Foglalkoztatási körkép a Velencei – tónál
A jelentés a Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége megbízásából, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal támogatásával valósult meg.
1. A térség rövid bemutatása Régió Közép-Dunántúl Megye Fejér Kistérség Gárdonyi (Kód 3704), Gárdony központtal Területe 243 km² Lakónépessége 27.263 fő Népsűrűsége 112 fő/km² Települések száma 9 (2 város, 7 község) Gárdony
Kápolnásnyék
Nadap
Pákozd
Pázmánd
Sukoró
Velence
Vereb
Zichyújfalu
9696 fő
3544 fő
528 fő
2980 fő
2046 fő
1253 fő
5417 fő
831 fő
968 fő
*Forrás KSH A Közép-dunántúli régió kedvező közlekedési kapcsolatokkal, kiemelkedő természeti adottságokkal rendelkezik. Nagyvárosai fontos szerepet töltenek be a hazai társadalmi-gazdasági térben: Székesfehérvár komplex régióközpont, Tatabánya gazdasági, logisztikai, Veszprém felsőoktatási, Dunaújváros ipari központ. A régió fontos térszerkezeti sajátossága Budapest közelsége, valamint a Dunántúl északi részének városhálózati, vonzáskörzeti jellegzetessége. Európai léptékkel mérve meghatározó lehet a jövő szempontjából, hogy Budapest tekintetében a régió közvetítő szerepben „összeköttetésbe” léphet a térség fejlődési zónáival, a Bp-GyőrPozsony-Bécs fejlődési tengellyel, valamint a Bp-Ljubljana-Trieszt-Velence fejlődési tengellyel. A Velencei-tó körül található kilenc település a Gárdonyi kistérségben helyezkedik el, mely a megyeszékhelytől, Székesfehérvártól 15, a fővárostól 45 km-re található. A két nagyváros közelsége minden szempontból meghatározó a kistérségre nézve, a fent említett közlekedési kapcsolatokból az M7 autópálya, a 7-es főútvonal, és a Bp-SzékesfehérvárNagykanizsa vasútvonal áthalad a térségen, ezek a folyosók az ország egyik legjelentősebb térszerkezeti fővonalával esnek egybe (Bp-Székesfehérvár-Balaton). A Velencei-tó területe 26 km2, a kedvező természeti és földrajzi adottságainak köszönhetően Magyarország egyik legvonzóbb üdülő- és pihenőhelye. A napsütéses órák száma 2050 óra évente, az átlagosan mindössze 1,5 méteres mélység miatt Európa egyik legmelegebb vizű tava, a
víz hőmérséklete nyáron elérheti a 26-28 oC-ot is. A tó vize ásványi anyagokban gazdag (magnézium és nátrium), mely kiválóan alkalmas az emberi szervezet regenerálódására, felfrissítésére, valamint a reumatikus panaszok enyhítésére. A Gárdonyi kistérség a fejlett kistérségek közé tartozik. A lakónépesség több mint a fele a két városban él. Bevándorlások tekintetében a Gárdonyi kistérség a legkeresettebb a régióban (KSH: 2008-ban 2002 fő bevándorló; a lakosság 2000 óta több mint 20%-kal nőtt).
Pákozd
Gárdony
Zichyújf.
Sukoró
Velence
Káp.nyék
Nadap
Pázmánd
Vereb
*Forrás KSH
2. Stratégiai ágazat A munkavégzés helyének szempontjából két markáns csoport különböztethető meg. Egyrészről a térségben meghatározó az ingázás a budapesti, székesfehérvári munkahelyekre. A megélhetésüket helyben biztosítani kívánó dolgozók elsősorban az idegenforgalmi szektorban, valamint az ehhez kapcsolódó szolgáltató/kereskedelmi területen dolgoznak. A térség kitűnő földrajzi elhelyezkedése, a Velencei – tó adottságai alapján a terület évszázados idegenforgalmi múltra tekint vissza. A Velencei – tó önmagában talán örökre kiszabta azt az utat, mely a fejlesztési irányt meghatározza, az önkormányzatoknak jelentős bevételt termel, az itt élő embereknek munkát biztosít. A közlekedési infrastruktúra folyamatos fejlődése, a korábban virágzó mezőgazdasági „nagyüzemek” hanyatlása, megszűnése, mind inkább erősíti ezt az utat: a térség legfőbb fejlesztési iránya az idegenforgalom.
