RÖVIDÍTETT TÁJÉKOZTATÓ A BIGGEORGE S-NV 4. INGATLANFORGALMAZÓ BEFEKTETÉSI ALAP

RÖVIDÍTETT TÁJÉKOZTATÓ

A BIGGEORGE’S-NV 4. INGATLANFORGALMAZÓ BEFEKTETÉSI ALAP NYÍLTVÉGŰ BEFEKTETÉSI JEGYEINEK NYILVÁNOS FORGALOMBA HOZATALÁHOZ

Alapkezelő: Biggeorge’s-NV Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1036 Budapest, Lajos u. 48-66.) Letétkezelő: K&H Bank Zrt. (1051 Budapest, Vigadó tér 1.) Ingatlanértékelő: ESTON International Ingatlantanácsadó Zrt. (1024 Budapest, Lövőház utca 39. II. em.) Forgalmazó: CIB Bank Zrt. (1027 Budapest, Medve u. 4-14.) Könyvvizsgáló: BDO Forte Audit KÖNYVVIZSGÁLÓ Korlátolt Felelősségű Társaság (1126 Budapest, Nagy Jenő u. 10.)

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott engedély száma E-III/120.032/2007. Dátuma: 2007. november 29. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a tájékoztató közzétételének jóváhagyása során a tájékoztatóban szereplő adatok valódiságát nem vizsgálja, s azért felelősséget nem vállal. Felhívjuk a potenciális befektetők figyelmét, hogy mivel a Kibocsátó és a Forgalmazó között nem áll fenn egyetemleges felelősség, így a jelen Tájékoztató alapján forgalomba hozandó értékpapírok a szokásostól eltérő kockázatúak. „Az Alap múltbeli teljesítménye, hozama nem jelent garanciát a jövőbeni teljesítményre, hozamra.”

1. Az Alapkezelő Bemutatása Neve:

Biggeorge’s-NV Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság Székhelye: 1036 Budapest, Lajos u. 48-66 Bejegyzési száma: 01-10-045316 Bejegyzés helye: Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság Bejegyzés időpontja: 2005. november 28. Időtartama: A társaság határozatlan időre alakult. Telefonszáma: 06-1-224-7279 Alaptőke: 100.000.000,-Ft, azaz Egyszázmillió forint Alapítás dátuma: 2005. szeptember 12. Tevékenységi kör: TEÁOR 66.30’08 Alapkezelés Felügyeleti engedély száma: E-III/1283/2005. A Felügyeleti engedély kelte: 2005. december 30. Üzleti év: Az Alapkezelőnek az alapítás évét követő üzleti évei minden naptári év január 1-től ugyanazon naptári év december 31-ig tartanak. Közzétételi helye: a Társaság honlapja: www.biggeorgesnv.hu/alapkezelo Tulajdonosok: Biggeorge’s-NV Zrt 98 db mindösszesen 98.000.000,- Ft névértékű törzsrészvény 98% Dr. Nyíri Viktor 1 db 1.000.000,Ft névértékű törzsrészvény 1% Nagygyörgy Tibor 1 db 1.000.000,Ft 1% névértékű törzsrészvény Könyvvizsgáló: BDO Kontroll Könyvvizsgáló és Adótanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság 1126 Budapest, Nagy Jenő u. 10. személyében felelős könyvvizsgáló: Nagyné Zagyva Zsuzsanna Alkalmazotti létszám: Az Alapkezelőnek a 2007.08.31-i állapot szerint 4 főállású alkalmazottja van. 1 fő vezérigazgató, 1 fő ingatlanbefektetési vezető 1 fő back office vezető, 1 fő portfolió kezelő Az Alapkezelő által kezelt más befektetési alapok bemutatása Neve: Biggeorge’s NV 1. Ingatlanfejlesztő Befektetési Alap Indulás dátuma: 2006.12.21 Méret: 1 023 470 102,-Ft (2007.10.31-én) Befektetési politika: Az Alapkezelő az Alap pénzeszközeiből ingatlanokat vásárol, az ingatlanokra nem fordított tőkét pedig más alapkezelők által kezelt, ingatlanokba fektető kollektív befektetési forma által kibocsátott kollektív befektetési értékpapírokban és likvid eszközökben tartja. Az ingatlan megvásárlása és értékesítése közötti időszakban azokat a befektetési elveknek megfelelően hasznosítja. Az ingatlanportfolió összeállítása során az Alapkezelő mind az ingatlanok jellege, mind a hasznosítás, hozamtermelő képesség szempontjából igyekszik diverzifikációt megvalósítani. Az Alap portfolióját olyan ingatlanokkal tölti fel, melyek hasznosítása hosszú távon biztosított. Az Alapkezelő Vezérigazgatója: Csoma András Az Alapkezelő Felügyelő Bizottsága: Dr. Nyíri Viktor, Nagygyörgy Tibor, Dr. Hajnal István MRICS 2. A Letétkezelő bemutatása Neve: Székhelye: Bejegyzési száma:

K&H Bank Zrt. 1051 Budapest, Vigadó tér 1. 01-10-041043 2

Bejegyzés helye: Bejegyzés időpontja: Időtartama: Telefonszáma: Alaptőke: Alapítás dátuma: Tevékenységi kör: Üzleti év: Tulajdonosok: Könyvvizsgáló: Alkalmazotti létszám:

Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság 1987.02.20. A Bank határozatlan időre alakult 06-1-483-5000 66.307.204.412 ,- Ft 1987. 02.20. 64.19 ’08 Egyéb monetáris közvetítés (főtevékenység) Naptári évvel megegyező KBC Bank N.V.: 99,56 % egyéb (kisrészvényesek): 0,44 % Ernst & Young Kft., 1132 Budapest, Váci út 20. 3863 fő

Az Igazgatóság tagjai: Singlovics Béla, Marko Voljc (vezérigazgató), Dr. Bába Ágnes (vezérigazgató-helyettes), Jan Koopmen A Felügyelő Bizottság tagjai: Csigó Imre, Rita Paula Clementina Docx, Dirk Laureyns 3. Az Ingatlanértékelő bemutatása Neve: Székhelye: Bejegyzési száma: Bejegyzés helye: Bejegyzés időpontja: Időtartama: Telefonszám: Alaptőke: Alapítás dátuma: Tevékenységi kör:

ESTON Internatianal Ingatlantanácsadó Zrt 1138 Budapest, Váci út 141. 01-10-044419 Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság 2000. október 10. határozatlan 06-1-452-69-70 20.020.000,-Ft, azaz Húszmillió-húszezer forint 2000. augusztus 23. Fő tevékenység: 6831’08 Ingatlanügynöki tevékenység 5813 '08 Napilapkiadás 5814 '08 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása 6612 '08 Értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenység 6619 '08 Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység 4110 '08 Épületépítési projekt szervezése 6820 '08 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 6832 '08 Ingatlankezelés 8110 '08 Építményüzemeltetés 6203 '08 Számítógép-üzemeltetés 6311 '08 Adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás 5811 '08 Könyvkiadás 5812 '08 Címtárak, levelezőjegyzékek kiadása 5819 '08 Egyéb kiadói tevékenység 5821 '08 Számítógépes játék kiadása 5829 '08 Egyéb szoftverkiadás 5920 '08 Hangfelvétel készítése, kiadása 6010 '08 Rádióműsor-szolgáltatás 6201 '08 Számítógépes programozás 6312 '08 Világháló-portál szolgáltatás 7320 '08 Piac-, közvélemény-kutatás 0240 '08 Erdészeti szolgáltatás 7021 '08 PR, kommunikáció 7022 '08 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás 7490 '08 M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 3

8560 '08 Oktatást kiegészítő tevékenység 7311 '08 Reklámügynöki tevékenység 7312 '08 Médiareklám 6399 '08 M.n.s. egyéb információs szolgáltatás 7410 '08 Divat-, formatervezés 7740 '08 Immateriális javak kölcsönzése 8230 '08 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése 8291 '08 Követelésbehajtás 8299 '08 M.n.s. egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás Üzleti év: Tulajdonosok:

Könyvvizsgáló:

