2012.05.25. péntek
Fiatalokon alapuló új társadalmi szerződésre van szükség! Ajánlat Magyarországnak. Rendet és biztonságot! A választójogi törvényről konzultált az MSZP a Velencei Bizottsággal Új Btk. - Szigorítást és enyhítést is javasol az MSZP A TEK megszüntetését és a szolgálati nyugdíjak visszaállítását javasolja az MSZP Mesterházy Attila nyílt levele Dr. Áder János köztársasági elnök részére "A Fidesz zsebre tenné az országot"
Kövér László házelnök úr ne oktassa ki a romániai magyarság legnagyobb érdekvédelmi szervezetét! Ki teszi jóvá a kárt? Gratulálunk Szepesi Györgynek Alibi konzultáció helyett munkahelyteremtést! Reagálás Harrach Péter szavaira Közösen kell megfékeznünk a szélsőségeket
A Magyar Szocialista Párt minden médiaszereplése megtekinthető az alábbi honlapon:
http://mszp.hu/calendar
Fiatalokon alapuló új társadalmi szerződésre van szükség! „Európában egyre gyakrabban tapasztalhatjuk a jövőjük miatt aggódó fiatalok elégedetlenségét. A fiatalok közül leginkább a nők azok, akiknek gyakran többszörösen is hátrányos megkülönböztetéssel kell szembenézniük a munkaerő-piacon. Ezért olyan programokra, politikákra van szükség, amelyek egyenlőbb, kiegyensúlyozottabb társadalom felé mutatnak” – jelentette ki felszólalásában dr. Gurmai Zita európai parlamenti képviselő a finn Szociáldemokrata Párt 43. Kongresszusán. Elengedhetetlen, hogy pontosan ismerjük napjaink kihívásait és problémáit, mert csak így tudjuk kidolgozni a sikeresebb jövőnk megvalósításához szükséges javaslatokat. Ma már nagyon jól érzékelhető, hogy a politikai baloldal igen fontos állomásához érkezett, miután 17 év után, ismét szocialista elnöke van Franciaországnak. Francois Hollande új fejezetet nyit nemcsak a válságkezelésben, de a kontinens jövőjében is. Az egyik legsúlyosabb problémára a leghatékonyabb megoldást az Európai Ifjúsági Garancia jelentené mindazon – közel 5,5 millió – európai munkanélküli fiatal számára, akiknek így munkát vagy továbbképzési lehetőséget biztosítana. Olyanoknak, akik legalább négy hónapja befejezték tanulmányaikat, és nem találnak munkát, vagy éppen elvesztették korábbi állásukat. Egy új, fiatalokon alapuló társadalmi szerződésre van szükség – hangsúlyozta az európai parlamenti képviselő. Az Európai Szocialista Párt Nőszervezete a felvetett problémák megoldását hivatott előmozdítani. Azt, hogy a férfiak és nők között egyenlő bánásmódot, egyenlő és
megosztott felelősséget kell biztosítani – a munkában és a magánéletben egyaránt. A valódi esélyegyenlőség azonban csak akkor érhető el, ha a nők gazdaságilag is függetlenek lesznek. El kell érnünk, hogy a fiatal nők és férfiak valóban úgy érezzék, hogy egyenlő esélyekkel indulhatnak szakmai és magánéletbeli céljaik elérésére – zárta beszédét dr. Gurmai Zita a Nőszervezet elnöke.
Ajánlat Magyarországnak. Rendet és biztonságot! Harangozó Gábor: A Magyar Szocialista Párt párbeszédet kezd a József Attila Alapítvány szakértői által kidolgozott, az „Ajánlat Magyarországnak” című vitairatról, amely számot vet Magyarország jelenlegi helyzetével, és javaslatokat fogalmaz meg az előttünk álló nemzeti, társadalmi, gazdasági kihívások megoldására. Az MSZP, valamint a József Attila Alapítvány szakértői folyamatosan elemzik és értékelik hazánk helyzetét és szakmai tudásuk, tapasztalataik alapján teszik asztalra és bocsájtják vitára közpolitikai javaslataikat. A vitaanyag nem választási program, különösen nem kormányprogram. Két évvel a következő parlamenti választások előtt senki nem tudja, mi lesz 2014-ben, hol tart majd a világ, Európa és Magyarország. A Fidesz-KDNP kormány két éve alatt drámai mértékben romlott Magyarország társadalmi és gazdasági helyzete. Lebontotta a demokratikus intézményeket, példátlan központosításra, totális hatalomra tört, korlátozta a sajtó, így a szólás és a véleménynyilvánítás szabadságát. A félelem és a függőség légkörét alakította ki. Felelőtlen gazdaságpolitikájával lerombolta a korábbi válságkezelés eredményeit. A javakat és a jogokat a jobb módúakhoz csoportosította át. Politikai rendszerváltást vitt végbe, ezért az MSZP Orbán Viktor egész új rendszerének éles és határozott ellenzéke. A József Attila Alapítvány vitaanyaga javaslat a társadalmi igazságosság megteremtésének szolidáris programjára, ami elválaszthatatlan a demokrácia, a haladás és a negyedik köztársaság megteremtésének eszméjétől. A vitaanyag javaslat egy új baloldali politikára. A szocialisták azt ajánlják Magyarországnak, hogy közösen állítsuk helyre az együttműködés és a szolidaritás feltételeit, és együtt tegyünk meg mindent a szétszakítottság megszüntetése, az
