Pedagógiai program
Pestszentlőrinci Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola Budapest, 1184 Hengersor u. 34. (1) 295-1941, (1) 295-1943
[email protected] OM: 03543
i Tartalomjegyzék I.
Iskolánk története ............................................................................................................................ 5
II.
NEVELÉSI PROGRAM ........................................................................................................................ 9 Az iskolában folyó nevelő – oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 9 Nevelésfilozófiánk .............................................................................................................................. 12 A nevelő-oktató munka feladatai ...................................................................................................... 13 A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai........................................................................................ 14 A kulcskompetenciák fejlesztése ....................................................................................................... 15 Anyanyelvi kommunikáció ............................................................................................................. 16 Idegen nyelvi kommunikáció ......................................................................................................... 17 Matematikai kompetencia ............................................................................................................. 18 Természettudományos kompetencia ............................................................................................ 18 Digitális kompetencia ..................................................................................................................... 19 A hatékony, önálló tanulás............................................................................................................. 20 Szociális és állampolgári kompetencia ........................................................................................... 21 Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia .................................................................... 23 Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség ................................................................... 24 A nevelés síkjai ................................................................................................................................... 25 Fejlesztési feladatok .......................................................................................................................... 26 Énkép, önismeret ........................................................................................................................... 26 Hon- és népismeret ........................................................................................................................ 26 Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra ............................................................................... 27 Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés ............................................................................. 28 Gazdasági nevelés .......................................................................................................................... 28 Környezettudatosságra nevelés ..................................................................................................... 29 A tanulás tanítása ........................................................................................................................... 30 Testi és lelki egészség ..................................................................................................................... 32 Felkészülés a felnőtt lét szerepeire ................................................................................................ 33 1
Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ................................................................................ 34 A személyiség- és közösségfejlesztés konkrét pedagógia feladatai .................................................. 36 Feladatok:....................................................................................................................................... 36 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ............ 37 Elemei:............................................................................................................................................ 39 A tanórákon megvalósítandó feladatok: ........................................................................................ 39 Általános céljaink: .............................................................................................................................. 41 A személyiségfejlesztő tevékenység célja: ..................................................................................... 42 Személyiségfejlesztő nevelési feladatok: ....................................................................................... 42 Személyiség-és közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok meghatározása tantárgyi szinten ...... 43 Testnevelés .................................................................................................................................... 43 Történelem ..................................................................................................................................... 44 Emberismeret- etika....................................................................................................................... 45 Magyar nyelv és irodalom .............................................................................................................. 45 Matematika .................................................................................................................................... 47 Idegen nyelv ................................................................................................................................... 48 Ének-zene ....................................................................................................................................... 49 Természettudományok .................................................................................................................. 51 Szakmai tantárgyak ........................................................................................................................ 55 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység .................................. 57 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok ....................................... 57 A tehetség-és képesség kibontakoztató tevékenységek megvalósításának színterei: ...................... 59 A tanulásszervezés formái ................................................................................................................. 60 A tanórák szervezésének alapelvei ................................................................................................ 60 Tanulásszervezés egyéb formái ......................................................................................................... 60 Tanulmányi kirándulások, táborok .................................................................................................... 60 A gyermekekről való gondoskodás – gyermekvédelem .................................................................... 61
2
A problémákra alkalmazott megoldásmódjaink: ........................................................................... 63 A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei . 68 A szülői kapcsolattartás fórumai: ................................................................................................... 68 A szülői tájékoztatás lehetőségei ................................................................................................... 69 A véleményalkotás fórumai ........................................................................................................... 70 A tanulók intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje ................... 70 Tanulói véleményalkotás színterei ................................................................................................. 70 A tanulók közösségei, a diákönkormányzat ....................................................................................... 71 A pedagógusok kötelességei és jogai................................................................................................. 72 Az osztályfőnöki szerep tartalma ....................................................................................................... 74 Az osztályfőnök feladatköre .............................................................................................................. 79 A gyermekszemélyiségének fejlesztése ......................................................................................... 80 Az osztályfőnök és a szülők kapcsolata .......................................................................................... 82 III.
Egészségnevelési program.......................................................................................................... 85
Az egészség megőrzésének szintjei: .................................................................................................. 85 A tanulók egészségnevelésének fő feladatai és tartalmi kérdései .................................................... 86 Céljaink ........................................................................................................................................... 87 Követelmények: ............................................................................................................................. 87 Feladataink ..................................................................................................................................... 88 Az iskolai egészségnevelés eszközei, színterei: .............................................................................. 91 Az egészségnevelés megvalósításában résztvevők partnerek: ...................................................... 93 Tevékenységi mátrix....................................................................................................................... 94 Környezeti nevelési program ................................................................................................................. 99 A környezeti nevelés alapelvei......................................................................................................... 100 A környezeti nevelés általános céljai: .......................................................................................... 101 IV.
A környezeti nevelés helyi szintű tervezése ............................................................................. 106
Biológia ............................................................................................................................................ 106
3
Kémia ............................................................................................................................................... 107 Fizika ................................................................................................................................................ 109 Földrajz ............................................................................................................................................ 110 V.
A P L K I K T A N K Ö N Y V EL L Á T Á S Á N A K R E ND J E ................................................................ 111
VI.
Felvétel rendje .......................................................................................................................... 117
VII.
A tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozó előírások és eljárási szabályok .............................. 118
Osztályozó vizsga ............................................................................................................................. 118 Az önkéntes osztályozóvizsgára való jelentkezés feltételei............................................................. 118 Különbözeti vizsga ........................................................................................................................... 120 Pótló vizsga ...................................................................................................................................... 120 Javító vizsga ..................................................................................................................................... 121 A tanulmányok alatti vizsgák vizsgabizottsága és a bizottság működése........................................ 121 Az írásbeli vizsgák szervezésére vonatkozó szabályok .................................................................... 122 A szóbeli vizsgák szervezésére vonatkozó szabályok....................................................................... 123 A gyakorlati vizsgák szervezésére vonatkozó szabályok .................................................................. 124 A sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók vizsgáira vonatkozó egyéb szabályok ................................................................................. 125 VIII.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ......................... 126
4
I.
Iskolánk története
Iskolánk a 2009/2010. tanévben ünnepelte fennállásának hetvenötödik évfordulóját. Pestszentlőrinc legrégebben nyílt középiskolája. A V.K.M. 1934. június 15-én kelt 42.429/1934. V. a 2. sz. rendeletével alapította meg a Pestszentlőrinci M. Kir. Állami Fiú Felsőkereskedelmi Iskolát. Az új tanintézmény a maga működését a Lipták gyár igazgatósági épületének északi szárnyában kezdte el 47 tanulóval. 1940. júniusában az iskola "Pestszentlőrinci M. Kir. Állami Károlyi Sándor Kereskedelmi Középiskola" nevet kapta, s ily módon kereskedelmi középiskolává lett. 1945 szeptemberétől az iskola a Kereskedelem- és Szövetkezetügyi Minisztérium /később: Belkereskedelmi Minisztérium/ irányításával működött 1949. szeptember l-jéig. Ettől az
időponttól kezdve az Oktatásügyi Minisztérium hatáskörébe tartozott. Az 1945-46-os iskolai
5
tanévtől a minisztérium engedélyt adott leánytanulók felvételére is, melynek köszönhetően már 219 tanulóval indulhatott ez a tanév. Az osztályok száma is állandóan gyarapodott, s 1946-47-ben 6 osztály 245 főből, 1953-54-ben már 12 osztály 341 főből állt. Iskolánk 1949-ben Közgazdasági Gimnázium, 1950-ben Közgazdasági Középiskola lett, majd 1952-ben új, korszerű tanítástervvel ipari tagozatú Közgazdasági Technikummá alakult. Nemcsak a fiatalkorúak száma növekedett, hanem bekapcsolódtunk a felnőttek esti oktatásába is. 1948 szeptemberében nyílt meg a dolgozók esti tagozata, amely 1957-58-ig működött. A Művelődésügyi Minisztérium 1964. szeptember 1-jétől a közgazdasági technikumot közgazdasági szakközépiskolává szervezte át, és 2 általános irányú /ipari/, l gép- gyorsíró idegen nyelvi és l gép- gyorsíró általános ügyviteli szakközépiskolai osztály megnyitását engedélyezte. Ebben a tanévben 632 tanulója volt az iskolának. Az 1976-77-es tanévben megszűnt a délelőtti gyorsíró és gépíró iskola. Ettől az időtől esti tagozatot szerveztünk, s ma is ott folyik tanfolyam jelleggel gép- gyorsíró oktatás az akkori Szakoktatási Osztály rendelkezése értelmében. 1977-78-ban -látva a XVIII. és XIX. kerület építkezéseinek gyorsulását, közeledve a demográfiai növekedéshez - az évfolyamonkénti 4 osztályt 5-re növeltünk felmenő rendszerben. Ettől az időponttól 2 számvitel-gazdálkodási, l igazgatás-ügyviteli és 2 gépgyorsíró idegen nyelvi osztállyal működtünk. 1983-ban került be az oktatásba a számítógép. Másfél évtized elteltével elmondható, hogy az csupán gyerekjáték volt a mai gépekhez képest. Ennek ellenére ez hozta meg a változásokat a mi iskolánkban is. Számítógépparkunk folyamatosan növekedett és egyre nagyobb szükség volt géptermek kialakítására. 1989-ben szereztünk be 15 db IBM kompatibilis AT számítógépet, majd 1990-ben ez a szám 19-re emelkedett. A pincében kialakított hely alkalmatlan volt az új gépek befogadására mind nagyságát, mind klímáját tekintve. A régi épület tető felújítási munkái mellett emeletráépítéssel új tantermek, számítógéptermek építését kezdtük el. Az első ütemben három tanterem kialakítására került sor, egyik 6
csoportfoglalkozás esetén kettéosztható. Itt került elhelyezésre 10-10 db számítógép és 40 db Brother AX 110 típusú írógép. Ez utóbbi az iskolában oktatott idegen nyelvi gép- és gyorsíró ágazat gyakorlati foglalkozásainak korszerűsítését segítette elő. 1991-ben a Fővárosi Önkormányzat - kérésünkre - az iskola nevét Pestszentlőrinci Közgazdasági Szakközépiskolára változtatta. Az 1991/92. és az 1992/93. tanévekben - pályázataink segítségével - sikerült újabb 60 db AT számítógépet és 14 db EPSON FX 1050 típusú nyomtatót valamint 40 db elektronikus
írógépet beszerezni. 1994-ben pályázat segítségével követő iskolából modell iskolává váltunk a világbanki program keretében. 2007-ben a Fővárosi Önkormányzat határozata alapján iskolánk tagja lett a Csepel Térségi Integrált Szakképző Központnak. Folyamatos konzultációkat folytattunk képzéseink összehangolására. A különböző szakmacsoportok budapesti szinten egyeztették a 9-13. évfolyamok szakképzést alapozó óraterveit az egységes követelményrendszer kialakításáért. 7
A 2012/13as tanévtől ismét szakképzési tevékenységet is folytatunk, pénzügyi számviteli ügyintéző szakképesítést szerezhetnek nálunk diákjaink, ill. jelentős számban vesznek részt gazdasági informatikus képzésben a Csepel-TISZK keretében.
8
II.
NEVELÉSI PROGRAM Az iskolában folyó nevelő – oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog. (Szent-Györgyi Albert nyomán)
Jelentős feladat hárul az iskolára a társadalmilag elfogadott érétkek közvetítésében. Ugyanis nevelési céljaink meghatározásánál nagyon fontos, hogy iskolánk milyen értékeket képvisel. Általános emberi értéknek tartjuk a humanizmust, a hazaszeretetet, a szeretetet, a becsületességet, a biztonságot, a toleranciát, a nemzethez való kötődést. A személyiség harmóniájának kialakításában értéknek tartjuk a tiszteletet a szülők iránt, a családi hagyományok ápolását, a barátságot, a hűséget, az önzés leküzdését. A mindennapi kapcsolatokra vonatkozóan értéknek tartjuk a kultúrált viselkedést, a helyzetnek megfelelő kommunikációt, az udvariasságot, a segítőkészséget, a durvaság elutasítását. A tudással, műveltséggel kapcsolatosan értéknek tartjuk a tudás iránti vágyat, a megismerésre törekvést, igényt az önművelésre, az esztétikum iránti fogékonyságot. A munkával kapcsolatosan értéknek tartjuk a szorgalmat, a figyelmet, a felelősségtudatot, a kötelességtudatot, a rendszerességet, a munka ésszerű megszervezését. El akarjuk érni azt, hogy tanulóinkban alakuljon ki pozitív viszony a közös európai értékekhez. Legyenek nyitottak és toleránsak az európai kultúra, életmód, szokások, hagyományok iránt. Nevelési céljainkat a társadalmi igények és az iskola használóinak igényei határozzák meg. Iskolánk pedagógiai célja, hogy a fiatalok érett, stabil autonóm személyiségként jussanak el a felnőttkor küszöbére. Tanulóink legyenek birtokában azoknak a szociális képességeknek, amelyek alkalmassá teszik őket arra, hogy etikus társas lényekké válhassanak, s rendelkezzenek a felelős állampolgárrá váláshoz szükséges ismeretekkel, készségekkel és képességekkel.
9
Ehhez kapcsolódó feladatok. Annak elérése, hogy a tanulók: tudatosan óvják testi és lelki egészségüket, ismerjék meg saját lehetőségeiket, tudjanak reális célokat kitűzni és törekedjenek azok elérésére, rendelkezzenek a harmonikus társas- és párkapcsolatok alakításának képességével, szerezzenek kellő jártasságot az ismeretszerzés módszereiben, képesek legyenek önmaguk fejlesztésére, tanulmányaik folytatására, sajátítsanak el olyan szaktudást, amely széles körű, mobilizálható, konvertálható, legyenek készek az új ismeretek befogadására, a munkaerőpiac diktálta változásokra, a reálisan felmért, idejében végrehajtott pályaorientációra, munkájukban legyenek igényesek, szorgalmasak, kreatívak, vállalkozó szelleműek, váljanak alkalmassá önmaguk menedzselésére, érdekeik érvényesítésére, legyenek nyitottak a világ, a természet, a társadalom aktuális kérdései iránt, törődjenek szűkebb és tágabb környezetük védelmére, jó ízléssel gyarapítsák tárgyi környezetüket, képesek legyenek eligazodni a művészet, a tudomány és a kultúra területein. Cél, hogy iskolánk legyen gyermekközpontú intézmény, ahol mindenki jól érzi magát. A közeli, de a távoli jövőben az egyének igen dinamikusan változó életszituációban élnek majd, ahol sokféle és változó tartalmú problémahelyzetben kell helytállniuk. A bonyolultabb,
10
folyamatosan változó életfeltételek eddig nem tapasztalt helyzeteket, problémákat, konfliktusokat és dilemmákat hoznak az ember számára. Így az elvárt társadalmi szerepek, magatartások, a sokirányú szerepvállalás konstruktív betöltése nemcsak a konvertálható tudást feltételezi, hanem a személyiség szuverenitását, identitásőrző képességét, toleranciáját, viszonyulásainak, szükséglet- és értékrendszerének fejlettségét is. Az iskola pedig csak akkor lesz képes e szituációkra felkészíteni, ha tevékenységének rendszerében lehetőséget nyújt a tanulók különböző társadalmi és személyes szerepeinek átélésére. A fent említett társadalmi elvárásokból adódó célok: Az iskolánkba járó diák ne csak a tanulói szerepet élje át és gyakorolja, hanem képes legyen a saját és társai tevékenységének szervezésére, irányítására is. Tanuljon meg vezetőként és vezetettként is viselkedni, dolgozni! Ezért az iskola feladata, olyan tevékenységrendszer működtetése, amelyben a gyerek lehetőséget kap arra, hogy szerepek sokaságában, ezek vállalása és változtatása során alakítsa önmagát. A nevelőtestület feladata: a tanulók testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődésének biztosítása, a gyermek- és tanulóközösség kialakítása és fejlesztése. a közösség kialakítása, fejlesztése. a szülők közösségével való együttműködés a nevelő-oktató munka során.
Nevelésünk eredményeként vissza kell adnunk a tudás rangját, a szorgalmas, tisztességes munka értéket. A becsületesség, a megbízhatóság, a türelem, a felelősség az egyén és a közösség iránt, a haza szeretete erénnyé kell, hogy váljon. Fel kell készítenünk tanulóinkat arra, hogy a modern világ manipulációival szemben (írott, elektronikus sajtó, reklám stb.) kritikus magatartással képesek legyenek ellenállni, hogy erős meggyőződéssel képesek legyenek kritika elfogadására, megbocsátásra, áldozatkészségre, kitartásra és örömre. Mindezeket szem előtt tartva iskolánk nem pusztán elsajátítandó ismeretek közvetítését, hanem a tanulók személyiségét kívánja formálni.
11
Mai teljesítmény centrikus világunkban úgy tapasztaljuk nehézséget jelent, hogy a nevelés olyan terület, melynek eredményességét nem lehet közvetlenül mérni, mert minden személyiség a maga ritmusa szerint fejlődik. Valljuk, hogy az ember értéke nem azonos a mérhető teljesítményével. Célunk ezért, hogy pedagógiai munkánkban a nem mérhető dolgok elismerésének minél több formáját alkalmazzuk.
Nevelésfilozófiánk Alapvető feladatunknak tartjuk, hogy egészséges és sokszínű szociális környezetet, nevelést, magas színvonalú tanítást és tanulási lehetőséget biztosítsunk tanulóink számára, segítsük érzelemviláguk gazdagodását. Az iskolát, a gyermeki életben meghatározó színteret, örömteli, színes és kiegyensúlyozott élettérré kívánjuk alakítani, melyben gondoskodó szeretet, érzelmi és szociális biztonság veszi körül tanulóinkat. Valljuk, hogy a gyermek- és ifjúkor az élet bármely más szakaszával egyenrangú időszak, élményvilága azonban az egész élettartamra meghatározó. Iskolánk tudatosan vallja, hogy a kultúra átadásának, közvetítésének, ápolásának fontos helye. A kultúra tartalmát nem szűkítjük le a műveltség kialakítására, hanem magába foglalja a sokirányú szellemi és testi képességeket, melyek kiművelik, kibontakoztatják az embert. A kultúra átfogója, egyben rendező elve az emberi életnek, mely szétválaszthatóvá teszi a jót a rossztól, a szépet a csúnyától, az értékeset az értéktelentől. Nevelési rendszerünkben fontos szerepet kap a hagyománytisztelet, a kulturális örökség, mely hozzásegíti az embert, hogy egy közösség tagjának érezhesse magát. Az iskola légkörét a tanulók és a tanárok személyiségének tisztelete, a tanítási-tanulási folyamat irányításának és a diákok szerveződésének módja és tartalma határozza meg. A tanuló személyiségének kibontakozásához egyformán fontosnak tartjuk a szabadságot, az értelmesen korlátozó fegyelmet, önfegyelmet és rendet. Feladatunk, hogy tanulóinkban véleményalkotás képességét.
kialakítsuk
az
önálló,
szabad
és
felelősségteljes
Kialakítjuk bennük azt a kritikai szellemet, amely egyben felelősséget is jelent önmagukért és környezetükért.
12
A pedagógiai folyamat valamennyi kapcsolatrendszerében (diák-diák, tanár-diák, tanár-tanár, szülő-tanár, szülő és a többi gyerek) célunk a tolerancia és a szolidaritás kialakítása, fejlesztése. Tanítási programunk kialakítása során szem előtt tartjuk az integráció elvét, hogy az ismeretek egységes rendszert alkotva alkalmazás képes, hasznosítható tudást nyújtsanak. Figyelembe vesszük, hogy tanulóink különböző képességűek, érdeklődésűek és indíttatásúak, ezért alapvetően fontosnak tarjuk, hogy számukra sokféle tevékenységet, a személyiséghez lehetőség szerint igazodó, választható programokat nyújtsunk. Iskolánk a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő célok és módszerek alapján szervezi tevékenységét. Kiemelkedően fontosnak tartjuk, hogy az iskolánkba lépés pillanatától preventív és fejlesztőpedagógiai módszerek segítségével megakadályozzuk hiányosságok felhalmozódását, figyelembe vesszük az egyéni képességeket és az egyéni haladási tempót. A kimeneti szakasz végére versenyképes tudást, érettségit kívánunk nyújtani mindazon diákok számára, akik az iskolánk által nyújtott lehetőségeket kihasználják. Iskolánk értékelési rendszere a viselkedés- és tanuláskultúra, valamint a teljesítmény folyamatos fejlesztését szolgálja. Fontos eszköz tanulóink önismeretének fejlesztéséhez és ahhoz, hogy megtanuljanak célt kitűzni maguk elé, erőfeszítéseket tenni annak elérése érdekében.
A nevelő-oktató munka feladatai a humanista értékrendszer tudatosítása, átadása, a differenciált, individualizált képességfejlesztés, az életkori sajátossághoz igazított tantárgyi tartalmak átadása, a megfelelően motivált tanítási - tanulási folyamat tudatos tervezése és alakítása, a gyakorlatorientáltságra való törekvés a nevelési és az oktatási folyamat során, a tanítási - tanulási folyamat folyamatos fejlesztő ellenőrzése, értékelése, a konstruktív életvezetés kialakítása, amely szociálisan értékes, mert hozzájárul a közösség fejlődéséhez, az egyén szempontjából is eredményes, mert hozzájárul az értékek létrehozásában való részvételhez.
A nevelés feladatai az alábbi területekre terjed ki: 13
értelmi nevelés, érzelmi nevelés, hon- és népismeret, közösségi nevelés, testi- és lelki egészség, kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz, pályaorientáció, kommunikáció, erkölcsi nevelés, esztétikai nevelés, környezeti nevelés, tanulásra nevelés.
