Pedagógiai program Mozgásjavító Általános Iskola, Módszertani Intézmény és Diákotthon Mexikói úti tagozat Készült: 2004. tavaszán
Tartalom Az intézmény bemutatása.......................................................................4 I.Általános ismertető I.1.Intézményi adatok I.2.Az intézménybe és az iskolába kerülés feltételei I.3.A tanulói jogviszonyt megelőző fejlesztő foglalkozáson való részvétel I.4.A tanulói jogviszony kezdete és megszűnése I.5.Az iskola környezete
5 5 5 6 6 6
II.A képzési kínálat, rendszer és annak specialitásai II.1.Speciális foglalkozások II.1.1.Speciális foglalkozások – szakszolgálati feladatok
II.2.A nevelő-oktató munkához kapcsolódó szervezési specialitások II.3.Tagozatunk szerkezeti specialitásai II.3.1.Pedagógiai szakaszok II.3.2.Mexikói úti tagozat szerkezete
III.Az iskola tanulói közössége III.1.Tagozatunk gyermekképe III.2.Tanulói összetétel III.2.1.Létszámadatok III.2.2.Mozgáskorlátozottság kategóriái III.2.3.A mozgásállapot súlyossága
III.3.Diákönkormányzat
8 9 11
13 15 15 16
18 18 19 19 20 21
22
Nevelési program.................................................................................24 I.Tagozatunkon folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 25 I.1.Pedagógiai alapelvek I.2.A nevelő-oktató munka céljai I.3.A nevelő-oktató munka feladatai I.4.A nevelő-oktató munka eszközei
II.A személyiség- és közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
25 25 26 26
28
III.A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység 29 IV.A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység
30
V.A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos pedagógiai feladatok 31
VI.A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program 32 VII.A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység
34
VIII.A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke
35
IX.A szülő, tanuló, iskolai és diákotthoni pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 36 . melléklet – 1Környezeti nevelési program
38
. melléklet – 2Egészségnevelési, egészségfejlesztési program
44
. melléklet – 3Fogyasztóvédelmi oktatás
47
. melléklet – 4A Diákotthon pedagógiai feladatai
48
. melléklet – 5Az intézmény módszertani tagozata
51
Helyi tanterv.........................................................................................54 I.Óraterv
55
II.Az alkalmazható tankönyvek kiválasztásának elvei
57
III.Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei
58
IV.A tanulók magatartása, szorgalma és tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások (az értékelés alapelvei, rendszeressége) 59 V.Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, az írásbeli beszámoltatás szerepe a tanulók értékelésében
63
VI.Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 65 Szakmai program..................................................................................66 Záró dokumentumok............................................................................67 I.A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, a jóváhagyott pedagógiai programhoz való hozzáférés lehetőségei
68
II.A pedagógiai program elfogadásának dokumentumai (jegyzőkönyvek) 69 III.A pedagógiai program érvényessége
70
Az intézmény bemutatása
I. Általános ismertető I.1.Intézményi adatok Az intézmény neve: •
Mozgásjavító Általános Iskola, Módszertani Intézmény és Diákotthon
Az intézmény székhelye: •
Budapest, XIV. kerület, Mexikói út 60.
Fenntartó: •
Fővárosi Önkormányzat
Típusa: •
Többcélú intézmény (közös igazgatással) általános iskola, diákotthon
Alapfokú oktatást, és fejlesztő felkészítést végző tagozatok: •
Mexikói úton: országos feladatot ellátó tagozat (ép értelmű, mozgáskorlátozott gyermekek részére)
•
Csillagház, Bp., III. ker. Ráby Mátyás út: illetékességi és működési köre: Budapest (halmozottan fogyatékos mozgáskorlátozott gyermekek részére)
Alaptevékenység: •
alapfokú oktatás,
•
napköziotthoni ellátás,
•
diákotthoni ellátás,
•
módszertani feladatok,
•
pedagógiai szakszolgálat
Szervezeti ábra a MIP-ben, 5. pont
I.2.Az intézménybe és az iskolába kerülés feltételei Intézményünk Mexikói úton lévő tagozatán minden olyan, az ép értelmi övezetbe tartozó mozgáskorlátozott gyermek folytathatja tanulmányait, akit a Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ javaslata alapján a „Barátkozó találkozó”-n megismertünk. A „Barátkozó találkozó”-ra meghívjuk a gyermeket és szüleit, akik – ha igénylik – két napig iskolánk vendégei lehetnek. (Az Iskolaszék helyesli és támogatja ezt a szervezést, mert lehetőséget teremt a tapasztalatcserére.) A találkozó során lehetőség nyílik arra, hogy a szülők és gyermekek megismerkedjenek az intézménnyel, tájékoztatást kapjanak annak működési rendjéről, az intézmény részéről pedig a szakorvosok, mozgásnevelők, logopédusok, tanárok, gyermekfelügyelők és az iskola-pszichológus
5
megismerjék a leendő tanulók mozgásállapotát, képességeit és részképességeit, valamint tájékozódni tudjanak a közösségben való viselkedésükről is. A különböző szakemberek egy team-megbeszélést követően javaslatot tesznek a tanuló optimális fejlesztésére, a szükséges speciális képzési, foglalkoztatási formákra, a foglalkozások időtartamára, gyógyászati segéd- és segítőeszköz-ellátásra. Elkészítik a fejlesztő munka tartalmát és stratégiai irányát meghatározó rehabilitációs programot, majd később ez alapján szakterületenként egyéni fejlesztési tervet dolgoznak ki.
I.3.A tanulói jogviszonyt megelőző fejlesztő foglalkozáson való részvétel A gyermek intézményünk Előkészítő szakaszán felkészítő fejlesztésben – Készségfejlesztő Év, Iskolai Életmódra Felkészítő Év – részesülhet a közoktatási törvény értelmében, a Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ javaslata alapján.
I.4.A tanulói jogviszony kezdete és megszűnése A tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony az iskolába történő beíratás napján jön létre. Mivel az iskolai évfolyamok számozása az általános iskola első évfolyamától kezdődik, ezért az „Előkészítő szakasz” (Készségfejlesztő év, Iskolai életmódra felkészítő év) fejlesztésén résztvevő gyermekek az iskolával nem állnak tanulói jogviszonyban. Megszűnik a tanulói jogviszony •
ha a tanulót másik iskola átvette
•
az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján
•
a tankötelezettsége utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem kívánja tovább folytatni
I.5.Az iskola környezete A Fővárosi Önkormányzat Közoktatásfejlesztési Tervében meghatározza a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátási területeit, melynek része a mozgáskorlátozott gyermekek és fiatalok nevelése, oktatása, mozgásfejlesztése, egészségügyi ellátása, gondozása. Ezt a fejlesztést speciális, illetve többségi iskolák keretei között biztosítja. Intézményünk speciális gyógypedagógiai ellátást biztosít mozgáskorlátozott gyermekek részére. Intézményünk Módszertani Központján keresztül nyújtunk szakmai segítséget a közoktatási intézményekben integráltan fejlesztett, mozgáskorlátozott gyermekek számára. Az oktatási intézmények állami finanszírozása kétféle formában történik: egyrészt a fenntartó által biztosított anyagi eszközök révén, másrészt a közalapítványok által kiírt pályázatokon keresztül. Ezek meghatározzák az iskola belső gazdasági lehetőségeit. A külső gazdasági környezet sokszor negatívan befolyásolja a szülői elégedettséget is. Mivel a külső gazdasági környezetre 6
kevés befolyásunk van, ezért az anyagi eszközeink belső szervezésével, körültekintő, szervezett, előre tervezett, takarékos és beosztó gazdálkodással segítjük pedagógiai fejlesztő munkánkat. A Mexikói úti tagozat az ép értelmű mozgáskorlátozott tanulók nevelését-oktatásátmozgásfejlesztését, egészségügyi ellátását és gondozását végző, diákotthonnal rendelkező országos ellátási és beiskolázási környezetben folytatja pedagógiai szolgálatát. Az utóbbi években egyre növekszik a budapesti és a pest megyei diákok számaránya. Egyre több a súlyosan mozgáskorlátozott diák. Ez igen komoly külső jelzés, ami a nevelési programunk cél- és feladatellátásában folyamatos változtatásra, korrekcióra szorul, amennyiben e beiskolázási külső tendencia folytatódik. Ezeket a változásokat jelenleg sem iskolánk belső, sem külső környezete nem tudja szakszerűen, az európai normákhoz igazítva, jó színvonalon kezelni. Az egyre súlyosbodó mozgásállapotú gyermekek létszámának növekedésével egyenes arányban növekszik az iskolaépület alkalmatlansága e feladat ellátására. Az egyre rosszabb ellátási feltételrendszer javítása érdekében növelni kellene az erre fordítható költségek keretét. Az intézményben dolgozók és a szülők képviselői ezt a helyzetet pályázati lehetőségek maximális kihasználásával enyhítik. A gyermekek mozgásállapotának nagymérvű változása a belső munkafeltételek nehezebbé válását, számtalan ponton ellehetetlenedését eredményezi. Az előbb vázolt okok miatt az intézmény fejlesztésének és teljes körű rekonstrukciójának megvalósulása elengedhetetlen.
7
II. A képzési kínálat, rendszer és annak specialitásai Speciális foglalkozások •
Gépírás- gépi írás
•
Mozgásnevelés
•
A nevelő-oktató munkához kapcsolódó szervezési specialitások I. Kis létszámú osztályok – csoportbontások
Az iskola szerkezeti specialitásai I. Pedagógiai szakaszok és az életkor összefüggései
(rajz, technika, gépírás,
számítástechnika, angol, II. Az iskola és az előkészítő Életvitel – sérülésszakasz szerkezete mozgásnevelés, stb.) specifikus tankonyhai foglalkozás II. Fejlesztő év
•
Logopédia
•
Ergoterápia
•
Pályairányítás
•
•
Korrekciós szakkörök (csak felsorolás)
− Ideiglenes
•
gépírás
− Hosszú távú
•
író- és számítógéprajz
•
•
sportkörök (MDSE)
III. Egyéni és kiscsoportos fejlesztés Egyéni program szerinti haladás
Egyéni fejlesztés (csak egy-egy területet érintően)
− boccsa
− Egyéni párhuzamos fejlesztés
− görlabda
− Egyéni korrekció
− kerékpárszakkör
− Egyéni mozgásnevelés
− művészi torna
•
Erdei iskola
− terembandi
•
Diagnózis és/vagy mozgásállapot szerinti mozgásnevelés
− úszás
(ld. az adott tantárgynál) •
Lakóotthon (a Zsótér Pál Alapítvány fenntartásával) (ld. a Diákotthon programjában)
A foglalkozások történhetnek tanórai és tanórán kívüli, illetve a diákotthonnal közös szervezésben (azaz kötelező és nem kötelező foglalkozási keretben). Az egész napos nevelő, oktató, mozgásfejlesztő pedagógiai munkánk és egészségügyi ellátó, gondozó feladatok során alkalmazzuk az általunk ismert pedagógiai és terápiás módszerek, eljárások összességét.
8
A nevelő-oktató pedagógiai folyamatban a tantárgyi tananyag-kiválasztás, tananyagfeldolgozás során alkalmazott módszerek, a munka- és élettér akadálymentes kialakítása, az egészségügyi és gondozó ellátás, a segítő- és segédeszköz-választás, illetve alkalmazás a sérülésspecifikus elvek maximális figyelembevételével történik. E rendező elv kapcsán a „többségi” iskolában is megvalósuló foglalkozások adaptált feltételek biztosításával nálunk is megjelennek: •
könyvtár,
•
hitoktatás,
•
idegen nyelv oktatása,
•
szabadidős tevékenységek,
•
kézműves foglalkozások,
•
tanulmányi kirándulás,
•
színház-, mozi-, múzeumlátogatás, kulturális rendezvényeken való részvétel
•
sporttevékenység, sportrendezvényeken való részvétel
•
énekkar, hangszeres zenetanulás, stb.
II.1.Speciális foglalkozások Gépírás- gépi írás •
Gépírás: a klasszikus értelemben vett géppel való írást jelenti. A mozgáskorlátozott tanuló diagnózisához, ill. mozgásállapotához igazodó módon, évfolyamonkénti követelményeknek megfelelően ír. A gyermek a gépírás készségének elsajátításán túl, az írásszabályokat is megtanulja a gyors gépelés elérésére. A különböző gépelési módok, a megfelelő írástechnika és az írásszabályok megtanulása, lehetőséget nyújt a jó teljesítmény eléréséhez.
•
Gépi-írás: amikor a mozgáskorlátozott gyermek a kommunikáció, ill. a tanulás eszközeként nem vagy csak nagyon nehezen tudja elsajátítani a kézzel való írást. Ebben az esetben a kézírás helyettesítésére vagy kiegészítésére géppel tanítjuk meg írni a gyermeket. Számára az írógép, számítógép a „tollát” jelenti.
