BME 201 2016
Pénz- és Tőkepiaci jogi alaptan – 2016 ősz – MsC képzés ‘Élőadás’ vázlatok A pénz- és a tőkepiac szabályozása avagy ‘A rendszerszintű anomáliák kezelésének problematikája’ pénzügyi válságokon át
1
BME 201 2016
Összefoglaló a tárgyról – – – –
Tárgy célja: bevezetés a pénz és tőkapiac jogi szabályozásába 12 előadás, amiből 1 elmarad, kari sportnap miatt Szükség esetén pót előadás Előadások témái • • • • • • • • • •
– – – –
A pénz és tőkepiac szerepe a nemzetgazdaságokban avagy mit csinálnak a bankok és befektetési társaságok Szerepük miatt az állam szerepvállalásának szükségszerüsége, formái, mélysége Pénzügyi válság(ok) és tanulságai(k) Pénzpiaci közjog (szabályozási dilemma, szabályozás tárgya és köre, pénzpiaci szereplők státusz joga, felügyelet, betét-védelem) Magyar pénzpiaci közjog – történet – jelen – legfontosabb szabályok Magyar deviza-hitel válság, okai – következményei – tanulsága + a kárfelelősség telepítésének kérdése Felügyelet (engedélyezés, monitoring, fogyasztóvédelem Pénzpiaci magánjog (egyes bankügyletek jogi szabályozása – forrás és eszköz oldali ügyletek) – 3 előadás Tőkepiaci közjog (befektetési vállalkozások státusz joga, tőkepiaci intézmények, felügyelet, befektető-védelem) Tőkepiaci magánjog (egyes tőkapiaci ügyletek jogi szabályozása)
Két ZH és egy esettanulmány – ZH feleletválasztás Számonkérés anyaga: előadások és a jegyzetnek az előadásokon hivatkozott részei Előadások anyaga előadások elött ÜTI WEB-en Jegyzet (a fogyasztóvédelmi kiegészítéssel) kb. 100 oldal
2
BME 201 2016
Részletes tematika - I – A pénzügyi rendszer jogi szabályozása – bank közjog • • • • • • •
A pénzügyi rendszer feladata Állam feladata és szerepvállalása a pénzügyi rendszerben Szabályozás története (hazai és nemzetközi) Hpt. és kapcsolódó jogszabályok szerkezete és legfontosabb szabályai 2007-es Pénzügyi válság – okai, következményei Magyar devizahitel – mint a szabályozás és ellenőrzés negatív példája Pénz és tőkepiaci felügyelet (engedélyezés, monitoring, fogyasztóvédelem)
– Egyes bankügyletek – bank magánjog • Forrásoldali ügyletek - bankszámla, folyószámla, bankkártya, betét, OBA, treasury ügyletek • Eszközoldali ügyletek - korlátozások a hitelezés területén
– Tőkepiaci alaptan • Értékpapír fogalma, értékpapírok jogi szabályozása, egyes értékpapírok • Értékpapír kibocsátás • Tőkepiacok és szereplők 3
BME 201 2016
Részletes tematika - II • A pénzügyi rendszer intézményeinek szabályozása; - a pénzügyi intézmények rendszeréről, pénzintézet típusokról; - a jogi szabályozás rendszeréről Magyarországon • Pénzügyi rendszer szabályozásának dilemmái – pénzügyi válság – a „magyar devizahitelek tanulságai” • Bankügyletek I – bankszámla szerződés, bankszámlák közötti elszámolás fajtái (átutalás, beszedési megbízás, okmányos meghitelezés), cash-pooling fajtái és ezek jogi és számviteli problematikája, készpénz helyettesítő fizetési eszközök (bankkártya, csekk), elszámolás forgalom, klíring tevékenységre vonatkozó szabályok (Giro, Viber), nemzetközi fizetési forgalom • Bankügyletek II – a treasury tevékenysége egy pénzintézeten belül (likviditás biztosítása, deviza és valuta váltás, betét/hitel futamidő transzformáció, azonnali és határidős ügyletek, fedezeti ügyletek, spekuláció) • Bankügyletek III – betétszerződés, takarékbetétkönyv, betét és intézményvédelem szabályai (direkt és indirekt garanciák – OBA, OTIVA, ill. tartalékolási szabályok, tőkemegfelelés, felügyelet), törvényes és szerződéses kamat, késedelmi kamat, kamat és hozamszámítás (call számla, EBKM, BUBOR, LIBOR, EURIBOR)
4
BME 201 2016
Részletes tematika - II • Bankügyletek IV – a hitelezési és befektetési tevékenység (kockázatvállalás mértékének megállapítása, korlátozások), hitel és kölcsönszerződés szabályai, (típusok: cél, lejárat, kamatozás szerint), kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó hitelezés (import és export akkreditív, faktoring, forfaiting), hitelkereskedelem (kötelezettség átvállalás, engedményezés szabályai) • Bankügyletek V – egyéb pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások: bankgarancia (kellékek, kötelezettségvállalás tartalma, fajtái: fizetési, jó teljesítési, ajánlattételi), pénzügyi lízing, letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás, vagyonkezelés, ügynöki tevékenység, pénzfeldolgozás • Tőkepiaci alapismeretek I – értékpapír piacok (tőzsde, OTC) értékpapír piaci szereplők, befektetési bankok, értékpapírforgalmazók, brókerek • Tőkepiaci alapismeretek II - Befektetési banki tevékenység, szolgáltatások termékek
5
BME 201 2016
Pénzpiaci jog avagy bankjog Interdiszciplináris jogterület
Mit szabályoz a Bankjog?
Polgári Jog - különösen • Szerződések joga • Kötelmi jog ált. rész • Egyes szerződések (különösen: bankszámla, betét, bankkölcsön, megbizási és letéti szerződések
Bankjog magánjog - közjog
• Államháztarás joga • Önkormányzatok pénzügyei • Nemzetközi pü.j. • Vámjog
Gazdasági Jog
• Adójog
• Ptk (benne a régi Gt.)
• Devizajog
• Egyéni vállalk.
• Pénzügyi intézményrendszer joga (bank közjog)
Intézmények
• Csőd tv.
szervezet, jogállás, működés
• Verseny tv.
Bankügyletek
Pénzügyi Jog
• Értékpapirjog 6
BME 201 2016
Bankjog •
Fogalmak – a pénzügyi rendszer – pénz és tőke (fizetések és megtakarítások, egyes pénz és tőkepiaci termékek) áramlásának rendszere – Pénzügyi rendszer intézményei = pénzügyi intézmények + igazgatási (engedélyező és ellenörző) szervezetek – pénzügyi intézményrendszer = a pénzügyi intézmények rendszere
– Bank közjog területén előíró, kötelezően betartandó (ú.n. kógens) szabályok határozzák meg az engedélyező (hatósági jogkörrel felruházott szervezet) és az engedélyes (engedélyt szerzett) pénzügyi intézmény közötti jogviszonyt. Ez engedélyező – engedélyes azaz alá és felé rendelt viszony (nem egymás mellé rendelt személyek, szervezetek kapcsolata) – Bank magánjog területén, a pénzügyi intézmények és partnereik között, szerződések megkötésével létrejövő jogviszonyokat többnyire megengedő (diszpozitív) jogszabályok határozzák meg.
7
BME 201 2016
Bankjog • Pénzügyi rendszerről általában – a pénzügyi rendszer szerepe, intézményei – az állam szerepvállalása (oka, mélysége)
• Pénzügyi rendszer jogi szabályozása – – – – – –
történet mit szabályoz a bankjog fontosabb jogszabályok Magyarországon pénzintézetek tipusai pénzintézetek tevékenységének szabályozása egyes bankügyletek szabályozása
8
BME 201 2016
Bankjog
Pénzügyi rendszer helye és szerepe egy nemzetgazdaságban
• Pénzügyi közvetités • Fizetések bonyolítása • Deviza és futamidő konverzió
Háztartási jövedelmek
Kiadások Háztartások Háztartások
Export árbevétel
Import kif.
Vállalatok Vállalatok
Külföld
Kiadás Állami Állami költségvetés költségvetés Adók
Kétirányú hitelezés Hitelfelvétel, külön adó
PPénzügyi énzügyi rendszer rendszer
Kétirányú hitelezés 9
BME 201 2016
Bankjog Állam érdeke, feladata, felelőssége • Axióma: a pénz- és tőkepiac hatékony működése a modern, piac-, profit- és növekedés-orientált gazdaságok stabilitásának az alapja • Pénzintézetekbe vetett bizalom kialakítása – erősitése elsődleges cél, mert ennek hiányában pénz külföldre, párnába, ingatlanba stb. vándorol következmény: – – – – –
pénzforgalomban zavarok lelassul a pénz forgási sebessége forráshiány (összegben, deviza nemben, lejáratban) készpénzigény és forgalom növekszik árnyék gazdaság Adóbevételek kiesése államháztartási hiány stb.
