2012.03.12. hétfő
Az MSZP komplex megoldást sürget a szegénység elleni küzdelemben Fejezze be az önfényezést a kormány Mit keresett az "éhségmenet" Brüsszelben? A kormány szerint 0 forintból is meg lehet élni? Továbbra is keressük a felelősöket "Az állam schwarzba dolgoztat, ráadásul nem is fizet..." A 47 ezer forintot sem kapják meg a közmunkások Közalkalmazottak helyett állami cselédség? Maradi az új büntető kódex felfogása Felelősség, megosztottság A változás szövetsége - Mesterházy Attila írása a héten
Bárándy Gergely nyílt levele A Fidesz hatalmi aknamunkája a nemzet egészére ártalmas Köszönjük a tájékoztatást Az MSZP gratulál a Most-HÍD eredményéhez a szlovákiai választásokon Selmeczi újabb butaságai
Miből lesz itt munka?
http://mszp.hu/calendar
Az MSZP komplex megoldást sürget a szegénység elleni küzdelemben Az MSZP szerint komplex megoldást kell kidolgozni a szegénység elleni társadalmi küzdelemben. Kiss Péter, az MSZP Baloldali Tömörülés Platform elnöke, a platform tanácskozása utáni szombati budapesti sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy tapasztalataik szerint egyre több dolgozónak kell feladnia az álmait; hétköznapi gondokkal küzdenek, gyermekeik jövőjéből kell spórolniuk. Mint fogalmazott, a kormány politikája miatt „nem a szegénység, hanem a szegények ellen zajlik háború”, kirekesztik őket jogi, érdekeltségi eszközökkel és a társadalmi rendszer átalakításával. Ennek részeként a legszembeötlőbbnek a minimálbér alakulását nevezte a szocialista politikus, aki kijelentette, hogy miközben a kormány kétszer is növelte a minimálbér bruttó mértékét, a dolgozók zsebébe jutó összeg változatlan maradt.
Kiss Péter kifogásolta a személyi jövedelemadó és a bérkompenzáció rendszerét is. Megjegyezte, hogy ha minden érintettnek mintegy 5 százalékkal kiegészítenék a bérét, számításai szerint akkor is mindenki 8-10 százalékot veszítene keresetéből. Hozzátette: a minimálbér és átlagbér között keresők 80-82 százaléka rosszul jár e rendszerrel. Az ellenzéki politikus szerint a kormány intézkedései felgyorsítják a keresők elszegényedését, ami „bosszút áll” a gyermekek jövőjén kulturális, társadalmi és oktatási értelemben. Komplex megoldást kell kidolgozni, ami garantálja egyebek mellett, hogy minden családban legyen legalább egy kereső, valamint azt, hogy a kiskeresetűek is hozzáférjenek a családi támogatásokhoz - hangsúlyozta Kiss Péter. Hozzátette: az MSZP Baloldali Tömörülés Platform javaslatai között szerepel az is, hogy a béremelések valóban
a
munkavállalók
zsebébe
jussanak,
legyen
többkulcsos
a
személyi
jövedelemadó, a közfoglalkoztatottak pedig valódi munkáért valódi bért kapjanak.
Fejezze be az önfényezést a kormány Az MSZP szerint a kormánynak be kell fejeznie az "önfényezést", a párt álláspontja szerint az erre költött forrásokat munkahelyteremtésre, illetve a többkulcsos adórendszer bevezetésére kellene költeni. Török Zsolt, az ellenzéki párt szóvivője vasárnap, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a "Fidesz-közeli és haveri cégeken" keresztül a kormány csaknem 5 milliárd forintot fordít és fordított "önfényezésre". A szocialista politikus párhuzamot vont azzal, hogy ez az összeg akkora, amennyiből 620 ezer munkavállalónak nem csökkent volna a nettó jövedelme havi 8-10 ezer forinttal. Az MSZP szóvivője kifogásolta azt is, hogy a Magyar Fejlesztési Bank 34 milliárd forintos hitelt adott a Közgép Zrt.-nek.
Mit keresett az "éhségmenet" Brüsszelben? Háromnapos látogatásra Brüsszelbe utazott a borsodi éhségmenet közel kéttucat tagja. A Munkát-Kenyeret Mozgalom vezetői és támogatói Gurmai Zita szocialista EP-képviselő meghívására érkeztek, és nem csak a belga sörválasztékkal és az EP működésével ismerkedtek, de felszólaltak a szociáldemokrata frakció ülésén és petíciót adtak át Martin Schulz EP-elnöknek. Vajon azt kapták, amit akartak? És jót tesz a mozgalomnak, ha a szocialisták mellé állnak? Tekintse meg Szalay Tamás Lajos videóriportját: http://www.noltv.hu/video/4215.html#.T1yHFiMAHW4.facebook
A kormány szerint 0 forintból is meg lehet élni?
