Egészségügyi, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium NYÍREGYHÁZA PEDAGÓGIAI PROGRAM

Egészségügyi, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium NYÍREGYHÁZA

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2014

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ ................................................................................................................................... 4 I. NEVELÉSI PROGRAM……………………………………………………………………..5 I.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ................................................................................................................. 5 I.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................ 14 I.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................ 18 I.4 Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ................................................................... 21 I.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, feladatai .............. 22 I.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ............. 24 I.6.1 A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatására és a tanulók fejlesztésére irányuló feladatok ........................................................................................ 24 I.6.2 A beilleszkedési-tanulási-magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek ..................................................................................................................... 25 I.6.3 A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ................................ 29 I.6.4 A HH, HHH tanulóink esélyteremtésére vonatkozó pedagógiai tevékenységek ...... 30 I.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel............................................ 32 I.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel .................................. 32 I.9 A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata és az alkalmassági vizsga szabályai.............................................................................................................................. 34 I.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ............................................ 38 I.11 Az iskolába jelentkező tanulók felvétele a 9-12. évfolyamra ....................................... 39 II. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE ............................................................................. 41 II.1 A választott kerettanterv megnevezése .......................................................................... 41 II.2 A választott kerettanterv feletti óraszám ...................................................................... 41 II.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ...... 52 II.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ...................................................................................................................... 53 II.5 A mindennapos testnevelés ............................................................................................. 54 II.6 A választható tantárgyak, foglalkozások, ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai.............................................................................................................................. 54 II.7 A választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése ..................................................... 54 II.8 A középszintű érettségi vizsga témakörei ...................................................................... 55 II.9 A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módja, formái ............... 64

3

II.10 A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei ................................ 70 II.11 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ...... 70 II.12 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei .............................................. 70 II.13 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .................................................... 83 II.14 A tanulók jutalmazásának, büntetésének, a magatartás és a szorgalom értékelésének, minősítésének elvei.................................................................................... 84 II.15 Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje ................................................................................................................ 88 II.16 Az otthoni , napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai .................................................................... 89 III. SZAKMAI PROGRAM ....................................................................................................... 91 III.1 Helyzetelemzés.......................................................................................................... …..91 III.2 A szakképzésbe való belépés feltételei .......................................................................... 93 III.3 A tanulók tanulmányi munkájának értékelése ........................................................... 94 III.4 A magasabb évfolyamba lépés feltételei ..................................................................... 101 III. 5 Képzési szerkezet ........................................................................................................ 104 III.6 Az intézmény modultérképe ....................................................................................... 106 A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK ........ 163 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA .............................. 164

BEVEZETŐ Mottó: Amiről pedig tájékozva nem vagyunk, az iránt nem is érdeklődünk. (Jósa András, 1917)

Múlt, jelen és jövő Iskolánk hagyományai az egészségügyi szakképzésből erednek, mely képzési forma közel fél évszázados múltra tekint vissza megyénkben. 1987-ben összevonásra került Nyíregyháza városban az egészségügyi szakközépiskolai és egészségügyi szakiskolai képzés, és költözött a jelenlegi épületbe Egészségügyi Szakközépiskola és Szakiskola néven. 1992-ben vette fel a Zay Anna nevet. A névadó kiválasztásában döntő szerepe volt a megyei és egészségügyi vonatkozásoknak. Zay Anna Vay Ádám kuruc generális feleségeként kötődött a megyéhez, és kapcsolódott a gyógyításhoz. Különösen sokat foglalkozott a gyógynövényekkel, az egészség megőrzésével és a betegségek megelőzésével. 1994-ig az iskola megtartotta kizárólagos egészségügyi szakképzési jellegét. Megvalósult a magas színvonalú és eredményes nevelő-oktató munka személyi, tárgyi, anyagi feltétele. A nevelőtestület jól képzett, nagy szakmai és pedagógiai ismeretekkel rendelkező pedagógusokból áll. Új épületről lévén szó, már az átadás pillanatában rendelkezett mindazon felszereléssel és eszközparkkal, amely a legmodernebb oktatási feltételeket is kielégítette és elégíti ki még ma is. Az anyagi lehetőségek, ha szűkösen is, de biztosították a működést, - hosszú ideig - még kisebb fejlesztésre is sor kerülhetett. Az elmúlt években világbanki támogatással jutottunk több millió forint értékben modern multimédiás eszközökhöz, számítógépteremhez. Ezen túl több tantárgy eszközellátottsága is sokat fejlődött: fizika, kémia, történelem stb. És természetesen volt igény az iskola iránt, hisz minden évben többszörös volt a túljelentkezés, volt válogatási lehetőségünk. Ezen összetett feltételek együttesen eredményezték, hogy 2001-ig évente száz-százötven magas színvonalon képzett egészségügyi ápoló és asszisztens végzett iskolánkban. Elhelyezkedési problémájuk nem volt, hisz szívesen fogadták őket a megye és az ország bármely kórházában, egészségügyi intézményében. A nevelő-oktató munka hatékonyságát mutatja, hogy mára egész jól alakultak a továbbtanulási mutatóink és különösen szakközépiskolai listán jó helyezést mondhatunk magunkénak. Szakközépiskolai tanulóink közül ma már sokan orvosok, gyógyszerészek, védőnők. Örömünkre az utóbbi tíz évben mindig volt versenyzőnk az első tíz helyezett között az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen. Többször hoztuk el az első helyezést – ezzel nem csak az iskolának, hanem Nyíregyháza Városnak is elismerést szerezve. Ilyen feltételek és adottságok között, érezve az egészségügyi szakképzés várható változásait, döntött úgy a nevelőtestület 1994-ben, hogy fenntartói jóváhagyással, egy osztállyal, általános tantervvel beindítja a gimnáziumi oktatást, valamint a munkába állást, elhelyezkedést segítő számítógép-kezelő (használó) és társadalombiztosítási ügyintéző fakultációs szakmai képzéseket. Ugyanezek motiváltak bennünket, amikor 1995-ben elkezdtük az érettségire épülő szakképzést az ápoló, valamint szülésznő szakon, egy-egy osztályban. A következő években bővítettük a szakokat: 1997-ben csecsemő-és gyermekápoló, 1998ban csecsemő- és kisgyermekgondozói, valamint mentőápoló, 2000-ben egészségügyi operátor szakokat indítottunk. Az érettségire épülő szakképző évfolyamok számának növekedésével nőtt a felnőttképzés keretében oktatott OKJ szakok száma – esti, levelező és távoktatásos formában. 1998-ban „Az emberi erőforrások fejlesztése” világbanki program keretében ifjúsági szakképzési szakmacsoportos képzést indítottunk egy informatika és egy egészségügyi osztálylyal.

5

Ezzel egyidőben megszüntettük a gimnáziumi osztályban a munkába állást, elhelyezkedést segítő szakmai képzéseket. Napjainkra a képzési szerkezet és profil annyiban változott, hogy fenntartói döntés alapján a 2008/2009. tanévtől nem indíthatunk gimnáziumi osztályt. Az utolsó gimnáziumi osztály érettségije 2011-ben volt, a 2011/2012. tanévtől csak szakközépiskolai képzést folytatunk. A 2013/2014. tanévtől 9. évfolyamon indítjuk az új informatikai és egészségügyi szakközépiskolai osztályokat, akik 2017-ben munkába állásra alkalmas végzettséget adó szakmai érettségivel zárják a 12. évfolyamot. Az egészségügy szakmacsoportban a hagyományos érettségire épülő egészségügyi szakokon folytathatják tanulmányaikat. Célkitűzéseink között szerepel, hogy az informatika szakmacsoportban szoftverfejlesztői OKJ szakkal folytatódjon a képzés a 13. évfolyamon.

I. NEVELÉSI PROGRAM Mottó: „Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” (Szent - Györgyi Albert)

I.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskola feladata megfelelni – a tágabb és szűkebb környezet; – a fenntartó; – a nevelőtestület; – a szülő; – a tanuló elvárásainak. Az alapelvek, értékek és célok megfogalmazásakor tekintettel kell lennünk a fenti elvárásokon túl a következő alapvetően meghatározó tényezőkre.

– Az iskola többfunkciós feladatot lát el. – A gyengébb képességű és felkészültségű tanulókra is építenünk kell. – Nagy az érdeklődés a szakmacsoportos szakközépiskolai képzések iránt – töreked– – – –

ni kell a magas színvonalú szakmai munkára. Az iskola megyei beiskolázású – figyelembe kell vennünk a vidéki és városi gyerekek magukkal hozott értékeit, normáit. Az iskola városon belüli elhelyezkedése és a főleg vidéki beiskolázás miatt, tanulóink nagy százaléka nehéz anyagi és szociális háttérrel érkezik, közülük sok a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett. Tanulóink kb. 30 %-a kollégista – esetükben pótolni kell a szülői házat, a családot. Az Unióhoz tartozás új ismeretek megszerzését és továbbadását, gondolkodás- és szemléletbeli változást is jelent.

6

Iskolánkban olyan légkört kívánunk kialakítani, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat Ennek keretében:  a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk,  a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe,  a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük,  diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlünk,  minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban,  az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk:  tanuló és tanuló,  tanuló és nevelő,  szülő és nevelő,  nevelő és nevelő között. Alapelvek a nevelő-oktató munkában

– A pedagógiai program elkészítésekor alapelv, hogy az iskolai költségvetés keretein belül biztosíthatók legyenek a szükséges erősforrások és azok megvalósítása.

– A nevelő-oktató munka szervezésére, tartalmára vonatkozóan a köznevelési törvényben megfogalmazott alapelvek érvényesüljenek, kiemelten:  

a köznevelés egészét a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint a fenntartható fejlődésre és az egészséges életmódra nevelés határozzák meg, iskolánk pedagógiai kultúráját az egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermek, a tanuló elfogadása, a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése és a gyermek, tanuló fejlődését biztosító sokoldalú, a követelményekhez igazodó értékelés jellemzi.

– A tananyagon, a személyes példamutatáson, az iskola egészén keresztül közvetíte– –

– – – – –

ni a gyermekközpontúságot, az esélyegyenlőséget a különböző képességgel, tudásanyaggal, szociális- és kulturális háttérrel rendelkező tanulók irányába. Csak a közösen, jól előkészített döntési folyamatban hozott, és felelősséggel vállalható célok hozhatnak eredményt. A tanulók teljes személyiségfejlesztésére kell törekednünk, melynek szerves része a közösségi szemlélet erősítése, a szilárd értékrenddel való azonosulás, a mindenkori társadalmi elvárásoknak megfelelő önfejlesztés- és megvalósítás tudatos elfogadtatása, a családi életre nevelés, a tudatos családtervezés. A hatékony, eredményes nevelő-oktató munka alapja az életkori sajátosságok figyelembevétele, a meglévő ismeretanyagra történő építés és a személyes megtapasztalás élménye, a motiváció tudatossága. Az iskolának az „életre” kell nevelnie, melyben kiemelt szerepet kell játszania a „tanuló léptékű” rendnek, fegyelemnek, a másság elfogadásának – amely csak következetes, rendszeres és egységes pedagógiai munkával, ráhatással érhető el. A pedagógus és az iskola valamennyi dolgozójának személye, példamutatása meghatározó az iskolai közösség, az iskola belső légkörének, az iskola elismertségének és elfogadásának alakulásában. A fejlesztési elképzeléseinket az iskola jelenlegi képzési rendszerének keretein belül kell végrehajtani. Az iskola helyi tantervét a NAT, az EMMI által kiadott kerettantervek és a szakmai képzések központi programjainak figyelembevételével kell elkészíteni.

7

– Az iskola hagyományainak tudatos vállalása és ápolása, az iskolai közösség fej–

lesztése érdekében újak kialakítása. Az iskolának fel kell készíteni a tanulókat az élethosszig tartó tanulásra.

A nevelő-oktató munka céljai A megfogalmazott céloknak át kell fogniuk az iskola egészét, a bemenettől a kimenetig és az odavezető nevelő-oktató munka minden folyamatát.

Közös célok:

– Az iskola elfogadottságának, elismertségének növelésével biztosítani, hogy egyre – – – – – – – – – – –

– – – – – –

többen, és jobb képességű tanulók válasszák iskolánkat. A 9. évfolyamon minél szélesebb körben kiszűrni és segíteni a tanulási, magatartásbeli nehézségekkel küzdőket – fejlesztésük biztosítása. Felzárkóztató foglalkozások biztosítása. A kollégiumi és családi együttműködés erősítése. A gyermek- és ifjúságvédelmi munka, az osztályfőnöki tevékenység koordinálásával erősíteni a személyes törődést. Tanulásmódszertani, önismereti, kommunikációs ismeretek szélesebb körű oktatásával segíteni a tanulói önmegvalósítást. Korszerű ismeretanyag, tudatos orientáció, széles körű szakmai alapozás és EU konform szakmai képzés megvalósításával innovatív tudás kialakítása a tanulókban. A fenntartó által biztosított órakereten belül jól megtervezett tantárgyfelosztással minél több tárgyból biztosítani az emelt szintű érettségire történő felkészítést. A tehetséggondozás körének és formáinak fejlesztése. Tudatosabb orientációs tevékenységgel, az egészségügyi hivatás népszerűsítésével növelni kell saját tanulóink számát az egészségügyi szakképzésben. Az idegen nyelv színvonalasabb oktatásával, az emelt óraszámú oktatás biztosításával növelni a nyelvvizsgázók arányát. Az informatikaoktatás feltételeinek fejlesztésével, a csoportbontások biztosításával, a középszintű érettségi vizsgára való felkészítés alapóraszámának tantárgyfelosztásban történő biztosításával, a tanagyag színvonalasabb oktatásával növelni és ösztönözni az ECDL vizsgát tevők arányát. A nevelő-oktató munka hatékonyságának emelésével, tudatosabb pályaválasztási tevékenységgel növelni a felsőfokú tanulmányokat folytatók arányát. Az osztályfőnöki munka, valamint hatékonyságának erősítésével emelni a neveltségi szintet - előítéletektől mentes, felelősségteljes gondolkodású és alkotószellemű, kiegyensúlyozott személyiségű, fegyelmezett magatartású tanulók nevelése. A munkaközösségeken belüli követelmények és elvárások egységesítésével, új módszerek alkalmazásával, rendszeres, következetes számonkéréssel a tanulói és iskolai tanulmányi teljesítmények emelése. Az osztályfőnöki munka, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenységének, a családdal történő együttműködés javításával mérsékelni a tanulói hiányzást. A lehetőségek bővítésével és azok jobb kihasználásával több sikerélményhez juttatni tanulóinkat. Kezdeményező- és vállalkozó készségek fejlesztésével készíteni tanulóinkat a folyamatosan változó világban való helytállásra.

8

– Az önkéntesség, a közösségi szolgálat elfogadtatása, beépítése az iskola minden– – – – –

napjaiba, a tanulók elképzeléseihez, az intézmény arculatához igazodó közösségi szolgálat szervezése. Magas szintű szakmai tudás és gyakorlati készségek megszerzése; Az empátia fejlesztése, az individuális ápolás szemléletének kialakítása; Munka- és teherbírás fejlesztése; Szakmai igényességre, önképzésre nevelés; Az önálló munkavégzéshez szükséges ismeretek és készségek elsajátíttatása.

A nevelő-oktató munka feladatai A közösen megfogalmazott alapelvek és célok megvalósulása nagymértékben a feladatok meghatározásán múlik. A nevelő-oktató munka alapfeladatait a köznevelési törvény, valamint a szakképzési törvény egyértelműen rögzíti – a következőképpen: – A szakközépiskolában szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő oktatás folyik. Ezen túl a kifutó évfolyamokon a kilencedik évfolyamtól a Nemzeti Alaptantervben meghatározott szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás. – Szakképzés: felkészítés a pályakezdéshez és folyamatos foglalkoztatáshoz szükséges Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések megszerzésére. – Felnőttoktatás: biztosítani az élethosszig tartó tanulást, hogy az állampolgárok meg tudjanak felelni a gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak, hogy eredményesen tudjanak bekapcsolódni a munka világába, és sikeresek legyenek életük során. Az alapfeladatok hatékony és eredményes megvalósítása részfeladatok sokaságán keresztül történik. Ezek között vannak általános, éveken keresztül átívelő feladatok – vezetői program – és vannak az eredményesség ismeretében évenként megfogalmazott fejlesztő feladatok – éves munkatervek. A feladatok a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében valósulnak meg. Fontos, hogy a tantárgyfelosztás az iskolai sajátosságoknak legmegfelelőbb arányban tartalmazza mindkettőt. A nevelő-oktató munka konkrét feladatai: – Korszerű, képességfejlesztő, a gyakorlatban alkalmazható tudásanyag közvetítése. – Folyamatszemléletű nevelés, oktatás – mely a tanulók életkori sajátosságaira, meglévő ismereteire épül. – Differenciált oktatással az egyéni ön- és teljesítményfejlesztés – építve a tanuló képességére, egyéniségére, érdeklődésére és aktivitására. – Pozitív értékrend közvetítése, elfogadtatása és elsajátítása és gyakoroltatása. – Az iskolai életet szabályozó törvények, rendeletek, házi szabályzatok, az iskola és társadalom által támasztott elvárások, normák egyértelmű megfogalmazása és közvetítése a tanulók felé, ezek következetes betartatása. – A különböző tantárgyak tananyagai adta lehetőségek legszélesebb kihasználásával, előadások, versenyek, viták szervezésével az önálló egészséges életvezetéshez szükséges korszerű elméleti és gyakorlati ismeretek átadása. – Környezetkímélő magatartás megvalósítása egyéni és közösségi szinten. – Egészségvédelmi, környezetvédelmi, természetvédelmi oktatás fejlesztése. – A fenntartható fejlődés és fogyasztás egyensúlyát célzó szemlélet kialakítása. – A tanulók felkészítése arra, hogy az iskolából egy folyamatosan változó világba lépnek.

9

– Tananyagként épüljenek a tantárgyak minél szélesebb körét érintve a következők:   

az európai integrációs folyamat, hazánk kapcsolódása az Európai Unióhoz, kultúraváltás és globalizáció jelenségei, kihívásai.

Kulcskompetenciák Az oktatásnak – mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt – alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák 110/2012. (VI.4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról alapján, azok az ismeretek, képességek és attitűdök, amelyek birtokában az Unió polgárai gyorsan alkalmazkodhatnak a modern világ változásaihoz, másrészt a változások irányát és tartalmát cselekvően befolyásolhatják. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek stb. során. Ennek érdekében arra törekszünk, hogy tanulóink megfelelő szókinccsel, nyelvtani ismeretekkel rendelkezzenek, és ismerjék az egyes nyelvi funkciókat is. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. A Közös Európai Nyelvi Referenciakeret (KER) szerinti B1 szintű nyelvtudás elsajátítása a 12. évfolyam végén az első idegen nyelv terén olyan elvárásként jelenik meg, melyre az idegen nyelv belépésének első évfolyamától kezdve tudatosan és szisztematikusan kondicionálni kell a tanulókat. Az idegen nyelvi kommunikáció feltétele, hogy tanulóink ismerjék a szókincset és a funkcionális nyelvtant, a szóbeli interakciók főbb típusait és a nyelvi stílusokat. Fontos a társadalmi hagyományok, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának a megismertetése is. Legyenek képesek az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. E kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kap-

10

csolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést alkalmazására. A matematikai kompetencia birtokában tanulóink tudják alkalmazni az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. A természettudományos nevelés és oktatás terén a témaanyagok gyakorlatközpontú, a tanulók életkori sajátosságaihoz adekvát módon illeszkedő megközelítése hozzájárul a motiváció hatásosabb felkeltéséhez, valamint a természettudományi és műszaki életpályára történő szocializációhoz. Mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás és a fejlesztés terrénumában kiemelt fontosságú a komplex eszközök használata, a módszertan és az oktatásszervezési formák változatossága, így a természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő fejlesztése. Tanulóinknak át kell érezniük a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. A természettudományos kompetencia birtokában diákjaink képesek lesznek arra, hogy gyakorlatias módon tudják tudásukat alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében. Digitális kompetencia Ez a kulcskompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát, az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Törekszünk arra, hogy tanulóink megismerjék a főbb számítógépes alkalmazásokat - szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció – a szabadidő, az információmegosztás, a tanulás és a kutatás terén. Fontos feladat a digitális kommunikációs eszközök felelősségteljes használatának elsajátítása. Hatékony, önálló tanulás Minden műveltségi területen a hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást. Ez egyrészt új ismeretek megszerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt.

11

Célunk, hogy tanulóink saját tanulási stratégiát alakítsanak ki, ismerjék készségeik és szaktudásuk erős és gyenge pontjait, valamint képesek legyenek megtalálni a számukra elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást. Képessé váljanak a motiváció folyamatos fenntartására, a figyelem összpontosítására, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelésére. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen, hogy tanulóink normatudattal rendelkezzenek, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályokat megértsék. Váljanak képessé a hatékony kommunikációra a különféle területeken. Legyenek képesek a stressz kezelésére és fogékonyak a változásokra. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul. Ismerjék az EU struktúráit, főbb célkitűzéseit és értékeit. Vegyenek részt a közügyek gyakorlásában, közösségi tevékenységekben, a döntéshozatalban, elsősorban szavazás útján. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben – így a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink felismerjék és értelmezni tudják a kihívásokat, tudjanak tájékozódni a munka és a pénz világában, valamint legyenek képesek az egyéni és csapatmunkában történő munkavégzésre. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését, mely minden műveltségterületen jelentkezik. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. A művészi-alkotói szabadság korlátjaként jelenik meg mások jogai, a nemzet és az emberiesség elleni, azzal megalkuvó vagy tevőlegesen közösséget vállaló magatartás elítélése és etikai alapú megítélése, különösképpen a XX. századi totális diktatúrákkal kapcsolatban. A magyar nyelv és irodalom műveltségterületen különösen az irodalom, a dráma, a bábjáték, a művészetek műveltségterületen a zene, a vizuális művészetek, a tárgyak, épületek, terek kultúrája, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó s a mozgókép fontosságának elismerése.

12

Tudatosítanunk kell tanulóinkban a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség megismerésének fontosságát. Képessé kell tennünk őket a művészi önkifejezésre, műalkotások és előadások elemzésére, saját nézőpont mások véleményével való összevetésére, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerésére és kiaknázására. Fejleszteni szükséges a tanulók: – logikus gondolkodását, – összefüggésekben és rendszerekben való gondolkodását, – kreativitását, – az információs korban való eligazodásukat, – kommunikációkészségét, – kezdeményezőkészségét, – döntési készségét, – vállalkozási készségét, – küzdőképességét, – akaraterejét, – erkölcsi felelősségét, – együttműködő-készségét, – önálló véleménynyilvánítási készségét. Az általánosan megfogalmazott feladatok részfeladatokra bontása megjelenik: – vezetői program, éves munkatervek, tantervekben, tanmenetekben, intézkedési tervekben a következő formákban:   

rövid távú feladatok (1 év) középtávú feladatok (2-3 év) hosszú távú feladatok (3 éven túli).

Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli hagyományőrző tevékenységek segítik: 

          

Zay Egészségmegőrzési Hét

Rendszeres programjai: emlékezés a névadóra; egészségmegőrzés; egészséges táplálkozás; kábítószer ellenes, bűnmegelőzési témákban előadások – filmvetítések, meghívott ismert előadókkal; kiállítások, sportrendezvények; Zay-díjak átadása. Verébavató Szalagavató Ballagás Diáknap Szavalóverseny 12 órás kosárlabda bajnokság (tanár-diák mérkőzés) Diákfarsang Sítábor Verébtábor Gyermeknap Pedagógus nap

13

      

Karácsonyi ünnepség A munkaközösségek által szervezett tantárgyi, szakmai versenyek Iskolarádió működtetés Alapítványi bál Évi két szülőértekezlet és fogadóóra Megemlékezést tartunk: 1956. október 23-a, 1849. október 6-a, 1848. március 15-e évfordulóján, Február 23-án a kommunista diktatúrák áldozatainak, április 18-án a Holokauszt áldozatainak emléknapján, Június 04-én a Nemzeti Összetartozás Napján. Ötévenként az iskola tevékenységét, munkáját összefoglaló iskolai évkönyv vagy emlékújság kerül kiadásra.

A nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei és eljárásai A nevelési eljárások két színtere: – közvetlen (direkt) eljárások során a pedagógus közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra, – közvetett (indirekt) eljárások során a nevelői hatás áttételesen, a tanulói közösségeken keresztül érvényesül. Iskolánk nevelői által alkalmazott közvetlen és közvetett eljárások: Közvetlen módszerek Követelés Gyakoroltatás Segítségadás Ellenőrzés Ösztönzés

Közvetett módszerek 1. Szokások kialakítását célA tanulói közösség tevékenységének zó, beidegző módszerek megszervezése Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása Hagyományok kialakítása Követelés Ellenőrzés Ösztönzés 2. Magatartási modellek be- Elbeszélés A nevelő részvétele a tanulói közösmutatása, közvetítése Tények és jelenségek ség tevékenységében bemutatása A követendő egyéni és csoportos minMűalkotások bemutatása ták kiemelése a közösségi életből A nevelő személyes példamutatása 3. Tudatosítás (meggyőződés Magyarázat, beszélgetés Felvilágosítás a betartandó magatartákialakítása) A tanulók önálló elemző si normákról munkája Vita Sikerkritériumok

– középiskolai beiskolázás esetén a jelentkezők száma a felvehető létszám legalább – – – – – – –

háromszorosa; a szakképző évfolyamokon az induló osztálylétszám legalább 25; az érettségizők és szakmai vizsgázók legalább 97 %-a sikeresen teljesít; ha a hiányzás miatti osztályozóvizsgázók száma a mindenkori létszám 5 %-án belül marad; ha a javítóvizsgázók száma a mindenkori létszám 10 %-án belül marad; ha az évfolyamismétlők száma 2%-on belül marad; ha a végzős tanulók legalább 40%-a felvételt nyer valamelyik felsőfokú intézménybe; ha a szakmai végzettséget szerzők legalább 80 %-a az egészségügyben helyezkedik el;

14

– ha az iskolai statisztikai mutatók az előző megfelelő időszak mutatóihoz viszo–

nyítva nem romlanak: iskolai tanulmányi átlag, egy főre eső igazolt és igazolatlan hiányzás, bukás, dicséret, elismerések száma stb.; ha a partneri igény és elégedettség visszamérése esetén nő az elégedettség.

I.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Alapelvünk: a személyiségfejlődés az ember egész életét átható folyamat, mely az életkori sajátosságoktól, az életkörülményektől függően hol gyorsabban, hol lassabban hat. Személyiségünk alapvetően interperszonális történései útján fejlődik. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. Egy koherens értékrendszerre épülő világkép kialakítása. Hangsúlyt kell helyezni a közelmúlt viharos történelmi eseményeinek etikai alapú megítélésére, a XX. századi totális diktatúrák lélektelen, emberellenes voltának sokoldalú bemutatására, különös tekintettel a társadalomtudományi és művészeti tantárgyak oktatása terén. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. A nemzeti öntudat egészséges voltától idegen mindenféle nacionalizmus – így a nemzetiségek, a vallási-nyelvi etnikumok történelem- és jelenformáló szerepének és államalkotó létük elismerésének az iskolai nevelés-oktatatás egészében evidenciának kell lennie. 7. A tanulók felelős állampolgári nevelése. Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. A demokrácia gyakorlásához szükséges képességek fejlesztése. Az iskola minden évfolyamán fontos feladat – az életkori sajátosságok és egyéb specifikációk mentén – Magyarország Alaptörvényének, különösen a Nemzeti Hitvallásban és az Alapvetésben foglaltak megismertetése.

15

8. A tanulók munkára nevelése. Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók testi nevelése. Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. 10. A tanulók egészséges életmódra nevelése Feladat: Káros szenvedélyek tudatos elutasítására, a helyes életvezetés kialakítására, a stressztűrő képesség fejlesztésére nevelés. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. A szexuális kultúra alapjainak megismertetése. 11. A családi életre nevelés Feladat: a család értékérző- és értékteremtő szerepének, valamint a párválasztás tudatosságának, a társkapcsolatok felelősségérzetének erősítése. 12. A tanulók környezeti nevelése. Feladat: Az intézménynek fel kell készítenie a tanulókat a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. 13. Az „európaiság” érzetének tudatos fejlesztése, erősítése. Feladat: EU-s ismeretek, a csatlakozás előnyeinek, hátrányainak, az EU-s követelmények és elvárások bemutatása. 14. Gazdasági és pénzügyi nevelés Feladat: A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hoszszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési intézmény osztályfőnöki órák keretében biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. 15. Médiatudatosságra nevelés Feladat: Cél, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. Az egyes korosztályokhoz kapcsolódó jellemzők, feladatok 9-10. évfolyam: 15-16 év Ekkor jelentkezik a legtöbb magatartásbeli probléma. Ezek megnyilvánulási formája: beilleszkedési problémák önállósulási törekvés identitás keresés felnőttektől való különbözőségre törekvés kitűnni akarás

16

feltűnni akarás fokozott szexuális érdeklődés Feladat:

Önismereti csoportfoglalkozás, csoportfoglalkozások, osztályfőnöki órán a problémák őszinte feldolgozása, pszichológus alkalmazása, pedagógusok felkészítése a problémák fogadására és kezelésére, személyes beszélgetések – osztályfőnökkel, – csoportvezető tanárral, – gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, – DÖK segítő tanárral, – ápolóval, – iskolaorvossal, – védőnővel, – KORTÁRS segítőkkel, együttműködés a szülőkkel, a családi házzal.

11-12. évfolyam: 17-18 év Ebben a korban a felnőtt szereppel kapcsolatos értékválságból és a pályaválasztási tanácstalanságból adódnak a problémák. Feladat: tehetség felismerése, kibontakozásának segítése, pályaorientációs ismeretek bővítése, csoportfoglalkozások, önismereti csoportfoglalkozások, pályaválasztási tanácsadó igénybevétele, pszichológus segítsége, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység, együttműködés a szülőkkel. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a tanítási óra Az iskola tanárai a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. – A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. – A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. – Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik:  

A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. A következő tárgyakat csoportbontásban tanítjuk:

– –

magyar nyelv irodalom (csak egészségügyis osztályokban)

17

– – – – – – – –

történelem idegen nyelv matematika informatika szakmai orientációs gyakorlat szakmai alapozó gyakorlati ismeretek szakmai gyakorlatok emelt szintű képzés

A személyiségfejlesztés lehetőségei a szabadidős tevékenységekben Az iskola diákönkormányzata a nevelőtestület segítségével olyan programokat szervez, amelyek hozzájárulnak a tanuló személyiségének fejlődéséhez, gazdagítják ismereteiket, elősegítik az egészséges versenyszellemet, egymás megbecsülésére, elfogadására tanítanak.

18

I.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolai egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő határokat és ezáltal képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. Az egészségfejlesztő program eredményeként erősödjenek a személyiségfejlesztő hatások, csökkenjenek az ártó tényezők, az iskola befejezésekor a diákok a saját életükre alkalmazni tudják az elsajátítottakat. Képesek legyenek figyelemmel kísérni – viselkedésüket, életvezetésük, fogyasztási szokásaik helyes kialakítását, – az egészségkárosító magatartásformák elkerülését, – a betegségek megelőzését a korai szűréseken való részvétel révén, – sajátos étrend, mozgásprogram kialakítását egészségük megőrzése érdekében, – a társas-kommunikációs készségeik és a konfliktuskezelési magatartásformák fejlesztését. Iskolánk képzési profiljából adódik, hogy kiemelten fontosnak tartjuk az egészségnevelést. Tanulóink az egészségügyi tantárgyak tanulása során sok olyan információhoz jutnak, amelyek segíthetik az egészséges életmód alakítását, az egészséges életszemlélet formálását. Az egészségfejlesztés főbb feladatai

– a dohányzás visszaszorítása, a nem dohányzók védelméről szóló törvény betartatá– – – – –

sa az iskola területén, alkohol- és drogprevenció, az egészséges táplálkozás népszerűsítése, érvényesítése az iskolai büfében és az iskolai étkeztetésben, az aktív testmozgás népszerűsítése, a mozgásszervi betegségek csökkentése, a mentális betegségek megelőzése, szexuális felvilágosítás, családi életre nevelés, AIDS prevenció.

A feladatok végrehajtásához szükség van a megfelelő tárgyi és személyi feltételek meglétére. Folyamatosan meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek az iskolát biztonságossá és az egészségfejlesztés alkalmas területévé teszik: – a tantermeket korszerű, ergonómiailag megfelelő bútorzattal kell felszerelni, – az illemhelyiségeket el kell látni a szükséges higiéniai eszközökkel, – a rendelkezésre álló tornaterem, konditerem, sportpályák lehetőségeit ki kell használni, illetve felszereltségüket folyamatosan fejleszteni kell, – az iskolai környezet megóvásával, tisztán tartásával a higiénés feltételeket biztosítani kell. Az iskola szakterülete miatt iskolánk pedagógusainak nagy része rendelkezik egészségfejlesztéssel kapcsolatos ismeretekkel, fontos szerepe van az egészségnevelésben az egészségügyi szakmai munkaközösség szakembereinek. Fontos szerep hárul az iskolaorvosra, az iskolai védőnőre, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősre.

19

Egészségfejlesztési tevékenység az iskolai gyermek- és ifjúságvédelem területén A lelki egészség védelme Minden tanév elején feltérképezni az iskola tanulóinak szociális helyzetét. A veszélyeztetett, hátrányos helyzetű diákok nyilvántartása, segítése. A tanulási-, beilleszkedési zavarokkal küszködő tanulók kiszűrése, segítése. Iskolai fejlesztő csoport létrehozása (önismereti-, konfliktuskezelő-, beilleszkedést segítő foglalkozások), a kollégiumi önismereti foglalkozások folytatása. Információt szerezni objektív méréssel a tanulók dohányzás-, kábítószer- és alkohol veszélyeztetettségének mértékéről – folyamatos preventív tevékenység (előadások, filmek, szóróanyagok, kortárssegítők segítségével, osztályfőnöki órák, kérdőíves felmérés témakörét előre tervezni). Gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb, pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztetési tényező megléte esetén kezdeményezni, hogy az iskola igazgatója értesítse a gyermekjóléti szolgálatot. Lelki problémákkal küzdő tanulóinknak pszichológus segítségét biztosítani. Kortárssegítő tanulók képzése, a képzett tanulók bevonása az egészségnevelő munkába. Drogprevenciós program működtetése az iskolai drogügyi koordinátorral közösen. Szabadidős programok keretében egészséges életmódra nevelés pl: AIDS program, egészségmegőrzési hét. Rendszeres kapcsolattartás a gyámság alá vett tanulókkal. Az iskolai védőnővel folyamatosan figyelemmel kísérni a beteg, vagy fogyatékos tanulók sorsát, fejlesztési lehetőségüket. Az egészséges életmóddal kapcsolatos pályázatok figyelése, a diákok figyelmébe ajánlása, pályázatírás. Az egészségneveléssel kapcsolatos információhordozók figyelemmel kisérése, ajánlása. Az egészségnevelési, drogmegelőzési program hatékony megvalósítása érdekében kapcsolatot tartani a témában érdekelt külső intézményekkel. Drogmegelőzési program A szenvedélybetegségek megelőzése érdekében iskolánk minden dolgozójának és diákjának közösen kell együttműködnie a szülők támogató segítségével. A drogmegelőzést az iskola drogügyi koordinátora fogja össze, aki osztályfőnöki órák keretében prevenciós foglalkozást tart a tanulóknak. Munkáját segítik azok a kollégák, akik drogmegelőzési képzésen vettek részt. Irányított foglalkozásokon az egész iskola vagy kisebb tanulócsoportok számára szakemberek bevonásával előadások, ismeretátadások történnek. Ha tanulóinknál droghasználatra utaló jeleket tapasztalunk, akkor eltereléssel foglalkozó intézményekbe irányítjuk őket a megfelelő ellátás érdekében. Iskolánkban kortárssegítő program működik, amely újabb lehetőségeket kínál a már meglévő és működő prevenciós tevékenységek bővítésére. A program arra a tényre épül, hogy a fiatalok általában hamarabb ismerik fel egymás problémáit, mint szüleik, tanáraik, felnőtt környezetük és segítséget is gyakrabban kérnek egymástól problémáik megoldásához. A kortárssegítő program ezt a lehetőséget kihasználva olyan diákokat mozgósít, akik előzetes felkészítés és vizsga után képesek segítséget nyújtani társaiknak. A kortárssegítőket az ANTSZ egészségvédelmi osztályának szakemberei készítették fel és ők koordinálják a gyakorlati működést. A kortárssegítő diákok tanórák, kollégiumi csoportfoglalkozások keretében tájékoztatják társaikat a dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószerezés veszélyeiről és a helyes szexuális viselkedéséről. A program önkéntes alapon működik, a résztvevők munkáját az iskola elismeri.

20

Balesetvédelmi rendszabályok megismerése alkalmazása Balesetvédelmi oktatást tartunk minden tanév első napján, valamint a testnevelési foglalkozások előtt. Az oktatás kiterjed a sportágakra vonatkozó veszélyek, illtetve szabályok betartására, valamint a megfelelő ruházat, felszerelés használatára. pl: nem lehet csatos, fodros nadrágot viselni, hanem olyan rugalmas elasztikus anyagú ruhanemű kell, ami nem akadályozza a mozgást. Külön balesetvédelmi oktatást tartunk azokon az órákon, amikor veszélyes eszközökkel dolgozunk. Minden év első tanítási napján tűz- és balesetvédelmi oktatásban részesülnek iskolarádión keresztül az iskola tanulói és dolgozói. Tűzriadót is szervezünk meglepetésszerűen a tűzvédelmi házirendnek és a kivonulási tervnek megfelelően. Kétévente egy alkalommal tűzoltási gyakorlatot, bemutatót tartunk. A tanulók elsősegélynyújtási szakkör keretében bővebb ismereteket szerezhetnek a baleseti ellátásokról, teendőkről. Diákjaink rendszeresen vesznek részt különböző szintű elsősegélynyújtási versenyeken, melyekre szaktanárok készítik fel őket. Az egészségnevelési célok megvalósulása érdekében alkalmazott módszerek Tanórai lehetőségek az egészségnevelésre: fő színtere az osztályfőnöki óra. Évfolyamonkénti bontásban egységesen 10 óra időtartamban szerepel a tartervben.    

9. évfolyam témaköre: 10. évfolyam témaköre: 11. évfolyam témaköre: 12. évfolyam témaköre:

Az egészséges életmód és a serdülés. „Nyomás alatt” –helyem a világban – én és mások. Hogyan tovább? Melyik úton? Felelősség a közösségért.

Családi életre nevelés. Családtervezés. Az egészségügyi szakközépiskolai osztályokban, illetve az egészségügyi szakképzésben a szakmai órák mindegyike alkalmas az egészségfejlesztési célok megvalósítására. Tanórán kívüli tevékenységek az egészségnevelés jegyében Az iskolai szabadidős tevékenység fontos részét képezik a sportrendezvények, rendszeres sportfoglalkozások (pl. aerobik, futball, röplabda, kosárlabda). Az iskolában, kollégiumban egyaránt lehetőségük van a tanulóknak a kondicionáló terem használatára tanítási időn kívül is. Délután hasznos elfoglaltságot jelenthetnek az iskolában és a kollégiumban igény szerint működő szakkörök is: – csecsemő és kisgyermekgondozó, – elsősegélynyújtó, – vöröskeresztes, – önismereti, – alkotókör, – hittan stb. A kulturális rendezvények szintén a helyes viselkedés és életforma kialakításának lehetőségeit kínálják (hangverseny, filmvetítések, vetélkedők, szavalóverseny, stb.) A minden évben megrendezésre kerülő Zay Egészségmegőrzési hét valamennyi programja az egészség jegyében zajlik a tanulók érdeklődése alapján (előadások, reformétel bemutatókóstoló, természetgyógyászati kiállítás-vásár stb.). Rendszeresen tartunk ismeretterjesztő előadásokat a tanulóknak, tanév elején a szülőknek, rendhagyó szülői értekezletet. A diákoknak többek között bűnmegelőzési, szexuális felvilá-

21

gosító – AIDS megelőző- drogprevenciós ismereteket közvetítenek a meghívott előadók, illetve igény szerint más témában is tartanak előadást. Iskolán kívüli rendezvények is teret adnak az egészség fejlesztésére, a testedzésre: osztálykirándulások, sítábor, sportmérkőzések, versenyek. Gyakran kapcsolódunk más intézmények, szervezetek programjaihoz pl: SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv, Vöröskereszt, megyei kórházak bizonyos eseményeihez, képzéseihez.

