A
VELENCEI
HEGYSÉGI
FLUORIT SZÍNEZŐDÉSE
ifj. P E S T Y
LÁSZLÓ*
(XII-XIV.
táblával)
Összefoglalás : A V e l e n c e i h e g y s é g i f l u o r i t o k s z í n e z ő d é s e r a d i o a k t i v e r e d e t ű n e k t e k i n t h e t ő a z á t m e n e t i e l e m e k h i á n y a , a z észlelt t e r m o l u m i n e s z c e n c i a és a v e l e K a p c s o l a t o s elszíntelenedés a l a p j á n . A színeződést létrehozó radioaktív sugarak az áthaladó o l d a t o k b ó l érkeztek. A v á l t o z a t o s színek valószínűleg utólagos termikus és tektonikus körülményekre v e z e t h e t ő k v i s s z a . A z ö l d s z í n ű f l u o r i t b a n n y o m á s - és h ő m é r s é k l e t - n ö v e k e d é s r e a l a b i l i s a b b z ö i d színt e l ő i d é z ő 4 0 0 m i l l i m i k r o n o s h u l l á m h o s s z ú f é n y t a b s z o r b e á l ó r á c s z a v a r o k l e b o m l a n a k . U g y a n a k k o r a lila színt létre h o z ó , 570 millimikronos hullámhosszat abszorbeáló rácszavarok viszonylag szaporodnak. E z indokolja a lila s z í n ű f l u o r i t o k t ö r e d e z e t t s é g é t és u t ó l a g o s , h i d r o t e r m á l i s H a t á s o k r a u t a l ó jellegét, a m e l y e k a z ö l d és kékeszöld fluoritban n e m mutathatók ki. U l t r a i b o l y a besugárzáskor csak c s e p p f o l y ó s l e v e g ő Hőmérsékleten észlelhető lumineszcencia, a m e l y e x o t e r m hatással e g y ü t t jelentkezik. E z arra utal, h o g y ez a folyamatsor e g y a l a c s o n y a b b h ő m é r sékleten stabilis C a F rácstípusba v a l ó átrendeződéssel állnat kapcsolatban. 2
A
fluorit
összetételben Az
(CaF ) közismerten
átmeneti elemek
ásványok
színeződése
1. m i k r o s z k o p i k u s
vagy
3.
jelenlétére,
szénhidrogének
radioaktív 1.
sugárzás
meg.
I,.-nek
2.
erős
szénülésű
közölt
képlet
belscszerkezeti
szerinti
tekinthetők.
vizsgálatok
2. színező
zárványok
alapján
:
nehézfém
ionokra,
zavarokra
vagy
okozta színeket
mesterségesen
5.
ásványokon
azonban
( S c h i l l i n g ,
ez ideig
kolloidális
A.-nak
nem
zárványokra a
nagyszámú
[2] és
—
G о e b e 1,
megállapítani.
és
oxidációjú,
Ehhez
G.
ciót
ki.
mutatott
lumineszcencia indokolni.
és
Érmek
[7]
a
az
ritkaföldfémes
előállítani
a
figyelhető
derbyshirei
„albertit"
itt
hogy
nagy
2
alapján
tömegű
a
szerves
hogy
anyag
kutatásában
zár
ért
palákból
mellék
nincsen.
ritkaföldfémekkel
természetes
K.
a
bitumenek
tartalmú
illetőleg
ritkaföldfémek
P r z i b r a m ,
aromás
kétértékű
a
és
érzékenyek,
szomszédos
kapcsolatban
majd
a
nem
ásványokon.
lumineszcenciát,
maximumait
ásványelszíneződések
az
anyaggal
megállapította,
kívül különösen
meg
csoporthoz tartozó
vizsgált
jellegzetes
[4, 5 ] . A z ilyen,
hőmérsékletre
fluoritokon
ritkaföldfémsókkal,
CaF -on
fény abszorpciós
U r b a i n o n
nem
azonban
azonban
szennyezett
fluoritokat
jellegzetessége,
[6] szerint
amely
4. U r b a i n,
színes
színek
G.
elszíneződést.
szükséges,
a
esetben
színeket
lumineszcencia
M u e 11 e r,
mesterségesen
ket
okozta
fluoriton
két
eddig
a kémiai
allokrómásnak
vissza.
el, a t e r m é s z e t e s
eredetű
mesterségesen
emelésekor
3.
kőzet
ért
[1]
mivel —
zárványokra,
lantanidák
E).
eddig csak ilyen
visszavezethető
annak
okoznak
irodalomban
vezethető
—
Színező n e h é z f é m i o n o k a t megfelelő t ö m é n y s é g b e n fluorit o l v a d é k h o z k e v e r v e ,
sikerült
ványokra
felvett
—
[3]) sikerült
szintén
és
színeződést
ellenére
4.
színei
szerepelnek
mikroszkópi nagyságrendű
M о 11 w о ,
visszavezethető vizsgálat
az
nem
kolloidális méretű,
hatására
Fluoriton
figyeltek
változatos
2
színező,
fény
abszorp
fluoritok
egyes
jelenlétével
lehet,
el k i v á l ó
eredménye
[8].
* Itt k ö s z ö n ö m m e g dr. S z a 1 a y S á n d o r n a k , a M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i a levelező t a g j á n a k , h o g y a t é m á r a f i g y e l m e m e t f e l h í v t a és k i d o l g o z á s á v a l m e g b í z o t t , k ü l ö n ö s k é p e n p e d i g S z á d e c z k y K a r d o s s E l e m é r a k a d é m i k u s n a k , h o g y intézetében a c i k k elkészítését értékes tanácsaival elősegítette.
Pesty
5.
[9]
rácszavarokra
vezette
írta
A z
Velencei
első
[10]
ásványok
és
le
vissza.
B e c q u e r e l
P o h l
A
hegységi
A z egyes ásványok radioaktív
B e r t h e l o t
ket
L. :
ízben
eredetre
és
a
már
[11]
1899-ben
alapján
285-
színeződése
visszavezethető
radioaktív
A radioaktivitással
elszíneződésének
G u d d e n
fluorit
színeződését
sugárzás
1906-ban
következtében
kapcsolatos lumineszcencia
közölte.
elméletével
foglalkozó
,,színcentrumok"-nak
ról leszakadnak,
gerjesztés
miközben ezek semleges atomokká
elszíneződését
okozzák.
következtében
válnak.
centrumokat", Minden
amelyek
melegítésekor eredeti
a
a k o m b i n á c i ó j a hozza létre
mindegyike
centrum-típusnak
az
termikus
rezgés
ionokhoz, miközben
A
[13]. Ezt
vizsgálati
A z [16]
a jelenséget
anyag
a
következtében
radioaktív
1947—48-ban
említett A
az
besugárzáskor
eltérő
hullámsávját van.