• Stabil, hatékony működés feltételeinek megteremtése + fenntartása • Állam feladata - szerepválallás 10
BME 201 2016
Bankjog
• Állam szerepevállalása – szabályozás – felügyelet – közvetlen részvétel
• Társasági formában – részesedés – önálló vállalat • Támogatási rendszerek
Modellek: • univerzális - ill. pénzügyi és befektetési szolgáltatás felügyelete külön, azon belül • felügyeleti modellek: • kormányzat része • pü. Miniszter (pl. Japán) • tárcaközi bizottság (Görögország) • központi bank (Anglia, USA: Fed+Gov) • speciális ügynökség (Belgium, Svájc) • vegyes (Franciaország) Magyarország: • MNB
Összevont alapú felügyelet: pénzés tőkapiac felett egyaránt
11
BME 201 2016
Bankjog
Állami szerepvállalás - szabályozás
• 20-as évek csődjeinek tanulságai: • alapítás és tevékenység végzése szigorú feltételekhez kötése • betétgyűjtés és hitelezés korlátozása • állami felügyeletek létrehozása • rendszeres jelentési kötelezettség bevezetése visszacsatolás a szabályok • 1970-es évek pénzügyi piacainak deregulációja US és GB – Thatcher – Reagen – infláció mérséklés, tőkeáramlás elősegítése (részben a privatizáció miatt) – 30 évig az ”efficient way” jelzővel illették – a pénzpiacok neoliberalizmusának is nevezték
• BIS* és a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság (1975) - ajánlások • EU direktívák szerepe • Gazdasági – politikai integráció és szabályozás (harmónizáció, központosítás, közös deviza vs. tagállami költségvetési önállóság) *Bank of International Settlement, www.bis.org
12
BME 201 2016
Bankjog Fontos fogalmak (!): – Szavatoló tőke definíció - (jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék, a mérleg szerinti eredmény, az általános tartalék, az értékelési tartalék, alárendelt kölcsöntőke és a kiegészítő alárendelt kölcsöntőke) – Tőkemegfelelési mutató - A hitelintézet fizetőképességét elsődlegesen az úgynevezett tőke-megfelelési mutatóval (a súlyozott eszközkockázati arányszámmal) mérik. A tőke-megfelelési mutatószám a korrigált szavatoló tőke összege (mint számláló) és a korrigált mérlegfőösszeg (mint nevező) hányadosa. = 8% /Korrigált mérlegfőösszeg összege a kockázattal súlyozott eszközállomány értékével egyenlő/ 13
BME 201 2016
Bankjog
A 2007-es pénzügyi válság
• Okai – ‘Sub prime lending’ – ABS és CDO, mint a 20. század legnagyobb pénzügyi találmánya – bukás a 21. században ? Haszonszerzési vágy határai – szakértelem hiánya • A hitelminősítők szerepe – élet és halál urai ? https://www.youtube.com/watch?v=_aJ69YgvpDo
• Begyűrűzés – termékeken és garanciát vállaló kibocsátókon keresztül (Lehman Bros - 2008 sep 15, Merrill Lynch - 2008 sep 14, Goldman Sachs, Morgan Stanley)
• Következményei • Államkincstárak kiűrítése, eladósodása – pénzügyi szektor fontossága az egyes nemzetgazdaságokban • Államosítás – a kapitalizmius vége? Az államkapitalizmus veszélye? • Állami szerepvállalás határai és korlátai – a szabályozás és ellenőrzés ereje/gyengéje • Rendszerszintű anomália – gazdasági jelentőség - nyereségvágy
14
BME 201 2016
Bankjog
Állami szerepvállalás – szabályozás jövője EURO övezeti válság – van megoldás?
• 2011-es euro övezeti válság – eladósodott államok – államadósságot felvásárló bankok – görög válság/francia, belga stb. bankok (adófizetők pénzének /költségvetési források/ felhasználása a pénzügyi szektor ismételt megmentésére – újabb államadósság válság – euro övezeti válság) • Pénzügyi integráció, politikai integráció nélkül megbukott - avagy hogyan tovább EURO? – Megoldási alternatívák vs. politikai populizmus – mi mennyibe kerül? Közvetlen vagy pénzintézeti rendszeren keresztül történő szanálás? 2011 októberben a válasz megszületett (‘Merkel-Sarkozy’ paktum)... ‘Greek living dead’ – 2012 az ECB intervenciós éve – nemzetközi nyomás • Populizmusra épülő demokráciák vs. morális értékrendszerre épülő észak-európai demokráciák – EU belső ellentétek éleződése • Politikai válsághelyzetek kihatása (Brexit, migráns kérdés, szociális olló nyílása)
15
BME 201 2016
Bankjog
Állami és integrációs központi szerepvállalás – szabályozás jövője
• 2011 szeptember - UBS botrány - 2 Mrd dolláros ‘rogue trader’ esete ( nem az első • Felügyelet erősítése? 30 éves liberális – Thatcher-féle „City” felszámolása? Európai tranzakciós bankadó ( aminek semmi köze a magyar „szolidaritási” bankadóhoz) • Angol pénzintézetek „ring fencing” terve – 2011 szeptember – a füstbe ment terv? • Basel II = 8% tőkemegfelelés után – Basel III 2011 = 10% – Mennyibe kerül a tőkésítés? Megoldható-e a “big data” biztonsága? • Az Európai Bizottság határozata a Bázel III előírások európai bevezetésére: helyreállítási tervek, szigorodó tőke- és likviditási követelmények, működés átalakítása, hogy jegybanki segítség igénybevétele nélkül is át tudják hidalni a jövőben bekövetkező válsághelyzeteket a bankok • Univerzális bankrendszer vége? Takarékszövetkezeti ‘rennaisance’? • Államkapitalizmus veszélyei
16
BME 201 2016
Bankjog
Állami szerepvállalás - szabályozás
• Összefoglalva: 2007-2012 pénzügyi és gazdasági válság tanulságai a szabályozásban (adófizetők pénzének /költségvetési források/ felhasználása a pénzügyi szektor megmentésére, államosítás, felügyelet erősítése, hitelezés) – „circu(lu)s vitiosus” – a pénzügyi intézményrendszer univerzalitásának alkonya, államadósság válság egyik oka, informatikai kihívás, • Pénz és tőkepiac szabályozásának általános problémái: • állandóan és gyorsan változó piaci körülmények, termékek • a pénzintézetekkel szembeni elvárások összetettsége • a túlszabályozás veszélye • Rendszerszintű anomália ? – haszonszerzés vs. gazdaságban betöltött funkciók – morális és etikai kérdések (Michael Lewis) 17
BME 201 2016
Bankjog
Állami szerepvállalás - szabályozás
• Szabályozás célja általában: • jó tulajdonos (áttekinthető tulajdonosi struktúra, tőke, szakmai tapasztalat) • kompetens vezetéssel • prudens működés megkövetelése (t.k. körültekintő kockázatkezelés) • piac átláthatóságának biztosítása (megfelelő felügyelet mellett) • válsághelyzet megelőzése ‘bank roham’ elkerülése
Magyar szabályozás
18
BME 201 2016
Bankjog
Állami szerepvállalás - szabályozás Magyarország
• 1987 január 1.-től kétszintű bankrendszer • Előtte MNB közvetlen kapcsolatban állt a gazdálkodó alanyokkal: fizetések bonyolitása, hitelezés stb. ( + OTP, Takarékszövetkezetek, ÁFB - beruházások finanszirozása, MKB - külkereskedelemmel kapcsolatos bankműveletek, PK - devizakülföldiekkel kapcsolatos) • Külön törvények a pénzintézeti (kiegészitő pénzintézeti), és befektetési (kiegészitő befektetési) szolgáltatási tevékenység szabályozására 1990. (Épt. és Tt.) és 1991.-ben (Hit.) - Bankok csak leányvállalataik utján végezhettek befektetés szolgáltatási tevékenységet • 1996-ban rekodifikáció (Épt. + Hpt.) – Hpt. többször modósítva • 2001-ben Tpt. • 2007-ben Bszt. • 2014-ben új Hpt.
19
BME 201 2016
Bankjog
Mit szabályoz a Bankjog? Pénzügyi Jog
Polgári Jog - különösen • Szerződések joga • Kötelmi jog ált. rész • Egyes szerződések (különösen: bankszámla, betét, bankkölcsön, megbizási és letéti szerződések
Bankjog magánjog - közjog
• Önkormányzatok pénzügyei • Nemzetközi pü.j. • Vámjog
Gazdasági Jog
• Adójog
• Gazdasági Társaságok
• Devizajog
• Egyéni vállalk.
• Pénzügyi intézményrendszer joga (bank közjog)
Intézmények
• Csőd tv.
szervezet, jogállás, működés
• Verseny tv.
Bankügyletek
• Államháztarás joga
• Értékpapirjog 20
BME 201 2016
Bankjog • Pénzügyi
• Befektetési
• Kiegészitő pénzügyi szolgáltatás
• Kiegészitő befektetési szolgáltatási tevékenység
• 2013. évi CCXXXVII. Tv. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról (Hpt.)
• Törvény tőkepiacról (Tpt.) és a Befektetési szolgáltatásokról (Bszt.)