I.4 Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. Alapelvünk: közösségeinket a közös célok, feladatok teremtik meg és a közös élmények, eredmények, sikerek és kudarcok fejlesztik, erősítik. Az egyén fejlődése nem választható el a közösségek fejlődésétől, kölcsönösen hatnak egymásra. E tevékenység során az iskola együttműködik a szülői szervezettel. Iskolánkban e tevékenység koordinálásában nagy szerepe van a szabadidő szervezőnek. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos konkrét feladataink

– Együttműködés a szülőkkel, az iskola szülői szervezettel.

Feladat: a szülők tájékoztatása arról, hogy kötelességük elősegíteni gyermekük közösségbe történő beilleszkedését, az iskola, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását. – A pedagógus feladatának hangsúlyozása a közösségfejlesztésben. Feladat: tudatosítani a pedagógus közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait, különösen kiemelve azt, hogy a pedagógus kötelessége elsajátíttatni és betartatni a közösségi együttműködés magatartási szabályait. – A különféle tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. – A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz. A tanuló heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. – Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel vagy anélkül közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A diákönkormányzat munkájának segítése. – A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.

22

– A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.

Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. – A közösségfejlesztés hatékonyságának emelése. Feladat: erősíteni kell az iskola és kollégium, a pedagógusok - osztályfőnökök, osztályfőnökök - diákönkormányzatot segítő tanár, pedagógusok - szabadidő szervező együttműködését, a feladatok egyértelmű meghatározásával, a tevékenységek koordinálásával. A nevelésben a hangsúlyt arra fordítjuk, hogy kisebb-nagyobb létszámú csoportok közösségé válásának folyamatában az értékek és egymás kölcsönös tisztelete, az egymás iránti felelősség, a jó értelemben vett szolidaritás, a többségi elv mind teljesebb mértékben érvényesüljön. Fokozatosan ki kell építeni annak képességét, hogy a közösségen belül természetes legyen a külön vélemény és a másság elfogadása, illetve, hogy visszaszoruljon a kizárólagosságra való törekvés és a negatív hangadók szerepe. Közösségfejlesztés lehetséges színterei               

osztályközösségek, iskolai diákönkormányzat, énekkar, szerkesztői bizottság (iskolaújság, iskolarádió), KORTÁRS segítőcsoport, sportkörök (röplabda, aerobic, tömegsport-foglalkozások), verseny-előkészítők, versenyek (iskolai, megyei, országos), szakkörök, osztálykirándulások, iskolai rendezvények, iskolai szintű ünnepségek, diáknap, diákközgyűlés, verébtábor, sítábor.

I.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: – a tanítási órákra való felkészülés, – a tanulók dolgozatainak javítása, – a tanulók munkájának rendszeres értékelése, – a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, – érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, – kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, – a tanulmányi versenyek lebonyolítása, – tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, – felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, – iskolai kulturális és sportprogramok szervezése, – osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,

23

– – – – – – – – – – – –

az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatainak részletes listáját az osztályfőnöki munkaköri leírás tartalmazza. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre

– Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, mun– – – – – – – – – – – – –

kája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakítását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Segíti az osztályában a közösségi szolgálat szervezését, nyilvántartását. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

24

I.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 4. § 13. pontja szerint: kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló I.6.1 A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatására és a tanulók fejlesztésére irányuló feladatok Helyzetelemzés, problémafeltárás Tanév elején az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse írásban tájékoztatja a szülőket az SNI fogalmáról, felhívja figyelmüket a különféle tanulási nehézségek, a pszichés fejlődés organikus vagy nem organikus okra visszavezethető tanulási zavarok észlelése esetén hozható intézkedésekre, törvényi rendelkezésekre. A 9. évfolyamon tanév elején az osztályfőnökök, szaktanárok felmérik a helyesírás, a néma értő olvasás és a hangos olvasási készséget, valamint a matematikai képességeket. A leggyengébb mérési eredménnyel rendelkező tanulók esetében komplex vizsgálat kérése a szaktanárok javaslata alapján, a szülővel való egyeztetés után az Egységes Pedagógiai Szakszolgálattól, illetve a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságtól. Az SNI tanulók azon körének kiszűrése, akik egyben HH illetve HHH helyzetűek is. A felülvizsgálatok időpontjainak nyomon követése és jelzése a megfelelő szakintézmények felé. Integrációt célzó programok A tanulási nehézséget a tanulók kudarcként élik meg, ezért a felzárkóztatás alapja a bizalom és önbizalom erősítése lehet. A pedagógusok részéről elfogadó és empatikus hozzáállás, innovatív készség és speciális pedagógiai felkészültség, a tanulók és osztálytársak részéről a másság elfogadása szükséges. Az alapkészségek, kulcskompetenciák fejlesztése területén elsődleges felzárkóztatási szintér a tanítási óra, ahol a legfontosabb tantárgyak csoportbontásban történő oktatása biztosítja a lehetőséget ahhoz, hogy érintett tanulók differenciált foglalkoztatása megvalósuljon.    

9-10. évfolyamon: magyar nyelv, matematika, idegen nyelv, informatika, 11-12. évfolyamon: magyar nyelv, matematika, idegen nyelv, történelem, irodalom, szakközépiskolai osztályokban: szakmai orientációs tantárgyak egy része - kommunikáció, önismeret, szakmai gyakorlati tárgyak. A kiadott szakértői vélemények tájékoztatást adnak a fejlesztés fő területeiről, melynek alapján felzárkóztató és személyiségfejlesztő programok szervezhetők az SNI tanulók részére.

A diagnózisoknak megfelelően terápiás foglalkozás biztosítása fejlesztő gyógypedagógus irányításával. A tanulási zavarral küzdő tanulók segítése az önálló tanulási szokások, a helyes tanulási technikák elsajátíttatásában a szakórákon, illetve egyéni foglalkozásokon (pl. korrepetálás). Kiemelt figyelem fordítása az SNI tanulókat tanító tanárok részéről az észlelés, a figyelem, az emlékezet és téri orientációt fejlesztő tanórai lehetőségek, speciális módszerek vonatkozásában. Személyre szabott feladatokkal, szintjükhöz mért követelménnyel, a fokozatosság elvét figyelembe vevő fejlesztő tevékenység szervezése, tervezése.

25

I.6.2 A beilleszkedési-tanulási-magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok A köznevelési törvény alapelvként rögzíti, iskolánk nevelőtestülete pedig tudatosan vállalta az esélyegyenlőség és a gyermek mindenek feletti érdekének biztosítását - ennek részeként a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását. Iskolánk az alapelvek megfogalmazása során felvállalta, hogy épít a gyengébb képességű tanulókra is, akik esetében halmozottabban jelentkezhetnek a különböző tanulási kudarcok, továbbá, hogy a tanuló joga, hogy képességeinek megfelelő nevelésben-oktatásban részesüljön, a pedagógus alapvető feladata a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása és a kudarc megelőzése. A középiskolában jelentkező tanulási kudarcok két csoportba sorolhatók: – a tanuló már kiszűrt tanulási nehézséggel érkezik, a segítségnyújtás jól meghatározott formájával - melyet folytatni kell, – a tanuló középiskolai tanulmányai során alakulnak ki tanulási nehézségek - ezek jelentik a nevelőtestület számára a nagyobb kihívást. Rendkívül fontos, összehangolt pedagógiai tevékenységről van szó, mely sajnos napjainkban egyre meghatározóbb része az iskolai nevelő-oktató munkának. Feladatok:

– személyes példamutatáson, az iskola egészén keresztül közvetíteni az esélyegyen– – – – – – – – – – – – – –

lőséget, olyan iskolai légkör teremtése, amelyben mindenki vállalja önmagát, amelyben természetes a "másság" elfogadása, olyan tanár-diák kapcsolat kialakítása, melynek alapja az őszinte megnyilvánulás, a segítségnyújtás, az önmagam megismerésére és elfogadására nevelés, felmérések biztosítása, melyek a tanulási nehézségekkel küzdők kiszűrését szolgálják, tanulás segítése a tantárgyi követelményeknek és elvárásoknak megfelelően, a családokkal való együttműködés erősítése, tanácsadás, segítségnyújtás a szülők felé, a segítségnyújtásra képes szakmai szervezetek feltérképezése, közvetítése tanulók, szülők felé, nevelőtestület ismereteinek bővítése az adott témában, módszertani kultúra fejlesztése, a tanórán kívüli foglalkozások keretében óraszám biztosítása egyéni foglalkozásokra, a tanórai differenciált foglalkozások lehetőségének széleskörű kihasználása, siker- és teljesítményélményhez juttatás, önbizalom erősítése, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység fontosságának, tudatosságának, tervezettségének erősítése.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő konkrét tevékenységek: – az életkori sajátosságokat figyelembe vevő tanórák, – az egyéni képességekhez igazodó tanórák, – csoportbontások, – felzárkóztató foglalkozások,

26

– – – – – – – – – –

egyéni foglalkozások, tanulószobai foglalkozás, korrepetálások, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység, a probléma, a kudarc okának feltárása – megfigyelés, személyes beszélgetés, szülői meghallgatás alapján, segítség a tanuló számára legelőnyösebb tanulási módszer megismertetésére, elsajátíttatására, az önbizalom növelése – sikerélményhez juttatás, javaslattétel, tanácsadás a szülők, a család részére, az osztálytársak nevelése a „másság” elfogadására, megértésére, a jó értelemben vett segítségadásra egyéni foglalkozás biztosítása heti két alkalommal azon tanköteles tanulók számára, akik tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt másodszor ismétlik ugyanazt az évfolyamot.

A nevelőtestület két tagja rendelkezik Tanulási zavarok felismerése és kezelése pedagógus szakvizsgával, így a szakvéleményben előírt fejlesztési feladatokat saját erőből meg tudjuk oldani. Külön odafigyelést és nagy feladatot jelent ezeknek a tanulóknak az érettségire történő felkészítése. Jellegzetes serdülőkori tünet a hangulatváltozás, az identitászavar, a helykeresés az iskolai közösségben, az iskolán kívüli kortárs csoportokban. A nem megfelelően szocializálódott, helytelen szülői attitűdökkel nevelt, családi problémákkal, szociális nehézségekkel küzdő tanulók köre bővül és közülük egyre többen hajlanak a deviáns viselkedésekre és/vagy küzdenek beilleszkedési-tanulási-magatartási nehézségekkel. A beilleszkedési és magatartási gondokkal küzdő tanulók esetében a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez legfontosabb feladat a prevenció, és a folyamatos gondozás. Problémafeltárás A 9. évfolyamba belépő tanulók neveltségi kérdőíves megkeresése. A kérdőívek feldolgozása alapján osztályfőnöki egyéni fejlesztési terv készítése. A tanulók magatartási problémáit kiváltó okainak feltárása. Kapcsolat tartása és együttműködés a Gyermekjóléti Szolgálattal és az Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal. Szükség esetén családlátogatás az osztályfőnök és a gyermekvédelmi felelős közreműködésével. Problémák feltárása utáni feladatok A tünetek elemzése után ok-okozati összefüggés keresése, egyedi, konkrét korrekciós terv készítése a beilleszkedési-tanulási-magatartási nehezítettséggel küzdő tanulók számára. Differenciált bánásmód biztosítása, a tanulók segítése önértékelési problémáik rendezésében, új értékrend kialakításában, az önszabályozás képességének fejlesztésében. Részképesség zavar esetén fejlesztő foglalkozások szervezése, ahol differenciált feladatokkal, egyéni haladási tempóval, egyéni motiválással segíthető fejlődésük. Azon lehetőségek, tevékenységek feltérképezése, amelyekkel a tanulók energiái hasznosan leköthetők és amelyekben sikerélményeket érhetnek el.

27

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek, melyek színtere a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások: – az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás, – csoportbontások, – felzárkóztató órák, – korrepetálások, – egyéni foglalkozások, – tanulószobai foglalkozások, – pedagógus és szülő, pedagógus és tanuló személyes kapcsolata, – fogadóórák, – szülői értekezletek, – felvilágosító előadások tanulók és a szülők részére pl.: drogkérdés, tanulási szokások, nevelési problémák, stb., – gyógytestnevelési órák, – gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység, – nevelési tanácsadó igénybevétele, – szakértői rehabilitációs bizottság megállapításának figyelembevétele, – a képzési kötelezettséget magántanulóként vagy otthoni ellátás keretében teljesítő tanulók segítése. Az iskola és kollégium, mint elfogadó és támogató környezet fejlesztése A különböző másságokkal érkező tanulók önbizalmának erősödése csak egy elfogadó és támogató iskolai környezetben valósítható meg. Erre az iskolai és osztályközösségeket fel kell készíteni, - egyrészt a pedagógus személyes példamutatása által, másrészt a tanulók adott témakörrel kapcsolatos ismereteinek bővítésével. Problémafeltárás Az osztályfőnökök és kollégiumi csoportvezetők feltérképezik az osztályt illetve csoportot esélyegyenlőség témakörben. Személyes beszélgetések, továbbá a szaktanárokkal történő egyeztetés során bővítik ismereteiket az érintett tanulók személyiségéről, képességéről – keresve azokat a területeket, amelyekben kiemelkedően képesek teljesíteni. Feladatok A tanulók felkészítése osztályfőnöki órák keretében a különböző nehézségekkel érkező tanulók fogadására – pl. irodalom és filmélmények feldolgozásával. Az érintett körhöz tartozó tanulók személyiségének megismertetése, lehetőség biztosítása tehetségük kibontakoztatása és fejlesztése, másságuk és különbözőségük elfogadása az osztálytársak körében. Együttműködés kiépítése az iskola és kollégium között – az egyéni tanulási és ismeretszerzési technikák megtanításában, a felzárkóztatásban, az eredményes társadalmi beilleszkedésben. Kapcsolattartás a szülőkkel – problémák okainak feltárásában, segítségnyújtás a családi támogató légkör és környezet kialakításában, tanácsadás a problémák megoldásában. A pedagógusok módszertani felkészítése Nevelőtestület ismereteinek bővítése – fogalmak értelmezése, jogszabályi háttér ismertetése. A tantestület tájékoztatása az iskolai és kollégiumi esélyegyenlőség megvalósulását biztosító programról, konkrét feladatok, felelősök megnevezése, a program elfogadása. Pedagógusok speciális módszertani felkészítése fejlesztő gyógypedagógus közreműködésével, módszertani kiadványok biztosításával.

28

Fejlesztési feladatok meghatározása a hallási fogyatékos, a diszlexia, diszgráfia és diszkalkulia tanulási zavarokkal küzdő tanulók esetében. Pedagógusok beiskolázásának ösztönzése és támogatása mentálhigiénés képzésekre, alternatív pedagógiai módszerek az oktatásban témájú képzésre, tervezésük a következő tanévek továbbképzési programjában. Pedagógusok ösztönzése a HH, SNI gyerekek iskolai sikerességét elősegítő, motiváló módszerek alkalmazásának lehetőségére. Az esélyegyenlőség teremtő – kiemelten a mentori, a gyermek- és ifjúságvédelmi, az osztályfőnöki, kollégiumi csoportvezetői feladatok anyagi elismerésének megteremtése. Bemutató órák tartása az alternatív módszereket alkalmazó tantárgyakból. Az egyes szakmai munkaközösségek ajánlás készítése a tanórákon alkalmazandó speciális módszerekről, eszközökről az SNI tanulók esetében. Pályázatok figyelése és kihasználása. A probléma iskolánkban alapvetően 9. évfolyamon jelentkezik és ad kiemelt feladatokat. A tanulók egy része kikerülve régi, megszokott és stabil élethelyzetéből - elveszti biztonságérzetét, nehezen talál önmagára, barátokra. A bejáró és kollégista tanulók esetében felerősödik a család hiánya - rájuk zúdul az annyira vágyott szabadság. Nehezen kezelhetővé válnak a külső környezeti hatások, valamint a megváltozott elvárásoknak való megfelelés. A magasabb, 10-11-12. évfolyamokon a hirtelen negatív irányban megváltozott szociális- és családi háttér, a lelki- és egészségi problémák, a környezet, a baráti társaság rossz hatása vagy valamilyen szempontból az osztályban peremhelyzetbe kerülés okozhatnak főleg problémát. A tanulók egy részénél ezek magatartásbeli nehézségeket, zavarokat okozhatnak és okoznak - melyek megnyilvánulási formái sokfélék: hangulatingadozások, depresszív epizódok, dühkitörések, önértékelési- és identitás zavarok, interperszonális kapcsolatok zavara, iskolai teljesítmény romlása, destruktív magatartás, deviáns viselkedési folyamatok. Alapelvünk, hogy ezeket az iskola a nevelés folyamatában kezelje, megelőzve a problémák kialakulását, illetve az érintett tanulók esetében megakadályozni a végleges kirekesztődést. Tevékenységünk kiemelt színtere az önismeret-, személyiségfejlesztés, a közösségi nevelés. Feladataink:

– – – – – – – – – – –

az érintett tanulók kiszűrése, a legeredményesebb segítségnyújtási forma megkeresése, pozitív légkör teremtése osztály- és iskolaszinten, siker- és teljesítményélményhez juttatás, érzelmi egyensúly helyreállítása tanuló és környezete között, a tanuló személyiségének legteljesebb megismerése, a tanuló önismeretének fejlesztése, a családdal való együttműködés erősítése, a tanuló képességének, rátermettségének megfelelő feladat, a tanulói egyéni motiváció megismerése, pozitív viselkedési- és magatartási normák közvetítése.

29

I.6.3 A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Iskolánkban alapelvként fogalmazódott meg, hogy a tanuló teljes személyiségfejlesztésére kell törekednünk - ennek része a tehetség- és képességfejlesztés, mely alapvetően a középiskolai évekre koncentrálódik. Rendkívül összetett nevelő-oktató tevékenységről van szó, mely az iskolai élet valamennyi területét átfogja - tanórai és tanórán kívüli tevékenységek széles körén át. Alapfeladat: a sokszínű és sokszintű tevékenység összehangolása annak érdekében, hogy teljesüljön a pedagógus alapvető feladata a nevelő-oktató munkája során. Kettős feladat: a pedagógus figyelembe vegye a tanulók képességét és tehetségét, továbbá az, hogy a tanuló joga, hogy képességének megfelelő nevelésben, oktatásban részesüljön. Feladatok:

– a tanuló személyiségének, képességének megismerése, – a különböző tantárgyak tanítási módszertani kultúrájának változatosságával az ér– – – – – – – – – –

deklődés felkeltése, lehetőséget biztosítva, hogy a tanuló felismerje tehetségét, a tanulás tanítása, sikerélményhez juttatás, az önképzés, az önfejlesztés jelentőségének elfogadtatása, tanórán kívüli lehetőségek biztosítása az ismeretek elmélyítéséhez, további ismeretek megszerzésére, lehetőségek biztosítása, hogy a tanuló szűkebb és tágabb környezete előtt bizonyíthassa tehetségét, megmutathassa képességét, elismerési formák létrehozása, működtetése a legjobbak jutalmazására, dicséretére, alapítvány működtetése, pályázatok követése a tehetség, képesség kibontakoztatásának segítésére, tantárgyfelosztás készítése során figyeljünk a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások megfelelő arányára, a differenciált oktatás adta lehetőségek minél szélesebb körű kihasználása, az iskolai élet színesítése, a szabadidő értékes és érdekes kitöltése.

A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek: – az egyéni képességekhez igazodó tanórák, – csoportbontások, – tehetséggondozó foglalkozások, – emelt szintű oktatás, – iskolai sportkör – röplabda versenysportág, tanulóink mindkét korcsoportban diákolimpiai döntőbe jutásra esélyesek, nemzetközi tornákon szerepelnek sikeresen (pl. Prága, Románia, Szerbia), – szakkörök, – iskolaújság- és rádió szerkesztése, – versenyek, vetélkedők, iskolai rendezvények – kiemelten OKTV, SZÉTV, szakképzős tanulók szakmai tanulmányi versenye, OTDK, valamint városi és megyei tantárgyi és sportversenyek, – alapítványi támogatás, – pályázatok írása, – iskolai pályázatok kiírása, – az iskolai könyvtár, számítógépterem, stúdió, aula, tornaterem, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni és csoportos használata, – pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztése,

30

– az iskolai eszközállomány karbantartása, fejlesztése, – elismerés, jutalmazás. I.6.4 A HH, HHH tanulóink esélyteremtésére vonatkozó pedagógiai tevékenységek Az iskolában a hátrányos helyzetű (továbbiakban: HH) tanulók aránya meghaladja a tanulói létszám 25%-át, a halmozottan hátrányos helyzetű (továbbiakban: HHH) tanulók aránya az 5%-át, a sajátos nevelési igényű (továbbiakban: SNI) tanulók esetében pedig eléri a 2%-ot. A fenti adatok határozzák meg azon fejlesztési célokat, amelyek az esélyegyenlőség elmozdítását célozzák meg a nevelő-oktató munkában: diszkriminációmentesség biztosítása az intézményben; az azonos minőségű oktatáshoz való egyenlő hozzáférés esélyének megteremtése, a HH, a HHH, az SNI, a beilleszkedési-tanulási-magatartási nehézségekkel küzdő tanulók fejlesztése; a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének segítése. Helyzetelemzés, feltárás Tanév elején az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse írásban tájékoztatja a szülőket tevékenységéről, a segítő intézmények köréről, a hátrányos helyzet és a halmozottan hátrányos helyzet fogalmak értelmezéséről, valamint ezen körbe tartozó tanulók pályázati lehetőségeiről – egyéb kapcsolódó kedvezményekről. Adatlapos felmérés készítése a tanulók szociális hátteréről, az osztályfőnökök, kollégiumi nevelők személyes közreműködése a hátrányos helyzet okainak feltárásában. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős pontos nyilvántartás vezet a HH, HHH tanulókra vonatkozóan. A helyzetelemzés adatainak ismertetése a nevelőtestület körében. Esélyteremtő feladatok Egyéni fejlesztési program kidolgozása a hátrányos helyzetű tanulók esetében az osztályfőnökökkel, kollégiumi csoportvezetőkkel együttműködve. Mentori tevékenység szervezése a HHH tanulók felzárkóztatása érdekében. A HHH, továbbá a szociálisan legrászorultabb HH tanulók tanulmányi eredményének, kompetenciamérésen elért eredményének nyomon követése, elemzés a félévi és év végi nevelőtestületi értekezleten a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős egyéni kimutatása és beszámolója alapján. A fejlesztőmunka hatékonyságáról és a további teendőkről tanévenként két értékelő esetmegbeszélés tartása az osztályban tanító pedagógusok, mentorok, kollégiumi csoportvezetők közreműködésével. Tanórán kívüli programok, közösségépítő, tanulást segítő tevékenységek biztosítása az érintett tanulók számára (pl. könyvtári foglalkozás, kirándulás, számítástechnikai eszközök használata, stb.). A HHH tanulók számára kommunikációs – konfliktuskezelő motivációs tréning szervezése. A 11., 12. évfolyamon tanuló HH, HHH diákok részére pályaorientációs foglalkozások tartása. Részvétel a különböző esélyegyenlőséget szolgáló pályázatokon (Útravaló-MACIKA, Romaster, stb.). Szülők tájékoztatása a továbbtanuláshoz kapcsolódó kedvezményekről (többletpontok, pályázatok – Bursa Hungarica). A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok – A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásban, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

31

– Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok irányítására gyermek- és if-

– – – – –

júságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, szükség esetén családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében, a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi.

Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: – fel kell ismerni és fel kell tárni a tanulók problémáit, – meg kell keresni a problémák okait, – segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, – jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereiének. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: – gyermekjóléti szolgálattal, – családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal, – polgármesteri hivatallal (jegyzőkkel), – iskolaorvossal, – védőnővel, ápolónővel, – továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: – a felzárkóztató foglalkozások, – a tehetséggondozó foglalkozások, – az indulási hátrányok csökkentése, – a differenciált oktatás és képességfejlesztés, – a pályaválasztás segítése, – a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), – egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, – a családi életre történő nevelés, – a tanulószobai foglalkozások, – az iskolai étkezési lehetőségek, – az egészségügyi szűrővizsgálatok, – a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek),

32

– – – – –

a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, esetleg természetbeni támogatás), a szülőkkel való együttműködés, tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. tanulmányi munka sikertelenségének felmérése, helyzetelemzés a tanulók káros szenvedélyére vonatkozóan.

I.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel Az iskolában diákönkormányzat működik – az osztályközösségek választják meg, kiket delegálnak az iskolai vezetőségbe. A DÖK heti rendszerességgel tartja megbeszéléseit és tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed – működését saját szervezeti és működési szabályzata rögzíti és a DÖK által összeállított és elfogadott éves munkaterv határozza meg. A diákönkormányzat munkáját pedagógus segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek maghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt.

I.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Kapcsolattartás, információáramlás Tagjai Iskolavezetés

Igazgató Igazgatóhelyettesek Gyakorlati oktatásvezető Kollégiumvezető

Ideje Hetente egy nap

Iskolavezetés Pedagógus Szakszervezet titkára Közalkalmazotti Tanács Kibővített vezeElnöke Kéthavonta tőség Gyermek- és ifj.véd.felelős Diákönkormányzatok vezetője Munkaközösségek vezetői Ügyintéző szakértő Pedagógusok Szabadidő szervező Gyermek- és ifjúságvédelmi Nevelőfelelős testület Szükség szerint: Szülői Szervezet elnöke DÖK elnök Diákönkormányzati tagok DiákönkorDiákönkormányzat munkáját mányzat segítő tanár A témákban érintettek Osztályonként két szülő, akikkel az osztályfőnök tartja Szülői Szervezet a kapcsolatot. Szülői Szervezet vezetőjével az igazgató

Célja Beszámolás és értékelés az előző hét eseményeiről. Soron következő feladatok kitűzése. Aktuális problémák megbeszélése A köznevelési törvényben meghatározott döntési és véleményezési jogok érvényesítése, tájékoztatás a soron következő feladatokról. Vezetők egységes informálása, beszámoltatás, jelzés – visszajelzés. A köznevelési törvényben meghatározott döntési és véleményezési jogok érvényesítése, tájékoztatás a soron következő feladatokról.

Havonta egy délután 13.45 h-tól

A köznevelési törvényben meghatározott döntési és véleményezési jogok érvényesítése, tájékoztatás a soron következő feladatokról.

Aktualitáskor

Aktuális feladatok, tájékoztatás, döntési és véleményezési jogok érvényesítése.

Az igazgató tájékoztatást ad az iskola munkájáról. Évente két alkalom A köznevelési törvényben meghatározott döntési és véleményezési jogok érvényesítése.

33

Diákönkormányzat Iskolavezetés Tanulóifjúság Nevelőtestület

Diákközgyűlés

Évente egy alkalommal

Az igazgató és a Diákönkormányzat vezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a gyermeki jogok, a tanulói jogok –helyzetéről és érvényesüléséről. Problémafelvetés, kérdésfeltevés az iskola igazgatójához.

Képviseleti fórumok Szülői képviseleti fórumok     

szülőértekezletek évente kettő: munkaterv szerint fogadóórák évente két délután: munkaterv szerint délelőtti fogadóórák minden tanár tanév elején meghatároz egy adott nap adott óráját: ellenőrzőben kerül rögzítésre családlátogatás szükség esetén a család- és gyermekjóléti szolgálat közreműködésével nyílt nap munkatervben rögzítve – általános iskolás szülők részére, pályaválasztás segítésére

Tanulók képviseleti fóruma Diákönkormányzat: az osztályközösségek választják meg, kiket delegálnak az iskolai vezetőségbe. A diákönkormányzat heti rendszerességgel tartja megbeszéléseit és tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed – működését saját szervezeti és működési szabályzata rögzíti. A diákönkormányzatot segítő tanárt a diákok javaslatára az igazgató bízza meg. Működési rendjüket saját SZMSZ-ük, továbbá az éves munkaterv határozza meg. Nevelőtestület szervezetei – Szakmai munkaközösségek működését a Közoktatási Törvény és az iskola SZMSZ-e határozza meg:     

humán (magyar, történelem, vizuális kultúra, földrajz, ének-zene, társadalomismeret), matematika-fizika-informatika, idegen nyelv, egészségügyi szakmai, osztályfőnöki.

– Testnevelés munkacsoport. – Ideiglenes, adott feladatok ellátására és megoldására alakult csoportok, közösségek. Együttműködési keretek az iskola és kollégium között Osztályfőnökök és a tanulók csoportvezetői közötti kapcsolat – a nevelési feladatok egyeztetése érdekében időszakosan az osztályfőnöki munkaközösség, a kollégium vezetője és a nevelőtanárok megbeszélése. Együttműködési keretek a kollégium és a szülők között – kollégiumi szülői értekezlet, – rendszeres kapcsolattartás a csoportvezető és a szülői ház között. Az együttműködés részletes kifejtése a kollégiumi pedagógiai programban található.

34

A szülő, a tanuló, az iskola és a kollégiumi pedagógus együttműködésének fejlesztési irányát meghatározzák: – a mindenkori törvényi változások, – a partneri igény- és elégedettségmérés eredményei, jelzései, – a szülői szervezeti megbeszélés határozatai, javaslatai.

I.9 A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata és az alkalmassági vizsga szabályai A vizsgaszabályzat hatálya, célja A vizsgaszabályzat célja Vizsgaszabályzatunk célja a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 65. § (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása. A fenti jogszabályban foglalt szabályozás szerint a tanulmányok alatti vizsga (osztályozó vizsga, javítóvizsga, különbözeti vizsga, modulzáró vizsga, tananyagelemet lezáró vizsga) – követelményeit, – részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati), – és az értékelés rendjét a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg, és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolításakor figyelemmel kell lenni a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 66. § - 72. § rendelkezéseire. A tanulmányok alatti vizsgák célja azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény pedagógiai programja szerint nem lehetett meghatározni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz – osztályozó vizsgákra, – különbözeti vizsgákra, – javítóvizsgákra, – modulzáró vizsgákra, – tananyagelemet lezáró vizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: – aki osztályozó vizsgára jelentkezik, – akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, – akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít, – aki a szakképzésben modulzáró, tananyagelemet lezáró vizsgán vesz részt. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira, – akik átvételüket kérik az intézménybe, és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

35

Felülvizsgálatát az intézmény igazgatója és a nevelőtestület kezdeményezheti. Módosítása az elfogadásával azonos módon történik. A vizsgaszabályzatot 30 napon belül módosítani kell, ha a vonatkozó rendelet olyan módon megváltozik, hogy az a vizsgaszabályzatban leírtakat befolyásolja. Az írásbeli vizsga szabályai Az írásbeli vizsga alkalmával követendő szabályokat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 67. § - 69. § részletesen ismerteti. A legfontosabb szabályok: – A vizsga kezdetekor a vizsgaelnök megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. – A vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató tanár alakítja ki. – Az írásbeli vizsgán csak az iskola hosszú bélyegzőjével ellátott lapokon, feladatlapokon, tétellapokon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számítógép használatát. – Az íróeszközökről a vizsgázó, a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik. – A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon készíthet. – A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható. A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként 60 perc. A sajátos nevelési igényű, illetve a beilleszkedési-tanulási-magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján: – az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, – lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, – engedélyezni kell, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, illetve a szóbeli vizsgát írásban tegye le. Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között pihenőidőt kell a vizsgázó részére biztosítani. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet részletesen szabályozza továbbá – az írásbeli vizsgán elkövetett esetleges szabálytalanság kezelését és annak következményeit, – a tanulónak fel nem róható okból a vizsgáról elkéső tanuló ügyének kezelését, – a tanulónak felróható okból a vizsgáról elkéső tanuló ügyének kezelését, – a vizsgát engedély nélkül korábban abbahagyó tanuló ügyének kezelését. A szóbeli vizsga szabályai A szóbeli vizsga alkalmával követendő szabályokat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 70. § 71. §-a részletesen ismerteti. A legfontosabb szabályok – A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. A vizsgateremben egy időben legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat.

36

– A vizsgázónak a szóbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximá– – – – – – –

–

lis idő vizsgatantárgyanként tíz percnél több nem lehet. A felkészülésre vizsgatantárgyanként legalább harminc perc időt kell biztosítani a vizsgázó számára. A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt, vagy kifejtendő feladatot, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközöket. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad, a vizsgabizottság tagjaitól vagy a vizsgáztató tanártól kaphat segítséget. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtésében elakadt. A vizsgázót nem szabad félrevezetni, gondolkodásában vagy a tétel kifejtésében megzavarni. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha a rendelkezésére álló idő letelt. Ha a vizsgázó a húzott tételből teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján úgy kell kialakítani, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd a %-os minősítést és az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. Ha a vizsgázó a feleletét befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgatermet elhagyhatja.

A sajátos nevelési igényű vizsgázó kérésére az igazgató engedélye alapján: – a harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, – engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tegyen, – ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és ha a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejteni. Egy vizsganapon egy vizsgázó számára legfeljebb három szóbeli vizsgát lehet tartani. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet részletesen szabályozza továbbá: – a szóbeli vizsgán elkövetett esetleges szabálytalanság kezelését és következményeit, – a tanulónak fel nem róható okból a vizsgáról elkéső tanuló ügyének kezelési szabályait, – a tanulónak felróható okból a vizsgáról elkéső tanuló ügyének kezelési szabályait, – a vizsgát engedély nélkül korábban abbahagyó tanuló ügyének kezelési szabályait. A gyakorlati vizsga szabályai Gyakorlati vizsgarészt tartalmaznak iskolánkban a következő vizsgatantárgyak: – testnevelés, – informatika, – ének-zene, – rajz és műalkotások elemzése, – az informatika szakmacsoport gyakorlati orientációs, alapozó tárgyai, – a szakképzés egyes tantárgyai.

37

A gyakorlati vizsga alkalmával követendő szabályokat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 72. §-a részletesen ismerteti. A legfontosabb szabályok – A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a feltételek meglétéről. A gyakorlati vizsgarész a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megléte esetén kezdhető meg, illetőleg folytatható. – A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról. – A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. – A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megoszlása tekintetében a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket. – Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő. – A gyakorlati vizsgarészt – a vizsgafeladatok számától függetlenül – egy osztályzattal kell értékelni. Az egyes vizsgatantárgyak részei, követelményei és értékelési rendje A vizsgatantárgyak követelményrendszere Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában, szakképzésben a központi programban található követelményrendszerével, a vizsgaleírásokat az 1. sz. függelék tartalmazza. Az értékelés rendje Ha a vizsgatantárgy írásbeli vizsgarészt is tartalmaz, akkor az írásbeli vizsga lezárását követően a vizsgáztató tanár kijavítja a dolgozatot. Követelmény, hogy a dolgozat javítása pontozásos rendszerben történjék, az egyes részpontszámokat és az egyes részekre kapható maximális pontszámot egyaránt meg kell jelölni. A vizsgatantárgy akár egy vagy több vizsgarész tartalmaz, az egyes vizsgarészekben elért pontszámok összege alapján az osztályzat a következőként határozandó meg: – 1-27% - elégtelen, – 28-46% - elégséges, – 47-65% - közepes, – 66-84% - jó, – 85-100% - jeles. A szakképzésben az osztályzat a következőképpen határozandó meg: – 0-50% - elégtelen, – 51-61% - elégséges, – 62-74% - közepes, – 75-87% - jó, – 88-100% - jeles.

Az osztályzatot az elért egész százalékos eredmény alapján állapítjuk meg. Ha a tanuló a több vizsgarészből álló vizsga bármelyik vizsgarészén nem éri el a 14%-os eredményt, vizsgája elégtelen.

38

Az alkalmassági vizsga szabályai Az egészségügyi képzésbe történő belépés feltétele az egészségügyi követelményeknek való megfelelés is. Az egészségügyi alkalmassági vizsgálatot az Iskola-egészségügyi Szolgálat végzi. A vizsgálat ideje a felvételi értesítést követően a tanév május vége. A vizsgálatkor benyújtandó dokumentumok: - Egészségügyi kiskönyv (beszerezhető a papír- írószer boltban), - TAJ kártya, - Tüdőszűrő lelet /eredménnyel - Igazolás hepatitis-B elleni védőoltásról (oltási könyv vagy oltási igazolás: oltóanyag neve, száma, oltás ideje és orvos vagy védőnő aláírása pecséttel), - Wassermann vizsgálat negatív eredménye, - Széklettenyésztés negatív eredménye, - Leletek, zárójelentések, gondozási könyvek fénymásolata előző vagy jelen betegségekről (ha van).

I.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai A 9-12. évfolyamra való átvétel szabályai A 9-12. évfolyamba való jelentkezésnél, a tanuló átvételénél az igazgató a következő szempontok figyelembe vételével dönt: – a szülő kérelmében megjelölt ok (okok), – a tanuló előző tanulmányi eredménye, – a magatartás és szorgalomjegyek, – az adott évfolyamra járó tanulók létszáma. A 9.-12. osztályba történő átvételnél be kell mutatni: – a tanuló személyi igazolványát, – a szülői-tanulói kérelmet az átvétel okára vonatkozóan, – az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt, – az előző iskola által kiadott tanulói jogviszony megszüntető lapot. A 9.-12. évfolyamba jelentkező tanulóknak –az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és különbözeti vizsgát azokból a tárgyakból, amelyeket az előző iskolájában a bizonyítvány bejegyzései alapján nem tanult. Ha a tanuló valamely tantárgyból (tantárgyakból) a szintfelmérő, illetve különbözeti vagy osztályozó vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem felel meg, az előző évfolyamot megismételheti – tanköteles tanuló köteles megismételni. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei

– A 9.-12. évfolyamok esetében a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor lép-

– –

het, ha a helyi tantervekben előirt minimális tanulmányi követelményeket minden tantárgyból teljesítette – év végi osztályzata minden tantárgy estében legalább elégséges (2). Év végén a nevelők a tantárgyi követelmények teljesítését, az osztályzatokat a tanulók év közbeni tanulmányi munkája és érdemjegyei alapján bírálják el – az osztályzat nem feltétlenül tükrözi az érdemjegyek átlagát. Ha a tanuló a 9.-12. évfolyamokon a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen (1) osztályzatot kapott, akkor a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. A magasabb évfolyamba lépés feltétele a legalább

39

– – –

elégséges (2) osztályzat megszerzése azokból a tantárgyakból, melyekből elégtelen (1) osztályzatot kapott. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tennie, ha a nevelőtestület – a gyakorlati képzés szervezőjének egyetértésével – engedélyezte. Sikertelen javítóvizsga esetén a tanköteles tanuló évfolyamot ismételni köteles – ezt más intézményben is megteheti. A magasabb évfolyamba történő lépéshez a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tenni, ha  

   

magántanuló volt - kivétel magatartás és szorgalom, ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen, vagy ha egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át meghaladja és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor és év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi az osztályozóvizsga letételét – a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásai mellett, az iskola igazgatója részben, vagy egészben felmentette a tanulói foglalkozásokon való részvétel alól (gyakorlati képzés kivételével), iskola engedélyezte, hogy egy-vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, átvételénél az iskola igazgatója előírja, a tanuló független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.

– Ha a tanuló az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol

maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előirt időpontig nem tette le, javítóvizsgát tehet és az előírt tantárgyak esetében legalább elégséges (2) osztályzat elérésével magasabb évfolyamba léphet.

