„SÉF„ Vendéglátóipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szakképző Iskola H-8200 Veszprém, Halle utca 3. TeI/Fax.:0036 (88) 569-880, 0036 (88) 569-880 E-mail :
[email protected] Keltezés: 2013. augusztus 21. Iktatószám: 2013/08/21/NK Ügyintéző: Németh Katalin igazgatóhelyettes
PEDAGÓGIAI PROGRAM
TÖRZSPÉLDÁNY Készítette: Csizmazia Mária igazgató Érvényes: 2013. 08. 21-től
Tartalom I. Bevezető – Az iskola arculata és története .......................................................................... 4 1. Bevezetés ......................................................................................................................... 4 1.1.Az iskola története ........................................................................................................ 5 1.3. Az iskola működésének törvényi feltétele és jogi státusa ......................................... 10 2. Pedagógiai alapelvek, célok, értékek ............................................................................... 17 2.1. Céljaink ..................................................................................................................... 17 2.2. Pedagógiai alapelvek ................................................................................................. 21 2.3 Értékek ....................................................................................................................... 25 3. Tehetséggondozás ............................................................................................................ 26 4. Alapelveink megvalósításához szükséges jogszabályi háttér ........................................... 27 5. A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó külön szabályok 28 6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, feladatai 30 7. Partneri kapcsolattartási formák ....................................................................................... 36 8. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók, SNI gyermekek nevelése, oktatása ....................... 46 9. A tanulói jogok az intézmény döntéshozatalában ............................................................ 54 10. A tanulók felvétele, átvétele ........................................................................................... 56 11. Teljes körű egészségfejlesztés ........................................................................................ 69 12. Fogyasztóvédelem- a NAT alapján ................................................................................ 77 13. Eszközök és felszerelések jegyzéke ............................................................................... 78 II. Az iskola helyi tanterve ................................................................................................... 94 1. A választott kerettanterv helyi kiegészítései .................................................................... 95 2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei .......................................................................................... 97 3. A pedagógiai feladatok helyi megvalósítása a NAT alapján ........................................... 98 4. Az érettségivel kapcsolatos általános feladatok .......................................................... 101 5. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése és értékelése ..................................... 110 5.1.
Tanulóink értékeléseinek szegmensei .................................................................. 110
5.2.
Az értékelés módjai és formái .............................................................................. 110
5.3.
Javaslat az érdemjegy, osztályzat megállapításához ............................................ 111
5.4.
Az érdemjegyek struktúrája ................................................................................. 111
5.5.
Magatartás és szorgalom értékelése ..................................................................... 111
5.6.
A tanulmányok alatti vizsgák szabályai ............................................................... 113
5.7
Az iskolai közösségi szolgálat megszervezése ................................................... 126
6. A csoportbontások, foglalkozások szervezése ............................................................ 133
Pedagógiai Program
2
7. A településen élő nemzetiség kultúrájának megismertetése ....................................... 134 8. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek .................................... 135 9. Egészségfejlesztési program és a környezeti nevelési elvek .......................................... 135 10. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések, gyermekvédelem ... 138 11. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek ............................................ 142 12. Az iskola valamennyi évfolyamát átfogó helyi tanterv ................................................ 143 13. Magasabb évfolyamba lépés feltételei.......................................................................... 144 14. A pedagógiai program megvalósulásának elvei a NAT alapján .................................. 145 15. Az iskola élet- és munkarendje..................................................................................... 146 16. Az iskola szakmai programja ...................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 17. Legitimációs záradék .................................................................................................... 148
Pedagógiai Program
3
„Ki gyermeket nevel, az a hon iránt szent kötelességet teljesít ! „ Kölcsey Ferenc
I.
Bevezető – Az iskola arculata és története
1. Bevezetés Ön a „ SÉF „ Vendéglátóipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szakképző Iskola pedagógiai programját tartja a kezében, amely meghatározza újonnan alapított iskolánk pedagógiai és szakmai munkáját az elkövetkezendő években. A program a törvényi előírások figyelembe vételével készült. Számos előkészítő munkálat előzte meg a végleges formába öntését. Ennek során tanulmányoztuk más, hasonló profilú iskolák ilyen irányú munkáját és az erről szóló kiadványokat. Részt vettünk számos továbbképzésen, összegyűjtöttük a helyi igényeket, átgondoltuk az oktatni kívánt szakmák múltját, hagyományait, tárgyi és személyi feltételeit, a rendelkezésünkre álló erőforrásokat és mindazt, ami meghatározza pedagógiai és szakmai munkánkat. Munkánkat a tantestülettel, a tanulóinkkal és a szülőkkel közösen kell végeznünk, hogy hallgatóinkat felkészíthessük a felnőtt életre. Minden gyereknek megadjuk a lehetőséget, hogy elérje teljesítőképességének maximumát, s a modern világ számára fontos tulajdonságokkal rendelkezve egészséges és képzett felnőtté válhasson, aki hisz és bízik önmagában, energikus, felelősséget érez környezete és embertársai iránt. Az iskolában folyó munka eredményességét több összetevőben látjuk. Az első legfontosabb elem a diákok által felállított értékrendben keresendő, amely a tanulásnak és tudásnak a rangjában és becsületében fogalmazható meg. Eredményeinket a tanulók egyéni felelősségére hivatkozó következetes és igényes munkával közösen érhetjük el. Iskolánkat gyermekközpontú intézménynek tekintjük: a tanári tevékenység a gyermek személyiségének és képességeinek fejlesztését szolgálja. A színvonalas és eredményes munkát célirányosan fejlesztett iskolaszerkezet kialakításában látjuk. Ennek része a tehetséggondozást jól szolgáló különböző szakmák pályaorientációs alapképzésére épülő szakmai képzés kiépítése. Az osztályokban közel azonos érdeklődéssel és felkészültséggel lehet bekerülni és a kialakuló egészséges versenyszellem, a tanulói motiváltság együttesen jelentheti a siker zálogát. Iskolánkban a vendéglátás - idegenforgalom szakmacsoportos alapozó képzést, érettségire felkészítő képzést valamint a vendéglátás, kereskedelem és idegenforgalom területén modul rendszerű OKJ-s képzést folytatunk, amely kiegészül az érettségi vizsgára épülő szakmai képzésekkel is. Az idegen nyelvek közül iskolánkban a német és/vagy angol nyelvet választhatják a tanulók. A nyelvi csoportokba sorolás nem osztályok szerint, hanem teljesítmény alapján történik. Ennek megfelelően kiemelten támogatjuk a nyelvvizsga megszerzését, ami a szakma jogos elvárása.
Pedagógiai Program
4
1.1.
Az iskola története
Iskolánk a Séf Vendéglátóipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szakképző Iskola, mint állami finanszírozású, tandíjmentes magánintézmény 2000-ben alakult és indította el szakmai képzéseit a vendéglátás, kereskedelem és idegenforgalom területén. Az iskolaalapítást indokolta, hogy a Veszprém megyei vendéglátóipari, kereskedelmi vállalkozások évről évre joggal igénylik a jól képzett, idegen nyelvet beszélő, gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező, szakmája iránt érdeklődő szakács, pincér, cukrász, kereskedő képzésben részesült, frissen végzett fiatalokat. Veszprém megye az idegenforgalom szempontjából frekventált terület, a vendéglátóipari, szállodaipari és idegenforgalmi helyek száma meghaladja az országos átlagot a Balaton-parti forgalom jellemzője a szezonalitás. A vállalkozók többsége ezért a rövid, pár hónapos idényre elsősorban olyan szakembert igyekszik alkalmazni, aki több szakmában is járatos, idegen nyelvet jól beszél, és szakmai tudása több területen is konvertálható. Ez a felméréseken alapuló reális igény, valamint a magánvendéglátás fejlődése, a privatizáció várható kihatásai követelték meg az igényekhez jobban alkalmazkodó képzési forma, egy állami feladatokat ellátó magániskola kialakítását. Az iskola meghatározó szerepet tölt be a szakemberek képzése területén a megye kereskedelmének és vendéglátásának számára. A Balaton közelsége is meghatározó, hiszen országunk egyik legjelentősebb idegenforgalmi központja, melynek szüksége van a jól képzett szakemberekre, továbbá Veszprém város fejlesztési terveiben is szerepel a turizmus, mint területileg fontos húzó ágazat bővítése. Mindezek alátámasztják az iskola jelentőségét a város és a megye számára. A fontosabb események és a lendületes fejlődés bemutatására a legalkalmasabb Séf Szakképző Iskola elmúlt tíz évének kronológiai leírása: Éveink
Események
102 506 OM azonosítóval, Séf Vendéglátóipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szakképző Iskola megnevezéssel az intézményt a veszprém megyei főjegyző nyilvántartásba veszi. Az intézmény fenntartója a Séf Szakiskola Vendéglátóipari és Kereskedelmi Közhasznú Társaság, a fenntartó ügyvezető igazgatója Vágó Péter. 2000. szeptember Az iskola megnyitja kapuit a diákság előtt. 143 tanuló ebből 01. 99 fő nappali tagozaton 3 tanulócsoportban /a 12A pincér, vendéglátó eladó, szakács, cukrász, a 12C ruházati kereskedő valamint a 14A vendéglátó, idegenforgalmi technikus osztállyal/ kezdi meg tanulmányait a HEMO /Helyőrségi Művelődési Otthon/ bérelt tantermeiben. Az első osztályfőnökök Mayer Gyula, Horváth Lajosné és László Károlyné. Az intézmény igazgatását egyben Mayer Gyula, a helyettesi feladatokat László Károlyné látja el. 2000. szeptember- Az előkészületek tanéve: A 9-10. osztályos szakiskolai 2000. április
Pedagógiai Program
5
2001. június
képzés valamint a székesfehérvári Tagintézmény előkészítése zajlik. Egyeztető tárgyalások folynak a veszprémi Nagy László Általános Iskolával, hogy az induló 9. osztály számára a képzés helyszíne valamint az oktatói kabinet biztosított legyen. Az engedélyeztetési eljárás a szakiskolai helyi tanterv kidolgozásával kezdődik, majd az alapító okirat módosításával zárul. A Séf Szakképző Iskola működési engedélye a szakmai középfokú oktatás mellett az általános középfokú oktatással egészül ki, továbbá rögzíti a székesfehérvári Tagintézmény alapítását, amelynek a székesfehérvári Regionális Képző Központ biztosítja helyszínét. 2001. szeptember Megérkezünk a második mérföldkőhöz: elindul a 9.-10. 01. osztályos szakiskolai képzés, megnyílik a Séf Szakképző Iskola székesfehérvári Tagintézménye. A tanulói létszám: nappali tagozaton 370, esti tagozaton 27 fő. Az iskola igazgatóhelyettesi feladatait a továbbiakban egy általános és egy szakmai igazgatóhelyettes látja el, László Károlyné és Dr. Horváth Imréné személyében. 2001. szeptember - A létszám folyamatos növekedése iskolaépület vásárlását 2002. június teszi indokolttá. A döntés nem várathat magára, a Séf Szakképző Iskolát támogató ingatlanhasznosító kft. megvásárolja, majd felújítja a Halle utca 3. szám alatt található Bem József Általános Iskola épületét. A Séf Szakképző Iskola számára a működést határozatlan idejű bérbeadással biztosítja. 2002. szeptember A tanulók birtokba veszik a 600 fő befogadására alkalmas 01. új épületet, amely saját tanéteremmel, tankonyhával, tancukrászdával áll rendelkezésükre. Az iskolában a vendéglátó, idegenforgalmi és kereskedelmi képzések mellett beindul a logisztikai képzés, amelyet kezdetben a Séf Szakképző Iskola partnere, a Studyum Külkereskedelmi Kft. koordinál. 2002-ben már 550 fő nappali tagozatos, 10 fő esti tagozatos diák tanul intézményünkben. Megkezdődik az MSZ:EN ISO 9001:2001 minőségbiztosítási rendszer kiépítése Bácsi Tünde minőségügyi megbízott vezetésével. 2003. április A TÜV Hannover tanúsítja minőségirányítási rendszerünket. Non-stop palacsintasütéssel a diákok megkísérlik első rekord felállítását. A próbálkozásokat siker koronázza: magyar rekord születik. 2003. május OM Kompetencia Mérést végeznek 10. évfolyamon az intézményben, ahol az eredmények alapján a szakiskolák által elért átlaghoz képest matematikából 124 %-ra, szövegértésből 142 %-ra teljesítünk. Az iskola vezetésében megfogalmazódik a szakközépiskolai képzés beindításának lehetősége. Nagy Lászlóné osztályfőnöki munkaközösségvezető valamint Bácsi Tünde minőségügyi megbízott megkezdi a szakközépiskolai helyi tanterv kidolgozását, a szakközépiskola nyilvántartásba vételéhez és a működési engedély kiadásához szükséges dokumentáció Pedagógiai Program
6
2003. szeptember 01.
2004. május
március-
2004. szeptember 01.
2004 szeptember 2005 június
2005. március
2005. szeptember 01.
összeállítását. Ugrásszerűen nő a beiratkozók létszáma; a 2003/2004-es tanévet 808 fő nappali tagozatos és 27 fő esti tagozatos tanulóval kezdjük meg. Partnerségi kapcsolatot hozunk létre német iskolákkal, elindítjuk a szakképzési, külföldi szakmai gyakorlatot támogató pályázatainkat a TEMPUS Közalapítvány által koordinált Socrates /Comenius/ és Leonardo Da Vinci Európai Uniós programok keretében. A szakmai versenyeken egyre nagyobb létszámban képviseltetjük magunkat. A versenyszervezésben debütálunk: a 2003/2004-es tanévben elnyerjük az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny döntőjének szervezési jogát. A feladat nem kis kihívás elé állítja az iskola vezetését és tantestületét, azonban a visszajelzések alapján levonhatjuk a konzekvenciákat: a hatékony vezetésnek és az összetartó tantestületnek köszönhetően versenyszervezésből ötösre vizsgázunk. A tanulói létszám már 1011 fő ebből 985 fő nappali tagozatos és 26 fő esti tagozatos tanuló. Az egyre nagyobb érdeklődés köszönhető az iskolában folyó szakmai munka színvonalának, a partnerközpontú gondolkodásmódnak, de mindenekelőtt a dolgozóknak és a vezetésnek az intézménnyel szemben tanúsított elkötelezettségének, lojalitásának. A megmérettetés éve: huszonnégy alkalommal bizonyítjuk szakmai rátermettségünket a különböző szakmai és iskolai versenyeken. Szakoktatóink vallják, hogy a szakmai siker záloga a folyamatos személyes fejlődésben rejlik, amelynek részét képezi a versenyeken való részvétel is. A 2004/2005-ös tanévben szakoktatóink is learatják a babérokat: Hadnagy János és Mikóczi Zoltán a Gasztronómiai Érdemrend mellett, pincér kategóriában megszerzik a Magyar Bajnoki címet. Tanulóink mind a Szakma Kiváló Tanulója, mind az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen első helyen végeznek, illetve valamennyi résztvevő benne van a TOP 10-ben. A Szabadtűzi főzőversenyeken szakács tanulóinknak több ízben is az első három helyet sikerül megszerezniük. Tanulóink számára a hasznos és elmés időtöltést elősegítendő ebben a tanévben Gumihangya /Puzzle kirakó bajnokság/ versenysorozattal kedveskedünk. A Veszprém megyei főjegyző engedélyezi a Séf Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakközépiskola indítását, amelyet 200 615 OM számon vesznek nyilvántartásba. A 2005/2006-os tanév induló létszáma 1035 fő ebből 996 fő nappali tagozatos, 39 fő esti tagozatos. Csizmazia Mária, a szakközépiskola igazgatója megkezdi a Pedagógiai Program
7
2005. szeptember 2006. június
2006. szeptember 01.
2006. szeptember 2007. június
2007. szeptember 01.
szakközépiskolai beiskolázás előkészítését, a népszerűsítésben minden kolléga aktívan részt vesz. A lehetőségről pedagógusaink - idejüket nem sajnálva személyes találkozók alkalmával tájékoztatják a megye tanulóközönségét. Újabb külföldi partnerkapcsolatokat sikerül létesíteni Spanyolországgal, Olaszországgal, Romániával, Belgiummal, Írországgal. Egyre több tanuló vesz részt külföldi szakmai gyakorlaton, amelynek híre futótűzként terjed a hozzánk beiratkozni szándékozók körében. A pedagógusok által végzett hatékony marketing tevékenységnek, a 2005/2006-os év szakmai sikereinek, valamint az egyre jobban működő külföldi szakmai partnerkapcsolatoknak köszönhetően a szakközépiskola első felvételi vizsgája sikeresen zárul, a tervezett osztálylétszámokat akadály nélkül sikerül feltöltenünk. A Séf Szakiskola Közhasznú Társaság mint fenntartó, immár két intézménnyel a Séf Vendéglátópari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szakképző Iskolával valamint a Séf Vendéglátópari és Idegenforgalmi Szakközépiskolával van jelen Veszprém Megye közoktatásában és szakképzésében. A szakközépiskola egy öt évfolyamos idegen nyelvi előkészítő osztállyal, kettő négy évfolyamos hagyományos szakközépiskolai osztállyal, és egy három éves szakközépiskolai osztállyal kezdi meg működését. A szakközépiskola induló létszáma: 165, a szakképző iskola tanulói létszáma: 882. 2006/2007-es tanévben is bővelkedünk a séfes diákok és tanáraik által elért szakmai sikerekben. Kilenc alkalommal szerezünk aranyérmet illetve végzünk első helyen, tíz alkalommal szerzünk ezüstöt és végzünk második helyen, a szakmai versenyeken. Szakoktatóink /Hadnagy János, Mikóczi Zoltán, Maurer István, Rikk János/ ismét elmondhatják magukról, hogy ő maguk is jól szerepeltek a különböző rangos megmérettetéseken. A SÉF Nap ismét nagyszabásúra sikerül, a városközpontba szervezett rendezvényünk alkalmából újabb rekordkísérlettel hívjuk fel magunkra a figyelmet. Ezúttal a szelektív hulladékgyűjtés kerül fókuszba, fémkupak-füzérünkkel a Séf lelkes diákjainak és tanárainak köszönhetően újra magyar rekord születik. A 2007/2008-as tanév célkitűzése a nívós szakmai munka folytatása, újabb külföldi partnerintézmények bekapcsolása a rendszerbe. Az eredmények nem váratnak magukra, 2007. novemberében egy ciprusi tanulmányút keretében sikerül szakképzési megállapodást kötni a ciprusi négy csillagos Asterias Beach Hotel szállodaigazgatójával. Ebben a tanévben a Séf Szakképző Iskola tanulói létszáma 851 fő, a Séf Szakközépiskola tanulói létszáma 307 fő. A két intézménybe együttesen 1158 tanuló jár. Pedagógiai Program
8
2008. május
2008. szeptember
2008. november
2009. május
2009. szeptember
25 tanuló kezdi meg szakmai gyakorlatát a Leonardo Da Vinci Mobilitási Program keretében a ciprusi Asterias Beach Hotelben Agia Napa-n. A ciprusi szakemberek elismeréssel nyilatkoznak a magyar tanulók szakmai felkészültségéről és biztosítanak minket a szakmai együttműködés folytatásáról. Az iskola fenntartója a Séf Szakképző Iskola átszervezését kezdeményezi, benyújtásra kerül az iskola működési engedély módosításának kérelme részben a bevezetésre kerülő moduláris szakképzés, részben a szervezeti átalakítás következtében. A Séf Szakképző Iskolában igazgatóváltással folytatódik a munka, megkezdődnek a Séf Szakképző Iskola és a Séf Szakközépiskola összevonásának előkészületei a megbízott igazgató Németh Katalin koordinálásával. A Séf 1245 tanulóval /Ebből 466 szakközépiskolás tanulóval/ folytatja tevékenységét. A Séf iskolákat fenntartó cég átalakul. A Séf Szakiskola Kereskedelmi és Vendéglátóipari Non-profit Kft. ügyvezetői feladatait Mayer Gyula veszi át. 7 hónap szakmai gyakorlat után, hazaérkezik az első turnus tanulócsoport Ciprusról. Az általuk elmondott pozitív élmények, tapasztalatok jelentős mértékben segítenek a következő csoport toborzásában. A szakképzés térségi racionalizálása érdekében hozott törvényi rendelkezésekhez való alkalmazkodás a szakképzésben résztvevő intézményeket Térségi Integrált Szakképző Intézmények létrehozására ösztönözte. A Séf Szakképző Iskola, a Séf Szakközépiskola, a Comenius Angol – Magyar Két Tanítási nyelvű Általános Iskola és Gimnázium, Gazdasági Szakközépiskola és Kollégium, a Dél-Balatoni Idegenforgalmi, Közgazdasági és Logisztikai Szakközépiskola és Kollégium által létrehozott BalatonBudapest TISZK Társulás Közhasznú Nonprofit Kft-t a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet TISZK-ként regisztrálja. 2009. május 24-én hazatér a harmadik csoport Norvégiából, ahol a tanulók szakmai gyakorlatukat teljesítik a TEMPUS Közalapítvány és EGT Norvég Alap támogatásával. Az első érettségiző osztály sikeresen teljesíti az érettségi vizsgát. 1444 tanulóval indulunk, megközelítjük a célként kitűzött 1500 fős tanulói létszámot. Az összevont intézmény vezetését a szakközépiskolai igazgató, Csizmazia Mária veszi át. Az általános igazgatóhelyettes a szakközépiskola korábbi igazgatóhelyettese Bácsi Tünde és szakmai igazgató helyettese Németh Katalin. Az iskola fenntartója erre az évre is a külföldi kapcsolatok bővítését tűzi ki stratégiai célként, hogy a későbbi EU-s vendéglős osztályok számára a gyakorlati helyek biztosítottak legyenek. Az újabb partnerek nem váratnak magukra, sikerül kapcsolatot létesíteni a Atlantica Hotel lánc négy és öt csillagos Pedagógiai Program
9
2010. május
szállodáival Ciprus, Rodosz, Kos, Kréta és Korfu szigetén. Megkezdődik a 10. jubileumi tanév. A hagyományos négy évfolyamos szakközépiskolások első érettségi vizsgáját szervezzük. 2010. májusában megrendezzük a jubileumi Séf Napot valamint a Jubileumi ünnepséget, amelyre meghívjuk a közoktatás és szakképzés városi és megyei szereplőit, kollégáinkat, volt munkatársainkat. A rendezvény napjára megjelenik a 10 éves a Séf jubileumi évkönyv, korlátozott palackszámban elkészül a Séfes Jubileumi Bor, bemutatjuk a Séf reklámfilmet. Az ünnepségen fellép a Séf Színitársulata, majd a svédasztalos vacsorát követően a meghívottak a Silverado Együttes zenéjének kíséretében búcsúztatják a dekádot.
1.3. Az iskola működésének törvényi feltétele és jogi státusa A pedagógiai programot meghatározó külső tényezők (az alapító okirat) A helyi pedagógiai program összeállítása során figyeltünk arra, hogy iskolánk életét milyen külső és belső tényezők határozzák meg. Fontos a területi elhelyezkedése, hiszen a megye székhelyén, Veszprém Megyei Jogú Város ad otthont intézményünknek. Ez előnyt jelent a beiskolázás és a munkaerőpiac szempontjából is. (Ez utóbbi a végzett tanulók elhelyezkedési esélyei illetve a pedagógusokkal való ellátottság szempontjából lényeges.) A „SÉF„ Vendéglátóipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szakképző Iskola Veszprémben a Halle utca 3 szám alatt, mint az iskola székhelye és telephelye, a Székesfehérvári Regionális Munkaerő-fejlesztő és Képző Központ, 8000 Székesfehérvár, Seregélyesi út 123. szám alatt székesfehérvári fióktelephellyel, mint tagintézménnyel működik. A fenntartó az iskolánk alapító okiratában határozza meg azokat a jogi kereteket, szakfeladatokat, melyek között az intézmény működhet. Mivel a pedagógiai program az alapító okirat megvalósításának szakmai meghatározása, a továbbiakban ismertetjük az alapító okiratunk kivonatát. 1. Az intézmény neve: „SÉF” Vendéglátóipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szakképző Iskola OM azonosító szám: 102506 1/2013.számú, 2013. 04. 30-án kelt határozatával elfogadta/módosította a „SÉF” Szakiskola” Vendéglátóipari és Kereskedelmi Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Hatályos 2013. április 30-tól 2. Az iskola székhelye: 8200 Veszprém, Halle u. 3.
Pedagógiai Program
10
3. Az iskola tagintézménye: „SÉF” Vendéglátóipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szakképző Iskola Tagintézménye 8000 Székesfehérvár, Seregélyesi út 123. 4. Az iskola telephelyei: 8000 Székesfehérvár Seregéylesi út 123. 5. Az intézmény feladata és alaptevékenysége: 5.1. TEÁOR szám: 8531 Általános középfokú oktatás Szakágazat szám: 853100 Általános középfokú oktatás 5.1./1. 80221-4 Nappali rendszerű szakiskolai nevelés, oktatás 5.1./2. 80217-7 Nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés, oktatás 5.1./3. 80219-9 Szakközépiskolai felnőttoktatás nappali munkarend szerint 5.1./4. 80219-9 Szakközépiskolai felnőttoktatás esti munkarend szerint 5.1./5. 80222-5 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása 5.1./6. 80218-8 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai nevelése, oktatása 5.2. TEÁOR szám: 8532 Szakmai középfokú oktatás Szakágazat szám: 853 200 Szakmai középfokú oktatás 5.2./1. 80224-1 Nappali rendszerű, szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás 5.2./2. 80226-3 Szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolarendszerű felnőttoktatás /esti munkarend szerint/ 5.2./3. 80225-2 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai nevelése, oktatása. 5.3.
A szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményével rendelkező sajátos nevelésű igényű gyermekek, tanulók nevelése és oktatása integrált formában gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus igénybevételével az 5.1. és 5.2. részben részletezett képzési formákban. Ellátható fogyatékosság típusai: hallássérült (nagyothalló), értelmi (enyhe fokban sérült) fogyatékos, beszédfogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek
5.4. TEÁOR szám: 8542 Felsőfokú oktatás Szakágazat szám: 854 200 Felsőfokú oktatás 5.4./1. 80224-1 Nappali rendszerű, szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás 5.4./2. 80226-3 Szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolarendszerű felnőttoktatás /esti munkarend szerint/
Pedagógiai Program
11
Alapfeladata (Nkt. 4. § 1.) szakközépiskolai nevelés-oktatás, szakiskolai nevelés-oktatás, felsőfokú oktatás felnőttoktatás, Szakfeladat: 853121 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) 853124 Szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) 853131 Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) 853135 Szakiskolai felnőttoktatás (9-10. évfolyam) 853211 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 853214 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás 853221 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon 853224 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás 853231 Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon 562913 Iskolai intézményi étkeztetés a) A felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám feladatellátási helyenként Székhely/tagintézmény/telephely Nappali 8200 Veszprém Halle u 3.(székhely) 1200 Veszprémben összesen 1200 8000 Székesfehérvár Seregélyesi út 123.(tagintézmény) 280 ÖSSZESEN 1480 Mindösszesen: 1600 fő b) Az évfolyamok száma iskolatípusonként Szakközépiskola 1./9.-4./12./5./13. Szakmai középfokú oktatás 1/13 2/14 Felsőfokú szakképzés 2/14 Szakiskola 1./9.-3./11. 1./11.-2./12. 1./13.-2./14. c) Ellátott alapfeladatok, szakfeladatok, szakképzés Székhelyen: 8200 Veszprém Halle u 3. Ellátott alapfeladatok: TEÁOR’08 85.31 Általános középfokú oktatás TEÁOR’08 85.32 Szakmai középfokú oktatás TEÁOR’08 85.42 Felsőfokú oktatás 853121 853124 853131 853135 853211 853214 853221 853224 853231 562913 562914
Esti 120
120
Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) Szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) Szakiskolai felnőttoktatás (9-10. évfolyam) Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás Emelt szintű nappali rendszerű szakközépiskolai szakmai oktatás a szakképzési évfolyamokon Iskolai intézményi étkeztetés Tanulók kollégiumi étkeztetése
Pedagógiai Program
12
Szakmacsoport
Ágazat
Szakképesítés megnevezése
Azonosító száma
Vendéglátás-turisztika szakmacsoport, vendéglátásszervezővendéglős orientáció Vendéglátás-turisztika szakmacsoport, turisztikai szervező-értékesítő orientáció Vendéglátásidegenforgalom szakmacsoport 2010/2011 tanévtől
XXVII
Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam)
853121
Munkaren d N
XXVIII
Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam)
853121
N
XXVIII
Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport 2010/2011 tanévtől
XXVI.
Cukrász Pincér Szakács Vendéglős Idegenvezető Utazásügyintéző Protokollügyintéző Panziós, falusi vendéglátó Vendéglátó szakmenedzser Idegenforgalmi szakmenedzser Bolti eladó Ruházati eladó Kereskedő Marketing- és reklámügyintéző Logisztikai ügyintéző Nemzetközi szállítmányozási logisztikai szakügyintéző Reklámszervező szakmenedzser Cukrász Pincér Szakács Vendéglátásszervező-vendéglős Vendéglátó eladó
és
33 811 01 1000 00 00 33 812 02 1000 00 00 33 811 03 1000 00 00 52 811 02 1000 00 00 54 812 01 0000 00 00 54 812 02 0010 54 02 54 812 02 0010 54 01 31 812 01 0000 00 00 55 812 01 0010 55 02 55 812 01 0010 55 01 31 341 01 0000 00 00 31 341 01 0000 00 00 52 341 05 1000 00 00 52 342 01 0000 00 00 54 345 02 0000 00 00 55 345 01 0010 55 05
NE NE NE NE NE N N N N N N N N N N N
55 345 01 0010 55 07 34 811 01 34 811 03 34 811 04 54 811 01 34 811 05
N NE NE NE NE NE
Vendéglátás-turisztika szakmacsoport, 2012/2013 tanévtől
XXVII
Vendéglátás-turisztika szakmacsoport, 2012/2013 tanévtől Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport 2012/2013 tanévtől
XXVIII
Turisztikai szervező értékesítő
54 812 03
N
XXVI.
Logisztikai ügyintéző
54 345 01
N
Tagintézmény: 8000 Székesfehérvár Seregélyesi út 123. Ellátott alapfeladatok: TEÁOR’08 85.32 Szakmai középfokú oktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 853221 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon Szakmacsoport Ágazat Szakképesítés megnevezése Azonosító száma Munk arend VendéglátásXXVIII Cukrász 33 811 01 1000 00 00 N idegenforgalom Pincér 33 812 02 1000 00 00 N szakmacsoport 2010/2011 Szakács 33 811 03 1000 00 00 N tanévtől N 853211
Pedagógiai Program
13
Vendéglátás-turisztika szakmacsoport, 2013/2014 tanévtől
XXVII
Cukrász Pincér Szakács Vendéglátásszervező-vendéglős
34 811 01 34 811 03 34 811 04 54 811 01
N N N N
6. Az iskola működési területe: Veszprémi intézmény esetében: Veszprém megye Tagintézmény esetében: Fejér megye 7. Az intézmény alapítója: „SÉF Szakiskola” Vendéglátóipari és Kereskedelmi Közhasznú Társaság (8200 Veszprém, Szeglethy utca 7.) Cégbejegyzés száma: 19-14-500031 Veszprém Megyei Bíróság, mint Cégbíróság Veszprém Cégbejegyzés időpontja: 2000. május 08. 8. Az iskola alapításának éve: 2000 9. Az intézmény fenntartója: 2008. december 10-ig: „SÉF Szakiskola” Vendéglátóipari és Kereskedelmi Közhasznú Társaság (8200 Veszprém, Szeglethy utca 7.) 2008. december 11-től: „SÉF Szakiskola” Vendéglátóipari és Kereskedelmi Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (8200 Veszprém, Halle utca 3.) Cégbejegyzés száma: 19-09-510920 Veszprém Megyei Bíróság, mint Cégbíróság Veszprém Cégbejegyzés időpontja: 2008. december 11. 10. Az intézmény felügyeleti szerve: Törvényességi felügyeletet ellátó szerv: Veszprém Megye Főjegyzője Fejér Megye Főjegyzője Szakmai és törvényességi felügyeletet ellátó szerv: 2008. december 10-ig: „SÉF Szakiskola” Vendéglátóipari és Kereskedelmi Közhasznú Társaság (8200 Veszprém, Szeglethy utca 7.) 2008. december 11-től: „SÉF Szakiskola” Vendéglátóipari és Kereskedelmi Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (8200 Veszprém, Halle utca 3.) 11. Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy. 12. Az intézmény vezetőjét a fenntartó közhasznú társaság vezetője nevezi ki, igazgatói megbízatása határozott időre szól. Az igazgató felett a munkáltatói jogokat a 2008. december Pedagógiai Program
14
10-ig a fenntartó közhasznú társaság, 2008. december 11-től a fenntartó nonprofit korlátolt felelősségű társaság vezetője gyakorolja. Az igazgató magasabb beosztású munkavállaló. 13. Az intézmény típusa: Közös igazgatású, többcélú nevelési-oktatási intézmény: szakképző iskola. 14. Az iskola tagozatai: Az alapfeladattal megegyező felnőttoktatás esti munkarend szerint. 15. Állami feladatként ellátandó alaptevékenységek: 85.31
Általános középfokú oktatás nappali munkarend szerint Általános műveltséget megalapozó 9-10 osztályos képzés Általános műveltséget megalapozó, érettségi vizsgára felkészítő szakközépiskolai 9-12 osztályos képzés (vendéglátás-idegenforgalom szakmai orientáció) Általános műveltséget megalapozó, érettségi vizsgára felkészítő (emelt nyelvi óraszámú, nyelvi előkészítő) 9-13 osztályos szakközépiskolai képzés (vendéglátás-idegenforgalom szakmai orientáció) Általános műveltséget megalapozó, érettségi vizsgára felkészítő szakközépiskolai 10-12 osztályos képzés (OKJ szakmai képzés utáni vendéglátás-idegenforgalom szakmai orientáció)
85.31
Általános középfokú oktatás esti munkarend szerint: Általános műveltséget megalapozó, érettségi vizsgára felkészítő szakközépiskolai 9-12 osztályos képzés (vendéglátás-idegenforgalom szakmai orientáció)
85.32
Szakmai középfokú oktatás nappali munkarend szerint Az alapító okiratban a szakképesítések részletesen felsorolva Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai nevelése, oktatása. Szakmai középfokú oktatás esti munkarend szerint Az alapító okiratban a szakképesítések részletesen felsorolva Felsőfokú oktatás nappali munkarend szerint Felsőfokú szakképzés a Budapesti Kommunikációs Főiskolával kötött együttműködési megállapodás alapján. Az alapító okiratban a szakképesítések részletesen felsorolva. Felsőfokú oktatás esti munkarend szerint Felsőfokú szakképzés a Budapesti Kommunikációs Főiskolával kötött együttműködési megállapodás alapján. Az alapító okiratban a szakképesítések részletesen felsorolva.
85.31 85.42
85.42
15/b. Kiegészítő tevékenységek: 56.29 Egyéb vendéglátás (közétkeztetés) 58.11 Könyvkiadás Tankönyvellátás (általános és kiegészítő) 58.14 Időszaki kiadvány kiadása 82.19 Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás Pedagógiai Program
15
82.99
85.59 85.60 93.19 93.29
Máshova nem sorolható egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás Intézményi vagyon működtetése Szakmai tevékenységet irányító és kiegészítő szolgáltatás Minőségfejlesztési feladatok ellátása Máshova nem sorolható egyéb oktatás Oktatást kiegészítő tevékenység Egyéb sporttevékenység Máshova nem sorolható egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység
16. Évfolyamainak száma: Iskolarendszerű nappali munkarend szerinti képzés esetében: Vendéglátás-idegenfogalom szakmacsoportos alapozó képzés 9-10. évfolyam OKJ szerinti szakképzés (8., 10. osztály vagy érettségi vizsga utáni) 1/11-2/123/13. évfolyam Érettségi vizsgához kötött OKJ szakképzés esetén 1/13 - 2/14. évfolyam Iskolarendszerű esti munkarend szerinti képzés esetében: Alap-, vagy középfokú iskolai végzettséghez kötött OKJ szerinti szakképzés 1-2 évfolyamon 17. Feladatellátást szolgáló vagyon és a vagyon feletti rendelkezési jog: Az alapító az intézmény kizárólagos használatába adja a közhasznú szervezet alapító vagyonát, amely 3.000.000,- Ft, azaz Hárommillió Ft összeget, mely oktatási célú vagyon, valamint az előzetesen megkötött szerződések (szolgáltatási és bérleti) használatát. A használati jog nem sértheti az alapító tulajdonosi jogait. Az alapító vagyon nem vonható el a közoktatási intézménytől. A keletkezett nyereséget az alapító nem oszthatja fel tagjai között. Ezen összeg csak az alapító által meghatározott oktatási célokra használható fel. 18. Az intézmény (valamint a tagintézmény) gazdálkodási jogköre: Az intézmény önállóan gazdálkodó szervezet, előirányzatai (normatív támogatás és saját bevétel) felhasználási jogkörét tekintve a fenntartó jóváhagyásával teljes jogkör gyakorlására jogosult oktatási-nevelési intézmény. A tagintézmény nem önállóan gazdálkodó szervezet, előirányzatai (normatív támogatás) a fenntartó jóváhagyásával és az intézmény igazgatójának utasításával kerül felhasználásra. 19. Az intézmény vállalkozási tevékenysége: Az intézmény tevékenységi körében leírtaknak megfelelően végezhet vállalkozási tevékenységet, melynek bevételeit az alaptevékenységre köteles visszaforgatni. A vállalkozási tevékenységet kizárólag az alapfeladat maradéktalan ellátásának sérelme nélkül folytathatja. E tevékenysége az alaptevékenységet kell, hogy kiegészítse, kiszolgálja, továbbá a nem teljes mértékben kihasznált kapacitásokat hasznosíthatja. Az Alapító Okiratban foglaltak részletes szabályait – a Közoktatásról szóló 2011. évi CXC. törvényben és a 2011. évi CLXXXVII. Szakképzési Törvényben leírtakra – a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza, amelyet a fenntartó hagy jóvá.
Pedagógiai Program
16
2. Pedagógiai alapelvek, célok, értékek
2.1. Céljaink A legfontosabb alapelvünk a további működésünk során is az, hogy harmonikus személyiségeket fejlesztő szakiskolát működtessünk. Elkötelezettek vagyunk a NAT-ban rögzített úgynevezett kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció idegen nyelvi kommunikáció matematikai kompetencia természettudományos kompetencia digitális kompetencia hatékony, önálló tanulás szociális és állampolgári kompetencia kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztésében. Ennek érdekében nevelőtestületünk a következő szempontok követése mentén kíván haladni, a társadalmi környezet, a szülők, a diákok és a fenntartó igényeit és elvárásait figyelembe véve, az iskola alapvető értékrendjeire építve, nyitott, befogadó közösségként:
Harmonikus személyiséget fejlesztő egyéni és közösségi nevelés - pozitív emberi értékek, tulajdonságok kialakítására való törekvés - helyes önismeretre való nevelés - az együttműködési képesség és az egészséges versenyszellem kialakítása és az empátia képességének fejlesztése - a munka, az erőfeszítés és az általa létrehozott szellemi és anyagi javak megbecsülése - kezdeményezőkészség, önállóság, a személyes szabadság és a személyiség tisztelete - a játék személyiségformáló erejének felismertetése és erősítése Korszerű, sokoldalú általános és szakmai műveltség biztosítása - a magas színvonalú anyanyelvi és kommunikációs kultúra elsajátíttatása és fejlesztése - a humán és reálértékek egyenrangúságának biztosítása - egy idegen nyelv alkalmazási szinten való elsajátíttatása - korszerű ismeretek és az arra való fogékonyság megalapozása
Pedagógiai Program
17
Alkotó gondolkodásra és gondolkodva cselekvésre nevelés - aktív résztvevője legyen a diák a tanulási – tanítási folyamatnak - a tanórákon kiemelt szerepe legyen a tanulói és tanári kreativitásnak - az eredményes tanulási módszerek megismertetése - a megszerzett tudás hasznosítása, önálló feladatok és feladatrendszerek megoldására való hajlam kialakítása - a folyamatos önképzés képességének és igényének kialakítása - az önálló véleményalkotási képesség, a logikus érvelés fejlesztése Színvonalas, következetes oktatás - a sikeres továbbtanulás megalapozása - a tanulók egyéni képességeinek, eltérő haladási sebességének megfelelő, többszintű oktatási formák biztosítása - felkészítés a belső vizsgákra - az alapműveltségi és szakmai vizsgára való felkészítés - korszerű és alkalmazható számítástechnikai ismeretek átadása és használata - a tehetséges tanulók felkészítése és menedzselése az országos és nemzetközi tanulmányi versenyeken A harmonikus családi élet értékeinek felismertetése, fejlesztése - a tanulók családhoz való kötődésének erősítése - a szülők iskolához való kötődésének erősítése - az iskola és család kapcsolatának elmélyítése - a szülői elvárások, igények megismerése A hagyományok tisztelete, ápolása - a tanulók szülőhelyhez, hazához való kötődésének erősítése - a kisebbségi önazonosság megőrzése, ápolása, a kisebbségi hagyományok megismerése - diákjaink ismerjék meg szűkebb és tágabb lakóhelyük, szakmájuk múltját, annak érdekében, hogy képesek legyenek annak jelenét alakítani Az egészséges életmódra nevelés - az ember és a természet kölcsönös egymásrautaltságának megismerése - az egészséges életvitel fontossága, a környezeti és civilizációs ártalmak felismertetése - a természeti és mesterséges környezet ápolása és megóvása - a mindennapos testedzés változatos lehetőségeinek alkalmazása. Úgy gondoljuk, ha ezen elvek megvalósítását a helyi tantervben és a szakmai programban átgondolt tevékenységek is segítik, akkor sikerül elérni a Nemzeti Alap Tantervben megfogalmazott közös követelményeket: az iskolánkban végzett, szakemberként kikerült tanulók képesek lesznek arra, hogy szakmai tevékenységükben, magánéletükben elképzeléseiket megvalósítva örömüket leljék úgy a szakmai, mind a családi életben, illetve a szakközépiskolában érettségizett tanulók készen állnak arra, hogy tanulmányaikat magasabb szinten folytassák, vagy szakmai végzettséget szerezzenek.
