A HUDI20054 Velencei-tó

A HUDI20054 Velencei-tó kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

KÉP

Budapest 2013

A HUDI20054 VELENCEI-TÓ NATURA2000 TERÜLET FENNTARTÁSI TERVE – ELŐREHALADÁSI JELENTÉS

Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 43/2012. (V. 3.) VM rendeletben foglaltak alapján készült

Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság székhely: 1121 Budapest, Költő u. 21. postacím: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy Tel: 0036-391-4610 Fax: 0036-200-1168 E-mail: [email protected] Web: http://www.dinpi.hu

Felelős tervezők Baranyai Zsolt Fábián Zsófia

Vezető szakértők Fábián Zsófia (természetvédelem) Csihar László (agrár) Közreműködő szakértők Illyés Zoltán Farkas Anna Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kiss Péter Kovács Zoli

© Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2013 Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető!


Tartalomjegyzék 1.

A terület azonosító adatai

1.1. Név

5

1.2. Azonosító kód

5

1.3. Kiterjedés

5

1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek

5

1.5. Érintett települések

6

1.6. Egyéb védettségi kategóriák

6

1.7. Tervezési és egyéb előírások

6

2.

Veszélyeztető tényezők

8

3.

Kezelési feladatok meghatározása

13

3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése

13

3.2. Kezelési javaslatok

13

3.2.1.

Élőhelyek kezelése

13

3.2.2.

Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés

21

3.2.3.

Fajvédelmi intézkedések

21

3.2.4.

Kutatás, monitorozás

21

3.2.5. Mellékletek 3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében

21 21

3.3.1.

Agrártámogatások

22

3.3.2.

Pályázatok

22

3.3.3.

Egyéb

22

3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja

22

3.4.1.

Felhasznált kommunikációs eszközök

22

3.4.2.

A kommunikáció címzettjei

23

3.4.3.

Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel

23

II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció 1.

A tervezési terület alapállapot jellemzése

1.1. Környezeti adottságok

25 25

1.1.1. Éghajlati adottságok

25

1.1.2. Vízrajzi adottságok

25

1.1.3. Talajtani adottságok

25

1.2. Természeti adottságok

25

1.2.1. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek

25

1.2.2. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok

29

1.2.3. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok

30

1.2.4. A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok

32

1.1. Területhasználat

33

1.3.1. Művelési ág szerinti megoszlás

33

1.3.2. Tulajdoni viszonyok

34

1.3.3. Területhasználat és kezelés

34

2.

Felhasznált irodalom

36

3.

Térképek

38


I. Natura 2000 fenntartási terv


1. A terület azonosító adatai 1.1. Név Tervezési terület neve:

Velencei-tó jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (kjKTT)

1.2. Azonosító kód Tervezési terület azonosítója: HUDI20054

1.3. Kiterjedés Tervezési terület kiterjedése:

1082,13 ha

1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek 1.4.1. Jelölő élőhelyek (a *-gal jelöltek kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok) SDF adatlapon szereplő Natura 2000 jelölő élőhelyek: • • • • • • •

Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel (3150) (téves besorolás, törlendő az SDF adatlapról) Tőzegmohás lápok és ingólápok (7140) Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival (7210) * Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440) Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0) * Pannon szikes sztyeppék és mocsarak (1530) * Természetes disztróf tavak és tavacskák (3160)

Jelölő értéknek javasolt közösségi jelentőségű élőhely: • Pannon homoki gyepek (6260) * 1.4.2. Jelölő fajok SDF adatlapon szereplő Natura 2000 jelölő fajok: • hagymaburok (Liparis loeselii) • kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) • díszes légivadász (Coenagrion ornatum) • réti csík (Misgurnus fossilis) • vöröshasú unka (Bombina bombina) • mocsári teknős (Emys orbicularis) (téves besorolás, törlendő az SDF adatlapról) Jelölő értéknek javasolt közösségi jelentőségű faj: • lápi szitakötő (Leucorrhinia pectoralis)

5


1.5. Érintett települések A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet tartalmazza. Település FEJÉR MEGYE Gárdony Pákozd

Érintett terület (ha)

Település területének érintettsége (%)

50,22 1031,9

0,83 23,82

1.6. Egyéb védettségi kategóriák Kiterjedés (ha)

Védetté nyilvánító jogszabály száma

Típus

Kód

Név

természetvé delmi terület

TT

Velencei Madárrezervátum

2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről

Velencei-tó nyugati medence

1993. évi LIII. törvény az a természet védelméről

ex lege láp Ökológiai háló

MT

magterület

1081,22

ex lege szikestó

2003. évi XXVI. törvény az Országos Rendezési Tervről 1993. évi LIII. törvény az a természet védelméről

1.7. Tervezési és egyéb előírások 1.7.1. Természetvédelmi kezelési terv Jelenleg nincs a területre vonatkozó jóváhagyott természetvédelmi kezelési terv.

1.7.2. Településrendezési eszközök •

Pákozd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2010. (II.25.) sz Önkormányzeti Rendelete (Helyi építési szabályzat Nagyszentjános község Rendezési Terve) Pákozdon az üzemtervezett erdőrészletek (40/A, 40/K, 40/M, 40/L, 40/O) védelmi erdő (Ev) övezetbe esnek. Épület nem létesíthető. Az övezet területén az OTÉK 32.§-a szerinti építmények elhelyezhetők, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják, és a táji-természeti értékeket nem károsítják, és az építéshez a védelmi rendeltetést felügyelő erdészeti-természetvédelmi hatóság hozzájárul. Védelmi rendeltetésű erdőterületen a táji, természeti értékek megőrzése, a természetes, illetve természetközeli ökoszisztémák megóvása biztosítandó. A természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel kizárólag természetközeli erdőművelés, illetve a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés folytatható. A Székesfehérvárral határos szélen lévő gyepek általános mezőgazdasági (Má) övezetbe tartoznak. Az övezetbe a mezőgazdasági terület ökológiai, természetvédelmi, illetve vízvédelmi (környezetvédelmi) okokból sajátos helyzetű és használatú részei tartoznak. Az övezetben az egyéb, vízügyi, környezetvédelmi, vagy természetvédelmi jogszabályokban foglaltak betartása mellett a

6

A HUDI20054 VELENCEI-TÓ NATURA2000 TERÜLET FENNTARTÁSI TERVE – ELŐREHALADÁSI JELENTÉS mezőgazdasági művelés, használat folytatható. Az övezetben az OTÉK ide vonatkozó előírásai szerinti építmények helyezhetők el, ha azok a természeti, táji értékeket nem károsítják, a környezetet nem veszélyeztetik. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz való közelítés érekében szabad. Az övezetben a gyepek, kaszálók, legelők élőhelyei megtartandók, szántóföldi vagy kertes művelésbe nem vehetők. Ösztönözni kell az extenzív jellegű, környezet- és természetkímélő gazdálkodást. Erdősítés csak előzetes természetvédelmi (élőhelyi, társulástani) vizsgálatok eredményétől függően történhet. Az övezetben tájidegen létesítmény, önálló reklámhordozó, mobil szerkezet, lakókocsi nem helyezhető el. Új villamosenergia-ellátási, valamint táv- és hírközlő vezetékek csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők, kivéve, he a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana. Az övezetben lakóépület nem helyezhető el. A Velencei-tó vízteste vízmű terület (V) övezetbe esik. Vízgazdálkodással összefüggő övezetekbe az alábbi területek tartoznak a patakok, tavak-tározók medrei, a vízmedrek mentén a vízgazdálkodás szempontjából, az SZT-ben illetve a HÉSZ előírásai szerint meghatározott szélességű parti sávok, a közcélú nyílt csatornák medre és partja a vízgazdálkodási területként szabályozott szélességben, a felszíni vízfolyások hullámterei. A vízgazdálkodási területek az alábbi övezetekre tagolódnak: a V jelű vízmedrek övezete. A területen építményeket elhelyezni csak a vízgazdálkodási szempontok figyelembevételével – külön jogszabályban foglaltak szerint – lehet. A vízgazdálkodási övezeteket érintő bármilyen építési munkát folytatni, területet hasznosítani csak Elvi Építési Engedély és az ahhoz beszerzett vízjogi engedély alapján lehet. A vízgazdálkodási övezetekben a meder partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében az egyéb jogszabályban előírt szélességű biztonsági sávokat szabadon, kerítés és egyéb építménytől mentesen kell hagyni. A területen levő vízmedrek parti sávját a hatályos rendelkezések előírásainak megfelelően biztosítani kell. A területen építményt elhelyezni, jelentős földmunkát végezni, művelési ágat változtatni a vonatkozó rendelkezések előírásainak megfelelően, valamint az alábbiak figyelembe vételével csak úgy szabad, hogy a beavatkozás: a biztonságos felszíni vízelvezetést ne veszélyeztesse, illetve szolgálja, segítse elő a csapadékvizek tárolását, a vízhiányos időszakra való visszatartását, biztosítsa a meglévő élőhelyek védelmét és újak kialakulását. •

Gárdony Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2013 (V.30.) sz. rendelete a Helyi Építési Szabályzatról és Szabályozási Tervéről. Gárdony közigazgatási határába eső Natura 2000 területen az erdők, illetve a nádas egy része védelmi erdő (Ev) övezetbe esik. Épület nem létesíthető. Az övezet területén az erdészeti hatóság előzetes engedélyével az alábbi építmények elhelyezhetők: nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között, köztárgyak, kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló, épületnek nem minősülő építmények, honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyak, nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják, és a táji-természeti értékeket nem károsítják.

1.7.3. Körzeti erdőtervek és üzemtervek •

Fehérvári Erdészet Tervezési Körzet december 31.)

Második Erdőterve (érvényes 2008. január 1. – 2017.

1.7.4. Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek •

Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által kiadott 19003/2007.. ügyszámú szakhatósági hozzájárulás a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (2509 Esztergom, Strázsa-hegy) 10 éves vadgazdálkodási üzemtervéhez (2007. szeptember)

1.7.5. Halgazdálkodási tervek •

A területet érintő halgazdálkodási terv beszerzés alatt áll

7

A HUDI20054 VELENCEI-TÓ NATURA2000 TERÜLET FENNTARTÁSI TERVE – ELŐREHALADÁSI JELENTÉS 1.7.6. Vízgyűjtő-gazdálkodási terv •

Vízgyűjtő-gazdálkodási terv 1.14 Velencei-tó részvízgyűjtő alegység, 2010. április; Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság; Közép-Dunántúli Környezetvédelmi-és Vízügyi Igazgatóság

1.7.7. Egyéb tervek •

A területet érintő egyéb tervekről nincsen tudomásunk.