I.11 Az iskolába jelentkező tanulók felvétele a 9-12. évfolyamra

– Az iskola beiskolázási körzete a 9.-12. évfolyamon Szabolcs-Szatmár-Bereg me– – – –

gye. A jogszabályi feltételeknek megfelelő és eleget tevő határon túli tanulók is felvételt nyerhetnek (rendelkezniük kell a tanulmányok idejére szóló tartózkodásra jogosító engedéllyel). A 9. évfolyamra jelentkezhet az, aki bizonyítvánnyal igazolja, hogy az általános iskola 8. évfolyamát eredményesen elvégezte. A felvétel a központi írásbeli vizsga eredménye és meghatározott tantárgyak 7. évfolyam év végi és a 8. évfolyam félévi eredménye alapján történik az iskola felvételi szabályzatában rögzítettek szerint. A röplabda versenysportág iskolánkban. Erősítése és támogatása alapvető. Ennek egyik megnyilvánulási formája – hogy egyedi elbírálás alapján felvehető az, aki:   

igazolt játékos volt az általános iskolában vagy az edző megítélése szerint kiemelkedően tehetséges és a tanulmányi eredménye 3,0-en felüli.

– A későbbiekben a jelentkezők számától függően nem zárjuk ki annak lehetőségét, – –

hogy részt veszünk a központi felvételi vizsgán. Ennek formájáról és tartalmáról időben értesítjük az általános iskolákat. A felvételt nyert tanulók idegen nyelvből szintfelmérőt írnak az idegen nyelvi csoportba osztás miatt. A jogszabályi feltételeknek megfelelő és eleget tevő határon túli tanulók is felvételt nyerhetnek az iskolába.

40

A beiratkozáskor be kell mutatni: – a tanuló általános iskolai bizonyítványát, – a tanuló születési anyakönyvi kivonatát, – a tanuló személyi igazolványát. A jelentkezés és felvétel menete mindenkor az EMMI által kiadott tanév rendjében meghatározottak szerint történik. Az osztályba sorolásról az igazgató vagy helyettese dönt.

41

II. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE II.1 A választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv a szakközépiskolai kerettanterv, amelynek tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázat tartalmazza. Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 Idegen nyelvek 3 3 3 3 Matematika 3 3 3 3 Történelem, társadalmi és állampolgári 2 2 3 3 ismeretek Etika 1 Biológia - egészségtan 2 2 1 Fizika 2 2 1 Kémia 2 1 Földrajz 2 1 Művészetek* 1 Informatika 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Szakmai tárgyak órakerete, amelyből l óra 6 7 8 11 (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető** Szabadon tervezhető órakeret 4 4 4 4 Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35 *A négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete. **A szakképzési kerettantervek alapján, ágazatonként különböző tartalommal.

II.2 A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal.

42

Részletes óraterv az egészségügy ágazatban induló osztályok 9-12. évfolyama számára a szabadon választható órakeret felhasználásának feltüntetésével 2013. szeptember 01. Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Zay Egészségügy szakmacsoport Tantárgyak

9. évf.

Magyar nyelv és irodalom 4 Idegen nyelvek 3+1 Matematika 3+1 Történelem, társadalmi és állampol2+1 gári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika 2 Kémia 2 Földrajz 2 Vizuális kultúra 1 Művészetek* Ének-zene Informatika 1 Testnevelés és sport 5 Osztályfőnöki 1 Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú 6 képzésre) szabadon tervezhető** Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Egészségügyi alapismeretek 0,5 Szakmai jogi és etikai ismeretek Szociológia Pszichológia 0,5 Pedagógia Egészségügyi ellátórendszer Népegészségügy Egészségfejlesztés Környezet-egészségügy Szakmai kommunikáció 1,5 Kommunikáció 0,5 Orvosi latin 1 Speciális kommunikáció Ápolástan-gondozástan 2,5 Egészséges ember gondozása 0,5+0,5 Akadályozott ember gondozása Ápolástudomány Ápoláslélektan Csecsemő- és kisgyermekgondozása 1+ 0,5

10. évf.

11. évf.

12. évf.

4 3+1 3+1

4 3+1 3+1

4+1 3+1 3+1

2

3

3

1 2+1 1

1+1

1 1 5 1

5 1

5 1

7+1

8+1

11

1

1,5

2 0,5 0,5

2 2 1 1

0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5

4,5

0,5

0,5 0,5

0,5 0,5 0,5

43

Betegmegfigyelés Ápolási beavatkozások Klinikumi ismeretek Anatómia – élettan Általános kórtan Mikrobiológia-járványtan Gyógyszertani alapismeretek Belgyógyászat Sebészet és traumatológia Gyermekgyógyászat Diagnosztikai alapismeretek Terápiás alapismeretek Elsősegélynyújtás-első ellátás Klinikumi gyakorlat Összefüggő gyakorlat (óra) Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1

1 1+1 3,5 1

8 1+0,5 0,5+0,5

9

0,5 0,5 1,5 1 0,5 1+1 0,5+1

0,5+1

3,5 140 4 35

3,5 4 35

1 70 4 35

105 4 36

A szakközépiskolai kerettantervben meghatározottakhoz képest megemelt óraszámú tantárgyak esetén a többletidőt a kerettantervi tananyag alaposabb elsajátítására, gyakorlására, elmélyítésére fordítjuk, új tananyagtartalmak beépítését nem tervezzük. Részletes óraterv az informatika ágazatban induló osztályok 9-12. évfolyama számára a szabadon választható órakeret felhasználásának feltüntetésével 2013. szeptember 01. Tantárgyak

9. évf.

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek* /Ének-zene; Vizuális kultúra/ Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető** Elmélet Munkahelyi egészség és biztonság Információtechnológiai alapok

4 3+1 3+1 2+1

10. évf. 11. évf. 4 3+1 3+1 2

12. évf.

4 3+1 3+1 3 1 2 1+1

4+1 3+1 3+1 3

5 1

5 1

1+1 5 1

2 2 1 1 1+1 1 5 1

6

7

8+1

11+1

0,5 1

-

-

-

2 2 2

1

44

Munkaszervezési ismeretek 1 Adatbázis- és szoftverfejlesztés 0,5 1 2 1 Hálózati ismeretek I. 1 1 2 Gyakorlat Információtechnológiai gyakorlat 2 Munkaszervezési gyakorlat 2 Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat 1+1 2+1 2+1 2+1 Hálózati ismeretek I. gyakorlat 2 2+1 2+1 4 4 4 4 Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35 A szakközépiskolai kerettantervben meghatározottakhoz képest megemelt óraszámú tantárgyak esetén a többletidőt a kerettantervi tananyag alaposabb elsajátítására, gyakorlására, elmélyítésére fordítjuk, új tananyagtartalmak beépítését nem tervezzük. ÓRATERV A I. EGÉSZSÉGÜGYI ÁGAZATOS OSZTÁLYOK SZÁMÁRA 9-12. ÉVFOLYAMOKON 2013. szeptember 01. Tantárgyak Magyar nyelv Irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Vizuális kultúra Művészetek Ének-zene Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Óraszám

Munkahelyi egészség és biztonság Egészségügyi alapismeretek Szakmai jogi és etikai ismeretek Szociológia Pszichológia Pedagógia Egészségügyi ellátórendszer Népegészségügy Egészségfejlesztés

Éves és heti óraszámok évfolyamonként 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 72 2 36 1 36 1 62 2 72 2 108 3 108 3 93 3 144 4 144 4 144 4 124 4 144 4 144 4 144 4 124 4 108

3

72

2

108

3

93

3

72 72 72 36

2 2 2 1

72 72 36 36

2 2 1 1

36 108 36 -

1 3 1 -

62 -

2 -

36 36 180 36

1 1 5 1

180 36

5 1

155 31

5 1

36

1

36

1

48

1,5

16

0,5

16

0,5

16

0,5

36 1 180 5 36 1 29 27 25 23 A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak óraszáma évfolyamonként 18

0,5

18

0,5

18

0,5 18 18

0,5 0,5 18

0,5

45

Környezet-egészségügy Szakmai kommunikáció Kommunikáció Orvosi latin Speciális kommunikáció Ápolástan-gondozástan Egészséges ember gondozása Akadályozott ember gondozása Ápolástudomány Ápoláslélektan Csecsemő- és kisgyermekgondozása Betegmegfigyelés Ápolási beavatkozások Összefüggő nyári gyakorlat: Ápolástan-gondozástan gyakorlat Klinikumi ismeretek Anatómia – élettan Általános kórtan Mikrobiológia-járványtan Gyógyszertani alapismeretek Belgyógyászat Sebészet és traumatológia Gyermekgyógyászat Diagnosztikai alapismeretek Terápiás alapismeretek Elsősegélynyújtás-első ellátás Klinikumi gyakorlat évközi Összefüggő nyári gyakorlat: Klinikumi gyakorlat Óraszám - elmélet Óraszám - demonstrációs gyakorlat Óraszám - évközi gyakorlat Összefüggő nyári gyakorlat Összes szakmai óraszám A tanuló heti kötelező óraszáma

18 54 18 36

0,5

1,5 0,5 1

90 36

2,5 1

126

3,5

18 54

18

0,5

18

0,5

16

0,5

16 16

0,5 0,5

16

0,5

272

8,5

16 48 32 16

0,5 1,5 1 0,5

0,5

1,5 36 72

70

1 2

105

36

1

126 36

3,5 1

18

0,5

72 36

270 54 36

7,5 1,5 1

2 54

1,5

48

1,5

126

3,5

112

3,5

1

140 90

2,5

108

3

144

4

176

5,5

126

3,5

180

5

54

1,5

64

2

0

0

0

0

126

3,5

112

3,5

70 286

10 6

105 393

15 8

140 464

20 9

0 352

0 11

35

36

35

35,5

46

ÓRATERV A XIII. INFORMATIKA ÁGAZATOS OSZTÁLYOK SZÁMÁRA 9-12. ÉVFOLYAMOKON 2013. szeptember 01. Tantárgyak Magyar nyelv Irodalom Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Idegen nyelv Matematika Etika Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földrajz Biológia - egészségtan Kémia Informatika Művészetek

Vizuális kultúra

Éves és heti óraszámok évfolyamonként 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 72 2 36 1 36 1 62 2 72 2 108 3 108 3 93 3 108

3

72

2

108

3

93

3

144 144 36 180 72 72 72 72 -

4 4 1 5 2 2 2 2 -

144 144 36 180 72 36 72 36 36 36 36

4 4 1 5 2 1 2 1 1 1 1

144 144 37 36 180 72 72 -

4 4 1 1 5 2 2 -

124 124 31 155 31 -

4 4 1 5 1 -

Ének-zene

Óraszám

29 29 26 23 A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak óraszáma évfolyamonként Elmélet

Munkahelyi egészség és biztonság Információtechnológiai alapok Munkaszervezési ismeretek Adatbázis- és szoftverfejlesztés Hálózati ismeretek I. Óraszám Információtechnológiai gyakorlat Munkaszervezési gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I. gyakorlat Óraszám Összes szakmai óraszám A tanuló heti kötelező óraszáma

18

0,5

-

-

-

-

-

-

36

1

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

32

1

18

0,5

36

1

72

2

32

1

72

2

36 72

1 36 2 108 Gyakorlat

1 3

64 124

2 4

72

2

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

64

2

72

2

108

3

108

3

96

3

-

-

72

2

108

3

96

3

144 216

4 6

180 252

5 7

216 324

6 9

192 316

8 12

35

36

35

35

47

Óratervek a 2013. szeptember 01. előtt induló osztályokra vonatkozóan Óraterv az informatika szakmacsoportos osztályok számára 9-12. évfolyamokon 2003. szeptember 01. (érvényes a 2012/2013. tanév előtt indult osztályokra) Tantárgyak Magyar nyelv * (9-10. évf.) Magyar irodalom Történelem és társadalmi ismeretek * (11-12. évf.) Társadalomismeret és etika Idegen nyelv * Matematika * Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika * Mozgókép és médiaismeret

Heti óraszámok évfolyamonként 10. évf. 11. évf. 12. évf. 74 2 37 1 32 1 74 2 111 3 96 3

9. évf. 74 2 74 2 74

2

74

2

111 111 37 37 92,5 74 74 74 37 -

3 3 1 1 2,5 2 2 2 1 -

111 111 37 37 92,5 74 37 74 74 37 37

3 3 1 1 2,5 2 1 2 2 1 1

Szakmai orientáció a műszaki szakterületre

74

2

Elmélet

37 37

1 1

-

-

-

-

-

-

-

-

37

1

-

-

-

-

-

-

37 -

1 -

111 -

3 -

32 32

1 1

Gyakorlat

Számítástechnikai gyakorlatok * Kép- és hangfeldolgozás, multimédiás alkalmazások * Számítógép-programozási gyakorlatok I. * Számítógép-programozási gyakorlatok II. * Számítógép-programozási gyakorlatok III. * Hardverismeret és gyakorlat Gépírás

3

37 1 148 4 128 4 148 4 128 4 37 1 32 1 37 1 32 1 92,5 2,5 80 2,5 55,5 1,5 48 1,5 37 1 37 1 32 1 Szakmacsoportos alapozó oktatás informatika szakmacsoportra

Elmélet

A műszaki pályák világa Anyag- és eszközismeret A műszaki ábrázolás és képfeldolgozás alapjai Számítógép-programozás I. Számítógép-programozás II. Számítógép-programozás III. Adatbázis-kezelés

96

Gyakorlat

111

3

-

-

-

-

-

-

-

-

37

1

-

-

-

-

-

-

74

2

-

-

-

-

-

-

-

-

185

5

-

-

-

-

-

-

-

-

128

4

74

2

-

-

-

-

64 -

2 -

48

A tanuló heti kötelező óraszáma A tanuló nem kötelező heti óraszáma A tanuló maximális heti óraszáma A nem kötelezőből felhasznált heti óraszám A tanuló tényleges heti óraszáma Emelt szintű vagy középszintű érettségi felkészítés Egyéb, a tanuló által szabadon választható foglalkozások heti óraszáma

27,5

27,5

30

30

4

4

4

4

31,5

31,5

34

34

3

2

1

-

30,5

30,5

31

30

-

3

4

1

1

Óraterv az informatika szakmacsoportos osztályok számára 9-12. évfolyamokon 2012. szeptember 01. (érvényes a 2012/2013. tanévben indult osztályra) Tantárgyak Magyar nyelv * (9-10. évf.) Magyar irodalom Történelem és társadalmi ismeretek * (11-12. évf.) Társadalomismeret és etika Idegen nyelv * Matematika * Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika * Mozgókép és médiaismeret

9. évf. 74 2 74 2

Heti óraszámok évfolyamonként 10. évf. 11. évf. 12. évf. 74 2 37 1 32 1 74 2 111 3 96 3

74

2

74

2

111 111 37 37 185 74 74 74 37 -

3 3 1 1 5 2 2 2 1 -

111 111 37 37 185 74 37 74 74 37 37

3 3 1 1 5 2 1 2 2 1 1

Szakmai orientáció a műszaki szakterületre

74

2

3

37 1 148 4 128 4 148 4 128 4 37 1 32 1 37 1 32 1 185 5 160 5 55,5 1,5 48 1,5 37 1 37 1 32 1 Szakmacsoportos alapozó oktatás informatika szakmacsoportra

Elmélet

A műszaki pályák világa Anyag- és eszközismeret A műszaki ábrázolás és képfeldolgozás alapjai Számítógép-programozás I. Számítógép-programozás II. Számítógép-programozás III. Adatbázis-kezelés

96

Elmélet

37 37

1 1

-

-

-

-

-

-

-

-

37

1

-

-

-

-

-

-

37 -

1 -

111 -

3 -

32 32

1 1

49

Gyakorlat

Számítástechnikai gyakorlatok * Kép- és hangfeldolgozás, multimédiás alkalmazások * Számítógép-programozási gyakorlatok I. * Számítógép-programozási gyakorlatok II. * Számítógép-programozási gyakorlatok III. * Hardverismeret és gyakorlat Gépírás

Gyakorlat

111

3

-

-

-

-

-

-

-

-

37

1

-

-

-

-

-

-

74

2

-

-

-

-

-

-

-

-

185

5

-

-

-

-

-

-

-

-

128

4

74

2

-

-

-

-

64 -

2 -

A tanuló heti kötelező óraszáma A tanuló nem kötelező heti óraszáma A tanuló maximális heti óraszáma A nem kötelezőből felhasznált heti óraszám A tanuló tényleges heti óraszáma Emelt szintű vagy középszintű érettségi felkészítés Egyéb, a tanuló által szabadon választható foglalkozások heti óraszáma

30

30

32,5

32,5

4

4

4

4

34

34

36,5

36,5

3

2

1

-

33

32

33,5

32,5

-

3

4

1

1

Óraterv az Egészségügy szakmacsoportos osztályok számára 9-12. évfolyamokon 2003. szeptember 01. (érvényes a 2012/2013. tanév előtt indult osztályokra) Tantárgyak Magyar nyelv * (9-10. évf.) Magyar irodalom Történelem és társadalmi ismeretek * (11-12. évf.) Társadalomismeret és etika Idegen nyelv * Matematika * Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Mozgókép és médiaismeret Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia

9. évf. 74 2 74 2

Heti óraszámok évfolyamonként 10. évf. 11. évf. 12. évf. 74 2 37 1 32 1 74 2 111 3 96 3

74

2

74

2

74

2

96

3

111 111 37 37 37 37 92,5 74 74 -

3 3 1 1 1 1 2,5 2 2 -

111 111 37 37 37 92,5 74 37 74

3 3 1 1 1 2,5 2 1 2

37 148 148 37 92,5 55,5

1 4 4 1 2,5 1,5

128 128 32 80 48

4 4 1 2,5 1,5

50

Kémia Informatika *

74 37

2 1

74 37

2 1

2

37 1 32 1 Szakmacsoportos alapozó oktatás az egészségügy szakmacsoportra Elmélet -

-

-

74

2

-

-

-

-

37

1

-

-

-

111 -

1 1 3

2

-

3 32 32 96 Gyakorlat -

37

1

-

-

-

-

-

-

74 -

2 -

96

3

Szakmai orientáció a humán szakterületre Elmélet 74

Tanulásmódszertan Egészségtan Általános és személyiséglélektan Fejlődéslélektan és szocializáció Egészséggondozás Szociálpszichológia Mentálhigiéne Az emberi test

74 -

2 -

-

-

-

-

-

Kommunikáció * Környezetkultúra * Ön- és társismeret * Az egészségügyi pályák világa * Szakmai kommunikáció * Gondozástan *

74 37 -

Gyakorlat 2 1 74

-

-

-

-

A tanuló heti kötelező óraszáma A tanuló nem kötelező heti óraszáma A tanuló maximális heti óraszáma A nem kötelezőből felhasznált heti óraszám A tanuló tényleges heti óraszáma Emelt szintű vagy középszintű érettségi felkészítés Egyéb, a tanuló által szabadon választható foglalkozások heti óraszáma

-

27,5

27,5

30

30

4

4

4

4

31,5

31,5

34

34

3

3

-

-

30,5

30,5

29

29

-

5

5

1

1

51

Óraterv az Egészségügy szakmacsoportos osztályok számára 9-12. évfolyamokon 2012. szeptember 01. (érvényes a 2012/2013. tanévben indult osztályokra) Tantárgyak Magyar nyelv * (9-10. évf.) Magyar irodalom Történelem és társadalmi ismeretek * (11-12. évf.) Társadalomismeret és etika Idegen nyelv * Matematika * Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Mozgókép és médiaismeret Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika *

Heti óraszámok évfolyamonként 10. évf. 11. évf. 12. évf. 74 2 37 1 32 1 74 2 111 3 96 3

74 74

9. évf. 2 2

74

2

74

2

111 111 37 37 37 37 185 74 74 74 37

3 3 1 1 1 1 5 2 2 2 1

111 111 37 37 37 185 74 37 74 74 37

3 3 1 1 1 5 2 1 2 2 1

Szakmai orientáció a humán szakterületre

2

96

3

37 1 148 4 128 4 148 4 128 4 37 1 32 1 185 5 160 5 55,5 1,5 48 1,5 37 1 32 1 Szakmacsoportos alapozó oktatás az egészségügy szakmacsoportra Elmélet -

Elmélet 2 74

2

-

-

-

-

74

2

-

-

-

-

-

-

37

1

-

-

-

Gyakorlat 2 1 74

-

111 -

1 1 3

2

-

3 32 32 96 Gyakorlat -

-

-

37

1

-

-

-

-

-

-

-

-

74 -

2 -

96

3

Tanulásmódszertan Egészségtan Általános és személyiséglélektan Fejlődéslélektan és szocializáció Egészséggondozás Szociálpszichológia Mentálhigiéne Az emberi test

74 -

Kommunikáció * Környezetkultúra * Ön- és társismeret * Az egészségügyi pályák világa * Szakmai kommunikáció * Gondozástan *

74 37 -

A tanuló heti kötelező óraszáma A tanuló nem kötelező heti óraszáma A tanuló maximális heti óra-

74

-

30

30

32,5

32,5

4

4

4

4

34

34

36,5

36,5

52

száma A nem kötelezőből felhasznált heti óraszám A tanuló tényleges heti óraszáma Emelt szintű vagy középszintű érettségi felkészítés Egyéb, a tanuló által szabadon választható foglalkozások heti óraszáma

3

3

-

-

33

33

32,5

32,5

-

5

5

1

1

Az óratervekben szereplő jelek értelmezése: * Az osztály két csoportra bontva. A helyi tanterv módosítását a nevelési-oktatási intézmények működéséről és köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 193. § (3) bekezdése alapján hajtottuk végre. Csoportbontásban tanítjuk minden osztályban: magyar nyelv (9-10. évfolyam) történelem (11-12. évfolyam) idegen nyelv matematika informatika szakmai orientációs gyakorlat szakmai alapozó gyakorlat magyar irodalom – csak az egészségügy szakmacsoport

– Az egészségügyi szakképzésben beszámíthatóság nincs – esetenkénti elbírálás so–

rán felmentés adható. Emelt szintű érettségi felkészítést a kötelező érettségi tárgyakból tervezünk, továbbá biológiából és informatikából.

II.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei – Az egyes évfolyamokon az egyes tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a szakmai munkaközösségek, illetve annak hiányában a szaktanár határozza meg az iskola helyi tanterve alapján. – Az egyes tantárgyak oktatásához szükséges eszközfajták megnevezésére a tantárgy helyi tantervében kerül sor pl: nyomtatott taneszközök (tankönyv, munkafüzet, térkép, ismeretterjesztő könyvek, összefoglaló kézikönyvek, stb.) egyéb eszközök (számológép, rajzfelszerelés, tornafelszerelés, stb. A taneszközök kiválasztásnál a munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: – a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének; – a több tanéven keresztül használható taneszközök előnyt élveznek; – célszerűnek tartjuk, hogy a kiválasztott taneszközök a munkaközösség minden tagjának tantervi megvalósításához illeszkedjenek; – a taneszközök ára mérsékelt legyen;

53

– új taneszköz használatát csak alapos meggondolás után vezetjük be, csak abban az –

esetben, ha a munkaközösség többségi véleménye alapján az oktatás minőségét lényegesen emeli; csak olyan nyomtatott taneszközöket használunk, amelyek NAT kompatibilisek és amelyet az oktatási miniszter tankönyvvé nyilvánított, illetve elfogadásra ajánlott.

A tankönyvek kiválasztásának főbb szempontjai – A 2013. után induló képzésekben csak a kerettantervekhez elfogadott tankönyvek választhatók. – Mennyire életkorbarát (tartalom, illusztráció, feladatok megfogalmazása)? – Milyen a tartalmi kidolgozottság (szaktudományos megfelelés, igényesség)? – Milyen mértékben fedi le a könyv tartalma az adott tantárgy helyi tantervét? Szükséges-e valamilyen segédkönyv vagy más kiegészítő taneszköz? Segédletek nélkül, önmagában is kiszolgálja a tanulás folyamatát? – Ad-e lehetőséget az önálló tanuláshoz, a differenciáláshoz, a rögzítéshez, gyakorláshoz? – Milyen az ismeretszerzés és az alkalmazás aránya? – Mennyire motiváló erejű, kreativitásfejlesztő-e? – Mennyire igényes a kivitelezés (forma, szövegrendezés, figyelemfelhívó kiemelések, a tanuló eligazodásának segítése)? – Tartalmaz-e elegendő képesség- és készségfejlesztő feladatot, s ezek megoldásához ad-e segítséget? – A kötelezően előirt taneszközökről a tanulókat és szülőket minden tanév előtt – az előző tanév májusában, legkésőbb az új tanév szeptemberének első két hetében – tájékoztatjuk. Ezek beszerzése a szülő és a tanuló feladata. – Az iskola pénzügyi lehetőségeitől függően törekszik a költségvetésből és egyéb támogatásokból a legfontosabb tanári segédleteket, és tanulói nyomtatott taneszközöket könyvtári fejlesztésként beszerezni. Ezeket a szociálisan rászorult tanulók könyvári kölcsönzés keretei között használhatják.

II.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása A köznevelés feladata a nemzeti műveltség átadása, megőrzése, az egyetemes kultúra közvetítése, az erkölcsi érzék, a szellemi és érzelmi fogékonyság elmélyítése. Feladata továbbá a tanuláshoz és munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti, közösségi összetartozás, a hazafiság megerősítése. Az általánosan megfogalmazott feladatok megvalósításának fő színtere a tanítási óra. Az iskola minden pedagógusának törekednie kell arra, hogy saját tantárgyának keretei között megkeresse azokat a tananyagtartalmakat, módszereket, eszközöket, amelyek ezt szolgálják. – A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembe vétele. – Az önismeret alakításával a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával segítjük a célok teljesülését. – A személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozására a helyes magatartásformák megismertetésének és gyakoroltatásának különösen az osztályfőnöki tevékenységben van lehetőség.

54

– Fontos szerepe van az iskola közösségi rendezvényeinek, hagyományainak a pedagógiai program I.1 fejezetében felsorolt rendezvényeket a fentiek szellemében kell megszervezni.

A középfokú nevelés-oktatás szakaszának funkciói, a pályaorientáció, a felkészítés a felsőfokú tanulmányok megkezdésére és a munkába állásra. A szakközépiskolai képzésben összetett feladatként jelenik meg a felnőtt társadalomba való beilleszkedéshez szükséges műveltség tartalom elsajátítása és a magas szintű szakmai képzés.

II.5 A mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg.

II.6 A választható tantárgyak, foglalkozások, ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai A Zay Anna Egészségügyi, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium helyi tanterve nem tartalmaz választható tantárgyakat.

II.7 A választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése Az emelt szintű érettségi felkészítések, szabadon választhatóak a következő tantárgyakból: – magyar nyelv és irodalom, – történelem, – matematika, – angol nyelv, – német nyelv, – biológia, – informatika. Középszintű érettségi felkészítést szabadon választható földünk és környezetünk tantárgyból. A csoportok indításának létszámfeltétele: minimum 12 fő A tanuló tényleges heti óraszámában középszintű érettségi felkészítés történik: – magyar nyelv és irodalom, – történelem, – matematika, – angol nyelv, – német nyelv, – fizika, – kémia, – biológia, – informatika, – testnevelés, – társadalomismeret, – rajz és vizuális kultúra, – informatikai alapismeretek, – egészségügyi alapismeretek tantárgyakból.

55

A 2013/2014. tanévben a kerettantervek bevezetése után induló osztályok számára kötelező vizsgatárgy lesz a komplex szakmai érettségi is.

II.8 A középszintű érettségi vizsga témakörei Magyar nyelv Ember és nyelv Kommunikáció A magyar nyelv története Nyelv és társadalom A nyelvi szintek A szöveg A retorika alapjai Stílus és jelentés Irodalom Életművek Portrék Látásmódok A kortárs irodalomból Világirodalom Színház- és drámatörténet Az irodalom határterületei Interkulturális megközelítések és regionális kultúra Történelem Az ókor és kultúrája A középkor A középkori magyar állam megteremtése és virágkora Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban Magyarország a Habsburg Birodalomban A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig A jelenkor A mai magyar társadalom és életmód Matematika Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Halmazelmélet Logika Logikai műveletek Fogalmak, tételek, bizonyítások a matematikában

56

Számelmélet, algebra Számfogalom Számelmélet Algebrai kifejezések, műveletek Hatvány, gyök, logaritmus Egyenletek, egyenlőtlenségek Függvények, az analízis elemei Függvények Függvények grafikonjai, függvény-transzformációk Függvények jellemzése Sorozatok Geometria, koordinátageometria, trigonometria Alapfogalmak, ponthalmazok Geometriai transzformációk Síkgeometriai alakzatok Háromszögek Sokszögek Kör Térbeli alakzatok Kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítás Vektorok Trigonometria Koordinátageometria Valószínűségszámítás, statisztika Leíró statisztika Valószínűségszámítás Idegen nyelv Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika Földrajz (Földünk és környezetünk) Térképi ismeretek Kozmikus környezetünk A kőzetburok A légkör A vízburok A természetföldrajzi övezetesség Népesség és településföldrajz A világ változó társadalmi-gazdasági képe A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok

57

A globális környezeti problémák földrajzi vonatkozásai Európa és a többi kontinens regionális földrajzi jellegzetességei Hazánk helye és kapcsolatai a Kárpát-medencében és Európában Biológia Bevezetés a biológiába A biológia tudomány Az élet jellemzői Fizikai, kémiai alapismeretek Egyed alatti szerveződési szint Szervetlen és szerves alkotóelemek:      

Elemek, ionok Szervetlen molekulák Lipidek Szénhidrátok Fehérjék Nukleinsavak, nukleotidok

Az anyagcsere folyamatai   

Felépítés és lebontás kapcsolata Felépítő folyamatok Lebontó folyamatok

Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) Az egyed szerveződési szintje Nem sejtes rendszerek: 

Vírusok

Önálló sejtek:  

Baktériumok Egysejtű eukarióták

Többsejtűség Gombák, növények, Állatok elkülönülése Sejtfonalak Teleptest és álszövet Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak Viselkedés Az emberi szervezet Homeosztázis Kültakaró A mozgás A táplálkozás A légzés Az anyagszállítás A kiválasztás Az idegrendszer általános jellemzése Az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai Hormonrendszer hormonális működések Immunrendszer, immunitás Szapodorás és egyedfejlődés

58

Egyed feletti szerveződési szintek Populáció Életközösségek (élőhelytípusok) Bioszféra, globális folyamatok Ökoszisztéma Környezet- és természetvédelem Öröklődés, változékonyság evolúció Molekuláris genetika Mendeli genetika Populációgenetika és evolúciós folyamatok A bioszféra evolúciója Informatika Információs társadalom Információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban Közhasznú magyar információs adatbázisok Jogi és etikai ismeretek Információs és kommunikációs technológiák a társadalomban Informatikai alapok - hardver A számítógépek felépítése, funkcionális egységei, azok főbb jellemzői A számítógép üzembe helyezése Informatikai alapok - szoftver Az operációs rendszer és főbb feladatai Az adatkezelés szoftver és hardver eszközei Állományok típusai Hálózatok működésének alapelvei, felhasználási területei Szövegszerkesztés Szövegszerkesztő program kezelése Szövegszerkesztési alapfogalmak Szövegjavítási funkciók Táblázatok, grafikák a szövegben Táblázatkezelés A táblázatkezelő használata Táblázatok felépítése Adatok a táblázatokban Táblázatformázás Táblázatok, szövegek, diagramok Problémamegoldás táblázatkezelővel Adatbázis-kezelés Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Adatbázis-kezelő programozása

59

Információs hálózati szolgáltatások Kommunikáció az Interneten Weblap készítés Prezentáció és grafika Prezentáció Grafika Könyvtárhasználat Könyvtárak Információkeresés Kémia Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok Molekulák és összetett ionok Halmazok A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakciókinetika Kémiai egyensúly Reakciótípusok Protonátmenettel járó reakciók Elektronátmenettel járó reakciók A kémiai reakciók és az elektromos energia kölcsönhatása Szervetlen kémia Az elemek és vegyületek szerkezete (az atom-, a molekula-, és a halmazszerkezet kapcsolata) Az elemek és vegyületek fizikai tulajdonságai és ezek anyagszerkezeti értelmezés Az elemek és vegyületek kémiai sajátosságai Az elemek és vegyületek előfordulása Az elemek és vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Az elemek és szervetlen vegyületek legfontosabb felhasználásai Az elemek és vegyületek jelentősége Tudománytörténet Szerves kémia A szerves vegyületek szerkezete és csoportosításuk A szerves vegyületek fizikai tulajdonságai A szerves vegyületek kémiai sajátosságai A szerves vegyületek előfordulása A szeres vegyületek jelentősége A szerves vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Tudománytörténet

60

Kémiai számítások Általános követelmények Az anyagmennyiség Gázok Oldatok, elegyek, keverékek (százalékos összetételek, koncentráció, oldhatóság stb.) A képlettel és reakció-egyenlettel kapcsolatos számítások Termokémia Kémiai egyensúly, pH-számítás Elektrokémia Fizika Mechanika A dinamika törvényei Mozgások Munka és energia Hőtan, termodinamika Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Hőtágulás Összefüggés a gázok állapotjelzői között A kinetikus gázmodell Termikus és mechanikai kölcsönhatások Halmazállapot-változások A termodinamika II. főtétele Elektromos és mágneses kölcsönhatás Az elektromos mező Az egyenáram Az időben állandó mágneses mező Az időben változó mágneses mező A váltakozó áram Elektromágneses hullámok A fény Atomfizika, magfizika Az anyag szerkezete Az atom szerkezete A kvantumfizika elemei Az atommagban lejátszódó jelenségek Sugárvédelem Gravitáció, csillagászat Gravitáció A csillagászat elemeiből Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek Személyiségek Elméletek, felfedezések, találmányok

61

Társadalomismeret Társadalomismeret Társadalmi szabályok Jogi alapismeretek Állampolgári ismeretek A család és a felnőtté válás Kultúra új közösség A társadalmi viszonyok Jelenismeret Az új gazdasági és társadalmi világrend Kultúra és globalizáció Az életmód átalakulása A növekedés határai Gazdasági ismeretek Vállalkozás, vállalkozó A vállalkozások szerepe, jelentősége a magyar gazdaságban A gazdasági környezet A marketing alapjai A vállalkozás finanszírozása Fogyasztó a piacgazdaságban Nemzetközi kereskedelem Pszichológia A test és a lélek, az emberi én és a tudat A kognitív funkciók A beszéd és a kommunikáció A motiváció, az érzelmek és az akarat A szocializáció folyamata A személyiség és a társas jelenségek Lelki egészség és betegség Testnevelés Elméleti ismeretek témakörei A magyar sportsikerek A harmonikus testi fejlődés Az egészséges életmód Testi képességek Gimnasztika Atlétika Torna Ritmikus gimnasztika Küzdő sportok, önvédelem Úszás Testnevelés és sportjátékok Természetben űzhető sportok

62

Gyakorlati ismeretek Gimnasztika Atlétika   

Futások Ugrások Dobások

Torna        

Talajtorna Szekrényugrás Felemáskorlát Gerenda Ritmikus gimnasztika Gyűrű Nyújtó Korlát

Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelés és sportjátékok    

Kézilabda Kosárlabda Labdarúgás Röplabda

Ének – zene Éneklés és zenetörténet Zenei felismerés Dallamírás Rajz- és vizuális kultúra I. Alkotás Vizuális nyelv Technikák Ábrázolás, látványértelmezés Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás II. Befogadás A megjelenítés sajátosságai Technikák Vizuális kommunikáció Tárgy- és környezet kultúra Kifejezés és képzőművészet Mozgókép és médiaismeret Média a mindennapi életben A mozgóképnyelv alapjai Mozgóképi szövegértés, értelmezési szintek Mozgóképi szövegolvasás Műfaj- és műismeret Korstílusok, szerzők és művek A médiaszövegek befogadása, a média közönsége

63

Egyetemes filmtörténeti ismeretek Magyar filmtörténeti ismeretek A média intézmények A reprezentáció Jellegzetes televíziós műsortípusok Egészségügyi alapismeretek Egészségtan Egészségkulturáltság Egészséges életvitel Elsősegélynyújtás Emberi test Az ember az ökoszisztéma része Az emberi test főbb szerkezeti elvei A mozgásrendszer A keringési rendszer A légzőrendszer Emésztőrendszer Vizeleti szervek Szaporodás szervrendszere Idegrendszer Érzékszervek Általános és személyiséglélektan Bevezetés az általános lélektanba Érzékelés-észlelés Figyelem-álom Tanulás-tudás Emlékezet és képzelet Gondolkodás, intelligencia és kreativitás Motiváció Érzelem Személyiség-temperamentum-jellem Fejlődéslélektan és szocializáció Az érés és fejlődés fogalma, törvényszerűségei A szenzoros és kognitív mechanizmusok fejlődése A tanulás, mint viselkedésmódosulás Az érzelmi és akarati élet fejlődése Az életkorok szerinti fejlődés Gondozástan Bevezetés a gondozástanba Szülők leszünk Újszülött a családban Az életkori szakaszoknak megfelelő gondozás Kommunikáció-Önismeret A kommunikáció alapfogalmai, alapelvei A kommunikáció csatornái A kommunikáció zavarai Az érintkezés kultúrája

64

Informatikai alapismeretek Hadver alapismeretek A számítógépek felépítése Funkcionális egységek Szoftver alapismeretek A számítógép előkésztése Programok telepítése Operációs rendszer használta Állományok kezelése Segédprogramok telepítése, használata Szövegszerkesztés Szövegszerkesztő program kezelése Grafikus információk kezelése Weblapok kezelése Táblázatkezelés Táblázatkezelő program kezelése Informatikai alapismeretek Számábrázolás, számrendszerek Kódolás Hálózati ismeretek LAN Programozási alapismeretek A feladatmegoldás lépései, módszerei Algoritmusok Programnyelv Programozási ismeretek Programozási tételek Hibakeresés, tesztelés, hatékonyság és helyfoglalás Az objektumorientált programozás alapjai Adatbázis-kezelés Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Adatbázis-kezelő használta Az adatbázis készítés lépései Adatbázis elmélet A SQL nyelv használata

II.9 A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módja, formái A pedagógus 9.-12. évfolyamon a tanuló teljesítményét, előmenetelét minden tantárgyból tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minő-

65

síti. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek és a tanulók év közbeni tanulmányi munkája együttes figyelembevételével kell megállapítani. Minden félévben minden tárgyból – heti óraszámtól függetlenül legalább három érdemjeggyel kell rendelkeznie minden tanulónak – időarányos eloszlásban. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: Jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) Az iskola a nevelő - oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését az egyes tantárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli, írásbeli munkája és gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrizzük. Az érdemjegyszerzés módjai: írásbeli munka - témazáró, egy-vagy több óra anyagát számonkérő dolgozat, kifejtés vagy teszt formájában; szóbeli felelet - leírások, fogalmak, szabályok, törvények, kísérletek ismertetése; önálló kiselőadás; óraközi munka; versenyeken való részvétel értékelése; az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. Az ellenőrzés főbb szempontjai az elméleti jellegű tantárgyak esetében A tanulók munkáját lehetőleg egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizni kell. Az egyes témakörök végén a tanuló az egész téma tananyagából és fontosabb követelményeiből témazáró dolgozatban számoljon be. Törekszünk és kiemelt feladatnak tekintjük a tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a követelmények elsajátításának ellenőrzését minél többször szóbeli felelet formájában elvégezni. Törekszünk arra, hogy félévente egyszer minden tanuló szóban is számot adhasson tudásáról minden elméleti jellegű tantárgyból. Az ének-zene, a vizuális kultúra tantárgyak estében legalább félévente egyszer szóban feleljen a tanuló, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva. A tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzi a pedagógus, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előirt követelményekhez. A tanulók félévi és év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti és a pedagógus, valamint az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha a félévi és az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület megkéri az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. Az érdemjegyekről a rendszeres tájékoztatást az ellenőrző útján oldjuk meg. Az osztályfőnök havonta átnézi a tanuló által beírt jegyeket és a hiányosságokat pótolja vagy pótoltatja. A sikeres előrehozott érettségit tett tanulók részvétele az érintett tanítási órákon Amennyiben egy tanuló valamely tantárgyból sikeres előrehozott érettségi vizsgát tesz, ezáltal teljesíti az adott tantárgy tanulmányi követelményeit. A tanulót kérelme alapján a hátralévő tanévekben határozatban mentesítjük a tanórákon való részvétel alól.