A tantárgy oktatása – helyi tantervünk értelmében és a speciális pedagógiai feladatokból fakadóan – csoportbontásban történik teljesen egyénre szabottan, a tanulók diagnózisát, mozgásállapotát figyelembe véve. A célkitűzéseket – szükség esetén – eszközös megsegítéssel, időben és mennyiségben is eltérő követelményszint meghatározásával érjük el. A kézírás kivitelezésére képtelen gyermekeknek a lehető legkorábbi pedagógiai szakaszban kezdjük tanítani a gépi írást. Mozgásnevelés Az a speciális tantárgy iskolánkban, amelyben tanulóink a tanterv és az iskolai óraterv szerint kötelezően részesülnek. A kötelező tanórai keretben a mozgásnevelési órák csoportos és egyéni formában jelennek. Egyéni foglalkozásokban azok részesülnek, akiknél súlyos 9
mozgásállapotukból fakadóan olyan szerteágazó, intenzív, napi rendszerességgel ismétlődő mozgásnevelési feladatot kell ellátni, amely csoportos keretek között nem valósítható meg. Ez egy olyan komplex tantárgy, amely ötvöz minden sérült tartási és mozgási funkció helyreállítását célzó terápiát és pedagógiai eljárást, s e feladatokat integrálja a nevelő-oktató pedagógiai folyamatba. Részfeladatai: •
rehabilitáció: a károsodott tartási és mozgási funkciók helyreállítása, korrekciója, kompenzációja,
•
habilitáció: motoros képességek fejlesztése, mozgástudat, mozgásigény kialakítása
•
prevenció: állapotromlás, másodlagos károsodások kialakulásának lehetőség szerinti megelőzése
•
ADL funkciók: egészséges életmódra, mindennapi tevékenységekre nevelés, önellátás, önkiszolgálás mozdulatainak, feladatainak tanítása, gyakoroltatása
•
segéd- és segítőeszközökkel való ellátás, az eszközhasználat tanítása, gyakoroltatása, mindezzel az önállóság feltételeinek biztosítása
•
Játékos foglalkozások keretében az adaptált sportra felkészítés
•
tehetséggondozás keretében sportversenyek szervezése, lebonyolítása, ezeken való részvétel biztosítása
A meglévő többletórák (rehabilitációs, fenntartói) a kötelező tanórai foglalkozáson túli többletfejlesztést tesznek lehetővé. Erre, valamely részfeledat sikeresebb megoldása végett van szükség, pl.: mozgások automatizálása, állapotuk stabilizálása, posztoperatív időszakban az intenzív korrekciós feladatok ellátása. Ez legtöbbször egyéni mozgásnevelést jelent. Adaptált testnevelési foglalkozások és sportági felkészítés A rendszeres fizikai aktivitás, a mozgás megszerettetése, a rekreációs vagy versenyszerű sporttevékenység pozitív pedagógiai jellemzői (küzdeni tanítás, az önfegyelem és kitartás erősödése az akarat a motiváció és az önállóság növelése a mozgás öröme, a csapatszellem kialakulása az önértékelés fokozódása) fejlesztő hatással vannak diákjaink testi-lelki és szellemi állapotára, társadalmi integrációjukra. Az iskolánkban működő adaptált testnevelési foglalkozások és sportági felkészítésen keresztül lehetőséget teremtünk iskolai, országos és nemzetközi versenyeken való részvételre; utánpótlás nevelést biztosítunk a paralimpiai válogatott keret számára. Életvitel – sérülés-specifikus tankonyhai foglalkozás A sérüléshez adaptált önálló életvitelre nevelés egyik eszköze, színtere a tankonyhai foglalkozás, ami részint délelőtti tanrendi (kötelező) óra a felső tagozatos tanulók számára, továbbá a délutánok és hétvégék (nem kötelező) szabadidős tevékenységeinek egy lehetséges programja valósítható meg a tankonyhában. A tankonyhai foglalkozások rendszerességükkel, tervezettségükkel és a tanulók sérüléséhez igazodó feladatok megszerettetésével az eredményes önálló életre készít fel, sikerélményt és önbizalmat ad számukra. Az egyszerűbb ételektől a bonyolultabb komplett menükig (az életkor függvényében) ismerkednek a főzés talapjaival, a pénzzel való gazdálkodással.
10
II.1.1.
Speciális foglalkozások – szakszolgálati feladatok
Logopédia A nem organikus eredetű beszédhibák javítása, illetve a központi idegrendszer sérülése következtében kialakult beszédzavarok korrekciója. A logopédiai terápia feladatai: a beszédhez szükséges izmok edzése, légzésszabályozás, hangelőrehozás, artikulációs mozgások koordinálása. Az eltérő fejlődésmenetből adódó részképességzavarok fejlesztése – a dyslexia, dysgraphia és dyscalculia prevenciója és reedukációja. A beszéd tartalmi részének (beszédészlelés, beszédértés, szókincs, grammatika, kifejezőkészség) fejlesztése. Ergoterápia Az ergoterápia meghatározása „Az ergoterápia a fizikai és/ vagy pszichikai kondíciók (funkciózavarok, problémák, károsodások stb.) kezelése specifikusan kiválasztott tevékenységeken keresztül abból a célból, hogy segítsen az embereknek elérni a legmagasabb szintű funkciót és függetlenséget a hétköznapi élet minden területén.” Célja Az ergoterápia legfőbb célja a legnagyobb fokú önállóság elérése. Ehhez a fejlesztésben, nevelésben ismert rész célok elérésén keresztül jutunk el. •
az új, illetve akadályozott képességek, készségek fejlesztése, bővítése
Területei •
Mindennapos tevékenységek – – – – – – – – –
•
Munkatevékenységek (háztartási, iskolai, munkahelyi) – – – –
•
testápolás segédeszközök gondozása öltözködés evés és ivás gyógyszerelés, egészségmegőrzés szocializáció funkcionális kommunikáció funkcionális mobilitás, közösségi mobilitás vészhelyzetek kezelése háztartási tevékenységek gondoskodás másokról tanulási tevékenységek munkahelyi tevékenységek
Játék és szabadidős tevékenységek – exploráció – játék és szabadidős tevékenységek végzése
11
Feladatok •
Meghatároznia a fizikai, pszichés, környezeti akadályokat, melyek feloldásával a célzott, legnagyobb mértékű önállóság elérhető, figyelembe véve az akadályozott személy életkorát is.
•
A megfelelő eszközök kialakítása és/vagy beszerzése, használatának betanítása.
•
A megfelelő környezet kialakítása illetve a meglévő tárgyi környezet adaptálása, a biztonságos használat érdekében.
Megvalósulás Az ergoterápia ....két irányban valósul meg a Módszertani Intézmény keretein belül, részben az anyaintézményben, részben az integráló intézményekben megjelenő gyermekek illetve a velük foglalkozó pedagógusok és szülők megsegítésében kap szerepet. Pályairányítás Sok éves nevelési, oktatási, habilitációs és szocializációs munkánk utolsó és egyben legösszetettebb feladata a pályaválasztás. A pályaválasztási érettség fontos összetevője az integrált énkép és a reális önismeret. Ennek kialakulásában meghatározó szerepe van a közvetlen és közvetett környezetnek. A diákotthonban lakó tanulóink esetében az iskola, az iskolai élet és annak szereplői különösen fontosak. Nekik itt is mintát kell kapniuk az igazán hasznos, értelmes, örömteli munkavégzésről. A helyes pályaválasztási döntés az egyéni adottságok és az objektív tényezők optimális összeegyeztetése alapján jön létre. A pályapedagógiai tevékenység speciális fejlesztő pedagógiai folyamat, melynek célja eljutni a megalapozott, optimális egyéni döntéshez. A végzős fiatal személyi adottságainak és igényeinek szembesítése mellett a család fogyatékos gyermekéről kialakított képét is gyakran korrigálni kell. Elsősorban a szülők, másodsorban az iskola által biztosított kedvező érzelmi háttér védelmében a gyermekek kevésbé félnek a környezetváltás során természetszerűen adódó nehézségektől, így örömteli kihívásnak, felnőtté válásuk fontos eseményének tekintik a pályairányítási folyamatot. A pedagógiai munkát végző és azt segítő minden dolgozó több éves fejlesztő munkájának előkészítésével, a szülők és társintézmények együttműködésével, egyénre szabottan valósul meg a pályairányítás. Ennek eszközei: önismereti tábor, beszélgetések egymással, szakemberekkel és sorstársakkal – a szóba jöhető szakmát gyakorló ill. azt tanuló személlyel –, iskola-, intézménylátogatás.
12
II.2.A nevelő-oktató munkához kapcsolódó szervezési specialitások Kis létszámú osztályok – csoportbontások A kis létszámú osztályokban (közoktatási törvény) történő oktatásra és a további csoportbontásokra a következő indokok miatt van nagy szükség: a lassú és egyénileg nagyon különböző haladási tempó, a differenciáltabb, sokszor egyéni foglalkoztatások egy-egy tanórán belül, a sokféle segéd- és segítőeszközök használata a különböző tanórákon, olyan szervezési feladatok, amelyeket a tanárnak kell megoldania a tanuló helyett, miután ő fizikai hátrányai miatt ezekre képtelen (pl. fizikai megsegítés, kiszolgálási feladatok). Fejlesztő év A fejlesztő év egy olyan lehetőség iskolánkban (4-8. osztály) a gyermekek számára, amely akkor vehető igénybe (szülői egyetértéssel), ha az adott évfolyam tantárgyi (akár egy, akár több tantárgy) követelményeinek valamilyen okból a tanuló nem tud eleget tenni. Tantestületi döntés szükséges ahhoz, hogy egy gyermek számára fejlesztő évvé minősítsünk egy tanévet, amelyre a javaslatot legkésőbb a félévi osztályozó értekezleten kell megtenni. Egyéni program szerinti haladás Az egyéni program szerinti haladást az adaptációs csoportban, továbbá akkor alkalmazzuk, ha sem az egyéni párhuzamos fejlesztés, sem az évismétlés, sem a nyújtott tagozat nem hoz eredményt. Egyéni program szerint halad az a gyermek, akinek ismeretei és fejlődési üteme annyira eltér az adott csoportba tartozó tanulókétól, hogy ott és úgy nem fejleszthető optimálisan. Ezért személyre szabott órarend, óraterv szerint végzi tanulmányait. Ez időtartamát tekintve lehet ideiglenes, rövid távú illetve hosszú távú.
Egyéni párhuzamos fejlesztés Olyan speciális foglalkoztatási forma, amikor a gyermeket valamelyik kötelező óráról kiemeljük, abból a célból, hogy hátrányainak csökkentése, kompenzációja miatt intenzív egyéni fejlesztésben részesíthessük, s utána a csoportba /osztályba a lehető legrövidebb időn belül visszailleszthessük. A kiemelés azon tantárgy órakeretének idejében történik, amelynek körébe tartozik a fejlesztendő terület, tehát a gyermeknek nem jelent nagyobb megterhelést. Ettől az elvtől csak nagyon indokolt esetben szabad eltérni. Időtartamát a fejlesztésen résztvevő gyermek haladási üteme határozza meg. Az egyéni párhuzamos fejlesztésre történő kiemelésre a gyermekkel foglalkozó pedagógus-team tesz írásban javaslatot, melyet az igazgatónak kell jóváhagynia.
13
Sérülés-specifikus, egyéni korrekció E gyűjtőfogalomba azok a korrigáló, fejlesztő, kompenzáló foglalkozások tartoznak, amelyek a mozgáskorlátozottságból vagy annak következményeiből eredő funkciózavarokat javítják, a fejletlen, gyenge képességeket fejlesztik, a kiesett funkciók helyettesítését tanítják. Egyéni mozgásnevelés Lásd a Speciális foglalkozások fejezetben a mozgásnevelés leírásánál. Erdei iskola Erdei iskolát minden évben a negyedik évfolyamok számára szervezünk. Az egyhetes program iskolán kívül, leggyakrabban intézményünk üdülőjében kap helyet. A minden évfolyamhoz külön elkészített pedagógiai program egységes célja, hogy tanulóink az alsó tagozaton megszerzett ismereteket integrált módon gyakorlatban is alkalmazni tudják, és mindezt adottságaikhoz, állapotukhoz mérten a legnagyobb önállósággal tegyék.
14
II.3.Tagozatunk szerkezeti specialitásai II.3.1.
Pedagógiai szakaszok
Különböző okok (műtétek, hosszadalmas betegségek, a korai fejlesztés elhúzódása, megkésett fejlődés, a mozgáskorlátozottság súlyossága, tanulási nehézségek, a szülők esetleges hiányos információja a megfelelő iskolatípusról) a tanulók életkora és a pedagógiai szakaszok nem egyeznek meg a többségi alapiskolákban tapasztaltakkal. Pedagógiai szakaszok a mozgáskorlátozott gyermekeket oktató-nevelő intézményben (Mexikói út)
Életkor
4
5
6
7
8
9
10 11 12 13 14 15 16 17 18
KF 1 2 3 4 5 6 7 8
Évfolyam
Pedagógiai szakaszok
K – Készségfejlesztő év
F – Iskolai életmódra felkészítő év
Pedagógiai szakaszok a mozgáskorlátozott gyermekeket oktató-nevelő intézményben (Mexikói út) nyújtott tagozat esetén
Életkor Évfolyam
4
5
6
7
8
9
10 11 12 13 14 15 16 17 18
K F 1 2 3 4 Fz 5 6 7 8
Pedagógiai szakaszok
K – Készségfejlesztő év
F – Iskolai életmódra felkészítő év
15
Fz – Felzárkóztató osztály
II.3.2.
Mexikói úti tagozat szerkezete
Isk.életmódra felk.év
Készségfejlesztő év 1. o 2. o 3. o 4. o 5. o
Felzárkóztató o.
6. o
5. o
7. o
6. o
8. o
7. o 8. o
A tagozatok szerkezetének sajátosságai: •
Az előkészítő szakasz, amely óvodai tagozatként működik, 2 éves időtartamú: egy készségfejlesztő és/vagy egy iskolai életmódra felkészítő évből áll. Mindkét évfolyamon a készségek és képességek alapozó fejlesztése történik. A második évben az olvasáshoz, íráshoz, számoláshoz szükséges képességek célzott fejlesztése, az iskolai tanulmányok elemi szinten történő megalapozása a feladat. 16
•
Az alsó tagozat a hagyományos 4 éves képzést biztosítja, amelyet kezdhet a gyermek az egy- illetve a kétéves előkészítő szakaszt követően, vagy közvetlenül az 1. évfolyamon.
•
A felső tagozaton a szokásos 4 éves képzés folyik. Emellett speciális lehetőség egy 5 éves képzés, a nyújtott tagozat. A nyújtott tagozat lényege, hogy a 4 éves általános iskolai tananyagot az ott tanuló diákok 5 év alatt sajátíthatják el. A nyújtott tagozatba jutás egy belső szakértői csoport vizsgálata és javaslata alapján történik. Az átjárhatóság a két tagozat között bármelyik évfolyamon biztosított.
•
Újabb lehetőséget „kínálunk” tanulóinknak optimális fejlesztésükhöz és fejlődésükhöz az ún. adaptációs csoport létrehozásával. Az adaptációs fejlesztés során a tanév közben, (5-8 évfolyamra) iskolánkba érkező tanulók egyéni fejlesztési program alapján történő felzárkóztatása valósul meg. Célja, hogy a gyermek az iskola adott pedagógiai szakaszán a legoptimálisabban, a kudarcok negatív hatása nélkül tudjon beilleszkedni.
17
III.Az iskola tanulói közössége III.1.Tagozatunk gyermekképe Tagozatunk tanulói azok a sajátos nevelési igényű gyermekek, akik társadalmi szocializációjukhoz az előkészítő szakaszban és az iskolai tanulmányik során a habilitációsrehabilitációs speciális pedagógiai ellátást igénylik. Gyermekképünk a kaleidoszkóp csillagvirágához hasonlítható. Egységes keretek közé foglalt kép, melynek elemei mindig változó módon csoportosulnak a vonzáspont köré. A belső tér elrendeződésének alapvető meghatározói a következők: •
Az értelmi adottság, amely az ép értelmi övezet teljes szórását mutatja, alsó határ túlsúlyával
•
A megismerő képességek sajátos fejlődési útja. Oka a gátolt cselekvéses megismerő tevékenység, melynek következtében akadályozott az ismeretszerzés.
