… Adjátok kezébe a kérdéseket, és hagyjátok, hadd oldja ő meg maga. Ne azért tegyen szert a tudásra, mert ti megmondjátok neki, Hanem azért, mert magától megétette: ne tanulja a tudományt, hanem fedezze fel.
Rousseau
AZ ANGOL-MAGYAR KÉPZŐ ÉS TOVÁBBKÉPZŐ KÖZPONT KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ IDEGENFORGALMI ÉS NEMZETKÖZI VENDÉGLÁTÓ SZAKKÖZÉPZŐ ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA BUDAPEST 2012.
Tartalomjegyzék: 1. Bevezető _______________________________________________________________________5 2. Az iskola Nevelési Programja _____________________________________________________ 10 2. 1. Pedagógiai hitvallásunk, alapelveink ____________________________________________10 2. 2. A nevelő-oktató munkánk ____________________________________________________ 11 2. 3. A középiskola feladata ______________________________________________________ 13 2.4. Sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése __________________________________15 3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok _____________________________ 20 4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ________________________________________22 4. 1. A közösségfejlesztés formái __________________________________________________ 22 4. 2. A közösségfejlesztés színterei, eszközei _________________________________________22 5. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ____________24 6. A tehetség, képességek kibontakoztatását segítő tevékenység __________________________ 25 7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ________________________________ 26 8. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program _______________________ 27 9. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ___________________________________27 10. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési minőségirányítási rendszere _______________________________________________________________________29 10. 1. Az iskola ellenőrző tevékenysége _____________________________________________ 29 10. 2. Az iskola értékelési tevékenysége _____________________________________________ 30 10. 2. 1. A tanári munka értékelésének szempontjai __________________________________30 10. 2. 2. A tanuló teljesítményének ellenőrzései, értékelési szempontjai, módjai ____________31 10. 2. 3. A minőségirányítási rendszer _____________________________________________ 32 11. A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei _____________________________________________________ 32 11.1. A kapcsolattartás formái: __________________________________________________ 33 11. 2. A Diákönkormányzat _______________________________________________________ 33 11. 3. A kollégiumi pedagógussal való kapcsolattartás _________________________________34 11. 4. A szülőkkel való kapcsolattartás módjai ________________________________________34 12. Az Egészségnevelési Program ____________________________________________________ 35 13. Az Egészségnevelés fő színterei __________________________________________________ 37 14. Környezetnevelési program ______________________________________________________ 38 15. Fogyasztóvédelmi program ______________________________________________________ 39 16. Kábítószer ellenes program ______________________________________________________ 40 17. Az info - kommunikációs technológiák alkalmazásával kapcsolatos ismeretek ______________ 41 17. 1. Információs és kommunikációs kultúra _________________________________________41 17. 2. A számítástechnikai nevelés általános célkitűzései: _______________________________ 42 17. 3. A könyvtárhasználati nevelés és oktatás általános célkitűzései: ______________________ 43 18. Külső kapcsolataink ___________________________________________________________ 43 19. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések _____________________________________________________________________44 20. Az Intézmény személyi feltételei __________________________________________________ 47 21. Az iskola Helyi Tantervei _______________________________________________________ 48 21. 1. A képzés jogi háttere _______________________________________________________ 48 21. 2. Az általános tantervű (gimnáziumi típusú) felnőtt középiskolai oktatás ________________ 50 21. 3. Tantárgyi rendszer és óraszámok a 4 évfolyamos középiskolában ___________________ 52 21. 4. Az angol nyelv, mint célnyelv oktatása ________________________________________55 21. 4. 1. Magyar-angol két tanítási nyelvű képzés ___________________________________55 21. 5. Tanítási órán kívüli foglalkozások _____________________________________________ 69
2
21. 6. A tankönyvek kiválasztásának elvei ___________________________________________69 21. 7. Beiskolázás, a tanulók felvételének feltételei ____________________________________74 21.8. Előzetes tanulmányok beszámítása ____________________________________________75 21.9. Különbözeti vizsga kötelezettség ___________________________________________75 21.10. Átlépési lehetőségek biztosítása iskolán belül és más iskolákból érkezők részére is, képzéstípusok között ____________________________________________________________ 76 21.11. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei _________________________________77 21. 12. A beszámoltatás követelményei és formái, a magatartás és szorgalom minősítésének követelményei _________________________________________________________________77 21.12.1.Beszámoltatás formái a felnőttoktatás esti és levelező rendszerében _________________ 80 21.13. Beszámíthatóság az iskola szakmai képzési rendszerében __________________________ 82 21. 14. Az írásbeli beszámoltatás rendje:_____________________________________________ 82 21.14.1. Az írásbeli számonkérés formái, rendje: ____________________________________82 21.14.2. Az írásbeli számonkérés értékelése, súlya ___________________________________83 21.14.3. Írásbeli számonkérés korlátai _____________________________________________ 83 21. 15. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ___________83 21.15.1. Az otthoni felkészülés formái ____________________________________________84 21.15.2. Az otthoni felkészülés iskolai előkészítése, eredményességének segítése __________84 21.15.3. Az otthoni felkészülés ellenőrzése _________________________________________85 21.15.4. Az otthoni felkészülés koordinációja _______________________________________85 21.16. Vizsgák _________________________________________________________________86 22. A középszintű érettségi vizsga témakörei ___________________________________________86 22. 1. Magyar nyelv és irodalom ________________________________________________ 87 22. 2. Történelem ____________________________________________________________ 88 22. 3. Matematika ____________________________________________________________ 89 22. 4. Idegen nyelv ___________________________________________________________ 90 22. 5. Informatika ____________________________________________________________ 91 22. 6. Biológia _______________________________________________________________ 93 22.7. Földrajz _______________________________________________________________ 94 23. Tantárgyi kulcskompetenciák ____________________________________________________ 96 23.1. Osztályfőnöki óra keretében __________________________________________________ 96 23.2. Magyar irodalom ___________________________________________________________ 98 23.3. Magyar nyelvtan __________________________________________________________ 103 23.4. Történelem ______________________________________________________________ 106 23.5. Emberismeret és etika ______________________________________________________ 106 23.6. Matematika ______________________________________________________________ 110 23.7. Angol, német nyelv ________________________________________________________ 112 23.8. Fizika___________________________________________________________________114 23.9. Informatika ______________________________________________________________ 116 23.10. Biológia ________________________________________________________________ 118 23.11. Földünk és környezetünk __________________________________________________ 120 23.12. Kémia _________________________________________________________________122 23.13. Művészetek _____________________________________________________________ 123 24. A tanulók fizikai állapotának felmérése (ahol van testnevelés) _______________________ 126 25. Szakközépiskolai oktatás a 10. évfolyamot végzett ill. az érettségizett tanulók részére a szakképző évfolyamokon __________________________________________________________________126 25. 1. Tananyag és követelmények ________________________________________________ 126 25. 2. A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ___________127 25.2 . Beszámítás és modulok értékelése ____________________________________________ 127 25.3. Moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelése ____________________________ 127
3
26. Szakmai programok összesítője: _________________________________________________ 128 27. A szakmai képzések helyi óratervei _______________________________________________ 130 28. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala _____________________________________136 29. Záró rendelkezések _________________________________________________________ 137 30. Az egészségnevelési program véleményezése _______________________________________138 31. Legitimációs záradékok ________________________________________________________ 139 32. Együttműködési megállapodások ________________________________________________ 140 33. Költségvetés _________________________________________________________________142
4
1. Bevezető A szakközépiskolát a Paulay Alapítvány hozta létre 1997-ben. A szakközépiskola érettségi utáni, szakképző évfolyamokkal, bérleményben működött. Elsősorban az idegenforgalom és vendéglátás területén továbbtanulni szándékozóknak nyújtott szakmai képzést, és készítette fel tanulóit az államilag elismert, OKJ-szerinti szakmai vizsgára. A szakképző iskola 0, 5, 1, 2, 3, 4, szakképző évfolyamos oktatási intézmény. Az intézményben 1997 szeptemberétől, az első szakképző évfolyamon megindult a magyar-angol két tannyelvű szakmai képzés. A közoktatási intézmény szakképzési tevékenysége a megalapításától a nemzetközi tapasztalatok elmélyítése érdekében hivatalossá tette az Alapítvány korábbi kapcsolatát az angliai Hastings College of Arts and Technology nevű intézménnyel. Az átvett tematikájával újfajta szolgáltatást nyújt a középiskola. A kialakított együttműködés keretében az iskola tanulói a magyar bizonyítvány mellett nemzetközi bizonyítványt is szerezhetnek a London Institute City and Guilds vizsgakövetelményei alapján. Intézményünk nemzetközileg akkreditált képző-, és vizsgaközpont, regisztrációs száma: 905206. A nemzetközi bizonyítvány megszerzésének lehetőségét a szakközépiskola nyújtotta azzal, hogy tanulói magyarországi elméleti és gyakorlati ismereteik birtokában angliai gyakorlaton vehettek részt. A tanulók a külföldi gyakorlatuk során nyújtott teljesítményük alapján, egy szigorú számonkérés és értékelési rendszernek való megfelelés után a London Institute City and Guilds által szervezett és felügyelt szakmai vizsga letételével nemzetközi diplomát, szerezhettek a tanulók, amelyet 105 országban ismernek el. 2000-ben a Paulay Alapítvány tulajdonába került a 1154 Budapest, Kozák tér 13-16. sz. alatti iskolaépület. Az ingatlanban a szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is igen jó színvonalon megoldható. A szakmai tantárgyak oktatásához, a gyakorlati foglalkozásokhoz recepció, taniroda szükség szerint, nyelvi labor számítógépes tantermek felszereltsége a nyelvi oktatáshoz rendelkezésre áll, és egyéb szaktantermek, a közismereti tantárgyak oktatásához szükséges szertárak, digitális tananyagok, egyéb szemléltető eszközök, rendelkezésre állnak. 2010/2011. tanévtől, a fenntartó döntése alapján kibővült az iskola profilja. Az addigi szakképzés mellett létrejött a felnőttoktatási gimnáziumi képzés 4 évfolyamos gimnáziumi oktatással, melyben a fiatalok és a fiatal felnőttek számára kívánjuk biztosítani a középszintű valamint emelt szintű érettségi vizsgára való felkészülést.
5
E mellett megmaradt a 10. évfolyamra épülő, valamint az érettségi utáni szakképzés rendszere is. A 2012/2013-as tanévtől kezdődően a fenntartó szándéka az, hogy ezen, képzési formákon belül kiemelt szerepet biztosítson a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésének, a KT. 121.§.(1). 28. és 29. pontja valamint a 30. §. és az 52. §.(6) pontja szerint, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő fiatal számára nyújtott ellátás. Mindegyikhez társulhat - szükség esetén - pszichés gondozás! Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd BTMN: Ellátása: integrált oktatás, nevelés fejlesztő foglalkoztatás a fejlesztő foglakozások szakvéleményekben megfogalmazottak szerint tantárgyi mentesítés az értékelés, minősítés alól Valamint a KN 2011.évi CXC törvény a Nemzeti Köznevelésről 47.§ - a alapján. 47. § nevelési program tartalmazza: a) a nevelési alapelveit, célkitűzéseit, b) azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermekszemélyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztését, fejlődésének segítését, c) a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet, d) a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit, e) nemzetiségi óvodai nevelésben részt vevő óvoda esetén a kisebbség kultúrájának és nyelvének ápolásával járó feladatokat, g) a nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelő munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét.
6
Az iskola hosszú neve: Angol - Magyar Képző és Továbbképző Központ Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi és Nemzetközi Vendéglátó Szakképző Iskola és Gimnázium Az iskola rövidített neve: Angol – Magyar Szakképző Iskola és Gimnázium Az intézmény típusa: többcélú intézmény, összetett iskola: Mindhárom képzéstípusban SNI -s tanulók integrált nevelése Felnőttoktatási középiskola (4 általános műveltséget megalapozó évfolyammal, előzetes iskolai végzettséget folytatva 9, - 10, - 11, évfolyamtól felmenő rendszerben) kétszintű érettségi vizsgára való felkészítés Szakközépiskola szakképzési évfolyamokkal (a mindenkor érvényes OKJ szerinti évfolyamokkal; 1/ 13 és 2/ 14 évfolyamokkal) Szakiskola szakképző évfolyamokkal (a mindenkor érvényes OKJ szerinti évfolyamokkal; 1/11 és 2/12 évfolyamokkal) Az intézmény felvállalja a magatartási és/vagy tanulási nehézséggel beilleszkedési, tanulási vagy magatartási nehézséggel küzdő valamint a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatását, képzését a Közoktatási Törvény 30.§. (7). és 121.§ (1). 28. 29. pontja szerint: Akiknél, a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján a tanuló mozgásfogyatékos, érzékszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, autista, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos vagy tartós és súlyos rendellenességével küzd. testi, érzékszervi (gyengén látó, nagyothalló), beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének súlyos vagy tartós és súlyos rendellenességével küzd. A következőkben 2012. szeptember 1-én éltbe lépő Nemzeti Köznevelésről szóló 2011.évi CXC törvény 4.§. (12). és (23). valamint a 47. § - a szerint a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján: különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű tanulókat ellátja a következők szerint: Mozgásszervi, érzékszervi (gyengén látó, nagyothalló),vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása, egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulók ellátását.
7
10.) Az intézmény tagozatai: - két tannyelvű szakközépiskola (szakképző évfolyamokon) - szakiskola (szakképző évfolyamokon) - szakközépiskola (szakképző évfolyamokon) - felnőttoktatás – középiskola (gimnázium) Az intézmény munkarendje: nappali, esti és levelező Az évfolyamok száma: - 4évfolyam a felnőttoktatási gimnáziumban, - 1 v. 2 évfolyam a szakképzési évfolyamon az OKJ szerint A Budapest Főváros Önkormányzata, Főpolgármesteri Hivatal Oktatási Ügyosztály 14-989/2000. számú határozata alapján az intézmény maximális tanulólétszáma: 800 fő ( - nappali, - esti, - levelező képzés, tagozatai szerinti órarendi beosztás alapján) Az intézmény tevékenységei: iskolarendszerű oktatás keretén belül TEÁOR szám szerinti besorolása: a) Ellátandó alaptevékenysége: Alaptevékenysége: 85. 31 Általános középfokú oktatás: felnőttoktatás kerettanterve alapján, nappali, esti és levelező munkarend szerint KÖZÉPISKOLA (gimnázium) Általános műveltség megalapozása és a kétszintű érettségi vizsgára történő felkészítés 9-12 évfolyam 85. 32 Szakmai középfokú oktatás A következő szakmacsoportokban: 7. Informatika 14. Környezetvédelem-vízgazdálkodás 15. Közgazdaság 16. Ügyvitel 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 18. Vendéglátás-idegenforgalom
8
SZAKISKOLA 11. évfolyamtól szakiskolai oktatásban, OKJ szerinti nappali és esti munkarend szerint, kizárólag szakképzési évfolyamokkal OKJ szám
Szakképzés megnevezése
Évfolyamok
Évfolyam jelölése
száma 33 346 01 1000 00 00
Irodai asszisztens
2
1/ 11; 2/12
SZAKKÖZÉPISKOLA Szakképzési évfolyammal kizárólag érettségivel rendelkezők részére az OKJ által meghatározott képzések szerint, nappali és esti munkarend szerint (13. Évfolyamtól mindenkori OKJ szerint) Az alábbi OKJ szakmák két tanítási nyelvű képzésben (angol, magyar): OKJ szám
Szakképzés megnevezése
Évfolyamok száma 2
Évfolyam jelölése
54 812 01 1000 00 00
Idegenvezető
54 812 02 0010 54 01
Protokoll ügyintéző
1
1/ 13
54 812 02 0010 54 02
Utazásügyintéző
1
1/ 13
1/ 13; 2/14
Az alábbi OKJ szakmák egy tanítási nyelvű képzésben: OKJ szám
Szakképzés megnevezése
54 812 01 1000 00 00
Idegenvezető
54 812 02 0010 54 01
Protokoll ügyintéző
1
1/ 13
54 812 02 0010 54 02
Utazásügyintéző
1
1/ 13
52 342 01 0000 00 00
Marketing- és reklámügyintéző
1
1/ 13
9
Évfolyamok Évfolyam jelölése száma 2 1/ 13; 2/14
2. Az iskola Nevelési Programja 2. 1. Pedagógiai hitvallásunk, alapelveink Iskolánkban a tanulóközpontúság az elsődleges nevelési szempont. A tanuló egyéni, a saját intellektusának megfelelő személyre szóló, oktatási, nevelési programja, melynek lényege, hogy a tanulót, fiatalt mindig a saját korának, képességeinek, fejlettségének megfelelő módon és fejlődési ütemben kell nevelni. A pedagógus szerepe és feladata is lényegesen megváltozik ezekben a rendszerekben: a hagyományos oktatói feladat helyébe a tutori szerep lép, a tanár megszűnik a tudás egyedüli forrásának és kinyilatkoztatójának lenni. Az ő feladata a kreatív tanulás útján elkísérni a diákokat, tanulási kedvüket serkenteni, kérdéseikre választ adni. A hagyományos értékek átadása mellett tanulóinkat az állandóan változó világhoz, való alkalmazkodáshoz az élethosszig tartó tanulásra kívánjuk nevelni. Pedagógiai munkánkban ezért legnagyobb hangsúlyt a logikus gondolkodásra, a készségek és képességek fejlesztésére helyezzük. A sokféle ok miatt intézményünkbe kerülő fiatalokat egységes oktatási rendszerben az iskolai tantestület által kidolgozott helyi tanterv szerint, és dokumentált formában, különböző eljárásokkal a tanulói igényeknek megfelelően valósítjuk meg. Az alább felsorolt munkarend szerint: Nappali-, Esti-, Levelező és Egyéni Időbeosztású munkarend. Iskolánk értékrendjében a következők jelennek meg nagy hangsúllyal:
a tudás, a demokratizmus a humanizmus, a nemzeti identitás, EU-identitás, a környezeti kultúra, az emberei jogok, a testi, lelki egészség
Valamennyi képzésünk során törekszünk, a toleranciát, az empátiát, a más népek kultúrájának megértését, megismerését. A szakképző évfolyamainkon a választott szakmai és a munka iránti tiszteletet, a munka világában kialakult és annak megfelelő értékrendet, felelős döntési képességet, szakmai és emberi kompetenciát, munkakultúra fejlesztését kívánjuk különös gonddal, mint értéket közvetíteni.
10
A befogadó intézmény kialakítása: Iskolánk számára fontos, hogy befogadó intézményi környezetet teremtsünk minden tanuló számára, legyen akár, tehetséges, akár sajátos nevelési igényű. Mivel a sikeres együttnevelés legfontosabb feltétele, az elfogadó intézményi légkör kialakítása. A családias hangulatú osztálytermi kultúra megvalósítása a befogadói intézmény alappillére. Annak érdekében, hogy a munkaerő piacon megfelelően tudjon érvényesülni, a fiatal a minőség elvű munka végzésére fel kell készíteni. Az iskolai folyamat valamennyi területén meg kell felelni a partneri elvárásoknak, annak érdekében, hogy a fiatal partnerközpontú, állandóan megújulni képes munka során szocializálódjék. Nyitottak vagyunk, és törekszünk az iskolai inkluzivitásra (befogadásra) a másság és különbözőség elfogadását tanulóink számára közvetítjük. Az átfogó intézményfejlesztés keretében egyik kiemelt célunk, hogy intézményünk befogadóvá váljon, intézményen belül az osztálytermi, a tanulócsoporti, az egyéni fejlesztő foglalkozások még szervezettebb és tudatosabb, a jövőben hatékonyabban segítsék elő a személyek, a pedagógusok és a tanulók együttnevelési közösségnevelési, munkáját. 2. 2. A nevelő-oktató munkánk Célunk olyan iskola megteremtése, ahol gyerek, pedagógus, szülő jól érzi magát, ahol a tanulóknak lehetőségük van tudásuk gyarapítására, személyiségük harmonikus fejlesztésére. Az iskola célja továbbá a meghatározott követelmények teljesítésével történő képességfejlesztés, amelyet az általános és szakmai műveltség elmélyítésével, illetve megalapozásával és állandó fejlesztésével ér el. E célját úgy éri el, hogy a követelmény eléréséhez szükséges tananyagot eszköznek tekinti a tanulók érzelmi, értelmi és kifejezőképességeinek fejlesztésében. A készség és képességfejlesztést, az ismeretgazdagítást a személyiségformálás eszközeként tekinti, követelményeit a tanulók a tanulók életkori jellemzőihez igazítja. Lehetővé teszi, hogy a két tanítási nyelvű szakközépiskolából kikerült fiatalok önbizalommal, kiváló alkalmazkodó képességgel, az élet igényeihez rugalmasan alkalmazkodjanak, a társadalmi életben eligazodjanak. Tevékeny, magas fokú viselkedéskultúra és a kommunikációs-technika birtokában magabiztosan kommunikáljanak idegen nyelven, etikai, ökomenikus, politikusi ismereteiket használva az élet minden területén eligazodjanak, és cselekvő életet éljenek. Az iskola kiemelt célja az is, hogy a 10. évfolyamot végzett és az érettségizett fiatalok részére OKJ szerinti szakmai és gyakorlati, EU - ismereteket adjon át, felkészítsen a munka világára, valamint a szakirányú felsőfokú továbbtanulásra. Követelményrendszerében közelít a munka világában kialakult normákhoz és formákhoz, ugyanakkor figyelembe veszi az életkori sajátosságokat.
11
A fenntartó e célok elérése érdekében kívánja folytatni a szakképző iskolában a két tanítási nyelvi képzést. A cél az, hogy a tanuló a már meglévő idegen nyelvi tudását továbbfejlessze, hogy a tanulók alkalmassá váljanak arra, hogy filozófiai, társadalmi, valamint társadalmi etikai ismereteiket mindkét nyelven gyakorolják. Ily módon az élethosszig tartó tanulás keretében biztosítottá válik a megszerzett tudás továbbépíthetősége és a későbbi tanulmányok során történő beszámíthatósága. Az iskola nagy hangsúlyt kíván fordítani az autonóm, a kreatív, a problémamegoldásra érzékeny, az egészségét és a környezetét megóvó személyiség kiépítésére, a felelős döntési és a fejlett kommunikációs készség kialakítására, embertársaik értékeinek megbecsülésére, más nemzetek tiszteletére, a nemzeti hagyományok ápolására. Az iskola célul tűzi ki, hogy elősegíti a tanulók kulturális igényeinek fejlődését, a kultúra iránti érzékenységüket, nyitottságukat, önművelés iránti igényüket. Nagy gondot fordít az egészséges életvitel kialakítására és megőrzésére, a szenvedélybetegségek megelőzésére. Erősíti a környezet iránti felelősséget azzal is, hogy a mindennapok esztétikai értékeit mindenkor betartja. Alakítani kívánja önismeretüket, önállóságukat, a társadalmi és a globális problémák iránti érzékenységüket, konfliktus-meglátó és megoldó képességüket. Célunk tehát az is, hogy olyan értékrendet közvetítsünk a diákoknak, amely képessé teszi őket arra, hogy elfogadják, illetve azonosulni tudjanak. a demokrácia eszméjével, mely az iskolai életben a tanár-diák viszony, az egymáshoz való viszony, a diákönkormányzat működésén keresztül valósul meg. Megtanítjuk működésének fő szabályait, példát mutatunk a konszenzusra, törekvő magatartásra, a diákok részt vesznek felelős döntések hozatalában. a tudás megbecsülésével. Teljesítmény, illetve piacképes tudás átadása a célunk, vagyis a tanuló legyen képes önálló ismeretszerzésére, a mai állandóan változó világunkban legyen rugalmas, minden újra fogadóképes. a humanizmus értékrendjével, amely az egymás iránti szeretet, megértést, kölcsönös megbecsülést, az egyéni és közösségi érdekek harmóniáját, az emberi méltóság tiszteletben tartását, a fiúk, lányok viszonyában az udvariasságot, lovagiasságot jelenti. a nemzeti identitás érzésével. Fontosnak tartjuk hagyományaink, nemzeti értékeink megismerését, a szélsőségmentes hazaszeretet ápolását, kinyilvánítását, az anyanyelve helyességének szépségének megőrzését (ez utóbbi különösen fontos a két tanítási nyelvű iskolákban). a környezetvédelmi szemlélet fontosságával. Kiemelten kell kezelni a természeti és épített természet védelmét, szeretetét, és a kulturált környezet iránti igény kialakítását.
12
az esztétikum jelentőségével. Az a célunk, hogy esztétikai igényességet alakítsunk ki diákjainkban, a makro- és mikrokörnyezettel szemben, és ezeket fejlesszük. emberei jogok eszméjével. E kívánjuk érni, hogy az iskolai és a tágabb értelemben vett társadalmi kapcsolatokban a diákok tartsák tiszteletben ezt, és ösztönözzék társaikat, partnereiket az alapvető emberi normák, emberi jogok érvényesítésére. a testi, lelki egészség ápolásának fontosságával. Az a célunk, hogy az egészséges életmódra, a sport szeretetére, a harmonikus életvezetésre, az értékes társas kapcsolatokra, a tartalmas szórakozásra való igény kialakításán keresztül, a diákok képesek legyenek egészséges értékrend, életvezetés megvalósítására, a szenvedélybetegségek elkerülésére. A két tanítási nyelvű oktatásról szóló rendelet értelmében többet kell vállalnunk „egyszerű” két tannyelvű oktatásnál. Ezért célunk, az angol nyelv magas színvonalú elsajátításán túl, hogy tanulóink sokrétűen ismerjék meg Angliát, az angolszász civilizációt, értsék, növekvő empátiával, toleranciával fogadják népeik másságát, táguljon világképük. 2. 3. A középiskola feladata A középiskola elsődleges feladata, hogy az általános iskolát végzett tanulókat érettségihez juttassa, és a már érettségizett fiatalokat és felnőtteket a munkaerő-piaci igények figyelembevételével olyan korszerű, magas szintű, speciális szakmai ismeretek birtokába juttassa, amelyek a hazai gazdasági és a társadalmi igényeknek megfelelnek, konvertálhatóak, továbbfejleszthetők, valamint amelyek az európai integráció megvalósulásában szerepet játszhatnak. Fontos feladat, hogy a tanulókat alkalmassá kell tenni az egész életen áttartó tanulásra, de közelebbi feladat, hogy alkalmasabbá váljanak a tanulás közvetlen folytatására a középfokú, illetve felsőfokú iskolázás területén belül. Világunkban megnőtt az információn alapuló kommunikáció jelentősége az élet minden területén, a személyes kapcsolatokban, a munkavállalásban, az érvényesülésben, ezért kiemelt feladatként szerepel az informatika-oktatás, hogy az iskola esélyt nyújtson a diákoknak arra, hogy sikeressé váljanak további tanulmányaikban és a munka világában. Tehát a középiskola azt az igényt igyekszik kielégíteni, hogy az iskolából kikerülve valamennyi tanuló járatos legyen a kommunikáció, az idegenforgalom, a vendéglátás, a marketing terén, felhasználható számítástechnikai-informatikai ismeretekkel rendelkezzen, valamint magas szintű idegen nyelvi tudást birtokoljon mind a szakma, mind a társalgás területén. Hozzásegítjük tanulóinkat az egyéni tanulási stratégia kialakításához, hogy a munka világában is meg tudják választani a számukra leghasznosabb munkamódszert, stratégiát és továbbképzési lehetőségeket. 13
A középiskola kiemelt feladata, hogy kidolgozza az oktatáspolitika alapvető céljait szolgáló minőségbiztosítási rendszerét, hogy láthatóvá tegye az iskolában zajló munkát, illetve biztosítani tudja a fenntartói feladatok ellátásához szükséges kompetenciát. Az iskola további feladatául tűzte ki, hogy a szakképző évfolyamokon bekapcsolódjon a felsőfokú akkreditált szakképzésbe. A magyar-angol két tanítási nyelvű oktatás komoly feladatok elé állítja a középiskolát. A két tanítási nyelv előnyeit már Magyarországon is évtizednyi tapasztalatok igazolják. Ezeket, a tapasztalatokat hasznosítva feladatunk, hogy az egyes tantárgyak célnyelven való tanulása, az anyanyelvi tanárokkal való természetes kommunikáció a másik kultúra sokkal alaposabb megismeréséhez vezessen. A tanulók így hazai környezetben, iskolai keretek között az ország igényeinek leginkább megfelelő, könnyen konvertálható tudáshoz jussanak. A célnyelvi kultúra állandó jelenléte tágítsa látáskörüket, hozzásegítse őket az előítéletek leépítéséhez és a saját értékek felismeréséhez, egyúttal megalapozza a közös Európában való gondolkodás eszméjét, valamint rendelkezzenek megfelelő motivációval és képességgel ahhoz, hogy az interkulturális kommunikáció terén önállóan is tovább tudjanak lépni. Iskolánk nyitott iskola, amely jelenti külső kapcsolataink ápolását, fontosságuk elismerését, a tőlük való tanulás elfogadását, de a külső megmérettetés vállalását is. Feladatunknak tartjuk tanulóink részvételét a célnyelvi országok kulturális rendezvényein, a diákok csereutazását, nemzetközi projektekben való tevékenységét és a tanulók nemzetközi nyelvvizsgára való felkészítését, illetve a nemzetközi szakmai vizsga letételének ösztönzését. Az érettségire épülő jelenleg is működő szakképző évfolyamokon feladatunk a diákok olyan szakmai ismeretekhez juttatása, amelyek megfelelnek a hazai gazdasági és társadalmi igényeknek, az OKJ szerinti vizsga követelményeinek, melynek eredményeként tanulóinkra jellemző: szakmájuk magas színvonalú ismerete, tudásuk önálló bővítésének, fejlesztésének igénye, egymás tisztelete, mások értékeinek megbecsülése, konstruktív életvezetés és értékrend. Elegendő számú jelentkező esetén négy évfolyamos általános, a felnőttoktatás kerettanterve alapján szerveződő és megvalósuló gimnáziumi típusú középiskolai osztályokat indítunk olyan felvételizőink részére, akik a középiskolai továbbtanulásra
14
vállalkoznak, vagy a valamilyen ok miatt megszakadt tanulmányaikat folytatni kívánják. Ezeken az osztályokban az angol lesz az első idegen nyelv (emelt óraszámban), s a B2 nyelvi szintre kívánjuk eljuttatni tanítványainkat. Helyi tanterveink teljes mértékben megfelelnek a felnőttoktatási kerettanterv követelményeinek.
2.4. Sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése (2012. szeptember.01-től bevezetendő nevelési feladatok!)
A SNI meghatározás: A fogalom értelmezését és a feladatokat a jelenleg érvényben lévő 1993. évi LXXIX. évi törvény 121.§ (28.-29.), 30.§ és az 52.§ (6) adja meg,majd a fogalom értelmezését és a feladatokat a 2012.szeptember 01-től életbe lépő 2011.évi CXC törvény a Nemzeti Köznevelésről 47.§-a adja meg. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján: a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd. A 2012. szeptember 1-én éltbe lépő Nemzeti Köznevelésről szóló 2011.évi CXC törvény szerint a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján: - különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű, érzékszervi (hallás- és látásfogyatékos) egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelemvagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulók ellátása A köznevelési törvény 47.§ (1.) bekezdése értelmében a sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges gondozást a gyermek, tanuló életkorától és állapotától függően, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. Az intézményben minden tanév elején osztályonként összesítő lista készül, amelyből egyértelműen kiderül, hogy az adott osztályban hány különleges gondozást igénylő
15
tanuló, és hány egyéni tanrend szerint tanulótanul. (A listák adott időszak lezárása után, vagy a tanuló eltávozta miatt pontosításra kerülnek) Ennek érdekében alapfeladatként valósítjuk meg: A tanári kompetenciák és az iskolai szervezet fejlesztését A finanszírozás megoldását A segítő hálózat kiépítését Szociális, gyermekvédelmi háló biztosítását Támogatások lehetőségeinek biztosítását Az intézmény szolgáltató szerepét meghatározó befogadott tanulók igényei szerinti oktató-nevelőmunka folyamatának a szervezését - Lemorzsolódás elkerülése, befogadó benntartó intézkedéseket -
Jelentési kötelezettségek: - szakszolgálatok felé felülvizsgálati kérelmek benyújtása - sajátos nevelési igényű tanuló után járó normatíva igénylése Intézményünkben a különleges gondozás formái: iskolai nevelés és oktatás, fejlesztő foglalkoztatás (BTMN – fejlesztő pedagógus)) habilitáció, rehabilitáció (SNI - gyógypedagógus) Integráció-együttnevelés A nevelési-oktatási munkánk során az inklúzió formáját valósítjuk meg. A különleges gondozást igénylő tanulóinkat integráljuk tanulóink közé. Az integrálás formáját és típusát a tanulói jogviszonyban álló fiatal, szakértői véleményében megfogalmazottak és az egyéni szükségletek határozzák meg. Iskolánk az integrált nevelés-oktatást tűzte ki pedagógiai céljául. Ennek az oktatási formának egy fejlettebb formáját az inklúzióhoz közeli módszert alkalmazzuk. Az integrációhoz képest az inklúzió fejlettebb forma, mivel filozófiájában mindenki felé befogadó, s ennek a szemléletnek a következménye az együttnevelés. Intézményünk, mint befogadó vagy inklúziv iskola oktatási stílusában az együttműködő tanulási módszereket, a csoport- és pármunkát alakítja ki. Így igyekszünk fejleszteni a tanulókat részlegesen vagy a teljes képzésben. A tanórákon differenciált nevelésoktatás folyik, megkülönböztetett és elhatárolható normákkal, melyet a tanórán kívüli gyógypedagógiai fejlesztés egészít ki. 16
Intézményünkben a funkcionális integrációs törekvések érvényesülnek. Az integrált nevelés feltételei: 1. tárgyi és személyi tényezők: Alapító okirat, Pedagógiai Program, speciális tanterv, a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus szakember segítsége, (utazó gyógypedagógusi hálózat segítségének igénybevétele) fogadókész, felkészült pedagógusok, a tárgyi szükségletek biztosítása, osztálylétszám korlátozása, figyelembevétele 2. Módszerek: differenciálás: eszközei: segítségadás módjában, idejében az alkalmazott módszerekben, a közvetítési módban, a tananyag tartalmában, az óraszervezésben, tanítási, tanulási ütemben, célokban, a megkövetelt szintben, számonkérés, értékelés módjaiban, típusában. céljai: képességfejlesztés, helyes tanulási szokások gyakorlása önálló tanulás megtanítása, sikerélményhez juttatás, egyéni lehetőségek fejlesztése, együttműködés fejlesztése, önellenőrzésre szoktatás, reális önértékelés kialakítása. Személyi feltételek Az integrált osztályok, a sajátos pedagógiai módszerek gyakorlatban történő megvalósítását: fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, pszichológus,
17
logopédus, pedagógiai asszisztens, gyógytestnevelő (akár az utazó gyógypedagógusi hálózat segítségének igénybevételével) munkája kell, hogy segítse, a feltételek minél jobb biztosítása a feladatunk. Külön elkészített egyénre szabott fejlesztési terv alapján végzik az egyéni, vagy kiscsoportos (két-három fő) szakmai, pedagógiai munkájukat. Munkájuk szorosan összefügg az elméleti és gyakorlati szaktanárok tevékenységével. A napi kapcsolat során párhuzamos oktató-nevelő munka folyik, nagy hangsúlyt fektetve a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni igényeire. Folyamatos visszacsatolás erősíti a minőségi munkát. Szakmai kompetencia biztosítása Pedagógus felvétel: Az iskola vállalt profiljának megfelelő szakemberek felvétele. A feladatok és az elvárások korrekt ismertetése Szakirányú végzettségű pedagógusok biztosítása Pedagógus továbbképzés: Folyamatos képzés biztosítása Az innováció biztosítása, belső és külső előadókkal Az iskolai műhelymunka: Az iskolai szakmai munkaközösségek működése állandó elemző feladatjelölő, értékelő munkafolyamata az esélyegyenlőség a tehetséggondozás érdekében történik. A szakmai műhelyekben együttműködő pedagógusok részéről a sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű tanulók tanulási nehézségeinek elfogadása, hatékony módszerek technikák alkalmazása, szükség esetén attitűd váltás, folyamatos szakmai megújulás. Követő mentori rendszer: A kimenő diákok beilleszkedésének utókövetése szervezett találkozók keretében. Az iskolai nevelés: Arról, hogy a sajátos nevelési igényű fiatal az e célra létrehozott, a fogyatékosság típusának megfelelő gyógypedagógiai intézménybe (szegregáltan) vagy együttnevelve kortársaival (integráltan) teljesíti-e tankötelezettségét, a szakértői bizottság dönt. A döntésnél a bizottság figyelembe veszi a gyermek állapotát (fogyatékosság súlyossági foka és típusa, egészségügyi problémái, személyisége, szocializálhatósága), igényét, az intézményi feltételeket és a szülő választását.
18
A közoktatási törvény lehetővé teszi, hogy a szülő választhat azon intézmények közül, amelyek rendelkeznek a sajátos nevelési igényű gyermek neveléséhez és oktatásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel. Alkalmazott pedagógiai módszerek Iskolánk fejlesztési módszerek szerint a tanulókból csoportokat alakít ki. A jó adottságú tanulóknak többletszolgáltatásokat nyújt, míg a gyengébb adottságúaknak a minimális követelmények elérését biztosítja. A gyengébb adottságúaknál módosítjuk a követelményeket és a szokásostól eltérő, nagyobb mértékű, speciális pedagógiai segítséget nyújtunk. Ez a tanórai feladatokon túli egyéni, személyre szabott fejlesztéssel valósul meg. Alkalmazott módszerek a közvetítési módban: feladat megismétlése a nekik megfelelő nyelvi szinten, feladat kis lépésekre bontása, példa bemutatása, mintaadás, tanítási stílusok váltakozása, több szemléltetés (bekapcsolódás, megtapasztalás, eszközhasználat), szükség esetén több ellenőrzés, feladaton belüli hangsúlyozás, a válaszadás módjainak különbözősége (pl. szóban, írásban), tananyag változatos feldolgozása. tanulószobában, szaktanárral történő fejlesztés, korrepetálás egyéni fejlesztő foglalkozások az egyéni igények szerint A tananyag tartalmában: változtatás, kiváltás, elhagyás, vagy eltolás, kompenzálás. Óraszervezés: frontális helyett csoport, pár, egyéni munka, együttműködés előtérbe helyezése, ösztönző társ megszervezése, tanulók csoportokba rendezése. Tanítási ütem: lassítás, képesség szerinti terhelés. 19
Számonkérés módja: hagyományos, standardhoz viszonyítás, tanuló önmagához mért fejlődéséhez, szöveges értékelés, tantárgyi, tananyagrészi mentesítések az értékelés alól inkább szóban, vagy írásban az egyén szerint, hosszabb felkészülési idő és segédeszközök biztosítása Az imént felsorolt módszerek a következő célok elkérését segítik: képességfejlesztés, helyes tanulási szokások gyakorlása, önálló tanulás megtanítása, sikerélményhez juttatás, egyéni lehetőségek fejlesztése, együttműködés fejlesztése, önellenőrzésre szoktatás, reális önértékelés kialakítása.
