Pedagógiai Program. Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola 2870 Kisbér Batthyány tér 2

Pedagógiai Program

Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola 2870 Kisbér Batthyány tér 2.

KVT KIKI Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola OM: 031862 2870 Kisbér, Batthyány tér 2.

Tartalomjegyzék NEVELÉSI PROGRAM ...................................................................................................................... 4 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladati, eszközei, eljárásai .......................... 4 1.1.1 Legfontosabb alapelveink: .......................................................................................................................................... 4 1.1.2 Az oktató-nevelő munka feladatai, eszközrendszere .................................................................................................. 4 1.2 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ..................................................................................... 5 1.2.1 A tanulói személyiségfejlesztés feladatai az alábbi területek köré csoportosulnak ................................................... 5 1.3 Az iskola egészségnevelési programja ...................................................................................................................... 7 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai ........................................................................................................................ 7 1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ...................................................................................................... 8 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ......................................................................................................... 8 1.4.1 Tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztés: ...................................................................................................... 9 1.4.2 Szabadidős tevékenység, egyéb foglalkozások, rendezvények közösségfejlesztő feladatainak megvalósításának formái, színterei: ....................................................................................................................................................................... 9 1.4.3 A diák önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai ..................................................................................... 11 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ...................................................................................... 11 1.5.1 A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: ...................................................... 11 1.5.2 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre .................................................................................................................... 12 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek .................................................... 13 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ............................................................................... 13 1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ..................................................................... 14 1.6.3 A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek ........................................................ 14 1.6.4 A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ......................................................................................... 14 1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek ............................................................................................ 15 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje ......................................................................... 16 1.7.1 A diákönkormányzat ................................................................................................................................................. 16 1.7.2 A diákközgyűlés (iskolagyűlés) .................................................................................................................................. 17 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel .............................................................................. 17 1.8.1 A szülőkkel való kapcsolattartás formái ................................................................................................................... 17 1.8.2 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák .............................................................................................. 18 1.8.3 Az iskola partnereivel történő kapcsolattartás ......................................................................................................... 18 1.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ....................................................................................................... 19 1.9.1 Javítóvizsga ............................................................................................................................................................... 19 1.9.2 Osztályozó vizsga ...................................................................................................................................................... 19 1.9.3 Különbözeti vizsga .................................................................................................................................................... 19 1.9.4 Pótló vizsga ............................................................................................................................................................... 20 1.9.5 A tantárgyakra vonatkozó vizsgakövetelmények és értékelésük ............................................................................. 20 1.10 A tanuló felvételének és átvételének szabályai ...................................................................................................... 27 1.10.1 Felvétel ................................................................................................................................................................. 27 1.10.2 Átvétel másik iskolából ........................................................................................................................................ 28

2

HELYI TANTERV .................................................................................................................... 29 2

KVT KIKI Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola OM: 031862 2870 Kisbér, Batthyány tér 2. 2.1 A nappali tagozatos gimnáziumi oktatás formái és tantervei ................................................................................. 29 2.1.1 Négy évfolyamos gimnáziumi képzés ....................................................................................................................... 30 2.1.2 Nyelvi előkészítő évfolyam + négy évfolyamos gimnáziumi képzés ......................................................................... 31 2.1.3 Négy évfolyamos képzés lovas/belügyis fakultációval ............................................................................................. 32 2.1.4 Szakközépiskolai képzés ........................................................................................................................................... 33 2.2

Esti tagozatos gimnáziumi oktatás formái és tantervei .......................................................................................... 34

2.3

A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei ....................................................................................... 35

2.4

Mindennapos testnevelés megszervezése ............................................................................................................. 35

2.5

Választható tantárgyak, foglalkozások ................................................................................................................... 35

2.6

Érettségi vizsgatárgyak választható szintjei ............................................................................................................ 35

2.7

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái.............................................. 36

2.8

Otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ............................. 37

2.9

A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének formái, elvei ................................................... 37

2.10

Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei ............................................................................... 38

2.11 A tanulók fizikai állapotának mérése ..................................................................................................................... 39 2.11.1 Helyből távolugrás (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) ........................................................................ 39 2.11.2 Hasonfekvésből törzsemelés és leengedés (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) .................... 41 2.11.3 Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel (A hasizmok erő-állóképességének mérése) ......................................... 42 2.11.4 Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) ...... 44 2.11.5 A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján: ............................................................ 45

3

MELLÉKLET ........................................................................................................................... 46

3


Nevelési program 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladati, eszközei, eljárásai A 2011. évi CXC. Köznevelési Törvény 1 § (1) bekezdése értelmében iskolánk felelősséget vállal a tanulók testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért, a tanulói közösség kialakításáért és fejlődéséért. A Köznevelési törvény 3 § (3) bekezdése szellemében intézményünk nem elkötelezett egyetlen vallás, illetve világnézet mellett sem. Biztosítjuk a vallások erkölcsi és művelődéstörténeti tartalmának tárgyszerű és elfogulatlan ismertetését. Az iskola a hit és vallásoktatással kapcsolatos feladatok ellátása során együttműködik az érdekelt egyházi, jogi személyekkel és a Köznevelési törvény 35. § (2)-(3) bekezdésének szellemében szervezi meg a fakultatív hit- és vallásoktatást, a szülők és a tanulók igényei szerint, alkalmazkodva a kötelező tanórai foglalkozások szervezéséhez. 1.1.1 Legfontosabb alapelveink: •

személyiségfejlesztés

•

kultúra és értékközvetítés

•

megfelelő erkölcsi értékrend kialakítás

•

felelősséggel, kitartással végzett munka

•

minőségre törekvés

•

folyamatos fejlesztés elve

•

a módszerek szabad megválasztásának elve

•

differenciált bánásmód elve

•

az együttnevelés elve (szülőkkel, más partnerekkel)

Mindezen alapelveket szem előtt tartva kívánja iskolánk a ráháruló feladatokat ellátni, mint a bakonytérségi kisrégió központja. Fontosnak tartjuk iskolánk általános műveltséget megalapozó, felsőfokú tanulmányok felkészítésére törekvő, s a munkába állást segítő jellegének megőrzését, további erősítését. 1.1.2 Az oktató-nevelő munka feladatai, eszközrendszere A középiskolai oktatás céljaiból adódó feladataink: •

ismeret és tudásközvetítés,

•

összefüggésekben és rendszerben való gondolkodásra való nevelés, 4


•

a tudásra épülő önálló vélemény kialakítására, felelős döntésekre való felkészítés,

•

a tanulók teljes személyiségének fejlesztése,

•

szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges fiatalok nevelése.

A középiskolai évek alatt a képességek fejlesztése nem választható el a tárgyi tudástól, a nevelés legfontosabb színtere a tanítási óra, illetve az ezeket kiegészítő tanórán kívüli foglalkozásaink (szabadidős tevékenységeink rendszere). Céljaink akkor tekinthetők megvalósultnak, ha a végzős diákok személyiség jegyeiben, viselkedéskultúrájában, értékrendjében mindezek tetten érhetők, ha olyan tudásbázissal hagyják el iskolánkat, mely az általunk közvetített értékek és az állandó önművelés segítségével alkalmassá teszi őket választott céljaik megvalósítására, a sikeres szocializációra. Intézményünkben az úgynevezett hagyományos módszereket és eszközöket együttesen alkalmazzuk a korszerű oktatástechnikai és metodikai eszközökkel. A célunk az aktív tanulásra nevelés, ennek érdekében a különféle önálló ismeretszerzési technikák elsajátíttatását tartjuk szem előtt. Egyre nagyobb hangsúlyt kap az Internet tanulás szolgálatába való állítása, illetve a könyvtárhasználat. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott eljárások, nevelési módszerek.

1.2 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. A személyiségfejlesztés az intézmény valamennyi tanárának a feladata. A szaktárgyak adta minden lehetőséget ki kell aknázni a közösen megfogalmazott nevelési célok megvalósításához. Ennél hatásosabb azonban a személyes példamutatás. A tanár őszinte, nyílt magatartásával, munkaerkölcsével, munkatársaival kialakított kapcsolatával, becsületességével, segítőkészségével, egészséges, példás életvitelével, szavak nélkül is nevelhet. Kiemelt szerep jut még e tevékenységben az osztályfőnököknek. Összességében a következetes és egységes személyiségfejlesztés iskolánk egyik legalapvetőbb feladata, melyben minden tanár egyformán részt vállal. 1.2.1 A tanulói személyiségfejlesztés feladatai az alábbi területek köré csoportosulnak 1.2.1.1 A tanuló gondolkodási - tanulási képességeinek fejlesztése, az értelem fejlesztése A tanórán a tananyag feldolgozása, az alkalmazott módszerek segítsék elő: 5

KVT KIKI Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola OM: 031862 2870 Kisbér, Batthyány tér 2. 

a tehetség, adottság felismerését, a gyermekekben rejlő képességek sokoldalú kibontakoztatását,



az ismeretszerzési vágy, tudásvágy felébresztését;



a kreativitást, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztését.

