Tanulmányok
Vajda Barnabás
Példa a forrás alapú, empatikus és multiperspektivikus tanulói foglalkoztatásra A Kratochvíl-féle munkáltató történelmi feladatsor alapján
Absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt,v A közvélemény által közös magyar–szlovák történelemkönyvként ismert projekt megnevezése alapvetően igaz, ám használatának kezdete, nagyjából 1996 óta a rajta dolgozók egyre inkább képesek árnyalni a benne alkalmazandó tartalmi-módszertani eljárásokat, ezért a megnevezés ma már csak leegyszerűsítő gyűjtőfogalomnak felel meg. Az alább közölt tananyag annak a műhelymunkának az eredménye, amelyet mintegy fél tucatnyi szakemberrel együtt végzünk annak érdekében, hogy ha a történelemnek mint iskolai tantárgynak létezik bármiféle társadalmi hasznossága, akkor miért ne használjuk azt fel a magyar–szlovák megbékélés érdekében. A munkaanyag reményeink szerint némi bepillantást nyújt abba, hogyan képzeljük el azoknak az elveknek az alkalmazását, amelyekről számos alkalommal írtunk, és amelyek alapvetően a forrás alapú, empatikus és multiperspektivikus jellegű tanulói foglalkoztatást célozzák. Az alább közölt Tévéműsor régen és ma című modulrészlet a szakemberek számára nem igényel különösebb magyarázatot, viszont néhány megközelítési alapvetést mindenképpen szeretnék hozzáfűzni. Az ország oktatásfejlesztési lemaradásai ellenére a szöveg alapú, multiperspektivikus, forráselemző történelemtanári munkának egyre kiforrottabb metodológiája van Szlovákiában is. A legalaposabban Viliam Kratochvíl finomította a stratégiai módszereket: ,,A multiperspektivikus kompetencia fejlesztése – tehát hogy a tanulók, a pedagógusok és a történészek is úgy tudjanak az eseményekre nézni, ahogy azokat mások is láthatták – különösen fontos
1
2
Ez itt a cikk címe
a globalizálódó társadalomban, amikor a történelemtanításban tükröződő értékek kifejezetten nemzetközivé váltak, és amikor a történelem már nem egyetlen állam tulajdona, mint az egykor volt.”1 Az ún. Kratochvíl-féle munkáltató feladatsor, tehát a didaktikaliag átgondolt és célzott feladatokkal irányított, forrásorientált témafeldolgozás több irányú és fokozottabb tanári előkészületet igényel. Az érte kapható eredmény azonban különösen a szlovákiai magyarok interetnikus közegében sok mindenért kárpótol. Ha tartós munkával, céltudatos és állandó gyakoroltatással képesek vagyunk modern készségeket kialakítani tanulóinkban, s azt épp a megfontolt történelmi több- és sokszempontúság alapján tesszük, akkor elérhető, hogy tanulóink bármilyen konfliktusos históriai témát/jelenséget kompetensen és konstruktívan fel tudjanak dolgozni. A forrás alapú témafeldolgozás különösen alkalmas a kontroverzív, konfrontatív, többszempontú, sőt a többnyelvű megközelítés hiteles alkalmazására, hiszen a nemzeti kisebbségi közösségeknek mindennapos élettapasztalatuk, hogy minden éremnek (legalább) két oldala van. Az elmúlt évtized eseményei – különösen az EU-bővítés, amelynek hatására a legtöbb országban a pedagógusok kénytelenek újragondolni nemcsak a ,,történelmi érték” fogalmát, hanem a történelemtanításukat is a saját nemzetük, kisebbségeik, bevándorlóik, régiójuk és egyáltalán a globalizálódó világ szempontjából is – jól mutatják, hogy nemcsak a nemzeti kisebbségeknek vagy a nemzeti megbékélés munkásainak, hanem bármely európai többségi nemzeti történelemtanításnak is szüksége és érdeke, hogy a különböző történelmi narratívák egymás mellett élése felé vegye az irányt. Dárdai Ágnes megfogalmazása szerint: ,,A kontroverz témák nagy intellektuális kihívást jelentenek […] Annak megértése, hogy az emberek miért és hogyan cselekednek és gondolkodnak, kulcskérdés a diákok számára, ugyanis így nemcsak mások életébe kapnak bepillantást, hanem tudatosabbá válik a sajátjuk is. A kontroverzív tanítás tehát a tanulók számára nemcsak intellektuális, hanem egyben emocionális tanulási folyamat.” 