3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk tanulói létszáma közepes mértékű, ezért könnyebb tanulóink személyiségét is alaposabban megismerni, s erre építve könnyebb segíteni őket személyiségük kibontakoztatásában. E folyamat során tekintetbe vesszük a tanulók életkori sajátosságait, egyéni terhelhetőségét, számítunk véleményére, kreativitására, meglévő tudására. Fontosnak tartjuk, hogy felelős társadalmi magatartásuk gondolkodásuk és életformájuk demokratikus legyen.
alakuljon
ki,
Egyes közismereti tantárgyak tágabb teret adnak a tanuló és tanár közti kommunikációra és a tanulók mélyebb megismerésére, s ezek hozzásegítik a tanári kart a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok magasabb szintű megoldásához. A szakképző évfolyamokon a gyakorlati tantárgyak lehetőséget adnak arra, hogy a választott szakmában kialakuljanak, illetve továbbfejlődjenek azok a képességek, készségek, amelyek a szakma optimális műveléséhez alapvetően szükségesek. Célunk, hogy diákjaink képesek legyenek konstruktívan együttgondolkodni és dolgozni egymással és tanáraikkal, illetve ha van rá mód más iskolákkal is, különböző csereprogramok és projektek készítése során.
20
Az oktatásban hangsúlyosan szerepel ezen kívül az önálló munkavégzésre és döntéshozatalra való képesség fejlesztése, az egészséges, kiegyensúlyozott személyiségű, a munka világában a hazai és nemzetközi normáknak is megfelelő magatartás kialakítása. A magyar és idegen nyelven a kommunikációs készség fejlesztésére, az informatikai eszközök tudatos és etikus használatára többek között jó lehetőséget nyújt diákjainknak a szakmai gyakorlatokon végzett tevékenység. A személyiségfejlesztési munkánk a tanév első hetében megkezdődik, azzal a céllal is, hogy az önálló személyiségek a tanév során koherens csoporttá, közösséggé szerveződjenek. A tanévet egy öt napos „Információs héttel” indítjuk, ahol a tanulók tanulás-módszertani tréningen is részt vesznek, hiszen a személyiség és közösségfejlesztő tevékenység nem válaszható szét mereven a tehetséggondozástól, illetve a tanulásmódszerbeli hátrányok csökkentésétől. Törekszünk a diákönkormányzat megalakítására, ahol gyakorolni tudják jogaikat tanulóink. Fejleszteni kívánjuk ezzel a lehetőséggel is, hogy formálódjon felelős társadalmi magatartásuk, valamint felkészüljenek az állampolgári szerepre ez utóbbi nevelési feladat magába foglalja a demokrácia gyakorlásához szükséges jogok és kötelességek tudatosítását. Az iskola nagy hangsúlyt kíván fordítani a makro-és mikrokörnyezetében lévő társadalmi problémákra érzékeny, kreatív gondolkodású személyiségek kialakítására. Ennek érdekében a szakmai ismeretek elsajátításán túl a tanulók kulturális igényinek kielégítésére is gondot fordít. Közös kirándulások a Kárpát-medence, a magyarok kultúrájának megismeréséért múzeumok és szakmai kiállítások megtekintése, hangverseny színházlátogatások szerepelnek a konkrét feladatok között. Az iskola hozzá kíván járulni a tanulók szociális érzékenységének fejlesztéséhez, az önismeretük kialakításához, hogy személyüket és a társadalmat érintő döntési folyamatokban felelősen vegyenek részt. Ennek érdekében Fórumokat szervez, ahol az iskola belső életének, problémáit beszélhetik meg, és javaslatot tehetnek az iskolai élet fejlesztésére, ezzel segítve elő közéleti szerepléseiket. Egyben ez lehetőséget teremt arra is, hogy az iskola közösségi életének színterei változatosak legyenek. A középiskola pozitív ország képet alakít ki az iskola tanulóiban, ezért hagyományteremtésként is- megünnepli nemzeti ünnepeinket, a jutalmazási lehetőségeket erre használja fel. Az ünnepek alkalmat adnak az egyéni és közösségi teljesítmények elismerésére, amely fejlesztő és inspiráló hatást fejt ki az egyénre és a közösségre egyaránt. A nemzeti értékek bemutatása nem zárja ki, hogy tanulóink tudatában legyenek a nemzetközi kapcsolatok és az együttműködés fontosságának. Ennek elmélyítésére évente versenyt írunk ki az osztályok számára Európai Unió, különös tekintettel Nagy-Britannia jobb megismerése céljából. A műveltségi-szakmai verseny, a 21
felkészülés, kohéziós erő lehet csoportok kialakulásában, a különböző tehetségek kibontakoztatásában. Kapcsolatainkat mobilizáljuk annak érdekében, hogy minél hamarabb több „testvériskolánk” legyen. Ennek kialakítása érdekében kezdeményezzük, hogy tanáraink és tanulóink kapcsolódjanak be a Szókratész-programba, keressék a kapcsolatot a célnyelvi ország iskoláival, szakmai szervezetivel.
4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Iskolánk alapvető feladata, hogy diákjaink a minél alaposabb tudás megszerzése mellett, illetve ezen keresztül önálló személyiségű, érett emberekké váljanak, de legalább olyan fontos, hogy társaik iránt érzékeny, közösségi szellemű felnőttekké váljanak. Ennek érdekében az iskolai életet oly módon szervezzük meg, hogy az színteréül szolgáljon a diákok öntevékeny, változatos tevékenységeink. Ezeknek koordinátora alapvetően a Diákönkormányzat, melynek működését a tantestület és az iskola vezetése maximálisan támogatja. 4. 1. A közösségfejlesztés formái Az egyén és a társadalom közötti kapcsolat kialakításának folyamata az iskolai nevelés egyik fontos területe. A kapcsolat épülésének, építésének formái: kisebb tanulócsoportok alakulása, (azonos érdek, vagy érdeklődés, szimpátia eredményeképp) osztályközösségek fejlődése (például közös értékrendszer megalkotása) iskolai szintű közösségek formálódása (célirányos tevékenység alapján, vagy szimpátia, stb. alapján) az iskola és a közvetlen társadalmi környezet kapcsolata Magyarország problémái iránti érzékenység, érdeklődés, felelősségteljes szolidáris hozzáállás kialakítása országos ügyekhez. Nemzetközi kapcsolatok bővítése külföldi szakközépiskolákkal, amelyek önismeretünket fokozzák, értékeink megbecsülésére és mások értékeinek elfogadására, tiszteletére nevelnek: valamint segítik az európai integrációs folyamatok megértését. Beteg, sérült, fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartása fejlesztése (Tanórai vagy tanórákon kívüli beszélgetések, eszmecserék útján) 4. 2. A közösségfejlesztés színterei, eszközei A Diákönkormányzat Az iskolaújság Iskolarádió Kiállítások,
22
Osztályok közötti szellemi vetélkedők, Sportvetélkedők, Kirándulás, elsősorban a 9. osztályos tanulóink részére Mikulás napján egymás megajándékozása Karácsonyi ünnepség A 9. osztályosok részére nyári előkészítő tábor Osztálykirándulások, Csereutazások – elsősorban tanulmányi célokat kívánunk velük elérni, de közösség-fejlesztő szerepük is jelentős Közös színház-, hangverseny-, múzeumlátogatás Iskolai ünnepélyek, o Tanévnyitó ünnepély o Állami ünnepekről való megemlékezés o Emléknapok megtartása o Szalagavató bál, szalagtűző ünnepség o Ballagás o Tanévzáró ünnepély Sportkörök, házi versenyek Úgy gondoljuk, a megváltozott tartalmú intézmény létrehozása új lehetőségeket kínál a diákok közösségi életében azáltal, hogy a diákok személyiségfejlődésében a közös cél, a közösen végzett, kellő ismereteken alapuló munka (ezen keresztül az önállósága, a felelősségtudat fejlődése, a munka tisztelete, mások értékeinek megbecsülése, a döntési képesség fejlődése stb.) pozitív folyamatokat indít el. A kimagasló tanulmányi eredményekért és példamutató magatartás-viselkedését a tanulók jutalomban részesíthetők. A jutalomra javaslatot tehet a nevelőtestület, valamint a diákönkormányzat. Jutalmazás az iskola valamennyi tanulója jelenlétében, ünnepélyes keretek között (tanévzáró, iskolai ünnepély) történik. Jutalmazási lehetőségek: Kiváló tanulmányi munkáért – iskolai oklevél (azok a tanulók érdemlik ki a címet, akiknek tanulmányi eredményük év végén valamennyi tantárgyból jeles. Közösségi ember – iskolai oklevél (azok a tanulók, akik az iskolai élet megszervezésében kezdeményezők, véleményükkel, tevékenységükkel hozzájárulnak az iskolai élet gazdagításához, diák önkormányzati tagok, stb.).
23
5. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység1 2/ 2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvéről Az irányelv célja, hogy a pedagógiai programban foglaltak és a sajátos nevelési igény összhangba kerüljenek. Annak biztosítását szolgálja, hogy az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez, fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg, a sajátos nevelési igényű gyermekeket a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl, a habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az nevelési programok tartalmi elemeivé. A fejlesztés szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. A habilitációs – rehabilitációs órák tervezés e a mindenkori tanév munkatervének kialakításakor kerül összeállításra a konkrét igényeknek megfelelően! A cél elsősorban az ismeretek megerősítése, szintetizálása, a tudáselemek rendszerbe illesztése, alkalmazása, a pályaorientáció, az önálló életvezetési technikák tudatos gyakorlása. A tanulók eltérő képességprofilja, iskolai életének különbözősége, egyéni fejleszthetőségi prognózisa esetén is kiemelt cél, hogy a tanulók integrált keretek között történő - nevelés, oktatás során elsajátítsák azokat az ismereteket és készségeket, amelyek az önálló életvitelhez, a munkaerőpiacra történő belépéshez és megmaradáshoz elengedhetetlenül szükségesek. A testi, érzékszervi (gyengén látó, nagyothalló), beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének súlyos vagy tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók ellátásánál, alapelvünk legyen: , hogy az iskola, amely emberségre, toleranciára akar nevelni, tanúsítson olyan magatartást tanulói iránt, akik az átlagosnál nehezebben nevelhetőek, hogy az elvek, és a gyakorlat közötti ellentét ne kerüljön a mindennapok szintjén konfliktusok forrására. Az intézményünk feladata a nehézségek azonnali felismerése, diagnosztizálása, a szükséges terápiák kidolgozása. Ebben az osztályfőnök és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős együttműködése nagyon fontos, valamint az, hogy a tantestület többi tagja is konszenzusos alapon támogassa őket. A probléma kezelésében a szülővel való együttműködés, a közös álláspont, azonos- elfogadó- nevelési attitűd kialakítása szintén döntő jelentőségű.
1
A Kt, KN szerint ebbe a tanuló csoportba a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő fiatalok tartoznak.
24
A minden évben megrendezésre kerülő „Információs héten” előzetesen felmérjük diákjaink szocializált sági szintjét, és ennek megfelelően dolgozzuk ki a velük foglalkozás módszereit. A segítségnyújtás megfelelő formáit minden évfolyamon tanuló diákunk esetében meg kell találni, és ha szükséges, külső szakember – például pszichológus – bevonásával kell megoldásra jutni. Ennek érdekében kiemelt feladatunknak tekintjük a gyermek- és ifjúságvédelmi háttérintézményekkel való kapcsolatépítést és –tartást, mely keretében folyamatos szakmai konzultációs lehetőségre van alkalmunk (például KIÚT Családsegítő Szolgálat, Pedagógiai Szolgáltató Intézet stb.).
6. A tehetség, képességek kibontakoztatását segítő tevékenység A tapasztalatok szerint iskolánkba különböző felkészültségű, képességek szerint is nagy szóródást mutató diákok járnak. Iskolánk mindig is fontos feladatának tartotta és a jövőben is nagy hangsúlyt helyez arra, hogy minden tanulót eljuttassunk arra a szintre, amelyre adottságai predesztinálják. Ennek megvalósítása érdekében lényeges a tehetség minél korábbi felismerése, utána pedig gondozása. Nyelvi, kommunikációs tekintetben a két tannyelvű oktatás önmagában is tehetséggondozó, egyéb tehetség felkutatása és kibontakoztatása további feladatot jelent számunkra, s ezzel össze-függésben a tehetségek erkölcsi nevelése, személyiségfejlesztése újabb pedagógiai problémát jelent. A tehetséggondozás eszközei: A 9-12. évfolyamokon a szabadon tervezhető órakeret a legtehetségesebb diákok részére egyéni vagy kis csoportos foglalkozást szervezünk azokból a tárgyakból, amelyekből várhatóan felvételizni fognak. Évfolyamonként két tanuló-csoport szervezhető, amely csoportonként heti 1- 1,5 órát jelent. A 11-12. illetve a 13-14-15. szakképző évfolyamon, a szabadon tervezhető órakeret terhére a tehetséges diákok részére egyéni vagy kiscsoportos foglalkozást szervezünk. Szabadon tervezhető órakeretünkben lehetőséget biztosítunk szakmai projektek készítésére, nemzetközi pályázatokon való részvételre, szakmai versenyekre történő felkészítésre. Tehetséges tanulóink részére ezek egyrészt szellemi kihívást jelentenek, másrészt az új élmények személyiségfejlesztő hatása egyértelmű, s az új motivációt tanulóink számára. Figyeljük a pályázati felhívásokat, s a pályázatokon való részvételre ösztönözzük a különböző évfolyamok diákjait egyaránt.
25
A szabadidős tevékenységek is tág teret adnak arra, hogy a tehetséges diákok képességeiket kamatoztassák. A meglévő szabadidős programokon kívül a diákok érdeklődéséhez igazodó tevékenységi formákat is készek vagyunk bevezetni. Például: számítástechnikai szakkört, túraszakosztályt, szakmai köröket, stb.
7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek- és ifjúságvédelmet intézményünk kiemelt feladatának tekinti. Az iskola vezetése minden segítséget megad ahhoz, hogy diákjaink tanulmányaikat megfelelő körülmények között végezhessék. A tanári közösség vallja, hogy a tanulási folyamat akkor a leghatékonyabb, ha a gyerek testi és mentális fejlődése biztosított, az egészségnevelés szerves része oktatási programunknak. Az alapvető hangsúlyt a prevencióra helyezzük, minden tanév elején felmérjük a diákok helyzetét, amely a gyermek személyiségére, családi hátterére, környezetére, kortársi kapcsolataira stb. irányul. Ennek ismeretében, illetve a folyamatos diák, tanár konzultációra építve aktív kapcsolatot tart a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a tanári karral, a szülőkkel, a Polgármesteri Hivatal illetékes ügyosztályaival, a Pedagógiai Szolgáltató Intézettel, a „KIÚT” Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve más gyermek- és ifjúságvédelmi intézménnyel. Diákjaink iskolaorvosi ellátása biztosított a továbbiakban is elősegítjük és támogatjuk a diákok, mind szélesebb körű szűrővizsgálatának végzését. Az arra rászoruló tanulóinkat minden lehetséges módon segítjük abban, hogy a szociális támogatások, pályázatok rendszerén keresztül anyagi támogatást kaphassanak. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős e tevékenységét szoros együttműködésben végzi az osztályfőnökökkel és az iskola diákönkormányzatával. Az intézmény egészségnevelési programja végigkíséri a tanulók életkori sajátosságait, igazodik testi, mentális fejlődésükhöz. Kiemelt figyelmet fordítunk a káros szenvedélyek kialakulásának megelőzésére, ezen belül is nagy hangsúllyal a drog-prevencióra. Hangsúlyt helyezünk arra, hogy a központi szakmai programokban szereplő élet- és pályatervezési ismereteket tanulóinkkal elsajátíttassuk, és ennek keretében napirenden tartsuk az egészséges életmód fontosságát. A családi életre nevelés és a káros szenvedélyek kialakulásának megelőzőse, illetve leküzdése témakörök minden évfolyamon kitüntetett figyelmet kapnak.
26
8. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Iskolánk ezt a feladatot nagyon fontos, komplex problémakörnek tartja, ugyanis az esetek nagy hányadában azok a tanulók vallanak kudarcot tanulmányaik során, akik valamilyen szempontból hátrányos helyzetűek. Ezért összefüggésben kezeljük ezt a programot a gyermek- és ifjúságvédelemmel, a sajátos nevelési igényű tanulókkal való külön foglalkozással, valamint a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységgel. Elveink: a fokozatosság, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vétele SNI típusú, vagy más szociális hátrány figyelembe vétele Sok diákunk részére valószínűleg a matematika és a fizikai tárgyak tanulása jelenti a legnagyobb gondot a középiskolai évek alatt. Számukra konzultációs lehetőséget biztosít minden szaktanár, s témazáró dolgozatok esetében mindig adnak időpontot javító dolgozat írására is. Az idegen nyelven tanult tárgyak elsajátítása különösen nagy problémát jelent, tehát ezek követelményeinek teljesítéséhez fokozottan kell alkalmazni a fenti elveket. A 9. évfolyamon minden szaktanár tanulási technikákat is elsajátíttat diákjaival, így készíti fel őket a várható nehézségek leküzdésére, az önálló ismeretszerzés és feldolgozás technikáira. A tanulási folyamatban fontos szerephez jut a tanulói közreműködés és az önálló tanulás. Ezáltal a tanuló maga is felelőssé válik saját előrehaladásáért. A különböző tanulási technikák és stratégiák elsajátítása segíti őket abban, hogy számukra fontos egyedi problémákat tanári segédlet nélkül is képesek legyenek megoldani. Hogy a számukra legkedvezőbbet választhassák, természetesen meg kell ismerkedniük a tanulási formák, módszerek médiumok (újság, magnó, videó, könyvtári információszerzés, Internet stb.) sokszínűségével.
9. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Intézményünk működési területét tekintve a felnőtt oktatás megvalósításának problémáival szembesül. Így olyan jó képességű diákok is kerülnek hozzánk, akiket, felkészítünk a kétszintű érettségi vizsgára valamint a továbbtanulásra, vagy a munka világában történő eligazodásra. A tanulói összetétel nagyobbik hányada, azonban valamilyen szempontból hátrányos helyzetűnek tekinthető. A
27
hátrányos helyzet enyhítését segítő tevékenység mindig új feladatokat ró az intézményre. Feladatunknak tekintjük, hogy a hátrányos helyzetű tanulóink egyéni mobilitását maximális mértékben támogassuk, segítsük. Kedvezőek adottságaink a személyre szóló bánásmódhoz, felzárkóztatáshoz, tehetséggondozáshoz. A tanulók szociális helyzetét figyelembe véve igyekszünk megteremteni azokat a körülményeket, amelyek biztosítják, hogy tanulóink testi, szellemi, szociális, érzelmi és erkölcsi fejlődése a lehetőségekhez képest harmonikus legyen. Szociális helyzete miatt a jegyzői védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak. KT.121. § (14). A szociális hátrány feltérképezése az egyes tanulóknál elsősorban osztályfőnöki feladat. - Ilyenek lehetnek: az ingerszegény családi környezet; a család szocializációs diszfunkciói, a gyermek szeretetigényének, támaszkeresésének elutasítása, nagyfokú elhanyagolása, bántalmazása, a testi-lelki agresszió a családban, a szülők alkoholizálása. A családi környezet és az iskola világa egy időben, egymás hatásait gyengítve, vagy felerősítve együttesen hozzák létre a gyermek szocializációját. - A hátrányos helyzetű család társadalmi helyzete feladatot nyújt a pedagógusnak, hogy a családok számára nevelési segítséget tudjon adni. Az osztályfőnöki munka éves ütemtervében megszervezi a szociális és mentális segítségadás különféle lehetőségeit. Számba veszi az iskolán kívüli segítő kapcsolatokat, és felmérést készít a különböző hátrányos helyzetű tanulókról. A pedagógus-továbbképzéseknél a mentálhigiénés képzések preferált helyen állnak. Az intézményünkben folyó szemléletformáló és prevenciós munkát rendszereztük, amely meghatározza a prevenció területét, tartalmát, módszerét és gyakoriságát. Az intézményben folyó munka módszerei a szemléletformálás és prevenció szempontjából személyi higiénia étkezési szokások, tisztálkodás, WC-használat szoktatás, napi gyakorlatot tanító, egészséges életmód foglalkozások, tánc, gyógy testnevelés, versenyek, szexuális kultúra, családi életre nevelés, aids - megelőzés, a biológiai és pszichés érettség, nemi betegségek megelőzése, amit a védekezésről tudni kell felvilágosítás, előadás, tananyag védőnő,biológiatanár,(osztályfőnök) nőgyógyász biológia óra, osztályfőnöki óra, tanórán kívül drog-prevenció a drog fogalma, hatása. Életvezetési készségek és ismeretek külsős szakember (rendőr) osztályfőnök Osztályfőnöki óra. Évfolyamonként bűn-megelőzés. Mi a különbség a diákcsíny és a szabálysértés között? Felvilágosítás, előadás, szórólap, rendőrség, osztályfőnöki óra. életvezetési ismeretek, önismeret, konfliktus - kezelés, személyiség fejlesztés, tanterv szerint osztályfőnök Osztályfőnöki óra. Környezet - tudatos gondolkodás. - A veszélyeztetettség meghatározása: - vannak olyan helyzetben lévő gyermekek, akiknek legjobb érdeküket figyelembe véve - gyermekvédelmi közszolgáltatás jár. Egy adott helyzetben a veszélyeztetettség meghatározása 28
kijelöli a problémák jellegét és körét, továbbá a gyermekvédelmi közszolgáltatás célját, irányát, a megvalósítás eszközeit. A gyermek veszélyeztetettségének definiálása, és még inkább értelmezése meglehetősen tisztázatlan kérdés még napjainkban is. A Gyvt. a veszélyeztetettség fogalmát az alábbiak szerint határozza meg: „Olyan - a gyermek vagy más személy által tanúsított - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza.” A veszélyeztetett tanulók segítését az osztályfőnökök jelzései alapján, belső és probléma sepecifikusság esetén külső segítő szakember igénybevételével oldja meg az intézmény. (XV. Kerületi családsegítő, valamint lakhely szerint illetékes szakszolgálat megkeresése) Az integráló iskola nevelőtestületének feladata a sajátos nevelési igényű és BMT tanulók zavartalan beilleszkedését segítő, támogató pedagógiai tevékenység, mely elősegíti a tanulók tanulási sikerességét. Állandó feladataink: A szabadon felhasználható időkeret terhére felzárkóztató, illetve tehetséggondozó foglalkozás szervezése, Drogmegelőzési, életvezetési programok indítása, Pályaorientációs tevékenység (elsősorban osztályfőnöki órákon, de szakmai feladat is), Felvilágosítás a szociális juttatások lehetőségeiről, Támogatások megszerzésének ösztönzése, Kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás a szakszolgáltató intézményekkel, Táborozási hozzájárulások megszerzése, Ösztöndíj lehetőségek felkutatása, Pályázatok figyelése, részvételi pályázatokon (KOMA, NEFMI, NEA,
SOCRATES stb.)
10. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési minőségirányítási rendszere A minőségbiztosítási rendszer bevezetése a 2004/2005-ös tanév szeptemberétől fokozatosan került bevezetésre. 10. 1. Az iskola ellenőrző tevékenysége Az ellenőrzési és értékelési folyamatot két önálló folyamatként kezeljük, amelyeknek az iskola minden tevékenységében meg kell nyilvánulniuk. Ellenőrzés végezhetnek: Az iskola fenntartója (folyamatosan ellenőrzi az intézmény működésének törvényességét és eredményességét, ha szükséges, szakértő segítségét kéri) Az igazgató az iskolai munka bármely területén 29
Az iskolavezetés tagjai, az iskolai élet bármely területén az igazgatóval való előzetes egyeztetés alapján A munkaközösség-vezetők szaktárgyuk, illetve területük vonatkozásában, Az osztályfőnökök az osztályukban tanító tanárok, illetve tanulóik vonatkozásában. Az ellenőrzés egyik fontos területe az óralátogatás. A látogató előre tájékozódik a szaktanárnál az osztály (csoport) tudásszintjéről, az előző órákon tanult tananyagról, a szaktanár adott órára készített tervéről. Az óralátogatások célja: A pedagógiai munka magas színvonalon történő ellátásának segítése A minőség biztosítása A központi programnak megfelelő tartalmi és időbeli megfelelés Diákjogok érvényesülése A differenciált foglalkozás megvalósulása Az óralátogatások szempontja: A pályakezdő tanárok, „gyakornoki idő alatt” Az iskolában új tanárok, A 9. évfolyamon tanító tanárok munkájának ellenőrzése, Újonnan tanított, vagy új tanterv alapján tanított tantárgyak, Problémás osztályok, tanulócsoportok esetében, Olyan pedagógusoknál, akik munkájával kapcsolatban kifogás merült fel A gyakorlati órák látogatása Az óralátogatások rendje: Előre tervezett, a tanárok előzetes tájékoztatásával Rendkívüli – felmerülő problémák esetén Félévenként egy tanár esetében 2-3 óra 10. 2. Az iskola értékelési tevékenysége 10. 2. 1. A tanári munka értékelésének szempontjai
A szaktanári munka legdöntőbb mutatója az eredményesség. Természetesen a végeredmény megítéléséhez fontos látni azt, hogy honnan, milyen szintről indult a közös munka a tanulóval. Jellemzi a tanár munkáját az, hogy milyen színvonalon írták meg a tanulók évközi dolgozataikat, milyen tanár kérdezési kultúrája, milyen a tanulók tudásszintje, szókincse, szakmai ismerete, beszédstílusa, viselkedése a tanárral. A szaktanár munkáját minősíti, mennyire tudja szaktárgyának megnyerni diákjait s megszerettetni velük azt. Tantárgytól függően járnak-e könyvtárba, 30
hangversenyekre, kiállításokra, múzeumokba, stb. A diákok milyen aktivitással vesznek részt a szakmai gyakorlaton. A diákok segítenek-e a szaktanárnak az általa indított programok szervezésében, lebonyolításában, stb. Fontos értékelési szempont: A diákok érettségi vizsgán nyújtott teljesítménye, Az OKJ szakvizsgák eredményes teljesítése, Az egyetemi, főiskolai felvételi vizsgák sikeressége. A tanár munkáját minősíti az is, hogy az érettségi vizsgán hogyan értékeli az osztály munkáját az érettségi, illetve a szakmai vizsga elnöke. A tanár nevelőmunkáját minősíti osztályfőnöki tevékenysége is: Milyen az osztály fegyelmi helyzete, szelleme, Milyen az osztály hangulata, magatartása, Hogy sikerülnek az osztály tanórán kívüli programjai (osztályrendezvények, kirándulások), Milyen a kapcsolata a szülőkkel, Hogyan fejlődik tanítványai személyisége? 10. 2. 2. A tanuló teljesítményének ellenőrzései, értékelési szempontjai, módjai
Félévente minden évfolyamban legalább három-nyolc érdemjegy alapján minősítjük tanulóink teljesítményét. Heti 1-2 órás tantárgy esetén félévente minimum 3 érdemjegy, 3-4 órás tantárgy esetén félévente minimum 6 érdemjegy, 5-nél több órás tantárgy esetén félévente minimum 8 érdemjegy. A tanulók teljesítményének értékelése: Az osztályzat mellett legyen lehetőleg szöveges kiegészítés, amely orientál és tájékoztat Személyre szóló, önértékelésre motiváló Mindig pozitív végkicsengésű (az erények és hibák felsorolása) Közösség előtti vélemény nyilvánításkor a személyiségi jogok védelmét maximálisan figyelembe kell venni – a megszégyenítés tilos! A mérési, értékelési szempontokat és az ellenőrzés időpontját mindenkor, minden esetben, kellő időben, átláthatóvá, ismertté kell tenni. A tanulók neveltségi szintjének mérése: Az iskolai és munkahelyi házirend megtartása Beszédstílus 31
Fegyelmezettség Segítőkészség Tolerancia Tisztelet diáktársai, tanárai iránt
A szorgalom értékelési szempontjai: Tanulmányi eredmény Önállóság Pontosság Együttműködő készség Közösségi magatartás A iskolai tanulmányok lezárása: A szakképző és az általánosan művelő évfolyamok végén OKJ vagy az Érettségi szabályzat szerinti vizsgát tesznek tanulóink a mindenkor érvényes vizsgakövetelményben és vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint. A tanév végén a tantestületi ülésen és az iskola tanévzáró ünnepélyén az igazgató, illetve a Fenntartó értékeli az intézményben folyó egész éves munkát. 10. 2. 3. A minőségirányítási rendszer
Célunk olyan képzési, nevelési és oktatásszervezési tevékenység végzése és ezt segítő minőségügyi rendszer kialakítása, amely partnerközpontú, segíti a tanulók egyéni céljainak, valamint az országos közoktatási célok megvalósítását. Mindezt oly módon kívánjuk megvalósítani, hogy az megfeleljen az európai integrációs folyamatok által elvárt, valamint a Magyarországon hatályos törvényi előírások követelményeinek.
11.
A szülő, tanuló, iskolai és együttműködésének formái, lehetőségei
kollégiumi pedagógus továbbfejlesztésének
Nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy a szülőkkel, tanulókkal, pedagógusokkal (iskolai, kollégiumi) az együttműködés minden formájával éljünk. Ennek célja, hogy tájékoztassuk az iskolai élet fontosabb kérdéseiről, javaslataikat, véleményeiket meghallgassuk, és a gyakorlatban megvalósítsuk azokban a témakörökben, amelyekben a közoktatási törvény lehetőséget biztosít számukra. Az együttműködési területeit az SZMSZ és az IMIP szabályozza. A kapcsolattartásnak nagyon sok formája létezik, mely a szülő, az iskola és nem utolsó sorban a tanuló szempontjából fontos. A folyamatnak több szintje van, melyek 32
egymástól elválaszthatatlanok, ezeknek a rétegeknek a gondozása folyamatos munkát igényel, minden részvevőtől. 11.1. A kapcsolattartás formái: Tanuló-szülő Igény szerinti rendszeres (napi) kapcsolattartás - ellenőrző, üzenő füzet Tanuló-iskolai pedagógus Tanév elején meghatározott fogadóórák, illetve igény szerinti egyeztetett kapcsolattartás Szülői értekezlet (Felelős az igazgatóhelyettes) Tanuló-kollégiumi pedagógus Telefonon történő igény szerinti kapcsolattartás. (Felelős az osztályfőnök és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős) Szülő-iskolai, kollégiumi pedagógus Igény szerinti kapcsolattartás (pl. telefon, levél) Ellenőrzőkönyv Szülői értekezlet Negyedéves tanulmányi értesítő (Felelős az osztályfőnök és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős) Iskolai pedagógus – kollégiumi pedagógus Rendszeres kapcsolattartás (telefon) Probléma esetén személyes megbeszélés Nevelőtestületi értekezletek Osztályozó konferencia 11. 2. A Diákönkormányzat Felülvizsgáltuk Szervezeti és Működési Szabályzatunkat, Házi-rendünket és Diákönkormányzat SZMSZ-ét, s rögzítettük azokat a változásokat, melyeket a változó világ és törvényi szabályozás hívott életre. A diákok jogai és kötelezettségei konkrétabbakká és kiterjedtebbekké váltak, úgy gondoljuk, hogy a diákok együttműködése a tanári karral gyümölcsözőbb lesz a jövőben. A kapcsolattartás formái: Diákfórum (évente egyszer) Osztálygyűlés szükség szerint, Diák-szociális bizottságban, fegyelmi bizottságban való képviselet, 33
Az iskolavezetőség meghívása alapján képviselet az iskolavezetőségi és a nevelőtestületi értekezleten. Az iskolavezetéssel valódi kapcsolattartás: A DÖK vezetője közvetlenül folyamatosan, előzetes megbeszélés alapján fordulhat az iskolavezetés tagjaihoz a diákságot érintő bármely kérdésben – személyiségi jogokat tiszteletben tartva – véleményt nyilváníthat, kérdéseire érdemi választ legkésőbb 15 napon belül kap. 11. 3. A kollégiumi pedagógussal való kapcsolattartás Néhány kollégista diákunk van csak, de tekintettel arra, hogy országos beiskolázású intézmény vagyunk, a továbbiakban is várhatóan lesznek kollégiumi ellátásban részesülő diákjaink. A kollégiumi nevelőtanárainkkal minden esetben felvesszük a kapcsolatot, az ottani tevékenységüket minden esetben figyelemmel kísérjük, beilleszkedésüket segítjük. Fejlesztési terveink között szerepel egy önálló kollégium, illetve tanszálloda létrehozása, amely kollégiumként is üzemelne. 11. 4. A szülőkkel való kapcsolattartás módjai: Az iskola együttműködése a szülőkkel A szülő és az iskola kapcsolata kulcsfontosságú szerepet tölt be az oktatás-nevelési kérdések eldöntésében még a szakképzés időszakában is. Fontos számunkra, hogy működjön az iskola indításához felállított Iskolaszék, s osztályonként a Szülői munkaközösség. A szülő joga, hogy megismerje az intézmény Nevelési, Pedagógiai és Szakmai Programját, Házirendjét; tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról. Gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen, részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon. A szülő kötelezettsége viszont, hogy rendszeresen kapcsolatot tartson a gyermekével foglakozó pedagógusokkal, elősegítse a gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az iskola rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását. A tanulójogviszony szerződésben foglaltakat a kiskorú és/ vagy nappali tagozatos tanulón kívül a szülő is elfogadja aláírásával. Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi szakembert foglalkoztat, aki a tanulókkal kapcsolatos problémák kezelésében szakmai segítséget nyújt a pedagógusoknak, a tanulók személyes problémáit kezeli és kapcsolatban áll a szülőkkel a szociális hátrányok leküzdése és a nevelési nehézségek megoldása érdekében.
34
12. Az Egészségnevelési Program I. Jogszabályi háttér A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 48.§ (3) bekezdése, valamint a 243/2003. (XII.17.) számú Kormányrendelet, a „Nemzeti Stratégia a kábítószerprobléma kezelésére” című dokumentum (106/2009. (XII. 21.) OGY határozat), a 46/2003. (IV.16.) számú határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról, valamint az 1997. évi CLIV. Törvény az egészségügyről 38. § (1) bekezdése határozzák meg az egészségnevelés célrendszerét, valamint a jogi célrendszert. II. Fogalmi meghatározás Az iskolai egészségnevelés olyan pedagógiai folyamat, amelyben a közvetített értékekkel összhangban lévő ismereteket közvetít a pedagógus, a mindezt a környezet feltételei és egyéb hatásai is erősítik. Az életmód és az egészségi állapot megismertetésével válik hatékonnyá az tevékenység.
összefüggéseinek egészségvédelmi,
megismerésével, egészségnevelési
Az egészség nem csupán a betegség hiánya, hanem a teljes testi, lelki szociális-jólét állapota, amely lehetővé teszi az optimális intellektuális fejlődést, a testi, lelki, szociális kibontakozást. Az egészség a mindennapi élet erőforrása, amely társadalmi és egyéni erőforrások összessége, valamint a testi képességeket hangsúlyozó pozitív fogalom. III. Az egészségnevelés új szemléletei, elvi alapjai Rizikó csoportos megközelítés Társas kompetenciák előtérbe helyezése Kortárshatások felhasználása Szintéri program megközelítés Közösségi alapú munka IV. Az egészségfejlesztő tevékenységek célkitűzései: Az egészségnevelés átfogó célja, hogy módszer és eszközrendszerével elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását, annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat, és ezáltal képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére.
35
A teljes fizikai, szellemi és szociális jólét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell ennie arra, hogy meg tudja fogalmazni és meg tudja valósítani vágyait, hogy megtalálja a megfogalmazódott szükségletekhez vezető, egészségét védő, és a környezet védelmére is figyelő optimális megoldásokat, továbbá környezetével változzék vagy alkalmazkodják ahhoz. 1. Célkitűzéseink A gyermekek személyiségébe értékként épüljön be a testi-lelki egészség megóvása Sajátos eszközrendszerrel járuljunk hozzá tanulóinknál az egész iskolai oktatónevelő munkával összhangban és együttműködve a minél teljesebb tulajdonság és képesség együttessel rendelkező harmonikus személyiség kialakításának megalapozásához A tanulókat képessé tenni olyan attitűdök kialakítására, amelyek könnyebbé teszik számukra a társadalmi beilleszkedést. 2. Az egészségnevelés iskolai területei Az iskolai egészségnevelésnek segíteni kell, hogy a tanulók kellő motiváltságot, ismeretet, tudást szerezhessenek egy ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó egészséges életvitelhez. Ehhez szükséges, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát megértések, biztos ismereteik legyenek, amelyek konkrét tevékenységeken alapozódnak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskolai pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe be kell épülni. 2. 1. Ezen területek közé tartoznak az alábbiak: Önmagunk és egészségi állapotunk ismerete Az egészséges testtartás, a mozgás fontossága Az értékek ismerete Az étkezés, a táplálkozás egészséget biztosító szerepe, A betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat A barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben A személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete A tanulás metodikája Az idővel való gazdálkodás szerepe, A rizikóvállalás és határai és megismerése A szenvedélybetegségek elkerülése A tanulási környezet alakítása A természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége
36
2. 2 Az egészségnevelési programban az életkori sajátosságokhoz alkalmazkodó valamennyi korosztályra kiterjedő témakörök: A biztonság megőrzése, a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás) Egészséges táplálkozás Fizikai aktivitás, személyes higiénia, Veszélyes anyagok, szenvedélybetegségek (dohányzás, alkohol, drog) Növekedés, változás és az emberi szexualitás Családi és társas kapcsolatok, családtervezés, AIDS prevenció Egészséges környezet, környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés) Fontosnak tartjuk az egészség testi, lelki (mentálhigiéniás) fejlődés biztosítása a tanulók számára. Célként fogalmaztuk meg: „az egészség, mint legfőbb érték” szemlélet kialakítását, mely programunk mottójával is szolgálhatna.