Az alkalmazott módszerek és az ismeretek számonkérésének formái fejlesszék: 

a tanulók tanulási kötelességtudatát,



segítsék a helyes tanulási szokások, hatékony tanulási módszerek kialakítását (megfigyelés, lényeglátás, összefüggések felismerése, rendszerező képesség),

1.2.1.2 A szociális érzékenység fejlesztése, emberi kapcsolatok 

megfelelő énkép kialakítása, önismeret fejlesztése, reális önértékelésre való képesség birtoklása, a megfelelő önbizalom kifejlesztése



döntéshozatalra való képesség, a döntésekért, tettekért való felelősségvállalás, kötelességtudat kialakítása



kitartás, akaraterő, küzdeni tudás - mint emberi tulajdonságokkal való rendelkezés



személyiségünk megismerésének képessége: önkontroll, önuralom és önfegyelem elsajátíttatása



az

egyének

és

csoportok

kölcsönös

megértésének,

együttérzésének,

segítőkészségének előnyeit közvetítő iskolai légkör, életrend elfogadásának, igényének kialakítása 

az emberek közötti érintkezés, emberi kapcsolatteremtés és kommunikáció kulturált formáinak, elfogadott normáinak kialakítása, udvariasság és illemtani szabályok birtoklása



tartalmas emberi kapcsolatok kiépítésének igénye; önmagával és másokkal szembeni igényesség belsővé tétele



az emberi értékek felismerése; mások munkájának tiszteletére, megbecsülésére nevelés



az empatikus képesség kialakítása



társadalmilag elfogadott értékrend, erkölcs, etikai értékek közvetítése

1.2.1.3 A kulturált életmód, testi, lelki egészség igénye 

nemzeti kultúránk megismerésére, értékeinek tiszteletére, hagyományainak ápolására nevelés 6


új érték teremtésének igényére, önkifejező képességre nevelés



a kulturált nyelvi magatartás kialakítása, választékos szóbeli kifejező képesség elsajátíttatása



elemi munkaszokások kialakítása (pontosság, rend, önkiszolgálás, takarékosság, kötelességérzet, lelkiismeretesség)



az életkori sajátosságoknak megfelelő önállóság, önellátó képesség kialakítása



harmonikus családi élet igényének kialakítása; a családban rejlő értékek tudatosítása

1.2.1.4 Szakmai képzés alapozása 

a pontos, fegyelmezett munkára, megbízhatóságra nevelés



igényesség kialakítása az írásbeli munkák külalakjában



tárgyalóképesség, konfliktusmegoldó képesség és önállóság fejlesztése



céltudatosság, reális ítélőképesség fejlesztése



karriertervezési képesség kialakulása.

1.3 Az iskola egészségnevelési programja 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel: •

a táplálkozás

•

az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás

•

a családi és kortárskapcsolatok

•

a környezet védelme

•

az aktív életmód, a sport

•

a személyes higiénia

•

a szexuális fejlődés.

Hagyományos egészségnevelés •

kémia, biológia és osztályfőnöki órák tananyagába beépített foglalkozások.

•

az iskolai büfé törekszik az egészséges táplálékok forgalmazására.

•

a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása testnevelés órákon,

•

az iskolai sportköri foglalkozásokon és a tömegsport foglalkozásokon.

•

a diáknap programjába minden alkalommal sportversenyeket iktatunk be. 7


•

az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele az osztályfőnöki órákon, valamint a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében.

1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: a segítség adása addig, amíg a szakszerű segítség meg nem érkezik. A laikus elsősegély nyújtónak nem gyógyítania kell, hanem csökkentenie kell a baleset, vagy rosszullét következményeit, lehetőleg megelőzni a további állapotromlást. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a) Tanórák keretében a szaktanárok és szakemberek segítségével (mentősök) elméleti és gyakorlati oktatás, amelynek keretében legalább az alábbi témákkal foglalkozni kell: 

Az eszmélet helyes értékelése



A légzés helyes értékelése



A segélyhívó telefonszám ismerete



Tartalmilag korrekt segélykérés leadása



Stabil oldalfekvő testhelyzet helyes kivitelezése



Átjárható légút megfelelő biztosítása

b) Tanórán kívüli foglalkozások keretében: 

Vöröskeresztes versenyekre való felkészülés



Jogosítvány megszerzése során az egészségügyi oktatás és vizsga



Katasztrófa versenyre készülés keretében

1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A nevelés közösségi értékeket közvetítő közösségre orientált tevékenység, melynek fő célja a társadalmi szocializációra való felkészítés. A közösséget – egyén és társadalom közötti harmonikus kapcsolatot – csak közös tevékenységgel lehet kialakítani, fejleszteni. A tanulók közösségben ill. közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelőoktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink. •

a különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői segítése,

•

a tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésénél, 8


•

az önkormányzás képességének kialakítása,

•

a tanulói közösségek tevékenységének megszervezése,

•

a közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.

1.4.1 Tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztés: 

önismereti tesztek



személyiségfejlesztő játékok, feladatok



csapatépítő játékok

1.4.2 Szabadidős tevékenység, egyéb foglalkozások, rendezvények közösségfejlesztő feladatainak megvalósításának formái, színterei: a. Kirándulások Az évente megszervezett osztálykirándulások, a különböző tanulmányi kirándulások, a közösséggé kovácsolódás színterei, ugyanakkor hozzájárulnak a természet és a társadalom harmonikus viszonyának megértéséhez. A táj szépségén és történelmi értékeink láttán fejlődik magyarságtudatuk és erősödik a hazafiság érzése. Az osztálykirándulások a diákok részéről önköltségesek, a pedagógusoknak adható költségtérítést a mindenkori éves költségvetésben kell meghatározni. b. Kulturális programok A közös múzeumlátogatások, kulturális programok /színház, filharmónia/ élménye, későbbi felidézése összekötőkapocs, közösség és jellemformáló tevékenység. E programok tanulói megszervezése növeli önállóságukat és megízlelhetik a közösségért cselekvés pozitív érzését. A programok önköltségesek minden résztvevőnek. c. Kultúrműsorok Kultúrműsorok összeállítása során, melyek iskolai és városi rendezvényeken kerülnek előadásra, a diákoknak lehetőségük nyílik a közös munka során a tolerancia fejlesztésre, az egymás segítésére, a közös siker nyújtotta öröm megismerésére. d. Környezetvédelmi nap Évi rendszerességgel megszervezett környezetvédelmi nap, amelynek keretében minden év szeptemberében hulladékgyűjtést szervezünk a városban. Szelektív hulladékgyűjtés az iskolában, Föld Napjáról megemlékezés.

9


e. Hagyományaink Közösségfejlesztésben alapvető szerepe van az összetartozást erősítő hagyományoknak. Ezek a következők: Névadónkkal kapcsolatos hagyományaink •

Látogatás Ácsteszérre. Önköltséges program. Az első osztályok látogatást tesznek Táncsics szülőházánál, virágot visznek és egy-egy szavalattal emlékeznek névadónkra.

•

A diáknap, melyet áprilisban Táncsics születésnapján rendezünk, szintén névadónkhoz kapcsolódó program. A tanítás nélküli munkanapon vetélkedők, sportversenyek zajlanak. Támogatásokból és a Táncsics Alapítvány által finanszírozott program.

Nemzeti ünnepeinkhez, történelmi évfordulókhoz kapcsolódó ünnepélyeink •

Október 6. Iskolai szintű megemlékezés

•

Október 23. Az iskolai megemlékezést követően iskolánk diákjai adják az ünnepi műsort a városi szintű rendezvényen.

•

Március 15. Iskolai ünnepély

•

Holocaust emléknap

•

A kommunizmus áldozatainak emléknapja

•

Trianon emléknapja

Egyéb iskolai rendezvények és ünnepségek •

Gólyatábor

•

Tanévnyitó és tanévzáró

•

Gólyabál

•

Karácsonyi műsor

•

Nyílt nap

•

Szalagavató

•

Gálaműsor az iskola diákjainak produkcióiból

•

Szavalóverseny

•

Irodalmi kávéház

•

Költészet napja alkalmából megyei szavalóverseny rendezése

•

Regionális idegen nyelvi verseny

•

Szerenád 10


•

Ballagás

•

Pedagógus nap

•

Osztályrendezvények

•

Az osztályok év közben folyamatosan önköltséges színház- és mozi látogatásokat szerveznek, mikulás napot tartanak

Tanulmányi munkához kapcsolódó hagyományok •

Az „Év Táncsicsosa” tanulmányi verseny közismereti és szakmai tárgyakból

1.4.3 A diák önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai Az iskola közösségeinek – osztályközösségeknek – munkáját összefogja, irányítja a demokratikus elvek alapján működő iskolai diákönkormányzat. Tevékenységüket meghatározza a Szervezeti és Működési Szabályzatuk. Feladatai:   

fejlessze a közösség iránti felelősségérzetet a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységeket szervezzen a saját sikereire büszke, de más közösségek eredményeit is elismerő, azt értékelő közösségeket alakítson.

1.5

A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza.

1.5.1 A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: 

a tanítási órákra való felkészülés,



a tanulók dolgozatainak javítása,



a tanulók munkájának rendszeres értékelése,



a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,



érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó, javító vizsgák lebonyolítása,



kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,



a tanulmányi versenyek lebonyolítása,



tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,



felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,



iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, 11


osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,



szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,



részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,



részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,



a tanulók felügyelete óraközi szünetekben,



tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,



iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,



részvétel a munkaközösségi értekezleteken,



tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,



iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,



szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. 1.5.2 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre 

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.



Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.



Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.



Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.



Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.



Szülői értekezletet tart.



Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.



Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása.

12


Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására

mozgósít,

közreműködik

a

tanórán

kívüli

tevékenységek

szervezésében. 

Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.



Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.



Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Fontos alapelvünk, hogy segítsük a gyereket abban, hogy meggyőződve saját értékeiről megtanulja elfogadni és becsülni önmagát. Ha ők elfogadják, ő is elfogadóvá válik. Iskolánk kettős célkitűzéséből eredően törekszünk a tehetséges gyerekek felkutatására, és hatékony segítséget kívánunk nyújtani képességeik kibontakoztatásához. 

képességek szerinti csoportbontás osztály vagy évfolyam szinten -

matematikából a 9. évfolyamon bemeneti mérés alapján

-

idegen nyelvből a létszám függvényében szintfelmérés alapján kezdő és haladó csoport

A diákönkormányzaton belül kiválogatódnak a szervezési, irányítási tehetséggel bíró diákok. A diákönkormányzatot segítő tanár a munkamegosztás kialakítására adott tanácsaival, a szervezés esetleg szükséges koordinálásával hozzájárul, hogy a tehetséges szervező diák képességeit mind jobban kibontakoztassa. Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez a törvényesen engedélyezett órakeret terhére. E foglalkozások lehetnek tehetséggondozó jellegűek, lehetnek nyelvvizsga, közép,- és emelt szintű érettségi előkészítők, szakkörök, amelyeket a tanulók és a szülők igénye és az iskola pedagógusainak szakmai végzettségének, iskolai leterheltségének figyelembevételével indítunk. Lehetőség szerint támogatjuk a művészeti fejlődést, az esztétikai nevelést elősegítők és az egészséges életmódot biztosító illetve segítő foglalkozásokat is. A tanuláshoz szükséges segédeszközök beszerzése önköltséges.