igazságtalanságok kiküszöbölése, valamint egy mindenki szavára számító demokrácia megteremtése érdekében. Az állampolgárokkal, más demokratikus politikai erőkkel folytatott párbeszéd a feltétele és lehet az alapja, egy a mainál erősebb, biztonságosabb, gyarapodó és sikeres Magyarország megteremtésének. Az MSZP tudatában van annak, hogy nem lehet, és nem kell ugyanazt visszaépíteni, ami 2010 előtt volt. Nem tudható, mennyi lesz a kifizetetlen számla, mennyibe kerül az országnak pénzben és közös értékeink megrendülésében kifejezhető kár, amit Orbán Viktor kormányzása okoz. Ezért a vitaanyag arra törekszik, hogy ajánlata őszinte és hiteles legyen, ne tartalmazzon teljesíthetetlen ígéreteket. Az MSZP tanult az elmúlt 22 év hibáiból, és épít a szocialista kormányzás eredményeire. Mást és másként kíván tenni, mint az előző kormányok bármelyike – ezt tartalmazza az „Ajánlat Magyarországnak”. A vitairat szerzői és az MSZP nyitottak minden demokratikus politikai erő, civil szervezet, szellemi műhely és valamennyi polgár javaslataira, kezdeményezéseire. Ennek keretében minden témáról fórumot tart a Magyar Szocialista Párt. Mai nappal a rendvédelmi fejezetről tartunk egyeztetést szakszervezetekkel, hivatásos állomány tagjaival, rendvédelmi dolgozókkal. Harangozó Tamás: 1) A közbiztonságot, mint a legalapvetőbb közszolgáltatást Magyarország minden polgára számára társadalmi helyzetre, lakóhelyre való tekintet nélkül biztosítani kell. Az állam legfontosabb feladata, hogy polgárai számára megteremtse a félelem nélküli élet feltételeit, a hétköznapok biztonságát. Ehhez egyaránt garantálni kell a létbiztonság, a jogbiztonság és a közbiztonság érvényesülését. Ez minden társadalmi és gazdasági fejlődés elsőszámú alapfeltétele. A rendészetpolitika rendeltetése nem pusztán a bűnözés elleni küzdelem, hanem a mindennapok biztonságának megteremtése, a békés társadalmi együttélés normáinak következetes és határozott érvényesítése. A rendészet feladata a társadalom védelme, a potenciális fenyegetésektől való megoltalmazása. E komplexen felfogott közrend és közbiztonság megteremtése és fenntartása elsősorban, de nem kizárólagosan a hivatásos rendészeti szervek feladata és felelőssége, hanem fontos szerepük van ebben az állam egyéb szerveinek, az önkormányzatoknak, a társadalmi szervezeteknek és végső soron az ország minden
polgárának. Új szervezetrendszer kialakítása szükséges a lakosság védelmét közvetlenül biztosító rendészeti tevékenységek ellátására (közterületek rendjének fenntartása, bűnüldözés, bűnmegelőzés, tűzvédelem, polgári védelem):
Központi állami szervezet: ezek a professzionális, gyorsreagálású, jól felszerelt, egységes központi irányítás alatt álló, állami rendészeti szervek. Ennek érdekében helyre kell állítani az egységes rendőrségi szervezetrendszert, vagyis megszüntetni a Terrorelhárítási Központot. Helyi rendészeti szervek: ide tartoznak a megerősített, és a helyi feladatoktól el nem vonható körzeti megbízotti szolgálat, valamint az önkormányzati rendészet szervei. A helyi rendészet szereplői helyismeretük, társadalmi beágyazottságuk, állandó jelenlétük révén a közrend fenntartásának legalapvetőbb biztosítékai. Az önkormányzatok szerepvállalása alapvető jelentőségű és megkerülhetetlen. Az önkormányzati rendészet lehetséges fejlesztési irányai, akár az önkormányzati rendőrség irányába történő továbblépés érdekében a településeknek anyagi feltételeket kell biztosítani. Önkéntesek: a demokrácia egyik legfőbb ismérve, hogy a polgárok maguk is szerepet kérnek és szerepet vállalnak saját biztonságuk, jólétük és boldogulások biztosításában. A bűnmegelőzés, tűzvédelem és polgári védelmi tevékenység esetében különösen nagy jelentősége van a civil öntudatnak, a helyi közösségek összetartó erejének. Ma is számos településen működnek polgárőr szervezetek, önkéntes tűzoltóságok, tűzoltó egyesületek. Ezek a rendészet számára pótolhatatlan anyagi és humán-erőforrást jelentenek. A központi, a helyi rendészeti szervek és az önkéntes szervezetek fejlesztésével biztosítható minden településen az állampolgárok által elvárt szintű biztonság. Ezeket egymással összhangban kell fejleszteni. A rendészeti szervek speciális jogosítványai, mint amilyen a legitim állami erőszakmonopólium
gyakorlása,
a
fegyverhasználati
jog,
speciális
követelményeket
támasztanak az állománnyal szemben. Olyan veszélyeket kell felvállalniuk, amikre más pozícióban
dolgozók
nem
kötelezhetőek.