Továbbra sem kapták meg a fizetésüket a halmaji közmunkások. Ugyan a kormánypárti politikusok azt állítják, hogy 47 ezer forintból jól meg lehet élni ma Magyarországon, arra nincs recept, ha valaki még ezt az összeget sem kapja meg. Korábban beszámoltunk arról, hogy Halmajon, Borsod megye egyik mélyszegénység sújtotta településén nem kapták meg járandóságukat a közmunkások. Nyakó István országgyűlési képviselő vasárnap ismét a helyszínre látogatott, ezúttal a STOP is elkísérte. A szocialista politikussal együtt szembesültünk a ténnyel, hogy a halmaji eset egyáltalán nem egyedi. Több környékbeli település munkásai jártak így, és Nyakóhoz, mióta hírét vette - és vitte - a halmaji esetnek, egymás után futnak be a hasonló panaszok. A képviselő szerint százak járhatnak hasonló cipőben, de egyelőre megtippelni sem lehet a ki nem fizetett közmunkások számát. Az érintett települések polgármesterei elmondták, hogy ők
tehetetlenek. Próbálnak ugyan segíteni az embereken, de nem állnak rendelkezésükre a megfelelő eszközök. A hoppon maradt közmunkások viszont kétségbeesettek. Van közöttük olyan, aki sok gyermeket nevel, és február óta - hiszen közfoglalkoztatott - nem kapja a szociális segélyt. A számlák pedig jönnek, nem lesz villany, még a gázpalackot sem tudom kiváltani - mondta egyikük elkeseredetten a STOPnak. Egy másik közmunkás arról beszélt, hogy gyermeke taníttatása is veszélybe került. Hiába mondja az állam, hogy szerezzen szakmát és dolgozzon, ha nem tudom kifizetni a buszbérletét a városig - panaszolta a férfi. Borsodban ez nem nemzetiségi kérdés. A ki nem fizetett munkások között vegyesen vannak romák és nem romák. Ami viszont mindenképpen közös bennük - hogy szegények, és tisztességesen szeretnének dolgozni, akár tisztességtelenül kevés bérért is. Eddig nem nagyon mertek megszólalni, mert a második kifizetetlen, ám keményen végigdolgozott munkahét után a brigádvezető megfenyegette őket: ha szólnak valakinek a fizetés csúszásáról, soha többé nem kapnak közmunkát. Mostanra azonban kétségbeesésük akkorára nőtt, hogy nem tehettek mást, elpanaszolták sérelmeiket. Munkaadójuk, az Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság hazaküldte őket a Bársonyos-patak menti bozótirtásból, azzal, hogy nincs rájuk pénz. Tehát közmunkabér nincs, segély nincs, számlák vannak, éhség van. Nyakó István azonban úgy döntött, nem hagyja magukra a közmunkásokat. A képviselő kijelentette, a hétfő reggeli munkakezdéskor hivatalos látogatást tesz a vízügyi igazgatóságon, és kérdőre vonja a munkáltatót a helyzetet illetően. Hozzátette, hogy addig nem tágít, amíg az emberek meg nem kapják, ami jár nekik. Tekintse meg a stop.hu videóját: http://stop.hu/belfold/a-kormany-szerint-0-forintbolis-meg-lehet-elni-video/1010469/
Továbbra is keressük a felelősöket Mint ismeretes, a KSE Kft. körül kialakult számlázási botrány után a múlt héten az adóhatóság is inkasszálta a városi tulajdonú cég számláját. Ezzel kapcsolatosan tettünk fel kérdéseket Kecskemét polgármesterének. Igaz-e, hogy az előző ügyvezető igazgató, Feyér Zoltán továbbra is jogosult a KSE Kft. bankszámláinak kezelésére? Mekkora és mikori lejáratú tartozása van a Kft-nek, különös tekintettel az adóhatóság irányában? A tartozások ismeretében, melyben szerepel a város által kölcsönadott 50 millió forint is, hogyan alakul a visszatörlesztés, a zavarmentes működés mellett? Ki a felelős a kialakult helyzetért? Ki jelenleg a város részéről a sportirányításért felelős személy? Várjuk a válaszokat... "A kérdéseket interpelláció formájában is feltesszük a következő közgyűlésen a polgármester úrnak." - nyilatkozta Király József városi MSZP elnök a sajtótájékoztatón.