A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Pedagógiai alapelveink, célkitűzéseink megvalósítása során a következő eszközöket, eljárásokat alkalmazzuk: Nevelési - oktatási tevékenységünket a Köznevelési Törvény szellemének, előírásainak megfelelően végezzük. Minden tanulónak biztosítjuk, hogy képességeit maximálisan kibontakoztathassa. Ennek érdekében a tehetséggondozás különböző lehetőségeit kiaknázzuk. Így pl. tanórai és tanórán kívüli képzési - fejlesztési alkalmakat biztosítunk. Élünk a változatos óravezetési eljárások alkalmazásával is, pl. differenciált órai munkaszervezéssel. Szakköröket, felkészítő foglalkozásokat, stb. tartunk. 14
A felzárkóztatást a hiányok pótlását nem csupán szakórai feladatnak tekintjük, hanem a személyiségfejlesztés részeként értelmezzük. Ezért erre külön hangsúlyt fektetünk, hisz iskolánk tanulóinak összetétele ezt szükségessé teszi. A 9. évfolyam kezdetekor felmérést végzünk tanulóink általános iskolából hozott felkészültségi szintjéről, s ehhez igazítjuk felzárkóztató – tehetséggondozó tevékenységünket. Az adott év felzárkóztató – tehetséggondozó feladatainak meghatározásáért
a
munkaközösség-vezetők
felelősek
az
igazgatóhelyettes
vezetésével. Minden hozzánk felvételt nyert tanulóhoz és szüleihez eljuttatjuk a házirendet, melyet aláírásával tudomásul vesz és elismer. Ezzel kinyilvánítja, hogy betartását kötelességének tartja. Minden tanulónak biztosítjuk a törvényben is megszabott jogait. Nevelési és oktatási eljárási elveink, eszközeink megválasztása minden esetben az adott nevelési-oktatási helyzethez igazodik, s mindenkori kiindulópontja a tanuló- centrikusság. Minden esetben törekszünk tanulóink készségeinek, képességeinek reális felmérésére. Ennek érdekében szóbeli, írásbeli, szociometriai eszközöket, eljárásokat alkalmazunk.
A kulcskompetenciák fejlesztése Az iskolai műveltég tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. Az oktatásnak - mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt - alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek 15
elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás,
a
kreativitás,
a
kezdeményezőképesség,
a
problémamegoldás,
a
kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése.
Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben.
16
Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét.
Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi
hagyományoknak,
valamint
a
nyelvek
kulturális
vonatkozásainak
és
változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését,
beszélgetések
kezdeményezését,
folytatását
és
lezárását,
valamint
a
szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is.
17
A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot.
Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia - eltérő mértékben - felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük.
Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban
lejátszódó
folyamatokkal
kapcsolatban
magyarázatokat
adjunk, 18
előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel,kultúrával stb. kapcsolatosan). A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható
fejlődés
feltételeinek
biztosítása
érdekében
lokálisan,
és
globális
vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban.
Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul:
19
információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat
-szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok,
információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) - a szabadidő, az információmegosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Idetartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IST használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlődését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel.
A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában
20
használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes
legyen
megtalálni
a
számára
elérhető
oktatási
és
képzési
lehetőségeket,
útmutatást/támogatást. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. A pozitív attitűd, tanulási iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk.
Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben.
21
Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, továbbá a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni,
figyelembe
vesszük
és
megértjük
a
különböző
nézőpontokat,
tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Idetartozik még a társadalmigazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is. Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken - a helyi
22
szinttől a nemzeti és európai szintig - hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján. A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása). Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti.
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítő
23
motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések.
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Idetartozik Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása A pozitív attitűdök alapját a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban. A személyiség funkcionális modelljében megjelenített kompetenciák egymással rendszert alkotnak, egymással átfedésben, összefüggésben állnak, ezáltal egy-egy nevelési síkra vetíthetők.
24
A nevelés síkjai Kognitív kompetencia (az értelem kiművelése) tanulási motívumok fejlesztése (tanulási módszertár, megismerési,- felfedezési,alkotási,- teljesítményvágy fejlesztése) kognitív képességek fejlesztése (kognitív rutinok megszerzése: gondolkodás, kognitív kommunikáció, tanulási technika) Szociális kompetencia (az emberi kapcsolatrendszer fejlesztése, a segítő életmódra nevelés) szociális kompetencia, szociális értékrend kialakítása, fejlesztése egyéni
szociális
értékrend
fejlesztése,
szociális
hajlamok,
attitűdök,
meggyőződések, érdekérvényesítés fejlesztése Személyes kompetencia (egészséges és kulturált életmódra nevelés) személyes kompetencia – egyéni tudat fejlődése személyes motívumok fejlesztése, önkiszolgálási, önvédelmi, szuverenitási, önértékelési motívumok személyes képességek fejlesztése, önkiszolgálási, önvédelmi, szuverenitási, önértékelési képességek egyéni tudat fejlődésének segítése Az egyéni életvitel kultúrája – szakmai képzés alapozása alkotóképesség fejlesztése tehetség
kibontakozásának
segítése,
differenciálással
történő
fejlesztés,
hátránykompenzálás, tehetséggondozás pályaorientáció segítése, pályaaffinitás felmérése, fejlesztése, pályaalkalmasság tudatosítása A rendszer összetettsége jól tükrözi tanulóink személyiségének komplexitását. A komponensek mentén értelmezhető nevelési feladatok megvalósítása során figyelmemmel kell lennünk: Életkori sajátosságra: életkoronként más-más komponensek fejlesztése kap prioritást Képzési szakasz céljai, képzési szintek: természetszerűen korrelálnak az életkori sajátságokkal
25
Pedagógiai folyamatok színtere: meghatározó, hogy tanórai, tanórán kívüli, iskolán kívüli nevelési színtereken folyik a tevékenység Tantárgyak nevelési lehetőségei: figyelembe kell venni, hogy az egyes tantárgyak másmás kompetenciák alakítására alkalmasabbak
Fejlesztési feladatok A kulcskompetenciákra épülnek az alábbi kiemelt fejlesztési feladatok:
Énkép, önismeret az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói saját befogadó alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság.
Hon- és népismeret ismerjék a tanulók népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk értékeit tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét, sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. 26
ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. a tanulók harmonikus kapcsolatának elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése.
Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. a tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről, tudjanak élni a lehetőségekkel, magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. tanulóinkat tanulmányaik során olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. a tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit, váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt európai identitásuk megerősödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. legyenek érzékenyek a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. (mindezen célok elérésében nemcsak magas szintű nyelvtudás biztosításával, hanem az ún. célnyelvi civilizáció tantárgy közép- és emelt szintű oktatásával is támogatjuk tanulóinkat)
27
Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés a demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, és boldogságának is fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. olyan részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. Az iskola egyik alapvető feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási
lehetőségek
biztosítása,
amelyek
elősegítik
a
tanulók
aktív
állampolgárrá válását. az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság
szükséges,
a
képességek,
értékorientációk,
beállítódások
fejlődéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetőségeket. az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását
döntően
a
tanulók
aktív
részvételére
építő
tanítás-
és
tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja.
Gazdasági nevelés a gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás az általános műveltség részévé vált. a gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének tudnak helytállni a globális versenytérben, elemi érdekük, hogy nyitottak legyenek a gazdaság világa felé. 28
nélkülözhetetlen, hogy pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. cél, hogy értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét, az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát, találják meg az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. váljanak képessé a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is, tudjon döntéseket hozni, hitelekről vagy megtakarításokról. az iskolai nevelés során a személyiségnevelés fontos része a gazdálkodás képességének a kialakítása, a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztése, tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között.
Környezettudatosságra nevelés a környezettudatosságra nevelés célja, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezet megóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. a fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, kreatívan gondolkodó, a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén eligazodó, és az egyéni vagy közös tetteikért felelősséget vállaló magatartást. kiemelt
figyelmet
gondolkodásmódjának
kell
fordítani
fejlesztésére,
a
tanulók
érzékennyé
természettudományi kell,
hogy
váljanak
környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a
29
környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. a környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. a tanulók ismerjék meg azokat a folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak, konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. aktívan kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.
A tanulás tanítása az iskola alapfeladata, a tanulás, a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése, hanem magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. a tanulás számos összetevője tanítható. a pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni.
30
a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. a hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsősorban a következőket foglalja magában: az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. fontos pedagógiai feladat megismerni a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. figyelembe kell venni a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre kell alapozni a tanulás fejlesztését. tudatosan meg kell választani a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és életszerű tartalommal ruházza fel azokat. törekedni kell a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, mindennapokban
31
történő felhasználására, az új ötletek kitalálására, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztésére. hangsúlyt
kell
helyezni
a
tanulói
döntéshozatalra,
az
alternatívák
végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése.
Testi és lelki egészség az iskolának minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. személyi
és
tárgyi
környezetével
segítenie
kell
azoknak
a
pozitív
beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. az egészséges életmódra nevelés a betegségek megelőzésének módjára tanít, az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére nevel. fel kell készíteni a gyerekeket, fiatalokat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. fejleszteni kell a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. meg kell ismertetni a tanulókkal a környezet - elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit, a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére vonatkozó legfontosabb szabályokat (felismerés, tárolás). az iskola megkerülhetetlen feladata: 32
a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzése. Foglakozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével történő alakítása. biztosítsa az iskolai környezet az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést..
Felkészülés a felnőtt lét szerepeire a pályaorientáció a felnőtt-lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme, célja, a tanulók további iskola- és pályaválasztásának segítése. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek,
alternatíváknak
a
megismerése
tevékenységek
és
tapasztalatok útján. tudatosítása annak, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. az iskolának átfogó képet kell nyújtania a munka világáról, olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. a pályaorientáció akkor eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul, kiemelt figyelmet fordít a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képességére
33
a tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag
tervezett
fejlesztése,
olyan
szociális
motívumrendszer
kialakítása és erősítése, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. a
szociális
kompetencia
fejlesztésében
kiemelt
feladat
a
segítéssel,
együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása, fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek (pl. vállalkozó-, gazdálkodó- és munkaképesség). Nevelő-oktató munkánk középpontjában tehát a kompetencia alapú oktatás áll: olyan ismeretek, készségek, képességek, attitűdök fejlesztése, amely megszilárdítja az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges képességeket, és biztosítja a sikeres munkaerő piaci alkalmazkodáshoz nélkülözhetetlen tudás kialakulását. a tanulók támogatást kapjanak a képességek, kompetenciák megalapozásához, kibontakoztatásához és megerősítéséhez, a tanulók értékeket, készségeket és életszerű tudást sajátítsanak el, és képessé váljanak ezek alkalmazására; A kulcskompetenciák bonyolult kölcsönhatásban állnak egymással és a kiemelt fejlesztési feladatokkal. A műveltségterületeket iskolánkban a helyi tanterv tantárgyi struktúrája fedi le, ennek keretében jelenik meg a kompetenciák fejlesztési rendszere.
Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A személyiség egészének fejlesztése, mely magába foglalja az intellektuális, az érzelmi, a szociális, az erkölcsi, az esztétikai és a fizikai szükségletek kielégítését. Fontos elemei az ismeretszerzési és ismeretfeldolgozási, a szóbeli – írásbeli - képi kifejező, valamint az idő – térbeli tájékozódási képességek.
34
Az iskolai tanulmányok során a tudásszint, a teljesítmény a gyermek személyiségéhez, képességeihez mért maximális fejlesztése. A készség – képesség – jártasság fejlesztésének fontos eleme a tanulói önmegvalósítás (szabadon választható foglalkozások) és az önképzés (tehetséggondozás) segítése. Fontos szempont a személyiség egyes részterületeinek és a teljes személyiségfejlődésnek a harmóniája. Információk értelmezése, feldolgozása és a kreatív gondolkodás kialakítása. A tanulókhoz érkező nagymennyiségű információ minőségi szűrése, valamint értelmezése és feldolgozása a kialakított készségek, képességek, jártasságok gondozását, fejlesztését kívánja meg. Mivel a tanuló ennek a folyamatnak alkotó részese, ezért kreativitása és innovációs törekvései fontos építőkövei a tanítás – tanulás folyamatának. Fel kell ruháznunk tanulóinkat az önálló tanuláshoz szükséges alapvető képességekkel, ennek érdekében feladatunk a problémamegoldó, értelmes, kreatív, kritikai gondolkodás fejlesztése. Törekvésünk a kompetenciák gondozása, fejlesztése, feladatunk az ismereteket, tudás és képzési tartalmakat rendszerben ún. integrációs hálóba foglalva közvetíteni. Biztosítanunk kell, hogy az iskola a személyes, aktív tapasztalás színtere lehessen. Az iskola nevelési kapcsolatrendszere A nevelési munkánk során törekednünk kell arra, hogy a tanulókat minél több, az értékrendünket közvetítő nevelő hatás érje. Mindehhez széleskörű kapcsolatrendszerre van szükség. Ebben a folyamatban elsődleges szerepe van a szülői háznak, mellyel a gyermekek nevelésében sokoldalú együttműködésre törekszünk, valamint a közvetlen társadalmi környezetnek, melyhez számos módon kapcsolódik az intézmény. Pályaválasztási döntések előkészítése Pályaorientációs pedagógiai stratégiánk figyelembe kell, hogy vegye a diákok képességeit, formálnia kell a képzeteket a munka világáról mind ismeretek nyújtásával, mind tevékenységek szervezésével, melyek segítségével kipróbálhatják képességeiket, fejlődhet önismeretük, bővülhet pályaismeretük, kialakulhat érdeklődésük valamely pálya iránt. Környezeti, környezetvédelmi nevelés
35
Környezeti, természeti értékek tisztelete, védelme, a globális látásmód kialakítása, és a lokális cselekvési készség képessége, környezettel szembeni felelősségtudat, mely a szűkebb környezet megóvásának készségszintjén ölt testet.
A személyiség- és közösségfejlesztés konkrét pedagógia feladatai A két területet csak egységben, egymással szoros összhangban lehet értelmezni. A személyiség bioszociális komponensrendszer. Ez azt jelenti, hogy a személyiség az aktivitását (a működését és viselkedését) megvalósító öröklött és tanult komponensek egysége. Az iskola szempontjából fontosak a tanult komponensfajták: tanult motívumok (attitűdök, meggyőződések), szokások, készségek, ismeretek (képzetek, fogalmak, minták, szabályok) A tanuló személyiségfejlesztésére irányuló pedagógiai hatásrendszer iskolánkban egyrészt a tanuló és a nevelő közvetlen kapcsolatában valósul meg, másrészt közvetett módón, a tanulóközösség ráhatásán keresztül érvényesül. Valljuk, hogy az ember társas-lény, közösségi létre utalt, közösségben bontakoztatja ki képességeit. Első közössége a család, mely társadalomba, nemzetbe, Európába és a világba tagozódik. Iskolánk úgy közvetíti a műveltséget, mint képességet a közösségteremtésre, emberek, események megértésére. Nem az önérvényesítés eszközének tekintjük a tudást, hanem amiből kötelezettség fakad a szolgálatra, a közösség iránti felelősségtudatra.
Feladatok: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása, meggyőződéssé alakítása. Az emberi együttélés szabályainak megismertetése, a társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési képesség kialakítása. Az értelmi képességek fejlesztése, az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése, a világ megismerésére törekvés igényének kialakítása. A képességek tevékenységek közben alakulnak ki. A kulturált magatartás és kommunikáció képességének kialakítása.
36
Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésekre, aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. Önismeret,
helyes
önértékelés,
a
kitartás,
szorgalom,
céltudatosság,
elkötelezettség kialakítása. A nemzeti hagyományok, nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, becsülése, hazaszeretet érzésének felkeltése. Alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése, érdeklődés felkeltése a társadalmi problémák iránt, igény kialakítása a közéletben való részvételre. A munka fontosságának tudatosítása, önellátásra és környezetünk rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A testi képességek fejlesztése, rendszeres testmozgás, egészséges életmód, egészségvédelem iránti igény kialakítása. Esztétikai értéket felismerő és létrehozó (befogadó és alkotó) kreatív képességek kialakítása.
A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok Közösségfejlesztő tevékenységünk legfőbb célja, olyan állampolgárok nevelése, akik: képesek érdekeik felismerésére és megfogalmazására, s azokat képviselni is tudják. tudnak érvelni, tudnak vitázni, miközben mások nézeteit tiszteletben tartják. képesek a más állásponton lévőkkel mindenki számára elfogadható kompromisszumot kötni. számára természetes a szabad és félelemmentes véleménynyilvánítás és érdekképviselet. Kiemelt fontosságot tulajdonítunk annak, hogy diákjaink - amellett, hogy képzettek és műveltek legyenek - megismerhessék és gyakorolhassák a demokratikus politizálás minden elemét. Célunk, hogy olyan iskolában dolgozhasson pedagógus és diák, ahol nézeteinek mindenki szabadon hangot adhat, ahol a konfliktusok nem elfojtatnak, hanem eltérő érdekként, véleményként megfogalmazódva és nyilvánosságra kerülve megütközhetnek, s ahol ennek következtében egészséges és alkotó légkör jellemző.
37
E célok megvalósítása érdekében a következő feladatokat kell megvalósítani: olyan szintű és minőségű tanár-diák kapcsolat kialakítása, hogy a diákok igényeljék és elfogadják a pedagógus segítő szándékát, el kell érni a helyes arány felismerését a szabadság-nyitottság, jog-kötelesség, az önkéntesség-kötelesség, demokrácia-diktatúra, a valódi - általános emberi értékek kérdéskörében, törekednünk kell a szabad, átgondolt döntés fontosságának felismertetésére az egyéni gondolkodásmód előtérbe helyezésével, elhatárolódunk a divathullámoktól, a szlogenek hangoztatásától, a csordaszellem hatására meghozott tettektől. Nevelési-oktatási tevékenységünk megvalósítása során a közösségfejlesztés feladatrendszerét a kerettantervek közös követelményrendszerére építjük. Ennek során fontosnak tartjuk: A hon- és népismeret segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. A tanulók legyenek nyitottak, megértőek a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt; becsüljék meg ezeket. Az iskola és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vegyenek a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. A tanulók szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A
kommunikációs
kultúra
középpontjában
az
önálló
ismeretszerzés,
véleményformálás és –kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei állnak.
38
Az iskolának az új információs környezetben eligazodó, és azt kritikai módon használó fiatalokat kell nevelnie. Fontos célunk, olyan valódi közösséget formáljunk, amely képes és a közös cél érdekében hajlandó a közös értékrend elfogadására, és az iskola keretein belül ennek megfelelően viselkedik, munkálkodik. A tanuló közösségben, illetve közösség által történő nevelésének tervezése, szervezése, irányítása nevelőmunkánk alapvető feladata.
Elemei: Az iskolai élet egyes területeihez kapcsolódó tanulóközösségek kialakítása, ezek életének tudatos, tervszerű fejlesztése. A közösségek irányításánál alkalmazkodni kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz – a gyerek heteronom, a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségének átalakulásától az autonóm, önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig. A diákönkormányzati munka, tanuló önkormányzás képességének kialakítása a közös célképzés, cél elérése érdekében végzett tudatos, tervezett tevékenység és az elvégzett feladat értékelése révén. A közösségek tevékenységének tudatos tervezése, szervezése, a tanuló aktív részvételének biztosítása, hogy a közvetett nevelési hatások érvényesüljenek, a tanuló megfelelő tapasztalatok, magatartásélmények birtokába jusson az együttélés, együttműködés terén. Fontos feladat a közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása, a közösségre jellemző, összetartozást segítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé tétele.
A tanórákon megvalósítandó feladatok:
A tanulás támogatása kölcsönös segítségnyújtással, a tanulmányi és munkamorál erősítésével.
39
A tanulói kezdeményezés erősítése, az önállóság, öntevékenység, önigazgató képesség fejlesztése.
Változatos munkaformákkal az együvé tartozás, az egymásért való felelősség erősítése
A tanítási – tanulási folyamat szervezése során kiemelt hangsúlyt kap intézményünkben a tanulók motiválása, tanulói aktivitás biztosítása és a differenciálás.
Motiválás célja, hogy felkeltsük a tanulóban a tanulás iránti belső érdeklődést, és az a folyamat végéig fenn is maradjon.
A tanórák tervezése, szervezése során előtérbe kell helyezzük azokat a módszereket és szervezési formákat, melyek biztosítják a tanuló tevékenykedtetését, állandó aktivitását.
Kiemelten fontos feladat a tanulási folyamat tervezése során a differenciálás, azaz, hogy a pedagógiai folyamat a lehető legnagyobb mértékben igazodjon a tanuló egyéni fejlettségéhez, képességeihez, elvárható teljesítményéhez.
A feladat megoldását az alábbi tanítási módszerek, szervezeti formák segítik:
A kezdő évfolyamon diagnosztikus mérésen alapuló (képességstruktúrát felmérő) képességfejlesztő foglalkozásokat szervezünk.
Biztosítjuk a preventív foglalkozások órakerete mellett az egyéni korrepetálás órakeretét is. A csoportos korrekciós foglalkozásokon a komplexitás elvét szem előtt tartva a fejlődési súlypontokat célozzuk meg a pedagógiai ráhatás során.
A
tanítási
órákon
előnyben
részesítjük
az
egyéni
képességekhez
igazodó
munkaformák mellett a kooperatív tanulásszervezést.
Törekszünk a személyre szóló feladatadásra, mind a tanítási órákon, mind pedig a házi feladatok kijelölésében.
Idegen nyelv valamint az informatika tanítását csoportbontásban végezzük.
A tanulók személyiségének kibontakoztatásához színteret biztosít a tudatosan tervezett osztályfőnöki nevelési program, melyben időkeretet és szakmai programokat biztosít az alábbi területeken: Önismereti foglalkozások Értékfeltáró foglalkozások Konfliktuskezelés Az egészséges életmód, életvitel kialakítása 40
Közösségi normák elsajátíttatása.
Összegezve Általános céljaink: A tanulói személyiség teljes kibontakozásának segítése. A személyiség harmonikus fejlesztése Az esélyegyenlőséget és az egyes tanulók fejlettségét, lehetőségeit, érdeklődését figyelembe vevő nevelés, oktatás. Olyan iskolai életmód megszervezése és működtetése, amelyben a tanuló a tanulási folyamat alanya (nem pedig tárgya). Az egyértelmű elvárások és feladatok meghatározása párosul a gyermeki személyiség és méltóság tiszteletben tartásával. A tanulók testi, értelmi, erkölcsi, érzelmi, gyakorlati készségeinek és képességeinek fejlesztése. Fontos az értékek egyensúlya: a biológiai lét értékei (az élet tisztelete, az egészség értéke stb.), az „én” harmóniájára vonatkozó értékek (önismeret, önbizalom, önművelés stb.), a társas kapcsolatokra vonatkozó értékek (tisztelet, szolidaritás, szeretet, tolerancia), a társadalmi eredményességre vonatkozó értékek (folyamatos tanulás, -
problémaérzékenység, kreativitás, szellemi igényesség stb.), a humanizált társadalom – és világkép értékei (hazaszeretet, az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása, a hazai és egyetemes kultúra értékei stb.).