Pedagógiai Program
18
Általános célok -
a társadalom számára hasznos, elégedettségre képes embereket nevelünk tanítványainkból olyan felnőtteket nevelünk tanítványainkból, akik tanulmányaik befejezése után képesek lesznek alkalmazkodni a társadalom változó viszonyaihoz a magas színvonalú és sokrétű ismeretközléssel emeljük a tanulók tárgyi tudását, fejlesztjük problémamegoldó képességüket, kreativitásukat. felkészítjük diákjainkat arra, hogy képesek legyenek helytállni Magyarországon, Európában és a globalizálódó világban segítjük diákjainkat abban a folyamatban, amelyben művelt emberré, szabad és gazdag személyiséggé, felelős polgárrá válhatnak kiemelt feladatként kezeljük, hogy tanulóink a tantervünkben meghatározott tudásszintet elsajátítsák az iskolahasználók elégedettségére, ezen belül a tudás, a fegyelem, a továbbtanulásra való felkészítés fontosságára, a sikeres életpályára és a szakmára való felkészítésre törekszünk
Minden tanulónak megadjuk a lehetőséget, hogy elérje teljesítőképességének maximumát, s a modern világ számára fontos tulajdonságokkal rendelkezve egészséges és képzett felnőtté válhasson, aki hisz és bízik önmagában, energikus, felelősséget érez környezete és embertársai iránt. Mivel az iskolánkat választó diákok a 8.- 10. évfolyam elvégzése, illetve az érettségi megszerzése után kerülnek hozzánk, nevelési céljainkat is e diákok életkori sajátosságaihoz kell igazítanunk, és a módszereket is ennek megfelelően kell megválasztanunk. Minden korosztálynál szükség van a tanulók viselkedés-kultúrájának javítására, valamint az e téren jelentkező különbségek kiegyenlítésére. A kereskedelem, a vendéglátás és az idegenforgalom területén fokozottan jelentkezik a kommunikációs készségek és képességek fejlesztésének igénye, valamint a felsoroltakhoz kiemelten fontos az idegen nyelv oktatása. A modern társadalom követelményeinek megfelelően jelentős szerepet kap a toleráns magatartás kialakítása és fejlesztése. A nevelés folyamán el kell érni, hogy a tanulók reális önismerettel, önbecsüléssel és önértékeléssel rendelkezzenek. Fontos, hogy a tanulók ismerjék meg és fogadják el a szakma sajátos követelményeit, és ezek váljanak belső igényükké. E szakmai követelmények egyrészt a tanuló külső megjelenését, másrészt viselkedését szabályozzák. (Ezen elvárásokat az iskolai házirendben rögzítjük.) Célunk továbbá, hogy a végzett tanulók olyan biztos elméleti és gyakorlati tudással rendelkezzenek, amely növeli elhelyezkedési vagy továbbtanulási esélyüket. Külföldi kapcsolatteremtés A Séf Szakképző Iskola külföldi kapcsolatokkal kapcsolatos stratégiája: A Séf Szakképző Iskola külföldi mobilitási programjai nemzetközi és interkulturális folyamatokat indítottak el az intézmény életében. A nemzetköziesedés a következő területeket érinti: Pedagógiai Program
19
-
Diák-mobilitások Intézményi szervezeti kultúra Együttműködések külföldi oktatási intézményekkel Együttműködések a gazdasági szféra képviselőivel Szakmai idegen nyelvi oktatás és nyelvvizsgáztatás kibővítése
A szakképző iskola a nemzetköziesedési stratégiájában a következő célokat tűzte ki: 1. Az elméleti és gyakorlati oktatói programok harmonizálása az európai vendéglátóipari és idegenforgalmi képzésekkel foglalkozó szakképző intézmények között 2. A Séf Szakképző Iskola nemzetköziesedése 3. Munkatársi szintű nemzetközi kapcsolatok kialakítása illetve a meglévő kapcsolatok bővítése (oktatói mobilitások) 4. Közös képzési programok kidolgozása 5. Közös nemzetközi vizsgáztatási rendszerek kidolgozása 6. Közös együttműködések az intézményi fejlesztési programokban 7. Részvétel több nemzetet átfogó mobilitási programokban 8. Részvétel több nemzetet érintő projektekben 9. Jó gyakorlati módszerek megismerése és átvétele a partnerektől 10. A nemzetközi munkaerőpiaci igények, a nemzetközi szemlélet integrálása az intézmény oktatási programjába 11. A személyre szabott tanulás elősegítése a külföldi gyakorlatok hatására
Céljaink az iskola egészére vonatkozóan nappali tagozaton Iskolánk pedagógiai programjának célja, hogy megfeleljen a NAT 2007 előírásainak. Nevelő, oktató munkánk célkitűzései közé beillesztjük a NAT által meghatározott kulcskompetenciák fejlesztését. A szakképzés végére olyan szintre fejlesztjük tanulóink kulcskompetenciáit, amely felvértezi őket a felnőttkorra, valamint alapját képezi a további tanulásnak és a munkába állásnak.
Konkrét célok Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek. Új tervek: - az egészségnevelési program elkészítése; - a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához; - tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatása; - új környezeti nevelési irodalmak feldolgozásán alapuló foglalkozások szervezése: témanap; - fenntarthatósággal kapcsolatos információs bázis folyamatos bővítése, fejlesztése Hagyományok ápolása: - „SÉF” Napok szervezése az egész iskolai közösség számára; - a város nevezetességeinek feltérképezése; - évfolyamonként szabadidős programok szervezése, megvalósítása; Pedagógiai Program
20
- drog-prevenciós program folytatása; - fásítási-, állatkerti örökbefogadási program folytatása Szaktárgyi célok: - a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei); - az érettségire felkészítés (környezetvédelmi kérdések, problémák és megoldási lehetőségeik); - a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti-, és az épített környezetre, az emberre); - interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok); - tanórán kívüli szakórák szervezése; - természetvédelmi versenyekre felkészítés; - multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon; - a számítógép felhasználása a tanórákon.
2.2. Pedagógiai alapelvek A „SÉF” Vendéglátóipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szakképző Iskola a tanulók személyiségfejlesztését és harmonikus szocializációját állítja középpontba, amelynek hangsúlyos területe a nevelés. Ennek érdekében az alábbiakat alapvető értékként kezeli: Tanulóközpontúság Arra törekszünk, hogy egészséges, önelfogadó, önmagukban bízó, adottságaiknak, képességeiknek megfelelően teljesítő fiatalok kerüljenek ki iskolánkból, akik etikus magatartási készségekkel rendelkeznek embertársi kapcsolataikban. Intézményünkben a tradicionális értékek (mint: humanizmus, tudás, kulturális tolerancia, akarat, jellem, a környezet és élet védelme, az egészség értéke, a nemzeti öntudat, a magyarságtudat) mellett a versenyképességet, a beilleszkedés képességét, az integrált ismeretek elsajátítását, a helyes tulajdoni szemlélet kialakítását, a mérhető teljesítményt, a tudás gazdasági értékének elmélyítése mellett annak örömforrását is preferáljuk. Hatékony vezetői munka A fejlesztési feladatokat csak egy jól összehangolt csapatmunkával lehet megvalósítani. Minden munkatárs a maga területén a tőle telhető legjobb tudással és lelkiismerettel végzi feladatait, de nem elkülönülten, nemcsak a saját érdekét szem előtt tartva, hanem a közös értékek, célok által vezérelve. Munkatársak bevonása A nevelői munkában elsődleges fontosságúnak tartjuk a személyes példaadást. A legfőbb nevelőerő a pedagógus személyisége. Az alapvető törekvések betartásáért az iskola valamennyi pedagógusa és munkatársa felelős. Folyamatközpontúság A minőséget a nevelési folyamat valamennyi résztevékenységének (erkölcsi, értelmi, közösségi, akarati, érzelmi, nemzeti, állampolgári, testi és munkára nevelés) fokozatos fejlesztésével kell biztosítani és állandóan javítani. Pedagógiai Program
21
Rendszerszemléletű irányítás Az egész intézményt nevelési rendszerként értelmezzük, amelynek minden személyi és tárgyi feltétele, mint nevelő hatás jelenik meg. Törekvésünk arra irányul, hogy az egyes nevelő hatások erősítsék egymást. Folyamatos tökéletesítés Kötelezettségünknek tekintjük, hogy a mindenkori társadalmi, partneri, szülői elvárásoknak megfelelően rugalmasan tudjunk alkalmazkodni, hosszú távon biztosítva a megkívánt minőséget. Az iskola vezetése elkötelezett a folyamatos szervezeti és pedagógiai innováció iránt. Tényszerű döntéshozatal Minden munkatársunktól megkívánjuk, hogy döntéseiket a rendelkezésükre álló adatok alapján felelős lelkiismerettel (a szabályok, a törvényi előírások pontos ismeretével), a közös célt szem előtt tartva hozzák meg. Tudásközpontúság Tudásközpontúság, eredményorientáltság, tanulási kompetencia fejlesztése. Iskolánk olyan szellemi műhely, ahol a tanárok és a diákok egyaránt megbecsülik a tudást: Helyes önismeret Diákjainkat motiváljuk az önismeret igényére, hogy képesek legyenek értelmes, életalakító célt találni és pályát választani. Műveltségi szemlélet fejlesztése Korszerű, komplex műveltséganyagot közvetítünk, törekszünk a személyiség sokoldalú fejlesztésére. Önálló ismeretszerzés Megtanítjuk az ismeretszerzés módszereit, lehetőséget teremtünk az önálló kutatásra, ennek során megtanulhatják diákjaink a kezdeményezés és a fegyelmezett végrehajtás magatartását, a rendszeres, elmélyülten végzett munka örömét. (pl. projektmunkák) Szociális kompetencia fejlesztése Támogatjuk a magas szintű szaktudáshoz, a javakkal való okos gazdálkodáshoz, a munkavállalásban való megbízhatósághoz kapcsolódó értékeket. Alapvető értéknek tartjuk az iskolai tanítási-tanulási folyamat hatékonyságát és az elsajátított tudás és kompetenciák használhatóságát, hasznosságát. Kulcskompetenciák fejlesztése Alapvető célnak tekintjük a felnőtt élet sikeressége szempontjából kiemelt fontosságú kulcskompetenciák fejlesztését, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítést, a hatékonyság egyik feltételeként pedig a modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra alkalmazását. Elsajátítási kompetencia fejlesztése Pedagógiai Program
22
Minden tantárgy keretein belül lehetőséget teremtünk az egyéni tanulási kompetenciák fejlesztésére, a tantárgyak eltérő tanulási módszereit a tanórákon tudatosítjuk és gyakoroltatjuk. Informatikai kompetenciák fejlesztése A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. Sajátos tanulási módszerek megismerése, elsajátítása Feltérképezni a tanulók sajátos tanulási módszereit a minél hatékonyabb befogadási és alkalmazási hatékonyság érdekében. Önálló tanulásra nevelés Támogatjuk a hatékony, önálló tanulást, amely azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is Kooperatív tanulás Megtanítjuk a diákokat a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására, saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. Esztétikai-művészeti kifejezőkészség fejlesztése Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség órai kereteken túl is nagyon színvonalas iskolánkban, hagyományainak nagy részét képezik a művészeti megnyilvánulások számára szervezett programok: Ki mit tud?, Drámavetélkedő, énekkar, újságírókör, rajzszakkör szolgálja az egyéni és közös önkifejezést. Hangversenyeken, koncerteken, színházi előadásokon való részvétel során nevelünk művészetszerető és értő diákokat. Állampolgári kompetencia Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. A szükséges ismereteket, képességeket, attitűdöket minden tanórán elsajátíthatja. Az iskolai diákélet szervezése lehetővé teszi ezen képességek kibontakozását Az érettségire és a továbbtanulásra való felkészítés Támogatjuk, hogy továbbtanuláskor képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket. A továbbtanuláshoz szükséges ismeretanyag átadása; az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók általános műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben; Idegen nyelvi kompetencia fejlesztése Hatékony idegen nyelvi képzés; Személyiségfejlesztés Pedagógiai Program
23
Hatékony, széleskörű személyiségfejlesztés, a személyiség, az egyén és egyéniség kölcsönös tisztelete; A társadalmi szocializáció elősegítése; Az esélyegyenlőség biztosítása; Az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk; Az élet tisztelete, védelme; a természeti környezet megóvása; fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt; Egészséges életmódra nevelés Az ember testi és lelki egészsége; az egészség megőrzésének fontossága; az egészséges és kulturált életmód iránti igény; a testmozgás iránti igény; az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése); Erkölcsi nevelés Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra (hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség); Családi életre nevelés A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. Az egészséges és stabil család megteremtéséhez szükséges készségek megismertetése, értékként való feltüntetése. Önfegyelmezési lehetőségek Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása; fegyelem és önfegyelem; közösségi érzés, áldozatvállalás; törekvés az előítéletmentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre; Nemzeti öntudat és a demokráciára nevelés Szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet; a kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás; a hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása; az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete; az emberek egyenlőségének elismerése; az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása; érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt; igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre; törekvés a demokrácia érvényesítésére. Pedagógiai háttér rendszer kialakítása A hatékony és átfogó pedagógiai értékelés rendszerének kialakítása és működtetése; a pedagógiai hatásrendszer folyamatos fejlesztése, ellenőrzése; a tanulói és tanári teljesítményértékelés objektív feltételrendszerének megteremtése.
Pedagógiai Program
24
2.3 Értékek
Együttműködés, gyermekközpontúság, egészséges életmód, harmonikus személyiség Iskolánkat otthonossá kívánjuk tenni. Őszinte, derűs, egészséges légkörre törekszünk: Építünk a hagyományápolás és -teremtés közösségformáló erejére. Célunk az egyén és közösség harmóniájának létrehozása, az egyéni és közös célok összehangolása. Diákjainknak megtanítjuk az egymáshoz való alkalmazkodást és együttműködést, hiszen valódi alkotófolyamat nem képzelhető el a résztvevők folyamatos kapcsolata, a közvetlen párbeszéd nélkül. Gondoskodunk arról, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában Segítjük az önismeret, önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igényére irányuló törekvéseiket mind órákon, mind tanórákon kívüli lehetőségek teremtésével. A személyes ismereteiket a diákok saját fizikai és mentális egészségükre vonatkozóan a tanórákon megszerzik az egészséges életvitelről, és a sport ebben játszott meghatározó szerepéről Iskolánk lehetővé teszi a testnevelés órákon, hétvégi programokban, osztályfőnöki órákon, közös iskolai programok és tábori programok keretében ezen ismeretetek gyakorlását, az egészséges életmód elsajátítását A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással kapcsolatos ismeretek. A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazunk a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében és az egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelése, oktatása esetén is . Tanulásszervezési megoldással segítjük az együttműködést, a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló (pl. komprehenzív) szervezeti formák alkalmazásával. A tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésére a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása során kerítünk sort Nevelőmunkánk során együttműködünk a családdal. Az iskolavezetés együttműködik a szülői (SZMK) és diákszervezetekkel (DÖK). Kapcsolatuk az állandó véleménycserén alapul, az érintettek törekszenek az egyetértés kialakítására. Az iskolai élet résztvevői közvetlenül és képviselet útján szólhatnak bele az őket érintő döntésekbe. A tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezés során teremtjük meg a demokratikus légkört, de a legfőbb színtere az iskolai életünk demokratikus gyakorlata, továbbá az iskolánk partnerkapcsolatai. Pedagógiai Program
25
3. Tehetséggondozás Alapvetően fontosnak tartjuk, hogy iskolánk tehetséggondozó műhely legyen Segítjük diákjainkat abban, hogy a képességeikhez mérten maximális teljesítményt nyújthassanak. Ösztönözzük őket arra, hogy gondolkodó, alkotó emberekké váljanak Teret biztosítunk a kreativitás kibontakoztatása érdekében. Felkeltjük diákjainkban az igényt a tartalmas és igényes szórakozás (művészetek, zene, irodalom) iránt. Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön: a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzésiértékelési eljárások alkalmazása. A gondolkodás fejlesztését, a kreativitás, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal gyakorlását egyaránt fejlesztjük a matematika, a természettudományos és a humán tantárgyak tanítása során. A kezdeményezőképesség a fejlesztését a diákélet során, az iskolai és országos tanulmányi versenyeken való aktív részvétel során biztosítjuk diákjainknak. A versenyeztetés iskolánk kiemelt tevékenységi körét képezi. Egységes alapokra épülő differenciálás: A tanulásszervezés során olyan módszereket szervezési megoldásokat részesítünk előnyben, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tehetséges tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása. Az oktatási folyamat során alkalmazzuk az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, a tanulók tevékenységeinek, önállóságának, kezdeményezésének, problémamegoldásának, alkotóképességének előtérbe állításával
Pedagógiai Program
26
4. Alapelveink megvalósításához szükséges jogszabályi háttér Törvények: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről; 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról; 2001. évi XXXVII törvény a tankönyvpiac rendjéről; 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól; 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről. Kormányrendeletek: 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról; 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról; 110/2012. Korm. rendelet a nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásásról; 331/2012. Korm. Rendelet a 2013/2014-es tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről, a 2013/2014-es tanévben induló képzésekben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről, valamint egyes szakképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról. Miniszteri rendeletek: 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról; 23/2004. (VIII.27.) OMrendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről; 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásra; 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről; 32/2012.(X8.) EMMI rendelet a sajátos nevelésű igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve, és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról; 32/1997. (XI.5) MKM rendelet a nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról; 40/2002. (V.24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről; 4/2013. (I.11.) EMMI rendelet a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról. A NAT, a kerettantervek és a helyi szintű szabályozás 110/2012. a nemzeti alaptanterv alapján A NAT-ban megfogalmazott elvek, célok, fejlesztési feladatok és műveltségi tartalmak a képzési szakasz sajátosságai szerint több változatban is kimunkált dokumentumokban, a kerettantervekben öltenek testet. Az oktatásért felel s miniszter által kiadott, illetve jóváhagyott kerettantervek jelentik a tartalmi szabályozás következő szintjét. A kerettantervek tehát meghatározó szerepet töltenek be a NAT céljai és feladatai érvényesítésében. Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek rögzítik a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak egy vagy két évfolyamonkénti követelményeit, a tantárgyközi tudás- és készségterületek fejlesztésének feladatait, és közlik a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló, illetve ajánlott időkeretet. Az egyes műveltségi területeknek lehetnek olyan fejlesztési céljai és tartalmi elemei, amelyek a kerettantervekben nem önálló tantárgyként, hanem más tantárgy/tantárgyak részeként jelennek meg, sőt, a kerettantervi implementációban más műveltségterületek részévé is válhatnak. Az intézmény szakmai önállóságát a kerettantervekben kötelez tartalommal nem szabályozott időkeret szabad felhasználása, a módszertani szabadság, az engedélyezett kerettantervek közötti választás, illetve az egyedi tantervek engedélyeztetési lehetősége biztosítja. Pedagógiai Program
27
A NAT-ban megfogalmazottak alapján a kerettantervek határozzák meg a tanulástanítás folyamatában elsajátítandó fejlesztési követelményeket, továbbá az elvárt tudás mélységét, szervezettségét, és alapul szolgálnak a kimeneti követelmények meghatározásához. A NAT normáit, illetve a szakképzés esetében a szakmaterületek követelményeit közvetít, de annál részletesebb kerettantervek és oktatási programok – a NAT-tal együtt – irányt mutatnak a tankönyvíróknak és szerkesztőknek, a tanítási segédletek, eszközök készítőinek, továbbá az állami vizsgakövetelmények, valamint az országos mérési-értékelési eszközök kidolgozóinak, de legfőképpen az iskolák nevel testületeinek. A kerettantervek az alábbi elvárásoknak felelnek meg: — a bennük kifejeződő értékrendszer tükrözi a NAT-ban meghatározott közös értékeket; — azonosíthatók bennük a NAT-ban megjelölt fejlesztési területek, nevelési célok, kulcskompetenciák és műveltségi tartalmak, továbbá a bennük foglaltak alkalmasak ezek fejlesztésére, követésére és értékelésére; — biztosítják a felkészítést az adott iskolafokot, iskolatípust lezáró vizsgák követelményeire; — segítik a differenciált tanulást, a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal való foglalkozást, a sajátos nevelési igényű tanulói csoportok fejlesztését; — használatuk során érvényesülnek a tanulói, gyermeki jogok és a tanulási esélyegyenlőség; — érvényesíthető útmutatásokkal szolgálnak mind a kiemelt, mind az egyes műveltségi területekhez rendelt fejlesztési feladatok, mind pedig a műveltségi tartalmak teljesítéséhez; — kell en nyitottak a továbbfejlesztésre, a célokhoz alkalmazkodó felhasználásra. A helyi tantervek iránti alapvető követelmény, hogy megfeleljenek annak a választott kerettantervnek, amely elkészítésük alapjául szolgál, továbbá az iskola arculatára jellemzően töltsék meg tanítási-tanulási tartalommal és tevékenységekkel a rendelkezésükre álló átlagosan 10%-os szabad időkeretet.
5. A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó külön szabályok A szakközépiskolai oktatás A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészít, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A képzés óraterve párhuzamosan biztosítja a felkészülést az érettségi vizsgákra, valamint a szakmai ismeretek elsajátítását. A szakközépiskolában az Országos képzési jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban tehet munkakör betöltésére képesít szakmai érettségi vizsga. A szakiskolai nevelés A szakiskolák a nevelést-oktatást a szakiskolai kerettantervek alapján szervezik meg, amelyeknek a szakképzési törvényben meghatározott időkeretet kell biztosítaniuk a NAT követelményeinek megvalósítására. A kerettantervek egyrészt a NAT kiemelt fejlesztési területeire, nevelési céljaira, a kulcskompetenciákra épülnek, másrészt a szakiskola közismereti és szakmai tárgyai együttesét figyelembe véve érvényesítik a műveltségterületek alapelveit, céljait és fejlesztési követelményeit. A szakiskolai kerettanterveket a szakképzésért és felnőttképzésért felel s miniszter adja ki az oktatásért felel s miniszter egyetértésével.
Pedagógiai Program
28
A mindennapos testnevelés A nemzeti köznevelésről szóló törvényben foglalt kivételekkel az iskola a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében szervezi meg. A heti öt órából legfeljebb heti két óra a NAT Testnevelés és sport műveltségterületében jelzett sporttevékenységekre (úszás, néptánc, közösségi és más sportjátékok, szabadtéri sportok, természetjárás, kirándulás), vagy az iskola lehetőségeinek és felszereltségének megfelelően különféle más sporttevékenységekre fordítható (hagyományos magyar történelmi sportok, mozgásos és ügyességi játékok, csapatjátékok). A heti két óra kiváltható továbbá sportolással iskolai sportkörben, vagy a tanuló kérelme alapján sportszervezet, sportegyesület keretei között végzett igazolt sporttevékenységgel. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is a NAT-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat kell alapul venni. A nevelési-oktatási folyamatot a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek szerint kell megszervezni: — a feladatok megvalósításához hosszabb idősávokat, tágabb kereteket kell megjelölni ott, ahol erre szükség van; — igény szerint sajátos, a fogyatékossággal összeegyeztethet tartalmakat, követelményeket kell kialakítani és teljesíttetni; — szükség esetén a tanuló számára legmegfelelőbb alternatív kommunikációs módszerek és eszközök, siket tanulóknál a magyar jelnyelv elsajátításának, alkalmazásának beépítése a nevelés, oktatás folyamatába; — az iskolák segít megkülönböztetéssel, egyénileg is támogassák a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve; az egyes fogyatékkal élő tanulókkal összefüggő feladatokról a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve és a vizsgaszabályzatok adnak eligazítást.
Pedagógiai Program
29
6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, feladatai A pedagógus kötelessége: 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 62. § (1) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, óvodában a gyermekek Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelése, iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy a) nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, b) a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse, c) segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat, d) előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására, e) egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat, f) a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről, g) a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő - és szükség esetén más szakemberek - bevonásával, h) a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon, i) az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét, j) a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját, k) részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát, l) tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa, m) a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse, n) pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken, o) határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket, p) megőrizze a hivatali titkot, q) hivatásához méltó magatartást tanúsítson, Pedagógiai Program
30
r) a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel. (2) A pedagógus hétévenként legalább egy alkalommal - jogszabályban meghatározottak szerint - továbbképzésben vesz részt. Megszüntethető - munkaviszony esetében felmondással, közalkalmazotti jogviszony esetében az alkalmatlanság jogcímén történő felmentéssel - annak a pedagógusnak a munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzésben önhibájából nem vett részt, vagy tanulmányait nem fejezte be sikeresen. Az első továbbképzés az első minősítés előtt kötelező. Mentesül a továbbképzési kötelezettség alól az a pedagógus, aki betöltötte az 55. életévét. Nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus-szakvizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét évben. (3)92 (4) A továbbképzési kötelezettség teljesítése szempontjából a külön jogszabályban meghatározottakon kívül csak olyan továbbképzés vehető figyelembe, amelynek programját az oktatásért felelős miniszter jóváhagyta és a program alkalmazására engedélyt adott. A pedagógus-továbbképzések nyilvántartását és ellenőrzését a hivatal az oktatásért felelős miniszter által kijelölt háttérintézménnyel közösen látja el. (5)-(14)93 A nevelőtestület minden tagjának feladata legmagasabb szinten a lehetőségeket legjobban hasznosítva nevelni, oktatni iskolánk tanulóifjúságát, a NAT, a kerettantervek, és a pedagógiai program alapelvei, értékei, cél- és feladat rendszerének maradéktalan betartása és teljesítése, szakmailag, pedagógiailag tovább képezni magát, a városi, iskolai érdekeket szem előtt tartva tevékenykedni. A pedagógusok feladatai A pedagógusok általános működési feladatait / ügyeleti rend, ügyviteli feladatok, rendezvényszervezés, tanórán kívüli feladatok ... stb. / az iskola színvonalas működéséhez szükséges mértékben olyan módon határozzuk meg, hogy a tantárgyi szakmai munka elsődlegessége és eredményessége mellett biztosítsuk a tanulók személyiségének optimális fejlődését és az iskola általános működési biztonságát is garantáljuk. Minden pedagógusi munkamegosztás elvi alapja az arányosság. Az iskola vezetője felelős ezért, hogy a mindenkori oktatási létszámnak megfelelően olyan módon hozza létre a pedagógus munkaköröket és az adott munkakörökhöz olyan mértékben határozza meg az oktatási nevelési általános működtetési feladatokat, hogy azok egymással, az oktatási létszámmal egységes arányban legyenek és biztosítsák a meghatározott feladatok minőségi megoldásának lehetőségét. Minden pedagógus alapvető munkaköri kötelessége az iskolai munka zavartalanságát, eredményességét, a pedagógiai programokban rögzített célok elérését biztosító feladatok teljesítése. A fentiekre a nevelőtestület minden tagját a kiadott törvény, a rendeletek, utasítások és az iskola valamennyi vezetője kötelezheti, illetve utasíthatja.
Pedagógiai Program
31
Tételesen: a tantervek végrehajtása a pedagógiai etika írott vagy íratlan törvényeinek betartása; a feladatok vállalása önkéntes, kivéve az iskola vezetői által meghatározott feladatokat /pl.: helyettesítés, ügyelet/; a problémák nyílt mindenkori megbeszélése történjen meg a megfelelő hangnemben tanulóval - szülővel - kollégával - vezetővel egyaránt; az egészség, testi épség megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, azok elsajátításáról meggyőződik; a szükséges intézkedéseket megteszi, ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll; a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységeket megszervezi a megelőzésével kapcsolatos ellenőrzési tevékenységeinek eleget tesz a tanulók iskolán kívüli rendezvényein, tanulmányi kirándulásokon a tanulók baleseteinek megelőzése érdekében a szükséges tennivalókat megteszi; a védő- óvó előírásokat betartja és betartatja bombariadó esetén. gondoskodik az illetékes szervek értesítéséről, az intézmény gyors és szakszerű kiürítéséről; kulturált viselkedés, öltözködés / ünnepélyeken a közösség íratlan törvényének betartása/; ünnepélyeken a közösség döntése által meghatározott öltözködés. Az iskolai diákönkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése. Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon. A munkaköri kötelességek teljesítése. Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben. Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása. Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása. Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban (team-munka). Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása. Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása. Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé. Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek. Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása). Az osztályfőnökök feladatai Az osztályfőnököt az igazgató jelöli ki. Munkáját az iskola nevelési és oktatási terve, valamint az iskolai munkaterv alapján végzi. Munkáját előre megtervezi, és ezt írásban foglalkozási tervben rögzíti.
Pedagógiai Program
32
Felelős vezetője az osztály közösségének. Feladata a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése, közösségi tevékenységük irányítása, öntevékenységük és önkormányzó képességük fejlesztése. Munkájában támaszkodik a diákönkormányzat vezetőségére, segíti és figyelemmel kíséri tevékenységüket. Együttműködik az osztályban tanító szaktanárokkal, napközis nevelőkkel. Az osztályfőnökök önállóan és egyéni felelősséggel irányítják, fejlesztik az osztályközösséget. E munkájukban szorosan együttműködnek az osztályban tanító tanárok közösségével, az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével, a diákönkormányzattal, a szülői közösséggel. -
-
-
-
-
-
-
Az osztályfőnökök a nevelőtestület, az osztályfőnöki munkaközösség tagjainak, a diákönkormányzat iskolai testületének, a Szülői Munkaközösség választmány véleményének, határozatainak, kialakított munkatervének ismeretében segíti az osztály, a tanárok nevelő munkáját, az iskola egységes nevelési eljárásainak kialakítását és fejlesztését. Közreműködik a neveltségi szint felmérésében, véleményt nyilvánít fejlesztésének lehetőségeiről, részt vesz a pedagógiai döntések előkészítésében, figyelemmel kíséri azok végrehajtását, segíti az iskola igazgatóját, az illetékes igazgatóhelyettest, szervező és ellenőrző tevékenységében. Érvényesíti az elfogadott működési rendet, irányítja az elhatározott munkaprogram végrehajtását. Tájékozódik az osztályközösségek fejlődéséről, véleményt nyilvánít a közösségek által tervezett tevékenységi formákról. Kapcsolatot tart a diákönkormányzat iskolai testületével, tájékozódik a tanulók terveiről és problémáiról, tájékoztatja őket az iskola nevelési célkitűzéseiről, a célkitűzések megvalósítását szolgáló feladatokról. Elősegíti az iskolaközösség demokratizmusának, a tanulók érdekvédelmének fejlődését. Részt vesz a fegyelmi tárgyalásokon. Figyelemmel kíséri az ifjúságvédelem iskolai helyzetét. Elvégzi az osztályával kapcsolatos adminisztrációs tevékenységet. Az osztályfőnök feladata, hogy a munkaközösség által elfogadott működési rendet érvényesítse, s az elhatározott munkaprogram végrehajtását irányítsa. A tantárgyi háziversenyek és rendezvények szervezésében vezető szerepet vállal. A munkaközösség megbízásából (vagy az igazgatóval, igazgatóhelyettessel együttműködve) vezeti a tantárgy(ak) eredményességének ellenőrzését. Irányítja a tapasztalatokat összegző megbeszélést, s a levont következtetésekről, megállapításokról tájékoztatja az illetékes igazgatóhelyettest. Az osztályfőnök az osztályában tanító pedagógust minden tanévben legalább egyszer a tanítási óráján meglátogatja és kezdeményezi a munkaközösség tagjai közötti kölcsönös óralátogatásokat, tapasztalatcseréket. Az osztályfőnök kinevezése egy tanévre szól.
Pedagógiai Program
33
A pedagógiai asszisztens feladatai, munkaköre Munkaterületének rövid, jellemző leírása: - Intézményi szintű tevékenységet lát el - Felügyeletet lát el - Kíséri az egyes tanulókat, vagy csoportokat - Gondozási feladatokat végez, elsősegélyt nyújt - Részt vesz az általános jellegű közvetlen pedagógiai munkában, illetve az előkészítésében - Szabadidős tevékenységet végez - A távollévő tanárt helyettesíti az óráján Feladatprofil: o o o o o o o o o
Részt vesz a szülői értekezleteken, esetenként családlátogatáson Részt vesz a team/munkaközösségi megbeszéléseken, intézményi értekezleteken Közreműködik az intézmény rendezvényeinek szervezésében, lebonyolításában Felügyeli a rábízott tanulókat Vigyáz a tanulók testi épségére Felismeri az alapvető elsősegélynyújtást igénylő helyzeteket Felismeri az orvosi segítséget igénylő helyzeteket Jelzi az intézkedés szükségességét A pedagógussal együtt ügyeletet lát el a tanítási órák előtt, az óraközi szünetekben,
o Intézményen kívül foglalkozások, programok helyszíneire, kirándulásokra, tanulmányi sétákra, o erdei iskolában stb. kíséri a tanuló(ka)t o Gondoskodik a foglalkozásokon való megjelenésről o Tevékenyen részt vesz a tanuló személyi higiénés szokásainak kialakításában o Tevékenyen részt vesz a tanuló környezeti higiénés szokásainak kialakításában o Gyakoroltatja a tanulóval a mindennapi élethelyzetekben szükséges tevékenységeit o Ellenőrzi a tanulók által használt helyiségek rendjét, tisztaságát o Orvosi előírásoknak megfelelően gyógyszert ad be o Orvosi ellátást nem igénylő sérüléseket lát el o Lázat mér o Felügyeli a beteget, sérültet o Segíti a tanulót az általánosan használt gyógyászati segédeszközök használatában o Részt vesz a tanulók intézményen belüli, illetve kívüli szabadidős programjainak szervezésében o Részt vesz a tanulók intézményen belüli, illetve kívüli szabadidős programjainak előkészítésében o (terem berendezése, eszközök, anyagok előkészítése stb.) o Felügyeli, segíti a tanulót a szabadidős tevékenységben o Egyezteti a pedagógussal a tanórai foglalkozásokhoz szükséges teendőket o Előkészíti a tanórai foglalkozások során szükséges eszközöket o Berendezi a termet a tanórai foglalkozások igényeinek megfelelően o Együttműködik a pedagógussal a tanórákon az általános jellegű oktató, nevelő munkában o Segíti, bátorítja a tanulót általános jellegű egyéni és csoportos feladatai megoldásában Pedagógiai Program
34
o A pedagógus irányításával közreműködik a tanulót fejlesztő, korrekciós tevékenységben o Egyénileg segít a tanulónak a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon
Pedagógiai Program
35
7. Partneri kapcsolattartási formák
Elvárásaink a hatékony nevelés és oktatás érdekében
Tanulóinktól kapjanak az iskolától értékálló tudást az anyanyelv, az idegen nyelv, a művészet, a sport és az informatika területén; ismerjék meg és érvényesítsék jogaikat: vegyenek részt az iskola színes, sokoldalú életében (működő diákönkormányzat); értékeljék saját és mások tudását, a tanulásnak legyen tekintélye; fejlődjön önismeretük; saját képességeiknek megfelelő maximális tudást (jártasság, készség) szerezzenek, olyan humán értékeket sajátítsanak el, mint becsület, tisztesség, egymás tisztelete, hazaszeretet, magyarságtudat stb.; kapjanak személyiségfejlődésüknek és képességeiknek megfelelő egyéni bánásmódot. Célok: Alakuljanak ki a személyiség olyan értékes tulajdonságai, mint a szervezőkészség, aktivitás, önállóság, kitartás, érdeklődés, kollektivitás. A tanulók megismerhessék és gyakorolhassák a demokrácia elemeit, jogaikat és ötelességeiket. Gyakorolják a demokratikus munkakultúrát, a hatalommal való élést, a közösség szolgálatát, az alkalmazkodást az eltérő nézetekhez. A tanuló egyéni (akár magánjellegű) problémáival keresse meg tanárát. Feladatok: Az osztályközösség az iskola és a diákönkormányzat legkisebb működő egysége, amelynek alapértékei: - tanulói joggyakorlás, - célok demokratikus meghatározása, - közösségen belüli vita, kritika, - választott tisztségviselők tevékenysége. Az osztályközösség választja meg az osztály tisztségviselőit, s delegál képviselőket az iskola diákönkormányzatába. Az osztályközösség élén, mint pedagógus vezető, az osztályfőnök áll. Feladata sokrétű. Az ezzel kapcsolatos legfőbb elvárások: - szabad véleménynyilvánítás lehetőségének és a demokratikus döntés létrejöttének biztosítása.
Pedagógiai Program
36
- irányítsa úgy a tanulókat, hogy minél többen jussanak érdemi munkával járó megbízáshoz (titkár, helyettes, tanterem-, tanulmányi-, kulturális-, sport-, szekrény-felelős, ügyeletvezető és ügyeletesek stb.), - az iskolai és osztály önkormányzattól kapott információkat építse be nevelő munkájába. Kritériumok: A tanulók tudjanak: - együttműködni társaikkal, - mások szempontjait is figyelembe véve cselekedni, - felmerülő akadályok esetén dönteni az életkoruknak megfelelő szinten, - tetteikért felelősséget vállalni. A tanulók: - tudják érdekeiket felmérni, megfogalmazni, képviselni, - tudjanak érvelni, vitázni mások nézeteinek tiszteletben tartásával, - legyenek képesek kompro-misszumra jutni, - az elfogadott döntéseket hajtsák végre, tartsák be, - tudjanak és merjenek véleményt mondani. Az alá- és fölérendeltségi viszony tanítsa meg a tanulókat a vezetésre és az alkalmazkodásra egyaránt. A tanuló teljes biztonsággal és bizalommal fordulhasson segítségért a pedagógushoz.
Pedagógusainktól és a szülőktől Pedagógusok: Rendelkezzen színvonalas, korszerű szaktudással, pedagógiai ismeretrendszerrel, befogadási és önművelődési készséggel. észüljön fel a tanítási óráira szaktárgyilag, didaktikailag, és módszertanilag; ismerje és alkalmazza a differenciált képességfejlesztés formáit, módszereit; legyen képes kollégáival, a szülőkkel, de főleg a gyermekekkel a mindennapos kapcsolattartásra, vegye észre gondjaikat, hallgassa megvéleményüket, javaslataikat; értékvállaló magatartással hitelesen érvényesítse az iskola által közvetített nevelési elveket; rendelkezzen kommunikációs-, döntési-, szervezési- és elemzőkészséggel; nevelőtestületünk tagjaként egységesen képviselje a munka tiszteletét, megbecsülését, valamint a műveltségnek és igazságosságnak, mint feltétlen értékeknek a fontosságát.
Szülők: ismerje saját és gyermeke jogait, kötelességeit; mindenkor bizalommal fordulhasson véleményével, javaslatával vagy problémáival a pedagógusokhoz; kapjon támogatást az iskolától problémáinak megoldásához; Pedagógiai Program
37
együttműködési kötelezettsége mellett kapjon fogadókészséget, hogy együttműködhessen a pedagógusokkal gyermeke nevelésében.
Közös, kooperatív céljaink: – Az iskolában a nevelő és oktató munka segítése, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartó, intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítása. – Tanulóink többsége különböző társadalmi és természeti környezetből érkezik. A gyermekek nagy része csonka vagy rossz körülmények között élő családból érkezik, ami a fokozott és hatékony összegfogásra ösztönöz az intézményi kommunikáción belül. Ennek egyik eszköze a szülői közösségek kialakítása iskola és osztály szinten egyaránt, hogy a hozzánk érkező gyermekek a képesítés megszerzése mellett elsajátíthassák a szocializációs képességeket ahhoz, hogy jogkövető állampolgárokká és hatékony munkavállalókká váljanak. – A szülők szervezett együttműködése törvény adta jogaik és kötelességeik érvényre juttatására. – Ismerjék meg a szülők az iskola helyzetét, céljait, feladatait, terveit, és az elért eredményeket. – A szülők nevelő munkájának intenzívebbé tétele. A szülők elméleti és gyakorlati pedagógiai – ismereteinek fejlesztése. Az iskola és a család pedagógiai törekvéseinek összehangolása. – A tanuló körülményeinek objektív megismerése. – Közvetlen kapcsolat kialakítása pedagógus és szülő között. – Az iskola és a család közti állandó, naprakész kapcsolattartás.
A megfogalmazott céljaink megvalósításához szükséges feladatok: – A partnerközpontú hálózat kiépítése. – A környéken lakókkal való együttműködés: mikrokörnyezetünk közös karbantartása, tisztántartásában, lakóközösségek programjainak megvalósítási teret adhat az intézmény, éttermünk lehetőséget biztosít a folyamatos, színvonalas étkezés megvalósítására a város lakóinak számára. – Szülői munkaközösség (SZM) - dönt saját szervezeti és működési rendjéről, - feladata az iskolai és családi nevelés összehangolása, vélemények és javaslatok közvetítése az iskola felé, - az intézményt segítő kezdeményezések, munkák szervezése, - mozgósítás az iskolai rendezvényekre, - szülők közötti kapcsolattartás, - vezetőit az igazgató összehívhatja, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról, feladatairól, aktuális problémákról. – Igazgatói tájékoztatás a szülői összejövetelek alkalmával: tanévnyitó ünnepély, tájékoztató értekezletek (évente két alkalom), évzáró ünnepély, a tanulmányi év értékelése, jutalmak, oklevelek kiosztása. – Szülői értekezlet (2 alkalom/év): az azonos osztályba járó tanulók szülei számára az osztályfőnök tartja. A szülők tájékoztatást kapnak a tanév rendjéről, az aktuális Pedagógiai Program
38
– – –
–
feladatokról. Az osztályfőnök beszámolót tart az osztály tanulmányi eredményeiről, magatartásáról, szorgalmáról, a munka körülményeiről, a nevelést segítő és gátló tényezőkről. Az osztály sajátos pedagógiai-pszichológiai problémáit alapul véve az osztályfőnök tartson előadást a nevelés minden fontos és időszerű kérdéséről. A szülőkkel beszélje meg a hallottakat, s közösen tűzzenek ki feladatokat nevelőmunkájuk irányára vonatkozóan. Rendkívüli szülői értekezlet hívható össze, ha a szülők vagy pedagógusok ezt kérik. Fogadóórák tartása: Szaktanári és tanítói fogadóóra a Tanév rendje szerint. Rendkívüli fogadóóra (a szülő vagy pedagógus külön kérésére) a kialakult különleges helyzet azonnali megoldására. Igazgatói fogadóóra (előzetes egyeztetés alapján). A szülőkkel való találkozás alkalmával: meg kell erősíteni a családi nevelés és a gyermek pozitívumait, és erre alapozva kell a hibák kijavítását megkezdeni. Őszinte légkört kell kialakítani, hogy a szülő elmondhassa a véleményét; a családról megtudott adatokat titkosan kell kezelni. Együttműködési területet kell keresni a szülőkkel, de csak tanítási időn kívül. Megállapodás a közösen meghatározott eljárás végrehajtásáról. Írásbeli tájékoztatás (e-naplóés az ellenőrző): Érdemjegyek beírása: a tanár feladata (a szóbelit és az írásbelit az adott héten). Az egyes tantárgyaknál félévente minimum három érdemjegy alapján osztályozhatók a tanulók. Magatartással, szorgalommal, kapcsolatos közlemények. (dicséretek, elmarasztalások). Szülői értesítések, meghívók. A szülők közlései, igazolások. Telefonos kapcsolat olyan sürgős esetekben, ami nem tűr halasztást.
