlés eléterjesztésért a Kormány a felelıs. A Kormány olyan törvény-javaslatot köteles elıterjeszteni, amely megfelel a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelısségrıl szóló 2008. évi LXXV. törvény elıírásainak.

4.4.1.A felelıs költségvetési politika alapvetı céljai, szabályai A felelıs költségvetési politika célja az államadósság hosszútávon fenntartható szintjének elérése a költségvetés tartósan egyensúly közeli állapotának biztosítása révén. A költségvetési politika hosszú távú célja az ország regionális és globális versenyképességének szolgálata úgy, hogy az állami újraelosztás mértékét az ehhez szükséges szintre korlátozza. A költségvetési politika rövid- és középtávú céljait e törvény rendelkezései szerint az állami költségvetésrıl szóló törvény, valamint a törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletek állapítják meg.

4.4.1.1. A költségvetés-politikai szabályok alapvetı fogalmai Tárgyév: az az év, amelyre vonatkozóan a költségvetési törvény a költségvetési tételek részletes felosztását tartalmazza. Reálérték: a pénzben kifejezett érték és az árindex hányadosa. Árindex: az általános árszínvonalat, illetve annak megváltozását kifejezı index. A költségvetési törvény alkalmazásában, amely idıszakokra rendelkezésre áll, a bruttó hazai össztermék deflátorát, egyéb esetekben a fogyasztói árindexet jelenti. Külsı tételek: azok az elsıdleges tételek, amelyek konkrét évre vonatkozó összegét a szaktörvények, valamint a makrogazdasági és demográfiai folyamatok egyértelmően meghatározzák, tehát amelyek éves összegét sem a költségvetési törvény, sem a kormány közvetlenül nem befolyásolja (pl. nyugdíjkiadások, magángazdaságból származó adóbevételek). Belsı tételek: minden egyéb elsıdleges tétel, azaz azok az elsıdleges tételek, amelyek éves összegét ténylegesen a költségvetési törvény határozza meg (pl. beruházások, az állam saját adója) 31

http://www2.pm.gov.hu/web/home.nsf/portalarticles/0A9E701AD03EF8A3C125752E002DCBEB?OpenDocum ent#_ftn1 a 2008. LXXV. törvény rövid bemutatása A tervezési folyamatot az államháztartásról szóló törvény (Áht. III. fejezete) és kormányrendelete (Ámr. IV. fejezete) szabályozza.

93

Elsıdleges bevétel: a hitelviszonyon alapuló pénzügyi eszközök utáni kamatbevételek nélkül számított költségvetési bevételek. Elsıdleges kiadás: az adóssághoz kapcsolódó kamatkiadások nélkül számított költségvetési kiadások. Egyenleg: a bevételek és kiadások különbözete. A költségvetési egyenleg tehát megegyezik a kamategyenleg és az elsıdleges egyenleg összegével, az elsıdleges egyenleg pedig tovább bontható a külsı és a belsı tételek egyenlegére. Többlet: az a pozitív összeg, amennyivel a bevételek meghaladják a kiadásokat. Hiány: az a pozitív összeg, amennyivel a kiadások meghaladják a bevételeket. Egyenleg-romlás: a többlet csökkenése vagy a hiány növekedése. Technikai kivetítés: a költségvetési bevételek és kiadások várható alakulására vonatkozó olyan számítás, amely a magángazdasági és demográfiai folyamatok, valamint a kihirdetett jogszabályok, jogerıs bírósági döntések és az állami feladatok ellátásához szükséges erıforrások árszínvonal-változásból eredı értékváltozásának hatását veszi figyelembe. Magángazdasági és demográfiai tényezık: olyan gazdasági hatással járó tényezık, amelyeket a költségvetési politika nem képes közvetlenül kontrollálni, így különösen a népesség száma és összetétele, a magánszektor szereplıinek gazdasági döntései, vagy az éghajlati és világgazdasági hatások.

4.4.1.2. Kiadási és egyenleg szabályok a.) Egyenleg-szabály középtávra A 2010. és 2011. években a kormány olyan költségvetési törvényjavaslatot köteles benyújtani, amely biztosítja a maastrichti deficitmutató értékének elızı évi értékéhez viszonyított csökkenését. b.) Egyenleg-szabály hosszú távra Középtávon a reáladósság szabályt figyelembe kell venni, azaz az államadósság reálértéken nem növekedhet, 2012. évtıl kezdve az elsıdleges költségvetési egyenlegre vonatkozó célokat ennek a követelménynek megfelelıen kell kialakítani. c.) Kiadási szabály középtávra A kiadási szabály az államháztartás központi alrendszereinek korrigált, konszolidált elsıdleges kiadási fıösszegére vonatkozik, ez az a kiadási kategória, amelynek alakulását a költségvetési politika korlátozni kívánja. Ez a kiadási fıösszeg 2009-ben egyáltalán nem – nominálisan sem – növekedhet a 2008-as értékhez képest. A 2010. és 2011. években pedig a kormány olyan költségvetési törvényjavaslatot köteles benyújtani, amely biztosítja, hogy a kiadási fıösszeg reálértéken legfeljebb a reál GDP növekedési ütemének felével nıhessen, azaz nominálisan az inflációval plusz a GDP-növekedés felével nıhet. d.) Kiadási szabály hosszú távra A fent említett kiadási fıösszeg alakulását – azaz az elızı évhez viszonyított reálnövekedés mértékét – a költségvetési törvényben három évvel elıre meg kell határozni.

94

4.4.1.3. A költségvetési fegyelem megtartását segítı szabályok A kitőzött célok eléréséhez szükség van arra, hogy a Kormány és az Országgyőlés ne csak a költségvetési törvény elkészítésekor illetve elfogadásakor, hanem a költségvetési egyenleget érintı más intézkedései során is szem elıtt tartsa a költségvetési fenntarthatóságot. Ezt segítik elı a következı szabályok: •

•

•

A kötelezı ellentételezés szabálya (paygo-szabály): Ez azt jelenti, hogy sem a költségvetési törvény, sem a szaktörvények, sem a módosító indítványok nem ronthatják a költségvetési egyenleget sem a tárgyévben, sem az azt követı évben. Ha tehát egy törvény beterjesztıje olyan intézkedést javasol, amelynek bevezetése az állam kiadásainak növekedését vagy bevételeinek csökkenését okozná, köteles ezzel együtt egy olyan lépést is javasolni, amely a bevételek növelésén vagy a kiadások csökkentésén keresztül ellensúlyozza ezt a hatást. Költségvetési hatásvizsgálatok: A kötelezı ellentételezés szabályának betartásához szükséges, hogy kötelezıen valamennyi törvény- és módosító javaslathoz költségvetési hatástanulmány készüljön, melynek ki kell térnie a tervezett szabályozás lényeges közvetett hatásaira is, például az egyes adóbevételek alakulására vagy adott esetben a közszféra adminisztratív terheinek növekedésével járó többletköltségekre is. Az állam méretének csökkentése: Az állam méretének csökkentését és az adóterhek mérséklését szolgálja a Stabilitási és Adóreform Alap megteremtése.

Stabilitási és Adóreform Alap: Amennyiben az elsıdleges egyenleg várható összege a tárgyévben és az azt követı négy évben kedvezıbben alakul a reáladósság-szabályból következı egyenlegcélnál, akkor ezt a különbséget évenkénti bontásban, Stabilitási és Adóreform Alapként kell nyilvántartani. A Kormány köteles – legkésıbb a költségvetési törvényjavaslat Országgyőlésnek történı benyújtásáig – a Stabilitási és Adóreform Alap összegének megfelelı mértékő adócsökkentési programot tartalmazó jogszabály-módosítást elıterjeszteni. Ez a szabály 2011. december 31ig hatályos.

4.4.1.4. A költségvetési fegyelmet és átláthatóságot erısítı intézmények Az ismertetett szabályok betartása felett egy Kormánytól független, pártsemleges szervezet, a Költségvetési Tanács ırködik. A Tanács 3 tagból áll és a megbízatásuk 9 évre szól. A Költségvetési Tanács feladatai: • makrogazdasági elırejelzéseket készít, • a költségvetési adatokra vonatkozóan technikai kivetítést készít, • a költségvetési tervezéssel, elırejelzéssel és hatásvizsgálattal kapcsolatos módszertani ajánlásokat készít, • becslést készít mind a benyújtást követıen, mind a zárószavazást megelızıen a költségvetési és pótköltségvetési törvényjavaslatok, valamint minden olyan, az Országgyőlés által tárgyalt törvényjavaslat költségvetési hatására vonatkozóan, amely külsı tételek alakulására befolyással lehet, • becslést készíthet az Országgyőlés által tárgyalt, a fent megjelölteken kívüli törvényjavaslatok, továbbá azon módosító, kapcsolódó módosító és zárószavazás elıtti 95

• •

módosító javaslatok költségvetési hatására vonatkozóan, amelyekrıl a Házszabály szerint az Országgyőlésnek határoznia kell, tájékoztatási feladatatok pl. megkeresésükre a feladatkörébe tartozó kérdésekrıl tájékoztatja a köztársasági elnököt, az országgyőlési biztosokat, az Állami Számvevıszék elnökét, a Magyar Nemzeti Bank elnökét és az Országgyőlés bizottságait, véleményezi a költségvetési elszámolási és számviteli tárgyú jogszabályok tervezeteit.

4.4.2. A költségvetési tervezés folyamata, feladatai A költségvetési tervezés szervezıje, irányítója az államháztartásért felelıs miniszter, a pénzügyminiszter. A miniszter a költségvetési irányelvek, illetve a Kormány határozata alapján tervezési tájékoztatót ad ki. A tervezési tájékoztatóban értesíti a tervezésben résztvevıket – a tervezési feladatokról, – a feltételekrıl, – az érvényesítendı követelményekrıl, – az egyes ágazatok prioritásairól, összehangolási feladatairól, – a tervezési adatokról, – a dokumentumokról és – az adatszolgáltatás módjáról. A fejezet irányítását ellátó „fejezetgazda” feladata, felelıssége az ágazathoz tartozó elıirányzatok tervezésének és az azt megalapozó koncepciók kidolgozásának szervezése, összehangolása. A költségvetés tervezésének szakmai feladatai közé tartozik pl. tervezési módszertan, szakmai követelmények és költségvetési keretek összhangjának kialakítása, a feladatellátás személyi és tárgyi feltételeinek meghatározása. A szakmai feladatok mellett számszerően meg kell tervezni a költségvetési bevételek és kiadások elıirányzatait, a létszám-elıirányzatot, a teljesítményt jellemzı költségvetési mutatószámokat. A költségvetési tervezés folyamatának fıbb lépései: 1. A költségvetési irányelvek meghatározása. Az irányelveket a pénzügyminiszter állítja össze és terjeszti a Kormány elé április 15-éig, a választások évében július 31-éig. 2. A költségvetési javaslat kidolgozása. A helyi önkormányzat esetében a költségvetési koncepció elkészítése, a költségvetési rendelettervezet elkészítése, határozattal történı jóváhagyása, a tervezési feladatok további menetének meghatározása, a prioritások kijelölése, az irányító szerv által megadott határidıre. 3. Az államháztartásért felelıs miniszter a törvényjavaslat-tervezetet augusztus 31-éig, a választások évében október 15-éig a Kormány elé terjeszti. 4. Költségvetési törvényjavaslat. A Kormány a költségvetési törvény utolsó költségvetési évében szeptember 30-áig – országgyőlési képviselık választásának évében legkésıbb október 31-éig - benyújtja az Országgyőlésnek a törvényjavaslatot az Állami Számvevıszék véleményével együtt. Az államháztartásról szóló törvényben elıírt több évre vagy adott évre vonatkozóan. Tájékoztatási céllal mellékeli az államháztartás helyzetét bemutató összefoglaló táblázatokat, mérlegeket. 5. A Kormány a költségvetési törvény utolsó költségvetési évében szeptember 30-áig, a választások évében legkésıbb október 31-éig benyújtja az Országgyőlésnek a következı egy vagy többéves költségvetési évenként meghatározott elıirányzatokat tartalmazó költségvetési törvényjavaslatát. Tájékoztatási céllal az államháztartás 96

6.

7.

helyzetét bemutató összefoglaló táblázatokat, mérlegeket mellékel. A fejezeti részletezı táblázatokat és ezek szöveges indokolásait október 15-éig, az országgyőlési képviselık általános választásának évében legkésıbb november 15-éig kell az Országgyőlésnek benyújtani. Az Országgyőlés november 30-áig határozatban összegszerően meghatározza a fejezetek, az alapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai bevételi és kiadási fıösszegét, a hiány, illetve a többlet mértékét. A november 30-áig meghozandó határozat elfogadása után a költségvetési törvényjavaslat vitájában a benyújtott módosító javaslatok a többlet vagy hiány mértékét és a meghatározott fejezeti, elkülönített állami pénzalaponkénti, valamint a társadalombiztosítási pénzügyi alaponkénti bevételi és kiadási fıösszegeket nem változtathatják meg. Az Országgyőlés megalkotja a költségvetési törvényt a költségvetési (naptári év) elsı napjáig. Amennyiben a költségvetési törvényt az Országgyőlés nem fogadja el, törvényt alkot az átmeneti gazdálkodásról.

A költségvetési törvény elfogadását követıen lehet az elıirányzatokat részletesen végrehajtási szintekre lebontani. Operatív szintő költségvetés kincstári körben a kincstári költségvetés és az államháztartás minden alapegységére vonatkozóan az elemi költségvetés. (Bıvebben a 5-. fejezetben.)

97

A központi költségvetés tervezési folyamata 2010. évi költségvetés

A költségvetési tervezés folyamata

Költségvetési tervezési irányelvek

Költségvetési javaslat

Költségvetési törvényjavaslat tervezet

Költségvetési törvényjavaslat

Elızetes kincstári költségvetés

Költségvetési törvény

Végleges kincstári költségvetés

Éves költségvetés

98

4.4.3. A központi költségvetés támogatási rendszere A központi költségvetésbıl támogatásban részesülhetnek az államháztartáson belüli alrendszerek, alapegységek illetve államháztartáson kívüli gazdasági szereplık. a.) A központi költségvetési szervek mőködési és felhalmozási célú támogatásban részesülnek a kiadási elıirányzataik saját bevétellel, átvett pénzeszközzel, adománnyal nem fedezett különbözete finanszírozásához. b.) Különféle csatornákon központi, társadalombiztosítási támogatásban, hozzájárulásban részesül a helyi önkormányzati, helyi kisebbségi önkormányzati alrendszer. c.) Támogatásban részesülhetnek az elkülönített állami pénzalapok alrendszer költségvetési törvényben nevesített alapjai, pl. 2010-ben a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, Szülıföld Alap,Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap, a Technikai és Innovációs Alap. d.) A fejezeti kezeléső elıirányzatok. e.) Közhasznú szervezetek. f.) Egyház, egyházi intézmények. g.) A politikai pártok és politikai párt által alapított ismeretterjesztı, oktatási, kulturális, sportcélú alapítvány. h.) Gazdasági társaságok. i.) Magánszemélyek. A támogatás származhat nemzeti forrásból pl. elkülönített állami pénzalapból, fejezeti kezeléső elıirányzatból, céltartalékból, társadalombiztosítási alapokból. Származhat az Európai Unió költségvetésébıl (európai uniós támogatás) különbözı alapokon keresztül, pl. Strukturális Alapok, illetve az Európai Gazdasági Térség Európai Unión kívüli tagállamainak költségvetésébıl (európai uniós forrás), valamint a „Svájci Hozzájárulás” programból. A támogatások rendelkezésre bocsátását, felhasználási szabályait a 8-9. fejezetek tartalmazzák. Az Uniós fejlesztéseket a költségvetési törvény XIX. fejezete tartalmazza.

4.5. Költségvetési alapelvek A költségvetés tervezési, végrehajtási, zárszámadási folyamatában különbözı jogi, gazdálkodási és elszámolási alapelveknek kell megfelelni. • Költségvetés-készítési kötelezettség: az államháztartás egyes alrendszereiben és alapegységeiben a gazdálkodást költségvetés alapján kell folytatni. A költségvetés törvényi elıírások alapján készül, amelyben kifejezıdnek a gazdasági, és társadalompolitikai preferenciák. A költségvetésnek pénzügyileg megalapozottnak kell lennie. • Költségvetési jog: a központi költségvetést, a társadalombiztosítási pénzügyi alapok és az elkülönített állami pénzalapok költségvetését az Országgyőlés egységes eljárás keretében törvényben hagyja jóvá. Az Országgyőlés költségvetési joga, hogy meghatározza a közfeladatot és az ahhoz rendelt elıirányzatot. Az önkormányzatok képviselıtestülete önkormányzati rendeletet alkot a költségvetésrıl, többcélú kistérségi társulás pedig költségvetési határozatot hoz. • Ellenırizhetıség (monitoring): a kontrollfolyamatoknak minden szinten biztosítani kell a közpénzek rendeltetésszerő, szabályos, gazdaságos, hatékony, eredményes felhasználását. • A nyilvánosság: a jogállamiság fontos mőködési alapelve. Az adófizetık alapvetı joga, hogy megtudják milyen célokra, feladatokra mennyit tervez és költ az állam befizetett adójukból. A nyilvánosság a legnagyobb visszatartó erı a közpénzek felelıtlen, korrupt felhasználásának elkerülése érdekében. A közfeladatokat ellátó szervezetek kötelesek megadni a nyilvánosság számára a törvényben szabályozott körben és terjedelemben az államháztartásra, az állami 99

•

• •

•

kiadásokra, a bevételekre, szerzıdéskötésekre vonatkozó információkat. A népképviseleti felhatalmazás elve: az elv azt mondja ki, hogy azok döntsenek a közpénzek felhasználásáról, akik erre politikai felhatalmazást kaptak, akik ezért a választóiknak felelısséggel tartoznak. Ez az elv szőkíti az Országgyőlésen kívüli szereplık elıirányzatmegváltoztatási lehetıségét. A korlátozott felhatalmazás elve: az alrendszereket és alapegységeket az elfogadott költségvetésnek adott idıtartamra vonatkozó megfelelı végrehajtás terheli. A teljesség elve: valamennyi szándékolt és megvalósult gazdasági eseménynek, a pénzügyi mőveletek összességének meg kell jelennie a tervezés és elszámolás során. A bevételek beszedésére és a kiadások teljesítésére való felhatalmazás csak így értelmezhetı és kezelhetı a gyakorlatban, az ellenırizhetıség alapelve is csak így érvényesülhet. A teljesség elve szorosan kapcsolódik a bruttó elszámolás és a nyilvánosság elvéhez. A gazdálkodást az elırelátás és az egyensúly, a teljesség, a részletesség és a valódiság elve alapján kell folytatni. Az átláthatóság (transzparencia) elve: érvényesülése megkívánja az áttekinthetı, kiszámítható jogi környezetet. A Nemzetközi Valuta Alap megfogalmazta az átláthatóság kritériumait: − a feladatok és hatáskörök egyértelmő meghatározása a teljes költségvetési folyamatban, − a keletkezett információk széleskörő hozzáférhetısége, az információ sértetlenségének független biztosítékai, szerkezetileg áttekinthetı, összehasonlíthatásra, ellenırzésre alkalmas prezentációk, − a költségvetés elkészítésének, végrehajtásának a nyilvánossága, − tisztességes, gondos gazdálkodás. − Az átláthatóságot és a nyilvánosságot a tervezési és beszámolási rendszer, valamint az „üvegzseb” program keretében meghatározott adatok közzététele, kérésre rendelkezésre bocsátása biztosítja.

• •

•

A teljesítményorientáltság elve: a tervezett kiadás céljának, a célokat megtestesítı teljesítmények eléréséhez vezetı út, az input erıforrások célszerő (gazdaságos, hatékony, eredményes) tervezésére és felhasználására irányul. A felhasználási kötöttség elve: egyrészt egyes költségvetési támogatások elıre meghatározott célhoz való kötését, másrészt a célszerinti felhasználásról való elszámolási kötelezettségét jelenti, pl. Európai Unió Strukturális és Kohéziós Alapjaiból származó támogatások, segélyek, átvett pénzeszközök. A közbeszerzési kötelezettség elve alapján az államháztartás alrendszereihez tartozó minden alapegység (költségvetési szerv, alap, elıirányzat stb.) köteles az árubeszerzésre, szolgáltatásmegrendelésre (szolgáltatási koncesszióra), építési beruházásra (építési koncesszióra) vonatkozó kiadási elıirányzatai felhasználását közbeszerzés alkalmazásához kötni, amennyiben annak közbeszerzési törvény szerinti, illetve a központosított közbeszerzés, a helyben központosított közbeszerzés követelményei és feltételei fennállnak.

4.6. A fejezeti kezeléső elıirányzatok sajátosságai A fejezeti kezeléső elıirányzatok kizárólag a költségvetési törvényben meghatározott célra használhatók fel. Általában a fejezet, minisztérium szakmai feladataira tervezett felhasználható elıirányzatokat testesítik, mely szakmai feladat megvalósítását annak országos jelentısége (nagy beruházások: központi beruházás), speciális megvalósítási módja (pályázati típusú támogatása valamely feladat ellátásának), vagy speciális támogatotti kör (pl. pártok, egyház) miatt nem célszerő intézményi feladatként megvalósítani. A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetıje a költségvetési törvényben meghatározott (különösen oktatási, tudományos, egészségügyi, szociális, kulturális, sportcélú) közfeladat ellátására rendelkezésére álló támogatási célú fejezeti kezeléső elıirányzatból a támogatási döntések elıkészítéséhez szükséges szakértıi munkára társadalmi jellegő, jelentıs közéleti személyekbıl, 100

illetve szakértıkbıl álló testületet is felállíthat. A felkért testületi tagok tevékenységüket díjazás nélkül végzik, részükre végrehajtási rendeletben (szabályzatban) megállapított módon költségtérítés adható.

4.6.1. A fejezeti kezeléső elıirányzatok kincstári és elemi költségvetése A fejezeti kezeléső elıirányzatok kincstári költségvetését a felügyeleti szerv állapítja meg. A fejezeti kezeléső elıirányzat(ok) elemi költségvetése magában foglalja: • a kiadásokat és a bevételeket részletes elıirányzatonként, • a fejezeti kezeléső elıirányzat(ok) költségvetési évre vonatkozó elıirányzat-felhasználási ismertetıjét, illetve finanszírozási tervét, a szakmai megvalósítás üteméhez igazodóan, • a kiadások és bevételek szakfeladatrend szerinti tevékenységenkénti részletezését. A decemberben elkészített elızetes kincstári költségvetést legkésıbb a költségvetési év január 15éig kell véglegesíteni.

4.6.2. A fejezeti kezeléső elıirányzatok gazdálkodásának szabályai A fejezet irányítását ellátó szerv vezetıje (általában miniszter) a pénzügyminiszterrel együttes rendeletben, vagy közösen kiadott nyilvános szabályzatban határozzák meg: – a támogatási döntési jogköröket, – az elıirányzattal kapcsolatos egyéb rendelkezési jogokat, – a testületi tagokra vonatkozó összeférhetetlenségi (kizárási) szabályokat, a személyes felelısségviselés részletes szabályait, valamint a testületi tagok kiválasztásának rendjét – az elıirányzat felhasználását, – kezelési költségeit, – felhasználásával kapcsolatos rendelkezési jogosultságokat, – felhasználásának ellenırzését, – maradványának jóváhagyását és következı évi felhasználását, – terhére történı éven túli kötelezettségvállalást, valamint az elıirányzatok terhére visszterhesen nyújtható támogatások (kölcsönök) folyósításának és visszatérítésének, az elılegek folyósításának és elszámolásának, a behajthatatlan követelésekrıl való lemondásnak a rendjét. A fejezeti kezeléső elıirányzatok címen belül az alcímek, jogcímcsoportok, illetve jogcímek közötti átcsoportosításra csak a költségvetési törvény felhatalmazása alapján kerülhet sor. A fejezet irányítását ellátó szerv vezetıje az irányítása alá tartozó költségvetési szervei költségvetési elıirányzatai terhére év közben átcsoportosítást hajthat végre a fejezeti kezeléső elıirányzatok javára, ha a mőködési költségvetés elıirányzatain megtakarítás keletkezik. A fejezeti kezeléső elıirányzat maradványa A fejezeti kezeléső elıirányzatok teljesítésének tárgyévet követı elszámolása során a véglegesen elmaradt, támogatási célokhoz kapcsolódó elıirányzatok - következı évre áthúzódó kötelezettséggel nem terhelt, engedélyezési okirattal, illetve szerzıdéssel le nem kötött maradványa törlésre kerül. A fejezeti kezeléső elıirányzatok maradványa a következı évben a fejezet felügyeletét ellátó szerv hatáskörében elvégzett elıirányzat-módosítás után, változatlan rendeltetéssel elsısorban az elızı évben keletkezett követelések, de pénzforgalmilag csak a 101

következı évben teljesülı kiegyenlítésére használható fel az államháztartásért felelıs miniszter által jóváhagyott összeg erejéig. Az államháztartásért felelıs miniszter általi jóváhagyást megelızı felhasználást utólagos korrekció és ezzel összefüggı visszapótlási kötelezettség terheli. Az elıirányzat-maradvány felhasználására ugyanazok az eljárási szabályok vonatkoznak, mint az eredetileg megállapított elıirányzatra.

4.7. A közbeszerzés fedezetének rendelkezésre állása A közbeszerzésekhez rendelkezésre álló fedezetet a központi költségvetési törvény, az alrendszerek költségvetése, illetve az alapok, elıirányzatok, költségvetési szervek elemi költségvetése tartalmazza.

3. Esettanulmány Részlet önkormányzati ajánlati felhívásból A pénzügyi fedezet a költségvetési szerv költségvetésében rendelkezésre áll. Az ajánlatkérı elıleget nem fizet. Az ajánlatkérı a szolgáltatás ellenértékét az igazolt teljesítést követıen, a minden hónap 5. napjáig, intézményenként kiállított számla ellenében, teljesítéstıl számított 30 naptári napon belül banki átutalással egyenlíti ki a Kbt. 305. §-ának (3) bekezdés alapján.

A közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó - a mindenkori nemzeti értékhatár kétszeresét elérı vagy meghaladó mértékő, az állami költségvetésbıl finanszírozandó - közbeszerzések esetén az ellenszolgáltatás teljesítése feltételének kell tekinteni azt az elıirányzatot, melyet a költségvetési törvény rögzít: • a költségvetési szerv részére, • meghatározott fejlesztés, beruházás céljára a központi költségvetés fejezeteiben. A központi költségvetési szerv, illetve az állam nevében eljáró szerv (személy) kivételesen, az így meghatározott elıirányzat hiányában is megkezdheti a közbeszerzési eljárást a Kormány elızetes engedélye alapján, kivéve, ha ahhoz az Országgyőlés elızetes felhatalmazását kell kérni. A Kormány engedélyezı határozatában rendelkezik arról is, hogy mely idıpontig, milyen összegben és milyen módon kell a szükséges pénzügyi fedezetet biztosítani. A Kormány engedélyének megszerzésére irányuló elıterjesztésben be kell mutatni: – a közbeszerzés elindításának szükségességét, – összhangját a költségvetés tervezésére vonatkozó szabályokkal, illetve a több éves költségvetési keretszámokkal. Az államháztartás körébe tartozó szervezet köteles a közbeszerzési eljárással összehangoltan biztosítani a szükséges forrásai rendelkezésre állását. A szervezet a keretes írásban felsorolt kivételekkel közbeszerzési eljárást csak megfelelı pénzügyi (elıirányzati) fedezet ütemezett rendelkezésre állása esetén indíthat. Ha a nettó jelenértéken 50 milliárd forintot elérı vagy azt meghaladó értékő, több éves fizetési kötelezettséggel járó szerzıdések megkötéséhez közbeszerzési eljárást, koncessziós pályázati eljárást vagy más versenyeztetési eljárást kell lefolytatni, a Kormánynak - az Országgyőlés elızetes felhatalmazását az eljárás megkezdéséhez (a pályázat kiírásához) kell kérnie. (Áht.) A szakmai programokkal összhangban álló központi beruházások hároméves programját évente ki kell

102

dolgozni, és a költségvetési törvényjavaslattal egyidejőleg - annak részeként - kell elıterjeszteni. A költségvetési törvényjavaslat keretösszegével egyezı és az egyéb pénzügyi forrásokat is részletezı beruházási programban az 1000 millió forint összköltség feletti beruházásokat tételesen, e összeghatár alatti projekteket összevontan kell bemutatni. Az 50 milliárd forintot elérı vagy azt meghaladó összköltségő beruházásokhoz a költségvetési törvényjavaslatban az Országgyőlés elızetes felhatalmazását kell kérni. (Áht.)