Univerzális bankrendszer 21
BME 201 2016
Bankjog Hpt. 1 • 2013. évi CCXXXVII. Tv. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról (Hpt.) felépitése • célja • hatálya • pénzügyi szolgáltatási tevékenységek meghatározása • pü.-i intézmények engedélyezés • pü.-i vállalkozások tulajdonjogának gyakorlása • banküzem prudens működése • Tőkére (tőkepufferek) • kockázatvállalásra • likviditás biztositására • betétbiztositás és intézményvédelem • pü.-i intéznények számvitele és könyvvizsgálata 22
BME 201 2016
Bankjog • Hpt. céljai : Hpt. 2 • hitelintézeti rendszer működőképességének, • hitelintézeteknél elhelyezett betétek biztonságának megteremtése, fenntartása • ésszerű kockázatvállalás • megfelelő tartalékképzés meghatározása • a gazdaság működtetéséhez, fejlesztéséhez szükséges hiteltőke biztosítása • Hpt. hatálya : • Magyarország területén végzett pénzügyi szolgáltatási, kiegészitő pénzügyi szolgáltatási és bankképviseleti tevékenységre • magyarországi székhellyel rendelkező pénzügyi szolgáltató által külföldön alapított hitelintézet, pénzügyi vállalkozás Hpt.-ben meghatároztt szolgáltatási és bankképviseleti tevékenység felügyeletére • a magyar hatóságok felügyeleti tevékenységére
23
BME 201 2016
Bankjog Hpt. 3
• Hpt. hatálya nem terjed ki: • MNB-re • elkülönitett állami pénzalapokra • Magyar Államkincstárra • Kincstári Vagyoni Igazgatóságra • egyes nevesitettnemzetközi pénzügyi intézmények mo-i tevékenységére • postai pénzforgalmi közvetitő tevékenység • nemzetközi postautalvány szolgáltatási • nem pénzügyi intézmény által történő vámkezesség nyújtása
24
BME 201 2016
Bankjog A „magyar devizahitel” – mint szabályozási és ellenőrzési /negatív/ példa • • • • • •
A probléma gyökerei, és a kinőtt „fa óriás” A probléma növekedésének okai Mit lehetett volna tenni ? (utólag könnyű...) Mit lehet még tenni ? (most már nehéz...) A 180 forintos törvény avagy egyszerű lopás törvénnyel Zombi bankok kialakulásának kockázata – gazdaság lassulása – leminősítés – adósságcsapda mélyülése
25
BME 201 2016
Bankjog A „magyar devizahitel” – mint szabályozási és ellenőrzési /negatív/ példa • Ki a felelős a tömeges devizahitel-folyósításért ? – erkölcsi, anyagi felelősség kérdése – telepíthető-e kártérítési felelősség? • A 180 forintos törvény okozta károkozásért (lopásért) való felelősség kérdése • Tanulság – tanulópénz, sokadszor... • Állami szerepvállalás határai és korlátai – a szabályozás és ellenőrzés ereje/gyengéje Magyarországon – impotencia után (ön)herélés • Rendszerszintű anomália – pénzügyi szektor gazdasági jelentőség – nyereségvágy • Univerzális bankrendszer alkonya ?
26
BME 201 2016
Bankjog A „magyar devizahitel” válság nem az első és nem is az utolsó jele volt a nem megfelelő állami felügyeletnek • 90-es évek Lízingcég botrányai – szűk pénzpiac, lehetetlen kockázat fedezés, képtelen futamidő konverzió, elégtelen felügyelet? • 2015-es bróker botrány – köztörvényes bűnözés? Hol volt a felügyelet? Egyenlők és egyenlőbbek (avagy „volt aki isteni sugallatra vasárnap kiszállt a hétfőn bejelentett csőd előtt”)?
27
BME 201 2016
Bankjog Tőkekövetelmény - hitelezési tevékenység – intézményvédelem - Magyarországi bankok helyzete - 180 forintos törvény - Szolidáris (bank) adó - Piaci környezet megváltozása (külföldi tőkeáramlás megfordult, ingatlanpiac lelassult a válságot követően stb.) - Második kör az adósmentésben - Nem is annyira búrkolt államosítási szándék - Ingatlanpiaci élénkülés 2014 őszétől, kínálat szűk a kevés beruházás (szűk hitelpiac) miatt
28
BME 201 2016
Bankjog – Fontos fogalmak voltak (!): – Szavatoló tőke definíció - (jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék, a mérleg szerinti eredmény, az általános tartalék, az értékelési tartalék, alárendelt kölcsöntőke és a kiegészítő alárendelt kölcsöntőke) – Tőkemegfelelési mutató - A hitelintézet fizetőképességét elsődlegesen az úgynevezett tőke-megfelelési mutatóval (a súlyozott eszközkockázati arányszámmal) mérik. A tőke-megfelelési mutatószám a korrigált szavatoló tőke összege (mint számláló) és a korrigált mérlegfőösszeg (mint nevező) hányadosa. = 8%
29
BME 201 2016
Bankjog
30
BME 201 2016
Bankjog
31
BME 201 2016
Bankjog Pénzintézeti tevékenységek Magyarországon (kereskedelmi banki tevékenység) • A szereplők státusz-joga, jogállása, működési formái, tőkeszükséglet, szakértelem • Egyes, szabályozott tevékenységek • Forrásoldali ügyletek • Eszközoldali ügyletek
• Nevesítetten nem szabályozott, ‘származtatott’ tevékenységek
32
BME 201 2016
Bankjog ‘ ‘PPénzintézeti énzinté ékenysé nzintézeti tevé tev kenységek ’ ’ tevékenységek
• Két alapvető tevékenységi tipus: – pénzügyi szolgáltató – befektetési szolgáltató üzletszerű, rendszeres • Meghatározza a – tőkekövetelményt – személyi és technikai követelményeket Tevékenységek engedélyezése: MNB hitelintézet pénzügyi vállalkozás
Pénzügyi szolgáltatások - I • betétgyűjtés • pénzkölcsön nyújtása • pénzügyi lizing • pénzforgalmi szolgáltatások • készpénz-helyettesitő fizetési eszközök kibocsátása • kezesség és bankgarancia nyújtása
Hpt. 4
Pénzügyi szolgáltatások - II • váltóval, csekkel, valutával, devizával saját számlára vagy bizományoskénti kereskedés • befektetési alapkezelés • letéti szolgáltatás, széf szolg. • hitelreferencia szolgáltatás • önkéntes kölcsönös biztositó pénztár és magánnzugdijpénztár részére vagyonkezelés + Kiegészitő pénzügyi szolgáltatások: pénzváltás, pénzfeldolgozás, bankközi ügynök, elszámolási forgalom ügylet 33
BME 201 2016
Bankjog Hpt. 5 • Pénzügyi intézmények: 1 Hitelintézetek - kizárólagosan: betétgyűjtés ill. saját tőkéjét meghaladó mértékben más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól való elfogadása, pénzforgalmi szolgáltatások, készpénz-helyettesitő fizetési eszköz kibocsátása • bank • szakositott hitelintézet • szövetkezeti hitelintézet 2 Pénzügyi vállalkozások
34
BME 201 2016
Bankjog Hitelintézetek
Hpt. 6
• Bank - Zrt. formájában működő hitelintézet, legalább 2 milliárd forint pénzben befizetett jegyzett tőkével rendelkezik, és min. betétetgyűjtés, pénzforgalmi szolg. végez • Szakositott hitelintézet - külön törvényben tőke- tevékenység előírások, de nem végezheti a pü-i szolgáltatások teljes körét • Lakástakarékpénztárak (Lpt.) • Jelzálog-hitelintézet • Egyéb speciális hitelintézet pl. Magyar Export-Import Bank
• Szövetkezeti hitelintézet - takarékszövetkezetként vagy hitelszövetkezetként működhet, tevékenységük korlátozott: Takarékszövetkezet - kezesség, bankgarancia, bef.alap./nyugdijpénztár
vagyonkezelés, készpénzátutalás, kliring tev., pénzfeldolgozás, pénzpiaci ügynök NEM, valuta/deviza ügyletek csak saját számlára
Hitelszövetkezetek - u.a. mint takarékszövetkezetek, különbség:
tevékenységét csak saját tagjai körében végezhet, kiv. a pénzváltást Takarékszövetkezetek államosítása 2013-ban 35
BME 201 2016
Bankjog Hpt. 7 • Pénzügyi vállalkozások - 1 • Formája - Zrt. vagy szövetkezet, legalább HUF 50 mio pénzben befizetett jegyzett tőke • Tevékenysége - pénzügyi szolgáltatások, pénzforgalmi szolgáltatás és betétgyűjtés kivételével, • Visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól való elfogadása csak a saját tőkéjét meg nem haladó mértékben lehetséges • Kizárólag p.v. tevékenysége lehet bankközi piacon végzett pénzügyi ügynöki tevékenység (ismerik a kereskedők pozicióit - bennfentes info) • Külön szabályok az elszámoló házakra 36
BME 201 2016
Bankjog • Pénzügyi vállalkozások - 2
Hpt. 8
• Külön szabályok az elszámolás forgalom lebonyolitását végző elektromos átutalási rendszert működtető vállalkozásra (elszámoló házak): - csak Zrt. formában, névre szoló részvényekkel és legalább forint 500 mio jegyzett és befizetett tőkével. Tulajdonosi korlátozás: MNB, hitelintézet, más elszámolóház, értékpapir-elszámolóház • csak készpénz-helyettesitő fizetési eszközökkel végzett fizetési műveletek elszámolását végző p.v. HUF 150 mio jegyzett tőke • Egyes p.ü.-i tevékenységeket, nem csak p.ü. intézmények végezhetnek, de jogi személyiségű társaságok vagy szövetkezet is. p.ü. szolg. közvetitése, pénzváltás, pénzfeldolgozás - min. HUF 5 mio tőke. 37
BME 201 2016
Bankjog Hpt. 9
• Pénzügyi intézmények, p.ü. -i szolgáltatásokon kívűl, üzletszerűen, (főszabályként) kizárólag kieg. p.ü. -i szolgáltatást, és befektetési, kieg. befektetési szolgáltatást végezhetnek. • Bank - teljes körét • Szövetkezeti hitelintézet ügynöki tevékenységet + letétkezelés, őrzés és befektetési tanácsadást • Bankfiók, banképviselet, bankholding • fiók a pénzintézet részét képezi, elkülönült szervezettel, üzlethelziséggel közvetlenül folytatja a hitelintézet által végezhető tevékenységet. OECD vállalás - külön tv a külföldi pénzintézetek mo-i fiókjairól...