66

Az Egészségügy szakmacsoportos osztályok szakmai tantárgyainak értékelése a 2013/2014. tanévben indult osztályokban A félévi illetve év végi osztályzatot a tantárgyi témakörök érdemjegyeinek súlyozott átlagaként állapítjuk meg az alábbiak szerint. A szakmai tantárgyak témaköreinek súlyozása a 9-12. évfolyamon A szakmai tantárgyak osztályzata 9-12. évfolyamon Tantárgyak/témakör Munkahelyi egészség és biztonság Egészségügyi alapismeretek Szakmai jogi és etikai ismeretek Szociológia Pszichológia Pedagógia Egészségügyi ellátórendszer Népegészségügy Egészségfejlesztés Környezet-egészségügy Szakmai kommunikáció Kommunikáció Orvosi latin Speciális kommunikáció Ápolástan-gondozástan Egészséges ember gondozása Akadályozott ember gondozása Ápolástudomány Ápoláslélektan Csecsemő- és kisgyermekgondozása Betegmegfigyelés Ápolási beavatkozások Összefüggő nyári gyakorlat: Ápolástan-gondozástan gyakorlat Klinikumi ismeretek Anatómia – élettan Általános kórtan Mikrobiológia-járványtan Gyógyszertani alapismeretek Belgyógyászat Sebészet és traumatológia Gyermekgyógyászat

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

1

1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 2 2 1

1

1

1

1 1

1 1 2 1 1

67

Diagnosztikai alapismeretek Terápiás alapismeretek Elsősegélynyújtás-első ellátás Klinikumi gyakorlat évközi

2 1 1

1

2

2

1

1

A szakmai orientációs és szakmacsoportos alapozó tantárgyak értékelése, osztályozása a 2013/2014. tanév előtt indult kifutó osztályokban A szakmai orientációs és alapozó ismeretek átadására szánt órakeretben oktatott ismereteket a kerettantervi rendelet egy tantárgyként definiálja. Ebből az következik, hogy a tanuló félévkor és év végén a közoktatási törvény általános szabályainak megfelelően egy osztályzatot kap. Iskolánkban a szakmai orientációs tantárgyak megnevezése a 9-10. évfolyamon:  

Szakmai orientáció a humán szakterületre Szakmai orientáció a műszaki szakterületre

A szakmacsoportos alapozó oktatás tantárgy elnevezése a 11-12. évfolyamon:  

Szakmacsoportos alapozó oktatás az egészségügy szakmacsoportra Szakmacsoportos alapozó oktatás az informatika szakmacsoportra

Az osztályozás módját, azt, hogy a komplex tantárgy egyes elemeire kapott érdemjegyekből miként lesz végső minősítés, hogy az egyes elemek milyen súllyal szerepelnek a végső osztályzat megállapításakor az iskola állapítja meg pedagógiai programjában. Itt kerül rögzítésre az is, hogy az egységesnek tekintett tantárgy egyes elemeit külön-külön hogyan osztályozzák a tanító tanárok és hogy az egyes elemek részosztályzatai milyen súllyal bírnak a végső érdemjegy meghatározásánál. Szerepel továbbá a tanuló továbbhaladásának elbírálása abban az esetben, ha valamely résztantárgy, modul osztályzata elégtelen. Az emberi test Gondozástan

osztályozás osztályozás

3 2

Szakmai orientáció a műszaki szakterületre a 2004/2005. tanévtől felmenő rendszerben 9. évfolyam A műszaki pályák világa osztályozás Anyag- és eszközismeret osztályozás osztályzat Számítástechnikai gyakorlatok I. osztályozás Gépírás osztályozás

1 1 2 1

10. évfolyam A műszaki ábrázolás és képfeldolgozás alapjai Számítógép-programozás I. Kép- és hangfeldolgozás, multimédiás alkalmazások Számítógép-programozási gyakorlatok I.

osztályozás

1

osztályozás

1

osztályozás osztályozás

osztályzat

1 2

Szakmacsoportos alapozó oktatás az informatika szakmacsoportra 11. évfolyam Számítógép-programozás II. osztályozás 1 Számítógép-programozási osztályzat osztályozás 2 gyakorlatok II.

68

Számítógép-programozás III. Számítógép-programozási gyakorlatok III. Hardverismeret és gyakorlat Adatbázis-kezelés

12. évfolyam osztályozás osztályozás osztályozás osztályozás

1 osztályzat

2 1 1

A továbbhaladás feltételei a tantervben rögzítettek. Ha a modulok részosztályzatainak egyike elégtelen vagy nem felelt meg, akkor a tanuló osztályzata elégtelen, de javítóvizsgáznia csak az elégtelen vagy a nem felelt meg részből kell. Ha a tanuló hiányzása 30% fölött van, akkor csak abból a modulból kell osztályozóvizsgát tennie, amelyből eléri ezt a mértéket, érdemjegyei miatt nem osztályozható és a nevelőtestület megszavazta.

69

Tanulásmódszertan Kommunikáció Környezetkultúra

Szakmai orientáció a humán szakterületre a 2004/2005. tanévtől felmenő rendszerben 9. évfolyam osztályozás megfelelt osztályzat megfelelt

Egészségtan Ön- és társismeret Az egészségügyi pályák világa

10. évfolyam osztályozás megfelelt megfelelt

osztályzat

Szakmacsoportos alapozó oktatás az egészségügy szakmacsoportra 11. évfolyam Általános és személyiség-lélektan osztályozás 1 Fejlődéslélektan és szocializáció osztályozás 1 osztályzat Egészséggondozás osztályozás 2 Szakmai kommunikáció megfelelt Szociálpszichológia Mentálhygiéne Az emberi test Gondozástan

12. évfolyam osztályozás osztályozás osztályozás osztályozás

osztályzat

1 1 3 2

A továbbhaladás feltételei a tantervben rögzítettek. Ha a modulok részosztályzatainak egyike elégtelen vagy nem felelt meg, akkor a tanuló osztályzata elégtelen, de javítóvizsgáznia csak az elégtelen vagy a nem felelt meg részből kell. Ha a tanuló hiányzása 30% fölött van, akkor csak abból a modulból kell osztályozó vizsgát tennie, amelyből eléri ezt a mértéket, érdemjegyei miatt nem osztályozható és a nevelőtestület megszavazta. Egyes modulok értékelése és minősítése Társadalomismeret Mozgókép és médiaismeret

osztályozás osztályozás

Az ellenőrzés, a megfeleltség feltételei a kommunikáció, ön- és társismeret és szakmai kommunikáció tantárgyak tanításában A készségtantárgyak esetében „megfelelt” és „nem felelt meg” minősítést kap a tanuló. A megfeleltség kritériuma  

az órai munkában tevékeny részvétel, aktív együttműködés a csoport munkájában, alapfogalmi ismeretek mérése félévente egy írásbeli számonkérés; az írásbeli számonkérést minimum 50%-ban kell teljesíteni a tanulónak.

Házi feladat a tanterv követelményeihez igazítva otthoni megfigyelés és gyűjtőmunka formájában a szorgalmi időszakban (nem szünetben) adható.

70

II.10 A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei Csoportbontásban tanítjuk minden osztályban: idegen nyelv matematika informatika magyar nyelv (9-10. évfolyam – az időkeret függvényében) történelem (11-12. évfolyam – az időkeret függvényében) szakmai gyakorlati tantárgyak szakmai orientációs gyakorlat (a kifutó osztályokban) szakmai alapozó gyakorlat (a kifutó osztályokban) A 9. évfolyamra beiratkozó tanulók által a beiratkozáskor megírt szintfelmérők alapján az osztályokat kezdő és haladó nyelvi csoportokra bontjuk. A többi csoportbontás órarend-szervezési okokból a nyelvi csoportokhoz igazodik. A szakmai gyakorlati csoportokat a szakképzési törvényben leírt létszámkorlátok figyelembevételével szervezzük.

II.11 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 81. § kimondja, hogy az iskolákban évente, valamennyi évfolyamára kiterjedően a nappali oktatás munkarendje szerinti tanulók részvételével megszervezi a tanulók fizikai állapotának mérését, vizsgálatát. A mérést az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa végzi. A méréseket a 12. évfolyamon ősszel a 9-11. évfolyamon tavasszal hajtjuk végre. Iskolánkban az OM Hungarofit 2001 módszer alapján mérünk. A módszer kidolgozója dr. F. Mérey Ildikó. A tanulók fizikai állapotának mérése: Az aerob állóképesség mérése 

2000 m-es futás

Az erő, erő-állóképesség mérése    

Helyből távolugrás Hasonfekvésből törzsemelés Hanyattfekvésből felülés Fekvőtámaszban karhajlítás

Értékelés: Az Oktatási Minisztérium által kiadott útmutató alapján. (OM 1999., Összeállította: dr. F. Mérey Ildikó)

II.12 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei Az egészségnevelési program Iskolánk képzési profiljából adódik, hogy kiemelten fontosnak tartotjuk az egészségnevelést. Tanulóink az egészségügyi (humán) tantárgyak tanulása során sok olyan információhoz juthatnak, amelyek segíthetik az egészséges életmód alakítását, az egészséges életszemlélet formálását. Évtizedes hagyománya van iskolánkban a minden évben megrendezendő egészségnevelési hétnek, amelynek programjai tanulói igények alapján szerveződnek az egészséges életmód jegyében.

71

Az egészségfejlesztés egy folyamat, melynek kiemelt célcsoportja a középiskolás korú gyermek, hisz e korosztály egészségmagatartása határozza meg a jövő felnőtt lakosságának egészségügyi állapotát. A folyamat része és színtere iskolánk is. Programunkkal eszközt és tartalmat kívánunk adni a helyes életmódminták alakulásához, valamint ahhoz, hogy az egészségvédelmi ismeretek gyakorlati alkalmazásához fontos készségek és jártasságok beépülhessenek tanulóink viselkedésébe. Iskolánk Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei beiskolázású, de megyénken, sőt határainkon túlról is járnak hozzánk tanulók. Diákjaink fele vidéki, mindennapos bejáró vagy kollégista. A szociális és családi körülményeket tekintve tanulóink közel harmada csonkacsaládban él és/vagy hárman vagy többen vannak testvérek. Járnak iskolánkba tartósan beteg diákok is és gyámság alá vett gyerekek is. Van olyan osztály, ahol a tanulók fele szociálisan hátrányos helyzetűnek tekinthető. A korosztályi sajátosságokon túl mindezekkel is magyarázható, hogy vannak beilleszkedési zavarokkal, kommunikációs nehézségekkel és lelki problémákkal küzdő diákjaink. A tanulók egészségnevelési attitűdjét vizsgálva közel 90 %-uk fontosnak tartja, hogy foglalkozzunk az egészségneveléssel. A kérdőívben (lásd melléklet) felsorolt problémák között leginkább a kábítószer, a dohányzás, a tanulási nehézségek és a lelki problémák azok, amelyekkel szükségesnek tartják az iskolában való foglalkozást. Arra a kérdésre, hogy kitől várnak segítséget problémáik megoldásához, többségében a barátot jelölték meg, s csak azután a szülőt illetve osztályfőnököt. A kortársi kapcsolat meghatározó a középiskolás korosztály életében, de a családi szeretetteljes törődést, mintaadást nem pótolhatja. Ezt az intézményi nevelés, törődés sem helyettesítheti. El kell azonban érnünk, hogy felénk is jelezni tudják nehézségeiket a tanulók és képesek legyünk a segítségnyújtásra. Ezért is elengedhetetlen a lelki egészségvédelmi szempontokat is figyelembe vevő egészségnevelési koncepció kialakítása. Az iskolai egészségnevelő- és drogprevenciós tevékenység célja Az egészségnevelés célja az egészségkulturáltság kialakítása. Ennek fontos színtere a család mellett az iskola, ahol valamennyi pedagógus feladata azoknak a szükségleteknek, céloknak a kialakítása, azon ismeretek és lehetőségek biztosítása, amelyek birtokában a kikerülő ifjak egészséges életvitele megalapozódhat, s mentesülhet az egészségkárosító szenvedélyektől (drog, alkohol, stb). Az iskolai drogstratégia része az iskola egészségfejlesztés programjának. Az iskolának nemcsak a legális drogokkal szemben szükséges megvédenie tanulóit, fontos valamennyi egészségkárosító szer használatának következményeit ismerni. Célunk a gyermekbarát, drogmentes iskola megvalósítása. Távlati célok          

A dohányzás visszaszorítása a tanulók, dolgozók körében az intézmény területén. Az egészséges táplálkozás érvényesítése. A mindennapos testnevelés, az aktív testmozgás elterjesztése. A tanulók lelki egészségvédelmének megerősítése. A mozgásszervi betegségek és az abból eredő károk csökkentése. Korszerű egészségfejlesztési szemlélet kialakítása az iskola dolgozóinak és tanulóinak körében. Növelni az iskola-egészségügy és az iskolai személyzet, valamint a tanulók közötti együttműködés hatékonyságát. Folyamatosan megteremteni azon tárgyi feltételeket, amelyek az iskolát biztonságossá és egyben az egészségfejlesztés alkalmas színterévé teszik. (pl. egészségtelen iskolabútorzat). Füstérzékelő berendezések felszerelése a veszélyeztetett helyiségekben. Szemtorna bevezetése egészségügyi szakdolgozó segítségével.

72

Rövidtávú célkitűzések          

Egészségnevelési team megalakítása, melynek osztályonként 1-1 tanuló is tagja lenne, esetleg szülő is. Egy-egy tanévre lebontva készítsenek az osztályok egészségmegőrzési osztályprogramot vállalt feladatokkal, elérendő célokkal, melynek megvalósulását az egészségnevelési team követi nyomon, értékeli. Az illemhelyiségek legyenek felszerelve a szükséges higiéniai eszközökkel. Tanév elején a 9. osztályok tanulóinak felmérése, (szociális- és egészségi állapot, alapvető higiéniai ismeretek) intézkedés a felismert nehézségek megoldására, kapcsolattartás a szülőkkel. Az egészségmegőrzési hét programjainak hatékonyságát növelni. Az egészséges táplálkozást népszerűsítve szorosabban együttműködni az iskolai étkeztetést biztosítókkal, lehetőség szerint véleményezéssel, javaslattal élni az étrend összeállításában (pl.: osztályfőnöki órára meghívni dietetikust, élelmezésvezetőt). Az iskolai büfé választékának alakítása a modern étkezési szokásoknak megfelelően. A diákok tanulási szokásainak felmérése, helyes tanulási technikák, az idővel való jó gazdálkodás, tanulás-módszertani tájékoztatás minden osztályban, tanévenként. Folyamatosan figyelemmel kísérni a tanulók káros szerekhez való viszonyát, fogyasztását, elérni a károsító szereket használók számának csökkenését. Beilleszkedést, konfliktusmegoldást segítő foglalkozásokkal lelki erősítést adni tanulóinknak.

Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok az egészségnevelés iskolai területein Az iskolaegészségügy területén megoldandó problémák Mozgásszervi betegségek Az iskola tanulóinak 10-12 %-a nem normál testnevelés órán tornázik. Egészségügyi állapotuknak megfelelően könnyített illetve gyógytestnevelésen vesznek részt, de van teljesen felmentett tanuló is. Felmentések fő oka a gerinc valamilyen elváltozása. Ennek megelőzését már kisiskolás korban meg kellene kezdeni (pl. a nehéz táskák rendszeres hordására valamilyen megoldást találni.) A középiskolába érkezők nagy részének van valamilyen tartási rendellenessége. Nincs mindenkinek szüksége gyógytestneveslésre (illetve ez nehezen lenne megoldható, mert nagyon sok tanulót érint). A gerinc állapota azonban romolhat és akár a pályaválasztást is befolyásolhatja. Ezért fokozni kellene a tartásjavító gyakorlatok számát a normál testnevelés órákon és ösztönözni a tanulókat, hogy otthon is végezzék ezeket. Érzékszervi elváltozások Nagyon sok tanuló szemüveges vagy kontaklencsét hord. A késő estig tartó tanulás és a számítógépek elterjedése csak növeli a számukat. A szem állapotának javításában segíthetne a szemtornák megismerése, végzése. Idegrendszeri, pszichés problémák Sok a személyiségzavarokkal, pszichés problémával küzdő tanuló. Legtöbbjük esetében nincs biztos családi háttér és ez okozza a problémát. Általában nem tudják problémáikat kivel megbeszélni, az otthoniakat sokszor nem érdeklik a velük történtek. Egy állandóan jelenlévő pszichológus az iskolában segíthetne a tanácsadásban, problémáik megoldásában. Hozzá bármelyik tanuló eljuthatna mindenféle beutaló nélkül, s ami a legfontosabb térítés nélkül. Nőgyógyászati problémák, szexuális magatartás A szexuális élet elkezdése már 14-15 éves korra tevődött. Ekkor a lányok menstruációja általában még rendszertelen, vagy nincs is. Ilyenkor még nagyobb a veszélye egy nem kívánt terhességnek. Ezért a felvilágosítást ezen a téren már általános iskolában el kell kezdeni. Megismertetni a tanulókkal a menstruáció lényegét, a számolás módját, a menszesznaptárt és a védekezési módokat.

73

Ma már nagyon fiatal korban is előfordul a méhnyak különböző elváltozása. Ezek általában gyulladás következményei, de magukban rejtik a rákos elfajulás veszélyét. Jelenlétük illetve meglétük nem függ össze mindig szexuális kapcsolattal. Hangsúlyozni kell a rákszűrés jelentőségét is, lehetőleg 17-18 éves kortól évenkénti ismétlését. A nőgyógyászt felkeresni akkor kell, mielőtt elkezdődik a szexuális élet, illetve amikor bármilyen menstruációs probléma jelentkezik. Túlsúly, magasvérnyomás-betegség A túlsúly egészségügyi szempontból is kedvezőtlen. Számos betegség okozója lehet. Az ilyen tanulókat ösztönözni kell a fogyásra. Mivel sokszor 20-30 kilóról van szó, mindenképpen orvosi segítség kell. Szükség van speciális tornafoglalkozásokra és étrendi tanácsokra. Az iskola az étkezés megoldásában segíthet (kalóriaszegény ebéd, a büfében a diétázó tanuló is találjon magának való ennivalót. A magasvérnyomás is lehet az elhízás következménye. Számukra is szükség van megfelelő étrendre. Pajzsmirigy problémák Elsősorban a lányoknál okoz gondot. Az étrendben a jódozott só használata illetve megfelelő összetételű ivóvíz fogyasztása javíthat a helyzeten. Egészséges táplálkozás Az iskolai egészségfejlesztési terv része a helyes táplálkozás, a terv az alábbi szempontok alapján készül.     

Iskolánk tanulóinak étkezését a törvény adta lehetőségekkel elősegítjük. Ilyenek: normatív és rászorultsági kedvezmény az arra jogosultaknak. A kollégiumi diáktanács az étlaptervezésben javaslatot ad. Választási lehetőségként a mai modern étkezésnek megfelelő ebéd tervezése javasolt. Beteg gyermek étkeztetésére nem volt igény. Az egészséges táplálkozás bemutatására külön programokat szervezünk pl: Zay-s hét keretén belül az egészségnevelési napon reformkonyhai bemutatót és kóstolót tartunk a tanulók, dolgozók számára.

A mindennapos testedzés megvalósítása a Zay Anna Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola és Kollégiumban A sportolás fontossága Túlzottan kényelmessé vált életünk. Nem kell a fiataloknak vizet hordani, fát fűrészelni. A tizenéves fiatalok egyre több időt töltenek a számítógépek előtt. A délutáni – otthoni tanulás időtartama is megnőtt. Kevés mozgás, helytelen táplálkozás elősegíti a testsúlygyarapodást. Ha ezt nem párosítjuk elegendő mozgással a fiatalok fizikai képessége a legalacsonyabb szintre kerül. Ezért 14-18 éves korosztálynak naponta szüksége van mozgáslehetőségre. A mozgás segíti a tanuló pszichológiai és szociális fejlődését. Ha fiatal korban hozzászokik a rendszeres mozgáshoz, karbantartja testét, később felnőtt korban is elhagyhatatlanná válik mindez. A fizikai munkavégzésben és a szellemi teljesítőképességben könnyit, fejleszti személyiségüket. A szabadidő hasznos eltöltése mellett rendszerezi a napokat, heteket, formálja az életmódot. Szakmai, személyi feltételek a mindennapos testnevelés beindításához A végrehajtásban részt vesznek az alkalmazott testnevelők, edzők. A testnevelés órákon folyamatosan gerinctorna gyakorlatokat építünk be a gimnasztika anyagába. A tömegsport foglalkozásokon lehetőségként választhatók a következő területek: Aerobik - heti egy alkalom.

74

Kosárlabda - heti egy alkalom. Labdarúgás - heti egy alkalom. Röplabda - heti öt alkalom. Konditerem használat - heti egy alkalom, a kollégiumban heti 4 alkalom. Atlétika ősszel és tavasszal heti 1 alkalom. A délutáni tömegsport órák ideje alatt lehetőség van az alábbi sportágak gyakorlására: – tollaslabda, – tenisz, – asztali labdarúgás (csocsó), – biliárd, – asztalitenisz, – úszás. A sportág választása függhet: – a helyi iskolai kínálattól és az időjárástól is (a teremben űzhető sportoknál a lehetőség folyamatos, míg az atlétikai futások, ugrások csak az őszi, illetve tavaszi időszakban lehetségesek, – az életkortól, edzettségi állapottól, az egyén testi - lelki adottságaitól (itt fontos a sikerélmény), – a sportolásra felhasználható időkerettől. Motiváció nélkül nehezebb A tanulók többsége nehezen kezdi el a rendszeres testmozgást. A következő mondatok bíztatólag hathatnak rájuk. – Elkezdeni sohasem késő! – Minden kezdet nehéz! – Nem szenvedni, örömmel kell sportolni! – Az öröm a legjobb motiváció! – Könnyebb társakkal, mint egyedül! – Legnagyobb ellenfél a lustaság és kényelem, valamint a rossz szokás! A mozgás, testedzés lépései    

bemelegítés, figyelem összpontosítás, kellő türelem, tudatos önuralom,

sok idő után van eredmény. A lebonyolítás szervezeti formája A foglalkozások helyszínei: tornaterem, tornaszoba és konditermek, udvari sportpályák. A foglalkozásokhoz éves foglalkozási tervet, beosztást készítünk, amely arra vonatkozik, mely osztályoknak ajánljuk a délutáni foglalkozásokat. (Órarend alapján be lehet osztani azokat, akiknek aznap nem volt testnevelés órájuk.) Két havonta házibajnokságot hirdetünk a tömegsport foglalkozásokon rendszeresen részt vevők számára. A gyógytestnevelési csoportok úszás órájára más tanulók is csatlakozhatnak.

75

Komplex intézményi mozgásprogram 1. Egészséges életmód-tréningek épüljenek be a kötelező iskolai programokba (sport- és egészségnap, részvétel a különféle helyi szervezésű fittségi és más sportprogramokon). 2. A mozgásos tevékenységek a tantárgyi jellegnek és az életkori sajátosságoknak megfelelően épüljenek be az óratervi órákba. 3. Az egyéb foglalkozásokon – a tantárgyfelosztás keretei között – nagyobb időkeretben és változatosabb programok keretében képviseltessék magukat a sportfoglalkozások (tömegsport, sportszakkör, sportkör stb.). 4. Az éves munkatervben a szorgalmi időszak minden hónapjához – az évszak sajátosságainak megfelelően (pl. tél – korcsolyázás) – legyen egy-egy kiemelt mozgásos tevékenység rendelve, mely az iskolai szabadidős időkeretben szervezett tevékenységek kiemelt iránya legyen. 5. Az intézmény horizontális kapcsolatrendszerének keretében az iskolai sportegyesülettel illetve a településen működő más sporttevékenységgel foglalkozó társadalmi szervezetekkel, továbbá az iskolai működést támogatni hivatott alapítvánnyal alakuljon ki stratégiai együttműködés az iskola tanulóinak mozgáskultúráját fejleszteni hivatott programok támogatása céljából. 6. A tanulmányi kirándulások és az erdei iskolai programok egyik központi eleme legyen a mozgás és az egészségtudatos életmódra nevelés. 7. Az évfolyamok osztályfőnöki foglalkozásain tematikus program kerüljön kidolgozásra a testmozgás propagálására, amely életvezetési tanácsokat is foglaljon magába. 8. Az uniós és a központi költségvetési források kimerítésével, az ezekre épülő anyagi alapokra támaszkodva a legkülönfélébb sportprogramok kerüljenek megszervezésre. 9. A tanulók fizikai állapotának méréséből fakadó tapasztalatok értékelése alapján a szabadidős és sporttevékenységek terén a mozgásprogramok tartalmára készüljön minden tanévben javaslat. A komplex intézményi mozgásprogram adott tanévre aktualizált feladatterve az éves munkaterv mellékleteként kerül kidolgozásra. Egészségfejlesztési tevékenység az iskolai gyermek- és ifjúságvédelem területén Évfolyamonkénti bontásban egységesítő tartalomkörök (10) megfogalmazására kerül sor, amelyek egyidejűleg két szempontot jelenítenek meg: az adott életkori csoport domináns problematikáját, olyan „fejlődési feladatokat” amelyek sikeres teljesítése hozzásegíthet egy egységes és kiegyensúlyozott életértékhez, a jóllét megtalálásához. A tantárgy feldolgozásánál az úgynevezett részvételen alapuló oktatási technikákat minél szélesebb körűen alkalmazzuk, mert ezek révén alakulhat ki a saját élmény, fejlődhetnek az életvezetés, a testi-lelki jóllét szempontjából valóban fontos készségek és jártasságok, pl: kommunikációs készségek, kooperációs technikák, projektmunka, csoportmunka stb. Humán tantárgyak egészségnevelő szerepe: Egészségtan Hozzájárul a tanulók saját egészségi magatartásának és életvitelének tudatosításához, illetve saját és mások egészsége iránti felelősségvállalás kifejlesztéséhez. Motiválja a tanulókat az egészséges életmód kialakítására és segíti őket az egészséges magatartásforma megtartásában. Segíti a tanulót az élet- és az egészség alapvető értékeinek elfogadásában - az egészségkultúrájuk folyamatos fejlesztésével.

76

Egészséggondozás A tanulókat serkenti az emberi egészség és a környezet kölcsönhatásának elemzése, ösztönözi őket a környezet megóvásával, a helyes higienés magatartásra, egészséges életmódra, és a környezetszennyezés megakadályozására. Elősegíti az önálló anyaggyűjtés és kiselődások megtartásával az egészséges életmód, a rendszeres testmozgás szükségességének felismerését, a helyes attitűd kialakítását, valamint az egészségkárosító magatartás egyéni és társadalmi hátrányainak belátását. Mentálhigiéne Lehetőséget teremt arra, hogy fejlődjön a tanulók mentálhigienés szemlélete, képesek legyenek tudatosítani az életmódjukat, az életvezetésüket és legyenek tájékozottak a lelki egyensúly megtartásának módszereiben. Segít megismerni az optimális napirend kialakításának alapelveit és az egészségmegőrzésben betöltött szerepét. Tudatosan alkalmazzanak új stratégiákat, módszereket a lelki és testi egészségük fenntartása és fejlesztése érdekében. Önimeret- és kommunikáció Ezeken a tanórákon a helyes önértékelésre való nevelés és a konfliktuskezelési technikák elsajátítására van lehetőség. A lelki egészség megőrzését, a személyiség fejlesztését segítik a tanórákon tanultak. Testnevelés, a tánc- és drámaórán a diákok figyelmét a rendszeres mozgás szükségességére, a közösségélmény megélésére irányítjuk. Tanórán kívüli tevékenység az egészségnevelés jegyében Segítő kapcsolatok Intézményen belüli humán erőforrás A segítő kapcsolatok intézményen belüli lehetőségét az iskola vezetése, az iskolaorvos, a védőnő, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a drogügyi koordinátor, az élelmezésvezető, valamint az osztályfőnökök, a szaktanárok és nem utolsó sorban a diákok együttműködése jelenti. Fontos szerepe van az egészségnevelésben az egészségügyi szakmai munkaközösségnek. Iskolánk pedagógusainak nagy része rendelkezik egészségfejlesztéssel kapcsolatos ismeretekkel, vett/vesz részt szakirányú képzéseken, mint pl:              

egészségtan tanár, egészségfejlesztés, drogmegelőzés, életvezetési ismeretek és készségek, mentálhigiéné, kommunikáció, önismeret-énünk alapjai, drámapedagógiai, gyógytestnevelés, egészségügyi szakoktató, szupervízió, AIDS megelőzési-szexedukáció, családi élete nevelés, drogügyi koordinátori, szakápoló.

A képzett kollégák részt tudnak vállalni az egészségnevelési feladatokból. Az iskolai egészségstratégia megvalósítása a tantestület együttműködése nélkül elképzelhetetlen. Ezen a területen különösen fontos, hogy a kollégák tudják, mi a feladatuk és mit kell tenni, ha szakmai kompetenciájukat meghaladó problémával találkoznak.

77

Külső segítő kapcsolatok A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett munkában. A szülői szervezet összekötő kapocs az iskola és a családok között. Rendszeresen konzultálnak az iskolavezetéssel és egyetértési joguk van az iskolai programokkal kapcsolatban. A tanév során az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot a családokkal illetve a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. A külső kapcsolatok lehetőséget biztosítanak az egészségfejlesztési munka kiszélesítésére, valamint a különböző szakemberek, szakértők bevonására. Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és a drogügyi koordinátor közvetítésével az iskola rendszeres kapcsolatot tart fenn a következő intézményekkel:          

Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő Központ, ÁNTSZ Egészségvédelmi Osztálya, Családvédelmi Osztálya, Védőnői Szolgálata, Észak-Kelet Magyarországi Szenvedélybetegségeket Megelőző Egyesület, Vöröskereszt Megyei Szervezete, Drogambulancia, Kábítószerügyi Egyeztető Fórum, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőrfőkapitányság, Ifjúságvédelmi és Bűnmegelőzési Osztály, Az egészségmegőrzés területén tevékenykedő civil szervezetek (pl: Szocio East Egyesület, Gyermekvédő Liga stb.).

Az egészségnevelési program értékelése, további feladatok A megalakuló egészségnevelési team vezetője félévente átfogó értékelést ad a tantestület és diákönkormányzat számára, évente a szülők részére. Az egészségnevelési stratégiát évente felülvizsgáljuk, s az állapotfelmérésnek, az új kihívásoknak, törvényi változásoknak megfelelően átalakítjuk, s meghatározzuk a további feladatokat, újabb célokat. A minőségfejlesztési eljárásokból ismert belső értékelési módok alkalmazásával biztosítható az elvégzett munka értékelése, a fejlődés illetve a hiányosságok nyomon követése. A környezetnevelési program A környezeti nevelés alapelvei A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése. Távolabbról nézve a környezeti nevelés a természet s benne az emberi társadalom harmóniájának megőrzését, fenntartását célozza. Célja a természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. A környezeti nevelés tartalma világszerte, így Magyarországon is kiszélesedett, a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztosítására irányul. Gondot kell arra fordítanunk, hogy diákjaink a jövőben mindennapi életvitelükben képesek legyenek a bonyolultabb természeti, társadalmi, gazdasági és politikai konfliktusokat kezelni, megoldani. Meg kell alapoznunk tanítványaink környezeti erkölcsét, társadalmi-természeti felelősségét, formálnunk kell alakuló értéktudatát, együttműködési képességeit, a személyes és a közös felelősségtudat alapjait. E nevelési célok hatékony személyiségformálást, az önszabályozás és egyben a társas együttműködés és konfliktuskezelés készségeinek erősítését igénylik. A fenntarthatóság pedagógiája a környezetért felelős, aktív kiscsoportok és tágabb közösségek kialakítására törekszik, előtérbe emelve azokat a tanulásszervezési módszereket, amelyekben felerősödhet a társas részvétel, felértékelődhet a felelős együttműködés. Ennek megvalósítása rendszerszemléletű megközelítést, új tanításitanulási stratégiát igényel, amely messzemenően figyelembe veszi az egyéni (személyes) különbségeket, esélyt teremt minden gyermek számára a környezeti kultúra és az ezzel összefüggő kompetenciák elsajátításában. E pedagógiai törekvés sajátos tartalmakat és módszereket igényel a testi vagy szociális hátrányokkal küzdő gyerekeknél, hiszen életük során halmozódhatnak kör-

78

nyezeti konfliktusaik. A környezeti nevelés a fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata kiterjed az emberi együttélés, illetve az ember-természet kapcsolat bemutatására és formálására, egyben elősegíti a környezeti- és egészség-tudatosság erősödését. A pedagógiai gyakorlatban kiterjed a testi-lelki egészségnevelésre, a társas készségek (mindenekelőtt a konfliktuskezelés, döntés, együttműködés) fejlesztésére és a mentálhigiénés nevelésre is. A környezeti nevelés iskolai gyakorlatában harmonikusan ötvöződik a környezettudományi és a társadalomtudományi ismeretek köre, hiszen csak az ember biológiai és társas-társadalmi természetének sajátosságaira építve történhet az értékrend, az erkölcs és az életviteli szokások formálása. A környezeti nevelés legfontosabb értéktartalmai a fenntartható fejlődéssel, a jövő nemzedékek életminőséghez fűződő jogaival, a bioszféra iránti felelősségünkkel kapcsolatosak, ezért hangsúlyosan erkölcsi-etikai irányultságúak, attitűdöket és szokásokat formálóak. A környezeti nevelési kutatások eredményeinek elemzése azt mutatja, hogy a környezeti ismeretek önmagukban nem elegendőek. Környezettudatos életvitelt azok a személyek tanúsítanak, akik azon túl, hogy pontos ismereteik és fogalmaik vannak a környezetről, az aktuális környezetvédelmi problémákról és tennivalókról képesek e célok érdekében felelősen cselekedni, sőt hisznek is tevékenységük jelentőségében. A környezeti nevelés során felértékelődik a tantárgyak közötti integráció, a különböző tantárgyak ismeretkészletét összekapcsoló, harmonizáló pedagógiai törekvés. Ezzel párhuzamosan erősödik egy szintetizáló, összefoglaló tantárgy iránti igény is. Helyzetelemzés, helyzetkép Iskolánk 1987-ben került átadásra, és mint új épület tervezésében és berendezésében is érvényesítette a környezeti nevelés lehetőségeit. Az épület anyagai között nagy szerepet kapott a belső és a külső tér burkolatában és díszítésében a fa. Ez az iskolában tartózkodáskor is megadja a természetes környezet hangulatát. A terek, termek, folyosók mérete, fényviszonyai, hőmérséklete, hangszigetelése biztosítja a komfortérzést. Ezt szolgálják a megfelelő számú mosdóhelyiségek, tornaterem és a hozzá tartozó öltözők. A barátságos környezet megteremtésében játszanak szerepet az aulában elhelyezett padok, a hirdetőtáblák, tárlók és a díszítés. A környezet szépítésének igényére nevelnek az osztálytermek nyújtotta lehetőségek, amellyel élve a tanulók kellemes, esztétikus osztálykörnyezetet alakíthatnak ki. Az iskola technikai felszereltsége jó alapokkal indult és ennek fejlesztése folyamatos. Mind a tantárgyi szemléltetést, mind a szórakozást, művelődést szolgáló eszközök rendelkezésre állnak. Kiemelten fejlesztettük a számítástechnikai oktatást számítógépek vásárlásával, klimatizált termek kialakításával. Az étkező használata megosztott a szomszéd általános iskolával. Berendezése, elhelyezése jól szolgálja a környezeti nevelést. Az önkiszolgáló rendszer a terítésben és a kiszolgálásban higiénikus és gyors. Az ételek minőségét és tartalmasságát elsősorban az anyagi lehetőségek határozzák meg. Ezen belül maradva kielégítő az iskolai étkeztetés színvonala. Az iskola udvara zárt, részben parkosított, részben térburkolatú parkolóhelyekkel kapcsolódik az épületegyütteshez. Padok, külső tornácos, fedett folyosó biztosítja a pihenést és a levegőzést. Elsősorban délután a kollégistáknak. Az iskolai büfé elhelyezése a tervezésből és az építésből adódóan központi helyzetű, esztétikus, könnyen elérhető, használata során nem alakul ki zsúfoltság. A működtető nem az iskola alkalmazottja, az ellátás átlagos és kielégítő. Az iskolában keletkezett hulladékok gyűjtése és elszállítása szelektív. A veszélyes hulladékok térítéses elszállíttatása rendszeres. Az iskola diákjainak környezeti neveltségéről célzott kérdőív eredményeiből tájékozódtunk. A beállítódás a környezeti problémákkal szemben megfelelő. Gyengébb minősítésű annak a megítélése, hogy mi az egyén felelőssége és tevékenységi lehetőségei a környezetvédelemben, a fenntartó fejlődés érdekében. Ezzel összhangban gyengébb az aktivitás, az egyéni tevékenység vállalása, a felelősség átélése.

79

A környezeti nevelés színterei iskolánkban Tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Ebben elsősorban a hagyományos természettudományos tárgyakat tanítóknak kell élenjárni. Komoly elméleti alapok biztosításával, a hagyományos szemléltetés mellett az élményszerűen, a hétköznapi élet vonatkozásait bevonva tanító módszereket kell alkalmaznunk. A természettudományos tantárgyak anyaga biztosítja mindennek a lehetőségét. Mellettük azonban minden tantárgy témájánál ki kell tűznünk azt a nevelési célt, hogy a környezet megóvásáért harcolni és tenni tudó embereket neveljünk. Célkitűzések, az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei Magyar nyelv és irodalom A tanulók: legyenek képesek lényeges és lényegtelen információk közötti különbségtételre; ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, harmonikus kapcsolatokat; legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre; tudjanak hivatalos iratokat (petíciókat, kérvényeket, javaslatokat) készíteni; tudatosan készüljenek a nyelvi környezetszennyezés kivédésére” törekedjenek a szakmai nyelv igényes, színes, pontos használatára írásban és szóban egyaránt; fejlesszük a tanulók esztétikai, erkölcsi érzékenységét. Történelem A tanulók: értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet; tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására; ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete; értsék meg az egész világot érintő globális problémákat és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében. Matematika A tanulók: váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják; legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére, statisztikai módszerek alkalmazásával; tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni; logikus gondolkodása, szintetizáló és lényegkiemelő képessége fejlődjön; tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait; váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására és feldolgozására; ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak következtetéseket levonni; legyenek képesek reális becslésekre; tudjanak egyszerű, statisztikai módszereket alkalmazni; a tanulókban alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás; alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket. Földrajz A tanulók: szerezzenek tapasztalatokat, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről;

80

érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit; ismerjék meg a világ globális problémáit; ismerjék meg és őrizzék a természeti és az emberalkotta táj szépségeit. Fizika A tanulók: váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára; ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit; ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat; tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra; ismerjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni; ismereteik birtokában, tetteik következményeit látó, távlatokban gondolkodó állampolgárrá váljanak. Biológia A tanulók: a tanulók ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit; ismerjék és szeressék a természetes illetve az épített környezetet; ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket; ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat; legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére; sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat; a tanulókban alakuljon ki ökológiai szemléletmód. Kémia A tanulók: rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel; törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására; legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére; értsék meg a különböző technológiák hatását a természetes és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait. Idegen nyelv A tanulók: váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével; legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra, és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit; ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit; legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projekmunkában választ keresni; állampolgári felelősségtudata fejlődjön.

