PEDAGÓGIAI PROGRAM
2016.
Szekszárdi Szakképzési Centrum I. István Szakképző Iskolája 7030, Paks, Iskola utca 7.
Tartalom 1. A SZAKKÉPZÉS ÉS ISKOLÁNK TÖRTÉNETE .................................................................................. 8 2 .AZ ISKOLA BEMUTATÁSA............................................................................................................... 12 3. KÜLDETÉSNYILATKOZATUNK ....................................................................................................... 16 4. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ_ OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI ....................... 19 4.1 Alapelvek, értékek ..................................................................................................................................... 19 4.2 Célok........................................................................................................................................................... 20 4.3Feladatok..................................................................................................................................................... 24 4.4 Eszközök, eljárások .............................................................................................................................. 25 5. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ...................... 26 5.1 Személyiségjegyek fejlesztése........................................................................................................... 28 5.2 A szocializáció fejlesztése .................................................................................................................. 28 5.3 Szokásrendszerek alakítása ............................................................................................................... 28 5.4 A kompetencia alapú oktatás személyiségfejlesztéssel kapcsolatos tartalmi elemei, valamint a hatékony tanítási-tanulási technikák .................................................................................. 28 6. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK ........................................................ 29 7. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK ............................................................................................................. 31 7.1 Feladataink a közösségfejlesztéssel kapcsolatban ...................................................................... 32 7.2 A közösségfejlesztés színterei: ......................................................................................................... 32 7.2.1.A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok ........................................................... 33 7.2.2 A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai ..................................................... 34 7.2.3 A tanulók szabadidős tevékenységének megszervezése .......................................................... 34 8. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI .................................................................................. 35 8.1 A nevelőtestület minden tagjának feladata ..................................................................................... 35 8.2 A pedagógusok feladatai ..................................................................................................................... 36 8.3 Az osztályfőnökök feladatai ................................................................................................................ 37 9. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK ............................................................................................................................... 38 9.1 Különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: ...................................................................... 39 9.2 A tanulási beilleszkedési és magatartási zavarokkal összefüggő ped. tevékenység ......... 39 9.2.1 A fejlesztés elmélete és módszertana ........................................................................................... 40 9.2.2 Ütemterv az egyéni és kiscsoportos fejlesztéshez ...................................................................... 41 9.2.3 Alkalmazott pedagógiai módszereink, elveink a fejlesztő tevékenységben ......................................... 47 9.3 Megvalósítási stratégia .............................................................................................................................. 48 9.4 Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló ..................................................................................................... 49 9.5 Gyermek- és ifjúságvédelem ..................................................................................................................... 52 10. A TANULÓK RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE ................................................ 54 11. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI .................................................................................................. 56 11 1.Belső partnerek .................................................................................................................................... 57
PEPO 2016
2
11.1.1 Az iskola és szülő együttműködésének formái: ......................................................................... 57 11.1.2 Az együttműködés továbbfejlesztésének formái és lehetőségei:............................................ 58 11.1.3 A pedagógus és diák együttműködésének formái: ................................................................... 58 11.1.4 A pedagógus és pedagógus együttműködésének formái: ....................................................... 59 11.2 Külső partnerek ................................................................................................................................... 59 12.TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ................................................................................................ 61 12.1 Alkalmassági vizsga ........................................................................................................................... 61 12.2 A továbbhaladáshoz szükséges kötelező vizsgák ..................................................................... 61 12.2.1 Osztályozó vizsga ............................................................................................................................ 61 12.2.2 Különbözeti vizsga ......................................................................................................................... 64 12.2.3 Javítóvizsga .................................................................................................................................... 65 12.2.4.Pótló vizsga: .................................................................................................................................... 65 12.2.5 Szintvizsga ...................................................................................................................................... 65 12.2.6 Modulzáró vizsga ........................................................................................................................... 66 12.3 Belső vizsgák ....................................................................................................................................... 66 12.4 Tanulmányok befejezését lezáró vizsgái ....................................................................................... 68 12.4.1 Érettségi vizsga .............................................................................................................................. 68 12.4.2 Szakmai záróvizsga ....................................................................................................................... 69 13. A TANULÓK FELVÉTELÉNEK, ÁTVÉTELÉNEK RENDJE ............................................................ 69 13.1 Felvétel ..................................................................................................................................................... 69 13.1.1 Szakiskola, szakmai képzés ......................................................................................................... 70 13.1.2 Szakközépiskola ............................................................................................................................. 70 13.1.3 Technikumi képzés (1/13) ............................................................................................................. 71 A 12. évfolyam második félévében a tanulónak írásban kell jelentkeznie ......................................... 71 13.2 Átvétel .................................................................................................................................................... 71 13.2.1 Iskolába lépés más iskolából (átvétel) ........................................................................................ 71 13.2.2 Iskolán belüli átjárhatóság ............................................................................................................ 73 13.2.3. Magántanuló ...................................................................................................................................... 73 13.3. A felnőttoktatásra vonatkozó külön rendelkezések az NKT 60§ alapján ............................. 74 14. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁNAK ISKOLAI TERVE .......... 77 1. HELYI TANTERV .............................................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2. A választott kerettanterv megnevezése, kötelező minimális óraszámok ...... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.1 Szakközépiskola és szakiskolai évfolyamok esetén .................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.2 A közismereti képzés heti óraszámai ............................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.2.1Szakiskolai osztály (2013/14-es tanévtől) .................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.2.2 Szakiskola (2014-es tanévtől) ...................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.2.3 Szakiskola (előrehozott képzés szerint a 2010-11-es tanévtől) ........... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.2.4 Szakközépiskola (2013/14-es tanévtől) ...................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.2.5 Szakközépiskola (duális szakmai program) ............................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3. Kötelezően választható tantárgyak ..................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3.1 Választható tantárgyak ....................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 4. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek ...Hiba! A könyvjelző nem létezik. 5. Pedagógiai feladatok részletes szabályai ........................................Hiba! A könyvjelző nem létezik. 5.1 Személyiségjegyek fejlesztése a pedagógiai feladatokban ...... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 5.2 A szocializáció fejlesztése a pedagógiai feladatokban.............. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 5.3 Szokásrendszerek alakítása a pedagógiai feladatokban .......... Hiba! A könyvjelző nem létezik.
PEPO 2016
3
6. Mindennapos testnevelés, testmozgás ............................................Hiba! A könyvjelző nem létezik. 7. A választható tantárgyak, foglalkozások és/ vagy pedagógusválasztás szabályai .................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 8. A középszintű érettségi vizsgához választható tantárgyak intézményünkben ...... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 8.1Általános tudnivalók ............................................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. 8.2 Érettségi vizsgatípusok...................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 8.3 Érettségi vizsga szintjei ..................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 8.4 Kötelező érettségi tantárgyak........................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 9 A középszintű érettségi vizsga témakörei .........................................Hiba! A könyvjelző nem létezik. 9.1 Magyar .................................................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 9.1.1 Magyar nyelv ..................................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 9.1.2 Magyar irodalom .................................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 9.2 Matematika................................................................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. 9.3 Történelem ................................................................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. 9.4 Idegen nyelv .............................................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 9.5 Informatika ................................................................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. 9.6 Kémia ........................................................................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. 9.7 Fizika......................................................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 9.8 Szakmai alapozó........................................................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. 10. Értékelés módjai .............................................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik. 10.1 A tanuló tanulási teljesítményének, tanulmányi előmenetelének értékelése ............. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 10.1.1 Az értékelés kategóriái ................................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. 10.1.2 Értékelés az alternatív, előrehozott szakképzésben, HÍD II programban ..Hiba! A könyvjelző nem létezik. 10.1.3 Értékelés felnőttoktatásban ........................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. 10.2 Az értékelés típusai ........................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 10.3 Az értékelés formái ........................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 10.4 Az értékelés elvei és gyakorlata .................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 10. 5 Modulzáró vizsga értékelése ......................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 10.6.Osztályozás a beszámolós képzésben ........................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. 10.7 Magatartás, szorgalom értékelése ................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. 10.7.1. Magatartás ................................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 10.7.2.Szorgalom ..................................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 10.8 A jutalmazás és büntetés elvei és formái .................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 10.9. Magasabb évfolyamba lépés feltételei: ...................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 11. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei .......... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 12.Fizikai állapot mérése ......................................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik. 13.Egészségnevelés és környezetnevelési elvek ................................Hiba! A könyvjelző nem létezik. 13.1 A környezeti nevelés célja .............................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 13. 2. A környezeti nevelés feladatai ..................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.
PEPO 2016
4
13.3. A környezeti nevelés érdekében végzett tevékenységek ...... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 14.Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések ......................................Hiba! A könyvjelző nem létezik. 14.1 Közoktatási esélyegyenlőség – a helyzetelemzés célja, törvényi háttere Hiba! A könyvjelző nem létezik. 14.2. Esélyegyenlőségi környezettanulmány a pályázatok előkészítésében....Hiba! A könyvjelző nem létezik. 14.2. A fogyatékosság fokához és típusához igazodó fejlesztő program Hiba! A könyvjelző nem létezik. 15.Tanulószoba ....................................................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik. 1. SZAKMAI PROGRAM ......................................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik. 1.1.1 A szabadon tervezhető órák ......................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 1.1 HÍD II/Textiltermék összeállító .......................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 1.2 HÍD II/Hulladékfeldolgozógép-kezelő .............................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 1.3 HÍD II/Asztalosipari szerelő ............................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2. Előrehozott szakképzés....................................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.1 Szabadon tervezhető órák ................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.2 Előrehozott szakképzés/Élelmiszer és vegyi áru- eladó............ Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.3 Előrehozott szakképzés/Festő, mázoló és tapétázó ................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.4 Előrehozott szakképzés/Kőműves .................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3. NAT 2010 Szakmai program ............................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3.1 Festő, mázoló és tapétázó ................................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3.2 Hegesztő ................................................................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3.4 Szociális gondozó és ápoló .............................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik.
PEPO 2016
5
KÖSZÖNTŐ
„…Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára. Megtanítson szeretni, amit csinálunk és, hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni….” (Szentgyörgyi Albert)
Ön az 1990-ben alapított iskola pedagógiai programját, önarcképét tartja kezében. Egy olyan önarcképet, amelyben a múlt ötvöződik a munkás jelennel a jövő érdekében. Hagyományokkal rendelkező intézményként arra törekszünk, hogy a régió iskolái között
kivívott
helyünket,
hírnevünket
öregbítsük,
megszerzett
tudásunkat
továbbadjuk. Tudjuk, hogy minden nemzet jövője az iskolapadokban dől el. Mai fiataljaink a holnap felnőttjei. Kiemelt
célunk
a
nevelés-oktatás
eszközeivel
a
társadalmi
leszakadás
megakadályozása és a tehetséggondozás. Jó iskolaként nemcsak otthonosságot, értékrendet és tudást kínálunk diákjainknak, hanem olyan képességeket és készségeket, amelyek egész életük során segítik őket. Célunk, hogy színvonalas, EU-konform oktatással szilárd alapműveltséget nyújtsunk
tanulóinknak,
biztosítva
számukra
a
képességeiknek
megfelelő
továbbhaladást. Lehetőséget adunk ahhoz, hogy azt sajátítsák el, amire szükségük lesz, nyelveket, a számítógép használatát, az információk megszerzésének képességét. Programunkban szerepel mindaz, ami egy fejlett polgári társadalomban elvárás lehet, szerepel mindaz, ami nem hiányozhat egy fiatal felkészültségéből sem, ha a boldogulásához esélyt kívánunk biztosítani. Olyan kultúrával kívánjuk megismertetni tanulóinkat, amely növelheti életükben az örömteli alkalmak számát, átsegíthet a gondokon, hozzájárulhat egy harmonikusabb emberi együttéléshez. Nevelőmunkánk célja, hogy a diákjaink személyisége a helyes irányba fejlődjön. E munka során egyes tulajdonságokat erősítenünk kell, míg másokat gyengíteni. Iskolai
nevelőmunkánk
megerősítenünk,
PEPO 2016
során
amelyek
olyan
egyrészt
értékeket a
tanulók
kell
közvetítenünk,
személyiségére,
illetve
tanulmányi
6
eredményeire, másrészt a tanulói és intézményi közösségben történő tevékenységet követően a családra, a szűkebb és tágabb társadalmi környezetre is pozitív hatást gyakorolnak. Ezek a célok a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, a fenntartható fejlődésre és az egészséges életmódra nevelés, a meggyőződés szabadsága, a vallásszabadság, a hazaszeretet, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek megbecsülése. Paks, 2016.augusztus 22. Czethoffer Gyuláné tagintézmény -vezető
PEPO 2016
7
1. A SZAKKÉPZÉS ÉS ISKOLÁNK TÖRTÉNETE 1879 és 1882 közötti időben több minisztériumi leirat foglalkozott az ipari iskolák felállításának
szükségességével.
Paks
elöljárósága
1883.
november
11-én
rendelkezett arról, hogy a következő tanévben iparos tanuló iskolát kell indítani. Településünk volt az egyetlen, amely egy fillér segélyt sem kapott az államtól gondjai megoldására. Ez lehet az indoka annak, hogy az iskola fejlődése leállt, s egy stagnáló állapotot mutatott 1900 tájékán. A második világháború előtt a középfokú iskolázást az elemi népiskolai oktatásra épülő polgári iskolai oktatás jelentette. A szakképzés elődjeként Pakson is megtalálható tanonciskola működése átível a háború utáni első néhány évre. A paksi polgárokban a valódi középiskola létesítésének gondolata az 1910-es évektől többször felmerült. A megvalósításra lehetőség csak a háborús évek befejeződését követően nyílt. Az Állami Kereskedelmi Középiskola előkészítő tanfolyama Pakson 1945. október 1-jén nyílt meg. Paks több szempontból is alkalmasnak látszott középiskola létesítésére. Közvetlenül a Duna partján épült, tiszta levegőjű, egészséges éghajlatú 12 000 lakosú városka. Előnye központi fekvése is, hisz Dunaföldvár, Dunavecse, Dunapataj, Kalocsa, Tolna, Fadd, Gyönk, Szekszárd, Bonyhád, Hőgyész, Bölcske, Sárbogárd községek mind körülötte fekszenek. Ez az iskola biztosította a 14 éves korú lakosság helybeli továbbtanulási lehetőségét. A Kereskedelmi iskola az 1949-50-es tanévtől Paksi Állami Közgazdasági Gimnáziummá/Középiskolává alakult át. 1951-52. tanévtől Paksi Állami Közgazdasági Technikum lett. 1952-53. tanévtől a Paksi Állami Gyorsíró és Irodakezelői Szakiskola is megkezdte működését a technikum mellett. 1955-ben Vak Bottyán Közgazdasági Technikum Mezőgazdasági Tagozat Pakson 1955-56-os tanévtől Állami Vak Bottyán Általános Gimnázium 1958-59-es tanévben a politechnikai oktatás bevezetésével a Paksi Konzervgyár lakatos műhelyében folyt a gyakorlati oktatás heti két órában.
PEPO 2016
8
Az 1961-62-es tanévtől az ipari gyakorlati foglalkozás mellett bevezetésre került a mezőgazdasági gyakorlat is, melyre a kajdacsi Állami Gazdaság gyapai részlegénél került sor. Az 1964-65-ös tanévben újabb profilbővítéssel beindult egy osztállyal a szőlészborász szakközépiskolai osztály. A Paksi Konzervgyár szakmunkás szükségletének biztosítására a budapesti Bercsényi
Miklós
Élelmiszeripari
Szakmunkásképző
Kihelyezett
Konzervipari
osztályainak is helyet adott az iskola, amely 1972-ben megszűnt. Paks város újkori történelmében a legjelentősebb változást az atomerőmű építkezés megindulása hozta. Az atomerőmű működtetéséhez, karbantartásához megfelelő szakemberekre volt, van szükség. E szükség kielégítéséhez megalakult az ország egyetlen vállalati iskolája 1986-ban, az Energetikai Szakképzési Intézet. Paks és környéke középiskolás korosztályának létszáma messze meghaladta a férőhelyek számát. Az új szakközépiskola létrejötte nagymértékben enyhítette a gondokat, de megoldani azt nem tudta. A
társadalmi-gazdasági
átalakulás
szükségessé
tette
a
szakképzés
lehetőségének a bővítését, a középfokú képzési paletta teljessé tételét. Így született meg egy városi fenntartású szakmunkásképző létesítésének gondolata. Pakson a 60-as évekig az 505. sz., mai Ady Endre Szakképző iskolának kihelyezett tagozataként működött szakmunkásképzés. Kőműveseket, ácsokat, asztalosokat, autószerelő, villanyszerelő, fémipari szakmunkásokat, fodrászokat képeztek a Kossuth Lajos utcában. A kihelyezett képzés megszűnése után a paksi diákoknak Szekszárdra kellett bejárniuk. A város komoly erőfeszítéseket tett a szakképzés helybeni megoldására, s kijelölte iskolaépületüknek a hajdani evangélikus elemi iskolát. A Paksi Városi Tanács 1990. február 9-i ülésén hozott határozata szerint: Ipari Szakmunkásképző Iskolát létesít (5/1999(II.9) Th. sz.) Az intézmény a 661. sz. Szakmunkásképző Iskola nevet kapta. 1990. szeptember 1-jén Pakson a Kossuth Lajos utcai épületben négy osztályban a nőiruha-készítő, kőműves, épületasztalos, ács-állványozó szakmák elméleti oktatásával kezdődött meg az első tanév. Gyakorlati képzést asztalos szakmában biztosított az iskola tanműhelyi keretek között.