Kritériumok: – Közös gondolkodás, a felelősség közös vállalása. – Ki kell alakítani az iskola és a környéken lakók barátságos, kölcsönös segítségnyújtáson alapuló kapcsolatát. – Az iskola életének ne csak szemlélői, hanem aktív résztvevői legyenek a szülők. – A szülők legyenek jól tájékozottak az iskola életéről. Konstruktív véleményükkel segítsék az iskolai munkát. – Legyenek tájékozottak a szülők gyermekük osztályával kapcsolatban. Kapjanak használható segítséget a gyerekek problémáinak megoldásához. – Emberi, bizalmon alapuló, őszinte kapcsolat kialakítása a szülőkkel. – A szülők tájékozottak legyenek gyermekük iskolai életével kapcsolatban. Tisztában legyenek azzal, hogy a pedagógusokat a szülőkkel azonos célok vezérelik.
A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatok: A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Ennek keretében létrehozni, működtetni kell a közösségen belüli a kölcsönhatások, a közvélemény irányításának speciális feltételrendszerét: az információs és értékelő fórumokat, szerveket, kereteket, valamint a perspektívákat és hagyományokat. Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.
Pedagógiai Program
39
A tanulók életkori sajátosságainak, fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Ennek keretében a tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a gyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. Az önkormányzás képességének kialakítása. Ennek keretében a tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani azt a közösséget, amelyben nevelői segítséggel közösen tudnak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tudnak tevékenykedni, illetve az elvégzett munkát közösen értékelni tudják. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Ennek keretében a tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. Az iskolai közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Ennek keretében a tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.
A kapcsolattartás jogszabályi háttere: 42. A szülő kötelességei és jogai 72. § (1) A szülő kötelessége, hogy a) gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, továbbá megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, együttműködve az intézménnyel, figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, b) biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét, továbbá tankötelezettségének teljesítését, c) tiszteletben tartsa az óvoda, az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait, tiszteletet tanúsítson irántuk. (2) A szülő gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelően, saját vallási, világnézeti meggyőződésére, nemzetiségi hovatartozására tekintettel szabadon választhat óvodát, iskolát, kollégiumot. A gyermek - ha nem cselekvőképtelen tizennegyedik életévének betöltésétől a szülő ezt a jogát gyermekével közösen gyakorolhatja. (3) A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülőjét megilleti az a jog, hogy gyermeke óvodába járatásához - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - anyagi támogatást kapjon. (4)107 A szülő joga, hogy gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét. A szülő kötelessége, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének az iskolapszichológusi, óvodapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét, ha a tanulóval foglalkozó Pedagógiai Program
40
pedagógusok kezdeményezésére a nevelőtestület erre javaslatot tesz. Ha az e bekezdésében foglalt kötelezettségének a szülő nem tesz eleget, a kormányhivatal kötelezi a szülőt kötelezettségének betartására. (5) A szülő joga különösen, hogy a) megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról, b) gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon, c) kezdeményezze szülői szervezet, óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék létrehozását, és annak munkájában, továbbá a szülői képviselők megválasztásában mint választó és mint megválasztható személy részt vegyen, d) írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül az óvodaszéktől, iskolaszéktől, kollégiumi széktől legkésőbb a tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ kapjon, e) a nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon, f) személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, g) az oktatási jogok biztosához forduljon. 43. A szülői szervezet, az iskolaszék, az intézményi tanács 73. § (1) Az óvodában, az iskolában és a kollégiumban a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. (2) Az iskolában a nevelő és oktató munka segítése, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartók, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítására a szülők, a nevelőtestület, az iskolai diákönkormányzat azonos számú képviselőjéből álló iskolaszék alakulhat. (3)108 Az iskolában a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a tanulók, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, a történelmi egyházak, a helyi gazdasági kamarák azonos számú képviselőjéből és a fenntartó delegáltjából álló intézményi tanács hozható létre. (4) Az intézményi tanács elnöke életvitelszerűen az intézmény székhelyével azonos településen lakik. (5) Az intézmény vezetője félévenként egy alkalommal beszámol az intézmény működéséről az intézményi tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza és eljuttatja a fenntartó számára. (6) A szülői szervezet, az iskolaszék és az intézményi tanács működésének részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg. 33. A nevelőtestület 117. § (1) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, valamint egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – Pedagógiai Program
41
a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend elfogadására. (2) Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni a) az óvodavezető, az iskolaigazgató, a kollégiumigazgató, a kollégiumvezető b) a nevelőtestület tagjai egyharmadának, c) az iskolaszék, a kollégiumi szék, az intézményi tanács, az iskolai, szülői szervezet, közösség, az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat kezdeményezésére. (3) A nevelőtestület meghatározza működésének és döntéshozatalának rendjét. (4) A nevelőtestület véleményét a) az iskolai felvételi követelmények meghatározásához, b) a tantárgyfelosztás, kollégiumi feladatmegosztás elfogadása előtt, c) az egyes pedagógusok külön megbízásának elosztása során, d) az igazgatóhelyettesek megbízása, megbízásnak visszavonása előtt, e) külön jogszabályban meghatározott ügyekben ki kell kérni. 34. A szakmai munkaközösség 118. § (1) A szakmai munkaközösség dönt a) működési rendjéről és munkaprogramjáról, b) szakterületén a nevelőtestület által átruházott kérdésekről, c) az iskolai tanulmányi versenyek programjáról. (2) A szakmai munkaközösség – szakterületét érintően – véleményezi a nevelési-oktatási intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz a továbbfejlesztésére. (3) A szakmai munkaközösség véleményét – szakterületét érintően – a) a pedagógiai program, továbbképzési program elfogadásához, b) az óvodai nevelést és az iskolai nevelés-oktatást segítő eszközök, a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásához, c) a felvételi követelmények meghatározásához,
Pedagógiai Program
42
d) a tanulmányok alatti vizsga részeinek és feladatainak meghatározásához be kell szerezni. (4) Az intézmények közötti munkaközösség jogkörét, működésének rendjét, vezetőjének kiválasztását az érdekeltek közötti megállapodás határozza meg. 35. A szülői szervezet 119. § (1) Ha az óvodában, iskolában, kollégiumban több szülői szervezet, közösség működik, az a szülői szervezet, közösség járhat el az óvoda, az iskola, a kollégium valamennyi szülőjének a képviseletében, amelyiket az óvodába, iskolába, kollégiumba felvett tanulók szüleinek több mint ötven százaléka választott meg. Ilyen szülői szervezet, közösség hiányában a szülői szervezetek, közösségek a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyek intézésére közös szervezetet hozhatnak létre, vagy megbízhatják valamelyik szülői szervezetet, közösséget a képviselet ellátására (a továbbiakban: óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet). (2) A szülői szervezet, közösség a) saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, b) tisztségviselőinek megválasztásáról szótöbbséggel dönt. (3) Az iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség kezdeményezheti az iskolaszék, kollégiumi szék létrehozását, továbbá dönt arról, hogy ki lássa el a szülők képviseletét az iskolaszékben, kollégiumi székben. (4) Az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a gyermekek, tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. 36. A diákönkormányzat 120. § (2) A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt a) saját működéséről, b) a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, c) hatáskörei gyakorlásáról, d) egy tanítás nélküli munkanap programjáról, e) az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint f) amennyiben az intézményben működik, a nevelési-oktatási intézményen belül működő tájékoztatási rendszer szerkesztősége tanulói vezetőjének, felelős szerkesztőjének, munkatársainak megbízásáról. Pedagógiai Program
43
(3) A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével, házirendjével. Az SZMSZ jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a jóváhagyásra történő beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. Az SZMSZ-t vagy annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. (4) A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. (5) Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét – az Nkt. 48. § (4) bekezdésben meghatározottakon túl – a) a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, b) a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, c) a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, d) az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, e) az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, f) a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, G) az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben ki kell kérni. (6) Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. (7) A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, a kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola, a kollégium működését. (8) A diákközgyűlés összehívását az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. (9) A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni. (10) A diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, továbbá ilyenhez csatlakozni. A szövetség az iskolában, kollégiumban a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja. 37. Az intézményi tanács 121. § (1) Az intézményi tanács létrehozását kezdeményezheti A) a nevelőtestület tagjainak legalább húsz százaléka, Pedagógiai Program
44
b) az iskolai szülői szervezet, közösség képviselője, ennek hiányában az intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulók legalább húsz százalékának szülei, c) az iskolai diákönkormányzat képviselője, iskolai diákönkormányzat hiányában az iskolába járó tanulók legalább húsz százaléka, d) az intézmény fenntartásáért, működtetésért felelős jogi személy, intézményfenntartó, E) az intézmény székhelye szerinti történelmi egyházak képviselői, F) az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, G) szakiskolában és szakközépiskolában az érintett helyi gazdasági kamarák képviselői (a továbbiakban ezen alcím vonatkozásában az a)–h) pont alattiak együtt: érdekeltek). (2) Az intézményi tanácsot létre kell hozni, ha az érdekeltek közül legalább kettőnek a képviselői kezdeményezik a megalakítását, és részt vesznek munkájában. (3) Azonos számú képviselőt küldhet az intézményi tanácsba A) a nevelőtestület, b) az iskolai szülői szervezet, közösség képviselője, ennek hiányában az intézménybe járó tanulók legalább húsz százalékának szülei, c) az iskolai diákönkormányzat, ennek hiányában az iskolába járó tanulók legalább húsz százaléka, d) az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, E) az intézmény székhelye szerinti történelmi egyház, F) szakiskolában és szakközépiskolában az érintett helyi gazdasági kamara. (4) Az intézményfenntartó az intézményi tanácsba egy főt delegálhat. (5) Az iskola igazgatója, ha bármelyik érdekelt kezdeményezi az intézményi tanács létrehozását, a kezdeményezéstől számított harminc napon belül az intézményi tanács munkájában részt vevő érdekeltek által delegált, azonos számú képviselőből álló bizottságot hoz létre az intézményi tanács megalakításának előkészítéséhez. (6) Az intézményi tanács dönt A) működési rendjéről és munkaprogramjának elfogadásáról, b) tisztségviselőinek megválasztásáról, továbbá c) azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogot az intézményi tanácsra átruházza. Pedagógiai Program
45
(7) Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt. (8) Az intézményi tanács feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését. (9) Intézményi tanács hiányában az erre jogosultak iskolaszék létrehozását kezdeményezhetik.
8. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók, SNI gyermekek nevelése, oktatása 10. A szakközépiskola 12. § (1) A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A szakközépiskolában a tizenkettedik évfolyamot követően az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez vagy érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. (2) A szakközépiskolában az Országos Képzési Jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban tehető munkakör betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsga, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szerezhető. (3) A kilencediktől a tizenkettedik évfolyamig az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik, az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. (4) Ha a művészeti szakközépiskola a tehetséggondozás keretében művészeti szakvizsgára készít fel, a szakképzés és az iskolai nevelés-oktatás szakasza követelményeinek teljesítése egymástól függetlenül is folyhat (a továbbiakban: párhuzamos oktatás). (5) Párhuzamos oktatás esetén a tanuló az iskolai nevelés-oktatás szakasza és a szakképzés követelményeit ugyanabban az iskolában, eltérő évfolyamokon is teljesítheti, a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint a nevelő és oktató munka az ötödik, hetedik vagy a kilencedik évfolyamon kezdődhet, a tanuló heti óraszáma legfeljebb negyven óra. 11. A szakiskola 13. § (1) A szakiskolának – a speciális és készségfejlesztő szakiskola kivételével, továbbá a szakképzésről szóló törvényben meghatározott szakiskolai képzési formák kivételével – három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyama van. (2) A szakiskolában az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, kerettantervben kiadott szakképesítések körében folyhat szakképzés. A közismereti oktatás a szakiskolában a szakiskolai közismereti kerettanterv alapján folyik. A szakiskolában a szakmai vizsgára történő felkészítésre vonatkozó további rendelkezéseket a szakképzésről szóló törvény határozza meg. A szakiskolában, ha a művészeti szakmai vizsgára készít fel, párhuzamos oktatás is folyhat.
Pedagógiai Program
46
(3) A szakmai vizsga letételét követően a tanuló két év alatt középiskolában készülhet fel az érettségi vizsgára. (4) Alapfokú iskolai végzettség hiányában a szakiskolába történő felvétel feltétele: a) a tizenhatodik életév betöltése, és b) a szakiskolában szervezett Köznevelési Hídprogram szerinti tanév teljesítése. (5) A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelés-oktatása céljából a szakiskola a) speciális szakiskolaként működik, ha a többi tanulóval sajátos nevelési igénye miatt együtt haladásra képteleneket készíti fel szakmai vizsgára, vagy nyújt részükre munkába álláshoz és életkezdéshez szükséges ismereteket; az évfolyamok száma a speciális kerettanterv szerint meghatározott, b) készségfejlesztő speciális szakiskolaként működik, ha a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók részére biztosítja az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását; az évfolyamok száma a speciális kerettanterv szerint meghatározott. (6) Az értelmi fogyatékos tanulók képességét fejlesztő szakiskola előkészítő szakiskolaként működik, ha a nevelés-oktatás kizárólag a kilencedik–tízedik évfolyamon folyik. A tanuló a kilencedik–tízedik évfolyamon felkészülhet a speciális szakiskola vagy a készségfejlesztő szakiskola szakképzési évfolyamán történő továbbtanulásra. 12. Köznevelési Hídprogramok 14. § (1) A Köznevelési Hídprogramok segítséget nyújtanak a tanulónak a középfokú nevelésoktatásba, szakképzésbe való bekapcsolódáshoz, vagy a munkába álláshoz, valamint az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek megszerzéséhez a komplex, tanulmányi, szociális, kulturális, képességbeli és személyiségfejlesztését támogató pedagógiai tevékenységgel. (2) Az a tanköteles korú tanuló, aki alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, de középfokú iskolába nem nyert felvételt, tanulmányait az általános iskola kezdeményezésére a Híd I. programban folytatja. A Híd I. programban szervezett nevelés-oktatás az egyéni képességekre és szükségletekre épülő differenciált fejlődési utak biztosításával pótolja a továbbtanuláshoz szükséges, de hiányzó alapvető ismereteket, kompetenciákat. A Híd I. programban szervezett nevelés-oktatás felkészíti a tanulókat az egyéni képességeikhez igazodó tanulási módszerek elsajátítására, illetve pályaorientációs tevékenység keretében megismerteti a tanulókat a munkaerőpiacra történő belépéshez szükséges ismeretekkel. A Híd I. program keretében a tanuló középfokú iskolába történő felvételi vizsgát tesz. A program végén a tanulmányi követelmények teljesítéséről a szervező iskola tanúsítványt állít ki. A Híd I. programot úgy kell megszervezni, hogy az érintett tanulók számára – igény esetén – biztosítható legyen a kollégiumi elhelyezés. (3) Ha a tanköteles tanuló alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezik, abban a tanévben, amelyben tizenötödik életévét betölti, de legalább hat általános iskolai évfolyamot sikeresen elvégzett, az általános iskola kezdeményezi a tanuló felvételét a Híd II. programba. A Híd II. programban nyújtott nevelés-oktatás tanulásra motivál, fejleszti a jogszabályban meghatározott egyes szakmák sikeres elsajátításához szükséges készségeket, szakmacsoporton belüli pályaorientációs feladatokat lát el, részszakképesítés megszerzésére készíthet fel. A Híd II. program záróvizsgával zárul, amelyről a szervező iskola tanúsítványt állít ki. A sikeres záróvizsga részszakképesítést tanúsít és középfokú iskolában történő továbbtanulásra jogosít. A tanuló a Híd II. program keretében elsajátítja azokat az ismereteket, amelyek a szakképzés megkezdéséhez szükségesek, továbbá megszerzi a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket. A tanuló a Híd II. program sikeres befejezése után a szakképzési évfolyamon, évfolyamokon felkészül a szakmai vizsga letételére. Pedagógiai Program
47
(4) A Köznevelési Hídprogramok keretében a tanulók komplex fejlesztését szolgáló tevékenységek, foglalkozások és programok a délelőtti és délutáni időszakban arányosan elosztva kerülnek megszervezésre. A Köznevelési Hídprogramokban az érintett tanulók egyéni képességeihez igazodó pedagógiai tevékenységrendszer megvalósításában résztvevő pedagógusok illetmény-kiegészítésre jogosultak abban az esetben, ha az adott tanévben a pedagógiai tevékenységükkel érintett tanulóik legalább hetven százaléka eredményes középfokú írásbeli felvételi vizsgát tesz, vagy Híd II. program esetében a második évfolyamba lépett. (5) A Köznevelési Hídprogramok keretein belül szervezhető olyan osztály is, amely az Országos Képzési Jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott szakképesítések körében folytatott szakiskolai képzés megkezdésére készíti fel azokat a tanulókat, akik általános iskolai tanulmányaikat a tankötelezettségük végéig nem tudták teljesíteni és hat általános iskolai évfolyamnál kevesebbet fejeztek be sikeresen. (6) A Köznevelési Hídprogramok nevelési-oktatási programjait az oktatásért felelős miniszter rendeletben adja ki, amely magában foglalja a csoportszervezési elveket, a fejlesztés eszközrendszerét, a tanulók, illetve az alkalmazott pedagógiai tevékenység méréséreértékelésére, ellenőrzésére vonatkozó keretszabályokat is. (7) Köznevelési Hídprogramok általános és középfokú iskolában – a kormány által szabályozott keretek között – szervezhetők. A programokban közreműködő intézményeket a Kormányhivatal jelöli ki. 28. Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók nevelése, oktatása 47. § (1) A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. (2) A szülő választja ki a sajátos nevelési igényű tanuló számára megfelelő ellátást nyújtó nevelési-oktatási intézményt az illetékes szakértői bizottság szakértői véleménye alapján, a szülő és a gyermek igényeinek és lehetőségeinek figyelembevételével. (3) A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, tanuló iskolai nevelés-oktatása, továbbá kollégiumi nevelése az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban, vagy a többi gyermekkel, tanulóval részben vagy egészben együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban (a továbbiakban: a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók – külön vagy közös vagy részben közös – nevelésében és oktatásában részt vevő óvoda és iskola, kollégium együtt: gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézmény) történhet. (4) A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez és oktatásához az alábbi feltételek szükségesek: a) a gyermek, tanuló külön neveléséhez és oktatásához a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása, a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és egyéb segédlet, b) egyéni előrehaladású képzéshez, integrált óvodai neveléshez, iskolai nevelés-oktatáshoz, fejlesztő neveléshez, fejlesztő nevelés-oktatáshoz, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szakirányú végzettségű gyógypedagógus, a foglalkozásokhoz speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök, Pedagógiai Program
48
c) a fejlesztési területek szakértői bizottság által történő meghatározása. (5) A gyermek külön óvodai nevelését végző óvodai csoportot, a tanulók külön iskolai nevelését, oktatását végző iskolai osztályt a sajátos nevelési igény típusának megfelelően kell létrehozni. A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban is részesül. (6) A gyermek, tanuló érdekében a kormányhivatal kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton, továbbá a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa be. Ha a szülő a kormányhivatal felhívása ellenére kötelezettségének ismételten nem tesz eleget, a kormányhivatal a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot értesíti. A szakértői bizottság nem jelölhet ki olyan intézményt, amely helyhiány miatt nem tudná felvenni a gyermeket, tanulót. A szakértői vizsgálaton való részvétel érdekében szükséges utazás költségeit a társadalombiztosítás a szülőnek megtéríti. (7) Az enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos vagy pszichés fejlődési zavarral küzdő sajátos nevelési igényű tanulót két gyermekként, a mozgásszervi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autizmus spektrum zavarral küzdő vagy halmozottan fogyatékos gyermeket, tanulót három gyermekként kell figyelembe venni az óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport létszámának számításánál, ha nevelés-oktatásuk a többi gyermekkel, tanulóval együtt történik. (8) Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg. (9) A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a) a fogyatékosság típusának megfelelő szakirányon szerzett gyógypedagógusi, gyógypedagógiai tanári, konduktori, konduktor-óvodapedagógusi, konduktor-tanítói, terapeuta szakképzettség kell, ha az óvodai foglalkozás, vagy a tanórai foglalkozás elsődleges célja aa) a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentése, ab) az egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció, ac) az értelmi fogyatékossággal élő tanuló iskolai nevelés-oktatása a külön e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban történik, b) az a) pontban meghatározott vagy az általános szabályok szerinti végzettség és szakképzettség kell, ba) ha az óvodai foglalkozás, a tanórai foglalkozás elsődlegesen nem a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentését, a tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációját, rehabilitációját szolgálja, bb) az egyéb foglalkozáshoz, a kollégiumi foglalkozáshoz, c) az enyhe értelmi fogyatékos tanulók idegen nyelv oktatását elláthatja gyógypedagógus végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá „komplex” típusú felsőfokú államilag elismert nyelvvizsga bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkező pedagógus is. (10) A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez, oktatásához szükséges speciális szakképzettséggel rendelkező szakember utazó gyógypedagógusi hálózat útján is biztosítható. Az utazó gyógypedagógusi hálózat megszervezése és működtetése a kormányhivatal feladata. (11) A tehetséggondozás kereteit a Nemzeti Tehetség Program jelöli ki, amelyet a Nemzeti Tehetség Alap támogat. A Nemzeti Tehetség Program és Alap az oktatásért felelős miniszter irányítása alatt, jogszabályban foglaltak szerint működik. A Nemzeti Tehetség Program elérendő célokat jelölhet ki a köznevelési intézmények számára, és tartalmazza a feladatok finanszírozásának módját is. Pedagógiai Program
49
144. § A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak végzettségi és szakképzettségi követelményei tekintetében a) a szakiskolai felzárkóztató oktatásban és a NAT-ban meghatározottak átadásához a közismereti kerettanterv alapján folyó közismereti oktatás során az Nkt. 3. mellékletében, továbbá 98–99. §-ában foglaltakat, b) a szakiskola szakképzési évfolyamain, a szakképzési kerettanterv szerinti szakmai elméleti és gyakorlati oktatásban az Nkt. 3. mellékletében, továbbá 98–99. §-ában foglaltakat a szakképzésről szóló törvény 30–31. §-ában megfogalmazottak szerint a szakmai elméleti és gyakorlati tárgyat oktatókkal szembeni követelményekre vonatkozó eltérésekkel kell alkalmazni. A képesség kibontakoztató és az integrációs felkészítés szabályai 171. § (1) Az általános iskola és a középfokú iskola a tanuló szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányának ellensúlyozása céljából képesség kibontakoztató vagy integrációs felkészítést szervez, amelynek keretei között a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, fejlődésének elősegítése, a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik. Integrációs felkészítésben vesznek részt azok a képességkibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók, akik egy osztályba, osztálybontás esetén egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képesség kibontakoztató felkészítésben. A képesség kibontakoztató és az integrációs felkészítés (a továbbiakban: képesség kibontakoztató felkészítés) megszervezése nem járhat együtt a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók elkülönítésével. (2) A képesség kibontakoztató felkészítés keretében – a tanuló egyedi helyzetéhez igazodva – biztosítja az iskola a) a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, b) a tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztését segítő programot, c) a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységet. (3) A képesség kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése-oktatása a többi tanulóval együtt, azonos osztályban, csoportban folyik. (4) A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése-oktatása, tudásának értékelése az oktatásért felelős miniszter által kiadott program alkalmazásával történik. (5) A képesség kibontakoztató felkészítésben az a tanuló vesz részt, aki a közoktatási törvény 121. § (1) bekezdésének 14. pontja alapján halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának megállapításánál a sajátos nevelési igényű halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat csak akkor kell figyelembe venni, ha iskolai nevelésük, oktatásuk a többi tanulóval együtt, azonos iskolai osztályban, csoportban történik. Azokat a sajátos nevelési igényű tanulókat, akik a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott iskolai tagozaton, osztályban, csoportban teljesítik tankötelezettségüket, és akikről Pedagógiai Program
50
a szakértői bizottság által kiadott szakvélemény megállapította, hogy kizárólag a többi tanulótól elkülönítetten oktathatóak, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának, arányának meghatározására irányuló valamennyi számításnál figyelmen kívül kell hagyni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók e rendelet alapján meghatározott száma, aránya az adott tanév során az adott tanév októberi létszámstatisztikában megállapított létszámhoz, arányhoz igazodik. (6) Az iskola igazgatója felveheti a képesség kibontakoztató felkészítésbe azt a tanulót is, aki nem halmozottan hátrányos helyzetű, feltéve, hogy a tanuló hátrányos helyzetűnek minősül. Az így felvehető tanulók létszáma azonban nem haladhatja meg az adott osztályba felvett, képesség kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók létszámának harminc százalékát, tört létszám esetén felfelé kerekítve. 172. § (1) A képesség kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanuló – az oktatásért felelős miniszter által kiadott program szerinti egyéni fejlesztési terv alapján történő – haladását, fejlődését, továbbá az ezeket hátráltató okokat az osztályfőnök és az egyéni fejlesztésben részt vevő pedagógusok legalább háromhavonta értékelik. Az értékelésre meg kell hívni a tanulót, kiskorú tanuló esetén a tanuló szülőjét, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, indokolt esetben a gyermekjóléti szolgálat, a gyámhatóság és a nevelési tanácsadó képviselőjét. (2) A képesség kibontakoztató felkészítést az intézmény a külön jogszabályban erre kijelölt szervezettel kötött együttműködési megállapodás alapján, a szervezet szakmai támogatásával szervezi meg, amely szakmai szolgáltatás kiterjed az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény 31. §-a szerinti önkormányzati intézkedési terv közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terve elkészítésének támogatására is. A szervezet minőségirányítási követelményeknek megfelelő szakmai támogató rendszert épít ki és működtet a minőségi pedagógiai szolgáltatáshoz történő hozzáférés érdekében, továbbá a képesség kibontakoztató felkészítésben részt vevő intézmény az érintett tanuló programnak megfelelő fejlesztése céljából készített intézményi fejlesztési terv megvalósításában történő előrehaladás folyamatos nyomon követése mellett szakmai-módszertani fejlesztő munkát végez. (3) Nem nyújtható többlettámogatás a képesség kibontakoztató felkészítéshez, ha a) az általános iskola székhelye és tagintézménye, tagintézményei azonos településen, azonos fővárosi kerületben működnek, és ezek között az adott székhelyre, tagintézménybe járó halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszámának az adott székhelyre, tagintézménybe járó összes tanuló létszámához viszonyított aránya eltérő, amennyiben ez az eltérés bármely két tagintézmény, továbbá bármely tagintézmény és a székhely között meghaladja – tört létszám esetében felfelé kerekítve – a huszonöt százalékpontot. A különböző településen lévő székhely és tagintézmények esetén az eltérést csak az adott településen lévő székhely, tagintézmények esetében kell vizsgálni; b) az általános iskolában évfolyamonként több osztály működik, és évfolyamonként az egyes osztályokban a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszámának az osztályba járó összes tanuló létszámához viszonyított aránya (a továbbiakban: osztályon belüli arány) eltérő az osztályok között, amennyiben ez az eltérés meghaladja – tört létszám esetében felfelé kerekítve – a huszonöt százalékpontot. Tagintézmények esetén az eltérést csak az adott tagintézményen belül kell vizsgálni. Amennyiben bármely feladatellátási helyen összevont osztály és nem összevont osztály egyaránt működik, az összevont osztály osztályon belüli Pedagógiai Program
51
arányát az összevonásban érintett évfolyamok osztályon belüli arányának átlagával kell összehasonlítani; c) a településen, a fővárosi kerületben több általános iskola működik, és azok bármelyikében a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolán belüli aránya a településen vagy az adott kerületben működő összes iskolában a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszámának a település vagy az adott kerület összes iskolájába járó tanulók létszámához viszonyított arányához (a továbbiakban: települési arány) képest – tört létszám esetében felfelé kerekítve – több mint huszonöt százalékponttal eltér. (4) A (3) bekezdés c) pontja tekintetében a települési arány megállapításához a nem állami intézményfenntartó által működtetett iskolák tanulói összetételét is vizsgálni kell, ha köznevelési megállapodás alapján vagy az Nkt. 32. § (2) bekezdése szerinti egyoldalú nyilatkozattal közreműködik az önkormányzati feladatellátásban, figyelembe véve az Nkt. 31. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltakat. A nem állami intézményfenntartó által működtetett iskolák esetében az arányszámítást a helyben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező tanulókra kell vonatkoztatni. (5) A képesség kibontakoztató felkészítést valamennyi évfolyamon, osztályban meg kell szervezni abban az esetben, ha az adott osztályban van halmozottan hátrányos helyzetű tanuló. Ha valamelyik osztályban nincs halmozottan hátrányos helyzetű tanuló, az osztályban a képesség-kibontakoztató felkészítést nem lehet megszervezni. (6) E § alkalmazásában általános iskola alatt többcélú intézmény esetén az általános iskolai intézményegységet kell érteni. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § i) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § 25. pontjában meghatározottak szerinti sajátos nevelési igényű (a továbbiakban: sajátos nevelési igényű) gyermekek óvodai nevelését végző óvoda a helyi pedagógiai programját az Óvodai nevelés országos alapprogramja, valamint az e rendelet 1. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvében foglaltak figyelembevételével készíti és fogadja el. 2. § (1) A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelését és oktatását végző iskola helyi tantervét az oktatásért felelős miniszter által az iskolatípusra kiadott kerettantervek közül választott kerettanterv, és az e rendelet 2. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvében foglaltak figyelembevételével készíti el és fogadja el. (2) A sajátos nevelési igényű tanulót a többi tanulóval együtt nevelő, oktató iskola a helyi tantervének elkészítésénél az e rendelet 2. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű Általános elvek 1. A Nemzeti alaptanterv és a választott kerettanterv alkalmazása a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásában A Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: NAT) a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának is alapdokumentuma, az abban meghatározott fejlesztési területek – nevelési célok, kulcskompetenciák, illetve a műveltségi területeken Pedagógiai Program
52
megfogalmazott célok, feladatok a sajátos nevelési igényű tanulókra is érvényesek. A sajátos nevelési igényű tanulókat nevelő-oktató iskolák pedagógiai programjuk, helyi tantervük elkészítésénél figyelembe veszik: – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelési törvény), a NAT és az Irányelv rájuk vonatkozó előírásait, – a kollégiumi nevelés országos alapprogramját, – a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit, – a fővárosi, megyei feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési tervet, – a szülők elvárásait és – az általuk nevelt tanulók sajátosságait. Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak a többi tanulóval részben vagy egészben együtt (integráltan), azonos iskolai osztályban történő, illetve az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, iskolai osztályban a sajátos nevelési igényű tanulók számára külön szervezett (gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményekben) nevelésére, oktatására. 2. Az Irányelv célja Az Irányelvben foglaltak célja, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók esetében a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más gyermekeknél. Az Irányelv annak biztosítását szolgálja, hogy: – a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést, – az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez, – ha szükséges, a fejlesztés az iskoláskor előtti képességfejlődés területeire is terjedjen ki, – a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az intézmények pedagógiai programjainak tartalmi elemeivé, – a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl. Ennek érvényesítése érdekében meghatározza: – a tartalmak kijelölésekor egyes területek módosításának, elhagyásának vagy egyszerűsítésének, illetve új területek bevonásának lehetőségeit, – a sérült képességek rehabilitációs, habilitációs célú korrekciójának területeit, – a nevelés, oktatás és fejlesztés szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztésére vonatkozó javaslatokat. 3. A sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs, rehabilitációs célú ellátása A tanulók között fennálló – egyéni adottságokból és igényekből adódó – különbségeket az iskolák a pedagógiai programok és helyi tantervek kialakításakor veszik figyelembe. A sajátos nevelési igény kifejezi: a) a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, b) az iskolai tanuláshoz szükséges képességek kialakulásának sajátos útját, fejlődésének eltérő ütemét, esetleg részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teheti szükségessé.
Pedagógiai Program
53
9. A tanulói jogok az intézmény döntéshozatalában NKT - 29. A tanulók közösségei, a diákönkormányzat 48. § (1) Az iskola, a kollégium tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében a házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti. (2) A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak - a nevelőtestület véleménye meghallgatásával - saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. (3) A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. (4) A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, d) a házirend elfogadása előtt. (5) Az intézményi diákönkormányzat és az általános művelődési központban működő diákönkormányzat megalakulására, működésére, jogállására a diákönkormányzatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 20/2012. EMMI rendelet alapján 36. A diákönkormányzat 120. § (1) Ha az iskolában, kollégiumban több diákönkormányzat tevékenykedik, az járhat el a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyekben, amelyiknek a megválasztásában a legtöbb tanuló vett részt, feltéve, hogy ily módon a tanulók több mint ötven százalékának képviselete biztosított. Ilyen diákönkormányzat hiányában az iskolában, kollégiumban működő diákönkormányzatok a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyek intézésére közös szervezetet hozhatnak létre, vagy megbízhatják valamelyik diákönkormányzatot (a továbbiakban: iskolai, kollégiumi diákönkormányzat). (2) A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt a) saját működéséről, b) a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, c) hatáskörei gyakorlásáról, d) egy tanítás nélküli munkanap programjáról,
Pedagógiai Program
54
e) az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint f) amennyiben az intézményben működik, a nevelési-oktatási intézményen belül működő tájékoztatási rendszer szerkesztősége tanulói vezetőjének, felelős szerkesztőjének, munkatársainak megbízásáról. (3) A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével, házirendjével. Az SZMSZ jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a jóváhagyásra történő beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. Az SZMSZ-t vagy annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. (4) A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. (5) Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét – az Nkt. 48. § (4) bekezdésben meghatározottakon túl – a) a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, b) a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, c) a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, d) az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, e) az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, f) a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, g) az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben ki kell kérni. (6) Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. (7) A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, a kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola, a kollégium működését. (8) A diákközgyűlés összehívását az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. (9) A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni. (10) A diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, továbbá ilyenhez csatlakozni. A szövetség az iskolában, kollégiumban a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja.
Pedagógiai Program
55
10. A tanulók felvétele, átvétele A nemzeti közoktatási törvényben foglalt előírások alapján a tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése 50. § (1) A tanuló - beleértve a magántanulót is - az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. Jogszabály, továbbá az iskola házirendje egyes jogok gyakorlását az első tanév megkezdéséhez kötheti. (2) A középfokú iskola és a kollégium - jogszabályban meghatározott keretek között állapíthatja meg a tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszony létesítésének tanulmányi feltételeit (a továbbiakban: felvételi követelmények). A középfokú iskola és a kollégium a felvételi követelményeket a tanév rendjéről szóló rendelet által meghatározott időben a felvételi tájékoztatóban köteles nyilvánosságra hozni. A szakképző iskola a felvételt a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint egészségügyi, pályaalkalmassági követelmények teljesítéséhez kötheti. A pályaalkalmassági követelményeket a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra kell hozni. (3) Nem szervezhető a) felvételi vizsgára előkészítő tanfolyam térítési díj ellenében, b) általános iskolában felvételi vizsga. (4) Középiskolában - külön jogszabály szerint szervezett - központi írásbeli felvételi vizsga szervezhető. Helyi felvételi vizsga csak központi írásbeli vizsga mellett, ahhoz kapcsolódva, és csak abban az esetben szervezhető, amennyiben a felvételi évét megelőző három év átlagában a jelentkezők száma több mint kétszeresen meghaladja a felvehető tanulók számát. (5) Sport- és művészeti emelt szintű oktatás esetében az iskola pedagógiai programja szerint alkalmassági vizsga szervezhető általános iskolában is. (6) Az általános iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (a továbbiakban: kötelező felvételt biztosító iskola). Ha a településen több általános iskola működik, az egyes általános iskolai körzetet úgy kell meghatározni, hogy kialakíthatóvá váljon a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egyenletes aránya a nevelési-oktatási intézményekben. (7)80 Az iskolába a tanköteles tanulókat az első évfolyamra az állami intézményfenntartó központ által meghatározott időszakban kell beíratni. A beiratkozásra meghatározott időt a helyben szokásos módon közzé kell tenni. (8) A kormányhivatal meghatározza és közzéteszi az iskolák felvételi körzetét, továbbá a köznevelés-fejlesztési tervvel összhangban - a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működési körzetét. A felvételi körzetek megállapításához a kormányhivatalnak be kell szereznie az érdekelt települési önkormányzatok véleményét. (9) A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatását több megyére, országrészre kiterjedően ellátó nevelési-oktatási intézmény működési, felvételi körzetének meghatározása előtt az intézmény székhelye szerint illetékes kormányhivatalnak be kell szereznie az érdekelt kormányhivatalok véleményét. (10) A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelését, iskolai nevelés-oktatását ellátó nevelési-oktatási intézmény működési, felvételi körzetének meghatározása előtt be kell szerezni az érdekelt települési nemzetiségi vagy országos feladatot ellátó iskola esetén az országos nemzetiségi önkormányzat egyetértését. Pedagógiai Program
56
(11) Az (6) bekezdésben foglaltakat a tagintézményként működő iskolák tekintetében is alkalmazni kell. 51. § (1) Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, a további felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat. A további felvételi kérelmekről az intézmény pedagógiai programjában foglaltak szerint kell dönteni. (2) A további felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót a helyben szokásos módon legalább tizenöt nappal a felvételi, átvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt - nyilvánosságra kell hozni. (3) A többcélú intézményben általános iskolai tanulmányaikat befejező tanulók a pedagógiai programban meghatározottak alapján folytatják tanulmányaikat a megfelelő iskolatípus szerinti nevelés-oktatásban. (4) Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról - a szakmai munkaközösség, annak hiányában a nevelőtestület véleményének kikérésével - az igazgató dönt. (5) A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló részére a felvételi vizsgán indokolt esetben biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli vagy szóbeli felmérésen biztosítani kell az iskolai tanulmányai során általa használt, megszokott eszközöket, a vizsga szervezésével alkalmazkodni kell az adottságaihoz. (6) A nemzetiséghez tartozó jelentkezőt azonos feltételek esetében előnyben kell részesíteni, a nemzetiségi nevelés-oktatást is folytató iskolába vagy osztályba fel vagy át kell venni. A tankötelezettség teljesítésének megkezdése, az általános iskolai, alapfokú művészeti iskolai felvétel, a tanulói jogviszony keletkezése 22. § (1) A (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével az iskolai beiratkozás idejéről, az erről való döntés és a jogorvoslat benyújtásának határidejéről a kormányhivatal közleményt vagy hirdetményt köteles közzétenni a helyben szokásos módon, a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal. (2) Az adott évben tanköteles korba lépő gyermeket a szülő március 1-je és április 30-a között – a kormányhivatal által közleményben vagy hirdetményben közzétett időpontban – köteles beíratni a lakóhelye szerint illetékes vagy a választott iskola első évfolyamára. (3) Az adott évben tanköteles korba lépő sajátos nevelési igényű gyermeket a szülő a szakértői bizottság véleményében vagy a kormányhivatal jogerős határozatában megjelölt időpontig köteles beíratni a kijelölt iskolába. (4) Az általános iskola első évfolyamára történő beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, továbbá az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást. (5) A felvételi eljárásban az Nkt. 50. § (3) bekezdés b) pontjában szabályozott felvételi vizsgának számít – a szervezés formájától és elnevezésétől függetlenül – a jelentkező minden olyan beszámoltatása, megmérettetése, mérése, értékelése, amelynek célja a tárgyi tudás, a tudásszint, készség megismerése. Pedagógiai Program
57
A középfokú iskolákba történő jelentkezés rendje és a felvételi eljárás szabályai 26. § (1) Az általános iskolai tanuló a középfokú iskolába az általános vagy a rendkívüli felvételi eljárás keretében vehető fel. (2) A felvételi eljárásokkal kapcsolatos határidőket az oktatásért felelős miniszter évente, a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben határozza meg. 27. § (1) A középfokú iskolai felvételi kérelmet a hivatal által kiadott jelentkezési lap és tanulói adatlap (a továbbiakban: felvételi lapok) felhasználásával kell benyújtani a középfokú iskolába és a Felvételi Központba. A felvételi kérelmeket a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időszakban kell benyújtani és elbírálni. (2) Ha a középfokú iskola felvételt hirdet, a felvételi kérelmekről a) az általános iskolai tanulmányi eredmények (a továbbiakban: tanulmányi eredmények), vagy b) középiskola esetén a tanulmányi eredmények és a központilag kiadott egységes feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga (a továbbiakban: központi írásbeli vizsga) eredménye, vagy c) középiskola esetén a tanulmányi eredmények, a központi írásbeli vizsga és a szóbeli vizsga eredményei alapján dönthet. (3) A (2) bekezdésben tanulmányi eredmények alatt kizárólag a középfokú iskolába felvételiző tanuló általános iskolai tanulmányait igazoló bizonyítványában, félévi értesítőjében (ellenőrzőjében) szereplő osztályzatait, minősítéseit kell érteni. A tanulmányi eredményekbe a magatartás és szorgalom értékelése, minősítése nem számítható be. (4) Ha a középfokú iskola nemzetiségi nevelés-oktatást folytat, a hozzá jelentkező tanulók szövegértési kompetenciáinak a vizsgálatához a központi írásbeli vizsga magyar nyelvi feladatlapjai helyett helyben készített nemzetiségi nyelvű szövegértési feladatsort használhat. (5) Ha a középfokú iskola a művészeti vagy testkultúra tanulmányi területen hirdet felvételt, a (2) bekezdésben meghatározottak mellett további képességek, készségek meglétét is vizsgálhatja. 28. § (1) Sportiskolába az a tanuló vehető fel, aki megfelel a sportegészségügyi és fizikai képességfelmérési vizsgálat követelményeinek. (2) A katonai és rendvédelmi középfokú iskola a felvételt egészségügyi, pályaalkalmassági feltételekhez kötheti. (3) Ha a középfokú egyházi vagy magánintézmény vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett intézményként működik, a tanulók felvételét valamely vallás, világnézet elfogadásához kötheti, és ezt a felvételi eljárás keretében vizsgálhatja.
