HELYI TANTERV. Felső tagozat. Mátraderecske-Mátraballa Óvoda és Általános Iskola

HELYI TANTERV Felső tagozat

Mátraderecske-Mátraballa Óvoda és Általános Iskola 2007

TARTALOMJEGYZÉK

Tartalomjegyzék...........................................................................................................................2 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5-8. ÉVFOLYAM..............................................................................................................................8 Célok és feladatok........................................................................................................................9 Fejlesztési követelmények .........................................................................................................10 5. évfolyam.................................................................................................................................12 Belépő tevékenységformák ....................................................................................................12 A továbbhaladás feltételei.......................................................................................................16 6. évfolyam.................................................................................................................................17 Belépő tevékenységformák.....................................................................................................17 A továbbhaladás feltételei.......................................................................................................20 7. évfolyam.................................................................................................................................22 Belépő tevékenységformák.....................................................................................................22 A továbbhaladás feltételei.......................................................................................................26 8. évfolyam.................................................................................................................................27 Belépő tevékenységformák ....................................................................................................27 A továbbhaladás feltételei.......................................................................................................31 KULCSKOMPETENCIÁK....................................................................................................32 TÁNC ÉS DRÁMA 5-6. évfolyam..............................................................................................................................34 Célok és feladatok..................................................................................................................34 Fejlesztési követelmények......................................................................................................34 5. évfolyam.................................................................................................................................35 Belépő tevékenységformák.....................................................................................................35 A továbbhaladás feltételei.......................................................................................................36 6. évfolyam.................................................................................................................................36 Belépő tevékenységformák.....................................................................................................36 A továbbhaladás feltételei.......................................................................................................37 KULCSKOMPETENCIÁK....................................................................................................38 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 5-8. ÉVFOLYAM.......................................................................................................................40 Célok és feladatok .....................................................................................................................41 Fejlesztési követelmények .........................................................................................................41 5. évfolyam.................................................................................................................................42 A továbbhaladás feltételei ......................................................................................................46 6. évfolyam.................................................................................................................................47 A továbbhaladás feltételei ......................................................................................................50 7. évfolyam.................................................................................................................................50 A továbbhaladás feltételei ......................................................................................................54 2

8. évfolyam.................................................................................................................................54 A továbbhaladás feltételei ......................................................................................................57 KULCSKOMPETENCIÁK....................................................................................................58 HON- ÉS NÉPISMERET 5-6. ÉVFOLYAM ........................................................................................................................................................60 5–6. ÉVFOLYAM ......................................................................................................................61 A változat....................................................................................................................................61 Alapelvek, célok.....................................................................................................................61 Fejlesztési feladatok...............................................................................................................62 5. évfolyam.................................................................................................................................63 6. évfolyam.................................................................................................................................66 A továbbhaladás feltételei.......................................................................................................68 B változat....................................................................................................................................69 Alapelvek célok......................................................................................................................69 Fejlesztési feladatok...............................................................................................................70 5. évfolyam.................................................................................................................................70 6. évfolyam.................................................................................................................................73 A továbbhaladás feltételei.......................................................................................................76 Célok és feladatok..................................................................................................................78 Fejlesztési követelmények......................................................................................................78 Első idegen nyelv Angol..............................................................................................................................................80 5. évfolyam.................................................................................................................................81 A továbbhaladás feltételei.......................................................................................................81 6. évfolyam.................................................................................................................................81 A továbbhaladás feltételei.......................................................................................................83 7. évfolyam.................................................................................................................................83 A továbbhaladás feltételei.......................................................................................................84 8. évfolyam.................................................................................................................................84 A továbbhaladás feltételei.......................................................................................................86 ANGOL 5-6. évfolyam...............................................................................................................87 ANGOL 7-8. évfolyam...............................................................................................................92 KULCSKOMPETENCIÁK:................................................................................................101 Második idegen nyelv fakultáció Német............................................................................................................................................104 7. évfolyam...............................................................................................................................105 A továbbhaladás feltételei.....................................................................................................105 8. évfolyam...............................................................................................................................105 A továbbhaladás feltételei.....................................................................................................106 NÉMET 6. évfolyam................................................................................................................107 NÉMET 8. évfolyam................................................................................................................109 KULCSKOMPETENCIÁK:.................................................................................................113 MATEMATIKA 5-8. ÉVFOLYAM..........................................................................................................................116 Célok és feladatok....................................................................................................................117 3

Fejlesztési követelmények........................................................................................................118 5. évfolyam...............................................................................................................................121 6. évfolyam...............................................................................................................................125 7. évfolyam...............................................................................................................................128 8. évfolyam...............................................................................................................................131 KULCSKOMPETENCIÁK..................................................................................................135 INFORMATIKA 5-8. ÉVFOLYAM..........................................................................................................................137 Célok és feladatok....................................................................................................................138 Fejlesztési követelmények........................................................................................................139 5-6. évfolyam............................................................................................................................141 5. évfolyam...............................................................................................................................141 6. évfolyam...............................................................................................................................141 Fejlesztési feladatok.............................................................................................................141 A továbbhaladás feltételei.....................................................................................................144 7. évfolyam...............................................................................................................................145 Fejlesztési feladatok.............................................................................................................145 A továbbhaladás feltételei.....................................................................................................147 8. évfolyam...............................................................................................................................148 Fejlesztési feladatok.............................................................................................................148 A továbbhaladás feltételei.....................................................................................................150 KULCSKOMPETENCIÁK..................................................................................................152 TERMÉSZETISMERET 5-6. ÉVFOLYAM ......................................................................................................................................................155 Alapelvek, célok ..................................................................................................................156 Fejlesztési feladatok ............................................................................................................156 5. ÉVFOLYAM ........................................................................................................................160 6. ÉVFOLYAM ........................................................................................................................169 KULCSKOMPETENCIÁK..................................................................................................181 EGÉSZSÉGTAN 6. és 8. évfolyam...........................................................................................................................183 Célok és feladatok az egészségtan tanításában ....................................................................184 6. ÉVFOLYAM ........................................................................................................................186 8. ÉVFOLYAM ........................................................................................................................189 KULCSKOMPETENCIÁK..................................................................................................196 FIZIKA 7–8. évfolyam...............................................................................................................................198 Célok és feladatok....................................................................................................................199 Fejlesztési követelmények........................................................................................................200 7. évfolyam...............................................................................................................................201 Továbbhaladás feltételei.......................................................................................................203 8. évfolyam...............................................................................................................................204 Továbbhaladáshoz szükséges tevékenységek.......................................................................206 KULCSKOMPETENCIÁK..................................................................................................207

4

BIOLÓGIA 7–8. évfolyam ......................................................................................................................................................209 EMBER ÉS TERMÉSZET ......................................................................................................209 Alapelvek, célok ..................................................................................................................209 Fejlesztési feladatok .............................................................................................................211 A biológiatanítás céljai, feladatai .........................................................................................212 7. ÉVFOLYAM.........................................................................................................................213 A továbbhaladás feltételei ....................................................................................................226 8. ÉVFOLYAM.........................................................................................................................226 A továbbhaladás feltételei ....................................................................................................232 KULCSKOMPETENCIÁK .................................................................................................233 KÉMIA 7–8. évfolyam...............................................................................................................................235 Célok és feladatok....................................................................................................................236 Fejlesztési feladatok.................................................................................................................237 7. évfolyam...............................................................................................................................239 A továbbhaladás feltételei.....................................................................................................241 8. évfolyam...............................................................................................................................241 A továbbhaladás feltételei.....................................................................................................243 KULCSKOMPETENCIÁK..................................................................................................243 Célok és feladatok ...................................................................................................................249 7–8. évfolyam...........................................................................................................................250 7. ÉVFOLYAM.........................................................................................................................253 A továbbhaladás feltételei ....................................................................................................256 8. ÉVFOLYAM ........................................................................................................................259 A továbbhaladás feltételei ....................................................................................................261 KULCSKOMPETENCIÁK..................................................................................................264 ÉNEK-ZENE 5-8. évfolyam................................................................................................................................266 Fejlesztések követelmények.....................................................................................................267 5. évfolyam...............................................................................................................................268 A továbbhaladás feltételei.....................................................................................................270 6. évfolyam...............................................................................................................................270 A továbbhaladás feltételei.....................................................................................................272 7. évfolyam...............................................................................................................................273 Belépő tevékenységek..............................................................................................................273 Zenei ismeretek .......................................................................................................................274 A továbbhaladás feltételei.....................................................................................................274 8. évfolyam...............................................................................................................................275 A továbbhaladás feltételei.....................................................................................................276 KULCSKOMPETENCIÁK..................................................................................................278 RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 5–8. évfolyam...............................................................................................................................280 Célok és feladatok....................................................................................................................281 Fejlesztési követelmények........................................................................................................282 5

5. évfolyam...............................................................................................................................283 A továbbhaladás feltételei.....................................................................................................285 6. évfolyam...............................................................................................................................285 A továbbhaladás feltételei.....................................................................................................288 7. évfolyam...............................................................................................................................288 A továbbhaladás feltételei.....................................................................................................290 8. évfolyam...............................................................................................................................291 A továbbhaladás feltételei.....................................................................................................293 Kulcskompetenciák..............................................................................................................299 MOZGÓKÉP ÉS MÉDIAISMERET 8. évfolyam...............................................................................................................................301 “A” változat..............................................................................................................................301 Célok és feladatok....................................................................................................................301 Fejlesztési követelmények........................................................................................................302 A továbbhaladás feltételei.....................................................................................................304 “B” változat..............................................................................................................................304 Célok és feladatok....................................................................................................................304 Fejlesztési követelmények........................................................................................................305 A továbbhaladás feltételei.....................................................................................................306 KULCSKOMPETENCIÁK..................................................................................................306 TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL 5-8. évfolyam................................................................................................................................308 Célok és feladatok....................................................................................................................309 A tantárgy feladatai az 5-8. évfolyamokon...........................................................................309 Fejlesztési követelmények........................................................................................................310 5. osztály...................................................................................................................................311 A továbbhaladás feltételei.....................................................................................................314 6. osztály...................................................................................................................................314 A továbbhaladás feltételei.....................................................................................................316 7. osztály...................................................................................................................................317 A továbbhaladáshoz szükséges tevékenységek....................................................................319 8. osztály...................................................................................................................................319 A továbbhaladás feltételei.....................................................................................................321 KULCSKOMPETENCIÁK..................................................................................................322 TESTNEVELÉS 5– 8. évfolyam ......................................................................................................................................................326 BEVEZETŐ.............................................................................................................................326 5–8. ÉVFOLYAM ....................................................................................................................327 CÉLOK ÉS FELADATOK ......................................................................................................327 Testnevelés és sport..................................................................................................................329 5–6. ÉVFOLYAM ....................................................................................................................332 A továbbhaladás feltételei ....................................................................................................339 7–8. ÉVFOLYAM ....................................................................................................................340 Kulcskompetenciák..............................................................................................................353

6

OSZTÁLYFŐNÖKI FOGLALKOZÁSOK 5-8. osztály ..............................................................................................................................354 Műveltség területek..................................................................................................................355 Tartalom:...............................................................................................................................357 5. évfolyam...............................................................................................................................357 6. évfolyam...............................................................................................................................358 7.évfolyam................................................................................................................................360 Etika..........................................................................................................................................362 A továbbhaladás feltételei:....................................................................................................362 Műveltség területek:.............................................................................................................363 8.évfolyam................................................................................................................................363 Kulcskompetenciák .............................................................................................................365

7

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5-8. ÉVFOLYAM

8

CÉLOK ÉS FELADATOK

Az anyanyelvi és irodalmi nevelés megérteni, beszélni, írni, gondolkodni tanít, ezzel valamennyi tárgy tanulását segíti. Alapvető célja és feladata a jövendő tanulmányokhoz szükséges és a felnőtt életben használandó olvasni és írni tudás (szövegértés, szövegalkotás) gondozása és továbbfejlesztése. A diákok az iskoláztatás e négy évében igen nagy lépést tesznek/tehetnek a szociális érésben, önmagukra eszmélésben, kortársaik megismerésében, környezetük összefüggéseinek megértésében. E szakasz alapozza meg viszonyukat a nemzeti kultúrához, melyen keresztül átélhetik a magyar nyelv és a magyar kultúra elválaszthatatlanságát. A tanítás beszélgetések és olvasmányok révén tartalmakkal tölti föl az érzelmi kapcsolatok iránti igényüket, átélhetik a szolidaritás, az együttműködés érzését és élményét is. A nyelv és irodalomtanítás tehát bátorító, önbizalmat növelő, ezzel is az önismeretet elősegítő nevelés; a játékosság, az alkotóképesség fejlesztő támogatása, az életkorra jellemző érdeklődés, kíváncsiság kielégítése és irányítása az olvasás, az önművelés felé - mind ezt szolgálja. Sok lehetőséget nyújtanak tantárgyaink a kritikus gondolkodás fejlesztésére: problémamegoldó és a fogalmi gondolkodásra, a térben és időben való tájékozódásra, az ellentétek, a párhuzamok. az ok-okozati viszonyok feltárására. Az 5-6. évfolyam folytatja és továbbfejleszti a korábbi iskolafokon kialakult szóbeli és írásbeli képességeket: a beszédértést, a szóbeli önkifejezést, a szóbeli és az írásos szövegműfajok megértését, az írást, a sokirányú kreativitást. Az 5-6. évfolyam irodalmi és nem irodalmi szövegek feldolgozásával bevezeti a gyermeket az anyanyelv életének, a magyar nyelv használatának megértését elősegítő rendszerébe olyan módon is, hogy megismerteti a magyar irodalom néhány összetettebb emberi kapcsolatok megjelenítő, nagyobb lélegzetű klasszikus művével. Ezáltal építi tovább a gyermek társas nyelvhasználati, fogalmi gondolkodásbeli, érzelmi, ízlésbeli, erkölcsi műveltségét. A 7-8. évfolyam már a következő iskolafokozat tanulmányaira készít elő. A művelődés szokásai és alapszerkezete ebben az életszakaszban alakulnak ki. Mind nyelvi, mind az irodalmi nevelés feladata a diákok érzelmi, szociális és intellektuális érésének támogatása: a nyelvhasználati, a grammatikai, a jelentéstani témák és az irodalmi olvasmányok módot adnak erre. A fölkészítésnek elő kell segítenie mind az irodalmi kifejezésformák sajátosságainak befogadását, az irodalmi műveltséghez tartozó tudás elsajátítását, mind a saját régió, a lakóhely kulturális értékeinek megbecsülését, az esztétikai jellemzők fölfedezését a mindennapokban, a tárgyi és az emberi környezetben. Fontos feladat az önálló olvasmányválasztás előkészítése, megalapozása, sokféle irodalmi forma megismertetése a diákokkal, illetve annak tudatosítása, hogy az egyéb médiumok, (pl. a televízió, rádió, napilap) videó nem feltétlenül jelentenek vetélytársat az olvasásnak, illetve sok tekintetben nem képesek pótolni azt.

9

FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK

A kulturált nyelvi magatartásra való fölkészítés a magyar nyelvi és irodalmi nevelés alapkövetelménye. A kulturált nyelvi magatartás föltételezi a szituációhoz, a címzetthez, a témához való rugalmas alkalmazkodást, a figyelmet a másik ember beszédének gondolati, értelmi tartalmára, az együttműködés képességét a partnerekkel. Fokozatosan bővülő követelmény a szóhasználat a mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezőeszközök (testbeszéd) összehangolása. A kommunikációs nevelés célja, hogy a tanulókban kialakuljon a különféle beszédműfajok felfogásának és alkalmazásának, a konfliktusok fölismerésének és megítélésének képessége, az életkorban elvárható kritikus magatartás a manipulációs szándékokkal szemben. Hozzátartozik ehhez a kommunikáció lényegének és tényezőinek megértése, az író, a mű és az olvasó viszonyának mint sajátos kommunikációnak felfogása. A fejlesztés része az életkornak megfelelő tájékozottság a médiumok szerepéről az egyén és a társadalom életében, valamint a leggyakoribb tömegkommunikációs műfajok kifejezésmódjának ismerete. A szövegértés fejlesztése az iskolai képzés szintjeinek megfelelően az eredményes tanulás és önképzés föltétele. A kellő mélységű szövegértés az alapja az életkornak megfelelő tempójú, minél teljesebb megértést biztosító olvasás. A szövegértéssel szorosan összefügg a nyelvi eszközök és a jelentés kapcsolatának megfigyelése, felfogása, a különféle tartalmú és rendeltetésű, a mindennapi életben és az iskolai tanulmányokban előforduló élőszóbéli és írott szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek fokozódó önállóságú értelmezése. Ehhez elengedhetetlen az aktív és passzív szókincs folyamatos gazdagodása, az alapvető helyesírási szabályok készségszintű alkalmazása. A szó és írásbeli szövegalkotás képességének folyamatos fejlesztése kiemelkedően fontos feladat. Ez magában foglalja a köznyelvi normához alkalmazkodó szabatos kifejezésmód kialakításán kívül a képzelet, az önkifejezés, az egyéni stílus bátorítását. Az elsajátítandó műfajok köre a hétköznapi történetmondástól az olvasónaplóig, az érvelő fogalmazásig, a szóbeli felelettől a kiselőadásig terjed. Mindez többféle képesség együttes meglétét kívánja meg: élőszóban a helyes hangképzést, beszédlégzést, a szöveg-. és mondatfonetikai eszközök biztonságos használatát, írásban pedig a tanulási igényeknek megfelelő íráskészséget, rendezett, olvasható írást. A tanulási képesség fejlesztése, az ismeretfeldolgozási technikák megtanítása valamennyi tantárgy együttes feladata, de jelentős szerepet kell vállalnia ebben a magyar nyelv és irodalom tanításának is. Például olyan szövegfeldolgozó eljárások megismertetésével, mint a lényegkiemlés, tömörítés, szövegkiegészítés, jártasság a verbális és vizuális információ együttes kezelésében. A szellemi munka technikájának elsajátításához szorosan kapcsolódik a könyvtári munka megismertetése, tapasztalatszerzés a segédkönyvek, szak- és ismeretterjesztő irodalom használatában, ismeretek az anyaggyűjtés és -rendezés módszeréről, a forrásfeldolgozás és az idézés etikai és formai követelményeiről. A könyvtári gyakorlatnak ki kell terjednie a modern technológián alapuló információhordozókra is. A tanulási képesség fejlesztésének fontos állomása a mindennapi élethez, irodalmi vagy egyéb tanulmányokhoz kapcsolódó témák önálló feldolgozása, illetve az ezek módszerébe való fokozatos bevezetés is.

10

A magyar nyelv életének és rendszerének ismerete és ennek révén a tudatos nyelvszemlélet fokozatos kialakítása kiemelkedő feladata az anyanyelvi nevelésnek. Ebben a képzési szakaszban meghatározó a leíró nyelvtani ismeretek megszilárdítása, kezdetben a fölismerés és megnevezés, majd a fogalmi meghatározás szintjén, valamint a nyelv rendszerére vonatkozó tudás önálló, biztonságos alkalmazásának fejlesztése mind az írásbeli, mind a szóbeli megnyilatkozásokban. A jól elsajátított leíró nyelvtani ismeretek adják a nyelvhelyességi kérdésekben való tudatos döntésnek és a helyesírási biztonságnak az alapját. Az irodalmi művek feldolgozásában feladat annak megláttatása, hogy a mű jelentése, hatása, szépsége és a nyelvi kifejezésmód szoros kapcsolatban áll egymással. A grammatikai, jelentéstani ismeretek nemcsak az egyéni nyelvhasználat igényesebbé tételét, az irodalmi művek jobb megértését szolgálják, hanem segítik az idegen nyelvek tanulását is. Az eredményes nyelvi ismeretnyújtásnak együtt kell járnia a nyelvszemlélet gazdagodásával: a magyar nyelv sajátosságainak, szépségének fölismerésével, értékeinek megőrzésére vállalt felelősséggel. Az irodalomoktatás legfőbb célja az olvasóvá nevelés. Ennek feltétele, hogy az irodalmi olvasmányok élményt, örömet, szórakozást nyújtsanak ahhoz a fölismeréshez, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények forrása. Az irodalomértés alapvető feltétele a szövegelemző eljárásokban való tájékozottságon kívül annak belátása is, hogy az irodalmi jelentés a szövegből, illetve a mű és az olvasó érzelmi, gondolati kapcsolatából bontható ki. Az olvasott művekben megjelenített élethelyzetek, érzelmek, emberi kapcsolatok alkalmasak arra, hogy fogékonnyá tegyék a 10-14 éves diákokat érzelmeik és élettapasztalataik gazdagítására, erkölcsi ítéletalkotásra, lehetőséget adjanak a véleményalkotásra és -nyilvánításra. Az irodalomolvasás motivációját megerősítheti a diákok aktuális életproblémáival rokon kérdéseket tárgyaló művek közös értelmezése, megvitatása. Az irodalmi műveltség része a klasszikus és kortárs magyar irodalom különféle epikai, lírai, drámai műveinek változatos feladathelyzetekben való feldolgozása, esztétikai jellemzőik tudatosítása; az olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi téma, motívum fölismerése különféle műfajokban, más művészeti ágakban. Az irodalmi művek jobb megértésének és a kommunikációs képességek fejlődésének fontos terepe a drámajáték, a dramatizálás, színdarabok előadása. Az irodalmi műveltség magában foglalja az ítéletalkotás képességét a népszerű irodalom szerepéről, értékéről, sajátos eszközeiről is. Az irodalmi nevelés célja, hogy fölkeltse a tanulókban az önálló olvasmányválasztás igényét, a tárgyalt művekről önálló véleményalkotásra buzdítsa őket és a művekkel kapcsolatos érzelmeik, gondolatai olyan megfogalmazására, amely a személyes élmény kifejezésének és az elméleti ismeretek felhasználásának képességét egyaránt bizonyítja.

11

5. ÉVFOLYAM

Évi óraszám: 148 óra

BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése; kulturált nyelvi magatartás A mindennapi érintkezés kommunikációs helyzeteinek, szereplőinek, tényezőinek és szóhasználatának megfigyelése, néhány szempont szerinti értékelése - a korábban elsajátított ismeretek felidézésével. A hangzás és a testbeszéd jeleinek megfigyelése a beszédtársak megnyilatkozásaiban és a képi, mozgóképi megjelenítésben. Szituációs játékok az udvarias nyelvi viselkedés formáinak gyakorlására. Helyzetgyakorlatok: a helyes beszédlégzés és hangképzés, hangsúlyozás, tempó és szünettartás. Történetmondás mindennapi személyes élményről, olvasmányról (különböző elbeszélő szerepében, mesei és valóságos helyzetekről önállóan vagy megadott témák, motívumok alapján). Olvasás, írott szöveg megértése Gyakorlatok az életkorban elvárható tempójú, folyamatos hangos és néma olvasás fejlesztésére, különböző témájú művek fölkészülés utáni értelmes felolvasása. Memoriterek kifejező előadása. A szöveg megértésének bizonyítása a mondatfonetikai eszközök helyes használatával. A nyelvi eszközök és a jelentés viszonyának fölismerése, a szó szerinti és az átvitt jelentés megkülönböztetése szépirodalmi és más olvasmányokban. Az előismeretet feltáró szövegszintű és a szójelentésre épülő szövegelemző eljárások irányított és önálló alkalmazása irodalmi és ismeretterjesztő szövegek jelentésének feltárásában. Feladatok a szöveg tagolására, a lényeg kiemelésére, a szöveg tömörítésére. A kreativitás fejlesztése válogató olvasással, előremondással (jóslással), megbeszéléssel, átalakítással, kiegészítéssel. A közlésmód sajátosságainak, szerepének megfigyelése az olvasott művekben, pl. szerkezet, képiség, ritmika, az ismétlődés különféle formái, a túlzás. Szövegalkotás írásban (íráskép, helyesírás) Az írástechnika továbbfejlesztése másolás, tollbamondás, emlékezet utáni írással. Irodalmi és ismeretterjesztő olvasmányélményekre, szótári vizsgálódásokra épülő szógyűjtés (szavak, szószerkezetek, szólások). Kreatív játékos szókincsgyakorlatok a szóképzés lehetőségeinek felhasználásával, a szóhangulat figyelembevételével.

12

Leíró fogalmazás előkészítése: megfigyelés, azonosságok, különbségek összevetése, lényeges és lényegtelen vonások elkülönítése. Tájleírás készítése valóságos vagy elképzelt tájról, lakókörnyzetről különféle szerkezeti megoldásokkal (egész - rész, közel - távol, részletező - egybenlátó). Rövid fogalmazás mindennapi személyes élményről, olvasmányról (különböző elbeszélő szerepében, mesei és valóságos helyzetekről önállóan vagy megadott témák, motívumok alapján). Tanulási képesség fejlesztése Eligazodás a gyermekeknek szóló ismeretterjesztő irodalomban, az olvasott művek, műrészletek rövid szóbeli ismertetése, ajánlása. Vázlatkészítés tanári irányítással és önállóan. Vázlat felhasználása különböző műfajú, témájú szövegek megértéséhez, ill. megfogalmazásához. Könyvtárhasználat: a könyvek tartalmának megállapítása, ismertetése tartalomjegyzék, bevezető fülszöveg alapján, ill. átlapozással. Önálló ismeretszerzés könyvtári munkával: könyvek keresése bármely tantárgyi témához egyénileg vagy társakkal együttműködve. Segédkönyvek, a korosztálynak készült szótárak, lexikonok használata ismeretlen kifejezések magyarázatára, személyekhez, témákhoz kapcsolódó adatok gyűjtése a tanult anyag bővítésére. Források azonosítása (szerző, cím, kiadó, a kiadás helye, éve), rövid följegyzés készítése a felhasznált könyvekről. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete, ismeretek az anyanyelvről A korábban tanult nyelvtani (hangtani, alaktani) és helyesírási ismeretek rendszerezése, az ismeretek biztonságos alkalmazása különféle feladatokban. A hangképzési sajátságok megfigyelése. Ritmusjelenségek megfigyelése a mindennapi beszédbe, művészi szövegmondásban. Játékos ritmusgyakorlatok szóban és írásban. Hangutánzó, hangulatfestő, azonos és hasonló alakú szavak gyűjtése; fogalmazási gyakorlatok a gyűjtött anyaggal. Vizsgálódás a szóképzés és a jelentés viszonyáról, a rokon és ellentétes értelmű szavak kapcsolatáról. A szójelentés értelmezése különféle célú és műfajú irodalmi és nem irodalmi (gyakorlati, tantárgyi-szakmai) szövegekben. Gyakorlatok a szókincs különféle rétegeiből származó szavak (például társalgási, diáknyelvi szavak, szakszavak) jelentésének, használati körének megkülönböztetésére és helyes használatuk a különféle beszédhelyzetekben.

13

Ismeretek az irodalomról, az irodalom és az olvasó kapcsolata Szövegelemző gyakorlatok a művekben megjelenített élethelyzetek, érzelmek, a gyermek érdeklődésére számot tartható alapvető irodalmi témák részletesebb megbeszélése. Különféle műfajú, változatos ritmikájú alkotások értelmezése, irodalmi szövegek kreatív, játékos feldolgozása, ritmika gyakorlatok. Néhány alapvető lírai műfaj megnevezése. Nagyobb szerkezeti egységek elkülönítése lírai alkotásokban. Versszakok belső tartalmigondolati összefüggésének bemutatása. Drámajátékok: szövegmondás mozgással összekötve; szereplők kapcsolatának (egymásra hatásának, együttműködésének, ellentéteinek stb.) megfigyelése, eljátszása. Az olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi téma, motívum fölismerése epikai, lírai művekben, népköltészeti és műköltészeti alkotásokban. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Erkölcsi választások indoklása, beszélgetés érzelmekről: szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála, stb. Egyes szereplők eltérő álláspontjának érzelmi motivációinak elkülönítése mindennapi élethelyzetekben és irodalmi alkotásokban. Saját nézőpont, értékítélet kialakítása egyes szituációkban és/ vagy irodalmi példákon keresztül. A saját álláspont egyediségének tudatosítása a személyes indokok, az egyéni nézőpont meglétének feltárása többféle állás- vagy nézőpont szembesítésével. A szavak alapjelentésének, hangulatának, stílusértékének fölismerése szépirodalmi és egyéb művekben. TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Eligazodás a mindennapi élethelyzetekben 15 óra

Alapismeretek a kommunikáció tényezőiről. A hangsúlyozás, dallam, tempó és szünettartás szerepe a beszédben. A nem nyelvi kifejezőeszközök (testbeszéd) fő formái, szerepük a kommunikációban és kapcsolatuk a nyelvi kifejezőeszközökkel. Mindennapi beszédhelyzeteink: kapcsolatfelvétel, véleménynyilvánítás: kérdés, kérés, beszélgetés. Az elemi udvariassági formák ismerete és használata.

Népdalok, mesék 25 óra

Két-három népdal; mesék a klasszikus és a mai magyar irodalomból és a világirodalomból. A nép- és műmesék jellemzői motívumai, fordulatai, hőstípusai.

Petőfi Sándor: János vitéz 20 óra

Mese és valóság az elbeszélésben. A szerkezet és a megjelenítés eszközei, a hős, a kaland, az erkölcsi választások. Az ütemhangsúlyos verselés.

Természet, táj, szülőföld; család, szülők, gyerekek

Mitológiai és bibliai történetek. Petőfi Sándor: Az Alföld és még két vers; Arany János Családi kör című verse, valamint más, a témához kapcsolódó - különböző korokból származó - változatos hangulatú és

14

20 óra

formanyelvű szépirodalmi és egyéb szövegek. A régió, a lakóhely irodalmi emlékei.

Élethelyzetek, emberi kapcsolatok elbeszélő művekben 9 óra

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (vagy a regény egy jellemző részlete), valamint más kapcsolódó szépirodalmi művek és egyéb (pl. publicisztikai) művek. A barátság, ellentét, felelősség, közösség élethelyzeteinek, konfliktusainak ábrázolása az irodalomban. A hosszabb prózai elbeszélés jellemzői: szerkezet, szereplők, helyszínek, a szereplők közti kapcsolatok.

A beszélt nyelv 13 óra

A beszédhangok, a hangképzési folyamat, a magán- és a mássalhangzótörvények. A szótag és az elválasztás. A mondatfonetikai eszközök (hangsúly, dallam, szünet, tempó) szerepe a beszédben, alkalmazásuk és megértésük a mindennapi kommunikációban, a történetmesélésben. Cselekményismertetés, beszámoló, tömörítés, szövegkiegészítés szóban.

Az írott nyelv 24 óra

Az élőszó és az írott szöveg azonos és eltérő jellemzői (szövegszerkesztés, nyelvi forma, szövegtagolás) néhány gyakori műfajban: elbeszélés, leírás, jellemzés. A felelet és az írásos beszámoló. A mássalhangzótörvények helyesírási kérdései: hasonulás, összeolvadás, rövidülés. A magyar helyesírás alapjai.

A szavak jelentése és szerkezete 20 óra

A hangalak és a jelentés viszonya: egy- és többjelentésű szavak, rokon és ellentétes jelentésű, azonos alakú és hasonló alakú szavak. Szólások, szóláshasonlatok, közmondások.

Könyv- és könyvtárhasználat 2 óra

Tájékozódás a különféle dokumentumtípusokban: könyvek (ismeretközlő és szépirodalmi szöveg), segédkönyvek (szótár, lexikon, enciklopédia).

Memoriter Tizenöt-húsz versszak a János vitéz című műből, hat-nyolc vers a tanultak közül, öt-tíz soros prózarészlet, néhány találós kérdés, közmondás. Fogalmak Kommunikáció, nyelvtan, nyelvhasználat: kommunikáció tényezői, beszédhelyzet, nem nyelvi kifejezőeszközök: arcjáték, gesztus, testhelyzet, távolságtartás; a beszéd hangzása; hangsúly, dallam, tempó, szünet; magán- és mássalhangzó-törvények: hangrend, illeszkedés, hasonulás, összeolvadás, rövidülés; zöngés és zöngétlen mássalhangzó; szójelentés, szóhangulat, egyjelentésű, többjelentésű szó, rokon- és ellentétes értelmű szó, hangutánzó, hangulatfestő szó; szólás, szóláshasonlat; szó, szóelem. Szövegértés, szövegalkotás, irodalom: népdal, elbeszélő költemény, tájleíró vers, elbeszélés, regény; epikai művek szerkezete: kiindulási pont, bonyodalom, tetőpont, megoldás; cselek-

15

mény, helyszín; ritmus, ismétlés, fokozás, ellentét, fokozás; hasonlat, megszemélyesítés, metafora; ütemhangsúlyos verselés, ütem, felező tizenkettes. (A felismerés és a megnevezés szintjén) Szerzők és művek Arany János: Családi kör; Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk; Petőfi Sándor: János vitéz, Az alföld; és még két verse; két-három népdal; állatmesék, tündér- és varázsmesék, tréfás mesék; mitológiai és bibliai történetek; egy ifjúsági regény a magyar vagy a világirodalomból.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A kapcsolatfelvétel, megszólítás, köszönés, kérdés illemszabályainak ismerete és helyes alkalmazásuk. A hangsúly, dallam, tempó, szünet és a nem nyelvi kifejezőeszközök (testbeszéd) használata a kommunikációs helyzetnek megfelelően. Az élőbeszéd tempójával egyező, folyamatos hangos és néma olvasás. Képesség a másolás, tollbamondás és emlékezet utáni írásra, önálló írásbeli feladatok megoldására. A tanult irodalmi és egyéb szövegek szerkezetének, tartalmának bemutatása. Az olvasott művekben néhány alapvető irodalmi téma fölismerése. Az epikai és lírai művek, a nép- és műköltészet jellemző vonásainak ismerete: a cselekmény részei, a szereplők, a szerkezet, a képiség, a zeneiség eszközei, az ütemhangsúlyos verselés. Személyes és olvasmányélmény egyszerű megfogalmazása elsősorban szóban. Történetmondás mindennapi személyes élményről, olvasmányról szóban és rövid fogalmazásban. Leírás készítése tárgyról, személyről, tájról. A hang, a szó és szóelem megkülönböztetése. Az igealak szóelemeinek fölismerése. Alapismeretek a hangok képzéséről, tulajdonságairól. Rokon és ellentétes jelentésű szavak, hangutánzó szavak, valamint szólások, közmondások jelentésének értelmezése a közösen feldolgozott ismeretterjesztő, tantárgyi-szakmai és szépirodalmi szövegekben. A gyakran használt és az olvasott művekben előforduló szavak jelentésének értelmezése. Jártasság a korosztály számára készült szótárak használatában. Tájékozódás a könyvtárban.

16

6. ÉVFOLYAM

Éves óraszám: 148 óra

BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése; kulturált nyelvi magatartás Gyakorlatok a nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök helyes alkalmazása és értelmezése a páros és kisközösségi helyzetekben. Változatos gyakorlatok a beszédkultúra fejlesztésére: együttműködés a társakkal beszélgetésben, vitában, feladatmegoldásban. Saját álláspont előadása, megvédése a témának, a kommunikációs helyzetnek megfelelő kifejezésmóddal. Kérdések és válaszok megfogalmazása különböző helyzetekben. Szövegalkotási feladatok szóban és írásban: elbeszélés adott téma, szempont alapján és terjedelemben (pl. tetőpontos, időrendi szerkezetben); leírás készítése megfigyelt tárgyakról, jelenségekről; jellemzés készítése csoportmunkával és önállóan családtagokról, ismerősökről, irodalmi hősökről. Külső és belső tulajdonságaik, kapcsolataik, cselekedeteik, indítékaik megfigyelése alapján értékelő vélemény megfogalmazása. Olvasás, írott szöveg megértése Folyamatos hangos és néma olvasási képesség és szövegértés bizonyítása kérdésekre adandó válasszal, rövid szóbeli beszámolóval, különböző témájú és műfajú művek értelmes felolvasásával, memoriterek kifejező előadásával. A műfaji eltérések megfigyelése, a stiláris különbségek megállapítása (például mese és dokumentum, lírai költemény és epikai alkotás, monda és ballada), a tanult műfaji jellemzők megnevezése. Feladatok a szövegelemzés bővítésére: a téma önálló megállapítása, lényegkiemelés, adatkeresés, kérdésekre adandó válaszként részletek kiemelése, időrend, ok-okozati összefüggés fölismerése. Az irodalmi szövegben megjelenő egyszerű képek, alakzatok felismerése, értelmezésük gyakorlása (pl. hasonlat, metafora, ismétlés, fokozás).

Szövegalkotás írásban (íráskép, helyesírás) Gyakorlatok az írásmód tempójának és rendezettségének, a helyesírás biztonságának továbbfejlesztésére. Képzett igék, főnevek, melléknevek gyűjtése - különös tekintettel a szinonimitásra, a szóhangulatra, a köznyelvi, a diáknyelvi és a szakszavak használatbeli eltéréseire; a gyűjtött anyag felhasználása megadott témák kidolgozásában és kreatív, játékos feladatokban.

17

Szövegalkotási gyakorlatok írásban: elbeszélés adott téma, szempont alapján és terjedelemben (pl. tetőpontos, időrendi szerkezetben); leírás készítése megfigyelt tárgyakról, jelenségekről; jellemzés készítése csoportmunkával és önállóan családtagokról, ismerősökről, irodalmi hősökről. Mindennapi élmények, olvasmánytartalmak összefüggő elmondása, időrendben, logikai rendben, más hangnemben, más nézőpontból többféle hallgatósághoz igazodva. Kreatív írás „mi lenne, ha” szerkezetben. Szövegelemzési, szöveg-átalakítási gyakorlatok a mű szövegére és hatására irányuló figyelem fejlesztésére: képzettársítások, érzelmi tapasztalatok előhívása, a képzelet mozgósítása. Tanulási képesség fejlesztése A szövegértési feladatok kiterjesztése a vizuális információkra (illusztrációk, tipográfiai eszközök, szövegtagolás), értelmezésük, szerepük megvilágítása a szöveg jelentésének gazdagításában, próbálkozás a szöveg és a vizuális lehetőségek együttes felhasználására saját fogalmazásaikban. Önálló vizsgálódás a könyvtárban: a korosztálynak szánt sajtótermékek megismerése, kézikönyvek használata a tárgyalt irodalmi művekkel és tanulmányaik egyéb területeivel kapcsolatban. Tantárgyi gyűjtőmunka csoportosan vagy egyénileg az életkornak megfelelő folyóiratokból, talált adatok célszerű, gondos elrendezése vázlatban, rövid jegyzetben, a felhasznált forrásokról a szükséges adatok följegyzése. A gyűjtött anyag felhasználása (pl. szóbeli és írásbeli beszámolóban, olvasónaplóban, műsor-összeállításban). A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete, ismeretek az anyanyelvről A nyelvi rendszerről szerzett tudás alapján a szövegben előforduló szavak szófajának fölismerése, megnevezése, jellemző jegyeik összegyűjtésével magyarázat (definíció) készítése közösen és/vagy tanári segítséggel. Szókincsgyakorlatok a nyelv állandóságának és változásának megfigyelésére, a szavak, szólások, állandósult szókapcsolatok megkülönböztetése, jelentésük értelmezése, megfelelő alkalmazásuk a saját nyelvhasználatban. A szófajra, szóalakra, szóképzésre vonatkozó ismeretek megfogalmazása. Gyakorlatok az egyes szófajok helyesírásának biztonságossá tételére, a szóelemzés alkalmazása a nehezebb helyesírási esetekben. A tanult nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási ismeretek tudatos alkalmazása, önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal. Ismeretek az irodalomról, az irodalom és az olvasó kapcsolata Az olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi téma, motívum fölismerése és bemutatása (pl. gyerekek és felnőttek, próbatételek, szeretet, féltés, hősiesség) a tanult anyag kiegészítése egyéni olvasmányokból. Azonos témák más-más műfajú megjelenítése, például elbeszélés vagy párbeszéd formájában; azonos motívumok megfigyelése és összevetése különböző művészeti ágakban.

18

A cselekmény, a helyzetek, a szereplők megfigyelése, megnevezése, jellemzése elbeszélő művek olvasása és dramatizált alkotások, színdarabok, tévéjátékok megtekintése alapján. Érzelmek, gondolatok megjelenítésének megfigyelése irodalmi művekben, a tapasztalatok megbeszélése, a vélemények összehasonlítása különféle műfajú olvasmányélményekkel kapcsolatban. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Önálló véleménynyilvánítás mindennapi helyzetekről, olvasmányélményekről. A szerzői értékelés, álláspont azonosítása és megfogalmazása mindennapi szövegekben. Művészi szövegek értékviszonyainak megfigyelése. A saját kulturális háttértől eltérő hátterű köznapi és irodalmi szövegek sajátos stilisztikai és tartalmi jegyeinek megfigyelése, kiemelése. Más korokban született mindennapi szövegek olvasása, a bennük megjelenő, a saját kortól távoli gondolatok, vélemények összegzése. A humor, a nyelvi játék szerepének megfigyelése különféle társadalmi, kommunikációs helyzetekben.

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Páros és kisközösségi kommunikáció 10 óra

A nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök tudatos alkalmazása. A kifejezőeszközök értelmezése a beszédpartnerek megnyilatkozásaiban. Véleménynyilvánítás, egyéni álláspont kifejtése, reagálás mások véleményére kisközösségi (iskolai, családi, baráti) helyzetekben.

Monda, rege, ballada 24 óra

Két-három magyar történeti monda; egy népballada; Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka (egy részlet); Arany János: Rege a csodaszarvasról, A walesi bárdok. A ballada műfaji jellemzői.

Arany János: Toldi 20 óra

Emberi kapcsolatok, konfliktusok, lélekábrázolás. A főszereplő összetett jelleme: próbatételek, bűn és megtisztulás. A jellemzés eszközei. Szerkezeti, előadásmódbeli, nyelvi sajátosságok.

Hősök a történetmondás műfajában 14 óra

Fazekas Mihály: Lúdas Matyi (a történet és a mű egy rövid részlete); Gárdonyi Géza: Egri csillagok; egy ifjúsági regény a magyar vagy a világirodalomból. Helyzetek, kalandok, konfliktusok, a korszakot felidéző írói eszközök, ismétlődő motívumok. Jellemek és sorsok. A prózai és a verses elbeszélés különbsége. Az időmértékes verselés. A novella

Képek és formák a költészetben 10 óra

Legalább nyolc lírai alkotás elemzése különböző korokból. (legalább négy-öt a XX. század magyar költészetéből). A lírai formanyelv sokfélesége: változatok a képiségre, zeneiségre, szerkezetre.

Szóbeli és írásbeli szövegműfajok főbb ismérvei

A nézőpont szerepe az elbeszélésben és a leírásban. Az olvasottak reprodukálásának módjai. A jellemzés tartalmi és formai követelményei. Elbeszélés, leírás, jellemzés az ismeretterjesztésben. Egyszerűbb dialo-

19

16 óra

gikus formák, dramatikus népszokások.

A szavak jelentése és szerkezete 50 óra

A szófajok alaktani és jelentésbeli jellemzői, képzésmódjuk. A szófajok rendszere: alapszófajok, viszonyszók, mondatszók. A szavak közötti kapcsolatok, a jelentésmező; állandósult szókapcsolatok. A szófajok helyesírása és nyelvhelyességi kérdései. A tulajdonnevek és a belőlük képzett melléknevek helyesírásának egyszerűbb esetei.

Könyv- és könyvtárhasználat 4 óra

A korosztálynak szánt fontosabb sajtótermékek főbb fajtái, formai és szerkezeti jellemzői. A könyvekből gyűjtött adatok rendezésének alapvető ismeretei.

Memoriter Tíz-tizenöt versszak a Toldiból; négy-öt vers a tanultak közül, tíz-tizenöt soros prózarészlet. Fogalmak Kommunikáció, nyelvtan, nyelvhasználat:. kisközösségi kommunikáció, vita; a szófaj, alapszófajok: az ige alakrendszere, a névszó és fajtái, igenév, névmás, határozószó; viszonyszók: igekötő, névutó, névelő, kötőszó; mondatszók: módosítószó, indulatszó; gyakoribb ige- és névszóképzők; jelentésmező; állandósult szókapcsolatok;. sajtótermék: napilap, hetilap, folyóirat; fejléc, cikk, rovat, tartalomjegyzék; . Szövegértés, szövegalkotás, irodalom:. műnemek: líra, epika, dráma; monda, rege, ballada; konfliktus, epizód, motívum, nézőpont, cselekményszál; allegória, alliteráció, figura etimologica, metonímia; időmértékes verselés, hexameter; rímelhelyezkedés főbb fajtái;. Szerzők és művek Arany János: Toldi, A walesi bárdok és még egy ballada, Rege a csodaszarvasról; Fazekas Mihály: LúdasMatyi (a történet és a mű egy rövid részlete); Gárdonyi Géza: Egri csillagok; egy népballada; történeti mondák; négy-öt vers a XX. századi magyar irodalomból; egy ifjúsági mű (regény, elbeszélés) a magyar vagy a világirodalomból.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A beszédhelyzethez (címzett, szándék, tartalom) és a nyelvi illem alapvető szabályaihoz alkalmazkodó beszédmód a kommunikáció iskolai és gyakorlati helyzeteiben. A nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök helyes használata az élőbeszédben. Különböző témájú és műfajú szövegek értő olvasása, értelmes felolvasása. Jól olvasható írás, az írásos szöveg rendezett elhelyezése. Olvasmánytartalmak összefüggő ismertetése az időrend, az ok-okozati összefüggések bemutatásával, a műfaj és a téma megállapítása. Rövid tárgyszerű beszámoló a feldolgozott művekről: szerző, cím, téma, műfaj. Az epikai művekről néhány fontos adat megnevezése: a helyzet, a helyszín, a szereplők, a főhős életútjának állomásai, a cselekmény menete. Lírai művek formanyelvének (verselés, képiség) fel20

ismerése. Elbeszélés, leírás, jellemzés, beszámoló készítése megbeszélt olvasmányok vagy személyes élmény alapján. A személyes élmény néhány mondatos megfogalmazása az olvasott irodalmi művek szereplőinek jellemével, a műben megjelenített élethelyzetekkel, érzelmekkel kapcsolatban. Szövegben a szavak szófajának felismerése megnevezése, a szófajok jellemzőinek, a szófajok helyesírására, helyes használatára vonatkozó szabályok ismerete és alkalmazása. Az irodalmi olvasmányokhoz, egyéb tanulmányokhoz kapcsolódó információk gyűjtése a könyvtárban, az adatok elrendezése és feljegyzése. Jártasság a korosztály számára készült lexikonok használatában.

21

7. ÉVFOLYAM

Évi óraszám: 129,5

BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése; kulturált nyelvi magatartás Gyakorlatok a vitakultúra fejlesztésére: saját álláspont kialakítása és korrigálása, az ellenvélemény mérlegelése. Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak megfigyelése, alkalmazása elsősorban a szándékkifejezés és a hatáskeltés szempontjából. Az írásbeli és a szóbeli közlésmód különbségeinek ismerete és tudatos alkalmazása. Az emberi érzelmeket, viszonyulásokat megjelenítő nem nyelvi kifejezőeszközök ábrázolásának megfigyelése irodalmi művekben, jelentésük értelmezése írásban és szóban. Egy-egy drámai vagy dramatizált részlet (dialógus vagy monológ) kifejező előadása: az érzelmek visszaadása, a szereplők közötti viszonyok érzékeltetése a nem nyelvi és a verbális kifejezés eszközeivel (hangsúly, hangerő, dallam, beszédtempó, szünettartás). Olvasás, írott szöveg megértése Kisebb terjedelmű irodalmi művek, köznapi szövegek tartalmának önálló összefoglalása néma olvasás után. Ismert tartalmú szövegek tolmácsolása kifejező szövegmondással, megjelenítéssel. Különféle műfajú és rendeltetésű (szépirodalmi, ismeretterjesztő, értekező) művek szerkezetének és jelentésének feltárása. A szövegelemző eljárások bővítése szakmai-tudományos, gyakorlati és szépirodalmi művek feldolgozásában: összetettebb logikai kapcsolatok felismerése, eltérő álláspontok elkülönítése, érvek és ellenérvek feltárása. A hétköznapi és az irodalmi kommunikáció sajátosságainak megfigyelése, különbségtétel az irodalmi kontextusban megjelenő és az egyéb nyelvi közlések értelmezése között. Szó szerinti és átvitt jelentés megkülönböztetése: áttételes jelentések, jelentésmozzanatok keresése és felfedezése irodalmi szövegekben. Szövegalkotás írásban (íráskép, helyesírás) Biztonság az egyszerű mondat központozásában, a gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző értelmező szerepének ismerete és helyes használatuk. A tulajdonnevek és a belőlük képzett melléknevek nehezebb eseteinek helyesírása. Az egybe- és különírás elveinek ismerete és biztos alkalmazása a tanult esetekben. Véleménynyilvánítás a mindennapi élet megadott vagy választott témáiról: saját álláspont érvelő megfogalmazása, cáfolat és ellenvélemény kifejtése írásban. Hozzászóláshoz, felszólaláshoz, kiselőadáshoz vázlat készítése és felhasználása a szóbeli előadáskor.

22

Érvelés írásban az irodalmi művek formájáról és a bennük megjelenített mögöttes tartalomról a megismert szakszókincs alkalmazásával. Cselekményvázlat, olvasónapló készítése önállóan. Kreatív szövegalkotás a tartalomhoz, a kommunikációs alkalomhoz illő nyelvi, stilisztikai eszközök megfelelő kiválasztásával, összehangolásával. Epikus részletek dramatizálása, illetve drámai jelenetek tartalom- és stílushű visszaadása epikus formában. Tanulási képesség fejlesztése Önálló olvasmányválasztás, segédletek, képzőművészeti ábrázolások felkutatása megadott témához. Beszámoló, fiktív tudósítás, újságoldal stb. készítése egy adott irodalmi alak életéről, egy korszakról, eseményről korabeli dokumentumok, irodalmi művek, naplók, a témával foglalkozó, a korosztálynak szóló szakmunkák felhasználásával, önálló vagy csoportos vizsgálódás útján. Érvek, bizonyító erejű példák gyűjtése a könyvtárban, rendszerezésük vázlat és jegyzet készítésével, más tantárgyak témáiból, tankönyveiből is. 1. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete, ismeretek az anyanyelvről Az egyszerű mondat részeinek és szintagmáinak biztos elemzése, értelmezése. A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismerése, az elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése. A mondatfajták és kifejezőeszközeik felismerése, megnevezése, helyes használatuk. Mondatátalakítás rokon és ellentétes értelmű mondatokkal szóban és írásban. A mondatalkotáshoz kapcsolódó nyelvhelyességi ismeretek biztonságos alkalmazása. A szóalkotási módok ismerete, a szóösszetétel, a szóképzés és a jelentés összefüggésének elemzése szépirodalmi és nem irodalmi szövegekben; szógyűjtés és játékos szóalkotás képzéssel, összetétellel. Szóösszetétel, alapszó, képzett szó, szókapcsolat megkülönböztetése. Ismeretek az irodalomról, az irodalom és az olvasó kapcsolata A lírai formanyelv változásának vizsgálata (szerkezeti változatok, szókincs, a képiség eszközei). Ismeretek az irodalmi élet legfőbb szereplőiről, fórumairól. Beszámoló epikus és drámai művekről, tévéjátékokról: a szerkezet, a cselekményt alkotó elemek, fordulatok, a szereplők, a főhős(ök), a mellékszereplő(k), a mű kezdete és befejezése bemutatásával; a szereplők önálló jellemzése. Az irodalmi műfajoknak mint a műnemek alá rendelt kategóriáknak ismerete tanult, olvasott művek esetében. Az olvasott művek legfontosabb ismérveinek megnevezése: szerző, műfaj, téma. A cselekmény legfontosabb szerkezeti elemeinek elkülönítése, azonosítása, szerepének, tartalmának értékelése.

23

Az egyes kompozíciós elemek közötti összefüggés, strukturális kapcsolat felfedezése, végigkövetése drámákban, nagyobb terjedelmű epikai művekben. Tér- és időviszonyoknak és ábrázolási módjuknak felismerése, összefüggésének keresése a jelentéssel a műben megjelenő tartalmakkal. Párhuzamok keresése a romantikus irodalom, zene és képzőművészet alkotásai között - a más tárgyakban tanult ismeretek és önálló könyvtári gyűjtőmunka felhasználásával. Improvizáció a megismert drámai konvenciók és színházi formanyelv elemeinek alkalmazásával. Különböző típusok megjelenítése a tartás- és járásmód megfigyelését követően. 2. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése A verselés, a zeneiség elemeinek és hatásának felismerése verses alkotásokban. Az emberi érzelmeket, viszonyulásokat megjelenítő nem nyelvi kifejezőeszközök ábrázolásának megfigyelése irodalmi művekben, jelentésük értelmezése írásban és szóban. A túlzás és általánosítás szerepének megértése, bemutatása egyes típusok ábrázolásában, a komikum tartalmi és nyelvi eszközeinek felismerése. Az olvasott irodalmi művekben megjelenő szituációk és jellemek, érzelmek, gondolatok és a köznapi, tapasztalati úton megismert „valóság” egyszerűbb összefüggéseinek felfedezése és bemutatása.

Magyar nyelv TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Magán- és közéleti kommunikáció 4 óra

A szóbeli és írásbeli közlésmód kifejezési formáinak azonossága és különbsége a magán- és a közéleti kommunikációban. A közéleti kommunikáció iskolai helyzetei és műfajai: megbeszélés, vita, felszólalás, hozzászólás, rövid alkalmi beszéd, köszöntés, kiselőadás. A mondat mibenléte, fajtái. Az egyszerű mondat szerkezete, a mondatrészek és a szintagmák. A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentése. A mondattanhoz kapcsolódó nyelvhelyességi ismeretek. A szóösszetétel: az alá- és a mellérendelő összetett szavak. A mozaikszók. A gyakori szóalkotási módok rendszerező összefoglalása (szóképzés, szóösszetétel) Az egyszerű mondat helyesírása (vessző, gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző). A tulajdonnevek helyesírási ismereteinek bővítése: a tanult idegen személynevek, a többelemű földrajzi nevek, intézménynevek és a belőlük képzett melléknevek helyesírása. Az összetett szavak helyesírása. A könyvtár írott és a modern technológián alapuló dokumentumainak felhasználása különféle témák feldolgozásában. Forráshasználat, forrásjegyzék, az idézés módjai.

Az egyszerű mondat 40 óra A szóalkotási módok 8 óra Helyesírási ismeretek 11 óra

Könyv- és könyvtárhasználat 2 óra

24

Fogalmak Mondatfajták: kijelentő, felkiáltó, kérdő, óhajtó, felszólító mondat; tagolatlan, tagolt; tő- és bővített mondat, hiányos szerkezetű mondat; a mondat elsődleges és másodlagos jelentése; mondatrészek: az alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző fajtái és kifejezőeszközei; az alany-állítmányi viszony; alárendelő és mellérendelő szintagma. Szóösszetétel, alárendelő összetett szavak: alanyos, tárgyas, határozós, jelzős összetétel; mellérendelő összetett szavak; szóismétlés; ikerszavak; jelentéssűrítő összetételek; mozaikszavak. Vita, megbeszélés, felszólalás, hozzászólás, kiselőadás. Forrásjegyzék, idézet, hivatkozás.

Irodalom TÉMAKÖRÖK Ritmus, kép, kifejezésmód - líra alapformái (dal elégia, óda, epigramma) 37 óra

TARTALMAK Különféle témájú lírai alkotások a klasszikus és kortárs, magyar és világirodalomból, a lírai szerkezet, a műfaji sajátosságok, a versformák változatai.

A kisepika műfaji változatai: novella, elbeszélés – anekdota 5 óra A regény változatai 5 óra

Anekdotikus történetek, kisepikai alkotások a magyar és a világirodalom különböző korszakaiból. Az anekdota változatai, felépítése; a novella szerkezeti jellemzői.

Egy drámai mű feldolgozása 3 óra

Legalább egy dráma (vígjáték, színmű) feldolgozása, lehetőség szerint megtekintése, a szöveg és az előadás összehasonlítása. A komikum, humor, paródia tartalmi és nyelvi jellemzői.

Irodalom és kulturális élet a reformkorban 14 óra

Olvasmányok a reformkor irodalmából, szerzők és művek, írók és olvasók, írói életpályák, irodalmi társaságok, folyóiratok, színházi élet, irodalmi kapcsolatok. Romantikus életérzés, életmód, stílusjegyek. Az irodalom, festészet, a zene néhány közös vonása a romantikában.

Tánc és dráma 1 óra

Figurateremtés hanggal és nem verbális eszközökkel. Improvizáció közösen egyeztetett témára, történetváz alapján a megismert drámai konvenciók elemeinek alkalmazásával.

Magyar történelmi események és korszakok megidézése az irodalomban, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán és mások műveiben. Epikai alkotások a világirodalomból (novellák, regényrészletek).

Memoriter Teljes művek és részletek előadása (a feldolgozott művekből hat-nyolc vers, egy-egy tizenöthúsz soros próza és drámarészlet. 25

Fogalmak anekdota, novella, regény; dal, elégia, óda, himnusz, epigramma, helyzetdal, költői levél, ars poetica; líra szerkezet; értekező próza; vígjáték, színmű, jelenet, felvonás, díszlet, jelmez, rendezői utasítás; komikum, humor, helyzetkomikum, jellemkomikum, paródia; pentameter, disztichon, versláb:.

Szerzők és művek Arany János: Szondi két apródja és még egy műve;; Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez;; Jókai Mór: A kőszívű ember fiai vagy egy-két részlet A kőszívű ember fiaiból és még egy mű, például A nagyenyedi két fűzfa, Az új földesúr vagy más mű; Kölcsey Ferenc: Hymnus, Parainesis (egy részlet); Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője és egy novella; Petőfi Sándor: Nemzeti dal, Szeptember végén és még két mű; Vörösmarty Mihály: Szózat és még egy mű.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Részvétel a közéleti kommunikáció iskolai helyzeteinek különféle formáiban felszólalás, hozzászólás formájában. A mindennapi élet problémáiról, olvasmányokról a saját vélemény megfogalmazása az érvelés szabályait követve. Udvarias együttműködés felnőtt és kortárs beszédpartnerekkel. A megértést biztosító hangos és néma olvasás, szöveghű folyamatos felolvasás, szövegmondás. Rendezett, egyéni íráskép. Különféle műfajú és rendeltetésű (szépirodalmi, ismeretterjesztő, értekező) szövegek szerkezetének és jelentésének bemutatása. Epikus olvasmányok, olvasott, látott drámai alkotások szerkezeti elemeinek elkülönítése, a fő- és mellékszereplők jellemzése. A szépirodalmi művekben megjelenő helyzetek és jellemek, érzelmek és gondolatok összefüggéseinek bemutatása szóban és írásban. A lírai formanyelv (ritmus, rím, hangzás, képiség) stíluseszközeinek felismerése,. Vázlat készítése szóbeli megnyilatkozáshoz, cselekményvázlat írása. Az egyszerű mondat részeinek, szintagmáinak megnevezése, elemzése. A mondatfajták biztos megkülönböztetése. A szóalkotás gyakori módjainak fölismerése és elemzése. A tanult nyelvhelyességi és helyesírási szabályok megfelelő alkalmazása: a központozás, a tanulmányok során előforduló tulajdonnevek, a belőlük képzett melléknevek helyesírásának, az egybe- és külön írás elveinek ismerete és megfelelő alkalmazása. A Magyar helyesírási szótár önálló használata. A tárgyalt irodalmi művekhez, a mindennapi élet kérdéseinek megválaszolásához ismeretanyagok keresése a könyvtár nyomtatott és elektronikus információhordozóinak felhasználásával. Részvétel a csoportos történetalkotásban, az improvizációban és az elemző beszélgetésekben.

26

8. ÉVFOLYAM

Évi óraszám: 129,5

BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése; kulturált nyelvi magatartás A beszédpartnerek különböző kommunikációs helyzetekben megjelenő érzelmi viszonyulásainak, eltérő álláspontjának ismertetése rövid szóbeli összefoglalásban. Saját álláspont kialakítása a beszélgetőpartner(-ek) álláspontjával szemben. A másik szempontjait figyelembe vevő, személyiségét, véleményét tiszteletben tartó érvelés technikáinak megfigyelése, ennek megfelelő érvrendszer és magatartásforma kialakítása közös munkával egy-egy megadott szituációban. Szituációs vagy szerepjátékok különféle irodalmi és köznapi szóbeli kommunikációs helyzetekhez kapcsolódóan. A részvétel, a saját megnyilvánulás értékelése szituációs gyakorlatokban. Gyakorlatok a nyelvváltozatok szókészletének tudatos használatára a különféle kommunikációs helyzetekben, a nyelvi illemnek megfelelően. 2. Olvasás, írott szöveg megértése Különféle sajtótermékek értelmező felolvasása, jelentésének kibontása, hatáskeltő eszközeinek fölismerése, megnevezése, értékelése tanári segítséggel. A tájékoztató és a véleményt közlő műfajok elkülönítése: hír, tudósítás; cikk, kommentár; riport, interjú. Az olvasott szépirodalmi és egyéb szövegek mögöttes jelentéseinek tudatos keresése, önálló megfogalmazása tanári irányítással és/ vagy csoportmunkával. 3. Szövegalkotás írásban (íráskép, helyesírás) A helyesírás értelemtükröztető szerepének felhasználása különféle írásbeli műfajokban. Az idézés és a párbeszéd írásmódjának helyes alkalmazása. Tapasztalatszerzés a mindennapi élet alapvető hivatalos iratainak (kérdőív, nyugta, kérvény, önéletrajz) megfogalmazásával. Mindennapi élethelyzetekhez, irodalmi olvasmányokhoz kapcsolódó véleményalkotás és -nyilvánítás árnyalt kifejezésmódjainak ismerete és használata önálló fogalmazásban. Ismertetés, könyvajánlás, kritika írása, kiselőadás tartása irodalmi művekről, filmalkotásokról különféle idézési módok alkalmazásával, pl. egyenes és függő idézet, teljes mondat, kulcsszó stb. idézésével. 4. Tanulási képesség fejlesztése Mindennapi, közéleti és szakmai problémákról vagy irodalmi témákról ismeretek, érvek, példák gyűjtése a könyvtári tárgyi katalógus segítségével. A könyvtár nyomtatott dokumentumainak (segédkönyv, kézikönyv, ismeretterjesztő könyv, folyóirat), elektronikus információhordozóinak felhasználásával egyszerűbb téma önálló vagy csoportos feldolgozása: problémafelvetés, forrásválasztás és -feldolgozás segítséggel,

27

beszámoló készítése szóban vagy írásban, hivatkozás a forrásra az idézés megfelelő módjával. Önálló problémafelvetés, források kiválasztása, többféle forrásból gyűjtött anyag válogatása, feldolgozása önállóan vagy csoportmunkával, az összegyűjtött anyagról szóbeli és/vagy írásos beszámoló készítése. A tanult művek közvetlen és tágabb kontextusára vonatkozó ismeretek bővítése önálló könyvtári munkával; az adatok felhasználása az értelmezésben, elemzésben. 5. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete Mondatelemzési jártasság az összetett mondat feldolgozásában: a tagmondatok sorrendjének, a szintagmák szerkezetének és jelentésének fölismerése, értelmezése, fogalmi szintű megnevezése. A magyar nyelv legfőbb szórendi szabályainak helyes alkalmazása. Gyakorlatok a szórend megváltoztatásával a jelentés formálására. A magyar nyelv és a tanult idegen nyelvek nyelvtani szerkezetének összehasonlítása a megadott szempontok alapján. A szűkebb és tágabb környezetben megjelenő nyelvváltozatok (dialektusok, réteg-és csoportnyelvi sajátosságok megfigyelése, gyűjtése. Példák keresése a nyelvhelyesség kérdéseiben. Alapvető nyelvhelyességi hibák, hibatípusok megnevezése, felismerése idegen és saját szövegben. 6. Ismeretek az irodalomról; az irodalom és az olvasó kapcsolata Vizsgálódás a népszerű irodalom műfajaiban: a lektűr, a krimi hatáskeltő eszközeinek megismerése. Népszerű epikus műfajok, drámai vagy filmalkotások elemzése a hatáskeltés, a bennünk megjelenő tipikus helyzetek és jellemek szempontjából. Toposzok, sémák és sablonok fölismerése és szerepének értékelése a szórakoztató irodalmi és filmalkotásokban. Különféle olvasók véleményének, attitűdjének fölismerése az elemzett művekben. A befogadás tapasztalatainak tudatosítása, a téma, az írói látásmód és álláspont megértése. A szöveg hangzásának és írott képének összefüggése, az illusztráció, a tipográfiai eszközök szerepének átlátása. A képversnek mint sajátos formának megismerése és értelmezése. A művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése. A megismert műfajok, stílusalakzatok, szóképek megnevezése, jellemzése példákkal. A magyar irodalom nagyobb korszakaira vonatkozó ismeretek önálló összefoglalása. Korokhoz kötődő ismétlődő témák, kérdésfelvetések meglátása irodalmi művekben és értekező prózai alkotásokban. Egy-egy irodalmi mű fogadtatásának ismerete a saját korában, jelentősége az utókor szemében. Párhuzamok keresése a Nyugat első nemzedékének irodalmi alkotásai és a korabeli képzőművészet között - más tantárgyakban tanult ismeretek, könyvtári adatgyűjtés felhasználásával. Tájékozódás az irodalom kronológiájában és „földrajzában”, a helyi hagyományok, irodalmi emlékek ismerete. Az olvasott művek elhelyezése a korban, néhány fontos részlet fölidézése az alkotók életrajzából.

28

Figyelem a kortársi kapcsolatokra, az irodalom és más művészeti ágak közti összefüggésekre. Hasonló témájú, azonos műfajú művek összehasonlítása. Néhány alapvető irodalmi téma és motívum jelentésének elemzése. Rögtönzés a megismert drámai konvenciók és színházi formanyelv elemeinek alkalmazásával, a társművészetek eszköztárának bevonásával. Irodalmi művekben, filmekben megjelenő emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyulások, konfliktusok összetettségének felfogása, értelmezése és megvitatása. A művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése. Az adott műhöz kötődő kifejezésmód néhány jellemzőjének értelmezése, értékelése a szükséges fogalmak használatával az egyéni vélemény néhány szavas megfogalmazásával. Az ítélőképesség, az erkölcsi esztétikai és történeti érzék fejlesztése Irodalmi és filmszereplők jellemének megítélése, érvelés a saját álláspont mellett a szöveg felhasználásával. Olvasmányválasztás indoklása néhány szempont felsorolásával. Egymástól lényegesen különböző esztétikai normákhoz kapcsolódó művek összehasonlítása. Egy-két korszak a saját kortól eltérő művészi és nem művészi szépségeszményének bemutatása. A személyes, egyéni ízlés szerepének bemutatása egy-egy alkotás, jelenség megítélésében, választott példákon (kritikák, csoportos feldolgozás, vita) keresztül. Konfliktusforrások (pl. kulturális, világlátás- és életformabeli, az életkorból és a személyiségből adódó különbségek, ezekből fakadó ellentétek) felfedezése, megfigyelése különféle szövegekben. Különféle konfliktuskezelési eljárások megfigyelése és gyakorlása műalkotások és mindennapi szövegműfajok kapcsán.

Magyar nyelv TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

A tömegkommunikáció 10 óra

Alapismeretek a tömegkommunikációról nyelvi szempontból, elsősorban a befogadás oldaláról. A tömegkommunikáció néhány gyakori szövegműfaja: hír, tudósítás; cikk, kommentár, kritika; interjú, riport. A reklám, a hirdetés, az apróhirdetés eszközei és hatása.

Az összetett mondat 25 óra

Az összetett mondat szerkezete, a tagmondatok sorrendje. Az alárendelő és a mellérendelő mondat fajtái. A szórend alapvető kérdései az egyszerű és az összetett mondatban. A többszörösen összetett mondat. A mondat és a szöveg viszonya.

29

A tanult leíró nyelvtani fogalmak rendszerezése 12 óra

A nyelvi szintek. A nyelvi szintekről tanultak rendszerezése: a mondat szerkezete és jelentése, a szószerkezetek (szintagmák) kifejezőeszközei; a szófajok rendszere; alaktani ismeretek: szó, szóelem, egyszerű szó, öszszetett szó, alapszó, képzett szó; a magyar hangrendszer, a mondatfonetikai eszközök.

Helyesírási ismeretek 8 óra

A magyar helyesírás alapelvei. Az összetett mondat központozása. A párbeszéd és az idézetek írásmódja.

Kitekintés a magyar nyelv életére

Nyelvváltozatok és nyelvi normák a mai magyar nyelvben. Nyelvünk eredete, rokonsága. A magyar nyelv típusa: néhány hangtani, alaktani, mondattani sajátossága, szórendjének jellemzői. A mindennapi élet néhány alapvető hivatalos irata: a nyugta, kérdőív, kérvény, önéletrajz tartalmi és formai kérdései. Ismeretek a véleménynyilvánítás néhány szóbeli és írásbeli műfajáról az olvasmányok feldolgozásához kapcsolva: ismertetés, könyvajánlás, kritika, olvasónapló. Az idézés módja: egyenes és függő idézet. A paródia kifejezőeszközei.

Szövegműfajok és kifejezési formájuk 8 óra Könyv- és könyvtárhasználat 2 óra

A tárgyi katalógus használata önálló feladat megoldásához, cédulázás, vázlat, forrásjegyzék készítése a gyűjtött adatokról.

Fogalmak Összetett mondat: mondategész, mondategység (tagmondat), főmondat, mellékmondat; utalószó, kötőszó, a mellérendelő mondat fajtái: kapcsolatos, ellentétes, választó, magyarázó, következtető; az alárendelő mondat fajtái: állítmányi, alanyi, tárgyi, határozó, jelzői alárendelés; sajátos jelentéstartalmú mondat: feltételes, hasonlító; többszörösen összetett mondat. Mondatfonetikai eszközök rendszere: hangsúly, hanglejtés, szünet, tempó. A magyar nyelv szórendje. Egyenes és függő idézet.

Irodalom TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Az irodalom határterületén - a népszerű irodalom műfajai 5 óra Az irodalom nagy témáiból 15 óra

Változatos témájú irodalmi művek olvasása és feldolgozása a magyar és világirodalomból, a népszerű, illetve lektűr irodalom hatáskeltő eszközei és értékelésük.

30

Regények, regényrészletek, elbeszélések, lírai alkotások a magyar és a világirodalom visszatérő nagy témáit feldolgozó irodalmi alkotások köréből (ifjúkor és felnőtt kor, társas kapcsolatok, utazás, identitás stb.)

A Nyugat első és második nemzedékének irodalmából 27 óra A dráma világa 4 óra Kortárs irodalom – kortárs írók és olvasók 12 óra

Irodalmi és kulturális élet a Nyugat első korszakában. Szépirodalmi alkotások a Nyugat első és második nemzedékének íróitól.

Tánc és dráma 2 óra

Improvizáció – közösen egyeztetett témára, együttesen kidolgozott történetváz alapján.

Legalább egy dráma (tragédia vagy vígjáték) feldolgozása, megtekintése. Olvasmányok a szélesebb értelemben vett kortárs irodalomból. Regionális kultúra és irodalmi élet

Memoriter Teljes művek, műrészletek szöveghű fölidézése (négy-öt vers feldolgozott művekből, egy-egy 15-20 soros próza- vagy drámarészlet). Idézetek alkalmazása célnak és a szövegkörnyezetnek megfelelőn szóban és írásban, a forrás megjelölése.

Fogalmak Népszerű irodalom: lektűr, ponyva; epikai szerkezet, drámai szerkezet, monológ, dialógus, tragédia; szatíra, fantasztikum, szimbólum.

Szerzők és művek Ady Endre: Párisban járt az ősz, Szeretném, ha szeretnének és még egy vers,; Babits Mihály, egykét műve; József Attila: Ringató és még két vers, köztük egy választhatóan A Dunánál, Elégia, Levegőt!; Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem (egy részlet); Kosztolányi Dezső egy-két műve; Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig vagy más regénye, vagy egy regényrészlete és egy novellája; Tamási Áron: Ábel a rengetegben (a regény felépítése és egy részlete); négy-öt vers a mai magyar irodalomból, például Áprily Lajos, Illyés Gyula, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos és mások műveiből egy-egy; a világirodalom egy-két alkotása.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A köznyelv, a tanult szaknyelv, a társalgás és a szleng szókészletében meglévő eltérések felismerése és a kommunikációs helyzetnek megfelelő használatuk. Tájékozottság és ítéletalkotás az alapvető tömegkommunikációs műfajokban, a média szerepének és hatásának felismerése. A szöveg értő befogadását biztosító olvasás, különféle műfajú szövegek kifejező felolvasása, elmondása. A tanulmányokhoz szükséges eszközszintű íráskészség, jól olvasható esztétikus írás. A feldolgozott művekről, olvasmányélményekről, színházi előadásról összefoglalás készítése a témának, a kommunikációs alkalomnak megfelelő stílusban felelet vagy rövid írásos beszámoló formájában. A megismert műfajok stíluseszközeinek megnevezése tárgyszerűen a tanult szakkifejezésekkel, jellemzésük példákkal. Az olvasott művekben megjelenített emberi problémák bemu31

tatása önálló véleménynyilvánítással. Ismeretek a magyar irodalom nagyobb korszakairól (reformkor, a XX. század első és második fele), néhány alkotó portréja, az olvasott művek elhelyezése a korban. A népszerű irodalom néhány gyakori műfajának ismerete, hatáskeltő eszközeik jellemzése. A leíró nyelvtani ismeretek rendszerezése: hangtani, szó- és alaktani, jelentéstani, mondattani jelenségek fogalmi szintű megnevezése, elemzése egyszerűbb esetekben, a szórend és a jelentés összefüggésének fölismerése. Mondattani nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása szóban és írásban. Az idézés, a párbeszéd, a központozás helyesírása. A gyakrabban használt mindennapi hivatalos iratok jellemzőinek ismerete. Tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, helyéről a világ nyelvei között. Jártasság az önálló könyvtári munkában, a tárgyi katalógus használatában. Színházi előadás megtekintésének élménye alapján beszámoló készítése. Részvétel az improvizációs játékokban.

KULCSKOMPETENCIÁK Magyar nyelv és irodalom 1. Anyanyelvi kommunikáció: Alakuljon ki a tanulókban pozitív attitűd az anyanyelvhez annak felismerésével, hogy az anyanyelv a személyes és kulturális gazdagodás egyik lehetséges forrása. Fejezzék ki helyesen, esztétikusan a kulturális kontextusok teljes skáláján gondolataikat, érzéseiket szóban és írásban. Ismerjék az írott és beszélt nyelv fő jellemzőit. Legyenek képesek különféle szövegek olvasására, megértésére a különböző céloknak és szövegtípusoknak megfelelő olvasási stratégiák alkalmazásával. 2. Idegen nyelvi kommunikáció: Legyenek képesek a tanulók az idegen nevek, különböző nemzetiségű költők, írók helyes olvasására, írására és kiejtésére az irodalmi és nem irodalmi szövegfajták körében. Hasonlítsák össze az anyanyelv és a tanult idegen nyelv nyelvtani, mondatszerkesztési sajátosságait. Ismerjék fel a kulturális különbségeket, érdeklődjenek az idegen nyelvek iránt. Alakuljon ki pozitív attitűd az idegen kultúrák közötti kommunikáció iránt. 3. Matematikai kompetencia: Az anyanyelvi szövegek ismeretterjesztő feldolgozása során legyenek képesek a tanulók a matematikai kifejezésmód alapvető formáinak –grafikonoknak, statisztikáknak, stb.- az értelmezésére. Ismerjék fel az anyanyelv és a matematika nyelve közötti összefüggéseket, ne „féljenek” a számoktól, matematikai kifejezésektől, olvassák és írják azokat helyesen. 4. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén: Alakuljon ki a tanulókban nyitottság a tudományos ismeretszerzésre, érdeklődés a természettudományok iránt. Ismerjék föl a természettudományos ismeretterjesztő szövegek sajátosságait. Szemléljék a tényszerű adatokat pozitívan, ám kritikusan. Legyenek képesek a tudósok, feltalálók nevének helyes olvasására, írására, kiejtésére. 5. Digitális kompetencia:

32

A tanulók ismerjék fel az információs társadalom technológiáinak előnyeit, az önállóan és a csoportban végzett munka közben. Legyenek képesek felelősségteljes módon elektronikus információk, adatok, fogalmak keresésére, gyűjtésére, feldolgozására az anyanyelv kapcsán. Sajátítsák el az internet alapú szolgáltatások- vitafórumok és elektronikus levelezés- helyes használatát. 6. Hatékony, önálló tanulás: Tudatosuljon a tanulókban, hogy a kommunikáció a tanulási folyamat része. A különféle multimédia-üzenetek (írott vagy beszélt nyelv, hang, zene, stb.) megértése és létrehozása a hatékony tanulás eszköze. Legyenek képesek önállóan és csoportban dolgozni, melynek részét képezi a hatékony időbeosztás, problémamegoldás, az új tudás elsajátítása, feldolgozása, különböző kontextusokban történő alkalmazása, megosztása. Használják önállóan a különböző segédkönyveket, kézikönyveket, lexikonokat, szótárakat. Fogalmazzák meg saját kedvelt tanulási módszereiket illetően a pozitívumokat és a hiányosságokat. 7. Szociális és állampolgári ismeretek: Sajátítsa el a tanuló különböző szituációs gyakorlatokban mindazon viselkedésformákat, nyelvi kifejezésmódokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy képes legyen hatékony és konstruktív módon részt venni a társadalmi életben, és szükség esetén meg tudja oldani a konfliktusokat. Ismerje fel, hogy fontos a kultúrák sokféleségéből adódóan a nézőpontbeli különbségek felismerése és megértése, valamint a saját nézetek konstruktív módon történő kifejezése szóban és írásban. Egyéni és csoportmunka során alakuljon ki bennük a másik ember iránti érdeklődés és tisztelet. Törekedjenek a sztereotípiák és az előítéletek leküzdésére. Alakuljon ki bennük kompromisszumkészség, tisztesség, öntudatosság. 8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: Alakuljon ki a tanulókban érdeklődés az egyéni és az együttműködésre épülő rugalmas csoportmunka, a tervezés, szervezés, a cselekvés, eredményről való beszámolás, értékelés iránt szóban és írásban. Legyenek képesek egy-egy szöveget, problémát újszerű módon megközelíteni, feldolgozni, anyanyelvi ismereteiket kreatívan alkalmazni, bővíteni. Viszonyuljanak pozitívan a változáshoz és az újításhoz. Alakuljon ki egyéni látásmódjuk. 9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: A gondolatok, élmények és érzések az irodalom, zene, tánc, képzőművészet által juthatnak kifejezésre. Legyenek képesek a tanulók szóban és írásban, a kultúra tág értelmezésén alapuló alkotások és előadások létrehozására, értékelésére. Alakuljon ki saját egyéni, kreatív kifejezésmódjuk, megnyilatkozásuk, ezek másokéhoz való viszonyításának készsége. Használják tudatosan és helyesen az anyanyelvet adott kontextusban. Legyenek nyitottak a kulturális kifejezések sokfélesége iránt. Törekedjenek esztétikus kifejezésmódra szóban és írásban.

33

TÁNC ÉS DRÁMA 5-6. ÉVFOLYAM

CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának és a különböző színházi nyelvek elemeinek megtapasztalását a tanulók saját tevékenységén keresztül. Ez természetesen nem az elméleti ismeretek figyelmen kívül hagyását jelenti; mindössze alól van szó, hogy az elmélet minden esetben a gyakorlati tevékenység eredményeképpen, az így szerzett tapasztalatokból leszűrve jelenjék meg. A Tánc és dráma mint tantárgy tevékenység-központú. A tevékenységet követő elemző beszélgetések a fogalmi ismeretek bővítésével járnak, de nem valósulhatnak meg anélkül, hogy a tanulók megszerzett tudásukat, alakulóban lévő véleményüket, felvetődő kérdéseiket cselekvésbe ne emelnék. Az egyes drámai és színházi konvenciók megismerése és használata ezért tanár és tanuló számára egyaránt azzal a haszonnal is jár, hogy a nehezen megfogalmazható (vagy épp formálódó) gondolatok és érzelmek kifejezésére, illetve a meglévő ismeretek gyakorlati ellenőrzésére teremt lehetőséget. Az órákon való részvétel azonban a tanulók számára minden esetben örömöt és szellemi izgalmat kell jelentsen. A tánc és dráma lehetőséget nyújt a minél változatosabb dramatikus, táncos, bábos tevékenységformákban való részvételre; a tanulók képesség és adottság szerinti differenciált foglalkoztatására; a drámajátékban, a táncban és a bábjátékban fellelhető öröm- és szabadságélmény megtapasztalására. Differenciált feladatokon keresztül a dramatikus technikák és konvenciók, a táncot felépítő technikai elemek és formák elsajátítására és alkalmazására; a drámai formával, a táncot felépítő technikai elemekkel való improvizációra; a dráma, a tánc mint művészi kommunikációs forma megtapasztalására. Kiemelt célja a valós emberi szituációk, illetve fiktív történések megjelenítése különböző színházi formákban, valamint az, hogy a tanulók a más területeken elsajátított ismereteiket, készségeiket a drámában, a táncban, a bábjátékban is alkalmazni tudják. A tánc és dráma foglalkozásai alkalmat adnak az önértékelésre annak érdekében, hogy a tanulók képessé váljanak saját eredményeik felismerésére és tapasztalataik beépítésére a művészeti tevékenységükbe, arra, hogy egyénileg és csoportosan előadást tervezhessenek, létrehozhassanak, illetve a létrejött előadást bemutathassák. Fontos, hogy a tanulóknak legyen módjuk minél több élő és felvett színházi, tánc-, mozgás- és bábszínházi előadás – köztük társaik által készített produkciók – megtekintésére; drámával és a különböző színházi formákkal kapcsolatos fogalmi készletük, aktív szókincsük bővítésére.

FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK A tanulók játékos gyakorlatok során sajátítsák el az alapvető táncos, bábos és drámai kifejezési formákat. Tudják a mindennapi élet és különböző történetek szituációit közösen elemezni. A követendő és az elvetendő beszédpélda hallás alapján történő felismerése, a durva légzéstechnikai, hangadási és artikulációs hibák felismerése mások beszédében és a saját beszédükben. A fejlesztő és szinten tartó beszédes játékok és egyszerű beszédgyakorlatok ismerete, alkalmazása. Saját ötletek és egyes történetek jelenetté szerkesztése a tanulói csoportok önálló munkájával. Saját ötletek és egyes történetek jelenetsorrá szerkesztése a tanulói csoportok önálló munkájával.

34

Különféle bábfigurák (marionett és árnybábok) készítése és mozgatása az adott technikának megfelelően. Ritmusképletek alkalmazása, megtartása negyedes és nyolcados járástempó mellett. A tanult tánc- és mozgásmotívumok utánzása. Látott vagy részvételükkel zajló drámamunka és/vagy színházi előadás elemző értékelése 5. ÉVFOLYAM

Évi óraszám: 18 óra

BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK Játékos gyakorlatok során az alapvető táncos, bábos és drámai kifejezési formák elsajátítása. A mindennapi élet és különböző történetek szituációinak közös elemzése. A követendő és az elvetendő beszédpélda hallás alapján történő felismerése. A durva légzéstechnikai, hangadási és artikulációs hibák felismerése mások beszédében és a saját beszédükben. Saját ötletek és egyes történetek jelenetté szerkesztése a tanulói csoportok önálló munkájával. Ritmusképletek alkalmazása, megtartása negyedes és nyolcados járástempó mellett (egyenletes járás közben különböző ritmusképletek tapsolása, dobogása egyenletes zenére).

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Képességfejlesztő gyakorlatok 5 óra

Beszéd- és légzéstechnikai gyakorlatok. Egyszerűbb interakciós játékok. Kapcsolatteremtő és kommunikációs játékok.

Színházi, dramaturgi- A mese és a cselekmény fogalmának ismerete. ai alapfogalmak 3 óra Az alapvető drámai konvenciók megismerése és alkalmazása 3 óra A színházi formanyelv tanulmányozása 3 óra Énekes-táncos játékok 2 óra

Belső hangok, gondolatkövetés, mímes játék, telefon- és rádióbeszélgetés, interjú.

Régi stílusú táncok 1 óra

Ugrós táncok. Páros forgatós típusú lépések.

A megismert színházi formai elemek hatásának tanulmányozása. Gyerekjátékok, leánykarikázók mozgásanyaga. Egyenletes lüktetésű zenei és táncmotívumok illesztése egymáshoz.

35

Történetek feldolgozása a dráma eszköztárával, bábjátékkal, tánccal 1 óra

Dramatikus improvizációk – a tanár által megadott és/vagy a tanulók által létrehozott történetváz alapján. Mozgásra épülő csoportos improvizációk – a tanár által megadott egyszerű cselekményvázra. Bábelőadás megtekintése és megvitatása.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Részvétel a gyakorlatokban, a csoportos improvizációkban és az alapszintű elemző beszélgetésekben. A rögtönzés szabályainak ismerete, betartása. Egyenletes lüktetés, valamint egyszerű ritmusképletek visszaadása tapssal, illetve dobogással. Egy régi stílusú tánc alaplépéseinek szabad előadása. 6. ÉVFOLYAM

Évi óraszám: 18 óra

BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK Játékos gyakorlatok az alapvető táncos, bábos és drámai kifejezési formákban. Saját ötletek és egyes történetek jelenetsorrá szerkesztése a tanulói csoportok önálló munkájával. Látott vagy részvételükkel zajló drámamunka és/vagy színházi előadás elemző értékelése. A fejlesztő és szinten tartó beszédes játékok és egyszerű beszédgyakorlatok ismerete, alkalmazása. A tanult tánc- és mozgásmotívumok utánzása. Az újonnan tanult táncok felismerése és reprodukálása.

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Képességfejlesztő gyakorlatok 5 óra A gyakrabban alkalmazott drámai konvenciók megismerése és alkalmazása 3 óra

Beszédtechnikai gyakorlatok, interakciós játékok, egyensúly- és bizalomgyakorlatok, szituációs játékok. Forró szék, fórum színház, szerep a falon, kellékhasználat, szertartás, hagyományos formák, szertartás, ünnep, a pillanat jelölése.

Improvizációk a meg- Dramatikus improvizációk – a tanár által megadott és/vagy a ismert technikák fel- tanulók által létrehozott történetváz alapján. 36

használásával a tanár által megadott és/vagy a tanulók által létrehozott történetváz alapján. 3 óra Különböző technikák a szereplők ábrázolására 3 óra

Egyszerű elemekből építkező mozgássor létrehozása (indítás, megállítás, gyorsítás, lassítás, fordulat, járás, futás, mozdulatkitartás). Mozgásra épülő csoportos improvizációk – a tanár által megadott egyszerű cselekményvázra.

Új stílusú táncok 1 óra Színházi előadás megtekintése és véleményezése 1 óra

Csárdás táncok megismerése.

Színházi dramaturgiai alapfogalmak 2 óra

Szándék, feszültség, konfliktus, fordulópont

Figurák megjelenítése verbális, vokális és nonverbális eszközökkel.

A látottak kollektív elemzése a megismert fogalomkészlet alkalmazásával. A megismert színházi formai elemek alkalmazása improvizációkban.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Részvétel a gyakorlatokban, a csoportos történetalkotásban, az improvizációkban és az elemző beszélgetésekben. Az egyszerűbb drámai konvenciók alkalmazása. Legalább három énekes-táncos játék ismerete, egy új stílusú tánc alaplépéseinek szabad előadása.

37

KULCSKOMPETENCIÁK Tánc és dráma 5-6. o. 1. Anyanyelvi kommunikáció: Alakuljon ki a tanulókban a tánc és dráma tantárgyhoz pozitív attitűd annak felismerésével, hogy a drámajáték eszköztárának és a különböző színházi nyelvek elemeinek megtapasztalása a személyes és a kulturális gazdagodás egyik lehetséges forrása. A tánc és dráma modul részterületei tevékenységközpontúak. A tevékenységet követőelemző beszélgetések a fogalmi ismeretek bővítésével járnak, de nem valósulhatnak meg anélkül, hogy a tanulók megszerzett tudásukat, alakulóban lévő véleményüket, felvetődő kérdéseiket cselekvésbe ne emelnék. A dráma a tánc, mint művészi kommunikációs forma megtapasztalása a tanulók számára azzal a haszonnal is jár, hogy a nehezen megfogalmazható gondolatok és érzelmek kifejezésére, illetve a meglévő ismeretek gyakorlati ellenőrzése teremt lehetőséget. 2. Idegen nyelvi kommunikáció: Legyenek képesek a tanulók a valós emberi szituációk, illetve fiktív történések különböző színházi formákban való megjelenítése során az idegen nevek helyes kiejtésére. Hasonlítsák össze az anyanyelv és a más idegen nyelvek mondatszerkesztési sajátosságait. Ismerjék fel a kulturális különbségeket, érdeklődjenek az idegen nyelvek iránt. Alakuljon ki pozitív attitűd az idegen kultúrák közötti kommunikáció iránt. 3. Matematikai kompetencia: Az egyéni és csoportos előadások tervezésénél, létrehozásánál, bemutatásánál fejlődik a tanulók problémamegoldó gondolkodása, kreativitása. Használják bátran a készségfejlesztő gyakorlatok, szituációs játékok során is a számokat, mértékegységeket. Alkalmazzák a matematikai kompetencia elemeit a mindennapi életben felmerülő problémák megoldása során. Alakuljon ki a pontos kifejezés igénye. 4. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén: Alakuljon ki a tanulókban nyitottság az egyes emberi szituációk, történések tudományos alapú megközelítésére. Legyenek épesek a természettudományos területen elsajátított ismereteiket a drámában alkalmazni. Ejtsék helyesen a tudósok, feltalálók nevét. 5. Digitális kompetencia: A tanulók ismerjék fel az információs társadalom technológiáinak előnyeit, az önállóan és a csoportban végzett munka közben. Legyenek képesek felelősségteljes módon elektronikus információk, adatok, fogalmak keresésére, gyűjtésére, feldolgozására. 6. Hatékony, önálló tanulás: A tanulók legyenek képesek a kitűzött cél érdekében kitartóan tanulni, saját munkájukat megszervezni, a rendelkezésre álló idővel és információval helyesen gazdálkodni. Tudjanak képességeik és adottságaik szerint heterogén csoportban is hatékonyan dolgozni, tudásukat másokkal is megosztani.

38

7. Szociális és állampolgári ismeretek: Sajátítsa el a tanuló különböző szituációs gyakorlatokban mindazon viselkedésformákat, nyelvi kifejezésmódokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy képes legyen hatékony és konstruktív módon részt venni a társadalmi életben, és szükség esetén meg tudja oldani a konfliktusokat. Egyéni és csoportmunka során alakuljon ki bennük a másik ember iránti érdeklődés és tisztelet. Törekedjenek a sztereotípiák és az előítéletek leküzdésére. 8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: Alakuljon ki a tanulókban érdeklődés az egyéni és az együttműködésre épülő rugalmas csoportmunka, a tervezés, szervezés, a cselekvés eredményének elemzése iránt. Legyenek képesek egy-egy problémát újszerű módon megközelíteni. Viszonyuljanak pozitívan a változáshoz és az újításhoz. Merjenek bátran improvizálni. Alakuljon ki egyéni látásmódjuk. 9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: A gondolatok, élmények és érzések az irodalom, zene, tánc, dráma, képzőművészet által juthatnak kifejezésre. Legyenek képesek a tanulók a kultúra tág értelmezésén alapuló alkotások és előadások létrehozására, elemzésére. Alakuljon ki saját egyéni, kreatív kifejezésmódjuk, megnyilatkozásuk. Tánc és dráma órákon is használják tudatosan és helyesen az anyanyelvet adott kontextusban. Legyenek nyitottak a kulturális kifejezések sokfélesége iránt. Törekedjenek esztétikus kifejezésre.

39

TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 5-8. ÉVFOLYAM

40

CÉLOK ÉS FELADATOK

A történelem – mint múltismeret – a társadalom kollektív memóriájaként az emberi azonosságtudat egyik alapja. A nemzeti; az európai és az egyetemes emberi identitást formálja, erősíti. A történelemből ugyanakkor az is kitűnik, hogy az egyes népek, nemzetek kölcsönösen egymásra vannak utalva. A kölcsönös függőség megértése átfogó világtörténelmi látásmódot, a különbségek tudomásul vétele a kultúrák sajátos értékeinek és érdekeinek megismerését és tiszteletben tartását kívánja. A tantárgy feladata elsősorban a történelmi szemlélet fejlesztése. Annak tudatosítása, hogy a széles értelemben vett emberi műveltség minden eleme felhalmozási folyamat eredménye. A történelem és állampolgári ismeretek tantárgy célja ebből következően az, hogy megértesse a folyamatosság és a változás-változtatás történelmi szerepét, és ezen keresztül mutassa meg, hogy minden nemzedéknek megvan a maga felelőssége a történelem alakításában. Mindez a jelen ellentmondásos folyamataiban való eligazodást is szolgálja. Az általános iskolai munkának a múltat élményszerűen megjelenítő történetek tanításán kell alapulnia. A 10–12 éveseket általában a konkrét gondolkodás jellemzi. Az 5–6. évfolyamos tanulók a történelmi tényeket, fogalmakat, összefüggéseket a megelevenített eseményekből és jelenségekből – a történetekből – kiindulva érthetik meg a legkönnyebben. A történet a múlt színes, sodró valóságának szintézise, amely az elmúlt korokat átélhetővé, érzékelhetővé, szemlélhetővé teszi. Ezt a képszerűen megjelenített múltat már az 5-6. évfolyamokon is elemzés tárgyává kell tenni, le kell vonni a megfelelő következtetéseket, általánosításokat, és azokat bele kell helyezni a történelmi ismeretek rendszerébe. A történettanítás tehát nem helyettesíti, csupán megalapozza a történelemtanítást. A 7–8. évfolyamok történelemtanítása – a korábbi évfolyamok eredményeire támaszkodva – a múlt valóságát összetettebben, teljesebben, az általánosítás magasabb szintjén, sokoldalúbb történelmi összefüggésekbe ágyazva dolgozza fel. Ezeken az évfolyamokon a történelmet már nemcsak a jellemző életképek bemutatásával, hanem a kiemelkedő események fonalára fűzve, történetileg tanítjuk. Alkalmazkodva az adott fejlődési szinthez a képszerű megjelenítésre – a történettanításra – azonban ekkor is szükség van. Mindezek együtt alkalmassá tehetik a tanulókat arra, hogy a történelem megismerésének, elemzésének alapvető módszereit elsajátítsák. A tanulóknak arra is szükségük van, hogy a múlt ismerete mellett megértsék saját korukat. Az állampolgári ismeretek tanításának célja, hogy a diákok el tudjanak igazodni a jelen bonyolult közéletében, értsék a jogilag szabályozott demokratikus viszonyok rendszerét, működését. Így a tantárgy tanítása alapot ad a demokratikus közéletben való tudatos részvételhez. FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK

A történelem és állampolgári ismeretek tantárgy fontos szerepet játszik az ismeretszerzési és -feldolgozási képességek kialakításában és fejlesztésében. Szükséges, hogy a tanulók ismereteket szerezzenek saját emberi-társadalmi környezetükből, történetekből, képekből, a tömegkommunikációs eszközökből, egyszerű statisztikai adatokból, grafikonokból, diagramokból, tárgyi és szö-

41

veges forrásokból és más ismerethordozókból. Fontos, hogy ezeket az ismereteket egyre önállóbban és egyre kritikusabban értelmezzék, s belőlük következtetéseket tudjanak levonni. A tananyag-feldolgozás folyamatában a diákok sajátítsák el a sokoldalú információgyűjtés és -felhasználás képességét, a legfontosabb kézikönyvek, lexikonok, atlaszok használatát. Legyenek képesek a legfontosabb történelmi fogalmak és kifejezések készségszintű alkalmazására. A különböző információk feldolgozása során legyenek képesek különbséget tenni tények és vélemények között, tanulják meg az információt kritikusan szemlélni, a történelmi-társadalmi jelenségek összefüggéseit megkeresni, e jelenségeket összehasonlítani. Konkrét ismeretekhez kapcsolódóan ismerjék fel a folyamatosság és a változások szerepét a történelmi folyamatokban, tudatosítsák, hogy a folyamatosságnak, az értékek megőrzésének nagy szerepe van a társadalom életében. A tananyag feldolgozása során ismerjék meg azokat az alapvető elemzési, értelmezési szempontokat, módszereket, amelyek segítségével képesek lesznek kialakítani véleményüket személyekről, helyzetekről, eseményekről, intézményekről. Ennek alapján véleményüket egyre árnyaltabban tudják megindokolni. A történelemtanításnak-tanulásnak a tanulók szóbeli és írásos kifejezőképességének fejlesztésében is jelentős szerepe van. A tanulók szerezzenek gyakorlatot események elbeszélésében, különféle szövegek reprodukálásában. Tanuljanak meg írásban válaszolni szóbeli és írásbeli kérdésekre, vázlatot, felelettervet írni, jegyzetelni. Legyenek képesek rövid beszámolót, kiselőadást tartani egy-egy témáról különböző információk alapján. Sajátítsák el a kulturált vita technikáit és szabályait. Véleményüket lényegre törően és érvekkel alátámasztva fejtsék ki. Ugyanakkor legyenek képesek a másik fél véleményét is pontosan megérteni és figyelembe venni hozzászólásaikban. A történelemi események időben és térben játszódnak, hatékony történelmi tudat nem alakulhat ki időbeli és térbeli tájékozódási képesség nélkül. Ennek gyakorlására ezért mind a négy évben folyamatosan szükség van. Az évszámok segítségével történő tájékozódó képesség fejlesztése mellett a tanulóknak el kell sajátítaniuk az idő tagolásának módszerét. A tanulóknak az eseményeket térben is el kell tudni helyezniük. Gyakorlatot kell szerezniük különböző méretarányú térképek olvasásában és annak megítélésében, hogy a földrajzi környezet hogyan hat egy-egy ország, térség fejlődésére.

5. ÉVFOLYAM

Évi óraszám: 55

Belépő tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Képi információk gyűjtése. Lelet és rekonstrukció összevetése. Rekonstrukciós rajzok és néprajzi képi források összehasonlítása. Az egyes korszakok jellemző tárgyainak, szerkezetek működésének felderítése, ismertetése.Tájékozódás könyvtárban az egyes történelmi személyiségekkel, eseményekkel kapcsolatos gyermekirodalomban. 42

Párhuzamok keresése a megismert történelmi élethelyzetek, események és mai éltünk között. Annak felderítése, hogy milyen környezeti változások erednek az ókorból. Információk gyűjtése a tankönyv és olvasókönyv szövegéből.Annak felismerése, hogy a gondolatok rögzítésének, az írás feltalálásának milyen jelentősége volt az emberiség történetében.A tanári elbeszélés megjegyzése.Képi és szöveges információk együttes kezelése.Képek jellemző vonásainak kiemelése, rendszerezése. Kifejezőképességek Történelmi személyiségek jellemzése. Kérdés megfogalmazása egy-egy történelmi témáról.