13. Az Egészségnevelés fő színterei 13.1. Tanórai nevelés 13.1. 1.Tantárgyba beépítve: Egészségnevelés-tartalmú tantárgyakban: biológia, földrajz, emberismeret Nem egészség tartalmú tantárgy, de beépíthetők az ismeretek: informatika, történelem, kémia, fizika Magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv, rajz 13. 2 Intézményünkben különösen fontos hangsúlyt fektetünk a tanórákon megvalósuló egészségnevelésre, különösen: Osztályfőnöki óra Földrajz Informatika Számítástechnika és szoftverüzemeltető Életviteli ismeretek 13.3 EGÉSZSÉGNEVELÉS A TANÓRÁKON KÍVÜL Az egészségnevelés – annak kerettantervi jellege miatt – nem valósulhat meg pusztán a tanórákon. A tanórákon kívüli nevelési lehetőségek között az alábbiak közül választhatnak tanulóink: Iskolai sportkör Játékos testmozgás Könyvtári foglalkozások Egyéni és csoportfoglalkozások
37
13.4 Egészségnevelés szervezett szabadidős tevékenységek során Rendszeresen részt veszünk sportversenyeken, amely fokozza a csapatszellemet, a versenyek sikerélményhez juttatják tanulóinkat, amely más területekre is kihatnak. Ilyen például: Osztálykirándulás Iskolai házibajnokság Egészségnap Kihívás Napja AIDS és szexuális kultúra felvilágosító Fogápolás és tisztálkodási szokások
14. Környezetnevelési program A középiskola a szűken vett szakmai képzés mellett nagy hangsúlyt helyez a környezeti nevelésre is. A szakközépiskola megalakulása óta olyan mikrokörnyezetet biztosít a hallgatók számára, mely segít a környezettudatos magatartás kialakulásában. Az intézmény rendje, tisztasága fegyelmezően hat a hallgatókra. Óvják az iskola berendezési tárgyait, vigyáznak az intézmény tisztaságára. Az intézményi kommunikációban jelentős hangsúlyt helyezünk a környezeti tényezőkre. Az intézmény oktatói fontosnak érzik, hogy saját tantárgyuk keretében éljenek a környezeti nevelés lehetőségeivel. A környezeti nevelés célja, hogy a végzett hallgató képes legyen a környezet változásának, jelzéseinek felfogására; összefüggő rendszerben történő értelmezésére, a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére; a problémák megkeresésére, okainak megértésére; az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben; a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre. A környezeti nevelés színterei az iskolában: Tanórai foglalkozások marketing a vállalati környezeti magatartás megjelenése a reklámban a vállalati környezeti magatartás megjelenése a PR a fogyasztóvédelem kérdése jogi ismeretek Az alapvető emberi jogok megismertetése, köztük az egészséges és elviselhető környezethez való jog.
38
Azon kívül, hogy a szakképzésben, több tantárgyban tantárgyanként jelenik meg a környezeti nevelés, az intézményben minden szaktanár kötelessége, hogy tantárgyába beépítse a környezeti neveléshez kapcsolódó témaköröket. Néhány példa: Idegen nyelv A környezeti nevelés az egyik kommunikációs téma Idegenforgalmi ismeretek A turizmus és a fenntartható fejlődés a turizmus és a környezetvédelem Informatika Az informatikai eszközök, mint veszélyes hulladékok, azok megsemmisítése Tanórán kívüli foglalkozások: Az intézmény minden hallgatója számára minden esztendőben biztosítja egy kiránduláson való részvétel lehetőségét. E kirándulásokon pozitív vagy negatív példaként mindig megjelennek környezeti kérdések. Az iskolai faliújságon rendszeresen jelennek meg különböző témájú cikkek, közöttük környezetvédelmi is. A környezetvédelmi kérdések a szakdolgozati témakörök egy részénél elkerülhetetlenek. A szakmai gyakorlatok minden hallgató számára közvetlen gyakorlati tapasztalatok szerzését teszik lehetővé az adott szakterületen. Az idegenforgalomban különösen jó nevelő hatása van a hallgatókra. Az idegenforgalomban csak magas szintű környezeti kultúrával lehet versenyképes a vállalkozás. Így a hallgatók megismerik: a szép környezet jelentőségét, annak kialakításának módját a környezet tisztaságának szerepét a veszélyes hulladékok kezelésének módját, stb.
15. Fogyasztóvédelmi program A fogyasztóvédelmi program részét képező problémák a képzés részét képezik csaknem minden szakon. A szakképzések egy részében e témakör a záróvizsga része is. Iskolánk hallgatói közgazdasági értelemben fogyasztók. Mint fogyasztók, a gazdasági fejlődés szempontjából rendkívül fontos szerepet töltenek be. A fogyasztói szerepkör jelentőségét az iskola minden hallgatója megtanulja az erre vonatkozó tantárgyakban, tantárgyban. Hallgatóinkat meg kell ismertetni a fogyasztói társadalom előnyeivel és hátrányaival. A szakképző iskola tantárgyi struktúrájában a gazdasági ismeret és a gazdaság jog tantárgy ad erre is keretet. A hallgatóinkat, mint fogyasztókat meg kell ismertetni azzal is, hogy milyen védelemben részesülhetnek, illetve meg kell tanítani őket olyan gondolkodásmódra is, hogy önmagukat hogyan védhetik meg a fogyasztókért folyó öldöklő versenyben. 39
A szakképzésben erre elsősorban a tantárgyi keretek hasznosíthatók. A tantárgyak egy része tárgyi ismereteket közöl a hallgatókkal, más része gondolkodásmódot közvetít. A fogyasztóvédelem szempontjából legfontosabb tantárgyak: Jogi ismeretek A fogyasztóvédelem fogalma, a fogyasztók tájékoztatása, a gyártó kötelességei, stb. Marketing A jogi ismeretben jelzett témakörök e tárgyban is feldolgozásra kerülnek más megközelítésben. A reklámismeretben kiemelt szerepet kapnak a "reklámetikai" kérdések, közöttük a fogyasztóvédelem. Gazdagági ismeret Gazdasági jog Azokon a szakokon, ahol nincs jogi ismeretek és marketing tantárgy, a fogyasztóvédelem kérdéseit a közgazdaságtan vagy a gazdasági ismeretek tantárgyban kell elsajátíttatni, a középiskola 9-12.évfolyamán az osztályfőnöki és a társadalomismeret órák adnak erre jó lehetőséget.
16. Kábítószer ellenes program A drogprobléma nem hazai jelenség. Korunk társadalmára az értékzavar és a családok széthullása jellemző. Osztályfőnöki órai témakörök: személyiségjegyek, önismeret, önmenedzselés; konfliktuskezelő és döntési technikák; agresszivitás kezelése; „nemet mondás" megtanulása. Pszicho-szexuális fejlődés, Pszichés betegségek, függőségek Egészséges életmód, Táplálkozási zavarok Dohányzás, alkohol, mint szenvedélyek Droghasználat, drogfüggőség Erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismeretek A konfliktus mindennapjaink és kapcsolataink velejárója. A diákok naponta kerülnek konfliktusba magukkal, osztálytársaikkal, családjukkal és a társadalommal. Iskolánkban leggyakoribb a tanár-diák konfliktus, de előfordul a tanár-tanár /igazgató/ közötti, egyes tanuló és az osztály, a tanár és az osztály, továbbá tanulócsoportok – osztályon belül és az osztályok – között adódó konfliktus. Míg a legtöbb ember a konfliktust negatív és pusztító erőnek tekinti, ez lehetőséget nyújthat fejlődésre és tanulásra is. „Megoldási stratégiánk” függ: személyiség jellemzőinktől; a konfliktus tartalmától; 40
a konfliktusban érintettektől; és egyéb körülményektől. FELADATUNK: a kooperatív konfliktus megoldáshoz az alábbi feltételek biztosítása: Nyílt kommunikáció a felek között, melynek alapja a bizalom és az elfogadás; Készség a másik meghallgatására, megértésére; Nyitottság, empátia; Mások megbecsülése; Önérvényesítés (a saját vágyak kielégítése anélkül, hogy a másiknak ártanánk); Legalább az egyik fél érdekeltsége a folyamat tudatos vezérlésére; Készség az együttműködésre. Amennyiben elsajátítanak bizonyos konfliktuskezelési készségeket, a tanulók képesek lesznek szociális helyzeteket elemezni, rengeteg viselkedéslehetőség közül választani, és felelősségét vállalni saját cselekedeteikért. A konfliktus konstruktív kezelésének képessége nem csak a tanulók egyéni mentális egészségéhez járul hozzá, hanem pozitívan befolyásolja az iskola és a társadalom egészét is. Miért fontos a konfliktuskezelés oktatása? Indoklás: mert a tanulók képesek lesznek: Kritikusan elemezni attitűdjeiket és a különböző kérdésekről alkotott nézeteiket; Konfliktuskezelő készségeket kialakítani, megérteni a kommunikáció fontosságát; Elsajátítani a konfliktusok feloldásához szükséges kommunikációs készségeket.
17. Az info - kommunikációs technológiák alkalmazásával kapcsolatos ismeretek 17. 1. Információs és kommunikációs kultúra Kiemelt feladat a megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességekre, amelyek az információs és kommunikációs kultúra részét képezik. Az iskolának az elektronikus média hatásmechanizmusainak megértésére, a különböző médiumokban való eligazodásra, az igényelt információ megtalálására kell nevelnie, figyelembe véve az információt befogadó egyén személyisége, lelki egészsége védelmének elősegítését. Olyan fiatalokat kell kibocsátania, akik sikeres tanulási stratégiákkal használják ki az információs világháló lehetőségeit és eszközeit az élethosszig tartó tanulás során. Mindennapi életünkben megnőtt az információ társadalmi szerepe, és felértékelődött az információ-szerzés képessége. Az egyén érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához, az életvitelének alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és 41
alkalmazni. Ehhez el kell sajátítania a megfelelő információszerzési, feldolgozási, - adattárolási, - szervezési és –átadási technikákat, valamint az információkezelés jogi és etikai szabályait. E gyorsan változó, fejlődő területen nagyfokú az ismeretek elavulása, ezért különösen fontos, hogy a tanuló figyelmet fordítson informatikai ismereteinek folyamatos megújítására. Mind nagyobb szerepet kap az intelligens és interaktív hálózati technológia. Nemcsak a különböző intelligens szolgáltatások száma nő folyamatosan, hanem ezzel egyidejűleg a rendszerek egyre szélesebb körben teszik lehetővé a felhasználói beavatkozást. Növekszik a vizuális kommunikáció hatása; a multimédia közvetítésével a szavak és a szövegszerkesztés mellett a látványszerkesztés is rendelkezésünkre áll üzeneteink kifejezésére. Az informatika mindennapi életünk szerves részévé vált. A földrajzi elhelyezkedésből és az anyagi lehetőségek különbözőségéből adódó esélyegyenlőtlenségek jelentősen csökkenthetők az informatikai eszközök használatával. Az információ nyilvánossá és mindenki számára hozzáférhetővé válásával nagyobb esély van a demokrácia erősítésére. Megváltozik a pedagógus szerepe, az ismeretátadó és számon kérő pedagógusból az ismeretek közötti eligazodást segítő, tanácsadó, a megtalált információt értékelni, abban kételkedni tudó tanulók nevelőjévé válik. A tanulókat fel kell készítenie a problémamegoldó gondolkodásra, mint a feladatmegoldás magasabb szintjére. Változik az iskola, mint szervezet szerepe is. Az önálló ismeretszerzés elérése érdekében a könyvtárhoz hasonlóan a számítógép teremben is lehetővé kell tenni az eszközökhöz való hozzáférést a tanórákon és azokon kívül is. A többi műveltségi terület, tantárgy számára is biztosítani kell a géphasználatot. Meg kell jelennie a hagyományos tanórákon túlmutató informatikával támogatott projektmunkáknak is. 17. 2. A számítástechnikai nevelés általános célkitűzései: korszerű alkalmazói készség kialakítása: a számítógépek, az informatikai szoftver- és hardvereszközök lehetőségeit használni tudó tanulók képzése; az informatikai ismeretek rendszeres alkalmazása: az iskolai élet eseményeihez vagy a tantárgyakhoz kapcsolódó feladatok megoldására a tanulók használjanak informatikai eszközöket (vázlatkészítés, dolgozat, kiselőadás, bibliográfia készítése, bemutatás, tantárgyi feladatmegoldás, szervezés, tanulás során); az algoritmikus gondolkodás fejlesztése: a matematikához hasonló gondolkodásfejlesztő cél, amely nemcsak az iskolában, hanem a hétköznapi életben is alapvető fontosságú; önálló munkára nevelés és tehetséggondozás: a számítógép, mint a tanuló tevékenységére azonnal reagáló eszköz, lehetőséget teremt az egyéni ütemű tanulásra, a tehetségekkel és a lemaradókkal való különleges foglakozásra; 42
együttműködésre nevelés, csoportmunka: egyes feladatok megoldása megköveteli a csoportmunkát, feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást; alkotó munkára nevelés: akár programot írunk a számítógéppel, akár szöveges dokumentumot, rajzot vagy táblázatot készítünk, a végeredmény egy új termék lesz; az informatika társadalomban játszott szerepének felismertetése: az informatika rohamos fejlődése az egész társadalmat átalakítja, az információs társadalomhoz alkalmazkodni kell; az informatika etikai és jogi szabályainak megismertetése: tudatosítani kell a tanulókban az információszerzés, - feldolgozás és - felhasználás etikai és jogi szabályait; az interaktív virtuális világ veszélyeinek tudatosítása: az interaktív digitális média, különösen a multimédia, videó és hipermédia “játékok” függőségi és egészségkárosító hatásai. 17. 3. A könyvtárhasználati nevelés és oktatás általános célkitűzései: felkészítés az információs társadalom kihívásainak fogadására, az információszerzés kibővülő lehetőségeinek használatára, az információk elérésére, kritikus szelekciójára és feldolgozására; a könyvtárra alapozott önművelés képességének kialakítása, fejlesztése a könyvtári információs rendszer, a könyvtár “forrásközpont”-ként történő használatával; a forrásokat komplex és alkotó módon alkalmazó tanulási technikák és módszerek kifejlesztése; az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek elsajátíttatásával tudatos, biztos használói magatartás kialakítása; a könyvtárhasználati tudás eszközjellegű beépítése a tanulók tantárgyi képzésébe, a mindennapi problémák megoldásához szükséges információszerzésbe és feldolgozásba; a forrásfelhasználás etikai szabályainak elsajátíttatása és a normakövetés követelményének elfogadtatása.
18. Külső kapcsolataink Iskolánk profiljából, adódóan, illetve pedagógiai hitvallásunkból, céljainkból, feladatainkból következően nyitott oktatási intézményként működünk, ugyanakkor céljainkat és feladatainkat csak akkor tudjuk megvalósítani, ha külső kapcsolatainkat olyan módon tudjuk kialakítani, működtetni, hogy azok diákjaink ismereteit bővítsék, tanulási motivációját erősítsék. Ezek a kapcsolatok elősegítik azt, hogy szakmai
43
együttműködés alakuljon ki, tevékenységünk eredményességéről visszacsatolást kapjunk, melynek hasznosításával iskolánk pedagógiai munkája gazdagodik. Kapcsolatot tartunk: Fenntartókkal, a „Paulay Alapítvánnyal” – szakmai együttműködésünk folyamatos, A kerületi Önkormányzattal (Oktatási és Kulturális Ügyosztály, Egészségügyi és Szociális Ügyosztály, Gyámügyi osztály), Hazai oktatási intézményekkel, Angliai oktatási intézményekkel, Gazdasági szervezetekkel – a kapcsolatépítés és –tartás folyamatos, melynek többek között célja a szakképzés szakmai gyakorlatának biztosítása, Az „Összefogás TISZK” többi tagintézményével, Egyéb szervezetekkel.
19. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelőoktató munkát segítő eszközök és felszerelések Az eszközök és felszerelések jegyzéke, valamint a fejlesztési terv a mellékéletében adjuk meg. A középiskolai oktatás eszközszükséglete a felnőttoktatási gimnáziumi eszközjegyzék elvárásai szerint biztosítottak. A képzésekhez szükséges tárgyi feltételek rendelkezésre állnak, melyek folyamatos fejlesztéséről a fenntartó gondoskodik. A szakképzési tárgyi feltételek fejlesztése tekintetében a mindenkor érvényes OKJ -s szakmák központi programja, valamint a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott tárgyi feltételek az irányadóak. Az iskola munkaközösségi- szaktárgyi szinten kidolgozott tárgyi feltétel fejlesztését a szakképzési hozzájárulásról 2011. évi CLC. törvény alapján, a gazdálkodó szervektől „Fejlesztési támogatás” címen, az ÖSSZEFOGÁS – TISZK - en keresztül átvett, illetve Eu – s és decentralizált, vagy más hazai pályázatok útján elnyert összegekből, tudja megvalósítani. A feltételrendszer működtetését az iskolafenntartó biztosítja. A székhelyül szolgáló 84747/1 hrsz. 3594 m2 alapterületű, természetben a 1154 Budapest, Kozák tér 13-16. szám alatt lévő ingatlan a fenntartó alapítvány tulajdonában van. Az ingóságok a vagyonleltár szerint az Alapítvány tulajdonát képezik.
44
Az ingatlant és a tulajdonában lévő vagyontárgyakat a fenntartó az iskola rendelkezésére bocsátja, aki azt nem jogosult elidegeníteni, megterhelni, csak fenntartó hozzájárulásával. Szaktantermek, oktatási eszközök Tantermek: 9 db o 7 x 63 m2 o 1 x 41 m2 o 1 x 40 m2 Tantermek: Földszinten: o Számítástechnika terem o Tanterem o Taniroda Emeleten: o Számítástechnika terem o Tanterem o Könyvtár (nyelvi vagy egyéb csoportbontásra)
1 db 3 db 1 db 1 db 2 db 1 db
A nappali képzés munkarendje: Óra 0 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Időpont 7,30 - 8,20 8,30 - 9,15 9,25 - 10,10 10,20 - 11,05 11,15 - 12,00 12, 10 - 12,55 13, 05 - 13, 50 14,00 - 14,45
Esti képzés munkarendje: heti 3 alkalom. hétfő, kedd, szerda Óra 0 1. 2. 3.
Időpont 15,00 – 15,45 15,55 – 16,40 16,50 - 17,35
45
4. 5. 6.
17,45 – 18,30 18,40 – 19,25 19,35 - 20,20
Levelező képzés munkarendje: Heti 1 alkalom, szombatonként Óra 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Időpont 8,30 –9,15 9,25– 10,10 10,20 - 11,05 11,15 – 12,00 Ebédszünet 12,30 – 13,15 13,25 - 14,10 14,20 – 15, 05 15,15 – 16,00 16,10 – 16,55 17,05 – 18,
A mozgáskorlátozott tanulók fogadása érdekében az iskolaépület akadálymentesítésének megtörténtéig, a földszinti tantermekben folyik a mozgáskorlátozott tanulók oktatása, képzése. A 11/1994. (VI.8.) MKM – rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről és a 2/2005 OM rendelet a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai irányelvéről szóló rendelet értelmében pályázati források bevonását tervezi az intézmény. A sajátos nevelési igényű tanulók tantermeinek felszereltségét az intézmény szintén pályázati források bevonásával kívánja megoldani. Az iskolai tantermek férőhelyeinek beosztása, minden tanév aktuális tanulólétszámának figyelembevételével, valamint az órarend és a tantárgyfelosztáshoz, igazítva valamint csoportbontásban tanított tantárgyak igényeinek megfelelően történik. A tanév elején tantermi katasztert készítünk, amelyből egyértelműen megállapítható, hogy melyik osztály melyik tantermet használja, délelőtt, illetve délután – este, vagy hétvégén. Az osztályok tanulói létszámának kialakításánál 2011 évi CXC. Törvény 4. Számú melléklete szerint ugyanezen törvényi rendelkezés a felnőttoktatásra vonatkoztatva, a
46
külön rendelkezések 60.§ (8.) bek szerint „…más sajátos munkarend szerint is folytatható az oktatás, ha a tanulónak tanórai foglalkozáson egyáltalán nem kell részt vennie, …… (9.) – bek a ”felnőttoktatásban, a) az iskolai oktatás a tanulók egyéni felkészülésére is épülhet, A kialakított fejlesztő szoba megfelel, annak használatát az órarend szerint biztosítja a az intézmény a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő, valamint a tanév során egyéni tanrend szerint tanuló diákok ellátására. (ennek használatát tanév elején külön órarendi beosztás rögzíti) Telepített eszközrendszer Írásvetítő (kiegészítő egységekkel): Plazma Tv Színes televízió + videó berendezés: Számítógép: Hálózati szerver: Nyomtató: Fénymásoló+nyomtató
2 db 1 db 4+4 db 62 db 1 db 5 db 3 db
Centrálisan elhelyezett ( hordozható eszközök ): Hordozható számítógép: Diavetítő: Projektor: Magnó Cd-s/kazettás
3 db 1 db 3 db 3 db
Egyedi telepítésű számítógépek Könyvtár: Tanügyigazgatás: Gazdasági:
1 db 6 db 2 db
A számítástechnika szaktantermek eszközrendszere A két gépterem egyformán szolgálja az általános és a speciális informatikai képzés igényeit, továbbá a tehetséggondozás és az önálló tanulás igényrendszerét. A munkahelyek száma 60 főre elegendő.
20. Az Intézmény személyi feltételei Az iskola főállású és óraadó pedagógusokat foglalkoztat. A közismereti, a szakmai elméleti és gyakorlati képzést a közoktatásról és a szakképzésről szóló törvényben szabályozott végzettséggel rendelkező pedagógusok látják el.
47
Az alkalmazottak mindegyike rendelkezik a munkaköre betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel és megfelelő szakmai végzettséggel (gyakorlattal). A piaci igényekhez való rugalmas alkalmazkodás a személyi feltételekben is rugalmasságot igényel. Az óraadó pedagógusok gyakorlati szakemberek, főiskolai oktatók, más szakközépiskola tanárai. Az óraadók kiválasztásánál döntő szempont a magas szintű szakmai képzettség és a pedagógiai képesség, elhivatottság. Az ifjúságvédelmi felelősi, az egészségnevelői, a diák önkormányzat segítői és a szabadidő szervezői feladatokat az ennek megfelelő végzettségű vagy képességű szakemberek részmunkaidőben látják el. A pedagógusok pontos összetételét és alkalmazásuk módját és mértékét – az adott év augusztusában véglegesített tanulói összetétel illetve szakmacsoportok határozzák meg. A KT. 15.§-a szellemében a tantestület legalább 70%-a, valamilyen munkaviszony keretében látja el oktató-nevelő feladatait. A KT. 1sz. melléklet alapján biztosítjuk a szükséges nem pedagógus feladatok ellátását szolgáló technikai létszámot is. Az SNI-s tanulók ellátását a kerületi, fővárosi, illetve a tanuló lakóhelye szerint illetékes EGYMI-k, utazó gyógypedagógiai szolgálatai, az alkalmazott gyógypedagógiai asszisztens, fejlesztőpedagógus (részfoglalkozásban) segítik. Amennyiben szüksége, óraadó gyógypedagógusok látják el a sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztését. A közoktatási és a köznevelési törvényben magfogalmazott óraszámoknak, illetve a tanulók különleges gondozási igényeinek és a szakértői vélemény javaslatának megfelelően történik az óraszámok meghatározása.
21. Az iskola Helyi Tantervei 21. 1. A képzés jogi háttere Az iskola pedagógiai és szakmai programja a következő jogszabályok és dokumentumok szem előtt tartásával készült: A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. Törvény kifutó jelleggel A 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről (2012.08.01-től felmenő jelleggel!) 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, 2/ 2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvéről a Felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. Törvény (többször módosított)
48
1/ 2006. (II. 17.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az OKJ-be történő felvétel és törlés eljárási rendjéről(kifutó) és a 133/2011 (VII.18.) Kormányrendelet az OKJ módosításáról (felmenő jelleggel!) 8/2006. (III. 23.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről 4/2002. (II. 26) OM rendelet az iskolarendszerű szakképzésben résztvevő tanulók juttatásairól a 111/2010 (IV.9.) Kormányrendelet a szakmai vizsga megszervezésére vonatkozó engedély kiadásának és a vizsgaszervezési tevékenység ellenőrzésének részletes szabályairól 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről 20/2008. (XII.17.) SZMM rendelet a szakmai vizsgadíj és vizsgáztatási díjak kereteiről A 2011. CLV. Törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról A 26/1997. (VII. 10.) MKM rendelet a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról A 14/ 2006. (IV. 3.) OM rendelet a szakiskolai és szakközépiskola kilencedik évfolyamán gyakorlati oktatás támogatásának igényléséről, folyósításáról és elszámolásának rendjéről 1999. évi CXXI. törvény a gazdasági kamarákról; a Szakképesítések szakmai és vizsgáztatási követelményeit tartalmazó illetékes miniszteri rendeletek A nevelési-oktatási intézmények működéséről kiadott többször módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4/2010 (I.19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről a tanév rendjéről évenként kiadott OKM rendelet – jelen esetben a 3/2012. (VI. 8.) EMMI rendelet a 2012/2013-as tanév rendjéről 202/ 2007.(VII. 31.) Korm. Rendelet (mely a 243/2003.(XII. 17.) Korm. rendelet módosítása a Nemzeti Alaptanterv (NAT) kiadásáról A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet, 3/2002. (II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről; a 277/1997. (XII. 22.) számú, a pedagógusok továbbképzéséről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló kormányrendelet;
49
23/2004 (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 26/1997 (IX. 3) NM rendelete az iskola-egészségügyi ellátásról; 16/2004 (V. 18) OM - GyISM együttes rendelete az iskolai sportrendezvényekről; Az 46/2003. Országgyűlési Határozat az Egészség évtizedének „Johan Béla” Nemzeti programjáról; Az 1999. évi XLII. törvény a nem dohányzók védelméről. OM – Segédlet az iskolai egészségnevelési, egészségfejlesztési program elkészítéséhez; OM – Segédlet az iskolák környezeti nevelési programjának elkészítéséhez; A szervezés során figyelembe vesszük a helyi önkormányzatok rendelkezéseit, a szülői és tanulói képviseletekre vonatkozó törvényi előírásokat, valamint a gyakorlati képzés megszervezésében közreműködő gazdálkodó szervezetek igényeit. Az iskolai Nevelési Pedagógiai és Képzési Program tartalmát a Közoktatási törvény 44. és 48.§-ai, majd a Köznevelési törvény 26.§-a alapján határozzuk meg. Tanulóink a KT. 45§ (7) bekezdés értelmében együttműködési megállapodás alapján vesznek részt külső képzőhelyeken a szakmai gyakorlati képzésben. (ezeket, a megállapodásokat a Pedagógiai Program mellékletei tartalmazzák). 21. 2. Az általános tantervű (gimnáziumi típusú) felnőtt középiskolai oktatás2 A felnőttoktatási középiskola helyi tantervei a következő dokumentumok alapján készültek: Bemeneti követelményként: a Kormány 243/2003 (XII. 17) rendelete a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról és az azt módosító 202/ 2007. (VII. 31.) Kormány rendelet a 28/2000 (IX. 21.) OM rendelet a Kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, 1. számú melléklet, IX. rész: Felnőttoktatás középfokú nevelés - oktatás számára 2/ 2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvéről – a középiskolákra vonatkozó részek (majd 2012.szept.01-től az új készülő rendelet vonatkozó részei) Kimeneti követelményként:
50
az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (IV. 24.) OM rendelet 21. 2. 1. FELNŐTTOKTATÁS KERETTANTERVE A KÖZÉPFOKÚ NEVELÉSOKTATÁS SZÁMÁRA (28/2000. (IX. 21.) OM rendelet) A középiskola (9-12. évfolyam) céljai és feladatai A felnőttek középiskolája 9-12. osztályának feladata az általános műveltség kiterjesztése és elmélyítése, a magasabb műveltség megszerzésének megalapozása, az érettségi vizsgára és a munkába állásra, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésére, illetve a szakmai vizsgákra való felkészítés érdekében. Olyan ismereteket és képességeket nyújt, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét, tekintetbe véve a tanulók élettapasztalatait és korábbi (általános iskolai, illetve megszakított középiskolai) tanulmányait, rendezve és kiegészítve ezek eredményeit. A felnőttek középiskolái szakközépiskolai ágazata ezzel együtt a szakmai tudás meghatározott köreit nyújtja. Ebből kiindulva a felnőttek középiskolája megteremti az érettségi, a középfokra alapozott szakképzés, a felsőfokú továbbtanulás, a munkaerőpiacon történő előnyösebb elhelyezkedés, illetve a szakmai végzettség megszerzésének lehetőségét. A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái közvetítik és továbbfejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket, az élethosszig tartó tanulás igényeinek és az erre való képességek kifejlődésének érdekében. Alkalmat adnak a tanulók életvitelének, társadalmi létformáiknak és a világban való tájékozottságuk továbbfejlesztésére. Rehabilitációs lehetőséget biztosítanak korábbi iskolai kudarcaik kompenzálására. Módot nyújtanak a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására. A kerettantervek hangsúlyt helyeznek arra, hogy a középfokú tananyag nemcsak ismeretek rendszere, hanem ezzel együtt bevált megismerési-tanulási és cselekvési módszerek elsajátítási eszköze is, az ismeretelsajátítástól elválaszthatatlan gondolkodási és cselekvési műveletek kifejlesztője. Ily módon törekszenek a műveltség elvontabb elméleti és konkrétabb gyakorlati szintjeinek egyensúlyára, az elméleti és a gyakorlati gondolkodás közti átmenetek létrehozására, - különös tekintettel az érettségire, illetve a felsőfokú továbbtanulás lehetőségeinek biztosítására. Hangsúly került a reproduktív gondolkodás továbbfejlesztési lehetőségeinek biztosítására, a problémamegoldó és a kreatív működés irányába. Mindezek a felnőttek középiskolái kiemelt feladataihoz kapcsolódnak. A tantárgyak évfolyamokra bontott konkrét tantervi céljainak megjelenítése a Pedagógiai Program CD mellékletén található meg.