Pedagógiai Program
58
(4) A speciális szakiskolába a felvétel kizárólag a sajátos nevelési igényt megállapító szakértői bizottsági szakvélemény alapján történhet. (5) Az (1)–(4) bekezdésben szereplő, valamint a 27. § (5) bekezdésben meghatározott szempontok vizsgálatának eredménye a felvétel feltételeként figyelembe vehető, de a felvehető tanulók rangsorolásában nem játszhat szerepet. (6) A felvételi eljárás költségei a szülőre, tanulóra nem háríthatók át. 29. § (1) A központi írásbeli vizsgához külön-külön feladatlapok készülnek azok részére, akik a) a nyolc évfolyamos gimnáziumba, b) a hat évfolyamos gimnáziumba, c) a középfokú iskola kilencedik évfolyamára jelentkeznek. (2) A központi írásbeli vizsgához a feladatlapokat a kompetenciák és az évfolyamok szerint külön-külön megszervezett bizottságok készítik el. A feladatlap-készítő bizottság elnökből és tagokból áll. A bizottságok elnökét az oktatásért felelős miniszter, tagjait a hivatal kéri fel. (3) A bizottság az elnök irányításával működik. Az elnök felelős a feladatlapok, javításiértékelési útmutatók szakszerű elkészítéséért, tartalmi és formai megfelelőségéért. (4) Amennyiben a középiskola valamely tanulmányi területen felvételi eljárásában a jelentkezők számára egyik vagy mindkét tárgyból előírja a központi írásbeli vizsgát, köteles mindkét tárgyból meghirdetni és megszervezni azt. (5) A központi írásbeli vizsgán elért eredményt minden olyan középfokú iskola köteles elfogadni, amelyik előírta az adott központi írásbeli vizsgán való részvételt, függetlenül attól, hogy a jelentkező melyik iskolában vett részt a vizsgán. 30. § (1) A középfokú felvételi eljárást a középfokú intézmények felvételi információs rendszerében (a továbbiakban: KIFIR rendszer) kell lebonyolítani. A KIFIR rendszert a felvételi eljárás meghatározott szakaszaiban a felvételt hirdető középfokú iskoláknak, a központi írásbeli vizsgát szervező középfokú iskoláknak, vagy az általános iskoláknak kell használniuk. Az információs rendszerben rögzített adatok hitelességéért annak az intézménynek az igazgatója felel, amelyik az adat rögzítésére jogosult. (2) A KIFIR rendszer tartalmának meghatározása és ellenőrzése a hivatal feladata. 31. § (1) Az általános iskola október 31-éig tájékoztatja a nyolcadik évfolyamra járó tanulókat a középfokú iskolai felvételi eljárás rendjéről. (2) Az általános iskola október 31-éig tájékoztatja a hetedik évfolyamra járó tanulók szüleit arról, hogy gyermekük iskoláztatásával kapcsolatos kérdésben a szülőknek közösen kell dönteniük, valamint arról, hogy ha az iskolaválasztással kapcsolatban a szülők között vita van, annak eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik, és gyermekük felvételi lapjait az általános iskolának a bírósági döntés szerint kell továbbítania. Pedagógiai Program
59
32. § (1) A hivatal szeptember 30-áig honlapján közlemény formájában nyilvánosságra hozza az adott tanévre voNATkozóan a középfokú iskolák tanulmányi területeinek meghatározási formáját. (2) A középfokú iskola a tanulmányi területek fő jellemzőit és belső kódjait az (1) bekezdés szerinti közlemény alapján állapítja meg, és október 15-éig rögzíti a KIFIR rendszerben. (3) A középfokú iskola felvételi tájékoztatót készít, és azt a honlapján nyilvánosságra hozza, valamint a KIFIR rendszerében október 31-éig elhelyezi. (4) A felvételi tájékoztató tartalmazza a) a középfokú iskola OM azonosítóját, telephelyenként a meghirdetett tanulmányi területek leírását, az azokat jelölő belső kódokat, b) a középfokú iskola felvételi eljárásának rendjét, c) a felvételi kérelmek elbírálásának, rangsorolásának módját, szabályait, ezen belül különösen a 27. § (2) bekezdésében szereplő szempontok alapján a teljesítmények értékelésének módját és figyelembe vételének arányait, d) a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő jelentkezőre vonatkozó speciális elbírálási szabályokat, e) ha az iskola szóbeli vizsgát szervez, a vizsga követelményeit, a vizsga időpontját és helyét, f) ha az adott középfokú iskola nem készít fel érettségi vizsgára, az arra vonatkozó tájékoztatást, g) ha a többcélú köznevelési intézmény az általános iskola feladatai mellett a gimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolai feladatok közül legalább egyet ellát, annak szabályait, hogy az iskola tanulója milyen, a pedagógiai programban meghatározott feltételekkel léphet a gimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolai évfolyamokra. 33. § (1) A középfokú felvételi eljárásban – a 27. § (4) bekezdésben foglalt kivétellel – csak központi írásbeli vizsga tartható. (2) A tanuló a központi írásbeli vizsgára való jelentkezését a hivatal által e célra kiadott jelentkezési lapon a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott határidőig küldheti meg közvetlenül valamely általa választott, központi írásbeli vizsgát szervező intézménybe. (3) Amennyiben a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő jelentkező élni kíván az Nkt. 51. § (5) bekezdésében biztosított jogával, a jelentkezési laphoz csatolnia kell az erre vonatkozó kérelmet, valamint a szakértői bizottság véleményét. Az igazgató a kérelemről döntését határozat formájában hozza meg. Az igazgató döntésében rendelkezik az iskolai tanulmányok során a tanuló által használt, megszokott eszközök biztosításáról, az írásbeli dolgozat elkészítéséhez a munkaidő meghosszabbításáról, a vizsga meghatározott részeinek értékelése alóli felmentésről. Pedagógiai Program
60
(4) Az írásbeli vizsgát szervező intézmény a KIFIR rendszerben a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időpontig rögzíti a vizsgázók jelentkezési adatait. A hivatal a rögzített adatok alapján állítja össze az intézmények számára az írásbeli vizsga feladatlapcsomagjait. 34. § (1) A központi írásbeli vizsga a hivatal által megküldött feladatlapok megoldásából áll. A központi írásbeli vizsgát szervező iskola által biztonságos csomagolásban átvett feladatlapcsomagok kibontása a csomagon megjelölt időpontban háromtagú, a nevelőtestület tagjaiból álló bizottság előtt történik. A felbontás helyét, időpontját, a csomag – sértetlen vagy sérült, felbontott – állapotát és a jelenlévők nevét jegyzőkönyvben rögzíteni kell. (2) A központi írásbeli vizsgát szervező középfokú iskola igazgatójának biztosítania kell a hivatal által működtetett elektronikus üzenetküldő rendszer folyamatos figyelemmel kísérését minden vizsganapon. A figyelemmel kísérést a vizsga kezdete előtt legalább harminc perccel meg kell kezdeni, és az írásbeli vizsgára meghatározott időtartam letelte után harminc percig kell folytatni. (3) A központi írásbeli vizsgát szervező középiskola igazgatója a vizsgázókat az iskola honlapján, valamint az írásbeli vizsga megkezdése előtt a vizsga helyszínén tájékoztatja arról, hogy hol és mikor tekinthetik meg az általuk elkészített és az iskola által kiértékelt dolgozatokat, és tájékoztatást ad az értékelésre vonatkozó észrevételek megtételének szabályairól. (4) A központi írásbeli vizsga során a vizsgaszervező iskola biztosítja a tanári felügyeletet. A vizsgateremben a tanulók ültetési rendjét úgy kell kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék. A vizsga során – a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók részére a 33. § (3) bekezdés alapján adott igazgatói engedélyben meghatározott eltéréssel – a feladatlap-készítő bizottságok által meghatározott, a hivatal honlapján közzétett, a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet szerinti jelentkezési határidőig nyilvánosságra hozott és az egyes feladatlapokon is feltüntetett segédeszközök használhatók. A dolgozat megírásakor a rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát kék vagy fekete színű tintával kell elkészíteni. 35. § (1) A vizsga dolgozatainak javítását a hivatal által kiadott javítási-értékelési útmutató alapján kell elvégezni. A feladatlapokat és a javítási-értékelési útmutatókat legkésőbb a vizsga napját követő napon a hivatal a honlapján közzéteszi. (2) Az írásbeli vizsgát szervező intézmény a KIFIR rendszerben rögzíti a vizsgán való részvétel tényét, a 33. § (3) bekezdés alapján biztosított speciális körülményeket, a vizsgaeredményeket, valamint elvégzi az értékelő lapok előállítását, kinyomtatását. (3) Az írásbeli vizsga kiértékelt dolgozatait a vizsgázó és szülője az iskola képviselőjének jelenlétében, az igazgató által meghatározott helyen és időben megtekintheti, azokról kézzel vagy elektronikus úton másolatot készíthet, és – kizárólag a hivatalos javítási-értékelési útmutatótól eltérő értékelés esetén – az értékelésre észrevételt tehet. Ha az iskolában a feltételek rendelkezésre állnak, a vizsgázó kérésére a saját kiértékelt dolgozatáról másolatot kell készíteni. (4) A megtekintéshez – az adott írásbeli vizsgát követő nyolc napon belül – egy munkanapot (nyolc órát) kell biztosítani. A vizsgázó észrevételeit a megtekintést követő első munkanap Pedagógiai Program
61
végéig – tizenhat óráig – írásban adhatja le. Az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása esetén egy napon belül lehet igazolási kérelmet benyújtani. Az igazolási kérelem benyújtási határideje jogvesztő. (5) Ha az írásbeli vizsgakérdésekre adott megoldás értékelésére a vizsgázó észrevételt nyújt be, az iskola az észrevételt érdemben elbírálja. Az iskola a bírálat eredményét határozat formájában, megfelelő indokolással, az észrevétel benyújtását követő három munkanapon belül írásban közli az észrevételt tevővel. (6) Ha az észrevételt tevő az iskola határozatának kézhezvétele után is fenntartja korábbi észrevételét, ezt egy munkanapon belül írásban közli a vizsgát szervező iskolával. A határidő elmulasztása jogvesztő. Az iskola a fenntartott észrevételt az ügyre vonatkozó dokumentumokkal együtt egy munkanapon belül megküldi a hivatalnak. (7) A hivatal a fenntartott észrevételt érdemben elbírálja. A bírálat eredményét határozat formájában, megfelelő indokolással, az észrevétel benyújtását követő nyolc munkanapon belül rövid úton (elektronikus úton) írásban közli az iskolával, valamint postai úton megküldi az iskolának és az észrevételt tevőnek. 36. § (1) Az írásbeli vizsga eredményéről a vizsgát szervező iskola – a hivatal által kiadott, a vizsga részletes eredményeit tartalmazó, az iskola körbélyegzőjének lenyomatával, valamint az igazgató vagy az általa kijelölt személy aláírásával hitelesített értékelő lapon – közvetlenül tájékoztatja a vizsgázókat. (2) A középfokú iskola a jelentkező központi írásbeli vizsgából származó felvételi teljesítményét az értékelőlap alapján állapítja meg. A felvételi dolgozat vagy annak másolata a jelentkezőtől nem kérhető. (3) A központi írásbeli vizsgán elérhető maximális pontszám a felvételi eljárás eredményének megállapításakor a felvételi eljárás egészében megszerezhető összesített eredmény, összpontszám ötven százalékánál nem lehet kevesebb. (4) Ha a középfokú iskola a 27. § (4) bekezdése szerint helyben készített nemzetiségi nyelvű szövegértési feladatsort használ, az e feladatsorral elérhető maximális pontszám legfeljebb az írásbeli vizsgán elérhető maximális pontszám ötven százaléka lehet, a fennmaradó legalább ötven százalékot pedig a központilag kiadott egységes matematika-feladatsor megoldása alapján kell számítani. 37. § (1) Az általános iskola tanulója esetében a felvételi lapok kitöltését az általános iskola szervezi meg. A felvételi lapokat – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – az általános iskola a kitöltéséhez szükséges adatok ellenőrzése és rögzítése után a KIFIR rendszerben állítja elő, és megküldi a felvételt hirdető középfokú iskolába, valamint a Felvételi Központba. (2) Ha a kiskorú tanköteles tanuló a kilencedik évfolyamnál alacsonyabb évfolyamra jelentkezik, a felvételi lapjait a szülő is kitöltheti és a jelentkezési lapot megküldheti a felvételt hirdető középiskolába a tanulói adatlapot pedig a Felvételi Központba. Az általános iskola ebben az esetben is megszervezheti a felvételi lapok kitöltését és továbbítását. (3) Ha a jelentkező nincs tanulói jogviszonyban, vagy tanulmányait külföldön végzi, a felvételi lapokat a jelentkező, kiskorú jelentkező esetén a szülő tölti ki és a jelentkezési lapot a Pedagógiai Program
62
felvételt hirdető középfokú iskolába, a tanulói adatlapot pedig a Felvételi Központba küldi meg. (4) A felvételi kérelmet a 27. § szerint kell benyújtani. A felvételi lapok többszörözhetők. Ha a felvételi kérelmet nem az e rendeletben foglaltak szerint nyújtották be, a kérelemben érintett középfokú iskola szükség esetén a hiányok nyolc napon belüli pótlására szólítja fel a kérelem benyújtóját. E határidő elmulasztása jogvesztő. (5) A kiskorú felvételi lapjait mind a két szülő, ha a kiskorú gyámság alatt áll, a gyám, továbbá – ha a jelentkező a tizennegyedik életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen – a jelentkező írja alá. A felvételi lapokat az (1) bekezdésben meghatározott esetben az általános iskolának akkor is továbbítania kell, ha azt a jelentkező nem írja alá. Nem szükséges a szülő aláírása, ha a szülői felügyeletet a bíróság megszüntette, korlátozta, vagy ha a szülői felügyelet azért szünetel, mert a szülő cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, továbbá akkor sem, ha a szülő ismeretlen helyen tartózkodik, vagy jogai gyakorlásában ténylegesen akadályozott. A szülői felügyeletet gyakorló szülőnek kell igazolnia, hogy a másik szülő aláírására nincs szükség. A nagykorú, cselekvőképes személy felvételi lapjait a jelentkező írja alá. (6) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az általános iskola a tanuló felvételi lapjait, ha azt a külön élő szülő nem írta alá, abban az esetben is továbbítja, ha a gyermek továbbtanulásra való jelentkezéséről a bíróság döntött, vagy a szülők a bírósági eljárást nem indították meg. Ez utóbbi esetben az iskola értesíti mind a két szülőt, hogy a köztük lévő vita eldöntése a gyámhatóság vagy a bíróság hatáskörébe tartozik. (7) A felvételi lapok aláírása hozzájárulást jelent ahhoz, hogy a jelentkező személyes adatait a középfokú iskola, a hivatal, a Felvételi Központ és a kormányhivatal a felvételi eljárás törvényes lefolytatása érdekében kezelje. Ha a jelentkező a 40. § (1) bekezdése szerinti felvételi jegyzékben egyéni adat, jelige alkalmazását kéri, az erre vonatkozó nyilatkozatát és az egyéni adatát, jeligéjét a jelentkezési lapra rá kell írnia. 38. § (1) Az általános iskola által előállított és a 37. § (5) bekezdése szerint aláírt felvételi lapokra az általános iskola további bejegyzést nem tehet. Indokolt esetben felhívja a tanuló, a szülő figyelmét a hiányzó, a hibás adatokra, továbbá kezdeményezi azok kijavítását. A jelentkezési lapnak az általános iskolai tanulmányi eredményekre vonatkozó részét – a 37. § (2)–(3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – az általános iskola igazgatója aláírásával hitelesíti. (2) A jelentkező több jelentkezési lapot nyújthat be. Minden jelentkezési lapon egy iskola tüntethető fel. Egy jelentkezési lapon az iskola több tanulmányi területe is megjelölhető. A jelentkezési lapokon a tanulmányi területnek a 32. § (2) bekezdése szerinti belső kódját minden esetben fel kell tüntetni. (3) A felvételi kérelem benyújtásához a jelentkező számára jelentkezési lapjai számától függetlenül két példányban tanulói adatlapot kell kiállítani. A tanulói adatlapon fel kell tüntetni a kiállított jelentkezési lapok számát, több tanulmányi terület esetén feltüntetve azoknak a jelentkező által meghatározott rangsorát. A rangsorolást nem iskolánként, hanem tanulmányi területenként kell elvégezni.
Pedagógiai Program
63
(4) A felvételi kérelmek rangsorolásáról a középfokú iskola nem kérhet információt, a tanulói adatlapon feltüntetett rangsorolást nem ismerheti meg. (5) Az általános iskola a tanulói adatlap első példányának 37. § (1) bekezdés szerinti elküldése után a tanulói adatlap második példányát borítékba zárja, és a tanuló végleges döntéséig megőrzi oly módon, hogy ahhoz – az e rendeletben meghatározott módosítási lehetőségen kívül – ne lehessen hozzáférni. (6) Az általános iskola a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időszakban egy alkalmat köteles biztosítani ahhoz, hogy a tanuló és a szülő közösen módosíthassa a tanulói adatlapot. A módosítás a módosító tanulói adatlap kitöltésével történik. A módosítás során új középfokú iskola nem jelölhető meg, a beírt tanulmányi területek nem törölhetők, azonban az eredetileg benyújtott tanulói adatlapon feltüntetett középfokú iskolához újabb tanulmányi terület írható be, továbbá az eredetileg beírt rangsor megváltoztatható. Új tanulmányi terület csak az eredeti tanulói adatlapon szereplő, érintett középfokú iskolával történt előzetes egyeztetés alapján jelölhető meg. Az egyeztetés tényét a középfokú iskolába eredetileg benyújtott jelentkezési lapon kell feltüntetni. A módosító tanulói adatlap kitöltésével a korábban kitöltött tanulói adatlap érvényét veszti. Az általános iskola a módosító tanulói adatlapokat megküldi a Felvételi Központnak, a többi adatlapot visszaadja a tanulóknak. A 37. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott esetekben a módosító tanulói adatlapot a jelentkező, kiskorú jelentkező esetén a szülő küldheti meg a Felvételi Központnak. (7) Ha a tanköteles tanuló nem nyújt be felvételi kérelmet, az igazgató írásban tájékoztatja a tanulót és a szülőt a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos kötelezettségekről. 39. § (1) Ha a középfokú iskola szóbeli vizsgát szervez, a vizsga kérdései a NAT általános iskolai követelményrendszerére és a középfokú iskola pedagógiai programjában meghatározott a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra hozott követelményekre épülnek. (2) A szóbeli vizsgára a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időszakban kerülhet sor. A 27. § (5) bekezdésében és a 28. § (1)–(4) bekezdésében meghatározott eljárásokat ugyanezen időszak végéig le kell zárni. A szóbeli vizsgákra a középfokú iskola legalább három napot köteles kijelölni. (3) A szóbeli vizsgán elérhető eredmény a felvételi eljárás eredményének megállapításakor a felvételi eljárás egészében megszerezhető összpontszám huszonöt százalékánál nem lehet több. (4) A szóbeli vizsga nyilvános, amelyet az iskola igazgatója indokolt esetben korlátozhat. 40. § (1) A középfokú iskola a felvételi vizsgák befejezése után, legkésőbb a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időpontig a honlapján nyilvánosságra hozza a jelentkezők felvételi jegyzékét. A nyilvánosságra hozott jegyzékben a jelentkező az oktatási azonosító számával szerepel, egyéb személyes adatai nélkül. Ha a jelentkező a 37. § (7) bekezdése szerint a jelentkezési lapján kérte, hogy a felvételi jegyzékben egyéni adat, jelige alkalmazásával szerepeltessék, akkor a középfokú iskola az oktatási azonosító szám helyett a jelentkező egyéni adatát, jeligéjét tünteti fel.
Pedagógiai Program
64
(2) A felvételi jegyzéket tanulmányi területenként kell elkészíteni, valamennyi jelentkező feltüntetésével. A jegyzék a jelentkező (1) bekezdésben meghatározott azonosító adata mellett tartalmazza a jelentkezőnek a felvételi eljárásban elért összesített eredményét és az iskola által meghatározott rangsorban elfoglalt helyét. (3) A rangsorolás során az azonos összesített eredményt elérő tanulók közül előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhelyének, telephelyének településén található, vagy akinek különleges helyzete ezt indokolja. A különleges helyzetet az iskola pedagógiai programjában kell szabályozni. (4) Ha a középfokú iskola nemzetiségi nevelés-oktatást folytat, a nemzetiségi tanulmányi területeken a rangsorolás során előnyben kell részesíteni a felvételi feltételeknek megfelelő, az adott nemzetiséghez tartozó jelentkezőket. 41. § (1) A Felvételi Központ a beküldött tanulói adatlapok alapján iskolánként, azon belül tanulmányi területenként elkészíti a jelentkezők ábécésorrendbe szedett listáját (a továbbiakban: jelentkezők listája), és a KIFIR rendszerben a középfokú iskola számára elérhetővé teszi. (2) A középfokú iskola igazgatója a jelentkezők listájának felhasználásával tanulmányi területenként elkészíti az ideiglenes felvételi rangsort. Az ideiglenes felvételi rangsort a KIFIR rendszerben úgy kell elkészíteni, hogy a jelentkezők listájában minden jelentkező neve mellé az igazgató beírja a felvétellel kapcsolatos döntését. Ha a jelentkező teljesítette a felvételi követelményeket, a neve mellé a felvételi jegyzékben elfoglalt helye szerinti sorszámot kell beírni. Ha a jelentkező nem teljesítette a felvételi követelményeket, a neve mellett a felvételi kérelem elutasítását az „E” betű alkalmazásával kell beírni. A középfokú iskola igazgatója az ideiglenes felvételi rangsorban – tanulmányi területenként – feltünteti a felvehető tanulók létszámát is. (3) A tanulói adatlapok módosításának feldolgozását követően a Felvételi Központ a KIFIR rendszerben kiegészíti a jelentkezők listáját. (4) A jelentkezők listájának kiegészítése után a középfokú iskola igazgatója a (2) bekezdésben meghatározottak szerint, a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott határidőig kiegészíti az ideiglenes felvételi rangsort, valamint tanulmányi területenként közli a felvehető tanulók számát. A középfokú iskola igazgatója az ideiglenes felvételi rangsort a KIFIR rendszerből kinyomtatja, és minden oldalát aláírásával és az iskola körbélyegzőjének lenyomatával ellátva megküldi a Felvételi Központnak. Ha a középfokú iskola igazgatója rendelkezik legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással, és az ideiglenes felvételi rangsort a saját fokozott biztonságú elektronikus aláírásával ellátva küldi meg a Felvételi Központ részére, a papíralapú hitelesítésre nincs szükség. (5) A Felvételi Központ a KIFIR rendszer segítségével az ideiglenes felvételi rangsorok alapján tanulmányi területenként elkészíti az egyeztetett felvételi jegyzéket. Az egyeztetett felvételi jegyzéken minden jelentkező esetében szerepel a felvételi kérelem elfogadásának vagy elutasításának ténye. Az egyeztetett felvételi jegyzék elkészítése során a Felvételi Központ a tanulói adatlapon a jelentkező által meghatározott sorrend, a középfokú iskola által meghatározott felvételi rangsor, valamint a középfokú iskola által közölt felvehető tanulói létszám együttes mérlegelése alapján az adott jelentkezőnek egyetlen felvételi kérelmét Pedagógiai Program
65
nyilvánítja elfogadottnak, a többit elutasítja. A Felvételi Központ a jelentkezőnek azt az adatlapon szereplő legalacsonyabb sorszámú felvételi kérelmét nyilvánítja elfogadottnak, amelyet az adott tanulmányi területet meghirdető iskola elfogadott, és a jelentkező a középfokú iskola által közölt felvehető tanulói létszámon belül van. (6) A Felvételi Központ a KIFIR rendszerben a középfokú iskolák számára elérhetővé teszi az egyeztetett felvételi jegyzéket. 42. § (1) A felvételt hirdető középfokú iskola az egyeztetett felvételi jegyzék alapján, a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott határidőig megküldi a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítést a jelentkezőnek, kiskorú jelentkező esetén a szülőnek, továbbá, ha a jelentkező tanulói jogviszonyban áll, az általános iskolának is. (2) Az általános iskola értesítése jegyzék formájában is történhet. A felvételről szóló értesítést a 37. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott esetben a tanulónak, kiskorú tanuló esetében a szülőnek kell megküldeni, továbbá a 37. § (2) bekezdésben meghatározott esetben az általános iskolának is, ha a vele tanulói jogviszonyban álló tanuló a középfokú iskolába felvételt nyert. (3) A 37. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott esetben az elutasításról szóló értesítést nem kell megküldeni az általános iskolának, a jogorvoslati eljárás eredményéről pedig csak akkor kell az általános iskolát értesíteni, ha ennek eredményeképpen a tanuló a középiskolába felvételt nyert. (4) Ha a középfokú iskola a benyújtott felvételi kérelmek és a felvételi eljárás eredményeképpen megállapítja, hogy a meghirdetett tanulmányi területen nem tudja elindítani az oktatást, köteles erről három munkanapon belül értesíteni a jelentkezőt, a fenntartót és a hivatalt. 43. § (1) A középfokú iskola igazgatója a felvételi döntésekről szóló értesítések megtörténte után a következő tanév első napjáig rendkívüli felvételi eljárást írhat ki. (2) Abban az esetben, ha az általános felvételi eljárás keretében a középfokú iskolába az adott osztályba felvehető tanulói létszám kevesebb mint kilencven százalékát sikerült betölteni, a rendkívüli felvételi eljárást ki kell írni. A kiírást meg kell küldeni a székhely szerint illetékes kormányhivatalnak, továbbá a hivatalnak, amely a megküldött és összesített adatokat a honlapján közzéteszi. (3) A rendkívüli felvételi eljárásban új jelentkezési lapot kell benyújtani a felvételt meghirdető iskola által meghatározott formában és időpontig. A rendkívüli felvételi eljárásban több jelentkezési lap is benyújtható, de egy jelentkezési lapon csak egy iskola jelölhető meg. A felvételi kérelmekről az iskola igazgatója dönt. 44. § (1) A KIFIR rendszerének adatbázisában szereplő személyazonosításra alkalmas adatokat – a felvételi eljárás lezárását követően – a Felvételi Központ legkésőbb szeptember 15-éig törli, egyúttal a személyes adatokat tartalmazó papíralapú adathordozókat legkésőbb ugyaneddig az időpontig megsemmisíti.
Pedagógiai Program
66
(2) A KIFIR rendszer adatbázisában a személyazonosításra alkalmas adatok törlése után megmaradt adatokat a hivatal tárolja, kezeli, statisztikai célra felhasználhatja, továbbá statisztikai felhasználás céljára átadhatja. 45. § (1) A jelentkezés elutasítása esetén az iskola igazgatójának fel kell hívnia a jelentkező, kiskorú jelentkező esetén a jelentkező és a szülő figyelmét, hogy az Nkt. 37. § (3) bekezdése alapján a döntés ellen jogorvoslattal élhet. (2) A jogorvoslati eljárást megindító kérelmet annak a középfokú iskolának a fenntartójához kell benyújtania a jelentkezőnek, kiskorú jelentkező esetén a szülőnek, amelyiknek a döntésével a jelentkező, kiskorú jelentkező esetén a szülő nem ért egyet. (3) Az eljárást megindító kérelmeket az általános felvételi eljárásban oly módon kell elbírálni, hogy a jogorvoslati eljárás a tárgyév június 1-jéig befejeződjék. Ha a jelentkező tanköteles, a jogorvoslati eljárás eredményéről értesíteni kell azt az iskolát, amellyel a jelentkező tanulói jogviszonyban áll. A 37. § (2) bekezdésében leírt esetben csak akkor kell értesíteni az általános iskolát, ha a jogorvoslati eljárás eredményeképpen a tanuló a középiskolába felvételt nyert. (4) A középfokú iskola a tanköteles tanuló beiratkozásáról értesíti azt az általános iskolát, amelyikben a tanulmányait folytatta. A vendégtanulói jogviszony létesítése 49. § (1) A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére az intézmény vezetője engedélyezheti, hogy a tanuló az iskolában oktatottaktól eltérő irányú ismeretek megszerzése céljából másik iskolában elméleti tanítási órán, gyakorlati foglalkozáson vegyen részt. (2) Ha a tanuló tartós gyógykezelése az iskolába járást nem teszi lehetővé, a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kérelmére az intézmény vezetője engedélyezheti, hogy – tanulói jogviszonyának fenntartása mellett – tanulmányait a fekvőbeteg-ellátás keretében gyógykezelését biztosító egészségügyi intézményben vagy rehabilitációs intézményben biztosított nevelés-oktatás keretében folytassa. (3) Az alapfokú művészeti iskola tanulója az előírt követelményt – az iskolák közötti megállapodás alapján – a másik alapfokú művészeti iskolában is elsajátíthatja. (4) Ahol e jogszabály vendégtanulót említ, azon az (1)–(3) bekezdések egyikében meghatározott tanulmányokat folytató tanulót kell érteni. (5) A tanulói jogviszonnyal rendelkező tanuló a vendégtanulói jogviszonya létesítésének engedélyezésére a vele jogviszonyban álló iskola igazgatójának nyújtja be írásbeli kérelmét. Az iskola igazgatója a kérelemben foglaltak alapján, a kérelem átvételétől számított tizenöt napon belül beszerzi a döntéshez a tanulóval vendégtanulói jogviszonyt létesítő iskola javaslatát, vagy a (2) bekezdésben foglalt kérelem szerint a tanulóval vendégtanulói jogviszonyt létesítő egészségügyi intézmény vagy a gyógykezelést biztosító intézmény javaslatát.
Pedagógiai Program
67
(6) A tanulóval jogviszonyban álló iskola igazgatója az (1)–(2) bekezdés szerint benyújtott kérelemről meghozott döntéséről értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt, valamint a tanulóval vendégtanulói jogviszonyt létesítő iskola, vagy a (2) bekezdés szerinti kérelem esetében a tanulóval vendégtanulói jogviszonyt létesítő egészségügyi intézmény vagy a gyógykezelést biztosító intézmény vezetőjét. (7) A vendégtanuló teljesítményének értékelését a fogadó iskola végzi, és írásban értesíti a tanulóval jogviszonyban álló iskolát.
Pedagógiai Program
68
11. Teljes körű egészségfejlesztés A nevelési-oktatási intézmény feladatai a gyermek, a tanuló egészségfejlesztésével összefüggésben 128. § (1) A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. (2) A nevelési-oktatási intézmény által működtetett teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen a pedagógusok a nevelési-oktatási intézményben végzett tevékenységet, a helyi pedagógiai programot és szervezeti működést, a gyermek, a tanuló és a szülő részvételét a nevelési-oktatási intézmény életében úgy befolyásolják, hogy az a gyermek, a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő. (3) A nevelési-oktatási intézmény mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek különösen a) az egészséges táplálkozás, b) a mindennapos testnevelés, testmozgás, c) a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, d) a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése, e) a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, f) a személyi higiéné területére terjednek ki. (4) A nevelési-oktatási intézményekben folyó teljes körű egészségfejlesztés figyelembe veszi a gyermekek, tanulók biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait, beilleszthető a nevelésioktatási intézményben megvalósuló átfogó prevenciós programokba. (5) A nevelési-oktatási intézmény teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait koordinált, nyomon követhető és mérhető, értékelhető módon kell megtervezni a helyi pedagógiai program részét képező egészségfejlesztési program keretében. (6) A helyi egészségfejlesztési programot a nevelőtestület az iskola-egészségügyi szolgálat közreműködésével készíti el. (7) A nevelési-oktatási intézmény saját pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazottján kívül csak olyan, a nevelési-oktatási intézménnyel jogviszonyban nem álló szakember vagy szervezet programjait, alkalmazásában álló munkatársát vonhatja be tanórai vagy gyermek, tanuló részére szervezett egyéb foglalkozás vagy egyéb egészségfejlesztési és Pedagógiai Program
69
prevenciós tevékenység megszervezésébe, aki vagy amely rendelkezik minőségbiztosított egészségfejlesztési, prevenciós programmal és az egészségpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény szakmai ajánlásával. (8) A nevelési-oktatási intézmény vezetője az egészségfejlesztési és prevenciós programok kiválasztásánál beszerzi a) az intézményben dolgozó iskolapszichológus, b) az iskola-egészségügyi szolgálat, továbbá c) amennyiben működik, a helyi vagy megyei Kábítószerügyi Egyeztető Fórum véleményét. (9) A nevelési-oktatási intézményekben megvalósuló teljes körű egészségfejlesztés minőségbiztosítási keretrendszerét az egészségfejlesztésért felelős országos intézet dolgozza ki. (10) Az alapfokú művészeti iskolában az (1)–(9) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni. 129. § (1) Az egészséges életmódra vonatkozó támogató intézményi munkarendben és házirendben előírt szabályok betartása az intézményben mindenki számára kötelező. (2) A nevelési-oktatási intézmény közreműködik a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során tevékenyen együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, valamint a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. (3) Ha a nevelési-oktatási intézmény a gyermeket, tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség, a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, megkeresi a gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálatot vagy más, az ifjúságvédelem, területen működő szervezetet, hatóságot, amely javaslatot tesz további intézkedésekre. (4) A nevelési-oktatási intézményben, valamint a nevelési-oktatási intézményen kívül a gyermekek, tanulók részére szervezett rendezvényeken a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény hatálya alá tartozó, továbbá alkohol- és dohánytermék nem árusítható. A nevelési-oktatási intézményben, valamint a nevelési-oktatási intézményen kívül a gyermekek, tanulók részére szervezett rendezvényeken alkohol- és dohánytermék nem fogyasztható. (5) Az óvoda, az iskola, a kollégium SZMSZ-ében kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek, tanulóknak az óvodában, az iskolában, a kollégiumban való tartózkodás során meg kell tartaniuk.
Pedagógiai Program
70
42. Az egészséges táplálkozás 130. § (1) A nevelési-oktatási intézményben biztosított közétkeztetés élelmiszeralapanyagainak beszerzését az étkeztetés megszervezője lehetőség szerint összehangolja a helyi élelmiszeralapanyag-termeléssel és -előállítással. (2) Ha a nevelési-oktatási intézmény fenntartója vagy az intézmény vezetője – amennyiben erre az intézmény alapító okirata feljogosítja – megállapodást kíván kötni az intézményben üzemelő élelmiszerárusító üzlet vagy áruautomata működtetésére, döntéséhez beszerzi az iskola-egészségügyi szolgálat szakvéleményét. Az iskola-egészségügyi szolgálat abban a kérdésben foglal állást, hogy az árukínálat megfelel-e az egészséges táplálkozásra vonatkozó ajánlásoknak, továbbá hogy tartalmaz-e olyan terméket, amely alkalmas lehet a tanuló figyelmének, magatartásának olyan mértékű befolyásolására, hogy azzal megzavarja az nevelési-oktatási intézmény rendjét, vagy rontsa a nevelő-oktató munka hatékonyságát. (3) A nevelési-oktatási intézmény fenntartója, vezetője nem köthet megállapodást, ha az iskola-egészségügyi szolgálat szakvéleménye szerint az árukínálat nem felel meg a (3) bekezdésben meghatározott ajánlásoknak, kivéve, ha az iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség a megállapodás megkötését támogatja. (4) A (2)–(3) bekezdésben meghatározottakat a szerződés módosítása esetén is alkalmazni kell. (5) Az intézményben üzemelő élelmiszer-árusító üzlet nyitvatartási rendjének és az áruautomata működtetési időszakának a megállapodásban történő meghatározásához a nevelési-oktatási intézmény vezetője beszerzi a fenntartó, az iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetértését. A testi, lelki, mentális egészség fejlesztése, a magatartási függőség, a szenvedélybetegség kialakulásához vezető szerek fogyasztásának és a gyermeket, tanulót veszélyeztető bántalmazásnak a megelőzése 131. § (1) A nevelési-oktatási intézményben folyó lelki egészségfejlesztés célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott pszichés fejlődést, támogassa a gyermek, tanuló esetében a környezethez történő alkalmazkodást, felkészítsen és megoldási stratégiákat kínáljon a környezetből érkező ártalmas hatásokkal szemben, így csökkentve a káros következményeket, továbbá pozitív hatást gyakoroljon a személyiséget érő változásokra. (2) Az iskolának és a kollégiumnak kiemelt figyelmet fordít a magatartási függőség és a szenvedélybetegség kialakulásához vezető szerek fogyasztásának, valamint a nevelésioktatási intézményben megjelenő bántalmazás és agresszió megelőzésére, továbbá a gyógyult szenvedélybeteg és bántalmazott tanulók beilleszkedésének elősegítésére, ennek során indokolt esetben együttműködik az iskola-egészségügyi szolgálattal. (3) Abban az esetben, ha a pedagógus a gyermek, a tanuló bántalmazását vagy deviáns viselkedésformákat észlel, az adott osztály vagy tanulócsoport nevelésében, oktatásában közreműködők bevonásával esetmegbeszélést kezdeményez, majd a pedagógusokkal közösen feltárja azokat a lehetséges okokat, amelyek a viselkedés sajátos formájához vezethettek. A konfliktusban érintett gyermekek, tanulók az iskolapszichológus kiemelt segítségében részesülnek. (4) Amennyiben az érintett gyermek, tanuló vagy a tanulók csoportja vonatkozásában a viselkedési problémák ismétlődő jellegűek, az intézmény vezetője értesíti óvodás gyermek
Pedagógiai Program
71
esetén az óvodapszichológust, tanuló esetén az iskolapszichológust, és egyúttal meghatározza azt az időpontot, amikor a gyermek, a tanuló köteles a pszichológus tanácsadásán részt venni. 44. Az óvoda- és iskolapszichológiai feladatok a nevelési-oktatási intézményben 132. § (1) A nevelési-oktatási intézményben alkalmazott óvodapszichológus, iskolapszichológus ellátja az e §-ban meghatározott feladatokat, amelyek elsődleges célja a gyermek, a tanuló személyiségfejlesztése, lelki egészségvédelme, továbbá a nevelő-oktató munka hatékonyságának segítése. (2) A nevelési-oktatási intézményben dolgozó óvodapszichológus, iskolapszichológus közvetlen segítséget nyújt a pedagógusoknak a nevelő-oktató munkához. (3) Az óvodapszichológus, az iskolapszichológus a nevelési-oktatási intézményben a gyermekekkel, a tanulókkal közvetlenül, egyéni vagy csoportos foglalkozások keretében közreműködik a gyermekek beilleszkedését, társas kapcsolatait javító és iskolai teljesítményét növelő intézkedésekben, kezeli a tanulóknak a nevelési-oktatási intézménnyel összefüggő személyközi kapcsolati kommunikációs és esetlegesen fellépő teljesítményszorongásos tüneteit, továbbá a) megszervezi azokat a pszichológiai jellegű szűrővizsgálatokat, amelyek a képességvizsgálatok, szociometriai vizsgálatok, tanulási szokások, tanulási motiváció vizsgálatának körébe tartoznak, vagy a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek megelőzése érdekében szükségesek, b) megszervezi a mentálhigiénés preventív feladatokat a nevelési-oktatási intézményben az egyén, a tanulócsoport, és az intézményi szervezet szintjén, c) megszervezi a nevelési-oktatási intézményben az egészségfejlesztéssel, a nevelő-oktató munka, a szexuális nevelés segítésével, a nevelési-oktatási intézményben észlelt személyközi konfliktusok és az erőszakjelenségek megoldásával kapcsolatos pszichológiai témájú feladatokat, d) megszervezi a krízistanácsadást a következő váratlan súlyos élethelyzetekben: kortárshaláleset, súlyos iskolai kudarcélmény, váratlan családi krízishelyzet, továbbá terápiás vagy más kezelés szükségessége esetén továbbirányít a pedagógiai szakszolgálathoz vagy más szakellátást biztosító intézményhez, valamint e) a kiemelten tehetséges gyermek, tanuló tehetséggondozásában a pedagógusokkal és a pedagógiai szakszolgálat szakemberével közösen kidolgozza az együttműködés és az ellátás kereteit. (4) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott szűrővizsgálatok kiemelt célcsoportja a nevelési-oktatási intézménnyel jogviszonyban álló gyermekek, tanulók azon csoportja, akik az Nkt. 5. § (1) bekezdésében meghatározott és életkoruknak megfelelő pedagógiai szakaszt megkezdték, így a) óvoda esetén elsősorban az ötödik életévüket betöltött gyermekek, b) iskola esetén az első, az ötödik, a kilencedik évfolyamos tanulók. (5) Az óvodapszichológus, az iskolapszichológus a (3) bekezdés b), c), e) pontjában foglalt feladatok megszervezése során szűréseket, vizsgálatokat, tréningeket, egyéni és csoportos tanácsadást szervezhet a gyermek, a tanuló, a pedagógus, továbbá a szülő megkeresésével, valamint az érintett gyermek, tanuló személyiségének fejlesztésével összhangban a szülő számára is. (6) Az iskolapszichológus szükség esetén az iskolában pályaválasztási és pályaorientációs tanácsadást szervez, amelynek során a) együttműködik a pedagógusokkal és a kijelölt pedagógiai szakszolgálat pályaválasztási szakemberével, b) a helyi lehetőségek függvényében pályaorientációs foglalkozásokat tart az ötödik évfolyamtól kezdődően az önismereti, képességstruktúra-feltárási, pályaismereti témakörben. (7) Az óvodapszichológus, az iskolapszichológus Pedagógiai Program
72
a) segíti a pszichológiai ismereteknek a nevelési-oktatási intézményen belüli elsajátítását, b) kapcsolatot tart a környezetében működő óvodában, iskolában dolgozó óvodapszichológussal, iskolapszichológussal, c) együttműködik a kijelölt pedagógiai szakszolgálatban dolgozó óvodapszichológussal, iskolapszichológussal a nevelési-oktatási intézményben a pszichológiai tevékenységgel érintett gyermekek, tanulók pedagógiai szakszolgálati vagy egyéb egészségügyi szakellátásra történő utalása vonatkozásában, d) az óvodai, iskolapszichológusi munka szakmai minőségbiztosítása érdekében kapcsolatot tart az oktatásért felelős miniszter jogszabályban kijelölt, az Országos Iskolapszichológiai Módszertani Bázis feladatait ellátó intézménnyel, e) együttműködik a pedagógiai szakszolgálattal az érintett gyermek, tanuló pedagógiai szakszolgálati ellátás keretében történő gondozásában, (8) Az alapfokú művészeti iskolában az (1)–(7) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
A könnyített és a gyógytestnevelés szervezésének, a tanulók könnyített vagy gyógytestnevelési órára történő beosztásának rendje 142. § (1) A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített testnevelés- vagy gyógytestnevelés-órára kell beosztani. A könnyített testnevelés- vagy gyógytestnevelés-órát – lehetőség szerint – a többi tanulóval együtt, azonos csoportban kell szervezni. Az orvosi szűrővizsgálatot – kivéve, ha a vizsgálat oka később következik be – május 15-éig kell elvégezni. Az orvos által vizsgált tanulókról az iskolának nyilvántartást kell vezetnie, amelyben fel kell tüntetni a felvételi állapotot és az ellenőrző vizsgálatok eredményét. (2) A könnyített testnevelés-órát az iskolaorvosi, szakorvosi vélemény alapján a testnevelésóra vagy az iskola által megszervezett külön foglalkozás keretében úgy kell biztosítani, hogy a mindennapos testnevelés ezekben az esetekben is megvalósuljon. (3) A gyógytestnevelés-órákat a pedagógiai szakszolgálat feladatainak ellátására kijelölt nevelési-oktatási intézményben kell megszervezni legkevesebb heti három, de legfeljebb heti öt tanóra keretében. Amennyiben a tanuló szakorvosi javaslat alapján a testnevelésórán is részt vehet, akkor számára is biztosítani kell a mindennapos testnevelésen való részvételt. Ebben az esetben a gyógytestnevelés- és a testnevelésórákon való részvételnek együttesen kell elérnie a heti öt órát, ezek arányára a szakorvos tesz javaslatot. (4) Fel kell menteni a tanulót a testnevelésórán való részvétel alól, ha mozgásszervi, belgyógyászati vagy egyéb, szakorvos által megállapított egészségkárosodása nem teszi lehetővé a gyógytestnevelés-órán való részvételét sem. A nevelési-oktatási intézmény baleset-megelőzési gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége
tevékenysége,
a
tanuló-
és
168. § (1) Az óvoda, iskola, kollégium SZMSZ-ében kell meghatározni a nevelési-oktatási intézmény vezetőinek, pedagógusainak, valamint más alkalmazottainak feladatait a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén (intézményi védő, óvó előírások).