81

Testnevelés A tanulók: fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket; legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében; értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes; igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök és a tornaszerek; sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat (pl. méta, karikáshajtás, gólyalábazás, zsákban futás); tudatosítsák általa az egészség és a környezet komplexitását. Ének-zene A tanulók: ismerjék fel a természeti illetve művészeti szépség rokonságát és azonosságát; ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait; fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban; vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét; tudják, hogy az élő illetve élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek; fedezzék fel a zenei környezetszennyezést és tudjanak ellene védekezni. Rajz és vizuális kultúra A tanulók: ismerjék fel a természeti illetve művészeti szépség rokonságát és azonosságát; ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit; ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére¸ tudjanak példákat említeni a napi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira; ismerjék a természetes alapanyagok használatát; legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni; legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően; ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemit, a tartalom és a forma összefüggéseit; tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre; kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket. Szakképzés A tanulók: ismerjék a szakma gyakorlásához kapcsolódó természet- és környezetvédelmi ismereteket, ezeket tudják megfelelően hangsúlyozni, kiemelni; ismerjék a szakmához kapcsolódó higiéniai követeleményeket és tudják ezeket a gyakorlatban alkalmazni; tudják a szakmai ártalmak hatását az emberi szervezetre, legyenek képesek az egészségkárosodás megelőzésére; ismerjék meg a szakma történetét és lássák a környezetre gyakorolt hatását, tudják ennek az egyszerű vizsgálati lehetőségeit; ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat, a termékek használatát; sajátítsák el az anyag- és energiatakarékos gazdálkodási módokat; erősödjön meg az ökológiai szemlélet, legyenek képesek a tényeket szakmapecifikusan kiegészíteni; alakuljon ki a munka- és technológiai fegyelem.

82

Kollégium A tanulók: ismerjék meg a természeti és emberi környezet értékeit, azok esztétikumát és tanulják meg becsülni azokat; ismerjék fel a környezetkárosító magartatást és legyenek motiváltak annak elkerülésére; tanuljanak meg kialakítani és gyakorolni segítő, együttműködő emberi kapcsolatokat; legyenek képesek pozitív, környezettudatos döntéseket hozni és azokat megvalósítani; alakuljon ki a környezettel harmonikus életvezetés, pozitív jövőkép; fejlődjön a környezetbarát életmód iránti igény, és alakuljon ki a kulturált lakhely kialakulásának fontossága a kollégiumban; alakuljanak ki környezettudatos fogyasztási szokások, részesítsék előnyben a természetes, újrahasznosítható anyagokat. Osztályfőnöki A tantárgyak lehetőségeinek kiegészítése az osztályfőnöki teendőkkel. Az osztályfőnök összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit, például a fogyasztói társadalom problémáinak felismerését és megoldását segíti az iskolában. Ilyenek a táplálkozási szakások, az iskolai büfé kínálata, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, az anyag- és energiatakarékosság. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők, különböző akciókban való közös részvétel is kiegészítheti és összefűzheti az egyes szaktárgyakat. Témakörök az egyes évfolyamokon 9. évfolyam: - Életvezetés. Életvezetési szokások a családban. Életviteli szokásaink a múltban, a jelenben, és merre haladunk. 10. évfolyam: - Testi, lelki problémák megoldási módjai. 11. évfolyam: – A média szerepe. A tájékoztatás erkölcse. Hirdetés, reklám. 12. évfolyam: – Intézmények. Civil szervezetek. A tanulók közvetlen környezeti problémáinak, megoldási javaslatainak eljuttatása az önkormányzathoz. Városunk civil szervezeteinek megismertetése Megelőző környezetvédelemmel foglalkozó helyi és országosan ismert szervezetekkel való együttműködés. A tanórákon végzett nevelő munka a fent megfogalmazott követelményeknek akkor felel meg, ha a munkaközösségek, a szaktanárok beépítik a tanmenetekbe. Erre tanév elején kerül sor, megbeszélése az első munkaközösségi értekezleten történik. A nem hagyományos tanórai keretbe tartozó foglalkozások, programok iskolánkban a következők: a tanulók olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet- és a természetvédelem fontos téma –a versenyeken eredményesen végeznek; évente rendezünk iskolahetet, amelyre pályázatot hirdetünk természetvédelmi, környezetvédelmi témákban is; a novemberi iskolahét délutáni rendezvényei mindig érintik a környezetszennyezést, a környezetvédelem témáit; kiállításokat rendezünk a Föld napjára rajz-és fotó formákban, a sítáborról készített videofilmet levetítjük; műsorokat szerkesztünk az iskolarádióban a jeles napok megünneplésére; januárban igény szerint sítábort szervezünk Bánkútra; osztálykirándulások alkalmával kihasználjuk a környezeti nevelés nyújtotta lehetőségeket.

83

Módszerek A környezeti nevelésben használható módszerek Játékok: szituációs; memóriafejlesztő; ráhangoltság segítő; bizalomerősítő; kapcsolatteremtést segítő. Riport módszer: kérdőíves felmérés. Terepgyakorlati módszerek: egyszerű megfigyelések; célzott megfigyelések, mérések. Aktív, kreatív munka: természetvédelmi és fenntartási munkák; szelektív hulladékgyűjtés; rend- és tisztasági verseny. Művészeti kifejezés: vizuális művészet a környezeti nevelésben; népművészet; esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése; a tanulók önkifejezése a művészeti nyelvén. A módszerek alkalmazásáról a munkaközösségek év elején döntenek.

II.13 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az esélyegyenlőség biztosítása, a gyermek mindenek felett álló érdekének érvényesítése az oktatásban kötelező feladatként jelenteti meg a szociális hátrányok enyhítését. Iskolánkban a tanulók körében a szociális háttér igen széles skálán jelenik meg, magában hordozva a szélsőségeket. Megyei beiskolázás mellett a tanulók több mint fele vidéki. Közöttük különösen sok az olyan családban élő, ahol mindkét szülő rokkant nyugdíjas. Sok a három vagy több gyermekes család és a gyermekét egyedül nevelő szülő. A kiegészítő családi pótlékban részesülők száma is nagy - ami azt jelzi, hogy a munkahellyel rendelkező szülők minimálbérért dolgoznak. Mindezekből következik, hogy iskolánkban magas a hátrányos helyzetű tanulók aránya - lévén szociális hátrányról szó, ezen önmaguk változtatni nem tudnak. Fontos, hogy az iskola beépítse a nevelési folyamatába ezirányú segítő tevékenységét. Feladatok:

– – – – –

a veszélyeztető körülmények megelőzése, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység erősítése, osztályfőnöki munka erősítése, rangjának, tekintélyének emelése, felmérés és kimutatás készítése a szociálisan hátrányos helyzetű tanulókról, kimutatás készítése az ingyenes tankönyvben és kedvezményes étkeztetésben részesülőkről a beadott igénylési nyilatkozatok alapján:   

a három vagy több gyermekes családokról, a csonka családokról, a kiegészítő családi pótlékban részesülőkről,

84



a tartósan beteg, vagy fogyatékos tanulókról,

– egyéni segítségnyújtás megtervezése, – tanulói, szülői tájékoztatás az iskolai és iskolán kívüli támogatási lehetőségekről – – – –

hozzájutás feltételéről, az alapítványi, iskolai pályázati lehetőségek keresése a hátrányok enyhítésére, a tanulói tolerancia kialakítása és erősítése a "másként" élő tanulók irányába, a segítségnyújtás készségének kialakítása, egyéni törődés erősítése, lehetőségek bővítése, KORTÁRS segítők számának emelése, továbblépésük biztosítása.

A szociális hátrányok enyhítését segítő konkrét tevékenységek: – tanulószobai foglakozások, – korrepetálások, felzárkóztató foglalkozások, – kollégiumi elhelyezés, – tanulói étkeztetés és kedvezmények a rászorulók esetében, – ingyenes buszbérlet biztosítása a rászoruló nyíregyházi tanulóknak, – ingyenes tankönyvtámogatás a rászorulóknak, – pedagógus és szülő, pedagógus és tanuló személyes kapcsolata, – gyermek-és ifjúságvédelmi tevékenység, – az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, – tájékoztatás a szociális támogatásokról és segélyekről, – kapcsolat a polgármesteri hivatalokkal és a gyermekjóléti szolgálattal, az ANTSZel, a KORTÁRS segítőkkel, az iskola egészségüggyel, – iskolai alapítványi támogatás, – pályázás ösztöndíjakra, támogatásokra, – eljárás indítása a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megítélésére.

II.14 A tanulók jutalmazásának, büntetésének, a magatartás és a szorgalom értékelésének, minősítésének elvei Az iskolai elismerés, jutalmazás Azt a tanulót, aki   

folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy példamutató magatartást tanúsít, vagy az osztály, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális versenyeken, vetélkedőkön, előadásokon és pályázatokon vesz részt, vagy ezeken eredményesen szerepel, az iskola elismerésben részesíti.

Az elismerés formái:     

szaktanári osztályfőnöki igazgatói nevelőtestületi nevelőtestületi Zay-díj

dicséret

Szaktanári dicséret adható annak a tanulónak, aki:  

az adott tantárgyban kimagasló eredményt ér el, vagy szaktárgyi versenyen eredményesen szerepel, vagy

85



szakköri és/vagy sportköri tevékenysége kiemelkedő.

A szaktanári dicséretet az ellenőrző könyvben és az osztálynaplóban rögzítjük. Osztályfőnöki dicséretben részesül az a tanuló, aki:    

az osztályközösségért folyamatosan és jól dolgozik, vagy az iskolai rendezvények (ünnepségek, diáknap, bálok, versenyek) szervezésében és lebonyolításában aktívan részt vesz, vagy példás magatartásával, szorgalmával és jó tanulmányi eredményével kitűnik osztálytársai közül, vagy a tanév során egyetlen órát sem mulaszt.

Az osztályfőnöki dicséretet az ellenőrző könyvben és az osztálynaplóban rögzítjük. Igazgatói dicséretben részesül az a tanuló, aki:    

több éven át nagyobb közösségért fejt ki aktív, az egész iskolára kiható tevékenységet, (pl. DÖK-tag, iskolaújság, iskolarádió szerkesztőségének tagja), vagy városi, megyei, területi és országos versenyeken, rendezvényeken és pályázatokon ér el helyezést, díjazást, vagy iskolán kívüli öntevékeny művészeti csoport, sportegyesület, szakosztály vagy csapat tagjaként ér el országos, esetleg nemzetközi sikert, vagy a tanév folyamán három osztályfőnöki dicséretet kapott.

Az igazgatói dicséretet „Határozat”-ban, ellenőrző könyvben és osztálynaplóban rögzítjük. Az igazgatói dicséretben részesült tanulók könyvjutalmat kapnak, amit tanévzáró ünnepségen az iskola közössége előtt vehetnek át. A végzősök esetében a díjátadás a ballagáson történik. Nevelőtestületi dicséretben részesül az a tanuló, aki:    

példás magatartású, több tárgyból kiemelkedő eredményt ér el és valamennyi (félévi, év végi) osztályzata jeles a készségtárgyak kivételével, vagy aki félévkor, illetve év végén 6 tantárgyból kap tantárgyi dicséretet, vagy országos középiskolai tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyek helyezettjei vagy pályázaton eredményesen szereplők, vagy társadalmi, állami szervek és szervezetek magasabb szintű elismerésében, általuk adományozható kitüntetésben részesül.

A nevelőtestületi dicséretet „Határozat”-ban, a törzslapban, bizonyítványban, osztálynaplóban rögzítjük. A nevelőtestületi dicséretben részesült tanulók könyvjutalmat kapnak, amit tanévzáró ünnepségen az iskola közössége előtt vehetnek át. A végzősök esetében a díjátadás a ballagáson történik. Kollektív jutalmazásban részesülhet a nevelőtestület részéről az az osztály, amely az iskola közösségi életében aktív részt vállal. Minden tanévben pályázni lehet az iskola legjobb osztályközössége címre. Az osztály az alapítvány részéről pénzjutalomban részesül, melynek összegét évente állapítjuk meg. Nevelőtestületi Zay-díjat kaphatnak azok a tanulók, akik:    

kiváló tanulmányi eredményükkel, példamutató magatartásukkal, kezdeményező kreatív közösségi munkájukkal, vagy tantárgyi, szakmai, sport vagy egyéb versenyeken elért kiemelkedő eredményükkel kiérdemelték a nevelőtestület és diáktársak elismerését.

A Zay-díjas nevelőtestületi dicséretet „Határozat”-ban, törzslapban, bizonyítványban, osztálynaplóban rögzítjük. A díj pénzjutalommal jár, melynek összegét az alapítvány fedezi. A Zay-díj átadására a tanévzáró ünnepségen, illetve végzősök esetében a ballagási ünnepségen kerül sor.

86

Büntetés Azt a tanulót, aki   

tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a Házirend előírásait, vagy az érvényben lévő szabályokat megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben lehet részesíteni.

A fegyelmező intézkedések formái:     

szaktanári figyelmeztetés osztályfőnöki figyelmeztetés osztályfőnöki intés igazgatói megrovás igazgatói szigorú megrovás

Szaktanári figyelmeztetésben részesül az a tanuló, aki:   

vállalt vagy kapott feladatait, kötelességeit elmulasztja, vagy a tanítási órán rendbontó, fegyelmezetlen magatartást tanúsít, vagy nem megengedett erkölcsökkel, módszerekkel dolgozik, vagy hetesi kötelességeit elmulasztja.

Osztályfőnöki figyelmeztetésben részesül az a tanuló, aki     

az osztályban tanító tanárok jelzései alapján sorozatos fegyelmezetlenséget követ el, vagy egy órát igazolatlanul mulaszt, vagy második alkalommal vét a mobiltelefon-használati tilalom ellen, vagy negyedik alkalommal késik a tanóráról, vagy elmulasztja hetesi kötelességeit.

Következmény: a tanuló magatartása nem lehet példás. Osztályfőnöki intésben részesül az a tanuló, aki     

kettőnél több szaktanári beírást kap, vagy megszegi a házirend szabályait, vagy harmadik alkalommal szegi meg a mobiltelefon-használati tilalmat, vagy ötödik alkalommal késik a tanóráról, vagy 1 tanítási napot vagy maximum 7 tanítási órát igazolatlanul mulaszt.

Következmény: a tanuló magatartása változó. Igazgatói megrovásban részesül az a tanuló, aki     

a házirendet súlyosan vagy többször megszegi, vagy első alkalommal szegi meg a dohányzási tilalmat, vagy negyedik alkalommal szegi meg a mobiltelefon-használati tilalmat, vagy hatodik alkalommal késik a tanóráról, vagy 2 tanítási napot vagy maximum 14 tanítási órát igazolatlanul mulaszt.

Következmény: a tanuló magatartása rossz. Igazgatói szigorú megrovásban részesül az a tanuló, aki     

a házirendet súlyosan vagy többször megszegi, vagy második alkalommal szegi meg a dohányzási tilalmat, vagy ötödik alkalommal szegi meg a mobiltelefon-használati tilalmat, vagy hetedik alkalommal késik a tanóráról, vagy 15-29 órát igazolatlanul mulaszt.

Fegyelmi eljárás indul a tanuló ellen, ha   

harmadik alkalommal szegi meg a dohányzási tilalmat, vagy a tanóráról való késések száma eléri, vagy meghaladja a nyolcat, vagy 30 tanítási óránál többet mulaszt igazolatlanul (csak tanköteles tanuló esetében érvényes), vagy

87



kötelességeit, illetve a házirendet vétkesen és súlyosan megszegi.

A fegyelmi büntetés lehet      

megrovás, szigorú megrovás, meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása, áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, kizárás az iskolából.

Magatartás Példás magatartású az a tanuló, aki       

az iskolai házirend előírásait betartja és társait is annak betartására ösztönzi, kötelességtudó, feladatait maradéktalanul teljesíti, szorgalma legalább jó, önként vállal feladatokat és azokat teljesíti, az osztály és az iskolai közösségek életében aktívan részt vesz, társaival, tanáraival, a felnőttekkel udvarias, tisztelettudó, segítőkész, igazolatlanul nem hiányzik.

Jó magatartású az a tanuló, aki     

az iskolai házirend előírásait betartja, feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti, társai kezdeményezéseit támogatja, szorgalma legalább változó, tanórán és iskola rendezvényeken az általában elfogadott magatartási normák szerint viselkedik, osztályfőnöki figyelmeztetésen kívül más büntetése nincs.

Változó magatartású az a tanuló, aki      

a házirend előírásait megszegi, a kötelességeit, a rábízott feladatokat nem teljesíti, a közösségi munkában nem lehet rá számítani, szorgalma hanyag, megsérti a kulturált viselkedés szabályait, legmagasabb büntetése osztályfőnöki intés.

Rossz magatartású az a tanuló, aki      

az iskolai házirend és egyéb érvényben lévő szabályok előírásait sorozatosan megsérti, az iskolai közösségek munkájában nem vesz részt, a feladatait nem teljesíti, vagy kötelességeit elhanyagolja, tanáraival, társaival szemben tiszteletlen, fegyelmezetlen, nem akar beilleszkedni az iskolai közösségbe, fegyelmi eljárás alapján igazgatói megrovásban, illetve igazgatói szigorú megrovásban részesült.

A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél a 9.-12. évfolyamon a példás (5), a jó (4), a változó (3), a hanyag (2) osztályzatokat alkalmazzuk. A 9.-12. évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök folyamatosan szóban értékeli. A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök, az osztályban tanító nevelők véleménye alapján állapítja meg, meghallgatva a tanuló önmagáról alkotott véleményét, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A félévi és év végi osztályzatot az ellenőrzőbe és a bizonyítványba kell beírni.

88

Szorgalom Példás a szorgalma annak a tanulónak, aki:    

képességeinek megfelelően egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt minden tantárgyból, a tanítási órák, gyakorlati foglalkozások aktív résztvevője, szívesen vállal többletfeladatot és azt teljesíti, részt vesz pályázatokon és versenyeken.

Jó a szorgalma annak a tanulónak, aki:    

tanulmányi kötelességét képességének megfelelően, viszonylag egyenletes teljesítménnyel teljesíti, a kijelölt tanulmányi feladatokat elvégzi, de plusz feladatot nem vállal, önállóan nem kezdeményez, megbízhatóan, rendszeresen dolgozik, elégtelen vagy kettőnél több elégséges osztályzata nincs.

Változó a szorgalma annak a tanulónak, aki:    

tanulmányi munkájában rendszertelen, tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől, kötelességét részben vagy csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti, egy tantárgyból elégtelen vagy három tantárgyból elégséges osztályzata van.

Hanyag a szorgalma annak a tanulónak, aki:    

tanulmányaiban megbízhatatlan, kötelességeit jóval képességei alatt teljesíti, feladatait nem, vagy hanyagul végzi el, két vagy annál több tantárgyból elégtelen, és /vagy a tantárgyak többségéből elégséges osztályzata van.

A magatartás és szorgalom értékelését és minősítését minden tanuló esetében komplex módon, az összes lehetséges szempont és tényező figyelembevételével kell elvégezni, azonban a tényleges tanulmányi munkának és eredménynek, az igazolatlan mulasztásnak, a fegyelmező intézkedésnek és a fegyelmi büntetésnek döntő súlyt kell biztosítania.

II.15 Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje Az írásbeli számonkérés a tanulók tudásának mérésére szolgáló leggyakoribb mérési eljárás, mellyel a tanár ellenőrzi a tanulók elméleti és gyakorlati felkészültségét, feladatmegoldásban való jártasságát, problémamegoldó képességét. Az írásbeli számonkérés formái Év eleji tudásszintmérő dolgozat (bemeneti teszt) a 9. évfolyamosok számára magyar nyelvből, matematikából, idegen nyelvből és történelemből. Teszt, feladatlap nyílt- és zártvégű válaszokkal. Írásbeli feleletek a napi elméleti tananyagból (valamennyi tantárgyban). Szódolgozat, szómagyarázat idegen nyelvből. Nyelvtani tesztek idegen nyelvből: lehetnek egyetlen témájúak, érettségi-, illetve nyelvvizsga típusúak. Magyarról idegen nyelvre, idegen nyelvről magyarra fordítás. Tollbamondás, helyesírási feladatlap magyar és idegen nyelvből.

89

Kisebb tananyagrészekből feladatlapmegoldás matematika, fizika, kémia, informatika tantárgyakból. Számítógépes feladatmegoldás elsősorban informatika tantárgyból. Esszédolgozat magyar irodalomból, idegen nyelvből, történelemből. Otthon elkészítendő házi dolgozatok irodalom, idegen nyelv, személyiség-lélektan, szociálpszichológia, feladatsorok kidolgozása matematikából, fizikából. Ez a számonkérési forma inkább a magasabb évfolyamokra, az érettségit megelőző időszakra jellemző. Témazáró dolgozatok minden tantárgyból, amelyek komplex módon ötvözhetik a teszt, az esszé, a feladatmegoldás jelleget. Témazáró dolgozatot egy-egy nagyobb tananyagrész, témakör befejezése után íratunk. 11. évfolyamon eredményességi felmérőt íratunk idegen nyelvből, matematikából. 12. évfolyamon próbaérettségit íratunk magyarból, matematikából, történelemből és idegen nyelvből, informatikából. Az írásbeli számonkérés értékelése Az otthoni és iskolai dolgozatokat 10 munkanapon belül értékeljük, hogy a diákokat megerősítsük tudásukban, tanulhassanak hibáikból, s az értékelés iránymutató legyen a további tanulmányokhoz. Ha a dolgozatot a tanár 10 munkanapon túl javítja ki, a tanuló dönthet arról, hogy kérie az érdemjegy beírását a naplóba. A 9. évfolyamos tanulók év eleji tudásszint felmérő dolgozatait osztályozzuk, de ezt az érdemjegyet nem számítjuk be a félévi osztályzatba. A 12. évfolyamos tanulók próbaérettségi dolgozatait osztályozzuk és ez beszámításra kerül az év végi osztályzatok megállapításakor. Az írásbeli számonkérés érdemjegyei egyenértékűek, de a témazáró dolgozatok érdemjegyeit nagyobb súllyal vesszük figyelembe – munkaközösségek külön megállapodása szerint – és a naplóba piros színű tintával írjuk be. A tanuló egy tanítási napon legfeljebb két témazáró dolgozatot írhat, melyet egy héttel korábban közölni kell.

II.16 Az otthoni , napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai Az otthoni felkészülés a tanulási folyamat elengedhetetlen része. Legfontosabb jellemzője a rendszeresség, az alaposság, a céltudatosság kell hogy legyen. Az ezzel kapcsolatos nevelési feladat annak elérése, hogy diákjaink belássák ennek igazságát, és törekedjenek minél teljesebb elérésére. Az otthoni felkészülés szerepe A tanórákon tanult ismeretek elmélyítése gyakorlatban való alkalmazása. Az összefüggések felismerésének gyakorlása. A problémamegoldó készség fejlesztése. Az önellenőrzés, valamint a saját teljesítmény és tudásszint reális mérési igényének kialakítása. Felkészülés a tanórai számonkérés, a tudásszintmérés különböző formáira. A tanulók önálló ismeretszerzés és –alkalmazás készségének kialakítása. Általában az adott műveltségterület, tantárgycsoport vagy tantárgy céljai között meghatározott készségek és képességek fejlesztése. Az otthoni felkészülés formái Az előző tanóra vagy több tanórából álló egység során feldolgozott elméleti anyag megtanulása az iskolai oktatás során tanári irányítással elkészített füzetbeli vázlat, az órán elvégzett feladatok, a tankönyv, illetve nyomtatott munkafüzetek segítségével.

90

Az elméleti tananyaghoz kapcsolódó, a szaktanár által megszabott gyakorló feladatok írásbeli megoldása (kötelező házi feladat). Az írásbeli házi feladat mennyisége nem haladhatja meg a tanórán feldolgozott anyag mennyiségét. Nagyobb, hosszabb felkészülést igénylő, pontos tanári szempontsorral, formai és tartalmi megkötésekkel ellátott írásos feladat (házi dolgozat). A szaktanár által ajánlott gyakorló feladatok részbeni vagy teljes írásbeli megoldása (ajánlott házi feladat). A diák által önállóan választott, a tananyaghoz kapcsolódó feladatok elvégzése, önálló, belső motivációjú ismeretszerzés (szorgalmi házi feladat). Felkészülés tanórai önálló kiselőadásra szaktanári szempontok és szakirodalom alapján. Átfogó komplex ismétlés az addig tanult elméleti és gyakorlati ismeretek felhasználásával és kiegészítésével témazáró dolgozat előtt. A felkészülési formák alkalmazása, azok gyakorisága az adott tantárgy jellegétől függ. Az otthoni felkészülés iskolai előkészítése, eredményességének segítése Tanulásmódszertani ismeretek nyújtása szakórákon és osztályfőnöki órákon. Kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási, információ-feldolgozó ismeretek átadása és képességfejlesztés – elsősorban magyar nyelvi órákon. Speciális tanulási módszerbeli tájékoztató minden újonnan belépő tantárgy esetén. Ez a későbbiek során különösen tanárváltás, vagy a követelmények radikális változtatása, valamint új felkészülési formák első alkalmazása esetén felelevenítendő, megismétlendő, kiegészítendő. Az otthoni felkészülés formáinak gyakoroltatása a szakórákon és korrepetáló, felzárkóztató foglalkozásokon. A szaktanár minden tanóra végén pontosan meghatározza az otthoni tanulásra feladott tananyagot, az írásbeli feladatokat, tisztázza jellegüket (pl. kötelező vagy ajánlott), rögzíti azok elvégzésének határidejét, értékelésük, számonkérésük módját. A szaktanár minden otthoni felkészülési forma esetén feldolgozási szempontokat ad ki, formai és tartalmi követelményeket és javaslatokat tesz. Az otthoni felkészülés ellenőrzése A kötelező házi feladat elvégzését osztályszinten az óra elején ellenőrizzük. Ennek funkciója az esetleges problémák megbeszélése, a jó megoldások elismerése, kiemelése. Ezt a tanulói teljesítményformát nem osztályozzuk, csak szóban értékeljük. A házi dolgozat értékelésének elvei megegyeznek az órai írásbeli számonkéréssel. Ajánlott házi feladatot, szorgalmi feladatot, kiselőadást csak abban az esetben osztályozunk, ha azt a tanuló külön kéri, vagy ha a feladat kijelölésekor azt jeleztük, szóbeli értékelést azonban minden esetben adunk. Az otthoni felkészülés irányítása A feladatok kijelölésénél törekedni kell arra, hogy az otthoni felkészülés időtartama átlagos képességű, rendszeresen tanuló diákok esetén összesen ne haladja meg a napi 2-3 órát. Az átlagosnál több időt igénylő feladatok kiadásakor azok elvégzésére hosszabb határidőt kell adni, a határidőn belül kiadott egyéb feladatok mennyiségét úgy szabva meg, hogy a napi felkészülési idő ne növekedjen. A hétvége pihenésre fordíthatósága érdekében pénteken csak annyi feladatot adunk ki, amelynek mennyisége nem haladja meg egy átlagos hétköznap terhelését. Ugyanúgy járunk el hosszabb tanítási szünet esetén is.

91

III. SZAKMAI PROGRAM III.1. Helyzetelemzés 1.1 A szakképzés szakmai kerete Az intézmény hagyományai az egészségügyi szakképzésből erednek, mely közel fél évszázados múltra tekint vissza iskolánkban, illetve annak jogelőd intézményeiben. 1987-ben összevonásra került Nyíregyháza városban az egészségügyi szakközépiskolai és szakiskolai képzés és költözött a jelenlegi épületbe. Ma Zay Anna Egészségügyi, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium az intézmény neve. A szakképzés képzési szerkezete az idők folyamán többször megváltozott. Jelenleg a 9-től a 12. évfolyamig az egészségügy és az informatika ágazatokhoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik, az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. A tanulók a 12. évfolyam végén szakmai érettségi vizsgát tesznek, melynek révén szakirányú munkába állásra, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, illetve a szakmai vizsga érettségi ágazatához tartozó szakképzésbe való bekapcsolódásra van lehetőség. A szakképző évfolyamokon a 2013/2014. tanévtől egymás mellett folynak a 133/2010-es és a 150/2012es OKJ szerinti képzések. A 2015/2016-os tanévtől már csak a 150/2012-es OKJ szerint indítjuk a képzéseinket. A 2013/2014-es tanévben indult új OKJ szerinti képzéseink a Gyakorló ápoló (OKJ 52 723 01) és a Gyakorló csecsemő- és gyerekápoló (OKJ 52 723 02) szakképesítések. A 150/2012-es OKJ szerinti szakképesítések szakmai programban szereplő helyi óratervei a szakképzési kerettanterv I. Egészségügy és III. Szociális ágazatra vonatkozó részeinek szakmai tartalma alapján készültek. A szakképzési kerettantervben meghatározottakhoz képest megemelt óraszámú tantár-

gyak esetén a többletidőt illetve a szabadság óraszámát a kerettantervi tananyag alaposabb elsajátítására, gyakorlására, a szakmai kompetenciák és modulok tananyagtartalmának elmélyítésére fordítjuk, új tananyagtartalmak beépítését nem tervezzük. A 9-12. és a szakképző évfolyamokon a képzések helyi óratervei a szakképzési kerettanterv I. Egészségügy ágazatra vonatkozó részei alapján készültek. Szakképesítéseink – figyelembe véve a felnőtt képzést is – az egészségügy, a szociális szolgáltatások, illetve az informatika szakmacsoportba tartoznak, emelt, illetve középszintű szakképesítések, érettségi vizsgához és egészségügyi alkalmassághoz kötöttek. Az egészségügyi szakképzés személyi és tárgyi feltételei megfelelőek. A szakmai tantárgyakat 8 főállású tanár – szakoktatók –, illetve külső óraadók tanítják. A demonstrációs tantermek a szakképesítések központi programjai által előírt – az ápolási feladatok tanításához szükséges – legmodernebb oktatástechnikai eszközökkel, előadótermeink interaktív táblával, notebookkal, projektorral vannak felszerelve. 1.2 A szakképzés fenntartói kerete Az intézmény alapító okiratában az alábbi feladatok szerepelnek a szakképzésre vonatkozóan:  szakközépiskolai nevelés-oktatás o négy évfolyamos szakközépiskolai nevelés – oktatás – 9-12. évfolyamok – egészségügy és informatika szakmacsoport/ágazatokban. o nappali rendszerű érettségire épülő szakképzés  egészségügy szakmacsoport/ágazatban  szociális szolgáltatások/ szociális szakmacsoport/ágazat  felnőttoktatás o esti képzési formában  iskolarendszeren kívüli szakképzés o levelező képzési formában

92

1.3 A szakképzés jogszabályi kerete                    

a köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló, többször módosított 2001. évi CI. törvény, a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló, 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, 229/2012. évi (VIII. 28) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról, 8/2006. (III. 23.) OM rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről, 4/2002. (II. 26.) OM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben résztvevő tanulók juttatásáról, 2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet a felnőttképzési tevékenység megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól, 2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól, 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről, 315/2013. évi (VIII. 28.) Kormányrendelet a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól. 133/2010. (IV.22.) Kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről, 1/2011. (1.7.) NEFMI rendelet az egészségügyért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról, Általános ápoló szakképesítés 19635-1/2011/EAHUF jóváhagyási számú központi program, 150/2012. (VII.06) Kormányrendelet az Országos Képzés Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről, 217/2012. évi (VIII. 09.) Kormányrendelet az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól (modulrendelet), 14/2013. évi (IV.05.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről, 37/2013. évi (V. 28.) EMMI rendelet az emberi erőforrások minisztere ágazatába tartozó szakképesítések szakmai- és vizsgakövetelményeiről, 18/2009. (IX.10.) SZMM rendelet a Gyermekgondozó- nevelő és Szociális gondozó és ápoló szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról, 21702-2/2009. 12. 29. közleményben kiadott Kisgyermekgondozó,- nevelő szakképesítés központi programja.

1.4 A szakképzési kerettanterv I. Egészségügy ágazatra vonatkozó részének szakmai tartalma A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4x1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, két évfolyamos szakképzésben az első évfolyamra, előírt tartalom) az Egészségügy ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik:

Azonosítószám

Megnevezés

52 723 01 52 723 03 52 723 02 54 720 01 54 720 02 54 726 01 52 720 03 52 725 03 52 725 02

Gyakorló ápoló Gyakorló mentőápoló Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló Egészségügyi asszisztens Fogászati asszisztens Gyógy- és sportmasszőr Gyakorló gyógyszertári asszisztens Gyakorló klinikai laboratóriumi asszisztens Gyakorló képi diagnosztikai, nukleáris medicina és sugárterápiás asszisztens Gyakorló szövettani asszisztens

52 725 04

93

1.5 A szakképzési kerettanterv III. Szociális ágazatra vonatkozó részének szakmai tartalma A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4x1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, két évfolyamos szakképzésben az első évfolyamra, előírt tartalom) a III. Szociális ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik: Azonosítószám

Megnevezés

54 762 01 54 762 02 54 762 03 54 761 01 54 761 02

Rehabilitációs nevelő, segítő Szociális asszisztens Szociális szakgondozó Gyermekotthoni asszisztens Kisgyermekgondozó, -nevelő

III.2. A szakképzésbe való belépés feltételei I.

A 9-12. évfolyam esetében a szakképzésbe való belépés feltételeit a Pedagógiai program I. fejezete tartalmazza.

II.

Érettségire épülő szakképzés

A felvétel feltétele:  

érettségi vizsga, egészségügyi alkalmasság.

A felvétel területe:  

országos beiskolázás, a jogszabályi feltételeknek megfelelő és eleget tevő nem magyar állampolgárságú tanulók is felvételt nyerhetnek (amennyiben rendelkeznek a tanulmányok idejére szóló tartózkodási engedéllyel). Jogszabályban meghatározottak szerinti díjfizetés mellett.

A jelentkezés módja:   

jelentkezési lapot az iskolától kell igényelni, illetve letölthető az iskola honlapjáról, jelentkezési határidő: minden év március 1. , pótfelvételi jelentkezési határideje: minden év augusztus harmadik hete.

Felvételi vizsga nincs, pályaalkalmassági elbeszélgetést tartunk. A felvétel elbírálása: A felvételt az érettségi vizsga eredményei alapján és a pályaalkalmassági elbeszélgetés során állapítjuk meg súlyozott átlaggal. Az érettségi tantárgyak eredményeinek összege kétszeres súllyal, az alkalmassági elbeszélgetés egyszeres súllyal számít be a felvétel eredményébe. Az alkalmassági elbeszélgetésen a kommunikációs készségekre, valamint az általános tájékozottságra 10- 10 pontot, az érettségi eredményével maximum 50 pontot lehet szerezni. Pontazonosság esetén az érettségi eredmények közül a magyar nyelv és irodalom érettségi jegye a meghatározó. A pályaalkalmassági elbeszélgetés időpontja:

minden év július első hete, illetve augusztus utolsó hete

94

Értesítés a felvétel eredményéről: a felvételt követő 1 héten belül. Az iskola saját tanulója esetében folyamatos a tanulói jogviszony a szakképző évfolyamon abban az esetben, ha a tanuló sikeres érettségi vizsgát tesz, és rendelkezik az egészségügyi alkalmassági vizsgálat eredményével. A nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban az első szakképesítésre való felkészülés ingyenes, második szakképesítésre való felkészülés esetében a kifutó képzéseknél térítési díj, 2012. szeptember 1-től tandíj fizetendő. Átvétel és beszámíthatóság Az egyes szakképesítések esetében a hozott ismeretek elfogadása a szakképzési törvény 27. § 1) bekezdése értelmében történik. "A szakképző iskolában és a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat a szakképesítésre előírt megegyező tartalmú – követelmények teljesítésében a szakképző iskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint be kell számítani. Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet a szakképező iskola vezetőjéhez kell benyújtani. A beszámítható előzetes tanulmányokról és teljesített követelményekről a szakképző iskola vezetője határozattal dönt.” A beszámítás elfogadása esetén az adott tantárgy érdemjegye a korábban megszerzett osztályzat alapján kerül megállapításra.

III.3. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése A tanár a tanuló munkáját a tantervi egységek (félév) lezárásakor értékeli. Az értékelés formáit a szakmai programban megtalálható helyi óratervek tartalmazzák. Az értékelés módja a 133/2010-es OKJ szerinti képzések esetében Az értékelés típusai: 1. Folyamatos értékelés (F) - írásban, szóban (tanórai felelet, témazáró dolgozat, gyakorlati tevékenység, házi dolgozat)  tantárgy,  tananyagelem esetében. 2. Vizsga – szóbeli (SzV); írásbeli (IV); gyakorlati (GyV)  tantárgy,  tananyagelem,  modulzáró (MZ). 3. Minősítés (Min):  Készségtárgyak esetében - „megfelelt”; „nem felelt meg”.

95

A folyamatos értékelés és a vizsga osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Az egyes tantárgyak, tananyagelemek, modulok osztályzatai óraszámmal, aláírással a tanulmányi könyvbe is beírásra kerülnek. Elégtelen osztályzat, „nem felelt meg” minősítés esetén – legfeljebb három tantárgyból - a tanuló javítóvizsgát tehet, melyre tantárgyanként, tananyag-elemenként, modulonként egy alkalommal, augusztusban van lehetőség. Sikertelen javítóvizsga esetén a tanuló az évfolyamot megismételheti. Az értékelés módja a Szakképzési kerettanterv alapján indított ágazati szakközépiskolai képzések esetén Az egyes tantárgyak értékelése a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54.§ (2) a) pontja szerint történik. A tanuló teljesítményét a pedagógus folyamatosan értékeli írásban, valamint szóban (tanórai felelet, témazáró dolgozat, gyakorlati tevékenység, házi dolgozat, stb. formájában) a kerettantervben megjelölt témakörönként. A tanuló tudásának értékelése és minősítése az alábbi érdemjegyekkel történik: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A tantárgyakat alkotó témakörök félévenkénti érdemjegyeinek száma legalább három. A témakörökből szerzett érdemjegyek alapján kerül meghatározásra az adott tantárgy félévi és év végi osztályzata. Az osztályzat kialakítása az egyes témakörök érdemjegyeinek súlyozott átlaga alapján kerül megállapításra az alábbi táblázatoknak megfelelően. Gyakorló Ápoló

11499-12 11500-12 Foglalkozta- Munkahelyi egészség tás II. és biztonság

Szakmai követelmény-modul

Tantárgyak, témakörök

Súlyozás

Munkahelyi egészség és biztonság

-

Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása

1 1

Munkavégzés személyi feltételei

1

Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek

1 1 1

Foglalkoztatás II.

-

Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés

1 1 1

11221-12 Alapápolás

11110-12 Egészségügyi alapismeretek

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

96 Munkanélküliség

1

Foglalkoztatás I.