Alkalmazotti létszám:

Az Ingatlanértékelőnek az alapítás évét követő üzleti évei minden naptári év január 1-től ugyanazon naptári év december 31-ig tartanak. WALLIS INGATLAN Fejlesztő, Kereskedelmi Szolgáltató Zrt. 50,05% InterInvest Ingatlanhasznosító és Befektető Zrt 49,95% Molnár és Bányai Könyvvizsgáló és Pénzügyi Tanácsadó Kft. 1023 Budapest, Bécsi út. 3-5. Személyében felelős könyvvizsgáló: Török Mónika 20 fő

Az Ingatlanértékelő vezető tisztségviselői: Salamon Adorján Csaba, mint vezérigazgató, igazgatósági tag, Gerő János, Wallis Ingatlan Zrt igazgatósági tag, Farkasné Kotik Zsuzsanna igazgatósági tag, Báthory Balázs igazgatósági tag 4. A forgalmazó bemutatása Neve: Székhelye: Telefonszám Bejegyzési száma: Bejegyzés helye: Bejegyzés időpontja: Időtartama: Alaptőke: Alapítás dátuma: Tevékenységi kör:

CIB Bank Zrt. 1027 Budapest, Medve u. 4-14. 06-1-212-1330 01-10-041004 Budapest, Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság 1979. november 19., Budapest A társaság határozatlan időre jött létre 40.500.000.000 forint összegű részvénytőke 40.500.000 darab egyenként 1.000 forint névértékű névre szóló törzsrészvényből áll. 1979. november 9. 6419’08 Egyéb monetáris közvetítés 6491 '08 Pénzügyi lízing 6612 '08 Értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenység 6619 '08 Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység 6499 '08 M.n.s. egyéb pénzügyi közvetítés 6621 '08 Kockázatértékelés, kárszakértés 6622 '08 Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység 6629 '08 Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenysége 7022 '08 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás 7490 '08 M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

A Társaság a pénzügyi szolgáltatási és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységeket az ÁPTF által kiadott 957/1997/F, a befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási 4

tevékenységeket a PSZÁF által meghatározottak alapján végzi. Üzleti év: Tulajdonosok: Könyvvizsgáló: Alkalmazotti létszám:

kiadott

41.044-10/2002.

számú

engedélyekben

Naptári évvel megegyező 100% Intesa Holding International S.A. Ernst & Young Kft. 2414 fő

Az Igazgatóság tagjai: Dr. Surányi György, Paolo Baessato, Paolo Sarcinelli, Massimo Pierdicchi, Dr. Török László, Bertalan Imre A Felügyelő Bizottság tagjai: Norbert Becker felügyelő bizottsági elnök, felügyelő bizottsági tag, Antonio Stillittano felügyelő bizottsági tag, Wéber Andrea felügyelő bizottsági tag, Emilio Tosi felügyelő bizottsági tag, Dr. Tóth Sándor felügyelő bizottsági tag 5. Az Alap könyvvizsgálója BDO Forte Audit KÖNYVVIZSGÁLÓ Korlátolt Felelősségű Társaság 1126 Budapest, Nagy Jenő u. 10. személyében felelős könyvvizsgáló: Nagy András 6. A létrehozandó Alap rövid bemutatása Az Alap elnevezése Biggeorge’s-NV 4. Ingatlanforgalmazó Befektetési Alap Az Alap rövid neve: Biggeorge’s-NV 4. Befektetési Alap Az Alap típusa és fajtája Nyilvános forgalomba hozatal útján létrehozott nyiltvégű ingatlanforgalmazó ingatlanbefektetési alap. Induló saját tőke: Az Alap induló saját tőkéje megegyezik a lejegyzett Befektetési Jegyek darabszámának és névértékének szorzatával, de annak el kell érnie az 1.000.000.000,- Ft-ot, azaz Egymilliárd forintot és nem haladhatja meg a 20.000.000.000,- Ft-ot, azaz a Húszmilliárd forintot. Az Alap futamideje Az Alap határozatlan futamidejű. A futamidő kezdő napja a Felügyeletnek az Alap nyilvántartásba vételét elrendelő határozata keltét követő naptári nap. Az összegyűjtött tőke felhasználásának módja és célja Az Alapkezelő a tőle elvárható maximális gondossággal, saját belátása és döntése alapján, a Törvény és az Alapkezelési Szabályzatban foglalt korlátozások betartása mellett alakítja ki az Alap forrásainak felhasználási módját. Az Alapkezelő a megosztás és a lehetséges legmagasabb hozam kritériumait tartja szem előtt a befektetési döntések meghozatalakor. Az Alapkezelő az Alap pénzeszközeiből ingatlanokat fejleszt és vásárol, az ingatlanokra nem fordított tőkét pedig likvid eszközökben tartja. Az ingatlan megvásárlása és értékesítése közötti időszakban azokat a befektetési elveknek megfelelően hasznosítja. Az Alap befektetési politikájának rövid összefoglalása Az Alapkezelő a tőle elvárható maximális gondossággal, saját belátása és döntése alapján, a Törvényben és az Alapkezelési Szabályzatban foglalt korlátozások betartása mellett alakítja ki az Alap forrásainak felhasználási módját. Az Alapkezelő az Alap működése során, az elfogadható kockázat mellett elérhető lehetséges legmagasabb hozamot tartja szem előtt a portfolió kialakítása és a befektetési döntések meghozatala során. A hozam maximalizálása és a kockázatok minimalizálása érdekében az Alapkezelő várhatóan élni kíván a Törvény által biztosított hitelfelvétel és származékos ügyletek megkötésének lehetőségével. Az Alapkezelő az Alap pénzeszközeiből ingatlanokat vásárol és fejleszt, az ingatlan megvásárlása és értékesítése közötti időszakban azokat a befektetési elveknek megfelelően hasznosítja. Az ingatlanokra nem fordított tőkét pedig elsősorban likvid eszközökben tartja. Az Alapkezelő törekszik arra, hogy az Alap likviditásának biztosításához szükséges likvid eszköz hányad fölötti tőkét teljes mértékben ingatlanokba fektesse. 5