Pedagógiai Program
73
(2) A nevelési-oktatási intézményben a nyitvatartási időben biztosítani kell a gyermekek, tanulók felügyeletét, védelmét, figyelemmel a baleset-megelőzés szempontjaira. (3) A nevelési-oktatási intézményekben a) olyan környezetet kell teremteni, amely alkalmas a balesetbiztonsággal kapcsolatos szokások, magatartási formák kialakítására, b) a tanórai és az egyéb foglalkozások során a nevelési-oktatási intézmény sajátosságaira figyelemmel ki kell alakítani a tanulókban a biztonságos intézményi környezet megteremtésének készségét, át kell adni a baleset-megelőzési ismereteket a főbb közúti közlekedési balesetek, a mérgezés, fulladás veszélyei, az égés, az áramütés, valamint az esés témakörében, c) fejleszteni kell a gyermek, a tanuló biztonságra törekvő viselkedését. 169. § (1) A nevelési-oktatási intézményben bekövetkezett tanuló- és gyermekbaleseteket nyilván kell tartani. (2) A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezeket a baleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kell nyilvántartani, vagy ha erre rendkívüli esemény miatt átmenetileg nincs lehetőség, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvek egy-egy példányát – az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvek kivételével – a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. Az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyv kinyomtatott példányát, a papíralapú jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a tanulónak, kiskorú gyermek, tanuló esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézményében meg kell őrizni. (3) Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. (4) Amennyiben a baleset súlyosnak minősül, akkor azt a nevelési-oktatási intézmény a rendelkezésre álló adatok közlésével – telefonon, e-mailen, telefaxon vagy személyesen – azonnal bejelenti az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. (5) Súlyos az a tanuló- és gyermekbaleset, amely a) a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított kilencven napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), b) valamely érzékszerv (érzékelőképesség) elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását, c) a gyermek, tanuló orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülését, egészségkárosodását,
Pedagógiai Program
74
d) a gyermek, tanuló súlyos csonkulását (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), e) a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, a tanuló bénulását, vagy agyi károsodását okozza. (6) Amennyiben a baleset a pedagógiai szakszolgálat által tartott foglalkozás alatt következik be, a jelentési kötelezettség a foglalkozást tartó intézmény kötelessége. (7) A nem állami intézményfenntartó a részére megküldött papír alapú jegyzőkönyvet nyolc napon belül megküldi a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges engedélyt kiállító kormányhivatal részére. (8) A kormányhivatal a nem állami intézményfenntartótól, a Központ a nevelési-oktatási intézménytől érkezett, nem elektronikus úton kitöltött baleseti jegyzőkönyvet a naptári félévet követő hónap utolsó napjáig megküldi az oktatásért felelős minisztérium részére. (9) A nevelési-oktatási intézménynek lehetővé kell tenni az óvodaszék, az iskolaszék, a kollégiumi szék, ezek hiányában a szülői szervezet, közösség és az iskolai diákönkormányzat képviselője részvételét a tanuló- és gyermekbaleset kivizsgálásában. (10) Minden tanuló- és gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére. 66. A tanulók által nem, vagy csak felügyelet mellett használható eszközök, gépek 170. § (1) Az iskolában keményforrasztás, ív- és lánghegesztés, ipari gázpalack, valamint tartály felszerelése az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével nem végezhető. (2) A szakképzésben történő gyakorlati képzés során az adott szakma elsajátításához szükséges bemutatás és eszközhasználat esetét kivéve a tanuló által nem használható gép, eszköz különösen: a) a villamos köszörűgép, b) a barkácsgép faesztergálásra, c) a faipari szalagfűrész, a körfűrész, a kombinált gyalugép, d) a szalagfűrészlap-hegesztő készülék, valamint e) a jogszabályban, használati utasításban veszélyesnek minősített gép, eszköz. (3) A tízévesnél idősebb tanulók által pedagógus felügyelete és irányítása mellett használható eszköz, gép: a) a villamos fúrógép,
Pedagógiai Program
75
b) a barkácsgép a következő tartozékokkal: korong- és vibrációs csiszoló, dekopírfűrész, polírkorong, c) a törpefeszültséggel működő forrasztópáka, d) a 220 V feszültséggel működő, kettős szigetelésű úgynevezett „pilla NAT”-forrasztópáka, e) a villamos háztartási gép, f) a segédmotoros kerékpár, szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti a tanuló), g) a kerti gép, szerelési gyakorlathoz (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti a tanuló). A Nemzeti Alaptanterv fejlesztési területei között A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében.
Pedagógiai Program
76
12. Fogyasztóvédelem- a NAT alapján Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását.
Pedagógiai Program
77
13. Eszközök és felszerelések jegyzéke A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK KÖTELEZŐ FELSZERELÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
Az iskolában megtalálható eszközöket az „ESZKÖZJEGYZÉK” tartalmazza, amely illeszkedi a beidézett jogszabályi előírásokhoz. 63. Az eszköz- és felszerelési jegyzék 161. § (1) A 2. melléklet határozza meg azokat a kötelező (minimális) eszközöket és felszereléseket, továbbá helyiségeket, amelyekkel a nevelési-oktatási intézményeknek rendelkezniük kell [a továbbiakban: kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzék]. (2) A kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak a nevelési-oktatási intézmény részére fenntartóra tekintet nélkül kötelezőek, ha az intézmény működésének megkezdéséhez szükséges engedélyt a rendelet hatálybalépése után adják ki, vagy ha az állami, önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézmény a rendelet hatálybalépése után kezdi meg a tevékenységét. (3) A kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben meghatározott eszközöket és felszereléseket az alapító okiratban meghatározott tevékenységhez kell biztosítani. Az egyházi és magánintézmény esetén a kötelező eszközök és felszerelések meglétének vizsgálatához a működés megkezdéséhez szükséges engedélyben meghatározottakat is figyelembe kell venni. (4) Ha az óvoda, kollégium fokozatosan kezdi meg tevékenységét, az eszközöket és felszereléseket a ténylegesen ellátott feladatokhoz kell fokozatosan megteremteni. Ha az iskola nem valamennyi évfolyamon kezdi meg tevékenységét, az eszközöket és felszereléseket felmenő rendszerben lehet beszerezni oly módon, hogy – a nevelő és oktató munka megkezdésekor, ezt követően felmenő rendszerben – az adott évfolyam mellett legalább a következő évfolyam indításához szükséges eszközök és felszerelések rendelkezésre álljanak. Új iskola, kollégium indítása esetén az induló könyvtári állományba tartozó dokumentumok száma nem lehet kevesebb az előírt állomány ötven százalékánál. A teljes könyvtári dokumentumállományt három év alatt kell elérni. (5) Az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítésre történő felkészítés szakmai tantárgyai oktatásához szükséges feltételeket a szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg. (6) A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimumát a szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményének eszköz- és felszerelési jegyzéke tartalmazza. 162. § (1) Ha a nevelési-oktatási intézmény több feladatellátási helyen működik, a kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben meghatározottakat nem kell minden feladatellátási helyen teljesíteni, feltéve, hogy azok a tanulók, akiknek a feladatellátási helyén az adott helyiség, eszköz, felszerelés nem áll rendelkezésre, aránytalan teher és többletköltség,
Pedagógiai Program
78
továbbá az egyenlő bánásmód követelményének sérelme nélkül igénybe tudják venni azokat a másik feladatellátási helyen. (2) Amennyiben a mindennapos testnevelés megszervezése érdekében további tornaszoba, tornaterem kialakítása válik szükségessé, annak biztosítása – amennyiben az a gyermeknek, tanulónak aránytalan terhet és többletköltséget nem jelent – tornateremmel, tornaszobával rendelkező más nevelési-oktatási intézménnyel vagy sportolásra alkalmas létesítmény üzemeltetőjével kötött megállapodás alapján is teljesíthető a helyiség használati jogának és rendjének írásbeli rögzítésével. (3) Az aulára vonatkozó előírások megtartása nem kötelező abban az esetben, ha a nevelésioktatási intézményben vagy annak közelségében található közösségi tér rendelkezik azokkal a funkciókkal, amelyekre az aula szolgál. (4) Az orvosi szobára vonatkozó előírások megtartása nem kötelező abban az esetben, ha – az óvoda-, iskola-egészségügyi szolgálat nyilatkozata szerint – a gyermekek, tanulók ellátása a nevelési-oktatási intézmény közelségében található egészségügyi intézményben megoldható. Azon nevelési-oktatási intézmények esetében, ahol az orvosi szobára vonatkozó előírások megtartása nem kötelező, a szűrővizsgálatok végzésére olyan helyiséget kell biztosítani, amelynek felszereltsége az iskola-egészségügyi ellátás adminisztratív tevékenységeinek és a védőnői szűréseknek a kivitelezésére elegendő. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában és iskolában orvosi szobát minden esetben helyben kell kialakítani. (5) A kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben meghatározott eszközök és felszerelések helyettesíthetők az adott eszköz, felszerelés funkcióját kiváltó, korszerű eszközzel, felszereléssel. (6) A kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben felsorolt helyiségek kialakítására előírt követelmények teljesülnek, ha a nemzeti szabványban rögzített, vagy a nemzeti szabvánnyal azonos vagy azzal egyenértékű építési és műszaki előírásoknak megfelel az épület. Amennyiben a nemzeti szabvány vagy a nemzeti szabvánnyal azonos, továbbá azzal egyenértékű építési és műszaki előírás eltér az e rendelet mellékletben meghatározott követelménytől, abban az esetben a kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzék rendelkezése az irányadó. (7) A kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben felsorolt helyiségekre előírt követelmények teljesülnek, ha az épület megfelel a létesítésére, kialakítására vonatkozó nemzeti szabványban rögzített, vagy a nemzeti szabvánnyal azonos, továbbá azzal egyenértékű építési és műszaki előírásoknak azzal az eltéréssel, hogy az óvodai csoportszoba alapterülete nem lehet kevesebb mint 2,0 m2/fő. 64. Az iskolai, kollégiumi könyvtár működésére, eszközeire, felszerelésére vonatkozó szabályok 163. § (1) Az iskolai, kollégiumi könyvtár az iskola, kollégium működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését és mindezek használatát, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység. Pedagógiai Program
79
(2) Az iskolai, kollégiumi könyvtár SZMSZ-e szabályozza működésének és igénybevételének szabályait. E rendelet határozza meg azokat az előírásokat, amelyeket minden iskolai, kollégiumi könyvtár működtetésénél meg kell tartani, továbbá amelyek figyelembevételével a könyvtár igénybevételével és használatával kapcsolatos rendelkezéseket el kell készíteni. (3) A könyvtári SZMSZ mellékletét képezi a) a gyűjtőköri szabályzat, b) a könyvtárhasználati szabályzat, c) a könyvtárostanár, könyvtáros munkaköri leírása, d) a katalógus szerkesztési szabályzata, e) a tankönyvtári szabályzat. (4) Az iskolai, kollégiumi könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. (5) A tankönyveket külön gyűjteményként kell kezelni, a külön gyűjtemény nyilvántartásának és használatának sajátos szabályait a tankönyvtári szabályzatban kell rögzíteni. (6) Az iskolai, kollégiumi könyvtár SZMSZ-ét – elfogadása előtt – iskolai könyvtár szakterületen köznevelési szakértői tevékenység folytatására jogosult szakértővel kell véleményeztetni. 164. § (1) Az iskolai, kollégiumi könyvtár nyilvános könyvtári feladatokat is elláthat, ha azt a könyvtárat működtető iskola, kollégium alapító okirata lehetővé teszi, továbbá az iskola, kollégium vezetőjének kezdeményezésére bejegyezték a nyilvános könyvtárak jegyzékébe. (2) A nyilvános könyvtár iskolai, kollégiumi könyvtár feladatait is elláthatja, ha e tevékenységre az alapító okirata feljogosítja, továbbá iskolai, kollégiumi könyvtárostanárt, könyvtárostanítót alkalmaz, és megfelel az e rendeletben meghatározott követelményeknek. 165. § (1) Az iskolai, kollégiumi könyvtár felszerelésének alapkövetelménye a) legalább egy olyan, a használók által könnyen megközelíthető helyiség, amely alkalmas az állomány (állományrész) szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására, b) legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte, c) tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása. (2) Az iskolai, kollégiumi könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel. Pedagógiai Program
80
(3) Az iskolai, kollégiumi könyvtár kapcsolatot tart a többi iskolai, kollégiumi könyvtárral, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal, és együttműködik az iskola székhelyén működő közkönyvtárral. (4) A könyvtárostanár a nevelő-oktató tevékenységét könyvtár-pedagógiai program alapján végzi. 166. § (1) Az iskolai könyvtár alapfeladata a) gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, b) tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, c) az intézmény helyi pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása, d) könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása, e) könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését. (2) Az iskolai, kollégiumi könyvtár kiegészítő feladata a) az Nkt. 4. § 5 pontja szerinti egyéb foglalkozások tartása, b) a nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése, c) számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, d) tájékoztatás nyújtása az iskolai, kollégiumi könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, e) más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, f) részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében. (3) Az iskolai könyvtár a (2) bekezdésben meghatározottakon kívül közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában. 167. § (1) Az iskolai, kollégiumi könyvtár gyűjteményét a helyi pedagógiai programnak megfelelően, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével kell fejleszteni. (2) A köznevelési intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni. (3) A könyvtár SZMSZ-ében kell meghatározni az iskolai, kollégiumi könyvtár Pedagógiai Program
81
a) könyvtárhasználóinak körét, b) a beiratkozás módját, az adatokban bekövetkezett változások bejelentésének módját, c) a szolgáltatások igénybevételének feltételeit, d) a könyvtárhasználat szabályait, e) a nyitva tartás, kölcsönzés idejét, a nyitva tartás és a kölcsönzés módját és idejét, f) a tankönyvtári szabályzatot, a tartós tankönyvekre vonatkozó szabályokat, g) katalógusszerkesztési szabályzatot, h) a könyvtárostanár, könyvtárostanító munkaköri leírását. (4) Az SZMSZ-nek a könyvtárhasználat kérdéseit meghatározó rendelkezéseit nyilvánosságra kell hozni. 2. melléklet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelethez JEGYZÉK a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről Az e jegyzékben felsorolt helyiségek kialakítására általános szabályként a nemzeti szabványban, vagy a nemzeti szabvánnyal azonos, illetve azzal egyenértékű építési és műszaki előírásoknak való megfelelőség fogadható el. Amennyiben a nemzeti szabvány, vagy a nemzeti szabvánnyal azonos, illetve azzal egyenértékű építési és műszaki előírás eltér az e mellékletben meghatározott követelménytől, abban az esetben a melléklet rendelkezése az irányadó. A mellékletben az intézménytípusonként felsorolt helyiségek kialakítása minimum követelmény. A gyermekek részére kialakított helyiség akkor megfelelő, ha – rendeltetésétől függően – alapterülete lehetővé teszi legalább egy óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport valamennyi tagjának egyidejű befogadását és egészséges, biztonságos körülmények közötti foglalkoztatását, tanítását, pihenését, öltözését, tisztálkodását, étkezését, továbbá megfelel az építésügyi jogszabályokban előírt követelményeknek, a közegészségügyi előírásoknak, a tűzvédelmi, egészségvédelmi, munkavédelmi követelményeknek. Ha a helyiséget létszám figyelembe vételével kell kialakítani, a helyiség olyan méretű és berendezésű kell, hogy legyen, amelyben minden egyidejűleg jelenlévő tanuló, munkát végző felnőtt igénye egyidejűleg teljesíthető. A fűtés megoldási módjáról, a helyiségek rendeltetésszerű használatát biztosító – a mellékletben fel nem sorolt további – eszközökről (pl. lábtörlő, virágállvány, színes képek, tájékoztató tábla) helyben, építési tervezési program elkészítése alkalmával kell dönteni. A Pedagógiai Program
82
nevelési-oktatási intézmények helyiségeiben előírt hőmérséklet követelményeiről szabvány rendelkezik. Az e mellékletben előírt minimum követelmények teljesülésével a pedagógus – az óvoda, iskola SZMSZ-ében, házirendjében meghatározott – védő, óvó előírások figyelembevételével viheti be az óvodai foglalkozásokra, az iskolai tanórákra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket. A gyermekek, tanulók részére vásárolt eszközöknek és felszereléseknek igazodniuk kell a gyermekek, tanulók testméretéhez. A taneszközkészlet meghatározásához az alapfokú művészeti iskolákban az Alapfokú művészetoktatás tantervi programja nyújt segítséget. Taneszközre van szükség minden olyan jellegű tananyag feldolgozásához, amelyik a szemléltetés, illetve tanulói tevékenység nélkül nem valósítható meg. Ha az eszközöket, felszereléseket létszám figyelembevételével kell beszerezni, az adott eszközből, felszerelésből annyi szükséges, hogy minden egyidejűleg jelen lévő gyermek, munkát végző felnőtt igényét egyidejűleg teljesíteni lehessen. Amennyiben az eszközöket, felszereléseket létszám szerint kell beszerezni, az adott eszközből, felszerelésből a tényleges, érdekelt létszámnak megfelelően kell az előírt mennyiséget beszerezni. Ahol a melléklet az óvoda pedagógiai programjára utal, azon az Óvodai nevelés országos alapprogramja, továbbá nemzetiségi óvodai nevelést biztosító óvoda esetén a Nemzetiség óvodai nevelésének irányelve, sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését biztosító óvoda esetén a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve figyelembevételével készített vagy az Nkt. 26. §-ának alapján jóváhagyott pedagógiai programot kell érteni. Ahol a melléklet az iskola pedagógiai programjára utal, ott a NAT, továbbá a nemzetiségi oktatást biztosító iskola esetén a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve, sajátos nevelési igényű tanuló oktatás esetén a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve, a két tanítási nyelvű oktatást biztosító iskola esetén a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelve, érettségi vizsgára felkészítő középiskola esetén pedig az Érettségi vizsga vizsgaszabályzata követelményei figyelembevételével készített vagy az Nkt. 26. §-a alapján jóváhagyott pedagógiai programot (a továbbiakban: eltérő pedagógiai elveket tartalmazó pedagógiai program) kell érteni. Ahol a melléklet a művészetoktatási intézmények jegyzékében az iskola pedagógiai programjára utal, azon az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjára építő vagy az Nkt. 26. §-a alapján jóváhagyott pedagógiai programot (a továbbiakban: eltérő pedagógiai elveket tartalmazó pedagógiai program) kell érteni. Az eltérő pedagógiai elveket tartalmazó nevelési program az eszköz- és felszerelési jegyzéktől eltérően határozhatja meg a nevelőmunka eszköz és felszerelési feltételeit. Ha vitás, hogy az előírt eszközök, felszerelések rendelkezésre állnak, köznevelési szakértői tevékenység folytatására jogosult szakértő véleményét kell beszerezni. . Pedagógiai Program
83
Ugyanígy elfogadható az iskolai udvar kialakítása az iskola közelében, az iskolán kívül, például közterületen, amennyiben garantált, hogy azt csak az iskolába felvett gyermekek veszik igénybe. Ha az óvoda, az iskola, a művészetoktatási intézmény, kollégium sajátos nevelési igényű – különösen a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján mozgásszervi fogyatékossággal küzdő - gyermekek, tanulók nevelésével foglalkozik, a gyermekek, tanulók által használt helyiségek kialakításánál az eszközök és felszerelések beszerzésénél biztosítani kell az akadálymentes, balesetmentes és érzékelhető, valamint biztonságos környezetet, – a fogyatékosság típusától függően – a kapaszkodókat, a nagyobb alapterületű, szélesebb ajtónyitású mellékhelyiségeket stb. A fogyatékosság típusát és mértékét az eszközök és felszerelések megvásárlásánál figyelembe kell venni. Ahol a melléklet a mennyiségi mutatónál az ,,iskolánkénti” megjelölést alkalmazza, azon az iskolát kell érteni, függetlenül attól, hogy a székhelyen kívül rendelkezik-e telephellyel, és hogy hány épülete van. Ebben az esetben a helyiség a székhelyen vagy/és a telephelyen (azaz minden feladat ellátási helyen) is kialakítható. Amennyiben a melléklet a mennyiségi mutatónál az „iskolánként (székhelyen és telephelyen)” megjelölést alkalmazza, úgy valamennyi feladat ellátási helyen kialakítandó a helyiség, biztosítandó a megnevezett eszköz, felszerelés. Az ,,osztály” fogalmán a ténylegesen kialakított, a tanórai foglalkozáson együtt résztvevők csoportját, az iskolai osztályközösséget kell érteni.
Pedagógiai Program
84
2. I S K O L A (általános iskola, gimnázium, szakközépiskola, szakiskola) (a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai iskolára vonatkozó eltérő követelmények a megjegyzésben külön feltüntetve) I. HELYISÉGEK Az egyes helyiségek és az udvar jellemző adatait (alapterület, belmagasság, légköbméter, belső burkolat, megvilágítás stb.) a hatályos építészeti, egészségügyi, munkavédelmi és tűzvédelmi jogszabályok tartalmazzák. A
B
C
1. Eszközök, felszerelések
Mennyiségi mutató
Megjegyzés
2. Tanterem
iskolánként (székhelyen és telephelyen), figyelembe véve az iskola munkarendjét, osztályonként 1
Figyelembe vehető a szaktanterem is. A terem alapterülete nem lehet kevesebb, mint 1,5 m2/fő.
3. Csoportterem
legfeljebb nyolc osztállyal működő A csoportterem alapterülete nem lehet általános iskolában 4; kevesebb, mint 2 m2/fő. 16 osztállyal működő általános iskolában 6; 24 osztállyal működő általános iskolában 8 gimnáziumban, szakközépiskolában, szakiskolában osztályonként 0.5 csoportterem
4. szaktanterem a hozzá tartozó szertárral
a II/2. pontban foglaltak szerint iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1-1; a legfeljebb négy osztállyal működő iskolában társadalomtudományi szaktanterem 1 és művészeti nevelés szaktanterem 1
5. laboratóriumok a hozzájuk kapcsolódó szertárakkal
iskolánként (székhelyen és telephelyen),
Gimnázium, szakközépiskola, szakiskola intézményekben.
6. műhelyek a hozzájuk tartozó kiegészítő helyiségekkel
iskolánként (székhelyen és telephelyen),
Szakközépiskola, szakiskola intézményekben.
7. logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba
ha a tanulót a többi tanulóval együtt oktatják iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1, ha a tanulót a többi tanulótól külön oktatják négy osztályonként 1
8. iskolapszichológusi szoba
ha az iskolapszichológus alkalmazása kötelező, iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1
9. tornaterem (nemenként biztosított öltözővel, benne kialakított zuhanyzóval, wcvel)
iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1
Pedagógiai Program
Általános iskolában, gimnáziumban, továbbá szakközépiskolában, szakiskolában, ha általános műveltséget megalapozó évfolyama van; kizárólag szakképző évfolyammal működő iskola esetén abban az esetben, ha az iskolát legalább százhúsz ? tanuló befogadására létesítették. Az Nkt. 27. § (11) bekezdés előírásának
85
teljesülésére tekintettel, további tornaterem létesítése abban az esetben kötelező, ha a tanulók számára aránytalan teher és többletköltség nélkül nem biztosítható más nevelési-oktatási intézménnyel-, illetve sportolásra alkalmas létesítmény üzemeltetőjével kötött megállapodással a még szükséges tornaterem. A tornaterem és az ahhoz szükséges öltöző, valamint vizesblokk a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai iskolábanhelyben biztosítható, továbbá, ha gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai iskolában mozgáskorlátozott gyermekeket tanítanak, mindezt akadálymentesen kell létesíteni. 10. tornaszoba vagy fél tornaterem iskolánként (székhelyen, (nemenként biztosított telephelyen) harminc öltözővel, benne kialakított mozgáskorlátozott tanulónként 1 zuhanyzóval, wc-vel)
Szakközépiskolában, szakiskolában, ha a tornaterem nem kötelező, vagy a tornaterem a székhelyen van és annak igénybevételére nincs lehetőség, továbbá a mozgáskorlátozott tanuló esetén helyben, akadálymentes WC, zuhanyzó kialakításával.
11. gyógytestnevelési/erőnléti terem
iskolánként (székhelyen, telephelyen) 1
Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai iskolában ott, ahol mozgáskorlátozott gyermekeket tanítanak helyben.
12. Sportudvar
iskolánként (székhelyen, telephelyen) 1
helyettesíthető a célra alkalmas szabad területtel, szabadtéri létesítménnyel; kiváltható szerződés alapján igénybe vett sportlétesítménnyel
13. intézményvezetői iroda
iskola székhelyén és az iskola azon telephelyén, amelyen az intézményvezető-helyettes, illetve tagintézmény-, intézményegységvezető-helyettes alkalmazása nem kötelező 1
14. intézményvezető-helyettesi iroda
ha az iskolában az intézményvezető-helyettes alkalmazása kötelező, székhelyen és telephelyen 1
15. tagintézmény-, intézményegységvezetőhelyettesi iroda
ha az iskolában tagintézmény-, intézményegységvezető-helyettes alkalmazása kötelező székhelyen és telephelyen 1
16. iskolatitkári iroda
iskola székhelyén 1
17. könyvtár (adattár, klub)
iskolánként 1
Általános iskolában, gimnáziumban, továbbá a szakközépiskolában, szakiskolában, ha általános műveltséget megalapozó évfolyama van, kivéve, ha a feladatot nyilvános könyvtár látja el. A létesítésre kerülő könyvtár legalább egy olyan a használók által könnyen megközelíthető helyiség kell, hogy legyen, amely alkalmas háromezer könyvtári dokumentum befogadására, az állomány (állományrész) szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására.
18. Könyvraktár
iskolánként 1
általános iskolában, gimnáziumban, továbbá a szakközépiskolában, szakiskolában, ha általános műveltséget megalapozó
Pedagógiai Program
86
évfolyama van, kivéve, ha a feladatot nyilvános könyvtár látja el. 19. orvosi szoba, elkülönítővel
iskolánként 1
Az orvosi szoba kialakítása, létesítése nem kötelező, amennyiben az iskolaegészségügyi szolgálat nyilatkozata szerint, a tanulók ellátása – aránytalan teher és többletköltség nélkül a közelben található egészségügyi intézményben megoldható. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai iskolában helyben biztosítva.
20. Kiszolgáló helyiségek 21. Sportszertár
iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1
22. általános szertár
iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1
23. karbantartó műhely
iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1
Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai iskolában.
24. kerekesszék tároló
iskolánként (székhelyen és telephelyen) szintenként 2
Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai iskolában, ahol mozgáskorlátozott gyermekeket tanítanak.
25. aula (előtér, közösségi tér)
iskolánként (székhelyen vagy telephelyen) 1
Az aula kialakítása nem kötelező, amennyiben a nevelési-oktatási intézményben vagy annak közelében található közösségi térben megoldhatók azok a funkciók, amelyekre az aula szolgál.
26. Porta
iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1
Nyolc évfolyammal alapított általános iskolában, gimnáziumban, továbbá szakközépiskolában, szakiskolában, ha általános műveltséget megalapozó évfolyama van.
27. Ebédlő
iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1
kivéve, ha az étkeztetést iskolán kívül oldják meg
28. Főzőkonyha
iskolánként (székhelyen vagy telephelyen) 1
ha helyben főznek
29. Melegítőkonyha
iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1
ha helyben étkeznek
30. tálaló-mosogató
iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1
ha helyben étkeznek
31. szárazáru raktár
iskolánként (székhelyen vagy telephelyen) 1
ha helyben főznek
32. földesáru raktár
iskolánként (székhelyen vagy telephelyen) 1
ha helyben őznek
33. Éléskamra
iskolánként (székhelyen vagy telephelyen) 1
ha helyben főznek
34. felnőtt étkező
iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1
kivéve, ha az étkeztetést iskolán kívül oldják meg
35. Teakonyha
iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1
36. személyzeti öltöző
iskolánként (székhelyen és telephelyen), nemenként 1
37. személyzeti mosdó-zuhanyzó
iskolánként (székhelyen és telephelyen), nemenként 1 24 osztállyal működő iskola székhelyén, telephelyén nemenként 2
38. személyzeti WC helyiség
iskolánként (székhelyen és
Pedagógiai Program
Alkalmazotti létszám figyelembevételével.
87
telephelyen) nemenként 1 39. tanulói WC helyiség
iskolánként (székhelyen, és telephelyen), szintenként, nemenként 1
A tanulói létszám figyelembevételével.
40. technikai alkalmazotti mosdó- iskolánként (székhelyen, zuhanyzó, WC helyiség telephelyen) nemenként 1 41. Élelmiszerhulladék-tároló
iskolánként (székhelyen, telephelyen) 1
42. egyéb raktár
iskolánként (székhelyen, telephelyen 1)
43. WC helyiség és mosdó mozgáskorlátozottak számára felszerelve
tanulói létszám szerint
ha helyben étkeznek
II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI Az e pont alatt felsorolt eszközök, felszerelések helyettesíthetők az adott eszköz, felszerelés funkcióját kiváltó, korszerű eszközzel, felszereléssel A
B
C Életkornak megfelelő méretben; mozgáskorlátozottak, középsúlyos értelmi fogyatékosok és gyengénlátók esetén állítható magasságú, dönthető lapú, peremes, egyszemélyes asztalok; gyengénlátóknál – szükség szerint – egyéni megvilágítási lehetőséggel; mozgáskorlátozottak székei állítható magasságú ülőkével, lábtartóval.
1.
1. Tanterem
2.
tanulói asztalok, székek
tanulók létszámának figyelembevételével
3.
nevelői asztal, szék
tantermenként 1
4.
eszköztároló szekrény
tantermenként 1
5.
Tábla
tantermenként 1
6.
ruhatároló (fogas)
tanulók létszámának figyelembevételével
7.
Szeméttároló
helyiségenként 1
8.
sötétítő függöny
ablakonként
9.
2. Szaktantermek (a tantermi alapfelszereléseken felüli igények)
az ablak lefedésére alkalmas méretben
10. a) számítástechnikai terem 11.
tábla + flipchart
1
12.
Számítógépasztal
tanulónként 1
13.
számítógép, internet hozzáféréssel, perifériákkal
tanulónként 1 felszerelés
14.
Informatikai szükség szerint szoftverek, programok
15.
szkenner
a pedagógiai program előírásai szerint
1
16. b) társadalomtudományi szaktanterem 17.
nyelvi labor berendezés
tíz–tizenöt tanuló ha az oktatás részben vagy egészben nem magyar egyidejű foglalkoztatására nyelven folyik; számítógépes nyelvi oktatással kiváltható
Pedagógiai Program
88
18.
Magnetofon
1
19.
CD író, lejátszó, hangszóró
1
20.
mikrofon, erősítő, fejhallgató
1
21.
DVD (lejátszó, felvevő)
1
22.
írásvetítő vagy projektor
1
23. c) természettudományi szaktanterem 24.
vegyszerálló tanulói asztalok (víz, gáz csatlakozással)
három tanulónként 1
25.
Elszívóberendezés
tantermenként 1
26.
vegyszerálló mosogató két asztalonként 1
27.
fali mosogató
tantermenként 1
28.
Poroltó
tantermenként 1
29.
Elsősegélydoboz
tantermenként 1
30.
eszköz- és vegyszerszekrény
2
31.
méregszekrény (zárható)
1
32.
eszközszállító tolókocsi
tantermenként 1
33.
törpefeszültségű csatlakozások
tanulóasztalonként 1
elhelyezése a szertárban
34. d) művészeti nevelés szaktanterem 35.
rajzasztal (rajzpad, rajzbak)
tanulók létszámának figyelembevételével 1 hely
36.
tárgyasztal (állítható)
tantermenként 2
37.
mobil-lámpa (reflektor)
2
38.
vízcsap (falikút)
2
39.
Pianínó
iskolánként 1
40.
ötvonalas tábla
tantermenként 1
41.
CD vagy lemezjátszó, tantermenként 1 magnetofon
42.
Tárolópolcok
tantermenként 1 (életvitel és gyakorlati ismeretek céljait is szolgálhatja)
43. e) technikai szaktanterem 44.
tanulói munkaasztal
tizenöt tanuló részére
45.
állítható magasságú támla nélküli szék
tizenöt tanuló részére
46. f) gyakorló tanterem
iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1
gimnáziumban a munkába állást előkészítő oktatáshoz; szakközépiskolában a szakmai előkészítő ismeretek oktatásához; szakiskolában munkába álláshoz, életkezdéshez szükséges ismeretek átadásához; e feladat megoldható a számítástechnikai, illetve technika szaktanteremben is
Pedagógiai Program
89
47. 3. logopédiai foglalkoztató egyéni fejlesztő szoba (berendezése az óvodában meghatározottak szerint) 48. 4. tornaszoba 49. Kislabda
5
50. Labda
5
51. Tornaszőnyeg
2
52. Tornapad
2
53. Zsámoly
2
54. Bordásfal
2
55. Mászókötél
2
56. Gumikötél
5
57. Ugrókötél
5
58. Medicinlabda
5
59. Stopper
1
60. kiegészítő tornakészlet
1
61. egyéni fejlesztést szolgáló speciális tornafelszerelések
sajátos nevelési igényű tanulót oktató iskolában; pedagógiai programban foglaltak szerint
62. 5. Iskolapszichológusi szoba 63. Asztal
1
64. Szék
4
65. Zárható irattároló szekrény 1 66. Számítógép perifériákkal
1
67. ruhatároló (fogas)
1
68. Szeméttároló
1
69. Telefonkészülék
1
70. Szőnyeg
1
71. 6. Tornaterem (mindazok a felszerelések, amelyek a tornaszobában, továbbá) 72. kosárlabda palánk
2
73. Gyűrű
1
74. Mászórúd
1
75. Mászókötél
2
76. Bordásfal
10
77. 7. Sportudvar 78. szabadtéri labdajáték felszerelése
1
bármelyik játék kiválasztható
79. magasugró állvány, léc
1
80. távol-, magasugró gödör
1
homokkal vagy szivaccsal
81. Futópálya
1
lehetőség szerint kialakítva
sajátos nevelési igényű tanulót oktató iskolában; 82. egyéni fejlesztést szolgáló egy iskolai osztály speciális tornafelszerelések egyidejű pedagógiai programban foglaltak szerint foglalkoztatásához szükséges mennyiségben 83. 8. Intézményvezetői iroda
Pedagógiai Program
90
84. Íróasztal
1
85. Szék
1
86. tárgyalóasztal, székekkel
1
1 felszerelés 87. számítógép internet hozzáféréssel, perifériákkal 88. számítógépasztal és szék
1-1
89. Iratszekrény
1
90. digitális adathordók részére szekrény
1
91. Fax
1
92. Telefon
1
93. 9. Nevelőtestületi szoba 94. fiókos asztal
pedagóguslétszám szerint 1
95. Szék
pedagóguslétszám szerint 1
96. napló és folyóirattartó
1
97. Könyvszekrény
2
98. Fénymásoló
1
1 99. számítógép internet hozzáféréssel, perifériákkal 100. számítógépasztal, szék
1-1
101. ruhásszekrény vagy fogasok
pedagóguslétszám figyelembevételével
102. Tükör
1
103. 10. Intézményvezető-helyettesi, tagintézmény-, intézményegységvezető-helyettesi, iskolatitkári iroda (a felszerelések feladatellátás szerint helyezhetők el) 104. asztal
felnőtt létszám figyelembevételével
105. Szék
felnőtt létszám figyelembevételével
106. Iratszekrény
1
107. számítógépasztal és szék
1
108. számítógép internet hozzáféréssel, perifériákkal közös vonallal is működtethető
109. Telefon 110. 11. Könyvtár 111. tanulói asztal, szék
egy iskolai osztály, egyidejű foglalkoztatásához szükséges mennyiségben
112. egyedi világítás
olvasóhelyenként 1
113. könyvtárosi asztal, szék
1-1
114. szekrény (tároló)
háromezer könyvtári dokumentum elhelyezésére
115. tárolók, polcok, szabadpolcok
2
116. létra (polcokhoz)
1
életkornak megfelelő méretben; mozgáskorlátozottak és gyengénlátók esetén állítható magasságú, dönthető lapú, peremes, egyszemélyes asztalok; mozgáskorlátozottak székei állítható magasságú ülőkével, lábtartóval asztal egyedi világítással
Pedagógiai Program
91
117. Telefon
1
118. Fénymásoló
1
közös vonallal is működtethető
1-1 119. számítógép internet hozzáféréssel, perifériákkal 120. Televízió
1
121. CD vagy lemezjátszó
1
122. Írásvetítő vagy projektor
1
III. NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK A
B
C
évfolyamok, tantárgyak alapján oly módon, hogy az iskola munkarendje szerint minden osztály alkalmazhassa
pedagógiai programban foglaltak szerint
1. Taneszközök 2. tárgyak, eszközök, információhordozók az iskola pedagógiai programjában előírt tananyag feldolgozásához
3. egyéni fejlesztést szolgáló speciális évfolyamok, tantárgyak alapján oly módon, taneszközök hogy az iskola munkarendje szerint minden osztály alkalmazhassa
sajátos nevelési igényű tanulót oktató iskolában; pedagógiai programban foglaltak szerint
4. magnetofon
iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1, ha szaktanteremnél felsorolton legalább négy osztály működik, további 1, kívül; bárhol szükség szerint beszédfogyatékos tanulót nevelő iskolában – elhelyezhető mikrofonnal – osztályonként 1
5. CD vagy lemezjátszó
iskolánként (székhelyen, telephelyen) 1
könyvtárnál felsorolton kívül, bárhol szükség szerint elhelyezhető
6. Televízió
iskolánként (székhelyen, telephelyen) 1
könyvtárnál felsorolton kívül, bárhol szükség szerint elhelyezhető
IV. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK NEVELÉSÉNEK, OKTATÁSÁNAK TOVÁBBI ESZKÖZEI Az e pont alatt felsorolt eszközök, felszerelések helyettesíthetők az adott eszköz, felszerelés funkcióját kiváltó, korszerű eszközzel, felszereléssel B
C
2. Olvasótelevízió
tíz tanulónként 1
alig- és gyengénlátó tanulót oktató iskolában
3. Nagyítók
tanulói létszám szerint
alig- és gyengénlátó tanulót oktató iskolában, az érintett tanulóknak
4. kézikamerás olvasókészülék
tíz tanulónként 1
alig- és gyengénlátó tanulót oktató iskolában
5. speciális könyvtartó eszköz
tanulói létszám szerint 1 alig- és gyengénlátót oktató iskolában
6. számítógép színes, nagyító programmal
tíz tanulónként 1
alig- és gyengénlátót oktató iskolában
7. világító színű, erősen kontrasztos, illetve nagyított méretű demonstrációs ábragyűjtemény
osztályonként 1
alig- és gyengénlátót oktató iskolában
A 1. Látási fogyatékosok
Pedagógiai Program
92
8. Pontírógép
tanulói létszám szerint 1 vakot, aliglátó tanulót oktató iskolában
9. Pontozó
tanulói létszám szerint 1
10. Braille-tábla
tanulói létszám szerint 1
11. számítógép beszélő szintetizátorral vagy Braillekijelzővel
tíz tanulónként 1
12. Braille-nyomtató
iskolánként 1
13. Optacon
iskolánként 1
14. Scanner
iskolánként 1
15. speciális rajzeszköz készlet
tanulónként 1
16. Abakusz
tanulónként 1
17. Hallási fogyatékosok 18. vezetékes vagy vezeték nélküli egyéni, illetve csoportos adó-vevő készülék
tanulói létszám szerint 1
19. hallásvizsgáló és hallókészülék tesztelő felszerelés
iskolánként 1
20. zöld alapon sárga, széles vonalközű tábla
tantermenként 1
alig- és gyengénlátó tanulót oktató iskolában
21. a különböző nyelvi kommunikációs szinteknek iskolánként 1 megfelelő kifejezések képi megjelenítésére alkalmas elektronikus információhordozó 22. a nyelvi kommunikáció vizuális, auditív megjelenítésének ellenőrzésére alkalmas elektronikus eszközök
iskolánként 1
23. a nyelvi fejlődésükben akadályozottak iskolánként 1 kommunikációját segítő nyelv szemléltetésére alkalmas audiovizuális és/vagy elektronikus eszköz 24. Testi fogyatékosok, mozgáskorlátozottak 25. fogyatékossághoz igazodó egyénre szabott eszközök tanulói létszám szerint, tantárgyanként szükség szerint
pedagógiai programban foglaltak szerint
26. állítható magasságú tábla
mozgásfogyatékos tanulót oktató iskolában
tantermenként 1
V. EGÉSZSÉG- ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK az óvodához hasonló módon A
B
C
1. étel-mintavétel (üvegtartály) készlet
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
amennyiben étel kiosztása folyik
2. Elsősegélyláda
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
a közegészségügyi előírások szerint
3. gyógyszerszekrény (zárható)
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1
a közegészségügyi előírások szerint
4. amennyiben a betöltött munkakörben a viselete előírt, külön jogszabályban meghatározottak szerint vagy javasolt, munkaruha 5. amennyiben a betöltött munkakörben a viselete előírt, külön jogszabályban meghatározottak szerint vagy javasolt, munkaruha 6. tűzoltó készülék
az érvényes tűzvédelmi szabályok szerint
Pedagógiai Program
93
II. Az iskola helyi tanterve A választott kerettantervek megnevezése
Tantárgy 1 Magyar nyelv és irodalom
2013/2014. tanévtől Választott kerettanterv alapváltozat
2 Első idegen nyelv
110/2012. (VI. 4.) Korm. r.; 51/2012. (XII. 21.) EMMI r.; 4/2013. (I. 11.) EMMI r. alapján
3 Második idegen nyelv 4 Matematika
110/2012. (VI. 4.) Korm. r.; 51/2012. (XII. 21.) EMMI r.; 4/2013. (I. 11.) EMMI r. alapján alapváltozat
5 6 7 8 9 10 11 12 13
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Informatika Testnevelés és sport Élet- és pályatervezés Művészetek
alapváltozat A változat A változat A változat alapváltozat alapváltozat alapváltozat helyi tanterv helyi tanterv
Pedagógiai Program
94
1. A választott kerettanterv helyi kiegészítései A kerettantervek elkészítésére, kiadására és alkalmazására vonatkozó szabályok a NAT alapján 5. § (1) A kerettantervek a) a nevelés-oktatás céljait, b) a tantárgyi rendszert, c) az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, d) a tantárgyak egy vagy két évfolyamonkénti követelményeit, e) a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, f) a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló kötelező, továbbá az ajánlott időkeretet az egyes iskolatípusok és nevelési-oktatási szakaszok szerint határozzák meg. (2) A kerettantervek a) értékrendszere tükrözi a NAT-ban meghatározott közös értékeket, b) biztosítják az adott pedagógiai szakaszt lezáró vizsgák követelményeire való felkészítést, felkészülést, c) azonosítható – koherens és indokolt – szaktudományi és tantárgy-pedagógiai tudományos világképet, műveltségképet közvetítenek, d) segítik a differenciált tanulást, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekkel való foglalkozást, e) kijelölik mind a kiemelt, mind az egyes műveltségi területekhez rendelt fejlesztési feladatokat, f) továbbfejleszthetők, adaptálhatók. (3) A szakképző iskolák közismereti és szakképzési kerettanterveit úgy kell elkészíteni, hogy együttesen alkalmazva biztosítsák az iskolai nevelés-oktatás NAT-ban meghatározott pedagógiai tartalmának feldolgozását. (4) A hat vagy nyolc évfolyammal működő gimnáziumok a középiskolai nevelés-oktatás tekintetében az Ember és társadalom, az Ember és természet műveltségi területre vonatkozó fejlesztési feladatokat és közműveltségi tartalmakat a helyi tantervük elkészítéséhez alkalmazott hat vagy nyolc évfolyamos kerettanterv alapján hat vagy nyolc évfolyamra elrendezve szervezik meg. A hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok részére készülő kerettantervek a fejlesztési feladatokat és közműveltségi tartalmakat a NAT középiskolai pedagógiai munka nevelési-oktatási szakaszára vonatkozó négy éves ütemezéstől eltérően hat, vagy nyolc évfolyamra szétosztva is meghatározhatják. A miniszteri rendelet hatálya, a fenntartóra tekintet nélkül kiterjed valamennyi köznevelési intézményre és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetre. Az iskolák meghatározott pedagógiai szakaszokra, iskolatípusra, továbbá az egyes sajátos köznevelési célok teljesítéséhez kiadott kerettanterveket alkalmazhatják. A kerettanterv feladata a tartalmi szabályozás eszközeként meghatározni a pedagógiai szakaszokra, iskolatípusra vonatkozó érvényes, közös, átfogó célokat és feladatokat. Az iskola a kerettanterveket tanév szerinti tagolásban építi be a helyi tantervébe, és kiegészíti az iskola helyi sajátosságai alapján. Az iskola a helyi tanterve elkészítése során a tantárgyi kerettantervek tematikai egységeiben meghatározott óraszámokat legfeljebb 10%-kal csökkentheti. Pedagógiai Program
95
A középiskolának a helyi tantervében kell meghatároznia a 11–12. évfolyamon az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez és az emelt szintű oktatáshoz alkalmazott fejlesztési feladatokat és követelményeket a NAT, továbbá az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet alapján. Az EMMI rendelet 1–7. melléklete a Magyar Közlöny honlap Melléklet szekciójában az „Az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet mellékletei” hivatkozás alatt találhatók. A mellékletek a 2012/177 Magyar Közlöny 29877-tól 36480-ig oldalait képezik.A szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára készült kerettantervet a 6. melléklet tartalmazza. Nevelési-oktatási program a NAT alapján 6. § (1) A nevelési-oktatási program a nevelés-oktatás megtervezését-megszervezését segítő, a NAT-ban és egy adott kerettantervben kitűzött nevelési-oktatási célok elérését, tartalmi elemek feldolgozását lehetővé tévő, egy adott pedagógiai koncepció alapján kidolgozott hét elemű rendszer, amely minimálisan egy-egy tantárgyra, egy vagy több műveltségi területre, vagy pedagógiai szakaszra terjed ki. (2) A nevelési-oktatási program részei: a) a pedagógiai koncepció, amely a pedagógiai rendszer fejlesztésének indokait, céljait, alkalmazásának helyét és módját kifejtő dokumentum, mely összefoglalja, elméletileg megalapozza azokat a pedagógiai elveket, amelyeken a program alapul; b) a tanulási-tanítási program, amely olyan pedagógiai terv, amely a koncepció szellemében kifejti a rendszer célját, követelményeit, tartalmát, a tanulási folyamat időkereteit, javasolt módszereit és eszközeit, a felhasználható szervezési módokat, utal továbbá az értékelés módjára és eszközeire; c) a tanítási-tanulási egységek leírása, a tanulás-tanítási programot alkotó elemek részletes kifejtése; d) eszközök, amelyek információhordozók és feladathordozók és lehetővé teszik a tervezett tevékenységek megvalósítását, egymással szigorúan – formálisan és tartalmilag is – összehangoltan, támogatják a kitűzött célok elérését; e) az értékelés és eszközei, amelyek illeszkednek az a)–d) pontokban leírtakhoz, elősegítik a tanulói teljesítmények, a tanulói fejlődés ellenőrzését és értékelését, az elért tudásszint mérését; f) célzottan fejlesztett továbbképzési programok, amelyek során felkészítik a pedagógusokat a konkrét program alkalmazására; g) támogatás, tanácsadás, szakmai fórumok, a program karbantartása. (3) Nevelési-oktatási programok az alapfokú és középfokú oktatás bármely területén, bármely pedagógiai szakaszban használhatók. (4) Az oktatásért felelős miniszter egyes, különösen kiemelt figyelmet igénylő tanulócsoportok neveléséhez-oktatásához – különösen Hídprogramok, sajátos nevelési igényű tanulók, nemzetiséghez tartozó tanulók – nevelési-oktatási programokat ad ki. (5) Ha a nevelési-oktatási programot nem az oktatásért felelős miniszter adja ki, a program engedélyezését az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörében eljáró, kormányrendeletben kijelölt központi hivatalához benyújtott kérelemben lehet kezdeményezni. (6) Az oktatásért felelős miniszter által kiadott nevelési-oktatási programot az oktatásért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi.