"Az állam schwarzba dolgoztat, ráadásul nem is fizet..." Nyakó István, szocialista országgyűlési képviselő a ki nem fizetett halmaji közmunkások ügyében kérdezősködne az Évizignél. „Holnap reggel 8 órakor a vízügyi igazgatóságon fogok kezdeni. Bemegyek az igazgatóhoz, aki a munkáltató, legalábbis a szerződés szerint, és meg fogom kérdezni, hol van az emberek pénze. Én olyan válasszal, hogy majd valamikor, meg, hogy adminisztrációs hiba, nem fogom beérni. A képviselők jogállásáról szóló törvény szerint jogom van információt kérni. Én onnan addig nem jövök el, amíg meg nem tudom, hogy mikor fizetik ki az embereknek a pénzt" – jelentette ki Nyakó István szocialista országgyűlési képviselő vasárnap Halmajon. Az ügy ismert: az ÉszakOnline szombaton megírta, hogy országos közfoglalkoztatási program keretében február 10-től közmunkások irtják a csalitost Halmajon, a Bársonyos patak mentén. Ám mindezért eddig egy huncut vasat sem kaptak a megrendelőtől, a magyar állam tulajdonában álló Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóságtól.
„ A közfoglalkoztatási bér kifizetése heti bér-részletekben, a tárgyhetet követő héten folyószámlára utalással, ennek hiányában a fenti lakcímére postai utalással történik" – áll a szerződésben, ám a szerencsétlen közmunkások mind a mai napig nem láttak ebből semmit. Sem folyószámlán, sem pedig postai úton. Közben azt a havi 22.500 forint segélyt sem kapják, ami a munkanélkülieknek jár, hiszen ők február 10-e óta közfoglalkoztatottak. A vasárnapi halmaji sajtótájékoztatón felvonult a pénz nélkül maradt közfoglalkoztatott brigád, élükön Fogarasi János brigádvezetővel. „Ezek az emberek olyan emberek, akik ha kell, a tűzbe is bemennek. Ha 47 ezer forintért, hát annyiért. Csak álljon ide valaki elénk, hogy miért nem fizetnek. Tudunk még várni, egy pár napot, de a türelmünk véges" – jelentette ki Fogarasi János. Ám nemcsak a brigád volt ott a rendezvényen. Polgármesterek is. Ott volt többek között Jónás Béla Nagykinizs és Varga Vince, Hernárdkércs polgármestere is. Kiderült, ott is ugyanaz a helyzet, mint Halmajon. „De Serényfalván, Héten és Keleméren is" – mondta Nyakó István, akit éppen a tájékoztató közepén hívták az említett településekről. Egy okkal több, hogy a képviselő az Évizignél kezdjen hétfőn reggel.
A 47 ezer forintot sem kapják meg a közmunkások A 47 ezer forintos bérét sem kapta meg sok közfoglalkoztatott Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, egy ígéret szerint ugyanakkor szerdáig hozzájuthatnak jogos járandóságukhoz - mondta Nyakó István szocialista országgyűlési képviselő miskolci sajtótájékoztatóján, hétfőn. Az ellenzéki politikus az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság (ÉmVízig) székháza előtt arról beszélt, hogy a társaság február elsejétől több mint másfélezer közmunkást foglalkoztat, akik közül sokan eddig egy fillért sem láttak munkájukért, holott a szerződés szerint hetente kellene megkapniuk a havi 47 ezer forintos juttatás esedékes részét. Ezt a problémát szavai szerint polgármesterek és az elkeseredett, családjuk megélhetéséért küzdő emberek jelezték neki, akik bért nem kaptak, "ingyen dolgoztak".
Azt is elmondta, tudomása szerint nem helyi jellegű problémáról van szó, Heves megyéből is kapott hasonló tartalmú jelzéseket. A Belügyminisztérium illetékes államtitkárságától azt a választ kapta, hogy március 14ig, visszamenőlegesen rendezik a problémát - mondta Nyakó István, hozzátéve ugyanakkor: ezzel az ügy nincs lezárva, mert "hitegetés, ígéret, munkaszerződés és törvény ellenére ezek az emberek nem jutottak hozzá jogos járandóságukhoz", "ez a rendszer nem képes hetente finanszírozni a közmunkások bérét". Megemlítette, tudomása szerint jelenleg 12 vízügyi igazgatóságon mintegy 21 ezer közmunkás dolgozik.