•
A testi adottságok okozta hátrányok, melyben növekvő tendenciát mutat a folyamatosan megsegítést igénylők (súlyos mozgásállapotúak) aránya.
•
A diagnózisból fakadó másodlagos, illetve társuló egyéb fogyatékosságok, mint például az önálló problémaként is sajátos pedagógiát igénylő látás, hallás, pszichomotoros, szenzomotoros és kommunikációs nehézségek.
•
A különféle belszervi betegségek, állapotok. Például: epilepszia cukorbetegség, lisztérzékenység, hypoventillációs állapotok
•
A fizikai, pszichés és szellemi fáradékonyság
•
A személyiség- és magatartászavarok
Mindezek a gyermek sajátos személyiségjegyeihez igazodó pedagógiai megoldásokat és attitűdöket igényelnek.
18
III.2.Tanulói összetétel III.2.1. Létszámadatok Létszámadatok változása a Mexikói úton az 1995/96-os és a 2003/2004-es tanévek időszakában.
145
Létszám - Fő
140 135 130 125 120 1995/1996
1997/1998
1999/2000
2001/2002
2003/2004
„Hullámzó” létszámadatokat olvashatunk a grafikonból, az 1998/99-es tanévi „csúcs” után egy csökkenő tendencia figyelhető meg, majd 2002/2003-as tanévtől ismét növekszik a gyermeklétszám. Készítette: Kiss Erika gyógypedagógus – Mozgásjavító Általános Iskola, Diákotthon és Pedagógiai Szakszolgálat – 2004.
19
III.2.2. Mozgáskorlátozottság kategóriái A négy mozgáskorlátozottsági kategória szerint előforduló létszámok alakulása az 1995/96-os és a 2003/2004-es tanévek időszakában a Mexikói úti tagozaton.
70
Létszámarány - %
60 50 40 30 20 10 0 1995/1996
1997/1998
1999/2000
2001/2002
Végtagfejlődési rendellenesség
Petyhüdt bénulás
Központi idegrendszer sérülése
Egyéb
2003/2004
A vizsgált tíz év alatt arányeltolódás figyelhető meg: azaz fokozatosan csökkent a központi idegrendszer sérüléséből fakadó mozgássérülések aránya, ugyanakkor nőtt a petyhüdt bénulással járó kórformák aránya. Ez a tendencia az 1997/98-as tanévig tartott. A petyhüdt bénulással járó kórformák körében a létszámnövekedést a neuromuscularis megbetegedések (DMP és egyéb myopathiák) nagyobb előfordulása okozta. Az 1998/99-es tanévtől lassan, de fokozatosan emelkedik a központi idegrendszer sérüléséből adódó mozgássérülések aránya, ugyanakkor a végtagfejlődési rendellenességek előfordulása fokozatosan csökken. Készítette: Kiss Erika gyógypedagógus – Mozgásjavító Általános Iskola, Diákotthon és Pedagógiai Szakszolgálat – 2004.
20
III.2.3. A mozgásállapot súlyossága „Súlyos” mozgásállapotú tanulók létszámarányának változása az 1995/96-os és a 2003/2004-es tanévek időszakában a Mexikói úti tagozaton.
80 70
Lészámarány - %
60 50 40 30 20 10 0 1995/1996
1997/1998
1999/2000
2001/2002
2003/2004
„Súlyos” mozgásállapotúnak tekintjük azokat a gyermekeket, akik mindennapos tevékenységeikben, önellátási, önkiszolgálási, praktikus feladataik megoldásához egy vagy több személy állandó segítségére szorulnak. „Részlegesen súlyos” mozgásállapotúnak tekintjük azokat a gyermekeket, akik bár önellátási, praktikus feladataik döntő többségét valóban képesek önállóan megoldani, de egy vagy néhány feladatot állandó segítség nélkül nem képesek kivitelezni (pl. segítség nélkül nem képes felvenni a cipőjét, és/vagy belépni egy ajtón, és/vagy felmenni a lépcsőn, stb.). Tehát életük bizonyos mozzanataiban mindig mások segítségére szorulnak. A grafikonon összesített adatként jelenik meg a „súlyosan” és a „részlegesen súlyosan” sérültek aránya. A tagozaton folyamatosan emelkedik a súlyos mozgásállapotú gyermekek létszámaránya. Néhány esetben egyik évről a másikra 10% körüli a létszámemelkedés. Az 1999/2000-es tanévtől pedig a tanulólétszám több mint fele minősül „súlyos” mozgásállapotúnak. A súlyos mozgásállapotúak létszámnövekedésének tendenciája valószínűsíthető és prognosztizálható az elkövetkező évekre is (miért? a valószínűsíthető okok közül néhány: egyre több „enyhébben” fogyatékos gyermeket fogadnak be, nevelnek-oktatnak a többségi általános iskolák, valamint az orvostudomány folyamatos fejlődése következtében életben tudják tartani a nagyon kis súlyú koraszülötteket is, közülük számtalan gyermeknek súlyos mozgás- és/vagy egyéb fogyatékossággal kell élnie tovább az életét), ami új és újabb kihívások elé állítja tanulóink neveléséért, oktatásáért, mozgásfejlesztéséért, gondozásáért, ellátásáért felelős szakembereket, intézményünk minden dolgozóját. Készítette: Kiss Erika gyógypedagógus – Mozgásjavító Általános Iskola, Diákotthon és Pedagógiai Szakszolgálat – 2004.
21
III.3.Diákönkormányzat Az iskolánkban működő diákönkormányzat munkáját, működését két pedagógus közvetlenül, továbbá az iskola vezetése és a tantestület közvetve segíti. Működésének célja: •
A demokrácia és a parlamentarizmus szabályainak elsajátítása
•
A tanulók személyiségének fejlesztése, a közösségi szellem erősítése, a közösségi szerepek, funkciók gyakorlása.
•
Az önállóságra nevelés elősegítése
A D.Ö.K. döntési jogköre: Saját működéséről és szervezeti hatásköréről, illetve egy tanítás nélküli munkanap programjáról. A D.Ö.K. egyetértési jogköre: •
a házirend kialakításában, tartalmában
•
a tanulók kitüntetése, jutalmazása, illetve elmarasztalása, „fegyelmije” ügyében
•
az iskolai szintű ünnepélyek, megemlékezések napjában, alkalmaiban
•
az iskolai versenyek és vetélkedők kialakításában.
A D.Ö.K. véleményezési jogköre: •
a tanév rendjének, munkatervének, házirendjének kialakításában
•
a tanulókat is érintő kérdésekben (pl. sporteszközök használata, a szakkörök, illetve a könyvtár működési rendje, stb.)
A D.Ö.K. javaslattevő jogköre: •
az iskolai élettel kapcsolatos minden kérdésben (pl. házi versenyek)
Feladata: •
az osztályok D.Ö.K. felelőseinek segítése, irányítása, vezetése
•
a D.Ö.K. éves munkatervének elkészítése, illetve jóváhagyatása
•
az aktuális D.Ö.K. programok megszervezése, lebonyolítása
•
a gyerekek jogainak és érdekeinek képviselete a tantestületben és az Iskolaszék előtt
•
pályázatokon való részvétel (az iskolai Diákönkormányzatot különböző pályázatokon a D.Ö.K. felnőtt és gyerektagjai képviselik, ezzel is gyarapítva a D.Ö.K. erkölcsi elismertségét és anyagi helyzetét)
•
a diákönkormányzati ülések rendszeres lebonyolítása, ahol a diákok választott képviselői vesznek részt.
A Diákönkormányzat működése: •
A D.Ö.K. vezető pedagógusainak segítségével a tanév elején elkészítik az éves munkatervet, mely alapján a D.Ö.K. működik.
•
A kész munkatervet az iskola nevelőtestülete és vezetősége is jóváhagyja.
22
•
A képviselők minden osztályfokon (3-8. osztályig) az osztályfőnöki órákon beszámolnak havi munkájukról, eredményeikről, illetve tájékoztatják társaikat a hónap aktuális feladatairól. Társaik javaslatait, módosításait, ötleteit, problémáikkal kiegészítve hozzák a havi értékelő megbeszélésekre.
•
A D.Ö.K. szükség szerinti gyakorisággal ülésezik, ahol az előző hónap/időszak munkájának értékelése, illetve az aktuális programok előkészítése, a felvetődő közösségi problémák megbeszélése, értékelése, a segítségkérés lehetőségeinek megbeszélése a feladat.
•
Működtetik az iskolarádiót, szerkeszti az iskola újságját
•
A D.Ö.K. tanulói képviselői munkájuk alapján év végén dicséretben részesíthetők. A nem megfelelő munkát végző képviselők azonban az osztályközösségük által év közben is „visszahívhatók”.
23
Nevelési program
I. Tagozatunkon folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai I.1.Pedagógiai alapelvek Tanítványaink mentálisan ép, mozgáskorlátozott gyermekek, akiknél a mozgásos akadályozottság a megismerő tevékenységek különböző területeit, eltérő mértékben érinti. Alapelveink tehát: •
a gyermeket individuumnak tekintjük,
•
korlátait elfogadjuk,
•
adottságaihoz rugalmasan alkalmazkodunk,
•
pozitív személyiségjegyeinek megőrzésével, komplex módon kívánjuk megvalósítani nevelő-oktató-mozgásfejlesztő, egészségügyi és gondozási feladatokból adódó sokoldalú fejlesztő munkánk során a hátrányok csökkentését vagy ellensúlyozását,
•
a készségek, képességek tervszerű kibontakoztatásával arra törekszünk, hogy önmagát és másokat elfogadni kész, harmonikus személyiséggé váljon, aki korlátaival együtt is a társadalom aktív, értékes tagja lehet.
Mindezt egységes, egymásra épülő, egymást segítő, tudatos, szakszerű, oldott légkörű pedagógiai folyamatban, a gyermeki adottságok és a feladatrendszer közötti összhang kialakításával, a szülőkkel együttműködve kívánjuk megteremteni.
I.2.A nevelő-oktató munka céljai •
A tanulók önállóságra nevelése, az egyéni adottságok, esetleges korlátok ismeretével a képességek lehetőség szerinti maximális kibontakoztatása.
•
Az általános alapműveltség átadása.
•
Az egyénben rejlő adottságok, készségek, képességek maximális kibontakoztatása, hogy igényes, harmonikus személyiséggé váljék.
•
A testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi, esztétikai készségek, képességek fejlesztése.
•
A mozgáskorlátozottságból adódó hátrányos következmények csökkentése, vagy ellensúlyozása.
•
A tanulók aktív rehabilitációra kész partnerré nevelése.
•
Az esélyegyenlőség alapjainak megteremtése.
•
Egészséges és reális énkép és önbizalom kialakítása.
•
A konfliktuskezelő képesség növelése, fejlesztése.
•
Sikerélményekhez jusson
25
I.3.A nevelő-oktató munka feladatai Feladatunk a mozgáskorlátozott gyermekek nevelése-oktatása-mozgásfejlesztése, egészségügyi ellátása és gondozása egyénre szabott sérülés-specifikus eljárások, módszerek, terápiák és technikák útján, teret engedve a gyermeki lélek szabad kibontakozásának. Ennek érdekében: •
a komplex rehabilitációs folyamat biztosítása
•
speciális szükségletek megismerése, feltérképezése
•
a megismerő tevékenységekhez szükséges készségek, képességek fejlesztése, különös tekintettel a sérülésből eredő hátrányokra
•
a diagnózistól, aktuális mozgásállapottól, személyiségtől függő fejlesztési technikák, módszerek, eszközök kidolgozása, alkalmazása
•
a mozgásnevelés vezérelte fejlesztéssel az önálló életvitelhez, az iskolai munkához, a társadalmi beilleszkedéshez szükséges alapok megteremtése
•
szükség esetén hosszabb, illetve adaptációs képzési idő és egyéni fejlesztés biztosítása a helyi tanterv követelményeinek teljesítéséhez
•
a család, iskola és diákotthon együttműködésének, összhangjának megteremtése
•
a speciális fejlesztés, ellátás legoptimálisabb személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása
•
egységes pedagógiai szemlélet, követelményrendszer és szeretetteljes légkör kialakítása
•
a társadalmi beilleszkedéshez szükséges magatartás illetve viselkedési technikák elsajátíttatása
•
a kritikus szemlélet kialakítása, mellyel tájékozódni tud az őt érő információk alapján
•
fontos feladatunk a személyiség méltóságának kialakítása, védelme, megőrzése
•
személyes mintaadás az életvitelhez
•
folyamatos nyomon követés (egészségügyi, pszichés, szociális, stb.)
•
a gyermek sokrétű egészségügyi ellátásának biztosítása
•
speciális segítségnyújtás a továbbtanuláshoz, a beilleszkedéshez
•
az iskolai és társadalmi integráció előkészítése
•
kapcsolattartás a gyermekek fejlesztése szempontjából fontos intézményekkel
•
iskolánk haladó hagyományainak ápolása – újak teremtése.
I.4.A nevelő-oktató munka eszközei Intézményünk az optimális humán erőforrások és a tárgyi (épített környezet, valamint eszközök, felszerelések) feltételek biztosításával gondoskodik a Közoktatási törvény, valamint a Nemzeti Alaptanterv irányelvei alapján készült kerettanterv és nevelési-pedagógiai programunkban megfogalmazott alapelvek, célok, feladatok megvalósulásáról.
26
A nevelő-oktató munka eljárásai: Az intézményünkben alkalmazott eljárások olyan tevékenységformák, tevékenységrendszerek, amelyek az alapelveink, céljaink, feladataink megvalósítását szolgálják, továbbá kidolgozott folyamatrendszert/folyamatrendszereket követnek. Mindez a mozgáskorlátozott gyermekek fejlesztésének egész napos habilitációs, rehabilitációs folyamatában – nevelés, oktatás, mozgásfejlesztés, egészségügyi ellátás és gondozás területén – dolgozó speciális felkészültségű szakembergárda hosszú távú és szorosan egymásra épülő együttműködésével valósul meg.