F ö l d v á r i
és azóta
öt
színező
begyűjtött
már
A.
[14],
bányászatilag
tényező
fluorit
hegyi hányóról gyűjtött feldolgozásra A Ez
minták
közül
a
közül
csak
napsugárzás
A
kevésbé
a
frissen
hatására
Makroszkópos
láris
minták
és
most
az
felszabaduló
amilyen színű m a g a
az
ásvány
nevezzük.
J a n t s k y művelt
B.
[15]
és
K i s s
V e l e n c e i hegységi fluorit
Felmerült
a kérdés, h o g y
Velencei hegységben vizsgálatra
erős mállottságuk,
voltak
melyek
a
a
Szűzvári
héten
kőrakás
pedig halvány
i b o l y á t ó l és kékeszöldtől a színtelenig
bányászott
néhány
beve
játszhattak
legmegfelelőbbnek
a pákozdiak
J. tar
színeik
alkalmasak.
vizsgált fluoritok színe sötét
azonban
el.
kristály
m a l o m b á n y a b e l i e l é g g é é p és elég i n t e n z í v e n színezett fluorit m i n t á i v o l t a k . A
miatt
„szín
nyeli A
visszakapcsolódnak
kapott
sugárzódik ki, m i n t
,,termolumineszcenciá"-nak
tömeg
elhelyezkedő
egymástól
egy-egy
elektronok
telérek t ö b b n y i r e színes fluoritot szolgáltatnak.
zetőben közre.
az
anionok
kiválasztása
által felkutatott
talmú
fény
bennük
egyszerű és jellegzetes abszorpciós s p e k t r u m a
energia olyan színű fény formájában volt
áthaladó
amelyek
az
Lehetségesek több
p o n t h i á n y á b ó l álló s z m c e n t r u m o k is. E z e k n e k és a b e s u g á r z á s k o r különböző számú elektronoknak
12]
kristály
előforduló inhomogenitásokat,
alkalmával
ásványok
[8,
a
a rácsban levő hiányzó t ö m e g p o n t o k helyére olyan elektronok jutnak, besugárzás
az
azokat
rácsban
v a g y röntgen
amelyek
P r z i b r a m
nevezte
Szerinte
a radioaktív
fellépő
jelensége
példányokra
belül
a
volt
felületen
érvényes,
elvesztik
a
mert
a
változott.
hányon
a
színüket.
vizsgálat
m a k r o s z k ó p o s vizsgálat részben szabadszemmel, részben kis nagyitású
mikroszkóppal
történt.
A
pákozdi,
többnyire
igen
halvány
almazöld
binoku fluorittal
s z e m b e n a S z ű z v á r i m a l o m b á n y a b e l i fluoritjai i n t e n z í v e b b lila, z ö l d és r i t k á n z ö l d e s k é k színűek.
Kristálymorfológiai
kizárólag letre
hexaéderek
szempontból
állapíthatók
meg,
a
ami
nyílt
hasadékokon
fennőtt
viszonylag alacsony
kristályokon
képződési
hőmérsék
utal. A
zöld,
állapítható.
illetve
a lila árnyalatok igénybevett valamint A mégpedig
lila
színű
A zöld árnyalatok
viszont a tektonikailag
mintákon
utólagos
mutatkoztak,
kovásodás
nyílt hasadékokban úgy,
fluoriton
hogy
a szín
jelentős
kifejlődésbeli különbség
repedésekkel n e m zavart,
is
és i s m é t l ő d ő hidrotermális
ahol
erősebb,
a
mint
fluoritképződést a
zöld
kifejlődött hexaéderek intenzitása
e g y n e m ű b b részeken
kb.
0,5
m m
volt
működéssel
időnként
meg
gyakoriak, jobban
megszakító,
részeken.
felületén
lila szín
vastagságban
állapítható
belülről
kifelé
meg, nő.
:28б
Földtani
Található neződés majd át
olyan hexaéder,
ugyanilyen
hirtelen
Közlöny,
ződési
sebessége
kristályban
színtelen
a lilába. A z éles színváltás kitöltéssel.
csökken.
levő radioaktív kevésbé
sugárdózis
feltételezzük,
mentén
és
történő
oldatokból
juthatott, A
felületre s
ezért
a
gyors CaF
a
szín,
fokozatosan
megy
növekedésű
a C a -és F - i o n o k
kristály
Idővel a
kristály
a
másik
eső
teljesen
hexaéder
áthaladt újabb
lapok
hidrotermális
folytatódott,
következtében
—
oldat
felületére
növekedése
amely
gyors ütemben
színeződése
egy
kép
eredetű
koncentrációjá
mindenkori
hártya,
növekedése
rész
kristályok
csökkenésekor az áthaladó
megnyílásakor
kiválás
2
fluorit
kisebb
és í g y
a
sugárdózis
halványabb.
magyarázata
a
következőképpen
lehetséges : A
alábbi
fluorit feltehetőleg egyrészt a
főleg
vadózus
reakcióegyenlet
3 Ca(HC0 ) 3
Ez tatja.
A
egyaránt eredeti
meglassul
a
kristálycsírák 2
A
+
SiF
és H F
4
Ca(HC0 ) 3
az
és
+
2
Si0
lévén
—
és
+
4 H
képződik,
ezért
az
oldat
2
0
+
6 C 0
az
2
az oldat k é m i z m u s á t növeli az
p-^-]á.t
megváltoz
oldat
vizek beáramlása
csökken. Másrészt
nyomását,
a
hasadékba
a keletkező
növeli.
szénsav
Figyelembe
az
véve,
is b á z i s o s a b b k ö z e g b e n j o b b a n o l d ó d i k , k é z e n f e k v ő ,
2
sebességük
csökken.
A
képződő Si0
2
kisebb
koncentráció
azonban az oldat
és
a
fokozatosan
túltelítődik. n y o m á s n ö v e k e d é s a d d i g t a r t , a m í g a friss, m é g k e v é s s é s z i l á r d telér azonban a n y o m á s hirtelen
2
az oldatból hirtelen
rendelkezésre álló felületen. Másrészt a feleslegben levő C 0 következtében
a
következtében
az
elősegíti
2
a
CaF
Ezzel rétegei
reakció
gyors
tolódik.
kiválását,
a feltevéssel kb.
jobbra
oldathozzájárulás
az
s
ismét a
Végül
folyamat
A
következtében besugárzásos
azonos
fluorit
színeződést
a
2
belső
van.