PEPO 2016
9
A második tanév végére az iskola kinőtte a Kossuth Lajos utcai épületet. 1992 őszén új helyen szólalt meg a csengő hangja, a jelenlegi épületben. A tágasabb épületben új szakmák beindítására is lehetőség nyílt, így a fodrász, festő-mázoló tapétázó szakmai oktatásra. 1996-ban gáz és készülékszerelő, 1997-ben kárpitos szakma oktatását kezdtük meg az iskolahasználók igényét figyelembe véve. 1997-ben elkezdtük az ún. 2+2 éves oktatási modellt. Így 1998 szeptemberében már előzetesen megszerzett tapasztalatokkal indíthattunk a NAT-nak és az új szakképzési törvénynek megfelelő 9. évfolyamainkat. 2001-től új lehetőségként gépész, ruhaipari és magasépítő szakon indulhatott meg a technikusképzés, felnőttoktatás keretében. A 2004/2005-ös tanévben már szakközépiskolai osztályt is tudtunk indítani. A
2007-ben
bekövetkezett
oktatási és szakképzési
törvényváltozások
a
szakképzés tekintetében új fejezetet nyitottak. Iskolánk az Alapítványi Iskolák Déldunántúli Regionális Szakképzés Szervezési Társulása Nonprofit Kft. (AIDD TISZK NKft.) tagja lett. TISZK tagjai által fenntartott iskolák: Comenius Szakközépiskola és Szakiskola (Pécs), Educationis Oktatási Alapítvány Szakképző Iskolája (Nagyberény), Energetikai Szakközépiskola és Kollégium (Paks), Kolping Katolikus Szakképző Iskola (Szekszárd), Kolping Katolikus Szakképző Iskola (Nagybajom), Magyar Üzletemberképző Szakközépiskola (Budapest), I. István Szakképző Iskola (Paks). 2008/2009-es tanévben szakmakínálatunk nappali tagozaton a CAD-CAM informatikus szakmával bővült. 2009/2010-ben elindítottuk a hegesztők képzését. 2010/2011-es tanévben alternatív szakképzés keretében eladó és kőműves szakmákban is beiskoláztunk tanulókat. A 2011/2012-es tanévben újra indulhattunk az asztalos képzéssel, nappali tagozaton is felvételt nyertek diákok a gépgyártástechnológiai technikus szakmára.
PEPO 2016
10
A 2013/2014-es tanévben iskolánkban elindult a HÍD II. program. Ezáltal textiltermék –összeállító
rész
szakképesítést
és
hulladékfeldolgozó-
gépkezelő
rész
szakképesítést és asztalosipari szerelő rész szakképesítést szerezhetnek tanulóink. Továbbá a 2013/2014-es tanévtől induló szakiskolai képzéseink során már a komplex szakmai záróvizsgára készítjük fel diákjainkat. 2016/17-es tanévben HÍD II. programban új képzést indítottunk Családellátó és Építményzsaluzat és fémállvány szerelő.
PEPO 2016
11
2 .AZ ISKOLA BEMUTATÁSA Az iskola hivatalos elnevezése: Szekszárdi Szakképzési Centrum I. István Szakképző Iskolája
Az iskola fenntartója: A szakképzési centrum a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában működő
egyes
szakképzési
feladatot
ellátó
köznevelési
intézmények
fenntartóváltásával összefüggő intézkedésekről szóló 120/2015. (V. 21.) Korm rendelet, valamint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában működő
egyes
szakképző
intézmények
átadásáról,
valamint
egyes
korm.
rendeleteknek a szakképzés intézményrendszerének átalakításával összefüggő módosításáról szóló 146/2015. (VI. 12. ) Korm. rendelet alapján a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által alapított, szakképzési feladatot ellátó költségvetési szerv, köznevelési intézmény. A szakképzési feladatot a centrum a tagintézményei által látja el.
Az intézmény fő adatai Az intézmény neve: Szekszárdi Szakképzési Centrum Iskolája
I. István Szakképző
Az intézmény székhelye:7030 Paks, Iskola u. 7. Vezető neve: Czethoffer Gyuláné Telefon: 75/311-278 E-mail:
[email protected] ,
[email protected] Honlap címe: www.paszi.hu , iistvan.szekszardiszc.hu Az intézmény azonosító (szervezeti kód): 171110 OM azonosítója :203054 Fenntartó neve: Nemzetgazdasági Minisztérium Fenntartó címe: 1051, Budapest, József nádor tér 2-4. A tagintézmény székhelye szerinti megye: Tolna megye Szakképzési Centrum megnevezése: Szekszárdi Szakképzési Centrum
PEPO 2016
12
Számlavezető pénzintézet neve: Magyar Államkincstár Fenntartó címe: 1050, Budapest, V. Ker. Nádor u. 32. Gazdasági feladatokat ellátó intézmény neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szekszárdi Tankerülete Gazdasági feladatokat ellátó intézmény címe: 7100, Szekszárd, Arany J u. 2325. Az intézmény működési köre: Tolna megyei közigazgatási területe Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy Az intézmény jogszabályban meghatározott közfeladata: Középfokú oktatás Gazdasági társaságban való részvétel: Az intézmény az Alapítványi Iskolák Dél-Dunántúli Regionális Szakképzés Szervezési Társulása NKFT tagja
Az alapítás éve: 1990. Az iskola tényleges beiskolázási körzetének földrajzi megjelölése: Paks város környéke, illetve Tolna megye egész területe:
Németkér, Cece, Madocsa, Bölcske, Dunaföldvár, Szekszárd, Pusztahencse, Györköny, Bikács, Nagydorog, Gerjen, Fadd, Pálfa, Kajdacs, Dunaszentgyörgy, Tengelic, Tengelic- Szőlőhegy, Tolna, Szekszárd Alapító okiratunk szerint: Intézmény típusa: szakiskola, szakközépiskola Intézmény alapfeladata: szakközépiskolai nevelés-oktatás -
nappali rendszerű iskolai oktatás
-
felnőttoktatás- esti
-
évfolyamok: négy, hat, kettő
PEPO 2016
13
-
Sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése- oktatása (érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők)
-
Érettségire felkészítő négy évfolyam nappali képzés
-
Érettségire felkészítő kettő évfolyam nappali képzés
-
Érettségire felkészítő kettő évfolyam esti képzés
Szakiskolai nevelés – oktatás -
Nappali rendszerű iskolai oktatás
-
Felnőttoktatás- nappali, esti
-
Sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése- oktatása (érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők)
-
kizárólag szakképző évfolyamok
-
Köznevelési Híd-programok keretében folyó nevelés-oktatás (HÍD II.)
A képzési idő:
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
20/2012.
(VIII.
31.)
EMMI
rendelet
a
nevelési-oktatási
intézmények
működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről
Hatályos OKJ alapján
Iskolarendszeren kívüli képzésben való részvétel -
nyilvántartási szám: 17-0149-05
-
képzési forma megnevezése: tanfolyam
PEPO 2016
14
A képzési irányok:
általános műveltséget megalapozó oktatás (köztes vizsga szakközépiskola 10. évfolyama után és érettségire felkészítés)
szakmai oktatás;
középiskolát végzettek szakmai oktatása;
HÍD programok
szakiskolát végzettek középiskolája
iskolarendszeren kívüli oktatás az OKJ előírása szerint
A képzési specialitások:
az alapképzést kiegészítő, tanórán kívüli foglalkozások szervezése, Pl. művészeti, nyelvi, számítástechnikai foglalkozások (igények szerint);
nem osztálykeretben folyó tevékenységi formák, pl. szakkörök, tanulószoba, sportkör, színjátszó kör, honvédelmi szakkör
a
tehetség,
képesség
kibontakozását
segítő
tevékenységi
formák
(felkészítések, konzultációk);
fejlesztés: (felzárkóztatás, tehetséggondozás)
rendszeresen megszervezésre kerülő tanulmányi versenyek, bajnokságok, szakmai rendezvények.
Iskolánk Pedagógiai Programja a 2015 szeptemberétől érvényes program módosított változata. A programot az iskolavezetés irányításával átvizsgálták és kibővítették az iskola munkaközösségei. Jelen
Pedagógiai
Programunk
2011.
évi
CXC.
törvény
a
nemzeti
köznevelésről, 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, valamint a 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről valamint a 7/2014 (I.17) Kormány rendelet a nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról elvárásainak megfeleltetve lép életbe és visszavonásig érvényes.
PEPO 2016
15
3. KÜLDETÉSNYILATKOZATUNK „Olyan embereket kell az iskolának kibocsátania, akik megtalálják helyüket az életben és szemüket a táguló horizontra függesztve szilárdan megállnak lábukon.” (Szentgyörgyi Albert)
Biztosítani kívánjuk az iskola hagyományainak megfelelően továbbra is a színvonalas közismereti és szakmai képzést. Szeretnénk elérni, hogy a nálunk töltött évek alatt megerősödjenek tanítványainkban a konstruktív életvezetés személyiségbeli alapjai. Legyenek képesek a változó világhoz
permanensen
alkalmazkodni,
annak
megfelelni.
Korszerű,
a
továbbfejlesztésre nyitott, eligazító műveltséggel rendelkezzenek, kiegészülve a nemzeti hagyományok iránti elkötelezettséggel, cselekvő, stabil értékrenden alapuló erkölcsi magatartással, valamint fejlett szociális és kulturált kommunikációs képességekkel.
Az intézmény jövőképe Az intézmény kollektívája – az aktuális környezeti feltételrendszerében megjelenő kedvezőtlen hatásokat (mint például a demográfiai hullámvölgy, a költségvetés szűkössége, vagy a hátrányos helyzetű gyermekek számának növekedése) kevésbé szem előtt tartva – olyan optimista jövőképet vázol maga elé, amilyennek egy távolabbi időhorizonton látni szeretné az iskola működését, valamint annak feltételrendszerét. Meggyőződése, hogy a jövőkép értékes és hatékony motiváló tényező lehet a későbbi feladatok végrehajtásában. Olyan - több lábon álló - iskolává válni:
amely szervezettsége és korszerűsége folytán a kistérségben erős érdekérvényesítő képességgel rendelkezik,
amely gyorsan és hatékonyan tud reagálni a környezet igényeire és kihívásaira,
amelynek folyamatai szabályozottak és dokumentáltak, ennek következtében folyamatosan elemezhetőek és javíthatók,
PEPO 2016
16
ahol az egyes szakterületek egymást inspirálják és erősítik,
amelyben az elektronikus írásbeliség alkalmazása kiterjed az iskolai élet valamennyi területére (adminisztráció, információáramlás, tanítás-tanulás, partneri kapcsolattartás)
Olyan iskolává válni, amelynek a pedagógusai ismerik és alkalmazzák:
a
tanítási
módszerek
megváltoztatásával
a
diákok
képességeire,
készségeikre alapozva a lehető legjobb, piacképes szakemberek képzése
a legkorszerűbb tanulásirányítási módszereket,
az információs és kommunikációs technikákat,
a kompetencia alapú képzést,
team-munkát.
Szakembereink az alábbi pályázatokban vesznek illetve vettek részt.
TÁMOP – 3.3.10. A – 12 – 2013 – 0051 Továbbtanulást erősítő kezdeményezések
támogatása-
ESÉLYEGYENLŐSÉG
MEGTEREMTÉSE
ÉRTÉKKÖZVETÍTÉSSEL A PAKSI I. ISTVÁN SZAKKÉPZŐ ISKOLÁBAN o Tartalma:
Tanulók
felkészítése
eredményességük, javulásuk
kulcsfontosságú
tantárgyakból
érdekében. Mindezek révén sikeres
képesítő vizsgát szereznek, felsőoktatásban tanulnak tovább. A tanulók mentális fejlesztése, pozitív attitűdök kialakítása. o Megvalósulása: 2013. június – 2015. április pályázatok Projekt neve
1.
Korszerű, keresetvezé relt szakképzés megvalósítá sa a Dél – dunántúli régió felemelkedé séért
Projektgaz da
Projekt azonosító
Felelős
Projekt összes költsége
Projekt támogatás i összege
OKMTI
TÁMOP2.2.3-09/12009-0019
AIDD SZASZET Nkft I. István Szakképző Iskola
191 261 280 Ft.
191 261 28 0 Ft.
PEPO 2016
Megval ósítás kezdet e 2010.0 1.04.
Megval ósítás vége
Jelenlegi állapot
2011.1 2.31.
fenntartás alatt 2017.12.31.
17
Pedagógusk épzések Az oktatás hatékonysá gának, eredményes ségének javítása új tanítási, tanulási módszerek kel az I. István Szakképző Iskolában Továbbtan ulást erősítő kezdemény ezések támogatása – Esélyegyenl őség megteremté se értékközvet ítéssel a Paksi I. István Szakképző Iskolában Szakképző Intézménye k Szakmai tanárai és gyakorlati oktatói pedagógiai képzése, továbbképz ése Decentraliz ált pályázat
OKMTI
TÁMOP – 3.1.5-09/A-22010-0064
I. István Szakképző Iskola
8 999 800 Ft.
8 999 800 Ft
2010.0 9.01.
2012.0 7.31.
fenntartás alatt 2017.07.31.
OKMTI
TÁMOP3.3.10A-12
Paksi I. István Szakképző Iskola
24 000 000 Ft.
24 000 000 Ft.
2013. július 1.
2015. június 30.
nyert
OKMTI
TÁMOP2.2.6-13/1
Paksi I. István Szakképző Iskola
5 000 000 Ft.
5 000 000 Ft.
2013. szepte mber 1.
2015. június 30.
nyert
29 990 600 – 2 980 000
-
-
-
benyújtott
6.
Határtalan ul
548 000 Ft
-
2014.0 5.19.
2015.0 6.30.
benyújtott
7.
ÚTRAVAL Ó– MACIKA ESÉLYTE REMTŐ ÖSZTÖND ÍJAK (Út a
Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. Emberi Erőforrások Minisztériu ma
KLIK Szekszárdi Tankerülete – Paksi I. István Szakképző Iskola Paksi I. István Szakképző Iskola Paksi I. István Szakképző Iskola
-
-
2013.0 9.01.
2014.0 6.30.
nem nyert
2.
3.
4.
5.
NMH-NFA
PEPO 2016
US-20131090
18
szakmához alprogram) 8.
Kulturkapo cs 287 tanuló
9.