51
21. 3. Tantárgyi rendszer és óraszámok a 4 évfolyamos középiskolában Azonosító: F-N-9-12 Nappali rendszerű Érvényes: 2010. szeptember 1-jétől ÓRATERV Heti óraszámok évfolyamonként 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 3 3 3 4 2 2 2 1 2 2 3 4 1 1 1 1 5 5 5 4 4 4 4 4 1 1 2 2 1 1 2 2 1 1 2 2 2 2 1 1 2 2 1 1 1 1
Tantárgyak Irodalom Anyanyelv és kommunikáció Történelem Társadalomismeret Etika Idegen nyelv (angol) Matematika Művészetek Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Életvezetés A tanuló kötelező heti óraszáma
25
25
25
25
A tanuló nem kötelező heti óraszáma
1
1
1
1
A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma
26
26
26
26
A nem kötelezőből felhasznált heti óraszám
0
0
1
1
A tanuló tényleges heti óraszáma A középszintű érettségire kötelezően választható tantárgyak: Földünk és környezetünk Biológia, Informatika Emelt szintű érettségire felkészítések (szabadon választható) Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv Biológia Informatika
25
25
26
26
-
-
-
-
-
-
2 2 2 2 2 2
2 2 2 2 2 2
52
Azonosító: F-E-9-12
Esti rendszerű Érvényes: 2010. szeptember 1-jétől ÓRATERV
Heti óraszámok évfolyamonként 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 2 3 3 3 1 1 1 1 1,5 2 2 2,5 0,5 0,5 0,5 0,5 4 3 4 4 4 4 4 4 0,5 0,5 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0,5 0,5 0,5 0,5
Tantárgyak Irodalom Anyanyelv és kommunikáció Történelem Társadalomismeret Etika Idegen nyelv (angol) Matematika Művészetek Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Életvezetés A tanuló kötelező heti óraszáma A tanuló nem kötelező heti óraszáma A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma A nem kötelezőből felhasznált heti óraszám A tanuló tényleges heti óraszáma A középszintű érettségire kötelezően választható tantárgyak: Földünk és környezetünk Biológia, Informatika Emelt szintű érettségire felkészítések (szabadon választható) Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv Biológia Informatika
53
16,5
16,5
16,5
16,5
2
2
2
2
18,5
18,5
18,5
18,5
1
2
2
2
17,5
18,5
18, 5
18,5
-
-
-
-
-
-
1 1 1 1 1 1
1 1 1 1 1 1
Azonosító: F-L-9-12
Levelező rendszerű
Érvényes: 2010.szeptember 1-jétől
ÓRATERV Heti óraszámok évfolyamonként 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 1,5 1,5 1,5 1,5 0,5 0,5 0,5 0,5 1 1 1 1 0,5 0,5 0,5 0,5 2 2 2 2 2 2 2 2 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 1 1 0,5 0,5 0,5 0,5
Tantárgyak Irodalom Anyanyelv és kommunikáció Történelem Társadalomismeret Etika Idegen nyelv (angol) Matematika Művészetek Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Életvezetés A tanuló kötelező heti óraszáma
10
10
10
10
A tanuló nem kötelező heti óraszáma
1
1
1
1
A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma
11
11
11
11
A nem kötelezőből felhasznált heti óraszám
0
0
0,5
0,5
A tanuló tényleges heti óraszáma A középszintű érettségire kötelezően választható tantárgyak: Földünk és környezetünk Biológia, Informatika Emelt szintű érettségire felkészítések (szabadon választható) Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv Biológia Informatika
10
10
10,5
10,5
-
-
-
-
-
-
1 1 1 1 1 1
1 1 1 1 1 1
54
21. 4. Az angol nyelv, mint célnyelv oktatása A tanítás diákközpontú, vagyis a tanulók személyiségéből, kognitív, emocionális és esztétikai tapasztalataiból indulunk ki, építünk előzetes ismereteikre, ugyanakkor tekintettel vagyunk a társadalmi elvárásokra és értékrendre is. Az iskolai munkában a témakörök szerinti feldolgozás elvét követjük. A témák kiválasztásánál a diákok érdeklődése és élettapasztalatai, illetve az állami nyelvvizsga követelményei meghatározók. A tanulás a legkülönbözőbb autentikus szövegfajtákon keresztül történik. Különösen nagy hangsúlyt kell kapniuk az erkölcsi és esztétikai értékeket hordozó irodalmi szövegeknek, de meg kell ismerkedniük a jogi, gazdasági, szakmai, politikai tárgyú szakszövegekkel is. Mivel a témák a tanulók életkori sajátosságaitól, érdeklődésétől, a napi eseményektől függenek, igényeinket egyetlen tankönyv nem elégíti ki. Ennek ismeretében kiegészítő jelleggel bevezetjük a „dosszié-rendszert”: a diákok a négy év során összegyűlt valamennyi fénymásolt és kézírásos anyagukat átlátható formában egy dossziéba rendezik, melyet ők maguk használnak tudásuk felfrissítésére, önmaguk ellenőrzésére, mintaként esszéírás közben, illetve ebből készülnek fel a vizsgákra. A tanulókat folyamatosan értékeljük: iskolai és házi dolgozatok, később kiselőadások, közös „projektek” készítése, csoportos viták, szerepjátékok (különféle interjúk, hétköznapi pár beszéd, fiktív történet, irodalmi művek szereplőinek beszélgetése), ismertetések, események bemutatása, szövegmagyarázat- és értelmezés, drámai feldolgozás és előadás segítségével adnak számot tudásukról szóban és írásban. A 9., 10. és 11. tanév végén a receptív és produktív készségek fejlődését egy külső nyelvvizsga, illetve középfokú állami nyelvvizsga, felsőfokú állami nyelvvizsga szintjének megfelelő feladatokkal is megmérjük, illetve a tanulók megpróbálkozhatnak ezen vizsgák letételével. A tanítási óra folyamatos tevékenységre ösztönöz, amennyiben keretében valós élethelyzeteket produkálunk, vagy szimulálunk, melyekben a diákok autentikus szövegek segítségével elsajátíthatják, illetve kipróbálhatják a kommunikációs aktus kívánta ismereteiket. A haladó szintű nyelvtudással rendelkezőknél az egyéni nyelvhasználat és feladatmegoldás fontosabb, mint a nyelvi rendszer formális ismerete. A két tannyelvű szakközépiskola helyi tanterve az OM kerettantervein alapul. Az egyes tantárgyak oktatása a kerettantervek tananyagán alapul, azok kiegészítése elsősorban a célnyelvi országok kultúrájának alaposabb megismerését szolgálja, hangsúlyozottan kívánunk foglalkozni profilunknak megfelelően Anglia kultúrájával. 21. 4. 1. Magyar-angol két tanítási nyelvű képzés
2003 szeptemberében bevezettük a magyar-angol két tanítási nyelvű képzést, ugyanis annak ellenére, hogy tanulóink egy része valószínűleg általános iskolai tanulmányai alatt már tanulta az angol nyelvet, a két tanítási nyelvű oktatás olyan 55
követelményszintet támaszt a diákokkal szemben, amely indokolttá teszi a nyelvi előkészítő évet. Ebben látjuk biztosítékát annak, hogy diákjaink döntő többsége az érettségi vizsgán felsőfokú nyelvvizsga szintű nyelvtudásig jutnak el. A magyar-angol két tanítási nyelvű évfolyamokon célunk, hogy az évek során diákjaink megtanulják gondolataikat, mondanivalójukat írásban és szóban nyelvtanilag helyesen, az angol nyelv megfelelő szerkezeteit használva összefüggően és érthetően fejezzék ki. Fontosnak tartjuk, hogy megismerkedjenek az angol kultúrával, az angol nyelvterületen élő népek szokásaival, történelmük meghatározó személyiségeivel és eseményeivel. I. CÉLNYELTANÍTÁS A KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ KÖZÉPISKOLÁKBAN 1. Bevezetés Az Európai Unió igényeinek megfelelően az iskolai nyelvtanítás célja a többnyelvűség elérése, vagyis legalább egy idegen nyelvnek az anyanyelvi szinthez közelítő ismerete. A két tanítási nyelvű oktatás kezdettől fogva az idegen nyelvet, célnyelvet magas szinten beszélő szakemberek képzését tekinti feladatának. Ebben az iskolatípusban az idegen nyelvoktatás elsődleges célja az, hogy a tanulók a megfelelő nyelvi alapok megszerzése, egy előkészítő (korábban nulladiknak nevezett) év után olyan nyelvtudás birtokában jussanak, melynek hiányosságai nem akadályozzák őket az ismeretszerzésben, amely képessé teszi őket a célnyelven történő középiskolai, majd egyetemi tanulmányok folytatására. A két tanítási nyelvű képzés előnyeit évtizednyi tapasztalatok igazolják. A tantárgyak célnyelven való tanulása, az anyanyelvi tanárokkal való természetes kommunikáció hazai környezetben is biztosítani tudja az idegen nyelvet tanulóknak a célnyelv és a célnyelvi kultúra alapos megismerését. A természetes kétnyelvűség, a funkcionálisan egyenrangú anyanyelv és célnyelv folyamatos használata tágítja a tanulók látókörét, a kettős kötődés segít az előítéletek leépítésében és a saját értékek felfedezésében, s ezzel a közös Európában való gondolkodás eszméjét is megalapozza. 2. Speciális feladatok A posztkommunikatív módszerekkel történő idegennyelv-tanítás feladatközpontú és interaktív. Különösen érvényes ez akkor, ha a cél az idegen nyelven folyó tanulásra való felkészítés. Az idegen nyelvet „második anyanyelvként” tanulóknak – az anyanyelvi beszélőkhöz hasonlóan – a teljes nyelvi spektrum megismerésére és használatára szükségünk van. Rendkívül fontos, hogy a tanulók a megtanulandó idegen nyelvnek ne csak szókészletét, hangtanát, nyelvtanát, hanem teljes eszköztárát birtokba vegyék. A nyelvről való gondoskodást a tanulás során egyre inkább a nyelven való gondolkodásnak kell felváltania. A két tanítási nyelvű osztályokban alapkövetelmény a tanulók állandó idegen nyelvi hatásoknak való kitétele mind iskolai, mind iskolán kívüli tevékenysége során. Az immerzió (a célnyelvi közeggel való intenzív együttélés) maximális alkalmazása segíti a tanulókat a természetes közelítésből való 56
nyelvtanulásban. E cél elérése érdekében a két tanítási nyelvű osztályban folyó nyelvtanításnyak tartalmi és formai tekintetben legalább a következő pontokban különböznie kell a hagyományos nyelvtanítástól: 1) Magasabb heti óraszám, 2) 16 főnél kisebb csoportok, 3) Rendkívüli intenzitás, 4) Tanórán kötelező idegennyelv-használat, 5) Csak autentikus szövegek, 6) Integrált szaknyelvi szövegek, 7) A két tannyelvűség igényeihez igazított differenciált feladatok, 8) Folyamatos (mindennapos) nyelvtanulás, 9) Nagyobb tanulói felelősség, 10) Több egyéni tanulás, 11) Az idegen nyelven tanulás módszertanának elsajátítása, a tanulás tanulása, 12) Az önálló tanulási stratégiák kialakítása: a) kognitív, affektív, motorikus készségek fejlesztése, b) tanulói alaptípusok meghatározása: vizuális, auditív stb., c) memóriafejlesztési feladatok gyakoroltatása, d) szótanulási technikák közvetítése. 13) Kommunikációs stratégiák alkalmazása: a) tervezés, kivitelezés, értékelés-javítás, b) nyelvi hézagok kitöltésére irányuló stratégiák, 14) Állandó interkulturális közelítés, 15) Az anyanyelv és célnyelv szemléletbeli különbségeinek tudatosítása. 3. Szükséges eszközök Fontos, hogy a két tanítási nyelvű osztályok minden tanulója iskolai feladatai teljesítése és iskolán kívüli nyelvi kapcsolatai ápolása közben folyamatosan mozgósíthassa nyelvtudását. Ehhez természetesen biztosítani kell számára a megfelelő nyelvi közeget mind az iskolán belül, mind azon kívül. A nyelvi alapok elsajátítása után valamennyi tanulónak lehetőséget kell kapnia arra is, hogy diákcserével vagy ösztöndíjjal valódi anyanyelvi környezetbe kerüljön. A két tanítási nyelvű osztályokban folyó nyelvtanítás színvonalának biztosításához nélkülözhetetlen. célnyelvű tanár(ok) jelenléte az iskolában, autentikus célnyelvű szövegek használatára, a hazai követelményeknek megfelelő, de anyanyelvi beszélő által fogalmazott (vagy átfogalmazott) tankönyvek kiadása, a média-használat különbségeinek felszámolása (minden két tannyelvű iskolánk azonos eséllyel legyen lehetősége internet-hozzáférésre, folyóirat-rendelésre, tanítási célú filmek és CD-k beszerzésére? 57
a célnyelvi ország(ok) kulturális intézeteivel való együttműködés megszervezése, a diákcserék központi támogatása, 2-6 hetes tanulói és tanári ösztöndíjak államközi szerződésekben való rögzítése, a célnyelvi tanárok rendszeres továbbképzése, a célnyelvi tanárok nagyobb felkészülési szükségletét kompenzáló órakedvezmény biztosítása. A tanítási órák száma – a nyelvi kompetencia valamennyi területének (kulturális és nyelvi ismeretek, szövegértés, és szövegalkotás, szóbeli és írásbeli nyelvhasználat, nyelvi tudat és kommunikációs stratégiák ismerete, irodalmi művek interpretációja, szaknyelvi alapozás stb.) együttes és körültekintő fejlesztése mellett is – akkor elegendő a C1 szint eléréséhez, ha legalább ugyanilyen mértékű, kb. 800 órás iskolán kívüli tevékenységgel (házi feladatok, házi olvasmányok, diákcsere, tv-nézés, internethasználat stb.) egészül ki, amelyet az önálló tanulási stratégiák fejlesztésével segítsen elő az iskola. II. A KERETTANTERV FOGALMI RENDSZERE 1. A célnyelvtanítás keretei és céljai A kerettanterv nem kívánja elvetni a NAT-nak az idegennyelv-tanítással kapcsolatos nézetrendszerét, de hangsúlyozni kívánja, hogy a beszédszándékokra épülő „nocionális” tantervek mellett számos más kiindulópontból is megközelíthető a kommunikatív nyelvtanítás. Bizonyított, hogy a ma már széles körben meghaladottnak számító nyelvtani alapú „formális” tantervtől a beszédhelyzetekre összpontosító „szituatív” tanterven át a legújabban favorizált tanulóközpontú (feladatközpontú, illetve folyamatközpontú) „projekt” tantervekig mindegyik segítségével megvalósítható a kommunikatív (újabban posztkommunikatív) nyelvtanítás. Az alábbi ábráról világosan leolvasható, hogy a NAT-ban körvonalazott, komplexitásra törekvő, nyitott, a nyelvhasználók szükségleteihez igazodó párhuzamos funkcionális tantervi modell esetén a tanítási program bárhol elindítható, az egyes elemek együttes mozgatását a változó kiindulópont nem zavarja. BESZÉDSZÁNDÉKOK SZEREPEK
SZITUÁCIÓK NYELVTAN
TÉMÁK SZÖVEGFAJTÁK
Jelen kerettanterv ezt a párhuzamos modellt a feladatközpontúság irányába tágítja, mivel ezzel látja leginkább megvalósíthatónak a két tanítási nyelvű iskolák idegennyelv-tanítási célkitűzéseit, miszerint a célnyelvtanításnak egy sokregiszterű, szóban és írásban egyaránt magas szintű, az interkulturális tradíciókat megjeleníteni tudó nyelvtudás megszerzésére, a célnyelv elemeinek a mindennapos feladatvégzés közbeni, lehetőleg hibátlan differenciált és adekvált használatára kell irányulnia. 58
A célnyelvtanításban fontos szerepet játszik a célnyelvhez kapcsolódó kultúra és irodalom felfedezése és megismerése, a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség közel anyanyelvi szintre fejlesztése, valamint a különféle korszakokból és forrásokból származó és eltérő műfajú és stílusú szövegek és szövegrészletek, irodalmi, szemelvények részletes, mindenre kiterjedő vizsgálata, elemzése, összehasonlítása és értékelése. A diákok megtanulják, hogy gondolataikat írásban is, szóban is nyelvtanilag helyesen, megfelelő szerkezeteket használva, folyékonyan, összefüggően és érthetően, a megfelelő előadásmódban és stílusban fejezzék ki: érveiket logikai szabályoknak megfelelően, meggyőzően, példákkal alátámasztva fejtsék ki: illetve, a megvizsgált szövegek és témakörök közötti összefüggéseket felfedezzék és éretten megfogalmazzák: a célnyelvet második anyanyelvként kreatívan, akár önálló alkotás céljára is felhasználják. 2. Alapelvek Ahhoz, hogy a fenti célkitűzések megvalósulhassanak, figyelni kell a tanuló személyiségére, érdeklődésére, élettapasztalataira. Biztosítani kell számára, hogy a nyelvtanulás során valós problémákkal szembesülhessen, önálló véleményt alkothasson és nyilváníthasson, valós élethelyzetekben próbálhassa ki magát, illetve önálló tanulási és életstratégiákat dolgozhasson ki. A célnyelvtanítás diákközpontú, vagyis a tanulók személyiségéből, kognitív, emocionális és esztétikai tapasztalataiból indul ki, épít előzetes ismereteikre, ugyanakkor tekintettel van a társadalmi elvárásokra és értékrendre is. Az iskola munkában a tematikus feldolgozás elvét követi. A témák kiválasztásánál a diákok érdeklődése és élettapasztalatai a meghatározók. A tanulás a legkülönbözőbb autentikus szövegfajtákon keresztül történik. Különösen nagy hangsúlyt kell kapniuk az erkölcsi és esztétikai értékeket hordozó irodalmi szövegeknek. A tanulási folyamatban fontos szerephez jut a tanulói közreműködés és az önálló tanulás. Ezáltal a tanuló maga is felelősség válik saját előrehaladásáért. A különböző tanulási stratégiák elsajátítása segíti őket abban, hogy számukra fontos egyedi problémákat tanári segédlet nélkül is képesek legyenek megoldani. Hogy a számukra legkedvezőbbet választhassák, természetesen meg kell ismerkedniük az oktatási formák, módszerek, médiumok (újság, magnó, videó, internet stb.) sokszínűségével. A kerettanterv tehát az Európai kerettantervhez hasonlóan a tevékenységorientált nyelvfelfogásból indul ki. A nyelvhasználat során a nyelvhasználónak rendelkezésére kell, hogy álljanak azok a készségek és stratégiák, melyek segítségével a külső körülmények megfelelő nyelvi tevékenységet végre tudja hajtani. Milyen külső körülményekhez kell igazodnia a nyelvi tevékenységnek? 1) Tevékenységi területek: közélet, magánélet, munka világa, oktatás világa, 2) Szituációk: hely, idő, személyek, tárgyak, események, műveletek.
59
A könnyebb érthetőség kedvévért felsorolunk néhány fontos kommunikációs alaphelyzetet és a hozzájuk tartozó leggyakoribb szerepeket: a) családi kapcsolatok: családtag, gyermek, rokon, b) külföld: idegen, cserediák, c) tanulás, munka: tanuló, szervező, d) nyilvánosság: - tömegkommunikáció: olvasó, hallgató, néző, i) hivatal: polgár, ügyfél, e) szolgáltatás: vásárló, páciens, igénylő, bérlő, f) gazdaság (üzem, adóhivatal, bank): érdeklődő, ügyfél, munkatárs, g) szabadidő: kezdeményező, utazó, vendég 3) Tevékenységi formák: a) Produktív (önálló nyelvi produktum létrehozása írásban és szóban), b) Receptív (mások által létrehozott szóbeli vagy írásbeli szöveg értelmezése), c) Interaktív (társas megnyilatkozásban való közreműködés: levelezés-társalgás), d) mediatív (vegyes nyelvi közegben való közvetítés: fordítás-tolmácsolás) Mire van szüksége a nyelvhasználónak a nyelvi feladatok végrehajtásához? Általános kompetenciák (világismeret, interkulturális tudat, alkati tényezők, motiváció). Nyelvi kommunikációs kompetenciák (nyelvi, szocialingvisztikai és gyakorlati kompetenciák:nyelvi forgatókönyv, szövegkompetencia, beszédszándék megvalósítása). Kommunikációs stratégiák Kifejezésbeli nehézségeket áthidaló stratégiák: o Nyelvi utalás (nyelvi kategóriákkal való meghatározás) o Szövegösszefüggésre utalás (körülírás) o Fogalmi szintű magyarázat (definiálás). o Metakommunikáció segítségül hívása (jelzés). Értelmezési nehézségeket feloldó stratégiák: o Globális kérdezési (ismétlésre irányuló kérdés, megértés sikertelenségének kifejezése, folytatásra buzdításra stb. o Helyi kérdezési (lexikális ismétlések, részletek megismétlésére, lexikális hiányra irányuló kérdés stb.). Következtetési stratégiák (hipotézis tesztelése, információn alapuló kérdés stb.). Melyek azok a kommunikációs kompetenciák, melyek fejlesztésére különös figyelmet kell fordítani? 1) Kognitív kompetencia a) általános tudás, b) ország ismeret, c) kulturális különbségek/sajátosságok, illetve értékrend, előítéletek tudatosítása.
60
2) Nyelvi kompetencia a) megfelelő szókincs birtokolása, b) fogalomkörök ismerete, c) olyan nyelvi eszközök birtokolása, melynek segítségével a beszédszándékok pontosan, egyértelműen, kifejezhetők, d) nem nyelvi kifejezőeszközök birtokolása, e) receptív, produktív, interaktív, mediatív alapkészségek birtokolása. 3) Szociális kompetencia a) nyelvi viselkedési szabályok tudatosítása. b) identitás, éntudat érvényre juttatása, c) valamely szereppel való azonosulás, szakítás. 3. Kommunikatív nyelvi tevékenységek (A pontokkal jelölt részekhez a dokumentumban részletes szintleírás tartozik). Receptív tevékenységek
Interaktív tevékenységek
Produktív tevékenységek
Beszélt értése
szöveg
Írott értése
szöveg
Interakció beszédben
- Interjú Interakció írásban Beszédben
Beszédértés hallgatóság tagjaként Utasítások és közlemények értése Rádióműsorok és magnófelvételek értése TV műsor és filmek értése Levelezés értése Olvasás tájékozódás céljából Olvasás információszerzés céljából Utasítások olvasása Anyanyelvi beszélő értése Anyanyelvi beszélők között folyó interakció o Értése o Beszélgetés o Megbeszélés o Hivatalos tárgyalás Célorientált feladatvégzés o Vásárlás és szolgáltatások igénybevétele o Információcsere o Interjú
61
Levelezés Üzenetek, feljegyzések Monologikus beszéd: élménybeszámoló Monologikus beszéd: érvrendszer előadása
Közérdekű bejelentések Beszédek (köszöntő, méltató bemutató stb).
Közvetítés nyelvek között
búcsúztató,
Írásban
Kreatív írás (alkotó jellegű) Esszéírás, beszámolók
Szóban
Írásban
Nem hivatalos tolmácsolás Szinkrontolmácsolás Konszekutív tolmácsolás Jelenségek, írásművek összefoglalása Szakszövegek értelmezése számára Személyes levelezés fordítása Műfordítás Szakfordítás
szóbeli mások
nem hivatalos
KERETTANTERV A CÉLNYELVI CIVILIZÁCIÓ TANTÁRGY TANÍTÁSÁHOZ (középiskola) Bevezetés Az élő idegen nyelvek tudásának és oktatásának előtérbe kerülése az utóbbi évtizedben a két tanítási nyelvű iskolák számának fokozatos növekedéséhez vezetett. Ezekkel az intézményekkel szemben hangsúlyozottan érvényesül az a követelmény, amely elvet az általános idegen nyelvi kerettanterv a nyelvoktatás egészére vonatkozóan fogalmaz meg, hogy a tanulókat a nyelvi készségek fejlesztése mellett meg kell ismertetni a célnyelvi országok kultúrájával is. Az eddig gyakorlat szerint a két tanítási nyelvű iskolák ennek a követelménynek többnyire a nyelvoktatás, az idegen nyelvi órák keretében tettek eleget, a jövőben azonban lehetőség lesz arra, hogy az érintett középiskolák – két tanítási nyelvű gimnáziumok és szakközépiskolák – „Célnyelvi civilizáció” címen új, önálló, a célnyelven tanított tantárgyat vezessenek be, mely sikeres akkreditáció után választható érettségi vizsgatárgy lesz.
62
A Célnyelvi civilizáció tanítsa során a „kultúrát” a lehető legtágabb értelemben kell vennünk: ide tartoznak a célnyelvi országok földrajzával, gazdaságával, történelmével, irodalmával, művészetével kapcsolatos átfogó ismeretek, de be kell mutatnunk tanulóinknak a célnyelvi társadalom, illetve a különböző társadalmi rétegek és csoportok mindennapjait, életkörülményeit, szokásait, ünnepeit, értékrendjét is. Foglalkozzunk az európai és az Európán kívüli célnyelvi országok mind teljesebb körével, megfelelő arányokat kialakítva. Az egyes témák feldolgozásakor vegyük figyelembe a tanulók érdeklődési körét, személyiségét, építsünk korábbi ismereteikre és tapasztalataikra, és hívjuk fel figyelmüket a más tantárgyak témáival való kapcsolatokra. Óraszámok A Célnyelvi civilizációt a négy és hat évfolyamos gimnáziumok és a négy évfolyamos szakközépiskolák 11. és 12. évfolyamán, illetve az öt évfolyamos (nyelvi előkészítő négy) gimnáziumok és szakközépiskolák 12. és 13. évfolyamán heti 2-2 órában kell tanítani. Továbbra is lehet azonban a célnyelvi civilizációs ismereteket a célnyelvvel közös órakeretben, tehát nem önálló tantárgyként tanítani. Ekkor a gimnáziumok esetében a heti 2-2 órát a megfelelő évfolyamokon a célnyelvi órák számába kell beépíteni: a szakközépiskolák esetében a civilizációs ismereteket a szakmai óraszámok terhére lehet tervezni. Alapelvek A célnyelvi civilizációs ismeretek tanítása során fel kell ébresztenünk tanulóinkban az érdeklődést a célnyelvi kultúra iránt, és segítenünk kell őket abban, hogy a célnyelven szerzett és rendszerzett információk útján minél átfogóbb képet kapjanak a célnyelvi országok kultúrájáról, fejlődjön érzékenységük más kultúrákkal és azok képviselőivel szemben tudjanak a közös Európában gondolkodni. A saját és a célnyelvi kultúrák állandó összehasonlítása révén saját kultúrájukat is jobban megismerjék és megértsék. Az utóbbi években az egyetemek is külön hangsúlyt helyeznek a célnyelvi civilizációs ismeretek számonkérésére a felvételi vizsgákon, így elengedhetetlen, hogy a két tannyelvű gimnáziumok alaposan felkészítsék diákjaikat az egyetemek által állított követelményekre. Az összes óraszámból az egyes témakörök feldolgozására fordítható idő meghatározása a következő alapelv szerint történik: a teljes óraszám kb. 1/3 részét kell a célnyelvi országok földrajzának, történelmének, társadalmának, gazdaságának, irodalmának, művészetének tanítására felhasználni, ugyancsak 1/3 részt pedig a célnyelvi országok társadalmának, mindennapjainak bemutatására. Az összes óraszám fennmaradó 1/3 részét minden két tanítási nyelvű középiskola saját iskolatípusának, illetve pedagógiai programjának megfelelően szabadon tervezheti: a gimnáziumok fordíthatják ezt az órakeretet is az említett két terület témáinak feldolgozására, a szakközépiskolákban pedig oktathatók a célnyelvi országokhoz kapcsolódó szakmai alapozó ismeretek.
63
E kerettanterv követelményei alapján tehát a két tanítási nyelvű középiskolák saját elképzeléseiket, érdekeiket is figyelembe véve dolgozhatják ki a célnyelvi civilizáció helyi tanterveit, majd az arra épülő egyes tanmeneteket. Célok és feladatok A célnyelvi civilizáció tantárgy a célnyelvi országok földrajzának, történelmének, gazdasági, társadalmi és politikai viszonyainak, irodalmának, művészetének, sportéletének megismerésén keresztül a tanulók legyenek képesek megérteni az ország lakóinak szokásait, viselkedését, ideáljait, értékeit, gondolkodásmódját. A Célnyelvi civilizáció tantárgy célja, hogy a diákok jól elsajátítsák a célnyelvi ország(ok)ról hallott kultúrtörténeti tartalmakat, és integrálni tudják a már korábban megszerzett ismereteik közé. A tanulók a célnyelv országa(i) és Magyarország gazdasága, történelme, politikai viszonyai, kultúrája közötti kapcsolatok, hasonlóságok és különbségek vizsgálatával találják meg és értsék meg ezek földrajzi, gazdasági és történelmi okait, gyökereit, A tantárgy tanítása foglalja magába a célnyelv Európán kívüli országainak a kultúráját is, és hasonlítsa össze a más földrészeken található, de azonos nyelvi közösségek kultúráit. A tantárgy tanításának célja az is, hogy a diákoknak bővüljön általános, nyelvi kommunikációs és civilizációs műveltségük, látókörük, fogadják el és becsüljék a saját kultúrájuktól eltérő kultúrák másságát. Az irodalmi művek, zene- és képzőművészeti alkotások elemzésekor fejlődjön erkölcsi és esztétikai értékrendszerük. Mivel a tanulók az idegen nyelvet eszközként használják a célország kultúrájának megismerése során – a célnyelvi civilizációs ismeretek elsajátításán kívül – a másik legfőbb cél a nyelvi készségfejlesztés. A tanulók képesek legyenek az önálló kutató munkával megszerzett ismereteiket társaik számára érthetően, folyékonyan és összefüggően, a megfelelő előadásmódban és stílusban továbbítani vagy írásban kifejteni. A célnyelven írt tanulmányok, publicisztikai vagy irodalmi szövegek elolvasása és megértése után emeljék ki a lényeget, fontos információkat. Alkossanak véleményt az olvasottakról. Képesek legyenek véleményüket a logika szabályai szerint, példákkal alátámasztva kifejteni. Legyen módjuk tévéhírek, ismeretterjesztő és játékfilmek megtekintésével megismerkedni a cél-ország kultúrájával. A dokumentumfilmek megtekintésével bővüljenek tudományos ismereteik, a játékfilmek segítsenek a magyartól eltérő viselkedési formák, szokások, gondolkodásmód megfigyelésében és rögzítésében. Ismerjék és tudják használni az eltérő műfajú és stílusú szövegek, irodalmi szemelvények, különböző korszakokból származó szövegrészletek szókincsét, kifejezéseit, ismerjék azok stílusbeli különbségeit. Fejlesztési követelmények Törekedjünk arra, hogy tanulóink, tudjanak következtetni a földrajzi fekvésből, a természeti és éghajlati viszonyokból a gazdasági jellemzőre, annak hatásaira a mindennapi életben, 64
ismerjék a főbb történelmi csomópontokat, történelmi személyiségeket, az azokhoz kapcsolódó művészeti (irodalmi, képzőművészeti, zenei) alkotásokat, hatásukat a korszellemre, és meg tudják ítélni jelentőségüket a huszonegyedik század emberének gondolkodásában, értékrendjében, ideáljaiban. legyenek tisztában azzal, hogy milyen hivatalos képet igyekszik a cél-ország politikai vezetése kialakítani az országról és miért, értsék meg az államok politikai rendszerének és társadalmi viszonyainak fejlődését, hogyan jutottak el a jelenlegi formához, és az mennyiben szolgálja állampolgárainak boldogulását, jólétét napjainkban. ismerjék azokat a főbb társadalmi problémákat, amelyekkel az ott élő állampolgároknak nap mint nap meg kell küzdeniük, pontos ismeretekkel rendelkezzenek az ország hagyományairól, ünnepeiről, gasztronómiájáról, szokásairól stb., tudják vizsgálni a cél-ország kultúráját érintő interkultúrális hatásokat, a kapcsolatokat a célnyelvet beszélő különböző országok és Magyarország között.
Tartalom 11-12 szakképzési évfolyam (illetve a 12-13 évfolyam) 1) Földrajzi fekvés, a cél-ország(ok) híres városai és látványosságai. 2) Gazdasági jellemzők. Termelés, főbb termékek, vállalatok, márkák, közlekedés, fizetőeszközök. 3) A cél-országok történelmi, művészeti, irodalmi és vallástörténeti fejlődésének főbb csomópontjai. 4) A társadalom és intézményrendszere. a) Politikai viszonyok. Kormányzó pártok, a szavazás menete a parlament felépítése és működése. A cél-országok és Magyarország politikai rendszerének összehasonlító elemzése. A cél-országok és Magyarország politikai rendszerének összehasonlító elemzése. 5) A cél-országok és Magyarország nemzetiségeinek, más nyelvű lakosainak ismerete, célnyelvi dialektusok. 6) A szociológiai helyzet. A nők helyzete a társadalomban. A fiatalok helyzete és lehetőségeik. Munka és munkanélküliség. Súlyos társadalmi problémák, a bűnözés és a drog. A társadalombiztosítás. A lakáshelyzet. a) Az oktatás: alap-, közép- és felsőfokú képzés a cél-országban. A két-tannyelvű oktatás története. Eltérések és azonosságok a cél-országok oktatási rendszerében és a magyar oktatási rendszerben. 7) A vallás. Az egyház szerepe a társadalomban. Milyen vallású a lakosság a célországokban? A magyarországi vallások. 8) Hagyományok, népszokások, népzene, néptánc, népviselet. Fontos nemzeti ünnepek a cél-ország(ok)ban és Magyarországon. Gasztronómia. Hagyományok, tipikus ételek és italok, étkezési szokások. A cél-ország(ok) konyhaművészete és hagyományos magyar konyha.
65
9) Életmód. Eltérő és azonos gondolkodásmód, az adott társadalmakra jellemző ideálok, értékek. Mindennapi élet, életmód. A családi ünnepek és megtartásuk módja a cél-országban és Magyarországon. Eltérő napirendek, mindennapi rítusok. A társadalmi érintkezés módja, az eltérő gesztusnyelvek. Játékok, táncok. 10) Környezetvédelem. Az emberiség közös problémái. Eltérések és azonosságok a cél-országokra jellemző környezeti ártalmak, a leküzdésükre tett erőfeszítések és a magyarországi viszonyok között. 11) Tömegkommunikáció, média. A tömegkommunikációs eszközök hatása a mindennapi életre, színvonalas és kevésbé színvonalas ajtóorgánumok, tévéműsorok stb. a cél-országban és Magyarországon. A tévéfüggőség kialakulása, a filmek által közvetített agresszió. Telefon és mobiltelefon. A számítógép és az internet. A virtuális világ tárhódítása. 12) Sportok. Az olimpiai sportágak, a szabadidős sportok, extrém sportágak. A sport szerepe a mindennapi életben. Egy-két kiemelkedő külföldi, illetve magyar sportoló pályájának általános ismertetése. A továbbhaladás feltételei A tanuló legyen képes összetettebb konkrét vagy elvont tartalmú tanulmányokat elolvasni, a lényeges és a specifikus információt felismerni és kiemelni, az írott anyag logikus vázlatát elkészíteni és összefoglalni, szóban és írásban egyaránt. Ki tudják fejteni udvarias formában egyetértésüket vagy ellenvéleményüket az olvasottakkal kapcsolatban. rövidebb szépirodalmi alkotást vagy nagyobb lélegzetű műrészletet elolvasni és megérteni, azzal kapcsolatos gondolataikat megfogalmazni mind szóban, mind írásban. elemezni grafikonokat, ábrákat, sajtóban megjelenő képanyag stb., tévéhíreket, ismeretterjesztő filmeket megérteni, ismeretlen nyelvi elemek jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni, fontos és specifikus információkat kiemelni. A látott filmmel kapcsolatban információt cserélni, megfelelő szókinccsel helyes választ adni a feltett kérdésekre, a látottakat összefoglalni, társaik előadását megérteni, értékelni, vitában részt venni, véleményt cserélni, saját véleményüket másokéval összehasonlítani, a nem világos, kevésbé érthető részekre rákérdezni, kifejezni kérdéseit, kétségeit az adott témával kapcsolatban, rövid (10-15 perces), logikusan felépített, árnyaltan megfogalmazott bonyolultabb struktúrákból álló beszámolókat szabadon, helyes hanglejtéssel, a hallgatóság számára érthetően elmondani, 300-350 szavas, érvekkel alátámasztott logikusan felépített esszét írni, változatos nyelvi eszközök felhasználásával, a műfajnak, a témának megfelelő stílust követve.
66
Munkaformák A Célnyelvi civilizáció tanítása során különösen fontos szerepet játszik, hogy változatosan használjuk az egyes munkaformákat. A tantárgy sokszínűségéből következik, hogy nem elegendő az órákon mindössze a frontális osztálymunka használata. A tanórákon kapjon helyett a partneri, a kiscsoportos és az egyéni munka. A tanórán belüli munka mellett fordítsunk figyelmet a tanórán kívüli munkaformákra is (önálló kutatómunka és projektmunka), amelyek során a tanulók megtanulnak tanári segítség nélkül, önállóan dolgozni (például könyvtárhasználat, interjú, felmérés készítése). Tanulói tevékenységek: a különböző tanulási technikák és stratégiák, valamint az egyes munkaformák megismerése, a célnyelvi órai utasítások megértése és követése, füzetvezetés, jegyzetelés, kézikönyvek használata, audiovizuális eszközök használata, számítógép, internet használata, szövegmagyarázat és- értelmezés, kiselőadások, közös projektek készítése, viták, iskolai és házi dolgozatok, javítások értelmezése. A „Célnyelvi civilizáció” tantárgy kapcsolata más tantárgyak témáival A „civilizáció” tantárgy komplex ismereteket tanít, ily módon számos tantárggyal összefüggésbe hozható, egyes esetekben pedig kimondottan a más szaktárgyak által tanított tananyagra épül. Épp ezért elengedhetetlenül szükséges hogy a szaktanárok egymás munkáját ismerjék és segítsék. Külön ki kell emelni a „Célnyelvi civilizáció” tantárgy szoros kapcsolatát a földrajzzal, a történelemmel és a művészettörténettel, hiszen elképzelhetetlen egy két-tannyelvű érettségi anélkül, hogy a tanulóknak számot kellene adniuk arról, hogy megfelelő ismeretekkel rendelkeznek a cél-ország földrajzáról, történelméről és művészetéről. Amennyiben egy - két tanítási nyelvű középiskola úgy dönt, hogy önálló tantárgyként vezeti be a Célnyelvi civilizációt, problémát okozhat a célnyelvi órák és a civilizációs ismeretek tantárgyi tartalmának pontos elhatárolása. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozni szeretnénk, hogy a célnyelvi civilizáció tanításakor nem a nyelvi készségek fejlesztése a fő cél, hanem az e kerettantervben megfogalmazott tantárgyi tartalmak, ismeretek elsődlegesek. Egy konkrét példán bemutatva: Míg a célnyelvi órán az „Étkezések, étteremben” téma keretében fejlesztjük a tanulók e témához kapcsolódó általános és kommunikációs kompetenciáját (szókincs, kiejtés, fogalomkörök, kommunikációs szándékok –például meghívás vacsorára -, szövegértés és szövegalkotás – például beszélgetés éttermi szituációban-, stílus, hangnem, stb), addig a Célnyelvi civilizáció 67
tanítása során – a célnyelvi órán tanultakra építve – megismertetjük őket a célnyelvi országok gasztronómiájával, gasztronómiatörténetével. Az átfedések teljes mértékű kiküszöbölése természetesen nem lehetséges, erre nem is kell törekednünk, hiszen a célnyelvi órán is dolgozunk például irodalmi vagy civilizációs témájú szövegekkel, és a civilizációs ismeretek célnyelven történő tanítása is fejleszti a tanulók nyelvi készségeit. Előfeltételek A Célnyelvi civilizáció az adott célnyelven folyik, így a tárgy tanulásakor elengedhetetlen feltétel, hogy a tanulók a tárgy tanulásáig már eljussanak egy olyan nyelvi szintre, amely nyelvi tudás ismeretében különösebb nehézségek nélkül tudják befogadni az adott kultúrtörténeti tartalmakat és kifejezni saját gondolataikat, véleményüket az adott témakörben. Ezen nyelvi szint a nyelvtani anyagok nagy részének készségszintű ismeretét és megfelelő szókincset jelent (lásd B2). Feltételek A Célnyelvi civilizáció tanítása – hasonlóan a célnyelvi órákhoz – csoportbontásban a leghatékonyabb. Az órákat célszerű olyan szaktanteremben tartani, ahol rendelkezésre állnak, illetve használhatók a szükséges tanári és tanulói segédletek: kézikönyvek, szöveggyűjtemények, képzőművészeti albumok, újságok, folyóiratok, prospektusok, képek, filmek, hanganyag, statisztikai táblázatok, CD-ROM-ok, illetve írásvetítő magnetofon, tv. videó lejátszó, számítógép internet kapcsolattal. A tantárgy tartalmi összetettsége miatt sok forrásból kell dolgoznunk, így biztosítani kell a fénymásolási lehetőséget. A két tanítási nyelvű osztályok miatt sok forrásból kell dolgoznunk, így biztosítani kell a fénymásolási lehetőséget. A két tanítási nyelvű osztályok számára a Célnyelvi civilizáció tanulása szempontjából is különösen fontos, hogy az iskola lehetőségeinek megfelelően szervezzen diákcseréket, illetve cél-országbeli utazásokat. Az iskolák éljenek a Szókratész és Leonardo programok, nyújtotta pályázati lehetőségekkel. A célnyelvi civilizáció tanításához szükséges személyi feltételek között ki kell emelnünk, hogy a tantárgyat tanító tanárnak széles körű interkulturális és más tantárgyak anyagához kapcsolódó ismeretekkel kell rendelkeznie (lásd Kapcsolat más tantárgyak témáival című fejezet), ezért biztosítani kell számára a rendszeres továbbképzés, önképzés lehetőségét és a szakirodalomhoz való hozzáférést. Értékelés Az értékelés a tanulási-tanítási folyamat szerve része. A kultúrtörténeti tartalmak tudásának értékelésekor egyfelől figyelembe vesszük az adott ismeretanyag elsajátításának szintjét, másfelől a nyelvi kifejezésmódot, amellyel a tanuló a megszerzett ismereteket közvetíteni tudja. A tanuló osztályzatába pozitívan számítsuk bele, ha a kultúrtörténeti tartalmak visszaadásán túl eljut az önálló véleményalkotásig. 68
Az értékelés alapjául az évi kötelező, két iskolai, esszékérdést tartalmazó dolgozat, a folyamatos és rendszeres órai szóbeli és írásbeli számonkérés, kiselőadások tartása szolgáljon, és lehetséges kiegészítésként egy a tanuló által a tanórán kívül, önállóan elkészített esszé. 21. 5. Tanítási órán kívüli foglalkozások A tanórán kívüli foglalkozások szervezése tanulói igények alapján történik. A kötelező tanulási időn túl, tanterven felül igénybe vehető iskolai szolgáltatások: Internet ingyenes használata. Ingyenes tankönyvjuttatás (kölcsönzés) A nyelvvizsgával rendelkező hallgatók számára egy kötelező idegen nyelv tanulása esetén a második idegen nyelv felvételének lehetősége. A középfokú „C” típusú állami nyelvvizsgával rendelkezők számára a felsőfokú nyelvvizsgára való felkészítés. Az önképzés széles lehetősége. Önálló nyelvtanulás nyelvi oktató program segítségével, önálló gépírás tanulás gépírás oktató program segítségével. A külföldi szakmai gyakorlatok szervezése, kapcsolattartás. Szakkiállítások és vásárok, múzeumok és kiállítások meglátogatása. Hazai és külföldi kirándulások szervezése. 21. 6. A tankönyvek kiválasztásának elvei feleljenek meg a kerettanterveknek, szerepeljenek az Oktatási Minisztérium által kiadott tankönyvjegyzékben, legyenek külsejükben megnyerők, szemléltessenek, feleljenek meg a didaktikai szempontoknak, áruk legyen mérsékelt Az egyes évfolyamokon és szakokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező könyveket, taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve az egyes szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt tankönyvekről, taneszközökről az intézmény a hallgatókat időben tájékoztatja. A hallgatók a tankönyvek egy részét az iskolai könyvtárból kölcsönözhetik. Azokat a tankönyveket, amelyekből az iskola nem rendelkezik a teljes példányszámmal, csak a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók kölcsönözhetik. A tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek, ill. az egyes szaktanárok a következő szempontokat veszik figyelembe: a tankönyv, taneszköz feleljen meg az intézmény szakmai programjának, pedagógiai elképzeléseinek; az egyes tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál azokat részesítjük előnyben, amelyek több tanéven keresztül használhatók; a tankönyvek, taneszközök használatában a stabilitásra törekszünk a tankönyvek legyenek korszerűek, tartalmukban a kor követelményeinek megfelelő tudásanyagot közvetítsenek. 69
Amennyiben a tankönyvpiacon nem található korszerű tankönyv, azt házi jegyzetekkel, tanulói digitális és nyomtatott segédanyagokkal kell pótolni. A házi jegyzetek, tanulói segédanyagok belső „lektorálásáról” gondoskodni kell. A felnőttoktatás mindhárom képzési formájában (nappali, esti, levelező) ugyan azokat a tankönyveket javasoljuk. Ennek okai: - ezek a tankönyvek illeszkednek a legjobban, tartalmukban a felnőttoktatás kerettantervéhez és didaktikusságuk segíti az önálló tanulást - ha a tanuló váltásra kényszerül a képzési formák között nem okoznak gondot a tankönyvek különbözőségei
Felnőttoktatás TANKÖNYVEK JEGYZÉKE 9. osztály Tantárgy
Könyv címe
Magyar
Somos Béla: Irodalom 9. Tk+Szöveggyűjtemény
Történelem
Társadalmi ismeretek Földrajz
Angol
Matematika
Száray Mikós: Történelem I. Forgács-Györfi-Tóth-Mező– Nagy–Veliky: Társadalmi és állampolgári ismeretek középiskolásoknak Földrajz 9. Természetföldrajzi környezetünk New Headway Elementary Students Book & workbook
Száma
Ára
Kiadó
14140 14140/Sz
kb. 1000.-
Nemzeti Tankönyvkiadó
13163
kb. 1300.-
Nemzeti Tankönyvkiadó
13244/1
kb. 1400.-
Nemzeti Tankönyvkiadó
MS-2621
kb. 1300.-
Mozaik Kiadó
OX-43667774
THIRD Edition
OX-4366670
Kosztolányi-Kovács-PintérUrbán-Vincze: Sokszínű Matematika
MS-2309
kb. 1300.-
Mozaik Kiadó Nemzeti TK. Prizma-könyvek
Fizika
Medgyes Sándorné: Fizika 9.
14132
kb. 1300.-
Kémia
Dr. Kónya Józsefné: Kémia I.