Közalkalmazottak helyett állami cselédség? Az MSZP szerint a kormány célja a közmunkaprogrammal nem az, hogy új munkahelyeket teremtsen és minél több embernek biztosítson megélhetést, hanem hogy az állami intézmények fenntartását "kiszolgáltatott, éhbérért robotoló" munkaerővel oldja meg, "állami cselédséget" hozzon létre. Harangozó
Tamás
szocialista
frakcióvezető-helyettes
hétfőn
sajtótájékoztatón
rámutatott: az elmúlt hónapokban csaknem ezer közalkalmazottat bocsátottak el a katasztrófavédelmi intézményektől. Ugyanakkor - folytatta - a katasztrófavédelem takarítói, gondnoki és ügyviteli feladatok ellátására négyszáz közfoglalkoztatott alkalmazását tervezi. "Emberek százait elbocsátják, majd 47 ezer forintért - ha részmunkaidősök,
ennél
is
kevesebbért
-
visszafoglalkoztatják
őket,
vagy
közmunkásokat vesznek fel helyettük" - mondta. Az szocialista politikus úgy fogalmazott, jó lenne azt hinni, hogy ez Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetőjének "elfogadhatatlan és aljas magánakciója", de sokkal valószínűbb, hogy a főigazgató "a Fidesz-kormány foglalkoztatási programját hajtja végre". Így az iskolák, kórházak, rendelőintézetek, államigazgatási szervek következhetnek, tízezreket bocsáthatnak el úgy, hogy a helyükre
közmunkásokat vesznek fel ugyanarra a munkára, közalkalmazotti bér helyett "állami rabszolgaként", munkajogi védelem nélkül - jelentette ki Harangozó Tamás. Ha mégiscsak Bakondi György "magánakciójáról" van szó, az MSZP az azonnali felmentését várja a kormánytól - jegyezte meg.
Maradi az új büntető kódex felfogása Az MSZP szerint maradi az új büntető törvénykönyv tervezetének felfogása, amely elavult szemléletű szigorítások sorát tartalmazza. Bárándy Gergely országgyűlési képviselő hétfőn sajtótájékoztatón azt mondta: nem az esetenként indokolt, hanem a válogatás nélküli, szinte minden bűncselekménytípusra kiterjedő szigorítást ellenzik. Kifogásolta, hogy a kormány egyre több esetben írja elő kötelezően a bírói döntések tartalmát, vagyis szűkíti az ítélkezők mérlegelési jogát, például a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre és a jogos védelemre vonatkozó szabályoknál. A szocialista politikus helyesnek ítélte, hogy a kabinet ezúttal lehetőséget adott a pártoknak és a szakmai szervezeteknek, hogy véleményezzék az új büntető kódex tervezetét, mégha kevésnek tartotta is a rendelkezésükre álló időt. Kiemelte, hogy a jogszabálytervezet inkább egy nagyobb terjedelmű módosításra utal, mintsem egy új törvénykönyvre, hiszen a hatályos Btk. csaknem 90 százaléka változatlan marad, amit üdvözlendő mértéktartásnak nevezett. Hangsúlyozta azonban, hogy a jobboldali parlamenti többség az általa legfontosabbnak tartott változásokat az elmúlt két évben már életbe léptette. Bírálta, hogy a Btk.-tervezet számos esetben elmossa a különbséget a bűnismétlő és az első bűntényes elkövetők, illetve a súlyos és a bagatell bűncselekmények között. Az MSZP javaslatait összegezve közölte: szeretnék elérni, hogy hagyják el a tervezetből a bírók mérlegelési jogát szűkítő, a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kötelező
alkalmazásáról szóló rendelkezéseket; hogy több, ma még bűntettként kezelt cselekményt utaljanak a szabálysértési jog hatálya alá; hogy mellőzzék a határozatlan idejű kényszergyógykezelés lehetőségét, illetve hogy tartsák meg a részben felfüggesztett szabadságvesztés intézményét. Bárándy Gergely elmondta: a jogos védelem kiterjesztésével egyetértenek, de ellenzik, hogy ezekben az esetekben a Btk. előírja a bírói döntések tartalmát. A kormány február 8-án hozta nyilvánosságra az Btk. szakmai tervezetét, és elindította a társadalmi egyeztetést. Répássy Róbert igazságügyi államtitkár akkor elmondta: az új kódex március végén kerülhet a kormány elé, a parlamenti vita legkorábban áprilisban kezdődhet, és a Ház várhatóan még a tavaszi ülésszak alatt el is fogadja az új jogszabályt, amely 2013. július 1-jén lépne hatályba. A tervezet szigorítaná a hivatalos, valamint a közfeladatot ellátó személyek - így például a pedagógusok és a mentősök - elleni erőszak megítélését, és szigorúbb büntetés várhat a visszaesőkre, továbbá a súlyos erőszakos, személy elleni bűncselekmények elkövetőire is. Az új Btk. emellett erőteljesebb önvédelemre adna lehetősége azokban az esetekben, amikor a megtámadott ember joggal feltételezi, hogy a támadás akár az élete ellen is irányulhat.
