PEDAGÓGIAI PROGRAM. Százhalombattai Széchenyi István Szakközépiskola és Gimnázium

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Százhalombattai Széchenyi István Szakközépiskola és Gimnázium

(2440 Százhalombatta, Iskola utca 3.)

OM azonosító: 032609

2014.

1

TARTALOMJEGYZÉK Köszöntő ................................................................................................................................................................. 7 1. AZ INTÉZMÉNY JOGI STÁTUSZA, ALAPADATOK ............................................................................... 9 1.1. Az intézmény alaptevékenysége ............................................................................................................. 9 2. ISKOLÁNK MÚLTJA ÉS JELENE ................................................................................................................ 10 3. HELYZETELEMZÉS ........................................................................................................................................ 12 3.1. Az iskola környezete ............................................................................................................................ 12 3.2. Az iskola tanulói közössége ................................................................................................................. 12 3.3. A nevelő-oktatómunka feltételei .......................................................................................................... 12 4. AZ INTÉZMÉNY JÖVŐKÉPE ...................................................................................................................... 14 5. AZ INTÉZMÉNY RÉSZLETES BEMUTATÁSA (HELYZETELEMZÉS) ............................................... 15 5.1 A nevelő-oktatómunka személyi feltételek alakulása............................................................................ 15 5.2 A tanítás infrastruktúrája, tárgyi feltételek elemzése, a fejlesztések ütemezése.................................... 15 5.3 A tanulói létszámokra vonatkozó adatok............................................................................................... 16 5.4 A tanműhely, szaktantermek és azok felszerelése ................................................................................ 17 5.5 Gazdasági feltételek............................................................................................................................... 17 5.6 Az iskola földrajzi, társadalmi környezete, kapcsolatrendszere ............................................................ 17 5.7 Kapcsolataink más oktatási intézményekkel ......................................................................................... 18 5.8 Kapcsolataink a gazdasági vállalkozásokkal ......................................................................................... 18 5.9 Külföldi kapcsolatok ............................................................................................................................. 19 I. A NEVELÉSI PROGRAM .............................................................................................................................. 20 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ........................................................................................................... 20 1.1.Az iskola pedagógiai hitvallása ............................................................................................................. 20 1.2.Nevelő-oktató munkánk alapelvei ......................................................................................................... 20 1.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei .................................................... 21 1.4. Kiemelt, általános céljaink ................................................................................................................... 21 1.5. A képzés rendje .................................................................................................................................... 26 2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ....................... 27 2.1.A személyiségfejlesztésben kiemelt szerepet kap ................................................................................. 27 2.2.Iskolánk a nevelő-oktató munka színterein sokszínű lehetőséggel járul hozzá a tanulók személyiségfejlődéséhez.............................................................................................................................. 27 3. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ......................................................... 28 4. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG.................................................................................................................................................... 29 2

5. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK ........................ 30 5.1. Egyéb tehetséggondozó tevékenységi formák: ..................................................................................... 30 5.2. Tanórán kívüli tevékenységek ............................................................................................................ 30 6 . A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK ................................... 32 7. A SZÜLŐ, A TANULÓ ÉS A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI ........................................................ 34 7.1.Az iskola feladata .................................................................................................................................. 34 7.2.A szülő joga, hogy ................................................................................................................................. 34 7.3.A szülő kötelessége, hogy ..................................................................................................................... 34 7.4.A szülő és az iskola együttműködésének formái ................................................................................... 34 7.5.Közvetlen információcsere .................................................................................................................... 35 7.6 Közvetett információcsere ..................................................................................................................... 36 8. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK ........................................ 37 8.1. Helyzetfeltárás ...................................................................................................................................... 37 8.2. Hátránykompenzáció ............................................................................................................................ 37 9. A PEDAGÓGIAI MÉRÉS-ÉRTÉKELÉS FONTOSABB ELVEI .............................................................. 38 9.1 Mérés-értékelés helyi rendszere .......................................................................................................... 38 9.2 Értékelési alapelveink az alábbiakban rögzíthetők: ............................................................................... 38 10. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ŐRZÉSE ÉS ÁPOLÁSA ................................................................... 39 II. A HELYI TANTERV........................................................................................................................................ 41 1.

A NEMZETI ALAPTANTERV ÉS A HELYI TANTERV KAPCSOLATA .......................................... 41 A kulcskompetenciák fejlesztése .................................................................................................................. 41 A KULCSKOMPETENCIÁK ....................................................................................................................... 41 1. Anyanyelvi kommunikáció ....................................................................................................................... 41 2. Idegen nyelvi kommunikáció ................................................................................................................... 42 3. Matematikai kompetencia ........................................................................................................................ 42 4. Természettudományos kompetencia ........................................................................................................ 42 5. Digitális kompetencia .............................................................................................................................. 42 6. A hatékony, önálló tanulás ...................................................................................................................... 43 7. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia ............................................................................... 43 8. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség ............................................................................... 43 9. Énkép, önismeret .................................................................................................................................... 43 10. Hon- és népismeret ................................................................................................................................ 43 11. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra ....................................................................................... 44 12. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés .................................................................................... 44 3

13. Gazdasági nevelés ................................................................................................................................. 44 14. Környezettudatosságra nevelés ............................................................................................................. 44 15. A tanulás tanítása .................................................................................................................................. 45 16. Testi és lelki egészség ............................................................................................................................ 45 17. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire ........................................................................................................ 45 A kulcskompetenciák érvényesítése az egyes tantárgyakban....................................................................... 45 1. Magyar nyelv és irodalom ....................................................................................................................... 45 2. Élő idegen nyelv ...................................................................................................................................... 46 3. Matematika .............................................................................................................................................. 47 4. Ember és társadalom ............................................................................................................................... 47 5. Ember a természetben.............................................................................................................................. 48 6. Földünk–környezetünk ............................................................................................................................. 48 7. Művészetek............................................................................................................................................... 49 8. Informatika .............................................................................................................................................. 49 9. Életvitel és gyakorlati ismeretek .............................................................................................................. 49 10. Testnevelés és sport ............................................................................................................................... 50 2. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, AZOK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEI. ....................................................................................................................................... 51 3. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ............................................................................................................................ 56 3.1. A kiválasztás szempontjai .................................................................................................................... 56 3.2. Az iskolai beszámoltatások formái, rendje, korlátai ............................................................................. 56 4. VIZSGÁK .......................................................................................................................................................... 58 5. A TANULÓI JOGVISZONY KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE ÉS A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI ............................................................................................................................................ 59 5.1.Felvétel a 9. évfolyamra – gimnázium-szakközépiskola ....................................................................... 59 5.2 A felvételi vizsga ................................................................................................................................... 59 5.3 Felvétel a 9. évfolyamra – nyelvi előkészítő évfolyam ......................................................................... 59 5.4 Az intézménybe kerülés egyéb esetei .................................................................................................... 59 5.5 A továbbhaladás feltételei .................................................................................................................... 60 5.6 Iskolai vizsgák ....................................................................................................................................... 60 5.7 A tanulói jogviszony megszűnése ......................................................................................................... 60 5.8 Belépés más középiskolákból ................................................................................................................ 60 6. A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI .............................................................................. 61 4

7. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI, A TANULÓ MAGATARTÁSA, SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI, A TANULÓ TELJESÍTMÉNYE, MAGATARTÁSA ÉS SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK, MINŐSÍTÉSÉNEK FORMÁJA ......................................................... 63 7.1.Bemeneti mérés ..................................................................................................................................... 63 7.2. A tanulók értékelése ............................................................................................................................. 64 7.3. A minősítés eljárásrendje...................................................................................................................... 65 7.4. A magatartás elbírálása......................................................................................................................... 66 7.5. A tanulók magatartásának és szorgalmának megítélése ....................................................................... 67 7.6. Alapvető megítélési szempontok a következők .................................................................................... 67 7.7. A magatartás minősítésének tartalma ................................................................................................... 67 7.8. Szempontok a szorgalom minősítéséhez .............................................................................................. 68 7.9. Alapvető megítélési szempontok a következők .................................................................................... 68 8. AZ EGYES MODULOK ÉRTÉKELÉSE ÉS MINŐSÍTÉSE, VALAMINT BESZÁMÍTÁSA AZ ISKOLAI ÉVFOLYAM SIKERES BEFEJEZÉSÉBE ........................................................................................ 69 9. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ AZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI ........................................................................................ 70 10. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK .................. 70 III. SZAKMAI PROGRAM ............................................................................................................................... 72 54 346 02 ÜGYVITELI TITKÁR SZAKKÉPESÍTÉS XXV. Ügyvitel ágazat ........................................................... 74 54 344 01 PÉNZÜGYI–SZÁMVITELI ÜGYINTÉZŐ SZAKKÉPESÍTÉS XXIV. KÖZGAZDASÁG ÁGAZAT ................ 89 54 481 02 GAZDASÁGI INFORMATIKUS SZAKKÉPESÍTÉS XIII. INFORMATIKA ÁGAZAT ............................... 101 54 481 05 MŰSZAKI INFORMATIKUS SZAKKÉPESÍTÉS XIII. INFORMATIKA ÁGAZAT ................................... 115 54 521 03 GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIAI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS IX. GÉPÉSZET ÁGAZAT .................... 129 54 524 02 VEGYIPARI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS XV. VEGYÉSZ ÁGAZAT ................................................. 138 IV. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK ....................................................................................................................... 147 1. sz. melléklet ...................................................................................................................................................... 149 JEGYZÉK a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről ................. 149 2. sz. melléklet ...................................................................................................................................................... 163 EGÉSZSÉGNEVELÉSI, EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM .............................................................. 163 3.sz melléklet ........................................................................................................................................................ 168 KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM .......................................................................................................... 168 4. sz. melléklet ...................................................................................................................................................... 183 A FOGYASZTÓVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ ISKOLAI FELADATOK ............................................... 183 5. sz. melléklet ...................................................................................................................................................... 188 5

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA SZERVEZÉSE ISKOLÁNKBAN, ÉS A KÖZISMERETI, VALAMINT SZAKMAI ÉRETTSÉGI TANTÁRGYAK TÉMAKÖREI ÉS AZOK VIZSGAKÖVETELMÉNYEI ............................................................................................................................. 188 6. sz. melléklet ...................................................................................................................................................... 222 AZ EMELT SZINTŰ IDEGEN NYELVI KÉPZÉS ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEI .............. 222 IRODALOMJEGYZÉK....................................................................................................................................... 237 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ................................................................................................................................ 238

6

„ Kiművelt emberfők sokasága: A nemzet igazi hatalma.” / Gróf Széchenyi István /

Köszöntő Tisztelt Olvasó!

Üdvözöljük Önt iskolánkban, köszönjük megtisztelő érdeklődését! Az alábbiakban bemutatjuk a Százhalombattai Széchenyi István Szakközépiskola és Gimnázium működését, képzési profilját, szabadon választható programjait, az oktatott szakmák leírását és utalunk a sikeres érettségi utáni további lehetőségekre.

Pedagógiai programunk – követve a törvényben előírt kereteket – az iskolában folyó nevelőoktatómunka legfontosabb dokumentuma.

• • •

Garancia az intézményhasználók számára, hiszen a fenntartó által jóváhagyott program a beiratkozástól szavatolja az elsajátítható ismeretek, készségek szintjét. A nevelés-oktatás e koncepciója (nevelési program, helyi tanterv, szakmai program) alapján biztosíthatók a közép- és emelt szintű érettségire való felkészítés időkeretei, foglalkozásai. Ez a dokumentum rögzíti az általános és a szakmai képzés programját, a nyelvi előkészítő évfolyam elvégzésének feltételeit.

Programunk tükrözi a nevelőtestület hitvallását, a „SZISZKI” 25 éves fennállása alatt kialakult pedagógiai hagyományait, egyúttal nyitottságot, a gazdasági és társadalmi környezet által indukált, folytonos megújulás igényét is. Kérjük, ha módja van rá, segítse törekvéseinket, véleményével jobbítsa programunkat, munkánkat! Százhalombatta, 2014. március 31. a nevelőtestület nevében: Dr. Horváth Béla igazgató

7

PREAMBULUM

A 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről, a 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről,

a 20/2012. EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, a 110/2012. Korm. Rendelet a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendeletben foglaltak oly mértékű tartalmi, szerkezeti változtatást hoztak mindennapi iskolai életünkben, hogy egy új pedagógiai programot készítettünk, de megőriztük a régi időtálló értékeit: fő pedagógiai elveinket, nevelési céljainkat – kibővítve új tartalmi vonásokkal. Megmaradva korábbi fő szakmacsoportjainknál, bővíteni kívánjuk a szakmai képzést. Különös figyelemmel régiónk munkaerő piaci helyzetének változásaira, valamint tekintettel az OKJ-s képzési rendszer átalakítására, hivatkozva a két maghatározó helyi nagyvállalat (MOL Nyrt., Dunamenti Erőmű Zrt.) várható munkaerő igényeire, valamint szem előtt tartva az idegennyelvoktatás országos stratégiai koncepcióját Százhalombatta Város Önkormányzatának támogatásával / 300/2006. (IX. 14.) önk. hat, valamint a 301/2006. (IX.14.) önk. hat./ iskolánk két új osztályt indított 2007. szeptember 1-től. Közülük a szakközépiskolai osztály műszaki szakterületen, gépész szakirányban, felmenő rendszerben képzi diákjainkat. Megteremti ezzel azokat az alapokat, melyekre az érettségi utáni szakképző évfolyam épül. Terveink szerint az itt végző műszaki szakemberek képzett és megbízható munkaerőt jelentenek majd az előzőekben hivatkozott két ipari üzemnek. Középtávú célként tűzzük ki a két tanítási nyelvű oktatás megszervezését és bevezetését a műszaki szakterület szakközépiskolai osztályai számára. Nyelvi előkészítő évfolyamunk a felzárkózás és esélyteremtés lehetőségét kínálva nyújt elmélyültebb képzési lehetőséget a nyolcadik osztályt végzettek számára egy olyan gimnáziumi továbbtanulási lehetőséggel (kimenettel), melynek szerves részét képezi a teljes ECDL bizonyítvány megszerzése a gimnázium 2. évére, illetve az iskolánkban 2010 óta működő ECL nyelvvizsgák legkülönbözőbb szintjeinek megszerzése is. Ezen kívül megteremtjük a lehetőségét annak, hogy diákjaink ezen képzés keretei között minden szükséges ismeretet elsajátítsanak ahhoz, hogy emelt szintű érettségi bizonyítványt is szerezhessenek az iskolánkban oktatott idegen nyelvekből és egyéb tantárgyakból.

8

1. AZ INTÉZMÉNY JOGI STÁTUSZA, ALAPADATOK 1.1. Az intézmény alaptevékenysége Nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás (801214) •

általános középfokú képzés szakmai alapozással a 9- 12. évfolyamon az 1998/99-es tanévtől,

•

9-12. évfolyamon gimnáziumi képzés a 2000/2001. tanévtől,

•

Nyelvi előkészítő évfolyam angol/német nyelven, 9—13, évfolyamon a 2007/2008. tanévtől.

Szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolarendszerű oktatás az OKJ szerint Informatika szakmacsoport: • •

gazdasági informatikus OKJ 54 481 02 műszaki informatikus OKJ 54 481 05

Ügyviteli szakmacsoport: •

ügyviteli titkár OKJ 54 346 02

Közgazdaság szakmacsoport: •

pénzügyi számviteli ügyintéző OKJ 54 344 01

Gépészet szakmacsoport: •

gépgyártás technológiai technikus OKJ 54 521 03

Vegyipar szakmacsoport: •

vegyipari technikus OKJ 54 524 02

Iskolarendszerű felnőttoktatás, szakképzés, esti tagozaton •

vegyipari technikus OKJ 54 524 02

9

2. ISKOLÁNK MÚLTJA ÉS JELENE Iskolánk 1987-ben kezdte meg működését. Létrehozását a város lakóinak igénye indokolta, hisz Százhalombattán nem működött középfokú oktatási intézmény. Az iskola képzési jellegét a városban lévő két vállalat: a Dunamenti Hőerőmű Vállalat és a DKV munkaerő igénye határozta meg. E két üzem elsősorban a középfokú végzettségű gépészeket tudta alkalmazni, iskolánk tehát ipari szakközépiskolaként alakult meg. A modernizáció azonban már akkor felvetette annak lehetőségét, hogy iskolánk profilja bővüljön, ezért egy közgazdasági osztály is megkezdhette tanulmányait. Az itt tanuló diákok az első években programozói ismereteket sajátíthattak el, később ez könyvviteli ismeretekkel egészült ki. A kettős profil megkönnyítette a beiskolázást, és tágabb lehetőséget biztosított a város és a környék gyerekeinek, ugyanakkor már kezdetben elég nagy különbség mutatkozott a két szakra jelentkező diákok felkészültsége és képességei között. A közgazdasági ágazat egy erős középiskola eredményeit mutatta, a gépész szak azonban tanulmányi teljesítményben ettől elmaradt. A fenti két szak elsősorban a fiúk beiskolázását segítette elő. Az igényeknek megfelelően ezért a harmadik tanítási évtől bővült iskolánk kínálata: a közgazdasági ágazaton elindítottuk az idegen nyelvi gyors- és gépíró szakot, mely elsősorban a lányok továbbtanulását biztosítja. A negyedik tanévre érte el a tanulói létszámunk a kb. 300 főt, hisz erre az időre már minden évfolyamon megvolt a szaknak megfelelő osztály. A szakképzés szerkezetének 2000-2002. közötti átalakítása iskolánk képzési rendjében is megmutatkozott, mert a szakképzés az érettségi vizsgát követő évekre is kitolódott. A helyi igények változása egy gimnáziumi osztály beindítását is lehetővé tette, így a 2000/2001. tanévtől iskolánkban már gimnáziumi képzés is folyik a nappali tagozaton. Az oktatás feltételei az intézmény megnyitásakor meglehetősen szerények voltak, hisz a teljesen új épületet először az alapvető eszközökkel kellett felszerelni. A gyakorlati oktatás jelentős részét átvállalta a két nagyvállalat, majd saját tanműhelyünk folytatta a képzést, később ez az ágazat teljesen átalakult, így a tanműhely üzemeltetésére már nem volt szükség. A programozók kezdetleges Videoton gépeit szintén sikerült a folyamatos fejlesztés során korszerűbb gépekre cserélni. Ezek a gépek már alkalmasak arra, hogy diákjaink valóban komoly programozási ismeretekre tegyenek szert. Tanulmányaikat korszerű szoftverek megismerésével és használatával is gazdagíthatják. A képzés átalakulása következtében a gépparkot már minden diákunk használja. A külső körülmények változását folyamatosan követjük, a tárgyi feltételeket a kötelező eszközfejlesztési jegyzék alapján, lehetőségeinkhez mérten, minden területen fejlesztjük. A kor igényeinek megfelelően iskolánkban is nagy hangsúlyt fektettünk az idegennyelv-oktatásra. Az alternatív idegen nyelvoktatás hatékonyságát a csoportbontás és a korszerű nyelvi programok, hanganyagok segítik.

10

A többi tantárgy tekintetében is törekszünk a minél jobb felszereltségre: térképek, kísérleti eszközök, vetítők és videomagnók, egyéb technikai eszközök segítik a tanárok munkáját és a diákok felkészülését. A szabadidő kellemesebb eltöltését szolgálja a könyvtár, a tornaterem, az iskolai klub. A szakok közötti különbségek megszüntetése érdekében, és a megváltozott igények miatt 1994-től a hagyományos gépészképzésünket átalakítottuk. Beindítottuk a gépész - számítástechnikai technikus szakot, melynek jellemzője, hogy a számítástechnikai ismeretek és az idegen nyelv oktatása igen komoly hangsúlyt kap, miközben a műszaki tárgyak tanításában naprakész ismereteket közvetít. A későbbiekben a szakképzés átalakulásával képzési rendünk megváltozott, melynek részleteit a szakmai program tartalmazza. A számítástechnikai, informatikai oktatásban és felhasználásban nagy előrelépést jelentett az új számítógépes hálózat kiépítése / 2 terem, 32 gép /, mely 1997 szeptemberétől lehetőséget biztosít a BATTANET-en keresztül az Internet hálózatra való kapcsolódásra. Az utóbbi években gépparkunkat továbbfejlesztettük, már 5 tanterem és egy taniroda segíti az oktatást. A felnőttoktatás területe a vegyipari gépésztechnikus képzés. Az elmúlt évek során közel 150-en szereztek iskolánkban technikusi, vagy OKJ oklevelet. A végzettek jó szakmai felkészültségét bizonyítja, hogy műszaki középvezetőként foglalkoztatják őket munkahelyükön. A megfelelő szakmai színvonal egyik garanciája, hogy a vizsgáztatásban az elnöki teendőket évről évre a két nagyvállalat felelős beosztásban lévő szakemberei látják el. A levelező technikusképzés során iskolánk és a két vállalat között meglévő, jól működő, eredményes kapcsolat tovább erősödött. Műszaki tanáraink sokat hasznosítottak az iparban dolgozó mérnökök tapasztalataiból, ők pedig megismerkedhettek a tanítással óraadóként. Az iskola további terveiben szerepel, hogy az igényekhez alkalmazkodva más szakokon is vállalja a már munkában álló szakemberek továbbképzését. Célunk, hogy eddigi eredményeink megtartása mellett olyan új képzési formákat kínáljunk, melyek a gyorsan változó társadalom kihívásaihoz rugalmasan tudnak alkalmazkodni ez leginkább az új OKJ bevezetésével válik elérhetővé.

11

3. HELYZETELEMZÉS 3.1. Az iskola környezete Százhalombatta város közigazgatási határain belül négy további iskola működik, közülük az Arany János Általános Iskola és Nyolc Osztályos Gimnáziumban középiskolai képzés is folyik. Számunkra meghatározó a városban kialakult anyagi, szellemi, gazdasági közeg annak ellenére, hogy tanulóink legalább 40%-a a környező településekről jár hozzánk. A fentiekből adódóan, a mind sikeresebb oktató, nevelő munka biztosítása érdekében az elmúlt esztendők során szoros kapcsolatot építettünk ki a régió (2005-től Budaörsi Többcélú Kistérség) oktatási intézményeivel - elsősorban az érdi iskolákkal - a százhalombattai és egyéb illetőségű gazdasági társaságokkal, civil szervezetek képviselőivel. 3.2. Az iskola tanulói közössége Mivel beiskolázási követelményeink a négyes átlagot veszik alapul a tanulók felvételekor, tanulmányai átlagunk jónak mondható. Érettségi eredményeink is kedvezőek, a szakmai vizsgák tekintetében is jól szerepelnek tanulóink. A sikeres érettségi után sok diákunk jelentkezik minden évben különböző főiskolákra, egyetemekre. A felvettek arányát tekintve a megye szakközépiskolái közül előkelő helyen állunk, de országos szinten is az élmezőnybe tartozunk. A különféle tanulmányi versenyeken is egyre jobb eredményeket érnek el tanulóink. Elsősorban matematikából, kémiából, magyar nyelvből és informatikából büszkélkedhetünk megyei és országos helyezésekkel. A nappali képzésben (9-13. évfolyam) résztvevő tanulóink száma a 2006-2007. tanévben 376 fő volt, ebből a 9-12. évfolyamon 351 tanulót oktatunk a szakképző évfolyamon pedig 25 főt. Az elmúlt néhány évben jelentősen bővült a tanulói létszám. Az esti munkarend két évfolyamára ebben a tanévben 17 vegyipari technikus hallgató jár. A nappali munkarendhez tartozó tanulókkal együtt ebben a tanévben 515 fő jár iskolánkba. 3.3. A nevelő-oktatómunka feltételei 3.3.1. A személyi feltételeket kezdetektől megfelelő színvonalon tudtuk biztosítani, a tanárok elsősorban a városban működő általános iskolák egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógusai közül kerültek ki. A későbbiekben természetesen a tanári létszám növekedett, több pályakezdő és időközben idetelepült pedagógus dolgozik jelenleg is iskolánkban. A tanárok életkori megoszlása kiegyensúlyozottnak mondható. A tapasztalt idősebb kollégák mellett meghatározó a középkorú réteg, s elkötelezett fiatalok egészítik ki a testületet. A nevelőtestület tagjai mindig fogékonyak az újra, többségüket a jobbítás, a változtatás állandó igénye jellemzi. Ezt bizonyítja az is, hogy a szakmai továbbképzési keretünk nem elegendő a tovább tanulási igények kielégítésére. Többen rendelkeznek másoddiplomával és ECDL bizonyítványa szinte minden egyes kollégának van. 3.3.2. A tárgyi feltételek: Iskolánk eszközellátottsága a tanítás-tanulás tárgyi eszközeinek színvonala, kimagaslónak számít régiós viszonylatban is. 12

Magyar-könyvtár szakos kolléganőnk heti 10 órában látja el a könyvtárral kapcsolatos feladatokat. Hamarosan elkészül a digitalizált állomány nyilvántartás. A könyvtárban hat rendszerbe iktatott számítógép segíti a diákok elmélyült munkáját. Ezen kívül rendelkezünk tornateremmel, egy klubhelyiséggel, valamint kézilabda, röplabda és kispályás foci mérkőzések megtartására is alkalmas sportudvarral. A diákok szabadidős céljait több kisebb terem biztosítja, külön szobában kapott helyet az iskolaújság szerkesztősége, de természetesen külön helyiségekben működik az audió és videó stúdió is. A tanári és a tanári előkészítők 138 m2-en találhatók. A tanulók a szüneteket az aulában és a galérián töltik. A többi területen található az igazgatóság, gazdasági hivatal, étkező + büfé, öltözők, mellék- és kiszolgáló helyiségek. Az egyéb foglalkozásokhoz rendelkezésünkre áll a jól felszerelt kémia labor egyéb kiszolgáló helyiségekkel. 1997. szeptemberében két gépteremben lévő 32 gépen INTERNET csatlakozás valósult meg önkormányzati beruházással a BATTANET-en keresztül, ez a rendszer azóta folyamatosan bővül, és egyre korszerűbbé válik. 1998-ban a számítógép-állományt felújítottuk, és új beruházás keretében minden gépet iskolai hálózatra kötöttünk, a termek felújítása 2012-ig folyamatos volt. Létrehoztunk egy olyan informatikai rendszert, amely a multimédiás géptermeken kívül videostúdiót is tartalmaz. A projektorok elhelyezésével lehetővé vált a számítógéppel támogatott oktatás minden tantárgyból. A 2006-2007. tanévtől interaktív tábla is segíti az oktatást. A szakképzési hozzájárulásnak köszönhetően 2012-ig a számítógépes park felújítása, részbeni cseréje évről évre megvalósult.

13

4. AZ INTÉZMÉNY JÖVŐKÉPE Nevelőtestületünk az iskola több évtizedes pedagógiai, szakképzési eredményeire, a nevelő-oktató munka időtálló értékeire és hagyományaira alapozva, egyidejűleg figyelembe véve az iskolahasználói igényeket, továbbá napjaink hazai és Európai Uniós közoktatás- és szakképzésfejlesztési irányait, a következő elemekből álló jövőképet alkotja és képviseli: A Százhalombattai Széchenyi István Szakközépiskola és Gimnázium négy (a gimnáziumi területen idegen nyelvi előkészítő évfolyammal kiegészített, így: öt) évfolyamos, olyan általánosan művelő középiskola, amely szakképző évfolyamain középfokú szakmai végzettség megszerzését is biztosítja műszaki és gazdasági-szolgáltatási szakterületeken (gépészet, informatika, ügyvitel és közgazdaság szakmacsoportokban). Az iskolában folyó nevelő-oktató munka elsődleges jellemzője a magas szintű szakmai igényesség, amely a tanulók személyiségének és egyéni/önálló tanulási képességeinek fejlesztésével összhangban, nyitottságon és a kölcsönös bizalmi viszonyon alapuló jó iskolai légkörben valósul meg. Az intézmény a közép- és az emelt szintű érettségi vizsgára, a felsőfokú továbbtanulásra történő felkészítés mellett technikus végzettség megszerzését kínálja nappali tagozatán és a felnőttoktatás/felnőttképzés keretei között az új Országos Képzési Jegyzék szerinti moduláris struktúrájú ismeretközvetítés révén. Iskolánk a város és vonzáskörzete, a kistérség iskoláztatási igényeinek kielégítésére törekszik. Ennek érvényesülése érdekében folyamatosan méri és rögzíti a tanulói és szülői igényeket, s rendszerbe állított munkakapcsolatot tart a térség általános iskolai intézményhálózatával.

14

5. AZ INTÉZMÉNY (HELYZETELEMZÉS)

RÉSZLETES

BEMUTATÁSA

5.1 A nevelő-oktatómunka személyi feltételek alakulása Az iskola személyi állománya az elmúlt 25 esztendőben formálódott a maira. A tantestület létszáma feladatok ellátásának megfelelő. Az iskolai szakos ellátás 100%. A képesítések a rendeleteknek megfelelően biztosítottak, az újításokat a megfelelő továbbképzésék segítségével sajátítjuk el. A nevelőtestület részéről preferált továbbképzések, átképzések: • • • • • • •

a számítástechnika, multimédia, internet, a kétszintű érettségire való felkészülés gyógytestnevelés a csúcstechnika alkalmazása szakmérnöki vizsga letétele másoddiploma megszerzése NSZI magasabb szakmai szintű tanfolyamai

A számítógép alkalmazása is hangsúlyossá vált az utóbbi időben. A belső tanfolyamok mellett érdeklődés mutatkozik célirányos tanfolyamok, multimédiás eszközök, elektronikus levelezés, valamint az Internet használatára is. A korszerű oktatóeszközök számítógép-vezéreltek, alkalmazásuk gyakorlott eszközhasználatot igényel. Az iskola adminisztrációs tevékenysége teljes egészében számítógépesített. Alapvető átképzésre intézményünk pedagógusainak nincs szüksége, mert a törvényben előírt képesítésekkel rendelkeznek. Továbbképzések azonban zajlanak, vagy a normatíva terhére, vagy uniós pályázatoknak köszönhetően. 1998 szeptemberétől eredményorientált célprémium rendszer működött, ami hatékony eszköze volt a pedagógusok motiválásának. 5.2 A tanítás infrastruktúrája, tárgyi feltételek elemzése, a fejlesztések ütemezése Az iskola összterülete mintegy 5.500 m2, melyből 25 tanterem /ebből 5 számítógépes szaktanterem/, 1 taniroda, így 2355 m2-en és a 610 m2-es tornateremben folyik az oktatás-nevelés. Az iskolának van egy 63 m2-es könyvtára, egy 60 m2-es klubhelyisége, valamint sportudvara. A tanári és a tanári előkészítők 138 m2-en találhatók. A tanulók szünetben való tartózkodására nagy helyet biztosít az aula + galéria + összekötő folyosók mintegy 1029 m2-e. A többi területen található az igazgatóság, gazdasági hivatal, étkező + büfé, öltözők, mellék- és kiszolgáló helyiségek. Az egyéb foglalkozásokhoz rendelkezésünkre áll egy jól felszerelt kémia labor kiszolgáló helyiségekkel. 1997 szeptemberében két gépteremben lévő 32 gépen INTERNET csatlakozás 15

valósult meg önkormányzati beruházással a BATTANET-en keresztül, ez a rendszer azóta folyamatosan bővül, és egyre korszerűbbé válik. 1998-ban a számítógép-állományt felújítottuk, és új beruházás keretében minden gépet iskolai hálózatra kötöttünk, a termek felújítása azóta is folyamatos. Létrehoztunk egy olyan informatikai rendszert, amely a multimédiás géptermeken kívül egy videostúdiót is tartalmaz. A projektorok elhelyezésével lehetővé vált a számítógéppel támogatott oktatás minden tantárgyból. A szakmai munkaközösségek feladatai közé tartozik az újonnan érkező kollégák számára a fenti eszközök használatának betanítása és a gyakori alkalmazás ösztönzése. 5.3 A tanulói létszámokra vonatkozó adatok

Tanulóink létszáma 500 fő körül mozog annak függvényében, hogy a szakképző évfolyamokat milyen mértékig sikerült feltölteni az adott tanévben.

Nappali képzés

10. 9. évfolyam évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

13. évfolyam

Gimnázium

88

31

51

47

28

A osztály

33

33

20

25

B osztály

31

33

24

29

13-14. évfolyam

Szakközépiskola

Szakképzés ügyvitel

9

vegyi gépész

33

17

Esti képzés

A nemek megoszlása közel azonos, bár a műszaki-informatikai szakterületre inkább a fiúk, míg az ügyvitel-közgazdaságtan szakterületre inkább a lányok jelentkeznek. A gimnáziumi osztályainkban a megoszlás szinte minden tanévben 50-50%.

16

5.4 A tanműhely, szaktantermek és azok felszerelése A szakmacsoportos alapozó képzés, valamint a szakképzés gyakorlati tevékenységének rendszere megkívánja, hogy intézményünk jól felszerelt, napjaink igényeinek megfelelő szaktanterem hálózattal rendelkezzen. Az intézmény tárgyi eszköz felszereltségét tartalmazó fejezet részletesen ismerteti az iskola ide vonatkozó adottságait. Öt informatikai szaktanteremmel rendelkezünk, több berendezései az iskolai hálózatba kötve működtethetők.

tanirodával, melyek számítógépes

A tanirodákban a legkorszerűbbnek mondható informatikai technológia szolgálja a képzésben résztvevő diákok gépírási készségeinek mielőbbi és minél eredményesebb elsajátítását. A MOL NyRt. területén található, de ingyenes használatunkban áll egy több száz m2-es tanműhely, amely a jelenlegi állapotok szerint a gépészeti szakképzéshez kapcsolódó képzési és vizsgáztatási feladatokat látja el. A 2007 szeptemberétől indult gépész képzés gyakorlati oktatásában ez a tanműhely is nagyobb szerepet kapott. 5.5 Gazdasági feltételek Az iskola a KLIK országos hálózatának része. Fenntartónk és működtetőnk a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Ceglédi Tankerülete. 5.6 Az iskola földrajzi, társadalmi környezete, kapcsolatrendszere Intézményünk beiskolázási körzete messze túlnyúlik a város határain. Egyes tanévekben ugyan változó arányban, de összességében elmondható, hogy tanulóink 60 %-a helybéli, 40%-a bejáró diák. A bejárók több mint fele érdi illetőségű, a többi tanuló pedig a szomszédos települések valamelyikéről érkezik nap, mint nap a SZISZKI-be. Intézményünk nagy hangsúlyt fektet a kapcsolattartás legkülönbözőbb formáira úgy a környező települések vezetésével (iskolabusz), iskoláinak igazgatóival (felvételi tájékoztatók közös szervezése), a helyi iskolák vezetőivel (közös képzések, szakkörök), a szülők közösségével (az iskola fejlesztési elképzeléseinek harmonizálása), a helyi vállalkozások képviselőivel (a szakképzés jövője, főbb stratégiák). Ez a fajta kapcsolatrendszer a mindennapok gyakorlatában jól működik, de ez nem jelenti azt, hogy ne kívánna folyamatos odafigyelést a kapcsolatok ápolása. Ezek sorában elsőként a szülők közössége említendő, mert az ő bevonásuk a döntéshozói folyamatba kissé nehézkes a sokirányú elfoglaltságuk miatt.

17

5.7 Kapcsolataink más oktatási intézményekkel Elsősorban a távolabbi környék általános iskoláival építettünk ki és működtetünk olyan kapcsolatot, amely beiskolázási céljainkat szolgálja. Ennek keretében évről évre tájékoztató anyagokat készítünk és jutattunk el hozzájuk, közösen szervezünk (vagy a SZISZKI-ben, vagy az adott általános iskolában) tájékoztató fórumokat iskolánk felvételi és képzési terveiről, az újonnan indítandó osztályokhoz kapcsolódó képzési profilváltásról. Nem egyszer kerestük meg ezeket az intézményeket a gyermekek továbbtanulási szándékait illető kérdőívekkel, számunkra fontos adatgyűjtési céllal. A szakképzés területén szoros kapcsolatokat ápolunk az érdi Kós Károly Szakképző Iskolával. 2012-től egy tankerületbe tartozunk. Az együttműködés terepei között említendők a mindkét intézményben tanító szaktanárok, valamint bizonyos szakmai gyakorlatok közös elvégzése, speciális eszközök kölcsönadása adott feladat elvégzésére. Az új gépész osztály elindításával ez a fajta együttműködés jelentős mértékben bővülni fog. A másik helyi középiskolával is kiépítettük a szakmai együttműködés területeit. Az előző tanévekben megosztottuk a kétszintű érettségire való felkészítés feladatainak egy részét (fizikabiológia), de hasonlóak működnek az OKTV szervezésével, lebonyolításával kapcsolatban is. Néhány tanulócsoport - ebből az intézményből – rendszeresen használja kémia laborunkat kísérletek elvégzése céljából. 5.8 Kapcsolataink a gazdasági vállalkozásokkal A helyi média adta lehetőségeket kihasználva széleskörű tájékoztatást adunk partnereinknek, köztük a helyi vállalkozások vezetőinek arról, hogy miként is alakulnak a SZISZKI szakképzést érintő fejlesztési tervei. Ezen kívül természetesen személyes kapcsolatokat ápolunk a legfontosabb nagyüzemek kijelölt képviselőivel ezek közül is elsőként a MOL Nyrt-vel. Ennek az élő kapcsolatnak az eredményeként jutottunk el abba a fázisba, hogy a helyi képviselő testület felhatalmazásával hozzákezdhettünk az új gépész évfolyam szervezéséhez, elsősorban azzal a céllal, hogy a MOL számára szükséges vegyipari gépész szakképzés alapjait megteremthessük. Természetesen szoros kapcsolatot tartunk a kisebb cégek képviselőivel is, mert ők azok, akik nagyban hozzájárulnak szakképzési számlánk feltöltéséhez, mely összegek elengedhetetlenek a számítástechnikai beruházások megvalósításához és egyéb fejlesztési tevékenységeinkhez. A támogató cégek száma-bár évről évre változik - húsz körül mozog, a befizetett éves hozzájárulás mértéke pedig 15 és 30 millió forint közötti volt. Törvényi szabályok változása miatt ez a rendszer 2012 óta nem működik.

18

5.9 Külföldi kapcsolatok Külföldi oktatási intézményekkel két szálon tartjuk a kapcsolatot. Részben Százhalombatta város hivatalos testvérvárosi kapcsolatrendszerén keresztül, részben az Európai Unió pályázati rendszerében való részvételünk formájában. Testvérvárosainkban (Brzesko PL, Sannazzaro IT, Szováta RO) fekvettük a kapcsolatot a helyi szakközépiskolákkal. A lengyel testvérváros egyik középiskolájával írásban rögzített személyes találkozó előkészületi szakaszában vagyunk, az olasz testvérváros szakközépiskolájával pedig együttesen pályázunk uniós forrásokért abból a célból, hogy a két önkormányzat anyagi segítsége nélkül közvetlenül építhessük hosszú távra tervezett szakmai együttműködésünket. A kapcsolatfelvétel szakaszában vagyunk a szovátai helyi líceummal is, akikkel közös projektet tervezünk nemzetközi konzorciumi keretek között. Az uniós pályázati lehetőségek kézzelfoghatóbb eredményeket hoztak eddig. Több kolléga járt külföldi tanulmányúton az elmúlt hónapok során és részben ennek köszönhetően jött létre egy nyelvi alapú, egy tanévre szóló együttműködés a finnországi Mikkeliben található szakképző intézménnyel. Ezt a folyamatot - elsősorban a szakképzés területén - még elmélyültebben kívánjuk tovább folytatni és az Erasmus+ programban is hasonlóan aktív pályázók kívánunk maradni, mint ahogyan azt az LLP programban tettük.

19

I. A NEVELÉSI PROGRAM 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 1.1.Az iskola pedagógiai hitvallása Iskolánk korszerű szerkezetű, az intézményhasználók és a munkaerőpiac aktuális elvárásaira megfelelő rugalmassággal reagáló középiskolaként széles alapműveltséget nyújt, s egyenrangúan kezeli a közismereti, a szakmai előkészítő és a szakmai képzést.
Gimnáziumként lehetőséget biztosít a nyolcadik osztályban legalább jó eredményt elért tanulók számára az érettségi bizonyítvány megszerzésére, és felkészít a főiskolai vagy egyetemi továbbtanulásra.
Szakközépiskolaként a szakmacsoportos alapozás után, a szakmai érettségit követően meghatározott irányú szakmai képzést biztosít.
Idegen nyelvi előkészítő évfolyam indításával segíti a beiratkozó tanulók esély javítását, készíti elő az európai kompatibilitású angol és német idegen nyelv tudást a hozott és a választott idegen nyelv tanulásának biztosításával.
Közgazdasági, gépészeti, informatikai, ügyviteli képzésével lehetővé teszi tanulói részére a biztos elhelyezkedést jelentő szakmai tudás megszerzését.
Kétszintű érettségi vizsgával biztosítja a felsőfokú továbbhaladás alternatív lehetőségeit. Az iskola teljes képző kapacitása a közgazdasági, a gépészeti, az informatikai és az ügyviteli szakmacsoport közismereti, szakmai előkészítő és speciális szakmai céljainak felel meg. A nevelő-oktató munkánkban prioritásként kezeljük:






A reális, egyéni adottságokhoz méretezett követelményállítást, a kompetenciaalapú ismeret- és értékközvetítést, a sokoldalúan és gyakorlatiasan képző funkciót tehetséggondozást és a társadalmi, közösségi szocializációt.

1.2.Nevelő-oktató munkánk alapelvei → Szilárd értékrendet, az életkori sajátosságokhoz szabott konkrét műveltségbeli és társadalmi kapaszkodókat igyekszünk nyújtani diákjainknak, → pedagógiai műhelyekhez nem köteleződünk el, ugyanakkor nyitottak vagyunk az innovatív pedagógiai utak, módszerek iránt, → világnézeti semlegességünk elvén nem kötődünk egyetlen társadalmi, filozófiai irányzathoz sem, de biztosítjuk tanulóink számára a sokszínű tájékozódás lehetőségét, a különböző vallási, filozófiai irányzatok megismerését, → a tanítás-tanulás során a tanulók öntevékenységének kibontakoztatására, az önálló megismerő tevékenység kialakítására helyezzük a hangsúlyt, → Nevelő-oktatómunkánkban kiemelt szerepet kap a tanítványok okos szeretete, a gyermek centrikusság, az empátia, az egyéni bánásmód, a tolerancia és a türelem → Tudatosan törekszünk a tanulási esélykülönbségek mérséklésére, a hozott hátrányok csökkentésére 20

→ A tanulók tudás- és képességszintjéhez rendelt módszerekkel igyekszünk elérni, hogy minden diákunk képességeinek megfelelő teljesítményt nyújthasson. 1.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei A gimnáziumok és szakközépiskolák számára kiadott kerettanterv cél- és feladatrendszerét magunkra nézve kötelezőnek tartjuk. A bevezető részből azokat az elemeket emeljük ki, amelyek pedagógiai programunknak is meghatározói azáltal, hogy nevelési-oktatási eljárásaink részét képezik, azokat igazolják. 1.4. Kiemelt, általános céljaink

A kitűzött cél

Feladat, eszköz, eljárás

Célunk, hogy tanulóink az - A kommunikációs készség EU egyenrangú polgárai fejlesztése. lehessenek. - Az idegen nyelvi készségek (Fedezzék fel az európai hatékony fejlesztése. integrációból adódó - Korszerű informatikai lehetőségeket, készüljenek oktatás. fel az élethosszig tartó tanulásra, tudjanak az - EU-kompatibilis, piacképes elsajátított szakmai képzés. kompetenciáikból adódó - Az Európai Közösség lehetőségekkel élni.) lényegének, működésének megismertetése.

Sikerkritérium

- a tanítványok sikeresen tudják a tanultakat, az idegen nyelvi készségeket alkalmazni a különböző élethelyzetekben. A tanítványaink legalább 20%-a emelt szintű érettségit tesz egy idegen nyelvből.

- legalább egy idegen nyelven a B1 szinten képesek kommunikálni, hosszabb szöveget megérteni és alkotni.

- Ehhez minden évben több - választható érettségi tárgyként a pályázatot nyújtunk be a tanulók legalább 20%-a az TEMPUS Közalapítványhoz. informatikát választja, - A pályázati forrásteremtő - Az EK kiemelt ismeretként szerepel rendszert prioritásként a tanmenetekben, a tanórán kívüli kezeljük. foglalkozások, illetve a versenyek - Erasmus+ 1. és 2. akciója tematikájában. keretén belül 2014-től.

21

Vállalják tudatosan és büszkén magyarságukat, alakuljon ki identitástudatuk.

- A tanított tantárgyak (különösen a történelem, a magyar nyelv és irodalom, a földrajz) kapcsolható tartalmának elkötelezett feldolgozása, illetve tanítása.

Dolgozataikban, vitáikban, érveléseikben a témának megfelelő információ-, érzelem- és értékszinten építenek a tanultakra.

- Az alkalomhoz illő öltözékben jelennek meg és viselkednek az A kultúra, a ünnepélyeken és rendezvényeken, szokásrendszer, a helyi tisztelik és ápolják a hagyományokat. hagyományok, népszokások, tájjellegű tradíciók - Részt vesznek a témával kapcsolatos szakkörök megismertetése, ápolása, önképzőkörök, munkájában, versenyeken, gyakoroltatása. rendezvényeken, a Kárpát-medence Színvonalas iskolai értékeinek megismerését célzó ünnepélyek és tanulmányi kirándulásokon és túrákon. megemlékezések. - Az iskolához, Százhalombattához, - A hazai táj, értékeinek a szülőhelyhez és a hazához tartozásuk tettekben és érzelmekben is megismerése. kifejeződik. A lakóhely, Százhalombatta ismerete. Önmagáért és társaiért felelős, önmagát menedzselni képes személyiség kialakítása.

- Önismeret, önbizalom megalapozása, - Kooperációs készség megalapozása és fejlesztése. Testi-lelki ápolása, edzése.

- Tanítványaink többsége pozitív jövőképpel rendelkezik, lehetőségei ismeretében terveiben tudatosan épít a közösséghez, családhoz tartozás, az elismerés és az önmegvalósítás egészség szükségletére,

Megfelelő önismeret és önbizalom -Mentálhigiénés és birtokában minden helyzetben drogprevenciós tevékenység. hatékonyan tudja képviselni és érvényesíteni önmaga és közössége érdekét. - Ismeri a csoportban elfoglalt helyét, szerepét, együtt tud működni társaival. Részt vesz az egészségmegőrző és a prevenciós tevékenységekben. A harmonikus elengedhetetlen

személyiségfejlődés

feltételének tekinti a családot.

22

A lokális és globális környezetért felelős környezettudatos magatartás kialakítása.

- A tanított tantárgyak (különösen a természettudományos tantárgyak, a történelem és az irodalom) erre alkalmas tartalmainak céltudatos feldolgozása.

Tisztában van a környezetkárosítás hatásaival, mértékével, veszélyeivel és következményeivel.

- Az európai és nemzeti értékek alapján pozitív erkölcsi, magatartás és viszonyulás kialakítása.

- A tanított tantárgyak (különösen a társadalomismeret, történelem, magyar nyelv és irodalom) erre alkalmas tartalmainak célorientált feldolgozása, illetve tanítása.

- Tisztában vannak az európai kultúrtörténet eszmeiségével és erkölcsi alapjaival, ismerik és tisztelik a kiemelkedő értékeket.

Tevékenysége során környezettudatos magatartást folytat, aktívan is bekapcsolódik a környezet megóvásáért folytatott tevékenységbe.

- Ismerik és betartják az egyén és a - A meghatározó közösségek közösség együttélését szabályozó által képviselt a normákat, jogszabályokat, szokásrendszer, a - Érdeklődést és toleranciát mutatnak hagyományok más kultúrák, vallások, szokások iránt. megismertetése, ápolása, - Megbízhatóan, az önmegvalósítás gyakoroltatása. igényével és szándékával oldják meg - A diákönkormányzat és a feladataikat, végzik munkájukat. tanulói önszerveződések segítése, az osztályfőnöki munka tartalmi és módszertani megújítása.

Lehetőségként kezeljük a tanulók felzárkóztatását, s a tanulási és magatartási problémák csökkentésére törekszünk

- A tanított tantárgyak, tanórán kívüli foglalkozások lehetőségeit, a közösségteremtés alkalmait céltudatosan alakítva törekszünk a nevelési célok érvényesítésére.

Mindezek alapján a tanulók: -

Ismerjék meg és becsüljék nemzeti kultúránk értékeit, a kiemelkedő magyar személyiségek tevékenységét, munkásságát. Legyenek tájékozottak hazánk földrajzában, irodalmában, művészetében, történelmében, tudományos eredményeiben és mindennapi életében. Becsüljék és ápolják anyanyelvünket, fordítsanak gondot a kulturált nyelvi kifejezésre.

23

-

Ápolják településük, lakókörnyezetük hagyományainak kulturális értékeit, népi kultúráját, őrizzék ezeket a hagyományokat és legyenek képesek azok továbbadására. Legyenek nyitottak a környezetükben élő más népcsoportok, a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások és a másság elfogadására.

-

Legyenek nyitottak a közös európai értékek megismerésére. Becsüljék meg az európai fejlődés során létrehozott eredményeket, és értékeljék azt, hogy a mi nemzeti kultúránk is hozzájárul mindezekhez az eredményekhez, része az összeurópai kultúrának. Legyenek képesek a valódi értékek és az értéktelen tendenciák megkülönböztetésére, fogadják kritikával a kulturális és gondolkodásbeli "divatokat", kellő ismeretek birtokában legyenek képesek álláspontjuk megvédésére. Ápolják kapcsolataikat más nemzetek fiataljaival, ismerjék meg mindennapjaikat, gondolkodásmódjukat, kultúrájukat, és legyenek készek a saját népük szokásés gondolkodásmódjának másokkal való megismertetésére.

-

Váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt. Legyenek képesek a környezet természeti, és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére. A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv.

-

Sajátítsák el az eredményes tanulás módszereit és technikáját, ezen belül az egyénre szabott tanulási módszereket, az emlékezet fejlesztésének metódusait és a rögzítés célszerű eljárásainak módozatait. Tegyenek szert megfelelő önállóságra a tanulás időbeli és sorrendi eltervezésében, a kedvező külső körülmények megteremtésében.

-

Az ismeretszerzés, a tanulás személyiségüknek megfelelő technikáinak és módozatainak elsajátítása nyomán ízleljék meg az ebből fakadó sikerélményt, és annak az önbecsülésre gyakorolt pozitív hatását. Ismerjék meg a tudás örömét, építsék be értékrendjükbe a műveltség rangját. Legyenek tisztában azzal, hogy a műveltség olyan érték, amelyet egész életük folyamán gyarapítaniuk érdemes, valamint azzal, hogy a műveltség nem a gyakorlati haszonszerzés mértékével mérhető, hanem gazdagítja személyiségüket, tartalmasabbá teszi emberi kapcsolataikat, harmonikusabbá teszi viszonyukat önmagukhoz és a világ jelenségeihez.

-

Törekedjenek sokoldalú műveltségre, lássák be és tapasztalják meg, hogy ezzel közelebb jutnak a világ sokszínűségének megismeréséhez és megértéséhez, és ebben a sokszínűségben önmaguk helyének megtalálásához.

-

Legyenek képesek távolabbi céljaikat pillanatnyi érdekeik fölé emelni. Viseljék el fegyelmezetten a pillanatnyi kudarcokat, és a sikertelenség sarkallja őket további erőfeszítésekre. Tanulják meg, hogy az ismeretszerzés fáradságos munkát, sok áldozatot és önfegyelmet követel.

-

Ismereteik gyarapítása mellett alakuljon ki bennük az igény a megtanultak önálló alkalmazására, újabb összefüggések felismerésére. Tapasztalati úton ismerjék fel, hogy a "felfedező tanulás", a jelenségek több szempontú megközelítése, viszonyítása és rendszerezése fejleszti a problémamegoldó gondolkodást, felkelti az öntevékenység igényét, segíti az önálló értékítélet kialakítását.

-

Becsüljék a munkát, mint értékteremtő tevékenységet, maguk is törekedjenek alkotó munkára. Tapasztalják, hogy az alkotótevékenység közelebb viszi őket önmaguk megismeréséhez és megvalósításához, gazdagítja személyiségüket. Tartsák tiszteletben mások szellemi és a fizikai alkotótevékenységét egyaránt. 24

-

Törekedjenek önmaguk árnyalt és sokoldalú megismerésére, reális önértékelésre. Legyenek tisztában saját képességeikkel és készségeikkel, teljesítőképességük határaival, tehetségükkel és hiányosságaikkal. Ragadják meg az alkalmat arra, hogy kipróbálhassák képességeiket, elmélyülhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területen, ezáltal is segítve pályaorientációjuk kialakulását és megszilárdulását. Reális önértékelésük segítse őket abban, hogy kiegyenlítsék környezetük túl- vagy alulértékelő gesztusainak káros következményeit: az önteltséget illetve a kisebbrendűségi érzést. Tapasztalják meg, hogy a reális önértékelés kialakítása révén sajátíthatják el mások helyes értékelésének képességét.

-

Az ebben az életkorban jellemzően felerősödő önállósulási vágy konfliktusainak feloldására sajátítsák el az ítéletalkotás képességét, legyenek képesek a konfliktushelyzetekben a helyes döntésekre, illetve döntéseik felülvizsgálatára. Legyenek készek arra, hogy megismerjék és megfontolják mások értékítéletét és szembesítsék azt a sajátjukkal. Mindehhez sajátítsák el az önfegyelem képességét.