Pedagógiai Program
96
2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei 1. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyi rendje Az iskolai tankönyvellátás feladata a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek. A tankönyvellátás feladatait iskolánkban az igazgató által megbízott tankönyvfelelős látja el. Az iskola írásban értesíti a tanulókat és a szülőket az iskolai tankönyvellátás folyamatáról (a támogatás feltételeiről, az igénybejelentés módjáról , a határidőkről) és nyilvánosságra hozza az alapvető dokumentumokat. 2. Az alkalmazandó könyvek kiválasztása Az iskolaigazgató, illetve az iskolaigazgató által megbízott személy (a továbbiakban tankönyvfelelős) feladata, hogy a pedagógusok számára hozzáférhetővé tegye a tankönyvjegyzéket, valamint a tankönyvnek nyilvánított egyéb könyveket, segédleteket. Az iskolaigazgató biztosítja az intézményen belül azt, hogy a pedagógusok az internetet is igénybe vehessék a tankönyvkínálat megismerése céljából. A pedagógusok, a tankönyvfelelős által rendelkezésükre bocsátott tankönyvjegyzék, valamint tankönyvnek nyilvánított egyéb könyvek, segédletek listái, illetve egyéb információforrás alapján kiválasztják tantárgyanként alkalmazandó tankönyveket, egyéb segédleteket. Amennyiben a következő tanévre vonatkozó hivatalos tankönyvjegyzék nem jelenik meg, a korábbi évek tankönyvjegyzékei alapján kell megkezdeni a munkát. A pedagógusok a tankönyvválasztással kapcsolatos feladataikat az alábbiak figyelembe vételével végzik: - szakmai, anyagi, költségvetési szempontok, és annak mérlegelése, hogy adott könyv egy tanéven belül nem változtatható meg. A pedagógus joga és egyben kötelessége, hogy az oktatási intézmény nevelési programjához, valamint a helyi tantervhez igazodva tegyen javaslatot az alkalmazandó tankönyvekre. Amennyiben egy tantárgyat több pedagógus is tanít, akkor a pedagógusok által létrehozott szakmai munkaközösség határozza meg (alkalmas arra, hogy meghatározza) mely tankönyvek kerülnek alkalmazásra. A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybe vétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. A pedagógus – a minőség, típus és ár megjelölése nélkül – felszerelés beszerzését kérheti a tanulótól, amely nélkülözhetetlen az általa tartott tanórai foglalkozáson való részvételhez, illetve tananyag elsajátításához, és amelyet a tanórai foglalkozáson egyidejűleg minden tanulónak rendszeresen alkalmaznia kell. Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha az a szülők fizetési kötelezettségével járna. A pedagógus az általa javasolt tankönyvekről, segédletekről tájékoztatja a szakmai munkaközösséget.
Pedagógiai Program
97
A szakmai munkaközösségek feladata a tankönyvválasztással kapcsolatban A szakmai munkaközösség feladata, hogy az adott tantárgyat tanító pedagógusok véleményét figyelembe véve meghatározza az alkalmazandó tankönyvek, segédletek körét. Figyelembe kell vennie az anyagi, költségvetési szempontokat is. A szakmai munkaközösség az általa javasolt tankönyvekről, segédletekről tájékoztatja a szakmai munkaközösség tagjait.
3. A pedagógiai feladatok helyi megvalósítása a NAT alapján Erkölcsi nevelés Az erkölcsi nevelés lényege a személyiség erkölcsi arculatának kialakítása, az egyén erkölcsi alannyá fejlesztése. Erkölcsi fejlődéséhez szűkebb és tágabb környezeti hatásokra (család, iskola, kortárscsoportok) van szükség. Ezek tudatos és spontán hatások egyaránt, ugyanakkor az erkölcsi fejlődés tempóját az életkori sajátosságok és egyéni fejlettség is befolyásolja. Az erkölcsi nevelésnek tartalmaznia kell a következő aspektusokat: Az erkölcsi eszmény az erkölcsi tökéletesség képe, egy ideális állapot, amely egy modell formájában az emberi személyiség erkölcsi lényegét foglalja magába. Az erkölcsi értékek olyan kulturális alapelvek, amelyek kifejezik, hogy az adott társadalomban mit tartanak jónak, követendőnek, vagy rossznak, elutasítandónak. Az erkölcsi szabályok olyan előírások, amelyek kötelességekre, tiltásokra és megengedésekre vonatkoznak. Konkrét erkölcsi helyzeteket érintenek és az erkölcsi eszménynek és értékeknek megfelelő, viselkedési követelményeket határoznak meg. Az erkölcsi magatartás a személyiség külső megjelenésére vonatkozik, mindenesetben aktivitással párosul, vagyis akció, amiben a gyermek erkölcsi viselkedésrendszere tetten érhető. Az erkölcsi magatartás a tudathoz kötődő elemek konkrét cselekvésekben és tényekben történő megnyilvánulása. Ezek tükrében különíthetünk el erkölcsi készségeket, szokások és pozitív jellemvonásokat. Az erkölcsi készségek a viselkedés olyan automatizálódott összetevői, amelyek viszonylag azonos körülmények között ismétlődő válaszreakciókban nyilvánulnak meg. A készségek esetén külső motiváltságról van szó. Az erkölcsi szokások olyan automatizálódott cselekvések, amelyek már belső szükségletekké váltak. Ez azt jelenti, hogy egy adott cselekvés belső ösztönzés hatására, automatikusan játszódik le. A pozitív jellemvonások fokozatosan épülnek be a jellembe, annak szerves részét képezik. A pozitív jellemvonások, pontosan stabilitásuk révén teszik egy idő után a gyermek, később felnőtt magatartását kiszámíthatóvá és előre jelezhetővé. A jellem az a motivációs–szükségleti természetű személyiségbeli komponens, amely az erkölcsi magatartás alapvető szabályozó tényezője, és amely szilárddá és a helyzeteknek megfelelően stabillá teszi a viselkedést. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Az erkölcsi nevelés egyenes folytatásaként kell taglalni a hazaszeretetre nevelés témakörét. Maga a hazaszeretet olyan ösztönös emberi alaptulajdonság, amely minden emberben megvan. A nemzeti érzés, a magyar identitás, a hazaszeretet csak indirekt úton építhető, fejleszthető a gyermek személyiségében. Eszköze lehet a magyarság történelmi múltjának, jelenének megismerése, feltárása, a magyar kultúrtörténet és a magyar irodalom, a magyar Pedagógiai Program
98
anyanyelv tanítása hazafias szellemben, de annak hangoztatása nélkül. Magyarország és a határon túli magyarlakta területek földrajza, természeti tájainak gazdagsága, gyönyörűsége elmélyíti, tudatossá teszi a hazaszeretetet. A nemzeti öntudathoz, hazafias neveléshez egyaránt hozzátartozik a múlt megbecsülése, és a jövőbe vetett hit, reménység táplálása. A magyar jövő reménysége tehát a józan és értéktartó hazaszeretetre nevelés. Állampolgárságra, demokráciára nevelés Új szempontok a nevelésben: z élethosszig tartó tanulás és a társadalmi tagozódás lehetőségeinek fölerősödése a demokráciára nevelés kiemelt kapcsolódási pontja, ugyanakkor nagy mértékben kapcsolódik a társadalmi integráció, a társadalmi kohézió és a társadalmi befogadás kérdéseihez. demokráciára nevelés folyamatosan változó, fejlődő tevékenysége a mindennapi oktatásnak. jogkövető magatartásról és a demokratikus létfelfogásról való gondolkodást kompetenciaszintre kell emelni. A komplex társadalmi problémamegoldásra való törekvés. A demokráciára neveléssel kapcsolatban is egyre gyakrabban olvashatunk olyan fogalmakat, mint eredményesség, elszámoltathatóság, hatékonyság, értékelés, minőségbiztosítás. Ehhez járul az is, hogy nagymértékben felértékelődtek a technikák és az eszközök. A figyelem azokra a technikákra és eszközökre irányul, amelyek hatékonyan segíthetik a polgári kompetenciák kifejlődését az egyénekben. Az önismereti és társas kultúra fejlesztése Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező adottságainak, szellemi és gyakorlati készségeinek kifejezésre jutását és kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmei hiteles kifejezésére, empátiára és kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az elsajátított tudást és készségeket énképébe be tudja építeni, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatni kell abban, hogy érezze, alakítani tudja fejlődését, sorsát és életpályáját. A megalapozott önismeret hozzájárul a boldog, egészséges és kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. A családi életre nevelés A családnak kiemelkedő jelentősége van a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének, testi és lelki egészségének, közösségi létének alakításában. Ezért társadalmi elvárásként fogalmazódik meg a nevelési-oktatási intézményeknek a gyermekek nevelésében, az erkölcsi normák közvetítésében, a harmonikus családi minták közvetítésében való fokozott részvétele. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé Pedagógiai Program
99
teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A családi életre való felkészítés segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, valamint a családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésében. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok készítsék fel a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, gondozására, társas viselkedésük szabályozására, a társas konfliktusok kezelésére. A gyerekek, fiatalok sajátítsák el az egészséges életmód elveit, és – amennyire csak lehet – azok szerint éljenek. Az iskola feladata az is, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A Nat ösztönzi a személyiségfejlesztő nevelést-oktatást, melynek része az akadályozott, hátránnyal élő fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges feladatok meghatározása. Ez akkor lehet eredményes, ha az intézmények pedagógiai programja, a helyi tanterv külön figyelmet szentel minden tanuló képességbeli és társadalmi különbözőségének. A nevelésioktatási intézmény alakítsa ki a gyerekekben, fiatalokban a beteg, sérült, fogyatékkal élő emberek iránti együtt érző és segítő magatartást. Saját élményű tanuláson keresztül fejlessze ki a tanulókban a szociális érzékenységet és számos olyan képességet, amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A nevelés célja, hogy a természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók ismerjék meg azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük természeti és társadalmi értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Pályaorientáció Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a tanulók kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, és képessé válnak hivatásuk megtalálására, foglalkozásuk és pályájuk kiválasztására és a hozzájuk vezető erőfeszítések megtételére. Ehhez fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. Pedagógiai Program
100
Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világában és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Médiatudatosságra nevelés A médiatudatosságra nevelés lehetővé teszi, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosságnak felelős résztvevői legyenek; értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét. Az értelmező, kritikai és tevékenybeállítódás kialakítása révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A médiatudatosságra nevelés során a tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere. Hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások. Hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; a tanulók csoportban miként működhetnek együtt; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint a szövegek, meghatározások, képletek stb. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése.
4. Az érettségivel kapcsolatos általános feladatok Az állami vizsgák rendszere Az érettségi vizsga állami vizsga, amelyet országosan egységes vizsgakövetelmények (a továbbiakban: központi vizsgakövetelmények) szerint kell megtartani. Az érettségi vizsga központi vizsgakövetelményeit a vizsgaszabályzat és az érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeiről szóló jogszabály alapján kell meghatározni. Az érettségi bizonyítvány érettségi végzettséget tanúsít, és jogszabályban meghatározottak szerint felsőoktatási intézménybe való felvételre, szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint Pedagógiai Program
101
munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít, a szakmai érettségi továbbá a szakképzésre vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére képesít. Az érettségi vizsgán a tanuló a következő vizsgatárgyakból ad számot tudásáról: a) magyar nyelv és irodalom, b) történelem, c) matematika, d) idegen nyelv - a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevők számára anyanyelv és irodalom, e) kötelezően választandó vizsgatárgy. A kötelező és a kötelezően választandó mellett további vizsgatárgyakból is tehető érettségi vizsga. Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A felnőttoktatás keretében szervezett érettségi vizsga esetében közösségi szolgálat végzésének igazolása nélkül is meg lehet kezdeni az érettségi vizsgát. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat mellőzhető.
Érettségi vizsga típusok Rendes érettségi vizsga Rendes érettségi vizsga a középiskolai tanulmányok követelményeinek teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt vagy megszűnését követően első alkalommal tett érettségi vizsga. Előrehozott érettségi vizsga Előrehozott érettségi vizsga az egyes tantárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, a középiskolai tanulmányok teljes befejezése előtt, adott vizsgatantárgyból, első alkalommal tett érettségi vizsga. Kiegészítő érettségi vizsga Kiegészítő érettségi vizsga a sikeresen befejezett érettségi vizsga után az érettségi bizonyítványban nem szereplő vizsgatárgyból tett vizsga. Szintemelő érettségi vizsga Szintemelő érettségi vizsga az adott vizsgatárgyból a középszinten sikeresen befejezett érettségi vizsgának az emelt szintű érettségi vizsgán első alkalommal történő megismétlése. Az érettségi bizonyítvány átadásáig ugyanabból a vizsgatárgyból a pótló- és a javítóvizsga kivételével szintemelő érettségi vizsga egy alkalommal tehető. Pótló érettségi vizsga Pedagógiai Program
102
Pótló érettségi vizsga a vizsgázónak fel nem róható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett rendes, előrehozott, kiegészítő, szintemelő, ismétlő érettségi vizsga folytatása. Javító érettségi vizsga Javító érettségi vizsga a vizsgázónak felróható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett, illetve a megkezdett, de tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt sikertelen rendes, előrehozott, pótló érettségi vizsga megismétlése. Ismétlő érettségi vizsga Ismétlő érettségi vizsga az érettségi bizonyítvány kiadása után iskolai felvételi kérelem elbírálásához, vagy más okból, egyes vizsgatárgyakból a korábban sikeresen letett érettségi vizsga megismétlése.
Érettségi vizsga szintjei Középszintű érettségi vizsga A középszintű érettségi vizsgát a középiskolákban tartják, az írásbeli vizsgára központi feladatsorokat visznek, melyeket országos szinten meghatározott szempontok alapján javítanak a középiskolai tanárok. A szóbeli vizsgák kérdéssorait a középiskolás tanárok állítják össze, az értékelést ugyancsak országos szinten meghatározott szempontok alapján végzik. Emelt szintű érettségi vizsga Az emelt szintű érettségi vizsgát az Oktatási Hivatal (OH) szervezi meg. Az írásbeli vizsga felügyelő tanárait és a szóbeli vizsga tantárgyi bizottságának tagjait is az OH bízza meg, növelve ezzel az értékelés objektivitását. Kötelező érettségi tantárgyak Magyar nyelv és irodalom, Történelem, Matematika, Egy idegen nyelv, Kötelezően választható tantárgy, Érettségiző diákjainknak intézményünk vezetése választható tantárgyként a Vendéglátásturizmus alapismereteket ajánlja, mely szakirányú továbbtanulásukhoz elengedhetetlen.
Kötelezően választható tantárgyak Pedagógiai Program
103
Az iskola a következő tantárgyakból vállal középszintű érettségire való felkészítést: Vendéglátás-turizmus alapismeretek Második idegen nyelv Testnevelés Informatika Abban az esetben, ha a diák olyan szabadon választható tantárgyat választ érettségi tantárgyként, amelyre az iskola nem vállalja a közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítést, a diáknak teljesítenie kell az érettségi vizsgára való jelentkezés feltételeit: az esetleges osztályozó vizsga letétele, a tananyag önálló elsajátítása, önálló felkészülés az érettségi vizsgára. A felkészüléshez szükséges tematikát az iskola tanárai ebben az esetben is kötelesek megadni a diák részére, valamint három konzultációs lehetőséget is biztosítani kell a tanuló számára.
A középszintű érettségi témakörei A középszintű érettségi vizsga részletes témaköreit a Pedagógiai Program mellékletében ismertetjük.
Az érettségi lebonyolításával és értékelésével kapcsolatos jogi szabályozások A Kormány 106/2012. (VI. 1.) Korm. rendelete Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 6. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) Ha a vizsgázót a közoktatásról szóló törvény 30. § (9) bekezdése alapján a kötelező és a kötelezően választandó érettségi vizsgatárgynak megfelelő tantárgyból mentesítették a középiskolában az értékelés, minősítés alól, vagy az Nkt. 56. § (1) bekezdése alapján a kötelező és a kötelezően választandó érettségi vizsgatárgynak megfelelő tantárgyból középiskolában mentesítették az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés, minősítés alól, akkor az adott tantárgy helyett a vizsgázó egy másik, általa választott vizsgatárgyból tehet érettségi vizsgát. A vizsgázó részére – amennyiben a tanuló tudásának értékelésénél az a középiskolai tanulmányok során is engedélyezett volt – engedélyezni kell az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását, és biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt.” Pedagógiai Program
104
2. § (1) Az R. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Előrehozott érettségi vizsga a tanulói jogviszony fennállása alatt, a helyi tantervben a jelentkező számára az adott tantárgyra voNATkozóan meghatározott követelmények teljesítését követően a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőző első vagy második tanév május–júniusi vizsgaidőszakában letett érettségi vizsga, amelyre a 12. § (1) bekezdésében meghatározott idegen nyelvekből, továbbá informatikából kerülhet sor. Előrehozott érettségi vizsga továbbá a 12. § (15)–(16) bekezdésben meghatározott vizsga.” (2) Az R. 9. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) Szintemelő érettségi vizsga egyes vizsgatárgyból a középszinten sikeresen befejezett érettségi vizsgának az emelt szintű érettségi vizsgán első alkalommal történő megismétlése. A tanulói jogviszony fennállása alatt, a középiskolai tanulmányok teljes befejezése előtt szintemelő érettségi vizsgát a 12. § (1) bekezdésében meghatározott idegen nyelvekből, továbbá informatikából lehet tenni kizárólag a helyi tantervben a jelentkező számára az adott tantárgyra voNATkozóan meghatározott követelmények teljesítését követően a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőző tanév május–júniusi vizsgaidőszakában.” 3. § (1) Az R. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Érettségi vizsga a tanulói jogviszony keretében, az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt abból a vizsgatárgyból – idegen nyelv esetében angol, német, francia, olasz, orosz, spanyol, japán, kínai, latin nyelvekből, továbbá a magyarországi nemzetiségek nyelvei (a továbbiakban: nemzetiségi nyelvek) közül magyarországi középiskolában oktatott nyelvekből – tehető, amelynek a helyi tantervben meghatározott követelményeit az érettségi vizsgára jelentkező teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja. Az érettségi bizonyítvány megszerzése, továbbá a tanulói jogviszony megszűnése utáni érettségi vizsgán bármely vizsgatárgyból – idegen nyelv esetén angol, német, francia, olasz, orosz, spanyol, japán, kínai, latin nyelvekből, továbbá a nemzetiségi nyelvek közül magyarországi középiskolában oktatott nyelvekből – tehető érettségi vizsga.” (2) Az R. 12. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A sikertelen előrehozott érettségi vizsgát vagy a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőzően tett szintemelő érettségi vizsgát követően az adott vizsgatárgyból javító és pótló vizsgára legkorábban a rendes érettségi vizsga vizsgaidőszakára voNATkozóan lehet jelentkezni. A tanulói jogviszony megszűnése után rendes, kiegészítő, szintemelő, ismétlő érettségi vizsgára, a rendes, kiegészítő, szintemelő, ismétlő érettségi vizsgát követően pótló vizsgára, a rendes, a pótló érettségi vizsgát követően javítóvizsgára az eltelt időtől függetlenül jelentkezni lehet. Az érettségi vizsgát mindig az adott vizsgaidőszakban érvényes vizsgakövetelmények szerint kell letenni.” (3) Az R. 12. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) A jelentkezési lapot személyesen vagy meghatalmazott útján kell benyújtani. Előrehozott érettségi vizsgára történő jelentkezéskor, amennyiben a tanuló nem abban a középiskolában jelentkezik érettségi vizsgára, amellyel tanulói jogviszonyban áll, be kell mutatnia annak igazolását, hogy az adott vizsgatárgy helyi tantervben meghatározott követelményeit a vizsgára jelentkező teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni is tudja. Az igazolást annak a középiskolának az igazgatója állítja ki, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A kiegészítő és az ismétlő, valamint a tanulói jogviszony megszűnése után a szintemelő vizsgára történő jelentkezéskor be kell mutatni az érettségi bizonyítványt, tanúsítványt. A tanulói jogviszony megszűnése után – a jelentkezési lap benyújtásakor – a jelentkezőnek igazolnia kell a személyazonosságát, továbbá be kell mutatnia a középiskolai bizonyítványát és az iskola vagy annak jogutódja által az egyes tantárgyakra, tantárgyrészekre vonatkozó mentesítésről szóló igazolást. A pótló-, javítóvizsgára, valamint a tanulói jogviszony fennállása alatt a szintemelő vizsgára történő jelentkezéskor a jelentkezési laphoz csatolni kell az érettségi törzslapkivonatát is. Abban az esetben, ha az érettségi vizsga az Nkt. Pedagógiai Program
105
94. § (4) bekezdés p) pontja alapján kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint nem ingyenes, a jelentkezési laphoz csatolni kell a vizsgabizottságot működtető intézmény, az emelt szintű vizsgák, valamint a kormányhivatalnál történő jelentkezés esetén a Hivatal számlájára befizetett térítési díj, tandíj, vizsgáztatási díj befizetését igazoló okiratot vagy annak másolatát.” (4) Az R. 12. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) A jelentkezési lapot a kormányhivatalhoz postai úton tértivevényes küldeményben is be lehet nyújtani. A kormányhivatalhoz postai úton benyújtott jelentkezésnek magyarországi lakcímet, ennek hiányában magyarországi értesítési címet kell tartalmaznia. A jelentkezési laphoz a mellékleteket – a személyi igazolvány kivételével – másolatban csatolni kell. Ha a szükséges mellékleteket a jelentkezési laphoz nem csatolják, a kormányhivatal felhívásának kézhezvételétől számított öt munkanapon belül a hiányt pótolni kell. A hiánypótlás elmulasztása esetén a jelentkezés érvénytelen.” (5) Az R. 12. § (15)–(16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(15) A tanuló kérelmére a rendes érettségi vizsgáját előrehozott érettségi vizsgára kell változtatni bármely érettségi vizsgatárgy esetében, ha rendes érettségi vizsgára jelentkezett, azonban a középiskola utolsó évfolyamán nem tudta befejezni a tanulmányait. (16) Előrehozott érettségi vizsgára kormányhivatalnál jelentkezhet bármely érettségi vizsgatárgyból a május–júniusi vizsgaidőszak vonatkozásában az a vizsgázó, aki a kérelem benyújtásának időpontjában külföldi vagy külföldi rendszerű középiskola utolsó évfolyamán folytatja tanulmányait. A vizsgára bocsátáskor nem kell vizsgálni az (1) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét, azonban a sikeres érettségi vizsgáról kiállított tanúsítvány csak a középiskolai végzettséget tanúsító okirattal együtt alkalmazható.” 4. § Az R. 41. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A vizsgázó teljesítményét a pontszámok százalékban és osztályzatban történő kifejezésével minősíteni kell. A teljesítmény százalékban történő kifejezésekor a számítást csak az egész szám megállapításáig lehet elvégezni, tizedesjegy nem állapítható meg. Ha a vizsgatárgy vizsgája több vizsgarészből áll, a vizsgázónak minden vizsgarészből legalább tizenkettő százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékérték alapján a (3)–(4) bekezdésben meghatározottak szerint legalább elégséges osztályzatot kaphasson. Középszintű matematika vizsgatárgyból tett vizsga esetén, ha a tanuló írásbeli teljesítménye elérte a tizenkettő százalékot, de nem érte el a huszonöt százalékot, a vizsgatárgy részletes követelményeiben meghatározott módon szóbeli vizsgát tehet. Több vizsgarész esetén az egyes vizsgarészeken elérhető pontszámot az adott vizsgatárgy részletes vizsgakövetelménye határozza meg. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban tette le, teljesítményét a szóbeli vizsgarésznek megfelelően kell minősíteni. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tett, mindkét tétel kifejtését a szóbeli tételek értékelési szabályai szerint kell értékelni, majd a két tételre adott pontszámok összegét a szóbeli vizsgán elérhető pontszám kétszeresének százalékában kell kifejezni, és ez adja a vizsga százalékos minősítését. A vizsgázónak ebben az esetben mindkét szóbeli vizsgáján legalább tizenkettő százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékérték alapján a (3)–(4) bekezdésben meghatározottak szerint legalább elégséges osztályzatot kaphasson. (3) Középszintű érettségi vizsga esetén az elérhető pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban történő kifejezése a következő: a) 80–100% elérése esetén jeles (5), b) 60–79% elérése esetén jó (4), c) 40–59% elérése esetén közepes (3), d) 25–39% elérése esetén elégséges (2), Pedagógiai Program
106
e) 0–24% elérése esetén elégtelen (1). (4) Emelt szintű érettségi vizsga esetén az elérhető pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban történő kifejezése a következő: a) 60–100% elérése esetén jeles (5), b) 47–59% elérése esetén jó (4), c) 33–46% elérése esetén közepes (3), d) 25–32% elérése esetén elégséges (2), e) 0–24% elérése esetén elégtelen (1).” 5. § Az R. 60/B. §-a a következő (4)–(6) bekezdéssel egészül ki: „(4) Akkreditált érettségi vizsgatárgyakból a 2014/2015. tanév október–novemberi vizsgaidőszakban lehet utoljára érettségi vizsgát tenni. A pszichológia vizsgatárgyból a 2014/2015. tanév május–júniusi vizsgaidőszakában lehet először választható közismereti vizsgatárgyként érettségi vizsgát tenni. (5) A vizsgaszabályzat 2. számú melléklet ELSŐ RÉSZ cím AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA VIZSGATÁRGYI ÉS A VIZSGA FORMÁI alcímet követő táblázatának Választható közismereti vizsgatárgyak 23. Utazás és turizmus vizsgatárgyából csak a kötelezően választott vizsgatárgyon felüli, hatodik vizsgatárgyként lehet érettségi vizsgát tenni a 2013/2014. tanév május–júniusi vizsgaidőszaktól. (6) A 2013/2014. tanév május–júniusi érettségi vizsgaidőszaktól a nemzetiségi nyelvet tanulók az adott nemzetiségi nyelvnek megfelelő idegen nyelv vizsgatárgyból jelentkeznek érettségi vizsgára. A középszintű szóbeli érettségi vizsgán a nemzetiségi nyelvet tanulók számára – a 31. § (1) bekezdés a) pontja szerint – készített tételsorba az intézmény pedagógiai programja alapján a nemzetiségi nyelvoktatás részét képező nemzetiségi ismereteiket is be kell építeni.” 6. § Az R. 2. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul. 7. § Az R. 2. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul. 8. § Az R. 2. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul. 9. § Az R. a) 1. §-ában „a közoktatásról szóló törvény 9. §-ának (1) bekezdése” szövegrész helyébe „a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 6. §-a”, b) 2. §-ában a „nemzeti, etnikai kisebbségeket” szövegrész helyébe a „nemzetiségeket”, c) 6. § (4) bekezdés b) és e) pontjában, 17. § (1) bekezdésében, 53. §-át megelőző alcímben, 53. § (1)–(2) bekezdésében, (7)–(9) bekezdésében, valamint 54. § (1)–(3) bekezdésében a „nemzeti, etnikai kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi”, d) 6. § (6) bekezdésében, 7. § (6) bekezdésében, valamint 17/A. § (2) bekezdésében a „közoktatási” szövegrész helyébe „köznevelési”, e) a 11. § (2) bekezdés b) pontjában „a rendes, az előrehozott, a kiegészítő” szövegrész helyébe „a rendes, a kiegészítő”, f) 11. § (4) bekezdésében, a 12. § (6) és (10) bekezdésében, 53. § (2) bekezdésében, valamint 55. §-ában a „nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén” szövegrész helyébe a „nemzetiségi nyelven”, g) 11. § (7) bekezdésében „a közoktatásról szóló törvény 88. § (12) bekezdése alapján illetékes kisebbségi önkormányzatnak (a továbbiakban: illetékes kisebbségi önkormányzat)” szövegrész helyébe „az intézmény székhelye szerint illetékes – fenntartótól függően települési, vagy területi – nemzetiségi önkormányzatnak és az országos nemzetiségi önkormányzatnak" h) 12. § (6) bekezdésében a „közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdésében meghatározott jogával” szövegrész helyébe a „6. § (7) bekezdésében meghatározott jogával”, Pedagógiai Program
107
i) 12. § (7) bekezdésében „a közoktatásról szóló törvény 115–116. §-ában” szövegrész helyébe „az Nkt. 94. § (4) bekezdés p) pontja alapján kiadott kormányrendeletben”, j) 12. § (9)–(10) bekezdésében, 20. § (7) bekezdésében, valamint 37. § (1) és (3) bekezdésében a „közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9)” szövegrész helyébe a „6. § (7)”, k) 12. § (9) bekezdésében „a közoktatásról szóló törvény 121. §-ának (1) bekezdés 29. a)” szövegrész helyébe „az Nkt. 4. § 23.”, l) 13. § (3) bekezdésében „a közoktatásról szóló törvény 17. §-ának (1)–(3) bekezdésében” szövegrész helyébe „az Nkt. 3. mellékletében”, m) 45. § (4) bekezdésében, valamint az 53. § (9) bekezdésében a „nemzeti és etnikai kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi”, n) 45. § (5) bekezdésében a „közoktatási törvény 30. §-ában” szövegrész helyébe a „6. § (7) bekezdésében”, o) 48. § (1) bekezdésében a „közoktatásról szóló törvény 114. § (1) bekezdése b) pontjának hetedik gondolatjelében” szövegrész helyébe a „külön jogszabályban”, p) 51. § (3) bekezdés b) pontjában „a közoktatásról szóló törvény 2. számú mellékletének 3. pontjában” szövegrész helyébe „az Nkt. 41. § (5) bekezdésében”, q) 54. § (5) bekezdésében a „közoktatási törvény 30. §-ában megfogalmazott jogával élve” szövegrész helyébe a „6. § (7) bekezdésében megfogalmazott jogával élve”, r) 57. § (1) bekezdésében „a közoktatásról szóló törvény 95. §-a (7) bekezdésének a) pontjában és (8) bekezdésében,” szövegrész helyébe „az Nkt. 78. § (1) bekezdés b) pontjában”, s) 57. § (3) bekezdés a) pontjában „a közoktatásról szóló törvény 104. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe „az Nkt. 86. § (1) bekezdés b) pontjában”, t) 59. § (1) bekezdésében „a közoktatásról szóló törvény 84. §-ának (5)” szövegrész helyébe „az Nkt. 38. § (7)”, u) 59. § (3) bekezdésében „a közoktatásról szóló törvény 84. §-ának (5) bekezdése alapján három munkanapon belül” szövegrész helyébe „az Nkt. 38. § (7) bekezdése alapján” szöveg lép. 10. § (1) E rendelet – a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivétellel – 2012. szeptember 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet 2. §-a, 3. § (1)–(3) és (5) bekezdése, 6. §-a, 11. § d) pontja 2014. január 1-jén lép hatályba. (3) E rendelet 7. §-a, 8. §-a és 11. § a)–b) pontja 2015. január 1-jén lép hatályba. 11. § Hatályát veszti az R. a) 6. § (9) bekezdés b) pontja és (10) bekezdése, b) 7. § (1)–(4) és (6)–(9) bekezdése, valamint 8. §-a, c) 7. § (5) bekezdése, d) 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ cím AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI címet követő vizsgatárgyak közül da) az ÁBRÁZOLÓ ÉS MŰVÉSZETI GEOMETRIA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím és az azt követő szöveg, db) a MAGYAR NÉPZENE ALAPJAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím és az azt követő szöveg, dc) a HANGTANI ÉS AKUSZTIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím és az azt követő szöveg, dd) a HANGKULTÚRAÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím és az azt követő szöveg, valamint de) a NEMZETISÉGI NYELV ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI (Nyelvoktató oktatási forma) és az azt követő szöveg. 12. § Ez a rendelet 2015. január 2-án veszti hatályát. Pedagógiai Program
108
A NAT, A KERETTANTERVEK ÉS A HELYI SZINTŰ SZABÁLYOZÁS A NAT-ban megfogalmazott elvek, célok, fejlesztési feladatok és műveltségi tartalmak a képzési szakasz sajátosságai szerint több változatban is kimunkált dokumentumokban, a kerettantervekben öltenek testet. Az oktatásért felel s miniszter által kiadott, illetve jóváhagyott kerettantervek jelentik a tartalmi szabályozás következő szintjét. A kerettantervek tehát meghatározó szerepet töltenek be a NAT céljai és feladatai érvényesítésében. Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek rögzítik a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak egy vagy két évfolyamonkénti követelményeit, a tantárgyközi tudás- és készségterületek fejlesztésének feladatait, és közlik a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló, illetve ajánlott időkeretet. Az egyes műveltségi területeknek lehetnek olyan fejlesztési céljai és tartalmi elemei amelyek a kerettantervekben nem önálló tantárgyként, hanem más tantárgy/tantárgyak részeként jelennek meg, s t, a kerettantervi implementációban más műveltségterületek részévé is válhatnak. Az intézmény szakmai önállóságát a kerettantervekben kötelez tartalommal nem szabályozott időkeret szabad felhasználása, a módszertani szabadság, az engedélyezett kerettantervek közötti választás, illetve az egyedi tantervek engedélyeztetési lehetősége biztosítja. A NAT-ban megfogalmazottak alapján a kerettantervek határozzák meg a tanulástanítás folyamatában elsajátítandó fejlesztési követelményeket, továbbá az elvárt tudás mélységét, szervezettségét, és alapul szolgálnak a kimeneti követelmények meghatározásához. A NAT normáit, illetve a szakképzés esetében a szakmaterületek követelményeit közvetít , de annál részletesebb kerettantervek és oktatási programok – a NAT-tal együtt – irányt mutatnak a tankönyvíróknak és szerkesztőknek, a tanítási segédletek, eszközök készítőinek, továbbá az állami vizsgakövetelmények, valamint az országos mérési-értékelési eszközök kidolgozóinak, de legfőképpen az iskolák nevel testületeinek. A kerettantervek az alábbi elvárásoknak felelnek meg: — a bennük kifejez d értékrendszer tükrözi a NAT-ban meghatározott közös értékeket; — azonosíthatók bennük a NAT-ban megjelölt fejlesztési területek, nevelési célok, kulcskompetenciák (lásd: II. 1. fejezet) és műveltségi tartalmak, továbbá a bennük foglaltak alkalmasak ezek fejlesztésére, követésére és értékelésére; — biztosítják a felkészítést az adott iskolafokot, iskolatípust lezáró vizsgák követelményeire; — segítik a differenciált tanulást, a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal való foglalkozást, a sajátos nevelési igény! tanulói csoportok fejlesztését; — használatuk során érvényesülnek a tanulói, gyermeki jogok és a tanulási esélyegyenlőség; — érvényesíthet útmutatásokkal szolgálnak mind a kiemelt, mind az egyes műveltségi területekhez rendelt fejlesztési feladatok, mind pedig a műveltségi tartalmak teljesítéséhez; — kell en nyitottak a továbbfejlesztésre, a célokhoz alkalmazkodó felhasználásra. A helyi tantervek iránti alapvető követelmény, hogy megfeleljenek annak a választott kerettantervnek, amely elkészítésük alapjául szolgál, továbbá az iskola arculatára jellemzően töltsék meg tanítási-tanulási tartalommal és tevékenységekkel a rendelkezésükre álló átlagosan 10%-os szabad időkeretet.
A helyi szintű tanterv és az ahhoz kapcsolódó óraterv a pedagógiai program mellékletét képezi.
Pedagógiai Program
109
5. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése és értékelése Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A tanulói teljesítményértékelés minősége meghatározója az intézményről alkotott összképnek.
5.1.
Tanulóink értékeléseinek szegmensei
– legyen tárgyszerű, objektív (nem függhet a tanár személyétől, hangulatától, érzelmeitől, nem függhet a tanuló korábbi teljesítményétől vagy a tanulóról kialakult véleményektől); – az érdemjegy tükrözze a tanuló valós tudását, fejezze ki a gondolkodás minőségét, az elsajátított tudás alkalmazásának készségét; – legyen megbízható, hogy ugyanarra a tudásra ugyanazt a jegyet adjunk, s ne ingadozzon az értékelési norma osztályokon belül. Az ellenőrzés és értékelés a nevelési és oktatási folyamat szerves része, visszajelzés, amely nélkülözhetetlen mozzanata a folyamatszabályozásnak. A tanulói teljesítmények átfogó elemzése, vizsgálata vezet el bennünket a legfontosabb iskolai munkafolyamat, a tanításielsajátítási tevékenység és az ehhez kapcsolódó feladatok további finomításához. Az értékelési rendszerünk kiemelt alapelve a fejlesztő jelleg. Ennek érdekében a következőkre irányítjuk a figyelmet: – oktatási eredmények vizsgálata, – nevelési eredmények vizsgálata, – iskolai hozzáadott érték vizsgálata. Fontosnak tartjuk a bemeneti szakaszban a pedagógiai folyamat szervezeti kereteinek kiválasztásához és meghatározásához szükséges információk megszerzését, majd a folyamat korrekcióját az elsajátítás különböző fázisaiban, és a nagyobb tantervi egységek lezárásakor a felmérések összegző értékeléseit, illetve a kimenet mérésére szervezett vizsgálatokat. A tanulók értékelésének helyi rendje Célunk a tanulók objektív minősítése, a korrekt visszajelzés a szülőknek, az iskolának a tanuló tudásáról. Folyamatos és rendszeres, pedagógiailag kifogástalan és módszertanilag változatos, sokoldalú értékelésre törekszünk.
5.2.