Az Alapkezelő célja, hogy az Alap által kialakított ingatlanportfolió piaci értékének a Nettó Eszközértékhez viszonyított aránya a Feltöltési Időszakot követően folyamatosan 70 és 80 százalék között alakuljon, azaz az ingatlankitettség a fenti határértékek közé essen minden két egymást követő naptári negyedév utolsó Forgalmazási Napján. Az Alapkezelő a jogszabályi előírások figyelembe vételével esetenként élni kíván a kollektív befektetési értékpapírok vásárlásának lehetőségével, azzal, hogy ezen kollektív befektetési értékpapírok kiválasztása során az Alapkezelő célja elsősorban olyan eszközök vásárlása, melyek: • vagy az Alap folyamatos jövedelemtermelő képességéhez járulnak hozzá, • vagy az Alap által megvalósított befektetési stratégiánál magasabb várható hozamú befektetési stratégiát folytatnak, az Alap által vállalható kockázati szint mellett. Az Alap célja az ingatlanforgalmazó befektetési alapokra vonatkozó jogszabályi korlátok figyelembe vétele mellett olyan ingatlanok megvásárlása melyek az Alapkezelő megítélése szerint jelentős értéknövekedési potenciállal bírnak. Ezen jelentős értéknövekedési potenciál realizálásához az Alapkezelő az ingatlanfejlesztés, üzemeltetés, értékesítés és bérbeadás területén szerzett tapasztalatai felhasználva aktív menedzsment tevékenységével kíván hozzájárulni. Az Alapkezelő az aktív menedzsment fázis – mely szükség- és lehetőség szerint az ingatlan fejlesztését is magában foglalja – lezárultát követően a megvásárolt ingatlanokat túlnyomó többségükben értékesíteni kívánja. Az Alapkezelő kifejezetten fel kívánja hívni a Befektetők figyelmét arra, hogy a hosszabb távon várható megtérülés maximalizálása és az Alapkezelő mozgásterének növelése érdekében az Alap a törvényi korlátozásokon túlmenően nem törekszik sem ingatlanportfoliójának diverzifikálására, sem a fenti lehetséges tranzakció típusok közötti minimális, maximális és várható arányszámok kialakítására. Az Alapkezelő nem kívánja magát korlátozni abban, hogy befektetései földrajzi, illetve felhasználási szempontból milyen ingatlanokban testesüljenek meg. A jövőben az Alap portfoliójába kerülhetnek Magyarország területén kívül elhelyezkedő ingatlanok is, amennyiben azt a jogszabályok nem tiltják. Az Alapkezelő fenntartja a jogot arra, hogy a befektetési döntései egyedüli kritériumaként (beleértve az ingatlanok fejlesztését, vételét és eladását) az adott projektek, ingatlanok kiválasztásánál a hozam és a kockázat viszonyát, illetve a Törvény adta kereteket tartsa szem előtt. Az Alap portfoliójában az alábbi, az Alap likviditásának fenntartását biztosítani kívánó eszközök lehetnek: • látra szóló és lekötött bankbetét, • az Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott állampapír (beleértve ezen értékpapírok repo ügylettel történő vásárlását is), • nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Az Alapkezelő az Alap nevében kizárólag az Alap devizaárfolyamhoz kötött ingatlan ügyletekből befolyó bevételei és az ingatlanügyletekhez kapcsolódó kiadások árfolyamkockázatának, továbbá hitelfinanszírozás deviza- és kamatkockázatainak fedezése céljából köthet határidős fedezeti ügyleteket, a Törvény rendelkezéseinek betartása mellett. Az Alap saját tőkéjének minimálisan 15 százalékát likvid eszközökben köteles tartani, a fenti, likviditás fenntartását biztosítani kívánó eszközök együttes tervezett minimális aránya 20 százalék. Az Alap befektetési politikájának bemutatását részletesen az Alapkezelési Szabályzat 6. fejezete tartalmazza. A Befektetési Jegy vásárlóinak köre A Befektetési Jegyeket Devizabelföldi és Devizakülföldi természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli szervezetek vásárolhatják meg. A létrehozandó Alap saját tőkéje Az Alap induló saját tőkéje megegyezik a lejegyzett Befektetési Jegyek darabszámának és névértékének szorzatával – melynek minimális mértéke 1.000.000.000,- Ft, azaz Egymilliárd forint –, a működés során pedig az Alap összesített Nettó Eszközértékével azonos. Az Alap saját tőkéje az Alap futamideje során a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása miatt állandóan változik, az Alap mindenkori saját tőkéje a Nettó Eszközértékkel azonos,

6

amely egyben megegyezik a forgalomban lévő befektetési Jegyek egy Befektetési Jegyre jutó Nettó Eszközértékének és a Befektetési Jegyek darabszámának szorzatával. Az Alap saját tőkéje azonban nem haladhatja meg a Kibocsátási Maximum és az egy Befektetési Jegyre jutó Nettó Eszközérték szorzatát. A létrehozandó Alap Nettó Eszközértéke Az Alap Nettó Eszközértékét az Alap tulajdonában álló ingatlanok, a likvid eszközök, a követelések, és a kötelezettségek összértékének alapulvételével kell megállapítani, amit növelni kell az aktív időbeli elhatárolások összegével és csökkenteni a passzív időbeli elhatárolások értékével. A Nettó Eszközérték mind az egész Alapra, mind az egyes Befektetési Jegyekre kiszámításra kerül minden Értékelési Napon és rendkívüli értékelési napon. A forgalomba kerülő Befektetési Jegyek száma, névértéke és típusa Az Alapkezelő a jegyzés során az Alap nevében a Befektetők számára minimálisan 10.000.000 db, egyenként 100,- forint névértékű, 1.000.000.000,- forint össznévértékű, névre szóló visszaváltható Befektetési Jegyet hoz forgalomba. A jegyzés során forgalomba hozható Befektetési Jegyek mennyiségének felső korlátja maximálisan 200.000.000 db, egyenként 100,- forint névértékű, azaz maximálisan 20.000.000.000,- forint össznévértékű, névre szóló Befektetési Jegy. Az Alapkezelő jogosult a jegyzést azon a napon lezárni, amikor az érvényesen leadott jegyzések összesített mennyisége a fenti korlátot elérte. A forgalomban lévő Befektetési Jegyek száma a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása miatt állandóan változik. A forgalomba hozható Befektetési Jegyek mennyiségének felső korlátja, azaz a Kibocsátási Maximum 200.000.000 db, egyenként 100,- forint névértékű, azaz maximálisan 20.000.000.000,forint össznévértékű, névre szóló Befektetési Jegy. Hozamfizetés A futamidő lejártáig az Alap nem fizet hozamot, hanem a tőkenövekmény újra befektetésével kívánja az Alap teljesítményét fokozni. A Befektetők a tőkenövekményt elsősorban a Befektetési Jegy visszaváltásával realizálhatják. Az Alapkezelő érdekében az Alapkezelő közgyűlésének döntésével a közgyűlési döntésben meghatározott mértékben rendkívüli hozamfizetést rendelhet el. Rendkívüli hozamfizetést az Alapkezelő közgyűlése az alábbi események bekövetkezése esetén rendelheti el, az esemény bekövetkezését követő 120 napon belül: • az Alap ingatlanportfoliójának aránya az Alap nettó eszközértékében a Feltöltési Időszakot követően nem éri el az Alapkezelési Szabályzat 6.2.5. pontja szerinti minimálisan tervezett mértéket két egymást követő naptári negyedév utolsó Forgalmazási Napján, vagy • az Alap mérete az Alapkezelő megítélése szerint akadályozza az Alap portfoliójának hatékony kialakítását, illetve az Alapkezelő megítélése szerint az Alap vagyonát az elérhető kellően vonzó befektetési célpontok elégtelen kínálata miatt nem képes kellő hatékonysággal befektetni, vagy • amennyiben a legalább az Alap által kibocsátott befektetési jegyek 40 százalékát birtokló Befektetők Befektetési Jegy vásárlásának időpontja óta több mint 24 naptári hónap telt el. Hozamfizetésre akkor kerül sor, ha az Alapkezelő közgyűlése arról határoz, meghatározva a hozamfizetés napját „E” és a kifizetendő hozam mértékét, melyről az Alapkezelő a Törvényben meghatározott módon, az Alap Közzétételi Helyein tájékoztatja a Befektetőket. Az Alapkezelő a hozamfizetésről szóló döntést követően elkülöníti a kifizetendő hozamot a Letétkezelőnél nyitott hozamfizetési alszámlára. A hozam azokat a Befektetőket illeti meg, akiknek az Alap Befektetési Jegyei a hozamfizetést megelőző harmadik napon a tulajdonukban van „E-3”. A KELER „E-2” napon pozíció listában értesíti az Alapkezelőt (Letétkezelőt), hogy az Alap Befektetési Jegyei mely befektetési szolgáltatóknál vezetett értékpapír számlákon, milyen eloszlásban találhatók. „E-1” napon a Letétkezelő a hozamfizetési alszámláról a fent említett pozíció lista alapján a hozamra jogosult Befektetők befektetési szolgáltatóknál vezetett számlájára utalja a hozamot. 7