-

Legyenek képesek a globális értékrend elsajátítására és elfogadására, ami megalapozza a sajátos, egyéni értékrend kialakulását is. Ismerjék meg és sajátítsák el a szociális viselkedés alapvető szabályait, hogy megértsék a szabálytudat, a döntési szabadság és felelősség szerepét és jelentőségét.

-

A szociális készségek eredményes fejlesztése következtében sajátítsák el a segítőkész viselkedés normáit, a segítő együttműködés, a demokratikus vezetés és a tisztességes versengés képességét. Családi kapcsolataikban is törekedjenek segítőkész magatartásra. Ezzel együtt lássák be, hogy az egymás közötti optimális kölcsönhatások kialakításán belül nagy jelentősége van a pedagógusok és a tanulók közötti pozitív szociális kölcsönhatásnak. Tapasztalják meg, hogy a nevelés maga nem egyéb, mint a gondozási hajlamból fakadó segítő viselkedés, tevékenység, azaz segítő nevelés.

-

Sajátítsák el a kommunikáció optimális képességét. Legyenek tisztában azzal, hogy a kommunikáció fogalma nem csupán a nyelvi kifejező rendszerrel való érintkezést jelenti, hanem érzelmi kapcsolatteremtést is. Sajátítsák el az érzelmi kötődés képességét, törekedjenek dominánsan pozitív érzelmi kontaktus kialakítására a kisebb és a tágabb közösségükben. Törekedjenek a szóbeli kommunikáció alapvető készségeinek: a meghallgatás (odafigyelés), az érdeklődés, a kérdés és kérés, a meggyőzés, az elismerés és a bírálat készsége, a társalgási és a vitakészség elsajátítására.

-

Legyenek képesek az egészséges életvitel kialakítására. Használják ki a testedzésre, az egészséges testi fejlődésre nyújtott lehetőségeket, kerüljék a káros szenvedélyeket. Ismerjék meg a betegségeket, balesetek elkerülésének és az egészség megőrzésének módozatait. Érezzenek felelősséget környezetük egészséges életvitele iránt is. Tanúsítsanak elfogadó magatartást sérült, beteg vagy fogyatékos embertársaik iránt. Készüljenek fel az egészséges és felelős párkapcsolatokra és a családi életre. Legyenek tisztában azzal, hogy a lelki egészség védelme, a belső harmónia megteremtése kihat egész tevékenységükre, teljesítőképességükre, teljes emberi fejlődésükre. A célok meghatározzák a követendő stratégiát, a gyakorlati eljárások összességét. A célkitűzések maradéktalan megvalósítását a mindenkori tanulói összetétel befolyásolja.

25

1.5. A képzés rendje

1.5.1. Osztály- és csoportrendszer Az iskola működésében megfelelőnek tartjuk a hagyományos osztálykereteket. A folyamatos infrastruktúra-fejlesztésnek köszönhetően 2007 szeptemberétől az épület adottságai, valamint a nevelőtestület létszáma és összetétele a 9-12. évben évfolyamonként maximum 5 osztály zavartalan működését teszi lehetővé úgy, hogy a szakképzési csoportok foglalkozásai is délelőtt működjenek. o Az érettségi utáni szakképzési évfolyamokon maximum 4-7 csoport indítható. (A gyakorlatban leginkább három csoport működik) o A gimnáziumi érettségit szerzett tanulók szakmai képzésbe való bekapcsolódása is biztosítható. A köznevelési törvény és a fenntartó hozzájárulása óratervben rögzített csoportbontásokat tesz lehetővé. A helyi tantervben előírt képzési és nevelési célok csoportbontás nélküli megvalósítása elképzelhetetlen. Bizonyos közismereti, elméleti szakmai előkészítő és informatikai tantárgyaknál kettes csoportbontást alkalmazunk. A csoportbontást a tanulók igényei, az egyes tantárgyak belső logikája és nevelési-oktatási céljai határozzák meg. A matematika és az egyes szakelméleti tantárgyak csoportbontása a továbbtanulási szándék, az idegen nyelvi készségszint alapján történik. Az osztályok összetétele beiskolázáskor a nyelvtudás alapján történik, a csoportbontás a tanév közben, az osztályfőnök irányításával, az osztályban tanító szaktanárok egyetértésével jön létre. A csoportbontás - indokolt esetben- az egyes félévek végén módosítható. A 2003/2004. tanévtől biztosítjuk a 11. évfolyamtól kezdődően az emelt szintű érettségire való felkészítést. A törvényi szabályozásnak megfelelő választási lehetőségeket az óraszámokat bemutató táblázat tartalmazza. 1. 5.2.A képzés belső szakaszai Az iskola képzési rendszerét az igényes közismereti oktatás mellett széles alapú szakmacsoportos szakmai előkészítés és speciális szakmai képzés jellemzi. Ennek szakaszai a következők: -

9-10. évfolyam: az általános műveltséget megszilárdító 11-12. évfolyam: az általános műveltséget elmélyítő, a pályaválasztást segítő szakasz. 13-14. évfolyam: az érettségi utáni szakmai képzés szakasza, melyben szinte kizárólag szakmai képzés történik a középfokú vagy felsőfokú képesítés elérése céljából az OKJ központi programjai alapján.

26

2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Az ember személyisége magában foglalja az örökölt tulajdonságokat, nemére és személyiségtípusára jellemző vonásokat, azon kívül a környezeti (családi, iskolai, munkahelyi, tágabb környezeti) hatások révén szerzett tulajdonságokat. Tehát a személyiség - egy leegyszerűsített és vázlatos megfogalmazás szerint - az egyén testi és lelki tulajdonságainak összessége, egysége és sajátossága. A személyiségfejlődés függ az éréstől és a tanulástól, gyakorlástól, neveléstől. Így a fejlődés irányát nagymértékben befolyásolja az alkalmazott nevelés minősége. A fejlődést jelentheti a környezethez való alkalmazkodás, az önkontroll, a felelősségérzés kialakulása és a frusztrációtűrő-képesség erősödése is. 2.1.A személyiségfejlesztésben kiemelt szerepet kap az önismeret fejlesztése, a kezdeményező és vállalkozó készségek, illetve a felelős társadalmi magatartás kialakítása, a társadalmilag elfogadott értékrendszerre épülő világkép formálása. része a személyiségfejlesztésnek az állampolgári szerepre való felkészítés, amely a demokrácia gyakorlásához szükséges képességek fejlesztését, a jogok és a kötelességek tudatosítását is jelenti. Tanulóink személyiségfejlesztése az iskolai élet minden területén - tanórán és tanórán kívüli színtereken egyaránt zajlik. Pedagógiai gyakorlatunkban kiemelt szerepet kap a tevékenykedtetés, a csoportos foglalkozás, és a differenciálásra épülő egyéni bánásmód. • • • • •

A tanulók személyiségfejlesztése során is együttműködünk a szülőkkel. A tanulók és körülményeik minél árnyaltabb megismerésével képességeik kibontakoztatását segítjük, az általunk be nem azonosítható, vagy akut zavarok esetén külső szakemberhez fordulunk. 2.2.Iskolánk a nevelő-oktató munka színterein sokszínű lehetőséggel járul hozzá a tanulók személyiségfejlődéséhez -

a szakórák és az osztályfőnöki órák témakörei hozzájárulnak a tanulók életmódjának, szokásaiknak, értékítéletének kialakításához, áthangolásához,

-

a kötelező és választható tanórák vezetése, követelményrendszere fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, akaratukat,

-

a tanulók személyiségének fejlesztése, képességeiknek kibontakoztatása érdekében igény és anyagi lehetőség függvényében szakköröket, érdeklődési köröket önképzőkör, művészeti köröket, énekkart működtetünk.

-

az egészségnevelési program céljait figyelembe véve megvalósítjuk a mindennapi testedzést szolgáló foglalkozásokat a Köznevelési törvény szerint heti 3 testnevelés óra és heti 2 óra tömegsport biztosításával, felmenő rendszerben 2012. szeptember 1-től a 9. évfolyamokon.

27

3. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL FELADATOK

KAPCSOLATOS

A közösségfejlesztés olyan szocializációs folyamat, amely során az egyén és az adott közösség közötti kapcsolatot alakítja, elősegíti a megfelelő készségek és attitűdök formálását. Célunk, hogy a tanulók személyiségük identitásának megőrzésével átéljék az együvé tartozás élményét, érezzék a mikro- és makro-környezet fontosságát, szerepét a felnőtté válás, a szakmai érvényesülés folyamatában. Az iskolai közösségek kialakításában meghatározó szerep jut az osztályfőnöknek. Az osztályok kialakítása során nem zárkózunk el attól, hogy ismerősök, barátok egy osztályba kerüljenek. Az eredményes közösségfejlesztés előfeltétele:  a tanulók megfelelő ismerete,  a feladatok, az elérendő célok világos és pontos megfogalmazása mind a tanulók, mind a szülők számára,  az osztályfőnöki munkát és a közösségépítő tevékenységet segítendő megfelelően kidolgozott program A közösségépítésben együttműködünk a szülőkkel, és elvárjuk tőlük, hogy segítsék gyermekük közösségbe történő beilleszkedését. Ennek érdekében a 9. évfolyam első szülői értekezletein bemutatkozik az iskola, ahol tájékoztatjuk a szülőket működésünk rendjéről, a magatartási és közösségi élet szabályairól, a tervezett programokról, hagyományainkról. A későbbiekben és a 1013. évfolyamok esetében szülői közösségekre és választott fórumaira támaszkodunk Az osztályfőnök vállalásának része, hogy az osztály jellegének, érdeklődésének, életkori sajátosságainak megfelelően színes és változatos tevékenységformák érvényesítésével sajátíttassák el a közösségi együttműködés magatartási szabályait. Az egyén és a társadalom közötti kapcsolat intézményi szintű konkrét színtere a diákönkormányzat, amit a tanulók közös tevékenységük megszervezésére hoznak létre (diákkör, szakkör, érdeklődési kör, stb.) Fontosnak tartjuk, hogy a diákönkormányzat legyen tisztában és éljen a Köznevelési törvényben biztosított jogaival és kötelezettségeivel. A törvényben biztosított döntési, egyetértési és véleményezési jog gyakorlása is hozzájárul ahhoz, hogy önmaga és mások iránt felelős, aktív közösségi polgárt neveljünk. Lehetőségeinkhez mérten elősegítjük a közösségek közművelődési programjait, a kirándulásokat. Támogatjuk a konfliktuskezelés tanulását, az osztályközösségeket érintő döntések megfelelő előkészítését, a közösségi hagyományok ápolását. Törekszünk arra, hogy az egyes osztályok minél szélesebb körben kapcsolódjanak be az iskolai rendezvényekbe, érezzék az egymás iránti és miatti felelősséget. Ennek formái lehetnek pl.: - a diákönkormányzat tagjai legyenek közreműködői minden iskolai rendezvénynek, illetve segítő munkatársai a szervezést irányító pedagógusoknak, - a diákönkormányzat tagjai felelősen vegyenek részt minden olyan fórumon, amely a tanulókat érintő kérdéseket tárgyalja (vizsgák, fegyelmi tárgyalás, stb.), és ott a törvényben előírt jogaikat gyakorolják,

28

4. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG A pedagógiai munka során számolnunk kell a hozzánk érkező tanulók neveltségi és szocializációs szintjének fokozatos romló tendenciájával. Számunkra eddig ismeretlen problémák és veszélyforrások megjelenése, a „rejtett tanterv „hatásai felerősítik e hatásokat. A problémás tanulók esetén először megpróbáljuk magunk meghatározni a probléma eredőit, lokalizálni a tanulót. Leggyakrabban azonban felvesszük a kapcsolatot a nevelési tanácsadóval. Abban a kérdésben, hogy a tanuló beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzd, vagy fogyatékosságban szenved, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. A szakértői és rehabilitációs bizottság, vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján ezeket a tanulókat az igazgató mentesítheti - a gyakorlati képzés kivételével - egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól. A felmentett tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek: A mentesített tanuló részére egyéni foglalkozást szervezünk. Az egyéni fejlesztési terv alapján szervezett foglalkoztatás segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez. A mentesített tanuló az érettségi vizsgán az érintett tantárgy helyett - a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - másik tantárgyat választhat. A mentesített tanuló részére az osztályozó vizsgán, a köztes vizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán, illetve érettségi vizsgán, a szakmai vizsgán hosszabb felkészülési időt biztosítunk. Lehetővé tesszük az írásbeli beszámolón az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval, vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását. A magántanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek: A magántanulót az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól felmentjük. Aki felmentést kapott a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben és a nevelőtestület által meghatározott módon beszámoltatjuk. A magántanulókat és a súlyos betegség miatt hosszabb ideig mulasztókat egyéni foglalkozás keretében készítjük fel.

29

5. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK Intézményünk alapvető feladatának tekinti, hogy nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a tanuló egyéni képességét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét; elősegítse a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakozását, a továbbtanulásra és a vizsgákra való felkészülését; illetve támogassa azoknak a tanulóknak a felzárkózását, akik bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben vannak. Iskolánk a tanuló érdeklődésének, igényének megfelelően nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervez - felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás céljából illetve egyéni foglalkozásokat (3-5 tanuló részére) a tehetség kibontakoztatása érdekében. A tehetség, a képesség kibontakozását, a tanulók továbbtanulását szolgálják a választható tanórai foglalkozások, az emelt szintű érettségire való felkészítés is. Az óratervekben megjelölt, választható tantárgyakat a tanulók a Szervezeti és Működési Szabályzatban, illetve a Házirendben szabályozott eljárásrend szerint választhatják ki és tanulhatják. A csoportbontások pedagógiailag is átgondolt megvalósítása a képességfejlesztés meghatározó terepét jelentheti. A szakirányban továbbtanulni szándékozók külön csoportjának létrehozása tág lehetőséget biztosít a szaktanár számára az elmélyültebb tananyag-feldolgozásra. Szakmailag indokolt lehet az emelt szintű érettségi tárgyak, az idegen nyelv, a számítástechnika, a közgazdaságtan és a műszaki tárgyak iránt mélyebben érdeklődők külön csoportba helyezése. Természetesen nem szabad ilyenkor elfeledkezni a többi csoport speciális motiválásáról. Az emelt szintű érettségi követelményeire történő felkészítés többletóraszámokkal és új módszerekkel szolgálja a képességfejlesztést. A tanulók csoportbeosztását a tanulók és szülők kérését figyelembe véve az osztályban tanító szaktanárok véleményének meghallgatásával az osztályfőnök készíti el. A csoportbeosztást behatárolja a tanulók továbbtanulási szándéka. Az ismeretek és értékek közvetítése a képességek kibontakoztatásával párhuzamosan történhet. Az iskola tanulói elméleti, számítógéptermi és tanműhelyi szakórákon sajátíthatják el az ismeretanyagot. 5.1. Egyéb tehetséggondozó tevékenységi formák: • •

Szakkörök Tanulmányi versenyek, vetélkedők

5.2. Tanórán kívüli tevékenységek Az iskola a kötelező és nem kötelező órakereten kívül tanórán kívüli tevékenységekre is ösztönzi tanulóit. Lehetővé teszi a tehetség, a képesség kibontakoztatását, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségek enyhítését szolgáló programok beindítását. A szakma gyakorlásához szükséges kompetenciák mellett a humán műveltség bővítésére, az esztétikai, környezeti nevelés területein az ismeretek elmélyítésére törekszünk. A fenti célok 30

megvalósításához megfelelő segítséget nyújtanak az IKT- eszközök, az iskolai könyvtár és a bővülő Internet-felhasználás.

•

•

•

•

•

•

•

A tanulási nehézségek enyhítését, a felzárkóztatást az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó felzárkóztató, szintre hozó foglalkozások jelentik. Az évről évre újra meghatározott, szaktanárok vezetésével szervezett korrepetálási programok lehetővé teszik a gyengék ill. a tanórákat mulasztók számára a szakmai lemaradás megszüntetését. A szaktanár időlegesen kötelezheti is tanulóit a korrepetálásokon való részvételre. Az egyes foglalkozások gyakorlásból, a felvetődött kérdések megválaszolásából ill. a tananyag újramagyarázásából állhatnak. A tehetség, a képesség kibontakozását, az érdeklődési terület elmélyültebb tanulmányozását szolgálják a szakkörök. Az évente értékelt és újra indított szakköri programok tehetségeket hozhatnak a felszínre, s lehetővé tehetik a képességek felmérését és fejlesztését. A szakköröket szaktanárok vezetik, s a program alakulására a résztvevők is hatással vannak. A foglalkozások témái felölelik a szaktárgyak, közismereti tárgyak, a környezetvédelem és a szabadidős tevékenységek szélek skáláját. A programok egy része az iskola modern eszközrendszerét is hasznosítja. Kimondottan a tehetségek érvényesülését, a szaktantárgyak népszerűsítését szolgálják az évente megrendezett tantárgyi versenyek. A házi megmérettetéseken kívül megyei ill. országos tanulmányi versenyeken /OKTV, OSzTV, Arany Dániel matematika, Nemes Tihamér számítástechnika stb./ is részt veszünk. A megyei, országos döntőbe jutott versenyzőink számára felkészítő foglalkozásokat szervezünk. Az iskolaújság, a videostúdió és az iskolarádió folyamatos működtetésével a diákok ilyen irányú érdeklődését is szeretnénk kielégíteni. Törekszünk arra, hogy a tömegkommunikáció korszerű lehetőségeit megismerjék és használják tanulóink. A kulturális hagyományok megőrzésére, más kultúrák értékeinek megbecsülésére szolgálnak a közös színház- és múzeumlátogatások. A színházlátogatások az egész tanévet behálózzák, a darabok gyakran a tananyaghoz illeszkednek, s értékes segítséget nyújtanak az irodalmat tanító szaktanár számára. A múzeumlátogatások alkalomszerűek, általában a hagyományos iskolai eseményekhez kapcsolódnak. Hazánk különböző tájainak megismerését szolgálják az évente megszervezett osztálykirándulások. Az általában 2-3 naposra tervezett tanulmányi kirándulásokhoz az iskola biztosítja a tanítás nélküli munkanapokat. Célszerű a középiskolás évek során az ország különböző tájait bejárni, ill. komplex programokat (túra, városnézés, sport, múzeumlátogatás stb.) összeállítani. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink jussanak el a nagycenki Százhalombattai Széchenyi-emlékhelyre. Az osztályfőnökök és szaktanárok az során egyéb, a tananyaghoz, érdeklődési körhöz kapcsolódó kirándulást is szervezhetnek a szülők egyetértésével. A tágabb környezet megismerését szolgálják azok a külföldi utak, melyeket az Európai Unió anyagi támogatásával tesznek meg pedagógusaink és diákjaink. Ezek kivétel nélkül pályázati források, melyeknek segítségével az általános ismeretszerzésen túl célul tűztük ki a nyelvi és kommunikációs kompetenciák erőteljes javítását is. Ezekhez nyújtanak kiváló adottságokat az Erasmus+ pályázati lehetőségek, melyek köréből az egyéni tanártovábbképzéseket, valamint az iskolai együttműködéseket preferáljuk. Ezekre nyújtunk be egyre több pályázatot 2014-től.

31

6 . A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK A beiskolázási trendek, a társadalmi értékrend változásai, a tanulók szocializáltsága is indokolja a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység kiemelt kezelését. Általában jónak mondható az iskola és a szülői ház kapcsolata, együttműködése, kevés a gyermekét elhanyagoló szülő. Tanulóinak többsége rendezett családi háttérrel rendelkezik de előfordulnak csonka családok, illetve munkanélküliséggel, tartós betegséggel, leszázalékolással küszködő szülők. gondoskodunk a tanulók szükség és igény szerinti felügyeletéről, a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a tanulóbaleseteket előidéző okok feltárásáról és megszüntetéséről, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről.

• • •

Ellátjuk a tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési zavarok korrekciójával, a kulturálisan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásával kapcsolatos feladatokat. Amennyiben a szülők igénylik, a 9. és 10. évfolyamon tanulószobai foglalkozást szervezünk. A tanulók felzárkóztatása, szintre hozása érdekében minden év szeptemberében felmérjük az igényeket és a tanulók, valamint a szülők írásbeli kérése alapján szervezzük a korrepetálásokat, szakköröket, érdeklődési köröket. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében együttműködünk a tanulók lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Amennyiben pedagógiai eszközökkel nem tudjuk a veszélyeztető okokat megszüntetni, segítséget kérünk az illetékes gyermekjóléti szolgálattól. Az oktatási törvény minden pedagógus alapvető feladatának jelöli meg a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában való közreműködést. E tevékenységben a hátrányos helyzet felismerése és behatárolása meghatározó jelentőségű, kellő tapintattal és titoktartással érvényesíthető. A hátrányos, vagy veszélyeztetett helyzetet, mint társadalmi adottságot a gyermek (család) tágabb értelemben vett szociális körülményei – státusdimenziók - alapján lehet meghatározni: -

etnikai hovatartozás egészségi állapot életmód iskolázottság lakás lakókörnyezet fogyasztás anyagi színvonal munkamegosztás érdekérvényesítő képessé

32

Hátrányos helyzetűnek akkor minősíthetünk egy-egy tanulót ha a fenti szempontok szerint több dimenzióban is olyan hátrány mutatkozik, amit a család saját erejéből nem képes kompenzálni. A veszélyeztetettség olyan - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza. A hátrányos helyzetű, illetve veszélyeztetett tanulók felderítése minden pedagógus feladata, de kiemelt fontosságú a 9. évfolyam osztályfőnökei, illetve a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős számára. Ezért a 9. évfolyamon minden év október végéig felmérjük a tanulók szociális, kulturális, anyagi helyzetét (kérdőív, egyéni beszélgetés tanulóval, szülővel, szükség szerint családlátogatás). A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók sorsának figyelemmel kísérését, a szükséges intézkedések megtételét az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős közösen végzi. Az ifjúságvédelmi munka kiemelt feladata a preventív tevékenység, amely ismeretközlő, felvilágosító osztályfőnöki órákon vagy tanórán kívül történik. Különösen fontosnak tartjuk a tanulókkal való egyéni törődést. Ugyancsak a megelőzés jegyében minden hónap 10-ig rendszeresen ellenőrizzük a tanulók hiányzását, időben értesítjük a szülőt, szükség esetén pedig a területileg illetékes jegyzőt, illetve gyermekjóléti szolgálatot. Az ifjúságvédelmi munka egyre inkább fontossá váló területe az egészségnevelés és drogprevenció, melynek feladatait a kialakított egészségnevelési programban és drogstratégiában fogalmaztuk meg. Az iskolai drogkoordinátor feladatait a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős látja el.

33

7. A SZÜLŐ, A TANULÓ ÉS A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI 7.1.Az iskola feladata

Az iskola a tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttműködik a szülővel. 7.2.A szülő joga, hogy - megismerje a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról, - gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon, - a nevelési-oktatási intézmény által meghatározott feltételek mellett kérje, hogy gyermeke a nem kötelező foglalkozásokat igénybe vehesse, - a nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon, - kezdeményezze az iskolaszék létrehozását, és részt vegyen a szülői képviselők megválasztásában, mint választó és mint megválasztható személy, - kezdeményezze szülői szervezet létrehozását, és közreműködjön annak tevékenységében, - személyesen vagy képviselői útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény irányításában. 7.3.A szülő kötelessége, hogy - megtegyen minden tőle elvárhatót gyermeke fejlődéséért, - rendszeresen kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, - elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az iskola, a kollégium rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását. 7.4.A szülő és az iskola együttműködésének formái A szülőnek már az iskolaválasztás időszakában informálódni kell az iskoláról. Ezt a célt szolgálja pedagógiai programunk nyilvánosságra hozása, fontosabb elemeinek kiemelése az évenként megújított pályaválasztási tájékoztatónkban, az ún. nyílt napok során. Pedagógiai programunk (benne a nevelési program, helyi tanterv és szakmai program) az iskolai könyvtárban bárki által hozzáférhető, az iskola házirendje pedig az intézményben több helyen, jól láthatóan ki van függesztve. 34

7.5.Közvetlen információcsere

7.5.1.Szülői értekezletek Ha a tanuló felvételt nyert az intézményünkbe, annak megismerését, a tanárokkal való ismerkedést szolgálja a szeptember végi október eleji 9. osztályos tanulók szüleinek tartott szülői értekezlet. A szülők többségének az iskolakezdés óta már eltelt egy hónap tapasztalatai alapján megfogalmazható véleménye és kérdése lehet, és a pedagógusok is beszámolhatnak első benyomásaikról. A szülők itt tájékoztatást kapnak az iskolai követelményekről, a házirend 1-1 példányban történő átadása mellett (amely beiratkozáskor, ill. a házirend lényeges változásakor megtörténik) annak legfontosabb pontjairól, a tanórán kívüli tevékenységekről és az étkezési, tanórán kívüli foglalkozások lehetőségeiről is. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eredményessége megkívánja, hogy folyamatosan tartsuk a kapcsolatot a szülőkkel, és rendszeresen tájékoztassuk őket a tanulók iskolai munkájáról. Félévente egyszer a szülők osztályszintű szülői értekezleten vehetnek részt, ahol az osztályfőnökök adnak tájékoztatást.

7.5.2.Fogadóórák A szülői értekezletekkel azonos napon tartott fogadóórákon a szülők felkereshetik a szaktanárokat is, s közvetlen információt szerezhetnek a tanuló haladásáról, fejlődéséről, tanulmányi munkájáról, tanórán kívüli tevékenységéről. Ha a szülőnek, az osztályfőnöknek vagy a szaktanároknak bármilyen problémája van, melynek megoldása együttműködést igényel, egyéni megbeszélést kezdeményezhet. A fogadóórákat a pontosabb és naprakészebb tájékoztatás, valamint a hatékonyság növelése érdekében a tanárok kötelező óraszám emelésével párhuzamosan rendszeressé tesszük. Fontos mindkét fél számára, hogy az osztályfőnök minél hamarabb megtudja egy tanulóról, hogy hátrányos helyzetű vagy veszélyeztetett, mert így gyorsabban és hatékonyabban tud segíteni, s a szükséges segítségadás még a prevenciós szakaszban megtörténhet. Az iskola segíti a szülőt és a tanulót abban, hogy közösen olyan célokat tűzzön a tanuló elé, amelynek elérésében motivált, akarja azokat teljesíteni a tanulmányi és a közösségi munkában. Az osztályfőnök – legalább féléves rendszerességgel értékelik a tanuló tevékenységét, magatartását és tanulmányi munkáját.

7.5.3. A telefonon, e-mail-en történő kapcsolattartás Az iskola a tanuló érdekében fontosnak tartja, hogy a szülő bizonyos esetekben azonnal elérhető legyen. Ennek érdekében a tanév elején az osztálynaplóban rögzítjük a szülő, illetve a gondviselő otthoni, munkahelyi és mobil telefonszámát. Így rögtön információval tudunk szolgálni a tanulóval kapcsolatban, illetve tájékoztatást tudunk kapni a tanulóról. A telefon a legjobb eszköz arra is, hogy 35

a szülő lehetőleg a hiányzás megkezdésének napján értesítse az osztályfőnököt a tanuló távolmaradásáról és annak várható időtartamáról, okáról. Ugyanezt a célt szolgálja az e-mailen történő levélváltás is, amelyet jól szolgál az iskola honlapja, s a 2008-ig bevezetendő, az OKM által elismert partnertől beszerzendő szoftver csomag is. 7.6 Közvetett információcsere Az ellenőrző könyv Az ellenőrző könyv lehetőséget biztosít az információ cseréjére: igazolások, értesítés, fegyelmi, dicséret, tanulmányi előmenetel, félévi osztályzatok, adatváltozások, órarend stb. Az osztályfőnökök az ellenőrző útján kérik ki a szülők véleményét minden, a szülőket anyagilag érintő kérdésben, pl. tanulmányi kirándulás, tankönyvvásárlás stb. A szülői értekezlet előtt egy héttel az osztályfőnök összeveti az ellenőrző könyvbe és az osztálynaplóba beírt érdemjegyeket, és az esetlegesen hiányzókat pótlólag pirossal beírja az ellenőrző könyvbe. Az ellenőrző könyv útján tájékoztatjuk a szülőket arról is, hogy a tanárok a tanuló sikeres iskolai előmenetele érdekében mely tárgyakból tartják szükségesnek, és mely tárgyakból ajánlják a korrepetálást. A szülők az ajánlatok alapján nyilatkoznak, hogy mely tárgy(ak)ból tartanak igényt a korrepetálásra. A szülői elégedettség mérése Az iskola számára fontos, hogy partnerei – különösen a szülők – elégedettek legyenek az intézményben folyó nevelő-oktató munkával. A pedagógusok ezt következetes, gyermekközpontú tanítási módszerekkel, a nevelésben a szülőket partnerként tekintve érhetik el. A partnerek elégedettségét – a minőségbiztosítási rendszerünk keretében rendszeresen mérjük. A szülői szervezet Az iskolában a nevelő-oktató munka segítése, a szülő-pedagógus kapcsolat erősítése, valamint a szülői érdekek érvényesítése céljából szülői szervezet működik, amely az osztályok egy-egy képviselőjéből és választott három tagú vezetőségből áll.

36

8. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK A gazdaság szerkezetváltozásával, a piacgazdaságra történt átállással a szülők könnyen munkanélkülivé válhatnak, így mind több gyermek kerül nehéz anyagi helyzetbe, mely az egészséges testi-lelki fejlődését és tanulását hátráltathatja. Ezek a tanulók nagy tapintatot igényelnek, hiszen sok esetben szégyellik helyzetüket, melybe önhibájukon kívül kerültek. A segítségre szorulók általában munkanélküliek, alacsony jövedelműek, rokkant nyugdíjasok vagy szociális ellátásban részesülő szülők köréből kerülnek ki. A szociális hátrányok leggyakoribb megnyilvánulási formái: a szegénység, az egykeresős és csonka családok, az ösztönzés hiánya, az életkilátások csökkenése. Az iskola életében fontos kérdés az esélyek kiegyenlítődése, a hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenségek hatásainak enyhítése.

8.1. Helyzetfeltárás A szociális nehézségekkel küzdő vagy ideiglenesen nehéz anyagi helyzetbe került gyermekek felderítése alapvetően az osztályfőnökök feladata. Az év eleji felmérések, a szülői bejelentések és kérelmek segítenek feltérképezni a szociális segítségre szorulókat

8.2. Hátránykompenzáció •

Felvilágosítás nyújtása a szociális juttatások lehetőségeiről (rendszeres gyermekvédelmi támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, gyermektartásdíj megelőlegezése, otthonteremtési támogatás).

•

Természetbeni ellátások (kedvezményes étkeztetés, ingyenes tankönyv biztosítása, kulturális támogatás odaítélése, utazási térítés kiutalása).

•

A szociokulturális hátrányok enyhítése (a szabadidő kultúrált eltöltésének biztosítása, tanácsadás, a közösségek életének támogatása, felzárkóztató ill. tehetséggondozó programok szervezése, pályaorientációs tevékenység, felvilágosító és drogmegelőzési programok szervezése).

• • • • • •

Kapcsolatfelvétel a szakszolgálati intézményekkel. Drog és bűnmegelőzési programok szervezése. Pályázatok figyelése, nyomon követése, részvétel a pályázatokon. Kollégiumi elhelyezés és ellátás biztosítása. Ösztönzés a különféle tanulmányi ösztöndíjak elnyerésére. A tanulási folyamat tervezésében minden tanuló tényleges részvételének biztosítása (csoport, páros, individuális munkaforma). Személyes beszélgetésekkel a problémamegoldó képességek fejlődésének elősegítése

•

37

9. A PEDAGÓGIAI MÉRÉS-ÉRTÉKELÉS FONTOSABB ELVEI 9.1 Mérés-értékelés helyi rendszere A tanulók rendszeres értékelése a pedagógiai folyamat meghatározó területe. Az értékelés a beiskolázásnál, a felvételi vizsgával kezdődik, végigkíséri az nevelési- oktatási folyamatot. Az egyes képzési szakaszokat különböző vizsgák zárják. Ezen fejezet nem foglalkozik a bemeneti és kimeneti értékeléssel, kizárólag az nevelési- oktatási folyamat részeként kezeli az értékelési rendszert. A jó értékelés motiválja a tanulót, visszacsatol a szaktanár számára, jelzést küld a szülőnek, s folyamatosan segíti az iskola önértékelését, kimutatja a hozzáadott pedagógiai értéket.

9.2 Értékelési alapelveink az alábbiakban rögzíthetők: • a munkaközösségekre ill. a nevelőtestület egészére nézve egységes értékelési rendszer kialakítására és következetes alkalmazására törekszünk, • előzetesen nyilvánosságra hozott, kiszámítható, indoklással ellátott és igazságos értékelést valósítunk meg, • az írásbeli dolgozatoknál, a szóbeli feleléseknél és a gyakorlati munkavégzéseknél egyaránt személyre szabott értékelést alkalmazunk, amely túlmutat az adott érdemjegyen, • az osztályozásnál a hagyományos 5 fokú skálát használjuk, és munkaközösségi ill. tantárgyi szinten rögzítjük az 5-4-3-2-1 osztályzatokhoz tartozó követelményeket, • az értékelésnél betartjuk a rendszeresség és a módszertani sokszínűség elvét /feleltetés, írásbeli számonkérés, évfolyamfelmérések, otthoni munkák értékelése, osztályok látogatása, félévenkénti ill. rendkívüli értékelő értekezletek stb./ • értékelésnél a jutalmazás és az elmarasztalás eszközeit egyaránt alkalmazzuk, az értékelést egyaránt használjuk diagnosztizálásra, folyamatjellemzésre és összegzésre. A diagnosztikai értékelést alapvetően a tanulók indulási szintjének megállapítására, egy-egy nagyobb tematikus egység kezdetén használhatjuk. A tanulók ismereteiről, képességeiről és készségeiről így szerzett információk alapján a későbbi tanulási-tanítási folyamat jobban irányítható és szervezhető. Ilyenkor az értékelés alapvető célja az lehet, hogy megismerjük tanulóink előismereteinek hiányosságait és erre fel is hívjuk figyelmüket. A folyamatjellemzésre alkalmas értékelést alapvetően a tanulás-tanítás folyamatában az éppen aktuális tudásszint megállapítására használhatjuk. Ezen értékelési mód elsősorban a tanítási módszereink eredményességéről ad tájékoztatást, s metodikai fejlesztésre serkent. Az érdemjegyek megállapítását célszerű személyre szabott szöveges értékeléssel is kiegészíteni. Az összegző értékelés elsősorban egy-egy tematikus egység végén vagy a jellegzetes csomópontoknál alkalmazható. Alapvető célja a tanulók közötti tudásbeli különbségek feltárása és azok érdemjeggyé történő átalakítása. Ezen értékelési mód relatív képet fest a tanulók ismereteiről, képességeiről és készségeiről, ill. tájékoztatást nyújt a szaktanár, valamint a pedagógiai folyamaton kívül állók számára. Az iskola mérés-értékelési rendszerének részletes leírása a Minőségirányítási programunkban található. 38

10. AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ŐRZÉSE ÉS ÁPOLÁSA Iskolai hagyományaink őrzése, ápolása és továbbfejlesztése szervesen illeszkedik nevelési elgondolásainkba. A hagyományok ápolásának alapvető célja, hogy diákjaink ne csak racionálisan, hanem érzelmileg is kötődjenek iskolánkhoz. A kötődést szeretnénk a jövőben kiterjeszteni a nálunk végzett diákjainkkal történő kapcsolattartásra. A hagyományok őrzése speciális arculatot biztosít az iskolának, s segít megkülönböztetni intézményünket a többi, hasonló képzést nyújtó intézménytől, színesíti a diákéletet, s tovább bővíti a tanórán kívüli foglalkozási lehetőségeket. Tanórán kívüli hagyományos rendezvényeink • A tanév nyitányaként augusztus végén Gólyatábort szervezünk. A táborban a leendő kilencedik osztályosok osztályfőnökeikkel, néhány tanárral, de elsősorban Százhalombattai Széchenyis diákokkal közösen töltenek el néhány napot. A program minden évben kellemes ráhangolódást jelent a tanév eseményeire. • A kilencedikesek sajátos felavatásának színtere a szeptember-október folyamán megrendezésre kerülő Gólyabál. A kilencedikesek - akik néhány hete már alkalmazkodnak a középiskola légköréhez és rendjéhez - egy kicsit már bátrabban vesznek részt a programban. A bál egyúttal a kilencedikes évfolyam kötetlen formában történő bemutatkozásának szórakoztató eseménye. • Az iskola egyik legrégebbi hagyománya az évente megrendezett Százhalombattai Széchenyinapok. Minden év szeptember 21-éhez kapcsolódóan az iskola tanárai, tanulói színvonalas programot állítanak össze. A többnapos rendezvénysorozat névadónk születésnapja alkalmából ünnepi megemlékezéssel végződik, melyen iskolánk tehetséges tanulói szerepelnek. Az ünnepség egyik legkedvesebb, legizgalmasabb színfoltja a Hitel-díj átadása. Kiemelkedő teljesítményű tanulóink ünneplése már szép hagyomány iskolánk életében. A díj odaítélését öttagú kuratórium látja el, melynek elnöke az iskola igazgatója. A döntés legfontosabb szempontjai: a tanuló példamutató magatartása, szorgalma, több éven keresztül kiemelkedő tanulmányi eredménye, kiemelkedő tanulmányi versenyeredménye, sportteljesítménye, a város kulturális életében aktív részvétele (néptánc, énekkar, zeneiskola), az osztály és az iskola közösségi életében önálló, előremutató tevékenysége (iskolai ünnepélyek, diákszínpad, iskolai rendezvények). • Az ünnepséget megelőző napokban osztályok ill. csoportok mérik össze erejüket kulturális vetélkedők és sportversenyek keretében. A legeredményesebb osztály elnyeri az 1995-ben alapított Százhalombattai Széchenyi-kupát. • Az érettségi előtt álló évfolyam hagyományos rendezvénye december hónapban a szalagavató ünnepség. A program szervezője a mindenkori tizenegyedik évfolyam. • A téli időszak viszonylag új eseménye a sítábor. A január-februárban szervezett program lehetőséget biztosít a jelentkezők számára a téli sportolásra. A síoktatással egybekötött eseményre autóbusznyi társaság utazik tanári kísérettel. A programot az iskola a lehetőségekhez mérten önköltségi áron igyekszik megszervezni. A tábor idejének egy részéhez az iskola tanítás nélküli munkanapokat biztosít. • A Diákönkormányzat szervezi a következő rendezvényeket: Mikulás-nap, fordított nap, diszkók. • Szintén az érettségi előtt álló évfolyam rendezvénye a ballagás és az azt megelőző „bolond ballagás”. Ekkor vesznek búcsút végzőseink az iskolától előbb vidámabb, majd ünnepélyes formában. • Minden évben iskolai rendezvények keretében emlékezünk meg kiemelkedő állami ünnepeinkről. A színvonalas műsorok megszervezésében és előadásában tanáraink és diákjaink közösen vesznek részt.

39

A fentiekhez pályázatok elnyerésével igyekszünk az anyagi feltételeket megteremteni, amennyiben ez nem lehetséges, a szülők hozzájárulása alapján ezek a programok önköltségesek. Hagyományos versenyeink A tanév során előzetes ütemezés szerint országos, megyei és iskolai versenyeken veszünk részt. • Arany Dániel matematikai verseny • Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny (OKTV) közismereti tantárgyakból • Országos Szakmai Tanulmányi Verseny (OSZTV) és Szakmacsoportos szakmai előkészítő érettségi tantárgyak versenye (SZÉTV) • Nemes Tihamér Országos Számítástechnikai Verseny • Tehetséggondozó verseny • Irinyi János Országos Középiskolai Kémiaverseny • Megyei földrajzverseny • Pest megyei középiskolai történelemverseny • Implom József Helyesírási Verseny • Iskolai szintű szaktárgyi versenyek Mivel a meghirdetett versenyek rendszere folyamatosan változik, ezt intézményünk is követei, a fentiek ennek megfelelően változhatnak.

Az ellenőrzésben, az értékelésben, a jutalmazásban megnyilvánuló hagyományaink A szaktanárok és az osztályfőnökök javaslatai alapján tanulóinkat minden tanév végén könyvjutalomban részesítjük. Ennek feltétele, hogy a diák a tanév folyamán valamelyik tárgyból kiemelkedő teljesítményt nyújtson, vagy a tanulmányi átlaga alapján tűnjön ki társai közül. A jutalmazás másik szempontja a közösségi munkában való aktív részvétel. A város lakóinak jóvoltából létrehozott Hitel Alapítvány lehetőséget biztosít arra is, hogy a fentieknek több éven át eleget tevő diákjainkat Hitel-díjban részesítsük. Az elismerést minden év szeptemberében, a Százhalombattai Széchenyi-napok keretében vehetik át a jutalmazottak.

Beiskolázási hagyományaink Minden év októberében az iskola részletes tájékoztatót ad ki a következő tanévben induló képzési formákról és a felvételivel kapcsolatos tudnivalókról. A tanulók és a szülők választásának megkönnyítésére, az iskola megismerésére november első hetében nyílt napot szervezünk. A városi pályaválasztási fórumon az iskola vezetői mutatják be az intézményt.

40

II. A HELYI TANTERV 1. A NEMZETI ALAPTANTERV ÉS A HELYI TANTERV KAPCSOLATA Az egyes iskolák tantárgyi rendszerét a műveltségi területek figyelembevételével a helyi tantervek állapítják meg. A kötelező oktatás 12 évfolyama egységes fejlesztési folyamat, amely négy képzési szakaszra oszlik, a Nat-ban meghatározott fejlesztési feladatok a szakaszokhoz kapcsolódnak. Az általános műveltséget megszilárdító szakasz a kilencedik évfolyamon kezdődik, és a tízedik vagy a tizenegyedik évfolyam végéig tart. Funkciója az iskolai műveltség differenciált megszilárdítása, amelyben már megjelenhetnek a szakképzés előkészítéséhez, a pályaválasztáshoz, a munkavállalói szerephez szükséges kompetenciák. Az iskolai műveltség összetett rendszer, állandóan változik. A tudás alapvető tényezőit és összetevőit a tartalomba ágyazott képességfejlesztés elvének a szem előtt tartásával szilárdítja meg. Az általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztási szakasz a tizenegyedik vagy a tizenkettedik évfolyamon kezdődik, és a tizenkettedik, illetve a tizenharmadik évfolyam végéig tart. Alapvető feladata – a tanulók érdeklődésének, adottságának megfelelően – a Nemzeti alaptanterv fejlesztési feladatainak és az érettségi követelményeinek az összehangolása. Ebben a szakaszban a munkaerőpiac kompetenciaelvárásainak és a Nemzeti alaptanterv kulcskompetenciáinak a tudatosítására kell elsősorban törekedni.

A kulcskompetenciák fejlesztése Az iskolai műveltég tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadója kulcskompetenciák meghatározott rendszere.

A KULCSKOMPETENCIÁK 1. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni 41

információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. 2. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. 3. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. 4. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. 5. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információ megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket. 42

6. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. 7. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. 8. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. 9. Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A Nemzeti alaptantervben megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. 10. Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit.

43

11. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerősödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. 12. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. A Magyar Köztársaság köznevelési rendszerének tehát egyik alapvető feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. 13. Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállni a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. 14. Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedékképes legyen a környezetmegóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. 44

15. A tanulás tanítása A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. 16. Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében, minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, fiatalokat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok –, egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. 17. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Az iskolának – a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt.

A kulcskompetenciák érvényesítése az egyes tantárgyakban 1. Magyar nyelv és irodalom A nyelv az emberi kommunikáció, a gondolkodás, a tanulás közege, előfeltétele és legfőbb eszköze. Ily módon alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, és meghatározza a tanulás teljes folyamatát. Az irodalom, mint nyelvi művészet a kultúra egyik fő hordozója és megújítója, miközben pedagógiai szempontból a szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztésének egyik legátfogóbb és leghatékonyabb eszköze, vagyis az anyanyelvi, a kulturális és a szociális kompetencia párhuzamos fejlesztését teszi lehetővé. A művészet kultúraalkotó szerepének megfigyelése. Más kultúrák megismerésének igénye. Alkotók vállalhatatlan politikai és morális szerepvállalásának feldolgozása. 45

Az anyanyelv sokoldalú, árnyalt és reflexív ismerete a társadalmi kommunikáció alapja. A nyelv kultúrát közvetít, lehetővé teszi az értékek megismerését és az azokhoz való viszonyulási lehetőségek széles tárházát kínálja fel. A nyelv birtokbavételével párhuzamos folyamat az értelmi képességek fejlődése és a társas kapcsolatok kialakulása. A gondolkodás és a személyiség fejlődésének, az önismeret kibontakozásának a közege, egyúttal az ismeretek és képességek hasznosulását és egyensúlyát megalapozó pozitív attitűd kialakulásának az előfeltétele. A társadalom alapvető közösségeiben (család, iskola, munkahelyi közösségek, a nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) való aktív részvétel is az anyanyelv biztos tudását feltételezi, méghozzá a szókészlet és a grammatika alapos és sokrétű ismeretén túl a szövegszerveződés magasabb szintjeinek, a kommunikációt keretbe foglaló szituációknak, a kommunikációt hordozó médiumoknak és azok funkciójának az ismeretét is. Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata az anyanyelvi kompetencia fejlesztése oly módon, hogy a tanulók életkoruknak és a konkrét pedagógiai célnak megfelelő szinten birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció képességét, ideértve a hangzó és az írott szövegek mellett az audiovizuális közlés és az IST különféle jelenségeinek (pl. internet, CD-ROM, mobilkommunikáció) ismeretét, megértését, funkcionális elemzését és gyakorlati alkalmazását. Csak erre építve válik lehetővé az önálló ismeretszerzés és tanulás, ezzel szoros összefüggésben az élethosszig tartó tanulás képessége és az arra való igény. A nyelvi kompetencia döntő eleme, hogy érzékeljük, megértsük és értelmezzük a kommunikációs helyzetek (résztvevők, alkalom, helyszín, cél), különféle médiumok és műfajok szerepét a közlésben, és saját megnyilvánulásainkban is élni tudjunk az innen nyert tapasztalatokkal. A folyamatosan fejlődő szövegértési és szövegalkotási képességek teszik lehetővé, hogy az egyén önállóan és másokkal együttműködve képes legyen a verbális és nem verbális kommunikáció eszközeinek és kódjainak, a különböző információhordozók üzeneteinek a megértésére és feldolgozására. A fejlesztési feladatok szerkezete 1) Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása 2) Olvasás, írott szöveg megértése 3) Írás, szövegalkotás 4) A tanulási képesség fejlesztése 5) Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről 6) Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése 7) Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

2. Élő idegen nyelv Az élő idegen nyelv műveltségi terület céljai és tartalma összhangban vannak az alaptanterv többi műveltségi területének céljaival és tartalmával, valamint az Európa Tanács ajánlásaival. Az élő idegen nyelvet a közoktatásban részt vevő minden diáknak kötelező tanulnia a negyedik évfolyamtól a tankötelezettség végéig. Meghatározott feltételek teljesülésekor az iskolák a negyedik évfolyamot megelőzően is elkezdhetik a nyelvtanítást. A nyelvtanulás az első öt évfolyamon elsősorban játékos ismerkedést jelent az idegen nyelvvel. A gimnáziumokban, valamint azokban a szakközépiskolákban, ahol a feltételek adottak ehhez, a tanulónak két idegen nyelven kell használható nyelvtudásra szert tennie. A közoktatásban szabadon történik a nyelvválasztás, a helyi igények és lehetőségek alapján. Élő idegen nyelvként taníthatók a gyakran tanult (angol, német), a kevésbé gyakran tanult nyelvek, valamint a kisebbségek nyelvei, illetve a nem magyar anyanyelvűek számára a magyar nyelv. Ezeken kívül második idegen nyelvként taníthatók holt nyelvek is, melyek tanulását az alaptanterv nem szabályozza. A kisebbségek nyelvének nemzetiségi nyelvként történő tanításáról külön jogszabály rendelkezik.