103

5. Az önkormányzati alrendszer A helyi önkormányzatok, a települési és területi kisebbségi önkormányzatok, a helyi önkormányzatok társulásai a közfeladatok ellátásának helyi szintjét jelentik.

5.1. A helyi önkormányzatok típusai, szervezete A helyi önkormányzatok szervezeti felépítése

Megyei önkormányzat

Települési önkormányzat

Közgyőlés

Közgyőlés, Képviselı testület

Elnök

Elnök, (Fı)polgármester

- önkormányzati hivatalt, amely a testület munkaszerve, - (fı) polgármesteri hivatalt, - megyei közgyőlés hivatalát, - körjegyzıséget, - társult képviselıtestületek hivatalát

- társulásokat, - hatósági-igazgatási intézmény társulást, - területfejlesztési társulást, - többcélú települési kistérségi társulást

- költségvetési szerveket, - gazdasági társaságokat, - közhasznú szervezeteket (kivéve alapítvány, közalapítvány), - szövetkezeteket

Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a helyi választáson megválasztott testületet illetik meg. A testületet a választott polgármester képviseli. A helyi önkormányzatok két típusát különböztetjük meg: megyei önkormányzatokat (amelyek „területinek” is tekinthetık) és a települési önkormányzatokat. A települési önkormányzatokhoz tartoznak a fıvárosi (egyben területi is), a fıváros kerületi, a megyei jogú városi, a városi és a községi önkormányzatok. A megyei és a települési önkormányzatok között nincs függıségi viszony, a kölcsönös érdekek alapján mőködnek együtt. A helyi önkormányzati alrendszerhez tartoznak még a települési és területi kisebbségi önkormányzatok. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi CXXVII. törvény alapján az egyes kisebbségek a községben, a városban és a fıváros kerületeiben települési, a megyében és a fıvárosban területi kisebbségi önkormányzatokat hozhatnak létre. A kisebbségi önkormányzatok jogi személyek, feladatkörükben önállóan, vagy az állami, önkormányzati szervekkel együttesen járhatnak el. A kisebbségi önkormányzatok közszolgálati feladatokat látnak el, testületi formában mőködnek. A törvényben rögzített kötelezı és az önként vállalt feladatok ellátására a kisebbségi önkormányzat intézményt, gazdasági társaságot, más szervezetet alapíthat, kinevezi azok vezetıit, s gyakorolja az alapítói jogokat. Feladataik ellátására társulásokat hozhatnak létre. 104

A települési és területi kisebbségi önkormányzatok az államháztartás helyi önkormányzati alrendszeréhez tartoznak, gazdálkodásukra a helyi önkormányzatok költségvetési szerveire vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, figyelemmel sajátosságaikra. Az országos kisebbségi önkormányzatok 2008. január 1-jétıl költségvetési rend szerint gazdálkodnak. Az önkormányzat hivatala országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, amelynek gazdálkodására vonatkozó kötelezettségeket és jogokat a 376/2007. (XII.23) Korm. rendelet határozza meg. Az országos kisebbségi önkormányzat által irányított, felügyelt költségvetési szervek lehetnek önállóan mőködı és gazdálkodó vagy önállóan mőködı szervezetek, gazdálkodásuk szabályait az Ámr. tartalmazza.

5.2. A helyi önkormányzatok feladatai, intézményi keretei A helyi önkormányzatok kötelezı és önként vállalt feladatokat látnak el az önkormányzati törvény és az ágazati szaktörvények elıírásainak megfelelıen.

5.2.1. A települési önkormányzatok kötelezı feladatai A települési önkormányzatok kötelesek gondoskodni a helyi önkormányzatokról szóló törvény és az ágazati törvények elıírásai alapján az: • az egészséges ivóvízellátásról, • az óvodai nevelésrıl, • az általános iskolai nevelésrıl és oktatásról, • az egészségügyi- és szociális alapellátásról, • a közvilágításról, • a helyi közutak és köztemetı fenntartásáról, • a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok érvényesülésérıl, • az ingatlantulajdonosoknál keletkezı települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatás szervezésérıl, fenntartásáról, • a helyi sportfejlesztési koncepció meghatározásáról és megvalósításáról, • a települési könyvtári ellátásról, • a köztisztaságról, településtisztaságról, • a közösségi tér biztosításáról, • az alapfokú nevelés, oktatás ellátásáról, • az egészségügyi, szociális ellátásról.

5.2.2. A települési önkormányzatok önként vállalt feladatai A települési önkormányzat feladata lehet a pénzügyi források és önkormányzati testületi hatáskörő döntéstıl függıen pl. az épített és természeti környezet védelme, csatornázás, a helyi tömegközlekedés, a helyi tőzvédelem, közbiztonság feladatai, sport, mővészet, tudomány támogatása stb.

5.2.3. A megyei önkormányzatok kötelezı feladatai 105

A megyei önkormányzat azokat a - törvényben elıírt - feladatokat köteles ellátni, amelyek megoldására a települési önkormányzat nem kötelezhetı: pl. fogyatékos gyermekek oktatása, nevelése, gondozása, történeti iratok, kulturális javak győjtése, ırzése, tudományos feldolgozása, megyei testnevelési, sportszervezési feladatok, megyei idegenforgalmi értékek ápolása, térségi területrendezési feladatok összehangolása.

5.2.4. A fıvárosi önkormányzat fıbb feladatai A fıváros fıbb feladatai: pl. a városfejlesztési és város-rehabilitáció programjának megalkotása, a fıváros általános rendezési tervének kidolgozása a Kormány és a kerületek képviselıtestülete véleményének figyelembevételével, katasztrófa megelızése és elhárítása, energiaellátás, közvilágítás, ár- és belvízvédelem, köztemetık fenntartása, üzemeltetése, létesítése, bıvítése, tömegközlekedés, parkolás, parkolás-gazdálkodási rendszer, közterület-felügyelet stb.

5.3. Az önkormányzati feladatok ellátásának intézményi keretei A képviselı-testületnek széles körő választási lehetısége van az egyes közszolgáltatások szervezeti formái között. A választást befolyásolják a gazdaságpolitikai, költségvetés-politikai célok, amelyek pénzügyi korlátokban, pénzügyi ösztönzıkben jelenhetnek meg. A pénzügyi kormányzat kistérségi, kiemelt kistérségi, régió szinten jelentkezı feladatok társulás keretében való ellátását többlet költségvetési támogatással ösztönzi. A feladatok ellátását, illetve az ellátás feltételeit szolgáló szervezeti formák, amelyek a közbeszerzési eljárásban ajánlatkérıként megjelenhetnek: − önkormányzati alapítású önállóan gazdálkodó és mőködı, illetve önállóan mőködı költségvetési szerv32, − kiemelkedıen közhasznú szervezetek, − területfejlesztési társulás, − fejlesztési tanácsok, − önkormányzati igazgatási, intézményi társulások, − többcélú kistérségi társulások, − többségi tulajdonban lévı profitérdekelt, illetve nonprofit gazdasági társaság, − közalapítvány (A Ptk. módosítása óta új közalapítványt nem lehet alapítani, de a korábban alapítottak mőködhetnek tovább, ha erre az egyéb feltételek fennállnak.), − vízgazdálkodási társulat (víziközmő, vízitársulat). − egyéni vállalkozó, magánszemély. 32

2009-ben kellett a gazdálkodási jogkör elnevezésének változása miatt az önállóan gazdálkodó és a részben önállóan gazdálkodó szerveket az új kategóriák szerint átsorolni.

106

5.4. A települési önkormányzatok társulásai A települési önkormányzatok szabadon társulhatnak. A társulás célja: az igazgatási, hatósági, szolgáltatási feladatok szakmailag színvonalasabb, gazdaságilag hatékonyabb ellátása. Az 1997. évi CXXXV. törvény rendelkezik a helyi önkormányzatok társulásairól és együttmőködésérıl. Az önkormányzatok társulási hajlandóságát a kormányzat pénzügyi kedvezményekkel ösztönzi, támogatja. A társulások költségvetési támogatását a mindenkori költségvetési törvény tartalmazza.

5.4.1. A társulási típusok jellemzı megjelenési formái • • • •

Hatósági-igazgatási társulás a hatósági, igazgatási feladatok ellátására, pl. gyámügyi. Intézményi társulás pl. az oktatás területén a költségek megosztására közoktatási intézmény közös mőködtetése, gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásra. Területfejlesztési önkormányzati társulás. Többcélú kistérségi társulás.

5.4.2. A többcélú kistérségi társulás33 A magyar önkormányzati rendszer számos, alacsony lélekszámú, gazdaságilag kis teljesítıképességő önkormányzattal rendelkezik. A többcélú kistérségi társulások intézményesült lehetıséget teremtenek a fejlesztési célok közös kialakítására, az erıforrások összehangolásra, a szakértelem együttes biztosítására, a kapacitások megteremtésére, fokozottabb kihasználására, eredményesebb pályázati rendszer mőködtetésére, a közbeszerzési rendszerben rejlı elınyök kihasználására, végsı célként a szolgáltatások és más feladatok magasabb színvonalú biztosítására. A társulás feladatait, létrehozásának, mőködésének szabályait a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló 2004. évi CVII. törvény határozza meg, a szakmai minimum követelményeket pedig az ágazati törvények. A társulás a törvényben meghatározott feltételek megléte mellett a társuló helyi önkormányzatok írásbeli megállapodása alapján jön létre. A megállapodás az ellátott feladatokra, a mőködés vagyoni, intézményi, szervezeti feltételeire, a megszőnés esetén illetve kilépés esetén követendı eljárásra vonatkozik. A többcélú kistérségi társulást a Magyar Államkincstár területileg illetékes regionális igazgatósága veszi törzskönyvi nyilvántartásba, jogi személy. A társulással ellátható feladatok: − oktatás és nevelés, − szociális ellátás, − egészségügyi ellátás, − család-, gyermek- és ifjúságvédelem, − közmővelıdési, közgyőjteményi tevékenység, − helyi közlekedés, helyi közútfenntartás, − ingatlan- és vagyongazdálkodás, − ivóvízellátás, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, valamint bel- és csapadékvíz-elvezetés, − kommunális szolgáltatások és energiaellátás, 33

A kistérségek alapadatai lekérdezhetık a http://www.terport.hu/static/kisteralap/index.html címen.

107

− − − − − − − − −

környezet- és természetvédelem, valamint hulladékkezelés, szennyvíztisztítás és -elvezetés, területrendezés, esélyegyenlıségi program megvalósítása, foglalkoztatás, gazdaság- és turizmusfejlesztés, valamint idegenforgalom, állat- és növényegészségügy, belsı ellenırzés, területfejlesztés.

A társulás szervezeti felépítése •

Társulási tanács A többcélú kistérségi társulás döntést hozó szerve a társulási tanács. A társulási tanács gyakorolja a többcélú kistérségi társulási megállapodásban meghatározott feladat- és hatásköröket. A társulási tanácsot a társulás tagjainak polgármesterei alkotják, akik a társulási tanács alakuló ülésén tagjaik sorából titkos szavazással megválasztják a tanács elnökét. A társulási tanács döntését ülésén, határozattal hozza. A társulási tanács köteles pénzügyi bizottságot létrehozni, amely ellenırzi a többcélú kistérségi társulás tevékenységét és gazdálkodását. A megyei közigazgatási hivatal vezetıje törvényességi ellenırzést gyakorol.

•

A Tanács munkaszervezete A törvény szerint a társulási tanács döntéseinek elıkészítését és feladatainak végrehajtását a tanács irányításával, felügyeletével mőködı munkaszervezet látja el. A munkaszervezet formájának meghatározása a többcélú kistérségi társulási megállapodásban történik. A törvény lehetıséget ad a társulás tagjainak arra, hogy a kistérség sajátosságaihoz, a többcélú kistérségi társulásban ellátandó feladatokhoz igazodva határozza meg munkaszervezetének formáját, mely lehet: − elkülönült munkaszervezet, amely önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv, vagy − a székhely település önkormányzata képviselı-testületének hivatala látja el a tanács feladatainak végrehajtását és döntéseinek elıkészítését.

A Társulás gazdálkodása A többcélú kistérségi társulás jogi személy. Gazdálkodására a költségvetési szervek mőködésére vonatkozó szabályok vonatkoznak. A társulás: • feladat- és hatásköreinek ellátása érdekében költségvetési intézményt, gazdálkodó szervezetet alapíthat, kinevezi vezetıiket. A többcélú kistérségi társulás olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelıssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét, • egyes közszolgáltatásokat - külön megállapodás alapján - más társulással, illetve helyi önkormányzattal együtt közösen biztosíthat, közös fejlesztéseket, beruházásokat valósíthatnak meg, • költségvetését a társulási tanács önállóan, költségvetési határozatban állapítja meg. A társulási tanács munkaszervezete útján gondoskodik a többcélú kistérségi társulás költségvetésének végrehajtásáról, • mőködési költségeihez - a többcélú kistérségi társulási megállapodás eltérı rendelkezése hiányában - a társulás tagjai az általuk képviselt települések lakosságszámának arányában hozzájárulnak, 108

•

saját vagyonnal rendelkezhet, amelynek szaporulata a többcélú kistérségi társulást illeti meg.

A többcélú kistérségi társulásból történı kiválás, kizárás esetén a társulás tagja által a többcélú kistérségi társulásba bevitt vagyonnal el kell számolni. Annak kiadására a társulás tagja csak abban az esetben tarthat igényt, ha az nem veszélyezteti a többcélú kistérségi társulás feladatának ellátását. Amennyiben veszélyezteti, akkor a társulás volt tagját a többcélú kistérségi társulással kötött szerzıdés alapján használati díj illeti meg.

5.5. A helyi önkormányzatok tervezési rendszere A helyi önkormányzatok hosszú és rövid távú terveket készítenek, amelyekben meghatározzák fejlesztési és mőködési céljaikat, ezek elérését szolgáló feladatokat, a végrehajtás személyi és tárgyi feltételeit, valamint a szükséges és lehetséges pénzügyi forrásokat. Ez a fejezet a gazdasági programot és a költségvetési rendeletet ismerteti.

5.5.1. Gazdasági program A gazdasági programot legalább négy évre, azaz a képviselı-testület megbízásának idıtartamára kell készíteni. A gazdasági programot a képviselı-testület köteles elfogadni az alakuló ülését követı 6 hónapon belül, ha az egy választási ciklusra szól. Amennyiben a választási ciklusnál hosszabb idejő (akár több ciklusra is kiterjedı) gazdasági programmal rendelkezik az önkormányzat, akkor azt az alakuló önkormányzat köteles felülvizsgálni és legalább a ciklusidı végéig kiegészíteni, szükség szerint módosítani. A gazdasági program tájékoztatja a piaci szereplıket a helyi önkormányzatok fejlesztési céljairól. A program tartalmazza: − az önkormányzat céljait, − a célok elérésére szolgáló kötelezı és önként vállalt feladatokat, amelyek igazodnak a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságokhoz és a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz, − fejlesztési elképzeléseket, − a munkahelyteremtés feltételeinek az elısegítését, − a településfejlesztési és adópolitika céljait, − az egyes közszolgáltatások biztosításának és színvonalának javítására irányuló megoldásokat, feltételeket, − városok esetében a programnak tartalmaznia kell a befektetés-támogatás politika és a városüzemeltetési politika céljait is.

5.5.2. A költségvetési tervezés folyamata A költségvetés a helyi önkormányzatok költségvetési évre (megegyezik a naptári évvel) szóló pénzügyi terve, amely a tervezett bevételeket és kiadásokat állítja egymással szembe. Az éves költségvetés a hosszabb távra, jellemzıen egy választási ciklusra szóló gazdasági program adott költségvetési évre lebontott részletezı terve, amelyrıl a helyi önkormányzat képviselı-testülete rendeletet alkot. A bevételek között a finanszírozási mőveleteket is meg kell tervezni, így a költségvetés formailag egyensúlyban van. 109

a.) A helyi önkormányzatok adatokat szolgáltatnak a Kormány számára a költségvetési irányelvek kidolgozásához. b.) Az önkormányzat költségvetési tervezési irányelveirıl a képviselı-testület határoz. c.) Költségvetési koncepció, költségvetési rendelettervezet. A költségvetési koncepció alapján a jegyzı által összeállított, az önkormányzati bizottságok által megtárgyalt és véleményezett rendelettervezetet a szükséges könyvvizsgálói jelentéssel együtt a polgármester terjeszti a képviselı-testület elé. A rendelettervezet számszaki részbıl, részletes szöveges indokolásból, megalapozó számításokból, elemzésekbıl, mellékletekbıl áll a képviselı-testület igénye és a jogszabályok elıírásainak megfelelıen. A rendelettervezet a képviselıtestület elé terjesztését követıen nyilvános. Hasznosítható információt szolgáltat a piaci szereplık, a potenciális ajánlattevık, szállítók számára a helyi önkormányzatok, helyi kisebbségi önkormányzatok éves és többéves hatással járó tervezett áru-, szolgáltatás beszerzéseirıl, felújításokról, építési beruházásokról, koncesszióról, a tervezett pénzügyi forrásokról. A költségvetési rendelet részletes tartalma34: • az önkormányzat és költségvetési szervei bevételei forrásonként, a pénzügyminiszter elemi költségvetés összeállítására vonatkozó tájékoztatójában rögzített fıbb jogcím-csoportonkénti részletezettségben, • a mőködési, fenntartási elıirányzatok költségvetési szervenként, intézményen belül kiemelt elıirányzatonként részletezve, • a felújítási elıirányzatok célonként, • a felhalmozási kiadások feladatonként, • az önkormányzati hivatal költségvetése feladatonként, • az általános és a céltartalék nagysága, • éves létszámkeret költségvetési szervenként, • a többéves kihatással járó feladatok elıirányzatai éves bontásban, • a mőködési és a felhalmozási célú bevételi és kiadási elıirányzatok bemutatása tájékoztató jelleggel mérlegszerően, egymástól elkülönítetten, de a finanszírozási mőveleteket is figyelembe véve együttesen egyensúlyban, • elkülönítetten is a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat(ok) költségvetése, • az év várható bevételi és kiadási elıirányzatainak teljesülésérıl elıirányzat-felhasználási ütemterv, • elkülönítetten az európai uniós támogatással megvalósuló programok, projektek bevételei, kiadásai, valamint az önkormányzaton kívüli ilyen projektekhez történı hozzájárulások. A költségvetési rendelet, elemi költségvetés A rendelettervezetet a képviselı-testület megtárgyalja. Benyújtását követı 30 napon belül megalkotja és kihirdeti a költségvetési önkormányzati rendeletet és arról a Kormányt az elıírásoknak megfelelıen tájékoztatja. A képviselı-testület a rendeletben együttesen hagyja jóvá a hivatal, valamint a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek költségvetését. A rendelet változatlan formában tartalmazza a helyi kisebbségi önkormányzatok határozatát is. A költségvetési szerkezeti rendnek megfelelıen a tervezett bevételeket és kiadásokat, valamint a lakossági és közösségi szolgáltatásokhoz nyújtott önkormányzati támogatást pl. alapítványi óvodának, sportegyesületnek, egyházaknak, egyházi intézményeknek, nyújtott támogatás. Ezen kívül egyéb helyi feladatokhoz, együttmőködéshez, társulásban való részvételhez kapcsolódó elıirányzatokról dönt a képviselı-testület. 34

Ámr. 29.§ (1) bekezdése

110

A tervezés utolsó szakaszában a kihirdetett önkormányzati rendelet alapján az önkormányzati hivatal és az önállóan gazdálkodó, valamint a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek elkészítik az elemi költségvetésüket. Az elemi költségvetésekrıl a www:allamkincstar.gov.hu, illetve a települési önkormányzatok honlapján lehet részletesen tájékozódni. Ugyancsak a honlapokon tanulmányozhatók a helyi önkormányzatok különféle egyéb tervei is pl. szabályozási terv, gazdasági program, költségvetési rendelet, közbeszerzési terv.

5.5.3. A helyi önkormányzatok bevételei Az önkormányzati saját bevételek az önkormányzat rendeltetésszerő mőködéséhez kapcsolódnak. I. Saját bevételek a.) Törvényben kapott felhatalmazás alapján a települési önkormányzatok által megállapított és kivetett helyi adók. b.) Alaptevékenységbıl származó térítési díjak, kiegészítı, kisegítı tevékenységbıl és vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hozadékából származó bevételek, nyereség, osztalék, kamat és bérleti díj. c.) Átvett pénzeszközök államháztartáson kívülrıl mőködésre és fejlesztésre. d.) Az önkormányzat területén saját hatáskörben kiszabott és onnan befolyt környezetvédelmi és mőemlékvédelmi bírság, talajterhelési díj. e.) Az önkormányzatot megilletı vadászati jog haszonbérbe adásából származó bevétel. f.) A helyi önkormányzat egyéb bevételei. II. Illetékek A költségvetési törvényben meghatározottak szerint. Az APEH által 2008. január 1-jétıl beszedett illetékbevételek 50%-a a központi költségvetést, meghatározott költséggel csökkentett 50%-a pedig a fıvárosi, a megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat illeti meg. III. Átengedett, megosztott bevételek A központi költségvetés meghatározott bevételeit az Országgyőlés törvényben részben vagy egészben átengedi a helyi önkormányzatok számára. a.) Személyi jövedelemadó. A költségvetési törvény rendelkezik a személyi jövedelemadó önkormányzatok költségvetése és a központi költségvetés közötti megosztásáról. A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakhely szerint az adózók által a tervévet megelızı második évben bevallott, az Adó- és Pénzügyi Ellenırzési Hivatal által településenként kimutatott (a továbbiakban: településre kimutatott) személyi jövedelemadó 40%-a illeti meg. A települési önkormányzatot közvetlenül megilleti a településre kimutatott személyi jövedelemadó 8%-a. Az önkormányzatokat megilletı szja. további 32%-a a települési önkormányzatok közötti jövedelemkülönbség mérséklését, az önkormányzati feladatok megfelelı szervezeti szinten való ellátását szolgálja. b.) A gépjármőadó. A gépjármőadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény alapján a belföldi, gépjármővek után a települési önkormányzat által beszedett adó 100%-a az önkormányzatot illeti meg a költségvetési törvény alapján. c.) A termıföld bérbeadásából származó jövedelem utáni - a települési önkormányzatok által beszedett - személyi jövedelemadó 100%-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg. d.) Környezetvédelmi bírság, mőemlékvédelmi bírság. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelıség által a települési önkormányzat területén jogerısen kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a, a 111

mőemlékvédelmi bírság 20%-a az illetékes települési önkormányzatot illeti meg. (Kivétel, ha a megbírságolt maga az önkormányzat.) e.) A szabálysértési pénz- és helyszíni bírságból származó, önkormányzati költségvetési elszámolási számlára vagy annak alszámlájára érkezett bevétel 100%-a - függetlenül a jogerıs kiszabást végzı szervtıl - az önkormányzatot illeti meg. IV. Hozzájárulás, támogatás a központi költségvetésbıl A hozzájárulások, támogatások járhatnak felhasználási kötöttséggel, amikor a felhasználás célja meghatározott és a hozzájárulás kizárólag adott célra használható fel. Az Önkormányzatok költségvetési támogatása35 Megnevezés Központi költségvetés Központi költségvetésbıl önkormányzatok támogatása - ebbıl átengedett SZJA 40% Helyi önkormányzatok Önkormányzatok központi költségvetési támogatása a bevétel %-ában Önkormányzatok saját bevétele a bevétel %ában

milliárd Ft

2007. évi elıirányzat (2008. évi szerkezetben)

2008. évi elıirányzat

Bevétel

Kiadás

Bevétel

Kiadás

6 669,7

8 376,5

7 894,7

9 034,3

1 345,0 (20,1 %) 513,3 3 096,1

3 180,1

1 348,0 (17,1 %) 565,3 3 237,0

3 348,1

43,4

41,6

55,6

58,4

IX. HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSAI ÉS ÁTENGEDETT SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓJA a 2009. évi költségvetési törvényben 1 2 3 4 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 5 6 7 8 1

A települési önkormányzatot megilletı, a településre kimutatott személyi jövedelemadó A megyei önkormányzatok személyi jövedelemadó-részesedése A települési önkormányzatok jövedelem-differenciálódásának mérséklése Normatív hozzájárulások Települési önkormányzatok feladatai Körzeti igazgatás Körjegyzıség mőködése Megyei, fıvárosi önkormányzatok feladatai Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok Lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanítása A társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdı települési önkormányzatok feladatai Üdülıhelyi feladatok Közmővelıdési és közgyőjteményi feladatok Pénzbeli szociális juttatások Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás feladatai Szociális és gyermekvédelmi bentlakásos és átmeneti intézményi ellátások Közoktatási hozzájárulások Központosított elıirányzatok A helyi önkormányzatok mőködıképességének megırzését szolgáló kiegészítı támogatások A helyi önkormányzatok színházi támogatása Normatív, kötött felhasználású támogatások Kiegészítı támogatás egyes közoktatási feladatokhoz

129 870,0 12 746,7 100 485,0 22 530,8 9 731,6 4 811,0 2 826,6 940,5 147,2 5 462,3 9 854,3 16 105,4 68 541,5 42 075,3 57 670,3 418 884,5 142 251,5 14 500,0 13 870,1 6 407,0

35

Forrás: dr Schneider Magdolna az MFB Zrt szerepe az önkormányzatok finanszírozásában 2008. április 3. konferencia elıadás

112

2 3 4 9 10 11 12 13 14

Egyes szociális feladatok támogatása Helyi önkormányzati hivatásos tőzoltóságok támogatása A többcélú kistérségi társulások támogatása Címzett és céltámogatások A helyi önkormányzatok fejlesztési feladatainak támogatása Helyi önkormányzatok vis maior támogatása Vis maior tartalék Budapest 4-es - Budapest Kelenföldi pályaudvar - Bosnyák tér közötti metróvonal építésének támogatása A leghátrányosabb helyzető kistérségek felzárkóztatásának támogatása IX. fejezet összesen:

105 989,5 36 837,2 30 752,6 10 000,0 10 170,0 800,0 360,0 9 500,0 5 850,0 1 289 970,9