8


2. Veszélyeztető tényezők Belső veszélyeztető tényezők. A legfőbb belső veszélyeztető tényező túltartott vadállomány, a egyre inkább terjedő őshonos cserjék, melyek a hagymaburok élőhelyeit veszélyeztetik, illetve a terület esetenkénti leégése.. Kód

Veszélyeztető tényező neve

Jelentősége

A 02.03.

gyepterület átalakítása szántóvá

L

A 03.03

kaszálás felhagyása/hiánya

L

A 08

trágyázás

M

A 11

egyéb agrártevékenység (nádgazdálkodás)

H

D03.01

kikötők

L

Érintett Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra terület és milyen módon gyakorol hatást? nagysága (%) 5 Pannon homoki gyepek (6260) Az ingetlannyilvántartás szerinti, nemzeti park tulajdonán kívüli begyepesedett szántókat bármikor újra művelésbe vehetik. 8 Pannon homoki gyepek (6260) Megindul a növényzet avasodása, ezzel egy időben megjelennek az inváziós fajok, és beindul a nem kívánt szukcesszió. 5 Tőzegmohás lápok és ingólápok (7140); Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival (7210) Pannon homoki gyepek (6260)vannak veszélyeztetve, nem közvetlen, bemosódással kívülről 90 Tőzegmohás lápok és ingólápok (7140); Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival (7210) vannak veszélyeztetve. Egyrészt, ha nincs megfelelő nádgazdálkodás avasodik, illetve megjelennek inváziósak, és erdősödni kezd (fűzlápok) de a túlhasználat is gondot jelenthet. A nádaratógépek taposása elgyékényesedést okoz. 1 Természetes disztróf tavak és tavacskák (3160) Tőzegmohás lápok és ingólápok (7140) Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival (7210), Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440), Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0)

9


D 03.02

hajózási útvonalak

L

1

F02.03.02 horgászat

M

30

F03.01.01 vadak károkozása (feldúsuló vadállomány)

H

100

10

Pannon szikes sztyeppék és mocsarak (1530) Itt egy közforgalmi hajókikötő és két horgászkikötő van. Utóbbiakkal van inkább probléma, mivel rendezetlen a kikötő medence és a csónakokat engedély nélkül kötik ki a nádasba: nádpusztulást okoz. Természetes disztróf tavak és tavacskák (3160) Tőzegmohás lápok és ingólápok (7140) Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival (7210), Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440), Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0), Pannon szikes sztyeppék és mocsarak (1530). A Natura 2000 terület rezervátumba eső részén tilos a vízi közlekedés, ennek fennmaradása fontos, lényeges a hajók okozta hullámverés, plusz a horgászcsónakok jelenléte Tőzegmohás lápok és ingólápok (7140); Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival (7210); jelenlét, zavarás,élőhelyeket kikötésekkel feldarabolják a nádat, helyi szinten túletetés, tápanyagfeldúsulás lehet probléma, Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440), Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0), Pannon szikes sztyeppék és mocsarak (1530) A horgászok rendszeresen bemennek azokra a részekre is, ahová elvileg nem lehetne. Az úszólápokon kikötnek, ami károsítja az élőhelyet, illetve etetik a halakat, ami felesleges plusz tápanyagbevitelt jelent. Tőzegmohás lápok és ingólápok (7140); Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival (7210); Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei


G01.01.02 motor nélküli sporthajózás

L

10

G 05.11

közúti ütközésből eredő sérülés vagy pusztulás

M

2

I 01

idegenhonos inváziós fajok jelenléte

M

30

I 02

problémát jelentő őshonos fajok

H

2

J 01.01

leégés

H

60

11

(6440); Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (AlnoPadion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0); Pannon szikes sztyeppék és mocsarak (1530); Természetes disztróf tavak és tavacskák (3160) Pannon homoki gyepek (6260) A vaddisznó jelenti a legnagyobb gondot, nehezen lehet elejteni a terület adottságai miatt (úszóláp) Természetes disztróf tavak és tavacskák (3160) Tőzegmohás lápok és ingólápok (7140) vitorlázás Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival (7210), Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440), Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0), Pannon szikes sztyeppék és mocsarak (1530) A terület nyugati oldala irányából, elsősorban vitorlás hajókkal, ami hullámverést eredményez, ez elősegíti a szikes víz beáramlását a lápi vizekbe. vidra (Lutra lutra). 2013 Augusztusától a 7-es főúton kialakított hüllő és békaterelő rendszer a korábban 5-8 példány/év vidragázolást erősen visszaszorítja Aranyvessző (Solidago sp.) és keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia) fajok előre törése a parti zónában. Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival (7210); Mészkedvelő üde láp- és sásrétek (7230) Pannon homoki gyepek (6260) Az élőhelyeket teljesen átalakítja, megszűnésükhöz vezet, a fajok az élőhely átalakulásával eltűnnek. Tőzegmohás lápok és ingólápok (7140). Főként fűz fajok, szukcessziós probléma Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae


J 02.05.03 állóvizek vízháztartásának megváltoztatása

H

100

J 02.11

L

10

feliszaposodási arányváltozások, kikotort mederanyag elhelyezés

12

fajaival (7210),Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440), Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0), Pannon szikes sztyeppék és mocsarak (1530) ritkán van, de a nyílt víz kivételével az összes élőhelyet érinti. A terület jellegéből fakadóan a védekezés, a tűzszakaszok kialakítása lehetetlen. A nádas égése következtében növényi tápanyag keletkezik, amely értéktelen gyomfajok előretörését okozza. Tőzegmohás lápok és ingólápok (7140); Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival (7210); Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440), hagymaburok (Liparis loeselii), díszes légivadász (Coenagrion ornatum), lápi szitakötő (Leucorrhinia pectoralis), vöröshasú unka (Bombina bombina), réti csík (Misgurnus fossilis) Üzemi vízszint elsősorban üdülőcélú érdekek szerinti változtatása. A vegetációs időszakon belüli vízszint emelés a Pákozdi víztározó irányából általában káros a befolyó víz eutróf jellege miatt. Természetes disztróf tavak és tavacskák (3160) Tőzegmohás lápok és ingólápok (7140) Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival (7210), Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440), Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0), Pannon szikes sztyeppék és mocsarak (1530), hagymaburok (Liparis loeselii), díszes légivadász (Coenagrion ornatum), lápi szitakötő (Leucorrhinia pectoralis), vöröshasú unka (Bombina bombina), réti csík (Misgurnus fossilis) A befolyó vizes részben mesterséges csatornában vezetettek. A kikotort mederanyag is


K 01.02

eliszapolódás, feliszapolódás

M

80

K 01.05

szikesedés

M

60

akadályozza a természetes vízáramlást. Vannak részek, ahová nem jut friss víz, nyílt iszapfelszínek alakultak ki, szikesedik Természetes disztróf tavak és tavacskák (3160) Tőzegmohás lápok és ingólápok (7140) Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival (7210), Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440), Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0), Pannon szikes sztyeppék és mocsarak (1530) A mesterséges vízháztartás befolyásolja, gyorsítja a természetes feliszaposodást elsősorban a nyugati oldali Császár –csatorna torkolata közelében. Tőzegmohás lápok és ingólápok (7140); Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival (7210), lápi szitakötő (Leucorrhinia pectoralis). Kis vízszintnél a szikes víz áramlik befelé a tőzegmohás rész felé a mesterséges vízszintszabályozás miatt

Külső veszélyeztető tényezők. A legfőbb külső veszélyeztető tényező a pákozdi víztározóból érkező eutróf víz beáramlása. Ez kénhidrogén felszabadulással jár, ami mérgezi az ott élő halakat. Kód A 07

Veszélyeztető tényező neve biocid termékek, hormonok, kemikáliák használata

Érintett Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra Jelentősége terület és milyen módon gyakorol hatást? nagysága (%) M 5 Tőzegmohás lápok és ingólápok (7140); Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival (7210) Pannon homoki gyepek (6260) Közvetett hatásként jelentkezik, elsősorban ott, ahol a szegélyt túlszántották, vagy szántó határolja a területet. Innen bemosódnak a tápanyagok és a vegyszerek, megbontják a gyepek egyensúlyát, így degradálódik az élőhely.

13


H 01.05

diffúz felszíni vízszennyezés mezőgazdasági, vagy erdészeti tevékenység miatt Velencei-tó vízpótlás a Pátkai tározóból

M

50

M

15

14

külső hatás, alapvetően a Császárpatak felől. Pannon homoki gyepek (6260), lápi szitakötő (Leucorrhinia pectoralis), réti csík (Misgurnus fossilis) Vízminőségi probléma (eutróf víz) jön be, a hirtelen vízszintemelkedés a befolyó környékén a kénbaktérium telepek felszabadítása által kénhidrogén mérgezést okoz, ami halpusztulást idézhet elő; díszes légivadász (Coenagrion ornatum); réti csík (Misgurnus fossilis); vöröshasú unka (Bombina bombina); Tőzegmohás lápok és ingólápok (7140)


3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése Rendeltetés: a Velencei-tó Natura 2000 terület elsődleges rendeltetése, hogy védje az ott lévő nádas világ jellegzetes táji arculatát, természeti tulajdonságait és őrizze meg természeti értékeit, különös tekintettel az ott előforduló úszólápi növény-, és állatközösségekre. Célkitűzések: a vizes élőhelyek vízszintjének és vízminőségének szabályozása az úszólápok, a területen költő illetve átvonuló madárfajok élőhelyigénye szerint. Különös tekintettel arra, hogy a terület egyben madárvédelmi direktíva hatálya alatt is áll. A nádaratás szabályozása a természetvédelmi célokkal összhangban, aktív élőhelykezelés a hagymaburok (Liparis loesselii) állományának fenntartása és erősítése érdekében. A vadgazdálkodás szabályozása a természetvédelmi célú különleges rendeltetésű vadászterületnek megfelelően.

3.2. Kezelési javaslatok 275/2004. (X.8.) Korm. rend 4.§5. pontja alapján „(5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában köteles földhasználati szabályokat nem állapít meg.”

3.2.1. Élőhelyek kezelése Legfontosabb feladat a Velencei-tó vízháztartási problémájára a leginkább természetkímélőbb megoldás megtalálása, valamint az úszólápok fennmaradását szolgáló kezelések folytatása. A terület kezelésére vonatkozó javaslatokat a gazdálkodáshoz nem köthető kezelési javaslatok tárgyalásával kezdjük, utána következnek a gazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatok. A gazdálkodáshoz nem köthető kezelési javaslatokhoz tartoznak a beruházásokat, fejlesztéseket, területrendezést, vállalkozásokat, illetve az ipari tevékenységeket és turizmust érintő, az adott területre aktuálisan vonatkozó elvek, előírások, valamint a kritikus pontok beazonosítása. Ezután következnek a mező-, erdő-, vad- és vízgazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatok. Ezeket először kezelési egységek, majd gazdálkodási módok szerint csoportosítva adjuk meg. Kezelési egységnek azt a funkcionálisan egybe tartozó csoportot nevezzük, ami azonos kezelést igénylő élőhelyeket foglal magában, az előírt kezelések betartása által biztosítva a területen található jelölő értékek (fajok és/vagy élőhelyek) megőrzését. Az azonos kezelési egységbe tartozó élőhelyek különböző élőhelytípusba is tartozhatnak, és elhelyezkedésük pontszerű, egymástól távoli is lehet; a hangsúly azon van, hogy kezelés szempontjából azonos igényűek. A kezelési egységek lehatárolása alapvetően élőhelyek alapján történt, figyelembe véve a településrendezési eszközök meghatározta adottságokat (kijelölt gazdasági területek). Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok: - Natura 2000 rezervátumba eső részének látogatása, a turizmus, horgászat nem javasolt - Az oktatási és bemutatási tevékenységet a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság által e funkció betöltésére kijelölt területrészen javasolt megvalósítani

15


-

-

-

A Natura 2000 rezervátumba eső részén gépjárművel, elektromos, és evezős vízi járművel közlekedni életveszély elhárítása, illetve természetvédelmi célból, ide értve az engedélyezett mezőgazdasági, vízügyi, vadgazdálkodási tevékenységhez szükséges közlekedést, lehetséges. A területen az ipari, valamint bányászati tevékenység nem javasolt. Új épület és építmény létesítése – a természetvédelmi célú bemutatás és kezelés érdekében létesítendő építményeken kívül – nem javasolt. A terület felett egész évben 450 m alatti magasságban hajtóművel felszerelt légi járművel, valamint hőlégballonnal történő igénybevétele előzetes hatósági engedély alapján történhet. Nem nyilvános fel- és leszállóhely létesítése nem javasolt, és nem végezhető hajtóművel felszerelt és a hajtóművét használó légi járművel, valamint hőlégballonnal történő repülés, kivéve előzetes hatósági engedély alapján. a vízkormányzást biztosító árkok szükségszerű kotrása javasolt a természetvédelmi kezelővel összhangban

Gazdálkodáshoz kötődő javaslatok A területen a legkritikusabb kérdés a vízállás, mely alapvető befolyással van az úszólápokra, és hozzájuk kapcsolódó élőlényekre, valamint a kénes víz állagára, kémhatására. A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság felel a tó vízellátásáról. Jelenleg tavasszal lehetőség szerint a vízszintet 170 cm-ig emelik, mely a nyári esőmentes időszak alatt ideálisan nem csökken 130 cm alá. Az aszályos években azonban ez általában nem igaz, augusztusra 90-110 cm-es vízállás is előfordul. A pátkai víztározóból lehetséges a tó feltöltése, azonban az abban lévő víz a nyár derekára algásodik, így esetenként károsabb hatással lehet a Velencei-tó ökoszisztémájára, mint az aszály. A tó kora tavaszi feltöltése fontos élőhelyrekonstrukciós tevékenység, azonban az ideális szintet a térséget jellemző eltérő gazdasági érdekek miatt elérni nem lehet. Ennek oka, hogy a déli part üdülőházai az eredeti tómederbe nyúlnak, így turisztikai okoknál fogva a közel 2 méteres vízszintet nem lehet megvalósítani, mert a vasút északi oldalát elöntené a víz. A természetes szukcessziós folyamatok által a rekettyefűz (Salix cinerea), bibircses nyír (Betula pendula) és a nyárfák (Popolus sp.) kezdenek megjelenni a területen. Ennek negatív következménye, hogy lekötik az úszólápot. Vegyszeres irtással, majd az elhalt szervesanyag lehordásával lehetne tenni ellenük, azonban az így keletkező taposási, és vegyszerhasználatból eredő kár magasabb, mint a növények által okozta károk. Az elmúlt 20 évben előretörésük nem jelentős. Egyrészt maguktól is elszáradnak, másrészt a gyapjas lepke néhány évenkénti megjelenése is gátat szab a terjeszkedésüknek. Kezelési egységek: A 2008-ban a teljes kjTT-re készült ÁNÉR alapú élőhelytérkép és ez alapján több típusú élőhely is megtalálható a területen. Az azonos kezelést igénylő élőhelyek és élőhelykomplexumok és a településrendezési eszközök meghatározta adottság (kijelölt gazdasági területek) alapján az alábbi kezelési egységeket határoltuk le: 1. nádas 2. hagymaburok élőhely 3. nyílt vízfelület 4. fás társulásak 5. kaszálórétek 1. nádas Ebbe a kezelési egységbe tartoznak a Velencei-tó nádassal borított részei. Legfontosabb feladat a megfelelő nádgazdálkodás kialakítása, mely sem az úszólápokat, sem a hozzájuk kötődő fajokat nem veszélyezteti.