14107
1040.-
Biológia
Dr. Lénárd Gábor: Biológia I. Gimnázium 10. évfolyam
16208
kb. 1300.-
Matematika Fizika Informatika Földrajz
Négyjegyű függvénytáblázat
16129/1
Kb. 1470 – 1.930
Földrajz, történelem középiskolai atlasz, nyelvi szótárak
70
Prizma Kiadó Nemzeti TK. Nemzeti Tankönyvkiadó Nemzeti Tankönyvkiadó
Felnőttoktatás TANKÖNYVEK JEGYZÉKE 10. osztály Tantárgy Magyar
Történelem Társadalmi ismeretek
Földrajz
Angol
Matematika
Könyv címe Somos Béla: Irodalmi 10. Irodalmi atlaszkönyvek 10. + Szöveggyűjtemény Száray Mikós: Történelem II. Forgács-Györfi-TóthMező–Nagy–Veliky: Társadalmi és állampolgári ismeretek középiskolásoknak Földrajz 10. Társadalomföldrajz Globális problémák New Headway Elementary Students Book & workbook
Száma 1420,-
Ára 1200.kb. 700.-
Kiadó Nemzeti TK Kiadó
MK-1015102
kb. 1300.-
Műszaki Kiadó
13244/1
kb. 1400.-
Nemzeti Tankönyvkiadó
MS-2625
kb. 1300.-
Mozaik Kiadó
OX-43667774
THIRD Edition
OX-4366670
Koller Lászlóné: Matematika érettségi felkészítő tankönyv
NT 12800
kb. 1300.-
Mozaik Kiadó
Fizika
Medgyes Sándorné: Fizika 10.
14232
kb. 1300.-
Nemzeti Tankönyvkiadó
Kémia
Dr. Kónya Józsefné: Kémia I.
14107
1040.-
Prizma Kiadó
16308
kb. 1300.-
Nemzeti Tankönyvkiadó
15129
Kb. 1470 – 1.930
Nemzeti Tankönyvkiadó
Biológia Matematika, Fizika,Kémia Informatika
Dr. Lénárd Gábor: Biológia II. Gimnázium 11. évfolyam Négyjegyű függvénytáblázat
Új beíratkozóknak
Földrajz, történelem középiskolai atlasz, nyelvi szótárak
71
Felnőttoktatás TANKÖNYVEK JEGYZÉKE 11. osztály Tantárgy Magyar
Történelem
Társadalmi ismeretek
Könyv címe Somos Béla: Irodalmi atlaszkönyvek 11. évf. + szövegggyűjtemény Száray Mikós: Történelem III. Forgács-Györfi-Tóth-Mező– Nagy–Veliky: Társadalmi és állampolgári ismeretek középiskolásoknak
Földrajz
Probáld Ferenc: Regionális földrajz
Angol
New Headway PreIntermediate Students Book & workbook
Száma
Ára
Kiadó
14340
1200.kb. 1000.-
Nemzeti TK Kiadó
MK 1115102
kb. 1300.-
Műszaki Kiadó
13244/1
kb. 1400.-
Nemzeti Tankönyvkiadó
15136/2
kb. 1300.-
OX4366700 OX4715874
Nemzeti Tankönyvkiadó
THIRD Edition
Matematika
Dr. Koller Lászlóné Matematika érettségi felkészítő tankönyv
Fizika
Medgyes Sándorné: Fizika 9. Medgyes Sándorné: Fizika 10.
Kémia
Dr. Kónya Józsefné: Kémia I.
Biológia
Informatika Matematika, Fizika, Kémia Informatika
Dr. Lénárd Gábor: Biológia III. Gimnázium 12. évfolyam Reményi – Siegler –Takács: Irány az ECDL! A középszintű érettségi! Négyjegyű függvénytáblázat Rozgopnyi – Barus Ferenc, Dr.Kokas Károly: Informatika középiksolásoknak tankönyv
1260
kb. 1300.-
Nemzeti Tankönyvkiadó
14132 14232
1376 1376
Nemzeti Tankönyvkiadó
14107
1040.-
Prizma Kiadó
16408
kb. 1300.-
Nemzeti Tankönyvkiadó
16072
kb. 2000.-
15129
Kb. 1470 – 1.930
MS-2151T
1.500,-.
Földrajz, történelem középiskolai atlasz, nyelvi szótárak
72
Nemzeti Tankönyvkiadó Nemzeti Tankönyvkiadó
Felnőttoktatás TANKÖNYVEK JEGYZÉKE 12. osztály
Tantárgy Magyar
Történelem Etika Földrajz Angol
Matematika
Informatika Informatika
Könyv címe Madocsai László: Irodalom 12. Mohácsi Károly: Szöveggyűjtemény 12.
Száma 13400 KN 0041
Ára 1200.kb. 1000.-
Kiadó Nemzeti TK Kiadó Krónika Nova Kiadó
MK 1215102
kb. 1300.-
Műszaki Kiadó
01043
Kb. 500.-
15134/1
kb. 1300.-
Száray M.: Történelem IV. Dörömbözi János: Erkölcsi alapismeretek Bora Gyula-Nemerkényi Antal: Magyarország földrajza New Headway PreIntermediate Students Book & workbook
OX4366700 OX4715874
Koller Lászlóné: Matematika érettségire felkészítő tankönyv Reményi – Siegler –Takács: Irány az ECDL! A középszintű érettségi! Rozgopnyi – Barus Ferenc, Dr.Kokas Károly: Informatika középiksolásoknak tankönyv
-
12800
1260,-
16072
kb. 2000.-
MS-2151T
1.500,-.
Nemzeti Tankönyvkiadó Nemzeti Tankönyvkiadó
THIRD Edition
Nemzeti Tankönyvkiadó Nemzeti Tankönyvkiadó
Földrajz, történelem középiskolai atlasz, függvénytáblázat, nyelvi szótárak
73
21. 7. Beiskolázás, a tanulók felvételének feltételei A beiskolázás időpontja a képzési szerkezet miatt nem egyezik meg a normál középiskolák beiskolázásával, vagyis csak részben hasonul ahhoz: - a felnőttoktatás nappali rendszerű képzésére csak olyan fiatalok jelentkezhetnek, aki betöltötték már a 16. életévüket, így nagytöbbségük nem a 8. osztályból érkezik, hanem középiskola valamelyik típusában évismétlésre kényszerült - a felnőttoktatási gimnázium esti és levelező rendszerébe csak olyan fiatal jelentkezhet, aki már nem tanköteles, tehát az előző tanév során betöltötték a 18. életévüket - felmenő rendszerben a 2014-es tanévtől kezdődően a 16. életév betöltése után -, az sem kizáró, ha több éve nem jártak iskolába - a szakképzési évfolyamokra vagy 10. évfolyamot befejezett, vagy érettségizett fiatal jelentkezhet bármelyik középiskolából, akár évkihagyás után is Így a beiskolázás 3 fő időpontra korlátozódik: - június 20-a után, ahogy a tanév rendjében a beiratkozási időpontok adottak - augusztus 20 után, ahogy a tanév rendjében a beiratkozási időpontok adottak - szeptember 15-ig, tartó időszak - természetesen az egész nyári időszak alatt is fogadjuk a tanulni vágyókat A tanulók felvételének rendje A felvétel alapfeltétele: – – – – –
a Kormányhivatal felvételi irányelvei az OKJ iskolai végzettségre vonatkozó előírása minden szakmánál egészségügyi alkalmasság tanulási képességvizsgálat (szülői hozzájáruló nyilatkozattal) az OKJ-ban előírt szakmai végzettség. Az OKJ szerinti a szakmai képzésre jelentkező tanulónak meghatározott egészségügyi feltételeknek kell megfelelnie az adott szakmára vonatkozóan, amelyek a képzésben részvételt, valamint a szakképesítés megszerzését követően lehetővé teszi a folyamatos munkavégzést. A képzésre jelentkező tanulónak tehát részt kell vennie az előírt egészségügyi intézményben a munka-alkalmassági vizsgálaton, illetve az iskolaorvosi vizsgálaton.
A felnőttoktatási tagozaton a jelentkezés alapfeltétele, hogy a tanuló rendelkezzen az előző iskolai évfolyam befejezését igazoló bizonyítvánnyal, vagy olyan bizonyítványokkal, amelyek beszámítását a tanulmányi időbe kéri.
74
A felvételre jelentkezés feltételei 1. Előzetes iskolai végzettség igazolása, 2. az előírt munkaegészségügyi vizsgálat megléte, pályaalkalmasság 3. kitöltött jelentkezési lap és fénykép 4. A személyi azonosságot megfelelően igazoló okmányok bemutatása Az osztályba sorolás szempontjai – az előző évfolyami végzettség eredménye – az intézményünkkel létesített tanulói jogviszony megkezdéséig megszerzett szakképesítések – az intézményünkkel létesített tanulói jogviszony megkezdéséig megszerzett iskolai végzettség 21.8. Előzetes tanulmányok beszámítása ( Ktv. 46.§.(1))
A közoktatási törvény lehetővé teszi, hogy egyéni mérlegeléssel a hallgatók előzetes tanulmányait és teljesített tanulmányi követelményeket a NAT és a Kerettantervek óraterveinek és követelményeinek tanulmányozása, összehasonlítása után az iskola igazgatója a helyi tanterv követelményeinek teljesítésébe, figyelembe vegye. Beszámítás lehetséges esetei: - előzetes iskolai végzettségek, elvégzett és dokumentált iskolai évfolyamok beszámítása - OKJ-s szakmai végzettség beszámítása pl: informatika tantárgynál - Előre hozott érettségi vizsga eredmények figyelembevétele a féléves és év végi értékeléseknél 21.9. Különbözeti vizsga kötelezettség (Ktv. 46.§.(1))
Amennyiben a hallgató más képzési forma, vagy iskola típusban végezte el az előző évfolyamokat és ilyen előzmények után kapcsolódik be nálunk az oktatásba. Ahhoz, hogy a már elvégzett és dokumentált évfolyamot, a két óraterv és követelményrendszer különbözősége miatt ne kelljen megismételnie, de mégis a mi pedagógiai programunkban megfogalmazottak szerint teljesítse tanulmányi kötelezettségeit, a hiányosságait különbözeti vizsga letételével pótolhatja. Menete a következő: - felvételkor, átvételkor az igazgató megállapítja a szükséges különbözeti vizsgákat, a hallgatóval megállapodva megadja a különbözeti vizsga letételének határidejét – ezt a határidőig a hallgató teljesíteni köteles, amennyiben nem teljesíti, tanulmányait csak egy évfolyammal lejjebb sorolva folytathatja
75
- a szaktanár a tantervek, és tanmenetek ismeretében megállapítja a különbözeti vizsga tényleges tartalmát, majd konzultáció keretében segíti a hallgatót a felkészülésben 21.10. Átlépési lehetőségek biztosítása iskolán belül és más iskolákból érkezők részére is, képzéstípusok között
Lehetséges irányok: - gimnázium nappali 9-10-11. → gimnázium 9-10- 11-12. osztályába esti vagy levelező rendszerbe - gimnázium 9-10. után beiratkozás a szakiskola 11. osztályába (akár felnőttoktatásban is) - 12 évfolyam után tovább valamelyik szakképzési osztályba 13.-14. évfolyamba (akár felnőttoktatásban is) - más iskolából és más képzési formából érkező év közben arra az évfolyamra, ahová járt, vagy ahová járhat az előzetes tanulmányai figyelembe vételével - más iskolából és más képzési formából érkező a következő évfolyamra, az előzetes tanulmányai figyelembe vételével A kerettantervi követelmények és óraszámok összehasonlítása, majd tudásszintfelmérés után meg kell határozni, hogy felzárkóztató oktatást vagy különbözeti vizsga felkészítést és vizsgát kell szervezni a tanulónak.
76
21.11. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei A tanulók csak akkor léphetnek az iskola magasabb évfolyamába, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítették a kerettantervek és a helyi tantervek alapján. A magasabb évfolyamra lépés feltételei: Az iskola magasabb évfolyamára léphet az a tanuló, aki: az előző évfolyamon, év végén valamennyi tantárgyból legalább elégséges osztályzatot szerzett az évközi teljesítménye alapján, vagy a félévi, év végi vizsgákon, osztályozó vizsgákon az a tanuló, aki év végén elégtelen osztályzatot szerzett, de augusztusban sikeres javítóvizsgát tett. Javítóvizsgát a tanuló az elégtelen osztályzatok számától függetlenül tehet. Az a tanuló, aki a javítóvizsgán legalább 1 tantárgyból nem érte el az elégséges osztályzatot, évet ismételhet. Azokon a szakokon, ahol a tanterv szakmai gyakorlatot ír elő a szakmai gyakorlat nem teljesítése évismétlést von maga után. Az akkreditált képzésben a továbblépés speciális feltételeit a tanulmányi és vizsgaszabályzat tartalmazza, melyet az érintett felsőoktatási intézmény szabályzata alapján adunk ki. 21. 12. A beszámoltatás követelményei és formái, a magatartás és szorgalom minősítésének követelményei A beszámoltatás követelményei és formái A beszámoltatás követelménye mindenkor igazodik a mindenkori érettségi, és szakmai vizsga követelményekhez. A tanulók beszámoltatása a nappali rendszerű osztályokban folyamatos, formáját tekintve a szaktanár a diákokat előzetesen tájékoztatja. Minden évfolyam végén az írásbeli és szóbeli „vizsgát” tesznek a tanulók, melynek követelményszintjét a helyi tanterv tartalmazza. Az értékelés alapelvei legyen objektív, személyre szóló, átfogó személyiségfejlesztő a tantervek, érettségi és szakmai vizsga követelményrendszer alapján történjen Az értékelés módjai Az iskola nevelőtestülete értékeli a tanév elején az új tanulók neveltségi szintjét, ezt követően folyamatosan figyelemmel kíséri a középiskola célkitűzésében megfogalmazott értékek elfogadását. A fentiek érdekében félévenként értékeljük a diákok magatartását és szorgalmát. Az értékelést a tanulók és az osztályfőnök közösen végzik.
77
A magatartás, szorgalom és szaktantárgyi osztályzatok értékelési módja az iskola elfogadott Házirendjében szabályozott módon történik: A tanuló neveltségi szintjének, magatartásának értékelési szempontjai: Példás annak a tanulónak a magatartása, aki: a Házirend követelményeit megtartja, és másokat is arra ösztönöz, az órán figyel, és alkotóan vesz részt a közös munkában, a tanítási órán kívül is kulturáltan viselkedik, közösségi munkáját a 9-11. osztályokban folyamatosan végzi, a rábízott feladatokat maradéktalanul teljesíti, munkáját folyamatosan és öntevékenyen folytatja tovább az iskolai élet alatt, tanáraihoz és társaihoz való viszonyát a kölcsönös megbeszélés és tisztelet határozza meg, legfeljebb 2 igazolatlan órája van. Jó annak a magatartása, aki: a Házirend követelményeit megtartja, az órán figyel, de nem mindig aktív, a tanítási órán kívül is kulturáltan viselkedik, a közösségi munkát az esetek többségében maradéktalanul teljesíti, tanáraival és társaival tisztelettudó, udvarias, legfeljebb 4 igazolatlan órája van, Változó a magatartása annak, aki: a Házirend megtartásában ingadozó, de igyekezet is tapasztalható nála a hibák kijavítására, az órán nem aktív, időnként zavarja az óra menetét, a tanítási órán kívül néha meggondolatlanul viselkedik, osztályfőnöki intésben részesült, legfeljebb 8 óra, vagy 1 igazolatlan tanítási napja van. Rossz a magatartási osztályzat, ha: a Házirend megsértésével általában rossz példát mutat, sorozatosan zavarja az óra menetét, Destruktív magatartást tanúsít, Tudatosan bomlasztja a közösséget, Igazgatói intésben részesült, Emberi viszonyaiban erőteljesek a negatív vonások, Tanárai és társai részéről sok magatartási kifogás merül fel ellene, 8-nál több igazolatlan órája van. A tanuló szorgalmának értékelési szempontjai: Példás Képességeihez mérten a tőle telhető legtöbbet teljesíti,
78
Tanulmányi munkáját folyamatosan és rendszeresen végzi, Házi feladatát önállóan készíti, mulasztását pótolja, csak nagyon indokolt esetben kér felmentést, A tanórákhoz szükséges eszközöket magával hozza, füzetei rendesek, áttekinthetőek. Jó
Teljesítménye képességeinek megfelelő, Nem minden tárgyat tanul folyamatosan és rendszeresen, Házi feladatait elkészíti, mulasztását pótolja, csak nagyon indokolt esetben kér felmentést A tanórákhoz szükséges eszközöket magával hozza, füzetei rendesek, áttekinthetőek. Változó Nem éri el munkájában a képességeink szintjét („tanulgat”) Rendszertelenül dolgozik, kötelességét csak többszöri figyelmeztetésre teljesíti, Házi feladatát rendszertelenül, hiányosan készíti el, Eszközeit nem mindig hozza magával, füzetei kifogásolhatóak. Hanyag Képességeihez mérten keveset tesz fejlődése érdekében, a tanulás iránt közömbös, Rendszertelen, az órákra gyakran nem készül, Házi feladatát nem készíti el, mulasztását nem pótolja, Füzetei áttekinthetetlenek, rendetlenek, felszerelése rendszeresen hiányos. A szaktantárgyak értékelése: Írásbeli dolgozatok esetében a) A humán tárgyak tantárgyi blokkban, illetve idegen nyelv esetében Jeles (5) – a tananyag 90-100 %-os elsajátítása Jó (4) – a tananyag 79-89%-os elsajátítása Közepes (3) – a tananyag 70-79%-os elsajátítása, Elégséges (2) – a tananyag 60-69%-os elsajátítása, Elégtelen (1) – a tananyag 60% alatti elsajátítása. b) A természetismereti, szakismereti tantárgyi blokkban (matematika, informatika, fizika, kémia, biológia, földrajz) Jeles (5) – a tananyag 90-100 %-os elsajátítása Jó (4) – a tananyag 75-89 %-os elsajátítása, Közepes (3) – a tananyag 60-74%-os elsajátítása, Elégséges (2) – a tananyag 45-59/%-os elsajátítása, Elégtelen (1) – a tananyag 45% alatti elsajátítása.
79
Szóbeli feleletek, beszámolók esetében Jeles (5) – aki a megadott témáról képes néhány percen át (min. 4-5 perc) olyan önálló, logikusan felépített feleletet adni, amelyben a tárgyi tudása szinte hiánytalan, felismeri az ok-okozati összefüggéseket, valamint önálló, eredeti következtetések megfogalmazására is képes. Jó (4) – aki a megadott témáról képes – némi segítséggel – önállóan beszélni, tárgyi tudása alapvető ismerethiányra nem utal, még felismeri az ok-okozati összefüggéseket – esetleg kérdésfelvetés hatására. Közepes (3) – aki a megadott témáról csak kérdések segítségével képes helyesen beszélni, akinek a tárgyi tudása hiányos, de az alapvető ismeretekkel rendelkezik, és ezáltal néhány következtetés levonására is képes. Elégséges (2) – aki a feltett kérdésekre nem mindig tud pontosan választ adni, de a minimális követelményekkel szereplő ismeretekkel rendelkezik és az okokozati összefüggések levonására csak nagy segítség árán képes. Elégtelen (1) – aki az alapvető ismeretekkel sem rendelkezik, és tárgyi tudása oly mértékben hiányos, hogy az a segítő kérdések hatására sem kerül a felszínre. Szaktanári dicséret minden tantárgy esetén adható. Szöveges értékelés formái Szóbeli – folyamatos, pozitív módon ösztönző – minden tárgy esetében a tanulók felé, szülők számára fogadóórán, Írásbeli – témazáró dolgozatok után félévkor és év végén – témazárók kapcsán minden tárgyból, félévkor és év végén általános értékelés, melynek elkészítése az osztályfőnök feladata. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület az osztályozó értekezleten áttekinti, és a szaktanár, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről, illetve az érettségi vagy szakmai vizsgára bocsátásáról. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felkéri az érdekelt szaktanárt, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg elhatározását, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosíthatja ( a közoktatási törvény 70. paragrafus 4. pontja szerint). 21.12.1.Beszámoltatás rendszerében
formái
a
felnőttoktatás
esti
és
levelező
Vizsgakötelezettségek teljesítése A felnőttoktatás esti és levelező rendszerű hallgatója a tanulmányi eredményeiről, a követelmények teljesítéséről a negyedévenként szervezett beszámoló vizsgákon köteles számot adni. 80
A félévenkénti követelmények teljesítéséhez minimum a 2 negyedéves vizsga teljesítése és egyéb a szaktanárok által év közben kiadott feladatok teljesítése (minimum 2) a követelmény. Az évközi feladatok, otthoni dolgozatok, feladatlapok stb.. pótlását minden hallgatónak a saját szaktanárával kell egyeztetnie és ütemeznie. Vizsgakötelezettség halasztása: A negyedéves beszámolók elmaradásának pótlását a weblapon is megtalálható, kérelem formátum értelemszerű kitöltésével és annak az igazgatóhoz történő beadásával lehet kérelmezni. Ezeket a halasztási kérelmeket legkésőbb a vizsgaidőszak megkezdéséig be kell nyújtani a hallgatónak! Elmaradása esetén a negyedév nem teljesítettnek minősül, ekkor csak a félévenkénti osztályozóvizsga sikeres letételével haladhat tovább a hallgató. Megfelelő indok és belátható pótlási időpont (melyet a hallgatóval egyeztetünk) esetén az igazgató az elmaradt beszámoló pótlólagos teljesítését engedélyezheti. Halasztási kérelemmel a hallgató egy tanévben 2 alkalommal élhet. A beszámoló halasztásának engedélyezése után a beszámoló konkrét pótlásának módját és időpontját a hallgató a szaktanárával történt egyeztetés után a halasztást engedélyező határozatban kitűzött időponton belül kell, hogy teljesítse! Osztályozó vizsga: Amennyiben a hallgató 1 tanévben 2 vagy annál több negyedév követelményeit nem teljesíti akkor a hiányzás elfogadható indoklása mellett is csak osztályozó vizsga keretében, adhat tudásáról számot. (E kritériumot az is megerősíti, hogy ekkor már valószínűleg a tantárgyankénti 50%nál több hiányzási mértéket is átlépi a hallgató!) Amennyiben a féléves értékeléskor a hiányzások és a negyedéves követelmények nem teljesítése miatt a hallgató nem értékelhető – és a hiányosságok pótlására tanárai reális esélyt látnak és a tanuló halasztási kérelmet adott be- akkor félévkor és év végén a tantestület a tárgyakból vagy az összes tárgyból osztályozhatatlan minősítést adhat. Ekkor a hallgató osztályozó vizsga letételével szerezhet megfelelő értékelést és haladhat tovább annak eredményének függvényében. Az osztályozó vizsgák félévenkénti időpontja minden tanév elején a „Tanév helyi rendjében” előre meghatározott és közismert időpont. A hallgatótól csak abban az esetben tagadhatja meg a tantestület az osztályozó vizsga letételét, ha a 50%-os hiányzásnak több mint a fele igazolatlan,vagy semmi féle reményt nem lát az elmaradások pótlására. Ekkor a hallgató évet ismételhet. Sikertelen év végi osztályozó vizsga esetén- megfelelő hallgatói kérelem esetén - a javítóvizsga időpontját három hónapon belül az igazgató jelöli ki. Aki a javító vizsga kötelezettségét legkésőbb november 30-ig nem teljesíti, tanulmányait csak annak az
81
évfolyamnak a megismétlésével folytathatja, mely évfolyam anyagából nem teljesítette a követelményeket. 21.13. Beszámíthatóság az iskola szakmai képzési rendszerében Szakmai képzésünket a szakképzési törvény-, az OKJ-, a szakmai és vizsgakövetelmények, illetve a központi programok figyelembevételével tervezzük. Intézményi szinten az OKJ-ban előírt szakképzési tanulmányi időt nem rövidítettük le, ami általában az oktatott szakmákra 2 év, ill. OKJ szerinti év. A szakképzési évfolyamainkra jelentkezők és felvett tanulók esetén – aki megfelelő szakirányú szakközépiskolában végzett – a szakmai orientáció 10. évfolyamának 50 %-nak illetve a szakmacsoportos alapozó oktatási óraszámainak (296 óra ill. 370 óra) beszámításáról – egyedi esetre is lebontva – minden tanév szeptember elejéig az igazgató dönt. 21. 14. Az írásbeli beszámoltatás rendje: a) A szaktanár a félév elején tájékoztatást ad arról, hogy a félév folyamán hány írásbeli számonkérés lesz, közli azok várható időpontját b) Az írásbeli számonkérés pontos időpontját, a számonkérést megelőző tanítási órán közölni kell. Közölni kell a számonkérés témaköreit. Az elvárt teljesítményt, az írásbeli munka értékelési módját, az elégséges szint eléréséhez szükséges teljesítményt. Egy oktatási napon csak egy írásbeli számonkérés történhet. c) Az intézmény a szaktanárra bízza, hogy hány alkalommal kér számon írásban, de félévenként a hallgató komplex értékeléséhez elegendő információnak kell rendelkezésre állni. d) Az írásbeli dolgozatokat 1 héten belül ki kell javítani. Az eredményt a hallgatóval közölni kell. Biztosítani kell a dolgozatok megtekinthetőségét. 21.14.1. Az írásbeli számonkérés formái, rendje:
Év eleji szintmérő dolgozat minden évfolyam tanulói számára legalább magyar-, idegen nyelvből, és matematikából. Röpdolgozat Teszt, feladatlap nyílt- és zártvégű válaszokkal. Írásbeli feleletek a napi elméleti tananyagból (valamennyi tantárgyban). Szódolgozat, szómagyarázat idegen nyelvből. Nyelvtani tesztek idegen nyelvből: lehetnek egyetlen témájúak, érettségi-, illetve nyelvvizsga típusúak. Magyarról idegen nyelvre, idegen nyelvről magyarra fordítás. Elméleti tudást felmérő dolgozat valamennyi tantárgyból, Számítógépes feladatmegoldás informatikából. Otthoni jegyzetelés, tananyagrész önálló feldolgozása. Esszédolgozat magyar irodalomból, idegen nyelvből, történelemből.
82
Otthon elkészítendő házi dolgozatok, feladatsorok kidolgozása. Ez a számonkérési forma inkább a magasabb évfolyamokra, az érettségit megelőző időszakra jellemző. Témazáró dolgozatok minden tantárgyból, amelyek komplex módon ötvözhetik a teszt, az esszé, a feladatmegoldás jelleget. Minden tantárgyból alkalmazzuk egy-egy nagyobb tananyagrész befejezése után. Értékelése súlyozottan történik. Év végi záró dolgozatok, évfolyamfelmérések. Felnőttoktatásban írásbeli negyedéves beszámolók, a szakközépiskolában próbavizsgák. Portfóliók, tanulmányok 21.14.2. Az írásbeli számonkérés értékelése, súlya
Az otthoni és iskolai dolgozatokat 10 munkanapon belül kell kijavítani, hogy a diákokat megerősítsük tudásukban, tanulhassanak hibáikból, s az értékelés iránymutató legyen a további tanulmányokhoz. A 9. évfolyamos tanulók év eleji felmérő dolgozatait értékeljük, de nem osztályozzuk. Az írásbeli számonkérés érdemjegyei egyenértékűek, de a témazáró dolgozatok osztályzatait duplán megkülönböztetett színjelzéssel írjuk be, és kétszeres súllyal vesszük figyelembe. A javított írásbeli munkák a tanulónak visszaosztásra kerülnek (legkésőbb a tanév végéig). A pedagógus dönthet a fénymásolatok megőrzéséről. 21.14.3. Írásbeli számonkérés korlátai
- Sajátos nevelési igényű vagy nevelési tanácsadói szakvéleménnyel rendelkező esetén a szakértői vélemény tartalma és javaslatai alapján - Egy tanítási napon legfeljebb kettő, egy tanítási héten belül legfeljebb négy témazáró dolgozat íratható (kivétel ez alól az esti és levelező rendszer vizsgaidőszaka!) - A tanulókat tájékoztatni kell, hogy mi a szerepe, milyen a súlya a házi (beszámoltatási céllal készülő) dolgozatoknak, röpdolgozatoknak, témazáró stb. dolgozatoknak. 21. 15. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A tanuló számára írásbeli és szóbeli házi feladat egyaránt adható. Gyakorlati tevékenység otthoni feldolgozásra csak abban az esetben adható, ha a feladat megoldásához szükséges eszköz a csoport (osztály) minden tagja számára saját nyilatkozata alapján rendelkezésre áll, s a továbbhaladáshoz ezen feladat megoldása nélkülözhetetlen. Az otthonra feladott feladatok az órán feldolgozott tananyag elsajátításának céljából történik. A feladatok kijelölésénél figyelembe kell venni a tanulók terhelhetőségét, tantárgyaiknak számát. A házi feladat célja a tanórán megértett tananyag ismeretének elmélyítése, magabiztos tudássá tétele, a feladatmegoldó képesség javítása, az önálló 83
munkára nevelés, az órán megtanult ismeret önálló alkalmazás képességének kialakítása, az önellenőrzés, a feladattudat igényének kialakítása, ezért önálló feldolgozásra otthoni felkészülésre tananyag nem adható fel. Törekedni kell arra, hogy minimális otthoni feladat kerüljön hétvégi feldolgozásra. Egészséges egyensúlyt kell kialakítani a szóbeli és írásbeli feladatok feladásakor. A feladott házi feladat ellenőrzése különösen fontos szerepet kap, mert ezáltal válik képessé a tanuló az önértékelésre, s ezáltal önnevelésre, szorgalmának fokozására. Az érdemjegyek az ellenőrző könyvbe, a középiskolai bizonyítványba és a törzslapra kerülnek bejegyzésre. Ezen bejegyzések alapja az osztályozó napló. 21.15.1. Az otthoni felkészülés formái
az előző tanóra vagy több tanórából álló egység során feldolgozott elméleti anyag megtanulása az iskolai oktatás során tanári irányítással elkészített füzetbeli vázlat, az órán elvégzett feladatok és a tankönyv segítségével. az elméleti tananyaghoz kapcsolódó, a szaktanár által megszabott gyakorló feladatok írásbeli megoldása (kötelező házi feladat). nagyobb, hosszabb felkészülést igénylő, pontos tanári szempontsorral, formai és tartalmi megkötésekkel ellátott írásos feladat (házi dolgozat). a szaktanár által ajánlott gyakorló feladatok részbeni vagy teljes írásbeli megoldása (ajánlott házi feladat). a diák által önállóan választott, a tananyaghoz kapcsolódó feladatok elvégzése, önálló, belső motivációjú ismeretszerzés (szorgalmi házi feladat). felkészülés tanórai önálló kiselőadásra szaktanári szempontok és szakirodalom alapján. átfogó komplex ismétlés az addig tanult elméleti és gyakorlati ismeretek felhasználásával és kiegészítésével témazáró nagydolgozat vagy vizsga előtt. A felkészülési formák alkalmazása, azok gyakorisága az adott tantárgy jellegétől függ. 21.15.2. Az otthoni felkészülés iskolai előkészítése, eredményességének segítése
tanulás-módszertani ismeretek nyújtása szakórákon és osztályfőnöki órákon. kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási, információ-feldolgozó ismeretek átadása és képességfejlesztés - elsősorban magyar nyelvi órákon. speciális tanulási módszerbeli tájékoztató minden újonnan belépő tantárgy esetén. Ez a későbbiek során különösen tanárváltás, vagy a követelmények radikális változása, valamint új felkészülési formák első alkalmazása esetén felelevenítendő, megismételendő, kiegészítendő. az otthoni felkészülés formáinak gyakoroltatása a szakórákon és korrepetáló, felzárkóztató foglalkozásokon. a szaktanár minden tanóra végén pontosan meghatározza az otthoni tanulásra feladott tananyagot, az írásbeli feladatokat, tisztázza jellegüket (pl. kötelező
84
vagy ajánlott), rögzíti azok elvégzésének határidejét, értékelésük, számonkérésük módját. a szaktanár minden otthoni felkészülési forma esetén feldolgozási szempontokat ad ki, formai, tartalmi követelményeket és javaslatokat tesz. 21.15.3. Az otthoni felkészülés ellenőrzése
A számonkérés különböző formái, melyeket az ellenőrzés-értékelés fejezet tartalmaz. A kötelező házi feladat elvégzését osztályszinten az óra elején ellenőrizzük. Ennek funkciója az esetleges problémák megbeszélése, a jó megoldások elismerése, kiemelése. Ha a tanuló a kötelező házi feladatot nem készítette el, azt a szaktanár által meghatározott határidőre pótolnia kell, vagy a házi feladat anyagából tudásáról a tanórán kell számot adnia. Egyéb esetben ezt a tanulói teljesítményformát nem osztályozzuk, csak szóban értékeljük. A házi dolgozat értékelésének elvei megegyeznek az órai írásbeli számonkéréssel. Ajánlott házi feladatot, szorgalmi feladatot, kiselőadást csak abban az esetben osztályozunk, ha azt a tanuló külön kéri, illetve ha annak nehézségi foka megfelel a tantárgy követelményszintjének, szóbeli értékelést azonban minden esetben adunk. 21.15.4. Az otthoni felkészülés koordinációja
A feladatok kijelölésénél törekedni kell arra, hogy az otthoni felkészülés időtartama átlagos képességű, rendszeresen tanuló diákok esetén összesen ne haladja meg a napi 2-3 órát. Az átlagosnál több időt igénylő feladatok kiadásakor azok elvégzésére hosszabb határidőt kell adni, a határidőn belül kiadott egyéb feladatok mennyiségét úgy szabva meg, hogy a napi felkészülési idő ne növekedjen. Az órarend összeállításánál - az objektív lehetőségek figyelembe vételével - a nagyobb és kisebb otthoni felkészülést igénylő tantárgyak tanítási napok közötti egyenletes elosztására törekszünk. Tanév elején az osztályfőnök órarendelemzés alapján javaslatot tesz a tanulóknak otthoni felkészülésük egyenletes heti elosztására. Javaslatát a szülőkkel is egyezteti. A napi összes maximális felkészülési idő figyelemmel kísérése az osztályban tanító szaktanárok, szülők és az osztály tanulmányi felelősének jelzései alapján az osztályfőnök feladata. Ha az osztályfőnök tudomására jut, hogy valamely tantárgynál olyan hirtelen, de elkerülhetetlen feladatmennyiség-növekedés következett be, amely a napi összes maximális felkészülési időt 3 óra fölé növelné, a feladatok átmeneti mérséklése érdekében konzultációt kezdeményez más, az osztályban tanító szaktanárokkal.
85
A hétvége pihenésre fordíthatósága érdekében pénteken csak annyi feladatot adunk ki, amelynek mennyisége nem haladja meg egy átlagos hétköznap terhelését. Ugyanígy járunk el hosszabb tanítási szünet esetén is. 21.16. Vizsgák Általános műveltségi területen és a szakmai vizsgára felkészítés év közben: Nappali és felnőttoktatás: osztályozó vizsgák javító, pótló vizsgák Felnőttoktatás, esti és levelező tagozat: negyedévenkénti beszámolók félévi és év végi osztályozó vizsgák szükség szerint Érettségire való felkészítésben: érettségi vizsgák szervezése (kis érettségik) Szakmai képzésben: osztályozó vizsgák javító, pótló vizsgák szintvizsgák szakmai záróvizsgák sajátos nevelési igényűeknek részképesítésre szóló szakmai vizsga Az NSZFI Központi programjai minden OKJ szakmára részletesen tartalmazzák a szakmai záróvizsga előírásait.