27
II. A személyiség- és közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Személyiség- és közösségfejlesztő munkánk középpontjában a mozgáskorlátozott tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése, az egyén és a társadalom közötti kapcsolat kialakítása, megteremtése áll. A személyiség és közösségfejlesztés, tehát szorosan összetartozó pedagógiai folyamatszabályozást jelent. Célunk az önmagával elégedett, belső harmóniában élő személyiség kialakítása. Ennek feltételei: •
a társas érintkezéshez szükséges készségek elsajátítása (szabályokhoz, szokásokhoz, normákhoz való igazodás)
•
példamutatás
•
együttműködés, egymás tiszteletben tartása (felelősségvállalás, segítségnyújtás és elfogadás)
•
kezdeményezőkészség, nyitottság
•
a hátrányos helyzettel való tudatos szembenézés
A személyiség- és közösségfejlesztés feladatai: •
reális énkép kialakítása, önbizalom megerősítése
•
érdeklődés felkeltése, motiváció
•
eredményes problémamegoldó viselkedés kialakítása
•
a gyermekben rejlő lehetőségek kibontakoztatása
•
reális jövőkép kialakítása
Mindehhez szükséges: •
biztonságos, meleg, elfogadó, családias légkör (iskolában és diákotthonban)
•
kedvező társas helyzet
•
problémahelyzetek feltárása és feldolgozása
•
optimális pszichés és fizikai megterhelés
•
a jó kommunikáció megléte szülők-diákok-pedagógusok-pedagógiai munkát segítők között
A személyiség- és közösségfejlődés mércéi: •
önállósodás
•
függetlenné válás
•
érzések befogadása és közvetítése
•
adekvát viselkedés
•
sokoldalú érdeklődési és tevékenységi kör kialakulása
28
III.A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Elsődleges feladatunk a háttérben húzódó okok, problémák feltárása a gyermek közvetlen és közvetett környezetében. Ennek módja: •
A gyermek viselkedésének tudatos megfigyelése a különböző élethelyzetekben (osztály, diákotthon, család, stb.)
•
A gyermekkel foglalkozó szakemberek team-megbeszélést tartanak, amelyet közülük bárki kezdeményezhet.
•
Szükség esetén az iskola pszichológusának bevonása a problémák okainak feltárásába, a megoldási javaslatok kidolgozásába.
Probléma-kezelés lehetőségei: •
A kellő információk birtokában, az osztályban és/vagy a diákotthonban, célzott sokszínű és differenciált programok alkalmazásával igyekszünk beilleszteni a gyermeket a közösségbe és az oktatási folyamatba.
•
Tartósan fennálló problémák esetében az iskola pszichológusa terápiás keretek között foglalkozik a gyermekkel és/vagy a szülővel és közben pedagógiai megoldásokkal, helyzetekkel segíti a többi munkatársat is.
•
Ha iskolán belül nem találunk megoldást, akkor külső szakértők (neurológus, pszichiáter, stb. ...) segítségét kérjük.
29
IV.A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Tehetséggondozás keretében kiemelkedően fontosnak tartjuk •
A tantárgyhoz és/vagy érdeklődési körhöz kötött, személyes érdeklődést, rátermettséget, motivációt. Ezekhez megfelelő foglalkozási formák biztosításával teremtünk cselekvési lehetőséget.
•
Gondoskodni az érdeklődési körnek megfelelő – pl. képzőművészeti, zenei, sport, stb. – igények kielégítéséről, a rátermettek, a tehetségek magas színvonalú foglalkoztatásáról.
Pedagógiai munkánk fontos feladata, hogy a tehetséges gyermekeket felfedezzük és gondoskodjunk optimális fejlesztésükről.
30
V. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánkban a gyermek- és ifjúságvédelem fő feladata: •
a tanulók veszélyeztetettségének megelőzése
•
az érintettek segélyezése, iskolai és otthoni életük alakulásának nyomon követése
•
a lehetőségekhez mérten a veszélyeztetett helyzet megszüntetése.
Támogatási lehetőségeink: •
a szülő által az önkormányzathoz benyújtott segélykérelmek véleményezése, és az igazolások kiadása
•
diákjóléti segélyezés (az SzMSz részletesen foglalkozik a diákjóléti segélyezés feltételeivel, elbírálásának módjával, az elszámolási kötelezettség formájával)
•
környezeti veszélyeztetettség esetén az önkormányzat, a rendőrség, a családsegítő és gondozói hálózat kérésére pedagógiai vélemények elküldése
•
a DADA-program módszereinek alkalmazása a megelőzésben.
Gyermekvédelmi intézkedéseink célja: •
a gyermek anyagi helyzetének javítása
•
a szülő, a gyermek környezetének befolyásolása a gyermekkel szembeni káros magatartásának megváltoztatására
•
súlyosabb veszélyeztetettség esetén gyámhatósági segítségkérés
•
szükség szerinti kapcsolattartás a lakóhelyi önkormányzattal, a családsegítő szolgálattal.
Feladataink a hétköznapi gyakorlatban: •
a gyermekvédelmi munka beépítése az iskolai élet minden tevékenységébe
•
az osztályfőnök állandó kapcsolattartása a veszélyeztetett gyermekkel foglalkozó valamennyi munkatárssal
•
team-megbeszélések kezdeményezése, tartása, ahol a feladat: helyzetfeltárás, az intézkedési stratégiák egyeztetése, felelősök meghatározása
•
a szülő és a pedagógus őszinte párbeszéde a veszélyeztetett gyermek érdekében (szülői értekezlet, fogadóóra, családlátogatás, stb.)
•
iskolapszichológus, intézeti pszichológus megkeresése a veszélyeztetett kiskorú vizsgálatára, és szükség szerinti ellátására
31
VI.A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A gyermek iskolába kerülésekor fel kell térképezni, hogy melyek azok a fizikai, és/vagy szociális, és/vagy szocializációs, és/vagy mentális eredetű hátrányok, melyek fejlesztésével, ellátásával, gondozásával minőségi változást idézhetünk elő tanulóink életében. A különböző eredetű hátrányok kompenzálásának formái
Fizikai •
mozgásnevelés
•
subaqualis torna
•
úszás
•
egyéni torna
•
segéd- és segítő eszközök
•
ergoterápia
•
sportkörök
Mentális
Szociális
•
előkészítő szakasz
•
•
nyújtott tagozat
•
fejlesztő év
•
adaptációs fejlesztés
•
speciális tanóraszervezés
•
csoportbontások
•
gépi írás
•
egyéni párhuzamos fejlesztés
•
Szocializációs •
pályaorientáció
•
DÖK működtetése
•
iskolarádió szervezése
•
kulturális szabadidős programok
•
személyiségfejle sztő tábor
•
szereplések (iskolai és „külsős” rendezvények)
korrekció
•
táborozás
•
szakkörök
•
•
tanulmányi és sportversenyek
nemzetközi kapcsolatok
•
•
könyvtárhasznál at
tanulmányi és sportversenyek
•
•
logopédia
könyvtárhasznál at
•
logopédia
•
ergoterápia
•
•
államilag biztosított segélyek, támogatások az iskola ingyenes szolgáltatásai, diákjóléti segély a szülők tájékoztatása a vonatkozó jogszabályokról, pályázati lehetőségekről
és
Ezeknek a hátránykompenzáló foglalkozásoknak – melyek lehetnek tanórai keretben, illetve tanórán kívül megvalósulók – a segítségével igyekszünk eljuttatni tanulóinkat általuk elsajátítható ismeretek legmagasabb szintjére. Általánosan alkalmazható elvek: •
A külvilágról szerzett ismereteik hiányosságait – melyek sérültségükből erednek –minél szélesebb körben, közvetlen tapasztalatszerzés útján kell pótoltatni, főleg képi úton, különböző kommunikációs eszközök segítségével.
32
•
A szerzett ismeretek megerősítése sokoldalú megközelítéssel, lehetőleg cselekvésbe ágyazott módon történjen.
•
A tanulói tevékenységek során egyre magasabb szintre kell fejleszteni önkiszolgálásuk mértékét.
•
(A speciális foglalkozásokról részletes leírás olvasható az „Bevezető rész” 1. pontjában.)
33
VII.A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Gyermekeink és családjaik szociális helyzetéről •
a rendszeres kapcsolattartáson, beszélgetéseken
•
családlátogatáson/környezettanulmányok során szerzünk információkat.
A családok szociális nehézségeinek enyhítésére – amelyen keresztül elsősorban a gyermek helyzetén igyekszünk segíteni – a következő eljárásokat alkalmazzuk: •
rendszeresen informáljuk a szülőket (személyes beszélgetések, iskolai és osztály szülői értekezleteken, fogadóórákon, stb.) az igénybe vehető juttatásokról, a hivatali ügyintézés módjáról
•
az iskola diákjóléti segélyezéséről szóló házi szabályrendszerünk (az iskolai SzMSz része) értelmében ruházatra, tanszerköltségre, zsebpénzre, kulturális programon való részvételre is kaphat támogatást a rászoruló tanuló.
34
VIII.A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke Szemléltető eszközök Iskolánkban használjuk a többségi iskolákra készített, mind a 10 műveltségi területre kidolgozott, a funkcionális taneszközjegyzékben összefoglalt eszközök közül a tanulóink számára nélkülözhetetlenek. Emellett diákjaink hatékonyabb fejlesztéséhez, állapotához adaptált, megértést segítő eszközöket is használunk, melyek összességét a mozgáskorlátozott tanulók iskolai fejlesztéséhez készített funkcionális taneszközjegyzék tartalmazza. Ezt kiegészíti még a logopédia eszköztára is. Tankönyvek, segédkönyvek Gyógyászati, rehabilitációs és oktatási segédeszközök Tanulóink fejlesztésében, ellátásában jelentős szerepet kapnak az oktatási segédeszközökön kívül a gyógyászati és rehabilitációs segédeszközök is. A gyógyászati segédeszközök az egészségügyi ellátásban és a mozgásnevelésben jutnak vezető szerephez, de az önállóságra neveléshez, és a diákotthoni élethez is szükségesek. Az iskolai életmódra felkészítő tagozaton és néhány műveltségi területen (mozgásnevelés, életvitel, technika, írás-olvasás) elképzelhetetlen a fejlesztés speciális eszközrendszer nélkül. Az iskolában használt rehabilitációs segédeszközök különböző csoportjai más-más műveltségi területeken jutnak jelentős szerephez: •
a kultúrtechnikák elsajátítását segítő eszközök az olvasás, írás, matematika tanulásában,
•
a kommunikációt segítő eszközök elsősorban az anyanyelvi műveltségi területen,
•
az önkiszolgálást segítő eszközök leginkább az életvitel, tankonyhai foglalkozások,
•
a szabadidős tevékenységet segítő eszközök főleg a sport, játék területén elsődlegesek.
Sajátos szerepe van iskolánkban a számítógép használatának, mely a kézírást, esetleg beszédet helyettesítő eszköz azon mozgáskorlátozott gyerekek számára, akiknél a kézmozgás illetve a beszéd erősen akadályozott. Az eszközök részletesebb felsorolása az egyes műveltségi területek leírásánál található. (Speciális eszközeinket katalógus mutatja be.)
35
IX.A szülő, tanuló, iskolai és diákotthoni pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Iskolánk gyermekképét figyelembe véve különösen fontos, hogy intézményünk összes dolgozója (pedagógusok és nem pedagógus) a tanulók és a szülők szorosan együttműködjenek, annak érdekében, hogy pedagógiai tevékenységünk minden területén egységes követelményrendszer alakulhasson ki. A mellékelt ábra azt a kapcsolatrendszert mutatja be, mely biztosítja az együttműködést. A kapcsolatrendszer középpontjában a tanuló áll. A három pólus (szülő pedagógiai munkaközösség, diákotthoni munkaközösség) közvetlenül és közvetve – a gyermeken át – is kapcsolatban áll egymással. A szülők, pedagógiai és diákotthoni munkaközösség feladatai részben fedik egymást, részben pedig a másik két fél segítségét, támogatását igénylik, ezért igen fontos, hogy különböző csatlakozási pontok adta lehetőségeket – melyek, pl. fogadóórák, beszélgetések, nyílt programok stb. – kihasználjuk.
36
Az együttműködés kapcsolatrendszere
KÜLSŐ KAPCSOLATOK hagyományaink
alapítványok Szülő
rendezvényeink
nemzetközi kapcsolatok
gondozás fogadóórák
ápolás
beszélgetések
SZMK
nevelés
szülői értekezlet
iskolai osztályi
nyílt programok nyílt programok Tanuló gondozás
fogadóóra nevelés
ápolás
oktatás
nevelés
családlátogatás
mozgásnev. házirend DÖK
TEAM
Diákotthoni munkaközösségek
pszichológus orvos KÜLSŐ SZAKEMBEREK
37
Pedagógiai munkaközösségek
technikai dolgozók főiskolai hallgatók (főiskola)
. melléklet – 1Környezeti nevelési program 1. A környezeti nevelés fogalma „Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: •
megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő és élettelen környezettel;
•
kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére;
•
felkelti az igényt, képessé tesz:
•
a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására
•
a problémák megkeresésére, okainak megértésért
•
a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre
•
(KöNKomp, 2004)
2. Az alapelveket szabályozó jogi háttér •
A nemzetközi előzmények közül azt az egyet említjük meg, amely az összes eddigi kezdeményezést magába olvasztja. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 57. közgyűlése 2002. december 20-án a 2005-2014 közötti évtizedet a Fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította.
•
A hazai jogszabályi háttér az Alkotmány környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos paragrafusaiból vezethető le: 18.§, 70§.
•
Az Alkotmányban megfogalmazott alapelvek megvalósulását – többek között – az alábbi jogszabályok, intézkedések garantálják: A Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény) 54.§ 1. cikkelye Magyarország második Nemzeti Környezetvédelmi Programja (2003-2008) Nemzeti Fejlesztési Terv A Nemzeti Alaptantervről kiadott 243/2003. sz. kormányrendelet
3. Helyzetkép Az iskola elhelyezkedése és szűkebb környezete Tagozatunkat több mint 100 éves története Zuglóhoz köti, tehát budapesti viszonylatban zöldövezeti intézménynek számít. Diákjaink speciális nevelési igénye – mozgáskorlátozottsága – a környezeti nevelési gyakorlatban is bizonyos akadályozottságot jelent ugyan, de a Városliget közelsége és a hatalmas zöld udvarunk óriási lehetőséget rejt magában. Az iskola működése környezeti nevelési szempontból A környezeti nevelés az a területe az iskolai életnek, ahol csak fokozatosan, lépésenként haladhatunk előre. A további eredményes munkához szükség van egy szélesebb pedagógiai kör és a vezetőség együttműködésére is.