A megismert történelmi fogalmak alkalmazása élőbeszédben. Rajz, festmény, modell készítése történelmi eseményről, helyszínről, élethelyzetről. Történelmi személyek vagy csoportok konkrét tetteinek megokolása. Történelmi szituációk eljátszása, megjelenítése. Egyszerű írásos források szövegének megértése, értelmezése tanári segítséggel. Történetek mesei és valóságos elemeinek megkülönböztetése tanári segítséggel. Tájékozódás időben Történelmi események időrendbe állítása. Az őskor és ókor megkülönböztetése. A jelen, a múlt és a régmúlt megkülönböztetése. A Kr.e, Kr.u, illetve az évtized, évszázad, évezred fogalmak megértése, gyakorlása. Tájékozódás térben

A kerettantervben felsorolt helyekhez események kapcsolása. Az események helyszíneinek megnevezése. A kerettanterv követelményeiben felsorolt helyek felismerése, megmutatása különböző méretarányú térképen. Távolságbecslés különböző léptékű térképeken, számítás. A földrajzi és a történelmi atlasz összehasonlítása az egyes időszakoknak és helyszíneknek megfelelően. Térképolvasás a térkép grafikái és a megismert térképjelek segítségével. TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

43

Élet az őskorban 5óra

Az ókori Kelet világa 5 óra

Őskörnyezet.Az ősember nyomai a Földön.Hogyan élt a gyűjtögető, halászó, vadászó ember.A földművelő és az állattenyésztő ember.Az első mesterségek és a csere kialakulása.Természeti népek napjainkban.Varázslat és művészet. Fogalom: őskor, ősember, régészet, eszközhasználat és eszközkészítés, munkamegosztás, gyűjtögetés, vadászat, halászat, földművelés, állattenyésztés, termelés, kézművesség, csere, természetimádat, szellemek, mágia (varázslat), barlangrajz Évszám: nagyon régen, régen A történelem korszakai.Egyiptom, “a Nílus ajándéka”.A rejtélyes piramisok.Történetek Mezopotámiából.Az írás kialakulása.India, Kína.Mítoszok és mondák az ókori keletről. Fogalom: ókor, öntözéses földművelés, fáraó, piramis, építészet, szobrászat, múmia, hieroglifa, többistenhit, város, birodalom, ékírás Helynév: Egyiptom, Nílus, Mezopotámia, Tigris, Eufrátesz, India, Indus, Kína, Jangce Évszám: kb 5000 éve

Ószövetségi történetek 2 óra

44

A Biblia.Bibliai tájak.Ószövetségi történetek a teremtésről, a vízözönről, Mózesről, Dávid királyról vagy Salamonról. Fogalom: Biblia, Ószövetség, egyistenhit Név: Ádám, Éva, Noé, Mózes, Dávid vagy Salamon Helynév: Kánaán, Jeruzsálem

Az ókori görögök életéből 13 óra

A görög táj.Történetek a görög mondavilágból.Görög istenek és az olimpiai játékok.Hajó és kereskedelem.Görög városállamok: Athén és Spárta.Hősök és csaták.Athén Periklész korában.Az athéni népgyűlés.Mesterek és művészek.Történetek Nagy Sándorról. Fogalom: városállam, piac, kereskedelem, népgyűlés, démosz, demokrácia, mítosz, színház Név: Zeusz, Pallasz Athéné, Héra, Dareiosz, Xerxész, Miltiádész, Periklész, Nagy Sándor Helynév: Olümposz, Olümpia, Athén, Spárta, Perzsa Birodalom, Alexandria Évszám: kb. 2500 éve

Az ókori Róma évszázadai 15 óra

Mondák Róma alapításáról,a királyságról és a köztársaságról.Hadvezérek és csaták: a pun háborúk történetéből.Szabadok és rabszolgák.Julius Caesar és hadserege.Történetek Augustusról.Természet és gazdaság a Római Birodalomban.Egy ókori nagyváros: Róma – vízvezetékek, fürdők, amfiteátrumok, bérházak.A rómaiak Magyarország területén.A népvándorlás viharában. Fogalom: királyság, köztársaság, rabszolga, gladiátor, császár, provincia, amfiteátrum, barbár, népvándorlás Név: Romulus, Remus, Hannibál, Julius Caesar, Augustus Helynév: Itália, Róma, Karthágó, Római Birodalom, Pannónia, Aquincum (és egy lakóhelyhez közeli római kori település) Évszám: kb. 1500 éve

A kereszténység születése 3 óra

Történetek Jézus életéről.A kereszténység fő tanításai.Történetek a keresztény egyház kialakulásáról.A keresztény időszámítás. Fogalom: keresztény, evangélium, megváltó, próféta, apostol, vallás, egyház, püspök Név: Jézus, Mária, József, Júdás, Szent Pál, Nagy Konstantin Helynév: Betlehem Évszám: 476

45

A magyar történelem kezdetei 7 óra

A magyar nép eredete: mondák és valóság.Az Uráltól a Kárpát-medencéig.Társadalom és hitvilág.A honfoglalás. Fogalom: finnugor, őshaza, nomád pásztorkodás, nemzetség, törzs, törzsszövetség, fejedelem, táltos, honfoglalás Név: Hunor, Magor, Emese, Álmos, Árpád Helynév: Urál, Volga, Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Kárpát-medence Évszám: 895

Mindennapi élet, életmódtörténet 5 óra

A tanév során az alábbi témák közül legalább kettőt kötelező feldolgozni:.Gyűjtögető, halászó, vadászó életmódot folytató népek napjainkban.Mit örököltünk az ókori népektől?.A család és a gyermek az ókori Görögországban és napjainkban.Az ókor és napjaink közlekedése.A honfoglalók mai öröksége.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A diák tudjon különbséget tenni a történelem forrásai (tárgyi, írásos, szóbeli) között. Tudja, hogy a tanult történetek közül melyik történt előbb, melyik később, mennyivel – a kerettantervben megadott lépték szerint. Tudja, hogy az egyes történetek eseményeihez milyen nevek, helyszínek kapcsolhatók. Tudjon tanult történetet elmondani kérdések alapján a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával. Tudja a tanult történetek eseményeinek helyszíneit különböző léptékű térképeken megmutatni. Tudjon kérdéseket feltenni a tanult történetekhez. Tudjon különbséget tenni a történetek mesei és valóságos eseményei között. Tudjon elvégezni egyszerű kronológiai számításokat.

46

6. ÉVFOLYAM

Évi óraszám:

Belépő tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Képi információk gyűjtése egy adott témáról. Korabeli építészeti és tárgyi emlékek megfigyelése eredeti helyükön. Korabeli használati tárgyak, leletek funkcióinak, használatának felismerése. A középkorból eredeztethető környezeti változások felderítése tanári segítséggel. Tájékozódás a korosztálynak készült a történelmi tárgyú lexikonok, enciklopédiák, ismeretterjesztő könyvek körében. Használatuk megismerése. Egyszerűbb korabeli írásos források olvasása (legenda, krónika, históriás ének, emlékirat).A kerettantervben megjelölt személyiségek, fogalmak összekapcsolása.Egyszerű mennyiségi mutatók (lakosság, terület,) gyűjtése, értelmezése. A hírközlés kezdetei, a könyvnyomtatás jelentőségének felismertetése. A képek közti összefüggések felismerése, rendszerezése.Tárgyi és építészeti emlékek vizsgálata a velük kapcsolatos kérdésekre adandó válaszok útján. Oktatófilmek elemzése tanári segítséggel. Egyszerű mennyiségi adatok összevetése. Vázlat készítése tanári segítséggel. A középkorból eredeztethető ma is élő népi hagyományok, szokások gyűjtése. Kifejezőképességek A látott építészeti, tárgyi emlékek reprodukálása emlékezetből. Kérdés és válasz megfogalmazása egy-egy történelmi témáról. Összefüggő élőbeszéd gyakorlása megadott történelmi témáról a megismert fogalmak felhasználásával. Adott korszakban, szituációban élt ellentétes történelmi személyiségek jellemzése Életképek összeállítása és megjelenítése adott témáról előzetes kutatómunka alapján, tanári segítséggel. Kérdések megfogalmazása egyszerű korabeli írásos forrásokról, tanári segítséggel. Tájékozódás időben A történetek alapján elkülöníthető korszakok jellegzetességeinek felismerése tanári segítséggel. A történelmi múlt jelenben való továbbélésének felismerése. Törtélelmi események időrendbe állítása. Annak gyakorlása konkrét példák segítségével, hogy a különböző területeken végbement események közül melyik történt előbb, melyik később.

47

Tájékozódás térben A földrajzi elhelyezkedés és a történetekben megjelenő események összefüggéseinek felismerése tanári segítséggel. Országok területi változásainak megfigyelése különböző történelmi atlaszokon. TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Képek a középkori Nagy Károly birodalmában.Az arab hódítás.Európa 1000 körül.A Európa életéből 8 óra középkori egyház.A kolostorok világa: oklevelek, krónikák, legendák.Milyen volt a középkori uradalom és falu? Hűbérurak és hűbéresek.A középkori várak.A lovagi élet.A középkori városok.Céhmesterek és kereskedők.Európa a XV. században. Fogalom: középkor, iszlám, kalifa, pápa, szent, ereklye, eretnek, kolostor, szerzetes, szerzetesrend, egyházszakadás, oklevél, kódex, legenda, uradalom, robot, jobbágy, jobbágytelek, nyomásos gazdálkodás, hűbérúr, hűbéres, hűbérbirtok, vár, lovag, középkori város, kiváltság, önkormányzat, polgár, adó, vám, céh, járványok, távolsági kereskedelem, kereslet-kínálat Név: Nagy Károly, Mohamed, Szent Benedek, Szent Ferenc Helynév: Frank Birodalom, Arab Birodalom, Mekka, Bizánc, Német-római Császárság, Évszám: 800 Magyarország az Árpádok idején 6 óra

48

Letelepedés – kalandozó hadjáratok.Géza és I. István.István király udvarában.László és Könyves Kálmán: törvényhozás, bíráskodás, ítélkezés.II. András és IV. Béla.A tatárjárás.A második honalapítás.Kultúra az Árpád-korban. Fogalom: kalandozás, vármegye, tized, ispán, tatár, kun Név: Géza fejedelem, I. István, Gellért püspök, I.László, Könyves Kálmán, II. András, Julianus barát, IV. Béla Helynév: Esztergom, Székesfehérvár, Erdély, Buda, Muhi Évszám: 997–1038, 1000, 1241–1242, 1301

Virágzó középkor Magyarországon 7 óra

Károly Róbert.Nagy Lajos, a lovagkirály.Zsigmond, a császár és király.Egy középkori magyar város.Hunyadi János.Mátyás király.Bárók, nemesek, jobbágyok.Mohács.Buda elfoglalása. Fogalom: Aranyforint, bandérium, nemes, báró, ősiség, kilenced, kormányzó, végvár Név: I. Károly, I. Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, I. Mátyás, Dózsa György, II. Lajos, I. Szulejmán, I. Ferdinánd, Szapolyai János Helynév: Bécs, Nándorfehérvár, Visegrád, Mohács, Erdély Évszám: 1456, 1514, 1526, 1541

Az újkor kezdetén 8 óra

Felfedezők és hódítók.A felfedezések hatása Spanyolországban és Angliában.Harc a tengerekért.Szemben a pápával: Luther és Kálvin.A Napkirály udvarában - XIV. Lajos.Ablak Európára – I. Péter.Az Európán kívüli világ.Kultúra és tudományok az újkor kezdetén. Fogalom: újkor, azték, inka, felfedező, gyarmat, világkereskedelem, manufaktúra, bankár, hitel, humanizmus, reformáció, protestáns, katolikus megújulás, parlament Név: Kolumbusz, Magellán, Luther, Kálvin, XIV. Lajos, I. Péter, Gutenberg, Leonardo da Vinci, Galileo Galilei Helynév: Amerika, Versailles, Párizs, London, Madrid, Szentpétervár Évszám: 1492, 1517

49

Magyarország az újkor kezdetén 15 óra

Török világ Magyarországon.A várháborúk hősei.Életképek a királyi Magyarországról.Erdély aranykora.Történetek a függetlenségi küzdelmekről.A reformáció és ellenreformáció kulturális hatása.Buda visszafoglalása.II. Rákóczi Ferenc szabadságharca. Fogalom: szpáhi, janicsár, pasa, hajdú, kollégium végvár, kuruc, labanc, nádor Név: Dobó István, Zrínyi Miklós, Bocskai István, Bethlen Gábor, Zrínyi Miklós, Pázmány Péter, Károli Gáspár, II. Rákóczi Ferenc Helynév: Királyi Magyarország, Hódoltság, Erdélyi Fejedelemség, Gyulafehérvár, Eger, Szigetvár, Pozsony, Isztambul Évszám: 1552, 1686, 1703–1711

Mindennapi élet, életmódtörténet 11 óra

A tanév során az alábbi témák közül legalább kettőt kötelező feldolgozni:.A középkori városok továbbélése a mai városokban.Árpád-kori emlékek a mai Magyarországon.Mátyás király asztalánál – az étkezés történetéből.Pestis, himlő, kolera-járványok a középkortól napjainkig.Magyarország kereskedelmi kapcsolatai a múltban és a jelenben.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A diák legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni. Tudjon információt gyűjteni adott történelmi témában, tanári segítséggel. Tudjon tanult történetet önállóan elmesélni a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával. Tudja a tanult történet lényegét kiemelni. Tudjon különböző korszakokat térképen beazonosítani. Tudjon távolságot becsülni és számításokat végezni történelmi térképen. 7. ÉVFOLYAM

Évi óraszám: 74

Belépő tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Információk gyűjtése statisztikai adatokból. Önálló kutatás adott témában, melynek végeredménye rövidebb összefoglaló kiselőadás vagy esszé. Könyvtári kutatás megadott témában és szempontok alapján kézikönyvekből és ismeretterjesztő művekből.

50

Korabeli írásos források összevetése megadott szempontok alapján. Történelmi személyiségek korabeli és utólagos megítélésének összevetése. Különböző típusú képi információk gyűjtése egy adott témához. Írásos források összegyűjtése megadott szempontok alapján. A hírközlési forradalom jelentőségének megértése. Anyaggyűjtés tanári segítséggel több szempontból egy adott témában.Különböző képi információk jellegzetességeinek felismerése. Valamely kijelölt téma többszempontú feldolgozása csoportmunkában, tanári irányítással. A XIX. századi történelmi eseményekről szóló dalok, történetek, mondák feldolgozása.

Kifejezőképességek Összehasonlító diagramok, grafikonok, táblázatok készítése különböző statisztikák adatainak felhasználásával. Szerepjáték: valamely korszak jellemző alakjának egyes szám első személyű bemutatása. Vázlat készítése csoportmunkában. Összefüggő felelet megadott történelmi témáról, a megismert fogalmak felhasználásával. A megismert sematikus rajzok, ábrák élőszóban való megelevenítése.

Tájékozódás időben Az egyetemes és a magyar történelem eseményeinek összevetése térkép alapján. Gazdasági, társadalmi, technikai jelenségek összefüggéseinek, változásának, fejlődésének felismertetése. Térségek gazdasági, politikai, társadalmi, technikai jelenségeinek időbeli, térbeli összevetése. Ma is előforduló jelenségek, konvenciók, eszmék, intézmények felismerése, összevetése mai jellegzetességeikkel. Kronologikus táblázatok önálló készítése. Események egyidejűségének megállapítása, történelmi események elhelyezése az időben.

Tájékozódás térben A tanult időszak időbeli és térbeli változásainak felismertetése történelmi térképek összehasonlítása. Országok területi változásainak megfigyelése különböző térképeken.

51

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

A polgári átalakulás kora 12 óra

Az Amerikai Egyesült Államok megalakulása.Eszmék, személyiségek és események a felvilágosodás és a francia forradalom korából.Napóleon és Európa.A mezőgazdaság és a gépek forradalma.Vállalkozók és vállalkozások.Az ipari forradalom társadalmi következményei.Életmód a kapitalizálódó Európában. Fogalom: alkotmány, emberi jogok, felvilágosodás, népfelség elve, hatalmi ágak, forradalom, jakobinus, terror, nemzet, ipari forradalom, mezőgazdasági forradalom, vetésforgó, gyár, vállalkozó, haszon, tőkés, bérmunkás, kapitalizmus, politika Név: Washington, Rousseau, XVI. Lajos, Robespierre, Napóleon, Watt, Stephenson Helynév: Boston, Waterloo Évszám: 1776, 1789, 1815

Képek a XVIII. századi Magyarországról 9 óra

Mária Terézia és II. József.A soknemzetiségű Magyarország.A francia forradalom és a napóleoni háborúk hatása Magyarországon. Fogalom: betelepítés, bevándorlás úrbérrendezés, állandó hadsereg, vallási türelem, államnyelv, oktatáspolitika Név: Mária Terézia, II. József, Martinovics Ignác Évszám: 1740–1780

52

A polgárosodás kezdetei Magyarországon 16 óra

Nemzetállamok kora 12 óra

A dualizmus kora 11 óra

Országgyűlések Pozsonyban.A magyar nyelv ügye.Gróf Széchenyi István.Kossuth Lajos.Életképek a reformkori Magyarországon.1848. március 15-e.Polgári törvények.Nemzetiségek ébredése.Képek a szabadságharc csatáiból.A szabadságharc és Európa: esélyek és eredmények. Fogalom: országgyűlés, arisztokrácia, alsótábla, felsőtábla, nyelvújítás, reformkor, közteherviselés, örökváltság, zsellér, nyilvánosság, cenzúra, sajtószabadság, választójog, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, nemzetiség, nemzetőrség, honvédség, trónfosztás Név: Kazinczy Ferenc, báró Wesselényi Miklós, gróf Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Petőfi Sándor, gróf Batthyány Lajos, Görgey Artúr, Bem, Metternich, Haynau Helynév: Debrecen, Isaszeg, Világos, Arad Évszám: 1830–1848, 1848. március 15., 1849. október 6. Az amerikai polgárháború.Új európai nemzetállamok: Olaszország, Németország.Nemzetállamok a Török Birodalom helyén.Az állam új feladatai: oktatásügy, egészségügy, szociálpolitika.Versenyben a világ felosztásáért.A modern társadalomi csoportok, életmódjuk.A sokarcú munkásmozgalom fő áramlatai. Fogalom: polgárháború, nemzetállam, szabad verseny, monopólium, szociálpolitika, gyarmatbirodalom, szakszervezet, anarchisták, szocializmus, szociáldemokrácia, utópia, tömegkultúra, központi hatalmak, antant Név: Bismarck, Garibaldi, Lincoln, Edison, Marx Helynév: Poroszország, Németország, Olaszország, Szerbia, Románia, Bulgária Évszám: 1861–1865, 1871 Magyarország a szabadságharc bukása után.A kiegyezés.Képek a politikai életről.Gazdasági felzárkózás.A polgárosodó magyar társadalom.Világváros születik: Budapest.A millennium: sikerek és válságjelek. Fogalom: passzív ellenállás, emigráció, kiegyezés, közös ügyek, polgárosodás, dzsentri, nagypolgárság, kispolgárság, asszimiláció, millenium Név: Alexander Bach, Ferenc József, gróf Andrássy Gyula, báró Eötvös József, Tisza Kálmán, Ganz Ábrahám, Weiss Manfréd Helynév: Osztrák-Magyar Monarchia, Budapest Évszám: 1867, 1867–1916

53

Az első világháború 9 óra

A háború okai és céljai.Frontvonalak.Hátország.Forradalom, Oroszországban.Győztesek és vesztesek. Fogalom: villámháború, állóháború, hátország, békerendszer, bolsevik, szovjet Név: Wilson, Lenin Évszám: 1914–1918, 1917

Mindennapi élet, 5 óraéletmódtörténet

A tanév során az alábbi témák közül legalább kettőt kötelező feldolgozni:A XIX. század emlékei a lakóhelyen és környékén.Közlekedés, világítás a XIX. században.Oktatás a dualista Magyarországon.A magyar malomipar a világ élvonalában.Mágnások, polgárok, parasztok, cselédek.A társadalmi rétegződés és az életmód összefüggései.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Készítsen önállóan vázlatot az adott témáról. A diák tudjon beszámolót, kiselőadást tartani adott történelmi témáról, megadott ismeretterjesztő irodalom alapján. Tudjon egyszerű történelmi tárgyú táblázatokat, grafikonokat, diagramokat értelmezni néhány mondatban. Tudjon egyszerűbb forrásokat értelmezni tanári segítséggel. Ismerje az egyes történelmi korok, korszakok nevét és sorrendjét, ismerje egy-egy korszak fontosabb jellemzőit. Tudja, hogy a kerettantervben szereplő személyeknek mi volt a jelentőségük az adott időszakban. Tudja térben és időben elhelyezni az egyes korszakok fontosabb eseményeit. Tudja összehasonlítani különböző időszakok térképeit. Legyen képes egy-egy ország területváltozásait térképről leolvasni. Tudja megállapítani, hogy a magyar és egyetemes történelem megjelölt személyei közül kik voltak kortársak.

8. ÉVFOLYAM

Évi óraszám: 92

Belépő tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Önálló vázlat készítése. Statisztikai adatok gyűjtése jelenismereti témában. Kutatás informatikai eszközök felhasználásával adott témában tanári segítséggel. Korabeli írásos források összevetése saját szempontok alapján. Riport/interjú készítése szemtanúkkal adott témáról megadott szempontok szerint. Adott témájú, de eltérő adatok, adatsorok összevetése, az eltérések okainak felderítése tanári segítséggel. Dokumentumfilmek elemzése tanári segítséggel.

54

A televízió, a rádió, napi és hetilapok adott témájú híranyagának összevetése tanári segítséggel. Információk szerzése dokumentumfilmekből, televízióból.Információk szerzése napi és hetilapokból.Információk szerzése rádióműsorokból. Az iskolai oktatásban megjelenő tudományterületek történeti szempontú elemzése (technika, ökológia, fizika, stb.) Dokumentumfilmek és játékfilmek jellemző részleteinek értelmezése, mondanivalójának rövid leírása. Kifejezőképességek Az egyetemes és a magyar történelem eseményeinek rendszerezése. Adott történelmi és jelenismereti téma csoportos megvitatása a tanár által előzetesen megadott szempontok alapján. Gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális jelenségek összefüggéseinek felismerése és megfogalmazása. Adott jelenismereti téma/helyzet megjelenítése szerepjátékkal. Statisztikai adatok bemutatása. Ökológiai problémák összetevőinek felismertetése, történeti okainak felderítése. Tájékozódás időben Önálló kutatás az iskolai oktatásban megjelenő tudományterületek változásairól. Szinkronisztikus kronológiai táblázatok készítése. Tájékozódás térben A tanult időszak időbeli és térbeli változásainak felismerése történelmi térképek összehasonlításával. TÉMAKÖRÖK A világ a 20-as és 30as években 15 óra

TARTALMAK Európa az első világháború után.Politikai és társadalmi küzdelmek a parlamentben és a parlamenten kívül.A nagy gazdasági világválság.A nácizmus Németországban.A sztálini Szovjetunió.Az Egyesült Államok és Roosevelt.Út a háború felé. Fogalom: jelenkor, parlamenti demokrácia, gazdasági válság, nemzeti szocializmus, fajelmélet, antiszemitizmus, sovinizmus, koncentrációs tábor, egypártrendszer, sztálinizmus, koncepciós per, tervgazdálkodás, propaganda, New Deal Név: Adolf Hitler, Joszip V. Sztálin, F. Roosevelt Helynév: Csehszlovákia, Jugoszlávia, Ausztria, Szovjetunió, New York Évszám: 1929–1933, 1938

55

Magyarország a két világháború között 17 óra

Forradalom és ellenforradalom.Trianon és következményei.A bethleni konszolidáció.A gazdasági világválság és Magyarország.Kiútkeresés és külpolitika.Életmód és szellemi élet a két világháború között Fogalom: őszirózsás forradalom, tanácsköztársaság, konszolidáció, irredentizmus, kommunisták, nyilasok, konzervatív, liberális Név: gróf Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, gróf Bethlen István, gróf Teleki Pál, Gömbös Gyula Helynév: Kárpátalja, Felvidék, Délvidék, Észak-Erdély Évszám: 1918, 1919, 1920

A második világháború 16 óra

A globalizálódó világ 13 óra

56

Európai háborúból világháború.A totális háború.Háború és gazdaság.Magyarország a második világháborúban.Magyarország német megszállása.Nyilas hatalomátvétel.Az európai és a magyar zsidóság tragédiája.A háború befejezése. Fogalom: totális háború, hadigazdaság, gettó, deportálás, munkaszolgálat, holokauszt, “hintapolitika”, partizán, antifasiszta ellenállás, háborús bűnös Név: Churchill, Kállay Miklós Helynév: Sztálingrád, Normandia, Auschwitz, Hirosima, Jalta, Potsdam Évszám: 1939, 1941, 1944. március 19., 1944. október 15., 1945. május 9., 1945. szeptember 2. A kétpólusú világ.Az ENSZ.Kommunista diktatúrák.A harmadik világ.A világgazdaság.Az európai integráció.Az emberi és polgári jogok.Globális problémák – a globalizáció problémái. Fogalom: hidegháború, kommunista diktatúra, harmadik világ, világgazdaság, globalizáció, integráció, népességrobbanás, fogyasztói társadalom, környezetkárosítás

Magyarország története napjainkig 15 óra

Magyarország a keleti blokkban – a koalíciós évek.Sztálinizmus Magyarországon – a Rákosi-korszak.1956-os forradalom és szabadságharc.A Kádár-korszak.A magyar társadalom átalakulása.A határon túli magyarok.A rendszerváltozás. Fogalom: pártállam, kollektivizálás, rendszerváltozás, földosztás, államosítás Név: Rákosi Mátyás, Nagy Imre, Kádár János, Antall József, Göncz Árpád Évszám: 1945–1948, 1948–1953, 1956. október 23., 1989–1990.

Állampolgári ismeretek: 11 óra

Az állam és polgára.A nyilvánosság.A politikai rendszer intézményei.Részvétel a közügyekben.Emberi jogok – társadalmi kötelezettségek.A gyermek jogai. Fogalom: állam, nemzet, nemzetiség, etnikum állampolgárság, választási alapelvek, népszavazás, emberi jogok.

Mindennapi élet, életmódtörténet 5 óra

A tanév során az alábbi témák közül legalább kettőt kötelező feldolgozni: Visszaemlékezések a lakóhely és környéke történetéből.Élethelyzetek a Rákosi- és a Kádár-korban.Családom története a XX. században.A XX. századi tudomány és technika vívmányai.Diákjogok, diákszervezetek a mai Magyarországon.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A diák tudjon önálló könyvtári munka alapján kiselőadást tartani. Tudja, mi történt Európa más régióiban a magyar történelem egy-egy kiemelkedő eseménye idején. Legyen képes összefüggéseket találni a történelmi események és a technikai-gazdasági fejlődés legfontosabb állomásai között. Tudja a XX. századi magyar és egyetemes történelem legfontosabb fordulópontjait, idejét. Tudja ismertetni a demokráciák és diktatúrák legjellemzőbb vonásait. Legyen képes néhány jelentős eseményhez kapcsolódó forrást összehasonlítani. Ismerje a mai Magyarország közjogi és politikai rendszerének alapelemeit. Környezetének, lakóhelyének fontos történelmi eseményeit el tudja helyezni a köztörténet folyamában.

57

KULCSKOMPETENCIÁK Történelem 1. Anyanyelvi kommunikáció: Alakuljon ki a tanulókban pozitív attitűd az anyanyelvhez annak felismerésével, hogy az anyanyelv a személyes és kulturális gazdagodás egyik lehetséges forrása. Fejezzék ki helyesen, esztétikusan a kulturális kontextusok teljes skáláján gondolataikat, érzéseiket szóban és írásban. Ismerjék az írott és beszélt nyelv fő jellemzőit. Legyenek képesek különféle szövegek olvasására, megértésére a különböző céloknak és szövegtípusoknak megfelelő olvasási stratégiák alkalmazásával. 2. Idegen nyelvi kommunikáció: Legyenek képesek a tanulók az idegen nevek, különböző történelmi forgalmak, topográfiai fogalmak helyes olvasására, írására és kiejtésére. Hasonlítsák össze az anyanyelv és a tanult idegen nyelv nyelvtani, mondatszerkesztési sajátosságait. Ismerjék fel a kulturális különbségeket, érdeklődjenek az idegen kultúrák iránt. Alakuljon ki pozitív attitűd az idegen kultúrák közötti kommunikáció iránt. 3. Matematikai kompetencia: A szövegek ismeretterjesztő feldolgozása során legyenek képesek a tanulók a matematikai kifejezésmód alapvető formáinak –grafikonoknak, statisztikáknak, stb.- az értelmezésére. Ismerjék fel a történelem és a matematika nyelve közötti összefüggéseket, ne „féljenek” a számoktól, matematikai kifejezésektől, olvassák és írják azokat helyesen. 4. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén: Alakuljon ki a tanulókban nyitottság a tudományos ismeretszerzésre, érdeklődés a természettudományok iránt. Ismerjék föl a természettudományos ismeretterjesztő szövegek sajátosságait. Szemléljék a tényszerű adatokat pozitívan, ám kritikusan. Legyenek képesek a történelmi személyiségek nevének helyes olvasására, írására, kiejtésére. 5. Digitális kompetencia: A tanulók ismerjék fel az információs társadalom technológiáinak előnyeit, az önállóan és a csoportban végzett munka közben. Legyenek képesek felelősségteljes módon elektronikus információk, adatok, fogalmak keresésére, gyűjtésére, feldolgozására a történelem kapcsán. Sajátítsák el az internet alapú szolgáltatások- vitafórumok és elektronikus levelezés- helyes használatát. 6. Hatékony, önálló tanulás: Tudatosuljon a tanulókban, hogy a kommunikáció a tanulási folyamat része. A különféle multimédia-üzenetek (írott vagy beszélt nyelv, hang, zene, stb.) megértése és létrehozása a hatékony tanulás eszköze. Legyenek képesek önállóan és csoportban dolgozni, melynek részét képezi a hatékony időbeosztás, problémamegoldás, az új tudás elsajátítása, feldolgozása, különböző kontextusokban történő alkalmazása, megosztása. Használják önállóan a különböző se-

58

gédkönyveket, kézikönyveket, lexikonokat, szótárakat. Fogalmazzák meg saját kedvelt tanulási módszereiket illetően a pozitívumokat és a hiányosságokat. 7. Szociális és állampolgári ismeretek: Sajátítsa el a tanuló különböző szituációs gyakorlatokban mindazon viselkedésformákat, nyelvi kifejezésmódokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy képes legyen hatékony és konstruktív módon részt venni a társadalmi életben, és szükség esetén meg tudja oldani a konfliktusokat. Ismerje fel, hogy fontos a kultúrák sokféleségéből adódóan a nézőpontbeli különbségek felismerése és megértése, valamint a saját nézetek konstruktív módon történő kifejezése szóban és írásban. Egyéni és csoportmunka során alakuljon ki bennük a másik ember iránti érdeklődés és tisztelet. Törekedjenek a sztereotípiák és az előítéletek leküzdésére. Alakuljon ki bennük kompromisszumkészség, tisztesség, öntudatosság. 8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: Alakuljon ki a tanulókban érdeklődés az egyéni és az együttműködésre épülő rugalmas csoportmunka, a tervezés, szervezés, a cselekvés, eredményről való beszámolás, értékelés iránt szóban és írásban. Legyenek képesek egy-egy szöveget, problémát újszerű módon megközelíteni, feldolgozni, történelmi ismereteiket kreatívan alkalmazni, bővíteni. Viszonyuljanak pozitívan a változáshoz és az újításhoz. Alakuljon ki egyéni látásmódjuk. 9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: A gondolatok, élmények és érzések az irodalom, zene, tánc, képzőművészet által juthatnak kifejezésre. Legyenek képesek a tanulók szóban és írásban, a kultúra tág értelmezésén alapuló alkotások és előadások létrehozására, értékelésére. Alakuljon ki saját egyéni, kreatív kifejezésmódjuk, megnyilatkozásuk, ezek másokéhoz való viszonyításának készsége. Használják tudatosan és helyesen a történelmi fogalmakat adott kontextusban. Legyenek nyitottak a kulturális kifejezések sokfélesége iránt. Törekedjenek esztétikus kifejezésmódra szóban és írásban.

59

HON- ÉS NÉPISMERET 5-6. ÉVFOLYAM

60

5–6. ÉVFOLYAM

A hon- és népismeret modul a történelem tantárgyhoz kapcsolódik, de ez nem zárja ki, hogy más tárgyakat gondozó szaktanár ne taníthassa. Önálló feldolgozást igényel, melyet féléves ciklusban heti 1, egyéves periódusban kéthetente 1 órában taníthatunk. A törvény azonban lehetőséget ad arra is, hogy a két tanévre osztott 18–18 órát összevonjuk, s azt egy tanévben, például a 6. évfolyamon 37 órában tanítsuk. Ezt a helyi pedagógiai programban kell meghatározni. Az 5. évfolyamon a 18 órás időkeretben tanítható ismereteket célszerű a második félévben elkezdeni, amikor a gyerekek már némi tapasztalattal rendelkeznek a felső tagozatos tanulási szokásokat illetően. A hon- és népismeret önálló cél- és feladatrendszerrel készült el, melynek két változata – nevezetesen az A és B lehetőség – közül lehet választani. A helyi tanterv készítésekor dönteni kell az egyik mellett. A kettő kombinációja, átfedéssel megoldott tanítása nem javasolt. A VÁLTOZAT

ALAPELVEK, CÉLOK A 2001/2002-es tanévben bevezetett hon- és népismeret modul előzményeit a NAT Ember és társadalom műveltségi területei között fedezhetjük fel. A 18 órás modul a 19. század végi, 20. század eleji magyarországi parasztság életét mutatja be. Figyelembe véve az életkori sajátosságokat, törekednünk kell a sokoldalú szemléltetésre. Igyekezzünk több tájházat, szabadtéri néprajzimúzeumot, szakirodalmat, képanyagot bemutatni! A hagyományismeret tanításának fő célja, hogy a hagyományos paraszti értékrendet, az erre épülő kultúrát megismertessük ifjúságunkkal. A 21. század küszöbén élő – különösen a nagyvárosi – gyerekek számára ezek az ismeretek már anakronisztikusak, nehezen érthetőek. Mégis, a természetközelben élő, a természet adottságait felhasználó, azt újrateremtő paraszti életmód megismerése csak hasznos lehet a gyerekek számára. Az a tisztelet, amivel a magyar paraszt közelített a természethez, mindenképpen példaértékű. A hagyományismeret tanításának másik fontos célja a szűkebb szülőföld alaposabb megismerése, megszerettetése. Ez egyben a hazaszeretet megerősítéséhez vezető út, amely a túlzásoktól, a torzult romantikától mentesen alakítja ki a gyermekekben nemzeti örökségünk megbecsülését, tiszteletét, szeretetét. Közvetlen környezetünk, saját kultúránk megismerése mellett a tágabb hazában élő, hasonló, vagy eltérő, más hagyománnyal rendelkező nemzetiségek, kisebbségek szokásait, életét is be kell mutatnunk. Ezt követően a szomszédos népek kultúrájából villantunk fel részleteket. A 10–11 évesek számára a szülőföld felfedezése, megismerése még nem késő. Sőt, éppen ez a legfogékonyabb korosztály, amellyel a szűkebb és tágabb régiót bebarangolva, azt lépésről lépésre felfedezve, az így szerzett élményeknek a gyermekekre gyakorolt pozitív hatása 61

elvitathatatlan lesz. A néprajz az „élő történelem”, ami a még tapintható eszközök, régi fotók, családi emléktárgyak, filmek, iratok, könyvek révén átélhetővé teszi a múltat. A hagyományismeret tanításának céljai közé tartozik az is, hogy segítse az eligazodást a sokszor szélsőséges megnyilvánulásoktól sem mentes fogyasztói társadalomban. A paraszti erkölcs, a természet diktálta munkarend, a lakás, étkezés, ruházkodás emberi léptékű mércéje védelmet nyújthat a globalizáció – sokszor természetellenes – kultúrájával szemben.

Éves óraszám 5. évfolyam 6. évfolyam

18 óra 18 óra

FEJLESZTÉSI FELADATOK A tevékenységek, bemutatott példák, olvasmányélmények alapján váljanak egyértelművé a társadalmi és természeti környezet, a gazdálkodás, a szellemi és tárgyi kultúra összefüggései. A 6. évfolyam végére a tanulókban tudatosuljon, hogy a megismert jelenségek, folyamatok, tárgyak térben és időben egyaránt eltérhetnek. A népművészeti alkotások országrészenként, tájegységenként változnak. (Más egy kalocsai és egy matyó hímzés, más egy hortobágyi és egy bakonyi cifraszűr. Még akkor is, ha azok azonos időben készültek.) Ugyanakkor változhatnak ugyanazon tájegységen belül időben is az alkotások. (Egy parasztház ötven-hatvan év elteltével – ugyanabban a faluban – nem biztos, hogy ugyanúgy néz ki, új elemek, új stílusjegyek fedezhetők fel rajta az idő előrehaladtával). A tanulókban 12 éves korukra tudatosuljon, hogy a környezet, a gazdálkodás módja, a használati eszközök, a szellemi örökség kölcsönhatásai, összefüggései más-más eredményt hoznak! (Nem mindegy, hogy az adott falu az Alföldön, a Mátrában vagy a Balaton mellett terül-e el. Más a kultúrája egy síkvidéki, egy hegyi, egy vízparti közösségnek. Más eszközöket használnak, más a munkarendjük, más a természethez igazodó életük.) Fel kell ismernie a 6. osztályos gyermeknek néhány jellegzetes népművészeti motívumot, s azokat térben el kell tudni helyeznie. (A magyar motívumkincs jelesei közül néhány hímzés- és faragásmintát, fazekas terméket, ruhaviseletet, háztípust, festést, nemezelést fel kell ismernie.) A történelmi tanulmányokkal párhuzamosan fejleszteni kell a földrajzi ismereteket, hiszen a népművészeti tárgyak térben való elhelyezése alapkövetelmény. Hasonlóképpen a földrajzi ismeretekhez, meg kell különböztetni néhány zenei motívumot, irodalmi alkotást, érdekes népszokást. A paraszti társadalom megismerési folyamatában fontos elem a vallás. A római katolikus és református felekezet mellett számos más vallás színesítette a magyar és nemzetiségi csoportok társadalmát. A gyermekek az előzőeken túl képet nyerhetnek az egyes rétegek vagyoni helyzetéről, a paraszti társadalom belső eltéréseiről.

62

5. ÉVFOLYAM

Témakörök A HÁZ(3 óra) A ház „ősei”: a kunyhó, a jurta, a veremház, a boronaház, az osztott ház. A Föld különböző részein az éghajlattól, a természeti környezettől, az adott társadalmi kultúrától, az építési alapanyagoktól függően eltérő háztípusok alakultak ki. A kősátortól kezdve az iglun és a fűkunyhón keresztül, a vízre épített cölöpházig, a sivatagi sátorig mindenféle emberi hajlék előfordul. Az érdekes példák megemlítése mellett törekedjünk a magyar házépítés történetiségének bemutatására! Kezdve a honfoglalás előtti nomád pásztortársadalom hordozható jurtáitól a kora Árpád-kori veremházakon át, a 18–19. században kialakult magyar paraszti lakóházakig. Ez utóbbiak külső megjelenési formái, belső felosztása alapján az egyes tájegységek szerint lényeges eltéréseket mutatnak. Ránézésre meg lehet különböztetni egy tiszaháti parasztházat egy székely, egy alföldi, egy bakonyi vagy egy palóc háztól. A SZOBA (2 óra) Egy szoba beszédes tárgyi hirdetője a ház gazdájának, annak tájegységi, nemzetiségi, vallási hovatartozásának. A szövést és más textilmunkákat a nők, a fafaragásokat, kovácsmunkákat a férfiak végezték. A bútorok faragása és színezése, azok elnevezése (mint például a sarokpad, a dikó, a sublót, a szuszék, a gyalogszék, a szökröny, a láda, a tálas, a kamarásasztal) sokat elárult a ház gazdáiról. Hasonlóképpen a tisztaszoba textíliái (mint például a lepedők, díszpárnák, terítők, abroszok, ágyneműk, szőttesek, ruhadarabok). A szentsarok díszei, a kereszt, a szentképek, a kegyszobrok, hazafias tárgyú képek, nyomatok, díszcsészék, emlékpoharak a szűkebb környezet életére utaltak. A berendezések, a padló vagy a döngölt föld utalt a család vagyoni helyzetére, társadalmi rangjára. A KONYHA 2 óra) Középpontjában állt a tűzhely, ami lehetett kandalló, kemence, kályha, rakott tűzhely és ezek változatos formái. A fűtőtestek elhelyezése úgy történt, hogy praktikusan a konyhát és a szobát egyaránt fűtötte. Külön gondot jelentett a füst elvezetésének módja. Ennek alapján beszélhetünk füstös konyháról, szabad kéményről és zárt kéményről. A konyhai eszközök általában kerámiából készültek. Típusai alapján fazekak, tálak, kancsók, sütőformák, szilkék, bögrék, vizeskorsók lehettek. A fából és a fémből készült konyhai eszközök közül megemlítendő a dagasztóteknő, a mozsár, a hurkatöltő, a krumplinyomó, a diótörő, a szita, a köpülő, a csigakészítő, a kanalak. Az eszközök bemutatásából önkéntelenül adódik annak használata. Megtudhatjuk, hogyan történt a kenyérsütés, a disznóölés, a tejfeldolgozás, a vajköpülés, az adott tájegységre jellemző ételek elkészítése. A szabadtéri múzeumokban gyakran rendeznek kóstolót az egyes tájegységek finomságaiból. 63

HÉTKÖZNAPOK A PARASZTI HÁZBAN ÉS A HÁZ KÖRÜL (3 óra) Megemlítendő az általában 7–10 tagú nagycsalád mellett az egykézés időszaka, ami a parasztcsalád és a föld elszakíthatatlan kapcsolatára utal. A korosztályok és a nemek szerepe a házban és a ház körül. A kisgyermek játékai, kialakuló szokásai már a munkához, a hasznos feladatokhoz kötődtek. Játékaik, játékszereik a munkaeszközöket, szerszámokat utánozták. A 10–12 éves lányok, fiúk csoportos játékai a szórakozás mellett már hasznos tevékenységet is jelentettek. Liba- és disznópásztorkodás, tehénőrzés, víz- és ételhordás, takarítás, állatok etetése, segítés a mosásban, főzésben, kisebb gyerekek felügyelete. A felnőttek mindennapi munkája közé tartozott az állatok ellátása, a föld megművelése, a fafaragás, a kosárfonás, a lekvárfőzés, a zöldség- és gyümölcselrakás, a befőzés, a szövés, a fonás, a baromfiudvar körüli munkák. A napi, a heti, a havi, az évszakonkénti, az éves munkaritmus ismétlődése, rendje sokat elmond a dolgos hétköznapokról. Az étkezések nyári és téli rendje igazodott a sok évszázados hagyományokhoz (paraszti ételek bemutatása, lehetőség szerint elkészítése). A hétköznapi ruhaviselet típusai: a gatya, az ing, a pendely, a kapca, a kötény, a kendő, a szoknya. AZ ÜNNEP (2 óra) A magyar ünnepkörök kialakulása az európai kultúrában. Az ünnep szerepe az emberek életében. Világi és vallási ünnepek. Személyhez kötődő (névnap, születésnap) és közös ünnepek. ÜNNEP A PARASZTI HÁZBAN (2 óra) Az egyházi év ünnepei a parasztok életében. Az ünnepek előkészületei. A munkához kötődő tilalmak, a böjt időszakai, az ételek elkészítése és fogyasztása, az ünnepekhez kötődő szokások betartása. A nemek és a korosztályok viselete, az ünnephez kötődő hagyományok szigorú betartása. A KARÁCSONYI ÜNNEPKÖR (2 óra) A paraszti világ legjelesebb, legszebb ünnepe a karácsony. Az advent kezdete, Miklós napja, Luca-szék készítése, kántálás, betlehemezés, regölés, szenteste, szilveszter, újév, vízkereszt. Élő és részben elfeledett szokások. A FARSANG (2 óra) A farsangi időszak jeles napjai. Farsangi szokások, köszöntők, maszkos játékok, busójárás, alakoskodások jelentése. Tanulói tevékenység 64

Az elméleti ismeretek mellett meg kell ismerniük a gyerekeknek néhány gyakorlati tevékenységet is. Szerencsés és előnyös helyzetben vannak azok az iskolák, települések, ahol lehetőség van valamilyen kézműves foglalkozásra (mint amilyen például az agyagozás, a szövés, a nemezelés, a hímzés, a fafaragás és a festés). Bárhol megoldható, hogy a gyermekek népdalokat, népi gyermekjátékokat, meséket, népi dramatikus játékokat (pünkösdölés, betlehemezés, húsvéti szokások), balladákat tanuljanak meg. Ezekhez a játékokhoz készítsenek, válogassanak kellékeket, jelmezeket! A szokások, a népi nyelvezet tanulásával, a paraszti életmód kellékeinek bemutatásával, megismerésével bővül a tanulók szókincse, fogalmi rendszere. Az eszközök megismertetése történhet az eredeti tárgyak vagy azok képeinek bemutatásával. A bevésés legjobb formája a rajzoltatás és a festés. A teknő, a rokka, a guzsaly, a gereben, a szövőszék, a motolla, a köpülő, a kuglófsütő, a csobolyó, a szilke, a sütőlapát, a dézsa képi formában való bemutatása, használatuk magyarázata, majd rajzolása, festése elengedhetetlen. A népköltészet, a 19–20. század jeles költőinek, íróinak (Petőfi, Arany, Móra, Mikszáth, Móricz) alkotásait szintén be kell mutatni és beépíteni a néprajzi ismeretek közé. Pályázatok, gyűjtőmunka, kutatások révén a diákok meglepően sok és értékes anyagot tehetnek közkinccsé. Ezzel egyrészt a tanulók aktivitását, alkotóképességét lehet fejleszteni, másrészt valóban értékes forrásokhoz, tárgyakhoz juthatunk. A családok féltett kincsei, régi festmények, reprodukciók, fotók, könyvek, tárgyak, levelek, játékok, bútordarabok kerülhetnek elő, amelyekkel az évfolyamon mindenki megismerkedhet. A gyűjtőmunka részét képezheti a helyi öregekkel, a család idősebb tagjaival készített riport. Tanári segítséggel mérjék fel, hogy mi és hogyan változott meg az eltelt évtizedek alatt! Mi az, ami végérvényesen megváltozott, melyik az a hagyomány, népszokás, ami részben vagy egészben még él a mai faluban. (Ezeket konkrét esetek kapcsán derítsük fel!) Tanulják meg a könyvtár, a hanglemezek, a kazetták használatát, a videofelvételek alapján a szokások, táncok kategorizálását! Lehetőség szerint a gyermekek legyenek tagjai néptánc együttesnek, zenekarnak vagy valamilyen képzőművészeti alkotóközösségnek! Látogassunk el a helyi vagy a közelben lévő néprajzi, helytörténeti kiállításra! Törekedjünk arra, hogy az 5–6. évfolyamosok közül a két tanév alatt legalább egyszer minden gyermek eljusson Budapestre a Néprajzi és a Mezőgazdasági Múzeumba, illetve Szentendrére, a Szabadtéri Néprajzi Múzeumba! A szülők, családtagok segítségével rendezzenek az osztályközösségek közös fõzéseket, sütéseket! A rendezvényt valamely jeles nap, illetve ünnep kapcsán tartsuk meg, rögzítve ezáltal is a tanulókban a hétköznapoktól eltérő napok fontosságát! A korongnaptár segítségével tanítsuk meg az évszakok, hónapok, jeles napok többféle nevét, jelentését! Készítsük fel a tanulókat az ünnepekre, hogy azok ne csupán a vásárlás és étkezés kultuszát jelentsék számukra!

65

Lehetőség szerint látogassunk el olyan helyekre, ahol a hagyományok ápolása „élőben” látható! Ilyen többek között a mohácsi busójárás, a hortobágyi hídivásár vagy a borvidékeken a szüreti felvonulás. Fordítsunk kiemelt figyelmet az adventi ünnepkörre, illetve a karácsony ünnepére! A lucázás, a betlehemezés, az adventi koszorú készítése jó alkalmat ad a felkészülésre.

6. ÉVFOLYAM

Témakörök A KAMRA ÉS A GAZDASÁGI ÉPÜLETEK (2 óra) A kamra a parasztcsalád legféltettebb helyisége, ahol az éves élelem (liszt, zsír, szalonna, gyümölcs, kukorica, méz, dió stb.) mellett a legfontosabb kézi szerszámokat, eszközöket (favilla, sarló, gereben, tiloló, teknő, taliga) tárolták. A gazdasági udvar épületei közé tartozott a csűr, a góré, a pajta, amelyekben a nagyobb mezőgazdasági eszközöket (eke, borona, henger, rosta, cséplőgép, szekér) tartották. Az állattartás épületei (ketrecek, ólak, istállók) a haszon- és igásállatok helye volt. Az állatok száma jelezte a paraszti család anyagi helyzetét. A PARASZTI MUNKA ÉVES RENDJE (3 óra) A földhöz kötődő gazdasági év tavasztól őszig tartott, azaz a szántástól, a vetéstől az aratásig, a betakarításig. Az egyes gazdasági tevékenységekhez jeles napok kapcsolódnak. Ilyen például az aratáshoz kapcsolódó Péter-Pál, az állatok kihajtásához kapcsolódó Szent György, a behajtáshoz kapcsolódó Szent Márton napja. A férfi és a női munkák szétválasztása, az egyes munkafázisok összekapcsolása a szórakozással, mint a kukoricahántás, a tollfosztás, a dohány vagy kenderfeldolgozás, a betakarítás utáni munkákat jellemezte. Például a tollfosztás kifejezetten a hosszú, téli esték munkája, illetve szórakozása volt. A szomszédok, rokonok egymás házához mentek. Népdalok éneklése, történetek mesélése közben dolgoztak – fosztották az egész évben összegyűjtött tollat, s természetesen ettekittak, szórakoztak. Ebben a munkában is tudtak segíteni a gyermekek, vagy ha nem, akkor élményt adott a késő éjszakába nyúló játék lehetősége, a mesék hallgatása, a közös éneklés. A gazdálkodás összefüggött a természet ismeretével, különösen az időjáráshoz, a jeles naptári napokhoz kötődő mezőgazdasági folyamatokkal. A megfigyelések, az időjóslások hozzátartoztak a paraszti élet mindennapjaihoz. A MUNKAALKALMAKHOZ KAPCSOLÓDÓ SZOKÁSOK (3 óra) A gazdálkodás ősi szokásai közé tartozott a terméshozammal járó öröm, ami ünneppé alakult át. Ilyenek a szüreti mulatságok, az aratóünnepek, a pásztorünnepek, a búzaszentelés, a gyümölcsoltó egyházi ünnep, a kenyér ünnepe, s az ezekkel járó mondókák, énekek, táncok, szokások.

66

A FALU KÖZÖSSÉGE (2 óra) A falu a paraszti világ legnagyobb összetartó ereje. A faluközösség egymásra utalt munkaalkalmai – egymás segítése, a termés és az állatszaporulat növelése – legtöbbször csak egymás támogatásával valósulhatott meg. A kalákamunka (házépítés, szüret, aratás, tollfosztás, disznóölés, kukoricafosztás) a falu életképességét jelentette. Külön szerepe volt a fonónak, ahol a munkával a szórakozás, a párválasztás, a játékok, szokások is együtt jártak. TÁRSADALMI KAPCSOLATOK A FALUN BELÜL (2 óra) A faluban a legerősebb kötelék a család. A családon kívüli kapcsolatok kialakulása összefügg a születéssel, házassággal, vallási eseményekkel, barátsággal. Komák, keresztszülők, bérmakeresztszülők, nászok, sógorok. Az ezekkel járó feladatok, kötelezettségek az egyén életét végigkísérik a születéstől a halálig. A közös tevékenységek – a leány- és legényavatás, a párválasztás – a falu idősebb férfiait és asszonyait különböző tisztségekkel, feladatokkal látták el. AZ EMBERI ÉLET FORDULÓIHOZ KAPCSOLÓDÓ SZOKÁSOK (2 óra) A születéshez és a keresztelőhöz kapcsolódó szokások és hiedelmek. A házasságkötés szokásai a lánykéréstől és a legénybúcsútól kezdve a vendégek meghívásán és a lakodalmas szokásokon keresztül, a vőfély és a násznagy szerepéig számos érdekességgel ismerkedhetnek meg a tanulók. (Szerencsés eset, ha alkalom adódik egy-egy tanuló számára, hogy részt vehet egy falusi lakodalmon.) A temetés, attól függően, hogy faluban vagy városban történik, egyházi vagy polgári szertartás szerint zajlik, sokféle lehet. HÚSVÉTI ÜNNEPKÖR (2 óra) A húsvét a Biblia ószövetségi és újszövetségi elemeiből eredendően számos hagyományt olvaszt magába. A húsvéti ünnepkörhöz kötődik talán a legtöbb falusi szokás, mint amilyenek a virágvasárnap, a villőzés, a zöldágjárás, a tojásfestés, a locsolás, a komatál küldése, a köszöntő versek. A PÜNKÖSDI ÜNNEPKÖR ÉS A NYÁRI NAPFORDULÓ (2 óra) A szokások tájanként változnak, ezekből szabadon fel lehet dolgozni egy-egy témát. Pünkösdi királyság, pünkösdölés, „hesspávázás”. A májusfaállítás szokása. Szent Iván napja a nyári napfordulót eleveníti fel. Az ünnepkör énekei közül ismerjenek meg egy kiválasztott éneket a gyerekek! Tanulói tevékenység A tanulók a foglalkozások során ismerkedjenek meg a parasztgazdaságok lakóházon kívüli épületeivel! Az ismerkedés történhet – városi gyerekek számára – falun, illetve az ország valamelyik skanzenében.

67

Fotók, rajzok, leírások készítése, szakkönyvek, prospektusok tanulmányozása révén hasonlítsuk össze a száz évvel ezelőtti épületeket a mai hasonló célokat szolgáló épületekkel! Az összevetés során térünk ki az épületek funkcióira, illetve az építőanyagokra. Jó lehetőséget nyújt a régi és a mai világ összevetése a paraszti munka, illetve ritmusa a mai munkavégzéssel és annak ritmusával. Térjünk ki a téma megbeszélésekor a munkanélküliség, a bérezés, a sztrájk fogalmára. Hogyan volt ez régen és hogyan van ma? Vizsgáljuk meg a női és a férfimunkák közötti eltéréseket! Vitassuk meg, hogy a család szempontjából melyik női szerep a természetesebb! A régi, amikor az anya otthon maradt, vagy a mai, amikor ő is egész nap a munkahelyén dolgozik. A tanulók nevelésében nagy szerepet játszik, amikor a természet szeretetére, ismeretére tanítjuk őket. Nagyon fontos lenne, hogy a gyereke ismerjék meg a leggyakrabban előforduló fák, virágok, gabonafélék, zöldségek, illetve házi és vadon élő állatok nevét. Ez történhet úgy is, hogy minden tanuló feldolgoz – szorgalmi munkával – egy-egy növényt és állatot. Az osztályközösségekkel játsszunk el egy adott kalákamunkát, s beszéljük meg annak összetartó erejét! Létezik-e ma ez a fajta összefogás? Érvényes-e a kaláka a mai faluközösségben? A kalákamunka tárgyalásakor emeljük ki a pénz szerepét. A család szerepe régen és ma. Hasonlítsuk össze a nagycsalád és a mai családszerkezet életét! Melyik természetesebb, a gyerek fejlődésére nézve előnyösebb családszerkezet? A régi nagycsalád, vagy a mai család? Vélemények ütköztetése. Milyen eltérés tapasztalható az élet nagy fordulópontjai tekintetében a régi és a mai, illetve a mai nagyvárosi és falusi családi események között? Soroljunk fel példákat, illetve mondják el véleményeiket azok a tanulók, akik már vettek részt az említett családi események valamelyikén! Fordítsunk kiemelt figyelmet a húsvéti ünnepkör, kiemelten a húsvét és a pünkösd jelentésére, jelentőségére! Próbáljuk elérni a közös tevékenység révén, hogy a tanulók számára a húsvét ne csak a vásárlás és az étkezés eseménye legyen! A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. Érdemes néhány gondolat erejéig kitérni arra, hogy Európában és Magyarországon miért vonják ezt sokat kétségbe! A húsvét és a pünkösd tanulását időzítsük arra az tavaszi időszakra, amikor az valóban van, s így „élőben” foglalkozhatunk a témával.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A 12 éves gyereknek fel kell ismernie a népművészeti tárgyakat és motívumokat, a naptári év legfontosabb népszokásait. 68

A szokások közül kiemelkednek a húsvéti és a karácsonyi ünnepekhez kötődő népszokások, amelyeket egy dramatikus játék keretében ismerhetnek meg a tanulók. A paraszti kultúra megértéséhez a régi paraszti háztartás, a használati tárgyak, a gazdasági épületek ismeretén keresztül vezet az út. A paraszti munka éves rendjének a városi kultúrától, munkarendtől való eltérését ismernie kell a 6. évfolyam végén. Erre szükség van azért is, hogy a tanulók érzékelhessék a paraszti társadalom hatását az általános társadalmi változásokra vonatkozóan. A hatás azonban kölcsönös, hiszen a modern polgári vonások egyre inkább felfedezhetők a még létező paraszti társadalomban. A megismeréshez elengedhetetlen a néprajzi kézikönyvek, kiadványok, múzeumok anyaga, fotók, filmek, egyéb források ismerete. Legyen képes a tanuló arra, hogy a múlt értékeit, társadalmi folyamatait hasonlítsa össze a jelen hasonló értékeivel, társadalmi folyamataival!

B VÁLTOZAT

ALAPELVEK CÉLOK A B - modul alapvető célja ugyanaz, mint az A - modulé, tehát a néphagyományok, a magyar népi kultúra megismertetése. A különbség a megközelítés módjában, a súlyponti elemek kiválasztásában fedezhető fel. A 10–12 éves korosztály életkori sajátosságainak megfelelően ismerje meg lakóhelye néphagyományait, nyelvjárását, földrajzi, történelmi, néprajzi értékeit! A következő lépésben a régió életét, hagyományait kutatva hasonlítsa össze a lakóhelyi tapasztalataival! A lehetőségeket és az időkeretet figyelembe véve ismerkedjünk meg a még nagyobb tájegységgel, végső soron az egész magyar nyelvterülettel! A tanulmányok, illetve a gyűjtőmunka során fedezze fel a tanuló a hagyományokon alapuló kultúra erős fonalát, mely összeköt a múlttal, s a jövőbe vezet! A felhalmozódott tapasztalat választ ad napjaink legfontosabb kérdéseire, még akkor is, ha úgy tűnik, rohanó korunk szakított a múlttal. A nyelv, a hagyományok rendszere, nemzeti értékeink megtartó ereje átível a múló, torz divathullámokon. A szűkebb és tágabb szülőföld ismerete, tárgyi, történelmi, vallási emlékeink tudatunkba építése ösztönző erővel hat az igazi értékek átmentésére. Éves óraszám 5. évfolyam 18 óra 6. évfolyam 18 óra

69

FEJLESZTÉSI FELADATOK A tanítás, a hagyományok elmélyítése legyen élményszerű! A zenehallgatás – mi több, egy népdalkör munkájában való részvétel – meghatározó művészeti élményt ad. Hasonlóképpen a különböző néptáncok filmen vagy élő előadásban történő megfigyelése, illetve egy néptánccsoportban való részvétel a szép feladatokon túl komoly értékek elsajátítását jelenti. Egyre több lehetőséget kell teremteni arra, hogy aktív tagjai legyenek a tanulók népi játékokat, kézműves foglalkozásokat, honismereti tevékenységet felvállaló köröknek. Akár aktív, akár passzív szemlélője a tanuló a hagyományokat ápoló csoportoknak, fel kell ismernie a magyar népi kultúra sokszínűségét és közös vonásait. Mindezeket konkrét példán, lehetőleg a hozzá legközelebb eső földrajzi és népművészeti környezet bemutatásával dolgozza fel!

5. ÉVFOLYAM

Témakörök ETNIKAI CSOPORTOK, NEMZETISÉGEK, FÖLDRAJZI, NÉPRAJZI TÁJAK, TÁJEGYSÉGEK (4 óra) Az etnikai csoport és a nemzetiség fogalma. Hogyan élnek a magyarországi nemzetiségek és hogyan a határainkon túl élő magyarok mint nemzetiségek? A magyar nyelvterület etnikai csoportjainak elhelyezkedése földrajzi és néprajzi tájegységek szerint. A magyarországi nemzetiségek arányainak változása az elmúlt száz év tükrében. A LAKÓHELY TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI, GAZDASÁGI, TÁRSADALMI, HON - ÉS NÉPISMERETI, NÉPRAJZI JELLEMZŐI (4 óra) A lakóhely gazdasági tevékenységei az adott térség lehetőségeinek függvényében alakultak ki. A síkvidéken búzatermesztéssel, a hegyvidéken fakitermeléssel, a vizek mellett halászattal foglalkoznak. A helytörténet, a néphagyomány hűen tükrözi a természet adta megélhetésből eredő szokásokat, munkakultúrát. A lakóhely megtartó erejét növelik az ahhoz kötődő neves személyiségek, történelmi jellegű intézmények és épületek, vonzó természeti jelenségek. A szűkebb és tágabb lakóhely, a régió feldolgozása a nyelvjárás, népművészeti emlékek, néprajz, építészet jellemzői alapján történjen! NÉPRAJZI ÉS NYELVJÁRÁSI TÁJEGYSÉGEK (10 óra) A tanév során a tájegységek közül legalább egynek a feldolgozása, elemzése kötelező. Természetesen lehet kettő, illetve adott szempontok alapján több is. 70

A Dunántúl: jellegzetes földrajzi tájegységek, erős történelmi gyökerek jellemzik hazánk nyugati felét. A néprajzi jellemzők gazdagsága nem tárgyalható egyben, hiszen a Balaton-felvidék, az Őrség, Göcsej, Somogy, a Mecsek mind önálló földrajzi, néprajzi tájegység. Bő lehetőséget nyújt a néprajzi ismeretek megértéséhez az állattartás, a halászat, a nádfeldolgozás, a makkoltató sertéstartás, és számos más tájegységhez kötődő foglalkozás. A társadalmi ismeretek magukba foglalják a gazdag parasztok, a féltelkesek, a zsellérek, az uradalmi cselédek, a kanászok, a pásztorok rangját, vagyoni helyzetét. A települések szerkezete, a népi építészet stílusa egyértelművé teszik, hogy azok melyik tájegységhez tartoznak. Ilyenek az őrségi szeres települések, a Balaton-felvidéki árkádos tornáccal épült házak. Ugyanez vonatkozik a kézműves alkotásokra is. Ilyen a somogyi cifraszűr, a bakonyi fafaragások, a Tolna megyei sárközi szőttesek. A népszokások alapján szintén meghatározhatjuk, hogy az melyik tájegységhez tartozik. A regölés, a pünkösdikirályné-járás, a rönkhúzás, a busójárás, a kakasütés mind-mind dunántúli népszokás. A népzene eszközei és dallamai, a néptánc egy - egy faluhoz, tájegységhez kötődő lépései és koreográfiái határtalanul gazdaggá teszik népművészetünket. A dunántúli hagyományok a határon túli magyarság életében is felfedezhetők, például Szlavóniában, Burgenlandban, Szlovákiában vagy a Vend-vidéken. A Kisalföld: a Dunántúllal szoros egységben élő kisalföldi emberek megteremtették a maguk jellegzetes hagyományrendszerét. A régió egyik néprajzi értékekben gazdag központja Kapuvár. A parasztvarrónők munkái, a fafaragások, a szokások, a fazekasok termékei, a rábaközi táncok (szanyi verbunk) jellegzetes kisalföldi hagyománykört alkotnak. A határon túli magyarság kisalföldi hagyományvilága lelhető fel a szlovákiai Csallóközben. Észak-Magyarország: a színes néprajzi, földrajzi tájegységből is kiemelkedik kettő: a matyók és a palócok. A hegyes, erdős vidék egyik fő megélhetési forrása az erdő. A fakitermelés és a kőbányászat mellett a faszén-és mészégetés sajátos foglalkozás a Bükkben. A boksák és mészégető kemencék még ma is működnek. A juhászat, a szőlőtermelés és a vadgazdálkodás rányomja bélyegét a tájegység gazdasági életére. A népi építészet falu településszerkezetei közé tartozik a szalag -, a halmaz -, és az orsósfalu, vagy a házak típusai közül a hollókői palócházak, amelyek már évek óta a világörökség részét képezik. A népművészet páratlan szépségű terméke a matyó hímzés, de a palóc szőttesek, az áttört bútorok és más egyedi népművészeti alkotások is ide sorolhatók. A népszokások közül a kiszehajtás, a lakodalmi szokások, a népzene, valamint a „faragó falu”, Cserépfalu művészete emelkedik ki alkotásaival. A határon túli, felvidéki magyarok lakta térség néprajzi tájegységei közül Medvesalja, Galánta és Gömör érdemel említést. Az Alföld: a nagy kiterjedésű földrajzi térség olyan világhírű településeket, néprajzi tájegységeket foglal magába, mint Kalocsa, Bugac, Hortobágy, Mezőtúr, Szatmár vagy a 71

Hajdúság. Olyan érdekes, rendhagyó népcsoportokat találhatunk itt, mint a kunok, a jászok, a hajdúk, a svábok (ez utóbbiak számos más tájegységben is, színes, gazdag hagyománnyal rendelkeznek), s Békéscsabán és környékén a szlovákok. Ma is élő megélhetési formák a rideg állattartás, a halászat, a földművelés, a gyümölcs- (alma, szilva) és zöldségtermesztés. A társadalom meghatározó rétegei voltak a pásztorok, a kubikusok, a földművelők, a mezővárosi parasztpolgárok. A településformákra jellemző a nagy kiterjedésű falvak és városok létrejötte, a tanyavilág, a településközpontok, a szállások, a bokros települések. A házakra többek között jellemző a szegedi napsugaras oromfal, vagy a különböző pásztorépítmények. A kézművesség gazdag tár-házából elég, ha csupán a mezőtúri és a vásárhelyi fazekasokat; a hortobágyi és a bugaci pásztorfaragásokat; a kalocsai népviseletet és a pingáló asszonyokat; a hajdúsági szőtteseket, kerámiákat, a debreceni cifraszűrt említjük meg. A népköltészet és a népszokások hosszú sorából a mondákat, a betyárnótákat, a népdalokat, illetve a pünkösdölést, a lakodalmast, a néptáncokat, a népi hangszereket említjük meg. A határon túli Magyarságnak részben vagy egészben az Alföldhöz kapcsolódó tájai: Bácska, Bánát, Erdély, Kárpátalja.

Tanulói tevékenységek Fontos, nélkülözhetetlen eszköz a térkép, amelyen megmutatunk minden tájegységet, nevezetes, hagyományairól híres falvakat, városokat. Különbséget teszünk földrajzi és néprajzi tájegységek között, bemutatva az ott élő etnikai csoportokat, nemzetiségeket. Használják a földrajzi és történelmi atlaszt, illetve a tankönyv térképeit, valamint a tankönyvhöz készített néprajzi falitérképet! Ismerkedés a lakóhely természeti adottságaival, földrajzi környezetével, fontosabb gazdasági tevékenységeivel, néprajzi sajátosságaival. Szervezzünk tanulmányi kirándulásokat a szűkebb és tágabb környezetben! Keressük fel a nevezetes épületeket, intézményeket, kutassuk fel a múltban és a jelenben egyaránt eligazodó, a lakóhelyhez kötődő neves személyiségeket! Ismerkedjünk meg olyan hagyományos mesterségekkel, amelyek a lakóhelyhez kötődnek! Keressük fel a legközelebbi tájházat, falumúzeumot, ahol ismereteket szerezhetünk a táj hagyományairól, népművészetéről! Minden „felfedező” útra úgy induljunk el, hogy a tanulók mindegyike feladatot kap, amelyet közben megold. Ez lehet jegyzetelés, feladat lap kitöltés, fotózás, rajzolás, gyűjtőmunka. Kiemelt jelentősége van a gyűjtőmunkának, melynek segítségével a családról és a szűkebb környezetről fényképeket, tárgyakat, leveleket, képeslapokat szerezhetünk be. Ezeket összehasonlítva más családok, tájegységek tárgyaival, érdekes következtetésre juthatunk. Aki teheti, vegyen részt lakodalmon, búcsún, vásáron, szüreti ünnepségen, disznóvágáson vagy más élő hagyománytisztelő közösségi eseményen, s azt írja le, vagy gyűjtsön arról anyagot! Az így kialakult tevékenységformák megteremtik a lehetőségét annak, hogy a tanulók felkészültebben tudjanak részt venni a kézműves szakkörök, néptáncot művelő és népzenét játszó csoportok munkájában. Ez utóbbiakra szerencsére egyre több lehetősége van a gyerekeknek. Olvasmányaik, filmélményeik, gyűjtőkörük sorába beletartozik a hagyományok ápolása, különös tekintettel a viseletekre, a népi építészeti elemekre.

72

A tanulók végezzenek gyűjtőmunkát minden nagyobb tájegységről! Javasolt, hogy az osztályközösség alakítson annyi tanulócsoportot, amennyi tájegységet fel akarnak dolgozni. Az első csoport ismertesse meg az osztály többi tagjával a Dunántúl, a második a Kisalföld, a harmadik Észak-Magyarország, míg a negyedik az Alföld tájait, jellegzetes településeit, népviseletét, szokásait, ételeit, mesevilágát, zenéjét, s mindazon értékeit, amelyek az adott tájegységet jellemzik! A legnagyobb hangsúlyt természetesen a saját szűkebb és tágabb lakóhelyünk megismerésére kell fordítanunk. Az ismeretekből kiindulva vonjunk párhuzamot, emeljük ki a hasonlóságokat és az eltéréseket! Dolgunkat megkönnyítheti a térkép használata, egy-egy jellegzetes népművészeti tárgy, illetve képek, könyvek, filmek összevetése. Egy-egy tájegységet úgy lehet a leghatékonyabban megtanulni, megismerni, ha az ahhoz tartozó nevezetességeket (épület, történelmi esemény, természeti képződmény stb.), néprajzi elemeket (matyó, palóc, kalocsai, sárközi stb. viselet), szokásokat (busójárás, hídivásár, betlehemezés stb.) tanítjuk meg a gyerekeknek. Derítsük ki, hogy melyek azok a foglalkozások, szokások, ételek, viseletek, épületek, amelyek ma is felfedezhetők az adott tájegységen!

6. ÉVFOLYAM

Témakörök KITEKINTÉS SZOMSZÉDAINK ÉS A VILÁG NÉPEINEK KULTÚRÁJÁRA (3 óra) Figyeljük meg, hogy a határon túli magyarokra milyen hatással volt a szomszédos nem magyar népek kultúrája! Különösen a viselet, a táncok, az építkezés és az étrend vizsgálatával fedezhetünk fel hasonlóságokat és különbségeket. Hasonló vizsgálatot végezhetünk a rokon népekkel, valamint a világ közeli és távolabbi, egzotikus népeinek kultúrájával kapcsolatban. A törzsi társadalmak, a letűnt magas kultúrák megismerése más megvilágításba helyezheti a saját népünkről alkotott véleményünket is. Ilyen reprezentatív népek a busmanok, az eszkimók, az indiánok és más természeti népek. A HATÁRAINKON TÚLI NÉPRAJZI ÉS NYELVJÁRÁSI EGYSÉGEK (15 óra) A tanév során a határainkon túli, magyarok lakta tájegységek közül legalább egyet fel kell dolgozni. Erdély és a Részek: Erdély és a Részek olyan földrajzi terület, amely területi nagyságban fölülmúlja az anyaországot, azaz a mai Magyarországot. Történeti és néprajzi értékei, hagyományai alapján európai mértékű, és jelentőségű tájegység. Magába foglalja a szatmári és a bihari részektől, a Fekete-Körös völgyétől kezdve Kalotaszeg, Szék, Mezőség, Torockó jellegzetes tájait, míg Székelyföld és Gyimes („ország az országban”) szinte külön történelmi, nyelvi, néprajzi sajátosságokkal rendelkezik. 2 óra 73

Kalotaszeg: földrajzi elhelyezkedésével Nagyvárad és Kolozsvár között, különleges természeti adottságaival, kereskedelmi központ jellegével, akárcsak a múltban, a jelenben is meghatározó szereppel rendelkezik a „szegek” tájegysége. Hagyományos gazdálkodása mellett kiemelkedő néprajzi gazdagsága, néptánc-, népzenehagyománya, népszokása, akárcsak Kós Károly népi építészete. 1 óra Mezőség: a földrajzi sajátosságai, hagyományos mezőgazdasága révén különleges tárgyi kultúra alakult ki ezen a tájon, amit a szőttesek, a hímzés, a népviselet, a szalmakalapfonás, a faragások bizonyítanak. Talán még nagyobb jelentőséggel bír az a szellemi kultúra, amit a néptánc, a népzene, a népdal, a népszokások jellemeznek. Ilyen néptánc a széki lassú, vagy a szokások közül a betlehemezés, a kántálás. 1 óra Székelyföld: különleges földrajzi táj. Hegyei, fenyvesei, vizei minden más tájjal összevetve páratlan értékűvé teszik. Történelme, katonai, önigazgatási hagyományai, kiváltságai, népének titokzatos eredete évszázadok óta erőt ad a székelységnek. A hagyományos gazdálkodás mellett a havasi pásztorkodás és az erdőgazdálkodás is a megélhetés forrásai közé tartozott. Különleges tárgyi kultúra (székelykapu, fafaragások, festett bútorok, csergék, szőttesek, korondi fazekastermékek, népviseletek) jellemzik a székely népi kultúra gazdag hagyományvilágát. Nem marad el mellette a szellemi kultúra sem, hiszen a népzene, a néptánc, a népszokások sehol más helyen nem látható alkotásokat hoztak létre. A székely népmesék, balladák, mondák a magyar kultúrkincs becses emlékei közé tartoznak. 4 óra Gyimes: a magyarság legtávolabbi, legnehezebb helyzetben élő, sokat szenvedett ága él Gyimesben. Hagyományos gazdálkodást, állattartást és erdőgazdálkodást folytatnak a Csíki-havasokban élő magyarok. Tárgyi kultúrájuk nevezetességei közé tartozik a boronafalú ház, a népviselet, a népi díszítőművészet. A népi vallásosság (az ősi népi imádságok), a népzene összetéveszthetetlenné teszik a gyimesi hagyományokat. 1 óra A Kárpátokon túli tájegységek: az erdélyi magyarság legmostohább körülmények között élő, hányatott sorsú népe a moldvai csángók. Erős nyelvi és vallási nyomás alatt voltak és vannak, ami a 20. század során a lakóhelyeik elhagyására késztette őket. Egész falvak kerekedtek fel és telepedtek le többek között a Dunántúlon. Életmódbeli jellegzetességeik közül megemlítendő a gazdag tárgyi és szellemi kultúra, ami népviseletükben, lakásberendezéseikben, szőtteseikben, illetve táncaikban, népdalaikban, népköltészetükben jelenik meg. 1 óra Kárpátalja: a legkeletibb tájegység, ahol magyarok élnek. Mellettük rutén, szlovák, román, német őslakosság teszi változatossá a sokszor gazdát cserélő hegyvidéki országrészt. Gazdálkodásukra jellemző az irtásos fakitermelés, a kenderfeldolgozás, a havasi pásztorkodás. Az itt élő magyarság tárgyi kultúráját a jellegzetes szövés- és hímzésminták, a fafaragások, a házépítés hirdeti. Népköltészetét a betyárballadák, a mondák, a versek képviselik. 1 óra

74

A Felvidék: a Magyarország határaitól északra elterülő tájegység szoros szálakkal kötődik az anyaországhoz. A történelmi, nyelvi kötődéseken túl a néphagyományok is egységet alkotnak. A Kisalföld tárgyalásakor a már említett Csallóköz mellett Gömör, a Szepesség, az Alacsony-Tátra bányavidéke mind megannyi önálló kultúrkört jelent. 2 óra Bácska és a Bánság: a déli határainkon túli terület magyarjai olyan vidéken élnek, ami valaha szerves egységet alkotott Magyarországgal, hiszen az a Duna – Tisza-közének folytatása. Gazdasági életére az alföldi búzatermesztő életmód s az ehhez kapcsolódó kultúra jellemző. A magyar lakosság mellett a svábok, a többséget adó szerbek és szórványosan bolgárok népesítik be ezt e földet. Szőtteseik, népviseletük, táncaik, népdalaik, építészetük színes, változatos hagyományrendszert alakított ki. 2 óra

Tanulói tevékenységek A határon túli néprajzi, nyelvjárási tájegységek közül kiválasztunk egyet, és azt részletesebben elemezzük. A bevezetőben értelmezni kell a tájegység nevének eredetét. (Székelyföld, Kárpátalja, Kalotaszeg, Csallóköz.) A térképhasználat elengedhetetlen. A tanulónak a tájegységeket, a városokat, a nevezetes településeket el kell tudnia helyezni a térképen. A gyűjtés, a rajzolás fontos része a megismerés folyamatának. Tárgyak, képek, zenei feldolgozások, videofilmek segítik az elmélyedést. A gyereknek meg kell tanulnia néhány népdalt, mesét, balladát, felelevenítve egy-két játékot, népszokást. Fordítsunk időt a határon túli magyarok művészetének a magyarországi magyar művészettel való összehasonlítására! A tanulói tevékenység központjában a határon túli magyarok által lakott tájegységek kutatása álljon! Az egyik legnagyobb munkát igénylő országrész Erdély és a Részek néprajzának feldolgozása. Erdély, amely országnyi országrész, olyan nagy – néprajzi értékeit tekintve gazdag – terület, hogy csak több részre osztva tárgyalható. Egyik csoport a Kalotaszeget, a másik a Mezőséget, a harmadik Gyimest, újabb két-három csoport pedig a hét székely széket dolgozza fel! A feldolgozáshoz elengedhetetlen a térkép használata, amit szakkönyvek, filmek, használati tárgyak egészítenek ki. Az újabb, határon túli tájegységek – Felvidék, Kárpátalja, Délvidék – néprajzát újabb tanulócsoportok dolgozzák fel, s készítsenek azokról kiselőadást! Természetesen a tanulócsoportok mellett egyéni munkával is el lehet készíteni egy-egy beszámolót. A témakörök feldolgozását segíti a tankönyvhöz készült munkafüzet, a tanárok pedig a nekik készített módszertani kézikönyvet forgathatják haszonnal. Tudatosítsuk a gyerekekben, hogy Erdély és a Partium nem esik egybe, s hogy Erdélyen belül számos tájegység megkülönböztethető. Minden egyes tájegységhez szerezzünk be egy-egy jellemző tárgyat, könyvet, zenét, térképet.

75

Ezt végezheti a tanár, s természetesen a gyerek is. Induljunk ki a szatmári és bihari részekből, amely tájegységek a mai Magyarországon és a határon túl egyaránt fellelhetők. Erdély területén belül elsőként Kalotaszeg és Mezőség tájait járjuk be, kiemelve a kalotaszegi viseleteket, illetve a mezőségi táncokat, szokásokat. A legtöbb óraszámot a Székelyföld hét székére kell fordítanunk. Feladat, hogy minden egyes székről a legjellemzőbb néprajzi motívumokat keressük meg és tudatosítsuk a gyerekekben. A tőlünk legtávolabb élő magyarokat, a csángókat sajátos nyelvük, viseletük, zenéjük, zenéjük révén ismerjük meg. Az egyik legmostohább körülmények között élő magyarság a kárpátaljai, akik Munkács, Ungvár, és a Vereckei-hágó vidékén honfoglaló őseink hagyományait őrzik. A felvidéki és délvidéki magyarok gazdag szellemi és tárgyi kultúrájából ha válogatunk, a bőség zavarával küszködünk.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Vegyen részt a tanuló a néphagyományok megismerésében, amelyeknek keretében sajátítson el egy-egy tájegységre jellemző népszokást, népdalt, népi játékot, népmesét! Végezzen honismereti gyűjtőmunkát, ha teheti, vegyen részt a helyi tájház, szakkör munkájában! Ismerjen néhány kézműves tevékenységet, és lehetősége szerint tudjon elvégezni néhány alapfogást az egyes népi mesterségek közül! Válasszon a könyvtár, a televízió, a videotéka, az internet kínálatából néprajzi témájú könyveket, fotókat, filmeket, képeket! Tudja megfogalmazni ismereteit, megfigyeléseit, az adott tájegységhez kapcsolódó jellegzetességeket! Ismerje a vidék nyelvének szokásainak néhány sajátosságát, különös tekintettel a határon túl élő magyarság helyzetére! Ismereteit tudja más műveltségi területekhez csatolni, például a történelemhez, az énekhez, a földrajzhoz, a rajzhoz, a biológiához, a vizuális kultúrához!

76

IDEGEN NYELV 5-8. ÉVFOLYAM

77

CÉLOK ÉS FELADATOK Az ötödik évfolyam megkezdésekor már minden diák (legalább) egy éve tanulja az idegen nyelvet. Megértik a tanár kéréseit, óravezetését, ismerősek a feladattípusok, órai tevékenységek, motiváltak, bíznak magukban, és néhány alapvető stratégiát már használnak. A négy tanév céljai között első helyen áll a motiváció fenntartása, a gyerekek sikerélményhez juttatása értelmes munkával. Továbbra is a receptív készségek (hallott és olvasott szöveg értése) fejlesztése áll a középpontban, mivel a produktív készségeket (beszéd és írás) a receptív készségek közvetve fejlesztik. Az évek előrehaladtával egyre nagyobb hangsúlyt kap a beszédkészség. Lényeges nevelési cél a diákok olvasási igényének kialakítása és fejlesztése érdekes, könnyített vagy eredeti, illusztrált hosszabb szövegek olvastatásával. A témakörök felölelik a tanterv egyéb tantárgyi tartalmait, hiszen a nyelvet nem önmagáért használjuk, hanem információszerzésre, illetve információ-feldolgozásra. A kereszttantervi törekvések hozzájárulnak az idegen nyelvi tananyag érthetővé tételéhez, de a tartalmakat más szempontból, másképp csoportosítva dolgozzuk fel, nehogy unalmassá váljanak. A 10–14 éves korosztály nyelvelsajátítása során jobban támaszkodik memóriájára, mint a célnyelv szabályrendszerére, de egyre inkább képes szabályszerűségeket észrevenni a nyelvben. A szabályok ismerete ugyanakkor csak kismértékben segíti nyelvi fejlődésüket. A nyelvhasználatban a folyamatosság erősségük a nyelvhelyességgel szemben, de emellett szükség van a legfontosabb struktúrák automatizálására is. Cél, hogy esetleges nyelvi hibáikat maguk vegyék észre és javítsák, így segíthetjük őket autonóm nyelvtanulóvá válni. A négy év során a diákoknak el kell jutniuk a nyelvtanulási stratégiák olyan szintű használatához, melyek lehetővé teszik számukra az osztályterem falain kívüli idegen nyelvi hatások (filmek, zene, tévéműsorok, újságok) hasznosítását és az irányított önálló haladást. A nyolcadik osztály végére nyelvtudásuk eléri azt a mérhető szintet, mellyel képesek ismert témakörökben idegen nyelvű információt megérteni és adni, interakciókban sikerrel részt venni.

FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK A tanuló képes idegen nyelvű információt megérteni és adni, interakcióban sikerrel részt venni. Képes a tanárral és társaival a célnyelven együttműködni a nyelvórai feladatok megoldásában. Tisztában van a nyelvtanulás részterületeivel (beszédkészség, olvasásértés, szókincs stb.), kialakult, továbbfejleszthető nyelvtanulási stratégiái vannak. Kialakul az igény benne, hogy az osztálytermen kívüli idegen nyelvi hatásokat (tévéműsorok, újságok stb.) is megpróbálja hasznosítani önálló haladása érdekében. Témalista (ajánlás) − Én és a családom: személyi adatok; foglalkozások; otthoni teendők, kötelességek; családi ünnepek. − Emberi kapcsolatok: barátság; emberek külső és belső jellemzése. − Tágabb környezetünk: falu, kisváros, nagyváros, ország; a lakóhely bemutatása; lakóhelyünk megóvása. − Természeti környezetünk: a természet megóvása; Földünk nevezetes tájai; veszélyeztetett növények és állatok. − Az iskola világa: az iskola bemutatása; az ideális órarend; az ideális iskola. − Egészség és betegség: a leggyakoribb betegségek; a leggyakoribb sérülések.

78

− Étkezés: étkezési szokások nálunk és más országokban; különleges ételek és ételreceptek; viselkedés az étkezésnél. − Vásárlás: mindennapi bevásárlás; ajándékok ünnepekre. − Utazás: utazási előkészületek; a kedvenc közlekedési eszközöd. − Szabadidő és szórakozás: sport az iskolában és az iskolán kívül; tévé, videó, számítógép és olvasás.

79

Első idegen nyelv ANGOL

80

5. ÉVFOLYAM

Évi óraszám: 111

Tartalom: Kommunikációs szándékok (lásd a 6. évfolyam tantervénél) Fogalomkörök (lásd a 6. évfolyam tantervénél)

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Hallott szöveg értése A tanuló − ismert nyelvi eszközökkel kifejezett kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol; − ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket megért; − ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr. Beszédkészség A tanuló − ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatban válaszol; − tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz, kérdéseket tesz fel; − megértési probléma esetén segítséget kér. Olvasott szöveg értése A tanuló − ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat elolvas; − ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokból álló szövegben fontos információt megtalál; − ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megért. Íráskészség A tanuló − ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat helyesen leír; − egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz.

6. ÉVFOLYAM

Évi óraszám: 111

81

Tartalom: Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: − megszólítás, − köszönés, elköszönés, − köszönet és arra reagálás, − bemutatkozás, − érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás, − bocsánatkérés és arra reagálás, − gratuláció, jókívánságok és arra reagálás. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: − véleménykérés és arra reagálás, − valaki igazának az elismerése és el nem ismerése, − egyetértés, egyet nem értés, − tetszés, nem tetszés. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: − dolgok, személyek megnevezése, leírása, − információkérés, információadás, − igenlő vagy nemleges válasz, − tudás, nem tudás. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: − kérés, − javaslat és arra reagálás, − meghívás és arra reagálás, − kínálás és arra reagálás. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: − visszakérdezés, − nem értés, − betűzés kérése, betűzés. Fogalomkörök − cselekvés, történés, létezés kifejezése, − birtoklás kifejezése, − térbeli viszonyok, − időbeli viszonyok, − mennyiségi viszonyok, − minőségi viszonyok, − modalitás, − esetviszonyok, − logikai viszonyok, − szövegösszetartó eszközök.

82

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Hallott szöveg értése A tanuló − utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol; − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket megért; − jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr; − jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti. Beszédkészség A tanuló − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett mondatokban válaszol; − jórészt tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz, − kérdéseket tesz fel; − megértési probléma esetén segítséget kér; − tanult minta alapján egyszerű párbeszédben részt vesz. Olvasott szöveg értése A tanuló − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat elolvas; − jórészt ismert nyelvi eszközökkel egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál; j − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megért. Íráskészség A tanuló − ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat helyesen leír; − egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz; − egyszerű, strukturált szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz.

7. ÉVFOLYAM

Évi óraszám: 111

Tartalom: Kommunikációs szándékok (lásd a 8. évfolyam tantervénél) Fogalomkörök (lásd a 8. évfolyam tantervénél) 83

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Hallott szöveg értése A tanuló − megérti az utasításokat, azokra cselekvéssel válaszol; − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért; − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűri; − jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megért; ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből kikövetkezteti. Beszédkészség A tanuló − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett mondatokban válaszol; − egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz, − kérdéseket tesz fel, − eseményeket mesél el; − megértési probléma esetén segítséget kér; − részt vesz egyszerű párbeszédben, − beszélgetést kezdeményez, befejez. Olvasott szöveg értése A tanuló − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget elolvas; − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál; − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti; − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti; − egyszerű, képekkel illusztrált szöveget megért; − ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti. Íráskészség A tanuló − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyesen leír; − egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz; − egyszerű, strukturált szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz; − ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő szöveget ír. 8. ÉVFOLYAM

Évi óraszám: 111

84

Tartalom: Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: − megszólítás, − köszönés, elköszönés, − bemutatás, bemutatkozás, − érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás, − engedélykérés és arra reagálás, − köszönet és arra reagálás, − bocsánatkérés és arra reagálás, − gratuláció, jókívánságok és arra reagálás, − személyes levélben megszólítás, és elbúcsúzás. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: − sajnálkozás, − öröm, − elégedettség, elégedetlenség, − csodálkozás, − remény, − bánat, − bosszúság. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: − véleménykérés és arra reagálás, − valaki igazának az elismerése és el nem ismerése, − egyetértés, egyet nem értés, − tetszés, nem tetszés, − akarat, kívánság, képesség, kötelezettség, szükségesség, lehetőség, − ígéret, − szándék, terv, − dicséret, kritika. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: − dolgok, személyek megnevezése, leírása, − események leírása, − információkérés, információadás, − igenlő vagy nemleges válasz, − tudás, nem tudás, − bizonyosság, bizonytalanság. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: − kérés, − tiltás, felszólítás, − javaslat és arra reagálás, − meghívás és arra reagálás, − kínálás és arra reagálás. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok:

85

− − − −

visszakérdezés, ismétléskérés, nem értés, betűzés kérése, betűzés, felkérés lassabb, hangosabb beszédre.

Fogalomkörök • cselekvés, létezés, történés kifejezése. • birtoklás kifejezése, • térbeli viszonyok, • időbeli viszonyok, • függő beszéd, • mennyiségi viszonyok, • minőségi viszonyok, • modalitás, • esetviszonyok, • logikai viszonyok, • szövegösszetartó eszközök.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Hallott szöveg értése A tanuló − utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol; − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért; − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegből fontos információt kiszűr; − jórészt ismert nyelvi eszközökkel, megfogalmazott kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti; − ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegből kikövetkeztetni; − jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott kb. 100 szavas szövegben képes a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni. Beszédkészség A tanuló − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett mondatokban válaszol; − egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz, − kérdéseket feltesz, − eseményeket elmesél; − megértési probléma esetén segítséget kér; − egyszerű párbeszédben részt vesz; − fenntartja a beszélgetést, pl. új témát kezdeményez.

86

Olvasott szöveg értése A tanuló − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti; − ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti; − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveget elolvas; − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben fontos információt megtalál; − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti; − egyszerű történetet megérteni; jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott kb. 100 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkezteti; − jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb.100 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníti. Íráskészség A tanuló − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyesen leír; − egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz; − egyszerű, strukturált szöveget (üzenet, üdvözlet, baráti levelet) létrehoz; − ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő kb. 50 szavas szöveget ír; − kb. 50-70 szavas jellemzést, beszámolót ír. ANGOL 5-6. ÉVFOLYAM

Angol helyi tanterv fogalomkörei óraszámra bontva Éves óraszámok 5.évf. 111óra The present simple of be , phonemic alphabet, numbers1-20, personal pronouns: 12 óra Indefinite article, plurals, possessivepronouns: 11óra The use of have got ,has got, demonstratives, numbers20-100: 11óra ’s, possessive adjectives, asking for things, What time is it? 9 óra The present simple, days of the week: 9óra Simple present questions and short answers, adverbs of frequency: 10 óra Imperatives, possessive pronouns: 9 óra Question words, like, love, hate+verb+ing: 9 óra Prepositions: 9 óra Quantities: 11 óra The present progressive: 11 óra Éves óraszámok 6.évf 111óra Heti 3 órában. Can/can’t ability: 10 óra 87

Must/mustn’t: 11óra Present progressive with a future meaning: 10 óra Going to future, prepositions of time: 10 óra The simple past of be: 10 óra Simple past positive: 10 óra The simple past negative: 10 óra Simple past question forms: 10 óra Conjunctions, the definite article: 10 óra The comparison of adjectives: 10 óra Comparative and superlative forms: 10 óra 7.évf. 111óra The present perfect tense:9 óra The house: 9 óra The present simple, present continous revision: 9 óra The future simple, the present continuous with future meaning revision: 9 óra The family: 9óra The past simple, past continuous and past perfect:9 óra Family 2: 9 óra The conditional tense: 9 óra Daily routine past,present: 9 óra The passive voice: 9 óra Jobs and hobbies: 11 óra 8.évf. 111 óra Gerunds, giving advice should, comparatives and superlatives revision: 12 óra Health, illnesses, sports: 12 óra Relative Clauses: 12 óra Expressing wishes, can and be able to, must and have revision: 12 óra The weather: 12 óra Going to permission, reported speech revision: 12 óra Meals and services: 13 óra Revision of earlier units: 13 óra Entertainment: 13 óra Tartalom Az újonnan belépő kommunikációs szándékokat, fogalomköröket és az új példákat dőlt betűvel jelezzük. a) Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Kezdeményezés és válasz Megszólítás: Excuse me.

88

Pardon?

Köszönés:

Elköszönés:

Köszönet és arra reagálás: Bemutatkozás, bemutatás: Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás:

How do you do? Good morning. Hello Tom. Hello, how are you? Hi! Goodbye. Bye-bye! See you later. Good night. Take care. Thanks. Thank you very much. Thanks a lot. It’s very kind of you. My name is… May I/Can I/ Let me introduce myself. May I/Can/ Let me introduce you to Rosy? How are you feeling today?

What’s the matter? Bocsánatkérés és arra re- I am sorry. I am very sorry. agálás: I beg your pardon Gratulációk, jókívánságok és arra reagálás:

Happy Christmas/New year/Birthday! Many happy returns (of the day) Congratulations! Have a nice holiday. All the best. Cheers!

How do you do? Good morning. Hello Mary. Very well, thank you. And how about you? Hi! Goodbye. Bye! Good night. Thanks. Bye! Not at all. You are welcome. No problem. Do not mention it. Hello. Hi! Pleased to meet you. Nice to meet you. Fine. / OK / All right. Much better, thanks. Not very well, I am afraid. That’s all right. It doesn’t matter. Never mind. No problem. Happy Christmas /New Year/ Birthday! Thank you. Thank you, the same to you. Cheers!

.Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Valaki igazának az elismerése és el nem ismerése: Egyetértés, egyet nem értés: Tetszés, nem tetszés:

You are right. You are wrong. Do you agree? What’s your opinion? How do you feel about it? Do you like Italian food? What do you think of the new teacher?

OK All right. I think he’s wrong/right. I think it’s great. I don’t like it. He looks nice.

89

Akarat, kívánság:

Would you like a cake?

I’d like an ice-cream

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Dolgok, személyek What is it? megnevezése, leírása: What’s it in English? What does that mean? What is his house like? Információ kérés, adás: Did you see him? When will the guests arrive?

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kérés és arra reagálás: Could you give me a pen? Would you pass me the sugar please? Javaslat és arra reagálás: Meghívás és arra reagálás:

Why don’t we put the film in here? Let’s go to the cinema tonight. Would you like to come to the cinema? Can we meet at, say, six?

Kínálás és arra reagálás:

Are you free on Tuesday? Let’s meet on Sunday. Would you like another drink? What would you like? Help yourself! Let me get you a drink. Have an orange. Here you are.

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok Megértés biztosítása: Visszakérdezés, ismétléskérés: Betűzés kérése, betűzés: Nem értés:

b) Fogalomkörök: Fogalomkörök

90

It’s…/ That’s…/ It’s a kind of…/It’s used for… It means… It’s big and comfortable. Yes, I did At 6 p.m...

Yes, sure. Yes, of course. I’m afraid I can’t. Good idea. Yes, I’d love to. That’s very kind of you, but… I am sorry, I can’t. Yes, that would be okay. What shall we do? No, I am afraid, I can’t. That’s very kind of you. /I am sorry, I can’t. An orange please. Thank you. Thank you. No, thank you.

Did you say the castle? Can you spell it for me? It spells… Sorry, I don’t understand. Could you understand? Sorry, what does that mean?

Fogalomkörök nyelvi kifejezései

Cselekvés, történés, létezés kifejezése

Birtoklás kifejezése

Térbeli viszonyok

Jelenidejűség

Present Simple

When do you get up? I don’t drink milk. Present Continuous Why is she crying? I’m not listening. I’m leaving. Múltidejűség Past Simple And then she kissed me. Why didn’t you come yesterday? Jövőidejűség Going to What are you going to do on Saturday? Past forms of have I didn’t have many friends in the kindergarten. Possessive adj. My, your, his/her/its,our, their dog Genitive ’s Kate’s brother Whose? Irányok, helymeg- Prepositions, Prepositi- Here, there, on the left, on the határozás onal Phrases, Adverbs right, in, on, under, opposite, next to, between, … Gyakoriság

How often?

Időpont

When?

Időbeli viszonyok

Mennyiségi viszonyok

Irregular plurals

Always, often, sometimes, never, once/twice a week, every day. Now, Yesterday, last week, two years ago, Tomorrow, next week In 1997, in July, at 5 o’clock, on Monday When? What time? In the morning, at night … Now I’m having a bath. I saw a film yesterday. I’m going to play chess tomorrow. What’s the time? It’s quarter to eight. Children, people, men, women …

Cardinal numbers 1100 Ordinal numbers

first, second…

91

Countable nouns Uncountable nouns Minőségi viszonyok

Comparative and superlative of short adjectives Irregular comparative and superlative forms of adjectives

How many CDs have you got? I’ve got a lot of/few CDs. How much money have you got? I’ve got a lot of/little money. Tom’s younger than Sue. Mary is the prettiest girl. Good/bad (better, worse) What’s it like? What colour is it?

Modalitás Can ability Must/needn’t Logikai viszonyok Szövegösszetartó eszközök

Linking words

I can swim. I must read it. You needn’t do it now. And/or/but/because

Articles

A, an, the

Some+plural noun any+plural noun Some +singular noun Any +singular noun

There are some pencils in the bag. Have you got any sisters? I haven’t got any matchboxes. There’s some water in the vase. There isn’t any juice in my glass.

Nominative and Accusative of personal pronouns

I, he, they… Me, him, them… This, that, these, those

Demonstrative pronouns

Indefinite pronouns

Somebody, anybody,nobody, everybody

ANGOL 7-8. ÉVFOLYAM

Éves óraszámok 111 óra Tartalom Az újonnan belépő kommunikációs szándékokat, fogalomköröket és az új példákat dőlt betűvel jelezzük. a) Kommunikációs szándékok

92

A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Kezdeményezés és válasz Megszólítás: Excuse me. I am sorry to disturb you. Köszönés: How do you do? Good morning. Hello Tom. Hello, how are you? Elköszönés:

Hi! Goodbye. Bye-bye! See you later. Good night. Take care. Give me a ring some time. Have a good trip. Keep in touch!

Bemutatkozás, bemutatás:

My name is… Have you met Jane? May I/Can I/ Let me introduce myself. May I/Can I/ Let me introduce you to Rosy? Érdeklődés mások hogy- How are you feeling today? léte felől és arra reagálás: What’s the matter? Engedélykérés és arra reagálás: Köszönet és arra reagálás:

May I use your telephone? Do you mind if I open the window? Thanks. Thank you very much. Thanks a lot. It’s very kind of you. I’d like to thank you for your help. Bocsánatkérés és arra re- I am sorry. I am very sorry. agálás: I beg your pardon Please, forgive me. Gratulációk, jókívánságok és azokra reagálás:

Happy Christmas/New year/Birthday! Many happy returns (of the day) Congratulations! Have a nice holiday. All the best. Cheers!

Pardon? Yes, can I help you? How do you do? Good morning. Hello Mary. Very well, thank you. And how about you? Hi! Goodbye. Bye! Good night. Thanks. Bye! Thank you, I will. Thanks. I will. Okay, bye. Hello. Hi! Pleased to meet you. Nice to meet you. Fine. / OK / All right. Much better, thanks. Not very well, I am afraid. Actually, I am suffering from… Yes, go ahead. Not at all. Not at all. You are welcome. No problem. Do not mention it. My pleasure. That’s all right. It doesn’t matter. Never mind. No problem. Happy Christmas /New Year/ Birthday! Thank you. Thank you, the same to you. Cheers! 93

Megszólítás személyes Dear John, levélben: Elbúcsúzás személyes le- Best wishes, vélben: Love (from), I am looking forward to hearing from you soon. Érzelmek és lelkiállapotok kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Öröm, sajnálkozás, báAre you happy about that? Great! nat: I am so glad /very happy. I am glad to hear that. I am so pleased that… What do you think of that? Good for you. Congratulations. How do you feel about that? I feel so happy for…

Elégedettség, elégedetlenség, bosszúság:

What do you think of…? Are you pleased with…? Are you happy with…? Are you satisfied with…?

Csodálkozás:

Jane has lost her money. Tom is twenty. This is a book for you. What are you hoping for? What are you looking forward to?

Remény:

Személyes beállítódás és vélemény Véleménykérés és arra What do you think? How do you like it? reagálás: What’s your opinion about it? Valaki igazának /elismerése és el nem ismerése:

94

You are right. You are wrong.

I’m sorry to hear that. What a pity. Oh, no! Oh, dear! I feel so sorry for… That’s fine/nice/not bad. That was fine/good/ nice I’m quite satisfied with… I’m quite happy with… I’m quite pleased with… It’s not good enough. That wasn’t very good. I’m tired of… How come? Is he? What a surprise! I am looking forward to… I hope you’ll have time to join me for dinner.

I think it is difficult. I don’t like it. I think it’s fair enough. .

Egyetértés, egyetnemértés:

Do you agree? What’s your opinion? How do you feel about it?

Tetszés, nemtetszés:

Do you like Italian food? You like meat, don’t you? What do you think of the new teacher?

Akarat, kívánság:

Would you like a cake? Can I have my bill, please? I want to pay. Can you speak French? Are you able to ride a horse? Must we fill in this form now? When do we have to leave? Is that necessarily so?

Képesség: Kötelezettség: Szükségesség: Lehetőség: Ígéret: Szándék, kívánság:

It may rain. She might be late. Will you come and meet me at the station? What would you like to do? Would you like to have a rest?

Dicséret, kritika:

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Dolgok, személyek What is it? megnevezése, leírása: What’s it in English? What does that mean? What is it like? Események leírása:

What happened?

OK All right. I think he’s wrong/right. I’m afraid I don’t agree. I doubt whether… I think it’s great. I don’t like it. He looks nice. I don’t think much of… I’d like an ice-cream I can understand French I am unable to ride a horse. We must fill it in now Right now. People must sleep sometimes.. Don’t worry, I will. I promise to be there at five. I’d like to see that film I’d rather not go out tonight. It’s great. It’s a good idea. I’m not so keen on it. It’s boring.