22. A középszintű érettségi vizsga témakörei A 9-12. évfolyam tanulmányainak lezárása kétszintű érettségi vizsgával történik. Tanulóink a 10. tanév végéig jelentkezhetnek a kiválasztott érettségi tantárgyakból emelt szintű felkészítésre. Az érettségire történő végleges jelentkezés (a tantárgyankénti szint megjelölésével) a 12. tanév február 15-ig történik. Az írásbeli érettségi vizsgán közép- és emelt szinten egyaránt központilag előírt írásbeli tételsorokat kell megoldani, megválaszolni, kidolgozni. Az emelt szintű szóbeli tételek címét és részleteit az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján központilag határozzák meg. A középszintű szóbeli tételek címét és részleteit az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján a vizsgáztató szaktanár állítja össze. A tételek összeállításánál törekedni kell a változatos, a problémamegoldást ösztönző, egyértelmű megfogalmazásokra. A tételek elkészítésénél alkalmazni kell a helyi tantervben található követelményeket is. Az igazgató által megküldött tételsort a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. 86
Az intézmény az alábbi érettségi tantárgyakból állított össze középszintű érettségi témaköröket: Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv Informatika Biológia Földrajz 22. 1. Magyar nyelv és irodalom – középszintű érettségi témakörök A Magyar nyelv és irodalom tartalmilag egy nyelvi és egy irodalmi tétel kifejtéséből áll. MAGYAR NYELV A minimálisan 20 tétel kijelölése a szaktanár feladata. Ebben a központi útmutató előírásaihoz kell tartania magát, vagyis az alábbi 7 témából fogalmazza meg azokat arányosan (témánként minimálisan kettőt), a felsorolt altémák figyelembe vételével. Ember és nyelv A kommunikáció A jel, a jelrendszer - Nyelvi és vizuális kommunikáció - A nyelvhasználat mint kommunikáció Kommunikációs funkciók és közlésmódok - A tömegkommunikáció A magyar nyelv története A magyar nyelv rokonsága - Nyelvtörténeti korszakok - Az írott nyelvi norma kialakulása Nyelvművelés Nyelv és társadalom Nyelvváltozatok - Kisebbségi nyelvhasználat - Tömegkommunikáció és nyelvhasználat A nyelvi szintek Hangtan - Alaktan és szótan – Mondattan - A mondat szintagmatikus szerkezete - A mondat a szövegben - Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatokban Szókincs és frazeológia A szöveg A szöveg és kommunikáció - A szöveg szerkezete és jelentése – Szövegértelmezés - A szöveg szóban és írásban - Az intertextualitás - A szövegtípusok - Szöveg a médiában - A retorika alapjai Érvelés, megvitatás, vita - A szövegszerkesztés eljárásai
87
Stílus és jelentés Szóhasználat és stílus - A szójelentés - Állandósult nyelvi formák - Nyelvi stilisztikai változatok Stíluseszközök - Stílusréteg, stílusváltozat IRODALOM A minimálisan 20 tétel kijelölése a szaktanár feladata. Ebben a központi útmutató előírásaihoz kell tartania magát, vagyis az alábbi két csoport témáinak kombinálásával, olyan szerzők és művek kiválogatásával, akik, illetve amelyek a helyi tantervben szerepelnek. Mindezt úgy kell tennie, hogy a központilag előírt tematikai arányok érvényesülhessenek. Szerzők, művek Életművek Portrék Látásmódok A kortárs irodalomból Világirodalom Színház- és drámatörténet, Az irodalom határterületei Regionális kultúra Értelmezési szintek, megközelítések Témák, motívumok Műfajok, poétika Korszakok, stílustörténet 22. 2. Történelem – középszintű érettségi témakörök A szóbeli vizsga alapvetően a történelmi jelenségek és események problémaközpontú bemutatását kívánja a tanulóktól, az elsajátított ismeretek alkalmazását várva el. A szóbeli tételek körét, tematikáját (korszak, résztéma stb.) az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján a középiskolai szaktanárok határozzák meg és a tanév kezdetén nyilvánosságra hozzák. Témakörönként kettő-négy konkrét tételcímet, feladatot, összesen legalább húszat fogalmaznak meg. A kijelölésnél figyelembe veszik a vizsgára általában előírt, történelmi időszakokat jelző témakörök ismeretanyagát. Javasolt szóbeli témakörök Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Népesség, település, életmód Egyén, közösség, társadalom A modern demokráciák működése Politikai intézmények, eszmék, ideológiák Nemzetközi konfliktusok és együttműködés Történelmi időszakokat jelző előírt témakörök Az ókor kultúrája A középkor A középkori magyar állam megteremtése és virágkora 88
Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban Magyarország a Habsburg Birodalomban A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon A első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Magyarország története az első világháborútól a második világháború összeomlásáig Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig A jelenkor A mai magyar társadalom és életmód 22. 3. Matematika - középszintű érettségi témakörök A középszintű érettségin matematikából csak az a jelölt tesz szóbeli vizsgát, aki az írásbelin elégtelen osztályzatot szerzett, de a pontszáma eléri az összpontszám10%-át. A szóbeli vizsgára, ha van vizsgázó, 20 tételt kell összeállítani. Tartalmi arányai az írásbeli vizsga leírásánál meghatározott arányok. A tételnek tartalmaznia kell 3 egyszerű elméleti kérdést (definíció, tételkimondás) és 3 feladatot. A tétel egyes elemeit más-más témakörből kell kiválasztani. Javasolt szóbeli témakörök Halmazok Halmazműveletek - Számosság, részhalmazok Matematikai logika Fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában Kombinatorika Gráfok Alapműveletek A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek Oszthatóság - Számrendszerek Racionális és irracionális számok Valós számok Hatvány, gyök, logaritmus Betűkifejezések Nevezetes azonosságok Arányosság Százalékszámítás Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenségrendszerek Algebrai egyenletek, egyenletrendszerek Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek - Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek - Magasabb fokú egyenlete - Négyzetgyökös egyenletek Nem algebrai egyenletek Abszolútértékes egyenlete k- Exponenciális és logaritmikus egyenletek, trigonometrikus egyenletek - Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség rendszerek Középértékek, egyenlőtlenségek 89
A függvény Egyváltozós valós függvények A függvények grafikonja, függvény-transzformációk – A függvények jellemzése Sorozatok Számtani és mértani sorozat - Végtelen mértani sor - Kamatos kamat, járadékszámítás Elemi geometria Térelemek - A távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok Geometriai transzformációk Egybevágósági transzformációk - Hasonlósági transzformációk - Egyéb transzformációk, merőleges vetítés Síkbeli és térbeli alakzatok Síkbeli alakzatok, háromszögek, négyszögek, sokszögek, kör - Térbeli alakzatok Vektorok síkban, térben Trigonometria Koordinátageometria Pontok és vektorok - Egyenes, kör, parabola Kerület, terület Felszín, térfogat Leíró statisztika Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók A valószínűség számítás elemei 22. 4. Idegen nyelv - középszintű érettségi témakörök Iskolánk az idegen nyelvek középszintű érettségi vizsgáztatását végzi. Az alábbi ismertetés mindkét nyelv középszintű témaköreire vonatkozik. A szóbeli vizsga 3 részből áll: Bevezető beszélgetés – nem értékelt Kommunikációs helyzetekben szereplés Önálló témakifejtés vizuális segédanyag kifejtésével A vizsga alapját 9 nagy témakör és 14 kommunikációs helyzetcsoport jellemzi. A javasolt idegen nyelvi szóbeli témakörök a lehetséges szisztémákkal Személyes vonatkozások, család A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet, családi kapcsolatok - A családi élet mindennapjai, otthoni teendők Személyes tervek Ember és társadalom A másik ember külső és belső jellemzése - Baráti kör - A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel - Női és férfi szerepek - Ünnepek, családi ünnepek - Öltözködés, divat
90
Vásárlás, szolgáltatások (posta) - Hasonlóságok és különbségek az emberek között Környezetünk Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) - A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek- A városi és a vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben - Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Időjárás Az iskola Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka - A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága - Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok A munka világa Diákmunka, nyári munkavállalás - Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás Életmód Napirend, időbeosztás - Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban - Ételek, kedvenc ételek - Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben - Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) Szabadidő, művelődés, szórakozás Szabadidős elfoglaltságok, hobbik - Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport - Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, Internet - Kulturális események Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés - Nyaralás itthon, illetve külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai Tudomány és technika Népszerű tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben
22. 5.
Informatika - középszintű érettségi témakörök
Az Informatika vizsga formája: gyakorlati és szóbeli. A gyakorlati vizsgát számítógépteremben kell lebonyolítani. A vizsgán használható szoftverek körét a vizsga lebonyolítása előtt 2 évvel rögzíteni kell. A szoftververziót a vizsga lebonyolítása előtt 1 évvel kell megadni.
91
A szóbeli vizsga javasolt témakörei A szóbeli feladatok az Informatika érettségi részletes követelményei 1 – 2 - 3 - 7.1 - 9. számú témaköreiből jelölhetők ki. Ezek alapján a középszintű vizsga kérdéseit a szóbeli vizsgán az alábbi témakörökből kell összeállítani. 1) Információs társadalom a) A kommunikáció i) A kommunikáció általános modellje - Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek ii) Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban iii) Közhasznú információs források b) Információ és társadalom i) Az informatika fejlődéstörténete - A modern információs társadalom jellemzői ii) Informatika és etika - Jogi ismeretek 2) Informatikai alapismeretek – hardver a) Jelátalakítás és kódolás i) Analóg és digitális jelek - Az adat és az adatmennyiség - Bináris számábrázolás ii) Bináris karakterábrázolás - Bináris kép- és színkódolás - Bináris hangkódolás b) A számítógép felépítése i) A Neumann-elvű számítógépek - A (személyi) számítógép részei és jellemzőik: Központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztő), ház, tápegység, alaplap ii) A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak iii) A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése Hálózatok 3) Informatikai alapismeretek – szoftver a) Az operációs rendszer és főbb feladatai b) Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete c) Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése d) Állományok típusai, keresés a háttértárakon e) Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás f) Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem g) A szoftver és a hardverkarbantartó (segéd) programjai: víruskeresés és -írtás, víruspajzs, lemezkarbantartás h) A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem
92
4) Információs hálózati szolgáltatások a) Kommunikáció az Interneten i) Elektronikus levelezési rendszer használata - Állományok átvitele – WWW ii) Keresőrendszerek - Távoli adatbázisok használata 5) Könyvtárhasználat a) Könyvtárak i) A könyvtár fogalma, típusai - Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet - A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány ii) -A könyvtári szolgáltatások 6) Dokumentumok i) Nyomtatott dokumentumok - Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD b) Tájékoztató eszközök i) Katalógusok - Adatbázisok ii) Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép) 7) A gyakorlati vizsga témakörei a) Szövegszerkesztés b) Táblázatkezelés c) Adatbázis-kezelés d) Weblapkészítés e) Prezentáció és grafika 22. 6. Biológia - középszintű érettségi témakörök 1) Bevezetés a biológiába a) A biológia tudománya b) Az élet jellemzői c) Fizikai, kémiai alapismeretek d) Szervetlen és szerves alkotóelemek e) Az anyagcsere folyamatai 2) Egyed alatti szerveződési szint a) Szervetlen és szerves alkotóelemek b) Az anyagcsere folyamatai c) Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) 3) Az egyed szerveződési szintje a) Nem sejtes rendszerek b) Önálló sejtek c) Többsejtűség d) Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak 4) Az emberi szervezet a) Homeosztázis b) Kültakaró c) A mozgás 93
d) A táplálkozás e) A légzés f) Az anyagszállítás g) A kiválasztás h) A szabályozás i) Szaporodás és egyedfejlődés 5) Egyed feletti szerveződési szintek a) Populáció b) Életközösségek (élőhely típusok) c) Bioszféra d) Ökoszisztéma 6) Öröklődés, változékonyság, evolúció a) Molekuláris genetika b) Mendeli genetika c) Populációgenetika és evolúciós folyamatok d) A bioszféra evolúciója 22.7. Földrajz - középszintű érettségi témakörök 1) Térképi ismeretek a) A térképi ábrázolás b) Térképi gyakorlatok c) Az űrtérképezés 2) Kozmikus környezetünk a) A Naprendszer kialakulása b) A Nap és kísérői c) A Föld és mozgásai d) Az űrkutatás és az emberiség 3) A geoszférák földrajza a) A kőzetburok b) A levegőburok c) A vízburok d) A talaj e) A geoszférák kölcsönhatásai 4) A földrajzi övezetesség a) A szoláris és a valódi éghajlati övezetek b) A vízszintes földrajzi övezetesség c) A forró övezet d) A mérsékelt övezet e) A hideg övezet f) A függőleges földrajzi övezetesség 5) A népesség- és településföldrajz a) A népesség földrajzi jellemzői b) A települések földrajzi jellemzői 94
6) A világ változó társadalmi-gazdasági képe a) A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző folyamatai b) A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata c) A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamatai d) A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása e) A harmadik és a negyedik szektor jelentőségének növekedése 7) A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, ország csoportok és országok a) A világgazdasági pólusok b) A világgazdaság peremterületei c) Egyedi szerepkörű ország csoportok és országok 8) Magyarország földrajza a) A Kárpát-medence természet- és társadalom földrajzi sajátosságai b) Magyarország természeti adottságai c) Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői d) Hazánk nagy tájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe e) Hazánk nagyrégióinak (tervezési-statisztikai régióinak) természet- és társadalom - földrajzi képe f) Magyarország környezeti állapota 9) Európa regionális földrajza a) Európa általános természetföldrajzi képe b) Európa általános társadalom-földrajzi képe c) Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai d) Észak-Európa e) Nyugat-Európa f) Dél-Európa g) Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalom-földrajzi képe h) Kelet-Európa természet- és társadalom-földrajzi vonatkozásai 10) Európán kívüli földrészek földrajza a) A kontinensek általános természet- és társadalom-földrajzi képe b) Ázsia c) Ausztrália és Óceánia d) Afrika általános földrajzi képe e) Amerika 11) A globális világproblémák földrajzi vonatkozásai a) A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai b) A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei c) A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem
95
23. Tantárgyi kulcskompetenciák A kulcskompetenciákra épülő kiemelt feladatok tantárgyanként: 23.1. Osztályfőnöki óra keretében A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás célja, az osztályfőnök munkájának kiemelt feladata, hogy a tanulók alkalmassá váljanak az önálló, felelős döntéseken alapuló, folyamatosan fejlődő, megújuló alkotómunkára, a termelési, szolgáltatási és más társadalmi értékteremtési folyamatok alakítására, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére, valamint felsőfokú tanulmányok megkezdésére. Ezen feladatokban a kulcskompetenciák használatának gyakoroltatása és a felmerülő konkrét problémák megoldásainak kiemelkedő szerepe van. Ezért valamennyi kulcskompetencia fejlesztése részét alkotja az osztályfőnök nevelő munkájának. Az osztályközösségének és az osztályba járó diákoknak a mindennapi élet során használniuk és gyakorolniuk kell a kompetenciákat. A mindennapi életben felmerülő problémák megoldása során fejlődik szociális és állampolgári kompetenciájuk. Ennek fejlesztése folyamatosan történik osztályfőnöki órákon, mikor folyamatos, kölcsönös, sokoldalú és a legkülönbözőbb témákra kiterjedő kommunikáció folyik tanár-diák és diák-diák között. Megtanulják a véleményük kifejtését, érvelést, pontos helyzetelemzést, egymás tiszteletben tartását. A kommunikációs nevelés célja, hogy a tanulókban kialakuljon a különféle beszédműfajok felfogásának és alkalmazásának, a konfliktusok felismerésének és megítélésének képessége. Alakuljon ki a helyes és kreatív nyelvhasználat a társadalmi és kulturális tevékenységek során, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Ezzel fejlődik anyanyelvi kompetenciájuk, megtanulják, hogy a különböző szituációkban hogyan fejezzék ki magukat, hogyan találják meg a helyzet által követelt legcélravezetőbb nyelvi megoldásokat. A tanuló rendelkezzen azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben kommunikálni tudjon. Valamennyi évfolyam osztályfőnöki tantervében szerepel az alapvető etika és a demokrácia, közélet témakör. Célunk, hogy az alapvető etikai normák, a társadalmi együttélés szabályai valamint a demokratikus gondolkodás és a konfliktusok és a problémák demokratikus eszközökkel történő megoldása készséggé, sőt szükségletté váljon az egyén számára. Miután ezeket a készségeket az iskolai élet minden színterén gyakorolják diákjaink, az osztályfőnöki órák feladata a felismert és megtanult tevékenységformák és értékek tudatosítása. Ily módon ezeken az órákon fejlesztjük szociális és állampolgári kompetenciákat. Minden évben legalább egy alkalommal az osztályok osztálykirándulást szerveznek osztályfőnökeikkel. A kirándulások szervezésében és lebonyolításában a diákok fontos feladatot vállalnak. Részt vesznek a szervezésben, a megfelelő helyszín kiválasztásában, előzetesen felkészülnek az adott térség látnivalóira, ismerkednek az adott táj történelmével, élővilágával, népművészetével. Így fejlődik kezdeményezőképességük, hon és népismeretük, esztétikai és művészeti tudatosságuk. 96
Ez utóbbi célt szolgálja az is, hogy osztályaink minden tanévben meglátogatnak aktuális kiállításokat, megtekintenek színházi előadásokat, meghallgatnak koncerteket. Minden évben részt vesznek tanulói csoportok külföldi kirándulásokon. Ezeken a kirándulásokon fejlődik idegen nyelvi kompetenciájuk, hiszen szükségessé válik a tanult idegen nyelvek valós élethelyzetekben való használata. A mindennapi életben adódó különböző feladatok, a közösen kitűzött célok elérése érdekében vállalt és végzett egyéni feladatok fejlesztik matematikai, a digitális valamint a vállalkozói kompetenciákat, illetve segít a hatékony önálló tanulás képességeinek a fejlesztésében. A különböző évfolyamokon folyamatosan szerepel az eredményes tanulás és a pályaválasztás, pályaorientáció témaköre. A 9. évfolyamon, heti 1 órában kifejezetten tanulásmódszertant is tanítanak. Ezeken az órákon, kiemelt fejlesztése folyik a hatékony önálló tanulás, a tanulás tanítása, az önismeret fejlesztése kompetenciáknak. Nagy figyelmet fordítanak az énkép és az önismeret fejlesztésére, az ezekkel a témákkal kapcsolatos tudatosság erősítésére. Valamennyi évfolyam osztályfőnöki tantervének része a viselkedéskultúra fejlesztése. Cél a mindennapi együttéléshez nélkülözhetetlen civilizációs szokások kialakítása. Az órák keretében célként fogalmazza meg a konfliktusok kezelésének megbeszélését. Valamennyi évfolyamon az osztályfőnöki órák tantervének kiemelt anyaga az egészségnevelés. Ezeken az órákon kiemelt feladat az egészséges életmód elemeinek megismertetése, az egészséget veszélyeztető tényezők megismertetése, olyan mentálhigiéniás technikák gyakoroltatása, amelyek segítségével a veszélyek elkerülhetők illetve csökkenthetők. A tanulók rendelkezzenek saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. Az egészséges életmódra nevelésben szolgálni kell a tanulók testi, lelki és szociális fejlődését, az egészséges életvitel megalapozását. Ezeken az órákon gyakorlatilag valamennyi kulcskompetencia fejleszthető és fejlesztendő, de kiemelt figyelmet kap a természettudományos kompetencia, a saját test működésének megismertetésével, az egyén és a környezet kölcsönhatásainak vizsgálatával. A családi életre nevelés kultúrájának célja, hogy megtanítson arra, hogy miként célszerű családban élni, milyennek kell lennie annak a közösségnek, amelyben életük nagy részét töltik, mi a felelősségük és kötelességük benne. Az emberi tevékenység mindennapi színtere a család, amelyben a gyermek első, közvetlen tapasztalatait szerzi. Ennek vizsgálata adja az elsődleges ismereteket a megfelelő életvitel kialakításához. Összegezve az osztályfőnök által koordinált nevelőmunka valamennyi kulcskompetenciát fejleszti, és minden kiemelt fejlesztési területtel foglalkozik, természetesen összhangban az iskolai élet összes színterével, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások teljes körével, tiszteletben tartva az életkori sajátosságokat.
97
23.2. Magyar irodalom A magyar irodalom tantárgy tanítása alkalmat kínál valamennyi kulcskompetencia fejlesztésére. A kulcskompetenciák fejlesztésének jellege és megvalósítása azonban nem egyenlő mértékű. Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció
Digitális kompetencia
Hatékony, önálló tanulás
Szociális kompetencia
Kiemelt fejlesztési feladatok Igény az anyanyelv megismerésére, fejlesztésére, helyes és kreatív használatára Szövegértés - szövegalkotás különféle műfajú szövegek segítségével énkép, önismeret – szerepazonosság, empátia Hon- és népismeret – a nyelv szerepe a kollektív tudat fejlődésében európai azonosságtudat, egyetemes kultúra – művelődéstörténeti és stíluskorszakok nyelvi sajátosságainak megfigyelése, értelmezése. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés - az irodalmi szövegek vitára alkalmas helyzeteinek segítségével. Az eredeti alkotások és fordításaik összevetése Tájékozódás a világhálón, adatgyűjtés, prezentáció készítése irodalmi művek elemzésére, értelmezésére Web2.0 alkalmazások használata Sulinet SDT irodalom tananyagrendszerének ismerete, használata IKT, IST, SDT pcs. használata Infokommunikációs eszközök használatának elsajátítása (pl. aktív tábla) Az egyéni vagy csoportos tanulás megszervezése az irodalmi művek megismerése és elemzése során (csoportmunka, fórum, vita) Az információ megosztásának képessége a szövegértelmezésben, műelemzésben Reflektív tanulási szokások kialakítása Memoritertanulási stratégiák fejlesztése Konfliktusok felismerése és elemzése, értelmezése az irodalmi alkotásokban Együttműködés és vitakultúra fejlesztését szolgáló feladatok alkalmazása Egyén és közösség viszonyának felismerése, értelmezése az irodalmi művek segítségével 98
Kezdeményezőképesség és vállalkozói Az egyéni és csapatmunkában (pl. kompetencia projektfeladat) történő munkavégzés modellezése A tervezés, szervezés és megvalósítás hármas folyamatának életszerű helyzetekben történő alkalmazása (kockázatvállalás, tapasztalatok értékelése) az irodalmi művek elemzésére kialakított munkaformákban Esztétikai- művészeti tudatosság és Az irodalmi és művészeti korszakok esztétikai kifejezőképesség elveinek és értékeinek megismerése, rendszerezése, értelmezése A médiális folyamatok esztétikai sajátosságainak felismerése, értékelés (pl. irodalom filmen) Ízlés – közízlés - esztétikum megjelenése az irodalmi szövegekben Modern és kortárs művészeti, esztétikai kifejezőeszközök felismerése, értelmezése (stílusgyakorlatok az irodalomórán) Az irodalom határterületeivel való együttműködést biztosító alkotások elemzése (irodalom-film, irodalomszínház, irodalom-képzőművészet, irodalomzene) Idegen nyelvi kommunikáció Az irodalmi művek eredeti és fordításnyelvi változatainak összevetése elsősorban lírai szövegek vagy műrészletek segítségével Matematikai kompetencia A logikus, analitikus gondolkodásmód fejlesztése az irodalmi és művelődéstörténeti korszakok, műnem-műfaj kérdések és a poétikai eszközök felismerésében, értelmezésében A logikus érvelés folyamatának megismerése és alkalmazása a szóbeli és írásbeli szövegalkotásban Rendszerező táblázatok, modellek, struktúrák alkalmazása a szövegértelmezésben és szövegalkotásban (pl. szereplőkszereplőcsoportok viszonya, jellemfejlődés, ok-okozati viszonyok) Természettudományos kompetencia A kronologikus irodalmi és művelődéstörténeti ill. stíluskorszakok tudományos hátterének elemzése, 99
értelmezése, csatolása a művészeti, esztétikai kapcsolópontokhoz (pl. Felvilágosodás – Descartes - Racionalizmus stb.) Etikai kérdések értelmezése a tudományos fejlődés és az emberi tényező kölcsönhatásában (pl. utópia-ellenutópia) Kulcskompetenciák és fejlesztési területek egymásba fonódnak, egymást feltételezik és kiegészítik. Az anyanyelvi kompetencia fejlesztése egyszerre cél és eszköz az irodalom tantárgy tanítása során. A 4 évfolyamos képzésre kialakított helyi tanterv kronológiai, műnemi, műfaji felosztása lehetőséget kínál arra, hogy a tőle elválaszthatatlan anyanyelvi kompetencia fejlesztésére mód nyíljon. Az egyes tananyagelemek (irodalmi művek) megértése, elemzése alapvetően kommunikációs feladat. Ennek megfelelően a szövegértés, szövegalkotási feladatok az anyanyelvi kompetenciafejlesztés szempontjai szerint alakulnak. A digitális kompetencia fejlesztése az iskolai és házi infokommunikációs eszközök használatán alapul. Az elmúlt években részben befejeződött tartalomfejlesztési programok nyújtotta lehetőségeket a tanórán és a tanórán kívüli tanítási és tanulási folyamatban egyaránt ki lehet használni. Az SDT és a hozzá tartozó programcsomag az egyéni, csoport- és projektmunkák lehetőségét is megteremti. A Web 2.0 és a Wiki rendszerek, ill. oktatási keretrendszerek (pl. Think.com) használata az ismeretek és képességek fejlesztésére egyaránt alkalmas, ennek megfelelően használata ajánlott. Hatékony, önálló tanulást biztosító kompetenciafejlesztés a hagyományos és digitális taneszközök használatával egyaránt elérhető. Az irodalomórák munkaformáinak megválasztásában a tananyag specialitásait figyelembe véve az egyéni, pár és csoportmunka, vitafórumok és projektfeladatok használata az eddigi gyakorlatnak megfelelően tovább folyik. Az infokommunikációs eszközök segítségével kitágult tanulási és tanítási tér (pl. virtuális osztályterem) kihasználására a helyi tantervben szereplő tananyagelemek alapján kerül sor. A szociális kompetencia fejlesztése összetett feladat. Az irodalmi művek elemző értelmezésében az egyén és közösség viszonyának felismerése, értelmezése túl az adott jelenség társadalmi és kulturális szerepén az egyén önmegértésének lehetőségét is biztosítja, ezért a beszélgetések, viták ennek szolgálatában is állnak. Az irodalmi művek megértése a különböző nézőpontok megismerésével és elfogadásával biztosítható, amelyet az együttműködés, a személyes előítéletek leküzdése és a kompromisszumra való törekvés jellemez. A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia fejlesztésére kialakított feladatok az elemző készség és a hatékony kommunikáció együttesére épülnek. Az egyéni, páros és csapatmunkában (pl. projektfeladat) történő munkavégzés a tananyagelemek bármelyikének feldolgozására alkalmas. A munkaforma kiválasztásakor a tervezés, szervezés és megvalósítás összehangolására kell törekedni.
100
Az esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség leghatékonyabban a műalkotások elemző értelmezése során fejleszthető. E folyamatban központi szerepet kap a saját nézőpont összevetése mások véleményével, a nyitottság, az érdeklődés és a kreativitás. A tevékenységek célja, hogy a tanulók a művészi és hétköznapi esztétikum párhuzamba állításával jobban eligazodjanak a világban és a civilizáció történetének egyes szakaszait megismerve a kulturális örökség hordozóivá váljanak. Idegen nyelvi kommunikáció fejlesztésének lehetősége az irodalomtanításban, hogy a műalkotások eredeti nyelvi világával is megismerkedjenek a tanulók, majd ezeket összevetve a fordítással/sokkal az irodalmi szövegek összehasonlításával és elemzésével az egyes nemzeti kultúrák elemeit is megismerjék. A matematikai kompetencia fejlesztése elsősorban az elemző, értelmező, rendszerező tanítási és tanulási folyamatban lehet eredményes. Ennek megfelelően pl. a korszakbevezetők, szövegelemzési gyakorlatok során a logikus gondolkodás és rendszerező modellek, vázlatok, ábrák, diagramok, folyamatábrák felhasználásával alakítható kompetenciafejlesztési feladatsor. A vizsgára való felkészülés elengedhetetlen feltétele a rendszerező összefoglalás, így a helyi tantervben rögzített kisérettségi, ill. a két szintű érettségire való elkészülés szolgálatába állítható a fejlesztés. A természettudományos kompetencia fejlesztése közvetetten valósul meg az irodalomtanításban. A kronologikus rendszer vagy a műnemi-műfaji tematika azonban az európai nézőpontú művelődéstörténeti és kulturális korszakolás elemeinek figyelembevételével megkerülhetetlenül foglalkozik a társtudományok adott jelenségrendszerével. Az irodalmi és művészeti korszakok bevezetőiben ill. olyan korok világának tanulmányozásakor, ahol a természettudományos ismeretek írott szövegei még nem váltak el a klasszikusan vett szépirodalomtól (pl. ókor) az ismeretek lényegi elemi tárgyalásra kerülnek, alakjai a tananyag lényeges elemit képezik. Másrészt a természettudományos gondolkodás ismeretei nélkül bizonyos irodalmi alkotások értelmezése bizonytalanná válhat, így a kereszthivatkozások biztosítása kötelező feladata a tanító tanárnak (pl. Felvilágosodás – Pascal, Descartes módszere stb.). Ennek megfelelően a többi tantárggyal, tudományterülettel való együttműködés alapfeltétel. Az anyanyelvi oktatás alkalmat kínál valamennyi kulcskompetencia fejlesztésére. Az anyanyelvi műveltség azért is olyan fontos feladata az oktatásnak, mivel a diákok ezen a nyelven sajátítják el a tananyagot, a szövegértés segítségével kerül sor az információk feldolgozására és rendszerezésére. A fent említett kompetenciákat és azok fejlesztését erősen befolyásolja a tanulói közösség kulturális igénye. Köztudott, hogy az ifjúság körében a zenének és a filmművészetnek komoly hatása van. Természetes, hogy a jó iskola él e művészeti ágak, nyújtotta kulturális lehetőségekkel. A diákok egy része súlyos kulturális hátránnyal rendelkezik, ehhez társul még a szegénység és az élményhiány. Gyakran ezek a hiányosságok esetleg közömbösséggel társulnak. Mindezeket a gondokat az 101
iskola igyekszik a meglévő lehetőségeivel kompenzálni. Éppen ezért az érzelmi élet gazdagítása, valamint a személyiségfejlesztés meghatározó szerepet tölt be. Az irodalmi műveltség elsajátítása közben a diákok megismerkednek olyan élethelyzetekkel, erkölcsi problémákkal és speciális magatartásformákkal, amelyeket saját életükben is alkalmazhatnak. Az integrált oktatás kapcsán meg tanulhatják megérteni és tolerálni az őket körülvevő diákok másságát, megtanulhatják a helyes viselkedési mechanizmusokat, de sok esetben saját nehézségeiket is vállalniuk kell. A tanulási nehézségekkel küzdő diákokat rá kell tudni vezetni a helyes útra, hogy a számukra nyújtott felmentésekkel éljenek Ahhoz, hogy az iskola a diszlexiás tanulókat fejleszteni tudja, igen nagy szükség van az érintett tanuló hatékony közreműködésére és a szülő sikeres támogatására. A diszlexia olyan tünet-együttes, amely lehet veleszületett betegség, de kialakulhat konfliktussal terhelt családban, ahol a gyermeket sokk éri. A diszlexia olvasási nehézséget jelent, melynek során a tanuló igen nehezen, és gyakran rengeteg hibával tanul meg olvasni. Ez a probléma főleg a tanulási fázisban okoz nehézségeket. Mivel ezek a gondok megértési deficittel is párosulnak, ezért a diákot általában nem ajánlatos felolvasásra felkérni, mert ez számára igen nagy gondot jelent. Az érettségi vizsgán a diák és szülője előzetesen kérheti, hogy számára a feladatot a felügyelő tanár olvassa fel, ezzel is elősegítve annak megértését. Nagyobb gondot okoz a diszgráfia, amely írásbeli nehézséget takar. Ez a tünet-együttes rendkívül sokszínű. A diák írásképe a szépírástól a „hierogrifákig” terjedhet, de nem ez az igazi gond. Erre a hiánytünetre jellemző a betűkihagyás, hangzóátvetés, toldalékelhagyás, mássalhangzótörvények figyelmen kívül hagyása, helyesírási hibák tömkelege, stb. Az ilyen diák nem képes az érettségi vizsgán szöveget szerkeszteni, fogalmazni. Az ilyen gondokkal küszködő diákoknak egy szakértői bizottság előtt kell számot adniuk „tudásukról” . A nevelési tanácsadó szakértői bizottsága szakvéleményt állít ki, melynek figyelembe vételével az iskola igazgatója állít ki felmentést a tanuló számára, melynek értelmében a diákot felmenti az írásbeli, számonkérés alól, és helyette szóbeli vizsgát engedélyez. Ezeket az engedélyeket három évenként meg kell újítani. A felmentés manipulálása miatt nem lehet a 12. évfolyamon már diszlexiás felmentést kérni, ha nincs előzménye a tünet-együttesnek, nem adják meg a felmentést. Mivel a diszlexia nem magányos tünet, előfordul, hogy a helyzetet bonyolítja még egy beszédhiba /dadogás, raccsolás, szájzár stb./, amely a vizsgázó feleletét kissé megnyújthatja. Ezek a hiánybetegségek nem csak a magyartanárnak okoznak gondot, hanem valamennyi tanár szembe kerül ezzel a nehézséggel. Speciális, jól képzett szakemberekre van szükség, az ilyen problémák megoldásában. A rátermett kollégák továbbképzését az iskolának biztosítania kell, hogy az iskola naprakész felkészültséggel rendelkezzen.
102
23.3. Magyar nyelvtan Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció
Kiemelt fejlesztési feladatok Igény az anyanyelv megismerésére, használatára, fejlesztésére Szövegértés- szövegalkotás Helyes és kreatív nyelvhasználat Énkép, önismeret Hon- és népismeret Együttműködés a történelem, társadalmi ismeretek, idegen nyelv tantárgyakkal Digitális kompetencia Tájékozódás a világhálón A digitális feladatok elvégzésében való jártasság SDT megismertetése, használatában való jártasság Új feladatok létrehozásának készsége Kreativitás Együttműködés az informatika tantárggyal Hatékony, önálló tanulás Kitartó tanulás Az egyéni vagy csoportos tanulás megszervezése Az idővel és információval való hatékony gazdálkodás A szükségletek és lehetőségek felismerése A tanulás folyamatának ismerete: új ismeretek szerzése, feldolgozása, beépítése és útmutatások keresése, alkalmazása Motiváció, magabiztosság Szociális kompetencia Közösségi beilleszkedés Harmonikus életvitel Hatékony együttműködés másokkal Együttműködés az etika tantárggyal Kezdeményezőképesség és vállalkozói A tágabb környezet megismerése kompetencia Képesség a lehetőségek megragadására Tudás, kreativitás, újításra való beállítódás Kockázatvállalás Tervek készítése és végrehajtása Esztétikai- művészeti tudatosság és Esztétikai megismerés, ill. elképzelések, kifejezőképesség élmények és érzések kreatív kifejezésének fontosságát elismerni A tradicionális művészetek nyelvének ismerete, használata 103
A média nyelvének ismerete, használata Modern művészeti kifejezőeszközök ismerete, használata Együttműködés az irodalom, ének-zene, táncdráma, rajz és vizuális kultúra, média tantárgyakkal Idegen nyelvi kommunikáció Más kultúrák megértése Nyelvi különbözőségek és egyezések megismerése, felismerése Igény más nyelvek megismerésére Matematikai kompetencia Nyelvi folyamatok és tevékenységek fontossága Modellek, struktúrák alkalmazása, ill. ezek alkalmazására való törekvés Természettudományos kompetencia Az emberi tevékenység okozta változások megértése A fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség A magyar nyelv tantárgy tanítása során valamennyi kompetencia fejleszthető, habár nem egyenlő mértékben. Leginkább az anyanyelvi kommunikáció, valamint az irodalom tantárggyal való koncentráció miatt az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciáinak fejlesztésére alkalmas. A fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megfelelő kifejezése és értelmezése szóbeli és írásbeli formában az anyanyelvi kompetencia lényege. Ugyanakkor magában foglalja a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Mindez az anyanyelv elsajátításának eredménye, ami egy folyamat. Természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. A megfelelő szókincs, a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismeretét igényli. Mindez a szóbeli kapcsolattartás fő típusait, a különféle irodalmi és nem irodalmi szövegeket, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságait, a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét jelenti különböző helyzetekben. Törekedni kell arra, hogy a tanuló rendelkezzen azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben megfelelően kommunikáljon szóban és írásban, kommunikációját figyelemmel kísérje, és a helyzetnek megfelelően alakítsa. Szükséges képesség megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket; megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat; különböző segédeszközöket használni; saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitűd jelenti a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez fontos tudni a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét. A magyar nyelv természete, alkalmazása rokon az iskolában tanult idegen nyelvekével a nyelvi modellek, panelek miatt. Így a nyelvek tanítása hasonló; ugyanakkor az idegen 104
nyelv nem anyanyelv (reflexnyelv) volta miatt eltérések is mutatkoznak. Ezek tudatosítása fontos feladat. A tudatos nyelvhasználat, annak igényes volta társadalmi követelmény is. Az idegen nyelvek ismeretével, más kultúrák megismerésével a saját kultúránk megismerése iránti igény erősödik meg; fejlesztésének akarata a nyelvművelés fontosságában jelentkezik. Az abban való részvétel az énkép reális alakulását is segíti. A nemzetbe tartozás, az egyéni és közösségi kötelezettségek, feladatok tudatos vállalása visszahat a nyelvhasználat változására. Önálló, hatékony tevékenységekkel kell motiválni a tanulókat a nyelvi ismeretek, készségek fejlesztésére. Akarniuk kell tanulni, változni és változtatni. A szövegértési és szövegalkotási feladatok erre alkalmasak. A tanulók különféle szövegeket (beleértendő a szépirodalmi is) értelmeznek. Tudniuk kell ezeket transzformálni. A szövegalkotás terén készülnek jövendő társadalmi szerepükre is. Módjukban áll az önkifejezés, ennek fejlesztése. A változó világ tudatos megismerésére kiemelten jelenik meg a digitális eszközök tárháza. A tömegkommunikáció alkalmazására, alakítására fel kell készülniük a tanulóknak. A tanítási módszerek közül kiemelkedik az internet használata. A Sulinet Digitális Tudásbázis meglévő anyagai, az önállóan elkészíthető, bővíthető ilyen természetű anyagok mind tanári, mind tanulói; akár egyéni, akár páros, akár csoportos, akár frontális tanításra-tanulásra alkalmazhatók. A többi tantárggyal való együttműködés alapfeltétel. A tanulókban kell, hogy egyesüljenek azok a készségek, képességek, amelyek egy-egy tantárgy tanulásában megjelennek. A magyar nyelv - gyakorlati ismerete, alkalmazása a cél. A kellő ismeretek elsajátításán túl a társadalomban jól kommunikáló embereket szeretnénk. Ez egyben elvezet a helyes konfliktuskezeléshez, az egyén boldogulásához.
105
23.4. Történelem Szóbeliség erősítése, a vitatkozás – érvelés helyes technikájának elsajátítása; Az információk rendszerezése, feldolgozása megfelelő segédeszközök segítségével. A forráskritika alkalmazása; A fenntartható fejlődés koncepciója az emberi múlt tükrében. Egyén és nemzet helye a globalizáció világában; Az integráció fontossága, folyamata; A multikulturális világ bemutatása történelmi példákon keresztül; A demokrácia alapelvei, működése és normái. Az egyéni szabadságjogok kérdése; A művészetek kultúraformáló szerepe a történelmi korokban; A magyarság sorsa a Kárpát-medencében és a magyarországi kisebbségek helyzete; 23.5. Emberismeret és etika Az emberismeret az etika és a pszichológia alapfogalmainak, értelmezési kereteinek bemutatásával járul önismeretünk elmélyítéséhez. Betekintést nyújt az embert másokhoz és önmagához, a társadalomhoz és a természethez fűző szellemi kapcsolatok világába. Segít tudatosítani az ember sorsától elválaszthatatlan értékdilemmákat, megismertet az erkölcsi vitákban használatos érvelésmódokkal, fejleszti az önálló tájékozódáshoz, a felelős döntéshez, a mások álláspontjának megértéséhez szükséges attitűdöket és képességeket. Kulcskompetenciák Kiemelt fejlesztési feladatok A hatékony és az Ismeretszerzés irányított beszélgetésekből, tárgyak, épületek, önálló tanulás képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő kompetenciái szövegekből, filmekből, a tömegkommunikációs eszközökből. Ismeretszerzés különböző írásos forrásokból, statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból. Információk gyűjtése adott témához könyvtárban, médiatárban, múzeumokban, interneten. Digitális kompetencia
A gyűjtött információk önálló rendszerezése és értelmezése. A történelmi múlt rekonstruálása különböző jellegű források alapján. Az olvasmányokról lényeget kiemelő, pontos és részletes jegyzetek készítése. Előadás önálló jegyzetelése. A legfontosabb történelmi, társadalomtudományi kézikönyvek, atlaszok, lexikonok ismerete és használata. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben.
Anyanyelvi
Kérdések
önálló
megfogalmazása
106
a
tárgyalt
témával
kommunikáció kompetenciái
kapcsolatban. Társadalmi-történelmi problémák felismerése és megfogalmazása, a tanult ismeretek problémaközpontú elrendezése. A lényeg kiemelése írott és hallott szövegekből, tételmondat meghatározása, szövegtömörítés, szöveg átfogalmazása adott szempont szerint. Többféleképpen értelmezhető szövegek jelentésrétegeinek feltárása. Különféle társadalmi-történelmi jelenségek összehasonlítása. Az információforrások kritikus kezelése. Kérdések megfogalmazása a forrás megbízhatóságára, a szerző esetleges elfogultságaira, tájékozottságára, rejtett szándékaira stb. vonatkozóan. Történelmi-társadalmi adatok, modellek és elbeszélések elemzése a bizonyosság, a lehetőség és a valószínűség szempontjából. Szépirodalmi és más fiktív elbeszélések összehasonlítása történelmi elbeszélésekkel a narráció módja alapján. Szépirodalmi szövegek, filmek stb. vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából. Történelmi szereplők, társadalmi csoportok, intézmények viselkedésének elemzése. Feltevések megfogalmazása az egyének, csoportok és intézmények viselkedésének mozgatórugóiról. Önálló vélemény megfogalmazása társadalmi, történelmi eseményekről, jelenségekről és személyekről. Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására. Ellenérvek gyűjtése az ellenvélemények cáfolására. Különféle értékrendek összehasonlítása, saját értékek tisztázása. Társadalmi-történelmi jelenségek értékelése a saját értékrendnek megfelelő szempontok alapján. Különféle társadalmi-történelmi jelenségek összehasonlítása strukturális és funkcionális szempontok alapján. Feltevések megfogalmazása egyes társadalmi-történelmi jelenségek hátteréről, feltételeiről, közvetlen és mélyebb okairól. Érvek gyűjtése a feltevések mellett és ellen. Az érvek kritikai értékelése. A megismert jelenségek rendezése okok és okozatok, hasonlóságok és különbségek, szándékok és következmények szerint. Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák) használata.