13


1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program 9. évfolyamon szeptemberben matematikából bemeneti mérést végzünk. Célunk kiszűrni azokat a minimumszinttől elmaradt tanulókat, akiknek felzárkóztató foglalkozáson való részvételre van szükségük. A kiszűrt tanulók felzárkóztatásának célja, hogy a 9. évfolyam végére a továbbhaladáshoz elvárható szintet elérjék, s teljesíteni tudják a követelményeket. A sikeres középiskolai tanulmányok, a megfelelő pályaválasztás és munkába állás érdekében az alábbi tevékenységeket végzi iskolánk: •

az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata

•

a továbbtanulás irányítása, segítése

•

lehetőség szerint tanulószobai foglalkozást szervezünk

•

több tantárgyból bukásra álló, a középiskolai szintet teljesíteni képtelen diák esetén, megbeszélni a szülőkkel az iskolaváltás szükségességét. Végső megoldásként a más intézménybe való átirányításának kezdeményezése.

1.6.3 A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek A magatartási zavarok enyhítése érdekében az osztályfőnökök a szaktanárokkal közösen próbálják feltárni a problémás tanulóknál az okokat, felveszik a kapcsolatot a szülőkkel, személyesen elbeszélgetnek a gyerekkel, barátaival, környezetével. Kapcsolatot tart fenn: •

családsegítő szolgálattal

•

a helyi gyámügyi előadóval

•

az iskolaorvossal

•

az iskolai védőnővel.

A kamaszkor életkori sajátosságainak megfelelő átmeneti szocializációs és egyéb zavarok legtöbbször az iskolán belül megoldódnak, hiszen ilyen esetben elegendő lehet a bizalommal teli tanár-diák kapcsolat is. 1.6.4 A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A tanulási téren nyújtott eredmény nagyon szűk és egyoldalú megismerés. Fontos tudni, hogy diákjaink milyen családi háttérrel, milyen körülmények között élnek. Fontos számunkra, hogy a szülők is érezzék az iskola gyerekközpontúságát, és lehetőség szerint nyújtsanak segítséget nevelési, tanulási problémákban.

14


•

A 14-18 éves korosztály fokozottan kitett a külső hatásoknak, nagyon érzékenyen reagálnak az őket ért családi-, anyagi munkahelyi /iskola/ és a tágabb környezet változásaira. Munkánk során kiemelt figyelmet szentelünk arra, hogy a diákok az őket ért hatásokra megfelelően reagáljanak. Igyekszünk felkészíteni őket a kudarcok leküzdésére, a problémákkal való szembesülésre, s azok megoldásaira. E munkában jelentős szerep jut az osztályfőnököknek és a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat segítő védőnőnek. Rendkívüli jelentősége van a negatív változás mielőbbi felismerésének.

Az osztályfőnök ennek érdekében: •

Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak.

•

A veszélyeztető okok megléte esetén értesíti az iskolavezetést, rajtuk keresztül a gyermekjóléti szolgálatot.

A

tanulók

fejlődését

veszélyeztető

okok

megszüntetésének

érdekében

iskolánk

együttműködik a területileg illetékes: •

nevelési tanácsadóval

•

gyermekjóléti szolgálattal

•

családsegítő szolgálattal

•

polgármesteri hivatallal

•

gyermekorvossal

•

továbbá a gyermekvédelemben részt vevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal

•

rendőrséggel.

1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A szociális hátrányokat az alábbiak szerint csoportosítjuk: •

Anyagi okok miatti hátrányok

•

Családi körülményekből fakadó hátrányok

•

Anyagi okok és családi körülményekből együttesen jelentkező hátrányok

Anyagi okok miatt hátrányban vannak azon diákjaink, akiknél bár mindkét szülő dolgozik, de az 1 főre jutó jövedelem nagyon alacsony /létminimum alatti/. Az egyik szülő vagy mindkettő munkanélküli, vagy az egyik szülő ill. mindkettő nyugdíjas, rokkantnyugdíjas. A fentiekből fakadó hátrány enyhítésére a következő források állnak rendelkezésünkre: 15


•

Táncsics Alapítvány – céljai között szerepel a hátrányos helyzetű diákok támogatása /tankönyv megvásárlása, tanfolyamok, szakkörök, korrepetálások finanszírozása, ösztöndíj biztosítása, étkezési díj kifizetése illetve támogatása/

Családi körülményekből fakadó hátrányban vannak azok a tanulók, akik csonka családban nevelkednek, a szülők iskolai végzettsége alacsony, illetve a szülők magatartása nem a társadalmi normáknak megfelelő. Ezen családokból hozzánk kerülő gyermekeknél a tanuláshoz nyugodt légkör biztosítása, a tanulásban való segítség megadása nagyon fontos feladat. Lehetséges megoldásnak az alábbiakat látjuk: •

felvilágosító előadások /alkohol, drog, bűnmegelőzés érdekében/

•

személyes kapcsolat kiépítése a családdal

•

az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott támogatás

Az együttesen jelentkező hátrányok enyhítésére a fenti megoldások mellett nagyon fontos a családsegítő, a védőnő, szükség esetén a lakóhely szerint illetékes jegyző bevonása a segítségnyújtásba.

1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje Az intézmény tanulóinak közösségét diákönkormányzat képviseli, így a diákönkormányzat által biztosítja

az

iskola

a

lehetőségét,

hogy

a

tanulók

összességét

érintő

ügyekben

tájékozódhassanak, valamint azokban a kérdésekben, melyekben a jogszabályok erről rendelkeznek egyetértési, illetve véleményezési jogukat gyakorolhassák. 1.7.1 A diákönkormányzat A tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Az iskolai diákönkormányzat élén választott Diákönkormányzat (DÖK) áll. A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt az DÖK képviseli, (jogait gyakorolja). A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze. A diákönkormányzat az említett pedagóguson keresztül is érvényesítheti jogait, fordulhat az iskola vezetőségéhez.

16


1.7.2 A diákközgyűlés (iskolagyűlés) Az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó, tájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttségből áll. A diákközgyűlés az iskolahasználók számára nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell tartani, amelyen az iskola tanulói vagy a diákönkormányzat döntése alapján a diákok küldöttei részt vesznek (ekkor küldöttgyűlés). E közgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola igazgatója beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire az igazgatónak 30 napon belül választ kell adnia. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés rendezés előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetője vagy az iskola igazgatója kezdeményezi. A diákönkormányzat a tanulókat a diák-önkormányzati faliújságon, iskolarádión keresztül tájékoztatja. 1.8

Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Az együttműködés rendjét az intézményi SZMSZ részletesen tartalmazza.

1.8.1 A szülőkkel való kapcsolattartás formái •

szülői értekezlet Évente legalább két alkalommal, konkrét időpontját az éves munkatervben kell rögzíteni. Az osztályfőnökök külön-külön is tarthatnak tájékoztatást az osztályukkal kapcsolatos aktuális kérdésekről. Pl. 12. évfolyamon a pályaválasztásról, a jelentkezési lapok kitöltéséről.

•

fogadó óra A szülői értekezletek előtt minden alkalommal, de igény szerint más időpontokban is kijelölhető. Előre egyeztetett időpontban az osztályfőnökök, szaktanárok és az igazgató a szülők rendelkezésére állnak. Erről az évi első szülői értekezleten tájékoztatjuk az érintetteket.

•

szülői szervezeten keresztül

17


A Szülői Szervezet a gyermekek, tanulók nagyobb csoportját (házirendben meghatározott) érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől. Működését saját SZMSZ-e alapján végzi. A szülői szervezet tagjait intézményünk minden programjára meghívjuk. A még hatékonyabb együttműködést szolgálja a néhány éve bevezetett tanárokszülők közös bálja. •

egyéni megkeresés.

1.8.2 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák 1.8.2.1 Az osztályközösségek, tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórák (foglalkozások) túlnyomó többségét az órarend szerint közösen, egyes órákat csoportban látogatják. Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége legalább egy küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. Az osztályközösség ily módon önmaga diákképviseletéről dönt. Az osztályközösség pedagógiai vezetője az osztályfőnök. Az osztályfőnök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok mikro-értekezletének összehívására. 1.8.3 Az iskola partnereivel történő kapcsolattartás Az iskola partnerei: 

szakmai irányító szervek



helyi- és egyéb önkormányzat és a bakonyaljai falvak önkormányzatai



helyi vállalkozások



általános iskolák



helyi intézmények



civil szervezetek



média

Kapcsolattartás formái: 

rendezvényekre meghívás



közös rendezvények



konzultációk



értekezletek 18


1.9

közvetlen megkeresés

A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata

A tanulmányok alatt tehető vizsgák fajtáját, rendjét a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 64-71. §-a szabályozza. A vizsgák témaköreit a tanuló írásban kapja meg a szaktanártól - Tervezett osztályozó vizsgák esetén az első félév anyagából októberben, a második félév anyagából februárban, - javítóvizsga esetén júniusban, a bizonyítvány átvételével egy időben, - az egyéb ok miatt vizsgázó, a vizsgalehetőség megajánlásával egyidőben. A szaktanár a témakijelölést 2 példányban készíti el: a diák és az igazgatóhelyettes részére. 1.9.1 Javítóvizsga A javítóvizsga napját az iskola honlapján közzé kell tenni. A javítóvizsga idejéről és a javítóvizsgával kapcsolatos tudnivalókról a tanköteles tanuló szülőjét írásban értesíteni kell arról, hogy a tanuló, ha a javítóvizsgát indokolatlanul elmulasztja, tanulmányait csak az osztály megismétlésével folytathatja. 1.9.2 Osztályozó vizsga Osztályozó vizsgát tehet, aki a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 64. § (2) bekezdésében foglaltak szerint írásban kéri azt vagy előrehozott érettségi vizsgára jelentkezett, s annak feltétel az osztályozó vizsga. Az írásbeli kérelem benyújtását követően az igazgató 15 napon belül értesíti a tanulót és szülőjét az osztályozó vizsga időpontjáról. Előrehozott érettségi vizsga miatt tett osztályozó vizsgán, amennyiben a tanuló a tantervi követelményeket az érettségi évében egyébként is teljesítette volna, csak abból a tananyagrészből tesz vizsgát, amely az osztályozó vizsga és a tanévzárás közötti időre vonatkozik. Ebben az esetben a vizsga eredménye: 80 % súllyal az évközi jegyeiből és 20 % súllyal a tananyagrészre kapott jegyéből tevődik össze. 1.9.3 Különbözeti vizsga Iskolaváltoztatás esetén az igazgató különbözeti vizsgát írhat elő. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelynek ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsga időpontjáról az igazgató a beiratkozást követő 15 napon belül írásban értesíti a tanulót és szülőjét. 19


A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az Intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében.