A
rendészeti
szerveknél
dolgozók
felszerelésükkor vállalják ezeket a kockázatokat, vállalják, hogy hivatásukból eredő kötelezettségüknek akár életük kockáztatásával is eleget tesznek. Törvényben kell biztosítani a hivatásos szolgálattal együtt járó többletkötelezettségek és alapjog-korlátozások ellentételezésének módját. Ezért a költségvetés teherbíró képességének
keretei
között
helyre
kell
állítani
a
hivatásos
állomány
kedvezményrendszerét, és megújult formában szükséges visszaállítani a szolgálati
nyugdíjrendszert. Ennek előfeltétele a civilesítés következetes végrehajtása. E folyamat végeredményeként valóban csak azok fognak hivatásos szolgálati viszonyban állni, akik fokozott kockázatviseléssel járó beosztást töltenek be, és e beosztáshoz valóban indokolt többletkötelezettségek előírása. Értelemszerűen a hivatásos állomány vezetőinek szintén hivatásos szolgálati viszonyban kell állniuk. A rendészeti szervek esetében két működési kultúrának kell egymás mellett léteznie: a szigorú hierarchiában, parancskövetési rendszer alapján dolgozó hivatásos állománynak, illetve a szolgáltató közigazgatás szellemét követő közszolgálati, közalkalmazotti állománynak. A hivatásos életpályamodell is megújításra szorul. Szakítani kell ugyanis azzal a szemlélettel, hogy pusztán az idő előre haladásával, kiemelkedő teljesítmény nélkül feljebb lehet jutni a ranglétrán. Az új életpályamodellnek elsősorban egy adott beosztás, munkakör betöltéséhez megkövetelt kompetenciákat, annak gyakorlásával együtt járó terhelést és kockázatokat, valamint a felelősségvállalás mértékét kell elismernie. A vezető beosztások betöltésére átlátható pályázati rendszer keretében kerüljön sor. A pályázati feltételeknek megfelelő jelöltek közül a kinevezési jogkör gyakorlója határozatlan időre nevezze ki a vezetőt. Az illetményrendszernek az anyagi ösztönzés révén
az
életpályamodellt
kell
hatékonyan
megtámogatnia.
Vissza kell állítani a rendészeti szakszervezetek jogait, és megszüntetni a hivatásrendi alapon szerveződő Magyar Rendvédelmi Kart. Elfogadhatatlan ugyanis a rendészeti dolgozók
érdekérvényesítési
jogainak
diszkriminatív
csorbítása.
A
szolgálati
nyugdíjasok erkölcsi, és a költségvetési lehetőségek kereteihez igazodó anyagi kárpótlása is elkerülhetetlen. Egyetlen állam sem engedheti meg magának a nyugdíjak visszamenőleges hatályú diszkriminatív megnyirbálását, különös tekintettel azok esetében, akik életük kockáztatásával szolgálták hazájukat.
A választójogi törvényről konzultált az MSZP a Velencei Bizottsággal A választójogi törvényhez fűződő aggályait ismertette a Velencei Bizottság Magyarországon tartózkodó jelentéstevőivel az MSZP pénteken. A párt képviselői a többi közt a választókerületek kialakításával kapcsolatban fogalmazták meg kifogásaikat. A szocialistákban felmerült a választókerületek politikai alapú kijelölésének gyanúja, amelyeket ráadásul úgy határozott meg a kormányoldal, hogy azokról nem egyeztetett az ellenzéki pártokkal - ismertette újságírókkal Harangozó Gábor, az Európa Tanács magyar delegációjának szocialista tagja azokat az aggályokat, amelyeket a Velencei Bizottság jelentéstevőinek is megfogalmazott. A találkozót követő tájékoztatón az országgyűlési képviselő közölte, a szocialisták azt is kifogásolják, hogy még egyáltalán nem ismertek az új választási eljárásról szóló jogszabályra vonatkozó javaslat részletei az ellenzék előtt. A politikus ugyancsak bírálta azokat az elképzeléseket, amelyek szerint a pártok a következő két évben nem kapnának állami támogatást, és azt is, ha regisztrációhoz kötnék a szavazók számára a választásokon való részvételt. Mint mondta, mindez nem a pártok programjának küzdelmét eredményezné, hanem "csak Kubatov Gábor mozgósítási listájának hatékonyságát fogja lemérni". A képviselő emlékezetett arra: a Velencei Bizottság már tucatnyi törvénnyel kapcsolatban vizsgálja Magyarországon, hogy azok megfelelnek-e az alapvető emberi jogok és a demokratikus normák követelményeinek. Harangozó Gábor szerint három tárgyban nem köthető kompromisszum: a független igazságszolgáltatást szavatoló törvényi rendszer, a média függetlenségét és a szólásszabadságot biztosító jogszabályok, valamint a választási rendszer tekintetében. Mint mondta, az első két ügyben korábban igen kritikus véleményt fogalmazott meg a Velencei Bizottság, ennek ellenére a médiaszabályozás csütörtökön elfogadott módosítása során szerinte a kormányoldal egyáltalán nem vette figyelembe ezeket a kritikákat. Szabó Vilmos, az Európa Tanács delegációjának másik szocialista tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy a küldöttek különös érdeklődést mutattak a pártok közötti egyeztetések eljárása iránt. Ezzel kapcsolatban arról tájékoztatta a jelenlévőket: ahogy a választójogi törvényről sem volt, úgy most az eljárási szabályokról sem egyeztet az ellenzéki párttal a kormányoldal. A tájékoztatón elhangzott, hogy a küldöttek nemrég kezdték el vizsgálni a magyarországi választójogi törvényt, az ezzel kapcsolatos jelentést várhatóan júniusi ülésén fogadja el a Velencei Bizottság, amely megfogalmazza ajánlásait.