1. Felhasználási kötöttséggel járó „megpántlikázott” állami támogatások, pl. kötött felhasználású normatív támogatások (önkormányzati hivatásos tőzoltóságok támogatása, többcélú kistérségi társulások támogatása, egyes közoktatási, szociális feladatok támogatása), központosított elıirányzat a helyi önkormányzatok és többcélú kistérségi önkormányzati társulások által ellátandó feladatokra, az önálló színházat fenntartó, illetve színházat vagy színházi produkciót támogató helyi önkormányzatok támogatása. A leghátrányosabb helyzető kistérségek felzárkóztatásának támogatása (LEKI), a budapesti 4-es metró meghatározott építési feladatainak támogatása. 2. A felhasználási kötöttség nélküli normatív hozzájárulások Az önkormányzati forrásszabályozási rendszer központi eleme a normatív hozzájárulás. Az Országgyőlés a költségvetési törvényben meghatározza a helyi önkormányzatok normatív központi hozzájárulásait, jogcímeit és összegét, fenntartva saját hatáskörében ezek megváltoztatását is. Meghatározott a: • népességszámhoz kötött normatív állami hozzájárulások nagysága, • a költségvetési mutató pl. feladatmutatóhoz, teljesítménymutatóhoz kötött normatívák fajlagos összege,pl. idıskorúak nappali intézményi ellátása 150 000 Ft/fı/év. A normatíva a helyi önkormányzatot illeti meg, nem az adott feladatot ellátó intézményt. Ebbıl fakadó elıny, hogy az önkormányzatok a pénzügyi tervezéskor egy „kalapban” lévınek tekinthetik a különbözı jogcímeken kapott támogatást és szabadon gazdálkodhatnak, oszthatják el azt szükség szerint különbözı intézményeik között. A normatívák felhasználásáról azonban jogcímenként kell elszámolni az éves költségvetési beszámolóban. Amennyiben az önkormányzat jogosulatlan támogatást vett igénybe annak összegét vissza kell fizetnie, meghatározott mérték elérése illetve a fölött a jegybanki alapkamattal növelt összegben. 3. Helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása A támogatások rendjét a decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok elıirányzatai, valamint a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 47/2008. (III. 5.) Korm. rendelet határozza meg. Támogatási formák: a.) HÖF-TEKI: területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztéseket finanszíroz a különbözı szempontok szerint kedvezményezett térségekben, településeken, pl. Regenye, Rózsafa, Tállya, ahol a munkanélküliség jelentısen meghaladja az országos átlagot. Több település összefogásával megvalósított beruházások támogatása, pl. közterületek akadálymentesítése, helyi közterületek, közbiztonság fejlesztése, nem mőemlék közfürdık fejlesztése, közterületi ivókutak, zajvédı gátak, fasorok, kialakítása, felújítása stb. b.) HÖF-CÉDE: önkormányzati fejlesztések vissza nem térítendı támogatása területi kötöttség nélkül, pl. zöldterületek rekreációs célú megújítása, köztéri játszóterek bıvítése, felújítása, természetes partfalak, pincék veszélyelhárítása, c.) Decentralizált vis maior keret, d.) Települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolat felújításának 113

támogatása (TEUT): a támogatott közutak az önkormányzatok törzsvagyonába tartoznak. A támogatás összege az elfogadott felújítási költség 50%-a, illetve kedvezményezett településeken 58%. Fejlesztési célú központosított elıirányzatok Az adott évi költségvetési törvény mellékletben nevesíti a központosított elıirányzatokat, amelynek egy része fejlesztési célt szolgál. A 2009. évben az 5. melléklet szerint fejlesztési célú központosított elıirányzat, pl. lakossági közmőfejlesztés támogatása, kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása, belterületi utak szilárd burkolattal való ellátásának támogatása, az alapfokú mővészetoktatás támogatása, az esélyegyenlıséget, felzárkóztatást segítı támogatások, a kistelepülési iskolák és a körjegyzıségek tárgyi feltételeinek javítása, teljesítmény-motivációs alap, közösségi buszok beszerzése stb. A fejlesztési célú központosított elıirányzatokat pályázati úton lehet igényelni. A pályázatok elbírálása részben központosított, más része decentralizált. A centralizált programok esetében a szakminisztériumok, míg a decentralizált programok esetében a regionális fejlesztési tanácsok hozzák meg a támogatásról szóló döntéseket. Kiemelésre méltó támogatás az európai uniós, valamint hazai fejlesztési pályázatok forráskiegészítı támogatása. Az elnyert támogatás ígérvénye akkor realizálható, ha az önkormányzat elnyeri az EU támogatást. V. Pályázattal elnyert pénzügyi források A helyi önkormányzatok és társulásaik pályázatot nyújthatnak be a fejezeti kezeléső elıirányzatokból, az elkülönített állami pénzalapokból, az EU költségvetésébıl és az Európai Gazdasági Térségbıl származó, EU támogatásokat kibıvítı forrásokból megvalósítható fejlesztési célokra. Támogatások az EU költségvetésébıl A helyi önkormányzatok számára számos pályázati lehetıséget nyújtanak az EU költségvetésébıl (Strukturális Alapok, Kohéziós Alapok) érkezı támogatások és az EU-s támogatások pl. a Nemzeti Fejlesztési Terv-2 (NFT-2) EU támogatási programjai, egyéb, költségvetési törvényi elıirányzatok között szereplı EU támogatások pl. Schengeni Alap támogatásai, INTERREG III/A. EQUAL, Közösségi Kezdeményezések támogatásai, Európa Területi Együttmőködés és egyéb, különféle nemzetközi támogatási programok. A költségvetési törvény elıirányzatai között nem szereplı támogatások pl. INTERREG III/B III/C kívüli támogatások, EU Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs tevékenységére. A helyi önkormányzatok és társulásaik együttmőködve, pénzügyi forrásaik és szakértelmük koncentrálásával, aktív pályázatfigyelı rendszer mőködtetésével használhatják fel az EU támogatások és EU-s források nyújtotta lehetıségeket. VI. Bankhitel, kötvénykibocsátás A helyi önkormányzatok mőködési és felhalmozási hiányuk átmeneti és tartós finanszírozása érdekében bankhitelt vehetnek fel és kötvényt bocsáthatnak ki. A pályázatokhoz szükséges önerıt, közbeszerzési eljárásokban szereplı beszerzések pénzügyi fedezetét gyakran hitellel illetve kötvénykibocsátással, pályázati pénzek felhasználásával biztosítják.

114

5.5.4. A többcélú kistérségi társulás támogatási rendszere 5.5.4.1. Felhasználási kötöttséggel járó kiegészítı jellegő normatív támogatás Az Országgyőlés felhasználási kötöttséggel járó kiegészítı jellegő normatív állami támogatást állapít meg a helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások részére. A nyolcféle feladathoz igénybe vehetı támogatás mértékét és feltételeit a költségvetési törvény 8. számú melléklete tartalmazza. Az egyes támogatások jellemzıen létszámalapúak. Feladatok: általános feladatok, közoktatási, szociális intézményi, szociális alapszolgáltatási, gyermekek átmeneti gondozása, gyermekjóléti alapszolgáltatási, mozgó könyvtári, belsı ellenırzési.

5.5.4.2. A többcélú kistérségek támogatása A többcélú kistérségek normatív, kötött felhasználású támogatását részletezi a 2009. évi költségvetési törvény 8. mellékletének IV. pontja. A törvény meghatározza a támogatások jogcímeit, az igénybevétel általános és részletes feltételeit. A költségvetési törvény a 47 leghátrányosabb helyzető kistérség felzárkóztatására 5.85 milliárd Ft támogatást irányoz elı 2009ben. Az 5,85 milliárd Ft kizárólag ezekben a kistérségekben használható fel pl. a helyi önkormányzatok alapfeladatainak ellátása között meglévı színvonalbeli különbségek csökkentése érdekében a bel- és külterületen megvalósuló humán-infrastruktúra, illetve termelı infrastruktúra fejlesztéséhez. Forrás: – A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetésérıl szóló 2008. évi CII. törvény, – a 67/2007. (VI. 28.) OGY határozat a területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveirıl, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszerérıl, – a 311/2007. Korm. r. a kedvezményezett térségek besorolásáról, – a decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok elıirányzatai, valamint a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 47/2008. (III. 5.) Korm. rendelet

115

6. Az alapok gazdálkodásának sajátosságai Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai gazdálkodása, felhasználása éves költségvetés alapján történik. Kincstári körhöz tartozó kincstári ügyfelek, ennek megfelelıen kincstári költségvetéssel is rendelkeznek. Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítási alapok: – pénzkölcsönt (hitelt) nem vehetnek fel, – kezességet nem vállalhatnak, – értékpapírt nem vásárolhatnak, – váltót nem bocsáthatnak ki, illetve nem fogadhatnak el, – kötvényt nem bocsáthatnak ki, – pénzügyi lízing és faktoring szerzıdést nem köthetnek.

6.1. Az elkülönített állami pénzalapok Az elkülönített állami pénzalapok az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüli forrásokból finanszírozó olyan alapok, amelyek mőködésének jellege az államháztartáson belül elkülönített finanszírozást tesz szükségessé. Alapot létrehozni csak törvénnyel lehet, amelyben meg kell határozni az alap rendeltetését, bevételi forrását, a teljesíthetı kiadások körét, meg kell jelölni az alapkezelı szervét, az alap feletti rendelkezésre jogosult, felhasználásért felelıs minisztert. Az elkülönített állami pénzalapok

Munkaerı -piaci Alap

Központi Nukleáris Pénzügyi Alap

Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap

Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

Szülıföld Alap

Nemzeti Kulturális Alap

Az elkülönített állami pénzalap saját költségvetése alapján gazdálkodik. Költségvetését és az annak végrehajtásáról szóló zárszámadást az Országgyőlés törvényben fogadja el. A zárszámadás alapját képezı éves költségvetési beszámolót könyvvizsgálóval kell hitelesíttetni. A Munkaerı-piaci Alap Az Alapot a foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény hozta létre, feladata a foglalkoztatáshoz, a munkanélküliséghez, a képzési rendszer fejlesztéséhez kapcsolódó pénzeszközök összevonásával, egységes kezelésével kapcsolatos tevékenység ellátása. Fıbb feladatai: a munkanélküli ellátások biztosítása, a munkaerı alkalmazkodásának, a munkanélküliek munkához jutásának támogatása, a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek munkavállalói szociális biztonságának elısegítése, a képzési rendszer fejlesztésének támogatása, a megváltozott munkaképességő személyek foglalkoztatásának elısegítése stb.

116

Központi Nukleáris Pénzügyi Alap Az Alap célja a radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére, a kiégett üzemanyag végleges, illetve átmeneti elhelyezésére tárolók kialakítása, üzemeltetése, nukleáris létesítmények leszerelésének (lebontásának) finanszírozása. Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap Az Országgyőlés a 2003. évi LVIII. törvénnyel hozta létre. Az Alap célja az ár- és belvízkárok megtérítésében való önkéntes részvétel ösztönzése, a veszélyeztetett területeken lakóingatlannal rendelkezı, az Alap részére szerzıdés alapján befizetést teljesítı természetes személyek kártalanítása. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Az Alapot a 2003. évi XC. törvény hozta létre, a kutatás-fejlesztés, valamint a technológiai innováció állami támogatására. A Szülıföld Alap Az Alapot a 2005. évi II. törvénnyel hozta létre az Országgyőlés, célja, hogy támogassa a határon túli magyarság szülıföldjén való boldogulását, anyagi és szellemi gyarapodását, nyelvének és kultúrájának megırzését, továbbfejlesztését, az anyaországgal való és egymás közötti sokoldalú kapcsolatának fenntartása és erısítése érdekében. A Nemzeti Kulturális Alap Célja a nemzeti és az egyetemes értékek létrehozása, megırzése, valamint hazai és határon túli terjesztésének támogatása. Az alapokhoz rendelt források: • befizetési kötelezettségek (Központi Nukleáris Pénzügyi Alap), • járulékok (Munkaerı-piaci Alap; Nemzeti Kulturális Alap; Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, pl. munkaadói, munkavállalói járulék, kulturális járulék, innovációs járulék), • költségvetési támogatások (Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap; Szülıföld Alap), • adományok, díjak, önkéntes nem rendszeres befizetések (pl. Szülıföld Alap).

6.2. Az elkülönített állami pénzalapok gazdálkodása Az alap - bevételeit és kiadásait az alap mőködésérıl szóló törvényben meghatározott jogcímenként, illetve összevont jogcímenként bemutatott - költségvetését és zárszámadását a költségvetési és zárszámadási törvényjavaslat részeként az Országgyőlés hagyja jóvá. Az alap Országgyőlés által megállapított kiadási elıirányzatai akkor módosíthatóak, ha a bevételi elıirányzatok túlteljesítése, illetve - amennyiben törvény az alap maradványának felülvizsgálatáról és jóváhagyásáról másként nem rendelkezik - a felülvizsgált és jóváhagyott elızı évi maradványok erre fedezetet biztosítanak. Bevétel-elmaradás esetén az elıirányzatokat csökkenteni kell. A miniszter az alap tervezési, kötelezettségvállalási, bevétel-elıírási, szerzıdéskötési, utalványozási, ellenırzési, államháztartási információszolgáltatási és beszámolási feladatainak ellátásával kizárólag központi költségvetési szervet vagy kivételesen köztestületet bízhat meg. Az alrendszer szakmai feladatait megvalósító saját intézményrendszerrel nem rendelkezik. Az alapot kezelı központi költségvetési szerv vezetıjét fı szabályként a miniszter nevezi ki és menti fel, gyakorolja a munkáltatói jogokat. Az alap mőködtetésének kiadásait az alap finanszírozhatja. Az 117

alapból vállalkozási tevékenység nem folytatható. Az elkülönített állami pénzalap kincstári költségvetését az alap mőködésérıl szóló törvényben meghatározott bevételi és kiadási jogcímenként, a költségvetési törvényben megállapított elıirányzatok feltüntetésével az alapkezelınek kell elkészíteni január 20-áig. Az elkülönített állami pénzalap kezelıje január 20-áig elkészíti az alap elemi költségvetését, és jóváhagyásra az alap felett rendelkezı szervhez február 10-éig nyújtja be. Az alap elemi költségvetése tartalmazza: • a kiadásokat és bevételeket az alap mőködését szabályozó törvényben meghatározott jogcímenként, szakfeladatrend szerinti tevékenységenként a költségvetési törvényben megállapított elıirányzatok keretei között, valamint azokat részletezve; • a kiadásokat és a bevételeket a közgazdasági osztályozásnak megfelelı bontásban, részletes elıirányzatonként; • az alap költségvetési évre vonatkozó finanszírozási tervét. Az alap költségvetési tervezeteihez és az elfogadott költségvetéséhez szöveges indokolást kell mellékelni, amelyben az egyes elıirányzatok megalapozottságát kell indokolni. Az alap gazdálkodásáról az alappal rendelkezı miniszter éves költségvetési beszámolót és mérleget készít. A beszámolót és a mérleget könyvvizsgálóval hitelesíttetni kell. A hitelesített beszámolót és mérleget meg kell küldeni az Állami Számvevıszéknek. A könyvvizsgálatok eredményérıl a Kormány a zárszámadás keretében tájékoztatja az Országgyőlést. A könyvvizsgálót - az Állami Számvevıszék elnökének javaslata ismeretében - az alappal rendelkezı miniszter bízza meg. A könyvvizsgálat költségeit az alapok kezelésével kapcsolatos kiadások között kell elszámolni. Az alap terhére - ha törvény másként nem rendelkezik - alapítvány, egyházi jogi személy, társadalmi szervezet, közalapítvány, köztestület, gazdasági társaság - kivéve az alap pénzeszközeibıl finanszírozott központi költségvetési szervek átalakítását ezen szervezeti formák valamelyikévé - nem alapítható, illetve gazdasági társaságban érdekeltség nem szerezhetı. Ezen szervezetek számára eseti, egyedi támogatás kizárólag az alap rendeltetése szerinti konkrét feladat megvalósítására adható.

6.3. A társadalombiztosítás alrendszer Hazánkban a társadalombiztosítási alrendszer része az állami költségvetésnek, de a központi költségvetéstıl elkülönülten mőködik. A társadalombiztosítás a társadalom közös biztosítási és szolidaritási elvek alapján mőködı kockázatvállaláson alapuló kötelezı biztosítási rendszere.

6.3.1. A társadalombiztosítási alrendszer felépítése •

•

A nyugdíjbiztosítási alap célja az öregségi és rokkant nyugdíjak fedezetének biztosítása. Az ellátás és a mőködés fedezetét a munkáltatók és munkavállalók által befizetett nyugdíjjárulék, a központi költségvetés hozzájárulása, a mőködési bevételek és egyéb bevételek biztosítják. A kiadásokat ennek megfelelıen a célra fordított (ellátási) kiadások és a mőködést biztosító kiadások jelentik. A nyugdíjbiztosítási alap kezelıje az Országos Nyugdíjbiztosítási Fıigazgatóság (ONYF). Az egészségbiztosítási alap célja a pénzbeli és természetbeli egészségbiztosítási szolgáltatások nyújtása és meghatározott esetekben a rokkantsági nyugellátás. Bevételei a munkáltatói és a biztosítottak által fizetett pénzbeli és természetbeli egészségbiztosítási 118

járulék, az egészségügyi hozzájárulás és egyéb befizetési kötelezettségek. A kiadásokat az ellátó rendszer kiadásai és a mőködést biztosító kiadások jelentik. Az E-alap kezelıje az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP). Az alrendszert a nyugdíjbiztosítási és az egészségbiztosítási feladatokat ellátó pénzügyi alapok és költségvetési szervek alkotják. A társadalombiztosítási alrendszer intézményesített, önálló szervezeti kerettel rendelkezik.

6.3.2. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetési javaslata A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelıi a felügyelet ellátására kijelölt miniszterek közremőködésével a Kormány által elfogadott irányelvek alapulvételével, a pénzügyminiszter tervezési tájékoztatójában foglaltak szerint alaponként és összevontan elkészítik a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének tervezetét, számszaki és szöveges indoklását, és megküldik a pénzügyminiszternek. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelıi a költségvetési javaslat összeállításakor megtervezik mindazokat a bevételeket és kiadásokat, amelyek: • a tevékenységükkel kapcsolatosak, • jogszabályon alapulnak, • szerzıdési, megállapodási kötelezettségen alapulnak, • tapasztalatok alapján rendszeresen elıfordulnak. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelıi: • megvizsgálják a szakmai koncepciók megvalósításához és az intézményi mőködéshez rendelkezésre álló szervezeti, anyagi, személyi feltételeket, valamint azok bıvítésének, illetve szőkítésének szükségességét, lehetıségeit, • javaslatot dolgoznak ki a kiadásokat, illetve a bevételeket befolyásoló intézkedésekre, • a bevételekrıl és a kiadásokról kiemelt elıirányzati részletezettséggel költségvetési javaslatot készítenek. A pénzügyminiszter a költségvetési tervezetet felülvizsgálja, és a felügyelet ellátására kijelölt miniszterek közremőködésével, illetve az alapok kezelıinek bevonásával elkészíti a Kormány részére benyújtásra kerülı társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetési javaslatát. A költségvetési javaslatban az államháztartás más alrendszereitıl átvett pénzeszközöket az átadó fejezet költségvetési javaslatával azonos összegben kell szerepeltetni. A költségvetésrıl szóló törvényjavaslat benyújtásakor az Országgyőlésnek tájékoztatásul be kell mutatni a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételeire és kiadásaira vonatkozóan öt évre, a demográfiai folyamatokra és azok hatásaira vonatkozóan ötven évre szóló elırejelzést.

119

6.3.3. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kincstári és elemi költségvetése A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak elıirányzatairól az alapok kezelıinek kell készíteni alaponként kincstári költségvetést, melynek tartalmaznia kell a nem társadalombiztosítási forrásból teljesített ellátások megtérítéseit és kiadásait is. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelıi elemi költségvetést készítenek: • az általuk kezelt alap (ellátási) költségvetésérıl, • a központi hivatali és az igazgatási szervek, valamint a központi kezeléső elıirányzatok intézményi (mőködési) költségvetésérıl, • az alap (ellátási) és az intézményi (mőködési) költségvetést együttesen tartalmazó, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésérıl, • közösen a két társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak konszolidált költségvetésérıl. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak elemi költségvetése magában foglalja: • a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai ellátásainak fedezetére szolgáló bevételeket, mőködési célú, továbbá a vagyongazdálkodással kapcsolatos bevételeket, • a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak ellátási kiadásait, vagyongazdálkodással és egyéb kötelezettséggel járó kiadásokat, mőködésre fordított kiadásokat, • a kiadások és bevételek szakfeladatrend szerinti tevékenységenkénti részletezését, • a költségvetési szerv személyi juttatásainak és létszámának összetételét, • a költségvetési feladatmutatók állományát és a teljesítménymutatókat. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetése címekre, alcímekre, jogcím-csoportokra, jogcímekre, elıirányzat-csoportokra és kiemelt elıirányzatokra tagozódik. Címként jelennek meg a mőködési bevételek és kiadások, ezen belül alcímet alkotnak a központi hivatali szervek, az igazgatási szervek és a központi kezeléső elıirányzatok. Amennyiben a társadalombiztosítási alrendszer bevételei elmaradnak a kiadások mögött, az állam - a központi költségvetés útján – a bevétellel nem fedezett kiadások teljesítéséért mögöttes felelısséggel tartozik.

6.3.4. A társadalombiztosítási alapok felhasználása A Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap hiányának a központi költségvetés terhére történı elszámolását a zárszámadásban kell rendezni. • Ha a pénzügyi tervekbıl, az elırejelzésekbıl és a rendszer mőködésébıl megállapítható, hogy az alapok bevételei - jelentıs hiányt felhalmozva - tartósan nem fedezik a várható kiadásokat, a Kormánynak a társadalombiztosítás mőködési, ellátási és finanszírozási rendszerét módosító, a bevételek és kiadások egyensúlyát helyreállító, a járulékok emelésével vagy egyes ellátások mérséklésével járó javaslatot kell tennie az Országgyőlésnek • Ha a Nyugdíjbiztosítási Alap tervezett éves bevétele kisebb a teljesítendı kifizetések összegénél, akkor a különbséget az állam a központi költségvetésben tervezett elıirányzatként átadja a Nyugdíjbiztosítási Alap számára. A központi költségvetés terhére történı tényleges kifizetésekre azonban a tényleges bevételek és kiadások alakulása függvényében kerülhet sor. • A Kormány a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásáról szóló zárszámadási javaslatát a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési beszámolójának könyvvizsgálói hitelesítését követıen fogadja el. A könyvvizsgáló díjazása a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai mőködési költségvetését terheli. 120

• •

A Kormány a hitelesített mérleget is tartalmazó beszámolót megküldi az Állami Számvevıszéknek, a könyvvizsgálatok eredményérıl a zárszámadás keretében tájékoztatja az Országgyőlést. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésében a kiadási fıösszegük legfeljebb 1%-ának megfelelı tartalék képezhetı.

6.3.5. Az elıirányzatok módosítása Az elıirányzatok módosítására a társadalombiztosítás költségvetése vonatkozásában az Országgyőlés, a Kormány, a felügyeleti szerv, valamint a (társadalombiztosítási) költségvetési szerv jogosult. Elıirányzat módosítása nélkül teljesíthetı kiadások A társadalombiztosítási kiadások jelentıs része automatikusan ható, azaz amennyiben növekszik, pl. a családi támogatásokra, az öregségi nyugdíjra, a fogászati ellátásra jogosultak köre, növekszik a kiadás is. Ezen kiadások körét az éves költségvetési törvény tartalmazza. Az Országgyőlés kizárólagos hatáskörébe tartozó elıirányzat módosítások Az Országgyőlés a költségvetési törvényben nevesíti azokat az elıirányzatokat, amelyek módosítását saját hatáskörben fenntartja. Az adott évi költségvetési törvényben megjelennek az ellátások folyamatosságát biztosító, túl nem léphetı elıirányzatokhoz kapcsolódó sajátos átcsoportosítási lehetıségek és jogosítványok is.

121

7. A költségvetési szervek jellemzıi Az állami, önkormányzati feladatokat jellemzıen a költségvetési szervek látják el.

7.1. A költségvetési szerv fogalma Ahogy a magángazdaság legjelentısebb gazdasági szervezetei a gazdasági társaságok, úgy az államháztartási gazdálkodás legfontosabb szervei a költségvetési szervek. Az állami, illetve a helyi önkormányzati feladatok ellátását döntı részben költségvetési szervek végzik. Az állami, önkormányzati feladatokat ellátó intézmények – iskolák, szociális intézmények, kórházak, könyvtárak, közhatalmi szervek, hatóságok – jellemzıen költségvetési szervi formában mőködnek. A költségvetési szervek a társadalom közös szükségleteinek kielégítését szolgáló [állami, kötelezı és önként vállalt helyi önkormányzati, települési, illetve területi kisebbségi önkormányzati, társadalombiztosítási, országos kisebbségi önkormányzati, köztestületi (a továbbiakban együtt: állami)] feladataikat alaptevékenységként, külön jogszabályok elıírásai szerint látják el. A költségvetési szerv az államháztartás egyik alapegysége. Jogi személy, amely jogi státuszát a Magyar Államkincstár által vezetett közhiteles és nyilvános törzskönyvi nyilvántartásba történı bejegyzéssel nyeri el. Feladatait jogszabály, határozat alapján alapító okiratban rögzített illetékességi és mőködési körben feladatvégzési és ellátási kötelezettséggel alaptevékenységként végzi, nem haszonszerzés céljából. Az alapító okiratban megjelölt szerv szakmai és gazdasági irányítása, felügyelete alatt mőködik. A költségvetési szervek vezetıire széles körő felelısség hárul a gazdálkodással kapcsolatban (felelısek pl. az alaptevékenység megfelelı ellátásáért, a vagyon rendeltetésszerő használatáért, a tervezési, beszámolási, információ-szolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, a számviteli rendért, a belsı kontroll megszervezéséért és mőködtetéséért.)

A regisztrált gazdasági szervezetek száma 2006-2008. években36 Gazdálkodási forma

2006. december 31.

2007. 2008. december 31. december 31.

Társas vállalkozás ebbıl: gazdasági társaság Egyéni vállalkozás ebbıl: vállalkozói igazolvánnyal rendelkezı Vállalkozás összesen Költségvetési szerv Nonprofit szervezet MRP-szervezet

513 750 471 247 670 203 434601 1 183 953 15 129 76 864 130

531 109 487 082 702 595 425950 1 233 704 14 054 77 751 126

561 424 515 369 1 000 022 400308 1 561 446 13 674 79 062 117

Összesen

1 276 076

1 325 635

1 654 299

36

Forrás: KSH: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/tabl3_02_01ic.html

122

7.2 A költségvetési szerv bevételei A költségvetési szerv tevékenységét a következı forrásokból látja el: a.) Támogatás, amely: – a központi költségvetésbıl; – a társadalombiztosítási igazgatási szervek esetében a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból; – a helyi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, a települési, illetve területi kisebbségi, az országos kisebbségi önkormányzat - mint irányító szerv – költségvetésébıl származik. b.) Támogatásértékő bevétel, amely: − − − −

− − − − −

a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból, a társadalombiztosítási igazgatási szervek esetében a központi költségvetésbıl, az elkülönített állami pénzalapból, nem támogatásnak minısülı bevételként a helyi önkormányzattól (többcélú kistérségi társulástól, települési, illetve területi kisebbségi önkormányzattól, országos kisebbségi önkormányzattól), az európai uniós támogatással megvalósuló programok végrehajtására programonként, intézkedéscsoportonként, intézkedésenként, projektenként nyitott pénzforgalmi lebonyolítási számlán lévı pénzeszközbıl, a fejezeti kezeléső elıirányzat bevételeként elszámolható összegbıl, az elıirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülı elıirányzatokból, a helyi, települési, illetve területi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, többcélú kistérségi társulás részére központi költségvetési fejezet - kivéve a Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetet – elıirányzatából származik.

c.) Mőködési és felhalmozási bevétel, amely:

− hatósági jogkörhöz köthetı - a költségvetési szervet a külön jogszabályban meghatározott mértékben megilletı - bevételekbıl (igazgatási szolgáltatási díj, felügyeleti díj, bírság), − közszolgáltatási és vállalkozási bevételként a költségvetési szerv tevékenysége során keletkezı mőködési és felhalmozási célú bevételbıl származik. −

d.) Átvett pénzeszköz - ideértve az adományokat, segélyeket is -, amely államháztartáson kívüli forrásból származik. e.) Pénzügyi mőveletekbıl származó bevétel. f.) Központi költségvetési szerv, fejezeti kezeléső elıirányzat, az államháztartás más alrendszere maradványából átvett pénzeszközbıl származik. g.) Pénzforgalom nélküli bevétel:

− pénzmaradvány, − az elıirányzat-maradvány, − a vállalkozási tevékenység tartaléka, eredménye.