46

3. Matematika Az iskolai matematikatanítás célja, hogy a megfelelő nevelő, orientáló és irányító funkciók ellátásával lehetőleg hiteles – ezért egységes, összefüggő – képet nyújtson a matematikáról, mint kész tudásrendszerről, és mint sajátos emberi megismerési tevékenységről, szellemi magatartásról. A matematikatanítás érzelmi és motivációs vonatkozásokban is formálja és gazdagítja a személyiséget, a gondolkodást, és alkalmazásra érett tudásokat hoz létre. A matematikai gondolkodás területeinek fejlesztésével emeli a gondolkodás általános kultúráját. A matematikatanítás szerepe a matematika különböző arculatainak bemutatása és érvényre juttatása: kulturális örökség, gondolkodásmód, alkotótevékenység, a gondolkodás örömének forrása, a mintákban, struktúrákban tapasztalható rend és esztétikum megjelenítője, maga is tudomány, egyben egyéb tudományok és az iskolai tantárgyak segítője, a mindennapi élet és a szakmák eszköze. A műveltségi terület a matematika különböző témaköreinek szerves összeépülésével kívánja feltárni a matematika és a matematikai gondolkodás világát. A matematikai fogalmak, összefüggések érlelése és a gondolkodásmód kialakítása az egyre emelkedő szintű spirális felépítést indokolja – az életkori, egyéni fejlődési és érdeklődési sajátosságoknak, a bonyolódó ismereteknek, a fejlődő absztrakciós képességnek megfelelően. Ez a felépítés lehetővé teszi a lassabban haladókkal való foglalkozást és a tehetség kibontakoztatását egyaránt. 4. Ember és társadalom Az Ember és társadalom műveltségi terület középpontjában az ember világa áll. Három aspektusa a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret). A történelem a társadalom közös emlékezete. Tanításának célja a történelmi műveltség elsajátítása, amely a közös kommunikációs alapot és ezáltal a kölcsönös megértés lehetőségét biztosítja a szűkebb és a tágabb közösség (a lakóhelytől a nemzeten át az emberiségig) számára. Mindez nélkülözhetetlen a közösséghez tartozás tudatának, különösen a nemzeti és az európai identitástudatnak az elmélyítéséhez. A történelmi folyamatok megértése alapozza meg a történelmi tudat kialakulását, vagyis annak konkrét belátását, hogy egyrészt a jelen – egyéni életünket is beleértve – nagymértékben a múlt eseményeinek eredménye, másrészt mai életünk hatást fog gyakorolni a jövő nemzedékek sorsára is. Ezért fontos, hogy a történelmi múlttal való találkozás és a történelemből fakadó tanulságok feldolgozása a tanulók számára személyes élmény legyen. Az emberismeret az etika, az antropológia és a pszichológia alapfogalmainak, értelmezési kereteinek bemutatásával járul önismeretünk elmélyítéséhez. Betekintést nyújt az embert másokhoz és önmagához, a társadalomhoz és a természethez fűző szellemi kapcsolatok világába. Segít tudatosítani az ember sorsától elválaszthatatlan értékdilemmákat, megismertet az erkölcsi vitákban használatos érvelésmódokkal, fejleszti az önálló tájékozódáshoz, a felelős döntéshez, a mások álláspontjának megértéséhez szükséges attitűdöket és képességeket. A társadalomismeret ahhoz segít hozzá, hogy tájékozódni tudjunk saját korunk társadalmi, gazdasági és politikai jelenségei között. Az ismeretek nyújtásán túl ez mindenekelőtt a társadalmi problémák iránti érzékenység növelését, valamint a konfliktusok elemzéséhez szükséges képességek fejlesztését igényli. A társadalomismeret tanulása során ismerkedhetnek meg a tanulók a gazdaság, a gazdálkodás, a fogyasztói magatartásformák, a vállalkozás és a pénz világával is. Látóköre kiterjed a lakóhely, az ország, Európa és az egységesülő világ problémáira, ezáltal készít fel a demokratikus közéletben való tudatos részvételre. A követelményrendszer kiegészítése a NAT alapján. - A XX. századi totális diktatúrák jellemzőinek feldolgozása, az általuk elkövetett bűntettek megismertetése. - Magyarok, nemzetiségek és más vallási-etnikai kisebbségek a szabadságharcban - Szegregáció, bűnbakkeresés 47

- A nemzetiségek helyzete, szerepük a társadalmi, gazdasági átalakulásban. A zsidó–magyar együttélés. - Zsidóüldözés, a holokauszthoz vezető út, népirtás, a holokauszt, roma/cigány népirtás. 5. Ember a természetben Az európai gazdasági térségben a 2000-es évek elejére kiemelt feladattá vált a természettudományi, technológiai kultúra magas színvonalának biztosítása. Az e kultúrát formáló nevelés-oktatás, így az Ember a természetben műveltségi területen folyó iskolai munka tétje, hogy az elkövetkező évtizedekben Európa a világméretű gazdasági, tudományos és technológiai versenyben helyt áll-e, nem következik-e be leszakadás. Eközben hazánk felzárkózása, a gazdaság megerősödése és társadalmi problémáink egy részének megoldása is azon múlik elsősorban, hogy az oktatás e területei eredményesen és hatékonyan működnek-e. Ebből következően az Ember a természetben műveltségi területen zajló oktatás iránti elvárások növekedésével kell számolni. Az Ember a természetben műveltségi területen folyó nevelés-oktatás során a tanulók lehetőséget és hathatós segítséget kapnak ahhoz, hogy korszerű természettudományi műveltséget, világképet, gondolkodásés szemléletmódot építsenek fel magukban. Megismerkedhetnek az anyagok tulajdonságaival, a természeti környezet változásaival, kölcsönhatásaival, a jelenségekkel, a törvényszerűségekkel. Több más műveltségi területtel együttműködve tekinthetik át az embernek, az általa létrehozott társadalomnak, valamint az őt körülvevő természetnek a kölcsönhatásait. A műveltségi területen zajló nevelés-oktatás a fenntartható fejlődés és az elvárható biztonság igényeinek megfelelően formálja a tanulók gondolkodásmódját, természethez való viszonyát. A környezettudatos, a természet kincseit védő, óvó magatartás a Föld iránt érzett felelősség kialakításához járul hozzá. A műveltségi terület arra hívja fel a tanulók figyelmét, hogy az ember része a természetnek, annak rendszereivel megbonthatatlan egységet alkot, társadalmi és egyéni cselekvései a természet folyamatainak részét képezik. Ez az összefonódás mutat rá az ember, az emberiség és az egyének sajátos felelősségére is. A műveltségi terület keretei között a természeti és technikai problémák társadalmi viszonyokat is figyelembe vevő megoldására nevelhetjük a tanulókat, viszonyaikat változtatni képes, aktív, kritikus, kreatív emberekké formálva őket. A NAT változásából adódó kiegészítések: A közoktatásban folyó természettudományos nevelés a maga sajátos eszközeivel bepillantást enged a jelen főbb kutatási tevékenységeibe. Erre az alapra épül a felkészítés a természettudományos és műszaki életpályákra is. Így érhetjük el, hogy a különféle összefüggésekre alapozott és begyakorolt természettudományos és műszaki műveltség hatékonyabban alkalmazható a mindennapi életben és a munka világában. Az általános törvényszerűségek felismerése A természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő fejlesztése 6. Földünk–környezetünk A Földünk–környezetünk műveltségi terület megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőivel, folyamataival. Elősegíti, hogy reális kép alakuljon ki bennük nemzeti értékeinkről, a magyarság világban elfoglalt helyéről, hazánk kedvező és kedvezőtlen természeti, társadalmi-gazdasági adottságairól, jellemző társadalmi-gazdasági folyamatairól, valamint az európai integrációban betöltött szerepéről. Megismerteti – lehetőség szerint a gyakorlatban – a szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezetben való tájékozódás, eligazodás alapvető eszközeit és módszereit. Vizsgálódásának középpontjában a természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok, jelenségek, valamint napjaink eseményei állnak. Valamennyit a társadalom szemszögéből mutatja be a természet-, a társadalomés a környezettudományok vizsgálódási módszereinek alkalmazásával. 48

7. Művészetek A Művészetek műveltségi terület alapja a kultúra, amelybe a művészeteken kívül beletartozik mindennapi életünk, valamint szűkebb és szélesebb értelemben vett környezetünk is. E tág kultúraértelmezésből következően sokféle lehetőség adódik a tanulók sajátos megismerési módjainak, tevékenységeinek érvényesüléséhez. E területek közös jellemzője az értékközvetítés és értékőrzés, továbbá az, hogy aktív befogadásra, sőt alkotásra is késztetnek. A művészetek műveltségterület fejleszti az alkotás, a létrehozás képességeit, valamint a megismerés, a befogadás és a művészettel való élés képességeit egyaránt. A művészeti tárgyak mindegyike a teljes emberré válást (az értelmi és érzelmi nevelés közötti összhangot), a közösségformálást, a szociokulturális hátrányok leküzdését, a kulcskompetenciák fejlesztését, a világ komplex befogadását, az önkifejezést és örömet jelentő alkotás lehetőségét, a tehetséggondozást próbálja a maga eszközével segíteni. Részterületei: Ének-zene, Dráma és tánc, Vizuális kultúra, Mozgóképkultúra és médiaismeret. Mai művészetfelfogásunk szerint ezek önálló művészeti ágazatok. Bár számos rokon vonással rendelkeznek, kialakulásuk, kifejezésmódjuk és az adott korban betöltött szerepük szempontjából igen különbözőek. (Az egyes művészeti területekhez szorosan kapcsolódó alapelvek az egyes fejezetek elején olvashatók.) A nevelésben betöltött szerepükkel egymás hatását erősítik, mivel mindegyik célja, hogy a művészetekről, mint az alkotás, a megismerés, a kommunikáció összetett formáiról élményszerű tapasztalatokat, ismereteket nyújtson, amelyek nagyban hozzájárulnak a legkülönbözőbb képességek fejlesztéséhez, a harmonikus személyiség kialakulásához. 8. Informatika Mindennapi életünkben megnőtt az információ társadalmi szerepe, és felértékelődött az információszerzés képessége. Az informatikai eszközök alkotó használata és az informatikai eszközökkel elérhető szolgáltatások révén életminőség-javulás érhető el. Az egyén érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához, életvitele alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Ehhez el kell sajátítania a megfelelő információszerzési, - feldolgozási, adattárolási, - szervezési és –átadási technikákat, valamint az információkezelés jogi és etikai szabályait. E gyorsan változó területen nagyfokú a technológiai ismeretek fejlődése, ezért különösen fontos, hogy a tanuló figyelmet fordítson informatikai ismereteinek folyamatos megújítására. Mind nagyobb szerepet kap az intelligens és interaktív hálózati technológia. Nemcsak a különböző intelligens szolgáltatások száma nő folyamatosan, hanem ezzel egyidejűleg a rendszerek egyre szélesebb körben teszik lehetővé a felhasználói beavatkozást. Növekszik a vizuális kommunikáció hatása; a multimédia közvetítésével a szavak és a szövegszerkesztés mellett a látványszerkesztés is rendelkezésünkre áll üzeneteink kifejezésére. 9. Életvitel és gyakorlati ismeretek A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott célok, értékek és kompetenciák az Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségterületen mind megjelennek. E műveltségterület tartalmilag leginkább a Természettudományi és technológiai kompetencia és a Kezdeményező- és vállalkozóképesség kialakításában vállal szerepet. Más értelemben a műveltségterület célja és feladata, hogy az iskolát befejező tanulók tudjanak élni, dolgozni és tanulni a technikai világban. 1) Jól el tudjanak igazodni és otthonosan éljenek a szűkebb és tágabb technikai környezetben, magabiztosan és szakszerűen használják az eszközöket, tárgyakat, épületeket. 2) Legyenek képesek a tárgyak, eszközök, árucikkek, szolgáltatások megfigyelésére, meghatározott szempontok szerinti kritikus elemzésére, összehasonlítására, a beszerzés és a használat során döntés előkészítésére és döntésre. 3) Tudjanak dolgozni, azaz rendelkezzenek a technológiai folyamatok alapvető ismereteivel, gyakorlatával, szokásaival, fogásaival. 4) Készüljenek fel a technikai világ további megismerésére, a tanulásra. 49

10. Testnevelés és sport Az Európai Unió által megfogalmazott kulcskompetenciák hatékony fejlesztése érdekében a műveltségterület számára megfogalmazott fejlesztési feladatokat a 21. századi követelményeknek megfelelő színvonalra kell emelni. A felnövekvő generációra nehezedő egyre nagyobb teher, a felnőtt társadalom fokozódó elvárásai az elsajátított tananyag adekvát módon történő tudatos és rugalmas alkalmazását követelik meg. Még fokozottabban kell figyelni arra, hogy az iskolába kerülő gyerekek általában magasabbak és súlyosabbak, kevesebb a mozgástapasztalatuk, és alkalmazkodóképességük is gyakran gyengébb. A testnevelés és sport mozgásanyagának segítségével az eddiginél nagyobb hatékonysággal fejlesztendők a közoktatásban részt vevő korosztályok értelmi képességei is. A korábban megfogalmazott és mind a mai napig érvényes megállapítások továbbra is érvényesek, miszerint a testnevelés és sport – ismereteivel, értékeivel és funkciójával – sajátosan összetett műveltségi terület. A mozgás az élet velejárója, nélküle nem képzelhető el semmilyen kognitív funkció működtetése. A gondolkodó ember saját és mások fizikális, pszichikai természetéről ismereteket, meggyőződéseket, értékítéleteket alakít ki. Képes a környezetben végbemenő változások egészségügyi jelentőségének értékelésére, egyben összhangot teremt az egyéni tevékenység és életmód között. Higiéniai szokások, egészségfejlesztési eljárások és módszerek megismerésével törekszik egészsége fenntartására. A NAT változásából adódó módosítások. A differenciálás és a motiváció a tanulóközpontú fejlesztés kiemelt alapelvei közé soroljuk. Az esélyegyenlőséget biztosító elv figyelembe veszi a gyermekek testi, lelki és szociális állapotának természetszerű különbözőségeit, eltérő fejlődési lehetőségeit. A testnevelés és sport a tanulási nehézségek kezelésében – a sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett gyermekek fejlesztésében – és a társadalmi integrációban betöltött szerepe, mint alapelv, szintén hangsúlyos. A lelki egészség erősítését és fejlesztését, a szükséges prevenciós folyamatok és tevékenységek kialakítását messzemenően szem előtt tartjuk. A motoros tanulás, a motorikus cselekvésbiztonság fejlesztése folyamatában fejlődnek a tanulók személyes készségei, képességei, kompetenciái. A műveltségterületi motoros cselekvések a problémamegoldó és kritikus gondolkodás valamint a kreativitás fejlesztéséhez is hozzájárulnak. Az önismerettel, az önkontrollal, a szabálykövető magatartással együtt a feladatorientált kapcsolatteremtés és együttműködés szintje is fejlődik. Az egyéni és közös célok eléréséért, a közösségi sikerek együttes megélése során a testnevelés és sport a küzdeni tudásra, a kudarc és a monotónia tűrésére is nevel. A személyiségfejlesztő hatása eredményeként a tanulók stabilan képesek követni a szabályokat, elfogadni a normákat és mintákat, a megmérettetést és az értékelést. Nélkülözhetetlen a mozgástanulás szerepe a saját testkép megismerésében és a testtudat kialakításában.

50

2. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, AZOK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEI. A helyi tanterv e fejezetében mutatjuk be képzési irányonként az óraterveket, amelyek évfolyamonként mutatják a tantárgyakat, a kötelező és választható foglalkozásokat és azok óraszámait. A helyi tanterv, amely a pedagógiai program szerves részét képezi, alkalmazkodik a közoktatás és a szakképzés törvényi előírásaihoz, a Nemzeti alaptantervben, a kerettantervben előírtakhoz, valamint az érettségi követelményrendszeréhez. Jelen helyi tanterv az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet és mellékletei alapján készült. -

3. sz. melléklet: Kerettanterv a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára 6. sz. melléklet: Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára 7.1. sz. melléklet: Nyelvi előkészítő évfolyam kerettanterve

51

Tantárgyi struktúra és óraszámok 2013. szeptembertől Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola A osztály Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

4 3 +2 3 +1

4 3 3 +1

4 3 +1 3 +1 1

4 3 +1 3 +1

2 +1

2 +1

3 +1

3 +1

2 2

2 1 +1 2 1 +1 7 1

1 +1

+1

2

1

8

11

5 1 4 36

5 1 4 35

5 1 4 35

Kémia Biológia – egészségtan Földrajz

2 6

Szakmai tárgyak Művészetek* - vizuális kultúra Informatika

1 5 1 4 35

Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

Emelt szintű érettségi felkészítők (szabadon választható): kötelező érettségi vizsgatárgyakból: o magyar nyelv és irodalom o matematika o történelem o 1. idegen nyelv o szakmai tárgy -

választható érettségi vizsgatárgyakból: o fizika o informatika

Közép szintű érettségi felkészítők: o földrajz o kémia o testnevelés

52

Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola B osztály Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

4 3 +1 3 +1

4 3 +1 3 +1

4 3 +1 3 +1 1

4 3 +1 3 +1

2 +1

2 +1

3 +1

3 +1

2 2

2 1 2 1 7

1

Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Szakmai tárgyak Művészetek: ének-zene / vizuális kultúra Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

2 6

2

1

8

11

+1 5 1 4 35

+1 5 1 4 35

1 1+1 5 1 4 35

+1 5 1 4 36

Emelt szintű érettségi felkészítők (szabadon választható): kötelező érettségi vizsgatárgyakból: o magyar nyelv és irodalom o matematika o történelem o 1. idegen nyelv o szakmai tárgy -

választható érettségi vizsgatárgyakból: o földrajz o informatika

Közép szintű érettségi felkészítők: o biológia o művészetek o testnevelés

53

Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam, gimnázium Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom I. Idegen nyelv II. Idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

4 3 +1 3 +1 3 +1

4 3 +1 3 +1 3 +1

4 3 +1 3 +1 3 +1 1

4 3 +1 3 +1 3 +1

2 +1

2 +1

3 +1

3 +1

2 2

2 2 2 2 1 1

2

Fizika Kémia Biológia – egészségtan

2 1 1 1

Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Művészetek: Vizuális kultúra Mozgóképkultúra és médiaismeret

2

2

2 2

1

Informatika

1

Életvitel és gyakorlat

5 1 4 35

Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5 1 4 36

5 1 6 35

Emelt szintű érettségi felkészítők (szabadon választható): kötelező érettségi vizsgatárgyakból: o magyar nyelv és irodalom o matematika o történelem o 1. idegen nyelv választható érettségi vizsgatárgyakból: o biológia o informatika o 2. idegen nyelv Közép szintű érettségi felkészítők: o fizika, földrajz, kémia, o művészetek, etika 54

1 5 1 8 35

ÓRATERV a nyelvi előkészítő osztály (gimnáziumi kimenettel), számára Heti óraszámok évfolyamonként Tantárgyak

9.NY

Matematika Anyanyelv és helyesírás

9. E

10. E

11.E

12.E

2 Képességfejlesztés

2 1

Tanulásmódszertan Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Etika 1. Idegen nyelv 2. Idegen nyelv Matematika Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia - egészségtan Kémia Informatika** Ének-zene Vizuális kultúra Mozgóképkultúra és médiaismeret Dráma és tánc Életvitel és gyakorlat Szabadon tervezhető órakeret A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma

12 6 1 5

4

4 2

4 2

3 +2 3 +2 3 1 5 2 2

3 +2 3 +2 3 1 5 2 2 2 2 1 1 1

2 1 1 1

4 3 +1 1 3

3 +3 3 1 5 2

4 3 +1 3 3 +3 3 1 5

2

2

2

1 1

1

A tanulói tényleges heti óraszáma

30

4 35

4 36

33

35

36

Emelt szintű érettségi felkészítők (szabadon választható): - kötelező érettségi vizsgatárgyakból: o magyar nyelv és irodalom o matematika o történelem o 1. idegen nyelv - választható érettségi vizsgatárgyakból: o 2. idegen nyelv o informatika Közép szintű érettségi felkészítők: o földrajz, biológia, kémia, fizika, művészetek

55

4+2 35

1 4+4 35

3. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI A tanulói taneszközöket a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével a pedagógusok választják ki.

3.1. A kiválasztás szempontjai • • • • • •

A taneszköz feleljen meg a helyi tanterv követelményeinek, segítse elő az érettségi és szakmai vizsgákra való felkészítést. Tegye lehetővé a tanítás-tanulás módszerek sokszínűségét. Alkalmazkodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz. Legyen több éven át használható, tartós és esztétikus kivitelezésű. Támogassa az önálló tanulói munkavégzést. A tankönyv szerepeljen az OM hivatalos tankönyvlistáján. Kivételes, indokolt esetben a pedagógus az igazgatóval egyeztetve a szülők egyetértése esetén választhat a tankönyvvé nem nyilvánított könyvekből.

Iskolánk törekszik arra, hogy egy-egy iskolatípusban az azonos tantárgyakhoz azonos tankönyveket (tankönyv családot) használjanak a tanulók, ez megkönnyíti az egységes mérés-értékelést is. A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, • • •

Amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és a tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. Amelyet a szülők közössége elutasít. A pedagógus a minőség, típus és ár megjelölése nélkül olyan ruházati és más felszerelést kérhet a tanulótól, amely nélkülözhetetlen a tananyag elsajátításához.

Tanítási év közben a meglévő tankönyvek és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, kivéve, ha a szülők ezt írásban jóváhagyják. A kötelező eszközjegyzék az 1.sz mellékletben található. 3.2. Az iskolai beszámoltatások formái, rendje, korlátai A tanulók tudásának mérése A mért terület

A mérés eszköze

Egy tanórai tananyag számonkérése

Szóbeli, vagy írásbeli felelet, teszt, feladatlap

Néhány tanórát átfogó tananyag (1-5 óra)

Szóbeli felelet, dolgozat, házi dolgozat

Egy témakör tananyaga

Témazáró dolgozat, projekt (pl. rajz, mozgóképismeret)

56

gyakorlati produktum értékelése 1 tanév anyagából

Évfolyamdolgozat

Több tanév anyagából

Belső vizsgák a 9., 10., 11. évfolyamon

Készségek, képességek vizsgálata

Országos kompetenciamérések

A 9-12. évfolyam helyi tantervi Érettségi vizsga követelményeinek való megfelelés Szakképző évfolyamokon a szakmai Szakmai vizsga követelményeknek való megfelelés

Az előző tanórai tananyag számonkérése előzetes bejelentést nem igényel a szaktanár részéről, de a felmérő dolgozatok és témazáró dolgozatok megíratását legalább 1 héttel előbb a szaktanár köteles bejelenteni. Egy munkanapon legfeljebb 1 témazáró dolgozat íratható. A mulasztással, a számonkérések pótlásával kapcsolatos követelményeket minden szaktanár a tanév elején pontosan ismerteti a tanulókkal. A hibákat leginkább a dolgozatok tükrözhetik. Ezek megíratásának sikerességét – az eredmények felől nézve – már a tanítás megtervezésekor alapozzuk. A dolgozatírás fázisai: előkészítés, összeállítás, íratás, javítás, értékelés, kiosztás. Mindegyiket lehet jól és rosszul csinálni. Az előkészítés során korrekt megtanítás, a követelmények megvilágítása folyik, kellő gyakorlás, ismétlés. Az összeállításkor a jó feladatlap követelményeinek teljesítését várjuk el. Nyitott típusú feladatok javítása nehéz lesz. Megíratás közben ne legyen zavaró a tanári magatartás. A javítást hibaelemző, pontrendszerű értékelés kövesse. Ez térjen ki a tanulói hiányosságokra. A mérési eredmény érdemjegyre váltásához nincsenek szabályok. A standard mérések alapján történő osztályozás lehetetlen és igazságtalan. Az érdemjegy következetes, tanári tekintélyt tartó legyen. Az egyénre alkalmazott módszer esetében alapelvként tartjuk számon: érvényesüljön az ösztönző – fejlesztő hatás és a folyamatosság személyre szabott legyen megfelelő arányban álljon a szó- és írásbeli forma figyelembe vegye a munkaközösségek követelményrendszerét ne legyen fegyelmező, megtorló jellegű biztosítsa a javítás lehetőségét minden tantárgy, munkakör követelményeit, a kihágások következményeit világos megfogalmazásban előre az érintettek tudomására kell hozni. Tanulók esetében a teljesítményt ötfokozatú skála alapján érdemjegyekkel fejezzük ki, miközben: • • • • • • •

• • • •

tanév végén az egész évi teljesítmény érvényesül az osztályzat félévkor az ellenőrzőbe, tanév végén a bizonyítványba kerül az érdemjegyek minimális száma félévenként: heti óraszám + 1 elismerjük a tanórai aktivitást, a plusz munkát 57

•

az érdemjegyek megszerzésének változatos formáit biztosítjuk (tanóra, házi versenyek, vetélkedők, felmérők, stb.).

Elemző funkció Az értékelésnek ezt a módját a teljesítmények összevetése céljából végezzük. Használható különböző műveltségterületek arányainak megállapítására, iskolák, osztályok összevetésére, korosztályok, nemi eltérések kimutatására stb. A következtetéseknek mérésen kell alapulniuk. Ilyen esetben a mintavétel arányaira ügyelni kell, ami függ az elemzés céljától. A rangsort mindig a normához való viszony alapján állítjuk fel. Kimeneti mérés A hozzáadott pedagógiai érték megállapítására irányul e tevékenység. Két lehetőség kínálkozik a megvalósításra: • •

érettségi eredményességének értékelése felsőoktatási intézményekbe jutottak, munkába állók, OKJ-s szakmát megszerezni kívánok számbavétele.

4. VIZSGÁK • • • •

Felvételi vizsgák Osztályozó, javító, különbözeti vizsga Érettségi vizsga Év végi beszámoltatások

Az érettségi vizsga tantárgyi követelményeit az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. kormányrendelet tartalmazza. Intézményünkben lehetőség van közép- és emelt szintű érettségi vizsga letételére. Az iskola a szabadon felhasználható órakeretből külön felkészítéseket biztosít az alábbi tantárgyi vizsgákon: Középszinten: • az összes kötelező érettségi tantárgyból (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, szakmai tárgyak) Emeltszinten: • • • • • • • •

magyar nyelv és irodalom történelem matematika fizika informatika idegen nyelvek földrajz biológia 58

5. A TANULÓI JOGVISZONY KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE ÉS A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI 5.1.Felvétel a 9. évfolyamra – gimnázium-szakközépiskola Intézményünkbe a köznevelési törvényben és az ehhez kapcsolódó jogszabályokban szabályozott felvételi eljárás keretében kerülhetnek be az általános iskola 8. osztályát sikeresen elvégző tanulók. (A felvételik időpontjáról minden évben miniszteri utasítás rendelkezik.) A kiválasztásnál figyelembe vesszük a tanulóknál - az általános iskolai osztályzatokat, - felvételi vizsgán elért eredményeket. 5.2 A felvételi vizsga A felvételi vizsgán a jelentkezőknek a központi felvételi követelményeknek megfelelő ismereteit ill. képességeit vizsgáljuk. A vizsga tárgyai: magyar nyelv és irodalom (írásbeli 45 perc); matematika (írásbeli 45 perc) A központi felvételi követelmények változása esetén a fentiek annak megfelelően átalakulhatnak. A nevelőtestület döntése esetén szóbeli elbeszélgetés is lehetséges. A felvételi követelményekről, időpontokról minden év októberében értesítjük az érintetteket. A felvételi pontszám a hozott és a szerzett pontokból tevődik össze. A hozott pontok a felső tagozaton az év végi, a 8. osztályban a félévi magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, fizika, kémia és biológia tantárgyak átlagából számított érték, mindebből 100 pont érhető el. A felvételin szerezhető pontszám összesen 100 pont (magyar nyelv és irodalom 50, matematika 50). 100 pontot kapnak azok a tanulók is, akik átlaguk következtében felvételi írásbeli mentességet kapnak. A felvételt az összesített pontszám alapján nyilvánosságra hozott sorrend határozza meg. Pontszámegyenlőség esetén a felvételi vizsgán szerzett pontok a mérvadóak. 5.3 Felvétel a 9. évfolyamra – nyelvi előkészítő évfolyam A nyelvi előkészítő osztályba jelentkezőknek központi írásbeli felvételit hirdetünk, valamint angol/német képesség-mérést szervezünk. 5.4 Az intézménybe kerülés egyéb esetei Arról, hogy felvételi eljárás nélkül, illetve kívül (pl.: magasabb évfolyamra belépés, év közbeni iskolaváltoztatás, stb.) ki és milyen feltételekkel kezdheti el tanulmányait az iskolában, az igazgató az érintett osztályfőnök és a szaktanárok véleménye alapján egyénileg dönt. 59

5.5 A továbbhaladás feltételei A tanulók előmenetelét az általánosan alkalmazott ötfokozatú skálán értékeljük. Ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet. Sikertelen javítóvizsga esetén a tanuló nem folytathatja tanulmányait a következő évfolyamon, az adott évfolyamot megismételheti. A 10. évfolyam második felében a tanulók megválaszthatják az emelt szintű érettségire felkészítő tárgyakat. 5.6 Iskolai vizsgák -

Év végi vizsgák: az intézmény minden évfolyamon 2 tantárgyból beszámoltató vizsgát szervez. Érettségi vizsga: Az érettségi vizsga fajtáit és szintjeit az érettségi vizsgaszabályzat alapján biztosítjuk. A tantárgyi választási lehetőségeket az óraszámokat bemutató táblázat tartalmazza. A középszintű érettségi vizsga témaköreit a pedagógiai program 5.sz. melléklete tartalmazza. Szakmai vizsga: az OKJ központi programokban előírt szakképzésben részt vett tanulóknak szakmai vizsgát szervez a szakmai és vizsgáztatási követelmények alapján.

5.7 A tanulói jogviszony megszűnése

− Önkéntes iskolaváltoztatás esetén a tanulói jogviszony a Köznevelési törvényben

meghatározott módon szűnik meg. − Fegyelmi vétség, illetve a megengedettnél több hiányzás esetén a Házirendben és a Szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon járunk el. − A középiskolai oktatás illetve szakmai képzés befejezését követően a tanulók jogviszonya a köznevelési valamint a szakképzési törvény alapján szűnik meg. Év végén a teljes tanévre vonatkozó érdemjegyeket (félévenként legalább négy szükséges) a tendenciával együtt vesszük figyelembe. Az év végi vizsgán kapott érdemjegy a végleges osztályzat megállapításánál súlyozottan érvényesül. Az egész évfolyamot érintő felméréseket, ill. a kötelezően előírt témazáró dolgozatokat előre bejelentjük, ill. az osztály várható terhelésével egyeztetjük. 5.8 Belépés más középiskolákból Az egyes évfolyamokra való átvételről az iskola igazgatója dönt az érintett igazgatóhelyettes és az érintett osztályfőnök véleményének kikérése után. Az igazgató az átvétel feltételeként különbözeti vizsgát is előírhat.

60

6. A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI
A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a helyi tantervben megfogalmazott szaktárgyi követelményeket legalább elégségesre teljesítette.
A követelmények teljesítését a tanulók év közbeni munkája, érdemjegyei alapján bíráljuk el.
Ha a tanuló év végén legfeljebb két tárgyból szerez elégtelen osztályzatot, javítóvizsgát tehet. Három elégtelen osztályzat esetén a nevelőtestület engedélyével tehet csak javítóvizsgát. Háromnál több elégtelen év végi osztályzat évismétlést von maga után. Az évismétlő tanulók osztályba sorolásáról az igazgató dönt az érintett osztályfőnök egyetértésével.
Nem osztályozható (kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi) az a tanuló, akinek egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát (11/1994. MKM rendelet), vagy egy tantárgyból az egy tanítási évre számított tanórák 30 %-át.
A tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie, ha
az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól
az iskola igazgatója engedélyezte, hogy 1 vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse
magántanuló
igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát és emiatt év közben nem volt osztályozható, illetve egy tantárgyból a mulasztása meghaladja az éves óraszáma 30 %át.
A számonkérés és értékelés elvei 1.Egy féléven belül a tanulóknak a heti óraszám+1 osztályzattal kell rendelkezniük, törekedve a szóbeliség és írásbeliség megfelelő arányára. 2.A témazáró dolgozat érdemjegye pirossal kerül az osztálynaplóba, s a félévi, ill. év végi osztályzatok megállapításánál súlyozottan számít. 3.11. évfolyam végén a tanulók záróvizsgát tesznek (gimnáziumi és SZKI osztályok) – az év végi osztályzat az 1. félév, 2. félév és a vizsgajegy átlaga. Nyelvi előkészítő osztályokban ez vonatkozik 9.Ny osztály végén az angol záróvizsgára és 11.E osztály végén a német záróvizsgára. 4. Az ellenőrzés és értékelés fontos célja, hogy a tanulókat megfelelő és reális önértékelésre is neveljük. 5.Tartalma szerint a számonkérés vonatkozhat ismeretekre és készségekre. Formája szerint lehet írásbeli és szóbeli.

61

o Az értékelés területei olvasott és hallott szöveg értése írásbeli kifejezőkészség szóbeli kifejezőkészség (önálló témakifejtés, párbeszéd, képleírás, vita-érvelés) nyelvhelyesség, nyelvtani ismeretek

o Értékelési szempontok - szóbeli felelet értékelési szempontjai: szókincs, kiejtés, intonáció, folyamatosság, nyelvhasználat, nyelvhelyesség - írásbeli munka értékelési szempontjai: információ mennyisége, szerkesztettsége, szókincs választékossága, nyelvhelyesség, helyesírás - önértékelés - társértékelés (pár-, és csoportmunkában)

o Értékelési skála A szóbeli és írásbeli számonkérés esetén az értékelés ötjegyű skálán történik. A tanuló írásbeli teljesítménye: Elégtelen 50%-os teljesítmény alatt

A tanuló szóbeli teljesítménye 1 – elégtelen, ha a felelet összefüggéstelen, hibáktól hemzsegő 2 - elégséges, ha hiányos, gyakori hibákkal, többször félreérthető Aérdemjegy megállapítása az elért pontok százalékában 3 - közepes, gyakoribb hibákkal, esetenként félreérthető meghatározása a dolgozat jellegétől, 4 – jó, kevés hibával tartalmától függően a tanár kompetenciája. 5 – jeles, hibátlan illetve minimális hibával

62

szöveg

7. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI, A TANULÓ MAGATARTÁSA, SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI, A TANULÓ TELJESÍTMÉNYE, MAGATARTÁSA ÉS SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK, MINŐSÍTÉSÉNEK FORMÁJA 7.1.Bemeneti mérés Azt a célt szolgálja, hogy az intézménybe kerülő tanuló ismereteinek szintjét megállapíthassuk, jelzéseket kapjunk a képességekről, a várható teljesítményekről, informálódhassunk a személyiségjegyekről. Konkrétan a nyelvi csoportbeosztások differenciációja, az informatikai csoport beosztások előkészítése, adatszolgáltatás felkészítő munka szervezéséhez, bázishelyzet megállapítása az osztályfőnöki nevelési terv elkészítéséhez, sajátos képességekre épülő tanórán kívüli tevékenységi irányok tervezése érdekében az első tanítási órákon elvégzendő. Módszere: adat- és feladatlap, különböző szinteknek megfelelően összeállított kérdőív. A feldolgozás után a szaktanár, illetve az iskolavezetés munkájának alapján képezi az anyag. a) Tanév közben A tanulókkal kapcsolatban fogalmainkat az alábbi táblázat szerint kezeljük: Pedagógiai tevékenység

Módszer

Funkció minősítő, kategorizáló

érdemjegy, osztályzat szerzése - fejlesztés differenciálást elősegítő

diagnosztizáló, elemző

tervezéshez információszerzés

1. mérés írásban értékelés

Cél -

rangsor felállítása tendencia felismerése

2. megfigyelés, a) minősítő beszélgetés, kikérdezést, stb. döntően szóban, b) motiváló ritkán gyakorlati feladattal 63

- érdemjegy, szerzése

osztályzat

- érzelmi töltés fokozása

Minősítő funkció: Ennek alkalmazásával jutnak érdemjegyekhez a tanulók, melyekből félévkor és év végén osztályzat születik. Mindkét lépésben óriási a felelőssége a pedagógusnak: köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményét, nem sértheti a gyermek jogaira vonatkozó rendeleteket, be kell tartania a köznevelési törvénynek a pedagógus kötelességeire vonatkozó rendelkezéseit.

• • •

7.2. A tanulók értékelése Az értékelés alapelvei: • • • •

legyen személyre szóló, ösztönző hatású, nem lehet megtorló, fegyelmező jellegű, legyen folyamatos, kiszámítható és tárgyszerű, a szóbeli és írásbeli értékelés kiegyensúlyozott aránya biztosított legyen. Az értékelés feltétele: A szaktanár minden tanév első óráján a tanulókkal ismerteti követelményrendszerét, saját értékelési rendszerét, a hiányzások és következményeit, a pótlási és a javítási lehetőségeket.

a tantárgy mulasztások

Az értékelés formái: a) személyes szóbeli értékelés • tanítási órákon folyamatosan • az évközi érdemjegyek, a félévi és év végi osztályzatok megállapításakor • havonta a naplók, ellenőrzők egyeztetése során az osztályfőnök által • félévente a magatartás és a szorgalom elbírálásakor az osztályfőnök által • szülő értekezleteken, fogadóórák alkalmával b) szöveges értékelés írásban - a dolgozatokhoz írt rövid vélemény, tanács, bírálat, - dicséretek, elmarasztalások beírása az ellenőrző könyvbe - külső felkérésre készített vélemények, minősítés (rendőrség, bíróság, gyermekvédelem, pályázatok). c) értékelés, minősítés A szaktanár a tanuló teljesítményét év közben érdemjegyekkel (1-5) értékeli, félévkor és év végén osztályzattal /jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1)/ minősíti. -

a tanév végén az egész tanévben nyújtott teljesítményt értékeljük, a tanórai aktivitást és az önmagához mért fejlődést is figyeljük, az érdemjegyhez és az osztályzathoz szóbeli értékelés is társul, a félévi osztályzat az ellenőrző könyvbe, az év végi a bizonyítványba kerül.

64

Az 5 fokú osztályozás ajánlott követelményei az írásbeli feladatoknál Minden tantárgyra kötelező pontozási útmutatót nem alkalmazunk, ezek kialakítása és nyilvánosságra hozása a munkaközösségek feladata az adott tantárgy követelményeinek figyelembevételével. Tesztfeladatoknál az általánosnál szigorúbb hozzárendelés alkalmazható. szóbeli feleltetésnél: • 5 /jeles/: kiválóan, önállóan, esetleg kisebb segítő kérdésekkel előadott ismeretanyag, logikusan és hiánytalanul megadott válaszok, • 4 /jó/: összefüggően, jól felépített és előadott ismeretanyag, az összefüggések kis hányadára a tanuló csak tanári segédlettel emlékszik, • 3 /közepes/akadozva előadott ismeretanyag, a tanuló összefüggő feleletre nem képes, a tények többségét felsorolja, az összefüggések kisebbik hányadát segítő kérdések alapján felismeri a tanuló, • 2 /elégséges/: nehézkesen és igen hiányosan előadott ismeretanyag, a tények többségét segítő kérdésekre fel tudja idézni, de azokat rendszerezni, magyarázni, közöttük összefüggéseket feltárni nem képes a tanuló, • 1 /elégtelen/: elfogadhatatlan, igen hiányos tartalom, a tények 50 %-át sem tudja még segítő kérdésekre sem felidézni a tanuló. A fenti kritériumok ajánlások, azok betartása az egységes értékelés következetes alkalmazását segíti. A követelményeket célszerű munkaközösségenként, ill. tantárgyanként egységesíteni. A magatartás és a szorgalom minősítési rendszere Tanulóink személyiségfejlődésének, neveltségi szintjük értékelésének fontos eszköze magatartásuk és szorgalmuk minősítése. Fontos alapelvnek tekintjük, hogy a magatartás és a szorgalom minősítése legyen ösztönző és nevelő hatású, segítse a tanulókat a helyes önértékelés, önismeret kialakításában. Az értékeléskor vegyük figyelembe a tanuló életkori sajátosságait. 7.3. A minősítés eljárásrendje Az osztályfőnök az általa gyűjtött információk alapján a félévi, illetve az év végi osztályozó értekezleten javaslatot tesz az egyes tanulók minősítési fokozatára. A minősítések kialakításában az osztályfőnök támaszkodik az osztályban tanító tanárok, az osztály diákbizottság véleményére és a minősítést megvitatja az osztályközösséggel, valamint az érintett tanulóval. Változtatni kell annak a tanulónak a magatartási érdemjegyét, akinek a tanárokhoz, felnőttekhez, társaihoz való viszonya kifogásolható. 65

A végleges minősítés a nevelőtestület döntése alapján alakul ki az érvényben lévő minősítési fokozatok alapján. Az első félévben az első időszakban-, a tanév végén az egész tanévben mutatott magatartást és szorgalmat értékeljük. A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Az értékelés alapelveit, az egyes minősítések feltételeit az osztályfőnök a tanulókkal az év eleji első osztályfőnöki órákon, a szülőkkel a tanév első szülői értekezletén ismerteti. 7.4. A magatartás elbírálása A minősítés fejezze ki: a) a felelősségérzetet (társai, munkája és munkaeszközei iránt) b) az önállóságot (jó kezdeményezések) c) a viselkedést (iskolában, iskolán kívül, utcán, közösségi megmozduláson, tanáraival, társaival és más felnőttekkel szemben) d) a közösség érdekében végzett iskolai és iskolán kívüli tevékenységet Az osztályozás eszköztárában klasszikus, hasznos pedagógiai módszerek vannak, ezeket nem szabad elvetni, száműzni a gyakorlatból (javítás, értékelés, kiosztás. Mindegyiket lehet jól és rosszul csinálni. Az előkészítés során korrekt megtanítás, a követelmények megvilágítása folyik, kellő gyakorlás, ismétlés. Az összeállításkor a jó feladatlap követelményeinek teljesítését várjuk el. Nyitott típusú feladatok javítása nehéz lesz. Megíratás közben ne legyen zavaró a tanári magatartás. A javítást hibaelemző, pontrendszerű értékelés kövesse. Ez térjen ki a tanulói hiányosságokra. A mérési eredmény érdemjegyre váltásához nincsenek szabályok. A standard mérések alapján történő osztályozás lehetetlen és igazságtalan. Az érdemjegy következetes, tanári tekintélyt tartó legyen. Az egyénre alkalmazott módszer esetében alapelvként tartjuk számon: érvényesüljön az ösztönző – fejlesztő hatás és a folyamatosság személyre szabott legyen megfelelő arányban álljon a szó- és írásbeli forma figyelembe vegye a munkaközösségek követelményrendszerét ne legyen fegyelmező, megtorló jellegű biztosítsa a javítás lehetőségét minden tantárgy, munkakör követelményeit, a kihágások következményeit világos megfogalmazásban előre az érintettek tudomására kell hozni. Tanulók esetében a teljesítményt ötfokozatú skála alapján érdemjegyekkel fejezzük ki, miközben: • • • • • • •

• • • • •

tanév végén az egész évi teljesítmény érvényesül az osztályzat félévkor az ellenőrzőbe, tanév végén a bizonyítványba kerül az érdemjegyek minimális száma félévenként: heti óraszám + 1 elismerjük a tanórai aktivitást, a plusz munkát az érdemjegyek megszerzésének változatos formáit biztosítjuk (tanóra, házi versenyek, vetélkedők, felmérők, stb.). 66

Elemző funkció Az értékelésnek ezt a módját a teljesítmények összevetése céljából végezzük. Használható különböző műveltségterületek arányainak megállapítására, iskolák, osztályok összevetésére, korosztályok, nemi eltérések kimutatására stb. A következtetéseknek mérésen kell alapulniuk. Ilyen esetben a mintavétel arányaira ügyelni kell, ami függ az elemzés céljától. A rangsort mindig a normához való viszony alapján állítjuk fel. Kimeneti mérés A hozzáadott pedagógiai érték megállapítására irányul e tevékenység. Két lehetőség kínálkozik a megvalósításra: • •

érettségi eredményességének értékelése felsőoktatási intézményekbe jutottak, munkába állók, OKJ-s szakmát megszerezni kívánok számbavétele.

7.5. A tanulók magatartásának és szorgalmának megítélése A magatartás minősítése kifejezi a tanuló viselkedési és nyelvi kultúráját, az iskola pedagógiai normáihoz, a munkához és a közösséghez való etikai viszonyát. 7.6. Alapvető megítélési szempontok a következők a Házirend előírásainak betartása, az általános viselkedési normák betartása, a tanórákon és iskolai rendezvényeken tanúsított magatartás, az iskolán kívüli magatartás, a tanulmányi munkákhoz való viszony, az osztály- és iskolai közösségben vállalt feladatok gyakorisága, azok elvégzésének színvonala, a demokratikus választás útján kapott megbízatások elvégzésének színvonala, sport- és kulturális munkában való szereplés gyakorisága és színvonala, az év folyamán kapott dicséretek vagy elmarasztalások.

7.7. A magatartás minősítésének tartalma a.) Pozitívumként értékelendő: -

betartja a Házirend előírásait, és társait is erre ösztönzi, döntéseiben, értékítéleteiben kifejeződik az osztály- és az iskolaközösség iránti felelősségérzete, egyénisége megőrzése mellett össze tudja egyeztetni a közösség és a maga értékrendjét, 67

-

segítőkész magatartás jellemzi, tiszteletben tartja társait és tanárait, ezt viselkedésében és hangnemében is kifejezésre juttatja, a tanórákon, az iskolai rendezvényeken és az iskolán kívül fegyelmezett, együttműködésre kész, szívesen vállal szervezési feladatokat, illetve az ezen belül reá háruló részfeladatokat pontosan és felelősséggel elvégzi, részt vesz az iskola sport- és kulturális rendezvényeiben, munkája - ezen belül tanulmányi munkája - elvégzésében kötelességtudó és megbízható, magatartása miatt nem kapott figyelmeztetést, intést.

b.) Negatívumként értékelendő: -

ismételten és súlyosan megsérti az iskolai írott és íratlan szabályokat és a Házirend előírásait, nem törekszik ezek betartására, rossz hatással van társaira, negatív irányba hangolja a közösséget, magatartásával rontja a közösség külső megítélését, hírnevét, általában elutasítja a jogos bírálatot, társai bírálatára durván reagál, megtagadja az együttműködést, nem vállalkozik a képességeinek megfelelő feladatokra, kibújik a megbízatások alól, vagy a rábízott munka elvégzésében hanyag, a tanórákon, iskolai rendezvényeken fegyelmezetlen, tanulmányi munkája elvégzésében megbízhatatlan, durva, goromba hangot használ, tiszteletlen a társaival vagy a felnőttekkel szemben.

7.8. Szempontok a szorgalom minősítéséhez A szorgalom minősítése kifejezi a tanulmányi munkához való viszonyulást, a kötelességtudatot, a tanuló képességeinek és teljesítményének viszonyát. 7.9. Alapvető megítélési szempontok a következők -

a képességek, az adottságok és a teljesítmény viszonya, a szociális-kulturális családi háttér és a tanulmányi teljesítmény viszonya, a rendszeresség, az igényesség a tanulmányi munkában. A szorgalom minősítésének tartalma: a.) Pozitívumként értékelendő -

tanulmányi kötelezettségeinek folyamatosan, pontosan és megbízhatóan eleget tesz, esetleges hátrányos helyzetével ereje szerint igyekszik megküzdeni, minden tantárgy anyagát igyekszik a tehetségének megfelelően elsajátítani, a munkájában igényes, tudatosan törekszik önmaga fejlesztésére, ismeretei önálló alkalmazására, általános érdeklődés jellemzi, sokoldalú műveltség elsajátítására törekszik, képes az önellenőrzésre, a jó munkabeosztásra, a tanítási órákon figyel, tevékeny, kész az együttműködésre, igyekszik hozzájárulni az óra sikeréhez, 68

-

a kötelező feladatai elvégzése mellett önként is végez tanulmányi munkát, olvasmányai, beszámolói, szakköri tevékenysége vagy tanulmányi versenyekre való felkészülésekor ismeretei bővítésén munkálkodik, arra rászoruló társainak önként és tapintattal segít a tanulásban.

b.) Negatívumként értékelendő: -

érdektelenség és közöny jellemzi tanulmányi munkáját, kötelezettségeit nem teljesíti, nehezíti a közös munkát, rendszeresen készületlen, az órai munkában nem vesz részt, vagy megtagadja az együttműködést, figyelmetlen, a munkája rendszertelen, megbízhatatlan, igyekszik megkerülni a számonkérési alkalmakat, nem fogadja el a jó szándékú bírálatot vagy a felajánlott segítséget:

A mérési és értékelési folyamatok további részleteit iskolánk Minőségirányítási programja tartalmazza.

8. AZ EGYES MODULOK ÉRTÉKELÉSE ÉS MINŐSÍTÉSE, VALAMINT BESZÁMÍTÁSA AZ ISKOLAI ÉVFOLYAM SIKERES BEFEJEZÉSÉBE Az egyes tantárgyakba integrált kerettantervi modulokat – a tánc és dráma modul kivételével – témánként külön értékeljük úgy, hogy az integrált tantárgyakon belül, az egyes témák értékelésekor a tanuló befogadó tantárgyban és a modultantárgyban nyújtott teljesítményére külön érdemjegyet kap, abban az esetben, ha az adott témakörbe a modultantárgy tananyagát is beépítették. A szaktanár a befogadó tantárgy és a modultantárgy tananyagát témakörönként elkülönítve is oktathatja. Ebben az esetben a tanuló teljesítményének értékelése az adott témakörben egyetlen érdemjeggyel történik, azt is feltüntetve, hogy az értékelés a befogadó tantárgyban vagy a modultantárgyban nyújtott teljesítményre vonatkozik. A félévi és az év végi osztályzat kialakításakor a befogadó tantárgyban és a modultantárgyban nyújtott teljesítményt külön értékeljük. Az így kapott rész-osztályzatokat az integrált tantárgyra adott osztályzat meghatározásánál olyan súllyal vesszük figyelembe, mint amilyen súllyal a befogadó tantárgy, illetve a modultantárgy félévi vagy évi összes óraszáma az integrált tantárgy összes óraszámában megjelenik. A tanulók tánc és dráma modulban nyújtott teljesítményét érdemjeggyel nem értékeljük, az integrált tantárgy (ének-zene) félévi és év végi osztályzatának kialakításakor nem vesszük figyelembe.

69

9. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ AZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI A nevelőtestület véleménye szerint a tanítási-tanulási folyamat csak akkor lehet eredményes, ha a pedagógus által irányított tanóra, tanórán kívüli foglalkozások és az otthoni felkészülés, gyakorlás, tanulás egészséges arányban egészítik ki egymást. Alapvető célunk, hogy a tanuló a tanórán felfogja, megértse, bizonyos mértékig begyakorolja a tananyagot, de a középiskolai követelmények olyan magasak, hogy szükség van az anyag otthoni tanulására, a rögzítésére, a begyakorlásra. Ezért iskolánkban nem tudunk eltekinteni az írásbeli és szóbeli házi feladatok és az otthoni felkészülés megkövetelésétől. Általános irányelvek: •

• • • • •

Az egy tanórára való felkészülés ideje (amely magában foglalja az írásbeli feladatok elkészítését is) átlagban ne legyen több 40 percnél egy közepes tanuló képességeihez méretezve. A feladatokat mindig pontosan határozzuk meg. Az írásbeli és szóbeli feladatokat elsősorban a tankönyv és egyéb segédletek felhasználásával lehessen megoldani. Ha más forrásokat is igényel a feladatok megoldása (könyvtári munka, internet) a tanulónak azt előre jelezzük, és hagyjunk több időt a feladatok elvégzésére. A hétvégi pihenőidőt a tanulók számára úgy biztosítjuk, hogy nem jelölünk ki aránytalanul több házi feladatot. Az őszi, téli és tavaszi szünet a tanulók pihenését, regenerációját szolgálja, így csak indokolt esetben adjunk számukra többletfeladatot (pl. 12. évfolyamosok esetén az érettségi témakörök kidolgozása, megtanulása).

10. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK A Köznevelésről szóló törvény kimondja, hogy az iskolákban gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. A mérés során feltérképezhetőek a hiányosságok, amely alapján felzárkóztató program készíthető. Évente két alkalommal, ősszel és tavasszal gondoskodni kell a mérés elvégzéséről. Az ifjúsági orvos és a védőnő által végzett egészségügyi vizsgálatok és a tanulók életmódjának feltérképezése összegzéseképpen kialakítható a hiányosságok és az egészségügyi hátrányos helyzet megszüntetésére személyre szabott edzésprogram is. A testnevelő tanárok feladata a testnevelési órákon elvégezni a fizikai állapotmérést. Az OM Testnevelési Bizottsága által összeállított tesztsorok közül iskolánkban a HUNGAROFIT módszer „MINI” HUNGAROFIT változata alkalmazható a leghatékonyabban. A vizsgálatot minden olyan egészséges tanuló elvégezheti, aki az iskolai testnevelés alól nem kap teljes felmentést. A könnyített – és gyógytestnevelésre utalt tanulók minősítése csak – szakorvosi vélemény alapján – az orvos által nem tiltott próbák eredménye alapján végezhető el. 70

A kiegészítő vizsgálatok elvégzése nem tartozik a tanár feladatai közé, de a sportéletmód-tükör sok hasznos információt adhat a tanuló egészséges életvitelének kialakításához, formálásához. Kötelezően elvégzendő fizikai állapotmérési tesztek: • • • • •

Helyből távolugrás – az alsó végtag dinamikus erejének mérése. Fekvőtámaszban (karhajlítás és nyújtás folyamatosan, kifáradásig) a vállöv és a karizmok erő- állóképességének mérése. Hasonfekvésből törzsemelés – és leengedés folyamatosan, kifáradásig – a hátizmok erőállóképességének mérése. Hanyagfekvésből felülés és visszaereszkedés, folyamatosan kifáradásig – a hasizmok erőállóképességének mérése. 2000 m futás – cél a táv lehető legrövidebb idő alatti teljesítése.

Javasolt elvégezni a tanulók sportéletmód feltérképezését, amelyet kiegészítve az egészségügyi vizsgálattal komplex képet kaphatunk, és megtervezhetjük a tanuló bevonásával a továbblépéshez szükséges edzéstervet.

71

III. SZAKMAI PROGRAM I. A szakképzés jogi háttere Az iskola szakmai programja a szakképzési kerettanterv alapján készült. A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint –

az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – az 54 346 02 Ügyviteli titkár szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet – – az 54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM – az 54 481 02 Gazdasági informatikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet – az 54 481 05 Műszaki informatikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet – az 54 521 03 Gépgyártás-technológiai technikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet – az 54 524 02 Vegyipari technikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján készült. A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része 4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, két évfolyamos szakképzésben az első évfolyamra, előírt tartalom. A 2013 szeptembere előtt indult évfolyamokra vonatkozó szabályozás, óratervek stb. az akkor érvényben lévő pedagógiai programban és szakmai programban találhatóak. II.

A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra

A szakközépiskolai képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával.

72

Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam 9. évfolyam Ögy. 10. évfolyam Ögy. 11. évfolyam Ögy. 12. évfolyam 5/13. évfolyam Összesen: évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 5 óra/hét 6 óra/hét 7 óra/hét 10 óra/hét 31 óra/hét heti óraszám szabadsáv nélkül 31 óra/hét 31 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 180 óra/év 70 óra 216 óra/év 105 óra 252 óra/év 140 óra 320 óra/év 992 óra/év 2275 óra

heti óraszám szabadsávval 6 óra/hét 7 óra/hét 8 óra/hét 11 óra/hét 35 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 1116 óra/év 160 óra 992 óra/év 2268 óra

heti óraszám szabadsávval 35 óra/hét 35 óra/hét

éves óraszám szabadsávval 216 óra/év 70 óra 252 óra/év 105 óra 288 óra/év 140 óra 352 óra/év 1120 óra/év 2543 óra éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra

(A kizárólag 13-14. évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a szakközépiskola 9-12., és ezt követő 13. évfolyamán megszervezett képzésben az azonos tantárgyakra meghatározott óraszámok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak heteinek eltérő száma, és az óraszámok oszthatósága miatt keletkezik!)

III.

A szakképesítés óraterve esti és levelező rendszerű oktatásra Az esti oktatás össz óraszámának a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább ötven százalékát, levelező oktatás esetében legalább tíz százalékát el kell érnie. Az esti oktatás össz óraszáma min. 18 óra/hét. A levelező tagozat össz heti óraszáma min. 6 óra/hét. Esti tagozaton a gyakorlati óraszámok a nappalis gyakorlati órák min. 60%-át, az elméleti órák pedig a nappalis óraszám min. 20%-át teszik ki. Levelező képzésen a nappalis gyakorlati órák min. 20%-át el kell érnie a gyakorlati óraszámnak.

IV.

Az értékelés módja: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

V.

A szakmai követelménymodulokhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák A szakmai kerettantervek alapján.

VI. Tanulói tevékenység szervezési kerete A szakmai tantárgyak oktatását gyakorlati tárgyak esetén a köznevelési törvényben meghatározott csoportlétszámokat alkalmazva csoportbontásban végezzük. A csoportbontást a tantárgyak jellegétől függően elméleti tantárgyak esetén is biztosítjuk. VII.

A szakmai követelménymodulok tantárgyai, témakörei, azok részletes leírása a szakmai kerettantervekben találhatók az alkalmazható tanulói tevékenységformákkal és sajátos módszerekkel együtt.

73

54 346 02 ÜGYVITELI TITKÁR SZAKKÉPESÍTÉS XXV. Ügyvitel ágazat A XXV. Ügyvitel ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik: – Irodai asszisztens – 54 346 01 – Ügyviteli titkár – 54 346 02 I.

A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 346 02 Szakképesítés megnevezése: Ügyviteli titkár A szakmacsoport száma és megnevezése: 16. Ügyvitel Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXV. Ügyvitel Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év Elméleti képzési idő aránya: 40% Gyakorlati képzési idő aránya: 60% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: • 5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követően 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; • 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra.

II.

A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: nincsenek Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek

74

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

11500-12 Munkahelyi egészség Munkahelyi egészség és és biztonság biztonság

9. heti óraszám e gy

10. ögy

heti óraszám e gy

11. ögy

heti óraszám e gy

Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

1/13

5/13 és 2/14.