41
A személyiségfejlesztő tevékenység célja: -
a konstruktív életvezetés képességének kialakítása, fejlesztése,
-
az eredményes életvezetéshez szükséges készségek, képességek kialakítása, fejlesztése,
-
a környezetből származó megterhelések, ártalmak csökkentésére irányuló prevenciós feladatok, programok megvalósítására való törekvés.
Személyiségfejlesztő nevelési feladatok: Az értelem kiművelése tanulói motívumok fejlesztése, kognitív képességek fejlesztése. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés személyes képességek fejlesztése, személyes kompetencia fejlesztése, személyes motívumok fejlesztése, az egyéni tudat fejlődésének segítése. A segítő életmódra nevelés szociális kompetencia kialakítása, fejlesztése, egyéni szociális értékrend kialakítása fejlesztése. Szakmai képzés alapozása az alkotóképesség fejlesztése, tehetséggondozás.
42
A kerettanterv elveinek megfelelően iskolánkban pontosan meghatározzuk azokat a követelményeket, melyek a tanulók fejlődéséhez szükségesek, s melyek személyiségüket fejlesztik. Nevelési - oktatási folyamatunk ennek érdekében teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, játéknak és a munkának egyaránt. Ennek színterei a tanórák, szakmai gyakorlatok, szakmai tevékenységek, kirándulások, iskolai rendezvények. Fontosnak tartjuk, hogy nevelési - oktatási munkánk fejlessze tanulóink önismeretét, együttműködési készségét, eddze akaratukat. Ennek érdekében úgy szervezzük tanórai és tanórán kívüli tevékenységeinket, hogy ennek gyakorlására, megvalósulására lehetőség nyíljon. Nevelési - oktatási folyamatunk hozzájárul növendékeink életmódjának, motívumaik, szokásaik, az értékeléssel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, megszilárdulásához. Olyan pedagógiai munka tehát a célunk, melynek középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, az egész személyiségének a fejlődése, fejlesztése áll. Munkánk során figyelembe kell vennünk, hogy a nevelés és oktatás színtere nem csupán az iskola, hanem a társadalmi élet számos fóruma is.
Személyiség-és közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok meghatározása tantárgyi szinten Testnevelés A testnevelés és a sport célja, hogy az iskola egységes oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek, valamint a természet egészség-fejlesztő tényezőinek együttes hatásával járuljon hozzá, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelendő személyiséggé váljanak. A testnevelésnek (más tárgyakhoz hasonlóan) erkölcsöt formáló hatása van, fejleszti az értelmet, elmélyíti az érzelmeket, erősíti az akaratot.
43
Értékes személyiségvonásokat fejleszt ki pl.: -
fegyelmezettség,
-
határozottság,
-
önuralom,
-
bátorság,
-
kudarctűrés,
-
a nehézségek leküzdése,
-
kitartás,
-
monotónia tűrése,
-
környezetkímélő és közösségformáló magatartás.
Történelem A szakközépiskolai történelemtanítás céljai és feladatai az általános iskolában tanult ismeretekre épülnek. A történelmi tanulmányoknak jelentős szerepük van számos pozitív személyiségvonás kifejlesztésében, tudatosításában. Történelmi eseményekben résztvevők tetteinek ismerete, viselkedésük, döntéseik és cselekedeteik motívumainak megértése olyan kulcskompetenciák kialakítását teszik lehetővé, amelyek által az egyén, mint társas lény és állampolgár megtalálja helyét a társadalomban. A múltból a jelenbe vezető utak feltárása pedig segít a jelenkor politikai, gazdasági, társadalmi jelenségeinek megértésében. A történelem és a hozzá kapcsolódó műveltségterületek moduljainak feladata, hogy e célok eléréséhez szükséges tartalmat közvetítsék. A történelem, a társadalom, megismerésében növekvő szerepet kell kapnia a média modern eszközeinek. A tanulók tudása ne szűküljön le pusztán a tények ismeretére, hanem mindez problémaérzékenységgel, a tudás bővítésének igényével, az önálló tanulási, tájékozódási módszerek ismeretével is járjon együtt.
44
A múlt sorskérdéseiben mai életünk problémái is megjelenhetnek. Elemzésük, megértésük megerősítheti az egyént a társadalomért, a kisebb közösségekért, az önmagáért vállalt felelős magatartásban. Fejlesztési követelmények: Alapkövetelmény a tájékozódás készsége könyvtárakban, kézikönyvekben, lexikonokban, atlaszokban, ismeretterjesztő folyóiratokban. Járatosnak kell lenniük az Internetes keresőprogramok és a történelem, továbbá társtudományai anyagát hordozó CD-ROM-ok kezelésében. Az
ismeretszerzési
és
-feldolgozási
képességek
formálása
elválaszthatatlan
a
kifejezőképességek fejlesztésétől.
Emberismeret- etika A tantárgy áttekinti az emberi együttélés alapelveit, a társadalom intézményeit, a politika, a jog és gazdasági rendszerének működését. Bevezet az etika fogalomkörébe, az ember kilétéről a jó és a rossz mibenlétéről, az erényekről és a helyes cselekedet alapelveiről folyó diskurzus évezredes történetébe. Fejlesztési követelmények: A társadalmi együttélés szabályainak ismerete, tudatos belátáson alapuló kritikai elsajátítása. A jogérzék, a társadalmi felelősségtudat elmélyítése. Az önálló tájékozódáshoz és a tudatos életvezetéshez szükséges jellemvonások, készségek és ismeretek fejlesztése.
Magyar nyelv és irodalom Tartalommal tölti meg és erősíti a nemzeti nyelvi és kulturális identitást. A tanításnak hiteles kérdések és válaszok megfogalmazásával kell reagálnia a diákok mindennapi életvilágára. A magyar nyelv tantárgy feladata, hogy fejlessze a nyelvi megértés és kifejezés képességét, tudatosítsa és rendszerezze a korábban megszerzett tudást a nyelv társas, társadalmi szerepéről, a nyelv és gondolkodás viszonyáról, az anyanyelv jelenbeli és múltbeli 45
változásairól. A középiskolát végzettektől elvárt nyelvi kultúra magában foglalja a beszédértés, a beszéd, a szövegértés és szövegalkotás képességét, és mindezek minőségi alkalmazását a szóbeli és írásbeli megnyilatkozások különféle élethelyzeteiben. Az irodalmi műveltség elsajátítása által a diákok mindenfajta szövegnek pontosabb érőivé válhatnak, megismerhetnek olyan élethelyzeteket, döntési szituációkat, erkölcsi dilemmákat, megoldási mintákat, magatartási formákat, értékeket, eszméket és gondolatokat, amelyek a saját életükben is érvényesíthetők. Az iskola esélyt nyújtson a diákoknak arra, hogy sikeressé váljanak további tanulmányaikban és a munka világában. Fejlesztési követelmények: Az
életkornak
beszédpartnerekkel
megfelelően való
fejlett
kommunikáció
együttműködés
képességét
minden jelenti,
a
beszédhelyzetben másként
a
vélekedők
álláspontjának felfogását, tiszteletét, a saját vélemény megvédését, illetve korrigálását, és feltételezi a kommunikációs zavarok fölismerését és képességet feloldásukra, kritikus magatartást a téves ítéletek, a manipulációs szándékok fölismerésében. A középiskola szintjének megfelelő szövegértés fejlesztésében követelmény az elemzési jártasság színvonalának emelése a tanult leíró nyelvtani, szövegtani, jelentéstani ismeretekkel, és az elemzés kiterjesztése a szépirodalmi szövegek mellett a szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti szövegek feldolgozására, értelmezésére is. A tanulási képesség fejlesztésének fontos területe az interperszonális képességek alakítása, kitüntetetten a kapcsolatteremtés és az együttműködés a társakkal, a szöveggel. Rendszeres könyvtári munka, a különféle információhordozók használata. Hozzátartozik ehhez a teljesebb irodalomtudáshoz a magyar irodalom néhány jelentős témájának, kapcsolódási pontjának fölismerése eltérő világlátású, szemléletű művekben, például élet és halál, szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezet, barátság, szerelem, nemzeti hagyományok, érzelmi-szellemi kötődések, magyarság és európaiság témakörben. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai érzékenység a felnőttkor küszöbére ért ember meghatározó tulajdonsága. 46
Matematika A matematika tanítás célja, feladata a tanulók önálló, rendszerezett, logikus gondolkodásának kialakítása, fejlesztése. Mindezt az a folyamat bizonyítja, amelynek során fokozatosan kiépítjük a matematika belső struktúráját (fogalmak, axiómák, tételek, bizonyítások elsajátítása), és a tanultakat változatos területeken alkalmazzuk. A problémák felvetése tegye indokolttá a tanulók számára a pontos fogalomalkotást. Ezek a folyamatok váljanak a tanulók belső, felfedező tanulási tevékenységének részévé. A matematikai nevelés sokoldalú eszközökkel fejleszti a tanulók modellalkotó tevékenységét, kialakítja a megfogalmazott összefüggések, hipotézisek bizonyításának igényét, megmutatja a matematika hasznosságát, belső szépségét, az emberi kultúrában betöltött szerepét. Fejleszti a tanulók térbeli tájékozódását, esztétikai érzékét. A
matematika
a
maga
természettudományok, szakközépiskolákban
az a
hagyományos informatika,
választott
és a
szakma
modern technika,
eszközeivel a
humán
ismeretanyagának
segítséget
ad
a
műveltségterületek,
tanulmányozásához,
a
mindennapi problémák értelmezéséhez, leírásához és kezeléséhez. A lehetőségekhez igazodva támogassa az elektronikus eszközök (zsebszámológép, számítógép, grafikus kalkulátor, Internet, stb.) célszerű felhasználásának megismerését, alkalmazásukat. Fontos, hogy a tanulók képessé váljanak a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára, törekedjenek az önellenőrzésre, legyenek képesek várható eredmények becslésére. Törekedni kell a tanulók pozitív motiváltságának biztosítására, önállóságuk fejlesztésére. Ebben a törekvésben fontos terület a matematika alkalmazásának, eszközjellegének sokoldalú bemutatása és a tanításban való érvényesítése. A problémaérzékenységre, a problémamegoldásra nevelés fontos feladatunk. Ehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése, s az, hogy a tanulók minél többször önállóan oldjanak meg feladatokat. Aktívan vegyenek részt a tanítási, tanulási folyamatban. A gyakorlati számítások során alkalmazott újabb ismeretek egyre fontosabbá teszik az elektronikus eszközök célszerű használatát. A közelítő értékekkel való számoláshoz különösen elengedhetetlen a becslés, a kerekítés, az ellenőrzés különböző módjainak alkalmazása, az eredmény realitásának eldöntése. 47
A tanulóktól megkívánjuk a szaknyelv pontos használatát, a jelölésrendszer helyes alkalmazását. A matematikai szöveg értő olvasása, tankönyvek, lexikonok használata, szövegekből a lényeg kiemelése, a helyes jegyzeteléshez szoktatás a felsőfokú tanulást segíti. A helyes érvelésre szoktatással sokat tehet (és tesz is) a matematikatanítás a kommunikációs készség fejlesztéséért. Fontos elérnünk, hogy a tanulók meg tudják különböztetni a definíciót, a sejtést és a tételt. Matematikatudásról akkor beszélhetünk, ha a definíciókat, tételeket alkalmazni is tudja a tanuló. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a matematika a kultúrtörténet része. Komoly motiváció lehet tanításunkban a matematikatörténet egy-egy mozzanatának megismertetése, a máig meg nem oldott egyszerűnek tűnő matematikai sejtések megfogalmazása, nagy matematikusok élete, munkássága. Ehhez segítséget ad a könyvtár és az Internet használata is. A matematika fejleszti a gyerekek logikus gondolkodását, problémamegoldó készségét. A matematika segítséget nyújt elsősorban a természettudományok, és az informatika ismeretanyagának tanulmányozásához, segíti a gyerekek modellalkotó és absztraháló képességét, fejleszti a tanulók térszemléletét.
Idegen nyelv Az idegen nyelvek oktatása a kiscsoportos foglalkozások és a viszonylagosan magas óraszámok
miatt
- megfelelő
tanári
háttér
esetén -
ideális
terepe
lehet
a
személyiségfejlesztésnek. A kb. 10-15 fős csoportok lehetővé teszik, hogy a tanár ne csak a célnyelvre összpontosítsa figyelmét, hanem diákjaival is szorosabb kapcsolatot alakítson ki. A jó tanár-diák viszony kialakulásában nemcsak a tanár, hanem a már 8-10 éve iskolánk majd minden osztályában használt modern, kommunikatív tankönyvek is tevőleges szerepet játszanak. Ez élvezetesebbé, oldottabbá teszi a nyelvoktatást, könnyíti mind a tanár, mind a diák munkáját. Örvendetes, hogy szinte minden Magyarországon tankönyvként használt nyelvkönyv létrejöttekor ezek a szempontok érvényesülnek. 48
A kommunikatív nyelvkönyvek sajátja - épp ezzel járulnak hozzá a személyiségfejlesztés sikereihez -, hogy a hétköznapi életből vett témákat, szituációkat, stb. dolgozzák fel. Egy téma többször, különböző nyelvi nehézségi szinteken is napirendre kerül. A diákok és a tanár is véleményt mondhat róla, ami mindkettőjük számára hasznos lehet. A 12. évfolyamon az érettségi témakörök kapcsán szinte az összes megtanult témakör újra feldolgozásra kerül. Sokszor figyelemmel kísérhető, hogyan fejlődik, változik a diákok személyisége,
hogyan
tükröződnek
életkori
sajátosságaik
egy-egy témakör
újbóli
feldolgozásakor. Nagyobb szerephez juthatnak a következő témakörök: diszkrimináció, környezetünk, környezetvédelem, egészséges életmód, helyes és helytelen táplálkozás, a tudomány szerepe a mindennapokban. Ezek a témakörök várhatóan az osztályfőnöki órákon is megbeszélésre kerülnek majd. Az idegen nyelvek a rendszeresség, a figyelem, koncentráció-fejlesztésben is szerepet játszhatnak az idegen nyelvek tanulási sajátosságai miatt. Ehhez természetesen figyelembe vevő követelményrendszerre, rendszeres felkészülésre van szükség mindkét fél részéről.
Ének-zene A szakközépiskolai énekoktatás legfontosabb célja, hogy a zene az életmód szerves részévé váljék. Hatása érzelmi és értelmi vonatkozású, jellemformáló ereje és szerepe van. A közös zenei tevékenység, a csoportos muzsikálás élménye, az aktív zenei cselekvés öröme arra ösztönzi a tanulót, hogy a közösség tevékeny és felelős tagja legyen. A szakközépiskolai énekoktatás a korábban megszerzett ismereteket, készségeket, aktív zenélési módokat összegzi és az életkori sajátosságokból adódóan fejlettebb szintre emeli. Hozzájárul a zenei világkép kialakításához. Célja, hogy a zenei élményeket, ismereteket a sokrétű, különböző előjelű zenei hatásokat zenei tudattá rendezze a tanulókban. Fejlesztési követelmények: Az éneklés sok diák számára az egyetlen aktív zenélési lehetőség. Középiskolában a megfelelő érzelmi és értelmi háttérrel valóban a művészi önkifejezés színtere emelendő. Az énekhang jelentse a tanuló számára a legtökéletesebb, bármikor igénybe vehető hangszert. 49
Cél a kifejező énekhang, mint eszköz továbbfejlesztése ahhoz, hogy a tanulók közelebb kerüljenek a magyar és egyetemes zeneirodalom remekeihez. A csoportos és egyéni éneklés tiszta intonációval, pontos ritmussal, érthető kifejező szövegkiejtéssel, az előadásmód helyes megválasztásával a zenei hallás fejlesztője is. A közös éneklésből a többszólamú éneklésbe fejlődve a többszólamú hallás, hangközök tiszta intonálása, a tonalitás iránti érzék erősödése következik. A középiskolában a zenei olvasás-írás jelrendszerének további fejlesztése a cél. A gyakoriság eljuttatja a tanulót a reprodukálás készségéhez. A zenei hallás fejlesztését szolgálja a hangzó zene megfigyelése, a zenehallgatás. Lehetővé teszi a zenei folyamat befogadását, megfigyelését, formai összefüggéseinek észrevételét, a zene valamennyi összetevőjének tudatosítását. Jól kiegészíti az éneklési készség formálását. A közös zenehallgatás egyre inkább a meglévő ismeretek alkalmazása, az ismeretlen zene megfigyelése felé irányuljon. A zenei befogadóképesség fejlesztése a zenehallgatás segítségével történik. 9-10. évfolyamban a hosszabb szemelvények hallgatása lehetővé teszi átfogóbb összefüggések, formák, szerkesztési elvek, zenei megoldások megfigyelését. Mindezek tudatosítása a zenetörténeti korok általános művészeti jellemzőit, azok elhatárolódását és összefüggéseit érzékeltetik.
Mindezekkel
párhuzamosan
fejlődik
a
tanuló
ízlésrendszere,
véleménynyilvánítási készsége. Fontos feladat az életkori sajátosságoknak megfelelő tanulási módszerek tudatosítása. A tanulók legyenek képesek korszerű könyvtár- és informatikai ismeretek birtokában - kotta, szakkönyv, szótár, lexikon, hangzó anyag, CD (CD-ROM) felhasználásával - részfeladatok önálló feldolgozására. A zeneirodalmi alkotások megismerése hozzájárul más művészeti ágak formanyelvének megértéséhez. A tömegkommunikáció zenei műsorkínálatának figyelemmel kísérése, a szelektálás képessége, a rendszeres hangverseny-látogatás, az iskola zenei életének megszervezése és
50
működtetése fontos eszköz ahhoz, hogy az értékes zene a fiatalok életének szerves részévé váljon.
Természettudományok A természettudományok a természet és környezet megismerését segíti, megtanítja a tanulókat arra, hogy hogyan kell együtt élni a természettel és megóvni a környezetet. A fizika és a kémia segíti a modellalkotást, a megfigyelt jelenség helyes értelmezését, a mért adatokból a helyes következtetés megállapítását, ill. a folyamatok becslését tanítja. A biológia tanulása elsősorban egészségvédő és környezettudatos magatartásra nevel, hozzásegíti a gyerekeket, hogy egészségesebb életmódot éljenek, és tudatosan óvják környezetüket. A földrajz a Föld és a rajta élő emberek kapcsolatát mutatja be, így segíti a tanulókat abban, hogy felismerjék a nemzeti értékeket és megtalálják a világban elfoglalt helyüket.
Fizika A fizikai ismeretek átadása mellett alapvetően fontos tudatosítani a tanulókban, hogy a természettudományok - ezen belül a fizika - az egyetemes emberi kultúra részét képezi, és szoros kapcsolatban áll a kultúra más területeivel. Ugyanilyen fontos annak felismerése, hogy nagyrészt a fizika eredményei alapozzák meg a műszaki tudományokat, lehetővé téve ezzel a - napjainkban különösen is érzékelhető - gyors technikai fejlődést. Hangsúlyoznunk kell, hogy a természet törvényeinek megismerése és az emberiség céljaira történő felhasználása felelősséggel jár. A fizikai ismereteket természeti környezetünk megóvásában is hasznosítani kell, ez nem csak a tudósok, hanem minden más iskolázott ember felelőssége és kötelessége.
Földrajz Célja, hogy a tanulók tudják értelmezni, munkájukban és mindennapi életükben alkalmazni az élettelen és az élő természet folyamatainak, fejlődésének társadalomra gyakorolt hatásait, 51
azok időbeli változásait. Lássák, hogy a társadalom működése hogyan hat vissza a földrajzi környezetre. Segíti a tanulókat abban, hogy a természeti-társadalmi folyamatokat összefüggéseikben értelmezzék. Tudjanak általánosítani és szintetizálni, lássák a földrajzikörnyezeti jelenségek és főbb folyamatok helyét a földi rendszerben. A természet és a társadalom kölcsönhatásainak, összefüggéseinek megismerése nyomán fejlődött ki a tanulók környezettudatos gondolkodása. A tantárgy tudatosítja a tanulókban, hogy a Föld egységes rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él. Megmutatja, hogy az ember társadalmi-gazdasági tevékenysége során jelentősen átalakította és ma is átalakítja környezetét. Ez pedig tudatos környezeti magatartássá teszi a tanulók számára, hogy a társadalmi-gazdasági és környezeti tényezők összehangolását, nemzetközi összefogását igényli.
Biológia A biológia tantárgy tanulói megfigyelések és vizsgálatok, tanulókísérletek szervezésével, vizsgálati eljárások bemutatásával megalapozza a közvetlen ismeretszerzés élményét, és kialakítja annak igényét. Csoportos tevékenységekkel elősegíti az együttműködésre vonatkozó készségek kialakulását. A biológiatanítás feladata az általános műveltség részeként olyan természetszemlélet és biológiai tudat kialakítása, mely az élet minden formájának a tiszteletére neveli a tanulókat azáltal, hogy szemlélteti az élőlények és az életközösségek változatosságát és beláttatja a biológiai sokféleség fontosságát. Felhívja a figyelmet azokra a problémákra, amelyek az élővilág sokféleségét veszélyeztetik, és amelyekkel az emberiségnek szembe kell néznie a jövőben. Rámutat az életközösségek szerveződésében felismerhető alapvető összefüggésekre. Az élő és élettelen környezetet, mint dinamikusan változó ökológiai rendszert ismerteti meg. Bemutatja és alátámasztja az élővilág egységét és azt, hogy ennek a rendszernek az ember is része. Ismerteti az emberi szervezet felépítésének és működésének lényeges sajátosságait, és biztosítja az életmóddal kapcsolatos alternatívák helyes kiválasztásához szükséges tájékozottságot. Segíti az ember és ember, valamint ember és környezete közötti együttélési szabályok megértését.
52
Célja továbbá, hogy az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolat tudatosításával növelje az élővilág fennmaradásának és az emberek egészséges életének esélyeit. A szakközépiskola működésének egészébe integrálódva a biológia tantárgy fontos célja, hogy a maga eszközeivel megkönnyítse a szocializációt, a társadalmi környezetbe történő beilleszkedését.