Anyanyelvi kommunikáció
Beszélgetés és vita egy-egy emberismereti, társadalmi, történelmi témáról. A tárgyilagos érvelés és a személyeskedés megkülönböztetése. Saját vélemény érthető megfogalmazása. Mások véleményének türelmes meghallgatása, érvelésének összefoglalása és figyelembevétele. A vita során a véleménykülönbségek tisztázása, a saját álláspont gazdagítása, továbbfejlesztése mások véleményének figyelembevételével. 107
.
Események, történetek elbeszélése emlékezetből élőszóban. A különböző információforrások - köztük primer történelmi források - elemzéséből levont következtetések, illetve különféle társadalmi-történelmi összefüggések szóbeli kifejtése. Beszámoló, kiselőadás tartása szépirodalomból, népszerű tudományos irodalomból, történelmi forrásokból származó szövegek, valamint sajtótermékek, rádió- és a tévéműsorok alapján. Esszé írása történelmi-társadalmi témákról, ennek kapcsán a kérdés világos megfogalmazása, bizonyítékok és cáfolatok kifejtése, következtetések levonása.
Szociáis és állampolgári kompetencia .
A tanultak elhelyezése az időben a kiemelt időpontokhoz képest. Események, jelenségek, tárgyak, személyek stb. időrendbe állítása. A világtörténet, az európai történelem, a magyar történelem és a helytörténet eltérő időbeli ritmusának és kölcsönhatásainak elemzése. Az egyes történelmi jelenségek (gazdaság, kultúra, politika stb.) eltérő időbeli ritmusának és kölcsönhatásainak elemzése.
Szociális és állampolgári kompetencia
Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy további ismereteket szerezzenek a helyi hagyományokról, a lakóhely múltjáról, továbbá a környék, a lakóhely természeti értékeiről, az azokat fenyegető veszélyekről és a megóvásukra tett erőfeszítésekről; további ismereteket szerezzenek a magyar állam és a magyar nép történetének fontosabb fordulópontjairól, megismerkedjenek a magyar történelem kiemelkedő személyiségeivel; ismereteket szerezzenek a határon túli magyarok történetéről és kultúrájáról; ismereteket szerezzenek a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek - köztük a romák - történetéről; ismereteket szerezzenek a magyarországi zsidóság történetéről; megismerkedjenek a 20. század nagy hatalmi, társadalmi és értékkonfliktusaival; megismerjék néhány jelentős történelmi személyiség átfogó pályaképét; ismereteket szerezzenek a szűkös erőforrásokkal való racionális gazdálkodás lehetőségeiről; elemezzék a globális problémák, mindenekelőtt az ökológiai válság és az információs forradalom társadalmi108
történelmi összefüggéseit; felkészültségüknek megfelelő szinten kommunikációt folytassanak olyan témakörökről, mint az emberi elme, az erkölcs, a szexualitás, a mai magyar társadalom és gazdaság, a vállalkozás, a munkavállalás, Magyarország és az Európai Unió politikai rendszere, az érdekképviseletek, Ugyancsak folytassanak kommunikációt olyan témakörökről, mint napjaink nemzetközi konfliktusai, továbbá a demokrácia, az emberi jogok, az alapvető szabadságjogok, a fegyveres konfliktusok és a a nemzetközi humanitárius jog alkalmazása, továbbá a természeti és az emberek által okozott katasztrófák és a humanitárius segítségnyújtás. szembesüljenek a szabadság és a felelősség emberi dimenzióival a magán- és a közélet különböző területein; ismerkedjenek olyan köznapi és kiélezett élethelyzetekkel, konfliktusokkal, amelyek rávilágítanak az erkölcsi értékminőségek és az emberi helytállás jelentőségére, illetve az azokkal kapcsolatos problémákra. ismerjék az alapvető fogyasztói magatartásmintákat. egy konkrét példán keresztül tudják értelmezni a reklám és marketinghatások szerepét. váljanak képessé tájékozódni a fogyasztói jogok érvényesítése terén. Kezdeményezőképes Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek ség és a vállalkozói olyan kérdésekre, mint a következők. kompetencia Vannak-e abszolút erkölcsi értékek? Miért kerülhet ellentmondásba erkölcs és jog? Milyen útjai vannak az önmegvalósításnak? Hányféle közösségi identitása lehet egy embernek? Milyen értelemben beszélhetünk ok-okozati viszonyokról a történelemben? Van-e történelmi determinizmus? Haladhat-e kényszerpályán egy ország történelme? Hogyan élhetnek együtt különböző kultúrák, vallások, népek? Milyen lehetőségei és akadályai vannak a kultúrák közötti kommunikációnak? Mi az erőszak szerepe a történelemben? Hogyan befolyásolja a geopolitikai helyzet egy állam, egy térség lehetőségeit? Hogyan változott az állam szerepe a történelemben? Az érdekek vagy az értékek hatása erősebb-e a különböző korok társadalmaiban?
109
23.6. Matematika A kompetencia az ismeretek és attitűdök komplex egysége. A matematikai kompetencia hozzásegíti a diákokat az élő és élettelen környezet jelenségeinek és folyamatainak megismeréséhez, az összefüggések, kölcsönhatások feltárásához, a természettudományos gondolkodás fejlődéséhez. A matematikai kompetencia fejlesztésével alapvető célunk, hogy a tanulók alkalmassá váljanak folyamatosan fejlődni a szakmai területeken és a munkaerőpiac elvárásainak megfelelően értékes alkotómunkát végezni, felsőfokú tanulmányokat megkezdeni. Nem elhanyagolható szempont a piacgazdaság keretei között a mindennapi életben fontos és alkalmazható gazdasági, pénzügyi technikák elsajátíttatása sem. A matematikaórákon külön hangsúlyt fektetünk a hétköznapi élet problémáinak felismerésére, a problémák átfogalmazására a matematikai szaknyelvre, a feladat helyes megoldására, az eredmény értelmezésére és visszaírására a hétköznapi problémákra. Mindezekhez szükséges a szövegértés, a helyzetfelismerés és nagyon fontos elemként a konkrét matematikai tárgyi ismeretek, hiszen tárgyi tudás nélkül nem lehet képességeket fejleszteni. Ezért elengedhetetlenül fontos a korábban szemléletesen kialakított fogalmak megerősítése, bizonyos fogalmak definiálása, általánosítása. Csak ezzel együtt képzelhető el annak a képességnek a fejlesztése, amivel tanulóink az ismert összefüggéseket alkalmazni tudják a gyakorlati problémák megoldása során, és hogy kifejlődjön a képességük felismerni ugyanazon összefüggések alkalmazhatóságát más témakörökben. A mindennapi élet problémáinál legtöbbször előforduló matematikai területek: Aritmetika és algebra Geometria Logika Kombinatorika Valószínűség-számítás, statisztika Alapvető kompetenciának tartjuk, hogy a tanulók tudják felismerni, hogy egy adott probléma milyen tananyaghoz kapcsolódik, és hol kell keresni a megfelelő összefüggéseket. Aritmetika és algebra A felsoroltak közül ennél az anyagrésznél a legfontosabb a lexikális tudás; cél az összefüggések és képletek biztos ismerete. Ezek elsajátításához fontos a tanórai gyakoroltatás és az, hogy a tanulók minél többször oldjanak meg önállóan feladatokat, hiszen a cél a gyakorlatban illetve más tantárgyaknál való alkalmazás. Kompetenciák: A valós számkör biztos ismerete, a számkörben megismert műveletek gyakorlati alkalmazása, a zsebszámológép biztos használata. Az elemi függvények ábrázolása a koordináta-rendszerben és a legfontosabb függvénytulajdonságok meghatározása. Ez a kompetencia nagyon fontos a különböző gyakorlati helyzetek leírásánál, szélsőérték-problémák megoldásánál.
110
A százalékszámításban való jártasság elengedhetetlenül fontos kompetencia a termékárak százalékos változásának meghatározásában, amortizációs költségek, adó, áruforgalmi adó kiszámításában. Napjainkban igen fontos szerepe van a mértani sorozatok témakörnél tanult ismereteknek: pénzügyi befektetések esetén hozam meghatározása, kölcsön felvételek esetén a törlesztési részletek és kamatok kiszámítása, valamint a megtérülési idő megbecslése. A számtani sorozatokat eredményesen használhatjuk nagyobb létesítmények befogadóképességének, illetve a jegyek eladásából származó bevételek kiszámításában. A hétköznapi életben gyakran használjuk matematikai ismereteinket a piaci vásárlásnál, pénzváltásnál, sütési receptek alkalmazásánál különböző mennyiségekre szabva. Természettudományos számítások: kémhatások meghatározása, gyógyszerek dózisának ellenőrzése, fizikai számítások, anyagmennyiségi feladatok kémiából. Geometria A sík- és térgeometriai fogalmak és tételek a térszemlélet kialakításában fontosak. Kompetenciák: A mennyiségek átváltása egyik mértékegységből a másikba igen fontos része mindennapi életünknek: építkezési anyagszükségletek, felületek, tömegek, térfogatok, szállítási költségek, munkadíj, anyagveszteség kiszámítása. A terület-, felszín- és térfogatszámítás más tantárgyakban is elengedhetetlen. A trigonometriai számítások távolságok, magasságok és szögek meghatározása céljából igen fontosak a gyakorlatban. A koordináta-geometria elemeinek tanításával nagyon jól mutathatjuk be a matematika különböző területeinek összefüggéseit, azaz a matematika komplexitását. Logika, jártasság a logikus gondolkodásban A problémamegoldás elengedhetetlen feltétele. A többféle megoldás keresése, megtalálása és megbeszélése a többféle nézőpont érvényesítésének, a komplex problémakezelésnek a képességét is fejleszti. Hasznos az élet és a különböző tudományok megértéséhez: például a munkaszervezésben, a jogok, kötelességek rendszerének megértésében és elfogadásában, a történelmi folyamatok feldolgozásában, a nyelvtani szabályszerűségek megismerésében, a szövegértésben. A következtetési, a bizonyítási és absztrakciós készség fejlesztése hangsúlyos feladat. A „ ha…, akkor…”, az „akkor és csak akkor” helyes használata az élet számos területén fontos. A matematika komplexitását mutatja meg az elemi halmazelméleti és logikai ismeretek alkalmazása különböző témakörökben, valamint egyszerű modellek alkalmazása (például a gráfok). A logikus gondolkodás az algoritmikus eljárások során és az alkalmazásokban egyaránt lényeges. A matematika különböző területein néhány lépéses algoritmus készítése az informatika tanulmányozásához is fontos. Kombinatorika 111
A kombinatorika nagy segítséget nyújt a lehetőségek felmérésénél, kiszámításánál. Fejlesztendő kompetenciák: kombinatív készség, becslés, a becslés összevetése a számításokkal, a többféle megoldási mód keresése. Valószínűség-számítás, statisztika Mai világunkban elengedhetetlenül fontos a valós helyzetek értelmezése, megértése és értékelése. A mindennapokban egyre gyakrabban találkozunk statisztikai adatokkal. Emiatt fontos fejlesztenünk az adatok értelmezésének, értékelésének, táblázatba rendezésének készségét. Tanulóinkat jártassá kell tennünk a különböző grafikonokon, táblázatokban diagramokon ábrázolt adatok leolvasásában, a számadatok átlagának, az átlagtól való eltérésének kiszámításában. Összefoglalva: a matematikai kompetenciák fejlesztésével a komplex problémamegoldó gondolkodás kialakítására kell törekednünk. 23.7. Angol, német nyelv Az idegen nyelveknek nagyon fontos a szerepe azoknak a kulcskompetenciáknak a kialakításában és fejlesztésében, amelyek a társadalmi beilleszkedéshez, a munkavállaláshoz, illetve a személyes boldoguláshoz és fejlődéshez nélkülözhetetlenek. Az idegen nyelvek oktatása számos olyan tanulási formát, kommunikációs helyzetet és alkalmat teremt, amelyben a kulcskompetenciák szinte mindegyike sikerrel fejleszthető. Az idegen nyelvi kompetenciák ugyanis integrálják a kulcskompetenciákat: az anyanyelvi kommunikáció kompetenciáját, a matematikai kompetenciát, a természettudományos kompetenciát, a digitális kompetenciát, a hatékony és önirányított tanulás kompetenciáját, a szociális és állampolgári kompetenciát és az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciáját. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció kompetenciái, vagyis a kommunikatív nyelvi kompetenciák fogalma azonos a használható nyelvtudással. Az idegen nyelvek tanításának alapvető célja ennek a nyelvtudásnak az elérése. Idegen nyelvi kompetenciákon elsősorban az alábbiakat értjük: szövegértés és szövegalkotás idegen nyelven szóban és írásban kommunikációs szándékok megértése és kifejezése az adott idegen nyelvhez kapcsolódó, az eredményes nyelvhasználathoz szükséges szociokulturális ismeretek és azok alkalmazása A kulcskompetenciák a fenti kompetenciákkal együtt fejleszthetők az alábbi módon. Anyanyelvi kommunikáció Az idegen nyelven történő megnyilatkozás alapfeltétele a megfelelő anyanyelvi kommunikációs készségek és képességek megléte. Az idegen nyelven történő gondolatalkotás, véleménynyilvánítás (írásban és szóban) az anyanyelvi készségeket is fejleszti. Az idegen nyelvi elemek tanításakor párhuzam hozható a hasonló vagy éppen eltérő anyanyelvi elemek megléte, illetve hiánya között.
112
Konkrét tanulási helyzetek: A nyelvtani szerkezetek szembeállítása, hasonlóságok, különbségek felismerése és megnevezése (pl. névelőhasználat, szórend, intonáció hasonlóságai és különbségei) Szótározási feladat Fordítás Matematikai kompetencia Az idegen nyelvi órákon e kompetencia tárgykörében elsősorban a logikus gondolkodás, az ok-okozati összefüggések és láncolatok felismerése és kialakítása fejlesztehető. Konkrét tanulási helyzetek: Vita Szóbeli érvelés Érvelő fogalmazás Meggyőzés Adatok, grafikonok, tendenciák értékelése Természettudományos kompetencia Az idegen nyelv oktatása során ez a kompetencia elsősorban a szóbeli és írásbeli kommunikáció témaköreiben jelenik meg. A célnyelvi civilizáció megismerése során a tanulók megismerkednek az adott ország tudományos eredményeivel, az adott nyelvet beszélő közösség gondolkodásával a tudomány és a technika vívmányaival kapcsolatban. Szembesülhetnek a globális problémákkal, és a megoldási lehetőségekkel (pl. túlnépesedés, környezetvédelem, globális felmelegedés stb.) Konkrét témakörök: A tudomány és a technika világa Környezet- és természetvédelem, A motorizáció hatása környezetünkre Egészséges életmód A környezetünkben élő növények és állatok Digitális kompetencia A számítógép kínálta lehetőségek kihasználására is sok alkalom nyílik az idegen nyelvi tanórán. Ezen kívül az otthoni munkák, házi feladatok, házi dolgozatok elkészítésében is fontos szerepet játszanak az informatikai eszközök, az Internet. Konkrét tanulási helyzetek: Projektmunka készítése Prezentáció készítése Információgyűjtés Digitális oktatási keretrendszerek használata A hatékony, önálló tanulás Az idegen nyelv oktatásának egyik célja, hogy kialakítsa a középiskolás diákokban az egész életen át tartó tanulás igényét. A tanár egyre kevésbe forrása az információknak, és egyre inkább kezdeményező, illetve szervező szerepet tölt be. A tanulásszervezési 113
formák már a nyelvtanulás kezdeti szakaszában is, de minden évfolyamon lehetőséget adnak arra, hogy a tanulók fejlesszék önálló tanulás kompetenciáját. Konkrét tanulási helyzetek: Pármunka, csoportmunka Visszajelzés adott feladatról, tanulási szakaszról stb. Szótárhasználat Önálló kiselőadás kijelölt vagy szabadon választott témában Szociális és állampolgári kompetencia A tanulóknak az idegen nyelvi órákon gyakran kell egymással kommunikálniuk, közösen megoldaniuk olyan helyzeteket, amelyekben az együttműködés, a szolidaritás, a kölcsönös érdeklődés, gyakran a kompromisszumkészség alapfeltételként van jelen. Konkrét tanulási helyzetek: Pármunka, csoportmunka Vita Érvelés Megegyezés Meggyőzés Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az idegen nyelvi órán lehetőség nyílik arra is, hogy a tanulók olyan kreatív feladatokat végezzenek, amelyek művészi kifejezőképességüket is fejlesztik. Konkrét tanulási helyzetek: Projektmunka készítése (tabló, újság stb.) Filmalkotások megtekintése, elemzése a célnyelvi kultúra világából Szépirodalmi alkotások megismerése, elemzése Színház Könyvismertetés, olvasmányélmény megosztása másokkal 23.8. Fizika A fizika órákon alapvetően a természettudományos (műszaki) részben a matematikai és az anyanyelvi kompetenciát tudjuk fejleszteni. A kiemelt fejlesztési feladatok közül a környezettudatos nevelés és a tanulás tanításához járul hozzá a tantárgy. A fizikai jelenségek, fogalmak, törvények, módszerek megismerése, megértése, rendszerbe foglalása, feladatokban történő alkalmazása nagyon jó lehetőséget biztosít az élet minden területén alkalmazható készségek, képességek tanulási technikák kialakítására, megerősítésére. A mechanika témakörénél alapvető fogalmakat, természeti jelenségeket, törvényeket tanítunk, majd ezeket feladatmegoldásokon keresztül alkalmazzuk, ezzel a kreatív gondolkodás kialakulását segítjük. Az elektromosság tanítása során a félvezetők tárgyalásánál a diódák, erősítők, a számítógépek, napelemek működési elvét ismerhetik meg a diákok. Az elektromágneses indukció és a váltóáram témakörénél a technikai civilizációnkhoz
114
nélkülözhetetlen villamosenergia-termelés, (generátorok) felhasználás (motorok, gépek) alapvető működését tanítjuk. Az elektromágneses hullámok keletkezésének, terjedésének megismerése a rádió, tévé, mobiltelefonok működésének megértéséhez járul hozzá. Mindezek az ismeretek a mai információs társadalomban a mindennapi életben nélkülözhetetlenek. A modern fizika, atomfizika, magfizika az egész fizikai világképünket átformálta, itt már az embernek nem volt lehetősége érzékszervi tapasztalatszerzésre. A természet megismerésének egészen új fejezete nyílt meg, új gondolkodásmódra van szükség, mindez a logikus, absztrakt gondolkodás fejlesztését nagymértékben elősegíti. Az atomerőmű működésének megismerésekor nagy hangsúlyt fektetünk az energiatermelés különböző fajtáira (szélerőmű, széntüzelésű hőerőmű, vízerőmű stb.) és ezek környezetre gyakorolt hatásaira. A csillagászat és kozmológia rövid áttekintésénél az egész világegyetem keletkezését, fejlődését benne az emberiség helyét és szerepét ismerhetik meg a tanulók. Az egész tárgy oktatása során kialakuló szemlélet segít, hogy az áltudományos és tudományellenes megnyilvánulásokat kritikusan felismerjék. A természettudományos, műszaki tudását mindenki alkalmazni tudja a munkájában, a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlati módon tudja felhasználni tudását új technológiák, berendezések megismerésénél, és működtetésénél. A feladatmegoldások során erősítjük, fejlesztjük a matematikai kompetenciát, az ott tanult matematikai elveket, eljárásokat alkalmazzuk a problémák megoldások közben. Az anyanyelvi kompetencia fejlesztése a pontos megfogalmazások (fogalmak, definíciók, törvények) során és a szöveges feladatok megértésénél nagyon fontos szerepet kap. Az energiára egyre nagyobb szüksége van az emberiségnek, ennek termelése különböző módokon lehet, környezetromboló vagy környezetbarát módon. A különféle technológiák és környezeti hatásuk megismerése nagyon fontos része a környezettudatos nevelésnek. A fenntartható fejlődés kialakításához hozzájárul azoknak a folyamatoknak a megismerése, amelyek bolygónkon környezeti válságokat okoznak. A tanulás tanítása terén a fizika segíti a rendszerezés, a kísérleteken alapuló tapasztalás, kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztését különös tekintettel az analízis és szintézis erősítésére. A feladatmegoldások során előtérbe kerül új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Fontos szem előtt tartani a tanulási nehézségekkel küzdő diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás tanulók speciális, differenciált oktatását, nevelését!
115
23.9. Informatika Kárpáti és Ollé (2007) az informatikai kompetencia tartalmát három fő területre osztotta: 1. Technikai IKT kompetencia a. hardveres kompetencia (a felhasználói szintű hardver és szoftver üzembe helyezési és üzemeltetési ismeretek) b. alkalmazói kompetencia (szövegszerkesztés, táblázatkezelés, levelezés, információkeresés stb.) c. a programozási kompetenciát (algoritmikus gondolkodás). 2. Kommunikációs IKT kompetencia a. az információk közötti eligazodás képessége b. az információ-szűrés készsége, c. a régi és új ismeretek integrálásának képessége, d. az információ-feldolgozás, értékelés, elemzés képessége, az információk prezentálásának képessége. 3. Demokratikus / etikus / biztonságos IKT használat a. az információs társadalom kompetenciája (E-kormányzati eszközök ismerete) b. a digitális jogok ismerete és tiszteletben tartása (szerzői jogok, adatvédelem) c. médiakompetencia (médiaismeret, médiahasználat) d. a tartalmak kritikus értelmezésének képessége, e. médiumok kreatív használatának képessége (képfeldolgozás, átalakítás, képalkotás). A technikai IKT kompetencia fejlesztésekor figyelembe kell venni a tanulók előzetes tudását, hiszen a számítógépek és az Internet terjedésével a tanulók egyre magasabb szintű előzetes tudással érkeznek az iskolába. A tanulók általában érdeklődést mutatnak az informatika iránt, s ezt a pozitív attitűdöt a tanítás során ki lehet és kell használni. Az érdeklődés annál gazdagabb, minél sokrétűbb az ismeretkörük. Az is fontos a feladatok megoldása során, hogy a problémaszituáció mennyire ismerős. A tanulás gyakorlati értéke is hatékony motívummá fejlődhet. Az informatikai kompetencia fejlesztése a mindennapi életben, a további tanulásban illetve a munkaerőpiacon egyaránt előnyt jelent, a gyakorlati értékét a tanulók tapasztalják az iskolai munkában is. Az informatika oktatás során lehetőség van a kulcskompetenciák komplex fejlesztésére. A kulcskompetenciák fejlesztése az eltérő óraszámok miatt nem egységes az egyes osztályokban. Anyanyelvi kompetencia A szövegszerkesztés tanítása során lehetőség nyílik különböző szövegek (hivatalos levél, meghívó, plakát, termékismertető stb.) elkészítésére és formázására, a szövegtípusok, stíluselemek tudatos alkalmazására, használatára, az esztétikai érzék, munka külalakja, nyelvhelyesség iránti igényesség kialakítására.
116
Matematikai kompetencia A táblázatkezelés tanítása során lehetőség nyílik a számfogalom, mértékek, alapműveletek, matematikai fogalmak összefüggések alkalmazását segíteni. Fejleszthető a sémahasználat, az algoritmikus gondolkodás, mely segítségével a tanult ismereteket a diákok új környezetben oldják meg. A matematikai modellek (képletek, függvények, struktúrák, grafikonok, táblázatok) alkalmazásával fejleszthető az induktív és a problémamegoldó képesség. Az adatbázis-kezelés tanítása során lehetőség nyílik a logikai műveletek gyakorlati alkalmazására, mely segítségével az induktív gondolkodás fejlesztése érhető el. Az informatika tanítás során pozitív attitűdöt kialakítására kell törekedni a matematika, a logikus gondolkodás iránt. Programozási kompetencia A programozás tanítása során fejleszthető az algoritmikus gondolkodás, a problémamegoldó és az induktív képesség. A tanulók megpróbálnak önállóan feladatot megoldani, számítógépes programokat készíteni, akár saját elképzeléseik alapján. Természettudományos kompetencia A táblázatkezelés tanítása során az adatok megfelelő változtatásával a különböző lehetőségek kiértékelését végezhetjük el, a változásokat nyomon követhetjük, előre jelzéseket készíthetünk a diagramok segítségével, mely segít a természettudományos gondolkodási mód kialakításában. Az informatika történet, információ elmélet tanítása során rávilágíthatunk a tudomány, technika fejlődésére, azok hatására a mindennapi életünkre. A tudomány hatásait elemezhetjük a társadalomra (ipari forradalom, információs forradalom), kulturális szakadékok, a szegregáció-integráció problémáit (esélyegyenlőség, Internet által kínált lehetőségek, eltérő képességű emberek lehetőségei, visszahúzódó gyermekek megnyilvánulási lehetőségei). A hardverismeret során lehetőség van új technológiák megismerésére, megértésére, berendezések működési elvének megértésére (fényképezőgép, nyomtató, lézer, félvezetők, stb.) A kritikai gondolkodás fejlesztése fontos feladat a tudományok és áltudományok elválasztása, megkülönböztetése céljából. A fejlesztés legalkalmasabb területe az Internet-keresés (jelenségek különböző magyarázatainak megkeresése), illetve a könyvtárismeret (pl. alkímia és kémia) témakörén belül található. Digitális kompetencia Az információ és kommunikáció, a táblázatkezelés, az adatbázis-kezelés szövegszerkesztés, prezentációkészítés, webszerkesztés tanítása során fejlesztjük az információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása részképességeket. A kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül felveti az informatikán belül kiemelkedően fontos etikai szabályok ismertetését (szerzői jog és adatvédelem, plagizálás). Különböző internetes felületeket használva oldhatnak meg feladatokat a diákok e-mail, üzenőfal, on-line párbeszédet biztosító programok (pl. Windows Live Messenger, stb.) segítségével. 117
Hatékony önálló tanulás Dokumentumkészítés során kutatómunka segítségével a tanulók fejleszthetik tanulási stratégiáikat. Megismerkedhetnek a kutatómunka lépéseivel (adatkeresés, jegyzetelés, rendszerezés, hivatkozások megjelölése, források megadása). A dokumentumkészítés témaköre lehetőséget biztosít az e-learning rendszerek megismerésére, mint pl. a Sulinet Digitális Tudásbázis. Szociális és állampolgári kompetencia A tanulók fizikai és mentális egészségmegőrzését segíti az ergonómiai ismeretek fejlesztése, a számítógép előnyeinek és túlzott használatának veszélyeinek megbeszélése, a függőség kialakulásának (internet vagy játék) és a közösségi oldalak, valamint a „second life” típusú oldalak hatásainak elemzése. A szövegszerkesztés, prezentációkészítés, webszerkesztés feldolgozása során dokumentum készítésre jut idő, mely során ismereteket szerezhetnek a diákok az Európai Unióról (kialakulása, szervezeti felépítés, döntéshozatali rendszer, tagállamok, stb.). Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A táblázatkezelés témaköre során tanítandó tananyagként kell megjelennie a pénzügyi függvények értelmezésének és használatának. 23.10. Biológia Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja többek között a fogalmak, tények, vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt. A biológia tantárgy keretében ennek fejlesztésére számtalan lehetőség adódik. A tanári magyarázat, a diákok kiselőadásai, a szóbeli feleletek, a kooperatív együttműködésen alapuló csoportmunka, a természet- vagy tudományos filmrészletek értelmezése mind-mind a szóbeli kommunikáción alapulnak. A tankönyv, a szakfolyóiratok szövegértelmezésre felhasznált cikkei, a különböző biológiai témákban készülő plakátok, a házidolgozatok illetve az iskolai dolgozatok sokféle feladattípusa ( irányított esszé, szövegkiegészítés, relációanalízis, stb. ) pedig az írásbeli kommunikációs készség fejlesztését szolgálják. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a biológia oktatásában elsősorban a logikus gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége. Ez vonatkozik az egyes szövetek, szervek felépítése és funkciója közti összefüggések felismerésére, a betegségek tüneteinek és okainak ismeretére, az ökológiai rendszerekbe való beavatkozás és ezek következményeinek feltárására, a családfák genetikai elemzésére. Másodsorban jelenti a grafikonok/táblázatok értelmezését pl. növény-, állat- és emberélettani vonatkozásokban, a biomok környezeti feltételeinek megítélésében, illetve konkrét számítások formájában a genetika, az evolúciógenetika és egyes élettani fejezetek (pl. keringés, légzés, stb.) feldolgozása során.
118
Természettudományos kompetencia A természettudományok, így a biológia esetében feltétlenül szükséges a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint ezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Vonatkozik ez az egyes részterületek kutatási módszereire, így élettani vizsgálatokra, etológiai kísérletekre, leletek vizsgálatára, fénymikroszkópos gyakorlatokra és elektronmikroszkópos felvételek elemzésére. Napjainkban egyre fontosabbá válik olyan technológiák megismerése, amelyek az egész bioszféra védelmét szolgálják. Ennek kialakításában szerepet játszik a környezeti tényezők ismerete, az anyagok körforgásának és az energiaáramlásnak a tudatosítása, a növények és a lebontó szervezetek szerepének tisztázása. A jövőben nem elhanyagolható a géntechnológiai módszerek alapvető ismerete, alkalmazásuk okainak felismerése és felelősségteljes álláspont kialakítása az egyes esetekben. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Ennek a kompetenciának a fejlesztésére alkalmat kínál a természet sokszínűsége, esztétikája. Filmek, fotók, rajzok, mikroszkópi metszetek, állati vázak vizsgálata, osztálykirándulások teremtenek alkalmat a rácsodálkozásra. Saját tevékenységként természetfotók, plakátok, házi dolgozatok készítésével mélyülhet például az esztétikaiművészeti kifejezőképesség. Kiemelt fejlesztési feladatok: Hon- és népismeret Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és társadalmi környezettel, a hazaszeretet elmélyítése. A biológia tantárgy keretében megismerkedünk hazánk főbb társulásaival, kiemelten védett növényeinkkel, állatainkkal, nemzeti parkjainkkal, a védelemre méltó értékeink sokaságával. Magyar kutatóink, természettudósaink, híres orvosaink életének és munkásságának ismerete szintén a nemzeti önismeret részeként jelenik meg a biológián belül. Környezettudatosságra nevelés Feladatunk, hogy elérjük a tanuló érzékennyé válását környezetük állapota iránt, hogy képesek legyenek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a fenntartható fejlődés fogalmának és jelentőségének megértésére. Az ökológia témaköre bőségesen kínál alkalmat erre az indikátorszervezetek, a víz-, talaj-, levegővizsgálati módszerek megismerésével. A hulladékszelektálás jelentőségének felismerése, gyakorlatbani alkalmazása, környezettudatos vásárlási szokások, az energiatakarékosságra törekvés kialakítása, egészséges és környezetkímélő konyhatechnikai eljárások megismerése is ebbe a tárgykörbe tartozik. Testi és lelki egészség A biológia tantárgy embertannal foglalkozó fejezetei megalapozzák, a hozzájuk kapcsolódó egészségtan témakörök pedig igen széleskörűen feldolgozzák a testi és 119
lelki egészség fogalmát, elérésének módjait, különös tekintettel a bőr, a mozgásszervrendszer, a táplálkozási, a légzőszervrendszer, a keringési, a kiválasztó szervrendszer és az idegrendszer egészséges működésére, betegségeire és ezek megelőzési módjaira. Kiemelt fontosságú az egészséges táplálkozásnak, a sport szerepének, a káros szenvedélyek (dohányzás, alkohol, drogok) következményeinek és alternatíváinak megismerése. Az érintett korosztály életkori sajátosságainak megfelelően a családi életre nevelés, a nemi érés folyamatának megismerése, a szexuális kultúra kérdéseinek tisztázása is központi jelentőségű. Az idegrendszer kapcsán stressz-oldó technikák, módszerek, a harmonikus életvitelt megalapozó szokások megismerése és kialakítása is fontos szerepet kap. Felkészülés a felnőtt-lét szerepeire A felnőtt-lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. A biológia esetében ez számos egészségügyi, orvosi, állatorvosi, agrár, környezetvédelmi jellegű, kutató biológus, stb. irányba való továbbtanulásnál válik kiemelkedő jelentőségűvé. Ezen kívül a felnőtt-lét speciális színterére, a családi életre, a szülővé válásra, a genetikai háttér megismerésére, a felelősségteljes várandósságra való felkészítésre, a csecsemőgondozásra, betegápolásra vonatkozó alapvető ismeretek és készségek kialakítása is szerepet kap a biológia tantárgy keretében. 23.11. Földünk és környezetünk Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A vállalkozói kompetencia jelenti az alapját azoknak az ismereteknek, melyekre a gazdaságban való részvétel során van szükség. A földünk és környezetünk tantárgy keretében foglalkozunk a pénz fajtáival, funkcióival, a bankok és a tőzsdék világával. Az értékpapírokkal kapcsolatban szó esik a vállalkozási formákról, a profit, a hozam, a kockázat fogalmáról. A tanulók megismerkednek egy ország eladósodásának lehetséges folyamatával, melyből párhuzamot vonnak a családi költségvetés működtetésével kapcsolatban. Természettudományos kompetencia E kompetencia az alapja a magyarázatok és előrejelzések készítésének a természettudományos jelenségek világában, valamint a természet és a társadalom egymásra hatásának, a fenntartható fejlődés fogalmának megértését is megalapozza. A természetföldrajz tananyag felöleli a Föld külső és belső szféráinak elemzését, az összefüggések feltárását. A természeti világ alapelveinek megismeréséhez segítenek hozzá a bolygók keringésének törvényszerűségei, a lemeztektonika általános működési elvei. Több tudományos feltáró módszerrel is megismerkednek a tanulók (pl. földrengéshullámok terjedése, űrfelvételek kiértékelése, kormeghatározás,időjárás jelentés készítése stb.). A műszaki megoldások és a mindennapi élet kapcsolatáról szól a víztározók, gátak, csatornák jelentőségének tárgyalása, az űrtechnika alkalmazásának ismertetése a Föld és más égitestek tanulmányozása során. Szociális és állampolgári kompetencia 120
E kompetencia birtokában az egyén képessé válik a közügyekben való aktív részvételre. A földrajz tantárgy keretében megismerkednek a diákok az Európai Unió kialakulásának folyamatával, intézményeivel, főbb célkitűzéseivel. Foglalkoznak az integráció és az európai sokféleség kapcsolatával. A népesség témakör tartalmazza a nemzetiség fogalmát, a nők és férfiak arányát a különböző országokban és a jelenség társadalmi hátterének vizsgálatát. A népesedési problémák jelentősen különböznek a világ egyes tájain, ezek megértése közelebb visz a vallási és etnikai csoportok sokszínűségének megismeréséhez. Matematikai kompetencia Annak ellenére, hogy a földrajz nem számít „számolós” tantárgynak, a kétszintű érettségi követelmény is hangsúlyt fektet az ismeretek gyakorlatban való alkalmazására, és ezen belül az egyszerű számolások elvégzésére. Ilyenek például a térképpel kapcsolatos számolások, a helyi idő és időzónák gyakorlati ismerete, a levegő páratartalmának számolása, a népsűrűség, a természetes szaporodás kiszámítása. A kompetenciák között szerepel a grafikonok helyes értelmezése (pl. korfák), számadatokból grafikonok készítése (pl. egy ország gazdasági ágazatainak aránya). Kiemelt fejlesztési feladatok: Hon- és népismeret Kulturális örökségünkkel kapcsolatban a földrajz keretében hazánk természeti adottságaival és a gazdaság fejlődésével foglalkozunk. Sajnos a gimnáziumi órakeretből kevés jut erre a témára, mert az általános iskolai tananyagban részletesen szerepel Magyarország, és a megszerzett ismereteket tudottnak feltételezi a tanterv. Ezért minden olyan általános társadalom-földrajzi témában, ami minket is érint, kitérünk a magyar példákra (pl. a települések témakörénél jellemezzük a magyar tanyarendszert, a metropolisz szerkezetét Budapest példáján tanítjuk, a migrációnál a környékünkön jellemző ingázást vesszük alapul, stb.). Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Az Európai Unió története, szerkezete, célkitűzései a tananyag részei. Felhasználjuk a diákok külföldi cserekapcsolatok során szerzett ismereteit is a tanulási folyamatban. Az a cél, hogy a tanulók magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Az Európán túlmutató, globális problémákkal többször is foglalkozunk (a légkör, a vízburok, a talaj szennyezésével, valamint a globális felmelegedéssel a 9. évfolyamon, az éhínségek, a túlnépesedés, a világvárosok problémáival a 10. évfolyamon). Gazdasági nevelés A gazdaság világa áthatja mindennapjainkat. A monetáris világgazdaság korában mindenkinek szüksége van arra, hogy eligazodjon a pénz világában. A pénz fajtáinak megismerésén túl a valuta fogalmával, valutaárfolyamokkal, a deviza mibenlétével is foglalkozunk. A bankok hitelnyújtását, a kamat és a törlesztőrészlet gyakorlati jelentőségét is kiemeljük. Az értékpapírok fajtái között is megtanulnak különbséget tenni a tanulók. A nemzetközi tőkeáramlások kapcsán kitekinthetnek a világgazdaságot mozgató folyamatokra. A közgazdaságtan alapfogalmaival is megismerkednek a diákok. 121
Környezettudatosságra nevelés A fenntartható fejlődés fogalmának egyre inkább a mindennapok részévé kell válnia. A környezeti nevelés része a globális problémák ismerete, a megoldási lehetőségek mérlegelése. Az iskola szellemisége és szokásai példát mutatnak ezekben a kérdésekben: a szelektív szemétgyűjtés az osztályokban, a papírgyűjtési akciók, a használt elemek gyűjtése is a helyes szokások kialakítását szolgálja. Felkészülés a felnőtt-lét szerepeire A konkrét pályaorientáción kívül (a földrajztudományhoz kapcsolódó szakmák, társtudományok szakmái, közgazdasági szakmák bemutatása) a földrajz keretén belül is lehetőség nyílik a tudatos fogyasztóvá válás alakítására. A gazdálkodó- és vállalkozóképesség fejlesztése alapfokon része a társadalomföldrajz tananyagnak 23.12. Kémia Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt. Ennek fejlesztésére a kémia tantárgy is sok lehetőséget biztosít. A tanári előadások, a diákok kiselőadásai, az órai verbális és non-verbális kommunikáció, a feleletek, a kísérletek szóbeli elemzése mind kiváló „terep” a szóbeli kommunikáció fejlesztésére. Az írásbeli kommunikáció fejlesztésére is lehetőség adódik a vázlatok felhasználása, a dolgozatok különféle feladattípusain keresztül. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia fejlesztésére a kémia tantárgyon belül rengeteg lehetőség kínálkozik. A legegyszerűbb esetektől (mértékegységek átváltása, anyagmennyiségtömeg viszonyok elemzése, stb.) a közepes nehézségűeken (reakcióegyenletek rendezése, ionvegyületek képletének megállapítása, stb.) keresztül a középszintű érettségi vizsgakövetelményekben szereplő összetett számításokig. Mindezek mellett a diagramok, energiaviszonyok értelmezései, grafikonok elemzése, ok-okozati kapcsolatok feltárása is lehetőséget nyújt a matematikai kompetencia fejlesztésére. Figyelembe kell venni azonban a diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás tanulók képességeit, illetve felmentésüket. Természettudományos kompetencia A természettudományokon belül a kémia esetében is alapvetően szükséges a természeti világ alapelveinek, a természeti törvényeknek (pl. tömeg-, energia- és töltésmegmaradási törvények), az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, technológiai folyamatoknak, valamint ezek alkalmazása során az ember által a természeti környezetre gyakorolt hatások ismerete. Mindez az iskolai foglalkozások során megtárgyalásra kerülő anyagismereti, kémiai technológiai, természetvédelmi, környezetvédelmi problémákon keresztül megteremti az igényt a bioszféra és benne az emberiség védelmére, a tudatos energia- és anyagfelhasználásra. Digitális kompetencia A digitális kompetencia tárgykörébe tartozik az információs társadalom technológiáinak (IST) ismerete, magabiztos és kritikus használata. A középiskolában 122
használatos informatikai ismeretek terén lehetőségek adódnak a szövegszerkesztés (házi dolgozatok), táblázatkezelés (kísérleti mérési eredmények), grafikonkészítés (a táblázatba foglalt adatokból), egyszerű videoszerkesztés (digitálisan rögzített kísérletek feldolgozása) területein. A kapcsolattartás modern formáinak (msn, Skype, e-mail) mindennapos használatán keresztül az információs társadalom hasznos tagjává válhat az egyén Kiemelt fejlesztési feladatok: Hon- és népismeret Elengedhetetlen feladat, hogy a tanuló megismerkedjen mindazon tudósok, történelmi személyek kémiához történő kapcsolatával, akikkel egy nyelvet beszél, egy nemzet tagja (Szent-Györgyi Albert, Görgey Artúr, Hevesy György, Irinyi János, Oláh György, stb.). El kell sajátítania mindazokat az ismereteket, amelyek a magyarság hagyományaiban fellelhetők, legalábbis a kémia vonatkozásában. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra A diákok tanulmányaik során gazdagodjanak olyan ismeretekkel, amelyek az európai tudományos élet jelentős képviselőivel kapcsolatosak, az egyetemes emberi civilizáció mai állapotához vezettek és a társadalom jövőjét is meghatározzák. Növekedjen érzékenységük a globalizáció problémáival kapcsolatban, fokozódjon érdeklődésük ezen problémák megoldási lehetőségei iránt. Gazdasági nevelés A kémia, a vegyipar a legtöbb gazdaság alapvető tényezője. Ismerje meg tanulmányai során a tanuló, hogy mely nyersanyagokból milyen végtermékeket milyen eljárással állítanak elő és ezeknek mik a legfőbb költségösszetevői, melyek a gazdaságosság alapvető ismérvei. Miért úgy állítanak elő bizonyos termékeket, milyen gazdasági indokok és milyen környezeti változások szólnak az energiahordozók piacának átalakulása mellett és ellene. Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés alapvető célja a tanulók életvitelének olyan irányítása, amely lehetővé teszi az élő természet fenntartását és a társadalom fenntartható fejlődését. Ennek érdekében nagy hangsúlyt kell kapnia a környezeti kémia és a háztartási kémia fejlesztésének, hiszen ezeken keresztül juthatunk el a globális természet- és környezetvédelmi problémák megértéséhez. Ez pedig alapját képezheti egy olyan gondolkodásmód és életmód kialakulásának, amely során ezek a problémák megoldódhatnak. Ezért a tanulóknak be kell kapcsolódniuk a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. 23.13. Művészetek Kulcskompetenciák a művészetek oktatásában A művészetek egyike azon tantárgyaknak, amely a leginkább alkalmas a kompetencia alapú képzés megvalósítására. Széles körben kapcsolódik az elvárásoknak megfelelő kulcskompetenciákhoz, és tartalmazza az egyéni képességek fejlődésének lehetőségeit.