-

Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2

1 1

Nyelvi készségfejlesztés

1

Munkavállalói szókincs

1

Egészségügyi alapismeretek

-

Szakmai jogi és etikai ismeretek

1

Szociológia

1

Pszichológia

1

Pedagógia

1

Egészségügyi ellátórendszer

1

Népegészségügy

1

Egészségfejlesztés

1

Környezet-egészségügy

1

Szakmai kommunikáció

-

Kommunikáció

1

Orvosi latin

2

Speciális kommunikáció

1

Ápolástan-gondozástan

-

Egészséges ember gondozása

1

Akadályozott ember gondozása

1

Ápolástudomány

2

Ápoláslélektan

1

Csecsemő és kisgyermekgondozás

1

Betegmegfigyelés

2

Ápolási beavatkozások

2

Ápolástan-gondozástan gyakorlat

-

Egészséges csecsemő és gyermek gondozása

1

Gondozási feladatok felnőttkorban

1

11222-12 Klinikumi ismeretek

Ápolási-gondozási feladatok felnőttkorban

1

Klinikumi ismeretek

-

Anatómia-élettan

3

Általános kórtan

3

Mikrobiológia-járványtan

2

Gyógyszertani alapismeretek

1

Belgyógyászat

1

Sebészet és traumatológia

1

Gyermekgyógyászat

1

Diagnosztikai alapismeretek

3

Terápiás alapismeretek

3

97 Elsősegélynyújtás – első ellátás

1

Klinikumi gyakorlat

-

Belgyógyászati gyakorlat

1

Sebészeti gyakorlat

1

Traumatológia

1

Csecsemő- és gyermekosztályos gyakorlat

1

2. tanév

11152-12 Egészségnevelő és - fejlesztő tevékenység

11151-12 Diagnosztikus és terápiás beavatkozások felnőtt betegnél

Diagnosztikus és terápiás szakismeretek Biofizika

1

Biokémia

1

Gyógyszertan

1

Fizikális vizsgálatok, betegvizsgálat

1

Eszközös vizsgálatok

1

Terápiás eljárások

1

Perioperatív ellátás

1

Diagnosztikus és terápiás beavatkozások Mintavétel laboratóriumi és egyéb vizsgálatokhoz

1

Mindennapos beavatkozások

1

Ápolói feladatok eszközös vizsgálatoknál

1

Az ápoló gyógyszereléssel kapcsolatos feladatai

1

Ápolói feladatok terápiás beavatkozásoknál

1

Klinikai gyakorlat Diagnosztikus és terápiás beavatkozások belgyógyászati profilú osztályon

1

Diagnosztikus és terápiás beavatkozások sebészeti profilú osztályon

1

Diagnosztikus és terápiás beavatkozások mozgásszervi sebészeti profilú osztályon

1

Diagnosztikus és terápiás beavatkozások szülészet-nőgyógyászati osztályon

1

Diagnosztikus és terápiás beavatkozások neurológiai osztályon

1

Diagnosztikus és terápiás beavatkozások pszichiátriai osztályon

1

Diagnosztikus és terápiás beavatkozások urológiai osztályon

1

Diagnosztikus és terápiás beavatkozások kisklinikumi osztályokon

1

Diagnosztikus és terápiás beavatkozások sürgősségi osztályon

1

Egészségnevelés-egészségfejlesztés Egészségnevelés

1

Mentálhigiéne

1

Táplálkozástan-dietetika

1

Betegoktatás

1

Rehabilitáció

1

Egészségnevelés-egészségfejlesztés gyakorlat

98 Egészségnevelés gyakorlat

1

Edukációs gyakorlat

1

Rehabilitáció gyakorlat

1

Gyakorló Csecsemő- és gyermekápoló

Tantárgyak, témakörök

Súlyozás

Munkahelyi egészség és biztonság

-

Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása

1 1

Munkavégzés személyi feltételei

1

Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek

1 1 1

Foglalkoztatás II.

-

Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség

1 1 1 1

Foglalkoztatás I.

-

Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2

1 1

Nyelvi készségfejlesztés

1

Munkavállalói szókincs

1

Egészségügyi alapismeretek

-

Szakmai jogi és etikai ismeretek

1

Szociológia

1

Pszichológia

1

Pedagógia

1

Egészségügyi ellátórendszer

1

Népegészségügy

1

Egészségfejlesztés

1

Környezet-egészségügy

1

Szakmai kommunikáció

-

Kommunikáció

1

Orvosi latin

2

Speciális kommunikáció

1

112 2112 Ala páp olá s

11110-12 Egészségügyi alapismeretek

11498-12 Foglal11499-12 koztatás I. (érettFoglalkoztatás ségire épülő képII. zések esetén)

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Szakmai követelménymodul

Ápolástan-gondozástan

-

99 Egészséges ember gondozása

1

Akadályozott ember gondozása

1

Ápolástudomány

2

Ápoláslélektan

1

Csecsemő és kisgyermekgondozás

1

Betegmegfigyelés

2

Ápolási beavatkozások

2

Ápolástan-gondozástan gyakorlat

-

Egészséges csecsemő és gyermek gondozása

1

Gondozási feladatok felnőttkorban

1

11222-12 Klinikumi ismeretek

Ápolási-gondozási feladatok felnőttkorban

1

Klinikumi ismeretek

-

Anatómia-élettan

3

Általános kórtan

3

Mikrobiológia-járványtan

2

Gyógyszertani alapismeretek

1

Belgyógyászat

1

Sebészet és traumatológia

1

Gyermekgyógyászat

1

Diagnosztikai alapismeretek

3

Terápiás alapismeretek

3

Elsősegélynyújtás – első ellátás

1

Klinikumi gyakorlat

-

Belgyógyászati gyakorlat

1

Sebészeti gyakorlat

1

Traumatológia

1

Csecsemő- és gyermekosztályos gyakorlat

1

11153-12 Diagnosztikus és terápiás beavatkozások

2. tanév Diagnosztikai ismeretek csecsemő- és gyermekkorban

-

Diagnosztikai alapozó ismeretek

1

Mintavételi ismeretek

1

Mindennapos beavatkozások

1

Eszközös/műszeres vizsgálatok és beavatkozások

1

Terápiás ismeretek csecsemő- és gyermekkorban

-

Gyógyszereléssel kapcsolatos feladatok csecsemő- és gyermekkorban

1

Ápolói feladatok terápiás beavatkozásoknál

1

Dietetika

1

Homeosztázis

1

Diagnosztikus beavatkozások gyakorlata

-

Eszközös/műszeres beavatkozások előkészítése

1

11154-12 Egészségfejlesztés

100 Mintavétel a gyakorlatban

1

Diagnosztikus vizsgálatokkal összefüggő feladatok

1

Terápiás beavatkozások gyakorlata

1

Mindennapos beavatkozások

1

Gyógyszerelés a gyakorlatban

1

Speciális feladatok

1

Egészséggondozás-fejlesztés

-

Egészségmegőrzés, egészségnevelés

1

Mentálhigiéné

1

Közösségi ápolás

1

Egészséggondozás-fejlesztés gyakorlat

-

Gondozástan

1

Fejlődés elősegítése

1

Egészségfejlesztés

1

Habilitáció, rehabilitáció a csecsemő- és gyermekápolásban

-

Harmadlagos megelőzés

1

Otthonápolás

1

Speciális nevelési igényű gyermekek

1

Habilitáció, rehabilitáció a gyakorlatban

-

Oktatás

1

Rehabilitáció eszközei

1

Az ápoló szerepe a habilitációban/rehabilitációban

1

Amennyiben a tantárgy osztályzata elégtelen, a tanuló javító vizsgát tehet tantárgyanként egy alkalommal legfeljebb három tantárgyból, melyre augusztusban van lehetőség. Sikertelen javító vizsga esetén a tanuló az évfolyamot megismételheti. A területi szakmai gyakorlatok értékelése A területi gyakorlatok során a tanuló teljesítményét értékelő lap segítségével kell értékelni. A gyakorlatok helyszíneit, követelményeit – az ágazati szakközépiskolai képzés esetében a gyakorlatok témaköreit - az egyes szakképesítések Központi programjai, illetve a Szakképzési kerettanterv tartalmazzák. A területi gyakorlatok értékelés módja a 133/2010-es OKJ szerinti képzések esetében A tanuló teljesítménye gyakorlóterületenként osztályzattal kerül értékelésre. A területi gyakorlatok érdemjegyei: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A területi gyakorlatok osztályzatai óraszámmal, aláírással, bélyegzővel ellátva a tanulmányi könyvbe is beírásra kerülnek. Az értékelést és az igazolást az egészségügyi intézmények végzik.

101

A tanuló a következő félévet csak eredményes félév (elmélet, gyakorlat) után folytathatja. Az értékelés módja a Szakképzési kerettanterv alapján indított ágazati szakközépiskolai képzések esetén A gyakorlatok helyszíneit, követelményeit a Szakképzési kerettanterv tartalmazza. A tanuló teljesítménye témakörönként / gyakorlóterületenként érdemjeggyel kerül értékelésre. A témakörökből szerzett érdemjegyek alapján kerül meghatározásra az adott tantárgy félévi és év végi osztályzata. Az osztályzat kialakítása során az egyes témakörök érdemjegyei egyenlő súlyozással szerepelnek, az osztályzat megállapítása az érdemjegyek számtani átlaga alapján történik. A területi gyakorlatok érdemjegyei: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A területi gyakorlatok érdemjegyei óraszámmal, aláírással, bélyegzővel ellátva a tanuló gyakorlati naplójába beírásra kerülnek. Az értékelést és az igazolást az egészségügyi és szociális intézmények végzik. III.4. A magasabb évfolyamba lépés feltételei A képzés során a félévek végén a tanár a tanuló teljesítményét tantárgyanként, tananyagelemenként, modulonként értékeli. Magasabb évfolyamba léphet a tanuló, ha a tantervi egységek (félévek) egyes tantárgyainak, tananyagelemeinek, moduljainak követelményeit sikeresen teljesítette és azokból legalább elégséges (2) osztályzattal rendelkezik. Elégtelen osztályzat esetén a tanuló javítóvizsgát tehet. Sikertelen javítóvizsga esetén a tanuló az évfolyamot megismételheti. A tanuló mulasztásával kapcsolatos szabályok elméleti képzés esetében Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát, egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett az értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. A tanulmányok folytatásának feltétele az előírt szakmai gyakorlatok teljesítése is. A magasabb évfolyamba lépés feltétele a területi gyakorlat legalább elégséges (2) érdemjegye, illetve „megfelelt” minősítés. Elégtelen osztályzat, „nem felelt meg” minősítés esetén a tanuló javító vizsgát tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javító vizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte. A tanuló mulasztásával kapcsolatos szabályok területi gyakorlati képzés esetében

102

Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a tanuló mulasztása a meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Az évfolyam megismétlése alóli mentesítés kérdésében a szakképző iskola nevelőtestülete a szakképző iskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint dönt, gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gyakorlati képzést folytató szervezet javaslatára. A szakmai gyakorlat pótlása: A gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékot meghaladó óraszám pótlását a tanuló az adott félévben – a gyakorló terület mentorával előzetesen egyeztetett időpontok feltüntetésével – az intézményvezetőtől írásban kérheti. Ha a tanuló szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette (magasabb évfolyamra nem léphet). Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles. Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása az összefüggő szakmai gyakorlatról meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, de igazolatlan mulasztása nincs, vagy az igazolatlan mulasztása nem haladja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát és az igazolatlan mulasztását pótolta, és a következő tanév megkezdéséig pótolja az előírt gyakorlati követelményeket, a tanuló magasabb évfolyamra léphet, amennyiben a gyakorlati képzés szervezője ezt igazolja. A magasabb évfolyamra lépés kérdésében a gyakorlati képzés szervezőjének javaslatára a szakképző iskola nevelőtestülete dönt. A tanulói jogviszony megszűnése Nappali képzés „A tanköteles tanuló kivételével megszűnik a tanulói fogviszonya annak, aki egy tanítási éven belül igazolatlanul harminc tanítási óránál - alapfokú művészeti iskolában tíz tanítási óránál – többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább két alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. A gyakorlati képzés esetén az igazolatlan mulasztás fogkövetkezményeire a szakképzésről szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell. A tanulói fogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt.” Felnőttoktatásra vonatkozó külön rendelkezések „Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha a szorgalmi időszakban húsz tanóránál többet mulasztott igazolatlanul.” „Ha a tanuló a tanórai foglalkozások több mint ötven százalékáról távol maradt, félévkor és év végén minden esetben osztályozó vizsgán köteles számot adni tudásáról. Az osztályozó vizsga alól felmentés nem adható.”

103

III.5. Képzési szerkezet 5.1 AZ ISKOLA KÉPZÉSI SZERKEZETE

MUNKÁBA ÁLLÁS

FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY

SZAKMAI VIZSGA

EGÉSZSÉGÜGY SZAKMACSOPORT

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZAKMACSOPORT

EGÉSZSÉGÜGY ÁGAZAT

INFORMATIKA SZAKMACSOPORT INFORMATIKA ÁGAZAT

SZOCIÁLIS ÁGAZAT

nappali képzés esti képzés levelező képzés

nappali képzés

nappali képzés

levelező képzés

levelező képzés

SZAKKÉPZÉS

ÉRETTSÉGI ÉRETTSÉGI VIZSGA VIZSGA

INFORMATIKAI SZAKMACSOPORT

EGÉSZSÉGÜGY SZAKMACSOPORT

szakmai alapozás 11-12. évfolyam

szakmai alapozás 11-12. évfolyam

szakmai orientáció 10. évfolyam

szakmai orientáció 10. évfolyam

9.évfolyam szakmai elméleti és gyakorlati oktatás

9.évfolyam szakmai elméleti és gyakorlati oktatás

SZAKKÖZÉPISKOLA

ÁLTALÁNOS ISKOLA VIII. OSZTÁLYT VÉGZETTEK

belépés más középiskolai érettségivel

104

5.2 Szakképzés képzési szerkezete A szakmai képzés képzési szerkezetének kialakításánál figyelembe vettük az egészségügyi- és szociális intézmények munkaerő-piaci igényeit és az MFKB beiskolázásra vonatkozó döntéseit. 133/2010-es OKJ szerinti képzések (kifutó képzések) OKJ száma

Szakképesítés köre

A szakképesítés központi programjának engedélyszáma

A képzés ideje

Ápoló

54 723 01 0010 54 01

szakképesítéselágazás

196351/2011/EAHUF

3 év

Csecsemő- és gyermekápoló

54 723 01 0010 54 02

szakképesítéselágazás

196351/2011/EAHUF

3 év

Kisgyermekgondozó, nevelő

54 761 02 0010 54 02

szakképesítéselágazás

21702-2/2009. 12. 29.

2 év

Esti

Ápoló

54 723 01 0010 54 01

szakképesítéselágazás

196351/2011/EAHUF

3 év

Levelező

Ápoló (kiegészítő) iskolarendszeren kívüli

54 723 01 0010 54 01

szakképesítéselágazás

196351/2011/EAHUF

2 év

Szakképesítés megnevezése

Nappali

150/2012-es OKJ szerintiképzések 2013/2014. tanévtől OKJ száma

Szakképesítés köre

A szakképzési kerettanterv alapján

A képzés ideje

Gyakorló ápoló

52 723 01

alap-szakképesítés

14/2013. (IV.5.) NGM rendelet

2 év

Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló

52 723 02

alap-szakképesítés

14/2013. (IV.5.) NGM rendelet

2 év

Szakképesítés megnevezése

Nappali

150/2012-es OKJ szerintiképzések 2014/2015. tanévtől felmenő rendszerben Szakképesítés megnevezése Ápoló Nappali

Esti

Csecsemő- és gyermekápoló Kisgyermekgondozó, nevelő Ápoló

OKJ száma 55 723 01 55 723 02

Szakképesítés köre szakképesítés - ráépülés szakképesítés - ráépülés

54 761 02

alap-szakképesítés

55 723 01

szakképesítés - ráépülés

A szakképzési kerettanterv alapján 14/2013. (IV.5.) NGM rendelet 14/2013. (IV.5.) NGM rendelet 14/2013. (IV.5.) NGM rendelet 14/2013. (IV.5.) NGM rendelet

A képzés ideje

1 év 1 év 2 év 1 év

105

5.3 Felnőttképzés Az iskolában jelenleg felnőttképzés keretében Ápoló, valamint Csecsemő- és gyermekápoló szakképesítések megszerzésére irányuló levelező önköltséges képzések folynak. A Munkaügyi Központ nyilvántartási száma: 15-0075-04.

Szakképesítés megnevezése

A szakképesítés központi A képzés programjának engeóraszáma délyszáma

OKJ száma

Szakképesítés köre

Ápoló

54 723 01 0010 54 01

szakképesítés-elágazás

19635-1/2011/EAHUF

4600

Csecsemő- és gyermekápoló

54 723 01 0010 54 02

szakképesítés-elágazás

19635-1/2011/EAHUF

4600

III.6. Az intézmény modultérképe

133/2010-es OKJ szerinti képzések Szakképesítések Tananyagegység Interakció az egészségügyi ellátásban Aszepszis-antiszepszis, munkavédelem, környezetvédelem Első ellátás-elsősegélynyújtás Egészséges ember gondozása Alapápolás Diagnosztika - terápia Betegmegfigyelés/monitorozás Egészségnevelés-egészségfejlesztés Szakápolás Csecsemő- és gyermekápolók egészségnevelési feladatai Csecsemő és gyermek szakápolás

54 723 01 0010 54 01

54 723 01 0010 54 02

Ápoló

Csecsemő- és gyermekápoló

3710-10

3710-10

3711-10

3711-10

2327-10 3716-10 3713-10 3714-10 3715-10 2323-10 3717-10

2327-10 3716-10 3713-10 3714-10 3715-10 2323-10 3717-10 2403-10 3718-10

106

133/2010-es OKJ szerinti képzések Az Ápoló(nappali)(OKJ:54 723 01 001054 01) megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek óraterve Készült: a központi oktatási program alapján I. tanév KÖVETELMÉNYMODULOK TANEGYSÉGEK TANANYAGELEMEK

Félév

Számon-kérés módja

Összesen

Elmélet

Demons gyak.

Klinikai gyak.

1. modul: 3710-10 Interakció az egészségügyi ellátásban

146

95

51

0

1.0 Kommunikáció - Latin - Kommunikáció - Idegen nyelv 2.0 Etikus, jogszerű kommunikáció - Etika - Jog 3.0 Pszichológia, szociológia, pedagógia - Pszichológia - Szociológia - Pedagógia - Szociálpszichológia 4.0 Informatika, ügyvitel

60 26 17 17 25 17 8 44 17 8 10 9 17

26 26 25 17 8 44 17 8 10 9 -

34 17 17 0 0 17

0 0 0 -

2. modul: 3711-10 Aszepszis-antiszepszis, munkavédelem, környezetvédelem

59

42

17

0

1.0 Fertőtlenítés, sterilizálás - Mikrobiológia, járványtan - Fertőtlenítés, sterilizálás 2.0 Munkavédelem, tűzvédelem - Munkavédelem, tűzvédelem - Környezetvédelem

17 17 25 17 8

17 17 0 -

0 -

0,5

34 17 17 25 17 8

3. modul: 2327-10 Első ellátás-elsősegélynyújtás

68

17

51

0

68

17

51

-

404

123

51

230

356 17 9 60

115 17 9 9

51 51

190 -

F

- Első ellátás-elsősegélynyújtás

I.

1

II.

2.0 Akadályozott személy gondozása - Akadályozott személy gondozása Évközi - Gyakorlat - Akadályozott személy gondozásával foglalkozó int

IV.

V.

VI.

0,5

1 1 1 0,5 1 0,5 0,5 0,5

1 1 1

2

2

4. modul: 3716-10 Egészséges ember gondozása 1.0 Egészséges ember gondozása - Fejlődéslélektan - Egészségtan - Egészséges ember gondozása Évközi - Bölcsőde - Rooming-in - Szoc.ott./Idősek otthona, - Gyakorlat - Terhesgondozó Tanév végi összefüggő - Terhesgondozó - Egyéni felkészülés

III.

1 0,5 0,5

3

0,5

0 -

F MIN F SZV F F IV F IV GYV

F F F IV F/GYV

IV F F/SZV

140

-

-

40 40 40 20

50

-

-

50

F

80

80

-

-

F

48 8

8 8

0 -

40 -

SZV

40

-

-

40

F

107

KÖVETELMÉNYMODULOK TANEGYSÉGEK TANANYAGELEMEK

Félév I.

II.

III.

IV.

V.

5. modul: 3713-10 Alapápolás 1.0 Ápolási folyamat - Ápolási folyamat - Kórtan 2.0 Ápolási feladatok - Ápolási feladatok Évközi: - Belgyógyászat - Sebészet - Újszülött - Gyakorlat - Gyermekgy. Tanév végi összefüggő: - Belgyógyászat 3.0 Ápoláslélektan - Ápoláslélektan

0,5 1

1

4

4

VI.

Számonkérés módja

Összesen

Elmélet

Demons gyak.

Klinikai gyak.

638

130

68

440

45 9 36 576 136

45 9 36 68 68

0 68 68

0 440 -

F

SZV F/SZV F/SZV

400

-

-

160 160 40 40

40

-

-

40

F

17 17

17 17

0 -

0 -

SZV

6. modul: 3414-10 Diagnosztika - terápia

700

342

68

290

1. 0 Diagnosztikai eljárások - Biofizika - Biokémia 2. 0 Terápiás eljárások - Diétás terápia

402 17 17 298 9

265 17 17 77 9

17 51 -

120 170 -

7. modul: 3715-10 Betegmegfigyelés - monitorozás

784

350

34

400

1.0 Anatómia - élettan - Anatómia Osztályfőnöki

85 85 17

85 85 17

0 -

0 -

F

68

51

17

-

F

20 40 20 20 20

F

1

1 1 0,5

3 0,5

2 0,5

F F IV

II. tanév 6. modul: 3414-10 Diagnosztika - terápia 1. 0 Diagnosztikai eljárások - Ápolástan diagnosztika - Évközi: - Belgyógyászat, - Sebészet - Gyakorlat - SBO - Gyermekgyógy - Traumatológia - Egyéni felkészülés 2. 0 Terápiás eljárások - Gyógyszertan - Terápiás eljárások Évközi: - Belgyógyászat - Sebészet - SBO - Gyermekgyászat - Gyakorlat - Traumatológia Tanév végi összefüggő: - Belgyógyászat

2

2

1

1

3

2

120

-

180

180

-

-

F

34 85

34 34

51

-

F F

F

F

120

-

-

20 40 20 20 20

50

-

-

50

562

158

34

370

7. modul: 3715-10 Betegmegfigyelés - monitorozás 2.0 Megfigyelések csecsemő-, gyermek-, és felnőtt ápolásban

108 KÖVETELMÉNYMODULOK TANEGYSÉGEK TANANYAGELEMEK

Félév I.

Megfigyelések csecsemő-, gyermek-, és felnőtt ápolásban Évközi: - Neurológia - Pszichiátria - Belgyógyászat - Sebészet - Traumatológia - Gyakorlat - Gyermekgyógy. - Otthonáp.sz. Tanév végi összefüggő: - Sebészet - Egyéni felkészülés -

II.

III.

IV.

3

3

V.

VI.

Összesen

Elmélet

Demons gyak.

Klinikai gyak.

Számonkérés módja

102

68

34

-

F

40 40 70 40 40 40 60

330

-

-

40

-

-

40

F

90

90

-

-

F

17 17

17 17

0 -

0 -

F

8. modul: 2323 – 10 Egészségnevelés egészségfejlesztés

186

146

0

40

1.0 Egészségtudatos magatartás kialakítása - Egészségtan, közegészségtan - Egészségpedagógia - Évközi: - Gyakorlat - Terhesgondozás - Egyéni felkészülés 2.0 Lelki egészség - Mentálhigiéné

169 17 17

129 17 17

0 -

40 -

F SZV

40

-

-

40

F

95 17 17

95 17 17

0 -

0 -

F

1701

565

206

930

193 51 102 182 34 68 17

85 51 34 68 34 34 17

68 68 34 34 -

40 80 -

40

-

-

40

F

80

-

-

40 40

F

163

34

9

120

17

17

-

-

SZV

26

17

9

-

F

120

-

-

40 80

F

189

52

17

120

34

34

-

-

3.0 Immunitástan - Immunitástan

1

1 1

1

9. modul: 3717 – 10 Szakápolás 1.0 Belgyógyászati klinikumi ismeretek és szakápolás 2 - Belgyógyászat - klinikum 3 - Szakápolás 2.0 Sebészeti klinikumi ismeretek és szakápolás 1 - Sebészet – klinikum 2 - Szakápolás 0,5 - Osztályfőnöki

1 3 1 2 0,5

F

MIN

SZV F SZV F

III. tanév 9. modul: 3717 – 10 Szakápolás 1.0 Belgyógyászati klinikumi ismeretek és szakápolás Évközi: - Gyakorlat - Belgyógyászat 2.0 Sebészeti klinikumi ismeretek és szakápolás Évközi: - Gyakorlat - Sebészet, traumatológia 3.0 Szülészeti – nőgyógyászati klinikumi ismeretek és szakápolás 1 - Szülészet – nőgyógyászat – klinikum 1,5 - Szakápolás Évközi: - Gyakorlat - Szülészet – nőgyógyászat 4.0 Kisklinikumi ismeretek és szakápolás 1 - Urológia, Szemészet, Fül-orrgégészet, Bőrgyógyászat Klinikum

40

40

40 80

1

IV/KLIN

109 KÖVETELMÉNYMODULOK TANEGYSÉGEK TANANYAGELEMEK

Félév I.

II.

III.

IV.

V.

1 Urológia, Szemészet, Fül-orrgégészet, Bőrgyógyászat - Szakápolás Évközi: - Urológia, - Gyakorlat - Szemészet, - Fül-orrgégészet, 5.0 Gyermekgyógyászati klinikumi ismeretek és szakápolás 1,5 - Gyermekgyógyászat klinikum 1,5 - Szakápolás Évközi: - Gyakorlat - Gyermekgyógy. 6.0 Neurológiai és pszichiátriai klinikumi ismeretek és szakápolás 1 - Neurológiai klinikum 1 - Szakápolás 1 - Pszichiátriai klinikum 1 - Szakápolás Évközi: - Neurológiai - Gyakorlat - Pszichiátriai 7.0 Onkológiai és hospice ellátás - Onkológia - Hospice 8.0 Otthonápolás, szociális ellátás, geriátria - Otthonápolás, szociális ellátás, geriátria Évközi: - Gyakorlat - Otthonáp.szo. - Szoc.otth. - Egyéni felkészülés 9.0 Sürgősségi klinikai ismeretek és szakápolás 2 - Sürgősségi klinikai ismeretek 1 - Sürgősségi szakápolás Évközi - Gyakorlat - SBO/ITO 2 Vizsgafelkészítő 0,5 Osztályfőnöki

-

VI.

Összesen

Elmélet

Demons gyak.

Klinikai gyak.

Számonkérés módja

35

18

17

-

F

120

-

-

40 40 40

F

172 26 26

43 26 17

9 9

120 -

SZV F

120

-

-

120

F

230 17 18 17 18

52 17 9 17 9

18 9 9

160 -

SZV F SZV F

160

-

-

80 80

F

34 17 17 305

34 17 17 95

0 0

0 210

SZV SZV

25

25

-

-

SZV

210

-

-

170 40

F

70 148 25 43

70 51 25 26

17 17

80 -

SZV SZV

80

-

80

F

68 17

34 17

-

MIN

1

40 40 40

120

80 80

1 1 1,5 80 80

1

2 0,5

34 -

F

110

Modul

4.

Klinikai gyakorlatok Tananyagegység Osztály - Bölcsőde - Újszülött/Rooming-in - Szociális otthon/idősek napközis otthona 1.0/3716-10 - Terhes gondozó -

2.0/3716-10

5.

2.0/3713-10

-

-

1.0/3714-10

6. 2.0/3714-10

-

7.

2.0/3715-10

-

8.

1.0/2323-10 1.0/3717-10 2.0/3717-10 3.0/3717-10 4.0/3717-10

9. 5.0/3717-10 6.0/3717-10 8.0/3717-10 9.0/3717-10

Összefüggő (nyári) szakmai gyakrolat: Terhesgondozó Akadályozott személyek gondozásával foglalkozó intézmény

I. 40 40 40

II.

Félév III. IV.

VI.

20

Összesen

230

50 40

Belgyógyászat Sebészet Újszülött Gyermekgyógyászat

160 160 40 40

Összefüggő (nyári) szakmai gyakrolat: Belgyógyászat

440

40

Belgyógyászat Sebészet SBO Gyermekgyógyászat Traumatológia Belgyógyászat Sebészet SBO Gyermekgyógyászat Traumatológia

20 40 20 20 20 20 40 20 20 20

Összefüggő (nyári) szakmai gyakrolat: Belgyógyászat

290

50

Neurológia Belgyógyászat Pszichiátria Traumatológia Sebészet Gyermekgyógyászat Otthonápolási szolgálat

40 70 40 40 40 40 60

Összefüggő (nyári) szakmai gyakrolat: Sebészet

- Terhes gondozó - Belgyógyászat - Sebészet - Traumatológia - Szülészet-nőgyógyászat - Fül-orr-gégészet - Urológia - Szemészet - Gyermekgyógyászat - Neurológia - Pszichiátria - Otthonápolási szolgálat - Szociális otthon - SBO/ITO ÖSSZESEN

V.

370

40 40

40 40 40 40 120 40 40 40

930

40 80 360

2300

120 80 80 170

230

440

330

370

570

111

ÓRASZÁMOK Elméleti Demonstrációs gyakorlat Egyéni felkészülés Klinikumi gyakorlat Összesen Mindösszesen

I. év 472 238 80 670 1460

Oktatási hetek -

Oktatási hét Elméleti oktatás/területi gyakorlat (nap) Vizsgahét Tanév végi összefüggő gyakorlat

II. év 425 204 365 700 1694

Összesen 1239 546 515 2300

4600

I. félév 17 3/2 1

Jelmagyarázat: SZV: szóbeli vizsga IV: írásbeli vizsga GYV: gyakorlati vizsga F: folyamatos értékelés MIN: minősítés

A tananyagelemek időrendi ütemezése változhat.

III. év 342 104 70 930 1446

II. III. félév félév 17 17 3/2 3/2 1 1 90 óra

IV. V. félév félév 17 17 2/3 2/3 1 1 90 óra

VI. félév 13 1/4 1

112 Az Ápoló(esti)(OKJ:54 723 01 001054 01) megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek óraterve Készült: a központi oktatási program alapján I. tanév KÖVETELMÉNYMODULOK TANEGYSÉGEK TANANYAGELEMEK

Félév

Számonkérés módja

Összesen

Elmélet

Demons gyak.

Klinikai gyak.

1. modul: 3710-10 Interakció az egészségügyi ellátásban

209

166

43

0

1.0 Kommunikáció - Latin - Kommunikáció - Idegen nyelv 2.0 Etikus, jogszerű kommunikáció - Etika - Jog 3.0 Pszichológia, szociológia, pedagógia

43 17 17 9 25 17 8 44

17 17 25 17 8 44

26 17 9 0 0

0 0 0

17

17

-

-

F

8 10 9 97 17 80

8 10 9 0 0 80

17 17 -

0 -

IV F IV

2. modul: 3711-10 Aszepszis-antiszepszis, munkavédelem, környezetvédelem

98

81

17

0

2.0 Fertőtlenítés, sterilizálás - Mikrobiológia, Járványtan - Fertőtlenítés, sterilizálás 2.0 Munkavédelem, tűzvédelem - Munkavédelem, tűzvédelem - Környezetvédelem - Egyéni felkészülés

42 17 25 56 8 8 40

25 17 8 56 8 8 40

17 17 0 -

0 0 -

3. modul: 2327-10 Első ellátás-elsősegélynyújtás

83

57

26

0

1.0 Első ellátás-elsősegélynyújtás - Első ellátás-elsősegélynyújtás - Egyéni felkészülés

83 43 40

57 17 40

26 26 -

0 -

416

169

0

230

407 17 17 230 100

160 17 17 100

17 0 -

230 230 -

-

Pszichológia

- Szociológia - Pedagógia - Szociálpszichológia 4.0 Informatika, ügyvitel - Informatika ügyvitel - Egyéni felkészülés

I.

II.

III.

V.

VI.

1 1 1,5 1 0,5 10, 5 0,5 ,5 0,5 1

1

1 0,5

0,5 0,5

2,5

4. modul: 3716-10 Egészséges ember gondozása 1.0 Egészséges ember gondozása - Fejlődéslélektan - Egészséges ember gondozása Évközi - Gyakorlat - Egyéni felkészülés

IV.

1 1

2

F MIN F SZV F

GYV F

F F F IV F

F/GYV F

IV F F

113

KÖVETELMÉNYMODULOK TANEGYSÉGEK TANANYAGELEMEK

Félév

Számonkérés módja

Összesen

Elmélet

Demons gyak.

Klinikai gyak.

685

194

51

440

43 9 34 85 85 440 100

43 9 34 34 34 100

0 51 51 -

0 0 440 -

6. modul: 3714-10 Diagnosztika - terápia

677

327

60

120

1. 0 Diagnosztikai eljárások - Biofizika - Biokémia

77 9 8

51 9 8

26 -

120 -

7. modul: 3715-10 Betegmegfigyelés - monitorozás

632

228

34

370

1.0 Anatómia - élettan - Anatómia

68 68

68 68

0 -

0 -

F

I.

II.

III.

IV.

V.

5. modul: 3713-10 Alapápolás 1.0 Ápolási folyamat - Ápolási folyamat - Kórtan 2.0 Ápolási feladatok - Ápolási feladatok - Gyakorlat - Évközi - Egyéni felkészülés

0,5 1

1

3

2

0,5 0,5

2

2

VI.

SZV F/SZV F/SZV F

IV IV

II. tanév 4. modul: 3716-10 Egészséges ember gondozása 1.0 Egészséges ember gondozása - Egészségtan - Egészséges ember gondozása,

0,5 2

9 34

9 17

17

-

IV F

2.0 Akadályozott személy gondozása - Akadályozott személy gondozása

0,5

339 9

109 9

0 -

230 -

SZV

685

194

51

440

1

17

17

-

-

SZV

2

1,5

60 170 200

34 200

26 -

170 -

F

1 2 0,5

1 2

34 68 8

34 34 8

34 -

-

IV F IV

7. modul: 3715-10 Betegmegfigyelés - monitorozás

632

228

34

370

2.0 Megfigyelések csecsemő-, gyermek-, és felnőtt ápolásban 2 2 - Megfigyelések csecsemő-, gyermek-, és felnőtt ápolásban Évközi - Gyakorlat - Egyéni felkészülés 3.0 Immunitástan 0,5 - Immunitástan

68

34

34

0

68

34

34

-

370 117 496 9

117 126 9

0 -

370 370 -

8. modul: 2323 – 10 Egészségnevelés egészségfejlesztés

183

143

0

40

1.0 Egészségtudatos magatartás kialakítása - Egészségtan, közegészségtan - Egészségpedagógia Évközi - Gyakorlat

26 17 9 40

26 17 9 -

0 -

0 40

5. modul: 3713-10 Alapápolás 3.0 Ápoláslélektan - Ápoláslélektan 6. modul: 3714-10 Diagnosztika - terápia 1. 0 Diagnosztikai eljárások - Ápolástan diagnosztika Évközi - Gyakorlat - Egyéni felkészülés 2. 0 Terápiás eljárások - Gyógyszertan - Terápiás eljárások - Diétás terápia

1 0,5

F F F

F F

114 KÖVETELMÉNYMODULOK TANEGYSÉGEK TANANYAGELEMEK

Félév I.

II.

III.

- Egyéni felkészülés 2.0 Lelki egészség - Mentálhigiéné

IV.

V.

VI.

1

9. modul: 3717 – 10 Szakápolás 1.0 Belgyógyászati klinikumi ismeretek és szakápolás - Belgyógyászat - klinikum 2 2 - Szakápolás 2.0 Sebészeti klinikumi ismeretek és szakápolás 1 - Sebészet – klinikum 1 - Szakápolás

1 2

1 III. tanév

9. modul: 3717 – 10 Szakápolás 1.0 Belgyógyászati klinikumi ismeretek és szakápolás Évközi: - Gyakorlat - Belgyógyászat 2.0 Sebészeti klinikumi ismeretek és szakápolás Évközi: - Gyakorlat - Sebészet, traumatológia 3.0 Szülészeti – nőgyógyászati klinikumi ismeretek és szakápolás 0,5 - Szülészet – nőgyógyászat – klinikum 1 - Szakápolás 4.0 Kisklinikumi ismeretek és szakápolás 2 Urológia, Szemészet, Fül-orrgégészet, Bőrgyógyászat - Klinikum 1,5 Urológia, Szemészet, Fül-orrgégészet, Bőrgyógyászat - Szakápolás 5.0 Gyermekgyógyászati klinikumi ismeretek és szakápolás 1 - Gyermekgyógyászat klinikum 1 - Szakápolás 6.0 Neurológiai és pszichiátriai klinikumi ismeretek és szakápolás 0,5 - Neurológiai klinikum 1 - Szakápolás 0,5 - Pszichiátriai klinikum 1 - Szakápolás 7.0 Onkológiai és hospice ellátás - Onkológia - Hospice 8.0 Otthonápolás, szociális ellátás, geriátria 9.0 Sürgősségi klinikai ismeretek és szakápolás - Sürgősségi klinikai ismeret - Sürgősségi szakápolás - Gyakorlat - Évközi - Egyéni felkészülés 1 - Vizsgafelkészítő

40

Elmélet

Demons gyak.

Klinikai gyak.

100 157 17

100 117 17

0 -

40 -

1617

559

128

930

119 51 68 51 17 34

85 51 34 34 17 17

34 34 17 17

0 0 -

1617

559

128

930

40

-

-

40

F

80

-

-

40 40

F

26

9

0

0

9

9

-

-

SZV

17 60

17 51

9

0

F

34

34

-

-

IV/KLIN

26

17

9

-

IV

35 17 18 50 9 16 9 16 18 9 9 17 1241 17 26 200 68

26 17 9 34 9 8 9 8 18 9 9 17 268 17 17 200 34

9 9 16 8 8 0 0 43 9 34

0 0 0 0 930 930 -

40

0,5 0,5 1 1 1,5

3

Számonkérés módja

Összesen

F MIN

SZV F SZV F

SZV F SZV F SZV F IV IV SZV SZV SZV F MIN

115

Modul

4.

Klinikai gyakorlatok Tananyagegység Osztály - Bölcsőde - Újszülött/Rooming-in - Szociális otthon/idősek 1.0/3716-10 napközis otthont - Terhes gondozó 2.0/3716-10

5.

6.

7.

8.

9.

-

Akadályozott személyek gondozásával foglalkozó intézmény

- Belgyógyászat - Sebészet 2. 0/3713-10 - Újszülött - Gyermekgyógyászat - Belgyógyászat - Sebészet - SBO 1.0/3714-10 - Gyermekgyógyászat - Traumatológia - Belgyógyászat - Sebészet - SBO 2.0/3714-10 - Gyermekgyógyászat - Traumatológia - Neurológia - Belgyógyászat - Pszichiátria - Traumatológia 2.0/3715-10 - Sebészet - Gyermekgyógyászat - Otthonápolási szolgálat - Terhes gondozó 1.0/2323-10 - Belgyógyászat 1.0/3717-10 - Sebészet 2.0/3717-10 - Traumatológia - Szülészet-nőgyógyászat 3.0/3717-10 - Fül-orr-gégészet - Urológia 4.0/3717-10 - Szemészet - Gyermekgyógyászat 5.0/3717-10 - Neurológia 6.0/3717-10 - Pszichiátria - Otthonápolási szolgálat 8.0/3717-10 - Szociális otthon - SBO/ITO 9.0/3717-10 ÖSSZESEN

I. 40 40 40

II.

Félév III. IV.

V.

VI.

Összesen

230 70 40 200 160 40 40

440 20 40 20 20 20 70 40 20 20 20

290

40 70 40 40 80 40 60

370

40

40 40 40 40 120 40 40 40

930

40 80 360

2300

120 80 80 170

230

440

330

370

570

116

ÓRASZÁMOK Elméleti Demonstrációs gyakorlat Egyéni felkészülés Klinikumi gyakorlat Összesen Mindösszesen

I. év 340 137 360 670 1507

Oktatási hetek -

Oktatási hét Elméleti oktatás/területi gyakorlat (nap) Vizsgahét

II. év 367 162 417 700 1646

III. év 240 77 200 930 1447

Összesen 947 376 977 2300

4600

I. félév 17 2 1

II. félév 17 2 1

III. félév 17 2 1

IV. félév 17 2 1

V. félév 17 2 1

VI. félév 13 2 1

Jelmagyarázat:SZV: szóbeli vizsga; IV: írásbeli vizsga; GYV: gyakorlati vizsga;F: folyamatos értékelés;MIN minősítés

A tananyagelemek időrendi ütemezése változhat.

117

Az Ápoló (LEVELEZŐ) (OKJ: 54 723 01 0010 54 01) megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek óraterve Készült: a központi oktatási program alapján I. tanév KÖVETELMÉNYMODULOK TANEGYSÉGEK TANANYAGELEMEK

I.