16


a. A parti nád jó technikai érettsége függvényében, de lehetőleg december 1. és február 15. között javasolt aratni, fagyott aljzaton, a rhizómák megsértése nélkül. b. Az aratás során legalább 10 cm magas tarlót szükséges hagyni a víz-, illetve jégfelszínhez képest. c. Náddepót elhelyezni csak a természetvédelmi kezelésért felelős szervezettel egyeztetett helyen lehet, a depókat február 28-ig kell rendezni, azokon ismét munkát július 1. után javasolt végezni. d. Nádgazdálkodással kapcsolatban keletkezett hulladékot a náddepókon végzett munka befejeztéig a nádaratást végzőknek szükséges összegyűjtenie és a területről elszállítania vagy a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével elégetni. e. A természetvédelmi kezelésért felelős szervezet által meghatározott parti nádasok területén nagygépes aratás és kiszállítás is történhet, a nádvágás során minden alkalommal szükséges meghagyni a terület – természetvédelmi kezelő által meghatározott – 20 %-át, a kiszállítás során kerülni szükséges a nyomvonalak túlzott taposását. f. A természetvédelmi kezelésért felelős szervezet által meghatározott úszólápok területén levő nádasok aratása, kézi, vagy fűkaszás technológiával történhet. Területi bejárás után a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével a munkavégzés nagygéppel is lehetséges. Kód V06 V11 V41 V42 V44 V46 V50 V52 V54 V57 V59 V62

Vizes területekre vonatkozó előírások A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság által kijelölt területen tilos a nádaratás. A vízi növényzet irtása nem engedélyezhető. A learatott nád vizes élőhelyről történő kiszállításának nyomvonalát működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve kell kialakítani. A nádaratás megkezdése előtt 48 órával a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot értesíteni kell . A hagyásfoltok kialakítását a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve kell kijelölni. December 1. és február 15. között lehet nádaratást folytatni, a mindenkori időjárási és talaviszonyok figyelembe vételével. A nádas minimum 20-30%-át nem szabad learatni. A hagyás foltokat évente eltérő helyen kell kialakítani. A területen nádgazdálkodást kell végezni. A betakarítás során a nád rizómájának megsértését kerülni kell. A nádaratást végzőnek, a nád aratásához, a rendelkezésére álló nádvágó gépek közül mindig a talaj és hidrológiai adottságainak megfelelő gépet kell használni. A nádaratás megkönnyítése érdekében az érintett terület vízszintjének megváltoztatása tilos.

A fenti előírássorokat az alábbi pontosításokkal javasolt használni. Eredeti Kód

V46

A HUDI20054 Velencei-tó KjTT területére pontosított előírások

December 1. és február 28. között lehet nádaratást folytatni, a mindenkori időjárási és talaviszonyok figyelembe vételével.

17


2. hagymaburok élőhelyek Ebbe a kezelési egységbe néhány foltszerűen elhelyezkedő lelőhely tartozik. Legfontosabb feladat az úszóláp megfelelő állapotának fenntartása, illetve a szukcessziós folyamatok meggátlása. a. A hagymaburok (Liparis loeselii) állományának fenntartása érdekében a faj ismert előfordulási helyein a nádas-gyékényes-füzes növényzetet kézi technológiával évente télen, fagyott talajon, a potenciális élőhelyeken pedig nyári, vagy téli időszakban szükséges learatni. A letermelt növényi anyagot a levágást követő 2 héten belül a területről javasolt lehordani, vagy ha a kihordás nem lehetséges a helyszínen fagyott talaj esetén elégetni. Kód V06 V41 V42 V44 V46 V54 V57 V59 V62 V63

Vizes területekre vonatkozó előírások A működési terület szerinti nemzeti park igazgatóság által kijelölt területen tilos a nádaratás. A learatott nád vizes élőhelyről történő kiszállításának nyomvonalát működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve kell kialakítani. A nádaratás megkezdése előtt 48 órával a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot értesíteni kell . A hagyásfoltok kialakítását a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetve kell kijelölni. December 1. és február 15. között lehet nádaratást folytatni, a mindenkori időjárási és talaviszonyok figyelembe vételével. A területen nádgazdálkodást kell végezni. A betakarítás során a nád rizómájának megsértését kerülni kell. A nádaratást végzőnek, a nád aratásához, a rendelkezésére álló nádvágó gépek közül mindig a talaj és hidrológiai adottságainak megfelelő gépet kell használni. A nádaratás megkönnyítése érdekében az érintett terület vízszintjének megváltoztatása tilos. Élőhely-rekonstrukció.


V46


December 1. és február 28. között lehet nádaratást folytatni, a mindenkori időjárási és talaviszonyok figyelembe vételével.

3. nyílt vízfelület Ebbe a kezelési egység kategóriába a Velencei –tó nádassal nem borított részei tartoznak. Legfontosabb feladat a megfelelő vízháztartás biztosítása, illetve a horgászokkal való együttműködés megteremtése. a. a vízkormányzást biztosító árkok szükségszerű kotrása javasolt a természetvédelmi kezelővel összhangban b. A szikesedési folyamat lassításának érdekében a nyílt vízterek közvetlen kapcsolatát javasolt csökkenteni az úszólápi területek belsejével, a kisebb, többé-kevésbé elzáródott csatornákat javasolt teljesen eltömíteni, a Kuti-csapás egyenes nyomvonalán pedig a szél okozta vízáramlást lassító kanyarokat javasolt kiépíteni

18


c. A Császár víz medrének a védett területre bevezető szakaszán 300 méter hosszúságban a természetvédelmi kezelésért felelős szervezet és a működési területében érintett vízügyi igazgatóság között történt egyeztetés alapján szükség szerint évente egyszer, alkalmanként a meder jobb, vagy bal oldalán a növényzetet lekaszálni. A lekaszált növényanyagot a területről haladéktalanul javasolt kihordani. d. A helyi faunába illő, a területen kis egyedszámban élő halfajokat –compó (Tinca tinca), széles kárász (Carassius carassius) – nagyobb egyedszámban, rendszeresen szükséges betelepíteni a terület víztereibe Kód V11 V15 V19 V62

Vizes területekre vonatkozó előírások A vízi növényzet irtása nem engedélyezhető. Nyílt vízfelületek kotrása nem engedélyezhető. Idegenhonos halfajok visszaszorítása kötelező, idegenhonos halfaj telepítése tilos. A nádaratás megkönnyítése érdekében az érintett terület vízszintjének megváltoztatása tilos.


V15


Nyílt vízfelületek kotrása nem engedélyezhető csak előzetes terepbejárás és környezeti hatástanulmány elkészítése után

4. fás társulások, üzemtervezett erdők Ebbe a kezelési egységbe a terület északi oldalán található üzemtervezett erdők tartoznak (Pákozd: 40/A, 40/K, 40/M, 40/L, 40/O) Legfontosabb feladat az idegenhonos ültetvények helyett az őshonos állományú erdők fenntartása. a. az erdőfelújításoknál őshonos magyar fafajok előtérbe helyezése javasolt b. teljes talajelőkészítést nem igénylő beavatkozások támogatandók c. vágásérettségi kor meghatározásához a területen illetékes nemzeti parkkal történő előzetes egyeztetés javasolt Kód E01 E04 E06 E16 E17 E25

Erdőterületekre vonatkozó előírások A Natura 2000 rendeltetés átvezetése további, illetve (a jelölő fajok és élőhelyek szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró területek esetében) elsődleges rendeltetésként. Közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok populációinak, továbbá a természetes és természetszerű erdők 200 m-es körzetében idegenhonos fafajok telepítése nem megengedett. Idegenhonos fafajok telepítésének mellőzése a teljes területen. A gyérítések és véghasználatok során legalább 5 m3/ha (az állomány átlagos átmérőjét elérő közép- vagy mellmagassági átmérőjű) álló és fekvő holtfa jelenlétének biztosítása. Az emberek testi épségét, közlekedést és épületeket nem veszélyeztető (az erdei élőhelyek fenntartását kiemelten szolgáló) lábon álló holtfák meghagyása. Erdészeti termékek szállításának, faanyag közelítésének korlátozása gyepterületen, tisztáson (a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelme érdekében).

19


E26

E28 E37 E47 E50 E51 E57 E65 E67 E70

E72

Az előhasználatok során biztosítani kell az elegyfa fajok alsó és felső lombkorona szintben hagyását, fenntartását, lehetőség szerint a természetes erdőtársulásra/közösségi jelentőségű élőhelyre jellemző összetételben, mennyiségben és többé-kevésbé egyenletes eloszlásban. Őshonos fafajokkal jellemezhető faállományokban a nevelővágások során az idegenhonos fa- és cserjefajok egyedszámát (arányát) a lehetséges minimális szintre kell szorítani, illetve lehetőség szerint teljes mértékben el kell távolítani. Tájhonos fafajú állományok véghasználata során az idős állományban legalább 5% területi lefedettséget biztosító mikroélőhely visszahagyása, lehetőleg az idős állomány szerkezetét és összetételét is reprezentáló formájában. Az erdő talajának megóvása érdekében a teljes talaj-előkészítés tiltása. A vágásterületen történő égetés tilos. Felújítás csak táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal történhet. Az erdőfelújításban, pótlásban, állománykiegészítésben kizárólag tájhonos fafaj alkalmazható. Intenzíven terjedő idegenhonos fafaj felújításokban célállományként és elegyfaként sem alkalmazható. Az idegenhonos és tájidegen fafajú szabad rendelkezésű erdők és fásítások felújítása nem kívánatos, azok más művelési ágban (pl. gyep) hasznosítandók. Az intenzíven terjedő fafajok elleni vegyszer használata során a következő előírásokat kell érvényesíteni: • Az ellenőrizhetőség biztosítása érdekében a vegyszerbe minden esetben színező anyagot kell keverni. • Javasolt alkalmazási idő: július-augusztus. • Alkalmazás – a fásszárú fajok visszaszorítása érdekében – kéregre kenéssel, tuskóecseteléssel, fainjektálással, nem légi úton történő permetezéssel, ártéren – a gyalogakác kivételével – kizárólag fainjektálással. • Az alkalmazható szerek lehetőleg környezetbarát, gyorsan felszívódó hatóanyagúak, szelektív kijuttatásra alkalmasak legyenek, melyek levélen vagy kambiumon keresztül felszívódnak és a növény sarjadásmentes irtását biztosítják. • Csak erdészeti felhasználásra is engedélyezett készítményeket lehet alkalmazni az engedélyokiratban foglalt módon, az egyéb vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, a kijuttatáshoz szükséges hatósági engedélyek birtokában. • Megfelelő vastagságú egyedek esetében injektálás, kéreghántás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve kenése útján alkalmazható vegyszer. • Vékonyabb egyedek, illetve korábbi kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de csak csöppenésmentes kijuttatással. Vegyszeres védekezés esetén legalább 10 munkanappal a tervezett védekezés megkezdése előtt írásban kell értesíteni, az érintett hatóság illetékes szervét, megjelölve a beavatkozás tervezett helyét és időpontját. Lehetőség szerint mechanikai módszerek (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás, kaszálás) alkalmazandók.