Kémia A kémiatanulás folyamata során olyan ismeretrendszert és képességkészletet sajátítanak el a diákok, amely továbbépíthető alapot ad a mindennapi élet szintjén az anyagok és a velük kapcsolatos információk kezeléséhez, amely ismétlés és gyakorlás után sikeres kémiai érettségi vizsgára készít fel és amely kevés kiegészítéssel lehetővé teszi az alaptudományok vagy az alkalmazott tudományok területén eredményes felsőfokú tanulmányok folytatását.
Informatika A tantárgy célja felkelteni és folyamatosan ébren tartani a tanulók érdeklődését az informatika iránt, megismertetni eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek lehetővé teszik a tanulók hely informatikai szemléletének kialakítását. Az informatikai nevelés amennyiben logikusan gondolkodni, problémákat megoldani, alkotni, tanítani, és praktikus alkalmazói tudást, készséget és képességet kíván kialakítani, korszerű (számítógépes) informatikai eszközök alkalmazásával, felkészíti a munkára, a mindennapi életre, és valamennyi tantárgy tanulását segíti. Az informatikai nevelés célja, hogy a tanuló képes bekapcsolódni az egész világra kiterjedő információs társadalomba. Ezen a gyorsan változó, fejlődő területen különösen fontos, hogy a tanulókban kialakuljon informatikai ismereteik folyamatos megújításának igénye. Az új eszközök közül sokoldalúságával kiemelkedik a számítógép, amely újszerű probléma megoldási lehetőségeket biztosít, hálózatba kapcsolva pedig újfajta kommunikációs lehetőségeket nyújt (például WEB, csevegés, e-mail, levelezési listák, FTP). Történelmi jelentősége az íráshoz mérhető.
53
Az információ-kezelés Korunkban az írás szerepe rendkívüli módon megnövekedett, ahhoz, hogy követelményeket kielégíthesse, mechanizálódnia kellett. A művelt embereknek minden korban meg kellett tanulniuk a korszerű írástechnikát. Most a számítógép használatának a megismerése a követelmény, ami a gépírási tudás nélkül kevesebbet ér. A tízujjas vakírás elsajátítása alapkövetelmény, mert csak így szabadulhat fel a gondolat munka közben. Az informatikai eszközök használata újfajta kommunikációs ehetőségeket nyújt diákjainknak. A korszerű alkalmazói készség kialakítása a fő célok között szerepel. Az információ-kezelés oktatásának célja, hogy a tanulók tájékozódni tudjanak az irodai környezetben, el tudják látni a gazdálkodó szervezeteknél előforduló egyszerű ügyviteli munkákat. Ezeken az órákon képet kapnak az irodai munka egy szeletéről, ami hozzájárul a pálya iránti érdeklődésük kialakításához. Az egyén alapvető érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához és élete alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Ezért az információ-kezelés oktatásának fő célkitűzései között szerepel a korszerű alkalmazói készség kialakítása: a tanulók képesek legyenek arra, hogy a számítógépeket célszerűen használják. Ki tudja hatékonyan használni a számítógépet? Az, aki megfelelő szinten elsajátította a tízujjas vakírást. Csak ennek a tudásnak a birtokában valósítható meg, hogy a gondolat szabadon szárnyaljon, és ne a klaviatúra jeleinek keresése kösse le e figyelmet. Az információs társadalom kihívásaira készülve diákjainknak első lépésként meg kell adni azt az ismeretet, ami lehetővé teszi számunkra a gépelés beidegzett automatizmussá válását. A teljesítménymérés helyes alkalmazása remek lehetősé a versenyszellem meghonosítására. A csoportos versenyzés pedig még a közösségi érzés fejlesztésére is igen alkalmas.
54
Az egymás iránti felelősségérzet segíti az akaraterőt, a mindig jobbra törekvést, amelyek mind-mind a jellemnevelés fontos részei. Az egészség védelmére, megóvására bőséges alkalom nyílik: az egészséges test-, kar-, kéztartás megszoktatása, az ujjtornák, a légző-gyakorlatok, a fegyelmezett, összehangolt mozgás, a kézügyesség tökéletesítése stb. mind szolgálja a testi nevelést. Az információ-kezelésen belül a gépírás és levelezés tananyaga (de minden más tananyag) maga is nevel, de a feldolgozás módja, a szaktanár tudatos nevelői tevékenysége, munkaerkölcse az igazi eszköze a jellemnevelésnek.
Szakmai tantárgyak Nevelési cél: munkára való nevelés, a gyakorlati életben való helytállás, eligazodás, tűrőképesség, állóképesség fejlesztése, a gazdasági kérdésekben való eligazodás segítése, a szakmai gondolkodás irányítása, az aktuális gazdasági események nyomon követése. Fő célkitűzések -
Korszerű alkalmazói készség kialakítása: a tanulók képesek legyenek arra, hogy a számítógépeket és az informatikai eszközöket célszerűen használják.
-
Az
algoritmus
gondolkodás
fejlesztése:
a
matematikához
hasonló
gondolkodásfejlesztő szerep, amely nemcsak az iskolában, hanem a hétköznapi életben is alapvető fontosságú. -
Önálló munkára nevelés, differenciált tanulás: a számítógép, mint interaktív eszköz lehetőséget teremt az egyéni ütemű tanulásra és a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára.
-
Együttműködésre nevelés, csoportmunka: nagyobb számítógépes feladatok megoldása megköveteli a csoportmunkát, feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást, tervszerű, összehangolt munkát.
-
Alkotó munkára nevelés: akár táblázatot készítünk a számítógéppel, akár szöveges dokumentumot, a végeredmény egy új produktum lesz.
55
-
Az informatika társadalomban játszott szerepének felismertetése: az informatika rohamos fejlődése az egész társadalmat gyökeresen átalakítja, s ebben az állandóan változó világban otthon kell éreznie magát a tanulónak.
-
Az informatikai ismeretek rendszeres alkalmazása: az iskolai élet eseményeihez vagy a tantárgyakhoz kapcsolódó feladatok megoldására a tanulók használjanak informatikai eszközöket (dolgozat, előadás, bemutatás, tantárgyi feladatmegoldás, szervezés, tanulás).
-
Az informatika etikai és jogi szabályainak megismertetése: tudatosítani kell a tanulókban az információszervezés, -feldolgozás és –felhasználás etikai és jogi szabályait.
-
Az esztétikai készség fejlesztése: igény és készség a számítógépes produktum esztétikus formájának kialakítása.
56
A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Iskolánk felveszi tagjai közé azokat a tanulókat is, akiknek valamilyen részképesség zavaruk van, ha teljesítik az iskolai felvétel követelményeit.
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok A felzárkóztatás komplex pedagógiai tevékenység, melynek kitüntetett szerepe van a gyerekek közti esélyegyenlőtlenség megszüntetésében, mérséklésében. Társadalmunkban a családok egzisztenciális, szociális és emocionális háttere nagymértékben különbözik egymástól, ami jelentősen befolyásolja az iskolába kerülő tanulók értelmi-érzelmi fejlettségi szintjét. A tanulók tanulási karrierjét meghatározza, hogy milyenek az alapkompetenciák kialakulását biztosító pszichikus funkciók. Iskolánkba kerülő tanulóknál számolnunk kell bizonyos fejlődési egyenetlenségekkel, funkciózavarral, vagy funkció kieséssel, ezek korrekciója alapvető feladatunk. A sikeres korrekció alapfeltétele a szűrés mind pedagógiai, mind pszichológiai szempontból, melynek eredményeként behatárolhatjuk a lemaradás okát, helyét, mértékét. A
fejlesztő
foglalkozásokat
a
különböző
tanulási
nehézségekkel
(beszédértés-
beszédprodukció zavarok, érzékelés-észlelés és motoros problémák, figyelemkoncentrációs zavarok, szocializációs problémák stb.) küszködő tanulók számára szervezzük, melyek személyi feltételeit fejlesztőpedagógiai speciális felkészítéssel, tárgyi feltételeit fejlesztő eszközpark kialakításával igyekszünk megteremteni Az iskolai gyakorlatban mind a csoportos, mind az egyéni korrekció feltételét meg kell teremtenünk. A gyakorlati feltételekhez igazodva a csoportos korrekcióban a komplexitás elvét alkalmazzuk, a többirányú ráhatás a fejlődési súlypontokat célozza meg, melyek fejlesztése több területet is kedvezően befolyásol. Mindemellett megteremtjük a kiscsoportos vagy egyéni fejlesztés feltételeit is. Az iskola óratervében meghatározott, fejlesztésre felhasználható órakeretben valósítjuk meg tanulóink felzárkóztatását, egyéni vagy kiscsoportos korrekcióját, melynek formái:
tanórai csoportos komplex fejlesztés tanórai differenciált foglalkozás tanórán kívüli kiscsoportos fejlesztés tanórán kívüli egyéni fejlesztés tanórán kívüli kiscsoportos, vagy egyéni korrepetálás A megfelelő felzárkóztatási forma kiválasztása a szaktanár és az osztályfőnök közös kompetenciája, annak alkalmazása a szülő és a pedagógus közös felelőssége.
Tehetség- és képességkibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetséggondozás értékóvó-értékfejlesztő tevékenység, melyben központi szerepe van a tanulásszervezési módoknak és az általunk felkínált tevékenységrendszernek. A tanulók szükségleteihez való igazodást a pedagógiai hatásrendszer differenciálásával és a tevékenységrepertoár sokszínűségével oldjuk meg, hogy lehetőség szerint bejárassuk tanulóinkkal személyiségfejlődésüknek azt az útját, amely képességeik maximális kibontakozását biztosítja. Célszerű a kiemelkedő képességű tanulókat is csoportokba szervezni, melynek alapja az elsajátítási szintek, illetve a kreativitás fejlettségi szintjei (pl. számítástechnika emeltszintű oktatási csoport, fakultációk) Mindezen képességek potenciális lehetőségek, melyek megmutatkoznak, mint: általános intellektuális képesség kreativitás szociális, vezetői képesség zenei, képzőművészeti képesség
58
A tehetség-és képesség kibontakoztató tevékenységek megvalósításának színterei: Differenciált tanulásszervezési módok alkalmazásával, a kötelező óraszámban Csoportbontás és emelt óraszám a kötelezően választható órák terhére (illetve a fenntartó által vállalt keret terhére), melyek keretében hatékonyabb pedagógiai hatásrendszer érvényesül. A lehetőségeknek megfelelően csoportbontásban tanítunk. Az emelt óraszám biztosítja az adott tantárgy magas színvonalú elsajátítását, eredményesebb, ha párosul a csoportbontás hatékonyságnövelő hatásával. A
szakköri,
diákköri
foglalkozások
iskolánkban
fontos
színterei
a
tehetséggondozásnak, melynek keretében a választható órakeret felhasználásával széles tevékenységrepertoárt biztosítunk, hogy érdeklődésük és képességeik alapján történjék a gyerekek csoportba szerveződése. A versenyeknek kiemelt szerepük van a tehetséggondozásban. Iskolánkban minden évfolyam számára tanulmányi és művészeti versenyeket rendezünk. Törekszünk arra, hogy minél több alkalommal indíthassuk gyerekeinket regionális versenyeken. Kiváló alkalmaknak
tekintjük
a
motivált
felkészülésre,
ismeretek
bővítésére,
rendszerezésére, felkészültségük mérésére. Rendezvények, ünnepélyek a tehetséggondozó program fontos színterei. Ezen a területen a produktív és a reproduktív képességek mellett kiváló lehetőség adódik a szociális és vezető képességek fejlesztésének (projekttervek, akcióprogramok szervezése). Táborok, belföldi és külföldi kirándulások, tanulmányutak, diákcsere programok tudatosan szervezett területei a tehetséggondozásnak.
59
A tanulásszervezés formái Vizsgálatok igazolják, hogy csak az a tudás hatékony és tartós, amelyhez aktív módon, tevékenység által egyéni vagy csoportos erőfeszítés által jut el a gyerek. Pedagógiai tevékenységünk középpontjába ezért a tevékenyközpontúság áll, mely forma látszólag időigényesebb, de maradandóak és valódiak az eredmények.
A tanórák szervezésének alapelvei A differenciálás, mely figyelembe veszi a tanulók eltérő fejlődési ütemét, eltérő képesség struktúráját. Egyénre szabott feladatokkal fejleszt, egyaránt szolgálva a tehetséggondozást és a felzárkóztatást. Tevékenységközpontúság A tanulók életkori sajátosságaihoz igazodva egyéni, páros és csoportmunka
Tanulásszervezés egyéb formái Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben pályázat megvalósításában részt vevő csoportokban új tanulásszervezési eljárások bevezetése. Info-kommunikációs technológiával (IKT) támogatott tanulásszervezés: Azok a hagyományos (instruktív) és konstruktív pedagógia elveire épülő, az információs társadalom kompetenciáinak fejlesztését megvalósító tanítási-tanulási módok, módszerek, amelyek alkalmazásakor az info-kommunikációs technológia, mint eszköz és taneszköz jelenik meg a tanítás-tanulás folyamatában. Ezáltal új pedagógiai gyakorlatok kialakítására, vagy a meglévők módosítására nyílik lehetőség.
Tanulmányi kirándulások, táborok Fontos elemei iskolánk pedagógiai eszközrendszerének, melyek szervezésének kiemelt céljai: Ismeretszerzés, a haza megismerése – hazaszeretet erősítése Közösségformálása 60
Természeti környezetünk megismerése, annak szeretete és védelme Turisztika, testedzés, aktív pihenés, sport
A gyermekekről való gondoskodás – gyermekvédelem Iskolánkban az osztályfőnök feladata az osztályban folyó nevelő-oktató munka koordinálása, az osztályban tanító szakmai közösség munkájának szervezése, irányítása. Folyamatos a kapcsolattartás az osztályfőnök és a gyermekvédelmi felelős között. Ő szervezi az osztályközösség programjait, figyelemmel kíséri hiányzásaikat, gondoskodik a személyre szóló fejlesztések megszervezéséről. Arra törekszünk, hogy minden évfolyam számára megteremtsük az életkori sajátosságoknak is legmegfelelőbb szervezeti keretet a tartalmas, önismeretet fejlesztő együttlétre. Az osztályfőnök feladata a rendszeres kapcsolattartás a családokkal, az együttműködés, a közös értékrend, magatartási szokások közvetítése, megerősítése. Ha a nevelés színterei (család, iskola, társadalom) közül a család valamely ok miatt nem tudja szerepét hiánytalanul betölteni, akkor az iskola kénytelen ezzel a problémával megküzdeni (lehetőségein belül), de nem veheti át a családi vagy társadalmi nevelés feladatát, nem pótolhatja azt. Iskolánk gyermekvédelmi tevékenységében alapvető a probléma-érzékeny, diszkrét odafigyelés, munkánkban a hangsúly a prevención van. A gyermekvédelmi tevékenységünk célja, hogy biztosítsuk gyerekeink egészséges fejlődését, kiegyensúlyozott, szociálisan érzékeny felnőtté válását, akiknek biztos szellemi, erkölcsi, érzelmi alapot nyújtott az őket körülvevő közösség. Az iskola gyermekvédelmi tevékenységének három fő területe a gyermek fejlődését veszélyeztető okok: megelőzése feltárása megszüntetése
61
Iskolánk alapvető feladatai a gyermek és ifjúságvédelem területén: fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, meg kell keresni a problémák okait, segítséget kell adni a problémák megoldásához, jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek A gyermek és ifjúságvédelmi munkában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében együtt, egymást segítve vesznek részt az osztálytanítók, osztályfőnökök, szaktanárok. Iskolánkban a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátása a gyermekvédelmi felelős segítségével történik. Iskolánk a tanulóink fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében együttműködik a területileg illetékes: nevelési tanácsadóval tanulási képességvizsgálóval gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal polgármesteri hivatallal egészségügyi szakszolgálattal: gyermekorvossal, védőnővel valamint a gyermekek védelmében részt vállaló társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal A gyermek és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata a pedagógusok gyermek és ifjúságvédelmi munkájának segítése: tanulókkal kapcsolatos feladatai: veszélyeztetett tanulók felmérése veszélyeztetett
tanulók
tanulmányi
előmenetelének
és
szabadidős
tevékenységének figyelemmel kísérése drog és bűnmegelőzési programok szervezése veszélyeztetett tanulók számára hasznos szünidei programok biztosítása hátrányos helyzetű tanulók felmérése hátrányos helyzetű tanulók tanulmányi előmenetelének és szabadidős tevékenységének figyelemmel kísérése
62
tanácsadás tanári közösségben végzett feladatok: együttműködés és szemléletformálás igazgatóval és osztályfőnökökkel való kapcsolattartás információ áramoltatása motiválás továbbképzésekre tanácsadás szakirodalom ajánlása Szülők körében végzett feladatok: együttműködés és szemléletformálás tanácsadás esetenként családlátogatás előadások szervezése Önálló feladatok: külső intézményekkel (gyermekvédelmi, gyermekjóléti, társadalmi szervezetekkel, szakhatóságokkal, stb.) kapcsolattartás pályázatok írása gyermekvédelmi nyilvántartás vezetése, kezelése innovatív feladatok önképzés A gyermekvédelmi feladatok két fő csoportba sorolhatók: a nehéz helyzetbe kerülő családok gyors elszegényedése és az ennek nyomán fellépő értékválság kezelése, a több gyereket nevelő család, akiknek az iskoláztatás emelkedő költségei komoly terhet jelentenek. a családokat feszítő egzisztenciális bizonytalanság és a tapasztalható értékválság, melynek következtében egyre több a magatartászavaros, ideges, hisztérikusan reagáló gyerek az iskolában.(egyre több a „neveletlen” gyermek, ami a szülők állandó jelenlétének és a tudatos, felelős nevelőmunka hiányát mutatja)
A problémákra alkalmazott megoldásmódjaink:
63
Szociális támogatás: Anyagi gondokkal küzdő családok támogatásának lehetséges formái (a feltételrendszert figyelembe véve, saját vagy támogatási forrásokból) étkezési hozzájárulás taneszköz támogatás alapítványi támogatás Szakmai, pedagógiai eszközökkel nyújtott segítő támogatás: A rendhagyó tanulói magatartásban, tanulási kudarcban megnyilvánuló problémás családi háttér esetén iskolánk lehetőségeit a következőkben látjuk: fokozott
odafigyelés,
egyéni
beszélgetés,
segítség
a
személyes
problémák
megoldásában gondoskodás a gyermekekről: iskolaotthon, tanulószoba, iskolai étkeztetés, szabadidő szervezés, egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése intenzív kapcsolattartás a családdal a hiányosságok pótlásának segítése, felzárkóztatás (fejlesztőpedagógusi segítség) tehetséges tanulók külön segítése (feltételrendszer, folyamatos megerősítés) a különböző szakértők felkérése, segítőhálózat bevonása: nevelési tanácsadó, iskolapszichológus, családsegítő szolgálat Iskolánk a tanulóink fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében együttműködik a területileg illetékes: nevelési tanácsadóval tanulási képességvizsgálóval gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal polgármesteri hivatallal egészségügyi szakszolgálattal: gyermekorvossal, védőnővel valamint a gyermekek védelmében részt vállaló társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal
64
Egészségügyi ellátás Az iskola biztosítja a gyerekek egészségügyi ellátását. Az iskola épületben jól felszerelt orvosi szoba biztosítja a tanulói egészségügyi ellátás feltételét, gyermek szakorvos és nővér látja el az iskolaorvosi teendőket: előírt szűrő vizsgálatokat, egészségügyi ellenőrzéseket.
Integrációs stratégia Együttműködések – partnerségi kapcsolatok kiépítése Szülői házzal
Kommunikációs terv A pedagógusok aA kapcsolatrendszer készült a szülőkkel való szülőkkel egyéni működtetése beépült a kapcsolattartás formájára és kapcsolattartási rendet pedagógiai programba. tartalmára. alakítottak ki (alkalom, rendszeresség, tartalom dokumentálása).
Gyermekjóléti szolgálattal
Együttműködési terv készül Az iskolába kerülő A kapcsolatrendszer a konkrét feladatokat, tanulók és családjuk működtetése beépült a ütemezést, várható komplex segítési terve pedagógiai programba. eredményeket felsorolva. elkészült.
Szakmai szakszolgálatokkal
és A megfelelő szolgáltató Együttműködési A szakszolgáltatók igénybevételéről komplex szerződés felsorolja az minősítése rendszeres és szempontok alapján döntés igénybe veendő dokumentált. született. területeket, konkrét feladatokat, ütemezést, várható eredményeket és a pénzügyi feltételeket.
Amennyiben van, kisebbségi önkormányzattal
a Együttműködési megállapodás felsorolja a konkrét feladatokat, ütemezést, várható eredményeket.
A kapcsolatrendszer működtetése beépült a pedagógiai programba.
Civil szervezetekkel
Együttműködési megállapodás felsorolja a konkrét feladatokat, ütemezést, várható eredményeket.
A kapcsolatrendszer működtetése beépült a pedagógiai programba.
65
A tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer elemei
Kompetenciafejlesztő programok és programelemek (Önálló tanulást segítő fejlesztés, eszközjellegű kompetenciák fejlesztése, szociális kompetenciák fejlesztése) Kulcskompetenciákat Döntés születik a Programadaptáció A programelemek fejlesztő programok és kulcskompetenciák és/vagy fejlesztés. beépültek a pedagógiai programelemek fejlesztését szolgáló Programelemek programba, teljes körű bevezetésük megtörtént. programokról: mely kipróbálása. programok adaptálandók, és melyeket kell kidolgozni, továbbfejleszteni. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek Az integrációt segítő Kiegészítő és speciális Dokumentáltan Éves szinten tanórán kívüli programok listájáról döntés működnek a kiegészítő munkatervben programok, szabadidős született. Projektterv programok, és rögzítettek ezek tevékenységek tevékenységek. készült az új programok hatékonyságuk bevezetésére és monitorozott. működtetésére. Patrónusi, vagy tutori működtetése
mentori Döntés született a patrónusi rendszer rendszer működtetéséről. Személyi feltételek biztosítása megtörtént.
a a
A patrónusi rendszer működik, ellenőrzése megoldott.
Az integrációt segítő módszertani elemek Egyéni haladási ütemet A módszer helye és szerepe Differenciáló segítő differenciált pontosan meghatározott, a tananyagegységek tanulásszervezés szükséges iskolaszervezési állnak rendelkezésre. és technikai feltételek listája elkészült. A hiányok pótlására projektterv készült.