38
BME 201 2016
Bankjog • Mivel foglalkoznak? • Elszámolóházak • Szakosított hitelintézetek (pl. lakástakarékpénztár, jelzáloghitelintézet) • Szövetkezeti hitelintézetek • Bankfiók, banképviselet, bankholding • Ügynökök (brókerek)
39
BME 201 2016
Bankjog • Prudens banktevékenység biztosításának eszközei • Rendszerszintű védelem szükségessége – jogszabályok kohéziója • Megfelelő tulajdonos, megfelelő tőke • Kompetens management • Kockázatkezelés • Belső ellenőrzés Hpt. • Engedélyezési rendszer – Felügyelet • Auditálás • Betétbiztosítás • Állami szerepvállalás egyéb eszköze: közvetlen részvétel • Számviteli szabályok szerepe
40
BME 201 2016
Bankjog • Kockázatkezelés • Rendszerszintű védelem szükségessége – jogszabályok kohéziója • Hitelkockázat • Kamatkockázat • Likviditási kockázat • Működési kockázat • Sentiment – tömeg viselkedése • Csalás – külső támadás • Szabályzók megváltozása – piaci körülmények változása
• Jogi eszközök - korlátozások • Üzleti tevékenység korlátozása – mérleg összetételére vonatkozó korlátozások • Árképzés szabályozása – indirekt módon – támogatott termékeknél • Terjeszkedés – fúzió kontroll 41
BME 201 2016
Tőkepiaci jog Tpt. / Bszt.
Befektetési tevékenység • Két alapvető tevékenységi tipus: – pénzügyi szolgáltató – befektetési szolgáltató
• Meghatározza a
üzletszerű, rendszeres
– tőkekövetelményt – személyi és technikai követelményeket Tevékenységek engedélyezése: MNB
Befektetési szolgáltatások - I • ügynöki • bizományosi • saját számlás kereskedelmi • portfolió kezelés • jegyzési garanciavállalás ha ezek tárgya neghatározott befektetési eszköz
Kiegészitő Befektetési szolgáltatások • értékpapir leltétkezelés • értékpapir letéti őrzés • tanácsadás Corpfin, M&A • befektetési tanácsadás • értékpapir forgalomba hozatal megszervezése • befektetési hitel nyújtása • értékpapir-számla vezetés • ügyfélszámla vezetés • Átruházható értékpapir • pénzügyi határidős ügylet • határidős kamatlábszerződés • kamatláb, deviza és tőkecsereügylet (swap) • ezekre opció
42
BME 201 2016
Egyes bankügyletek - I Forrásoldali (passzív) ügyletek Fizetésiszámla-szerződés (Bankszámlaszerződés) Folyószámlaszerződés Betétügylet Betét és intézményvédelem Pénzforgalmi ügyletek Devizaügyletek
43
BME 201 2016
Bankjog Bankügyletek – I /Forrás oldali ügyletek/ 1 • Bank mérlegében forrás oldalon – saját és idegen források • Saját tőke, szavatoló tőke – szavatoló tőke fogalma • Tőkepufferek szerepe • Szavatoló tőke részei, tartalékok (eredmény, általános, cél) • Idegen források – Betétek (ügyfél, bankközi) – Értékpapírkibocsátások (letéti jegy, kötvény)
• Szolvencia és likviditás fogalmai (tartós és pillanatnyi fizetőképesség)
• Idegen források (forrásszerkezet) szerepe a szolvenciában és likviditásban
44
BME 201 2016
Bankjog Bankügyletek – I /Forrás oldali ügyletek/ 2 • Fizetésiszámla- (bankszámla) szerződés és folyószámlaszerződés elhatárolása • Betétügylet • Kötelező tartalékképzés – likviditás management és monetáris politika része is – országonként különböző lehet - MNB: átlagolási mechanizmus (rugalmasságot biztosít), alul és túltatrtalékolás bűntetése – 2016 tavasztól mínusz O/N kamatok miatt ez hangsúlyosabb
45
BME 201 2016
Bankjog Bankügyletek – I /Forrás oldali ügyletek/ 3 • Fizetésiszámla/Bankszámla szerződés - PTK • Bankszámlák közötti elszámolás fajtái (átutalás, beszedési megbízás, okmányos meghitelezés) klíring tevékenységre vonatkozó szabályok (Giro, Viber) • Cash-pooling fajtái és ezek jogi és számviteli problematikája • Készpénz helyettesítő fizetési eszközök (bankkártya, csekk) • Betétügylet • Treasury ügyletek
46
BME 201 2016
Bankjog 1 - A fizetésiszámla-szerződés – Alanyai (hitelintézet, ügyfél) – Szolgáltatás: pénzintézet vállalja a számlatulajdonos pénzeszközeinek »kezelését, nyilvántartását »rendelkezési jog biztosítását – azaz bankszámlaegyenleg terhére kifizetési és átutalási megbizások teljesitését »ezekről értesités küldését – Pénzintézetet megilleti a pénzhasználat joga, melyért látraszóló kamatot fizet(het) 47
BME 201 2016
Bankjog 2 – Folyószámlaszerződés • Alanyai: a szerződő felek nem kizárólag pénzintézetek lehetnek, • Külön, önálló szerződés fajta, • Tartalmilag: valamilyen jogügyletből származó egynemű követelés(ek) elszámolására, elszámolási forgalom bonyolitására, • Nem szükségszerűen feltételez bankszámlát.
48
BME 201 2016
Bankjog 3 – Betétszerződés - Alanyai (bank, ügyfél – illetve bankok között) - Külön, önálló szerződés típus, - Pénzhasználat jogának időleges átengedésére szól, ellenérték fejében (kamat)
49
BME 201 2016
Bankjog Betét és intézményvédelem • Elvárások – kisbetétes, kis exiztencia védelem, kis vállalkozások likviditásának megvédése – feladat: pénzintézet megoldhatatlan likviditási problémája esetén a biztosított összeg kifizetése
• Kötelező és önkéntes betétbiztosítási rendszerek + vegyes rendszerek • Szoros kapcsolat a bankfelügyeleti hatósággal • Minden idegen forrásokkal gazdálkodó pénzintézet rendelkezzen biztosítással – kötelező biztosítás – a betétállomány nagyságához igazodjon 50
BME 201 2016
Bankjog Betét védelme - OBA
OBA
• Magyarország: OBA 1993, előtte állami garancia (1993. június 30-ig) • OBA, sui generis jogi személy, non-profit szervezet, igazgatótanács irányítja (MNB elnök, PM közig. államtitk., hitelintézetek 2 delegáltja, OBA ügyvezetője), ÁSZ ellenőrzi • Induláskor probléma a feltöltés: ha túl magas a biztosítási díj, magas betéti költség a bankoknak, ha alacsony a funkcióját nem tölti be • Feladat: – betét befagyásának megelőzését célzó intézkedések megtétele, – a tag hitelintézetnél elhelyezett betét befagyása esetén a betétes részére a meghatározott kártalanítási összeg kifizetése, illetve – az állammal kötött külön megállapodásban foglalt megbízás alapján az állam által egyes betétre vállalt kezesség vagy adott biztosítás teljesítésével kapcsolatos feladatok térítés ellenében történő ellátása, – a betétes tájékoztatása, – a betétestől és más hitelezőtől kapott megbízás alapján ellátja a képviseletet a fent írt feladatkörében egyezségi tárgyaláson, illetve a felszámolási eljárás során. 51
BME 201 2016
Bankjog
OBA
• Védelem korlátozott összegben és alanyban (betétes személye) • Mire nem terjed ki – – – – – – – – – – – –
a költségvetési szerv, a tartósan száz százalékban állami tulajdonban lévő gazdasági társaság, az önkormányzat, a biztosítóintézet, az önkéntes biztosító pénztár, valamint a magánnyugdíjpénztár, a befektetési alap, a Nyugdíjbiztosítási Alap és Egészségbiztosítási Alap, valamint ezek kezelő szervezetei és igazgatási szervezetei, az elkülönített állami pénzalap, a pénzügyi intézmény, az MNB, a befektetési vállalkozás, a Befektető-védelmi Alap, a hitelintézet vezető állású személye, a hitelintézet választott könyvvizsgálója, továbbá a hitelintézet befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa és mindezen személyekkel közös háztartásban élő közeli hozzátartozói, betéteire.