7.3. A költségvetési szervek feladatai A költségvetési szervek: – alaptevékenységet, – kiegészítı tevékenységet, 123

– –

kisegítı tevékenységet, vállalkozási tevékenységet végeznek.

A költségvetési szervet - szakmai szempontból meghatározó - alaptevékenységének jellege szerint az irányító szerv a Pénzügyminisztérium által kiadott államháztartási szakágazati rendben meghatározott szakágazatba sorolja be. A költségvetési szerv alap-, kiegészítı, kisegítı és vállalkozási tevékenységét az államháztartási szakfeladatrend szerint - szakfeladat számmal és megnevezéssel - kell meghatározni. 12. Példa szakfeladatrend szerinti besorolásra 1. Közhatalmi feladat 8423 Igazságügy, bíróság 84232 Bírósági tevékenység 842321 Igazságszolgáltatási tevékenység 842322 Cégbírósági tevékenység 84233 Ügyészségi tevékenység 842331 Ügyészségi tevékenység 832332 Katonai ügyészségi tevékenység

2. Közszolgáltató feladat 932 Egyéb szórakoztatás, szabadidı tevékenység 9321Vidámparki, szórakoztatóipari tevékenység 932101Vásári szórakoztatás 932102 Vidámpark üzemeltetése 932103 Nosztalgiavasutak üzemeltetése 93219 Egyéb szórakoztató létesítmény üzemeltetése

Alaptevékenység Az állami feladatként ellátott alaptevékenység, amely szakmai alapfeladatként kerül rögzítésre a költségvetési szerv alapító okiratában. Az alaptevékenység minısülhet: • közhatalom gyakorlásának, pl. jogalkotási, jogszabály-elıkészítési, alkotmány-bíráskodási, igazság-szolgáltatási, ügyészi, védelmi, rendvédelmi, nemzetbiztonsági, külügyi igazgatási, igazságügyi igazgatási, közigazgatási jogalkalmazói, hatósági és törvényességi ellenırzési, számvevıszéki és kormányzati szintő belsı ellenırzési tevékenység gyakorlása, továbbá államháztartási forrás, illetve európai uniós és egyéb nemzetközi támogatások elosztása (döntés), • közszolgáltatások ellátása, amelyeket jellemzıen az ágazati törvények határoznak meg és igen sokszínőek pl. egészségügyi, szociális, oktatási, kutatási, kulturális, sport. Közszolgáltatás: államháztartáson belüli vagy kívüli szervezet vagy személy által más szerv vagy személy számára végzett, jogszabályban meghatározott, a közfeladat-ellátás körébe tartozó szolgáltatás, amely nem jár közhatalom gyakorlásával. Az alaptevékenység jellemzıi • • •

Non-profit jellegő. Az alaptevékenység folytatásának személyi, tárgyi, pénzügyi, szervezeti feltételeit törvények és törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendeletek, szaktörvények, ágazati miniszteri rendeletek írják elı. Ellátási kötelezettség és a készenléti jelleg. Az alaptevékenységben foglalt feladatokat a költségvetési szervek kötelesek elvégezni. Meghatározott feladatok ellátására akkor is készen kell állni, ha nem jelentkezik rá igény, pl. honvédelem, mentıszolgálat, árvízvédelem, 124

• •

ügyfélszolgálat. Az alaptevékenység közhatalmi, szolgáltatási és vállalkozási bevétellel, támogatásértékő bevétellel, átvett pénzeszközzel, és egyéb bevétellel nem fedezett kiadásait a felügyeleti szerv révén nyújtott támogatás finanszírozza. Az államháztartás alrendszerébıl származó támogatás, támogatásértékő bevétel és visszatartható hatósági bevétel csak alaptevékenységre tervezhetı és használható fel.

Kiegészítı tevékenység A költségvetési szervek kiegészítı tevékenysége szorosan az alaptevékenységhez kapcsolódik. A költségvetési szerv által nyújtott szolgáltatást kiegészítı tevékenységnek kell minısíteni, ha az az alaptevékenységével megegyezı, de más jogi személy vagy természetes személy számára nem kötelezıen és nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység, mely az alaptevékenység ellátására létrehozott kapacitás jobb kihasználását célozza. Fontos különbség azonban az, hogy ezt a feladatot a költségvetési szerv a költségvetésében az alaptevékenységre meghatározott mértéken felül, támogatáson kívüli forrásból köteles fedezni. Kisegítı tevékenység A költségvetési szerv kisegítı tevékenységének kell tekinteni a nem kötelezıen és nem haszonszerzés céljából az államháztartás körébe tartozó szervezet vagy természetes személy számára végzett tevékenységet, ha az az alaptevékenységétıl eltérı, és célja alaptevékenység ellátására létrehozott kapacitás fokozott kihasználása. A kiegészítı, kisegítı tevékenységek közös jellemzıi: • Céljuk a rendelkezésre álló kapacitás fokozott kihasználásával az alaptevékenység pénzügyi forrásainak és a szolgáltatásnak a bıvítése. • Non-profit tevékenység, célja nem a nyereségszerzés. • Elért bevételének fedeznie kell a tevékenység érdekében felmerült közvetlen kiadásokat és lehetıleg a közvetett kiadások arányos részét. • A kiegészítı, kisegítı tevékenység szerzıdéskötésének a rendjét, tervezését, kalkulációját, érdekeltségi, ellenırzési, elszámolási rendszerét, kapcsolatát az alaptevékenységgel külön szabályzatban kell rögzíteni, részben a jogszabályi elıírás, részben a felügyeleti szerv által meghatározott szempontok, részben a költségvetési szerv vezetıjének döntése alapján. • Nem hátráltathatják az alaptevékenység ellátását. Eltérés a kiegészítı és a kisegítı tevékenység között: • A kiegészítı tevékenység azonos az alaptevékenységgel pl. közoktatás, étkeztetés. • A kisegítı tevékenység az alaptevékenységtıl eltérı pl. bérbeadás. • A kisegítı tevékenységet az államháztartás körébe tartozó szervezet vagy természetes személy veszi igénybe. • A kisegítı tevékenység mértékét (a költségvetési szerv kiadásán belüli arányát) az alapító okiratban kell meghatározni. Vállalkozási tevékenység A költségvetési szervek vállalkozási tevékenységet is végezhetnek. A vállalkozási tevékenységet rendszeresen, üzletszerően (piaci alapon) bevételek és nyereség elérése érdekében a kapacitásaik kihasználása, az alaptevékenység feltétel-rendszerének jobbítása, bıvítése érdekében végzik. A gazdálkodásban a tevékenység kapcsán megjelenik a piaci koordinációs mechanizmus. Jelenléte azonban felemás, melynek oka, hogy a költségvetési szervek nem vállalkozási céllal jöttek létre, 125

nem tulajdonosai a vagyonnak. A vállalkozást is állami, önkormányzati, köztestületi tulajdonban lévı vagyon felhasználásával végzik, alacsony személyes kockázattal. Folytatására vonatkozó fıbb elıírások: • Nem mehet az alaptevékenység rovására, nem akadályozhatja az alaptevékenységgel kapcsolatos kötelezettségek teljesítését. • Folyó évi kiadásait a tevékenység bevételének és az elızı év(ek) vállalkozási tartalékának fedeznie kell. • Támogatás és támogatás értékő bevétel, visszatartott hatósági bevétel, valamint költségvetési szerv, fejezeti kezeléső elıirányzat, az államháztartás más alrendszere maradványából átvett pénzeszköz finanszírozásához nem használható fel. • Tervezéskor az elemi költségvetésben elkülönítetten kell szerepeltetni, a tevékenység bevételeinek és kiadásainak a nyereséget megjelenítı tartalékokkal együtt egyensúlyban kell lenniük. • A vállalkozási tevékenység folyó évi bevételébıl (kivéve a tevékenység megkezdésének évét) nem számolható el felhalmozási kiadás pl. beruházás, tárgyi eszköz felújítása. Az államháztartáson kívülrıl átvett pénzeszközbıl finanszírozható felhalmozási kiadás abban az esetben, ha a szerzıdésben finanszírozási célként szerepel. Egyéb esetekben felhalmozási kiadást a vállalkozási tartalékból lehet fizetni.

7.4. A költségvetési szervek csoportosítása A csoportosítás szempontja

Megnevezés

1. Alapító szerint (államháztartási • központi költségvetési szerv, alrendszerhez való tartozás) • társadalombiztosítási költségvetési szerv, • helyi önkormányzati, • települési és területi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, • országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv köztestületi költségvetési szerv 2. Tevékenysége szerint • közhatalmi, • közszolgáltató 3. Elıirányzatai feletti rendelkezési • teljes jogkörrel rendelkezı, jogosultság • részjogkörrel rendelkezı 4. A feladatellátáshoz gyakorolt • önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv, funkciók szerint • önállóan mőködı költségvetési szerv 5. Pénzellátás, pénzgazdálkodás • kincstári körhöz tartozó költségvetési szerv, módja • kincstári körön kívüli költségvetési szerv Az alaptevékenység szerinti besorolás Közhatalmi költségvetési szerv Közhatalmi az a költségvetési szerv, amelyet jogszabály alaptevékenységként közhatalmi jogosítvánnyal ruház fel, vagy annak gyakorlására közjogi kötelezettséget állapít meg, illetve amelynek közhatalom gyakorlásában kell közremőködnie. Kizárólag közhatalmi költségvetési szervként sorolható be az alaptevékenységeként alkotmánybíráskodási, igazságszolgáltatási, ügyészi, védelmi, rendvédelmi, nemzetbiztonsági, jogszabály-elıkészítési, számvevıszéki 126

ellenırzési, kormányzati önkormányzati hivatalok.

szintő

belsı

ellenırzési

tevékenységet

végzı,

valamint

az

Közszolgáltató költségvetési szerv A közszolgáltató szerveknek a költségvetési szervek jogállásáról rendelkezı törvény több típusát különbözteti meg • közintézmény: az alaptevékenysége szerint közoktatási, szakképzési, felnıttképzési, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi, közgyőjteményi, közmővelıdési, vagy a közintézet feladatköréhez nem tartozó szellemi közszolgáltatást, illetve gazdasági, pénzügyi, mőszaki ellátást végzı költségvetési szerv, • közintézet: az alaptevékenysége szerint egészségügyi, felsıoktatási, tudományos kutatási, fejlesztési, mővészeti, környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi, sportcélú vagy informatikai közszolgáltatást végzı költségvetési szerv, illetve a külön törvényben meghatározott közgyőjtemény, • vállalkozó közintézet: azon költségvetési szerv, amely - az alaptevékenységébe tartozó egészségügyi, felsıoktatási, tudományos kutatási, fejlesztési vagy mővészeti közszolgáltatást külön törvényben meghatározott részletes feltételek alapján úgy végzi, hogy − törvényben meghatározottan államháztartásból származó bevételbıl, illetve államháztartáson kívüli eredető közszolgáltatási és vállalkozási bevételbıl gazdálkodik, − az adott közszolgáltatást igénybevevık számára biztosított az ellátók közötti szabad vagy részben korlátozott választás lehetısége, − az adott közszolgáltatás igénybevételének pénzügyi fedezetét - a költségvetési szervet vagy a közszolgáltatás-ellátást finanszírozó más szervet megilletı - díj, hozzájárulás, járulék, vagy egyéb fizetési kötelezettség teljesítése biztosítja, − a fenti bevételeken kívül - pénzben kifejezhetı és mérhetı teljesítmény szerinti költségszintő forrásellátást szolgáló normatív jellegő finanszírozásban részesülhet teljesítményterv szerint, vagy az irányító, illetıleg a közszolgáltatás-ellátást finanszírozó szervvel kötött feladatellátási, illetıleg finanszírozási megállapodás alapján, • közüzem: az alaptevékenysége szerint más költségvetési szerv, illetve lakosság részére fizikai (technikai) jellegő szolgáltatást, településgazdálkodási, -üzemeltetési, mőszaki szolgáltatást, vagy a fogvatartottak foglalkoztatását végzı költségvetési szerv. Törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet közhatalmi költségvetési szervhez közhatalmi tevékenységen túl, kiegészítı jelleggel, közszolgáltatás végzésére is feljogosíthat, illetve központi közszolgáltató költségvetési szervet meghatározott közhatalmi jogokkal is felruházhat, valamint ilyen jogok gyakorlására közjogi kötelezettséget is megállapíthat. Feladatellátási megállapodás Az év közben elvégzendı és a költségvetésében elıre nem tervezett közszolgáltatás ellátására az irányító szervvel, illetve más államháztartáson belüli szervezettel a központi költségvetési szerv köteles feladatellátási megállapodást kötni. A vállalkozó közintézet és a közüzem valamennyi közszolgáltatás ellátására ilyet köt a közszolgáltatás-ellátást finanszírozó szervvel. Amennyiben az irányító szerv nem azonos a közszolgáltatás-ellátást finanszírozó szervvel, a vállalkozó közintézet, a közüzem az utóbbi szervvel feladatellátási (finanszírozási) megállapodást köteles kötni. Ha kizárólag feladatellátási (finanszírozási) megállapodás alapján jut forráshoz a vállalkozó közintézet vagy a közüzem, abban az esetben nem kell teljesítménytervet készíteni. A feladatellátási megállapodás kötelezettségvállalásnak minısül.

127

A feladatellátáshoz gyakorolt funkciók szerinti tagolás Az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv A költségvetési szervet az alapító szervnek kell besorolnia. Az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv saját költségvetéssel rendelkezik, önálló gazdálkodási jogköre és felelıssége van. Alaptevékenységét önállóan látja el azzal, hogy ezen belül kormányrendeletben foglaltak szerint gondoskodik fizikai (technikai) segítı feladatai ellátásáról, illetve rendelkezhet pénzügyi és számviteli szervezeti egységgel. Ha törvény vagy kormányrendelet eltérıen nem rendelkezik, önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv a központi költségvetési szerv irányító szerve, a középirányító szerv, a kormányhivatala központi hivatal, az önkormányzati hivatal, az országos területi hálózattal rendelkezı költségvetési szerv központi szerve, pl. Nemzeti Közlekedési Hatóság a többcélú kistérségi társulás önálló munkaszervezete, és az, amelyet az alapító vagy az irányító (felügyeleti szerv) annak sorol be. A besorolás során az irányító szerv mérlegeli az ellátottak számát, a szolgáltatás iránt megnyilvánuló kereslet nagyságát, a feladatkör, a szakmai tevékenység, a gazdálkodási feladatok összetettségét, terjedelmét, a szervezeti felépítés tagozódását, a foglalkoztatottak számát, a feladatellátás területi illetékességét. Önállóan mőködı költségvetési szerv Az önállóan mőködı költségvetési szerv elsısorban szakmai célú költségvetési keretekkel rendelkezik, amelyek felett kötelezettségvállalási, teljesítésigazolási joggal és felelısséggel bír. A szakmai alapfeladata ellátásához szükséges szakmai szervezeti egységgel (egységekkel) rendelkezik, ezen kívül egyes adminisztratív, szellemi támogató feladatokat is - e célt szolgáló külön szervezeti egység nélkül - elláthat. E funkciók szolgáltatás-vásárlással vagy más költségvetési szerv által hatékonyan, gazdaságosan elláthatók. Az önállóan mőködı költségvetési szerv besorolásával egyidejőleg az irányító (felügyeleti) szerv kijelöli azt az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szervet, amely az önállóan mőködı költségvetési szerv meghatározott szellemi és fizikai (technikai) támogató tevékenységeit, különösen: pénzügyi-gazdasági feladatait ellátja. Az önállóan mőködı és gazdálkodó, és az önállóan mőködı költségvetési szerv írásban köteles megállapodni egymással a munkamegosztás és felelısségvállalás rendjében A megállapodás kiterjed a tervezés, a pénzkezelés, az elıirányzat-felhasználás, a kincstári körön kívüliek esetén a pénzellátás, a kötelezettségvállalás, az utalványozás, az analitikus nyilvántartás, az információáramlás, -szolgáltatás, a FEUVE, (folyamatba épített elızetes, utólagos és vezetıi ellenırzés) rendjére. A megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a mőködtetés, a tárgyi eszköz felújítás, a beruházás, a vagyonkezelés tekintetében melyek azok a feladatok, amelyeket az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv összevontan, illetve melyek azok a feladatok, amelyeket az önállóan mőködı költségvetési szerv elkülönítetten, önállóan lát el. A megállapodást az irányító (felügyeleti) szerv hagyja jóvá. A jogi személyiségő szervezeti egység Az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv szervezeti egysége jól elkülöníthetı feladatellátási, hatásköri önállóságának mérlegelésével jogi személyiséggel felruházható. A gazdasági szervezet jogi személyiséggel nem ruházható fel. A költségvetési szerv létrehozásáról rendelkezı jogszabály (határozat) vagy más jogszabály a jogi személyiségő szervezeti egység képviseletére vonatkozó jogokat korlátozhatja, valamint a képviseleti jogok gyakorlására feltételeket, így különösen a kötelezettségvállalások tekintetében ellenjegyzési jogot írhat elı. Az elıirányzatok feletti rendelkezési jogosultság

128

A költségvetési szervek, azok szervezetei az irányító (felügyeleti) szerv döntése alapján lehetnek teljes jogkörrel, illetve részjogkörrel rendelkezı költségvetési szervek, illetve az önállóan mőködı és gazdálkodó részjogkörő költségvetési egységei. •

•

Teljes jogkörrel rendelkezik: − Az az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv, amely a saját elıirányzatai, valamint a hozzá rendelt, részjogkörrel rendelkezı, önállóan mőködı meghatározott elıirányzatai felett rendelkezni jogosult. Ezeket az elıirányzatokat az irányító jelöli ki. − Az az önállóan mőködı költségvetési szerv, amely valamennyi elıirányzata felett rendelkezési jogosultsággal bír. Részjogkörrel rendelkezik az a költségvetési szerv, amelynek egyes - irányító szerv által megállapított - mőködési kiadásai és bevételei elıirányzatát más önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv költségvetése tartalmazza, vagy azokkal más önállóan gazdálkodó költségvetési szerv rendelkezik. Ez a besorolás a költségvetési szerv jogi személyiségét és szakmai önállóságát nem érinti

Pénzellátás, pénzgazdálkodás módja • Kincstári ügyfél A központi költségvetési szervek tevékenységüket a Magyar Államkincstárnál vezetett elıirányzat-felhasználási kereteik segítségével látják el, melyet rendelkezésük alapján két központi költségvetési szerv között általában átvezetéssel, míg a kincstári körbe nem tartozók felé átutalással teljesítik. A központi költségvetési szervek közül kincstári ügyfél a kincstári költségvetéssel rendelkezı önállóan mőködı és gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkezı, valamint az - irányító szerv döntése szerint – önállóan mőködı teljes vagy részjogkörrel rendelkezı költségvetési szerv. A kincstári költségvetéssel nem rendelkezı teljes vagy részjogkörrel rendelkezı önállóan mőködı költségvetési szerv, valamint a részjogkörő költségvetési egység jogszabály rendelkezése vagy az irányító szerv döntése szerint lehet kincstári ügyfél. • Nem kincstári ügyfél Tevékenységüket hitelintézetnél vezetett számlák segítségével látják el. Az önkormányzati alrendszerbe tartozó költségvetési szervek végzik így feladataikat: önkormányzatok, többcélú kistérségi társaságok, országos kisebbségi önkormányzatok, illetve felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek. A központi alrendszerben nem kincstári ügyfelek a kincstári körbe tartozó, önállóan mőködı költségvetési szerv, illetve a részjogkörő költségvetési egység jogszabály vagy az irányító döntése alapján. Kérdés: Önálló ajánlatkérınek minısülı, önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv beszerzéseit egybe kell-e számítani a felügyeleti szervének beszerzéseivel?37 Az önálló ajánlatkérınek minısülı szervezeteknek – a Kbt. szempontjából – külön kell meghatározniuk, illetıleg az egybeszámítási kötelezettség szempontjából figyelembe venniük a Kbt. tárgyi hatálya alá tartozó beszerzéseiket. Amennyiben tehát az önállóan mőködı költségvetési szerv a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik, az adott szervezet a saját beszerzései vonatkozásában köteles vizsgálni azoknak a Kbt. tárgyi hatálya alá tartozását, illetve a Kbt. 40. §-a szerinti egybeszámítási feltételek fennállását. A beszerzések becsült értékének megállapítását, illetıleg az egybeszámítási szabályok alkalmazását minden esetben az adott ajánlatkérı vonatkozásában, az általa megvalósított beszerzések tekintetében kell megvizsgálni. 37

Forrás: www.kozbeszerzés.hu

129

7.5. A költségvetési szervek gazdálkodása A gazdálkodás magába foglalja a tervezéssel, az elıirányzat-felhasználással, a szerv hatáskörébe tartozó elıirányzat-módosítással, az üzemeltetéssel, fenntartással, mőködtetéssel, beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, a munkaerı-gazdálkodással, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel, a beszámolási kötelezettséggel, az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatokat.

7.5.1. A gazdasági szervezet A költségvetési szervek gazdálkodását a gazdasági szervezet látja el. A gazdasági szervezet: a költségvetési szerv(ek) mőködtetéséért, a vagyon használatával, védelmével összefüggı feladatok teljesítéséért, a pénzügyi, számviteli rend betartásáért, a zavartalan mőködéshez és gazdálkodáshoz szükséges likviditás biztosításáért felelıs, a gazdasági vezetı közvetlen vezetése alá tartozó szervezeti egység. Jogi személyiséggel nem ruházható fel. Ellátja a költségvetési szervhez rendelt más költségvetési szerv meghatározott feladatait is. A gazdasági szervezet felépítését, az általa, illetve a más, külsı szervezet által végzendı részletes feladatokat a költségvetési szerv szervezeti és mőködési szabályzatában kell rögzíteni. Ügyrendet is kell készíteni, amely részletesen tartalmazza a gazdasági szervezet által ellátandó feladatokat, a vezetık és a szerv pénzügyi-gazdasági feladatainak ellátásáért felelıs alkalmazottak feladat- és hatáskörét, felelısségi körét, a helyettesítés rendjét, a belsı (szerven belüli) és külsı kapcsolattartás módját. A gazdasági vezetı: a költségvetési szerv pénzügyi-gazdasági, ezen belül különösen tervezési, végrehajtási, beszámolási, könyvvezetési és meghatározott ellenırzési feladatainak ellátásáért felelıs személy. A gazdasági vezetınek jogszabályban meghatározott kivétellel, pénzügyi, gazdasági szakirányú felsıfokú iskolai végzettséggel, vagy felsıfokú iskolai végzettséggel és emellett legalább államháztartási (költségvetési) mérlegképes könyvelıi képesítéssel kell rendelkeznie. A gazdasági vezetınek szerepelnie kell a számvitelrıl szóló 2000. évi C. törvény 151. § (3)-(5) bekezdése szerinti nyilvántartás valamelyikében (regisztrált mérlegképes könyvelı, okleveles könyvvizsgáló) továbbá rendelkeznie kell a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel (igazolvánnyal). A gazdasági vezetı évente köteles a belsı kontroll rendszerek témakörben a pénzügyminiszter által meghatározott továbbképzésen részt venni, és a részvételt igazolni. A gazdasági szervezet az üzemeltetéssel, fenntartással, mőködtetéssel, beruházással, a vagyon hasznosításával kapcsolatos feladatokat elláthatja • szolgáltatás megrendelésével az irányító szerv által szabályozott vagy engedélyezett módon és a felelısség átruházása nélkül, • jogszabály vagy az irányító szerv döntése alapján más költségvetési szerv által.

7.5.2. A gazdálkodás gazdaságossági, hatékonysági és eredményességi követelménye A költségvetési szervnek gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen kell mőködnie, pénzért értéket kell adnia. A gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség meghatározásánál tekintettel kell lenni a közszféra sajátosságaira, ennek megfelelıen a költségvetési szervek jogállásáról szóló törvény megadja ezen kategóriák értelmezését. 130

Gazdaságosság követelménye Az erıforrások felhasználásához kapcsolódó kiadás (vagy ráfordítás) az adott piaci és jogszabályi körülmények között elérhetı legkisebb legyen, a jogszabályban meghatározott, illetve általánosan elvárható minıség mellett. Hatékonyság követelménye A nyújtott szolgáltatások és elıállított termékek, valamint az ellátott feladat más eredménye értékének (vagy az azokból származó bevételnek) és a felhasznált erıforrásokhoz kapcsolódó kiadásnak (vagy ráfordításnak) a különbsége az adott piaci és jogszabályi körülmények között elérhetı legnagyobb legyen. Eredményesség követelménye A kitőzött célok - az elfogadott módosításokat, változó körülményeket figyelembe véve megvalósuljanak, a tevékenység tervezett és tényleges hatása közötti különbség a lehetı legkisebb mértékő legyen vagy a tényleges hatás legyen kedvezıbb a tervezettnél. A felsorolt követelményeknek megfelelést segíti az értékelemzése módszere, amellyel pl. pontosan meghatározható a funkció, ami megkönnyíti a szükséges és elégséges költségek meghatározását, a felesleges funkciók és költségek elkerülését.

4. Esettanulmány

Értékelemzés alkalmazása idısek otthona – beruházási objektum megvalósításához38 Funkciócsaládfa F= funkció F1. Gondozott fogadást lehetıvé tesz F1.1. Mentı- (és tőzoltó) autó fogadást lehetıvé tesz F1.2. Gépkocsival megközelítést, közlekedést lehetıvé tesz F1.3. Parkolóhelyeket biztosít F1.4. Kerékpártárolást lehetıvé tesz F1.5. Váróteret biztosít F2. Gondozottak életfeltételeit biztosítja F2.1. Életteret (szoba) biztosít F2.1.1. Intimitást lehetıvé tesz F2.1.1.1. Egyedüllétet lehetıvé tesz F2.1.1.2. Házastársi környezetet biztosít F2.1.1.3. Tartalék életteret biztosít F2.1.2. Fekvıteret biztosít F2.1.3. Társalgási, pihenési (ülı) teret biztosít F2.1.4. Tárolóteret biztosít F2.1.5. Tisztálkodást és WC használatot lehetıvé tesz F2.1.5.1. Hideg- és melegvíz használatot biztosít (lakószobánként) F2.1.5.2. Kézmosást, tusolást lehetıvé tesz (lakószobánként) F2.1.5.3. Fekvıbetegek részére fürdést lehetıvé tesz (gondozási egységenként) F2.2. Étkezést lehetıvé tesz (szobánként, gondozási egységenként) F2.2.1. Élelmiszert hőt, tárol (elektromos hálózatot biztosít) F2.2.2. Étel-melegítést lehetıvé tesz (elektromos hálózat) (teakonyha) F2.2.3. Étkezési teret biztosít 38

Forrás: Fodor Árpád Értékelemzési Konferencia 2003.