A Velencei-tó kiemelt idegenforgalmi fogadóterület, mely 400 ezer látogatót vonz évente. A tartózkodási formák közül elsősorban a nyári, több napos családi üdülés a meghatározó, valamint az egy napos kirándulások, hétvégi látogatások. turisztikai vonzáskörzet/50 km sugarú körben/a városokra koncentrálva Budapest 44 km,
Székesfehérvár
Érd
30 perc, 1.700 e fő
15 km, 15 perc, 102 e fő
30 km, 20 perc, 63 e fő
Dunaújváros
Tatabánya
Budaörs
42 km, 40 perc, 48 e fő
50 km, 50 perc, 70 e fő
32 km, 20 perc, 28 e fő
Százhalombatta
Bicske
Mór
34 km, 35 perc, 18 e fő
41 km, 40 perc, 11 e fő
46 km, 40 perc, 14 e fő
Várpalota
Törökbálint
Pusztaszabolcs
44 km, 34 perc, 20 e fő
33 km, 25 perc, 13 e fő
12 km, 10 perc, 6 e fő
A Velencei-tavi üdülőkörzetben kb. 45 ezer fő kapacitása van a magántulajdonban lévő nyaralóknak. Míg a kistérség lakásállománya 10.335 db, addig a magán üdülőingatlanok száma 9.814 db. A szálláshelyek forgalmát tekintve a két város, Velence és Gárdony régiós szinten is figyelemre méltó eredményeket mutat. A látogatók országonkénti megoszlása szerint a belföldi turisták túlnyomó többségben vannak a külföldiekkel szemben – természetesen –, az arányszámok romlása azonban nagy veszteségeket jelent a térségnek. A Velence-tó ugyanis évről évre kevesebb turistát mutat, a külföldi látogatószám hanyatlása azonban roppant drasztikus. Kereskedelmi szálláshelyek 2009 Terület és időszak
Vendégek Vendégéjszakák Vendégek Külföldi Külföldi száma száma (db) átlagos vendégek vendégéjszakák (fő) tart. ideje száma száma (db) (éjszaka) (fő) Gárdonyi 56.805 125.053 2.2 4.599 16.108 kt Magánszálláshelyek 2009 Gárdonyi 4.281 21.635 5.1 765 7.066 kt Összesen 2009 (Kereskedelmi szálláshelyek + Magánszálláshelyek) Gárdonyi 61.086 146.668 --5.364 23.174 kt
3. Nyilvántartott álláskeresők * KSH adatok 2008 Gárdony
Kápolnásnyék
Nadap
Pákozd
Pázmánd
Sukoró
Velence
Vereb
Zichyújfalu
4. Gazdasági szervezetek formái, létszám kategóriák *KSH adatok 2008 Gárdony
Kápolnásnyék
Nadap
Pákozd
Pázmánd
Sukoró
Velence
Vereb
Zichyújfalu
5. Gazdasági szervezetek nemzetgazdasági áganként *KSH adatok 2007 Gárdony
Kápolnásnyék
Nadap
Pákozd
Pázmánd
Sukoró
Velence
Vereb
Zichyújfalu
6. Idegenforgalmi fejlesztések
Az elmúlt mintegy negyven évben a Velencei – tó fellegvára volt az általa és lehetőségei alapján választott idegenforgalmi kategóriának. A rendszerváltás után az idegenforgalmi szolgáltatók nem tudták követni a turizmusban lezajló változásokat, ami elsősorban az attitűdöknek, lehetőségeiknek a következménye. Innováció és fejlesztések hiányában a tömegturizmust felváltó minőségi turizmusnak és komplex idegenforgalmi igényeknek a jelenlegi szolgáltatások nem képesek megfelelni, így a terület egyre inkább versenyképtelenebbé válik a honi és a világ más turisztikai célterületeivel szemben. Az elmúlt években már a fejlesztések is megindultak, közöttük van, amelyik pusztán idegenforgalmi, van, amelyik komplexen kezeli a térségben felmerülő igényeket, és olyan is akad, mely más ágazatot