összes ennek
nyomáscsökkenés
A z í g y l e c s ö k k e n ő рц
szintén
kezdődik.
fluoritkristályok
felszakadása
ugyanis
egymásra
követ
hozzávetőlegesen
a perióduson belül azonos képződési
rétegvastagságot
támasztja
kiválik az
hirtelen felszabadul és
említett
elölről
hogy
telér
azonos nyomáson következik be, ez azonban ennek
az
megindulhat.
is i n d o k o l h a t ó ,
azonos vastagságúak.
felszakad.
csökken, aminek több következménye
Egyrészt a m á r úgyis n a g y n y o m á s o n túltelített S i 0
A
érkező fluorból,
kalciumjából
2
hiánya miatt egyelőre m é g oldatban marad,
felszakadással
kező
formájában
2
jelentősen
a mélységből érkező
ionutánpótlás
és az S i 0
2
;==b 3 C a F
4
gázállapotú
vadózus
gyengébb sav CaF
származó
a nyomásviszonyokat, mind —
2
kristályosodási
Si0 -vel
2 H F
és í g y
fluorsavnál
h o g y a keletkezett hogy
+
a reakció mind
következtében
a mélyből SiF
vizekből
szerint :
2
képződő 6 C 0
aminek
és
e r ő s ö d i k a lila
ismét
színeződés radioaktív
vékony kovás
gyorsabb
— Si0
2
a
n ö v e k e d é s e hirtelen
kristály
a
hogy
növekedett.
képződhetett
a
haladva
amely
koncentrációja
nyilvánvaló,
kristály
periodikus
másrészt
A
akkor
elválást okozza. A hasadék
a fluorit
mindenkori
is
ekkor
füzet
csökkenésével a
hogy
és a hőmérséklet
viszonylag folyamatosan
abbamaradt
következik,
hőmérsékletének
H a
elemek radioaktív
csökkent,
belülről kifelé
réteg
ezt a következőkben bizonyítjuk —
nál
3.
határán elválási felület észlelhető, t ö b b n y i r e igen v é k o n y ,
A z oldatok
ban
kötet,
a h o l 9 — 1 0 e g y m á s t k ö v e t ő r é t e g b e n i s m é t l ő d ö t t m e g az elszí
módon. A
megszakad,
kovás
LXXXVII.
alá
az
a
időt
eredményez. megfigyelés, hogy
a
hexaéder
élei és c s ú c s a i i n t e n z í v e b b színűek, m e r t e z e k e n a részeken a kristályt v i s z o n y l a g n a g y o b b felületen
érhette a sugárzás.
A z t a feltételezést,
hogy
a hexaéderes
elválási l a p o k
t é n e p i g e n e t i k u s d e s c e n d e n s o l d a t o k h o z t á k létre a lila színt, el kell vetni, m e r t az e g y i k o l d a l a lila, a m á s i k nem az
indokolható.
átmenő
oldatok
A
fele színtelen
színtelen radioaktív
és e z m á s o d l a g o s o l d a t o k b ó l v a l ó
fluoritokat hatására
harántoló vezethető
repedések vissza.
lila
men
elválás
besugárzással
színeződése
szintén
Pesty
Mikroszkópos
A
ásványtani
fluorit
továbbfejleszti A és
oldás
fázisban
A
Velencei
a
vizsgálata
makroszkópos
lila
részek teszi
nem
teljes
kovás
teljes
egészükben az
párhuzamos
bekövetkezett
fluorit
színeződése
287
mértékben
alátámasztja
és
egyben
eredményeket.
felismerhetetlenné
felületével
hegységi
vizsgálat
mikroszkópos
nem
hexaéderek
L. :
lilák.
eredeti
színeződés
kiválás
töltötte
Ott,
ahol
szövetet,
az
a
mindenütt
ki
a
még
utólagos
nyílt
töredezettség
hasadékban
követhető.
fennmaradt
alakult
E g y
későbbi
hasadékot,
sőt
a
r e p e d é s e k és o k t a é d e r e s h a s a d á s o k m e n t é n a h e x a é d e r b e is b e h a t o l t és b e h e l y e t t e s í t ő d v e elkovásította Több
az
eredetileg
esetben
tisztább
fluorit
megfigyelhető, hogy
télért ezek
a
l a p o k k a l p á r h u z a m o s lila s á v o k a t harántolják, lagos
kovásodást
mutatják
feltétlenül
a
repedéskitöltések
tábla,
hexaéder
hexaéderek
és
Pl. a X I I . tábla,
3.
ábra).
2. á b r á n l á t h a t ó r e p e d e z e t t kristály
A z elszínezett
belsejével, ezért
így az Az
látható
és v é k o n y a b b lila s á v
sávon
kívül
epigén túlnövéssel n e m
elválási felületet
eső
zóna
kísér
oldatból érkező besugárzást
más
nem
Egyetlen
fehér
XIII.
fluorit
Ez
a
megfigyelésünk
teljesen
megegyezik
előforduló opak nehezen A
Oldásnak,
zárványokhoz kötött,
állapítható
F ö l d v á r i
igen
kovásodásnak
nyoma
képest.
ez
a
repedéskitöltés
fluorit kiválás, is
Úgy
ritka
és
sem
látszik,
nagy,
látható
hogy
ez
ép
hexaéderek
rajta a
A másra kb.
a hexaéder lapokkal párhuzamos
jelentkezik
ezek
tömött apróbb,
kvarc kb.
szabályainak A
és
pedig
a
és
zöld
alig
áttetsző
volta
formájában
zöldeskék szín
csak
jelentkezik.
is
a
alárendelt
tektonikailag
fejezi
be
1 mm-es
kvarc
(/)
(c). A
hexaéder nőttek
bár a szakaszos
elválási repedésekben a zöld
(a)
felületére
(b), m a j d
fluoritok-
következik. maradék
A
amelyekre
fennmaradó
oldatból
zöldeskék színű
a ciklust fluorittal
ismét üreget
kiváló
előbb
(d)
a
20
mik
kezdődik,
idiomorf
azután
durvaszemű
apróbb,
(e),
de
majd
geodaképződés
kvarc
(g)
tölti
a m a k r o s z k ó p o s é , az, h o g y
m e g d o l g o z o t t r é s z e k e n a lila, az é p érintetlen fluorit
egy
először n a g y o b b idiomorf,
ezt
következő ciklus ismét
önálló egyedek,
és hidrotermálisán
a és
ábra).
n a g y fluorit
megfelelően a
és
szíves
repedéskitöltés
hasadozottsága
mikroszkópos vizsgálat végeredménye, akárcsak
tektonikusán
ábrán
6. á b r á n j ó l l á t h a t ó a k ü l ö n b ö z ő f l u o r i t o s é s k v a r c o s f á z i s o k
következése. E g y
mikrokristályos
ki. a
részeken
van.
lumineszcencia K u b o v i c s
hez
5.