E50


A vágásterületen a felhalmozott faanyag égetése a terület szerinti nemzeti park igazgatóság által engedélyezhető

20


5. kaszálórétek Ebbe a kezelési egységbe a terület keleti szélén található gyepek tartoznak. Elsődleges cél ezen területeken a természetkímélő gyepgazdálkodási tevékenység fenntartása. a. parti sávban lévő gyepterületeken az élőhely fennmaradását szolgáló kaszálások folytatása javasolt b. A területen szerves és műtrágya kijuttatása, tárolása, növényvédőszer tárolása nem javasolt, kijuttatása a fás szárú inváziós fajok irtása során csepegésmentes technológiával kijuttatott gyomirtó vegyszerek és a zárlati károsítók elleni, jogszabályban előírt védekezés kivételével nem javasolt. Kód GY01 GY02 GY08 GY14 GY15 GY26 GY27

Gyepterületekre vonatkozó előírások Felülvetés nem megengedett. Vegyszeres gyomirtás nem megengedett. Dobkasza és talaj meghajtású rendsodró, rendkezelő használata tilos. Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos. Tűzpászták létesítése nem megengedett. Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező. Nem speciális növényvédő szer kijuttatása esetén inváziós fásszárúak vegyszeres irtása, a területileg illetékes hatóság engedélye alapján lehetséges. GY29 Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges. GY34 Gyepterületen előforduló, 1,5 m-nél magasabb tájidegen faegyedeket lábon állva kell vegyszeres kezelésben részesíteni (törzs megfúrása, vegyszer injektálása); a hatékonyság érdekében a vegyszert is alkalmazó munkát a vegetációs időszak kezdetén (áprilismájus) kell elvégezni. GY71 Kaszálás július 15. előtt a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal történt egyeztetés alapján lehetséges. GY80 A gyepet évente csak egyszer lehet kaszálni. GY87 Szénát a kaszálást követően 1 hónapon belül le kell hordani a területről. GY103 Fokozottan védett földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot és javaslata alapján a talált fészek körül 0,5-1 hektáros védőterületet kell kialakítani. GY107 Az inváziós gyomok virágzásban történő kaszálása kötelező. A fenti előírássorokat az alábbi pontosításokkal javasolt használni. Eredeti Kód

GY71


Kaszálás június 1. előtt a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal történt egyeztetés alapján lehetséges

Vadgazdálkodás: Kód VA01 VA02

Erdőterületekre vonatkozó előírások Szóró, sózó vagy etetőhely a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetett helyszínen alakítható ki. A terület egészén a vadlétszámot olyan szintre kell csökkenteni, hogy az a felújítások sikerességét kerítés hiányában se veszélyeztesse. Ameddig a vadállomány nagysága

21


nem éri el azt a szintet, hogy kerítés nélkül is biztosítható legyen a felújítás sikeressége, addig a felújítás területét minden esetben be kell keríteni.

Kezelési egység táblázat: Erdő

Gyep

nádas

hagymaburok élőhelyek nyílt vízfelület fás társulások kaszálórétek

Vizes V06; V11; V41; V42; V44; V46; V50; V52; V54; V57; V59; V62; V06; V41; V42; V44; V46, V54; V57; V59; V62; V63 V11; V15; V19; V62;

E Gy

Erdőgazdálkodás: Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0) • rendeltetés: csak védelmi rendeltetés. Mindenféle, de védelmi. • üzemmód: szükség esetén átalakító, alapvetően faanyagtermelést nem szolgáló • kívánatos célállomány: élőhelyi kitettségnek megfelelő, őshonos és termőhelyhonos főfafajjal jellemezhető állomány • erdőállomány-típusok kívánatos aránya: ennek mértéke az élőhelyi adottságok függvénye • javasolt állománycserék: az összes nem termőhelyhonos és idegenhonos fafajú állomány cseréje. • erdőfelújítás módja: őshonosnál lehetőleg természetes felújítás őshonos körzetből származó helyi szaporítóanyaggal, ahol idegenhonos faj cseréje szükséges ott mesterséges. • fahasználati korlátozások: idős fák védelme, természetszerű állományban a keletkező álló és fekvő holtfa legalább a felének visszahagyása. Part menti bokorfüzes védősáv visszahagyása szükséges. • biológiai vágásérettség meghatározása: nem értelmezhető • vegetációs időszak: őshonos állománynál március 1-től október 15., idegenhonos fafajú állomány esetén március 30-szeptember 1. Vadgazdálkodás: A területen a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság a vadászatra jogosult. • optimális vadállomány vadfajonkénti létszáma: • vadgazdálkodás-vadászat o időbeni: o módbeli: o eszközbeli természetvédelmi korlátozás: • vadgazdálkodási berendezések elhelyezése: • vadföldek kialakítása: • vad kibocsátására és meglévő zárt téri vadtartásra vonatkozó természetvédelmi feltételek:

22


Vízgazdálkodás • a nagyon feliszapolódott, leromlott nádas részeken javasolt nyílt vízfelület kialakítása • a Dinnyés-Kajtori csatorna mederben lévő töltésének megbontása javasolt a nádas területek jobb vízellátása érdekében • Vízleeresztés lehetőségének megteremtése szükséges lenne a Fekete-árkon keresztül • a vízbevezetés jelenlegi rendszerének felülvizsgálatára (mennyiség, hely, minőség) szükség lenne

3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések A hagymaburok (Liparis loselii) élőhely fenntartása érdekében 1-2 évente tisztító nádvágást hajtanak végre, mely után a szervesanyagot lehordják. A faj pionír, igényli a nyílt lápfelszíneket. Ezt segítik a területen lévő vaddisznók is a taposásukkal, túrásukkal. Díszes légivadász (Coenagrion ornatum) A díszes légivadász populációit elsősorban élőhelyeinek elvesztése veszélyezteti. Ennek okai közé sorolható a kisvízfolyások szélsőséges vízhozam-ingadozása, kiszáradása, amelyet egyaránt okozhat a klímaváltozás miatt a csapadékhiányos időszakok hosszabbodása, valamint a fokozódó vízkivétel is. Szintén nagy veszélyt jelent a faj populációira a meder szabályozása és kotrása, beleértve a természetes növényzet irtását mind a mederben, mind a part mentén. A vízszennyezés – akár szennyvízbevezetés, akár kommunális hulladék mederbe kerülése okozza – könnyen az egész állomány kipusztulásához vezethet, ami elsősorban a településeken is átfolyó kisvízfolyásokban élő populációkat veszélyezteti. Európa-szerte csökkenő populációs trend jellemző ennél a fajnál, ugyanakkor hazai állománya igen jelentősnek tekinthető, amelynek megőrzése így kiemelten fontos feladat. Miután imágója kevéssé hajlamos a szétterjedésre, visszatelepülése meglehetősen lassú folyamat. Emiatt meglévő populációinak megőrzése különös fontosságú. Ennek első lépéseként hazai élőhelyeinek és népességének pontosabb felmérése és hosszútávú, monitorozó vizsgálata szükséges, mivel egyrészt még a jól kutatott területeken is kerülnek elő újabb élőhelyei, másrészt a populációk mérete évenként is nagymértékben változhat. A faj megőrzésében kiemelt jelentőségű az élőhelyeinek a védelme. Ennek érdekében aktív vízgazdálkodási és vízkormányzási tevékenységgel (pl. a vízkivétel korlátozásával) kell biztosítani a faj élőhelyéül szolgáló kisvízfolyásokban a megfelelő vízmennyiséget és áramlási sebességet. Kerülni kell minden, a patakok medrét érintő beavatkozást. A kotrásokkal a lárvák fejlődése szempontjából nélkülözhetetlen növényzet eltávolítása, míg a duzzasztással az áramlási sebesség csökkenése és a duzzasztott szakaszokon nagy valószínűséggel elkezdődő eutrofizáció jelent kedvezőtlen hatást a díszes légivadász számára. A vízfolyások mentén fekvő településeken biztosítani kell a szennyvíz elvezetését és ezáltal a kisvízfolyásokat érintő szerves terhelés megszüntetését, valamint fel kell lépni a patakmeder kommunális szennyezése (pl. szemétlerakások) ellen is. Lápi szitakötő (Leucorrhinia pectoralis) A lápi szitakötő habitat specialista, környezete kisebb változásaira is érzékenyen reagál. A faj számára ezért leginkább élőhelyeinek elvesztése – a folyók szabályozása, a lápos területek lecsapolása, a kisvizek megszűnése vagy elszennyeződése, a holtmedrek intenzív halasítása – lehet végzetes. A L. pectoralis lárvái kétéves fejlődésűek, így élőhelyeinek akár időszakos kiszáradása is jelentősen veszélyeztetheti a populációk túlélését. Ennek megfelelően a csapadékhiány, a talajvízszint süllyedése vagy a lecsapolások egyaránt negatív hatásúak a lápi szitakötő állományaira. Szintén a faj élőhelyeinek kiszáradásához vezethet a folyók szabályozása és ezáltal a holtmedrek vízutánpótlásának esetleges megszűnése. Az élőhelyek természetes feltöltődése azok eltűnésével jár, ugyanakkor természetes körülmények között megfelelő új élőhelyek is képződnek, amely lehetővé teszi a lápi szitakötő populációinak túlélését. Az

23


antropogén hatásokra történő feltöltődés viszont jelentős veszélyeztető tényező, mivel az általában sokkal gyors folyamat, így a populációknak nincs ideje alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Számos megfigyelés támasztja alá, hogy a L. pectoralis számára a heterogén, mozaikos élőhelyek (nádassal övezett kis tószemek, hínárnövényzet) a megfelelők, és a faj hiányzik a nagy kiterjedésű, homogén nádasokból és nyíltvizes területekről. Az élőhelyi heterogenitás megszűnése (pl. az alámerült és úszó növényzet, továbbá a mocsári vegetáció mennyiségének csökkenése, eltávolítása) a legtöbb esetben a faj eltűnésével jár együtt. Több tanulmány kimutatta, hogy a L. pectoralis populációi jelentősen lecsökkennek a nagyobb méretű és több fajból álló halállományok jelenlétében, valamint bizonyos halfajokkal egyáltalán nem fordulnak elő. Természetes élőhelyén elsősorban csak a lápi póccal és a réti csíkkal fordul elő, amelyek nem jelentenek rá veszélyt. Élőhelyének halászati/horgászati célú hasznosítása azonban jelentős veszélyt jelent a lápi szitakötő populációira. A faj túlélésének biztosításához a meglévő populációk felmérése, a kisvizek szórványos populációinak felderítése és összességében az állományok nagyságának megállapítása kiemelten fontos. Emellett célirányos, hosszútávú kutatási/monitorozó program beindítására van szükség, mivel hazai megfigyelések alapján a lápi szitakötő populációi igen jelentős fluktuációt mutatnak: adott helyen egyes években nagyobb népesség alakulhat ki, amit hosszabb-rövidebb lappangási időszak követhet, igen alacsony egyedszámmal; mindemellett a felszaporodás idején a szétszóródó népesség új élőhelyeket tud elfoglalni. A kiszáradás elkerülése érdekében az állandó vízborítás megtartása szükséges a sekélyebb vízborítású területeken is. Ehhez meg kell őrizni a talajvíz természetes áramlási viszonyait, adott esetben pedig csatornákon keresztül kell biztosítani a megfelelő vízutánpótlást. Az élőhelyek természetes feltöltődésének folyamatába történő beavatkozás kerülendő akkor is, ha az a L. pectoralis populációit veszélyezteti, hiszen természetes körülmények között megfelelő új élőhelyek is képződnek. Ilyen esetben ezeknek az új élőhelyeknek a képződését kell elősegíteni (pl. egykori mocsaras területek rehabilitációjával), ha szükséges. Az antropogén hatásokra kialakuló feltöltődés ellen azok természetétől függő stratégia alapján kell fellépni. Az mozaikos élőhelyek megőrzése nagyrészt a fent említett beavatkozásokkal megoldható. Ezek mellett nagy hangsúlyt kell fektetni a meglévő és létrehozott új élőhelyek körül a megfelelő pufferzóna kialakítására, hogy az esetleges szennyező források (pl. mezőgazdaságban használt kemikáliák) hatása kiküszöbölhető, de legalább mérsékelhető legyen. Különösen nagy figyelmet kell szentelni a lápi szitakötő élőhelyén történő haltelepítésekre és a halállományok kezelésére. Ez a mocsarakban általában nem jelent gondot, mivel itt kis gazdasági értékű, őshonos halfajok (lápi póc, réti csík) fordulnak elő, de az idegenhonos halfajok megtelepedését mindenképp meg kell akadályozni. A nagyobb állóvizek, holtmedrek esetében kiemelt figyelmet kell fordítani az esetleges halászati hasznosítási tervek megfelelő kidolgozására.