1.9.4 Pótló vizsga Pótló vizsga a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 64. § (6) bekezdésében foglalt esetekben tehető a vizsgázó kérésére. A pótló vizsga jogosságáról és időpontjáról az igazgató dönt. Pótló vizsga követelményei, a vizsga értékelése: azzal a vizsgával megegyező mind a követelménye, mind az értékelése, amelyből pótló vizsgát tehet. 1.9.5 A tantárgyakra vonatkozó vizsgakövetelmények és értékelésük

Vizsga részei:

IRODALOM tantárgy osztályozó és különbözeti vizsga Írásbeli Szóbeli x x

Vizsga időtartama: Súlyozása: Használható segédeszköz

60 perc 60% szöveggyűjtemény

Vizsga anyaga:

A szaktanár által megjelölt téma írásbeli kifejtése

5-8 perc 40% szöveggyűjtemény A szaktanár által megjelölt téma önálló szóbeli kifejtése

Gyakorlati -

Részletes követelmények Helyi tantervi követelmények évfolyamonként: Értékelés: 100%-80% (5), 79%-60% (4), 59%-40% (3), 39%-25% (2), 24%-0% (1)

Vizsga részei: Vizsga időtartama: Súlyozása: Használható segédeszköz Vizsga anyaga:

IRODALOM tantárgy javítóvizsga Írásbeli Szóbeli x x 60 perc 50% szöveggyűjtemény A szaktanár által megjelölt téma írásbeli kifejtése

Részletes követelmények évfolyamonként: Értékelés: 40% -tól elégséges (jobb jegy nem kapható)


10 perc 50% szöveggyűjtemény A szaktanár által megjelölt téma önálló szóbeli kifejtése

Gyakorlati -

Helyi tantervi követelmények

MAGYAR NYELV tantárgy osztályozó és különbözeti vizsga Írásbeli Szóbeli Gyakorlati x x 60 perc 60% Nyelvi feladatlap megoldása

5-8 perc 40% A tanév anyagából húzott tétel önálló kifejtése

-

Részletes követelmények Helyi tantervi követelmények évfolyamonként: Értékelés: 100%-80% (5), 79%-60% (4), 59%-40% (3), 39%-25% (2), 24%-0% (1)

20



MAGYAR NYELV tantárgy javítóvizsga Írásbeli Szóbeli x x 60 perc 50% Nyelvi feladatlap megoldása

Részletes követelmények évfolyamonként: Értékelés: : 40% -tól elégséges (jobb jegy nem kapható)


10 perc 50% A tanév anyagából húzott tétel önálló kifejtése

Gyakorlati -


MATEMATIKA tantárgy osztályozó és különbözeti vizsga Írásbeli Szóbeli Gyakorlati x 120 perc 100% függvénytáblázat számológép Tanév anyagából összeállított feladatsor megoldása

-

-

-

-

-

-

Részletes követelmények Helyi tantervi követelmények évfolyamonként: Értékelés: 30% -tól (2), 50%-tól (3), 70%-tól (4), 90%-tól (5)

MATEMATIKA tantárgy javítóvizsga Írásbeli Szóbeli Vizsga részei:

x

Vizsga időtartama: Súlyozása:

60 perc 100% függvénytáblázat számológép

Használható segédeszköz

Vizsga anyaga:

Tanév anyagából összeállított feladatsor megoldása


Abban az esetben ha az írásbeli eredménye 20%40% közötti 5-10 perc -

Gyakorlati -

-

-

A tananyaghoz kapcsolódó tételek, definíciók önálló kimondása, megfogalmazása.

-


21


TÖRTÉNELEM tantárgy osztályozó és különbözeti vizsga Írásbeli Szóbeli Gyakorlati Vizsga részei: Vizsga időtartama: Súlyozása: Használható segédeszköz Vizsga anyaga:

x 60 perc 60 % atlasz Tanév anyagából összeállított feladatsor megoldása

x 5-8 perc 40 % -

-

Tanév anyagából húzott tétel önálló kifejtése

-


TÖRTÉNELEM tantárgy javítóvizsga Írásbeli Szóbeli Vizsga részei: Vizsga időtartama: Súlyozása: Használható segédeszköz Vizsga anyaga:

x 60 perc 60 % atlasz Tanév anyagából összeállított feladatsor megoldása


Gyakorlati

x 5-8 perc 40 % -

-


-


IDEGEN NYELV tantárgy osztályozó és különbözeti vizsga Írásbeli Szóbeli Gyakorlati Vizsga részei: Vizsga időtartama: Súlyozása: Használható segédeszköz Vizsga anyaga:

x 60 perc 50% fogalmazáshoz nyomtatott szótár Tanév anyagából összeállított nyelvtani, lexikai feladat, fogalmazás

x 10 perc 50%

-

-

-

Társalgás a húzott tétel alapján

-


IDEGEN NYELV tantárgy javítóvizsga Írásbeli Szóbeli Vizsga részei: Vizsga időtartama: Súlyozása: Használható segédeszköz Vizsga anyaga:

x 60 perc 50% fogalmazáshoz nyomtatott szótár Tanév anyagából összeállított nyelvtani, lexikai feladat, fogalmazás


Gyakorlati

x 10 perc 50%

-

-

-

Társalgás a húzott tétel alapján

-


22


FÖLDRAJZ osztályozó és különbözeti vizsga Írásbeli Szóbeli Vizsga részei: x Vizsga időtartama: 10 perc Súlyozása: 100% Használható segédeszköz Földrajz atlasz Vizsga anyaga: Tétel önálló kifejtése Részletes követelmények Iskola helyi tantervében leírtak évfolyamonként: Értékelés: 25% -tól (2), 40%-tól (3), 60%-tól (4), 80%-tól (5)

Írásbeli Vizsga részei: Vizsga időtartama: Súlyozása: Használható segédeszköz Vizsga anyaga:

FÖLDRAJZ javítóvizsga Szóbeli

x 60 perc 60 % Földrajz atlasz Számológép Tanév anyagából összeállított feladatsor megoldása


x 5-8 perc 40 % Tanév anyagából húzott tétel önálló kifejtése

Vizsga anyaga:

x 90 perc 75% Számológép Elméleti kérdésekből álló feladatsor

-

Gyakorlati -

Iskola helyi tantervében leírtak

BIOLÓGIA osztályozó és különbözeti vizsga Írásbeli Szóbeli Vizsga részei: Vizsga időtartama: Súlyozása: Használható segédeszköz

Gyakorlati

x 15 perc 25% -

Gyakorlati -

Tétel önálló kifejtése

Részletes követelmények Iskola helyi tantervében leírtak évfolyamonként: Értékelés: 30% -tól (2), 50%-tól (3), 70%-tól (4), 90%-tól (5)


BIOLÓGIA javítóvizsga Szóbeli

x 60 perc 60 % Számológép Elméleti kérdésekből álló feladatsor


x 5-8 perc 40 % Tanév anyagából húzott tétel önálló kifejtése

Gyakorlati -


23


KÉMIA osztályozó és különbözeti vizsga Vizsga részei: Vizsga időtartama: Súlyozása: Használható segédeszköz

Vizsga anyaga:

Írásbeli x 90 perc 75% Számológép, függvénytáblázat, periódusos rendszer A tanév anyagából összeállított feladatlap (elmélet, számolási feladatok)

Szóbeli x 15 perc 25%

Gyakorlati -

periódusos rendszer

-



Írásbeli

KÉMIA javítóvizsga Szóbeli

Vizsga részei:

x

Vizsga időtartama: Súlyozása: Használható segédeszköz

60 perc 100% Számológép, függvénytáblázat, periódusos rendszer A tanév anyagából összeállított feladatlap (elmélet, számolási feladatok)

Vizsga anyaga:


Gyakorlati

Abban az esetben ha az írásbeli eredménye 20%40% közötti 5-10 perc -

-


-

-


FIZIKA osztályozó és különbözeti vizsga Írásbeli Szóbeli Vizsga részei: Vizsga időtartama: Súlyozása: Használható segédeszköz

Vizsga anyaga:

x 90 perc 60 % számológép, függvénytáblázat A tanév anyagából összeállított feladatlap (elmélet, számolási feladat)

Gyakorlati

x 15 perc 40 %

-

-

-



24


Írásbeli Vizsga részei: Vizsga időtartama: Súlyozása: Használható segédeszköz

Vizsga anyaga:

FIZIKA javítóvizsga Szóbeli

x 60 perc 60 % számológép A vizsga tanév anyagából összeállított feladatlap (elmélet, számolási feladat)

x 5-8 perc 40 % -

Gyakorlati -




ÉNEK osztályozó és különbözeti vizsga Írásbeli Szóbeli Vizsga részei: Vizsga időtartama: Súlyozása: Használható segédeszköz

x 60 perc 70% -

Vizsga anyaga:

Feladatsor és esszéírás

x 15 perc 30% Népdaléneklés és elemzés, műdaléneklés

Részletes követelmények évfolyamonként: Értékelés: 25% -tól (2), 40%-tól (3), 60%-tól (4), 80%-tól (5)


-


ÉNEK javítóvizsga Szóbeli

x 60 perc 70% Feladatsor és esszéírás

x 15 perc 30% Népdaléneklés és elemzés, műdaléneklés


Gyakorlati -


RAJZ osztályozó és különbözeti vizsga Írásbeli Szóbeli Vizsga részei: Vizsga időtartama: Súlyozása: Használható segédeszköz

-

Vizsga anyaga:

-

Gyakorlati

x 30 perc 50% Műalkotás elemzés, rajz elmélet


Gyakorlati

x 60 perc 50% Vizuális gyakorlati feladat elkészítése


25



RAJZ javítóvizsga Szóbeli

-

x 30 perc 50% Műalkotás elemzés, rajz elmélet


Gyakorlati x 60 perc 50% Vizuális gyakorlati feladat elkészítése


TÁRSADALOMISMERET osztályozó és különbözeti vizsga Írásbeli Szóbeli Gyakorlati Vizsga részei: Vizsga időtartama: Súlyozása: Használható segédeszköz Vizsga anyaga:

x 45 perc 100% Feladatsor a tanév anyagából


-

-

-

-


TÁRSADALOMISMERET javító vizsga Írásbeli Szóbeli Vizsga részei: Vizsga időtartama: Súlyozása: Használható segédeszköz Vizsga anyaga:

x 45 perc 100% Feladatsor a tanév anyagából

-


Gyakorlati -


ETIKA osztályozó és különbözeti vizsga Írásbeli Szóbeli Vizsga részei: Vizsga időtartama: Súlyozása: Használható segédeszköz Vizsga anyaga:

x 60 perc 50% A szaktanár által megjelölt téma írásbeli kifejtése

x 10 perc 50% A szaktanár által megjelölt téma önálló szóbeli kifejtése


Gyakorlati -


26



ETIKA javítóvizsga Szóbeli

x 60 perc 50% A szaktanár által megjelölt téma írásbeli kifejtése

Gyakorlati

x 10 perc 50% A szaktanár által megjelölt téma önálló szóbeli kifejtése


-


INFORMATIKA osztályozó és különbözeti vizsga Írásbeli Szóbeli Vizsga részei: Vizsga időtartama: Súlyozása: Használható segédeszköz Vizsga anyaga: Részletes követelmények évfolyamonként: Értékelés: 30% -tól (2), 50%-tól (3), 70%-tól (4), 90%-tól (5)

-

x 90 perc 100% Vonalzó, számológép Feladatsor megoldása számítógépen


INFORMATIKA javítóvizsga Írásbeli Szóbeli Vizsga részei: Vizsga időtartama: Súlyozása: Használható segédeszköz Vizsga anyaga:

-

-

-

-


Gyakorlati

Gyakorlati x 60 perc 100% Vonalzó, számológép Feladatsor megoldása számítógépen


1.10 A tanuló felvételének és átvételének szabályai 1.10.1 Felvétel Felvételi vizsga nincs, a felvételről az általános iskola 7. osztályának év végi és 8. osztályának félévi eredményeiből számított %-os teljesítmény alapján dönt az iskola. A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv, fizika, kémia, biológia, földrajz, informatika tantárgyak 7. év végi és 8. félévi jegyeinek összege és az elérhető maximális pont (100 pont) hányadosa adja a %-os teljesítményt. Ha a tanulót valamely tantárgy vagy tantárgyak tanulása illetve értékelése alól mentesítették, akkor a teljesítmény számításánál az elérhető maximális pont ennek arányában csökken.

27


A felvehetők számát és minimum felvételi %-ot az adott évi beiskolázási tájékoztatóban teszi közzé az intézmény. A katonai-belügyi fakultációs képzésre jelentkező tanulóknak alkalmassági vizsgálat szükséges. Részei: Orvosi igazolás, hogy a tanuló „terhelhető” Fizikai alkalmassági vizsgálat. Ennek feladatai: 1. 1000m síkfutás folyamatos végrehajtása 2. Fekvőtámasz 60 másodperc alatt 3. Felülés 60 másodperc alatt 4. Helyből távolugrás 5. Gurulóátfordulás (bukfenc) 6. Gyakorló-gránát dobás A feladatok bármelyikének kihagyása alkalmatlan minősítést von maga után! Csak a szabályosan végrehajtott gyakorlatok kerülnek számolásra! Minimum szint (minden évben a beiskolázási tájékoztatóban kerül közzé tételre) teljesítése kötelező. Az iskola a jelentkezők eredményei alapján rangsorolja a tanulókat. 1.10.2 Átvétel másik iskolából Az átvételi kérelemről az igazgató, egyedi mérlegeléssel, a tanuló előző ismeretei és eredményei alapján határozza meg, hogy az átvétel milyen módon lehetséges: 

azonos képzésű intézményből folyamatos haladást biztosító belépéssel



különbözeti vizsgával



évfolyamismétléssel.

28


2 Helyi Tanterv 2.1 A nappali tagozatos gimnáziumi oktatás formái és tantervei Iskolánk a Pedagógiai Program Helyi Tantervének elkészítésekor a következő törvényeket és rendeleteket vette alapul: Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (IV. 4.) Kormány Rendeletet, az 51/2012. (XII. 21.) sz. EMMI rendelet kerettantervi javaslatát építettük be Helyi Tantervünkbe. Kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése

Változat

Magyar nyelv és irodalom gimnázium Magyar nyelv és irodalom szakközépiskola Matematika emelt óraszámú Fizika gimnázium Fizika szakközépiskola Kémia gimnázium Biológia gimnázium

A A B B A A B

29


2.1.1 Négy évfolyamos gimnáziumi képzés Célja az érettségire, továbbtanulásra való felkészítés. Az érettségit – amelyet az akkor érvényben lévő érettségi vizsgaszabályzat szerint tesznek - követően a diákoknak lehetőségük van főiskolán, egyetemen vagy szakképző évfolyamon való továbbtanulásra. Két idegen nyelv tanulása kötelező. Választható idegen nyelvek: angol, német, orosz.

Tantárgyak

Négy évfolyamos gimnáziumi képzés heti óraterve 9.évf. 10.évf. 11.évf. 12.évf.

Magyar nyelv és irodalom 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/ Mozgóképkultúra és média ismeretek Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Gépírás Fennmaradó szabadon tervezhető órakeret* Rendelkezésre álló órakeret

4 3+2 3 3+1 2

4 3+2 3 3 2

4 3+2 3 3 3

4 3+2 3 3+1 3

2 2 2 1 1 1

2 2 2 2 1 1 -

1 2 2 -

2 -

1+1 5 1 1 0 36

1+1 5 1 1 0 36

2 5 1

2 2 5 1

4 35

4 35

* A 11-12. évfolyamon a fennmaradó szabadon tervezhető órakeret terhére kerülnek meghirdetésre a közép,- és emelt szintű érettségire felkészítések, amelyek a választott tantárgyhoz kapcsolódóan heti 2 óra többlet órát jelentenek.

30


2.1.2 Nyelvi előkészítő évfolyam + négy évfolyamos gimnáziumi képzés A nyelvi előkészítő évfolyamon intenzív nyelvi képzés folyik a választott (1. idegen nyelvből), amely alatt a diákok esélyt kapnak tudásuk összehangolására, a felzárkózásra és az intenzív fejlődésre. Mindemellett megkezdik a 2. idegen nyelv tanulását is. Elvárt követelmény, hogy az 1. idegen nyelvből a harmadik tanév végéig B2 szintű nyelvvizsgát, a 2. idegen nyelvből a tanulmányok befejezéséig B2 szintű nyelvvizsgát vagy ennek megfelelő emelt szintű érettségi vizsgát tegyenek a tanulók. Nyelvi előkészítő képzés után megkezdődik a négy évfolyamos gimnáziumi képzés, amelynek célja elsősorban a sikeres érettségit vizsgára és a továbbtanulásra való felkészítés. Nyelvi előkészítő évfolyam + 4 évfolyamos gimnáziumi képzés heti óraterve Tantárgyak 9/Ny. 9.évf. 10.évf. 11.évf. 12.évf. Magyar nyelv és irodalom 2 4 4 4 4 1. idegen nyelv 14 3+2 3+2 3 3 2. idegen nyelv 4 3 3 3+2 3+2 Matematika 2 3+1 3 3 3+1 Történelem, társadalmi és 2 2 3 3 állampolgári ismeretek Etika 1 Biológia – egészségtan 2 2 2 Fizika 2 2 2 Kémia 2 2 Földrajz 2 2 Ének-zene 1 1 Vizuális kultúra 1 1 Dráma és tánc/ Mozgóképkultúra 1 és média ismeretek Művészetek 2 2 Informatika 3 1+1 1+1 Életvitel és gyakorlat 2 Testnevelés és sport 5 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 Gépírás 2 Fennmaradó szabadon tervezhető órakeret* 0 0 1 4 4 Rendelkezésre álló órakeret 33 35 36 35 35 *A fennmaradó szabadon tervezhető órakeret terhére szervezhető tehetséggondozás, korrepetálás a 910. évfolyamon, érettségi előkészítők a 11-12. évfolyamon.

31


2.1.3 Négy évfolyamos képzés lovas/belügyis fakultációval Célja az érettségire, továbbtanulásra való felkészítés, valamint a lovas illetve a belügyis fakultációs lehetőség felkínálásával olyan program kínálása, amely szervesen illeszkedik a nemzeti alaptantervben meghirdetett célokhoz, de az általános felkészítésnél több lehetőséget nyújt. Az érettségit – amelyet az akkor érvényben lévő érettségi vizsgaszabályzat szerint tesznek követően a diákoknak lehetőségük van főiskolán, egyetemen vagy szakképző évfolyamon való továbbtanulásra. Két idegen nyelv tanulása kötelező. Választható idegen nyelvek: angol, német, orosz. Négy évfolyamos gimnáziumi (lovas/belügyis fakultációval) képzés heti óraterve Tantárgyak 9.évf. 10.évf. 11.évf. 12.évf. Magyar nyelv és irodalom 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/ Mozgóképkultúra és média ismeretek Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Gépírás Fakultációs órakeret Fennmaradó szabadon tervezhető órakeret* Rendelkezésre álló órakeret

4 3 3 3+1 2

4 3 3 3 2

4 3+2 3 3 3

4 3+2 3 3+1 3

2 2 2 1 1 1

2 2 2 2 1 1 -

1 2 2 -

2 -

1+1 3+2 1 1 2 0 36

1+1 3+2 1 1 2 0 36

2 3+2 1

2 2 3+2 1

2 2 35

3 2 35

A fakultációs órakerethez a testnevelés órákból évfolyamonként 2-2 óra a fakultációnak megfelelő sport tevékenységgel kerül megtartásra. (Lovas fakultációnál: lovaglás, belügyis fakultációnál: önvédelem, állóképesség fejlesztése) A fennmaradó órakeret lehetőséget ad a 1112. évfolyamon érettségi előkészítők szervezésére.