Felelősség, megosztottság Az
Orbán-kormány
felelőssége
meghatározó
a
szlovákiai
magyar
közösség
megosztottságáért. Szabó
Vilmos,
a
parlament
külügyi
bizottságának
szocialista
tagja
hétfőn
sajtótájékoztatón azt mondta: a szlovákiai magyar közösség vereséget szenvedett azzal, hogy a Magyar Koalíció Pártja (MKP) a szombati választáson 2010 után ismét nem jutott be a pozsonyi törvényhozásba. Véleménye szerint ennek egyik oka a Fidesz-kormány
politikája, mivel az a két magyar párt együttműködésének előmozdítása helyett a megosztottságot növelte. Az Orbán-kormány az elmúlt években és a kampányban is nyilvánvalóan az MKP-t támogatta, a Bugár Béla vezette Most-Híddal, amely az előző ciklusban kormánypárt volt, viszont szinte semmilyen kapcsolatot nem ápolt, ez pedig elfogadhatatlan - értékelt. A politikus arról is beszélt, hogy a Fidesz 2010-ben nagy hibát követett el, amikor annak ellenére nem volt hajlandó elhalasztani a szomszédos országokban élő magyarok könnyített honosításártól szóló jogszabály megalkotását, hogy a szlovákiai választási kampány miatt MKP vezetői is ezt kérték. Balogh András, az MSZP elnökhelyettese - aki a sajtótájékoztatón arról beszélt, a szocialisták egyidejűleg vállalják nemzeti elkötelezettségüket és az európai értékrendet, a kettő szembeállítása helyett - ezt azzal egészítette ki: kevésen múlott, hogy a Most-Híd párt bejutott a parlamentbe, a megosztottság miatt annak is fennállt a veszélye, hogy a szlovákiai magyarság politikai képviselet nélkül marad. Hozzátette: hasonló veszély fenyeget Romániában a magyar közösség - Budapestről is erősített - politikai megosztottsága miatt. Szabó Vilmos a sajtótájékoztatón általánosságban szólva azért bírálta az Orbánkormányt, mert az szerinte centralizált támogatáspolitikájával beleszól a határon túli magyar közösségek életébe, és kizárólag a neki tetsző szervezeteket segíti. Elsöprő győzelmet aratott a Robert Fico vezette Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) párt a szombati szlovákiai előre hozott parlamenti választásokon, a pártnak 83 képviselője lesz a 150 tagú törvényhozásban. A szlovákiai magyarok szavazataiért versengő két párt közül csak a Bugár Béla vezette Most-Híd tudta átlépni a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt, az MKP a voksok 4,28 százalékát megszerezve kívül rekedt.
A változás szövetsége - Mesterházy Attila írása a héten Eltiporta a harmadik köztársaságot a Fidesz. Azt ígérte, hogy meggyógyítja, de nem ezt tette, hanem a saját torzszülött rendszerével próbálja felváltani. Torzszülött ez a rendszer, mert teljesítménye egyöntetű kudarc. Rombolás, bizonytalanság,
káosz,
ámokfutás,
agresszivitás,
bezárkózás
jellemzi
Fidesz-
Magyarország hétköznapjait. Ez nem átmeneti nehézség, ez maga a Fidesz-rendszer. Ők így csinálják, ők ezt tudják. Szükségük van a zavarosra, hogy halászhassanak benne. Nem érdekli a Fidesz vezetőit, hogy közben áll a gazdaság, nő az infláció, 4 millió ember él a létminimum alatt. Nekik mindez nem számít. Eltelt a ciklus fele, kimondhatjuk: ez nem lesz jobb. Sőt, a kormány most készíti elő az újabb megszorításokat, amelyekkel az eddigieket megfejeli. Közben üzemben tartja a pazarló és igazságtalan adórendszert. Esze ágában sincs beismerni tévedéseit, azok terheit pedig ráterheli a középosztályra és a szegényekre. Arra a középosztályra, amit Orbán – saját állítása szerint – felemel. Ennek az eszelős politikának véget kell vetni! Be kell látni azonban, hogy ez nem megy egy csapásra. S nem megy a Fidesz módszereivel. Orbán azért áll bukásra, azért utasítja el a kormány politikáját a választók háromnegyede, mert a Fidesz képtelen teljesíteni saját korábbi teljesíthetetlen ígéreteit. Nekünk ebből tanulnunk kell: nem engedhetünk a populizmus csábításának, nem kergethetünk délibábokat, mert abba nem