Új Btk. - Szigorítást és enyhítést is javasol az MSZP A szocialisták a javaslatot szigorító és enyhítő módosító indítványokat is benyújtanak az új büntető törvénykönyvhöz (Btk.): az erőszakos, életellenes bűncselekményeket nagyobb szigorral üldöznék, több esetben viszont enyhítést kezdeményeznek és ellenzik a bírók mérlegelési jogának szűkítését. Bárándy Gergely parlamenti képviselő pénteken sajtótájékoztatón azt mondta: tízévnyi csaknem folyamatos csökkenés után 2010-ben, majd 2011-ben is nőtt az ismertté vált bűncselekmények, és azon belül az emberölések száma. Véleménye szerint ez a kormány büntetőpolitikájának kudarcát jelzi. Az MSZP olyan büntetőpolitikát tart szükségesnek, amely a visszaesőket és a súlyos, erőszakos bűncselekményeket még szigorúbban szankcionálja, a kisebb súlyú bűntettek egyszeri elkövetőinél viszont az elterelést céloznák meg, és például a büntetés elengedését is lehetővé tennék, ha az elkövető jóváteszi az okozott kárt és a sértett ebbe beleegyezik - fejtette ki. Módosító javaslataik közül kiemelte a középmértékes büntetéskiszabás és általában a bírók mérlegelési jogát szűkítő rendelkezések eltörlését, az állatkínzás szigorúbb szankcionálását és a részben felfüggesztett szabadságvesztés lehetőségének visszahozását. Beszélt arról is, hogy az MSZP a súlyos bűncselekményeket elkövető visszaesők szigorú büntetéstét, ugyanakkor a kisebb súlyú bűntettek esetében alternatív szankciók életbe léptetését célzó "kettős nyomvonalú" büntetőpolitikát az előző ciklusokban sikerrel érvényesítette. Hiányolta viszont ezt a szemléletet az új Btk.-ra vonatkozó kormányjavaslatból. Bárándy Gergely kifogásolta, hogy az indítvány alapján szigorúbb - akár életfogytig tartó - büntetést lehetne kiszabni kábítószerrel visszaélésért, mint emberölésért, amit öttől húsz évig büntethetnek. Szerinte ez nem tükrözi a társadalom értékítéletét. A jogos védelemről azt mondta: kiterjesztésével egyetértenek, de úgy látják, hogy az arányosság követelményének törvénybe iktatásával a védekezők joga valójában szűkülne a mostanihoz képest. Ezt azzal a példával illusztrálta: egy gyenge fizikumú nőnek választania kellene, hogy más védekezési lehetőség híján lábon lő egy nála sokkal erősebb, de puszta kézzel rátámadó férfit, és megvédi ugyan magát, de - az arányosság elvének megsértése miatt - törvényt sért, vagy hagyja magát megverni. A szocialista képviselő szerint legalább ekkora probléma, hogy a szabályozás alapján szélsőséges esetben élet elleni támadásnak lehetne tekinteni akár egy éjszakai lopási kísérletet is. Így - magyarázta - a tulajdonos felszólítás nélkül lelőhetné azt, aki éjszaka krumplit lop a kertjéből. Az MSZP ezért azt kezdeményezi, hogy csak a személy ellen
irányuló támadásokat lehessen élet elleniként vélelmezni. Az MSZP-s politikus kritizálta továbbá, hogy az Országgyűlés jövő szerdán utolsó napirendi pontként, várhatóan késő este folytatja az új Btk. általános vitáját - amelyben eddig csak az előterjesztői expozé és a vezérszónoki kör ment le -, és aznap le is zárja azt. Az MTI kérdésére Bárándy Gergely annak a személyes véleményének is hangot adott, hogy Navracsics Tibor igazságügyi miniszter nem hibázott vagy lépett túl hatáskörén, amikor az ítélkezési gyakorlat felülvizsgálatát kérte a Cozma-ügy nyomán a Kúria elnökétől. A szocialista politikus azt mondta, tudja, hogy ezt sok szaktekintély, köztük a Medgyessy-kormányban igazságügy-miniszterként dolgozó édesapja másképp ítéli meg. Szerinte viszont egy jogerősen lezárt ügyben megfogalmazott véleménye miatt a szakminisztert nem lehet az igazságszolgáltatás befolyásolásának szándékával vádolni. Megrendelést nem fogalmazhat meg egy politikus, de ha úgy ítéli meg, hogy a bírósági gyakorlat nem a jogalkotói szándéknak megfelelően alakul, kezdeményezheti annak felülvizsgálatát, illetve a Btk. módosítását - rögzítette álláspontját. Megjegyezte azt is, hogy ezzel szemben a bírósági szervezetrendszer átalakítása valóban súlyos veszélyt jelent az igazságszolgáltatás függetlenségére.