12. ögy

heti óraszám e gy

0,5

heti óraszám e gy

ögy

heti óraszám e gy

0,5

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I.

2

10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés 10070-12 Munkahelyi kommunikáció

10066-12 Gazdálkodási alapfeladatok 10073-12 Titkári ügyintézés

Gépírás és iratkezelés gyakorlat Levelezési ismeretek

2

70

2

Jogi ismeretek

1

60

1

7

60

5,5

85

4

15

1

Levelezési gyakorlat Kommunikáció alapjai Üzleti kommunikáció gyakorlat Gazdasági alapismeretek

40

2

65

2 1

80 3

3,5 4

1

1

2

4

0,5

1

1

2,5

Vállalkozási ismeretek Üzleti adminisztráció gyakorlat

3

3 6

75

Ügyviteli ismeretek

10072-12 Rendezvény- és programszervezés

4

Rendezvény és program dokumentáció alapjai Rendezvény és program dokumentáció a gyakorlatban Hivatali protokoll ismeretek Szakmai idegen nyelv gyakorlat

10071-12 Hivatali kommunikáció magyar és idegen nyelven Számviteli alapismeretek Gyorsírás/Jegyzőkönyvvezetés összes óra összes óra

3

6 2,5 7 0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

3,5

2,5

2,5

4,5

4,5

3,5

6

70

7

105

76

8

140

6 11

1

1,5

2,5

5

16

19 35

160

1,5 13,5

2,5 21,5 35

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

Szakmai követelménymodul

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan Tantárgyak, témakörök

9.

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

11499-12 Foglalkoztatás II.

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

e Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés

gy

10. ögy

e

gy

11. ögy

e

gy

12. ögy

e

Ágazati szakközépiskolai képzés összes óraszáma 9-12. évfolyam

gy

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismeret nélkül 1/13. e

gy

ögy

Szakképesítésspecifikus szakképzés óraszáma 5/13. és 2/14. e

A szakképzés összes óraszáma

gy

18

18

18

18

4

4

4

4

4

4

4

4

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

4

4

4

4

Munkanélküliség Foglalkoztatás I. Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés

77

16

16

4

4

4

4

4

4

4 64

4 64

8

8

8

8

24

24

10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés 10070-12 Munkahelyi kommunikáció

Munkavállalói szókincs Gépírás és iratkezelés gyakorlat Vakírás alapjai Dokumentumok szerkesztése, készítése, szövegszerkesztő programok Levelezési ismeretek Üzleti levelezés sajátosságai Hivatali, üzleti- és magánlevelezés Levelezési ismeretek gyakorlat Üzleti levelek készítése, fogadása, továbbítása A hivatali, üzleti élet levelezésének lebonyolítása Kommunikáció alapjai Kommunikáció folyamata, fajtái, etikett és protokollszabályok Nyelvhelyesség szóbeli és írásbeli elemei, nyelvhasználati szabályok Üzleti kommunikáció gyakorlat

24 72

70

72

40

72

70

38

10

34

30

36

36

60

60

24

350

252

60

312

190

144

35

179

160

108

25

133

36

36

36

36

18

18

18

18

18

18

18

18

72

65

72

80

289

198

85

283

36

40

36

50

162

108

50

158

36

25

36

30

127

90

35

125

36

96

132

126

126

36

32

68

63

63

64

64

63

63

128

78

128

144

15

159

10066-12 Gazdálkodási alapfeladatok 10073-12 Titkári ügyintézés

Üzleti nyelvi kultúra Üzleti magatartás, társalgási protokoll A viselkedéskultúra szabályai Gazdasági alapismeretek Gazdaság alapelemei A pénz fogalma, funkciói. A magyar bankrendszer Gazdálkodási ismeretek Jogi ismeretek A jogszabályok érvényessége, hatálya, jogágak Szerződésfajták, szerződéskötés követelményei Vállalkozási ismeretek Vállalkozási alapfogalmak Vállalkozás működtetése Vállalkozás dokumentációja Üzleti adminisztráció gyakorlat Az irodai adminisztráció alapjai Iroda tárgyi feltételei, készletgazdálkodás

40

40

48

5

53

40

40

48

5

53

48

48

48

5

53

36

36

72

144

144

144

27

20

25

72

72

72

9

16

20

45

45

45

27

27

27

27

18

36

36

90

90

90

9

18

18

45

45

45

9

18

18

45

45

45

96

96

108

108

32

32

36

36

32

32

36

36

32

32

36

36

Ügyviteli ismeretek

128

79

192

192

96

96

96

96 128

10072-12 Rendezvény- és programszervezés

Ügyviteli alapismeretek Ügyviteli bizonylatok, folyamatok, ügyviteli rend, programcsomag Pénzügyi és számviteli előírások Adózással kapcsolatos kötelezettségek Rendezvény és program dokumentáció alapjai A rendezvényszervezés folyamata, teendői, dokumentumai A PR szerepe a gazdasági életben, célja, feladata Rendezvény és program dokumentáció a gyakorlatban Rendezvények forgatókönyvének elkészítése

32

32

32

32

32

32

32

32

96

96

48

48

48

48

Költségkalkuláció készítés, programokhoz, rendezvényekhez m un ik áci ó m ag

Hivatali protokoll ismeretek

80

80

192

192

96

96

96

96

80

Üzleti kommunikáció szabályai Verbális és nem verbális jelek a kommunikációban Szakmai idegen nyelv gyakorlat Idegen nyelv használata hivatalban, irodában, rendezvényeken Titkári feladatok elvégzése írásban és szóban az adott idegen nyelven Számviteli alapismeretek Gyorsírás/Jegyzőkönyvvezetés Összesen Összesen

18 126

18 90

216

18

70

90

18 162 252

18

105

18

162

126

288

32

140

192

54

160

352

522 1283

594 1260

160

Gyakorlati óraszámok/aránya

1542 (öt évfolyamos képzésben: 1551) / 60,38% (öt évfolyamos képzésben: 60,61%)

81

40

40 224

224

112

112

112

112 128

1012 (öt évfolyamos képzésben: 1008) / 39,62% (öt évfolyamos képzésben: 39,39%)

A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik.

40

90

Elméleti óraszámok/aránya

Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

40

54 384

90 608 1136

128 2524

Szabad órakeret (4 óra) felhasználása a 13. - 14. évfolyamon Gyorsírás/Jegyzőkönyvvezetés Gyorsírás /Jegyzőkönyvvezetés – szakmai kompetenciák

82

Ügyirat, jegyzőkönyv készítése

Hivatali, üzleti és magándokumentáció

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Dokumentáció készítése a gyakorlatban

Gyorsírási gyakorlatok

FELADATOK Gyorsírással jegyzi a felettese utasításait, a munkatársak, ügyfelek személyesen, telefonon hagyott üzeneteit Gyorsírással jegyzi az értekezleten, megbeszéléseken x elhangzott információkat Egyezteti főnökével az esemény, az adatjegyzés x körülményeit Összegyűjti az eseménnyel, adatjegyzéssel kapcsolatos információkat Előkészíti a jegyzés körülményeit (tartalmi, tárgyi, technikai előkészületek) Kezeli a jegyzéshez vagy a jegyzés támogatásához x alkalmazott technikai eszközöket Az adatjegyzéssel összefüggésben azonosítja a x személyeket, adategyeztetést végez Gondoskodik a birtokába jutott adatok bizalmas x kezeléséről A rögzített esemény történéseinek megfogalmazását stilizálja, nyelvhelyességi szempontból javítja Gyorsírási jegyzeteiből feljegyzést, emlékeztetőt, összefoglalót készít A sztenogramból készített áttételt (dokumentumot) megszerkeszti Ügyiratot, levelet készít sztenogramból A rögzített adatokból, történésekből rövidített vagy kivonatos jegyzőkönyvet készít A sztenogramból készített jegyzőkönyvet, iratot és egyéb dokumentumot nyomtatott formában x megszerkeszti Gondoskodik a jegyzőkönyv és egyéb dokumentumok x aláírásáról, hitelesítéséről A jegyzőkönyvből feljegyzést, emlékeztetőt készít az érintettek számára és gondoskodik az irat eljuttatásáról Az előírások betartásával kezeli, tárolja a jegyzőkönyvi x és a kapcsolódó dokumentumokat Szükség szerint adatokat szolgáltat az esemény és az adatok rögzítésével kapcsolatosan az adatvédelmi x szabályok betartásával

Gyorsírási alapismeretek gyakorlat

Gyorsírás alapjai

10068-12 Gyorsírás és jegyzőkönyvvezetés

Információk gyűjtése, felhasználása, őrzése

Bizalmas információk kezelése

Bizalmas információ kezelés technikája

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

SZAKMAI ISMERETEK A gyorsírás jelei és jelölési módjai A gyorsírás alapvető rövidítései és rövidítési eljárásai Az adatrögzítés és szövegjegyzés technikái (gyorsírás, technikai eszközök) A magyar nyelv gyorsírási sajátosságai A gyorsírással készített dokumentumok szerkesztésének követelményei Az adat-, eseményrögzítés, az előkészítés teendői A jegyzőkönyvi dokumentumok fajtái A jegyzőkönyvek készítésének tartalmi, nyelvi, formai elemei A jegyzőkönyvi dokumentumok kezelésének előírásai Az adat-, dokumentum- és iratkezeléssel kapcsolatos adatvédelmi szabályok előírásai

x

x

x

x x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x x

x

x

x

x

x x

x x

x

x

x

x

x

x

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Gyorsírás (szövegjegyzés: 120 szótag/perc) Áttételkészítés, kivonatolás Helyesírás, helyes nyelvhasználat Gépírás tízujjas vakírással (180 leütés/perc) Hallott szakmai nyelvű szöveg megértése

x

x

x x x

x x x

Kézügyesség

x

x

Precizitás

x

x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK

TÁRSAS KOMPETENCIÁK Közérthetőség Tömör fogalmazás

x

x

Visszacsatolási készség

x

x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK Kontroll (ellenőrzés) Lényegfelismerés (lényeglátás)

x

x

Emlékezőképesség (ismeretmegőrzés)

x

x

83

Gyorsírás (kezdő)

144 óra

A tantárgy tanításának célja A Gyorsírási ismeretek gyakorlati oktatásának alapvető célja, hogy a tanulók elsajátítsák a gyorsírás alapjait, sajátosságait, speciális jelöléseit. Legyenek képesek sztenogramot készíteni diktálás alapján megbeszélésekről, valamint hangüzenetekről. Ismerjék az adatjegyzés alapvető kritériumait, munkájuk során teremtsék meg az adatjegyzés körülményeit, gyűjtsék össze az eseménnyel kapcsolatos információkat és biztonsággal készítsenek ezekről dokumentumokat. Gyakorlati szinten alkalmazzák a jegyzéshez a különböző technikai eszközöket. Gyorsírás alapjai Gyorsírás technikájának alapjai. Gyorsírás jelei és jelölési módjai. Alapvető rövidítések és rövidítési eljárások, elvek. Helyesírás, helyes nyelvhasználat. Gyorsírási gyakorlatok Készségfejlesztés, helyes írástechnika kialakítása. Adatjegyzés előkészítése, munkakörnyezet kialakítása. Jeltanulás, szabatos írás, jelölési módok, szabályok. Adatjegyzést támogató technikai eszközök. Dokumentumok készítése diktátum, szóbeli információk alapján. Dokumentumok készítése technikai eszközről. Áttétel készítése, ellenőrzése, javítása. Sztenogram olvasása. Szóképek alkotása, önálló rövidítésalkotás, beszédírás. Sebességfokozó gyakorlatok.

Cél: 80-100 szótag/perc szöveg 5 perces diktátuma után készített sztenogramból eredményes áttétel készítése. Tudnivalók a feladat elbírálásáról Az egész hibát vízszintes vonallal, a harmadhibát karikával, a hallási hibát H betűvel, a diktálási hibát D betűvel, a sorugrást hiányjellel vagy zárójellel kell jelölni. Nem számít hibának az azonos jelentésű rokonalakok felcserélése (közt-között, állnak-állanak, fel-föl stb.). A szaktanár javítja a dolgozatokat, a hibák számát feltünteti és aláírja; megállapítja a dolgozat eredményét (a harmadhibákat át kell számítani; töredék harmadhibákat nem kell figyelembe venni). Az áttétel hibáinak megállapítása a) Egy hibának számít

1. a kihagyott szó (sorugrás vagy a dolgozat befejezetlensége esetén is); a névszóval együtt kihagyott, közvetlenül előtte álló névelő nem számít hibának, de ha csak a névelő hiányzik, az hiba, 2. a felesleges szó, 3. a megváltoztatott szó, 4. a szórendcsere, 5. a helyesírási hiba, 6. az értelemzavaró központozási hiba, 7. az összefüggő hiba (vonzatok, alany-állítmány egyeztetése), 8. a számítógépes program helytelen használatából eredő hiba (pl. valamelyik szövegrész megismétlése). b) Harmadhibának számít:

1. 2. 3. 4. 5.

a nem értelemzavaró központozási hiba, az ismétlődő helyesírási hiba, a gépelési hiba, a nem megfelelő javítás (a pontatlanul beütött betű), a javítás lábjegyzettel, 84

6. a más léptékkel beszúrt szó. Egy szóban – ha többféle hiba van is benne – csak a legnagyobb értékű hibát kell számítani. Áttétel eredmények megállapítása Az osztályzatot a vizsgaeredmény megállapítására a 100 szótag/perc sebességű diktátum javításakor a szótagszám függvényében az alábbiak szerint kell megállapítani: 0,5% 1% 2% 3% 4%

jeles jó közepes elégséges elégtelen

Sebesség 5 perc alatt

Jeles

500 szótag

0-2

Jó

Közepes

ha a hibák száma 3-5 6-10

Elégséges

Elégtelen

11-15

16-tól

Szabatos sztenogram készítése – 3 perc 50 szótagos diktátum (A helyes sztenogram csak az áttétel feladat segítségeképpen jelentkezik, annak kiegészítése. Jó sztenogram és a szabályok alkalmazása nélkül ugyanis jó áttétel sem készíthető.) Tudnivalók a szabatos sztenogram értékeléséhez Javítandó a szöveg közepéből vett 100 szótag terjedelmű sztenogram. A hibahatár 6%. Az osztályzatot a javítandó sztenogram szótagszámához viszonyítva, az alábbiak szerint kell megállapítani: Jeles Jó Közepes Elégséges Elégtelen

0,00-1,00% hibáig 1,01-2,00% hibáig 2,01-4,00% hibáig 4,01-6,00% hibáig 6,01% hibától

A hibák kategóriái: a) Egy hibának számít (aláhúzással jelölve): 1. A jelölési hiba (pl. a mássalhangzók cseréje, a rossz irány, a szabálytalan emelés, a rossz pozíció, a helytelen vastagítás stb.) 2. A súlyos torzulás (a betű formájának, nagyságának nagyobb méretű megváltoztatása, a bizonytalan közel- és távolírás stb.) 3. A tanult, az Alapokmány szerint kötelező rövidítések alkalmazásának hiánya. 4. A kihagyott szó. 5. A felesleges szó. b) Harmadhibának számít (karikával jelölve): 1. A kisebb torzulás, (amelynél a betű formája, nagysága stb. még jól felismerhető). 2. A torlódó mássalhangzók felesleges kiírása. 3. Az ugyanabban a szóban ismétlődő hiba. Az önálló rövidítésalkotást a tanult anyaghoz viszonyítva kell elbírálni: hogyan alkalmazza a rövidítési elveket a tanuló az újonnan előforduló szavakban. A tanulók a sztenogramjukat úgy helyesbíthetik, hogy a hibás szóképet áthúzzák és a helyes szóképet közvetlenül mellé írják. Utólagos javítás nem engedhető meg, ha előfordul, hibának kell számítani. Radírozni nem szabad.

85

Gyorsírás haladó/jegyzőkönyvvezetés

144 óra

A tantárgy tanításának célja: A Gyorsírás gyakorlati oktatásának alapvető célja, hogy a tanulók a levelezési ismeretek és a dokumentációkészítés tantárgyakban elsajátított készségeket használni tudják a gyorsíráson keresztül is. Ismerjék a módját annak, hogy a különböző dokumentumok fajtáit önállóan el tudják készíteni gyorsírásos diktátum után is. Legyenek képesek az aktuális helyesírási szabályok figyelembevételével fogalmazni és stilizálni. Munkájuk során fordítsanak kiemelt figyelmet a dokumentumok hitelesítésére, valamint a munkahelyi előírások betartásával kezeljék és tárolják azokat. Tudjanak diktált vagy írott szöveget sztenografálni, hivatalos levelet sztenogramból hibátlan módon átteni, tudjanak diktátum után jegyzőkönyvi szöveget sztenografálni, majd abból a nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási tanulmányaikat is felhasználva 60-70%-os kivonatot készíteni. Hivatali, üzleti, magándokumentáció jegyzése gyorsírással diktátum alapján, vagy technikai eszközökről. Dokumentáció jegyzése gyorsírással telefonbeszélgetés-, értekezlet-, megbeszélés alapján. Gyorsírással jegyzett dokumentáció áttétele, szerkesztett dokumentumok készítése (Pl. ajánlat, megrendelés stb.). Ügyirat, jegyzőkönyv készítése - Ügyiratkészítés követelményei, szabályai Ügyiratok készítése alaki és formai követelmények szerint. Technikai eszközökről vagy diktátum alapján gyorsírással jegyzett ügyiratok készítése. Jegyzőkönyv formai követelményei. Jegyzőkönyv szerkezeti elemei. Jegyzőkönyvhöz kapcsolódó dokumentumok (mellékletek). Jegyzőkönyvvezető feladatai, a jegyzés előkészítése. Jegyzőkönyv rögzítése technikai eszközökkel. Jegyzőkönyv jegyzése diktátum alapján. Jegyzőkönyv jegyzése technikai eszközökről. Gyorsírással jegyzett jegyzőkönyvről áttétel készítése. Kivonatos jegyzőkönyv készítése. Sebességfokozás – a gyorsírás tanításának célja, hogy a tanuló minél nagyobb sebességgel legyen képes szöveget sztenografálni. Cél, hogy a gyorsírást a hétköznapi életben is használni tudja. Hivatalos levél diktátum utáni sztenografálása, majd áttétele és formába öntése. Cél: 1. 120-150 szótag/perc sebességű 5 percnyi diktátum sztenografálása és annak eredményes gépi áttétele – hivatalos levélformába öntése 2. Jegyzőkönyvvezetés: 120-150 szótag/perc, 5 percnyi diktátumából sztenogram készítése, és abból 60-70%-os kivonatolt jegyzőkönyv készítése.

Osztályozás, értékelés Háromperces, percenként 80 szótagos sebességű szabatos diktátum gyorsírással történő leírása – csak mint eszköz jelenik meg a szabatos sztenogram számonkérése az áttételhez. Végső cél a sztenogram utáni hibátlan (elfogadható) áttétel elkészítése Hibahatár: a szótagszámhoz viszonyított 6 százalék. Tudnivalók a szabatos sztenogram értékeléséhez Javítandó a szöveg közepéből vett 200 szótag terjedelmű sztenogram. A hibahatár 6%. Az osztályzatot a javítandó sztenogram szótagszámához viszonyítva, az alábbiak szerint kell megállapítani: Jeles Jó Közepes Elégséges Elégtelen

0,00-1,00% hibáig 1,01-2,00% hibáig 2,01-4,00% hibáig 4,01-6,00% hibáig 6,01% hibától 86

A hibák kategóriái: a) Egy hibának számít (aláhúzással jelölve): 6. A jelölési hiba (pl. a mássalhangzók cseréje, a rossz irány, a szabálytalan emelés, a rossz pozíció, a helytelen vastagítás stb.) 7. A súlyos torzulás (a betű formájának, nagyságának nagyobb méretű megváltoztatása, a bizonytalan közel- és távolírás stb.) 8. A tanult, az Alapokmány szerint kötelező rövidítések alkalmazásának hiánya. 9. A kihagyott szó. 10. A felesleges szó. b) Harmadhibának számít (karikával jelölve): 4. A kisebb torzulás, (amelynél a betű formája, nagysága stb. még jól felismerhető). 5. A torlódó mássalhangzók felesleges kiírása. 6. Az ugyanabban a szóban ismétlődő hiba. Az önálló rövidítésalkotást a tanult anyaghoz viszonyítva kell elbírálni: hogyan alkalmazza a rövidítési elveket a tanuló az újonnan előforduló szavakban. A tanulók a sztenogramjukat úgy helyesbíthetik, hogy a hibás szóképet áthúzzák és a helyes szóképet közvetlenül mellé írják. Utólagos javítás nem engedhető meg, ha előfordul, hibának kell számítani. Radírozni nem szabad.

5 perces percenként 120-150 szótagos sebességű diktátum gyorsírással történő leírása és nyomtatott formába történő áttétele (számítógéppel), hivatalos levél formába öntése. A feladat elbírálása Az egész hibát vízszintes vonallal, a harmadhibát karikával, a hallási hibát H betűvel, a diktálási hibát D betűvel, a sorugrást hiányjellel vagy zárójellel kell jelölni. Nem számít hibának az azonos jelentésű rokonalakok felcserélése (közt-között, állnak-állanak, fel-föl stb.). A szaktanár javítja a dolgozatokat, a hibák számát feltünteti és aláírja; megállapítja a dolgozat eredményét (a harmadhibákat át kell számítani; töredék harmadhibákat nem kell figyelembe venni). A sebességet és az osztályzatot a dolgozat borítólapjára felírja. II.2.3. A dolgozat hibáinak megállapítása a) Egy hibának számít 1. a kihagyott szó (sorugrás vagy a dolgozat befejezetlensége esetén is); a névszóval együtt kihagyott, közvetlenül előtte álló névelő nem számít hibának, de ha csak a névelő hiányzik, az hiba, 2. a felesleges szó, 3. a megváltoztatott szó, 4. a szórendcsere, 5. a helyesírási hiba, 6. az értelemzavaró központozási hiba, 7. az összefüggő hiba (vonzatok, alany-állítmány egyeztetése), 8. a számítógépes program helytelen használatából eredő hiba (pl. valamelyik szövegrész megismétlése). b) Harmadhibának számít: 1. a nem értelemzavaró központozási hiba, 2. az ismétlődő helyesírási hiba, 3. a gépelési hiba, 4. a nem megfelelő javítás (a pontatlanul beütött betű), 5. a javítás lábjegyzettel, 6. a más léptékkel beszúrt szó. Egy szóban – ha többféle hiba van is benne – csak a legnagyobb értékű hibát kell számítani. Eredmények megállapítása 87

Az osztályzatot a vizsgaeredmény megállapítására a 120-150szótag/perc sebességű diktátum javításakor az alábbiak szerint kell megállapítani: Sebesség percenként

Jeles

120/perc=6 00 150/perc= 750

0-3 0-4

Jó

Közepes

Elégséges

Elégtelen

ha a hibák száma 4-6 7-12

13-18

19-

5-8

16-22

31-

9-15

Jegyzőkönyvvezetési dolgozatok értékelése A dolgozatokat szövegesen kell minősíteni, kijavítva a fogalmazási-helyesírási, valamint a szerkesztésiformai hibákat. Jeles a dolgozat, ha a gyakorlati életben felhasználható volna, a tanuló a lényeges mondanivalókat kiemelte (nem hagyott ki lényeges részleteket és nem emelt ki lényegtelent), változatos és odaillő áthidaló kifejezéseket használt, nincs nagy helyesírási hibája, legfeljebb néhány – nem értelemzavaró – írásjelhibája, nincs formahibája és gépelési hibája. Jó a dolgozat, ha kisebb javítások után a gyakorlati életben felhasználható lenne, a mondanivaló lényegét megtalálta, áthidaló kifejezései helytállóak, fogalmazása megfelelő, súlyos helyesírási hibát nem vétett, nincs forma- és gépelési hibája. Közepes a dolgozat, ha csak nagyobb arányú javítás után lenne használható a gyakorlati életben, a lényeget megtalálta, de fogalmazása kívánnivalót hagy maga után, több kisebb helyesírási hibája van, formailag és gépírási szempontból is kifogásolható a teljesítménye. Elégséges a dolgozat, ha csak alapos átdolgozás és újraírás után lenne elfogadható a gyakorlati életben, a lényeges mondanivalót csak részben találta meg a tanuló, és fogalmazása erősen kifogásolható, helyesírása elfogadható, formai hibája van, és gépelési hibái meghaladják az 1 százalékot. Amennyiben a diák érettségizett ügyvitelből, tanulmányait a 14. évfolyamon folytatja. Ebben az esetben lehetőség van a gyorsírás kezdő és haladó oktatására csoportbontásban, illetve a 14. évfolyamos tanuló csatlakozhat a 13. évfolyam kezdő csoportjához.

88

54 344 01 PÉNZÜGYI–SZÁMVITELI ÜGYINTÉZŐ SZAKKÉPESÍTÉS XXIV. KÖZGAZDASÁG ÁGAZAT A XXIV. Közgazdaság ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik: 54345 02 Nonprofit menedzser 54343 01 Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás) 54344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző 54344 02 Vállalkozási és bérügyintéző 54344 03 Vám -, jövedéki- és termékdíj ügyintéző I.

A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 344 01 A szakképesítés megnevezése: Pénzügyi-számviteli ügyintéző A szakmacsoport száma és megnevezése: 15. Közgazdaság Ágazati besorolás száma és megnevezése:

XXIV. Közgazdaság

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év Elméleti képzési idő aránya: 70% Gyakorlati képzési idő aránya: 30% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: -

III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: nincsenek Pályaalkalmassági követelmények: -

89

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

0,5

1/13 heti óraszám e gy

ögy

5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

0,5

0,5

Szakmai idegen nyelv

2

4

Foglalkoztatás I. Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlatok

2 2,5

4 3

5,5 3

1

Általános statisztika

1

1

Statisztika gyakorlat 11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása

ögy

12. heti óraszám e gy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

1

2

1

2

1

Pénzügyi alapismeretek

2

1 2

Pénzügy gyakorlat

2 4

1

Adózási alapismeretek

1

Adózás gyakorlat

1,5 1,5

1

Számviteli alapismeretek

2

90

2

7

1 4,5

Számvitel gyakorlat

1

1,5

10147-12 Gazdálkodási feladatok ellátása

Gazdálkodási ismeretek

11505-12 Könyvelés számítógépen

Könyvelés számítógépen

10149-12 Könyvvezetés és beszámolókészítés

Számvitel

6

Vállalkozásfinanszírozás

2

3,5

4

Vállalkozásfinanszírozás 11506-12 Vállalkozásfinanszírozási gyakorlat és adózási feladatok Adózás

1 3

Elektronikus adóbevallás gyakorlata

2 2

Projekt-finanszírozás 11501-12 Projektfinanszírozás

11502-12 Projektfolyamatok követése összes óra összes óra

Projekt-finanszírozás gyakorlata

2

Projektfolyamatokkö vetése

2

Projekttervezés gyakorlata

1 3

3 6

4

6

3 7

2 8

91

7

4 11

22

13 35

24

10 35

92

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodul

Tantárgyak, témakörök

9.

11499-12 Foglalkoztatás II.

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

e Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek

gy

10.

ögy

e

gy

11.

ögy

e

12.

gy

ögy

gy

1/13.

e

gy

ögy

Szakképesítésspecifikus szakképzés óraszáma 5/13. és 2/14. e

A szakképzés összes óraszáma

gy

18

18

18

18

4

4

4

4

4

4

4

4

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

4

4

4

4

Foglalkoztatás II.

16

16

Munkajogi alapismeretek

4

4

Munkaviszony létesítése

4

4

Álláskeresés

4

4

Munkanélküliség

4

4

128*

200

Foglalkoztatás I.

64

64

Nyelvtani rendszerzés 1

8

8

Nyelvtani rendszerezés 2

8

8

Nyelvi készségfejlesztés

24

24

Szakmai idegen nyelv* 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

e

Ágazati szakközépiskolai képzés összes óraszáma 9-12. évfolyam

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismeret nélkül

72*

93

11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása

Munkavállalói szókincs Gazdasági és jogi alapismeretek Mikrogazdasági alapok A fogyasztói magatartás és a kereslet A vállalat termelői magatartása és a kínálat A vállalkozások alapítása, működése A gazdasági élet szereplői, az állam feladatai A nemzetgazdaság ágazati rendszere A marketing alapjai

24 144

24

234

198

198

14

14

10

10

22

22

18

18

22

22

20

20

32

32

24

24

24

24

22

22

28

28

28

28

20

20

16

16

Jogi alapismeretek

24

24

20

20

Tulajdonjog

16

16

12

12

A kötelmi jog

32

32

28

28

320

72

90

Ügyviteli gyakorlatok

108

Tízujjas vakírás

108

108

Szövegformázás

36

Levelezés és iratkezelés

72

36

36

32

18

252

324

108

108

108

36

36

36

16

106

36

72

108

16

70

36

36

72

32

68

72

72

Üzleti kommunikáció

18

Általános statisztika

36

A statisztika alapfogalmai Az információsűrítés legjellemzőbb módszerei, eszközei Főátlagok, összetett intenzitási viszonyszámok összehasonlítása Az érték-, ár-és volumenindex

4

4

4

4

28

28

30

30

18

18

18

18

14

14

16

16

36

94

A grafikus ábrázolás

4

Statisztika gyakorlat

36

Az információsűrítés legjellemzőbb módszerei, eszközei Főátlagok, összetett intenzitási viszonyszámok összehasonlítása Az érték-, ár-és volumenindex Esettanulmány Pénzügyi alapismeretek Pénzügyi szektor alapvetései Pénzügyi intézményrendszer A pénzforgalom A pénzügyi piac és termékei Biztosítási alapismeretek

4 32

72

4

68

72

72

32

32

32

14

14

16

16

14

14

16

16

4

8

8

8

32

4

4

136

144

144

4

4

4

4

34

34

34

34

34

34

34

34

54

54

60

60

10

10

12

12

64

Pénzügy gyakorlat

32

32

54

54

A pénz időértéke

10

10

16

16

Értékpapírok értékelése

18

18

28

28

Valuta, deviza-árfolyama

4

4

10

10

Adózási alapismeretek Az államháztartás rendszere Adózási alapfogalmak

32

32

54

54

3

3

7

7

5

5

5

5

Kiemelt adónemek

24

24

42

42

Adózás gyakorlat

32

32

36

36

Személyi jövedelemadó

12

12

16

16

Általános forgalmi adó

12

12

14

14

95

Helyi adók

8

Számviteli alapismeretek

72

A számviteli törvény A vállalkozás vagyona A könyvelési tételek szerkesztése, a számlakeret Tárgyi eszközök elszámolása A vásárolt készletek elszámolása A jövedelem elszámolás A saját termelésű készletek elszámolása Termékértékesítés elszámolása

64

6

6

136

162

162

16

16

20

20

20

20

24

24

16

16

20

20

20

20

24

24

24

24

28

28

16

16

18

18

14

14

16

16

10

10

12

12

Számvitel gyakorlat A pénzkezeléshez kapcsolódó bizonylatok A tárgyi eszközök nyilvántartása A vásárolt készletek bizonylatai Pénzügyi analitika számítógépen Gazdálkodási ismeretek 10147-12 Gazdálkodási feladatok ellátása

8

Gazdálkodás a befektetett eszközökkel Készletgazdálkodás, logisztikai rendszer Munkaerő és bérgazdálkodás Gazdálkodás, gazdaságosság A vállalkozás vezetése, szervezete és stratégiája

96

32

32

54

54

8

8

12

12

8

8

15

15

8

8

15

15

8

8

12

12 112

112

18

18

22

22

26

26

16

16

16

16

A vállalkozás válsága

11505-12 Könyvelés számítógépen

Könyvelés számítógépen Szoftverjog és etika, adatvédelem A könyvelési programokkal kapcsolatos követelmények Főkönyvi és folyószámla könyvelési rendszer Tárgyi eszköz nyilvántartó program Készletnyilvántartó program Bérelszámoló program alkalmazása Integrált vállalati rendszerek Számvitel 10149-12 Könyvvezetés és beszámoló készítés feladatai

14

14

A számviteli törvény, az éves beszámoló A tárgyi eszközökkel kapcsolatos elszámolások Immateriális javakkal kapcsolatos elszámolások A vásárolt készletek elszámolása Jövedelem-elszámolás Költségekkel kapcsolatos elszámolások Saját termelésű készletekkel kapcsolatos elszámolások Pénzügyi és hitelműveletekkel kapcsolatos elszámolások

97

128

128

6

6

6

6

36

36

18

18

18

18

18

18

26

26

192

192

18

18

24

24

8

8

30

30

16

16

18

18

20

20

24

24

Kötelezettségekkel kapcsolatos elszámolások A zárás, éves beszámoló

11506-12 Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok

Vállalkozás-finanszírozás

12

12

22

22

64

64

A vállalkozás pénzügyi döntései A beruházások értékelése

2

2

26

26

A forgóeszköz-ellátás

16

16

A finanszírozás gyakorlata

14

14

6

6

A vállalkozások pénzügyi teljesítményének mérése Vállalkozás-finanszírozás gyakorlat Beruházások pénzügyi döntései Forgóeszköz-szükséglet megállapítása A finanszírozás gyakorlata Pénzügyi teljesítmények mérése

32

32

12

12

10

10

7

7

3

3

Adózás

96

96

Az adózás rendje Személyi jövedelemadózás és bért terhelő járulékok Egyéni vállalkozó jövedelemadózási formái Társaságok jövedelemadózása Általános forgalmi adó

4

4

28

28

14

14

16

16

22

22

12

12

Helyi adók Elektronikus adóbevallás-gyakorlat Gyakorlati előkészítés

98

64

64

4

4

11502-12 Projektfolyamatok követése

1501-12 Projektfinanszírozás

Elektronikus bevallás gyakorlata A bevallások ellenőrzése Projekt-finanszírozás Projekt-finanszírozás alapjai A projektek pénzügyi tervezése A projekt-támogatások Projektfinanszírozás gyakorlat Projektértékelés módszerei A projektek pénzügyi tervezése A projektfinanszírozás gyakorlata Projektfolyamatok követése Projektmenedzsment alapok Projekt elemzése, tervezése Projekt irányítása, dokumentálása Közbeszerzési eljárás

108

Összesen

108

216

Elméleti óraszámok/aránya

Gyakorlati óraszámok/aránya

144

108 252

216

72

234

288

128

362

968 1118

792

468

1260

56

4

4

64

64

26

26

24

24

14

14 64

64

14

14

14

14

36

36

64

64

16

16

22

22

16

16

10

10

Projekttervezés gyakorlata Projektirányítás számítógéppel Projektterv készítése

Összesen

56

800

32

32

20

20

12

12

320

2108

1120

1592 (öt évfolyamos képzésben: 1502)66,9%/(öt évfolyamos képzésben: 67,1%) 788 (öt évfolyamos képzésben 736)33,1% / (öt évfolyamos képzésben: 32,9%)

* Az idegen nyelv oktatása a közös alapozóban (Foglalkoztatás I.) is megjelenik, melyre készített külön program témakörei és azok óraterve 99

2380

megtalálható a kerettantervben! 5/13 és 2/14 évfolyamon második idegen nyelv oktatása is választható. Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik.

100

54 481 02 GAZDASÁGI INFORMATIKUS SZAKKÉPESÍTÉS XIII. INFORMATIKA ÁGAZAT

A XIII. Informatika ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik: azonosítószámmegnevezés 54 213 05 Szoftverfejlesztő 54 481 01 CAD-CAM informatikus 54 481 02 Gazdasági informatikus 54 481 04 Informatikai rendszergazda 54 481 05 Műszaki informatikus 54 482 01 IT mentor

III.

A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 481 02 A szakképesítés megnevezése: Gazdasági informatikus A szakmacsoport száma és megnevezése: 7. Informatika Ágazati besorolás száma és megnevezése:

XIII. Informatika

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 Iskolarendszeren kívüli szakképzésben az óraszám: 960-1440 Elméleti képzési idő aránya: 40% Gyakorlati képzési idő aránya: 60% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: • 5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követen 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; • 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények:Pályaalkalmassági követelmények:-

101

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

9.

Tantárgyak

heti óraszám e gy Munkahelyi egészség és biztonság

10. ögy

heti óraszám e gy

11. ögy

heti óraszám e gy

ögy

közismeret nélkül

12. heti óraszám e gy

0,5

1/13 heti óraszám e

gy

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e

0,5

11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II.

0,5

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések Foglalkoztatás I. esetén)

2

10815-12

Információtechnológiai alapok

Információtechnológiai alapok

Információtechnológiai gyakorlat

10826-12

Munkaszervezési ismeretek

1

1,5 2

2 1

Szakmai életpálya-építés, Munkaszervezési munkaszervezés, gyakorlat munkahelyi kommunikáció

Adatbázis- és szoftverfejlesztés 10817-12 Hálózatok, programozás és Adatbázis- és szoftverfejlesztés adatbázis-kezelés gyakorlat Hálózati ismeretek I.

1

2

0,5

1

1

2

2 1

2 1

102

1

2

4

2 2

8 4

gy

Hálózati ismeretek I. gyakorlat 10821-12

Gazdasági ismeretek

Gazdasági alapok és rendszerszervezés

Gazdasági ismeretek gyakorlat

2

2

2

8 6 5

Vállalati információs rendszerek

4

Projektmenedzsment

2

Szakmai idegen nyelv

1,5

10822-12

Projektmenedzsment gyakorlat

2

Informatika alkalmazása

Vállalati információs rendszerek gyakorlat

2

Informatikai alkalmazási gyakorlat

4

Számviteli információs rendszerek gyakorlat

2

Gépírás

0,5

0,5

összes óra

2,5

3,5

összes óra

6

70

0,5

0,5

2,5

4,5 7

105

0,5

0,5

3,5

4,5 8

A szabad órakeret terhére szervezett gépírás tantárgy óraszáma a kötelező tantárgyak között is szétosztható.

103

140

4 11

1

1,5

2,5

7

12,5

22,5 35

160

1,5

2,5

17,5

17,5 35

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodul

Tantárgyak, témakörök

11498-12 Foglalkoztatás I. 11499-12 (érettségire épülő Foglalkoztatás II. képzések esetén)

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

e

9.

10.

11.

gy ögy e

gy ögy e

gy ögy e

12.

Ágazati Ágazati szakközép- szakközépiskolai Szakképesítésiskolai specifikus képzés óraszáma a képzés szakképzés közismeret nélkül összes óraszáma óraszáma 5/13. és 9-12. 2/14. 1/13. évfolyam

gy

e

gy

ögy

e

A szakképzés összes óraszáma

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

gy

Munkahelyi egészség és biztonság

18

18

18

18

Munkavédelmi alapismeretek

4

4

4

4

Munkahelyek kialakítása

4

4

4

4

Munkavégzés személyi feltételei

2

2

2

2

Munkaeszközök biztonsága

2

2

2

2

Munkakörnyezeti hatások

2

2

2

2

Munkavédelmi jogi ismeretek

4

4

4

4

Foglalkoztatás II.

16

16

Munkajogi alapismeretek

4

4

Munkaviszony létesítése

4

4

Álláskeresés

4

4

Munkanélküliség

4

4

Foglalkoztatás I.

64

64

Nyelvtani rendszerzés 1

8

8

Nyelvtani rendszerezés 2

8

8

Nyelvi készségfejlesztés

24

24

Munkavállalói szókincs

24

24

104

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak, témakörök

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan

9

10815-12 Információtechnológiai alapok

e

10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció

Információtechnol ógiai alapok Bevezetés a számítógépes architektúrákba Szoftverismeretek Információtechnoló giai biztonság alapjai Információtechnol ógiai gyakorlat Számítógép összeszerelése Telepítés és konfigurálás Megelőző karbantartás Munkaszervezési ismeretek Álláskeresés, foglakoztatásra irányuló jogviszony létesítése Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszervezés, kommunikáció Információgyűjtés, -kezelés, tájékozódás

gy

10 ögy

e

gy

11 ögy

e

gy

12 ögy

e

Ágazati szakközépiskolai képzés összes óraszáma 9-12. évfolyam

SzakképesítésÁgazati specifikus szakközépiskolai képzés szakképzés óraszáma a közismeret óraszáma nélkül 5/13. és 2/14.

1/13.

e

gy

A szakképzés összes óraszáma

gy

ögy

e

gy

36

36

54

36/54

18

18

27

18/27

12

12

18

12/18

6

6

9

6/9

72

70

142

72

50

142/122

24

35

59

24

25

59/49

36

35

71

36

25

71/61

12

12

12

105

12/12

32

32

36

32/36

4

4

4

4/4

4

4

4

4/4

4

4

4

4/4

Munkavégzés projektekben Pénzügyi, vállalkozási feladatok Munka- és balesetvédelem, elsősegélynyújtás Minőségellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás Környezetvédelem, környezeti fenntarthatóság, veszélyes anyagok kezelése Munkaszervezési gyakorlat Álláskeresés, foglakoztatásra irányuló jogviszony létesítése Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszervezés, kommunikáció Információgyűjtés, -kezelés, tájékozódás Munkavégzés projektekben Pénzügyi, vállalkozási feladatok Munka- és balesetvédelem, elsősegélynyújtás Minőségellenőrzés, minőségbiztosítás,

106

8

8

8

8/8

6

6

8

6/8

2

2

2

2/2

2

2

4

2/4

2

2

2

2/2

64

64

72

64/72

8

8

8

8/8

12

12

12

12/12

8

8

8

8/8

16

16

20

16/20

12

12

16

12/16

2

2

2

2/2

4

4

4

4/4

10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés

minőségirányítás Környezetvédelem, környezeti fenntarthatóság, veszélyes anyagok kezelése Adatbázis- és szoftverfejlesztés Programozás alapismeretek Adattípusok Programozás elemei Programozási tételek Adatstruktúrák

2

36

18

72

8

2

2/2

158

144

158/144

8

6

8/6

4

20

24

20

24/20

6

2

8

6

8/6

26

40

40

40/40

30

30

30

30/30

8

24

24

24/24

24

24

18

24/18

14

Programtervezés Adatbázisok Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Programozási nyelvek Objektumorientált programozás Programozási nyelv „A” Állománykezelés Web-programozás alapjai Adatbázis fejlesztés Hálózati ismeretek I. Otthoni és kisvállalati hálózatok Kis- és közepes

32

2

16

36

72

50

72

70

64

24

12

36

36

36

14

36

36

36

18

364

288

60

364/348

24

20

72

60

18

72/78

24/20

36

26

124

80

20

124/100

8

10

18

18

6

18/24

28

34

28

90

74

16

90/90

36

36

36

64

18

64

107

36/36

136

144

136/144

54

72

54/72

82

72

82/72

10821-12 Gazdasági alapok és rendszerszervezés

üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP) Hálózati ismeretek I. gyakorlat Otthoni és kisvállalati hálózatok gyakorlat Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP) gyakorlat Gazdasági ismeretek Közgazdaságtan

72

55

72

70

72

55

36

35

36

35

64

64

333

288

50

333/338

198

144

25

198/169

135

144

25

135/169

192

192

32

32

Vállalati tervezés Általános statisztikai ismeretek, üzleti statisztika Számvitel

32

32

32

32

32

32

Pénzügyi ismeretek Jogi ismeretek, gazdasági jog Gazdasági ismeretek gyakorlat Vállalati gazdaságtan gyakorlat Statisztikai gyakorlat Számvitel gyakorlat Vállalati információs rendszerek Információs rendszerek, tervezés, szervezés,

32

32

32

32

108

160

160

32

32

64

64

64

64

128

128

128

128

10822-12 Informatika alkalmazása

alkalmazás, üzemeltetés Projektmenedzsm ent Projektmenedzsme nt Szakmai idegen nyelv Szakmai idegen nyelv Projektmenedzsm ent gyakorlat A projektirányítási program működése, funkciói Esettanulmányok megoldása Vállalati információs rendszerek gyakorlat Egy esettanulmány keretében a tanult ismertek gyakorlása, célszoftverek alkalmazásával Komplex vállalati információs rendszerek (pl. SAP) bemutatása Informatikai alkalmazási gyakorlat Statisztikai információs rendszerek Esettanulmány adatbázis lekérdezésre

109

64

64

64

64

48

120

48

48 64

64

32

32

32

32

64

64

32

32

32

32

128

128

32

32

32

32

Problémamegoldás táblázatkezelővel (táblázatkezelő professzionális használata) a statisztikai feladatokban Szakmai kommunikáció mesterszinten Számviteli információs rendszerek gyakorlat A számviteli információs rendszer használatba vétele Feladatvégzés könyvelő programmal Gépírás

0,5

0,5

Összesen:

90

18

Összesen:

216

70

0,5

0,5

90

162 252

105

0,5

0,5

126

162

288

1 140

128

224

352

140 1423

1,5

2,5

450

810 1260

160

32

32

32

32

64

64

32

32

32

32

1,5

2,5

140/272

566

570 1120

2487/2632

Elméleti óraszámok/aránya

33

49

40

Gyakorlati óraszámok/aránya

67

51

60

Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik.

110

Szabad órakeret (4 óra) felhasználása a 13.-14. évfolyamon

Gépírás Célok és feladatok, fejlesztési követelmények A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen a precizitás, az ismeretek alkalmazási képessége. Fejlessze az írásos szakmai kommunikációs képességeket, a különböző kommunikációs eszközök tudatos használatát. A tanulók megfelelő szókincs birtokában képesek legyenek gondolataikat írásban kifejezni. Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját szakmai munkájukkal kapcsolatos igényessége, munkájuk legyen átgondolt, célszerű, eredményes. Törekedjenek a nyelv, a szakkifejezések szabatos és helyes használatára, írásos munkáikban az igényes külalakra. Alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. A gépírás tanítása neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban felelősségteljes magatartásra, alakítsa ki a tanulókban az önálló, pontos és minőségi munkavégzés igényét. Cél az írássebesség jelentős fejlesztése a számítógépes szövegírásban a minőségi követelmények betartásával, cél továbbá, hogy a tanulók megismerjék a hivatali levelezés alapvető szakszókincsét, és egyszerűbb tartalmú levelet maguk is meg tudjanak fogalmazni, valamint a szokásoknak megfelelően formába önteni. A tanulók ismerjék meg a hivatali levelezés alapjait, a hivatalos levélformát. A gyakorlati tevékenységek során maradéktalanul tartsák be a balesetmentes és biztonságos munkavégzés szabályait, fejlődjön munkabírásuk, kitartásuk. A tevékenység során szokjanak hozzá a produktív munkavégzéshez. Alkalmazzák a gyakorlati tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. A tanulók váljanak képessé a számítógép billentyűzetének 10 ujjas vakírásos használatára. Másoljanak 10 perc alatt 1000-2000 leütés terjedelmű, közepes nehézségű, összefüggő, nyomtatott, ismeretlen szöveget tízujjas vakírással, az előírt hibahatárokon belül. Ismerjék az üzleti szokásoknak megfelelő levélformákat, kiemelési módokat. Az alapok megtanítása után növekedjen a tanulók írássebessége. Egyidejűleg törekedjenek a hibák kiküszöbölésére, a hibátlan vakírásra.

13. évf. Gépírás kezdő

144 óra

A szövegszerkesztő program gépírási alapbeállításai, gépírási szabályok ismertetése. /A számítógép billentyűzetének használata./ Tízujjas vakírás elsajátítása javítószerkezetes vagy javítószerkezet nélküli program segítségével/A helyes test- és kéztartás kialakítása. Az alapbillentyűk és a szóközbillentyű használatának megtanítása. Az alapsoron, a felső, az alsó és a számsoron lévő betűk megtanítása. A váltóbillentyűk helyes használatának megtanítása. A számok megtanítása betűkapcsolásokkal. Az írásjelek megtanítása, begyakoroltatása célirányosan kialakított mondatok íratásával. Szövegfeldolgozás- sebességfokozás /A tanuló legyen képes 1000 leütés terjedelmű összefüggő nyomtatott, ismeretlen szöveg másolására tízujjas vakírással. Hibahatár a leütésszámhoz viszonyított négy ezrelék.

14. évf. Gépírás haladó

144 óra

Az írástechnika magasabb szintű elsajátítása, a másolási készség fejlesztése, a betűbillentyűk módszeres átismétlése a feltételes reflexek megerősítése céljából. A levelek formai kialakításának megismerése (elmélet 18 óra) A tanulók másoljanak tíz perc alatt legalább 1500-2000 leütés terjedelmű, közepes nehézségű, összefüggő nyomtatott, ismeretlen szöveget sortartással, tízujjas vakírással, legalább a második félévtől javítószerkezet használata. Hibahatár a leütésszámhoz viszonyított négy ezrelék. 111

A tanulók írássebességének fokozása. Az előforduló hibák kiküszöbölése, a hibátlan, illetve a majdnem teljesen hibátlan vakírás. Gyakran előforduló szótag-, szó-, mondatrészgyakorlatok és összefüggő szövegek írása a lendületes írás kialakítása céljából. Az egyes ujjakat ügyesítő gyakorlatok íratása. A gyengén vagy rosszul beidegződött reflexek korrigálása célirányos hibajavító gyakorlatokkal. A gépírás szabályainak ismertetése (elmélet 18 óra). Idegen nyelvű gépírás: angol, német. Az idegen nyelvű gépírás tanulásának módszerei, jellemzői, gyakorlatok. A tanulók írássebességének fokozása. A tantárgy értékelése: központilag kiadott javítókulcs: leütésszám-hibaszám táblázatok alapján. (4-6 ezrelék): Javítószerkezet nélkül Javítószerkezettel Jeles 0,00-0,20% hiba 0,00-0,10% hiba Jó 0,21-0,40% hiba 0,11-0,20% hiba Közepes 0,41-0,50% hiba 0,21-0,30% hiba Elégséges 0,51-0,60% hiba 0,31-0,40% hiba Elégtelen 0,61% hibától 0,41% hibától

1. Hibahatár táblázat A „Tízperces másolás magyar vagy idegen nyelven” feladat osztályozásához (javítószerkezet nélküli gép használata esetén) 0-0,20%

0,21-0,40%

5

4

0,41-0,50%

0,51-0,60%

0,61% fölött

2

1

Leütésszám

800 830 1000 1170 1200 1250 1330 1400 1500 1600 1670 1750 1800 1830 2000 2170 2200 2250 2330 2400 2500 2600 2670 2750 2800 2830 3000

0-1 0-1 0-2 0-2 0-2 0-2 0-2 0-2 0-3 0-3 0-3 0-3 0-3 0-3 0-4 0-4 0-4 0-4 0-4 0-4 0-5 0-5 0-5 0-5 0-5 0-5 0-6

3 osztályzat

2-3 2-3 3-4 3-4 3-4 3-5 3-5 3-5 4-6 4-6 4-6 4-7 4-7 4-7 5-8 5-8 5-8 5-9 5-9 5-9 6-10 6-10 6-10 6-11 6-11 6-11 7-12

4 4 5 5 5-6 6 6 6-7 7 7-8 7-8 8 8-9 8-9 9-10 9-10 9-11 10-11 10-11 10-12 11-12 11-13 11-13 12-13 12-14 12-14 13-15

112

5 6 6-7 7 7 7-8 8 8-9 9 9-10 9-10 10 10-11 11-12 11-13 12-13 12-13 12-14 13-14 13-15 14-15 14-16 14-16 15-16 15-17 16-18

5678889910101111111213141414151516161717171819-

2. Hibahatár táblázat A „Tízperces másolás magyar vagy idegen nyelven” feladat osztályozásához (javítószerkezetes gép használata esetén)

0-0,10%

0,11-0,20%

5

4

0,21-0,31%

0,31-0,40%

0,41% fölött

2

1

Leütésszám

800 900 1000 1100 1200 1300 1400 1500 1600 1700 1800 1900 2000 2100 2200 2300 2400 2500 2600 2700 2800 2900 3000

0 0 0-1 0-1 0-1 0-1 0-1 0-1 0-1 0-1 0-1 0-1 0-2 0-2 0-2 0-2 0-2 0-2 0-2 0-2 0-2 0-2 0-3

3 osztályzat 1 1 2 2 2 2 2 2-3 2-3 2-3 2-3 2-3 3-4 3-4 3-4 3-4 3-4 3-5 3-5 3-5 3-5 3-5 4-6

2 2 3 3 3 3 3-4 4 4 4-5 4-5 4-5 5-6 5-6 5-6 5-6 5-7 6-7 6-7 6-8 6-8 6-8 7-9

3 3 4 4 4 4-5 5 5-6 5-6 6 6-7 6-7 7-8 7-8 7-8 7-9 8-9 8-10 8-10 9-10 9-11 9-11 10-12

4455566777889991010111111121213-

10 perces másolás - Tudnivalók a feladat elvégzéséről A másolás megkezdése előtt a tanulók átolvashatják a kiosztott szövegeket. A másolást egyszerre kell kezdeni és befejezni. A másolás időtartamát a szaktanár másodpercmutatós órával méri, kezdetét és végét ő jelzi. A dolgozat hibáinak számítása a) Egy hibának számít:

1. a margó rossz beállítása, 2. az elütés (más billentyű leütése), 3. a betűcsere, 4. a betűkihagyás, 5. a betűbetoldás, 6. a felesleges betű, 7. a hiányzó köz (írásjelek után is), 8. a felesleges köz (a szó belsejében), 9. a két leütésnél nagyobb szóköz, 10. a szabálytalan sorkezdés, 11. a váltózár helytelen használatából eredő, esetleg több szóra terjedő hiba, 12. a kihagyott szó (a dolgozat befejezetlensége esetén is), 13. a felesleges szó, 14. a megváltoztatott szó, 15. a szórendcsere, 16. az írásjelhiba, 17. egy szóban – ha több hiba is van benne – csak egy hibát kell számítani, 113

18. a számítógép helytelen használatából eredő hiba (pl. fölösleges billentyű(k) megnyomásával kilépés a magyar nyelvű billentyűzetkiosztásból és belépés egy idegen nyelvű billentyűzetkiosztásba stb.). b) Két hibának számít:

1. A sorugrás, sortévesztés (a hiány levonásával, illetve a többlet beszámításával; a feleslegesen leírt szövegrészt is javítani kell). 2. Caps Lock felesleges bekapcsolása. 3. A kéz hibás tartásából eredő, esetleg több szóra terjedő hiba

Amennyiben a diák szakirányon érettségizett informatikából, tanulmányait a 14. évfolyamon folytatja. Ebben az esetben lehetőség van a gépírás kezdő és haladó oktatására csoportbontásban, illetve a 14. évfolyamos tanuló csatlakozhat a 13. évfolyam kezdő csoportjához.