3.2.4. Kutatás, monitorozás A területen 7 db Natura 2000 mintavételi pont került kijelölésre: 4 db a 1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak, illetve 3 db a 3160 Természetes disztróf tavak és tavacskák élőhelytípusban. NBmR által érintett védett fajok, melyeket a Velencei-tó területén felmértek: • kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) • hagymaburok (Liparis loselii) Élőhelytérképezési mintanégyzet található a területen • Velencei-tó Nyugati medence A monitorozás és hatékony állománykövetés érdekében javasoljuk az Európai Unió által előírt, 6 éves ciklusonkénti fajfelmérés folytatását a Natura 2000 és fokozottan védett fajokra (lápi rence (Utricularia bremii), valamint az olyan ritka, védett fajokra, melyek állományai csak kis foltokban,

24


elszórtan találhatóak meg . Ezen túl a területen található inváziós fajok terjedésének nyomon követése szintén javasolt. Szükség lenne a mocsári teknős tojásrakó helyeinek felkutatására a hatékonyabb védelem érdekében. A természetes folyamatok, és a természetvédelmi kezelések hatásainak vizsgálata érdekében rendszeres felméréssel javasolt nyomon követni a nádasok és egyes a természetvédelmi kezelésért felelős szervezet által kijelölt védett, vadászható, illetve inváziós fajok állományának változásait. A nádasokat 5 évente felméri a Vízügyi Igazgatóság (nádasminősítés) 22/1998 Kormányrendelet alapján.

3.2.5. Mellékletek Kezelési egység térkép:

3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében -

275/2004. (X.8.) Kormányrendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről 61/2009 (V.14) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrárkörnyezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről (MTÉT, AKG) 79/2004 (V.4.) FVM rendelet a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól 2013. évi CII. törvény a halgazdálkodásról és a hal védelméről 158/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet a Velencei-tavi madárrezervátum természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról 26/2007. (III.1.) GKM-HM-KvVM együttes rendelet a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelölésről Velencei-tó vízjogi üzemeltetési engedélye Velencei-tó nádvágási engedélye Nemzeti Park jóváhagyott vadgazdálkodási üzemterve MOHOSZ halászati üzemterve: V 19; Fehérvári Erdészet Tervezési Körzet Második Erdőterve (érvényes 2008. január 1. – 2017. december 31.) 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről: 269/2007. (X.18) Kormányrendelet a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról

3.3.1. Agrártámogatások a. Jelenlegi működő agrártámogatási rendszer A gazdák jelenleg a területalapú támogatást és a Natura 2000 támogatást tudják igénybe venni a területre. A támogatási forrásokról a gazdák tudnak. Jelenleg a gazdák a területen a következő AKG támogatást veszik igénybe: • DA) Nádgazdálkodás célprogram

25


A Velencei-tó területét 10 MEPAR blokk érinti. Jelenleg a területből 934,37 ha támogatható. b. Javasolt agrártámogatási rendszer

3.3.2. Pályázatok 3.3.3. Egyéb a területen közmunka program folyik az inváziós fajok irtására a Nemzeti Park Igazgatóság évenként kiadja a nádast bérbe,. Az elszámolás nem nem területalapon történik, hanem levágott kéve alapján. a Vízügyi Igazgatóság évente köt vállalkozókkal szerződést a TT-n kívüli nádas vágására.

-

3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök A Velencei-tó (HUDI20054) Natura 2000 terület fenntartási tervének elkészítése és az egyeztetési folyamat során az alábbi megkeresések történtek: - 2013. május 13-án az illetékes járási hivatal írásbeli megkeresése történt, melyben a falugazdászok közreműködésében bíztunk. A kérdéseket tartalmazó lista mellékletként megküldésre került a falugazdászok részére. Nem kaptunk érdemi választ. - A tervhez szükséges erdészeti adatok beszerzése érdekében 2013. november 26-án a NÉBIH Erdészeti Igazgatóságánál Wisnovszky Károly igazgató úr írásbeli megkeresése történt meg, melyben részletezve, területenként az útmutatóban szereplő adatok rendelkezésünkre bocsátását kértük. A 2013. december 30-án visszaérkezett válaszlevél szerint azonban az adatszolgáltatásnak díja van, amit a pályázati előírás szerint nem lehet elszámolni, így az adatok beszerzése sikertelen volt. - A terület megismerése érdekében 2013. június 3-án, augusztus 27-én és szeptember 17-én három ízben megtörtént a terület bejárása, melynek során a tó aktuális állapotának felmérése, és az általános problémák megtárgyalása történt meg. - 2014. május 28-án szakmai terepbejárás történt, amelynek során a területen gazdálkodókkal, valamint az érintett hatóságok képviselőivel történt egyeztetés.

3.4.2. A kommunikáció címzettjei A Velencei-tó Natura 2000 terület fenntartási terv egyeztetése során a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság által az alább felsorolt érdekeltek megkeresése történt meg. A beérkezett válaszokat az 1. sz. melléklet tartalmazza. A megkeresettek a következők: -

Fejér Megyei Kormányhivatal Gárdonyi Járási Hivatala Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatósága területileg illetékes hatóságok a területet ténylegesen művelő gazdák Eszköz típusa

Célcsoport

Címzett

terepbejárás

a területileg érintett Gerecsei Tájegység nemzeti park igazgatóság

gazdafórum

gazdálkodók,

települési Pákozd, Gárdony

26

Időpont + kapott észrevétel 2013.06.03.; 2013. 08.27.; 2013.09.17. 2014.08.13.


szakmai terepbejárás önkormányzati közzététel kiadvány honlap

önkormányzatok gazdálkodók, érintett hatóságok gazdálkodók, Pákozd, Gárdony tulajdonosok, települési önkormányzatok lakosság, gazdák lakosság

érintettek levélben vagy falugazdászok; e-mailben történő igazgatóság megkeresése

erdészeti Fejér Megyei Kormányhivatal Gárdonyi Járási Hivatala; Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatósága

2014.05.28. 2014.08.01-08.15. 2014.08.15. 2013.01.01 – 2014.08.31. 2013.05.13: nincs visszajelzés 2013. 11.26: adatszolgáltatásnak díja van, sikertelen

3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel Az egyeztetések eredményeinek összegzése: A Gárdonyi Járási Hivataltól érkezett válaszlevél érdemi információkat nem tartalmazott, pusztán arról a tényről adott tájékoztatást, hogy a kérést továbbították a Bicskei Járás Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző hivatalának Falugazdász irodájára, ahonnan választ nem kaptunk. Ennek oka lehet, hogy az új hivatali struktúra kialakulatlan és hivatalon belül sem egyértelmű, hogy a falugazdászoknak mi a munkaköre, és mely hatóság alá tartoznak. - Az Erdészeti Igazgatóság válaszlevelének legfontosabb következtetése, hogy az államigazgatás összehangolt működése nem valósul meg, ugyanis az adatigénylés nem minősül belföldi jogsegélynek. Mivel ennek díja a pályázatban nem elszámolható költségtípus, így a terv által kért információk beszerzésére nincs fedezet. -

27


II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció


1. A tervezési terület alapállapot jellemzése 1.1. Környezeti adottságok A projektterület Magyarország Kistájainak Katasztere alapján az Alföldön, azon belül a Mezőföldön található, a Velencei-medence kistáj része. Közigazgatásilag Gárdony és Pákozd községhez tartozik, annak külterületén helyezkedik el. Területileg Gárdony a Velencei-hegység kistáj része, azonban környezeti adottságait tekintve a korábbi a mérvadó, ezért alább azt ismertetjük:

1.1.1. Éghajlati adottságok Mérsékelten meleg, száraz. Az évi középhőmérséklet 10,2-10,4 °C, a nyári félévé 17 °C Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok és minimumok átlaga kevéssel 34 °C alatti, illetve -16 °C. A csapadék évi és vegetációs időszaki átlaga 55 mm körüli, illetve 310-330 mm. Az uralkodó szélirány a Ny-i medencében inkább Ny-i, az átlagos szélsebesség 2,5-3 m/s. A Velencei-tó fölött kialakuló viharok nem hoznak létre akkora hullámzást, mint a Balaton esetében.

1.1.2. Vízrajzi adottságok A Velencei-tó szűkebb környékére kiterjedő kistáj mellékvizei a Császár-víz és a Vereb- Pázmándivízfolyás. A tó ezektől elkülönített vízgyűjtő területe 236 km2. A tó felszíne 26 km2. Lefolyása a Dinnyés-Kajtori-csatorna. Száraz, gyenge lefolyású, vízhiányos terület. Ma az egész rendszer vízjárását s Császár-víz mentén kiépített tározó medencékkel befolyásolják. Az árvizek általában tavasszal, a kisvizek ősszel szokásosak. A tó átlagos mélysége 1,1 m, a legnagyobb kevéssel haladja meg a 2 m-t. Vízállását a dinnyési zsilippel és a befolyó Császár-vízzel szabályozzák. A tó a történelmi időkben többször kiszáradt.

1.1.3. Talajtani adottságok A kistáj területének 34%-át a Velencei-tó foglalja el. A tó felületével közel megegyező nagyságú területet a Császár-víz és a Dinnyés környéki réti talajok alkotnak.

1.2. Természeti adottságok 1.2.1. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek Az élőhelyek jellemzésénél a leírások általánosak, a konkrét területre vonatkozó specifikus jellemzések készítése folyamatban van. SDF adatlapon szereplő Natura 2000 jelölő élőhelyek és adataik: Élőhelytípus kódja 7140 7210 6440 91E0

1530 3160

Élőhelytípus megnevezése Tőzegmohás lápok és ingólápok Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) Pannon szikes sztyeppék és mocsarak Természetes disztróf tavak és tavacskák

29

Reprezentativitás (A-D) B B C B

B C


SDF adatlapon nem szereplő, a 2013. évi élőhely térképezés alapján megtalálható Natura 2000 jelölő élőhelyek és adataik: Élőhelytípus kódja 6260

Élőhelytípus megnevezése

Reprezentativitás (A-D)

Pannon homoki gyepek

Élőhely neve Tőzegmohás lápok és ingólápok Élőhely kódja: 7140 Élőhely előfordulása a területen: Élőhely területi aránya: 3% Élőhely kiterjedése a területen: SDF szerint: 32,46 ha Élőhely jellemzése: Mohaszintjében tőzegmohák által uralt, zömükben fátlan lápok. Mészben, tápanyagban szegény, savanyú talajú ill. vizű, kis kiterjedésű vizes élőhelyek, amelyekben tőzegképződés zajlik. Uralkodók bennük a tőzegmohák, melyek vagy kiterjedt szőnyeget alkotnak, vagy sásfélék (esetleg gyékény, nád) között fordulnak elő. A növényzet felszínéhez közel, állandó felszín alatti vízborítás jellemzi őket, vagy úsznak (tehát a vízen úszó tőzegen jön létre a tőzegmohás). Lefolyástalan, pangó, vagy – források közelében – áramló vizes területeken alakulnak ki, méretük néhány négyzetmétertől akár egy hektárig is változhat (hazánkban). Ezek létrejöhetnek rétegforrások kifolyói mellett; folyóvizekhez kapcsolódó elzárt morotvákban, holtágakban, pangó vizű medencékben; valamint víztesttől független lefolyástalan medencékben. A növényzet felszínéhez közel, állandó, felszín alatti vízborítás jellemzi őket. A vízszint hóolvadás után ill. csapadékos időszakokban eléri a felszínt, aszályos időszakban 0.5 m alá is süllyedhet. Sárgás-barna színű vizük mészben, ásványi tápanyagban szegény, szerves anyagban gazdag, savanyú kémhatású (pH-ja 3 és 5 között változik). Talajuk változó vastagságú tőzeg, vagy tőzeges láptalaj, amely egy többnyire agyagos vízzáró réteg fölött helyezkedik el. E láptalajokra jellemző a savanyú kémhatás, az alacsony ásványi anyag és magas szerves anyag tartalom. Uralkodnak bennük a mohák és a lágyszárúak (magányos fák, cserjék előfordulhatnak, sőt esetenként foltokat is alkotnak). A tőzegmohák által uralt mohaszint zárt, amely megjelenhet önállóan (edényesek elszórtan előfordulnak benne), vagy egy többékevésbé zárt, sásfélékből, gyékényből, esetleg nádból álló edényes vegetáció alsó szintjeként. Az uralkodó fajok mind a mohaszintben, mind az edényesek esetében változhatnak, állományok között, de állományon belül is (elkülönülő foltokat, társulás-mozaikot hozva létre). Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: Élőhely veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők: A07, A08, A11, D03.01, D03.02, F02.03.02, F03.01.01, G01.01.02, I02, J02.05.03, J02.11, K01.02, K01.05