32


2.1.4 Szakközépiskolai képzés Célja a szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítés, valamint általános műveltség megalapozása. A négyéves képzés alatt az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. A szakmai órák tananyagtartalma a választott szakiránytól függ. Négy évfolyamos szakközépiskolai képzés heti óraterve Tantárgyak 9.évf. 10.évf. 11.évf. 12.évf. Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 Idegen nyelv 3 3 3+1 3+1 Matematika 3+1 3 3 3+1 Történelem, társadalmi és 2 2 3 3 állampolgári ismeretek Etika 1 Biológia – egészségtan 2 2 1 Fizika 2 2 1 Kémia 2 1 Földrajz 2 1 Művészetek 1 Informatika 1+1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Szakmai tantárgyak órakerete 6 7 8 11 Gépírás 1 1 Fennmaradó szabadon tervezhető órakeret* 1 3 3 2 Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35

*A fennmaradó szabadon tervezhető órakeret terhére szervezhető tehetséggondozás, korrepetálás a 9-10. évfolyamon, érettségi előkészítők a 11-12. évfolyamon.

33


2.2 Esti tagozatos gimnáziumi oktatás formái és tantervei A felnőttek gimnáziuma megteremti az érettségi, a középfokra alapozott szakképzés, a felsőfokú továbbtanulás, a munkaerő-piacon történő előnyösebb elhelyezkedés megszerzésének lehetőségét. Négy évfolyamos gimnáziumi képzés heti óraterve Tantárgyak 9.évf. 10.évf. 11.évf. 12.évf. Anyanyelvi kommunikáció 1 1 1 1 Magyar irodalom 2 2 2 2 Matematika 3 3 3 2 Történelem, társadalmi és 1 1 1 1 állampolgári ismeretek Művészeti ismeretek 1 1 1 Biológia – egészségtan 1 1 1 Fizika 1 1 1 1 Kémia 1 1 1 Földrajz 1 1 1 Idegen nyelv 2 2 2 2 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Szabadon tervezhető órakeret* 5,5 Rendelkezésre álló órakeret 15 15 15 15

A szabadon tervezhető órakeret terhére a 12. évfolyamon érettségi előkészítők szervezhetőek.

34


2.3 A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév februárjában) a leendő 9. évfolyamosokat a beiratkozáskor tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: 

A taneszközök feleljenek meg az iskola helyi tantervének!



Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók.



A taneszközök feleljenek meg a jogszabályi előírásoknak.



A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk.

2.4 Mindennapos testnevelés megszervezése A mindennapos testnevelést a Nkt. 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg.

2.5 Választható tantárgyak, foglalkozások 

Közép- és emelt szintű érettségi vizsgára felkészítő



Felzárkóztatás, korrepetálás



Színjátszó-kör



Énekkar



Sportkörök

2.6 Érettségi vizsgatárgyak választható szintjei

---

X

11-12.

Heti óraszáma

---

Előkészítő évfolyama

Választhatóság

X

Emeltszint Heti óraszáma

Magyar nyelv és irodalom

Előkészítő évfolyama

Vizsgatárgy megnevezése

Választhatóság

Középszint

2 óra

35


Történelem

X

---

---

X

11-12.

2 óra

Matematika

X

---

---

X

11-12.

2 óra

1. idegen nyelv

X*

---

---

X

11-12.

2 óra

2. idegen nyelv

X

---

---

---

---

---

Biológia

X

11-12.

2 óra

X

11-12.

2 óra

Kémia

X

11-12.

2 óra

X

11-12.

2 óra

Fizika

X

11-12.

2 óra

---

---

---

Földrajz

X

11-12.

2 óra

X

11-12.

2 óra

Informatika

X

11.

2 óra

X

11-12.

2 óra

Testnevelés

X

12.

2 óra

---

---

---

Rajz

X

12.

2 óra

---

---

---

Ének

X

12.

2 óra

---

---

---

Katonai alapismeretek

X*

12.

2 óra

X

11-12.

2 óra

Belügyi-rendészeti ismeretek

X*

12.

2 óra

X

11-12.

2 óra

* a felkészítőt a nyelvi előkészítő évfolyamot végzők nem választhatják

2.7 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyik szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. Minden tantárgyból félévente legalább 4 osztályzatot kell, hogy kapjanak a tanulók. A teljesítményt hagyományos módon 1-5-ig tartó osztályzattal értékeljük. Ez lehet szóbeli felelet, írásbeli munka. Érdemjeggyel értékelhető az aktív órai munka, versenyeken való részvétel és a felszerelés hiánya, házi feladat el nem készítése (5 mulasztás elégtelen) is. Az érdemjegy (osztályzat) mindig értékelés is. A tanár az osztályzatot indokolja, beírja a naplóba. A tanár csak olyan tananyagot kérhet számon (akár írásban, akár szóban), amely vagy a tankönyvben vagy a vázlatban szerepel. A tanuló szóbeli vagy írásbeli felelete tört érdemjeggyel nem értékelhető. Az írásbeli számonkérés alapvetően kétféle formában történhet: röpdolgozat és témazáró dolgozat.

36


A röpdolgozatot a tanár előre nem köteles bejelenteni, hiszen ez megfelel egy szóbeli feleletnek. Érdemjegye kék színnel kerül a naplóba, s az egyenértékű egy felelettel. A témazáró dolgozatot összefoglalásnak, rendszerezésnek, gyakorlásnak kell megelőzni. A témazáró írásának időpontját a tanár minimum egy héttel előbb köteles a tanulókkal közölni, valamint a naplóban előre jelölni az íratás tervezett időpontját a többi pedagógus tájékoztatása céljából. A témazáró írására minimum 45 percet biztosítani kell. Témazáró dolgozatot naponta csak egy tárgyból lehet íratni. Érdemjegye a naplóba piros jegyként szerepel, amely a félévi és év végi értékelésnél kétszeres súllyal kerül beszámításra. Az írásbeli dolgozatokat minél hamarabb, legkésőbb 2 héten belül ki kell javítani. A javítás legyen egyértelmű és következetes. Minden jegyet tudatni kell a tanulókkal. A dolgozatokat a szaktanár a saját óráján köteles kiosztani. Időt és lehetőséget kell biztosítani, hogy a diákok kérdezzenek, és észrevételeket tegyenek a dolgozattal kapcsolatban. Az értékelés szempontjait és a ponthatárokat a dolgozat megírása előtt ismertetni kell.

2.8 Otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az otthoni felkészülés segítése érdekében a tanár vázlatot készít, melyet vagy a táblára felír, vagy írásvetítőn, projektoron keresztül kivetít, vagy diktál. A tanórán a tanár egyértelműen kijelöli a tankönyvből megtanulandó részt. Mind a szóbeli, mind az írásbeli házi feladatok mennyiségénél figyelemmel kell lenni a többi tanulandó tantárgyra és a diák képességeire is. A feladott írásbeli házi feladat ellenőrzésére időt kell szánni a következő órán.

2.9 A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének formái, elvei Hagyományos módon az alábbi minősítéseket alkalmazzuk: Magatartás lehet: példás (5), jó (4), változó (3), rossz(2) Szorgalom lehet: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) A tanulók minősítését félévenként az osztályfőnök végzi, meghatározott szempontok szerint. Minősítését az osztályfőnöki órán a diákokkal is ismerteti, és meghallgatja a tanulók előzőleg kialakított véleményét. Az osztályozó értekezleten meghallgatja a tanulókat tanító kollégák véleményét, és dönt a tanuló minősítéséről. A magatartás minősítésének szempontjai: -

A Házirend és általában a viselkedés szabályainak betartása. 37


-

Osztály- és iskolai közösségi munka.

-

Annak a tanulónak, akinek a tanév folyamán 1. szaktanári figyelmeztetése vagy igazolatlan órája van, a magatartása legfeljebb jó, 2. osztályfőnöki figyelmeztetése van a magatartása legfeljebb változó, 3. igazgatói írásbeli figyelmeztetése van a magatartása rossz lehet.

-

Annak a tanulónak, akinek a szorgalma hanyag a magatartása nem lehet példás.

A szorgalom minősítésének szempontjai: -

A tanulmányi munkához való viszony.

-

Akinek valamely tantárgyból félévi ill. év végi osztályzata elégtelen, annak a szorgalmi jegye abban tanulmányi időszakban hanyag.

-

Adottságoknak, képességeknek való megfelelés.

-

A tanulásban vállalt többletmunka

2.10 Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei Csoportbontást alkalmazunk az alábbi tantárgyaknál: Informatika:

egy osztály két csoportra bontva

Idegen nyelv:

a választott I. idegen nyelv szerint angol és német csoport. Az idegen nyelvi csoport akkor indítható, ha azt legalább 10 fő választja. Amennyiben egy osztályban csak egy idegen nyelv tanítása indul vagy az I. idegen nyelv mindenkinél azonos, az osztály két csoportra bontva tanulja a nyelvet. A bontás előzetes tudásszint mérés alapján történik. A csoportok között átjárhatóság biztosított a szaktanár megítélése alapján.

Matematika:

Lehetőség szerint matematikából osztályonként két csoportra bontva tanulják a matematikát. A bontás előzetes tudásszint mérés alapján történik. A csoportok között átjárhatóság biztosított a szaktanár megítélése alapján.

Gépírás:

Max. 20 fős csoportok, osztályonként két csoport

Magyar nyelv és irodalom: bontás két csoportban, ha az osztálylétszám a 36 főt meghaladja. Történelem:

bontás két csoportban, ha az osztálylétszám a 36 főt meghaladja.

Egyéb foglalkozások: Csoportbontás nélkül, a jelentkezők számának függvényében indulnak. Az érettségi felkészítőkön kívüli foglalkozások (énekkar, színjátszó-kör, sportkörök) akkor indíthatóak, ha a jelentkezők száma legalább 10 fő.