It’s…/ That’s…/ It’s a kind of…/It’s used for… It means… It’s green, small and it can jump. First she opened the window, then she phoned the ambulance and finally she told the neighbours. After opening the door she phoned the ambulance. While waiting for the ambulance she told the neighbours.

95

Információ kérés, adás:

Tudás, nemtudás: Bizonyosság, bizonytalanság:

Did you see him? When will the guests arrive? How do you make an omelette? How far is your school? How long does it take to get there? Please, can you tell me the way to the station? Who is that? Do you know where he lives? Do you think they will come? How old do you think she is?

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kérés: Chris, could you do me a great favour? Could you give me your telephone number? Do you have a stamp by any chance? Would you pass me the sugar please? I’d like you to… Tiltás, felszólítás: Keep off the grass. You must not smoke here. Javaslat és arra reagálás:: Why don’t we put the film in here? Let’s go to the cinema tonight. I suggest going to Prague. Meghívás és arra reagálás:

Would you like to come to the cinema?

Can we meet at, say, six? Are you free on Tuesday? Let’s meet on Sunday. Kínálás és arra reagálás:

96

Would you like another drink? What would you like? Help yourself! Let me get you a drink. Have an orange. Here you are.

Yes, I did At 6 p.m. You take two eggs and some milk and flour. It’s 20 minutes by bus. Take the second turning on the right It’s me.. I have no idea. They will probably come. They might come, or they might not come. She can’t be very old. She must be 25.

Yes, sure. Of course. Yes, of course. I’m afraid I can’t.

Good idea. I’d prefer to go to the theatre. I’d rather not. Yes, I’d love to. That’s very kind of you, but… No, I am afraid I can’t. I am sorry, I can’t. Yes, that would be okay. Sorry, I can’t make it then. No, I am afraid, I can’t. That’s very kind of you. Yes, please. No, thank you. I am sorry, I can’t.

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok / Kommunikációs stratégiák Megértés biztosítása Visszakérdezés, ismétléskérés Did you say the castle? Sorry, where does she live? Sorry, what did you say his name was? Nem értés, magyarázatkérés, magyarázat Sorry, I don’t understand. értés ellenőrzése Could you understand? Am I making myself clear? Sorry, what does that mean? Betűzés kérése, betűzés Can you spell it for me? It spells… Felkérés hangosabb, lassabb beszédre Could you speak a little more slowly, please? Sorry, that was a bit too fast. b) Fogalomkörök: Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése Jelenidejűség 12óra 12 óra

Birtoklás kifejezése

Térbeli viszonyok

Fogalomkörök nyelvi kifejezései

Present Simple Present Continuous

12óra

Present Perfect Simple

Múltidejűség 12óra Jövőidejűség 12óra 12óra 12óra

Past Simple Going to Future with Will Past forms of have

When do you get up? I don’t drink milk. Why is she crying? I’m not listening. I’m leaving. Have you done your room? I haven’t finished it yet. And then she kissed me. Why didn’t you come yesterday? What are you going to do on Saturday? When will you be fourteen? I didn’t have many friends in the kindergarten. I will have a Porshe when I’m 20. My, your, his/her/its,our, their dog Mine, yours,…theirs Kate’s brother the corner of the room

Have with will 12óra Possessive adj. 12óra Possesive pronouns Genitive ’s Of Whose? Irányok, hely- Prepositions, Prepositio- Here, there, on the left, on the right, meg-határozás nal Phrases, Adverbs in, on, under, opposite, next to, bet12óra ween, in front of, behind, inside, outside, above … picture location at the top of/at the bottom of, on the left hand side…

97

Időbeli viszonyok Gyakoriság

Időpont

Időtartam Mennyiségi viszonyok

Minőségi viszonyok

Adverbs of time with Present Perfect Simple How often?

already, yet, just Always, often, sometimes, never, once/twice a week, every day …

I always make my bed. She goes swimming twice a week. When? What time? Now, in the morning What’s the time? Yesterday, last week, two years ago, Tomorrow, next week In 1997, in July, at 5 o’clock, on Monday It’s quarter to eight. How long?+Past Simple How long were you in hospital? For two weeks. Irregular and regular Children, people, men, women … plurals Cardinal numbers one. two… Ordinal numbers first, second… Countable nouns How many CDs have you got? I’ve got a lot of/few CDs. Uncountable nouns How much money have you got? I’ve got a lot of/little money. A cup of tea, a piece of cake All, both, none, neither Each, every Comparative sentences Tom’s younger than Sue. Mary is the (short, long adjectives) prettiest girl. She is the most intelligent of all. I’m as tall as you. Irregular adjectives Good, bad …(better, worse) What’s it like? What colour is it? What does it look/taste/sound/feel like? It’s too big, It’s not small enough.

Modalitás

Logikai viszonyok

98

Should/shouldn’t Can (ability) Can/could/may (permission) Must/needn’t (obligation) Have to (Past) Musn’t Linking words

You should ask her. I can swim. Can/could/may I open the window? I must read it. You needn’t do it now. Did you have to be there? Children mustn’t smoke. And/or/but/because

Függő beszéd Szövegösszetartó eszközök

Conditional I

We’ll stay at home if it rains.

Time clauses with future meaning Infinitive to express purpose Reported speech with present reporting verb

When dad comes home, he’ll be angry with you. I’ve been to London to visit the Queen. He says he is tired. I don’t know where he lives. Tell him to stop it. A, an, the

Névelők Some+plural noun any+plural noun Some +singular noun Any + singular noun

There are some pencils in the bag. Have you got any sisters? I haven’t got any matchboxes. There’s some water in the vase. There isn’t any juice in my glass. I, he, they… Me, him, them…

Nominative and accusative of personal prono- This, that, these, those uns Somebody, anybody,nobody, everyDemonstrative pronouns body … myself… Indefinite pronouns

Reflexive pronouns

99

Az iskola követelményszintjének az A1, A2 szint elsajátítása felel meg.

Nyelvi szintleírások magyarázata az Európa Tanács idegen nyelv oktatásra vonatkozó ajánlásai alapján*

C2

C1

B2

B1

A2

A1

*

100

Minden hallott vagy olvasott szöveget könnyedén megért. A különböző beszélt vagy írott forrásokból származó információkat össze tudja foglalni, összefüggően tudja felidézni az érveket és a beszámolókat. Spontán módon ki tudja fejezni magát, teljesen összefüggően és pontosan, a jelentések kisebb árnyalatai között is különbséget tud tenni, még a bonyolultabb helyzetekben is. Meg tud érteni különböző fajtájú igényesebb és hosszabb szövegeket, és a rejtett jelentéstartalmakat is érzékeli. Folyamatosan és spontán módon tudja kifejezni magát, anélkül hogy túl sokszor kényszerülne arra, hogy keresse a kifejezéseket. A nyelvet rugalmasan és hatékonyan tudja használni társadalmi, továbbá a tanuláshoz és a munkához kapcsolódó célokra. Világos, jól szerkesztett, részletes szöveget tud alkotni összetettebb témában is, eközben megbízhatóan használja a szövegszerkesztési mintákat, szövegösszekötő elemeket. Meg tudja érteni az összetettebb konkrét vagy elvont témájú szövegek fő gondolatmenetét, beleértve ebbe a szakterületének megfelelő szakmai beszélgetéseket is. Olyan szintű normális interakcióra képes anyanyelvű beszélővel, folyamatosan és spontán módon, hogy az egyik félnek sem megterhelő. Világos, részletes szöveget tud alkotni különböző témákról, és képes kifejteni a véleményét valamilyen témáról úgy, hogy részletezni tudja a különböző lehetőségekből adódó előnyöket és hátrányokat. Megérti a fontosabb információkat a világos, standard szövegekben, amelyek ismert témáról szólnak, és gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a munka, az iskola és a szabadidő stb. terén. Elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, folyamatos szöveget tud alkotni olyan témában, amelyeket ismer, vagy amelyek az érdeklődési körébe tartoznak. Le tudja írni a tapasztalatait és különböző eseményeket, álmokat, reményeket és ambíciókat, továbbá vázlatosan meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket. Megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak (pl. nagyon alapvető személyes és családdal kapcsolatos információk, vásárlás, helyismeret, állás). Az egyszerű és rutinszerű nyelvi helyzetekben tud kommunikálni úgy, hogy egyszerű és direkt módon információkat cserél családi vagy mindennapi dolgokról. Le tudja írni nagyon egyszerű formában a viszonyulását valamihez, a közvetlen környezetében és olyan területeken, amelyek a legalapvetőbb szükségleteket érintik. Megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyeknek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud mutatkozni és be tud mutatni másokat, meg tud válaszolni és fel tud tenni olyan kérdéseket, amelyek személyes jellegűek (pl. hogy hol lakik), amelyek olyan emberekre vonatkoznak, akiket ismer, vagy olyan dolgokra, amelyekkel rendelkezik. Képes nagyon egyszerű interakcióra, amennyiben a másik személy lassan és világosan beszél és segítőkész. Modern Languages: Learning, Teaching, Assessment. A Common European Framework of Reference (1996). Strasbourg, Council of Europe, 131. p.

KULCSKOMPETENCIÁK: 1. Anyanyelvi kommunikáció: Az anyanyelvi alapszókincs és nyelvtan biztos ismerete feltétel az idegen nyelv elsajátításához. Angol órán az anyanyelv használatának minimálisra csökkentése a cél. A tanulók legyenek képesek követni az óravezetést és a tanár kéréseit angol nyelven. Az anyanyelv használata a következő területekre korlátozódik: anyanyelvi és célnyelvi beszédhang jellemzők összehasonlítása, nyelvtani tulajdonságok összehasonlítása és a célnyelvről anyanyelvre történő fordítások feldolgozása. 2. Idegen nyelvi kommunikáció: Cél a kommunikatív nyelvi kompetencia kialakítása. Ez azt jelenti, hogy a tanuló legyen képes idegen nyelvű információt megérteni és adni, interakcióban sikerrel részt venni. Legyen képes a tanárral és társaival a célnyelven együttműködni a nyelvórai feladatok megoldásában. Az általános iskola végére az A1 szintnek megfelelően tudjon megérteni és használni mindennapi kifejezéseket és nagyon alapvető fordulatokat, amelyeknek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Tudjon bemutatkozni és másokat bemutatni, tudjon megválaszolni és feltenni olyan kérdéseket, amelyek személyes jellegűek, amelyek olyan emberekre vonatkoznak, akiket ismer, vagy olyan dolgokra, amelyekkel rendelkezik. Tudjanak különböző témákról szóló szövegeket olvasni és megérteni illetve különféle írott szövegeket megalkotni. 3. Matematikai kompetencia: Kisebb és nagyobb tő és sorszámnevek elsajátítása idegen nyelven. A legalapvetőbb szinten a matematikai kompetencia az idegen nyelv tanításban az összeadás, kivonás, szorzás, osztás, százalék, mértékegységek angol nevének megtanítását jelenti mindennapi problémák megoldása céljából( pl.+add, -subtract, xmultiply, ÷divide, =equals). Legyenek képesek az időpontok meghatározására is a számok illetve a fél és negyed kifejezések alkalmazásával. Cél, hogy a matematika segítségével megválaszolható kérdésfajtákat ismerjék és megértsék a különböző témakörökben. A vásárlás során: How much do you want? How much does it cost?. Az utazás és szabadidő témakörében: How far is it? How long did it take you to get here?. Legyenek képesek a mennyiségek használatára: sok-a lot of, much/many, kevés-a few/a little, valamennyi-some illetve a megszámlálható és megszámlálhatatlan főnevek értelmezésére. A feltételes mód három szintjének használatával a feltevések és következtetések gyakorlása. 4. Természettudományos kompetencia: A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. Az angol nyelvű természeti világról szóló szövegek alkalmazása a tanórán szövegértésként vagy fordításként felkelti a tanulók érdeklődését a tudomány iránt. Az olvasmányaink témái: környezetszennyezés, az esőerdők kiirtása, éhínség, kipusztulásban lévő fajok, szemetelés. Cél, hogy a tanulók az olvasottak alapján saját következtetéseket vonjanak le, hogy mit kell tennünk ezek elkerülése érdekében. Ezen feladatokat mondatokban is fogalmazzák meg módbeli segédigék használatával: must/have to-kell, mustn’t-tilos, should-kellene, shouldn’t-nem illene, need-szükséges, needn’t-fölösleges. 101

5. Digitális kompetencia: Minden tantárgyban gondot kell fordítani mind a valós, mind a virtuális csatornákon felfogott jelek befogadásának, értelmezésének és megválaszolásának képességére. A négy év során a diákoknak el kell jutni a nyelvtanulási stratégiák olyan szintű használatához, melyek lehetővé teszik számukra az osztálytermen kívüli idegen nyelvi hatások hasznosítását önálló haladásuk érdekében( Internet, tévéműsorok, filmek, zene, újságok stb.). 6. Hatékony, önálló tanulás: Keltsük fel a tanulók érdeklődését az angol tanulása iránt. A négy tanév céljai között első helyen áll a motiváció fenntartása, a gyerekek sikerélményhez juttatása értelmes munkával. Kezdetben sajátítsunk el a tanulókkal néhány alapvető tanulási stratégiát, amely könnyebbé teszi a tanulást. Később az is cél lesz, hogy az esetleges nyelvi hibáikat maguk vegyék észre és javítsák, így segíthetjük őket autonóm nyelvtanulóvá válni. Legyenek képesek csoportban, párban vagy egyénileg dolgozni és az idejüket beosztani. A folyamatos önfejlesztésnek elengedhetetlen feltétele, hogy a diákokat megtanítsuk nyelvet tanulni. Fokozatosan tudatosuljon bennük, melyik nyelvtanulási stratégiának, illetve nyelvórai tevékenységnek mi a célja, mi a várható kimenete, és az esetleges problémák hogyan orvosolhatók. A diákoknak egyénre szabott stratégiákat kell alkalmazniuk. 7. Szociális és állampolgári kompetencia: A hatékony társadalmi beilleszkedéshez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel, és versengéssel kapcsolatos területek fejlesztése. A nyelvtanulási tevékenységek közben fejlesszük a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. Legyenek képesek hatékony idegen nyelvi kommunikációra mind egyéni érvényesülésük érdekében mind a különböző közösségi tevékenységekben. 8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: Elengedhetetlen a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképességgel kapcsolatos területek erősítése, mint például a vállalkozási és gazdálkodási vagy az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése. Az Eu-ban használatos fő nyelv az angol. Legyenek képesek a tanulók idegen nyelvi ismereteik birtokában az országhatáron belüli és kívüli lehetőségek kihasználására, új tapasztalatok szerzésére célnyelvi környezetben és tudásuk alkalmazására valamint munkavállalásra. Viszonyuljanak pozitívan a változásokhoz, vállalják a felelősséget saját cselekedeteik iránt, tűzzenek ki célokat és valósítsák meg azokat valamint legyenek sikerorientáltak. 9. Esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség: Tudatosítsuk az európai kulturális és nyelvi sokszínűséget a tanulókban különösen nagy hangsúlyt fektetve Nagy-Britannia civilizációjára, földrajzára, politikájára, oktatására, zenéjére, kultúrájára. Tudja használni a tanuló a személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló nyelvi elemeket például tetszés, nem tetszésre műalkotásokkal kapcsolatban. Legyen képes egyszerű

102

gondolatokat, élményeket és érzéseket angol nyelven megfogalmazni, melyeket zene, festészet, irodalom stb. keltenek benne.

103

Második idegen nyelv fakultáció NÉMET

104

7. ÉVFOLYAM

Évi óraszám: 74 óra Heti óraszám: 2 óra

Tartalom: Kommunikációs szándékok (lásd a 8. évfolyam tantervénél) Fogalomkörök (lásd a 8. évfolyamtantervénél)

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Hallott szöveg értése A tanuló − ismert nyelvi eszközökkel kifejezett kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol; − ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket megért; Beszédkészség A tanuló − ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatban válaszol; − tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz, kérdéseket tesz fel; Olvasott szöveg értése A tanuló − ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat elolvas; − ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokból álló szövegben fontos információt megtalál; − ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti. Íráskészség A tanuló − ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat helyesen leír; − egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz. 8. ÉVFOLYAM

Évi óraszám: 74 Heti óraszám: 2 óra

105

Tartalom: Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: − megszólítás, − köszönés, elköszönés, − köszönet és arra reagálás, − bemutatkozás, − érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás, − bocsánatkérés és arra reagálás, − gratuláció, jókívánságok és arra reagálás. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: − valaki igazának az elismerése és el nem ismerése, − egyetértés, egyet nem értés, − tetszés, nem tetszés. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: − dolgok, személyek megnevezése, leírása, − információkérés, információadás, − igenlő vagy nemleges válasz, A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: − kérés, − meghívás és arra reagálás, − kínálás és arra reagálás. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: − visszakérdezés, − nem értés, − betűzés kérése, betűzés. Fogalomkörök − cselekvés, történés, létezés kifejezése, − birtoklás kifejezése, − térbeli viszonyok, − időbeli viszonyok, − mennyiségi viszonyok, − minőségi viszonyok, − modalitás, − esetviszonyok, − szövegösszetartó eszközök.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Hallott szöveg értése A tanuló

106

− jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket megért; − jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr; − jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti. Beszédkészség A tanuló − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett mondatokban válaszol; − jórészt tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz, − kérdéseket tesz fel; − tanult minta alapján egyszerű párbeszédben részt vesz. Olvasott szöveg értése A tanuló − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat elolvas; − jórészt ismert nyelvi eszközökkel egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál; j − jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megért. Íráskészség A tanuló − ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat helyesen leír; − egyszerű közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz;

NÉMET 6. ÉVFOLYAM

Tartalom a) Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok köszönés, elköszönés köszönet és arra reagálás bemutatkozás megszólítás érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás bocsánatkérés és arra reagálás gratuláció, jókívánságok és arra reagálás

Guten Morgen / Tag! Auf Wiedersehen! Tschüs! Danke! Bitte! Ich heiße … Entschuldigung, … Wie geht’s dir? Danke, prima. Und dir? Entschuldigung! Kein Problem! Herzlichen Glückwunsch zum…! Danke. Fröhliche

107

Weihnachten. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok véleménykérés és arra reagálás Magst du Mathe? Ja. valaki igazának az elismerése és el nem Da hast du (nicht) Recht! ismerése egyetértés, egyet nem értés Ja, das stimmt! Nein, du hast nicht Recht! tetszés, nem tetszés Das finde ich gut / blöd! akarat, kívánság, képesség ich will…, ich möchte…, ich kann… Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok dolgok, személyek megnevezése, leírása Das ist… Meine Mutter ist… információkérés, információadás Wie ist …? Prima. /Wie alt bist du? 12. igenlő vagy nemleges válasz ja, nein, nicht, kein, doch tudás, nem tudás Ich weiß (nicht). A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok kérés Gib mir bitte …! javaslat és arra reagálás Möchtest du…? Ja, gerne! meghívás és arra reagálás Kommst du mit? Ja. Nein, es tut mir leid. kínálás és arra reagálás Noch ein Stück Kuchen? Ja, bitte. Nein, danke. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok visszakérdezés Wie bitte? nem értés Ich verstehe nicht. betűzés kérése, betűzés Buchstabiere bitte. b) Fogalomkörök: Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése jelenidejűség

múltidejűség, jövőidejűség 108

Fogalomkörök nyelvi kifejezései

Präsens

Ich bin heute zu Hause. Die Sonne scheint schön. Präsens mit Der Zug fährt gleich ab. Vokalwechsel, trennba- Er liest das Buch vor. re Verben Präteritum (csak: hab- Er hatte ein Fahrrad. en, sein) Ich war schon in England. Perfekt Ich habe ein Eis gegessen. Futur (mit Präsens) Ich bleibe morgen zu Hause.

sich-Verben

Ich freue mich.

haben Possessivpronomen

Ich habe einen Bruder. Das ist meine Familie.

in, auf, vor, hinter, neben (A/D)

hier, dort, links, Rechts oben, unten, hinten… Ich lege das Heft auf den Tisch. Er steht neben dem Bett.

Birtoklás kifejezése Térbeli viszonyok irányok, helymeghatározás Időbeli viszonyok gyakoriság

Wie oft? selten, manchmal, oft, immer, nie in, um, am, wann?

időpont

Ich spiele oft mit Peter. im Winter, um 8 Uhr, am Freitag

Mennyiségi viszonyok határozott menynyiség határozatlan mennyiség

eins, zwei eine Portion Pommes alles, viel, wenig, nichts Ich lerne viel, und ich habe wenig Zeit.

Minőségi viszonyok Wie? Modalitás

möchte können, wollen felszólítás

Esetviszonyok Szövegösszetartó eszközök

névszók a mondatban kötőszók,

Nominativ, Akkusativ

Ich bin zufrieden. Das finde ich prima. Ich möchte ein Eis. Er kann nicht schwimmen. Ich will nach Hause. Komm morgen wieder! Spielt Tennis! Mein Freund zeichnet Bilder. und/oder/aber/denn

névmások

das ich, mich, mein, dieser, man

NÉMET 8. ÉVFOLYAM

Tartalom 109

a) Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok megszólítás Entschuldigung, … köszönés, elköszönés Guten Morgen / Tag! Auf Wiedersehen! Tschüs! köszönet és arra reagálás Danke! Bitte! bemutatás, bemutatkozás Das ist Peter. Ich heiße … érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás Wie geht’s dir? Danke, prima. Und dir? / Was fehlt dir? Ich habe Kopfschmerzen. engedélykérés és arra reagálás Kann ich das Fenster öffnen? Ja, bitte. bocsánatkérés és arra reagálás Entschuldigung! Kein Problem! gratuláció, jókívánságok és arra reagálás Herzlichen Glückwunsch zum…! Danke. Fröhliche Weihnachten. / Gute Besserung! személyes levélben megszólítás és Liebe(r)… elbúcsúzás Dein(e)…, Viele Grüße. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok sajnálkozás Es tut mir Leid! öröm Ich freue mich, dass…/ Toll! elégedettség, elégedetlenség Es ist prima, dass.. Schade, dass… csodálkozás Oh, das ist aber schön! remény Ich hoffe, du kannst kommen! bánat Schade, dass… bosszúság Das ist aber schlimm! Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok véleménykérés és arra reagálás, Magst du Mathe? Ja. Was meinst du dazu? Meiner Meinung nach… véleménynyilvánítás valaki igazának az elismerése és el nem Da hast du (nicht) Recht! ismerése egyetértés, egyet nem értés Ja, das stimmt! Nein, du hast nicht Recht! tetszés, nem tetszés Das finde ich gut / blöd! / Das gefällt mir (nicht)! akarat, kívánság, képesség, kötelezettség, ich will, ich möchte, ich kann, ich muss, ich darf, ich szükségesség, lehetőség soll ígéret Ich mache das schon! szándék, terv ich will… dicséret, kritika Klasse! Blödsinn! Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok dolgok, személyek megnevezése, leírása Das ist… Meine Mutter ist… események leírása Zuerst…, dann…, zum Schluss. / Es war einmal…

110

információkérés, információadás igenlő vagy nemleges válasz tudás, nem tudás bizonyosság, bizonytalanság

Wie ist …? Prima. / Wie alt bist du? 12 / Weißt du…? / Können Sie mir bitte sagen…? ja, nein, nicht, kein, doch Ich weiß (nicht), dass / ob.. Ich weiß es (nicht) genau. / Ich bin mir (nicht) sicher, dass / ob

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok kérés Gib mir bitte …! / Kannst du bitte…? tiltás, felszólítás Schreib noch nicht. Öffne die Tür. javaslat és arra reagálás Möchtest du…? Ja, gerne! / Können wir gehen? meghívás és arra reagálás Kommst du mit? Ja. Nein, es tut mir Leid. kínálás és arra reagálás Noch ein Stück Kuchen? Ja, bitte. Nein, danke. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok visszakérdezés, ismétléskérés Wie bitte? Wiederholen Sie bitte. / Sag es noch einmal! nem értés Ich verstehe nicht. / Entschuldigung, ich habe es nicht verstanden. betűzés kérése, betűzés Buchstabiere bitte. felkérés lassabb, hangosabb beszédre Kannst du bitte langsamer /lauter sprechen? b) Fogalomkörök: Fogalomkörök

Fogalomkörök nyelvi kifejezései

Cselekvés, történés, létezés kifejezése sein, es gibt Präsens, Präsens mit Vokalwechsel, trennbare Verben Präteritum (csak haben, sein),

Ich bin heute zu Hause. Hier gibt es keinen Hamburger. Die Sonne scheint schön. Der Zug fährt gleich ab. Er liest das Buch vor. Er hatte ein Fahrrad.

Perfekt

Ich habe ein Eis gegessen.

jövőidejűség

Futur (mit Präsens)

Ich bleibe morgen zu Hause.

személytelenség

sich-Verben es

Ich freue mich. Es ist kalt. Es regnet.

jelenidejűség múltidejűség,

111

Birtoklás kifejezése haben, gehören Wessen? von, -s Possessivpronomen

Ich habe einen Bruder. Die Tasche gehört mir. das Buch von Peter, Peters Geschichte Das ist meine Familie.

Térbeli viszonyok irányok, helymeghatározás Präpositionen mit dem A/D: an, auf, hinter, in, neben, über, unter vor, zwischen (A/D) Präpositionen mit dem Akkusativ: durch, um

hier, dort, links, Rechts oben, unten, hinten… Die Vase steht auf dem Tisch. Ich stelle das zwischen die Betten.

Gehen Sie durch den Park! Die Bücher sind bei Karl. Ich komme von meiner Oma.

Präpositionen mit dem Dativ: bei, zu, von Időbeli viszonyok gyakoriság időtartam

Wie oft? selten, manchmal, immer, nie wie lange?

időpont

in, um, am, wann?

Ich gehe jeden Morgen in die Schule. eine Woche, von … bis, den ganzen Tag im Winter, um 8 Uhr, am Freitag, diesen/letzten/vorigen/ nächsten Monat

Mennyiségi viszonyok határozott menynyiség határozatlan mennyiség

eins, zwei erste, zweite eine Portion Pommes alles, viel, wenig, nichts Ich habe viele Bücher, aber wenig alle, einige, keine Zeit zum Lesen.

Minőségi viszonyok Wie?

112

Ich bin zufrieden. Das finde ich prima.

Was für ein? Welcher? (Adjektivdeklination) Vergleiche Modalitás felszólítás Esetviszonyok Logikai viszonyok

névszók a mondatban alárendelések

Függő beszéd Szövegösszetartó kötőszók, eszközök névmások

Das ist eine leichte Aufgabe. Ich finde den roten Rock modisch Dieses Buch ist besser, als… Er ist nicht so alt, wie… Dieses Bild ist am schönsten. mögen, können, wollen, Ich möchte ein Eis. müssen, sollen, dürfen Er kann nicht schwimmen. Er (Präsens) will nach Hause. Komm morgen wieder! Esst schnell! Nehmen Sie bitte Platz! Nominativ, Akkusativ, Ich zeige den Schülern Bilder. Dativ Kausalsatz denn, weil, Objektsatz

Ich weiß (nicht), dass (ob)... Ich weiß, wo du wohnst.

Temporalsatz mit dem Präsens

Als / wenn ..., Sie sagte, dass sie heute in die Schule geht. und/oder/aber/denn weil/dass/ob/ das, ich, mich, mir, mein, dieser, jener man

KULCSKOMPETENCIÁK: 1. Anyanyelvi kommunikáció: Az anyanyelvi alapszókincs és nyelvtan biztos ismerete feltétel az idegen nyelv elsajátításához. A német órán az anyanyelv használatának minimálisra csökkentése a cél. A tanulók legyenek képesek követni az óravezetést és a tanár kéréseit angol nyelven. Az anyanyelv használata a következő területekre korlátozódik: anyanyelvi és célnyelvi beszédhang jellemzők összehasonlítása, nyelvtani tulajdonságok összehasonlítása és a célnyelvről anyanyelvre történő fordítások feldolgozása. 2. Idegen nyelvi kommunikáció: Cél a kommunikatív nyelvi kompetencia kialakítása. Ez azt jelenti, hogy a tanuló legyen képes idegen nyelvű információt megérteni és adni, interakcióban sikerrel részt venni. Legyen képes a tanárral és társaival a célnyelven együttműködni a nyelvórai feladatok megoldásában. Az általános iskola végére az A1 szintnek megfelelően tudjon megérteni és használni mindennapi kifejezéseket és nagyon alapvető fordulatokat, amelyeknek célja a mindennapi szükségletek konkrét ki-

113

elégítése. Tudjon bemutatkozni és másokat bemutatni, tudjon megválaszolni és feltenni olyan kérdéseket, amelyek személyes jellegűek, amelyek olyan emberekre vonatkoznak, akiket ismer, vagy olyan dolgokra, amelyekkel rendelkezik. Tudjanak különböző témákról szóló szövegeket olvasni és megérteni illetve különféle írott szövegeket megalkotni. 3. Matematikai kompetencia: Kisebb és nagyobb tő és sorszámnevek elsajátítása idegen nyelven. A legalapvetőbb szinten a matematikai kompetencia az idegen nyelv tanításban az összeadás, kivonás, szorzás, osztás, százalék, mértékegységek angol nevének megtanítását jelenti mindennapi problémák megoldása céljából. Legyenek képesek az időpontok meghatározására is a számok illetve a fél és negyed kifejezések alkalmazásával. Cél, hogy a matematika segítségével megválaszolható kérdésfajtákat ismerjék és megértsék a különböző témakörökben. Legyenek képesek a mennyiségek használatára: sok-viel, kevés-wenig. 4. Természettudományos kompetencia: A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. Az angol nyelvű természeti világról szóló szövegek alkalmazása a tanórán szövegértésként vagy fordításként felkelti a tanulók érdeklődését a tudomány iránt. Az olvasmányaink témái: környezetszennyezés, az esőerdők kiirtása, éhínség, kipusztulásban lévő fajok, szemetelés. Cél, hogy a tanulók az olvasottak alapján saját következtetéseket vonjanak le, hogy mit kell tennünk ezek elkerülése érdekében. Ezen feladatokat mondatokban is fogalmazzák meg módbeli segédigék használatával: müssen, können, dürfen, sollen, wollen, mögen. 5. Digitális kompetencia: Minden tantárgyban gondot kell fordítani mind a valós, mind a virtuális csatornákon felfogott jelek befogadásának, értelmezésének és megválaszolásának képességére. A két év során a diákoknak el kell jutni a nyelvtanulási stratégiák olyan szintű használatához, melyek lehetővé teszik számukra az osztálytermen kívüli idegen nyelvi hatások hasznosítását önálló haladásuk érdekében( Internet, tévéműsorok, filmek, zene, újságok stb.). 6. Hatékony, önálló tanulás: Keltsük fel a tanulók érdeklődését az angol tanulása iránt. A két tanév céljai között első helyen áll a motiváció fenntartása, a gyerekek sikerélményhez juttatása értelmes munkával. Kezdetben sajátítsunk el a tanulókkal néhány alapvető tanulási stratégiát, amely könnyebbé teszi a tanulást. Később az is cél lesz, hogy az esetleges nyelvi hibáikat maguk vegyék észre és javítsák, így segíthetjük őket autonóm nyelvtanulóvá válni. Legyenek képesek csoportban, párban vagy egyénileg dolgozni és az idejüket beosztani. A folyamatos önfejlesztésnek elengedhetetlen feltétele, hogy a diákokat megtanítsuk nyelvet tanulni. Fokozatosan tudatosuljon bennük, melyik nyelvtanulási stratégiának, illetve nyelvórai tevékenységnek mi a célja, mi a várható kimenete, és az esetleges problémák hogyan orvosolhatók. A diákoknak egyénre szabott stratégiákat kell alkalmazniuk.

114

7. Szociális és állampolgári kompetencia: A hatékony társadalmi beilleszkedéshez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel, és versengéssel kapcsolatos területek fejlesztése. A nyelvtanulási tevékenységek közben fejlesszük a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. Legyenek képesek hatékony idegen nyelvi kommunikációra mind egyéni érvényesülésük érdekében mind a különböző közösségi tevékenységekben. 8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: Elengedhetetlen a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképességgel kapcsolatos területek erősítése, mint például a vállalkozási és gazdálkodási vagy az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése. Legyenek képesek a tanulók idegen nyelvi ismereteik birtokában az országhatáron belüli és kívüli lehetőségek kihasználására, új tapasztalatok szerzésére célnyelvi környezetben és tudásuk alkalmazására valamint munkavállalásra. Viszonyuljanak pozitívan a változásokhoz, vállalják a felelősséget saját cselekedeteik iránt, tűzzenek ki célokat és valósítsák meg azokat valamint legyenek sikerorientáltak. 9. Esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség: Tudatosítsuk az európai kulturális és nyelvi sokszínűséget a tanulókban különösen nagy hangsúlyt fektetve Németország civilizációjára, földrajzára, politikájára, oktatására, zenéjére, kultúrájára. Tudja használni a tanuló a személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló nyelvi elemeket például tetszés, nem tetszésre műalkotásokkal kapcsolatban. Legyen képes egyszerű gondolatokat, élményeket és érzéseket német nyelven megfogalmazni, melyeket zene, festészet, irodalom stb. keltenek benne.

115

MATEMATIKA 5-8. ÉVFOLYAM

116

CÉLOK ÉS FELADATOK

A matematikatanítás célja és ennek kapcsán feladata: megismertetni a tanulókat az őket körülvevő konkrét környezet mennyiségi és térbeli viszonyaival, megalapozni a korszerű, alkalmazásra képes matematikai műveltségüket, fejleszteni a gondolkodásukat, az életkornak megfelelő szinten biztosítani a többi tantárgy tanulásához, a mindennapok gyakorlatához szükséges matematikai ismereteket és eszközöket. A matematikával való foglalkozás fejlessze a tapasztalatból kiinduló önálló ismeretszerzést, alakítsa ki az önálló gondolkodás igényét, ismertesse meg a problémamegoldás örömét és szolgálja a pozitív személyiségjegyek kialakulását. Alapvető célunk a megértésen alapuló gondolkodás fejlesztése, a valóságos szituációk és a matematikai modellek közötti kétirányú út megismertetése, és azok használatának fokozatos kialakítása Törekedni kell a tanulók pozitív motiváltságának biztosítására, önállóságának fejlesztésére, a pontos és kitartó munkára való nevelésre, a reális önbizalom, az akaraterő, az igényes kommunikáció kialakítására, a gondolatok érvekkel való alátámasztásának fejlesztésére. Az első négy osztályban a korábbi évekhez képest csökkent a kötelezően biztosított matematika órák száma, ezért az 5. osztályba lépéskor nagyobb szerepet kap az ismétlésre épülő rendszerezés. Különös figyelmet kell fordítani a fogalmak kialakítására, elmélyítésére, s ez nem nélkülözheti a színes tevékenységeket, változatos cselekvéseket. A kísérletezés, a játék szerepe nem szűnhet meg a felsős évfolyamokon sem. A fentiek és az életkori sajátosságok figyelembevétele indokolja, hogy a felső tagozat első két évfolyamán tananyagban és időráfordításban is lényegesen nagyobb szerepet kap a Számtan-algebra témakör, mint a további két évfolyamon. A megfelelően kialakított számfogalom, a bővülő számkörben végzett műveletek értése és begyakorlottsága alapfeltétele a további eredményes munkának. . Az általános iskola felső tagozatán egyre nagyobb szerepet kap az elemző gondolkodás fejlesztése, a problémamegoldás mellett az igazolások keresése, egyszerűbb következtetések megértése, észrevétele, önálló megfogalmazása. Különböző területekről érkező, más és más módon megfogalmazott információk önálló értelmezésével és az ismeretek megtanulásával fokozatosan el kell sajátítani – és alkalmazni is tudni kell – a deduktív út egyszerűbb, legelemibb formáit. Eközben nem csökken az induktív út jelentősége sem a felső tagozaton. Miközben ebben az életkorban a matematikai ismeretek egy része absztraktabbá válik, addig jelentős részük továbbra is a konkrét tapasztalatokhoz kapcsolódik. Éppen ezért hangsúlyt kell helyezni a sokszínű tevékenységre, a tapasztalatok tudatosítására, különböző módokon való rögzítésére, értelmezésére, rendszerezésére, összefüggések keresésére. A matematika tanításánaktanulásának a felső tagozaton is jellemzője a felfedeztetés, a probléma felvetésétől a megoldásig vezető – néha tévedésektől sem mentes – útnak az egyre önállóbb bejárása. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a következtetésre épülő problémamegoldásnak, az egyszerű algoritmusok kialakításának, követésének is. Mindezt eleinte konkrét helyzetekben végezzük, majd erre építve – az életkori sajátosságok figyelembevételével – általánosítunk. A tanulási folyamatnak legyen jellemzője a fokozatos absztrahálás mellett a gyakori konkretizálás, az általánosítás mellett a specializálás. 117

A matematika – a lehetőségekhez igazodva – támogassa az elektronikus eszközök (zsebszámológép, grafikus kalkulátor, számítógép, internet stb.), információhordozók célszerű felhasználásának megismerését, alkalmazásukat az ismeretszerzésben, a problémák megoldásának egyszerűsítésében. Az általános iskolai matematikai nevelés adjon biztos alapot a reálisan megválasztott középfokú tanulmányok folytatásához. FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK

A matematikai nevelés fontos terepe a kulcskompetenciák kialakításának. A problémamegoldó, a kritikai, a döntési, a szabálykövető, a lényegkiemelő, valamint az információ komplex kezelésének kompetenciái beépülnek minden matematikai tevékenységbe. A jól megválasztott módszerekkel történő matematika-tanítás a kommunikációs képesség fejlesztése mellett az együttműködési képességet is fejleszti. A matematika tanterv tananyagtartalma biztosítja, hogy a Nat kiemelt fejlesztési feladatai tanításunkban megjelenjenek: különböző alkalmazásokban, matematikatörténeti érdekességekhez kapcsolva, projektfeladatok kapcsán a környezeti nevelés, a hon-és népismeret, kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz szemlélete fejlesztendő. A tanulók jelentős hányada ezen négyéves időszak során jut el a konkréttól az elvontabb gondolkodáshoz. Ez a fejlődési folyamat alapvetően befolyásolja a fejlesztéshez kapcsolódó követelmények meghatározását. Az elsajátított matematikai fogalmak, ismeretek alkalmazása: A matematikai szemlélet fejlesztése Az időszak első részében a számtan-algebra témakörben a gyakorlati tevékenységekkel alakítjuk a számfogalmat, majd az egyre bővülő számkörben dolgozunk. Az alapműveletek körében törekedjünk az egyre biztosabb műveletfogalom kialakítására, a számolási készség továbbfejlesztésére. Az újonnan bevezetett műveletek megértéséhez, elvégzéséhez, gyakorlásához különböző zsebszámológépet is használhatunk. A matematika elemi fogalmait, összefüggéseit más tantárgyakban és a mindennapi életben is alkalmazzuk. A változó mennyiségek közötti kapcsolatok vizsgálatával fejlesztjük a függvény-szemléletet, megismerkedünk a gyakorlatban előforduló egyszerű függvényekkel, grafikonokkal. Geometriában eszközök felhasználásával fejlesszük a síkban való tájékozódást és a térszemléletet. Tevékenységgel juttatjuk el a tanulókat az egyszerű geometriai transzformációk megismeréséhez, használatához. Ennek segítségével alakítható ki a későbbiekben a dinamikus geometriai szemlélet. A matematika tanításában a matematikai logika bizonyos elemeit (“és”, “vagy”, “nem”, “minden”, “van olyan”) tudatosan használjuk. Az időszak vége felé egyszerű sejtések igazolásakor, ill. cáfolásakor a “ha … akkor” típusú következtetések is belépnek tanításunkba.

118

Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus gondolkodásban Nagy súlyt fektetünk a szövegértő képesség fejlesztésére, szöveg alapján nyitott mondatok felírására, s ezek (módszeres) próbálkozással, következtetéssel majd algebrai úton történő megoldására. A későbbiekben matematikai szövegek értelmezésével, elemzésével segítjük a diszkussziós képesség fejlesztését, a többféle megoldás keresését. A modellalkotás a matematizálás fontos eszköze, segítséget nyújt a problémák megoldásához. Kellő figyelmet fordítunk a mindennapi gyakorlatban fontos mérések és szerkesztések elvégzésére. Így érjük el, hogy a szemléletesen kialakított kerület, terület, felszín, térfogat fogalmakat, számítási módjukat a tanulók alkalmazzák a gyakorlatban. Különböző feladatok segítségével érttetjük meg, hogy vannak biztos és lehetetlen események, ill. olyanok, amelyeknek bekövetkezése lehetséges. Fokozatosan kialakítjuk a valószínűség szemléletes fogalmát. Az információs és kommunikációs kultúra fejlesztése: Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazása A matematikai ismeretszerzésben hosszú ideig nagy szerepet játszik az induktív módszer, de ezen tanítási időszakban is mutatunk már néhány lépéses bizonyítást, deduktív következtetést is. Fontos, hogy ne csak a matematikából, hanem a mindennapi életből is szerepeltessünk állításokat, melyeknek igaz vagy hamis voltát a tanulókkal együtt elemezzük. Ily módon juttatjuk el őket sejtések és szabályszerűségek megfogalmazásához. A különböző feladatokban a tanulók által végeztetett csoportosítás, osztályozás, sorbarendezés, a bizonyos feltételeknek eleget tevő elemek kiválasztása fejleszti a matematika különböző területein és más témakörökben is fontos halmazszemléletet. A különböző feladatokhoz készített ábrák, egyszerű gráfok segítségével megérttetjük a tanulókkal a modellek alkalmazásának szerepét. Kezdettől fogva adatok gyűjtésével, lejegyzésével, grafikonok készítésével, néhány lépéses elemi algoritmusok alkalmazásával kifejlesztjük az adatsokaságok elemzésének, jellemzésének, ábrázolásának képességét, a statisztika legalapvetőbb elemeinek megismerését. Mindezzel elérjük, hogy a tanulók képesek lesznek néhány lépéses algoritmusokat önállóan is készíteni. Helyes tanulási szokások fejlesztése A tanulókat hozzászoktatjuk, hogy számítások, mérések előtt becsléseket végezzenek, s a feladatmegoldások helyességét ellenőrizzék. Az előbb felsoroltak s a gyakorlati számításoknál elkerülhetetlen kerekítés alkalmazásával is el kell érnünk, hogy a tanulók reális eredményeket fogadjanak el. Hozzászoktatjuk a tanulókat, hogy a feladatok megoldása előtt megoldási tervet, egyes esetekben vázlatrajzot készítsenek. El kell érnünk, hogy a megoldást le is tudják írni. A leírás szabatosságára, a lényeg kiemelésére tanítjuk a tanulókat az általános iskola utolsó éveiben. A matematikaórákon, a feladatmegoldásokban az életkornak megfelelően elvárható pontossággal használtatjuk az anyanyelvet, ill. a szaknyelvet, s fokozatosan bővítjük a jelölésrendszert. A fogalmak tartalmi megismerése, megértése megelőzi azok definiálását. Az általános iskola felsőbb évfolyamain a tanult definíciók alkalmazására is sor kerül. Különböző eljárások, s egyes tételek eszközként való felhasználását feladatmegoldásban fontos fejlesztési területnek tekintjük.

119

Az érvelés, a cáfolás, a vitakészség, a helyes kommunikáció állandó fejlesztése folyamatos feladatunk. A tankönyvek, feladatgyűjtemények, statisztikai-zsebkönyv, majd lexikonok, kisenciklopédiák használatára meg kell tanítanunk diákjainkat. Lehetőség szerint multimédiás eszközökkel is ismertessük meg a tanulókat. Ezek interaktív módon való használata aktivizálja a tanulókat, segíti a tanulásukat, fejleszti a matematikai szemléletüket. Pozitív motivációval felkelthetjük érdeklődésüket a matematikai érdekességek, a matematika története iránt. Felhívhatjuk a figyelmet néhány magyar, ill. más nemzetiségű neves matematikus életére és munkásságára például a tanított anyaghoz kapcsolódóan. Az alábbi táblázat az egyes témakörökre felhasználható óraszámokat tartalmazza. Ezek a tanmenet elkészítése során, ahol szakmailag indokolt, átcsoportosíthatók a hozzá tartozó anyagrészekkel együtt. 5. évfolyam

6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam

folyamatos

folyamatos

6

9

Számtan, algebra

68

71

39

36

Függvények, sorozatok

10

10

12

15

Geometria

26

23

30

27

Valószínűség, statisztika

6

6

8

8

Témazáró dolgozatok írása, javítása

10

10

8

8

Év végi ismétlés

5,5

5,5

8

8

129,5

129,5

111

111

Gondolkodási módszerek

Összesen

120

5. ÉVFOLYAM

Évi óraszám: 148 óra Gondolkodási módszerek 15 óra Fejlesztési feladatok, tevékenységek Az elsajátítás képességének fejlesztése.

Pozitív motiváció kialakítása. Kommunikációs készség fejlesztése. A nyelv logikai elemeinek helyes használata nem csak matematikai tartalmú állításokban. Valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése. Értő-elemző olvasás fejlesztése, kapcsolatok felismerése, lejegyzése egyszerű szimbólumokkal. Tervezés, ellenőrzés igényének megalapozása. Halmazszemlélet fejlesztése. Kombinatorikus gondolkodás fejlesztése

Tartalom

A továbbhaladás feltételei

A matematika tanulási módszereinek megismerése. (olvasott tankönyvi szöveg feldolgozása, lényeg kiemelése, házi feladat célszerű elkészítési módjai) Könyvtárhasználat.

A gondolkodási módszerek követelményei a többi témában konkretizálódnak.

Összehasonlításhoz szükséges kifejezések értelmezése, használata (pl. egyenlő; kisebb; nagyobb; több; kevesebb; nem; és; vagy; minden, van olyan). Konkrét példák a biztos, a lehetséges és a lehetetlen bemutatására. Változatos tartalmú szövegek értelmezése. Megoldások megtervezése, eredmények ellenőrzése. Konkrét dolgok adott szempont(ok) szerinti rendezése, rendszerezése. Néhány elem sorba rendezése.

Számtan, algebra 65 óra Fejlesztési feladatok, tevékenységek Számfogalom mélyítése, a számkör bővítése.

Tartalom Természetes számok milliós számkörben, egészek, törtek,

A továbbhaladás feltételei A tanult számok helyes leírása, olvasása, szám-

121

Fejlesztési feladatok, tevékenységek

Kombinatorikus gondolkodás fejlesztése számok kirakásával. Műveletfogalom kiterjesztése, mélyítése. Számolási készség fejlesztése a kibővített számkörben. Önellenőrzés igényének és képességének a fejlesztése.

Tartalom tizedes törtek. Negatív szám értelmezése. Törtek kétféle értelmezése. Ellentett, abszolútérték. Alaki érték, helyi érték. Tízes alapú számrendszer. Kettes alapú számrendszer. Műveletek szóban (fejben) és írásban, szemléltetés számegyenesen: - természetes számok körében osztók, többszörösök; – összeadás, kivonás az egészek és a pozitív törtek körében; – szorzás, osztás pozitív törtek és tizedes törtek esetében természetes számokkal (0 szerepe a szorzásban, osztásban); – szorzás, osztás 10-zel, 100zal, 1000-rel.

Fegyelmezettség, következetesség fejlesztése.

Műveleti sorrend.

Becslési készség fejlesztése. Következtetési képesség fejlesztése.

Kerekítés, becslés, ellenőrzés. Egyszerű elsőfokú egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása következtetéssel, lebontogatással, ellenőrzés behelyettesítéssel. Arányos következtetések (pl. szabványmértékek átváltása), egyszerű szöveges feladatok.

Értő-elemző olvasás, önálló problémamegoldó képesség fejlesztése.

A továbbhaladás feltételei egyenesen való ábrázolása, két szám összehasonlítása. A tízes számrendszer biztos ismerete.

Összeadás, kivonás, szorzás, kétjegyűvel való osztás a természetes számok körében. Egyjegyű nevezőjű pozitív törtek (legfeljebb ezredeket tartalmazó tizedes törtek) összeadása és kivonása két tag esetén, az eredmény helyességének ellenőrzése. Helyes műveleti sorrend ismerete a négy alapművelet esetén. Egyszerű egyenletek, szöveges feladatok megoldása következtetéssel.

Összefüggések, függvények, sorozatok 28 óra Fejlesztési feladatok, tevékenységek

Tartalom

Helymeghatározás, adott tu-

Számegyenes, számintervallu-

122

A továbbhaladás feltételei

lajdonságú pontok keresése. Tájékozódás a derékszögű koordináta-rendszerben. Összefüggés-felismerő képesség fejlesztése. Táblázatok, grafikonok értelmezése, az ábra alapján mennyiségek közötti összefüggés megkeresése, lejegyzése. Táblázathoz grafikon, grafikonhoz táblázat készítése. A függvényszemlélet előkészítése. Ismert szabály alapján elemek meghatározása, illetve ismert elemek esetén szabály(ok) megfogalmazása.

mok ábrázolása, ábráról való leolvasása. Helymeghatározás konkrét gyakorlati szituációkban. A Descartes-féle derékszögű koordináta-rendszer. Egyszerű lineáris kapcsolatok táblázata – abban hiányzó elemek pótlása ismert vagy felismert szabály alapján –, grafikonja. Összeg, különbség, szorzat, hányados változásai. Sorozat megadása a képzés szabályával, illetve néhány elemével.

Konkrét pontok ábrázolása, pontok koordinátáinak leolvasása.

Több megoldás keresése. Geometria, mérés 30 óra Fejlesztési feladatok, tevékenységek Térszemlélet fejlesztése, testek készítése. Halmazszemlélet fejlesztése. Tulajdonságok (pl. szimmetria) megfigyelése.

Körző, vonalzók helyes használata, két vonalzóval párhuzamosok, merőlegesek rajzolása.

Tartalom

A továbbhaladás feltételei

Testek építése, tulajdonságaik. Testek csoportosítása adott tulajdonságok alapján. Kocka, téglatest tulajdonságai, hálója. Párhuzamosság, merőlegesség, konvexitás. Síkidomok, sokszögek (háromszögek, négyszögek) szemléletes fogalma, tulajdonságok vizsgálata. Távolság szemléletes fogalma, adott tulajdonságú pontok keresése. Kör, gömb szemléletes fogalma, előfordulásuk a gyakorlati

Szakasz másolása, adott távolságok felmérése.

123

Fejlesztési feladatok, tevékenységek Problémamegoldó képesség fejlesztése szerkesztésekkel.

A szögmérő helyes használata. Tapasztalatgyűjtés kerület, terület, felszín és térfogat számításában. Számolási készség fejlesztése. Mérések a gyakorlatban. Mérőeszközök használata. A becslés képességének fejlesztése.

Tartalom

A továbbhaladás feltételei

életben. Két ponttól egyenlő távolságra lévő pontok. Szakaszfelező merőleges. A szög fogalma, mérése, szögfajták. Téglalap (négyzet) kerülete, területe; téglatest (kocka) felszíne és térfogata választott egységekkel, szabványmértékegységekkel. Számításos feladatok. Szabványmértékegységek és átváltásuk: hosszúság, terület, térfogat, űrtartalom, idő, tömeg.

Felezőmerőleges szemléletes fogalma.

Téglalap (négyzet) kerületének, területének, kocka felszínének és térfogatának kiszámítása konkrét esetekben. Hosszúság és terület szabványmértékegységei és egyszerűbb átváltások konkrét gyakorlati feladatokban. A térfogat, űrtartalom, idő, tömeg mértékegységei.

Valószínűség, statisztika 10 óra Fejlesztési feladatok, tevékenységek A valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése. A megfigyelőképesség, elemző- képesség fejlesztése.

A számolási készség fejlesztése.

124

Tartalom Valószínűségi játékok és kísérletek. Adatok tervszerű gyűjtése, rendezése. Oszlopdiagram készítése. Egyszerű grafikonok értelmezése, elemzése. Átlagszámítás néhány adat esetén.

A továbbhaladás feltételei Konkrét feladatok kapcsán a biztos és a lehetetlen események felismerése.

Két szám számtani közepének (átlagának) meghatározása.

6. ÉVFOLYAM

Évi óraszám:148 óra Gondolkodási módszerek 15 óra Fejlesztési feladatok, tevékenységek Az elsajátítás képességének fejlesztése. Pozitív motiváció kialakítása. Kommunikációs készség fejlesztése. A nyelv logikai elemeinek helyes használata.

Valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése. Szövegértelmező és szövegalkotó képesség fejlesztése. Mindennapi tapasztalatok alapján matematikai modell alkotása. Tervezés, ellenőrzés igényének kialakítása. Halmazszemlélet fejlesztése. Kombinatorikus gondolkodás fejlesztése. Lehetőségek rendszerezett felsorolása.

Tartalom A matematika tanulási módszereinek továbbfejlesztése. Matematikatörténeti érdekességek. Könyvtárhasználat, informatikai eszközök igénybevétele. Összehasonlításhoz, viszonyításhoz szükséges kifejezések értelmezése, használata (pl. egyenlő; kisebb; nagyobb; több; kevesebb; legalább; legfeljebb; nem; és; vagy; minden, van olyan). A tanultakhoz kapcsolódó igaz és hamis állítások. Konkrét példák a biztos, a lehetséges és a lehetetlen bemutatására. Változatos tartalmú szövegek értelmezése, készítése.

A továbbhaladás feltételei A gondolkodási módszerek követelményei a többi témakörben konkretizálódnak.

Egyszerű, matematikailag is értelmezhető hétköznapi szituációk megfogalmazása szóban és írásban.

Megoldások megtervezése, eredmények ellenőrzése. Konkrét dolgok adott szempont(ok) szerinti rendezése, rendszerezése. Néhány elem kiválasztása, elemek sorba rendezése különféle módszerekkel.

125

Számtan, algebra 65 óra Fejlesztési feladatok, tevékenységek A műveletfogalom mélyítése, kiterjesztése. A számolási készség fejlesztése gyakorlati feladatokon keresztül is.

A becslési készség fejlesztése. A bizonyítási igény felkeltése. Racionális számok többféle megjelenítése, többféle leírása. Egyenes és fordított arányosság felismerése gyakorlati jellegű feladatokban és a természettudományos tárgyakban. A következtetési képesség fejlesztése.

Ellenőrzési igény kialakítása.

Tartalom

A továbbhaladás feltételei

A racionális számok. A számok reciprokának fogalma. Műveletek racionális számkörben: – szorzás, osztás törttel, tizedestörttel; – alapműveletek negatív számokkal. Műveleti tulajdonságok, a helyes műveleti sorrend. Becslés a törtek körében is. 10 egész kitevőjű hatványai és használatuk átváltásoknál. Egyszerű oszthatósági szabályok (2-vel, 5-tel, 10-zel, 4-gyel, 25tel, 100-zal). Két szám közös osztói, közös többszöröseik. Törtek egyszerűsítése, bővítése. Egyenes és fordított arányosság. A százalék fogalma, alap, százalékláb, százalékérték. Egyszerű százalékszámítás arányos következtetéssel.

Tört, tizedestört, negatív szám fogalma. Pozitív törtek szorzása és osztása pozitív egészszel.

Elsőfokú egyismeretlenes egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása. A megoldások ábrázolása számegyenesen. Szöveges feladatok megoldása.

Egyszerű elsőfokú egyismeretlenes egyenletek megoldása szabadon választható módszerrel.

2-vel, 5-tel, 10-zel, 100zal való oszthatóság.

A mindennapi életben felmerülő egyszerű, konkrét arányossági feladatok megoldása következtetéssel.

Összefüggések, függvények, sorozatok 25 óra Fejlesztési feladatok, tevékenységek A gyakorlati életből vett egy-

126

Tartalom Változó mennyiségek közötti

A továbbhaladás feltételei Biztos tájékozódás a de-

szerű példákban a kapcsolatok felismerése, lejegyzése, ábrázolása. A függvényszemlélet fejlesztése.

kapcsolatok, ábrázolásuk derékszögű koordináta-rendszerben. Példák elsőfokú függvényekre. Példák konkrét sorozatokra.

rékszögű koordinátarendszerben.

Geometria, mérés 35 óra Fejlesztési feladatok, tevékenységek

Tartalom

Sík és térszemlélet fejlesztése.

Alakzatok síkban, térben.

A szimmetria felismerése a természetben, művészetben. Ismert alakzatok tengelyes tükörképének megszerkesztése.

Példák egyszerű transzformációkra. A tengelyes tükrözés. Tengelyesen szimmetrikus alakzatok.

Körző, vonalzó és a szögmérő használata. Megoldási terv készítése.

Háromszögek, négyszögek elemi tulajdonságai és speciális fajtái. A kör, körrel kapcsolatos fogalmak. Szögmásolás, szögfelezés. Téglalapok szerkesztése. Adott egyenesre merőleges szerkesztése. Sokszögek kerülete.

Mérések, számítások a bővült számkörben. A térszemlélet fejlesztése térbeli analógiák keresésével.

Testek építése. Téglatestek hálója, felszíne, térfogata.

A továbbhaladás feltételei A pont, egyenes, szakasz fogalmának helyes használata. Pont tengelyes tükörképének megszerkesztése. Párhuzamos és merőleges egyenesek előállítása, szögmásolás, szakaszfelező merőleges szerkesztése.

Háromszögek, négyszögek kerületének kiszámítása. Téglatest felszíne és térfogata konkrét esetekben. A térfogat és űrtartalom mértékegységeinek átváltása.

Valószínűség, statisztika 8 óra Fejlesztési feladatok, tevékenységek

Tartalom

Valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése.

Valószínűségi játékok és kísérletek.

A továbbhaladás feltételei Konkrét feladatok kapcsán a biztos és a lehe-

127

tetlen események felismerése. Rendszerszemlélet fejlesztése. Megfigyelőképesség, elemző képesség fejlesztése. Adatok gyűjtése környezetünkből. Számolási készség fejlesztése.

Adatok tervszerű gyűjtése, rendezése. Kördiagram. Adatok értelmezése, jellemzése, ábrázolása (például a leggyakoribb adat, szélső adatok). Átlagszámítás néhány adat esetén.

Néhány szám számtani közepének (átlagának) meghatározása.

7. ÉVFOLYAM

Évi óraszám: 129,5 óra Gondolkodási módszerek 12 óra Fejlesztési feladatok, tevékenységek Pozitív motiváció kialakítása. Kommunikációs készségek fejlesztése. A nyelv logikai elemeinek helyes használata.

A halmazszemlélet fejlesztése. Szövegelemzés, lefordítás a matematika nyelvére, ellenőrzés. A kombinatorikus gondolkodás fejlesztése. Tapasztalatszerzés az összes eset rendszerezett felsorolásában. 128

Tartalom

Matematikatörténeti érdekességek a tananyaghoz kapcsolva. Könyvtár és elektronikus eszközök felhasználása információk gyűjtésére, feldolgozására. Az ,,és”, ,,vagy”, ,,ha”, ,,…akkor”, ,,nem”, ,,van olyan”, ,,minden” kifejezések jelentése. Egyszerű (“minden”, “van olyan” típusú) állítások igazolása, cáfolata konkrét példák kapcsán. Példák konkrét halmazokra: részhalmaz, kiegészítő halmaz, unió, metszet. Szöveges feladatok megoldása. Változatos kombinatorikai feladatok megoldása különféle módszerekkel. Sorba rendezés, kiválasztás né-

A továbbhaladás feltételei

Gondolatok (állítások, feltételezések, választások stb.) világos, érthető szóbeli és írásbeli közlése. Egyszerű állítások igazságának eldöntése.

Sorba rendezés, kiválasztás legfeljebb 4 elem esetén.

hány elem esetén. Számtan, algebra 50 óra Fejlesztési feladatok, tevékenységek

Tartalom

Műveletek gyakorlása a racionális számkörben. Zsebszámológépek használata.

Műveletek a racionális számok körében (rendszerezés).

A bizonyítási igény fejlesztése.

A hatványozás fogalma pozitív egész kitevőre. A hatványozás azonosságai konkrét példákon. Normálalak. Arány, aránypár, arányos osztás gyakorlati esetekben. Százalékszámítási és egyszerű kamatszámítási feladatok.

Következtetési képesség fejlesztése összetettebb feladatokban.

Matematikatörténeti érdekességek megismerése.

Mindennapi szituációk öszszefüggéseinek leírása a matematika nyelvén, képletek értelmezése. Tapasztalatgyűjtés a mérlegelvvel kapcsolatban. Szövegértelmezés.

Prímszám, prímtényezős felbontás. Két szám legnagyobb közös osztója, legkisebb közös többszöröse. Egyszerű oszthatósági szabályok (3-mal, 9-cel, 8-cal, 125-tel, 6tal). Egyszerű algebrai egész kifejezések, helyettesítési értékük. Egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása következtetéssel, mérlegelvvel. Szöveges feladatok megoldása.

Összefüggések, függvények, sorozatok 30 óra Fejlesztési feladatok, Tartalom tevékenységek Táblázatok, grafikonok ké-

A továbbhaladás feltételei Alapműveletek helyes elvégzése kis abszolútértékű egészek, törtek, tizedestörtek körében egyszerű esetekben. 10 pozitív egész kitevőjű hatványai, 10-nél nagyobb számok normálalakja. Egyenes és fordított arányosság felismerése és alkalmazása egyszerű konkrét feladatokban. Egyszerű százalékszámítási feladatok. Osztó, többszörös, két szám közös osztóinak, néhány közös többesének megkeresése.

Egyszerű elsőfokú egyismeretlenes egyenletek megoldása. Egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel is.

A továbbhaladás feltételei

Két halmaz közötti hozzáren-

129

szítése konkrét hozzárendelések esetén. Tájékozódás a síkon a derékszögű koordináta-rendszer segítségével.

Számolási készség fejlesztése a racionális számkörben.

Geometria 30 óra Fejlesztési feladatok, tevékenységek

delések megjelenítése konkrét esetekben. Egyértelmű hozzárendelések ábrázolása a derékszögű koordináta-rendszerben. Lineáris függvények. Példák nem lineáris függvényekre (pl. 1/x függvény). Sorozatok vizsgálata (számtani sorozat).

Tartalom

Fejlesztés a gyakorlati mérések és a mértékegységváltások helyes elvégzésében.

Mértékegységek átváltása konkrét gyakorlati példák kapcsán a kibővült számkörben.

Állítások megfogalmazása, és igaz vagy hamis voltának eldöntése. Megoldási terv készítése kerület-, területszámítási feladatoknál.

Háromszögek magasságvonala, területe. Paralelogramma, trapéz, deltoid tulajdonságai, kerülete, területe. Kör kerülete, területe. Szögpárok (egyállású szögek, váltószögek, kiegészítő szögek). Középpontos tükrözés. Középpontosan szimmetrikus alakzatok a síkban. Szabályos sokszögek. Nevezetes szögek szerkesztése. Háromszög szerkesztése alapesetekben. A háromszög egybevágósági esetei. A háromszög belső és külső szögeinek összege. A négyszögek belső szögeinek összege.

Transzformációs szemlélet fejlesztése.

Szerkesztési eljárások gyakorlása.

A bizonyítási igény felkeltése.

130

Lineáris függvények ábrázolása értéktáblázattal egyszerű esetekben. Egyszerű sorozatok folytatása adott szabály szerint, néhány taggal megadott sorozat esetén szabály(ok) keresése.

A továbbhaladás feltételei Szög (fok), hosszúság, terület, térfogat, tömeg, űrtartalom, idő mérése a szabványos mértékegységeinek ismerete. Háromszögek területének kiszámítása.

Adott pont középpontos tükörképének megszerkesztése. Szögfelező szerkesztése. Háromszöggel kapcsolatos legegyszerűbb szerkesztések. Háromszögek és konvex négyszögek belső szögeinek összege.

Térszemlélet fejlesztése.

Három- és négyszögalapú egyenes hasábok, forgáshenger hálója, tulajdonságai, felszíne, térfogata.

Háromszög és négyszög alapú egyenes hasábok, valamint a forgáshenger felismerése, jellemzése.

Tartalom

A továbbhaladás feltételei

Valószínűség, statisztika 7.5 óra Fejlesztési feladatok, tevékenységek Valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése. Statisztikai adatok elemzése, értelmezése.

Valószínűségi kísérletek egyszerű konkrét példák esetében. Gyakoriság, relatív gyakoriság fogalma, tulajdonságai. Adatok gyűjtése, rendszerezése, adatsokaság szemléltetése, grafikonok készítése.

A gyakoriság fogalma. Egyszerű grafikonok olvasása, készítése.

8. ÉVFOLYAM

Évi óraszám: 129,5 óra Gondolkodási módszerek 12 óra Fejlesztési feladatok, tevékenységek Az igényes szóbeli és írásbeli közlés fejlesztése.

Tartalom

Gondolatok helyes szóbeli és írásbeli kifejezése.

A matematikai bizonyítás előkészítése: sejtések, kísérletezés, módszeres próbálkozás, cáfolás. Könyvtár és egyéb informati- Híres magyar matematikusok. kai eszközök használata. Szövegelemzés, értelmezés, Szöveges feladatok értelmezélefordítás a matematika se, megoldási terv készítése, a nyelvére. feladat megoldása és szöveg Az ellenőrzés, önellenőrzés alapján történő ellenőrzése. igényének fejlesztése. Rendszerszemlélet fejleszté- Elemek halmazokba rendezése, se. halmazok elemeinek felsoroláA tanult ismeretek közötti sa konkrét példák kapcsán. összefüggések felismerése, A tanult halmazműveletek al-

A továbbhaladás feltételei Szabatos, pontos írásbeli és szóbeli fogalmazás.

A bizonyítási igény. Ellenpéldák szerepe a cáfolásban.

Szövegértelmezés egyszerű esetekben.

A tanult halmazműveletek felismerése két egyszerű, konkrét halmaz esetén.

131

azok értő alkalmazása Kombinatorikus gondolkodás fejlesztése.

Számtan, algebra 50 óra Fejlesztési feladatok, tevékenységek

A rendszerező képesség fejlesztése. Számítások egyszerűsítése például azonosságok felismerésével. Zsebszámológépek alkalmazása. A helyettesítési érték célszerű kiszámítása.

Ellenőrzés igényének fejlesztése.

Szövegértelmezés, lefordítás a matematika nyelvére.

kalmazása konkrét feladatokban. Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása változatos módszerekkel (fadiagram, táblázatok készítése).

Tartalom Racionális szám fogalma (véges, végtelen tizedestörtek), példák nem racionális számra. A négyzetgyök fogalma. A természetes, egész és racionális számok halmazának kapcsolata. Műveletek racionális számkörben. Eredmények becslése.

Algebrai egész kifejezések, egyszerű képletek átalakításai. Szorzattá alakítás kiemeléssel egyszerű esetekben. Algebrai egész kifejezések szorzása egyszerű esetekben. Elsőfokú, illetve elsőfokúra visszavezethető egyszerű egyenletek, elsőfokú egyenlőtlenségek megoldása. Alaphalmaz, megoldáshalmaz. Szöveges feladatok megoldása.

Összefüggések, függvények, sorozatok 30 óra Fejlesztési feladatok, Tartalom tevékenységek A függvényszemlélet fejlesztése.

132

Függvények és ábrázolásuk a derékszögű koordináta-rend-

Sorba rendezés, kiválasztás legfeljebb 4-5 elem esetén, az összes eset felsorolása.

A továbbhaladás feltételei

Alapműveletek helyes sorrendű elvégzése egyszerű esetekben a racionális számkörben. Egyszerű algebrai egész kifejezések helyettesi értékének kiszámítása.

Elsőfokú egyenletek megoldása.

Egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel, egyenlettel.

A továbbhaladás feltételei x  a x+b függvény és ábrázolása konkrét racionális együtthatók

Táblázatok, grafikonok készítése konkrét függvények esetén.

Grafikus megoldási módszerek alkalmazása (lehetőség szerint számítógépen is).

Geometria 30 óra Fejlesztési feladatok, tevékenységek A halmazszemlélet és a térszemlélet fejlesztése. Zsebszámológép használata. A tanultak alkalmazása más tantárgyak és a mindennapi élet problémáinak megoldása során. A transzformációs szemlélet fejlesztése. A bizonyítási igény fejlesztése. Számolási készség fejlesztése.

Valószínűség, statisztika 7,5 óra Fejlesztési feladatok, tevékenységek Valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése. Adatsokaságban való eligazodás képességének fejlesztése.

szerben. x  x2; x  x Konkrét, egyszerű feltételnek eleget tevő pontok a koordinátarendszerben. Egyismeretlenes egyenletek grafikus megoldása. Sorozatok és vizsgálatuk (mértani sorozat).

esetén.

Tartalom

A továbbhaladás feltételei

A tanult testek áttekintése, ismerkedés a forgáskúppal, gúlával, gömbbel. Eltolás a síkban. Vektor, mint irányított szakasz. Két vektor összege, különbsége. Középpontos nagyítás és kicsinyítés konkrét arányokkal. Szerkesztési feladatok. Pitagorasz tétele.

Háromszög és négyszög alapú egyenes hasábok felszíne és térfogata. Adott pont eltolása adott vektorral. Kicsinyítés és nagyítás felismerése hétköznapi szituációkban. Pitagorasz-tétel ismerete (bizonyítás nélkül).

Egyszerű számításos feladatok a geo-metria különböző területeiről.

Tartalom Valószínűség előzetes becslése, szemléletes fogalma. Adathalmazok elemzése (módusz, medián) és értelmezése, ábrázolásuk. Grafikonok készítése, elemzése.

A továbbhaladás feltételei Relatív gyakoriság. Leggyakoribb és középső adat meghatározása kisszámú konkrét adathalmazban. Grafikonok készítése, olvasása egyszerű esetekben.

133

Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez Egy adott iskola lehetőségeit, teherbírását bármilyen szinten és helyzetben csak az adott működési feltételek ismeretében lehet megítélni. A tanterv megvalósításának sikerességét, a tanulók előmenetelét úgynevezett diagnosztizáló mérésekkel vizsgálhatjuk meg. Ezek a mérések olyan információkat szolgáltatnak, melyek elemzése segítséget nyújt a hibák korrigálásához, a problémák jó megoldásának megtalálásához. Az osztállyal, az egyes tanulókkal készített célirányos interjúk támpontot adhatnak a tartalmak, a módszerek közösséghez, egyénhez való igazításához, a valódi differenciálás megvalósításához. Az időnként sorra kerülő attitűdmérés feltérképezheti az osztály, az egyén motivációs szintjét. Ezek ismerete, pozitív irányú elmozdítása jelentékeny tényező az eredményes tanítás megvalósításában. Sok egyéb mellett ezek a mérések is részei lehetnek a tantárggyal kapcsolatos minőségbiztosításnak. A tanulók értékelését szolgáló témazáró dolgozatok, felmérések összeállításánál feltétlenül ügyeljünk arra, hogy a feladatok mennyisége annyi legyen, hogy megoldásuk beleférjen a tervezett időkeretbe. Csak az időhiány miatt ne legyen rosszabb az eredmény a vártnál. A felmérést olyan feladatokból kell összeállítani, amelyek között megtalálható az adott téma alapvető ismereteire közvetlenül építő feladat és begyakorolt típusfeladat. Ezeket a feladatokat a szorgalmas, de a matematika iránt nem túlzottan érdeklődő tanulók is sikeresen megoldják, így elkerülhető a fölösleges kudarcélmény. De legyen a feladatok között olyan is, amelynek jó megoldása megfelelő nehézségű akadályok elé állítja a matematikából tehetségesebb tanulókat. Nem szabad elfelejteni, hogy az iskolai dolgozat nem versenydolgozat, nem külső mérést szolgál, így tehát semmiképpen sem lehet benne olyan téma ismeretére építő feladat, amely témát nem tanítottuk meg lelkiismeretesen. Az írásbeli beszámolók egyik formája a tanórai felmérő dolgozat, az egy-két kérdést tartalmazó 10-20 perces „röpdolgozat”, az otthoni munkára építő házi dolgozat (pl.: egy-egy nehéz probléma otthoni megoldása, kutató munka összegzése, stb. ha mód van rá Internet használatára építve). A szóbeli felelet lehet egy-egy probléma megoldása, több okos hozzászólás érdemjeggyel való jutalmazása, kiselőadás tartása például matematikatörténeti érdekességekről, nyitott problémákról, beszámoló a kijelölt kutatás eredményeiről, tájékoztató a legfrissebb lapok tartalmáról (pl.: ABACUS) stb. Még egy fontos tényezőre szeretnénk felhívni a figyelmet: legyünk következetesek tanítványaink értékelésében, de ne legyünk merevek. Hassa át az értékelő munkát a humánum, a józan belátás, szükség esetén a javítás lehetőségének biztosítása akár a teljes közösség, akár egy csoport, akár egyes tanulók vonatkozásában. Ez nem jelent túlzott engedékenységet, hanem a tanuló tiszteletét, a kölcsönös bizalom, a pozitív motiváció megerősítését. A tanár szerepe valószínűleg megváltozik a közeljövőben. Nem a tanár lesz a mindentudás szimbóluma, a megfellebbezhetetlen információk birtokosa, letéteményese, de ő lesz az érző-értő, a tanulóhoz megfelelő empátiával, intelligenciával és figyelmességgel közeledő felnőtt, akitől megértést, szeretetet, személyre szóló segítséget kaphat tanulmányai elkezdéséhez, sikeres folytatásához. Az első lépés: felkészülni a felső tagozaton, az ötödik évfolyamon 2001 szeptemberében induló, kerettanterven alapuló matematikai nevelésre-oktatásra. Ezt igényesen és lelkiismeretesen csak úgy lehet megtenni, ha a felsős matematika kerettanterv áttanulmányozását kiegészítjük az alsós matematika kerettanterv megismerésével, és betekintünk a folytatásba, a középiskolák matematika kerettantervébe is.

134

KULCSKOMPETENCIÁK Matematika 1. Anyanyelvi kommunikáció: •

Szövegen belüli tájékozódás: direkt és indirekt információk lokalizálása, azonosítása, értelmezése

•

Információk szétválasztása

•

A szövegbeli kapcsolatok felismerése

•

Kérdések megértése

•

A szöveges, a képi és a számszerű információk integrálása (ábra és kép információinak leolvasása és alkalmazása)

•

Lényegkiemelés – kulcsszavak kiemelésével

•

Állítások logikai értékének meghatározása

•

Szövegrészek (bekezdések) időrendi, illetve logikai kapcsolatának felismerése

•

A magyarázó szövegtípus (ismeretterjesztő szöveg) ok-okozati viszonyainak megértése

•

Az önművelés, önfejlesztés (pl. szókincsbővítés) igényének alakítása könyvhasználattal, (pl. lexikon, szótár, kézikönyv, CD-ROM, internet)

•

A szövegjelentés feltárása, a szöveg globális megértése

2. Idegen nyelvi kommunikáció: •

az idegen szakszavak helyes olvasása, írása

•

a különböző nemzetiségű tudósok, híres matematikusok nevének helyes olvasása, kiejtése, írására

3. Matematikai kompetencia: •

számlálás, számolás

•

mennyiségi következtetés, becslés, mérés, valószínűségi szemlélet

•

problémamegoldás, metakogníció

•

rendszerezés, kombinativitás

•

deduktív és induktív következtetés

4. Természettudományos kompetencia: •

A problémák, egyértelmű és egzakt megfogalmazása, megoldása

•

A világról alkotott egyre pontosabb kép kialakítása

135

•

A tanult ismeretek alkotó alkalmazása más tudományokban, a mindennapi életben (Számítások, következtetések, sejtések, táblázatok-, grafikonok értelmezése, készítése)

5. Digitális kompetencia: •

A számítógép biztos használata (információk megkeresésére, összegyűjtésre, feldolgozására, oktatóprogramok használatára – gyakorló és logikai feladatok megoldására).

6. A hatékony, önálló tanulás: •

A tanulók legyenek képesek a kitűzött cél érdekében kitartóan tanulni; saját tanulásukat megszervezni

•

A rendelkezésre álló idővel és információval helyesen gazdálkodni

•

Tudjanak heterogén csoportban is hatékonyan, képességeiknek megfelelően dolgozni, tudásukat másokkal is megosztani.

7. Szociális és állampolgári kompetencia: •

Ismerjék fel a tanulók, hogy a matematikai kutatások, felfedezések és azok alkalmazásainak célja csak a közjó szolgálata lehet

•

tudjanak különbséget tenni a tudomány eredményeinek humánus és anti- humánus alkalmazásai között (atomreaktor − atombomba; környezetkárosító és környezetbarát technológiák, stb.).

•

Egyéni- és csoportmunka során alakuljon ki bennük az egyénekkel, csoportokkal stb. való együttműködés készsége, a megkülönböztetés-mentesség.

•

Legyenek képesek hatékony szakmai kommunikációra. Matematikai ismereteik szolgálják a különböző közösségi tevékenységek és a különböző szinteken hozott döntések kritikus elemzését.

8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia •

A tanulók ismerjék meg tágabb környezetüket, legyenek képesek a kínálkozó lehetőségek megragadására.

•

Legyenek képesek a matematikai ismereteik kreatív alkalmazására, álljanak készen az új ismeretek megszerzésére, vagy a meglévők bővítésére.

•

Tudjanak tervet készíteni céljaik elérése érdekében.

9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

136

•

A matematika megjelenése a népművészeti alkotásokban és egyéb művészetekben

•

Füzetvezetés, szerkesztések egyértelműsége, esztétikája

INFORMATIKA 5-8. ÉVFOLYAM

137

CÉLOK ÉS FELADATOK

A történelem során minden társadalomban lényeges szerep jutott bizonyos információs folyamatoknak, például a társadalom önszervezéséhez és irányításához elengedhetetlen politikai és gazdasági információk megszerzése, továbbítása, tárolása, feldolgozása. A technikai, tudományos és művészi információs szellemi termékek is hasonlóan fontosak voltak a közösségek életében. A 21. század elején kialakuló információs társadalom különösen abban tér el más társadalmaktól, hogy az IKT (információs és kommunikációs technológia) gyors fejlődésével párhuzamosan, folyamatosan nő az információs termékek és szolgáltatások gazdasága, az adat (általános értelemben) árúvá válik, és az információs szektor egyre több munkaerőt alkalmaz. A mai iskolarendszer feladata a tanulók felkészítése az információs társadalom viszonyaira (kihívásaira). Nevelni kell a tanulókat az információs termékek és szolgáltatások kritikus, etikus és értő befogadására (fogyasztására), hogy az IKT használatával tudjanak tanulni, művelődni és szórakozni. Törekedni kell az érdeklődés felkeltésére a kreativitás fejlesztésére, hogy az informatika iránt különösen fogékony gyermekek - megfelelő továbbtanulás után - később az információs gazdaságban, mint alkotó munkaerő munkát vállalhassanak. Ennek érdekében meg kell tanítani a gyermekeket a korszerű eszközök kezelésére, az információszerzési, -tárolási, -feldolgozási és átadási technikákra, valamint meg kell ismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. Ennek leghatékonyabb módját a több éven keresztül tanult informatika tantárgy és az iskolai élet egészében jelen lévő informatikai nevelés biztosíthatja. Ahogyan az ipari társadalom kialakulásával az iskola átalakult, ugyanúgy megváltozik a mai iskola az információs társadalom igényeinek megfelelően. Az információs és kommunikációs kultúrát minden gyermek számára hozzáférhetővé kell tenni a közoktatásban. Ehhez azonban nem elég az informatika tantárgy. A tanulóknak ismerniük és használniuk kell az informatikai eszközöket a különböző órákon és a felkészülésük során is. Az informatikai nevelésnek - amely közös követelmény - meg kell mutatnia, hogy a természeti és a technikai környezet mellett létezik a jelek, kódok, szoftverek virtuális környezete is (szöveg, kép, mozgókép, hang, stb. - a jelentésükkel együtt), amely az emberiség praktikus, tudományos, művészi és sok másféle szempontú információit "hordozza" és megjeleníti. A jelek, szoftverek virtuális környezete különösen szemléletesen (vizuálisan) nyilvánul meg a digitális médiában. (Lásd a médiainformatika, infokommunikáció, alkalmazói informatika témáit). Az oktatás célja, hogy a tanuló mozogjon otthonosan ebben az egyszerre valóságos és virtuális informatikai környezetben. Az informatikai eszközök, a médiainformatika és az infokommunikáció lehetőségei új tanulási technikákat kínálnak minden tantárgyban a tanórákon és az órán kívüli felkészülésben. Az elektronikus oktatási anyagokat és a különböző elektronikus információforrásokat egyre gyakrabban alkalmazzák a tanulók. A pedagógus munkája megváltozik, nő az információk közötti eligazodást segítő, tanácsadó szerepe. Az informatikai eszközök lehetőséget teremtenek az egyéni ütemű tanulásra, a tehetségekkel való speciális foglalkozásra. A számítógéppel végzett feladatok egy részének megoldása megköveteli a csoportmunkát, az ismeretek gyakorlati alkalmazását és a másokkal való kommunikációt is.

138

A számítástechnika – beleértve a médiainformatikát, a mobilkommunikációt és az internethasználatot is – a könyvtári informatikával együtt alkotja az informatika tantárgy legfontosabb területeit. Az informatika tantárgy fontos szerepet vállal az alkotó munkára nevelésben, hiszen akár programot írunk, akár alkalmazásokkal dolgozunk, a végeredmény egy új "információs termék" lesz. Cél az algoritmikus gondolkodás fejlesztése is, amely a hétköznapi életben is alapvető fontosságú. Az iskolai számítógépes hálózat, az internet és a könyvtár "forrásközpont”-ként történő felhasználásával fejleszteni kell az önműveléshez szükséges attitűdöket, képességeket és tanulási technikákat. A könyvtári informatikának fel kell készítenie a tanulókat az információk elérésére, kritikus kiválasztására, feldolgozására és közlésére. Cél az iskolai és más típusú könyvtárakban a könyvtári eszközökkel végzett tevékenységek gyakoroltatása, tudatos és biztos használói magatartás kialakítása is. A tantárgy célja megismertetni az informatika eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását, tudásuknak, készségeiknek és képességeiknek fejlesztését, alkalmazását más tantárgyakban, későbbi tanulmányaikban, a mindennapi életben, a szórakozásban és a munkában. Cél az is, hogy felhívjuk a tanulók figyelmét az informatika veszélyeire, és ezek elkerülésének módjaira. Fontos, hogy a tanulóknak sikerélményük legyen az informatika órákon, és törekedjenek ismereteik folyamatos megújítására, mert ez egy rohamosan fejlődő terület. Cél olyan attitűd kialakítása, hogy az egyén érezze, képes tevékenyen bekapcsolódni az egész világra kiterjedő információs társadalomba. FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK

A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes és más intelligens informatikai eszközökkel végzendő munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelőzésére. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait. Legyen képes a számítógéppel és más intelligens informatikai eszközökkel való kommunikációra (interaktív kapcsolat tartására). Ismerje fel, és alkalmazza a számítógépes kommunikációban leggyakrabban előforduló vizuális és manuális jeleket, jelkombinációkat. Tudja alkalmazni az operációs rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait. Szerezzen jártasságot az informatikai eszközök és információhordozók használatában. Ismerje a használt informatikai eszközök működési elveit. Legyen képes a különböző formákban megjelenő adatokat felismerni; tudjon adatot különféle formákban megjeleníteni, szemléltetni, vizsgálni. Ismerje a legalapvetőbb szöveges-rajzos-táblázatos dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képes megvalósítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására, különböző formában való megjelenítésére. Tudja kezelni és szerkeszteni a multimédiás dokumentumok alapelemeit. Szerezzen tapasztalatokat az adatok különféle formáinak (szöveges, hangzó, képi) együttes kezelésében, tudjon adatokat megkeresni, elérni adatbázisból, számítógépes hálózatból. Tudja a digitális tudásbázis-rendszert és az oktatóprogramokat használni. Legyen képes egy probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert eszközök, programok, alkalmazások és módszerek közül a megfelelőt. 139

Legyen képes különféle formákban megfogalmazni a környezetében, az iskolában előforduló tevékenységek algoritmizálható részeit. Helyesen használja a logika bizonyos elemeit (és, vagy, nem, ha … akkor …). A problémamegoldás során segítséggel ismerje fel az adatok közötti összefüggéseket. Ismerje fel az adatok és az eredmények kapcsolatát. Legyen képes a feladat megoldására készített algoritmust megvalósítani számítógépen (a használt fejlesztő rendszerrel). Legyen képes értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat. Kísérletezzen egyszerű folyamatok számítógépes modelljeivel, figyelje meg a paraméterek módosításának hatását. A tanuló értse a közvetlen és a közvetett (technikai) kommunikáció lényegét. Legyen jártas a hálózat alapszolgáltatásainak önálló használatában. Tudjon információt szerezni és elhelyezni az interneten. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén: csoportos kommunikációs formák, elektronikus levelezés. Tudja használni a mobilkommunikáció lehetőségeit. Legyen tájékozott a média (internet, televízió, rádió) szerepéről. Ismerje a hagyományos médiumok elektronikus megfelelőit (például elektronikus könyv, folyóirat, zene). Ismerje és használja az internetes portálokat, digitális fényképezést, a multimédiát. Ismerkedjen az új médiumokkal (virtuális valóság, interaktív média). Tudjon használni médiainformatikai eszközöket a tanulási folyamatban és a szabadidős tevékenységben. A tanuló ismerkedjen meg a számítástechnika történetével, a mai informatika alkalmazásaival és fejlődési irányaival. Ismerje meg és értékelje a magyar tudósok szerepét, tevékenységét a világ informatikai kultúrájának fejlődésében. Ismerje meg az informatika társadalmi szerepét, az információs társadalom főbb jellemzőit. Ismerje a programok és adatok használatának jogi és etikai alapjait (szerzői jog, személyes adatok, hitelesség). Ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat személyiségre káros hatásait (pl. játékfüggőség, gerinc vagy a szem károsodása). A tanuló rendszeresen használja az iskolai könyvtárat, mint információs-tanulási forrásközpontot, vegye igénybe szolgáltatásait. Alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait, informatikai eszköztudását, és a megfelelő viselkedés normáit. Ismeretei bővítéséhez, tanulási feladataihoz szerezzen jártasságot a könyv- és médiatár és az elektronikus könyvtár használatában. Feladatai megoldásához rendszeresen használja a folyóiratokat, lexikonokat, szótárakat, kézikönyveket, az ismeretterjesztő irodalmat, a különböző médiumokat, valamint az interaktív multimédiát. A dokumentumtípusok ismeretében legyen képes azok önálló használatára. Ismerje a könyvtártípusokat, a kézikönyvtár informálódásban betöltött szerepét. Tudjon különböző szempontok szerint dokumentumokat keresni a könyvtár adatbázisaiban, katalógusaiban. Tudjon forrást és információt keresni a tájékoztató eszköznek megfelelő keresési módszerek alkalmazásával. Tudjon a dokumentumokból idézni, és a forrásokra szabályosan, etikusan hivatkozni. Iskolánkban a könyvtárhasználati ismeretek elsajátítása a magyar nyelv- és irodalom tantárgy tanítási óráin kerül sor.

140

5-6. ÉVFOLYAM

5. ÉVFOLYAM

Évi óraszám: 37 óra Új tananyag feldolgozása

Témák Év eleji ismétlés Informatikai alapok Operációs rendszer használata Algoritmusok és adatok Szöveg, kép és zene Év végi ismétlés

3 2 2 4

Gyakorlás, he- Összefoglalás, lyi felhasználás ellenőrzés, hiánypótlás 1 3 3 2 1 3 8

2 2 2

Összóraszám 1 8 5 7 14 2

6. ÉVFOLYAM

Évi óraszám: 37 óra Új tananyag feldolgozása

Témák Év eleji ismétlés Informatikai alapok Operációs rendszer használata Algoritmusok és adatok Szöveg, kép és zene Év végi ismétlés

2

Gyakorlás, he- Összefoglalás, lyi felhasználás ellenőrzés, hiánypótlás 1 2 1

Összóraszám 1 5

2

3

2

7

6 2

6 4

3 1 2

15 7 2

FEJLESZTÉSI FELADATOK TÉMAKÖRÖK Az informatikai eszközök használata Hardver- és szoftver-

TARTALMAK

BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGEK

Ergonómiailag megfelelő szá- A számítógépterem rendjének, a

141

környezet

mítógépes munkakörnyezet. A számítógép és perifériái (billentyűzet, egér, monitor, lemezmeghajtók). Informatikai eszközök kezelése.

gépek balesetmentes használatának megismerése. A billentyűzet és az egér helyes használata. A háttértárak (lemezek) szerepének megértése. Adott informatikai eszközök kezelésének gyakorlása.

Egyes informatikai eszközök működési elveinek bemutatása. Óravázlat készítése tanári segítséggel. Kommunikáció a szá- A jelek világa. Titkosírások. Je- Különféle jelek értelmezése. Egymítógéppel lek a számítógépen, a grafikus szerű titkosírások készítése. felhasználói felület. Hogyan kommunikálunk a számítógép- Háttértár és könyvtárak váltása, pel? A számítógépes manuális- könyvtárba való belépés, mozgás vizuális kommunikáció elemei. a könyvtárak között. Ismert he("Jelelés" a számítólyen lévő állomány megkeresése. géppel) Könyvtárszerkezet. Háttértár Be- és kilépés az iskolai hálózatváltása, könyvtár kiválasztása, ba. Kiválasztott állományok máeligazodás a tároló rendszerben. solása, mozgatása, átnevezése, Fájlok keresése. Könyvtárszer- törlése. kezet kialakítása a háttértárolón. Állományok másolása, mozga- Egyszerű oktatóprogramok intertása, átnevezése, törlése. Háló- aktív használata. A számítógépes zati belépés és kilépés módja. manuális-vizuális kommunikáció Programok futtatása. gyakorlása a programokkal. Informatika-alkalmazói ismeretek Rajzos-szöveges doKisebb méretű rajzos-szöveges Egy rajzoló és egy szövegszerkumentumkészítés dokumentumok tervezése, az el- kesztő program egyes alapszolkészítés szokásos menete. gáltatásainak alkalmazása. A megfelelő rajzeszköz kiválasztáEgy rajzoló program alapszintű sa. Egyszerű rajzok készítése. szolgáltatásai. A rajzeszközök Meghívó, vers, levél készítése. és a színek kezelése. Rajzok, Mentés és nyomtatás segítséggel. ábrák készítése. A szöveg karakter szintű formáEgy szövegszerkesztő legegy- zása: betűtípus, betűméret, félköszerűbb szolgáltatásai. Szöveg vér, dőlt és aláhúzott betűstílus begépelése, javítása, módosítá- beállítása. sa. Karakterek formázása: a betűtípus, a betűméret beállítása, Másolás, beillesztés, beszúrás a dőlt, aláhúzott, félkövér betűstí- dokumentumba. lus. Mentés és nyomtatás. Szövegek, képek másolása, beillesztése a dokumentumba.

142

Multimédiás elemek szerkesztése Táblázatok Adatbázisban keresés

A multimédia alapelemei: szöveg, rajz, hang, zene, fénykép, animáció és film kezelése. Táblázatok

Hanganyagok és képsorok lejátszása multimédia számítógéppel.

Adatok csoportosítása, értelmezése, táblázatba rendezése. Tantárgyi adatbázisok. Helyi (tantárgyi) adatbázis használata, keresés az adatbázisban. Közhasznú információforrások. Menetrend, moziműsor, telefonkönyv használata.

Infokommunikáció Adatok közlése és ke- Digitális Tudásbázis-rendszer resése az interneten használata Adatbázisok az interneten (pl. menetrend)

Keresés az adatbázisokban. Böngészés és keresés az interneten.

Céltudatos információszerzés az internetről. Internetes és mobilkommunikáció

Médiainformatika

Infotechnológia Problémamegoldás

Algoritmizálás, programozás

Hasznos webhelyek. Az információ jelentése. Információátvitel (telefon). Az elektronikus levelezés alapjai. Csoportos kommunikációs eszközök az interneten. Digitális média(eszközök).

Az információ köznapi fogalmának helyes alkalmazása. Hétköznapi távközlési eszközök (pl. mobiltelefon) használata. Levél küldése, fogadása. Csevegés. Elektronikus könyv kezelése, olvasása. Digitális fényképek készítése. Multimédia program interaktív használata. Internetes portálok látogatása.

Problémák felvetése és megoldása.

Egyszerű problémák megfogalmazása. Algoritmusok készítése hétköznapi problémák megoldására. Ismert adatokból az eredmé- Hétköznapi algoritmusok, térbeli nyek meghatározása. tájékozódási képességet fejlesztő, egyszerű algoritmusok készítése. Táblázatok, diagramok. Adott probléma megoldásához Algoritmusok szöveges, rajzos készült algoritmus megvalósítása megfogalmazása, értelmezése. számítógépen. Feladatmegoldás egyszerű fejlesztőrendszerrel.

143

Szabályozó eszközök működésének és hatásának megfigyelése oktatóprogramokban. Információs társada- Az informatika történetéből. Kiselőadás, házi dolgozat az inlom formatika történetéből. Szabadon felhasználható (információ)források. Szabadon felhasználható források keresése. Személyes adatok. Személyes adataink táblázatba Informatikai eszközökkel kap- rendezése. csolatos etikai kérdések. Beszélgetés az informatika etikai kérdéseiről.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI 5. évfolyam végén. Legyen képes kezelni a billentyűzetet és az egeret. A tanuló értse, hogy ugyanazt az ismeretet különféle jelekkel leírhatjuk. Tudjon alapszinten kommunikálni az adott programokkal. Tudjon tájékozódni a számítógép könyvtárstruktúrájában. Tudjon mappákat és fájlokat létrehozni, másolni, törülni. Képes legyen ábrákat, rajzokat készíteni rajzoló programmal. 6. évfolyam végén. Tudjon szöveget karakter szinten formázni és egyszerű dokumentumot készíteni. Tudjon használni néhány közhasznú információforrást. Tudjon webhelyekre látogatni, és ott adott információt megkeresni. Küldjön és fogadjon elektronikus leveleket. Legyen képes egyszerű, hétköznapi algoritmusokat értelmezni, illetve végrehajtani. Tudjon eligazodni az iskolai könyvtár szabadpolcos állományában. Tudja, hogy milyen könyvtári szolgáltatásokat nyújt az iskolai könyvtár. Tudjon irányítással információt keresni a segédkönyvekben és helyi adatbázisban. Legyen képes megkülönböztetni a főbb könyvtári médiumokat.

144

7. ÉVFOLYAM

Évi óraszám: 37 óra Témák

Új tananyag feldolgozása

Gyakorlás, he- Összefoglalás, lyi felhasználás ellenőrzés, hiánypótlás

Év eleji ismétlés

Összóraszám

1

1

Az informatika alapjai

3

3

1

7

Az operációs rendszer használata

1

3

1

5

Kommunikáció a hálózaton

2

4

2

8

Algoritmusok és adatok

2

2

2

6

Dokumentumkészítés számítógéppel

2

4

2

8

2

2

Év végi ismétlés

FEJLESZTÉSI FELADATOK TÉMAKÖRÖK Az informatikai eszközök használata Hardver- és szoftverkörnyezet

TARTALMAK

BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGEK

A számítógép fő részei. Számítástechnikai eszközök kezelése. Billentyűzet, egér, lemezmeghajtók, nyomtató, szkenner (mikrofon, hangszóró, fülhallgató), digitális fényképezőgép. Hordozható számítógép. Mobil-kommunikációs eszközök.

A személyi számítógép fő részeinek és működése lényegének megértése; a billentyűzet és az egér gyakorlott kezelése, a lemez és más perifériák használata. Különféle jelfajták csoportosítása; az információ és adat megkülönböztetése; különféle informatikai eszközök és kommunikációs rendA jelek csoportosítása és átala- szerek kipróbálása. kítása. Digitális jelek és az adatmennyiség. A számítógép- A számítógépes programokkal pel való kommunikáció alap- való kommunikáció leggyakoribb elemei és szabályai. jeleinek megismerése és szabályainak (elsősorban a manuális A használt informatikai eszkö- algoritmikus tevékenységeknek) zök működési elveinek bemuta- tudatos használata az operációs rendszer és a különféle alkalmatása.

145

Az operációs rendszer használata

zói rendszerek kezelése során. Az operációs rendszer és/vagy Floppy formázása, azon az előírt egy segédprogram alapszolgál- könyvtárszerkezet kialakítása a tatásainak használata. formázás, létrehozás, törlés parancsok használatával. ÁllomáLemez formázása, használható- nyok kijelölése, másolása, mozságának ellenőrzése. Könyv- gatása, átnevezése, törlése. Ismert társzerkezet kialakítása a hát- nevű állomány megkeresése adott tértárolón. Kiválasztott állomá- háttértáron. Kiválasztott állonyok másolása, mozgatása, át- mány vagy könyvtár tartalmának nevezése, törlése. A tömörítés tömörítése programmal, a tömörífogalma. Állományok tömörí- tett állomány kicsomagolása. tése és kibontása. A hálózat használatának alapszabályai. A helyi hálózat használata.

Informatika-alkalmazói ismeretek Multimédiás dokumentu- Képek bevitele (szkennelés), di- Képek szkennelése. Digitális mok készítése gitális fényképezés. Mozgókép, fényképek és mozgóképek készíanimáció. tése, használata. Animáció szerkesztése. Hangrögzítés és lejátszás. Hangfelvétel készítése (segédprogrammal). Multimédiás dokumentumok készítése. Egyszerű multimédiás dokumentumok összeállítása. Bemutató készítése. Adatbázisban keresés

Egyszerű bemutatók készítése. Információszerzés adatbázisból, Információszerzés adatbázisból, a számítógépes hálózatból. hálózatról ill. az internetről. A megtalált információ gyűjtése, feldolgozása. Tematikus térképek keresése az interneten.

Infokommunikáció Adatok keresése az inter- Infokommunikáció, adatátvitel. neten Hasznos webhelyek, távoli adatbázisok. Internetes és mobilkommunikáció

146

Hasznos webhelyek és adatbázisok felkeresése Egy letöltött weboldal részletének elmentése saját háttértárra vagy új állományba a vágólap használatával. Fájlok letöltése. Az elektronikus levelezés, ki- A címzett, a tárgy, a másolat és egészítő információk, levélmel- más adatok kitöltése. Állomálékletek. nyok csatolása a levélhez. Saját e-mail cím létrehozása és használata. Mobilkommunikáció.

Médiainformatika

A mobiltelefon szolgáltatásainak bemutatása (sms, mms). A hagyományos médiumok di- A digitális médiumok (elektronigitális (elektronikus) változatai. kus könyv, folyóirat, digitális Multimédia oktatóprogramok, zene, video, tévé) alkalmazása a oktatási anyagok. megismerési folyamatban. Tantárgyi multimédia oktatóprogramok kezelése.

Infotechnológia Feladatmegoldás, algorit- A feladatmegoldáshoz szüksémizálás ges adatok és az eredmények kapcsolata. Elemi és összetett adatok megkülönböztetése, kezelése.

A feladatmegoldáshoz szükséges adatok és az eredmények kapcsolatának feltárása, elemzése.

Adott feladat megoldásához algoritmus tervezése. Szekvenciális és Algoritmusok tervezése. Algo- feltételes vezérlés, számlálós és ritmusok készítése, leírása al- feltételes ciklusos programok érgoritmus-leíró nyelven. A fel- telmezése, kódolása, kipróbálása. adatok megoldása fejlesztő rendszerrel. Feladatok megol- Grafikával, szöveggel kapcsoladásához algoritmusok kódolása tos programok készítése. Egyszeprogramozási nyelven. A prog- rű logikai és matematikai feladaram futtatása, tesztelése, javítá- tok megoldása. Különböző számsa. típusú adatok használata.

A lépésenkénti finomítás elve. Folyamatok modellezése Kísérletezés véletlen jelenségek Néhány véletlen jelenség modellmodelljeivel. jének megismerése, a paramétermódosítás hatásainak megfigyelése. Információs társadalom Az informatikai eszközhaszná- A túlzott informatikai eszközlat veszélyei. használat (számítógépes játékok, tévé, videó) veszélyeinek, személyiséget károsító hatásainak megbeszélése. A függőség megakadályozása.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A tanuló legyen képes a számítógép legfontosabb perifériáit kezelni. Tudjon tájékozódni a számítógép könyvtárstruktúrájában. Tudja használni a számítógép karbantartásához szükséges segédprogramok egyikét, vagy az operációs rendszer néhány szolgáltatását. Ismerje és tudja kezelni a multimédia alapelemeit (szöveg, kép, mozgókép, hang). Tudja használja az elektronikus levelezés alapszolgáltatásait. Képes legyen egyszerű feladatokhoz (néhány utasításból álló) algoritmusokat készíteni. Ismerjen fel algoritmus-szerkezeteket (elágazás, ciklus). Ismerje a könyvtártípusokat.