Élőhely neve Meszes lápok télisással (Cladium mariscus) és a Caricion davallianae fajaival Élőhely kódja: 7210 Élőhely előfordulása a területen: Élőhely területi aránya: 0,22% Élőhely kiterjedése a területen: SDF szerint: 2,46 ha

30


Élőhely jellemzése: Rhizómás, nagy termetű vízparti lágyszárúak által alkotott és uralt úszó (lebegő) és terresztris lápok. Semleges vagy disztróf vizek felszínén kialakult, lágyszárú fajok uralta növényegyüttesek, ezek mederre gyökerezett utódai, vagy eleve sekély vízben álló, eredetileg legyökerező, láposodott, tőzeges talajú nádasok, télisásosok. Mivel a nagyobb úszólápok szegélye körül vagy akár attól távolabb is, mindig akadnak leszakadt, eltávolodott lápdarabok, ezért elvileg az élőhely legkisebb (rögzítendő) kiterjedése 1-2 négyzetméter. Az egész élőhely-komplex azonban inkább az adott holtág vagy tórészlet (öböl) léptékében definiálható. Sík- és dombvidéki tavak, folyók holtágai és ezek parti zónája, amelyek vízének kémhatása semleges vagy enyhén savas. Jellemzően a víz szerves anyagokban gazdag, fekete/barnás lápi víz. Az úszólápok nagy pufferkapacitásuk miatt – korábbi idők maradványaiként – előfordulhatnak akár világos, szikes vízen is, ugyanez a tőzeges nádasokra nem igaz. A nádasok nem ritkán fajgazdagok, magas növésűek. A gyékényesek, a sásrétek és a télisásosok fiziognómiája a legyökerezettekéhez hasonló. A Thelypteris közel monodomináns szőnyegeket alkothat a vízfelszínen, vagy az előző fajokhoz keveredhet különböző mértékben Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: Élőhely veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők: A07, A08, A11, D03.01, D03.02, F02.03.02, F03.01.01, G01.01.02, I01, J01.01, J02.05.03, J02.11, K01.02, K01.05

Élőhely neve Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei Élőhely kódja: 6440 Élőhely előfordulása a területen: Élőhely területi aránya: 0,94% Élőhely kiterjedése a területen: SDF szerint: 10,17 ha Élőhely jellemzése: A vegetációs időszak jelentős részében üde (tavasszal gyakran vízállásos, de nyárra kiszáradó), nem tőzegesedő talajok szikes fajokban szegény magas füvű rétjei. Leginkább a domináns fűfajokról ismerhető fel, de ezek egy része más élőhelyeken is dominálhat. Mellettük mindig jelentős mennyiségben előfordulnak réti kétszikű fajok is. Általában vízfolyások mentén, ligeterdők irtásrétjeiként jelennek meg állományaik. Ritkábban lápmedencék szélein is előfordulnak. Talajuk réti-, öntés- vagy lejtőhordaléktalaj, lápi (tőzeges) talajon csak ritkán fordulnak elő (ilyenkor az egykori láprétek helyét foglalják el és általában kékperjés láprétekkel alkotnak komplexet). A talaj C és esetenként B szintjében enyhe sófelhalmozódás (szikesedés) előfordulhat (szoloncsákos és szolonyeces réti talajok), de „valódi” szikes talajon nem fordulnak elő. A talajvízszint változó, de a felszínt tartósan nem közelíti meg, tőzegképződés nincs Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: Élőhely veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők: D03.01, D03.02, F02.03.02, F03.01.01, G01.01.02, J01.01, J02.05.03, J02.11, K01.02

Élőhely neve Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (AlnoPadion, Alnion incanae, Salicion albae) Élőhely kódja: 91E0

31


Élőhely előfordulása a területen: Élőhely területi aránya: 2,67% Élőhely kiterjedése a területen: SDF szerint: 28,91 ha Élőhely jellemzése: Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: Élőhely veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők: D03.01, D03.02, F02.03.02, F03.01.01, G01.01.02, J01.01, J02.11, K01.02

Élőhely neve Pannon szikes sztyeppék és mocsarak Élőhely kódja: 1530 Élőhely előfordulása a területen: Élőhely területi aránya: 44,26% Élőhely kiterjedése a területen: SDF szerint: 478,98 ha Élőhely jellemzése: Magasfüvű, a vegetációs időszak kezdeti szakaszán átmenetileg vízzel borított rétek, melyek különböző mértékben szikesedett, illetve szikesedő (szolonyeces vagy szoloncsákos) réti talajokon alakulnak ki. A domináns egyszikűeket a szikesekre jellemző kétszikűek kísérik, amelyek kaszálás után nagyban segítik az élőhely azonosítását. Szolonyeces vagy szoloncsákos réti talajon kialakult kontinentális jellegű szikes pusztai élőhely. Az Alföld szikes talajain mindenütt általánosan elterjedtek állományai. Normális csapadékú években ősztől kora nyárig (a szárazabbak csak májusig) vizenyősek, a maximális vízmélység (vízborítás) a hóolvadás utáni hetekben jellemző. Vizük a szoloncsákos rétek esetében főképp talajvízből, a szolonyeceseknél jelentős részben felszíni összefolyásból származik. A szoloncsákos rétek talaja gyakran kevésbé agyagos, ezért a nyári kiszáradás folyamán a talajvíz sótartalma a párolgás során a felszín közelében koncentrálódik. A kötöttebb talajokon kialakuló szolonyeces rétek esetében a sófelhalmozódás maximuma mélyebben, a gyakran oszlopos B-szintben található. Mindkét esetben a felszíni 5-10 cm-es réteg magasabb humusztartalmú, ezért kémhatása közel semleges. (Lényeges különbség a szikfok növényzettel szemben.) Nyáron teljesen kiszáradnak vagy csupán nedvesek (de nagy nyári záporok után néhány hétig újra vízborítottá válnak), száraz időben a talajfelszín a szolonyeces talajúaknál poligonálisan megrepedezik. A szolonyeces típusok jellemző elterjedési területe: Tiszántúl, különösen a Hortobágy, Nagykunság, Békési Sárrét, Körös-vidék, egyebütt a Jászság, Borsodi-Mezőség, Tisza-mente, Dunai Alföld. A szoloncsákosoké: Duna-Tisza közi hátság, Velencei-tó, Fertő. A szikes rétek állományainak jelentős része másodlagos, mert egykori mocsarak helyén alakultak a vízrendezések után a vízmennyiség csökkenésével, a zónák lejjebb helyeződésével; gyakori fajszegénységüknek részben ez az oka. A fiziognómiát a magas növésű füvek határozzák meg, melyek a felső gyepszintet is alkotják. Az állomány magassága 1 m körüli, a szolonyeces típusoké a magasabb. A magasabbrendű növényzet általában 2-3 szintet alkot, elavarosodott állományoknál az alsó szint fajai nem tudnak kifejlődni. Kiszáradás és degradáció esetén a magasság és a szintezettség mértéke csökken. A szoloncsákos típusok állományai többnyire lényegesen fajgazdagabbak a szolonyecesekénél. Túlhasználat esetén társulásidegen gyomfajok jelennek meg, más állományok eljellegtelenedve monodominánssá válhatnak. A gyomfajok betelepedésének a szikes talaj és az időszakos vízborítás azonban korlátokat szab. A kevésbé agyagos szoloncsákos rétek esetében a gyomosodás veszélye nagyobb, mert kiszáradásukkor a szikes jelleg a könnyebb kilúgozódás következtében mérséklődik. (Megj.: A szolonyeces és a szoloncsákos tulajdonságok gyakran egyszerre jelentkeznek, ezért az átmeneti jelenségek nem ritkák.) Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: Élőhely veszélyeztetettsége:

32


Veszélyeztető tényezők: D03.01, D03.02, F02.03.02, F03.01.01, G01.01.02, J01.01, J02.11, K01.02

Élőhely neve Természetes disztróf tavak és tavacskák Élőhely kódja: 3160 Élőhely előfordulása a területen: Élőhely területi aránya: 0,09% Élőhely kiterjedése a területen: SDF szerint: 0,98 ha Élőhely jellemzése: Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: Élőhely veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők: D03.01, D03.02,, F03.01.01, G01.01.02, J02.11, K01.02

Élőhely neve Pannon homoki gyepek Élőhely kódja: 6260 Élőhely előfordulása a területen: Élőhely területi aránya: Élőhely kiterjedése a területen: Élőhely jellemzése: Élőhely természetességi - degradáltsági értékelése: Élőhely veszélyeztetettsége: Veszélyeztető tényezők: A02.03, A03.03, A07, A08, F03.01.01,H01.05, I01

1.2.2. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok

Irányelv melléklete

Faj név

Population (A-D)

II.; IV

hagymaburok (Liparis loeselii)

A

II.; IV

kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum)

C

Faj magyar neve (tudományos neve) hagymaburok (Liparis loeselii) Irányelv melléklete: II.; IV. Faj előfordulása a területen: 2013-ban egyetlen termőfoltból, több, egymáshoz közeli pontról került elő

33


Állománynagyság (jelöléskor): 1500-2000 egyed Állománynagyság (tervkészítéskor): 38 egy foltban a 7-ből Állomány változásának tendenciái és okai: A nádaratás elmaradása az árnyalás miatt az állomány visszaszorulását okozza. Ezen kívül az éves csapadékviszonyok változása, valamint a februári magszórás esélyei a vaddisznó által bolygatott tőzegfelszínen is kihatnak az állománynagyságra.(A vegetációs időszakon kívüli bolygatás kedvező.) Faj veszélyeztetettsége: erősen veszélyeztetett Veszélyeztető tényezők: J02.05.03, J02.11 Faj magyar neve (tudományos neve) kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) Irányelv melléklete: II.; IV Faj előfordulása a területen: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Állománynagyság (jelöléskor): 100-500 egyed Állománynagyság (tervkészítéskor): 2000 tő (nyugati oldal) Állomány változásának tendenciái és okai: 2013-ban alaposabb kutatás történt, a faj monitorozása Faj veszélyeztetettsége: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Veszélyeztető tényezők: Az állomány növekedése miatt: X

1.2.3. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok Irányelv melléklete

Faj név

Population (A-D)

II.

díszes légivadász (Coenagrion ornatum)

C

II.; IV

lápi szitakötő (Leucorrhinia pectoralis)

?