38


2.11 A tanulók fizikai állapotának mérése A tanulók fizikai képességének felmérésére a Hungarofit módszert alkalmazzuk. A módszer kidolgozója dr.Fehérné dr. Mérey Ildikó Az aerob állóképességet Cooper teszttel / 12 perces futás / mérjük fel. Az alsó végtag dinamikus erejének mérésére a helyből távolugrás, a vállöv és a karizmok erő-állóképességének mérésére a Fekvőtámaszban karhajlítás és- nyújtás, a vállöv és a törzsizmok dinamikus erejének mérésére a Tömött labdadobás hátra, a hátizmok erő-állóképesség mérésére a Hason-fekvésből törzsemelés és leengedés, a hasizmok erő-állóképesség mérésére a Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés gyakorlatokat alkalmazzuk. A

helyi

tantervben

szereplő

sportágak

ismeretanyagának

elsajátításáról,

a

tanterv

követelményeinek megfelelően, évfolyamonként minden sportágból elméleti és gyakorlati valamint csapatsportágakban taktikai feladatok végrehajtásával adnak számot a tanulók. 2.11.1 Helyből távolugrás (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

1.00 1.10 1.23 1.34 1.45 1.55 1.64 1.72

2

1.03 1.13 1.26 1.37 1.48 1.58 1.67 1.75

3

1.06 1.16 1.29 1.40 1.51 1.61 1.70 1.78

4

1.09 1.19 1.30 1.43 1.54 1.64 1.73 1.81

5

1.12 1.22 1.34 1.46 1.57 1.67 1.76 1.84

6

1.15 1.25 1.37 1.49 1.60 1.70 1.79 1.87

7

1.18 1.28 1.40 1.52 1.63 1.73 1.82 1.90

8

1.21 1.31 1.44 1.55 1.66 1.76 1.85 1.93

9

1.24 1.34 1.47 1.58 1.69 1.79 1.88 1.96

10

1.27 1.37 1.50 1.61 1.72 1.82 1.91 1.99

39


11

1.30 1.40 1.53 1.64 1.75 1.85 1.94 2.02

12

1.33 1.43 1.56 1.67 1.78 1.88 1.97 2.05

13

1.36 1.45 1.59 1.70 1.81 1.91 2.00 2.08

14

1.39 1.48 1.62 1.73 1.84 1.94 2.03 2.11

15

1.42 1.52 1.65 1.76 1.87 1.97 2.06 2.14

16

1.45 1.56 1.68 1.79 1.90 2.00 2.09 2.17

17

1.48 1.58 1.72 1.82 1.93 2.03 2.12 2.20

18

1.51 1.62 1.76 1.85 1.97 2.07 2.16 2.24

19

1.54 1.66 1.80 1.89 2.01 2.11 2.20 2.28

20

1.57 1.70 1.84 1.94 2.05 2.15 2.24 2.32

21

1.61 1.74 1.87 1.98 2.09 2.19 2.28 2.36

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Évfolyam

1

0.97 1.08 1.17 1.24 1.31 1.38 1.43 1.47

2

1.00 1.11 1.20 1.27 1.34 1.41 1.45 1.50

3

1.03 1.14 1.23 1.30 1.37 1.44 1.48 1.53

4

1.06 1.17 1.26 1.34 1.40 1.47 1.51 1.56

5

1.09 1.20 1.29 1.38 1.43 1.50 1.54 1.59

6

1.12 1.23 1.32 1.41 1.45 1.53 1.57 1.62

7

1.15 1.26 1.35 1.44 1.48 1.56 1.60 1.65

8

1.19 1.29 1.38 1.47 1.51 1.59 1.63 1.68

9

1.22 1.32 1.41 1.50 1.54 1.62 1.66 1.71

10

1.25 1.35 1.44 1.53 1.57 1.65 1.69 1.74

11

1.29 1.38 1.48 1.56 1.60 1.68 1.72 1.77

12

1.32 1.41 1.50 1.59 1.63 1.71 1.74 1.80

13

1.35 1.44 1.53 1.62 1.66 1.74 1.77 1.84

14

1.39 1.48 1.57 1.65 1.69 1.77 1.80 1.87

40


15

1.41 1.50 1.60 1.68 1.72 1.80 1.83 1.90

16

1.44 1.53 1.64 1.71 1.76 1.84 1.87 1.94

17

1.47 1.57 1.67 1.74 1.80 1.87 1.91 1.98

18

1.50 1.60 1.70 1.77 1.84 1.90 1.95 2.02

19

1.54 1.64 1.74 1.80 1.88 1.94 1.99 2.05

20

1.57 1.68 1.78 1.84 1.92 1.98 2.03 2.08

21

1.61 1.72 1.81 1.88 1.96 2.02 2.07 2.11

2.11.2 Hasonfekvésből törzsemelés és leengedés (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

20 22 24 26 28 30 32 34

2

24 26 28 30 32 34 36 38

3

28 30 32 34 36 38 40 42

4

32 34 36 38 40 42 44 46

5

36 38 40 42 44 46 48 50

6

40 42 44 46 48 50 52 54

7

44 46 48 50 52 54 56 58

8

48 50 52 54 56 58 60 62

9

52 54 56 58 60 62 64 66

10

56 58 60 62 64 66 68 70

11

60 62 64 66 68 70 72 74

41


12

64 66 68 70 72 74 76 78

13

68 70 72 74 76 78 80 82

14

72 74 76 78 80 82 84 86

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 1.

PONTSZÁM

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

16 19 22 25 28 29 30 32

2

20 23 24 29 32 33 34 36

3

24 27 28 33 36 37 38 40

4

28 31 32 37 40 41 42 44

5

32 35 36 41 44 45 46 48

6

36 39 40 45 48 49 50 52

7

40 43 44 49 52 53 54 56

8

44 47 48 53 56 57 58 60

9

48 51 51 57 60 61 62 64

10

52 55 56 61 64 65 66 68

11

56 59 60 65 68 69 70 72

12

60 63 64 69 72 73 74 76

13

64 67 68 73 76 77 78 80

14

68 71 74 77 80 82 83 84

2.11.3 Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóratartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

42


1

25 28 31 34 36

38

40

42

2

30 33 36 39 41

43

45

47

3

35 38 41 44 46

48

50

52

4

40 43 46 49 51

53

55

57

5

45 48 51 54 56

58

60

62

6

50 53 56 59 61

63

65

67

7

55 58 61 64 66

68

70

72

8

60 63 66 69 71

73

75

78

9

65 68 71 74 76

78

80

82

10

70 73 76 79 81

83

85

87

11

75 78 81 84 86

88

90

92

12

80 83 86 89 91

93

95

97

13

85 88 91 94 96

98

100 102

14

90 93 96 98 100 102 104 106

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 7.

8.

1

20 23 26 29 32 34 36

38

2

25 28 31 34 36 38 40

42

3

30 33 36 39 41 43 45

47

4

35 38 41 44 46 48 50

52

5

40 43 46 49 51 53 55

57

6

45 48 51 54 56 58 60

62

7

50 53 56 59 61 63 65

67

8

55 58 61 64 66 68 70

72

9

60 63 66 69 71 73 75

77

10

65 68 71 74 76 78 80

82

11

70 73 76 79 81 83 85

87

12

75 78 81 84 86 88 90

92

13

80 83 86 89 91 93 95

97

14

85 88 91 94 96 98 100 102

PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

évfolyam

43


2.11.4 Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

5

7

9

11 13 15 17 19

2

7

9

11 13 15 17 19 21

3

9

11 13 15 17 19 21 23

4

11 13 15 17 19 21 23 25

5

13 15 17 19 21 23 25 27

6

15 17 19 21 23 25 27 29

7

17 19 21 23 25 27 29 31

8

19 21 23 25 27 29 31 33

9

21 23 25 27 29 31 33 35

10

23 25 27 29 31 33 35 37

11

25 27 29 31 33 35 37 39

12

26 28 30 32 34 36 38 40

13

27 29 31 33 35 37 39 41

14

28 30 32 34 36 38 40 42

44


Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

1

1

2

2

3

4

5

6

2

1

2

2

3

4

5

6

7

3

2

2

3

4

5

6

7

8

4

2

3

4

5

6

7

8

9

5

3

4

5

6

7

8

9

10

6

4

5

6

7

8

9

10 11

7

5

6

7

8

9

10 11 12

8

6

7

8

9

10 11 12 13

9

7

8

9

10 11 12 13 14

10

8

9

10 11 12 13 14 15

11

9

10 11 12 13 14 15 16

12

10 11 12 13 14 15 16 17

13

11 12 13 14 15 16 17 18

14

12 13 14 15 16 17 18 19

2.11.5 A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám

Minősítés

0 – 11

igen gyenge

12 – 22

gyenge

23 – 33

elfogadható

34 – 43

közepes

43 – 52

jó

53 – 63

kiváló

45


3

Melléklet Kifutó rendszerben megszűnő óratervek (kék színnel, amely évfolyamokon még e szerint tanítunk) Négy évfolyamos gimnáziumi képzés óraterve (2013/14 tanév 12. évfolyamán kifutó rendszerben)

Tantárgyak 9. osztály 10. osztály 11. osztály 12. osztály Magyar nyelv és irodalom 148 (4) 148 (4) 148 (4) 128 (4) Történelem 74 (2) 74 (2) 92,5 (2,5) 96 (3) Idegen nyelv I. 185 (5) 185 (5) 185 (5) 160 (5) Idegen nyelv II. 74 (2) 74 (2) 111 (3) 96 (3) Matematika 111 (3) 111 (3) 148 (4) 128 (4) Informatika 74 (2) 74 (2) 74 (2) Gépírás 74 (2) Bevezetés a filozófiába 32 (1) Fizika 74 (2) 74 (2) 74 (2) Biológia és egészségtan 74 (2) 74 (2) 64 (2) Kémia 74 (2) 74 (2) Földünk és környezetünk 74 (2) 74 (2) Ének-zene 37 (1) 37 (1) Rajz 37 (1) 37 (1) Testnevelés és sport 92,5 (2,5) 92,5 (2,5) 92,5 (2,5) 80 (2,5) Osztályfőnöki 37 (1) 37 (1) 37 (1) 32 (1) Emberismeret és etika 37 (1) Társadalomismeret 37 (1) 32 (1) Tánc és dráma 32 (1) Mozgókép és médiaismeret 37 (1) Művészetek 37 (1) 32 (1) Gazdasági ismeretek 64 (2) Összes óraszám 1165,5 (31,5) 1165,5 (31,5) 1147 (31) 1008 (31,5) * A 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) pontja és 96. § (6) pontja szerint a 2012. szeptembertől kötelező a heti 5 testnevelés óra. Ebből heti 2 órát délutáni sportkörökkel szervezzük meg.