131

F2.2.4. Használatos eszközök mosogatását, tárolását lehetıvé teszi (teakonyha) F2.3. Étkeztetést lehetıvé tesz (fıétkezések) F2.3.1. Büfé teret biztosít F2.3.2. Lakók és személyzet étkeztetését lehetıvé tesz F2.3.2.1. Étkezési eszközeit tárolja F2.3.2.2. Ételszállítást lehetıvé tesz F2.3.2.2.1. Épületen belüli szállítást lehetıvé tesz F2.3.2.2.1.1. Horizontális szállítást lehetıvé tesz F2.3.2.2.1.2. Vertikális szállítást lehetıvé tesz F2.3.2.2.2. Épületen kívüli szállítást lehetıvé tesz F2.3.2.2.2.1. Kisadag szállítását lehetıvé teszi F2.3.2.2.2.2. Nagy adag szállítását lehetıvé teszi F2.3.2.2.3. Kiszállítási környezetet biztosít F2.3.2.3. Tálalási helyet biztosít F2.3.2.4. Étkezési teret biztosít F2.3.2.5. Tárolási, mosogatási, öblögetési feltételeket biztosít F2.3.3. Konyha-üzemelést biztosít F2.3.3.1. Élelmiszer átvétel feltételeit lehetıvé teszi F2.3.3.1.1. Átvételhez teret biztosít F2.3.3.1.2. Tömegméréshez helyet biztosít F2.3.3.2. Élelmiszer-tárolást, -hőtést lehetıvé tesz F2.3.3.3. Konyhai eszközök tárolását lehetıvé teszi F2.3.3.4. Élelmiszer elıkészítést lehetıvé tesz F2.3.3.4.1. Hús elıkészítést lehetıvé tesz F2.3.3.4.2. Zöldség elıkészítést lehetıvé tesz F2.3.3.5. Konyha (fızési) teret biztosít F2.3.3.6. Tárolási, mosogatási, öblögetési feltételeket biztosít F2.3.3.7. Mosléktároláshoz teret biztosít F2.4. Szabadlevegıs felüdülést lehetıvé tesz F2.4.1. Sétafelületet biztosít F2.4.2. Leülést lehetıvé tesz F2.4.3. Aktív pihenést lehetıvé tesz F2.4.4. Szabadidıs programokhoz teret biztosít F2.5. Szórakozási lehetıséget biztosít (épületen belül) F2.5.1. Közösségi tartózkodó teret biztosít F2.5.2. Könyvtári helyiséget biztosít F2.5.3. Rendezvények megtartásához feltételeket biztosít F2.5.3.1. Rendezvényteret biztosít F2.5.3.2. Eszközök tárolását lehetıvé teszi F2.5.3.3. Tisztálkodást és WC használatot lehetıvé tesz (vendégszobában, vendégváróban) F2.6. Látogatók fogadásához feltételeket biztosít F2.6.1. Látogatót, beteget tájékoztat, elirányít F2.6.2. Látogatók fogadásához teret biztosít (intimitás) F2.6.3. Kézmosást és WC használatot lehetıvé tesz F2.6.4. Vendégek elszállásolásához teret biztosít F2.7. Fodrászathoz, pedikőrhöz helyiséget és berendezést biztosít F2.8. Vásárlást lehetıvé tesz F2.9. Gondozási egységeket, csoportokat képez F2.10. Orvosi ellátást lehetıvé tesz F2.10.1. Váró-feltételeket biztosít F2.10.1.1. Elkülönítést lehetıvé tesz 132

F2.10.2. Rendelıi-kezelıi helyiséget biztosít F2.10.3. Orvos-technológiai eszközöknek, berendezéseknek helyet biztosít F2.10.4. Dokumentáció-tárolást lehetıvé tesz F2.10.5. Higiéniai feltételeket biztosít F2.10.5.1. Tisztálkodási lehetıséget biztosít F2.10.5.2. WC használatot biztosít F2.11. Fizikoterápiás kezelést lehetıvé tesz F2.11.1. Helyiséget biztosít F2.11.2. Eszközhasználat mőködési lehetıségeit biztosítja F2.11.2.1. WC használatot biztosít F2.12. Mentálhigiénés gondozást lehetıvé tesz F2.12.1. Mentálhigiénés munkateret biztosít F2.12.2. Helyiséget biztosít (intimitás) F2.12.3. Dokumentáció tárolását lehetıvé teszi F2.12.4. Eszköztárolást lehetıvé tesz F2.12.5. WC használatot biztosít F2.13. Dietetikus számára munkahelyet biztosít F2.14. Gyógytornát lehetıvé tesz F2.14.1. Csoportos foglalkozáshoz helyiséget biztosít F2.14.2. Eszközök tárolását lehetıvé teszi F2.14.3. WC használatot biztosít

7.5.3. A gazdálkodás tervszerősége A költségvetési szervek gazdálkodásukat éves költségvetés alapján végzik, oly módon, hogy rögzítettek (központi költségvetési körben), meghatározottak további két évre is a gazdálkodás keretei, jórészt a feladatok ellátásának alapvetı feltételei is. Minden pénzmozgásról el kell számolni, minden költségvetési bevétel és kiadás része a költségvetésnek. A kivételeket törvény határozza meg pl. letéti pénzkezelés. A költségvetés naptári évre szóló pénzügyi terv, amely tartalmazza a jóváhagyott költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat. A kiadási elıirányzatra felhasználási jogosultsággal rendelkeznek, az elıirányzott összeg nem jár felhasználási kötelezettséggel. A kiadások csak a jóváhagyott, illetve jogszabály alapján többletforrásból módosítható elıirányzat mértékéig teljesíthetık, vállalhatók terhére kötelezettségek. A bevételi elıirányzat nem teljesítése nem von maga után jogi szankciókat, de a nem teljesítéssel kisebb kiadási elıirányzat használható fel. A szabálytalanul, nem a céljának, rendeltetésének megfelelı felhasználás, kiadás teljesítése jogi, pénzügyi következményeket von maga után.

A költségvetési szervek kincstári költségvetése A kincstári költségvetés a kincstári körbe tartozó kincstári ügyfélnek az elıirányzat-gazdálkodás szempontjából a Kincstár által nyilvántartott, kiemelt (összevont) elıirányzatokat (pl. személyi juttatások, munkaadókat terhelı járulékok) tartalmazó költségvetése. A kincstári költségvetést a költségvetési szerv (alap elıirányzat) részére a fejezetet irányító szerv állapítja meg és megfelelı tartalmi és számszaki ellenırzést követıen a kincstár dolgozza fel és tartja nyilván az adatokat. Az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv kincstári költségvetése magában foglalja • a saját költségvetését, beleértve részjogkörő költségvetési egysége elıirányzatait is, • a hozzá tartozó részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv azon elıirányzatait, amelyre külön kincstári költségvetés nem készül. 133

A decemberben elkészített elızetes kincstári költségvetést legkésıbb a költségvetési év január 15éig kell véglegezni.

A költségvetési szervek éves költségvetése (2010. január 1-jétıl) Az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv éves költségvetése tartalmazza: • a pénzügyi-költségvetési feltételeket; a feladatellátáshoz szükséges valamennyi - szakmai, fenntartási, felhalmozási célú - jogcímen a kiemelt elıirányzatokat, • a személyi és tárgyi feltételek meghatározását, • az ellátandó tevékenységek szakmai, minıségi és mennyiségi jellemzıit, • a megvalósítási tervet, illetve a teljesítménytervet, • az irányító szerv által hozzá sorolt önállóan mőködı költségvetési szerv költségvetési keretét.

Az önállóan mőködı költségvetési szerv éves költségvetési kerete tartalmazza: •

• • •

a szakmai feladatellátással kapcsolatos pénzügyi-költségvetési feltételeket elıirányzatonként csoportosított jogcímek szerint, a személyi és tárgyi feltételek meghatározását, az ellátandó tevékenységek szakmai, minıségi és mennyiségi jellemzıit, a megvalósítási tervet, illetve a teljesítménytervet.

kiemelt

A megvalósítási terv a költségvetési szerv közfeladat-ellátása elıfeltételeinek, valamint a szakmai megvalósítás folyamatának a leírását tartalmazza. Elıfeltételnek tekintendık különösen: a szakmai, a bérpolitikai, a költségvetési, valamint a finanszírozási jogszabályok, elıírások, normák. A teljesítménytervet az irányító szerv döntése vagy törvény rendelkezései alapján kell készíteni. Tartalmazza a költségvetési szerv számára meghatározott mérhetı és számszerősített éves követelményeket, illetve közfeladat-ellátási teljesítményt (eredményt) tartalmazó tervet. A teljesítménytervnek a szerv tevékenységeire vonatkozóan - az irányító szerv döntése szerint - az alkalmazott finanszírozási módon, önköltségszámításon, illetve a legjobb gyakorlaton alapuló értékelésen kell alapulnia.

A költségvetési szervek elemi költségvetése Elemi költségvetést készítenek az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek, a központi költségvetési szervek részben önállóan gazdálkodó szervei, a központi költségvetési szervek részjogkörő költségvetési egységei. A felsorolásból vegyük észre, hogy a központi költségvetési szervek esetében a hozzájuk tartozó részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek, illetve a részjogkörő egységek is saját elemi költségvetést is kötelesek készíteni. Önkormányzati önállóan gazdálkodó költségvetési szervek részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervei, illetve részjogkörő költségvetési egységei részére törvény, illetve kormányrendelet nem ír elı elemi költségvetési készítési kötelezettséget. Ezen szervezetek költségvetési bevételeit és kiadásait, feladatait az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv elemi költségvetése tartalmazza. Természetesen a jogszabályi elıírásoktól függetlenül a képviselı-testület dönthet úgy, hogy részükre is elemi költségvetés-készítési kötelezettséget ír elı. A költségvetési szervek elemi költségvetése tartalmazza: • költségvetési bevételeket részletes jogcímenként és tevékenységenként, • a kiadások és bevételek részletezését szakfeladatrend szerinti tevékenységenként, 134

• • •

a teljes és részmunkaidıben foglalkoztatottak létszámát, összetételét és keresetbe tartozó juttatásait, költségvetési feladatmutatók, teljesítménymutatók állományát, mérhetı szakfeladatok esetén, mindazon számításokat és adatokat, amelyek a tervezett bevételeket és kiadásokat, létszámot, feladatmutatót, kapacitást megalapozzák.

Az elemi költségvetésben - ha jogszabály másként nem rendelkezik - nem lehet eredeti elıirányzatként megtervezni az irányító szervnél, más fejezetnél jóváhagyott fejezeti kezeléső elıirányzatok felhasználását, még akkor sem, ha arról a kedvezményezettnek tudomása van pl. központi beruházás, felújítás. Az elemi költségvetésben mind az alap-, mind a kiegészítı, kisegítı és a vállalkozási tevékenység tekintetében a bevételi és a kiadási elıirányzatok fı összegének külön-külön meg kell egyeznie. Az elemi költségvetés bevételei: • a támogatás, amely a központi költségvetésbıl; a társadalombiztosítási igazgatási szervek esetében a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból; a helyi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, a települési, illetve területi kisebbségi, az országos kisebbségi önkormányzat - mint irányító szerv - költségvetésébıl, • a támogatásértékő bevétel, amely nem irányító szervtıl, de államháztartás más szervezetétıl származik, • a mőködési és felhalmozási bevétel, amely: − hatósági jogkörhöz köthetı - a költségvetési szervet a külön jogszabályban meghatározott mértékben megilletı - bevételekbıl (igazgatási szolgáltatási díj, felügyeleti díj, bírság), − közszolgáltatási és vállalkozási bevételként a költségvetési szerv tevékenysége során keletkezı mőködési és felhalmozási célú bevételbıl tevıdik össze, • az átvett pénzeszköz - ideértve az adományokat, segélyeket is -, amely az e bekezdésben megjelölt bevételek körébe nem tartozó forrásból államháztartáson kívülrıl, valamint • pénzügyi mőveletekbıl, • központi költségvetési szerv, fejezeti kezeléső elıirányzat, az államháztartás más alrendszere maradványából átvett pénzeszközbıl származik, • pénzforgalom nélküli bevétel (pénzmaradvány, az elıirányzat-maradvány, a vállalkozási tevékenység tartaléka, eredménye). Az elemi költségvetés kiadásai A költségvetési kiadásokat a bevételeknél taglalt szempontok szerint csoportosíthatjuk. A feladatellátás feltétele (közgazdasági) szempontjából a költségvetési kiadások lehetnek: • mőködési kiadások, • felhalmozási kiadások, • kölcsönök. Mőködési kiadások tervezése A mőködési kiadás-csoporthoz tartoznak a személyi juttatások, a munkaadókat terhelı járulékok, a dologi kiadások, egyéb folyó kiadások, pénzeszköz átadások, az ellátottak pénzbeli juttatásai, kamatkiadások. A személyi juttatások és közterheinek kiadásai magukban foglalják teljes és a részmunkaidıben foglalkoztatottak, valamint a külsık (nem számlaadók) részére tervezett • a rendszeres személyi juttatásokat, • a nem rendszeres személyi juttatásokat, • a külsı személyi juttatásokat és ezek további részletes elıirányzatait. Dologi kiadások 135

A dologi kiadások tervezésénél a kiadásokat a következı csoportosításban kötelesek megtervezni a költségvetési szervek. Ide tartoznak a készletbeszerzések (élelmiszer, gyógyszer, vegyszer, irodaszer, nyomtatvány, könyv, folyóirat, egyéb információhordozó, tüzelıanyag, hajtó- és kenıanyag, szakmai anyagok, kis értékő tárgyi eszközök, szellemi termékek, munkaruha, védıruha és egyéb anyagbeszerzés), illetve a szolgáltatási kiadások [kommunikációs, vásárolt élelmezés, bérleti és lízing díjak, (ebbıl PPP konstrukcióhoz kapcsolódó szolgáltatási díj fizetése)] szállítási szolgáltatás, gázenergia, villamos energia, távhı és melegvíz szolgáltatás díja, víz- és csatornadíjak, karbantartási, kisjavítási szolgáltatások díjai, egyéb üzemeltetési, fenntartási szolgáltatási kiadások, továbbszámlázott szolgáltatások államháztartáson belülre és kívülre vásárolt közszolgáltatások, az általános forgalmi adó. Egyéb folyó kiadások pl. különféle költségvetési befizetések, pl. elızı évi maradvány visszafizetése, adók, díjak, befizetések, pl. nemzetközi tagsági díj; Kamatkiadások, Ellátottak pénzbeli juttatásainak elıirányzata, pl. ösztöndíj. Felhalmozási kiadások tervezése A felhalmozási kiadások között részletesen meg kell tervezni a tárgyi eszközök, pl. ingatlanok, gépek, berendezések, felszerelések, jármővek, beruházás, felújítás elıirányzatait és a pénzügyi befektetések elıirányzatait.

13. Példa Elemi költségvetés adatai alapján megállapítható a közbeszerzéssel érintett dologi kiadások (46%) intézményi beruházások és felújítás (1,8%) aránya az összes kiadáson belül Kiemelt elıirányzat megnevezése

2006. év

2007. év

Személyi juttatások Munkaadókat terhelı járulékok Dologi kiadások Egyéb mőködési célú támogatások, kiadások Mőködési költségvetés Intézményi beruházási kiadások Felújítás Felhalmozási költségvetés Összesen

609 800 700 700 201 500 228 300 314 300 259 600 400 0 1 126 000 1 188 600 22 500 21 100 8 400 8 400 30 900 29 500 1 156 900 1 218 100

2008. év

2009. év

918 300 298 600 939 800 0 2 156 700 29 700 8 400 38 100 2 194 800

1 061 600 344 000 1 230 500 0 2 636 100 42 100 8 400 50 500 2 686 600

Egyéb tervezési feladatok Az elemi költségvetés elkészítésén kívül további kötelezı tervezési feladata a központi költségvetési szerveknek a vagyongazdálkodási terv és a készletgazdálkodási terv, a felújítási elıirányzat-képzési jogkörrel rendelkezıknek a felújítási terv elkészítése is kötelezı. Az önkormányzati költségvetési szervek tervkészítési kötelezettségeit a képviselı-testület állapítja meg, összhangban a központi költségvetési tervezési elıírásokkal. A költségvetési szervek beszerzéseikre kötelesek a közbeszerzési törvény, a Kormány irányításához tartozó költségvetési fejezetek a központosított közbeszerzés, illetve a helyi önkormányzatok költségvetési szervei a helyben központosított közbeszerzés elıírásait alkalmazni. A tervszerőség biztosítása érdekében a szervek közbeszerzési szabályzatot és közbeszerzési tervet készítenek. A gazdálkodás likviditását, a kötelezettségvállalást az elıirányzat-felhasználási (likviditási) terv alapozza meg. A tervek között biztosítani kell a megfelelı összhangot. A tervekben szereplı eredeti elıirányzatok meghatározott jogszabályi elıírások és azokon alapuló belsı szabályzás szerint módosíthatók az Országgyőlés, a Kormány, a pénzügyminiszter, a felügyeleti szerv és az intézmény saját hatáskörében. 136

Készletgazdálkodási intézkedési terv A központi költségvetési szervek készletgazdálkodási intézkedési tervet kötelesek készíteni (célszerő valamennyi költségvetési szervnek elkészíteni), amely tartalmazza: • a tervezett készletbeszerzéseket, • a készletek hasznosítását és selejtezését, valamint • a szükséges bevételeket és a kiadásokat. Vagyongazdálkodási terv A központi költségvetési szervnek éves vagyongazdálkodási tervet kell készítenie, melyben köteles - költségvetésével összhangban - megtervezni: • az adott költségvetési évben ellátandó feladataihoz szükséges tárgyi eszközökkel kapcsolatos karbantartási, felújítási, tőz- és biztonságvédelmi tennivalókat, valamint azok várható kiadását, • az adott idıszakban várhatóan nélkülözhetı vagyontárgyak szerzıdéses formában történı átadását, kezelésre (kivéve vagyonkezelés), üzemeltetésre, egyéb hasznosításra, illetıleg koncesszióba adását - meghatározva a várt ellenértéket, illetve a költségvetési szerv által vagyonkezelt vagyonelem hasznosításra, értékesítésre történı átadását az MNV Zrt. részére, • az elızı évben szerzıdés alapján átadott, befektetett kincstári vagyon hasznosításának értékelés alapján történı - fenntartását, meghosszabbítását, szükség esetén módosítását, • az év során értékesítésre szánt vagyontárgyak meghatározását, engedélyeztetésének elıkészítését és az értékesítés alapján várható bevételek meghatározását, • beruházási teendıit, ütemezését, a beruházások várható kiadásait, az ehhez igénybe vehetı forrásait, • a vagyon használatának ellenértékeként az MNV Zrt.-vel kötött visszterhes szerzıdésben foglaltak szerint fizetendı pénzösszeget, vagy pénzben kifejezett értékő tevékenységet, vagy más formában nyújtott ellenszolgáltatást. A központi költségvetési szerv által készített vagyongazdálkodási tervet az MNV Zrt. részére minden évben május 31-éig meg kell küldeni. Az éves beszámolóhoz kapcsolódóan írásban értékelni kell az éves vagyongazdálkodási terv szakmai, tárgyi és számszaki végrehajtását, amelyet április 30-áig meg kell küldeni az MNV Zrt.-nek. Közbeszerzési terv A közbeszerzési terv tartalmazza az adott évre tervezett valamennyi közbeszerzést. A közbeszerzési tervnek összhangban kell lenni a költségvetési szerv elemi költségvetésével és vagyongazdálkodási, felújítási, készletgazdálkodási tervével. A tervet április 15-éig kell elkészíteni, amely év közben módosítható, megadva a módosítás indokát is. A tervben nem szereplı közbeszerzésekre is lefolytatható eljárás. Az ajánlatkérı nem köteles lefolytatni a közbeszerzési tervben szereplı eljárásokat, azoktól eltekinthet, de ebben az esetben is módosítani kell a tervet. A terv módosításának esetei példálozó jelleggel: − elıre nem látható igény keletkezik, − igényben változás merül fel, − a tervezett finanszírozási források változnak. Közbeszerzési terv készítéséhez minta elérhetı a Közbeszerzések Tanácsa honlapján. Központosított közbeszerzési terv készítése Az intézmények kötelesek az éves központosított közbeszerzésekrıl éves közbeszerzési tervet készíteni a Központi Szolgáltatási Fıigazgatóság (KSZF) által közzétett formában és május 15-éig a központosított közbeszerzési portálon rögzíteni azt. A tervben végrehajtott módosítást öt napon belül közzé kell tenni. A központosított közbeszerzéshez tartozó költségvetési szervek kötelesek a KSZF-et a portálon keresztül a megrendelések (a terv) teljesítésérıl azok pontos adataival tájékoztatni. 137

14. Példa Egy központi költségvetési szerv éves összesített közbeszerzési terve (részlet) 2008 Az eljárást kezdeményezı szerv megnevezése Központi Hivatal

Központi Hivatal

1. regionális szervezet

2. regionális szervezet 3. regionális szervezet

Beszerzés tárgya és mennyisége

Épület karbantartása, üzemeltetése Keretszerzıdés hirdetések megjelentetésére Irodabérlet

Becsült nettó érték (e Ft) 11 500

A szerzıdés tervezett idıtartama 2009. 12. 31-ig

A beszerzés tervezett idıpontja I. név

Javasolt eljárás típusa

12 400

2009. 12. 31-ig

I. név

Egyszerő eljárás

50 960

Határozatlan idejő szerzıdés

I. név

Adatrögzítés

1 900

1 év

I. név

Adatrögzítés

24 000

Határozatlan idejő szerzıdés

I. név

Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás Egyszerő eljárás Nyílt eljárás

Egyszerő eljárás

7.6. A központi és az önkormányzati költségvetési szervek gazdálkodásának eltérései Tervezéshez kapcsolódó különbségek • Az önkormányzati intézményi költségvetésnek része a kormányzati költségvetési kapcsolatok pénzforgalmának elszámolása, pl. az önkormányzati fenntartású kórházak egészségbiztosítási alapból az egészségügyi feladatokat finanszírozó támogatás értékő bevételei. • A központi költségvetési szervek bevételeik között nem tervezhetik meg az elıirányzatmaradvány, költségvetési tartalék, eredménytartalék felhasználást. Év közben azonban felhasználhatják a jogszabályban meghatározott feltételekkel. A felhasználás elıirányzat módosítással történhet. Az önkormányzati költségvetési szervek elemi költségvetésükben megtervezhetik mind a bevételi, mind a kiadási oldalon a maradvány, a tartalék felhasználását, mőködési és felhalmozási célra. • A központi költségvetési szerveknek február 28-áig kell elkészíteniük az elemi költségvetést. A beküldött elemi költségvetését a felügyeleti szerv hagyja jóvá március 31-éig. Az önkormányzati költségvetési szervek esetében a képviselı-testület határozza meg a határnapot. Úgy kell azt meghatároznia, hogy a Kormány számára a rendelettervezet benyújtásától számított elıírt határidıre a terv-információt szolgáltatni tudja. Gazdálkodási eltérések • A központi költségvetési szervek gazdálkodását a Kincstárnál vezetett elıirányzatfelhasználási-keretszámlán keresztül köteles lebonyolítani, hitelintézetnél legfeljebb devizaszámlát vezethet, melynek forgalmáról is köteles a Kincstárt tájékoztatni. Az 138

•

•

•

önkormányzati költségvetési szerv gazdálkodása az önkormányzat által választott hitelintézeten keresztül bonyolódik. A központi költségvetési szervek nem jogosultak bankhitel felvételére, értékpapír vásárlásra (kivéve felsıoktatási intézményeket), kötvény kibocsátásra, váltó mőveletek végzésére, pénzügyi lízing és faktoring szerzıdések kötésére. A helyi önkormányzati intézmények számára a képviselı-testület határozza meg ezeket a jogosultságokat (engedélyezi vagy megtiltja). A képviselı-testület döntése alapján általában ezen mőveletek végrehajtására az önkormányzati hivatal jogosult. Az önkormányzati intézmények létrehozhatnak (képviselı-testület döntése alapján) és támogathatnak alapítványokat, költségvetésükben megjelenik a pénzügyi kapcsolat. A központi költségvetési szervek alapítványt nem hozhatnak létre, nem támogathatnak. Legfeljebb 5 millió Ft összegig alapítványi célú kifizetést vállalhatnak. Önkormányzati intézmények nem kötelesek vagyongazdálkodási és készletgazdálkodási tervet készíteni, csak ha a képviselı-testület elıírja.

7.7. A költségvetési gazdálkodás vertikális és horizontális folyamatai A költségvetési szervek meghatározó gazdálkodási követelménye a likviditás biztosítása. A költségvetési szervek likviditási kockázatának elkerülését, mérséklését elsıdlegesen a tervezési és az elıirányzat-módosítás szabályrendszerükön keresztül valósul meg. Ennek egyik eszköze a vertikális folyamatok törvényi (Áht.) és kormányrendelet szintő (Ámr.),valamint ezek alapján elkészített belsı szabályozás.

7.7.1. A gazdálkodás vertikális folyamata A vertikális folyamatok célja a költségvetési bevételek beszedése és a költségvetési kiadások teljesítése, a likviditás követelményének szem elıtt tartásával. A vertikális folyamatot idıben egymást követı szakaszokra oszthatjuk. Ezek: a kötelezettségvállalás, a kötelezettségvállalás ellenjegyzése, a szakmai igazolás, az érvényesítés, az utalványozás és az utalványozás ellenjegyzése, kifizetés.

A kötelezettségvállalás A kötelezettségvállalás a kiadási elıirányzatok felhasználására irányul. Kötelezettségvállalásra jogosult lehet az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv vezetıje vagy az általa, illetve a költségvetési szerv vezetı testülete által írásban megbízott személy. Az önállóan mőködı költségvetési szerv pénzügyi-gazdasági feladatait az irányító szerv által kijelölt költségvetési szerv látja el úgy, hogy az önállóan mőködı költségvetési szerv költségvetési keretei terhére kötelezettséget vállalhat és igazolja annak szakmai teljesítését. Nem szükséges írásbeli kötelezettségvállalás a gazdasági eseményenként 50 000 forintot el nem érı kifizetések, valamint a csıd-, felszámolási és végelszámolási eljáráshoz kapcsolódó bírósági regisztrációs díjak kifizetése esetében. A kötelezettségvállalás rendjét, a jogosultak körét és a nyilvántartás formáját, tartalmát belsı szabályzatban kell rögzíteni. A kötelezettségvállalás szabályai Központi költségvetési szerv: • A tárgyévi elıirányzat terhére akkor vállalhat kötelezettséget, ha a pénzügyi teljesítés a 139

•

• •

tárgyévet követı év június 30-áig megtörténik. A következı év(ek) elıirányzata terhére az Áht. 12/A-12/B. §-ának elıírásai szerint vállalhat kötelezettséget, mely rögzíti, hogy a tárgyévben több évre áthúzódóan a következı év, évek költségvetésének terhére többéves fizetési kötelezettség jogszabályban elıírt céllal, értékhatártól függıen, meghatározott eljárási rend, jóváhagyási procedúra keretében vállalható. A kötelezettségvállalás elıkészítésekor szabályszerőségi, célszerőségi, hatékonysági és finanszírozhatósági szempontok alapján kell mérlegelni. Kötelezettségvállalással terhelt elıirányzat-maradványa terhére - ha a kötelezettségvállalás meghiúsul, vagy a felhasználás összege kisebb az elıirányzatnál - újabb kötelezettség csak a pénzügyminiszter engedélyével vállalható.