147

Tudja használni az elektronikus könyvtárat. Tudjon információt keresni a segédkönyvekben (szótár, lexikon, enciklopédia) és az interneten. 8. ÉVFOLYAM

Évi óraszám: 37 óra

Témák

Új tananyag feldolgozása

Gyakorlás, he- Összefoglalás, lyi felhasználás ellenőrzés, hiánypótlás

Év eleji ismétlés

Összóraszám

1

1

Algoritmusok és adatok

4

6

2

12

Dokumentumkészítés számítógéppel

4

4

2

10

Az adatkezelés alapjai

4

5

3

12

2

2

Év végi ismétlés

FEJLESZTÉSI FELADATOK TÉMAKÖRÖK Az informatikai eszközök használata Hardver- és szoftverkörnyezet

TARTALMAK

Digitális számítógépek Adatok gyűjtése a mai elektronikus A vírus fogalma, fajtái. számítógépekről. A vírusterjedés megakadályozása. Védekezés a vírusok terjedése ellen, vírus irtása segítséggel.

Informatika-alkalmazói ismeretek Szövegszerkesztés Szöveges-rajzos-táblázatos dokumentumok tervezése, az elkészítés szokásos menete. A szövegegységek. Karakter-, bekezdés- és oldalformázás. Műveletek vágólappal. Ábrák, rajzok, képek, szimbólumok, objektumok beszúrása. Kisebb méretű dokumentum tervezése, szerkesztése (Például levél, újságoldal készítése.) Tabulátorok használata. Szöveg átrendezése, keresés, csere, helyesírás. Táblázat beszúrása szöveges dokumentumba. 148

BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGEK

Az alapvető szövegegységek ismerete, kezelése. Többféle formázást tartalmazó dokumentumok készítése. A vágólap használata (kivágás, másolás, beillesztés, mozgatás, törlés). A dokumentum mentése, megnyitása és nyomtatása. Dokumentumkészítés szokásos menet szerint. Képi adatok gyűjtése, képek bevitele (a dokumentumba). Szöveges dokumentumokban tabulátorok használata. Táblázat beszúrása, formázása, feltöltése adatokkal.

Hipertext (hipermédia) dokumen- Dokumentumok formai és tartalmi tum. javítása, a helyesírás ellenőrzése. Szöveget, képet vagy táblázatot tartalmazó dokumentumok készítése. Egyszerű hipertext dokumentum szerkesztése például szövegszerkesztővel. Táblázatok, diagramok Táblázatok használata a hétköz- Az adatok táblázatos formában törnapi és az iskolai életben. Cella, ténő megjelenítése, előnyeinek besor, oszlop, hivatkozás, képlet. mutatása. Adatok formátuma, típusai (szö- A táblázatkezelés alapfogalmainak veg, szám, pénznem). (cella, sor, oszlop, hivatkozás, képAz adatok szemléltetését segítő let) megismerése egyszerű példáeszközök megismerése. kon. Az adatok csoportosítása értelme- Táblázatok létrehozása, módosítása zése, azok grafikus ábrázolása, (adatbevitel, mozgatás, másolás, következtetések levonása. törlés). Az elkészült munka tároláDiagramok, grafikonok készítése sa, kinyomtatása. Táblázathoz diagtáblázatból. ram készítése. Kész táblázatból és diagramból az adatok között meglévő összefüggések felismerése, olvasása. Különböző tantárgyakhoz kapcsolódó táblázatok megismerése, egyszerű tantárgyi feladatok megoldása táblázatkezelővel. Keresés tantárgyi adatbázisokban. Problémamegoldás Problémamegoldás informatikai A probléma megoldásához szükséalkalmazásokkal. ges alkalmazói környezet kiválasztása. Az iskolához kapcsolódó probléma, feladat megoldása informatikai eszközök használatával önállóan vagy csoportmunkában, tanári irányítással. Infokommunikáció Adatok közlése és ke- Weblapkészítés. Egyszerű weblapok szerkesztése és resése az interneten Tematikus és kulcsszavas kere- elhelyezése az interneten. sők. Böngészés. Tematikus és kulcsszaKeresés meglévő adatbázisban. vas keresés az interneten. Tantárgyi anyag összeállítása. Internetes kommuniká- Az internet szolgáltatásairól. Az internet egyes kommunikációs ció szolgáltatásainak használata. Vásárlás az interneten. Információs társada- A számítástechnika történetéből. A számítástechnika történetére volom Magyar tudósok szerepe az infor- natkozó adatok gyűjtése, rendszerematikai kultúra fejlődésében. A zése; tájékozódás a mai hardveresz-

149

hálózati szolgáltatások kialakulásának rövid története. A számítógépek alkalmazási területei a társadalomban. Különféle számítógéppel ellátott eszközök, rendszerek (például gépkocsi, lakás, robot). Az informatika fejlődési irányai. Informatikai biztonság, az információ hitelessége. Szerzői jog. Szabad felhasználás körébe tartozó adatok, dokumentumok bemutatása példákkal. Felhasználói etika. Az emberi kapcsolatok változása az információs társadalomban. Infokommunikációs viselkedési szabályok bemutatása példákkal.

közök világában; adatok gyűjtése a számítógép, a robotok és más informatikai eszközök alkalmazási területeiről, tanári irányítással, könyveket, folyóiratokat és az internetet forrásként használva. Források értékelése a megbízhatóság szempontjából. A szerzői jog fogalmának megismerése. Informatikai eszközök és szoftverek etikus használata. Előadások, dolgozatok készítése az információs társadalom egy-egy jellemző vonásáról, problémájáról.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A tanuló ismerje a számítógép fontosabb alkalmazási területeit és jelentőségét a mai társadalomban. Képes legyen többféle formázást tartalmazó szöveges-rajzos-táblázatos dokumentumot készíteni. Minta alapján tudjon dokumentumot készíteni. Tudjon adatokat táblázatos formában és diagramon megjeleníteni. Tudja, hogy a tárgyszó és a szakjelzet a könyv témáját fejezi ki. Tudjon a szakjelzet ismeretében a szabadpolcon műveket keresni. Legyen képes – segítséggel – a tárgyi katalógust használva egyszerű keresési feladatokat megoldani. Tudjon forrásokra hivatkozni.

Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez A helyi tantervnek kerettantervhez kell illeszkednie, annak fejlesztési követelményeit, témaköreit és tartalmait magába kell építenie. A tanulói teljesítmények értékelésekor nem közvetlenül a kerettantervet, nem is a helyi tantervet kell alapul venni, hanem azt, amit a helyi tantervből valóban kellő mélységgel és lelkiismeretességgel megtanítottunk. Az informatika kerettanterv a továbbhaladás feltételeiként azokat a tevékenységeket és követelményeket írja elő, amelyek a további eredményes munkához nélkülözhetetlenek. A kerettantervnek ez a része azonban nem az elégséges szintet rögzíti, az függhet más tényezőktől is. Az átfogó tantárgyi mérésekkel megállapítható a helyi tanterv és a helyi oktatás eredményessége valamely általánosabb - például a kerettantervi - követelményrendszerhez mérten. Az ilyen típusú mérés azonban nem alkalmas a tanulói teljesítmények értékelésére, mert nem képes figyelembe venni a helyi sajátosságokat. A helyi tantervre alapozott feladatlap viszont már alkalmas lehet a tanulói-tanári teljesítmény diagnosztizálására. Az ilyen mérés-értékelés olyan adatokat szolgáltat, amelyek elemzése felhívja a figyelmet a hibákra, a hiányosságokra és lehetőséget teremt a korrigálásra. Ha helyi tudásszint mérést végzünk, a feladatlapok összeállításánál ügyeljünk az ismert metodikai szempontokra.

150

Az informatika tantárgy az eszközök gyakorlati használatára helyezi a hangsúlyt. Az elméleti feladatok mellett, szerepeltetni kell a (számítógéppel ill. egyéb informatikai eszközökkel megoldandó) gyakorlati feladatokat is. Az ismeretközlésnél nagyobb súlyt kap a készség-, képességfejlesztés. Amikor azt állítjuk, hogy az informatika gyakorlatorientált készségfejlesztő tantárgy, valójában nem egészen az elmélet és a gyakorlat arányára gondolunk. A gyakorlat szó itt a különféle szoftverek (eszközök, rendszerek) használatára, kezelésére utal és nem arra, hogy a jobbára manuálisan végzett kommunikációs műveletek közben nem kell megfeszített szellemi (problémamegoldó, logikai vagy kreatív művészi) munkát végezni. Ezt a számonkérésnél és értékelésnél is szem előtt kell tartanunk. Fontos az is, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a feladatsor megoldásához. Törekedni kell arra, hogy a feladat megoldásához más szaktárgyi tudást és készséget, vagy egyéb ismeretet csak minimális mértékben használjunk, helyesebben, ha használunk, akkor azt kellő alapossággal ismertessük, értelmezzük. (Különben nem csak informatika-tudást értékelünk, hanem pl. a matematikatudást vagy szövegértést is.) A feladatok ne legyenek sem túl szokatlanok, sem túl bonyolultak, az órai gyakorlathoz igazodjanak. De legyen olyan feladat is, amely a tehetségesebb és gyakorlottabb tanulóknak szól. A feladatlapnak kellő számban kell tartalmaznia egyszerű, az adott téma alapvető ismereteire építő, begyakorolt rutinfeladatot. Ezeket a feladatokat az érdeklődő, szorgalmas de az informatika iránt nem túl fogékony tanulók is sikeresen megoldják, így elkerülhetők a felesleges kudarcélmények. Ne feledjük, az informatikaoktatás egyik általános célja; fenntartani a tanuló érdeklődését az informatika iránt. Minden feladat egyértelmű legyen, pontosak legyenek az utasítások. Következetesen használjuk a fogalmakat és a konvenciókat. Csak azt szabad értékelni, amit a feladat egyértelműen kér (előír). A tanulónak ne kelljen kitalálnia, hogy a kérdéseken túlmenően mire vagyunk még kíváncsiak. Amit a feladat kérdez, azt viszont mindenképpen értékelni kell. A tanulók számonkérése során a hagyományos osztályozás mellett használjuk a rövidebb-hoszszabb szóbeli értékelést is. Legyünk következetesek és igazságosak. Különböztessük meg a diagnosztikus értékelést a minősítő értékeléstől. A tanulást segítő diagnosztikus értékelés úgy hatékony, ha megadjuk a javítás lehetőségét, hiszen legfőbb feladatunk a tanuló informatikai kompetenciáinak fejlesztése. Ez az értékelés a tanulási folyamat irányításának eszköze, nem a tanulók rangsorolása. Ezzel szemben a végső minősítő jegynek az informatika tudásszintet kell tükröznie, nem más szaktárgyi tudást, nem a magatartást vagy egyéb szempontot. A tanulók számonkérése értékelése és önértékelése lehetőleg sokféle formában szóbeli, írásbeli és gyakorlati módon elegendő gyakorisággal történjen. Javasolt a folyamatos órai ellenőrzés és értékelés, például ellenőrző kérdések, gondolkodtató kérdések formájában, vagy egy-egy gyakorlati részfeladat megoldása kapcsán. Szóbeli felelet lehet egy-egy kérdésre adott válasz, hozzászólás, kiselőadás, például az informatika történetéből, beszámoló valamely összetett feladat megoldásáról. Írásbeli munka lehet fogalmakat, ismereteket, vagy a problémamegoldást ellenőrző dolgozat, nagyobb otthoni vagy könyvtári munkára építő házi dolgozat, vagy témazáró elméleti feladatlap. A tanulóknak legtöbbször gyakorlati feladatokat kell megoldaniuk az operációs rendszert és a különböző alkalmazásokat vagy a könyvtárat használva. A házi feladatok csak szorgalmi vagy nem rendszeres feladatok lehetnek, mert nincs minden tanulónak számítógépe, illetve nincs elegendő délutáni gépidő az iskolákban. Javasolt a csoportmunka, amelynek során a tanulók önálló munkavégzéssel oldanak meg komplex (érdekes!) fel-

151

adatokat, a tanultakat a gyakorlatban alkalmazzák. A munka célja lehetőleg hasznos, szép, érdekes "termék" legyen. Függelék A kerettanterv megvalósításának tárgyi feltételei Az informatika oktatásához szaktanterem szükséges: elektromos hálózat, fehértábla, ergonómiailag megfelelő számítógépasztalok, megfelelő világítás. Annyi számítógép, hogy lehetőleg minden diáknak jusson. Szükséges helyi hálózat szerverrel, nagysebességű internet kapcsolattal, hálózati nyomtatóval és szkennerrel. Ajánlott projektor, amely segíti a tanári bemutatást, az irányított közös munkát. Az informatika kerettanterv feltételezi a multimédia számítógépes hátteret, megfelelő méretű memóriával és háttértárakkal CD-vel (DVD-vel), hangkártyával, hangszóróval, mikrofonnal. Feltételezi továbbá a jogtiszta programokat: grafikus operációs rendszert, szükséges segédprogramokkal, (vírusellenőrző, tömörítő programokkal, lejátszó programokkal) böngésző, rajzoló, képszerkesztő programokkal, továbbá szövegszerkesztőt, táblázatkezelőt, bemutató-készítőt, valamint magas szintű programozási nyelvet. Szükségesek az oktatóprogramok és a digitális oktatási anyagok. Használni kell a Sulinet Digitális Tudásbázis ingyenes oktatási segédanyagait is. Célszerű az informatika szakteremben nyomtatott anyagokat is hozzáférhetően elhelyezni: hardver dokumentációt, felhasználói kézikönyveket, programozói kézikönyvet, feladatgyűjteményeket, számítástechnikai szakszótárt, szakkönyveket, folyóiratokat, transzparenseket és képeket. Legalább néhány példányban szükség van más informatikai eszközökre is: digitális fényképezőgépekre, tévére, játék- és oktatórobotokra, mobiltelefonokra, számológépekre. A hatékony oktatáshoz szükséges egy iskolai könyvtár is. Az informatika oktatásához a megfelelő tankönyv ajánlott, amely alkalmas egyéni tanulásra, felkészülésre is. A saját jegyzet készítése fontos, de nem pótolja a rendszerezett ismereteket nyújtó tankönyvet. A tanulás tanítása az informatika tantárgynak is feladata. A multimédia oktatóprogramok és oktatási részanyagok széles skálája segíti az önálló tanulást. A papír alapú tankönyv mellett, célszerű "digitális könyvet" (digitális oktatási anyagot) is használni, különösen, ha több tanulónak van otthon számítógépe. Fontos, hogy a hagyományos tankönyv és az "elektronikus könyv" is vegye figyelembe a fejlesztési követelményeket, a tartalmakat és a belépő tevékenységeket.

KULCSKOMPETENCIÁK Informatika 1. Anyanyelvi kommunikáció: Informatikaórán a tények, fogalmak, gondolatok, vélemények értelmezése, kifejezése, vagyis a szövegalkotás és a szövegértés az anyanyelv használatával történik. Képes legyen az órán pontosan és szakszerűen használni a tantárgy formuláit szóban és írásban. A tananyag feldolgozása során bővül az általános és speciális szókincsük, szóbeli és írásbeli kommunikációs képességük.

152

2. Idegen nyelvi kommunikáció: Ismerjék meg és tanulják meg az informatika területéről származó kifejezések helyes használatát (főleg az angolból) átvett szavak kifejezések kiejtését, jelentését, helyes alkalmazását. Legyenek képesek beépíteni a szakkifejezéseket a kommunikációjukba. Legyenek képesek a tanulók az idegen szakszavak helyes olvasására, írására; a különböző nemzetiségű tudósok, feltalálók nevének helyes olvasása, kiejtése, írására. Érezzék, hogy a szakszerű kifejezések használata megkönnyíti és pontosabbá teszi a munkájukat. 3. Matematikai kompetencia: Rendszeres megfigyelés, problémamegoldásokhoz kötötten ismerje fel és tanulja meg az informatikai formulákat, algoritmizálható folyamatokat. Ismerje fel az előzetes elképzelések, valamint a megfigyelt jelenségek és a mért értékek közötti eltéréseket. Törekedjenek az eltérések magyarázatára. Képesek legyenek a matematikai, logikai-, a természettudományos és informatikai gondolkodás elemeinek összekapcsolódására, valamint a műveletek elvégzésére. Fontos legyen számukra a megtanulandó matematikai-, logikai műveletek informatikai alkalmazása. Az órán szerzett tapasztalatok, ismereteket alkalmazása a mindennapokban. 4. Digitális kompetencia: Az informatika tanítása-tanulása óriási lehetőséget nyújt a digitális kompetencia fejlesztésére. A tanulók legyenek képesek a digitális eszközöket (számítógép, nyomtató, fényképezőgép, scannel, stb,) magabiztosan használni, és információkat összegyűjteni, ill. ismeretforrásként tanári segítséggel, majd egyre nagyobb önállósággal felhasználni. Legyenek kritikusak és megfontoltak az interaktív média által nyújtott lehetőségek felhasználásában. Sajátítsák el a számítógép biztos használatát (információk megkeresésére, összegyűjtésre, feldolgozására, oktatóprogramok használatára – gyakorló és logikai feladatok megoldására). 5. A természettudományokhoz és azok alkalmazásához kapcsolódó kompetenciák: Ismerjék meg a számítógépek segítségével a bennünket körülvevő világ jellemzőit, az élő és élettelen világ kapcsolatát, és kölcsönhatásait. A természettudományos műveltségüknek alkalmasnak kell lennie arra, hogy segítse az eligazodást a hétköznapi élet problémáiban. Tudja alkalmazni összefüggések felismerésére, kölcsönhatások modellezésére, és problémamegoldásra. Érezzenek felelősséget a természet és a társadalom alakítására, a kapott információk szűrésére, a kompetenciák segítségével felismerjék a tudományellenes megnyilvánulásokat és az áltudományos nézeteket.

153

6. A hatékony, önálló tanulás: Az informatika tanítása-tanulása fejleszti a hatékony és az önálló tanuláshoz szükséges alapképességeket (írás, olvasás, szövegértés, lényegkiemelés, informatikai eszközök használata), amelyekre az új ismeretek elsajátítása, feldolgozása épül. Képesek legyenek az önálló tanulásra, ismeretszerzésre, ismereteinek az alkalmazására, tanulási módszereinek bővítésére, tökéletesítésére. A tanórákon fejleszteni kell az önálló tanuláshoz (tanulási stratégiák kidolgozása, motiváció, a figyelem, kitartás, nehézségek leküzdése, a saját munkájuk értékelése) és a közös (páros vagy csoport) munkához szükséges képességeket (együttműködés, feladatmegosztás, felelősségtudat stb.). A hatékony tanulás képességeinek biztosítani kell, hogy a tanulók ismereteiket alkalmazzák, segítve ezzel a mindennapi élet problémáinak, akadályainak leküzdését. 7. Szociális és állampolgári kompetencia: Ismerjék fel a tanulók, az informatika tantárgy tanulása során megvalósítható munkaformákat. Egyéni- és csoportmunka során alakuljon ki bennük az egyénekkel, csoportokkal stb. való együttműködés készsége. Legyenek képesek hatékony szakmai kommunikációra, együttműködésre. Fogadja el, hogy a kötelezettségek teljesítése harmonikus együttműködés mindenki számára egyformán eredményes. 8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: A tanulók ismerjék meg tágabb környezetüket, legyenek képesek a kínálkozó lehetőségek megragadására. Az informatika, számítástechnika, mint tudomány eredményei nélkülözhetetlenek az emberi társadalom működéséhez. Legyenek képesek számítástechnikai ismereteik alkalmazására, álljanak készen az új ismeretek megszerzésére, vagy a meglévők bővítésére. Tudjanak tervet készíteni, következtetéseket levonni, céljaik elérése érdekében. Törekedjenek a megszerzett ismeretek kreatív alkalmazására. 9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: kulturális kompetencia Ismerje meg a számítógép, az informatika, mint tantárgy, mint tudomány modellszerű megjeleníthető formáit. Azt, hogy a céltudatos információszerzés kívül esztétikai élményt is jelent. Az eszközök alkalmazása céljának és formai megjelenésének (formatervezés) céltudatos öszszevetése fejleszti az önkifejezés képességét. Legyen képes a folyamatok esztétikus ábrázolására (szép igényes, tartalmas dokumentumok) készítésére. Tartsa fontosnak munkájában a könnyen áttekinthetőséget, esztétikus megjelenést.

154

TERMÉSZETISMERET 5-6. ÉVFOLYAM

155

ALAPELVEK, CÉLOK Az Ember a természetben műveltségi terület keretében zajló nevelő-oktató munka feladata, célja sokrétű: – a diszciplináktól független általános természettudományos fogalmak, eljárások és szemléletmódok formálása; – kézségek, képességek alakítása, a személyiségjegyek pozitív formálása; – a tudomány, a tudományos kutatás, mint társadalmi tevékenység bemutatása; – a fizikai, kémiai és az életre vonatkozó tudásrendszerek alakítása; – a tudományok egymásra épülését biztosító külső és belső feltételek kiemelése, a tudásrendszerek összehangolása; – a tudomány és a technika, valamint a társadalom fejlődésének kapcsolatát érintő meggyőződések formálása; – a tanulók rendszerben, kölcsönhatásban, kapcsolatokban történő gondolkodásának erősítése; – az életben nélkülözhetetlen, s elsősorban a természettudományokban begyakorolható megismerési, tanulási, értelmezési technikák és módszerek azonosítása, fejlesztése (pl. megfigyelés, kísérletezés, mérés, következtetés, összehasonlítás); – a természettudomány szerepének megismertetése a társadalmi folyamatokban, a személyes sorsok alakulásában, nevelés arra, hogy az így szerzett tudás, felelős cselekvésben nyilvánuljon meg; – a tudomány természetére, történetére és a kiemelkedő alkotók munkásságára vonatkozó ismeretek alakítása (a magyar vonatkozások, s ezek európai kapcsolatainak kiemelésével). Az Ember a természetben műveltségi területen folyó nevelés-oktatás a természeti folyamatok, összefüggések s az ember ezekkel való kapcsolatának tényleges megértésére épül. Az értelmes tanulás feltétele, hogy a tanulók megismeréssel kapcsolatos beállítódásait a tudás önálló, tevékeny formálásának lehetőségébe és fontosságába vetett meggyőződés határozza meg. Maga a megismerési, tanulási folyamat a tanulók aktív, értelmező tevékenysége, a tapasztalatoknak a már meglévő elképzelések keretei között történő feldolgozása, az eredmények önálló, kritikus értékelése és alkalmazása. Az értelmes tanulás során létrejövő tudásrendszereknek alkalmasnak kell lennie környezetünk jelenségeinek előrejelzésére, magyarázatára, s alkalmazhatónak kell bizonyulnia a mindennapi tevékenységek során. Az iskolázás 1–6. évfolyamában zajló természettudományos nevelés a természeti világ elemi megismerésének lehetőségét biztosítja a 6–12 évesek számára. A tanulók elsajátíthatják a tudományos megismerés legelemibb eljárásait, a megismerési folyamatokkal kapcsolatos általános tudásrendszereket és műveleteket, mint amilyen: – az előzetes elképzelések formába öntése, a hipotézisalkotás, a megfigyelések és a kísérletek tervezése; – a mindennapokból ismert mennyiségek elemi szintű értelmezése, tudatos használata, mérése; – a tapasztalatok szóban, írásban való nyelvileg helyes megfogalmazása, rajzban, grafikonon történő rögzítése, a problémamegoldás elemi műveletei; – az ismeretszerzés, tájékozódás már kisiskolás korban elérhető és gyakorolható módszerei.

FEJLESZTÉSI FELADATOK 1. Tájékozódás a tudomány – technika – társadalom kölcsönhatásáról, a természettudományról, 156

a tudomány és a tudományos megismerés. A tudományos vizsgálódások kérdésfeltevéseinek és eredményeinek tudatos összekapcsolása a témához illeszkedő technikai és társadalmi kérdésekkel. Az embernek mint a természet szerves részének kezelése a természeti folyamatok elemzése során. A környezetre kifejtett emberi, társadalmi hatások elemzése. Az e körben felmerülő problémák felismerése, megoldási módok keresése. Az egyéni és a tudományos elképzelések összehasonlítása, a tudományos vizsgálódások hatékonyságának, fontosságának, fejlődésének izgalmas, kalandjellegének érzékeltetése, megláttatása. A tudománytörténet néhány nagy alakjának élettörténetével, munkásságával, eredményeivel való ismerkedés. A megismert természeti törvényszerűségek alkalmazása technikai eszközök működésének, folyamatok leírásának magyarázatára. 2. Természettudományos megismerés A természeti és technikai tárgyakkal, jelenségekkel, folyamatokkal összefüggő elképzelések megfogalmazása, az ezekkel kapcsolatos megbeszélésekben való részvétel. A tanult egyszerűbb esetekben a folyamatok eredményeinek előrejelzése, s az előrejelzés eredményességének elemi értékelése. Önálló vizsgálódás, a megfigyelések irányított rögzítése. Adott olvasnivalóból meghatározott szempontok szerinti információk kigyűjtése. Rendszeres megfigyelés, kísérletezés, mérés elvégzése vizsgálódásokhoz, modellalkotáshoz, problémamegoldásokhoz kötötten, önállóan és csoportmunkában is. Az eszközök balesetmentes használata. Ismerethordozók (könyvek, lexikonok, enciklopédiák, térképek, táblázatgyűjtemények) használata csoportmunkában. Bekapcsolódás a tanár által ajánlott ellenőrző kísérletek eredményeinek elemzésébe. A megfigyelések, tapasztalatok, megszerzett ismeretek és azok előzetes elképzelésekhez való viszonyának saját szavakkal történő, nyelvileg helyes megfogalmazása és írásban való rögzítése. Az előzetes elképzelések, előrejelzések, valamint a megfigyelt jelenségek és a mért értékek közötti eltérések felismerése. Törekvés ezeknek az eltéréseknek a magyarázatára. 3. Tájékozódás az élő és élettelen természetről Az anyag legfontosabb tulajdonságainak (tehetetlenség, kölcsönható képesség) kvalitatív értelmezése, az ezeket jellemző mennyiségek bemutatása. Az anyagfogalom fokozatos kiterjesztése különféle anyagfajtákra, a levegőre, majd általában a gázokra. Az anyagmegmaradás szempontjából szemléletileg kritikus jelenségek elemzése (pl. égés, kémiai átalakulások, halmazállapot-változások, gázok összenyomása, melegítés folyamatai). Használati tárgyak anyagainak felismerése, egyszerűbb anyagok technikai formálása, használati tárgyak készítése. A gázoknak s köztük a levegőnek (pozitív) tömeg és súly tulajdonítása. A tömeg és súly fogalmainak elválasztása a szilárdság és keménység fogalmaitól. Halmazállapot-változások kísérleti, jelenség szintű megfigyelése.

157

Oldódás és olvadás megkülönböztetése megfelelő folyamatok vizsgálatával és értelmezésével. A halmazállapot-változásokról tanultak összekapcsolása időjárási jelenségekkel. Az időjárás és az éghajlat jelenségeinek értelmezése, elemzése. Az anyag folytonosságáról alkotott kép mellett – azzal szembeállítható módon – a részecske képkonstrukciója (egyszerű golyómodell hatékonyságának tesztelése, magyarázatok alkotása, a modell határainak keresése). Ismerkedés a részecskékből való felépítettség konkrét példáival (kristályos anyagok, keveredési folyamatok magyarázata, összetett rendszerek összetevőinek felismerése). Anyagok tulajdonságok szerinti csoportosítása, egyes tulajdonságok anyagszerkezeti értelmezése. Kvalitatív energiafogalom. Ismerkedés konkrét, hétköznapi folyamatokban az energiafajtákkal, az energiahordozókkal, az energiaforrásokkal, az energia átalakulásaival. A változások, az átalakulások esetében energiára vonatkozó, egyelőre kvalitatív megfontolások használata. Egyszerű játékok a hang, a fény és a hő terjedésével kapcsolatban. Annak bemutatása példák segítségével, hogy a folyamatban részt vevő testek energiái más testek energiájává, illetve másfajta energiákká alakulnak át. Az energiahordozók jelentősége a hétköznapokban, az energia iránti igény felismerése, e kérdéskör összekapcsolása emberi tevékenység területeivel. Az energiatakarékosság jelentősége és konkrét módozataival való ismerkedés. Energiatakarékos magatartás kialakítása. Információközléssel kapcsolatos játékok (kódolás, dekódolás, a zaj szerepének szemléltetése stb. a fogalmak használata nélkül, konkrét játékokban). Az ismert tér fokozatos “kitágítása”, távolságra vonatkozó becslések. Tájékozódás a lakóhelyen és annak környékén. A tájékozódási feladatokban hely, irány és távolság meghatározása, a világtájakra, a földrajzi fokhálózatra, valamint a térképekre vonatkozó ismeretek használata. Magyarország elhelyezése Európában és a Földön. Az idő egységeinek megismerése, számítások. Rövidebb távú folyamatok (évszakok, éghajlati és időjárási jelenségek, a természet rövidebb távú, néhány éves, évtizedes, évszázados változásai) áttekintése, elemzése. A mozgás általános jellegének tudatosulása. Leírások, példák megadása hely- és helyzetváltoztató, aktív és passzív mozgásokra az élővilágban. Néhány esetben kétségek megfogalmazása a mozgások köznapi (arisztotelészi) jellegű magyarázatával kapcsolatban. A Föld egészére vonatkozó alapvető ismeretek (a földtengely ferdeségének következményei, földrajzi övezetek, kontinensek, óceánok stb.) megszerzése és használata természeti és társadalmi folyamatok magyarázatára, előrejelzésére. A felszínformák felismerése. A felszínváltozások főbb folyamatainak leírása, példák bemutatása, a változási folyamatok eredményeinek felismerése. A Földünk–környezetünk műveltségi területtel összhangban Magyarország vagy valamely kontinens földrajzi leírása. Konkrét példákon annak demonstrálása, hogy egy rendszer egységes “viselkedést” produkál, a környezetében valamilyen funkciót tölt be, szerkezete van. Az eljárás alkalmazása elsősorban életközösségek bemutatása során (a konkrét életközösségeket a Földünk, környezetünk műveltségi terület tartalmával összhangban kell kiválasztani). A tanult körben a természeti rendszerek (élettelen és élő), elemeik állapotainak, változásaiknak, a rendszerekre jellemző folyamatoknak a bemutatása, összehasonlítása (Földön tapasztalható folyamatok, Naprendszer, életközösségek, éghajlati övezetek, éghajlati és időjárási jelenségek). Az oldódásnak, a halmazállapot-változásoknak, a lassú és gyors égés folyamatainak, 158

a hőtágulásnak, a testek folyadékban való úszásának, lebegésének, elmerülésének világos elkülönítése a gyakorlati helyzetek elemzése során. E jelenségek, folyamatok felismerése, kvalitatív leírása. Az egyensúly fogalmának bevezetése egyszerű mérésekkel, kísérletekkel. A természetben, elsősorban az életközösségekben szerepet játszó néhány szabályozási folyamat részletesebb elemzése, a fogalmak meghatározása nélkül. Az életjelenségeken alapuló élet-értelmezés használata az élővilág, a Föld folyamatainak elemzése során. Az élővilág relatív állandóságának, valamint változásának, a hosszú időszakok alatt lezajló átalakulásnak az elfogadása, az öröklődés lehetséges szerepének felismerése. Fokozatos ismerkedés a rendszertani egységekkel: sejtalkotó, sejt, szövet, szerv, szervrendszer, szervezet (egyed), ökológiai rendszer fogalmakkal, konkrét esetekben a hierarchikus szerveződés felvázolása. Életközösségek leírására vonatkozó módszerek elsajátítása, alkalmazása konkrét leírásokban. Nagyobb “osztályok” nevének és egymáshoz való viszonyaiknak az alkalmazása az ismeretszerzés során a hierarchikus osztályozásra vonatkozó tudás használatával. A növényi és az állati anyagcsere összehasonlítása. Az öröklődés és a szaporodás összekapcsolása. Az emberi szervezet felépítésének és működésének alapszintű ismerete, a rendszerszerűség belátása. Az egyes szervrendszerek fontosabb, gyakoribb betegségeinek, a megelőzés és a gyógyítás mindenki számára elsajátítandó módozatainak ismerete. A környezetet leggyakrabban szennyező anyagoknak és forrásainak azonosítása, a szennyezéshez vezető emberi tevékenységek felismerése a környezetben. Általános problémaérzékenység minden megismert területen. A szennyező anyagokkal való óvatos bánásmód megismerése. A természet jövőjéért, fenntarthatóságáért érzett felelősség vállalása, a környezet, s különösen a talaj, a víz, a levegő és a táj értékeinek védelme, megóvása.

Általános célok, feladatok Az 5–6. évfolyam természetismeret tantárgyának tanítási – tanulási céljai az 1–4. évfolyam környezetismeret tantárgyára épül, azzal egységes rendszert alkot. Az ott megalapozott természettudományos megismerési módszereket fejleszti tovább, bővíti a tanulók környezetre vonatkozó ismereteit, készségeit, szokásait, a tárgy iránti érdeklődésüket, attitűdjeiket. A kerettantervben kidolgozott tananyag főbb céljai A tanulók a természeti jelenségeket egységükben, komplex módon értelmezzék, ezért az élő és élettelen természet biológiai, földrajzi, fizikai, kémiai alapjelenségeit – ahol erre lehetőség van – integráltan dolgozza fel. Az 5–6. évfolyamos természetismeret tanítása-tanulása során figyelembe kell venni, hogy a tanulók gondolkodása képszerű. A megismerési folyamatban ezért döntő a sokoldalú érzéki megismerés feltételeinek megteremtése. A sokoldalú érzéki tapasztalatokkal megszerzett képzetek biztos alapot jelentenek a természeti folyamatok, elemi összefüggések, törvényszerűségek megértéséhez. A természettudományos nevelésben így biztosítjuk, hogy a tanulók a tapasztalataik birtokában képesek legyenek alapvető gondolkodási műveletek, pl. 159

konkretizálás, elvonatkoztatás, általánosítás és ezekre alapozva egyszerűbb fogalomalkotások, ítéletek, következtetések elvégzésére. Ebben az életkorban elvont fogalmak megalkotása nem szükséges, de fontos feladat, hogy a természettudományos gondolkodáshoz szükséges értelmi képességeket (az észlelést, megfigyelést, figyelmet, emlékezetet, képzetet) fejlesszük a tárgy tanítása során. A tanulók szerezzenek gyakorlatot a különböző természeti tárgyak, élőlények, jelenségek minőségi és mennyiségi jellemzőinek elemi szintű összehasonlításában, mérésében, csoportosításában. Ismerjék meg és használják a vizsgálódásokhoz, mérésekhez, kísérletekhez szükséges eszközöket. A természetismeret tantervének célja továbbá a környezeti nevelés. Ebben az életkorban a hangsúly a környezet állapota iránti érzékenység kialakításán és az ökológiai szemlélet megalapozásán van. A tanulók váljanak nyitottá a természet szépségei, értékei és a környezeti problémák iránt. Ismerjék meg hazánk legfontosabb természeti értékeit, védett területeit, nemzeti parkjait. Ismerjék meg, hogy a környezetünk állapota saját egészségünkre is hatással van. Igényeljék az egészséges életkörülményeket, lássák be, hogy maguk is felelősek a környezet értékeinek megőrzésében, egészséges állapotának fenntartásában. Tudatosítsuk, hogy maguk is felelősek a természet jövőjéért, ismereteik és tapasztalataik birtokában készüljenek fel a természet megóvására, a környezeti problémák megelőzésére. A kerettanterv tananyaga és követelményei motiválnak arra, hogy a tanulók a természettudományos ismereteiket megfelelő ismeretterjesztő könyvek, folyóiratok, rádió és televízió műsorok, számítógépes kapcsolatok révén is fejleszthetik. A természetismeret fontos tanítási-tanulási célja, hogy a tanulók képesek legyenek a megszerzett ismeretek, tapasztalatok alapján – írásban és szóban – gondolataikat önállóan megfogalmazni.

5. ÉVFOLYAM

Órakeret Éves óraszám: 74 óra Heti óraszám: 2 óra *(A tantárgyi tanterv órakerete 55,5 órára a szabadon tervezhető órákkal egészíthető ki). Belépő tevékenységformák Észlelések, megfigyelések, vizsgálatok, kísérletek alapján néhány konkrét alapfogalom kialakítása. A megfigyelt jelenségek alapján konkretizálási és általánosítási gondolkodási műveletek végzése. A megismert természeti jelenségekben az anyag változásainak alapfokú értelmezése. Az egyszerű jelenségek okszerű magyarázata. A szöveges és képi információk értelmezése, rendszerezése, egyszerű következtetések levonása. Mérések, kísérletek önálló elvégzése és 160

eredményeik értelmezése. Iránymeghatározás térképen, tájékozódás, egyenes vonalú távolságmérés. A valóságos környezet megfigyelésével, vizsgálatával információnyújtás. Közvetett információnyújtás ismeretterjesztő kiadványok, képek, filmek, modellek segítségével. Az élőlényekre vonatkozó köznapi ismeretek természettudományos szemléletű bővítése, rendszerezése. Az érzéki megismerésen, konkrét tapasztalatokon alapuló szabatos fogalomhasználat. A megismert élőlények testfelépítése és életmódja közötti alapvető összefüggések felismerése. Az egyes témakörökre fordított időkeret: I.Gyümölcsféléink,zöldségeink és károsítóik: II. Változások a környezetünkbben: III. Háziállatok: IV. Ház körül élő állatok

18 óra 32 óra 12 óra 12 óra

I. GYÜMÖLCSEINK ÉS ZÖLDSÉGFÉLÉINK ÉS LEGFONTOSABB KÁROSÍTÓI Cél Ismerjék meg a tanulók: – a legfontosabb gyümölcseinket, zöldségféléinket, termesztésük környezeti feltételeit, a gyakori kártevőiket és az ellenük való védekezés különböző formáit; – a gyümölcsök, zöldségfélék jelentőségét az egészséges táplálkozásban. Tartalom A szilvafa szervezeti felépítése, gyökérzete, törzse, lombkoronája, virágja, csonthéjas termése. A szilva kártevője a szilvamoly, az ellene való védekezés. Az almafa főbb részei, a metszéssel alakított lombkorona jellegzetessége. Az almatermés kialakulás és felépítése. Az almamoly fejlődése, kártétele, az ellene való védekezés formái. A szőlő szervezeti felépítése. A bogyótermés részei. A szőlő gombakártevői. A paprika és a paradicsom szervezeti felépítése, a bogyótermésük jellegzetességei, főbb termesztési körzetei hazánkban. A sárgarépa, petrezselyem, fejes káposzta, vöröshagyma és a burgonya szervezeti felépítése, a felhasználásra kerülő növényi részek jellegzetességei (főgyökér, levél, hagyma, gumó). A legismertebb rovarkártevő a cserebogár, testfelépítése, szaporodása, kártétele. Termesztett gyümölcseink és zöldségféléink jelentősége az egészségmegőrzésben és az egészséges táplálkozásban. A környezetbarát növénytermesztés főbb ismeretei. Követelmények Ismerjék a témakörben bemutatott zöldség- és gyümölcsfélék jellegzetes szerveinek felépítését és nevét (főgyökérzet; mellékgyökérzet; lágy szár, fás szár; módosult szár; gumó; tönk; torzsa; egyszerű és összetett levél; virág; virágzat; bogyó stb.). A főbb növényi részek alapján ismerjék fel a tanult zöldség- és gyümölcsféléket. 161

Tudják egyszerű vázlatrajzzal ábrázolni a tanult zöldség- és gyümölcsfélék termését és egyéb szerveit. Ismerjék a tananyagban szereplő termesztett növények fő termesztési körzeteit, a zöldség és gyümölcsfélék igényeit az élettelen környezeti tényezőkkel szemben (talaj, tápanyagok, hőmérséklet, víz). Legyenek képesek a megismert növényeket megadott szempontok szerint összehasonlítani, csoportosítani, az azonosságokat és különbségeket felismerni (gyökérzet, szár, levél, terméstípus, környezeti igény). Szerezzenek tapasztalatokat az ember környezetátalakító munkájáról, a vadon élő, ősi zöldség és gyümölcsfélék és a belőlük kinemesített fajták összehasonlításával. Tudják, hogy a tudomány fejlődésével az ember képes bizonyos növényi tulajdonságok megváltoztatására (pl. a termés nagysága, íze, alakja stb.). Ismerjék a lakóhelyük környékén termesztett leggyakoribb zöldség- és gyümölcsféléket. Szerezzenek gyakorlatot a növényi részek vizsgálatában és az ehhez szükséges eszközök biztonságos használatában. Tudják a zöldség és gyümölcsféléink károsítóinak a nevét (cserebogár, almamoly, szilvamoly, káposztalepke, peronoszpóra) és kártételüket. Ismerjék a kártevők elleni védekezés szükségességét, a vegyszeres és a környezetbarát növényvédelem különböző formáit. Szerezzenek tapasztalatokat a környezetbarát növénytermesztés alapjairól, a biokertészet és a biológiai növényvédelem lényegéről. Tudják a tananyagban szereplő zöldség- és gyümölcsfélék jelentőségét az egészségmegőrzésben és az egészséges táplálkozásban. Legyenek képesek az ismeretterjesztő irodalomból (könyvek, lexikonok stb.) önállóan is információkat szerezni. Tudják a témakörben elvégzett megfigyelések, kísérletek, eredményeit, tapasztalatait elemezni, azokat szóban, írásban saját szavaikkal kifejezni. Koncentráció Környezetismeret 1– 4. évfolyam Az évszakok jellemző időjárása. Természeti viszonyok a lakóhelyen. Szennyező források a környezetünkben. A szennyezések hatása az élőlényekre. Elemi ismeretek a növények gondozásáról. A termesztett növények csoportosítása felhasználásuk szerint. Élelmiszerek, táplálékaink, zöldségek, gyümölcsök. A növények életéhez szükséges környezeti feltételek (talaj, víz, levegő, fény, hőmérséklet). A növények tápanyagai és táplálékkészítése. A növényi élet évszakos ritmusai. Növények és az állatok egymásrautaltsága. Technika és életvitel 1–4. évfolyam Ismerkedés az anyagokkal (fa, termések, levelek, szalma, nád). A természetes és a mesterséges környezet. Az épített környezet. Az ember természetátalakító munkája. A városi és a falusi élet. A nagyvárosi élet előnyeinek, hátrányainak megbeszélése.

162

Természetismeret 5. évfolyam A domborzat ábrázolása a térképen. A napsugárzás, a napfény, a hőmérséklet. A hőmérséklet évi, napi változása. Hazánk éghajlatának jellemzői. Az emberi tevékenység felszínformáló hatása. A szél és a folyóvíz felszínformáló munkája. A továbbhaladás feltételei Ismerjék a legfontosabb zöldség és gyümölcsféléink nevét, szervezeti felépítésük sajátosságait, jelentőségüket az egészséges táplálkozásban, termesztésük feltételeit. Tudják a leggyakoribb kártevők nevét, a kártevők szaporodását és az ellenük való védekezés különböző formáit. Mondjanak példákat a hazánk fő zöldség- és gyümölcstermesztő tájaira. II. VÁLTOZÁSOK A KÖRNYEZETÜNKBEN Cél Ismerjék meg a tanulók – a felmelegedés és lehűlés következtében végbemenő fizikai változásokat; 1– tudják összekapcsolni a halmazállapotról tanultakat az időjárási jelenségekkel; – ismerjék a levegő és a gázok alapvető tulajdonságait; a levegő nyomását; – ismerjék az alapvető mágneses jelenségeket; 2– ismerjék meg a folyadékok alapvető tulajdonságait; 3– figyeljék meg a szilárd testek úszását, merülését, lebegését a folyadékban. Tartalom A hő érzékelése; a hőmérséklet; a hőmérséklet mérése; a folyadékos hőmérő részei, működése. A szilárd testek, a folyadékok és a gázok hőtágulása. A hő terjedése vezetéssel, áramlással és sugárzással. Hőszigetelés. Halmazállapotok, halmazállapot-változások. Olvadás és fagyás, párolgás és lecsapódás, forrás. Az időjárás és az éghajlat jelenségeinek értelmezése, ezen belül: – a levegő és a légkör; a levegő, mint gáz-halmazállapotú anyag tulajdonságainak kísérleti vizsgálata; – a légnyomás és kísérleti bemutatása. Az iránytű működésének megértéséhez szükséges alapvető fizikai ismeretek, ezen belül – mágneses jelenségek: a mágnesek között tapasztalható vonzás és taszítás; – mágnesezhető és nem mágnesezhető anyagok; – a Föld mágneses tulajdonságai, az iránytű működése. A folyadékok tulajdonságainak kísérleti vizsgálata. A folyadékba helyezett szilárd testek úszásának, merülésének és lebegésének kísérleti bemutatása; gyakorlati vonatkozások. Követelmények Ismerjék a folyadékos hőmérőket, azok részeit, működését. Tudják használni a folyadékos hőmérőt. Ismerjék a Celsius-féle hőmérsékleti skálát. 163

Tudják leolvasni a hőmérőket. Legyenek képesek a hőmérsékleti változások nyomon követésére. Ismerjék a szilárd testek, folyadékok és a gázok hőtágulásának jelenségét, és ismerjék fel ezek következményeit környezetükben. Legyenek képesek egyszerű kísérletek elvégzésére, a kísérletekből adódó következtetések levonására. Tudják, hogy a környezetüknél magasabb hőmérsékletű testek hőforrások. Egyszerű kísérletek segítségével ismerjék meg a hő terjedésének különböző módjait: a vezetést, az áramlást és a sugárzást, és ismerjék fel ezek hatásait környezetükben. Egyszerű példákon keresztül ismerjék meg a hőszigetelést, megvalósulását és jelentőségét a mindennapi életben és az élővilágban. Ismerjék meg a szilárd, a folyékony és a légnemű halmazállapotot, a víz példáján keresztül a halmazállapot-változásokat és azok körülményeit. Ismerjék fel a környezetükben lejátszódó halmazállapot-változásokat. Tudják az időjárás és az éghajlat jelenségeit értelmezni, ezen belül: 1– ismerjék a levegő tulajdonságait, fontosabb alkotórészeit; 2– legyenek képesek egyszerű kísérletek elvégzésére a levegő térfogatának, összenyomhatóságának és nyomásának kísérleti igazolására; – rendelkezzenek a légnyomással kapcsolatos legalapvetőbb ismeretekkel. Rendelkezzenek az iránytű működésének megértéséhez szükséges alapvető fizikai ismeretekkel, ezen belül: 3– egyszerű kísérletek segítségével ismerjék meg a mágnesek, illetve a mágnesek és a mágnesezhető anyagok között fellépő hatásokat; 4– tudják, hogy minden mágnesnek két ellentétes pólusa van; 5– tudják az anyagokat mágneses tulajdonságaik alapján csoportosítani; 6– tudják, hogy a Föld is rendelkezik mágneses tulajdonságokkal; – értsék az iránytű működését. Legyenek képesek a folyadékok fizikai tulajdonságainak vizsgálatára szolgáló egyszerű kísérletek elvégzésére, azok magyarázatára; a folyadékok tulajdonságainak rendszerezésére, ezen belül: 1– rendelkezzenek a folyadéknyomással kapcsolatos legalapvetőbb ismeretekkel; 2– ismerjék az úszás, a merülés és a lebegés jelenségét. Koncentráció Környezetismeret 1– 4. évfolyam A dolgok érzékelhető tulajdonságai. Összehasonlítások az érzékeltek alapján. Mérések, mértékegységek használata. Az időjárás elemeinek megfigyelése, a víz különböző megjelenési formáinak felismerése. Saját testhez viszonyított irányok. Tájékozódás az iskolában és környékén. Irányok meghatározása – a négy fő világtáj. Tájékozódás (irányok meghatározása) iránytű segítségével. Földünk–környezetünk 5. évfolyam

164

Az időjárás és az éghajlat elemei A település és környéke felszínének jellemző vizei. Technika és életvitel 1–4. évfolyam Becslés, mérés, a mérési eredmények feljegyzése. A környezet tárgyainak anyagai. Az anyagok érzékelhető tulajdonságai. Az időjárásnak megfelelő öltözködés. Épített környezet, épületek. A balesetveszélyek felismerése és megelőzése a háztartásban. A modern közlekedés eszközei (vízi közlekedés). A továbbhaladás feltételei Ismerjék a szilárd testek, a folyadékok és a gázok hőtágulásának jelenségét; ismerjék a folyadékos hőmérő részeit, működését. Tudják, hogyan terjed a hő a különböző halmazállapotú anyagokban. Ismerjék a halmazállapot fogalmát, változásait. Tudjanak példát mondani a természetben végbemenő halmazállapot-változásokra. Ismerjék a levegő, mint gáz halmazállapotú anyag legfontosabb fizikai tulajdonságait és a légnyomást. Ismerjék a mágneses kölcsönhatás alapvető jelenségeit. Tudják, hogy a Föld mágneses tulajdonságokkal is rendelkezik, és az iránytű működésének alapelveit. Ismerjék a folyadékok fizikai tulajdonságait. Tudják, mi az alapvető különbség a szilárd testek úszása, lebegése és merülése között, és tudjanak azokra példákat mondani. III. HÁZIÁLLATOK Cél Ismerjék meg a tanulók 1– a leggyakoribb háziállataink testfelépítését, életét, tenyésztésük alapfeltételeit; 2– az állattenyésztés egészségügyi, környezetvédelmi és állatvédelmi szabályait. Tartalom A házisertés, a szarvasmarha, a házityúk ősei, a háziasításuk folyamata. A háziállatok őseinek élőhelye és főbb tulajdonságai. A tananyagban szereplő háziállatok testfelépítése, életmódja (táplálkozása), szaporodása. A háziállatok tartásának, tenyésztésének alapismeretei: tartási körülmények, takarmányozás. Az állattenyésztéssel kapcsolatos legfontosabb állatvédelmi szabályok. Követelmények Ismerjék meg a tananyagban szereplő állatok testfelépítését, életmódját, szaporodását. Ismerjék fel és nevezzék meg a háziállatokat egy-egy jellegzetes szervezeti sajátosság alapján, (pl. koponya, fogazat, végtag). Tudjanak a megismert háziállatok közül azonosságokat és különbségeket keresni (pl. életmód, testfelépítés, szaporodás). Legyenek képesek a megismert háziállatok főbb tulajdonságait különböző szempontok alapján (kültakaró, mozgás, szaporodás, táplálkozás) csoportosítani. 165

Tudják a legfontosabb testrészek, szervek nevét (pl. végtag, fogazat stb.), és ezek alapvető működését. Tudjanak néhány példát mondani arra, mely tulajdonságokban hasonlítanak a háziállatok az ősi fajokra. Ismerjenek meg példákat a testfelépítés és az életmód kapcsolatára (fogazat – táplálkozás). Legyenek képesek egyszerű vázlatrajzokkal kifejezni a legfontosabb szervezeti sajátosságokat (pl. patás végtag, összetett gyomor, redős és gumós zápfog, kapirgáló láb, toll). Tudják a tananyagban szereplő háziállatok jelentőségét az egészséges táplálkozásban. Szerezzenek tapasztalatokat az ember tenyésztői munkájáról a vadon élő ősök és a belőlük kinemesített háziállatok összehasonlításával. Ismerjék meg a lakóhelyük környékének jellegzetes háziállatait, az állattenyésztés jelentőségét lakóhelyük gazdasági életében. Ismerjenek meg néhány ősi magyar háziállatfajtát (szürke marha, mangalica, rackajuh). Szerezzenek ismereteket az állattartás legfontosabb állat-egészségügyi és környezetvédelmi követelményeiről. Ismerjék meg a nagyüzemi állattartás legfontosabb szabályait és az állatok védelmére vonatkozó főbb ismereteket. Tudják, hogy a tenyésztői munka során az ember a háziállatok fontosabb tulajdonságait megváltoztatta. Koncentráció Környezetismeret 1–4. évfolyam Az évszakok jellemző időjárása. Környezetünk tisztasága, szennyezések forrásai, a szennyezések környezetkárosító hatásai. A környezetünkben előforduló állatok megfigyelése. A vadon élő és a tenyésztett állatok közötti különbségek. Az állatok életéhez szükséges környezeti feltételek. A környezet változásainak hatása az állatok életére. Az állatok szaporodása és táplálkozása. A növények és az állatok kapcsolatai, egymásrautaltságuk. A hazai életközösségekben megismert emlősállatok (szarvas, őz, vaddisznó, róka) és madarak (tőkés réce, fehér gólya) testfelépítése, táplálkozása, szaporodása. Hazánk felszíne: síkságok, dombságok, hegyek. Hazánk fő folyói, tavai. Technika és életvitel 1 – 4. évfolyam A természet és az ember alkotta környezet megkülönböztetése, főbb jellemzőik. Az ember természetátalakító munkája. Technika és életvitel 5. évfolyam Az ember és a természet kapcsolata. A természetes és a mesterséges környezet jellemzői. Az egészséges táplálkozás és az élelmiszerek alkotórészei. Természetismeret 5. évfolyam Az időjárás és az éghajlat elemei. Hazánk éghajlatának jellemzői.

166

A továbbhaladás feltételei Ismerjék a leggyakoribb háziállataink nevét, testfelépítését, táplálkozását és szaporodását. Tudják az állattenyésztés és az állattartás legfontosabb egészségügyi, környezetvédelmi és állatvédelmi szabályait. Tudjanak példákat mondani a háziállatok vadon élő ősére, továbbá régi magyar háziállatokra. Ismerjék azokat a ház körül élő állatokat, amelyek veszélyes betegségeket terjesztenek. IV. HÁZ KÖRÜL ÉLŐ ÁLLATOK Cél Ismerjék meg a tanulók – a leggyakoribb ház körül élő állatok főbb jellemzőit; – a betegségeket terjesztő, ház körül élő állatokat; – a kedvtelésből tartott állatokat. Tartalom A kutya, a macska, az egér, a patkány, a füstifecske, a házi veréb testfelépítése, életmódja, szaporodása. A különböző kutya- és a macskafajták haszna a ház körül. Az ember egészségét is veszélyeztető állatok (egér, patkány, házilégy) elleni védekezés különböző formái. A városok különböző élőhelyei és az itt megtelepedő állatok megismerése. Követelmények Ismerjék meg a tananyagban szereplő állatok testfelépítését, életmódját, szaporodását. Ismerjék fel a ház körül élő állatokat egy-egy sajátos testfelépítésbeli jellegük (végtagok, fogazat, kültakaró, csőr) alapján. Tudják egyszerű vázlatrajzokkal kifejezni a tanult állatok néhány sajátságos vonását. Tudjanak példákat mondani a testfelépítés és az életmód közötti kapcsolatra. Legyenek képesek a megismert állatokat megadott szempontok alapján csoportosítani, összehasonlítani, azonosságokat és különbségeket felismerni testfelépítésükben, életmódjukban és a szaporodásukban. Ismerjék meg a kutya és a macska tartásának körülményeit, szabályait, a két állatcsoport igényeit a mesterséges környezettel szemben. Ismerjék meg a lakókörnyezetükben azokat az állatokat, a melyek veszélyes betegségeket is terjeszthetnek. Tudják azokat a betegségeket, amelyeket a ház körül élő állatok terjesztenek. Ismerjék a betegségterjesztő állatokkal szembeni védekezés formáit. Szerezzenek tapasztalatokat a ház körül élő madarakról, ismerjék meg a madárvédelem és a madártelepítés jelentőségét. Tudják, hogy a természetes, biológiai növényvédelemben az énekesmadaraknak fontos szerepe van. A helyi lehetőségek függvényében vegyenek részt a madarak téli etetésében és végezzenek madártelepítési tevékenységeket (etetők, odúk készítése és kihelyezése a parkokban, a lakóházak körül, gyümölcsösökben). Szerezzenek tapasztalatokat arról, hogy az emberi települések környékén számos élőhely van, 167

ahol bizonyos növények és állatok megtalálják életfeltételeiket. Ismerjék meg a várost mint sajátságos élőhelyet, és tudjanak néhány példát mondani az állatok (rozsdafarkú, fekete rigó, vörös vércse, nyest, róka stb.) alkalmazkodására a sajátos környezeti viszonyokhoz. Koncentráció Környezetismeret 1–4. évfolyam Az évszakok jellemző időjárása. A lakóhely levegőjének tisztasága, a szennyezés különböző formái. A kedvtelésből tartott állatok viselkedése. A környezet-változás hatása az állatok életére. Az állatok kültakarója, légzése, mozgása, táplálkozása, szaporodása. A hazai életközösségekben megismert emlősállatok és madarak testfelépítése, életmódja és szaporodása. Technika és életvitel 1–4. évfolyam A természetes és az ember alkotta környezet megkülönböztetése, főbb jellemzőik. Az ember természetátalakító munkája. Technika és életvitel 5. évfolyam Az ember és a természet kapcsolata. Az ember környezetátalakító munkája. A természetes és az ember alkotta környezet közötti különbség. Az állat alkalmazkodása a környezethez. Az egészséges táplálkozás és az élelmiszerek alkotórészei. Természetismeret 5. évfolyam A tanult háziállatok testfelépítése, életmódja, szaporodása. Az emlősállatok és a madarak közös tulajdonságai. A zöldség- és gyümölcsfélék kártevői, a vegyszeres és a környezetbarát növényvédelem. A biológiai védekezés lényege a kártevők ellen.

168

6. ÉVFOLYAM

Órakeret Éves óraszám: 74 óra Heti óraszám:2 óra *(A tantárgyi tanterv órakerete 55,5 órára a szabadon tervezhető órákkal egészíthető ki) Belépő tevékenységformák A tananyag feldolgozása során szerzett tapasztalatok összevetése a korábban megszerzett képzetekkel. Az értelmi képességek fejlesztésével, a gondolkodás műveleteire támaszkodva (azonosságok és különbségek keresése, rész-egész viszonyok feltárása, oksági összefüggések keresése, következtetések levonása, ítéletek alkotása) egyszerű természettudományos fogalmak megalkotása. A természeti folyamatok és összefüggések felismertetése, magyarázata, bizonyítása. Az önálló és csoportos, együttműködő ismeretszerzésre való felkészítés. Feladat és problémamegoldás a különböző ismerethordozók, információforrások alkalmazásával. Bemutatások, kísérletek, modellek alkalmazása az anyag mérhető tulajdonságainak, kölcsönhatásainak, változásainak elemi szintű értelmezésére. A szerzett tapasztalatok értékelése. Egyszerű tájékozódási gyakorlatok térképen és a földgömbön a földrajzi fokhálózat segítségével. Képi információk és szemléletes leírások felhasználásával elsődleges képzetek kialakítása a földrajzi övezetességről. Magyarország földrajzi helyzetének, nagytájainak bemutatása. Hazánk környezeti értékeinek, védett területeinek, nemzeti parkjainak, a legjellemzőbb életközösségeinek leíró jellegű bemutatása, a képzetek gazdagítása a hazai tájakról. 8 A hazai tájak élővilágának jellemző társulásai, a társulásokat alkotó fajok. A jellegzetes életközösségek ökológiai szemléletű jellemzése, a hazai élővilág sokféleségének és értékeinek bemutatása. Az egyes témakörökre fordított időkeret I. A hazai erdők élete. 10 óra II. Kölcsönhatások. 20 óra III. Kémiai alapismeretek. 13 óra 1IV. A Föld bolygó. 8 óra 2 V. A vizek, vízpartok élete. 12 óra 1VI. A füves területek élete. 11 óra 2 3 Hazánk nemzeti parkjai. 4 A hazai élővilág kutatóinak munkássága. 5

169

I. A HAZAI ERDŐK ÉLETE Cél Ismerjék meg a tanulók –a hazai erdők kialakulásának környezeti feltételeit; 1– az erdők jellegzetes élőlényeit; 2– az erdőt, mint életközösséget; – az erdők pusztulásának okait, védelmük szükségességét. Tartalom Hazánk természetes és telepített erdői. Az erdők kialakulásának környezeti feltételei. A tölgyesek, bükkösök, fenyvesek földrajzi elhelyezkedése hazánkban. Az uralkodó fák szervezeti felépítése (gyökérzet, törzs, lombkorona, virágzat, termés). A tölgy, a bükk, az erdei fenyő alkalmazkodása a környezeti feltételekhez. A gombák fő jellemzői, táplálkozásuk, jelentőségük az erdő életében. A hazai erdők gyakori cserjéinek szervezeti sajátosságai, jelentőségük az erdő életében. A cserjék és a gyepszint lágy szárú növényeinek alkalmazkodása a környezeti feltételekhez. Az erdő virágtalan növényeinek (zuzmók, mohák, páfrányok) szervezeti felépítése, alkalmazkodásuk a környezethez. A virágtalan növények jelentősége az erdők életében. Az erdő gyakori emlősállatai közül a szarvas, a vaddisznó, a róka, a sün testfelépítése, életmódja, szaporodása. A tananyagban szereplő emlősállatok kapcsolata az erdő állataival és az élettelen környezeti tényezőkkel. A lombhullató és örökzöld erdőink néhány jellegzetes madarának testfelépítése, életmódja, szaporodása. A tanult madárfajok alkalmazkodása az élő és élettelen környezeti feltételekhez (csőr- és lábtípusok, táplálkozási és fészkelési módok, költöző és állandó madarak). A ragadozó emlősállatok és madarak jelentősége az erdő életközösségében. Az erdő ízeltlábú állatainak testfelépítése, életmódja, szaporodása (teljes átalakulás és átalakulás nélküli fejlődés). Az erdők talajának fő jellemzői, a természetes erdők talajának tápanyagképződése. A hazai erdőket sújtó környezeti ártalmak. Az erdők jelentősége és védelmük fontossága. Követelmények Tudják a természetes és a telepített erdők közötti különbség lényegét. Földrajzi ismereteikre támaszkodva értsék meg, hogy hazánk természetes erdői a mérsékelt övezeti lombhullató erdők zónájába tartoznak. Ismerjék hazánk főbb erdőtípusait, a hegyvidéki és az alföldi tölgyeseket, a bükkerdőket, az őshonos fenyőerdőket, a láp- és ligeterdőket, továbbá mindezek kialakulásának környezeti feltételeit. Tudják a tölgy, a bükk, az erdei fenyő szervezeti felépítését, a törzs, a lombkorona, a levél, a virágzat és termés jellemzőit. Tudják a lomblevél és a tűlevél, a lombhullató és az örökzöld fogalom lényegét. Értsék meg a gombák jelentőségét az erdők életében, tudják, hogy a gombák szervezeti felépítésükben különböznek a növényektől, állatoktól. Ismerjék a gyilkos galóca fő részeit. Tudják a különböző gombafajok jelentőségét az anyagok lebontásában. 170

Ismerjék meg a gyakori cserjéink fő részeit (gyökérzet, ágak, gallyak, vesszők) és jelentőségüket az erdők életében. Tudják néhány gyepszintben élő növény nevét és alkalmazkodásukat az élettelen környezeti tényezőkhöz. Értsék meg, hogy az élettelen környezeti tényezők közül a fény döntően meghatározza a különböző erdőtípusok szintezettség. Tudják, hogy az egyes szintekben a növények fényigényüknek megfelelően helyezkednek el. Értsék meg az összefüggést a lombkorona alakja, elhelyezkedése és az erdő fényviszonyai között. Ismerjék a mohák, zuzmók testfelépítését, jelentőségüket az erdők életében (táplálékbiztosítás, talajképződés, talajvédelem). Tudják, hogy a megismert virágtalan növények spórákkal szaporodnak. Ismerjék meg az erdő gyakori emlősállatait (szarvas, vaddisznó, róka, sün) és madárfajait (feketerigó, széncinege, fakusz, csuszka, harkályfélék, héja, stb.). Tudják a tanult madarak és az emlősállatok sajátos testfelépítését, életmódját, szaporodását. Ismerjék a madarak és az emlősállatok közös tulajdonságait. Tudjanak példákat mondani a megismert emlősállatok és madarak közül a tesfelépítés és az életmód közötti kapcsolatra. Ismerjék meg az erdő ízeltlábú állatai közül a szarvasbogár, a koronás keresztespók, az erdei vöröshangya testfelépítését, életmódját, szaporodását. Kísérletek, megfigyelések révén szerezzenek tapasztalatokat az erdő talajának összetevőiről, a talajképződés folyamatáról. Értsék meg, hogy a természetes erdőkben a talaj termőképessége (tápanyagkészlete) folyamatosan megújul. A témakörben megszerzett ismereteik alapján értsék meg, hogy az erdő élőlényei önmagukban nem élhetnek meg, életközösséget alkotnak. Tudják rajzban, írásban és szóban is kifejezni az erdőben élő élőlények testfelépítésének főbb jellegzetességeit. Legyenek képesek néhány egyszerűbb kísérlet, terepi vizsgálat elvégzésére az erdő életének megismerésére. Tudjanak önállóan is megfigyeléseket végezni, és tapasztalataikat szóban kifejezni. Tudjanak táplálkozási láncokat készíteni az erdő élőlényeiből. Ismerjék meg a lakóhelyük környékén megtalálható természetes és telepített erdőket, tudják, mely emberi beavatkozások veszélyeztetik az erdő életét. Szerezzenek tapasztalatokat a lakóhelyük környéki erdők környezeti állapotáról, az emberi beavatkozások különböző formáiról, a szükséges védelmi intézkedésekről. Tekintsék fontos nemzeti kincsnek a hazai erdők életközösségeit. Szerezzenek tapasztalatokat az erdő életével kapcsolatos ismeretterjesztő irodalom használatában. A rendelkezésre álló információkat használják fel önállóan is ismereteik bővítésére. Koncentráció Környezetismeret 1– 4. évfolyam A lakóhely környéki élőhelyek megfigyelése, főbb jellemzői. A hazai erdők gyakori növényeinek, állatainak főbb tulajdonságai. Megfigyelések az emberi tevékenységek hatásáról a különböző élőhelyekre. A természet védelmének fontossága, fő feladatai. A helyes viselkedés fő szabályai a természetben. A növények és az állatok életéhez szükséges környezeti feltételek. 171

A növények tápanyagai és táplálékkészítése. A növények szaporodása és fejlődése. A lágy szárú és a fás szárú növények jellemzői. Az állatok kültakarója, légzése, mozgása, táplálkozása, szaporodása. Az állatok viselkedésének jellegzetességei. Példák a növények és az állatok egymásrautaltságára (táplálkozás, fészkelőhely, búvóhely). Technika és életvitel 1–4. évfolyam A természetes és az ember alkotta környezet jellemzői. Az ember természetátalakító munkája. Az élővilág és a tárgyi környezet. Az épített környezet: épületek, utak, lakóházak, toronyházak. A nagyvárosi élet jellemzői. A környezet esztétikus kialakítása. Természetismeret 5–6. évfolyam A háziállatok, a ház körül élő állatok (sertés, szarvasmarha, házityúk, pulyka, kutya, macska, egér, patkány, stb.) testfelépítése, életmódja, szaporodása. A madarak és az emlősállatok közös tulajdonságai. A megismert zöldség- és gyümölcsféléink főbb tulajdonságai. Egynyári, kétnyári, évelő növények életszakaszai. A fa részei, a gyökérzet, törzs, lombkorona jellemzői. Hazánk nagytájai, a nagytájak leíró jellemzése. A domborzati elemek és a felszíni formák. Hazánk éghajlatának főbb jellemzői, az éghajlatot kialakító és módosító tényezők. Technika és életvitel 5–6. évfolyam A természetes és a mesterséges környezet fő jellemzői. Az ember környezetátalakító munkája. A környezet szennyezése, a szennyezések elkerülésének lehetőségei. A természeti folyamatok megfigyelése: mozgás, változás, élet, pusztulás. Gazdálkodás a természeti erőforrásokkal. A továbbhaladás feltételei Ismerjék a hazai erdők, vizek, vízpartok és füves területek legjellemzőbb élőlényeinek testfelépítését, életmódját, szaporodását, a környezethez való alkalmazkodás sajátos formáit. Tudják, mely emberi beavatkozások veszélyeztetik, a tananyagban szereplő életközösségeket. Mondjanak példákat a hazai életközösségek pusztulásának okaira, a különböző környezet és természetvédelmi intézkedésekre. Ismerjék hazánk nemzeti parkjainak földrajzi elhelyezkedését, a nemzeti parkok jelentőségét az élőhelyek és az élőlények védelmében. Tudjanak táplálkozási láncokat készíteni a hazai életközösségek élőlényeiből. II. KÖLCSÖNHATÁSOK Cél 1– az alapvető fizikai kölcsönhatások megismerése, kvalitatív értelmezése, az ezeket jellemző mennyiségek bemutatása; 2– a testek fizikai tulajdonságainak csoportosítása és értelmezése a részecskeszemlélet alapján; 3– az idő mérése, mértékegységeinek pontos használata; 4– az energiafogalom kialakítása; a különböző energiafajták, energiahordozók, energiaforrások 172

megismerése, kvalitatív jellemzése; 5– az energiamegmaradás – egyensúlyra vezető folyamatok kvalitatív értelmezése, az egyensúly fogalmának kialakítása. Tartalom Az alapvető fizikai kölcsönhatások (termikus, mechanikai, elektromos, mágneses és optikai ). A testek fizikai tulajdonságai (a szilárd, a folyékony és a légnemű halmazállapot a részecskeszemlélet alapján). A testek fizikai tulajdonságainak számszerű jellemzése (a mérés; az idő, a hosszúság és a tömeg mérése, a sűrűség kiszámítása). Az energia (fogalma; energiafajták, energiahordozók, energiaforrások, energiaátalakulások; energiatakarékosság). Az energiamegmaradás. Egyensúlyra vezető folyamatok. Követelmények Ismerjék meg a kölcsönhatás fogalmát, tudják azt alkalmazni a már megismert hőtani és mágnességtani jelenségekre. Egyszerű kísérletek elvégzésével ismerjék meg a mechanikai kölcsönhatást; tudják annak következményeit; ismerjék a mozgás fogalmát; ismerjék fel a gravitációs kölcsönhatás következményeit. Egyszerű kísérletek elvégzésével ismerjék meg az elektromos és az optikai kölcsönhatást. Legyen gyakorlatuk az alapmennyiségek (hosszúság, tömeg, idő, hőmérséklet) mérésében, a sűrűség kiszámításában). Legyenek képesek az energia elemi szintű értelmezésére. Ismerjék a különböző energiafajtákat. Értsék meg az energiatakarékosság fontosságát. Legyenek képesek az energiaváltozások felismerésére az egyszerű kísérletek elvégzése során. Tudják az energiamegmaradás kvalitatív megfogalmazását. Legyenek képesek a különbféle változások közös jellemzőit felismerni. Egyszerű kísérletekkel állapítsák meg a hőtani és a mechanikai kölcsönhatások közben lezajló fizikai folyamatok irányát; ismerjék meg az egyensúly fogalmát, tudjanak arra gyakorlati példákat mondani. Koncentráció Környezetismeret 1– 4. évfolyam Mérések, mértékegységek használata Matematika 5. évfolyam Térfogatszámítás Technika és életvitel 1–5. évfolyam A környezet tárgyainak anyagi; szerkezeti anyagok és szerepük. Természetismeret 5. évfolyam A hő érzékelése; a hőmérséklet; a hőmérséklet mérése; a folyadékos hőmérő részei, működése. A hő terjedése vezetéssel, áramlással és sugárzással. Hőszigetelés. Halmazállapotok, halmazállapot-változások. Olvadás és fagyás, párolgás és lecsapódás, forrás.

173

A folyadékok és a gázok fizikai tulajdonságai. Az időjárás és az éghajlat elemi. Tájékozódás – a fő világtájak kijelölése iránytű segítségével. A továbbhaladás feltételei Ismerjék az alapvető fizikai kölcsönhatásokat, tudjanak ezekre gyakorlati példákat mondani. Tudják csoportosítani a különböző testeket fizikai tulajdonságaik szerint, és tudják értelmezni a fizikai tulajdonságokat a részecskeszemlélet alapján. Tudják számszerűen jellemezni a testek fizikai tulajdonságait, tudjanak alapvető méréseket végezni és mértékegységeket helyesen használni. Ismerjék az energia fogalmát, a különböző energiafajtákat, energiahordozókat és tudjanak azokra gyakorlati példákat mondani. Ismerjék az energiamegmaradás fogalmát, tudják azt kvalitatívan értelmezni. Ismerjék az egyensúly fogalmát, és tudjanak az egyensúlyra vezető folyamatokra példákat mondani.

III. KÉMIAI ALAPISMERETEK Célok A látott jelenségeket képesek legyenek a tanulók megfigyelni, tanári kérdések segítségével visszaidézni, a megfelelő szinten értelmezni. Fontos hogy észrevegyék a saját mindennapi környezetükben bekövetkező természeti-kémiai változások, és a laboratóriumban modellezett kísérletek közötti összefüggéseket. A megfelelő szinten képesek legyenek az anyagok csoportosítására. Tudják a halmazállapot-változásokat részecskeszemlélettel is, és jelenség szinten is jellemezni, és ezekhez energiaváltozásokat rendelni. Értsék a fizikai és kémiai változások közötti alapvető különbséget. Fejlesztési feladatok Érteniük kell a tanulóknak, hogy a modell a valóságnak csak egy jellemző részletét, egy meghatározó tulajdonságát ábrázolja. Érzékelniük kell a modell és a valóság méretarányait is. TÉMAKÖR Bevezetés a kísérleti munkába Az anyag részecskékből épül fel

Anyagok csoportosítása tulajdonságaik szerint

174

TARTALOM Balesetvédelem. A laboratóriumi munka eszközei, szabályai. Veszélyességi jelek. A kémiai kísérletek megtervezése. Diffúzió és vizsgálata, értelmezése részecskeszemlélettel. Keverékek, elegyek. Oldás értelmezése részecskeszemlélettel. Oldat, oldószer, oldott anyag. Részecske és halmaz. Fémek tulajdonságainak megfigyelése, anyagok csoportosítása megfigyelhető tulajdonságaik alapján. Részecskék modellezése (golyómodell).

Halmazállapot-változások és energiaváltozások

Halmazállapot-változások. Olvadás, fagyás, párolgás, forrás értelmezése részecskeszemlélettel. Olvadáspont, forráspont. Belső energia és változása. Kristályrács (itt csak mint szabályos szerkezet). Halmazállapot-változások (modellalkotás).

Fizikai változások, kémiai átalakulások Az égés

Fizikai változás és kémiai változás (kémiai reakció) közötti különbség. Égés, gyors égés, lassú égés. Az égés feltételei. A tűzoltás.

Témakörök, tartalmak A táblázat a témakörhöz tartozó, megtanítandó fogalmakat, elméleteket és jelenségeket tartalmazza. A kísérletek, gyakorlatok vastag betűvel, kiemelten szerepelnek. Tanulói tevékenységek A látott jelenség megfigyelése, kérdésekre adott válaszokkal történő felidézése. Hasonló jelenségek, változások összehasonlítása, hasonlóságuk, különbözőségük kérdésekre adott válaszokkal történő megállapítása. Anyagok csoportosítása. Balesetmentes munka a kísérletezés során. Tanulókísérlet elvégzése tanári utasításra. A modell és a valóság közötti absztrakció megértése. A különböző méretarányok érzékelése. Részecske és halmaz közötti különbség megértése. Szakmai szöveg értése (az adott szinten). A tanult ismeretek alkalmazása az iskolán kívül (otthoni, önálló kísérletek, megfigyelések). Részecskeszemlélet kialakulása. A továbbhaladás feltételei A tanuló értse a fizikai és kémiai változások közötti különbségeket, ezeket kísérő energiaváltozásokat. Tudja jellemezni a halmazállapot-változásokat részecskeszemlélettel, energiaváltozással. A tanult anyagokat megfigyelhető tulajdonságaik szerint képes legyen csoportosítani (fémek, és olyan anyagok, amelyek nem tartoznak a fémek csoportjába). Legyen tisztában a tanult tananyag gyakorlati vonatkozásaival: a víz halmazállapot-változásai a természetben, égés, tűzoltás. IV. A FÖLD BOLYGÓ Cél Ismerjék meg a tanulók – a Föld mint égitest néhány fontos jellemzőjét (alakját, tengely körüli forgását, Nap körüli keringését); 1– legyenek tisztában a tengely körüli forgás, a tengelyferdeség és a Nap körüli keringés következményeivel; 2– az összefüggést a Föld alakja, tengelyferdesége, a besugárzás és az éghajlati övezetek

175

között. Legyen a tanulóknak egységes szemléletes képzetük a Föld éghajlati övezeteiről. Tartalom A föld alakja. A kontinensek és óceánok földrajzi helyzete. Tájékozódás a földgömbön a fokhálózat segítségével. A Föld tengely körüli forgása és annak következményei (a nappalok és éjszakák váltakozása, az égitestek kelése-nyugvása). A Föld Nap körüli keringése, a földtengely ferdesége (az évszakok és az éghajlati övezetek kialakulása). Az éghajlati övezetek jellemzői. Követelmény Ismerjék a kontinensek és óceánok elhelyezkedését a gömb alakú Földön. Legyenek képesek elemi szinten tájékozódni a térképen és a földgömbön a fokhálózat alapján. Tudják használni a térképet egyszerű földrajzi ismeretek megszerzésére. Tudják, hogy a Föld közelítőleg gömb alakú égitest. Tudják, hogy a Föld forog a tengelye körül, és a tengely körüli forgás következménye a nappalok és éjszakák váltakozása, az égitestek kelése-nyugvása. Tudják, hogy a Föld tengely körüli forgása lehetőséget ad az idő mérésére. Tudják, hogy a Föld a Nap körül kering, és tengelye szöget zár be a keringés síkjával. Legyenek tisztában a Nap körüli keringés és a tengelyferdeség következményeivel, az évszakok és az éghajlati övek kialakulásával. Tudják jellemezni az egyes éghajlati övezeteket. Koncentráció Természetismeret 5. évfolyam Változások a környezetünkben. Földünk-környezetünk 5. évfolyam Az időjárás és az éghajlat elemei. A továbbhaladás feltételei Ismerjék a Föld, mint égitest néhány fontos jellemzőjét (alak, tengely körüli forgás, Nap körüli keringés) valamint azok következményeit. Tudják, milyen fizikai okok vezettek az éghajlati övek kialakulásához. V. A VIZEK, VÍZPARTOK ÉLETKÖZÖSSÉGE Cél Ismerjék meg a tanulók: – a hazai álló- és folyóvizek jellegzetes élőhelyeit, élőlényeit, az élőlények testfelépítésének jellegzetességeit; – a vizek, vízpartok életközösségét, az élőlények egymásrautaltságát, kapcsolatát; – a vizes élőhelyek szennyezését, a környezetvédelem fontosságát. 176

Tartalom A vizek jelentősége az élővilágban (a víz fizikai és kémiai tulajdonságai). A vizek néhány mikroszkopikus méretű élőlényeinek főbb jellemzői (sejtek felépítése, alkotórészei, mozgásuk, táplálkozásuk, szaporodásuk stb.), jelentőségük a vizek életében. A vízben és a vízpartokon élő lágy szárú növények (hínárosok, nád, sás, gyékény). A vízpartok jellegzetes fás szárú növényei (füzek, nyárfák, égerfák), jelentőségük a vizek életében. A vizekben, vízpartokon élő gyakori gerinctelen és gerinces állatok (orvosi pióca, folyami rák, szitakötő, gyötrőszúnyog, éti csiga, folyami kagyló, ponty, dévérkeszeg, lesőharcsa, kecskebéka, barna varangy, stb.) testfelépítése, életmódja, szaporodása, alkalmazkodásuk a környezethez. A vizek, vízpartok életközösségének főbb jellemzői, az élőlények tűrőképessége az élettelen környezeti tényezőkkel szemben. A vizek, vízpartok szennyezése, a vizes élőhelyek védelmének fontossága. Követelmények Ismerjék meg az élet szempontjából a víz jelentőségét az élővilág számára. Tudják, hogy a víz nélkülözhetetlen élettelen környezeti tényező, az élőlények fontos testépítő anyaga, továbbá, az álló- és folyóvizek fontos élőhelyek. Értsék meg, hogy a vizek mikroszkopikus élőlényeinek fontos szerepük van a vizek öntisztulásában. Ismerjék meg, hogy az amőba, a papucsállatka, a zöld szemes ostoros moszat egyetlen sejtből áll, az életfolyamataikat (táplálkozás, mozgás, szaporodás) a sejtalkotók végzik. Élő anyag mikroszkopikus vizsgálatával szerezzenek tapasztalatokat a vizekben élő egysejtűek jellegzetes alakjáról, mozgásáról. Értsék meg a vízben és a vízpartokon élő növényzet jelentőségét, tudják, hogy az állatok közvetlenül vagy közvetve a növényekre vannak utalva. Ismerjék meg a hínárosok fontosságát, tudják néhány jellegzetes hínárféle testfelépítésének főbb jellemzőit (gyökérzet, szár, levél). Tudjanak példákat mondani a hínárfélék környezethez való alkalmazkodására. Tudják a nád és a gyékény szervezeti felépítését (gyöktörzs, szár, levél, virágzat, termés). Értsék meg a parti öv növényzetének jelentőségét a partvédelemben, és a vizek tisztaságának megőrzésében, öntisztulásában. Ismerjék a vízpartok gyakori fáinak (fűzfa, nyárfa) szervezeti felépítését (törzs, lombkorona, virágzat, termés). Tudják, hogy a vízparti fák védik a partot a víz romboló munkájától, az állatok számára búvóhelyül, fészkelőhelyü és táplálékul szolgálnak, árnyékolásukkal megakadályozzák a víz felmelegedését. Ismerjék meg a vizek, vízpartok jellegzetes gerinctelen állatai közül az orvosi pióca, a folyami rák, a szitakötő, a gyötrőszúnyog, az éti csiga és a folyami kagyló testfelépítését, életmódját, szaporodását. Tudják, mely állatok fejlődnek átalakulás nélkül, átváltozással és teljes átalakulással. Ismerjék az egyes fejlődési szakaszok jellemzőit. Közvetlen megfigyelésekkel, vizsgálatokkal szerezzenek tapasztalatokat a gerinctelen állatok alkalmazkodásáról az élő és élettelen környezeti tényezőkhöz. 177

Legyenek képesek azonosságokat és különbségeket keresni a megismert gerinctelen állatok testfelépítése és a környezethez való alkalmazkodása között. Tudják a gerinctelen állatok jelentőségét a vizek életközösségében. Ismerjék meg a hazai vizek és vízpartok gerinces állatai közül a leggyakoribb halakat (ponty, dévérkeszeg, lesőharcsa), kétéltűeket (kecskebéka, varangy) és hüllőket (vízisikló, mocsári teknős). Tudják a megismert halak, kétéltűek, hüllők kültakarójának, mozgásának, szaporodásának, légzésének és testhőmérsékletének jellemzőit. Értsék meg, milyen összefüggés van a lerakott peték (ikrák), tojások száma és az állatok ivadékgondozása között. Tudjanak azonosságokat és különbségeket megállapítani, összefüggéseket keresni, általánosításokat végezni a megismert fajok jellegzetességeiből. Szerezzenek tapasztalatokat a megismert állatok alkalmazkodásáról az élettelen környezeti tényezőkhöz. Tekintsék értéknek a hazai vizek őshonos halfajait, kétéltűit és hüllőit. Ismerjék meg a hazai vizek, vízpartok madárvilága közül a fehér gólya, a tőkés réce, a barna rétihéja testfelépítését, életmódját, szaporodását. Tudjanak a megismert madárfajok alapján példákat mondani a testfelépítés és az életmód közötti összefüggésekre (úszóhártyás végtag, gázlóláb, fogóláb, hosszú, hegyes csőr, lemezes csőr, tépőcsőr). Ismerjék meg a madarak vonulásának okait, összefüggéseit az élettelen és az élő környezeti tényezők változásával. Szerezzenek tapasztalatokat az élőhely (álló- és folyóvizek, mocsárrétek, láprétek) és az élőlények (gázló- és úszómadarak, ragadozó madarak, énekesmadarak) védelmének fontosságáról. Tudják, hogy a vizek, vízpartok élőlényei is életközösséget alkotnak, azaz növények és az állatok között szoros kapcsolatok alakultak ki. Értsék meg, hogy a vizes élőhelyek élőlényei alkalmazkodnak az élettelen környezeti tényezőkhöz (a talajhoz, vízhez, a levegőhöz, a hőmérséklethez, a fényhez). Megszerzett ismereteik alapján tudjanak táplálkozási láncot készíteni a vizes élőhelyek élőlényeiből. Tudják, hogy az élettelen környezeti tényezők változásait csak tűrőképességük határain belül képesek elviselni. Szerezzenek tapasztalatokat a lakóhely környéki vizes élőhelyek környezeti állapotáról, a különböző szennyezésekről és következményeiről. A vizek életközösségének megismerése alapján értsék meg, hogy csak bizonyos fokig képesek öntisztítással a szennyezések káros hatásait megszüntetni. Ismerjék meg, mely emberi beavatkozások veszélyeztetik a lakóhelyük környéki vizes élőhelyeket. Tudják a leggyakoribb szennyező forrásokat (bemosódó műtrágyák, vegyszerek, háztartási szennyvizek, ipari tevékenységekből származó szennyvizek). Tekintsék értéknek a vizes élőhelyeket, és a hazai természetes vizek őshonos élővilágát. Koncentráció Környezetismeret 1– 4. évfolyam 178

A víz megjelenési formái a természetben. Halmazállapot-változások a mindennapi életben. A lakóhely vizeinek tisztasága, a szennyezések formái. A növények és az állatok életéhez szükséges környezeti feltételek. A hazai vizes élőhelyek legjellemzőbb növényei és állatai. Az emberi tevékenységek hatása a természetes élőhelyekre. A természet védelmének fontossága a vizes élőhelyeken. Technika és életvitel 1– 4. évfolyam A természetes és az ember alkotta környezet. Az ember környezet átalakító munkája. A biológiai élőhelyek hasznosítható anyagai. Természetismeret 5– 6. évfolyam Az eddig megismert gerinctelen és gerinces állatok fő tulajdonságai: testfelépítés, életmód, szaporodás. A tanult háziállatok és az erdő élete témakörben megismert növények és állatok alkalmazkodása a környezeti feltételekhez. A fás szárú és a lágy szárú növények szervezeti felépítése. Hazánk nagy tájainak leíró jellemzése. Hazánk természetes vizei. A folyadékok tulajdonságai, a testek úszása, lebegése. A víz körforgása a természetben. Folyóvizek, állóvizek. A belvizek és az árvizek. A víz tisztítása egyszerű módszerekkel. A hőmérséklet változásai. Halmazállapot-változások a természetben: olvadás, fagyás, párolgás. Technika és életvitel 5– 6. évfolyam Az állatok alkalmazkodása az élőhelyükhöz. A mesterséges környezet jellemzői. A természeti folyamatok megfigyelése: mozgás, változás, élet, pusztulás. Gazdálkodás a természeti erőforrásokkal.

VI. A FÜVES TERÜLETEK ÉLETE Cél Ismerjék meg a – a hazai füves terület kialakulásának környezeti feltételeit; – a legjellemzőbb növényeit, állatait, a füves területeket, mint életközösséget; – a füves területek pusztulását, védelmének fontosságát; – hazánk védett területeit, nemzeti parkjait; – a hazai élővilág kutatóinak munkásságát. Tartalom A hazai füves területek kialakulásának környezeti feltételei. Az őshonos füves területek földrajzi elhelyezkedése.

179

A rétek típusai: sziklagyepek, homokpuszták, szikes puszták, mocsárrétek, láprétek, hegyi rétek. A másodlagos rétek. A fűfélék közös tulajdonságai, sajátos alkalmazkodásuk a környezeti feltételekhez. A száraz rétek gyakori növényei: angolperje, siskanád, mezei zsálya. A nedves rétek növényei: mocsári zsurló, réti boglárka. A füves területeken élő gerinctelen állatok közül a sáskák, szöcskék, tücskök és a fecskefarkú lepke testfelépítése, életmódja, szaporodása. A rétek ízeltlábú állatainak alkalmazkodása a környezeti feltételekhez. A füves területek gerinces állatai közül a fürge gyík, a vakond, a mezei nyúl, a mezei pocok a hörcsög, az egerészölyv, a vörösvércse testfelépítése, életmódja, szaporodása. A füves területek életközössége, kapcsolatok az élőlények között, alkalmazkodás az élettelen környezeti tényezőkhöz. Táplálkozási lánc, táplálkozási piramis. A termelő, fogyasztó és a lebontó szervezetek az életközösségben. A füves területek pusztulásának okai. A füves területek védelme. Védett területek hazánkban. A nemzeti parkok jelentősége a természetvédelemben. A hazai biológiai kutatás kiemelkedő személyei. Követelmények Ismerjék meg a hazai őshonos füves puszták kialakulásának környezeti feltételeit. Földrajzi ismereteiket alkalmazva, tudják megnevezni az őshonos füves puszták elhelyezkedését hazánkban. Ismerjék meg a hazai rétek főbb típusait: hegyi rétek, sziklagyepek, homokpuszták, szikes puszták, mocsárrétek, láprétek kialakulásának környezeti feltételeit. Tudják, hogy a másodlagos réteket az emberi tevékenység hozta létre, többnyire az erdőirtások helyén alakultak ki. Értsék meg, hogy a füves területek növényeinek, mely környezeti hatásokhoz kell alkalmazkodni. Tudjanak példákat felsorolni az alkalmazkodás különböző formáira (mélyen elhelyezkedő gyökérzet, párologtatást csökkentő szervezeti sajátosságok, a talaj felszínéhez közeli rügyekből gyorsan kihajtanak). Tudják a nedves és a száraz rétek növényei közül az angolperje, a siskanád, a mezei zsálya, a mocsári zsurló, a réti boglárka szervezeti felépítését: a gyökérzet, szár, levél, virág, virágzat felépítését. Tudjanak azonosságokat és különbségeket tenni az erdei pajzsika és a mocsári zsurló szervezeti felépítése és szaporodása között. Ismerjék meg a rétek gazdag állatvilága közül a sáskák, szöcskék, tücskök és a fecskefarkú lepke testfelépítését, életmódját, szaporodást. Tudják a teljes átalakulás és a kifejlés közötti különbség lényegét. Szerezzenek tapasztalatokat a réteken élő ízeltlábú állatok környezethez való alkalmazkodásának különböző módjairól (táplálkozás formái, kültakaró színe, szaporodás, a téli időszak túlélése stb.). Értsék meg a füves területeken élő gerinctelen állatok jelentőségét az életközösségében. A tudják a füves területeken élő gerinces állatok közül a fürge gyík, a vakond, a mezei nyúl, a mezei pocok, a hörcsög, az egerészölyv, és a vörösvércse testfelépítésének, életmódjának és szaporodásának sajátosságait. Tudjanak példákat mondani a megismert állatok alkalmazkodására a környezeti feltételekhez. 180

Korábban megszerzett ismereteikre támaszkodva tudják a tanult állatokat különböző szempontok alapján csoportosítani (pl. testhőmérséklet, kültakaró, légzés, táplálkozás, fogazat, csőr-láb típusa stb.). Ismerjék a rágcsáló, növényevő, ragadozó, mindenevő fogazatot. Megszerzett ismereteik alapján értsék meg, hogy a füves területek élőlényei is életközösséget alkotnak. Tudják, hogy az életközösségben a termelő, fogyasztó, lebontó szervezetek együttesen biztosítják az életközösség anyagforgalmát. Szerezzenek közvetlen tapasztalatokat a lakóhelyük környezetében található füves területek életéről. Tudjanak táplálkozási láncot, táplálkozási piramist készíteni a füves területek élőlényeiből. Ismerjenek néhány példát a ragadozó állatok zsákmányszerzésének különböző formáiról. Értsék meg a ragadozók jelentőségét a különböző életközösségekben. Ismerjék azokat az emberi beavatkozásokat, amelyek veszélyeztetik a füves területek életét: gyepfeltörés, vegyszeres rovar- és pocokirtás, a rétek, legelők elhanyagolása, túlzott műtrágyázás. Értsék meg a környezetvédelem és a természetvédelem feladatait. Tudják a védett területek csoportosítását, a nemzeti parkjaink jelentőségét a táj természetes arculatának, tájképi elemeinek, őshonos élővilágának megőrzésében. Ismerjék meg a hazai élővilág híres kutatóinak tevékenységét. Legyenek képesek az ismeretterjesztő irodalomból önállóan is információkat szerezni. Tudják a megfigyelések, vizsgálatok kísérletek tapasztalatait szóban és írásban saját szavaikkal kifejezni.

KULCSKOMPETENCIÁK Természetismeret (5-6) 1. Anyanyelvi kommunikáció :A tanulóktól a természetismeret órán elvárjuk a helyes és kreatív nyelvhasználatot. Arra kell törekednünk, hogy a tanulók értsék az olvasott és hallott szöveget, ismerjék a szakkifejezéseket és legyenek képesek gondolataikat szóban és írásba is – a szaknyelv helyes használatával – szabatosan előadni. Legyenek képesek egyszerű gyűjtőmunkát végezni: különböző célokból megfelelő típusú szövegeket összegyűjteni, értelmezni és feldolgozni. 2. Idegen nyelvi kommunikáció: Legyenek képesek a tanulók az idegen szakszavak helyes olvasására írására, kiejtésére, írására 3. Matematikai kompetencia: A fizikai, kémiai számítások során fejlődik a tanuló problémamegoldó gondolkodása és feladatmegoldó készsége. Cél, hogy tudják alkalmazni a tanult matematikai ismereteket a fizikai problémák megoldására. Tudjanak táblázatokat és grafikonokat elemezni, illetve mérési eredményeket grafikonon ábrázolni 4. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén:

181

Szerezzenek a tanulók olyan ismereteket, amelyeket képesek mozgósítani a mindennapi életben felmerülő problémák megoldása során. Ismerjék fel a természettudományok különböző területei közötti szoros kapcsolatokat. Legyenek kritikusak az áltudományos , illetve a tudomány- és technikaellenes megnyilatkozásokkal szemben. 5. Digitális kompetencia: A tanulók tudják használni a számítógépet. Legyenek képesek az interaktív média felelősségteljes használatára; információk megkeresésére, összegyűjtésére és feldolgozására. 6. Hatékony, önálló tanulás: A tanulók legyenek képesek a kitűzött cél érdekében kitartóan tanulni, saját tanulásukat megszervezni, a rendelkezésre álló idővel és információval okosan gazdálkodni. Tudjanak heterogén csoportban is hatékonyan képességeiknek megfelelően dolgozni, tudásukat másokkal is megosztani. 7. Szociális és állampolgári kompetencia: Ismerjék fel a tanulók, hogy a kutatások, felfedezések és azok alkalmazásainak célja csak közjó szolgálata lehet; tudjanak különbséget tenni a tudomány eredményeinek humánus és anti- humánus alkalmazásai között. Egyéni – és csoportmunka során alakuljon ki bennük az egyénekkel, csoportokkal való együttműködés készsége, tolerancia másokkal szemben. Legyenek képesek hatékony szakmai kommunikációra. 8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: A tanulók ismerjék meg tágabb környezetüket, legyenek képesek a kínálkozó lehetőségek megragadására. Legyenek képesek ismereteik kreatív alkalmazására, álljanak készen az új ismeretek megszerzésére vagy a meglévők bővítésére. Tudjanak tervet készíteni céljaik elérése érdekében. 9. Esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőképesség: A természeti jelenségek megfigyelése a céltudatos információszerzésen kívül esztétikai élményt is jelent. Ugyanígy alkalmas az esztétikai tudatosság és kifejezőkészség fejlesztésére a megfelelően összeállított és kivitelezett kísérlet is.

182

EGÉSZSÉGTAN 6. és 8. évfolyam

183

Tantárgy Egészségtan tantárgy 6. évfolyamon Természetismereti tantárgy keretében Biológia – Egészségtan tantárgy 8. évfolyamon Éves óraszámok 6. évfolyam: 18 óra 8. évfolyam: 18 óra Heti óraszámok 6. évfolyamon egy félévben heti 1 óra 8. évfolyamon egy félévben heti 1 óra vagy egész évben 2 hetente 1 óra „A helyi tantervnek biztosítania kell, hogy a tanulók életkorához, az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák az egészségfejlesztéssel, a fogyasztóvédelemmel, a környezetvédelemmel, a közlekedésre neveléssel, a társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással, az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására az infokommunikációs technológiák alkalmazásával. A helyi tantervnek biztosítania kell továbbá, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a korszerű, a XXI. századnak megfelelő természettudományos ismereteket.” A 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet 2.§ 10. pontja.

CÉLOK ÉS FELADATOK AZ EGÉSZSÉGTAN TANÍTÁSÁBAN Az egészségtan tanításának célja, hogy a tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek az egészségük védelme érdekében. Ismerjék fel azt, hogy milyen összefüggés van az életmód, a viselkedés és az egészségi állapot között. Szerezzék meg azokat az ismereteket és azok alkalmazásához szükséges jártasságokat, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát. Képesek legyenek holisztikusan szemlélni saját életműködéseiket (testi-lelki egészség) és tudatosuljon bennük az ember és az őt körülvevő környezet kölcsönhatásainak következménye. A modul oktatása ösztönözze a diákokat arra, hogy kialakuljon bennük az önmagukkal szembeni felelősségérzet. Ismerjék fel, miért szükséges a jövő tervezése, az életút tudatos építése, s lássák be, hogy ebben meghatározó szerepet játszanak az egyéni döntések, helyzetmegoldási, megküzdési technikák. Nyújtson segítséget abban, hogy a tanulók helyesen értelmezzék azt a tényt, hogy az egészség megőrzése egyéni tetteken, választásokon, személyközi kapcsolataik minőségén is múlik. Ismertesse meg a tanulókkal az egészségi állapot szempontjából fontos viselkedésmódok, szokások kialakulását, feltételeit, valamint az ezeket befolyásoló tényezőket. Adjon támpontokat, értelmezési kereteket az életmódbeli döntések meghozatalához, ezzel is segítve, hogy az egészséget támogató magatartásformák, megoldási módok alternatívaként jelenjenek meg mindennapi életükben. Nyújtson segítséget a tanulóknak abban, hogy készség szintjén alkalmazzák azokat a megküzdési stratégiákat, amelyek alkalmazásával megőrizhetik, illetve újrateremthetik életük 184

egyensúlyát. Segítse a tanulókat az egészség helyes értelmezésében, és az önmagukkal szembeni felelősségérzet kialakításában. Ismertesse meg a tanulókkal szervezetük életkori sajátosságait és készítse fel őket a változások helyes kezelésére. Ösztönözzön a helyes viselkedésmódok elsajátítására, környezet és egészségvédő szokásrendek kialakítására. Fejlessze a már kialakult higiénés ismereteket és készségeket. Nyújtson segítséget az őket veszélyeztető környezeti, társadalmi hatások felismeréséhez és adjon tanácsokat azok kivédésére, elhárítására. Tudatosítsa az önismeret, a helyes önértékelés fontosságát az egyéni döntések meghozatalában. Hangsúlyozza az empátia szerepét egy másik ember megítélésében. Sajátíttassa el azokat a technikákat, amelyek az elsősegélynyújtáshoz szükségesek. Adjon javaslatokat az egészséges életmód kialakítására, a természet adta lehetőségek kihasználására. Fejlesztési követelmények Az oktatás során használjuk fel a tanulók már meglévő ismereteit. A szervezettani, élettani ismereteiket fokozatosan bővítsük. Az egészség megőrzéséhez és a betegségek megelőzéséhez szükséges ismereteiket konkrét példák, események megvitatásával, a tanulói aktivitás kihasználásával, a pozitív minták megerősítésével fejlesszük. A témakörök az egészségmegőrzés szempontjából a legkritikusabb területeket fedik le: a mozgást, a táplálkozást, a személyes higiénét, a testi-lelki biztonságot, a környezet-egészséget, a szexuális fejlődést, a társadalmi kapcsolatokat, az élvezeti és kábítószerek hatását. A különböző témákat egymással összefüggésbe hozva, a kapcsolódó pontokra rávilágítva tárgyaljuk. Fejleszthetjük a tanulók felelősségérzetét a tettek következményeinek továbbgondoltatásával, szituációs játékok segítségével. A meglévő életviteli szokások elemzésével, az életkorra jellemző kritikai képességek kihasználásával és fejlesztésével vezessük rá a helyes konklúzió felismerésére. A beszélgetés, beszéltetés során oldott légkört teremtve fejleszthetjük a tanulók kifejezőkészségét, önismeretét, önbizalmát. Csoportosan megoldandó feladatok alkalmazásával fejleszthetjük empatikus és együttműködési készségüket. Problémák felvetésével, azok alternatív megoldási lehetőségeinek mérlegelésével a döntéshozatalhoz szükséges felelősségérzet kialakulását segíthetjük elő. A mindennapi élet példáinak felhasználásával alakítsuk ki a kritikus szemléletmódot a tapasztalatok értékelésében. Helyezzünk hangsúlyt a helyi problémák megvitatására, elemzésére és egy közös megoldási projekt kidolgozására (egészségügyi, környezetvédelmi). Az oktatás során a tanulók jussanak közvetlen tapasztalatok birtokába lényeges fogalmak értelmezése terén, váljon érthetővé és élményszerűvé számukra az „egészséges” – „kevésbé egészséges” tevékenységformák, anyagok közötti megkülönböztetés, a pozitív életszemlélet. Értsék meg, hogy az egészség – a kiegyensúlyozott életvitel – eszköz a boldog és sikeres élet folytatásához. A modulban foglaltak tudatosítsák a tanulókban, hogy az egészséges életmód igen sokféle lehet: mindig az aktuális élethelyzettől, kulturális, etnikai, társadalmi csoport hova tartozásától függően mérlegelhető és értékelhető egy adott életmód, szokásrendszer minősége. A tanulók munkájának ellenőrzése, értékelése Az ellenőrzés során törekedjünk a módszerek sokféleségére és arra, hogy az ellenőrzések, számonkérések alkalmasak legyenek bizonyos készségek, személyiségjegyek fejlesztésére. Használjuk ki azt a témákban rejlő lehetőséget, hogy az értékelés a tanuló tanórán kívüli tevékenységére is kiterjedhet. 185

A tanulói tudásról, teljesítményről, tevékenységekről a következő módon juthatunk információkhoz: 1. A tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek folyamatos figyelemmel kísérése (órai aktivitás, érdeklődés, ismeretszerzés, ismeretek alkalmazása stb.). 2. Szóbeli feleltetés, elbeszélgetés, amelynél törekedjünk az összefüggő tanulói véleménykifejtés kialakítására. 3. Írásbeli ellenőrzéssel, amely történhet teszt-feladatok megoldásával, feladatlap kitöltésével, esszészerű kifejtéssel, vázlatrajz készíttetésével. 4. Gyakorlati feladatok megoldása (elsősegély-nyújtás, kísérlet bemutatása). 5. Önálló tanulói kutatómunka, kiselőadás vállalása. 6. Biológia, környezet-egészségvédelmi, elsősegélynyújtási, csecsemőgondozási versenyen való részvétel. 7. Az elsajátítandó tananyaggal kapcsolatos pályázatokon való részvétel. Az ellenőrzést mindig értékeljük! Szóbeli ellenőrzés esetén a számszerű értékelés mellett, mindig adjunk szöveges értékelést is. Ekkor is van lehetőség az elemző, kritikai készségek fejlesztésére, ha lehetőséget adunk a tanulóknak véleménynyilvánításra.