2 Elöljáróban legalább még két fundamentális szempontot kell hangsúlyozni: az egyik a konszenzusra, a másik a multiperspektivitásra vonatkozik. A közös magyar–szlovák tanárcsoportnak nem célja, hogy munkájában rendezőelvként a konszenzust (rossz szándékú internetes blogokban: a ,,megalkuvást”) alkalmazza, mert az szinte mindig kényszerű engedményt igényel valamelyik oldalon. A történettudományi kutatásban és a korszerű történelemoktatásban egyaránt alkalmazott multiperspektivitás pedig nem azonos a történelmi igazság relativizációjával. A multiperspektivikus kutatási és oktatási mód nem a történelmi igazságot helyezi bárhogy (azaz önkényesen) értelmezhető vagy-vagy alapra, hanem intellektuális és ellenőrző elemként érvényesnek ismeri el a különböző nézőpontok létét, és nyitott a különböző (akár szögesen szembenálló) érvek fontolóra vétele iránt. 1
Kratochvíl, Viliam: Modely na rozvíjanie kompetencií žiakov. K transformácii vzťahu histórie a školského dejepisu. Acta Historica Posoniensia V, Bratislava, 2004, 57.
2
Dárdai Ágnes: Történelemdidaktika és a kontroverzív történelemtanítás. In Történelem, tanítás, módszertan. Tanulmányok a 75 éves Szabolcs Ottó tiszteletére. Szerk.: Nagy Péter Tibor, Vargyai Gyula. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Budapest, 2002, 34–43.
Tanulmányok
Hitünk szerint az ilyen alapokon feldolgozott tananyagok magukban rejtik azt az ígéretes, bár sok türelmet igénylő lehetőséget, hogy a nemzeti narratíva bizonyítása helyett a forrásprezentáció és az érvelési technika civilizáltsága domináljon a köz- és párbeszédben, valamint azt, hogy bármely történelmi témához hozzászóló vitapartnerek a valóság és az igazság elérésére való törekvés közben együtt, közösen egy mélyebb/elmélyültebb tudás (igazság) birtokába juthassanak. Így talán el tudnánk mozdulni a ,,történelemről szerezhető minőségileg jobb tudás” irányába, melynek lényegét Robert Stradling ekként fejtette ki: ,,Azt is fontos tudatosítani, miért igényli a multiperpektivitás annak elemzését, hogy milyen összefüggések vannak a különféle szempontok között, valamint annak belátását, hogy minden szempont egyben egy nagyobb egység része: egy bonyolultabb, ám egyben érvényesebb kép része.”3 Tévéműsor régen és ma. Egy az 1945 utáni történelmet feldolgozó 6 óra közül; 45 perc, új tananyagot feldolgozó, forráselemző óra. Olvassátok el figyelmesen az alábbi két tévéműsor-részletet, majd oldjátok meg a hozzájuk tartozó feladatokat! A két műsorrészlet egy-egy hétköznapról és a nap azonos időszakából származik. A műsorokat idősávokba rendeztük, és benne hagytuk az eredeti műsorújságbeli rövidítéseket is. 1. táblázat: Televízió-műsor régen és ma A pozsonyi 1-es tévéadó műsora 1983-ban egy hétköznapon.
3
15.50
A pályaválasztásról (ff., ism.)
16.15
Hírek
16.20
Iskolatévé
Egy magyar kereskedelmi adó műsora 2008. április, egy keddi nap. 15.45
Hívjon! Játsszon! Nyerjen! 06-91-334-455
16.25
Vacsoracsata – Reality műsor
16.40
Pionírok magazinműsora (ism.)
17.10
Iránytű – katonák politikai műsora (ff.)
17.25
Mónika-show – Nekem már nem elég a futó kaland!
18.00
Egészségünkért – A fogápolásról
18.30
Híradó – A műsor feliratozva a TXT 195. oldalán olvasható
18.10
A szocializmus világa – Képek a baráti népek életéből
18.35
A rendőrség nyomoz
18.40
A fejlett szocialista társadalom építése Csehszlovákiában. 3. rész: A fejlett szocializmus törvényszerűségei.