A kötelezettségvállalásnak elıirányzat-felhasználási terven kell alapulnia. Az elıirányzatfelhasználási tervet a költségvetési szerv vezetıje írja alá. Az elıirányzat-felhasználási terv funkciója, hogy megbízható alapot képezzen a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlásához, szolgálja a likviditást és szabályozottan, tervszerően biztosítsa a fedezetet a rendszeres kiadásokhoz, a folyamatos mőködéshez. A központi költségvetési szerv köteles a 10 millió forintot elérı szerzıdés szerinti kötelezettségvállalását számlavezetıjének, a Magyar Államkincstárnak bejelenteni. Ennek hiányában a Kincstár a költségvetési szerv elıirányzat-felhasználásra vonatkozó (átutalási) megbízását nem teljesíti. A kötelezettségvállalás legfıbb dokumentumai: • a kinevezési okirat, • a szerzıdés, megállapodás, • a visszaigazolt megrendelés, • a jóváhagyott feladat megvalósítása érdekében kötött, szerzıdéssel alátámasztott és a Kincstárnak adott év december 20-áig bejelentett Engedélyokirat, illetve Alapokmány, • a pályázati úton odaítélt támogatásról szóló döntés aláírt dokumentuma, • a kormányhatározat alapján átcsoportosított elıirányzat felhasználására tett és a határozat megjelenésétıl számított 60 napon belüli intézkedés dokumentuma. A közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódóan fontos elıírás, hogy elızetes kötelezettségvállalásnak minısül • a közbeszerzési eljárást megindító feladott hirdetmény, • a megküldött ajánlati, ajánlattételi felhívás, • a meghirdetett támogatási konstrukció (pályázati felhívások, kiírások, támogatási programok, egyedi támogatások), amennyiben nem kerülnek visszavonásra. A kötelezettségvállalás nyilvántartása A kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódóan analitikus és fıkönyvi nyilvántartást kell vezetni, ami kiterjed a mőködési és felhalmozási kiadásokra, valamint a pénzeszköz átadásokra. Tartalmazza a kötelezettségvállalás tárgyát, összegét, idıpontját, a kötelezettségvállaló nevét. A nyilvántartásból megállapítható az éves kötelezettségvállalások összege, abból a pénzügyileg is rendezett összeg, az elıirányzat és a kötelezettségvállalás közötti különbözet, a még rendelkezésre álló szabad keret. A nyilvántartás megalapozza a további kötelezettségvállalásokat és hozzájárul a likviditás megırzéséhez. A nyilvántartást úgy kell kialakítani, hogy a költségvetési szerv eleget tudjon tenni bejelentési kötelezettségének.

A kötelezettségvállalás ellenjegyzése 140

A kötelezettségvállalás ellenjegyzésére jogosultnak az ellenjegyzés elıtt meg kell gyızıdnie a következıkrıl: • az elıirányzat-fedezet biztosított-e (fedezetellenırzés), • a befolyt, vagy várhatóan befolyó bevétel biztosítja-e a fedezetet (likviditás ellenırzés), • az elıirányzat-felhasználási terv szerint a kifizetés idıpontjában a fedezet (pénz) rendelkezésre áll-e (likviditás ellenırzés), • a kötelezettségvállalás nem sérti-e meg a gazdálkodásra vonatkozó elıírásokat (szabályok betartásának ellenırzése). Az ellenjegyzı ezen feladatok elvégzéséhez, szükség szerint szakértıt is igénybe vehet. Ha a kötelezettségvállalás nem felel meg a jogszabályi elıírásoknak, akkor az ellenjegyzı errıl a tényrıl köteles írásban tájékoztatni a kötelezettségvállalót, illetve a költségvetési szerv vezetıjét. A vezetınek joga van ahhoz, hogy ennek ellenére írásban utasítsa az ellenjegyzıt a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére, aki köteles az utasításnak eleget tenni. Errıl azonban a központi költségvetési szerv felügyeleti szervének vezetıjét, vagy a testületet haladéktalanul írásban értesíteni kell. A felügyeleti szerv vezetıje, illetve a pénzellátó szerv vezetıje 8 munkanapon belül, a testület a soron következı ülésén köteles a bejelentést megvizsgálni és felelısségre vonást kezdeményezni szükség szerint. Annál a költségvetési szervnél, ahol magas tartozásállomány miatt kincstári, illetve önkormányzati biztos mőködik a költségvetési szerv kötelezettségvállalója és ellenjegyzıje aláírása mellett a kötelezettségvállalás érvényességéhez a biztos külön írásbeli ellenjegyzése is szükséges. Hosszú távú kötelezettségvállalások Hosszú távú kötelezettségvállalásnak minısülnek az állami költségvetés terhére szolgáltatás vásárlásra, lízingre, eszköz üzemeltetésre és karbantartásra, illetve bérlésre irányuló, több évre szóló (több év kiadási elıirányzatait terhelı) fizetési kötelezettséget jelentı szerzıdések (megállapodások). Ebben az összefüggésben szolgáltatás vásárlásának minısül az is, ha a szolgáltatási díjban a szolgáltatás nyújtásához szükséges eszköz létrehozását is megtérítik. Hosszú távú kötelezettségvállalás kizárólag az Áht. rendelkezéseinek betartásával köthetı. Nem minısülnek hosszú távú kötelezettségvállalásnak: • az Európai Unió költségvetésébıl, illetve az Európai Gazdasági Térség Európai Unión kívüli tagállamainak költségvetésébıl finanszírozott támogatási programok, • azon határozatlan idıre kötött szerzıdések, amelyek esetében az állami költségvetést terhelı éves fizetési kötelezettség az 500,0 millió forint, általános forgalmi adó nélkül számított értéket nem éri el, • azon határozott idıre kötött szerzıdések, amelyek esetében az állami költségvetést terhelı fizetési kötelezettség folyóáron számított összértéke (a továbbiakban: összérték) az 5000,0 millió forint, általános forgalmi adó nélkül számított értéket nem éri el.

A bevételek, követelések elıírása A szolgáltatások ellenértékét pl.: térítési díj, bérleti díj, névre szólóan kell elıírni. A követelések elıírása a kötelezettségvállalásra jogosult személyek költségvetési szerv vezetıje vagy az általa megbízott hatáskörébe tartozik. Nem kell külön elıírni, utalványozni a termékértékesítésbıl, szolgáltatásból befolyó bevétel beszedését. Ezekben az esetekben a teljesítésrıl számlát, egyszerősített számlát, számviteli bizonylatot kell kiállítani.

A szakmai teljesítés igazolása 141

Szakmailag igazolni kell, hogy a teljesítés a kötelezettségvállalás dokumentumában foglalt feltételeknek, követelményeknek megfelelıen megtörtént. Ellenırizni kell pl. a leszállított készlet szerzıdésnek megfelelı mennyiségét, minıségét, a számlázott összeg jogszerőségét, a teljesítés helyét, idıpontját. A szakmai teljesítés igazolásának módját, az azt végzı személyek kijelölését a költségvetési szerv vezetıje, illetve a települési önkormányzat jegyzıje köteles belsı szabályzatban rögzíteni.

Érvényesítés A szakmai teljesítés igazolása alapján az érvényesítınek ellenırizni kell az összegszerőséget, a fedezet meglétét, az elıírt alaki követelmények betartását. Érvényesítést csak ezzel a feladattal a gazdasági szervezet vezetıje, illetve a jegyzı által írásban megbízott, legalább középfokú iskolai végzettségő és emellett pénzügyi-számviteli képesítéső dolgozó végezhet. Az érvényesítésen az „érvényesítve” megjelölésen kívül fel kell tüntetni a megállapított összeget és a könyvviteli elszámolásra utaló fıkönyvi számlaszámo(ka)t is.

Utalványozás Az utalványozás a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének elrendelése. Utalványozásra az önállóan gazdálkodó és mőködı, illetve az önállóan mőködı költségvetési szerv vezetıje, illetve az általuk vagy a költségvetési szerv vezetı testülete által arra írásban felhatalmazott személy jogosult. Utalványozáskor ellenırizni kell azt, hogy a szakmai teljesítés igazolása és az érvényesítés szabályszerően megtörtént-e. Utalványozni csak az érvényesített okmányra rávezetett vagy külön írásbeli rendelkezéssel (utalvány) lehet. Az utalványrendeleten fel kell tüntetni: • a rendelkezınek és rendelkezést végrehajtónak a megnevezését, • az „utalvány" szót, • a költségvetési évet, • a befizetınek és kedvezményezettnek a megnevezését, címét, bankszámlájának számát, • a fizetés idıpontját, módját és összegét, • a megterhelendı, jóváírandó bankszámla számát és megnevezését, • a keltezést, valamint az utalványozó és az ellenjegyzı aláírását, • a kötelezettségvállalás nyilvántartásba vételének sorszámát. A rövidített utalványban a rendelkezést az érvényesített okmányra kell rávezetni, és ebben az esetben az okmányon már feltüntetett adatokat nem kell megismételni. A termékértékesítésbıl, szolgáltatásnyújtásból származó - számla, egyszerősített számla, számviteli bizonylatok, átutalási postautalvány alapján - befolyó bevétel beszedését nem kell külön utalványozni.

Az utalványozás ellenjegyzése Az utalvány ellenjegyzésére fı szabályként a költségvetési szerv gazdasági vezetıje, illetve a jegyzı vagy az általuk kijelölt személy, körjegyzıségnél a pénzügyi-gazdasági ügyintézı jogosult. Az ellenjegyzés során meg kell gyızıdni arról, hogy a szakmai igazolás és az érvényesítés megfelelıen megtörtént-e. Az ellenjegyzı, ha nem ért egyet, akkor is köteles az utalványt ellenjegyezni, ha arra az utalványozó írásban utasítja. Az ezt követı eljárás megegyezik a kötelezettségvállalás ellenjegyzésénél leírtakkal.

Az összeférhetetlenség esetei 142

• • • •

Nem lehet azonos személy ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan a kötelezettségvállaló és az ellenjegyzı, illetve az utalványozó és az ellenjegyzı. Nem lehet azonos személy az érvényesítı a kötelezettségvállalásra és az utalványozásra jogosult személlyel. Kötelezettségvállalást, érvényesítést, utalványozást nem végezhet az a személy, aki ezt a tevékenységet közeli hozzátartozója vagy a maga javára látná el. A szakmai igazoló nem lehet azonos az érvényesítıvel. kötelezettségvállalás

kötelezettségvállalás ellenjegyzése

a kötelezettségvállalásban megjelölt feladat teljesítésének szakmai igazolása

érvényesítés

utalványozás

az utalványozás ellenjegyzése

pénzügyi teljesítés

7.7.2. A költségvetési gazdálkodás horizontális folyamatai A költségvetési gazdálkodás horizontális folyamatai idıben egymás mellett, egymással szoros kapcsolatban zajlanak. Együttesen a szakmai feladatok ellátásának személyi és tárgyi feltételeit jelentik.

7.7.2.1. A készletgazdálkodás A készletek tervezése az elemi költségvetésben A készleteket az elemi költségvetésben a közgazdasági szempont szerint a dologi kiadások között kell megtervezni a következı bontásnak megfelelıen: élelmiszer, gyógyszer, vegyszer, irodaszer, nyomtatvány, könyv, folyóirat, egyéb információhordozó, tüzelıanyag, 143

-

hajtó- és kenıanyag, szakmai anyagok, kis értékő tárgyi eszközök, immateriális javak, szellemi termékek, munkaruha, védıruha és egyéb anyagbeszerzés.

A készletgazdálkodás jelentısége igen eltérı a költségvetési szervek mőködésében. Ha ránézünk egy elemi költségvetésben szereplı készletek elıirányzat részletezettségére, akkor nagy biztonsággal megbecsülhetjük, hogy milyen feladatot ellátó költségvetési szervrıl van szó. Egy kórház esetében pl. arányaiban nagy értéket képvisel az élelmiszer, gyógyszer, vegyszer beszerzés elıirányzata. Az adóhatóság költségvetésében az elıbbiek egyáltalán nem, vagy igen csekély mértékben jelennek meg, míg magas az irodaszer, nyomtatvány kiadások aránya. A Nemzeti Közlekedési Hatóságnál a hatósági feladatok ellátásához szükséges sajátos készletek jelennek meg pl. menetlevél, környezetvédelmi igazoló lap, autóvezetı lap, tesztlap stb. Az Állami Számvevıszéknél a könyv, folyóirat képvisel az átlagosat jóval meghaladó arányt. Amennyiben a beszerzések értéke eléri az irányadó értékhatárokat (közösségi, nemzeti) és a beszerzés nem tartozik a kivételek körébe, a Kbt. szabályainak alkalmazásával kell eljárni, figyelembe véve adott esetben a központosított beszerzés szabályait, illetve amennyiben az önkormányzat készített ilyet, a helyben központosított beszerzés szabályait tartalmazó rendeletet.

7.7.2.2. A karbantartás tervezése Saját kivitelezés esetén a karbantartás kiadásait az elemi költségvetésben a kiadás közgazdasági jellege szerinti szerkezeti rendben kell megtervezni. Így tartalmazza az elemi költségvetés a karbantartók személyi juttatásait és a munkaadót terhelı járulékait, a karbantartási anyagokat, kis értékő eszközöket, alkatrészeket, szerszámokat, tisztítószereket. Felhalmozási kiadások között intézményi beruházásként jelenik meg a karbantartáshoz vásárolt tárgyi eszközök pl. takarító és egyéb gépek tervezett kiadása. Az idegen kivitelezıvel végzett karbantartási szolgáltatás vásárlását jelenti. Ellenértékét a dologi kiadások szolgáltatási kiadásain belül egy összegben kell megtervezni és elszámolni. Egyidejőleg funkcionális szemléletben is meg kell tervezni. A karbantartási szolgáltatás megvásárlása, amennyiben eléri az értékhatárt közbeszerzés köteles.

7.7.2.3. A tárgyi eszközök felújítása A felújítás a tárgyi eszköz bruttó értékéhez képest számottevı ráfordítást igényel. A tárgyi eszközt akkor kell felújítani, amikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett, oly mértékben elhasználódott, szerkezeti elemei oly mértékben elöregedtek, hogy így már veszélyezteti a rendeltetésszerő használatot. (Nem felújítás az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egy idıben való elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától.) A felújítási elıirányzat tervezésének sajátossága A költségvetési szerv felügyeleti szerve dönt arról, hogy a felújítási elıirányzatot az általa meghatározott felújítási célra központilag tervezi, kezeli vagy annak tervezésére, kezelésére felhatalmazza a költségvetési szervet. (Megadja a költségvetési szerv számára a felújítási elıirányzat-képzési jogkört.) A központilag kezelt tárgyi eszköz felújítási elıirányzat esetén az intézmény elemi költségvetésében eredeti felújítás elıirányzat nem szerepelhet, az a felügyeleti szerv költségvetésében jelenik meg. A felügyeleti szerv év közben elıirányzat-módosítással bocsátja azt 144

a költségvetési szerv rendelkezésére. Így az elemi költségvetésben módosított elıirányzatként jelenik meg, ami összegszerően megfelel a teljesítésnek is. Saját hatáskörben a költségvetési szerv a felújítást végezheti saját szervezettel, illetve idegen kivitelezıvel, szerzıdésbe adással. Idegen kivitelezés esetén az elemi költségvetésben a felhalmozási kiadások között a szerzıdésnek megfelelı értékben kell megtervezni a felújítást elkülönítve az ingatlanok, gépek, berendezések, felszerelések, jármővek felújítását és a kapcsolódó elızetesen felszámított áfát. Saját kivitelezés esetén az elemi költségvetésben a felújítási kiadásokat a megfelelı tételeken tervezzük meg, például személyi juttatások, közterhek, anyagok vásárlása, a felújításhoz szükséges tárgyi eszközök vásárlása.

7.7.2.4. Az intézményi beruházások Az intézményi beruházások célját, anyagi-mőszaki összetételét a költségvetési szerv vezetıje határozza meg. Elıirányzata a költségvetési szerv elemi költségvetésében a felhalmozási kiadások között szerepel. A beruházásokat a költségvetési szervek fejlesztési célú saját forrásból, költségvetési támogatásból, átvett pénzeszközbıl, vagy pályázaton elnyert, e célra felhasználható forrásokból valósítják meg. A tervezéskor fegyelembe kell venni azt a jogszabályi korlátot, hogy meglévı tárgyi eszköz helyett csak akkor szerezhetı be új tárgyi eszköz, ha a meglévı nulláig leíródott vagy megsemmisült, ha rendeltetésszerő használatra alkalmatlanná vált, elavult, vagy üzemeltetése gazdaságtalan.

7.7.3 A költségvetési szervek elıirányzatainak megváltoztatása Az elıirányzat-módosítás a költségvetési szerv költségvetésének kiadási, illetve bevételi fıösszegét és kiemelt elıirányzatait is érintı elıirányzat-növelés vagy -csökkentés. Az elıirányzat-átcsoportosítás a költségvetési szerv költségvetésének a kiadási és bevételi fıösszegét nem érintı, egyidejő elıirányzat-csökkentéssel és -növeléssel járó intézkedés. A költségvetési szervek elıirányzatai megváltozhatnak az Országgyőlés, a Kormány, az irányító szerv és a költségvetési szerv hatáskörében. Az elıirányzat-megváltoztatás fıbb szabályai: • a mőködési és felhalmozási költségvetés, valamint a kölcsönök elıirányzat-csoportok között a Kormány irányítása alá tartozó közhatalmi költségvetési szerv esetében kormányrendeletben meghatározott elıirányzat hányad és összeg felett a Kormány, ez alatt, illetve más közhatalmi költségvetési szerv esetén az irányító szerv engedélyezhet, közszolgáltató költségvetési szerv esetében pedig a szerv vezetıje saját hatáskörben hajthat végre, • a mőködési és felhalmozási költségvetés, valamint a kölcsönök elıirányzat-csoportokon belül a kiemelt elıirányzatok között valamennyi költségvetési szerv esetében a szerv vezetıje saját hatáskörben hajthat végre, • személyi juttatások elıirányzata többletfeladattal összefüggésben többletbevételbıl, többlettámogatásból növelhetı; feladatellátási megállapodás esetén az abban foglaltak szerint növelhetı. • Az átcsoportosítás nem irányulhat − a személyi juttatások elıirányzatának növelésére, kivéve, ha az irányító szerv azt engedélyezi az elıirányzatok jóváhagyásakor még nem ismert jogszabályváltozás miatt, vagy szellemi tevékenység szerzıdés, számla ellenében dologi kiadások között megtervezett elıirányzata terhére, ha a szellemi tevékenység ellátása a tervezettıl eltérıen a továbbiakban a létszámelıirányzat keretein belüli foglalkoztatással történik, − a felújítás elıirányzatának csökkentésére, kivéve a felújítási feladat más elıirányzat terhére

145

történı megvalósításának esetét.

•

A központi költségvetési szerv a dologi kiadások pl. készletek, szolgáltatások, karbantartás körében megtervezett részelıirányzatok között átcsoportosíthat. A szolgáltatások, az adók és egyéb befizetési kötelezettségek elıirányzatai körében elıirányzat-módosítást kezdeményezni vagy azokat felhasználni csak akkor szabad, ha a költségvetési szerv elıírt éves fizetési kötelezettségének eleget tud tenni.

Helyi önkormányzati költségvetési szerv az Ámr. rendelkezései, illetve a saját felügyeleti szerve (a képviselı-testület elıírásai alapján) csoportosíthat át az elıirányzatai között.

146

8. A kincstári rendszer A költségvetés olcsóbb finanszírozása érdekében a kincstári körhöz tartozó szervezetek, alapok, elıirányzatok önálló pénzgazdálkodása 1996. február 1-tıl megszőnt, és a kincstári kör pénzeszközei az MNB-nél vezetett kincstári egységes számlán (KESZ) koncentrálódnak. A kincstári körhöz tartozó ügyfelek így nem pénzzel, hanem a jóváhagyott költségvetésükben szereplı elıirányzataikkal gazdálkodnak. Bevételük a kincstárnál vezetett számláikra folynak be és kiadásaikat is - megbízásuk alapján - a folyamatba épített ellenırzéseket követıen, a Kincstár teljesíti. Így a kincstári kör tagjai átmenetileg illetve tartósan szabad pénzeszközökkel nem rendelkezhetnek (kivételt képeznek a hitelintézeteknél vezethetı pl. devizaszámla, munkáltatói lakásépítés, lakástámogatási számlákon tartott pénzeszközök, amelyek egyenlege után a költségvetési szervek kamatot kapnak). A költségvetési (kincstári) finanszírozás a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és a központi és fejezeti kezeléső elıirányzatok terhére történı pénzellátást jelenti. A költségvetési finanszírozás elsısorban államháztartáson belülre történı finanszírozást jelent, de államháztartáson kívüli szervezetek is részesülhetnek költségvetési támogatásban, pályázattal elnyert pénzeszközben pl. közhasznú szervezetek, egyházak és intézményeik, gazdasági társaságok, magánszemélyek. A költségvetési finanszírozás lebonyolítása a Magyar Államkincstár (Kincstár) feladata. A kincstári rendszer kialakításának célja • A közfeladatok szabályozott, hatékony, eredményes pénzellátása érdekében a közfeladatok olcsóbb finanszírozása, a felesleges, párhuzamos pénzmozgások kiszőrése, a pénzgazdálkodás centralizálása. • A képzıdı többlet legkedvezıbb befektetése, a keletkezı hiány állami költségvetés szintő finanszírozása, a kockázat-hozam elvet, és a pénz idıértékét figyelembe vevı, modern pénzügyi eszközökkel, módszerekkel. [Jelenleg ezt a feladatot az Államadósság Kezelı Központ Zrt. (ÁKK) látja el.] • A kiadások és a kötelezettségvállalások összhangjának biztosítása. A központi költségvetés pénzügyi lebonyolítása érdekében cél, hogy a kiadások és kötelezettségvállalások ne szakadjanak el az elıirányzatoktól és a kincstári rendszer a döntéshozók számára szolgáltassa a szükséges információkat. • A támogatások idıben rendelkezésre álljanak. A költségvetési feladatok ellátásához meghatározó arányban költségvetési támogatások, támogatás értékő bevételek biztosítják a fedezetet és csak kisebb hányadban az intézmények közhatalmi, közszolgáltató, átvett és egyéb bevételei. Ezért kiemelt jelentısége van annak, hogy a támogatásokat a finanszírozó szervezetek a megfelelı idıben, összegben, és a megfelelı módon a felhasználók rendelkezésére bocsássák. A finanszírozás fogalmát szőkebb és tágabb értelmezésben használjuk. Szőkebb értelemben pénzellátásról beszélünk, amikor a tevékenységhez szükséges elıirányzat felhasználását az intézmény számára az ütemezett keretnyitással, illetve rendelkezésre bocsátással lehetıvé teszik. Tágabb értelemben a pénzellátás magába foglalja a fedezeti források kijelölését, a bevételek beszedését (a bevételi elıirányzatok teljesülését), az igénybe vett pénzforrások elszámolási szabályait is. A Magyar Államkincstár a pénzügyminiszter szakmai, törvényességi és költségvetési felügyelete alatt álló, jogi személyiséggel rendelkezı, országos hatáskörő, önállóan gazdálkodó, központi közigazgatási költségvetési szerv. A Kincstár költségvetési szervként maga is kincstári körhöz tartozó kincstári ügyfél. Feladatait a Kincstár Központ és a Kincstár Regionális Igazgatóságai (RIG) látják el. 147

A Magyar Államkincstár küldetése39 „A Magyar Államkincstár küldetése a közpénzek kifizetése, és ezen kifizetések ellenırzése. A Kincstár tehát a közpénzek elköltésének résztvevıje, és egyben felügyelıje is. Feladatunk a közpénzek útjának nyomon követése, hogy jogosulatlan kifizetések ne történjenek. A Magyar Államkincstár a szolgáltató állam filozófiáját vallja magáénak.”

8.1. A Kincstár ügyfelei A Kincstár ügyfelei (részükre a Kincstár számlát vezet) lehetnek a kincstári körhöz tartozó és kincstári körhöz nem tartozó ügyfelek. Kincstári körhöz tartozó ügyfél: • a központi költségvetés, • a központi költségvetési szervek, • a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, • a társadalombiztosítás központi hivatali szervei és ezek igazgatási szervei és a rendelkezésükbe utalt elıirányzatok, • a Magyar Tudományos Akadémia, mint köztestület nem gazdasági társasági formában mőködtetett szervei, • az elkülönített állami pénzalapok. A felsorolásból látható, hogy az államháztartás alrendszerei közül egyedül a helyi önkormányzati, helyi kisebbségi alrendszer nem tartozik a kincstári körhöz. A költségvetési szerv ügyfél Kincstári ügyfél a kincstári költségvetéssel rendelkezı önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv, illetve az irányító szerv döntése szerint az önállóan mőködı gazdálkodó költségvetési szerv. Ha az önállóan mőködı gazdálkodó költségvetési szerv, vagy részjogkörő költségvetési egység nem kincstári ügyfél, akkor a részére meghatározott elıirányzatokat a következıképpen használhatja fel: • kincstári ügyfélként mőködı költségvetési szerv útján a számlák továbbításával, • kincstári kártya igénybe vétele mellett, vagy • rendelkezési jogot kap az önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv elıirányzatfelhasználási keret számláján, meghatározott elıirányzatok felett, megállapított keretösszeg erejéig. Ebben az esetben az utalványozásra jogosultak körét meg kell határozni, és be kell jelenteni a Kincstárnak. A Kincstár fejezeti kezeléső elıirányzat ügyfele A kincstári pénzellátásnál szem elıtt kell tartani a fejezeti kezeléső elıirányzatok két típusának sajátosságait: • A szakmai fejezeti kezeléső elıirányzat a fejezet költségvetésében központosítottan megtervezett szakmai-ágazati, területfejlesztési célokat szolgál, forrása döntı részben költségvetési támogatás. • A központosított bevétellel ellentételezett fejezeti kezeléső elıirányzat jóváhagyott támogatási elıirányzata törvényi rendelkezés alapján a hozzá kapcsolt központosított bevétel teljesülésének függvényében módosul. 39

Forrás: http://www.allamkincstar.gov.hu/hu/kincstar/bemutatkozas

148

A fejezeti kezeléső elıirányzatokat kizárólag a költségvetési törvényben meghatározott célra szabad felhasználni. Kincstári körhöz nem tartozó ügyfél (pénzforgalmi számlatulajdonos) A kincstári pénzforgalmi számlatulajdonosok az Országgyőlés vagy a Kormány egyedi döntése alapján létrehozott, kincstári számlavezetésre kötelezett szervezetek, testületek. A pénzforgalmi számlatulajdonosok más hitelintézetnél vezetett pénzforgalmi számlával (kivéve a munkáltatói lakástámogatási és devizaszámla, továbbá az MNV Zrt. pl. egyes értékesítési tranzakciók esetében a biztosítékok, óvadékok elhelyezésére kereskedelmi banknál - az adott tranzakció lebonyolításáig - vezetett számlát) nem rendelkezhetnek, átmenetileg szabad pénzeszközeikbıl a Kincstár hálózatában értékesített állampapírokat vásárolhatnak. A Kincstár az értékpapírokat értékpapír, illetve értékpapír letéti számlán tartja nyilván. Jelenleg pénzforgalmi számlatulajdonosok pl. azok a gazdasági társaságok, amelyekben az állam legalább többségi befolyással rendelkezik, a Diákhitel Központ, MNV Zrt., stb.