52
BME 201 2016
Bankjog
OBA
• Az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki továbbá – az olyan betétekre, amelyekre a betétes a szerződés szerint, a szerződéskötés időpontjában elhelyezett azonos nagyságú és lekötési idejű betétekhez képest jelentősen magasabb kamatot vagy más vagyoni előnyt kap, valamint – az olyan betétre, amelyről bíróság jogerős ítélettel megállapította, hogy az abban elhelyezett összeg pénzmosásból származik.
– csak névre szóló betétek élveznek védelmet
• Nem lehetnek OBA tagok, – hitelszövetkezetek, mivel csak saját tagjaitól fogadhat el betétet, így nincs kockázati közösség – állami alapítású és teljes állami garanciavállalás mellett műküdő pénzintézetek
• Összeghatár – az EU -ban a pénzügyi válság következtében rendszeresen változott, kamat és árfolyam meghatározás probléma Magyarországon az összeghatár tekintetében 53
BME 201 2016
Bankjog
OBA
• Az OBA válságkezelése •
A kártalanítás kifizetésének megelőzése
•
A kártalanítás kifizetése
•
más kötelezettséget is vállalhat – hitelnyújtás – alárendelt kölcsön nyújtása – tulajdonrész szerzése hitelintézetben – kezességvállalás – betétállomány átruházásához fedezetnyújtás
54
BME 201 2016
Bankjog
OBA
Az OBA forrásai -1 • • • • • •
a csatlakozási díj, hitelintézetek által teljesített rendszeres, illetve rendkívüli éves befizetés, a Felügyelet által a hitelintézetektől, ide nem értve az önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapban tag szövetkezeti hitelintézeteket, a beszedett bírságok összegének nyolcvan százaléka, az Alap által felvett kölcsön, amit – az MNB-től, illetve – hitelintézettől, vehet fel az Alap kérésére az MNB nyolc napon belül kölcsönt nyújthat, illetőleg a Kormány készfizető kezességet vállalhat. a külföldi pénznemben vállalt biztosítás kifizetése érdekében az MNB-től devizát vásárolhat, az Alap a devizát hitelintézettől vagy magyar hitelintézet közvetítésével külföldről vásárolhatja meg, ha az adott devizát az MNB nem jegyzi.
55
BME 201 2016
Bankjog Az OBA forrásai - 2 •
•
•
OBA
a Felügyelet által a hitelintézetektől, ide nem értve az önkéntes betétbiztosítási alaphoz csatlakozó, a Felügyelettől betétgyűjtés végzésére engedélyt kapott hitelintézet - az engedély kézhezvételét követő harminc napon belül - a jegyzett tőkéjének fél százalékával megegyező összeget köteles az Alapba egyszeri csatlakozási díjként befizetni Az Alap tagjainak éves befizetési kötelezettségét úgy kell megállapítani, hogy az figyelembe vegye a hitelintézetnél a tárgyévet megelőző december 31-én fennálló, az Alap által a biztosított betétek teljes összegét, illetve az Alap szabályzata által megállapított egyéb szempontokat, különösen a hitelintézetnél elhelyezett betétek átlagos nagyságát Az így meghatározott módon megállapított éves befizetési kötelezettség nem lehet magasabb, mint a tagintézetnél a tárgyévet megelőző december 31-én meglévő, az Alap által biztosított betétek és - a hitelintézetek éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségéről szóló jogszabályok szerint - az Alap által biztosított betétek utáni passzív időbeli elhatárolások között feltüntetett /akkruálódott/ kamatok együttes teljes állományának két ezreléke. 56
BME 201 2016
Bankjog Önkéntes Takarékszövetkezeti intézményvédelmi alapok • Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (a továbbiakban: OTIVA), • Regionális Pénzintézetek Intézményvédelmi Alapja (a továbbiakban: REPIVA) és a • Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (TAKIVA) Az OTIVA - REPIVA - TAKIVA • Takarékszövetkezetek konszolidációjára főleg állami forrásból létrehozott ‘önkéntes’ alapok (eredeti cél: konszolidáció) • feladata: ellenőrzés, válság megszűntetés, megelőzés, tak.szövök. működésének segítése, problémák feltárása • Hitelszövetkezetek létrehozták a HBA-t 57
BME 201 2016
Bankjog A betétvédelem része az intézményvédelem • Az (pénzügyi) intézmény védelme a betétesek védelmét is jelenti, ezek a következők: – Pénzintézetek prudenciális működésére vonatkozó szabályok előírása és betartatása (alapítási feltételek, végezhető tevékenységek meghatározása, kockázatkezelés előírása stb.)
– Szolvenciát biztosító rendelkezések (tőkemegfelelés, általános és céltartalékok képzése, eszközértékelés) – Likviditást biztosító rendelkezések (jelentési kötelezettség, betétek után kötelező tartalék képzése, ) – Ellenőrzést biztosító rendelkezések (jelentési kötelezettség engedélyező hatóságok felé, kötelező könyvvizsgálat, felügyeletek ellenőrzési joga)
58
BME 201 2016
Bankjog Pénzforgalmi műveletek • Fizetési módok - 1 – átutalás »egyszerű átutalás (megh. értéknapon) »csoportos átutalás (azonos jogcímen, kötegelve benyujtott megbízások) – beszedési megbizás »azonnali (ha 1 - törvény, kormányrendelet írja elő, 2 a kötelezett felhatalmazó levélben bejelenti) »csoportos (azonos jogcimen, kötegelve benyújtott) »váltó (fizetés végett bemutatott váltó) »határidős (a Magyar Államkincstárnál számlával rendelkező kötelezett terhére, jogosult előzetes, okiratolt értesítése mellett)
59
BME 201 2016
Bankjog • Fizetési módok - 2 – okmányos meghitelezés /akkreditiv/ (nyitó hitelintézet, arra vállal kötelezettséget, hogy a kedvezményezettnek megh. összeget, előre meghatározott okányok benyújtása esetén kifizet) – készpénzhelyettesitő fizetési eszköz »elektronikus fizetési eszköz (a bank tulajdonában marad) »csekk (csekkszerződés, belső szabályzat a beszedésre elfogadásról) – készpénzfizetés (1 - közvetlen átadás, 2 - bankszámlára befizetés, 3 - készpénzátutalási megbizás, 4 - kifizetési utalvánnyal való továbbitás, 5 - készpénzfelvételi utalvány utján, 6 - pénzforgalmi betétkönyv, 7 - postai küldemény utján
60
BME 201 2016
Bankjog – Elszámoló rendszerek Magyarországon - 1 • 1994 előtt – papír alapú bizonylatok alapján, az MNB-nél vezetett pénzforgalmi számlák között
• 1994-től Bankközi Zsirórendszer – – – –
elektronikus kapcsolat, elektronikus feldolgozás nettó elszámolás forgalom a résztvevők között fiók hálózattal rendelkező bankok csatlakozása megbízás benyújtási határidő a zsirórendszer működése miatt – Fedezet biztositása - ‘float’
• 2000-től VIBER – Valósidejű Bruttó Elszámolási Rendszer – zsiró mellett, kis számú nagy összegű fizetésekre – automatizált, megbízások visszavonhatatlanok 61
BME 201 2016
Bankjog – Elszámoló rendszerek Magyarországon- 2 • 2000-től VIBER - 2 – Bruttó, azaz nincs nettingelés – tagjainak köre majdnem teljesen megegyezik a Giro Elszámolási Rt. által üzemeltetett BKR közvetlen tagjainak körével – előnye: a tagok likviditás menedzselése rugalmasabb lesz – EU csatlakozási feltétel - TARGET (7.00-18.00)
62
BME 201 2016
Bankjog
VIBER Tagbank számlavezető rendszere
Tagbanki terminál
S.W.I.F.T - Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunications
Tagbanki terminál
S.W.I.F.T KELER számla vezető rendszere
KELER Terminál
Központi egyég terminálja
MNB Terminál
MNB számlavezető rendszer
VIBER számlavezető 63
BME 201 2016
Bankjog – Fizetés különleges fajtája: pénzintézeten belüli elszámolás forgalom – különböző számlatulajdonosok ugyanazon banknál vezetnek számlát, régen: fiókok közötti átutalás – ‘cash pool’ szolgáltatás »valós »névleges
Kamatelszámolás problematikája
64
BME 201 2016
Bankjog – Cash-Pool lényege – A cash-pool lényege, hogy a közös számlavezetési rendszert tesz lehetővé a cégcsoportok tagvállalatai részére – Finanszírozási előnyök – A közös számlavezetés egy hitelintézet (bank) bevonásával történik – Lényege: a bank egy master account-on “főszámlán összesíti a tagvállalatok folyószámlái (vagyis az alszámlák) egyenlegét.” – A vállalatok likviditása hullámzó lehet, előfordulhat pénztöbbletet vany pénzhiány, cash-pool – vállalatcsoporton belüli finanszírozás (egyik tagvállalatnál pénztöbblet keletkezik, míg ugyanabban az időben egy másik tagvállalatnál pénzhiány). Megoldás lehet a cashpool, ahol a tagvállalatok egyenlegeit összesítik. – Virtuális vagy valós (azaz csak virtuaálisan vagy ténylegesen is felkerülhetnek az résztvevő számlák egyenlegei a master account-ra. – Vállalatcsoporton belüli hitelezés cégcsoporton belül – részben egészben megoldható – A cash-pool tagok finanszírozása csoporton belül megoldódik, a „pénztöbblettel” rendelkező tagok finanszírozzák az átmenetileg „pénzhiánnyal” küzdőket. 65