38
4. A környezeti nevelés színterei tagozatunkon Hagyományos tanórai keretek között Igyekszünk az adott témákhoz rendelni azok környezet- és természetvédelmi vonatkozásait. Külön hangsúlyt fektetünk a diákjainkat nagyon foglalkoztató, napi történések, aktualitások megtárgyalására. Munkánk során felhasználjuk a szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is. A következőkben felsorolt tantárgyaknál közvetlenül jelennek meg a környezeti nevelés témakörei: technika-életvitel, környezetismeret, természetismeret, földrajz kémia, rajz, magyar, osztályfőnöki. Természetesen közvetett formában minden műveltségi területnél, művészeti ágnál tetten érhető a környezeti nevelés tárgya. Nem hagyományos tanórai keretek között, Az erdei iskolában a 4. osztályosaink újabb lépéseket tehetnek a természet, a természetes környezet felfedezése felé minden évben egy héten keresztül. Emellett rendszeresen szervezünk a témához kapcsolódó múzeum- és egyéb intézménylátogatásokat. A tanórán kívüli programokon Az osztály- illetve diákotthoni kirándulásokon is hangsúlyt fektetünk a környezettudatos szemlélet kialakítására. Különböző akciókban veszünk részt: •
rendszeres hulladékgyűjtési akciókat szervezünk (pl. papírgyűjtési verseny)
•
fölkeressük tanulóinkkal a hulladékudvart, így a saját szemükkel láthatják annak működését és fontosságát
•
a tanulók növényismeretének szélesítésére jó lehetőséget nyújt fás szárú fajokban viszonylag gazdag zöld udvarunk
•
lágy szárú növények védelme, újak ültetése stb.
5. Erőforrások Nem anyagi erőforrások Nagyon fontos feladatunk, hogy az iskolai élet résztvevői egymással valamint a külső intézményekkel jó munkakapcsolatot alakítsanak ki a környezeti nevelési célok elérése érdekében. Ez az együttműködés óriási erőforrás. Iskolán belüli együttműködés •
Dolgozók: minden pedagógiai és nem pedagógiai munkakörben dolgozó kolléga feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen tanulóink számára. Nemcsak a tanórákon elhangzottak, hanem cselekedeteink is nevelő hatásúak. Ha csökkentjük a papírfelhasználást (kétoldalas fénymásolás, digitális információ áramlás), környezetkímélő tisztítószereket használunk, továbbá fejlesztjük a szelektív hulladékgyűjtést, motor és üzemanyag kímélő módon közlekedünk stb. – jó példával járunk elöl.
•
Diákok: minden tanulónak feladata, kötelessége, hogy vigyázzon környezetünkre és figyelmeztesse társait az illő, kulturált viselkedésre. E feladat ellátásában kiemelkedő szerepet kell betöltenie a Diák Önkormányzatnak (DÖK). 39
•
Szülők: az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői kör és az intézmény harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekeikben azt a környezettudatos magatartást, amit az iskola kialakítani igyekszik.
Iskolán kívüli együttműködés •
Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények A tanórai illetve tanórán kívüli nevelési programot színesítik, gazdagítják az intézménylátogatások. A nálunk tanuló gyermekek speciális helyzete miatt külön hangsúlyt kap a múzeumokkal, állatkertekkel, vadas parkokkal, nemzeti parkokkal való összehangolt együttműködés a lehetőleg akadálymentes megközelítés, a kedvezmények, a komfortosság biztosítása érdekében. Az élményszerű oktatás elősegítése továbbra is célunk, ezért törekszünk a meglévő kapcsolataink ápolására és újak kialakítására.
Anyagi erőforrások Saját erőforrások •
Költségvetés
•
Alapítvány
Külső erőforrások •
Pályázatok
•
Fenntartó
6. Alapelvek, célok Általános célok, értékek a környezeti nevelésben az iskola hitvallása, szemlélete •
a természetnek, mint létező értéknek tisztelete és megőrzése
•
a Föld egészséges folyamatainak megőrzése/visszaállítása – harmóniára törekvés
•
a bioszféra és a biodiverzitás megőrzése
Fontos célunk a környezeti nevelés során megértetni tanulóinkkal, hogy minden élőlény egyenlő – legyen az, növény, állat vagy ember – mind a környezet része! Ez a fajta gondolkodás segít a sérült gyerekeknek egy egészségesebb énkép kialakításában, a másság elfogadásában és tolerálásában. Másik lényeges feladatunk, hogy ráébresszük diákjainkat az élőhely minőségének fontosságára (vizek, levegő, talaj tisztasága), a természetes és az épített környezet megóvására. Hosszú távú pedagógiai célok •
az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése
•
rendszerszemléletre nevelés
•
fenntarthatóságra nevelés
•
a környezetetika hatékony fejlesztése
•
érzelmi és értelmi nevelés
40
•
tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés
•
a másik élőlény szabadságának tiszteletben tartása, önkontroll kialakítása
•
tolerancia kialakítása
•
a környezettudatos magatartás és életvitel segítése
•
az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése
•
az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása
Kulcsszavak – – – – – – – – – – –
egyéni felelősség tisztelet, megbecsülés szeretet harmónia mértékletesség takarékosság empátia, segítőkészség tolerancia együttműködés ökológiai fenntarthatóság globális gondolkodás
Konkrét célok és feladatok •
Hagyományok ápolása – – – – – –
•
erdei iskola szelektív hulladékgyűjtés folytatása, tovább fejlesztése intézménylátogatások iskolaújság biológia rovata madáretetés táborok
Új tervek – osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában – megemlékezés a környezetvédelmi szempontból jeles napokról (Madarak, fák napja; Víz napja; Föld napja stb.) – illatkert kialakítása – az udvaron található fás szárúak táblával való ellátása – kerekesszékkel megközelíthető ágyások kialakítása – a szabadban történő oktatás helyének és feltételeinek kialakítása a Mexikói úton és a verőcei nyaralóban
•
Szaktárgyi célok – minden alkalom megragadása a szakórákon a környezeti nevelésre – minden tantárgyban – a napi környezeti problémák megbeszélése (pl. környezetszennyezés) – természetvédelmi versenyek szervezése
41
7. Módszerek, taneszközök Módszerek A módszerek széles skálájából mindig a tanulók életkorának és mozgásállapotának legmegfelelőbbet kell kiválasztanunk. •
Játékok – – – – –
•
szituációs memóriafejlesztő kombinációs érzékelést fejlesztő kapcsolatteremtést segítő
Riport módszer – kérdőíves – direkt riport – fotóriport
•
Terep módszerek – – – –
•
Aktív, kreatív munka – – – –
•
kirándulás tábor intézménylátogatás megfigyelés szelektív hulladékgyűjtés rend- és tisztasági verseny madárvédelmi feladatok természetvédelmi, fenntartási munkák (udvar, közvetlen környezet)
„Művészi” módszerek A környezeti nevelés, a tanulók önkifejezésének megnyilvánulása az – – – –
vizuális művészetek irodalom zene népművészet nyelvén, iskolai pályázatokon
Taneszközök Széles skálája áll rendelkezésünkre a környezeti nevelés mind hatékonyabb végzéséhez. Az iskolában jelenleg található: •
audiovizuális rendszer
•
informatikai rendszer, Internet
•
diavetítő, diasorozatok
•
mikroszkóp stb.
Természetesen kívánatos ezen eszközpark folyamatos korszerűsítése és bővítése.
42
8. Iskolai környezet Az iskolai környezetnek példamutatónak kell lennie: •
termek, folyosók mellékhelyiségek tisztasága
•
növények
•
anyag- és energiatakarékos üzemeltetés
•
szelektív hulladékgyűjtés
•
udvar parkosítása
9. Kommunikáció A környezeti nevelésben nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Tanulóinkat meg kell tanítani a föllépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára, hogy a végzett munkájukról számot tudjanak adni írásban és szóban egyaránt. Ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen. Iskolán belüli kommunikáció formái •
kiselőadások tartása
•
poszterek készítése
•
iskolarádió. iskolaújság felhasználása híradásra
•
faliújságon közölt információk
Iskolán kívüli kommunikáció formái •
környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból
•
környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása
•
környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése
•
a közvetlen környezet problémáinak fölmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal
10. Továbbképzés Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy tagozatunk dolgozói rendszeresen részt vegyenek iskolán belüli és kívüli képzésen a környezeti nevelés témakörében.
43
. melléklet – 2Egészségnevelési, egészségfejlesztési program Az egészségnevelés fogalma Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, amely egyaránt irányul a pedagógusok és tanulók egészség ismereteinek bővítésére, korszerűsítésére, a fizikai és pszichoszociális környezet egészségtámogató jellegének erősítésére, az oktatói-nevelői tevékenységben a személyközpontú megközelítésre a tanulók személyiségfejlesztése érdekében. Az egészségenevlés intézményünkben kiemelten fontos feladatot kap, és kiegészül főcéljainkhoz rendelt tevékenységi körökkel. Ez pedig nem más, mint a tanulóink önállóságra, önellátásra nevelése. Képességeikhez, állapotukhoz mérten a legnagyobb fokú önállóság elérése a cél. Mindehhez elengedhetetlen, hogy mozgáskorlátozott diákjaink tisztán, pontosan lássák és elfogadják önmagukat és lehetőségeiket, azért, hogy mindig tanulni, megújulni képes személyiséggé váljanak. Helyzetkép •
Az iskola-egészségügyi szolgálatot a Bethesda Református Gyermekkórház hátterével látjuk el
•
Tanulóink számára 24 órás egészségügyi felügyeletet és ellátást biztosítunk melyet szakképzett ápolónők látnak el a gyermekorvos és a szakorvosok felügyelete mellett és irányítása mellett. Minden tanulónkról pontos és részletes egészségügyi dokumentációt vezetünk, mely tartalmazza a kórelőzményeket, az orvosi vizsgálatok ill. műtétek zárójelentéseit is.
•
Heti rendszerességgel szakorvosok is (gyermekorvos, ideggyógyász, szemész, fogorvos, bőrgyógyász, ortopéd-orvos) rendelnek az iskolában.
•
Szükség esetén egyéb szakorvosokhoz (kardiológus, pulmonológus, sebész, belgyógyász, pszichiáter) is rendszeresen elkísérjük tanulóinkat.
•
Iskola pszichológus foglalkoztatására is megteremtettük a feltételeket, de rajtunk kívül álló okok miatt ez irányú erőfeszítéseink eredménytelenek maradtak, a gyermekek pszichológiai kezelését jelenleg külső szakember végzi.
•
Az oktatás-nevelés-gondozás minden területén megjelennek, és fontos szerepet kapnak az egészségnevelés fő területei (a családi életre nevelés, személyi higiéné, egészségkultúra, dohányzás, alkohol, drog, párkapcsolati kultúra, kortárs kapcsolatok problémái, egészséges táplálkozás, mozgás, sport, környezet egészségügyi gondok, balesetvédelem).
44
Az egészségnevelés szinterei •
Iskola, diákotthon – – – – –
•
Tanórák (egészségtan, biológia, mozgásnevelés, osztályfőnöki óra, stb.) délutáni foglalkozások (szakkörök, sportkörök) diákotthoni foglalkozások erdei iskola kirándulások
Szülők – család – szülői munkaközösség – iskolaszék
•
Egészségügyi hálózat – iskolaorvos (gyermekgyógyász) – szakorvosok – pszichológus, pszichiáter
•
Társadalmi környezet – – – – – –
gyermekjóléti szolgálatok nevelési tanácsadók kortárs segítők ANTSZ rendvédelmi szervek Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok (KEF)
Alapelvek Cél •
Az iskolai egészségnevelés célja, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást kapjanak egy személyes és környezeti értelemben ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Értsék és fogadják el az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát, az ezzel kapcsolatos beállítódásaik szilárdak, konkrét tevékenységekben megalapozottak legyenek.
•
Az elsajátított ismeretek birtokában legyenek képesek egészségük megőrzésére, egészséges személyiség kimunkálására, a helyes magatartás kialakítására.
Feladatok •
a legalapvetőbb egészségügyi ismeretek elsajátíttatása
•
az orvostudomány eredményeiből levonható helyes magatartásra, tevékenységre történő aktivizálás
•
az életkorral és egészségügyi ill. mozgásállapottal járó biológiai-pszichológiai-hygiénés életmódi tennivalók megismertetése és elsajátíttatása
•
az egészséges életvitelhez szükséges képességek kialakítása, erősítése, fejlesztése
45
•
az egészségre káros szokások (alkohol és drogfogyasztás, dohányzás, inaktív életmód, helytelen táplálkozás) biológiai-élettani-pszichés összetevőinek megismertetése
•
a társas kapcsolatok egészségi és etikai kérdéseinek, szabályainak elsajátíttatása
•
a speciális, egyéni sérülésekből adódó problémák kezelésére, enyhítésére, megoldására alkalmas segítségek keresése, kiválasztása, alkalmazásuk megtanítása
•
figyelemfelkeltő, tájékoztató, motiváló, aktivizáló szerep vállalása az egészség=érték tudatosításában.
46
. melléklet – 3Fogyasztóvédelmi oktatás Jogi háttér A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. Tv. első részének 5. fejezetének 17. paragrafusa rendelkezik a fogyasztók oktatásáról. A Ktv. 243/2003. számú módosításában megjelenik a fogyasztóvédelem oktatása. A fogyasztóvédelmi oktatás célja A tanulók - mint leendő fogyasztók – sajátítsák el a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, és legyenek képesek azok gyakorlati alkalmazására. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatai •
a fogyasztói kultúra fejlesztése: környezettudatos és kritikus magatartás kialakítása
•
a fogyasztói tájékozódás képességeinek kialakítása a helyes döntésekre való felkészítés
•
a reklámok szerepének tudatosítása, és a köztük való eligazodás képességének segítése
•
a minőség és takarékosság jelentőségének felismertetése, alkalmaztatása
•
a fogyasztói jogok érvényesítésére való képesség folyamatos alakítása, fejlesztése
A fogyasztóvédelmi oktatás színterei •
tanórai foglalkozások (környezetismeret, természetismeret, technika-életvitel, mozgóképés médiaismeret)
•
tanórán kívüli foglalkozások (rendezvények, vetélkedők, napközis foglalkozások, kirándulások, táborozások)
Módszerek •
információk gyűjtése, feldolgozása
•
megfigyelés
•
beszélgetés, viták
•
szituációs játékok
•
szemléltetés (újságok, filmek)
47
. melléklet – 4A Diákotthon pedagógiai feladatai Amennyiben a mozgáskorlátozott gyermek a speciális iskola diákotthoni bentlakó tanulója lesz, a családi együttlét a hétvégékre és az iskolai szünetekre korlátozódik. Ily módon felerősödik a diákotthon nevelő szerepe. A diákotthoni teendőket nevelők, gyermekfelügyelők, ápolónők látják el. A nevelési, gondozási feladatok az iskolával szorosan együttműködő tevékenységben valósulnak meg. Alapelvünk, hogy minden tevékenységben, tevékenykedtetésben érvényesülnie kell a kompenzáló jellegű nevelési feladatoknak. •
Kiemelt feladat az önállóságra nevelés
•
Meg kell tanítani számukra a viselkedéskultúra szabályait, szokásait.