csak mi, hanem az ország is belebukik. Magyarország nem bír ki még egy unortodox kalandor kísérletet. Felelős politikára van szükség. Ehhez pedig felelős politikai erők kellenek. A Magyar Szocialista Párt ilyen felelős politikai erő. Nem ígéreteket, hanem tisztességes ajánlatot kívánunk tenni a magyar választóknak. Az MSZP-nek van véleménye a jelenről és van terve a jövőre vonatkozóan. Mégsem hiszem, hogy egyedül kell a választók elé állnunk. Kíváncsiak vagyunk minden demokratikus gondolkodású párt, szervezet, állampolgár véleményére. A változás szövetségét kell létrehoznunk. Ha többen vagyunk, erősebbek leszünk. Dolgozunk saját programunkon, amellyel május 1-jén a nyilvánosság elé állhatunk. Ez azonban nem a végeredmény, hanem egy keret, alapelvek és irányok világos gyűjteménye lesz. E keretet
közösen kell tartalommal feltöltenünk, s ebben a munkában bárki részt vehet, aki a demokratikus és élhető Magyarország híve. Nyitottak vagyunk, készen állunk a valódi párbeszédre. Ezt a társadalmi diskurzust nem egyetlen asztalnál, önmaguk által kijelölt szereplőkkel kell lefolytatni. Sok-sok asztalra, sok-sok megszólalóra van szükség, hogy minden tudás, vélemény, információ megjelenjen és hasznosuljon. Ebben a folyamatban a Magyar Szocialista Párt az egyik szereplő lesz, de olyan szereplő, amely tisztában van azzal, hogy a felelőssége mennyire nagy. Sokan várják tőlünk, hogy legyen elképzelésünk, tervünk és azt is, hogy legyünk készek az együttműködésre. Mindkét igénynek meg fogunk felelni. Magyarország akkor lesz boldogabb hely, ha nem csak a Fidesz-kormányt, hanem az egész Fidesz-világot leváltjuk. Ehhez nem elég pártkoalíciókat alkotni: az állampolgárok, a választók koalíciójára van szükség. Ezt értem a változás szövetségén. Új történetet kezdhetünk, ha képesek vagyunk az összefogásra. A negyedik köztársaság történetét mi, magyar állampolgárok kezdhetjük el és mi írhatjuk meg. A Fideszkócerájon és az apátián túl kezdődik a jövőnk.
Bárándy Gergely nyílt levele Nyílt levél Márfi Gyula érsek úrhoz, Handó Tündéhez, az Országos Bírósági Hivatal elnökéhez, Darák Péterhez, a Kúria elnökéhez, Makai Lajoshoz, a Magyar Bírói Egyesület elnökéhez, valamint Erdő Péter bíboros úrhoz. Tisztelt Érsek Úr, Elnök Asszony, Elnök Urak, Bíboros Úr! Vártunk néhány napot, hogy vajon a bírósági vezetők közül, a Katolikus Egyház vezetői közül, esetleg a Magyar Bírói Egyesülettől reagál-e valaki Márfi Gyula veszprémi érsek a bírákat érintő dehonesztáló megjegyzéseire. Sajnos hiába. Az érsek levelében a következőt állítja: "A független magyar igazságszolgáltatásban még ma is számos olyan ember dolgozik, aki a kommunista rendszer idején elkötelezett kiszolgálója volt a pártállami diktatúrának és tevékenyen részt vett egyházellenes, ún. koncepciós perekben." Nem gondolom, hogy - konkrétumok közlése nélkül - elfogadható, hogy az egyik legtekintélyesebb státuszt betöltő egyházi vezető külföldön és belföldön ilyen állítással rombolja a magyar igazságszolgáltatás tekintélyét. Közleményünk késedelmének oka, hogy úgy véljük, elsősorban nem egy politikai pártnak kellene visszautasítani bírói kart ért támadást, hanem saját vezetőiknek, de ha a bírósági vezetők ezt nem tették meg, a bírák becsületének védelmében megtesszük mi. Ha érsek úrnak tudomása van olyan ma is aktív bírákról, akik kiszolgálói voltak a pártállami diktatúrának, vagy részt vettek egyházellenes koncepciós perekben, kérjük, nevezze meg őket, aki ugyanis ilyet tett, bűncselekményt követett el! Ha ezt nem teszi, felszólítjuk, hogy haladéktalanul kövesse meg a magyar bírói kart! Emellett tisztelettel kérdezzük az Országos Bírósági Hivatal elnökét, a Kúria elnökét, a Magyar Bírói Egyesület elnökét, valamint Erdő Péter bíboros urat, hogy mi a véleménye a veszprémi érsek bírákat érintő kijelentéséről?