Az Alapkezelőt az Alapkezelési Szabályzat 10.2. pontjában leírt alapkezelési díjon túl, a Szabályzat 10.3. pontjában részletezett alapkezelési sikerdíj is megilletheti. A sikerdíjnak az Alapkezelési Szabályzat szerinti kifizetése az Alap nettó eszközértékének esetenkénti nagyobb mértékű nettó eszközérték változását eredményezheti, amely a kifizethető hozam nagyságát is befolyásolja. 7. Kockázati tényezők A Kibocsátó és a Forgalmazó között nem áll fenn egyetemleges felelősség, így a jelen Tájékoztató alapján forgalomba hozandó értékpapírok a szokásostól eltérő kockázatúak. Az ingatlanpiac sajátosságai Az ingatlanok vételárának megtérülési ideje viszonylag hosszú, ezért ingatlanba csak hosszú távon érdemes befektetni. Ezen felül az ingatlanbefektetések kockázata sem elhanyagolható, az ingatlanok fejlesztése, hasznosítása, illetve értékesítése időről-időre – a piaci viszonyok változásával párhuzamosan – nehézségekbe ütközhet, ezért az ingatlanpiacon realizálható hozam nem feltétlenül egyezik meg az alternatív befektetési eszközökön elérhető hozamok alakulásával. Az Alap befektetési stratégiájából adódó kockázat Az Alap befektetési stratégiája elsősorban értéknövelésre alapozott és az Alapkezelő jövedelemtermelő portfolió elemeket legfeljebb kisebb mértékben, illetve időszakosan kíván vásárolni- illetve tartani. Az Alap folyamatos hozama elsősorban az Alap likvid eszközeinek befektetéséből származhat, mely az Alap méretéhez viszonyítottan várhatóan nem lesz jelentős mértékű. Ezért az Alap teljesítménye időben változó lehet és akár szélsőséges árfolyammozgások bekövetkezése sem zárható ki. Az Alap által megvalósítani tervezett projektek jellemzően hosszabb (éven túli, de adott esetben több éves) kifutásúak, így a projektek során realizált érték várhatóan csak hosszabb távon jelenik meg az Alap Nettó Eszközértékében. Ugyanakkor előfordulhat, hogy a projektek megvalósításához kapcsolódó költségek folyamatosan, illetve az értékteremtés realizálását megelőzően merülnek fel az Alapban. Erre tekintettel az Alap Nettó Eszközértéke, illetve hozama rövid távon ingadozhat és az Alap hosszabb távon várhatóan a betéti kamatokat meghaladó teljesítményét a Befektetők csak több éves tartási periódus mellett élvezhetik viszonylag nagy biztonsággal. A gazdasági és politikai környezetből adódó kockázat A hazai és nemzetközi gazdasági és politikai környezet jelentős hatással lehet az Alap eszközeire, így különösen az ingatlanok értékére, valamint az Állampapírok hozamára és az üzleti életre általában. Az egyes országok kormányzati politikája befolyásolhatja az általános tőkepiaci feltételeket és az ingatlan-befektetések hozamait is. A Nettó Eszközértéket befolyásolhatja a gazdasági növekedés, a külgazdasági pozíció, az árfolyam politika, a költségvetés hiányának mértéke, az infláció és a kamatszint. A fentieken túl további kockázatot jelenthet az egyes adójogszabályok megváltozása. Likviditási, finanszírozási és egyéb tőkepiaci kockázat A portfolió elemeinek értékesítése vagy az Alap szabad pénzeszközeinek befektetése időnként nehézségekbe ütközhet, az ingatlanok, Állampapírok és egyéb, az Alap által tartott tőkepiaci eszközök árát, hozamát az ingadozó piaci kereslet és kínálat fokozottan képes befolyásolni. Tekintettel arra, hogy az Alapkezelő az aktív értékteremtési fázis végén az Alap által megvalósított projekteket döntően értékesíteni kívánja, az ingatlanpiaci értékesítési körülmények alakulása az átlagosnál nagyobb mértékben lehet kihatással az Alap befektetési stratégiájának megvalósítására és az ezen keresztül a Befektetők által realizált hozamra. Az Alap várhatóan élni kíván a Törvényben meghatározott hitelfinanszírozás lehetőségével. Ezért a finanszírozási lehetőségek hozzáférhetőségének, árazásának és biztosítéki rendszerének változása hatással lehet az Alap befektetési stratégiájának megvalósítására, illetve az Alap Nettó Eszközértékének és hozamának alakulására. Az ingatlanok értékéből, hasznosításából eredő kockázat Az ingatlanpiacokat időnként nagy mértékű árfolyam-ingadozások jellemzik, melyekkel szemben az Alapkezelő a legnagyobb gondosság mellett sem tudja teljes egészében megvédeni az Alap pozícióját. Tekintettel arra, hogy az Alap elsősorban fejlesztési projektek 8

előkészítésére kíván koncentrálni, tevékenységét az ingatlanpiaci értékesítési- illetve hasznosítási kilátások változása az átlagosnál is nagyobb mértékben érintheti. Az Alap kisebb mértékben, illetve időszakosan olyan ingatlanokba is kíván fektetni, amelyek esetében azok jövedelemtermelő képességét hosszú távú bérleti szerződések biztosítják. Ezt a jövedelemtermelő képességet azonban befolyásolja a bérbevevő fizetőképessége, a bérbe adott ingatlanok fenntartási és üzemeltetési költségeinek változása. Ezen felül a bérleti szerződések a bérlő részéről történő felmondása – a felmondással járó esetleges büntető díjak ellenére – bevétel kiesést okozhatnak, amennyiben az ingatlant átmenetileg nem vagy csak rosszabb feltételekkel sikerül bérbe adni. Ezen tényezők kihatással lehetnek az esetlegesen az Alap által fejlesztett és hasznosított, értékesíteni kívánt ingatlanok értékére, így eladási árára is. Az ingatlan fejlesztések speciális kockázatai Az Alap portfoliójába elsősorban olyan ingatlanok kerülnek, amelyek fejlesztési célra alkalmasak, illetve alkalmassá tehetők. A fejlesztés fogalma alatt – az Alap szempontjából – tudatos értéknövelő tevékenység értendő. A fejlesztés során a fejlesztő többek között viseli a tervezési kockázatokat, a műszaki kockázatokat, a szerződéses kockázatokat, és az engedélyezési eljárás során jelentkező kockázatokat. Ezek a kockázatok egyrészt eredményezhetik a fejlesztés időbeli elcsúszását, vagy a tervezett mennyiségi és minőségi jellemzőknél gyengébb jellemzőkkel rendelkező ingatlan-termék előállítását, szélsőséges esetben az adott fejlesztési projekt ellehetetlenülését is. A fejlesztési tevékenység során az Alap a projekteket nagyobb részt a kivitelezési tevékenység megkezdése előtt értékesíteni kívánja, kisebb részben azonban kész kivitelezési tevékenységgel is együtt járó fejlesztési tevékenységet végezni. Ilyen esetben az Alap fejlesztési tevékenységének kockázatát az építőipari tevékenységhez kapcsolódó kockázatok jelentős mértékben befolyásolhatják. Devizaárfolyam kockázat Az Alap portfolióját alkotó egyes értékpapírok, illetve az Alap tulajdonában lévő ingatlanok hasznosításából vagy értékesítéséből származó bevételek és az ezekhez kötődő kiadások különféle devizákban lehetnek denominálva, aminek következtében ezen értékpapíroknak az egyes devizákban kifejezett értékük forintra konvertálva az adott deviza és a forint közötti árfolyam ingadozásától függően változhat. Az Alap várhatóan élni kíván a Törvényben meghatározott fedezeti ügyletek kötésének lehetőségével. Ezért a fedezeti lehetőségek hozzáférhetőségének, árazásának és biztosítéki rendszerének változása hatással lehet az Alap befektetési stratégiájának megvalósítására, illetve az Alap Nettó Eszközértékének és hozamának alakulására. Az Alap sajátosságaiból eredő kockázat Az Alapkezelő ezúton kívánja felhívni potenciális befektetői figyelmét az Alap sajátosságaiból eredő kockázati tényezőkre: • Nem szabad figyelmen kívül hagyni az ingatlanok tulajdonlásával, üzemeltetésével, felújításával, műszaki állapotával, fejlesztésével, illetve az értéknövelő beruházásokkal kapcsolatos kockázatokat. • Az Alapkezelő által megvalósítani tervezett befektetési politikának megfelelő portfolió az Alap nyilvántartásba vételétől kezdve csak fokozatosan, várhatóan a Feltöltési Időszak végéig alakulhat majd ki. • Az Alapkezelő jogosult a Törvényben, egyéb jogszabályban és az Alapkezelési Szabályzatban rögzített jogosultságok gyakorlására, döntések meghozatalára, különös tekintettel:
az Alap nevében befektetési, eszközértékesítés, illetve az Alap vagyonának hasznosítását érintő döntések meghozatalára és minden ehhez szükséges jognyilatkozat megtételére, megállapodás megkötésére,
a rendkívüli hozamfizetés elrendelésére,
az Alap beolvasztására, megszüntetésére, átalakítására (beleértve az Alap fajtájának, típusának megváltoztatását),
az Alap működéséhez, illetve forgalmazásához kapcsolódó költségek körének, mértékének megváltoztatására,
az Alap futamidejének megváltoztatására
az Alap befektetési politikájának megváltoztatására,
az Alapkezelési Szabályzat megváltoztatására. 9