500 mikron hosszú kvarckristályok
ronos
Szín
( X I V . tábla,
X I V . tábla,
4.
csiszolatban
bekövetkezett
professzor
k é s ő b b i hidrotermális hatásokkal n e m érintett ép telérrészeken található,
ban
szakadt
ki.
meg.
zöldeskék fluorit
fluorithoz
de
lehetőség,
tábla,
volt. A
tábla, azonos
de nem
fejlődhetett
p é l d á k is i g a z o l j á k . A eres
elszínezett
(6) ( X I I .
szóbeli közlésével. Nincs kizárva, h o g y egyes helyeken az elszíneződés a
lila
szépen
szövete teljesen
számolhatunk.
eredményező kovás hártya
csiszolat m a k r o s z k ó p o s á n vizsgálva, lila
színeződés.
miatt
másod
jelentkezik (a),
j ó l megfigyelhető a k v a r c o s fluorit k o v á s kitöltésű repedéseinek partjain
ben
hexaéder-
csiszolatai
a fluorit k é p z ő d é s e k ö z b e n a kristály növekedése csak meglassult,
meg
a
a fluorit színeződése ezt a
megelőzte. Önálló idiomorf
az e g y i k o l d a l o n e g y h a l v á n y a b b
XIII.
hogy
ábra).
a felszíntől k b . 200 m i k r o n mélységben, 50 m i k r o n vastagságban
amelyet 2.,
kovás
tehát
1.
a hexaéder lappal párhuzamos színeződést. E z azonban n e m mindig a jelenlegi
hexaéder felületén van. zónája
( X I I . tábla,
szükséges
bevezető
rész
Imre
elemeket
spektrográfiai
megfelelő
2. pontjában
tárgyalt
elemzése alapján
koncentrációban megoldást
nem
kimutatni
el kellett
lehetett (I.
vetnünk.
a
szineződés-
táblázat),
ezért
a
Földtani
288 W i e d e m a n ,
E.,
Közlöny,
LXXXVII.
T r e n k l e ,
W .
P r z i b r a m
[20, 21] alapján a radioaktív
cencia.
megállapítása
Ennek
lassan
melegítettük. Az
színbe
Kapott
derengéssel
megy
át.
haladva
350—400
C°
A
a
sötétlila
színben
vel előbb, mint
a lila természetes
fokozatosan
színben
alszanak
A
lila ki
színűvé
a
égető
bizonyos
amely
150
C°
derengés
kisebb
60
fokozatosan
hőmérséklet
körül
C°-on zöldes
adják,
ettől
2 2 0 C ° - n á l a l u m i n e s z c e n c i a lila lesz,
végül
kialszik. 180 C° körül k e z d e n e k világítani,
színűek.
válik,
színtelen
Itt
végül
is a s z ü r k e a
fluoritok
vezethető
vissza,
„ k o n c e n t r á c i ó t " kell elérni
észlelhessük,
a zöld
valami
színű fény zöld, m a j d
besugárzott
mintához
320
hasonló
C°
sötétlila
nagy
vonalakban
hogy
a
ahhoz,
ugyanígy
színtelen
,,színcentrumok"-nak hogy
jelenlétüket
az
látható
viselkednek
ásványok
lumi
ásványban szín
egy
formájában
a „színcentrumok" megszűnésekor észlelhető lumineszcencia azonban
koncentrációk
és
sötétben
minták.
természetesen
arra
19—20]
termoluminesz-
sugárzásnak kitett minták már
melegítés közben, de lumineszcenciájuk kisebb intenzitású. A neszcenciája
[10,
kemencében
következők :
fényintenzitást
a fény ereje c s ö k k e n és k b .
között
füzet
B e c q u e r e l
elektromos
világítani,
A n e m besugárzott színes m i n t á k
körül
a
vagy röntgen
kezdenek
legerősebb
[18],
3.
elszíneződések biztos jele a
fluoritot
eredményeink
előzetesen radioaktív,
halványszürke
felfelé
végett
kötet,
lebomlása
esetében
is
még
megállapítható.
A Velencei hegységi fluorit spektroszkópos vizsgálatának e r e d m é n y e
I.
táblázat*
a Minta
ál
leírása
Lelőhely
о О
2
CJ
И
t§
Й iß
.а
M
Ъ
>
о
Й
1
í
Színtelen
Pákozd
0
0
0
3
0
0
0
0
0
0
0
0
2
0
0
2
Lilafoltos szürkés fehér k o v á s fluorit
Kőrakáshegy
2
0
5
5
0
3
2
6
5
5
2
2
3
3
0
3
Lila
Kőrakáshegy
1
0
4
5
0
2
0
6
0
2
0
1
2
0
0
4
N a g y zöldeskék fluorit hexaéder
Szűzvári malom bánya
1
0
1
3
0
0
0
4
\0
1
0
0
2
0
0
Lila fluorit hexaéder
Szűzvári m a l o m bánya
1
0
2
5
0
1
0
6
0
2
0
0
2
0
о
5
fluorit
fluorit
6
Sötétlila fluorit
7
Lila
kovás
fluorit
8
Zöld
fluorit
9x
Ibolyás
lOx
Színtelen
llx
Zöld
fluorit fluorit
fluorit
Szűzvári m a l o m bánya
1
0
5
6
2
1
0
6
0
2
0
3
3
0
0
Szűzvári m a l o m bánya
I
0
0
3
0
0
0
4
0
2
0
0
2
0
Pákozd
1
0
0
3
0
0
0
3
Ó
2
0
0
1
0
о о
P á k o z d külfejtés
0
0
3
5
0
0
1
5
6
5
3
3
4
0
P á k o z d külfejtés
0
0
0
5
0
0
0
5
0
2
0
0
4
0
0
Páko'zd külfejtés
0
0
0
4
0
0
0
4
0
2
0
0
4
0
0
0
0
2
5
5
4
1
3
4
0
0
0
0
0
2
4
3
0
0
3
0
0-
12x
Rózsaszín
fluorit
P á k o z d külfejtés
13x
Rózsaszín fluorit átlagminta
P á k o z d külfejtés
* A táblázat a S z á d e c z k y 0 1 2 3 4 5 6 A
= = = = = = =
0
0
0
4
0
0
0
4
0
akadémikus által bevezetett alábbi jelkulcs alapján készült [ 1 7 ]
nincs színképvonal bizonytalan színképvonal gyenge nyomok nyomok középerős színképvonal igen erős színképvonal kivételesen erős színképvonal
x-el megjelölt mintákat K u b o v i c s
Imre
gyűjtötte.