•
A tanulási folyamatokon keresztül (tágan értelmezett tanulási folyamatról van szó, nem csak a tantárgyi ismeretek elsajátítására szorítkozva!) kialakítjuk a helyes énképet, fejlesztjük a felelősségtudatot.
•
Fel kell oldani a környezeti zártságot többirányú kapcsolatok teremtésével: – „belső”: szakköri tevékenységeken, házi tanulmányi és sportversenyeken keresztül – „külső”: kimenő rendszeren, városi, országos versenyeken, színház, mozi, múzeumlátogatásokon, öregdiák-találkozókon keresztül.
•
Olyan szabadidős tevékenységekről kell gondoskodni, amelyek értékadóak, befolyásolják a személyiség irányultságát, az érdeklődést, segítik a tehetségek kibontakoztatását, önkifejezést, önmegvalósítást.
•
Sikerhez kell juttatni valamilyen területen, mert ez segíti abban, hogy más területen is oldódjon a szorongása.
•
Fejleszteni kell a segítőkészségét, hogy adni is tudjon másoknak és nem csak elfogadni.
•
Meg kell tanítani a kultúrált segítségkérés módjára
•
A család, iskola és a diákotthon együttműködését a lehetőség szerint erősíteni kell, mert a megritkult otthonlét veszélyéből adódó problémák ily módon enyhíthetők.
A diákotthonban megvalósuló szervezett tevékenységek: •
tanulás, felkészülés: Ek-8. osztályosoknak
•
film-színház-videó: Ek-8. osztályosoknak
•
sportszakkörök (kerékpár, úszás, boccsa, floorball az elektromos kerekesszékeseknek, kerekesszékes kosárlabda, kerekesszékes vívás, művészi torna): Ek-8. osztályosoknak
•
sakk-szakkör: felső tagozatosoknak
•
hangszeres játék
•
kézműves szakkör
•
énekkar
•
angol szakkör
•
gépírás szakkör
48
•
főzőcske a tankonyhán
•
iskolarádió
A diákotthoni foglalkozások területei: •
A délután: megtörténik a másnapra való felkészülés és különböző szabadidős tevékenységeken vehetnek részt a gyermekek.
•
Szakkörök, amelyek a gyermek érdeklődésének megfelelően, a szabadidő kulturált felhasználása és a hobbyk kialakításának lehetőségeként működnek, s szervezésük ideje a napközis foglalkozás idejére esik.
•
Az esti és reggeli időszak tevékenységei, pl. étkezés, tisztálkodás, szabadidő eltöltése, lefekvés, esti tevékenységek, stb.
•
A hétvégi programok: kirándulás, vetélkedők, diszkó, stb.
A délutáni foglalkozások területei: – A másnapra való felkészülés, az úgynevezett tanulási idő. Jó megszervezéséhez az szükséges, hogy az adott osztály tanulói azonos időben, ugyanazon a helyen legyenek, ezért erre az időszakra nem lehet egyéb programokat szervezni, ez a délutánnak olyan „kötelező” sávja, – védett tanulási idő – amely segíti az elmélyült tanulásban. Céljában felvállalja az önálló tanulás megteremtésének lehetőségét, tanulási technikák, eljárások megtanítását, az ellenőrzés előtt a tanulói önellenőrzés képességének használatát. – Szabadidős tevékenységek (nem szakköri keretben) megszervezése és lebonyolítása. Célja a munkafoglalkozások (tankonyhai főzőcske), kulturális tevékenységek (könyvtár, olvasó húsz perc, zenélgetések), udvari játékok, kirándulások szervezése, beszélgetések, barátkozások lehetőségének megteremtése a tehetséggondozás és a hobbyk kialakítása. Szakköri tevékenységek, elfoglaltságok lehetőségének megteremtése, amelyek részint a különböző tantárgyakhoz kapcsolódóan elmélyültebb, kutató, felfedező jellegű tevékenykedést jelent, részint pedig a művészeti jellegű tevékenységeken keresztül gondoskodik a tehetséggondozásról és/vagy a produktív szabadidős elfoglaltságokról. – Délelőttös szaktanár irányításával, rehabilitációs és habilitációs céllal: énekkar, gépírás szakkör, angol szakkör, hangszeres zene, sportkörök, stb. – Nevelőtanár irányításával, forgó rendszerben szervezve: hangszeres zene a mozgásos nehézségekkel küzdőknek, adaptált módszerekkel és szükség szerint speciálisan átalakított hangszerekkel (pl. furulya, gitár, zongora), ének, főzőcske, kézművesség, stb. A reggelek, az esték és a hétvége feladatai az önállóságra nevelés alapelvének szem előtt tartásával: – – – – – – –
higiéniai szokások kialakítása a használati eszközök rendben tartása (pl. gyógyászati segédeszközé is!), házi munkákra való nevelés (pl. ágyhúzás, mosás, varrás, takarítás, stb.) közlekedés tanítása, gyakoroltatása játékok tanítása mozgásállapotának megfelelő segítségnyújtás a segítségkérés megtanítása
49
Értékelés, melynek során szükséges a szoros kapcsolat kialakítása a gyermekkel foglalkozó pedagógusok (tanárok, nevelőtanárok, gyermekfelügyelők) között. Lakóotthon Iskolánk alapítványának tulajdonát képezi a lakóotthon, ahol az intézmény tanulói 7. 8. osztályos tanulópárjai kipróbálhatják az önállóságukat. A diákok felügyeletét pedagógus asszisztensek látják el. Az ott eltöltött idő minimum 4 hét, maximum 6 hét.
50
. melléklet – 5Az intézmény módszertani tagozata Felhasznált dokumentumok: •
Mozgásjavító Általános Iskola, Módszertani Intézmény és Diákotthon 2004. márciusában beadott módosított „Alapító Okirat”-az
•
A Közoktatási törvény (1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, módosításokkal egybeszerkesztett változat alapján, 2003)
Kt. hivatkozott paragrafusai: •
33.§ (12) bekezdés: rendelkezés az egységes gyógypedagógiai Módszertani Intézmény létrehozásáról, céljáról, feladatáról
•
34.§ a), b), e), g), h) pontjai: pedagógiai szakszolgálat feladatai közül az egységes gyógypedagógiai Módszertani Intézmény körébe utalt feladatok
•
36.§ (2) bekezdés b), c), d), e), g) pontjai: pedagógiai – szakmai szolgáltatások feladatköréből az egységes gyógypedagógiai Módszertani Intézmény körébe utalt feladatok
Alapelvünk •
A mozgáskorlátozott gyermekek, fiatalok lehető legteljesebb társadalmi integrációjának elérése érdekében, az esélyegyenlőség feltételeinek minél szélesebb körben való biztosításáért, a Módszertani Intézmény tevékenységének középpontjában a közoktatási intézményekben integráltan nevelt-oktatott mozgáskorlátozott gyermekek fejlesztésének megsegítése áll.
•
Tevékenységünkkel azt szolgáljuk, hogy a többségi pedagógia és a gyógypedagógia képviselőinek, intézményeinek kapcsolata az előző pontban megfogalmazott alapelvünket érvényesítse!
Cél A teljes integráció megvalósulásának segítése. E cél elérése – azaz az együttnevelés megvalósulása – érdekében a befogadó iskolában nevelt-oktatott mozgáskorlátozott gyermeket, a befogadó intézményt, pedagógusait, gyermekközösségét, a szülőket, a fenntartót szükséges megsegíteni. Célunk, hogy az integrációban nevelt-oktatott mozgáskorlátozott gyermekek korlátaik fel-, és elismerésével befogadott és befogadó, derűs, kiegyensúlyozott gyermekéveket éljenek. Feladat Pedagógiai szakszolgálati feladatok: •
készség-, képességfejlesztést szolgáló komplex gyógypedagógiai fejlesztő eljárások alkalmazása
51
•
tanulási folyamatok megsegítése, egyénre szabott gyógypedagógiai módszerek, technikák, eszközök átadásával, megismertetésével
•
mozgásterápiás eljárások kompenzációja érdekében
•
gyógyászati segédeszközzel, segítő eszközzel való ellátás segítése (információátadás, tájékoztatás a lehetőségekről, a hozzájutás módjairól)
•
logopédiai, augmentatív kommunikációs ellátás biztosítása
•
pályairányítás
•
Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központtal közösen kiépített adatbázis (integráló intézményekről, integráltan nevelt-oktatott gyermekekről) naprakész gondozása
alkalmazása
a
mozgásállapot
fejlesztése,
korrekciója,
Pedagógiai szakmai szolgáltatás feladatai: •
szaktanácsadás, melynek során oktatási, pedagógiai, gyógypedagógiai, ellátási, gondozási módszereket, eljárásokat, terápiákat, eszközöket ismertetünk, terjesztünk
•
képzés, továbbképzés, önképzés segítése, szervezése többségi pedagógusoknak, szülőknek, fenntartónak
•
információ szolgáltatása a vonatkozó törvényi szabályozásokról (oktatási törvény, esélyegyenlőségi törvény, stb.), értelmezésükről
•
kapcsolatépítés kezdeményezése, segítése: intézmények, szervezetek, szakemberek együttes érdekérvényesítése adódó konkrét problémák megoldása érdekében (nevelés, oktatás, fejlesztés, ellátás, érdekképviselet területéről)
•
tájékoztató, tanácsadó szolgálat, melynek során segítjük a tanulókat, tanulóközösségeket a jogaik érvényesítéséhez szükséges ismeretek nyújtásával, információk közvetítésével
•
pedagógiai tájékoztatás: tantervek, tankönyvek, stb. a különböző intézmények szellemi termékeinek forgalmazása
•
igazgatási, pedagógiai szolgáltatás: segítünk programot (bármilyen: tantervi, tanügyi, stb.) készíteni, vagy a készet népszerűsíteni, vagy „betanítani”
A célok megvalósulása, a feladatok teljesítése érdekében alkalmazott eszközrendszer •
utazó tanári szolgálaton keresztül
•
ergoterápiás szakember biztosításával
•
pályairányításban jártas szakember biztosításával
•
szakmai konferenciák, információátadást biztosító fórumok, tájékoztató előadások, módszertani bemutatók szervezésével (pedagógusok, szülők, a mozgáskorlátozott gyermeket befogadó gyermekközösség, a fenntartók számára)
•
tájékoztató kiadványok készítésével (pedagógus, szülő, fenntartó számára)
A célok megvalósulása, a feladatok teljesítése érdekében szükséges személyi feltételek oligofrénpedagógia, és/vagy szomatopedagógia, és/vagy logopédia szakos gyógypedagógus gyógytornász - ergoterápiás szakember - pályairányítási szakember (esetenként: jogász, 52
építész, pszichológus, szakorvosok - ortopéd orvos, neurológus, stb. - gyógyászati segédeszközöket gyártó, forgalmazó szakemberek) Szakmai együttműködés •
Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központtal
•
az érzékszervi és értelmi fogyatékosok oktatási intézményeiben működő Módszertani Központokkal
•
Mozgásjavító Általános Iskola, Módszertani Intézmény és Diákotthon tagozataival
•
integráltan nevelő-oktató közoktatási intézményekkel, óvodákkal, alapítványokkal, civil szervezetekkel, illetve ezen intézmények fenntartóival
•
Pedagógiai Intézetekkel, Nevelési Tanácsadókkal
Utazó tanári szolgálattal ellátott integrált gyermekek köre: •
„Országos feladat-ellátású (ép értelmű mozgásfogyatékos gyermekek részére)”
•
„Budapest (halmozottan fogyatékos mozgássérült gyermekek részére)”
Dokumentáció •
az intézmény munkatársai tevékenységüket „Munkanapló”-ban regisztrálják (tanévenként vezetett, a napi tevékenység órarend szerinti dokumentálására szolgál)
•
gyermekkel végzett egyéni foglalkozás eseményeit az „Egyéni fejlesztési napló”-ban regisztráljuk (gyermekenként, évente, kronologikusan kerül nyilvántartásra a foglalkozások anyaga, továbbá értékelő feljegyzés készül a foglalkozások elkezdésekor tapasztalt „állapotról”, ill. a foglalkozás befejezésekor tapasztalt állapotról)
•
pályaválasztás, utógondozás dokumentációi: szakértői javaslatok, „feljegyzés” (egyénenként, kronologikus eseménysorrend regisztrálására, amely a beiskolázással, pályaválasztással, utógondozással összefüggő megbeszélések, intézkedések lejegyzését szolgálja)
•
feljegyzések (eseti intézménylátogatásokról, mindennemű „külsős” programon való részvételről)
53
Helyi tanterv
I. Óraterv A kerettanterv helyi óratervét tantestületi munkaértekezlet keretében egyhangúlag elfogadta a teljes tantestület. Az óratervi táblákat pedagógiai programunk mellékleteként csatoljuk! Megjegyzés az órafelhasználásokhoz: •
Szabadon felhasználható kötelező órák: A kötelező kerettantervi órakeret szabad óráját az alsó tagozaton a mozgásnevelés és a matematika, felső tagozaton a gépírás, illetve az informatika (számítástechnika) kapta.
•
Modul-órák felhasználása: szerkezeti és a tananyag feldolgozása tekintetében egyaránt tantárgyi integráció formájában valósul meg.
•
Habilitációs-rehabilitációs órakeretet (Kt. 52. §. (6) bek.) a mozgásnevelés, technika és életvitel, és a gépírás tantárgyak kötelező óraszámának emelésére, valamint a mozgásnevelés, technika, számítástechnika tantárgyak csoportbontására használjuk fel. A további osztály- és csoportbontáshoz (angol, rajz, mozgásnevelés) a nevelési és pedagógiai programban megfogalmazott cél- és feladatrendszer megvalósítása érdekében, kötelező jellegű felhasználásra a fővárostól igényelt többlet órakeret áll rendelkezésünkre.
•
Hátránykompenzálásra, felzárkóztatásra, tehetséggondozásra fordítható órák a 2004/2005-ös tanévben az alapóraszámok 6%-át jelentik osztályonként (ez az adat látható az Óraszámtáblázatok mellékletben), ám ez tanévenként 1%-kal növekedni fog, egészen 12%-ig. Ezeknek az óráknak a felhasználásakor kötött és mobil óratömegekkel gazdálkodunk. A mobil órakeret felhasználásáról részletesen lejjebb.