II.

III .

IV.

1. modul: 3710-10 Interakció az egészségügyi ellátásban 1.0 Kommunikáció - Kommunikáció - Idegen nyelv 2.0 Etikus, jogszerű kommunikáció - Etika - Jog 3.0 Pszichológia, szociológia, pedagógia - Pszichológia - Szociológia - Pedagógia - Szociálpszichológia 4.0 Informatika, ügyvitel - Informatika ügyvitel - Egyéni felkészülés 2. modul: 3711-10 Aszepszis-antiszepszis, munkavédelem, környezetvédelem 3.0 Fertőtlenítés, sterilizálás - Mikrobiológia, Járványtan - Fertőtlenítés, sterilizálás 2.0 Munkavédelem, tűzvédelem - Munkavédelem, tűzvédelem - Környezetvédelem - Egyéni felkészülés

Összesen

Elmélet

Demo ns gyak.

Klinikai gyak.

A számonkérés módja

118

93

25

0

MODULZÁRÓ VIZSGA - SZV

10 6

-

10 6

MIN IV

9 8

9 8

-

IV IV

9 4 9 4

9 4 9 4

-

IV IV IV IV

9 50

50

9 -

GYV F

127

118

9

9 9

9 -

9

IV IV

5 4 100

5 4 100

-

IV IV F MODULZÁRÓ VIZSGA GYV

3. modul: 2327-10 Első ellátás-elsősegélynyújtás

68

59

9

1.0 Első elsősegélynyújtás - Első ellátás-

18

9

9

0

0

MODULZÁRÓ VIZSGA GYV

ellátásGYV

118

elsősegélynyújtás - Egyéni felkészülés

50

50

-

4. modul: 3716-10 Egészséges ember gondozása

372

125

17

8 26

8 9

17

IV GYV

8

8

-

IV

1.0 Egészséges ember gondozása - Fejlődéslélektan - Egészséges ember gondozása - Akadályozott személy gondozása Gyakorlat Évközi: - Bölcsőde - Újszülött/Rooming-in - Szociális otthon/idősek napközis otthont - Terhes gondozó - Akadályozott személyek gondozásával foglalkozó intézmény - Egyéni felkészülés

F 230

MODULZÁRÓ VIZSGA - SZV

F

230

-

-

100

100

-

511

54

17

1.0 Ápolási folyamat - Ápolási folyamat

5

5

-

IV

2.0 Ápolási feladatok - Ápolási feladatok

34

17

17

SZV

9

9

-

IV

440

-

-

440

23

23

-

-

5. modul: 3713-10 Alapápolás

3.0 Ápoláslélektan - Ápoláslélektan Gyakorlat Évközi: - Belgyógyászat - Sebészet - Újszülött - Gyermekgyógyászat - Egyéni felkészülés 6. modul: 3414-10 Diagnosztika - terápia 1. 0 Diagnosztikai eljárások - Biofizika - Biokémia - Ápolástan diagnosztika Gyakorlat Évközi: - Belgyógyászat - Sebészet - SBO - Gyermekgyógyászat - Traumatológia

483

159

34

8 8 17

8 8 17

17

290

-

-

230

F 440

290

MODULZÁRÓ VIZSGA GYV

F

MODULZÁRÓ VIZSGA GYV IV IV SZV

290 F

119

- Belgyógyászat - Sebészet - SBO - Gyermekgyógyászat - Traumatológia - Egyéni felkészülés 2. 0 Terápiás eljárások - Gyógyszertan - Terápiás eljárások 7. modul: 3715-10 Betegmegfigyelés - monitorozás 2.0 Megfigyelések csecsemő-, gyermek-, és felnőtt ápolásban - Megfigyelések csecsemő-, gyermek-, és felnőtt ápolásban Gyakorlat Évközi: - Neurológia - Belgyógyászat - Pszichiátria - Traumatológia - Sebészet - Gyermekgyógyászat - Otthonápolási szolgálat - Egyéni felkészülés 3.0 Immunitástan - Immunitástan

100

100

-

F

9 17

9 17

17

IV SZV

453

66

17

10

10

17

-

-

370

50

6 II. tanév

6

MODULZÁRÓ VIZSGA - SZV

GYV

370

50

KÖVETELMÉNYMODULOK TANEGYSÉGEK TANANYAGELEMEK

370

F

F -

IV

Összesen

Elmélet

Demo ns gyak.

Klinikai gyak.

A számonkérés módja

165

125

0

40

MODULZÁRÓ VIZSGA SZV

8 8

8 8

-

40

-

-

100

100

-

F

9

9

-

IV

9. modul: 3717 – 10 Szakápolás

1213

223

60

930

1.0 Belgyógyászati klinikumi ismeretek és szakápolás

84

58

26

0

8. modul: 2323 – 10 Egészségnevelés egészségfejlesztés 1.0 Egészségtudatos magatartás kialakítása - Egészségtan, közegészségtan - Egészségpedagógia Gyakorlat Évközi: Terhes gondozó - Egyéni felkészülés 2.0 Lelki egészség - Mentálhigiéné

40

IV IV F

MODULZÁRÓ VIZSGA SZV

120

- Belgyógyászat - klinikum - Szakápolás 2.0 Sebészeti klinikumi ismeretek és szakápolás - Sebészet – klinikum - Szakápolás 3.0 Szülészeti – nőgyógyászati klinikumi ismeretek és szakápolás - Szülészet – nőgyógyászat – klinikum - Szakápolás 4.0 Kisklinikumi ismeretek és szakápolás Urológia, Szemészet, Fül-orr-gégészet, Bőrgyógyászat - Klinikum Urológia, Szemészet, Fül-orr-gégészet, Bőrgyógyászat - Szakápolás 5.0 Gyermekgyógyászati klinikumi ismeretek és szakápolás - Gyermekgyógyászat klinikum - Szakápolás 6.0 Neurológiai és pszichiátriai klinikumi ismeretek és szakápolás - Neurológiai klinikum - Szakápolás - Pszichiátriai klinikum - Szakápolás 7.0 Onkológiai és hospice ellátás - Onkológia - Hospice 8.0 Otthonápolás, szociális ellátás, geriátria 9.0 Sürgősségi klinikai ismeretek és szakápolás - Sürgősségi klinikai ismeret - Sürgősségi szakápolás Gyakorlat Évközi: - Belgyógyászat - Sebészet - Traumatológia - Szülészet-nőgyógyászat - Fül-orr-gégészet - Urológia - Szemészet

34 50

34 24

26

25

15

10

15 10

15 -

10

16

8

8

8

8

-

8

-

8

24

24

0

16

16

-

8

8

-

16

16

0

8 8

8 8

-

32

16

16

8 8 8 8

8 8 -

8 8

12

12

0

6 6

6 6

-

8

8

-

0

66

66

0

0

8 8

8 8

-

SZV SZV 0 IV GYV 0 IV IV 0 IV

IV

-

-

0 IV IV 0 IV IV IV IV 0 IV IV

IV IV

930

F

121

-

Gyermekgyógyászat Neurológia Pszichiátria Otthonápolási szolgálat Szociális otthon SBO/ITO Egyéni felkészülés

50

50

-

F

Vizsgafelkészítő

37

37

-

MIN

Modul

Klinikai gyakorlatok Tananyagegység Osztály

1.0/3716-10 4.

2.0/3716-10

5.

2.0/3713-10

1.0/3714-10

6. 2.0/3714-10

7.

2.0/3715-10

- Bölcsőde - Újszülött/Rooming-in - Szociális otthon/idősek napközis otthona - Terhes gondozó - Összefüggő (nyári) szakmai gyakrolat: - Terhesgondozó - Akadályozott személyek gondozásával foglalkozó intézmény - Belgyógyászat - Sebészet - Újszülött - Gyermekgyógyászat - Összefüggő (nyári) szakmai gyakrolat: - Belgyógyászat - Belgyógyászat - Sebészet - SBO - Gyermekgyógyászat - Traumatológia - Belgyógyászat - Sebészet - SBO - Gyermekgyógyászat - Traumatológia - Összefüggő (nyári) szakmai gyakrolat: - Belgyógyászat - Neurológia - Belgyógyászat - Pszichiátria

Félév I.

II.

III.

IV.

Összesen

40 40 40 20 230 50

40 160 160 40 40

440

40 20 40 20 20 20 20 40 20 20 20

290

50 40 70 40

370

122

Modul

Félév

Klinikai gyakorlatok Tananyagegység Osztály

I.

Traumatológia Sebészet Gyermekgyógyászat Otthonápolási szolgálat - Összefüggő (nyári) szakmai gyakrolat: - Sebészet - Terhes gondozó 1.0/2323-10 - Belgyógyászat 1.0/3717-10 - Sebészet 2.0/3717-10 - Traumatológia - Szülészet3.0/3717-10 nőgyógyászat - Fül-orr-gégészet - Urológia 4.0/3717-10 - Szemészet - Gyermekgyógyászat 5.0/3717-10 - Neurológia 6.0/3717-10 - Pszichiátria - Otthonápolási szolgálat 8.0/3717-10 - Szociális otthon - SBO/ITO 9.0/3717-10 ÖSSZESEN

II.

-

8.

9.

III.

IV.

Összesen

40 40 40 60

40 40

40 40 40 40 120 40 40 40

930

120 80 80 170 40 910

460

570

80 360

2300

A klinikai gyakorlatok óraszámát a szakképesítésben letöltött gyakorlatok száma csökkenti. ÓRASZÁMOK Elméleti Demonstrációs gyakorlat Egyéni felkészülés Klinikumi gyakorlat Összesen Mindösszesen

I. év II. év 201 235 128 60 473 150 2300 – 940 = 1360 1562 1045 2607

Összesen 436 188 623 1360 2607

Beszámítás általános ápoló általános asszisztens (szakközépiskola és szakiskolai) végzettség esetén ÓRASZÁMOK Beszámított Teljesítendő Összesen Elméleti 605 436 1041 Demonstrációs gyakorlat 448 188 636 Klinikumi gyakorlat 940 1360 2300 Egyéni felkészülés 623 623 Összesen 1993 2607 4600 Mindösszesen 4600

123

Beszámítás általános asszisztens (OKJ 52 720 01 0010 52 01) végzettség esetén ÓRASZÁMOK Elméleti Demonstrációs gyakorlat Klinikumi gyakorlat Egyéni felkészülés Összesen Mindösszesen Jelmagyarázat: SZV: IV: GYV: F: MIN:

Beszámított 273 161 530 964

Teljesítendő 366 145 1770 1355 3636 4600

szóbeli vizsga írásbeli vizsga gyakorlati vizsga folyamatos értékelés minősítés

A tananyagelemek időrendi ütemezése változhat.

Összesen 639 306 2300 1355 4600

124

A Csecsemő- és gyermekápoló (nappali) (OKJ:54 723 01 001054 02) megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek óraterve Készült: a központi oktatási program alapján I. tanév

KÖVETELMÉNYMODULOK TANEGYSÉGEK TANANYAGELEMEK

Félév

Számon-kérés módja

Összesen

Elmélet

Demons gyak.

Klinikai gyak.

1. modul: 3710-10 Interakció az egészségügyi ellátásban

146

95

51

0

1.0 Kommunikáció - Latin - Kommunikáció - Idegen nyelv 2.0 Etikus, jogszerű kommunikáció - Etika - Jog 3.0 Pszichológia, szociológia, pedagógia - Pszichológia - Szociológia - Pedagógia - Szociálpszichológia 4.0 Informatika, ügyvitel

60 26 17 17 25 17 8 44 17 8 10 9 17

26 26 25 17 8 44 17 8 10 9 -

34 17 17 0 0 17

0 0 0 -

2. modul: 3711-10 Aszepszis-antiszepszis, munkavédelem, környezetvédelem

59

42

17

0

4.0 Fertőtlenítés, sterilizálás - Mikrobiológia, járványtan - Fertőtlenítés, sterilizálás 2.0 Munkavédelem, tűzvédelem - Munkavédelem, tűzvédelem - Környezetvédelem

17 17 25 17 8

17 17 0 -

0 -

0,5

34 17 17 25 17 8

3. modul: 2327-10 Első ellátás-elsősegélynyújtás

68

17

51

0

68

17

51

-

404

123

51

230

356 17 9 60

115 17 9 9

51 51

190 -

F

- Első ellátás-elsősegélynyújtás

I.

1

II.

2.0 Akadályozott személy gondozása - Akadályozott személy gondozása Évközi - Gyakorlat - Akadályozott személy gondozásával foglalkozó int

IV.

V.

VI.

0,5

1 1 1 0,5 1 0,5 0,5 0,5

1 1 1

2

2

4. modul: 3716-10 Egészséges ember gondozása 1.0 Egészséges ember gondozása - Fejlődéslélektan - Egészségtan - Egészséges ember gondozása Évközi - Bölcsőde - Rooming-in - Szoc.ott./Idősek otthona, - Gyakorlat - Terhesgondozó Tanév végi összefüggő - Terhesgondozó - Egyéni felkészülés

III.

1 0,5 0,5

3

0,5

0 -

F MIN F SZV F F IV F IV GYV

F F F IV F/GYV

IV F F/SZV

140

-

-

40 40 40 20

50

-

-

50

F

80

80

-

-

F

48 8

8 8

0 -

40 -

SZV

40

-

-

40

F

125

KÖVETELMÉNYMODULOK TANEGYSÉGEK TANANYAGELEMEK

Félév I.

II.

III.

IV.

V.

5. modul: 3713-10 Alapápolás 1.0 Ápolási folyamat - Ápolási folyamat - Kórtan 2.0 Ápolási feladatok - Ápolási feladatok Évközi: - Belgyógyászat - Sebészet - Újszülött - Gyakorlat - Gyermekgy. Tanév végi összefüggő: - Belgyógyászat 3.0 Ápoláslélektan - Ápoláslélektan

0,5 1

1

4

4

VI.

Számonkérés módja

Összesen

Elmélet

Demons gyak.

Klinikai gyak.

638

130

68

440

45 9 36 576 136

45 9 36 68 68

0 68 68

0 440 -

F

SZV F/SZV F/SZV

400

-

-

160 160 40 40

40

-

-

40

F

17 17

17 17

0 -

0 -

SZV

6. modul: 3714-10 Diagnosztika - terápia

700

342

68

290

1. 0 Diagnosztikai eljárások - Biofizika - Biokémia 2. 0 Terápiás eljárások - Diétás terápia

402 17 17 298 9

265 17 17 77 9

17 51 -

120 170 -

7. modul: 3715-10 Betegmegfigyelés - monitorozás

784

350

34

400

1.0 Anatómia - élettan - Anatómia Osztályfőnöki

85 85 17

85 85 17

0 -

0 -

F

68

51

17

-

F

20 40 20 20 20

F

1

1 1 0,5

3 0,5

2 0,5

F F IV

II. tanév 6. modul: 3714-10 Diagnosztika - terápia 1. 0 Diagnosztikai eljárások - Ápolástan diagnosztika - Évközi: - Belgyógyászat, - Sebészet - Gyakorlat - SBO - Gyermekgyógy - Traumatológia - Egyéni felkészülés 2. 0 Terápiás eljárások - Gyógyszertan - Terápiás eljárások Évközi: - Belgyógyászat - Sebészet - SBO - Gyermekgyászat - Gyakorlat - Traumatológia Tanév végi összefüggő: - Belgyógyászat

2

2

1

1

3

2

120

-

180

180

-

-

F

34 85

34 34

51

-

F F

F

F

120

-

-

20 40 20 20 20

50

-

-

50

562

158

34

370

7. modul: 3715-10 Betegmegfigyelés - monitorozás 2.0 Megfigyelések csecsemő-, gyermek-, és felnőtt ápolásban

126 KÖVETELMÉNYMODULOK TANEGYSÉGEK TANANYAGELEMEK

Félév I.

II.

Megfigyelések csecsemő-, gyermek-, és felnőtt ápolásban Évközi: - Neurológia - Pszichiátria - Belgyógyászat - Sebészet - Traumatológia - Gyakorlat - Gyermekgyógy. - Otthonáp.sz. Tanév végi összefüggő: - Sebészet - Egyéni felkészülés -

III.

IV.

3

3

V.

VI.

Összesen

Elmélet

Demons gyak.

Klinikai gyak.

Számonkérés módja

102

68

34

-

F

40 40 70 40 40 40 60

330

-

-

40

-

-

40

F

90

90

-

-

F

17 17

17 17

0 -

0 -

F

213

173

0

40

51 17 17 17 162 9 9 9

51 17 17 17 122 9 9 9

0 0 -

0 40 -

40

-

-

40

95

95

-

-

9. modul: 3718 – 10 Csecsemő és gyermek szakápolás

1674

550

194

930

1.0 Csecsemő és gyermek belgyógyászati szakápolás

385

259

126

480

102

102

-

-

F

170

68

102

-

F/GYV

51

51

-

-

F

62

36

24

-

F/GYV

3.0 Immunitástan - Immunitástan

1

8. modul: 2403 – 10 Csecsemő- és gyermekápolók egészségnevelési feladatai 1.0 Egészségmegőrzés, egészségnevelés - Egészségtan, közegészségtan - Egészségnevelés - Speciális ellátást igénylő betegek 2.0 Közösségi-, otthonápolás - Szociálpedagógia - Otthonápolás - Dieteika Évköz Gyakorlat Terhesgondozás - Egyéni felkészülés

-

-

1 1 0,5 0,5 0,5

Gyermek belgyógyászati - klinikum

Gyermek belgyógyászati Szakápolás - Gyógyszertan -

1

3

3 5

5 1

2 III. tanév

Gyermek belgyógyászati Szakápolás Évköz -Gy.Belgyógy. Gyakorlat -Gy. Fertőző -Gy. ITO 2.0 Csecsemő és gyermek sebészeti és sürgősségi szakápolás - Gyermek sebészeti – klinikum - Gyermek sebészeti - Szakápolás - Sürgősségi ellátás - Fertőző betegségek - Osztályfőnöki Évközi -Gy. Sebészet -Gy. Neonat/ITO/sz. - Gyakorlat -Gy. sürgő

3,5

320 80 80 2 6 2 2 0,5

0,5

F

F SZV F IV IV IV

320 80 80

1289 34 68 34 34 17

291 34 68 34 34 17

68 34 -

450 -

200 170 80

-

-

200 170 80

F F/GY SZV SZV

127 KÖVETELMÉNYMODULOK TANEGYSÉGEK TANANYAGELEMEK -

Félév I.

II.

III.

IV.

V.

Egyéni felkészülés Vizsgafelkészítő

Modul

4.

4

Klinikai gyakorlatok Tananyagegység Osztály - Bölcsőde - Újszülött/Rooming-in - Szociális otthon/idősek napközis otthona 1.0/3716-10 - Terhes gondozó -

2.0/3716-10

5.

2.0/3713-10

-

-

1.0/3714-10

6. 2.0/3714-10

-

7.

2.0/3715-10

-

8.

1.0/2323-10

1.0/3718-10 9.

VI.

Összefüggő (nyári) szakmai gyakrolat: Terhesgondozó Akadályozott személyek gondozásával foglalkozó intézmény

I. 40 40 40

II.

Összesen

Elmélet

Demons gyak.

Klinikai gyak.

70 34

70 34

34

-

Félév III. IV.

V.

VI.

20

Összesen

50 40

Belgyógyászat Sebészet Újszülött Gyermekgyógyászat

160 160 40 40

Összefüggő (nyári) szakmai gyakrolat: Belgyógyászat

440

40

Belgyógyászat Sebészet SBO Gyermekgyógyászat Traumatológia Belgyógyászat Sebészet SBO Gyermekgyógyászat Traumatológia

20 40 20 20 20 20 40 20 20 20

Összefüggő (nyári) szakmai gyakrolat: Belgyógyászat

290

50

Neurológia Belgyógyászat Pszichiátria Traumatológia Sebészet Gyermekgyógyászat Otthonápolási szolgálat

40 70 40 40 40 40 60

Összefüggő (nyári) szakmai gyakrolat: Sebészet

370

40

Terhes gondozó Belgyógyászati

-

Gyerek ITO

80

-

Fertőző

80

-

Gyereksebészeti Neonatális intenzívcentrum

200

-

Gyerek SBO

80

ÖSSZESEN

MIN

230

-

2.0/3718-10

Számonkérés módja

40

40 320

930

170

230

440

330

370

480

450

2300

128

A Csecsemő- és gyermekápoló (levelező) (OKJ: 54 723 01 0010 54 02) megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek óraterve Készült: a központi oktatási program alapján I. tanév KÖVETELMÉNYMODULOK TANEGYSÉGEK TANANYAGELEMEK

I.

II.

III .

IV.

1. modul: 3710-10 Interakció az egészségügyi ellátásban 1.0 Kommunikáció - Kommunikáció - Idegen nyelv 2.0 Etikus, jogszerű kommunikáció - Etika - Jog 3.0 Pszichológia, szociológia, pedagógia - Pszichológia - Szociológia - Pedagógia - Szociálpszichológia 4.0 Informatika, ügyvitel - Informatika ügyvitel - Egyéni felkészülés 2. modul: 3711-10 Aszepszis-antiszepszis, munkavédelem, környezetvédelem

KliDem nikai ons gyak gyak. .

Összesen

Elméle t

118

93

25

10 6

-

10 6

IV IV

9 8

9 8

-

IV IV

9 4 9 4

9 4 9 4

-

IV IV IV IV

9 50

50

9 -

GYV F MODULZÁRÓ VIZSGA GYV

127

118

9

0

0

A számonkérés módja MODULZÁRÓ VIZSGA - SZV

5.0 Fertőtlenítés, sterilizálás - Mikrobiológia, Járványtan - Fertőtlenítés, sterilizálás 2.0 Munkavédelem, tűzvédelem - Munkavédelem, tűzvédelem - Környezetvédelem - Egyéni felkészülés

9 9

9 -

9

IV IV

5 4 100

5 4 100

-

IV IV F

3. modul: 2327-10 Első ellátás-elsősegélynyújtás

68

59

9

18

9

9

1.0 Első elsősegélynyújtás - Első ellátáselsősegélynyújtás

0

MODULZÁRÓ VIZSGA GYV

ellátásGYV

129

- Egyéni felkészülés

50

50

-

4. modul: 3716-10 Egészséges ember gondozása

372

125

17

8 26

8 9

17

IV GYV

8

8

-

IV

1.0 Egészséges ember gondozása - Fejlődéslélektan - Egészséges ember gondozása - Akadályozott személy gondozása Gyakorlat Évközi: - Bölcsőde - Újszülött/Rooming-in - Szociális otthon/idősek napközis otthont - Terhes gondozó - Akadályozott személyek gondozásával foglalkozó intézmény - Egyéni felkészülés 5. modul: 3713-10 Alapápolás

F 230

MODULZÁRÓ VIZSGA - SZV

F

230

-

-

230

100

100

-

F MODULZÁRÓ VIZSGA GYV

511

54

17

1.0 Ápolási folyamat - Ápolási folyamat

5

5

-

IV

2.0 Ápolási feladatok - Ápolási feladatok

34

17

17

SZV

9

9

-

IV

440

-

-

440

23

23

-

-

3.0 Ápoláslélektan - Ápoláslélektan Gyakorlat Évközi: - Belgyógyászat - Sebészet - Újszülött - Gyermekgyógyászat - Egyéni felkészülés 6. modul: 3414-10 Diagnosztika - terápia 1. 0 Diagnosztikai eljárások - Biofizika - Biokémia - Ápolástan diagnosztika Gyakorlat Évközi: - Belgyógyászat - Sebészet - SBO - Gyermekgyógyászat - Traumatológia - Belgyógyászat

483

159

34

8 8 17

8 8 17

17

290

-

-

440

290

F

MODULZÁRÓ VIZSGA GYV IV IV SZV

290 F

130

- Sebészet - SBO - Gyermekgyógyászat - Traumatológia - Egyéni felkészülés 2. 0 Terápiás eljárások - Gyógyszertan - Terápiás eljárások 7. modul: 3715-10 Betegmegfigyelés - monitorozás 2.0 Megfigyelések csecsemő-, gyermek-, és felnőtt ápolásban - Megfigyelések csecsemő-, gyermek-, és felnőtt ápolásban Gyakorlat Évközi: - Neurológia - Belgyógyászat - Pszichiátria - Traumatológia - Sebészet - Gyermekgyógyászat - Otthonápolási szolgálat - Egyéni felkészülés 3.0 Immunitástan - Immunitástan

100

100

-

F

9 17

9 17

17

IV SZV

453

66

17

10

10

17

-

-

370

370

MODULZÁRÓ VIZSGA - SZV

GYV

370

F

50

50

6

6

-

188

148

0

40

24 8 8

24 8 8

0 -

0 -

IV IV

8

8

-

-

IV

164 8 8 8

124 8 8 8

0 -

40 -

IV IV IV

40

-

-

40

F

100

100

-

-

F

F IV

II. tanév 8. modul: 2403 – 10 Csecsemő- és gyermekápolók egészségnevelési feladatai 1.0 Egészségmegőrzés, egészségnevelés - Egészségtan, közegészségtan - Egészségnevelés - Speciális ellátást igénylő betegek 2.0 Közösségi-, otthonápolás - Szociálpedagógia - Otthonápolás - Dieteika Évköz Gyakorlat Terhesgondozás - Egyéni felkészülés 9. modul: 3718 – 10 Csecsemő és gyermek szakápolás 1.0 Csecsemő és gyermek belgyógyászati szakápolás - Gyermek belgyógyászati klinikum - Gyermek belgyógyászati Szakápolás

930 590

85

25

480

35

35

-

-

F

60

35

25

-

GYV

131

- Gyógyszertan Évköz -Gy.Belgyógy. Gyakorlat -Gy. Fertőző -Gy. ITO 2.0 Csecsemő és gyermek sebészeti és sürgősségi szakápolás - Gyermek sebészeti – klinikum - Gyermek sebészeti - Szakápolás - Sürgősségi ellátás - Fertőző betegségek Évközi -Gy. Sebészet -Gy. - Gyakorlat Neonat/ITO/sz. -Gyerek sürgősségi ellátás - Egyéni felkészülés Vizsgafelkészítő

15

15

-

320 80 80

-

F

320 80 80

F

595

125

20

450

25

25

-

-

F

45

25

20

-

GYV

15 10

15 10

-

-

SZV SZV

200 170 80

-

-

200 170 80

F

50 37

50 37

-

-

MIN

132

Modul

4.

Klinikai gyakorlatok Tananyagegység Osztály - Bölcsőde - Újszülött/Rooming-in - Szociális otthon/idősek 1.0/3716-10 napközis otthona - Terhes gondozó 2.0/3716-10

5.

2.0/3713-10

1.0/3714-10

6. 2.0/3714-10

7.

2.0/3715-10

8.

1.0/2403-10

1.0/3718-10 9.

-

Terhesgondozó Akadályozott személyek gondozásával foglalkozó intézmény

I. 40 40 40

II.

Félév III.

Összesen IV.

230

20 50 40

-

Belgyógyászat Sebészet Újszülött Gyermekgyógyászat

-

Belgyógyászat

-

Belgyógyászat Sebészet SBO Gyermekgyógyászat Traumatológia Belgyógyászat Sebészet SBO Gyermekgyógyászat Traumatológia

-

Belgyógyászat

-

Neurológia Belgyógyászat Pszichiátria Traumatológia Sebészet Gyermekgyógyászat Otthonápolási szolgálat

-

Sebészet

-

Terhes gondozó Belgyógyászati

-

Gyerek ITO

80

-

Fertőző

80

-

Gyereksebészeti Neonatális intenzívcentrum

200

-

Gyerek SBO

80

2.0/3718-10

ÖSSZESEN

ÓRASZÁMOK Elméleti Demonstrációs gyakorlat Egyéni felkészülés Klinikumi gyakorlat Összesen Mindösszesen

160 160 40 40 40 20 40 20 20 20 20 40 20 20 20

290

50 40 70 40 40 40 40 60 40 40

370

40 320

930

170

910

I. év 201 128 473 1370

440

460

II. év 250 45 150 930 4600

480

450

Összesen 451 233 623 2300

2300

133

Jelmagyarázat: SZV: IV: GYV: F: MIN:

szóbeli vizsga írásbeli vizsga gyakorlati vizsga folyamatos értékelés minősítés

A tananyagelemek időrendi ütemezése változhat. A demonstrációs termi gyakorlatok óraszáma az elméleti óraszámokhoz tartozik. Az esti, illetve levelező képzések óraszámainak kialakításakor a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121. § (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni!

134 A Gyermekgondozó-nevelőmegnevezésű szakképesítés Kisgyermekgondozó, - nevelő (OKJ: 54 761 02 0010 54 02)megnevezésű elágazás szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek óraterve Készült: a központi oktatási program alapján Tananyagelem

I. félév

II. félév

III. félév

IV. félév

1868-06 Gyermekellátási alapfeladatok Jogi ismeretek Szociálpolitikai alapismeretek Szociológia-családszociológia Pedagógia Etika-szakmai etika Gondozástan Munka-, tűz- és balesetvédelmi ismeretek Szakmai készségfejlesztés, kommunikáció Egészséges csecsemő és gyermek fejlődése Gyermekgyógyászat Pszichológia – szociálpszichológia Gyermekápolási ismeretek Elsősegélynyújtás

2 2 2 1 4 2 3 2 2 2

2 1

1

4 2 2 2

2

1878-06 Házi időszakos gyermekfelügyeleti feladatok Gyermekfelügyeleti ismeretek Egészségnevelés

2

3 2

1879-06 Gyermekfelügyelői feladatok Gyermekotthoni ismeretek

4

3

1880-06 Gyermekfelügyeleti dokumentációs feladatok Gyermekotthoni ügyvitel

2

1884-06A napközbeni gyermekellátás feladatai Szolgáltatási ismeretek Hivatásetika Szakmai kommunikáció A kisgyermekkor pedagógiája Gyógypedagógiai ismeretek Játék- és mozgásfejlesztés Beszédfejlődés Művészeti nevelés Speciális gondozási ismeretek Táplálkozási ismeretek Egészségtan-közegészségtan

3 1 2 3 2 2 2 4 4 2 2

2

1 2 2 2

1885-06 A napközbeni gyermekellátás dokumentációs feladatai Bölcsődei dokumentáció Intézményi gyakorlat

4 8

24

Szabad sáv Szakmai idegen nyelv Emberi test Testnevelés Osztályfőnöki Összesen: Heti óraszám: Heti óraszám elmélet: Heti óraszám gyakorlat:

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 612 612 612 476 34 34 34 34 25 19 28 9 9 15 6 25 *A szabad sáv óraszámát a modul összóraszáma nem tartalmazza.

Összes óraszám

Elméleti óraszám

Gyakorlat óraszáma

684

454

234

72 18 36 36 36 72 36 126 36 72 72 36 36

72 18 36 36 36 36 18 0 36 72 72 18 0

0 0 0 0 0 36 18 126 0 0 0 18 36

126

126

0

90 36

90 36

0 0

F IV

126

126

0

F

126

126

0

F

36

36

0

36

36

0

612

480

122

82 18 36 68 36 64 36 100 100 36 36

50 18 0 68 36 64 36 64 72 36 36

32 0 36 0 0 0 0 36 18 0 0

632

72

560

72 560 176* 36* 36* 36* 68* 2392

72 0 140* 36* 36* 0* 68* 1430

0 560 36* 0* 0* 36* 0* 952

60,0% elmélet 40,0% gyakorlat

Számonkérés módja

F F SZV F F F IV MIN F F F SZV GYV

F F SZV MIN F SZV F SZV F F F F IV

F F MIN

135

Területi gyakorlatok I. félév

Tantárgy

1868-06 Gyermekellátási alapfeladatok Szociálpolitikai monitorozás (gyermekvé0 delmi intézményben) 1878-06 Házi időszakos gyermekfelügyeleti feladatok Gyermekellátási gyakorlat gyermekotthon0 ban 1879-06 Gyermekfelügyelői feladatok Gyermekotthoni gyakorlat 0 1880-06 Gyermekfelügyeleti dokumentációs feladatok Adminisztrációs gyakorlat gyermekotthon0 ban 1884-06A napközbeni gyermekellátás feladatai A gyermek megfigyelése (Bölcsődei gya0 korlat) Kisgyermek gondozási gyakorlat 0 1885-06 A napközbeni gyermekellátás dokumentációs feladatai A gondozó-nevelő munka dokumentálása 0 (bölcsőde) Nyári gyakorlat 0 Évközi: 0 Intézményi gyakorlat összesen 0

II. félév

III. félév

IV. félév

Összes óraszám

Elméleti óraszám

Gyakorlat óraszáma

32

0

0

32

0

32

56

0

0

56

0

56

56

0

0

56

0

56

0

0

48

48

0

48

0

0

120

120

0

120

0

0

120

120

0

120

0

0

48

48

0

48

80 144 224

00 0 0

0 336 336

80 480 560

0 0 0

80 480 560

Oktatási hetek Oktatási hét Gyakorlati oktatási hét Elméleti oktatás/területi gyakorlat (nap) Vizsgahét Tanévvégi összefüggő gyakorlat

I. félév 18

II. félév 18

III. félév 18

IV. félév 14

5/0 -

4/1 2

5/0 -

2/3 -

Jelmagyarázat: GYV: gyakorlati vizsga SZV: szóbeli vizsga IV: írásbeli vizsga F: folyamatos értékelés MIN: minősítés

A tananyagelemek időrendi ütemezése változhat. A szabad sáv tananyagelemeit a képző intézmény a tanuló érdeklődésének és a helyi adottságoknak, feltételeknek, igényeknek megfelelően töltheti meg képzési tartalommal.

136

150/2012-es OKJ szerinti képzések A Gyakorló ápoló (nappali) (OKJ:52 723 01) megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek óraterve Készült: a szakképzési kerettanterv alapján

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak/témakörök

Heti óraszám

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismeret nélkül 1/13.

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

11499-12 Foglalkoztatás II.

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Elmélet

Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek

18 4

-

-

ÖsszeDemons. Gyak. függő Elmélet gyak. gyak. -

-

-

-

A szakképzés összes óraszáma

18 4

Munkahelyek kialakítása

4

4

Munkavégzés személyi feltételei

2

2

Munkaeszközök biztonsága

2

2

Munkakörnyezeti hatások

2

2

Munkavédelmi jogi ismeretek

4

4

Foglalkoztatás II.

0,5

-

-

-

-

16

-

-

16

Munkajogi alapismeretek

4

4

Munkaviszony létesítése

4

4

Álláskeresés

4

4

Munkanélküliség

4

4

Foglalkoztatás I.

2

-

-

-

-

64

-

-

64

Nyelvtani rendszerzés 1

0,25

8

8

Nyelvtani rendszerezés 2

0,25

8

8

Nyelvi készségfejlesztés

0,75

24

24

Munkavállalói szókincs

0,75

24

24

Egészségügyi alapismeretek

11110-12 Egészségügyi alapismeretek

0,5

Demons. Gyak. gyak.

Szakképesítés-specifikus szakképzés óraszáma 5/13. és 2/14.

4

144

Szakmai jogi és etikai ismeretek

0,5

18

18

Szociológia

0,5

18

18

Pszichológia

0,5

18

18

Pedagógia

0,5

18

18

Egészségügyi ellátórendszer

0,5

18

18

Népegészségügy

0,5

18

18

Egészségfejlesztés

0,5

18

18

Környezet-egészségügy

0,5

18

18

2

18

0,5

18

Szakmai kommunikáció Kommunikáció

-

54

-

-

-

-

-

-

-

-

-

144

72 18

137 Orvosi latin Speciális kommunikáció

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak/témakörök

11221-12 Alapápolás

36

0,5

18

18

Egészséges ember gondozása

0,5

18

18

Akadályozott ember gondozása

0,5

18

18

Ápolástudomány

0,5

18

18

Ápoláslélektan

0,5

18

18

1

36

36

1,5

54

54

Ápolási beavatkozások

2

72

72

Ápolástan-gondozástan gyakorlat Egészséges csecsemő és gyermek gondozása

-

Csecsemő- és kisgyermekgondozás Betegmegfigyelés

-

-

144

-

-

-

-

144

-Bölcsőde, -Szociális intézmény -Járóbeteg szakellátás

56

56

Gondozási feladatok felnőttkorban

32

32

Ápolási-gondozási nőttkorban

56

56

feladatok

fel-

Klinikumi ismeretek

11222-12 Klinikumi ismeretek

36

Ágazati szakközépiskolai kép- Szakképesítés-specifikus zés óraszáma a közismeret szakképzés A szakképnélkül óraszáma Heti zés 1/13. 5/13. és 2/14 óraösszes szám Összeóraszáma Demons. Demons. Elmélet Gyak. függő Elmélet Gyak. gyak. gyak. gyak. 6,5 72 162 234

Ápolástan-gondozástan

11,5

252

Anatómia-élettan

2

72

72

Általános kórtan

0,5

18

18

Mikrobiológia-járványtan

0,5

18

18

Gyógyszertani alapismeretek

0,5

18

18

Belgyógyászat

2

72

72

Sebészet és traumatológia

1

36

36

Gyermekgyógyászat

0,5

18

18

Diagnosztikai alapismeretek

1,5

54

54

Terápiás alapismeretek

2

72

72

Elsősegélynyújtás – első ellátás

1

36

36

Klinikumi gyakorlat

-

-

162

-

-

-

-

-

-

-

414

160

Belgyógyászati gyakorlat

88

40

128

Sebészeti gyakorlat

88

40

128

40

40

40

80

gyermekosztályos

-

-

216

Traumatológia Csecsemő- és gyakorlat Osztályfőnöki

1

40 0,5

18

376

18

138

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak/témakörök

A szakképzés összes óraszáma

Diagnosztikus és terápiás szakismeretek

3,5

Biofizika

0,5

16

16

Biokémia

0,5

16

16

1

32

32

Fizikális vizsgálatok, betegvizsgálat

0,5

16

16

Eszközös vizsgálatok

0,5

16

16

Terápiás eljárások

0,5

16

16

Perioperatív ellátás

0,5

16

16

Gyógyszertan

11151-12 Diagnosztikus és terápiás beavatkozások felnőtt betegnél

Ágazati szakközépiskolai képSzakképesítészés óraszáma a közismeret specifikus szakképzés nélkül óraszáma Heti 1/13. 5/13. és 2/14 óraszám ÖsszeDemons. Demons. Elmélet Gyak. függő Elmélet Gyak. gyak. gyak. gyak.

Diagnosztikus és terápiás beavatkozások Mintavétel laboratóriumi és egyéb vizsgálatokhoz Mindennapos beavatkozások Ápolói feladatok eszközös vizsgálatoknál Az ápoló gyógyszereléssel kapcsolatos feladatai Ápolói feladatok terápiás beavatkozásoknál Klinikai gyakorlatok Diagnosztikus és terápiás beavatkozások belgyógyászati profilú osztályon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások sebészeti profilú osztályon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások mozgásszervi sebészeti profilú osztályon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások szülészet-nőgyógyászati osztályon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások neurológiai osztályon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások pszichiátriai osztályon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások urológiai osztályon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások kisklinikumi osztályokon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások sürgősségi osztályon

2,5

-

-

-

-

-

-

-

-

128

-

-

80

-

-

128

80

0,5

16

16

0,5

16

16

0,5

16

16

0,5

16

16

0,5

16

16

-

-

-

-

-

-

-

608

608

128

128

112

112

40

40

56

56

40

40

40

40

40

40

80

80

72

72

139

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak/témakörök

11152-12 Egészségnevelő és - fejlesztő tevékenység

Egészségnevelésegészségfejlesztés Egészségnevelés

Osztályfőnöki

Ágazati szakközépiskolai képzés Szakképesítésóraszáma a közismeret nél- specifikus szakképzés A szakképkül óraszáma Heti zés 1/13. 5/13. és 2/14 óraösszes szám Összeóraszáma Demons. Demons. Elmélet Gyak. függő Elmélet Gyak. gyak. gyak. gyak. 3,5

-

-

-

112

-

-

112

0,5

16

16

0,5

16

16

1

32

32

Betegoktatás

0,5

16

16

Rehabilitáció

1

32

32

Mentálhigiéne Táplálkozástan-dietetika

Egészségnevelésegészségfejlesztés gyakorlat Egészségnevelés gyakorlat -Iskolaorvos, Terhesgodnozás, Házi orvos, Fekvőbeteg ellátás, Rehabilitáció Edukációs gyakorlat -Szakrendelés, Kórházi fekvőbeteg ellátás, Rehabilitáció Rehabilitáció gyakorlat -Rehabilitációs Osztály/részleg

-

-

-

-

-

0,5

38,5

Elméleti / gyakorlati óraszámok %-os aránya:

-

-

96

96

24

24

32

32

40

40

16 522

Összesen:

-

378 900

360

160

16

352

64

704

416

1420

1120

Elmélet: 1316 óra (52 %)

1224 óra (48 %)

2540

140

A Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló (nappali) (OKJ:52 723 02) megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek óraterve Készült: a szakképzési kerettanterv alapján

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak/témakörök

Heti óraszám

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismeret nélkül 1/13.