18.55
A Széf
19.10
Esti mese
19.30
Tv-híradó
20.00
Kórház a város szélén (csehszl.) – 25. rész
20.35
Barátok közt – 4257. rész
21.15
Vészhelyzet (USA)
Stradling, Robert: Multiperspectivity in history teaching. Council of Europe, 2003, 21.
3
4
Ez itt a cikk címe
a) Oldjátok fel a ,,ff.”, az ,,ism.” és a ,,TXT” rövidítéseket. (,,ff.”= fekete-fehér, tehát nem színes műsor; ,,ism.”= ismétlés; ,,TXT”= teletext.) Szükség lehet a ,,pionír” és a ,,reality” magyarázatára is: előbbi az úttörőnek felel meg, az utóbbiban a ,,valóság” szó rejlik. b) Nevezzetek meg a 2008-as műsorban egy olyat, amely nincs jelölve, de tudjuk, hogy biztosan volt! (Reklám.) A feladat annak megértésére irányul, hogy az írott források is korlátozott forrásoknak tekintendők, hiszen teljesen nyilvánvaló dolgokat nem jelölnek. c) Jelöljetek meg a két oszlopban egy-egy műsort, amely régen is volt és ma is van, szinte azonos cím alatt! a) Nevezzétek meg a két műsort! (Tv-híradó, illetve Híradó.) b) Nevezzetek meg köztük legalább egy hasonlóságot! (A hosszuk kb. 30, illetve 25 perc.) c) Nevezzetek meg köztük legalább egy lényeges eltérést! (Kezdési idejük egy óra eltérést mutat.) d) Jelöljetek meg a két oszlopban egy-egy műsort, amelyek régen is voltak és ma is vannak, de más-más cím alatt! a) Nevezzétek meg a két műsort! (,,Kórház a város szélén”, illetve ,,Barátok közt”.) b) Nevezzetek meg köztük legalább egy hasonlóságot! (A kezdési idejük ugyan 30 perc eltérést mutat, de mindkettő a kora esti fő műsoridőre esik.) Amíg az előző feladatot mechanikusan meg lehetett oldani, ez a feladat szintetikus gondolkodást igényel. A szemfülesebb tanulók rájönnek, hogy más-más címmel, de sok hasonlóságot mutat a két kora esti sorozat: mindkettő ,,hazai termék”, hosszú folytatásokban, hétköznapi emberekről szól, és a sugárzási időpontjuk is hasonló. Megjegyezzük, hogy a két műsort csupán egyetlen ponton alakítottuk: a Kórház a város szélén c. sorozat a kor műsorában igen, de az eredeti aznapi műsorban nem szerepelt. Erre a didaktikai célú változtatásra azért volt szükség, hogy a kora esti fő műsoridő szórakoztató jellege kimutatható legyen. Alternatív feladat a két műsor tartalmi összehasonlítása, akár filmrészletek alapján. Egy lehetséges szempont az összehasonlításhoz: Milyen karakterek, foglalkozások, problémák voltak bennük régen és ma? e)
A fenti forrás mindkét oszlopa alapján alkossatok véleményt arról, hogyan, milyen irányban változtak a tévénézési szokások 20–25 év alatt. A táblázat jobb oszlopába írjátok be, milyen mértékben értetek egyet az egyes állításokkal. (Pl. *** = teljesen egyetértek; ** = is-is, sem-sem; * = egyáltalán nem értek vele egyet.) Ha a táblázatbeliektől eltérő véleményetek van, azt az 5. sorban tudjátok megfogalmazni.
Tanulmányok
2. táblázat: A televízió műsorainak jellemzői
f)
A fenti műsorrészletek alapján…
*** = teljesen egyetértek; ** = is-is, sem-sem; * = egyáltalán nem értek vele egyet.
1.
Régebben több politikai jellegű műsor volt a délutáni-kora esti órákban.
A politikai-ideológiai jellegű műsorok 1989 előtt mindennaposak voltak.
2.
A műsorok jellege a szórakozatatás felé tolódott el.