Tisztelettel: Bárándy Gergely országgyűlési képviselő
A Fidesz hatalmi aknamunkája a nemzet egészére ártalmas A Magyar Szocialista Párt új, a határon túli magyar szervezetekkel történő intenzívebb kapcsolattartáson, együttműködésen és párbeszéden alapuló aktívabb nemzetpolitikája részeként határon túli magyar szervezetek szakértőinek részvételével 2011. decemberében Beregszászon megalapította a Nemzetpolitikai Szakértői Kerekasztalt. Ez az egyeztető kerekasztal lehetőséget teremt a régiók közötti közvetlen párbeszédre, kapcsolatteremtésre,
a
felmerülő
problémák
kommunikálására,
valamint
a
nemzetpolitika aktuális kérdéseinek megtárgyalására. Ujhelyi István, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a szakértői kerekasztal vezetője által összehívott pénteki tanácskozáson a határon túli szervezetek és a párt szakértői áttekintették a nemzetpolitika aktuális kérdéseit. Napirenden szerepelt a környező országokban lezajlott népszámlálási eredmények, illetve részeredmények áttekintése, az oktatási-nevelési támogatások folyósítása, támogatáspolitikai tapasztalatok, a Magyar Állandó Értekezlet szakbizottsági ülései, a moldvai csángó magyar oktatási program jövője, illetve az Ukrán-Magyar Kisebbségi Vegyes Bizottság legutóbbi ülésének tapasztalatai. A határon túli magyar szervezetek szakértői az egyeztetésen aggodalmuknak adtak hangot a népszámlálási eredményekkel kapcsolatban, hangsúlyozva egy hosszútávú kárpát-medencei
nemzetpolitikai
stratégia
kialakításának
szükségességét.
A
konzultációt követően a Magyar Szocialista Párt elégedetlenségét fejezte ki a Bethlen Gábor Alap Zrt. idei pályázati kereteivel kapcsolatban, hiszen az alap közel 11 milliárd forint támogatásra szánt keretéből mindössze 600 millió forint, azaz 5,5% pályázható meg nyílt pályázati kiírás keretében. Elfogadhatatlan, hogy a nemzeti jelentőségű intézmények a napokban nyilvánosságra hozott új listája ügyében a jelenlegi kormány
nem vette figyelembe a határon túli szervezetek véleményét, nemzeti jelentőségű intézményekre vonatkozó javaslatait, illetve az egyes régiókban a javaslatot tevő szervezetek választásokon bizonyított támogatottságát. A Magyar Szocialista Párt aggodalmát fejezte ki a moldvai csángó magyar oktatás jövőjét illetően és a magyar adófizetők pénzéből felhalmozott oktatási program vagyonával kapcsolatban. Ugyanakkor aggályos, hogy a jelenlegi magyar kormány részérdekek miatt nem írta alá az Ukrán-Magyar Kisebbségi Vegyes Bizottság ülésének jegyzőkönyvét.
Köszönjük a tájékoztatást "Tájékoztatjuk előfizetőinket, hogy a békemenet március 15-ei eseményénél az MTI Agenda felületén technikai okok miatt tévesen szerepelt kapcsolattartóként a KIM Sajtó." MTI, 2012. március 12., hétfő 11:28 U.i.: A távirati iroda tájékoztatását köszönjük. Most már tudjuk, hogy a csütörtöki Békemenet is legalább annyira "civil" lesz, mint a legutóbbi volt. Az viszont továbbra is kérdés, mennyi "magánpénzbe" kerül a Lengyelországból és vidékről Budapestre szállítandó több tízezres tömeg etetése, itatása, javadalmazása és buszoztatása.
Az MSZP gratulál a Most-HÍD eredményéhez a szlovákiai választásokon A Most-HÍD szombati szlovákiai parlamenti választásokon elért eredménye bizonyítja, hogy választók a magyar-szlovák párbeszéd folytatására szavaztak. A Magyar Szocialista Párt gratulál a párt választási eredményéhez és sok sikert kíván a további munkához. Ugyanakkor rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy a Magyar Koalíció Pártja ezúttal sem tudta átlépni a parlamenti bejutáshoz szükséges küszöböt. Bár a párt vezetői mindent megtettek a parlamenti bejutásért, a Fidesznek a határon túl élő közösségek életébe történő sajnálatos és durva beavatkozása ezúttal is visszaütött, és ezzel megint kárt okozott a magyar közösségnek. Az első Orbán-kormány határon túli politikájának folytatásaként a jelenlegi kabinet is folyamatosan beavatkozik a határon túli magyar szervezetek életébe, egyoldalú politikai és pénzügyi támogatást biztosítva a Fidesz számára elfogadható szervezeteknek és személyeknek. Ugyanakkor semmibe veszi és ezáltal nehéz helyzetbe hozza a szomszédos
országokban
a
választásokon
legitimitást
nyert
szervezeteket.