6. ÉVFOLYAM

Éves óraszám: 18 Belépő tevékenységformák Megismerkedés az egészséges életvitel szempontjából kiemelten fontos viselkedésmódokkal. A tanulók megismerkednek a személyes biztonság megőrzésének fontosságával és lehetőségeivel. Szituációs játékok segítségével megtanulják, hogy a veszélyhelyzetek felismerésében, megítélésében, elhárításában nagy szerepe van a lelki egyensúlynak, a jó közérzetnek. A mindennapi életből vett példák alapján megismerik az étkezési, italfogyasztási szokásokat és azok kulturális, társadalmi hátterét. Megismerkedhetnek régi magyar ételekkel és az azokhoz kapcsolódó adomákkal. Az élelmiszereket, ételeket „egészséges” és „kevésbé egészséges” vagy „egészségtelen” kategóriákba sorolják és gyakorolják az egészséges táplálkozás formáit. Gyűjtőmunka révén megismerkednek az életmóddal, táplálkozással, egészséggel foglalkozó reklámok hatásmechanizmusával, plakátokat készítenek. Felmérik a helyi élelmiszerbolt kínálatát és újságcikkeket, riportokat készítenek a vásárlókkal. Interjút készítenek családtagjaikkal a vásárlási szokásaikról. Csoportmunkában készítenek felmérést a saját fizikai aktivitásukról és higiénés szokásaikról, majd megterveznek egy egészséges napirendet. A rendszeres mozgás, aktivitás érdekében született elhatározásokat (napi rendszeres torna, futás stb.) kisebb csoportokban is megbeszélik, egymás között versengve is gyakorolják. Felismerik, hogy ebben az életkorban a testi változások következtében, külön figyelmet érdemel személyes higiénéjükkel való foglalkozás, amely befolyásolja önértékelésüket, általános 186

közérzetüket és személyes kapcsolataikat. Ismereteket szereznek az élvezeti és függőséget okozó szerekről és használatuk veszélyeiről. Megismerik a következményükként keletkező egészségkárosodásokat és társadalmi, szociális problémákat. Felismerik azokat az élethelyzeteket, amelyekben legális vagy tiltott anyagokkal kínálhatják őket és gyakorolják ezek elhárítását. Ismerkednek a testi és lelki fejlődés különböző fokozataival, a serdülőkori sajátosságokkal, valamint az emberi szexualitással, a férfi és női nemi szerepek eltérő sajátosságaival. Megismerkednek az egészséges életvitel szempontjából kulcsfontosságú viselkedéselemekkel azok kontextusával és befolyásolási módjaikkal. A környezeti ártalmakra vonatkozó korszerű ismeretek elsajátításán túl kiscsoportokban végzett projektmunka révén kialakul a tanulókban a személyes felelősség és érdekeltség szerepe környezethez való viszonyban és a környezetünk átalakítására irányuló döntésekben. Témakörök: I. A biztonság megőrzése II. A táplálkozás III. Mozgás és személyes higiéné IV. Veszélyes anyagok V. Az emberi szexualitás VI. Családi élet és kapcsolatok VII. Környezet

5 óra 2 óra 2 óra 5 óra 2 óra 1 óra 3 óra

A tanórák óratípus szerinti megoszlása Új anyag feldolgozása 12 óra Gyakorlás, értékelés 6 óra TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

KÖVETELMÉNYEK helyzeteket, amelyekben legális vagy tiltott anyagokkal kínálhatják őket. Szituációs játékokban tudják bemutat ni a kínálás elhárítását. Legyenek képesek rajzokkal, vagy egyszerű folyamatábrával szemléltetni a veszélyes anyagok hatásait és azok következményeit. Tudjanak egyszerű számításokat végezni a károsító hatással kapcsolatban. Alkalmazzák a mérgezésekkel kapcsolatban tanultakat.

187

Az emberi Kamaszkor: a testi és szexualitás érzelmi változások kora. A nemi érés tudatosulása. A nemi identitás kialakulása. Sztereotípiák a nemi szerepekben a különböző nemzedékek körében. A serdülőkor jellemző testi és lelki változásai. A nemi éréssel kapcsolatos higiénés követelmények A nemi szerepek változása a történelem során A nemiséggel kapcsolatos egészségügyi problémák (rejtett here, fitymaszűkület, hüvelygyulladás, érzelmi labilitás, tanulási problémák), és azok orvoslása (gyermeknőgyógyász, urológus, pszichológus). Családi élet és A kapcsolati hálók kapcsolatok fontossága. A barátság, mint a kapcsolati rendszer egyik alapja. Az önismeret jelentése, szerepe és fontossága. A családi, rokoni kapcsolatrendszerek. Konfliktusok kialakulása és azok kezelési módjai.

188

A tanuló, ismerje meg saját szervezetének a serdülőkor okozta változásait. Tudja alkalmazni a nemiséggel kapcsolatos higiénés szabályokat. Alakuljon ki benne a saját, életkorának megfelelő nemi identitástudat. Tudja kezelni a változásokkal együtt járó esetleges kedélyhullámzást. Ismerje fel a nemiségével kapcsolatos problémákat és azokat a fórumokat, ahol segítséget kérhet. Tudjon arról, hogy milyen a társadalom által is elfogadott nemi kapcsolat, s melyek azok, amelyeket nem szabad természetesnek venni (vérségi kapcsolatok, fajtalankodás). Legyen képes a veszélyhelyzetek elkerülésére.

Ismerjék meg a tanulók, az önismeret jelentését, szerepét és fontosságát Tudatosuljon bennük, hogy a barátság a kapcsolati rendszer egyik alapja. Legyen tisztában a családi, rokoni kapcsolatrendszerekkel. Legyen képes önállóan egy három generációs családfa ábrázolására. Tudjon különbséget tenni az érdekek és érzelmek között. Ismerje fel az őszinte barátság jellemzőit. Igyekezzen minél jobban megismerni önmagát. Próbáljon minél nagyobb empátiával viszonyulni másokhoz (szülők, társak). Sajátítsa el a konfliktuskezelés kulturált formáit (megbeszélés, önkritika, tévedés beismerése, egy kívülálló bevonása).

A környezet

A jelen hatása a jövőre. A technológiai fejlődés káros következményei. Az ipari méretű árutermelés hatása a környezetre. Az emberiség összefogása a természet védelme érdekében.

A tanulók legyenek tisztában a technológiai fejlődés káros következményeivel, a jelen jövőbeni hatásával. Tudatosuljon bennük az emberiség összefogásának szükségessége a természet védelmében. Ismerjék meg az iparosodás következtében bekövetkezett természeti változásokat, a környezetszennyeződéseket és azok egészségkárosító hatásait. Tudatosuljon bennük, hogy az ember nem tud a természet nélkül élni, de a természet tud az ember nélkül létezni. Ismerjék fel a helyi környezetvédő akciók (zöldesítés, szelektív hulladékgyűjtés, madárvédelem) fontosságát. Legyenek tisztában alkotmányos jogaikkal! Ismerjék meg a jelen környezeti problémáinak jövőbeni hatását. Váljon igényükké a tiszta környezet érdekében való tenni akarás. Tudjanak különbséget tenni a csomagolóanyagok között környezetegészségügyi hatásuk szerint. Legyenek elképzeléseik egy helyi környezetvédelmi probléma kezelésére. Tudjanak egyszerű számításokat végezni a környezeti és egészségkárosító hatásokkal kapcsolatban. Plakátok készítésével hívják fel a figyelmet a környezetszennyezések csökkentésére (füstszűrő a gyárak kéményére, víztisztítók, tömegközlekedés, kerékpárutak, szelektív hulladékgyűjtés, komposztálás, zöldesítés).

8. ÉVFOLYAM

Éves óraszám: 18 Belépő tevékenységformák A tanulók tovább mélyítik ismereteiket az egészséges életvitel szempontjából kulcsfontosságú

189

viselkedéselemekkel és azok összefüggéseivel, befolyásolási módjaikkal kapcsolatban. Tovább gyakorolják az e tekintetben különösen fontos készségeket, jártasságokat. A tanulók megvizsgálják a kortárscsoport személyes biztonságra gyakorolt hatását. Szerep- és szituációs játékok során megtanulják, hogy az érzelmek felismerése és kifejezésre juttatása, a hiteles személyközi kommunikáció személyes jóllétük fontos részét képezik, és fontos szerepet játszanak a lehetséges veszélyek és kockázatok felismerésében és kezelésében. Tovább gyakorolják az élelmiszerek, táplálékok „egészséges” és „kevésbé egészséges” kategóriákba rendezését. Megismerkednek különböző étrendekkel, a javasolt táplálékok elkészítési módjával. Párban vagy kis csoportokban dolgozva vizsgálat tárgyává teszik saját étkezési szokásaikat, valamint annak változásait. Összehasonlítják a legális és illegális „szerek” szervezetre és személyiségre, viselkedésre gyakorolt hatását. Megismerkednek az illegális szerek használatával kapcsolatos jogi szabályozással, és következményekkel, a segítségnyújtás lehetséges formáival. Csoportmunka során elemzik a drog használat hátterében meghúzódó általuk is ismert motívumokat. Elmélyítik ismereteiket a testi és lelki fejlődés különböző aspektusaival kapcsolatban, áttekintik a bennük végbement változásokat, különös tekintettel érdeklődési körükre, családi és kortárs (pár) kapcsolataikra. Szerep- és szituációs játékok keretében gyakorolják azokat a kommunikációs megoldásokat, amelyek segítik kapcsolataik stabilizálását, a nemi szerepekhez tartozó viselkedésmódok elsajátítását. Megismerkednek a szexualitás társadalmi értelemben problematikus megnyilvánulási formáival, valamint az azokhoz kapcsolódó közösségi reakciókkal. Témakörök I. A környezet 3 óra II. Mozgás és személyes higiéné 2 óra III. A táplálkozás 2 óra IV. Veszélyes anyagok 3 óra V. Az emberi szexualitás 3 óra VI. Családi élet és kapcsolatok 1 óra VII. A biztonság megőrzése 4 óra A tanórák óratípus szerinti megoszlása Új anyag feldolgozása 13 óra Gyakorlás, értékelés 5 óra

190

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

KÖVETELMÉNYEK

A környezet

„Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!” Marketing technikák és a környezetvédelem. Az ember és a környezet kölcsönhatása. A globális problémák. A mesterséges környezet és az ember. Természetés környezetvédelem a mindennapokban.

A tanulókban tudatosuljon, hogy az ember, a természetes és az általa teremtett mesterséges környezet összhangjával tud csak fennmaradni. A tanulók ismerjék meg az emberi beavatkozás természeti következményeit és azok hatását az emberi szervezetre. Legyenek képesek csoportmunkában egy-egy globális probléma bemutatására Legyenek tisztában a mesterséges környezet egészségügyi hatásaival. Ismerjenek meg olyan lehetőségeket, amelyekkel a káros hatások kivédhetők. Ismerjék fel lakóhelyük környezeti problémáit. Tudjanak figyelemfelhívó plakátot készíteni egy környezeti probléma hatásairól (parlagfű, hulladék, zaj, légszennyezés stb.). Tudjanak projektet megtervezni problémák kezelésére. Legyenek képesek csoportmunkában összeállítani egy tudósítást a helyi újság számára és felméréseket, interjúkat készíteni környezetvédelmi témában. A tanulók számára váljon szükségletté a rendszeres testmozgás és testápolás, tudatosan alkalmazva a relaxáció különböző formáit. A tanulók legyenek képesek megmagyarázni a mozgás szervezetre gyakorolt hatásait. Ismerjék meg a mozgás-szervrendszerére káros viselkedési módokat. Tudjanak megfelelő izomfejlesztő tornagyakorlatokat megtervezni. Ismerjék meg a relaxáció szerepét, formáit. Legyenek tisztában a testmozgás higiénés szabályaival. Váljon természetessé számukra a mozgáskorlátozottak, sérültek segítése. Tudjanak önálló irodalmazással információkat gyűjteni az alternatív gyógymódokról (talpmasszás, akupresszúra, akupunktúra).

Mozgás és Rendszeres testmozgás és személyes higiéné testápolás szerepe az egészség megtartásában. A rendszeres testmozgás megtervezése. A pihenés, a relaxáció szerepe, formái. A mozgásukban korlátozottak vagy sérültek egészségmegőrzésének lehetőségei, módjai. A rendszeres testmozgás és testápolás szerepe az egészség megőrzésében.

191

A táplálkozás

192

A változatos táplálkozás. A különböző tájak, népek étkezési szokásai, étrendjei (pl.: mediterrán étrend). Példák az egészséges étkezésre. Mit tartalmazzon az egészséges étrend? Régi magyar ételek újszerűsége. Élelmiszeradalékok.

A tanulók ismerjék fel a kiegyensúlyozott és változatos táplálkozás alapvető jelentőségét az egészség megőrzésében. Ismerjenek meg régi magyar ételeket és a környező népek egy-egy nevezetes ételét. Tudjanak példákkal szolgálni az egészséges étrendhez. Legyenek tisztában az élelmiszerek legjellemzőbb tápanyagaival és a vitaminokkal. Tudják megítélni, hogy életkori tápanyagszükségletüket mennyi és milyen élelmiszer biztosítja.

TÉMAKÖRÖK

Veszélyes anyagok

TARTALMAK

A „legális” és „illegális” szerek, függőség, hozzászokás, fogalma, törvényi szabályozása. A függőség válfajai és fokozatai, társadalmi megítélésük. A „legális” és „illegális” szerek hatása (kávé, cigaretta, alkohol, gyógyszerek, kábítószerek). A hozzászokás, függőség fogalma, fokozatai. A társadalmi megítélés.

A biztonság megőr- Az egyén és a csoport viszonya a zése kockázatok felmérésében és kivédésében. Az ember egészségét veszélyeztető tényezők: fizikai, kémiai, biológiai, társadalmi. A szűrővizsgálatok és a védőoltások szerepe az egészség megőrzésében. A lelki egészség biztonsága.

KÖVETELMÉNYEK Tudatosuljon bennük, hogy bizonyos ételek, italok túlzott fogyasztása milyen következményekkel jár. Ismerjenek gyakoribb élelmiszer adalékokat. Válasszák a környezetbarát módon termesztett és csomagolt élelmiszereket. Legyenek képesek tápanyagtáblázatok segítségével különböző egészséges étrendek összeállítására. A tanulók legyenek tisztában a legális és illegális szerek hatásaival és a törvényi szabályozás alapjaival. A tanulók ismerjék meg a legális és illegális szerek szervezetre, személyiségre, viselkedésre kifejtett hatását. Csoportmunkában tudják összegyűjteni és elemezni a droghasználat hátterében lévő okokat. Tudatosuljon bennük az egyéni döntés felelőssége. Sajátítsanak el elhárító viselkedési formákat. Ismerjék meg a segítségkérés, illetve segítségnyújtás lehetőségeit, módjait. Csoportmunkában tudjanak a témával kapcsolatos grafikonokat, táblázatokat elemezni, és azokból következtetéseket levonni. Legyenek képesek egyszerű számításokkal alátámasztani a függőség okozta egészségi és anyagi károkat. A tanulók ismerjék fel azokat a veszélytényezőket, veszélyhelyzeteket, amelyek az egyén és a csoport testi-lelki biztonságát fenyegetik. Ismerjék meg azokat a lehetőségeket, amelyekkel megelőzhetők illetve leküzdhetők a veszélyek. Ismerjék meg a környezet és az ember által létrehozott eszközök fizikai hatásait és azok élettani következményeit. Legyenek 193 tisztában bizonyos munkahelyek, foglalkozások egészségügyi hatásaival.

Családi élet kapcsolatok

és Hogyan látnak minket mások? Jellegzetes kamaszkori problémák megoldási módjai, technikái. A reális énkép és a személyiség kapcsolata. Mások szemszögéből látni a dolgokat (empátia). Az empátia és a kommunikáció szerepe a konfliktusok kezelésében. A pozitív gondolkodás hatása személyiségünkre.

Az emberi A biológiai nem és a kultúra. szexualitás Tájékozódás szexuális kérdésekben. Az abortusz erkölcsi, kulturális és vallási vonatkozásai. A szexualitás megnyilvánulási formái. A párkapcsolatok stabilitásának feltételei. Születésszabályozás, családtervezés. Az abortusz következményei. Az egészséges utódokért. A terhes-gondozás jelentősége. A szülés és az újszülött gondozása.

194

Tudjanak arról, hogy bizonyos betegségekre való hajlam öröklődik. Tudjanak azokról a lehetőségekről, amelyeket kihasználva megelőzhetik az egészségügyi problémákat. Váljon igényükké saját személyiségük alapos megismerése. Gyakorolják a konfliktusfeloldó technikákat. Tudatosuljon bennük, hogy a lelki élet problémáinak szervi megnyilvánulásai lehetnek. Ismerjék fel a kommunikáció jelentőségét a konfliktusok kezelésében. A tanulókban alakuljon ki egy reális énkép és érezzék fontosnak a kommunikáció és az empátia szerepét a konfliktusok kezelésében. A tanulók tekintsék át a bennük végbement változásokat különös tekintettel érdeklődési körükre, családi és kortárs kapcsolataikra. Legyenek képesek elemezni viselkedésüket, jellembeli tulajdonságaikat. Ismerjenek meg egyszerű gyakorlatokat a pozitív gondolkodás fejlesztésére. Helyzetelemzések révén gyakorolják az empatikus viselkedésmódot. A tanulók legyenek tájékozottak szexuális kérdésekben. Tudatosuljon bennük az abortusz egészségügyi, erkölcsi, kulturális és vallási vonatkozása. Ismerjék meg a biológiai nem kialakulásának hátterét. Ismerjék meg a biológiai nem és a kultúra kapcsolatát. Sajátítsák el a nemi szerepekhez tartozó viselkedésmódokat. Ismerjék meg a szexualitás megnyilvánulási formáit.

Ismerjék meg a párkapcsolatok stabilitásának feltételeit. Legyenek tisztában a terhesség megelőzési lehetőségeivel. Szembesüljenek az egyéni döntés felelősségével. Ismerjék meg azokat a feltételeket, amelyek az egészséges utódok felneveléséhez szükségesek Legyenek tájékozottak a szülési módok és a törvényes lehetőségek vonatkozásában.

195

A továbbhaladás feltételei A tanulók az egészségnevelés terén szerzett ismereteik, készségeik és jártasságaik birtokában felismerik az életmód és életvitel szerepét egészségük szempontjából. Ismerjék az egészségfejlesztéssel kapcsolatos alapfogalmakat. Legyenek tisztában azzal, hogy az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szellemi és szociális jól-lét állapota. Tudatosuljon bennük, hogy a mindennapi életvezetés, az életmódbeli szokások fogják döntő mértékben meghatározni későbbi egészségi állapotukat, életkilátásaikat. Tudjanak különbséget tenni a kockázatos és veszélyes dolgok, tevékenységek között. Ismerjék fel a testi és lelki biztonságukat veszélyeztető magatartásformákat és azok hárítási lehetőségeit. Legyenek tisztában a dohányzás, az alkohol és a kábítószer-fogyasztás egészségi, jogi és társadalmi következményeivel. Tudjanak különbséget tenni a kábítószert is tartalmazó gyógyszerek használata és visszaélésszerű fogyasztása között. Ismerjék a szexualitás társadalmi vonatkozásait, a nemi és családi szerepek jellegzetességeit. Legyenek tisztában a szexuális élet alapvető higiénéjével. Rendelkezzenek olyan kommunikációs készségekkel, amelyek segítik őket a pozitív életérzés kialakulásában, társas kapcsolataik harmóniájában és konfliktusaik kezelésében. Ismerjék fel a változatos, kiegyensúlyozott táplálkozás jelentőségét az egészségi állapot fenntartásában. Legyenek tudatában az aktív életmód kínálta előnyöknek, elsősorban a rendszeres testmozgás kedvező élettani hatásaival. Lássák be az aktív életvitel fontos szerepét a személyközi kapcsolatokban és az önbecsülésben. Éljék át a szűkebb vagy tágabb környezetért vállalt felelősség érzését, ismerjék fel egyéni lehetőségeiket a természet- és környezetvédelem területén.

KULCSKOMPETENCIÁK Egészségtan 1. Anyanyelvi kommunikáció: A tanulóktól elvárjuk a helyes és kreatív nyelvhasználatot. Arra kell törekednünk, hogy a tanulók értsék az olvasott és hallott szöveget, ismerjék a szakkifejezéseket, és legyenek képesek gondolataikat szóban és írásban is - a szaknyelv helyes használatával – szabatosan előadni. 2. Idegen nyelvi kommunikáció: I Legyenek képesek a tanulók az idegen szakszavak helyes olvasására írására. 3. Matematikai kompetencia: A számítások során fejlődik a tanuló problémamegoldó gondolkodása és feladatmegoldó készsége. Cél, hogy tudják alkalmazni a tanult matematikai ismereteket, tudjanak táblázatokat és grafikonokat elemezni, illetve mérési eredményeket grafikonon ábrázolni 4. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén: Szerezzenek a tanulók olyan ismereteket, amelyeket képesek mozgósítani a mindennapi életben felmerülő problémák megoldása során, a testnevelésórákon és a sportban.

Ismerjék fel a természettudományok különböző területei közötti szoros kapcsolatokat. Legyenek kritikusak az áltudományos, illetve a tudományos és technikaellenes megnyilatkoztatásokkal szemben. 5. Digitális kompetencia: A tanulók tudják használni a számítógépet. Legyenek képesek az interaktív média felelősségteljes használatára; információk megkeresésére, összegyűjtésére és feldolgozására. 6. Hatékony, önálló tanulás: A tanulók legyenek képesek a kitűzött cél érdekében kitartóan tanulni; saját tanulásukat megszervezni, a rendelkezésre álló idővel és információval helyesen gazdálkodni. Tudjanak heterogén csoportban is hatékonyan képességeiknek megfelelően dolgozni, tudásukat másoknak megmutatni. 7. Szociális és állampolgári kompetencia: Ismerjék fel a tanulók, hogy a kutatások, felfedezések és azok alkalmazásainak a célja csak a közjó szolgálata lehet; tudjanak különbséget tenni a tudomány eredményeinek humánus és anti- humánus alkalmazásai között. Egyéni – és csoportmunka során alakuljon ki bennük az egyénekkel , csoportokkal stb. való együttműködés készsége, a tolerancia másokkal szemben. 8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: A tanulók ismerjék meg tágabb környezetüket, legyenek képesek a kínálkozó lehetőségek megragadására. Tudjanak tervet készíteni céljaik elérése érdekében. 9. Esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőképesség: A természeti jelenségek megfigyelése a céltudatos információszerzésen kívül esztétikai élményt is jelent. Ugyanígy alkalmas az esztétikai tudatosság és kifejezőkészség fejlesztésére a megfelelően összeállított és kivitelezett kísérlet is.

282

FIZIKA 7–8. évfolyam

282

CÉLOK ÉS FELADATOK

Az általános iskolai fizikatanítás az alsóbb évfolyamokon tanított ,,környezetismeret”, ill. ,,természetismeret” integrált tantárgyak anyagára épül, azoknak szerves folytatása. A fizikatanítás célja az általános iskolában a gyerekek érdeklődésének felkeltése a természet, ezen belül a fizikai jelenségek iránt. Ez az érdeklődés jelentheti tanulók későbbi természettudományos műveltségének legfontosabb alapozását. Egyszerű jelenségeken, alkalmazási példákon keresztül mutassuk meg, hogy a természet jelenségei kísérletileg vizsgálhatók, megérthetők, és az így szerzett ismeretek a hétköznapi életben hasznosíthatók. Fontos cél, annak tudatosítása, hogy a fizikai ismeretek a technikai fejlődésen keresztül döntő hatással vannak az ember életminőségére, azaz a tudomány, a technika és a társadalom szoros kölcsönhatásában értelmezhető a természettudományok fejlődése. A fizikai ismereteket a természeti környezetünk megóvásában is hasznosítani lehet szoros összhangban a többi természettudományos tárggyal. Törekednünk kell arra, hogy a fizika kapcsán is megmutassuk, hogy a természet jelenségei komplexek, értelemszerűen integráltak, s a diszciplinaritás (tantárgyszerűség) pusztán a leírásmódunk sajátja. A fizikaórák akkor válhatnak élményszerűvé és ezáltal hatékonnyá, ha a tananyag bőséges jelenségbemutatásra, sok jól kiválasztott kísérletre épül. A fogalmak bevezetésénél, a törvények megfogalmazásánál a konkrét probléma szempontjából szakszerűen, de a lehető legegyszerűbben kell fogalmaznunk. Ugyanakkor figyelembe kell vennünk, hogy a gyerekeknek vannak előzetes elképzelései a világról, annak működéséről. Ezeket az életkornak megfelelő „gyermeki elképzeléseket” fel kell tárnunk, s ezekből kiindulva kell a képzés során tudatosan építkeznünk. Kerülni kell azokat az absztrakt gondolatmeneteket, melyek nincsenek összhangban a tanulók életkori sajátságaival, s így inkább gátolják, mint segítik a megértést. A fizikai fogalmak közül az általános iskolában azokra helyezzük a hangsúlyt, amelyek konkrét kísérleti tapasztalatokkal kapcsolatosak, túlzott absztrakciót nem igényelnek. A fizikai fogalmak bevezetése, a törvények megfogalmazása során a tanulók önálló megfigyelő tevékenységét helyezzük a középpontba. Gondot kell fordítani arra, hogy a tanulók kellő gyakorlatot szerezzenek a látott jelenség pontos megfigyelésében és szabatosan el is tudják mondani azt. Ugyancsak fontos, hogy a tanulók össze tudják foglalni, s vita során ütköztetni tudják elképzeléseiket, érvelni tudjanak. A természettudományok közül a fizika az, amely már az alapképzést nyújtó iskolában is érzékeltetni tudja a gyerekekkel, hogy a természet jelenségei kvantitatív szinten, a matematika nyelvén leírhatók. A matematikai formalizmus az általános iskolában csak a legegyszerűbb összefüggésekre – egyenes és fordított arányosság – szorítkozik. Ezek esetében azonban kiemelten fontos feladat a megismert törvények egyszerű számpéldákon történő alkalmazása. A feladatmegoldás a gyakoroltatáson túl szemléletformáló hatású is lehet, ha a tanár olyan feladatokat is ad, (az adatokat előre célszerűen megválasztva), hogy a kiszámított eredmény utólag kísérletileg is ellenőrizhető legyen. Az ilyen feladatok tudatosítják a gyerekben, hogy a fizikapélda nem csupán matematikai feladvány, hanem a természet leírása, amelynek eredménye valódi, mérhető adat. A fizikai gondolkodás fejlesztésében, a tanulók tudásszintjének megfelelő kvalitatív problémák megoldása is lényeges. Ezek a kérdések egy-egy, a hétköznapi életből ismert jelenség magyarázatára, vagy a helyszínen bemutatott kísérlet értelmezésére vonatkozhatnak.

282

FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK

Ismeretszerzési, -feldolgozási és -alkalmazási képességek A tanuló legyen képes a fizikai jelenségek, folyamatok megadott szempontok szerinti tudatos megfigyelésére, igyekezzen a jelenségek megértésére. Legyen képes a lényeges és lényegtelen tényezők elkülönítésére. Tudja a kísérletek, mérések eredményeit különböző formákban (táblázatban, grafikonon, sematikus rajzon) irányítással rögzíteni. Tudja kész grafikonok, táblázatok, sematikus rajzok adatait leolvasni, értelmezni, ezekből tudjon egyszerű következtetéseket levonni. A tanuló tudja érthetően elmondani, ismereteinek mennyisége és mélysége szerint magyarázni a tananyagban szereplő fizikai jelenségeket, törvényeket, valamint az ezekhez kapcsolódó gyakorlati alkalmazásokat. Tudjon egyszerű kísérleteket, méréseket végrehajtani. Legyen tapasztalata a kísérleti eszközök, anyagok balesetmentes használatában. Szerezzen jártasságot a tananyagban szereplő SI és a gyakorlatban használt SI-n kívüli mértékegységek használatában, a mindennapi életben is használt mértékegységek átváltásában. Legyen képes megadott szempontok szerint használni különböző lexikonokat, képlet- és táblázatgyűjteményeket és multimédiás oktatási anyagokat. Tudja, hogy a számítógépes világhálón a fizika tanulását, a fizikusok munkáját segítő adatok, információk is megtalálhatók. Értse a szellemi fejlettségének megfelelő szintű ismeretterjesztő könyvek, cikkek, televízióés rádióműsorok információit. Alakítsunk ki benne kritikai érzéket a tudományosan nem alátámasztott ,,szenzációs újdonságokkal”, elméletekkel szemben. Értékelje a természet szépségeit, tudja, hogy a természetet, környezetünket védeni kell. Ismerje a tananyag természet- és környezetvédelmi vonatkozásait, törekedjék ezeknek alkalmazására. Tájékozottság az anyagról, tájékozódás térben és időben Ismerje fel a természetes és mesterséges környezetünkben előforduló anyagok tanult tulajdonságait. Tudja az anyagokat tanult tulajdonságaik alapján csoportosítani. Tudja, hogy a természeti folyamatok térben és időben zajlanak le, a fizika vizsgálódási területe a nem látható mikrovilág pillanatszerűen lezajló folyamatait éppúgy magában foglalja, mint a csillagrendszerek évmilliók alatt bekövetkező változásait. Legyen gyakorlata a mindennapi életben előforduló távolságok és időtartamok becslésében, tudja ezeket összehasonlítani. Legyen áttekintése a természetben található méretek nagyságrendjéről. Tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudományok fejlődéséről Tudatosuljon a diákokban, hogy a természet megismerése hosszú folyamat, jelenleg jóval többet tudunk fizikai világunkról, mint a korábbi évszázadok emberei, de biztosan sokkal kevesebbet, mint az utánunk jövő nemzedékek. A tanult fizikai ismeretekhez kapcsolódva tudja, hogy mely történelmi korban történtek és kiknek a nevéhez köthetők a legfontosabb felfedezések. Ismerje a kiemelkedő magyar fizikusok, mérnökök, természettudósok munkásságát. Értse, hogy a fizika és a többi természettudomány között szoros kapcsolat van, kutatóik különböző szempontból és eltérő módszerekkel, de ugyanazt az anyagi valóságot vizsgálják.

282

7. ÉVFOLYAM

Évi óraszám: 55 óra Ciklus óraszám: 3 óra Fejezetek

Az új tananyag felA gyakorlás, kísérledolgozásának óraszáma tezés, feladatmegoldás óraszáma

Az összefoglalás, ellenőrzés óraszáma

I. A testek haladó mozgása

5

3

3

II. A dinamika alapjai

8

3

3

III. A nyomás

6

2

3

IV. Energia, munka, hő

9

3

3

Év végi összefoglalás, tartalék óra Az összes óra 55, ebből:

4 28

11

16

Belépő tevékenységformák Egyszerű mechanikai és hőtani jelenségek megfigyelése, a tapasztalatok önálló, szóbeli összefoglalása. A hétköznapi életben is használt fizikai szakszavak tartalmi pontosítása, az új szakkifejezések szabatos használata. Mindennapi eszközökkel, házilag elvégezhető egyszerű mechanikai és hőtani kísérletek összeállítása, diák-kísérletgyűjtemények alapján, bemutatás és értelmezés egyéni vagy csoportmunkában. Összefüggések felismerése egyszerű mechanikai és hőtani kísérletekben. Egyszerű mérések adatainak felvétele, táblázatba foglalása és grafikus ábrázolása, az ábrázolt függvénykapcsolat kvalitatív értelmezése. Út és időmérésen alapuló átlagsebesség-meghatározás elvégzése az iskolán kívül (pl. gyaloglás, futás, kerékpár, tömegközlekedési eszközök). A tanult mechanikai és hőtani alapfogalmak és a mindennapi gyakorlat jelenségeinek öszszekapcsolása, egyszerű jelenségek magyarázata. A hőtan különösen alkalmas a jelenségeket értelmező – a tanulók által alkotott - modellek feltárására, a különböző eléképzelések ütköztetésére, megvitatására, a természettudományos érvelés gyakorlása. Elemi számítások lineáris fizikai összefüggések alapján. Ismerkedés az iskolai könyvtár fizikával kapcsolatos anyagaival (természettudományi kislexikon, fizikai fogalomtár, kísérletgyűjtemények, ifjúsági tudományos ismeretterjesztő kiadványok stb.) tanári irányítással. Ismerkedés az iskolai számítógépes hálózat (Sulinet) válogatott anyagaival kisebb csoportokban, tanári vezetéssel.

Témakörök

Tartalmak A testek mozgása

Az egyenes vonalú

Egyszerű út- és időmérés.

282

egyenletes mozgás

Az egyenletesen változó mozgás

A mérési eredmények feljegyzése, értelmezése. Út-idő grafikon készítése és elemzése. Az út és az idő közötti összefüggés felismerése. A sebesség fogalma, a sebesség kiszámítása. A megtett út és a menetidő kiszámítása. Az egyenletesen változó mozgás kísérleti vizsgálata (pl. lejtőn mozgó kiskocsi). A sebesség változásának felismerése, a gyorsulás fogalma. Az átlag- és a pillanatnyi sebesség fogalma és értelmezése konkrét példákon. A dinamika alapjai

A testek tehetetlensége és tömege Erő és mozgásállapot változás Erőfajták

Egy testre ható erők együttes hatása Erő-ellenerő A mechanikai munka

Az egyszerű gépek: emelő, lejtő

Egyszerű kísérletek a tehetetlenség megnyilvánulására. A tehetetlenség törvénye. A test mozgásállapot változása mindig egy másik test által kifejtett erőhatásra utal. (Egyszerű kísérletek.) Az erő mérése rugós erőmérővel. Az erő mértékegysége, az erő ábrázolása. Gravitációs erő (a Föld vonzása a testekre). Súly (és súlytalanság). Súrlódás és közegellenállás (gyakorlati jelentősége). Rugóerő (a rugós erőmérő működése). Egy egyenesbe eső azonos és ellentétes irányú erők összegzése, az erőegyensúly fogalma Az erő két test közötti kölcsönhatásban. (Egyszerű kísérletek.) A munka értelmezése, mértékegysége. Egyszerű számításos feladatok a munka, erő és az út kiszámítására. A mechanikai energia fogalma A forgatónyomaték kísérleti vizsgálata, sztatikai bevezetése, a forgatónyomaték kiszámítása. Az egyensúly feltétele emelőkön (az egyensúly létesítéséhez szükséges erő ill. erőkar kiszámítása). Az egyszerű gépek gyakorlati haszna. A nyomás

Szilárd testek által kifejtett nyomás Nyomás a folyadékokban és gázokban Arkhimédész törvénye, a testek úszása

282

A nyomás értelmezése egyszerű kísérletek alapján, a felismert összefüggések matematikai megfogalmazása, a formula alkalmazása. A hidrosztatikai nyomás. A hidrosztatikai nyomás kísérleti vizsgálata, a nyomást meghatározó paraméterek. Közlekedőedények (egyszerű kísérletek, környezetvédelmi vonatkozások pl. kutak, vizek szennyezettsége). A felhajtóerő kísérleti vizsgálata. Az úszás, lebegés, elmerülés feltételei. Egyszerű feladatok Arkhimédész törvényére.

Hőtani alapjelenségek

Hő és energia Halmazállapotok, halmazállapot- változások

Munka és energia Energia-megmaradás Teljesítmény és hatásfok

Hőtan Hőmérséklet és mérése. A hőtágulás jelensége szilárd anyagok, folyadékok esetén, a hőtágulás jelensége a hétköznapi életben. A testek felmelegítésének vizsgálata a fajhő és mérése, az égéshő. Energiamegmaradás termikus kölcsönhatás során. Az anyag atomos szerkezete, halmazállapotok. A halmazállapot-változások – olvadás, fagyás, párolgás, forrás, lecsapódás – jellemzése, hétköznapi példák. Az olvadáspont, forráspont fogalma. Az olvadáshő, forráshő értelmezése. A halmazállapot-változás közben bekövetkező energiaváltozások kiszámítása. A testek melegítése munkavégzéssel, a termikus energia felhasználását munkavégzésre: hőerőgépek működésének alapjai. Az energia megmaradásának tudatosítása, kvalitatív szintű érzékeltetése egyszerű példákon. A különböző energiafajták bemutatása egyszerű példákon. A teljesítmény és hatásfok fogalma.

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A tanuló legyen képes egyszerű jelenségek, kísérletek irányított megfigyelésére, a látottak elmondására, egyszerű tapasztalatok életkorának megfelelő értelmezésére. Tudja értelmezni és használni a tanult fizikai mennyiségeknek (út, sebesség, tömeg, erő, hőmérséklet, energia, teljesítmény) a mindennapi életben is használt mértékegységeit. Ismerje fel a tanult halmazállapot-változásokat a mindennapi környezetben (pl. hó olvadása, vizes ruha száradása, stb.) Legyen tisztában az energia-megmaradás törvényének alapvető jelenőségével. Értse, hogy egyszerű gépekkel csak erőt takaríthatunk meg, munkát nem. Legyen képes kisebb csoportban, társaival együttműködve egyszerű kísérletek, mérések elvégzésére, azok értelmezésére.

282

8. ÉVFOLYAM

Évi óraszám: 55 óra Ciklus óraszám: 3 óra Az új tananyag feldolgozásának óraszáma

A gyakorlás, kísérletezés, feladatmegoldás óraszáma

Az összefoglalás, ellenőrzés óraszáma

I. Elektromos alapjelenségek. Áramerősség, feszültség

7

3

3

II. Az elektromos ellenállás. Az egyenáram hatásai

5

4

3

III. Az elektromágneses indukció. A váltakozó áram

7

3

3

IV. Fénytan

7

3

3

Fejezetek

Év végi összefoglalás, tartalék óra Az összes óra 55,5 ebből:

4 26

13

16

Belépő tevékenységformák Egyszerű elektromos és fénytani jelenségek megfigyelése, a látottak elemzése, szóbeli összefoglalása, modellalkotás. Ok-okozati kapcsolatok felismerése egyszerű kísérletekben.

A szakszókincs bővítése, a szakkifejezések helyes használata. A kísérletező készség fejlesztése: diák-kísérletgyűjtemények (pl. Öveges-könyvek) tananyaghoz kapcsolódó egyszerű (elektrosztatikai, optikai) kísérleteinek összeállítása és bemutatása csoportmunkában. Egyszerű kapcsolási rajzok olvasása, áramkörök összeállítása kapcsolási rajz alapján. Elektromos feszültség- és árammérés egyszerű áramkörökben. Az alapvető érintésvédelmi és baleset-megelőzési szabályok ismerete és betartása törpefeszültség és hálózati feszültség esetén. Tudja mi a teendő áramütéses baleset esetén. Ismerje a villámcsapás elleni védekezés módját. Egyszerű kapcsolási rajzok olvasása, áramkörök összeállítása kapcsolási rajz alapján. A tanult elektromos alapfogalmak és a mindennapi gyakorlat jelenségeinek összekapcsolása, a tanultak alkalmazása egyszerű jelenségek magyarázatára (pl. dörzselektromos szikra, olvadó biztosíték, visszapillantó tükör). A gyakran használt elektromos háztartási berendezések (fogyasztók és áramforrások) feltüntetett adatainak megértése, az egyes fogyasztók teljesítményének, fogyasztásának megállapítása. A tananyaghoz kapcsolódó kiegészítő információk (pl. nagy fizikusok életrajzi adatai, tudománytörténeti érdekességek stb.) gyűjtése az iskolai könyvtár kézikönyveinek, ifjúsági ismeretterjesztő kiadványainak segítségével. Ismerkedés az elektronikus információhordozók, multimédia és oktatóprogramok alapszintű használatával, tanári irányítással.

282

Témakörök

Elektrosztatikai alapismeretek Az elektromos áram Egyszerű elektromos áramkörök Ohm törvénye

Tartalmak Elektromos alapjelenségek, egyenáram Az elektrosztatikai kísérletek elemzése, az elektromos töltés. Az elektromos áram fogalma, érzékelése hatásain keresztül. Az elektromos áramkör részei, egyszerű áramkörök összeállítása, az áramerősség és mérése. A feszültség és mérése. Ohm törvénye, az elektromos ellenállás fogalma, az ellenállás kiszámítása és mértékegysége. Ohm törvényével kapcsolatos egyszerű kísérletek (pl. fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása) Ohm törvényével kapcsolatos egyszerű feladatok megoldása. Az elektromos munka és teljesítmény

Az elektromos áram hőhatása Az elektromos munka és az elektromos teljesítmény Az elektromos áram vegyi és élettani hatása Az elektromos áram mágneses hatása

Az elektromos áram hatásai Az elektromos áram hőhatásának kísérleti vizsgálata. Az áram hőhatásán alapuló eszközök (olvadó biztosíték, izzólámpa). Az elektromos munka és teljesítmény kiszámítása. Háztartási berendezések teljesítménye és fogyasztása. Az elektromos áram vegyi hatásának bemutatása. Mágneses alapjelenségek. Az elektromos áram mágneses hatásának kvalitatív kísérleti vizsgálata. Az elektromos áram mágneses hatásának alkalmazása a gyakorlatban (elektromágnes, elektromotor, mérőműszerek, működésének megismerése).

Elektromágneses indukció, váltakozó áram Az indukciós alapjelenségek kvalitatív kísérleti vizsgálata mozgási és nyugalmi indukció jelenségének bemutatása. A váltakozó feszültség keltése indukcióval. A váltakozó áram, jellemzése, hatásai. Az elektromágneses A transzformátor kísérleti vizsgálata (összefüggés a transzforindukció gyakorlati mátor tekercseinek menetszáma, a feszültségek és az áramerősalkalmazásai ségek között). A transzformátor gyakorlati alkalmazásai. Az elektromos hálózat, energiaellátás. Az elektromos energia- Az energiatakarékosság globális stratégiai jelentősége. Az energiatahálózat karékosság hétköznapi, gyakorlati megvalósítása. Az energiatakarékosság Az elektromágneses indukció Váltakozó áram

A fény visszaverődé-

Fénytan A fényvisszaverődés jelenségének kísérleti vizsgálata, a tükrös 282

se A fénytörés

A fehér fény színeire bontása

fényvisszaverődés törvénye. A gömb- és síktükör képalkotásának kísérleti vizsgálata. A sík- és gömbtükrök gyakorlati alkalmazásai. A fénytörés jelenségének kísérleti vizsgálata. Lencsék képalkotásának kísérleti vizsgálata. Domború és homorú-lencsék alkalmazási lehetőségei (fényképezőgép, emberi szem, szemüveg). A fehér fény színekre bontása és újra egyesítése.

TOVÁBBHALADÁSHOZ SZÜKSÉGES TEVÉKENYSÉGEK A diák ismerje fel a tanult elektromos és fénytani jelenségeket, a tanórán és az iskolán kívüli életben egyaránt. Ismerje az elektromos áram hatásait és ezek gyakorlati alkalmazását. Ismerje és tartsa be az érintésvédelmi és baleset-megelőzési szabályokat. Legyen képes tanári irányítással egyszerű elektromos kapcsolások összeállítására, feszültség- és árammérésre. Tudja értelmezni az elektromos berendezéseken feltüntetett adatokat. Ismerje a háztartási elektromos energiatakarékosság jelentőségét és megvalósításának lehetőségeit. Tudja az anyagokat csoportosítani elektromos és optikai tulajdonságaik szerint. Legyen tisztában a szem működésével és védelmével kapcsolatos tudnivalókkal, ismerje a szemüveg szerepét. Ismerje a mindennapi optikai eszközöket. Legyen képes alapvető tájékozódásra az iskolai könyvtár lexikonjai, kézikönyvei, természettudományos ismeretterjesztő könyvei, folyóiratai között. Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez A tanulói teljesítmények értékelésének szerepe többoldalú. Egyrészt a tanulónak (szülőnek) szóló jelzés – rendszerint osztályzat formájában –, amely tájékoztat arról, hogy a diák menynyire felel meg az elvárásoknak. A másik fontos feladat, hogy sok tanuló teljesítményét összegezve jelzést adjon a tanárnak, illetve az oktatás szervezőinek (beleértve a tantervkészítőket is) a tantárgy oktatásának hatékonyságáról. A pedagógiai szakirodalom mindkét vonatkozásban bőséges. A kerettanterv egy harmadik oldalról közelít a kérdéshez. A Továbbhaladás feltételei évfolyamonként felsorolja azokat a legfontosabb ismereteket, készségeket, tanulói tevékenységeket, amelyek elsajátítása az egész oktatási folyamat szempontjából kulcsfontosságú. Az itt felsoroltak azért kiemelt jelentőségűek, mert hiányuk nem csupán az adott tanév eredményességét teszi kétségessé, de a későbbi évek eredményes fizikatanulását is veszélyezteti. Az alapozó fizikatanítás elsődleges feladata, hogy bemutassuk a tanulóknak, hogy a természet (fizika) jelenségei vizsgálhatóak, megismerhetőek, magyarázhatóak és megérthetőek. Feladatunk, a gyerekek világról kialakított elképzeléseiből kiindulva a tudományosság szempontjainak megfelelő gondolkodásmódra szoktatni őket. A hangsúly a természet megismerésének folyamatán, a természettudományokhoz való pozitív viszony kialakításán van, az ismeretek mennyisége ehhez képest másodrangú kérdés. Ezzel összhangban a továbbhaladás feltételei között is meghatározóak a tanulói tevékenységekkel kialakított készségek, képességek. A kerettantervnek ez a pontja tehát nem a tanuló elégséges osztályzatának teljesítményét rögzíti! Ha valamely diáknál egy-egy ponton akadnak hiányok a tanár továbbengedheti a magasabb osztályba ha bízik a gyerek igyekezetében, és maga vállalja azt a többletmunkát, amelyet a hiányok utólagos bepótolása jelent.

282

Az iskolai munka fontos része a tanulói számonkérés és a munka minősítése. A minősítés alapvető feladata a gyerekek segítése jobb eredmények felé: lehetőleg minden tanuló a tőle telhető maximumot nyújtsa. Ez csak akkor lehetséges, ha diák munkájának értékelése sokoldalú és személyes jellegű. Az utóbbi évek sajnálatos gyakorlata, hogy a diákok minősítése már az általános iskolában is mechanikussá vált. Az értékmérő egy puszta szám: a félévi jegy. A jegy az évközi osztályzatok számtani közepe (a kerekítés kizárólag a matematikai szabályai szerint), az évközi osztályzatok szinte kizárólag írásbeli feladat-megoldás vagy tesztlap ponteredménye alapján születnek. Látszólag minden maximálisan objektív, egyértelmű és kiszámítható. A lényeg azonban hiányzik. A kerettanterv bevezetésével egy időben jó lenne ezen a minősítési gyakorlaton változtatni! Osztályzatokat nem csupán írásbeli dolgozatra kell adni, nem csupán a kognitív képességek egy sajátos részét kell értékelni. Különösen akkor, amikor a kerettanterv a csökkentett lexikális ismeretek mellett a tanulói tevékenységeket, az így kialakított készségeket hangsúlyozza, szükség van a szóbeli feleltetésre, az órai aktivitás jutalmazására, az önként vállalt szorgalmi feladatok, például egy-egy otthon elkészített és az iskolában bemutatott kísérlet értékelésére, sőt a rendszeres füzet és házi feladat ellenőrzésére és minősítésére is. Igen lényeges része a tanulói munka értékelésének az osztályzatok szóbeli - vagy akár írásbeli – értelmezése, árnyalása, az előrelépés irányának kijelölése, és a biztatás. Nem szabad elfelejteni, hogy az általános iskolában a gyerekek érdeklődésében és munkájában nagyobb szerepe van a tárgyat megszerettetni tudó tanárnak, mint a fizika tudománya iránt érzett érdeklődésnek!

KULCSKOMPETENCIÁK Fizika órán 1. Anyanyelvi kommunikáció: A tanulóktól a fizikaórákon is elvárjuk a helyes és kreatív nyelvhasználatot. Arra kell törekednünk, hogy a tanulók értsék az olvasott és hallott szöveget; ismerjék a szakkifejezéseket, és legyenek képesek gondolataikat szóban és írásban is − a szaknyelv helyes használatával − szabatosan előadni. Legyenek képesek egyszerű gyűjtőmunkát végezni: különböző célokból megfelelő típusú szövegeket összegyűjteni, értelmezni és feldolgozni. 2. Idegen nyelvi kommunikáció: Legyenek képesek a tanulók az idegen szakszavak helyes olvasására, írására; a különböző nemzetiségű tudósok, feltalálók nevének helyes olvasása, kiejtése, írására. 3. Matematikai kompetencia: A fizikai számítások során fejlődik a tanulók problémamegoldó gondolkodása és feladatmegoldó készsége. Cél, hogy tudják alkalmazni a tanult matematikai ismereteket a fizikai problémák megoldására. Tudjanak táblázatokat és grafikonokat elemezni, illetve mérési eredményeket grafikonon ábrázolni. 4. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén: 282

Szerezzenek a tanulók olyan fizikai ismereteket, amelyeket képesek mozgósítani a mindennapi életben felmerülő problémák megoldása során. Ismerjék fel a természettudományok különböző területei közötti szoros kapcsolatokat. Legyenek kritikusak az áltudományos, illetve a tudomány- és technikaellenes megnyilatkozásokkal szemben. Tanúsítsanak érdeklődést a természettudományok − így a fizika − fejlődésének az egyénre, a táradalomra és az egész Földre gyakorolt hatásaival kapcsolatban. 5. Digitális kompetencia: A tanulók tudják használni a számítógépet. Legyenek képesek az interaktív média felelősségteljes használatára; információk megkeresésére, összegyűj- tésére és feldolgozására. 6. Hatékony, önálló tanulás: A tanulók legyenek képesek a kitűzött cél érdekében kitartóan tanulni; saját tanulásukat megszervezni, a rendelkezésre álló idővel és információval helyesen gazdálkodni. Tudjanak heterogén csoportban is hatékonyan, képességeiknek megfelelően dolgozni, tudásukat másokkal is megosztani. 7. Szociális és állampolgári kompetencia: Ismerjék fel a tanulók, hogy a fizikai kutatások, felfedezések és azok alkalmazásainak célja csak a közjó szolgálata lehet; tudjanak különbséget tenni a tudomány eredményeinek humánus és anti- humánus alkalmazásai között (atomreaktor − atombomba; környezetkárosító és környezetbarát technológiák, stb.). Egyéni- és csoportmunka során alakuljon ki bennük az egyénekkel, csoportokkal stb. való együttműködés készsége, atolerancia másokkal szemben. Legyenek képesek hatékony szakmai kommunikációra. Fizikai ismereteik is szolgálják a különböző közösségi tevékenységek és a különböző szinteken hozott döntések kritikus elemzését. 8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: A tanulók ismerjék meg tágabb környezetüket, legyenek képesek a kínálkozó lehetőségek megragadására. Legyenek képesek fizikai ismereteik kreatív alkalmazására, álljanak készen az új ismeretek megszerzésére, vagy a meglévők bővítésére. Tudjanak tervet készíteni céljaik elérése érdekében. 9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: A természeti jelenségek megfigyelése a céltudatos információszerzésen kívül esztétikai élményt is jelent. Ugyanígy alkalmas az esztétikai tudatosság és kifejezőkészség fejlesztésére a megfelelően összeállított és kivitelezett kísérlet is. Az eszközök alkalmazása céljának és formai megjelenésének (formatervezés) céltudatos összevetése fejleszti az önkifejezés képességét.

282

BIOLÓGIA 7–8. évfolyam

EMBER ÉS TERMÉSZET

ALAPELVEK, CÉLOK Az „Ember és természet” műveltségi területen folyó nevelés-oktatás során a tanulók lehetőséget és hathatós segítséget kapnak ahhoz, hogy korszerű természettudományos műveltséget, világképet, gondolkodás- és szemléletmódot építsenek fel magukban. Megismerkedhetnek az anyagok tulajdonságaival, a természeti környezet változásaival, kölcsönhatásaival, a jelenségekkel, törvényszerűségekkel. Több más műveltségi területtel együttműködve tekinthetik át az embernek, az általa létrehozott társadalomnak, valamint az őt körülvevő természetnek a kölcsönhatásait. A műveltségi területen zajló nevelés-oktatás a fenntartható fejlődés és az elvárható biztonság igényeinek megfelelően formálja a tanulók gondolkodásmódját, természethez való viszonyát. A környezettudatos, a természet kincseit védő, óvó magatartás a Föld iránt érzett felelősség kialakításához járul hozzá. A műveltségi terület arra hívja fel a tanulók figyelmét, hogy az ember része a természetnek, annak rendszereivel megbonthatatlan egységet alkot, társadalmi és egyéni cselekvései a természet folyamatainak részét képezik. Ez az összefonódás mutat rá az ember, az emberiség és az egyének sajátos felelősségére is. A műveltségi terület keretei között a természeti és technikai problémák társadalmi viszonyokat is figyelembe vevő megoldására nevelhetjük a tanulókat, aktív, viszonyaikat változtatni képes, kritikus, kreatív emberekké formálva őket. Az „Ember és természet” műveltségi terület keretében zajló nevelő-oktató munka feladata, célja sokrétű: – a diszciplináktól független, általános természettudományos fogalmak, eljárások és

282

– – – –

szemléletmódok formálása; készségek, képességek alakítása, a személyiségjegyek pozitív formálása; a tudomány, a tudományos kutatás mint társadalmi tevékenység bemutatása; a fizikai, kémiai és az életre vonatkozó tudásrendszerek alakítása; a tudományok egymásra épülését biztosító külső és belső feltételek kiemelése, a tudásrendszerek összehangolása; a tudomány és technika, valamint a társadalom fejlődésének kapcsolatát érintő meggyőződések formálása; a tanulók rendszerben, kölcsönhatásban, kapcsolatokban történő gondolkodásának erősítése; az életben nélkülözhetetlen s elsősorban a természettudományokban begyakorolható megismerési, tanulási, értelmezési technikák és módszerek azonosítása, fejlesztése (pl. megfigyelés, kísérletezés, mérés, következtetés, összehasonlítás); a természettudományok szerepének megismertetése a társadalmi folyamatokban, a személyes sorsok alakulásában, nevelés arra, hogy az így szerzett tudás felelős cselekvésben nyilvánuljon meg; a tudomány természetére, történetére és a kiemelkedő alkotók munkásságára vonatkozó ismeretek alakítása (a magyar vonatkozások és ezek európai kapcsolatainak kiemelésével).

– – – – –

A műveltségi területen folyó nevelés-oktatás a természeti folyamatok, összefüggések, s az ember ezekkel való kapcsolatának tényleges megértésére épül. Az értelmes tanulás feltétele, hogy a tanulók a megismeréssel kapcsolatos beállítódásait a tudás önálló, tevékeny formálásának lehetőségébe és fontosságába vetett meggyőződés határozza meg. Maga a megismerési, tanulási folyamat a tanulók aktív, értelmező tevékenysége, a tapasztalatoknak a már meglévő elképzelések keretei között történő feldolgozása, az eredmények önálló, kritikus értékelése és alkalmazása. Az értelmes tanulás során létrejövő tudásrendszernek alkalmasnak kell lennie környezetünk jelenségeinek előrejelzésére, magyarázatára, s alkalmazhatónak kell bizonyulnia a mindennapi tevékenységek során. Az iskolázás 1–6. évfolyamában zajló természettudományos nevelés a természeti világ elemi megismerésének lehetőségét biztosítja a 6–12 évesek számára. A tanulók elsajátíthatják a tudományos megismerés legelemibb eljárásait, a megismerési folyamatokkal kapcsolatos általános tudásrendszereket és műveleteket, mint amilyen: – az előzetes elképzelések formába öntése, a hipotézisalkotás, a megfigyelések és a kísérletek tervezése; – a mindennapokból ismert mennyiségek elemi szintű értelmezése, tudatos használata, mérése; – a tapasztalatok szóban, írásban való nyelvileg helyes megfogalmazása, rajzban, grafikonon történő rögzítése, a problémamegoldás elemi műveletei; – az ismeretszerzés, tájékozódás már kisiskolás korban elérhető és gyakorolható módszerei. A biológiai és egészségtani műveltségtartalmak tanulmányozásával a tanulók megismerik az élet sajátságait, az élő és élettelen természet szoros kapcsolatát, az élővilág egységét, fejlődését és rendszerszerű működését, az élőlények állandóságát és változékonyságát. Ezek az ismeretek a természet szeretetére, meggyőződésből fakadó, tudatos, aktív környezetvédelemre nevelhetnek. Az e területen megszerzett műveltség fontos eszköze lehet annak a törekvésnek, melynek hatására a tanulók tudatosan törekednek az egészséges életmóddal kapcsolatos szabályok betartására. 282

FEJLESZTÉSI FELADATOK 1. Tájékozódás a tudomány – technika - társadalom kölcsönhatásáról, a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetéről. A tudomány szerepének bemutatása, értelmezése a technikai és társadalmi folyamatokban. A természet egységére vonatkozó elképzelések formálása az egységet kifejező, átfogó tudásrendszerek, az általános fogalmak, az univerzális törvények segítségével. A tudomány elhelyezése a megismerési folyamatban, amelyben a világról tudományos és nem tudományos modellek sokaságát alkotjuk meg. A tudományos fejlődés elméleti irányítottságának érzékeltetése, láttatása sok-sok példán keresztül az empíria ellenőrző, a tudás adaptivitását lemérő, valamint a rejtett elképzelések megfogalmazását, felszínre hozását segítő szerepének felismerése. Nagyobb, összefüggő tudománytörténeti folyamatok megismerése, elemzése. Szerepük tanulmányozása az emberiség fejlődése szempontjából. A technika társadalmi alkalmazásával összefüggő jelenségek, folyamatok vizsgálata a természettudományos tudás alkalmazása szempontjából. 2. Természettudományos megismerés A tudományos megismerés iránti határozott igény kialakítása. A tudományos ismeretek alkalmazása egyre tudatosabban a folyamatok magyarázata és eredményeinek előrejelzése során. Önálló vizsgálódás, a megfigyelések önálló rögzítése. Adott olvasnivalóból meghatározott szempontok szerinti információk kigyűjtése. A megfigyelés, a kísérlet és a mérés eszközként történő alkalmazása a tudományos elképzelések formálása, a modellekkel végzett munka és a problémamegoldás során. Kísérletek, megfigyelések, mérések önálló vagy csoportmunkában történő tervezése, kivitelezése és értékelése. Önálló forráshasználat. A számítógépes, illetve a multimédiás eszközök használata. Az ismert területeken az előzetes tudást használó osztályozás, rendszerezés. A megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert adatok áttekinthető rendszerezése, a vizsgálódások eredményeinek pontos megfogalmazása. A vizsgálatok, kísérletek során nyert adatok ábrázolása különféle diagramokon, grafikonokon, illetve a kész diagramok, grafikonok adatainak leolvasása, értelmezése. A művelődési anyaggal kapcsolatos egyszerűbb vázlatrajzok, sematikus ábrák, kapcsolási rajzok készítése és a kész ábrák, rajzok értelmezése. 3. Tájékozódás az élő és élettelen természetről Az anyagok, testek, folyamatok, ezek tulajdonságai s a rájuk jellemző mennyiségek összekapcsolása. Az anyagmegmaradás törvényének alkalmazása a természeti folyamatok elemzése során. Az anyagok szervetlen és szerves osztályokra bontása. Az élő szervezetek energia-átalakító folyamatainak átfogó jellemzése. Az erő és az energia fogalmának megkülönböztetése. Az energia megmaradásának megbeszélése a vizsgált konkrét esetekben. A természeti és technikai folyamatok elemzése az energia átalakulásának fogalmával. 282

Az ember által megvalósított energiaátalakítási folyamatok környezeti hatásainak elemzése, alternatív energiaátalakítási módok megismerése. A biológiai információ jelentőségének felismerése példák segítségével. A világ időbeli változásaival való ismerkedés (kozmikus folyamatok, a Föld története, evolúciós folyamatok időbelisége). Az ökológiai rendszerek vizsgálata. Az egyensúly jelentőségének felismerése a rendszerállapot megőrzésében. Egyensúlyra vezethető fizikai, biológiai és kémiai folyamatok bemutatása. Az élő szervezetekben lejátszódó szabályozási folyamatok elemzése. Az életjelenségek mélyebb alapjainak, az élő szervezetekben zajló folyamatoknak a megismerése, ezzel az életfogalom jobb megalapozása. A növényeknek és a fotoszintézisnek földi életfolyamatokban játszott kritikus szerepének megismerése, elemzése. Ismerkedés az evolúciós gondolattal, s annak kapcsolódásával az élővilág rendszerezéséhez. A lamarcki fejlődéstani elveknek megfelelő naiv elképzelések visszaszorulása. Az öröklődés, valamint az evolúciós folyamatok értelmezésében a teologikus értelmezések visszaszorulása, az ezekkel kapcsolatos elképzelések feldolgozása, kritikája. A szerveződési szintek közötti funkcionális kapcsolatok felismerése, ezek elemzése, az így szerzett tudással önálló ismeretszerzés a témában. Az élővilág összes országainak megismerése. A hierarhikus rendszerezés elveinek használata a fajokkal és csoportjaikkal kapcsolatos tanulási folyamatokban, problémamegoldások során. A rendszerezés alapjaival, fő szempontjaival kapcsolatos kérdések felvetése. A víz, az ásványi sók, a szén-dioxid, az oxigén és a fény szerepének megértése a növényi életműködésekben, a megfelelő folyamatok elemzése. A szexualitás szerepének elemzése az evolúció folyamatában. Az emberi szervezetet veszélyeztető anyagok szervezetre gyakorolt hatásainak megismerése. Az alkohol, a drogok, a gyógyszerek, a dohányzás egészségkárosító hatásainak megismerése. Az öröklődés és egészség közti kapcsolat felismerése, öröklött kockázatok, betegségek létének tudatosulása, e tudás alkalmazása a jövőkép formálásában. Törekvés a fenntartható fejlődés biztosításával kapcsolatos problémák enyhítésére, megoldására, ehhez az összes természettudományi tárgyban megszerzett ismeret, képesség felhasználása. Az anyag- és energiatakarékos szemlélet kialakítása a hétköznapi életben, az iskolai lét során. A 7–8. évfolyamos biológia kerettanterv jellemzői

A BIOLÓGIATANÍTÁS CÉLJAI, FELADATAI Az általános iskolai biológiatanítás célja, hogy a tanulók tájékozottak legyenek a földi élővilág sokféleségéről, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszerről. Ezek tudatosításával növelje az élővilágban meglévő változatosság fennmaradásának és az emberek egészséges életének esélyeit. A diákok ismerjék saját testük felépítésének és működésének alapjait, az egészséges életmód szabályait, és képesek legyenek 282

egészséges életvezetésre. A biológia tanításának – a többi tantárggyal együtt – célja, hogy kialakítsa az új ismeretek önálló megszerzésének képességét. A fenti célokból a következő feladatok adódnak a biológiát tanító pedagógusoknak: Az általános iskolában olyan természetszemléletet és biológiai tudatot alakítson ki, melyben a biológiai sokféleség alapvető fontosságú. Mutasson rá az élőlények és az életközösségek változatosságára, az ökológiai rendszerek dinamikus jellegére. Rendezze a hazai és a távoli tájak megismert élőlényeit a tudományos rendszer főbb kategóriáiba. Mutassa be az emberi szervezet felépítésének és működésének lényeges sajátosságait, biztosítsa az életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztásához szükséges tájékozottságot és segítse elő az emberek közötti, valamint az emberek és környezetük közötti együttélési szabályok megértését. Tudatosítsa, hogy Földünk globális problémáinak megoldása, a biológiai ismeretek segítségével, minden ember közös feladata. Tanulói megfigyelések, vizsgálatok és tanulókísérletek szervezésével, vizsgálati eljárások gyakoroltatásával, ismeretterjesztő művek közös feldolgozásával alakítsa ki az önálló ismeretszerzés képességét és igényét. A tananyag feldolgozása során a mindennapi élethez, a gyakorlathoz kapcsolódva tegye nyilvánvalóvá, hogy az elsajátítandó tudás nem elsősorban önmagáért szükséges, hanem azért, hogy megértsék, és ennek alapján tudják befolyásolni a környező világ jelenségeit. Segítse elő csoportos tevékenységekkel az együttműködésre vonatkozó készségek kialakítását, és az iskola működésének egészébe integrálódva könnyítse meg a szocializációt, a társadalmi környezetbe történő beilleszkedést.

7. ÉVFOLYAM

Éves óraszám: 55 óra* Heti óraszám: 1,5 óra *A tantárgyi tanterv órakerete a szabadon tervezhető órakerettel egészíthető ki. Belépő tevékenységformák A tananyagban szereplő fogalmak helyes használata. A földrajzi térképek és kontúrtérképek használata az életközösségek földrajzi elhelyezkedésében. Az éghajlat, az élőhelyek és az életközösségek jellegzetességei közötti kapcsolat felismerése. Önálló információgyűjtés az egyes életközösségekről, élőhelyekről (könyvek, folyóiratok, elektronikus források stb.). A megismert életközösségek önálló bemutatása, jellemzése. A megismert növények és állatok felismerése. A megismert élőlények tulajdonságainak összehasonlítása, azonosságok és különbségek felismerése. Az élőlények élőhelye és életmódja közötti kapcsolat felfedezése. A növény- és állatfelismeréshez kapcsolódó segédanyagok (határozókönyvek, atlaszok stb.) használata. Az iskola környezetének, mint élőhelynek a megfigyelése, természet- és környezetvédelmi szempontból való jellemzése.

282

Tanulói kiselőadás tartása, pl. a környezetszennyezés problémáiról vagy a biológia fejlődésében fontos szerepet játszó tudósok életéről. Az iskola és a lakóhely környezetvédelmi problémáinak megoldását, az emberek meggyőzését szolgáló programok kitalálása, irányított megvalósítása. A megismert élőlények csoportosítása, osztályozása különböző szempontok szerint. A megismert élőlények besorolása a főbb rendszertani kategóriákba. Az egyes témakörökre fordított időkeret I. Tájak és életközösségek kb. 24 óra II. A földi élővilág általános jellemzése. kb. 10 óra III. Az élőlények rendszerezése kb. 20 óra

I. TÉMAKÖR: TÁJAK ÉS ÉLETKÖZÖSSÉGEK Cél Ismerjék meg a tanulók – a forró, a mérsékelt és a hideg éghajlati övezet környezeti feltételeit, őshonos élőlényeit, azok testfelépítését, életmódját, szaporodását; – a magashegységek és a tengerek környezeti feltételeit, az itt élő leggyakoribb fajokat; – a megismert életközösségeket veszélyeztető környezeti ártalmakat Tartalom Az esőerdők kialakulásának környezeti feltételei és elhelyezkedésük a Földön. Az esőerdők jellegzetes növényei, szintezettsége. A dél-amerikai esőerdők jellegzetes állatai, azok testfelépítése, életmódja, szaporodása. Táplálkozási kapcsolatok az esőerdő állatai között. Az esőerdők pusztulásának okai, védelmük. A szavannák elhelyezkedése a Földön, a szavanna éghajlat jellemzői. A szavannák növényeinek alkalmazkodása a környezeti feltételekhez. Az afrikai szavannák állatainak testfelépítése, életmódja, szaporodása. Táplálkozási láncok a szavannák élőlényei között. A szavannák pusztulásának okai, az élővilág védelme. A szubtrópusi sivatagok kialakulásának környezeti feltételei, a sivatagok elhelyezkedése a Földön. A sivatagok jellegzetes állatainak alkalmazkodása a környezeti feltételekhez, a túlélés változatos formái. A mediterrán tájak elhelyezkedése a Földön. Az élőlények sajátos alkalmazkodása a környezeti feltételekhez. A nyári nyugalmi állapot. A forró övezet és a mediterrán tájak termesztett növényei.

282

A mérsékelt éghajlati övezetben kialakult lombhullató erdők földrajzi elhelyezkedése, a környezeti tényezők jellemzői. A lomberdők jellegzetes fás szárú és lágy szárú növényei. A legjellemzőbb gerinces és gerinctelen állatok testfelépítése, életmódja, szaporodása a lombhullató erdőkben. Táplálkozási láncok a lombhullató erdők élőlényei között. A lombhullató erdőket veszélyeztető környezeti tényezők. A mérsékelt övezet gazdaságilag jelentős termesztett növényei. A mérsékelt övezet pusztáinak földrajzi elhelyezkedése, kialakulásuk környezeti feltételei. A prérik, pampák, sztyeppék jellegzetes állatainak testfelépítése, életmódja, szaporodása. A füves puszták életét veszélyeztető környezeti tényezők. A tajgaerdők uralkodó fenyőféléi, a tűlevelű erdőkre ható élettelen környezeti tényezők (az évszakok jellemző időjárása, a tajgaerdők talaja). A tajgaerdők állatainak testfelépítése, életmódja, szaporodása. Táplálkozási kapcsolatok az élőlények között. A tundra övezet elhelyezkedése, jellegzetes élőlényeinek alkalmazkodása a környezeti feltételekhez. A patás állatok vonulásának okai. Az élettelen környezeti tényezők jellemzői a közép-európai magashegységekben. A magashegységek jellegzetes növényei, állatai. A növényzet övezetes elhelyezkedésének okai. A sarkvidéki fagyos területek madarainak és emlősállatainak alkalmazkodása a zord viszonyokhoz. A környezeti feltételek (fényviszonyok, a víz nyomásváltozása, sótartalma, a tengervíz, hőmérséklete stb.) a tengerekben. A partközeli és a nyílt tengerek jellegzetes növényeinek és gerinctelen állatainak legfontosabb tulajdonságai. Táplálkozási kapcsolatok a tenger élőlényei között. Az óceánok, tengerek élővilágát veszélyeztető környezeti tényezők. A tengerek szennyezése. Követelmények Földrajzi ismereteiket alkalmazva tudják a trópusi esőerdőkre ható éghajlati tényezőket (hőmérséklet, csapadék, páratartalom stb.). Ismerjék az esőerdők talajának fő jellemzőit. Tudják az esőerdők elhelyezkedését a Földön. Szerezzenek ismereteket az esőerdők növényei közül az óriásfák, a liánok, a fán lakó növények sajátos szervezeti felépítéséről.

282

Legyenek képesek következtetéseket levonni a környezeti tényezők hatása és az esőerdők szintezettsége közötti kapcsolatból. Tudják az esőerdő szintezettségét, értsék meg a fény jelentőségét és a fényért való küzdelmet. Tudjanak különbséget tenni a fán lakó növények és a liánok között. Ismereteiket alkalmazva tudják a fő különbségeket a hazai lombhullató erdők és a trópusi esőerdők között. A dél-amerikai esőerdők állatai közül ismerjék meg a kolibrik, a papagájok, a madárpókok, a bőgőmajmok, a jaguár és az anakonda testfelépítését, életmódját, szaporodását. Értsék meg az összefüggéseket a papagájok és a kolibrik csőre, sajátos mozgása és a táplálkozása között. Tudjanak azonosságokat és különbségeket tenni a hazai életközösségekben megismert koronás keresztespók és a madárpók testfelépítése, élőhelye, táplálkozása között. Értsék meg az összefüggést az esőerdők kínálta táplálékbőség és az állatok fajgazdagsága között. Tudják, hogy a bőgőmajmok csapatokban élnek és táplálkoznak, míg a jaguár magányos vadász. Korábban megszerzett ismereteik alapján tudjanak azonosságokat és különbségeket keresni a macskafélék és a hüllők testfelépítésére. Tudjanak táplálkozási láncot készíteni az esőerdők élőlényeiből. Értsék meg a csúcsragadozók szerepét az életközösségben. Ismeretterjesztő irodalom és egyéb elektronikus információhordozók felhasználásával szerezzenek önállóan is ismereteket az esőerdők élőlényeiről. Ismerjék meg az esőerdők pusztulásának okait, tudják, hogy az esőerdőkkel borított területek csökkenése az egész földi életet veszélyezteti. Földrajzi ismereteiket alkalmazva tudják a szavanna éghajlat jellemzőit, ismerjék meg a fás és füves szavannák elhelyezkedését a Földön. Értsék meg, hogy a környezeti tényezők változása (csapadék) okozza a monszunerdők, szavannák kialakulását. Tudják összehasonlítani a szavannák és az esőerdők környezeti feltételeit. A hazai füves területek témakörben tanultakból kiindulva ismerjék meg a szavannák fűféléinek jellegzetességeit, a környezeti feltételekhez való alkalmazkodás formáit. Tudják az afrikai szavannákon élő akáciák, majomkenyérfák és az ausztráliai szavannákon élő eukaliptuszok szervezeti felépítését, a környezetükhöz való alkalmazkodás sajátos formáit. Ismerjék meg a szavannák állatai közül a csimpánzok, antilopok, zebrák, kenguruk, oroszlánok, hiénák, krokodilok testfelépítését, életmódját, szaporodását. Tudjanak példákat mondani a környezethez való alkalmazkodás különböző formáira. Korábban megszerzett ismereteikre támaszkodva tudjanak azonosságokat és különbségeket keresni a testfelépítés és életmód közötti kapcsolatra. Ismerjék meg a patás állatok alkotta csordák viselkedését, a vonulásuk okait. Korábbi ismereteiket (párosujjú patás, növényevő, kérődző, macskaféle, kutyaféle, hüllő) 282

tudják alkalmazni az új állatfajok megismerésében. Tudjanak táplálkozási láncokat készíteni a szavannák életközösségéből. Ismerjék meg a szavannák pusztulásának okait, az elsivatagosodás és a legeltető állattenyésztés közötti összefüggést. Földrajzi ismereteikre támaszkodva tudják a szubtrópusi sivatagok elhelyezkedését a Földön. Ismerjék a sivatagok jellemző környezeti feltételeit (csapadék, hőmérsékleti adatok, szél). Ismerjék az amerikai sivatagokban őshonos kaktuszok sajátos alkalmazkodását a környezeti feltételekhez (tövisekké módosult levél, vízraktározó szár, mély gyökérzet). A sivatagok állatai közül szerezzenek tapasztalatokat a teve, a sivatagi róka, a szamárnyúl, a törpe puffogó vipera sajátos alkalmazkodásához a környezeti feltételekhez. A korábban megszerzett ismereteiket tudják alkalmazni a sivatagok állatainak megismerésére. Ismerjék meg a mediterrán területek földrajzi elhelyezkedését és a környezeti feltételek jellemzőit (csapadék, hőmérséklet, évszakok jellemző időjárása). Tudják, hogy a nyári nyugalmi állapot az élőlények környezethez való alkalmazkodásának egyik formája. Tudjanak azonosságokat és különbségeket keresni a lombhullató erdők, a trópusi esőerdők és a mediterrán keménylombú erdők között. Ismerjék meg a mediterrán tájak néhány jellemző állatának testfelépítését, életmódját, szaporodását (muflon, görög teknős, közönséges kaméleon). Ismeretterjesztő irodalom felhasználásával is szerezzenek ismereteket a mediterrán területek pusztulásának okairól, az erdőirtások következményeiről. Ismerjék meg a forró övezet és a mediterrán tájak termesztett növényei közül a gazdaságilag fontosakat: kakaó, kávé, tea, cukornád, gyapot, banán, datolya, citrom, narancs, földimogyoró. Tudják a termesztett növények legfontosabb szervezeti sajátosságait, a termések (illetve a felhasználásra kerülő növényi részek) kialakulásának folyamatát, a termesztés alapismereteit. A hazai tájak életénél tanult erdők ismereteinek felhasználásával tudják a mérsékelt éghajlati övezet lomberdőinek jellegzetes erdőtípusait, azok kialakulásának környezeti feltételeit. Tudják, hogy az erdők kialakulásának legfontosabb környezeti feltétele az éves csapadék mennyisége. A lombhullató fák közül ismerjék a tölgy, a bükk legfontosabb szervezeti sajátosságait. Ismerjék a gyakori cserjék (kökény, mogyoró, vadrózsa) és az aljnövényzet néhány lágyszárú növényének (hóvirág, gyöngyvirág, medvehagyma, ibolya) szervezeti sajátosságait. Szerezzenek tapasztalatokat arról, hogy a téli nyugalmi állapotot a kedvezőtlen környezeti feltételek okozzák. Ismerjék a lombhullató erdők gyakori állatainak (szarvas, őz, vaddisznó, barnamedve, róka, farkas, vadmacska, néhány énekesmadár és rovar) a testfelépítését, életmódját, 282

szaporodását. Tudjanak táplálkozási láncokat készíteni a mérsékelt éghajlati övezet lombhullató erdőinek élőlényeiből. Tudják, mely emberi tevékenységek okozzák az erdővel borított területek csökkenését. Szerezzenek tapasztalatokat a környezetszennyezés káros hatásairól az erdők életére. Ismerjék meg a mérsékelt éghajlati övezetben termesztett szántóföldi növények szervezeti felépítését, a feldolgozásra kerülő növényi részek kialakulásának folyamatát. Tudják a termesztett szántóföldi növények (búza, kukorica, napraforgó) legfontosabb környezeti igényeit. Tudják a mérsékelt éghajlati övezetben kialakult füves puszták földrajzi elhelyezkedését. Ismerjék a füves puszták kialakulásának környezeti feltételeit. Értsék meg az összefüggést a környezeti tényezők változása és a füves puszták kialakulása között. Tudjanak azonosságokat és különbségeket keresni a füves szavannák és a mérsékelt éghajlati övezet füves pusztáinak környezeti feltételei között. Ismerjék az észak-amerikai prérik, a dél-amerikai pampák és az eurázsiai sztyeppék legjellemzőbb állatainak (bölény, puma, láma, nandu, tatárantilop) testfelépítését, életmódját, szaporodását. Legyenek képesek az állatokról korábban megszerzett ismereteiket a füves puszták állataira alkalmazni (patás, növényevő, kérődző, tülkös szarvú, háziasítás, fészekhagyó, ragadozó, macskaféle). Tudják, mely emberi beavatkozások veszélyeztetik a füves puszták életközösségét. Földrajzi ismereteikre támaszkodva tudják a tajga éghajlatát, a hőmérséklet, csapadék jellemző értékeit. Ismerjék a tajgaerdők övezetes elhelyezkedését a Földön. A tajgaerdők szintezettségének megismerése alapján tudjanak azonosságokat és különbségeket keresni, összehasonlításokat végezni a korábban megismert erdőféleségekkel (esőerdők, keménylombú erdők, mérsékelt övezeti lombhullató erdők). Tudják, a tajga fenyőerdőit mely fafajok alkotják (lucfenyő, vörösfenyő), ismerjék meg azok legfontosabb tulajdonságait (magasság, levél, virágzat, toboz). A korábban megszerzett és az új ismereteik alapján tudják a nyitvatermők és a zárvatermők közötti fő különbségeket. A tajga állatai közül ismerjék meg a siketfajd, a hiúz és a farkas testfelépítését, életmódját, szaporodását. Korábban megszerzett ismereteiket legyenek képesek az újonnan megismert fajokra alkalmazni (kapirgáló láb, macskaféle, kutyaféle, falkában történő vadászat, magányos vadász, ragadozó, tépőfog). Tudjanak táplálkozási láncot készíteni a tajga élőlényeiből. Ismerjék meg a tajga élőlényeit mint életközösséget.

282

Ismerjék meg a tundra kialakulásának környezeti feltételeit, tudják a tundra földrajzi elhelyezkedését. Szerezzenek tapasztalatokat a tundra növényzetének (zuzmók, mohák, évelő fűfélék, törpefák és cserjék) alkalmazkodásáról a környezeti feltételekhez. Ismerjék meg a tundra jellegzetes állatai közül a rénszarvas, a sarki csér, a különböző lúdfajok sajátos életét, és alkalmazkodását a hosszú télhez és a rövid nyári időszakhoz. Ismeretterjesztő irodalom felhasználásával szerezzenek önállóan is ismereteket a tundra egyéb állatairól (sarki róka, lemming, hóbagoly stb.). Ismerjék meg a magashegységek jellemző környezeti tényezőit, a hőmérséklet változását. Tudják a növények övezetes elhelyezkedésének környezeti okait. Legyenek képesek a korábban megszerzett ismereteiket (lombhullató erdők, tűlevelű erdők, tundranövényzet stb.) a magashegységek növényzeti öveire alkalmazni. Korábbi ismereteiket alkalmazva szerezzenek tapasztalatokat a barnamedve és a zerge testfelépítéséről, életmódjáról, szaporodásáról, a környezethez való alkalmazkodásáról. Ismerjék a sarkvidéki fagyos területek környezeti feltételeit. Tudják, hogy a sarkvidékeken csak az állandó testhőmérsékletű madarak és az emlősállatok képesek megélni. Ismerjék meg a jegesmedve, az elefántfóka és a császárpingvin testfelépítésének, táplálkozásának, szaporodásának sajátos alkalmazkodását a környezeti feltételekhez. Tudjanak példákat mondani a környezethez való alkalmazkodás formáira (zsíros bunda, vastag zsírréteg, úszókká módosult végtagok). Ismerjék meg a tengerek, óceánok sajátos környezeti feltételeit. Tudják a fény, a hőmérséklet, a tengervíz nyomásának változásait. Korábbi ismereteiket is felhasználva tudják a planktonok faji összetételét, a telepes barnamoszatok fő jellemzőit. Tudják, hogy a tengerek életközössége a növényi és állati planktonokra épül. Ismerjék a partközeli tengerek és a nyílt tengerek eltérő környezeti feltételeit. A gerinctelen állatok közül ismerjék meg a medúzák és a szivacsok testfelépítését, táplálkozását. A tengerek gerinces állatai közül tudják a cápák, heringek, szardíniák testfelépítését, táplálkozását. Tudják, hogy a cápák váza porcos felépítésű. Ismerjék meg a kékbálna szervezeti sajátosságait (szilák, úszókká módosult végtagok, farki úszólemez), táplálkozását, szaporodását. Korábbi ismereteik alapján tudjanak táplálkozási láncokat készíteni a tengerek élőlényeiből. Ismerjék meg a tengerek élővilágát veszélyeztető környezeti hatásokat, a szennyezések formáit és következményeit. Tudják, hogy a Föld oxigénkészletének nagy részét a tengerekben élő növények biztosítják. Koncentráció Környezetismeret 1–4. évfolyam Az időjárás megfigyelése. Az évszakok jellemző időjárása. A növények életének, az állatok viselkedésének változása az időjárás hatására. A lomblevelű és az örökzöld növények jellemzői. Az ember szerepe a növények és az állatok életében. 282

A növények és az életükhöz szükséges alapvető környezeti feltételek: talaj, víz, levegő, fény, hőmérséklet. Halmazállapot-változások: oldódás, oldás, fagyás, párolgás. A lakóhely természeti környezetének jellemzői. Szennyező források a környezetünkben, a megelőzés, védekezés lehetőségei. A levegő, a víz, a talaj vizsgálata. A hazai tájak jellemző növényei, állatai. Az élőlények alkalmazkodása a környezeti feltételekhez. Természetismeret 5–6. évfolyam Zöldségeink és gyümölcsféléink termesztésének környezeti feltételei. A hidegtűrő és a melegigényes zöldség- és gyümölcsféléink. A hazai erdők, vizek-vízpartok, füves területek táplálékláncot alkotó élőlényeinek testfelépítése, élete. A napsugárzás, a napfény, a fény vizsgálata. Felmelegedés, hőterjedés, hőmérséklet. A hőmérséklet változása, hőingás. A halmazállapot-változás a természetben: olvadás, fagyás, párolgás, lecsapódás. A levegő nyomása, a szél, a szél felszínformáló munkája. A csapadék keletkezése, a csapadék formái, a csapadék felszínformáló munkája. Az időjárás és az éghajlat. A folyadékok nyomása, a testek úszása, lebegése. Domborzati elemek és formák. A talaj keletkezése és védelme. Az emberi tevékenység felszínformáló munkája. A kontinensek, óceánok elhelyezkedése. A Föld alakja, tengelyferdesége és az éghajlati övezetek kialakulása közötti összefüggés. Az egyes éghajlati övezetek jellemzése. Az éghajlat vízszintes és függőleges változása. Földrajz 7. évfolyam A kontinensek, óceánok helyzete, természeti adottságai. A természetföldrajzi övezetesség a kontinenseken. Európa és az Európán kívüli földrészek földrajzi helyzete, felszíne, éghajlata, vízrajza, talaja, természetes élőviláguk. Fizika 7. évfolyam A súrlódás, a tapadási súrlódás, a gördülési és a közegellenállás. A nyomás. A nyomás terjedése folyadékokban. A folyadékok súlyából származó nyomás. A felhajtóerő. Úszás, lebegés, merülés. A nyomás terjedése gázokban. A légnyomás. A szilárd testek hőtágulása. A folyadékok, gázok hőtágulása. Olvadás, fagyás, párolgás, lecsapódás. Kémia 7. évfolyam Különbség a fizikai, kémiai és biológiai változások között. Különbség a fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságok között. A keverékek fajtái, szétválasztásuk. Oldódás, oldhatóság. Az égés feltételei. Exoterm és endoterm reakció. 282

Sav-bázis reakció: sav, bázis, savas, semleges, lúgos, indikátor, közömbösítés, só.

II. A FÖLDI ÉLŐVILÁG ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE Cél Ismerjék meg a tanulók 1– az élő és élettelen környezeti tényezőket; 2– az életközösségek jellemzőit, összetevőit; 3– az életközösségek veszélyeztetettségét; – a környezetvédelem fontosságát. Tartalom A környezet fogalma. A legfontosabb élettelen környezeti tényezők: talaj, víz, levegő, fény, hőmérséklet. Az élettelen környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodás néhány példája az élővilágban. A tűrőképesség fogalma. Tág és szűk tűrőképességű élőlények. Az életközösségek felépítése, a termelő, fogyasztó, lebontó szervezetek. Az életközösségek önszabályozó működése. A természetes és mesterséges életközösségek. Az életközösségek anyagforgalma. A táplálkozási lánc és a táplálkozási piramis. A természetes és mesterséges életközösségek anyagforgalma. Az emberi tevékenységek hatása a bioszférára, az élőhelyek és az élővilág pusztulásának okai. A levegő, a víz, a talaj szennyezése és káros következményei. Követelmények Tudják, hogy az élővilág mai arculatát több millió éves fejlődés során érte el. Értsék meg, hogy az élővilág fejlődésében döntő volt az alkalmazkodás a változó környezeti feltételekhez. Ismerjék meg az élettelen környezeti tényezőket, meglévő ismereteik birtokában értsék meg a talaj, a víz, a fény, a levegő és a hőmérséklet jelentőségét az élőlények életében. Értsék meg a tűrőképesség fogalmát. Tudják, hogy a környezeti tényezők változásaihoz az élőlények csak tűrőképességük határain belül képesek alkalmazkodni. Meglévő ismereteik birtokában tudjanak példákat mondani fénykedvelő, árnyékkedvelő, tág és szűk hőtűrő képességű élőlényekre. Tudják a bioszféra fogalmát és annak kiterjedését a Földön. Korábbi ismereteik birtokában legyenek képesek meghatározni az életközösség fogalmát. Tapasztalataik birtokában tudjanak példákat mondani az életközösségek önszabályozó működésére. Ismerjék meg a termelő, fogyasztó, lebontó szervezetek működését és jelentőségét. A korábban megismert életközösségekben tanultak alapján tudjanak példákat mondani a különböző életközösségek termelő, fogyasztó, lebontó szervezeteire. Tudják, hogy a mesterséges életközösségekben az ember szabályozza az élőlények életét, az önszabályozás nem érvényesül. Különböző ismert táplálkozási láncok alapján értsék meg, hogy az életközösségekben az anyagforgalom egyirányú, a termelő szervezetektől halad a csúcsragadozókig. Értsék meg a lebontó szervezet (gombák, baktériumok) jelentőségét az anyagforgalomban.

282

Tudjanak a megismert életközösségekből táplálkozási piramisokat készíteni. Tapasztalataik alapján használják helyesen a biomassza fogalmát. Szerezzenek ismereteket arról, hogy a természetes életközösségekben az anyagforgalom zavartalan, a mesterséges életközösségekben az anyagforgalmat az ember szabályozza. Történelmi tanulmányaikat felhasználva értsék meg, hogy az ember milyen mértékben alakította át saját céljainak megfelelően a környezetét. Szerezzenek ismereteket arról, hogy az ember környezet-átalakító tevékenysége az élőhelyek megszüntetésével és az élőlények pusztulásával járt. Tudjanak példákat mondani a Föld nagy életközösségeinek károsítására, a pusztulás mértékére (esőerdővel borított területek csökkenése, elsivatagosodás, lombhullató erdők, füves puszták területcsökkenése, tengerek szennyezése stb.). Tapasztalataik alapján mondjanak példákat a mezőgazdasági tevékenység okozta károkra. Ismerjék, mely emberi tevékenységek szennyezik a talajt, a vizet és a levegőt. Tudják a szennyezések következményeit, káros hatásait a bioszférára és az ember egészségére. Ismerjék az üvegházhatás, az ózonpajzs elvékonyodásának és a füstköd kialakulásának körülményeit. Szerezzenek tapasztalatokat a lakóhelyük környezeti állapotáról, a leggyakoribb szennyező forrásokról és a szennyezések megszüntetésének lehetőségeiről. Legyenek képesek tanári irányítással néhány környezetvédelmi vizsgálat, mérés, megfigyelés elvégzésére. Koncentráció Környezetismeret 1–4. évfolyam A növények és az állatok életéhez szükséges környezeti feltételek. Az élőlények alkalmazkodása a környezeti feltételekhez. Az időjárás megfigyelése, az évszakok jellemző időjárása. Tapasztalatszerzés a növények, állatok életéről, főbb életműködéseikről. Az állatok viselkedésének változása az időjárás hatására. A növények alkalmazkodása a környezeti feltételekhez. A növények, állatok életfeltételei. Táplálkozási kapcsolatok az élőlények között. Az ember környezet-átalakító munkája. Szennyező források a lakóhely környékén, a lehetséges megelőzés formái. Tapasztalatok szerzése az ember környezet-átalakító munkájáról. Természetismeret 5–6. évfolyam A hazai tájak életközösségei: a fás, füves, vizes-vízparti életközösségek jellegzetes élőlényei. A termesztett zöldség- és gyümölcsféléink, a tenyésztett háziállataink környezeti igényei. A környezetbarát növénytermesztés, állattenyésztés. A ház körül élő állatok és a városokban megtelepedő élőlények alkalmazkodása a környezeti feltételekhez. A hazai füves, fás, vizes élőhelyek kialakulásának környezeti feltételei. A hazai életközösségek élőlényei közötti táplálkozási kapcsolatok. A vizek öntisztulása. A hazai életközösségek veszélyeztetettsége, pusztulásuk okai. A hazai védett területek, nemzeti parkok jelentősége, környezeti értékei. Az emberi tevékenységek felszínformáló hatása.

282

A földtani képződmények és a táj arculatának védelme. Biológia 7. évfolyam A távoli tájakon megismert élőhelyek kialakulásának környezeti feltételei. Az egyes élőhelyek élőlényeinek alkalmazkodása a környezeti feltételekhez. A megismert távoli tájak életközösségeinek védelme, az élőhelyek és az élőlények pusztulásának okai. A trópusi esőerdők pusztulása, az elsivatagosodás jelensége, afrikai éhségövezetek kialakulása. A tengerek, óceánok szennyezése. Táplálkozási láncok a távoli tájakon megismert élőhelyek élőlényei között. Földrajz 7. évfolyam Tájékozódás a földtörténeti korok eseményeiben. A kontinensek felszíne, éghajlati adottságai, természetföldrajzi jellemzői, a természeti erőforrások kiaknázása. Fizika 7. évfolyam Az energia. A mechanikai energia megmaradása. A hatásfok és a teljesítmény. A nyomás, a nyomás terjedése folyadékokban. A felhajtóerő. Úszás, lebegés, merülés. A szilárd testek, folyadékok, gázok hőtágulása. Olvadás, fagyás, párolgás, lecsapódás. Kémia 7. évfolyam A természetes anyagok és a vegyipari termékek sokfélesége. Szerves és szervetlen anyagok. Változások a természetben, környezetünkben, a háztartásban, a laboratóriumban. Sav-bázis reakció: sav, bázis, savas, semleges, lúgos, indikátor, közömbösítés. III. AZ ÉLŐLÉNYEK RENDSZEREZÉSE Cél Ismerjék meg a tanulók – a rendszerezés alapelveit, a főbb rendszertani csoportokat; – sejtmagvas és a sejtmag nélküli egysejtűeket;– a gombákat– a növények és az állatok rendszertani csoportjait, azok főbb tulajdonságait. Tartalom Az élőlények rendszerezésének főbb egységei, a faj, osztály, törzs fogalma. A sejtmag nélküli egysejtűek, a baktériumok felépítése, alakja, működése. A sejtmagvas egysejtűek. Az ostoros moszatok, papucsállatkák, amőbák főbb jellemzői. A gombák szervezeti felépítése, táplálkozása, működése. A növények általános jellemzői. A moszatok törzsei. A zuzmók, mohák, harasztok törzseinek főbb jellemzői, ismertebb fajai. A nyitvatermők törzsének jellemzői, a korábban megismert fajok közös tulajdonságai. A zárvatermők törzsének jellemzői, egyszikűek és kétszikűek osztályai. Az ismert fajok besorolása a főbb növénytörzsekbe, osztályokba. A szivacsok, csalánozók, gyűrűsférgek törzse, a törzsekbe tartozó fajok közös tulajdonságai. A puhatestűek törzse, a csigák, kagylók osztályának jellemzői. Az ízeltlábúak törzsébe tartozó fajok közös tulajdonságai. A rovarok, rákok, pókszabásúak

282

osztályai. A tanult fajok besorolása a megfelelő rendszertani egységekbe. A gerincesek törzse. A halak, kétéltűek, hüllők, madarak és az emlősállatok jellemző tulajdonságai. A megismert gerincesek besorolása a megfelelő osztályokba. Követelmények Tudják, hogy a tudományos rendszerezés alapegysége a faj. Értsék meg, hogy egy fajba tartoznak azok az élőlények, melyek közös származásúak, külsőbelső testfelépítésükben megegyeznek, egymással szaporodnak és szaporodásra képes utódaik vannak. Korábbi ismereteik alapján értsék meg, hogy a rokon fajokat osztályokba, a közös származású osztályokat törzsekbe soroljuk. Ismerjék meg a baktériumok alakját, méretét, a különböző baktériumok működését. Legyenek képesek a baktériumokat működésük szerint csoportosítani (betegségokozók, lebontók, erjesztők, nitrogéngyűjtők). A sejtmagvas egysejtűek közül ismerjék meg a zöld szemesostoros moszat, az amőba, a papucsállatka sejtjének felépítését és alapvető működésüket. Értsék meg a sejtmag nélküli és a sejtmagvas egysejtűek jelentőségét az életközösségekben, tudják, hogy a kedvezőtlen környezeti hatásokat hogyan vészelik át. Tudják, hogy a gombáknak több törzsük van. Ismerjék meg a többsejtű gombák felépítését, tudják, hogy valamennyi összetett anyagokkal táplálkozik. Értsék meg a különböző gombafajok működését, tudjanak példákat mondani az együtt élő, lebontó, rothasztó működésekre. Tudják, hogy egyes gombákból fontos gyógyszerek készülnek. Ismerjék a tanult kalapos gombák teleptestének felépítését és szaporodását. Tudják a növények közös tulajdonságait és a fotoszintézis lényegét. Ismerjenek példákat a növények összetett anyag képzésére (cukor, keményítő, olaj, fehérje). A korábban megismert életközösségek táplálkozási láncai alapján következtessenek a növények jelentőségére az állatok életében. Ismerjék meg, hogy a moszatoknak több törzse van. Tudjanak példákat mondani a telepeket alkotó moszatokra, ismerjék a telepképződés alapjait. Értsék meg a moszatok jelentőségét a bioszférában. Tudják, hogy a zuzmótelepekben moszatok és gombák élnek együtt. Ismerjék a zuzmók szaporodását, jelentőségüket az életközösségekben. Egyszerűbb vizsgálatok alapján értsék meg, hogy a mohák is telepes növények. Ábraelemzések alapján tudják a mohák szaporodásának és fejlődésének fő szakaszait. Tudjanak példákat mondani a mohák jelentőségére az életközösségekben. A korábban tanult erdei pajzsika és mocsári zsurló vizsgálatával ismerjék meg a harasztok közös tulajdonságait. Tudják, hogy a harasztoknak valódi gyökerük, száruk, levelük van. Ismerjék a harasztok szaporodását és fejlődését (spóra, előtelep, ivarszervek, ivarsejtek, megtermékenyítés, új növény). A korábban tanult fenyőfélék közös tulajdonságai alapján értsék meg a nyitvatermők törzsének fő jellemzőit. Tudják, hogy a szaporodásuk magvakkal történik.

282

Egyszikű és kétszikű növények vizsgálata alapján értsék meg a zárvatermő növénytörzs jellemzőit. Tudják az egyszikű és kétszikű osztályok fő tulajdonságait. Legyenek képesek a korábban tanult virágos növényeket a megfelelő törzsbe és osztályba besorolni. Tudják, hogy a szivacsok, csalánozók és gyűrűsférgek törzseinek legjellemzőbb tulajdonságait. Képek, ábrák elemzésével legyenek képesek az egyes törzsekbe tartozó állatok főbb tulajdonságainak a felsorolására. Tudják, hogy a felvett táplálék lebontása a szivacsoknál, csalánozóknál az űrbélben történik. Értsék meg a kétnyílású bélcsatorna jelentőségét az állatok táplálkozásában és a táplálék megemésztésében. A korábbi ismereteik alapján tudják a puhatestűek törzsének jellemző tulajdonságait. Tudjanak azonosságokat és különbségeket mondani a csigák és kagylók osztályába tartozó élőlények tulajdonságai közül (pl. hasláb, meszes héj alakja, táplálkozás, légzés, élőhely). A megismert állatok alapján tudják az ízeltlábúak törzsébe tartozó állatok közös tulajdonságait. Értsék meg a különálló izmokkal történő mozgás jelentőségét. Tudják a rákok, rovarok, pókszabásúak osztályában tartozó fajok közös tulajdonságait. Ismerjék az egyes osztályokba tartozó gyakori fajokat, azok testfelépítését, szaporodását és a légzését. Tudjanak példákat mondani az egyes osztályokba tartozó fajok táplálkozására, az életközösségekben betöltött szerepükre. Tudják a gerincesek törzsének főbb jellemzőit. A korábban tanultak alapján ismerjék fel a halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök osztályainak egyedi tulajdonságait. Tudják az egyes osztályokba tartozó élőlények kültakaróját, mozgását, légzését, életmódját (táplálkozását), szaporodását és testhőmérsékletét. Ismerjenek példákat az egyes osztályokba tartozó fajok sajátos alkalmazkodására a környezeti feltételekhez. Legyenek képesek a korábban tanult növény és állatfajokat a főbb rendszertani csoportokba besorolni. Koncentráció Környezetismeret 1–4. évfolyam Tapasztalatszerzés a közvetlen környezetünkben élő növényekről, állatokról. A háziállatok és a vadon élő állatok. A lombhullató és az örökzöld növények. A vadon élő és a termesztett növények megkülönböztetése. A lakóhely gyakori lágy szárú és fás szárú növényei. A lakóhely környékén élő néhány gerinctelen állat, madár és emlős testfelépítése, életmódja, szaporodása. Természetismeret 5–6. évfolyam A tananyagban szereplő zöldség- és gyümölcsfélék szervezeti felépítése. A háziállatok és a ház körül élő állatok testfelépítése, életmódja, szaporodása. A hazai erdők, vizek, vízpartok, füves területek életközösségében megismert növény- és állatfajok testfelépítése, szaporodása.