114

54 481 05 MŰSZAKI INFORMATIKUS SZAKKÉPESÍTÉS XIII. INFORMATIKA ÁGAZAT

A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, kétévfolyamos szakképzésben az első évfolyamra, előírt tartalom) a XIII. Informatika ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik: azonosítószámmegnevezés 54 213 05 Szoftverfejlesztő 54 481 01 CAD-CAM informatikus 54 481 02 Gazdasági informatikus 54 481 04 Informatikai rendszergazda 54 481 05 Műszaki informatikus 54 482 01 IT mentor

IV.

A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 481 05 A szakképesítés megnevezése: Műszaki informatikus A szakmacsoport száma és megnevezése: 7. Informatika Ágazati besorolás száma és megnevezése:

XIII. Informatika

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma:2 Iskolarendszeren kívüli szakképzésben az óraszám: 960-1440 Elméleti képzési idő aránya: 40 % Gyakorlati képzési idő aránya: 60% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: • 5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követen 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; • 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra V.

A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények:Pályaalkalmassági követelmények:-

IV.

A szakképzés szervezésének feltételei 115

Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: Műszaki dokumentációs gyakorlatra alkalmas számítógép labor Tanulói és oktatói számítógép Internet kapcsolattal, áramkör szimulációs program, CAD program Kis- és közepes hálózatok forgalomirányítási feladataira és internet-kapcsolatának biztosítására alkalmas moduláris integrált forgalomirányító Kis- és közepes hálózatok kapcsolási feladataira alkalmas, VLAN-képes, menedzselhető kapcsoló Multifunkciós vezetéknélküli forgalomirányító Laboratóriumi kiszolgálói feladatokra alkalmas PC Laboratóriumi ügyfél operációs rendszer futtatására alkalmas PC vagy laptop Laboratóriumi ügyfél operációs rendszer futtatására alkalmas, vezetéknélküli interfésszel rendelkező PC vagy laptop Hálózati szimulációs és diagnosztikai szoftver Ethernet és soros kábelek UTP kábelezéshez szerszámok Kábelteszter Dokumentáció - és ábra készítésére alkalmas CASE eszköz Elektronikus mérőműszerek és diagnosztikai eszközök (Multiméter, Oszcilloszkóp, Jelgenerátor, Tápegység) Elektronikai áramkör szerelő labor (kéziszerszámok, kézi műszerek) Virtuális műszerek alkalmazására alkalmas szimulációs program Szabályzók, érzékelők, beavatkozó szervek vizsgálatára alkalmas mérő labor Műszaki programozás gyakorlatra alkalmas számítógép labor tanulói és oktatói számítógép, PLC-k, mikrovezérlők

116

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

1/13

5/13 és 2/14.

Tantárgyak 9.

10.

11.

heti heti heti óraszám ögy óraszám ögy óraszám e gy e gy e gy

12. ögy

heti óraszám e gy

heti óraszám e gy

ögy

heti óraszám e gy

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I.

2

0,5

0,5

117

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

10815-12 Információtechnológiai alapok

Tantárgyak

Információtechnológiai alapok

9. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

1/13 heti óraszám e gy

ögy

5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

1,5

1

Információtechnológiai gyakorlat

10826-12 Munkaszervezési ismeretek Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, Munkaszervezési gyakorlat munkahelyi kommunikáció Adatbázis- és szoftverfejlesztés Adatbázis- és 10817-12 Hálózatok, programozás szoftverfejlesztés gyakorlat és adatbázis-kezelés Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat Elektronika

ögy

10. heti óraszám e gy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

2

2 1

1 2

0,5

1 1

2 2

1 2

1

1 2

4 2

2 2

2

8 4

2

8 4

Elektronika gyakorlat

10832-12 Műszaki informatika

4

Digitális technika Műszaki dokumentációs gyakorlat Villamos műszerek és mérések gyakorlat Folyamatirányítás és digitális jelfeldolgozás Folyamatirányítás és digitális jelfeldolgozás gyakorlat Adatátviteli hálózatok üzemeltetése

2,5 3 3 3 3 2,5

118

Adatátviteli hálózatok üzemeltetése gyakorlat Műszaki programozás gyakorlat Gépírás összes óra összes óra

3,5 4 0,5 2,5

0,5 3,5 6

70

0,5 2,5

0,5 4,5 7

105

0,5 3,5

0,5 4,5 8

140

1 7

4 11

1,5 12,5

2,5 22,5

160

14,5

35

A szabad órakeret terhére szervezett gépírás tantárgy óraszáma a kötelező tantárgyak között is szétosztható, illetve az elektronika tantárgy oktatására is fordítható.

14. évfolyamon a kerettanterv szerint meghatározott kötelező óraszámon felül a szabad órakeret terhére felosztott 4 órában szervezhető tantárgyak: Különböző hálózati operációs rendszerek integrációja 32 óra/32 óra Kapcsolás és forgalomirányítás vállalati hálózatokban 96 óra/96 óra

119

20,5 35

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodul

Tantárgyak, témakörök

11498-12 Foglalkoztatás I. 11499-12 (érettségire épülő Foglalkoztatás II. képzések esetén)

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

e

9.

10.

11.

gy ögy e

gy ögy e

gy ögy e

12.

Ágazati Ágazati szakközép- szakközépiskolai Szakképesítésiskolai specifikus képzés óraszáma a képzés szakképzés közismeret nélkül összes óraszáma óraszáma 5/13. és 2/14. 9-12. 1/13. évfolyam

gy

e

gy

ögy

e

A szakképzés összes óraszáma

2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

gy

Munkahelyi egészség és biztonság

18

18

18

18

Munkavédelmi alapismeretek

4

4

4

4

Munkahelyek kialakítása

4

4

4

4

Munkavégzés személyi feltételei

2

2

2

2

Munkaeszközök biztonsága

2

2

2

2

Munkakörnyezeti hatások

2

2

2

2

Munkavédelmi jogi ismeretek

4

4

4

4

Foglalkoztatás II.

16

16

Munkajogi alapismeretek

4

4

Munkaviszony létesítése

4

4

Álláskeresés

4

4

Munkanélküliség

4

4

Foglalkoztatás I.

64

64

Nyelvtani rendszerzés 1

8

8

Nyelvtani rendszerezés 2

8

8

Nyelvi készségfejlesztés

24

24

Munkavállalói szókincs

24

24

120

2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

Szakmai követelménymodul

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan

Tantárgyak, témakörök

9 e

10815-12 Információtechnológiai alapok

10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció

Információtechnológiai alapok 36 Bevezetés a számítógépes 18 architektúrákba Szoftverismeretek 12 Információtechnológiai biztonság 6 alapjai Információtechnológiai gyakorlat Számítógép összeszerelése

gy

10 ögy

e

gy

11 ögy

e

gy

12 ögy

e

Ágazati szakközépisko lai képzés összes óraszáma 9-12. évfolyam

gy

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismeret nélkül 1/13. e

gy

ögy

Szakképesítésspecifikus szakképzés óraszáma 5/13. és 2/14. e

A szakképzés összes óraszáma

gy

36

54

36/54

18

27

18/27

12

18

12/18

6

9

6/9

72

70

142

72

50

142/122

24

35

59

24

25

59/49

Telepítés és konfigurálás

36

35

71

36

25

71/61

Megelőző karbantartás

12

12

12

12/12

Munkaszervezési ismeretek Álláskeresés, foglakoztatásra irányuló jogviszony létesítése Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszervezés, kommunikáció Információgyűjtés, -kezelés, tájékozódás

32

32

36

32/36

4

4

4

4/4

4

4

4

4/4

4

4

4

4/4

Munkavégzés projektekben

8

8

8

8/8

Pénzügyi, vállalkozási feladatok Munka- és balesetvédelem, elsősegélynyújtás Minőség-ellenőrzés,

6

6

8

6/8

2

2

2

2/2

2

2

4

2/4

121

minőségbiztosítás, minőségirányítás Környezetvédelem, környezeti fenntarthatóság, veszélyes anyagok kezelése

10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés

2

2

2

2/2

Munkaszervezési gyakorlat Álláskeresés, foglakoztatásra irányuló jogviszony létesítése Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszervezés, kommunikáció Információgyűjtés, -kezelés, tájékozódás Munkavégzés projektekben

64

64

72

64/72

8

8

8

8/8

12

12

12

12/12

8

8

8

8/8

16

16

20

16/20

Pénzügyi, vállalkozási feladatok Munka- és balesetvédelem, elsősegélynyújtás Minőség-ellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás Környezetvédelem, környezeti fenntarthatóság, veszélyes anyagok kezelése

12

12

16

12/16

2

2

2

2/2

4

4

4

4/4

2

2

2

2/2

Adatbázis- és szoftverfejlesztés

18

Programozás alapismeretek

8

Adattípusok

4

Programozás elemei

6

36

158

144

158/144

8

6

8/6

20

24

20

24/20

2

8

6

8/6

26

40

40

40/40

Adatstruktúrák

30

30

30

30/30

Programtervezés

16

8

24

24

24/24

24

24

18

24/18

Programozási tételek

Adatbázisok Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Programozási nyelvek

72

14

36

72

50

32

72

24

122

70

64

364

288

24

20

60

364/348 24/20

Objektumorientált programozás Programozási nyelv „A”

12

36

36

36

14

60

18

72/78

36

26

124

80

20

124/100

Állománykezelés

8

10

18

18

6

18/24

Web-programozás alapjai

28

34

28

90

74

16

90/90

36

36

36

Adatbázis fejlesztés Hálózati ismeretek I.

36

36

Otthoni és kisvállalati hálózatok Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP)

36

18

Hálózati ismeretek I. gyakorlat Otthoni és kisvállalati hálózatok gyakorlat Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP) gyakorlat Elektronika1

64

18

64

72

55

72

70

72

55

36

35

36

35

64

64

36/36

136

144

136/144

54

72

54/72

82

72

82/72

333

288

50

333/338

198

144

25

198/169

135

144

25

135/169 128

128

4

4

8

8

8

8

16

16

8

8

Félvezető áramköri elemek

12

12

Alapáramkörök

16

16

Műveleti erősítők

20

20

Impulzustechnika

20

20

Villamos alapfogalmak

10832-12 Műszaki informatika

72

Egyenáramú hálózatok alaptörvényei A villamos és a mágneses tér alapfogalmai Szinuszos mennyiségek, váltakozó áramú áramkörök Kétpólusok-négypólusok

1

Az elektronika tantárgy egy olyan szakmai alapozó tantárgynak tekinthető, amely módszertani szempontból szerencsés, ha megelőzi a speciális szakmai tárgyak tanítását. Ezért a kerettantervben javasolják (ajánlják), hogy az Elektronika tantárgy tanítása a helyi lehetőségek függvényében, a szabadsáv órakeretét felhasználva kezdődjön már meg a 9-12. évfolyamon.

123

Logikai áramkörcsaládok

16

16

Elektronika gyakorlat

128

128

Áramkörök szerelési technológiái

16

16

Elektronikai áramkörök építése Digitális elektronikai áramkörök építése Elektronikus berendezés mechanikai kialakítása Részegységek villamos élesztése Elektronikus készülék készre szerelése, végbemérése

20

20

28

28

24

24

24

24

16

16

Digitális technika

64

64

A digitális technika alapjai

4

4

Logikai algebra

12

12

Logikai hálózatok alapelemei

4

4

Kombinációs hálózatok

8

8

Sorrendi hálózatok

12

12

Funkcionális áramkörök

8

8

A mikroprocesszor és rendszere Megszakítási rendszer és perifériakezelés Műszaki dokumentációs gyakorlat Műszaki rajz alapfogalmai Elektronikai rajzjelek és dokumentumok CAD program használata a műszaki dokumentáció készítéséhez Áramkörtervező és szimulációs program alkalmazása Az elektronikai berendezések, készülékek dokumentációi

12

12

4

4

124

96

96

6

6

14

14

35

35

35

35

6

6

Villamos műszerek és mérések gyakorlat Méréstechnikai alapok Egyenáramú műszerek és mérések Váltakozó áramú műszerek és mérések Analóg áramkörök mérései Összetett analóg elektronikai áramkörök mérése

96

96

4

4

4

4

4

4

16

16

16

16

Impulzustechnikai mérések

12

12

Digitális alapáramkörök mérései Digitális funkcionális áramkörök vizsgálata Nem villamos mennyiségek mérései Forgalomirányítás és digitális jelfeldolgozás Az irányítás műveletei, alapfogalmai A vezérléstechnika alapfogalmai

16

16

12

12

12

12

Számítógépes irányítástechnika A szabályozástechnika alapfogalmai Számítógépes jelfeldolgozás alapjai Számítógépes mérőrendszerek felépítése Forgalomirányítás és digitális jelfeldolgozás gyakorlat Ipari vezérlő rendszerek üzembe helyezése, vizsgálata Számítógépes jelfeldolgozás gyakorlata Mérésadatgyűjtő rendszerek, vizsgálata Virtuális műszerek, szimulációs

125

80

80

12

12

12

12

16

16

12

12

16

16

12

12 96

96

21

21

27

27

27

27

21

21

módszerek alkalmazása Adatátviteli hálózatok üzemeltetése Az adatátviteli hálózat minőségi jellemzői

64

64

10

10

Hálózat biztonsági megoldások A hálózatok figyelési szempontjai

12

12

12

12

Hálózatfelügyeleti módszerek

30

30

Adatátviteli hálózatok üzemeltetése gyakorlat Hálózatépítési gyakorlat Hálózatbiztonsági megoldások gyakorlati megvalósítása Hálózati munkaállomások távoli elérése A hálózatok figyelés gyakorlata Műszaki programozás gyakorlat Programozható logikai vezérlők Egyszerű és összetett programozás elvégzése, a programok tesztelése, dokumentálása Gyakorlati feladatok PLC -s megoldásai Mikrovezérlők típusai, felépítése Egyszerű és összetett programozás elvégzése, a programok tesztelése Összesen:

72 108

Összesen:

180

70

72 144 216

105

108

144

252

140

128

192

320

396

720

1116

160

416

96

96

18

18

26

26

26

26

26

26

96

96

8

8

12

12

30

30

16

16

30

30

576 992

Elméleti óraszámok/aránya

40

60

Gyakorlati óraszámok/aránya

40

60

126

2275/2268

Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik.

127

Szabad órakeret felhasználása 14. évfolyamon Különböző hálózati operációs rendszerek integrációja 32 óra/32 óra A különböző operációs rendszereket futtató gépek multiboot rendszerének beállítása Samba szolgáltatás beállítása Linux szerveren Windows kliensek kiszolgálására LDAP szolgáltatás beállítása Linuxon az Active Directory használatához Exchange szerver elérése Linuxon futtatott POP3, IMAP kliensek segítségével Kapcsolás és forgalomirányítás vállalati hálózatokban 96 óra/96 óra A vállalati hálózat és hálózati alkalmazások ismertetése A hálózati forgalomirányítás és kapcsolás alapjainak áttekintése A vállalati szintű kapcsolás alapfogalmai A kapcsolási hurkok kialakulásának megelőzésére szolgáló technológiák bemutatása (VTP, RSTP, VLAN, PVSTP, 802.1q) A VLAN-ok alapjai A trönkölés és a VLAN-ok közötti forgalomirányítás A VLAN-ok kezelése egy vállalati hálózatban Biztonsági megfontolások egy kapcsolt hálózatban Hierarchikus IP-hálózati címzési sémák alapjai A VLSM Az osztály nélküli forgalomirányítás és a CIDR IPv6 címzés A NAT és a PAT ismertetése A RIP, EIGRP és OSPF irányító protokollok bemutatása Több irányító protokoll egyidejű használatának bemutatása Vállalati WAN kapcsolatok bemutatása A Frame Relay bemutatása A hozzáférési listák ismertetése A helyettesítő maszkok szerepe Meghatározott forgalomtípusok engedélyezésének és tiltásának elméleti alapjai A kapcsolási és csatlakozási hibák elhárítási módszereinek ismertetése A forgalomirányítási hibák elhárítási módszereinek ismertetése A WAN konfigurációs hibák elhárítási módszereinek ismertetése A hozzáférési listákkal kapcsolatos hibák elhárítási módszereinek ismertetése A VPN technológiák ismertetése Forgalomirányítók közötti PPP kapcsolatok ismertetése

128

54 521 03 GÉPGYÁRTÁSTECHNOLÓGIAI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS IX. GÉPÉSZET ÁGAZAT A IX. Gépészet ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik: 54 863 01 54 521 03 54 523 04

VI.

Fegyverműszerész Gépgyártástechnológiai technikus Mechatronikai technikus

A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 521 03 A szakképesítés megnevezése: Gépgyártás-technológiai technikus A szakmacsoport száma és megnevezése: 5. Gépészet Ágazati besorolás száma és megnevezése:

IX. Gépészet

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év Elméleti képzési idő aránya: 50 % Gyakorlati képzési idő aránya: 50 % Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: • 5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követően 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; • 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: Érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: -

129

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

Munkahelyi 11500-12 Munkahelyi egészség és egészség és biztonság biztonság

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

közismeret nélkül

12. heti óraszám e gy

0,5

1/13 heti óraszám e gy

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

0,5

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I.

2

10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem

Munkavédelem 1 Elsősegélynyújtás gyakorlat

10162-12 Gépészeti alapozó feladatok

10172-12 Mérőtermi feladatok

Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat

1

1 3

4 2,5

70

4 3

105

4 4

140

1 15,5

1

12,5

Műszaki mérés 2 Műszaki mérés gyakorlat

2 2

130

2,5

160

10169-12

Forgácsolási alapismeretek

Forgácsoló technológia hagyományos és CNC Forgácsolási szerszámgépeken alapismeretek gyakorlat

4

8 10170-12 Gyártástervezés és gyártásirányítás

10171-12 Karbantartás és üzemvitel

Gyártástervezés és gyártásirányítás

7

Gyártástervezés és gyártásirányítás gyakorlat

2,5

Szerszámgépek karbantartása

4

Szerszámgépek karbantartása gyakorlat

Vegyipari gépek (Alapműveletek) összes óra összes óra

3,5

2,5 6

70

4

3 7

105

131

4

4 8

140

7

4 11

19

16 35

160

4 1,5 16

1,5 19 35

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak, témakörök

9.

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

11499-12 Foglalkoztatás II.

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

e Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek

gy ögy

10. e

gy

11. ögy

e

gy

Ágazati szakközépiskolai képzés összes óraszáma 9-12. évfolyam

12. ögy

e

gy

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismeret nélkül

1/13. e

gy

ögy

Szakképesítésspecifikus szakképzés óraszáma 5/13. és 2/14. e

A szakképzés összes óraszáma

gy

18

18

18

18

4

4

4

4

4

4

4

4

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

4

4

4

4

Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés

16

16

4

4

4

4

4

4

Munkanélküliség

4

4

64

64

8

8

8

8

Foglalkoztatás I. Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani

132

rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs Munkavédelem

24

24

24

24

32

32

36

36

Munkabiztonság

18

18

18

18

Tűzvédelem

7

7

9

9

Környezetvédelem

7

7

9

9

10163-12 Gépészeti Elsősegélynyújtás munkabiztonság és gyakorlat környezetvédelem Az elsősegélynyújtás általános alapjai Munka- és környezetvédelem a gyakorlatban Sérülések ellátása Gépészeti alapozó feladatok

108

Műszaki dokumentációk

36

108

Műszaki rajz 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok Géprajzi ismeretek

180

144

36 36

Gépészeti alapmérések

36

32

32

36

36

10

10

12

12

12

12

12

12

10

10

12

12

540

540

540

36

36

36

36

36

36

36

36

36

36

36

36

Anyagismeret

36

36

36

36

Anyagvizsgálat

36

36

36

36

133

Anyagjelölések

36

36

36

36

Gépészeti szerelés

48

32

36

36

CAD alkalmazás

32

32

36

36

36

36

36

Kézi forgácsolás

36

Gépi forgácsolás I.

18

18

36

36

Gépi forgácsolás II.

18

18

36

36

Műszaki mechanika

72

72

72

72

Gépelemek

32

32

36

36

Hajtások

32

32

36

36

Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat

72

70

144

108 140

635

396

160

556

Műszaki dokumentációk gyakorlat

36

30

98

54

30

66

Gépészeti alapmérések gyakorlat

36

30

66

36

30

66

15

53

36

30

48

18

36

30

213

144

35

161

35

241

144

35

179

Anyagismeret gyakorlat

18

Anyagvizsgálat gyakorlat

18

105

20

Kézi forgácsolás gyakorlat

54

35

54

40

Gépi forgácsolás gyakorlat

36

35

54

45

36

64

10172-12 Mérőtermi Műszaki mérés

134

64

72

36

72

feladatok

10169-12 Forgácsoló technológia hagyományos és CNC szerszámgépeken

Geometriai mérések

24

24

26

26

Villamos mérések

32

32

36

36

Összetett mechanikai, technológiai vizsgálatok

8

8

10

10

Műszaki mérés gyakorlat

80

80

72

72

Geometriai mérések gyakorlat

18

18

14

14

Anyagvizsgálat

10

10

8

8

Villamos mérések gyakorlat

16

16

18

18

Nagypontosságú mérések

16

16

18

18

Szerszámgépek pontossága

12

12

14

14

Forgácsolási alapismeretek

128

128

Forgácsolási alapismeretek

32

32

Képlékenyalakítás

32

32

CNC alapismeretek

32

32

Anyagválasztás

32

32

Forgácsolási alapismeretek gyakorlat Forgácsolási alapismeretek

135

256

256

96

96

10170-12 Gyártástervezés és gyártásirányítás

10171-12 Karbantartás és üzemvitel

CNC programozás

64

64

CNC gyártás

96

96

Gyártástervezés és gyártásirányítás

208

208

Gyártástervezés

32

32

Szereléstecnológia

32

32

Képlékeny alakítás

32

32

CAD rajzolás

16

16

Gyártócella

32

32

Gyártásirányítás

32

32

Korszerű szerszámgépek

32

32

Gyártástervezés és gyártásirányítás gyakorlat

96

96

Gyártástervezés

32

32

CAD rajzolás

32

32

Szereléstechnika

32

32

Szerszámgépek karbantartása

128

128

Szerszámgépek karbantartása

32

32

Géptelepítés

32

32

Irányítástechnika

32

32

Villamos gépek

32

32

136

Szerszámgépek karbantartása gyakorlat Szerszámgépek karbantartása

128

128

32

32

Géptelepítés

32

32

Irányítástechnika

32

32

Villamos gépek

32

32

48

48

96

592

528

Vegyipari gépek (Alapműveletek)

Összesen

108 72

Összesen

216

108 144 70

252

180 108 105

288

240 112 140

1423

352

612 504 1116

160

Elméleti óraszámok/aránya

1204 (öt évfolyamos képzésben1228) / 50,3 % (öt évfolyamos képzésben: 49 %)

Gyakorlati óraszámok/aránya

1192 (öt évfolyamos képzésben: 1279) / 49,7 % (öt évfolyamos képzésben: 51 %)

Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik.

137

1120

2396

54 524 02 VEGYIPARI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS XV. VEGYÉSZ ÁGAZAT A XV. Vegyész ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik: 54 524 01 Laboratóriumi technikus 54 524 02 Vegyipari technikus

VII.

A szakképesítés alapadatai

A szakképesítés azonosító száma: 54 524 02 A szakképesítés megnevezése: Vegyipari technikus A szakmacsoport száma és megnevezése: 8. Vegyipar Ágazati besorolás száma és megnevezése:

XV. Vegyész

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év Elméleti képzési idő aránya: 60% Gyakorlati képzési idő aránya: 40% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: • 5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követően 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; • 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: – Szakmai előképzettség:– Előírt gyakorlat: – Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: nincsenek

138

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

9. heti óraszám e gy

10. ögy

heti óraszám e gy

11. ögy

heti óraszám e gy

ögy

közismeret nélkül

12. heti óraszám e gy

1/13 heti óraszám e gy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14.

ögy

heti óraszám e gy

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I.

2

10097-12 Munka- és környezetvédelmi, munkaszervezési feladatok

Vegyipari biztonság

3

10098-12 Vegyipari műszaki alapfeladatok

Laboratóriumi alapgyakorlat Szervetlen laboratóriumi gyakorlat

0,5

0,5

3

70 4

105

Analitikai gyakorlat

3

Laboratóriumi gyakorlat

140 4

139

3

40

4

40

5

40

4

40

Vegyipari ismeretek Szakmai kémia

1,5

2

2

1

1

1

3

7

2

2

4

2

3

Fizikai kémia Műszaki ismeretek 10093-12 Üzemeltetési és mérési feladatok 11477-12 Gyógyszerkészítmény ek gyártása 11478-12 Vegyianyagok gyártása

4,5

Vegyipari műveletek gyakorlat

4,5

Gyógyszertechnológ ia

2

Technológiai alapismeretek

2

Alapműveletek

4

140

Alkalmazott kémia Vegyipari műveletek 11479-12 Vegyipari Vegyipari eljárások és technológia mérések Műszeres analitika elmélet Műszeres analitika gyakorlat összes óra összes óra

3,5 4,5

1,5

3 2 2,5 3

3 6

70

4

3 7

105

141

3

5 8

140

4

7 11

19

16 35

160

26,5

8,5 35

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak, témakörök

9.

11498-12 Foglalkoztatás 11500-12 Munkahelyi egészség és 11499-12 Foglalkoztatás I. (érettségire biztonság II. épülő képzések esetén)

e Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek

gy ögy

10. e

gy

11. ögy

e

gy

Ágazati szakközépiskolai képzés összes óraszáma 9-12. évfolyam

12. ögy

e

gy

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismeret nélkül

1/13. e

gy

ögy

Szakképesítésspecifikus szakképzés óraszáma 5/13. és 2/14. e

A szakképzés összes óraszáma

gy

18

18

18

18

4

4

4

4

4

4

4

4

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

4

4

4

4

Foglalkoztatás II.

16

16

Munkajogi alapismeretek

4

4

Munkaviszony létesítése

4

4

Álláskeresés

4

4

Munkanélküliség

4

4

Foglalkoztatás I.

64

64

Nyelvtani rendszerzés 1

8

8

142

10097-12 Munka- és környezetvédelmi, munkaszervezési feladatok

Nyelvtani rendszerezés 2

8

8

Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs

24 24

24 24

Vegyipari biztonság

96

96

Munkavédelem

32

32

Tűzvédelem

32

32

Környezetvédelem

32

32

Laboratóriumi alapgyakorlat Általános feladatok

10098-12 Vegyipari műszaki alapfeladatok

Oldatkészítés

108

70

178

108

40

148

54

35

89

54

20

74

54

35

89

54

20

74

40

184

Szervetlen laboratóriumi gyakorlat Szervetlen preparátumok készítése Minőségi elemzés

144

105

249

144

72

50

122

72

20

92

72

55

127

72

20

92

Analitikai gyakorlat

108 140

248

180 40

220

Gravimetria

54

70

124

90

20

110

Titrimetria

54

70

124

90

20

110

128

128

144 40

184

20

20

30

10

40

44

44

42

10

52

64

64

72

20

92

Laboratóriumi gyakorlat Szerelési gyakorlat Szerves preparátumok előállítása és ellenőrzése Vegyipari termékek és egyéb környezeti anyagok vizsgálata Vegyipari ismeretek Vegyipari laboratóriumi alapismeretek

54

72

72

27

143

198

162

162

27

27

27

Vegyipari számítások alapjai Szervetlen kémiai laboratóriumi ismeretek Vegyipari számítások

27

27

27

27

36

36

36

36

36

36

36

36

72

36

36

204

252

252

36

48

48

36

48

48

36

48

48

48

48

54

54

48

48

54

54

64

136

144

144

36

36

36

36

36

36

36

36

32

32

36

36

Elektrokémia

32

32

36

36

Műszaki ismeretek Vegyipari gépelemek, szállító és tároló berendezések Anyag előkészítő műveletek, hőcserélő készülékek

64

64

108

108

32

32

54

54

32

32

54

54

Analitikai ismeretek Szakmai kémia Általános kémia alkalmazása Szervetlen kémia alkalmazása Szerves kémia alkalmazása Szervetlen kémia a környezetünkben Szerves kémia a környezetünkben

10093-12 Üzemeltet ési és mérési feladatok

Fizikai kémia Halmazállapotok, és halmazállapot változások Homogén többkomponensű rendszerek Egyensúlyi rendszerek

72 36

36

36

96

36 36 36

72

Vegyipari műveletek gyakorlat

144

144

144

11479-12 Vegyipari eljárások és mérések

11478-12 Vegyianyagok gyártása

11477-12 Gyógyszerkész ítmények gyártása

Vegyipari műveleti feladatok

144

Gyógyszertechnológia

144

64

64

32

32

32

32

64

64

32

32

32

32

Alapműveletek

128

128

Vegyipari gépelemek, anyag előkészítés és szállítás

64

64

Hőcsere berendezései

64

64

Alkalmazott kémia

112

112

28

28

28

28

28

28

Számítási feladatok

28

28

Vegyipari műveletek

144

48

192

Vegyipari műveletek, reaktorok

59

16

75

Alapanyagtól a gyógyszerhatóanyagig Gyógyszerhatóanyagtól a gyógyszerkészítményekig Technológiai alapismeretek Vegyipari üzemek energiaellátása és a kőolaj feldolgozása A természet nyersanyagai, zöldtechnológia

Általános és szervetlen kémia alkalmazása a műszaki gyakorlatban Szerves kémia alkalmazása a műszaki gyakorlatban Fizikai kémiai ismeretek alkalmazása a műszaki gyakorlatban

145

Vegyipari műveleti számítások Irányítás- és szabályozástechnika

32

42

74

43

43

96

96

32

32

32

32

Egyéb technológiák

32

32

Műszeres analitika elmélet

64

64

Optikai mérések alapjai

32

32

32

32

Vegyipari technológia Szervetlen vegyipari anyagok előállításának iparágai Szerves vegyipari anyagok előállítása

Elektrokémiai- és kromatográfiás mérések alapjai Műszeres analitika gyakorlat Műszeres analitikai feladatok

Összesen

108 108

Összesen

216

70

108 144 252

105

180 108 288

140

234 128

1423

684 576

352

1423

1260

Elméleti óraszámok/aránya

1532 (öt évfolyamos képzésben: 1478) / 60,3% (öt évfolyamos képzésben: 58,1%)

Gyakorlati óraszámok/aránya

1008 (öt évfolyamos képzésben: 1075) / 39,7% (öt évfolyamos képzésben: 41,9%)

Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik.

146

160

848 1120

80

80

80

80

272

2540 2540

IV. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása 1.1.

A Százhalombattai Széchenyi István Szakközépiskola és Gimnázium Pedagógiai Programját az iskolai diákönkormányzat 2014. év március hó 27. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: __________________________ ______________________ DÖK elnök

1.2.

A Százhalombattai Széchenyi István Szakközépiskola és Gimnázium Programját a Szülői Munkaközösség 2014. év március hó 27. napján megtartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: __________________________ ______________________ az iskolai SZMK elnöke

1.3.

A Százhalombattai Széchenyi István Szakközépiskola és Gimnázium Pedagógiai Programját a nevelőtestület 2014. március 25-iki ülésén megtárgyalta és elfogadta. Kelt: Százhalombatta,. ______________________ Dr. Horváth Béla igazgató

MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

i. sz. melléklet: A Kötelező taneszköz és felszerelés jegyzék 147

ii. sz. melléklet: Az egészségnevelési program iii. sz. melléklet: A környezeti nevelési program iv. sz. melléklet: A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos szabályok v. sz. melléklet: Az érettségi és vizsgakövetelmények vi. sz. melléklet: Az emelt szintű idegen nyelvi képzés érettségi vizsgakövetelményei

148

1. sz. melléklet JEGYZÉK a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről

A pedagógiai program melléklete a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet alapján

I. HELYISÉGEK Az egyes helyiségek és az udvar jellemző adatait (alapterület, belmagasság, légköbméter, belső burkolat, megvilágítás stb.) a hatályos építészeti, egészségügyi, munkavédelmi és tűzvédelmi jogszabályok tartalmazzák. Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

tanterem

iskolánként figyelembe lehet (székhelyen ésszaktantermeket is telephelyen), figyelembe véve az iskola munkarendjét, osztályonként 1

szaktanterem

a II/2. pontban ha az iskolát hét vagy annál több foglaltak szerint,évfolyammal alapították iskolánként 1-1

logopédiai foglalkoztató, fejlesztő szoba

ha a tanulót a többi fogyatékos tanulót nevelő és oktató egyénitanulóval együttiskolában oktatják iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1, ha a tanulót a többi tanulótól külön oktatják négy osztályonként 1

tornaterem

iskolánként 1

Megjegyzés

venni

a

általános iskolában, ha legalább nyolc évfolyammal alapították; gimnáziumban, továbbá szakközépiskolában, szakiskolában és szakmunkásképző iskolában, ha általános műveltséget megalapozó évfolyama van; kizárólag szakképző évfolyammal működő iskola esetén abban az esetben, ha az iskolát legalább százhúsz tanuló befogadására létesítették; kiváltható szerződés alapján 149

igénybe vett sportlétesítménnyel tornaszoba

iskolánként (székhelyen telephelyen) harminc mozgáskorlátozott tanulónként 1

általános iskolában, ésszakközépiskolában, szakiskolában és 1,szakmunkásképző iskolában, ha a tornaterem nem kötelező, vagy a tornaterem a székhelyen van és annak igénybevételére nincs lehetőség; mozgáskorlátozott tanuló esetén minden esetben helyben

sportudvar

iskolánként (székhelyen telephelyen) 1

helyettesíthető a célra alkalmas szabad ésterülettel, szabadtéri létesítménnyel; kiváltható szerződés alapján igénybe vett sportlétesítménnyel

igazgatói iroda

iskolánként 1

az iskola székhelyén; a három és ennél kevesebb évfolyammal alapított iskolában a helyettesi, gazdasági vezetői irodával, nevelőtestületi szobával, ügyviteli helyiséggel közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete ezt lehetővé teszi

nevelőtestületi szoba

iskolánként (székhelyen telephelyen) 1

a három és az ennél kevesebb ésévfolyammal alapított iskolában az igazgatói (helyettesi), gazdasági vezetői irodával vagy az ügyviteli helyiséggel közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete ezt lehetővé teszi

helyettesi iroda

iskolánként (székhelyen telephelyen) 1

ha a helyettes alkalmazása kötelező; a éshárom és az ennél kevesebb évfolyammal alapított iskolában az igazgatói, gazdasági vezetői irodával, nevelőtestületi szobával vagy az ügyviteli helyiséggel közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete ezt lehetővé teszi

gazdasági iroda

vezetői önálló gazdálkodás a három és az ennél kevesebb esetén iskolánként 1 évfolyammal alapított iskolában az igazgatói (helyettesi) irodával, nevelőtestületi szobával vagy az ügyviteli helyiséggel közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete ezt lehetővé teszi

ügyviteli helyiség

iskolánként 1

a három és az ennél kevesebb évfolyammal alapított iskolában az igazgatói (helyettesi), gazdasági vezetői irodával, a nevelőtestületi irodával közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete ezt lehetővé teszi 150

könyvtár

iskolánként 1

a legalább nyolc évfolyammal alapított általános iskolában, gimnáziumban, továbbá a szakközépiskolában, szakiskolában, szakmunkásképző iskolában, ha általános műveltséget megalapozó évfolyama van, kivéve, ha a feladatot nyilvános könyvtár látja el

könyvtárszoba

iskolánként (székhelyen telephelyen) 1

ha nem előírás az iskolai könyvtár vagy ésa székhelyen, telephelyen nem működik könyvtár; amennyiben nem működik a székhelyen, telephelyen legalább négy osztály, a könyvtárszoba tanteremben is kialakítható

orvosi szoba

iskolánként 1

Kiszolgálóhelyiségek sportszertár

iskolánként 1

aula (előtér, közösségi iskolánként 1 tér)

általános iskolában, ha legalább nyolc évfolyammal alapították; gimnáziumban, továbbá szakközépiskolában, szakiskolában és szakmunkásképző iskolában, ha általános műveltséget megalapozó évfolyama van; kizárólag szakképző évfolyammal működő iskola esetén abban az esetben, ha az iskolát legalább százhúsz tanuló befogadására létesítették; porta, várakozóhelyiség, büfé és ruhatár funkcióját is betöltheti

porta

iskolánként 1

nyolc évfolyammal alapított általános iskolában, gimnáziumban, továbbá szakközépiskolában, szakiskolában, szakmunkásképző iskolában, ha általános műveltséget megalapozó évfolyama van

ebédlő

iskolánként 1

kivéve, ha az étkeztetést iskolán kívül oldják meg

főzőkonyha

iskolánként 1

ha helyben főznek

melegítőkonyha

iskolánként (székhelyen telephelyen) 1

tálaló-mosogató, ezen iskolánként belül felnőttétkező (székhelyen

ha helyben étkeznek és ha helyben étkeznek és 151

telephelyen) 1 öltöző hideg-meleg zuhanyozó

iskolánként nemenként 1

és

vizes iskolánként nemenként 1

és

személyzeti WC

épületenként, nemenként 1

tanulói WC

épületenként, szintenként, nemenként 1

mosléktároló

iskolánként (székhelyen telephelyen) 1

éléskamra

iskolánként 1

szárazáru raktár

iskolánként (székhelyen telephelyen) 1

földesáru raktár

egyéb raktár

szertár

ha helyben étkeznek és ha helyben főznek ha helyben főznek és

iskolánként (székhelyen telephelyen) 1

ha helyben főznek és

iskolánként (székhelyen telephelyen) 1

és

épületenként 1

II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

1. Tanterem tanulói székek

asztalok, tanulók létszámának életkornak megfelelő méretben; figyelembevételével mozgáskorlátozottak, középsúlyos értelmi fogyatékosok és gyengénlátók esetén állítható magasságú, dönthető lapú, peremes, egyszemélyes asztalok; gyengénlátóknál - szükség szerint egyéni megvilágítási lehetőséggel; mozgáskorlátozottak székei állítható 152

magasságú ülőkével, lábtartóval nevelői asztal, szék

tantermenként 1

eszköztároló szekrény tantermenként 1 tábla

tantermenként 1

ruhatároló (fogas)

tanulók létszámának figyelembevételével

szeméttároló

helyiségenként 1

sötétítő függöny

ablakonként

az ablak lefedésére alkalmas méretben

2. Szaktantermek (a tantermi alapfelszereléseken felüli igények) a) számítástechnikai terem tábla + flipchart

1

számítógépasztal

kettő tanulónként 1

számítógépek tartozékai

és kettő tanulónként felszerelés

nyomtató

1

programok

szükség szerint

lemeztároló doboz

2

b) idegen nemzetiségi, szaktanterem nyelvi berendezés

1

a pedagógiai program előírásai szerint

nyelvi, etnikai labor tíz-tizenöt tanuló ha az oktatás részben vagy egészben egyidejű nem magyar nyelven folyik; foglalkoztatására számítógépes nyelvi oktatással kiváltható

magnetofon

1

írásvetítő

1

c) természettudományi szaktanterem vegyszerálló

tanulói három tanulónként 1 153

asztalok (víz, csatlakozással)

gáz

elszívóberendezés

tantermenként 1

vegyszerálló mosogató két asztalonként 1 fali mosogató

tantermenként 1

poroltó

tantermenként 1

mentőláda

tantermenként 1

eszközvegyszerszekrény

és 2

méregszekrény (zárható)

1

eszközszállító tolókocsi

tantermenként 1

törpefeszültségű csatlakozások

tanulóasztalonként 1

elhelyezése a szertárban

d) művészeti nevelés szaktanterem rajzasztal rajzbak)

(rajzpad, tanulók létszámának figyelembevételével 1 hely

tárgyasztal (állítható) tantermenként 2 mobil (reflektor)

lámpa 2

vízcsap (falikút)

2

pianínó

iskolánként 1

ötvonalas tábla

tantermenként 1

CD vagy lemezjátszó, tantermenként 1 magnetofon tárolópolcok

tantermenként 1

e) technikai szaktanterem tanulói munkaasztal

(életvitel és gyakorlati ismeretek céljait is szolgálhatja) tizenöt tanuló részére 154

állítható magasságú tizenöt tanuló részére támla nélküli szék f) gyakorló tanterem

iskolánként (székhelyen telephelyen) 1

gimnáziumban a munkába állást éselőkészítő oktatáshoz; szakközépiskolában a szakmai előkészítő ismeretek oktatásához; szakiskolában munkába álláshoz, életkezdéshez szükséges ismeretek átadásához; e feladat megoldható a számítástechnikai, illetve technika szaktanteremben is

3. Logopédiai foglalkoztató egyéni fejlesztő szoba (berendezése az óvodában meghatározottak szerint) 4. Tornaszoba kislabda

5

labda

5

tornaszőnyeg

2

tornapad

2

zsámoly

2

bordásfal

2

mászókötél

2

gumikötél

5

ugrókötél

5

medicinlabda

5

stopper

1

kiegészítő tornakészlet 1 egyéni fejlesztést szolgáló speciális tornafelszerelések

fogyatékos tanulót oktató iskolában; pedagógiai programban foglaltak szerint

5. Tornaterem (mindazok a felszerelések, amelyek a tornaszobában, továbbá) kosárlabda palánk

2

gyűrű

1 155

mászórúd

2

6. Sportudvar szabadtéri labdajáték 1 felszerelése magasugró léc távol-, gödör

bármelyik játék kiválasztható

állvány, 1 magasugró 1

futópálya

1

homokkal vagy szivaccsal lehetőség szerint kialakítva

egyéni fejlesztést egy iskolai osztály fogyatékos tanulót oktató iskolában; szolgáló speciálisegyidejű pedagógiai programban foglaltak szerint tornafelszerelések foglalkoztatásához szükséges mennyiségben 7. Igazgatói iroda íróasztal

1

szék

1

tárgyalóasztal

1

szék

2

iratszekrény

1

fax

1

telefon

1

8. szoba

Nevelőtestületi

fiókos asztal

pedagóguslétszám szerint 1

szék

pedagóguslétszám szerint 1

napló és folyóirattartó 1 könyvszekrény ruhásszekrény fogasok

2 vagy pedagóguslétszám figyelembevételével 156

mosdókagyló

1

tükör

1

9. Ügyviteli helyiség (igazgatóh., gazdasági vezetői iroda) (több helyiség esetén az eszközök a feladatmegosztás szerint eloszthatók) asztal

felnőtt létszám figyelembevételével

szék

felnőtt létszám figyelembevételével

iratszekrény

1

lemezszekrény

1

írógép

1

írógépasztal és szék

1-1

fénymásoló

1

számítógépasztal szék

számítógéppel kiváltható

és 1

számítógép nyomtatóval telefon

közös vonallal is működtethető

10. Könyvtár tanulói asztal, szék

egy iskolai osztály életkornak megfelelő méretben; egyidejű mozgáskorlátozottak és gyengénlátók foglalkoztatásához esetén állítható magasságú, dönthető szükséges lapú, peremes, egyszemélyes asztalok; mozgáskorlátozottak székei állítható mennyiségben magasságú ülőkével, lábtartóval

egyedi világítás

olvasóhelyenként 1

könyvtárosi szék

asztal, 1-1

szekrény (tároló)

tárolók, szabadpolcok

asztal egyedi világítással

háromezer könyvtári dokumentum elhelyezésére

polcok, 2 157

létra (polcokhoz)

1

telefon

1

fénymásoló

1

közös vonallal is működtethető

számítógép, nyomtató 1-1 video (lejátszó, 1 felvevő) televízióval CD vagy lemezjátszó

1

írásvetítő

1

11. Könyvtárszoba asztal, legalább hat tanuló egyidejű 3 szék 6 foglalkoztatásának feltételeiről, illetve az könyvtári dokumentumötszáz iskolai könyvek, tankönyvek, (tanári, tanulói segédkönyvek elhelyezéséről felkészüléshez) gondoskodni kell könyvespolc vagy ötszáz könyvtári szekrény dokumentum elhelyezésére egyedi világítás olvasóhelyenként 1 III. NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK Eszközök, felszerelések

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

Taneszközök tárgyak, eszközök, évfolyamok, pedagógiai információhordozók aztantárgyak alapján olyszerint iskola pedagógiaimódon, hogy az iskola programjában előírtmunkarendje szerint tananyag minden osztály feldolgozásához alkalmazhassa

programban

foglaltak

egyéni fejlesztést évfolyamok, fogyatékos tanulót oktató iskolában; szolgáló speciálistantárgyak alapján olypedagógiai programban foglaltak szerint taneszközök módon, hogy az iskola munkarendje szerint minden osztály alkalmazhassa magnetofon

iskolánként

szaktanteremnél 158

felsorolton

kívül;

(székhelyen ésbárhol szükség szerint elhelyezhető telephelyen) 1, ha legalább négy osztály működik, további 1, beszédfogyatékos tanulót nevelő iskolában mikrofonnal osztályonként 1 CD vagy lemezjátszó

video televízióval

iskolánként (székhelyen telephelyen) 1

könyvtárnál felsorolton kívül, bárhol ésszükség szerint elhelyezhető

(lejátszó) iskolánként (székhelyen telephelyen) 1

könyvtárnál felsorolton kívül, bárhol ésszükség szerint elhelyezhető

IV. FOGYATÉKOS TOVÁBBI ESZKÖZEI Eszközök, felszerelések

GYERMEKEK

NEVELÉSÉNEK,

OKTATÁSÁNAK

Mennyiségi mutató

Megjegyzés

olvasótelevízió

tíz tanulónként 1

alig- és gyengénlátó tanulót oktató iskolában

nagyítók

tanulói létszám szerint alig- és gyengénlátó tanulót oktató iskolában, az érintett tanulóknak

kézikamerás olvasókészülék

tíz tanulónként 1

Látási fogyatékosok

speciális eszköz

alig- és gyengénlátó tanulót oktató iskolában

könyvtartó tanulói létszám szerint alig- és gyengénlátót oktató iskolában 1

számítógép színes, tíz tanulónként 1 nagyító programmal

alig- és gyengénlátót oktató iskolában

világító színű, erősen osztályonként 1 kontrasztos, illetve nagyított méretű demonstrációs ábragyűjtemény

alig- és gyengénlátót oktató iskolában

pontírógép

tanulói létszám szerint vakot, aliglátó tanulót oktató iskolában 1 159

pontozó

tanulói létszám szerint 1

Braille-tábla

tanulói létszám szerint 1

számítógép beszélő tíz tanulónként 1 szintetizátorral vagy Braille-kijelzővel Braille-nyomtató

iskolánként 1

optacon

iskolánként 1

scanner

iskolánként 1

speciális készlet

rajzeszköz tanulónként 1

abakusz

tanulónként 1

Hallási fogyatékosok vezetékes vagy vezeték tanulói létszám szerint nélküli egyéni, illetve1 csoportos adó-vevő készülék hallásvizsgáló és iskolánként 1 hallókészülék tesztelő felszerelés zöld alapon sárga, tantermenként 1 széles vonalközű tábla

alig- és gyengénlátó tanulót oktató iskolában

a különböző nyelvi iskolánként 1 kommunikációs szinteknek megfelelő kifejezések képi megjelenítésére alkalmas elektronikus információhordozó a nyelvi iskolánként 1 kommunikáció vizuális, auditív megjelenítésének ellenőrzésére alkalmas elektronikus eszközök a nyelvi fejlődésükben iskolánként 1 akadályozottak 160

kommunikációját segítő nyelv szemléltetésére alkalmas audiovizuális és/vagy elektronikus eszköz Testi fogyatékosok, mozgáskorlátozottak fogyatékossághoz tanulói létszám pedagógiai igazodó egyénreszerint, tantárgyankéntszerint szabott eszközök szükség szerint állítható tábla

magasságú tantermenként 1

programban

mozgásfogyatékos iskolában

tanulót

foglaltak

oktató

V. EGÉSZSÉG- ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK 1. A taneszközkészlet meghatározásához a „Funkcionális taneszközjegyzék” nyújt segítséget (Műv. Közlöny 1998. 2/II. szám). Taneszközre van szükség minden olyan tananyag feldolgozásához, amelyik a szemléltetés, illetve tanulói tevékenység nélkül nem valósítható meg. 2. Ha az építésügyi jogszabályokban előírt szakmai és tartalmi követelmények a mellékletben meghatározottaknál szigorúbb követelményeket állapítanak meg, új iskola létesítésnél azt kell figyelembe venni. 3. A kiszolgálóhelyiségekben a helyiség rendeltetésszerű használatát biztosító bútorokat, berendezési eszközöket kell elhelyezni. Valamennyi helyiség berendezésénél az építésügyi jogszabályokban előírt szakmai és tartalmi követelményeket, a közegészségügyi előírásokat, a tűzvédelmi, az egészségvédelmi, a munkavédelmi követelményeket figyelembe kell venni. A fűtés megoldásáról, a helyiségek rendeltetésszerű használatát biztosító - a mellékletben fel nem sorolt további - eszközökről (pl. lábtörlő, virágállvány, színes képek, tájékoztató tábla) helyben kell dönteni. 4. Az iskolába - ha van szabvány - csak ennek megfelelő eszközök és felszerelések vihetők be. A pedagógus - az iskola szervezeti és működési szabályzatában, házirendjében meghatározott védő, óvó előírások figyelembevételével - viheti be az iskolai foglalkozásokra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket. 5. Ha a helyiséget létszám figyelembevételével kell kialakítani, illetve az eszközöket, felszereléseket a létszám figyelembevételével kell beszerezni, a helyiségből, az adott eszközből, felszerelésből annyi szükséges, hogy minden egyidejűleg jelen lévő tanuló, munkát végző felnőtt igényét egyidejűleg teljesíteni lehessen. Amennyiben az eszközöket, felszereléseket létszám szerint kell beszerezni, az adott eszközből, felszerelésből a tényleges, érdekelt létszámnak megfelelően kell az előírt mennyiséget beszerezni. 6. Ahol a melléklet az iskola pedagógiai programjára utal, ott a Nemzeti alaptanterv, továbbá a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatást biztosító iskola esetén a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve, fogyatékos tanuló oktatás esetén a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve, a két tanítási nyelvű oktatást biztosító iskola esetén a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelve, érettségi vizsgára felkészítő középiskola esetén pedig az Érettségi vizsga vizsgaszabályzata követelményei figyelembevételével készített, vagy a köznevelési törvény alapján jóváhagyott pedagógiai programot (a továbbiakban: eltérő pedagógiai elveket tartalmazó pedagógiai program) kell érteni. 7. Az eltérő pedagógiai elveket tartalmazó pedagógiai program az eszköz- és felszerelési jegyzéktől eltérően határozhatja meg a nevelő- és oktatómunka eszköz és felszerelési feltételeit. 161

8. Ha vitás, hogy az előírt eszközök, felszerelések rendelkezésre állnak, az Országos Szakértői névjegyzékben szereplő szakértő véleményét kell beszerezni. 9. A tanulók részére kialakított helyiség akkor megfelelő, ha - rendeltetésétől függően - alapterülete lehetővé teszi egy iskolai osztály, osztálybontás esetén a meghatározott csoport valamennyi tagjának egyidejű befogadását és egészséges, biztonságos körülmények közötti foglalkoztatását, pihenését, öltözését, tisztálkodását, étkezését, továbbá megfelel az építésügyi jogszabályokban előírt szakmai és tartalmi követelményeknek, a közegészségügyi előírásoknak, a tűzvédelmi, egészségvédelmi, munkavédelmi követelményeknek. 10. Ha az iskola többcélú köznevelési intézményben működik, a felnőttek részére kialakított helyiségek, a felnőttek munkaeszközei, továbbá a köznevelési célú helyiségek, a felszerelési eszközök, a különböző iskolák feladatainak az ellátásához igénybe vehetők. A nem köznevelési célú helyiségek abban az esetben vehetők igénybe, ha e mellékletben meghatározottaknak megfelelnek. 11. Ha az iskola fogyatékos gyermekek nevelésével foglalkozik, a gyermekek által használt helyiségek kialakításánál az eszközök és felszerelések beszerzésénél biztosítani kell az akadálymentes, balesetmentes és érzékelhető, valamint biztonságos környezetet - a fogyatékosság típusától függően - a kapaszkodókat, a nagyobb alapterületű, szélesebb ajtónyitású mellékhelyiségeket stb. A fogyatékosság típusát és mértékét az eszközök és felszerelések megvásárlásánál figyelembe kell venni. 12. Ha az iskola nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók iskolai nevelésében, oktatásában vesz részt, az eszközök és felszerelések megvásárlásánál a nemzeti, etnikai sajátosságokat figyelembe kell venni. 13. Ahol a melléklet a mennyiségi mutatónál az „iskolánkénti” megjelölést alkalmazza, azon az iskolát kell érteni, függetlenül attól, hogy a székhelyen kívül rendelkezik-e telephellyel, illetőleg, hogy hány épülete van; a helyiség kialakítása, a berendezések elhelyezése a feladat ellátásától függően helyi döntés alapján történik. Amennyiben a melléklet a „székhelyen és telephelyen” megjelölést alkalmazza, azon érteni kell az iskola székhelyét és valamennyi telephelyét, függetlenül attól, hogy a székhelyen, illetőleg a telephelyen hány épület van. Abban az esetben, ha az „épületenként” megjelölést alkalmazza a melléklet, azon minden épületet érteni kell, függetlenül attól, hogy a székhelyen vagy a telephelyen található. Az „osztály” fogalmán a ténylegesen kialakított, a tanórai foglalkozáson együtt részt vevők csoportját, az iskolai osztályközösséget kell érteni.