BME 201 2016
Bankjog – Cash-Pool – kamatelszámolás probelmatikája – A cash-pool szerződésekben általában ún. belső kamatlábak és külső kamatlábak kerülnek meghatározásra – Amennyiben valamely résztvevő számla tartozik egyenleget mutat, a többi résztvevő számla követel egyenlegének mértékéig belső tagvállalatok közötti - kölcsönnyújtásra kerül sor, melyre a kamatelszámolás belső kamatlábakkal történik. – Külső kamatlábakkal történő kamatelszámolás az ezt meghaladó mértékű negatív egyenlegek esetén történik, ha a résztvevők egymást belső betéti forrásból finanszírozni nem tudják. Külső kamatláb a résztvevő számlák összevont egyenlegének negatív értéke esetén a Bank számára fizetendő hitel-, illetve a pozitív egyenleg esetén a Bank által fizetendő betéti kamat mértéke. – Belsp kamatlébak esetében a tagvállalatok egymásnak nyújtanak kölcsönt, és nem betétet, tehát hitelkamatot kell alkalmazni – A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 6.§. 11. pontja tartalmazza a csoportfinanszírozás fogalmát: ’anyavállalatnak leányvállalatokkal vagy ez utóbbiak egymás közötti, a likviditás biztosítása érdekében közösen végrehajtott pénzügyi művelete.’ – Csoportfinanszírozás pénzkölcsönnyújtás 66
BME 201 2016
Bankjog – Fizetés különleges fajtája: készpénzhelyettesitő fizetőeszközök – önálló, saját vagy – külön elszámoló rendszerekhez (pl. VISA, Europay) kapcsolódás az integrált banki rendszerrel - ábra – kapcsolódás ‘nagykereskedő’ szolgáltatókon keresztül - ábra
67
BME 201 2016
Bankjog - nemzetközi fizetések • A pénzügyi rendszer intézményeinek szabályozása; 2 - a pénzügyi intézmények rendszeréről, pénzintézet típusokról; 3 - a jogi szabályozás rendszeréről Magyarországon • Bankügyletek I – bankszámla szerződés, bankszámlák közötti elszámolás fajtái (átutalás, beszedési megbízás, okmányos meghitelezés), cash-pooling fajtái és ezek jogi és számviteli problematikája, készpénz helyettesítő fizetési eszközök (bankkártya, csekk), elszámolás forgalom, klíring tevékenységre vonatkozó szabályok (Giro, Viber), nemzetközi fizetési forgalom • Bankügyletek II – a treasury tevékenysége egy pénzintézeten belül (likviditás biztosítása, deviza és valuta váltás, betét/hitel futamidő transzformáció, fedezeti ügyletek, spekuláció) • Bankügyletek III – betétszerződés, takarékbetétkönyv, betét és intézményvédelem szabályai (direkt és indirekt garanciák – OBA, OTIVA, ill. tartalékolási szabályok, tőkemegfelelés, felügyelet), törvényes és szerződéses kamat, késedelmi kamat, kamat és hozamszámítás (call számla, EBKM, BUBOR, LIBOR, EURIBOR) • Bankügyletek IV – a hitelezési és befektetési tevékenység (kockázatvállalás mértékének megállapítása, korlátozások), hitel és kölcsönszerződés szabályai, (típusok: cél, lejárat, kamatozás szerint), kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó hitelezés (import és export akkreditív, faktoring, forfaiting), hitelkereskedelem (kötelezettség átvállalás, engedményezés szabályai) • Bankügyletek V – egyéb pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások: bankgarancia (kellékek, kötelezettségvállalás tartalma, fajtái: fizetési, jó teljesítési, ajánlattételi), pénzügyi lízing, letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás, vagyonkezelés, ügynöki tevékenység, pénzfeldolgozás 68
BME 201 2016
Bankjog
Pénzügyi rendszer helye és szerepe
• Pénzügyi közvetités • Fizetések bonyolitása • Deviza és futamidő konverzió
Háztartási jövedelmek
Kiadások Háztartások Háztartások
Export árbevétel
Import kif.
Vállalatok Vállalatok
Külföld
Kiadás Állami Állami költségvetés költségvetés
Hitelfelvétel PPénzügyi énzügyi rendszer rendszer
Adók
Hitelezés 69
BME 201 2016
Bankjog • Nemzetközi fizetések - Treasury ügyletek – Nemzetközi fizetések - ábra – Devizapiac - konverziós piac • Felépítése, szereplői (broker, dealer) - ábra
– Treasury ügyletek - alapfogalmak • Treasury szerepe a bank működésében - szabályozása • Treasury ügyletek – Azonnali ügyletek (kamat és deviza konverzó) – Határidős ügyletek (kamat és deviza konverzió)
70
BME 201 2016
Bankjog • Treasury ügyletek - alapfogalmak – Határidős üzletek - 1 • • • •
feltétlen - konverzió realizálódik feltételes piacok (OTC, tőzsde) forward (OTC, hitelkeretek, margin trading, kisebb likviditás, nagyobb bid-offer spread), futures • futures (tőzsdei termék - standardizáltság, margin letéti rendszeren alapuló központi klíring, likviditás, magasabb leverage, fix lejárati napok, nagyobb adminisztráció), • full settlement - cash settlement - ábra
71
BME 201 2016
Bankjog • Treasury ügyletek - alapfogalmak – Határidős üzletek - 2 • FX swap, Tom/Next, Spot/Fwd, Fwd/Fwd (FX swap, ccy swap), nincs árfolyam rizikó, fedezet mellett nyújtott hitel, off balance sheet item • Devizaopció, jog, eladó(kiíró) kötelezetté válhat, call - put, OTC és tőzsdei, európai (csak lejárati napon) - amerikai (futamidő alatt bármikor), kötési árfolyam (strike price), prémium, in-,at-, ouf of-the money, short call, long call, short put, long put
72
BME 201 2016
Bankjog - Tőkepiaci alaptan Eszköz oldali ügyletek 2016 ősz – MsC képzés – Hitelügyletek – Befektetések
73
BME 201 2016
Bankjog • Hpt. céljai : • hitelintézeti rendszer működőképességének, • hitelintézeteknél elhelyezett betétek biztonságának megteremtése, fenntartása • ésszerű kockázatvállalás • megfelelő tartalékképzés meghatározása • a gazdaság működtetéséhez, fejlesztéséhez szükséges hiteltőke biztosítása
Állam szerepevállalása – szabályozás – felügyelet – közvetlen részvétel
Prudenciális szabályok Hitelezési kockázatvállalás szabályozása Befektetések, tulajdonszerzés korlátozása Tőkemegfelelés Tartalékképzés 74
BME 201 2016
Bankjog A hitelezési és befektetési tevékenység általános feltételei Személyi és tárgyi feltételek – § A pénzügyi szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának feltételei: – a) jogszabálynak megfelelő számviteli rend, valamint nyilvántartási rend, – b) a prudens működésnek megfelelő belső szabályzat, – c) a pénzügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges, külön jogszabályban meghatározott személyi feltételek, – d) a tevékenység végzésére alkalmas technikai, informatikai, műszaki, biztonsági felszereltség, helyiség, – e) ellenőrzési eljárások és rendszerek, valamint vagyonbiztosítás, – f) a működési kockázatok csökkentését szolgáló információs és ellenőrzési rendszer, valamint a rendkívüli helyzetek kezelésére vonatkozó terv, – g) áttekinthető szervezeti felépítés 75
BME 201 2016
Bankjog A hitelezési és befektetési tevékenység általános feltételei A hitelintézetnek írásban rögzített eljárásrendekkel, szabályzatokkal kell rendelkeznie: – az ügyféllel, az egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjával, az ugyanazon gazdasági ágazatbeli, régióbeli vagy ugyanazon tevékenységet folytató partnerekkel, ügyfelekkel szembeni kitettségekből, a hitelezésikockázat-mérséklés alkalmazásából származó kockázati koncentráció kezelésére, – a piaci kockázatok valamennyi lényeges forrásának és hatásának mérésére és kezelésére, – a nem kereskedési tevékenységet érintő, esetleges kamatváltozásokból származó kockázatok értékelésére, mérésére és kezelésére, – működési kockázatok mérésére, kezelésére, valamint – vészhelyzeti és üzletmenet-folytonossági tervvel a folyamatos működés fenntartása, továbbá a súlyos üzletviteli fennakadásokból következő esetleges veszteségek mérséklése érdekében, likviditása mérésére és kezelésére. 76
BME 201 2016
Bankjog A hitelezési és befektetési tevékenység általános feltételei A hitelintézetnek írásban rögzített eljárásrendekkel, szabályzatokkal kell rendelkeznie ! – A fentiek teljesítése érdekében a hitelintézetnek alternatív forgatókönyvet kell meghatároznia, és legalább évente egyszer felül kell vizsgálnia a nettó finanszírozási pozícióval (eszköz-, forrás szerkezettel és lejárati összhanggal) kapcsolatos döntéseket alátámasztó feltételezéseket. – Univerzális bankrendszer következménye: Összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézetnek az irányítási rendszerre és kockázatkezelésre vonatkozó követelményeket ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézetével és befektetési vállalkozásával együttesen is teljesítenie kell.