A TEK megszüntetését és a szolgálati nyugdíjak visszaállítását javasolja az MSZP A Terrorelhárítási Központ (TEK) megszüntetésére és a szolgálati nyugdíjak visszaállítására is javaslatot tesz az MSZP programjának vitairata, az Ajánlat Magyarországnak. Erről Harangozó Tamás, a szocialisták frakcióvezető-helyettese beszélt pénteken újságíróknak. A politikus elmondta, a szocialisták - ha más formában, a társadalom igazságérzetéhez és a költségvetés teherbíró képesséhez igazodva is, de - szükségesnek tartják az év elejével megszűnt szolgálati nyugdíjak visszaállítását és a rendőrség egységének helyreállítását a TEK megszüntetésével. Ez utóbbit azzal indokolta, hogy a terrorelhárítási feladatokat korábban is megfelelően látta el a rendőrség. Kiemelte, hogy a rendvédelmi szervek anyagi helyzete minden kormányzati ígéret ellenére tragikus: a rendőrségnek hónapokkal ezelőtt lejárt, kifizetetlen számlái vannak, miközben a Belügyminisztériumban - a kilencmilliárdos mentőcsomaggal egy időben újabb hatmilliárd forintot zároltak. Véleménye szerint a rendvédelmi dolgozókat "megalázták" az elmúlt két évben a semmisségi törvénnyel, juttatásaik csökkentésével, a szolgálati nyugdíjak megszüntetésével és szakszervezeteik ellehetetlenítésével, ezért az MSZP-nek, ha kormányra kerül, anyagi és erkölcsi kárpótlásban kell részesítenie őket. Az MTI kérdésére Harangozó Tamás arról is beszélt, hogy nagyjából ötszáz vétlen rendőrnek adna kéthavi fizetésüknek megfelelő egyszeri kárpótlást az a törvényjavaslat, amely a 2006. őszi zavargások idején szolgálatteljesítés közben megsérült, illetve anyagi kárt szenvedő rendőrök érdekében terjesztett be a parlamentnek. Hozzátette: másfél éve már benyújtotta ezt az indítványt, ám a fideszes többség tárgysorozatba sem vette. Az ellenzéki politikus most belügyminiszteri támogatást vár hozzá, de ha ezt nem kapja meg - folytatta -, az MSZP kormányra jutva mindenképp kezdeményezni fogja a megsérült rendőrök kárpótlását. Harangozó Tamás szerint most az a kérdés, hogy miután - szerinte is helyesen - több mint 270 millió forintot fizettek ki azoknak, akik 2006 őszén az erőszakos rendőri fellépés miatt kárt szenvedtek, "belefér-e a Fidesz-kormány hozzáállásába és Pintér Sándor állomány iránti elkötelezettségébe", hogy "a sor végén" azokat, az életüket és testi épségüket kockáztató rendőröket is kártalanítsák, akik semmilyen túlkapást nem követtek el.
Mesterházy Attila nyílt levele Dr. Áder János köztársasági elnök részére Dr. Áder János köztársasági elnök úr részére Tisztelt Elnök Úr! A Magyar Szocialista Párt elnök-frakcióvezetőjeként gratulálok államfővé választásához, egyúttal pedig reményemet fejezem ki, hogy személyében a köztársaság demokratikus működése felett aktívan őrködő, a nemzet egységét híven megjelenítő köztársasági elnöke lehet Magyarországnak. Első államfői beszéde ezt a reményt erősíti meg bennem. Szeretnék bízni abban, hogy a párbeszéd, az értelmes viták és a kompromisszumos megoldások tisztelete alapvető célja lesz köztársasági elnöki munkájának. Remélem, hogy azt a hagyományt folytatja majd, amit Göncz Árpád, Mádl Ferenc és Sólyom László alapozott meg a demokratikus, a fékek és ellensúlyok rendszerét tiszteletben tartó Magyarország szolgálata érdekében. Éppen ezért arra kérném a Köztársasági Elnök urat, hogy ne írja alá a T/7022. számú, a „médiaszolgáltatásokkal
és
a
sajtótermékekkel
összefüggő
egyes
törvények
módosításáról szóló”, az Országgyűlés által május 24-én elfogadott jogszabályt, hanem normakontrollt kezdeményezve küldje meg azt az Alkotmánybíróságnak. Mivel az Országgyűlés illetékes bizottsága házszabályszerűnek fogadott el olyan módosító indítványokat, amelyek az eredeti tervezetben nem szereplő paragrafusokat érintenek, és a tervezethez képest teljesen új területeket és tartalmakat emeltek be a törvénybe. A Házszabály durva megsértése mellett, komoly tartalmi kifogások emelhetők a törvény ellen a jogbiztonság és az Alaptörvényben is garantált sajtószabadság megsértése miatt. Véleményünk szerint a törvényszöveg egyes részei módot adnak a hatósági erőfölénnyel való visszaélésre, amelyek sértik a médiapluralizmus elvét és az állampolgároknak az objektív valamint a sokoldalú tájékoztatáshoz és tájékozódáshoz való jogát.