Az értékelés módjai és formái
Az értékelés két módja: félévi és év végi érdemjegy Pedagógiai Program
110
évközi osztályzatok
Az értékelés formái: szóbeli (összefüggő felelet, kiselőadás stb.), írásbeli (feladatlap, teszt, dolgozat stb.) gyakorlati – a tantárgyi specifikumoktól függően (pl.: testnevelés, szakmai tárgyak stb.). A pedagógus a tanmenetében megtervezi az írásbeli témazárók időpontjait.
5.3.
Javaslat az érdemjegy, osztályzat megállapításához
Az értékelésnél a legfontosabb szempontnak azt tartjuk, hogy a diák és a szülő számára egyértelmű és követhető legyen. Az osztályozásnál ötfokozatú skálát alkalmazunk. Meghatároztuk az érdemjegyekhez kapcsolódó tantárgyi követelményeket. Az írásbeli nagydolgozatok, témazárók és a szóbeli felelet értékelése az egyes tantárgyaknál Az egyes tantárgyakra közösen kidolgozott és elfogadott százalékos értékelési rendet minden munkaközösség és munkacsoport beépítette a saját munkatervében.
5.4.
Az érdemjegyek struktúrája
Jeles (5): A tanuló a törzsanyagon kívüli ismereteket is elsajátította, és segítség nélkül tudja alkalmazni Jó (4): A tanuló a törzsanyagot elsajátította, és segítség nélkül tudja alkalmazni Közepes (3): A tanuló a törzsanyagot elsajátította, és segítséggel tudja alkalmazni Elégséges (2): A tanuló a törzsanyagot sem sajátította el, és segítséggel is nehezen tudja alkalmazni Elégtelen (1): A tanuló a törzsanyagot sem sajátította el és segítséggel sem tudja alkalmazni
5.5.
Magatartás és szorgalom értékelése
Magatartás jegyek – a tanuló magaviselete a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon; – a tanuló viszonya a közösséghez; – a tanuló munkához (tanuláshoz) való viszonya; Pedagógiai Program
111
– a tanuló személyiségjegyei (erényei és hibái), fejlődése. A magatartás osztályzat alapját a dicséretek, a büntetések fokozatai, valamint a tanuló magatartásával kapcsolatos szaktanári, osztályfőnöki észrevételek képezik. A tanuló magatartásának és szorgalmának minősítéséről az osztályfőnök javaslata alapján az osztályban tanító tanárok döntenek, a tanulók véleményének figyelembevételével. A magatartás megítélésében az ember által képviselt erkölcsi elveknek és a viselkedés, illetve cselekvés motívumainak, valamint a viselkedés, illetve cselekvés következményeinek az egységes értékelése ölt testet. A magatartás minősítésénél a példás, jó, változó, rossz fokozatokat használjuk: Példás: Fegyelmi vétsége nem volt, tanulmányi és közösségi feladatait példamutatóan ellátja, segítőkész, viselkedése, hangneme követésre méltó, kulturált, udvarias Jó: Legfeljebb szaktanári vagy osztályfőnöki figyelmeztetésben részesült, tanulmányi és közösségi feladatait jól látja el Változó: Osztályfőnöki intés, igazgatói figyelmeztetés fegyelmi büntetésben részesült, vagy tanulmányi és közösségi feladatait csak figyelmeztetés hatására látja el Rossz: Igazgató intésben, ill. súlyosabb fegyelmi büntetésben részesült, vagy az iskolai élet szabályait sorozatosan megszegi, társaira rendszeresen rossz hatással van, tanulmányi és közösségi feladatait csak rendszeres figyelmeztetés hatására látja el. Szorgalmi jegyek A tanuló megítélése – adottságai és képességeihez viszonyított – teljesítménye alapján történik. Minősítjük: – a tantárgyi munkához való viszonyt, – a tanuló hozzáállását az egyéb dolgokhoz (beleértve a kultúra, a sport, a szabadidős tevékenységeket is). Értékeljük ezen felül a kötelességtudatát, rendszerességét, pontosságát, aktivitását, emberi habitusát. A szorgalom tartós igyekezet, odaadás a feladatok végzésében. A szorgalom értékelése a munkavégzésben, feladatteljesítésben megnyilvánuló igyekezet mértékének, illetve változásának elbírálása. A tanuló szorgalmas feladatteljesítését a pedagógusok illethetik elismerő szavakkal, nyilvános dicsérettel, erkölcsi és tárgyi jutalommal is. A tanulmányi időszakok lezárásakor (félévben és év végén) osztályzatokban is kifejezésre jut. A szorgalom minősítésénél a példás, jó, változó, hanyag fokozatokat használjuk: Példás: Képességei és teljesítménye összhangban állnak, vagy legalább három tárgyból javít eredményén, illetve 0, 5-del tanulmányi átlagán, az órákon valamint a tanórán kívüli foglalkozásokon is kitűnik aktivitásával. Jó: Rendszeresen megbízhatóan dolgozik, javít tanulmányi eredményén. Változó: Tanulmányi munkája ingadozó, teljesítménye erősen képességei alatt marad, maximum egy tantárgyból bukik.
Pedagógiai Program
112
Hanyag: Tanulmányi munkájában megbízhatatlan, munkáját közöny jellemzi, messze elmarad a képességei alapján a tőle elvárhatótól, vagy egynél több tantárgyból bukik.
5.6.
A tanulmányok alatti vizsgák szabályai
A tanulmányok alatti vizsgák fajtái: Osztályozó vizsga Különbözeti vizsga Javítóvizsga Szintvizsga
Osztályozó vizsga szabályzata A felsőbb évfolyamba lépéshez szükséges osztályzatai megállapításához vagy adott tantárgyból az osztályzat megszerzéséhez a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: A jogszabályban megengedett időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet Külföldi tartózkodás, magántanulói státusz, illetve egyéb ok miatt az igazgató engedélyezte számára az osztályozó vizsga letételét, letételére kötelezték, megrövidítését engedélyezték ( egy vagy több tárgyból, illetve valamennyi tárgyból ) Más iskolából lépett át, és az előzőekben nem tanult tantárgyakból (pl. idegen nyelv) vizsga letételére kötelezték A tanórákon nem tanult tantárgyakból osztályozó vizsga letételére engedélyt kapott Az osztályozó vizsga eljárásrendje: Osztályozó vizsga évente két vizsgaidőszakban tehető: januárban és júniusban. Az igazgató ettől eltérő időpontot is kijelölhet. A vizsga várható időpontját az igazgató jelöli ki. A vizsga pontos napjáról a vizsgázó, illetve a szülő a vizsga előtt minimum két héttel írásbeli értesítést kap. Előrehozott érettségi vizsga miatti osztályozóvizsga időpontja április 15-30. Egy vizsgaidőszakban legfeljebb két évfolyam tananyagából tehető osztályozó vizsga. Osztályozó vizsgára a jelentkezési kérelmet a januári vizsgaidőszakra december15-ig, a júniusi vizsgaidőszakra május 15-ig kell beadni az iskola igazgatójának címezve. Előrehozott érettségi vizsga miatti osztályozó vizsgára a jelentkezési kérelmet a szeptember 30-ig kell beadni az iskola igazgatójának címezve. Az osztályozó vizsga követelményeiről a tanuló a vizsgára jelentkezéskor tájékoztatást kap. A tantervi követelmények az iskola honlapján folyamatosan megtekinthetőek Pedagógiai Program
113
Az osztályozó vizsga helye az a feladat-ellátási hely, ahová a tanuló jár. Indokolt esetben a tanuló az intézmény más feladat-ellátási helyén is jelentkezhet osztályozó vizsga letételére. Erre az engedélyt az igazgató adja. Az írásbeli vizsga időtartama tantárgyanként legfeljebb 45 perc, magyar nyelv és irodalom 60 perc. Egy napon legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet tenni. A szóbeli vizsgát az iskola tanáraiból alakított vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a pedagógus legyen, aki a tanulót azelőtt tanította, vagy az adott évfolyamon tanít. Az elnöki teendőket az igazgató, vagy az általa megbízott látja el. A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még legalább egy vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie. Ha a tanuló csak szóbeli vizsgát tesz, a teljesítményéről a kérdező tanár rövid írásos értékelést készít, melyet a jegyzőkönyvhöz csatol. Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére meg nem engedett eszközt használ az igazgató a vizsga folytatásától eltilthatja, így vizsgája elégtelen. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni, mint ami nem sikerült. Az önhibán kívüli, indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni annak megismétlésére. Az osztályozó vizsgán nyújtott tanulói teljesítmény értékelése az adott tantárgy munkaközösség által elfogadott értékelési rendszer alapján történik. Az osztályozó vizsga a vizsgázó számára díjtalan. Az osztályozó vizsga nem ismételhető meg. Az osztályozó vizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a megfelelő záradékkal be kell vezetni Az eredményhirdetés az osztályozó vizsga jegyzőkönyvének átadásával történik, legkésőbb az utolsó vizsgát követő napon. Sikertelen júniusi osztályozó vizsga esetén a tanulónak 3 hónapon belül javítóvizsgát kell tennie. Az osztályozó vizsga, ha a tanuló önként vállalja, lehetőség a tanulmányok lerövidítésére, más tantárgy választására (pl. idegen nyelv). Az osztályozó vizsga többletmunkát kíván, és semmilyen körülmények között nem ad felmentést más tantárgyak óráira való felkészülés alól. Értékelés az osztályozó vizsgát a javítóvizsgára előírt módon kell értékelni.
Különbözeti vizsga Pedagógiai Program
114
A különbözeti vizsgát az iskola igazgatója által megállapított időpontban az általa kijelölt tárgyakból kell tennie a tanulónak a háromtagú vizsgabizottság előtt. A vizsgák követelménye, részei, az értékelés rendje A vizsgák követelménye a helyi tantervben szereplő, az adott tanévre, adott tanulócsoportra vonatkozó tananyag. A vizsgák részeit és az értékelés rendjét a helyi tanterv alapján a munkaközösségek határozták meg. A részletes tematika és követelményrendszer nyilvános, a www.sef.hu weboldalon megtekinthető.
Javítóvizsga Javítóvizsgán kell részt vennie annak a tanulónak, akinek valamelyik tárgyból az év végén megállapított osztályzata elégtelen volt, vagy az osztályozóvizsgája sikertelen lett. A javítóvizsgával kapcsolatban az alábbiak szerint kell eljárni: A javítóvizsga helye az a feladat-ellátási hely, ahol a tanuló tankötelezettségét teljesíti A javítóvizsgára utasított tanuló az igazgató által megállapított napon javítóvizsgát tehet. A vizsga idejéről az igazgató a tanulót és annak szüleit írásban és az iskola honlapján keresztül értesíti. A javítóvizsga követelményeiről a tanuló a vizsgára utalást követő 1 héten belül írásbeli tájékoztatást kap. A javítóvizsga indokolatlan elmulasztása osztályismétlést jelent. A tanuló előzetes jelentkezés nélkül- bizonyítványával jelenik meg a bizottság előtt. Rendkívüli okból, igazgatói engedéllyel elhalasztott javítóvizsgára készülő tanulónak részt kell vennie a következő felsőbb osztály tanulmányi munkájában, mulasztásait szabályosan igazolnia kell, munkáját a többi tanulóhoz hasonlóan kell elbírálni. A javítóvizsga sikeres letétele után a tanuló az osztálynak végleges tagja lesz, sikertelen vizsga esetén az előző osztályt kell megismételnie. Igazolatlan meg nem jelenés a vizsgán, vagy szabálytalanság miatti eltiltás osztályismétlést von maga után. A javítóvizsgát az osztályozó vizsgára előírt módon kell lebonyolítani. Az írásbeli vizsga menete A javítóvizsgán az írásbeli vizsga időtartama tantárgyanként legfeljebb 45 perc, magyar nyelv és irodalom hatvan perc. Egy napon legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet tenni.
Szóbeli vizsga menete Szóbeli vizsgája egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három vizsgatárgyból lehet. Legalább 20 perc gondolkodási időt kell biztosítani a vizsgázónak. Egy-egy tantárgyból a feleltetés időtartama legfeljebb 10 perc. A szóbeli vizsgát az iskola tanáraiból alakított vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a pedagógus legyen, aki a tanulót azelőtt tanította, vagy az adott évfolyamon tanít. Az elnöki teendőket az igazgató, vagy az általa megbízott látja el. A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még legalább egy vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie. Ha a tanuló csak szóbeli vizsgát tesz, a Pedagógiai Program
115
teljesítményéről a kérdező tanár rövid írásos értékelést készít, melyet a jegyzőkönyvhöz csatol. Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére meg nem engedett eszközt használ az igazgató a vizsga folytatásától eltilthatja, így vizsgája elégtelen. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni, mint ami nem sikerült. Az önhibán kívüli, indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni annak megismétlésére. A javítóvizsgán nyújtott tanulói teljesítmény értékelése az adott tantárgy munkaközösség által elfogadott értékelési rendszer alapján történik. A javítóvizsga nem ismételhető meg. A javítóvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A javítóvizsga eredményét az osztályfőnök írja be a törzslapba és a bizonyítványba, és ezt az igazgató írja alá. Az eredményhirdetés a bizonyítvány kiosztásával történik, legkésőbb az utolsó vizsgát követő napon.
Szintvizsga A tanév rendjében meghatározott időpontokban, évfolyamonként meghatározott tantárgyakból tesznek a tanulók a mindenkori aktuális jogszabályok szerint.
A tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozó jogi szabályozás: 64. § (1) A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. (2) Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) az 51. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. (3) Egy osztályozó vizsga – a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kivétellel – egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. (4) Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában – a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint – szervezett beszámoltató vizsga is. (5) Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. Pedagógiai Program
116
(6) Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. (7) Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a) a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. (8) A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte. 65. § (1) A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. (2) Tanulmányok alatti vizsgát – az e rendeletben meghatározottak szerint – független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. (3) Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a kormányhivatal vezetője engedélyezheti, hogy a vizsgázó az (1) bekezdés szerint előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát. (4) Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Amennyiben a nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatottak végzettsége, szakképzettsége alapján erre lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. (5) A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályait az iskola pedagógiai programjában kell meghatározni. A tanulmányok alatti vizsga – ha azt az iskolában szervezik – vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg. 66. § (1) A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért, ennek keretében
Pedagógiai Program
117
a) meggyőződik arról, a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, és teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását, b) vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit, c) átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait, d) a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el. (2) A vizsgabizottsági elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. A kérdező tanár csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat az Nkt. 3. melléklete szerint taníthatja. (3) A vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát az iskola igazgatója készíti elő. Az igazgató felel a vizsga jogszerű előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért. Az igazgató e feladata ellátása során a) dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe, b) írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről, c) ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását, d) minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni. (4) A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig – alapfokú művészeti iskolában, művészeti szakközépiskolában húsz óráig – tarthat. 67. § (1) Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a vizsgáztató pedagógus által értékelhetően, – így különösen rajz, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program formájában – kell elkészíteni. (2) Az írásbeli vizsgán a vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató pedagógus úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék. (3) A vizsga kezdetekor a vizsgabizottság elnöke a vizsgáztató pedagógus jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez segítség nem adható. (4) Az írásbeli vizsgán kizárólag a vizsgaszervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számológép, számítógép használatát, amelyet a vizsgaszervező intézménynek kell biztosítania. Pedagógiai Program
118
(5) Az íróeszközökről a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik, azokat a vizsgázók egymás között nem cserélhetik. 68. § (1) A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni. (2) A vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő tantárgyanként hatvan perc. (3) Ha az írásbeli vizsgát bármilyen rendkívüli esemény megzavarja, az emiatt kiesett idővel a vizsgázó számára rendelkezésre álló időt meg kell növelni. (4) A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, d) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le. (5) Ha a vizsgázó a (4) bekezdés d) pontja alapján a szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa. 69. § (1) Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. A pótló vizsga – szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával – harmadik vizsgaként is megszervezhető. (2) Ha a vizsgáztató pedagógus az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató pedagógus a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az iskola igazgatójának, aki az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Az iskola igazgatója a megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató pedagógus nyilatkozatát, az esemény leírását, továbbá minden olyan tényt, adatot, információt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A Pedagógiai Program
119
jegyzőkönyvet a vizsgáztató pedagógus, az iskola igazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó különvéleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti. (3) Az iskola igazgatója az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat – az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt – a kidolgozási idő lejártával átveszi a vizsgáztató pedagógusoktól. A jegyzőkönyveket aláírásával – az időpont feltüntetésével – lezárja és a vizsgairatokhoz mellékeli. (4) Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató pedagógus kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. (5) Ha a vizsgáztató pedagógus a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az iskola igazgatóját. (6) Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola igazgatójából és két másik – a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő – pedagógusból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságának mérlegeli, és a) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt, b) az adott tantárgyból – ha az nem javítóvizsga – a vizsgázót javítóvizsgára utasítja, vagy c) amennyiben a vizsga javítóvizsgaként került megszervezésre, a vizsgát vagy eredménytelennek nyilvánítja, vagy az a) pontban foglaltak szerint értékeli a vizsgázó teljesítményét. (7) A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni. 70. § (1) Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. (2) A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. (3) A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és – amennyiben szükséges – kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. (4) Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. (5) A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. Pedagógiai Program
120
(6) A vizsgázó segítség nélkül, önállóan felel, de ha önálló feleletét önhibájából nem tudja folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vét, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat. (7) A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtése során önálló feleletét önhibájából nem tudta folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vétett. A vizsgázó a tétel kifejtése során akkor szakítható félbe, ha súlyos tárgyi, logikai hibát vétett, vagy a rendelkezésre álló idő eltelt. (8) Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. 71. § (1) Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. (2) Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre. (3) A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottsági szakvéleménnyel megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le, c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet. (4) Ha a vizsgázónak a 68. § (4) bekezdése alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen vagy a szóbeli vizsgát írásban tegye le, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia, és az engedélynek megfelelő tételeket kell kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja. (5) Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni.
Pedagógiai Program
121
(6) A szóbeli vizsgán és a gyakorlati vizsgán elkövetett szabálytalanság esetében az igazgató az írásbeli vizsga erre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza. 72. § (1) A gyakorlati vizsgarész szabályait akkor kell alkalmazni, ha a tantárgy helyi tantervben meghatározott követelményei eltérő rendelkezést nem állapítanak meg. (2) A gyakorlati vizsgafeladatokat – legkésőbb a vizsgát megelőző két hónappal – az iskola igazgatója hagyja jóvá. (3) A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétéről. (4) A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról. (5) A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához a vizsgázónak az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztására voNATkozóan a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket. Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő. (6) A gyakorlati vizsgarészt – a vizsgafeladatok számától függetlenül – egy érdemjeggyel kell értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, a tanszak megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt osztályzatot. Az értékelést a gyakorlati oktatást végző szaktanár írja alá. (7) A vizsgázó gyakorlati vizsgarészre kapott érdemjegyét a vizsgamunkára, a vizsga helyszínén készített önálló gyakorlati alkotásra vagy a vizsga helyszínén bemutatott gyakorlatra kapott osztályzatok alapján kell meghatározni. 73. § (1) A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szervezi. A kormányhivatal a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati vizsgatantárgyak esetén az érintett szakközépiskolai ágazat vagy szakképesítés – szakképzési törvényben meghatározott – országos szakképzési névjegyzéken szereplő szakértőjét kéri fel a vizsgabizottság tagjának (2) A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig, az 51. § (7) bekezdésében meghatározott esetben az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak, amelyik az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát. (3) A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt Pedagógiai Program
122
független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak. (4) A kormányhivatal által szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus, akinek a vizsgázó hozzátartozója, továbbá aki abban az iskolában tanít, amellyel a vizsgázó tanulói jogviszonyban áll. 74. § (1) A tanuló félévi osztályzatáról a szülőt az értesítőben (az ellenőrzőben) kiállított félévi értesítőben kell tájékoztatni. (2) Ha a tantárgy oktatása félévkor fejeződik be, a tanuló osztályzatát az év végi bizonyítványban is fel kell tüntetni. (3) Ha a sajátos nevelési igényű tanulók nevelését, oktatását ellátó iskola helyi tanterve, szakmai programja az évfolyam követelményének teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt határoz meg, a félévi osztályzatot a megnövelt tanítási idő felénél, az év végi osztályzatot pedig a tanítási idő végén kell megállapítani. (4) Ha a tanuló egy vagy több tantárgy több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben teljesíti, osztályzatait minden érintett évfolyamra meg kell állapítani. Ha a tanuló több iskolai évfolyam valamennyi követelményét teljesíti, az osztályzatokat valamennyi elvégzett évfolyam bizonyítványába be kell jegyezni. Ha a tanuló nem teljesíti az iskolai évfolyam valamennyi követelményét, az egyes tantárgyak osztályzatát a törzslapján valamennyi elvégzett évfolyamon fel kell tüntetni, és a vizsga évében, ezt követően az adott évben kiállításra kerülő év végi bizonyítványba be kell írni. E rendelkezéseket kell alkalmazni abban az esetben is, ha a tanulót az alapfokú művészeti iskola magasabb évfolyamára vették fel. (5) Ha a tanuló független vizsgabizottság előtt vagy vendégtanulóként ad számot tudásáról, a vizsgáztató intézmény a tanuló osztályzatáról a törzslapon történő bejegyzés céljából három napon belül írásban értesíti azt az iskolát, amelyikkel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló magasabb évfolyamra lépéséről – figyelembe véve a független vizsgabizottság által adott vagy a vendégtanulóként szerzett osztályzatot – az az iskola dönt, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. (6) Ha a tanuló valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, ezáltal az adott tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén e tantárgy tanulásával kapcsolatban a pedagógiai programban foglaltak szerint kell eljárni. 75. § (1) Ha a tanuló – a szülő kérelme alapján – a tankötelezettségének magántanulóként kíván eleget tenni, és az iskola igazgatójának megítélése szerint a tanulónak ez hátrányos, akkor az erre irányuló kérelem benyújtásától számított öt napon belül az iskola igazgatója megkeresi a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéshez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét. A gyermekjóléti szolgálat tizenöt napon belül köteles megküldeni véleményét.
Pedagógiai Program
123
(2) Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő kérelme alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel. A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót és a szülőt a magántanuló kötelességeiről és jogairól. A magántanuló az igazgató előzetes engedélyével vehet részt a tanórai vagy egyéb foglalkozásokon. A magántanuló kérelemre felvehető a napközibe és a tanulószobai foglalkozásra. (3) Ha a sajátos nevelési igényű tanuló, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló a nevelési tanácsadási feladatot, szakértői bizottsági feladatot ellátó intézmény szakértői véleménye alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, iskolai neveléséről és oktatásáról, felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról, az ehhez szükséges pedagógusokról a szakértői véleményben foglaltak szerint az az iskola gondoskodik, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. Az iskolában nem foglalkoztatott szakemberek biztosításáról a) a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló esetén a szakvéleményt kiállító a nevelési tanácsadást ellátó intézménynek, b) sajátos nevelési igényű tanuló esetén a fővárosi, megyei utazó gyógypedagógusi hálózat keretében kell gondoskodni. (4) Az iskola köteles gondoskodni a tanuló felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatának megállapításáról akkor is, ha szakorvosi vélemény alapján otthoni ellátás keretében részesül tartós gyógykezelésben, és emiatt magántanulóként folytatja tanulmányait. 76. § Az alapfokú művészeti iskolában a művészeti alapvizsgát és a záróvizsgát a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időpontban kell megszervezni. A művészeti alapvizsgát és záróvizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgafeladatokat az intézmény helyi tanterve alapján kell kidolgozni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga lebonyolítása a vizsgáztató intézmény feladata. A művészeti alapvizsgát és záróvizsgát több alapfokú művészeti iskola közösen is megszervezheti. 77. § (1) Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetésként az adott iskolában eltiltottak a tanév folytatásától. (2) Ha a tanuló a következő tanév kezdetéig azért nem tett eleget a tanulmányi követelményeknek, mert az előírt vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást kapott, az engedélyezett határidő lejártáig tanulmányait felsőbb évfolyamon folytathatja. (3) Az évfolyam megismétlése – kivéve, ha a tanuló betöltötte a tizenhatodik életévét és nem végezte el az általános iskola hatodik osztályát – nem tagadható meg abban az iskolában, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló kérésére az iskola igazgatója köteles segítséget nyújtani ahhoz, hogy a tanuló a megkezdett tanulmányait másik iskolában vagy a Köznevelési Hídprogram keretében folytathassa. (4) Ha a tanuló részére engedélyezték, hogy a sikeresen befejezett évfolyamot megismételje, kérelmére a magasabb iskolai évfolyamra vagy a szakképzési évfolyamra lépésről, továbbá az
Pedagógiai Program
124
érettségi vizsgára bocsátásról a megismételt iskolai évfolyamon elért év közbeni érdemjegyek, félévi és tanítási év végi osztályzatok alapján kell dönteni. 78. § A tanuló bizonyítványának kiadását az iskola semmilyen indokkal nem tagadhatja meg. A tanuló kötelességének teljesítése 54. § (1) A pedagógus - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök - az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével - végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az évközi érdemjegyeket és az év végi osztályzatokat szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés kíséri. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. Értesítő gyakrabban is készülhet az intézmény pedagógia programja szerint. Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. (2) Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: a) a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1), b) a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2), c) a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). (3) Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített vagy felzárkóztatásra szorul. (4) A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén a tanuló értékelésére - jóváhagyott kerettanterv vagy az oktatásért felelős miniszter engedélyével - az iskola pedagógiai programja a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérő jelölés, szöveges értékelés alkalmazását is előírhatja. Ha az iskola nem alkalmazza az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakat, de arra iskolaváltás vagy továbbtanulás miatt szükség van, vagy a szülő vagy a tanuló kérésére köteles a félévi és az év végi minősítést osztályzattal is elvégezni. Az iskola által alkalmazott jelölés, értékelés érdemjegyre, osztályzatra való átváltásának szabályait a helyi tantervben kell meghatározni. (5) Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, az osztályfőnök, gyakorlati képzés szervezője által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. (6) Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. (7) A tanuló értékelésekor, minősítésekor az (1) bekezdésben meghatározottakat - az érdemjegy és az osztályzat alkalmazására vonatkozó rendelkezések kivételével - akkor is alkalmazni kell, ha az iskola nem használja az érdemjegy, az osztályzat megjelölést. Pedagógiai Program
125
(8) Ha a tanuló gyakorlati képzését nem az iskola tartja, a gyakorlati képzés keretében végzett tevékenységével összefüggésben teljesítményét, magatartását és szorgalmát a gyakorlati képzés szervezője értékeli a (2) bekezdésében foglaltak szerint. A tanuló félévi és év végi osztályzatát a gyakorlati képzés szervezője állapítja meg és a nevelőtestület dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről, szakmai vizsgára bocsátásáról.
5.7
Az iskolai közösségi szolgálat megszervezése
A közösségi szolgálat fogalma A köznevelési törvény szerint a közösségi szolgálat (…) szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása. A közösségi szolgálat és az önkéntesség nem azonos fogalmak. A két fogalom különbségei terén a legfontosabb elem a motiváció, a tevékenység végzésére vonatkozó belső indíttatás kiemelése, hiszen az önkéntes tevékenység a személy szabad akaratából valósul meg, nincsen semmilyen külső kényszerhez kötve, és végzéséért sem várható el semmilyen anyagi előny vagy ellenszolgáltatás. A közösségi szolgálat pedagógiai célzatú kötelezettség, amelynek végzése során csak a tevékenység kiválasztásában valósulhat meg a szabad döntés, ugyanakkor az érettségi előfeltételeként valóban nem érdek nélküli. A közösségi szolgálat lehet kötelező, mert ennek pedagógiai tartalma pontosan a szociális érzékenység erősítése. Nem tekinthető az önkéntesség klasszikus esetének, bár sok elemében azonos azzal. Kiindulópontnak, bevezető lépésnek tekinthető a valódi önkéntes tevékenység végzésének irányába, melynek szerepét nem szabad alábecsülni. A Nemzeti önkéntes stratégia szerint „a közösségi szolgálatot a középfokú oktatási intézményekben koordináló pedagógusoknak, mentoroknak, szociális szakembereknek ismerniük kell, de a két fogalom és tevékenység közötti különbséget is, és erre a környezetük figyelmét is fel kell, hogy hívják. A közösségi szolgálat célja A program célja, hogy a kölcsönösség elve alapján a pedagógia újfajta kultúráját, a tanár-diák viszony új módozatait honosítsa meg az élménypedagógián keresztül. Fontos, hogy minden intézmény megtalálja az általa szervezett közösségi szolgálati programlehetőségek és a saját pedagógiai programja közti összhangot. Új erőforrást jelenthet a fogadó szervezeteknek a tanulók bevonása a hétköznapi feladataik elvégzésébe, miközben a közösségi szolgálat nem veszélyeztetheti az ott dolgozók munkahelyét, mi-közben nem helyettesítheti a szervezet munkatársainak szakértelmét. Az együttműködés, a kölcsönösség fontos alapérték, aminek meg kell jelennie a program minden fázisában és elemében − a részt vevő szervezetek és intézmények közt egyaránt. Kiemelt feladat a fogadó intézmények számára, hogy meghatározzák a közösségi szolgálat célját, illetve az intézmény programjába való integrálhatóságát.
Pedagógiai Program
126
Az iskolai közösségi szolgálat irányítása a) A középiskola intézményvezetője felelős a közösségi szolgálat megszervezéséért, továbbá gondoskodnia kell arról, hogy az intézményben a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumaiban megfelelő módon – az adatvédelmi szabályok megtartását szem előtt tartva – nyilvántartsák, és folyamatosan vezessék a tanulók iskolai közösségi szolgálatának végzését a törzslapon, a bizo-nyítványban és a naplóban. b) A középiskola intézményvezetője jelöli ki az iskolai koordinátort, aki felelős: a tanulók felkészítéséért, pedagógiai feldolgozásért (mentorálás), a fogadó helyekkel való kapcsolattartásért, adminisztrálásért, dokumentálásért, igazolásért, a tanulók bevonásáért a folyamat egészébe, a tevékenységek elismeréséért, az együttműködés és kölcsönösség elvének érvényesítéséért. c) Az iskolai koordinátor Fontos a közösségi szolgálatért felelős pedagógus személyének kiválasztása, a kiválasztás folyama-tának nyomon követése. Lényeges, hogy motivált pedagógus legyen, jól tudjon együttműködni a tanulókkal, legyen nyitott, illetve legyenek tapasztalatai az élménypedagógiára vonatkozóan, jó esetben az önkéntességre vonatkozó képzésben vegyen részt, továbbá a tanulók által elfogadott személy legyen. A program sikere a kiválasztáson múlhat. Csoportlétszámtól és a tevékenységek sokféleségétől függően meg kell határozni a bevont pedagógusok létszámát. Érdemes megvizs-gálni a biztosítás kérdéskörét is, mennyiben fedi le jogilag az iskolai diákbiztosítás ezt a feladatot, vagy szükségesnek látja-e az iskola, vagy a szülői közösség külön biztosítás kötését, tisztázni kell, hogy adott esetben ennek a költségeit ki állja. Iskolai koordinátor lehet az iskola azon munkatársa, aki a nem formális vagy informális képzés, civil önkéntes/közösségi szolgálat területén igazolható szakmai tapasztalattal, és kellő motivált-sággal rendelkezik a feladat ellátásához. Az intézményvezető jelöli ki azt a munkatársat (akár több személyt is), aki munkaköri feladata-ként a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő terhére látja el a közösségi szolgálat koordinációs, szervezési és adminisztratív feladatait. Az iskolai közösségi szolgálattal kapcsolatos feladatok el-végzésében a pedagógusok munkáját pedagógiai asszisztens, továbbá az intézményvezető által felkért és bevont pedagógus segítheti. A koordinátor személyével a tanulóknak is egyet kell érte-niük. A nevelési-oktatási intézmény lehetőségeihez mérten kedvezményeket és bérpótlékot álla-píthat meg a koordinátor részére.
Pedagógiai Program
127
A közösségi szolgálat dokumentálása Az iskola kötelezettsége, hogy a pedagógiai programjában, továbbá helyi dokumentumaiban (a szervezeti és működési szabályzatban, a házirendben) rögzítse az iskolai közösségi szolgálatra vonatkozó szabályokat. A tanévre vonatkozóan az iskola az éves munkatervben határozza meg tanévenként a feladatokat. Az iskola pedagógiai programjában rögzítheti (a diákönkormányzat és a szülői munkaközösség véleményének kikérésével), melyik évfolyamo(ko)n írja elő, milyen tevékenységi kör(ök)ben szer-vezi meg az iskolai közösségi szolgálatot a diákjai számára. Ettől indokolt esetben a szülő írásbeli kérésére el lehet térni. Jelentkezési lap A tanuló a Jelentkezési lap (lásd melléklet) kitöltésével, az általa választott tevékenység(ek) megje-lölésével jelzi az iskolának a közösségi szolgálatra való jelentkezését, melyet a szülő jóváhagyó aláírásával kell beadni, illetve lehet befogadni. A tevékenység követésére a tanuló közösségi szolgálati naplóját naprakészen kell vezetni (javasolt minta a mellékletben). Ebben a dátum, a helyszín, a teljesített órák száma, a fogadó fél/intézmény képviselőjének aláírása, majd a koordináló pedagógus aláírása szerepel. E mellett ajánlott, hogy egy-egy rovat röviden tartalmazza a végzett órákhoz kapcsolódó tevékenység leírását, valamint a tanuló röviden, lényegre törően fogalmazza meg reflexióit. A tanuló készíthet hangfelvételt, fény-képes, filmes beszámolót is a feldolgozás elősegítésére, de ezt nem lehet kötelezővé tenni. Ha a program civil szervezeten keresztül valósul meg, akkor fontos, hogy a feladatkörök ponto-san legyenek meghatározva: mit végez az iskola, a koordinátor pedagógus, a mentor, és mi a civil szervezetnek és képviselőjének feladata. Az erről szóló együttműködési megállapodás előkészíté-sébe a koordináló pedagógust mindenképpen be kell vonni. A program lebonyolítása Az iskolák kapacitásuk függvényében lehetőséget teremtenek arra, hogy a tanulók egyénileg vagy csoportosan tegyenek eleget a szolgálati követelmények teljesítésének. A helyi lehetőségek számbavételével az iskoláknak törekedniük kell változatos tevékenységi körök és helyek biztosítására, ezzel elősegítve az iskolai közösségi szolgálat hatékony megvalósulását. Lényeges, hogy hosszú távú együttműködéséket alakítsanak ki azokkal a szervezetekkel és intéz-ményi fogadó helyekkel, ahol a tanulók aktívan közreműködhetnek „segítő” szerepben. Az iskolai közösségi szolgálat alapvetően a tanulók fejlődését szolgálja, de nem szabad megfeledkezni a fo-gadó helyek működésére kifejtett jótékony hatásokról sem. Nem célszerű a tevékenység teljesen egyedüli végzése, törekedni kell párok kialakítására. A két tanuló közös tevékenysége segíthet az együtt átélt élmények feldolgozásában, a nehéz helyzetek kezelésében, biztonságot jelenthetnek egymás számára. Ez is egyfajta segítői szerepgyakorlás, egymás kölcsönös támogatása, megerősítése. A felsőbb évfolyamos tanulók − amennyiben ők már végeztek korábban közösségi szolgálatot − segíthetik, támogathatják kísérőként az alsóbb évfolyamos tanulók közösségi szolgálati programjának megvalósítását. Mindemellett fontos a tevékenység folyamatos pedagógiai kísérése. Tehát jó, ha a pedagógus az első alkalmakon személyesen jelen van, majd ha időről időre megkérdezi a tanulót, milyen tapasztalatai, nehézségei voltak, figyelemmel kíséri a tanuló közösségi szolgálati naplójában vezetett sorokat. (Milyen célokat tűzött ki? Mit sikerült ezekből teljesíteni? Milyen tapasztalatai voltak a tevékenység végzése során?) Kell, hogy ezekről beszélhessen valakivel a tanuló. Fontos, hogy a koordinátor pedagógus a fogadó féllel, intézménnyel folyamatosan Pedagógiai Program
128
tartsa a kapcsolatot, időben értesüljön a felmerülő nehézségekről, szükség esetén segítőként be tudjon lépni a folyamatba. Számon kell tartania, melyik tanuló milyen tevékenységet végez, jelen kell lennie a folyamatban. Kiemelt jelentősége van annak, hogy a program lehetőséget biztosítson a tanulók szemléletének formálására, ez legjobban a személyes kapcsolatokon keresztül valósulhat meg. Fontos tudatosítani a tanulókban személyes felelősségüket: például ha megbeszélnek egy találkozást az érintettek-kel, akkor ahhoz tartsák magukat, az érintett tudjon róla, hogy a tanuló mennyi ideig fogja őt látogatni. A program kísérésének annak belátását is segítenie kell, hogy a tanulók nem egyszerűen adnak valamit, hanem mérhetetlen sokat kapnak azoktól, akikkel együtt tevékenykednek (a kölcsönösség elve alapján). A programot úgy kell kialakítani, hogy az a kölcsönösségen alapuljon. Nem egyszerűen meg kell látogatni az idős, elhagyott, sérült embertársakat, hanem velük együtt kell valamit tevékenykedni, például játszani, kézműveskedni, beszélgetni, receptet cserélni, színpadi előadást szervezni stb. Nagyon lényeges eleme a programnak, hogy minden mozzanatában a kölcsönösségre és együttműködésre építsen. Ennyiben meghaladja a korábban is iskolák által végzett szociális programokat (például a szociálisotthon-látogatást, a karácsonyi műsorok bemutatását).
A közösségi szolgálat területei a) egészségügyi, b) szociális és jótékonysági, c) oktatási, d) kulturális és közösségi, e) környezet- és természetvédelemi, f) katasztrófavédelmi, g) közös sport- és szabadidős tevékenység óvodáskorú, sajátos nevelési igényű gyermekek-kel, továbbá idős emberekkel. Az a) pontban minden esetben, míg a b) pontban említett tevékenységi körök esetén szükség szerint mentort kell biztosítani. Részletesen Egészségügyi tevékenységek kórházban vagy egészségügyi intézményekben A kórházi közösségi szolgálati program célja a meghatározott kereteken belüli fizikai, lelki segít-ségnyújtás a kórházban gyógykezelés és ápolás céljából tartózkodó betegek számára. Az tanulók a következő feladatokat láthatják el az ápolószemélyzet által jóváhagyott esetekben és módon: a beteg kísérete a betegszállítókkal együtt, és ha erre szükség van, várakozás a beteggel; segítség a beteg felültetésekor, kiültetésekor, sétáltatásakor (de nem betegmozgatás, ami ápolói feladat); a beteg környezetének rendben tartása, segítés az étkezésben, ivásban; felolvasás, beszélgetés, beteg mellett tartózkodás, a betegek meghallgatása;
Pedagógiai Program
129
a beteg kéréseinek tolmácsolása az ápolószemélyzet felé; betegek és hozzátartozóik tájékozódásban való segítése; kórtermekbe látogatás és igény szerinti segítségnyújtás, lelki támasz nyújtása a betegnek és hozzátartozójának egyaránt; egyéb, az ápolószemélyzetet segítő, szaktudást nem igénylő, az önkéntesek kompetenciájába tartozó feladatok; orvosok és nővérek kéréseinek teljesítése a betegekkel kapcsolatban (az önkéntesek kompetenciahatárain belül, például a mobilizálásban való segítés); leletek és egyéb dolgok átszállítása, gyermekprogramokban való részvétel, szabadidős tevékenységek szervezésében segítés. A kórházi önkéntes tevékenység nem szorítkozik a betegágy melletti munkára, hanem például a betegek eligazodásának segítésében, adminisztratív tevékenységek ellátásában, idegen nyelvű szak-irodalom fordításában, tolmácsolásban, a kórház területén végzett környezetgondozásban vállalt feladatokat is felölelheti. A diákok csak a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvényben meghatározottaknak meg-felelő tevékenységekben vehetnek részt a munkavédelmi és balesetvédelmi előírások betartásával. A kórházi közösségi szolgálati program előkészítése és adminisztrációja során előfordulhat, hogy számos további feltételnek kell eleget tenni (adatvédelem és betegjogok, titoktartási nyilatkozat, önkéntes szerződés, etikai nyilatkozat), valamint a tevékenység helyszínéhez szorosan kötődő szakmai felkészítés terén (higiénés szabályok, a fertőtlenítés alapelvei, egészség-ügyi vizsgálat és igazolás megléte, pszichikai alkalmasság). Mindezek ellenére a motivált tanulók számára hasznos tevékenység lehet, mert a munka világáról közvetlen tapasztalatot szerezhetnek, amely pályaorientáció szempontjából segítséget jelent a számukra. Szociális tevékenységek idős emberek segítése egyénileg otthonukban (sétáltatás, bevásárlás, beszélgetés, közös főzés, takarítás, udvar rendbe tétele, favágás stb.); idős emberek támogatása szociális intézmény keretei között (sétáltatás, beszélgetés, szoba rendezése, étkezésben segítés, ágynemű áthúzása); felolvasás, beszélgetés, egyéb, a mentális egészséget támogató tevékenységek; egyéb szociális tevékenység. Oktatási tevékenységek korrepetálás alsóbb évfolyamokon, gyermekotthonban, sajátos nevelési igényű intéz-ményben; bölcsődékben, óvodákban a mindennapi tevékenységekben, játékokban való részvétel; oktatás idősek számára (például számítógép-használat, nyelvtanítás); egyéb oktatási tevékenységek.
Pedagógiai Program
130
Kulturális, közösségi tevékenységek kulturális intézményekben múzeumpedagógiai vagy egyéb szolgálat elvégzése; közösségi tevékenységek: katonasírok gondozása; közgyűjteményben önkéntes feladatok ellátása; bölcsődékben, óvodákban, idősek otthonában stb. kulturális program szervezése (például bábjáték, amatőr színielőadás, versmondás, prózafelolvasás, mesemondás, éneklés). Környezet- és természetvédelmi tevékenységek A környezet- és természetvédelmi tevékenységek szervezhetők nemzeti parkokban, erdészetek-ben, környezet- és természetvédelemmel foglalkozó civil és más szakmai szervezeteknél, továbbá önkormányzatoknál. A nemzeti parkok és erdészetek esetében fel kell venni a kapcsolatot a helyi intézmények vezetőivel és egyeztetni a lehetőségeket. Minden esetben együttműködési megállapodás szükséges. Néhány javasolt tevékenység: parkrendezés, közösségi terek tisztítása, rendezése; biciklitároló javítása, festése, kerítésfestés; szociális intézmény környezetének rendezése, fa- és növényültetés, avar összegyűjtése; környezettudatosságra, fenntartható fejlődésre vonatkozó programokban való részvétel, a programok népszerűsítése (iskola, civil szervezet honlapján, blog írása, szórólapok készí-tése stb.); megújuló energiaforrások fontosságát szolgáló programok népszerűsítése; Natura 2000 területek megóvásában részvétel; egyéb környezet- és természetvédelmi tevékenység. Katasztrófavédelmi tevékenység (felöleli a polgári védelmi tevékenységeket is) Az e tárgykörbe tartozó tevékenységek olyan jellegűek, melyek kapcsán a helyi katasztrófavédelmi szervekkel kell felvenni a kapcsolatot, továbbá előzetesen tájékozódni kell a www.katasztrofavedelem.hu internetes elérhetőségen. Az ágazat kidolgozza ilyen irányú ajánlásait. Megemlítendő tevékenységi területek például a katasztrófavédelmi szervezetek napi teendőinek ellátásába való bekapcsolódás, közreműködés az éves, tervezhető feladatokból adódó tevékenysé-gekben. Rendkívüli helyzetben a tanulók kompetenciahatárain belül végezhető tevékenységek ellátása, például árvízhelyzetben homokzsákok szállítása, töltése, épületek, ingóságok óvása, jelző-rendszer részeként feladatellátás, evakuált emberek tájékoztatása, segítése stb.