8.2. A Magyar Államkincstár feladatai A Magyar Államkincstár igen sokoldalú tevékenységet lát el. Alapfeladata a költségvetés végrehajtásához kapcsolódik. A fiskális feladatok ellátása érdekében jogosult - törvényben meghatározott körben, mértékben és célra - pénzforgalmi szolgáltatások térítésmentes illetve térítési díj ellenében történı nyújtására, ideértve a bankszámla vezetését és a készpénz nélküli fizetési forgalom lebonyolítását is. Emellett a Kincstár egyes feladatokat a fejezetektıl megállapodás alapján átvállalhat. A Kincstár az Európai Unió Strukturális Alapjainak támogatásai kapcsán végzett közremőködıi feladatait megállapodás alapján térítés ellenében végzi.

8.2.1. A Magyar Államkincstár fı tevékenységi körei − − − − − − − − −

A költségvetés végrehajtása, pénzügyi szolgáltatások, pályázatos támogatások, követeléskezelés, a nyilvános és közhiteles törzskönyvi nyilvántartás vezetése, egyéb nyilvántartások vezetése, család- és egyéb szociális támogatások folyósítása, központosított illetmény-számfejtési rendszer alkalmazása, folyamatba épített ellenırzés végzése, hatósági ellenırzés.

A Kincstár pénzügyi szolgáltatói tevékenysége során • számlát vezet a kincstári kör és a pénzforgalmi számlatulajdonosok részére a központi költségvetés bevételeirıl és kiadásairól, • végrehajtja a kiadások teljesítésére, a bevételek beszedésére irányuló pénzügyi lebonyolítási feladatokat, a kiadásokhoz kötıdıen likviditási és elıirányzati fedezetvizsgálatot, valamint alaki, formai és pénzügyi ellenırzést végez, • biztosítja a készpénzellátást a kincstári kör, a pénzforgalmi számlatulajdonosok és a Kincstárnál értékpapír-számlával rendelkezı ügyfelei részére, • készpénz-helyettesítı fizetési rendszert (kincstári kártya) mőködtet, • befektetési és kiegészítı befektetési szolgáltatási tevékenységet nyújt az állam által 149

•

• • •

kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok körében, részt vesz a magyar állam nemzetközi pénzügyi és fejlesztési intézetekkel való együttmőködésével, tagságával összefüggı feladatok lebonyolításában, gondoskodik az idıszakonként fizetendı összegek kifizetésérıl, át nem ruházható, kamatfizetési kötelezettséget nem tartalmazó kötelezvények kiállításáról, a végrehajtandó mőveletek és ügyletek létrehozásáról és lebonyolításáról, devizaszámlát vezet, a magyar állam javára átutalt vagy fizetett bármilyen összeg tekintetében jogosultként eljár, ellátja a strukturális és kohéziós alapokkal, illetve általában az európai uniós pénzeszközökkel kapcsolatosan jogszabályban és nemzetközi megállapodásban meghatározott végrehajtási, pénzforgalmi és ellenırzési feladatokat (forint és deviza).

A pályázatos támogatások és a követeléskezelés lebonyolítása során: A központi költségvetésbıl pályázatok alapján folyósított támogatások nyomon követése érdekében mőködteti a kincstári monitoring rendszert. Közremőködik a támogatási elıirányzatok pályázati rendszerében a pénzügyi rendezés és elszámolásban. A Kincstár pénzforgalmi tevékenysége: Pénzforgalmi feladatainak ellátására a Kincstár az MNB-nél kincstári egységes számlát (KESZ) vezet forintban. Az MNB a KESZ egyenlege után piaci kamatot fizet, de legfeljebb a jegybanki alapkamat mértékéig. Ezen kívül a devizaforgalom lebonyolítása érdekében a jegybank pénzforgalmi devizaszámlát is vezet a Kincstár részére. A kincstári forintszámla és devizaszámla vezetés: A Kincstár vezeti a kincstári kör és a pénzforgalmi számlatulajdonosok jogszabályban meghatározott számláit. Számlát vezet a központi költségvetés bevételeinek és kiadásainak nemzetgazdasági elszámolásairól. Végrehajtja a kiadások teljesítésére, a bevételek beszedésére irányuló - a jogszabályoknak megfelelıen kezdeményezett - pénzügyi lebonyolítási feladatokat, ennek keretében a kiadásokhoz kötıdıen fedezetet vizsgál, valamint alaki, formai ellenırzést végez. Részt vesz az EU források pénzforgalmának lebonyolításában. Lebonyolítja a kincstári ügyfelek egymás közötti és a kincstári körön kívüli pénzforgalmát, ügyfeleitıl elektronikus adathordozón is befogad megbízásokat, teljesít csoportos fizetési megbízásokat. A Kincstár tagja az országos elszámolás-forgalmi rendszereknek (GIRO, VIBER), valamint a Magyar Posta Zrt.-vel szerzıdést kötött a postai tételek feldolgozására és azok elszámolására. A Kincstár az államháztartásról szóló törvényben foglaltakkal összhangban, valamint az európai uniós források fogadását és felhasználását szabályozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelıen vezet számlát EUR és USD devizanemben ügyfelei részére. A kapcsolódó feladatokat a Középmagyarországi Regionális Igazgatóság Állampénztári Irodája látja el. A kincstári kör részére a Kincstár térítésmentes szolgáltatásként teljesíti a deviza számlavezetési feladatokat, de az MNB által felszámított igazolt költségeket ügyfeleire továbbterheli. A Kincstár devizaszámla vezetésére szerzıdést köt ügyfeleivel. A devizaszámla tulajdonos ügyfelek átmenetileg szabaddá vált pénzeszközeiket betétszámlán 1, 3 és 6 hónapra leköthetik. A Kincstár számlavezetı tevékenységét, a számlanyitás, a számlák feletti rendelkezési jogosultságot, az aláírási jogkör gyakorlását, a számlavezetés díját külön jogszabályok határozzák meg.

150

8.3. Kincstári számlák típusai 8.3.1. A kincstári körbe tartozók kincstári számlái A pénzforgalmi számlatulajdonosok részére vezetett kincstári számlák A Kincstár által vezetett számlák

Megjegyzés

a) pénzforgalom lebonyolítására folyószámla b) a fedezetigazolásnak megfelelı összegő pénzügyi biztosítékok elkülönített kezelésére fedezetbiztosítási számla c) a kincstári kártyával történı kifizetések Pénzforgalmi számlatulajdonos számára a pénzügyi fedezetének elkülönített Kincstár elnökének engedélyével indokolt kezelésére kincstári kártyafedezeti számla esetben több azonos típusú kártyafedezeti számla is vezethetı. A számlát a Kincstár térítésmentesen vezeti. d) devizaeszközeik kezelésére devizaszámla A számlát a Kincstár térítésmentesen vezeti, de ráterheli az MNB által felszámított költséget. e) átmenetileg szabad pénzeszközeikbıl A számlát a Kincstár térítésmentesen vezeti. állampapírok vásárlásának lebonyolítására értékpapírszámla, illetve értékpapír letéti számla f) a többségi állami befolyással rendelkezı A számlát a Kincstár térítésmentesen vezeti. közhasznú társaságok elıtársasága részére törzstıke elkülönítési számla, g.) zárolt számla nyitása a bírósági végrehaj- A számla fölött a Kincstár rendelkezik. A tásról szóló 1994. évi LIII. törvény szerint számlát a Kincstár térítésmentesen vezeti. a bíróság átutalási végzése alapján a végzésben feltüntetett követelés összegének elkülönítésre. A kincstári körbe tartozó központi költségvetési szervek, illetve fejezeti kezeléső elıirányzatok számára a Kincstár a költségvetési elıirányzatokhoz, feladatokhoz igazodva sok számlát vezet. A számlák között meghatározó az elıirányzatkeret-felhasználási számla, amelyen a kincstár jóváírja az ügyfél bevételeit és elszámolja a kiadásokat. Vezeti a Kincstár a kincstári kártyafedezeti számlát, a devizaszámlát, a beruházások elıirányzatának felhasználását, illetve a feladatokra meghatározott elıirányzatok felhasználását teljesítı számlákat.

8.3.2. Fizetési módok a kincstári rendszerben A kincstári rendszerben ismeretes és használatos fizetési módok: • készpénzfizetés, • készpénz helyettesítı fizetési módok: − kincstári kártya; • készpénz nélküli fizetési módok: 151

− átutalás (egyszerő és csoportos); − a beszedési megbízás (azonnali, határidıs, csoportos).

Készpénzfizetés a kincstári körben A készpénzfizetés az elıirányzatok készpénzben történı teljesítését jelenti. A jogszabályok szők körre korlátozták a kincstári ügyfelek készpénzforgalmát, készpénzfizetési lehetıségeit pl. készletek, kis értékő tárgyi eszközök beszerzése, kiküldetési, reprezentációs kiadások. A közbeszerzési teljesítések ellenértékének kifizetése minden esetben készpénz nélküli fizetési móddal történhet.

Készpénz-helyettesítı fizetési mód A kincstári fizetési forgalomban használatos a készpénz-helyettesítı fizetési eszköz a kincstári kártya. A kincstári kártyával, annak birtokosa fizetési és készpénz felvételi mőveleteket kezdeményezhet. A kártya társkibocsátója az OTP Bank Nyrt., így a kincstári kártya az OTP és a Kincstár logójával ellátott, az adott számlatulajdonos és a kártyabirtokos adataival megszemélyesített betéti kártya, amelyhez egy négyjegyő titkos kód (PIN-kód) tartozik. a.) Intézményi kártya Cirrus/Maestro: csak belföldön használható, kizárólag elektronikus környezetben on-line módon történı elfogadásra alkalmas, vagyis minden tranzakció elektronikus úton engedélyezésre kerül. Használható készpénz felvételre a hazai bankjegykiadó automatákban, bankfiókban, postahivatalokban és közvetlen fizetésre több mint 10 ezer belföldi kereskedıi és szolgáltatói elfogadóhelyen. Az intézményi kártya használható készlet és kis értékő tárgyi eszközök beszerzésénél, a nem rendszeres kis összegő szolgáltatások kiegyenlítésére. b.) VIP Eurocard/Mastercard ezüst vagy arany kártya: a kártyát a minisztériumok, a külképviseletek, a költségvetési szervek, illetve a pénzforgalmi számlatulajdonos ügyfelek vezetı beosztású, valamint a költségvetési szerv vezetıje által a kártya használatára feljogosított dolgozói használhatják. A kártya reprezentációs és utazási kiadások kiegyenlítésére, és készpénz felvételére szolgál. Világszerte használható, elektronikus és hagyományos környezetben végrehajtott tranzakciókra egyaránt alkalmas. Felhasználható belföldön és külföldön egyaránt, hazai és külföldi fizetıeszközben. A VIP kártya készpénz befizetésére kizárólag belföldön használható fel.

Készpénz nélküli fizetési módok 1. Átutalás, átvezetés Az átutalás aktív fizetési mód, az adós fizetési megbízás benyújtásával kezdeményezi a Kincstárnál, hogy a megjelölt számú számlája terhére a megnevezett jogosult, megadott számlájára meghatározott pénzösszeget utaljon át. E készpénz nélküli fizetési mód esetében az ügylet mindkét oldali szereplıje tartozhat a kincstári körhöz, de lehet egyik szereplı kincstári körön kívüli is pl. ha a beruházási szállító gazdasági társaság. Ha mindkét szereplı a kincstári körhöz tartozik, a Kincstár a kötelezett számláját megterheli a meghatározott összeggel, a jogosult számláján pedig jóváírja azt. Ebben az esetben számlák közötti átvezetés történik. Amennyiben az egyik szereplı tartozik csak a kincstári körhöz, a másik pedig kincstári körön kívüli, akkor az átutaláshoz jegybankpénz szükséges, így érinti az MNB-nél vezetett Kincstári Egységes Számla egyenlegét. Az egyenleg nı (ha a jogosult kincstári körös ügyfél), vagy csökken (ha az adós a kincstári körös ügyfél). Az átutalás lehet egyszeri és csoportos. Egyszeri átutalás pl. a megrendelt és szállított készlet szállítói számlájának pénzügyi rendezése. Ha a költségvetési szerv azonos jogcímen, azonos 152

idıben több jogosultnak teljesít fizetést, akkor alkalmazhatja a csoportos átutalást pl. több szállító kifizetése, illetmények átutalása a munkavállalóknak. Az átutalási megbízás benyújtása A Kincstár ügyfeleitıl elektronikus adathordozón is befogad megbízásokat, teljesít csoportos fizetési megbízásokat. A Kincstár tagja az országos elszámolás-forgalmi rendszereknek (GIRO, VIBER), valamint a Magyar Posta Zrt.-vel szerzıdést kötött a postai tételek feldolgozására és elszámolására. Szükség esetén nyomtatványkitöltı program áll az ügyfelek rendelkezésére. Kincstári Tranzakciós Kód Az átutalási megbízásoknál a mentes esetek kivételével, fel kell tüntetni a Kincstári Tranzakciós Kódot (KTK). A KTK három pozíciós számjel, amely a kiemelt elıirányzatok és jogcímek, illetve a pénzügyi mőveletek azonosítására szolgál. Amennyiben mind az adós (vevı), mind a jogosult (eladó) a kincstári körhöz tartozik, az érintett kiadási és az érintett bevételi elıirányzat KTK-ját is fel kell tüntetni. Értelemszerően, amennyiben csak az egyik fél kincstári ügyfél, egy KTK jelenik meg a fizetési megbízáson. Célszerő kincstári körön kívüli partnerrel kötött szerzıdések esetében a fizetés teljesítéséhez a szerzıdésben a számlaszám mellett megadni a Kincstári Tranzakciós Kódot is, amelyet az átutalási megbízáson a fizetést teljesítı feltüntet. 2. Beszedési megbízás (inkasszó) A beszedési megbízás passzív fizetési mód, mivel a jogosult kezdeményezi. A jogosult megbízza a Kincstárat, hogy meghatározott pénzeszközt, meghatározott ügyféltıl a javára szedjen be. A kincstári rendszerben két formája alkalmazott: az azonnali (promt) inkasszó és a határidıs inkasszó. a.) Azonnali beszedési megbízás Jogszabály alapján alkalmazható pl. az állami adóhatóság, vagy a Kincstár is alkalmazhatja a helyi önkormányzatok megelılegezési hiteltartozásának, a jogosulatlanul használt normatíva központi költségvetés javára történı ”visszaszerzésére”. Alkalmazásához a kötelezett felhatalmazó levele szükséges. Azonnali beszedési megbízás a KESZ-re nem nyújtható be, illetve a benyújtott inkasszó nem teljesíthetı. b.) Határidıs beszedési megbízás Határidıs beszedési megbízással követelést beszedni kizárólag a Kincstárnál számlával rendelkezı kötelezett terhére lehet. (Sajátos fizetési mód, mert csak kincstári ügyféllel szemben alkalmazható, a többi gazdasági szereplıvel szemben nem.) A határidıs beszedési megbízással a jogosult megbízza a számlavezetı hitelintézetet, hogy pénzforgalmi bankszámlája javára a kincstárnál számlával rendelkezı kötelezett terhére meghatározott összeget szedjen be. A megbízáshoz mellékeli a bizonyító okmányokat. A Kincstár értesíti a kötelezettet az ellene benyújtott beszedési megbízásról, amelyet az részben vagy egészben megkifogásolhat az e célra rendelkezésre álló „Kifogás határidıs beszedési megbízás ellen" megnevezéső nyomtatványon. A kifogást a kifogásolási határidı utolsó napját megelızı munkanap záró idıpontjáig be kell nyújtani. Kifogás esetén a Kincstár a kötelezett rendelkezése szerint jár el. Ha nincs kifogás, akkor teljesíti a beszedési megbízást.

Fedezetigazolás és bankgarancia igénybevétele A kincstári ügyfeleknek a fedezetigazolási igényük bejelentése elıtt gondoskodniuk kell a fedezetigazolási számla megnyitásáról, a megfelelı összeg átvezetésérıl. A Kincstár idıarányos finanszírozás esetén fedezetigazolást a fedezetigazolási számlára elkülönített pénzügyi fedezetrıl ad ki.

153

9. A közbeszerzési rendszer ellenırzése A közbeszerzési rendszer magas kockázatot jelent a korrupció esetleges megjelenése szempontjából. Szemelvény A Közbeszerzések Tanácsa 2007. évi beszámolójában tájékoztat a közbeszerzések 2007. évi alakulásáról, a Tanács tevékenységérıl, a közbeszerzés folyamatában létezı kockázatokról, azok kezelésérıl. 40 Az OECD 2007-ben jelentette meg „Integrity in Public Procurement: Good Practice from A to Z” („A közbeszerzés tisztasága – A jó gyakorlat ABC-je”) címő tanulmányát, melyben összefoglalta azokat a tagállami megoldásokat, amelyek a legalkalmasabbnak mutatkoznak a korrupcióellenes küzdelemben a közbeszerzések területén. A tanulmány a magyar közbeszerzési rendszerben követendı jó példaként külön kiemeli a hirdetményellenırzés rendszerét, mely alkalmas a jogsértések egy részének kiszőrésére már az eljárások korai stádiumában, valamint a szerzıdések teljesítésének ellenırzési mechanizmusát. Figyelemmel arra, hogy a Közbeszerzések Tanácsa maga is mélyrehatóan foglalkozik a hazai közbeszerzési korrupciós helyzettel és az átláthatóság jegyében teendı intézkedésekkel, a Tanács engedélyt kért az OECD-tıl arra, hogy e tanulmányt lefordíttathassa magyar nyelvre. Az OECD által megadott engedély értelmében a tanulmány magyar fordítása elkészült, a magyar nyelvő összefoglaló a Tanács honlapján elérhetı, és amennyiben azt valaki kéri, a Tanács jogosult a teljes tanulmány magyar nyelvő verzióját rendelkezésre bocsátani. A tanulmány a közbeszerzési korrupciós kockázatok elemzése körében külön is foglalkozik a szabálytalan kifizetések problematikájával, azaz vizsgálja az egyes országokban annak elterjedtségét, hogy az ajánlatkérık milyen gyakran teljesítenek többletkifizetéseket a szerzıdésben rögzített áron felül, illetve milyen gyakran bonyolódnak megvesztegetésekbe. A 125 országot magában foglaló rangsorban Magyarország az 55. helyen szerepel 4,2 pontszámmal (ezen érték jó közepes gyakoriságot fejez ki, mivel az 1 = gyakori, a 7 = soha nem fordul elı tartalmat fejez ki). Az Európai Unió tagállamai közül a legelıkelıbb helyezést az északi tagállamok, Dánia, Finnország és Svédország érték el (3., 5. és 6.) 6,7, illetve 6,6 értékkel, míg a sor végén a legfrissebben csatlakozott tagállamok állnak (az utolsó körben csatlakozottak közül Románia áll a 102. helyen, míg a Magyarországgal együtt csatlakozottak közül Csehország a 78.-on). Az OECD 2007-ben a közbeszerzési korrupció-ellenes küzdelem jegyében megkezdte egy ún. Checklist (Ellenırzı lista) és az azt kiegészítı, a közbeszerzések tisztasága elısegítésére alkalmas alapelvek összeállítását. A két további dokumentummal olyan eszközt kívánnak az ajánlatkérık és a kormányzati politika formálóinak kezébe adni, melyek a gyakorlatban is jól alkalmazható, praktikus segítséget nyújtanak a döntéshozók számára. Az OECD várhatóan 2008. második felében véglegesíti e segédanyagokat, a Tanács ezt követıen ezek lefordíttatásáról és terjesztésérıl is gondoskodni kíván.

A közbeszerzések ellenırzésének legfontosabb célja a szabályozottság, szabályszerőség ellenırzése, a jogosulatlan kifizetések megakadályozása, a közpénzek felhasználásában rejlı kockázatok csökkentése. Az ellenırzések intézményi keretei − a folyamatba épített elızetes, utólagos és vezetıi ellenırzés, 40

Részlet a Közbeszerzések Tanácsa 2007. évi beszámolójából Forrás: http://www.kozbeszerzes.hu/static/uploaded/document/2007.pdf

154

− − − − −

kincstári ellenırzés, a belsı ellenırzés, a számvevıszéki ellenırzés, a kormányzati ellenırzés, Közbeszerzések Tanács hirdetményellenırzési feladatai.

9.1 A folyamatba épített ellenırzés Forrás: az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 121. § (1) A folyamatba épített, elızetes, utólagos és vezetıi ellenırzés (a továbbiakban: FEUVE) létrehozásáért, mőködtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetıje felelıs az államháztartásért felelıs miniszter által közzétett módszertani útmutatók figyelembevételével. A költségvetési szerv vezetıje köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és mőködtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerő, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. A FEUVE, mint a kontrolltevékenység része, magában foglalja: a) a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerzıdések, a kifizetések, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumait is), b) az elızetes és utólagos pénzügyi ellenırzést, a pénzügyi döntések szabályszerőségi és szabályozottsági szempontból történı jóváhagyását, illetve ellenjegyzését, c) a gazdasági események elszámolásának (a hatályos jogszabályoknak megfelelı könyvvezetés és beszámolás) kontrollját. (2) Az (1) bekezdés a)-c) pontjában felsorolt tevékenységek feladatköri elkülönítését biztosítani kell. (3) A FEUVE-nek biztosítania kell, hogy a) a költségvetési szerv valamennyi tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerőség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel; b) az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra; c) megfelelı, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre a költségvetési szerv mőködésével kapcsolatosan; d) a FEUVE harmonizációjára és összehangolására vonatkozó jogszabályok végrehajtásra kerüljenek, a módszertani útmutatók figyelembevételével.

A FEUVE célja a közbeszerzések területén a kockázatok csökkentése érdekében a közbeszerzés folyamatának, a folyamat egyes szakaszainak, normatív, hatékonysági, eseti követelményeinek, idıbeli és térbeli megvalósulásának, a folyamat szereplıinek, kapcsolatrendszerének, a dokumentálás rendjének, a dokumentumok áramlásának, megırzésének szabályozása, a megfelelı ellenırzési pontok beépítése a folyamatba. A folyamatba épített ellenırzés szabályzatai között szoros összefüggés van. A kockázatkezelési szabályzat a kockázatok azonosítását, mérését, kezelését tartalmazza pl. emberi magatartás kockázata az esetleges megvesztegethetıség. A magas kockázatot a feladatok, felelısség, hatáskör szabályozásával, a „négy szem elvének” (végrehajtott feladatok más által történı ellenırzése, mivel több szem nemcsak többet lát, hanem mást is) alkalmazásával lehet csökkenteni alacsony szintre.

9.1.1. A kontrollok típusai a.) A megelızı kontroll Megelızı (preventív) kontrollokat célszerő alkalmazni a magas kockázatnak kitett eseményeknél. Megelızı kontroll pl. a mőszaki, pénzügyi alkalmasság elızetes vizsgálata Ilyen kontroll a Közbeszerzések Tanácsa által végzett hirdetményellenırzés, amely kiszőri a szabálytalanságok jó részét, már az eljárás megindításakor. A megelızı kontrollok a hibák és 155

szabálytalanságok megtörténésének, elıfordulásának megelızésére, vagy legalább azok korlátozására irányulnak. A megelızı kontrollok alkalmazásának fı indoka, hogy pl. a már kifizetett, de jogalap nélküli pénzeszközöket utólag már csak bonyolult eljárást követıen lehet visszaszerezni a kedvezményezettektıl, vagy a mőszaki hibák életeket is követelhetnek. Ezért a költségvetés érdekeinek védelme a leghatékonyabban az elızetes kontrollok segítségével valósítható meg. b.) A feltáró (detektív) kontrollok, amelyek a már bekövetkezett hibákat tárják fel, rámutatva a hiba, hiányosság elıfordulásának tényén kívül az okozott hatásra is. A megelızı és a feltáró kontrollok együttes alkalmazása jelentısen csökkentheti a hiba továbbterjedését a folyamat következı szakaszaira. Ilyen kontroll feladat pl. az ajánlati felhívás „testre szabottságának” feltárása, hamis nyilatkozattétel, valótlan adatközlés feltárása. c)

A helyrehozó (korrektív) kontrollok célja a már bekövetkezett, nem kívánatos eredmények kijavítása. Ezek biztosítékként is szolgálhatnak az elszenvedett veszteségek, károk bizonyos mértékő visszaszerzésére a pénzeszközök, vagy szolgáltatási képesség terén. Korrektív kontrollok lehetnek azok a megtett intézkedések, amelyeket az intézmény a feltáró kontrollok alapján a hasonló hibák, szabálytalanságok elkerülésére hoz meg. Ilyen lehet egy új ellenırzési pont kialakítása a folyamatban azzal a céllal, hogy kizárja, csökkentse az egybeszámítás követelményének kikerülésére irányuló közbeszerzési eljárás megindításának lehetıségét.

d.) Ráirányító (direktív) kontrollok, amelyek a szervezet, folyamat számára kiemelten fontos területen negatív hatású cselekmény, esemény elkerülésének lehetıségeire hívják fel a figyelmet. Ez lehetıséget ad a vezetésnek a válaszlépésre, a várható negatív hatást megelızı, vagy mérséklı intézkedés meghozatalára, annak megakadályozására, hogy a hibás gyakorlat megismétlıdjékpl. a Közbeszerzések Tanácsa, illetve a Közbeszerzési Döntıbizottság, Állami Számvevıszék rámutat a közbeszerzések területén jelentkezı hibás gyakorlatokra, és javaslatot tesz pl. a törvény módosítására.