A régebbi műsorok a szórakoztatást csak nagyon erős korlátok között végezték: pl. erőszakot, szexet, gasztronómiát stb. csak ritkán.
3.
Régebben a tévé elősegítette a szomszédos népek közti kapcsolatokat.
A ,,szocialista internacionalizmus” keretében ezt régebben kötelezően tették, és úgy, hogy a valódi problémákat meg sem említették.
4.
A műsorok zsánere a társadalmi (kollektív) életről a magánszféra felé tolódott.
Ez teljes egészében igaz.
5.
Egy tendencia, amelyet Te fogalmazol meg:
A megadottakból válasszátok ki azokat a szavakat, amelyek befolyásolhatják a tévészerkesztők műsor-összeállítási szokásait! Alkalmazzátok a megadott szavakat az 1983-as és a 2008-as műsorra is, vagyis utólag határozzátok meg, milyen fontossági sorrendet vettek figyelembe a fenti két műsor szerkesztői!
Tényezők, amelyek befolyásolhatják egy napi tévéműsor összeállítását: nézők életmódja; • aa nézők időbeosztása; • szándéknapi politikai befolyásolására; • szándék aa nézők nézők szórakoztatására; • népnevelési szándék; • az éppen adott évszak; • a nézők életkora; • a tájékoztatás gyorsasága. • 3. táblázat: A műsorszerkesztés szempontjai 1983-ban a pozsonyi tévé műsorának összeállítását az alábbi három szempont befolyásolta, fontossági sorrendben
2008-ban a magyar kereskedelmi adó műsorának öszszeállítását az alábbi három szempont befolyásolta, fontossági sorrendben
Szándék a nézők politikai befolyásolására
Szándék a nézők szórakoztatására
Népnevelési szándék
A tájékoztatás gyorsasága
A nézők napi időbeosztása
A nézők napi időbeosztása
g) Készítsetek projektmunkát a régebbi és a mai tévénézési szokásokról! Munkátok eredménye lehet interjú (pl. családtagjaitokkal) vagy kérdőíves felmérés. Projektjeitekről rendezzetek beszélgetést, vitát! (Ha a tanulók beszélgetéseket gyűjtenek, akkor az
5
6
Ez itt a cikk címe
interjúk digitalizált változatát – képeket, hangfelvételt – megoszthatják a többiekkel. Lényeges, hogy a munkához kellő időt adjunk, és határozzuk meg az általunk elvárt formát is.)
Irodalom Borries, Bodo von: Narratin European History. In Eustory Series Shaping Euroepan History, Volume No I, ‘Approaches to European Historical Consciousness – Reflections and Provocations’. 152–162. Edited by Sharon Macdonald. Edition Körber-Shiftung, Hamburg, 2000. Dárdai Ágnes: Történelemdidaktika és a kontroverzív történelemtanítás. In Történelem – tanítás – módszertan. Tanulmányok a 75 éves Szabolcs Ottó tiszteletére. Szerk.: Nagy Péter Tibor és Vargyai Gyula. Országos Pedagógia Könyvtár és Múzeum, Budapest, 2002. Erdmann, Elisabeth–Maier – Robert–Popp, Susanne: Geschichtsunterricht international/ Worldwide Teaching History/L’enseignement de l’histoire dans le monde. Studien zur internationalen Schulbuchforschung, Schriftenreiche des Georg Eckert Institut, Band 117. Verlag Hahnsche Buchhandlung, Hannover, 2006. Jakab György: Lehet-e közös magyar–szlovák történelemkönyvet írni? Iskolakultúra, 2007. augusztus, 38–48.; október, 105–117. Kratochvíl, Viliam: Modely na rozvíjanie kompetencií žiakov. K transformácii vzťahu histórie a školského dejepisu. Acta Historica Posoniensia V, Bratislava, 2004. Kratochvíl, Viliam: Multiperspektivita vo výučbe dejepisu. História, 2006. november-december, 46–47. Pingel, Falk: The European home: representation of 20th centrury Europe in history textbooks. Council of Europe Publishing, 2000. The 20th century: an interplay of views. Council of Europe Publishing, 2002. Stradling, Robert: Multiperspectivity in history teching: a guide for teachers. Council of Europe, 2003.