• •

•

•

•

Az Alapkezelő az átlagostól eltérő hozampolitikát alakított ki, melynek részletes szabályait az Alapkezelési Szabályzat 9. pontja tartalmazza. Az Alapkezelőt az Alapkezelési Szabályzat 10.2 pontjában leírt alapkezelési díjon túl, a Szabályzat 10.3. pontjában részletezett alapkezelési sikerdíj is megilleti. A sikerdíjnak az Alapkezelési Szabályzat szerinti elszámolása akár az Alap nettó eszközértékének esetenkénti nagyobb mértékű nettó eszközérték változását eredményezheti, amely a kifizethető hozam nagyságát is befolyásolja. Az Alap minimális induló saját tőkéje 1.000.000.000,- Ft. Amennyiben a Befektetők a minimális induló saját tőkét érvényesen nem jegyzik le (aluljegyzés), a jegyzés meghiúsul. Az aluljegyzés esetén irányadó szabályokat a jelen Tájékoztató 4.8.1. pontja tartalmazza. A Befektető terhére forgalmazási és visszaváltási jutalék kerülhet felszámításra az Alapkezelési Szabályzat 10.5. pontjában részletezettek szerint. A jegyzés során a Befektető terhére tranzakciónként 10.000,- Ft forgalmazási jutalék kerül felszámításra. Az Alapkezelő a visszaváltási megbízások teljesítését esetenként a megbízás felvételét követő 90. forgalmazási napig jogosult késleltetni az Alapkezelési Szabályzat 11.6. pontjában részletezettek szerint.

Az Alapkezelő működésére vonatkozó kockázatok - Makrogazdasági kockázatok Az Alapkezelő tevékenységi köre kizárólag az alapkezelésre korlátozódik, és bevételei kizárólag ebből a tevékenységből származnak, ezért az 1.2 pontban leírt kockázati tényezők az Alapkezelőre nézve is fennállnak. - Tárgyi, technikai feltételekből eredő kockázat Az Alapkezelő rendelkezik a működéséhez szükséges tárgyi, technikai feltételekkel, viszont e körülményekben menet közben bekövetkező esetleges változásokból eredő kockázatok kihathatnak a kezelt alapok eredményességére is. - Személyi feltételekből eredő kockázat Az Alapkezelő a tevékenység irányítására, portfoliókezelésre, illetve a back office tevékenység szervezésére olyan személyeket alkalmaz, akik megfelelő gyakorlati tapasztalattal, illetve a külön jogszabályban előírt vizsgával rendelkeznek. Az Alapkezelő tevékenységét az alapkezelőkre vonatkozó törvényi előírások, és az ezek alapján készült belső szabályzatok alapján végzi. Mindezektől függetlenül fennállnak a munkavállalókkal kapcsolatos személyes kockázatok. 8. A Befektetők érdekvédelme A Befektetési Jegyek mindenkori tulajdonosai a Törvény szerint jogosultak: • a Befektetési Jegyekre jutó felosztott hozamra, • a Befektetési Jegyek visszaváltásakor a Befektetési Jegyeknek a visszaváltási megbízás teljesítésekor érvényes egy jegyre jutó Nettó Eszközérték alapján számított ellenértékére, • a tulajdonukban lévő Befektetési Jegyek felett szabadon rendelkezni, • az Alap megszűnését vagy felszámolását követően az Alap felosztható tőkéjéből a tulajdonolt Befektetési Jegyeik névértékének arányában történő részesedésre, • az Alap megszűnése esetén a megszűnési jelentés megtekintésére, • az Alap féléves és éves jelentésének , illetve havi portfoliójelentéseinek ingyenes rendelkezésre bocsátására, melyek egyebekben rendelkezésre állnak az Alapkezelő irodájában, és a forgalmazási helyeken, • az Tájékoztató, Rövidített Tájékoztató illetve az Alapkezelési Szabályzat ingyenes rendelkezésre bocsátására, • a Törvényben meghatározott rendszeres és rendkívüli tájékoztatásokra, • a Törvényben meghatározott egyéb jogok gyakorlására. A hozamfizetéssel kapcsolatosan az Alapkezelő felhívja a Befektetők figyelmét a jelen Tájékoztató 4.2.9. pontjában foglaltakra, miszerint az Alap nem fizet hozamot, hanem a tőkenövekmény újra befektetésével kívánja az Alap teljesítményét fokozni, illetve az 10

Alapkezelő jogosult arra, hogy rendkívüli hozamfizetést rendeljen el a 4.2.9. pontban foglalt szabályoknak megfelelően. A Befektetési Jegyek első alkalommal történő értékesítésekor a Befektetők számára az Alapkezelési Szabályzatot és a Rövidített Tájékoztatót térítésmentesen át kell adni; a Tájékoztatót és a legutóbbi éves és féléves jelentést a Befektető kérésére kell térítésmentesen a rendelkezésére bocsátani. A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása során a rövidített tájékoztatót, a Tájékoztatót és az Alapkezelési Szabályzatot, a féléves vagy az éves jelentést valamint a legfrissebb portfoliójelentést a Befektető kérésre kell térítésmentesen a rendelkezésére bocsátani, illetve a szóbeli és elektronikus értékesítés során fel kell hívni a befektető figyelmét, hogy hol érheti el az előbb említett dokumentumokat. Nyilatkozat Az Alapkezelővel, illetve a Letétkezelővel szemben a megelőző három naptári éven belül csődeljárást nem rendeltek el. Jegyzési garanciavállalás Az Alap minimális saját tőkéjének lejegyzésére harmadik személy jegyzési garanciát nem vállal. Befektetők tájékoztatása Az Alapkezelő a Törvényben meghatározottak szerint minden rendszeres és rendkívüli eseményről tájékoztatja a Befektetőket az Alap Közzétételi Helyein. Rendszeres tájékoztatás Az Alapkezelő legalább félévenként, a tárgyfélév lezárása után negyvenöt napon belül, valamint a tárgyév lezárása után százhúsz napon belül az Alapról jelentést készít és azt a Felügyeletnek megküldi. Az Alapkezelő a jelentést a Felügyeletnek történő megküldéssel egyidejűleg közzéteszi a Közzétételi Helyein. Az Alapkezelő a Törvényben előírt tartalommal havonta, a hónap utolsó Forgalmazási Napjára vonatkozóan megállapított nettó eszközérték alapján portfoliójelentést készít és at megküldi a Felügyeletnek legkésőbb a megállapítás napját követő tizedik Forgalmazási Napig. A portfoliójelentést az Alapkezelő a Felügyeletnek történő megküldéssel egyidejűleg a forgalmazási helyeken és az Alapkezelő székhelyén hozzáférhetővé teszi. A Féléves jelentést, Éves jelentést, Portfoliójelentést valamint az Alapkezelési Szabályzatot a Befektetők az Alapkezelő székhelyén minden munkanap 10-12 óráig és a forgalmazási helyeken a Forgalmazási Napokon, a Forgalmazásra nyitva álló üzleti órákban tekinthetik meg. Rendkívüli tájékoztatás Az Alapkezelő az Alap működésére vonatkozóan köteles a Felügyeletnek megküldeni, továbbá az Alap Közzétételi Helyein közzétenni és a Forgalmazónál hozzáférhetővé tenni: • az átalakulási, beolvadási hirdetményt – legkésőbb az átalakulás, beolvadás hatálybalépése előtt 30 nappal, • a befektetési szabályok változását – legkésőbb harminc nappal a hatálybalépés előtt, • a futamidő határozottá alakítását, a határozott futamidő csökkentését, legkésőbb harminc nappal a hatálybalépés előtt; • a Befektetési Jegy visszaváltásával kapcsolatos költség változását legkésőbb a hatálybalépés előtt öt nappal; • az Alapkezelési Szabályzat egyéb módosítását – legkésőbb a hatálybalépés napján, • az Alapkezelő engedélyének visszavonását – két munkanapon belül, • a befektetési alapkezelési tevékenység átadását – legkésőbb tizenöt nappal a hatálybelépés előtt, • a Befektetési Jegyek forgalmazásának felfüggesztését, illetve újraindítását, két munkanapon belül; • a tőke és a felosztott hozam kifizetésének idejét, módját – legkésőbb az esedékesség napján, • az Alapkezelővel szembeni felszámolás megindítását – két munkanapon belül, • az Alap megszűnésekor a megszűnési jelentést – a Felügyelet részére történő benyújtásával egyidejűleg,