46


9. nyelvi előkészítő évfolyam + 4 évfolyam gimnáziumi képzés óraterve (Érvényes: 2015/16 tanévben végzős osztályig) Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem Idegen nyelv I. Idegen nyelv II. Matematika Informatika Gépírás Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz Testnevelés és sport* Osztályfőnöki Emberismeret és etika Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Művészetek Gazdasági ismeretek Összes óraszám

9. osztály 74 (2) 518 (14) 74 (2) 185 (5) 74 (2) 92,5 (2,5) 37 (1) -

10. osztály 148 (4) 74 (2) 185(5) 74 (2) 111 (3) 74 (2)

12. osztály 128 (4) 111 (3) 74 (2) 222 (6) 148 (4) 74 (2) 74 (2) 92,5 (2,5) 37 (1) 37 (1) 37 (1) 37 (1)

13. osztály 128 (4) 96 (3)

74 (2) 74 (2) 74 (2) 37 (1) 37 (1) 92,5 (2,5) 37 (1) -

11. osztály 148 (4) 74 (2) 185 (5) 111 (3) 111 (3) 74 (2) 74 (2) 74 (2) 74 (2) 37 (1) 37 (1) 92,5 (2,5) 37 (1) -

1091 (29,5)

1091,5 (29,5)

1128,5 (30,5)

37 (1) -

32 (1) 64(2) 912(28,5)

11

192 (6) 128 (4) 32 (1) 64 (2) 80 (2,5) 32 (1) 32 (1) 32 (1) -

28,5 (30,5) * A 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) pontja és 96. § (6) pontja szerint a 2012. szeptembertől kötelező a heti 5 testnevelés óra. Ebből heti 2 órát délutáni sportkörökkel szervezzük meg.

47


Hat évfolyamos gimnáziumi képzés óraterve (Érvényes: 2013/14 tanév végzős osztályánál) Tantárgyak

7. évfolyam

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

148 (4)

8. évfolyam 148 (4)

148 (4)

148 (4)

148 (4)

12. évfolyam 128 (4)

Magyar nyelv és irodalom Történelem Idegen nyelv I. Idegen nyelv II. Matematika Informatika Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia és életvitel Kémia Földünk és környezetünk Gépírás Ének-zene Rajz Testnevelés és sport* Osztályfőnöki Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Művészetek Emberismeret és etika Gazdasági ismeretek Összes óra:

74 (2) 185 (5) 111 (3) -

74 (2) 185 (5) 111 (3) 74 (2) -

74 (2) 185 (5) 111 (3) 74 (2) -

111 (3) 185 (5) 111 (3) 74 (2) -

74 (2)

64 (2)

222 (6) 148 (4) 74(2) -

256 (8) 128 (4) 32 (1)

74 (2) 55,5 (1,5) 55,5 (1,5) 55,5 (1,5)

55,5 (1,5) 55,5 (1,5) 55,5 (1,5) 55,5 (1,5)

55,5 (1,5) 74 (2) 74 (2) 74 (2)

74 (2) 74 (2) 74 (2) 74 (2)

74 (2) 74 (2) -

-

37 (1) 37 (1) 111 (3) 37 (1) -

37 (1) 37 (1) 37 (1) 111 (3) 37 (1) -

74 (2) 37 (1) 37 (1) 92,5 (2,5) 37 (1) -

37 (1) 37 (1) 92,5 (2,5) 37 (1) -

92,5 (2,5) 37 (1) 37 (1) 37 (1)

80 (2,5) 32 (1) 32 (1) 32 (1) -

37 (1) 1017,5(27,5)

1073 (29)

1147 (31)

1128,5 (30,5)

37 (1) 1054,5 (28,5)

32 (1) 37 (1) 64 (2) 912 (28,5)

* A 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) pontja és 96. § (6) pontja szerint, 2012. szeptembertől kötelező a heti 5 testnevelés óra. Ebből heti 2 órát délutáni sportkörökkel szervezzük meg

48

Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola - Kisbér

Belügyi rendészeti pályákra előkészítő képzés óraterve (Érvényes: 2015/16 tanévben végzős osztályig)

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz Osztályfőnöki Testnevelés Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika Gépírás

9. 10. évfolyam évfolyam Közismereti tárgyak

11. évfolyam

12. évfolyam

148 74 0 148 148 37 0 37 111* 0 0 0 111 111

4 2 0 4 4 1 0 1 3* 0 0 0 3 3

148 74 0 148 148 37 0 37 111 111 74 0 0 111

4 2 0 4 4 1 0 1 3 3 2 0 0 3

148 74 37 148 148 0 37 37 111 0 74 74 0 0

4 2 1 4 4 0 1 1 3 0 2 2 0 0

128 96 0 128 128 0 32 32 96 0 0 94 0 0

4 3 0 4 4 0 1 1 3 0 0 2 0 0

37

1

0

0

0

0

0

0

74 74 0 0

2 2 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

1

0

0

0

0

0 0 0

111 37 37

3 1 1

96 32 32

3 1 1

Szakmai orientáció Katonai alapismeretek** Lövészet** Önvédelem Tereptan** Jog, biztonságtechnika**

74 37 37 37

2 1 1 1

0 0 37 Szakmacsoportos alapozó Belügyi, rendészeti ismeretek*** 0 0 0 Speciális társadalomismeret*** 0 0 0 Pszichológia, erkölcstan*** 0 0 0 Kommunikáció, viselkedéskultúra*** 0

0

0

0

37

1

32

1

Önvédelem

0

0

0

0

74

2

64

2

Emelt szintű felk.

0

0

0

0

74

2

74

2

Összesen

1147 31 1184 32 1258 34 1064 32 * A 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) pontja és 96. § (6) pontja szerint a testnevelés órákból heti 2 órát délutáni sport körökkel szervezzük meg. **Ezekből a tárgyakból óraszámnak megfelelő súlyozással egy jegyet kapnak a tanulók. ***Ezekből a tárgyakból óraszámnak megfelelő súlyozással egy jegyet kapnak a tanulók.

49


Mezőgazdasági szakmacsoport – lovas pályákra előkészítő képzés (Érvényes: 2015/16 tanévben végzős osztályig)

Tantárgyak

9. 10. évfolyam évfolyam Közismereti tárgyak

Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz Osztályfőnöki Testnevelés Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika Gépírás

148 74 0 148 148 37 0 37 111* 0 0 0 111 111 37

4 2 0 4 4 1 0 1 3* 0 0 0 3 3 1

148 74 0 148 148 37 0 37 111 111 74 0 0 111 0

Szakmai orientáció Anatómiai-gondozási feladatok** 111 3 0 Gyakorlat - anatómia-gondozás*** 74 2 0 Lótenyésztés, lovak egészségvéd.** 0 0 111 Gyakorlat - lótenyésztés, lovak egészségvédelme*** 0 0 74 Szakmacsoportos alapozó Takarmányozástan-lóhasználat** 0 0 0 Gyakorlat - takarmányozástanlóhasználat *** 0 0 0

11. évfolyam

12. évfolyam

4 2 0 4 4 1 0 1 3 3 2 0 0 3 0

148 74 37 148 148 0 37 37 111 0 74 74 0 0 0

4 2 1 4 4 0 1 1 3 0 2 2 0 0 0

128 96 0 128 128 0 32 32 96 0 0 94 0 0 0

4 3 0 4 4 0 1 1 3 0 0 2 0 0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

3

0

0

0

0

2

0

0

0

0

0

148

4

0

0

0

148

4

0

0

Gazdálkodási alapismeretek, műszaki alapismeretek **

0

0

0

0

0

0

128

4

Gyakorlat – lóhasználat ***

0

0

0

0

0

0

128

4

Emelt szintű felk.

0

0

0

0

74

2

74

2

Összesen

1147 31 1184 32 1258 34 1064 32 * A 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) pontja és 96. § (6) pontja szerint a testnevelés órákból heti 2 órát délutáni sport körökkel szervezzük meg. **Ezekből a tárgyakból óraszámnak megfelelő súlyozással egy szakmai elmélet jegyet kapnak a tanulók ***Ezekből a tárgyakból óraszámnak megfelelő súlyozással egy szakmai gyakorlat jegyet kapnak a tanulók.

50


Belügyi rendészeti pályákra előkészítő képzés óraterve (Érvényes: 2014/15 tanévben végzős osztályig) Tantárgyak

9. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

148 (4) 74 (2) 111 (3) 111 (3) 74 (2) 74 (2) 74 (2) 74 (2) 37 (1) 92,5 (2,5)

10. évfolyam 148 (4) 74 (2) 111 (3) 111 (3) 37 (1) 37 (1) 74 (2) 74 (2) 74 (2) 37 (1) 92,5 (2,5)

Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalomismeret Idegen nyelv* Matematika Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Informatika* Ének Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport önvédelem Osztályfőnöki Szakmai orientáció összesen 5 óra az alábbi bontásban: Szakmai orientáció: katonai alapismeretek Szakmai orientáció: testnevelés (önvédelem) Szakmai orientáció: idegen nyelv Szakmacsoportos alapozó oktatás összesen 8 óra, az alábbi bontásban: Szakmacsoportos alapozó oktatás: belügyi rendészeti ismeretek Szakmacsoportos alapozó oktatás: Speciális társadalomismeret Szakmacsoportos alapozó oktatás: kommunikációs gyakorlat Szakmacsoportos alapozó oktatás: önvédelem Kötelező órák összesen

148 (4) 74 (2) 37 (1) 111 (3) 111 (3) 37 (1) 37 (1) 74 (2) 37 (1) 37 (1) 92,5 (2,5)

128 (4) 96 (3) 96 (3) 96 (3) 64 (2) 64 (2) 37 (1) 37 (1) 80 (2,5)

37 (1)

37 (1)

37 (1)

32 (1)

37 (1)

37 (1)

-

-

111 (3)

111 (3)

-

-

37 (1)

37 (1)

-

-

111 (3)

96 (3)

-

-

37 (1)

64 (2)

-

-

74 (2)

32 (1)

-

-

74 (2)

64 (2)

1091,5 (29,5)

1091,5 (29,5)

1128,5 (30,5)

976 (30,5)

Választható órák: Katonai alapismeretek

-

-

74 (2)

64 (2)

51

Pedagógiai Program. Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola 2870 Kisbér Batthyány tér 2

Recommend Documents