162

2. sz. melléklet EGÉSZSÉGNEVELÉSI, EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM Az egészségnevelés szomatikus nevelés. Higiénés nevelése az egyénnek s környezetének, mely összefogja az iskolai élet minden szereplőjét (diák, tanár, szülő, orvos, védőnő, pszichológus). Az egészségnevelés tartalmazza: - a profilaxisra (betegség megelőzésére) nevelést; - a kondicionálást (testedzés, sport); - a baleset-megelőzésre nevelést. Hogy e nevelés eredményes legyen, belső fejlesztés, fejlődés kell. A folyamatot segítő összes szereplő bevonásával formálódjék tanulóink életminősége: az egészségmegőrzés és egészségfejlesztés. Az egészségnevelési programunk nem garantálhatja az iskolából kikerülő fiatalok egészséges életmódját, életminőségét (mivel ez inkább szubjektív megelégedettség kérdése), de bizonyos hozzájárulást kínál hozzá. Az iskola, a tanulók munkahelye. Öröm- és bánatforrás egyaránt lehet számukra. A serdülő középiskolás korosztály lelki egyensúlyának felborulása szorosan kapcsolódik jól ismert tüneti jelenségekkel (alkoholfogyasztás, dohányzás, táplálkozási problémák, életmódbeli zavarok stb.). Az egészségre törekvés során elsődleges cél a ráhatás a teljes személyiségre, hogy minél kevesebben kerüljenek a pótcselekvések csapdájába. Fontos lenne, hogy az iskola ne a stressz forrásaként jelenjék meg a tanulók életében, hanem iskolájukhoz való viszonyukat általános komfortérzés, társas elfogadottság jellemezze. Ezért fontos az összes szereplő együttműködése, kapcsolata, összefogása. Ezért fontos minden szaktanár tudatos részvétele az egészségnevelés folyamatában (pl. az idegen nyelv tanulása során is találkozik a diák az egészség témakörével). Legjobban a biológia és a testnevelés órákon, illetve az osztályfőnöki foglalkozásokon hangsúlyozódnak, körvonalazódnak az egészségnevelést felölelő témakörök. Iskolai nevelőmunkánk fontos feladata a prevenció, illetve a tanulási vagy magatartási zavarokkal küzdő, esetleg rendellenes helyzetbe kerülő tanulók szakszerű segítése. Iskolánk tanulóifjúságának zöme nem a veszélyeztetett gyermekek köréből kerül ki: túlnyomó többségük rendezett családi háttérrel rendelkezik és jellemzően jó az iskola és a szülői ház együttműködése, kapcsolattartása. A különböző környezeti és társadalmi hatások következtében azonban a középiskolai korosztály egyre veszélyeztetettebbé válik, melynek lehetséges forrásai: - családi háttér (bűnöző, szenvedélybeteg, illetve beteg szülők) - környezeti okok (baráti kör) - egészségügyi okok (szenvedélybetegségek: alkohol, drog, illetve mentális betegségek). A tanuló veszélyeztetettségének felderítése kiemelten az osztályfőnökök és az ifjúságvédelmi felelős feladata, de ugyanilyen fontos az osztályfőnökök és a szaktanárok kölcsönös, folyamatos együttműködése is. Ennek érdekében az 1997/98-as tanévtől áll az iskolánk alkalmazásában gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. A tanári közösségben, a szülők körében a szemléletformálás (tájékoztatás, előadás, tanácsadás, konzultáció) érdekében tevékenykedik, segíti az osztályfőnökök felvilágosító, 163

egészségnevelő munkáját (előadások osztályfőnöki órákon igény szerint meghívott előadókkal, egészségnap, személyiségtesztek, szűrővizsgálatok). A rászoruló tanulókkal egyénenként foglalkozik (beszélgetés, problémafeltárás, a konfliktusok kezelése, tanfolyam, súlyosabb esetekben jelzés más szakembernek). Munkája során együttműködik az iskolaorvossal, a védőnővel, a Városi Családsegítő- és Gondozási Központtal, a nevelőtestület valamennyi tagjával, s az érintett tanuló szüleivel. Szükség esetén az iskola felveszi és tartja a kapcsolatot - az illetékes önkormányzatokkal, - a gyámügyi hatósággal, - a rendőrséggel, - a családsegítő központtal Célunk a pozitív gondolkodás kialakítása. Ez csak abban az esetben lehetséges, ha az iskolai tevékenység minden területén hangsúlyt fektetünk erre. A prevenciós tevékenység részben tanórai keretben, részben megelőző programok keretében folyik az alábbi kiemelt témákban: - egészséges életmód, - szenvedélybetegségek (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás), - mentálhigiénés önnevelés, - bűnmegelőzés, - az értékek ismerete, - betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat - barátságok - párkapcsolatok és a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben - krízishelyzetek kezelése - és helyes időrend kialakítása az otthoni tanuláshoz 1. Egészséges életmód Cél: Az egészséges táplálkozás ismereteinek elterjesztése, ezeknek az alapelveknek oktatása és, hogy ezek az ismeretek gyűrűzzenek át a családi otthonokba. Módszere: - egészséges ételek készítése az iskolában az egészségnap keretein belül - diabetikus szakemberek, előadók meghívása - előadások: anorexiáról, bulemiáról - tanórákon: videofilmek megtekintése 2.

Szenvedélybetegségek:

Cél: alkohol, drog, dohányzás megelőzése és ehhez a témához kapcsolódó ismeretek eljuttatása az ifjúsághoz, szülőkhöz. A már dohányzó fiataloknak pedig leszoktató programokhoz való kapcsolódási lehetőségek eljuttatása. Módszere: - a pécsi orvostanhallgatók aktív munkáján keresztül drogkoordinátor hálózatba belépés, - védőnői és iskolaorvosi háttér biztosítása, - pedagógusok szakirányú továbbképzése, - osztályfőnöki órákon: „Mondj nemet” program használata, - kortárscsoporttal kapcsolattartás 164

3.

Mentálhigiénés önnevelés:

Cél: Az iskolába 9. évfolyamba bekerülő tanulóink felmérése egy személyiségteszttel, melynek eredményét minden tanuló egy személyes beszélgetésben megtudhat és kielemzésével tanácsadás a továbblépéshez. Módszere: - Teszt írása a gyermek- és ifjúságvédő vezetésével, - egyéni és csoportos foglalkozások vezetésével a tanulók segítése önmaguk teljesebb megismerésével. 4.

Bűnmegelőzés:

Cél: Tanulóink legyenek tisztában a tetteik felelősségével. Ismerjék meg az alapvető törvényeket. Tudjanak különbséget tenni szándékos és nem szándékos tetteik között, ismerjék a bűnrészesség fogalmát. Különösen kiemelt cél, hogy a drogtörvényekre vonatkozó friss ismeretek birtokába kerüljenek. Módszere: - Előadás rendőrségi dolgozó bevonásával osztályfőnöki órákon - Aktuális törvények ismertetése szórólapokon 5.

Párkapcsolatok és a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésében:

Cél: A diákjaink legyenek felkészülve az életükbe belépő párkapcsolatokra és ez ne divat, hóbort legyen számukra, hanem pozitív élmény, megtapasztalás. Ehhez feltétlenül szükséges az értékek átadása, alapvető ismeretek közlése, mely a szexualitási témára is kiterjed. Ezzel próbálva védelmet biztosítani számukra. Módszere: - osztályfőnöki órákon szituációs játékok játszása, - osztályonkénti prevenciós beszélgetés a szexualitásról, az AIDS-ről… - pécsi orvostanhallgatók aktív munkája - Előadás: ifjúságvédelmi felelős: Mit nevezhetünk párkapcsolatoknak? címmel Az egészség-központú gondolkodás kialakításának szerves részét képezi a mindennapos testnevelés. Délutánonként a diákjaink igényeihez és képességeihez igazodva, figyelembe véve iskolánk tárgyi feltételeit is, adottak a tömegsport foglalkozási lehetőségek. A testi nevelés színterein nagyobb teret próbálunk adni az életmódsportok számára (gondolok itt a téli és vízi és a természetben űzhető sportokra), hiszen tigrisbukfencet ritkábban vet az ember. Ezzel szoros összefüggésben vannak a különböző sportra, mozgásra épülő táborok (sí-, vízi- és vándortábor). Számunkra a testnevelésnek az a legfontosabb célja, hogy ébren tartsa és erősítse a gyermekben meglévő, spontán egészséges mozgásvágyat, mutasson számára olyan tevékenységeket, melyek tapasztalatot nyújtanak az örömszerző mozgásról. Ez a felfogás ugyan nem a teljesítmény centrikus gondolkodást erősíti, de manapság fontosabbnak tartjuk az egyén örömére szolgáló testgyakorlást, mely szerintünk jobban szolgálja a preventív lehetőséget. Mindez nem zárja ki, hogy önmagukkal és egymással is ne versenyezhetnének. Számunkra az a fontos, hogy a gyerek önmagához képest mennyit fejlődik. A kötelező év eleji és év végi fizikai megmérettetést is ezen alapelv szerint értékeljük. Megpróbáljuk a számára kedvezőbb, a valamiben tehetséget mutató tevékenységben célt elérni. 165

Fontos tényező a sportban a csapat. Egymásért küzdenek a csapattagok, figyelik és nem irigylik a másik teljesítményét. Ki-ki a maga teljesítményével járul hozzá a csapat, a csoport sikeréhez. S itt a játék! A játéknál jobb nevelő nem létezik, mert része a vereség és a győzelem, feltétele a szabályok betartása, és ami legfontosabb, része a siker is. A testnevelés keretében csapatokat, feladatokat úgy is összeállíthatunk, hogy a kevésbé ügyes, esetlenebb gyerek valamiben való tehetségére építünk, s a csapatmunkához az ő ebbéli szerepe elengedhetetlen. A mindennapos testnevelés (lehetősége) segítséget nyújt(hat) a tanulmányi terhelés elviseléséhez. Lehetőség van általa a tanuláshoz szükséges tulajdonságok megerősítésére: a gyermek legyen erős, kitartó, becsületes és szorgalmas, ne legyen fáradékony, bírja a tanulással járó idegi és fizikai terhelést. A mai oktatási rendszer sajnos gátolja a gyerekek biológiai fejlődését. Ezért fáradékonyabbak, fizikailag nem képesek tanulni, egyre kevesebb fiatal alkalmas katonának. Otthon a felnőttek türelmetlenebbek a családjukkal, gyerekeikkel szemben, mert fizikai erejük nem elég a napi megpróbáltatások leküzdéséhez. Ezek élettani jelenségek. Ezért fontos már fiatal korban, hogy kialakítsuk az igényt diákjainkban a mindennapos testmozgásra, ezzel kompenzálva a tanulás fizikai terhelését. Nem csak a győzelem motiválhat (test)mozgásra, hanem az együttlét öröme is. Sokak megmozgatása sikerül a sportnapjainkon s a hagyományos éjszakai, non-stop focirendezvényünkön, amely már túlnőtt iskolánk keretein. Mozgásos programjainkba alkalomadtán tanár kollégáink is bekapcsolódnak. Egyre elterjedtebb a gerinctorna fontosságának felismerése, alkalmazása a normál testnevelés órákon is (preventív jelleggel). Iskolánkban szakképzett gyógytestnevelő tanár foglalkozik, heti négy alkalommal, gyógyúszás és gyógytestnevelés keretében azokkal a diákokkal, akiknek mozgásszervi elváltozásuk, illetve belgyógyászati problémájuk miatt részleges, vagy teljes felmentésük van, s az orvos speciális tornára irányította őket. Napjainkban egyre több és hatékonyabb segédeszközök terjednek el a fenti elváltozások javítására, gyógyítására (speciális labdák, gyógy-ülőpárnák, rudak stb.), de ezek megvásárlására semmi esélyünk anyagi kilátástalanságunk miatt. Így csak ámulunk a gyógytestnevelés továbbképzéseken, milyen hatásos, segítő eszközök léteznek már, és nagy előnyük, hogy használatuk teljesen veszélytelen. A gyógytestnevelés területén kézzel fogható, mérhető (orvosilag diagnosztizált) eredményeink vannak, mely azért is nagy jelentőségűek, mert egyre közelebb kerülnek „sérült” tanulóink a mindennapi élethez, ismét visszatérhetnek a normál testnevelési foglalkozásokra. Ezek a gyerekek jobban tisztelik, becsülik és megértik a mindennapos testmozgás, a testi nevelés fontosságát. (Érdekes megfigyelés – több év tapasztalata – ezek a fiatalok iskolai tanulmányaikban is fejlődő tendenciát mutattak(nak). Ők hamarabb megértik a végső célt, azaz az egészségvédelem jelentőségét. Az iskolai környezeti nevelés fontos és elengedhetetlen része tehát az egészségnevelés. Fontossága átszövi iskolánk tantervét, tanítási gyakorlatát, melyben fontos szerepet kapnak az egészségre, az egészség megőrzésére vonatkozó ismeretek, fogalmak, adatok és összefüggések. Az egészség, a WHO meghatározása szerint is egybefoglalja a testi, a mentális-lelki és a szociális jólétre való képességeket, állapotokat. Ezért is fontos, hogy az iskolánk, az egészségnevelési elgondolásainkkal, a terveinkkel és az eddigi gyakorlatunkkal biztosítani igyekszik, az oktatónevelő munkánk során, azt az átfogó feltétel együttest, melyben az összes „szereplő” életminősége és jóléte érdekében, nemcsak fizikai, hanem mentálhigiénés és a társas viszonyok terén is, átfogót és egészet alkothat. 166

167

3.sz melléklet KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM „ A vadász mértékletesen, gyöngéden bánik a világával, függetlenül attól, hogy ez a világ tárgyakból, növényekből, állatokból, emberekből vagy erőből áll. Nem használja ki, nem facsarja ki az embereket, különösen azokat nem, akiket szeret. Könnyedén érinti meg a világot, addig marad, amíg maradnia kell, majd sebesen továbbmegy, és alig hagy nyomot maga után…” (Carlos Castaneda) A feladat és témakör fontosságát azzal is alá kívánjuk húzni, hogy európai uniós pályázati rendszerünkben kiemelt helyen kezeljük ezt a környezeti nevelés, természet és környezetvédelem témaköreit úgy az egyéni tanár továbbképzési pályázatok körében, mint az iskolai együttműködések között. Az Erasmus+ keretei és lehetőségeink figyelembe vételével minden hasonló körben meghirdetett pályázati fordulóra jól összeállított pályázatokat kívánunk benyújtani. Ezzel kívánjuk biztosítani, hogy az elmúlt évek (2006-2013 pályázati periódus) sikereit ezen a téren megismételjük. 1. Alapok 1.1. Törvényi háttér Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai: • A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. • A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. • 1A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. • A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Környezet- és természetvédelmi jogszabályok Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól). A törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg. Legfontosabb alapelvei: a megelőzés, az elővigyázatosság, a leghatékonyabb megoldás, a helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékozódás és a nyilvánosság. A törvény szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. A nevelés állami és önkormányzati feladat. Legfontosabb dokumentumaként a NAT-ot, a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (illetve annak részeként a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogramot) említi. A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. Törvény) kimondja, hogy a természeti értékeink védelme, a természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. Kiemelt szerepet kell biztosítani a természet értékeinek megóvásában a civil szférának, az állampolgároknak, hiszen a nemzeti kincsnek minősülő természeti értékeink megőrzése az állampolgárok és önszerveződő csoportjaik aktív részvétele nélkül nem lehetséges.

168

Az 1997. évi XLI. Törvény a halászatról és a horgászatról is számos környezeti nevelési feladatot tartalmaz (tanfolyamok, vizsgák, fajismeret, természetvédelem). A géntechnológiai tevékenységről szóló XXVII. Törvény foglalkozik az oktatással, a képzéssel és a tájékoztatással. Ennek értelmében „Az állami feladatok ellátása során a Kormány gondoskodik arról, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek felhasználóival, fogyasztóival az iskolai és az iskolán kívüli oktatás, képzés, tájékoztatás keretében ismertetésre kerüljön a géntechnológia lényege és alkalmazásai, az így módosított szervezetek használatának környezeti, egészségügyi, gazdasági, társadalmi hatásai és kockázatai”. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. Törvény célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait. A törvény kimondja, hogy az oktatás során állatkísérletek elvégzésére a diákokat nem lehet kötelezni. Nemzeti Környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. határozata) helyzetértékelése szerint: „A környezetvédelemben felmerülő problémák jelentős része vezethető vissza arra a tényre, hogy Magyarországon még nem megfelelő szintű a környezeti tudatosság foka. A lakosság ismeretei a környezetről, a környezetvédelemtől, annak megóvásáról hiányosak, és többnyire nem megfelelő színvonalúak.”. A társadalmi részvétel és tudatosság erősítésében kiemelkedő szerepe van a köznevelési , felsőoktatási és kulturális intézményekben folyó tevékenységnek. 1999-ben elkészült a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, a Globális Környezeti Alap és az UNEP (ENSZ) támogatásával. Az akcióprogram elkészítését az 1992-es Rió de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Konferencián aláírt – általunk 1995-ben ratifikált biodiverzitás egyezmény – tette feladatunkká. E szerint minden államnak joga és kötelezettsége megőrizni saját természeti értékeit, gazdaságát, és az abból szerzett tudást. Ez csak társadalmi összefogással valósítható meg. A 2000. évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Törvény kimondja, hogy a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek az ismereteknek az oktatásával és terjesztésével – az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával, valamint közszolgálati hírközlő szervek igénybevételével – elő kell segíteni, hogy a társadalom környezeti kultúrája növekedjen. Egészségügyi jogszabályok A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (1996) 9.5 pontja részletesen foglalkozik a környezet-egészségügy oktatásával, nevelésével. Az oktatás, nevelés és szakképzés környezetegészségügyi feladatait két nagy területre osztja: • Környezet-egészségtani szakismeretekre és módszerekre azoknak a szakembereknek van szükségük, akiknek ez munkakörükkel közvetlenül összefügg. Számukra ezt a képzés során a képzési követelmények előírják. • A környezetegészség kultúrája ugyanakkor az életvitel részeként a hétköznapi tudás és szokásrendszer egyik fontos eleme, minden embert érintő kulturális tényező. E kultúra az emberek életviteli szokásaiban, életmódjukban, értékrendjükben tükröződik. Kialakulása a családi szocializációban kezdődik, később az intézményes nevelés, oktatás és az iskolarendszeren kívüli hatások együttesen formálják. 1998-ban Koppenhágában a WHO Európai Regionális Bizottsága elfogadta az Európai Egészség 21. nyilatkozatot amelynek célkitűzései többek között kimondják, hogy 2015-re a lakosságnak a társadalom minden rétegében egészségesebb életmódot kell kialakítani és hogy a régió lakosságának olyan biztonságosabb fizikai környezetben kell élnie, ahol az egészségre veszélyes szennyező anyagok nem haladhatják meg a nemzetközileg elfogadott határértékeket. Az Egészségügyi Világszervezet számos idevonatkozó dokumentuma, az „Egészség 21” Regionális Stratégia szakmai hátteret nyújt a hazai az „Egészség évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja” 169

2002 kidolgozásához. Előzménye a Nemzeti Népegészségügyi Program (1066/2001 Kormányhatározat). A Program illeszkedik az EU népegészségügyi prioritásaihoz, és hazánk uniós csatlakozása további lendületet ad a sikeres végrehajtásnak Köznevelési jogszabályok A köznevelési törvény szerint a pedagógiai programok felülvizsgálatánál az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fordítani a gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésével kapcsolatos feladatokra, s a nevelés elsőrendű jelentőségű. A pedagógiai programok átalakításánál a személyiség és közösség fejlesztés megtervezésében kiemelt hangsúlyt kell fektetni a NAT kiemelt közös követelményeire, köztük a környezeti nevelésre. A törvény szerint az iskola „felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez”. Az iskolai munkát tartalmi alapjaiban szabályzó közös követelményei között találjuk a környezeti nevelést. „A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv.” A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. Elengedhetetlenül szükséges a NAT részeként a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatás továbbfejlesztése. A felsőfokú oktatásban a program időszakának végére (2003) el kell érni, hogy minden hallgató részesüljön környezetvédelmi, természetvédelmi oktatásban. 1998-ban tizenhárom környezeti neveléssel foglalkozó társadalmi szervezet összefoglalta a környezeti nevelés eddig elért eredményeit és a Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia c. kiadványban megfogalmazta a közeljövő fontosabb feladatait. 2003-ban megjelent a kibővített, átdolgozott kiadás. Önkormányzati jogszabály Az 1990. évi LXV. Törvény a helyi önkormányzatokról kiemeli az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítését, a lakosság önszerveződő közösségei tevékenységének támogatását.

1.2. Helyzetkép 1. Belső: az iskola 1.2.1. Tárgyi feltételek a környezeti nevelés szempontjából •

• •

Az iskola épülete modern, az építészeti szabványoknak megfelelő. A javításokat folyamatosan végeztetik, baleseti veszélyek nincsenek. Szellőztetés megoldott, a természetes világításról nagy ablakfelületek gondoskodnak. Nagy az iskola körüli zöld terület, parkosított a közvetlen környezete. Az épületen belül környezeti vizsgálatokhoz megfelelő, alapeszköz-készlettel ellátott laboratórium és tantermek állnak a rendelkezésünkre.

1.2.2. Megvalósult környezeti nevelési tevékenységeink • •

Táborok, tanulmányutak, kirándulások. Szelektív hulladékgyűjtés papír-, PET-palack és hagyományos kommunális hulladék frakcióban 170

• • • • •

Jeles napok alkalmából az iskola egészét érintő akciók, tevékenységek Témanapok, pl. Föld napja szervezése Az iskolarádióban, iskolaújságban környezetvédelmi témák megjelenítése Tanulmányi versenyekre felkészítés, versenyzés Országos és regionális tanulmányi versenyeken való részvétel, Földrajzverseny.

2. Külső: a település és a régió, a helyi értékek • Iskolánkban évente egy napot a lakóhely értékeinek megismerésére fordítunk (pl. – a város természeti, kultúrtörténeti értékei) • A Városi léthez kapcsolódó előnyök és hátrányok meghatározzák környezeti nevelési tevékenységünk lehetőségeit. A természettel való kapcsolat részben hosszabb-rövidebb terepprogramok szervezésével, részben a városi parkok, kertek tanulmányozásával valósítható meg. A környezetszennyezés és a közlekedés viszonya, a sétálóutcák kialakításának következményei, az épített környezet felújítási programja jó vizsgálati, elemzési, véleményalkotási lehetőséget adnak. A diákoknak lehetősége van különböző állampolgári tevékenységek gyakorlására, amikor bekapcsolódnak a döntéshozatali eljárásokba, demonstrációk szervezésébe, egy –egy környezetkárosítás feltárásába. • Az aktivitás fokozása és az iskola környéke vagy a város lakosságának bevonása a különböző zöld akciókba mindenki számára hasznos. 1.3. Erőforrások A) Belső erőforrások Humán erőforrások Iskolavezetőség

Tanárok

Feladat, szerepkör Támogatja a környezeti nevelési programokat. A minőségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Anyagi forrásokat teremt. Ösztönző rendszert dolgoz ki. Aktívan részt vesz az egyes programokban. Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezeti tartalmakat. Évfolyamokra lebontva foglalkozik az egészségneveléshez kötődő környezeti nevelési tartalmak feldolgozásával.

Erősségek Hiteles személyiségek a pedagógusok és a diákság számára. Hasznosítható kapcsolatrendszer.

Valamennyi szakos belátja, hogy minden tanár feladata a környezeti nevelés. Osztályfőnöki Lehetőség van az aktualitások közösség azonnali „kibeszélésére” osztályközösségi szinten (pl. törvényi intézkedések, egészséges táplálkozás, reklámok hatásai, életmód kérdései stb.) Diákönkormányzatot Tagjai a környezeti nevelési Napi kapcsolat a diákokkal, segítő és munkacsoportnak. Lehetőségük van az egyedi problémák azonnali mentálhigiénés tanár a környezeti nevelés kezelése. egészségnevelési területeinek erősítésére. Iskolaorvos Előadások tartása az egészséges Szakmai kompetencia, életmódról, a környezeti ártalmakról. személyes ráhatás. Segíti a tanárok munkáját 171

Adminisztratív dolgozók

Technikai dolgozók

Diákok

Szülők

terepgyakorlatokon, erdei iskolában. Támogatják a tanári munkát az egyes programok hátterének biztosításával (pl. hivatalos levelek, pénzügyi adminisztráció, pályázati elszámolások) A programok tárgyi feltételeinek biztosítása, ökológia terem, laborok, vizesblokkok, világítási hálózat karbantartása, hőszigetelés, stb. A tervezett éves programban sokoldalúan vesznek részt (hallgatóság, tevékeny szerepvállalás, önálló kutatások és kezdeményezések.

Részt vállalnak a szelektív hulladékgyűjtésben, takarékosságban. Zöldítési program, szelektív hulladékgyűjtés, komposztálás.

Valamennyi diák érintett, nagy a jelentősége a helyi értékek felkutatásának. Partnerség a felnőtt résztvevőkkel. A fő hangsúly a szemléletformáláson van. Előadások tartása, Tevékeny részvétel a szemléltetőeszközök gazdagítása, programokban, az ő anyagi támogatás, külső erőforrások szemléletük is formálódik, a felkutatása. környezeti nevelés túlmutat az iskola falain.

B) Külső erőforrások Intézmény, szervezet

A kapcsolat Iskolai formája, tartalma képviselő, kapcsolattartó Más köznevelési általános iskolákkal: intézményekkel nyílt napok, kiállításainkon kapcsolat látogatás megyei pedagógiai szakmai intézet együttműködés szaktanácsadója önkormányzat alkalmankénti környezetvédelmi referense ANP bármelyikkel szakmai előadások, BNP HNP terepgyakorlatok FHNP KNP környezetvédelmi laborlátogatás, szakmai anyagok, felügyelőség pályázatok országos környezeti nevelési szervezetek Körny. Nev. Iskola Hírlevél Hálózat 172

A szervezet képviselője, ügyintéző neve

Címe elérhetősége

regionális vagy helyi környezeti nevelési szervezetek egyéb országos környezetvédő szervezetek Magyar információs anyagok Természetvédők Szövetsége egyéb regionális vagy helyi zöld szervezetek Zöld Akció Táborszervezés, szakmai anyagok, kiadványok Ökológiai Intézet a szakmai anyagok, Fenntartható versenyekre Fejlődésért Alap. felkészítés Öko-Centrum pályázatok kiírása, Zöld Könyvtár Alapítvány nemzetközi környezetvédő szervezetek WWF szakmai anyagok, akciók közművelődési intézmények könyvtárak, segédanyagok, könyvtári olvasó, pályázatok, művelődési versenyek kiírása központ Állatkert, szakmai segítség, Vadaspark ÁNTSZ laborlátogatás, előadások, versenyek media tájékoztatás rendőrség engedélyek pl. demonstrációhoz helyi, regionális üzemek DE-RT, MOL Rt. támogatás edényzet helyi szolgáltatók valamennyivel víz alkalmanként szennyvíz kapcsolat, hulladéklerakó versenyek, távhőszolgáltató látogatások, bemutatók

173

anyagi forrást biztosító kapcsolatok iskolafenntartó országos pályázatok alapítványi befizetések helyi és regionális pályázati lehetőségek vállalkozó szülők alkalmi szponzorok zöld rendezvények bevételei C) Tárgyi erőforrások • szaktantermek, laboratóriumok, kísérleti eszközök • ismerethordozók (kép- és hanganyag, folyóiratok, szakkönyvek, Internet, multimédiás anyagok), • audiovizuális eszközök: projektor stb. 2. Alapelvek, célok 2.1. Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok Iskolánk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld egészének fennmaradása érdekében cselekedjenek. Ennek eléréséhez a következő célok megvalósítását tartjuk szem előtt az iskolai élet valamennyi színterén, valamennyi tevékenységünket áthatva. Általános célok, értékek • az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt • a Föld egészséges folyamatainak visszaállítása, harmóniára törekvés • a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése Pedagógiai célok • az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása • az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése • rendszerszemléletre nevelés • holisztikus és globális szemléletmód kialakítása • a szerves kultúra megvalósítása a környezeti nevelésben 174

fenntarthatóságra nevelés, az elveivel való azonosulás elősegítése a környezetetika hatékony fejlesztése érzelmi és értelmi környezeti nevelés tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés tolerancia és segítő életmód kialakítása a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulásának segítése az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése az egészség és a környezet összefüggéseinek felismertetése a helyzetfelismerés, az ok – okozati összefüggések felismerése képességének kialakítása, fejlesztése • problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése • globális összefüggések megértése iránti igény felkeltése • • • • • • • • • •

2.2. Konkrét célok és feladatok A pedagógiai program tervezetének megfelelően javasolt évente részletesen kidolgozni az iskola környezeti nevelési munkatervét. Érdemes az alábbi tervezési táblázatos technikát alkalmazni. 3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórai keretek A) Hagyományos tanórai foglalkozások Minden tantárgy tanításához a szaktanárok (munkaközösségek) kidolgozzák a helyi tanterv illetve a tanmenetek mélységében a környezeti nevelési tartalmakat és azok megvalósítására használt tevékenységi formákat, módszereket. A részletes kidolgozások nem feltétlenül képezik a fenntartóhoz benyújtott dokumentáció részét, de a munkaközösségeknél illetve az igazgatónál a tervezet letétbe kerül, hogy megvalósítása nyomon követhető legyen. Összeállításához a sok segédkönyv mellett segítséget nyújt az alábbi két alapkiadvány: • NAT, MKM, 1995 • Kerettantervi útmutató a környezeti nevelés helyi szintű tervezéshez (szerk.) Czippán Katalin A TANTÁRGYAK LEHETŐSÉGEI (Az alábbi, tantárgyankénti lista egy műhely közös munkájának eredménye, s magába foglalja az általános iskolák és gimnáziumok számára szóló ajánlásokat egyaránt. A nevelési programok megfogalmazásakor tehát ezeket adaptálni kell – és természetesen kiegészíteni az iskola és tantestülete saját mondandóival.) Magyar nyelv és irodalom A tanulók • ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását • ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat! (meséket, mondákat, népdalokat és verseket • ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását • legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre • erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük • tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére 175

• sajátítsák el a médiumok elemzésének technikáit • A tanulókban alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség • növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával • fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével Történelem • A tanulók értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet • tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására • ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete • legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül • értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében Idegen nyelv • A tanulók váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével • legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit • tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit • legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projektmunkában választ keresni • állampolgári felelősségtudatuk fejlődjön a tanulókban • alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben • fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit Matematika • A tanulók váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják • legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával • tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni • logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön • tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait • váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására • ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni • Legyenek képesek reális becslésekre • Tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni • A tanulókban alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás • alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket 176

Fizika A tanulók • váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára • ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit • ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat • tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra • mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni • ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá • ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat Kémia A tanulók rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére • ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától • értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait

• • • •

Földrajz • A tanulók szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről • érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit • értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket • értsék meg, hogy a társadalomföldrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet • ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit • ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit • A tanulókban a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény • alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére • fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség Biológia • A tanulók ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit • ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet 177

• ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket • legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően • ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat • legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére • sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat • A tanulókban alakuljon ki ökológiai szemléletmód • alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség Ének-zene A tanulók ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek • fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni

• • • • •

Rajz és vizuális kultúra • • • • • • • • • • • •

A tanulók ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére Tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira ismerjék a természetes alapanyagok használatát legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket

Filozófia A tanulók • értsék meg, hogy a filozófia történetén keresztül megmutatható az ember és természet egységének megbomlása • lássák, hogy milyen módon alakult ki az ember természet feletti uralomra- jutása • érzékeljék, hogy hogyan alakult ki a mai társadalmak manipulált fogyasztása • legyenek képesek követni az értékek alakulását a különböző történelmi korokban • véleményezze az értékrend-változás negatív következményeit • értsék meg, hogy csak akkor őrizhetők meg környezetünk életfeltételei, ha észszerűen használjuk azokat és tisztelettel közelítünk hozzájuk Etika • A tanulók legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák 178

• tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni • mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk a tanulókban • alakuljon ki az a szemlélet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek • alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban • fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért Tánc és dráma • A tanulók tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel • legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz, stb.) • természethez való érzelmi kötődése erősödjön a drámajátékon keresztül • sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket Informatika (számítástechnika és könyvtárhasználat) • Legyenek képesek az interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni • legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására • ismerjék meg az informatikában (pl. az internet-használatban) rejlő környezetvédelmi lehetőségeket • használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre • futtassanak környezeti elemek megváltozását figyelembevevő szimulációkat és statisztikai teszteket • rendezzenek környezeti kérdésekről virtuális fórumot máshová járó diákokkal közösen • szerkesszenek és nyomtassanak környezetvédelmi újságokat és posztereket • ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait • váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások) • legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése, összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segítségével • a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyag- és energiatakarékos alkalmazás feltételeit Testnevelés • A tanulók fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket • győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve • legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében • értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes 179

• igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek • sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat • A tanulókban tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását • alakuljon ki az igény a higiénés normák betartására • segítse az egészséges napi-heti-évszakos életritmus kialakulását B) A nem hagyományos tanórai formák 3.2. Tanórán kívüli foglalkozások • • •

Diákpályázatokon veszünk részt (pl. SZÁKOM, MOLNyrt által kiírt). Környezet- és természetismereti versenyeken, vetélkedőkön indítjuk tanítványainkat A jeles napok megünneplése az iskolarádióban, plakátokon, akciókban, előadássorozatok szervezésével.

4. Módszerek Célunk a környezeti nevelés szempontjából kiemelkedő jelentőségű élmény- és, tevékenységalapú, érzékenyítő, interaktív módszerek minél sokoldalúbb alkalmazása.

Játékok szituác iós játékok memória játékok kombinác iós játékok érzékelést fejlesztõ játékok Mod ellezés hatásterületi m odellek rendszermodellek prognosztikus modellek Riportm ódszer kérdõíves felmérés direkt riportok Projec t-módszer analízis-akc ió projektek Terepgyakorlati módszerek terepgya korla tok nyári táborok térképkészítés egyszerû megfigyelések c élzott m egfigyelések mérések Aktív, kreatív munka természetvédelmi fenntartá si munkák rekonstrukc iós munkák Közösségépítés c soportszervezés Mûvészi kifejezés mûa lkotások, rajz, film, zene szindarab, vers, próza

180

5. Taneszközök Ismerethordozók tanulók számára: Viszonylag nagy számban Varga Zoltán: Állatismeret, Seregélyes-Simon: Növényismeret

van:

Az iskolai könyvtárban a csoportmunkához használhatóan (néhány példányban): határozók, ökológiai (terep- és laboratóriumi) vizsgálatok elvégzéséhez kiadványok, térképek (pl. turistatérképek), ismeretterjesztő kiadványok (pl. nemzeti parkokról, tájakról, helyi értékekről) Tanárok számára: Szakmai-módszertani kiadványok, különös tekintettel a környezeti nevelésben nem hagyományos tantárgyakat tanítók segítésére (pl. Nádai Magda: Földanyai gondok, Történelem) Eszközök: Multimédiás segédanyagok, videofilmek, Internet-hozzáférés hardverek (, projektor, tv, videó).

– ezek használatához szükséges

Transzparens- és diasorozatok, faliképek, plakátok 6. Az iskolai környezet Feladatunk a mindennapi iskolai élet „fizikai” és szellemi környezetének átalakítása a környezeti nevelési program szellemében. Fontos megtervezni az iskola mindennapi életének ezernyi mozzanatát, s azt, hogy ezeken keresztül hogyan válhat az iskola környezetbarátabbá, miképpen alakíthatja az ott dolgozók és tanulók életmódját környezet-tudatosabbá. Ehhez járulhatnak hozzá az alábbiak • anyag- és energiatakarékos iskolaüzemeltetés és tanórai mozzanatok • pedagógusok, dolgozók példamutatása, melyhez a munkaköri leírások módosítása is hozzájárulhat • a szelektív hulladékgyűjtés következetes megvalósítása • termek, folyosók és az udvar zöldítése, a tantermek organikus díszítése • élősarok (állatház) kialakítása, gondozása • a tömegközlekedési eszközök, a kerékpáros és gyalogos közlekedés népszerűsítése • a büfé árukészletének átalakítása • a menza környezetbarátabb, egészségesebb működtetése • az iskolai ismeretterjesztés tanórán kívüli eszközeinek jobb kihasználása (faliújság, iskolaújság, iskolarádió, helyi média) 7. Kommunikáció 1. Az iskolán belüli kommunikáció szerves része a szemléletformálásnak, ezért rendszeresen kihasználjuk a lehetőségeit, hogy megértessük a részt vevőkkel, hogy az iskolai élet környezetbaráttá alakítása közügy, minden ott élő közös ügye. A faliújság aktuális hírei (tanáriban, diákságnak), az iskolai újság Zöld hírei és az iskolarádió lehetőséget teremtenek az információátadásnak. Az iskola munkaközösségeinek munkáját szakmai-módszertani téren segíti a felelős tanár. Az iskolavezetés vállalja, hogy a szakanyagokat eljuttatja a felhasználóhoz. 181

2. Az iskolán kívüli kommunikációt használva elsősorban a helyi média lehet a partnerünk. Különösen a látványos, jelentős programjaink esetében egy kapcsolattartó (hiteles) személy tájékoztatja a városi televíziót és a napilapot az aktuális rendezvényekről, eseményekről. Az iskolai évkönyvben megjelenő cikkekkel, diákmunkákkal a lakosok környezettel kapcsolatos ismereteit bővítjük. Az iskoláról készített ismertető füzettel a nálunk folyó környezeti nevelőmunka folyamatát bemutatva a lehetőségeket tárjuk mások elé. Az iskolai honlap lehetőségeit kihasználva folyamatosan tájékoztatjuk az érdeklődőket (iskolai dolgozók, szülők, lakosság, régi diákok, iskolafenntartó…). 8. Minőségbiztosítás / minőségellenőrzés A környezeti nevelés sikerességét értékelhetjük különböző résztvevőkre megtervezett és kidolgozott eszközökkel. A minőségbiztosítást egy munkakör hangolja össze. A környezeti nevelési program életbelépésekor az iskola valamennyi dolgozójával kérdőíves attitűdvizsgálatot végzünk, majd a tapasztalatokból a feladatokat megfogalmazzuk. Várhatóan közte lesz az is, hogy a munkaköri leírásokat át kell dolgozni az új szempontok figyelembe vételével. A pedagógusok környezeti nevelői munkájának értékelésére kritériumrendszert dolgozunk ki, s ennek alapján évente értékeljük az egyének, a munkaközösségek munkáját, elért eredményeit, meghatározzuk feladataikat, a továbblépés lehetőségeit. Néhány példa az elemzési szempontokhoz: • mennyire tárja fel tantárgyának környezeti tartalmait napi tanítási gyakorlata során • tanítási gyakorlata során alkalmazza-e a modern környezeti nevelési módszereket (interaktív, partnerközpontú, élményalapú tevékenységek) • részt vállal-e az iskola tanórán kívüli programjainak megvalósításából • személyes példamutatással segíti-e a program megvalósulását, törekszik-e együttműködésre a tanulói közösségekkel, az iskola dolgozóival, a szülőkkel, külső kapcsolatokkal A tanulók környezeti tudatosságának alakulását tevékenységeik változásán, ismereteik bővülésén mérhetjük például az alábbi módokon. • A középiskolai tanulmányok kezdetén életkorának megfelelő mérőlappal szerzünk információt, rögzítünk egy állapotot. Ugyanazon diákok 12. évfolyamon végzett mérései alapján a fejlődésre következtetéseket vonhatunk le. • A tanórán kívüli környezeti nevelési programokban milyen aktivitással vesz részt • A környezeti nevelési programok hozzájárulásának mértéke az iskolai osztályközösség kapcsolatrendszerének alakulásához, a kommunikáció, a konfliktuskezelés fejlődéséhez. 9. Továbbképzések Az iskola keretet biztosít az önképzéshez, anyagi bázisával segíti a szakkönyvbeszerzést, a folyóiratok elérhetőségét. A számítógéppark fejlesztésével minden tanár és minél több diák számára általánossá teszi az Internet-hozzáférést. Az iskola vezetősége szorgalmazza, hogy minden munkaközösségből legyen olyan tanár, aki környezeti neveléshez kapcsolódva akkreditált továbbképzésen vesz részt. A fizikai és adminisztratív dolgozók számára iskolai szintű tájékoztatás szervezése az iskolai környezeti nevelési program megismertetésére, beszélgetés feladataikról és lehetőségeikről a szemléletmód formálásában. 182

4. sz. melléklet A FOGYASZTÓVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ ISKOLAI FELADATOK Jogi háttér Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként a következő alapvető jogokkal rendelkezik: a. b. c. d. e. f. g. h.

az alapvető szükségleteik kielégítéséhez való jog a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga a különböző termékek és szolgáltatások közötti választás joga a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog az egészséges és elviselhető környezetben való élethez való jog a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszólás joga a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog.

Az Országgyűlés 1997. december 15-én fogadta el a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény rendelkezik a fogyasztók oktatásáról. E törvény írja elő a fogyasztók oktatásának szükségességét a fogyasztóvédelmi jogszabályok megismerése céljából. A törvény szerint a fogyasztók oktatása alapvetően állami feladat, amelyet az oktatási intézmények, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség és az érdekvédelmi szervezetek együttműködve teljesítenek. Az EU 2002-2006 közötti időszakra szóló V. fogyasztóvédelmi akcióterve alapján a Kormány kidolgozta a középtávú fogyasztóvédelmi politikáját, melynek prioritásai az élelmiszerbiztonság, valamint az elektronikus kereskedelem és a lakossági szolgáltatások (pénzügyi és biztosítási) területe. A fogyasztóvédelemről szóló törvénynek, valamint az EU jogharmonizációs követelményeknek is eleget téve a 2003. évi LXI törvénnyel módosított Köznevelési törvényben is megjelenik a fogyasztóvédelem oktatása. A Kormány 243/2003.(XII. 17.) számú rendeletével kiadott Nemzeti alaptanterv (NAT) értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a NAT-ban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap. A fogyasztóvédelmi oktatás célja “A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.”(NAT) A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 183

A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése. (NAT 2003.) Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelésoktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt sokoldalú tájékoztatás és információ áramlás. Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Az értékek formálásában lényeges például: - a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése - az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, - a természeti értékek védelme. Fontos továbbá a fogyasztás során: - a tájékozódás képessége, - a döntési helyzet felismerése és - a döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. 184

A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános és a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. A fogyasztónak joga van: a.) b.) c.) d.) e.) f.) g.)

az alapvető szükségleteinek kielégítéséhez a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozáshoz a választáshoz különböző termékek és szolgáltatások között a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretéhez a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez az egészséges és elviselhető környezetben való élethez a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszóláshoz

Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. (szelektív hulladékgyűjtés, környezet ápolása, tantermek védelme) Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban Tanórákon: Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. Szakmai tárgyak: áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései 185

Matematika Fizika Földrajz: Magyar: Biológia Kémia Informatika Történelem Médiaismeret

banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák); eltérő fogyasztási struktúrák és szokások; reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszer maradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb. a reklám képi nyelve és hatásai

Tanórán kívüli tevékenységek vetélkedők, versenyek, rendezvények -

Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása) Média, TV, rádió, írott sajtó, reklám stb. Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel) Az iskola fogyasztóvédelmi működése (az iskola, mint fogyasztó, és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások (iskolai büfé, rendezvények, stb.)

Módszertani elemek Valószínűleg akkor járunk a legjobban, ha az amúgy is zsúfolt iskolai tantervbe nem a hagyományos módszertani elemekkel és merev tanórai keretek között folyó oktatásból préselünk bele még többet, hanem bizonyos készségek fejlesztésével a fenntarthatóság és a fenntartható fogyasztás területén. Ilyen készségek: a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás. A készségfejlesztésnek tartalmazni kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit. A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat. A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők lehetnek a pedagógus legfontosabb segítői és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idő után segíthetünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Az adatkezelési szabályokat betartva ismereteket gyűjthetünk a családok vásárlási szokásairól. Az információk adott esetben lehetővé teszik azt is, hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a család vásárlói magatartását. A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelő keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének. Konkrét módszertani formák: -

Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól 186

-

Riportkészítés az eladókkal Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika Egyéni és csoportos döntéshozatal Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel Szimulációs játék, esettanulmány Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése) Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)

187

5. sz. melléklet A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA SZERVEZÉSE ISKOLÁNKBAN, ÉS A KÖZISMERETI, VALAMINT SZAKMAI ÉRETTSÉGI TANTÁRGYAK TÉMAKÖREI ÉS AZOK VIZSGAKÖVETELMÉNYEI A középszintű érettségi vizsga színtere a Százhalombattai Széchenyi István Szakközépiskola és Gimnázium épülete, az utóbbi évek érettségi vizsgájához nagyon hasonló módon kerül lebonyolításra. Az írásbeli feladatlap és a javítási útmutató központilag készül. A javítás és az értékelés azonban az iskola feladata, általában a tanuló saját tanára javít, és adja a jegyet. A szóbeli feladatok összeállításának "forgatókönyvét" az érettségi vizsga részletes követelményeit tartalmazó 40/2000. (V. 24.) miniszteri rendelet rögzíti, a konkrét tételeket azonban az iskola tanárai helyben állítják össze, értékelésüket, pontozásukat a rendeletben megadott szempontok alapján maguk végzik. Csak azokból a tantárgyakból szervezünk a tanuló igénye esetén érettségi vizsgát, amely tantárgyakat saját helyi tantervünk szerint a meghatározott óraszámban oktattuk ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYRENDSZER Az idegen nyelv érettségi vizsga általános követelményei Az idegen nyelv érettségi vizsga célja Az idegen nyelvi érettségi vizsga célja a kommunikatív nyelvtudás mérése, azaz annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e valós kommunikációs céljait megvalósítani. Az idegen nyelvi érettségi vizsga a nyelvoktatás céljai közül (pragmatikus, kognitív, személyiségfejlesztő célok) csak a pragmatikus cél megvalósulását méri, vagyis azt, hogy a vizsgázó rendelkezik-e a kommunikatív kompetencia meghatározott szintjével. Bár nagyon fontos, hogy a tanulók a tanítási folyamat során ismereteket szerezzenek a világról, a nyelvről és a célkultúrákról, ezeket az ismereteket az idegen nyelvi érettségi vizsga közvetlen módon nem méri. Ezek az ismeretek azonban megjelennek a vizsgafeladatokban használt autentikus anyagokban. A vizsga mindkét szinten írásbeli és szóbeli részből áll, és a négy nyelvi alapkészséget méri: olvasott szöveg értése, hallott szöveg értése, beszédkészség és íráskészség. A kommunikatív készségek alkalmazásához a nyelvhasználónak rendelkeznie kell megfelelő mennyiségű szókinccsel, és ismernie kell a nyelv struktúráját is. Ezért a nyelvtani és lexikai kompetenciát mindkét szinten külön vizsgarész keretében is mérik. A vizsga egynyelvű, azaz közvetítési készséget nem mér. Az idegen nyelvi érettségi vizsga szintmeghatározásai igazodnak az Európa Tanács skálájához. A vizsga középszintje az A2-B1, az emelt szint pedig a B2 szintnek felel meg. A középszintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e a fontosabb információkat megérteni olyan írott és hallott, köznapi, egyszerű, eredeti idegen nyelvű szövegekben, amelyek gyakori élethelyzetekhez kapcsolódnak (pl. iskola, szabadidő, munka). A vizsga azt is méri, hogy vizsgázó tud-e kommunikálni egyszerű helyzetekben, és tud-e egyszerű, összefüggő szöveget alkotni olyan témákban, amelyeket ismer, vagy amelyek az érdeklődési körébe tartoznak. Az emelt szintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e megérteni különböző fajtájú igényesebb és hosszabb, konkrét vagy elvont témájú írott és hallott idegen nyelvű szövegek fő gondolatmenetét, és követni tudja-e a hosszabb, összetettebb érveléseket is. 188

A vizsga azt is méri, hogy a vizsgázó képes-e idegen nyelven mind szóban, mind írásban folyamatosan és természetes módon kifejezni magát, világos, jól szerkesztett szöveget létrehozni, és eközben megbízhatóan használja-e a szövegszerkesztési mintákat, szövegösszekötő elemeket, továbbá indokolni tudja-e véleményét. A kétszintű magyar nyelv és irodalom érettségiről A kétszintűvé váló magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga egész követelményrendszerét tekintve változik meg a korábbi évekhez képest. Ezért elsőként érdemes azt szemügyre vennünk, mennyiben más az új érettségi, mint a régi, majd második lépcsőként azt megvizsgálni, milyen különbségek lelhetők fel a középszint és az emelt szint között. Az elvárások A követelményeket rögzítő szabályzat első része a kompetenciákat (tárgyi képességek), illetve az ezekkel kapcsolatos elvárásokat rögzíti. Ezek irányadók mind a középszintű, mind az emelt szintű érettségire. Az elsajátított tárgyi készségek határozzák meg a dolgozat vagy a felelet értékelését, vagyis ezek azok a „szempontok“, melyek alapján egy téma – írásbeli vagy szóbeli – kifejtését osztályozni kell. Röviden összefoglalva a következők: 1. Szövegértés: információk feldolgozása, megítélése és értelmezése. 2. Írásbeli szövegalkotás: szövegkohézió, szerkesztés, nyelvhelyesség, stílus, következtetés és érvelés. 3. Szóbeli szövegalkotás: előadói stílus, felépítés, szóhasználat, retorika, memoriterek. 4. Fogalmi műveltség: a középiskolai törzsanyagban szereplő irodalmi fogalmak ismerete és használata. A korábbi évek elvárásaihoz képest két elem válik hangsúlyossá az új követelményrendszerben: a memoriter és a fogalomismeret. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai nyomán szaktanárok és más szakemberek legsúlyosabb kritikával az érettségizők olvasottságát illették. Külön ki kell emelni, hogy a szöveggyűjtemények ismeretében is nagy hiányosságok mutatkoznak, ha az átlag érettségizőre tekintünk. Jó szívvel bíztatnék minden érettségizőt a szöveggyűjtemények alapos tanulmányozására, és valamennyi kiemelt alkotótól egy-néhány fontosabb idézet elsajátítására. Ez ugyanis irodalmi ismereteink alapanyaga, és e nélkül minden más tárgyi adat önmagában értelmetlen, halott kő. Nemcsak a feleletünket ékesíti, de a megértés és az elsajátítás folyamatát is az irodalmi szövegek beható ismerete – és esetenként azok megtanulása – könnyíti meg a leghatékonyabban. Arról nem is beszélve, hogy az irodalom szépségét csak így fedezhetjük fel, és sehogy másképp. A fogalomismeret pedig ahhoz szükséges, hogy biztonsággal mozogjunk egy olyan ismeretanyagban, melynek ugyanúgy van saját kifejezéskészlete – terminus technikusai – mint bármely más tudománynak. A műfajok, a korstílusok, a stílusirányzatok, az esztétikai minőségek, a verselési formák elnevezései és definíciói mind-mind teljesebbé teszik a szabatos, igényes megfogalmazást, mitöbb, voltaképpen e jellemzők felismerése és helyes értelmezése nem is képzelhető el igazán kellő fogalomismeret nélkül. A szabályzat második része a témaköröket ismerteti, ezekből állnak össze a szóbeli vizsga tételcímei. Magyar nyelvből a középszinthez 45, az emelt szinthez pedig 55 tételcím tartozik. Irodalomból a témakörök elsősorban szerzők szerint meghatározottak, a rendszerezés alapját pedig a téma bemutatásával kapcsolatos elvárások határozzák meg. Öt magyar költő esetében például az életmű bemutatása a célja a téma kifejtésének. Másoknál „portrét“ kell alkotni, vagyis néhány jelentősebb alkotáson keresztül kell megismertetni az alkotó személyét, stílusát, művészetének jellemzőit. Vannak olyan szerzők akiknél az aránylag egységes életmű egyfajta „látásmódként“ mutatható be, személyükön keresztül voltaképpen egy nevükhöz fűződő irodalmi jelenséget kell feltárni, mint például Zrínyinél a barokkot, Kassáknál az avantgárdot, Örkénynél a groteszket és az iróniát. További témák: kortárs irodalom, világirodalom, színház és dráma, az irodalom határterületei, regionális kultúra. 189