A nemzet érdekében kívánom, munkája eredményes legyen. Budapest, 2012. május 25. Üdvözlettel: Mesterházy Attila
"A Fidesz zsebre tenné az országot" Gúr Nándor szerint ezt célozzák az állami földbérlet-pályázatokon tapasztalt döntések is. Ezt nem lehet engedni. Az állami földbérletpályázatok ügyében az MSZP-nek két fontos dolga van: feltárni és nyilvánosságra hozni a visszaéléseket, kormányra kerülve pedig helyreállítani a törvényes állapotokat. Jelenleg viszont mindent meg kell tenni a Fidesz azon törekvése ellen, hogy a magyarországi létet a korrupció határozza meg, s meg kell akadályozni azt is, hogy ez a politikai-gazdasági erő egyszerűen csak zsebre vágja az országot. Minderről Gúr Nándor országgyűlési képviselő, az MSZP alelnöke beszélt pénteken Miskolcon. A szocialista politikus emlékeztetett a Bükki Nemzeti Park földbérletpályázatával kapcsolatos botrányokra. Mint ismert, a park 3000 hektárnyi, a kezelésében lévő állami földet szeretett volna pályázat útján bérbe adni. A pályázatot eredetileg olyan feltételek mellett írták ki, hogy annak lehetséges nyertesei a helyi gazdák legyenek. Ez viszont nem tetszett a minisztériumnak, az igazgatót kirúgták, a pályázatot visszavonták. Új pályázatot írtak ki. Az eredményhirdetéskor kiderült, hogy a bérbe adott földek felét három, közel háromnegyedét öt pályázó nyerte el. Olyanok, akiknek közük sincs a gazdálkodáshoz. A helyi gazdák viszont alig kaptak valamit. Gúr Nándor arra is felhívta a figyelmét, hogy a jelenség nem egyedi, hasonló ügyekről lehet beszámolni Baranya, Békés, vagy Fejér megyéből is. Az meg – mondta a politikus – mindennek a teteje, hogy a pályázatok bírálati szempontjait titkosították. Az MSZP ezt felháborítónak tartja, a párt ezért tette elérhetővé a birtokába jutott szempontrendszert a www.mszp.hu-n, és vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte. Az országgyűlési képviselő beszélt arról is, hogy a földbérlet-pályázatokkal kapcsolatos ügyek világosan illeszkednek Orbán Viktorék politikájába: mást mondani a választások előtt, s mást tenni a győzelem után. Mint elmondta, annak ellenére az adóztatás, a megszorítás politikáját folytatja a Fidesz, hogy két éve, a kampányban, de még az országgyűlési választások második fordulójának éjszakáján is gyökeresen mást ígértek. Folyamatosan arról beszéltek például, hogy kiszámítható politikájukkal és adócsökkentő programjukkal talpra állítják a gazdaságot, arról, hogy 10 év alatt 1 millió új
munkahelyet hoznak létre, s arról, hogy két héten belül rendet tesznek az országban, olyan közbiztonság lesz itt, amilyen még sohasem volt. Ezzel szemben bevezették az egykulcsos adót, amivel csak a gazdagok jártak jól, s elvették a kiskeresetűeknek segítséget nyújtó adójóváírást. Európai csúcsot döntött, hogy 27 százalékra emelték a szegények adóját, az áfát. Emelték az élőmunkára rakódó járulékterhet is. Nem csoda, hogy a gazdaság recesszióba fordult, az idei első negyedév 1,4 százalékos GDP-csökkenést produkált. Munkahelyeket érdemben nem sikerült teremteni, az álláshelyek száma ma nagyjából ugyanott van, mint 2010-ben. Megnyirbálták az Alkotmánybíróság jogkörét, hogy ne avatkozhasson be a nyilvánvalóan alkotmányellenes politikájukba. Olyan új, csak a saját értékrendjüket tükröző alkotmányt fogadtak el, amit így más pártok elutasítottak. A bírók nyugdíjaztatása, a médiatörvény a demokrácia lebontását célozzák. Politikai nyilatkozatokat akasztatnak ki a hivatalok falára, alaptörvény-asztallal szórakoztatják a jónépet. Indoklás nélkül rugdostak ki több ezer közszolgát, a forint gyengítésével devizahitelesek tízezreit lehetetlenítették el. Közben végtörlesztést hirdettek, amelyet csak azok tudtak igénybe venni, akiknek amúgy is volt pénzük (azzal viszont nem kellett elszámolniuk, hogy honnan). Elkobozták az emberek magán-nyugdíjpénztári megtakarításait, annak egy részét a tőzsdén játszották el. Olyan családtámogatási rendszert vezettek be, amivel megint a gazdagok jártak jól: a miniszterelnök a négy gyereke után havi 100 ezer forint feletti adókedvezményt tud igénybe venni, más viszont, akinek szintén négy gyereke van, nem, mert nem keres annyit, amennyiből ezt le lehet írni. Hamarosan életbe lép az új Munka törvénykönyve is, amelyben például elveszik a délutános pótlékot, az éjszakást pedig drasztikusan csökkentik. Bevezették a közfoglalkoztatási minimálbért, csökkentették az álláskeresési támogatásra kiosztható összegeket, jól lehet, a járulékokat továbbra is beszedik. Az álláskeresők a korábbi kilenccel szemben ma már csak három hónapig kapnak pénzt, így sokan szorultak ki a rendszerből – sorolta a szocialista politikus, hozzátéve, hogy eközben új adónemek tucatjaival (a legújabbak a banki tranzakciós adó és a telefonadó) ütik a szolgáltatókon keresztül az embereket. Merthogy – fogalmazott Gúr Nándor – ezeket a kiadásokat a cégek átterhelik a fogyasztókra, efelől ne legyen senkinek semmi kétsége, sőt, ez már be is bizonyosodott korábbi adók esetében. Az MSZP alelnöke szerint két évvel ezelőtt a Fidesz óriási esélyt kapott arra, hogy 2/3-os parlamenti mandátumarányával csodát tegyen. Nem tudott ezzel élni, hatalmát arra használja, hogy „zsebre tegye az országot".