Pedagógiai Program
131
Közös sport- és szabadidős tevékenység óvodáskorú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, továbbá idős emberek-kel: közös programok nehézséggel élő kortársakkal; bölcsődésekkel, óvodásokkal, idős embe-rekkel: sport, kézművesség, játék, főzés, egyéb közös programok; életinterjú készítése idős emberekkel; közös programok (ünnepek, kézművesség, játék, farsang, közös műsor kialakítása, közös sütés, fodrászat).
Pedagógiai Program
132
6. A csoportbontások, foglalkozások szervezése
A fenti létszámok 2013. szeptember 1-től intézményünkben felmenő rendszerben kerülnek bevezetésre, amennyiben ezzel kapcsolatban jogszabály a továbbiakban nem rendelkezik. Utóbbi esetben a hatályba lépő rendelkezésekhez az intézmény alkalmazkodik. A tanórai foglalkozások iskolai megszervezésére vonatkozó rendelkezések 7. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló törvény 27. § (1) bekezdés szerinti tanórai foglalkozások megszervezhetők a hagyományos, tantermi szervezési formáktól eltérő módon, így különösen projekt oktatás, erdei iskola, múzeumi foglalkozás, könyvtári foglalkozás, művészeti előadáshoz vagy kiállításhoz kapcsolódó foglalkozás formájában is, amennyiben biztosított az előírt tananyag átadása, a követelmények teljesítése, a tanítási órák ingyenessége, a tanulói terhelés korlátozására vonatkozó rendelkezések megtartása. (2) Ha az iskolai nevelés-oktatást összevont osztályban szervezik meg, a tanórai foglalkozásokat az osztatlan nevelés-oktatás sajátosságainak figyelembevételével, a közös és az osztott órák arányát meghatározva kell beépíteni a helyi tantervbe. (3) Ha az iskola emelt szintű oktatást szervez, az emelt szintű oktatásban érintett évfolyamokon és tanulócsoportokban a) idegen nyelv, matematika, magyar nyelv és irodalom, továbbá nemzetiségi nyelv és irodalom esetén legalább heti öt, b) minden egyéb tantárgy esetében legalább heti négy tanórai foglalkozást kell biztosítani. (4) Ha az iskola emelt szintű oktatást szervez, az emelt szintű oktatásban érintett évfolyamokon és tanulócsoportokban több tantárgy együttesét érintő komplex emelt szintű oktatás esetén legalább egy érintett tantárgyra vonatkozóan, legalább a 11–12. évfolyamon a (3) bekezdés szerinti követelményeket kell érvényesíteni. Pedagógiai Program
133
7. A településen élő nemzetiség kultúrájának megismertetése A köznevelés feladatát alapvetően a nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadásában, megőrzésében, az egyetemes kultúra közvetítésében, az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítésében jelöli meg. Feladata továbbá a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítése. Célja továbbá, hogy a családdal együttműködve cselekvő elkötelezettségre neveljen az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlessze a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeket. Ezáltal járul hozzá ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedék a haza felelős polgárává váljék; kifejlődjék benne a hazafiság érzelemvilága; reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítél képességre tegyen szert; megtalálja helyét a családban, a szűkebb és tágabb közösségekben, valamint a munka világában; törekedjék tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítására; legyen képes felel s döntések meghozatalára a maga és a gondjaira bízottak sorsát illetően; váljék képessé az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre; ismerje meg és értse meg a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat; tartsa értéknek és feladatnak a kultúra és az él világ változatosságának megőrzését. A NAT fontos szerepet szán az egyetemes magyar nemzeti hagyománynak, a nemzeti öntudat fejlesztésének, beleértve a magyarországi nemzetiségekhez tartozók öntudatának ápolását is. Ebből következően a nemzetiségekre vonatkozó tudástartalmak főbb tartalmi jellemzői (illeszkedve a regionális és lokális sajátosságokhoz) a tartalmi szabályozás különböző szintjein, illetve az iskoláztatás minden szakaszában arányosan meg kell, hogy jelenjenek. Kiemelten kezeli az ország és tágabb környezete, a Kárpát-medence, különösen a környező országokban élő magyarság életének megismerését, ugyanakkor fontosnak tartja azokat a tartalmakat, amelyek Európához tartozásunkat erősítik. A dokumentum figyelmet fordít az egész világot érintő átfogó kérdésekre, hangsúlyozva a fenntarthatóság iránti közös felelősséget.
Pedagógiai Program
134
8. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 81. § (1) Az iskola a pedagógiai programjában meghatározott mérési időszakban és mérési módszer alkalmazásával tanévenként, valamennyi évfolyamára kiterjedően, a nappali oktatás munkarendje szerint felkészülő tanulók részvételével megszervezi a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát. A mérés, vizsgálat lefolytatható egyszeri alkalommal és megszervezhető legfeljebb két hónapig terjedő időszakra is. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa végzi. (2) Az (1) bekezdés szerint lefolytatott mérés, vizsgálat eredményeit a vizsgálatot végző pedagógus a mérésben érintett tanulónként, osztályonként és évfolyamonként rögzíti, az eredményeket a testnevelés tantárgyat tanító pedagógusokkal közösen elemzi és meghatározza a tanuló fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket.
9. Egészségfejlesztési program és a környezeti nevelési elvek A GYERMEK, A TANULÓ EGÉSZSÉGÉNEK, BIZTONSÁGÁNAK VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK, A FELADATOKBAN KÖZREMŰKÖDŐKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK A NEVELÉSIOKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN 41. A nevelési-oktatási intézmény feladatai a gyermek, a tanuló egészségfejlesztésével összefüggésben 128. § (1) A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. (2) A nevelési-oktatási intézmény által működtetett teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen a pedagógusok a nevelési-oktatási intézményben végzett tevékenységet, a helyi pedagógiai programot és szervezeti működést, a gyermek, a tanuló és a szülő részvételét a nevelési-oktatási intézmény életében úgy befolyásolják, hogy az a gyermek, a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő. (3) A nevelési-oktatási intézmény mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek különösen a) az egészséges táplálkozás, b) a mindennapos testnevelés, testmozgás, c) a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, Pedagógiai Program
135
d) a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése, e) a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, f) a személyi higiéné területére terjednek ki. (4) A nevelési-oktatási intézményekben folyó teljes körű egészségfejlesztés figyelembe veszi a gyermekek, tanulók biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait, beilleszthető a nevelésioktatási intézményben megvalósuló átfogó prevenciós programokba. (5) A nevelési-oktatási intézmény teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait koordinált, nyomon követhető és mérhető, értékelhető módon kell megtervezni a helyi pedagógiai program részét képező egészségfejlesztési program keretében. (6) A helyi egészségfejlesztési programot a nevelőtestület az iskola-egészségügyi szolgálat közreműködésével készíti el. (7) A nevelési-oktatási intézmény saját pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazottján kívül csak olyan, a nevelési-oktatási intézménnyel jogviszonyban nem álló szakember vagy szervezet programjait, alkalmazásában álló munkatársát vonhatja be tanórai vagy gyermek, tanuló részére szervezett egyéb foglalkozás vagy egyéb egészségfejlesztési és prevenciós tevékenység megszervezésébe, aki vagy amely rendelkezik minőségbiztosított egészségfejlesztési, prevenciós programmal és az egészségpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény szakmai ajánlásával. (8) A nevelési-oktatási intézmény vezetője az egészségfejlesztési és prevenciós programok kiválasztásánál beszerzi a) az intézményben dolgozó iskolapszichológus, b) az iskola-egészségügyi szolgálat, továbbá c) amennyiben működik, a helyi vagy megyei Kábítószerügyi Egyeztető Fórum véleményét. (9) A nevelési-oktatási intézményekben megvalósuló teljes körű egészségfejlesztés minőségbiztosítási keretrendszerét az egészségfejlesztésért felelős országos intézet dolgozza ki. (10) Az alapfokú művészeti iskolában az (1)–(9) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Az óvoda- és iskolapszichológiai feladatok a nevelési-oktatási intézményben 132. § (1) A nevelési-oktatási intézményben alkalmazott óvodapszichológus, iskolapszichológus ellátja az e §-ban meghatározott feladatokat, amelyek elsődleges célja a gyermek, a tanuló személyiségfejlesztése, lelki egészségvédelme, továbbá a nevelő-oktató munka hatékonyságának segítése. (2) A nevelési-oktatási intézményben dolgozó óvoda- pszichológus, iskolapszichológus közvetlen segítséget nyújt a pedagógusoknak a nevelő-oktató munkához. Pedagógiai Program
136
(3) Az óvodapszichológus, az iskolapszichológus a nevelési-oktatási intézményben a gyermekekkel, a tanulókkal közvetlenül, egyéni vagy csoportos foglalkozások keretében közreműködik a gyermekek beilleszkedését, társas kapcsolatait javító és iskolai teljesítményét növelő intézkedésekben, kezeli a tanulóknak a nevelési-oktatási intézménnyel összefüggő személyközi kapcsolati kommunikációs és esetlegesen fellépő teljesítményszorongásos tüneteit, továbbá a) megszervezi azokat a pszichológiai jellegű szűrővizsgálatokat, amelyek a képességvizsgálatok, szociometriai vizsgálatok, tanulási szokások, tanulási motiváció vizsgálatának körébe tartoznak, vagy a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek m megelőzése érdekében szükségesek, b) megszervezi a mentálhigiénés preventív feladatokat a nevelési-oktatási intézményben az egyén, a tanulócsoport, és az intézményi szervezet szintjén, c) megszervezi a nevelési-oktatási intézményben az egészségfejlesztéssel, a nevelő-oktató munka, a szexuális nevelés segítésével, a nevelési-oktatási intézményben észlelt személyközi konfliktusok és az erőszakjelenségek megoldásával kapcsolatos pszichológiai témájú feladatokat, d) megszervezi a krízistanácsadást a következő váratlan súlyos élethelyzetekben: kortárshaláleset, súlyos iskolai kudarcélmény, váratlan családi krízishelyzet, továbbá terápiás vagy más kezelés szükségessége esetén továbbirányít a pedagógiai szakszolgálathoz vagy más szakellátást biztosító intézményhez, valamint e) a kiemelten tehetséges gyermek, tanuló tehetséggondozásában a pedagógusokkal és a pedagógiai szakszolgálat szakemberével közösen kidolgozza az együttműködés és az ellátás kereteit. (4) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott szűrővizsgálatok kiemelt célcsoportja a nevelési-oktatási intézménnyel jogviszonyban álló gyermekek, tanulók azon csoportja, akik az Nkt. 5. § (1) bekezdésében meghatározott és életkoruknak megfelelő pedagógiai szakaszt megkezdték, így a) óvoda esetén elsősorban az ötödik életévüket betöltött gyermekek, b) iskola esetén az első, az ötödik, a kilencedik évfolyamos tanulók. (5) Az óvodapszichológus, az iskolapszichológus a (3) bekezdés b), c), e) pontjában foglalt feladatok megszervezése során szűréseket, vizsgálatokat, tréningeket, egyéni és csoportos tanácsadást szervezhet a gyermek, a tanuló, a pedagógus, továbbá a szülő megkeresésével, valamint az érintett gyermek, tanuló személyiségének fejlesztésével összhangban a szülő számára is. (6) Az iskolapszichológus szükség esetén az iskolában pályaválasztási és pályaorientációs tanácsadást szervez, amelynek során a) együttműködik a pedagógusokkal és a kijelölt pedagógiai szakszolgálat pályaválasztási szakemberével, b) a helyi lehetőségek függvényében pályaorientációs foglalkozásokat tart az ötödik évfolyamtól kezdődően az önismereti, képességstruktúra-feltárási, pályaismereti témakörben. (7) Az óvodapszichológus, az iskolapszichológus a) segíti a pszichológiai ismereteknek a nevelési-oktatási intézményen belüli elsajátítását, b) kapcsolatot tart a környezetében működő óvodában, iskolában dolgozó óvodapszichológussal, iskolapszichológussal, c) együttműködik a kijelölt pedagógiai szakszolgálatban dolgozó óvodapszichológussal, iskolapszichológussal a nevelési-oktatási intézményben a pszichológiai tevékenységgel érintett gyermekek, tanulók pedagógiai szakszolgálati vagy egyéb egészségügyi szakellátásra történő utalása vonatkozásában,
Pedagógiai Program
137
d) az óvodai, iskolapszichológusi munka szakmai minőségbiztosítása érdekében kapcsolatot tart az oktatásért felelős miniszter jogszabályban kijelölt, az Országos Iskola- pszichológiai Módszertani Bázis feladatait ellátó intézménnyel, e) együttműködik a pedagógiai szakszolgálattal az érintett gyermek, tanuló pedagógiai szakszolgálati ellátás keretében történő gondozásában, (8) Az alapfokú művészeti iskolában az (1)–(7) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni. 45. A közösségi szolgálattal kapcsolatos rendelkezések Ide vonatkozik még a NAT I. 1.1. bekezdése
10. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések, gyermekvédelem
Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók nevelése, oktatása 47. § (1) A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. (2) A szülő választja ki a sajátos nevelési igényű tanuló számára megfelelő ellátást nyújtó nevelési-oktatási intézményt az illetékes szakértői bizottság szakértői véleménye alapján, a szülő és a gyermek igényeinek és lehetőségeinek figyelembevételével. (3) A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, tanuló iskolai nevelés-oktatása, továbbá kollégiumi nevelése az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban, vagy a többi gyermekkel, tanulóval részben vagy egészben együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban (a továbbiakban: a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók - külön vagy közös vagy részben közös - nevelésében és oktatásában részt vevő óvoda és iskola, kollégium együtt: gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézmény) történhet. (4) A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez és oktatásához az alábbi feltételek szükségesek: a) a gyermek, tanuló külön neveléséhez és oktatásához a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása, a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és egyéb segédlet, b) egyéni előrehaladású képzéshez, integrált óvodai neveléshez, iskolai nevelésoktatáshoz, fejlesztő neveléshez, fejlesztő nevelés-oktatáshoz, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szakirányú végzettségű gyógypedagógus, a foglalkozásokhoz speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök, c) a fejlesztési területek szakértői bizottság által történő meghatározása. (5) A gyermek külön óvodai nevelését végző óvodai csoportot, a tanulók külön iskolai nevelését, oktatását végző iskolai osztályt a sajátos nevelési igény típusának megfelelően kell létrehozni. A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási Pedagógiai Program
138
intézményben a gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban is részesül. (6)77 A gyermek, tanuló érdekében a járási hivatal kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton, továbbá a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa be. A járási hivatal döntése elleni fellebbezést a kormányhivatal bírálja el. Ha a szülő a járási hivatal felhívása ellenére kötelezettségének ismételten nem tesz eleget, a járási hivatal a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot értesíti. A szakértői bizottság nem jelölhet ki olyan intézményt, amely helyhiány miatt nem tudná felvenni a gyermeket, tanulót. A szakértői vizsgálaton való részvétel érdekében szükséges utazás költségeit a társadalombiztosítás a szülőnek megtéríti. (7)78 (8) Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg. (9) A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a) a fogyatékosság típusának megfelelő szakirányon szerzett gyógypedagógusi, gyógypedagógiai tanári, konduktori, konduktor-óvodapedagógusi, konduktor-tanítói, terapeuta szakképzettség kell, ha az óvodai foglalkozás, vagy a tanórai foglalkozás elsődleges célja aa) a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentése, ab) az egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció, ac) az értelmi fogyatékossággal élő tanuló iskolai nevelés-oktatása a külön e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban történik, b) az a) pontban meghatározott vagy az általános szabályok szerinti végzettség és szakképzettség kell, ba) ha az óvodai foglalkozás, a tanórai foglalkozás elsődlegesen nem a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentését, a tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációját, rehabilitációját szolgálja, bb) az egyéb foglalkozáshoz, a kollégiumi foglalkozáshoz, c) az enyhe értelmi fogyatékos tanulók idegen nyelv oktatását elláthatja gyógypedagógus végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá „komplex” típusú felsőfokú államilag elismert nyelvvizsga bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkező pedagógus is. (10)79 A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez, oktatásához szükséges speciális szakképzettséggel rendelkező szakember utazó gyógypedagógusi hálózat útján is biztosítható. Az utazó gyógypedagógusi hálózat megszervezése és működtetése az állami intézményfenntartó központ feladata. (11) A tehetséggondozás kereteit a Nemzeti Tehetség Program jelöli ki, amelyet a Nemzeti Tehetség Alap támogat. A Nemzeti Tehetség Program és Alap az oktatásért felelős miniszter irányítása alatt, jogszabályban foglaltak szerint működik. A Nemzeti Tehetség Program elérendő célokat jelölhet ki a köznevelési intézmények számára, és tartalmazza a feladatok finanszírozásának módját is.
Pedagógiai Program
139
Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek A tartalmi szabályozást a NAT úgy valósítja meg, hogy az iskolák, a pedagógusok, a tanulók sokféle, differenciált tevékenysége a teljesítmény növelésére sarkalló, az életesélyek tanulással történ növelését szolgáló egységes, közös alapra épüljön. Ily módon lehetőséget nyújt az iskolafenntartók értékeinek, a szül k, a tanulók érdeklődésének, a pedagógusok szakmai törekvéseinek és az iskolát körülvevő környezet helyi sajátosságainak figyelembevételére. A tudományok gyors fejlődése, a szükségletek új megjelenési formái és a világ új kihívásai (köztük a gyermekek testi-lelki egészségét veszélyeztet számos tényez ) a megszokottól eltér feladatok elé állítják az iskolát, a pedagógusképzést és a pedagógus továbbképzést. Olyan tudástartalmak jelentek meg, amelyek nehezen sorolhatók be a tudományok hagyományos rendszerébe, vagy amelyek egyszerre több tudományág illetékességébe tartoznak. Így megnőtt az igény egyrészt egyes hagyományos tantárgyak összevonására és/vagy tantárgyközi megjelenítésére, másrészt új tantárgyak/tantárgy együttesek kialakítására. Fontos pedagógiai szempont, hogy a tantárgy-összevonásos és a tantárgyközi tantervi szemlélet a tanulók érdeklődését és tapasztalatait is figyelembe veszi. A NAT azáltal biztosítja e szemlélet érvényesülését, hogy nem határoz meg egységes, minden iskolára kötelez en érvényes tantárgyi rendszert, hanem annak kialakítását a kerettantervek, illetve a helyi tantervek hatáskörébe utalja. A NAT a gyerekek, a serdül k és a fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges feladatok meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő tanítást. Olyan pedagógiai munkát feltételez, amelynek középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek fejlesztése, a készségek elsajátíttatása, kibontakoztatása, a személyiség fejlődéséhez szükséges megfelel feltételek biztosítása áll, figyelembe véve, hogy az oktatás és a nevelés színtere nem csak az iskola, hanem az élet számos egyéb fóruma is. A fejlesztési területek, nevelési célok megvalósulásának, a kulcskompetenciák kialakításának egyik feltétele az említett célok szolgálatába állított pedagógiai folyamat. A differenciált tanítás-tanulás megvalósulásához különösen a következő szempontokat ajánlatos figyelembe venni: — olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek el mozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; — a tanulást úgy kell megszervezni, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne, el térbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket, problémamegoldásaikat, alkotóképességüket; — a nevelési-oktatási folyamat segítse el a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseik kiigazítására és tudásuk átrendezésére; — az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportfoglalkozásokon, a tanulók páros, részben vagy teljesen egyéni nevelésébenoktatásában) alkalmazni kell az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit és formáit; — váljék a tanítás egyik elvévé és teendőjévé a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben; — a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazni kell a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat; — sajátos tanulásszervezési megoldásokat kell alkalmazni a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igény! gyerekek esetében, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzd tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában;
Pedagógiai Program
140
— a tanítási-tanulási helyzetek, a tanulásszervezési módok és értékelési eljárások alkalmazkodjanak az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez, általában is támogassák a tehetségek felkutatását és tehetségük kibontakoztatását; — különböző tanulásszervezési megoldásokkal az együttműködést és a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formákat kell kialakítani mind az iskolák közötti együttműködésben, mind az iskolán kívüli és az iskolai munkában. Az eredményes tanulás segítésének elvei Minden tanköteles korú tanulónak törvényben biztosított joga, hogy a neki megfelel nevelésben-oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolának (az iskolafenntartóval, az iskola működtetőjével, a családdal, a gondviselővel, szakmai és civilszervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint kell biztosítania a nevel -oktató munka feltételeit: — a képességek megismerése és fejlesztése, a készségek, ismeretek, tudástartalmak megalapozása, az attitűdök alakítása az 1–4. évfolyamon; — folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a tudás bővítése, megszilárdítása az iskolázás további szakaszaiban; — az eredményes szocializáció akadályainak korai felismerése és kezelése pedagógiai eszközökkel; — a tanuló tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és annak valamennyi területén; — a tanulást érint lemaradás, illetve a tanulói leszakadás megakadályozásának érdekében a tanuló személyiségének, szociokulturális hátterének megismerése, a tanulás eredményességét növel pedagógiai módszerek alkalmazása; — a tanuló önmagához és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon, és e tevékenység támogatása az iskolán kívül is; — motiváló és hatékony tanulásszervezési eljárások alkalmazása, akár játékok segítségével (pl. sakk, logikai játékok); — egységes alapokon nyugvó tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása; — a sajátos nevelési igény!, akadályozott, tanulási, magatartási nehézségekkel küzd k elfogadása, beilleszkedésük feltételeinek kölcsönös alkalmazkodáson alapuló megteremtése, a képességprofilhoz viszonyított haladás elismerése, a tanulásban meghatározó képességeik feltárása és fejlesztése.
Pedagógiai Program
141
11. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek Az intézmény tantestülete a változó jogszabályi környezethez és folyamatosan változó tanulói és szülői igényekhez igazodva folyamatos szakmai konzultációt folytat azokról az intézménnyel szemben támasztott elvárásokról, amelyek mentén az intézmény munkájának minősége, színvonala emelhető.
Pedagógiai Program
142
12. Az iskola valamennyi évfolyamát átfogó helyi tanterv A dokumentum további kötetei tartalmazzák az iskolában folyó képzések központi kerettantervre épülő helyi tantervét.
Pedagógiai Program
143
13. Magasabb évfolyamba lépés feltételei NKT alapján 57. § (1) A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlésre kerülő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal. (2) Az alapfokú művészeti iskola alapfokú évfolyamáról a továbbképző évfolyamba az léphet, aki - jogszabályban meghatározottak szerint szervezett - művészeti alapvizsgát tett. (3) A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. (4) A tanuló az egyes évfolyamok, továbbá az érettségi vizsga, a szakmai vizsga, a művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga tanulmányi követelményeinek teljesítéséről bizonyítványt kap. A bizonyítvány tartalmazza az általa tanúsított végzettségnek, szakképzettségnek a Magyar Képesítési Keretrendszer, valamint az Európai Képesítési Keretrendszer szerinti besorolását az erről szóló kormányrendelet alapján. A bizonyítvány és a bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló irat közokirat. (5) Az iskolában csak olyan bizonyítványnyomtatvány, valamint bizonyítvány kiállításához szükséges nyomtatvány alkalmazható, amelyet az oktatásért felelős miniszter, szakképesítést tanúsító bizonyítvány esetén a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter jóváhagyott. A bizonyítványnyomtatvány és a bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló nyomtatvány előállításához, forgalmazásához az oktatásért felelős miniszter, szakképesítést tanúsító bizonyítvány esetén a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter engedélye szükséges. (6) Az iskolai nyomtatványok - az év végi bizonyítvány és az állami vizsga teljesítéséről kiállított bizonyítvány kivételével - az oktatásért felelős miniszter, szakképesítést tanúsító bizonyítvány esetén a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával, a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásával elektronikus úton is elkészíthetők és tárolhatók. A bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló nyomtatványt ebben az esetben is elő kell állítani nyomtatott formában, és meg kell őrizni. (7) A kiadott érettségi bizonyítványokról és a szakképesítést tanúsító bizonyítványokról - a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - központi nyilvántartást kell vezetni. (8) Ha a szakiskola, a szakközépiskola párhuzamos oktatás keretében művészeti szakmai vizsgára készít fel, a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről a szakképzés követelményei tekintetében külön is lehet dönteni és bizonyítványt kiállítani.
Pedagógiai Program
144
14. A pedagógiai program megvalósulásának elvei a NAT alapján 6. § (1) A nevelési-oktatási program a nevelés-oktatás megtervezését-megszervezését segítő, a NAT-ban és egy adott kerettantervben kitűzött nevelési-oktatási célok elérését, tartalmi elemek feldolgozását lehetővé tévő, egy adott pedagógiai koncepció alapján kidolgozott hét elemű rendszer, amely minimálisan egy-egy tantárgyra, egy vagy több műveltségi területre, vagy pedagógiai szakaszra terjed ki. (2) A nevelési-oktatási program részei: a) a pedagógiai koncepció, amely a pedagógiai rendszer fejlesztésének indokait, céljait, alkalmazásának helyét és módját kifejtő dokumentum, mely összefoglalja, elméletileg megalapozza azokat a pedagógiai elveket, amelyeken a program alapul; b) a tanulási-tanítási program, amely olyan pedagógiai terv, amely a koncepció szellemében kifejti a rendszer célját, követelményeit, tartalmát, a tanulási folyamat időkereteit, javasolt módszereit és eszközeit, a felhasználható szervezési módokat, utal továbbá az értékelés módjára és eszközeire; c) a tanítási-tanulási egységek leírása, a tanulás-tanítási programot alkotó elemek részletes kifejtése; d) eszközök, amelyek információhordozók és feladathordozók és lehetővé teszik a tervezett tevékenységek megvalósítását, egymással szigorúan – formálisan és tartalmilag is – összehangoltan, támogatják a kitűzött célok elérését; e) az értékelés és eszközei, amelyek illeszkednek az a)–d) pontokban leírtakhoz, elősegítik a tanulói teljesítmények, a tanulói fejlődés ellenőrzését és értékelését, az elért tudásszint mérését; f) célzottan fejlesztett továbbképzési programok, amelyek során felkészítik a pedagógusokat a konkrét program alkalmazására; g) támogatás, tanácsadás, szakmai fórumok, a program karbantartása. (3) Nevelési-oktatási programok az alapfokú és középfokú oktatás bármely területén, bármely pedagógiai szakaszban használhatók. (4) Az oktatásért felelős miniszter egyes, különösen kiemelt figyelmet igénylő tanulócsoportok neveléséhez-oktatásához – különösen Hídprogramok, sajátos nevelési igényű tanulók, nemzetiséghez tartozó tanulók – nevelési-oktatási programokat ad ki. (5) Ha a nevelési-oktatási programot nem az oktatásért felelős miniszter adja ki, a program engedélyezését az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörében eljáró, kormányrendeletben kijelölt központi hivatalához benyújtott kérelemben lehet kezdeményezni. (6) Az oktatásért felelős miniszter által kiadott nevelési-oktatási programot az oktatásért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi.
Pedagógiai Program
145
15. Az iskola élet- és munkarendje Az iskola működési jellemzői Az iskola működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a Szervezeti és Működési Szabályzatunk határozza meg. Az iskola házirendje határozza meg a jogszabályban meghatározott tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskolai munkarenddel, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjével, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használatával kapcsolatos szabályokat. Az iskola megteremti a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeit. Gondoskodik a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatáról az iskolánkhoz tartozó iskolaorvos és iskolai fogorvos segítségével. A gyakorlati képzési feladatokat részben az iskola, részben az iskolával kötött megállapodás, illetve tanulószerződés alapján a gyakorlati képzés feltételeivel rendelkező gazdálkodó szervezet végzi. Iskolánk sajátossága, hogy az általános műveltséget megalapozó oktatást, érettségire való felkészítést és szakképzést is végez. A képzés tantermekben, szaktantermekben, valamint tanműhelyekben történik. A tanulók és a tanárok a kialakított órarend és tanműhelyi munkarend szerint végzik munkájukat. Az iskola egyéb szolgáltatásai Az iskola által felajánlott szolgáltatások Térítésmentes szolgáltatások -
az iskolavezetés által meghirdetett szakkörök, fakultációk egyéni felkészítés a kiemelkedő teljesítményt nyújtó verseny résztvevők számára számítógép és Internet használat (délután) az iskola által szervezett szakmai előadásokon és szakmai bemutatókon való részvétel tanórán kívüli sportolási lehetőségek felzárkóztató foglalkozások szakmai vizsga előkészítő felvételi vizsga előkészítő érettségire felkészítő fakultációk
Térítésköteles szolgáltatások -
tanfolyamok – ezen szolgáltatások díjait a fenntartó által kiadott táblázat határozza meg kirándulások délutáni szabadidős tevékenységek (színházlátogatás, hangverseny) gyakorlati szakmai bemutatók, kiállítások vásárok megtekintése (Hoventa, UKBA, BNV)
Szociális ellátások
Pedagógiai Program
146
-
iskolai diákétkeztetés az intézményen belül1 tankönyvtámogatások1 cserekapcsolatokon való részvétel költségeinek fedezése2 versenyek nevezési és részvételi díjainak teljes átvállalása2 szociálisan hátrányos helyzetű tanulók évközi támogatása2
1
Ezen ellátások igénylése a következő tanévre kitöltött igénylőlap és azok mellékletei alapján lehetséges. 2 Egyéni elbírálás alapján történik.
Pedagógiai Program
147
16. Az iskola szakmai programja A képzés szakaszai, teljes szerkezete, pedagógiai szakaszolása a szakképző iskolában A 9-10-11. évfolyam A közoktatásról szóló törvény az iskolai oktatás általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakaszába sorolja. A felmenő rendszerű 9-10-11. évfolyam a törvény szerint elvégezhető szakiskolában, gimnáziumban és szakközépiskolában is. Ezeken az évfolyamokon az általános műveltség megalapozása valamint szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik. A szakközépiskola 10. osztályát végzett tanuló is becsatlakozhat a 11. évfolyamra a szükséges különbözeti vizsgák letétele után. 1/a. 9. osztály Cél: -
a tanulás módszereinek megismerése, gyakorlása a tanulók képességeinek megismerése, érdeklődésük felkeltése (szakmai orientáció) az érdeklődés fejlesztése az érdeklődési körnek megfelelő differenciálás az iskola értékrendjének elfogadtatása a képességnek és érdeklődésnek egyaránt megfelelő pályaorientáció előkészítése a szakmatanulás elkezdéséhez szükséges kompetenciák fejlesztése
1/b. 10. osztály Cél: - az intenzívebb tanulási metódusok kialakítása - a helyes önismeret kialakítása - a továbbtanulási döntés előkészítése - a szakma folytatásához szükséges kompetenciák fejlesztése A szakmatanuláshoz szükséges kompetenciák körébe: személyiséghez kapcsolódó kompetenciák (motiváció, önértékelés, felelősség stb.) csoportban végzett munkához szükséges szociális kompetenciák (kommunikációs, együttműködési és konfliktuskezelő kompetenciák) a tanuláshoz és munkavégzéshez szükséges problémamegoldó képesség, tanulásra való képesség, rendszerező képesség, ezen kívül az alapvető írás-olvasási, matematikai alapkompetenciák köre, különböző ismeretterületekhez (pl. természettudományokhoz) kapcsolódó kompetenciák köre és a szakmai kompetenciák életvezetéshez szükséges kompetenciák interkulturális kompetenciák informatikai eszközök használatához szükséges kompetenciák sorolhatók. 1/c 11. osztály -: az intenzívebb tanulási metódusok kialakítása - a helyes önismeret kialakítása - a szakma folytatásához szükséges kompetenciák fejlesztése - szakmai záróvizsgára való felkészítés
Pedagógiai Program
148
A 11-13. évfolyam A szakképzési évfolyamon az iskola az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések körében szakmai vizsgára készíti fel a tanulókat modulrendszerű képzés keretében. Ezen szakképző évfolyamokat azok a tanulók is elvégezhetik, akik más iskolában szerezték meg az alapfokú iskolai végzettséget. Az érettségi vizsga megszerzése után a tanuló a szakképzési évfolyamon folytathatja tanulmányait iskolánkban. Az Országos Képzési Jegyzék határozza meg azon szakmák körét, amelyek középiskolai végzettséghez kötöttek. A képzés az iskola pedagógiai programjának részét alkotó szakmai program alapján folyik. A szakmai tantárgyak oktatása a központi programok (tantervek) szerint történik. Ebbe a képzési szakaszba bekapcsolódhatnak azok a tanulók is, akik más iskolában szerezték meg a középiskolai végzettséget. Jelenleg felmenő rendszerben ezek a képzési szakaszok nem különülnek el egymástól. A szakképzési évfolyamok képzési céljai: - a megkezdett szakmai képzés specializációjának kiterjesztése - a szakmai gyakorlatok magas szintű művelése - szakmai vizsgára való felkészítés - továbbtanulásra való felkészítés 9-12. évfolyam /szakközépiskola/ Ez az iskolai oktatás az érettségi vizsga megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasza. A képzés az általános iskola 8 évfolyamán megszerzett tudásra épül. A fő cél ebben a pedagógiai szakaszban a tanulók felkészítése a közép szintű érettségi vizsgára. Célunk az oktatás során magas szintű felkészítő munkát nyújtani, hogy az itt tanulóknak sikeres legyen a továbblépési lehetősége tanulmányaik folytatására, akár továbbtanulásról, felsőoktatásról vagy munkába állásról legyen szó, továbbá lehetőségük nyílik az iskolánk által lehetőséget kínált technikusi végzettség megszerzésére. 9-13. évfolyamon /szakközépiskola 13. évfolyammal/ nappali tagozaton Ez az iskolai oktatás az érettségi vizsga megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasza. A képzés az általános iskola 8 évfolyamán megszerzett tudásra épül. A fő cél ebben a pedagógiai szakaszban a tanulók felkészítése az érettségi vizsgára, valamint az arra épülő szakképesítés megszerzésére a 13. szakképzési évfolyamon. Célunk az oktatás során magas szintű felkészítő munkát nyújtani, hogy az itt tanulóknak sikeres legyen a továbblépési lehetősége tanulmányaik folytatására, akár továbbtanulásról, felsőoktatásról legyen szó. 11-12 illetve 13. évfolyamon a szakmai képzés keretében Az OKJ szerinti moduláris rendszerű szakképzésben alapvető cél a választott szakma megismertetése, megszerettetése a tanulókkal. Ennek megfelelően felkészítjük őket a szakmai vizsgára. Célunk: a tanulók fogadják el a választott szakmájuk sajátos követelményeit, az váljon belső igényükké. Szakképesítéssel rendelkezők szakközépiskolája nappali tagozaton Pedagógiai Program
149
Ez az iskolai oktatás az érettségi vizsga megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasza. A képzés a 9-10-11. évfolyamon és az OKJ-s szakképzésen szerzett szakmai tudásra épül. A fő cél ebben a pedagógiai szakaszban a tanulók felkészítése a közép szintű érettségi vizsgára. Célunk az oktatás során magas szintű felkészítő munkát nyújtani, hogy az itt tanulóknak sikeres legyen a továbblépési lehetősége tanulmányaik folytatására, akár továbbtanulásról, felsőoktatásról vagy munkába állásról legyen szó. 13-14. évfolyamon a szakmai képzés keretében /szakképzési évfolyam/ nappali tagozaton A szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás pedagógiai szakasza, - azon szakmák oktatása, melyeknél az Országos Képzési Jegyzék iskolai előképzettségként az érettségit írja elő. Ebben a képzési szakaszban fő feladat a tanulók felkészítése a szakmai vizsgára. Emellett kiemelt szerepet kap az idegen nyelv oktatása, hiszen a tanulók egyes szakmáknál csak állami nyelvvizsga bizonyítvány birtokában tehetik le a szakmai vizsgát. A modern gazdaság igényeinek megfelelően a számítástechnikai oktatás keretében a tanulók ismereteit magasabb szintre emeljük, ezzel is segítve a végzett tanulók elhelyezkedését. Esti tagozat Az esti tagozaton 4 évfolyamos (különbözeti vizsgával 2 évfolyamos) szakközépiskolai valamint 1 évfolyamos szakmai képzéseket szervezünk. Ebben a képzési szakaszban az esti tagozatra jelentkezők a szakközépiskolai képzésben érettségi vizsgát, a szakképzésben szakmai vizsgát szerezhetnek. A szakközépiskolai képzés célja, hogy nyújtson korszerű, általános műveltséget, továbbá biztosítsa a középfokú szakmai képesítéshez elvezető elméleti és gyakorlati tanulmányok elvégzését. Juttassa hallgatóit olyan ismeretekhez, amelyeknek birtokában alkalmasak a képességüknek megfelelő munkakörök betöltésére, valamint adjon alapot, az érettségi vizsga sikeres letétele után - elsősorban a szakközépiskola jellegének megfelelő - felsőfokú továbbtanulásra. Ezeken az évfolyamokon végzett diákok a választott szakma területén önállóan dönteni tudó, kreatív szakemberré váljanak, akik a kellő gyakorlat megszerzés során képesek legyenek vezetési és irányítási feladatok ellátására. A szakmai képzés célja, hogy az OKJ szerinti moduláris rendszerű szakképzésnek megfelelően a résztvevők a választott szakmát megismerjék, kellő jártasságot és gyakorlatot szerezzenek. Ennek megfelelően felkészítjük őket a szakmai vizsgára. Célunk: a tanulók fogadják el a választott szakmájuk sajátos követelményeit, az váljon belső igényükké.
Kifutó rendszerben: 9-13. évfolyamon /szakközépiskola 0-dik évfolyammal/ nappali tagozaton Ez az iskolai oktatás az érettségi vizsga megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasza. A képzés az általános iskola 8 évfolyamán megszerzett tudásra épül. A fő cél ebben a pedagógiai szakaszban a tanulók felkészítése az emelt szintű érettségi vizsgára és legalább a középfokú nyelvvizsgára. A nulladik évfolyamon és a későbbiekben is különleges hangsúlyt fektetünk az idegen nyelvek tanítására, kéttannyelvű oktatásra, a számítástechnikára, amelyek biztos ismerete feltétel az Európai Unióba való sikeres integrálódáshoz. Pedagógiai Program
150
Az osztályba és csoportba sorolás elvei és rendje Az iskola induló évfolyamaira való belépés feltételei A tanulók a 8. 10. 12. évfolyam sikeres elvégzése után jelentkezhetnek iskolánkba. A 8. évfolyam elvégzése után a vendéglátás – idegenforgalom szakmacsoportos szakiskolai valamint szakközépiskolai képzésre jelentkezés az Oktatási Minisztérium vonatkozó rendelete szerint történik. A tanulók beiratkozása az Oktatási Miniszter által - a tanév rendjében és felvételi vizsgák rendjében - meghatározott időszakban történik. A felvételi eljárás rendjéről az iskola előzetesen a képzési tájékoztatón keresztül tájékoztatja a felvételre jelentkező tanulókat. Az iskola által felállított rangsort a KIR felé továbbítjuk. A KIR visszajelzése alapján a tanulót, szüleit és iskoláját írásban értesítjük az iskola döntéséről. Levélben tájékoztatót adunk ki a beiratkozáshoz és az évfolyam megkezdéséhez szükséges feltételekről (pl. kötelező ünnepi öltözet, testnevelés felszerelés, tankönyvosztás időpontja, beiratkozás időpontja, regisztrációs díj összege, legmagasabb bizonyítvány fénymásolata, 1 db fénykép, személyes iratok). A szakképző évfolyamokra való bekerülés feltétele az általános és szakmai pályaalkalmassági egészségügyi vizsgálat. A szakképzési évfolyamra történő jelentkezést követően - külön eljárás nélkül -felvételt nyernek a tanulók, amennyiben - rendelkeznek az előírt iskolai végzettséggel - megfelelnek az életkori feltételeknek - megfelelnek az előírt egészségügyi, pályaalkalmassági és szakmai alkalmassági követelményeknek. - elfogadják az iskola által támasztott követelményeket, amelyet a pedagógia és szakmai programból megismerhetnek A szakképző évfolyamokra történő felvétel (8.;10. és 12. évfolyam) után: A szakképző évfolyamokon az oktatás elméleti és gyakorlati képzésből áll. Az elméleti és csoportos gyakorlati képzést az iskola szervezi meg, a folyamatos gyakorlati képzést a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara koordinálja. A kamara által minősített gyakorlati képzőhely a tanuló felvételét megelőző év december 31-ig benyújtja tanulóigényét a kamara és az iskola felé. Az igénylő lapon tűnteti fel a gazdálkodó szervezet szakmánként az igényelt létszámot, valamint a tanuló nevét, ha a munkahelyen a kiválasztás már megtörtént. A tanulók az iskola által kiadott jelentkezési lapon jelezhetik felvételi szándékukat a pályaválasztási tájékoztatóban meghatározott szakmákra. A tanulókat a gazdasági kamara által minősített képzőhelyeken vehetnek részt gyakorlati képzésben. A tanulók beiratkozása csak érvényes tanulószerződés bemutatása esetén történhet meg. A tanulószerződést, vagy együttműködési megállapodást a kijelölt képzőhely és a tanuló köti a kamara előtt. Az érettségi vizsgával rendelkező tanulók iskolánkban 13. évfolyamon folytathatják tanulmányaikat a technikusi végzettség megszerzéséhez, a képzési tájékoztatóban meghirdetett szakmákon. A tanulók az iskola által kiadott jelentkezési lapon jelezhetik felvételi szándékukat. A technikus évfolyamokra való bekerülés feltétele az általános és szakmai pályaalkalmassági egészségügyi vizsgálat. Pedagógiai Program
151
Legitimációs záradék
1. Véleményezte:
Név:
Dátum: 2. A Szülők Szervezete részéről:
Név:
Dátum: 3.A Diák Önkormányzat részéről:
Név:
Dátum: 4. Nevelőtestület részéről:
Név:
Dátum: 5. Jóváhagyta:
Név:
Dátum: 6. Érvényessége: Dátum: 2013. -től törvényesség szerint 7. Módosítás kiegészítés Kezdeményezheti a legitimációs körbe tartozók bármelyike: - Fenntartó - Intézményvezető - Nevelőtestület - Szülők Szervezete Előterjesztés formái: törvényes előírásoknak megfelelően. 8. Tájékoztatásul kapják: Fenntartó Intézményi irattár Igény szerint a törvényes előírásnak megfelelően.
Pedagógiai Program
152