A szabályzat a lehetséges témák felsorolása után az egyes szerzők és műveik ismertetéséhez nélkülözhetetlen irodalomelméleti háttéranyagot vázolja fel. Ennek fontosságát az irodalmi fogalmak taglalásánál már kiemeltük. A teljesség igénye nélkül ennek részét képezi tehát: az irodalmi motívumok – vagyis bizonyos korszakonként visszatérő témák, ábrázolásmódok, képzettársítások – , az irodalmi stíluseszközök – úgymint szóképek, retorikai alakzatok –, műnemek, műfajok, poétikai eszközök, korstílusok, stílusirányzatok, magyar művelődéstörténeti és irodalomtörténeti korszakok ismerete. A kétszintű matematika érettségiről Az új, kétszintű érettségi vizsga új tantárgyi követelményeket ír elő a közép-, ill. az emelt szintű vizsgával kapcsolatban. Több változást: bővítéseket és szűkítéseket tartalmaznak az új tantervek, vannak olyan anyagrészek, amelyekkel az elmúlt években-évtizedekben nem, vagy csak keveset foglalkoztunk a középiskolában, de mostantól már ezeket is tartalmazza a követelményrendszer (lásd pl. kombinatorika, valószínűség számítás, statisztika mindkét szinten, differenciál- és integrálszámítás emelt szinten, stb.) Hogyan zajlik a vizsga? Hasonlóan a korábbi évek gyakorlatához a megmérettetés egy 180 perces írásbeli vizsgából áll, melynek a feladatsorát ugyanúgy központilag állítják össze, mint eddig. Szóbeli vizsgára az mehet, aki nem éri el az elégséges alsó határát, de az elérhető pontszámoknak legalább 10%-át megszerezte. Az írásbeli vizsgán általában ugyanazok a segédeszközök használhatók majd, mint eddig is: függvénytáblázat és számológép. Lényeges eltérés lesz azonban az eddigiektől a feladatsor jellege. A feladatsor két részből áll majd: az I. rész 10-12 rövid, egyszerű, az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét mérő feladatlap, melynek megoldására 45 perce van mindenkinek. A 45 perc letelte után a korrigálásra, javításokra, új megoldásokra már nincs lehetőség. E feladatlap kitöltésével összesen 30 pont szerezhető. A középszintű érettségi írásbeli II. része 135 perc időtartamú, és ez további két részre oszlik, de ezek megoldása már folyamatos, a megadott 135 percen belül már nincs korlátozva. A II.a részben 4 db, egyenként 12 pontos feladat lesz kitűzve, melyből 3-at kell csak megoldania a diákoknak, csak ez a három megoldott feladat értékelhető. A II.b rész 3 db egyenként 17 pontos feladatot tartalmaz, melyből 2-t kell megoldani, és csak e kettő értékelhető. A jelzett pontszámokból sejthető, hogy a II.a és II.b részekben már nehezebb, összetettebb, esetenként több témakört is érintő problémák szerepelnek majd. Arra is számítani lehet, hogy a II. rész feladatai között már olyanok is lesznek, melyek 2-3 vagy esetleg több részkérdést is tartalmaznak. (Tervezik, hogy a vizsga bevezetését követő első néhány évben választási lehetőség csak a II.b részben lesz, tehát a II.a részben nem 4 – melyből hármat kell választani -, hanem csak 3, kötelezően megoldandó feladat szerepel.) További érdekes változás az eddigiekhez képest, hogy középszinten – eltérően az elmúlt évtizedek gyakorlatától – nem szerepel tételbizonyítás. A KÉTSZINTŰ TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGIRŐL Az új történelem érettségi az elmúlt évtizedben a magyar közoktatásban megjelent számos tanterv alapvető céljait, a diákok lexikai terhelésének csökkentését, a képességek, az önálló tevékenységek, az árnyalt gondolkodás kialakítását kívánja megvalósítani. Így nem elsősorban a megtanult lexikát, hanem az ismeretek és képességek alkalmazását, az árnyalt kifejezőkészséget mérik feladatai. A vizsgaleírásban ezért ne csak – hagyományainknak megfelelően – a felsorolt történelmi korszakokat tekintsük át, hanem a követelményként megfogalmazott tevékenységformákat, a kompetenciákat is. Ezekre helyeződik át a hangsúly az érettségi folyamán, mely a korábbitól 190

eltérően több egységből áll: az írásbeliből és a szóbeliből. Az írásbeli két részből tevődik össze: a rövid választ igénylő feladatsorból és az esszékérdésekből. Az írásbeli két egységén és a szóbelin azonos pontszámot lehet elérni. Az írásbeli közép- és emelt szinten egyaránt központi feladatlap kitöltését jelenti, ám középszinten a diákokat tanító szaktanár, míg emelt szinten külön bizottság javítja ki a dolgozatokat. Azonban nem a felépítésbeli eltérések a döntőek, hanem a kompetenciákon alapuló értékelés! Az új érettségi a lexika mennyiségét töredékére csökkenti mind a jelenlegi érettségi, s főként az érvényben lévő felvételihez képest. A vizsgaszabályzat alapján az érettségin csak a kerettantervben tételesen szereplő lexikai anyagot (évszámok, nevek, fogalmak, topográfiai adatok) lehet számítani, mely első látásra a felületes szemlélőnek még soknak tűnhet, a valóságban azonban szerény mennyiségről van szó. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYRENDSZER TANTÁRGYANKÉNT MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1. Magyar nyelv 1.1. Ember és nyelv 1.2. Kommunikáció 1.3. A magyar nyelv története 1.4. Nyelv és társadalom 1.5. A nyelvi szintek 1.6. A szöveg 1.7. A retorika alapjai 1.8. Stílus és jelentés 2. Irodalom 2.1. Szerző, művek 2.1.1. Életművek a magyar irodalomból 2.1.2. Portrék 2.1.3. Látásmódok 2.1.4. A kortárs irodalomból 2.1.5. Világirodalom 2.1.6. Színház és dráma 2.1.7. Az irodalom határterületei 2.1.8. Regionális kultúra 2. 2. Értelmezési szintek, megközelítések 2.2.1. Témák, motívumok 2.2.2. Műfajok, poétika 2.2.3. Korszakok, stílustörténet TÖRTÉNELEM Az ókor és kultúrája A középkor A középkori magyar állam megteremtése és virágkora Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban Magyarország a Habsburg Birodalomban A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 191

Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig A jelenkor A mai magyar társadalom és életmód ANGOL KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI – SZÓBELI TÉMAKÖRÖK 1. Személyes vonatkozások, család (A vizsgázó személye, életrajza, családi kapcsolatok és családi élet, a család mindennapjai, otthoni teendők, személyes tervek) 2. Ember és társadalom (Mások külső/belső jellemzése, a tizenévesek világa, nők és férfiak, ünnepek, öltözködés, divat, vásárlás, szolgáltatások, hasonlóságok és különbségek az emberek között) 3. Környezetünk (Otthon, lakóhely, annak nevezetességei, városi és vidéki élet összehasonlítása, növények és állatok, környezetvédelem: Mit tehetünk a környezetünkért?, időjárás) 4. Iskola (Saját iskola bemutatása, tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, nyelvtanulás, annak szerepe és fontossága, iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok) 5. A munka világa (Diákmunka, nyári munkavállalás, pályaválasztás, továbbtanulás, munkába állás) 6. Életmód (Napirend, egészséges életmód, étkezési szokások, ételek, iskolai és gyorséttermi étkezés, gyakori betegségek, sérülések, balesetek, gyógykezelés) 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás (Szabadidős tevékenységek, hobby, színház, mozi, koncert, sport, olvasás, rádió, tévé, számítógép, Internet, kulturális események) 8. Utazás, turizmus (Közlekedési eszközök, tömegközlekedés, nyaralás itthon és külföldön, utazás, egyéni és társas utazás előnyei és hátrányai) 9. Tudomány és technika (Népszerű tudományok, ismeretterjesztés, technikai eszközök szerepe mindennapjainkban) Kommunikációs helyzetek: 1. Áruházban, üzletben, piacon 2. Családban, családnál, baráti körben 3. Étteremben, kávéházban, vendéglőben 4. Hivatalokban, rendőrségen 5. Ifjúsági szálláson, campingben, panziókban, szállodában 6. Iskolában 7. Kulturális intézményben, sportlétesítményben, klubban 8. Országhatáron 9. Orvosnál 10. Szolgáltató egységekben (fodrász, utazási iroda, jegyiroda, benzinkút, bank, posta, stb) 11. Szünidei munkahelyen 12. Tájékozódás az utcán, útközben 13. Telefonbeszélgetésben 14. Tömegközlekedési eszközökön (vasút, busz, villamos, taxi, repülő, hajó) 192

Kommunikációs szándékok: 1. A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok 2. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok 3. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok 4. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok 5. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok 6. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok (kommunikációs stratégiák) NYELVTANI SZERKEZETEK – KÖZÉPSZINT 1. Articles 2. Nouns 3. Adjectives 4. Possession 5. Adverbs 6. Prepositions, prepositional phrases 7. Conjunctions, linking words 8. Forms of the verb (infinitives, gerunds, participles) 9. Auxiliaries / Modal verbs 10. Present Simple 11. Present Simple Passive 12. Present Continuous 13. Present Perfect Simple 14. Present Perfect Passive 15. Present Perfect Continuous 16. Past Simple 17. Past Simple Passive 18. Past Continuous 19. Past Perfect 20. Future with will 21. Passive Future 22. Going to 23. Reported Speech (reporting verb in the present) 24. Reported Speech (reporting verb in the past) 25. Conditional Clauses (1st and 2nd) 26. Conditional Clauses (3rd) 27. Relative clauses / defining 28. Relative clauses / non-defining 29. Time clauses with future meaning 30. Clauses of purpose 31. Wish 32. Question-tags

NÉMET NYELV TÉMAKÖRÖK: 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom 193

3. Környezetünk 4. Iskola 5. A munka világa 6. Életmód 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás 9. Utazás, turizmus 10.Tudomány és technika NYELVTANI KÖVETELMÉNYEK A.Morphologie 1. DAS VERB Das finite und infinite Verb, Konjugation Tempusformen Präsens, Präteritum, Perfekt, Plusquamperfekt, Futur. Hilfsverben der Zeitformen Modus Indikativ, Imperativ, Konjunktiv II Hilfsverben der Modalität Trennbare und untrennbare Verben Reflexive Verben Aktiv und Passiv Valenz der Verben, Funktionsverbgefüge PARTIZIPIEN Partizip Präsens, Partizip Perfekt SUBSTANTIV Genus, Numerus, bestimmter unbestimmter , negierender Artikel Kasus, Deklination Numerus, P luralbildung, Substantivierung, Valenz der Substantive ADJEKTIV Gebrauch des Adjektivs als Prädikat, als Adverb, als Attribut, als Apposition Adjektivdeklination,Komparation, Valenz der Adjektive NUMERALIEN ADVERBIEN PRONOMINA PRäPOSITIONEN KONJUNKTOREN PARTIKELN WORTBILDUNG B.SYNTAX SATZBAU SATZRAHMEN, SATZGLIEDER DER ZUSAMMENGESETZTE SATZ SATZTYPEN Aussagesatz, Fragesatz, Aufrufesatz, Wunschsatz, Relativsatz Konditionalsatz, Konzessivsatz, Komparativsatz , Temporalsatz, Finalsatz, Kausalsatz. -------------------------------------------------------------------------------Lieblingssong auf's Handy laden oder Display aufpeppen - bei MSN gibt's jetzt auch polyphone Klingeltöne & farbige Logos! Hier klicken

MATEMATIKA 194

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Halmazelmélet Logika Logikai műveletek Fogalmak, tételek, bizonyítások a matematikában Kombinatorika Gráfok 2. Számelmélet, algebra Számfogalom Számelmélet Algebrai kifejezések, műveletek Hatvány, gyök, logaritmus Egyenletek, egyenlőtlenségek 3. Függvények, az analízis elemei Függvények Függvények grafikonjai, Függvény transzformációk Függvények jellemzése Sorozatok 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria Alapfogalmak, ponthalmazok Geometriai transzformációk Síkgeometriai alakzatok Háromszögek Négyszögek Sokszögek Kör Térbeli alakzatok Kerület-, terület-, felszín- és térfogat¬számítás Vektorok, halmazelmélet Logika Logikai műveletek Fogalmak, tételek, bizonyítások a matematikában Kombinatorika Gráfok 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok 2. Számelmélet, algebra Számfogalom Számelmélet Algebrai kifejezések, műveletek Hatvány, gyök, logaritmus Egyenletek, egyenlőtlenségek 195

3. Függvények, az analízis elemei Függvények Függvények grafikonjai, Függvény transzformációk Függvények jellemzése Sorozatok 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria Alapfogalmak, ponthalmazok Geometriai transzformációk Síkgeometriai alakzatok Trigonometria Koordináta-geometria Leíró statisztika Valószínűség számítás 5. Valószínűség számítás, statisztika FIZIKA 1. Mechanika A dinamika törvényei Mozgások Munka és energia 2. Hőtan, termodinamika Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Hőtágulás Összefüggés a gázok állapotjelzői között A kinetikus gázmodell Termikus és mechanikai kölcsönhatások Halmazállapot-változások A termodinamika II. főtétele 3. Elektromágnesség Elektrosztatika Az egyenáram Magnetosztatika Egyenáram mágneses mezője Az elektromágneses indukció A váltakozó áram Elektromágneses hullámok A fény 4. Atomfizika, magfizika Az anyag szerkezete Az atom szerkezete A kvantumfizika elemei Az atommagban lejátszódó jelenségek Sugárvédelem 196

5. Gravitáció, csillagászat Gravitáció A csillagászat elemeiből 6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek Személyiségek Elméletek, felfedezések, találmányok A fény Az anyag szerkezete Az atom szerkezete A kvantumfizika elemei Az atommagban lejátszódó jelenségek Sugárvédelem KÉMIA Molekulák és összetett ionok 1. Általános kémia Elektrokémia Kémiai egyensúly pH-számítás Termokémia A képlettel és reakcióegyenlettel kapcsolatos számítások Oldatok, elegyek (százalékos összetételek, koncentráció, oldhatóság stb.) Az Avogadro-törvény Az anyagmennyiség Általános követelmények 2. Szervetlen kémia Tudománytörténet A kémiai reakciók és az elektromos energia kölcsönhatása Elektronátmenettel járó reakciók Protonátmenettel járó reakciók Reakciótípusok Kémiai egyensúly Reakciókinetika Termokémia A kémiai reakciók jelölése A kémiai reakciók Halmazok Atomok és a belőlük származtatható ionok 3. Szerves kémia Tudománytörténet Az elemek és vegyületek jelentősége Az elemek és szervetlen vegyületek legfontosabb felhasználásai Az elemek és vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Az elemek és vegyületek előfordulása Az elemek és vegyületek kémiai sajátságai Az elemek és vegyületek fizikai tulajdonságai és ezek anyagszerkezeti értelmezése 197

Az elemek és vegyületek szerkezete (az atom-, a molekula- és a halmazszerkezet kapcsolata) 4. Kémiai számítások Tudománytörténet A szerves vegyületek kémiai sajátosságai A szerves vegyületek előfordulása A szerves vegyületek jelentősége A szerves vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása A szerves vegyületek fizikai tulajdonságai A szerves vegyületek szerkezete és csoportosításuk BIOLÓGIA 1. Bevezetés a biológiába A biológia tudománya Fizikai, kémiai alapismeretek 2. Egyed alatti szerveződési szint Szervetlen és szerves alkotóelemek elemek, ionok szervetlen molekulák lipidek Szénhidrátok fehérjék nukleinsavak, nukleotidok Az anyagcsere folyamatai Felépítés és lebontás kapcsolata Felépítő folyamatok Lebontó folyamatok Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) 3. Az egyed szerveződési szintje Nem sejtes rendszerek Vírusok Önálló sejtek baktériumok egysejtű eukarióták Többsejtűség a gombák, növények, állatok elkülönülése sejtfonalak teleptest és álszövet Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak a növényvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából az állatvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából 198

a növények szövetei,szervei viselkedés Homeosztázis Kültakaró A mozgás A táplálkozás A légzés 4. Az anyagszállítás A kiválasztás A szabályozás idegrendszer az idegrendszer általános jellemzése az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai hormonrendszer hormonális működések immunrendszer immunitás Szaporodás és egyedfejlődés 5. Egyed feletti szerveződési szintek Populáció környezeti kölcsönhatások Életközösségek (élőhely típusok) Bioszféra globális folyamatok Ökoszisztéma Környezet-és természetvédelem 6. Öröklődés, változékonyság, evolúció Molekuláris genetika Mendeli genetika A bioszféra evolúciója Populációgenetika és evolúciós folyamatok FÖLDRAJZ 1. Térképi ismeretek 2. Kozmikus környezetünk 3. A geoszférák földrajza A kőzetburok A levegőburok A vízburok A talaj 4. A földrajzi övezetesség 5. Népesség és településföldrajz 6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe 199

A világgazdaság A gazdasági ágazatok 7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, ország csoportok és országok 8. Magyarország földrajza 9. Európa regionális földrajza 10. Az Európán kívüli földrészek földrajza 11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai INFORMATIKA 1. Információs társadalom Információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban Közhasznú magyar információs adatbázisok Jogi és etikai ismeretek Információs és kommunikációs technológiák a társadalomban 2. Informatikai alapismeretek – hardver A számítógépek felépítése, funkcionális egységei, azok főbb jellemzői A számítógép üzembehelyezése 3. Informatikai alapismeretek – szoftver Az operációs rendszer és főbb feladatai Az adatkezelés szoftver és hardver eszközei Állományok típusai Hálózatok működésének alapelvei, felhasználási területei 4. Szövegszerkesztés Szövegszerkesztő program kezelése Szövegszerkesztési alapfogalmak Szövegjavítási funkciók Táblázatok, grafikák a szövegben 5. Táblázatkezelés A táblázatkezelő használata Táblázatok felépítése Adatok a táblázatokban Táblázatformázás Táblázatok, szövegek, diagramok Problémamegoldás táblázatkezelővel 6. Adatbázis-kezelés Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Adatbázis-kezelő program interaktív használata Alapvető adatbázis-kezelő műveletek Képernyő és nyom 7. Információs hálózati szolgáltatások Kommunikáció az Interneten Weblap készítés 8. Prezentáció és grafika Prezentáció 200

Grafika 9. Könyvtárhasználat Könyvtárak Információkeresés RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 1. Alkotás Vizuális nyelv Technikák Ábrázolás, látványértelmezés Formaértelmezés Térértelmezés Színértelmezés Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás Kompozíció Érzelmek Folyamat, mozgás, idő Kép- és szöveg Vizuális információ Tárgyak és környezet 2. Befogadás A megjelenítés sajátosságai Vizuális nyelv Térábrázolási módok Vizuális minőségek Látványértelmezés Kontraszt, harmónia Kontextus Technikák Vizuális kommunikáció Vizuális információ Tömegkommunikáció Fotó, mozgókép Tárgy- és környezetkultúra Forma és funkció Tervező folyamat Népművészet 201

Kifejezés és képzőművészet Művészeti ágak Műfajok Mű és környezete Művészettörténeti korszakok, irányzatok Stílusjegyek Alkotások és alkotók Műelemző módszerek TESTNEVELÉS 1. Elméleti ismeretek A magyar sportsikerek A harmonikus testi fejlődés Az egészséges életmód Testi képességek Gimnasztika Atlétika Torna Ritmikus gimnasztika Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelés és sportjátékok Természetben űzhető sportok 2. Gyakorlati ismeretek Gimnasztika Atlétika Futások Ugrások Dobások Torna Talajtorna Szekrényugrás Felemáskorlát Gerenda Ritmikus gimnasztika Gyűrű Nyújtó Korlát Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelés és sportjátékok Kézilabda Kosárlabda Labdarúgás Röplabda 202

ÜGYVITELI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEI A/ Kompetenciák 1) Összetett ügyviteli írásbeli feladat elkészítése 1.1. Feladatértelmezés VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint Összetett ügyviteli írásbeli feladat Legyen képes szakirányú ismereteit pontosan felidézni, értelmezése rendezni és önállóan alkalmazni. Legyen képes az egyes részfeladatokhoz kiválasztani és használni az informatikai eszközöket.

Emelt szint Tudjon önállóan úgy kezelni egy problémakört, hogy annak végeredménye egy olyan írásmű legyen, mely a feladatértelmezést és a számítógéppel támogatott igényes megoldásokat úgy tartalmazza, hogy azzal a jelölt szakmai felkészültségét és kreativitását bizonyítsa. Legyen képes kiválasztani és alkalmazni az optimálisan megfelelő eszközöket (szoftvereket) informatikai ismereteinek integrálásával

1.2.Szövegfeldolgozás VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint Tudjon beszúrni tartalmilag illeszkedően a megfelelő Tudjon kéziratból gépelni – a számítógép nyelvi ellenőrző programjának alkalmazásával – hibátlan helyre szöveget, táblázatot, grafikont. szöveget. Hivatalos iratok formai Tudjon iratot megfelelő formában elkészíteni. sajátosságainak érvényesítése Legyen képes az irat részegységeit (pl. fejléc, dátum, címzett, tárgy, stb.) a tanult – munkahelyi szokásoknak megfelelő – helyen szerepeltetni. Legyen képes iratban bekezdéseket, kiemeléseket, mellékleteket stb. a tanult – munkahelyi szokásoknak TÉMÁK Adatbevitel

203

TÉMÁK Hivatalos továbbítása

iratok

VIZSGASZINTEK Középszint megfelelő – módon jelölni. elektronikus Tudjon iratot e-mailen továbbítani.

Emelt szint Tudjon iratot elektronikusan továbbítani (pl. körlevél, fax, körfax)

204

1.3. Informatikai alkalmazások VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint Alapfogalmak helyes Legyen képes az informatikai alapfogalmakat használata megérteni. Informatikai Legyen képes az informatikai eszközöket a eszközök kezelése munkaegészségügyi, adatvédelmi, szerzői jogi előírások betartásával használni. Legyen képes adott feladattípushoz az optimális perifériákat megnevezni. Szoftver kezelése Ismerje a tanult operációs rendszer felhasználói felületét, alapvető funkcióit. Tudjon kezelni könyvtárszerkezetet, állományokat. Tudjon vírusellenőrzést végezni. Adott feladat megoldásához legyen képes a megfelelő felhasználói programokat kiválasztani. Szöveges Tudja használni a tanult szövegszerkesztő programot. dokumentumok Legyen képes egyszerű szöveges dokumentumot szerkesztése begépelni, önállóan formázni. Legyen képes utasítás alapján szöveges dokumentumot elkészíteni. Tudjon szöveges dokumentumaiba képet, táblázatot, diagramot beilleszteni. Tudja használni a program nyelvi segédeszközeit. Táblázatok, Tudja használni a tanult táblázatkezelő programot. diagramok Legyen képes adatokat egyszerű táblázatokba rendezni. szerkesztése Legyen képes adatokat megadott szempont szerint rendezni. Tudjon táblázatot esztétikusan formázni. Legyen képes a táblázat megadott adatait adott típusú diagramon ábrázolni, a diagramot esztétikusan megtervezni. 205

Emelt szint

Tudjon egyszerű végrehajtani.

karbantartási

feladatokat

Tudjon lemezkarbantartást végezni.

Legyen képes egyszerű szöveges dokumentumot önállóan elkészíteni. Legyen képes a stílusok biztosította lehetőségeket dokumentumaiban felhasználni. Tudjon a szöveges dokumentumba más programmal előállított grafikus objektumot beilleszteni. Legyen képes meghatározott adatokat kigyűjteni. Legyen képes egyszerű kimutatást elkészíteni. Legyen képes adatokkal elemi számításokat elvégezni. Legyen képes egy táblázat adataiból önállóan szemléletes diagramot készíteni.

TÉMÁK Hálózati szolgáltatások igénybe vétele

VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint Tudjon az Interneten információt keresni barangolással, Tudjon a hálózaton tematikus keresőprogramokkal. kommunikálni. Tudjon elektronikussan levelezni.

keresztül

közvetlenül

B) TÉMAKÖRÖK 1) Összetett ügyviteli írásbeli feladat elkészítése 1.1. Szövegfeldolgozás 1.2. VIZSGASZINTEK TÉMÁK Középszint Emelt szint Hivatalos iratok formázása Legyen képes az egyes iratfajtákat a tanult – munkahelyi szokásoknak megfelelő – formában önállóan elkészíteni. Szerepeltesse az irat részegységeit (pl. fejléc, dátum, címzett, tárgy, melléklet, stb.) a tanult – munkahelyi szokásoknak megfelelő – helyen, módon. Az iratszövegben jelenítsen meg bekezdéseket, kiemeléseket a tanult – munkahelyi szokásoknak megfelelő – módon. Hivatalos iratok elektronikus Továbbítsa az iratot e-mailen. Továbbítsa az iratot elektronikusan (pl. továbbítása körlevél, fax, körfax formájában).

1.2. Informatikai alkalmazások VIZSGASZINTEK TÉMÁK 206

Középszint Emelt szint Általános ismeretek Legyen képes helyesen használni az információ és az adat fogalmát. Legyen képes a munkaegészségügyi, adatvédelmi, szerzői jogi előírásokat betartani. A számítógép felépítése, Legyen képes a számítógép részeit (alaplap, Legyen képes adott feladattípushoz az optimális perifériákat kiválasztani. funkcionális egységei, azok főbb CPU, RAM, tápegység, ház) felismerni. jellemzői Tudja üzembe helyezni a számítógépet. Szoftverek

A szövegszerkesztő kezelése

Legyen képes a tanult operációs rendszerben egyszerű beállításokat elvégezni (képernyő felbontása, billentyűzet kiosztása, stb.). Tudjon lemezt formázni. Tudjon könyvtárakat (mappákat) és állományokat megkeresni, létrehozni, átnevezni, áthelyezni, másolni, törölni. Tudjon a számítógépen vírusellenőrzést végezni. Tudjon a hálózatba be- és kijelentkezni. program Tudja az általa tanult szövegszerkesztő programot indítani. Legyen képes azonosítani a program kezelő felületének elemeit. Legyen képes nézetet, nagyítást módosítani. Tudjon többféle formátumú dokumentumot megnyitni, menteni és nyomtatni. Legyen képes pontosan azonosítani a szöveg egységeit (karakter, szó, sor, bekezdés, blokk, szakasz, oldal).

207

Tudjon lemezkarbantartást végezni (töredezettség-mentesítés, lemezvizsgálat). Tudjon archív állományokat kiegészíteni, időszerűsíteni. Tudjon állományokat tömöríteni és kicsomagolni.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK A szöveg kialakítása

Formázási műveletek

Táblázatok, grafikák a szövegben

Középszint Tudjon szöveget bevinni, javítani, törölni. Legyen képes a szövegben keresést, cserét elvégezni. Tudjon kijelölni betűt, szót, bekezdést, szövegblokkot, legyen képes ezeket másolni, mozgatni, törölni. Legyen képes használni a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit. Legyen képes karakterek betűtípusát, méretét, stílusát, színét megadni. Tudjon bekezdéseihez behúzást és térközt beállítani, szövegbeosztást megadni. Tudjon szegélyt, mintázatot beállítani. Legyen képes felsorolást, sorszámozott felsorolást készíteni. Tudjon különböző fajta tabulátorokat használni. Legyen képes szakaszt hasábozni. Legyen képes az oldalbeállításokat elvégezni (élőfej, élőláb, lapszámozás, margók, stb.). Tudjon szöveges dokumentumokban táblázatokat létrehozni, szerkeszteni (sorokat, oszlopokat, cellákat beszúrni, törölni). Tudjon táblázatot formázni (sorok magasságát, oszlopok szélességét beállítani, cellát, sort, oszlopot, táblázatot szegélyezni, mintázattal ellátni). Legyen képes grafikus objektumokat a szövegbe beilleszteni, s azokat esztétikusan elhelyezni. 208

Emelt szint

Legyen képes beépített stílusokat módosítani, használni, új stílust létrehozni. Tudjon tartalomjegyzéket készíteni. Legyen képes a szöveget szakaszokra bontani, az oldalbeállításokat szakaszonként megtenni.

Legyen képes táblázatok adatait megadott szempont szerint rendezni. Legyen képes táblázathoz diagramot készíteni. Tudjon kördokumentumot készíteni.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK A táblázatkezelő program kezelése

Adatok a táblázatokban

Középszint Legyen képes a tanult táblázatkezelő programot elindítani. Legyen képes azonosítani a program kezelő felületének elemeit. Tudjon táblázatot megnyitni, menteni és nyomtatni. Legyen képes pontosan azonosítani a táblázat egységeit (cella, sor, oszlop, tartomány, aktuális cella). Tudjon nézetet, nagyítást módosítani. Tudjon adatokat bevinni, módosítani, törölni. Legyen képes cella, sor, oszlop, tartomány tartalmának áthelyezésére, másolására. Legyen képes a szöveg, a szám és dátum adattípusok megfelelő használatára. Tudja a táblázat összetartozó adatait adott szempont szerint rendezni.

209

Emelt szint

Tudjon hivatkozást használni munkalapon belül és munkalapok között. Legyen képes a címzési módok (relatív, abszolút és vegyes) használatára. Tudjon részletes leírás szerint tetszőleges képletet összeállítani, függvényeket (megszámlálás, keresés) használni. Legyen képes táblázataiban cellákat, sorokat, oszlopokat, tartományokat védelemmel ellátni. Tudjon több munkalapos feladatot megoldani. Tudjon elemi képleteket összeállítani, függvényeket (összeg, átlag, max., min., feltételes számítás) használni.

VIZSGASZINTEK TÉMÁK Formázási műveletek

Diagram, grafika a táblázatban

Internet, intranet

Középszint Legyen képes használni a karakterformázás és a cellaformázás lehetőségeit. Legyen képes tartományon belüli igazítást beállítani. Legyen képes beállítani az oszlopszélességet és a sormagaságot. Legyen képes cellát, tartományt szegélyezni, mintázattal ellátni. Tudjon fejlécet és láblécet készíteni. Legyen képes oldalbeállítást elvégezni (tájolás, margó), nyomtatási beállításokat (nyomtatási méret, ismétlődő sorok, oszlopok) megtenni. Tudjon táblázatai meghatározott adataiból megadott típusú diagramot (pont, vonal, oszlop, kör) előállítani. Legyen képes táblázataiba grafikus objektumot (kép, szimbólum) beilleszteni. Legyen képes helyi hálózaton állományt megkeresni, megnyitni, menteni. Tudja használni az Internet legfontosabb szolgáltatásait. Legyen képes a tanult levelezési programmal levelet küldeni, fogadni, megválaszolni, továbbítani és törölni. Tudjon a levélhez csatolást készíteni és fogadni. Tudjon egy böngészőt használni. Tudjon Internetről állományokat letölteni. Tudjon egy keresőt használni. 210

Emelt szint Legyen képes cella vagy tartomány formátumát áthelyezni, másolni. Legyen képes cellát, tartományt feltételesen formázni. Tudjon sort és oszlopot elrejteni és felfedni a feladat megoldásának megfelelően.

Legyen képes táblázataihoz az ábrázolandó adatoknak és a belőle levonandó következtetéseknek megfelelő diagramtípust kiválasztani és a diagramot előállítani. Tudjon hálózati meghajtót csatlakoztatni, leválasztani. Legyen képes fórumokra, levelezési listákra bejelentkezni, alkalmazza e szolgáltatások fontosabb használati szabályait (Netikett). Tudjon egyszerű és összetett keresési feladatokat megoldani. Tudjon on-line adatbázist használni.

211

[ÜGYVITELI ALAPISMERETEK] II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA A vizsga szerkezete A középszintű érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll, a vizsgázó ügyviteli alapismeretek vizsgatárgyból központi írásbeli, és a kérdező tanár által összeállított szóbeli tételek alapján ad számot felkészültségéről. A vizsga részei • •

Írásbeli vizsga: hivatalos irat készítése Szóbeli vizsga: szakmai kommunikáció idegen nyelven

A középszintű vizsgán nyújtott teljesítményt az írásbeli és a szóbeli összesített eredményei határozzák meg. Az egyes vizsgarészek időtartama és aránya

Perc

Pontszám

Írásbeli vizsga

Hivatalos irat készítése

180

100

Szóbeli vizsga

Kép vagy egyszerű megfogalmazású idegen nyelvű levél, nyomtatott információs anyag 5 alapján ismeretek közvetítése idegen nyelven Képhez vagy egyszerű megfogalmazású idegen nyelvű levélhez, nyomtatott információs 5 anyaghoz kapcsolódóan a feltett kérdésekre válaszadás idegen nyelven

25

25

ÍRÁSBELI VIZSGA A központilag összeállított írásbeli vizsga célja, hogy ellenőrizhető képet adjon a tanuló ügyviteli tudásáról az ismeretek, a képességek és az alkalmazás tekintetében egyaránt. A vizsga elősegíti, hogy a tanulók teljesítményei, az egyes iskolákban folyó vizsgák összemérhetőek legyenek, és hozzájárulhat ahhoz is, hogy az oktatás eredményessége objektívebben mérhető legyen. Az írásbeli vizsgán összességében 180 perc áll a jelöltek rendelkezésére, ebből 10 perc a diktálásra, majd 170 perc a feladatok megoldására. A központi feladatsor megoldása számítógépen történik. Számítógépeket az iskolának az írásbeli vizsga megkezdése előtt elő kell készíteni. A feladatok megoldásához szükséges forrásfájlokat a vizsgát szervező intézmény rendszergazdája közvetlenül a vizsga megkezdése előtt telepíti az egyes gépekre és gondoskodik azok hozzáférhetetlenségéről a vizsga időpontjáig. A vizsgázók saját helyesírási szótárukat használhatják. Az érettségiztető intézmény a következő borítékokat és mágneslemezeket kapja az írásbeli vizsgafeladathoz: „T” (tétel) boríték:
az egyik zárt boríték a diktálandó szöveget tartalmazza, melyet a diktáló tanár használ fel,
a másik zárt boríték az írásbeli vizsgatételt tartalmazza, melyet a tanulók kapnak 1-1 példányban. „E” (elektronikus előkészítés) boríték: 212


írott dokumentáció, mely a vizsgát lebonyolító tanár számára nyújt áttekintő információt a feladat lebonyolításához, javításához szükséges írott és elektronikus dokumentumokról,
mágneslemez vagy CD, mely a feladatok megoldásához szükséges forrásfájlokat tartalmazza. „M” (megoldás) boríték:
írott javítási segédlet,
mágneslemez vagy CD, mely a megoldást elektronikusan tartalmazza. Tartalmi szerkezet A központi írásbeli feladat összeállítása a szövegfeldolgozás és az informatikai alkalmazások témakörökhöz tartozó részletes követelményeken alapul s az ügyviteli munka egyik jellemző munkafolyamatát fedi le. A tanuló összetett feladat megoldásával egy hivatalos iratot készít számítógépen a következőképpen: Egyenletes diktálásra 10 perc alatt kb. 1000 leütés terjedelmű közepes nehézségű hivatalos iratszöveget legépel. A rendelkezésére bocsátott feladatsor szerint szöveg-feldolgozási és informatikai (szövegszerkesztési, táblázatkezelési) feladatokat végez a begépelt iratszöveggel, ill. azzal összefüggésben. A hivatalos iratot a tanult – munkahelyi szokásoknak megfelelő – tartalmi és formai sajátosságok szerint elkészíti, menti és elektronikusan postázza vagy kinyomtatja. Lehetséges feladattípusok 1. Ajánlatkérés elkészítése 2. Ajánlat elkészítése 3. Megrendelés elkészítése 4. Tájékoztató elkészítése 5. Beszámoló elkészítése

A feladatokra, részfeladatokra javasolt maximális pontszámok tükrözzék a feladatok, részfeladatok nehézségi fokát. Értékelés Az adott feladatmegoldás értékelését az elektronikus dokumentum alapján kell végezni, a feladathoz tartozó javítási útmutató szerint. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontozást kell alkalmazni. Az útmutató összeállítása, így az értékelés az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik. Szempontok, kompetenciák

Informatikai eszközök szolgáltatások

és

Arány

szoftverek

kezelése,

Adható max. pontszám

hálózati 3%

3

Adatbevitel

9%

9

Szöveges dokumentum szerkesztése

40%

40

Táblázatok, diagramok szerkesztése

30%

30

213

Tartalmi sajátosságok érvényesítése

6%

6

Formai sajátosságok érvényesítése

12%

12

Összesen

100

100

SZÓBELI VIZSGA A szóbeli vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó a megadott témákhoz kapcsolódó feladatok megoldása során a szintje szerinti szakmai idegen nyelvi követelményeknek megfelelni a kommunikáció, beszédértés, szövegértés területén. Képes-e idegen nyelven • mondanivalóját érthetően kifejezni • megadott témákról szóló beszélgetésekben részt venni • beszédében a célnyelvi udvariasság és megfelelő stílus alapszabályait alkalmazni • a szaknyelvi szavakat, kifejezéseket az adott szituációnak megfelelően használni. Tartalmi szerkezet A vizsgázó irányított feladatok segítségével mutatja be idegen nyelven szaknyelvi ismereteit. Az irányított szempontok megadják a téma alpontjait, gondolati és/vagy nyelvi segítséget nyújtanak az adott téma kifejtéséhez. A feladat-meghatározás és az irányító szempontok, valamint az egyes tételekhez kapcsolódó segédinformációk a célnyelven kerülnek megfogalmazásra. A feladatok tematikusan megfelelnek e korosztály élettapasztalatának és szakmai ismereteinek. A feladat-meghatározás egyértelműen megadja a szituációt és a vizsgázó szerepét. A vizsgán az alábbi témakörök fordulnak elő: 1. Munkavállalás (álláshirdetés, plakát, közlemény, egyszerű szövegezésű önéletrajz) 2. Munkahelyi környezet (titkárság berendezése, irodai berendezések, irodai gépek és eszközök) 3. Programszervezés (üzleti partner fogadása, program időponti egyeztetése, éttermi vendéglátás) 4. Hivatalos levél (cég bemutatkozó levele; ajánlatkérés és ajánlat, mely a titkárságra beszerzendő áruval, lehetséges szolgáltatásokkal függ össze; programszervezéssel összefüggő levél, mely szállodafoglalással, konferencia részvétellel, hivatalos program időpont-egyeztetésével kapcsolatos). A tétel átgondolásához 30 perc áll rendelkezésére. Szótár nem használható. Tételtípusok Minden szóbeli tétel két részfeladatból tevődik össze: Először a tanulónak a tételhez tartozó képen megadott információk felhasználásával kell az adott témáról néhány mondatban önállóan beszélni, ehhez kapcsolódó kisebb feladatokat (pl. csoportosítás, felsorolás, értékelés) elvégezni vagy a tételhez tartozó idegen nyelvű levél, nyomtatott szakmai anyag tartalmát összefoglalni, idegen nyelven. Erre készülhet fel a vizsgázó a rendelkezésére álló 30 percben. Ezt követően a vizsgázónak értelemszerűen reagálnia kell a kérdező tanár idegen nyelven a tétellel összefüggésben feltett kérdéseire. Itt nincs felkészülési idő. A tételcímek jellemzői, összeállításuk A hatályos jogszabályoknak megfelelően összeállított szóbeli tételeket az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján kell meghatározni. A tételek és az azokhoz tartozó segédanyagok 214

összeállításánál törekedni kell az életszerű, változatos, a problémamegoldást ösztönző, egyértelmű megfogalmazásokra. Értékelés A szóbeli vizsgán a két vizsgafeladat értékelése azonos súllyal történik. Az egyes feladatokra maximum 25, a két részfeladatra összesen 50 pont adható. A szóbeli feleletet a vizsgakövetelmények szerint az alábbi szempontok és kompetenciák alapján a vizsgáztató kérdező tanár értékeli: Arány

Szempontok, kompetenciák a) tétel

b) tétel

Összefüggő témakifejtés

Kommunikációs cél elérése

Szakszókincs, kifejezésmód Nyelvtan Beszédtempó, hanglejtés

Adható pontszám

max.

a) tétel: 25 pont

b) tétel: 25 pont

40%

10

10

Szakszókincs, kifejezésmód

30%

7,5

7,5

Nyelvtan

20%

5

5

2,5

2,5

kiejtés, Beszédtempó, hanglejtés

kiejtés, 10%

Az egyes vizsgarészek időtartama és aránya Perc

Arány

Adható max. pontszám

180

66,6%

100

33,3%

50

Írásbeli vizsga

Hivatalos irat készítése

Szóbeli vizsga

Szakmai kommunikáció idegen nyelven témakörben Húzott tétel kifejtése 10

Osztályzatok számítása: 120-150 pont (80-100%) elérése esetén jeles (5) 90-119 pont (60-79%) elérése esetén jó (4) 60-89 pont (40-59%) elérése esetén közepes (3) 30-59 pont (20-39%) elérése esetén elégséges (2) 0–29 pont (0-19%) elérése esetén elégtelen (1). A vizsgázónak minden vizsgarészből legalább tíz százalékot kell teljesíteni ahhoz, hogy a tantárgyból legalább elégséges osztályzatot kapjon. EMELT SZINTŰ VIZSGA A vizsga szerkezete Az emelt szintű érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll, a vizsgázó ügyviteli alapismeretek vizsgatárgyból központi írásbeli és központi szóbeli tételek alapján ad számot felkészültségéről. A vizsga részei •

Írásbeli vizsga: hivatalos irat készítése 215

•

Szóbeli vizsga: szakmai kommunikáció idegen nyelven

Az emelt szintű vizsgán nyújtott teljesítményt az írásbeli és a szóbeli összesített eredményei határozzák meg. Az egyes vizsgarészek időtartama és aránya

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

Hivatalos irat készítése

Perc

Pontszám

240

100

Kép vagy idegen nyelvű levél, nyomtatott információs anyag alapján ismeretek 10 közvetítése idegen nyelven

20

Képhez vagy idegen nyelvű levélhez, nyomtatott információs anyaghoz 10 kapcsolódóan a feltett kérdésekre válaszadás idegen nyelven

30

ÍRÁSBELI VIZSGA A központilag összeállított írásbeli vizsga célja, hogy ellenőrizhető képet adjon a tanuló ügyviteli tudásáról az ismeretek, a képességek és az alkalmazás tekintetében egyaránt. A vizsga elősegíti, hogy a tanulók teljesítményei, az egyes iskolákban folyó vizsgák összemérhetőek legyenek, és hozzájárulhat ahhoz is, hogy az oktatás eredményessége objektívebben mérhető legyen. Az írásbeli vizsgán összességében 240 perc áll a jelöltek rendelkezésére. A központi feladatsor megoldása számítógépen történik. Számítógépeket az iskolának az írásbeli vizsga megkezdése előtt elő kell készíteni. A feladatok megoldásához szükséges forrásfájlokat a vizsgát szervező intézmény rendszergazdája közvetlenül a vizsga megkezdése előtt telepíti az egyes gépekre és gondoskodik azok hozzáférhetetlenségéről a vizsga időpontjáig. A vizsgázók saját helyesírási szótárukat használhatják. Az érettségiztető intézmény a következő borítékokat és mágneslemezeket kapja az írásbeli vizsgafeladathoz: „T” (tétel) boríték:
zárt boríték az írásbeli vizsgatételt tartalmazza, melyet a tanulók kapnak 1-1 példányban. „E” (elektronikus előkészítés) boríték:
írott dokumentáció, mely a vizsgát lebonyolító tanár számára nyújt áttekintő információt a feladat lebonyolításához, javításához szükséges írott és elektronikus dokumentumokról,
mágneslemez vagy CD, mely a feladatok megoldásához szükséges forrásfájlokat tartalmazza. „M” boríték:
írott javítási segédlet,
mágneslemez vagy CD, mely a megoldást elektronikusan tartalmazza. Tartalmi szerkezet A központi írásbeli feladat összeállítása a szövegfeldolgozás és az informatikai alkalmazások témakörökhöz tartozó részletes követelményeken alapul s az ügyviteli munka egyik jellemző, igényes munkafolyamatát fedi le. 216

A tanuló összetett feladat megoldásával egy hivatalos iratot készít számítógépen a következőképpen: Önállóan megfogalmaz egy hivatalos iratot a megadott tartalmi útmutatás alapján. A rendelkezésére bocsátott feladatsor szerint szövegfeldolgozási és informatikai (szövegszerkesztési, táblázatkezelési) feladatokat végez a létrehozott iratszöveggel, ill. azzal összefüggésben. A hivatalos iratot a tanult – munkahelyi szokásoknak megfelelő – tartalmi és formai sajátosságok szerint elkészíti, menti és elektronikusan postázza vagy kinyomtatja. Lehetséges feladattípusok 1. Ajánlatkérés elkészítése 2. Ajánlat elkészítése 3. Megrendelés elkészítése 4. Tájékoztató elkészítése 5. Beszámoló elkészítése 6. Előterjesztés elkészítése 7. Emlékeztető elkészítése Értékelés Az adott feladatmegoldás értékelését az elektronikus dokumentum alapján kell végezni, a feladathoz tartozó javítási útmutató szerint. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontozást kell alkalmazni. Az útmutató összeállítása, így az értékelés az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik. Szempontok, kompetenciák

Arány

Adható max. pontszám

Informatikai eszközök és szoftverek kezelése, hálózati 3% szolgáltatások

3

Adatbevitel

6%

6

Szöveges dokumentum szerkesztése

32%

32

Táblázatok, diagramok szerkesztése

40%

40

Tartalmi sajátosságok érvényesítése

13%

13

Formai sajátosságok érvényesítése

6%

6

Összesen

100%

100

A feladatokra, részfeladatokra javasolt maximális pontszámok tükrözzék a feladatok, részfeladatok nehézségi fokát. SZÓBELI VIZSGA A szóbeli vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó a megadott témákhoz kapcsolódó feladatok megoldása során a szintje szerinti szakmai idegen nyelvi követelményeknek megfelelni a kommunikáció, beszédértés, szövegértés területén. 217

Képes-e idegen nyelven • mondanivalóját érthetően kifejezni • megadott témákról szóló beszélgetésekben részt venni • beszédében a célnyelvi udvariasság és megfelelő stílus alapszabályait alkalmazni • a szaknyelvi szavakat, kifejezéseket az adott szituációnak megfelelően használni. Tartalmi szerkezet A vizsgázó irányított feladatok segítségével mutatja be idegen nyelven szaknyelvi ismereteit. Az irányított szempontok megadják a téma alpontjait, gondolati és/vagy nyelvi segítséget nyújtanak az adott téma kifejtéséhez. A feladat-meghatározás, az irányító szempontok és az egyes tételekhez kapcsolódó segédinformációk a célnyelven kerülnek megfogalmazásra. A feladatok tematikusan megfelelnek e korosztály élettapasztalatának és szakmai ismereteinek. A feladat-meghatározás egyértelműen megadja a szituációt és a vizsgázó szerepét. A vizsgán az alábbi témakörök fordulnak elő: 1. Munkavállalás (álláshirdetés, plakát, közlemény, egyszerű szövegezésű önéletrajz) 2. Munkahelyi környezet (titkárság berendezése, irodai berendezések, irodai gépek és eszközök) 3. Programszervezés (üzleti partner fogadása, program időponti egyeztetése, éttermi vendéglátás) 4. Hivatalos levél (cég bemutatkozó levele; ajánlatkérés és ajánlat, mely a titkárságra beszerzendő áruval, lehetséges szolgáltatásokkal függ össze; programszervezéssel összefüggő levél, mely szállodafoglalással, konferencia részvétellel, hivatalos program időpont-egyeztetésével kapcsolatos). A tétel átgondolásához 30 perc áll rendelkezésére. Szótár nem használható. Tételtípusok Minden szóbeli tétel két részfeladatból tevődik össze: Először a tanulónak a tételhez tartozó képen megadott információk felhasználásával kell az adott témáról néhány mondatban önállóan beszélni, ehhez kapcsolódó feladatokat (pl. csoportosítás, felsorolás, értékelés) elvégezni vagy a tételhez tartozó idegen nyelvű levél, nyomtatott szakmai anyag tartalmát összefoglalni, idegen nyelven. Erre készülhet fel a vizsgázó a rendelkezésére álló 30 percben. Ezt követően a vizsgázónak értelemszerűen reagálnia kell a kérdező tanár idegen nyelven a tétellel összefüggésben feltett kérdéseire. Itt nincs felkészülési idő. A tételcímek jellemzői, összeállításuk A szóbeli tételeket az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján kell meghatározni. A szóbeli tételeket az országos vizsgaközpont készítteti el, és eljuttatja a tantárgyi bizottsághoz. A tételek és az azokhoz tartozó segédanyagok összeállításánál törekedni kell az életszerű, változatos, a problémamegoldást ösztönző, egyértelmű megfogalmazásokra. Értékelés

218

A szóbeli vizsgán az első vizsgafeladatra max. 20 pont, a második feladatra maximum 30 pont, a két részfeladatra összesen 50 pont adható. A szóbeli feleletet a vizsgakövetelmények szerint az alábbi szempontok és kompetenciák alapján kell értékelni: Szempontok, kompetenciák

Arány

Adható pontszám

a) tétel

b) tétel

a) %

a) tétel: 20 pont

Összefüggő témakifejtés

Kommunikációs elérése

Szakszókincs, kifejezésmód

Szakszókincs, kifejezésmód

30 40 6

12

Nyelvtan

Nyelvtan

20 20 4

6

kiejtés, 20 10 4

3

Beszédtempó, hanglejtés

b) %

cél 30 30 6

kiejtés, Beszédtempó, hanglejtés

max. b) tétel: 30 pont 9

Az egyes vizsgarészek időtartama és aránya Perc

Arány

Adható max. pontszám

240

66,6%

100

33,3%

50

Írásbeli vizsga

Hivatalos irat készítése

Szóbeli vizsga

Szakmai kommunikáció idegen nyelven témakörben 20 Húzott tétel kifejtése

Osztályzatok számítása: 90-150 pont (60-100%) elérése esetén jeles (5) 70-89 pont (47-59%) elérése esetén jó (4) 50-69 pont (33-46%) elérése esetén közepes (3) 30-49 pont (20-32%) elérése esetén elégséges (2) 0–29 pont (0-19%) elérése esetén elégtelen (1). A vizsgázónak minden vizsgarészből legalább tíz százalékot kell teljesíteni ahhoz, hogy a tantárgyból legalább elégséges osztályzatot kapjon.” Közgazdasági szakmacsoport Érettségi témakörök elméleti közgazdaságtanból 1. A közgazdaságtan tárgya és alapfogalmai A közgazdaságtan tárgya, alapkérdései. A gazdaság alapelemei (a gazdasági tevékenység, a javak és a termelési tényezők.) Az erőforrások szűkössége. A szűkösség és a választás, az alternatív költség. A termelési lehetőségek határa. A gazdálkodás szükségessége és alapelve. 2.

A piac és működése 219

A piac fogalma és elemei. A kereslet törvénye és a keresleti függvény. A keresletváltozás és a keresett mennyiség változásának értelmezése. A kínálati törvénye és a kínálati függvény. A piaci egyensúly, túlkereslet és a túlkínálat értelmezése, piac működése, az egyensúlyi ár és a piaci ár különbsége. 3. A fogyasztói magatartás A fogyasztói döntés belső tényezői és korlátai. A hasznosság és a hasznossági függvények (összhaszon, határhaszon). A csökkenő határhaszon elve. A hasznosság és a piaci ár kapcsolata. A közömbösségi görbe. A költségvetési egyenes. Az optimális választás. 4. A kereslet rugalmassága és mérőszámai Az árváltozás és a jövedelemváltozás hatásai a fogyasztói döntésre. A rugalmassági mutatók (árrugalmasság, keresztár rugalmasság, jövedelemrugalmasság) kiszámítási módszere és értelmezése. A termékek csoportosítása a rugalmassági mutatók alapján. 5. A vállalat és a termelő magatartás A vállalat fogalma és környezete. A vállalat céljai. A technikai és a gazdasági hatékonyság. A gazdasági időtávok és ezek jelentősége a vállalat életében. A termelési függvény jellemzése. 6. A vállalkozás költségei Az alternatív költség. Befektetés és költség. Bevétel és haszon. A költségek és a profitok kapcsolata (explicit és implicit költség, számviteli költség és számviteli profit, normál profit és gazdasági profit). A gazdasági időtávok és a költségek. Rövid távú költségfüggvények jellemzése. 7. A tökéletes versenyző vállalat piaci alkalmazkodása A tökéletes verseny jellemzői. Teljes bevétel és teljes profit. A profitmaximum feltétele. A gazdasági profit és a veszteség nagyságának grafikus ábrázolása. Fedezeti pontház üzemszüneti pont meghatározása. A vállalat rövid távú kínálati függvénye. 8. Monopolpiac A monopolpiac jellemzői. A monopóliumok kialakulását elősegítő tényezők, a piacra való belépés korlátozása. A teljes bevétel és a határbevétel meghatározása monopolhelyzetben. A monopólium profitmaximalizálási stratégiája a határbevétel és a határköltség elemzése alapján. 9. A tényezőpiac sajátosságai Egy szabadon választott termelési tényező (munka, tőkejavak, pénztőke, természeti tényező) keresletének és kínálatának elemzése. 10. Az externália Az externália fogalma. Az extern hatások csoportosítása, az egyes fajták bemutatása. Az externália gazdasági hatásai: járulékos előny és járulékos költség. A társadalmi határköltség. A társadalmi határhaszon. Az egyéni és társadalmi optimum eltérései. Az extern hatások szabályozásának szükségessége és lehetőségei. 11. A makrogazdasági körforgás A makrogazdasági modell alapvető sajátosságai. A makrogazdaság szektorai és piacai. A gazdasági szereplők és piaci kapcsolataik. Jövedelmek keletkezése és elosztása: elsődleges és származékos jövedelem. A termékek és jövedelmek áramlása a szektorok között. 12.