II.; IV

vöröshasú unka (Bombina bombina)

C

II.

réti csík (Misgurnus fossilis)

C

II., IV.

dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus)

D

II., IV

vidra (Lutra lutra)

D

Faj magyar neve (tudományos neve) díszes légivadász (Coenagrion ornatum) Irányelv melléklete: II. Faj előfordulása a területen: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Állománynagyság (jelöléskor): 100-250 egyed Állománynagyság (tervkészítéskor): 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Állomány változásának tendenciái és okai: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Faj veszélyeztetettsége: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Veszélyeztető tényezők: J02.05.03, J02.11

34


Faj magyar neve (tudományos neve) lápi szitakötő (Leucorrhinia pectoralis) Irányelv melléklete: II., IV. Faj előfordulása a területen: A Leucorrhinia pectoralis imágóit (13 példány; Függelék 1. kép) összesen 7 víztest 12 pontján (1. táblázat) figyeltük meg. A lelőhelyek között csapásokat (Kuti-csapás, Pap-réti-csapás, csapások a tó délnyugati részén), valamint tószemeket és mocsaras területeket (Kopolya körül található tószemek, nádas és tószemek a tó délnyugati részén, a Pap-réti-csapás melletti mocsaras terület) találunk. Ezek közös jellemzője a barna, tőzeges víz, a jelentősebb mennyiségű hínárnövényzet, valamint a sűrű mocsárinövényzettel szegélyezett, viszonylag kis vízfelület. Ezek az élőhelyek a lápi szitakötő tipikus tenyészőhelyei (AMBRUS et al. 1997). Állománynagyság (jelöléskor): nem szerepel a terület jelölő fajai között Állománynagyság (tervkészítéskor): 13 egyed Állomány változásának tendenciái és okai: A lápi szitakötő populációinak mérete évről-évre jelentősen változhat, így elképzelhető, hogy az alacsony egyedszám erre a természetes fluktuációra vezethető vissza. - 2012-ben a tó kis vízmélységű területeinek egy része kiszáradhatott. Mivel a lápi szitakötő fejlődése két évig tart, a kiszáradás negatívan befolyásolhatta a populációméretet. -

2013-ban a kirepülés időszakában a szitakötők számára az átlagosnál kedvezőtlenebbek voltak az időjárási viszonyok (hűvös, csapadékos idő, erős széllel), ami jelentős mortalitást okozhatott a frissen vedlett imágóknál. Erre utalhat az is, hogy a hasonló időpontban kirepülő, gyakoribb fajok is kis egyedszámban voltak megfigyelhetők.

-

Az élőhelyek megváltozása is okozhatja a populációméret csökkenését, különösen a régebbi adatokkal összehasonlítva. A Szúnyog-szigetnél megfigyelt népes populáció eltűnését okozhatta a csatornák és a kikötő kotrása, illetve a megnövekedett emberi aktivitás (csónaktúrázók, horgászok, hajóforgalom) is.

Faj veszélyeztetettsége: ennek megállapítása a fenti tényezők miatt nem lehetséges Veszélyeztető tényezők: J02.05.03, J02.11, H01.05; K01.05

Faj magyar neve (tudományos neve) vöröshasú unka (Bombina bombina) Irányelv melléklete: II., IV. Faj előfordulása a területen: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Állománynagyság (jelöléskor): 1001-10000 egyed Állománynagyság (tervkészítéskor): 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Állomány változásának tendenciái és okai: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Faj veszélyeztetettsége: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Veszélyeztető tényezők: J02.05.03, J02.11

Faj magyar neve (tudományos neve) réti csík (Misgurnus fossilis) Irányelv melléklete: II. Faj előfordulása a területen: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt

35


Állománynagyság (jelöléskor): ritka Állománynagyság (tervkészítéskor): 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Állomány változásának tendenciái és okai: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Faj veszélyeztetettsége: 2013-ban a fajra vonatkozó kutatás nem történt Veszélyeztető tényezők: H01.05, J02.05.03, J02.11

Faj magyar neve (tudományos neve) vidra (Lutra lutra) Irányelv melléklete: II., IV Faj előfordulása a területen: Az északi parton az Evezős pályától a Szúnyog szigetig található olyan nyílt vizes parti terület, ahol a vízpart könnyen megközelíthető, növényzettel dúsan benőtt, búvóhelynek alkalmas. A déli parton Gárdony és Dinnyés között húzódik hasonló part menti nádas terület. A Velencei Tó nyugati medrében a Madárrezervátum összefüggő nádas területe miatt a vízpart gyalogosan nem megközelíthető. A két darab, még meglévő csapáson, a Pap-réti és Hereföldi csapásokon csak a téli időszakban lehet bemenni, amikor a tó már befagyott és a jég biztonságos. Állománynagyság (jelöléskor): 20-40 egyed Állománynagyság (tervkészítéskor): 2013-ban stagnál Állomány változásának tendenciái és okai: Faj veszélyeztetettsége: Elsősorban gázolások. 2013 augusztusától a 7-es főúton kialakított hüllő és békaterelő rendszer a korábban 5-8 példány/év vidragázolást erősen visszaszorítja. Veszélyeztető tényezők: G05.11

1.2.4. A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok Magyar név

Tudományos név

Védettség (V, FV)

Jelentőség (1-2 mondatban leírni miért fontos a területen)

tőzegpáfrány

Thelypteris palustris

V

úszólápi környezetben, a záródó nádasokból kiszorulva, de több hektáros foltokban van jelen, gyakran gyékényes területeken

kockás sikló

Natrix tessellata

V

a halivadék- vagy kétéltűbő vízpartokat kedveli: a Velencei-tónál a déli parti hullámtörőkön gyakori

bálványfa

Ailanthus altissima

-

inváziósan terjedő faj. A tó melletti Szúnyog-szigeten fordul elő nem jelentős elegyfajként.

parlagfű

Ambrosia artemisiifolia

-

inváziósan terjedő faj. Az északi tóparti zónában fordul elő.

Keskenylevelű ezüstfa

Elaeganus angustifolia

-

inváziósan terjedő faj. Az északi tóparti zónában fordul elő.

rekettyefűz

Salix cinerea

-

szukcessziós stádiumváltást segíti

36


bibircses nyír

Betula pendula

-


nyár fajok

Popolus sp.

-


rostostövű sás

Carex appropinquata

V

lápszegélyi faj, úszólápi környezetben

kisfészkű aszat

Cirsium brachycephalum

V

időszakosan kiszáradó nádasokban erősen terjedő faj, a mocsári aszattal képes kereszteződni

mocsári nőszőfű

Epipactis palustris

V

úszólápi vegetációban terjedő faj

nappali pávaszem

Inachis io

V

mesterséges telepítésű állomány befolyóinál, természetes állomány a

hengeresfészkű peremizs

Inula germanica

V

utóbbi időben korábbi élőhelyein nem látható

nagy tűzlepke

Lycaena dispar

V

úszólápi élőhelyeken

fehér tündérrózsa

Nymphaea alba

V

úszólápok közti nem szikes vizű csónakutakban ritkán előfordul

mocsári kosbor

Orchis laxiflora ssp. palustris

V

mesterséges telepítésű állomány befolyóinál, természetes állomány a

mocsári csorbóka

Sonchus palustris

V

utóbbi időben korábbi élőhelyein nem látható

lápi rence

Utricularia bremii

FV

úszólápi élőhelyeken

fehér madársisak

Caphalanthera damasonium

V

tószéli kiritkuló erdősítésekben újonnan jelent meg

bíboros kosbor

Ordhis purpurea

V

tószéli kiritkuló erdősítésekben újonnan jelent meg

szibériai nőszirom

Iris sibirica

V

kiszáradó mocsárréti területen több foltban

fátyolos nőszirom

Iris spuria

a

a

déli

déli

part

part

A Velencei-tónál kiszáradó mocsárréti területen összesen egy foltban

1.3. Területhasználat 1.3.1. Művelési ág szerinti megoszlás Ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ág megoszlás: művelési ág gyep erdő kivett vizes élőhely nádas szántó

terület (ha) 16,11 34,14 15,16 237,31 763,71 15,62

1.3.2. Tulajdoni viszonyok 37


Az adatok beszerzés alatt állnak.

1.3.3. Területhasználat és kezelés 1.3.3.1. Mezőgazdaság A tervezési terület meghatározó része a Velencei-tó medre. Itt a hagyományos értelembe vett mezőgazdasági tevékenység nem folyik. A terület kezelése szempontjából meghatározó ugyanakkor a nádgazdálkodás. Ez a tevékenység hosszú ideje az évenként elvégzett nádas monitoringra alapozottan történik. A nádas terület közel felén közel 15 éve a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság irányítja a nádgazdálkodást. A parti sávokon a korábban működő mezőgazdasági vállalkozások (Aranybulla Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, Sárszentmihályi Állami Gazdaság) elsősorban kaszálók fenntartásával, kisebb mértékben szántóföldi növénytermesztéssel, foglalkoztak. Megszűnésüket követően a területek magántulajdonba (osztatlan közös tulajdon), illetve gazdasági társaságok tulajdonába kerültek. Ezek egy részét az eltelt időszakban a nemzeti park megvásárolta. A területek alapvetően jó állapotban, rendszeres használatban vannak. A legnagyobb kiterjedésű szántó gyepesítése mára megtörtént, így az ilyen típusú földhasználat a területen lassan megszűnik. Kaszálás vált a meghatározó földhasználattá. A terület egy kis részén spontán szukcessziós folyamatok indultak, megjelent az idegenhonos keskenylevelű ezüstfa. 1.3.3.2. Erdészet A tervezési területen jellemzően kis területi kiterjedéssel állami erdők jellemzőek (VADEX Zrt. Székesfehérvári Erdészet). Az erdők kizárólag gazdasági rendeltetésűek, a Natura 2000 rendeltetés másodlagosan jelenik meg. A faállományban alapvetően a nyaras állományok dominálnak, de ezen fajok mellett spontán megjelent az ezüstfa is. A fafaj összetétel alapvetően nem veszélyezteti a terület jelölő élőhelyeit, illetve fajait, ugyanakkor a későbbiekben célszerű megvizsgálni a véghasználatok során a fafajcserét. 1.3.3.3. Vadgazdálkodás Vadászatra jogosult a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság. A területen a vadgazdálkodás alapvetően a legnagyobb problémát okozó vaddisznóállomány apasztására terjed ki. Őzből és gímszarvasból évente néhány egyed kilövésére kerül sor. Apróvad vadászata a területen nem folyik, ugyanakkor kiemelt jelentősége van a dúvadirtásnak.

-

-

Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (2509 Esztergom, Strázsa-hegy) 10 éves vadgazdálkodási üzemterve a következő előírásokat tartalmazza: Fokozottan védett természeti területen minden tevékenységet- így a vadgazdálkodást is – kizárólag a természetvédelmi kezelésnek alárendelten lehet folytatni A fokozottan védett területen vadgazdálkodási létesítmény nem helyezhető el A vadgazdálkodás során fokozott figyelmet kell fordítani a védett területen élő nagyvadállomány szabályozására. Olyan állományszintet kell kialakítani – különösen a vaddisznó esetében –, amely a bolygatásra érzékeny élőhelyek védelmét szolgálja Vadkibocsátó hely a védett területen nem létesíthető Tilos a védett természeti területen kotorékozás során gázosító eszköz használata, a dúvadgyérítés esetén a fészkek kilövése Tájidegen fajok betelepítése tilos. A vándorlással betelepülő tájidegen fajok (mosómedve, nyestkutya, stb.) egyedeit ki kell lőni

38


Felügyelőségem a 18666/2007. ügyszámon kiadott határozatában az üzemterv időszakára fennmaradási engedélyt adott a védett területen elhelyezkedő alábbi vadászati, vadgazdálkodási létesítményekre: 13 db magasles 2 db vadetető Az ún. Ramsari-területen, illetve védőzónájában a vízi vad vadászata tilos A vadászterület érinti a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 22. § (3) d) és e) pontja alapján ex lege természetvédelmi oltalom alatt álló, a Velencei-tó területén belül elhelyezkedő lápokat és szikeseket A vadgazdálkodási tevékenység során különös figyelmet kell fordítani a gyepek megóvására, tilos azokat gépjárművel felcsapázni

-

-

-

1.3.3.4.Halászat, horgászat Halászati tevékenység nem folyik a területen, a természetvédelmi terület vízfelületeinek kivételével horgászati hasznosítás van a tóban

1.

2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

9. 10.