SZÓTÉKA 30 tanuló
OKMTI
TÁMOP3.2.1 3.12/1.20120435
-
-
Csengey Dénes Kulturális Központtal történő együttműködés alapján a Paksi I. István Szakképző Iskola Paksi Pákolitz István Városi Könyvtárral történő együttműködés alapján a Paksi I. István Szakképző Iskola
-
-
-
-
nyert
-
-
-
-
nyert
Olyan iskolává válni, amelyben a diákok:
megalapozhatják a legkorszerűbb szakmai műveltséget,
megszerezhetik a sikeres életpálya építéséhez szükséges valamennyi kompetenciát,
a személyiségüknek leginkább megfelelő tanulási stratégiát alkalmazhatják
4. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ_ OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI 4.1 Alapelvek, értékek Iskolánk nevelő-oktató munkáját az alapvető emberi értékek, a nemzeti értékek, a környezeti értékek, a másság, empátia és a bizalom a más népek iránti nyitottság hatja át. Alapvető emberi, nemzeti és környezeti értéknek tekintjük:
a gyermeki egyéniség tiszteletét
a felelősségtudatot
a közösségi demokráciát
a pozitív jellemvonásokat, alapvető erkölcsi normákat
az általános műveltség szilárd alapjait
PEPO 2016
19
toleranciát, megértést, nyitottságot a másság, más népek, más kultúrák iránt
a beteg, sérült emberek iránti elfogadó, segítőkész magatartást
esélyegyenlőséget, a kiteljesedést, az emberi szabadságot
nemzeti hagyományainkat, nemzeti azonosságtudatunkat
az európai közösség kultúráját
a világnézeti és vallási sokszínűséget
fogékonyságot a környező természet értékei iránt
felelősséget a társadalmi és természeti környezetért
igényt a kulturált, esztétikus környezetért
4.2 Célok Intézményünk alapvető oktatási-nevelési célja alapító okiratunk értelmében valamilyen szakképesítésre, valamint érettségire és a továbbtanulásra való sikeres felkészítés. Szakiskolai képzésünk célja, hogy a tanulók olyan szakképesítés birtokába jussanak, amely korszerű és jól használható szakmai ismeretekről ad bizonyságot. A követelmények ismeretében törekszünk arra, hogy a szakközépiskolai évfolyamokat elvégző tanulóink lehetőleg valamennyien érettségit szerezzenek, ezt követően törekedjenek iskolánkban elkezdett szakmai képzésük befejezésére, a szakképesítés megszerzésére. Figyelemmel kell lennünk arra, hogy a mindenkori szakmastruktúránk megfeleljen a munkaerőpiac elvárásainak.
tegyük lehetővé valamennyi tanuló számára annak a tudásnak, azoknak a kompetenciáknak a megszerzését, amelyre egyénileg képes
a testi és lelki egészség megőrzése érdekében segítsük elő a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását
tegyük fogékonnyá a tanulókat saját környezetük, a természet és a társas kapcsolatok értékei iránt
a kommunikációs készségek alakításával sajátítassuk el az alapvető viselkedési szokásokat, fogadtassuk el a magatartási és társadalmi normákat
PEPO 2016
20
a szellemi és fizikai fejlődés optimális feltételeinek biztosításával fejlesszük a problémamegoldás, kreatív gondolkodás képességét
teremtsünk
valóságos
tanulási
környezetet,
közvetítsünk
elemi
tevékenység-
és
ismereteket, nyújtsunk alkalmazható tudást
jellemezze
oktató-nevelőmunkánkat
a
gyakorlatközpontúság, a fokozatosság és folyamatosság
neveljük együtt a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motiváltságú, szocializáltságú és kulturáltságú gyerekeket – a tehetséggondozás és a felzárkóztatás párhuzamos megvalósításával
törekedjünk
differenciált
fejlesztéssel,
egyéni
bánásmóddal
az
esélyegyenlőség maximális biztosítására, különösen a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esetében
ismertessük fel és fogadtassuk el önmaga és társai másságát - alakítsuk ki igényüket az egészséges életmód, a tartalmas szabadidős tevékenységek, az önművelés, és az élethosszig tartó tanulás iránt
fejlesszük az önálló tanulás és ismeretszerzés képességét egyénre szabott tanulási módszerek és technikák kialakításával, hosszabb időkeret biztosításával
tudatosan fejlesszük jól működő képességeik, értékeik, adottságaik megismerését,
reális
önértékelésüket,
erősítsük
kudarctűrésüket,
önbecsülésüket
korszerű
tanulásszervezési
eljárások
alkalmazásával
alakítsuk
a
kulcskompetenciákat, képességeket, alapvető készségeket, szokásokat
törekedjünk a tudás- és a képességfejlesztés helyes arányára
az alapműveltség kialakításához fejlesszük a digitális írástudást, az IKT használatát és az idegen nyelvek ismeretét
készítsük
fel
a
tanulókat
érdeklődésüknek,
képességüknek
és
tehetségüknek megfelelően a továbbtanulásra, a társadalomba való majdani beilleszkedésre, a felnőttlét kihívásaira, a jogok és kötelességek gyakorlására
fejlesszük a sikeres munkaerőpiaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességeket
PEPO 2016
21
fejlesszük a nevelőközösség módszertani kultúráját
integrált nevelő-oktatómunkánk célja, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek adottságainak és korlátainak figyelembe vételével tegyük lehetővé,
hogy
a
hiányzó
vagy
sérült
funkciókat
helyreállítsuk,
kompenzáljuk, új funkciókat alakítsunk ki
működésünket a partnerközpontúság jellemezze
beiskolázásunkat folyamatosan alakítsuk partnereink igényeihez, arra törekedjünk, hogy minél több tanuló válasszon az általunk kínált lehetőségekből
korszerű, európai színvonalú tárgyi feltételeket teremtsünk az oktatáshoz
rendszeresen használjuk ki a pályázatok nyújtotta lehetőségeket, kiemelt figyelmet
fordítsunk
a
szakképzés
modernizációjával
kapcsolatos
lehetőségekre Általános oktatási célok A felvétel a 9. szakiskolai és a 9. szakközépiskolai évfolyamokra a jogszabályoknak megfelelően történik. A szakiskola és szakközépiskola általános célja a képességek fejlesztése a közismereti és szakmai képzés szerves egységében. A követelményeiben heterogén környezetből érkező tanulók igényeinek és lehetőségeinek megfelelően felkészülhetnek az szakmai/érettségi vizsgát követően szakmai tanulmányokra, illetve a felsőfokú képzésben való részvételre is, végzettségtől függően. Fontos, hogy a tanulók alkalmassá váljanak az önálló, felelős döntésre, érezzék a folyamatos szakmai fejlődés szükségességét. Olyan naprakész ismeretek átadása, amelyeket a további tanulmányok, ill. munka során tudnak használni. Az általános műveltség megszerzése mellett gyakorlati jártasságot is szerezzenek a szakmájukban. A közismereti tárgyak segítségével fejlesztjük a tanulók képességeit, csökkentjük a korábban kialakult tudásbeli hátrányt, előkészítve ezzel az eredményes szakmai képzést.
PEPO 2016
22
Konkrét oktatási célok
Szakképzés Az általános iskola nyolcadik évfolyama után a 3 éves képzés, a közismereti tárgyakból
megvalósuló
kompetencia-fejlesztést
követően
az OKJ-ban
szereplő szakma elméleti és gyakorlati ismereteinek eredményes elsajátítása, sikeres szakmai vizsga letétele. Szakközépiskola, középiskolára épülő szakmai képzés: Szakközépiskolában az érettségi vizsgára való felkészítésben kiemelt helyen szerepel az idegen nyelv (német, angol), matematika, magyar nyelv és irodalom, történelem és szakmai tantárgyak oktatása. Középiskolára épülő szakmai képzés az érettségihez kötött OKJ-szerinti szakmákra való felkészítést jelenti. Szakmai képzés Építve az alaposabb általános képességekre: a tanulók jelentős mértékben önálló tanulással sajátítják el a szükséges szakmai ismereteket, még inkább megalapozva ezzel az „egész életen át való tanulást”. Iskolánk Helyi Tantervét a Nemzeti Alaptanterv és az aktuális kerettanterv alapján
készíti
el,
figyelembe
véve
az
egyes
tantárgyakra
vagy
tantárgycsoportra előírt időkeretet. Az egyes tantárgyak tananyagtervének összeállítását
az illetékes Szakmai Munkaközösség készíti el, majd
megvitatás után elfogadásáról a Nevelőtestület dönt. A Helyi Tanterv tartalmazza az érettségi és szakmai vizsga vizsgatárgyainak vizsgakövetelményét is. A Pedagógiai Programunk összeállításánál figyelembe vesszük az iskolán belüli átjárhatóság megvalósíthatóságát is.
PEPO 2016
23
4.3Feladatok a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés álljon sajátíttassuk el az adottságokhoz és korlátokhoz rugalmasan alkalmazkodó mennyiségű és minőségű műveltségtartalmakat gazdagítsuk az érzelemvilágot, fejlesszük a felelősségtudatot, a kitartást sajátítassuk el az önálló ismeretszerzés technikáit, a feladat- és problémamegoldás módszereit segítsük a gyerekeket tanulási nehézségeik leküzdésében, hátrányaik csökkentésében vállaljuk fel az új ismeretek átadása mellett az általános iskolai ismeretek rendszerezését, a hiányok pótlását, a gyengébb képességű tanulók fejlesztését a továbbtanuláshoz szükséges szintre erősítsük a humánus magatartásmintákat, a pozitív viselkedési szokásokat, biztosítsuk az elfogadó nyugodt légkört fejlesszük alapkompetenciáikat, a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat kialakítását, ha szükséges, speciális módszerek és a digitális pedagógia alkalmazásával a tanulók kapjanak alapokat a munkahelyi szakmai követelményeknek való megfeleléshez, valamint folyamatos fejlődéséhez fejlesszük a tanulókban azokat a készségeket, képességeket, amelyek a környezettel való harmonikus kapcsolathoz, illetve a társadalomba való beilleszkedéshez szükségesek erősítsük a pozitív jellemvonásokat: - az önismeretet, a segítőkészséget, a szolidaritás érzését, az empátiát, az együttműködési készséget, - a megbízhatóságot, a becsületességet, a szavahihetőséget gyakoroltassuk a demokratikus normarendszert az elemi állampolgári ismeretek és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek elsajátításával tudatosítsuk az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, ezek fontosságát a kortárs kapcsolatokban építsük tovább az alapműveltséget az önálló tanulás és az önművelés gyakoroltatásával, a képességek célirányos fejlesztésével, a közvetett
PEPO 2016
24
kommunikáció gyakorlásával, a művészeti készségek fejlesztésével, a digitális írástudás elsajátíttatásával biztosítsuk a tanulók felé a folyamatos visszajelzést teljesítményükről, magatartásuk és szorgalmuk minőségéről a tanórán kívüli foglalkozásokkal, az iskolai rendezvényekkel segítsük a tartalmas és személyiségüket gazdagító szabadidő-eltöltést törekedjük a tanítási órák hatékony és maximális kihasználására nyílt napok, bemutató órák szervezésével nyújtsunk betekintést oktatónevelő munkánkba 4.4 Eszközök, eljárások Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek
Közvetett módszerek
1. Szokások kialakítását Célzó, beidegző módszerek.
- Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés.
2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.
- Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. - Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemző munkája.
- A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés. - Ösztönzés. - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita.
3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása).
PEPO 2016
25
Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha végzős diákjaink ·
minden tantárgyból megfelel a középfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott követelmények teljesítésén túl az egyéni képességek alapján elvárható legjobb szinten.
·
rendelkezik olyan biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy sikeres, szakmai vagy érettségi vizsgát tegyen.
·
ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat.
A
5.
SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL
KAPCSOLATOS
PEDAGÓGIAI
FELADATOK Pedagógiai programunk a NAT-ban leírt és képviselt értékekre, valamint a helyi sajátosságokra épül. E két feladatunk azt a célt szolgálja, hogy tanulóink
a különböző szintű adottságaikkal,
az eltérő mértékű fejlődésükkel,
az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal,
egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel,
szervezett ismeretközvetítéssel,
spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztassák ki személyiségüket.
Képzésünk tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magába,
a
tanulók
életkori fejlettségi
szintjéhez méretezett
kiválasztással,
elrendezéssel. A tananyag feldolgozása, az összefüggések feltárása megalapozza a tanulók:
műveltségét
világszemléletük, világképük formálódását
társas kapcsolatát
eligazodásukat saját testükön, lelki világukban
tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben.
PEPO 2016
26
A
pedagógiai
program
összeállításánál
figyelembe
vettük,
hogy
olyan
követelményeket határozzunk meg, amelyek ösztönzik a személyiségfejlesztő oktatást. Fontosnak tartjuk, hogy iskolánk pedagógiai programja, nevelési, tanításitanulási folyamata adjon teret:
a színes, sokoldalú iskolai életnek, tanulásnak, játéknak, munkának.
fejlessze tanulóink önismeretét, együttműködési készségüket, eddze akaratukat.
járuljon hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik kialakításához.
Pedagógiai programunk alapja olyan közös gondolkodást kíván az iskolafenntartó és iskolahasználó részéről, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos más fóruma is. A
tanulók
személyiségfejlődését
biztosító
tevékenységi
területek
nagyrészt
megegyeznek a közösségfejlesztés területeivel.
tanórák (kötelező és választott) keretében végzett személyiségfejlesztés,
szakkörök, érdeklődési körök keretében végzett személyiségfejlesztés,
sportkörök, házibajnokságok keretében végzett személyiségfejlesztés,
tanulmányi,
kulturális,
sportversenyek
keretében
végzett
személyiségfejlesztés,
tanórán nem megvalósítható csoportos tevékenységi formák keretében végzett személyiségfejlesztés (kirándulás, kulturális programok stb.),
kortárscsoportok
spontán
szerveződésében
megvalósuló
személyiségfejlesztés.
a tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a pedagógiai módszereket és szervezeti formákat, amelyek
a
tanulók
tevékenykedtetését,
vagyis
állandó
aktivitását
biztosítják,
az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez.
PEPO 2016
27
5.1 Személyiségjegyek fejlesztése önismeret, önértékelés fejlesztése _ pályaorientáció önbecsülés – önkritika – önbizalom viselkedési normák elsajátítása, alkalmazása kommunikációs képességek fejlesztése jellem, személyiségformálás az egyensúly, a harmónia megteremtése 5.2 A szocializáció fejlesztése
tanulási technikák megtanítása
művelődés, önművelés
praktikus ismeretek elsajátítása
szabadidő igényes eltöltése
hagyományápolás
5.3 Szokásrendszerek alakítása
szokások alakítása
egészséges életmódra nevelés
5.4 A kompetencia alapú oktatás személyiségfejlesztéssel kapcsolatos tartalmi elemei, valamint a hatékony tanítási-tanulási technikák
a kompetencia alapú oktatás elterjesztése a tanulói motiváció fejlesztése érdekében
a tanulás iránti motiváció fejlesztése, a megismerési vágy fenntartása, és az iskola változatos, gazdag fejlesztő programkínálata közti összefüggések felvázolása
a tanulók képességfejlesztésében az ismeret, tudás, attitűd megfelelő arányának kialakítását támogató szemlélet hangsúlyozása
a kompetencia alapú oktatás és a tanulók tanulási folyamatban garantálható sikerességének kapcsolata
az érdeklődés (mint tanult motívum) pozitív élményekkel történő felkeltése, a kielégítését szolgáló, örömet adó aktivitás lehetőségének biztosítása a kompetencia alapú programcsomagokhoz tartozó tevékenységrendszer bevezetésével
PEPO 2016
28
olyan tanulásirányítási módok alkalmazása, amelyben minden gyerek megtalálja a kedvére való elfoglaltságot, felhasználva ehhez az egyes tantárgyakban rejlő lehetőségeket is
a tantárgyak közti merev határrendszer megszüntetésével a komplex fejlesztés megvalósítása, oktatás és nevelés egységes feladatellátása (műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatás személyiségfejlesztő, és képességfejlesztő lehetőségei)
a nevelés, a tanítás-tanulás folyamatában az alkotó jellegű feladatok rendszeressé válása, a személyiség fejlődéséhez az együttműködés (projektek, csoportmunka és pármunka szervezeti formák) hangsúlyos alkalmazása
az iskolai következetes, reális a tanulói teljesítményértékelése kapcsán jelentősen átalakul a tanulók önértékelése, és inkább a tanulási folyamat értékelésére, illetve a fejlesztő értékelésre helyeződik a hangsúly
a számonkérés elsődleges szempontja nem az ismeretközpontúság, hanem a mindennapi élethelyzetekhez való alkalmazkodás és helytállás
az egyéni képességek figyelembe vétele, a differenciált terhelés, illetve a terhelés képességekhez való igazítása
6. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK Az egészségfejlesztés az a folyamat, melynek révén képessé teszünk másokat egészségük javítására, ill. arra, hogy nagyobb kontrollra tegyenek szert egészségük felett. A fiatalkor a személyiségfejlődés tekintetében a legfontosabb időszak. Ezért ennek a korosztálynak a megfelelő egészségnevelése különös hangsúlyt igényel. A tanulók egészségnevelése csak a család, az iskola és az egészségügyi intézményrendszer szoros együttműködésével érhető el. Az egészségfejlesztés sarkpontjai
Az egész lakosságra irányul és annak együttműködésére épít.