A nemzetgazdasági teljesítmény mérése 220

A makroszintű kibocsátás és összetevői (a termelő fogyasztása, a hozzáadott érték). A bruttó és a nettó jövedelem. Az SNA rendszer főbb mutatószámai és összefüggéseik A hazai és nemzeti típusú mutatók tartalmi különbsége. Nominál és reál típusú mutatószámok értelmezése. Aggregált kereskedelmi függvény. 13. Az árupiaci kereslet. A fogyasztás, megtakarítás és jövedelem. A fogyasztási és megtakarítási függvény. A beruházási kereslet. A kamatláb változásának hatása a beruházásokra. A beruházás és a jövedelem kapcsolata. Az árupiaci egyensúlyi jövedelem meghatározása. 14. A munkapiac A munkakereslet és meghatározó tényezői. A munkakínálat és meghatározó tényezői. A munkapiac állapotai: egyensúly, munkanélküliség, túlfoglalkoztatottság. A munkanélküliség mérése. A munkanélküliség főbb típusainak ismertetése, elemzése. 15. A modern pénzrendszer A modern pénz tulajdonságai. Készpénz és bankszámlapénz, jegybankpénz. Forgalomképesség és likviditás. Hitelpénz. A pénzteremtés a kétszintű bankrendszerben. A központi bank szabályozó szerepe. 16. A pénzpiac A pénzpiac értelmezése. A pénzkereslet összetevői. A pénzkeresleti függvény. A pénzkínálat. A pénzpiac egyensúlya és az egyensúlyi kamatláb. A kamatláb változásának hatása a pénzpiacra. A pénzmennyiség változásának hatásai. A pénzpiac hatása az aggreált kereskedelemre. 17. A költségvetési politika hatása az árupiaci keresletre A költségvetés főbb elemei: állami beruházások, áruvásárlások, transzferek és adók. A költségvetés egyenlege. A költségvetési kiadások (a transzfer vagy az áruvásárlás) hatása az árupiaci keresletre. Az adóztatás gazdasági hatásai. A költségvetési politika együttes hatása. 18. Az infláció Az infláció lényege, fajtái és mérése. A keresleti infláció és kiváltó okai. A kínálati infláció. Az ár-bér spirál folyamata. Az infláció hatása a gazdaságra. 19. Vállalatok a nemzetközi piacon A nemzetközi munkamegosztás okai, lehetőségei. Abszolút és komparatív előnyök a külkereskedelemben. A vállalatok külpiacra lépésének fokozatai és a nemzetközi verseny új formái. A vállalatok külpiaci stratégiáinak bemutatása. 20. A nyitott gazdaság jellemzése A nyitott gazdaság egyensúlya. A valuta, deviza, árfolyam fogalma. A valutapiac működése. A nemzetközi fizetési mérleg fogalma és szerkezete. A fizetési mérleg hatása a makrogazdasági folyamatokra és az egyensúlyra.

221

6. sz. melléklet AZ EMELT SZINTŰ IDEGEN NYELVI KÉPZÉS ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEI Az emelt szintű angol nyelvi képzés vizsgájának követelményrendszere Vizsgarész Írásbeli

Szóbeli Összesen:

Olvasott szöveg értése Nyelvhelyesség SZÜNET Hallott szöveg értése Íráskészség Beszédkészség

Időtartam (perc) 70 50

Arány (%) 20 20

30 30

30 90 20 -

20 20 20 100

30 30 30 150

Pont

Az emelt szintű vizsga két nyelvi szintet fog át: az Európa Tanács skálájának B2-C1 szintjeit. Az eltérő képesség- és tudásszintek mérése érdekében az írásbeli feladatsorokban a lépcsőzetesség elve érvényesül. A feladatsorokat úgy állítják össze, hogy a B2 szinten lévő tanulók is le tudják tenni a vizsgát. Értékelés - Az egyes vizsgarészek értékelése egymástól független. - Minden vizsgarészben csak a célzottan mért készséget értékeljük. - A vizsga sikeres teljesítésének előfeltétele, hogy a vizsgázó mind az öt vizsgarészben az elérhető pontszámnak legalább a 15%-át teljesítse. - Minden vizsgarész elbírálása központilag kidolgozott javítási és értékelési útmutatók alapján történik. - Az Olvasott szöveg értése, a Hallott szöveg értése és a Nyelvhelyesség vizsgarészek értékelési útmutatói tartalmazzák a lehetséges elfogadható válaszokat. - Az Íráskészség és a Beszédkészség vizsgarészek értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák alapján történik. - Az egyes vizsgarészekben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik. Írásbeli vizsga OLVASOTT SZÖVEG ÉRTÉSE A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e a mindennapi életben előforduló, különböző típusú autentikus szövegeket önállóan elolvasni és a valós olvasási céloknak megfelelő mélységben megérteni. Az olvasási készség több szintjét különböztetjük meg (pl. a globális, a szelektív és a részletes értést). A vizsgán a szövegértés több szintje mérhető. A vizsgafeladatok megoldásához a vizsgázónak arra is képesnek kell lennie, hogy alkalmazza az értési céloknak megfelelő stratégiákat. Tartalmi szerkezet A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó - megérteni a szöveg lényegét, - megérteni és követni a szöveg gondolatmenetét, - megérteni a kulcsinformációkat (pl. személyek, idő, hely, irány, mennyiség), - különválasztani a lényeges és a lényegtelen információkat, 222

- megérteni egy adott álláspont mellett és ellen szóló érveket, - megkeresni egy adott értési célhoz szükséges adatszerű információt, - megérteni a szöveget kommunikációs funkciójának megfelelő részletességgel, - alkalmazni a különböző olvasási stratégiákat (pl. következtetni az ismeretlen szavak jelentésére), - megkülönböztetni a tényszerűen közölt információt a véleménytől, - megérteni a szöveg mélyebb, másodlagos értelmét. A vizsgán olvasott szövegek - olyan (esetenként rövidített) autentikus szövegek, amelyeket valós közlési szándékkal hoztak létre, - egységes egészet alkotnak, - mind tartalmilag, mind nyelvileg világos szerkezetűek, - kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó, - tematikusan megfelelnek ezen korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, - megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre, - autentikus jellegükből adódóan tartalmazhatnak olyan szavakat, kifejezéseket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten. Ezek megértése azonban nem szükséges feltétele az adott feladat sikeres megoldásának. A vizsgán az alábbi szövegfajták fordulhatnak elő: - funkcionális szövegek (pl. menetrendek, étlapok, használati utasítások, ételreceptek, rádió-, tv, színház és egyéb műsorismertetők), - informatív-instruktív szövegek (pl. feliratok, figyelmeztető szövegek, közlekedési és egyéb biztonsági előírások/útmutatók, hirdetések, termékismertetők, utazási/üdülési ajánlatok, film- és könyvajánlások), - levelek (hivatalos és magán-, szerkesztői és olvasói), személyes feljegyzések, e-mail- és egyéb üzenetek, - újságcikkek (napilap-, magazin- és folyóiratcikkek, beszámolók, riportok), - ismeretterjesztő szövegek általánosan ismert témakörökből, - irodalmi szövegek, - kritikai írások. A két szint közötti különbség az adott téma megközelítési módjában, a szövegek terjedelmében, tartalmi és nyelvi komplexitásában, valamint a feladatok eltérő nehézségi fokában jelenhet meg. A feladatok és a feladatsor jellemzői A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő: - rövid választ (két-három szó) igénylő, nyitott kérdések, - feleletválasztás (négy válaszlehetőségből), - hiányos szöveg kiegészítése (szavak, kifejezések pótlása előre megadott listából vagy anélkül), - egymáshoz rendelés, például = cím, kép, összegző mondat szöveg(rész)hez, bekezdéshez rendelése, = a szövegből kivett mellékmondat, mondat, bekezdés helyének azonosítása a szövegben, = képek, események, összekevert bekezdések sorrendbe rakása, = vélemények, kijelentések, események személyekhez kapcsolása, = csoportosítás megadott kategóriák szerint stb., - hiányos szöveg-összefoglalás kiegészítése (szavak, kifejezések pótlása feleletválásztásos vagy nyitott formában). A teszt feladattipológiailag kötetlen szerkezetű, azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne. A vizsga négy szövegből és az adott szöveg értését mérő feladatból áll. Egy hosszabb szöveg helyett előfordulhat több rövidebb szöveg is (pl. apróhirdetések). A szövegek hossza 350-600 szó, 223

összesen körülbelül 1600-2000 szó. A feladatsor 35-40 itemet (feladatonként 6-14 itemet) tartalmaz. Az egyes szövegek és feladatok lehetőleg különböző típusúak. Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások angol nyelvűek, amelyek nyelvi szintje azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél. A feladatok megoldásához szótár nem használható. Értékelés Az értékelés központi javítási és értékelési útmutató alapján történik, amely tartalmazza az összes elfogadható választ. A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékelik, azaz a nyelvtani és helyesírási hibákat nem veszik figyelembe. A vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik. NYELVHELYESSÉG A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó rendelkezik-e azokkal a lexikai, grammatikai, szemantikai és pragmatikai ismeretekkel, amelyek képessé teszik az önálló kommunikációra. Tartalmi szerkezet A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó - változatos nyelvtani szerkezetek és lexikai elemek mondatokba illesztésére (felismerés, kiegészítés, létrehozás), - a nyelvtani és lexikai szerkezetek nyelvileg pontos használatára komplex szövegekben is. A vizsgarészben használt szövegek vagy szövegrészletek - autentikus vagy kismértékben adaptált szövegek, - kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó, - tematikusan megfelelnek ezen korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, - megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre, - nehézségi foka alacsonyabb, mint az olvasott szöveg megértését mérő feladatoké, - autentikus jellegükből adódóan tartalmazhatnak olyan szavakat, kifejezéseket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten. Ezek megértése azonban nem szükséges feltétele az adott feladat sikeres megoldásának. A két szint közötti különbség a nyelvtani és lexikai szerkezetek komplexitásában és a feladatok eltérő nehézségi fokában jelenik meg. Középszinten a vizsgázó képes az alapvető nyelvtani és lexikai szerkezetek helyes felismerésére, illetve helyes használatára. Emelt szinten a vizsgázó változatos és komplexebb nyelvtani és lexikai szerkezetek helyes felismerésére és pontos használatára is képes. A feladatok és a feladatsor jellemzői A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő: - hiányos szöveg kiegészítése feleletválasztással, - szövegrendezés szövegkohéziós eszközök megtalálásával, - hiányos szöveg kiegészítése önállóan vagy előre megadott szókészletből, - átalakítás (megadott szavak megfelelően képzett alakjainak beillesztése a szövegbe), - hibaazonosítás (felesleges szó azonosítása). A teszt feladattipológiailag kötetlen szerkezetű, azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne. A feladatsor 4-5 feladatból, körülbelül 50-60 itemből áll, a feladatokhoz felhasznált szüvegek terjedelme 200-350 szó szövegenként. Valamennyi feladat szövegre épül. Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások angol nyelvűek, amelyek nyelvi szintje azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél. A feladatok megoldásához szótár nem használható. 224

Értékelés Az értékelés központi javítási és értékelési útmutató alapján történik, amely tartalmazza az összes elfogadható választ. A vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik. HALLOTT SZÖVEG ÉRTÉSE A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e megérteni az adott nyelvterületen általánosan elfogadott nyelvhasználattól nem, vagy csak kissé eltérő anyanyelvi beszédet a valós értési céloknak megfelelően. A vizsga a szövegértés alábbi szintjeit méri: a szöveg alapvető kommunikációs szándékainak globális megértése (globális értés), a szövegből adott szempontok szerinti információk kiszűrése (szelektív értés). A vizsga a szöveg részletes értését nem méri. A vizsgafeladatok megoldásához a vizsgázónak arra is képesnek kell lennie, hogy alkalmazza az értési céloknak megfelelő stratégiákat. Tartalmi szerkezet A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó - megérteni a szöveg lényegét, - megérteni és követni a szöveg gondolatmenetét, - megérteni a kulcsinformációkat (pl. személyek, idő, hely, irány, mennyiség, ok), - megérteni egy adott értési célhoz szükséges adatszerű információkat, - alkalmazni a különböző értési stratégiákat (pl. következtetni az ismeretlen szavak jelentésére a szövegkörnyezetből), - megérteni az adott álláspont mellett és ellen szóló érveket, - felismerni a szöveg hangnemét, következtetni a beszélők egymáshoz való viszonyára. A vizsgán használt szövegek - olyan autentikus vagy kismértékben adaptált szövegek, amelyeket valós szóbeli közlési szándékkal hoztak létre, - egységes egészet alkotnak, - hossza és tartalma nem terheli meg feleslegesen a vizsgázó memóriáját, - akusztikai minősége kifogástalan, - anyanyelvi beszélők közvetítésében, normál beszédtempóban hangzanak el, - kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó, - tematikusan megfelelnek ezen korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, - megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre, - autentikus jellegükből adódóan tartalmazhatnak olyan szavakat, kifejezéseket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten. Ezek megértése azonban nem szükséges feltétele az adott feladat sikeres megoldásának. A vizsgán az alábbi szövegfajták fordulhatnak elő: - közérdekű bejelentések, közlemények (pl. pályaudvaron, repülőtéren, áruházban), - rögzített telefonos szövegek (pl. üzenetrögzítő, információs szolgálatok: útinformáció, nyitva tartás, menetrend), - utasítások (pl. utcán, repülőtéren, pályaudvaron), - médiaközlemények (pl. időjárás-jelentés, reklám, programismertetés, rövid hír), - beszélgetések, telefonbeszélgetések, - riportok, interjúk, - beszámolók, - közérdekű témáról szóló ismeretterjesztő szövegek. A két szint közötti különbség az adott téma megközelítési módjában, a szövegek terjedelmében, tartalmi és nyelvi komplexitásában, valamint a feladatok eltérő nehézségi fokában jelenik meg. 225

A szövegértés nehézségi fokát további tényezők is befolyásolhatják, mint például a beszédtempó, a beszélők száma, az artikuláció, a háttérzajok. Középszinten a vizsgázónak döntően a mindennapi élet helyzeteiben elhangzó szövegeket kell megértenie, amelyek tartalmilag és szerkezetileg egyértelműek. Emelt szinten olyan szövegek is előfordulhatnak, amelyek az adott témát az általánosítás szintjén közelítik meg és árnyalt közléseket, véleményeket és ellenvéleményeket is tartalmaznak. Középszinten a szövegek nyelvileg egyszerűbbek, emelt szinten pedig a művelt köznyelv összetettebb, választékosabb formái is előfordulnak. A feladatok és a feladatsor jellemzői A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő: - feleletválasztás, - egymáshoz rendelés (pl. személy és kijelentés, képek kiválasztása szöveghez), - események sorrendjének megállapítása, - térképkövetés, - űrlapok kitöltése, - táblázatok kitöltése, - hiányos mondatok kiegészítése, - rövid választ (3-5 szó) igénylő nyitott kérdések, - ténybeli hibák azonosítása, javítása. A teszt feladattipológiailag kötetlen szerkezetű, azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne. A vizsgázó 3-4 szöveget hallgat meg, amelyek egyenként legfeljebb hárompercesek. A feladatsor körülbelül 25-35 itembál áll. A vizsgázó minden szöveget kétszer hallgathat meg. Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások angol nyelvűek, amelyek nyelvi szintje azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél. A hangfelvétel tartalmazza a feladatmeghatározást, a szövegeket kétszer, valamint a feladatok elolvasásához és megoldásához szükséges szüneteket is. A hangfelvételen hallható és a feladatlapon olvasható feladatmeghatározások szó szerint megegyeznek. A feladatok megoldásához szótár nem használható. Értékelés Az értékelés központi javítási és értékelési útmutató alapján történik, amely tartalmazza az összes elfogadható választ. A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékelik, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat nem veszik figyelembe. A vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik. ÍRÁSKÉSZSÉG A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó milyen szinten képes magát idegen nyelven írásban kifejezni, illetve írásbeli feladatokat végrehajtani különböző kommunikációs célok megvalósítása érdekében. Tartalmi szerkezet A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó - a megadott helyzetekben és szerepekben megnyilatkozni, illetve a megadott kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd Kommunikációs helyzetek és szándékok című rész), - különböző fajtájú szövegeket írni a Témakörök című részben megadott témákhoz kapcsolódóan, - koherens szöveget létrehozni, az összetettebb gondolatmenetnek megfelelő igényes mondatszerkesztéssel szöveget alkotni, 226

- mondanivalóját logikusan és az adott szövegfajta követelményeinek megfelelően elrendezni, írásművét megfelelően felépíteni és tagolni, a szöveget az összetettebb gondolatmenetnek megfelelően igényesen megszerkeszteni, - a szövegfajtának, a közlési szándéknak, a címzetthez való viszonyának megfelelő stílust és hangnemet választani, - az adott szövegfajták formai sajátosságainak megfelelő írásművet létrehozni, - gondolatait nyelvhelyességi szempontból pontosan kifejezni, - álláspontját, érvrendszerét következetesen, összetetten, árnyaltan kifejteni. A vizsgázónak olyan szövegeket kell létrehoznia, amelyek - valós kommunikációs szándékkal jönnek létre, - a nem magyar anyanyelvű olvasó számára is világosak, érthetőek és alkalmasak a kommunikációs cél elérésére, - szövegfajtája meghatározott, - tematikusan megfelelnek ezen korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, - megírásához nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre. A vizsgán az alábbi szövegfajtákat kell létrehozni: - magánlevél, - hivatalos levél, - olvasói levél, - önéletrajz, - pályázat, - cikk diákújság számára. A két szint közötti különbség a témák megközelítésében, a létrehozandó szövegek terjedelmében a nyelvi megformálás jellemzőiben jelenik meg. A témák megközelítésében az a lényeges különbség, hogy középszinten a vizsgázó személyes nézőpontból ír hozzá közel álló, mindennapi, személyével kapcsolatos vagy őt érdeklő témákról, míg emelt szinten az adott témát általánosabban is képes megközelíteni, és átfogó problémaként tárgyalni. A nyelvi megformálásra az jellemző, hogy középszinten a vizsgázó röviden, egyszerűen, összefüggő mondatokban, emelt szinten pedig részletesen, választékos szókinccsel és igényesebb nyelvi szerkezeteket használva ír. Középszinten a nyelvtani, lexikai, helyesírási hibákkal szemben magasabb a toleranciahatár. A feladatok és a feladatsor jellemzői A feladatok a Kommunikációs helyzetek és szándékok, valamint a Témakörök című listákra épülnek. Az íráskészség mérése során valós kommunikációs helyzetet teremtünk, azaz megadjuk a szituációt, amelyben az írásmű keletkezik, az ehhez illeszkedő szövegfajtát, továbbá meghatározzuk az írásmű célját, témáját és címzettjét, valamint a szöveg írója és olvasója közötti kapcsolat jellegét. Mindezek meghatározzák a szöveg stílusát és hangnemét. A feladatok a következő feladattípusok egy vagy több elemét tartalmazhatják: - meghatározott szituációban megadott szempontok alapján történő szövegalkotás, - verbális segédanyagok (pl. személyes feljegyzések, üzenetek, levelek, cikkek, felhívások, hirdetések, szórólapok stb.) alapján történő szövegalkotás és/vagy azokra való reagálás, - vizuális segédanyagok (pl. ábrák, képek, képsorok, grafikonok, táblázatok stb.) alapján történő szövegalkotás. A vizsgarész két feladatból áll. Az első feladat egy rövidebb, tranzakciós és interakciós szöveg, a második feladat egy hosszabb, véleménykifejtő szöveg létrehozása. A vizsgázónak az első feladatban körülbelül 150-200 szót, a második feladatban körülbelül 200-250 szót kell írnia. A feladatmeghatározás és a segédanyagok angol nyelvűek, amelyek nyelvi szintje alacsonyabb a receptív készségeket mérő vizsgarészek nyelvi szintjénél. 227

A feladatok megoldásához nyomtatott szótár használható. Értékelés Az értékelés központi javítási és értékelési útmutatók alapján történik. Az értékelés alapjául analitikus skála szolgál, amelyhez minden évben központi értékelési útmutató készül. A dolgozatokat két értékelő javítja a megadott szempontok alapján. Szóbeli vizsga BESZÉDKÉSZSÉG A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e az érettségi követelményekben megfogalmazott nyelvi szinten gondolatait idegen nyelven szóban kifejezni és valós kommunikációs szándékoknak megfelelő beszélgetést folytatni. A vizsgán azt mérjük, hogy a vizsgázó milyen mértékben és milyen minőségben képes szóbeli tranzakcióra és interakcióra, amelynek egyaránt részét képezik a receptív és a produktív (beszédértés, beszédkészség) készségek. A vizsgázónak képesnek kell lennie mind az önálló témakifejtésre, mind a beszélgetésben való interaktív részvételre. Tartalmi szerkezet A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó - a megadott helyzetekben és szerepekben megnyilatkozni, illetve a megadott kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd Kommunikációs helyzetek és szándékok című rész), - megadott témákról szóló beszélgetésekben részt venni (lásd a Témakörök című rész), - gondolatait árnyaltan kifejezni, álláspontját, érvrendszerét következetesen, folyamatosan, összetetten kifejteni, - olyan kiejtéssel, hanglejtéssel és tempóban beszélni, hogy beszéde jól érthető legyen, - változatos kommunikációs stratégiákat alkalmazni (pl. a kompenzációs stratégiák hatékony alkalmazása), - beszédében a célnyelvi udvariasság és a megfelelő stílus (formális/informális) alapszabályait alkalmazni, - gondolatait nyelvhelyességi szempontból pontosan kifejezni, - az összetettebb gondolatmenetnek megfelelő igényes mondatszerkesztéssel beszélni. A két szint közötti különbség a témák megközelítésében és a nyelvi teljesítmény színvonalában, azaz a nyelvi megformálás jellemzőiben jelenik meg. A témák megközelítésében az a lényeges különbség, hogy középszinten a vizsgázó a megadott témakörökön belül a személyes vonatkozásokat fejti ki. Emelt szinten a vizsgázó az adott témákról az általánosítás szintjén is tud beszélgetni és véleményt nyilvánítani. A nyelvi megformálásra az jellemző, hogy középszinten a vizsgázó el tudja érni, hogy az adott helyzetben kommunikáció jöjjön létre, és ezáltal szándéka megvalósul. Rövid, egyszerű mondatokban fejezi ki magát. Emelt szinten a vizsgázó választékosan, árnyaltabban fejezi ki magát. A feladatok és a feladatsorok jellemzői A vizsgafeladatokban előforduló helyzetek és szerepek a Kommunikációs helyzetek és szándékok, valamint a Témakörök című listákra épülnek. A feladatok tematikusan megfelelnek ezen korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, és teljesítésükhöz nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre. A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő: - bevezető interjú (a vizsgáztató kérdéseinek megválaszolása), - önálló témakifejtés vizuális segédanyagok alapján, - problémamegoldó feladat (véleménykülönbség megjelenítése és áthidalása két vizsgázó között).

228

A vizsga három feladatból áll. A feladatokat a vizsgázó húzza, és kidolgozásukhoz felkészülési idő nem áll rendelkezésére. Az első feladat azt méri, hogy a vizsgázó képes-e általános társas érintkezésben részt venni olyan témák részletesebb kifejtésével, melyek elvontabb jelenségekhez, nem pedig a vizsgázó hétköznapi tevékenységeihez kapcsolódnak, vagy többnyire az általánosítás szintjén értendők. A vizsga első, nyitó kérdése azonban mindig személyes jellegű, hogy a vizsgázó feszültségét oldja. A vizsga ilyen módon kíván bemelegítést biztosítani a vizsgázóknak. A második feladatban a vizsgázónak azt kell megmutatnia, hogy képes-e általánosabb, elvontabb, élettapasztalatához csak közvetve kapcsolható témákban véleményét hosszan, összetett formában kifejteni vizuális segédanyagok alapján (hasonlóságok és különbségek kiemelése). A vizsgáztató előre meghatározott kérdéseket is feltesz a vizsgázónak. A vizsgázónak ebben a feladatban két vagy több vizuális segédanyagot kell összevetnie, ezek lehetnek képek, rajzok vagy fényképek. A harmadik feladat azt méri, hogy a vizsgázó képes-e egy meghatározott cél elérésének érdekében (problémamegoldás) tárgyalni, változatos kommunikációs stratégiákat használni, a társalgási szabályokat és szerepeket helyesen alkalmazni, miközben különböző kommunikációs szándékokat valósít meg (egyetértés és ellenvetés kifejezése; javaslattétel; információ kérése és adása stb.). A feladathoz felhasználható segédanyag lehet kulcsszó, kép, rajz, fénykép, térkép, ábra vagy rövid írott szöveg. A feladatmeghatározás és a verbális segédanyagok angol nyelvűek, amelyek nyelvi szintje alacsonyabb a receptív készségeket mérő vizsgarészek nyelvi szintjénél. A feladatok megoldásához szótár nem használható. Értékelés Az értékelés központilag kidolgozott analitikus skála alapján történik. A vizsgán a vizsgázó teljesítményét két vizsgáztató értékeli.

A német emelt szintű nyelvi képzés követelményrendszere Vizsgarész Írásbeli

Szóbeli Összesen:

Olvasott szöveg értése Nyelvhelyesség SZÜNET Hallott szöveg értése Íráskészség Beszédkészség

Időtartam (perc) 70 50

Arány (%) 20 20

30 30

30 90 20 -

20 20 20 100

30 30 30 150

Pont

Az emelt szintű vizsga két nyelvi szintet fog át: az Európa Tanács skálájának B2-C1 szintjeit. Az eltérő képesség- és tudásszintek mérése érdekében az írásbeli feladatsorokban a lépcsőzetesség elve érvényesül. A feladatsorokat úgy állítják össze, hogy a B2 szinten lévő tanulók is le tudják tenni a vizsgát. Értékelés - Az egyes vizsgarészek értékelése egymástól független. - Minden vizsgarészben csak a célzottan mért készséget értékeljük. 229

- A vizsga sikeres teljesítésének előfeltétele, hogy a vizsgázó mind az öt vizsgarészben az elérhető pontszámnak legalább a 15%-át teljesítse. - Minden vizsgarész elbírálása központilag kidolgozott javítási és értékelési útmutatók alapján történik. - Az Olvasott szöveg értése, a Hallott szöveg értése és a Nyelvhelyesség vizsgarészek értékelési útmutatói tartalmazzák a lehetséges elfogadható válaszokat. - Az Íráskészség és a Beszédkészség vizsgarészek értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák alapján történik. - Az egyes vizsgarészekben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik. Írásbeli vizsga OLVASOTT SZÖVEG ÉRTÉSE A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e a mindennapi életben előforduló, különböző típusú autentikus szövegeket önállóan elolvasni és a valós olvasási céloknak megfelelő mélységben megérteni. Az olvasási készség több szintjét különböztetjük meg (pl. a globális, a szelektív és a részletes értést). A vizsgán a szövegértés több szintje mérhető. A vizsgafeladatok megoldásához a vizsgázónak arra is képesnek kell lennie, hogy alkalmazza az értési céloknak megfelelő stratégiákat. Tartalmi szerkezet A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó - megérteni a szöveg lényegét, - megérteni és követni a szöveg gondolatmenetét, - megérteni a kulcsinformációkat (pl. személyek, idő, hely, irány, mennyiség), - különválasztani a lényeges és a lényegtelen információkat, - megérteni egy adott álláspont mellett és ellen szóló érveket, - megkeresni egy adott értési célhoz szükséges adatszerű információt, - megérteni a szöveget kommunikációs funkciójának megfelelő részletességgel, - alkalmazni a különböző olvasási stratégiákat (pl. következtetni az ismeretlen szavak jelentésére), - megkülönböztetni a tényszerűen közölt információt a véleménytől, - megérteni a szöveg mélyebb, másodlagos értelmét. A vizsgán olvasott szövegek - olyan (esetenként rövidített) autentikus szövegek, amelyeket valós közlési szándékkal hoztak létre, - egységes egészet alkotnak, - mind tartalmilag, mind nyelvileg világos szerkezetűek, - kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó, - tematikusan megfelelnek ezen korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, - megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre, - autentikus jellegükből adódóan tartalmazhatnak olyan szavakat, kifejezéseket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten. Ezek megértése azonban nem szükséges feltétele az adott feladat sikeres megoldásának. A vizsgán az alábbi szövegfajták fordulhatnak elő: - funkcionális szövegek (pl. kezelési útmutató, katalógus), - informatív-instruktív szövegek (pl. közlemény, felhívás), - levelek, - újságcikkek (pl. újsághír, beszámoló, riport) - ismeretterjesztő szövegek általánosan ismert témakörökből, 230

- irodalmi szövegek (pl. mese, elbeszélés, regényrészlet), - publicisztikai szövegek, kritikai írások. A két szint közötti különbség az adott téma megközelítési módjában, a szövegek terjedelmében, tartalmi és nyelvi komplexitásában, valamint a feladatok eltérő nehézségi fokában jelenhet meg. A feladatok és a feladatsor jellemzői A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő: - feleletválasztás, - igaz/hamis állítás, - egymáshoz rendelés (cím és szöveg, kérdés és felelet, személy és kijelentés stb.), - képek, események sorrendbe rakása a szöveg alapján, - a szövegből kivett mondat, bekezdés helyének megtalálása, - szöveg részeinek sorrendbe rakása, - hiányos szövegösszefoglalás kiegészítése, - nyitott kérdések. A teszt feladattipológiailag kötetlen szerkezetű, azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne. A vizsgázónak három feladatot kell megoldania, a feladatokhoz felhasznált szövegek együttes terjedelme körülbelül 1200-1300 szó. A feladatsor 25-30 nemből áll. Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások német nyelvűek, amelyek nyelvi szintje azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél. A feladatok megoldásához szótár nem használható. Értékelés Az értékelés központi javítási és értékelési útmutató alapján történik. Ha többféle válasz is elfogadható, a javítási útmutató tartalmazza a szövegből adódó lehetséges válaszokat, illetve azokat a tartalmi elemeket, amelyeket a jó válasznak tartalmaznia kell. A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékelik, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat nem veszik figyelembe. A vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik. NYELVHELYESSÉG A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó rendelkezik-e azokkal a lexikai, grammatikai, szemantikai és pragmatikai ismeretekkel, amelyek képessé teszik az önálló kommunikációra. Tartalmi szerkezet A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó - változatos nyelvtani szerkezetek és lexikai elemek mondatokba illesztésére (felismerés, kiegészítés, létrehozás), - a nyelvtani és lexikai szerkezetek nyelvileg pontos használatára komplex szövegekben is. A vizsgarészben használt szövegek vagy szövegrészletek - autentikus vagy kismértékben adaptált szövegek, - kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó, - tematikusan megfelelnek ezen korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, - megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre, - nehézségi foka alacsonyabb, mint az olvasott szöveg megértését mérő feladatoké, - autentikus jellegükből adódóan tartalmazhatnak olyan szavakat, kifejezéseket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten. Ezek megértése azonban nem szükséges feltétele az adott feladat sikeres megoldásának. A két szint közötti különbség a nyelvtani és lexikai szerkezetek komplexitásában és a feladatok eltérő nehézségi fokában jelenik meg. 231

Középszinten a vizsgázó képes az alapvető nyelvtani és lexikai szerkezetek helyes felismerésére, illetve helyes használatára. Emelt szinten a vizsgázó változatos és komplexebb nyelvtani és lexikai szerkezetek helyes felismerésére és pontos használatára is képes. A feladatok és a feladatsor jellemzői A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő: - hiányos szövegek kiegészítése feleletválasztással (négy válaszlehetőség közül egy helyes kiválasztása), - a szövegből kivett mondatrész helyének megtalálása a szövegkohéziós eszközök segítségével, - hiányos szöveg kiegészítése önállóan vagy előre megadott szókészletből, - megadott szavak képzett és/vagy ragozott alakjainak beillesztése a szövegbe, - hibaazonosítás és hibajavítás. A teszt feladattipológiailag kötetlen szerkezetű, azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne. A feladatsor 4-5 feladatból, körülbelül 40 itemből áll, a feladatokhoz felhasznált szövegek együttes terjedelme 550-650 szó. Valamennyi feladat szövegre épül. Egy adott feladat több nyelvi jelenségre is rákérdezhet. Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások német nyelvűek, amelyek nyelvi szintje azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél. A feladatok megoldásához szótár nem használható.

Értékelés Az értékelés központi javítási és értékelési útmutató alapján történik, amely tartalmazza az összes elfogadható választ. A vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik. HALLOTT SZÖVEG ÉRTÉSE A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e megérteni az adott nyelvterületen általánosan elfogadott nyelvhasználattól nem vagy csak kissé eltérő anyanyelvi beszédet a valós értési céloknak megfelelően. A vizsga a szövegértés alábbi szintjeit méri: a szöveg alapvető kommunikációs szándékainak globális megértése (globális értés), a szövegből adott szempontok szerinti információk kiszűrése (szelektív értés). A vizsga a szöveg részletes értését nem méri. A vizsgafeladatok megoldásához a vizsgázónak arra is képesnek kell lennie, hogy alkalmazza az értési céloknak megfelelő stratégiákat. Tartalmi szerkezet A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó - megérteni a szöveg lényegét, - megérteni és követni a szöveg gondolatmenetét, - megérteni a kulcsinformációkat (pl. személyek, idő, hely, irány, mennyiség, ok), - megérteni egy adott értési célhoz szükséges adatszerű információkat, - alkalmazni a különböző értési stratégiákat (pl. következtetni az ismeretlen szavak jelentésére a szövegkörnyezetből), - megérteni az adott álláspont mellett és ellen szóló érveket, - felismerni a szöveg hangnemét, következtetni a beszélők egymáshoz való viszonyára. A vizsgán használt szövegek - olyan autentikus vagy kismértékben adaptált szövegek, amelyeket valós szóbeli közlési szándékkal hoztak létre, 232

- egységes egészet alkotnak, - hossza és tartalma nem terheli meg feleslegesen a vizsgázó memóriáját, - akusztikai minősége kifogástalan, - anyanyelvi beszélők közvetítésében, normál beszédtempóban hangzanak el, - kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó, - tematikusan megfelelnek ezen korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, - megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre, - autentikus jellegükből adódóan tartalmazhatnak olyan szavakat, kifejezéseket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten. Ezek megértése azonban nem szükséges feltétele az adott feladat sikeres megoldásának. A vizsgán az alábbi szövegfajták fordulhatnak elő: - közérdekű bejelentések, közlemények (pl. pályaudvaron, repülőtéren, áruházban), - rögzített telefonos szövegek (pl. üzenetrögzítő, információs szolgálatok: útinformáció, nyitvatartás, menetrend), - utasítások (pl. utcán, repülőtéren, pályaudvaron), - médiaközlemények (pl. időjárás-jelentés, reklám, programismertetés, rövid hír), - beszélgetések, telefonbeszélgetések, - riportok, interjúk, - beszámolók, - közérdekű témáról szóló ismeretterjesztő szövegek. A két szint közötti különbség az adott téma megközelítési módjában, a szövegek terjedelmében, tartalmi és nyelvi komplexitásában, valamint a feladatok eltérő nehézségi fokában jelenik meg. A szövegértés nehézségi fokát további tényezők is befolyásolhatják, mint például a beszédtempó, a beszélők száma, az artikuláció, a háttérzajok. Középszinten a vizsgázónak döntően a mindennapi élet helyzeteiben elhangzó szövegeket kell megértenie, amelyek tartalmilag és szerkezetileg egyértelműek. Emelt szinten olyan szövegek is előfordulhatnak, amelyek az adott témát az általánosítás szintjén közelítik meg és árnyalt közléseket, véleményeket és ellenvéleményeket is tartalmaznak. Középszinten a szövegek nyelvileg egyszerűbbek, emelt szinten pedig a művelt köznyelv összetettebb, választékosabb formái is előfordulnak. A feladatok és a feladatsor jellemzői A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő: - feleletválasztás, - igaz/hamis állítás, - egymáshoz rendelés (pl. személy és kijelentés, képek kiválasztása szöveghez), - események sorrendjének megállapítása, - nyomtatványok, űrlapok kitöltése, - táblázatok kitöltése, - hiányos mondatok kiegészítése, - hiányos szöveg kiegészítése, - nyitott kérdések. A teszt feladattipológiailag kötetlen szerkezetű, azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne. A vizsgázó 2-3 szöveget hallgat meg, amelyek együttes terjedelme körülbelül 8-10 perc. A teszt 2-3 feladatot, körülbelül 20-25 itemet tartalmaz. A vizsgázó minden szöveget kétszer hallgathat meg: Az egységes megfogalmazású feladat meghatározások német nyelvűek, amelyek nyelvi szintje azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél.

233

A hangfelvétel tartalmazza a feladatmeghatározást, a szövegeket kétszer, valamint a feladatok elolvasásához és megoldásához szükséges szüneteket is. A hangfelvételen hallható és a feladatlapon olvasható feladatmeghatározások szó szerint megegyeznek. A feladatok megoldásához szótár nem használható. Értékelés Az értékelés központi javítási és értékelési útmutató alapján történik. Ha többféle válasz is elfogadható, a javítási útmutató tartalmazza a szövegből adódó lehetséges válaszokat, illetve azokat a tartalmi elemeket, amelyeket a jó válasznak tartalmaznia kell. A feladatokat kizárólag tartalmi szempontok alapján értékelik, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat nem veszik figyelembe. A vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi útmutató alapján történik. ÍRÁSKÉSZSÉG A vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó milyen szinten képes magát idegen nyelven írásban kifejezni, illetve írásbeli feladatokat végrehajtani különböző kommunikációs célok megvalósítása érdekében. Tartalmi szerkezet A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó - a megadott helyzetekben és szerepekben megnyilatkozni, illetve a megadott kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd Kommunikációs helyzetek és szándékok című rész); - különböző fajtájú szövegeket írni a Témakörök című részben megadott témákhoz kapcsolódóan, - koherens szöveget létrehozni, az összetettebb gondolatmenetnek megfelelő igényes mondatszerkesztéssel szöveget alkotni, - mondanivalóját logikusan és az adott szövegfajta követelményeinek megfelelően elrendezni, írásművét megfelelően felépíteni és tagolni, a szöveget az összetettebb gondolatmenetnek megfelelően igényesen megszerkeszteni, - a szövegfajtának, a közlési szándéknak, a címzetthez való viszonyának megfelelő stílust és hangnemet választani, - az adott szövegfajták formai sajátosságainak megfelelő írásművet létrehozni, - gondolatait nyelvhelyességi szempontból pontosan kifejezni, - álláspontját, érvrendszerét következetesen, összetetten, árnyaltan kifejteni. A vizsgázónak olyan szövegeket kell létrehoznia, amelyek - valós kommunikációs szándékkal jönnek létre, - a nem magyar anyanyelvű olvasó számára is világosak, érthetőek és alkalmasak a kommunikációs cél elérésére, - szövegfajtája meghatározott, - tematikusan megfelelnek ezen korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, - megírásához nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre. A vizsgán az alábbi szövegfajtákat kell létrehozni: - magánjellegű vagy intézménynek szóló levél, - olvasói levél, - cikk diákújság számára. A két szint közötti különbség a témák megközelítésében, a létrehozandó szövegek terjedelmében a nyelvi megformálás jellemzőiben jelenik meg. A témák megközelítésében az a lényeges különbség, hogy középszinten a vizsgázó személyes nézőpontból ír hozzá közel álló, mindennapi, személyével kapcsolatos vagy őt érdeklő témákról, míg emelt szinten az adott témát általánosabban is képes megközelíteni, és átfogó problémaként tárgyalni. 234

A nyelvi megformálásra az jellemző, hogy középszinten a vizsgázó röviden, egyszerűen, összefüggő mondatokban, emelt szinten pedig részletesen, választékos szókinccsel és igényesebb nyelvi szerkezeteket használva ír. Középszinten a nyelvtani, lexikai, helyesírási hibákkal szemben magasabb a toleranciahatár. A feladatok és a feladatsor jellemzői A feladatok a Kommunikációs helyzetek és szándékok, valamint a Témakörök című listákra épülnek. Az íráskészség mérése során valós kommunikációs helyzetet teremtünk, azaz megadjuk a szituációt, amelyben az írásmű keletkezik, az ehhez illeszkedő szövegfajtát, továbbá meghatározzuk az írásmű célját, témáját és címzettjét, valamint a szöveg írója és olvasója közötti kapcsolat jellegét. Mindezek meghatározzák a szöveg stílusát és hangnemét. A vizsgán az alábbi feladattípus fordulhat elő: - a vizsgázó írásban reagál a megadott verbális és/vagy vizuális segédanyagokra (pl. hirdetés, grafikon) a megadott irányító szempontok alapján. Az irányító szempontok a téma alpontjait adják meg, a verbális és vizuális segédanyagok pedig gondolati és/vagy nyelvi segítséget nyújtanak az adott téma kidolgozásához. A vizsgarész két feladatból áll. Az első feladatban a vizsgázó rövid levélre, hirdetésre vagy hasonló informatív szövegre reagál írásban egy körülbelül 100-120 szó terjedelmű szöveg (pl. intézménynek szóló levél) megírásával. A szövegben a vizsgázónak öt megadott irányító szempontot kell tárgyalnia. Az irányító szempontok kidolgozási sorrendje tetszőleges. A második feladatban a vizsgázó két téma közül választhat. A témákhoz informatív szövegek (pl. újságcikk részlet, statisztika) nyújtanak gondolati segítséget. A kiválasztott témáról a négy megadott irányító szempont alapján a vizsgázónak 200-250 szó terjedelmű szöveget (pl. olvasói levél, cikk diákújság számára) kell írnia, amelyben ki kell fejtenie véleményét is. Az irányító szempontok kidolgozási sorrendje tetszőleges. A feladatmeghatározás, az irányítószempontok és a segédanyagok német nyelvűek, amelyek nyelvi szintje alacsonyabb a receptív készségeket mérő vizsgarészek nyelvi szintjénél. A feladatok megoldásához nyomtatott szótár használható. Értékelés Az értékelés központi javítási és értékelési útmutatók alapján történik. Az értékelés alapjául szolgáló analitikus skálák magukban foglalják az értékelési szempontok részletes leírását is. A két feladat értékelése egymástól független, a vizsgarészen belül az első feladat aránya 1/3 rész, a másodiké 2/3 rész. A dolgozatokat két értékelő javítja a megadott szempontok alapján. Szóbeli vizsga BESZÉDKÉSZSÉG A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e az érettségi követelményekben megfogalmazott nyelvi szinten gondolatait idegen nyelven szóban kifejezni és valós kommunikációs szándékoknak megfelelő beszélgetést folytatni. A vizsgán azt mérjük, hogy a vizsgázó milyen mértékben és milyen minőségben képes szóbeli tranzakcióra és interakcióra, amelynek egyaránt részét képezik a receptív és a produktív (beszédértés, beszédkészség) készségek. A vizsgázónak képesnek kell lennie mind az önálló témakifejtésre, mind a beszélgetésben való interaktív részvételre. Tartalmi szerkezet A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó - a megadott helyzetekben és szerepekben megnyilatkozni, illetve a megadott kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd Kommunikációs helyzetek és szándékok című rész), 235

- megadott témákról szóló beszélgetésekben részt venni (lásd a Témakörök című rész), - gondolatait árnyaltan kifejezni, álláspontját, érvrendszerét következetesen, folyamatosan, összetetten kifejteni, - olyan kiejtéssel, hanglejtéssel és tempóban beszélni, hogy beszéde jól érthető legyen, - változatos kommunikációs stratégiákat alkalmazni (pl. a kompenzációs stratégiák hatékony alkalmazása), - beszédében a célnyelvi udvariasság és a megfelelő stílus (formális/informális) alapszabályait alkalmazni, - gondolatait nyelvhelyességi szempontból pontosan kifejezni, - az összetettebb gondolatmenetnek megfelelő igényes mondatszerkesztéssel beszélni. A két szint közötti különbség a témák megközelítésében és a nyelvi teljesítmény színvonalában, azaz a nyelvi megformálás jellemzőiben jelenik meg. A témák megközelítésében az a lényeges különbség, hogy középszinten a vizsgázó a megadott témakörökön belül a személyes vonatkozásokat fejti ki. Emelt szinten a vizsgázó az adott témákról az általánosítás szintjén is tud beszélgetni és véleményt nyilvánítani. A nyelvi megformálásra az jellemző, hogy középszinten a vizsgázó el tudja érni, hogy az adott helyzetben kommunikáció jöjjön létre, és ezáltal szándéka megvalósul. Rövid, egyszerű mondatokban fejezi ki magát. Emelt szinten a vizsgázó választékosan, árnyaltabban fejezi ki magát. A feladatok és a feladatsorok jellemzői A vizsgafeladatokban előforduló helyzetek és szerepek a Kommunikációs helyzetek és szándékok, valamint a Témakörök című listákra épülnek. A feladatok tematikusan megfelelnek ezen korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, és teljesítésükhöz nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre. A feladat meghatározás egyértelműen meghatározza a szituációt és a vizsgázó szerepének leírását. A vizsgabeszélgetésben az aktív szerepet a vizsgázó játssza. A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő: - vita (véleménykülönbség megjelenítése és áthidalása), - önálló témakifejtés verbális és/vagy vizuális segédanyagok alapján. A vizsgarész rövid bevezető társalgással kezdődik. Ebben a vizsgázó néhány olyan kérdésre válaszol, ami közvetlenül őt érinti. A kérdések célja az, hogy a vizsgázó ráhangolódjon a német nyelv használatára. Az itt elhangzottak nem számítanak be a vizsgaeredménybe. A vizsga két feladatból áll. A feladatokat a vizsgázó húzza, és kidolgozásukhoz felkészülési idő nem áll rendelkezésére. Az első feladatban a vizsgázó egy vagy több német nyelvű, egy adott témához kapcsolódó kijelentést vagy idézetet értelmez és kifejti a véleményét, miközben a vizsgáztató vitára serkentő kijelentéseire is reagálnia kell. A második feladatban a vizsgázónak három megadott irányító szempont alapján kell kifejtenie egy adott témával kapcsolatos gondolatait. Ehhez verbális és/vagy vizuális segédanyagok állnak rendelkezésére. A vizsgáztató előre meghatározott, további véleménynyilvánításra ösztönző kérdéseket tehet fel. Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások német nyelvűek, amelyek nyelvi szintje azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél. A feladatok megoldásához szótár nem használható. Értékelés Az értékelés központilag kidolgozott analitikus skála alapján történik, amely tartalmazza az értékelési szempontok részletes leírását is. A feladatok értékelése egymástól független. A vizsgán a vizsgázó teljesítményét két vizsgáztató értékeli. 236

IRODALOMJEGYZÉK Adorján Rita: Magonc. 1998, Mecseki Erdészei Rt. Agárdy Sándor: Erdei iskola. Tornyospálcán, 1994, Aqua. Agárdy Sándor: Praktikum az óvodai és az általános iskolai környezeti neveléshez mindenkinek. 1995, Aqua. Béres Mária: Az erdőből jöttünk. 1994, Független Ökológiai Központ. Budayné Kálóczi Ildikó, Sára Endréné: Rácsodálkozás a természetre. A helyi értékek jelentősége a környezeti nevelésben. 1994 TKTE Cornell, J.: Kézenfogva gyerekekkel a természetben. 1998, Magyar Környezeti Nevelési Egyesület. Csonka A. – Fésű J. Gy. (szerk.): Zöld hálózat. 1997, Ökológiai Kultúra Fejlesztéséért Alapítvány. Gulyás Pálné – Láng Edit – Vízy Istvánné: A természetvédelem, környezetvédelem bevezetése a nevelésbe. 1994, 1998, TKTE. Gulyás Pálné (szerk.): A környezeti nevelési program, a környezetpedagógiai szakértői tevékenység megalapozása. Készítsük el az óvoda, iskola környezeti nevelési programját. 2003 TKTE Gulyás Pálné (szerk.): Környezetvédelmi oktatás szakérői tevékenység elméleti és gyakorlati megalapozása. 1998, TKTE. Havas Péter (szerk.): A környezeti nevelés gyökerei Magyarországon. 1996, Körlánc-Infogroup. Kerettantervi útmutató a környezeti nevelés helyi szintű tervezéshez (szerk.) Czippán Katalin (Internet: www.konkomp.hu) Kopp Mária – Skrabski Árpád: Az egészségi állapot társadalmi, magatartási, életmódbeli meghatározói Ezredforduló 2001/4 Köznevelési törvény 2003. OM Nagyné Horváth Emília: Egészségtan Helyi kerettanterv. Apáczai Kiadó 2001 Nagyné Horváth Emília: Tanári kézikönyv a 6. osztályos Egészségtan tanításához Apáczai Kiadó 2002 Palmer, Joy – Neal, Philip: A környezeti nevelés kézikönyve. 1998, Routledge – Körlánc – Infogroup. Pennock – Bardwell: Környezeti témák a tanórán. 1998, Környezeti Nevelési Egyesület. Rohwedder – Alm: Számítógép a környezeti nevelésben: multimédia és hálózati tanulás. 1998, Környezeti Nevelési Egyesület. Sípos Imréné: Iskolavezetés és környezeti nevelés. 1998, Körlánc. Tanulmányok a környezetegészség nevelés köréből KvM 1999. Tourtillot – Britt: Környezeti nevelési segédletek értékelése. 1998, Környezeti Nevelési Egyesület. Vásárhelyi Tamás – Victor András (szerk.): Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia. 2003, Magyar Környezeti Nevelési Egyesület. Vásárhelyi Tamás: A városban. Városi környezet és környezeti nevelés. 1998, Körlánc. Vásárhelyi Tamás: Szitakötészet. 1994, Független Ökológiai Központ. Abádi Nagy Zoltán: Felmérés az idegen nyelvi lektorátusok helyzetéről Modern Nyelvoktatás, 2003. 4. sz. 47-69. l. Bognár Anikó: A két tanítási nyelvű oktatás: Tizenkét "nem tucat" év a magyar közoktatásban 1987-1999. Modern Nyelvoktatás, 6. évfolyam 1. szám 56-63. l. Vidákovich Tibor: A kéttannyelvű oktatás és a kognitív kompetencia néhány összefüggése Modern nyelvoktatás 9. évfolyam 2-3. sz. 14-24. l. Hegedűs József: Az idegennyelv-tanulás néhány elméleti kérdése Modern nyelvoktatás 4. évfolyam 4. sz. 11-19. l. Hajdú Nikoletta: A többnyelvűség és a több nyelvű oktatás Új Pedagógiai Szemle 2

237

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A pedagógiai program felülvizsgálata, módosítása A jelen pedagógiai programot évente, illetve a törvényi változásoknak megfelelően szeptember 30áig felülvizsgáljuk és módosítjuk. A program részét vagy egészét 30 napon belül felülvizsgáljuk, és indokolt esetben az előírt határidőig, de legkésőbb 90 napon belül módosítjuk, ha - arra állami törvénymódosítás vagy egyéb jogszabály kötelez, - a fenntartó elrendeli, - az intézmény nevelőtestületének egyharmada, illetve az iskolaszék vagy a diákönkormányzat többsége azt a kifogásolt rész megjelölésével, a módosítás indoklásával és az új szövegtervezet megfogalmazásával írásban kéri. A pedagógiai program nyilvánossága Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg munkaidőben, illetve nyitvatartási időben: • az iskola fenntartójánál; • az iskola igazgatójánál; • az igazgatóhelyetteseknél, valamint • az iskola honlapján. Tájékoztatás kérhető az iskolatitkártól és az igazgatóhelyettesektől. A program hatályba lépése és a felülvizsgálat rendje A Százhalombattai Széchenyi István Szakközépiskola és Gimnázium módosított pedagógiai programja érvényes az intézmény minden tanulójára és dolgozójára. A fenntartói elfogadás után 2013. szeptember 1-jétől lépett hatályba, a törvényi előírások változása miatti módosítások 2014. szeptember 1-jétől érvényesek. A módosított Pedagógiai program tantestületi elfogadásakor a testület nyilatkozott arról is, hogy minden tanévben egy alkalommal a pedagógiai programot felülvizsgálja, szükség szerint aktualizálja. Amennyiben a pedagógiai programunkban módosítás történik, azt a követő tanévtől felmenő rendszerben vezetjük be. A pedagógiai program tartalmi módosítását a főállású pedagógus-dolgozók több mint 25 %-a kérheti. A testület a változtatásokat megvitatja, elfogadás esetén a fenntartónak jóváhagyásra felterjeszti.

Százhalombatta, 2014. március 31.

Dr. Horváth Béla Igazgató

238

239