Kooperativitás
66
A pedagógusok alkalmazzák a differenciálást. A pedagógiai programban a módszerek helye és szerepe pontosan meghatározott.
A módszer helye és szerepe Együttműködési A pedagógusok pontosan meghatározott, a készségeket fejlesztő alkalmazzák a szükséges iskolaszervezési tananyagok állnak kooperációs technikákat. és technikai feltételek rendelkezésre. listája elkészült. A hiányok A pedagógiai pótlására projektterv
készült.
Projektmódszer
programban a módszerek helye és szerepe pontosan meghatározott.
A módszer helye és szerepe Tanmenetek készültek A felsorolt módszerek a pontosan meghatározott, a a projektekhez. helyi tantervben szerepelnek. szükséges iskolaszervezési és technikai feltételek listája elkészült. A hiányok pótlására projektterv készült.
Műhelymunka – a tanári együttműködés formái Értékelő esetmegbeszélések.
Iskolaszervezési Rögzítettek azok a Az értékelő intézkedések, technikai szempontok, amelyek esetmegbeszélések feltételek, módszertani alapján a pedagógusok dokumentáltan a feltételek és pedagógus elvégzik az értékelő rendszer részei, és készségek listája elkészült. esetmegbeszélést. konklúzióit a A hiányok pótlására pedagógusok használják projektterv készült az a fejlesztési tervek korrekcióinál. esetmegbeszélések beillesztésére a pedagógiai programba.
Problémamegoldó fórumok
Iskolaszervezési Rögzített és A pedagógus intézkedések, technikai dokumentált a együttműködési feltételek, módszertani kapcsolattartás formája, technikák feltételek és pedagógus gyakorisága, módszere dokumentáltan a készségek listája elkészült. és eredményei. rendszer részei, és A hiányok pótlására konklúzióit a projektterv készült. pedagógusok használják a fejlesztési tervek korrekcióinál.
Hospitálásra együttműködés
épülő Iskolaszervezési Rögzített és A pedagógus intézkedések, technikai dokumentált a együttműködési feltételek, módszertani kapcsolattartás formája, technikák feltételek és pedagógus gyakorisága, módszere dokumentáltan a készségek listája elkészült. és eredményei. rendszer részei, és A hiányok pótlására konklúzióit a projektterv készült. pedagógusok használják a fejlesztési tervek korrekcióinál.
67
A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Az iskola kapcsolatrendszerében egyenrangú szereplő a gyerek, a pedagógus és a szülő. Iskolánk nevelési céljainak megvalósítása érdekében a szülőkkel teljes körű és alkotó együttműködésre, nyitottságra törekszünk. Az iskolánk segítséget nyújt a szülőknek nevelési problémáik megoldásában, keresi azokat a formákat, amelyekben ez a segítségnyújtás hatékonyan megvalósulhat. Ugyanakkor kéri és igényli a szülők tevőleges segítségét a nevelési szempontból fontos programjainak megvalósításában. Iskolánk személyes, bizalomteljes kapcsolat kialakulását segítő találkozásokat, rendezvényeket, előadásokat szervez a szülőkkel, amelyek megalapozzák, elősegítik az együttműködést. Törekszünk arra, hogy objektíven és szeretettel tárjuk a szülők elé gyermekükkel kapcsolatos problémákat és keressük a lehetséges megoldásmódokat. Tisztelettel és szeretettel fogadjuk a szülők észrevételeit, igyekszünk elfogulatlanul vizsgálni igazságtartalmukat és törekszünk az esetleges hibák kiküszöbölésére.
A szülői kapcsolattartás fórumai: Szülői munkaközösségek (osztályonként) Szülői Szervezet választmánya (az osztály szülői munkaközösség képviselői adják – a szülői választmány osztályonként három képviselőből áll) Szülői Szervezet vezetősége A közvetlen információcsere a szülői értekezleteken, a havonta biztosított fogadó órákon és az egyéni megbeszéléseken történik. A pedagógusok és a szülők megbeszéléseket folytatnak az iskolai életet érintő kérdésekben a szülői munkaközösségek által szervezett találkozón, a Szülői Szervezet választmányi rendezvényein.
68
A szülői tájékoztatás lehetőségei Az iskola levélben, interneten értesíti, a honlapon tájékoztatja a szülőket az éves munkatervéről és havi bontásban tájékoztatót ad ki a programokról. Az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet választmányi ülésén, vagy az iskolai szintű szülői értekezleten. Az osztályban tervezett éves nevelő és oktatómunkáról az osztályfőnök a szülői értekezleteken ad tájékoztatást. Az oktatómunkáról információt kaphatnak a szülők, lehetőséget biztosítunk arra, hogy előzetes egyeztetés alapján a tanulókkal folyó munka bármely területére betekintést nyerjenek. A tanulók tanulmányi haladásáról, esetleges problémákról fogadóórákon kaphatnak tájékoztatást. Érdekérvényesítés színterei: Szülői munkaközösség - osztályképviselet Szülői Szervezet – iskolai szintű képviselet A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselők, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatójával, nevelőtestülettel, Szülői Szervezet vezetőségével. Tájékoztatás – tájékozódás - együttlétek színterei E-napló Ellenőrző Egyéni személyes és telefonbeszélgetések, konzultációk A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnök tájékoztatják: az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a Szülői Szervezet választmányi ülésén, vagy az iskolai szintű szülői értekezleten az osztályfőnökök folyamatosan az osztály szülői értekezleteken, illetve az osztályszülői munkaközösség választmányi ülésein
69
A véleményalkotás fórumai Egyéni, személyes találkozás, levél, telefonbeszélgetés, internet Osztály szülői értekezlet Összevont szülői értekezlet Szülői szervezet ülései Rendkívüli szülői értekezletek (konkrét problémák megoldására)
A tanulók intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje Iskolai közéletet ún. spontán demokrácia jellemzi, amely elsősorban a tanár-diák közvetlen viszonyban, a problémák kezelésének őszinte, családias jellegében nyilvánul meg. Tanulóinkat az iskolai éves munkatervről, aktuális feladatokról az iskola igazgatója, az osztályfőnök illetve a diákönkormányzatot segítő tanár tájékoztatja: az iskola igazgatója évente legalább egyszer diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségi ülésén az osztályfőnök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. Tanulóink részt vesznek az iskola programtervének kialakításában, feladatokat látnak el az iskolai élet zökkenőmentessé tétele érdekében. Célunk, hogy tanulóink diák-önkormányzati tevékenységük nyomán valóban az iskola polgáraivá váljanak.
Tanulói véleményalkotás színterei a tanuló közvetlenül fordulhat a szaktanárhoz, az igazgatóhelyetteshez és az igazgatóhoz diákönkormányzaton keresztül is felvethetők a problémák az osztályfőnöki órán
70
Tanulóink kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, nevelőkkel, nevelőtestülettel, Szülői Szervezettel.
A tanulók közösségei, a diákönkormányzat Az iskola, a kollégium tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységek megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében – a házirendben meghatározottak szerint – diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti. A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak – a nevelőtestület véleménye meghallgatásával – saját
közösségi
életük
tervezésében,
szervezésében,
valamint
tisztségviselőik
megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. A diákönkormányzat véleményét kikérjük: a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, d) a házirend elfogadása előtt.
71
A pedagógusok kötelességei és jogai A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló
esetén
az
egyéni
fejlesztési
tervben
foglaltak
figyelembevételével.
Ezzel
összefüggésben kötelessége különösen, hogy a)
nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét,
b) a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön
gyógypedagógussal
vagy
a
nevelést,
oktatást
segítő
más
szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse, c)
segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat,
d) előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartására, e)
egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére,
együttműködésre,
környezettudatosságra,
egészséges
életmódra,
hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat, f)
a
szülőt
(törvényes
képviselőt)
rendszeresen
tájékoztassa
a
tanuló
iskolai
teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről, g) a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg miden lehetséges erőfeszítést, felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő – és szükség esetén más szakemberek –bevonásával, h) a gyermekek, a tanulók és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon, i)
az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét,
72
j)
a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját,
k) részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát, l)
tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa,
m) a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse, n) pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken, o) határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket, p) megőrizze a hivatali titkot, q) hivatásához méltó magatartást tanúsítson, r)
ra gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel.
A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy a) személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék, b) a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés-oktatás módszereit megválassza, c) a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket, d) a 3. § (3) bekezdésében foglaltak megtartásával Saját világnézete és értékrendje szerint végezze nevelő, oktató munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a gyermeket, tanulót, e) hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez, intézményi és fenntartói információkhoz, f) a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának megalkotásában, elfogadásában és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat
73
g) szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen a köznevelési rendszer működtetésével, ellenőrzésével kapcsolatos megyei és országos feladatokban, pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában, h) szakmai egyesületek tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közneveléssel foglalkozó testületek munkájában, i) az iskola könyvtárán keresztül használatra megkapja a munkájához szükséges tankönyveket, tanári segédkönyveket, az intézmény SZMSZ-ében meghatározottak szerinti informatikai eszközöket, j) az állami szervek és a helyi önkormányzatok által fenntartott könyvtárakat, muzeális intézményeket, és más kiállító termeket, színházakat jogszabályban meghatározott kedvezményekre való jogosultságát igazoló pedagógusigazolvánnyal látogassa, k) az oktatási jogok biztosához forduljon.
Az osztályfőnöki szerep tartalma A társadalomban bekövetkezett változások az osztályfőnöki szerep konkrét megjelenési formáját nagyban befolyásolják, mivel tartalmára hat az iskola programja, a helyi lehetőségek, az aktuális körülmények, a fenntartó által biztosított kondíciók. Az osztályfőnöki tevékenységet befolyásoló hatások: a gyermektől induló hatások a kollégáktól érkező hatások a szülők felől, ill. a szülők irányában ható információk, a helyi tanterv készítéséhez nyújtott információk E dimenziók jelzik az osztályfőnöki funkció komplex, differenciált, rugalmas és integrált jellegét és azt is, hogy e szerep szükségszerűen nem konfliktus nélküli. A kiemelt fejlesztési területek és nevelési célok keretében az eddigi alaptantervekben is meglévő kiemelt fejlesztési területek új, a társadalmi elvárások által megfogalmazott tartalmakkal bővültek, illetve a meglévő tartalmak kiegészültek a következők szerint: 1. Az erkölcsi nevelés
74
2. Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés 3. Állampolgárságra, demokráciára nevelés 4. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése 5. A testi és lelki egészségre nevelés 6. A családi életre nevelés 7. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség 8. Fenntarthatóság, környezettudatosság 9. Pályaorientáció 10. Médiatudatosságra nevelés 11. A tanulás tanítása 1.
Az erkölcsi nevelés
A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok
következményeiért
viselt
felelősségtudatának
elmélyítése,
igazságérzetük
kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az életben elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítésmódokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja olyan, a tanulók életében nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a mértéktartás, az együttérzés, segítőkészség és a tisztelet. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – kihat egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. 2.
Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni-közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek. Alakuljon ki bennük a közösséghez való tartozás, a hazaszeretet és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért a tanulók, magyarságtudatukat 75
megőrizve, ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. 3.
Állampolgárságra, demokráciára nevelés
A demokratikus jogállam működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A közügyekben való részvétel a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését kívánja. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. 4.
Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése
Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező adottságainak, szellemi és gyakorlati készségeinek kifejezésre jutását és kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmei hiteles kifejezésére, empátiára és kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az elsajátított tudást és készségeket énképébe be tudja építeni, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatni kell abban, hogy érezze, alakítani tudja fejlődését, sorsát és életpályáját. A megalapozott önismeret hozzájárul a boldog, egészséges és kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. 5.
A családi életre nevelés
A családnak kiemelkedő jelentősége van a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének, testi és lelki egészségének, közösségi létének alakításában. Ezért társadalmi elvárásként fogalmazódik meg a nevelési-oktatási intézményeknek a gyermekek nevelésében, az erkölcsi normák közvetítésében, a harmonikus családi minták közvetítésében való fokozott részvétele. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A családi életre való 76
felkészítés segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, valamint a családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésében. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. 6.
A testi és lelki egészségre nevelés
Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok készítsék fel a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, gondozására, társas viselkedésük szabályozására, a társas konfliktusok kezelésére. A gyerekek, fiatalok sajátítsák el az egészséges életmód elveit, és – amennyire csak lehet – azok szerint éljenek. Az iskola feladata az is, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. 7.
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
A NAT ösztönzi a személyiségfejlesztő nevelést-oktatást, melynek része az akadályozott, hátránnyal élő fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges feladatok meghatározása. Ez akkor lehet eredményes, ha az intézmények pedagógiai programja, a helyi tanterv külön figyelmet szentel minden tanuló képességbeli és társadalmi különbözőségének. A nevelésioktatási intézmény alakítsa ki a gyerekekben, fiatalokban a beteg, sérült, fogyatékkal élő emberek iránti együttérző és segítő magatartást. Saját élményű tanuláson keresztül fejlessze ki a tanulókban a szociális érzékenységet és számos olyan képességet (együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és
-megvalósítás), amelyek gyakorlása
elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. 8.
Fenntarthatóság, környezettudatosság
A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A nevelés célja, hogy a természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az 77
intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók ismerjék meg azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük természeti és társadalmi értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. 9.
Pályaorientáció
Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a tanulók kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, és képessé válnak hivatásuk megtalálására, foglalkozásuk és pályájuk kiválasztására és a hozzájuk vezető erőfeszítések megtételére. Ehhez fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. 10. Médiatudatosságra nevelés A médiatudatosságra nevelés lehetővé teszi, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosságnak felelős résztvevői legyenek; értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét. Az értelmező, kritikai és tevékenybeállítódás kialakítása révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A médiatudatosságra nevelés során a tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. 11. A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; a tanulók csoportban miként működhetnek együtt; hogyan rögzíthetők és 78
hívhatók elő pontosan, szó szerint a szövegek, meghatározások, képletek stb. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése.
Az osztályfőnök feladatköre Az osztályfőnök szerepe igen sokrétű, mely megnyilvánul a csoportfelelős, és a hivatalból kijelölt személyi felelős feladatkörben. A feladatkör kiterjed: a differenciált személyiségfejlesztés feltételeinek megteremtésére: o a tanulók megismerésére, o a tanulók érdekeinek, szükségleteinek kielégítésére, o fejlődésük értő követésére, o fejlesztő értékelésre; az osztályközösség minőségének fejlesztésére; az osztályfőnöki órák megtartására, a tanulók szűkebb és tágabb környezetében nyert tapasztalatok feldolgozására, segítségnyújtásra; a mikro-tantestület team-vezetőjeként: o a tanulók érdekeinek, szükségleteinek képviseletére, o az információcsere biztosítására, o a helyi tanterv működéséhez való hozzájárulásra, o a problémák feltárásának tartalmi elemzésére; az ellentétes érdekek egyeztetésére, kezelésére; a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartásra, az egyenrangúságon alapuló partneri kapcsolat kialakítására; a megfelelő gyermekvédelemre. Az alábbiakban felsorolt feladatkörök a következő területeken határozzák meg az osztályfőnök tevékenységét: 1. A gyermek személyiségének fejlesztésére, értékközvetítésre irányuló nevelőmunka. 79
2. Az osztályközösség fejlesztését szolgáló feladatok. 3. Az osztályfőnöki órák megtartása. 4. A kapcsolattartás különböző formáiban végzett tevékenység.
A gyermekszemélyiségének fejlesztése Az osztályfőnök értékközvetítő szerepét befolyásolja a társadalom értékrendszere, s annak homogén, illetve plurális volta. Az utóbbi időben megjelent sokféle értékrendszer problémát jelenthet az osztályfőnöki munkában, mivel ma az étékeket nem „skálázni” kell, hanem együttesen kezelni. Mindez az osztályfőnöktől kompetenciát, új gondolkodásmódot, új szakmai képzettséget igényel. Így a megváltozott szerephelyzetben a közvetítés helyett jó, ha egy kliensközpontú osztályfőnöki szerep dominál, mely nem nélkülözi a tanuló komplex módon történő megismerését, hisz ez kiinduló alapja a fejlesztésnek. A tanulók személyiségének fejlesztéséhez összegyűjtött információ egy része objektív, tehát megfigyelhető, ilyen például a tanuló családi helyzete, családi állapota, teljesítménye, eredményei (önállóság, feladattudat, kreativitás, motiváltság, figyelem) szociális képességei, társas közösségi kapcsolata konfliktusai és kezelésük képessége. A tanulók felől érkező információk másik része nehezen tárható fel: pl. értékeinek tartalma, kiforrottsága, erkölcsi tudata, morális gondolkodása, jelleme, igényszintje, önértékelésének realitása, ízlésvilága. Információ-forrás lehet: a család, a pedagógusok, 80
a tevékenység közbeni megfigyelések, a négyszemközti beszélgetések, a társak körében történő beszélgetések, az írásos dokumentumok.
Az osztályközösségek fejlesztésére irányuló osztályfőnöki munka Az osztály az a közeg, amelyben a tanulók önmagukról, a társadalomról, a világról meghatározott élményeket, értékeket kapnak, melyek fontos formálója személyiségüknek. Az osztályfőnök munkája kiterjed: az osztályközösség megismerésére, struktúrájának feltérképezése, az osztályközösség életének megszervezése, az együttműködés biztosítására, a szabályrendszerre, az osztályon belüli differenciálódás helyes kezelésére, a távlatokra, a saját célok megfogalmazására, az önkormányzó képességek fejlesztésére, a hagyományok ápolására, az új hagyományok kialakítására, a „mi” tudat erősítésére.
Az osztályfőnöki órák, beszélgetések megtartása Az osztályfőnöki órák funkciója a következőkben határozható meg: a. A tanulók segítése - önismeretük fejlődésében, - az önnevelés iránti igény felkeltésében, - személyiségük stabilizálásában, - életpályájukra való felkészülésükben. b. szociális képességeik fejlesztése (saját megélt élményeikre alapozva) c. szerepvállalás: - iskolában és iskolán kívül szerzett élmények feldolgozásában - az ellentmondásos valóságban történő eligazodás segítésében - a felelős állampolgárrá nevelésben. 81
Az osztályfőnöki órák munkatervének összeállításánál időt kell biztosítani: az osztály aktuális problémáinak megbeszélésére, a tanulókat érintő és érdeklő kérdések megvitatására, az évente kétszeri magatartás és szorgalom jegyek értékelésére, az ünnepélyekre való felkészülésre, a pályaválasztásra, a fiatalkorú bűnözésre, a káros szenvedélyek egészségkárosító hatására. Az osztályfőnöki órák módszereinek megválasztásánál figyelembe kell venni: a jó légkör kialakítását, a gátlások oldását, a beszélgetés, a vita módszerének domináns szerepét, a pedagógus háttérszerepének biztosítását. Az osztályfőnöki óra előkészítése nagymértékben befolyásolja a beszélgetés hatékonyságát. Ezért törekedni kell arra, hogyhogy a tanulók minél aktívabban vegyenek részt egy-egy téma feldolgozásában. Ennek feltétele, hogy az előző osztályfőnöki órán történjen meg a téma kiválasztása, az előzetes feladatok vállalása, a témához kapcsolódó zenei, irodalmi, képzőművészeti anyaggyűjtés, felkészülés egy szituációs játékra, feladatsor összeállítása, eseményekhez kötött projektek elkészítése.
Az osztályfőnök és a szülők kapcsolata Az osztályfőnök kiterjedt kapcsolatrendszere közül legfontosabb a szülőkkel való hatékony kontaktus kialakítása. Mindkét fél érdeke, hogy ezek a találkozások eredményesek legyenek, s hogy a felmerülő problémákra közösen találják meg a legjobb megoldásokat. A szülőkkel való kapcsolattartás egyik legfontosabb színtere a szülői értekezlet. Fajtái: 82
ütemezett – a Pedagógiai programban megjelölt szülői értekezet (évi 2 alkalom) réteg szülői értekezlet : o 9. osztályos tanulók szülei számára tájékoztatás céljából o 12. évfolyamon pályaválasztással kapcsolatban o táborozás előkészítése céljából o aktuális kérdések megbeszélése céljából. A szülői értekezlet hatékonysága az osztályfőnök és a szülők pozitív kapcsolattartásának függvénye. A szülői értekezletre való felkészülés alapos munkát igényel az osztályfőnöktől.
Egyéb feladatok az osztályfőnöki munkában a. A tanulmányi munka figyelemmel kísérése Beszámolót készít az év végi osztályozó értekezletre minden évfolyamon beszámol a kimagaslóan, illetve a gyengén teljesítő tanulókról Év közben – szükség esetén – él a dicséretek, illetve az elmarasztalások lehetőségével. Legkésőbb félév, illetve év vége előtt 30 nappal értesíti az elégtelen osztályzatra álló tanulók szüleit. b. A diákönkormányzat segítése Minden év elején tevékenyen segíti az osztály diákönkormányzati képviselőinek megválasztását, ismerteti a DÖK működési szabályzatát. Az osztály előtt legalább havonta egyszer, de lehetőleg minden iskolai Diáktanács-ülés után beszámoltatja a diákönkormányzati képviselőket. c. Felmérések Az iskolavezetés által jóváhagyott felmérések osztályszint lebonyolítását, összesítését elvégzi, elvégezteti. d. Az osztály magatartásának, szorgalmának, az osztály közösségi életének figyelemmel kísérése Az osztállyal és az osztályban tanító tanárokkal történő megbeszélés után félévkor és év végén értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát.