77
BME 201 2016
Bankjog A hitelezési és befektetési tevékenység általános feltételei
Monitoring
Kockázatkezelési követelmények
Belső szabályzat
– a hitelintézet igazgatóságának kell jóváhagynia és rendszeresen felülvizsgálnia a szervezeten belüli feladatok elkülönítésére, az összeférhetetlenség megelőzésére, a kockázatok vállalására, mérésére, kezelésére, nyomon követésére és mérséklésére vonatkozó stratégiákat és szabályzatokat, amelynek ki kell terjednie a makrokörnyezet és a gazdasági ciklus állapotának változásából eredő kockázatra is, – a hitelintézet kockázatvállalásának megbízható és a belső szabályzatában rögzített szempontrendszeren kell alapulnia, – a hitelezési kockázatokat hordozó portfóliókat és kitettségeket a hitelintézetnek nyomon követnie és ellenőriznie kell, ideértve az olyan kitettségek azonosítását és kezelését, amelyre értékvesztés elszámolása vagy céltartalék képzése válik szükségessé, céltartalék képzésének és értékvesztés elszámolásának végrehajtását, – a hitelportfóliót megfelelően meg kell osztani (diverzifikálni), figyelembe véve a hitelintézet ügyfélkörét, valamint átfogó stratégiáját. 78
BME 201 2016
Bankjog A hitelezési és befektetési tevékenység prudenciális szabályai Általános tartalékképzés – A hitelintézetnek az adózott eredményéből az osztalék, illetve a részesedés kifizetése előtt általános tartalékot kell képeznie. A hitelintézet a tárgyévi adózott eredmény tíz százalékát köteles általános tartalékba helyezni. – A hitelintézetet kérelmére a Felügyelet (jelenleg MNB) az általános tartalékképzés alól mentesítheti, ha a szavatoló tőkéje eléri a meghatározott tőkekövetelményének a másfélszeresét, és nincs negatív eredménytartaléka. – Hitelintézet osztalékot, illetőleg részesedést csak akkor fizethet, ha az adott naptári évben általános tartalékot képzett, vagy ha a Felügyelet az általános tartalékképzés alól mentesítette. – A hitelintézet az általános tartalékot csak a tevékenységéből eredő veszteségek rendezésére használhatja fel. – A hitelintézet a rendelkezésre álló eredménytartalékot az általános tartalékba részben vagy egészben átcsoportosíthatja. 79
BME 201 2016
Bankjog A hitelezési és befektetési tevékenység prudenciális szabályai Kockázati céltartalék képzése – A hitelintézet az eszközökkel összefüggésben felmerülő hitelezési, befektetési és országkockázatokat az eszközök után elszámolt értékvesztéssel és annak visszaírásával veszi figyelembe az eredményben, a felmerült kamat és árfolyamkockázat, valamint a mérlegen kívüli kötelezettségekhez kapcsolódó kockázat és minden egyéb kockázat fedezetére pedig kockázati céltartalékot képez. – A hitelintézet a kockázati céltartalékot ráfordításként történő elszámolással képzi. A kockázatvállalásból származó veszteségre először a kockázati céltartalékot vagy az új Hpt hatálybalépése előtt képzett általános kockázati céltartalékot használhatja fel.
80
BME 201 2016
Bankjog A hitelezési és befektetési tevékenység prudenciális szabályai Tőke pufferek - fix mértékű tőkefenntartási puffer, - anticiklikus tőkepuffer - rendszerkockázati tőkepuffer - pótlólagos tőkepuffer
81
BME 201 2016
Bankjog A hitelezési és befektetési tevékenység prudenciális szabályai Tőkefenntartási és Anticiklikus pufferek fix mértékű tőkefenntartási puffer, melyet a pénzügyi intézmény a minimális tőkeelőíráson és a pénzügyi szektor felügyelete (MNB) által esetlegesen előírt többlettőke követelményen túl köteles képezni. Mértéke a teljes kockázati kitettség 2,5 százaléka. A hitelintézetek 2016. január 1 -jével kezdődően kötelesek a tőkefenntartási puffer képzésére, melynek mértéke 2019. január 1-jétől kezdődően kell, hogy a 2,5 százalékos mértéket elérje.
82
BME 201 2016
Bankjog A hitelezési és befektetési tevékenység prudenciális szabályai Tőkefenntartási és Anticiklikus pufferek anticiklikus tőkepuffer, célja, hogy a hitelintézet a gazdasági növekedés időszakában elegendő tőkét halmozzon fel ahhoz, hogy egy esetleges válságos időszakban el tudja viselni a veszteségeket. Ezt az anticiklikus tőkepuffer rátát az intézményeknek a minimális tőkekövetelményen, az MNB által esetlegesen előírt többlettőke-követelményen és a tőkefenntartási pufferen felül kell képeznie. Mértékét az MNB határozza meg és az a teljes kockázati kitettség 2,5 százalékában került maximalizálásra. Az anticiklikus tőkepuffert legkésőbb 2019. január 1jétől kötelesek a hitelintézetek képezni;
83
BME 201 2016
Bankjog A hitelezési és befektetési tevékenység prudenciális szabályai Rendszerkockázati tőkepuffer rendszerkockázati tőkepuffer, melynek az alkalmazása azonban a hazai felügyeleti szerv, az MNB döntésén alapul. A tőkepuffer elsődleges célja, hogy azon hosszú távú, nem ciklikus, rendszerszintű vagy makroprudenciális kockázatok megelőzhetőek és csökkenthetőek legyenek, amelyek a pénzügyi rendszer zavarának veszélyét hordozzák, és esetlegesen súlyos kedvezőtlen hatást gyakorolhatnak egy adott állam pénzügyi rendszerére és reálgazdaságára nézve. A rendszerkockázati tőkepuffert a hitelintézet egyedi, szubkonszolidált vagy összevont alapon képzi, mértékét és az érintettek kitettségének körét az MNB határozza meg.
84
BME 201 2016
Bankjog A hitelezési és befektetési tevékenység prudenciális szabályai Pótlólagos tőkepuffer
pótlólagos tőkepuffer - egyes hitelintézetek számára kötelezővé tehető, melyek különös kockázatot jelentenek az európai, illetve nemzetközi pénzügyi rendszerre nézve. Magyarországon az MNB határozza meg a globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetek körét és ezen túlmenően a rájuk alkalmazandó pótlólagos tőkepuffer mértékét is, mely a teljes kockázati kitettség 2 százalékban került maximalizálásra. Ezen hitelintézetek 2016. január 1-jével kezdődően kötelesek a tőkefenntartási puffer képzésére.
85
BME 201 2016
Bankjog A hitelezési és befektetési tevékenység prudenciális szabályai Eszközök minősítése – A hitelintézet rendszeresen értékeli és minősíti eszközeit (befektetett pénzügyi eszközeit, követeléseit, értékpapírjait, illetve pénzeszközeit és készleteit) vállalt kötelezettségeit, valamint egyéb kihelyezéseit. – a hatályos jogszabályok és a szokásos banküzemi gyakorlat keretei között mindent megtesz az esedékes, illetve lejárt követelése behajtására.
86
BME 201 2016
Bankjog A hitelezési és befektetési tevékenység szabályai Kockázati besorolás – súlyozás – sztenderd módszer – A sztenderd módszer alkalmazása esetén a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározásakor minden kitettséget be kell sorolni a következő kitettségi osztályok valamelyikébe: – a) központi kormánnyal vagy központi bankkal szembeni kitettség, – b) regionális kormánnyal vagy helyi önkormányzattal szembeni kitettség, – c) közszektorbeli intézménnyel szembeni kitettség, – d) multilaterális fejlesztési bankkal szembeni kitettség, – e) nemzetközi szervezettel szembeni kitettség, – f) hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettség, – g) vállalkozással szembeni kitettség, – h) lakossággal szembeni kitettség, – i) ingatlannal fedezett kitettség, – j) késedelmes tétel, – k) fedezett kötvény formájában fennálló kitettség, – l) értékpapírosítási pozíció, – m) kollektív befektetési értékpapírban fennálló kitettség, vagy – n) egyéb tétel.
87
BME 201 2016
Bankjog Hitelezési kockázatvállalás prudenciális szabályainak összefoglalása • Saját tőke, szavatoló tőke fogalmai • Tőkemegfelelés • Tartalékképzés, tőkepufferek • Belső, kockázatkezelési eljárási rend, kockázat értékelése, súlyozás • Nagyhitel szabályok – 10%, 25%, 8x • Befektetések korlátozása – ingatlan, 100%-os szabály • Befektetési szabályok – Maximum a szavatoló tőke nagysága – Gazdasági társaság – 15%, 51% – Másik pénzintézet – 15% 88
BME 201 2016
Bankjog – Fontos fogalmak voltak (!): – Szavatoló tőke definíció - (jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék, a mérleg szerinti eredmény, az általános tartalék, az értékelési tartalék, alárendelt kölcsöntőke és a kiegészítő alárendelt kölcsöntőke) – Tőkemegfelelési mutató - A hitelintézet fizetőképességét elsődlegesen az úgynevezett tőke-megfelelési mutatóval (a súlyozott eszközkockázati arányszámmal) mérik. A tőke-megfelelési mutatószám a korrigált szavatoló tőke összege (mint számláló) és a korrigált mérlegfőösszeg (mint nevező) hányadosa. = 8%
89
BME 201 2016
Bankjog A hitelezési és befektetési tevékenység szabályai – Kockázatvállalás csak írásban – Belső szabályzat – Nagy hitel és nagy kockázat szabályok (25%, 8x 10%), súlyozás mérlegben szereplő (adós, biztosíték) és mérlegen kívüli tételek (fizetési kötelezettség beállásának valószínűsége, piaci kockázat) 100%, 50%, 20% stb.