Az okok feltárására és a feltételek megteremtésére irányul, a társadalom különböző szereplőivel való együttműködésben (oktatás, egészségügy, környezetvédelem, kultúra, gazdasága).
PEPO 2016
29
Az egyén autonómiája érvényesül az egészséget befolyásoló döntésben, aktivitásban.
A tanulók mindennapos testnevelése, mozgásuk biztosítása.
Mindennapos testnevelés, testmozgás Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11.) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. A mindennapos testnevelés megszervezésének helyi szabályai: Az osztályok heti órarendjében 3 testnevelés óra szerepel. A fennmaradó 2 órát tömegsporttal, sportnappal, szakmai kirándulással és egyesületi igazolással lehet kiváltani. A testnevelő tanár a szakköri naplóban, az osztályfőnök pedig a naplóban vezeti az órák teljesítését. Egészségfejlesztéssel kapcsolatos legfontosabb feladataink:
Az egészséges életmódra nevelés legyen része az iskolai élet minden területének.
Biztosítsuk
az
egészséges
fejlődéshez
szükséges
feltételeket
és
tevékenységeket.
Mutassunk be sokoldalú egészségvédő lehetőségeket, nyújtsunk az egészség
megvédésére,
visszaszerzésére
vonatkozó
közérthető
ismereteket.
Tudatosítsuk, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ajánljunk ezek megóvására magatartási alternatívákat, gyakorlással, segítséggel és példamutatással. Alakítsunk ki egészségvédelmi szokásrendszert, helyes szokások folyamatos gyakoroltatásával és ellenőrzésével.
Ösztönözzük tanulóinkat – közös véleményformálással, tanácsadással – az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására.
Nyújtsunk
segítséget
az
egészségvédő
öntevékenységben
és
az
egészséges életmód kialakításában.
El kell érnünk, hogy tanulóink növekvő számban vegyék igénybe az iskolai étkeztetést. Ezen belül a halmozottan hátrányos helyzetűek körében szeretnénk ezt teljessé tenni.
Szemléletváltás szükséges a tanulók táplálkozásával kapcsolatban.
PEPO 2016
30
Kezdeményezzük, hogy osztályfőnöki órákon dietetikus tartson felvilágosító órákat, esetleg kóstolókkal, mintaétrend bemutatásával.
A nevelőtestület vállalkozó tagjainak közreműködésével, az alapítványok támogatásával évente szervezünk az egészséges táplálkozás bemutatására szolgáló bemutató programokat.
A szülők – téma iránt elkötelezett – tagjainak aktivitására is számítunk, a programok lebonyolításában.
Kiemelt kompetenciafejlesztési területek:
Természettudományos kompetencia - Az ember és a rajta kívüli természet között lejátszódó kapcsolatok megértése, előrejelzése.
Szociális kompetencia - A saját egészséges életvitel meghatározó szerepének megértése. Testi, lelki egészség egészségünk védelme, ennek szerepe a társadalomban.
7.
A
KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL,
AZ
ISKOLA
SZEREPLŐINEK
EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. Ahhoz, hogy ezen céljainkat maradéktalanul meg tudjuk valósítani részt veszünk azon pályázatokban, melyekkel fejleszteni tudjuk a nevelő – oktató munkát. Ilyen pályázataink: TÁMOP 3.1.4-B-13/1 Köznevelés az iskolában c. projekten belül Tudásfórum 3.3 A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ szervezetfejlesztő műhelymunkája TÁMOP-3.3.10.A-12-2013-0051 Esélyegyenlőség megteremtése értékközvetítéssel az I. István Szakképző Iskolában valamint,
PEPO 2016
31
TÁMOP 3.3.13-13/1-2013-0001 Eötvös József Program Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézet felállításra
7.1 Feladataink a közösségfejlesztéssel kapcsolatban A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. 2. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 3. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. 4. Feladat: A pedagógusoknak segíteni kell az autonóm, önmagát értékelni és irányítani képes személyiség kialakulását, de fel kell hívni a figyelmüket az együttműködés és a társadalmi normák betartásának fontosságára. A diákokat segíteni kell abban, hogy a kortárs csoport negatív hatásaival szemben védekezni tudjanak. 5. Az önkormányzás képességének fejlesztése 6. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen, illetve önállóan tudjanak maguk
elé
célt
kitűzni,
a
cél
eléréséért
összehangolt
módon
tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 7. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése 8. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése. 9. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása 10. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. 7.2 A közösségfejlesztés színterei:
tanórák: szaktárgyi órák
PEPO 2016
32
osztályfőnöki órák
tanórán kívüli foglalkozások: tanulószoba szakkörök diákönkormányzati munka szakmai kirándulások szabadidős tevékenység
7.2.1.A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok
a
tananyag
elsajátítása,
a
tanulás
tanítása
segítse
a
tanulók
kezdeményezéseit,
járuljon hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez,
a
közvetlen
tapasztalatszerzés
segítse
elő
a
harmonikus
kapcsolat
kialakítását a természeti és a társadalmi környezettel,
biztosítson elegendő lehetőséget a közösségi cselekvések kialakításának, fejlesztésének segítésére,
mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet,
ösztönözzön a környezet hagyományainak feltárására, ápolására,
alakítsa ki a tanulóban, hogy a környezetkímélő magatartás meghatározó alapelv,
ösztönözze
a
véleményalkotás
tanulókat és
abban,
kifejezés
hogy álljanak
az a
önálló
ismeretszerzés,
kommunikációs
kultúra
középpontjában,
adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére,
fejlessze a beteg, sérült, fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást,
fordítson figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre,
adjon átfogó képet a munka világáról,
a változatos munkaformák erősítsék az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzését. (homogén csoportmunka, differenciált csoportmunka, egyéni munka, kísérlet, verseny)
a tanulás támogatása.
PEPO 2016
33
7.2.2 A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai
a közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem fejlesztése, az együttműködés megalapozása, fejlesztése
a közösségi magatartás erősítése sokoldalú és változatos tevékenységformák biztosításával
(irodalmi,
zenei,
képzőművészeti,
kézműves,
kulturális
foglalkozások)
képességeik, szociális kompetenciájuk fejlesztése,
képesek
legyenek
beilleszkedni
a
különböző
szűkebb
vagy
tágabb
csoportokba, közösségekbe, ezekben megtalálják helyüket. 7.2.2.1 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai
A diákönkormányzatok a tanulók önirányító közösségei, melynek keretében a tanulók pedagógus irányítóval együtt intézik saját ügyeiket. Demokratikus úton választja tisztségviselőit, hozza létre megfelelő szerveit, amelyek a közösség megbízásából hivatottak az ügyek megvitatására, határozathozatalra.
Feladata:
Olyan közös és konkrét célok kijelölése, amelyek összhangban vannak az egyéni érdekekkel.
Hagyományokon alapuló közösségi tevékenységek fejlesztése.
A régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése.
Esztétikai élményeket nyújtó tevékenységek szervezése.
A közösség érdekeit szolgáló, tevékenységre késztető tevékenységek szervezése.
Olyan közösség fejlesztése, mely büszke saját sikereire, s amely értékeli más közösségtől megkülönböztető tulajdonságait.
A kötelességek és jogok érvényesítése a közösség életében.
7.2.3 A tanulók szabadidős tevékenységének megszervezése A tanulók képességeinek kibontakoztatásában döntő szerepe van a sokszínű diákéletnek, a szabadidő hasznos eltöltésének. A tanulók kulturális magatartását, a művelődéshez és a mindenkori közösséghez való viszonyukat életre szólóan meghatározzák az iskolában szerzett tapasztalatok, élmények. A szabadidős tevékenység szervezéséhez tartozó feladatai:
PEPO 2016
34
közönségszervezői feladatok a kultúrát értő, befogadó személyiségek nevelése érdekében: színházjegy terjesztése a diákok körében
közös szabadidős mozielőadás, igény esetén filmklub szervezése
a városi művelődési intézmények és ünnepségek programjaira a tanulók részvételének a szervezése, kapcsolattartás az intézményekkel
a
diákok
kulturális
programjavaslatai
öntevékenységének
alapján,
a
szakmai
a
támogatása
feltételek,
a
a
tervszerű
tanulók munka
megteremtése
a diákokkal közösen tematikus faliújságok szerkesztése
az iskolai ünnepségek színvonalas megrendezése
a diákönkormányzat programszervező tevékenységének segítése
a szabadidős és kulturális tevékenységhez kapcsolódó pályázatok figyelése és megírása, a szabadidős és kulturális tevékenységhez kapcsolódóan
az
iskolarádió,
az
iskolaújság
szerkesztésében
közreműködő
diákok
munkájának a segítése
iskolai kirándulások és túrák szervezésének a segítése
8. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI A társadalmi, szociális, családi, iskolai eredetű problémák kétségkívüli növekedése, a társadalmi kontroll gyengülése, a gyerekek tömegeinek valamilyen sérülése az iskolában már évek óta új és újabb feladatokat generált, ill. új kihívásokat jelentett. Megnövekedett egyrészt a sajátos nevelési igényű diákok száma, mely eddig sem jelentett könnyű szakmai tevékenységet, másrészt rendkívül bővült azon diákok száma, akik az eddigieknél lényegesen más bánásmódot igényelnek. 8.1 A nevelőtestület minden tagjának feladata
legmagasabb szinten a lehetőségeket legjobban hasznosítva nevelni, oktatni iskolánk tanulóifjúságát,
a NAT, a kerettantervek, és a pedagógiai program alapelvei, értékei, cél- és feladat rendszerének maradéktalan betartása és teljesítése,
szakmailag, pedagógiailag tovább képezni magát,
a városi, iskolai érdekeket szem előtt tartva tevékenykedni.
PEPO 2016
35
8.2 A pedagógusok feladatai
A pedagógusok általános működési feladatait / ügyeleti rend, ügyviteli feladatok, rendezvényszervezés, tanórán kívüli feladatok ... stb. / az iskola színvonalas működéséhez szükséges mértékben olyan módon határozzuk meg, hogy a tantárgyi szakmai munka elsődlegessége és eredményessége mellett biztosítsuk a tanulók személyiségének optimális fejlődését és az iskola általános működési biztonságát is garantáljuk.
Minden pedagógus alapvető munkaköri kötelessége az iskolai munka zavartalanságát, eredményességét, a pedagógiai programokban rögzített célok elérését biztosító feladatok teljesítése. A fentiekre a nevelőtestület minden tagját a kiadott törvény, a rendeletek, utasítások és az iskola valamennyi vezetője kötelezheti, illetve utasíthatja.
Tételesen:
a tantervek végrehajtása
a pedagógiai etika írott vagy íratlan törvényeinek betartása;
a feladatok vállalása önkéntes, kivéve az iskola vezetői által meghatározott feladatokat /pl.: helyettesítés, ügyelet/;
a problémák nyílt mindenkori megbeszélése történjen meg a megfelelő hangnemben tanulóval - szülővel - kollégával - vezetővel egyaránt;
az egészség, testi épség megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, azok elsajátításáról meggyőződik;
a szükséges intézkedéseket megteszi, ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll;
a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységeket megszervezi
a megelőzésével kapcsolatos ellenőrzési tevékenységeinek eleget tesz
a tanulók iskolán kívüli rendezvényein, tanulmányi kirándulásokon a tanulók
baleseteinek megelőzése érdekében a szükséges tennivalókat megteszi;
a védő- óvó előírásokat betartja és betartatja bombariadó esetén.
gondoskodik az illetékes szervek értesítéséről, az intézmény gyors és szakszerű kiürítéséről;
PEPO 2016
36
kulturált
viselkedés,
törvényének
öltözködés
betartása/;
/
ünnepélyeken
ünnepélyeken
a
a
közösség
közösség
íratlan
döntése
által
meghatározott öltözködés. 8.3 Az osztályfőnökök feladatai
Az osztályfőnököt az intézményvezető kéri fel az osztályközösség építésére.
Munkáját az iskolai munkaterv és a munkaköri leírása alapján végzi.
Felelős
vezetője
az
osztály
közösségének.
Feladata
a
tanulók
személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése, közösségi tevékenységük irányítása, öntevékenységük és önkormányzó képességük fejlesztése.
Munkájában támaszkodik a diákönkormányzat vezetőségére, segíti és figyelemmel kíséri tevékenységüket.
Együttműködik az osztályban tanító szaktanárokkal.
Felelős osztálya rendjéért, tisztaságáért.
Vezeti az osztálya osztályozó értekezleteit, és itt értékeli osztálya helyzetét, neveltségi szintjét, magatartását, tanulmányi helyzetét.
Törekszik a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztésére, gondot fordít a gyengébbek
felzárkóztatására,
a
differenciált
foglalkoztatásra,
tehetséggondozásra.
A tanulók személyiségfejlesztése érdekében összehangolja az iskola és a család nevelőmunkáját, együttműködik a szülőkkel.
Fogadóórát a munkatervben meghatározott rendben tart.
Havonta ellenőrzi az osztály- munkanapló és az ellenőrző jegyeit.
Az SZMSZ-ben foglaltak alapján negyedéves értékelést készít a szülők tájékoztatására.
Elvégzi az ügyviteli, adminisztrációs teendőket, megírja az anyakönyveket, kitölti a bizonyítványokat. Felelős az osztálynapló rendes és folyamatos vezetéséért. Az igazolásokat összeszedi, az osztályzatok számát figyelemmel kíséri.
A tanulói házirendet, a balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályokat az első tanítási napon a tanulókkal, az első szülői értekezleten a szülőkkel ismerteti.
Ellenőrzi
a
tanulók
szakkörre,
tanfolyamra,
sportegyesületbe
való
jelentkezését. PEPO 2016
37
9.
A
KIEMELT
FIGYELMET
IGÉNYLŐ
TANULÓKKAL
KAPCSOLATOS
PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK A kiemelt figyelmet igénylő gyermek meghatározása a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről alapján: 4. § 13. kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b) gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló, 1 sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek,
tanuló,
aki
a
szakértői
bizottság
szakértői
véleménye
alapján
mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy
egyéb
pszichés
fejlődési
zavarral
(súlyos
tanulási,
figyelem-
vagy
magatartásszabályozási zavarral) küzd, 2. beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek, 3. kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség,
PEPO 2016
38
9.1 Különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: Az iskola pedagógiai programja meghatározza az iskola nevelési programját, ennek keretén belül a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét. Elméleti alapvetés E fejezetben kell lefektetni a bármilyen alapos okból speciális nevelési – így szocializációját, a tantárgyi tartalmak elsajátítását, a készségek és képességek fejlesztését tekintve a többségi környezethez tartozókétól eltérő – szükségletű tanulók fejlesztésére, felzárkóztatására vonatkozó pedagógiai elveket, módszereket, eljárásokat. Fogalmi elhatárolás: A sajátos nevelési igényű tanulók (SNI), a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók (HHH) integrációjára vonatkozó különleges nevelési-oktatási tartalmakat magába foglaló speciális implementációjú programelemek olyan nevelési-oktatási programok, amelyeket az oktatásért felelős miniszter ad ki, s melyeket az iskola a helyi tantervébe külön beépít, így az a nevelési programba nem illesztendő. 9.2 A tanulási beilleszkedési és magatartási zavarokkal összefüggő ped. tevékenység 20/2012.EMMI rendelet 138 – 140§ alapján A fejlesztő munka eltér a „hagyományos" pedagógiai tevékenységtől. A fejlesztés nem felzárkóztat, hanem olyan képességeket fejleszt, melyek a gyerekek iskolai teljesítményét javítják. A fejlesztésbe bekerülők köre A tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok (továbbiakban:
PEPO 2016
szakértői
bizottságok)
tanulási
képességvizsgálata
alapján
39
részképesség zavarokkal, tanulási nehézséggel, illetve másodlagosan kialakuló magatartási zavarokkal küzdenek. Szervezeti formái - Egyéni fejlesztés (1-3 fő), - Kiscsoportos fejlesztés (4- 6 fő), a szakvéleményben illetve a szakértői véleményben rögzített óraszámok szerint. A fejlesztés célja Személyiségfejlődés, boldog, egészséges, erkölcsös ember Pozitív énkép, jó kommunikációs képesség Idegrendszer fejlődésének biztosítása Mozgásfejlődés Érzelmi élet fejlődése Beszéd fejlődése Érzékszervek fejlődése Prevenció, reedukáció Részképesség zavarok megszüntetése Figyelem-, viselkedési-, tanulási zavarok csökkentése Egészséges működéssel való ellensúlyozás (korrekció, kompenzálás) Ismeretek bővítése Iskolai szerepeknek, elvárásoknak való megfelelés. 9.2.1 A fejlesztés elmélete és módszertana A tanulási alkalmasság megítéléséhez szükséges pszichikus funkciók:
pontos és differenciált vizuális észlelés
forma, méret, szín pontos felfogása
összetartozó részek értelmes egészként való észlelése (Gestalt-látás).