123
A tantárgy spirális szerkezetéből adódóan lehetőséget nyújt az ismeretek elmélyítésére, magasabb szinten való elsajátítására. Témakörei tekintetében: vizuális problémafelvetés természetszemlélet kreatív alkotótevékenység képolvasás, tárgyelemzés kapcsolódik és fejleszti a legalapvetőbb kulcskompetenciákat, ezekre épít. Pl.: Az anyanyelvi kommunikációt a műelemzések és kiselőadások kapcsán Matematikai kompetenciát az ábrázoló geometriai feladatokkal Természettudományos kompetenciát tanulmányrajzok, természeti formák értelmezéséve Digitális kompetenciát az egyéni felkészülés során (rajzfeladatok elkészítésében is) Önállóságot és kezdeményezőképességet Az esztétikai-művészeti tudatosságot és kifejezőképességet Kreativitást fejleszt Művészetek tantárgyon belül a múzeumok, kiállítások látogatása a múzeumpedagógia segítségével A múzeumok a legváltozatosabb módokat kínálják nekünk a gyerekek kompetenciájának fejlesztésére. A Nemzeti Alaptanterv nem határoz meg tantárgyi rendszereket és ismeretköröket. A kulcskompetenciák fejlesztésére helyezi a hangsúlyt. Kiemelt feladat a diákok szociális és társadalmi kompetenciájának fejlesztése: a helyes énkép és önismeret fejlesztése, a megfelelő tanulási környezet kialakítása – amelynek motiváló környezetnek kell lennie és erre a MÚZEUM lehetőséget ad – hon- és népismeret, nemzeti és egyetemes kultúra megismerése, a környezettudatos gondolkodás, az információs és kommunikációs kultúra ismerete és használata. Érdeklődésük felkeltése a szociális kompetencia több területének fejlesztését veti fel: Az önismeret és helyes én kép kialakítása a személyiségfejlesztés alapja, amelyet a megfelelő tanulási környezet kialakításával, motiváló környezet megteremtésével alakíthatunk. A tanulást motiváló környezet kialakítása ösztönzi a diákot az élethosszig tartó tanulásra, amely tágabb értelemben véve az egyén világszemléletét formálja. Az információs és kommunikációs kultúra fejlesztését az előkészítő órán, számítógépes internetes kapcsolattal, a múzeumi honlap böngészésével könnyen alakíthatjuk. Iskolánkban lehetőség van arra, hogy a múzeumlátogatást előkészítő órán megmutassuk a honlap elérésének módját, az irányított böngészés lehetőségét átadva a diákok kezébe, ezzel rögtön a proszociális viselkedés elemeinek adunk teret, mint 124
például a felelősség, megbízhatóság, segítőkészség, csoportban való dolgozás, azaz olyan képességek és készségek elsajátításának és gyakorlásának a lehetőségét, amelyek az egyén szocializációját fejlesztik. Az informatikai infrastruktúra használata – a mai modern világunk nélkülözhetetlen eleme – lehetővé teszi a szociális kapcsolatok kibővítését. Az élethosszig tartó tanulás kialakításához alapvető mozzanat az információ keresése, értelmezése, feldolgozása, amelyet a NAT az informatikai eszközök használatának lehetőségével fontos célként jelöl meg. Az iskolától a múzeumig eljutás ismét több kompetenciát érint egyszerre. A Szociális és állampolgári kompetenciák gyakorlása, azaz közlekedésben a helyes viselkedési és magatartási formák a tanár személyiségén keresztül fejleszthetőek. A város megismerése, a Hon- és népismeret területét fejleszti, hiszen fővárosunk történelmének ismerete a megbecsüléshez és az ezekkel való azonosuláshoz vezet. Utazás közben felhívhatjuk a figyelmet környezetünk állapotára, az értékek megőrzésének fontosságára, környezetünk tisztántartásának szükségességére. Ezzel a tudatos gondolkodásmód kialakítását a Környezeti nevelést fejlesztjük. És még nem értünk a múzeumba. Beérkezve a múzeumba gyakran találkozhatunk külföldi csoporttal, turistákkal. Fontos, hogy a gyerekek ne érezzék ezt különleges dolognak, ne csodálkozzanak rá a más kultúrából érkezőkre, hanem fogadják el, legyenek nyitottak a kapcsolatok kialakításában. A cél a humanista, az európai ember nevelése, aki azonban megőrzi nemzeti identitását és nyitott az elfogadottság megteremtésében. Ezzel az Európai azonosságtudat-egyetemes kultúra kompetencia területet fejleszthetjük. A szociális kompetencia legfontosabb eleme a viselkedés, de a múzeumban újabb viselkedési szabályokkal találkozik a gyermek. Nem tülekedhet, csendesen, fegyelmezetten közlekedik a kiállított tárgyak és tárlók között, türelmesen kivárja a sorát a ruhatárban a tárló csoportos nézésénél, figyel a társaira és a többi látogatóra… A pedagógus egyszerre valósíthat meg nevelési és oktatási célokat. Oktatási céljaink a Tanulás kompetenciáját szolgálják, amely az értelmi képesség, a személyiség fejlődés és fejlesztését jelentik tágabb értelemben. A múzeumi feladatok, amelyet a felkészülés során összeállítunk, lehet keresztrejtvény, adatkutató – a kiállításban megtalálható ismeretekre irányuló – teszt, mind a gondolkodási képességek, a rendszerezés a következtetés és problémamegoldás fejlesztését szolgálják. Fontos, hogy ne céltalanul, unalmasan nézze a gyerek a kiállítást, hanem a tudását gyarapítva, élvezettel vegyen azon részt. A kiállítás megnézésével nem ér véget a kompetenciafejlesztés. Hátra van még a látottak feldolgozása, továbbgondolása, elmélyítése, beillesztése. Visszatérve az iskolába, feldolgozhatjuk tanórákon: történelem, művészetek, rajz és vizuális kultúra, 125
irodalom, osztályfőnöki órákon, szakkörön, tanulmányi vagy képzőművészeti versenyeken. A múzeumi élmény ráébresztheti a gyermeket egy-egy tudomány vagy művészeti ág megismerésének lehetőségére, az érdeklődési körének bővítésére. Felismerheti általa egyéni adottságait, elindulhat egy szakma irányába, felkészülhet a felnőtt szerepeire, ami szintén a szociális kompetencia fejlesztésének egyik területe. Az Ókorból reánk maradt bölcsesség, mely szerint: „Ép testben ép lélek” talán fordítva is érvényesül, egészséges lelkű, kiegyensúlyozott, érdeklődő ifjúságunk testileg is egészségesebb lesz a kompetenciák tudatos fejlesztése által, a múzeumpedagógiai segítségével.
24. A tanulók fizikai állapotának felmérése (ahol van testnevelés) 1) A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. 2) A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják.
25. Szakközépiskolai oktatás a 10. évfolyamot végzett ill. az érettségizett tanulók részére a szakképző évfolyamokon A szakközépiskola jelenlegi struktúráján nem változtatunk. A jelenleg érvényben lévő pedagógiai programunkat folytatjuk az elkövetkező években is. A szakközépiskolai szakképző évfolyamain az illetékes minisztérium által kiadott központi programokat használja. A központi programokban szereplő tantárgyak oktatása a központi tantervek alapján történik, azon lényegében nem változtattunk, változtatást kizárólag a jelenleg érvényben lévő rendelkezések alapján az óratervekben végeztünk ott, ahol a képzést két tanítási nyelven folyik, ill. a szabadon felhasználható időkereteket az idegen nyelv és az informatika oktatás erősítésére fordítottuk. 25. 1. Tananyag és követelmények A központi programokban szereplő tantárgyak oktatása központi tantervek alapján történik, elsajátításának követelményei megfelelnek egyrészt a tantervek, másrészt a mindenkori OKJ szerinti vizsgakövetelményeknek. A szabadon választható kötelező óraszámot elsősorban a szakmai idegen nyelv oktatására fordítjuk, ugyanis tapasztalataink abban erősítenek meg bennünket, hogy erre nagy az igény, és ezt iskolánk magas színvonalon tudja kielégíteni. Abban az esetben, ha már rendelkezik felvételiző diákunk a képzési követelménynek megfelelő színtű nyelvvizsgával, biztosítjuk az iskolánkban tanított nyelv tanulását, ill. továbbtanulását és egy magasabb szintű nyelvvizsgára történő felkészülését.
126
Az idegen nyelv kötelező óraszámon felüli oktatását a szakmai képzések jellege is erősíti, hiszen sok szakmánál a szakmai vizsga tanúsítvány megszerzésének követelménye nyelvvizsga megszerzése. Célunk az, hogy diákjaink a választott idegen nyelvből a szakképzés befejeztével alap és/vagy középfokú nyelvvizsgát tegyenek és igény szerint lehetőséget kívánunk nyújtani diákjainknak szakmai ismeretekkel bővített nyelvvizsga letételére is. 25. 2. A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A központi programok tartalmazzák az oktatáshoz szükséges taneszközök, segédletek listáját, melynek meglétét az iskola fenntartója biztosítja. A szakképzéshez szükséges szakirodalmat (könyveket, folyóiratokat, albumokat), tanulmányi segédleteket és taneszközöket a szaktanárokkal egyeztetve a fenntartó folyamatosan fejleszti. 25.2 . Beszámítás és modulok értékelése Az 1, 5-2 éves képzés esetében a magasabb évfolyamra lépés feltétele az első tanév követelményeinek sikeres teljesítése a képzés központi programjában szereplő továbbhaladási feltételek alapján. Ha a tanuló olyan szakközépiskolai előképzésben vett részt, amely az adott szakképesítéshez szorosan kapcsolódik, akkor az előírások figyelembevételével egyéni elbírálás alapján kérheti az adott tantárgyból (tantárgyakból) tanulmányai beszámításával felmentését, vagy az értékelhető szakmacsoportos alapozás esetén annak óraszámának beszámításával a szakképzési ideje 0,5-1 tanévvel csökkenthető. 25.3. Moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelése Szakközépiskolában a választott szakmacsoportnak megfelelően készül el a modultárgyak beszámíthatósága, ill. a szakmacsoportos alapozású tantárgy összesített érdemjegyének megállapítása. A modultárgyak értékelési arányának meghatározása az óraszám és vizsgakövetelmények alapján történik. Félévkor és tanév végén a tantárgy osztályzatát a modulokból kapott osztályzatok átlaga adja. Az osztályzatok átlagolásakor a nagyobb óraszámú tantárgyi modul osztályzata a döntő. Ha valamelyik tantárgyi modul félévi, illetve tanév végi osztályzata elégtelen, a tantárgy értékelésére elégtelen érdemjegyet kap a tanuló. A tanév végén csak abból a tantárgyi modulból kell javítóvizsgát tennie, mely elégtelen volt. Az okmányokban a Szakmacsoportos alapozó tantárgy egy összesített osztályzattal szerepel, de fel kell tüntetni a tantárgyi modulok osztályzatait is.
127
26. Szakmai programok összesítője: SZAKMA megnevezése Irodai asszisztens
OKJ szám 33 346 01 0000 00 00
Idegenvezető
54 812 01 1000 00 00
Protokoll ügyintéző
54 812 02 0010 54 01
Utazás-ügyintéző
54 812 02 0010 54 02
Marketing- és reklámügyintéző
52 342 01 0000 00 00
Egyéb szakképzések: 1) Nemzetközi képzés szálloda, idegenforgalom és vendéglátás szakterületen a City& Guilds of London Institute-tal a Közép Kelet Európai Nemzetközi Képző ás Vizsgaközpont 2000. évi 905206. számú akkreditációja alapján, közép- felsőfokú szakmai képzés az Idegenforgalom, Szálloda- és Vendéglátóipar területén. A végén Nagy-Britanniai „diplomával” zárul. 2) Neumann János Számítógép-tudományi Társaság a 250/2002. számú határozat alapján ECDL akkreditált vizsgaközpontjaként: a) 4 modul: ECDL Start b) + 3 modul: ECDL Full E-professzor rendszer, felnőttképzésben)
Digitális
Szakképzés
(nem
iskolarendszerű,
A (távoktatás) az internet és a digitális technika elemeit ötvözve, azokhoz is eljuttatja a tudást, és egy szakma elsajátításának lehetőségét, akik ezt a képzési formát választják, vagy akiknek eddig kevés esélyük volt arra, hogy a jelenlétre épülő oktatási rendszer keretein belül tanuljanak, szakmát szerezzenek, és ennek következtében a munkaerő-piaci versenyben is komoly hátrányokkal indultak szerencsésebb társaikkal szemben. A távoktatási digitális modellel anyagi, térbeli és időbeli akadályok válnak áthidalhatóvá; a kiválasztott szakma elsajátítása a lehető legkevesebb anyagi és utazási idő ráfordítással, csak a legszükségesebb idejű „padban üléssel" hatékonyan megvalósítható.
128
A digitális rendszer használata bárki számára könnyen elsajátítható, a hallgatók mindennemű segítséget megkapnak ahhoz, hogy a digitális tananyagok értelmezésében, feldolgozásában boldoguljanak. A rendszer legfőbb sajátossága azonban mégis az, hogy illeszkedik az egyéni képességekhez, lehetővé teszi az egyéni ütemű haladást, és segíti a felzárkózást. A képzés során minimális a jelenlétet igénylő órák száma, az interneten keresztüli hozzáférés, és a pilot során a mentori támogatás minden hallgató számára biztosított. A Digitális Szakképzési Modell a hagyományos oktatási rendszertől eltérő oktatási formában a távoktatás kereti között valósul meg, ezzel szélesebb lehetőséget biztosít a továbbképzésekre, hiszen az e-learning technológiára épülő, a jelenléti és a távoktatást ötvöző kezdeményezéssel azok is megismerkedhetnek a tananyaggal, akik életkörülményeik miatt nem tudnak nap mint nap iskolapadba ülni. A digitális szakképzés modellje ugyan eltér a hagyományos oktatási formáktól, mégis képes a nappali munkarendű képzéstől elvárt képzési minőséget nyújtani. Speciális igényekre épül. Az egyéni tanulás azok számára jelent kiváló lehetőséget, akik hátrányos helyzetüknél fogva nem vehetnek részt a jelenléti rendszerű oktatásban. Ez a képzési mód folyamatosan információkat szolgáltat a távoktatási keretrendszerben a diák előrehaladásáról, és ezzel hasonló módon teszi lehetővé az egyéni előrehaladás korrekcióját, mint a jelenléti oktatás. A program az egyéni haladási ütem, a földrajzi adottságok, vagy a családi állapot miatt sajátos helyzetben lévőknek jelent újfajta lehetőséget, hogy bővítsék ismereteiket, új szaktudást szerezzenek és így beilleszkedjenek a munkaerő-piaci, foglalkoztatási szférába. Mentor pontokkal segítik a hozzáférést. A program megvalósításában segítséget nyújt az iskola, mint a konzultációs központ. A program előnye, hogy a digitális szakképző iskolák esetében is érvényes az a közoktatási törvény, mely szerint az első szakképesítés megszerzése ingyenes. A rendszer azonban nagyon rugalmas, hiszen alapvetően az iskola jut el a hallgatóhoz. Ezzel csökken a beutazás költsége, a szabadabb, rugalmasabb forma pedig egyéni előrehaladást tesz lehetővé. A végzősök száma, és a szaktudás árulkodik a modell működőképességéről. A kísérleti program megteremti a modell országos elterjesztésének lehetőségét, melyet természetesen további - a helyi sajátosságokat vizsgáló felmérések előznek majd meg. A munkaerőpiac vizsgálatába be kell vonni a helyi kamarákat, munkaügyi központokat és az egyeztetés után meghatározni a hiányszakmák névsorát a túlképzés elkerülése érdekében.
129
27. A szakmai képzések helyi óratervei ajánlott óraszám 11. év
Ügyviteli eszközök
elméleti
elméletigényes gyakorlati
gyakorlati
összes
elméleti
elméletigényes gyakorlati
gyakorlati
összes
elméleti
elméletigényes gyakorlati
gyakorlati
összes
elméleti
elméletigényes gyakorlati
gyakorlati
összes
összes óraszám
0
18
90
összes
összes
72
heti óraszám (esti)
gyakorlati
126
heti óraszám (nappali)
ajánlott óraszám 12. év
elméletigényes gyakorlati
0
heti óraszám (esti)
elméleti
gyakorlati
54
180 1,5
0
3,5
5
1
0
2
3
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
180
2
0
0,5
2,5
1
0
0,5
1,5
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
90
összes
elméletigényes gyakorlati
Gépírás és iratkészítés Számítástechnikai alkalmazások
elméleti
OKJ 33 346 01 0000 00 00 Irodai asszisztens/ tantárgy
heti óraszám (nappali)
0
0
18
18
0
0
0,5
0,5
0
0
0,5
0,5
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
18
Dokumentumkezelés Számítástechnikai alkalmazások
36
0
0
36
0
0
1
1
0
0
1
1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
36
54
0
90
144 1,5
0
2,5
4
1
0
1
2
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
144
Dokumentumkészítés Kommunikáció alapismeret
36
18
36
90
1 0,5
1
2,5
0,5
0,5
1
2
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
90
18
54
18
90 0,5 1,5
0,5
2,5
0,5
0,5
0,5
1,5
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
90
Hivatali kommunikáció A nyelvi kifejezés eszközei
36
0
0
36
1
0
0
1
0,5
0
0
0,5
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
36
36
36
18
90
1
1
0,5
2,5
0,5
0,5
1,5
1,5
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
90
Személyiségfejlesztés Elektronikus Írástechnika
18
0
36
54 0,5
0
1
1,5
0,5
0
0,5
1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
54
18
0
0
18 0,5
0
0
0,5
0,5
0
0
0,5
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
18
1,5 0,5
0
A szövegfeldolgozás elektronikus módja
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
48
16
0
64
2
1
0,5
0
1,5
64
Elektronikus levelezés Elektronikus írástechnika
36
0
36
72
1
0
1
2
0,5
0
0,5
1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
72
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
112
112
0
0 3,5
Iroda és információ Információs folyamatok az irodában
36
0
0
36
1
0
0
1
0,5
0
0
0,5
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
48
0
112
160
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
48
0
80
128
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
16
0
16
0 0,5
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
80
80
0
160
2,5 2,5
Információ- és adathasználat Elektronikus információcsere Gazdasági és jogi alapismeretek
130
3,5
0
0
2
2
112
0
0
0
0
0
0
36
1,5
0 3,5
5
1
0 1,5
2,5
160
1,5
0 2,5
4
1
0
1
2
128
0
0,5
0
0,5
0
0,5
16
0
5
1
1
0
2
160
Hivatali protokoll A számítástechnika alkalmazása a hivatali protokollban Idegen nyelv Összesen.
0
0
0
0
0
0
54
0
54
504
108
450
0
0
0
0
0
108 1,5 1062
13
0
0
0
0
0
0
32
0
80
112
1
0 2,5
3,5 0,5
0
1
1,5
0
0
0
0
0
0
0
16
0
64
80
0
1,5
3
1
0
1
2
32
0
64
96
3
14
30
8
2
10
19,5
304
112
512
928
0,5
0
2
2,5 0,5
0 1,5
2
80
1
0
2
3
1
0
1
2
204
10 3,5
16
27
7
2
9
18
1990
A nyári összefüggő szakmai gyakorlat 90 óra, melyet a két tanév közötti szünetben kell letölteni. A fenti óraszámok ezt a 90 órát nem tartalmazzák!!! Megjegyzés: a szabad sáv felhasználásakor "+ az első és második évben 108 - 108 nyelvi órát állítottunk be, mert nyelvi képzés nem szerepel a programban
A kékkel jelölt tárgyak egy vagy két tanítási nyelven kerülnek oktatásra.
131
112
Adminisztráció
gyakorlati
összes
elméleti
elméletigényes gyakorlati
gyakorlati
összes
összes óraszám
0
elméletigényes gyakorlati
0,5
elméleti
1
összes
elméletigényes gyakorlati
0
gyakorlati
elméleti
0
összes
elméletigényes gyakorlati
összes
1
heti óraszám (esti)
elméleti
gyakorlati
36
heti óraszám(nappali)
összes
elméletigényes gyakorlati
0
ajánlott óraszám 14. év
gyakorlati
elméleti
0
heti óraszám (esti)
összes
36
heti óraszám(nappali)
gyakorlati
Pénzügyi tevékenységek
elméletigényes gyakorlati
OKJ 54 812 01 1000 00 00 Idegenvezető / tantárgy
elméleti
ajánlott óraszám 13. év
0
0,5
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
36
36
0
36
72
1
0
1
2
0,5
0
0,5
1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
72
Általános kommunikáció
144
0
36
180
4
0
1
5
2
0
0,5
2,5
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
180
Üzleti kommunikáció
108
0
72
180
3
0
2
5
2
0
1
3
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
180
36
0
0
36
1
0
0
1
0,5
0
0
0,5
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
36
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
16
0
16
32
0,5
0
0,5
1
0,5
0
0,5
1
32
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
32
0
64
96
1
0
2
3
0,5
0
1
1,5
96
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
160
0
0
160
5
0
0
5
2,5
0
0
2,5
160
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
128
0
0
128
4
0
0
4
2
0
0
2
128
A városnézés gyakorlata
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
256
256
0
0
8
8
0
0
4
4
256
A turizmus rendszere és kapcsolatai
72
0
0
72
2
0
0
2
1
0
0
1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
72
Szálloda- és vendéglátóipar
72
0
0
72
2
0
0
2
1
0
0
1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
72
Gasztronómia
18
0
0
18
0,5
0
0
0,5
0,5
0
0
0,5
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
18
Önfejlesztés Idegenvezetői dokumentumok kezelése Kapcsolatfenntartás Az idegenvezető általános feladata A városnézés módszertana
Társadalomismeret Országismeret Turizmusföldrajz Művelődéstörténet
72
0
0
72
2
0
0
2
1
0
0
1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
72
108
0
0
108
3
0
0
3
2
0
0
2
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
108
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
64
0
0
64
2
0
0
2
1
0
0
1
64
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
96
0
0
96
3
0
0
3
2
0
0
2
96
Idegen nyelv
108
0
108
216
3
0
3
6
2
0
0
2
96
0
96
192
3
0
3
6
2
0
2
4
408
Összesen.
810
0
252 1062 22,5
0
7
29,5
13
0
2
15
496
0
432
928
18,5
0 13,5
32
10,5
0
8,5
19
1990
A nyári összefüggő szakmai gyakorlat 90 óra, melyet a két tanév közötti szünetben kell letölteni. A fenti óraszámok ezt a 90 órát nem tartalmazzák!!! Megjegyzés: a szabad sáv felhasználásakor "+ a nyelvórák számát emeltük meg, mert a vizsgára bocsátás feltétele a "C" típusú középfokú nyelvvizsga
132
A kékkel jelölt tárgyak egy vagy két tanítási nyelven kerülnek oktatásra.
gyakorlati
összes
elméleti
elméletigényes gyakorlati
gyakorlati
összes
elméleti
elméletigényes gyakorlati
gyakorlati
összes
Pénzügyi tevékenység Adminisztráció Általános kommunikáció Üzleti kommunikáció Rendezvényszervező munka alapjai Rendezvényszervezés folyamata Protokoll elméleti ismeretek Társadalomismeret Művelődéstörténet Viselkedési szabályok alkalmazása Hivatalos programok szervezése és bonyolítása A vendéglátás protokollja Marketing, PR Delegációk utazásának megszervezése Üzleti kommunikáció Üzleti ügyintézés Számítástechnika Általános gazd. környezet összes:
heti óraszám (esti)
elméletigényes gyakorlati
OKJ 54 812 02 0000 00 00 Elágazás: 0010 54 01 Protokoll ügyintéző / tantárgy
heti óraszám (nappali)
elméleti
ajánlott óraszám
36 36 36 36 72 90 72 36 72 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 36 18 18 0 36 0 0 0 18
36 72 54 54 72 126 72 36 72 18
1 1 1 1 2 2,5 2 1 2 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 1 0,5 0,5 0 1 0 0 0 0,5
1 2 1,5 1,5 2 3,5 2 1 2 0,5
0,5 0,5 0,5 1 1 1,5 1 1 0,5 0,5
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0,5 0,5 0,5 0 1 0 0 0 0,5
0,5 1 1 1,5 1 2,5 1 1 0,5 1
0 0 0
0 0 0
90 36 36
90 36 36
0 0 0
0 0 0
2,5 1 1
2,5 1 1
0,5 0,5 0,5
0 0 0
1,5 0,5 0,5
2 1 1
36 0 0 36 36 594
0 0 0 0 0 0
18 18 36 90 0 450
54 18 36 128 36 1044
1 0 0 1 1 15,5
0 0 0 0 0 0
0,5 0,5 1 2,5 0 12,5
1,5 0,5 1 4 1 28
1 0,5 0,5 1,5 1 14
0 0 0 0 0 0
0,5 0,5 0,5 1 0 8
1,5 1 1 2,5 1 22
A kékkel jelölt tárgyak egy vagy két tanítási nyelven kerülnek oktatásra.
133
gyakorlati
összes
elméleti
elméletigényes gyakorlati
gyakorlati
összes
elméleti
elméletigényes gyakorlati
gyakorlati
összes
Pénzügyi tevékenység Adminisztráció Általános kommunikáció Üzleti kommunikáció A turizmus rendszere és kapcsolatai Szálloda és vendéglátóipar Gasztronómia Idegenforgalmi földrajz Szervezett aktív belföldi és nemzetközi Idegenforgalom tevékenységei Szervezett passzív belföldi és nemzetközi Idegenforgalom tevékenységei Alaptevékenységű üzletágakat működtet Nem alaptevékenységű üzletágakat működtet Értékesítést végez az utas felé Banki tevékenységet végez Ügyintézői tevékenységet végez Ügyviteli tevékenységet végez Idegen nyelv (angol) Idegen nyelv (német) Számítástechnika összes:
heti óraszám (esti)
elméletigényes gyakorlati
OKJ 54 812 02 0000 00 00 Elágazás: 0010 54 02 Utazás ügyintéző / tantárgy
heti óraszám (nappali)
elméleti
ajánlott óraszám
36 36 36 36 36 36 18 72
0 0 0 0 0 0 0 0
0 36 18 18 18 0 0 0
36 72 54 54 54 36 18 72
1 1 1 1 1 1 0,5 2
0 0 0 0 0 0 0 0
0 1 0,5 0,5 0,5 0 0 0
1 2 1,5 1,5 1,5 1 0,5 2
0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 1
0 0 0 0 0 0 0 0
0 0,5 0,5 0,5 0,5 0 0 0
0,5 1 1 1 1 0,5 0,5 1
36
0
36
72
1
0
1
2
0,5
0
0,5
1
36 72
0 0
36 0
72 72
1 2
0 0
1 0
2 2
0,5 1
0 0
0,5 0
1 1
18 0 18 9 36 90 90 36 747
0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 90 0 18 0 0 0 36 288
18 90 18 27 36 90 90 72 1035
0,5 2,5 0,5 0,25 1 2,5 2,5 1 22,25
0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0,5 0 0 0 1 7
0,5 2,5 0,5 1,5 1 2,5 2,5 2 29,25
0,5 1,5 0,5 0,25 0,5 2 2 1 12,75
0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0,5 0,5 0 0 1 5
0,5 1,5 0,5 0,75 1 2 2 2 17,75
A kékkel jelölt tárgyak egy vagy két tanítási nyelven kerülnek oktatásra.
134
gyakorlati
összes
elméleti
elméletigényes gyakorlati
gyakorlati
összes
elméleti
elméletigényes gyakorlati
gyakorlati
összes
heti óraszám (esti)
elméletigényes gyakorlat
heti óraszám (nappali)
elméleti
ajánlott óraszám
Üzleti adminisztráció Alkalmazott számítástechnika
16 16
16 32
16 58
48 106
0,5 0,5
0,5 1
0,5 0
1,5 1,5
0,5 0,5
0,5 0,5
0,5 1
1,5 2
Viselkedéskultúra és üzleti kommunikáció
48
0
0
48
1,5
0
0
1,5
0,5
0
0
0,5
Szakmai kommunikáció idegen nyelven (angol)
64
32
0
96
2
1
0
3
1
1
0
2
Szakmai kommunikáció idegen nyelven (német)
64
32
0
108
2
1
0
3
1
1
0
2
128 16 64 48 16
32 0 0 16 0
0 16 32 0 16
160 32 96 64 32
4 0,5 2 1,5 0,5
1 0 0 0,5 0
0 0,5 1 0 0,5
5 1 3 2 1
1,5 0,5 1 0,5 0,5
0,5 0 0 0,5 0
0 0,5 0,5 0 0,5
2 1 1,5 1 1
Marketing-kommunikáció alapelemei
16
0
0
16
0,5
0
0
0,5
0,5
0
0
0,5
Marketing-kommunikáció a gyakorlatban
32
0
18
50
1
0
0,5
1,5
0,5
0
0,5
1
32
0
16
50
1
0
0,5
1,5
0,5
0
0,5
1
32
0
16
50
1
0
0,5
1,5
0,5
0
0,5
1
Marketing-kommunikációs eszközök (kereskedői program)
32
0
16
48
1
0
0,5
1
0,5
0
0,5
1
Marketing-kommunikációs eszközök (DM akciók)
16
0
9
25
0,5
0
0,5
1
0,5
0
0,5
1
640
160
187
987
20
5
5
29
10,5
4
5,5
20
OKJ 52 342 01 0000 00 00 Marketing és reklámügyintéző / tantárgy
Marketing- és PR- alapismeretek Sajtókapcsolatok Rendezvényszervezés Vállalati promóció eszközei Marketing-környezeti elemzés
Marketing-kommunikációs eszközök (POS) Marketing-kommunikációs eszközök (Promóció)
összes:
A kékkel jelölt tárgyak egy vagy két tanítási nyelven kerülnek oktatásra.
135
28. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala A pedagógiai program nyilvános és alapvető dokumentuma az iskolának. A pedagógiai program minden érdeklődő – elsősorban szülők és tanulók – számára bármikor megtekinthetők A fenti dokumentum megtalálható az iskola fenntartójánál az iskola igazgatójánál az iskola igazgatóhelyettesénél az iskola szakmai munkaközösség vezetőinél az iskola könyvárában a tanári szobában az iskola „WEB” oldalon A dokumentumok helyi olvasásra kikérhetőek.
136
29. Záró rendelkezések A módosított pedagógiai program – a fenntartói jóváhagyás után – törvényi előírásoknak megfelelően 2012. szeptember 01. napjától kerül bevezetésre, az iskola 910-11. ill. szakképzési 11. ill.13. évfolyama vonatkozásában, felmenő rendszerben. Az ezelőtt jóváhagyott pedagógiai programunk különös tekintettel a helyi tantervekre kifutórendszerben szűnik meg. A pedagógiai program felülvizsgálatát, módosítását az iskola nevelőtestülete és a fenntartó egyaránt kezdeményezheti. A pedagógiai program érvényességi ideje 6 év, az iskola nevelőtestülete rendszeresen végzi a program felülvizsgálatát és értékelését.
137
30. Az egészségnevelési program véleményezése NYILATKOZAT
Az Angol - Magyar Képző és Továbbképző Központ Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi és Nemzetközi Vendéglátó Szakképző Iskola Pedagógiai Programjának részeként elkészített Iskolai Egészségnevelési Programot az iskolaegészségügyi szolgálat véleményezte, és elfogadásra javasolja.
Budapest, 2012. április 15.
138
31. Legitimációs záradékok
139
32. Együttműködési megállapodások
140
141
33. Költségvetés
Sorsz. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Intézmény neve:
Angol - Magyar Képző és Továbbképző Központ
Cím: Statisztikai számjel: Adószáma: OM azonosító: Akkreditációs lajtsomszám:
1154 Budapest, Kozák tér 13-16. 18193783-8030599-01 18193783 101635 AL-1648
Megnevezés Nappalis szakképzők elméleti Estis szakképzők elméleti Nappali Szakk. Gyak. 100% Nappali Szakk. Gyak. 140% Nappali Szakk. Gyak. 60% Nappalis középiskola Estis középiskola SNI-s tanulók Két tanítási nyelvű Ped. Továbbképzés, ofő pótlék
BEVÉTELEK Fő
Ezer Ft 60 0 30 0 30 280 132 55 30 15,5
11 008 0 2 940 0 1 740 61 070 14 097 8 624 7 040 462
Tankönyvtámogatás
200
2 400
12 13 1-13 14 15 16 17 18 14-18 19 20 21 22 19-22
Vizsgatámogatás Szakmai inform. Támogatás Összes normativa Túlkoros nappalis tandíja Estis tanulók térítései Levelzős tanulók térítései Alapítványi támogatásokra bef. Iskolarend. Kívüli felnőttképzés Összes tanulói befizetés Szakképzési támogatások bevétele Pályázati eredmény Alapítvány támogatása Kamatbevétel Összesen
148 280
888 490 110 759 4 000 3 680 0 1 680 9 000 18 360 6 000 6 000 19 000 24 31 024
1-22
ÖSSZESEN
11
20 66 0 210 60
160 143
142
Sorsz. 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32
KIADÁSOK Megnevezés Karbantartsái költség Oktatási eszközök bezserzése Oktatási anyagok Szakkönyvek, könyvtárfejlesztés Iskolai üzemeltetési összeg Informatikai fejlesztés Informatikai karbantartás Kommunikációs és posta költség Adminisztrációs költség Bannköltségek
Ezer Ft 2 000 1 500 700 2 000 35 200 600 500 1 500 2 000 286
33
Egyéb költség (könyvelési, hatósági, szakértői, orvosi)
5 500
34
Szakképzési feltételek továbbfejlesztése
5 000
35 36 37 38 39
Felújítási költségek Alkalmazottak bérköltségei Alkalmazottak bérjárulékai Költségtérítések Megbízási díjak
40
Összesen
153 876
41 42
Tartalék alap Végleges összesen
5 243 159 119
143
5 000 59 539 19 051 7 500 6 000