282

Biológia 7. évfolyam A távoli tájak életközösségeiben (esőerdők, szavannák, sivatagok, mediterrán tájak, mérsékelt övezet lomberdői, füves pusztái, tajga, tundra, magashegységek, tengerek) megismert növények főbb szervezeti sajátosságai, szaporodásuk, alkalmazkodásuk a környezethez. A távoli tájak életközösségeiben megismert állatok főbb szervezeti sajátosságai, testfelépítésük, életmódjuk, szaporodásuk, alkalmazkodásuk a környezeti feltételekhez. Az életközösségek felépítése. Anyagforgalom az életközösségekben. Földrajz 7. évfolyam Tájékozódás az időben: a földtörténeti korbeosztás. A földtörténeti korbeosztás alapjai. Az élővilág fejlődése az ősidőben, óidőben, középidőben, újidőben.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Tudják a megismert életközösségek jellemző élőlényeinek nevét, életmódját, szaporodását, a környezethez való alkalmazkodás formáit. Legyenek képesek a megismert életközösségek élőlényeiből táplálkozási láncokat készíteni. Tudjanak a megismert élőlények és élőhelyek között azonosságokat és különbségeket keresni, összehasonlításokat végezni. Ismerjenek példákat a testfelépítés és az életmód közötti kapcsolatokra. Tudjanak következtetéseket levonni az egyes élőlények testfelépítéséből az élőlények környezetére. Megszerzett ismereteik alapján értsék meg, hogy az életközösségek védelme az egész földi élővilág számára fontos. Tudjanak példákat mondani a bioszféra veszélyeztetettségére és a környezetszennyezések káros következményeire. Legyenek képesek a tanult élőlényeket hasonló tulajdonságaik alapján csoportosítani, a főbb rendszertani kategóriákba besorolni. Tudjanak önálló megfigyelésekkel, vizsgálatokkal tapasztalatokat szerezni és azokat értelmezni.

8. ÉVFOLYAM

Éves óraszám: 37 óra Heti óraszám: 1 óra I. Az emberi test szerveződése II. Kültakaró és a mozgás III. Az anyagcsere IV. Az ember szaporodása és egyedfejlődése V. Az idegi és a hormonális szabályozás

282

kb. 4 óra kb. 4 óra kb. 12 óra kb. 6 óra kb. 11 óra

I. AZ EMBERI TEST SZERVEZŐDÉSE Cél Ismerjék meg a tanulók – a szerveződési szinteket; – a sejtek közös jellemzőit; – a különböző szövetféleségeket, azok felépítését és működését. Tartalom Az emberi test felépítése, sejtek, szövetek, szervek, szervrendszerek, szervezet. Szervezetünk felépítéséhez szükséges anyagok (nukleinsavak, fehérjék, zsírok, cukrok, szénhidrátok, ásványi anyagok és a víz). A vitaminok jelentősége, csoportosításuk. Sejtjeink közös jellemzője. Testünk fontosabb szövetei: hámszövet, kötőszövet, támasztószövet, izomszövet, idegszövet. Követelmények Tudják, hogy szervezetünk legkisebb működési egysége a sejt. Ismerjék a szövetek, szervek, szervrendszerek fogalmát, tudják, hogy a szervrendszerek összehangoltan működve a szervezetet alkotják. Tudják az emberi szervezet legfontosabb tápanyagainak nevét. Ismerjék a nukleinsavak a fehérjék, a zsírok, cukrok, szénhidrátok, az ásványi anyagok a vitaminok és a víz jelentőségét az egészséges táplálkozásban. Tudják, hogy melyik élelmiszerünk, ételünk milyen tápanyagokat, vitaminokat tartalmaz. Egyszerűbb vizsgálatokkal szerezzenek tapasztalatokat a különböző tápanyagok kimutatására. Ismerjék a sejt általános felépítését, a legfontosabb sejtszervecskék működését. Tudják, hogy az örökítő anyag a sejtmagban helyezkedik el, a különböző tulajdonságok kialakulásáért a gének felelősek. Ismeretterjesztő irodalom felhasználásával szerezzenek tapasztalatokat a génműködéséről, az örökítő anyag károsodásának okairól. Tudják a szövetek fogalmát, a hámszövet, kötőszövet, támasztószövet, izomszövet, idegszövet főbb tulajdonságait, az egyes szövetféleségek elhelyezkedését az ember szervezetében. Szerezzenek tapasztalatokat a tanult szövetféleségek rajzról, mikroszkópi metszetekről történő felismerésében. Tudjanak a legfontosabb szövetféleségeinkről egyszerű vázlatrajzokat készíteni. Koncentráció Természetismeret 5–6. évfolyam A papucsállatka, az óriás amőba a zöld szemes ostoros moszat mozgása, táplálkozása, emésztése, szaporodása. Biológia 7. évfolyam A sejtmag nélküli sejtmagvas egysejtűek sejtjeinek felépítése, működése. A harasztok, nyitvatermők, zárvatermők szervezeti felépítése. A szivacsok, csalánozók, gyűrűsférgek szervezeti felépítése, a vázképző sejtek, vándorsejtek, csalánsejtek működése. A gerincesek törzsén belül, a halak, kétéltűek, hüllők, madarak és emlősök testfelépítése. A tananyagban megismert néhány jellegzetes szerv működése. Kémia 7. évfolyam 282

Különbségek a kémiai, fizikai, biológiai változások és tulajdonságok között. A keverékek és a vegyületek elkülönítése. Sav-bázis reakció: sav, bázis, savas, semleges, lúgos, indikátor, közömbösítés. Oldódás és oldhatóság. Az égés feltételei, oxidáció, belső energia. Kémia 8. osztály Életfontosságú anyagok: a nátrium-klorid, a vas, a kalcium, a magnézium, a cink szerepe. Az emberi szervezet építőanyagai és energiahordozói: zsírok, szénhidrátok, fehérjék.

II. A KÜLTAKARÓ ÉS A MOZGÁS Cél Ismerjék meg a tanulók – bőrünk felépítését, csontvázunk csontjait; – a csontok kapcsolódási formáit; – a csontváz és az izomzat működését; – a mozgás szervrendszerének egészségmegőrzését, – a gyakori mozgásszervi betegségeket. Tartalom Testünk kültakarója a bőr. A bőr felépítése és legfontosabb működései. Bőrünk egészségvédelme. A csontszövet tulajdonságai. Az emberi szervezet legfontosabb csontjai. A csontok felépítése. A csontok alakja, kapcsolódásuk különböző formái. A csontok és az izmok együttes működése a mozgás során. A leggyakoribb mozgásszervi betegségek. Követelmények Ismerjék meg az ember bőrének felépítését, tudják a részeinek a nevét. Tudják, hogy a bőrünk bizonyos védelmet biztosít a mechanikai, vegyi, fény- és hőártalmak ellen. Ismerjék meg a testápolás főbb tudnivalóit, a bőr egészségmegőrzésének szabályait. Tudják a mozgásszervrendszer legfontosabb csontjainak a nevét, a csontok kapcsolódásának formáit (varrat, izület, összenövés). Ismerjék meg a vázizmok felépítését, a hajlító és a feszítő izmok működését. Tudják, hogy az izmok mozgásához energia szükséges. Az energia a tápanyagok elégetésével keletkezik. Ismerjék meg a csontvázrendszer egészséges fejlődéséhez szükséges táplálkozás követelményeit. Értsék meg a rendszeres mozgás jelentőségét a csontváz és az izomzat egészséges működésében. Ismerjék a mozgásszegény életmód káros hatásait. Koncentráció Környezetismeret 1–4. évfolyam A gyermek életműködésének főbb jellemzői. A leggyakoribb gyermekkori betegségek. Az egészséges életmód legfontosabb ismeretei.

282

A helyes táplálkozás Természetismeret 5–6. évfolyam Biológia 7. évfolyam A hazai és a távoli tájak életközösségei témakörben megismert jellegzetes állatok kültakarója, a kültakaró típusok jellemzői. Fizika 7. évfolyam Az erő és az erő mérése. Erő-ellenerő. Egyszerű gépek, az emelő. Kémia 7. évfolyam Különbség a kémiai, fizikai, biológiai változások, tulajdonságok között. Az égés feltételei. A belső energia. Kémia 8. évfolyam Elemek, szervetlen vegyületek: nátrium, kálium, kalcium, kalcium-karbonát, magnézium. Életfontosságú anyagok: nátrium-klorid, vas, kalcium, magnézium, cink. Az emberi szervezet építőanyagai és energiahordozói.

III. AZ ANYAGCSERE Cél Ismerjék meg a tanulók 1– az anyagcsere folyamatai közül a táplálkozás, légzés, keringés, kiválasztás szerveit; 2– az anyagcsere szerveinek működését; 3– az anyagcserében részt vevő szervek egészségmegőrzését. Tartalom A táplálkozás szervrendszere, és az emésztés folyamata. Az egészséges táplálkozás szabályai. Az ember légzőszerveinek felépítése, az egyes szervek működése. A légzőszervek betegségei. A vér összetétele, az egyes alkotórészeinek működése. Az ember vérkeringése, a kis- és a nagyvérkör. A vérkeringés gyakori betegségei, az egészségmegőrzés szabályai. A kiválasztás szervrendszere, az egyes szervek működése. A kiválasztó szervek betegségei. Követelmény Ismerjék az ember táplálkozási szervrendszerének főbb szakaszait: szájüreg, garat, nyelőcső, gyomor, vékonybél, vastagbél, végbél, végbélnyílás. Tudják az ember fogtípusainak nevét, a fogak szerkezetét. Ismerjék meg az emésztőmirigyeket és az emésztőnedveket. Tudják, hogy a különböző tápanyagok az emésztőrendszer mely szakaszain bomlanak le, és hol szívódnak fel. Ismerjék a fogápolás szabályait. Szerezzenek ismereteket az emésztőszervek betegségeiről (fekély, székrekedés, hasmenés, vakbélgyulladás, gyomorrontás, bélférgesség) és a megelőzés formáiról. Tudják az ember légzőszervrendszerét alkotó szervek nevét (orrüreg, garat, gége, légcső, hörgők, hörgöcskék, léghólyagok) és a szervek működését. 282

Ismerjék a gége szerepét a hangadásban. Tudják, hogy a gázcsere a léghólyagok felületén keresztül történik. Értsék meg a rekeszizom működését a kilégzés és a belégzés során. Ismerjék meg a leggyakoribb légzőszervi betegségeket (nátha, hurut, az orr- és arcüreg gyulladása, köhögés, asztma, tüdőrák), tudják a betegségek megelőzésének lehetőségeit. Tudják, hogy a vér folyékony kötőszövet, melynek fontos alkotórészei a vérnedv, a vörösvérsejtek, a fehérvérsejtek, a vérlemezkék. Ismerjék meg az egyes alkotórészek működését. Tudják az emberi szív felépítését és működését, értsék meg a vérkeringés lényegét, a kisés a nagyvérkör szakaszait. Tudják, hogy a vér alkotórészei mely anyagok szállításában vesznek részt. Ismerjék meg a vér és a vérkeringés betegségeit, tudják a betegségmegelőzés formáit. Tudják az egyes értípusok nevét, az egészséges vérnyomás értékeit. Tudják a kiválasztó szervrendszer szerveinek a nevét és az egyes szervek működését. Szerezzenek ismereteket a kiválasztó szervek betegségeiről és a megelőzés formáiról. Tudják rajzban is kifejezni az anyagcserében részt vevő szerveket, szervrendszereket. Értsék meg, hogy az anyagcsere részfolyamatai (táplálkozás, légzés, keringés, emésztés, kiválasztás, anyagszállítás) egymással szoros kapcsolatban vannak. Koncentráció Környezetismeret 1–4. évfolyam Az ember legfontosabb életműködései. Gyermekkori betegségek. A betegségek megelőzése, a házi betegápolás szabályai. Az egészséges táplálkozás és a helyes életmód. Természetismeret 5–6. évfolyam A zöldség- és gyümölcsfélék jelentősége az egészséges táplálkozásban. Biológia 7. évfolyam Az emlősállatok tesfelépítésének főbb jellemzői. Az emlősállatok kültakarója, mozgása, légzése, táplálkozása. Az élettelen környezeti tényezők. A talaj, a víz, a levegő szennyezése, káros hatásai az élőlényekre. Kémia 7–8. évfolyam A keverékek és a vegyületek elkülönítése. Oldás és az oldhatóság. Az égés feltételei. Savbázis reakciók. Az emberi szervezet építőanyagai és energia hordozói: zsírok, szénhidrátok, fehérjék. A levegőszennyezés. Az üvegházhatás. A szmog. A szén-dioxid reakciója a vízzel. Fizika 7. évfolyam Az erő és a mozgásállapot változása. A munka értelmezése. Nyomás a folyadékokban és a gázokban. Az égéshő. A mozgási energia fogalma. IV. AZ EMBER SZAPORODÁSA ÉS EGYEDFEJLŐDÉSE Cél Ismerjék meg a tanulók – a férfi és a női nemi szervek felépítését és működését; – a megtermékenyítés folyamatát, a terhesség kialakulását;

282

– a nemi szervek higiénéjét; – a nemi úton terjedő betegségeket; – az ember egyedfejlődésének főbb szakaszait, az egyes életkori szakaszok jellemzőit. Tartalom Az ember szaporodási szervrendszere, az egyes szervek felépítése, működése. Az ember szaporodása, az ivarsejtképződés, a megtermékenyítés, a zigóta beágyazódása. A nemi hormonok jelentősége. Az ember életkori szakaszai. A szaporodás egészségtana. Követelmények Ismerjék meg a férfi és a nő nemi szerveinek felépítését, a szervrendszer egyes szerveinek működését. Tudják, hogy a petesejt a petefészekben, a hímivarsejt a herékben képződik. Ismerjék a zigóta kialakulását és a beágyazódását. Értsék meg, hogy az ivarmirigyek működését az agyalapi mirigy hormonjai szabályozzák. Ismerjék a nemi hormonok termelődésének helyét és hatásait. Tudják a méh részeinek nevét, az egyes szervek szerepét a fejlődő magzat táplálásában, védelmében. Ismerjék a magzati fejlődés legfontosabb változásait. Tudják az ember életkori szakaszainak nevét (újszülöttkor, csecsemőkor, kisgyermekkor, óvodáskor, kölyökkor, serdülőkor, ifjúkor, felnőttkor, időskor), az egyes szakaszokra jellemző testi-lelki változásokat. Szerezzenek ismereteket a szaporodással kapcsolatos egészségtani tudnivalókról. Koncentráció Környezetismeret 1–4. évfolyam Az ember életkori szakaszai, testi változások az egyes szakaszokban. Az állatok szaporodása és fejlődése. Természetismeret 5 -6. évfolyam Biológia 7. évfolyam A tananyagban megismert emlősállatok szaporodása és ivadékgondozása. Összefüggések keresése az egyes élőlények utódainak száma és az ivadékgondozás között. V. Az idegi és a hormonális szabályozás Cél Ismerjék meg a tanulók – az életfolyamatok szabályozását; – az érzékszervek felépítését, működését; – a reflexek működését; – a hormonális szabályozást; – az idegi és a hormonális szabályozás zavarait. Tartalom Az életfolyamatok szabályozásának általános folyamata. Az agyvelő és a gerincvelő felépítése. Az érzékszervek jelentősége, a látás, a hallás, a szaglás, az ízlelés és a bőrérzékelés. A feltétlen és a feltételes reflex.

282

Az idegi szabályozás zavarai. Az anyagcsere folyamatainak hormonális szabályozása. A hormonális szabályozás zavarai. Követelmények Értsék meg, hogy a szabályozás biztosítja a szervezet belső környezetének állandóságát. Tudják, hogy a külső környezet változásaihoz való alkalmazkodást is a szabályozás biztosítja. Ismerjék az agyvelő, a gerincvelő felépítését és működésének alapjelenségeit. Tudják az ember érzékszerveinek nevét, felépítését, működését. Ismerjék, hogy a látás, hallás, szaglás, tapintás és a bőrérzékelés szervei mely ingereket fogják fel, hol történik az inger átadása, és hol vannak az érzékszervek központjai. Tudják az érzékszervek egészségmegőrzésének főbb szabályait. Ismerjék az idegrendszer felépítését, fő részeit. Tudják rajzban is kifejezni az idegsejteket. Szerezzenek tapasztalatokat a feltételes és feltétlen reflexek működéséről, tudják, hol vannak a kétféle reflex központjai. Tudják, hogy az agykéreg az akaratlagos működések központja. Ismerjék a környéki idegrendszer elhelyezkedését, tudják a működésének alapjelenségeit. Fizikai és kémiai ismereteikre támaszkodva tudják értelmezni az idegsejtek ingerületvezetését. Ismerjék az idegrendszer egészségmegőrzésének főbb szabályait, az élvezeti és a kábítószerek káros hatásait. Ismerjék a belső elválasztású mirigyek közül az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy, a hasnyálmirigy szigetek és a mellékvese elhelyezkedését. Tudják a belső elválasztású mirigyek által termelt hormonok nevét és a hormonok hatásait. Tudjanak hormonális működés zavaraira utaló betegségeket. Koncentráció Fizika 8. évfolyam Az elektromos alapjelenségek. Az elektromos töltés. Fényforrások, a fény egyenes vonalú terjedése. A lencsék képalkotásának kísérleti vizsgálata. A domború és a homorú lencsék alkalmazási lehetőségei. A fehér fény színeire bontása. A testek színe. Kémia 7. évfolyam Életfontosságú anyagok: nátrium-klorid, vas, kalcium, magnézium, cink. Kémia 8. évfolyam Az emberi szervezet építőanyagai.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Ismerjék az ember testét felépítő szervrendszerek és szervek nevét, azok főbb működéseit. Tudják az egyes szervrendszerek egészséges működésének feltételeit, az egészségmegőrzés alapvető szabályait. Tudják, hogy egészséges életmóddal, helyes táplálkozással, környezetük tisztaságával sok betegség megelőzhető. Ismerjék az ember életkori szakaszait és azok főbb testi és lelki változásait. 282

Tudják, hogy az ivarszervek fejlődése nem azonos ütemben történik a többi szervrendszerével. Értsék meg, hogy az egyes emberek egyedfejlődése nem azonos ütemben történik, az azonos életkorúak között jelentős eltérések lehetnek. Legyenek toleránsak a fogyatékos emberekkel szemben. Tudjanak néhány egyszerű élettani vizsgálatot elvégezni és azok eredményeit helyesen értelmezni. Legyenek képesek az ismeretterjesztő irodalmat és az elektronikus eszközök információit önállóan is felhasználni, a megszerzett információkat értékelni. Az ellenőrzés, értékelés, osztályozás alapelvei a biológia tanításában Az ellenőrzés, értékelés során visszajelzést keresünk arról, hogy a tanulók milyen szinten sajátították el a tananyagot, hogyan teljesítették a kerettantervben részletesen kifejtett követelményeket. Az ellenőrzés módszereinek alkalmazásakor törekedjünk arra, hogy azok legyenek változatosak és terjedjenek ki a tanulók valamennyi tanórai (esetenként tanórán kívüli) tevékenységeire. Mindez történhet a tanulók munkájának folyamatos megfigyelésével, szóbeli ellenőrzéssel (feleltetéssel), írásbeli ellenőrzéssel. Az ellenőrzést kövesse mindig az értékelés, mely akkor objektív, ha a kerettantervben és a helyi tantervben pontosan kidolgozott és részletezett követelményeket viszonyítjuk a tanuló szóbeli vagy írásbeli teljesítményéhez. A tanulók munkájának értékelése történhet szóban, írásban, vagy kifejezhetjük a követelményekhez való viszonyítást érdemjegyek formájában is. A követelmények 90 %-os teljesítése már ötös osztályzatnak felel meg. A rendszeres ellenőrzés, értékelés kellően motiválhatja a tanulókat arra, hogy teljesítményüket a kitűzött követelményekhez (tanítási-tanulási célokhoz) közelítsék. A biológia tantárgy tanítása során fontos feladat az önellenőrzés, önértékelés képességének kialakítása is, amely a személyiségfejlesztés sajátos eszköze.

KULCSKOMPETENCIÁK Biológia 1. Anyanyelvi kommunikáció: A tanulóktól a biológia órán is elvárjuk a helyes és kreatív nyelvhasználatot. Arra kell törekednünk, hogy a tanulók értsék az olvasott és halott szöveget; ismerjék a szakkifejezéseket, és legyenek képesek gondolataikat szóban és írásban is- a szaknyelv helyes használatával – szabatosan előadni. Legyenek képesek egyszerű gyűjtőmunkát végezni; különböző célokból megfelelő típusú szövegeket összegyűjteni, értelmezni és feldolgozni. 2. Idegen nyelvi kommunikácó: Legyenek képesek a tanulók az idegen szakszavak helyes olvasására ,írására; a különböző nemzetiségű tudósok, feltalálók nevének helyes olvasása , kiejtése , írása. 3. Matematikai kompetencia: A biológiai számítások során fejlődik tanulók problémamegoldó gondolkodása és feladatmegoldó készsége. Cél, hogy tudják alkalmazni a tanult matematikai ismereteket a biológiai problémák megoldására. Tudjanak táblázatokat és grafikonokat elemezni, illetve mérési eredményeket grafikonon ábrázolni. 282

4. Alapvető kompetenciák a természet tudományok és azok alkalmazása terén: Szerezzenek a tanulók olyan biológiai ismereteket, amelyeket képesek mozgósítani a mindennapi életben felmerlő problémák megoldása során. Ismerjék fel a természettudományok különböző területei közötti szoros kapcsolatokat. Legyenek kritikusak az áltudományos , illetve a tudományos és technikaellenes megnyilatkoztatásokkal szemben. 5. Digitális kompetencia: A tanulók tudják használni a számítógépet. Legyenek képesek az interaktív média felelősségteljes használatára; információk megkeresésére, összegyűjtésére és feldolgozására. 6. Hatékony, önálló tanulás: A tanulók legyenek képesek a kitűzött cél érdekében kitartóan tanulni; saját tanulásukat megszervezni, a rendelkezésre álló idővel és információval okosan gazdálkodni. Tudjanak heterogén csoportban is hatékonyan képességeiknek megfelelően dolgozni, tudásukat másokkal is megosztani. 7. Szociális és állampolgári kompetencia: Ismerjék fel a tanulók, hogy a biológiai kutatások, felfedezések és azok alkalmazásainak a célja csak a közjó szolgálata lehet; tudjanak különbséget tenni a tudomány eredményeinek humánus és anti- humánus alkalmazásai között. Egyéni – és csoportmunka során alakuljon ki bennük az egyénekkel , csoportokkal stb. való együttműködés készsége, a tolerancia másokkal szemben. 8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: A tanulók ismerjék meg tágabb környezetüket, legyenek képesek a kínálkozó lehetőségek megragadására. Legyenek képesek biológiai ismereteik kreatív alkalmazására, álljanak készen az új ismeretek megszerzésére, vagy a meglévők bővítésére. Tudjanak tervet készíteni céljaik elérése érdekében. 9. Esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőképesség: A biológiai jelenségek megfigyelése a céltudatos információszerzésen kívül esztétikai élményt is jelent. Ugyanígy alkalmas az esztétikai tudatosság és kifejezőkészség fejlesztésére a megfelelően összeállított és kivitelezett kísérlet is.

282

KÉMIA 7–8. évfolyam

282

CÉLOK ÉS FELADATOK

Az általános iskolai kémiatanítás során a környezet- és természetismeret tantárgyakban korábban elsajátított ismeretekre és képességekre építve, a kémia tudományába vezetjük be a gyerekeket. A kémiatanítás célja az anyag sokféleségének bemutatása mind az anyagi tulajdonságok, mind az anyagok között lejátszódó reakciók szempontjából. E sokféleség osztályozásával meg kell mutatni, hogy az néhány egyszerű elv alapján jól megérthető és kezelhető. A mindennapi élet példáival kell megmutatni mind a sokféleséget, mind az osztályozás hatékonyságát. El kell helyezni a kémiát, mint tudományt a fizika, a biológia és a földrajz mellett. Hangsúlyozni kell, hogy az egységes természet különböző szempontok szerint történő vizsgálata vezetett a kémia önálló tudományágként való megjelenéséhez. Legfontosabb a fizikai tulajdonságoktól elhatárolni a kémiai tulajdonságokat, valamint az életműködéstől elhatárolni a kémiai folyamatokat. Bemutatjuk, hogy a technikai civilizáció egyik fontos alappillére a kémiai ipar, amely kémiatudásunkon alapszik. Ezzel kapcsolatban fel kell hívni a figyelmet a kémiai ipar jelentős környezetkárosító, és potenciális környezetvédő szerepére. Az élményszerű tanulást, a természeti jelenségek iránti érdeklődés megtartását, illetve fokozását szolgálják a jól megtervezett kémiai kísérletek. A kísérletek legyenek látványosak, de egyszerűek. Legyen több olyan kísérlet, amit a tanulók otthon is meg tudnak ismételni (pl. oldás, égetés, sav-bázis reakciók, erjesztés). A kísérletek sokaságának elvégzésével szoktassuk hozzá a diákokat az anyagokkal és eszközökkel való figyelmes, pontos munkára, a mindenre nyitott észlelésre. A jelenségek értelmezése során lehetőség nyílik a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére, kialakul a tanulókban a jelenségek magyarázatának igénye is. Ki kell fejleszteni a tanulókban az anyag- és energiatakarékosságnak, mint a környezetvédelem egyik hatékony módszerének szemléletét. Az általános iskolában óvatosan kell bánni az absztrakt fogalmak használatával. Az atomok és molekulák mikrovilágát úgy kell bevezetni a tanulóknak, hogy az a kémiai tulajdonságok és reakciók értelmezését látványosan könnyítse. A molekulamodellek, kristálymodellek használatával a szemmel láthatatlan részecskék világának térbeli viszonyait jelenítsék meg a gyerekek. A molekulamodellek legyenek az állandó tömegviszonyok megjelenítői is. Az atommagok és az elektronok kölcsönhatása szolgáljon kémiai reakciók energetikájának értelmezésére. A periódusos rendszer alapja az atomok felépítése, de meg kell mutatni, hogy annak alapján könnyű a tájékozódás az egyszerűbb elemek tulajdonságai között. A mindennapokban fontos szerepet játszó szervetlen anyagok megismerésével a diákok anyagismerete, kísérletező készsége nagy fejlődésen megy át. Az anyagok és tulajdonságaik egy részét a fogalom és az alkalmazás szintjén ismerik meg, a magyarázatot ezek okaira még nem kell tudniuk. Megszerzett tudásuk alkalmazásával viszont az anyagok tulajdonságait részben értelmezni is tudják, megértik a szerkezet, a tulajdonságok és a felhasználás közötti összefüggéseket. Ismerjék meg a tanulók a háztartásban elterjedten használt vegyszereket, ezek élettani hatását és szakszerű, balesetmentes használatát. Legyen szó tápanyagokról, mérgekről, valamint kábítószerekről és azok káros hatásáról. Fel kell hívni a diákok figyelmét az egészségkárosító anyagok használatának veszélyeire, az egészséges életmód elemeire. Különösen a dohányzás és a könnyen elérhető kábító hatású oldószerek veszélyeire világítsunk rá az általános iskolai kémiatanítás során.

282

A mindennapokban használatos anyagok és változások példájából kiindulva kell eljutni a csoportosításig, amely elsősorban a keverék, a vegyület és a kémiai elem, valamint a fizikai és a kémiai változás között tegyen különbséget. A reakciók leírásához a sztöchiometriailag helyes kémiai egyenleteket kell használni. Az általános iskolai kémiaoktatás alapvető célja mennyiségi szempontból a kémiai egyenletek által kifejezett anyagmérleg, valamint az ezzel kapcsolatos mennyiségek és mértékegységeik alapos ismeretének és kezelésének megtanítása, ezek rutinszerű alkalmazása a reakciók mennyiségi viszonyaival kapcsolatos feladatmegoldásokban. A kémiai tananyag a lehetőségek szerint szorosan kapcsolódjon a többi tantárgy oktatásához. A kémia tanulmányok során a gyerekek sokféle kommunikációs formát gyakoroljanak. A magyar nyelv és irodalom tantárgyban megismert műfajok és elsajátított tevékenységek ehhez jó hátteret biztosítanak, a kémia órák pedig helyzeteket teremtenek e képességek alkalmazásához, fejlesztéséhez. A diákok kifejezőkészsége sokat fejlődik a különböző műfajú, kémiai tárgyú szövegek szóbeli és írásbeli alkotása során. Kísérleti tapasztalatokról írt beszámolók segítségével fejleszthető a nyelvi kifejező készség, elsősorban a pontosság, valamint a vizsgálatok szempontjából lényeges momentumok megragadása a jelenségekben. A jelenségek magyarázatának leírásakor, elmondásakor kifejleszthető a kémiai szakkifejezések megfelelő használata. A kémiai eljárások alkalmazásának, valamint az egyes elemek, vegyületek, módszerek felfedezésének történetével, neves kémikusok tevékenységének tanításával kialakítható a kémia kultúrtörténeti szemlélete. A sztöchiometriai egyenletekhez kapcsolódó egyszerű számításokkal szemléltethető a matematika természettudományos alkalmazása. Az informatika tárgyban elsajátított képességek, készségek gyakoroltatása, alkalmazása, továbbfejlesztése során alapvető önművelési, ismeretszerzési technikákat gyakorolnak a diákok. Egyszerűbb biokémiai, geokémiai és légkörkémiai folyamatokkal bemutatható, hogy a biológiai, geokémiai, meteorológiai jelenségek hátterét gyakran kémiai folyamatok segítségével lehet megérteni. A környezeti nevelésben a legfontosabb a természetes vizek, a levegő és a talaj kémiai szennyeződéstől történő megóvásának fontosságát megismertetni a tanulókkal. Az érintett környezeti jelenségek tárgyalása során tudatosítsuk a gyerekekben, hogy ők maguk is sokat tehetnek saját környezetük védelméért, hogy iskolájuk, családjuk, lakóhelyük sok cselekvési lehetőséget kínál a környezeti gondok helyi mérséklésére. Az általános iskolai kémiaoktatás célja végső soron olyan alapvető kémiai tudás, valamint e tudás rutinszerű alkalmazásának kifejlesztése, amely segít eligazodni a mindennapi életben felmerülő kémiai jellegű problémákban (pl. tápanyagok, oldószerek, tisztítószerek, mérgek, műanyagok, ivóvíz szennyvíz, szemét, stb. …). Általános iskolai kémia tanulmányaik során sokat fejlődik a diákok világképe az anyagok és anyagi változások tekintetében. A tananyag elsajátítása és megfelelő képességfejlesztés után a tanulók életkoruknak megfelelő szintű, a további természettudományos képzésükhöz stabil alapot biztosító kémiai tudással lépnek a középiskolába. FEJLESZTÉSI FELADATOK

Ismeretszerzési, -feldolgozási és alkalmazási képességek A tanulók szerezzenek gyakorlatot a kísérletezéshez szükséges anyagok és eszközök szakszerű, balesetmentes használatában, a minden apró mozzanatra kiterjedő észlelésben. Méréseik és egyszerű számítási feladataik során gyakorolják a tanult mértékegységek használatát, tudják alkalmazni azok törtrészeit és többszöröseit. A molekulák térbeli viszonyainak vizsgálatához használjanak a diákok modelleket. A modellek segítségével értelmezzék a molekulák összetételét.

282

Gyakorlottságot kell szerezniük a tanulóknak az információkutatásban, a lényegkiemelésben, a válogatásban, a tömörítésben és a rendszerezésben. Legyenek képesek a diákok megadott szempontok szerint használni lexikonokat, képlet- és táblázatgyűjteményeket, valamint multimédiás oktatási anyagokat. Rendszeres feladatokkal és önálló munkájuk elismerésével szoktassuk hozzá a diákokat az ismeretterjesztő irodalom, a tudományos sajtó, a lexikonok, a kézikönyvek, az iskolai és a lakóhelyi könyv- és médiatár, a sugárzott és a digitális média használatához. Gyakorlatot kell szerezniük a tanulóknak a feléjük áradó információözönből a tudományosan is elfogadható információk kiszűrésében, a média kritikus kezelésében. A megfigyeléssel, méréssel, jegyzeteléssel összegyűjtött információkat a tanulók koruknak megfelelő szinten hasonlítsák össze, csoportosítsák, sorolják be a megfelelő csoportokba. Találkozzanak a rendszerezés lépéseivel, lássanak példát arra, hogy egy halmaz csoportképzés után hogy alakítható rendszerré. A tanulók gyakorolják a vonalas felosztások, táblázatok, diagramok, grafikonok, ábrák, rajzok értelmezését, használatát, hogy ebben gyakorlatot szerezve maguk is képesek legyenek információkat megjeleníteni. A verbális és a képi információk átalakítása egymásba komoly nehézséget jelent a diákok számára. A felsőbb évfolyamokon akkor lehet hatékonyan fejleszteni ezt a fontos képességet, ha az alapvető ábrázolási módok alkalmazásában gyakorlatot szereztek a tanulók az általános iskola évei alatt. A vizsgálatokkal, mérésekkel és információkutatással szerzett adatokat, ismereteket a tanár segítségével elemezzék a diákok: értelmezzék a jelenségeket, állapítsanak meg összefüggéseket, vonjanak le következtetéseket, általánosítsanak. Meglepően hamar képesek lesznek önálló megállapításokat tenni a rendelkezésükre álló információk alapján. Már ebben a korban el lehet várni az érdeklődőbb gyerekektől, hogy az egyszerű reprodukción túllépve képesek legyenek a számukra érdekes természeti jelenségek és folyamatok, technikai alkalmazások mozzanatainak értelmezésére, magyarázatára. Ezeknek a diákoknak fel kell ismerniük a magyarázatra szoruló egyszerű vagy összetettebb problémákat, és ezek egy részére korábbi tapasztalataik, tudásuk és gondolkodási képességeik révén önállóan kell magyarázatot találniuk. A fenti teljesítmények feltételezik a diákok jártasságát az írott és beszélt szaknyelv pontos, helyes, szabatos használatában. A tanulóknak a szövegfeldolgozás és a szövegalkotás terén is képesnek kell lenniük tudásuk, kérdéseik, problémáik, véleményük kifejtésére. Eközben alkalmazzák az anyanyelv, mint tantárgy tanulása során kialakult képességeiket. A környezeti problémák az elmúlt évtizedekben tudatosultak a közgondolkodásban. A diákoknak ismerniük kell az ismereteikhez kapcsolódó globális és a közvetlen környezetükben megjelenő helyi környezeti problémák okait, következményeit. Értsék, hogy mindannyian használjuk, terheljük, szennyezzük környezetünket életünk során, tehát annak állapota saját életvitelünktől is függ. A helyzet elemzésében és a lehetséges megoldási módok keresésében támaszkodjanak a különböző természettudományi tárgyakban tanult ismereteikre. Ismerjék fel mindennapi életükben a környezeti problémákat, és közösen, tanárok és szülők segítségével keressenek megoldást az egyszerűbb gondokra. Családjukban, iskolájukban, tágabb környezetükben szerzett személyes tapasztalataik és tanulmányaik nyomán diákjainknak érteniük kell, hogy az egészség és a környezet épsége semmivel sem pótolható érték az egyén és a kisebb-nagyobb közösségek számára. Ismerniük kell azokat a környezeti tényezőket, életmódunk azon összetevőit, amelyek veszélyeztetik ezeket az értékeket. Tájékozottság az anyagról Az anyag szerkezetéről kialakult kép alapvető mindannyiunk világképében. Az

282

anyag részecsketermészetéről rendelkezzenek a tanulók a koruknak, elvonatkoztatási készségüknek megfelelő ismeretekkel. Vizsgálataik és tanulmányaik eredményeként a tanulók ismerjék meg a környezetükben előforduló fontosabb szervetlen anyagok részecskeszintű szerkezetét, a szerkezetből következő és egyéb fontos tulajdonságait, esetleges veszélyeit és biztonságos, szakszerű használatukat. Környezetünk anyagai közül az elfogyasztott tápanyagokkal kerülünk a legközvetlenebb, hosszú ideig tartó kapcsolatba. A diákok nyerjenek áttekintést a tápanyagok szerepéről, értékéről, a táplálkozás egészségmegőrző szerepéről és az egészséges étkezési szokásokról. Az egészségkárosító anyagok közül a nikotin és a könnyen elérhető, tudatállapotot befolyásoló anyagok jelentenek közvetlen veszélyt erre a korosztályra. A dohányzás nagymértékben terjed a 13-14 éves korosztályban, ezért a nikotin káros hatásainak bemutatása nagyon fontos feladata a kémiatanításnak. Olyan formát kell találnunk a dohányzás veszélyeinek, hosszú távú személyes és társadalmi következményeinek bemutatására, hogy ennek hatására a gyerekek elhatározzák magukban, hogy nem szoknak rá a cigarettázásra. A diákoknak ismerniük kell az őket veszélyeztető anyagok hatásait, el kell utasítaniuk ezek fogyasztását. Tájékozódás a térben. A tér és a természeti jelenségek A részecskékről tanult ismeretek szintjén alakuljon ki a diákoknak elképzelése az atomon belüli méretarányokról, valamint a kémiai részecskék és a közvetlenül érzékelhető méretű testek méretének nagyságrendi eltéréséről. Tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudomány fejlődéséről Általános iskolai tanulmányaik végén a diákok tudják, hogy a sokszínű anyagi világ egységes a felépítő részecskék tekintetében. Megértik, hogy a természet egységes rendszer, melyet csupán az emberi megismerés vizsgál különböző szempontok és módszerek, tudományágak alapján. Tudatában kell lenniük annak, hogy a tudományos megismerés kanyargós utakat bejárva fejlődik. A felhalmozott tudás az egész emberiség közös eredménye, melyben testet ölt a letűnt generációk minden tapasztalata, az életüket a tudományos problémák megoldásának szentelő tudósok munkája, tehetsége. Ismerjék a kémiai ismereteikhez kapcsolódó legnevesebb hazai és külföldi kutatókat. Tudják a diákok, hogy a technika eredményei mögött a természet törvényeinek tervszerű és alkotó jellegű alkalmazása áll. 7. ÉVFOLYAM

Évi óraszám: 55 Ciklus szerinti óraszám: 3 óra

Belépő tevékenységformák A bemutatott és az önállóan elvégzett kísérletek során előforduló jelenségek, változások sokaságának érzékelése. Megfigyelések rögzítése tanári segítséggel írott feljegyzések, rajzok, táblázatok formájában. A megismert és önállóan alkalmazott mérőeszközök szakszerű használata. Az elvégzett tanulókísérletek önálló bemutatása. Egyszerű kísérletek önálló elvégzése szóbeli utasítások vagy tanári bemutatás alapján. Az egyszerű kérdésekre adott válaszok ismertetése élőbeszédben. A tanult jelenségek értelmezése szóban vagy írásban. Az informatika tantárgyban elsajátított ismeretek és készségek alkalmazása a kémiai mérő-, modellező és oktatóprogramok használata, a hálózatról történő 282

információgyűjtés során. Egyéni és csoportos oktatási-tanulási tevékenységek a CD-n vagy az Interneten elérhető programok használatával. A kémia hatékony elsajátítását segítő tanulás-módszertani eljárások megismerése és gyakorlása. A vizsgált anyagok lényeges fizikai és kémiai tulajdonságainak felismerése. A környezetünkben előforduló legismertebb kémiai változások felismerése és értelmezése. A tanult fogalmakhoz minél több hétköznapi példa keresése, felsorolása. A különböző tűzoltási lehetőségek értelmezése, annak eldöntése, hogy milyen tűzesetben melyik eljárás alkalmazható. Az anyag részecsketermészetével kapcsolatos modellkísérlet vagy kísérlet tapasztalatainak értelmezése, az atom és az atommag méretarányainak érzékeltetése. A megismert ionokat tartalmazó ionvegyületek képletének megállapítása. Egyszerű molekulák összetételének megállapítása, szerkezeti képletének lerajzolása, modelljének elkészítése és elemzése. A használt modell és a valóság kapcsolatának értelmezése. A részecskéket jellemző és a halmazra jellemző tulajdonságok között történő különbségtétel. Egyszerű számítások végzése az anyagok tömegével, anyagmennyiségével és a részecskeszámmal kapcsolatban. Egyszerű számítások végzése az oldatok tömegszázalékos összetételével kapcsolatban. Adott egyenlet alapján a kémiai egyenlet lényegének és a tömegmegmaradás törvényének értelmezése.

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Az éves órakeret felhasználása: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Kémiai alapismeretek Anyagok és tulajdonságaik Elemek, atomok Atomok kapcsolódása Kémiai reakciók Összefoglalás, rendszerezés Témazáró írásbeli ellenőrzés

2 óra 14 óra 8 óra 7 óra 10 óra 9 óra 5 óra

Kémiai alapismeretek A kémia tárgya és jelentősége, a kémiai biztonságra vonatkozó előírások, veszélyjelek, R, S mondatok jelentése. Balesetvédelmi rendszabályok. Anyagok és tulajdonságaik Változások a természetben, környezetünkben, a háztartásban, a laboratóriumban. Megismerési eljárások: megfigyelés, hipotézis- és modellalkotás, kísérlet. Alapvető kísérleti eszközök, balesetmentes kísérletezés, vegyi balesetek, az önvédelem lehetőségei. Különbség a fizikai, kémiai és a biológiai változások között. Különbség a fizikai, kémiai és a biológiai tulajdonságok között. A keverékek és a vegyületek elkülönítése. A keverékek fajtái, szétválasztásuk. A levegő és összetevői. A víz és alkotórészei, vízbontás. Az oldhatóság, az oldatok, a tömegszázalékos összetétel. Elemek, atomok Bepillantás a részecskék világába. Atomok és felépítésük: elemi részecskék, töltésük, (relatív) tömegük, atommag, proton, neutron, elektonhéjak, méretviszonyok. Tömeg és töltésviszonyok a részecskékben: tömegszám, izotóp, (egyszerű) ion. Az atomok rendszerezése: elem, vegyjel, a periódusos rendszer, csoport, periódus, vegyértékelektronok. Az atomok kapcsolódása: molekulák, molekulamodellek. A részecskék sokasága: anyagmennyiség,

282

Avogadro-állandó, moláris tömeg, halmazállapotok, kristályrács, rácsösszetartó erő. A periódusos rendszer felépítése. A tömegmegmaradás törvénye, a kémiai egyenlet Atomok kapcsolódása Molekulák azonos atomokból. Molekulák különböző atomokból. Kovalens kötés. Fémes kötés. Ionok és ionvegyületek. Kémiai reakciók Kémiai reakciók csoportosítása: egyesülés-bomlás; exoterm-endoterm folyamatok. Az égés: az égés feltételei, oxidáció, redukció, redoxireakció, veszélyhelyzetek, túlélési lehetőségek. Sav-bázis reakció: sav, bázis. Az oldatok kémhatása: savas, lúgos, semleges. A kémhatást okozó ionok: hidroxidionok, oxóniumionok. Közömbösítés fogalma. Sók. Tudománytörténet A tárgyalt ismeretekhez kapcsolódó kiemelkedő tudósok munkássága, kísérleteik, felfedezéseik, fontos tudománytörténeti események.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A tanuló sorolja fel az atomot felépítő elemi részecskéket, tudja, hogy a protonok és az elektronok száma azonos a semleges atomban. Alkalmazza a periódusos rendszerben való elhelyezkedés és az atom protonszáma közti összefüggést. Nevezze meg a tanult atomokat, ionokat, molekulákat és tudja felírni kémiai jelüket. Használja a molekulamodellt a tanult molekulák bemutatására. Ismerje fel a tanult anyagokat tulajdonságaik alapján. Az elvégzett tanulókísérleteket szóbeli utasítás vagy leírás alapján szakszerűen mutassa be. Tudja, hogy a megismert anyagoknak, változásoknak mi a szerepük a mindennapi életben, ismerje helyes alkalmazásukat, környezet és egészségkárosító hatásukat. Ismerje az égés folyamatának lényegét, mindennapi jelentőségét, feltételeit, veszélyeit, a helyes magatartásformát tűz esetén. Társítson minél több hétköznapi példákat a tanultakhoz. Tegyen különbséget 1 db és 1 mol részecske tömege között.

8. ÉVFOLYAM

Évi óraszám: 55 Ciklus szerinti óraszám: 3 óra

Belépő tevékenységformák Az egyes témakörökben szereplő vegyületek megismerése közben használják, rögzítsék, gyakorolják a tanulók a 7.évfolyam kerettantervében szereplő ismereteket, tevékenységeket, képességeket. A lényeges és lényegtelen tapasztalatok megkülönböztetése. Megfigyelések önálló rögzítése: írott feljegyzések, rajzok, táblázatok formájában. Olyan kísérletek elvégzése folyamatábra vagy leírás alapján, melyek a korábban megismert műveleteket tartalmazzák. Ismeretek kifejtése folyamatos élő beszédben vagy írott szöveg alkotása a kémiai szakkifejezések pontos használatával. Folyamatábrák, grafikonok, táblázatok, tablók készítése, kísérletek bemutatása és ezek értelmezése szóban. Egy kiválasztott témához kapcsolódó ismeretek gyűjtése az írott, a sugárzott és a digitális médiából. Az összegyűjtött ismeretek csoportosítása, válogatása, rendszerezése, szerkesztése, majd írott vagy szóbeli kifejtésre alkalmas formába öntése az informatika tantárgyban elsajátított ismeretek és képességek felhasználásával. Az elsajátított tanulás-mód-

282

szertani eljárások alkalmazása és kiegészítse a kémia újabb ismeretköreihez illeszkedő módszerekkel. A természettudományos megismerési módszerek alkalmazása feladathelyzetekben. A környezet terhelését csökkentő lehetőségek említése a mindennapi életből. A fontosabb összetett ionokat is tartalmazó ionvegyületek képletének megszerkesztése. A tanult vagy a kísérletek során megfigyelt reakciók egyenleteinek megszerkesztése egyszerűbb esetekben. Egyszerű kémiai számítások elvégzése kémiai egyenlet alapján. TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Az éves órakeret felhasználása: 1. 2. 3. 4. 5.

Nemfémes elemek és vegyületeik Fémes elemek és vegyületeik Környezeti kémia Összefoglalás, rendszerezés Témazáró írásbeli ellenőrzés

16 óra 16 óra 8 óra 10 óra 5 óra

Tudománytörténet A tárgyalt anyagokhoz kapcsolódó kiemelkedő tudósok munkássága, kísérleteik, felfedezéseik, fontos tudománytörténeti események. Nemfémes elemek és vegyületeik. A hidrogén és a víz. A hidrogén égése, hidrogén és oxigén keveréke, durranó-gáz próba. A halogén elemek, élettani jelentőségük. A halogén elemek vegyületei, jelentőségük a gyakorlatban. (teflon) A klór, klór reakciója vízzel. A sósav, reakciója fémekkel, lúgos kémhatású anyagokkal. Az oxigén és az ózon. A kén és oxidjai. A kén halmazállapot-változásai, reakciója oxigénnel. A kén-dioxid további oxidációja, reakció vízzel. A kénsav reakciója vízzel, bázisokkal, fémekkel, szerves vegyületekkel. A nitrogén és nitrogén-oxidok, ammónia. A salétromsav reakciója vízzel, bázisokkal, fémekkel, illetve az oxidáló hatása.) A foszfor és vegyületei. A szén és szervetlen vegyületei:szén-monoxid, szén-dioxid, szénsav. Mofetta. Szerves vegyületek: szénhidrogének, oxigéntartalmú szerves vegyületek, nitrogén tartalmú szerves vegyületek. Szilícium és vegyületei. Fémes elemek és vegyületeik Nátrium, kálium, kalcium, kalcium-karbonát, magnézium és vegyületeik, műtrágyák. A nátrium és a kalcium reakciója nemfémekkel, vízzel. A magnézium égetése, reakciója savoldattal. A víz reakciója fém-oxidokkal, -hidroxidokkal. A kalcium-karbonát hőbomlása, reakciója savval. Mészégetés, mészoltás folyamata. Életfontosságú anyagok: Nátrium-klorid, a vas, a kalcium, a magnézium és a cink szerepe. Természetes vizek: Tengervíz, édesvíz. Vízkeménység, vízkő, vízlágyítás. Vas, vasoxid, vasgyártás, acél, alumínium, ötvözetek. Korróziós jelenségek a mindennapi életből, ezek értelmezése a tanult fogalmak alapján, a korrózióvédelem. A vas reakciója klórral, oxigénnel, savoldatokkal, ipari előállítása. Az alumínium reakciója oxigénnel, a termitreakció, az alumínium kiváltott korróziója. Arany, ezüst, ötvözeteik, réz réz-szulfát. A nemesfémek reakcióképtelensége (híg) savoldatokkal, a királyvíz és a választóvíz hatása.

282

Környezeti kémia Energiagazdálkodás: Tűzifa, természetes és mesterséges szenek, kőolaj, földgáz, atomenergia, elektromos áram. Megújuló energiahordozók, energiatakarékosság. Az emberi szervezet építőanyagai és energiahordozói: Zsírok, szénhidrátok, fehérjék. Levegőszennyezés: Széndioxid, üvegházhatás, kén, kén-dioxid, kén-trioxid, kénsav, savas eső, nitrogén-dioxid, salétromsav, szmog. Szervetlen tisztítószereink: Hypo, oxidáló hatása, sósav, nátrium-hidroxid. A hypo reakciója sósavval, színtelenítő hatása. Az oxigén reakciója szénnel, szerves vegyületekkel (metán, etil-alkohol).A szén-dioxid reakciója vízzel, előállítása és kimutatása. A szén-monoxid képződése és égése. Csomagolóanyagok: Műanyagok, fémek, üveg, hulladékok, szelektív hulladékkezelés, újrahasznosítás, a hulladékégetés és veszélyei. Vízszennyezés: Szennyvíz, kémhatás, iontartalom, szerves szennyeződés, víztisztítás. Az építkezés anyagai: Tégla, cserép, vas, acél, cink, réz, ólom, műanyagok, kalcium-oxid, kalcium-hidroxid, cement, sóder, homok, habarcs, beton, gipsz.(A cink reakciója savoldatokkal. Mészégetés, mészoltás, karbonátosodás. Az elektronika anyagai: Szilícium, üveg, arany.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A tanuló a tanult elemek helyét ismerje fel a periódusos rendszerben. Nevezze meg a részletesen tanult elemeket, vegyületeket, írja fel kémiai jelüket, ismerje környezeti, élettani hatásukat. Használja a molekulamodellt a tanult molekulák bemutatására. Értelmezze a kémiai reakció lényegét (kiindulási anyagok és termékek megadása) az elvégzett kísérletek alapján. Értelmezze az egyszerű kémiai reakciókat a kémiai egyenlet alapján. Sorolja be a megismert anyagokat a megfelelő anyagcsoportokba, a kísérleti úton is megismert változásaikat, reakcióikat a megfelelő típusba. Társítson minél több hétköznapi példákat a tanultakhoz. Leírás alapján mutassa be a tanulókísérleteket, ezek során használja szakszerűen a laboratóriumi eszközöket. Tudja, hogy a megismert anyagoknak, változásoknak mi a szerepük a mindennapi életben, ismerje helyes alkalmazásukat, környezet és egészségkárosító hatásukat. Érzékszervvel megfigyelhető tulajdonságaik alapján azonosítsa a köznapi életben is fontos szervetlen anyagokat. Használati utasítás alapján szakszerűen dolgozzon a háztartási vegyszerekkel, a mindennapi életben használt oldatokkal. Sorolja fel a természetes vizek összetevőit. Ismerje fel az egészségét, a környezet épségét veszélyeztető jelenségeket, problémákat saját környezetében. Sorolja fel a levegő és a természetes vizek szennyezéseit.

KULCSKOMPETENCIÁK Kémia 1. Anyanyelvi kommunikáció: Ismeret: Bővítse szókincsét. Ismerje meg a kémia tudományban /tantárgyban/ használt szakkifejezéseket. Képesség: Tudja, pontosan, szakszerűen használni a tantárgy formuláit szóban és írásban. Attitűd:

282

Fogadja el, hogy a kémia szaknyelve megtanulható s nélkülözhetetlen a tudomány eredményeinek megértéséhez és a kommunikációhoz. 2. Idegen nyelvi kommunikáció: Ismeretek: Ismerje meg, tanulja meg a kémia speciális / más nyelvi területről származó / jelrendszerét, kifejezéseit. Képességek: Legyen képes beépíteni az idegen nyelvi szakkifejezéseket kommunikációjába. Attitűd: Érezze, hogy a szakszerű kifejezések használata megkönnyíti, pontosabbá teszi kommunikációját. 3. Matematikai kompetencia: Ismeretek: Tanulja meg a kémia tantárgyban megjelenő matematikai formulákat, gondolkodási műveleteket. Képességek: Tudja összekapcsolni a matematikai és természettudományos gondolkodás elemeit, legyen képes műveletek elvégzésére. Attitűd: Tartsa fontosnak és megtanulhatónak a matematikai műveletek kémiai alkalmazását. 4.

Digitális kompetencia:

Ismeretek: Ismerje az IST által nyújtott lehetőségeket. Képességek: Legyen képes az informatikai eszközöket használni a tantárgy ismereteinek a megszerzésében, elmélyítésében. Attitűd: Legyen kritikus és megfontolt az interaktív média által nyújtott lehetőségek felhasználásában.

5. A természettudományokhoz és azok alkalmazásához kapcsolódó kompetenciák: Ismeretek: Ismerje a bennünket körülvevő anyagok jellemzőit, az élő és az élettelen világ kapcsolatát, kölcsönhatásait. Képességek:

282

Ismereteit tudja alkalmazni összefüggések felismerésére, kölcsönhatások modellezésére, bemutatására, problémamegoldásra. Attitűd: Érezzen felelősséget a természet és a társadalom alakítására, törekedjen a fenntarthatóságra. 6. A hatékony, önálló tanulás: Ismeretek: Ismerkedjem meg a kémia tantárgy tanulási módszereivel, alakítsa ki saját, önálló, hatékony módszereit. Képességek: Legyen képes az önálló, hatékony ismeretszerzésre, ismereteinek az alkalmazására, tanulási módszereinek bővítésére, tökéletesítésére. Attitűd: Fogadja el, hogy a kémia tantárgyhoz kapcsolódó ismeretek elsajátíthatóak s nélkülözhetetlenek az ember és a természet harmonikus kapcsolatának kialakításában. 7. Szociális és állampolgári kompetencia: Ismeretek: Ismerje meg a kémia tantárgy tanulása során megvalósítható munkaformákat. Képességek: Legyen képes a tanulási folyamatban az aktív együttműködésre. Attitűd: Fogadja el, hogy a befogadás, kötelezettségek teljesítése harmonikus együttműködést okoz, s mindenki számára egyformán eredményes. 8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: Ismeretek: Ismerje meg a kémia, mint természettudomány eredményei nélkülözhetetlenek az emberi társadalom működtetéséhez. Képességek: Legyen képes az anyagok, jelenségek vizsgálatának megtervezésére, a kísérlet elvégzésére, következtetések megállapítására. Attitűd: Törekedjen a megszerzett ismeretek kreatív alkalmazására. 9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: kulturális kompetencia Ismeretek: 282

Ismerje meg a tantárgy, tudomány, grafikus, modellszerű megjeleníthető formáit. Képességek: Legyen képes a jelenségek, folyamatok esztétikus ábrázolására (jegyzőkönyv, kísérlet leírása, modellezés). Attitűd: Tartsa fontosnak munkájában a könnyen áttekinthetőséget, esztétikus megjelenítést.

282

282

FÖLDRAJZ 7–8. ÉVFOLYAM

282

CÉLOK ÉS FELADATOK

A Földünk-környezetünk műveltségterület tanításának a célja a szilárd földrajzi ismeretrendszer nyújtása, és az ezen alapuló tudatos földrajzi-környezeti gondolkodás kialakítása. Célja, hogy fokozatosan elmélyítse a korszerű természettudományos műveltséget, hozzájáruljon a természettudományos világkép alakításához. Az életkori sajátosságoknak megfelelően egy magasabb szinten továbbfejlessze, elmélyítse és differenciálja a tanulók alapozó szakaszban megszerzett tudását és képességeit. Célja, hogy a tanulók megértsék, hogy a természet egységes egész, a Föld egységes, de állandóan változó rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él, és ez megköveteli az erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodást. Felkelteni a tanulók érdeklődését a természeti környezetben lezajló jelenségek, folyamatok megfigyelése és magyarázata iránt. Célja, hogy ismerjék meg a tanulók a természeti környezet, a társadalom és a gazdasági élet kölcsönös kapcsolatait, a földrajzi környezet szerepét. Szerezzenek átfogó ismereteket a kontinensek természeti, társadalmi és gazdaságföldrajzi jellemzőiről, általános és regionális sajátosságairól, különbségeiről. Ismerkedjenek a tanulók a kontinensek népeivel, a népesedési folyamatokkal, a természeti környezet és a települések, az életmód és gazdasági tevékenység összefüggéseivel. Más népek megismertetése révén az eltérő életfelfogású, életmódú és kultúrájú emberek iránti tisztelet és megbecsülés kialakítása. A távoli kontinensek megismerése során szerzett természeti, társadalom- és gazdaságföldrajzi ismeretek fejlesztik a földrajzi és társadalmi folyamatokban való tájékozottságot. Cél, megismertetni a tanulókat Európa országainak, ország csoportjainak és tipikus tájainak legfontosabb természeti, társadalmi és gazdasági jellemzőivel, az országok, térségek együttműködésével. Az európai kultúra, életmód, szokások, hagyományok megismertetésével pozitív viszony kialakítása a közös európai értékekhez. Az európai kultúra, életmód, szokások, hagyományok megismertetésével alakuljon ki a diákokban pozitív viszony a közös európai értékekhez. Hazánk természeti, társadalmi, kulturális és tudományos értékeinek megismertetésével járuljon hozzá a reális alapokon nyugvó nemzettudat kialakításához, a hazához való kötődéshez. Tovább erősödjön a tanulókban az európai egység jelentősége, ismerjék meg annak szerepét és ellentmondásait. Ismerjék meg a tanulók az emberi tevékenység környezetkárosító hatásait, azok megelőzésének és megszüntetésének lehetőségét. A konkrét ismereteken nyugvó környezettudatos magatartás formálása. Megismertetni a magyar utazók, felfedezők a Föld és népeinek megismerésében vállalt szerepét. Egyik legfontosabb feladatunk, megismertetni a tanulókkal a szűkebb és tágabb környezet természeti, társadalmi és gazdasági jellemzőit, folyamatait, azok kölcsönhatásait és következményeit. Ismertessük meg – lehetőség szerint a gyakorlatban – a szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezetben való tájékozódás, eligazodás alapvető eszközeit és módszereit. A

282

vizsgálódás középpontjában a természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok, jelenségek, valamint napjaink eseményei álljanak. Valamennyit a társadalom szemszögéből mutassunk be, a természettudományok és a társadalomtudományok vizsgálódási módszereinek alkalmazásával. Segítsük elő, hogy reális kép alakuljon ki a tanulókban a nemzeti értékeinkről, a magyarság világban elfoglalt helyéről, hazánk kedvező és kedvezőtlen természeti, társadalmi és gazdasági adottságairól, jellemző társadalmi és gazdasági folyamatairól, valamint európai integrációjáról. A Földünk-környezetünk műveltségi terület tartalmainak feldolgozása során fejlesszük a tanulók földrajzi-környezeti gondolkodását, helyi, regionális és globális szemléletét. A műveltségi terület minden jelenségét és folyamatát változásában, fejlődésében mutassunk be, feltárva azok okait és lehetséges következményeit is! Így fokozatosan kialakítjuk a tanulók környezetért felelős magatartását. Értékeljük a globalizálódó gazdasági, társadalmi és környezeti folyamatokat, ezzel lehetővé válik, hogy a tanulók megismerjék az emberiség egész bolygónkra kiterjedő természetátalakító tevékenységét, valamint az ebből fakadó, szintén világméretű természeti és társadalmi problémákat. Az elsajátított ismeretek és a felismert összefüggések alapján érthetővé válnak azok az új kihívások, amelyek a 21. század elején – az új kommunikációs formák elterjedésével – átszabják a hagyományos gazdaság kereteit, és amelyek – az információáramlás szabadságának megjelenésével – érdekellentéteket okozhatnak és társadalmi változásokat gerjeszthetnek a világ egyébként elzárt térségeiben, zárt társadalmaiban. A 7. évfolyamtól – az életkori sajátosságoknak megfelelően – egy magasabb szinten továbbfejleszti, elmélyíthető és differenciálható a tanulók alapozó szakaszban megszerzett tudása. 7–8. ÉVFOLYAM

Általános fejlesztési követelmények Ismerjék fel a kontinenseken és a hazánkban jellemző földi képződmények, a főbb természet- és társadalom-földrajzi, környezeti jelenségek, folyamatok összefüggéseit! Lássák be, mekkora szerepe van az egyénnek és az egyes társadalmi közösségeknek a környezet értékeinek, harmóniájának megóvásában és továbbadásában! Ismerjék fel a személyes cselekvés lehetőségeit. Legyenek tisztában azzal, hogy az emberek származásuk, kultúrájuk, értékrendjük alapján különböznek egymástól, de emberi mivoltában mindenki egyenrangú! Alakuljon ki a tanulókban a földrajzi-környezeti tudás folyamatos gyarapítására irányuló igény! Rendelkezzenek a kulcskompetenciákkal kapcsolatos alapkészségekkel! Az életkori sajátosságoknak megfelelően legyenek birtokában a földrajzi környezetben és a gyakorlati életben való eligazodás képességének! Ismeretszerzés, tanulás Tudjanak eligazodni, válogatni tanári segítséggel a különböző információs anyagokban és ezek gyűjteményeiben (pl. a világhálón, a könyvtárban, kiállításon és múzeumban)! Tudjanak kiválasztani tanári irányítással a földrajzi-környezeti tartalmú, különböző céloknak megfelelő, közvetett információhordozókat (térképek, ismeretterjesztő és

282

szépirodalmi könyvek, albumok, folyóiratok, egyszerű statisztikai kiadványok, lexikonok, szóbeli források, ábrák, képek, CD-ROM, tömegkommunikációs források, internet stb.)! Képesek legyenek megfigyeléseket, méréseket végezni, vizsgálódni, tanári irányítással csoportmunkában és önállóan! Ismerjék a legegyszerűbb eszközök, mérőműszerek gyakorlati alkalmazását, balesetmentes használatát! Tudjanak értelmezni és feldolgozni a műveltségterület tartalmaihoz kapcsolódó információkat egyéni és csoportmunkában tanári irányítással (lényeg kiemelése szövegből, összehasonlítások, információk csoportosítása és rendszerezése; adatok, egyszerű adatsorok, diagramok és más ábrák elemzése, összehasonlítása; tények, szöveges információk ábrázolása különböző módon – pl. térképvázlaton, rajzon, diagramon, maketten – ; egyszerű vázlat készítése információk alapján önállóan; következtetések levonása a készen kapott és a számítással nyert adatokból, tényekből; gyűjtemény, tabló összeállítása szaktudományos szempontok alapján – pl. kőzetek, termények, termékek, képek; a környezetben lejátszódó események, folyamatok, helyzetek bemutatása helyzetgyakorlatokban). Tudják értelmezni a hírekben hallott földrajzi-környezeti tartalmú információkat! Az életkoruknak megfelelően ismerjék a szakkifejezéseket, és megfelelően tudják használni azokat! Tudjanak leírásokat, beszámolókat készíteni megfigyelésekről, ismeretekről szóban és írásban a megfelelő segédeszközök használatával, tanári irányítással! Legyenek aktív résztvevői a projektmódszerrel történő ismeretszerzésnek és alkalmazásnak! Legyen igényük a hétköznapi életben felhasználható földrajzi-környezeti tudás elsajátítására! Tájékozottság a földrajzi térben Tudjanak tájékozódni az egyes kontinenseken! Tudjanak keresztmetszetről és tömbszelvényről szerzett információkat azonosítani a térképi információkkal! Legyenek birtokában a mechanikus térképolvasásnak, tanári irányítással képesek legyenek a logikai térképolvasásra is (különféle méretarányú és ábrázolású térképen)! Tudják a földrajzi fokhálózat használatát! Tudjanak mérni különböző méretarányú térképeken! Ismerjék meg a fontosabb földrajzi-környezeti jelenségek, folyamatok, erőforrások, valamint környezeti problémák térbeli elhelyezkedését! Ismerjék fel és nevezzék meg a térképen, földgömbön a földrajzi térben való eligazodáshoz nélkülözhetetlen topográfiai fogalmakat! Tájékozottság az időben Igazodjanak el a földtörténet időegységeiben! Tudatosuljon a tanulókban a természetföldrajzi folyamatok és a történelmi események időnagyságrendi és időtartambeli különbsége! Ismerjék fel a környezetben lezajló folyamatok időrendiségét, a periodikus jelenségeket! Tudják időrendbe állítani a kontinenseken megismert földrajzi-környezeti eseményeket, jelenségeket, folyamatokat! Tájékozottság a környezet anyagaiban Tudják rendszerezni az élő és élettelen anyagokat, valamint ismerjék fel a természeti és

282

társadalmi életben, gazdaságban betöltött jelentőségüket! Ismerjék fel a leggyakrabban előforduló ásványokat és kőzeteket, valamint nyersanyagokat, energiahordozókat, talajtípusokat! Lássák be, hogy a földi nyersanyagok és energiahordozók készletei végesek, ez ösztönözze a tanulókat az energiatakarékos magatartás kialakítására! Ismerjék a leggyakoribb környezetkárosító anyagokat és a legjelentősebb környezetvédő intézkedéseket! Tájékozottság a környezet kölcsönhatásaiban Tudják értelmezni az egyes tájak, országok, földrészek természeti és társadalmi jellemzőit, és azok összefüggéseit! Ismerjék fel példákon keresztül, hogy az egyes népek természeti és gazdasági körülményei, hagyományai hogyan befolyásolhatják gazdasági fejlődésüket, gondolkodásmódjukat! Ismerjék fel a földrajzi térben zajló kölcsönhatásokat! Ismerjék fel a természeti környezet közvetlen és közvetett hatásait a történelmi eseményekben és a jelen társadalmi-gazdasági folyamataiban hazai és külföldi példák alapján! Ismerjék fel és tudják egyszerűen értelmezni a gazdasági élet jelenségeiben, folyamataiban megnyilvánuló kölcsönhatásokat! Vegyék észre a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak és kölcsönhatásainak eredményeképpen létrejövő környezeti változásokat! Ismerjék fel az emberi tevékenységek által okozott környezetkárosító folyamatokat. Tájékozottság hazai földrajzi-környezeti kérdésekben Ismerjék meg részletesen Magyarországot, a hazai tájak természeti és társadalmi-gazdasági értékeit, a hazához való kötődés megerősítése érdekében! Különböző források felhasználásával ismerjék meg a magyarság, Magyarország és a magyar gazdaság helyét, kapcsolatrendszerét a Kárpát-medencében, Közép-Európában, földrészünkön és a világban! Aktualitások alapján ismerjék fel a hazai társadalmi-gazdasági élet földrajzi jellegzetességeit! Ismerjék meg a magyarországi védett természeti, kulturális, néprajzi, gazdaságtörténeti értékeket! Ismerjék fel környezetünk problémáit, azok hazai és regionális kapcsolatait! Ismerjék meg a magyar utazók, tudósok, szakemberek szerepét a Föld felfedezésében és megismerésében! Tájékozottság regionális és globális földrajzi-környezeti kérdésekben Ismerjék fel a földrajzi övezetesség megnyilvánulását a természeti adottságokban a kontinensekről vett példákban! Mutassák be a természetföldrajzi adottságok gazdaságra gyakorolt hatását kontinensrészek, tájak és országok példáján! Ismerjék meg Európa és országai földrajzi jellemzőit, különös tekintettel a Magyarországgal szomszédos országokra és az Európai Unió tagállamaira! Ismerjék fel a földrészek, azok nagytájai, a tipikus tájak és az országok regionális sajátosságait, valamint hasonlóságait és különbségeit! Tudják, hogy napjainkban a társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok egy része világméretekben zajlik! Legyenek tisztában azzal, hogy az egyes országok eltérő mértékben járulnak hozzá a

282

földrajzi környezetet pusztító folyamatokhoz! Ismerjék a természet- és a környezetvédelem alapvető céljait, közös és sajátos feladatait! Tudatosuljon a tanulókban, hogy a környezet védelméért mindannyian személyesen is felelősek vagyunk! Legyenek tisztában a legfontosabb környezeti veszélyekkel, legyen képük a társadalomra háruló felelősségről a természetes és egészséges környezet megőrzésében, regionális példák alapján! Ellenőrzés, értékelés Alapelvek: Az ellenőrzés és értékelés fogja át a tanuló valamennyi tanórai és a tantárggyal kapcsolatos tanórán kívüli tevékenységét. Mind az ellenőrzés, mind pedig az értékelés módszertanilag legyen változatos. Az ellenőrzést mindig kövesse a konkrét teljesítmény, a topográfiai tájékozottság és a tantárgyhoz való viszony körültekintő és változatos számszerű vagy szöveges értékelése. Törekedjünk a sokoldalú, differenciált osztályozásra (szóbeli, írásbeli számonkérés, órai munka stb.), mert csak így teljes ellenőrzési-értékelési rendszerünk. Az ellenőrzés módjai:  folyamatos megfigyeléssel (milyen a tanulók érdeklődése, aktivitása, figyelme, ismeretszerző képessége, ismeretalkalmazása, stb.)  szóbeli feleltetéssel (mely elsőbbséget élvez), törekedni kell arra, hogy a tanulók ismereteiket, tapasztalataikat, megfigyeléseik lényegét összefüggően el tudják mondani  írásbeli ellenőrzéssel, azaz feladatlapokkal, mérőlapokkal, vázlatrajzok készíttetésével és topográfiai tájékozottság mérésével  a belépő tevékenységformák között megjelölt gyakorlati feladatok, önálló kutatómunka (ábraelemzés, kiselőadás, sajtófigyelés …) végzésével.

7. ÉVFOLYAM

Éves óraterv Évi óraszám: 37 óra/év – 1 óra/hét A témakörre javasolt órák száma

Témakör Földtörténet

6

Az Európán kívüli földrészek

28

Észak-, Nyugat- és Dél-Európa természet- és társadalomföldrajza

15

Az éves óraterv csak a témakörök javasolt óraszámát tartalmazza! Témakörök, tartalmak Témakörök

Tartalmak

282

Földtörténet

Az Európán kívüli földrészek

282

Tájékozódás az időben. A jelenségek és az idő kapcsolata. A földtörténeti események időbelisége és térbelisége. A történelmi és a földtörténeti időbeosztás nagyságrendjének eltérése. Eligazodás a földtörténeti időbeosztás főbb egységeiben. A föld felszínének alakulása a földtörténet során. A kőzetlemezek és a lemeztektonika. Az ásvány- és kőzetképződés folyamata. Az ásványi nyersanyagok jellemzői és csoportosításuk. Az egyes kontinensek általános természet- és társadalomföldrajzi képe. Földrajzi övezetesség a kontinenseken. A kontinensek tipikus tájainak, ország csoportjainak, országainak természet- és társadalomgazdaságföldrajzi jellemzői, összefüggései. A gazdasági élet jelenségeiben, folyamataiban megnyilvánuló kölcsönhatások. Jelentősebb magyar utazók, felfedezők szerepe a Föld és népeinek megismerésében. A környezetet károsító emberi tevékenységek bemutatása. Afrika A sivatagok és oázisok mint tipikus tájak, az éhségövezet. Trópusi Afrika természeti viszonyai, társadalmi-gazdasági problémák. A földrész jellemző országai és térségei: Dél-afrikai Köztársaság, Egyiptom, az arab világ. Ausztrália és Óceánia Kiemelten: Ausztrál Államszövetség, Új-Zéland. Sarkvidékek Az Északi- és a Déli-sarkvidék közötti földrajzi különbségek. Életlehetőségek a sarkvidékeken. Amerika Észak-, Közép- és Dél-Amerika eltérő természet- és társadalom földrajzi képe. Az eltérő adottságok és az egyes országok tipikus társadalmi gazdasági fejlődése. Tipikus tájak: ültetvény, farmvidék, technológiai park, agglomerációs zóna. Kiemelt országok: Észak-Amerika – USA, Kanada; Közép - Amerika – Mexikó; Dél-Amerika – Brazília. Ázsia Tipikus tájak: tajga, monszunvidék, magashegység, öntözéses gazdálkodás. Kiemelt országai és térségei: Kína, India, Japán, Délnyugat Ázsia, Délkelet-Ázsia.

Észak-, Nyugat- és Dél Európa természet- és társadalomföldrajza

Európa általános természet- és társadalomföldrajzi képe. Földrajzi övezetesség a kontinensen. A földrész tipikus tájainak, országcsoportjainak, országainak természetés társadalom-gazdaságföldrajzi jellemzői, különös tekintettel az Európai Unió tagországaira és a hazánkkal szomszédos országokra. Az Európai Unió általános társadalmi és gazdasági jellemzői. Észak-Európa Svédország, Finnország, Dánia, Norvégia közös és egyedi földrajzi vonásai. Nyugat-Európa A történelmi múlt hatása a mai gazdasági életre. Átalakuló ipari körzetek. Kiemelt országok: Nagy-Britannia, Franciaország, Benelux Államok Dél-Európa Tipikus tájak: mediterrán táj, üdülőövezet, kikötői övezet Kiemelt országok: Olaszország, Spanyolország, Görögország, Horvátország, Szerbia és Montenegró.

Belépő tevékenységformák Lényeg kiemelése szövegből, összehasonlítások, információk csoportosítása és rendszerezése. A természeti adottságok és a gazdasági élet kölcsönhatásainak bemutatása, példák alapján. A környezetben szerzett tapasztalatok, köznapi földrajzi-környezeti ismeretek megfogalmazása. Az egyes témákhoz kapcsolódó gyűjtőmunkák készítése könyvek és internet segítségével. Leírások, beszámolók készítése szóban és írásban a megfelelő segédeszközök használatával, önállóan. Irányított tanulói kiselőadás készítése megadott vagy szabadon választott témában a gyűjtőmunkák felhasználásával. Az egyes országok, tipikus tájak, földrajzi jelenségek önálló bemutatása megadott – különböző – szempontok alapján. Önálló tanulói beszámoló készítése a magyar utazók, földrajzi felfedezők szerepéről a Föld és népeinek megismerésében. A hírekben hallott földrajzi-környezeti tartalmú információk értelmezése. A különféle tanulói nézetek megfogalmazása, kifejtése esetelemzés, vita és egyszerű szerepjáték során. Leírások, beszámolók készítése megfigyelésekről, ismeretekről szóban és írásban a megfelelő segédeszközök használatával, önállóan. Egyszerű vázlat készítése információk alapján tanári irányítással. A földrajzi-környezeti tartalmú információk értelmezése és feldolgozása tanári irányítással egyéni és csoportmunkában. Példák keresése a természeti és társadalmi jellemzők kölcsönhatásaira és a természeti környezet társadalmi fejlődésre gyakorolt hatásáról. Szemelvények gyűjtése különböző megadott és szabadon választható témában. További szakkifejezések megismerése és helyes használatuk gyakorlása az életkori sajátosságoknak megfelelően. Multimédiás oktatóanyagok használata. Tájékozódás a földtörténeti időszalagon. Folyamatábrák használata a földtörténeti események, a felszínfejlődés és következményeik feltárásához. 282

Adatok, egyszerű adatsorok, grafikonok és diagramok (oszlop, szalag, kör) elemzése. Számítási feladatok elvégzése, statisztikai adatok feldolgozása. Terméklisták készítése a tanult országok Magyarországon is kapható termékeiből. Tablók készítése az egyes országokról, tipikus tájakról, földrajzi jelenségekről gyűjtött információkból. Tájékozódás – tanári irányítással – űrfelvételeken, légi fotókon, a látottak elemzése megadott szempontok alapján. Topográfiai gyakorlatok. Különböző információk leolvasása domborzati, közigazgatási, tematikus térképekről. A leolvasott információk felhasználásával összefüggések keresése a kontinensek és a tanult országcsoportok, országok természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági megismeréséhez. Megadott információk ábrázolása kontúrtérképeken. A projektmódszer alkalmazása az ismeretszerzés és az ismeretek feldolgozása során. A magyar utazók, földrajzi felfedezők életével és munkásságával kapcsolatos gyűjtőmunka.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Ismerjék a földrészek és a világtenger legfőbb természetföldrajzi jellemzőit! Tudják felsorolni a természetföldrajzi övezetesség fontos elemeit, valamint tudják bemutatni annak alapvető jellegzetességeit az egyes kontinenseken! Ismerjék, hogy a földrajzi fekvés és helyzet milyen hatással van az országok társadalmi, gazdasági életére, fejlettségére! Tudják elemezni az egyes kontinensek, tájak, országok természeti és a társadalmi-gazdasági jellemzőit bemutató képeket, ábrákat, adatsorokat! Ismerjék fel a tipikus tájakat képek, leírások alapján. Tudják kialakulásuk okait és legfontosabb jellemzőiket, különös tekintettel az európai országokra! Megadott szempontok alapján tudják bemutatni az egyes kontinenseket, tipikus tájaikat, valamint legfontosabb országaikat! Képesek legyenek a tanulók – tanári irányítással – alapvető összefüggések felismerésére! Tudjanak különböző térképi információkat felhasználni az egyes kontinensek és azok tipikus tájainak, illetve országainak bemutatása során! Meg tudják mutatni különböző méretarányú és tartalmú térképen az egyes témákhoz kapcsolódó minimális topográfiai fogalmakat! Ismerjék az Európai Unió létrehozásának okait, társadalmi és gazdasági jellemzőit!

A tananyag feldolgozásához szükséges topográfiai fogalmak. (A minimális topográfiai követelményeket dőlt betűvel jelöltük.) Afrika Gibraltári-szoros, Guineai-öböl, Vörös-tenger, Madagaszkár, Csád-tó, Kongó, Niger, Nílus, Szuezi-csatorna, Tanganyika-tó, Viktória-tó, Viktória-zuhatag, Zambézi, Afrikai- árokrendszer, Atlasz, Dél-afrikai-magasföld, Etióp-magasföld, Eurázsiaihegységrendszer, Guineai-öbölpart vidéke, Kelet – afrikai-magasföld, Kilimandzsárócsoport, Kongó-medence, Madagaszkár, Szahara, Szudán, Algéria, Délafrikai Köztársaság, Egyiptom, Elefántcsontpart, Ghána, Libéria, Kongói Demokratikus Köztársaság, Zambia, Kenya, Líbia, Nigéria, Tanzánia, Alexandria, Johannesburg, Kairó, Pretoria. 282

Ausztrália és Óceánia Carpentaria - öböl, Nagy - ausztráliai-öböl, Nagy-korallzátony, Új-Guinea, Melanézia, Mikronézia, Polinézia, Tasmania, Murray, Ausztráliai-alföld, Nagy - Vízválasztó-hegység, Nyugat - ausztráliai-ősföld, Ausztrália, Új-Zéland; Canberra, Melbourne, Perth, Sydney. Sarkvidékek Jeges-tenger, Grönland, Északisark, Északi-sarkvidék (Arktisz), Déli-sark, Déli-sarkvidék (Antarktisz), Erebus. Amerika Észak-Amerika, Közép-Amerika, Dél-Amerika, Latin-Amerika; Bering szoros, Hudson-öböl, Karib(Antilla)-tenger, Mexikói-öböl, Panama-csatorna, Alaszka, Floridai-félsziget, Grönland, Hawaii-szigetek, Kaliforniai-félsziget, Labradorfélsziget, Amazonas, Colorado, Kanadai-ősföld, Mississippi, Nagy-tavak, Paraná, Szt. Lőrinc-folyó, Golf-áramlás, Labrador-áramlás, Amazonas-medence, Andok, Appalache, Brazil-felföld, Guyanai-hegyvidék, Kanadai-ősföld, Kordillerák, Mexikói fennsík, Mississippi-alföld, Orinoco-me-dence, Pacifikus-hegységrendszer, Paraná alföld, Patagónia, Préri, Sziklás-hegység, Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Brazília, Kanada, Kuba, Mexikó, Venezuela, Florida, Kalifornia, Texas, Brazília város, Buenos Aires, Chicago, Havanna, Los Angeles, Mexikóváros, Montréal, New York, Ottawa, Rio de Janeiro, San Francisco, Sao Paulo, Toronto, Washington. Ázsia Dél-Ázsia, Délkelet-Ázsia, Délnyugat-Ázsia, Észak-Ázsia, Kelet-Ázsia, Közép(Belső)-Ázsia, Boszporusz, Dardanellák, Fekete-tenger, Japán-tenger, Mariana árok, Márvány-tenger, Perzsa (Arab)-öböl, Sárga-tenger, Arab-tenger, Bengáliöböl, Arabfélsziget, Fülöp-szigetek, Hindusztáni-félsziget, Indokínai-félsziget, Indonézszigetvilág (Borneo, Szumátra, Celebesz, Jáva), Japán-szigetek, Kamcsatka-félsziget, Kis-Ázsia, Koreai-félsziget, Maláj-félsziget, Aral-tó, Bajkál-tó, Eufrátesz, Indus, Jangce, Jenyiszej, Gangesz, Kaszpi-tenger, Léna, Mekong, Ob, Sárgafolyó, Tigris, Vörös-folyó, Arab-tábla, Csomolungma (Mt. Everest), Dekkánfennsík, Dél-kínaihegyvidék, Fuji, Góbi, Himalája, Hindusztáni-alföld, Iráni-felföld, Kaszpi-mélyföld, Kaukázus, Kínai alföld, Közép-szibériai-fennsík, Mezopotámia, Nyugat-szibériaialföld, Pamír, Szibéria, Tibet, Tien-san, Urál, Dél-Korea, Fülöp-szigetek, India, Indonézia, Irak, Irán, Izrael, Japán, Kazahsztán, Kína, Malajzia, Oroszország, SzaúdArábia, Tajvan, Thaiföld, Törökország, Vietnam, Ankara, Ansan, Bagdad, Bombay, Calcutta, Hongkong, Isztambul, Kanton, Kobe, Mekka, Novoszibirszk, Oszaka, Peking, Sanghaj, Szingapúr, Szöul, Tiencsin, Tokió, Újdelhi, Vlagyivosztok, Vuhan. Észak-, Nyugat- és Dél-Európa Dél-Európa, Észak-Európa, Kelet Európa, Közép-Európa, Nyugat-Európa, KeletKözép-Európa, Adriai-tenger, Balti tenger, Botteni - öböl, Égei-tenger, Északi - tenger, Földközi-tenger, Jón-tenger, La Manche, Norvég-tenger, Oroszlán-öböl, Tirrén-tenger, Viscayai-öböl, Észak-atlanti-áramlás, Appennini-félsziget, Baleár-szigetek, Balkánfélsziget, Bretagne, Brit-szigetek, Ciprus, Izland, Kréta, Málta, Pireneusi (Ibériai)félsziget, Skandináv-félsziget, Szicília, Comoi-tó, Ebro, Elba, Garda-tó, Lago Maggiore, Pó, Rajna, Rhőne, Szajna, Száva, Tajo, Temze, Urál folyó, Volga, Alpok, Appenninek, Balkán hegység, Balti-ősföld, Dalmácia, Dinári hegység, Etna, Finntóvidék, Francia-kö-zéphegység (középhegyvidék), Hollandmélyföld, Kárpátok, Kelet-európai-sík-ság, Londoni-medence, Lotaringia, Mezeta, Mont Blanc, Párizsimedence, Pennine, Pindosz, Pireneusok, Pó-síkság, Riviéra, Rodope, Skandinávhegység, Vajdaság, Vezúv, Bulgária, Dánia, Egyesült Királyság, Észak-Írország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Koszovó, Luxemburg, Macedónia, Nagy-Britannia, Norvégia, Olaszország, Portugália, Skócia, 282

Spanyolország, Svédország, Szerbia és Montenegro (Crna Gora), Törökország, Wales, Amszterdam, Ankara, Athén, Barcelona, Belgrád, Bilbao, Birmingham, Bor, Brüsszel, Hága, Helsinki, Koppenhága, Leeds, Le Havre, Lille, Lisszabon, Liverpool, Ljubljana, London, Luxembourg, Lyon, Madrid, Manchester, Marseille, Milánó, Nápoly, Oslo, Párizs, Podgorica, Rijeka, Róma, Rotterdam, Skopje, Stockholm, Strasbourg, Szabadka, Szarajevó, Szófia, Tirana, Torino, Toulouse, Újvidék, Várna, Velence, Zágráb. Koncentráció Földünk-környezetünk 5–6. A földfelszín változása, a belső és külső erők munkája. A felszínformák kialakulása, főbb jellemzői. Tájékozódás a térképen fokhálózat segítségével. Az időjárás elemei. Az éghajlatot módosító tényezők. Az éghajlati övezetek kialakulása és jellemzése. A vízszintes és függőleges övezetesség. A földrajzi övezetesség. Ember a természetben. A távoli tájak élővilága. A különböző éghajlati övezetek kultúrnövényei, háziállatai. A levegő és a természetes vizek összetétele, leggyakoribb szennyeződéseik, nyersanyagok, energiaforrások. Ember és társadalom. Ókori civilizációk. Nagy földrajzi felfedezők és felfedezések. Nemzetközi szervezetek. Az Európai Unió szervezete. Nemzeti-nemzetiségi, etnikai csoportok. Művészetek. A Föld népeinek művészete.

282

8. ÉVFOLYAM

Éves óraterv Évi óraszám: 55 óra/év – 1,5 óra/hét A témakörre javasolt órák száma

Témakör Kelet- és Közép-Európa

17

A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajza

3

Magyarország természeti és társadalmi viszonyai

14

Magyarország tájai

15

Az éves óraterv csak a témakörök javasolt óraszámát tartalmazza! Témakörök

Tartalmak

Kelet- és Közép-Európa

Kelet-Európa természeti viszonyai. A térség országainak jellegzetes társadalomföldrajzi vonásai, különös tekintettel az utóbbi évek változásaira. Kiemelten: Oroszország és Ukrajna. Közép-Európa általános földrajzi képe. A különböző típusú közép-európai tájak (alföldek, rögvidék, magashegységek) természeti adottságai és gazdasági feltételei. A közép-európai tipikus tájak bemutatása: mediterrán táj, középhegység, feltöltött alföld, bányavidék, ipari körzet, üdülőövezet, kikötői övezet. A térség országainak közös és eltérő földrajzi vonásai. Németország szerepe az európai gazdaságban. Csehország és Lengyelország. Közép-Európa magashegyvidékei: az Alpok és a Kárpátok természeti adottságai. A gazdasági fejlettség különbségei, azok okai. Az alpi országok (Ausztria, Svájc, Szlovénia) és a kárpáti országok (Szlovákia, Románia) földrajzi jellemzése.

A Kárpát-medence természetes társadalomföldrajza Magyarország természeti és társadalmi viszonyai

A Kárpát-medence kialakulása és természetföldrajzi képe. Változások a térség társadalmi-gazdasági életében. A társadalmi-gazdasági élet mai földrajzi vonásai. A Kárpát-medence népei. A magyarság a Kárpát-medencében.

Magyarország tájai

Hazánk felszínének kialakulása, legjellemzőbb kőzetei. Az ország természeti viszonyai (felszín, éghajlat, vízrajz, természetes növényzet), természeti erőforrásaink. Hazánk társadalmi-gazdasági jellemzői. A népesség alakulása és annak magyarázata. A nemzetiségek helyzete. Településeink. Az ipar és a mezőgazdaság jellemzése, kihívásai. Magyarország vezető gazdasági ága a szolgáltatás. A gazdasági élet telepítő tényezői, általános vonásai és területi különbségei, annak okai. A gazdaság szerkezetének átalakulása. Hazánk nemzetközi kapcsolatai. Az Európai Unió és hazánk kapcsolata. Az uniós csatlakozás lehetőségei. A magyarországi védett természeti, kulturális, néprajzi, gazdaságtörténeti értékek. A hazai tájak földrajzi jellemzése. A hazai tájak hasonló és eltérő földrajzi jellemzői, ezek kialakulásának okai és következményei. Az egyes tájak természeti erőforrásai, természetföldrajzi, valamint társadalmi-gazdasági jellemzőik. A gazdasági élet ágazatai a tájakon. A természeti és társadalmi-gazdasági környezet kapcsolatai a tájakon. Jellemző életmódok. A tájak környezeti állapota, védelme, környezeti, idegenforgalmi értékei. Budapest földrajza, szerepe az ország életében. Régiók földrajza, különös tekintettel a saját régióra.

Belépő tevékenységformák A földrajzi-környezeti tartalmú információk értelmezése és önálló feldolgozása egyéni és csoportmunkában. Vázlat készítése információk alapján önállóan. Leírások, beszámolók készítése szóban és írásban a megfelelő segédeszközök használatával, önállóan. Különböző jellegű adatok, aktuális információk gyűjtése Kelet- és Közép-Európáról. Tanulói beszámoló készítése megadott vagy szabadon választott témában önállóan gyűjtött információk alapján. Adatok, statisztikai adatsorok, grafikonok és diagramok elemzése, következtetések levonása, összefüggések feltárása. A hírekben hallott földrajzi-környezeti tartalmú információk értelmezése. A szakkifejezések körének további bővítése, és helyes használatuk gyakorlása az életkori sajátosságoknak megfelelően. Tematikus térképek használata a természetföldrajzi adottságok megismeréséhez. Összehasonlító elemzések tematikus térképekről leolvasott információk alapján (pl. az egyes országrészek eltérő mezőgazdaságának bemutatásánál). Az egyes régiók gazdasági különbségeinek bemutatása tematikus térképek összehasonlító elemzésével. Topográfiai gyakorlat – kontúrtérképes feladatok önálló megoldása. Keresztmetszetek elemzése a tájak felszíne, illetve éghajlata, növényzete, talaja közötti összefüggések bemutatására.

A természeti adottságok és a mezőgazdaság összefüggését bemutató keresztmetszetek elemzése. A Kárpát-medence időjárásának megismerése különböző típusú időjárás-jelentések segítségével, az adatok értelmezésével. Hazánk éghajlati jellemzőinek ábrázolása diagramokon, és következtetések levonása az adatokból. A gazdasági élet ágazatainak, ágainak aránya, és változási tendenciáinak bemutatása statisztikai adatok feldolgozásával. A Kárpát-medencebeli tájak eltérő földrajzi jellemzőinek bemutatása szemelvények alapján. A Kárpát-medence népeinek és hagyományainak bemutatása könyvtári kutatómunka alapján. A Kárpát-medence hagyományainak bemutatása tablón. Információk gyűjtése a népesedési problémák kialakulásának okairól statisztikák, almanachok, tömegkommunikációs források felhasználásával. Forráselemzés megadott témában (pl. az uniós csatlakozásról, hazánk környezeti állapotáról, a gazdasági ágak átalakulásáról) könyvekből, folyóiratokból és napilapokból szerzett ismeretek alapján. Könyvtári kutatómunka hazánk és a különféle európai szervezetek kapcsolatáról. Gyűjtőmunka készítése hazánk különböző tájainak földrajzi adottságaival kapcsolatos népszokásokról. „Terméklisták” összeállítása Magyarország legfontosabb termékeiből és kiviteli cikkeiből. Tabló készítése hazánk idegenforgalmi vonzerejével kapcsolatban. Oktatófilmek elemzése tanári irányítással. Statisztikai adatok gyűjtése hazánk gazdasági életének különböző területeiről. Kutatás informatikai eszközök felhasználásával adott témában. Riport (interjú) készítése az uniós csatlakozásról, a vélemények elemző értékelése tanári irányítással. Vita tanári irányítással, előre megtervezett forgatókönyvvel az uniós csatlakozásról. A vitáról újságcikk írása.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Ismerjék, hogy a földrajzi fekvés és helyzet milyen hatással van a szomszéd országok társadalmi, gazdasági életére, fejlettségére! Tudják elemezni Kelet- és Közép-Európa országainak természeti és a társadalmi-gazdasági jellemzőit bemutató képeket, ábrákat, adatsorokat! Megadott szempontok alapján tudják bemutatni az egyes országokat! Ismerjék fel a témakörben szereplő tipikus tájakat képek, leírások alapján! Tudják kialakulásuk okait és legfontosabb jellemzőiket! Ismerjék hazánk földrajzi fekvését, helyzetét a Kárpátmedencében és Európában! Tudják jellemezni Magyarország földrajzi környezetét természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit megadott szempontok alapján! Tudják bemutatni hazánk jellemző tájtípusainak (alföldi, dombsági és középhegyvidéki tájak) természeti és társadalmigazdasági jellemzőit különböző térképi információk felhasználásával! Ismerjék fel a természeti adottságok jelentőségét az egyes vidékek gazdasági életében! Ismerjék hazánk környezeti értékeit! Tudjanak példát mondani környezetvédelmi intézkedésekre! Tudják elhelyezni kontúrtérképen az egyes témákhoz kapcsolódó minimális topográfiai fogalmakat! Tudják meghatározni ezek földrajzi fekvését, valamint tudjanak hozzá tartalmi jellemzőket kapcsolni! Tematikus térképek leolvasása.

A tananyag feldolgozásához szükséges topográfiai fogalmak: (A minimális topográfiai követelményeket dőlt betűvel jelöltük.) Közép- és Kelet-Európa Istriai-félsziget, Krim-félsziget, Ankara, Dnyeszter, Duna-delta, Elba, Garam, Inn, Jenyiszej, Moldva (Vlatava), Morva, Nyitra, Odera, Olt, Prut, Rajna, Rajna-MajnaDuna vízi út, Sulina-ág, Száva, Szeret, Vág, Visztula, Zsil, Kazán-szoros, Vaskapu, Genfi-tó, Zürichi-tó, Bodeni-tó, Alpok, Altáj, Bécsi-medence, Biharhegység, Burgenland, Csallóköz, Cseherdő, Cseh-medence, Cseh-Morva-dombság, Donyecmedence, Morva-medence, Déli-Kárpátok, Érchegység, Erdély, Erdélyiközéphegység, Erdélyi-medence, Északkeleti-Kárpátok, Északnyugati-Kárpátok, Fekete-erdő, Germán-alföld, Grazi-medence, Hargita, Havasalföld, Kaszpi-mélyföld, Kárpátalja, Keleti-Al-pok, Keleti-Kárpátok, Kuznyeci-medence, Lengyel-alföld, Lengyel-középhegység, MagasTátra, Moldova, Mura-vidék, Német-középhegység, Nyugati-Alpok, Rajnaipalahegység, Román-alföld, Ruhrvidék, Sváb-bajor-medence, Szaján, Székelyföld, Szilézia, Szlovák-érchegység, Szudéták, Triglav, Vajdaság, Vereckeihágó, Ausztria, Csehország, Észtország, Fehéroroszország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Moldova, Németország, Oroszország, Románia, Svájc, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna, Arad, Arhangelszk, Bécs, Berlin, Beregszász, Bern, Bratszk, Brassó, Brno, Bukarest, Chiºinãu, Donyeck, Drezda, Duisburg, Eisenerz, Gala˛i, Gdaòsk, Graz, Hamburg, Irkutszk, Jéna, Karlovy Vary, Kassa, Katowice, Kijev, Kolozsvár, Krakkó, Krasznojarszk, Krivoj Rog, Kurszk, Lendva, Lipcse, Linz, Ljubljana, £odz, Maribor, Marosvásárhely, Mladá Boleslav, Minszk, Moszkva, Munkács, Murmanszk, München, Nagyvárad, Novokuznyeck, Novoszibirszk, Odessza, Omszk, Ostrava, P∆ock, Ploieºti, Plzeò, Pozsony, Prága, Resicabánya, Riga, Sczecin, Steyer, Stuttgart, Székelyudvarhely, Szentpétervár, Tallin, Temesvár, Ungvár, Vajdahunyad, Varsó, Vilnius, Volgográd, Zlín, Zsolna. Magyarország Balaton, Bodrog, Dráva, Duna, Fertő, Hernád, Ipoly, Kis-Balaton, Körös, Maros, Mura, Rába, Sajó, Sió, Szamos, Tisza, Tisza-tó, Velencei-tó, Zagyva, Zala, Csepelsziget, Mohácsi-sziget, Szentendrei-sziget, Szigetköz, Aggteleki-karszt, Alföld, Alpokalja, Badacsony, Bakony, Balaton-felvidék, Baradla-barlang, Baranyai-dombság, Bodrogköz, Borsodi-medence, Börzsöny, Budai-hegység, Bükk, Bükk-fennsík, Cserehát, Cserhát, Dráva menti síkság (Dráva-mellék), Duna-Tisza köze, Dunakanyar, Dunántúli-dombság, Dunántúli-középhegység (középhegyvidék), Dunazug-hegység, Északi-középhegység, (Észak - magyarországi-középhegység), Gerecse, Győrimedence, Hajdúság, Hegyalja, Hortobágy, Írott-kő, Jászság, Kékes, Kisalföld, Kiskunság, Kőszegi-hegység, Marcal-medence, Maros-Körös köze, Mátra, Mecsek, Mezőföld, Móri-árok, Nagykunság, Nógrádi-medence, Nyírség, Nyugat magyarországi-peremvidék, Őrség, Pesti-síkság, Pilis, Somogyi-dombság, Sopronihegység, Szekszárdi-dombság, Tapolcai-medence, Tihanyi-félsziget, Tiszántúl, Tokaj Eperjesi-hegység, Tolnai-dombság, Velencei-hegység, Vértes, Villányi-hegység, Visegrádi-hegység, Zalai-dombság, Zempléni-hegység, Bács-Kiskun megye, Baranya megye, Békés megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Csongrád megye, Fejér megye, Győr - Moson - Sopron megye, Hajdú-Bihar megye, Heves megye, Jász – Nagykun Szolnok megye, Komárom-Esztergom megye, Nógrád megye, Pest megye, Somogy megye, Szabolcs – Szatmár - Bereg megye, Tolna megye, Vas megye, Veszprém megye,

Zala megye, Budapesti agglomeráció, Ajka, Algyő, Baja, Balassagyarmat, Balatonfüred, Békéscsaba, Biharkeresztes, Budapest, Bük, Cegléd, Debrecen, Dorog, Dunaújváros, Eger, Esztergom, Galyatető, Gyöngyös, Győr, Gyula, Hajdúszoboszló, Harkány, Hatvan, Hegyeshalom, Hévíz, Hódmezővásárhely, Hollókő, Jászberény, Kalocsa, Kaposvár, Kazincbarcika (Berente), Kecskemét, Kelebia, Keszthely, Komárom, Kőszeg, Komló, Lábatlan, Letenye, Miskolc, Mohács, Mosonmagyaróvár, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Orosháza, Ózd, Paks, Pannonhalma, Pápa, Pécs, Rábafüzes, Rajka, Salgótarján, Sárospatak, Siófok, Sopron, Százhalombatta, Szeged, Székesfehérvár, Szekszárd, Szentendre, Szentgotthárd, Szolnok, Szombathely, Tata, Tatabánya, Tihany, Tiszaúj város, Tokaj, Vác, Várpalota, Veszprém, Visegrád, Visonta, Záhony, Zalaegerszeg Zalakaros. Nemzeti parkok: Aggteleki Nemzeti Park, Balatonfelvidéki Nemzeti Park, Bükki Nemzeti Park, Duna–Dráva Nemzeti Park, Duna–Ipoly Nemzeti Park, Fertő–Hanság Nemzeti Park, Hortobágyi Nemzeti Park, Kiskunsági Nemzeti Park, Körös – Maros Nemzeti Park, Őrségi Nemzeti Park. Régiók: Dél - Alföld régió, Dél-Dunántúl régió, Észak - Alföld régió, ÉszakMagyarország régió, Közép-Dunántúl régió, Közép-Magyarország régió, NyugatDunántúl régió. Koncentráció Földünk-környezetünk 5– 6. évfolyam Az egyes felszínformák kialakulása, főbb jellemzői. Tájékozódás a térképen. Az időjárás elemei. Hazánk éghajlata. Az éghajlat-módosító tényezők. Hazánk tájai. Földünk-környezetünk 7. évfolyam Lemeztektonika. A Föld felszínfejlődése. Általános földrajzi ismeretek Európáról. Ember a természetben Az éghajlati övezetek jellemző élővilága. Hazai tájaink életközösségei. Kultúrnövények, háziállatok. Kémia A levegő és a természetes vizek összetétele, leggyakoribb szennyeződéseik, nyersanyagok, energiaforrások. Ember és társadalom Nemzeti-nemzetiségi, etnikai csoportok. A 20. század történelmi eseményei. Magyar nyelv és irodalom Költőink, íróink művei hazánkról. Művészetek Művészeti alkotások a hazáról.