11

az egy Befektetési Jegyre jutó Nettó Eszközérték (hozamfizetés esetét kivéve) az előző Nettó Eszközértékhez képest, jelentős (20%-ot meghaladó) mértékű csökkenésének okát – legkésőbb a felmerülést követő két munkanapon belül. • a közzétételi kötelezettségek teljesítésére igénybe vett közzétételi helyet két munkanapon belül; • a forgalmazási helyek felsorolásában bekövetkezett bármely változást, legkésőbb a változás napját megelőző munkanapon; • minden egyéb, a Törvényben előírt információt, tényt, adatot. A Felügyelet tájékoztatása Az Alapról, az Alapkezelőről szóló a Befektetőknek szánt minden olyan dokumentumot, így különösen hirdetés, reklámanyag, szórólap, plakát tervezetét, amely a Befektetési Jegyek nyilvános forgalomba hozatalával, forgalmazásával összefüggésbe hozható, a Felügyeletnek legkésőbb a Befektetők részére való hozzáférést megelőzően 5 nappal be kell nyújtani. Az Alapkezelő a Felügyelet tájékoztatása során köteles figyelemmel lenni a Törvény, a befektetési alapkezelők adatszolgáltatásának rendjéről szóló 11/2002. (II.20.) PM rendelet és az egyéb vonatkozó jogszabályok rendelkezései teljesítésére. Az Alapkezelő köteles a tevékenységéről, az általa megkötött ügyletekről külön jogszabályban előírt módon, tartalommal és gyakorisággal a Felügyeletnek, és jegybanki rendelkezésben meghatározott módon, tartalommal és gyakorisággal az MNB-nek adatot szolgáltatni. Háttérszabályok Minden az Tájékoztató, illetve az Alapkezelési Szabályzat alapján létrejövő jogviszony, így különösen a Befektetési Jegyek Jegyzése, forgalomba hozatala tekintetében és az azokhoz kapcsolódó jog és egyéb nyilatkozatokban, szerződésekben nem szabályozott kérdések tekintetében a Tájékoztató, az Alapkezelési Szabályzat, a Törvény, továbbá a Ptk., a Pp. és az Alapkezelő Működési szabályzata az irányadóak. Joghatóság Minden a Befektetési Jegyek Jegyzésével, forgalomba hozatalával kapcsolatban létrejövő jogviszony tekintetében, az azok alapjául szolgáló jog- és egyéb nyilatkozatokkal, szerződésekkel kapcsolatban felmerülő vitás kérdéseket a szereplők, így különösen a Befektetők, a Kibocsátó, az Alapkezelő, a Forgalmazó és a Letétkezelő egyeztetéses eljárás útján kívánják rendezni, ezek sikertelensége esetén a Fővárosi Bíróság kizárólagosan illetékes.

•

9. A Befektetőket terhelő közvetlen és közvetett költségek Az Alapot terhelő díjak és költségek Az Alapot terhelő folyamatosan jelentkező és/vagy az Alap teljesítménye szempontjából az Alapkezelő megítélése szerint jelentős, mértékükben és időbeli felmerülésükben előre látható, egy meghatározott időszakhoz kapcsolódó díjak, költségek és egyéb kötelezettségek felszámítása során az Alapkezelő törekszik arra, hogy a Befektetők valós vagyoni helyzetének bemutatása érdekében ezen díjak, költségek és egyéb kötelezettségek az Alap befektetőit lehetőség szerint egyenletesen, időben elosztva terheljék és felmerülésük lehetőség szerint ne eredményezze az Alap Nettó Eszközértékének és hozamának szélsőséges mozgását. Ennek érdekében az Alapkezelő igyekszik ezen költségeket azonosítani és az elhatárolás, illetve a folyamatos vagy eseti céltartalék képzés eszközeivel az időszaki költségek koncentrált felmerülésből fakadó szélsőséges árfolyam mozgásokat csökkenteni, illetve amennyiben lehetséges kiküszöbölni. Mindazonáltal az Alapkezelő felhívja a Befektetők figyelmét arra, hogy a költségek és kötelezettségek felmerülése az Alap befektetési politikája és jellege miatt nem minden esetben előre jelezhető, így az Alap Nettó Eszközértékének, illetve hozamának esetenkénti szélsőséges elmozdulása nem zárható ki. A Befektetési Jegyek tőzsdei forgalmazásával kapcsolatos díjak az Alapkezelőt terhelik. Alapítási költségek Az Alap létrehozásával kapcsolatban felmerülő költségeket az Alapkezelő viseli, azok nem terhelik az Alapot.

12

Működési költségek • Alapkezelési díj, amely a Nettó Eszközérték negyedéves számtani átlagának évi maximum 1%-a (melyen belül az Alap nyilvántartásba vételének évében az Alapkezelő által ténylegesen felszámítani tervezett Alapkezelési díj mérték éves 0,5%), melyet negyedévenként, a tárgynegyedévet követő első hónap 15. napjáig kell megfizetni. Az Alapkezelő a ténylegesen felszámítani kívánt Alapkezelési díjat a fenti maximum mérték, az Alap várható teljesítménye és versenyképességének fenntartása figyelembe vételével saját jogkörében jogosult meghatározni és amennyiben a maximum mértéktől eltérő díj felszámítása mellett dönt, erről a Letétkezelőt előzetesen, a hatályba lépést legalább 3 munkanappal megelőzően írásban tájékoztatni. A Letétkezelő a ténylegesen felszámítani kívánt Alapkezelési Díj időarányos részét a Nettó Eszközérték számítás során a tényleges kifizetésig az Alapot terhelő kötelezettségként állítja be. Az Alapkezelő az esedékességkor egyoldalúan jogosult a ténylegesen felszámítani kívánt Alapkezelési Díj egy részének vagy egészének Alap javára történő visszajuttatásáról (és így a kötelezettség részleges feloldásáról) határozni, amennyiben megítélése szerint ezt az Alap teljesítménye indokolja és ez szükséges az Alap versenyképességének fenntartásához (így az Alapkezelő hosszú távú bevételeinek optimalizálásához). • Alapkezelési sikerdíj, melynek mértéke a 10.3. pontban kerül meghatározásra. Az Alapkezelő az esedékességkor egyoldalúan jogosult az Alapkezelési sikerdíj egy részének vagy egészének Alap javára történő visszajuttatásáról (és így a kötelezettség részleges feloldásáról) határozni, amennyiben megítélése szerint ezt az Alap teljesítménye indokolja és ez szükséges az Alap versenyképességének fenntartásához (így az Alapkezelő hosszú távú bevételeinek optimalizálásához). • Letétkezelési díj, amely Az alap indulásakor a következő mértékű és összetételű: alapdíj, mely éves szinten a hó végi nettó eszközérték 0,09 %-a, mely havonta kerül terhelésre; szerződés ellenjegyzési díj, mely minden az Alap által kötött, a Törvény. rendelkezései alapján a Letétkezelő ellenjegyzését igénylő ingatlan adásvételi, adásvétellel vegyes vagy egyéb hasonló jellegű szerződés után egy összegben kerül felszámításra és az alapdíjjal együtt elszámolásra, mértéke az alábbiak szerint alakul: Lakóprojektek esetében, ahol 15 adásvételi szerződésnél több, de 100 adásvételi szerződésnél kevesebb szerződés jön létre egy projekt keretén belül, az ellenjegyzési díj mértéke 47.000,-Ft/szerződés; Lakóprojektek esetében, ahol 100 adásvételi szerződésnél több szerződés jön létre egy projekt keretén belül, az ellenjegyzési díj mértéke 35.000,-Ft/szerződés; Egyéb projektek, illetve egyedi esetekben, az ellenjegyzési díj mértéke 75.000,Ft/szerződés. a Letétkezelő által a letétkezelési szerződés alapján az Alap felé továbbhárítható egyéb, letétkezelési tevékenységhez kapcsolódó költségek, mint például különösen de nem kizárólagosan a bankköltségek, letéti díjak, értéktári díjak egyéb hasonló díjak/költségek. • Ingatlanértékelő díja amely az Alap indulásakor a következő mértékű és összetételű: „Érték-vélemény” elkészítésének megbízási díja ingatlanonként és ingatlancsoportonként egyaránt 75.000,-Ft; Első értékelési jelentés megbízási díja ingatlanonként 300.000,-Ft, ingatlancsoportonként pedig 400.000,-Ft; Rendes aktualizáló jelentés díja ingatlanonként 50.000,-Ft, ingatlancsoportonként pedig 100.000,-Ft; Rendkívüli aktualizáló jelentés díja ingatlanonként és ingatlancsoportonként egyaránt 250.000,-Ft; Éves teljeskörű aktualizálás díja ingatlanonként és ingatlancsoportonként egyaránt 250.000,-Ft; Havi aktualizáló jelentés díja ingatlanonként 30.000,-Ft, ingatlancsoportonként pedig 75.000,-Ft. • Könyvvizsgáló éves díja, amely az Alap indulásakor a következő mértékű: éves 1.000.000,-Ft+ÁFA, mely több részletben, a könyvvizsgáló és az Alap között létrejött szerződésnek megfelelő ütemezéssel kerül kifizetésre.