Kövér László házelnök úr ne oktassa ki a romániai magyarság legnagyobb érdekvédelmi szervezetét! A Magyar Országgyűlés és a Fidesz Választmányának elnöke ismét bebizonyította, hogy mindennél fontosabbnak tartja saját maga és pártja érdekeit. Az Országgyűlés Hivatalát felhasználva nemcsak szervezi, de részt is vesz Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármesteri kampányát segítő kampányrendezvényen. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a részvételét kifogásoló nyílt levelére pedig a szövetség elmúlt húsz éves politikáját bírálta. A Fidesz határon túli magyar közösségeket megosztó politikájának köszönhető, hogy a Magyar Koalíció Pártja ismételten nem jutott be a szlovák parlamentbe, illetve legutóbb a kb. kétszázhatvanezres vajdasági magyar közösségből csak hetvenezren szavaztak a legnagyobb magyar pártra, a Vajdasági Magyar Szövetségre. Ide vezet a Fidesz megosztó politikája, s ez a legsúlyosabb nemzetrombolás, amit magyar párt elkövethet. Az első Orbán-kormány határon túli politikájának folytatásaként a Fidesz most is beavatkozik a határon túli magyar szervezetek életébe egyoldalú politikai és pénzügyi támogatást biztosítva a Fidesz számára kedves szervezeteknek és személyeknek. Ugyanakkor semmibe veszi, és ezáltal nehéz helyzetbe hozza a szomszédos országokban a választásokon legitimitást nyert szervezeteket. A Fidesz számára nem fontos a határon túli magyarság erős parlamenti, önkormányzati jelenléte és kormányzati részvétele sem. Kövér László legutóbb egyenesen nem magyarnak, hanem kollaboráns erőknek nevezte a kormányzati szerepet vállaló határon túli vezetőket: "Azok a kollaboráns politikai erők, akik magyarnak adják ki magukat, de valójában nem a magyarokat képviselik az adott állam politikai döntéshozatalában, hanem fordítva, a többségi politikai elit érdekeit próbálják érvényesíteni a saját maguk által vezetett közösségeken belül." A Magyar Szocialista Párt elítéli a jelenlegi magyar kormánypárt vezetőinek ilyen tartalmú nyilatkozatait. Meggyőződésünk, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és az összes olyan magyar érdekvédelemre szerveződött határon túli magyar politikai vagy civil szervezet, amely az elmúlt huszonkét évben a nemzetrészek
kisebbségi jogainak kiharcolásáért és védelméért szállt síkra, azok munkáját elismerés és nagyrabecsülés illeti. Ennek megfelelően az MSZP felszólítja a Fideszt, hogy ne rombolja tovább a határon túli magyarok közösségeinek egységét, ne veszélyeztesse érdekérvényesítő képességüket! A Fidesznek a határon túl élő közösségek életébe történő sajnálatos és durva beavatkozása már korábban is többször visszaütött, és ezzel rendre kárt okozott a magyar közösségeknek. Nem ez a magyarság érdeke. Ujhelyi István országgyűlési képviselő
Ki teszi jóvá a kárt? A rendőrség szóvivője megerősítette: bűncselekmény hiányában megszüntetik a filozófusok elleni mind a négy eljárást, amelyben Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos milliós gazdasági visszaélésekkel rágalmazott meg jeles magyar filozófusokat. A gyalázatos rágalomhadjárat, amelynek célja a kormány által „balliberális” szelleműnek tartott filozófusok meghurcolása volt, csúfos véget ért. De ki számoltatja el a volt elszámoltatási kormánybiztost és azokat, akik neki a politikai megrendelést adták? Ki teszi jóvá az okozott erkölcsi és anyagi kárt? A megrágalmazott filozófusok komoly egzisztenciális sérelmeket szenvedtek, van, aki állását, jövedelmét vesztette el a gyanú miatt. Az erkölcsi kártétel még ennél is nagyobb: lejáratták a magyar tudományos életet, egész Magyarországot azzal, hogy olyanokat támadtak meg alaptalanul, akik eddig az ország nemzetközi jóhírét gyarapították. Az MSZP elvárja, hogy a kormánybiztos rágalmazásáért a kormány elnézést kérjen, kövesse meg a meghurcolt filozófusokat, az egész magyar tudományos életet, és tegyen meg mindent az okozott kár csökkentéséért. Kunhalmi Ágnes, az MSZP elnökségi tagja Lendvai Ildikó, az MSZP országgyűlési képviselője
Gratulálunk Szepesi Györgynek A Magyar Szocialista Párt nevében őszintén gratulálok Szepesi Györgynek abból az alkalomból, hogy a FIFA érdemrenddel tüntette ki, amely a futballvilágban kiérdemelhető legmagasabb elismerés. Ennek rangját emeli, hogy a rádiószpíkerség mellett a futballvezetőként is egyedi teljesítményt nyújtó Gyuri bácsi szülővárosában vehette át e kitüntetést. A díj méltó módon fejezi ki a legendás rádióriporter nemzetközi sportéletben betöltött rendkívüli és egyedülálló szerepét, ugyanakkor Magyarország külön hálával tartozik neki a nemzeti összetartozásért tett sok évtizedes szolgálatáért. Kívánjuk, hogy még nagyon sokáig szóljon hozzánk a hazai sportélet múltjáról, jelenéről és jövőjéről! Mesterházy Attila, az MSZP elnöke
Alibi konzultáció helyett munkahelyteremtést!