képvisel, de roppant előnyösen hat a helyi turisztikai szektorra. Velence Resort & Spa Velence 2009-ben nyílt meg a magasabb igényeket is kiszolgálni képes hotel-, spa és konferencia szálloda, gyógyvízzel, terápiákkal, fitness részleggel. A beruházás jelentős idegenforgalmi és egyéb bevételeket termel a városnak, valamint 120 új munkahelyet teremtett. Hotel Nautis Gárdony 2010-ben nyitotta meg kapuit a szintén négy csillagos, így az előzőhez hasonlóan magasabb kategóriás szálloda, konferencia és wellness résszel. A város hozama ugyanolyan elvű, mint az előző beruházásnál, ez a szálloda mintegy 80 új munkahelyet teremtet. Velencei-tó kapuja 2011-re készül el a Velencei-tó kapuja fejlesztés, mely a „Velence-déli kanyar” terület komplex újragondolása, oly módon, hogy az elsődleges természeti vonzerőt (Velencei –tó), minőségi idegenforgalmi attrakcióval és szolgáltatásokkal (Velencei –tó kapuja) kapcsolja össze, melyekre színvonalas programszolgáltatást telepít. A Velencei-tó kapuja a városközpont, a közösségi-és rendezvénytér, a közpark, az igényes szabad strand, a rekreációs szabadidős tér, a sétányok, a kereskedelmi és idegenforgalmi szolgáltatóház esszenciája. Idegenforgalmi hatásai, egyéb multiplikátor hatásai alapján a legjelentősebb beruházás a kistérségben, gazdasági mutatóit tekintve pedig közvetlenül 12,
közvetetten 90 új munkahelyet hoz létre, valamint 35 új szolgáltató vállalkozás jelenik meg a városban. Velencei-tó körüli egységes kerékpárút hálózat A kilenc települést egyesítő Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás uniós forrásokból finanszírozva, a Velencei – tavat körbeölelő egységes kerékpárutat valósított meg, mely turisztika, rekreáció szempontjából kiemelt fontosságú, csatlakozhatnak hozzá a helyi szolgáltató és kereskedelem. Bp. Kelenföld-Székesfehérvár vasúti vonal rekonstrukciója Ugyan nem idegenforgalmi beruházásról van szó, de hatásai jelentősek lesznek az ágazatra, mindamellett, hogy a projektcélja a vasúti infrastruktúra fejlesztése, a kapacitás és a biztonság növelése. A rekonstrukció a vasút pálya és technika fejlesztése mellett – a vonal alkalmassága gyorsvasút járatokra –, a peronok, állomás épületek, közúti forgalomtechnikai kivitelezéseket is magában foglalja.
7. Konklúzió
A térség elsődleges fejlődési iránya és kitörési pontja az idegenforgalom. Az elmúlt években megindulni látszik az a folyamat, mely alapján a komplex szolgáltatásokat igénylő, minőségi turizmus irányába halad a térség, mely a kapcsolódó szolgáltatások és kereskedelem színvonalát is húzza maga után. A folyamat jelenleg még kezdeti stádiumban van, de szisztematikus, egységes térségmarketinggel és márkaépítéssel, színvonalas szolgáltatásokkal és eseményszervezéssel be fog teljesülni. Vázolódni látszik azonban, hogy az igazi áttöréshez és későbbi töretlen fejlődéshez – mind idegenforgalmi, mind gazdasági, mind foglalkoztatási szempontból – egy turisztikai „multira” lenne szükség. (még ha a szó nem túl népszerű is manapság).