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

11499-12 Foglalkoztatás II.

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Elmélet

Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek

18

-

-

ÖsszeDemons. Gyak. függő Elmélet gyak. gyak. -

-

-

-

A szakképzés összes óraszáma

18

4

4

Munkahelyek kialakítása

4

4

Munkavégzés személyi feltételei

2

2

Munkaeszközök biztonsága

2

2

Munkakörnyezeti hatások

2

2

Munkavédelmi jogi ismeretek

4

4

Foglalkoztatás II.

0,5

-

-

-

-

16

-

-

16

Munkajogi alapismeretek

4

4

Munkaviszony létesítése

4

4

Álláskeresés

4

4

Munkanélküliség

4

4

Foglalkoztatás I.

2

-

-

-

-

64

-

-

64

Nyelvtani rendszerzés 1

0,25

8

8

Nyelvtani rendszerezés 2

0,25

8

8

Nyelvi készségfejlesztés

0,75

24

24

Munkavállalói szókincs

0,75

24

24

Egészségügyi alapismeretek

11110-12 Egészségügyi alapismeretek

0,5

Demons. Gyak. gyak.

Szakképesítés-specifikus szakképzés óraszáma 5/13. és 2/14.

4

144

Szakmai jogi és etikai ismeretek

0,5

18

18

Szociológia

0,5

18

18

Pszichológia

0,5

18

18

Pedagógia

0,5

18

18

Egészségügyi ellátórendszer

0,5

18

18

Népegészségügy

0,5

18

18

Egészségfejlesztés

0,5

18

18

Környezet-egészségügy

0,5

18

18

2

18

0,5

18

Szakmai kommunikáció Kommunikáció Orvosi latin

1

-

54

-

-

-

-

-

-

-

-

-

144

72 18

36

36

141

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak/témakörök

Heti óraszám

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismeret nélkül 1/13. Elmélet

Speciális kommunikáció

0,5

Demons. Gyak. gyak.

18

Szakképesítés-specifikus szakképzés óraszáma 5/13. és 2/14.

ÖsszeDemons. Gyak. függő Elmélet gyak. gyak.

A szakképzés összes óraszáma

18

142

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak/témakörök

11221-12 Alapápolás

Ápolástan-gondozástan Egészséges ember gondozása

0,5

18

18

Akadályozott ember gondozása

0,5

18

18

Ápolástudomány

0,5

18

18

Ápoláslélektan

0,5

18

18

Csecsemő- és kisgyermekgondozás Betegmegfigyelés

1

36

36

1,5

54

54

Ápolási beavatkozások

2

72

72

Ápolástan-gondozástan gyakorlat Egészséges csecsemő és gyermek gondozása (Bölcsőde) Gondozási feladatok felnőttkorban Ápolási-gondozási feladatok felnőttkorban

4

Klinikumi ismeretek

11222-12 Klinikumi ismeretek

Ágazati szakközépiskolai kép- Szakképesítés-specifikus zés óraszáma a közismeret szakképzés A szakképnélkül óraszáma Heti zés 1/13. 5/13. és 2/14 óraösszes szám Összeóraszáma Demons. Demons. Elmélet Gyak. függő Elmélet Gyak. gyak. gyak. gyak. 6,5 72 162 234

-

-

-

-

-

144

56

56

32

32

56

56

252

Anatómia-élettan

2

72

72

Általános kórtan

0,5

18

18

Mikrobiológia-járványtan

0,5

18

18

Gyógyszertani alapismeretek

0,5

18

18

Belgyógyászat

2

72

72

Sebészet és traumatológia

1

36

36

Gyermekgyógyászat

0,5

18

18

Diagnosztikai alapismeretek

1,5

54

54

Terápiás alapismeretek

2

72

72

Elsősegélynyújtás – első ellátás

1

36

36

Klinikumi gyakorlat

6

-

162

144

11,5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

414

216

160

Belgyógyászati gyakorlat

88

40

128

Sebészeti gyakorlat

88

40

128

40

40

40

80

Traumatológia Csecsemő- és gyermekosztályos gyakorlat Osztályfőnök

-

40 0,5

18

376

18

143

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak/témakörök

11154-12 Egészségfejlesztés

11153-12 Diagnosztikus és terápiás beavatkozások

Diagnosztikai ismeretek csecsemő- és gyermekkorban Diagnosztikai alapozó ismeretek Mintavételi ismeretek

Ágazati szakközépiskolai képSzakképesítészés óraszáma a közismeret specifikus szakképzés nélkül óraszáma Heti 1/13. 5/13. és 2/14 óraszám ÖsszeDemons. Demons. Elmélet Gyak. függő Elmélet Gyak. gyak. gyak. gyak. 3,5

Diagnosztikus beavatkozások gyakorlata Eszközös/műszeres beavatkozások előkészítése Mintavétel a gyakorlatban Diagnosztikus vizsgálatokkal összefüggő feladatok Terápiás beavatkozások gyakorlata Mindennapos beavatkozások

-

-

-

80

32

-

112

0,75

24

24

1

32

32

Mindennapos beavatkozások 1 Eszközös/műszeres vizsgálatok 0,75 és beavatkozások Terápiás ismeretek csecse3,5 mő-és gyermekkorban Gyógyszereléssel kapcsolatos feladatok csecsemő- és gyer0,75 mekkorban Ápolói feladatok terápiás be1 avatkozásoknál Dietetika 1 Homeosztázis

-

A szakképzés összes óraszáma

32 24 -

-

-

-

80

24 32

-

24

24

24

96

96

96

96

96

256

256

112

112

Gyógyszerelés a gyakorlatban

80

80

Speciális feladatok

64

64

-

48

Egészséggondozás-fejlesztés Egészségmegőrzés, egészségnevelés Mentálhigiéné

1,5

Közösségi ápolás Egészséggondozás-fejlesztés gyakorlat Gondozástan

-

-

-

-

-

32

96

-

-

32

288

-

-

32

288

8

-

112 24

32

0,75 9

32

-

-

-

-

48

-

-

-

0,5

16

16

0,5

16

16

0,5

16

16

2,5

-

80

80

1

32

32

Fejlődés elősegítése

1

32

32

Egészségfejlesztés

0,5

16

16

Habilitáció, rehabilitáció a csecsemő- és gyermekápolásban

1,5

-

48

Harmadlagos megelőzés

0,5

16

16

Otthonápolás Speciális nevelési igényű gyermekek

0,5

16

16

0,5

16

16

-

-

-

-

-

-

-

-

48

-

-

144

11154-12 Egészségfejlesztés

Szakmai követelménymodul

Osztályfőnöki

Tantárgyak/témakörök

Habilitáció, rehabilitáció a gyakorlatban Oktatás Rehabilitáció eszközei Az ápoló szerepe a habilitációban/rehabilitációban

Ágazati szakközépiskolai képzés Szakképesítésóraszáma a közismeret nélspecifikus szakképzés kül óraszáma Heti 1/13. 5/13. és 2/14 óraszám ÖsszeDemons. Demons. Elmélet Gyak. függő Elmélet Gyak. gyak. gyak. gyak. 2,5

-

-

-

-

80

80

1

32

32

0,5

16

16

1

32

32

0,5

Elméleti / gyakorlati óraszámok %-os aránya:

-

16 522

Összesen:

-

A szakképzés összes óraszáma

378 900

360

160

16

352

64 416

704

1420

1120

Elmélet: 1316 óra (52 %)

1224 óra (48 %)

2540

145 Gyakorló ápoló (esti) OKJ 52 723 01 megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek óraterve Készült a Szakképzési kerettanterv alapján.

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

11499-12 Foglalkoztatás II.

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak/témakörök

Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek

0,5

Szakképesítés-specifikus szakképzés óraszáma 5/13. és 2/14.

Elmélet

Demons. gya k.

Gyak.

Elmélet

9

-

-

-

Demons. gya Gyak. k.

-

-

A szakképzés összes óraszáma

9

2

2

Munkahelyek kialakítása

2

2

Munkavégzés személyi feltételei

1

1

Munkaeszközök biztonsága

1

1

Munkakörnyezeti hatások

1

1

Munkavédelmi jogi ismeretek

2

2

Foglalkoztatás II.

0,5

-

-

-

8

-

-

8

Munkajogi alapismeretek

2

2

Munkaviszony létesítése

2

2

Álláskeresés

2

2

Munkanélküliség

2

2

Foglalkoztatás I.

2

-

-

-

32

-

-

32

Nyelvtani rendszerzés 1

4

4

Nyelvtani rendszerezés 2

4

4

Nyelvi készségfejlesztés

12

12

Munkavállalói szókincs

12

12

Egészségügyi alapismeretek

11110-12 Egészségügyi alapismeretek

Heti óraszám

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismeret nélkül 1/13.

4

72

Szakmai jogi és etikai ismeretek

0,5

9

9

Szociológia

0,5

9

9

Pszichológia

0,5

9

9

Pedagógia

0,5

9

9

Egészségügyi ellátórendszer

0,5

9

9

Népegészségügy

0,5

9

9

Egészségfejlesztés

0,5

9

9

Környezet-egészségügy

0,5

9

9

2

9

0,5

9

Szakmai kommunikáció Kommunikáció Orvosi latin Speciális kommunikáció

-

27

-

-

-

-

-

-

-

-

72

36 9

1

18

18

0,5

9

9

146

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak/témakörök

11221-12 Alapápolás

Szakképesítés-specifikus szakképzés óraszáma 5/13. és 2/14

A szakképzés összes óraszáma

Elmélet

Demons. gyak.

Gyak.

Elmélet

Demons. gya k.

Gyak.

7

40

108

-

-

-

-

Egészséges ember gondozása

0,5

9

9

Akadályozott ember gondozása

0,5

9

9

Ápolástudomány

0,5

13

13

Ápoláslélektan

0,5

9

9

Ápolástan-gondozástan

148

Csecsemő- és kisgyermekgondozás Betegmegfigyelés

1

27

27

2

36

36

Ápolási beavatkozások

2

45

45

Ápolástan-gondozástan gyakorlat Egészséges csecsemő és gyermek gondozása Gondozási feladatok felnőttkorban Ápolási-gondozási feladatok felnőttkorban

-

Klinikumi ismeretek

11222-12 Klinikumi ismeretek

Heti óraszám

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismeret nélkül 1/13.

-

-

-

-

-

88

32

32

24

24

32

32

11,5

135

Anatómia-élettan

2

36

36

Általános kórtan

0,5

9

9

Mikrobiológia-járványtan

0,5

9

9

Gyógyszertani alapismeretek

0,5

9

9

Belgyógyászat

2

45

45

Sebészet és traumatológia

1

18

18

Gyermekgyógyászat

0,5

9

9

Diagnosztikai alapismeretek

1,5

36

36

Terápiás alapismeretek

2

36

36

Elsősegélynyújtás – első ellátás

1

18

18

Klinikumi gyakorlat

-

-

90

88

-

-

232

-

-

-

-

-

-

225

232

Belgyógyászati gyakorlat

80

80

Sebészeti gyakorlat

80

80

Traumatológia Csecsemő- és gyermekosztályos gyakorlat

24

24

48

48

147

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak/témakörök

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismeret nélkül 1/13.

Heti óraszám

Elmélet

Diagnosztikus és terápiás szakismeretek

-

Demons. gyak.

Gyak.

Elmélet

-

-

64

Demons. gyak Gyak. .

-

-

A szakképzés összes óraszáma

64

Biofizika

0,5

8

8

Biokémia

0,5

8

8

1

16

16

Fizikális vizsgálatok, betegvizsgálat

0,5

8

8

Eszközös vizsgálatok

0,5

8

8

Terápiás eljárások

0,5

8

8

Perioperatív ellátás

0,5

8

8

Gyógyszertan

11151-12 Diagnosztikus és terápiás beavatkozások felnőtt betegnél

4

Szakképesítés-specifikus szakképzés óraszáma 5/13. és 2/14

Diagnosztikus és terápiás beavatkozások Mintavétel laboratóriumi és egyéb vizsgálatokhoz Mindennapos beavatkozások Ápolói feladatok eszközös vizsgálatoknál Az ápoló gyógyszereléssel kapcsolatos feladatai Ápolói feladatok terápiás beavatkozásoknál Klinikai gyakorlatok Diagnosztikus és terápiás beavatkozások belgyógyászati profilú osztályon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások sebészeti profilú osztályon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások mozgásszervi sebészeti profilú osztályon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások szülészetnőgyógyászati osztályon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások neurológiai osztályon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások pszichiátriai osztályon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások urológiai osztályon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások kisklinikumi osztályokon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások sürgősségi osztályon

2,5

-

-

-

-

114

-

114

1

16

16

2

32

32

2

32

32

1

16

16

1

18

18

-

-

-

-

-

-

384

384

88

88

72

72

24

24

40

40

24

24

24

24

24

24

48

48

40

40

148

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak/témakörök

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a Heti óraközismeret nélkül szám 1/13.

11152-12 Egészségnevelő és - fejlesztő tevékenység

Elmélet

Összesen:

Egészségnevelésegészségfejlesztés Egészségnevelés

3,5

Demons. Gyak. gyak.

-

-

-

Szakképesítés-specifikus szakképzés óraszáma 5/13. és 2/14 Elmélet

Demons. Gyak. gyak.

56

-

-

A szakképzés összes óraszáma 56

0,5

8

8

0,5

8

8

1

16

16

Betegoktatás

0,5

8

8

Rehabilitáció

1

16

16

Mentálhigiéne Táplálkozástan-dietetika

Egészségnevelésegészségfejlesztés gyakorlat Egészségnevelés gyakorlat

-

-

-

-

-

60

60

12

12

Edukációs gyakorlat

24

24

Rehabilitáció gyakorlat

24

24

444

1528

38,5

Elméleti / gyakorlati óraszámok %-os aránya:

292

198 450

320

Elmélet: 764 óra (50 %)

-

160

114 274

Gyakorlat: 764 óra (50 %)

* A szabad sáv óraszámának terhére a szakmai kompetenciák és tananyagtartalom mélyítésére történik.

149 Ápoló (nappali) OKJ 55 723 01 megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek óraterve Készült a Szakképzési kerettanterv alapján. Szakmai követelménymodul

Heti óraszám

Tantárgyak/témakörök Klinikai – szakápolási ismeretek Belgyógyászat és szakápolástana

Demonstrációs Gyakorlati termi gyakorórák száma lat 136

2,5

Belgyógyászat klinikum

Összes óraszám 552 80

1

32

Belgyógyászat szakápolás

1,5

16

Onkológia és szakápolástana

0,5

16

Neurológia és szakápolástana

0,75

32 64

48 16 24

Neurológia klinikum

0,25

8

Neurológiai szakápolástan

0,5

8

Pszichiátria és szakápolástana

8 16

0,75

16 24

Pszichiátria klinikum

0,25

8

8

Pszichiátriai szakápolástan

0,5

16

16

1

32

32

Geriátriai és szakápolástana Sebészet-traumatológia-ortopédia szakápolástana

és

Sebészet-traumatológia-ortopédia klinikum 11113-12 Szakápolási feladatok

Elméleti órák száma 416

Sebészet-traumatológia ortopédia szakápolástan Kisklinikumi szakismeretek és szakápolástana Kisklinikumi szakismeretek klinikum

2,25

72

0,75

24

1,5

8

1

24 56

48 32

0,5

16

16

0,5 1

16

16 32

Szülészet- nőgyógyászat klinikum

0,5

16

16

Szülészet- nőgyógyászat szakápolástana

0,5

16

16

Kisklinikumi szakismeretek szakápolástan Szülészet- nőgyógyászat és szakápolástana

Gyermekgyógyászat és szakápolástana

1

32

Gyermekgyógyászat klinikum

0,5

16

16

Gyermekgyógyászatszak ápolástana

0,5

16

16

Sürgősségi ellátás és szakápolástana Sürgősségi ellátás klinikum Sürgősségi ellátás szakápolástana Intenzív terápia és szakápolástana

1,5

48

0,5

16

16

1

32

32

1

32

Intenzív terápia klinikum

0,5

16

16

Intenzív terápia szakápolástana

0,5

24

16

Infekciókontroll ápolási feladatai

0,5

16

16

Közösségi ellátás és szakápolástana

0,5

32

16

Hospice ellátás

0,5

16

16

150

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak/témakörök

11114-12 Kompetenciabővítő ismeretek az ápolásban

11113-12 Szakápolási feladatok

Klinikai szakápolás gyakorlata

Heti óraszám

Elméleti órák száma -

Demonstrációs Gyakorlati termi gyakorórák száma lat 360

Szakápolási feladatok belgyógyászati profilú osztályon Szakápolási feladatok sebészeti profilú osztályon Ápolói feladatok szülészet - nőgyógyászati osztályon Ápolói feladatok intenzív osztályon

Összes óraszám 360

56

56

48

48

32

32

32

32

Ápolói feladatok neurológiai osztályon

32

32

Ápolói feladatok pszichiátriai osztályon

32

32

Szakápolói feladatok sürgősségi osztályon

32

32

Szakápolói feladatok kisklinikumi osztályon

64

64

- Urológia

16

- Fül-orr-gégészeti Osztály

16

- Bőrgyógyászati Osztály

16

- Szemészeti Osztály

16

Közösségi /Otthonápolás (háziorvosi praxis vagy Otthonápolási szolgálat) Speciális ápolói beavatkozások gyakorlata Invazív beavatkozások technikái, közreműködik invazív beavatkozásoknál Klinikai táplálás Transzfúziós kezeléssel kapcsolatos feladatok

32

Tartós fájdalomcsillapítás ápolói teendői Szabad légútbiztosítás, lélegeztetés Inkontinencia, sztóma ellátás Sebkezelés Speciális ápolói beavatkozások klinikai körülmények között Speciális ápolói feladatok gyakorlata sebészeti osztályon Speciális ápolói feladatok gyakorlata intenzív osztályon Speciális ápolói feladatok sürgősségi osztályon

Összesen:

128

128

32

32

16 16 16

16 16

#

416

16 16 16

136

64

64

16

16

24

24

24

24

552 552

1104

16

16

Összesen: Elméleti/gyakorlati óraszámok %-os aránya:

16

16 16 16

552 Osztályfőnöki

32

1120 50%

50%

# A kerettanterv előírása alapján a megjelölt demonstrációs termi – elmélet igényes – gyakorlatok óraszámai a képzés gyakorlati óraszámához számítandók. * A szabad sáv óraszámának terhére a szakmai kompetenciák és tananyagtartalom mélyítésére történik.

151 Ápoló (esti) OKJ 55 723 01 megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek óraterve Készült a Szakképzési kerettanterv alapján. Szakmai követelménymodul

Heti óraszám

Tantárgyak/témakörök Klinikai – szakápolási ismeretek

288

Belgyógyászat és szakápolástana

Demonstrációs Gyakorlati termi gyakorórák száma lat 72

Összes óraszám 360

2,5

Belgyógyászat klinikum

1

32

Belgyógyászat szakápolás

1,5

8

Onkológia és szakápolástana

0,5

8

8

Neurológia és szakápolástana

0,75 8

8

Neurológia klinikum

0,25

Neurológiai szakápolástan

0,5

Pszichiátria és szakápolástana

32 32

32

8

0,75

Pszichiátria klinikum

0,25

8

8

Pszichiátriai szakápolástan

0,5

8

8

1

16

16

16

16

Geriátriai és szakápolástana Sebészet-traumatológia-ortopédia szakápolástana

és

Sebészet-traumatológia-ortopédia klinikum 11113-12 Szakápolási feladatok

Elméleti órák száma

Sebészet-traumatológia ortopédia szakápolástan Kisklinikumi szakismeretek és szakápolástana Kisklinikumi szakismeretek klinikum

2,25 0,75 1,5

32

32

1 0,5

16

16

0,5 1

16

16

Szülészet- nőgyógyászat klinikum

0,5

16

16

Szülészet- nőgyógyászat szakápolástana

0,5

16

16

Kisklinikumi szakismeretek szakápolástan Szülészet- nőgyógyászat és szakápolástana

Gyermekgyógyászat és szakápolástana

1

Gyermekgyógyászat klinikum

0,5

16

16

Gyermekgyógyászatszak ápolástana

0,5

16

16

0,5

16

16

1

16

16

Sürgősségi ellátás és szakápolástana Sürgősségi ellátás klinikum Sürgősségi ellátás szakápolástana Intenzív terápia és szakápolástana

1,5

1

Intenzív terápia klinikum

0,5

16

16

Intenzív terápia szakápolástana

0,5

16

16

Infekciókontroll ápolási feladatai

0,5

8

8

Közösségi ellátás és szakápolástana

0,5

8

8

Hospice ellátás

0,5

8

8

152

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak/témakörök

11114-12 Kompetenciabővítő ismeretek az ápolásban

11113-12 Szakápolási feladatok

Klinikai szakápolás gyakorlata

Heti óraszám

Elméleti órák száma -

Demonstrációs Gyakorlati termi gyakorórák száma lat 272

Szakápolási feladatok belgyógyászati profilú osztályon Szakápolási feladatok sebészeti profilú osztályon Ápolói feladatok szülészet - nőgyógyászati osztályon Ápolói feladatok intenzív osztályon

Összes óraszám 272

32

32

32

32

32

32

24

32

Ápolói feladatok neurológiai osztályon

24

32

Ápolói feladatok pszichiátriai osztályon

24

32

Szakápolói feladatok sürgősségi osztályon

24

32

Szakápolói feladatok kisklinikumi osztályon

64

- Urológia

16

- Fül-orr-gégészeti Osztály

16

- Bőrgyógyászati Osztály

16

- Szemészeti Osztály

16

Közösségi /Otthonápolás (háziorvosi praxis vagy Otthonápolási szolgálat) Speciális ápolói beavatkozások gyakorlata Invazív beavatkozások technikái, közreműködik invazív beavatkozásoknál Klinikai táplálás Transzfúziós kezeléssel kapcsolatos feladatok

-

56 8

Szabad légútbiztosítás, lélegeztetés Inkontinencia, sztóma ellátás Sebkezelés Speciális ápolói beavatkozások klinikai körülmények között Speciális ápolói feladatok gyakorlata sebészeti osztályon Speciális ápolói feladatok gyakorlata intenzív osztályon Speciális ápolói feladatok sürgősségi osztályon

Összesen:

-

56

16 8

#

8

8 8 8

8 8 16

72

288 360

Összes órák száma: Elméleti/gyakorlati óraszámok %-os aránya:

32

16

8 8 8

Tartós fájdalomcsillapítás ápolói teendői

16

32

32

8

8

16

16

8

8

360

720

736 50%

50%

# A kerettanterv előírása alapján a megjelölt demonstrációs termi – elmélet igényes – gyakorlatok óraszámai a képzés gyakorlati óraszámához számítandók. * A szabad sáv óraszámának terhére a szakmai kompetenciák és tananyagtartalom mélyítésére történik.

153

Csecsemő- és gyermekápoló (nappali) OKJ 55 723 02 megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek óraterve

Készült a Szakképzési kerettanterv alapján.

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak/témakörök Neonatológia A megtermékenyítéstől a megszületésig Az újszülött

11121-12 Szakápolás csecsemő és gyermek betegek esetén

A koraszülött

Heti Elméleti Demonstrációs Gyakorlati Összes óraórák gyakorlati órák száórák szám száma órák száma ma száma 1,5

48

0,5

16

16

0,5

16

16

0,5

16

16

Gyermekgyógyászat, klinikumi ismeretek és 7 szakápolástan A szív és érrendszer betegségei. Szakápolás a keringési rendszer 1,25 betegségeiben A légzőrendszer betegségei. Szakápolás a légzőrendszer be1 tegségeiben Az idegrendszer betegségei. Szakápolástan az idegrendszer 0,5 betegségeiben Az emésztőrendszer betegségei. Szakápolás az emésztőrendszer 0,5 betegségeiben Pszichiátriai betegségek csecsemő és gyermekkorban. Szak0,5 ápolás pszichiátriai betegségek esetén A vizeletkiválasztó rendszer betegségei. Szakápolás a vize0,5 letkiválasztó rendszer betegségeiben Endokrin betegségek. Szakápolás az endokrin rendszer beteg- 0,5 ségeiben Daganatos betegségek. A daga0,5 natos betegek szakápolástana A vérképző és immunrendszer betegségei. Szakápolás a vér0,5 képző és immunrendszer betegségeiben A mozgásrendszer betegségei. 0,5 Szakápolás mozgásszervi beteg-

-

-

176

104

16

24

40

8

32

40

16

16

-

48

280

16

16

16

32

16

8

16

24

8

16

24

16

16

16

16

16

16

154

ségek esetén Kisklinikumi ismeretek és szakápolás bőrgyógyászati betegsé- 0,25 gek esetén Kisklinikumi ismeretek és szakápolás orr-, fül-, gégészeti be- 0,25 tegségek esetén Kisklinikumi ismeretek, és szakápolás szemészeti betegsé- 0,25 gek esetén. Fertőző betegségek. Szakápolás 0,5 fertőző betegségek esetén Gyermeksebészet, klinikumi ismeretek és szakápolástan

11121-12 Szakápolás csecsemő és gyermek betegek esetén

Sebészeti alapismeretek

8

8

8

8

8

8

16

16

2

32

0,25

8

Sebészeti ellátást igénylő kórké1 pek. Sebészeti szakápolástan Traumatológia. Szakápolás trau0,75 matológiai betegségekben Sűrgősségi ellátás csecsemő és gyermekkorban és 1,5 szakápolástan A sürgősségi ellátás alapjai 0,25 A beteg állapotfelmérése. Sürgős0,75 ségi szakápolástan Mérgezések. Szakápolástan mér0,5 gezések esetén A szakápolástan gyakorlata cse14 csemő és gyermekkorban A kora- újszülött ellátás gyakorlata

32

-

8 32

32

24 48

24 -

-

8

24

24

16

16

-

-

472

472

64

64

40

-

24

A csecsemő és gyermek belgyógyászati szakápolástan gyakorlata -

216

Gyerekosztály

120

Fül-orr-gégészeti Osztály

32

Szemészeti Osztály

32

Fertőző Osztály

32

Sebészeti és traumatológiai szakápolástan gyakorlata (Gyermekse-

48

8

- Neonatológiai Osztály/Részleg Szülészeti Osztály

64

216

128

128

64

64

bészeti Osztály/részleg)

A sürgősségi szakápolástan gyakorlata Gyermeksürgősségi Osztály/részleg

11122-12 Kompetenciabővítő ismeretek a csecsemő és gyermekápolásban

155

Invazív beavatkozások 1,5 Perifériás és centrális vénás kapu, intravénás gyógyszerelés és folya- 0,5 dékterápia Eszközös légútbiztosítás 0,25

24

24

-

48

16

16

8

8

Inkontinencia és sztóma ellátás

0,25

8

8

Transzfúziológia

0,5

16

16

Fájdalomterápia A fájdalom A fájdalom típusai A fájdalom és a kultúra A gyermek és a fájdalom A fájdalomcsillapítás Táplálásterápia Klinikai táplálás Enterális táplálás Parenterális táplálás Sebkezelés Sebellátás

0,5

1

0,5

16 3 2 2 3 6 32 8 8 16

-

-

-

-

16 4

-

16 3 2 2 3 6 32 8 8 16 16 4

Krónikus sebek, nyomási fekély

6

6

Kötözéstan

6

6

156

11122-12 Kompetenciabővítő ismeretek a csecsemő és gyermekápolásban

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak/témakörök Az invazív beavatkozások gyakorlata A perifériás és centrális vénás kapu, intravénás gyógyszerelés és folyadékterápia gyakorlata Az eszközös légútbiztosítás gyakorlata Az inkontinencia és sztóma ellátás gyakorlata A transzfúziólógia gyakorlata A táplálásterápia gyakorlata A klinikai táplálás gyakorlata csecsemő és gyermekkorban Az enterális táplálás gyakorlata csecsemő és gyermekkorban A parenterális táplálás gyakorlata csecsemő és gyermekkorban

Heti óraszám 1,5

0,5

Elméleti Demonstrációs Gyakorlati Összes gyakorlati órák órák szá- órák órák száma száma ma száma -

-

-

-

376 Összesen:

31,5

176 552

48

48

16

16

8

8

16

16

8

8

32

32

8

8

16

16

8

8

552

1104

552

1104

1104 Osztályfőnöki

0,5

16

16

Összesen: Elméleti / gyakorlati óraszámok %-os aránya:

1120 50 %

50 %

Szakmai követelménymodul

Kisgyermekgondozó,- nevelő OKJ 54 761 02 megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek óraterve Készült a Szakképzési kerettanterv alapján Ágazati szakközépiskoSzakképesítéslai képzés óraszáma a specifikus szakközismeret nélkül képzés Tantárgyak, Heti óraszáma témakörök óraszám 5/13. és 1/13. 2/14. e 0,5

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettsé11499-12 gire épülő képzések Foglalkoztatás II. esetén)

ögy

e

dgy

gy 18

Munkavédelmi alapismeretek

4

4

Munkahelyek kialakítása

4

4

Munkavégzés személyi feltételei

2

2

Munkaeszközök biztonsága

2

2

Munkakörnyezeti hatások

2

2

4

4

0,5

Foglalkoztatás II.

16

16

Munkajogi alapismeretek

4

4

Munkaviszony létesítése

4

4

Álláskeresés

4

4

Munkanélküliség

4

4

64

64

Nyelvtani rendszerezés 1

8

8

Nyelvtani rendszerezés 2

8

8

Nyelvi készségfejlesztés

24

24

Munkavállalói szókincs

24

24

Foglalkoztatás I.

Tantárgyak, témakörök

2

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismeret Heti nélkül óraszám 1/13. e

10525-12 A szociális ellátás általános tevékenységei

gy

18

Munkavédelmi jogi ismeretek

Szakmai követelménymodul

dgy

A szakképzés összes óraszáma

157

Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat

5

dgy gy ögy

Szakképesítésspecifikus szakképzés óraszáma 2/14. e

dgy

A szakképzés összes óraszáma

gy

180

180

Tanulástechnikai gyakorlat

36

36

A reális énkép szerepe a szociális segítésben

36

36

A szakmai együttműködés készségei

20

20

24

24

A kongruens kommunikáció gyakorlása

20

20

A segítő kapcsolat eszközeinek alkalmazása

24

24

A szakmai kommunikáció fejlesztése

20

20

A veszteségek feldolgozása gyakorlat

Társadalomismeret

4

144

144

158

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak, témakörök

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismeret Heti nélkül óraszám 1/13. e

dgy gy ögy

Szakképesítésspecifikus szakképzés óraszáma 2/14. e

dgy

A szakképzés összes óraszáma

gy

A család és életmód

50

50

Szociológiai alapismeretek

24

24

A társadalmi struktúra

20

20

A mai magyar társadalom

30

30

Szervezetszociológia

20

20

Társadalomismereti és szociálpolitikai gyakorlat

144 70

214

Gyakorlat a család és életmód körében

50 18

68

Szociológiai alapismereti gyakorlat

16 9

25

Szociálpolitikai monitorozás

42 20

62

Az intézmény megismerése

36

59

Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek

4

162

162

Szociálpolitikai alapismeretek

22

22

Szociálpolitikai beavatkozást igénylő problémák

20

20

A szociálpolitika intézményrendszere

12

12

Jogi és családjogi alapismeretek

22

22

A jóléti nagyrendszerek

22

22

A lokális ellátások

22

22

Közigazgatási ismeretek

20

20

A szociális segítés etikája

22

22

162

162

Pszichológiai alapismeretek

16

16

Szociálpszichológiai jelenségek és folyamatok

34

34

Az életút pszichológiája

34

34

A személyiség pszichológiája

34

34

Szocializáció

10

10

Pedagógiai alapismeretek

34

34

Pszichológiai és pedagógiai ismeretek

Pszichológiai gyakorlat

4,5

23

4,5

36

36 54

126

Gyermektanulmányok

27

27 30

84

Az életút pszichikus jellemzői

9

9

42

Egészségügyi alapismeretek

2

6

24

108+108

216

Az emberi test felépítése és működése

28+44

72

Kórok és kórokok

20+16

36

A betegségek tünetei és a betegmegfi-

40+14

54

159

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak, témakörök

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismeret Heti nélkül óraszám 1/13. e

dgy gy ögy

Szakképesítésspecifikus szakképzés óraszáma 2/14. e

dgy

A szakképzés összes óraszáma

gy

gyelés szempontjai

10559-12 Elsősegély-nyújtási feladatok

A gondozás és a betegellátás laikus módszerei

20+34

54

72

72

A társadalmi helyzet és az egészség

24

24

Közegészség

24

24

Egészségmegőrzés

24

24

Népegészségügyi ismeretek

Az elsősegélynyújtás gyakorlata

54

36

90

Mechanikai sérülések, a gyermekbetegségek ellátása

36

20

56

Veszélyeztető állapotok

18

16

34

Gyermekvédelmi ismeretek

10522-12 Gyermekellátási alapfeladatok

1,5

48

48

A gyermekvédelem története

5

5

A gyermekvédelem jogi szabályozása

11

11

A gyermekvédelem mai rendszere

11

11

A gyermekvédelem pszichológiai vonatkozásai

10

10

Szükségletek és erőforrások

11

11

48

48

Fejlődési rendellenességek, fogyatékosságok

18

18

A gyógypedagógia, mint tudományág

10

10

Fejlesztés, rehabilitáció

20

20

64+32

96

16

16

Gyermekbetegségek

16+16

32

Ápolási ismeretek

16+16

32

16

16

Gyógypedagógiai alapismeretek

10528-12 Házi időszakos gyermekfelügyeleti feladatok

2

Gondozási, ápolási ismeretek

1,5

1,5

3

Ismeretek a gondozásról

Leggyakoribb gyermekbalesetek Gondozási, ápolási gyakorlat

96

96

Gondozási, ápolási feladatok

48

48

Gyermekotthoni, bölcsődei feladatok

32

32

Karbantartási, fertőtlenítési feladatok

16

16

Házi időszakos gyermekfelügyeleti ismeretek Nevelési ismeretek A házi gyermekfelügyelet, mint speciális munkaterület A házi időszakos gyermekellátás pszichológiai dimenziói A gyermek ellátásával kapcsolatos

3

2

64

64

18

18

16

16

16

16

14

14

160

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak, témakörök

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismeret Heti nélkül óraszám 1/13. e

dgy gy ögy

Szakképesítésspecifikus szakképzés óraszáma 2/14. e

dgy

A szakképzés összes óraszáma

gy

ismeretek Házi időszakos gyermekfelügyelet gyakorlata A gyermekfelügyelet dokumentációjának gyakorlata

1

Gyermekellátási gyakorlat A napközbeni kisgyermekellátással kapcsolatos ismeretek A napközbeni ellátás rendszere és formái

10529-12 A napközbeni gyermekellátás feladatai

32

8

8

24

24

48

48

10

10

Az egyes szolgáltatások jellemzői

16

16

A család és az intézmény kapcsolata

22

22

160+16

176

A kisgyermeknevelő, mint hivatás

16

16

A kisgyermeknevelő attitűdje, képességek, készségek

16

16

A kisgyermek személyiségének fejlődés

16

16

A kisgyermekkor pedagógiája

16

16

A kisgyermek viselkedésének zavarai

16

16

Eltérő fejlődés, korai fejlesztés

16

16

10+6

16

16

16

10+6

16

28+4

32

80+18

96

20

20

20

20

12

12

18+16

34

A kisgyermekkori nevelés

1,5

32

5,5

A csecsemő és kisgyermek mozgásfejlődése A gyermek játéktevékenysége A csecsemő és kisgyermek beszédfejlődése Gyermekirodalom, ének, zene, vizuális nevelés A kisgyermek gondozása

3

A három év alatti gyermek gondozási feladatai A bölcsődei nevelés - gondozás sajátosságai A napközbeni ellátásban részesülő kisgyermek tárgyi környezete A kisgyermek táplálása A kisgyermek egészsége A napközbeni kisgyermekellátás gyakorlata Az ellátási szükségletek felmérésének gyakorlata A kisgyermek megfigyelésének gyakorlata Bölcsődei gyakorlat

10 7

10 16+16

176 +16

16+16

224 32

80+16

112

96

96

161

162

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak, témakörök

Heti óraszám

Ágazati szakközép- Szakképesítésiskolai képzés óraspecifikus száma a közismeret szakképzés nélkül óraszáma 1/13.

10530-12 A napközbeni gyermekellátás dokumentációs feladatai

e Adminisztráció és tájékoztatás

A szakképzés összes óraszáma

2/14.

dgy gy ögy

e

1,5

dgy gy

48

48

16

16

12

12

Az egészségvédelem dokumentációja

10

10

Az intézmény ellenőrzésével kapcsolatos dokumentumok

10

10

Kölcsönös tájékozódás a gyermekről és az intézményről Az intézmény működésével kapcsolatos dokumentumok

Dokumentációs gyakorlat

1

Bölcsődei dokumentáció vezetésének gyakorlata

Osztályfőnöki

1

36

32

32

32 68

32

810 270 180

Összesen

32

1260

160

736

Elméleti óraszámok/aránya

1546 óra / 61%

Gyakorlati óraszámok/aránya

994 óra /39%

Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

32 1120

352

2540

163

A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK 1./ A pedagógiai program érvényességi ideje

– Az iskola 2014/2015-ös tanév első napjától szervezi meg nevelő és oktató munká–

ját a módosított pedagógiai program alapján. A pedagógiai programban található 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló rendelet alapján készült helyi tanterv a 2014/2015-ös tanév 1. napjától a 9. évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre.

2./ A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 

A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. – A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

3./ Pedagógiai program módosítására

– – – –

az iskola igazgatója; a nevelőtestület bármely tagja; a nevelők szakmai munkaközösségei; az iskola fenntartója tehet javaslatot. – A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül a szülői szervezet, illetve diák-önkormányzati képviselői útján az igazgatónak javasolhatják. – A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. – A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév 1. napjától kell bevezetni. 4./ A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala  

Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: – az iskola fenntartójánál; – az iskola irattárában; – az iskola igazgatójánál; – az iskola honlapján.

Nyíregyháza, 2014. március 26. Kelemen Lászlóné intézményvezető

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA 1. A pedagógiai programot a nevelőtestület elfogadta.

……………………………………….. a nevelőtestület nevében Nyíregyháza, 2014. március 26. 2. A pedagógiai programot a Szülői Szervezet iskolai vezetősége véleményezte és elfogadásra javasolta.

……………………………………….. az iskolai szülői munkaközösség elnöke Nyíregyháza, 2014. március 26. 3. A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat véleményezte és elfogadásra javasolta.

……………………………………….. az iskolai diákönkormányzat vezetője Nyíregyháza, 2014. március 26. 4. A pedagógiai programot az Intézményi Tanács véleményezte és elfogadásra javasolta.

................................................................ az iskolai intézményi tanács elnöke Nyíregyháza, 2014. március 26.