PEPO 2016
40
megadott formák–színek megtalálása, kiemelése egy képi környezetből (figura, háttér észlelése)
adott tárgyak térbeli helyzetének helyes felismerése, megítélése
vizuális információk téri elrendezése
vizuális információk sorba rendezése, szekventálása
a hallott (auditív) információk pontos észlelése, megkülönböztetése – adott hangok kiemelése
adott hangok helyes egymásutániságának felismerése, hangcsoportok egységbe foglalása
összerendezett, koordinált mozgás, szem-kéz összerendezett, célszerű együttes mozgása
a látott-hallott információk összekapcsolásának képessége, motoros visszaadása(a keresztcsatornák együttműködése)
rövid idejű vizuális-verbális memória
szándékos figyelem
9.2.2 Ütemterv az egyéni és kiscsoportos fejlesztéshez
Szeptember: szintfelmérések; csoportalakítások; egyéni fejlesztési tervek kidolgozása; a kijelölt fejlesztési területek negyedévenkénti felülvizsgálata,
Február: értékelések, tájékoztatás a szülők felé
Februártól májusig: egyéni és csoportos fejlesztések
Június: értékelések, tájékoztatás a szülők felé
Beilleszkedési és magatartási zavarok A beilleszkedési és magatartási zavar komplex jelenség, a személyiség problémája, amelyben értelmi, érzelmi és akarati tényezők ötvöződnek. A zavar létrejötte egy folyamat eredménye, melynek kezdete többnyire az első óvodás-iskolás években és a családi háttérben keresendő. Általános feladatunk súlyos magatartási és beilleszkedési zavarral küzdő tanulóknál a szakértői bizottságokkal való kapcsolat felvétele, és szakvélemény kérése.
PEPO 2016
41
A
szakértői
bizottságok
pszichológusainak
javaslatai
alapján,
pedagógiai
módszerekkel a tanuló támogatása, osztályközösségbe történő visszaillesztése, és kapcsolatainak javítása osztály- és iskolatársaival a pszichológus és a fejlesztő pedagógusok közreműködésével. A kitűzött célok elérése érdekében folytatott tevékenység alatt mindvégig előttünk áll, hogy minden gyerek individuum. A beilleszkedési zavarok okának ismeretében a problémákat három csoportba soroljuk: Pszichés zavarok állnak a probléma hátterében (önértékelési zavar, gyenge fékrendszer, konfliktuskezelési deficit, sérülékeny kudarctűrő képesség, tolerancia hiány, szabálytartás hiánya), illetve különböző kompenzációs mechanizmusok, mint projekció, elfojtás, agresszivitás, stb. Tanulási nehézségek váltják ki a problémát (percepció-dyslexia, dysgrafia, figyelemhiperaktivitás,
kommunikáció-autisztikus
jelek,
a
szenzomotoros
mozgás
fejletlensége, csak szekunder jellegű memória). Rossz vagy hiányos szocializáció okozza a problémát (túlzott engedékenység, szeretet- és figyelemhiány, túlzott elvárások stb.) A további célok csak az okok (részleges) elhárításával érhetők el, ennek megfelelően a fenti csoportok mindegyike számára más-más feladatok adódnak. Fő célunk minden gyermek számára lehetővé tenni az optimális intellektuális és érzelmi fejlődést, a testi–lelki és szociális kibontakozást, hogy belső harmóniában, önmagával és környezetével egyensúlyban éljen. Célkitűzések
Feladatok
Kritériumok
I. Pszichés zavarok
Az okok (diszfunkció)
Életkorának megfelelően a
esetén: az adott diszfunkció csökkentése, esetleg megszüntetése a korábbi fejlődési szakaszban gyökerező
PEPO 2016
felkutatása különböző
gyermek is értse meg a
diagnosztikai módszerekkel
problémát.
(pszichológus). A diszfunkció kezelése megfelelő terápiákkal: - személyiségfejlesztés
Érezze szükségét és fogadja el a segítségnyújtást. Kooperáljon (tanácsadókliens kapcsolatban).
42
Célkitűzések
Feladatok
hiányosságok és torzulások
egyéni és csoportos
feltárása, rendezése,
tanácsadás,relaxáció
újratanulása. Érzelmi életük
Kritériumok Csökkenjenek a szorongások. A megküzdő
- kommunikáció
egyensúlyban tartása,
szerepjátékok
sikereik és kudarcaik
szerepáttétel
egészséges feldolgozásának
szituációs játékok
segítése.
mechanizmusok erősödjenek. Érzelmi reakcióik a helyzethez adekvátak legyenek.
A kompenzáló
Kompenzáló
magatartásformák elhagyása.
mechanizmusaik száma és intenzitása csökkenjen.
II. Tanulási zavar esetén: A tanulási nehézség
A fejlesztő és fejlesztett A tanulási zavart kiváltó
összmunkája eredményeként
csökkentése vagy
okok felderítése és
fejlődés, változás
megszüntetése
kiküszöbölése a fejlesztő
mutatkozzék.
(ez feltételezi az ezt kiváltó pedagógusok által. ok megszüntetését).
(A fejlődés mértéke és
Képesség és készségszint ritmusa problémánként és felmérés.
tanulóként változó.)
Fejlesztő, felzárkóztató programok kidolgozása személyre szabottan, részleges kiemeléssel, arány és hangsúlyeltolódással. A támasztott követelmények pontos, objektív meghatározása az egyén lehetőségeihez mérten. A teljesítményorientáltság csökkentése Oldott, bensőséges, szeretetteljes légkör megteremtése. Valamennyi apró, pozitív irányba történő változás
PEPO 2016
43
Célkitűzések
Feladatok
Kritériumok
megerősítése. A negatív kompenzáló magatartás ignorálása, más kompenzálási lehetőségek feltárása, az okok megszüntetése. Törekvés a szülőkkel való együttműködésre. III. Szocializációs zavar esetén: mivel a problémák a
Fontos, az életkori
Tudja, hogy mit várnak el
sajátosságok ismeretében, az tőle. iskolás gyermektől elvárható
gyermek rendszerint a korai
viselkedésformák, és a még
Döntéshelyzetben tudjon
szocializáció rendellenes
nem követelhető kontroll
jó és rossz, helyes és
tanulási folyamatából, illetve
szétválasztása.
helytelen között választani.
a családi diszfunkciókból, vagy a szűkebb
Pontos meghatározása
környezetéből erednek, ezért
annak, amit elvárunk a
a problémából adódó
gyermektől és ennek a
zavarokat csupán
gyermek számára jól érthető
csökkenteni tudjuk, de
(életkorának megfelelő)
megszüntetni nem.
közlése.
Célunk tehát a
követni a pozitív modellt. Érezze tanárai, nevelői jó szándékát.
Feladatunk a pozitív
kompenzálás és a kooperáló
modellnyújtás, a pozitív
szülők segítése a nevelési
megerősítés és a minősítés.
kérdésekben.
Legyen képes elfogadni és
A gyermekben rejlő pozitív értékeknek kiaknázása. Szeretetteljes, meghitt légkör megteremtése.
A felzárkóztatás célja A környezeti hátrányok kompenzálása, az osztály illetve az iskolai közösségbe való bekapcsolódás és továbbhaladás lehetőségének biztosítása, az esélyegyenlőség megteremtése.
PEPO 2016
44
Készségek, képességek fejlesztése. A napi tanulás feltételeinek biztosítása, a korrekciós tevékenység és a korrepetálás révén a napi lépéstartás megszervezése, az eredményes tanulási folyamat megszervezése. Valamely részképesség területén megnyilvánuló hátrány kompenzálása. Viselkedési szokások kialakítása, változtatása, gyakorlati alkalmazása, az általános emberi normák, valamint az iskolai házirend szellemében. Pályára irányítás, pályaválasztás, a beiskolázás segítése. Az iskolai nevelő-oktató munkában a tanulási zavar vagy a tanulási nehézség magatartászavarral és a szociális hátránnyal gyakran együtt jelentkezik, egymással szoros kölcsönhatásban van. A tanulási nehézség vagy a tanulási zavar oka lehet születési, fejlődési rendellenesség illetve fogyatékosság vagy kisgyermekkori betegség. Ez megmutatkozik a következőkben:
az anyanyelvi fejlettség alacsony szintjén (hibás ejtés, szegényes szókincs, a szövegemlékezet fejletlensége).
olvasás-írás és a számolás zavara
mozgáskoordináció zavara
kialakulatlan testséma, tér- és irányérzékelési bizonytalanság
ritmusérzék fejletlensége
a vizuális elemző- és megfigyelőképesség gyengesége
a tartós figyelem hiánya
Az iskolai tanulási kudarcok hatására a gyermekben olyan pszichés tünetek alakulnak ki, (érzelmi labilitás, szorongás, önbizalom hiánya, hiperaktivitás stb.) amelyek kedvezőtlen magatartási megnyilvánulásokat eredményeznek. Ehhez társulnak olyan szociális kapcsolati zavarok, mint például a nem megfelelő anya- gyermek kapcsolat, az ingerszegény környezet, az elhanyagolt családi háttér stb.
PEPO 2016
45
Tapasztalataink alapján ezek a gyermekek a normál iskolai körülmények között, nagyobb létszámú osztályban, a megszokott módszerekkel nem képesek a tanulásban előrehaladni, fejlődni. Az egyes képességek terén jelentkező elmaradás, lassúbb fejlődés rendszerint más pszichikus folyamatokkal is kapcsolatos. Például a felidézés nehézségei többnyire az észlelés és a megfigyelés folyamatainak elégtelenségeivel is összefüggenek, ezért elképzelhetetlen egy- egy képesség elszigetelt fejlesztése. Mindig a különböző intellektuális és érzelmi tényező együttes feltárására és fejlesztésére törekszünk. Az érdeklődés a megismerő tevékenység belső motívuma. A képesség fejlődésének a belső aktivitás a legfontosabb indítéka, amely a tanulást, a valóság megismerését örömteli, szívesen vállalt tevékenységgé teszi. Lényeges, hogy a gyermeknek sikerélményt nyújtson a feladatok megoldása, hiszen ez növeli az érdeklődését, fokozza az erőfeszítést. Az egyéni fejlődés szempontjából döntő fontosságú a szocializációs képességek, a társas kapcsolatok kialakítása. A tanulási zavar vagy nehézség társas beilleszkedési zavarral is párosulhat. Jobb intellektuális teljesítmény erősebb szociális kontaktussal járhat együtt. Az értékelő-minősítő viszonyt fel kell váltani a megértő-okkereső beállítottságnak. A tünetek
megváltoztatására,
illetve
kiküszöbölésére
irányuló
alkalmi,
gyors
beavatkozások nem oldják meg a személyiségzavart, nem eredményeznek hosszabb távon is ható belső pszichikus változást a gyermeknél. A zavar igazi korrekciójáról csak akkor beszélhetünk, ha az okok ismeretében a tanuló mindennapi életfeltételei, tevékenysége folyamatában törekszünk a pszichikus folyamatok befolyásolására. Fontos tényező tehát a tevékenységek feltérképezése, megfelelő környezet biztosítása, a megfelelő eszközök használata. A tanulási kudarc komplex jelenség, ezért a leküzdésére irányuló tevékenységnek is sokoldalúnak kell lennie. A fejlesztő osztályok tanulóiban - még a felsőbb évfolyamokon is - nagyon erős az osztályfőnökükhöz és a többi tanárhoz való személyes kötődés. Igénylik a mindennapi együttlétet, a gondok rendszeres PEPO 2016
46
megbeszélését. Az így kialakított oldott légkör feltétele a sikeres munkavégzésnek. Gyakran az otthoni környezet nevelési hiányosságait is az iskolában kell pótolni. A szülők nagy része nem motivált arra, hogy gyermekét a tanulásban segítse, de még arra sem, hogy teljesítményét értékelje. Ezért kiemelt helyen kell foglalkozni a helyes tanulási szokások és képességek kialakításával, a helyes önértékeléssel. 9.2.3 Alkalmazott pedagógiai módszereink, elveink a fejlesztő tevékenységben A tananyagot a minimumra csökkentettük, és főként az elsajátítás módjában, tempójában igyekszünk a tanulók egyéniségéhez alkalmazkodni. A fejlesztő pedagógusunk meghatározott órarend szerint fejlesztő foglalkozások keretében változatos módszerekkel fejlesztik a tanulók személyiségét és tárgyi tudását. A nyelvi-kommunikációs készségek fejlesztését minden tanár feladatának tekinti. Fokozottan figyelünk arra, hogy a diák – a családi kommunikációs kapcsolat hiányából adódóan is – vagy egyáltalán nem érti a tankönyv szövegét, vagy egyszerre csak egy utasítás végrehajtására képes. Új
tantárgy
belépésekor
megismertetjük
tanulóinkkal
a
munkaeszközöket,
szakkifejezéseket. A szaknyelv gyakorlása, tanulása beépül a mindennapi munkába. Az elméleti anyag súlypontozásával, gyakorlásával juttatjuk el a tanulókat az ismeretek alkalmazásszintű elsajátítására. Ehhez nélkülözhetetlen a vázlatkészítés, és annak megtanulása. Az átlagosnál több időt fordítunk a gyakorlásra, ismétlésre. Az olvasási nehézségek miatt a gyerekek nagy része auditív módon képes csak az ismeretek befogadására, ezért a szemléltető eszközök használatát a vizuális képességek szempontjából is fontosnak tartjuk. Az írási, olvasási és számolási nehézségekkel küzdő gyermekek tanításakor és teljesítményértékelésekor speciális pedagógiai módszereket alkalmazunk. Az IT eszközökre felvett anyagok a csökkent olvasási igényt is pótolják, kiegészítik a tanári közlést. Munkánkat megkönnyítették az írásvetítőkhöz készült fóliák, az előre elkészített feladatsorok, megoldási kulcsok. Nyitottak vagyunk az új módszerek bevezetésére, adoptálásra, így iskolánk jelenleg két projekt keretein belül készül fel az új fejlesztési technológiák átadására:
PEPO 2016
47
TÁMOP-3.3.10.A-12-2013-0051 Esélyegyenlőség megteremtése értékközvetítéssel az I. István Szakképző Iskolában valamint, TÁMOP 3.3.13-13/1-2013-0001 Eötvös József Program Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézet felállításra
9.3 Megvalósítási stratégia 1) Tünetek, tünetcsoportok megállapítása
Agresszív
(a
környezet
felé
forduló
magatartászavar:
rendbontás,
nyugtalanság, hazudozás, bántalmazás, stb…)
A szociális fejlődés zavarai (kapcsolatteremtés, alkalmazkodás, beilleszkedési problémái)
Regresszív (önmagára vonatkoztatva: visszahúzódó, passzív, szorongó, félénk, érzékeny, autoagresszív)
Szorongások, félelmek, önértékelési zavarok
A kognitív, motoros, figyelmi funkciók zavarai, teljesítményromlás, észlelési elégtelenség.
2) A magatartási rendellenesség okainak feltárása
Környezeti (családi, iskolai okok)
Organikus (idegrendszeri: szakember segítségének igénybevétele)
A lefolyás dinamikájának vizsgálata:
Akut (azonnali, közvetlen segítséget igényel)
Krónikus (hosszabb távú célokhoz feladatok kijelölése, azok rendszeres értékelése, újabb célok, feladatok kitűzése)
3) A megoldás lehetőségei:
Kisebb fokú (a pedagógus maga megoldja)
Középsúlyos (pszicho pedagógiára van szükség)
Súlyos (a pszichiátria hatáskörébe tartozik)
A program elemei: Azon tanulók számára, akik beilleszkedési- és magatartászavarral küzdenek, külön program
PEPO 2016
keretében
kompenzáló,
korrekciós
lehetőségeket
biztosítunk.