Pesty
Mind ntán
a természetesen
eredeti
színüket
meg
e g y halványlila
400
C°-ot
Ezért még
elérve,
ezeknek nem
L. :
mind csak
vizsgált
a mintáknak
A
A
289
színezett
sötétlila
emelésének
nem
nagyobb
lehetett
határt a
minták
színű
melegítése
minták
tartottak
szabott
az, h o g y
szétpattogástól
b e kellett
fejezni 4 0 0 C° alatt,
hőmérsékletre
melegítve
fluoritok
intenzitású
ter
színüket.
szobahőmérsékleten a lámpa
gyenge
termolumineszcencia
észlelése
ibolyántúli
kikapcsolása
után
eltekintve.
adta
hogy
a
gondolatot,
sugarakkal
egy-két
foszforeszcenciától
vizs
másodpercig
szénsavhó
(—65
C°)
mintákat.
szénsavhó hőmérsékletén n e m kaptunk lumineszcencia változást. Cseppfolyós levegőbe
merítve
a minták
elérést
ezután
kálni
közvetlenül a cseppfolyós levegő hőmérsékletének
a
folyadék
forrásának
megszűnésével
változatok
lumineszcenciája
elérése előtt —
állapíthattuk
meg
—
az
luminesz-
kezdtek. A
A
bár
azonban
és cseppfolyós levegő (—192 C°) hőmérsékleten vizsgáljuk U. V . l á m p a alatt a A
a
megóvni.
vizsgálat
lumineszcenciát,
csökkenő
egészen
már
elvesztették
Velencei hegységi mutattak
mintákat
színeződése
a mesterségesen az
hőmérséklet
teljesen;
e z e k is teljesen
nem
észlelhető
A
fluorit
a megfigyelését szintén
el
Ultraibolya fényben történt
gálva
hegységi
színes,
árnyalatot.
a
Velencei
elveszítették,
színtelenedtek
mészetesen
A
különböző
színtelen
színű
fluoritok
lumineszcenciát
sárga,
adtak.
A
a
nem
zöldeskékek zöldessárga,
lumineszcencia megjelenését
a
különbözött
lilák
nem
pedig
lehet
lényegesen.
rózsaszínes-sárga
egyetlen
pillanatban
rögzíteni, m e r t a g y o r s h ű t é s m i a t t a lehűlés a m i n t a belsejében e l m a r a d a felület m ö g ö t t . A
cseppfolyós levegőből kiemelt mintán,
cencia,
ahol
részeken.
A
az
először
megjelent,
hőmérsékletre
a z o k o n a helyeken t ű n t el először a
tehát
nemcsak
az
vesztette
a
nagyobb
lumineszcenciája,
szín
ismét
zöld
lett.
A
luminesz
felülettel
rendelkező
de
az
maga
előtt
szobahőmérsékletre
hőmérséklet
és szürkéssé
vittük
csökkentésekor
eredetileg A
fluorit
azonban
hűtésekor
zöld
—
minták
cseppfolyós
zöldes árnyalatot
azt tapasztaltuk, h o g y
változott.
levegőben
a forrás folyamata hirtelen
a
Ebben
a
kaptak.
akárhányszor
—
a
forrás
természetesen
megismételhető.
hirtelen
a
minta
amelyen nem
cseppfolyós
tudjuk
Beckman A
átrendeződést levegő
Beckman
a vizsgálandó el.
áttekinthető
Ez
a
folyamat
után
csakis egy, a hűtés k ö z b e n
hőmérsékleten
Sajnos olyan röntgenkészülék
lehetne
felvételt
készíteni,
ezt
lumi-
ugyanazzal
melegítése
amely egy alacsonyabb hőmérsékleten
jelenthet.
—
végbe stabilis
hiányában, a
feltevést
vizsgálatok
spektrofotométeres
hogy nyeli
pontossága
minta
bizonyítani.
spektrofotométeres
A
megszűnik.
szobahőmérsékletre
A jelenség szerintünk
m e n ő exoterm folyamattal magyarázható, iluorit rácsba történő
a
megjelenni,
erősödik, egészen addig, amíg a fluorit egészében n e m
pillanatban
fluorit-mintával
a
színtelenre
a cseppfolyós levegő forrása
behelyezése után egészen egyenletes, amikor azonban a lumineszcencia kezd
neszkál.
változat
vissza a hőfokot,
z ö l d e s k é k szín égszínkék, a z ö l d p e d i g k é k e s z ö l d lesz, s ő t e g y e s — ú g y látszik iakult,
ásvány
emelve, különösen a zöldeskék színű
el t e r m o l u m i n e s z c e n c i a k ö z b e n j e l l e g z e t e s é l é n k s z í n é t
a „szincentrumok" felszámolása szürke
viszonylag
ásvány
színe is érzékeny. N a g y o b b hőmérsékletre
H a
a
anyag
készülék
a teljes fényintenzitás [22]
(1.
vizsgálatok
annak
a különböző hullámhosszúságú
200—1200
ábra).
millimikron 1/10 0 0 0 - e .
a megállapítására sugaraknak hány
hullámhosszak
között
szolgálnak, százalékát
alkalmazható
Működési elve a mellékelt vázlat
és
alapján
290
Földtani
Az
A
Közlöny,
fényforrásból származó
LXXXVII.
fény
а
В
kötet,
3.
füzet
és С t ü k r ö k ö n
visszaverődve a D
keresztül az E h o m o r ú t ü k ö r r e esik, a m e l y ezt az F p r i z m á r a vetíti. A p r i z m á b a n hosszakra
bontott
fény
vissza és а С t ü k ö r
abszorpciót szenved. A nak
megfelelő
annak
hátsó
alatt átjutva,
erősségű
felületére
vetítve
csaknem
a G vizsgálandó mintán
halad
mintából kilépő fény a fotométerre áramot
hoz
létre.
A z
F
prizma
ugyanazon
át,
esik,
résen
hullám úton
ahol bizonyos
amelyben
elforgatásával
jut fokú
intenzitásá
jól ismert
és
2 0 0 — 1 2 0 0 m i l l h n i k r o n k ö z ö t t tetszés szerinti h u l l á m h o s s z ú f é n y t állíthatunk elő, a m e l y nek
abszorpcióját a fotométerben keltett
egy
milliampermérő
1. ábra.
A
segítségével
áramot
kompenzáló ellenáram
intenzitásával,
mérhetjük.