13

• A Felügyeleti díj a mindenkori jogszabályban meghatározott mértékben, mely jelenleg az Alap nettó eszközértékének 0,25 ezreléke. A Felügyeleti díjat a mindenkori jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően, az Alap indulásakor negyedévenként, a tárgynegyedévet követő első hónap 20. napjáig kell megfizetni. • Az Alap ügyletei során felmerült értékpapír-forgalmazási díjak jutalékok (kivéve a Befektetési Jegyek Budapesti Értéktőzsdén történő forgalmazásának költségeit), KELER és banki költségek, ingatlan közvetítési díjak, ügyvédi költségek, vagyonszerzési és eljárási illetékek. • A Befektetők Törvény által előírtak szerinti információkkal való ellátásának költségei. • Hozamfizetés költségei. • Számviteli és jogi szolgáltatásért fizetendő díj. • A nemzetközi befektetésekhez kapcsolódó, a külföldi al-letétkezelők által felszámított díjak és költségek. • Az Alap megszüntetésével illetve átalakításával kapcsolatos díjak. • Az Alap befektetési tevékenységéhez kapcsolódó költségek, így különösen a tranzakciókhoz és befektetési lehetőségek vizsgálatához kapcsolódó átvilágítási, műszaki-, jogi- adó- és üzleti tanácsadói, könyvvizsgálói megbízások díjai és költségei. • Az Alapot terhelő adók, díjak illetékek és egyéb olyan terhek, melynek fizetésére az Alap jogszabályi előírások alapján kötelezett. • Az Alap jogszabályban előírt vagyonbiztosítása, továbbá az Alapkezelő által szükségesnek ítélt felelősségbiztosítás megkötéséhez és fenntartásához kapcsolódó mindazon díjak, költségek (beleértve a kapcsolódó tanácsadói, üzletkötői díjakat és jutalékokat), melyek az ingatlanok bérlőire nem háríthatók tovább. • Ingatlan adásvételi tranzakciókhoz, valamint az Alap tulajdonában levő ingatlanok bérbeadásához kapcsolódó díjak, jutalékok és egyéb költségek, különös tekintettel a közvetítőknek fizetett ügynöki jutalékokra. • Minden egyéb, az Alap működésével, elszámolásával, nyilvántartásával kapcsolatos díj, jutalék vagy költség, így különösen: − ingatlanok működésével és működtetésével kapcsolatos költségek (beleértve az üzemeltetést végző személyzet bérköltségeit, illetve az ilyen körben megbízott vállalkozók díját) − az állagmegőrzéshez szükséges felújítási, karbantartási költségek − a portfolióban lévő ingatlanok bérlőkre nem terhelhető üzemeltetési költségei − az építés alatt álló ingatlanok beruházásai, fejlesztési költségei − az ingatlanok értéknövelő beruházásai − az Alap beruházási, felújítási és karbantartási tevékenységéhez kapcsolódóan igénybe vett tervező, szakértői, műszaki ellenőri és egyéb műszaki tanácsadói költségek; − reklámmal, piackutatással kapcsolatos költségek (beleértve a marketing koncepció és a kreatív anyagok kialakításának, a marketing anyagok előkészítésének és gyártásának valamint az igénybe vett média felületek használatának díjait, költségeit). Alapkezelési sikerdíj Az Alapkezelő az Alap vonatkozásában célhozam elérését tűzheti ki. A célhozam az adott évre vonatkozóan minimum az adott év első banki munkanapján érvényben lévő jegybanki alapkamat éves értéke + évi 3% (amely az Alap nyilvántartásba vételének évében a nyilvántartásba vétel napján érvényes jegybanki alapkamat alapján határozandó meg). Amennyiben az Alapkezelő az adott évben a fenti szabályoknak megfelelően célhozamot állapít meg, úgy az adott évre vonatkozó konkrét értéket az Alapkezelő közgyűlése minden év január 15-ig határozza meg. Az Alapkezelési sikerdíj az Alap célhozam feletti hozamtömegének 100 százaléka az alábbiak szerint számolva. Az Alapkezelő az Alap teljesítményét az Alap egy jegyre jutó eszközértékéből lineárisan kamatszámítással számított éves hozama alapján határozza meg a célhozamhoz képest elért teljesítmény mérésének céljára az alábbi képlet szerint: S= [NEÉk- NEÉ0 * (1+Bt/365)] * Db

14

S: Napi sikerdíj B: Célhozam NEÉ0: az adott évet megelőző év utolsó forgalmazási napjára vonatkozó egy jegyre jutó nettó eszközérték NEÉk: adott napi egy jegyre jutó nettó eszközérték t: a NEÉ0és a NEÉk között eltelt naptári napok száma Db: A forgalomban lévő Befektetési jegyek darabszáma Az Alapkezelő az Alap időarányos teljesítményét minden Forgalmazási Napra vonatkozó Nettó Eszközérték számítás során megállapítja és az időarányos teljesítmény alapján az Alapkezelőnek járó Alapkezelési sikerdíjat elhatárolja. Amennyiben a fenti képlet által kiszámított Napi sikerdíj érték pozitív, úgy ez az érték, mint az Alapkezelőt illető sikerdíj az Alap kötelezettségeként kerül beállításra és elhatárolásra az Alap Nettó Eszközértékébe. Amennyiben az érték negatív, de az Alap rendelkezik pozitív összegű sikerdíj elhatárolással az érintett időszakra vonatkozóan, az Alapkezelő a napi sikerdíj értéke és az elhatárolt sikerdíj tömeg közül a kisebb értéknek megfelelő mértékben a korábban elhatárolt kötelezettséget feloldja (kötelezettségét csökkenti). Amennyiben az Alap nem rendelkezik pozitív összegű sikerdíj elhatárolással, a Napi sikerdíj értéke nulla, így sem elhatárolás, sem elhatárolás feloldás nem történik. Amennyiben az Alapkezelő közgyűlése célhozam kitűzéséről határozott az adott évre vonatkozóan és az Alap fentiek szerint számított teljesítménye az adott naptári évben [azaz az év utolsó Forgalmazási Napjára vonatkozó egy jegyre vonatkozó Nettó Eszközérték az adott évet megelőző év utolsó Forgalmazási Napjára vonatkozó egy jegyre vonatkozó Nettó Eszközértékhez viszonyítva (az Alap nyilvántartásba vételének évében a Befektetési jegyek névértékéhez viszonyítva)] meghaladja a célhozamot, úgy a célhozam feletti értéknövekmény Alapkezelési sikerdíjként illetheti meg az Alapkezelőt. Az Alapkezelő közgyűlése a soron következő naptári év január 15-ig dönthet: a) az adott évi Alapkezelési sikerdíj részleges vagy teljes felszámításáról és kifizetéséről, vagy b.) az adott évi sikerdíj részleges vagy teljes felszámításának és kifizetésének elhalasztásáról; ebben az esetben a sikerdíj 1. kifizetésére a következő naptári év folyamán kerülhet sor az Alapkezelő közgyűlési döntésének megfelelő időpontban és mértékben és a tételt az Alap Nettó Eszközértékben a Letétkezelő kötelezettségként tartja nyilván, vagy 2. a fel nem használt sikerdíj az Alapkezelő közgyűlési döntésének megfelelő mértékben egy összegben növeli az Alap Nettó Eszközértékét, vagy 3. a fel nem használt sikerdíj az Alapkezelő közgyűlési döntésének megfelelő mértékben egy összegben növeli a következő naptári év Alapkezelési sikerdíj elhatárolását, vagy 4. a fenti 1-3. pontok bármely kombinációja. Amennyiben az Alapkezelő közgyűlése az Alapkezelési sikerdíj felhasználásáról a fenti határidőig: 1. nem hoz döntést, vagy a fenti a) pont szerint a sikerdíj részleges felszámításáról határoz; 2. vagy a fenti b) pont szerint a sikerdíj részleges vagy teljes következő naptári évben történő kifizetéséről határoz, azonban a kifizetés a napári év utolsó Forgalmazási Napjáig nem történik meg; az esettől függően fel nem osztott vagy ki nem fizetett sikerdíj a határidő lejáratát következő Forgalmazási Napon egy összegben növeli az Alap Nettó Eszközértékét Forgalmazási és visszaváltási jutalék