83
Év elején az első osztályfőnöki órán megismerteti a tanulókkal a házirendet, felhívja a figyelmet az esetleges változásokra. Folyamatosan ügyel a házirendben foglaltak betartására, különösen a késésekre és a hiányzásokra. 150 óra hiányzás, illetve az első igazolatlan hiányzás esetén hivatalos levélben értesíti a tanuló szüleit és felhívja figyelmüket a további hiányzások következményeire. Folyamatosan figyeli az osztályterem berendezésének állagát, azonnal jelzi az iskolavezetésnek a hiányosságokat, rongálásokat, illetve intézkedik azok megjavításáról, megjavíttatásáról. e. Adminisztrációs, dokumentációs tevékenység Az elektronikus napló vezetésének ellenőrzése; a hiányzó érdemjegyekre felhívja a szaktanár és az igazgatóhelyettes figyelmét. Ellenőrzők havonkénti figyelemmel kísérése. A hiányzások havonkénti, félév végi, illetve év végi követése. Félévi értesít"k, év végi bizonyítványok kitöltése, kiadása. A pótvizsgákkal, az osztályozó vizsgákkal kapcsolatos adminisztráció elvégzése. Anyakönyvek kitöltése és vezetése. Érettségivel, felvételivel kapcsolatos adminisztráció elvégzése. Tájékoztatja a tanulókat és szüleiket arról, hogy az intézmény legfontosabb dokumentumai (pedagógiai program, házirend, az éves munkaterv, a DÖK szabályzata) hol hozzáférhetőek számukra. f. Az iskola hagyományrendszeréhez, munkatervéhez kötődő tevékenységek Minden év elején az első osztályfőnöki órán ismerteti az iskola hagyományrendszerét, éves munkatervét. A hagyományos rendezvényeken (tanévnyitó, gólyaavató, szalagavató, osztálykarácsony, ünnepségek, ballagás, tanévzáró) felügyeli saját osztályát. g. Kapcsolatot tart az iskolaorvossal, illetve a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel.
84
III. Egészségnevelési program Az egészség megőrzésének szintjei: országok feletti nemzetközi szervezetek (ENSZ, WHO, stb.) nemzeti – országos – társadalmi – állami szint: Alkotmányban rögzített jog (védőoltások rendszere, egészséges munkahely, egészségügyi szolgáltatások, stb.) oktatás, nevelés szintje (oktatási intézményekben valósul meg) családi élet szintje az egyén szintje Az iskola egészségnevelési programja hidat kell, hogy képezzen a család és a társadalmi intézményrendszer között. Iskolánk
holisztikus
egészségnevelés
megvalósítására
törekszik.
Egészségnevelő
tevékenységünknek magában kell foglalnia az emberi szervezet működésével, a betegségek megelőzésével és az életvezetéssel kapcsolatos ismeretek átadását. Fő célunk, képessé tenni a tanulókat arra, hogy egyre növekedő kontrollt szerezzenek saját egészségük
felett,
törődjenek
egészségükkel,
rendelkezzenek
az
ehhez
szükséges
információkkal, lehetőségekkel, az egészség, mint életcél fogalmazódjon meg számukra.
Az egészség, egészségnevelés fogalma A személyiséget integrált egészként kell felfognunk, ami azt jelenti, hogy az egyént érő mindenféle hatásra az egész személyiség reagál. Az ember biológiai, pszichés és szociokulturális lény. Ez a hármas összetevő szoros egységet alkot. Ebből következően határozhatjuk meg az egészség fogalmát, ami a testi, a szellemi és a szociális egészség dinamikusan változó, alkalmazkodni képes egyensúlyi helyzete. Az
ENSZ
Egészségügyi
Világszervezete
Alkotmányában,
1948-ban
rögzített
egészségdefiníciót tartjuk ma is a legteljesebb meghatározásnak. Ezek szerint az egészség nem csak a betegség, illetve a testi fogyatékosság hiánya, hanem a teljes testi-, szellemi- és szociális jólét állapota. Amennyiben ez a hármas egység 85
egyensúlyban van, egészségről beszélünk, de ha az egyensúly megbomlik, betegség következhet be. Az ember és a környezete között szoros, állandó kapcsolat van, melyben az ember képes alkalmazkodni az őt körülvevő világhoz, és elkerülni a környezeti ártalmakat. A nem megfelelő alkalmazkodást a szervezet megsínyli, testi jellegű vagy pszichés sérülések jöhetnek létre. Ehhez a nagyfokú alkalmazkodáshoz, a negatív hatások tolerálásához a személyiséget szoktatni kell, ez az egészségnevelés feladata. Az egészségnevelés olyan pedagógiai tevékenység, melynek során az egészséges életmód céljainak megvalósítását tűzzük ki magunk elé. Az iskola feladata az egészséges életmód tudatosítása, és az egészséges életvitellel kapcsolatos ismeretek megértetése a tanulókkal.
A tanulók egészségnevelésének fő feladatai és tartalmi kérdései Az egészségnevelés fő feladatai követik az egészség fogalmában meghatározott területeket. Kiterjednek tehát: a testi egészség védelmére, a lelki egészség védelmére és a szociális egészség védelmére. Az egészségnevelés keretén belül ezek alapján beszélünk szomatikus, mentálhigiénés és szociálhigiénés nevelésről. Bármely nevelési feladat elhanyagolása kihat a másik két nevelési feladatra is, s mindenképpen befolyásolja a teljes egészség egyensúlyát. Az egészségnevelés feladatai nem csak egymással vannak szoros kölcsönhatásban, hanem kihatnak a nevelés egyéb feladataira is. Közismert, hogy egészségi állapotunk nagymértékben befolyásolja érzelmi-hangulati életünket, embertársainkhoz való viszonyainkat, valamint a közösségi életben való kiegyensúlyozott részvételünket. A nevelés fő feladatai kivétel nélkül kapcsolatban vannak az egészségneveléssel. Az egészségnek az egyedfejlődés minden szakaszában, a nevelési folyamat minden mozzanatában alapozó szerepe van. Hiánya mindenképpen nevelési akadályként hat vissza.
86
Az egészségnevelés a személyiségformálás része, azonban az egészséges életmód alapvető kérdéseinek közlése, megtanítása nem jár együtt a személyiség fejlődésével, ezért a megfelelő készségek és szokások kialakítására kell törekednünk. Amikor egészségi jártasságról beszélünk, az a célunk, hogy képessé tegyük a gyermekeket arra, hogy az általunk átadott ismeretek birtokában tudatosan végezzék azokat a tennivalókat, amelyek az egészségi szokások alapjául szolgálnak. A jártasság biztosítja, hogy a gyermekek a legkülönbözőbb helyzetekben is el tudják végezni azokat a tennivalókat, amelyek saját és társaik egészségvédelmével kapcsolatosak. Az egészséges életmódhoz szükséges szokások sokszor ismételt és következetes műveletek következtében alakulnak ki. Jellegzetességük az automatizmus.
Céljaink Megismertetni a tanulókat az egészség testi és lelki aspektusaival: az egészség pozitív üzeneteivel /táplálkozás, testkultúra, szexuális kultúra/ és az egészségkárosító tevékenységekkel/szenvedélybetegségek/. Ezen ismeretek birtokában egyfajta segítő magatartás kialakítása, aminek forrása az adott témában megszerzett erkölcsi értékrend, és önismeret, önnevelési gyakorlat.
Segítse a tanulókat a testi és a lelki egészség harmóniájának megteremtésében, az egészséges életmód kialakításában és megtartásában.
Fejlessze az életvezetési képességeket.
Fejlessze a tanulók felelősségérzetét egészségük megőrzéséért.
Készítse fel a tanulókat a stressz-hatások feldolgozására.
Segítse elő a környezeti- és egészség-tudatosság erősödését.
Valósítsa meg a mindennapi testedzést.
Követelmények:
A tanulók ismerjék az egészséges életmódra vonatkozó tartalmi kritériumokat és a szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzési lehetőségeit. 87
Ismerjenek meg és alakítsanak ki megfelelő készségeket és módszereket az egészséges életmód befolyásolására és megőrzésére.
Biztos erkölcsi értékrend alapján alakítsák ki viselkedés-kultúrájukat.
Tudják alkalmazni a primer prevenció lehetőségeit, megfelelő konfliktuskezeléssel és kommunikációs kultúrával.
Legyenek képesek olyan lelki attitűdök kialakítására, amelyek lehetővé teszik a segítségnyújtás és a segítség elfogadás képességének továbbadását.
Ismerjék meg rekreációs tevékenységeket, a csoportos és egyéni önismereti, önnevelési gyakorlatokat.
Legyenek képesek az igazi értékeket megismerni és megszeretni.
Feladataink Testi egészségnevelés területén:
Testmozgás
Étkezés
Testi higiéné
Egészségnevelés biológiai alapjai
Egészségkárosító anyagok és tevékenységek biológiai hatásai.
Mentálhigiénés egészségnevelés területén:
88
Helyes önértékelés kialakítása
Önbecsülés kiépítése
Stressz kezelése (relaxáció, autogén tréning)
Gondoskodás lelkünkről, testünkről (pihenés, terhelés)
Segítségkérés (depresszió, anorexia, bulimia, alkohol stb.)
Környezet hatása
Szociálhigiénés nevelés területén:
Szexualitás
Iskolai légkör, értékrend, életrend
Ritmus: napirend, heti-rend, év rendje
Terhelés ritmusa (cselekvés, érzelmi, intellektuális)
Kapcsolatok rendszere (diák-diák, diák-tanár, tanár-szülő stb.)
Demokratizmus, szabályok, tájékozottság
Az iskola szerepe az egészségnevelésben több területre terjed ki:
az egészségvédelemre vonatkozó modern ismeretek átadása,
megértetni, hogy az élet és egészség alapvető értek, egészségmegtartási ismeretek elmélyítése
motiválni a tanulókat egészségvédő magatartás kialakítására,
segíteni a tanulókat abban, hogy helyes döntéseket hozzanak az életvezetésükben,
olyan iskolai környezetet teremteni, amely mint élettér biztosítja az egészséges testi, lelki; szociális fejlődést,
a pedagógusok olyan életvitelt folytassanak, hogy azzal pozitív példaként hassanak a tanulókra,
megértetni azt, hogy az egészség a szervezet és a környezet közötti kapcsolatból fakad.
Az egészségfejlesztő tevékenység magába foglalja:
az emberi szervezet működésével és a betegségek megelőzésével kapcsolatos ismeretek bővítését
89
az életvezetéssel kapcsolatos ismeretek bővítését és az életvezetéssel kapcsolatos tudás fejlesztését
az egészségügyi szolgáltatások igénybevételével összefüggő kompetenciák fejlesztését
Tudomásul kell venni, hogy az értékrendi válság hatással van a tanulókra, mely több területen megmutatkozik:
az önértékelési problémákat mutat az italhoz, kábítószerhez való fordulás,
sokan dohányoznak a korosztályban és sajnos ez növekvő tendenciát mutat,
a másik ember személyének és a tulajdonának tiszteletének hiánya,
a család értékébe vetett hit válságát tükrözi, hogy egyre csökken a tartós kapcsolatok száma,
a társadalom egészébe vetett hit értékének válságát mutatja, hogy sok fiatal közömbös nem pusztán a társadalom, hanem egy szűkebb közösség ügyeivel szemben is
Az iskolai egészségnevelés módszerei és szinterei: Az iskola feladata, hogy minden tevékenységével szolgálja a diákok egészséges testi – lelki – és szociális fejlődését. Megvalósításban együtt kell, hogy működjenek az osztályfőnök, szaktanárok, iskolaorvos, testnevelő, egészségneveléssel foglalkozó szakember. Az iskolai egészségnevelés módszerei elsősorban részvételen alapuló oktatási technikák. Az iskola valamennyi tevékenységi körébe be kell épülni az egészséges életmód szempontjából lényeges területeknek.
Ezek közé tartoznak:
90
önmagunk és egészségi állapotunk ismerete
tanulási technikák, tanulási környezet kialakítása
idővel való gazdálkodás fontossága
személyes válsághelyzetek felismerése, megoldási stratégiák ismerete
a betegség megelőzése (prevenció) és a gyógyulást segítő magatartás
személyi higiénia, testi – lelki egészség
környezeti ártalmak ismerete
egészséges táplálkozás, élelmiszerbiztonság
testedzés, mozgás, helyes testtartás
szenvedélybetegségek okai, elkerülési stratégiák
szexuális felvilágosítás, családtervezés alapjai
AIDS prevenció
Az iskolai egészségnevelés eszközei, színterei:
tanórák (a tanulók aktivitását növelő, új pedagógiai módszerek megismerése és alkalmazása)
osztályfőnöki órák (kapcsolódás más szervezetek, intézmények programjaihoz)
kötelező iskolaorvosi vizsgálat, állapotfelmérés (félévente egyszer, szeptemberfebruár)
osztálykirándulások, táborok
egészségügyi előadások, egészségfejlesztés szemléletének terjesztése
média, iskolaújság, faliújság (aktuális témák nyomon követése, önálló feldolgozása)
mindennapi testedzés igényének kialakítása (tömbösített testnevelés, sportprogramok, sportnapok)
Segítse a tanulókat a testi és a lelki egészség harmóniájának megteremtésében.
Példamutató iskolai hatás
termek, folyosók, udvar, élő sarok kialakítása
a pedagógusok, a dolgozók példamutatása
91
ösztönzés az egészséges életmód napi gyakorlattá tételében:
az iskola által biztosított étkeztetés étrendjére való odafigyelés, pl.: az étrend összeállításában való részvétel,
az iskolai büfében a gyermekek egészségét támogató élelmiszerek árusítása
iskolai médiumok „egészség” rovatai
Kötelező a tanórai keretben végzett egészségnevelés.
Tantárgyakba beépített egészségnevelés: osztályfőnöki óra, testnevelés óra, biológia óra, egészségtan modul, stb.
Egészség-és sportnapok.
A tanulókat különböző mértékben érintő, tanórán kívüli elemek
Szakkörök
Egészségnevelési akciók
Nyári táborok
Előadások, kiállítások
Rendszeres túrák, kirándulások
Mindennapi testedzés megvalósítása:
testnevelési órákon,
szabadidőben rendszeres sportfoglalkozások keretében,
diáksport egyesület működtetésével,
egy-egy sportágnak az iskolában helyet adva (pl.: kosárlabda, küzdősport ) biztosítva a tanulók szervezett sportolási részvételét.
A diáksport révén diákjaink bekapcsolódnak a különféle versenyekbe: a Diák Sportszövetség által kiírt városi, megyei, országos versenyekbe, a diákolimpiába, a különféle iskolai kupaküzdelmekbe. 92
Az egészségnevelés megvalósításában résztvevők partnerek: Belső résztvevők:
pedagógusok,
iskolaorvos,
védőnő
Külső partnerek:
Gyermekjóléti Szolgálat,
Családsegítő szervezetek, Nevelési Tanácsadó,
Sportlétesítmények vezetősége,
Szakrendelők
93
Tevékenységi mátrix Szabad Egészségnevelés területei Egészségkárosító anyagok és tevékenységek biológiai hatásai Testi egészségnevelés
Testmozgás Testi higiéné Étkezés Egészségnevelésbiológi ai alapjai Helyes önértékelés kialakítása Önbecsülés kiépítése Stressz kezelése
Lelki egészségnevelés
Szociális egészségnevelés
Gondoskodás lelkünkről, testünkről Segítségkérés
Tantárgyi területek
O, B, MŰ
NY, BA
idős
Iskolai programok
szféra S, Ő, D, SZA
OSZ, KN KÖ, OSZ, DN, SN, KN, TJ, KI, EI, TÁ OSZ, DN, KN, KI, EJ, TÁ OSZ, KN, KI, EI, TÁ
T, M, O, B, NY, SZ,BA MŰ NY, SZ, O, B, MŰ BA NY, SZ, O, B, MŰ BA
S, SP, D, SZA Ö, D, SZA
O, B
NY, BA
Ö, SZA
OSZ, KN,
Minden területen T, O, MŰ
Minden területen NY
Minden területen
T, M, O, B
NY, BA
NY
Minden területen S, SP, D S, SP, Ö, D, SZA S, SP, Ö, D, SZA S, Ö Ö, D, MSZ, SZA Ö, D, SZA Ö, D, MSZ, SZA Ö, D, SZA S, SP, Ö, D, SZA SP, SZA
Minden területen
Minden területen
Minden területen
T, M, O, K, NY B, MA, MŰ O, B NY, BA
Környezet hatása
O, B, MA
NY, BA
Szexualitás
O, B, MŰ
NY
Iskolai légkör, értékrend, életrend
O, B, MŰ
NYSZ
Ritmus: napirend, heti-rend, év rendje
O, B, MŰ
NY, SZ
T, M, OB
NY
Terhelés ritmusa
Kapcsolatok rendszere O Demokratizmus, Minden szabályok, területen tájékozottság
94
Kereszttanterv
Ö
KÖ, SN, TJ, EJ, TÁ KÖ, OSZ, SN, KN, TJ, KI, TÁ KÖ, OSZ, DN, SN, KN, TJ, KI, EI, TÁ OSZ, KN, TÁ OSZ, KN, OSZ, KN KÖ, OSZ, KN, TJ, KI, TÁ OSZ, KN, KI, TÁ KÖ, OSZ, KN, TJ, KI, EI, TÁ KÖ, OSZ, SN, KN,
A táblázatban használt rövidítések magyarázata Tantervi, tantárgyi területek: T M O B MA MŰ NY SZ BA
Szabadidős szféra lehetőségei:
Testnevelés, gyógy-testnevelés Mindennapos testmozgás Osztályfőnöki órák Biológia óra Magyar nyelv- és irodalom óra Művészetek, dráma Lelki ráhangolódások Szabályalkotás Balesetvédelem, elsősegély
S SP Ö D MSZ SZA
Sportkör Sportversenyek, bajnokságok Önképzőkör Drámakör Művészeti szakkörök Szakkörök
Iskolai programok: KÖ OSZ DN SN KN TJ KI TÁ
Közösségi produkciók Osztályóra (nem osztályfőnöki, az iskolai speciális programokra készülés) Diáknap Sportnap Környezeti nap, egészségnap, Természetjárás Kirándulás Tábor
95
Az osztályfőnökök egészségnevelési feladata A fiatalok osztályközösségi létének keretét általában az osztályfőnök teremti meg. Ő a különböző szintű személyes kapcsolatok segítője, fejlesztője is. Az osztályfőnök személyisége és elhivatottsága döntő súllyal alakítja a gyermekek kialakuló, formálódó személyiségét. Ajánlott órai témák: 9-10. évfolyam -
a háztartás, az iskola, a közlekedés leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezői és ezek elkerülésének módjai,
-
saját környezetük ápolása, tisztán tartása,
-
ismerjék meg a tanulók a nagy betegségcsoportokat, halljanak a betegségek rizikótényezőiről,
96
-
felfogások az egészségről,
-
felfogások az életmódról,
-
kapcsolatok és a megjelenés,
-
a viselkedés és öltözködés szabályozása,
-
a képességek kibontakozása,
-
a kommunikációs készség fejlesztése,
-
a megbecsülés, a tiszteletadás és a segítőkészség fejlesztése,
-
személyi higiéne, a serdülőkori tisztálkodás, bőrápolás,
-
elsősegélynyújtás,
-
egészséges táplálkozás,
-
a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe,
-
a reggeli étkezés fontossága,
-
táplálkozási piramis,
-
vegetarianizmus és egyéb táplálkozási eltérések,
-
a helytelen táplálkozás okozta civilizációs betegségek,
-
a szabadidő eltöltése az ifjúság életének egyik legalapvetőbb kérdése,
-
A sport az egészséges versenyszellem kialakításával biztosítja az esélyegyenlőséget.
11. évfolyam -
a család hatása az életmódra,
-
a kortársak hatása az életmódra,
-
az önismeret, önbizalom fejlesztése,
-
az empátiás készség fokozása,
-
elfogadó, segítőkész magatartás, küzdelem az agresszivitás ellen,
-
a szociális érzékenység fejlesztése,
-
az iskolán belüli bántalmazás megelőzése,
-
a másság ismerete, elfogadása,
-
a dohányzás, alkohol, drog veszélyei, hatásuk az egészséges, fejlődő szervezetre
12. évfolyam -
a társadalmi együttélés szabályai,
-
a pozitív döntéshozás és stressz kezelés tanítása,
-
akaratfejlesztés,
-
a kudarc feldolgozása, az önismereti nevelés a pozitív énkép kialakításán keresztül a szenvedélybetegségek elleni küzdelmet is célozza. Önmagunk megismerése, testilelki tulajdonságaink tisztán látása és elfogadása segítik a helyes döntések előkészítését, az értékrend kialakítását 97
-
udvarlás, együtt járás,
-
a szexualitás alapvető ismeretei,
-
nemi egészség, szexuális kultúra,
-
a fogamzásgátlás szabályai,
-
fogamzásgátló tabletták,
-
egyéb módszerek a terhesség védekezése érdekében,
-
a sürgősségi védelem,
-
terhesség megszakítás,
-
rákmegelőzés, különös tekintettel a mell önvizsgálatára,
-
a családon belüli betegségek öröklődésének rizikófaktorai.
13. évfolyam
98
-
továbbtanulás,
-
pályaválasztás,
-
az identitástudat fejlesztése,
-
hagyománytisztelet,
-
a média formáló ereje a családra,
-
párkapcsolati kultúra, egymásért való felelősség,
-
családtervezés,
-
jövőkép kialakítása,
-
önmegvalósítás,
-
a biztonságos szex,
-
szexuálisan terjedő betegségek,
-
HIV/AIDS- az AIDS-nek nincs hatékony gyógyszere, tehát gyógyíthatatlan. Hangsúlyozottan fel kell hívni a fiatalok figyelmét a válogatás nélküli nemi élet (a promiszkuitás) elkerülésére, mint egyetlen megoldásra.
-
minőségi családtervezés, egészséges életmódok és életminőség.
Környezeti nevelési program A környezeti nevelés magában foglalja a természet és az emberiség jövőjének fenntarthatóságát. Ezért a jövőben diákjainknak a mindennapi életükben képeseknek kell lenniük a bonyolultabb természeti, társadalmi, gazdasági és politikai kérdéseket kezelni, megoldani. Nagyobb hangsúlyt kap a környezeti tudat és erkölcs. Ezért szükség van hatékony személyiségformálásra, az önszabályozásra és egyben a társas együttműködés és konfliktuskezelés készségeinek erősítésére. A fenntarthatóságra nevelés lényegében azt jelenti, hogy az oktatás kapcsolatokat hozzon létre a környezeti, a társadalmi és a gazdasági rendszer között, hogy megértessük e kapcsolatok működési szabályait. Ennek központi gondolata a “környezeti polgárrá” nevelés, azaz a természeti, az épített, a társas-társadalmi környezet fenntarthatósága érdekében szükséges ismeretek, magatartásminták, értékek és életviteli szokások megtanítása. Ez integrált tantárgy- és tudományközi megközelítést igényel. A fenntarthatóságra neveléshez meg kell érteni az ember és a környezet kölcsönös összefüggéseit és egymásrautaltságát. Ehhez hozzátartozik a globális társadalmi és geopolitikai jellemzők, a biológia és a fizika, valamint az emberi szociális és gazdasági rendszerek ismerete. A környezeti kérdések összekapcsolják a természettudományos (biológia, antropológia, földrajz
és
történelem)
és
a
humán
tárgyakat
(filozófia,
jog,
szociológia,
történettudományok, művészetek, etika és irodalom) és a gazdasági tárgyakat (gazdasági környezetünk, közgazdaságtan). A tanterveknek a fenntartható fejlődés szempontjából a központi tudományágak (tantárgyak) közötti szoros összefüggéseket kell bemutatniuk. Ez a megközelítés azért előnyös, mert a fenntarthatóság ideális rendezőelv az integrált gondolkodás elősegítéséhez.