•
A nevelési és pedagógiai programban megfogalmazott sérülés-specifikus ellátás érdekében a nem kötelező, délutáni fejlesztő foglalkozások megvalósításhoz (pl. egyéni mozgásnevelés, korrekciós foglalkozások, stb.) szintén fővárostól igényelt többletórát használunk.
•
A szakszolgálati tevékenységre, amely a logopédiai ellátást és az integrációban tanuló gyermekek megsegítését segítő utazó tanári rendszert értjük.
•
A fenntartótól igényelt többletórák mennyisége nem haladja meg az eddigi évek gyakorlatában kialakult órafelhasználást.
•
Miután a többletórák döntő hányadát a mozgásnevelési feladatok gyermek-központú, sérülés-specifikus ellátására igényeljük, s az órafelhasználás mértékét évről-évre befolyásolja az iskolánkba kerülő gyermekek diagnózisa, mozgásállapota, s az ebből fakadó feladatok, így a mindenkori évi óra-igény a tantárgyfelosztásokban jelentkezik.
•
A mobil órakeret felhasználásának szempontjai: – A mobil órakeret az óratervi táblázaton „X”-el jelölt órák célcsoportonkénti összességét jelenti. Az órakeret mobilizálható felhasználására éppen a mozgáskorlátozottság sokszínűségéből, az egészségügyi gondozást segítő célszerű, esetenként gyors évközi átcsoportosítási lehetőséget biztosító rehabilitációs fejlesztés érdekében van szükség. – Minden órarendváltás előtt egy hónappal: azaz december közepére (téli szünet előtt), illetve május végére (nyári szünet előtt) munkaközösségi és teammegbeszélések keretében alakul ki az igények rangsora: egyéni fejlesztés (korrekció) gyermekre vonatkoztatva, a fejlesztés céljának, időtartamának, 55
óraigényének feltüntetésével, egyéni párhuzamos fejlesztés, tehetséggondozás, hátránykompenzáló foglalkozások. – A tanév elején, illetve tanév közben érkező gyermekek speciális foglalkoztatási igényeinek kielégítésére a foglalkoztatási forma és időkeret egyeztetése, biztosítása a felvételt követő maximum egy hónapon belül kerüljön rendezésre. – Az igényeket az igazgatóhelyettesnek kell leadni, majd azt a kisvezetőség grémiuma előterjeszti, amelyről végül az igazgató dönt. – Az órakeret felhasználásának igényét kizárólag írásos, szakmailag megalapozott dokumentáció alapján lehet odaítélni. Ennek érdekében házi nyomtatványt kell kitölteni.
56
II. Az alkalmazható tankönyvek kiválasztásának elvei Kiemelt elvként fogalmazzuk meg, hogy a nevelő-oktató munkánkhoz kiválasztandó tankönyvek az alábbi elvárásoknak feleljenek meg: • legyenek NAT kompatibilisek, •
tegyék lehetővé a tanulóknak a NAT alapján a Közoktatási törvény által előírt követelmények minél magasabb szintű teljesítését,
•
ne tartalmazzanak világnézeti, vallási, etnikai diszkriminációt,
•
tartozzanak az Oktatási Minisztérium jegyzékébe felvett tankönyvek közé,
•
a pedagógus bár szabadon választhat tankönyvet, de kérje ki a szakmai munkaközösség véleményét,
•
felmenő rendszerben – az alsó tagozaton, továbbá egy tantárgyon belül egységes koncepcióra épüljön – biztosítsa az átjárhatóságot,
•
„széles sávban” dolgozza fel a tananyagot, tegye lehetővé a direkt és indirekt differenciálást,
•
legyen sokszínű, változatos, tagolt, áttekinthető,
•
legyen tartós, jó minőségű, megfelelő betűméretű, az életkornak és/vagy fejlettségi szintnek, ill. a tananyag tartalmának megfelelően ízlésesen és gazdagon illusztrált,
•
tartalma legyen elsajátítható és tanulóink képességeihez igazított.
•
A helyi tantervben az egyes tantárgyaknál megjelennek a tantárgyra vonatkozó tankönyv, vagy más eszközök választásának elvei.
•
Saját fejlesztésű tantárgyunk (gépírás), továbbá adaptált tananyagtartalommal működő tantárgyaink (számítástechnika, technika, életvitel, rajz) nem alkalmaznak tankönyvet.
57
III.Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Az iskolát előkészítő pedagógiai fejlesztő szakaszról a továbbhaladás a Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ szakvéleményének kikérése után és annak alapján történik. Első-harmadik évfolyamon •
A tanuló csak abban az esetben utasítható évismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket igazolt és igazolatlan mulasztása miatt nem tudta teljesíteni. Az értékelésről részletesen a 60. oldalon a táblázatban.
4. valamint a felső tagozat évfolyamain: •
ha a gyermek eléri az osztályfoknak megfelelő követelményszintet
•
ezeken az évfolyamokon minden műveltségi területen, minden tantárgynál (kivételeket ld. alább) a törvény által meghatározott ötfokozatú (érdemjegyes) értékelést alkalmazzuk.
Kivételt képeznek: •
a technika tantárgy, ahol a továbbjutás feltétele minden évfolyamon: a „megfelelt”, „jól megfelelt” minősítés
•
a testnevelés helyébe lépő mozgásnevelés tantárgy, ahol a továbbjutás feltétele az órákon való aktív részvétel, a tanulók minden évfolyamon év végén szöveges minősítést kapnak, amely magában foglalja a rehabilitációs feladatokat is.
•
a rajz, ének tantárgy, 4. évfolyamon, ahol a továbbhaladás feltétele minden évfolyamon a „megfelelt”, „jól megfelelt” minősítés.
Amennyiben a tanuló nem felelt meg a követelményeknek: •
egy vagy két tantárgyból való elégtelenség esetén pótvizsgázhat
•
három vagy több tantárgyból való elégtelenség esetén évet ismétel
•
technika, életvitel, rajz tantárgyakból hiányzásai esetén osztályozó vizsgát nem kell tennie.
58
IV.A tanulók magatartása, szorgalma és tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások (az értékelés alapelvei, rendszeressége) Az értékelés viszonyítást jelöl a cél és hatás között, amely a célrendszerre, a nevelési-oktatási folyamatra és az eredményekre irányul. Az értékelés elvei: •
a gyermekért, s elsősorban a gyermeknek szóljon
•
tükrözze a haladást, serkentsen további erőfeszítésekre
•
segítse az önismeretet, önértékelést, az individuum kifejeződését
•
serkentsen a közösségben, közösségért kifejtett aktivitásra
•
figyeljen a tudás- és teljesítményszinttel nem kifejezhető személyiségvonások fejlődésére
•
nyújtson tájékoztatást a szülő számára gyermeke haladásáról
•
vegye figyelembe az adott osztályfok tantervi követelményeit, és az életkor neveltségi szintjét
Az értékelés célja: A fejlettség sajátosságainak feltárása, és folyamatos visszajelzés a gyermek haladásáról. Az értékelés szerepe, feladata: •
biztosítja a folyamatos visszajelzést, visszacsatolást
•
növeli a hatékonyságot
•
tükrözi a nevelés-oktatás eredményességét
•
tájékoztat
•
motivál
Az értékelés funkciója: •
diagnosztikus funkció (célja: a tanuló előzetes tudásának felmérése)
•
formatív funkció (célja: az eredményes tanulás elősegítése, a hibák, nehézségek feltárását szolgálja) 59
•
szummatív funkció (célja: az összegzés)
•
lezáró-minősítő funkció (célja: a tanulási folyamat szakaszainak befejezésekor történő értékelés)
Az értékelés fórumai: •
folyamatosan a napi munka során
•
havonta (pl. osztályfőnöki óra keretében a magatartás-szorgalom jegyek megbeszélésekor)
•
javított tanulói értekezleteken)
•
félévi értesítő
•
fogadóóra
•
team-megbeszélések (ahová a szülő is meghívást kaphat)
munkákba
való
betekintés
biztosítása
negyedévenként
(szülői
Az értékelés területei: •
tantárgyi tananyagtartalmakhoz kapcsolódóan
•
a személyiség értékelése (pl. magatartás-szorgalom jegyekben tükrözve)
Az értékelés jellemzői: •
egyénre szabott
•
folyamatos
Az értékelés módszerei: A tantárgyi teljesítmények, valamint a személyiség összességének értékelésekor a szöveges és/vagy érdemjegyes értékelés módszerét alkalmazzuk. Az értékelés minden pillanatban áthatja a nevelő-oktató pedagógiai munkánkat, s alkalmazzuk a pedagógiai módszerek teljes tárházát (a tanulók előzetes személyiségjegyeinek és/vagy ismereteinek számbavétele, célok megfogalmazása, motiváció és fenntartása, tervezés, kivitelezés, bemutatás, szemléltetés, tapasztaltatás, önálló megismerés, megfigyelés, magyarázat, kifejtés , megbeszélés, összehasonlítás, vita, játék, szerepjáték, változatosság, következtetés, összegzés, rendszerezés, alkalmazás, önálló feladatok, állandó és folyamatos visszacsatolás…). Megjegyzés: A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelésénél a fentiekben ismertetett elveket, célokat és feladatokat érvényesítjük. A magatartás és szorgalom minősítésének kritériumait „Házirend”-ünkben szabályoztuk. Minden osztályozó értekezleten az osztályfőnök kollégák szöveges értékelésben ismertetik a tantestülettel a gyermekek e téren elért eredményeit, változásait, fejlődésüket. Melyről, ezt megelőzően az összes osztályában tanuló gyermekkel kapcsolatban lévő oktató, mozgásnevelő, nevelő, gyermekfelügyelő véleményét kikérte.
60
Tanulók értékelését összefoglaló táblázatok az alsó tagozaton
Közismereti tantárgy
1.
2.
3.
évfolya évfolyam évfolyam m
Tantárgyi tudást értékel: I. II. I. II. I. II. I. tantárgyat tanító félév félév félév félév félév félév félév
4. évfolyam II. félév
Ötfokozatú, érdemjegyes értékelés
Rendszeresen
Szöveges minősítés: Havonta egyszer
• • • •
kiválóan teljesített jól teljesített megfelelően teljesített felzárkóztatásra szorul
Szöveges minősítés:
Félévkor
• • • •
kiválóan teljesített jól teljesített megfelelően teljesített felzárkóztatásra szorul
amely kiegészül az előre meghatározott skála alapján megírt
szöveges értékeléssel Szöveges minősítés:
Év végén
• • • •
kiválóan teljesített jól teljesített megfelelően teljesített felzárkóztatásra szorul
Ötfokozatú, érdemjegyes értékelés
amely kiegészül az előre meghatározott skála alapján megírt
szöveges értékeléssel
Készség tantárgy
1.
2.
3.
évfolyam évfolyam évfolyam
Tantárgyi tudást I. II. I. II. I. II. I. értékel: félév félév félév félév félév félév félév tantárgyat tanító
61
4. évfolyam II. félév
Szövegesen:
Negyedévenként
• •
Szövegesen:
Félévkor
• •
• •
Értékel: A mozgásnevelő
(osztályfőnök, nevelőtanár, az osztályban tanító tanárok, mozgásnevelők, gyermekfelügyelő)
jól megfelelt megfelelt
Minden évfolyamon
Mozgásnevelés
Értékel: Team
jól megfelelt megfelelt
Szövegesen:
Év végén
Magatartás Szorgalom
jól megfelelt megfelelt
Év végén szöveges értékelés
2.
1.
évfolya évfolyam m I.
II.
I.
II.
3.
4.
évfolya m I.
II.
évfolyam I.
Szövegesen, négy szavas skálán Havonta egyszer
II.
félév félév félév félév félév félév félév
Magatartás • példás • jó • változó • rossz
Szorgalom • példás • jó • változó • hanyag
félév
Érdemjegyes értékelés
Szövegesen, négy szavas skálán Félévkor
Magatartás • példás • jó • változó • rossz
Szorgalom • példás • jó • változó • hanyag
Szövegesen, négy szavas skálán Év végén
Magatartás • példás • jó • változó • rossz
Szorgalom • példás • jó • változó • hanyag
62
V. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, az írásbeli beszámoltatás szerepe a tanulók értékelésében 1. A tanulók írásbeli beszámoltatásának formái: •
Központi felmérő, füzetekben
•
Tanár által összeállított felmérés egy adott téma lezárásaként: témazáró dolgozat
•
Tanár által összeállított rövid tájékozódó mérés a tanulók pillanatnyi felkészültségéről: röpdolgozat
•
Írásbeli gyakorló feladatok – valamilyen tananyag, technika, logikai művelet bevésésére, illetve a tanultak megértésének ellenőrzésére (értékelés csak tájékoztató jelleggel)
Tanulóink diagnózisa, mozgás-, illetve fizikai állapota határozza meg, módosítja az írásbeliség lehetőségeit. Ennek következtében differenciáltan állítjuk össze a feladatlapokat számukra. A tudásmérők lehetséges formái: •
Kiválasztásos alapon (igaz, hamis állítások), teszt
•
Kérdésekre egy-egy, szó, mondat válaszként
•
Egy-egy téma bővebb kifejtése
2. A tanulók írásbeli beszámoltatásának rendje: •
Év eleji felmérés
•
Félévi felmérés
•
Év végi felmérés
•
Év közben: – témazáró dolgozatok: Az átfogó tudásmérés szorosan a tanmenethez kötődik, egy-egy nagyobb témakör lezárását jelenti. Előfordulása egyenletes, szabályozott, mind a két félévre kiterjed, szükség esetén, azokon átível. – tájékozódó mérések A rövid beszámolók a tananyagban előforduló kisebb egységek rendszeréhez igazodnak, előfordulásuk – természetükből adódóan – nem egyenletes. – írásbeli gyakorló feladatok A gyakorló feladatok rendjét a tananyag rendje, a gyerekek igényei (egyéni is), a haladás tempója szabályozza.