B e c k m a n - f é l e spektrofotométer elvi vázlata. — í^ay-out diagram of the spectrophotometer
зад
too
B e c k m a n
9ob
' Xœ ' ' too wo ' ebb ' » m jj hullámhossz 2. ábra. S z ű z v á r i m a l o m b á n y á b ó l s z á r m a z ó l i l a f l u o r i t B e c k m a n - f é l e s p e t k r o f o t o m é t e r e s f e l v é t e l é n e k d i a g r a m j a . M a g y a r á z a t : 1. t e r m é s z e t e s l i l a f l u o r i t , 2 . k i m e l e g í t é s u t á n , 3. 5 0 0 0 0 r-es r a d i o a k t í v b e s u g á r zás után. — B e c k m a n s p e c t r o p h o t o m e t e r graph of violet fluorite f r o m the Szűzvár-Mül m i n e . S i g n s : 1. n a t u r a l v i o l e t f l u o r i t e , 2 . t h e s a m e a f t e r h e a t i n g , 3 . t h e s a m e a f t e r r a d i o a c t i v e i n s o l a t i o n b y 50.000 r ë
A a
Beckman
ban
mintegy
1,5
elhelyezve, a A
melegítés
méteres vagy Az
spektrofotométeres
debreceni Szerves K é m i a i Intézet
csiszolt,
m m
után
a
néhány
növekvő y
és
minták
F o d o r
végeztük
a
elszíntelenedtek
A
kimelegített
fluoritot
röntgensugár-dózisoknál
B e c k m a n - g ö r b é i t sikerült
hetes sötétben pihentetés
a
nagy vonalakban
Mária
végeztük. A
üveglapra
eredetileg színes m i n t á k o n
jelentősen visszaestek.
fluoritok
lemezt
spektrofotométerben
felvételeknél az
egyre
méréseket
tanársegédeivel
vastagságú
és
S z a b ó
vizsgálandó
rögzítettük
és
ezt
Vince,
fluoritból
rézküvettá-
mérést. és
a
felvett
Beckman
spektrofoto
a jellegzetes m a x i m u m o k újabb 100 000
besugárzásoknak r
eltűntek, tettük
egységig elérve,
rekonstruálni
(3. ábra),
után a jellegzetes m a x i m u m o k tipikusan
a
ki. zöld
különösen
jelentkeztek.
Pesty
A
lila
ket
színű
L. :
fluoritoknál
A
viszont
Velencei
hegységi
ezzel a
fluorit
módszerrel
színeződése
nem
sikerült
ilyen
jó
eredménye
elérni. A
2.
és
3.
ábrán
két
jellegzetes
minta
Beckman
spektrofotométeres
görbéjét
látjuk.
A 2. á b r á n l á t h a t ó a lila színű fluorit l e m e z r ő l k é s z ü l t felvétel. A z eredeti
kiugró
550 millimikronos m a x i m u m h o z
képest
a
400
és
320 millimikronnál
m a x i m u m o k a l a c s o n y a b b a k . A 2. á b r a 2. sz. g ö r b é j e a m e l e g í t é s u t á n i á l l a p o t b a n A
jellegzetes m a x i m u m o k
röntgensugár-dózissal
csaknem
történt
eltűntek.
besugárzása
A
után
3. sz. g ö r b e , készült,
bár
amely
nem
a
erősen
jelentkező készült.
l e m e z 5 0 000-r-s.
jellegzetesen, de
bizo-
»-/77 p hullámhossz 3 . ábra. S z ű z v á r i m a l o m b á n y á b ó l s z á r m a z ó z ö l d f l u o r i t B e c k m a n - f é l e s p e k t r o f o t o m é t e r e s f e l v é t e l é n e k diagramja. M a g y a r á z a t : 1. t e r m é s z e t e s z ö l d f l u o r i t , 2 . k i m e l e g í t é s u t á n , 3 . 100 0 0 0 x - o s r a d i o a k t í v b e s u g á r z á s u t á n , 4 . u g y a n e z 15 n a p m ú l v a . — B e c k m a n s p e c t r o p h o t o m e t e r g r a p h o f g r e e n f l u o r i t e from the Szűzvár-Mill mine. S i g n s : 1. n a t u r a l g r e e n f l u o r i t e , 2 . t h e s a m e a f t e r h e a t i n g , 3. t h e s a m e a f t e r r a d i o a c t i v e i n s o l a t i o n b y 1 0 0 . 0 0 0 г., 4 . t h e s a m e a f t e r 15 d a y s
nyos mértékig
jelzi a h á r o m m a x i m u m helyét. A g ö r b e lefutása
és a m a x i m u m o k
a z o n b a n i n k á b b a természetes zöld színű fluorit m i n t a felvételének felelnek m e g , a 3. á b r á n l á t h a t ó . E z e k n é l a l e g n a g y o b b a b s z o r p c i ó t e g y 3 3 0 m i l l i m i k r o n n á l maximum
adja,
helyei
amilyen
jelentkező
a k ö v e t k e z ő 400 millimikronnál levő és a l e g a l a c s o n y a b b az 575
milli
mikronos. Feltűnő, különbség jellege hogy
van,
között melyik
h o g y a m a x i m u m o k helyét illetőleg a két változat között csak
elenyésző
s
magasabb
a
jelentkezik. maximum
P r z i b r a m ben
már
viszonylag
említettük egyszerű
spektrográfos
jelentősebb különbség
a
így
a lila
a maximumok
vagy
zöldeskék színt
egyedül az
vagy
határozza
meg,
magasabb.
a k ü l ö n b ö z ő színű fluorit —
alacsonyabb
különböző
megoldásról
felvételekből a
le
szennyező kellett
—
amint
azt
ritkaföldfémekre
változatokat
vezeti
vissza.
mondanunk,
szükséges ritkaföldfémeket
mert nem
egyrészt
a
az
bevezető Erről
a
elvégzett
lehetett kimutatni,
más-
Földtani
:292
Közlöny,
LXXXVII.
kötet,
3.
füzet
A B e c k m a n spektrofotométeres mérések statisztikus kiértékelése A minta
A
színe
II.
táblázat
m a x i m u m * helye miuimikronban
Lila
550
400
320
Zöld
570
400
335
570
400
335
570
400
335
* A mért m a x i m u m o k legfeljebb
részt rész
előző
vizsgálatok
4. p o n t j á b a n
ugyanis
± 5 m i l l i m i k r o n n a l t é r t e k el a k ö z ö l t
birtokában
tárgyalt
1950-ben sikerült
fluoritjaink
ritkaföldfémek vizsgálatra
esetében
eltekinthettünk
elszínező hatásától.