A
48
magatartászavaros és nehezen nevelhető gyerekek az érzelmi-akarati sérültek közé tartoznak, akiknél az érzelmi, akarati élet zavart szenved.
Egyéni
bánásmód
alkalmazása
a
magatartási
nehézségekkel
küzdő
tanulóknál (játékosság, pozitív megerősítés dominanciája)
Rugalmas óravezetés a tanulók igényeinek megfelelően (szünetek, lazító gyakorlatok közbeiktatása)
Szakemberek segítségének igénybevétele (gyermekvédelmi felelős, fejlesztő pedagógus, stb.)
A szülők bevonása, a problémák közös megbeszélése, megoldása.
A negatív személyiségtulajdonságok visszaszorítása
A pozitív személyiségtulajdonságok kialakítása
Társas- közösségi tevékenységek megszervezése
Önismeretre nevelés
A fejlődés értékelése, új célok meghatározása
Csoportmunkában, differenciált tevékenykedtetés
Mentálhigiénés konfliktuskezelési program kidolgozása és alkalmazása.
A hatékony tanítási-tanulási alapú oktatás
Implementációja változatos tevékenységformákkal segíti a halmozottan hátrányos
helyzetű
tanulók
esélyegyenlőségének
biztosítását,
illetve
megvalósulását
Differenciált tanulásszervezés
Kooperatív technikák alkalmazása
Projekt-módszer elterjesztése
Tevékenységközpontú pedagógiák
Individuális tanulás előtérbe helyezése.
Fejlesztő értékelés bevezetése
Inkluzivitás (befogadó iskola, esélyegyenlőség)
A tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása IKT eszközhasználattal
9.4 Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló
PEPO 2016
49
Iskolánkban a felzárkóztatás mellett a tehetséggondozásnak kiemelt szerepet kell kapnia. Az Nkt. szerint kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség” A tehetséggondozás feladatai iskolánkban Az optimális fejlődés feltételeinek megteremtése, működtetése (hogy minden tanuló eljuthasson adottságai lehetőségeinek legfelső határáig) Megvalósítási stratégia A korai felismerés meghatározó fontosságú. A kiemelkedő képességűek (megfelelő foglalkoztatás hiányában) gyakran visszafejlődnek, sérülnek, kirekesztődnek. A korai felismerés szakértelmet, körültekintést kíván. A felismert tehetség fejlesztése Tanórán Osztályon belüli differenciálás A választható tanórán tanulható tantárgyak tanulása Módszerei:
képességek szerinti csoportok létrehozása (a tanulók aktuális felkészültsége alapján szerveződő, nyitott, átjárható csoportok)
gyorsítás + dúsító program (a tananyag gyorsabb elvégzése, a fennmaradó időben dúsító program)
gazdagítás és elmélyítés (nem több ismeret elsajátítása, hanem önállóságot, kreativitást igénylő feladatok végzése)
Tanórán kívül Tehetséggondozás órákon Osztályonkénti, évfolyamonkénti önképző körök, ahol a jó képességű tanulók aktív módon felkészülhetnek a tanulmányi-, és szakmai versenyekre, vizsgákra Szabadidőben
gazdag szakkörválaszték
PEPO 2016
50
iskolai, városi, megyei, regionális és levelezős versenyek (fontos személyiségfejlesztő hatásuk van: egészséges versenyszellem, önértékelés, sportszerűség, kudarctűrés)
tanulószobás, szabadidős foglalkozások,
az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata
A hatékony tanítási-tanulási alapú oktatás
EU szintű tudás átadásával
a kompetenciák fejlesztésével
a nem tantárgyi tehetségek fejlesztésével (pl.: szervezőkészség, kommunikáció, stb.)
a megújuló tanulásszervezési eljárások alkalmazásával (individuális tanulás, differenciált tanulásszervezés, kooperatív technikák, projektmódszer, tevékenységközpontú pedagógiák)
A feltételek biztosítása Tárgyi feltételek:
Iskolai könyvtár, digitális tananyaggyűjtemény
IKT taneszközök, mint fejlesztőeszközök
Megfelelő tankönyvek és szakmai könyvek (egyszerű alapfeladatokkal, többszintű nehézségi fokkal, szorgalmi és választható feladatokkal)
Személyi feltételek:
A tanár gyerekekkel szembeni beállítódása (igenlő legyen, ne ambivalens, ne előítéletes).
Hatékony tanuló megismerési technikák alkalmazása.
A tanár nevelési stílusa megfelelő legyen (együttműködő, ne erőszakos, ne tehetetlen, ne korlátozó, ne közömbös).
Differenciálás heterogén csoportban.
A tanár tudása megfelelő legyen. Legyen képes a pedagógus önművelésre, önképzésre. IKT eszközhasználat, web alapú tanulásirányítás.
PEPO 2016
51
Továbbképzések a differenciált tanulásszervezéshez.
A tehetséggondozó tevékenység közben mindvégig elengedhetetlenül fontos a személyi tulajdonságok fejlesztése: belső motiváció, lankadatlan érdeklődés, helyes önértékelés, nehézségek vállalása és leküzdése, a kitartó, szívós munka megkedveltetése illetve annak igényének kialakítása.
9.5 Gyermek- és ifjúságvédelem Törvényi háttér 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről. 1.§ (1) bekezdése. 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról. 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 7§(1), bekezdése, bn) pontja és a 131§ 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról.
Céljaink a gyermekek személyiségének fejlesztése
szociális hátrányok leküzdése
a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése - prevenció
amennyiben létrejött a veszélyeztetettség, annak megfelelő kezelése.
Mindezekhez elengedhetetlen feltétel a szülők, az iskola dolgozóinak és a gyermekvédelemmel foglalkozó szervek együttműködése (Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Pedagógiai Szakszolgálat, orvosi, védőnői hálózat).
Feladatok Általános
ingyenes tankönyv biztosítása
kedvezményes étkezés biztosítása
tanulószobai foglalkozás biztosítása a rászorulók részére
az Útravaló programba történő bekapcsolódás erősítése
fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit
meg kell keresni a problémák okait
PEPO 2016
52
segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához
jelezni kell a problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek
a törvényi változásoknak megfelelően kezelni kell az igazolatlan mulasztásokat
A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes hatóságokkal (pedagógiai szakszolgálattal, gyermekjóléti szolgálattal, családsegítő szolgálattal, polgármesteri hivatallal, gyermekorvossal).
Életvezetési minták nyújtása, hogy tanulóink
megismerhessék önmagukat és társaikat, megtanulhassák a csoportszerveződés és a csoportmunka alapjait,
tájékozódjanak a környezetükben, szerezzenek ismereteket a társas kapcsolatokról,
megbizonyosodhassanak az egészséges és biztonságos élet értékeiről,
jártasságot szerezzenek a veszélyhelyzetek felismerésében,
fedezzék fel önmaguk megvédésének lehetőségeit és felelősségét.
A testi egészség érdekében
az egészség és az élet védelmét alapértékké kell tenni valamennyi tantárgy oktatásában,
meg kell ismertetnünk tanulóinkkal a prevenció, mint az egészség megőrzésének leglényegesebb elemének jelentőségét,
ki kell alakítanunk a helyes életviteli szokásokat,
az egészséges élet mintáinak tanításával be kell mutatnunk a testi egészséget leginkább veszélyeztető rizikófaktorokat.
A mentális egészség érdekében
el kell sajátítaniuk az alkotó és kritikus gondolkodás, a döntéshozatal lépéseit,
PEPO 2016
gyakorolni kell az alapvető kommunikációs formákat,
53
meg kell tanulniuk levezetni érzelmi feszültségeiket, kezelni a stresszhelyzeteket,
el kell igazodniuk kapcsolatrendszereikben,
ki kell alakítaniuk magabiztos fellépésüket, önbizalmukat, hogy ellen tudjanak állni, nemet tudjanak mondani a negatív befolyásolásnak,
határozott célok megfogalmazását követően képesek legyenek azok megvalósítására, törekedjenek az egészséges és boldog életvitelre.
A gyermekvédelem céljainak megvalósítását szolgáló tevékenységek iskolánk pedagógiai munkájában
felzárkóztató foglalkozások,
tehetséggondozó foglalkozások,
az indulási hátrányok csökkentése,
a differenciált oktatás és képességfejlesztés,
a pályaválasztás segítése,
a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek),
egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,
a családi életre történő nevelés,
tanulószobai foglalkozások,
az iskolai étkezési lehetőségek,
az egészségügyi szűrővizsgálatok,
a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek),
szülőkkel való egyeztetés,
tájékoztatás
a
családsegítő
és
a
gyermekjóléti
szolgálatokról,
szolgáltatásokról. 10. A TANULÓK RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE A tanulók érdekeik képviseletére iskolai szinten önálló diákönkormányzatot hoznak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy
PEPO 2016
54
segíti, aki – a egyes diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat a megbízó diákönkormányzat képviseletében is. A diákönkormányzat tagja minden diák, aki az iskola tanulója. A diákok képviselőiken keresztül
gyakorolják
jogaikat
a
diákönkormányzat
ülésein.
Az
osztályok,
diákközösségek képviselőit, az adott osztályok, illetve közösségek választják. A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint a tájékoztatási rendszer (iskolaújság,
iskolarádió
stb.)
szerkesztősége
tanulói
vezetőjének
(felelős
szerkesztőjének), munkatársainak megbízásáról. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és az adott iskola (székhely vagy tagintézmény) nevelőtestülete hagyja jóvá. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha
a
jogszabálysértő
vagy
ellentétes
az
iskola
szervezeti
és
működési
szabályzatával, illetve Házirendjével. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. A szervezeti és működési szabályzatot, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához, térítésmentesen használhatja az iskola, a kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola, a kollégium működését, valamint betartja az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatában
meghatározott
eszköz-
és
helyiséghasználatra
vonatkozó
feltételeket. A diákönkormányzat 1-1 delegált tagja, a diákönkormányzatok képviseletében véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben: a) jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásakor és módosításakor,
PEPO 2016
55
b) a Házirend elfogadásakor, illetve módosításakor Az iskolai diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a) a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalához, b) a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, c) a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, d) az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, e) a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához, f) a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához A DÖK jogszabályban meghatározott módon részt vesz a fegyelmi eljárásokban. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező,
illetőleg
amelyekben
egyetértési
jogot
gyakorol,
továbbá
ha
a
diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, az előterjesztést, a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a határidő előtt legalább öt nappal meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. A DÖK nyitott mindennemű kezdeményezésre. Tehát bármilyen új, az iskolában még jelen nem lévő művelődési vagy szórakozási formát felkarol, és megpróbálja elősegíteni ennek működését mind anyagilag, mind egyéb lehetőségeivel, hiszen ezek az önmegvalósítás vagy a tehetségkibontakoztatás formái. Célja tehát minden alulról jövő kezdeményezés, új közösségek létrejöttének támogatása. A tolerancia jegyében meghallgat mindenkit. Fontos, hogy a diákok ezeken a fórumokon is megtanulják, mit jelent demokráciában élni, véleményt nyilvánítani, képviselni magunkat, együttműködni a közös célokért, elfogadni a másságot minden tekintetben, sőt szolidárisnak lenni egymáshoz. A DÖK együttműködik az iskolai ifjúságvédelmi felelőssel a nehéz helyzetű, gyakran beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulók felkutatásában, támogatásában. 11. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI Iskolánk nyitottságra törekszik, ezért igyekszik megragadni minden lehetőséget a partnerekkel való együttműködésre, kapcsolattartásra. Jelenleg is részt veszünk a
PEPO 2016
56
Klebelsberg Intézményfenntartó által koordinált: TÁMOP 3.1.4-B-13/1 Köznevelés az iskolában c. projektben. Tudásfórum 3.3 A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ szervezetfejlesztő műhelymunkája
11 1.Belső partnerek 11.1.1 Az iskola és szülő együttműködésének formái: A nevelés-oktatás folyamatában legfontosabb partnereink a szülők. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják. A tájékoztatás során az alábbi kommunikációs csatornákat építjük ki:
az elektronikus naplón, és a tanulók tájékoztató füzetén keresztül az osztályfőnökök
szülői értekezlet (rendszeres, rendkívüli)
fogadóórák (tantestületi, egyéni)
tájékoztató (írásban, elektronikusan, telefonon)
az iskola honlapján keresztül
hivatalos értesítő
nyílt nap
ünnepélyek, iskolai rendezvények
családlátogatás
Az iskola az ellenőrzőn keresztül értesíti a szülőt a különböző eseményekről, az Enaplón keresztül az érdemjegyekről, hiányzásokról tájékoztat. Az iskola a szülőkkel együtt érhet el eredményeket úgy, ha mindkét fél vállalja a saját felelősségét. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai éves munkaterve határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, nevelőtestületével vagy az Iskolaszékkel. Az intézmény biztosítja az Iskolaszék működését.
PEPO 2016
57
Az intézmény „partnervizsgálat” keretei között tervezetten és rendszeresen kéri a szülők véleményét. A véleményeket összesítjük, feldolgozzuk, a szükséges fejlesztéseket, módosításokat beépítjük tevékenységünkbe, ennek eredményéről tájékoztatjuk a szülőket. 11.1.2 Az együttműködés továbbfejlesztésének formái és lehetőségei:
az Iskolaszék hatékonyságának növelése az információáramlás rendszerének kidolgozásával,
a honlap interaktívvá tétele,
a szülők bevonása iskolai rendezvényekbe.
Pedagógus Kar
11.1.3 A pedagógus és diák együttműködésének formái: A tanulókat az intézmény életéről, az intézményi munkatervről, illetve az aktuálisfeladatokról
az
intézmény
igazgatója,
az
igazgatóhelyettesek,
az
osztályfőnökök, a diákönkormányzatot segítő pedagógusok, a diákképviselők tájékoztatják. Fórumok:
Diák önkormányzati ülés,
iskolaújság,
iskolai honlap
osztályfőnöki órák keretében,
A nevelőtestület a tanulók által tervezett, létrehozott rendezvényeken segítő tevékenységgel vesz részt. A teljes tanulóközösség és a nevelőtestület között a Diákönkormányzat a közvetlen kapocs. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az intézmény vezetőségével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az Iskolaszékkel. Az intézmény „partnervizsgálat” keretei között tervezetten és rendszeresen kéri a tanulók véleményét.(DÖK) A véleményeket összesítjük, feldolgozzuk, a szükséges fejlesztéseket, módosításokat beépítjük tevékenységünkbe, ennek eredményéről tájékoztatjuk a diákokat.
PEPO 2016
58
11.1.4 A pedagógus és pedagógus együttműködésének formái: Az intézmény egészének tevékenységrendszerében az iskolai pedagógusoknak egységes nevelési követelményrendszert kell képviselniük ahhoz, hogy a tanulók személyiségfejlődése eredményes legyen. Ennek érdekében az osztályfőnökök, az osztályban tanító tanárok folyamatos kapcsolatot tartanak egymással. Az eredményesség továbbfejlesztése csak úgy lehetséges, hogy a szülőket is bevonjuk az irányított nevelőmunkába, s megpróbáljuk elfogadtatni az egységes követelményrendszer szükségességét. A kapcsolattartás elmélyítése érdekében: a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatjuk, a szülőt figyelmeztetjük, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tartunk szükségesnek;
a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adnunk;
foglalkozási, illetve pedagógiai programot nyilvánosságra hozzunk, a szülőket a
megelőző
tanév
végén
tájékoztatjuk
azokról
a
tankönyvekről
és
taneszközökről, amelyekre a nevelő és oktató munkához szükség van;
a
szülő
rendszeres
kapcsolatot
tartson
a
gyermekével
foglalkozó
pedagógusokkal;
a szülő segítse elő gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az iskola rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását.
évközben
elismerünk,
év
végén
jutalmazunk,
kitüntetünk
oklevéllel,
könyvjutalommal az osztályfőnök illetve a nevelőtestület javaslata alapján „Az együtt a jövő szakembereiért” alapítvány támogatásával.
A
kiemelkedő
eredménnyel
végzetteket
a
Vállalkozási
és
Iparoskör
jutalmazza. 11.2 Külső partnerek Képzésben együttműködő partnerek, gyakorlati munkahelyek A külső gyakorlati munkahelyekkel, gazdálkodó szervezetekkel kialakított kapcsolat rendkívül meghatározó a szakmai gyakorlat biztosítása érdekében. Szorosan együttműködünk a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával (TMKIK), valamint a Paksi Iparos és Vállalkozói Körrel.