Halgazdálkodási Terv 2001-2015. évekre (ezen belül a 2011-2015 közötti időszakra). Vízterület megyei sorszáma: 25. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság általános előírásai: Védett területen a telepítések során kizárólag az élőhelyre jellemző őshonos fajok, tájfajták egészséges egyedeinek telepítése engedélyezett, a természetvédelmi hatósággal történt egyeztetés után. Nem védett területen történő telepítéskor meg kell akadályozni a telepített halak, illetve azok utódainak természetes vízbe való jutását. Amennyiben ez nem megoldható, tájidegen faj nem telepíthető. Védett területen csak az ívási időszakon kívül, csak a kijelölt helyeken lehet horgászni. Védett területen a parti növényzet irtása, újabb horgászhelyek kialakítása, régiek bővítése – tilos. A területen szemetet hagyni tilos, a terület elhagyásakor a horgász köteles arról gondoskodni, hogy szemét a horgászhelyen és annak környezetében ne maradjon. A használó tudomásul veszi, a védett állatfajok kártételét, kárenyhítés csak külön engedély alapján, csak riasztással történhet. A védett területeken az etetés tilos. Gépjárművel a védett területre behajtani tilos. Stégek, bódék, illetve egyéb horgászati objektumok kialakítása a védett területen tilos. A nyugati medencében elhelyezkedő, fokozottan védett Velencei-tavi Madárrezervátum Természetvédelmi Terület országos védelem alatt áll. Itt a horgászati tevékenység, a tartózkodás nem megengedett. A tó egészét tekintve természetvédelmi szempontból elfogadható a horgászat. A tó külön rendelettel védelem alatt nem álló része szikes tó, illetve láp, ezért ezek a területek a természetvédelméről szóló 1996. LIII. törvény alapján, ex lege védett területek. A tó teljes területén tilos az etetőanyag használata. A tóban új horgászkikötő, a meglévők bővítése csak a jelenleg engedéllyel nem rendelkező kikötők sorsának rendezése után, rendkívül indokolt esetben létesíthető. A nádasok védelme érdekében tilos a beálló-helyek, horgászhelyek kialakítása, a nádasok bárminemű károsítása. A MOHOSZ a Velencei-tavi vadponty, az ún. „kosfejű ponty” tenyésztő szervezete, így a halkeltetőikben ennek a szaporításával is foglalkoznak. Lárva (zsenge és előnevelt korosztály), egynyaras és kétnyaras formában is helyeztek már ki ebből a ponty alfajból, és a jövőben is erősíteni kívánják ezen ősi faj(ta) jelenlétét a tóban. Elsősorban a pikkelyes nemes pontyfajtákat szaporítják és termelik tógazdaságukban, így meghatározóan előnevelt, egynyaras , kétnyaras és háromnyaras korosztály kihelyezésére is van jelentős mennyiségű vállalásuk. A ragadozó halfajok közül a csuka és süllő állományának fenntartására és erősítésére helyezik a fő hangsúlyt, ebből előnevelt és növendék korosztályt ( 1-2 nyaras) is helyeznek ki. Ezen felül tervük közt szerepel a beszerzési lehetőségek függvényében más őshonos fajok, compó, balin, csapósügér és széles kárász kihelyezése is. E fajok közül általában épp a legkülönlegesebb faj, a compó szerezhető be legkönnyebben, ezért

39


közülük ezt a fajt tudják telepíteni a legnagyobb gyakorisággal. Sajnos nincs olyan példaként felhozható vízterület, ahol széles kárász telepítésével meg lehetett volna fordítani az ezüst kárász dominanciáját, így ez a törekvésük valóban csak az őshonos halfajok skálájának kisebb bővítésére, és annak nem igazán költségbarát módjára szolgál. Most folyik egy engedélyeztetési eljárás, mely néhány természetszerű ivóhely és halbölcső rekonstrukcióját célozza meg az őshonos halfajok állományának fenntartása és rehabilitációja érdekében. 1.3.3.5. Vízgazdálkodás A fenntartása szempontjából meghatározó jelentőségű a vízgazdálkodás, mivel terület mintegy 90 %a a Velencei-tóba helyezkedik el. Itt található a tó fő vízbevezetési pontja (Császár-patak), illetve a kifolyója (Dinnyés-Kajtor-csatorna) is. A tó üzemeltetése a kiadott vízjogi üzemeltetési engedély alapján történik. Az üzemeltetés során meghatározó szerepe van a tó üdülési igényeinek is, így kizárólag nem a természetvédelmi érdekek alapján történik a kezelés. A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság látja el a kezelői feladatokat. 1.3.3.6. Turizmus A tavon szervezett turisztikai hasznosítás is folyik. Ez a természetvédelmi terület kivételével érinti a Natura 2000 területet is. Ezekben az esetekben a közlekedés kishajóval, illetve kenukon történik. A nemzeti park igazgatóság kutatóházánál lévő madár megfigyelőtorony szabadon látogatható 1.3.3.7. Ipar Ipari tevékenység nem folyik a területen.

1.3.3.8.Infrastruktúra Műút csak a területek határán húzódik, földutak a tó északi szegélyében húzódnak. Beépített terület a nemzeti park igazgatóság kutatóháza. A terület észak-keleti részén a Szúnyog-szigetnél, illetve Dinnyésen engedéllyel rendelkező közcélú horgászkikötők üzemelnek. Egyes területrészeken 20kVos szabad légvezeték (szigetelés nélkül), valamint víz és gázvezeték halad át a területeken. 1.3.3.9. Egyéb A Natura 2000 terület magába foglalja az országos jelentőségű Velencei-tavi Madárrezervátum Természetvédelmi Területet. A Velencei-tó teljes területe ex lege láp, illetve szikes tó, így ez a Natura 2000 területre is kiterjed. A Natura 2000 területet is magába foglalja a Velencei-tó és Dinnyési-fertő HUDI10007 SPA terület.

40


2. Felhasznált irodalom Arntzen, J. W. 1978. Some hypotheses on postglacial migrations of the fire-bellied toad Bombina bombina (Linnaeus) and the yellow-bellied toad, Bombina variegata (Linnaeus). Journal of Biogeography, 5: 339-345. Arntzen, J. W. 2003. Triturus cristatus Superspezies Kammolch-Artenkreis. Handbuch der Reptilien und Amphibian Europas. Schwarzlurche (Urodela) IIA. Grossenbacher, K. G. & Thiesmeier, B. (eds): pp. 421-514; Aula-Verlag. Wiebelsheim. Arntzen, J. W., Themudo, G. E., & Wielstra, B. 2007. The phylogeny of crested newts (Triturus cristatus superspecies): nuclear and mitochondrial genetic characters suggest a hard polytomy, in line with the paleogeography of the centre of origin. Contributions to Zoology, 76: 261-278. Bucci-Innocenti, S., Ragghianti, M., & Mancino, G. 1983. Investigations of kariology and hybrids in Triturus boscai and T. vittatus, with a reinterpretation of the species groups within Triturus (Caudata: Salamandridae). Copeia, 1983(3): 585-598. Gollmann, G. 1987. Bombina bombina and Bombina variegata in the Mátra mountains: New data on distribution and hybridization. Amphibia-Reptilia, 8: 213-224. Gollmann, G., Roth, P. & Hödl, W. 1986. Hybridization between the Fire-bellied toads Bombina bombina and Bombina variegata in the karst regions of Slovakia and Hungary: morphological and allozyme evidence. Journal of Evolutionary Biology, 1: 3-14. MME Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezési honlapja (herpterkep.mme.hu) Litvinchuk, S. N. & Borkin, L. J. 2000. Intraspecific taxonomy and nomenclature of the Danube crested newt, Triturus dobrogicus. Amphibia-Reptilia, 21: 419-430. MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztály honlapja (khvsz.mme.hu) Méhely, L. 1891. A magyar fauna Bombinatorjai és egy új Triton (Molge) faj hazánkból. MTA Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 24: 553-574. Szymura, J. M. 1993. Analysis of hybrid zones with Bombina. – In: Harrison, R. G. (ed): Hybrid zones and the evolutionary process. Oxford University Press, Oxford, New York; pp. 261-289. Szymura, J. M., Uzzell, T. & Spolsky, C. 2000. Mitochondrial DNA variation in the hybridizing fire-bellied toads, Bombina bombina and B. variegata. Molecular Ecology, 9: 891-899. Vörös, J., Alcobendas, M., Martínez-Solano, I. & García-París, M. 2006. Evolution of Bombina bombina and Bombina variegata (Anura: Discoglossidae) in the Carpathian Basin: a history of repeated mt-DNA introgression across species. Molecular Phylogenetics and Evolution, 38: 705-718. Vörös, J. & Arntzen, J. W. 2010. Weak population structuring in the Danube crested newt, Triturus dobrogicus, inferred from allozymes. Amphibia-Reptilia, 31: 339-346. Vörös, J. & Major, Á. 2007. Kétéltű-populációk földrajzi szerkezete a Kárpát-medencében. In: Forró L. (szerk.): A Kárpát-medence állatvilágának kialakulása. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest; pp. 269-281. Ambrus, A. – Bánkuti, K. – Kovács, T. (1996): Ecofaunistical investigations on the larvae of rare endangered Odonata species in Hungary. In: TÓTH, E – HORVÁTH, R. (edit.): Research, Conservation, Management Volume I. – Aggtelek, pp. 191–194. Ambrus, A. – Bánkuti, K. – Kovács, T. (1997): A szitakötők populációszintű monitorozása. In: FORRÓ, L. (szerk.): Rákok, szitakötők és egyenesszárnyúak. Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer V. – Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, pp. 35–49. Askew, R.R. (2004): The dragonflies of Europe. Second edition. – Harley Books, Colchester, 308 pp. Cham, S. (2007): Field guide to the larvae and exuviae of British dragonflies. Volume 1: Dragonflies (Anisoptera). – The British Dragonfly Society, Peterborough, 76 pp. Cham, S. (2009): Field guide to the larvae and exuviae of British dragonflies. Volume 2: Damselflies (Zygoptera). – The British Dragonfly Society, Peterborough, 75 pp. Dévai, Gy. – Végvári, P. – Nagy, S. – Bancsi, I. (szerk.) (1999): Az ökológiai vízminősítés elmélete és gyakorlata. 1. rész. – Acta Biologica Debrecina Supplementum Oecologica Hungarica 10/1, 216 pp.

41


Dijkstra, K.-D.B. (ed.) (2006): Field guide to the dragonflies of Britain and Europe. – British Wildlife Publishing, Gillingham, 320 pp. Dreyer, W. (1986): Die Libellen. – Gerstenberg Verlag, Hildesheim, 219 pp. Európai Unió Tanácsa (2006): A Tanács 2006/105/EK irányelve (2006. november 20.) a környezetvédelem területén elfogadott 73/239/EGK, 74/557/EGK és 2002/83/EK irányelveknek Bulgária és Románia csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról. – Az Európai Unió Hivatalos Lapja 49/L363: 368– 408. Gerken, B. – Sternberg, K. (1999): Die Exuvien Europäischer Libellen (Insecta, Odonata). – Arnika & Eisvogel, Höxter & Jena, VI + 354 pp. Hammer, Ø. – Harper, D.A.T. – Ryan, P.D. (2001): PAST: Paleontological statistics software package for education and data analysis. – Palaeontologia Electronica, 4/1: 1–9 pp. http://palaeoelectronica.org/2001_1/past/issue1_01.htm. Kalkman, V.J. – Boudot, J.-P. – Bernard, R. – Conze, K.-J. – De Knijf, G. – Dyatlova, E. – Ferreira, S. – Jovič, M. – Ott, J. – Riservato, E. – Sahlén, G. (2010): European Red List of dragonflies. – Publications Office of the European Union, Luxembourg, viii + 28 pp. Kovács T. – Ambrus A. (2010): Lárva és exuvium adatok Magyarország Odonata faunájához III. – Folia Historico-naturalia Musei Matraensis 34: 29–35. Marosi, S. – Somogyi, S. (szerk.) (1990): Magyarország kistájainak katasztere I. – MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, 479 pp. Mauersberger R. (2010): Leucorrhinia pectoralis can coexist with fish (Odonata: Libellulidae). – International Journal of Odonatology 13: 193–204. 35 Müller, Z. – Juhász, P. – Kiss, B. (2006): Faunistical results of the Odonata investigations carried out in the frames of the ecological survey of the surface waters of Hungary (ECOSURV) in 2005. – Folia Historico-naturalia Musei Matraensis 30: 333–338. Tóth, S (2010): Adatok a Velencei-tó szitakötő-faunájához (Odonata). – Studia odonatologica hungarica 11: 39–51. Tóth, S. (2011): Adatok Magyarország szitakötő-faunájához (Odonata) az 1987. december 31-ig végzett szórványgyűjtéseim alapján. - Studia odonatologica hungarica 12: 33-46. Vizslán, T. (2000): Adatok a Dunántúl Odonata faunájához. – Folia Historico-naturalia Musei Matraensis 24: 139–144. Vizslán, T. – Pingitzer R, B. (1998-99): Adatok Magyarország szitakötő-faunájához (Odonata) III. – Folia Historico-naturalia Musei Matraensis 23: 179–190. DINPI (2010): Vidra előfordulás a Velencei tavon 2010. évben

42


3. Térképek 1. melléklet: Velencei-tó (HUDI20054) Natura 2000 terület átnézeti térképe 2. melléklet: Velencei-tó (HUDI20054) Natura 2000 terület élőhelytérképe

43

A HUDI20054 Velencei-tó

Recommend Documents