alkalmas
*~m /J
adatoktól.
a
bevezető
S m a k u l á n a k
olyan méretű mesterséges CaF
2
[23]
kristályt
hullámhossz
4. ábra. S m а к u 1 а [ 2 3 ] s z i n t e t i k u s a n e l ő á l l í t o t t , n a g y t i s z t a s á g ú C a F - j é n e k B e c k m a n - f é l e s p e k t r o f o t o m é t e r e s f e l v é t e l é n e k d i a g r a m j a r a d i o a k t í v b e s u g á r z á s u t á n , a 3. á b r a g ö r b é j é v e l ö s s z e h a s o n l í t v a . M a g y a r á z a t : 1. z ö l d t e r m é s z e t e s f l u o r i t k i m e l e g í t é s e l ő t t , 2 . S m а к u 1 a t i s z t a C a F - j e b e s u g á r zás u t á n . — B e c k m a n s p e c t r o p h o t o m e t e r g r a p h o f t h e h i g h - p u r i t y C a F o f S m а к u 1 a [23] after r a d i o a c t i v e irradiation, as c o m p a r e d t o the g r a p h o f F i g . 3. S i g n s : green natural fluorite before heat ing, 2. S m a k u l a ' s p u r e C a F after i n s o l a t i o n 2
2
2
2
előállítani, után
amelynek
kapott
egyezik helyét,
Beckman
a Szűzvári mind
a
összes szennyezettsége spektrofotométeres
malom
bánya
görbe általános
zöld
1 х 1 0 ~
természetes
menetét
6
alatt
van
és
színabszorpciós görbéje fluorit] aiéval,
ennek (4. ábra)
mind
a
besugárzása kielégítően maximumok
illetőleg.
Színátcsapás
A juk
le,
fluorit hogy
termális ratóriumi
A
makro-
az
és
mikroszkópos vizsgálatából
fluorit
csak
voltak.
Ennek
kísérleteinek
hőmérsékletre
valóban
lila
hatások
ott
alapján
eredetileg
zöldeskék fluoritot
található,
ahol
a megfigyelésnek feltételezhető
zöld
vagy
néhány
a várt eredményt kaptuk.
azt
utólagos és
volt, hogy
zöldeskék fluorit
percen
keresztül
a
következtetést
tektonikus,
vonhat
illetőleg
P r z i b r a m [ 2 4 ]
hidro
idevágó
labo
megnövekedő nyomásra
vagy
lilára
10 0 0 0
változik. légkörnyomáson
A c s a k n e m teljes m e n n y i s é g b e n egészen f i n o m
tartva, porrá
Pesty
L. :
A
Velencei
hegységi
fluorit
morzsolódott fluorit között található volt néhány, a
lilára
változott
A nem az
szín
hőmérséklet
voltak
már
mindig
bányabeli
hogy
a hőmérséklet megfelelő
tak
alapján
színű,
rögzített
mint
lumineszcenciát
megfigyelésre,
amilyen
maga
elegendő feltétele
a termikus
laboratóriumban azt
is, h o g y
fluorit
bomlanak
nagyobb
és
y
a
le
állandóbb
megismételhető
említésre
méltó
oka
amelyeken
pozitív
létre.
elszínezhető
a sugarak
ennek Ez
Ezt
eredeti
a besugárzást,
támasztja
570
amelyen az
földtani
hatótávolságának
ß és y sugarak
az
tárgyal
az
ásványokban
alá,
a fentebb
és í g y k ö z v e t l e n
rádioenergiát,
zöld,
hullámhossz
színtelen adott
arra
malom
előbb
támasztja
következtében
vezethető vissza. Itt
a
Szűzvári hogy
azonban
a hőmérsékleten,
végeztük
hoztak
[13]. A
jelenség,
eredményei kell itt
termoluminesz-
400 millimikronos
ez csak
kapta
fluorit
elképzelésünket
ad, m á r
de
a
Utalni
említhetjük
meg
a természetben
amelyek alá
bizo
körülmények
szerintünk
radioaktív
a
feltétlenül az
a
zárványokat
megfelelően volt
észlelhető,
n e m hoztak létre a zárványtól
távolabb,
színváltozást.
K i r s c h , lehetséges
az
keletkezett
ennyire
ásvány leirt
az
először és
voltára
formájában
változásokat
a színeződés csak
m í g az ugyanakkor
nincs,
és röntgensugarakkal
sugarak
m e g f i g y e l é s is, h o g y a h o l sugárzással találtak,
azt
a lila színnek. A z o n
színátcsapásra
nehezen
míg mi
nagyrészt
mm-es szemcse,
hogy
megfelelő „színcentrumok" feldúsulnak.
leg z ö l d fluorit lila színű termolumineszcenciát nyítékunk
az
vizsgálatánál
tapasztaltunk,
fokozatos növelésekor a labilisabb
,,színcentrumok"
millimikronnak
1—2
b i z o n y í t é k áll r e n d e l k e z é s ü n k r e .
termolumineszcencia
lila
nak
színű
közvetett
régebben
olyan
fluorit
majd
kb.
293
jelentkezett.
növelésével kapcsolatos színváltásnak
és í g y csak
irodalomban
cenciája
határozottan
színeződése
a
G.
[25] feltevése szerint
az
a sugárzásból f e l h a l m o z ó d o t t H e is e g y i k
színeződésnek.
TÁBLAMAGYARÁZAT — EXPLICATION OF PLATES X I I . tábla — Plate X I I . 1. L i l a f l u o r i t k o v á s r e p e d é s k i t ö l t é s e k k e l . 2 0 0 x . — V i o l e t
fluorite w i t h s i l i c e o u s f i s s u r e f i l l i n g s 200 X . 2 . L i l a f l u o r i t h e x a é d e r , , a " b e l s ő 5 0 mß v a s t a g l i l a r é t e g , ,,£>" k ü l s ő lila r é t e g . 2 0 x . — H e x a h e d r o n o f violet fluorite, a = inner v i o l e t layer o f 50 m m i c r o n s thickness, b — outer violet layer. 20 x .
Arrow
X I I I . tábla — Plate X I I I . 3. A 2 . s z . á b r a 2 0 0 x n a g y í t á s ú r é s z l e t e . — P a r t o f F i g . 2 . m a g n i f i e d 2 0 0 X 4 . F e h é r , l i l a e r e s f l u o r i t ->-lal j e l e z v e a lila r e p e d é s . 2 0 0 X . — W h i t e f l u o r i t e w i t h v i o l e t v e i n s . i n d i c a t e s t h e v i o l e t fissure. X I V . tábla — Plate X I V .