9.2. A Kincstár feladatai a közbeszerzésekhez kapcsolódva a.) A helyi önkormányzatok, a többcélú kistérségi önkormányzatok költségvetési támogatás iránti igényeinek, pályázatainak ellenırzése A helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások központi költségvetésbıl származó (normatív és feladatmutatóhoz kötött normatív támogatások és hozzájárulások, központosított és egyéb kiegészítı mőködési és fejlesztési célú) támogatás iránti igényüket, pályázatukat a regionális igazgatóságok államháztartási irodáihoz nyújthatják be. Az Áht. szerint az igényléseket, pályázatokat a költségvetési törvényben és az egyéb szakmai jogszabályokban meghatározott feltételek teljesítése – a támogatásra jogosultság – szempontjából a Kincstár igazgatóságai felülvizsgálják, s jogosulatlan igénylés esetén felszólítják az önkormányzatot annak módosítására, vagy hiánypótlásra. Az ellenırzés csökkenti a pénzügyi fedezet nélküli, vagy szabálytalanul rendelkezésre álló pénzügyi fedezetbıl történı közbeszerzéseket. b.) Fejlesztési célú támogatások felülvizsgálata A Kincstár feladata a megyei és a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe tartozó fejlesztési célú támogatások felülvizsgálata, mint pl. a települési hulladékkezelés, a települési szilárdburkolatú utak felújításának, a területi kiegyenlítı, a céljellegő, valamint a leghátrányosabb kistérségek fejlesztését szolgáló támogatások. Ezekbıl a támogatásokból megvalósított fejlesztések jellemzıen a közbeszerzés alkalmazásához kötöttek. 156

c.) Az önkormányzati beszámolók felülvizsgálata A Kincstár önkormányzatokkal kapcsolatos tevékenységének fontos területe a helyi, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok és költségvetési szerveik, a többcélú kistérségi társulások féléves, illetve éves költségvetési beszámolóinak, az idıközi költségvetési-, illetve mérlegjelentéseinek feldolgozása, ellenırzése. A jogosulatlanul igénybe vett állami hozzájárulásokat, támogatásokat a helyi önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások kötelesek visszafizetni a jegybanki alapkamat meghatározott százalékában megállapított igénybevételi kamattal együtt. d.) Közremőködés a pályázatos támogatások ellenırzésében A Kincstár közremőködik a központi költségvetésbıl finanszírozott pályázatos támogatások pénzügyi lebonyolításában és ellenırzésében. Az egyes célelıirányzatokkal kapcsolatos konkrét feladatok köre eltérı, ugyanakkor a pályázati rendszer mőködtetésében végzett feladat felöleli a folyamat különbözı elemeit. A Kincstár a támogatási szerzıdésben vállalt kötelezettségek teljesítésére (közbensı, utólagos, záró) ellenırzéseket hajt végre. A tevékenységet központi szabályozással a regionális igazgatóságok látják el. e.) Kincstár kettıs fedezetvizsgálata A Kincstár a kincstári körhöz tartozó kincstári ügyfelek fizetési megbízásait azok teljesítését megelızıen ellenırzi. A kettıs fedezetvizsgálat során a kincstár vizsgálja, hogy van-e elıirányzat fedezet (tervezett kiadási összeg) és elég likvid-e a megbízó. Nemleges válasz esetén a Kincstár a fizetési megbízást nem teljesíti. f.) A kincstári monitoring rendszer41 A monitoring rendszer létrehozásának hátterében azon igény állt, hogy a kilencvenes évek második felében a pénzügyi kormányzat idıszerőnek látta olyan monitoring rendszer kiépítését a Pénzügyminisztérium felügyelete alatt, amely kettıs követelménynek képes eleget tenni: • nyomon követi a különbözı állami támogatások kedvezményezettjei 60 napon túli lejárt köztartozásait (továbbiakban: köztartozás), és kizárja a támogatás igénybevételi lehetıségébıl azokat, akik nem tesznek eleget ez irányú kötelezettségeiknek, • a rendszer teljes kiépítésével a Kormányzat annak az uniós elvárásnak is megfelel, hogy a külföldi segélyek, EU támogatások átlátható, a projektenkénti támogatás-halmozódást is figyelemmel kísérı jól mőködı és gyors reagálású pénzügyi megfigyelı rendszerrel rendelkezzen. g.) Fedezetkezelıi feladatok ellátása A fedezetkezelıi feladatokat a Kbt. szerinti ajánlatkérık esetében a Kincstár látja el (191/2009. Korm rendelet 17-21. §-ai). A monitoring rendszer a hazai, illetve az Európai Uniós forrású támogatásokat projektenként és kedvezményezettenként figyeli, valamint alkalmas a támogatás-halmozódás kimutatására. Olyan pénzügyi szemlélető adatnyilvántartási rendszer, amely a támogatások racionális, ellenırzött felhasználásához, és a hazai forrásokat bıvítı nemzetközi támogatások (különösen az Uniós pénzeszközök bevonásával bonyolított konstrukciók támogatásai) elnyeréséhez, kontrollált felhasználásához is jelentıs segítséget ad. Az 1998-as indulása óta a rendszer mintegy 1861 támogatási konstrukció támogatási adatait foglalja magába. Tartalmazza a költségvetési elıirányzatokból finanszírozott támogatási konstrukciók lényegi információit: 41

Forrás: http://www.allamkincstar.gov.hu/file/kozlinfo/kincstarikiadvanyok/MAK_eves_jelentes_2006.pdf 157

− a támogatások keretösszegét, − a döntésre és utalványozásra jogosultak megnevezését, − a támogatott célok részletes felsorolását, − a támogatásra jogosultak körét, − az elnyerhetı támogatás feltételeit, mértékét és formáját. A Kincstár és az Adóhatóságok között 1998. év közepétıl rendszeres adatszolgáltatás mőködik. A Kincstár átadja az Adóhatóságoknak (APEH, VPOP) a lejárt köztartozások figyelése érdekében a kedvezményezettek Ámr. szerinti meghatározott adatait, az adóhatóságok pedig havi rendszerességgel tájékoztatják a Kincstárat a lejárt köztartozással rendelkezı kedvezményezettek körérıl. A köztartozás figyelés rendjét általános ismertetı dokumentum tartalmazza. A monitoring rendszer adatközlése alapján az adóhatóságok az Ámr. elıírásainak megfelelıen a lejárt köztartozásokról a támogatások utalványozóit is kötelesek értesíteni. Így a jogszabály azon rendelkezésének érvényesítése, mely szerint a kedvezményezett lejárt köztartozása esetén az esedékes támogatás folyósítását fel kell függeszteni, még eredményesebben történhet meg, ösztönözve ezzel az adóhatóságokkal szemben fennálló fizetési kötelezettség teljesítését.

9.3. Az Állami Számvevıszék ellenırzése Az Állami Számvevıszék (ÁSZ) központi, közhatalmi költségvetési szerv, önálló fejezet, az Országgyőlés pénzügyi gazdasági ellenırzı szerve. Az állam legfıbb pénzügyi ellenırzı szerveként ellenırzést végezhet mindenütt, ahol közpénzt használnak fel vagy kezelnek. Az ÁSZ az államháztartás külsı ellenırzését, a számvevıszéki ellenırzést végzi. „A számvevıszéki ellenırzés alapvetı technikai célja mindig a megelızés, illetve a feltárt hiba vagy hiányosság kijavításának kezdeményezése. A vizsgálati tapasztalatok –bár minden esetben a múltról és a jelenrıl számolnak be – alapvetıen a jövınek szólnak42 Az ÁSZ az ellenırzéseket törvényességi, célszerőségi és eredményességi szempontok szerint végzi. Ellenırzései átfogják az államháztartás teljes rendszerét, valamint egyes államháztartáson kívüli szervezetek gazdálkodását, közpénzek felhasználását. Az ÁSZ ellenırzési jogosítványa kiterjed a következı szervezetekre, alapokra: 1.) a központi költségvetés alrendszerre, 2.) a helyi és helyi kisebbségi önkormányzatokra, 3.) a társadalombiztosítási alrendszerre, 4.) az elkülönített állami pénzalapokra, 5.) a megyei területfejlesztési tanácsokra, 6.) a gazdasági kamarákra, 7.) a közalapítványokra, 8.) a közhasznú szervezetekre, 9.) a nyugdíjpénztárakra, 10.) a hitelintézetekre, 11.) a felsıoktatási intézményekre, 12.) a pártokra és alapítványaikra, 13.) az egyházakra, 14.) az egyéb szervezetekre. 42

www.asz.hu

158

A számvevıszéki ellenırzések típusai Az ellenırzések fajtáját az ellenırzés célja határozza meg: • A szabályszerőségi ellenırzés a szervezetekre, tevékenységekre, programokra, mőködésre, azok pénzügyi folyamataira, elszámolásokra, beszámolásokra irányul. Célja a törvényesség, a szabályszerőség betartásának ellenırzés. • A teljesítmény ellenırzés célja annak megállapítása, hogy a szervezetek, projektek gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen valósultak-e meg. • A rendszerellenırzés átfogóan, rendszerszemléletben értékeli az állami feladatok ellátásának szervezeti kereteit, személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit, valamint az input erıforrások és azok feladatokra történı felhasználásának összhangját. A rendszerellenırzés kiemelt figyelmet fordít a belsı kontroll mőködésében rejlı kockázatok feltárására. Az ÁSZ ellenırzéseirıl készített jelentések teljes terjedelemben megtalálhatók a www.asz.hu honlapon. Így az ellenırzéseket, azok eredményét, az ÁSZ megfogalmazott javaslatait, nem csak az Országgyőlés, hanem a közvélemény is megismerheti. AZ ÁSZ minden évben éves jelentést állít össze az Országgyőlés részére, amelyben összegezi ellenırzéseit, azok eredményességét, és beszámol a szervezet gazdálkodásának célszerőségérıl is. Az éves jelentések szintén megtalálhatók a honlapon. A számvevıszéki ellenırzés megállapításainak következményei A közpénzek szabályos, gazdaságos, eredményes, hatékony tervezése és felhasználása, a hibák, szabálytalanságok megelızésére az ÁSZ a jelentéseiben – a helyszíni ellenırzés megállapításainak hasznosítása mellett – a következı eszközöket alkalmazza: • javaslatot tesz a jogi szabályozásra, a belsı szabályozási rendszer, a belsı ellenırzés fejlesztésére, jobbító intézkedések megtételére, intézkedési terv készítésére, • felhívást intéz a törvényes állapot helyreállítására, pl. ha az ellenırzött folyamat, szervezet gazdálkodásában szabálytalanságot észlel, • kezdeményezi a szabálytalanul igénybe vett pénzeszközök visszafizettetését, a szabálytalanságokat elkövetık személyi felelısségének megállapítását, • kezdeményezheti a Közbeszerzési Döntıbizottság hivatalból történı eljárását, • javasolja a Magyar Államkincstár eljárását, a szankciók alkalmazását, • bőncselekmények gyanúja esetén a nyomozó hatóság tudomására hozza a bőncselekmény gyanúját alátámasztó megállapításokat, • büntetıeljárást kezdeményez, feljelentést tesz a számvitel rendjének megsértése, jogosulatlan gazdasági elıny megszerzése, hőtlen kezelés, sikkasztás, hivatali visszaélés alapos gyanúja esetén, • zároltathat anyagi eszközöket rendeltetésellenes vagy pazarló felhasználás esetén, • a kezelésre vonatkozó szabályok súlyos megsértésével keletkezı kár megelızése érdekében felfüggesztheti a költségvetésbıl finanszírozott beruházásoknál a pénzeszközök felhasználását.

9.4. A Kormányzati Ellenırzési Hivatal ellenırzése A Kormány az államháztartási törvény felhatalmazása alapján a Kormányzati Ellenırzési Hivatalról (KEHI) szóló kormányrendeletben a Hivatalt jelölte ki a belsı ellenırzési szerv feladatainak ellátására: − a központi költségvetés, 159

− − − −

az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, a központi költségvetési szervek pénzügyi ellenırzését, a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, az alapítványoknak, a megyei, térségi és regionális területfejlesztési tanácsoknak és - a pártok kivételével - a társadalmi szervezeteknek a központi költségvetésbıl, alapokból juttatott pénzeszközök - ideértve a nemzetközi szerzıdések alapján kapott támogatásokat és segélyeket is - felhasználásának ellenırzését végzi.

A Hivatal fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv, amely a Pénzügyminisztérium fejezetben önálló címet alkot. A KEHI feladatai •

•

Ellátja az államháztartási törvényben a belsı ellenırzési szerv számára feladatokat, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Kohéziós Alapból származó támogatások tekintetében az EU 2007-2013 ciklusban az ellenırzési hatósági feladatokat. Egyéb európai uniós és nemzetközi támogatások tekintetében a kormányrendeletükben a KEHI számára meghatározott ellenırzési feladatok.

meghatározott Alapból, és a programozási finanszírozási

A Hivatal minden év február 15-éig - az Európai Bizottság módszertani iránymutatásainak megfelelıen - összegezi a rendelkezésére álló ellenırzési jelentéseket, véleményeket, igazolásokat és nyilatkozatokat. A feladat végrehajtása érdekében a pénzügyminiszter megküldi a Hivatal részére az egyéb jogszabályok alapján számára megküldött jelentéseket, véleményeket, igazolásokat és nyilatkozatokat, melyek a Hivatalnak nem állnak rendelkezésére. A Hivatal az európai uniós források ellenırzésekor az egyes alapok felhasználására vonatkozó uniós és hazai jogszabályok rendelkezései szerint jár el, az államháztartási ellenırzéseket a belsı ellenırzésrıl szóló 193/2003. Korm. rendeletben foglaltak szerint hajtja végre. Tevékenységérıl a Kormánynak és az Európai Unió illetékes szerveinek számol be. A KEHI ellenırzéseinek jogkövetkezményei a.) Tájékoztatási kötelezettség Amennyiben az ellenırzés során büntetı-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel, az elnök az ellenırzött szerv vezetıjét, illetve az ellenırzött költségvetési szerv vezetıjének érintettsége esetén a felügyeleti szerv vezetıjét haladéktalanul köteles tájékoztatni a szükséges intézkedések megtétele céljából. b.) Ellenırzési jelentés Az ellenırzésekrıl - megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat is tartalmazó ellenırzési jelentés készül, melyet a Hivatal megküld az ellenırzött szervezet vezetıjének. Több ellenırzött szervezetet érintı ellenırzés esetén a Hivatal az ellenırzési jelentésnek csak a vonatkozó részét küldi meg az egyes szervezeteknek. A Hivatal az ellenırzésekrıl készített jelentését a miniszter útján a Kormány elé terjeszti. c.) Intézkedési terv készítési kötelezettség Az ellenırzött szerv vezetıje a tárgyévet követı év január 31-éig tájékoztatást ad a Hivatal elnöke részére a Hivatal ellenırzési jelentése alapján készített intézkedési tervben foglaltak idıarányos teljesítésérıl. d.) A Közbeszerzési Döntıbizottság hivatalból történı eljárásának kezdeményezése A hivatal kezdeményezheti a Közbeszerzési Döntıbizottság hivatalból történı eljárását. 160

A KEHI éves beszámolási kötelezettsége A Hivatal elnöke a Hivatal tevékenységérıl évente, a tárgyévet követı év június 30-áig a miniszter útján beszámol a Kormánynak. A beszámoló különösen az alábbiakat tartalmazza: • az éves ellenırzési feladatok teljesítésének értékelését, • az ellenırzések fontosabb megállapításait és javaslatait, • az ellenırzési jelentések alapján készített intézkedési tervekben foglaltak idıarányos teljesítését, • tájékoztatást az ellenırzések során feltárt büntetı-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekményrıl, mulasztásról vagy hiányosságról, • az ellenırzések személyi és tárgyi feltételeit, a tevékenységet elısegítı és akadályozó tényezıket.

9.5. A közbeszerzések belsı ellenırzése A belsı ellenırzés köteles ellenırizni a szervezet közbeszerzési tevékenységét. A belsı ellenırzés kiterjed: • a közbeszerzések FEUVE rendszerének megfelelı kialakítására, • a FEUVE rendszer mőködésére, • a közbeszerzési folyamat utólagos ellenırzésére. A belsı ellenırzés feladatai 1. A közbeszerzési eljárás elıkészítésének ellenırzése: − közbeszerzési szabályzat, közbeszerzési terv meglétének, szabályozottságának, idıszerőségének, testre szabottságának ellenırzése, − hogyan történik a közbeszerzés tárgyának meghatározása, − hogyan történik a pénzügyi fedezet biztosítása, − hogyan történik a közbeszerzés becsült értékének meghatározása, − a közbeszerzési eljárás kiválasztására irányuló döntési folyamat ellenırzése. 2. Az eljárás megindításának ellenırzése: − az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény megfelelése a jogszabályi elıírásoknak (megfelel a mintának és nem sérti az ajánlattevık esélyegyenlıségét), − a közzététel rendje, módja, határideje. 3. Az ajánlati/ajánlattételi/részvételi felhívás tartalmának ellenırzése. 4. A bírálati szempontok meghatározásának ellenırzése. 5. A dokumentáció ellenırzése. 6. A közbeszerzés mőszaki leírásának ellenırzése. 7. A kiegészítı tájékoztató kérésére irányuló kérelem teljesítésének ellenırzése. 8. Az ajánlati biztosíték kikötésének, teljesítésének és visszafizetésének ellenırzése. 9. A kizáró okokról való meggyızıdés ellenırzése. 10. Az ajánlattevık alkalmassága, az alkalmasság elbírálásának ellenırzése. 11. Az ajánlat/részvételi jelentkezés ajánlati/ajánlattételi/részvételi felhívásnak való megfelelése ellenırzése. 12. A bíráló bizottsággal kapcsolatos ellenırzés: − a bíráló bizottság szabályszerő felállítása, − a bíráló bizottság létszáma, összetétele. 161

13. Az ajánlatok benyújtásának, felbontásának, ismertetésének, elbírálásának ellenırzése: - hiánypótlásra felhívás, - jegyzıkönyv tartalma, - felvilágosítás kérése az ajánlattevıktıl, - ajánlat érvénytelenné nyilvánítása, - bírálati módszer, - az eljárás eredménytelenné nyilvánítása. 14. Az eredményhirdetés szabályosságának ellenırzése. 15. A szerzıdés eljárásnak, eredményhirdetésnek megfelelı megkötésének ellenırzése. 16. Az eljárás folyamán a határidık számításának, betartásának ellenırzése. A belsı ellenırzés összefoglaló jelentést készít megállapításairól, amelyben javaslatokat dolgoz ki, tanácsot ad az ellenırzés során feltárt szabálytalanságok megszüntetésére, a közbeszerzések hatékonyságának növelése érdekben.

162

Függelék: Ellenırzési nyomvonal egy költségvetési szerv közbeszerzési folyamatáról

Egy költségvetési intézmény közbeszerzési eljárásainak

Ellenırzési nyomvonala RÉSZLET Sorszám

Tevékenységek

Jogi, egyéb szabályozás

Tevékenységet végzık, felelısök Kötelezettségvállaló

1.

1.1

1.2

Határidı; /Kapja

Közbeszerzési Terv összeállítása - szervezeti egységenként

Közbeszerzési Végzi / Felelıs: március 15. Szabályzat közbeszerzés tárgya szerint illetékes szervezeti egység / közbeszerzési vezetıje által kijelölt fıreferens személyi állományi tag közbeszerzési referens vagy közbeszerzési fıreferens

Éves Összesített Közbeszerzési Terv összeállítása

Kbt., Végzi / Felelıs: Közbeszerzési -közbeszerzési fıreferens Szabályzat

április 15.

Éves Közbeszerzési Terv engedélyezése

Közbeszerzési Végzi / Felelıs: Szabályzat -közbeszerzési fıreferens

április 15.

Keletkezı dokumentumok

Ellenırzı

Ellenırzési pontok /Kockázati tényezık

Közbeszerzési Terv javaslat

a közbeszerzés Határidıben készült-e el? tárgya szerint Megfelelı tartalommal? illetékes szervezeti egység vezetıje / Nem teljes körő a javaslat elkészítése, nincs átfogó egyeztetés; nem precíz az ellenırzés; a szolgáltatott adatok hibásak, közbeszerzési fıreferens hibás eljárásfajta vagy típus meghatározása; nem megfelelı az indoklás, téves költséginformációk felhasználása; téves fedezet ellenırzés

Éves Közbeszerzési Terv

kijelölt jogász Határidıben készült-e el? - javaslatot tehet Megfelelı tartalommal? eltérı tartalomra / Nem teljes körő a javaslat elkészítése, nincs átfogó egyeztetés; nem precíz az ellenırzés; téves fedezet ellenırzés

gazdasági vezetı

Engedélyezett Éves Közbeszerzési Terv

Beszerzési Fıosztály vezetıje

/ Nem megfelelıen elıkészített, elkészített Éves Közbeszerzési terv engedélyezése

/költségvetési szerv vezetıje 1.3

Közbeszerzési Végzi / Felelıs: Engedélyezett Éves Szabályzat -közbeszerzési fıreferens Közbeszerzési Terv ismertetése, megküldése illetékes szervezeti egységek vezetıinek

Engedélyezést követıen haladéktalanul

-

Beszerzési fıosztály / Nem megfelelı idıben és teljes körően vezetıje történik a tájékoztatás; nem történik tájékoztatás

Ellenjegyzı, Jóváhagyó, Aláíró

Jóváhagyó: gazdasági vezetı

Jóváhagyó: gazdasági vezetı

Engedélyezı: a költségvetési szerv vezetıje

-

/ illetékes szervezeti egységek vezetıi

163

Sorszám

Tevékenységek

Jogi, egyéb szabályozás

Tevékenységet végzık, felelısök Kötelezettségvállaló

1.4

1.5

Határidı; /Kapja

Éves Közbeszerzési Terv módosításának indítványozása

Közbeszerzési Szabályzat

Végzi / Felelıs: / közbeszerzési - illetékes szervezeti egység fıreferens vezetıje

Éves Közbeszerzési Terv módosítása

Közbeszerzési Szabályzat

Végzi / Felelıs: - közbeszerzési fıreferens

gazdasági vezetı

Keletkezı dokumentumok

Módosító javaslat -

1.7

2.

3.

Engedélyezést követıen haladéktalanul / illetékes szervezeti egységek vezetıi

/ Nem indokolt az indítványozott módosítás; Nem biztosított fedezet

kijelölt jogász / Nem megfelelıen elıkészített, módosított - javaslatot tehet Éves Közbeszerzési terv engedélyezése eltérı tartalomra

Módosított Éves Közbeszerzési Terv

Beszerzési fıosztály / Nem megfelelı idıben és teljes körően vezetıje történik a tájékoztatás; nem történik tájékoztatás

Módosított Éves Közbeszer- Közbeszerzési zési Terv ismertetése, meg- Szabályzat küldése illetékes szervezeti egységek vezetıinek

Végzi / Felelıs: - közbeszerzési fıreferens

Közbeszerzési Tervek megırzése

Kbt., Közbeszerzési Szabályzat

Végzi / Felelıs: 5 évig -közbeszerzési referens vagy közbeszerzési fıreferens

Kezdeményezı Okirat = közbeszerzési eljárást kezdeményezı országos parancsnoki okirat elkészítése (Alapokmány) - felelısségi viszonyok, kapcsolattartók, alapadatok meghatározása; Közbeszerzési ütemterv készítése, (Folyamatábra készítése)

Kbt., Közbeszerzési Szabályzat

gazdasági vezetı/ Végzi / Felelıs: - közbeszerzési referens o. Kezdeményezı Okirat; vagy közbeszerzési (Közbeszerzési ütemterv) fıreferens;kijelölt jogász * / közbeszerzési fıreferens

Megbízólevelek elkészítése Összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatok elkészítése

Közbeszerzési Szabályzat

-

közbeszerzés tárgya / Elmaradó dokumentálás, nincs idıszakos szerint illetékes ellenırzés szervezeti egység vezetıje, közbeszerzési fıreferens

- kijelölt jogász közbeszerzési fıreferens *

/a költségvetési szerv vezetıje

Megbízólevelek kijelölt jogász; Végzi / Felelıs: A költségvetési Összeférhetetlenségi és -közbeszerzési referens vagy szerv vezetıje közbeszerzési fıreferens; / megbízott titoktartási nyilatkozatok közbeszerzési fıreferens kijelölt jogász * - Közbeszerzési Mappában

Ellenjegyzı, Jóváhagyó, Aláíró

Ellenırzési pontok /Kockázati tényezık

Módosított Éves Közbeszerzési Terv

költségvetési szerv vezetıje

1.6

Ellenırzı

/ Az ellenırzı hiánypótlásra visszaküldi a Kezdeményezı Okiratot a kezdeményezı osztálynak; a kezdeményezı szervezeti egység vezetıje vitatja a hiánypótlás indokoltságát - Kijelölt jogász dönt az indításról *; - közbeszerzési fıreferens dönt az indításról Nincs precíz, pontos meghatározás, hibás eljárásfajta vagy típus meghatározása; téves költséginformációk felhasználása; szakmai szempontból nem megfelelı személyek meghatározása, határidık téves kiszámítása

-

Jóváhagyó: gazdasági vezetı Engedélyezı: A költségvetési szerv vezetıje

-

-

Ellenjegyzı: gazdasági vezetı Engedélyezı: A költségvetési szerv vezetıje, ill. akadályoztatás-kor . gazdasági vezetıje

szakképesítés, szakmai tapasztalat ellenırzése; Engedélyezı: / Szakmai szempontból nem megfelelı A költségvetési szerv személyek megbízása; Nincs precíz, pontos vezetıje meghatározás

164

történı elhelyezése

Sorszám

Tevékenységek

Jogi, egyéb szabályozás

Tevékenységet végzık, felelısök

Keletkezı dokumentumok

Ellenırzı

Végzi/Felelıs: közbeszerzési közbeszerzés tárgya szerint / illetékes szervezeti egység fıreferens vezetıje; jogtanácsos

Szerzıdés tervezet, szerzıdés

kijelölt jogász;

Elızetes összesített tájékoztató elıterjesztés

Kötelezettségvállaló

4.

5.

Határidı; /Kapja

Elızetes szerzıdések megkötése (közbeszerzési szaktanácsadó, szakértı, mőszaki ellenır, ügyvéd, ügyvédi iroda, lebonyolító stb.) – felelısségi viszonyok, kapcsolattartók meghatározása

Közbeszerzési Szabályzat

Elızetes összesített tájékoztató elkészítése

Kbt., Közbeszerzési Szabályzat

Végzi / Felelıs: Március 1. közbeszerzési referens vagy a közbeszerzési fıreferens / közbeszerzési fıreferens

Megbízólevél

közbeszerzési fıreferens

5.1

Elızetes összesített tájékoztató összeállítása, felterjesztése jóváhagyásra

Kbt., Közbeszerzési Szabályzat

Végzi: Március 15. gazdasági vezetı közbeszerzési fıreferens Felelıs: Beszerzési fıosztály vezetıje

5.2

Elızetes összesített tájékoztató engedélyezése

Kbt., Közbeszerzési Szabályzat

Végzi: Március 15. közbeszerzési fıreferens Felelıs: / a költségvetési Beszerzési fıosztály szerv vezetıje vezetıje

Engedélyezett elızetes összesített tájékoztató

Elızetes összesített tájékoztató - hirdetmény útján történı - közzététele

Kbt., Közbeszerzési Szabályzat

Végzi: közbeszerzési fıreferens Felelıs: Beszerzési Fıosztály vezetıje

Közbeszerzési Szabályzat szerint / Közbeszerzési Értesítı Szerkesztıbizottsága

Elızetes összesített tájékoztató hirdetménye

Közbeszerzési eljárás teljes körő lebonyolítása

Kbt., Közbeszerzési Szabályzat, Kezdeményezı Okirat Vonatkozó jogszabályok

Végzi / Felelıs: közbeszerzési referens 1 közbeszerzési fıreferens 2 kijelölt jogász 3 bonyolító 4

A közbeszerzési ütemtervben foglaltak szerint

5.3

6.

Elızetes összesített tájékoztató

-

Tárgyi tevékenység Kbt. hatálya alá tartozásának vizsgálata; Engedélyezı: A szerzıdés tartalma nem ütközik-e A költségvetési szerv jogszabályba? Körültekintıen készült-e? vezetıje Ellenjegyzés meglétének ellenırzése / Szakmailag nem megfelelı, figyelmetlen ellenırzés; Megrendelı érdekeit nem kellıen képviseli a szerzıdés

közbeszerzés tárgya szerint illetékes szervezeti egység vezetıje

Kitöltés pontos ellenırzése / Adminisztrációs hiba, a szolgáltatott adatok hibásak; nem készül el határidıben; nem megfelelı ellenırzés

kijelölt jogász

Kitöltés pontos leellenırzése / Adminisztrációs hiba, a szolgáltatott adatok hibásak; nem készül el határidıben; nem megfelelı ellenırzés

/ Nem megfelelıen felterjesztett elızetes összesített tájékoztató engedélyezése

kijelölt jogász

közbeszerzési fıreferens 1 kijelölt jogász 2 közbeszerzési fıreferens 3

Ellenjegyzı, Jóváhagyó, Aláíró

Ellenırzési pontok /Kockázati tényezık

-

Jóváhagyó: gazdasági vezetı

Engedélyezı: költségvetési vezetıje

Kitöltés pontos leellenırzése / Adminisztrációs hiba, a szolgáltatott adatok hibásak; nem készül el határidıben; nem megfelelı ellenırzés; a hirdetményi díj hibás kiszámítása

-

-

-

szerv

165

166