99
A fenntarthatóság tanulásának szükségszerű velejárója, hogy leomlanak a falak a különböző tudományágak között, talán éppen azáltal, hogy egy bizonyos valós problémára összpontosítunk és azt különböző szemszögből közelítjük meg. A nemzeti alaptanterv és a kerettantervek lehetőséget nyújtanak arra, hogy ne tantárgyakra elaprózva tanítsunk, hanem holisztikusan ismerkedjünk a világgal, és arra is, hogy az oktatás középpontjában ne a tananyag, hanem a tanuló fejlesztése álljon.
A környezeti nevelés alapelvei Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Az iskola intézményi hátterének és a tanárok felkészültségének is ezt kell elősegítenie. Az iskolai környezet kialakításában ennek az alapelvnek is helyet kell kapnia. A tágabb és szűkebb értelemben vett iskolai környezetben egyaránt meg kell jelennie. Például az iskolaudvar zöldterületének a növelésében, illetve további szabad területek parkosításában. A külső környezet mellett a belső terek kialakításakor is ezt kell szem előtt tartani. Előnyben kell részesíteni a környezetbarát anyagok használatát, mint például a fa bútorokat, újrahasznosított anyagokból készült burkolatokat, dekorációkat. A belsőnek idomulni kell a felhasználókhoz és a felhasználáshoz, kinézetével, összhatásával barátságos, kényelmes és funkcionálisan kielégítőnek kell lennie. Biztosítani kell, hogy elegendő természetes fény jusson a termekbe, a közös helyiségekbe. Szintén a belső környezet elvárásaihoz tartozik a növények, állatok "adaptálása" a mesterséges környezetbe. Emellett külön hangsúlyozandó a hulladék helyes kezelése, felhasználása. A szelektív papírgyűjtés, a kiemelten veszélyes anyagok(a)t, illetve szennyező fémet, vegyszer(eke)t tartalmazó hulladékok megfelelő tárolása és elszállítatása is nagy hangsúlyt kapjon. A tanároknak a pedagógiai munka során sugallni kell a természetbarát otthon kialakítását, valamint tudatosítani a szűkebb és tágabb környezet iránti felelősséget. A környezeti nevelés alapelvei közül néhányat kiemelten kell kezelni, ezek fogalmát, tartalmát és mai jelentését meg kell világítanunk, és elő kell segítenünk egy egységes rendszer kialakításával.
100
Ilyen alapelvek: a fenntartható fejlődés, a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések, a helyi és a globális szintek kapcsolatai, összefüggései, alapvető emberi szükségletek, emberi jogok, demokrácia, elővigyázatosság, biológiai és társadalmi sokféleség, ökológiai lábnyom.
A környezeti nevelés általános céljai: Alapvető és hosszú távú célunk a környezettudatos állampolgárrá való nevelés, ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani a környezettudatos magatartást és életvitelt, környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt, a környezet értékei iránti felelős magatartást és megőrzésének igényét. A természetes és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség megőrzését, rendszerszemléletet, tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését, kialakítani az egészséges és környezetbarát életmód igényét. Helyzetelemzés A vezetőknek számba kell venni, hogy milyen hagyományokkal rendelkezik az iskola a környezeti nevelés terén, értékelni kell ennek hatékonyságát Meg kell vizsgálni az intézményi élet minden területét, az étkezéstől a takarékos energiafogyasztásig és a taneszközök anyagáig. Figyelembe kell venni, hogy az iskola milyen gazdasági, társadalmi környezetben van, milyen feltételekkel rendelkezik (kapcsolatrendszer, demográfiai irányzat, szociológiai háttér, kulturális háttér, a település ipari-mezőgazdasági jellege, műemlékek-nép hagyományok) Meg kell vizsgálni, hogy milyen oktatásba bekapcsolható helyi természeti értékek vannak, van-e iskolakert, udvar, park, milyen szennyező források vannak, vannak-e védett területek 101
Számba kell venni, hogy milyen emberi és anyagi források vonhatók be a környezeti nevelésbe, van-e környezetvédelmi ifjúsági, vagy felnőtt szervezet, amely segíthetné tanórán kívüli tevékenységek szervezését. Figyelembe kell venni, hogy milyen kapcsolat alakult ki az önkormányzattal, az iskola fenntartójával, a nem kötelező szakmai programok közül melyeket támogatja az önkormányzat, melyik közoktatási intézménnyel alakult ki együttműködés a környezeti nevelés terén. A
tantestületnek
(vagy
legalább
egy
munkacsoportnak)
is
részt
kell
venni
a
helyzetelemzésben legalább egy önkéntes erejéig. Számba kell venni a környezeti nevelés erős és gyenge pontjait (SWOT-analízis), közösen kell meghatározni a sikerkritériumokat.
A környezeti nevelés objektív feltételei Az iskola humán erőforrását elsősorban azok a természettudományt tanító tanárok jelentik, akik tantárgyukból következően szorosabb kapcsolatban vannak a természet- és környezetvédelemmel. Az osztályfőnökök jelentős része is fogékony a témákra nem csak az osztályfőnöki órákon, hanem az osztálykirándulások tervezése és szervezése alkalmával is. A természettudományos és osztályfőnöki munkaközösség vezetői, a diákönkormányzat tanári segítője és vezetői.
A környezeti nevelési program helyi célkitűzései A helyi értékek, további problémák integrálása az iskolai tevékenységekbe, a nem természettudományos tárgyak tanárainak bevonása, intenzívebb közreműködésre buzdítása. A munkaközösségek együttműködésének fejlesztése és a természettudományos tantárgyak összehangolása a környezeti nevelés szempontjából. Komplex projektek megvalósítása az összes tantárgy bevonásával, a lehető legsokoldalúbb megközelítéssel.
102
Az iskola környezettudatos működtetésének további fejlesztése, és ennek tudatosítása a diákokban. Ehhez hozzájárul, hogy az induló iskola újságban természet- és környezetvédelmi rovat kap helyet. Fontos, hogy még több tartós tankönyvet használjunk, az anyagi terhek és a hulladék csökkentése érdekében. Távlati céljaink megvalósuláshoz elengedhetetlen a szülők bevonása az iskolai környezeti nevelési munkába. Környezetvédelmi
szervezettel
való
együttműködés,
szakértők
meghívása,
mely
elengedhetetlen mind a diákok, mind a tanárok ismereteinek bővítésében, fejlesztésében. Még több diák bevonása érdekében az erdei iskola megvalósítása, még több jeles nap megünneplése, további természettudományos szakkör indítása és természet- illetve környezetvédelmi témájú kiállítások megrendezése. Érzékenyebbé tenni a tanulókat a környezet állapota iránt Bekapcsolni az intézményt a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Képessé tenni a tanulókat arra, hogy együtt tudjanak működni a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A tágabb környezet megóvása érdekében különböző gyűjtési akciókban való részvétel, illetve ezeknek az iskolai megszervezése. Például: papírgyűjtés, használt háztartási zsiradék, akkumulátor és autógumi gyűjtése.
A környezeti nevelés tanórai és tanórán kívüli lehetősége -
környezetbarát attitűdök, szokások kialakítása a tanulókban
-
a természeti és társadalmi környezetről tények, ismeretek közvetítése
-
a problémamegoldó gondolkodás kialakítása
-
a környezeti folyamatok, összefüggések megértésének segítése
-
globális gondolkodásmód kialakítása 103
-
nyitott, önálló személyiség kialakítása
-
összefüggések megértése, holisztikus szemlélet kialakítása
Tanórai környezeti nevelés Iskolánkban a környezeti nevelés önálló tanóraként sajnos nem jelenik meg, osztályfőnöki órákba, természettudományi tantárgyakba integrálva, külön egységként viszont igen. Tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Azt, hogy hogyan dolgozzuk fel az adott problémát az óra jellege határozza meg. Kiemelten foglakozunk a hétköznapi élettel kapcsolatos problémákkal, melyekről a diákoknak is van személyes tapasztalata, élménye. Mindezek mellett önálló ismeretszerzésre is ösztönözzük őket. Igyekszünk tudatosítani és ellensúlyozni a média mértéktelen fogyasztásra ösztönző hatását és az önálló, felelősségteljes, értékekre alapuló élet gondolatát kialakítani bennük. Fontosnak tartjuk az elméleti alapokat is, hiszen csak tudatosan lehet a környezetet megóvni. A természettudományos tantárgyakba történő környezeti nevelés beépítését lásd A környezeti nevelés helyi szintű tervezése című mellékletben.
Tanórán kívüli környezeti nevelés Az önálló tanóra hiánya miatt sok tevékenységnek és ismeretátadásnak kell a tanórán kívülre szorulnia, melyeknek igyekszünk elegendő helyet, időt és lehetőséget biztosítani. Nagyon fontosnak tartjuk a természettudományi szakkörök szervezését és a jeles napok megünneplését. Ilyenek, például a Föld napja, a Víz napja, Állatok világnapja, Madarak és fák napja, Környezetvédelmi világnap, Dohányzásmentes világnap. Az átfogó és széleskörű programok szervezésének célja a figyelemfelkeltés, a lehető legtöbb tanuló bevonása, megnyerése a környezetvédelemre. A fakultatív programok erőteljesen jelen vannak az iskola tanórákon kívüli tevékenységeiben. Kisebb létszámúak ugyan, de sokkal hatékonyabbak és reményeink szerint az egyre többféle ilyen jellegű tevékenység egyre több diákot mozgat majd meg. Péntek délutáni illetve hétvégi kirándulások, biciklitúrák, múzeum- és arborétum látogatások, állatkerti programok, nyári táborok, gólyatáborok, stb. 104
A környezetvédelmi jeles napok megünneplése. A programokat magunk is szervezhetjük, de csatlakozhatunk helyi vagy országos környezetvédő szervezetek akcióihoz. környezeti-természeti értékek feltárását bemutató szakkörök, önképzőkörök: a szakkör, önképzőkör a kutató típusú, önállóan vizsgálódni szerető tanulók fejlesztésének nagyon jó színtere. A környezetvédelmi szakkörökön belül lehetnek tematikus szakkörök is (pl.: biokertész, gyógynövény, természetkutató stb.) bekapcsolódás megyei, országos természetismereti vetélkedőkbe, versenyekbe az egész iskolai életre ható, átfogó környezeti nevelési projektek szervezése: egy-egy környezetvédelmi problémát, témakört dolgozzanak fel önállóan a tanulók. egy tanár vezetése mellett.Pl.: tanulók felmérést végezhetnek az iskolai víz-, fűtés-, világításrendszerről, az ezzel kapcsolatos költségekről, elkészíthetik a csepegő csapok térképét, kutathatják a hulladék kezelési módjait, az irodaszerek beszerzési módját és egészségkárosító hatásait, felhasznált mennyiségét stb. A megszületett eredmény rögzítésének formája sokféle lehet (szakmai dolgozat, rajz, fotó, irodalmi alkotás), amelyet kiállításon mutathatunk be, vagy sajtóban közölhetünk egészségvédő és környezetvédő szokások kialakítása: a környezeti nevelési programban rögzíthetjük, hogy kis iskoláskortól folyamatosan milyen szocializációs, környezetbarát szokásokat alakítunk ki. környezetvédelmi akciók szervezése: például szelektív hulladékgyűjtés, levegőszennyezettség monitorozása, tiszta, rendes osztály akció stb. Célunk az ÖKO-iskolává válás. nyári táborok, iskolai kirándulások: Érdemes olyan természetkutató tábort tervezni, ahol nem csak ismereteket szereznek a tanulók, hanem konkrét gyakorlati problémát is megoldhatnak
105
(pl. monitorozás, élőhely helyreállítása, térképezés, mérések stb.). Kirándulásokat szervezzünk, egy- vagy többnapos tanulmányutat egy-egy konkrét téma részletesebb megismerésére, egy-egy terület, táj megismerése céljából. Ellátogathatunk kisebbnagyobb gyerekcsoportokkal tanösvényekre, nemzeti parkokba, természetvédelmi területekre, vadasparkokba, botanikus kertekbe, múzeumokba bekapcsolódás a települési környezet szépítésébe Kiállítások rendezése: nyitott, a nagyközönség által is látogatható környezetvédelmi kiállításokat is rendezhetünk (pl. szemétszobrászat, természeti értékeket, helyi problémákat bemutató kiállítás). Lehetőség a környező iskolákkal való kapcsolattartásra. Kapcsolattartás külső segítő partnerekkel – Találkozók a tanulók a helyi és országos környezet- és természetvédő civil szervezetekkel, ifjúsági tagozatként aktívan be is kapcsolódhatnak. Valamelyik nemzeti park, vagy társadalmi szervezet segítségével szervezzünk a gyerekeknek természetvédelmi akadályversenyt. A felügyelőségek, vagy környezetvédelmi cégek bevonásával műszeres vizsgálatokat is végezhetünk (pl. zajszint, talaj-, levegőszennyezettség).
IV. A környezeti nevelés helyi szintű tervezése Biológia Iskolánkban a biológia tantárgy egy éves tárgy, melyet a 10. évfolyamban tanulnak a diákok heti két órában. A tananyag két nagy részből áll, az első félévben az élő természettel, a második félévben az emberrel foglalkozunk. Az élő természet témakörbe integrálódik a környezeti nevelés, az ember témakörhöz leginkább az egészségnevelés kapcsolódik. Az élő természet megismerése a növény és állatvilág eddigi ismereteinek felelevenítésével kezdődik, majd erre alapozva a rendszerezés és a bioszférában való elhelyezés következik. Különösen kiemelten foglalkozunk a hazai növény és állatvilág megismerésével, meglétük fontosságával és a veszélyeztetett fajok jelenlegi helyzetével, illetve jövőbeli változásaival.
106
A növény és állatvilág ismerete birtokában az ökológia témakör következik, mely alapfogalmainak
megismerése
után
az
ökológiai
rendszerek
áttekintése,
összefüggéshálózatának megértetése a célja. Hangsúlyosabbá válik az eddig külön-külön megismert élőlénycsoportok kapcsolatai, egymásra való hatásai. Itt is kiemelten kezeljük a hazai növény és állatvilágot és az ökológiai rendszerekben elfoglalt helyüket. Az ökológia témakör után a törzsfejlődés áttekintése következik, melyben kiemelt az emberré válás: honnan és miként vált az ember ilyen „emberivé”, a maga pozitívumaival és negatívumaival együtt. Az élő természet utolsó, de legfontosabb és legsokoldalúbb fejezete a természet- és környezetvédelem. Ebben a tanítási blokkban, mintegy 10-12 tanítási órában foglalkozhatunk természeti és környezeti problémákkal direkt módon. A „gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan” gondolat határozza meg a téma egészét. Az alapfogalmak tisztázása után a fajok védelmének lehetőségeiről és a hazai értékek megőrzéséről tanulunk, emellett gyűjtőmunkát végzünk. A magyarországi nemzeti parkok megismerése és fontosságuk kiemelése is nagy hangsúlyt kap, a földrajzi ismeretek felhasználásával egyetemben. Szintén földrajzi ismeretek használásával és kiegészítésével zajlik az élettelen környezeti tényezők és azok szennyezésének számbavétele, illetve ezzel szorosan együttvéve helyreállítási, megoldási alternatívák keresése. Közvetlen környezetünk problémáival zárul a fejezet és ezzel az élő természet témakör is. Itt mindennapos kisebb-nagyobb megoldott vagy még nehezen megoldható feladatok és problémák kerülnek elő, mint például: hogyan lehet a hulladék mennyiségét csökkenteni, a keletkezett hulladékot hogyan és hova kell elhelyezni, miért kell és fontos a háztartásban felhasznált energiával takarékoskodni, stb. Mindezekkel párhuzamosan és ezek mellett mindig törekszünk az aktuális eseményeket a tananyagba integrálni, és ha röviden is, de a tanóra keretén belül is mindig megemlékezni a jeles napokról.
Kémia Iskolánkban a kémia tantárgy egy éves tárgy, melyet a 9. évfolyamban tanulnak a diákok heti két órában. A tananyag két nagy részből áll, az első félévben általános kémiával, a második félévben szerves kémiával foglalkozunk. A környezeti nevelés az általános és a szerves
107
kémiába is tud integrálódni, a környezet- és természetvédelmet egész tanévben kiemelten kezeljük. Az általános kémia témakör az általános iskolai tanulmányokra alapozva egészül ki néhány fontos ismerettel, a fő hangsúlyt azonban a rendszerezés és a mindennapi élettel való kapcsolatának kiemelése kapja. Az első félév felépítésének alapja, hogy hogyan lesz elemi részekből egy olyan halmaz, mely mindenki számára kézzel fogható, akár a hétköznapokból ismert anyagokról, akár speciálisabb vegyszerekről legyen is szó. Kifejezetten szervetlen kémiával foglalkozó téma már nem szerepel a középiskolában, de ilyen ismeretek felelevenítése, bővítése folyamatosan jelen van, hiszen bármelyik háztartásban tucatjaival találkozhatunk. Ezért fontos ismeretük és talán még fontosabb a helyes használatuk megismerése. A balesetvédelmi rendszabályok ismerete nélkülözhetetlen az iskolai tevékenységekhez, ám fontos mindig kiemelnünk, hogy az otthonunkban is hasonló veszélyek fenyegetnek bennünket és a veszélyjelek megértése a hétköznapokban is elengedhetetlen. Az általános kémia témakör végére a tanulók megismerkednek a legtöbb körülöttünk lévő anyaggal, és külön fejezetben a közöttük lejátszódható reakciókról, esetleges veszélyeikről. Itt kiemeljük azokat, melyek a hétköznapokban gyakoriak, például a különféle égéseket, ezek megfékezhetőségét, megszüntethetőségét, a robbanás tulajdonságait és kialakulását, sav-bázis reakciókat és redoxireakciókat a hétköznapokban. Mit kell tennünk a már feleslegessé vált vegyszerekkel, elemekkel és akkumulátorokkal, hogy ne tegyenek kárt az élő és élettelen környezetben. A második félév a szerves kémia bevezetésével kezdődik, hiszen ez a témakör már kikerült az általános iskolai tananyagból. Az alapfogalmak tisztázása és a rendszerezés után konkrét vegyületcsoportokkal foglalkozunk, melyek bizonyos képviselői a háztartásokban vagy környezetünkben jellemzőek, illetve az élő szervezet saját anyagai vagy arra valamilyen befolyással vannak. A szénhidrogének megismerése mellett, nagy hangsúlyt kapnak az energiaforrások. Kémiai szempontból is megismerik a gyerekek a megújuló és meg nem újuló energiaforrásokat, ezek előnyeit és hátrányait mind az ember, mind a környezet szempontjából. Milyen terhet jelent a
108
környezet számára a nem megújuló energia előállítása és használata során keletkezett termékek és melléktermékek. Az oxigén és halogén tartalmú szerves vegyületek rész környezeti szempontból kiemelt témái a műanyagok és a mosószerek, kozmetikumok. A műanyagok mai használatának fontossága mellet nem elhanyagolható kérdés, hogy mi történik vagy mi történhet a már használaton kívüli műanyag termékekkel, mit okozhatnak, ha nem megfelelő helyen tárolják vagy égetik el. A sok-sok, főleg üzleti előny mellett, itt is milyen sok és sokféle veszélyes anyag keletkezik a gyártás során. A másik kiemelt problémakör a mosószerek és kozmetikumok, melyek sok ember számára nem tűnik olyan veszélyesnek vagy súlyosnak. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy sok szer kialakításához kísérleti állatok sokaságának halála „segített” hozzá. A manapság túlzott mértékben használt tisztítószerek nagy része átalakítás nélkül jut be a természetes környezetbe, pusztítva el ott sok mikroorganizmust, állatot és növényt, melyek nemléte nem kis mértékben változtatja meg az ökológiai egyensúlyt. Az utolsó szerves kémiai fejezet a szénhidrátokkal, mint tápanyaggal és a nitrogén tartalmú szerves vegyületekkel, mint emberi alkotóelemekkel, mint az emberi szervezet stimulánsaival foglalkozik. Az egészségnevelési vonatkozás mellett, romboló hatásának kémiai és társadalmi oldalának megismerése is elengedhetetlen. Mindezekkel párhuzamosan folyamatosan törekszünk az aktuális események bevonására, a jeles napok megemlékezésére.
Fizika Iskolánkban a fizika tantárgy nem egységesen kezelt, a különbözőség oka, hogy az informatikai osztályokban fontos természettudományi tárgy, 10. évfolyamtól a 12. évfolyamig tanulják a diákok, míg a közgazdasági osztályokban egy éves tárgy, a 10. évfolyamban, heti két órában. A fizika témaköreiben a kétféle tanment megegyezik, ezek részletiben, részletességeiben tér csak el. A magasabb óraszám természetesen több kitérőt enged meg, környezeti nevelés szempontjából is, de az egy éves tananyag esetén sem marad ez ki. Több témához kapcsolódóan megjelenik a megújuló és meg nem újuló energiaforrások problémaköre, ilyen a munka és energia, a hőtan, a körmozgás és a sebesség. Ehhez 109
kapcsolódóan a közlekedési eszközök és az általuk használt üzemanyagok problémái és szennyezései, a hagyományos és szuperszonikus repülőgépek, űrhajók környezet-átalakító hatásai és ezek által elhagyott lebegő tárgyak, űrszemét kérdései, a súrlódás és bolygómozgások kapcsán. A bolygókra és mozgásukra, valamint a Földre vonatkozó törvények kapcsán szintén szóba kerül az űrhajózás és annak árnyoldalai is, valamint egy esetleges másik bolygóra való költözés remény(telenség)e, ha már végleg lakhatatlanná tesszük a Földünket. E mellett a súlytalanság élettani hatásai és a sugárzások is. A rezgőmozgások, a különféle hullámok, a hang, a zajok és az úgynevezett háttérsugárzás, mint környezetszennyezés és egészségtelen hatás. Hogyan lehet és kell ezek ellen tenni. Az elektromos áram, mint meg nem újuló energiaforrás, emberre gyakorolt hatásai. Az elemek, akkumulátorok előnyei-hátrányai, gyártásuk és újrafelhasználásuk. Mit tegyünk ezekkel, ha már feleslegessé váltak. Az ide tartozó elektromágneses hullámok, a Földsugárzás emberi hatásai. Az atomipar, atomenergia jó és rossz oldala, milyen veszélyekkel jár, és milyen anyagok keletkeznek, mint melléktermék. Mindezek mellett mindig törekszünk az aktuális eseményeket bevonni a tananyagba, tanórákon is megemlékezni a jeles napokról.