KULCSKOMPETENCIÁK Földrajz 1. Anyanyelvi kommunikáció A tanulóktól földrajzórán elvárjuk a helyes és kreatív nyelvhasználatot, a földrajzi nevek helyes leírását. Arra kell törekednünk, hogy a tanulók értsék az olvasott és hallott szöveget; ismerjék a szakkifejezéseket és legyenek képesek gondolataikat szóban és írásban is – a szaknyelv helyes használatával – szabatosan előadni. Legyenek képesek egyszerű gyűjtőmunkát végezni; különböző célokból megfelelő típusú szövegeket összegyűjteni, értelmezni és feldogozni. 2. Idegen nyelvi kommunikáció: Legyenek képesek a tanulók az idegen szakszavak helyes olvasására írására; a különböző nemzetiségű tudósok, kutatók , felfedezők, tájak, városok nevének helyes olvasása, kiejtése, írása.. 3. Matematikai kompetencia: A földrajzi számítások során fejlődik a tanuló problémamegoldó gondolkodása és feladatmegoldó készsége. Cél, hogy tudják alkalmazni a tanult matematikai ismereteket, tudjanak táblázatokat és grafikonokat elemezni, illetve mérési eredményeket grafikonon ábrázolni 4. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén: Szerezzenek a tanulók olyan földrajzi ismereteket, amelyeket képesek mozgósítani a mindennapi életben felmerülő problémák megoldása során. Ismerjék fel a természettudományok különböző területei közötti szoros kapcsolatokat. Legyenek kritikusak az áltudományos, illetve a tudomány – és technikaellenes megnyilatkozásokkal szemben. Tanúsítsanak érdeklődést a természettudományok – így a földrajz – fejlődésének az egyénre, a társadalomra és az egész Földre gyakorolt hatásaival kapcsolatban. 5. Digitális kompetencia: A tanulók tudják használni a számítógépet, diavetítőt, írásvetítőt. Legyenek képesek az interaktív média felelősségteljes használatára; információk megkeresésére, összegyűjtésére és feldolgozására. 6. Hatékony, önálló tanulás: A tanulók legyenek képesek a kitűzött cél érdekében kitartóan tanulni; saját tanulásukatt megszervezni, a rendelkezésre álló idővel és információval okosan gazdálkodni. Tudjanak heterogén csoportban is hatékonyan képességeiknek megfelelően dolgozni, tudásukat másokkal is megosztani.. 7. Szociális és állampolgári kompetencia: Ismerjék fel a tanulók, hogy a földrajzi kutatások, felfedezések és azok alkalmazásainak célja csak közjó szolgálata lehet; tudjanak különbséget tenni a tudomány eredményeinek humánus és anti- humánus alkalmazásai között.( környezetkárosító és környezetbarát technológiák stb) Egyéni – és csoportmunka során alakuljon ki bennük az egyénekkel, csoportokkal való együttműködés készsége, tolerancia másokkal szemben. Legyenek képesek hatékony szakmai kommunikációra.

8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: A tanulók ismerjék meg tágabb környezetüket. Legyenek képesek a kínálkozó lehetőségek megragadására. Legyenek képesek fizikai ismereteik kreatív alkalmazására, álljanak készen az új ismeretek megszerzésére vagy a meglévők bővítésére. Tudjanak tervet készíteni céljaik elérése érdekében. 9. Esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőképesség: A természeti jelenségek megfigyelése a céltudatos információszerzésen kívül esztétikai élményt is jelent. Ugyanígy alkalmas az esztétikai tudatosság és kifejezőkészség fejlesztésére a megfelelően összeállított és kivitelezett kísérlet is.

ÉNEK-ZENE 5-8. évfolyam

A zenei nevelés célja: muzsikáló közösség és zeneszerető/értő közönségnevelés. Ehhez a zenei műveltség megalapozása, a nemzeti és egyetemes zenekultúra megismertetése, a művészi kifejezőkészség kibontakoztatása, az igényes zene mindennapos szükségletté válásának alakítása. Az előadott, énekelt és meghallgatott zeneművek nyújtotta élmények fejlesztik, tudatosítják a zenei esztétikai érzéket és azt a meggyőződést, hogy a zene az emberi élet alapvető értéke. A zenei élmények és az ismeretszerzés eredményeként a zenei tudat állandóan alakul, formálódik az egyszerűtől az összetettig, a magyartól a nemzetköziig, az empirikustól a tudatosig. Fontos azonban, hogy a fejlettség bármely szintjén átfogó, teljes képbe rendeződjön a zenei valóság. Az iskolai énektanítás zenei anyaga többségében énekes zene. Így a zenei nevelés a dalok szövege révén jelentősen hozzájárulhat a történelmi, erkölcsi tudat fejlődéséhez is. Az éneklés és a hangszerjáték a zenei nevelés alaptevékenységei, mivel a zene megértésére, a zeneművek befogadására elsősorban az válik képessé, aki valamilyen mértékben részt tud venni zenei alkotótevékenységben. Az aktív muzsikálás a zenei önkifejezés lehetőségével segít kialakítani a zenéhez fűződő pozitív attitűdöket. Az ismeretszerzés forrásai bővülnek ebben az életkori szakaszban: az éneklés mellett megnő a zenehallgatásból eredő ismeretek köre, és egyre nagyobb szerepet kap az ismeretszerzésben a tankönyvek, szakkönyvek tanórai és önálló használata. A zenekultúrák sajátosságainak megismerése és elfogadása, a hazai zeneművészet alkotásai iránti érdeklődés fontos része a tanulók zenei világképének. A zene jelrendszerének megismerése és alkalmazása a zenei olvasás – írás tevékenységeiben nem öncélú: a zenei tartalmak, ismeretek fejlesztik a zenei fantáziát, segítik a zeneértővé válást. A zene szeretete, a zenehallgatás szokásának kialakítása együtt jár az ízlésformálással és elősegíti a tanórán kívüli zenei alkalmakba (énekkar, hangversenylátogatás) való bekapcsolódást. FEJLESZTÉSEK KÖVETELMÉNYEK

Éneklés Az éneklési készség fejlesztése az 5-8. évfolyamon az élményt adó, örömöt hozó, szép és kifejező éneklés formálására - mint a zenei önkifejezés egyik alapvető formájának kialakítására és az ismeretszerzés eszközének továbbfejlesztésére - irányul. Ezért követelménye az egyéni és közös éneklés természetes, szép hangzással, az arzis - tézis akusztikus kifejezésével. Oldottabb metrikájú parlando, szabadabb rubato és feszes giusto lüktetéssel történő éneklés. Magyar népdalok, a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek, a szomszéd és más népek dalainak éneklése. Kétszólamú művek csoportos éneklése emlékezetből, tisztán, kifejezően, a zenei kifejezőeszközöket a zenei mondanivaló közvetítésére felhasználva. Zenei hallás A zenei hallás fejlesztése lényegében a dallamhallás és tonalitásérzék, a hangszínhallás, a ritmus- és tempóérzék, a dinamika- és formaérzék fejlesztése. Dúr és moll tonalitás megfigyeltetése dallamokban. A belső hallás és a többszólamúság fejlesztése a műzene többszólamúságával, annak megfigyelésével. Zenei memória fejlesztése dalok és témák gyakorlásával és előadásával.

Zenei olvasás- írás A zenei olvasás- írási készség fejlesztésének eredményeképpen a tanuló iránt támasztható követelmény az öt- és hétfokú dalok hangnemének megállapítása (2# és 2b előjegyzésig). A tanult hangközök felismerése kottából, kottakép ritmusának megszólaltatása, ritmushangoztatás egy- és többszólamban. Rövid, könnyebb dallamok kottaolvasása közösen. Ismert öt- és hétfokú dallamok írása megadott kezdőhangról, emlékezetből. Az ABC-s hangok ismerete G- kulcsban. Zeneértés A zeneértő és –érző képesség fejlesztése: a tanult zenei korszakokhoz kapcsolódó zenei formák, műfajok felismerése, ill. megkülönböztetése, továbbá a zenemű gondolati tartalmait közvetítő kifejezőeszközök – tempók, dinamika, tonalitás, karakterek, hangszerelés – átélési és értelmezési képességének fejlesztése. A meghallgatott zeneművekben előforduló hangszerek, hangszeres együttesek, zenekarok hangzásának felismerésére való képesség. 5. ÉVFOLYAM

Évi óraszám: 37 Heti óraszám: 1 óra Belépő tevékenységek Éneklés 5 óra Új stílusú népdalok éneklése alkalmazkodó ritmusban Műzenei szemelvények éneklése az előadási jeleknek megfelelően Gregorián dallamok éneklése Reneszánsz és barokk zeneművek témáinak/ részleteinek éneklése Kánonok csoportos éneklése

Zenehallgatás 5 óra

Zenei műfajok felismerése hangzó példák alapján. Reneszánsz és barokk művek meghallgatása, stílusjegyek megfigyelése. A barokk zenekar hangszercsoportjainak megnevezése. Improvizáció 5 óra

Régi stílusú kvintváltó népdalforma rögtönzése (megadott kezdősorral).

Tartalom Újabb magyar népdalok (régi – új stílus), Más népek dalai Ünnepkörök új dalai Régi magyar dallamok a középkorból Középkori gregorián dallamok Reneszánsz és barokk zenei szemelvények témái Egyszerű többszólamúság (kánonok, bicíniumok, quodlibetek) Szózat (himnusz). Népszokások zenéje (magyar, kisebbségi és nemzetiségi) Népdalfeldolgozások Gregorián dallamok Reneszánsz zenei szemelvények Barokk zenei szemelvények Zeneszerzők életútja, munkássága, rövid kortörténet (középkor, reneszánsz, barokk). Dallammodellként: Kvintváltó népdalok (a5 a5v a av és a5 b5 a b ).

Zenei olvasás- írás, zenei ismeret 5 óra

Új ritmusértékek és szüneteik olvasása-írása Új dallami elemek olvasása-írása Abc-s hangok jelölése g-kulcsban (c’-c”). Tanult őt- és hétfokú dallammotívumok lejegyzése betűkottával és vonalrendszerbe A tiszta hangközök ismerete, szolmizált éneklése.

Megtanult dalok Olvasógyakorlatok A zenehallgatás énekelt szemelvényei

Zenei ismeretek Dalismeret 2 óra

Népdalok, műdalok, zenetörténeti Szemelvények (gregorián, reneszánsz, barokk).

Műismeret 3 óra

Népzenei és műzenei alkotások (gregorián, reneszánsz, barokk)

Népzene 2 óra

Zeneelmélet 5 óra

Zeneirodalom 5 óra

A magyar népdal stílusrétegződése: régi stílus: sorszerkezet, ereszkedő dallamvonal, kvintváltás új stílus: visszatérő sorszerkezet, - kupolás dallamvonal; dudanóta; népi zenekar; Népi hangszerek: duda, tekerő, cimbalom, citera. Ritmikai fogalmak-ismeretek: Az alkalmazkodó ritmus; a tizenhatod és kombinációi, szünetjele; a kis éles és nyújtott ritmus; Dallami ismeretek: A felső ré és mi hangok Hangközök: egész- és félhang távolság; a tiszta hangközök: 1, 4, 5, 8 Hangnevek: Abc-s hangnevek g kulcsban Hangsorok: hétfokúság. Tonalitás: Dúr-moll tonalitás. Előadási jelek: tempó és dinamikai jelek, a tanult dalokhoz és a meghallgatott zeneművekhez kapcsolódva Szerkesztés: imitációs szerkesztés. Zenetörténeti korok: Reneszánsz, barokk; stílusjegyek. Zeneszerzők: Lassus, palestrina; Vivaldi, J. S. Bach, Händel Műfajok: Énekes – világi: madrigál; kantáta Énekes – egyházi: motetta, korál, oratórium Hangszeres: szvit, concerto, versenymű Zenei formák, szerkesztésmódok: rondó, menüett, fúga Szekvencia, recitativo; solo-tutti; Együttesek: Barokk zenekar Hangszerek:

Orgona, csembaló; Oboa, trombita.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Éneklés

további 15 – az énekes tananyagnál felsorolt – szemelvény csoportos éneklése emlékezetből a Szózat éneklése emlékezetből, új stílusú népdalok éneklése alkalmazkodó ritmussal. Zenehallgatás

többször hallgatott reneszánsz és barokk művek felismerése részleteik alapján, a népi hangszerek és a népi zenekar felismerése hallás után reneszánsz és barokk zeneszerzők megnevezése Improvizáció

variációk szerkesztése 2-4 ütemes terjedelemben a tanult ritmusképletekkel, kvintváltó dallam improvizálása (megadott formaképlet és kezdő sorok alapján), Zenei olvasás-írás

ABC-s hangok megnevezése / leírása G-kulcsban (c’-c”). 6. ÉVFOLYAM

Évi óraszám: 37 Heti óraszám: 1 óra

Belépő tevékenységek Éneklés 5 óra A műzenei feldolgozásokban szereplő, már meghallgatott népdalok éneklése Történeti énekek előadása Klasszikus műdalok és témák énekes megszólaltatása kottaképből Klasszikus kánonok csoportos éneklése 6/8 lüktetésrendjének gyakorlása a vonatkozó dallamokban Az új hangközöknek a tanult dallamokban történő tiszta intonálása Módosított hangok relációkban történő tiszta Intonálása, szolmizált éneklése

Zenehallgatás 5 óra

Tartalom Újabb magyar népdalok és népszokások dalai Nemzeti és etnikai kisebbségek újabb dalai Ünnepek dalai Más népek dalai (újabb európai országból) Történeti énekek: - históriás énekek, virágénekek, kuruc dalok Klasszikus műdalok Műzenei témák (énekelhető zenehallgatási szemelvények) Többszólamú szemelvények: Kánonok, bicíniumok Népdalfeldolgozások Könnyű kórusművek (a már tanult zenetörténeti korokból). Népzenei felvételek (szülőföld és más föld-

A bécsi klasszicizmus műfajainak és formáinak szóbeli ismertetése Zenei formák, műfajok, művek hallás utáni felismerése A magyar történeti zene és a bécsi klasszikusok zenei jellemzőinek összevetése Dúr-moll színezet különbségének megfigyelése

rész népzenéjéből) Népzenei ihletésű művek Szemelvények a XVI.-XVIII.század magyar történelmi zenéjéből A bécsi klasszicizmus alkotásai - klasszikus dalok

Improvizáció 5 óra

Dallammodelként: tanult dalok és olvasógyakorlatok ( ritmikai, dallami, formai elemeik) Az énekes és a zenehallgatási anyag tartalmai Kérdés-felelet elvű dallamok.

Ritmusvariációk rögtönzése 3/8-os és 6/8-os ütemformákban Dallamalkotás adott témára: nyitás – zárás Periódus rögtönzése Zenei olvasás – írás 5 óra Tájékozódás 1#-1b-s hangnemekben, Módosított hangok abc-s megnevezése, A szekund és terc hangközök felismerése kottaképről, beírása vonalrendszerbe.

Énekes tananyag Olvasógyakorlatok Zenehallgatási anyag szemelvényei

Zenei ismeretek – fogalmak Dalismeret 2 óra

Népdalok, műdalok, zenetörténeti szemelvények (barokk, klasszikus).

Műismeret 2 óra

Népzenei, népdalfeldolgozások Zeneirodalmi alkotások (barokk, klasszikus).

Népzenei ismeret 3 óra Zeneelmélet 5 óra

Új stílusú magyar népdal és sorszerkezetei, kvintválasz. Ritmika: Felütés, csonka ütem; triola. Új dallami elemek: Abc-s hangok a kis és egyvonalas oktávban; módosító jelek (#, b, feloldójel) és jelentésük; módosított hangok szolmizált (fi, szi, ta, ri) és abc-s nevei, kézjeleik. Hangközök: K2, n2, k3, n3.

Hangsorok: Dúr és moll Tonalitás: Dúr-moll hangnemek 1#-1b-ig Forma: Periódus, szimmetria Előadásmód: A tanult zenei anyaghoz kapcsolódóan Zeneirodalom 5 óra

Magyar történeti műfajok: Históriás ének. Zenetörténeti kor: Bécsi klasszicizmus; stílusjegyek Zeneszerzők:

Haydn, Mozart, Beethoven. Műfajok: Énekes – világi: dal, opera, oratórium Énekes – egyházi: mise, gyászmise (requiem) Hangszeres: szonáta, szimfónia, versenymű (kadenciával), szerenád, divertimento. Zenei formák, szerkezetek: Triós forma, menüett, szonáta forma, rondó, scherzo. Művek pontos jelölése: Opus; numero. Együttesek: A szimfonikus zenekar; trió; vonósnégyes. Hangszerek: Harsona; lant (magyar történeti)

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Éneklés további 10, az énekes tananyag felsorolt rétegeiből választott történeti ének, műdal, ill. szemelvény átélt, kifejező előadása emlékezetből Zenehallgatás énekes és hangszeres népdalfeldolgozások felismerése, megnevezése többször meghallgatott klasszikus zeneművek felismerése témáik alapján a szimfonikus zenekar hangszercsoportjainak, hangszereinek megnevezése a bécsi klasszicizmus zeneszerzői, néhány művük felsorolása Improvizáció zenei kérdés-felelet szerkesztése (2x2 ütemes terjedelemben) Zenei olvasás- írás ismeret dúr és moll hangnemek kottaképről történő azonosítása 1#-1b-ig a módosító jelek értelmezése kottakép alapján tanult dallamok éneklése betűkottáról és kottakép alapján

7. ÉVFOLYAM

Évi óraszám: 37 Heti óraszám: 1 óra

Tartalom BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGEK

Éneklés 5 óra Romantikus dalok énekes előadása Többszólamú kórusművek bemutatása Más földrész dalainak éneklése Az új hangközök tiszta intonálása tanult dallamokban

Zenehallgatás 5 óra A romantikus zene stílusjegyeinek és műfajainak megismerése európai zeneszerzők alkotásaiból A romantikus nagyzenekar hangzásának elemzése (hangszerek felismerése), Más földrész népzenéjének meghallgatása autentikus előadásmódban Az eddig megismert népzenékkel való összehasonlítás Improvizáció 5 óra Új stílusú népdalforma rögtönzése megadott kezdősorral (kupolás visszatérő dallamok). Zenei olvasás-írás 5 óra Előadási és dinamikai jelek értelmezése A szext és szeptim hangközök felismerése kottaképről. 2#-2b-s hangnemekben való tájékozódás.

Magyar népdalok (pl. Kodály Zoltán daljátékaiból, Nemzetiségi és etnikai kisebbség újabb népdalai Ünnepkörök újabb dalai, más népek dalai A verbunkos dallamok Romantikus dalok és zeneművek könnyebb énekelhető témái, részletei Kánonok, bicíniumok, könnyű kórusművek (az évfolyam népzenei és műzenei anyagához és a korábban tanult stílusokhoz kapcsolódó anyagból) Népdalfeldolgozások (meghallgatott kórus művekből) Ünnepek zenéje A nemzeti romantika Európában (pl. nemzeti operák) A XIX.sz. magyar zenéje, A XIX.sz. európai zeneművészetének alkotásai

Dallammodellek. Kupolás és visszatérő sorszerkezetű dallamok: A A5 A5V AV; A A5 B A ; A A B A; A B B A. Énekelt és meghallgatott zenei szemelvények ritmikai, melodikai, szerkezeti stb.anyagához kapcsolódó tartalmak

ZENEI ISMERETEK

Dalismeret 3 óra

Népdalok, műdalok, énekelt témák, könnyű kórusművek (romantika).

Népzene 2 óra

Meghallgatott más földrészről származó és énekelt európai / magyar népzenei anyag fogalmai (parlando – rubato – tempo giusto).

Zeneelmélet 2 óra

Műismeret 5 óra Zeneirodalom/ zenetörténet 5 óra

Hangközök: k6, n6, k7 és n7.

Hangsorok: dúr-moll hangnemek 2#-2b-ig. Előadási jelek, zenei szakkifejezések: Dinamikai jelek: pp, p, mp, mf, f, ff, crescendo < , decrescendo >, Tempójelzések: andante, moderato, allegro vivace Zeneművek és részletek a zenehallgatási anyagból (a XIX.századi romantika – a virtuozitás korából). Zenetörténeti kor: Romantika Zeneszerzők: Erkel, Liszt Schubert, Schumann, Mendelssohn, Brahms, Chopin, Dvořak, Smetana, Csajkovszkij, Muszorgszkij, Verdi, Wagner Műfajok: Népies műdal, verbunkos; rapszódia, programzene, szimfonikus költemény, a romantikus dal, nemzeti opera Zenekar: A romantikus nagyzenekar, a virtuozitás jegyei.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Éneklés

további 15, az énekes tananyag felsorolt rétegeiből választott szemelvény megszólaltatása emlékezetből verbunkos dallamok éneklése stílushű előadásban népies műdalok éneklése szöveggel, emlékezetből Zenehallgatás

a magyar nemzeti romantika az évfolyamon tanult zeneszerzőinek és műveinek vázlatos ismertetése a XIX. századi zeneművek megnevezése (szerző, cím) többször hallott részleteik alapján a romantika stílusjegyeinek szóbeli megfogalmazása a romantika jellegzetes műfajainak felsorolása Improvizáció

dallamalkotás a népdalok megtanult dallam- és formaalkotási törvényszerűségei alapján (megadott kezdősorokkal) rögtönzési feladatok a tanult nép- és műzenei formák felhasználásával Zenei olvasás-írás

Tájékozódás a kottában: zeneművek (témák, szólamok) követése kottából

dúr és moll hangnemek azonosítása kottaképről 2 #- 2b-ig

8. ÉVFOLYAM

Évi óraszám: 37 Heti óraszám: 1 óra

Tevékenységek

Tartalom

Éneklés 5 óra Egy választott témakörhöz (pl. nemzeti ünnep, iskolai ünnepség, ballagás stb.) Az osztály által összeállított énekes műsor előadása. Zenei könyvtárhasználat : a tanult dalok földrajzi, korrajzi, néprajzi vonatkozásainak gyűjtése; zenei műszavak, régies- népies szavak jelentésének önálló megismerése.

Magyar népdalok (minden stílusrétegből válogatva) Más földrészek dalai Egyházi énekek Bartók, Kodály és Bárdos műveinek énekes szemelvényei A századforduló és a XX.század zeneirodalmának énekelhető szemelvényei Többszólamú szemelvények

Zenehallgatás 5 óra Rendszerező ismétlés (a magyar és európai zeneművészet századainak és műfajainak áttekintése jellemző zenei szemelvények segítségével) Bartók és Kodály énekkari, zenekari és színpadi műveinek felismerése és megnevezése a hangzó részletek alapján A XX.század zenei irányzatainak felismerése többször meghallgatott zeneművek részletei alapján. A zenei műfajok áttekintése és összefüggések keresése a társművészetek és a zene között (tánc az ismert történeti tánczenékhez) A dzsessz műfaji ismereteinek kapcsolása a meghallgatott műzenei anyaghoz Tájékozódás a könnyű műfaj megjelenési formáiban, módjaiban (mindennapi hangzó zenei környezetünk jelenségeinek megismerése, értelmezése) Improvizáció 5 óra A tanult népdalformákban és hangkészletekben önálló rögtönzés Zenei olvasás-írás 5 óra Minden eddigi feladattípus gyakorlása (összegzés).

Zenei ismeretek Dalismeret 3 óra Műismeret 2 óra Népzene 2 óra Zeneelmélet 5 óra

Ismétlés anyaga: A magyar és európai zeneművészet századai, A zenei műfajok, A XX.század zenei irányzatainak kiemelkedő alkotásai, kortársművészet, A dzsessz és jellegzetes műfajai A zene szórakoztató funkciói: táncok a zenetörténetben (a szvittől a rock and rollig) A könnyűzene ma

Dallammodellként: a tanult zenei anyag tartalmai.

A tanult énekes és hangszeres szemelvények anyaga

Dalok, énekes szemelvények (xx. Század). Zeneművek, témák a zenehallgatási anyagból (XX.század). Autentikus előadásmód a magyar, európai és világzenében. Aszimmetria, atonalitás, poliritmia.

Zeneirodalom/ zenetörténet 5 óra

A XX.század: Zeneszerzők: Bartók, Bárdos, Kodály, Weiner és más kortárs szerzők Gershwin; Debussy, Ravel, Stravinsky, Honegger, Prokofjev, Hacsaturján, Britten, Penderecki. Irányzatok: Impresszionizmus, neoklasszicizmus, folklorizmus Új kifejezési, megjelenési formák: elektronikus zene Könnyűzene: a Beatles; Presley, Webber, Szörényi A dzsessz és a könnyűzene műfajai A mai könnyűzene (aktualitások)

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Éneklés Részvétel a csoportos éneklésben, előadásban dalanyag bővítése 15 énekes szemelvénnyel. Zenehallgatás Tudjon többször hallott zeneművet elhelyezni a megfelelő zenetörténeti korszakban Improvizáció Ritmikai- dallami- formai- és népzenei stílusokra vonatkozó ismeretek alkalmazása rögtönzési feladatok megoldásában. Zenei olvasás- írás A leggyakoribb tempo- és dinamikai jelek alkalmazására való képesség a csoportos és egyéni éneklés során a 8 év anyagának összefoglalásaként könnyű dallamok, ritmusok olvasása-írása Javasolt közös zenei anyag (5-8. évfolyam) Népdalok A citrusfa levelestől A csitári hegyek alatt A jó lovas katonának A Vidrócki híres nyája Ablakomba, ablakomba Által mennék Csillagok, csillagok Erdő, erdő de magas Erdő, erdő, erdő, marosszéki… Érik a szőlő Felülről fúj Hull a szilva Két tyúkom tavali Madárka, madárka Megyen már a hajnalcsillag Nagyváradi kikötőben Ősszel érik babám Sárgul már a … Sej, Nagyabonyban Szépen úszik a …

Énekes anyag a magyar zenetörténetből Erkel –Kölcsey: Himnusz Egressy – Vörösmarty: Szózat Tinódi: Egri históriának summája Csínom Palkó Törökbársony süvegem Tyukodi nóta Ellopták szívemet – Pálóczi Horváth Ádám gyűjtéséből Kossuth Lajos azt üzente Esik eső karikára Most szép lenni katonának Kecskemét is kiállítja Fónagy – Arany: Nemzetőr dal Szerdahelyi: Magasan repül a daru Énekes műzenei szemelvények Bach: Már nyugosznak a völgyek (korál) Bach: Üdv rád és házad népére (Paraszt-kantáta) Haydn: Erdő mélyén (kánon) Mozart: Jöjj, drága május (dal) Mozart: Csengettyű ária (Varázsfuvola c. opera) Beethoven: Marmotte (dal) Schubert: A pisztráng (dal) Kodály: Háry (daljáték) – részletek Bárdos: Rétre-hívó (kánon) Erkel: Keserű bordal (Bánk Bán c. opera) Meghalt a cselszövő (Hunyadi László c. opera) Zenehallgatási anyag Vivaldi: A négy évszak – É-dúr hegedűverseny (Tavasz) F moll hegedűverseny (Tél) Bach: Már nyugosznak a völgyek ( korálfeldolgozás vegyeskarra) Händel: Halleluja - kórus a Messiás c. oratóriumból Händel: Győzelmi dal - a Judás Makkabeus c. oratóriumból Haydn: G-dúr (Üstdob) szimfónia Mozart: Egy kis éji zene Mozart: Varázsfuvola Beethoven: D-dúr hegedűverseny Schubert: A pisztráng (dal) Schubert: A-dúr zongoraötös - IV. tétel Schumann: “Álmodozás” - a Gyermekjelenetek c. zongorasorozatból Chopin: g-moll mazurka (Op. 24. No. 1.) Chopin: Grande Valse brillante Liszt: XV. magyar rapszódia Verdi: Rabszolgák kórusa - a Nabucco c. operából Verdi: Radames románca - az Aida c. opera I. felvonásából Bevonulási induló - az Aida c. opera II. felvonásából Muszorgszkij: Egy kiállítás képei Smetana: Moldva Dvořák: e-moll (Újvilág) szimfónia

Erkel: Keserű bordal - a Bánk bán c. opera I. felvonásából Bánk áriája - a II. felvonásból Erkel: Meghalt a cselszövő – zárókórus a Hunyadi László c. operából (I. felvonás) Palotás – a Hunyadi László c. operából Debussy: Children’s corner Bartók-Kodály: Magyar népdalok (énekhangra, zongorakísérettel) Kodály. Mátrai képek Kodály: Székelyfonó Kodály: Háry (daljáték) Kodály: Kállai kettős Kodály: Fölszállott a páva Kodály: Esti dal Bartók: Magyar képek Bartók: Gyermekeknek – I/18, II/31. Bartók: Divertimento Sravinsky: Petruska Britten: Változatok és fúga egy Purcell-témára Gershwin: Klára bölcsődala és Porgy dala - a Porgy és Bess c. operából (A szegény ember gazdagságáról) Szörényi – Bródy: István, a király - szabadon választott részletek

KULCSKOMPETENCIÁK Ének-Zene 1. Anyanyelvi kommunikáció: Alakuljon ki a tanulókban pozitív attitűd a zenéhez annak felismerésével, hogy a zene a személyes és kulturális gazdagodás egyik lehetséges forrása. Fejezzék ki helyesen, esztétikusan a kulturális kontextusok teljes skáláján gondolataikat, érzéseiket szóban és írásban. Ismerjék az írott és beszélt nyelv fő jellemzőit. Legyenek képesek különféle szövegek olvasására, megértésére a különböző céloknak és szövegtípusoknak megfelelő olvasási stratégiák alkalmazásával. 2. Idegen nyelvi kommunikáció: Legyenek képesek a tanulók az idegen nevek, különböző nemzetiségű zeneszerzők helyes olvasására, írására és kiejtésére. Ismerjék fel a kulturális különbségeket, érdeklődjenek az idegen nyelvek iránt. Alakuljon ki pozitív attitűd az idegen kultúrák közötti kommunikáció iránt. 3. Matematikai kompetencia: A zenei anyagok ismeretterjesztő feldolgozása során legyenek képesek a tanulók a matematikai kifejezésmód alapvető formáinak –hangsorok, hangközök stb.- az értelmezésére. Ismerjék fel a zene és a matematika nyelve közötti összefüggéseket, ne „féljenek” a számoktól, matematikai kifejezésektől, olvassák és írják azokat helyesen. 4. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén:

Alakuljon ki a tanulókban nyitottság a tudományos ismeretszerzésre, érdeklődés a természettudományok iránt. Ismerjék föl a természettudományos ismeretterjesztő szövegek sajátosságait. Szemléljék a tényszerű adatokat pozitívan, ám kritikusan. Legyenek képesek a zeneszerzők nevének helyes olvasására, írására, kiejtésére. 5. Digitális kompetencia: A tanulók ismerjék fel az információs társadalom technológiáinak előnyeit, az önállóan és a csoportban végzett munka közben. Legyenek képesek felelősségteljes módon elektronikus információk, adatok, fogalmak keresésére, gyűjtésére, feldolgozására a zene kapcsán. Sajátítsák el az internet alapú szolgáltatások- vitafórumok és elektronikus levelezés- helyes használatát. 6. Hatékony, önálló tanulás: Tudatosuljon a tanulókban, hogy a kommunikáció a tanulási folyamat része. A különféle multimédia-üzenetek (írott vagy beszélt nyelv, hang, zene, stb.) megértése és létrehozása a hatékony tanulás eszköze. Legyenek képesek önállóan és csoportban dolgozni, melynek részét képezi a hatékony időbeosztás, problémamegoldás, az új tudás elsajátítása, feldolgozása, különböző kontextusokban történő alkalmazása, megosztása. Használják önállóan a különböző segédkönyveket, kézikönyveket, lexikonokat, szótárakat. Fogalmazzák meg saját kedvelt tanulási módszereiket illetően a pozitívumokat és a hiányosságokat. 7. Szociális és állampolgári ismeretek: Sajátítsa el a tanuló különböző szituációs gyakorlatokban mindazon viselkedésformákat, nyelvi kifejezésmódokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy képes legyen hatékony és konstruktív módon részt venni a társadalmi életben, és szükség esetén meg tudja oldani a konfliktusokat. Ismerje fel, hogy fontos a kultúrák sokféleségéből adódóan a nézőpontbeli különbségek felismerése és megértése, valamint a saját nézetek konstruktív módon történő kifejezése szóban és írásban. Egyéni és csoportmunka során alakuljon ki bennük a másik ember iránti érdeklődés és tisztelet. Törekedjenek a sztereotípiák és az előítéletek leküzdésére. Alakuljon ki bennük kompromisszumkészség, tisztesség, öntudatosság. 8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: Alakuljon ki a tanulókban érdeklődés az egyéni és az együttműködésre épülő rugalmas csoportmunka, a tervezés, szervezés, a cselekvés, eredményről való beszámolás, értékelés iránt szóban és írásban. Legyenek képesek egy-egy szöveget, problémát újszerű módon megközelíteni, feldolgozni, zenei ismereteiket kreatívan alkalmazni, bővíteni. Viszonyuljanak pozitívan a változáshoz és az újításhoz. Alakuljon ki egyéni látásmódjuk. 9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: A gondolatok, élmények és érzések az irodalom, zene, tánc, képzőművészet által juthatnak kifejezésre. Legyenek képesek a tanulók szóban és írásban, a kultúra tág értelmezésén alapuló alkotások és előadások létrehozására, értékelésére. Alakuljon ki saját egyéni, kreatív kifejezésmódjuk, megnyilatkozásuk, ezek másokéhoz való viszonyításának készsége. Használják tudatosan és helyesen a zenei elemeket adott kontextusban. Legyenek nyitottak a kulturális kifejezések sokfélesége iránt. Törekedjenek esztétikus kifejezésmódra szóban és írásban.

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 5–8. ÉVFOLYAM

CÉLOK ÉS FELADATOK

Alapvető és átfogó szakmai célunk a tanulók látáskultúrájának megalapozása. A tanórákon lehetőséget kell kínálnunk a tanulóknak arra, hogy megsejtsék és átéljék a világ szépségét, az élet örömét. A tantárgy feladata a látás és a kéz intelligenciájának kiművelése: a vizuális megismerés, a befogadó és az alkotó képesség fejlesztése, a képi kommunikáció köznapi, művészi, műszaki és tudományos módjainak, a közlés és kifejezés képi formáinak megismertetése. A tantárgy különösen a látvány mélyebb tartalmának, jelentésének, esztétikai üzenetének megértésének képességéhez járul hozzá. Lehetővé kell tennie a gyermekek számára a látható, tapintható tárgyi valóságban, a képi világában való eligazodást. A tanulókat személyes alkotói utak bejárására bátorítva fejlesztenie kell a képi-plasztikai ábrázoló, kifejező, közlő, konstruáló képességeiket. A gondolatban és érzelmekben gazdag tevékenységekkel a világ érzéki-tapasztalati birtokbavételéhez segítheti hozzá a gyermekeket. A térszemlélet, a forma, a szín, és a szerkezeti érzék, az anyagismeret a tantárgy képességfejlesztő tevékenységének köszönhetően tud fejlődni, bővülni. A megsokszorozódott vizuális hatások, technikai információk korában a tantárgy újszerű célja a képi információk közti szelekció, a tanulók kritikus befogadó magatartásának formálása, kialakítása. Az általános nevelési célokhoz a kreativitás, a problémafelismerő- és megoldó-képesség, a képzelet, a képi gondolkodás, az ízlés, a nyitottság, az empátia, az érzelmi élet gazdagításával kell hozzájárulnia. A művészeti nevelésnek értékközvetítő, értékteremtő, egyben személyiségformáló szerepet kell betöltenie, így képes kialakítani és formálni a kultúra értékeit becsülő, környezettudatos magatartást. A vizuális nevelésnek az alkotóképesség fejlesztése érdekében biztosítania kell, hogy az 5–8. osztályos tanulók fogalmi gondolkodásának magasabb szintre emelkedésével, növekvő önismeretük, kritikára hajló magatartásuk erősödésével, fokozatosan megjelenő realitás igényükkel egy időben az alsóbb évfolyamokra jellemző szabad önkifejezési formát az objektívebb világszemléletre törekvés és az ennek megfelelő kifejezésmód válthassa fel. A tantárgy feladata a vizuális megismerő képesség fejlesztése, a vizuális műveltség tudatos rendszerbe foglalása. Az alkotó tevékenységeken belül ez a síkbeli, térbeli kifejezőeszközök, a térábrázolási konvenciók, a színtani ismeretek birtokbavételét, a tervezési és elemi konstruálási eljárások szabályainak elsajátítását, a létrehozásukhoz szükséges technikák megismerését jelenti. A befogadó képesség fejlesztése a látvány és a műalkotások elemzésén, értékelésén, leírásán és a vizuális ítéletalkotás szabályainak elsajátításán az egyetemes és benne a magyar művészettörténet stíluskorszakainak és a magyar népművészet megismerésével valósul meg. A kerettanterv a tantárgyi tartalmakat témakörökbe sorolja úgy, hogy a vizuális nyelvi anyagot azokon belül jeleníti meg. A kifejezés, képzőművészet témakörei a gyermekek személyes, kifejező-expresszív képalkotásaira, valamint a képzőművészeti ismeretekre és műelemzésre vonatkozó tartalmakat és képességfejlesztő tevékenységeket írják le. A vizuális kommunikáció fejezetei a vizuális megismerés képességeinek fejlesztésére szolgáló tevékenységeket, valamint a köznapi, informatív, tudományos vizuális közlések megértését és alkalmazását segítő ismeretanyagot foglalják magukba. A tárgy- és környezetkultúra egység pedig a tárgykultúrával és az építészettel kapcsolatos tervező, konstruáló és elemző képességfejlesztő tevékenységeket tartalmazza. A témaköröket az alkalmazott technikák leírása egészíti ki. A tananyag bővülő, spirális elrendezésű; a témakörök, fejlesztendő képességek és fő tevékenységformák évenként ismétlődnek, tartalmukban gyarapodnak, műveleti szintjük emelkedik. A tanítás során a kerettantervi követelmények szerinti képességfejlesztések a több

témakör szempontjait magába foglaló komplex, gyakorlati tevékenység központú feladatokkal teljesíthetők a leghatékonyabban.

FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK

A tantárgyi fejlesztés eredményeképpen várható a tanulók egyéni eltéréseket mutató képesség, készség, ismeret, és magatartásbeli fejlődése, melynek tényét minden esetben önmaguk év eleji szintjéhez, valamint az életkori jellemzőkhöz viszonyítva ítélhetünk meg. A tantárgyi fejlesztés eredményeképpen egyéni eltéréseket mutató képesség-, készség-, ismeret- és magatartásbeli szint várható a tanulóktól. A fejlődés mértékét minden esetben kinek-kinek önmaga év eleji szintjéhez, valamint saját korosztálya jellemzőihez viszonyítva ítélhetjük meg helyesen. Alkotó képességek A felső tagozatos diákok nyitottságát, érzékenységét, a vizuális élmények, esztétikai hatások iránti változatos alkotó tevékenységek által motivált érdeklődését a tudatos megfigyelés, vizuális viszonylatok és összefüggések, minőségek részletgazdag emlékezeti megőrzése, képzetek felidézésének képességei fejlesztésére kell mozgósítani. Képzelőerejük működtetése és fejlesztése, belső képekben való gondolkodásuk (vizualizáció, képi szelekciók és redukciók, transzformációk), képzettársításaik tágasságának, alkotásaik eredetiségének nyomonkövetése a feladat. El kell érni, hogy alkotóképességük a komplexitás kedvelésében, a merev formai rend kerülésében, szokatlan megoldások alkalmazásában nyilvánuljon meg. Kreativitásuk ötleteik áramlásában, problémamegoldási leleményességükben, érzelmekkel kísért tetteiken keresztül fejlesztendő. Érdeklődési körük szélesedésével feladataikat többféle anyag és eszköz használatával igyekezzünk megoldatni. Késztessük őket arra, hogy jelrendszerük többnyire árnyalt, egyéni stílusjegyeket hordozzon. Érjük el, hogy elképzeléseik megvalósításában módszerességre törekedjenek, s meglévő készségeik, képességeik és ismereteik könnyen mozgósíthatók legyenek. A tanulókat többségét igyekezzünk képessé tenni viszonylag újszerű alkotások létrehozására; azoknál, akik inkább a reproduktív jellegű alakításban képesek igényes, elmélyült munkára, e képességük továbbfejlődését tekintsük célnak. Tegyük képessé a diákokat arra, hogy eredményeiket többnyire kritikusan vizsgálják, és törekedjenek mások teljesítményének reális megítélésére. Befogadó, megismerő képességek Vizuális megismerő és befogadó képességeiket - melyeket a térbeli, formai, színbeli, mozgásbeli, az anyagokkal, esztétikummal kapcsolatos élmények, a képi világ iránti fogékonyság jellemez – tovább kell fejleszteni. Mozgósítani kell érdeklődésüket, hogy képesek legyenek látványok célirányos, egyre tudatosabb megfigyelésére; a belső képek, képzetek emlékezeti felidézésére. Vizuális memóriájuk által váljanak képessé belső képekben, vizuális, esztétikai művészeti képzetekben való gondolkodásra, képzeleti műveletekre (összehasonlításra, elemzésre, következtetésre, ítéletalkotásra, szintézisre). A látványban rejlő jelentést, a művészi kifejezésben testet öltő esztétikai hatást, a képi információ tartalmát legyenek képesek adott szempont szerint elemezni, értelmezni.

Növekvő objektivitással váljanak egyre képesebbé a látható (tér, forma, szín, változás, mozgás) minőségek és viszonylatok, problémák megítélésére, tárgyilagos szemléletére, lényeges összefüggések (külső és belső forma, forma és tartalom, stb.) megértésére, szavakkal is kísért ábrázolásbeli elemzésére. Tegyük képessé a tanulókat, hogy vizuális, művészeti képzeteiket és ismereteiket mozgósítani tudják az adott szempontok szerinti tárgy- és műalkotás-elemzések során: törekednek egyéni vélemény kialakítására a számukra mértékadó egyéb vélemények alapján. Tegyük lehetővé, hogy esztétikai élményeik mélysége érzelmeikben is tükröződjék, ízlésítéleteiket képesek legyenek egyéniségüknek megfelelően megfogalmazni. A tanulást segítő képességek A vizualitás fejlesztése nélkülözhetetlen a tanulásban, a művelődésben és a mindennapi életben. Az információk áttekinthetővé tételéhez, tagolásához, szemléltetéséhez, ábrák megértéséhez és létrehozásához szükséges felkészültséget kell biztosítanunk tantárgyunk tanulásával. Ezáltal sajátítsa el a tanuló a vizuális információk formáit, és ismeri meg forrásait (könyvekben, kiállításokon és egyéb ismerethordozókban).

5. ÉVFOLYAM

Évi óraszám: 55,5 óra/ Heti óraszám: 1,5 óra

Tantervi követelmények: Képzőművészet. Kifejezés: Vizuális kommunikáció: Tárgy- és környezetkultúra: Félévi, év végi értékelés:

10 óra 23 óra 18 óra 4,5 óra

Belépő tevékenységformák A tantárgy sajátossága, hogy a fő képességfejlesztő tevékenységi formák az egész iskolaszakaszon áthúzódnak, ám műveleti szintjük évfolyamonként emelkedik. Síkbeli és térbeli alkotások létrehozásával tudatosabb kifejezőeszköz-használat. Műalkotások elemzése, művészeti ágak, stílusok megismerése a művészettörténet nyomvonalán haladva Közvetlen megfigyelésen alapuló, nézőpontnak megfelelő téri, formai, színbeli tanulmányok. Ábrázolási módok szemléleti megismerése. Színtapasztalatok rendezése. Alkalmazott grafikai tervezés. A közvetlen és a rögzített kommunikáció, a tömegtájékoztatás formáinak megkülönböztetése. Használati tárgy tervezése. (Igény és stílus közötti kapcsolat feltárása)

Témakörök, tartalmak, tevékenységek Kifejezés, képzőművészet Nyelv A vizuális nyelvi eszközök (pont, vonal, folt, tömeg, tér) és minőségek (textúra, faktúra, szín, forma). A vonal térkifejező, formahatároló, figyelemvezető kiemelő szerepe, vonalfajták. Síkjellegű és plasztikus formák. A színek, hangulati hatása, figyelemfelhívó jellege. Mozgás kifejezése (formaismétlés, mozgásfázisok). Komponálás síkban, térben. Alkotás Személyes élmények, képzeleti képek megjelenítése, szubjektív, de tudatos kiemelésekkel. A véletlen hatások beépítése a térbeli és síkbeli kompozíciókba. Konkrét események, történetek, irodalmi illusztrációk készítése képsorban vagy plasztikában. Mozgás kifejezése a témának megfelelő grafikai vagy plasztikai feldolgozásokkal. Befogadás Az alkotó feladatokhoz kapcsolódóan műalkotások elemzése. Művészettörténet Képzőművészeti ágak (pl. szobrászat, grafika), építészet, iparművészet, műfajok (pl. dombormű) főbb jellemzői, a megfigyelt műalkotások technikái (pl. akvarell, mintázás). Az őskori művészet. Egyiptom, Mezopotámia művészete. Görög és római művészet. A megismert alkotások szerzője, címe, műfaja, technikája. A múzeumok (közgyüjtemények) rendeltetése, szerepe; a Szépművészeti Múzeum. Vizuális kommunikáció Nyelv A vizuális nyelvi elemek, minőségek értelmező, tájékoztató, felhívó szerepe. Alkotás Téri helyzeteket ábrázoló látszati rajzok készítése látvány után és képzelet alapján. Modellek (tárgyak, formák) térbeli helyzetének, arányainak és színviszonyainak megfigyelése és nézőpontnak megfelelő grafikus, színes és plasztikai ábrázolása. Tárgyak nézeti ábrázolása, származtatása egyszerű geometrikus formákból. Tervezés, az adott célnak megfelelő forma- és színredukciók alkalmazásával. Szöveg és kép összerendezése konkrét célú közlésekben (pl. plakát). Befogadás A téri helyzet felismerése az ábrán. A színkör. A sötét-világos kontraszt, a fő- és mellékszínek, telt színek, tört színek. A közvetlen kommunikáció (testbeszéd, gesztus) és a rögzített (írás, képírás, ábrázolás) vizuális közlés köznapi és művészi formái. Tárgy és környezetkultúra Nyelv A funkcionális forma; a dísz, az ornamentika. Alkotás Egy saját használatra készülő tárgy (pl. társasjáték, ruha, taneszköz) kitalálása, elkészítése, az alkalmas anyagok és formai megoldás kiválasztásával. Befogadás A személyes felhasználói igény és a tárgy stílusa közötti kapcsolat felismerése, elemzése. A tárgyalkotó művészet területei: a formatervezés és az iparművészet, a népművészet. A környezet és a tárgy, a természeti és az épített környezet viszonya. Technikák Vázolás ecsettel, filctollal, ceruzával. Felületképzés ponthalmazzal, vonalráccsal, ecsettel, kollázzsal. Szabadkézi tónusos rajzok. Grafikák: tus, diófapác, papírmetszet.

Festés akvarellel, krétával, kevert eljárással. Színes munkák kollázzsal, frottázzsal, nyomhagyással. Egyszerű levonatok (esetleg monotípia). Mintázás (Agyagmunkák a korong nélküli ősi eljárások alapján) Modellezés szabásmintával, papírtárgyak készítése hajtogatással (esetleg papírmasé). Szerkesztés körzővel, vonalzóval. Betűk kivágással, esetleg számítógéppel. A technológiai lépések betartásának alapszabályai. Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások (A műalkotásokat a tanár választja ki, a művészettörténeti korszaknak megfelelően) Stonehenge, Willendorfi Vénusz, egy fekete-afrikai szobor, Szegvár-tűzkövesi Sarlós isten, Altamirai bölény, Karnaki nagytemplom, Gizai piramisegyüttes, Írnok, Halastó (thébai sírfestmény), Zikkurat, Gudea szobor, Vadászjelenet Asszurbanipál ninivei palotájából (dombormű), Athéni Akropolisz, Polükleitosz: Dárdavivő, Lovasok a Parthenon frízéről, Mürón: Diszkoszvető, Vörösalakos vázakép, Pantheon, Titusz diadalíve, Colosseum, Balácai villagazdaság, Marcus Aurelius lovasszobra.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A tanuló továbbhaladását a vizuális képességek optimális színvonalától való elmaradás nem akadályozhatja meg. Az ötödikes tanuló legyen képes élményeit, érzelmeit, fantáziaképeit, gondolatait vizuális eszközökkel kifejezni. Tudja megkülönböztetni a vizuális művészeti ágakat és műfajokat, segítséggel alkalmazza a műalkotások elemezésének megismert módjait. Ismerje az őskor és az ókor fő stílusjegyeit; ismerjen fel és tudjon megnevezni koronként legalább három alkotást. A látványt legyen képes lerajzolni, tudja a jelenség egyes tulajdonságait kiemelni. Emlékezet, képzelet alapján is legyen képes egyszerű látványt, kitalált tárgyat megrajzolni. Ismernie kell a téri helyzetek megjelenítésének néhány módját. Legyen képes vizuális minőségek, egyszerűbb képi közlések szóbeli megfogalmazására, olvasására. Ismerje a tömegkommunikáció fő jellemzőit. Legyen képes felismerni és alkalmazni a stílus és a forma szerepét a fogyasztói döntésekben. Legyen jártas a tanult ábrázolási technikák alkalmazásában.

6. ÉVFOLYAM

Évi óraszám: 37 óra/ Heti óraszám: 1 óra

Tantervi követelmények: Képzőművészet. Kifejezés:

8 óra

Vizuális kommunikáció: Tárgy- és környezetkultúra: Félévi, év végi értékelés:

17 óra 10 óra 2 óra

Belépő tevékenységformák A kifejező alkotásokban a szín, a textúra és a faktúra, a komponálás tudatosabb alkalmazása Növekvő önállóság az élmények, témák feldolgozásában. Műalkotások, művészeti ágak, stílusok, műfajok megismerése és elemzése a művészettörténeti korokban. Ábrázoló – elemző grafikai, festői és plasztikai megjelenítő munkák. A nézőpont jelentőségének megértése, a vetületi ábrázolás alapjai. Színismeretek. Információk képi rögzítése, értelmezése. A képi, az írott közlés szabályainak, az információhordozók szerepének megértése. Adott funkciójú tárgy tervezése.

Témakörök, tartalmak, tevékenységek Kifejezés, képzőművészet Nyelv Építészeti hatáselemek (tömeg, szerkezet, centrális és tengelyes térelrendezés). A plasztikai kifejezés eszközei (térbeliség, tömeg, anyag, forma, felület). A szín kiemelő és ritmusképző szerepe. Felületképzés (vonal, tónus-variációk, faktúrák). Jellegzetes kompozíciós megoldások (egyensúly, kiemelés, ritmus, szimmetria-aszimmetria). Alkotás Mindennapi élmények, mozgalmas (pl. történelmi) jelenetek képi-plasztikai feldolgozása. Eseménysor megjelenítése egy képen belül, illetve képsorozattal. Befogadás A térélmény. A statikus és dinamikus elrendezés hatása a síkbeli és térbeli alkotásokban. Az időbeliség ábrázolási lehetőségei. A fázisok, képsorok, szimbólumok. Néhány alkotás (grafika, festmény, szobor, épület, tárgy) rajzos és szóbeli elemzése, összehasonlítása, a téma, a kompozíció, az anyag és technika alapján. A képzőművészeti ágak (grafika, festészet, szobrászat, építészet), műfajok (pl. táblakép, kisplasztika, középület), műtípusok (pl. tájkép, csendélet, portré) példái. Művészettörténet (benne a magyar művészet): A honfoglaló magyarok művészeti emlékei. Az ókeresztény és a bizánci művészet. A románkor. A gótika. A reneszánsz művészet. (A megismert alkotások címe, szerzője műfaja, technikája) A Nemzeti Múzeum (helyi régészeti-művészeti gyűjtemény) meglátogatása Vizuális kommunikáció Nyelv A vonal, a vonalvastagság, az alakzatok, színek értelmező, jelentést hordozó szerepe. Alkotás Nagyobb kiterjedésű tagolt formák (pl. tárgy, emberalak) ábrázolása rajzbeli, színbeli, plasztikai tanulmányokban (arányok, belső szerkezet, fény-árnyék és színviszonyok). Rajzi vagy plasztikai tanulmány alak, tárgy mozgásáról. Grafikai tervezés: képi sűrítés, redukált formák, színek, alkalmazása, Szóbeli információ átalakítása képi üzenetté, jellé. (pl. összeszerelési utasítás, működést magyarázó rajz).

Befogadás A nézőpont szerepe a téri helyzetek megítélésében (rálátás, szemmagasság, alálátás) és ábrázolásában. A formakarakter, formakontrasztok. Tárgyak, természeti formák térbeli modellezése. A vetületi ábrázolás. (Vetületi síkok, tengelyek) Színkontrasztok (hőfok, mennyiségi, minőségi kontraszt). A színek dekoratív és figyelemfelhívó szerepe. A képi közlések szabályai (ábrák, közismert jelek, szimbólumok, betű és szövegképek, egyszerű mozgóképi példák). A sokszorosított információ ismertetése egy választott példán (könyv, plakát, folyóirat, fotó). Tárgy és környezetkultúra Nyelv A tárgyak használati és jelképes funkciójának kifejező elemei: anyag, forma, szín, díszítés. A tervezés egyezményes jelei (vonalas műhelyvázlatok, részletrajzok, szabásrajzok). Alkotás Egy választott tárgy rajzos, írásos felmérése, dokumentálása, a felhasználó megjelölésével. Adott személy (pl. családtag) számára használati tárgy tervezése, makett (modell) készítése. Befogadás A tárgyakról leolvasható információk (jelentés, funkció, forma, anyag, szerkezet, technika). Tárgyak formájának kialakítása a kézművességben és a sorozatgyártásban. A tárgy rendeltetésének és formájának összefüggése. Technikák Az alapvető technikák mívesebb alkalmazása (technikák leírását lásd az 5. évfolyamnál) Lavírozás, faktúraképzés (esetleg linómetszés). Szerkesztés körzővel-vonalzóval. Szövegírás (kivágott betűkkel vagy számítógéppel). Szöveg és kép-összeállítás (gyűjtött reprodukciókkal, képekkel, betűkkel). Vegyes technikák (fénymásolat, rajz, fotó és fénymásolás, esetleg fotógramm). Tér- és formaképzés, konstruálás (pl. agyag, fa, papír, textil, drót, talált tárgyak). Kézműves technikák a lehetőség szerint (pl. batikolás). Művészeti technikák megismerése (pl. testfestés a törzsi művészetben, kavicsszobor, agyagmunkák, dombormű, falfestés), esetleg az elérhető eljárások kipróbálása.

Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások (A műalkotásokat a tanár választja ki, a művészettörténeti korszaknak megfelelően) Galgóci és bezdédi tarsolylemezek, Nagyszentmiklósi kincs 2. sz. edény, San Apollinare in Classe, Theodora vagy Justiniánus mozaik, Jáki templom, Bélapátfalvi apátsági templom, Pisai dóm, Bayeux-i kárpit, Chartres-i székesegyház, Kölni dóm, Palazzo Pitti, Bakócz kápolna; a Magyar Szent Korona, Budavári gótikus szobrok, Kolozsvári testvérek: Szt. György szobra, Kolozsvári Márton: Szent László-herma, Lőcsei Pál főoltára a lőcsei Szt. Jakab templomból; Giotto: Szt. Ferenc elajándékozza köpenyét, M.S. mester: Mária és Erzsébet találkozása, Michelangelo: Dávid, Botticelli: Vénusz születése, Leonardo: Mona Lisa és Szt. Anna harmadmagával, Raffaello: Athéni iskola, Jan van Eyck: Arnolfini házaspár, Dürer: Az apokalipszis lovasai.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A tanuló továbbhaladását a vizuális képességek optimális színvonalától való elmaradás nem akadályozhatja meg. A tanulók többségének már legyen saját, személyes képi kifejezésmódja. A hangulatot, az érzelmeket kiemeléssel, átírással legyen képes kifejezni. A tartalom- és formaelemzést tudja segítséggel alkalmazni. Legyen képes példákban felismerni és megkülönböztetni a művészeti ágakat és műfajokat. Legyen képes felismerni a tanult művészettörténeti korok legjellemzőbb stílusjegyeit, alkotásait, alkotóit; koronként legalább három-három műalkotást tudjon megnevezni. A tanuló a megfigyelt és ábrázolt formákon tudja felismerni a szabályszerűségeket. Tudja értelemszerűen alkalmazni a megismert ábrázolásmódokat. Legyen képes gondolatokat ábrázolni, érzelmeket kifejezni. Értse a funkció szerepének fontosságát a tárgytervezésben, képes legyen adott tárgy elemzésére, jelentésének feltárására. Fejlődjön jártassága a technikák alkalmazásában: mozgása legyen összehangolt, használja ügyesen az eszközöket.

7. ÉVFOLYAM

Évi óraszám: 37 óra Heti óraszám: 1 óra Tantervi követelmények: .Képzőművészet. Kifejezés: Vizuális kommunikáció: Tárgy- és környezetkultúra: Félévi, év végi értékelés:

8 óra 17 óra 10 óra 2 óra.

Belépő tevékenységformák A művészeti alkotások, a kor és a kultúra leglényegesebb összefüggéseinek vizsgálata. Műalkotások elemzése, művészeti ágak, műfajok, stílusok, megismerése a kronologikus művészettörténet szerint haladva. Vizuális analízisek, téri, formai és színtanulmányok, alkotó alkalmazások. Önkifejezés, asszociációk. A Monge-vetület, a kavalieri axonometria megismerése. Színrendszerezés. Nyomtatott információk hatásrendszerének vizsgálata. Használati tárgy tervezése. (Funkció- és formaelemzések)

A tárgykultúra társadalmi, ökológiai összefüggéseinek vizsgálata. Magyar népművészet.

Témakörök, tartalmak, tevékenységek Kifejezés, képzőművészet Nyelv Építészeti hatáselemek (térforma, tömeg, anyag, szerkezet, méret, arány, tagoltság, felület, fényviszonyok, ritmusok, környezet). A plasztikai kifejezés eszközei (a térbeli kiterjedés mértéke, irányok, anyag, formatömeg, tagoltság, méret, felület, a környezet). A síkbeli kifejezés eszközei (téri hatás vagy sík jelleg, átírt formák, színek). Jellegzetes kompozíciós megoldások (szimmetrikus, aszimmetrikus, centrális, dinamikus). Alkotás Érzelmek, hangulatok megfogalmazása, az egyéni színvilágban. Ember vagy állatfigurák elemző rajzi és plasztikai tanulmányozása, a karakter. Egyéni asszociációkra támaszkodó átírás, fokozás. Irodalmi (zenei) mű vagy történelmi esemény feldolgozása: szabadon választott grafika. Befogadás A fény, a megvilágítás hatása a színekre, a formákra, a hangulatra. A fény jelentést hordozó, érzelmi vagy gondolati tartalmakat kifejező szerepe. Művészettörténet (benne a magyar művészet). A barokk kor. A XIX. század: a klasszicizmus, a romantika és a realizmus. Az impresszionizmus, a posztimpresszionoizmus. Művek leírása, elemzése, értékelése. A Magyar Nemzeti Galéria meglátogatása. Könyvtár- és médiahasználat önálló feladathoz. Vizuális kommunikáció Nyelv A geometrikus alapformák. A nézőpont, a fény-árnyék, a távlat, mint a vizuális hatás eleme. A tónusok. Színek értelmező, információs funkciója. Az érthető, pontos rajz, az egyértelmű rendezettség és a közmegegyezés (konvenció) szerepe a képi közlő nyelvben. Alkotás Modellrajzolás, színezés; a formai, a szerkezeti és a színbeli összefüggések vizsgálata. Geometriai formák átalakítása (pl. csonkolás, részek összevonása, nagyítás). Monge-vetület, egyméretű és kétméretű axonometrikus ábrák szerkesztése modell alapján. Rekonstrukciós vázlatok készítése vetületi rajz alapján. Informatív ábrák, diagramok, grafikonok készítése. Befogadás A kifejező és a közlő, a természeti és a geometrikus jellegű ábrázolásmód összevetése. A Monge háromképsíkos vetületi ábrázolás és az axonometrikus ábrázolás. Az önárnyék, és a vetett árnyék. A telített, a derített, a tört szín. A színreflex, valamint a színek térbeli és hangulati hatása. A tudományos közlések képi formái. Az alkalmazott grafika, a könyvművészet; (tankönyvek, „művész-könyvek” elemzése; szórólap-tervezés;) A fotó és a reklám hatásrendszerének feltárása (példák alapján) Tárgy és környezetkultúra Nyelv Vázlatrajzok, részletrajzok, szabásrajzok, látszati ábrák. A tárgy stílusjegyei. Ízlésünk kifejeződése tárgyainkban. A környezet és az objektum.

Alkotás Használati tárgy (pl. öltözék, öv, gomb) tervezése adott funkcióra és stílusban, látszati és vetületi rajzban, szín és anyagmintával. Tárgyak gyűjtése, funkció- és formaelemzése rajzban és írásban. Befogadás A funkció és forma kapcsolatának vizsgálata régi, ismeretlen, érdekes tárgyak megfigyelésével. A tárgyak és az életmód kapcsolata. Népművészet (szerszám, faragás, bútor, mézesbáb, tojásfestés, szövés, hímzés, viselet). Technikák Mint a 6. előző évfolyamoknál, valamint: Síkbeli kompozíciók, festmények készítése; körplasztikák mintázása; a megismert grafikai eljárások alkalmazása. Grafikus megoldások (vázolás, tónusmegjelenítés vonallal). Szerkesztés körzővel, vonalzókkal, vonalkezelési pontosság. Képi közlések, ábrák, reprodukciók gyűjtése és felhasználása a különböző ábrázolásmódok elemzéséhez. Papírmakettek és modellek készítése. Szabásrajz szerkesztése, a tervet tartalmazó mappa, doboz készítése. Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások A műalkotásokat a tanár választja ki, a művészettörténeti korszaknak megfelelően. Vignola – G. della Porta: Il Gesu, Esterházy Fényes Miklós: Fertődi kastély, Szt. Péter templom és tér, Donner: Szt. Márton szobra, Rembrandt: Éjjeli őrjárat, Velazquez: Bréda átadása, Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc, Paraszt barokk épületek: nagyvázsonyi, bakonybéli házak, Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum, Hild József: Esztergomi főszékesegyház, Canova: Mária Krisztina főhercegnő síremléke, Ferenczy István: Pásztorlányka, id. Markó Károly: Visegrád, J. Paxton: Kristálypalota, Steindl Imre: Országház, Izsó Miklós: Táncoló paraszt, E. Delacroix: A szabadság vezeti a népet, Corot: Emlékezés, Paál László: Nyárfák, Millet: Kalászszedők, Daumier: Mosónő, Munkácsy Mihály: Rőzsehordó, Madarász Viktor: Hunyadi László siratása, Szinyei Merse Pál: Majális, C. Monet: A roueni székesegyház, E. Degas: A tánc csillaga, Cézanne: A Saint Victoire hegy, Gauguin: Tahiti nők. Kiválasztás szerinti népművészeti tárgyak, épületek.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A vizuális képességek optimális színvonalától való elmaradás a tanuló továbbhaladását nem akadályozhatja meg. A tanuló rendelkezzék az ábrázoláshoz szükséges készségekkel. Kifejező és tervező munkáiban legyen képes figyelembe venni a színek optikai és érzelmi hatását. Adott elemezési szempontok szerint legyen képes műalkotásokat összehasonlítani. Ismerje a tanult művészettörténeti korok legjellemzőbb stílusjegyeit; koronként és áganként legalább három-három műalkotást, alkotót ismerjen fel és tudja megnevezni. Megfigyeléskor képes legyen megítélni a téri, formai és színviszonylatokat, arányokat, meglátni a lényeges vizuális összefüggéseket, megérteni a szabályszerűségeket; legyen képes le is rajzolni. Absztrakciós képessége nyilvánuljon meg a lényegkiemelésben, a geometriai egyszerűsítésben.

Képes legyen a vizuális információkban eligazodni, azokat kritikusan vizsgálni. Ismerje a Monge-vetület és az axonometrikus ábrázolás alapjait, több-kevesebb önállósággal tudjon megoldani ilyen szerkesztési feladatokat. Alkalmazza tudatosan a tárgytervezés módszerét és az elemzés szempontjait. Probléma-megoldási készségei, képességei nyilvánuljanak meg az önálló alkotó, tervezőkivitelező feladatokban. Jártas legyen az ismeretszerzés sajátos vizuális, manuális módjaiban; használja biztonsággal az ábrázolás és alakítás eszközeit.

8. ÉVFOLYAM

Évi óraszám: 18 óra 8 évfolyamon a Rajz és vizuális kultúra tantárgyban kapott helyet a Mozgóképkultúra és médiaismeretek modul, évi 18 órában, amelynek részletes, témakörönkénti lebontása kerettantervünkben megtalálható. A rajz és vizuális kultúra tantárgyra így évi 19 óra jut. Tantervi követelmények Képzőművészet. Kifejezés: Vizuális kommunikáció: Tárgy- és környezetkultúra: Félévi, év végi értékelés:

2 óra 8 óra 6 óra 2 óra

Belépő tevékenységformák A vizuális nyelvi elemek, kompozíciós formák önálló alkalmazása. Műalkotások elemzése, művészeti ágak, műfajok, stílusok, megismerése a XX. század első felének irányzataiban. Tér-, forma- és színviszonyok tanulmányozása; a rajzos analízisből kiinduló elvonatkoztatásokra épülő átalakítások. A forma és funkció elemzése Perspektíva szerkesztések. (Belső tér szerkezetes távlati ábrázolása) Színismeretek összegzése. A tudományos és műszaki közlésmódoknak, a tömegkommunikáció műfajainak, a médiumok képnyelvi sajátságainak megismerése. A külső és belső építészeti tér elemzése.

Témakörök, tartalmak, tevékenységek Kifejezés, képzőművészet

Nyelv Egyensúly, nyugalom, mozgalmasság, feszültség, a figyelem vezetése. A térhatás és a síkban tartás tartalmi szerepe festészeti, grafikai alkotásokban. A látványrendezés vizuális eszközei, hatáselemei, a mesterséges fényhatások. Alkotás Tanulmány (emberalak, térelemek közös beállítása); színbeli bontás, redukálás a látvány elemzése alapján. Vizuális illúziókra, érzéki csalódásokra épülő feladatok megoldása művészeti példák nyomán. Befogadás Műelemzések a feladathoz (és a történelmi korokhoz) kapcsolva. Művészettörténet (benne a magyar művészet): A művészet szerepe, a korstílus és az egyéni stílus eltérő korokban és kultúrákban. - A szecesszió, a XX. század első felének művészeti irányzatai, az izmusok. - Az expresszionizmus, a konstruktivizmus, a szürrealizmus és az op-art. - A modern és a posztmodern jelenségek - A kortárs képzőművészet néhány alkotásának elemzése, megismerése. Közeli művészeti kiállítás meglátogatása. (Könyvtár- és médiahasználat) Vizuális kommunikáció Nyelv Geometrikus formák, értelmező színek, arányok, faktúrák. A vázoló és szerkesztett vonal. Alkotás Épület, utcarészlet, folyosórészlet megfigyelése, szabadkézi tapasztalati perspektivikus ábrázolása. Egy iránypontos perspektíva szerkesztése. Összetett természeti forma részletesebb analízise (pl. értelmező vázlat, részekre bontás, kiegészítés, vagy fázisrajzok, szintvonalak, hossz- és keresztmetszetek). Axonometrikus és perspektivikus rekonstrukciók vetületi rajzok alapján. Befogadás A tér illúziója (látszati rövidülések, méretváltozások, nézőpont, vonaltávlat, színtávlat). A perspektivikus ábrázolásmód. A tanult ábrázolási rendszerek áttekintése. Térábrázolási módok, kevert nézőpontú ábrázolásmódok különböző korokban, kultúrákban. Színismeretek: Színritmus. színharmónia. Kontrasztok (színezet és hőfokkontraszt, sötét-világos, komplementer, szimultán, mennyiségi és minőségi kontrasztok). A közterületek, középületek tájékoztató rendszere (feliratok, logotípiák, jelek). Tárgy és környezetkultúra Nyelv Térformák, színek a térben; tónusok, faktúrák térmódosító hatása. Személyesség képi jelei. Alkotás Rajzos-írásos felmérés készítése egy kiválasztott személy környezetéről (lakószoba, lakberendezési tárgyak, dekoráció), életmódjáról, életstílusáról. Adott méretű tér elképzelése, megtervezése konkrét személy igényei szerint, megfelelő stílusban (rajzban és írásban) Befogadás Az építészeti tér, az épület, az életmód összefüggése. A természeti környezet és az épületek védelme; a „környezettudatosság” elve Technikák A megismert grafikai, festői, szobrászati és egyéb gépi technikák önálló megválasztása a feladatok megoldásához. Szabadkézi rajzok és szerkesztések (esetleg számítógépes rajzolói programok) alkalmazása, igényes, pontos kivitelezés.

Kollázs, papír- és fotómontázs készítése. (Technikai kísérletek) Makettkészítés papírból, illetve vegyes technikával. Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások (A műalkotásokat a tanár választja ki, a művészettörténeti korszaknak megfelelően) T. Lautrec egy plakátja, Ferenczy Károly: Márciusi est, Hollósy Simon: Rákóczi induló, Vincent van Gogh: Auvers-i templom, Rodin: Gondolkodó, Klimt: A csók, Gaudi: Sagrada Familia; Lechner Ödön: Iparművészeti Múzeum; W. Gropius: A Bauhaus központi épülete; Rippl-Rónai József: Apám és Piacsek bácsi vörösbor mellett, Csontváry Kosztka Tivadar: Magányos cédrus, Picasso: Vasaló nő, Guernica, Braque: Gitáros csendélet, Boccioni: Az utca erői, M. Duchamp: Palackszárító, V. Tatlin: A III. internacionálé emlékmű famodellje, Piet Mondrian: Kompozíció, Chagall: Én és a falum, Dali: Égő zsiráf, Szőnyi István: Zebegény, Egry József: Visszhang, Medgyessy Ferenc: Anyaság, Standard Thonet szék; Breuer Marcell: Wassily csőszék, Le Corbusier: Ronchamp-i kápolna, Barcsay Jenő: Festőállvány, Schaár Erzsébet: Az utca, Andy Warhol: Elvis, Vasarely: Alakzat III., Kondor Béla: Darázskirály.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A vizuális képességek optimális színvonalától való elmaradás a tanuló továbbhaladását nem akadályozhatja meg. Az általános iskola befejezésekor a tanulónak - a tantárgyi munkára fordítható időtől függően, személyiségéből adódó szinten - rendelkeznie kell a vizuális alkotó és befogadóképesség alapjaival. Legyen képes fantáziáját szabadon eresztve gondolatokat és érzéseket kifejezni az alkotó, tervező feladatokban. Ízlésítéleteit tudatosan is tudja megindokolni, átéléssel hitelesíteni. Adott szempontokat követve tudja alkalmazni a stíluskritikai műelemzést. Ismernie kell a tanult művészettörténeti korszakok legjellemzőbb stílusjegyeit, koronként és áganként legalább három-három műalkotást, alkotót legyen képes felismerni és megnevezni. Legyen képes csaknem önállóan teret, tömeget ábrázolni látszati és axonometrikus rendszerben, szabad kézzel illetve szerkesztéssel. Szín- és tónusválasztásait képes legyen megindokolni. Ismerje a vizuális kommunikáció alapvető jeleit és szabályait. Legyen tájékozott a mindennapi, a tudományos, a műszaki és a művészi, kommunikáció feladatáról, és értse a tömegkommunikáció működését. Legyen képes adott célra tárgyat tervezni, készíteni. (Ismerje a szerkezet-formát (pl. Eiffel torony) és a szimbolikus formát (pl. korona). Ismerje és alkalmazza a kulturált, környezettudatos magatartás szabályait. Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez A rajz és vizuális nevelés tantárgy alkotásközpontú, ezért az értékelésnek is elsősorban a képességek, készségek fejlődését kell nyomon követnie a gyerekek munkáiban.

A komplexitásból következően egy-egy gyermek tantárgyi teljesítményei is mindig többszintűek. Más-más színvonalú eredményt érhetnek el a megfigyelés, az elemzés, a gyakorlati feladatok, vagy a művészeti ismeretek területén. Így az ellenőrzésben, értékelésben is rugalmasan a gyermekek eltérő adottságaihoz, egyéni fejlődésének üteméhez kell igazodni! Az ellenőrzés-értékelés legfontosabb feladata, hogy az elvárás, ellenőrzés, és minősítés eszközeivel a tanulókat az önértékelésben, saját fejlődésük követésében, reális megítélésében segítse, saját teljesítményük elemzésének szokását bennük kialakítsa. Az értékelés lehetőleg térjen ki a kis részletekre is (hiszen sokszor csak ezekben mutatható ki a fejlődés ténye, de a kevésbé motivált gyerekeknek ezek is jelentős sikerforrások lehetnek). Az egyéni és közös megbeszélések, az óra alatti és az óravégi értékelés egyaránt a jó, ötletes, kifejező megoldásokat, próbálkozásokat vagy a feladatnak való megfelelés mértékét, az érdeklődő közreműködést állapítsák meg. Az értékelés alkalmai szolgálják a tanultak megszilárdítását, a gyerekek szemléletének irányítását és ízlésének alakítását, és a teljesítmény örömét. A tanulói munkák elemzésekor a személyes érintettségre való tekintettel – lehetőleg elmarasztaló megjegyzés ne fűződjön. Ehelyett érdemes rámutatni az érdekes-értékes gondolatokra, ígéretes ötletekre, értékelni a művészet iránti érdeklődést, kiemelni a tanuló munkáiban a jól sikerült részleteket, méltányolni az elrontott-újrakezdett munkáknál a bátorságát és a kitartását. A vizuális befogadás helyzeteiben a gyerekeknek a látványokról, műalkotásokról, egymás munkáiról szóban is meg kell nyilatkozniuk, önálló véleményt kell formálniuk, tetszésítéletüket indokolniuk kell, amely alkalmakkor a szakkifejezések szakszerű használata is megméretik. Ezért fontos a tantárgyi ismereteket (műalkotások adatainak felidézése, műfajok megnevezése, a könyvtár művészeti albumainak önálló használata, stb.), és a verbális aktivitást is értékelni. A képességfejlesztés alapszabálya: az értékelés soha ne maradjon el! Az értékelés, ellenőrzés lehetséges területei Az egyéni és közös korrektúra, a konkrét feladattal kapcsolatos személyes konzultációk, az önellenőrzés megkövetelése, a tanórákon történő folyamatos szóbeli értékelés keretében valósulhat meg. A közös értékelésre az együttes eredmények áttekintésekor kerül sor, alkalmat adva az elvégzett munka feletti öröm kinyilvánítására. A tanulók munkáinak kiállítása, bemutatása az értékelés sajátos eszköze! Az adott szempontok szerinti elemzés a tanulók és a nevelő részéről egy-egy feladat, vagy több tanórán át tartó témafeldolgozás befejezésekor valósulhat meg. Ilyenkor a konkrét feladat céljával vetjük össze a csoport és benne az egyének teljesítményét, kiemelve a sikeres megoldásokat, a fejlődés tényét, a feladat megértését, az eredetiséget. Érdemes értékelni a tanulók füzeteit is, amelybe az ismeretek (tanár által diktált, vagy önállóan lejegyzett) vázlatát írták, vázlat-rajzaikat, és egyéb feladataikat megoldották, gyűjtött képeiket rendszerezve beragasztották. Mindezek összegzéseként kerülhet sor az adott iskolában szokásos írásos, vagy érdemjeggyel minősített tanév közbeni, és osztályzattal lezárt a félévi és tanév végi értékelésre. Az értékelésnek számos, egymástól igen eltérő célja lehet, ezek közül a legfontosabbak a következők: • a személyiségfejlődés elősegítése, • ezzel összefüggésben az önértékelésre nevelés, • a tudás minősítése, • informálás, informálódás az elért eredményekről; • lemaradás feltárása és felzárkóztatás;

• tehetség felismerése és fejlesztése, • pálya- és iskolaválasztás elősegítése, • a pedagógiai tevékenységre való visszahatásával annak fejlesztése. Az értékelés célja határozza meg, hogy az értékelésnek mely típusát kell választani. A formatív értékelés (formáló, segítő) a vizuális nevelésben az értékelés leggyakoribb típusa. (Ide tartozik az órai gyakorlati munkát rendszeresen kísérő tanári biztatás, dicséret, kritikai megjegyzés.) A szummatív értékelés a tantervi követelményekből kiinduló, pontos kritériumrendszeren alapuló értékelés. Azt mutatja meg, hogy az elérendő céloknak, fejlesztési szinteknek, elvárásoknak milyen mértékben felel meg a tanuló teljesítménye. Céljától függően lehet szintfelmérő, diagnosztizáló vagy záróvizsga típusú értékelés. • A felmérő olyan szummatív értékelés, amely a tanuló tudásának jelenlegi szintjére kíváncsi. (Ennek ismeretére a tanárnak a továbbhaladás tervezéséhez feltétlenül szüksége van.) • A diagnosztizáló értékelés arra kíváncsi, hogy a felmérés során mutatkozó bizonyos problémák milyen okokra vezethetők vissza. (Erre a korrekciók elvégzéséhez, a felzárkóztatáshoz, a hiányosságok pótlásának tervezéséhez van szükség.) Az értékelési szint meghatározása szempontjából kétféle módszert ismerünk. • Kritériumra irányuló az értékelés az iskolai záróvizsgákon (Ez végeredményben pontosan meghatározott kritériumok alapján történő szummatív értékelés.) Az értékelés alapja Az értékelés céljától és típusától függ, hogy a tanuló szóbeli spontán megnyilvánulásai, órai „felelete”, esetleg kiselőadása alapján vagy az órai gyakorlati munkái (rajzolás, tárgykészítés, írás, stb.), esetleg otthonról hozott munkái alapján értékeljük tevékenységét. De történhet az értékelés egy tanári segítséget teljesen kizáró módon készült munka alapján, esetleg egy portfólió (a munka menetét bemutató mappa) alapján, amelyből nem csupán a végeredmény, de a folyamat is megismerhető. Az értékelés módjai Szóbeli értékelés A rajzóra egyik legértékesebb mozzanata, hogy a tanár a gyakorlati (műtermi, műhely) munka során folyamatos és intenzív kapcsolatban van a tanulókkal. Állandó a formatív, szóbeli értékelés. Nem a minősítés, hanem az egyéni előmenetelt segítő biztatás, illetve a hiányosságok feltárása a cél, ami segíti a tanuló önértékelésének kialakulását, fejleszti önismeretét. Kiváló, sokirányú nevelő hatása van az óra végi közös, a tanulók bevonásával történő szóbeli értékelésnek is. Írásbeli értékelés Az írásos tanári értékelésben egyaránt megjelenhetnek a formatív és a szummatív értékelés elemei. Az érdemjegyeknél-osztályzatoknál a rövid (lapszéli) írásos megjegyzések is pontosabb tájékoztatást nyújtanak: rámutathatnak bizonyos problémákra, és javaslatokat tehetnek a fejlesztésre. A tanulók írásos önértékelése pedig többcélú órai feladat is lehet. Az osztályzás Fontos szem előtt tartani, hogy az osztályzattal történő értékelés szummatív, a tantervi követelmények megvalósulását ellenőrző-számonkérő értékelés legyen. Nagy zavart okoz, ha az osztályzat hol a biztatás eszköze (formatív értékelés), hol pedig a tudás minősítése.

A szummatív értékelés kidolgozásának lépései A komplex vizuális nevelés esetében, amikor tehát a különböző témák integráltan kerülnek feldolgozásra, az egyéni tanmenet kidolgozó tanárnak kell meghatároznia, hogy milyen tanítási egységek után, milyen munkák alapján fog összesítő értékelést végezni. 1. Az értékelés céljától függően, (felmérés, diagnosztizálás, minősítés,) kell meghatározni az értékelés formáját, annak feltételeit, körülményeit. (Hogy az értékelés zárthelyi gyakorlati feladat, vagy szóbeli felelés, esetleg otthon összeállított mappa alapján történik.) 2. Meg kell határozni az értékelés főbb szempontjait, azt, hogy mire vagyunk leginkább kíváncsiak (pl. térszemlélet, kreativitás, jártasság egy adott technikában). 3. A következő lépés az általános szempontok lebontása részkérdésekre, annak megfogalmazása, hogyan kérdezhetünk rá például egy-egy képességre úgy, hogy hozzávetőlegesen pontos és árnyaltabb képet kapjunk. (Miből tudható meg, hogy milyen az illető térszemlélete? Mennyire érti a téri viszonyokat, formakapcsolatokat? Mennyire ismeri az optikai kép törvényszerűségeit? Mennyire van tisztában a nézőpont jelentőségével? Milyen az arányérzéke?) A kreativitásra a következőkkel kérdezhetünk rá: Hány terve, ötlete volt? Mennyire sokfélék a tervei, elképzelései? Mennyire szokatlanok az elképzelései? Mennyiben használja más helyekről származó élményeit, ismereteit? Mennyiben képes az órán tanultakat gyorsan adaptálni, mennyire képes egy dolognak más funkciót találni? Hány kérdést tud egy dologgal kapcsolatban feltenni? Mennyire képes egy dolgot a szokásostól eltérő módon is szemlélni? Mennyire képes egészen távolinak tűnő dolgokat összekapcsolni? A feladatmegoldás során mennyire rugalmas? 4. Ezután olyan konkrét, pontosan (írásban) megfogalmazott feladatot (vagy feladatokat) kell összeállítani, amely alapján a témába vágó kérdésekre határozott válasz kapható. Az értékelés szempontjait, a kérdéseket az adott feladathoz kell igazítani. 5. Ellenőrizni kell, hogy minden aktuális követelményt, illetve szempontot kellő mértékben lefednek-e a feladatok, illetve az értékelés szempontjai. 6. Ezután meg kell határozni az egyes osztályzatok kritériumait (mi a feltétele annak, hogy valaki ötös, négyes stb. osztályzatot kaphasson.?) 7. Elképzelhető, hogy a tanár saját pontrendszert dolgoz ki, majd a különböző feladatokra adott pontokat 1–5-ig terjedő osztályzatokká konvertálja. (Például egy felmérő jellegű értékelés esetében, mikor a feladat egy adott funkciót betöltő tárgy tervezése és adott technikával való megjelenítése, illetve makettezése, az értékelés szempontjai a következők lehetnek: 1. mennyiben felel meg a tervezett tárgy az adott funkciónak (0–2 pont); 2. ötletesség (0–3 pont); 3. a megjelenítés szintje (0–2 pont); 4. az adott technikában való jártasság (0–2 pont); 5. a kivitelezés pontossága (0–2 pont); összesen: 11 pont. A konvertálás pedig: 10–11 pont = ötös osztályzat, 8–9 pont = négyes stb.) (Lényeges, hogy egyértelműen eldönthető legyen a megfogalmazott kritériumoknak történő megfelelés. Hiába a pontosnak tűnő kritériumok sora, a végeredmény mégis szubjektív lesz, ha azok megfogalmazása nem egyértelmű, ha lehetővé teszik, hogy a besorolást az értékelő személyisége, preferenciái nagymértékben befolyásolják. Például az előző példában a „Milyen mértékben felel meg a tervezett tárgy az adott funkciónak?” lehetséges válaszai: egyáltalán nem felel meg (0 pont); részben felel meg (1 pont); teljes mértékben megfelel (2 pont). Ezekből viszonylag könnyen kiválasztható a megfelelő.)

A rajz és vizuális nevelés tantárgy ellenőrző-értékelő tevékenysége alapjának a képességfejlődés egyéni eltéréseinek tudomásulvétele mellett a következetes, objektivitásra törekvő értékítélet kialakítását kell tekintenünk. A TANESZKÖZÖK A rajz és vizuális kultúra tantárgynak a készségek-képességek sokszintű fejlesztésén túl a hátrányos helyzetű tanulók nevelésében igen hatékony szerepe lehet. A tantárgy a kreatív képességek fejlesztésével a személyiségfejlesztést, a koncentrált leképező megfigyelés fejlesztésével tanulási képességek javítását, szemléletességével az elméleti tananyag képi megjelenítésének könnyebb megértését szolgálja, emellett megalapozza a szakrajzi és szakmai képzést, és a felzárkóztatásban is nélkülözhetetlen. Oktatásának eredményességét nagymértékben meghatározza a nevelő felkészültsége és rátermettsége mellett a megfelelően felszerelt szaktanterem, szertár. Ez utóbbiak biztosítása elengedhetetlen feladata az iskoláknak. A szemléltetés alappillére ennek a tantárgynak. A vizuális képességek fejlesztése – különösen a lecsökkent időkeret mellett – csak úgy lehet hatékony, ha a hagyományos és a legkorszerűbb oktatási eszközök együttes alkalmazása élményszerűvé képes tenni a vizuális ismeretek megszerzésének és fejlesztésének folyamatát. A motiváló értékkel is bíró, változatos, a multimédia eszközeit használó tanítási programok kidolgozása nélkülözhetetlen az eredményesség szempontjából. JAVASOLT TANESZKÖZÖK Szaktanterem A műhelymunka jellegű alkotó-alakító tevékenységhez, műalkotásokkal való ismerkedéshez motiváló miliőt a jól felszerelt, működő szaktanterem biztosíthat. Szükségesek a megfelelő sötétítést biztosító függönyök, a mobil - lehetőleg egyszemélyes - rajzasztalok (melyek egyaránt alkalmasak rajzolásra és tárgykészítésre), vízcsap, vetítővászon, megfelelő méretű tábla, tárolóhelyek a különféle papírok, anyagok, eszközök, szerszámok részére (ezek kerülhetnek a szaktanteremből nyíló szertárba is). Fontos, hogy legyenek installációk a tanulói munkák és művészeti reprodukciók bemutatásához. A szűkös időkeret hatékony kihasználása szinte megoldhatatlan a szaktanteremben megtalálható szemléltető eszközök, poszterek, modellek, diavetítő, írásvetítő (és lehetőleg TV, videólejátszó, - esetleg DVD, videó-CD, kép-CD lejátszására alkalmas eszköz -, számítógéppel öszszekapcsolt projektor) nélkül. A rajz és vizuális kultúra tantárgy eszközigénye, eszközhasználata nem luxus, hanem nevelő erő: alternatívát kínál a diákoknak a vizuális kiszolgáltatottsággal szemben a technikai eszközök értő, értékes, kultúrát építő használatára. Tanári segédeszközök A vetítő eszközöktől függően változó a szükséges eszközök köre: - Számítógépes projektor esetén fontos segédeszköz a szkenner és a digitális fényképezőgép, (esetleg internet-hozzáféréssel rendelkező számítógép) melyek segítségével elkészíthetők a szemléltető képösszeállítások, feladatlapok. - Fénymásolási lehetőség. - Szakmai kézikönyvek, művészettörténeti albumok. - Írásvetítő, diavetítő, TV, videó, DVD-lejátszó esetén művészettörténeti diasorozatok, kép CD-k, videofilmek, írásvetítő fóliák szükségesek.

Tanulói eszközök Tankönyv, nagyméretű (spirálos) rajzfüzet, rajzeszközök, színes papírok, festék, ecsetek, olló, ragasztó, körző, vonalzó, valamint dosszié a gyűjtött képanyag, és a z elkészült munkák – rajzok, festmények, vázlatok - tárolására. (Az alkalmazandó könyv a vizuális nevelő (tanító, tanár) szabad választása szerint a Nat szellemében készült, a vizuális kultúra alapjait megfelelően summázó, esztétikailag színvonalas és szemléletes, az ismeretanyagot megfelelő keretbe foglaló, lehetőleg tartós kivitelű (több éven keresztül is használható) tankönyv legyen.)

KULCSKOMPETENCIÁK Rajz és vizuális kultúra tantárgy tanításában 1. Anyanyelvi kommunikáció Rajz és vizuális kultúra órákon a művészeti alkotások és művészettörténeti korok elemzése, a rajzi problémák megfogalmazása, a szubjektív véleményalkotás, illetve esztétikai ítéletek kifejezése az anyanyelv használatával történik. A tananyag feldolgozása során bővül az általános és speciális /vizuális-kulturális, esztétikai-művészeti megismerés során kialakuló/ szókincsük, szóbeli kommunikációs képességük. 2. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció alapvetően olyan készségeket igényel, mint a közvetítéshez és a kultúrák közötti megértéshez kapcsolódó készségek. Tantárgyunkban is igen fontos, hogy a tanulók legyenek képesek az idegen szavak és nevek helyes olvasására, írására és kiejtésére: a különböző nemzetiségű művészek és alkotók illetve alkotásaik nevének helyes olvasására, kiejtésére, és írására. Értsék és helyesen alkalmazzák a vizuális kommunikáció speciális nyelvezetét, s azt az élet számos más területén is legyenek képesek átvitt értelemben is használni azokat. 3. Matematikai kompetencia A rajz órák keretében számos olyan kompetenciát is kell fejlesztenünk, amelyek a legabsztraktabb tudományágban, a matematikában elsődlegesek. Ilyenek: az arányérzék fejlesztése, kicsinyítés, nagyítás, geometriai gondolkodás és ábrázolás, geometriai alapfogalmak használata, műszaki jellegű ábrázolások, méretarányban való számítások, ábrázolások. Továbbá mérések, mértékátváltások, sorozatok képzése, ritmusalkotás. 4. Digitális kompetencia A rajz tanítása-tanulása számos lehetőséget nyújt a digitális kompetencia fejlesztésére. A tanulók legyenek képesek a számítógépet használni egyfelől manuális, rajzi tevékenységek végrehajtására, másfelől információk gyűjtésére. Tudjanak egyszerűbb rajzi programokkal, szövegszerkesztővel bánni, biztonságosan tudjanak az internet segítségével rajzi-művészeti, művészettörténeti információkat felkutatni. 5. A hatékony, önálló tanulás A tanórák lehetőséget adnak az önálló tanuláshoz szükséges olyan alapképességek fejlesztéséhez, mint motiváció, figyelem, megfigyelő-és emlékezőképesség, próbálkozás, variálóképesség, kísérletezés, kreativitás, fantázia és absztrakt gondolkodás, modellkövetés. Alkotói tevékenységük során fejlődjenek azon képességeik, mint türelem, igényesség, kitartás, pontosság, precízség, mívesség, alaposság, gondosság, stb., s ezeket az élet minden területére legyenek képesek kiterjeszteni. 6. A természettudományokhoz és azok alkalmazásához kapcsolódó kompetenciák A természettudományos gondolkodás elválaszthatatlan a rajz és vizuális kultúra tantárgytól. A természetben zajló változások és kölcsönhatások értését és megértetését nagyban segítik az olyan típusú feladatok, mint folyamatábrák, működést, szerkezetet ábrázoló rajzok, metszetek, nagyítások, makettek, modellek, fázisrajzok, stb. A megismerő, felfedező, feltáró, elemző, részletező rajzi munkáik során olyan ismeretekre tesznek szert, ame3ly az élet minden területén kamatozódik.

7. Szociális és állampolgári kompetencia Ismerjék fel a tanulók, hogy a képzőművészeti, építészeti, népművészeti és iparművészeti alkotások az emberiség egyetemes értékeit képviselik. Érezzék át, hogy a kreativitás, a díszítés iránti vágy, az esztétikum létrehozása és élvezete az ember legalapvetőbb igénye. Legyenek büszkék a magyar művészekre és alkotásaikra. Egyéni és csoportmunka során alakuljon ki bennük az egyénekkel, illetve csoportokkal való együttműködés, együttgondolkodás képessége. 8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A tanulók legyenek képesek a tantárgyban szerzett ismereteik, készségeik, képességeik, esetleg tehetségük tudatában a kínálkozó lehetőségeket megragadni, az újításokat elfogadni, azokat alkalmazni és támogatni. Alakuljon ki személyiségükben a stratégiai szemléletmód, a célkitűzés, az egészséges versenyszellem és sikerorientáltság. 9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A rajz és vizuális kultúra tantárgy elsődleges hivatása ezen kompetenciák sokoldalú fejlesztése. Legyenek képesek az őket körülvevő szűkebb és tágabb környezet szépségeinek felismerésére. Értsék a műalkotások üzenetét, emberi tartalmát. Tudjanak bánni rajzeszközeikkel és alkotó módon használni azokat. Legyenek képesek- életkori sajátosságaikhoz mérten- ábrázolni a tárgyi világot, illetve kifejezni élményeiket, érzéseiket. Törekedjenek a minél alaposabb esztétikai ítéletalkotásra saját és társaik munkája kapcsán.

MOZGÓKÉP ÉS MÉDIAISMERET 8. ÉVFOLYAM

Évi óraszám: 18 óra Heti óraszám: 0,5 óra

A mozgókép és médiaismeret modul a rajz és vizuális kultúra tantárgy tanításában kapott helyet, tanmenetbe beépítve, minden második órában. Mozgókép és médiaismeret modulból A és B változat készült, önálló cél- és feladatrendszerrel, illetve eltérő tartalommal. A helyi tanterv készítésnél vagy az A vagy a B változatot lehet figyelembe venni. Tanmenetünk a B változatot követi.

Témaköri feldolgozás óraszámok szerint: I. fejezet: A mozgókép előzményei; 2,5 óra. II. fejezet: Mozgóképnyelv; 6,5 óra. III. fejezet: A média társadalmi szerepe; 2,5 óra. IV. Fejezet: Jellegzetes médiaszövegek, műsortipusok; 4 óra. Részösszefoglalás. 1,5 óra Év végi összefoglalás .1 óra. “A” VÁLTOZAT

CÉLOK ÉS FELADATOK

A mozgóképkultúra és médiaismeret mint iskolai tárgy, elsősorban a mozgóképi (film, televízió, videó, komputerjáték, web) szövegértés képességének fejlesztését és az audiovizuális média társadalmi szerepének, működési módjának tisztázását szolgálja, hiszen a média rendkívüli hatással van a korunk emberének tájékozottságára, személyiségére. Tömegek napirendjét osztja be a televízió; sugalmazza hogyan gondolkodjunk a világ dolgairól; étkezési, vásárlási divatokat indít, hősöket, eszményeket, életcélokat teremt. Mivel a film, a televízió és az Internet átformálja a nyelvet, az értékrendet, a ritmusérzéket, az ízlést, a vágyakat, a hősöket, a tabukat, a művészetet és a műélvezetet, az alkotást és a befogadást egyaránt, a médianevelés a személyiségfejlesztés alapvető eszköze. A tantárgy oktatásának elsődleges célja tehát, hogy a tanulók felkészültséget szerezzenek a különböző médiaszövegekkel kapcsolatban az önálló és kritikus attitűd kialakítására, és nyitott szemlélettel használják a hagyományos és az új médiumokat. Ehhez azonban alapszintű mozgóképnyelvi és művelődéstörténeti tájékozottságra, a naív fogyasztói szemlélet bizonyos fokú átértékelésére van szükség. Az ehhez szükséges képességek a nyolcadikos korosztálynál az élményekkel telített helyzetekben, művek és műsorok feldolgozásával, önálló és csoporto-

san végezhető kreatív gyakorlatok sorozatában, a tematika tevékenységközpontú feldolgozásával fejleszthetőek, hogy a gyerekek nézőként meg tudják különböztetni a hírt a kommentártól, a szerzői művet a műfaji alkotástól, felismerjék az audiovizuális művek-műsorok megformálásában megjelenő tulajdonosi vagy politikai szempontokat. FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK

A célokból és a feladatokból adódóan a sikeres mozgóképkultúra-médiaismeret oktatás kiemelten fejleszti a kommunikációs és együttműködési készséget, támogatja az alkotásra való beállítódást, fejleszti a problémamegoldó képességet, a megfigyelés, a tájékozódás, a rendszerezés képességét. Elemzéssél és az alkotói szerepek gyakoroltatásával fejleszti a reális énkép kialakítását. A művészi alkotásokban feltáruló konfliktusok értelmezésével, a valós emberi sorsok átélhető megjelenítésével segíti a toleráns, másokkal szemben empatikus személyiség kialakítását, az életvezetés és az érvényesülés során adódó krízishelyzetek humánus kezelését. A mozgóképkultúra és médiaismeret oktatása során tudatosítani kell, hogy a mozgóképi közlésmód miért és miképpen alkalmas a tapasztalati világ reprodukálására és egyúttal a személyes közlésre. Tudatosítani kell, hogy a mediatizálódó kommunikáció (pl. a szórakoztatóiparban) miért és miképpen veszélyezteti a magaskultúrát és egyúttal a személyiség autonómiáját (pl. információfüggőség, kényszerfogyasztás), de azt is, hogy a technikai képreprodukció és a hálózati kommunikáció egyidejüleg miféle esélyt hordoz a kulturális örökség védelmére, a választás képességének fejlesztésére (pl. digitális archívumok, társadalmi nyilvánosság). Az audiovizuális szövegek szövegértési képességének fejlesztése során arra is törekedni kell, hogy a tanulók ismerjék fel a médiaszövegekben megjelenő kulturális mintákat. Az értelmezés egyik rétege tehát az ábrázolásban megmutatkozó szerzői vagy műfaji dominancia (személyesség, stílus, konvenció) és a befogadásban megmutatkozó nézői szerep (elvárás, azonosulás) felismerése, míg a másik meghatározó réteg a médiaszövegek befolyásoló, gyakran rejtett érték-és érdekrendszerének felismerését jelenti. Ezért a tárgy oktatása során az iskolának biztosítania kell, hogy a tanulók a megfelelő mozgóképi alkotások tanulmányozása útján lehetőséget kapjanak saját személyiségük jobb megismerésére, történelmi, társadalmi és kulturális összefüggések felismerésére, a tömegkommunikációs eszközök kritikus és szuverén használatára. A mozgóképkultúra és médiaismeret óráin a diákoknak lehetőséget kell biztosítani arra is, hogy alkalmas kreatív gyakorlatokkal fejlesszék mozgóképi kifejező képességüket és kifejezőkedvüket, ezzel segítve őket személyes és árnyalt audiovizuális mondandójuk megfogalmazásában. Belépő tevékenységformák Művek, műsorok ill. azok részleteinek csoportos vagy kiscsoportos megtekintése (a mozgóképi szövegek (film, televízió, videó, komputerjáték, web) terjedelméből adódóan a kötött órai kereteken belül többnyire csak a szövegek részleteken keresztüli felidézése, elemzése tervezhető, a műveket a kötött időkereteken kívül kell megtekinteni) Mozgóképi szövegek feldolgozása egyéni, kiscsoportos vagy csoportos formában: kreatív gyakorlati feladatokkal (pl: felidézés, asszociáció, jelenetek, képsorok kiválasztása, csoportosítása, átszerkesztése) megbeszélés útján (pl. állítások megfogalmazása, feltevések ütköztetése, értelmezés) Az ábrázolás eszközeinek tanulmányozása: önálló vagy kiscsoportos feladatok (pl. képek csoportosítása, kollázs-készítés, szöveg-kiegészítés, story-board /rajzos skiccekkel illusztrált beállítás-terv/ ill. jelenet-terv készítése, élőkép /pillanatra megdermedő szituáció/ kialakítása,

árnyjáték, főcím-készítés /pl. egy tévéműsor bejelentkező képsora/, kommentár ill. hangalámondás készítés) Rövid tanulói beszámoló, kiselőadás, demonstráció (pl. művelődéstörténeti, technikatörténeti háttér ismertetése szakirodalom vagy önálló informálódás alapján, optikai eszközök készítése, bemutatása) Projektmunka: az órakeretet meghaladó, és hosszabb időszakra (3-6 hét) kiadott, gyakran több lehetőség alapján választható egyéni vagy kiscsoportos feladatok, tevékenységi formák (pl. kutatás, adatok, tények, információk összegyűjtése, rendszerezése és feldolgozása − sajtóanyagokra, moziműsorokra, rádió és televízió műsorokra, weblapokra, reklámkampányokra vonatkozóan, esettanulmány készítése, önportré, fotó ill. videoetűd készítése, forgatókönyv készítése, interjú készítése, filmelőzetes megtervezése ill. elkészítése, logó ill. címlaptervezés, munkanapló készítése) TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Mozgóképnyelv A mozgókép előzményei, a film és a mozi felfedezése A mozgókép alaptulajdonságai A nézői figyelem irányítása, a kiemelés A mozgóképi elbeszélés

A mozgóképi közlés előzményei (valósághű kép, fény és árnyjátékok, történetmesélés képekkel, képsorozatok, képregény).A technikai képrögzítés és érzékelés alapjai, eszközei.Sokszorosítás, távközlés, tömegkommunikáció. A mozgókép kettős természete (reprodukció és ábrázolás).A folyamatos tér és idő felbontása és újraszerkesztése (jelenet, képsor, beállítás). Közelkép, megvilágítás, ismétlés, hossz és tempó. Az események időbeli és oksági rendje.Expozíció és lezárás.Fordulat és epizód.Cselekmény, történet, elbeszélés.