63
3. Az írásbeli beszámoltatás korlátai A beszámolók nem követelhetnek meg olyan készségeket, amelyek megalapozatlanok, nem előzte meg őket, a tananyag elsajátítását célzó tevékenység. A beszámolók méretének, az írandó szöveg mennyiségének, a kérdéseknek illeszkednie kell a tanulók osztályszintjéhez, és egyéni képességeikhez. Figyelembe kell venni az írásbeli nehézségekkel küzdő gyermekek szempontjait. Ha a tanulónál a kézi írás nagymértékben nehezített, akkor a beszámoltatásnál más, illetve egyéb kisegítő módszereket kell alkalmaznunk: •
Szóbeli feleltetések túlsúlyban
•
Az írásbeli felmérők felnagyítása (nagyobb hely a válaszok leírásához)
•
Speciális vonalazású füzetek használata
•
Gépi írás, számítógép használata
A diákjaink tempója általában lassú, ezért egy-egy dolgozat elkészítése, akár két tanórát is igénybe vehet. 4. Az írásbeli beszámoltatás szerepe, súlya A központi felmérők és a témazáró dolgozatok eredményei hangsúlyos szerepet kapnak a félévi és év végi értékeléskor, az osztályzatok megállapításánál. A rövid tájékozódó beszámolók (röpdolgozatok) és az írásbeli gyakorló feladatok segítségével megtudhatjuk a gyermekek erősségeit, gyengeségeit, képet kapunk az addig megszerzett ismereteiről, és ezen információk birtokában meghatározzuk a fejlesztés további feladatait, irányát.
64
VI.Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Tanulóink többsége a délutáni tanulási időt is az intézményben tölti, ezért írásbeli és szóbeli házi feladatait is zömében itt készíti el, tanulja meg. A feladatok előírásának elvei: A feladatok mennyiségét meghatározó szempontok: •
a tanuló életkori sajátosságainak és osztályfoknak való megfelelés
•
a gyerekek fizikai, szellemi terhelhetősége
•
délután folyamán a rendelkezésükre álló idő
•
az egyéni adottságok (differenciálás)
A feladatok tartalmát meghatározó elvek: •
gyakorló feladat csak a már ismert anyagrészekből adatható
•
új anyag előkészítéseként gyűjtési kutatási feladat kijelölhető
•
a gyerekek fizikai, szellemi terhelhetőségét figyelembe kell venni
•
az egyéni adottságokat (differenciálás) szem előtt kell tartani
65
Szakmai program A szakmai programot a Pedagógiai program külön mellékleteként csatoljuk.
66
Záró dokumentumok
I. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, a jóváhagyott pedagógiai programhoz való hozzáférés lehetőségei A program minden, a pedagógusok által használt hivatali helyiségben kifüggesztésre kerül. A szülők számára az Iskolaszék mindenkori szülői képviselőinél, illetve az intézmény tagozatainak irodájában áll az érdeklődők rendelkezésére.
68
II. A pedagógiai program elfogadásának dokumentumai (jegyzőkönyvek) A program készítését, átdolgozását a nevelőtestület által megbízott, de egyben önként munkát végző kollégák alkották. Az öt-hat munkacsoportban egyszerre 40-48 fő dolgozott. Így született meg e dokumentum minden részlete.
69
III.A pedagógiai program érvényessége A pedagógiai program a 2004/2005-ös tanévben lép hatályba. Az induló első osztályoknál kerül bevezetésre, és azt követően, felmenő rendszerben. Érvényben van mindaddig, amíg a törvényi előírások nem változnak, illetve a következő módisításig. A pedagógiai program módosítását a törvényi előírásokon és a lent meghatározott időponton túl, a fenntartó, és az intézmény igazgatója rendelheti el. A pedagógiai program felülvizsgálata a 2008/2009-es tanévben esedékes.
70
Ek Magyar
8
Ek 8
1a 8
1b
2a
8
8
2b 8
3a 8
3b 8
4a 7
6. melléklet – Óraszámtáblázatok
Óraterv 19 csoportra 2003 júniusi módosítás 4b
Ad
Fz
5.
6a
7
4 0,5
4 0,5
4 0,5
4 0,5
1,5
1,5
1,5
2
Történelem Idegen nyelv
3
3
3
3
3
2,5
Matematika
3 1
3 1
4
4
4
3
3
3
4
4
4
4
4
4
0,5 0,5
Informatika Gépírás Környezetismeret
1
1
1
1
1
1
2
2
2
2
Természetismeret
1,5
1
1,5
1,5
1,5
1,5
1
Kémia Földrajz
Ek-ban)
1
1
1
1
1
1
1
1
1,5
1,5
0,5 0,5
0,5 0,5
0,5 0,5
0,5 0,5
0 0
2
2
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1
1 1
1 1
1 1
1 1
1 1
1 1
1 1
1 1
0,5 1
0,5 1
0,5 1
0,5 0,5 1
0 0
2,5 1 1,5
2,5 1 1,5
2,5 1 1,5
2,5 1 1,5
2,5 1 1,5
2,5 1 1,5
2,5 2,5
2,5 2,5
2,5 2,5
2,5 2,5
2,5 2,5
2,5 1,5
2 1
Technika-Életvitel Játék
2,5 1
2,5 1
Mozgásnevelés
2,5 1 1,5
2,5 1 1,5
Osztályfőnöki
Modul
0 0
1,5
Biológia
Rajz – Ábrázolás(az
2
1,5
Fizika
Ének-zene
0
1
1
1
1
Tánc és dráma
0,5
0,5
0,5
0,5
0
Hon- és népism.
0,5
0,5
0,5
0,5
0
0,5
0
0,5
0
Informatika Ember- és társism., etika Mozgókép, média Egészségtan
Szabad
Kötelező óraszám
Rehab 40%
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1,5
1,5
1,5
1,5
1
20
20
20
20
20
20
20
20
22, 5
22, 5
22, 5
22, 5
22, 5
22, 5
2
22, 5
22, 5
22, 5
22, 5
22, 5
22, 5
22, 5
22, 5
28
28
26
26
26
25
8
8
8
8
8
8
8
8
9
9
9
9
9
9
5
5
5
5
5
5
4
4
5
5
4
4
4
3
0,5
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2,5
Csoportbontások Mozgásnevelés Technika
2
Hátránykompenzáló és tehetséggondozó egyén
71
Egyéni 6%–12%
2
2
1,5
1,5
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
Nem kötelező órák, szakkörök, sportkörök, terápi Angol
x
x
x
x
x
x
Gépírás Énekkar Zongora Könyvtár
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
Úszás Művészi Boccsa
x
Labdajáték
x
Vívás
x
Kerékpár
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
Sérülésspec.korr.
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
Dráma
x
x
x
x x
x
x
x
x
x
Matek Korrekc-korrepegyénik
3
3
2
2
1
1
x
x
x
x
x
x
x
x
Szabadon felhasználható
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
Többletórák (Fővárostól) további osztálybontások Angol
3
3
3
3
3
Számítástechnika
3 1,5
Technika
1,5
Rajz
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
2
2
Gépírás
1,5
1,5
2
2
2
2
2
1
10
10
10
10
10
8
MozgásnevelésEgyéni
10
Mozgásnevelés
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
Egyéni felzárkóztatás
2
2
1
1
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
Logopédia
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
Ergotherápia
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
10
10
10
10
10
10
10
1
Többletórák (Fővárostól) egyéni fejlesztésre
Szakszolgálat – szolgáltatás x
x
A Fővárostól igényelt összes többlet órakeret: 385,5 óra/hét, amelyet minden tanév tantárgyfelosztásában konkrétan rögzítünk, de ennél magasabb órakeretet nem használhatunk fel. A nyújtott tagozat belső óraterve
72
A
Fz.
Ny.5 .
Ny.6 .
Ny.7 .
Ny.8 .
Magyar
4 0,5
4 0,5
4 0,5
4
4
Történelem
1,5
1,5
2
2 0,5
2
Idegen nyelv
3
3
2,5
2,5
2,5
Matematika
4
4
3
3
3
1 0,5
1 1
1 1
Informatika Gépírás
1,5
1,5
1,5
1,5
Változás csak a nyújtott tagozat 6. osztályában van: Informatika Gépírás Természetismeret Fizika Biológia Földrajz
évi 1,5 óra nincs évi 0,5 óra évi 0,5 óra évi 0,5 óra évi 0,5 óra
Környezetismeret Természetismeret
Fz. Felzárkóztató osztály
0,5
An Ma Én Áb
Já
Mo
Sza
Kö
Fizika
0,5
1,5
1
Biológia
0,5
1
1,5
1
1
0,5
1,5
1
K.
F.
Kémia Földrajz Ének-zene
0,5 0,5
0,5 0,5
0,5 0,5
1
1
Rajz
1,5
1,5
1,5
1
1 1
Technika-Életvitel
0,5 1
0,5 1
0,5 0,5 1
1 1
1 1
Mozgásnevelés
2,5 2,5
2,5 2,5
2,5 1,5
2 1
2 1
1
1
1
1
1
Tánc és dráma
0,5
0,5
0,5
Hon- és népism.
0,5
0,5
0,5
Modul
Osztályfőnöki
Informatika Emberetika
és
0,5 társism.,
0,5
Mozgókép, média
1
Egészségtan
Szabad
Kötelező óraszám
Rehab 40%
0,5
0,5
1,5
1,5
1,5
1
1
22, 5
22,5
22,5
25
25
26
26
25
27
27
9
9
9
10
10
73
A
Ek Magyar
8
Ek 8
1a 8
1b
2a
8
8
2b 8
3a 8
3b 8
4a 7
6. melléklet – Óraszámtáblázatok
Óraterv 19 csoportra 2003 júniusi módosítás 4b
Ad
Fz
5.
6a
7
4 0,5
4 0,5
4 0,5
4 0,5
1,5
1,5
1,5
2
Történelem Idegen nyelv
3
3
3
3
3
2,5
Matematika
3 1
3 1
4
4
4
3
3
3
4
4
4
4
4
4
0,5 0,5
Informatika Gépírás Környezetismeret
1
1
1
1
1
1
2
2
2
2
Természetismeret
1,5
1
1,5
1,5
1,5
1,5
1
Kémia Földrajz
Ek-ban)
1
1
1
1
1
1
1
1
1,5
1,5
0,5 0,5
0,5 0,5
0,5 0,5
0,5 0,5
0 0
2
2
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1
1 1
1 1
1 1
1 1
1 1
1 1
1 1
1 1
0,5 1
0,5 1
0,5 1
0,5 0,5 1
0 0
2,5 1 1,5
2,5 1 1,5
2,5 1 1,5
2,5 1 1,5
2,5 1 1,5
2,5 1 1,5
2,5 2,5
2,5 2,5
2,5 2,5
2,5 2,5
2,5 2,5
2,5 1,5
2 1
Technika-Életvitel Játék
2,5 1
2,5 1
Mozgásnevelés
2,5 1 1,5
2,5 1 1,5
Osztályfőnöki
Modul
0 0
1,5
Biológia
Rajz – Ábrázolás(az
2
1,5
Fizika
Ének-zene
0
1
1
1
1
Tánc és dráma
0,5
0,5
0,5
0,5
0
Hon- és népism.
0,5
0,5
0,5
0,5
0
0,5
0
0,5
0
Informatika Ember- és társism., etika Mozgókép, média Egészségtan
Szabad
Kötelező óraszám
Rehab 40%
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1,5
1,5
1,5
1,5
1
22, 5
22, 5
22, 5
22, 5
22, 5
2
20
20
20
20
20
20
20
20
22, 5
22, 5
22, 5
22, 5
22, 5
22, 5
22, 5
22, 5
22, 5
28
28
26
26
26
25
8
8
8
8
8
8
8
8
9
9
9
9
9
9
5
5
5
5
5
5
4
4
5
5
4
4
4
3
0,5
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2,5
Csoportbontások Mozgásnevelés Technika
2
Hátránykompenzáló és tehetséggondozó egyén Egyéni 6%–12%
2
2
1,5
1,5
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
Nem kötelező órák, szakkörök, sportkörök, terápi Angol
x
74
x
x
x
x
x
Gépírás Énekkar Zongora Könyvtár
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
Úszás Művészi Boccsa
x
Labdajáték
x
Vívás
x
Kerékpár
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
Sérülésspec.korr.
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
Dráma
x
x
x
x x
x
x
x
x
x
Matek Korrekc-korrepegyénik
3
3
2
2
1
1
x
x
x
x
x
x
x
x
Szabadon felhasználható
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
Többletórák (Fővárostól) további osztálybontások Angol
3
3
3
3
3
Számítástechnika
3 1,5
Technika
1,5
Rajz
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
2
2
Gépírás
1,5
1,5
2
2
2
2
2
1
10
10
10
10
10
8
MozgásnevelésEgyéni
10
Mozgásnevelés
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
3
Egyéni felzárkóztatás
2
2
1
1
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
10
10
10
10
10
10
10
1
Többletórák (Fővárostól) egyéni fejlesztésre
Szakszolgálat – szolgáltatás Logopédia
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
Ergotherápia
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
A Fővárostól igényelt összes többlet órakeret: 385,5 óra/hét, amelyet minden tanév tantárgyfelosztásában konkrétan rögzítünk, de ennél magasabb órakeretet nem használhatunk fel. A nyújtott tagozat belső óraterve
75
A
Fz.
Ny.5 .
Ny.6 .
Ny.7 .
Ny.8 .
Magyar
4 0,5
4 0,5
4 0,5
4
4
Történelem
1,5
1,5
2
2 0,5
2
Idegen nyelv
3
3
2,5
2,5
2,5
Matematika
4
4
3
3
3
1 0,5
1 1
1 1
Informatika Gépírás
1,5
1,5
1,5
1,5
Változás csak a nyújtott tagozat 6. osztályában van: Informatika Gépírás Természetismeret Fizika Biológia Földrajz
évi 1,5 óra nincs évi 0,5 óra évi 0,5 óra évi 0,5 óra évi 0,5 óra
Környezetismeret Természetismeret
Fz. Felzárkóztató osztály
0,5
An Ma Én Áb
Já
Mo
Sza
Kö
Fizika
0,5
1,5
1
Biológia
0,5
1
1,5
1
1
0,5
1,5
1
K.
F.
Kémia Földrajz Ének-zene
0,5 0,5
0,5 0,5
0,5 0,5
1
1
Rajz
1,5
1,5
1,5
1
1 1
Technika-Életvitel
0,5 1
0,5 1
0,5 0,5 1
1 1
1 1
Mozgásnevelés
2,5 2,5
2,5 2,5
2,5 1,5
2 1
2 1
1
1
1
1
1
Tánc és dráma
0,5
0,5
0,5
Hon- és népism.
0,5
0,5
0,5
Modul
Osztályfőnöki
Informatika Emberetika
és
0,5 társism.,
0,5
Mozgókép, média
1
Egészségtan
Szabad
Kötelező óraszám
Rehab 40%
0,5
0,5
1,5
1,5
1,5
1
1
22, 5
22,5
22,5
25
25
26
26
25
27
27
9
9
9
10
10
76
A