Földrajz Iskolánkban a földrajz, mint tantárgy egy éves tárgy, melyet a 9. évfolyamban tanulnak a diákok heti két órában. A tananyag négy nagy részből áll: a kozmikus környezetünkből, a geoszférák földrajzából, a földrajzi övezetességből és ennek hatásaiból a társadalmi és gazdasági életre. Mindezekhez a témakörökhöz integrálható a környezeti nevelés, hiszen a természetföldrajz is szoros kapcsolatban áll a környezet- és természetvédelemmel. A kozmikus környezetünk témakör is a bolygókkal, égitestekkel és a Földdel foglalkozik, mint a fizika ilyen témájú fejezete, így ugyanazok a környezet nevelési témák kerülnek szóba, csak itt a földrajzi szempontokat előtérbe helyezve.
110
A geoszférák földrajza című témakör a Föld belső szerkezetével, a kőzetlemezekkel, a kőzetburokkal, a légkörrel, a vízburokkal és a talajjal foglalkozik. Ehhez kapcsolható témák az energiahordozók képződése, a megújuló és meg nem újuló energiaforrások, a földrengések okai és okozatai, a geotermikus energia kihasználása vagy inkább a nem kihasználása. A biológiával is összefüggő kontinensvándorlás, melynek ismerete nélkülözhetetlen a mai környezet
kialakulásának
és
átalakulásának,
valamint
az
anyagok
körforgásának
megértésében. A biológiában is kiemelt fontosságú a légkör, a vízburok és a talaj, mint élettelen környezeti tényező. A csapadékképződés, savas eső, vízkörforgalom összetettsége és ennek környezeti veszélyei. Olyan globális problémák tisztázása és esetleges megoldásainak megtárgyalása, mint az ózonrétek vékonyodása, a globális felmelegedés kérdésköre vagy a szmog egyre nagyobb mértékű jelenléte. A vízbázis védelme és a vízszabályozás határai, az ivóvíz mennyiségének csökkenése és a víztisztítás költségei és korlátai. A talaj pusztulásának okai és okozói, a termőtalaj védelme. A földrajzi övezetesség témaköre arra próbál rávilágítani, hogy minden élőlénynek meg van a maga helye és feladata, és hogy milyen következményekkel jár, ha nem tudjuk az eredeti élőhelyeket megőrizni. Mennyire
V.
A PLKIK TANKÖNYVELLÁTÁSÁNAK RENDJE
A 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet alapján szervezi meg a Pestszentlőrinci Közgazdasági
és
Informatikai
Szakközépiskola
a
2013/2014-es
tanévben
a
tankönyvtámogatást, valamint az iskolai tankönyvellátást. 1. A rendelet hatálya kiterjed: a) fenntartóra (a továbbiakban: iskola), b) az iskola tanulóira, pedagógusaira és más alkalmazottaira, c) az iskola tanulóinak szüleire, gyámjára (a továbbiakban együtt: szülők), d) a tankönyvellátásban részt vevő kiadókra és forgalmazókra, a tankönyvszerzőkre, a digitális tananyag előállítóira, szerzőire, forgalmazóira és a digitális tananyagra vonatkozó felhasználási jog jogosultjára, továbbá az eljárásban közreműködőkre.
111
2. A tankönyvjegyzék A Hivatal évente összeállítja a tankönyvek hivatalos jegyzékét, és közzéteszi azt az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján, továbbá gondoskodik a jegyzék folyamatos felülvizsgálatáról és frissítéséről. 3. A könyvtári tankönyv állomány felmérése, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjének meghatározása Az iskola igazgatója minden év november 15-éig köteles felmérni, hány tanulónak lehet biztosítani
a
tankönyvellátást
az
iskolai
könyvtárból,
könyvtárszobából
történő
tankönyvkölcsönzés, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. E felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8. §-ának (4) bekezdése alapján várhatóan kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény), továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására, és mely feltételek fennállása esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. Az iskola az (1) bekezdésben meghatározott felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott felmérés eredményéről az igazgató minden év november 30-áig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet (közösséget) az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. Az iskola igazgatója minden év december 15-éig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről tájékoztatja a szülőt, illetve a nagykorú cselekvőképes tanulót. Az iskola minden év december 15-éig kezdeményezi a tankönyv- és tanszerellátás támogatásának megállapítását a települési önkormányzatnál azon tanulók részére, akiknek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. Az iskola minden év február 28-áig elkészíti a tankönyvrendelését, és megküldi azt a Hivatal által felügyelt elektronikus rendszeren keresztül a kiadóknak és a közoktatás információs 112
rendszerének. A kiadó a Hivatal által felügyelt elektronikus rendszerből megkapott megrendeléseket harminc napon belül elfogadja, majd az elfogadást az iskolának a Hivatal által felügyelt elektronikus rendszeren keresztül visszaigazolja. Az iskola a kiadó visszaigazolását öt napon belül elfogadja, ezzel a megrendelése véglegessé válik. Amennyiben a kiadó az iskola megrendelését nem tudja elfogadni, kezdeményeznie kell - a visszaigazolásra rendelkezésére álló határidőn belül - a Hivatal által felügyelt elektronikus rendszeren keresztül annak módosítását vagy visszavonását. Az iskola pótrendeléseket szeptember 5-éig küldhet a kiadóknak. A kiadó a Hivatal által felügyelt elektronikus rendszerből megkapott pótrendeléseket tíz napon belül elfogadja, majd az elfogadást az iskolának a Hivatal által felügyelt elektronikus rendszeren keresztül visszaigazolja. Az iskola a kiadó visszaigazolását öt napon belül elfogadja, s ezzel a pótrendelése véglegessé válik. Amennyiben a kiadó az iskola pótrendelését nem tudja elfogadni, kezdeményeznie kell - a visszaigazolásra rendelkezésére álló határidőn belül - a Hivatal által felügyelt elektronikus rendszeren keresztül annak módosítását vagy visszavonását. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelést
oly
módon
kell
elkészíteni,
hogy
-
a
tankönyvtámogatás,
a
tankönyvkölcsönzés, a tankönyv tanulószobai elhelyezése - az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet - a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel - véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Az iskolának legkésőbb június 10-éig - a helyben szokásos módon - közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. 4. A normatív kedvezményre való jogosultság A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt az e rendelet 5. számú mellékletében meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. Az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. A bemutatás tényét az iskola rávezeti az 113
igénylőlapra. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; b) ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt ba) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; c) a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat. 5. A jogosultság igazolása, további kedvezmények A családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt. Az iskola - a helyben szokásos módon - hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a közoktatásról szóló törvény 2. számú melléklete alapján, illetve a szülő hozzájárulásával kezel. 6. A tankönyvfelelős A tankönyvrendelés elkészítésével egyidejűleg az iskolai tankönyvellátás rendjében meg kell nevezni a tankönyvfelelőst, továbbá meg kell határozni a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8/A. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatok végrehajtását. Ha az iskola a tankönyveket a tankönyvforgalmazótól értékesítésre átveszi, a tankönyvellátás rendjének elkészítésével egyidejűleg az iskola igazgatójának ki kell jelölnie és meg kell bíznia azt a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt, aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. Ha a feladatellátásban való közreműködés a (2)-(3) bekezdésben meghatározott személyeknek nem munkaköri feladata, a velük kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét. Díjazás illeti meg azt is, aki elkészítette az iskolai tankönyvrendelést. A
114
díjazás összege nem lehet kevesebb az ügyeleti díj összegénél. A díjazás forrása a tankönyvforgalmazó által a tankönyvellátási szerződés alapján az iskolának átengedett összeg. A tankönyvrendelés elkészítésének - e rendeletben nem szabályozott - kérdéseit az iskolai szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni. Az iskolának a 22. §-ban meghatározottak szerint közzé kell tennie az iskolai tankönyvellátás rendjét. 5. számú melléklet a 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelethez Igénylőlap tanulói tankönyvtámogatáshoz Az intézmény neve:
...............................................................
címe:
...............................................................
OM-azonosítója:
............................................................... I. Normatív kedvezmény iránti igény
A tanuló:
neve:
osztálya:
lakcíme:
azonosító száma:
diákigazolvány-száma:
A szülő (gondviselő): 141
neve:
lakcíme:
azonosító iratának típusa: száma:
Alulírott - a fent nevezett tanuló nevében - a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8. § (4) bekezdésében biztosított normatív kedvezmény igénybevételére vonatkozó igényt nyújtok be, mert a hivatkozott jogszabályban meghatározott feltételek közül az alábbi teljesül: A tanuló: a) tartósan beteg, b) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, c) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar), d) három- vagy többgyermekes családban él, e) nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, f) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a közölt adatok a valóságnak megfelelnek, azok változásáról a változást követő 15 napon belül értesítem az intézményt.
II. Igénylés további kedvezményekre Alulírott - a fent nevezett tanuló nevében - a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8. § (4) bekezdésében biztosított normatív kedvezményeken túl az alábbi kedvezmény igénybevételére jelentkezem: Dátum: ..........................................................
115
..................................................................... szülő vagy nagykorú tanuló aláírása A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához, illetőleg a normatív kedvezményen túli további tankönyvtámogatáshoz a szükséges okiratok bemutatása megtörtént: igen - nem. Kelt: .............................................................. ..................................................................... iskola igazgatójának aláírása Az 5. számú melléklet 2. oldala Tájékoztató a kedvezményes tankönyvellátásról A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján minden évben az éves költségvetési törvényben kell meghatározni annak a támogatásnak az összegét, amelyet az iskolafenntartó kap az iskolai terjesztési áron forgalomba kerülő tankönyvek megvásárlásának támogatásához. A támogatás módjáról a nevelőtestület a törvényekben meghatározottak szerint dönt. A tanuló (szülő) az iskolában - a család anyagi helyzetétől függően - ingyenes vagy kedvezményes tankönyvellátást igényelhet. Igénylés esetén ingyenes tankönyvellátást (normatív kedvezmény) köteles az iskola biztosítani a nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő tanuló számára, ha a gyermek: a)
tartósan beteg (szakorvos, illetve a megállapított családi pótlék igazolja),
b)
testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos (szakértői és rehabilitációs bizottság igazolja),
c)
a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott [pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar jogosultság alapjául kizárólag a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 35. § (3) bekezdésében meghatározott - a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenységet ellátó - szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye fogadható el],
d)
három- vagy többgyermekes családban él (a megállapított családi pótlék igazolja),
e)
nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult (a megállapított családi pótlék igazolja),
f)
rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül (az erről szóló határozat igazolja).
Szükség esetén a családi pótlékról szóló igazolást a munkáltató, a munkahellyel nem rendelkező részére az Államkincstár Területi Igazgatósága adja ki. A családi pótlék igazolható bérjegyzékkel, számlakivonattal vagy postai igazoló szelvénnyel is. A felsoroltakon túl az iskola - hirdetmény útján, az abban megfogalmazott feltételek szerint - további kedvezményeket állapíthat meg az egyéb körülmények miatt rászorulók részére. Előnyben kell részesíteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. Ehhez a család egy főre jutó jövedelmének megállapításáról szóló igazolás szükséges. Az igénylőlaphoz igazolásokat csatolni nem kell (elégséges bemutatni), de az igénylő az általa közölt adatok valódiságáért büntetőjogi felelősséget visel. Ellenőrzés során az iskola, az iskolát fenntartó önkormányzat vagy az Állami Számvevőszék bekérheti az igazolásokat. A támogatás módjáról a nevelőtestület dönt az iskolaszék, az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményének meghallgatásával. A normatív támogatást az iskola teljes egészében is
116
felhasználhatja tankönyvek vásárlására, amelyekkel az ingyenes tankönyvellátást az iskolai könyvtárból történő kölcsönzéssel biztosítja. Lehetőség van arra, hogy az iskola a tanulók részére a tankönyvet: -
iskolából történő kölcsönzéssel,
-
napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvekkel, vagy
-
a tankönyvek vásárlásához nyújtott pénzbeli támogatással, illetve e három módszer együttes alkalmazásával biztosítja.
Alapvető szempont, hogy az iskola a tartós, a több éven át is használható tankönyveket az iskolai könyvtárból kölcsönzéssel bocsássa a tanulók rendelkezésére, ezért minden évben a normatív támogatásnak legalább 25%-át az iskola köteles ilyen módon felhasználni. Az igényt az IGÉNYLŐLAP értelemszerű kitöltésével és benyújtásával kell bejelenteni. Az iskolában kapja kézhez minden tanuló az igénylőlapot, amit minden év november 15-ig kell visszajuttatni. Az iskolába felvett új tanulók esetében legkésőbb a beiratkozáskor kell az igénylőlapot leadni. Ha az időben megkapott igénylőlapot határidőre nem juttatja vissza az iskolába az igénylő, az iskola nem köteles a később bejelentett igényt kielégíteni.
VI. Felvétel rendje A felvételin összesen megszerezhető pontszám: 200 pont. 100 pontot az általános iskola 5.,6.,7. évvégén és 8. osztályában félévkor kapott magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem és idegen nyelv érdemjegyek alapján (5x5x4 pont) adunk. 100 pontot a központi felvételi vizsgán lehet szerezni, magyarból 50 pontot és matematikából is 50 pontot. Pontegyenlőség esetén a központi felvételin elért pontszám dönt.
117
VII. A tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozó előírások és eljárási szabályok (20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet alapján – A tanuló tevékenységének, munkájának pedagógiai értékelésével kapcsolatos szabályok) A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani.
Osztályozó vizsga Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget (pl. magántanulói státusz), c) 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (7) bekezdésben meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Egy osztályozó vizsga – a rövidítés kivétellel – egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. Abban az esetben, ha a tanuló önként vállalja az osztályozó vizsgát, akkor a jelentkezéshez egy erre a célra rendszeresített nyomtatványt kell kitöltenie.
Az önkéntes osztályozóvizsgára való jelentkezés feltételei az adott tantárgyból a tanuló előző félévi és év végi eredménye legalább jó (4), tanulmányi átlaga az előző tanév végén, illetve félévkor legalább 3,5 volt; nem bukott egy tárgyból sem, 118
a vizsga évében az adott tantárgy témazáró dolgozatainak eredménye minimum közepes, az adott tantárgyból nincs szaktanári figyelmeztetése, magatartása legalább közepes (a jelentkezéskor és a vizsga megkezdésekor is), Az osztályozó vizsga többletmunkát kíván, és semmilyen körülmények között nem ad felmentést más tantárgyak óráira való készülés alól. Az osztályozó vizsgát az igazgató engedélyezi egyedi elbírálás alapján. Osztályozó vizsga évente 2 vizsgaidőszakban tehető: félévkor és év végén. Mivel a tanév befejezése más időpontban van a végzősöknek és az alsóbb évfolyamosoknak, így az év végi osztályozó vizsga megrendezése 2 időpontban történik. A vizsga várható időpontjait az igazgató jelöli ki, mely a munkatervben is megtalálható. A vizsga pontos napjáról a vizsgázó, illetőleg a szülő minimum a vizsga előtt két héttel értesítést kap. Egy vizsgaidőszakban legfeljebb 2 évfolyam tananyagából tehető osztályozó vizsga. Az osztályozóvizsgára való jelentkezés kérelmét a félévi vizsgaidőszakra december 1-jéig; az év végi időszakra pedig március 1-ijég illetve május 1-jéig kell beadni. Az előrehozott érettségi tenni szándékozók vizsgái a végzősök időpontjaival egyeznek meg. Az osztályozóvizsga követelményeit az iskola nevelőtestülete határozza meg. A vizsga részletes követelményeiről a tanuló a vizsga előtt tájékoztatást kap. Az osztályozóvizsga helye az iskola, amellyel a tanulónak tanulói jogviszonya van. Az osztályozóvizsga napján a tanuló mentesül a tanórák látogatásának kötelezettsége alól.
Vizsgatárgyak
Számonkérés módja
Irodalom
írásbeli + szóbeli vizsga
Magyar nyelvtan
írásbeli + szóbeli vizsga
Történelem
írásbeli + szóbeli vizsga
Idegen nyelv
írásbeli + szóbeli vizsga
119
Matematika
írásbeli +(szóbeli vizsga)
Fizika
írásbeli +(szóbeli vizsga)
Földrajz
írásbeli + szóbeli vizsga
Biológia
írásbeli + szóbeli vizsga
Kémia
írásbeli + (szóbeli vizsga)
Informatika (közismereti)
gyakorlati vizsga
Testnevelés
gyakorlati vizsga
Szakmai alapozó tárgyak
írásbeli vagy gyakorlati+ szóbeli vizsga
Különbözeti vizsga Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. Azok a tanulók, akik más iskolából, más képzési formából érkeznek, ahol nem tanulták az iskolánkban tanulandó valamelyik tantárgyat, vagy a tárgyon belül tartalmilag mást tanultak, kötelesek különbözeti vizsgát tenni. Legfeljebb három tárgyból tehető különbözeti vizsga. Különbözeti vizsgát tanév közben is lehet tenni, legkésőbb az utolsó tanítási héten. A különbözeti vizsga időpontját az igazgató jelöli ki. Sikertelen különbözeti vizsga esetén a javítóvizsga szabályait kell követni.
Pótló vizsga Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló
Szóbeli vizsga csak akkor tartandó, ha az írásbeli vizsgán nyújtott eredmény nem meggyőző.
120
vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell.
Javító vizsga Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a) a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell.
A tanulmányok alatti vizsgák vizsgabizottsága és a bizottság működése Tanulmányok alatti vizsgát – 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet szerint – független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Amennyiben lehetőség van rá, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató bízza meg. A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért, ennek keretében a) meggyőződik arról, a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, és teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását, b) vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit, 121
c) átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait, d) a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el. A vizsgabizottsági elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. A kérdező tanár csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat az Nkt. 3. melléklete szerint taníthatja. A vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát az iskola igazgatója készíti elő. Az igazgató felel
a
vizsga
jogszerű
előkészítéséért
és
zavartalan
lebonyolítása
feltételeinek
megteremtéséért. Az igazgató e feladata ellátása során a) dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe, b) írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről, c) ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását, d) minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni. A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat.
Az írásbeli vizsgák szervezésére vonatkozó szabályok Az írásbeli vizsgán a vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató pedagógus úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák, és ne segíthessék. Az írásbeli vizsgán kizárólag az intézmény bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni. 122
A vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő tantárgyanként hatvan perc. Egy vizsganapon egy vizsgázó legfeljebb három írásbeli tehet. A vizsgák között a vizsgázóknak 10 perc pihenőidejük van. Ha a vizsgáztató pedagógus az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, akkor a vonatkozó rendeletnek megfelelően jár el. Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató pedagógus kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával (piros) megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni.
A szóbeli vizsgák szervezésére vonatkozó szabályok Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és – amennyiben szükséges – kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. A vizsgázó segítség nélkül, önállóan felel, de ha önálló feleletét önhibájából nem tudja folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vét, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat.
123
A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtése során önálló feleletét önhibájából nem tudta folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vétett. A vizsgázó a tétel kifejtése során akkor szakítható félbe, ha súlyos tárgyi, logikai hibát vétett, vagy a rendelkezésre álló idő eltelt. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre. Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását a vizsgabizottság megállapítja,
az
elért
eredményt
megsemmisítheti.
A
figyelmeztetést
a
vizsga
jegyzőkönyvében fel kell tüntetni. A szóbeli vizsgán elkövetett szabálytalanság esetében az igazgató az írásbeli vizsga erre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza.
A gyakorlati vizsgák szervezésére vonatkozó szabályok Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a vizsgáztató pedagógus által értékelhetően, – így különösen rajz, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program formájában – kell elkészíteni.
124
A sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók vizsgáira vonatkozó egyéb szabályok A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, d) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A sajátos nevelési igényű,a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottsági szakvéleménnyel megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján szóbeli vizsgáját a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le, c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet. Ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, vagy a szóbeli vizsgát írásban tegye le, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia, és az engedélynek megfelelő tételeket kell kifejtenie. A 125
felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja.
VIII. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély-nyújtási ismeretek szerves részét képezik a NAT kompetenciaterületi tudásanyagának. Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos vagy más személy megérkezése előtt. Az elsősegélynyújtás képessége tudáson, begyakorláson és tapasztalaton alapul. Az alapos felkészítés segít uralkodni az érzelmeken, és sok nehéz helyzeten átsegít. Az iskolai balesetek száma a mi intézményünkben minimális, de az iskolai oktatásban hangsúlyt kap az elsősegélynyújtás. Az ismeretek elsajátítására osztályfőnöki, biológia, kémia, fizika, informatika és testnevelés órákon van lehetőség.
Az iskolai egészségnap elméleti és gyakorlati órái is lehetőséget biztosítanak nagyszámú tanulócsoport előtti szemléltető elsősegélynyújtó ismeretanyag bemutatására, kipróbálására. 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók – ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; – ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat; – ismerjék fel a vészhelyzeteket; – tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; – sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; – ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; – sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. 2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: – a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; – a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit; – a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek megvalósításának elősegítése érdekében: 126
elsajátításával
kapcsolatos
feladatok
– – –
az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével; tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésekre való jelentkezését.
4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: – a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY–NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK Biológia
Kémia
Fizika Informatika testnevelés
-
általános egészségtani ismeretek az emberi szervezetről rovarcsípések légúti akadály égési sérülések artériás és vénás vérzés komplex újraélesztés mérgezések vegyszer okozta sérülések különösen sav és lúg okozta sérülések égési sérülések forrázás szénmonoxid mérgezés szennyezett víz veszélye égési sérülések forrázás áramütés égési sérülés magasból esés artériás és vénás vérzés
5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: – szakkörök (kellő számú jelentkező esetén); – évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással, sporttal foglalkozó projektnap szervezése az iskola minden tanulója.
127