A közelgő szerbiai és romániai választásokra is tekintettel az MSZP felszólítja a kormányt, hogy tartózkodjon a határon túli szervezetek életébe való beavatkozástól. A támogatáspolitikában pedig az eddigi fideszes elv -, amely aszerint válogat a szervezetek között, hogy melyek mennyire fogadja el a Fidesz pártérdekeit érvényesítése helyett, vegye figyelembe a szervezetek választásokon bizonyított támogatottságát, legitimitását és az ott élő magyar közösség érdekét. Mesterházy Attila, elnök-frakcióvezető
Selmeczi újabb butaságai
Érthető, ha valaki fideszes retorikán nevelkedett, akkor számára a zöldek és a liberálisok ”baloldaliak”. Ezt egy felkészületlen választópolgártól még elnézzük, azonban egy közel évtizede politikusként élő embertől, egy kormányzó párt szóvivőjétől nem csak elfogadhatatlan szakmaiatlanság, de gátlástalan hazugság egy szánalmasan pitiáner belpolitikai térnyerés érdekében. Ami a demokráciát illeti: ez ügyben egy olyan ember, aki megzsarolta majd kifosztotta 3 millió honfitársát, majd belehazudott a szemükbe, az ne akarjon senkit demokráciáról és erkölcsről kioktatni. Ami pedig a butaságot illeti: szeretnénk tudni, hogy Selmeczi Gabriella olvassa-e azokat a közleményeket, amiket a nevében kiadnak, vagy ő írja. Amennyiben valamelyik igaz, akkor az több mint szánalmas és színvonalon aluli, míg ha nem, akkor az a szakmaiság szégyene.
Miből lesz itt munka? A tavalyi év talán legveszélyesebb adata, hogy a beruházások tavaly öt százalékot meghaladóan csökkentek és a szakértők szerint idén további három százalékos esés várható. A menekülő beruházókat jól példázza a Richter Gedeon, a Nokia, vagy épp a legutóbb a munkásainak harmadát elbocsájtó székesfehérvári Philips. Viszont amennyiben a beruházások ilyen drámaian csökkennek két év alatt, akkor felmerül a kérdés: mennyi munkahely lesz Magyarországon 2-4 év múlva, miből lesz itt gazdasági növekedés? Közgazdasági alapvetés: beruházások nélkül nincs növekedés, teljesítmény, nincs profit és természetesen nincs új munkahely sem. Az is az ortodox alapvetések közé tartozik, hogy a beruházási kedv jól mutatja egy kormány gazdasági koncepciójának sikerességét. Ez nem az, ez nem sikeres. Ennek ellenére Orbán Viktor és jobb keze, Matolcsy György – és ennek megfelelően a hozzájuk 110 százalékban lojális pártjuk, a Fidesz – határozott magabiztossággal
szajkózzák a polgárok és a vállalkozók szemébe, hogy a kormány gazdaságpolitikája sikert sikerre halmoz. Kár, hogy csak egyedül ők látják így. Ezzel szemben minden számottevő hazai, külföldi és nemzetközi párt, szakmai- és civil szervezet, hitelminősítő azt mondja, hogy az Orbán-kormány gazdaságpolitikája megbukott. Cégek, vállalkozások, keresett szakmák képviselői tömegesen hagyják el az országot és a miniszterelnök a romok között állva I. Ferenc Józsefet idéző szellemben – Minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyok elégedve! – közöl nyilvánvaló hazugságokat a nemzettel. Orbán Viktor 5,5 millió jól fizető állásban dolgozó adófizetőről beszél Magyarországon, ami eddig csak Kádár Jánosnak sikerült, de neki is csak rövid ideig egy teljesnek mondott foglalkoztatottság mellett. A miniszterelnök vagy álomvilágban él, vagy tudatosan hazudik. Az utóbbit erősíti, hogy a foglalkoztatottsági adatokat ő pontosan ismeri. Teljesen érthető, hogy lassan már egyetlen európai ország vezetője sem hajlandó Orbán Viktorral találkozni. A neve mára egy vállalhatatlan embert jelent vállalhatatlan politikával, kormányzással. Senki sem akar egy sikertelen, nemzetközi értelemben elfogadhatatlan, hitelét vesztett politikussal együtt megjelenni. Az orbáni rendszer, hatalmi berendezkedés vállalhatatlan. Magyarország érdekében az MSZP követeli a kormánytól, hogy haladéktalanul vezesse be a progresszív adórendszert a megbukott, igazságtalan és gazdaságilag iszonyatos károkat okozó egykulcsos adórendszer helyett! Legyen annyira belátó a miniszterelnök, hogy ha már ő megbukott, akkor legalább a nemzete ne bukjon vele. Legalább ennyit mentsen meg az egyre fogyatkozó hazafiságából. Józsa István, frakcióvezető-helyettes, országgyűlési képviselő