PEPO 2016
59
A gyakorlati helyekkel a kapcsolattartás folyamatos. Igény szerint személyes munkamegbeszélést, tájékoztató rendezvényt tartunk a gyakorlati helyek vezetőinek, képviselőinek meghívásával. Munkaügyi szervezetek Kapcsolatok: Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Nyilvánosság formái:
állásbörzék, pályázatok,
pályaorientációs órák tartása,
tanfolyami képzések folytatása, szervezése, koordinálása,
nyári gyakorlatok biztosítása.
Általános iskolák, szakképző intézmények, felsőoktatási intézmények Fórumok:
szülői értekezletek szervezése,
nyílt napok,
közös kulturális és oktatási programok,
kiállítások szervezése, látogatása,
regionális versenyek szervezése, részvétel.
Közművelődési intézmények, médiák (helyi, megyei) Marketing tevékenységünk szerves része az iskoláról kialakult kedvező kép megőrzése, figyelemfelkeltés. A regionális, megyei és helyi újságok, rádióadók, TV csatornák
szerkesztőbizottságait,
munkatársait
írott,
szóbeli
és
személyes
tájékoztatás útján informáljuk az iskolában folyó, a tanulók által végzett munkákról. Fórumok:
kiállítás látogatás, múzeumi programok
könyvtári programok
iskolai rendezvények
pályázatok.
Szakmai szervezetek Kapcsolatok:
Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Tolna Megyei Kormányhivatal
PEPO 2016
60
Educatio Kht.
KIR (Közoktatási Információs Iroda)
Tolna Megyei Önkormányzat Pedagógiai Szakszolgálata
Nevelési Tanácsadó(Paks Járási Térségi Pedagógiai Szolgáltató Központ)
Magyar Vöröskereszt Paks
Kábítószer Egyeztető Fórum (KEF)
Fórumok:
szakértői, szaktanácsadói, vizsgaelnöki, bírálóbizottsági feladatok
továbbtanulás, továbbképzések
taneszköz- és tananyagfejlesztés
pályaválasztási kiállítás
pályaválasztási börze
versenyek
estek, rendezvények.
12.TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK Az osztályozó-, javító és egyéb vizsgák lebonyolítására vonatkozó helyi szabályok: 12.1 Alkalmassági vizsga Ha a szakiskola a 9. szakképzési évfolyamon olyan szakképesítés megszerzésére készít
fel,
amelyhez
egészségügyi
követelményeknek,
pályaalkalmassági
követelményeknek kell megfelelni, az első szakképzési évfolyamra való felvételnél, átvételnél, illetőleg a továbbhaladásnál az egészségügyi és a pályaalkalmasságra vonatkozó szakvéleményt figyelembe kell venni. Intézményünk szóbeli felvételi vizsgát nem tart.
12.2 A továbbhaladáshoz szükséges kötelező vizsgák 12.2.1 Osztályozó vizsga
PEPO 2016
61
Előrehozott érettségi, felsőbb évfolyamba lépéshez szükséges osztályzat megállapításához, vagy egy adott tantárgyból az osztályzat megszerzéséhez a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie, ha:
előrehozott érettségire kíván jelentkezni, de még nem teljesítette az adott tantárgy tanulmányi vizsgakövetelményeit; nem szerezte meg a helyi tantervben előírt osztályzatot.
a jogszabályban megengedett időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet; (összesen 250 órát meghaladó hiányzás, melynek több mint a fele igazolatlan óra; az adott tantárgyból, a hiányzás meghaladja az éves óraszám 30%-át)
külföldi tartózkodás, magántanulói státusz illetve egyéb ok miatt az igazgató engedélyezte számára az osztályozóvizsga letételét;
felmentették a kötelező foglalkozásokon való részvétel alól, de osztályozóvizsga letételére kötelezték (pl. sportolók esetében testnevelés)
tanulmányi idejének megrövidítését engedélyezték (egy vagy több tantárgyból, illetve valamennyi tantárgyból);
más iskolából lépett át, és az előzőekben nem tanult tantárgyakból (pl. idegen nyelv) vizsga letételére kötelezték
a tanórákon nem tanult tantárgyból osztályozóvizsga letételére engedélyt kapott.
Az osztályozó vizsgával kapcsolatban a következők szerint kell eljárni:
Osztályozó vizsga évente 2 vizsgaidőszakban tehető: március és novemberben. Az tagintézmény-vezető ettől eltérő időpontot is kijelölhet. A vizsga várható időpontjait az igazgató jelöli ki. A vizsga pontos napjáról a vizsgázó, illetőleg a szülő minimum a vizsga előtt két héttel értesítést kap.
Egy vizsgaidőszakban legfeljebb 2 évfolyam tananyagából tehető osztályozó vizsga.
Három évfolyam anyagából csak rendkívül indokolt esetben; tagintézményvezetői engedéllyel lehet vizsgázni.
Az osztályozó vizsga letételét az igazgató engedélyezi. Az osztályozóvizsgára való jelentkezés kérelmét az márciusi vizsgaidőszakra február 1-ig; a novemberi időszakra pedig szeptember 30-ig kell beadni az iskola igazgatójának címezve.
PEPO 2016
62
Az osztályozóvizsga követelményeit az iskola nevelőtestülete határozza meg. A vizsga részletes követelményeiről a tanuló minimum a vizsga előtt 6 héttel írásbeli tájékoztatást kap. - Az osztályozóvizsga helye az iskola, amellyel a tanulónak tanulói jogviszonya van.
Az osztályozóvizsga napján a tanuló mentesül a tanórák látogatásának kötelezettsége alól
A közismereti tárgyak mindegyikéből írásbeli és szóbeli vizsgát kell tenni.
Az írásbeli vizsga időtartama tantárgyanként és évfolyamonként 45 perc, irodalom tantárgyból 60 perc. Egy napon legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet tenni.
A szóbeli vizsgát az iskola tanáraiból alakított vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg tanította. Az elnöki teendőket az igazgató vagy megbízottja látja el. A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még legalább egy vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie. A tanulónak az általa kihúzott tétel kidolgozására min. 20 percet kell biztosítani (kivéve az idegen nyelv, ahol nincs felkészülési idő). A feleletek maximális időtartama évfolyamonként 15 perc. Az a tanuló, aki feladatát nem tudja megoldani, még egy feladatot kap (húz), további felkészülési idővel. Végső osztályzatát a két felelet százalékos átlaga alapján kell megállapítani.
Ha a tanuló csak szóbeli vizsgát tesz, teljesítményéről a kérdező tanár rövid írásos értékelést ad (ezt a jegyzőkönyvhöz mellékeli).
Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére meg nem engedett eszközt használ, az igazgató a vizsga folytatásától eltilthatja,- vizsgája elégtelen. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni, mint ami nem sikerült. Az önhibán kívüli; indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni annak megismétlésére.
A szóbeli vizsgát évfolyamonként más-más napon kell lebonyolítani, min. 2 nap eltéréssel, és a felsőbb évfolyam vizsgájának szóbeli részére csak akkor bocsátható a vizsgázó, ha az alacsonyabb évfolyam vizsgájának szóbeli részén megfelelt.
Az osztályozóvizsgán nyújtott tanulói teljesítmény értékelése az adott tantárgy munkaközösség által elfogadott értékelési rendszere szerint történik.
Az osztályozóvizsga a vizsgázó számára díjtalan.
PEPO 2016
63
Az osztályozóvizsga nem ismételhető meg.
Sikertelen osztályozóvizsga esetén a tanulónak 3 hónapon belül javítóvizsgát kell tennie.
Az osztályozóvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a megfelelő záradékkal be kell vezetni.
Az eredményhirdetésnek legkésőbb az utolsó vizsgát követő 2. napon meg kell történnie.
Ha a tanuló osztályozóvizsgával teljesítette a követelményeket, a vizsga után nyilatkoznia kell:
nem kívánja tovább tanulni az adott tárgyat
idegen nyelv esetén az órarend függvényében más nyelvet kíván tanulni
Ha a tanuló a tantárgyat továbbra is tanulni szeretné, vagy más tantárgyat kíván tanulni, úgy ezek számára a pedagógiai program szerint választott tantárgynak minősülnek, s a tanórára járás és a követelmények teljesítése kötelező. Az osztályozóvizsgára való jelentkezés feltételei az adott tantárgyból a tanuló előző félévi és év végi eredménye legalább jó (4), tanulmányi átlaga az előző tanév végén, illetve félévkor legalább 3,5 volt; nem bukott egy tárgyból sem, a vizsga évében az adott tantárgy témazáró dolgozatainak eredménye minimum közepes, az adott tantárgyból nincs szaktanári figyelmeztetése, magatartása legalább közepes (a jelentkezéskor és a vizsga megkezdésekor is), (A jelentkező a felsorolt feltételek mindegyikének meg kell, hogy feleljen!) Az osztályozóvizsga – ha a tanuló önként vállalja – lehetőség a tanulmányok lerövidítésére, más tantárgy választására, illetve előrehozott érettségi letételére. Az osztályozó vizsga többletmunkát kíván, és semmilyen körülmények között nem ad felmentést más tantárgyak óráira való készülés alól. 12.2.2 Különbözeti vizsga Iskolaváltoztatás, iskolatípus változtatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként az intézmény előírja a különbözeti vizsga letételét. Olyan
PEPO 2016
64
tantárgyból vagy tananyagrészből kell különbözeti vizsgát tenni a tanulónak, amelyet az intézmény a megkezdett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, és amely tantárgy, tanagyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározására mindig egyedileg hoz határozatot az intézmény vezetője, a jelentkező tanuló esetében. Ezt indokolja, hogy a jelentkező tanulók eltérő tanulmányi múlttal kívánnak ilyen vizsgát tenni. A vizsga megszervezésekor figyelembe vesszük a tanuló igényét a felkészülési időre, melyet szaktanári konzultáció egészít ki. Írásbeli vizsga esetén tanítási naponként két vizsga szervezhető. Szóbeli vizsgát vizsgabizottság előtt köteles tenni a tanuló a számára előírt tantárgyakból. 12.2.3 Javítóvizsga Az elégtelen osztályzat javítására szolgál. Javító vizsgát tehet a tanuló, ha az adott tanév végén legfeljebb két tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. A javítóvizsga időpontja augusztus 15-31-ig terjedhet. A javítóvizsga nem ismételhető. ha az elégtelen osztályzatok száma meghaladja a kettőt, a tanuló csak a nevelőtestület engedélyével tehet javítóvizsgát javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok akkor, ha a tanuló az osztályozóvizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol marad, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le szakképzési évfolyamon –csoportos szakmai gyakorlat esetén-szakmai gyakorlatból javítóvizsga nem tehető. 12.2.4.Pótló vizsga: A tanulmányok alatti pótló vizsgán vehet részt az a tanuló, aki neki fel nem róható ok miatt nem tudott osztályozó vagy javítóvizsgát tenni. 12.2.5 Szintvizsga Az egyes szakmák (pl.: kőműves, szerkezetlakatos, stb.) központi programjai alkalmazzák a szintvizsga fogalmát. Az értékelésnél, beszámításnál az ott leírtakat kell figyelembe venni. Esetenként ezek a szabályok az általánosnál lényegesen szigorúbbak lehetnek.
PEPO 2016
65
12.2.6 Modulzáró vizsga Modulzáróvizsga:(„a szakmai és vizsgakövetelményben a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként előírt, a szakképzést folytató intézmény által megszervezett vizsga, olyan kompetenciamérés, amellyel az intézmény meggyőződik arról, hogy a képzésben résztvevő rendelkezik a szakmai vizsga teljesítéséhez szükséges kompetenciákkal. Iskolai rendszerű szakképzésben Az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak – a képzési kerettantervben meghatározottak szerint - egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével. Iskolarendszeren kívüli szakképzésben a komplex szakmai vizsgára bocsátás feltétele a szakmai és vizsgakövetelményekben előírt modulzáró vizsga eredményes letétele.
12.3 Belső vizsgák Az iskola által szervezett, a munkaközösségek programjaiban meghatározott, a tanuló teljesítményébe beszámító vizsgák. A belső vizsgák célja, hogy a diákok szóbeli kifejezőkészsége és a vizsgahelyzetben szükséges kompetenciái fejlődjenek, vizsgarutint szerezzenek. Belső vizsga szervezhető szakközépiskolában: 10. évfolyamon
Magyar irodalom: írásbeli és szóbeli Történelem: írásbeli és szóbeli Matematika: írásbeli Idegen nyelv: írásbeli és szóbeli Szakmai tantárgy: írásbeli és szóbeli
A belső vizsga eredményét, ha szóbeli, még a vizsga napján, ha írásbeli, akkor egy héten belül közölni kell a tanulóval. A vizsgák vizsgabizottság előtt folynak. A vizsgák időpontját a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. Az írásbeli vizsgák májusban kerülnek megrendezésre, naponta egy tantárgyból.
PEPO 2016
66
A szóbeli vizsgát az érintett tanárok órarendjének figyelembe vételével 8 és 16 óra között kell megszervezni. A vizsgázó tételt húz, s legalább 20 perces felkészülés után 5-10 percben fejtheti ki ismereteit, véleményét. A vizsgák anyagát, tételsorát a szaktanár a tanév elején ismerteti a tanulókkal. Tantárgyanként a szaktanár legfeljebb 15 tételt állít össze. A vizsgabizottság 4 tagból áll. Elnökét a munkaközösség véleményének figyelembe vételével az igazgató bízza meg. Kérdező tanár az adott osztály szaktanára. A vizsgabizottságban tanácskozási joggal részt vehet a tantestület bármely gja, különösen az osztályfőnök. A vizsgák eredményeiről osztályozó ívet vezet a szaktanár, melyet az elnök aláírása hitelesít. A vizsga végső minősítéséről a vizsgabizottság dönt, vitás esetben az elnök szava a döntő. A vizsga eredménye az éves munka egyharmadát jelenti, beszámít az év végi minősítésbe. A vizsga dolgozatai egy év után, osztályozó ívei öt év után selejtezhetők. Felnőttoktatásban: A tanulók tudását év közben adott érdemjegyekkel, vagy félévkor, illetve év végén tanár előtti beszámolón kell értékelni. Ha a tanár beszámoló alapján értékel, akkor a tanuló órai munkáját is beszámíthatja az osztályzatba. Indokolt esetben beszámoló előtt legkésőbb 3 nappal halasztás kérhető. Utólag csak táppénzes vagy munkáltatói igazolást fogadunk el 8 munkanapon belül. Ha a tanár év közben dolgozatok alapján értékel, akkor félévente minimum 3 érdemjegynek kell lennie tantárgyanként, időben arányosan elosztva. A dolgozatok számát a szaktanár határozza meg. A sajátos nevelési igényű tanulókra, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázókra vonatkozó szabályok A tanulmányok alatti vizsga során lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői vélemény alapján kapott. A mentességről, kedvezményekről az igazgató határozatot hoz, melyről a tanulót/szülőt és a vizsgabizottságot értesíti.
PEPO 2016
67
A vizsgázó kérésére, a szakértői javaslat figyelembe vételével az igazgató engedélyezheti: -
az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló idő legfeljebb harminc perccel történő meghosszabbítását,
-
szóbeli vizsgán a húsz perc gondolkodási idő legfeljebb tíz perccel való megnövelését,
-
az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközök használatát,
-
írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsga , vagy a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsga letételét.
Ha a vizsgázónak a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 68. § (4) bekezdése alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tesz, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa.
12.4 Tanulmányok befejezését lezáró vizsgái 12.4.1 Érettségi vizsga Érettségi vizsga lebonyolítása a következő rendeleteknek megfelelően történik: az oktatási miniszter 100/1997. (VI.13.) Kormányrendelete az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról, az oktatási miniszter 22/2009. (IV. 29.) OKM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről,
Tanulóink számára kötelező érettségi tantárgyak magyar nyelv és irodalom matematika
PEPO 2016
68
történelem idegen nyelv Kötelezően választható tantárgy lehet a tanulói igények szerint: informatika kémia fizika a szakmacsoportos alapozó oktatás szakmacsoportra tantárgy kötelező szakmai vizsgatárgy. A 2016/2017. tanév május-júniusi vizsgaidőszakában kell első alkalommal a szakközépiskolákban tanulóknak kötelezően az ágazati szakmai vizsgatárgytól érettségi vizsgát tenni. A 2016. január 1-jét követően megkezdett érettségi vizsgák esetében az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása, melyet a tanulónak intézményünkben 11. évfolyam végéig kell teljesíteni. 12.4.2 Szakmai záróvizsga 20/2007. (V.21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről (felmenő rendszerben). 2011. évi CLXXXVII. törvény
és a
315/2013. (VIII. 28.) a szakképzésről szóló törvény, a 20/2012. (VIII.31.)EMMI rendelet, valamint a szakmai és vizsgakövetelmények szabályozzák.