Míg a kormánypártok milliárdokét konzultálnak és luxuslakásokat bérelnek maguknak, az embereknek az újabb megszorítások, az adó- és adótétel-emelések, meg az elbocsátások jutnak. Összehasonlításképpen: a miniszterelnök által a munkahelyteremtésről szóló alibi konzultáció annyiba kerül, amennyiből meg lehetett volna spórolni a bölcsődei díjak bevezetését. A magát családbarátnak hazudó kormány a kisgyermekes szülőkre az adók mellé még kirója az akár havi több tízezer forintos bölcsődei térítési díjat is. Az MSZP szerint a Fidesznek két év kormányzás után a munkahelyteremtésről nem konzultálni a kellene, hanem cselekednie, hiszen az ígéret egymillió új munkahelyről szólt. Viszont az a gazdaságpolitika, amelyet az állandó adóemelésekre és a kiszámíthatatlan jogi környezetre építettek, ahelyett, hogy munkahelyek létesítene, láthatóan még a meglévőket is felszámolja.
Az MSZP a munkahely-megszüntető politika és alibi konzultáció helyett felelős gazdaságpolitikára és a szocialista párt által javasolt progresszív adórendszer bevezetésére szólítja fel a Fideszt!
Török Zsolt az MSZP szóvivője
Reagálás Harrach Péter szavaira Harrach Péter mai mondatai bőven túlmutatnak az abortusztabletta bevezetésének ürügyén újranyitott abortuszvitán. A KDNP frakcióvezetőjének kijelentései gyermeküket nehéz sorban nevelő anyák millióit alacsonyítja a szegénység és a tudatlanság reprodukciójára képes kihordólányokká. Várjuk a Fidesz állásfoglalását! Harrach Péter ma megjelent interjújában az abortusztabletta bevezetése kapcsán azt mondja, ”engem nem az érdekel, hogy kaparókanál vagy tabletta, engem az érdekel, hogy szülessenek meg a gyerekek.” A KDNP által az elmúlt napokban tett érzéketlen nyilatkozatok után sem a frakcióvezető otromba megfogalmazásán, sem a szavaiban tükröződő szellemiségen nem lepődtünk meg. Azt viszont, hogy Harrach Péter szerint ”az iskolázatlan rétegek adják tovább a gyermekeiknek az ő sajátos kultúrájukat. Tehát nem elég, hogy kevesen leszünk, hogy öregek leszünk, még képzetlenek is leszünk” botrányosnak tartjuk, és a leghatározottabban elutasítjuk! Túl azon, hogy a magát kereszténydemokratának nevező párt frakcióvezetője gyermeküket nehéz sorban nevelő anyák százezreit alacsonyítja szimplán a szegénység és a tudatlanság reprodukciójára képes kihordólányokká; külön felháborító, hogy ezt olyan képviselőként teszi, aki a parlamentben lelkiismeret-furdalás nélkül megszavazta az alacsony státuszú gyerekek sorsát megpecsételő iskolakötelezettségi korhatár leszállítását és más, szegényellenes intézkedéseket. A magunk részéről továbbra is kiállunk amellett, hogy a politikának semmi keresnivalója a hálószobákban, ahogy nem a politika dolga az orvostudomány helyett a különböző terhességmegszakító eljárások között sem dönteni. A senki által nem kívánt terhességmegszakítások számának további csökkentése érdekében továbbra is a felvilágosítás, terhességmegelőzés, valamint a fogamzásgátló szerek árának csökkentése mellett vagyunk. A Harrach-kijelentésekkel kapcsolatban pedig várjuk a Fidesz nőtagozatának, illetve a Fideszben vezető pozíciót többgyermekes családanyaként betöltő politikusok – például Pelczné Gáll Ildikó – állásfoglalását!
Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP elnökségi tagja Demeter Márta, az MSZP elnökségi tagja Kormos Kata, az MSZP szóvivője
Közösen kell megfékeznünk a szélsőségeket Az Egyesült Államok külügyminisztériuma 2012. május 24-én közzétett emberi jogi értékelésében megállapítja, hogy hazánkban megerősödött a szélsőjobboldal, félkatonai szervezetek folytatnak nyilvános kampányokat, amelyek célja a megfélemlítés és a romák, illetve más kisebbségek elleni gyűlölet szítása. Különösen sajnálatos, hogy Magyarország egyik legfontosabb szövetségesétől, partnerétől érkező jóindulatú jelzéseket az Orbán-kormány sértetten utasítja vissza. Úgy tűnik hazánk kormányának bel-, kül- és nemzetpolitikája egyre veszélyesebb irányt vett. Magyarország elszigetelődése és a társadalmunk kettészakítottsága nem csak politikai értelemben, de gazdasági értelemben is súlyos károkat okoz. Ma nem lehet figyelmen kívül hagyni szélsőségek megerősödését, a demokratikus erőknek ezek ellen fel kell lépni. Nem függetleníthetjük magunkat szövetségeseink törekvéseitől, aminek nem csak szavakban, de tettekben is meg kell nyilvánulnia. Ez utóbbival eddig adós az Orbánkormány, holott két éve irányítják az országot. Az MSZP teljes politikai erejével és egyéb eszközeivel, kapcsolataival támogat minden olyan valódi kezdeményezést, megvalósuló intézkedést, amely visszaszorítja hazánkban a szélsőségek térnyerését. Ez minden demokrata számára létkérdés, legyen bal- vagy jobboldali. Harangozó Gábor az Országgyűlés Külügyi bizottságának tagja az MSZP országgyűlési képviselője