– Szavatoló tőke definíció - (jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék, a mérleg szerinti eredmény, az általános tartalék, az értékelési tartalék, alárendelt kölcsöntőke és a kiegészítő alárendelt kölcsöntőke)
– Tőkemegfelelési mutató - A hitelintézet fizetőképességét elsődlegesen az úgynevezett tőke-megfelelési mutatóval (a súlyozott eszközkockázati arányszámmal) mérik. A tőke-megfelelési mutatószám a korrigált szavatoló tőke összege (mint számláló) és a korrigált mérlegfőösszeg (mint nevező) hányadosa.
- 8%
– Tulajdonszerzés korlátozása - max. szavatoló 15%-a /közvetlen és közvetett/, max. megszerzett vállalkozás jegyzett tőkéjének 51%-a – summa max. szav. tőke 60% 90
BME 201 2016
Bankjog A hitelezési és befektetési tevékenység szabályai – Nagy hitel és nagy kockázat szabályok • 25%-os szabály - egy ügyfélcsoport felé vállalt összes kockázat együttesen nem haladhatja meg a hitelintézet szavatoló tőkéjének 25%át • 10%-os szabály – amennyiben egy ügyfélcsoport felé vállalt összes kockázat együttesen eléri vagy meghaladhatja meg a hitelintézet szavatoló tőkéjének 10%-át , az a kockázat „nagy hitel”-nek minősül • 8x –os szabály - az összes „nagy hitel” együttes összege nem haldhatja meg a hitelintézet szavatoló tőkéjének a nyolc-szorosát
• súlyozás mérlegben szereplő (adós, biztosíték) és mérlegen kívüli tételek (fizetési kötelezettség beállásának valószínűsége, piaci kockázat) 100%, 50%, 20% stb. 91
BME 201 2016
Bankjog
Összefoglalva – egy oldalon !
A hitelezési és befektetési tevékenység szabályai – Kockázatvállalás csak írásban – Belső szabályzatok készítése (hitelezési és kockázatéertékelési) – Nagy hitel és nagy kockázat szabályok (25%, 8x 10%), súlyozás mérlegben szereplő (adós, biztosíték) és mérlegen kívüli tételek (fizetési kötelezettség beállásának valószínüsége, piaci kockázat) 100%, 50%, 20% stb.
– Szavatoló tőke definíció - (jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék, a mérleg szerinti eredmény, az általános tartalék, az értékelési tartalék, alárendelt kölcsöntőke és a kiegészítő alárendelt kölcsöntőke)
– Tőkemegfelelési mutató - A hitelintézet fizetőképességét elsődlegesen az úgynevezett tőke-megfelelési mutatóval (a súlyozott eszközkockázati arányszámmal) mérik. A tőke-megfelelési mutatószám a korrigált szavatoló tőke összege (mint számláló) és a korrigált mérlegfőösszeg (mint nevező) hányadosa. = 8%
– Tulajdonszerzés korlátozása - max. szavatoló 15%-a /közvetlen és közvetett/, max. megszerzett jegyzett tőkéjének 51%-a, összes tőkerészesedés a szav. tőke max. 60%-a
– Ingatlanszerzés korlátozása – nem a működéshez kapcsolódó ingatlanok összértéke szav.tőke max. 5%-a – 100%-os szabály (összes befektetés a bank szavatolótőkéjét nem haladhatja meg)
92
BME 201 2016
Bankjog Tőkekövetelmény - hitelezési tevékenység – intézményvédelem - Magyarországi bankok helyzete - 180 forintos törvény - Szolidáris (bank) adó - Piaci környezet megváltozása (külföldi tőkeáramlás megfordult, ingatlanpiac lelassult stb.) - Második kör az adósmentésben - Nem is annyira búrkolt államosítási szándék
93
BME 201 2016
Bankjog
94
BME 201 2016
Bankjog
95
BME 201 2016
Bankjog Befektetési szolgáltatási tevékenység a - Értékpapír kibocsátás szervezése - kereskedelmi (ügynöki, bizományosi, saját számlás) tevékenység - portfoliókezelés, valamint - jegyzési garanciavállalás üzletszerű végzése, (ha annak tárgya a törvényben meghatározott befektetési eszköz )
96
BME 201 2016
Bankjog
Pénzügyi rendszer helye és szerepe
• Pénzügyi közvetités • Fizetések bonyolítása • Deviza és futamidő konverzió
Háztartási jövedelmek
Kiadások Háztartások Háztartások
Export árbevétel
Import kif.
Vállalatok Vállalatok
Külföld
Kiadás Állami Állami költségvetés költségvetés
Hitelfelvétel PPénzügyi énzügyi rendszer rendszer
Adók
Hitelezés 97
BME 201 2016
Bankjog A hazai tőkepiaci szabályozás főbb állomásai így a következők voltak: • 1991: az első átfogónak tekinthető értékpapír és tőzsde kodifikáció; • 1996: az uniós jogharmonizációhoz és az első öt év privatizációs hullámában felvetett kérdésekhez kapcsolódó értékpapírtörvény; • 2001: az átszerkesztett, átnevezett és nemzetközi szabályozási trendeket magában foglaló tőkepiaci törvény /2001. évi CXX. törvény (Tpt.); • 2007: az újra átnevezett és átszerkesztett, hatályos befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról szóló 2007. évi CXXXVIII. Törvény; • 2014: Kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. Tv (Kbfk). 98
BME 201 2016
Tőkepiaci jog Tpt. / Bszt.
Befektetési tevékenység • Két alapvető tevékenységi tipus: – pénzügyi szolgáltató – befektetési szolgáltató
• Meghatározza a
üzletszerű, rendszeres
– tőkekövetelményt – személyi és technikai követelményeket Tevékenységek engedélyezése: PSZÁF
Befektetési szolgáltatások - I • ügynöki • bizományosi • saját számlás kereskedelmi • portfolió kezelés • jegyzési garanciavállalás ha ezek tárgya neghatározott befektetési eszköz
Kiegészitő Befektetési szolgáltatások • értékpapir leltétkezelés • értékpapir letéti őrzés • tanácsadás Corpfin, M&A • befektetési tanácsadás • értékpapir forgalomba hozatal megszervezése • befektetési hitel nyújtása • értékpapir-számla vezetés • ügyfélszámla vezetés • Átruházható értékpapir • pénzügyi határidős ügylet • határidős kamatlábszerződés • kamatláb, deviza és tőkecsereügylet (swap) • ezekre opció
99
BME 201 2016
Tőkepiaci jog A tőkepiaci jogszabályok legfontosabb fogalmai és intézményei: • a befektetési vállalkozó • a befektetési szolgáltatók tevékenysége és annak korlátai • minimális tőkekövetelmények a befektetési szolgáltatók vonatkozásában • a befektetési szolgáltatók tevékenységének engedélyezése • a befektetési szolgáltatók által nyújtható szolgáltatások
100
BME 201 2016
Tőkepiaci jog
Egy befektetési szolgáltatók tevékenységét két alapvető korlát befolyásolja: - Egyrészt befektetési szolgáltatást, főszabályként csak befektetési vállalkozás és hitelintézet nyújthat; - Másrészt a befektetési vállalkozás főszabályként csak befektetési szolgáltatási tevékenységet végezhet
101
BME 201 2016
Tőkepiaci jog Befektetési szolgáltatási tevékenység a - kereskedelmi (ügynöki, bizományosi, saját számlás) tevékenység - portfoliókezelés, valamint - jegyzési garanciavállalás üzletszerű végzése, (ha annak tárgya a törvényben meghatározott befektetési eszköz )
102
BME 201 2016
Tőkepiaci jog Az MNB az engedélyt az egyes tevékenységekre együtt vagy külön adja meg. Az MNB az engedélyt: • határozott időre, • feltételhez kötötten, • korlátozott tevékenységi körrel, • területi korlátozással, • a befektetési szolgáltatási, illetve árutőzsdei szolgáltatási tevékenységen belül pedig üzletági vagy termékkorlátozással is megadhatja 103
BME 201 2016
Tőkepiaci jog Kiegészítő befektetési szolgáltatásnak minősül az Tpt. szerint: • értékpapír-letétkezelés • értékpapír-letéti őrzés • tőkeszerkezettel kapcsolatos, vállalkozások egyesülésével, szétválásával illetve tulajdonosi és szerkezet átalakításával kapcsolatos tanácsadás • értékpapír forgalomba hozatalának, valamint a részvénytársaság felvásárlásának szervezése • befektetési tanácsadás • befektetési hitel nyújtása • értékpapír-számla vezetés • ügyfél-számla vezetés 104
BME 201 2016
Tőkepiaci jog A befektetők védelme • a befektetővédelem célja • a BEVA feladata (kártalanítás) • a biztosított és nem biztosított befektetési szolgáltatások köre (szerződés) • a biztosítás mértéke (max 20e EUR) • BEVA jogállása és forrásai (szolgáltatói befizetések, egyszeri és éves díjak)
105