13. A TANULÓK FELVÉTELÉNEK, ÁTVÉTELÉNEK RENDJE 13.1 Felvétel A tanulói jogviszony a 9. általánosan képző évfolyamra, szakiskola esetén az 1/9. 2/10. és 3/11. ágazati szakközépiskola esetén a 9., 10., 11., 12. évfolyamra felvétellel, más évfolyamokra vagy év közben átvétellel jön létre. Ha a szakiskola, a szakközépiskola, szakképzési évfolyamára jelentkező nem az adott iskolában közismereti oktatásban megkezdett tanulmányait kívánja folytatni, a tárgyév február 15-étől az iskola által meghatározott időben kérheti felvételét vagy átvételét.
PEPO 2016
69
A 9. szakképző évfolyamra történő felvételi, átvételi kérelmek elbírálásánál figyelembe kell venni az iskolai előképzettséget (8. évfolyam sikeres befejezése), a pályaalkalmassági, a szakmai alkalmassági, az egészségügyi követelményeknek való megfelelést. Az iskolai tanulmányok, amelyben a tanuló középiskola és szakiskola esetén 21. életévét betölti, kizárólag felnőttoktatás keretében folytatható. Középfokú iskola esetén a határidő egy évvel meghosszabbítható, abban az esetben, ha a tanuló az általános iskola első évfolyamán a hetedik életévében kezdte meg, továbbá, ha a szakképzési évfolyamok száma meghaladja a kettőt. SNI-s és BTM-es tanuló esetén az életkorhoz három évet hozzá lehet számítani. 13.1.1 Szakiskola, szakmai képzés Nincs külön felvételi vizsga. A felvételi pontokat a hozott pontok alapján számítjuk ki. A hozott pontok kiszámítása: a 7. osztály év végi és a 8. osztály első félévi eredménye alapján történik az alábbi tantárgyakból:
matematika,
10pont
magyar nyelv és irodalom,
20pont
fizika,
10pont
rajz.
10pont
A felvétel feltétele: egészségügyi és pályaalkalmassági vizsgálat. Jelentkezés szakiskolai és szakmai évfolyamokra
13.1.2 Szakközépiskola Nincs külön felvételi vizsga. A felvételi pontokat a hozott pontok alapján számítjuk ki. A hozott pontok kiszámítása: a 7. osztály év végi és a 8. osztály első félévi eredménye alapján történik az alábbi tantárgyakból: - matematika,
10 pont
- magyar nyelv és irodalom,
20 pont
- fizika,
10 pont
- történelem, -
10 pont
- idegen nyelv,
10 pont
- informatika.
10 pont
PEPO 2016
70
13.1.3 Technikumi képzés (1/13) A 12. évfolyam második félévében a tanulónak írásban kell jelentkeznie az 1/13. szakképzési évfolyamra. Szakképzési évfolyamra jelentkezőket az utolsó előtti évfolyam év végi, valamint az utolsó évfolyam félévi tanulmányi eredménye alapján rangsoroljuk. Előnyben részesülnek azok a tanulók, akik saját iskolánkban a választott szakmacsoportban fejezték be a szakiskolai vagy szakközépiskolai képzést az érettségi utáni szakképzésnél azok, akik szakirányú szakmai alapismeretek érettségi vizsgával rendelkeznek. Más iskolából jelentkezők a szabad férőhelyekre felvehetők, de ilyen esetekben vizsgálni kell, hogy a korábbi alapozó tárgyak beszámítása miatt egyes tantárgyakból van-e szükség különbözeti vizsga letételételére. Külön rendelkezések az NKT alapján: A
tanuló
felkészítésbe
az
érettségi
végzettséghez
bekapcsolódhat
a
kötött
középiskola
szakképesítésre befejező
történő
évfolyamának
elvégzésével, azzal, hogy legkésőbb a tizenharmadik (első szakképzési) évfolyam első félévének utolsó tanítási napjáig megszerzi az érettségi végzettséget. Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha a megadott határidőig az érettségi végzettséget nem szerzi meg. Ilyen esetben a beiratkozás feltétele az iskola igazgatójához benyújtott kérelem, kedvező elbírálása.
13.2 Átvétel 13.2.1 Iskolába lépés más iskolából (átvétel) A Nemzeti Köznevelési Törvény értelmében az iskola biztosítja az iskolák közötti átjárhatóságot. Az átvétel feltételei:
PEPO 2016
71
-
A Nemzeti Köznevelési Törvény által meghatározott létszámhatár alatti osztálylétszám esetén
-
Amennyiben a tanuló bizonyítvánnyal tudja igazolni, hogy azonos szakmacsoport azonos szakmáját tanulta az átjelentkezésig, úgy számára határozat hozható az átvételről.
-
Amennyiben a tanuló másik szakirányon teljesítette tanulmányait (pl. nem azonos szinten tanult tantárgy, eltérő idegen nyelvek, eltérő szakmai orientáció stb.) Az alábbi határozat hozható:
közös tantárgyak esetén határozat a tantárgy beszámításáról
különböző tantárgyak esetén a tanulónak különbözeti vizsgát kell tenni.
A jelentkezők tanév közbeni (szeptember 1-től augusztus 31-ig) átvételének feltételeit és az átvétel menetét a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.), a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (továbbiakban: EMMI r. 64-78 § ) és a Paksi I. István Szakképző Iskola Pedagógiai Programja határozza meg. A jelentkezők a tanév közbeni átvételéről az igazgató dönt. Az átvételt az intézményvezető különbözeti vizsgához kötheti. A különbözeti vizsga vizsgakövetelménye minden jelentkező számára egyedi (személyre szabott), amelyet az igazgató a jelentkezéskor határoz meg az addig más középiskolában - folytatott tanulmányi eredményeinek figyelembe vételével. Amennyiben az összefüggő nyári gyakorlatot bizonyítvánnyal igazolni nem tudja, úgy a nevelőtestület határozata alapján az intézményvezető kötelezheti annak pótlására.
Ebben az esetben a határozat tartalma:
tantárgyak amelyekből vizsgát kell tenni
különbözeti vizsga időpontja
A különbözeti vizsgák tantárgyait az iskola szaktanárai határozzák meg, melynek jóváhagyása az intézményvezető által történik. A különbözeti vizsga letételére az iskola szükség esetén türelmi időt biztosít. A tanuló felkészülését szaktanári konzultáció segíti.
PEPO 2016
72
13.2.2 Iskolán belüli átjárhatóság A tanuló (és kiskorúnál a szülő) kérelme és az igazgató döntése alapján, a szakközépiskolai osztályból évfolyamon belül másik osztályba, csoportba léphet a tanuló, különbözeti vizsga letétele után. Szakközépiskolából - szakiskolába átmenet lehetőségei:
a 9-10. osztályos szakközépiskolai tanulók kérhetik áthelyezésüket az azonos szakiskolai évfolyamra,
Szakiskolából - szakközépiskolába átmenet:
az a szakiskolai tanuló, aki az érettségi tantárgyakból a 9. vagy 10. évfolyamon jó osztályzatot ér el, kérheti áthelyezését a szakközépiskolai tagozatra. Arról, hogy tanulmányait az azonos évfolyamon, vagy a magasabb évfolyamon folytathatja, az adott szakiskolai osztályban tanító pedagógusok közössége dönt az év végi osztályozó értekezleten. Az erre vonatkozó kérelmet írásban, az igazgatónak kell előzetesen benyújtani. Pozitív elbírálás esetén a tanuló különbözeti vizsgát köteles tenni az érettségi tantárgyakból.
egyes tárgyak esetében (a tanuló előmeneteléhez nem feltétlenül szükséges, nem vizsgatárgy), egyéni elbírálás lehetséges.
13.2.3. Magántanuló 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 75§ alapján: Ha a tanuló – a szülő kérelme alapján – a tankötelezettségének magántanulóként kíván eleget tenni, és az iskola igazgatójának megítélése szerint a tanulónak ez hátrányos, akkor az erre irányuló kérelem benyújtásától számított öt napon belül az iskola igazgatója megkeresi a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéshez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét. A gyermekjóléti szolgálat tizenöt napon belül köteles megküldeni véleményét.
PEPO 2016
73
Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő kérelme alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel. A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót és a szülőt a magántanuló kötelességeiről és jogairól. A magántanuló az igazgató előzetes engedélyével vehet részt a tanórai vagy egyéb foglalkozásokon. A magántanuló kérelemre felvehető a tanulószobai foglalkozásra. Ha a sajátos nevelési igényű tanuló, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló a nevelési tanácsadási feladatot, szakértői bizottsági feladatot
ellátó
intézmény
szakértői
véleménye
alapján
tanulmányait
magántanulóként folytatja, iskolai neveléséről és oktatásáról, felkészítéséről, érdemjegyeinek
és
osztályzatainak
megállapításáról,
az
ehhez
szükséges
pedagógusokról a szakértői véleményben foglaltak szerint az az iskola gondoskodik, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. Az iskolában nem foglalkoztatott szakemberek biztosításáról a) a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló esetén a szakvéleményt kiállító a nevelési tanácsadást ellátó intézménynek, b) sajátos nevelési igényű tanuló esetén a fővárosi, megyei utazó gyógypedagógusi hálózat keretében kell gondoskodni.
13.3. A felnőttoktatásra vonatkozó külön rendelkezések az NKT 60§ alapján
A tanuló munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához, a meglévő ismereteihez
és
életkorához
igazodó
iskolai
oktatásban
(a
továbbiakban:
felnőttoktatás) az e törvényben foglaltak szerint vehet részt. A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben b) középiskola és szakiskola esetén huszonegyedik életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet.
PEPO 2016
74
A tanuló középfokú iskolában attól a tanévtől kezdve folytathatja a tanulmányait felnőttoktatás keretében, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. Sajátos nevelési igényű tanuló, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló esetén, továbbá, ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, a (2) bekezdés a)b) pontjában meghatározott életkorhoz kettő évet hozzá kell számítani. A felnőttoktatás megszervezhető a) az e célra létesített - 7. § (1) bekezdés b)-e) és g) pontjában felsorolt iskolákban, b) a nappali rendszerű iskolai oktatás céljára létesített iskolának a felnőttoktatási osztályában. A felnőttoktatásban a tizenhat-húsz éves tanulók részére ifjúsági osztály, csoport szervezhető. A felnőttoktatásban az oktatás megszervezhető a nappali oktatás munkarendje, továbbá esti, levelező vagy más sajátos munkarend szerint. Nappali oktatás munkarendje szerint azok részére szervezhető meg az oktatás, akik nappali rendszerű iskolai oktatásban vehetnek részt. A nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább kilencven százalékát el kell érnie. A felnőttoktatásra vonatkozó külön rendelkezések a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény alapján: 60. § (1) A tanuló munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához, a meglévő ismereteihez és életkorához igazodó iskolai oktatásban (a továbbiakban: felnőttoktatás) az e törvényben foglaltak szerint vehet részt. (2) A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben a) nyolc évfolyamos általános iskola esetén tizenhetedik, b) középiskola és szakiskola esetén huszonegyedik
PEPO 2016
75
életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet. (3)A tanuló attól a tanévtől kezdve folytathatja a tanulmányait felnőttoktatás keretében, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. (4) Sajátos nevelési igényű tanuló, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló esetén, továbbá, ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, a (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott életkorhoz kettő évet hozzá kell számítani. (5) A felnőttoktatás megszervezhető a) az e célra létesített - 7. § (1) bekezdés b)-e) és g) pontjában felsorolt iskolákban, b) a nappali rendszerű iskolai oktatás céljára létesített iskolának a felnőttoktatási osztályában. (6) A felnőttoktatásban a tizenhat-húsz éves tanulók részére ifjúsági osztály, csoport szervezhető. (7) A felnőttoktatásban az oktatás megszervezhető a nappali oktatás munkarendje, továbbá esti, levelező vagy más sajátos munkarend szerint. Nappali oktatás munkarendje szerint azok részére szervezhető meg az oktatás, akik nem kizárólag felnőttoktatásban vehetnek részt. A nappali oktatás munkarendje
szerint
folyó
oktatás
esetében
a
tanórák
számának
a
kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább kilencven százalékát el kell érnie. (8) Az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább ötven százalékát, levelező oktatás esetében legalább tíz százalékát el kell érnie. Más sajátos munkarend szerint is folyhat az oktatás, ha a tanulónak tanórai foglalkozáson egyáltalán nem kell részt vennie, továbbá, ha a tanórai foglalkozások száma nem éri el a levelező oktatásra meghatározott óraszámot. Más sajátos munkarend szerint folyik a felnőttoktatás különösen a távoktatási formában. (9) A felnőttoktatásban a) az iskolai oktatás a tanulók egyéni felkészülésére is épülhet, b) ha a tanítást nem a nappali oktatás munkarendje szerint szervezik, a tanév rendjében meghatározott tanítási napot az egyéni felkészülés keretében PEPO 2016
76
tanulásra fordított - az iskola által előírt - napokkal együtt kell számítani, és nem kell alkalmazni az ötnapos tanítási hétre vonatkozó rendelkezéseket, c) a nem kötelező tanórai foglalkozásra, az osztálybontásra és egyéni foglalkozásra, az egyéb foglalkozásra, a mindennapos testnevelésre vonatkozó rendelkezések alkalmazása nem kötelező, d) a tanuló akkor veheti igénybe a pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó intézmények szolgáltatásait, ha nappali oktatás munkarendje szerint folytatja tanulmányait. (10) Ha a felnőttoktatásban részt vevő tanuló nem veheti igénybe a pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó intézmények szolgáltatásait, abban a kérdésben, hogy különleges gondozásra jogosult-e, a jogszabályban meghatározott szakértő szakvéleménye alapján kell dönteni.
AZ
14.
ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI
ALAPISMERETEK
ELSAJÁTÍTÁSÁNAK
ISKOLAI TERVE Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását az iskolában tanórai keretek között (munka-, tűz-, és környezetvédelem óra keretében) és szakköri formában valósítjuk meg. Mindezt az intézményünk minden tanulójának rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységek keretei között biztosítjuk, valamint versenyt szervezünk,
versenyeken
elsősegélynyújtás
veszünk
elsajátítását,
részt.
hiszen
az
Rendkívül új
fontosnak
vizsgarendszerben
tartjuk
az
kötelező
vizsgatárgyként szerepel. Célunk, hogy a tanulók sajátítsák el:
a segélyhívás helyes módját,
a korszerű elsősegély–nyújtás alapvető szabályait,
az újraélesztés fogalmát és az időhatáraiból folyó emberi kötelezettséget,
az újraélesztés ABC-jének értelmét,
az életmentésre és elsősegélynyújtásra irányuló készséget, hozzáállást,
az alapvető életműködések zavarainak felismerését,
a balesetvédelmi szabályokat,
törések, ficam, rándulás ellátását
égési sérülések, marószerek. ellátását,
PEPO 2016
77
otthoni betegápolást.
Tanulóink legyenek képesek:
helyes betegápolást nyújtani,
a légút-biztosítás szabályos elvégzésre, hangsúlyozottan beleértve a stabil oldalfekvés önálló létesítését,
a légzés, illetve a vérkeringés megszűnésének megállapítására,
a szájból-orrba befúvásos lélegezetés elvégzésére,
egyszerű sebvédelemre és visszeres vérzés csillapítására,
ütőerek nyomáspontjainak felkeresésére és ütőeres nyomókötés alkalmazására,
Balesetek, betegek megfelelő ideiglenes nyugalomba helyezésére. A
foglalkozások
gyakorlatorientáltak,
a
tanulóknak
lehetősége
van
szemléltetőeszközök segítségével a megszerzett ismeretek gyakorlására. Diákjainkat felkészítjük az elsősegély-nyújtó ver
PEPO 2016
78