15

Forgalmazási jutalék Az Alapkezelő a Befektetési Jegyek vásárlásakor forgalmazási jutalékot számít fel, melynek mértéke a vásárolt Befektetési Jegyek vásárláskori Nettó Eszközértékének (vételárának) 10 százaléka, de minimum 10.000,-Ft/tranzakció, kivéve: • a Befektetési Jegyek első jegyzésének esetét a Befektetési Jegyek első jegyzésének esetét, mely esetben a forgalmazási jutalék mértéke 10.000,Ft/tranzakció; • az Alapkezelő által legalább 5 munkanappal a Forgalmazási Napot megelőzően meghatározott Forgalmazási Napokon, mely esetekben a forgalmazási jutalék mértéke minimum 10.000,-Ft/tranzakció. A forgalmazási jutalék megfizetése a Befektetési Jegyek ellenértékének megfizetésével egyidejűleg esedékes és a szükséges fedezet rendelkezésre állása az érvényes vételi megbízás leadásának feltétele. A felszámított forgalmazási jutalék teljes mértékben az Alapkezelőt illeti meg. Az Alapkezelő a Közgyűlése döntése alapján a Közgyűlés határozatában meghatározott Forgalmazási Napo(ko)n az első bekezdésben meghatározott forgalmazási jutalék mértékét a Közgyűlés határozatában meghatározott mértékig csökkentheti (minimum 10.000,Ft/tranzakció mértékig) és jogosult a forgalmazási jutalék Alap, Forgalmazó és Alapkezelő közötti megosztását is az itt rögzítettől eltérő módon megállapítani. Visszaváltási jutalék Az Alapkezelő a Befektetési Jegyek visszaváltása esetére visszaváltási jutalékot számít fel, melynek mértéke a visszaváltott Befektetési Jegyek visszaváltáskori Nettó Eszközértékének (vételárának) maximum 10 százaléka, de minimum 10.000,-Ft/tranzakció (a visszaváltási jutalék tényleges mértékét az Alapkezelő esetről esetre jogosult meghatározni). A fenti visszaváltási jutalékból – legfeljebb a minimum 10.000,-Ft/tranzakció összeg erejéig – a Befektető az alábbi feltételek teljesülése esetén az alábbi kedvezményre jogosult: • 50 százalék kedvezményre, amennyiben a Befektetési Jegy tulajdonjogának megszerzésétől a visszaváltás teljesítéséig kevesebb, mint 36 hónap telt el és a visszaváltási szándékáról az Alapkezelőt és a Forgalmazót a visszaváltási megbízás Forgalmazónál történő megadását legalább 12 naptári hónappal megelőzően tájékoztatta • 50 százalék kedvezményre, amennyiben a Befektetési Jegy tulajdonjogának megszerzésétől a visszaváltás teljesítéséig legalább 36 hónap telt el és a visszaváltási szándékáról az Alapkezelőt és a Forgalmazót a visszaváltási megbízás Forgalmazónál történő megadását legalább 3 naptári hónappal megelőzően tájékoztatta; • 100 százalék kedvezményre, amennyiben a Befektetési Jegy tulajdonjogának megszerzésétől a visszaváltás teljesítéséig legalább 36 hónap telt el és a visszaváltási szándékáról az Alapkezelőt és a Forgalmazót a visszaváltási megbízás Forgalmazónál történő megadását legalább 6 naptári hónappal megelőzően tájékoztatta (feltéve, hogy a tájékoztatással a Befektető egyben értékesítési kötelezettséget is vállal). Bármely, a visszaváltási jutalék mértékét érintő kedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy a fenti előzetes tájékoztatással a Befektető egyben értékesítési kötelezettséget is vállaljon a tájékoztatásban szereplő Befektetési Jegyek tekintetében. A fenti kedvezmények egymással össze nem vonhatóak és nem kombinálhatóak. Az Alapkezelő a visszaváltási megbízást a 11.6. pontban foglaltaknak megfelelően köteles teljesíteni. A visszaváltási jutalék a Befektetési Jegyek ellenértékének visszafizetésével egyidejűleg esedékes és automatikusan levonásra kerül a Befektetési Jegyek ellenértékéből. A felszámított visszaváltási jutalékból az Alap 30 százalékra, míg az Alapkezelő 70 százalékra jogosult. A visszaváltási jutalékból az Alapot illető összeg negyedévente kerül meghatározásra és az Alap számláján történő jóváírás napján növeli az Alap nettó eszközértékét. A Forgalmazási és Visszaváltási jutalék elszámolása A Forgalmazási és Visszaváltási jutalék Befektetőkkel történő elszámolását a Befektetési Jegyek Forgalmazását végző Forgalmazó, mint az Alapkezelő teljesítési segédje végzi. Az 16

Alap felé a forgalmazási- és visszaváltási jutalékokkal az Alapkezelő minden naptári negyedév végét követő 15 munkanapon belül köteles elszámolni. Egyéb közvetlen költségek A Forgalmazó a forgalmazás során a következő díjakat számítja fel a befektetőknek: a, állományi díj, amely a befektetési jegyek értékpapír állománya után magánszemélyeknek évi 0,45 ezrelék, min. 600,-Ft/negyedév, nem magánszemélyek esetén évi 0,45 ezrelék, min. 400,-Ft/hó, b, transzfer díj, amely 1.000,-Ft, tranzakció, c, számlavezetési díj, amely 330,-Ft/hó A fenti díjak a jelen Alapkezelési Szabályzat keltének időpontjában érvényes, a Forgalmazó aktuális díjszabásának, lakossági ügyfelekre vonatkozó, legfontosabb tételeit tartalmazzák. A díjak mértéke az ügyfél típusától függően a fentiektől eltérhet. A Befektetők a pontos feltételekről a Forgalmazónál tájékozódhatnak, teljes részletességében megismerhetik a rájuk vonatkozó kondíciókat. 9. Az alap közzétételi helye Az Alapkezelő és a forgalmazó honlapja. [Tpt. nv.hu/alapkezelo; www.cib.hu).

34. § (4) pont] (www.biggeorges-

Budapest, 2008. december 09.

Biggeorge’s-NV Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság Csoma András vezérigazgató Varga Tamás cégvezető

17