5. Z ö l d fluorit. 200 X . — Green fluorite. 200 x 6 . F l u o r i t o s - k v a r c o s ü r e g k i t ö l t é s m e t s z e t e . 2 0 X . a) E l s ő f l u o r i t f á z i s , Ъ) első i d i o m o r f k v a r c í á z i s , c) első m i k r o k r i s t á l y o s k v a r c f á z i s , d) m á s o d i k f l u o r i t f á z i s , ej m á s o d i k i d i o m o r f k v a r c f á z i s , f) m á s o d i k m i k r o k r i s t á l y o s k v a r c f á z i s , g) d u r v a s z e m ű k v a r c . — S e c t i o n o f f l u o r i t i c - q u a r t z i t i c c a v i t y f i l l . 2 0 X . a) F i r s t f l u o r i t e p h a s e , b) first i d i o m o r p h i c q u a r t z p h a s e , c) first m i c r o c r y s t a l l i n e q u a r t z p h a s e , d) s e c o n d f l u o r i t e p h a s e , e) s e c o n d i d i o m o r p h i c q u a r t z p h a s e , f) s e c o n d m i c r o c r y s t a l l i n e q u a r t z p h a s e , g) c o a r s e - g r a i n e d q u a r z .
IRODALOM —
REFERENCES
1. M o 11 w o , E . : G o t t i n g . N a c h r . M a t . P h y s . K l . 1. 7 9 . 1 9 3 4 . — 2 . S с h i Ш n g , A . : N . J a h r b . f. M i n . u s w . B e i l . B d . 5 3 . 2 4 1 . 1 9 2 6 . — 3 . G o e b e l , L - : W i e n . B e r . I . 1 3 9 . 3 7 3 . 1 9 3 0 . — 4 . C h u b o d a , K . — K l e i b e r , W . — S i e b e l , J . : C h e m . d . E r d e , 1 3 , 4 7 2 . 1 9 4 1 . — 5 . S i e b e l , J . •. D i s s . B o n n . 1941. — 6. M u e l l e r , G . : C o n g r . G e o l . I n t . A l g e r 1952. S e c t i o n X I I I . F a s e . X V . p . 5 2 3 . 1 9 5 4 . — 7. U r b a i n , G . : A n n . d e c h i m . e t p h y s . 18. 2 2 2 . 1 9 0 9 . — 8. P r z i b r a m , K . : V e r f ä r b u n g u n d L u m i n e s z e n z , W i e n , 1 9 5 3 . — 9 . В e r t h e 1 о t, M . : C R . 1 4 3 . 4 7 7 . 1 9 0 6 . — 1 0 . B e c q u e r e l , H . : С . R . 1 2 9 , 9 1 2 . 1 8 9 9 . — 1 1 . G u d d e n , В . — P о h 1, R . W . : Z s . P h i s . 3 4 . 2 4 9 . 1 9 2 5 . — 1 2 . P r z i b r a m , K . : E n d a v o u r X I I I . 4 9 . 1954. j a n . — 14. F ö l d v á r i A . : B e s z . a M . Á l l . F ö l d t . I n t . v i t a ü l .
4
Földtani
Közlöny
294
Földtani
Közlöny,
LXXXVII.
kötet,
3.
füzet
X . 1 9 4 8 . p . 4 0 . (A M . Ali. Földt. Irtt. E v i Jelentése Függeléke 1 9 4 8 ) . — 1 5 . T a n t s k y В . : M T A M ű s z . T u d . O s z t . K ö z i . V . köt. 3 . — 16. K i s s J. : Földt. I n t . E v i Jel. 1 9 5 3 . 1 . szöveg. — 17. S z á d e c z k y E . — F ö l d v á r i n é V . M . : Földtani K ö z l ö n y I , X X X V . 1. 1 9 5 5 . — 18. T r e n k l e , W . : B e r . natúrwifs. Verein zu Regensburg 1 9 0 3 / 1 9 0 4 . 9 8 . — 19. B e c q u e r e l , H . : C R . 144. 6 9 1 . 1907. — 2 0 . Przibram, К . — К a r a - M i с h a i 1 о v a, E . : I . W i e n e r B e r . 1 3 1 . 5 1 1 . 1 9 2 2 . — 2 1 . Przibram, K . — K a r a - M i c h a i l e , v a , E . : I I . W i e n e r B e r . 132. 2 6 1 . 1 9 2 3 . — 2 2 . C a r y , H . H . — В e c k m a n , O . : J. O p t . Soc. A m . 3 1 . 6 8 2 . 1 9 4 1 . — 2 3 . S m a k u l a , A . : P h y s . R e v . 7 7 . 4 0 8 . 1 9 5 0 . — 2 4 . P r z i b r a m , K . : W i e n e r B e r . I I . a. 138. 2 6 3 . 1927. — 2 5 . K i r s c h , G. : Geologie u n d Radioaktivität. W i e n , 1928.
I n v e s t i g a t i o n s o n t h e c o l o u r of f l u o r i t e f r o m t h e V e l e n c e
Mountains,
North Central
Hungary
I,. P E S T Y T h e c o l o u r of t h e V e l e n c e M o u n t a i n s fluorite is c o n s i d e r e d t o b e c a u s e d b y r a d i o activity. T h i s a s s u m p t i o n is s u p p o r t e d b y the l a c k o f transient elements, the presence of thermoluminescence a n d c o n n e c t e d discoloration. T h e radioactive radiation causing coloring is s u p p o s e d t o h a v e b e e n derived of passing solutions. T h e v a r i e t y o f c o l o u r s is d u e p r o b a b l y t o s u b s e q u e n t t h e r m a l a n d t e c t o n i c effects. I n the originally green fluorite the lattice distortions causing the rather unstable g r e e n c o l o u r are d e c o m p o s e d b y h e a t a n d pressure a n d t h e r e is a relative increase i n t h e number of distortions absorbing the w a v e length of 5700 Â causing the violet colour. T h i s is w h y v i o l e t fluorites i n v a r i a b l y e x h i b i t fissuration a n d s u b s e q u e n t hydrothermal features w h i c h lack in green a n d bluegreen fluorites. L u m i n e s c e n c e , d u e t o e x o t h e r m a l effects, d o e s n o t arise e x c e p t at t h e t e m p e r a t u r e o f l i q u i d air. I t is c o n c l u d e d t h e r e f r o m t h a t t h e p r o c e s s is c o n n e c t e d w i t h a lattice r e o r g a n i z a t i o n g i v i n g rise t o a C a P lattice stable under low-temperature conditions. 2