A montázs szerepe a Filmtér és filmidő (folyamatos, párhuzamos és a korábbi időben játszódó tér és az idő mozgóké- cselekvés ábrázolása). pi ábrázolásában Mozgóképi szövegek rendszerezése A mozgóképi szövegek rendszerezésének alapjai

Az eltérő hordozók alapján (a celluloidtól a digitális adathordozóig).A megjelenés helye szerint (a mozitól a televízión át a komputerjátékig és az Internetig).A valóság ábrázolásához való viszony szerint (dokumentum–fikció).Tematikai és ábrázolási rokonságok mentén (műfajiság).

A média társadalmi szerepe A médiumok és a tömegkommunikáció A média saját és átvett funkciói A mediatizált közlésmód néhány jellemző tulajdonsága

A könyvnyomtatástól az internetig: a közvetítő közeg jelentősége. Informálás, dokumentálás, szórakoztatás, szolgáltatás, illetve az üzletigazdasági funkció. Ki üzen, kinek és miért: a média intézményei, tulajdonosai, közösége.A műsoridő mint tulajdon.A közszolgálati és a kereskedelmi média.A közönség mint vevő és áru.Amiről a műsorfüzet árulkodik: műsorok és műsor-

rend.Hol és mikor villog a képernyő: médiafogyasztási szokások megfigyelése.A befolyásolás technikái: műsorrend, tematizáció, csatorna-image kialakítása, a nézettség maximalizálásának elve, a sorozatelv. A valóság médiarep- A nemek, foglalkozások, életmódminták, kisebbségek, stb. tapasztalati varezentációja lóságtól eltérő megjelenítése a médiában. Jellegzetes médiaszövegek, műsortípusok A nyomtatott médium Újság, képregény, fotóregény. néhány jellegzetes szövegtípusa A nyomtatott médium Cím, címlap, kép, képaláírás, rovatszerkezet. jellegzetes ábrázolási eszközei A reklám A hírműsor

A reklám szerepe a demokratikus tömegtársadalmakban (a választás lehetősége és kényszere). Amitől a hír hírré válik.Hír és kommentár megkülönböztetése.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A tanuló legyen tisztában a mozgóképi közlésmód formanyelvi alapjaival. Az ábrázolás megismert eszközeit a mozgóképi szövegek értelmezése során alkalmazni is tudja. Képes a technikai reprodukció és a személyes közlés elhatárolására, a beállítások és a jelenetek elkülönítésére, leírása és értelmezésére. Az egyes mozgóképi szövegeket tudja elkülöníteni a valóság ábrázolásához való viszonyuk szerint: tudjon különbséget tennii pl. a dokumenumfilm és a játékfilm között. Az életkorának megfelelő szinten képes a különböző médiumokból és médiumokról szóló ismeretek összegyűjtésére, azok rendszerezésére, az önálló megfigyelésekre. Tudjon érvelni olyan vitában, amely a médiaszövegek (pl. reklám, hírműsor) valóságtartalmáról folynak. A mozgóképi szövegekkel, a média működésével kapcsolatos ismereteit a műsorválasztás során is alkalmazni tudja. “B” VÁLTOZAT

CÉLOK ÉS FELADATOK

Az audiovizuális médiumok nyelvének, működésének, szerteágazó alkalmazási területeinek és kulturális jelentőségének alapszíntű ismerete ma már az általános műveltséghez tartozik. A tanulók ezen a téren zavarbaejtően gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek, ezek értelmezése azonban komoly kihívást jelent az iskola számára. Bonyolult kulturális és társadalmi jelenségek tanulmányozásához kell a serdülők életkorának megfelelő eszközöket találnunk. A képzés elsősorban élmény- és műközpontú megközelítésre törekszik, amely bátran él az egyes témakörök aktív, a tanulók alkotó kedvére építő feldolgozásának módszereivel.

FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK

Alapvető cél érzékenység elmélyítése, valamint az audiovizuális kultúra alapelemeinek elsajátítása, a médiumok kínálta élmény- és ismeretszerzési lehetőségek szuverén, differenciált használatára irányuló magatartás fejlesztése. A tanulók betekintést nyernek /és némi gyakorlati jártasságot szereznek a technikai képreprodukción és képátvitelen alapuló ábrázoló eljárásokba. Megismerkednek a filmek és televíziós műsorok értelmezésének elemi szempontjaival. Megtanulnak különbséget tenni képmás és valóság között, illetve a különféle médiumok, ábrázolási eljárások, műfajok és műsortípusok között. Tudatosítják az audiovizuális médiumoknak a mindennapi életre és a személyiség fejlődésére gyakorolt kivételes hatását. Olyan szempontokkal és összefüggésekkel ismerkednek, amelyek lehetővé teszik, hogy a médiumokban megjelenő nézetekkel és magatartásmintákkal kapcsolatban reflexív, kritikus viszonyt alakítsanak ki. Belépő tevékenységformák Műsorok, filmek, sajtóközlemények megvitatása, feldolgozása a tanórán, illetve egyénileg. Játékos gyakorlatok az egyes kifejező eszközök, értelmezési eljárások és hatásmechanizmusok “kipróbálására”.Képanimációs, montázs-, fotó és egyéb kreatív gyakorlatok. Mozilátogatás, a látottak közös feldolgozása. Ismerkedés a CD-ROM, mint ismeretszerzési eszköz használatával. Egyéni és közös élmények, események audiovizuális megörökítése a rendelkezésre álló technikai eszközöktől függően. TÉMAKÖRÖK Médiumok A mozgókép felfedezése A látható ember Mire való a mozgókép? Láss, ne csak nézz! Hogyan működik a televízió?

TARTALMAK Könyvtárban, színházban, moziban, a képernyő előtt. A sajtó. Rádió, televízió, videó, Internet, multimédia. A közvetítő közeg jelentősége a kommunikáció során. A médiumok megváltozott szerepe korunkban. Fény- és árnyjátékok. Történetmesélés képekkel. Képsorok, képanimáció, fényképezés. Mit “mond” a kép?.Beszédes képek, jelentős tárgyak, gesztusok párbeszéde az életben és a képernyőn. Szavak és képek viszonya. Sokszorosítás, távközlés, tömegkommunikáció. Kép és képzelet. Technikai képmás és valóság. Filmigazság – filmhazugság. A mozgóképkultúra fejlődésének mérföldkövei. Műfajok, műsortípusok megkülönböztetése /pl. játékfilm, dokumentumfilm, híradó, reklám, sorozat, élő közvetítés, ismeretterjesztő műsor/. Hogyan lehet a képet “ragozni”? A látvány értelme és az elbeszélés folytonossága. Filmtörténetek, mozihősök. Cselekmény és elbeszélés. Tájékozódás a térben és az időben. A montázs fogalma. Technika, üzlet, politika, művészet. A műsorrend és a műsorkészítők. Tallózás a műsorfüzetben és a csatornák között. A közvélemény befolyásolása. Magatartásminták, hatásmechanizmusok. Azonosulás, kritika, részvétel és részvétlenség a képernyő előtt. A televízió hatása a mindennapi életre, testi és lelki egészségünkre, az ízlésre és a környezetre.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A tanuló ismerje fel az ábrázolás, értelmezés és hatáskeltés elemi audiovizuális eljárásait. Ismerkedjen meg a technikai reprodukciós és képátviteli eljárások alapjaival. Sajátítsa el a látott történetek megértéséhez szükséges képességeket. Tudatosan válasszon műsorok, illetve élmény- és ismeretforrások között.

KULCSKOMPETENCIÁK Mozgókép és médiaismeret 1. Anyanyelvi kommunikáció A tanulóktól ezeken az órákon maximálisan elvárjuk a helyes és kreatív nyelvhasználatot. Törekedjünk arra, hogy a tanulók értsék a hallott és olvasott szöveget, ismerjék a szakkifejezéseket, és annak helyes használatával legyenek képesek gondolataikat, érzéseiket és a tárgyhoz fűződő tényeket szabatosan előadni. 2. Idegen nyelvi kommunikáció Legyenek képesek a tanulók az idegen szavak helyes olvasására, írására és kiejtésére. A modul különösen sok olyan idegen nevet és szót tartalmaz, amelyek az egyetemes kultúra részét képezik, tehát helyes használatuk, írásuk és kiejtésük a világ minden részén érvényesek. 3. Matematikai kompetencia A modulon belül az arány és százalék használatát tartom fontosnak, speciálisan a média világában, összehasonlító elemzéseknél ezen matematikai fogalmak értő használata elkerülhetetlen. 4. Természettudományos kompetencia A filmgyártás, kamera, televíziózás, sajtó, számítógép és internet működésének és annak megértéséhez elkerülhetetlen a természettudományok: fizika, kémia, földrajz, biológia és matematika ide vonatkozó tartalmainak ismerete, természetesen a 13-14. éves gyermekek életkori sajátosságaihoz mérten. 5. Digitális kompetencia A tanulók tudják használni a számítógépet. Legyenek képesek az interaktív média felelősségteljes használatára: információk keresésére, összegyűjtésére, feldolgozására, tárolására, prezentációk létrehozására. Tudják kezelni a digitális fényképezőgépet, kamerát és más audiovizuális eszközöket. 6. Hatékony, önálló tanulás A tanulók legyenek képesek a kitűzött cél érdekében kitartóan tanulni; saját tanulásukat megszervezni, a rendelkezésre álló idővel és információval helyesen gazdálkodni. Tudjanak heterogén csoportban is hatékonyan, képességeiknek megfelelően dolgozni, tudásukat másokkal megosztani. 7. Szociális és állampolgári kompetenciák Ismerjék fel a tanulók-a média által közvetített hatalmas információhalmaz közepette- a helyes és helytelen viselkedési formákat, hogy képesek legyenek hatékony és konstruktív módon részt venni a társadalmi életben, és szükség esetén megfelelően kezeljék a konfliktusokat.

8. Kezdeményezőképesség, vállalkozói kompetencia A tanulók legyenek képesek a tantárgyban szerzett ismereteik, készségeik, képességeik, esetleg tehetségük tudatában a kínálkozó lehetőségeket megragadni, az újításokat elfogadni, azokat alkalmazni és támogatni. Alakuljon ki személyiségükben a stratégiai szemléletmód, a célkitűzés, az egészséges versenyszellem és sikerorientáltság. 9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A modul egyik legfontosabb küldetése ezen kompetenciák sokoldalú fejlesztése. Ismerjék fel a média által közvetített információhalmazban az esztétikailag értékes, illetve értéktelen dolgokat.

TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL 5-8. ÉVFOLYAM

CÉLOK ÉS FELADATOK

A tantárgy célja olyan rendszerszemléletű gondolkodásmód célzatos és következetes kialakítása, amely fokozatosan feltárja a természetben és társadalomban élő ember és az általa létrehozott technikai környezet bonyolult összefonódását és kapcsolatrendszerét. A Technika és életvitel tantárgy olyan ismereteket ad, képességeket, készségeket és beállítódásokat alakít ki, amelyek segítik a modern technika és gazdaság eredményeinek ésszerű felhasználását, ugyanakkor óvnak ennek torzító hatásaitól. A technika értelmezése jelentősen változott a történelem során. Hosszú évezredeken keresztül a gyakorlati tapasztalatokkal felhalmozott ismeretek összességét foglalta magába. A modern technika azonban már korántsem csak kézműves intelligenciát igényel. Korunk egyik legfontosabb kérdése: hogy miképpen tudunk együtt élni azzal a technikai környezettel, amelyet éppen az élet könnyebbé tétele érdekében hoztunk létre. A tantárgy célja az is, hogy bemutassa a környezeti károsodások és azok megelőzésének módjait, a fenntartható fejlődés összefüggéseit és követelményeit, a problémák rendszerét és lényegét átlátó környezetgazdálkodást. Akármilyen komplex természettudományos oktatási rendszert is képzelünk el, az csak tüneti kezelést mutathat be a technika okozta környezeti károk megszüntetésére. Az okok megelőzésére kell a hangsúlyt helyezni, és erre alkalmas a rendszerszemléletű technikai nevelés. A Technika és életvitel tantárgy komplexitásában mutatja be a társadalom, az ökoszisztémák és a technikai rendszerek együttlétezését. Az életviteli ismeretek körébe tartoznak pl., a háztartástan a szűkebb lakóhelyi környezet, a lakás és környéke, a kertgazdálkodás. Az életvitelhez sorolhatók a helyes közlekedés és a közlekedési szabályok ismerete is. A Technika és életvitel tantárgy a technika bonyolult kapcsolatrendszerét elméleti, gyakorlati, manuális, tervezési és modellezési feladatokon keresztül mutatja be

A TANTÁRGY FELADATAI AZ 5-8. ÉVFOLYAMOKON A technikai rendszer fogalmának megismerése, használata; technikai rendszerek (gépek, géprendszerek, rugalmas gyártórendszerek, hálózatok) és folyamatok (információszerzés és információfeldolgozás, konkrét gyártási technológiák) elemzése. Számítógépes folyamatirányítás ismerete. A technikai fejlesztés folyamatának jellemzése szóban és folyamatábrán. Nagy feltalálók és találmányaik sorsának bemutatása, különös tekintettel a magyarokra. Az energia, a nyersanyag és az információ termelésének ill. előállítási módjainak továbbá felhasználásuk területeinek, folyamatainak, és azok összefüggéseinek ismertetése. Az anyag-, energia- és információáramlás, a társadalom életében, a gazdálkodásban és a természetátalakításban játszott szerepének tanulmányozása. A technika társadalomra és természetre gyakorolt hatásainak vizsgálata. Véleményalkotás a fenntartható fejlődésről. A lehetséges környezetkímélő nyersanyag- és energiaforrások bemutatása, és elemzése a felhasználhatóság szempontjából. A modern építészet anyagainak és szerkezeteinek összevetése a hagyományos és a népi építészet anyagaival és szerkezeteivel. A lakóhely vizsgálata funkció célszerűség, esztétikum és forma összefüggései szerint. Az anyagok kiválasztása az adott funkcióra, tulajdonságaik, szerkezetük alapján. A városi, a közúti, a vízi és a légi közlekedés rendszereinek megismerése. A közlekedés szabályozása szükségességének belátása. A közúti közlekedés szabályainak és veszélyfor-

rásainak megismerése. Tennivalók közlekedési baleset esetén. Tájékozódás a KRESZ gyalogosokra, kerékpárosokra vonatkozó szabályai között. A tömegközlekedés szabályainak megismerése. Az utazással kapcsolatos helyes magatartásformák elsajátítása. Az egészséges életvitel alapkövetelményei szerinti életmód kialakítása. Az életet és környezetet védő magatartáshoz szükséges alapvető ismeretek és készségek elsajátítása, gyakorlása. A háztartási feladatok, munkák és a gazdálkodás folyamatainak és összefüggésinek felismerésére nevelés.

Életvitel és gyakorlati ismeretek 5-8. évfolyam

Évfolyam:

5.

6.

7.

8.

Heti óraszám Ember és környezete A kommunikáció eszközei és módjai

1 6 4

1 5 5

1 0 6

1 0 6

Anyagok és átalakításuk Anyagok és energia Tervezés és építés, műszaki ábrázolás Közlekedési ismeretek Háztartástan, életvitel, gazdálkodás Szabadon felhasználható órák /üzemlátogatás /

8 0 6

7 0 7

4 5 7

4 5 7

6 7

7 6

7 7

7 7

0

0

1

1

37

37

37

37

Összesen:

FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK

Feladatok és tevékenységformák A szükségletek és lehetőségek fölismerése A tervezési és technológiai tevékenységek szükségességének, lehetőségeinek felismerése az otthoni, az iskolai, a közösségi, a szabadidős az üzleti élet, az ipari és mezőgazdasági tevékenységek tanulmányozásával. Tervezés Részletes (gyártás és gyártmány) tervek elkészítése, az ehhez szükséges elméleti alapok átgondolása és ezek alapján reális, megfelelő és megvalósítható terv kidolgozása. A munka megszervezése és kivitelezése Munkavégzés tervek alapján. Környezet-átalakítás, egyszerű tárgyak, szerkezetek berendezések létrehozása, tervszerű előkészítés utáni kivitelezése. A szükséges források, és folyamatok ismerete és gyakorlott használata.

Értékelés Saját és mások terveinek, tervezett technológiáinak és technikai rendszereinek megértése, megvitatása, eredményeinek, hatásainak értékelése. A terv és a munkadarab értékelése. Más korokból vagy kultúrákból származó rendszerek működésének összehasonlósága, a közös jellemzők felismerése és esetleges felhasználása a tervezésnél. Készségek fejlesztése A technika tantárgy tanítása a cél és feladat megfogalmazásával, a tevékenységi és munkafázisok megtervezésével valamint a végrehajtás és az eredmény (munkadarab, működés) együttes értékelésével nagymértékben javítja a tanulók beszéd- és kifejezőkészségét. A rendszerszemléletű gondolkodás kialakításával a logikai készség gyarapszik. A műszaki ábrázolás és kommunikáció a tanulók képolvasási, logikai és rajzolási készségét, a tervezés a számolási készséget, a tervek megvalósítása, a munkadarab vagy rendszer elkészítése a manuális készséget fejleszti. Képességek fejlesztése A szükségletek és lehetőségek fölismerése, a tervezés folyamata, a részletes tervek elkészítése és a munka elvégzése a tanuló koncentráló, problémamegoldó, alkotó, becslési, döntési, elemző, szintetizáló, rendszerező és összpontosító képességének fejlesztése mellett növeli a kreativitást, a kézügyességet és a pontosságra való igényt, továbbá elősegíti a jó térlátást, a tájékozódást a térben és a síkon. Az értékelés segít a kritikus önértékelés és mások helyes megítélésének képességét kiformálni és rászoktat az ellenőrzés igénylésére 5. OSZTÁLY

Évi óraszám: 37 óra BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK Az ember és környezete Beszélgetés az ember és a természet kapcsolatáról.

.

Eszközhasználat Az állatok és az ember eszközhasználatának összehasonlítása. A technikai környezet. Egyszerű rendszerfogalom helyes használata, példák fölsorolása technikai rendszerekre. A kommunikáció eszközei és módjai A hír, a jel és az információ fogalmak megkülönböztetése és használata. A tömegkommunikációs eszközök, pl. televízió, rádió, telefon használata.

TARTALOM Természetes és mesterséges környezet. Az állatok alkalmazkodása környezetükhöz. Az ember védekezése a környezet hatásai ellen. Az állatok eszközhasználata. Az ősemberek és természeti népek egyszerű eszközei.

Az ember környezet átalakító tevékenysége. A mesterséges környezet. A telefon. A rádiózás, televíziózás és fejlődésük. Korszerű információs és kommunikációs rendszerek.

Anyagok és átalakításuk Az építészet fejlődésén keresztül a fa és a kő szerepének bemutatása. Az anyagvizsgálatok elemi módszereinek alkalmazása, tapasztalatok szerzése az anyagok tulajdonságairól. Konkrét tárgy vagy technikai rendszer vizsgálata rendeltetés, célszerűség, szerkezet, tulajdonság és forma szempontjából. Megfigyelések, alapján szerzett ismeretek összegyűjtése, leírása, rendszerezése. Tervezés, építés Egyszerű tervek, vázlatrajzok készítése. Adott terv megvalósítása rajz alapján. Algoritmusok alkalmazása. Egyszerű, megvalósítható tervek készítése a gyakorlati tevékenységekhez. Mérés. Mérés milliméter pontossággal, a mérési eredmények följegyzése. Műszaki ábrázolás Méretek és elrendezés leolvasása egyszerű műszaki rajzokról. Épített tér és környezet Egyszerű tárgyak, szerkezetek megalkotásának tervszerű előkészítése és kivitelezése. A környezet esztétikus kialakításának és a környezetkímélő lakásépítésnek bemutatása, pl. kiskert tervezésével. A kertek, a parkok és a szobanövények szerepének bemutatása, pl. egy háznak és udvarának berendezésével. A textíliák lakásban betöltött funkcióinak felsorolása . A technikai rendszerek működése A technikai rendszerek működésének értelmezése. Vizsgálatok adott szempontok szerint, pl. egy gépkocsi a biztonságos működés szempontjából. Közlekedési ismeretek

Az anyagok csoportosítása Természetes anyagok. pl. fa, az agyag, a kő. Feldolgozott (átalakított) anyagok, pl. a textil, az üveg, a fémek, a műanyagok. Az anyagok érzékelhető tulajdonságai, az egyszerű anyagi tulajdonságok megismerése. Az anyagok formálhatósága, alakíthatósága, felhasználása.

A tervezés folyamata. A funkció, forma és esztétikum szerinti tervezés.

A mérés és a méretek pontosságának szerepe a technikában. A méretmegadás elemei, becslés, mérés, méretjelölés

A műszaki rajz, jelképei, rajzjelek. Az elrendezés szabályai. A természetes és az emberi alkotással létrehozott terek, formák és térképző elemek esztétikai és ergonómiai követelményei. A harmónia és az esztétikus környezet kialakítása. A lakóházak jellemzői, építési módok változása. A falu és a város. A lakóhely. Lakóhelyünk veszélyeztetettsége. Helyes magatartásformák veszélyhelyzetben.

A rendszerek működéséhez energiára van szükség. A közlekedési eszközök kialakulásának történeti áttekintése és működésük modellezése. A közlekedés rendszere. A közlekedési rend-

Példák fölsorolása a közlekedés szabályozásának és a szabályok betartásának szükségességére. A járműhasználattal járó veszélyhelyzetek megelőzése. A kerékpáros közlekedés gyakorlása. A kerékpár karbantartása. Az utazással kapcsolatos helyes magatartásformák elsajátítása.

Háztartástan, életvitel Táplálkozás Egészséges táplálkozási szokások bemutatása. A korszerű, környezetkímélő konyhai tevékenységek gyakoroltatása. Háztartás A háztartási munka megszervezése.

szer részei. A közlekedés és szállítás eszközei Gyalogos közlekedés településeken. A városi és vidéki gyalogos közlekedés sajátosságai. Tömegközlekedés. A tömegközlekedés szabályai. A tömegközlekedés levegőszennyező hatásai. A környezetszennyezés elkerülésének lehetőségei. A kerékpár története. Kerékpáros közlekedés. A kerékpár biztonsági felszerelései. A kerékpáros közlekedés szabályai. A balesetek megelőzésének lehetőségei, elsősegélynyújtás balesetnél. Az egészséges táplálkozás. Az élelmiszerek alkotórészei. A korszerű konyha. Edények és konyhaeszközök. A konyha tisztasága. A háztartási hulladékok kezelése. A magyar konyha jellegzetességei. A háztartási munka szervezésének elemei.

Ruházkodás A textilanyagok egyszerű vizsgálati módszerei-pl. ismeretlen anyagok megnevezése egyszerű érzékszervi tapasztalás után. A szálasanyagok feldolgozása, szövés, hímzés, csomózás. A ruhaneműk célszerű használata, gondozása. Gazdálkodás

Textíliák és szerepük. A textilanyagok egyszerű vizsgálati módszerei. A textilnyersanyagok csoportosítása. A növényi, állati eredetű és mesterséges szálasanyagok. Érdekességek a ruházkodás és a divat történetéből. Az árak ismerete és összehasonlítása. Az anyagi lehetőségek fölmérése. A zsebpénz beosztása

Fogalmak Az ember és környezete alkalmazkodás a környezethez, eszközhasználat, környezet, mesterséges környezet, rendszer, technikai rendszer. A kommunikáció eszközei és módjai adat, hír, információ, információs rendszer, jel, kód, kódolás, tömegkommunikáció Anyagok és átalakításuk. algoritmus, feldogozott (átalakított) anyagok, fémek, forma, funkció, műanyagok, műveletsor, természetes anyagok. Tervezés, építés a mérés pontossága, balesetvédelem, célszerűség, értékelési szempontok, esztétikus környezet, harmónia, környezetkímélő tervezés, környezetszennyezés, mérés milliméter pontossággal, műszaki rajz, műveleti algoritmus, szerkezet, szerszámhasználati alapfogalmak, technikai rendszer működése, vázlatrajz.

Közlekedési ismeretek gyalogos közlekedés, jel, jelzés, közlekedési szabályok, szállítás, tömegközlekedés. Háztartástan, életvitel anyagi lehetőségek, árak, egészséges táplálkozás, esztétikus öltözködés, gazdálkodás, háztartási munka, jövedelem, ruházkodás, textil, tisztaság,

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Egyszerű, mindennapi technikai rendszerek azonosítása. Ismerkedés a környezet tudatos átalakításának okaival és szükségességével. A kommunikáció alapfogalmainak alkalmazása, tömegkommunikációs eszközök kezelése. Egyszerű műveleti algoritmusok értelmezése és végrehajtása (egyszerű tervek és vázlatrajzok készítése). Becslés centiméter pontossággal, mérés milliméter pontossággal. Egyszerű műszaki rajzok leolvasása (méret, elrendezés). A gyalogos, a kerékpáros és a tömegközlekedés szabályainak és helyes magatartásformáinak alkalmazása. A családi munkamegosztás felismerése, a házi és ház körüli munkák gyakorlása. A szükséges eszközök és szerszámok szakszerű és balesetmentes használata. Környezetkímélő magatartás megismerése.

6. OSZTÁLY

Évi óraszám : 37 BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK TARTALOM Az ember és környezete Természetes és mesterséges környezet A természetes rendszerek és folyamataik, a terA természeti folyamatok megfigyelése, pl. moz- mészet törvényei. Az ember védekezése a körgás, változás, élet és pusztulás. nyezet kellemetlen hatásai ellen. A technikai Szobanövények nevelése vagy kertművelés környezet körültekintő, gondos felhasználása. A környezet rendszeres tisztántartása. Változtatás a legkisebb környezeti kár okozásáHulladékgyűjtés. val. Gazdálkodás a természeti erőforrásokkal. Az energia

Változás és változtatás.

A rendszerfogalom és a rendszerek működésének fokozatos megértése. Példák fölsorolása, hogy a (természetes vagy mesterséges) rendszerek működéséhez mindig energiára van szükség. Kommunikációs rendszerek A hír, a jel, a jelrendszer és az információ fogalmak használata. Az információtárolás és továbbítás eszközeinek megismerése, gyakorlati működtetésük. Logikus, algoritmikus gondolkodás használata. Anyagok és átalakításuk

A jelek világa. Jelrendszer és információ. Elektromos áram. Alapáramkörök. Az elektromos áram veszélyei. Logikai áramkörök. A számítógép részei. Számítógépes kapcsolatok.

Újabb tapasztalatok szerzése az anyagok tulajdonságairól. A fémek vizsgálata, pl. hajlíthatóság, szilárdság, forgácsolhatóság, keménység szempontjából.

Az anyagok fizikai vizsgálata.

Az anyagok feldolgozása Anyagkiválasztás tulajdonság és funkció összefüggéseinek alapján, az előnyök és a hátrányok mérlegelése. Az anyagok helyettesíthetősége. Gazdaságos, környezet-kímélő tevékenységsor tervezése és alkalmazása. Szelektív hulladékgyűjtés az iskolában.

A technikai rendszer folyamatai, a folyamatok energiaigénye. A technológia fogalma. Nyersanyag és alapanyag. Ásványi és más energiahordozók. A bányászat és hatásai a környezetre. A környezetszennyezés megelőzése, környezetkímélő technológiák. Hulladék és melléktermék

Az anyagok megmunkálása A kerékpár, mint technikai rendszer elemzése. Vezérlés és szabályozás modellezése. Egyszerű rendszerek készítése az irányítási formák bemutatására.

A gép, mint technikai rendszer. Gépsorok, géprendszerek. A gépek irányítása. Vezérlés és szabályozás. A szabvány szerepe a technikában.

Tervezés, építés Technikai összefüggések meglátása az ábrából. Munkaterv készítése segítséggel. Gépek és részrendszereik modellezése.

Tervezés és vázlatrajz készítése. A feladat megoldásának algoritmusa a tervezéstől a megvalósulásig.

Mérés A méretmegadás helyes alkalmazása. Tárgyak különböző méretarányban való rajzolása.

A mérés pontossága, méretarányok. A .mérési pontosság jelentősége a technikában

Műszaki ábrázolás A vetületi ábrák értelmezése, tárgyak fölismerése vetületek alapján. Egyszerű műszaki rajz készítése a műveleti algoritmus betartásával.

Rajzok értelmezése, műszaki rajz készítése. Műszaki rajzi szabványok. Vetületi ábrázolás, axonometria.

Épített tér és környezet Makett és modell szerepének megismerése a környezetformálásban. Lakás modellezése, makett készítése. Anyag, forma, stabilitás, egyensúly és elrendezés, mint lakberendezési szempontok alkalmazás egy lakás berendezésének példájában. Közlekedési ismeretek A balesetet megelőző magatartás gyakoroltatása, elsajátítása

Háztartástan és életvitel A lakás

A lakás jellemzői, funkciói, belső terei, a részek kapcsolatai. A lakás és környezete. Energiatakarékos lakások.

A közúti közlekedés kialakulása Kerékpáros közlekedés főúton. A kerékpár működése és állapota. Felelősség a közlekedésben. A környezetalakítás fontossága. Összefüggés a

Kiegyensúlyozott, harmonikus környezet kialakítása ápolása és karbantartása. A lakás és az iskola otthonossá tétele. Szép téralakítás és gazdaságos térkihasználás.

környezet és a közérzet között. Bútortörténet. A bútorok díszítése. Az egészséges bútorok megismerése.

Gazdálkodás A bevétel és kiadás tervezési módjai .

A család gazdálkodásának belső összefüggései

Konyhatechnológia Egyszerű konyhatechnikai eszközök, egyszerűbb gépek használata. Az esztétikus terítés szabályainak gyakorlása. Ételkészítési gyakorlatok pl. főzés, párolás.

A tápanyagszükséglet, az energiaszükséglet és az életmód összefüggései.

Ruházkodás A ruhaneműk egyszerű gondozása, rendben tartása. Munkaszervezés A háztartási munkafolyamat megfigyelése, elemzése. A munka beosztása. Beszélgetés a szelektív hulladékgyűjtés feltételeiről és lehetőségeiről.

Hagyományos és korszerű textilkészítési eljárások. textíliák javítása, ápolása. A háztartási munkák fajtái. Háztartási munkamegosztás. A háztartási hulladékok szelektív gyűjtése.

Fogalmak Az ember és környezete anyag, energia, információ, környezeti kár, természeti erőforrások, változás, változtatás, zavar. Kommunikáció áramkör, bit, igaz-hamis állítás, jelrendszer, kapcsolatok, számítógép. Anyagok és átalakításuk a rendszer bemenete, a rendszer kimenete, gép, gépsor, hulladék, ipari választék, kiindulási anyag, környezetszennyezés, melléktermék, munkaterv, nedvesség, nyersanyag, szelektív hulladékgyűjtés, technológia, tervezés, választék. Tervezés, építés mechanikai transzformátorok, pontosság, szabvány, vetület, vetületi ábrázolás. Közlekedési ismeretek az úttest részei, besorolás, elsőbbségadás, kanyarodó sáv, közúti jelzőtáblák, osztott pályás útvonal, veszélyhelyzet. Háztartástan és életvitel esztétikus terítés, háztartási munkamegosztás, lakótér kialakítása, tápanyagszükséglet, térkihasználás.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Az információtárolás és továbbítás eszközeinek használata. Alapáramkörök és logikai áramkörök megkülönböztetés jelképes rajz alapján. A munkavégzéshez szükséges anyagok, az átalakításukhoz szükséges szerszámok és gépek kiválasztása, balesetmentes és szakszerű használata. Egyszerű szerkezetek szerelése. Egyszerű műszaki rajzok használata. Egyszerű háztartási munkák gyakorlati végzése.

7. OSZTÁLY

Évi óraszám: 37 BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK TARTALOM Kommunikációs rendszerek Információszerzés-és feldolgozás. Információs Az egyszerű érzékelők ismerete és használata. A rendszer. Információforrás. Kódolás. Informácijel és a kód fogalmának alkalmazása. ós csatorna. Információtárolás. A forrás −kódoRádióadás-vétel, telefonhasználat, levélírás és le- ló −csatorna −dekódoló −nyelő lánc bemutatása vél olvasása, idegen szöveg fordítása gyakorlat- A hasonlóság, mint az információszerzés egyik ban. lehetséges formája. Anyag és energia Ércek és építőipari ásványi anyagok és bányáNyersanyag és energiahordozók szatuk. A fosszilis energiahordozók (kőszén, A mészkő tulajdonságainak jellemzése kőolaj, földgáz). Az energiahordozó ásványok A bányaművelési módok (pl. külszíni fejtés) és bányászata. A kőszén és a kőolaj kéntartalma, az ércbányászat vázlatos megismerése. savas esők. Állapotváltoztató- és megóvó technológiák Néhány konkrét gyártási technológia vagy verti- A termelés mint technológiák láncolata. A gyárkum (pl. acél, alumínium, papír) bemutatása és tás folyamata. Alapanyag, termék, hulladék, összehasonlítása. A korrózió elleni védelem né- melléktermék, tervszerű megelőző karbantartás, hány lehetséges módjai. Példák felsorolása arra, korrózió elleni védelem. hogy az állapotmegóváshoz is szükség van energiára. Energiatermelő technológiák Az erőművek működése. Hulladékégetők. Az erőművek működésének összehasonlítása. Az erőművek és a bányászat környezetkárosító Az alternatív energiahasznosítás egy formájának hatásai Az üvegházhatás és az ózonlyuk váltobemutatása, pl. egyszerű napkollektor (naptó) zásainak föltételezett okai. Környezetkímélő összeállítása vízmelegítésre. technológiák, környezetkímélő és alternatív energiaforrások. A napenergia, a szélenergia, a földkéreg melege és a biomassza, mint energiaforrás. Az anyagok tulajdonságai, anyagvizsgálatok Az anyag szerkezetének és tulajdonságainak Anyagkiválasztás. az összetétel, tulajdonság és kapcsolata. A fémek technológiai tulajdonságai funkció alapján. és alkalmazásaik. Ötvözet, ötvözés. A helyettesíthetőség és cserélhetőség szempont- A műanyagok alapanyagai, előállításuk és tulajjainak megállapítása az anyag tulajdonságainak donságaik. A műanyagok alkalmazásai. Az anyaés a kívánt funkciónak megfelelően. gok helyettesíthetősége, cserélhetősége. A textíliák alapanyagai és felhasználásuk. A környezetet szennyező anyagok újrahasznosítása. Tervezés, építés Gépek a környezetünkben. Az ember és a gép A gépek működésnek bemutatása szóban vagy kapcsolata. A gépek általános jellemzői. A gépvázlatrajzon, pl. a varrógép működése. egység. Mechanikai transzformátorok. GépA mechanikus és nem mechanikus gépek ismere- rendszerek és részeik. A gépek és géprendszete (pl. számítógép, fényképezőgép, fénymásoló). rek fejlődése (robotok, CNC). Erőgépek. A duÖnálló tervkészítés, műveleti algoritmus készíté- gattyús gőzgép, a belsőégésű motor, a villamos se. Gépegységek modellezése. motor és a generátor működése. ÉrintésvédeEgyszerű mechanizmusok tervezése, pl. hajtások. lem.Fejlesztés, szabadalom. A gépfogalom álta-

Közlekedési ismeretek Vasúti és autóbusz menetrendek használata. A környezet megóvásának lehetőségei a közlekedésben. A közlekedési helyzetek megítélése. A közlekedési jelzések biztonságos értelmezése. Gyakorlatok a kerékpározás szabályainak alkalmazására.

lános értelmezése, pl. fényképezőgép, számítógép A közúti-, légi-, vízi és vasúti közlekedés rendszere. Közlekedéstörténet. A közlekedési eszközök környezetkímélő használata. A közúti közlekedés szabályai.

Háztartástan, életvitel Táplálkozás és konyhatechnikai eljárások A helyes étkezési szokások kialakítása Étrend, tápanyagtartalom, ebéd tervezése ár- és időkalkulációval. Az egészséges táplálkozás szabályai szerinti ételsor tervezése. A konyhai gépek használata. Élelmiszervásárlási szempontok: ár és minőség összevetése.

A mai táplálkozási szokások eredete. Az élelmiszerek tárolása. A hűtőgép működése és helyes használata. Anyag-átalakítások a konyhában. Élelmiszer alapanyagok mezőgazdasági előállítása, a nagyüzemi és a háztáji mezőgazdasági termelés jellegzetességei. Biotechnológia az élelmiszerkészítésben.

A lakókörnyezet tervezése Gyakorlati példák a lakás ésszerű és ötletes berendezése. Az átlagos háztartás gépeinek szakszerű, energiatakarékos működtetése. A lakás villany-, víz- és földgáz vezetékeinek megkülönböztetése. Kerti vagy szobanövények gondozása.

Az infrastruktúra elemei. A lakás energiaellátása. Energia megtakarítási lehetőségek a háztartásban. Energiatakarékos világítás és fűtés. Megfelelő hőszigetelés. Növények szerepe az életünkben.

Kézi és gépi varrás A különféle öltésfajták kipróbálása, összehasonlítása. . Háztartási jövedelmek és kiadások A piaci kínálat megítélése és minősítése. Ésszerű döntéshozatal az árak és a minőség öszszehasonlítása alapján. Költségvetés készítése A fogyasztói érdekvédelem lehetőségeinek kihasználása. Háztartási munkák A napi, heti takarítás és időszakos nagytakarítás szervezési feladatai. Vendéglátás tervezése és gyakorlati szervezése.

Piac és kereskedelmi, szolgáltató környezet, a piaci árak összehasonlítása.

A háztartási munkák megszervezésének célszerű módjai A munkák napi, heti, havi tervezése. Vendéglátás.

Fogalmak Kommunikációs rendszerek adathordozó, elem, információs rendszerek, memória, rendszer, részrendszer, számítógép vezérelt rendszerek.

Anyag és energia alternatív energiaforrás, cserélhetőség, energiahordozó, erőmű, fémek, fosszilis energiahordozó, földgáz, helyettesíthetőség, hulladékégető, hulladékgazdálkodás, kerámiák, kőolaj, környezetkímélő energiaforrások, lignit, megújuló energia, műanyagok, nyersanyag, ózonlyuk, résztechnológia, savas eső, technológia, termelés, újrahasznosítás, uránérc, üvegházhatás. Tervezés, építés belsőégésű motorok, gépek, gépelemek, géprendszerek, gőzgép, robot, rugalmas gyártósor. Közlekedési ismeretek láthatóság, elvakítás, előrelátó vezetés, útburkolati jelek, jelzőtáblák, párhuzamos közlekedés, úthálózat, vasúthálózat. Háztartástan és életvitel ásványi anyagok, élelmiszer alapanyagok, energiatáblázat, energiatakarékosság, ételkészítés, ételsor, fehérjék, fogyasztói érdekvédelem, háztartási munkák tervezése, higiénia, infrastruktúra, lakástextilek, olajak, ruhaanyagok, szénhidrátok, veteményeskert, vitaminok, zsírok.

A TOVÁBBHALADÁSHOZ SZÜKSÉGES TEVÉKENYSÉGEK Információs rendszerek és csatornák, ill. egyszerű érzékelők működésének megismerése konkrét példákon. Egy konkrét egyszerű gyártási folyamat bemutatása. Az erőműtípusok egyszerű összehasonlítása. Az alternatív energiaforrások és a környezetkímélő technológiák áttekintése. Gépek működésének bemutatása vázlatrajzon. Az egyszerű háztartási gépek használata. Korszerű ételsor önálló összeállítása. Az infrastruktúra elemeinek fölismerése. A különféle varrásmódok használata. Jelentős magyar és külföldi találmányok és feltalálok azonosítása.

8. OSZTÁLY

Évi óraszám: 37 BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK TARTALOM Kommunikációs rendszerek Az elektroakusztikus átalakítók (mikrofon, hang- Távirányítás, távvezérlés. Elektromágneses hulszórók) működtetése. lámok. Korszerű érzékelők. A korszerű érzékelők és elektroakusztikus átala- Az információs rendszerek működése. Adatbákítók alkalmazása. zis. Világméretű információs hálózatok. A hanghordozó és lejátszó eszközök (magnetofon, lemezjátszó, CD lejátszó) használata. Anyag és energia A villamos energia Villamos energia rendszerek. A lakás elektroAz elektromos áram útjának bemutatása az erő- mos hálózata. műtől a fogyasztókig. Villamos berendezések a lakásban. A fogyaszA fogyasztás kiszámolása fogyasztók névleges tók és névleges teljesítményük. Baleset megelőteljesítményeinek ismeretében. zés érintésvédelem. Teendők áramütéskor és A lakás villamos berendezéseinek helyes haszná- elektromos tűz esetén. lata. A villanyvilágítás története.

Energiahordozók szállítása A kőolaj és a földgáz szállítási módjainak megismertetése. A lakás gázkészülékeinek helyes használata. A jövő energiaforrásai energiaforrásai Az alternatív energiaforrások lehetőségeinek bemutatása. Kísérletek környezetkímélő energiaforrásokkal a közlekedésben. Beszámolók ismeretterjesztő filmek az űrállomásokról. A modern építészet anyagai A fa, a vályog, az agyag és a kő a hagyományos építkezésben betöltött szerepének fölismerése. A hagyományos építőanyagok fölhasználási határainak felvázolása. Egy építőanyagipari gyártási technológia, pl. cementgyártás, lépéseinek felsorolása. Korszerű épületek A felhőkarcolók építésének technológiájáról szóló dokumentumok feldolgozása. Véleményalkotás az építészeti, esztétikai környezetszennyezésről. A különféle, lakókörnyezetek előnyeinek és hátrányainak bemutatása. Az egyes életformák megkülönböztetése. Tervezés, építés Vezérlések és szabályozások a gyakorlatban A vezérlés fogalmának elmélyítése programkapcsolós áramkörök tervezésével, pl. automata mosógép program modellezésével. A szabályozás és a visszacsatolás lényegének bemutatása, pl. a hűtőgép működésének modellezésével. Jelfogós áramkör építése. A korszerű technológiák összehasonlítása és a közös vonások kiemelése.

Szállítás módjai (csővezetékeken, tankhajóval, vasúti szállítás). Földgázvezetékek a lakásban, fűtőkészülékek, fűtési rendszerek. A természet kizsákmányolása és a fenntartható fejlődés. Környezetkímélő energiaforrások. Napelemek működése. Kísérletek a napenergia közvetlen fölhasználására. Üzemanyagcellák, mint az űreszközök. Építőanyagok: a vályog, a kő, a cement és a beton. Szerkezeti anyagok: a fa, az acél, és a kompozit anyagok. Acél és vasbeton szerkezetek készítésének technológiája. Magyar népi építészeti jellegzetességek bemutatása. A családi ház, a társasház és a lakótelep építésének összehasonlítása. Panelházak. Felhőkarcolók, irodaházak. Acélszerkezetű építmények, hidak. Az épített környezet és az életvitel. Hőmérsékletszabályozók. Számítógéppel vezérelt rendszerek. CNC, robotok, rugalmas gyártórendszerek, pl. az integrált áramkörök gyártástechnológiája, a CD-gyártás technológiája.

Épületek és hidak szerkezetének modellezése Felhőkarcolók, hidak makettjének építése. Közművek Különböző korok vízvezetékrendszerei és fűtésrendszereinek összehasonlítása. A közlekedőedények elvén alapuló modellek építése. A csáposkutak, a víztározók és a víztornyok funkciójának ismertetése. A csatornahálózat jelentőségének bemutatása.

A fűtés története Egyedi, központi és távfűtés. Hőközpontok, fűtőművek, fűtőerőművek szerepe a távfűtésben. Energiatakarékosság és a környezet megóvása. A települések és a lakások vízvezeték és csatornahálózata. Nagyüzemi szennyvíztisztítás.

Közlekedési ismeretek A motorizáció előnyeinek, hátrányainak és veszélyeinek fölismerése azonosítása.

Háztartástan, életvitel Konyhatechnikai eljárások A befőzés, a konzervgyártás, a hús füstölése, az aszalás és a fagyasztás technológiájának összehasonlítása. Annak fölismerése, hogy az élelmiszerek helyes tárolása és tartósítása nemcsak takarékossági, hanem egészségügyi szempontból is fontos. Gazdálkodás Példák az agresszív reklám típusaira. A fogyasztói érdekvédelem érvényesítése a gyakorlatban. A család létfenntartási költségeinek megismerése. A beszélgetés a háztartási hulladék szelektív gyűjtésének lehetőségeiről az ipari újrahasznosításhoz

A gépjárművek osztályozása. A gépjárművek története. A közlekedés káros környezeti hatásai, pl. levegőszennyezés, zajártalom. Környezetkímélő közlekedési eszközök. A közúti közlekedés szabályai. Az élelmiszerek tartósítása, tartósítási módok. Egészségügyi és takarékossági szempontok.

A fogyasztói társadalom és a reklám. A család pénzgazdálkodása a családi jövedelem kezelése takarékossági lehetőségek, takarékossági formák háztartásban. Anyag- és energiatakarékosság a háztartásban.

A témakörökhöz kapcsolódó fogalmak Kommunikáció adatbázis, elektromágneses hullám, távirányítás, világháló. Anyag és energia biztosíték, érintésvédelem, fázisvezeték, fogyasztó, fosszilis energiahordozók, földelés és védőföldelés, környezetkímélő energiaforrások, környezetszennyezés, felhőkarcoló, kompozit anyag, központi energiaelosztó, nagyfeszültség, napelem, névleges teljesítmény, nullavezeték, szállítás, szerkezeti anyag, szigetelés, kettős szigetelés, törpefeszültség, távvezeték, transzformátor, űrállomás, üzemanyag cella, villamos energia, villamos energia hálózat, villanyáram. Tervezés, építés CNC (computer numerical control), csáposkút, fűtőerőmű, fűtőmű, hőközpont, integrált áramkör, kompakt lemez (CD), közmű, rugalmas gyártórendszer, szabályozás, szelep, termosztát, vezérlés, visszacsatolás, víztározó, víztorony. Közlekedési ismeretek elsősegélynyújtás, gépjármű, levegőszennyezés, ózonlyuk, üvegházhatás, zajártalom. Háztartástan, életvitel életrend, ergonómia, étrend, hulladékkezelés, reklám, tartósítás.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Otthon és az iskolában található audiovizuális eszközök biztonságos, szakszerű, önálló kezelése. .A villamos áram útjának ismerete az erőműtől a fogyasztókig. A lakás villamos berendezéseinek ismerete és helyes használata. Alapvető balesetvédelmi és érintésvédelemi ismeretek Vezérlések, szabályozások működésének megismerése, áramkörök készítése. A szelektív hulladékgyűjtés feltételrendszerének és szükségszerűségének megismerése. A fenntartható fejlődés problémájának megismerése.

KULCSKOMPETENCIÁK Technika 1. Anyanyelvi kommunikáció: • •

•

Szövegen belüli tájékozódás: direkt és indirekt információk lokalizálása, azonosítása, értelmezése A közvetlen mesterséges környezet megismerése (lakás, iskola, közlekedés), a saját élményből adódó problémák technikai oldalának felismerése. A technikai érdekességek, találmányok megfigyelése. Az ember, technika és természet kapcsolatának felfedezése, megértése. Információ gyűjtése, feldolgozása az alkotó munkához. A tantárgy tanulása hozzájárul kulturális örökségeink jellemző tárgyi, jelképi, szokásrendi sajátosságainak ápolásához.

•

Információk szétválasztása

•

A szövegbeli kapcsolatok felismerése

•

Kérdések megértése

•

A szöveges, a képi és a számszerű információk integrálása (ábra és kép információinak leolvasása és alkalmazása)

•

Lényegkiemelés – kulcsszavak kiemelésével

•

Állítások logikai értékének meghatározása

•

Szövegrészek (bekezdések) időrendi, illetve logikai kapcsolatának felismerése

•

A magyarázó szövegtípus (ismeretterjesztő szöveg) ok-okozati viszonyainak megértése

•

Az önművelés, önfejlesztés (pl. szókincsbővítés) igényének alakítása könyvhasználattal, (pl. lexikon, szótár, kézikönyv, CD-ROM, internet)

•

A szövegjelentés feltárása, a szöveg globális megértése

2. Idegen nyelvi kommunikáció: •

az idegen szakszavak helyes olvasása, írása

•

a különböző nemzetiségű tudósok, híres feltalálók nevének helyes olvasása, kiejtése, írására

3. Matematikai kompetencia: •

A saját élményből adódó problémák technikai oldalának felismerése.

•

Különböztesse meg a tanuló a természetes és emberi alkotással létrehozott tereket, formákat.

•

számlálás, számolás

•

mennyiségi következtetés, becslés, mérés, pontosság szemlélet

•

problémamegoldás,

•

rendszerezés, kombinativitás

•

deduktív és induktív következtetés

4. Természettudományos kompetencia: A mindennapi életben is hasznos ismeretek, tevékenységek, a természeti, a társadalmi és humán dimenziókkal rendelkező technikai kultúra fő területei: • Személyes igények, szükségletek megnevezése. Az egyéni indíttatású probléma felismerése megfogalmazása. • • •

Az ember, technika és természet kapcsolatának felfedezése, megértése. A technikai érdekességek, találmányok megfigyelése. A munka tiszteletére és becsületes munkavégzésre nevelés, mivel a technikai környezetünk rendszerei, a tudatos emberi munka eredményei.

•

A tanulók előzetes tudása, tapasztalása, természetes érdeklődése alapján, a környezetről szerzett információi segítségével fejlessze, alakítsa, szintetizálja A technikai környezethez kapcsolódó ismereteket és magatartást; Technikai szemléleten alapuló környezettudatos fogyasztói magatartást alakítunk. Munkakultúra: anyagismeret, anyagmegmunkálás, eszköz, műveletek, alkotás folyamata, szervezés, gazdaságosság, ergonómia, baleset megelőzés. /pl. Anyagok és alakításuk témakörökben, Jeles napok projektekben/ Termelési kultúra: anyag, energia, információ (eredete, termelés, elosztás, fogyasztás, gazdálkodás). Agrotechnika, élelmiszeripar. /pl. Anyagok és alakításuk, modellezés témakörökben, jeles napok projektekben/ Háztartáskultúra: lakáskultúra, háztartási technológiák, háztartásgazdaság. /pl. Életvitel-háztartás, Anyagok és alakításuk témakörökben, Jeles napok projektek/ Környezetkultúra: tárgyi környezet, épített környezet, környezetgazdálkodás. /pl. Épített és szerelt modellek, Életvitel−háztartás, Technikatörténet, Közlekedési ismeretek témakörökben/ Közlekedéskultúra: közlekedési szabályok, közlekedési eszközök. /pl. Közlekedési ismeretek, Modellezés, Anyagok és alakításuk témakörökben/ Gazdálkodási kultúra: áru, piac, termékszerkezet, marketing, reklám, foglalkozási ágak, pályaorientáció, beruházás, befektetés, költség, haszon. /Anyagok és alakításuk , Életvitel−háztartás témakörökben/ Fogyasztói kultúra: kereskedelem, termékelemzés, pénzgazdálkodás, takarékosság /pl. Anyagok és alakításuk, Életvitel−háztartás témakörökben, Jeles napok projektekben/ Szabadidős kultúra: művelődés, szórakozás, szórakoztatás, játék. /pl. Anyagok és alakításuk, Életvitel−háztartás témakörökben, Jeles napok projektekben/ Információs kultúra: kommunikáció, információs gépek, információs rendszerek. /pl. Anyagok és alakításuk, Műszaki ábrázolás, Gépek, közlekedési ismeretek témakörökben/

• • • • • • • • • • •

•

A problémák, egyértelmű és egzakt megfogalmazása, megoldása

•

A világról alkotott egyre pontosabb kép kialakítása

•

A tanult ismeretek alkotó alkalmazása más tudományokban, a mindennapi életben (Számítások, következtetések, rajzok, értelmezése, készítése)

5. Digitális kompetencia: •

A számítógép biztos használata (információk megkeresésére, összegyűjtésre, feldolgozására, oktatóprogramok használatára – gyakorló és logikai feladatok megoldására).

6. A hatékony, önálló tanulás: • • •

• •

Tájékozódás rajzolvasás alapján, térszemlélet fejlesztése. A terv, elképzelés értékelése, megfeleltetése az igénynek és a lehetőségeknek. A legegyszerűbb emberi szükségletek felismerése és a kapcsolódó technikai lehetőségek belátása, a funkció, forma, anyag, szerkezet, eljárás összefüggéseinek tapasztalati feltárása. A rendeltetésnek, az anyagnak és szerkezetnek megfelelő egyszerű megoldás kiválasztása és elkészítése mintakövetéssel, majd egyre inkább önállóan. Technológiai rend kialakítása. Jártasság az eszköz nélküli anyagalakításban és a legegyszerűbb eszközök használatában. Konstruálás, kivitelezés: tárgyak, modellek, szerkezetek és agrotechnikai eljárások, háztartás és egészségtani eljárások irányított és önálló megvalósítása. Az alkotói és befogadói munka során, a következményekért felelős magatartás tanúsítása. Más véleményének figyelembevétele. Az önellenőrzés, önértékelés fejlesztése.

•

Fontosak a munkavégzési és tanulási szokások.

•

A tanulók legyenek képesek a kitűzött cél érdekében kitartóan tanulni; saját tanulásukat megszervezni

•

A rendelkezésre álló idővel és információval helyesen gazdálkodni

•

Tudjanak heterogén csoportban is hatékonyan, képességeiknek megfelelően dolgozni, tudásukat másokkal is megosztani.

• • • •

7. Szociális és állampolgári kompetencia: •

A közvetlen mesterséges környezet megismerése (lakás, iskola, közlekedés),

•

Ismerjék fel a tanulók, hogy a technikai kutatások, felfedezések és azok alkalmazásainak célja csak a közjó szolgálata lehet

•

tudjanak különbséget tenni a tudomány eredményeinek humánus és anti- humánus alkalmazásai között ( környezetkárosító és környezetbarát technológiák, stb.).

•

Egyéni- és csoportmunka során alakuljon ki bennük az egyénekkel, csoportokkal stb. való együttműködés készsége, a megkülönböztetés-mentesség.

•

Legyenek képesek hatékony szakmai kommunikációra. Technikai ismereteik szolgálják a különböző közösségi tevékenységek és a különböző szinteken hozott döntések kritikus elemzését.

8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia •

Elővigyázatosságra nevelünk az anyagalakításban. Gazdálkodásra az anyaggal, az energiával, a munkával és az idővel

•

A tanulók ismerjék meg tágabb környezetüket, legyenek képesek a kínálkozó lehetőségek megragadására.

•

Legyenek képesek a technikai ismereteik, rajzi készségek kreatív alkalmazására, álljanak készen az új ismeretek megszerzésére, vagy a meglévők bővítésére.

•

Tudjanak tervet készíteni céljaik elérése érdekében.

•

Tudjanak tervrajz alapján egyszerű tárgyakat elkészíteni

9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség •

Műszaki kommunikáció alapjainak elsajátíttatása: a terv megjelenítése, szóban, írásban, rajzban, anyagban, tárgyban. Rajzi algoritmusok, munkamenet értése, olvasása.

•

Az elkészített munkadarabokban,

•

A technika megjelenése a népművészeti alkotásokban és egyéb művészetekben

•

Füzetvezetés, műszaki rajzok egyértelműsége, esztétikája

TESTNEVELÉS 5– 8. évfolyam

BEVEZETŐ

A kerettanterv a NAT alapján készült, tartalmaz többletanyagot, a „normál” osztályhoz viszonyítva magasabb szintű követelményt. A magasabb szintű tartalmakat, követelményt, célt vastag, a minimálisat, a továbbhaladás feltételéül megjelölt szövegrészeket dőlt betűvel jelöltük. Az értékelés alapelve is a tanuló önmagához mért fejlődése, akarása, szorgalma, együttműködése. Az elsajátítandó tananyagra a teljes évi óraszám 80%-a biztosított, a további 20% az egyes osztályokban kiemelten kezelendő mozgásanyagra, az iskolában hagyományos sportágra, vagy a nehezebben elsajátítható tananyag gyakorlására szolgál. Óraszámok: 5–8. osztály heti 2,5 óra (4) A Kt. 52. §-ának (9) bekezdése a következő hetedik-tizedik mondattal egészül ki: Az iskolai sportköri foglalkozások megszervezéséhez – sportágak és tevékenységi formák szerint létrehozott iskolai csoportonként – (a továbbiakban: sportcsoport) hetente legalább kétszer negyvenöt percet biztosítani kell, a nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezésére rendelkezésre álló, a (7) bekezdés alapján számított időkeretből. Az iskolai sportkör kezdeményezésére a (7) bekezdés alapján az egész iskolára számított nem kötelező tanórai foglalkozásokra rendelkezésre álló időkeret legalább húsz százalékát (a továbbiakban: minimális időkeret) az iskolai sportkör foglalkozásainak a megszervezéséhez kell biztosítani, ha az iskolában a sportcsoportok száma eléri az egész iskolára számított nem kötelező tanórai foglalkozások számának tíz százalékát. A minimális időkeret arányosan csökkenthető, ha a sportcsoportok száma kevesebb a nem kötelező tanórai foglalkozásra rendelkezésre álló időkeret tíz százalékánál. A sportköri foglalkozásokat

testnevelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező tanár vezeti. (5) A Kt. 52. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(10) Az általános iskolai első–negyedik évfolyamán biztosítani kell a mindennapos testmozgást. A mindennapos testmozgás a helyi tantervben meghatározott legalább heti három testnevelési óra, és a játékos testmozgás keretében valósul meg. Az általános iskola első-negyedik évfolyamain minden olyan tanítási napon, az iskolaotthonos nevelés és oktatás esetén minden olyan délelőtti tanítási időszakban, amelyben nincs testnevelési óra, meg kell szervezni a – tanuló életkorához, és fejlettségéhez igazodó – játékos, egészségfejlesztő testmozgást. A játékos, egészségfejlesztő testmozgás ideje naponként legalább harminc perc, amelyet több, legalább tizenöt perces foglalkozás keretében is meg lehet tartani. A játékos, egészségfejlesztő testmozgást a tanítási órák részeként és szükség szerint legfeljebb egy óraközi szünet ideje legfeljebb ötven százalékának felhasználásával lehet megszervezni.” 1 2 3(2) A Kt. 48. §-a a következő (2)-(4) bekezdéssel egészül ki és az eredeti (2)-(5) bekezdés számozása (5)-(8) bekezdésre változik: „(2) Az iskola első–negyedik évfolyamán a helyi tantervbe évfolyamonként legalább heti három, a többi évfolyamán heti átlagban két és fél testnevelési órát be kell építeni. A helyi tantervbe – a nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretének terhére – további egy vagy több testnevelési óra is beépíthető. A többlet testnevelési órákkal az e törvény 52. §-ának (3) bekezdésében meghatározott tanulói kötelező tanórai foglalkozások száma megnövelhető, ha az iskolában iskolaotthonos nevelés és oktatás folyik, a helyi tantervbe minden tanítási napra – a délelőtti vagy a délutáni tanítási időszakra – be kell építeni a testnevelési órát. A többlet testnevelési órákat az első–negyedik évfolyamon – az e törvény 17. §-ának (8) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő – testnevelés végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező tanár is taníthatja.

5–8. ÉVFOLYAM

CÉLOK ÉS FELADATOK

Az iskolai testnevelés célja, hogy az iskola egységes nevelő-oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékenységek és az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek), valamint a természet egészségfejlesztő tényezőinek integrált hatásaként járuljon hozzá, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak, akik ismerik motorikus képességeik szintjét, fejlesztésének és/vagy fenntartásának módját, a mozgásos játék, a versengés örömét, és igénylik is azt. Megbecsülik társaik teljesítményét, felismerik a testnevelés és sport egészségügyi és prevenciós értékeit, a rendszeres fizikai aktivitás magatartásuk részévé válik. A testnevelés célja továbbá az 5–8. évfolyamon, hogy – szoros összefüggésben az alsó tagozat számára megfogalmazott célokkal, figyelembe véve az élettani, valamint az azokkal

összefüggő lélektani változásokat, amelyek ezt az életszakaszt jellemzik – támogassa a tanulók egészséges testi fejlődését, az alapvető mozgáskészségben esetlegesen még mutatkozó hiányok felszámolását, ragadja meg a koordinációs alapképességek fejlesztési lehetőségének utolsó éveit, az élettani és az előképzettségből adódó lehetőségek figyelembevételével fejlessze tovább a tanulók kondicionális képességeit. Az alsó tagozat megalapozó jellegére építve, gazdagítsa tovább a tanulók sportági mozgáskészségét, fejlessze motorikus cselekvési biztonságukat, mozgás és sportolás iránti igényüket. A kötelező tanórák és a sportórák lehetőségeinek igénybevételével sajátítsák el legalább két sportági rendszer technikáját olyan szinten, hogy az élmény és siker forrása legyen számukra. Ismerjék meg a motorikus feladatmegoldásokban érvényesülő törvényszerűségeket, és tanuljanak meg feladatmegoldó sémákat, transzferálható cselekvési elveket. Az egészséggel kapcsolatos feladatok: a testi fejlődés-érés támogatása; a higiéniai szokások kialakítása, erősítése; az ellenálló képesség, edzettség fejlesztése; az ortopédiai elváltozások megelőzése, ellensúlyozása; megfelelő felkészítés a keringési és légzőrendszeri megbetegedések megelőzésére, a károsodások csökkentésére; a tanulók értsék és ismerjék a prevenció lényegét, ismerjenek relaxációs eljárásokat. A mozgáskultúra fejlesztése: az alapvető mozgáskészségek megfelelő szintű kialakítása, fejlesztése; az úszás elsajátítása; a kondicionális képességeknek az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése; sokoldalú mozgástapasztalat és jól alkalmazható mozgáskészség megszerzése; a feladatmegoldáshoz, a képességfejlesztéshez és a játéksporttevékenységhez, azok károsodás nélküli végzéséhez kapcsolódó ismeretek (szabályok, történeti vonatkozások, mechanikai, biomechanikai törvényszerűségek, feladatmegoldó sémák, egészségügyi megfontolás) megszerzése; mozgáskommunikáció. Tanulási, játék- és sportolási élmények nyújtása: az elsajátítás, a teljesítmény, a kollektív siker és a tevékenység öröme. Értékes személyiségvonások fejlesztése: a félelem leküzdése, a szabályok betartása, összpontosítás, céltartás, a nehézségek leküzdése, empátia, kudarctűrés, a természet szeretete és környezetkímélő magatartás. Fejlesztési követelmények Az egészséges testi fejlődés segítése A tanulók tudatosan vegyenek részt testük fejlesztésében. Alkati adottságaiknak megfelelően, károsodástól mentesen következzenek be a prepubertás és a pubertás kori fejlődés változásai. Rendszeresen végezzenek mozgástevékenységet, hogy megfelelően fejlődjön keringési, légzési és mozgató rendszerük. Előzzék meg a testtartási rendellenességek kialakulását, kerüljék a gerincoszlopot károsító helyzeteket, mozgásokat. Egészségük szilárduljon. Váljanak ellenállóvá a terhelésekkel és a megbetegedésekkel szemben. Ismerjék a mozgástevékenységnek és a sportolásnak az egészséges életmódban betöltött szerepét, és alkalmazzák azt. A mozgáskultúra fejlesztése Teljesítményképes tudás szintjén birtokolják az atlétikában tanult technikákat. Sajátítsanak el egyszerűbb torna jellegű elemeket, elemkapcsolatokat. A tanult elemekből legyenek képesek összefüggő gyakorlatot végrehajtani. Tudjanak játszani két sportjátékot. Ismerjék azok szabályait, és alkalmazzák a játéknak megfelelő támadási és védekezési megoldásokat. Továbbfejleszthető szinten tudják két úszásnem alaptechnikáját. Sajátítsanak el önvédelmi fogásokat. Ismerjenek meg és tudatosan alkalmazzanak

cselekvési elveket, törvényszerűségeket, a rokon szerkezetű és funkciójú tevékenységekben érvényesíthető feladatmegoldó sémákat. Fejlődjenek erőben, gyorsasági erőben, állóképességben. Motorikus képességeiket fejlesszék, ez mutatkozzon meg atlétikai, torna-, sportjáték-, úszás- és küzdősportbeli teljesítményeikben. Ismerjenek meg és alkalmazzanak egyszerűbb képességfejlesztő eljárásokat. Fejlődjön izomérzékelésük, ritmuskészségük, reakció-, térbeli tájékozódási képességük, labilis egyensúlyi helyzetben is biztonsággal uralják testüket. A mozgásigény fenntartás Igényeljék a testnevelési és sportfoglalkozásokat. Jellemezze a tanulókat motorikus cselekvési biztonság, életvitelüket a rendszeres fizikai aktivitás. Valamennyi iskolatípusban és évfolyamon szükséges eszközök Témakör Minimális Eszközök a motoros próbák ellenőrzéséhez

Értékelő táblázatok Mérőszalag (10,30, 50 m) Stopperóra Testmagasságmérő Személymérleg Súlypontemelkedés-mérő Szorító-mérő (gyermek, serdülő és felnőtt)

TESTNEVELÉS ÉS SPORT

Alapfokú nevelés – oktatás 5– 8. évfolyam Témakör Minimális Rendgyakorlatok Előkészítés, alapozás, prevenció

Ajánlott

Demonstrációs

Tevékenykedtető

Demonstrációs

Tevékenykedtető

– Oktatótáblák: gimnasztikai gyakorlatsorok

– Bordásfal Tornapad Zsámoly Ugrókötél Gumikötél Karika Tornabot Kézisúlyzó Tömöttlabda (1, 2, 3, 4 kg) Mászókötél

–

–

Oktatótáblák: tartásjavító és relaxációs gyakorlatok

A minimális felszerelésnél megnevezett eszközökből az igényeknek és a lehetőségeknek megfelelően több darab Mászórúd

Atlétikai jellegű fela- Mozgássorozat datmegoldások ábrák Videofilm A térdelőrajt fázisai A lökés helyes végrehajtása Torna jellegű Falitábla feladatmegoldások Videofilm Oktatótábla: kézenátfordulás oldalt, és a guggoló átugrás szemléltetése

Testnevelési- és sportjátékok

Oktatótábla és videofilm a játékok bemutatására Játékszabályok leírása

Szabadidős sporttevékenység

Oktatótábla, videofilm a különböző tevékenységek bemutatására

Önvédelmi sportok

Oktatótábla, falikép, videofilm az önvédelmi sportok bemutatására Képsorozatok Videofilmek

Úszás

Rajttámla Váltóbot Kislabda Magasugró mérce Magasugró léc (műanyag) Tömöttlabda Pad Gerenda Kiegészítő tornakészlet Ugrószőnyeg (2 m) Talajszőnyeg (4 m) Bordásfal Ugrószekrény Ugródeszka Mászórúd Mászókötél Gyűrűhinta Karika (R.G.) Műanyag labda Futball-labda Kézilabda Kosárlabda Röplabda Pingpongasztal Pingpongütő Pingponglabda Tollaslabda Tollaslabdaütő Kerékpár Görkorcsolya Gördeszka Szánkó Síléc Sícipő

Talajszőnyeg Tatami

Úszólap

Mozgássorozat ábrák Távolugrás guggoló technikával

A minimális felszerelésnél megnevezett eszközökből az igényeknek és a lehetőségeknek megfelelően több darab Falitábla A minimális felVideofilm szerelésnél megneOktatótábla: vezett eszközökből sportgimnasztikai az igényeknek és a elemek bemulehetőségeknek tatása. megfelelően több darab

A minimális felszerelésnél megnevezett eszközökből az igényeknek és a lehetőségeknek megfelelően több darab

A minimális felszerelésnél megnevezett eszközökből az igényeknek és a lehetőségeknek megfelelően több darab Mountain bike Korcsolya Dzsúdó kabát

Testnevelés és sport Összesített taneszköz igény 5–8. évfolyamon Tornatermi és Atlétikai Tornaszerek, szabadtéri felszerek, eszközök szerelések eszközök 1. Bordásfal 1. Magasugró 1. Ugrókötél 2. Tornapad mérce 2. Karika 3. Zsámoly 2. Kislabda 3. Tornabot 4. Tornaszőnyeg 3. Rajttámla 4. Kézisúlyzó 5. Gyűrűhinta 4. Váltóbot 5. Tömöttlabda 6. Mászókötél 5. Súlygolyó 7. Mászórúd 8. KTK 9. Gerenda 10. Ugrószekrény 11. Ugródeszka 12. Röplabdaháló és állvány

13. Kosárlabda palánk 14. Kézilabda kapu

Sportjátékszerek és eszközök

Egyéb felszerelések és eszközök 1. Jelzőszalag 1. Húzókötél 2. Műanyag labda 2. Kerékpár 3. Futball labda 3. Mountain bike 4. Kézilabda 4. Görkorcsolya 5. Kosárlabda 5. Szánkó 6. Röplabda 6. Úszólap 7. Pingpongasztal 7. Gördeszka 8. Pingpongütő 8. Korcsolya 9. Pingponglabda 9. Dzsudó kabát 10. Tollaslabda 10. Tatami 11. Tollaslabdaütő 11. Síléc 12. Sícipő 13. Térképek 14. Tájolók 15. Stopperóra 16. Mérőszalag 17. Személymérleg 18. Testmagasságmérő 19. Szorítóerőmérő 20. Súlypontemelkedés mérő 21. Oktatótáblák, faliképek gimnasztikai gyakorlatsorokról, egyes technikákról, tornaelemekről 22. Mozgássorozat ábrák 23. Videofilmek az egyes sport- és szabadidős tevékenységek bemutatására

5–6. ÉVFOLYAM

Évi óraszám: 92,5 Heti óraszám: 2,5 óra

BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK A rendgyakorlatoknál a kijelölt hely késlekedés nélküli megtalálása, az együttes mozgások vezényszavakhoz igazodó, pontos végrehajtása. Bemelegítésre és a testtartási rendellenességek megelőzésére is alkalmas gimnasztikai gyakorlatok ismerete és a pedagógus utasításainak megfelelő végzése. Gyorsfutások versenyszerűen. Kötetlen tartós futás 8-10 percig az egyéni képességeknek megfelelő szinten. Az ugrások legfontosabb mozzanatainak (fázisainak) – elugrás, légmunka, talajra érkezés – ismerete, a felugrás hangsúlyosabbá tétele. A hajítás legjellegzetesebb mozdulatának, az ívképzésnek az elsajátítása. A tanult talajgyakorlat-elemek, illetve azok kapcsolatának biztonságos végrehajtása; a saját testtömeg feletti uralom a támasz- és függésgyakorlatokban. Támaszugrásoknál a nekifutás és a támaszvétel zökkenőmentes összekapcsolása. A labdatovábbítás és -birtoklás biztonságának növelése, labdaátvételre helyezkedés üres helyre futással. Aktív bekapcsolódás a választott sportjátékba. Sportszerű test-test elleni küzdelem. A vízbiztonság továbbfejlesztése, legalább egy úszásnem technikájának elmélyült ismerete (amennyiben az úszásoktatásban az alapképzés az 1–4. évfolyamon megtörtént). A szabadban végzett mozgásos tevékenységek (játékok) végzése. RENDGYAKORLATOK, ELŐKÉSZÍTÉS, ALAPOZÁS ÉS PREVENCIÓ

Alaki képzés (egy és többoszlopos, egy- és többsoros vonal kialakítása, haladás az alaki szabályoknak megfelelően egy- és többsoros alakzatban, különböző téralakzatok kialakítása, fordulatok helyben és mozgásban együttes osztályfoglalkoztatások tartásához). Hosszabb alapgimnasztika – sorok egyszerűbb alapformákból. Általános testtartás javító, gerinc-csípőizületi mozgékonyságot, talpboltozatot fejlesztő

gyakorlatok, törzserősítés változatos módon, a törzserősítés minden formája. Testkultúra-történeti ismeretek alapozása, higiéniai ismeretek növelése, alkalmazásuk ellenőrzötten. Cél A rendszergyakorlatok minden osztály visszatérő anyagét képezik, ezért elsajátítása nevelő – oktatómunkánk alapvető célja. Ennek érdekében feladatunk: – a tanulók szabályhoz és alakzathoz kötött mozgásának kialakítása, – az alaki formaságok megismertetése, begyakoroltatása, elsősorban rendgyakorlati órarészek keretében. Minden órán következetesen (minden osztályban) használjuk és alkalmazzuk az egységes vezényszavakat. Gimnasztikai feladatok végeztetésével célunk a kitartó, figyelemösszpontosításra nevelés, illetve a pontos végrehajtás. Páros, társas gyakorlatok végzésekor az együttműködés, segítőkészség érzésének formálása. Követelmény – ismerjék meg az alaki formaságokat, s a többszöri előfordulás alapján gyakorolják be, – a végrehajtást elrendelő vezényszóval együttcselekedjenek, – a rendgyakorlatok szolgálják és járuljanak hozzá fegyelmük kialakításához! Gimnasztikai gyakorlatok végzésénél törekedjenek a pontos, szép kivitelezésre! Tudják a gyakorlatokat zenére, vezényszó nélkül végezni! Tudjanak 6-8 gyakorlatot (4 ütemű) önállóan összeállítani és bemutatni! Legyenek képesek 10-12 percen át folyamatosan (állandó mozgással) gimnasztikai gyakorlatot végezni! Tartalom – sorakozzanak egyes és kettes oszlopban, vonalban, hármas, négyes oszlop, – igazodás, takarás, oszolj, – vigyázz-, pihenj állás, térköz, távköz, – jelentésadás, – testfordulatok, – nyitódás és záródás, fejlődés, – megindulás, megállás, menet lépéstartással, vonulások zárt rendben. Gimnasztika: önállóan szabadon végezhető vagy játékos és határozott formájú szabad-, páros-, társasgyakorlatok. Kéziszer gyakorlatok: – Botgyakorlat. – Kézisúlyzó-gyakorlat. – Labda- és nagylabda-gyakorlatok. – Ugrókötél-gyakorlatok. – Karikagyakorlatok. Értékelés Értékeljük a fegyelmezett, pontos, szép kivitelezést a tanult mozgás feladatoknál, valamint a tanulók a gyakorlatok önálló összeállításában nyújtott teljesítményét! ATLÉTIKA JELLEGŰ FELADATMEGOLDÁSOK

15 óra

Rövid távú vágtafutások, gyors futások irányváltoztatással. Aerobic jellegű kitartó futás. Rajtolási versenyek különböző jelekre, szituációkra. Szökdelések, ugrások (maga, távol, folyamatos munkavégzésben). Dobások, lökések, hajítások kis súllyal távolba, kornak megfelelő méretű és súlyú szerrel, a technika fejlesztése, a végrehajtás gyorsaságát célozva. Cél – Motorikus, ezen belül elsősorban atlétikus mozgáskészségek alapjainak elsajátítása. – A munkabíró képesség kialakítása. – A futó-, ugró-, dobókészség fejlesztésében a sokoldalú képzés biztosítása. – A helyes futótechnika kialakítása. – Ismertessük meg az állórajtból indulást az elöl és hátul lévő láb indulásával. – Rövid nekifutással jussanak át a tanulók a különféle akadályok fölött. – Erőteljes láblendítés és felugrás a magasugrásnál. – Alakítsuk ki a távolugrás guggoló technikáját. – A dobás helyes technikáját. Követelmény Sajátítsa el: – a magas- és távolugrás alapvető fázisainak, a nekifutásnak és az ugrásnak lényeges elemeit! – a hajítás legjellegzetesebb mozzanatát, az ívképzést! Tudják megválasztani a futás távjának megfelelő iramot! Ismerjék a légmunka legelemibb szabályait! Sajátítsák el a hajításnál a kar és a váll mozgásának összhangját!

FUTÁSOK, SZÖKDELÉSEK, UGRÁSOK, DOBÁSOK 15 óra – rajtok (indulások jelre különböző kiinduló helyzetből megkötés nélkül; állórajt) – gyorsfutás, – iramfutás, – kitartó futás, – váltófutás, futás feladatokkal, – helyből távol, magas, ötös ugrása, – szökdelések feladatokkal, – távolugrás (guggoló technika) ugrósorból, magasugrás megkötés nélkül és átlépő technikával, – hajítások, lökések, vetések célba és távolba helyből és 3-4 lépéssel, lendületből egy és két kézzel, – kislabdahajítás helyből, nekifutással, – testnevelési játékok futással, szökdeléssel és dobással kombinálva. Értékelés A teljesítménypróbákban az egyéni teljesítmény javulása alapján, továbbá a mozgás-, mozdulatügyességben mutatott fejlődés alapján. TORNAJELLEGŰ FELADATMEGOLDÁSOK 10 óra

Mászási-függeszkedési kísérletek rúdra-kötélre, mászóversenyek, mászó váltóversenyek. Szertorna összefüggő gyakorlatok. Cél Győződjünk meg a tanulók tornászos előképzettségéről! (A fejlettebbek akár több oktatási fokozatot is átléphetnek.) Az oktatás során biztosítsuk a differenciált haladást! A torna mozgásanyaga járuljon hozzá a tanulók helyes testtartásának kialakításához! Ismertessük meg és gyakoroltassuk a kúszással, mászással, csúszással járó feladatokat talajon, szereken! Ismertessük meg és fejlesszük: – az előkészítő célgimnasztikai feladatokat, – a rávezető gyakorlatokat, – a mászást, függeszkedést, – fekvőtámaszban a karhajlítást és nyújtást, – a gurulóátfordulásokat, – a tarkóállást, a mérlegállást, (segítséggel) a kéz-állást, – a mérleget, a hidat, a cigánykereket, – szereken a tartalomban felsorolt gyakorlatokat. Követelmény Alakítsa helyesen részmozdulataiban az egyes talajelemeket! Érezze támaszhelyzetét biztonságosnak nem szokványos testhelyzetben, átfordulásokban! Támaszugrásoknál a nekifutás, elugrás, támaszvétel legyen lendületes, folyamatos! Függésben tudja végrehajtani az egyes tanult elemeket! Alakuljon ki biztonságérzete függéshelyzetben. Tudjon bemutatni három tanult talajelemből önállóan összeállított gyakorlatot!

TÁMASZHELYZETEK, KÚSZÁS, MÁSZÁS, EGYENSÚLYOZÁS, AEROBIK

10 óra

– célgimnasztikai-, rávezető-, képességfejlesztő gyakorlatok, – gurulóátfordulások előre, hátra, – tarkóállás (nyújtott testtel) feladatokkal, – mérlegállás, híd, zsugorfejállás (fejállás), – fellendülés kézállásba segítséggel (önállóan) kézenátfordulás oldalra, – összefüggő talajgyakorlat, – ugrás a szekrényre: függőleges repülés: gurulóátfordulás; „gyertya” ugrás, „huszár” ugrás, bátorugrás, zsugorkanyarlat, vetődési átugrás – gyűrűn lendületek előre, hátra, bordásfalon lendületek oldalra, – kúszás, mászás, egyensúly gyakorlatok gerendán, vízszintes és ferde padon, járások előre, hátra, oldalra, haladások térdelőtámaszban, hason, – kötél- és rúdmászás Aerobic: – alapjárás, karemelések és lendítések (csak lányoknak) lábemelések- és lendítések érintőjárás. Értékelés A tanulónak a tornagyakorlatokban nyújtott (testtartás, hajlékonyság, erő, bátorság, ügyesség) teljesítménye, fejlődése alapján.

TESTNEVELÉSI ÉS SPORTJÁTÉKOK

10 óra

Mozgásban lévő társakkal mozgásból történő labdakezelés. Előző években tanultak módszeres képességfejlesztést célzó alkalmazása, cselezés, cselsorok, sportági technikai elemek kapcsolásának variálása, nehezítése. A tanult sportági technikai-taktikai elemek játék-, versenyszerű helyzetbe állítása. Sportági alaptaktikák (egyszerű mechanikus szinten). Az iskola feltételei, a tanár irányultsága és a tanulók érdeklődése függvényében két sportjáték játékelemeinek: támadás és védekezés megismertetése. Cél

KÉZILABDA 10 óra Képezzük és fejlesszük tanulóink: – sokoldalú mozgásismereteit, – koordinációs képességeit, – labda és gondolkodási ügyességét! A mozgásrendszerből adódó feladatokkal a terhelés, munkabíró képesség, az erő, a gyorsaság és az állóképesség fejlesztése. Segítse a kreatív gondolkodást, önmegvalósítást. KOSÁRLABDA 5 óra – a kosárlabdázás sokoldalú megalapozása a futó-, ugró- és dobókészség kialakításával, – a koordinált együttes tevékenység fejlesztése, – a csapattárs és az ellenfél teljesítményének, eredményeinek tisztelete, – a megállás, irányváltoztatás, sarkazás ismerete, – a védekezés alapjainak elsajátítása, – a könnyített szabályokkal történő játék. LABDARÚGÁS 10 óra Megjegyzés: A tanulók egyre kevésbé képzetten jönnek az 5. osztályokba, ezért indokolt (új feladatként, esetleg ismétlésként) a motorikus, az ügyesség fejlesztését célzó játékelemek oktatása (taktikai jellegű feladatok megvalósításához elengedhetetlen). Technikai tudás gyarapítása terén: – belsővel való rúgások (a támasztó- és rúgóláb helyzete), – a labda megállítása, – labdavezetés belsővel, – átadás mozgás közben. Taktika: – a védekező és támadójáték alapmozgásai. Követelmény

KÉZILABDA – tegyen szert fogásbiztonságra a fej- és térdmagasság között, a szemből és oldalról érkező labdák helyben történő megfogásában és a labdaátadásban, – tudjon 3-5 m-es távolságra pontos átadásokat végrehajtani, – labdavételre való helyezkedésben törekedjen a védőtől elszakadni. KOSÁRLABDA – rendelkezzen fogás- és dobásbiztonsággal, mozgás közben a társakkal végzett labdaadogatásban, – labdaátvételre való helyezkedésben törekedjen a védőtől elszakadni, üres helyre futni. LABDARÚGÁS – szerezzen biztonságot az álló és szemből lassan guruló labda rúgásában, eltalálásában a labda megállításában, labdavezetésben belsővel, – védekezésben, a támadó fedezésében, – támadásban a védőtől való elszakadásban, üres helyre helyezkedésben. Tartalom KÉZILABDA – alapállás, alapmozgás, indulás, megállás, irányváltoztatás labda nélkül – a labda fogása, – különböző magasságból érkező labda elfogása, – egykezes felső átadás, labda átvétel helyben, majd tovahaladással, – labdavezetés, – felugrásos dobás – kapura lövés, – kapus játék(kapus kiválasztása), – a védő mozgása, – szabályok ismerete. KOSÁRLABDA – alapállás, sarkazás, indulás (hosszú és rövidindulás), megállás labda nélkül és labdával, – kétkezes labdafogás mellmagasságban, – kétkezes mellső átadás, – labdavezetés állásban, járás és futás közben, – kosárra dobás helyből, fektetett dobás, – labda nélküli játékos helyezkedése, – egyéni védekezés, – szabályok ismerete, játék egyszerűsített szabályokkal. LABDARÚGÁS technikai:

– belsővel, belső csüddel való rúgások, – a labda megállítása, – labdaátvétel, – labdavezetés belsővel, – átadás mozgás közben, kapura lövés belsővel taktikai: – szabadulás a labdától (lábbal) – a támadó lefogása, – üres helyre helyezkedés. Labdás testnevelési játékok. Értékelés A labda nélküli mozgásokban (taktikai elemek, védő, támadó) valamint a labdával végzett feladatoknál: a fogásbiztonság, labdaátvétel, dobásbiztonság, valamint az átadásban mutatott tanulói szorgalmat, teljesítményt értékeljük, osztályozzuk. SZABADIDŐS SPORTTEVÉKENYSÉGEK 7,5 óra Korcsolyázás, sízés. Görkorcsolyázás, gördeszkázás alapjai, technikája. Cél Elsődleges cél és feladat, hogy a gyerekek a szabad levegőn tartózkodva szokják azt, váljanak ellenállóbbá az időjárással szemben, növekedjen edzettségi szintjük! Az időjárás változásainak megfelelően, (a lazább keretek ellenére) aprólékosan szervezzük meg a foglalkozásokat (sérülés, télen megfázás, fagyás elkerülése érdekében). A szabadban végzett mozgásokra készítsük fel tanítványainkat (öltözet, felszerelés)! A szánkóval, sível stb. történő foglalkozások lebonyolításához gondosan válasszuk ki a terepet, mely megfelel a tanulók tudásának, felkészültségének! A szabadban eltöltött képességfejlesztő órákon (játékok, futások, versenyek) biztosítsuk a fokozatosan növekvő terhelést! Követelmény – megfelelő öltözékkel, felszereléssel készüljenek a szabadban végzett mozgásokra. – ismerjék meg a téli foglalkozások örömét és veszélyeit, – vállalják a szabadtéri tevékenységet, – alkalmazkodjanak a növekvő terhelés elviseléséhez, – a szabadban végzett futás váljék számukra tudatos, örömöt adó tevékenységgé. Tartalom – valósuljanak meg az évszakok változásaitól függetlenül a szabadtéri tanórák, – képezzék a tananyagot a téli sportok, (korcsolyázás, síelés, szánkózás, hócsaták), túrakerékpározás, BMX, görkorcsolya, gördeszka, változatos akadálypályák! Értékelés A szabadtéri órákra való felkészülés, az ott eltöltött idő hatékonysága, aktív, intenzív hozzáállás alapján értékeljük tanítványaink munkavégzését.

ÖNVÉDELMI SPORTOK, KÜZDŐJÁTÉKOK

Esések, gurulások, vetődések minden formája sportág előkészítő egészségmegőrző jelleggel. Küzdősportok alapjai (elsősorban fiúk, kisebb küzdőjellegű versengések), esztétikai sportok alapjai (lányok). Tartalom – húzások-tolások párokban, (húzd át a határon told át a határon – kéz, lábvívás)

– csoportban (kötélhúzás, ki a legény a csárdában) – mögékerülések – kiemelési kísérletek – gurulóesés előre, hátra. ÚSZÁS Tanult úszástechnikák fejlesztése, folyamatos úszás távolságnövelő céllal, kisebb versenyek már jónak nevezhető technikai tudásszint elérése esetén. Tartalom – játék a vízben, – a választott úszásnem technikájának tökéletesítése, teljesítménynövelés.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A tanult rendgyakorlatok végrehajtása az utasításoknak megfelelően. Aktív részvétel a sokoldalú előkészítő és gimnasztikai gyakorlatok végzésében. Alapvető jártasság az atlétikai és tornamozgásokban, a saját test feletti uralom a támasz- és függésgyakorlatokban. Aktív bekapcsolódás a választott sportjátékba. A test-test elleni küzdelem vállalása. A vízbiztonság megszerzése.

7–8. ÉVFOLYAM

Évi óraszám: 92,5 óra Heti óraszám: 2,5 óra Az előző évfolyamokon tanult rendgyakorlatok pontos és gyors végrehajtása, az utasítások fegyelmezett követése. Versenyek, mérkőzések szervezői és rendezői feladatainak ellátása. A sokoldalú előkészítésre és a prevencióra alkalmas gyakorlatok (részben) önálló végzése, az ismétlésszám és az intenzitás növelésével azok hatásfokának emelése, az alapvető fizikai képességek önmagukhoz mért optimális fejlesztése. Az atlétikai mozgások helyes technikai végrehajtása, görcsös erőlködés nélkül vágtafutás, valamint kitartó futás 10-12 percig, a futás távját fokozatosan növelve. Energikus elugrás, térnyerő légmunka az ugrásoknál. A hajításnál és a lökésnél a lendületszerzés és a kidobás harmonikus összekapcsolása. Tornában a talajon, illetve a függőszeren, biztonságos talajra érkezéssel végrehajtott támaszugrások végzése. Lányoknál a sportgimnasztikai gyakorlatoknak a ritmushoz igazodó végzése. Labdajátékokban a legáltalánosabb támadási és védekezési megoldások ismeretének birtokában a választott játék(ok) aktív és élményszerű játszása. Sportszerű küzdelem az oktatott sportág (önvédelmi, illetve küzdősport) szabályainak betartásával. Az előző évfolyamokon tanultakra építve: két úszásnemben teljesítményképes technika kialakítása. A szabadban végzett mozgásos tevékenységek (játékok) végzése.

RENDGYAKORLATOK, GIMNASZTIKA ELŐKÉSZÍTŐ, PREVENCIÓ

15 óra

Az 1– 6. évfolyamokon alaki kiképzésként tanultak tanórai alkalmazása. Gimnasztika kéziszerek felhasználásával, zenére bemutatott összefüggő gimnasztikai sorok kialakítása. Általános testtartás javítási (gerinc-csípő mozgékonyságot növelő, talpboltozatot erősítő) valamint légző gyakorlatok, törzserősítés változatos módon, törzserősítések minden formája. A mozgásműveltséget fejlesztő képzés elméleti hátterének folyamatos átadása, történetiséget és globális felhasználhatóságot érzékeltető módon. Cél A rendgyakorlatok alaki formaságaiban előtérbe kerülnek a menet közben történő alakzatváltozások, fejlődések, szakadozások. Ezen alakváltozásoknak a megtanítása fontos mind zárt, mind a nyitott oszlopok sorainak többszörösére növelésével az órát előkészítő gimnasztikai anyaghoz, illetve a sportnapon, sportünnepélyek alakzatainak kialakításához. További célunk: – Fejlesszük a tanulókat a sportöltözet, sportfelszerelés használatában, a személyi higiénia szükségességének tudatosításában, betartásában! – Gyakorlatsorok, gyakorlatfüzérek összeállítása tanári segédlettel (zenére is). Követelmény

A pedagógus számára:

– A rendgyakorlatok büntetésként való felhasználása a pedagógiai tehetetlenség jele. A tanulók: – Igényeljék a külső rendet, tudatosuljon ennek hasznossága és a rend szépsége! Értsék meg az alaki formaságok fontosságát, az együttes mozgásban rejlő harmóniát, rendet! Gimnasztika terén: Következetesen követeljük meg tanulóinktól – a pontos kiinduló és befejező helyzeteket, – a mozgások kiterjedésének csorbítatlan megvalósítását, – a törekvést az esztétikus, pontos végrehajtásra a gimnasztikai gyakorlatok végzésénél! – a dinamikai elképzelések visszaadását, – a mozgásütemnek a zenei ütemhez kapcsolását. Tartalom A rendgyakorlatok, gimnasztika 5– 6. osztályos anyaga, továbbá: – a fejlődés, szakadozások a nyitott oszlopok sorainak többszörösére növelésével, – menetsebesség és lépéshossz változtatása, – a menet irányának megváltoztatása egyes oszlopban járás közben, egyszerű ellenvonulások, fejlődések, szakadozások ellenvonulásban. Gimnasztika: – 2-4-8 ütemű szabadgyakorlatok és szabadgyakorlati alapformájú társas, kéziszeres- és egyszerű szabadgyakorlatok. Tartásjavító, a gerincoszlop, izomegyensúlyának és a medence középállásának automatizálását biztosit gyakorlatok, valamint az egyéb ortopédiai elváltozások megelőző ellensúlyozó gyakorlatok. Értékelés A tanuló mozgáskultúrájában, higiéniai szokásainak változásában, fegyelmezett, kitartó munkavégzésében történt pozitív vagy negatív változás alapján.

ATLÉTIKA JELLEGŰ FELADATMEGOLDÁSOK 15 óra Dobások, hajítások, vetések, lökések, szökdelések sportágnak és életkornak megfelelő eszközzel, kis súllyal, nehezékkel. Aerobic jellegű futások a sebesség növelésével. Rövid távú vágtafutások, gyorsfutások versenyszerűen. Cél 5. osztály szerint, továbbá: Célgimnasztikai, valamint rávezető gyakorlatokkal, feladathelyzetekkel készítsük elő az atlétikai mozgások oktatását. – futás egyéni ütemre a táv növelésével,

– akadályfutás 3-4 akadállyal, 100-110 cm-es sáv átugrásával, – térdelőrajtnál: indulás fokozatosan növekvő, és gyorsuló lépésekkel, – váltófutásnál a váltóhatárt kisegítő vonal alkalmazásával, – szökdelések, ugrások változatosan összeállított szereken, – a guggoló távolugró-technika csiszolása, – a dobásnál hátulról történő indítások tudatosítása. Követelmény – Fokozzák teljesítményüket a kitartó, iram, fokozó és akadályfutásban! – Mutassanak saját teljesítményükhöz képest fejlődést a gyorsfutásban, 30- 60-100 m-en! – Rendelkezzenek a nekifutás sebessége, a kitámasztás és a lendítés közötti összefüggésre vonatkozó tapasztalatokkal az ugrásokban! – Ismerjék meg a számukra optimális nekifutási sebességet a magas- és távolugrásban! – Legyen kifejezetten gyorsuló a kidobás mozdulata súlylökésben és kislabdahajításban! FUTÁSOK, UGRÁSOK, SZÖKDELÉSEK, DOBÁSOK

10 óra

Futásokat, ugrásokat, dobásokat speciálisan előkészítő és célgyakorlatok. Állórajt, indulás elöl és hátul lévő lábbal. Térdelőrajt helyes technikai végrehajtás, vezényszavak ismerete. Gyorsfutások 60, 100 m-en. Vágtafutások. Iramfutás 1000 m-es. Tartós futás iramnehezítéssel. Kitartó futás 10-12 percig. Futás akadályok felett. Váltófutás két- és egykezes váltással. Távolugrás guggoló technikával. Magasugrás lépő, vagy (ugródomb esetén flop) (guruló technika) átlépő technikával. Kislabdahajítás távolságra, célra. Súlylökés helyből (3 kg). Lökések tömöttlabdával helyből egy- és két kézzel. Játékok: Egyéni-páros, csapat-, sor-, és váltóversenyek futó, ugró és dobó feladatokkal. Értékelés Az atlétikai számokban (az egyéni stílus kialakítása, s ebben) eredményességre törekvés, valamint a kitartó munkavégzésben nyújtott teljesítmény alapján. TORNA JELLEGŰ FELADATMEGOLDÁSOK

10 óra

Húzóerő, gyorserő, erő-állóképesség fejlesztése kisebb súlyokkal. Mászás, függeszkedési kísérletek (lányok), függeszkedés (fiúk).

Cél A torna mozgásanyagának hatékony, intenzív feldolgozásához vegyük figyelembe: – azonos szerigényű anyagok oktatásának, a különböző osztályokban azonos időszakra ütemezését, – a foglalkoztatási formák helyes megválasztását (együttes osztály stb.) – a fokozott tanulói segítségadás bevonását, – a minél jobb bemutatás érdekében a tanulók aktív részvételével minél több versenyszerű helyzet kialakítását, – a haladás ütemének fokozása érdekében a feladatoknak a tanulók képességeihez történő igazítását!

Követelmény A támasz- és függőszereken tanult gyakorlatelemek. Jellegzetes kulcsmozzanatait hajtsák végre helyesen, készség szinten: – talajon az alapelemeket, – támaszugrásoknál az alapugrást, ellökést, – gyűrűn az alaplendületeket, – gerendán a hely- és helyzetváltoztatásokat. Tudjanak bemutatni összekötő elemeket is tartalmazó 2-3 (3-4) elemből álló önálló talajgyakorlatot. Legyen jellemző mozgásukra a határozottság, könnyedség. Biztonsággal tudjanak mászni (függeszkedni). Tartalom Támaszhelyzetek, támaszugrások, függéshelyzetek, gerenda A feldolgozandó témát előkészítő: – célgimnasztikai, rávezető, képességfejlesztő gyakorlatok, – repülő gurulóátfordulás nekifutással, – fejállás különböző kiinduló helyzetekből, – kézenátfordulás oldalt, – csúsztatás, vetődés, – fellendülés kézállásba (kísérletek) – mérlegállás, híd, spárga, tarkóbillenés, fejbillenés (kísérlet) – összefüggő talajgyakorlat, – terpeszátugrás ugrószekrényen (3-4 rész) hosszában, bakugrás, – guggolóátugrás ugrószekrényen (3-4 rész) széltében (segítséggel) – gerendán futólépés, érintőjárás, hármaslépés, karkörzések, – gyűrűn: alaplendület, zsugorlefüggés, nyújtott lefüggés, lebegőfüggés, lefüggés, hátsó függés, homorított leugrás hátra lendületből. Értékelés A sportgimnasztikában tanult elemek. Homorított leugrás. Gurulásokkal és gördülésekkel kapcsolatos testnevelési játékok (kígyóvedlés, „hármas fonás”, „ördögszekér”) A követelmények között felsorolt tevékenységekben, továbbá a teljesítménypróbákban nyújtott eredményesség alapján a tanulók fejlődését értékeljük. TESTNEVELÉSI ÉS SPORTJÁTÉKOK 10 óra Minden sportág (a helyi lehetőségektől függően) a hozzátartozó technikai és taktikai repertoárral, versenyszabályoknak megfelelő keretek kialakításával történő gyakorlása. Cél Kézilabda A kézilabdajáték célja lényegét tekintve megegyezik az 5–6. osztályban megfogalmazottakkal, de magasabb szinten realizálódik. A gyermek fejlődési sajátosságaiból fakadóan előtérbe kerül:

– az értelmi képességek, – a felelősség, csapatszellem, – az ésszerűségen alapuló helyzetfelismerés képessége, – a sportszerűség betartása, – az önfegyelem sajátosságainak formálása. Kosárlabda Az 5–6. osztályban kitűzött célok itt is követendők magasabb szintű megfogalmazással. A kosárlabdázás továbbra is képezze és fejlessze a tanulóink: – sokoldalú mozgásismeretét, – koordinatív és kombinatív képességeit, – labdás ügyességét és kreatív gondolkodását, – csapatjátékból adódóan a társsal, a csapattal szembeni pozitív elvárások érvényre jutását. Labdarúgás Lényegi eltérés nincs, de az elvárások magasabb szinten kell, hogy realizálódjanak, mint az 5–6. osztályban. Célunk: – a technikai tudás fejlesztése a labda le- és átvételében, a csüddel történő rúgásban, a fejelésben, alapszerelésben, labdavezetésben, – taktikai megoldásoknál: összjáték a támadásokban, védőjátékosok mozgása, helyezkedése, szerelése, – kapusképzés, – szabályok ismerete. Követelmény Kézilabda készség szinten: – végezze a rövid és változó irányú adogatást élénk ritmusban, – a védők helyezkedésének megzavarása, – sajátítsa el a mozgásból végrehajtott kapura lövést! Tudjanak a védekezés során a kapu előtérvonal előtt szétszórtan, de egymáshoz igazodva helyezkedni úgy, hogy a támadó betörését megakadályozzák. Az egyén szereplésének mérése: – egyéni védekezés, – támadásból a védekezésbe való gyors visszarendeződés, – résekre helyezkedés, – gyors átadás, bejátszás, – esések, bevetődések, – kapura lövés, kapus játéka, – szabályismeret. Kosárlabda – a tanulók támadásban állandó mozgással szakadjanak el védőiktől a labdaátvételre, a kosárra dobáshoz, – kellő időben adja át a játékos a labdát a legkedvezőbb helyzetben lévő társnak, – tudjon futás közben labdát kezelni, egy leütés után fektetett dobást végrehajtani, sarkazni, – tudjon egy lépés után megállni két ütemben, páros lábról felugrani a lehető

legmagasabbra, az ugrás „holtpontján” taposni, labdával célba dobni. Védekezésben tudja a labdát birtokló ellenfélhez legközelebb álló védő a támadó játékost kizárni. A tanuló szereplésének a mérése: 1. Megállás futásból, labda nélkül. 2. Irányváltoztatás, cselezés labda nélkül. 3. Az egyéni védekezés lábmunkája. 4. Megállás két leütéssel, megállás labdavezetéssel. 5. Kétkezes mellső átadás futás közben. 6. Támadás kettő egy ellen. Labdarúgás – fejlődjön technikai tudásuk a labda birtoklásában: átvétel, labdatovábbítás, labdavezetés, – tudják a tanulók az elmozduló társnak a labdát pontosan továbbítani, – labdaátvételre helyezkedjenek üres helyre, – védekezésben a védő azonnal fedezze le a támadót, zavarja a labdatovábbításban, a kapura lövésben. A tanuló teljesítményének mérése: 1. Álló és mozgó labda rúgása belsővel. 2. Labdavezetés belsővel. 3. Labdaátvétel lábbal. 4. Kapura lövés 9 m-ről kézilabda kapura. Tartalom Speciálisan előkészítő, a labdás ügyességet fejlesztő feladatok és testnevelési játékok. Kézilabda – egyéni védekezés, – a gólveszélyes terület védelme, – a kapura törő játékos sáncolása, – támadásból védekezésbe való gyors visszarendeződés, – résekre helyezkedés, – labda átvétele helyből indulva, mozgásból, – kapura lövés, gyors átadások, bejátszások, – esések, bevetődések, – védekezés egy zavaró játékossal (5+1), – támadás felállt védelem (5+1) ellen. Kosárlabda – átadás futás közben párokban, – labdavezetés irányváltoztatással, – fektetett dobás labdavezetéssel, – összetett technikai feladatok: sarkazás – megindulás – labdavezetés – megállás sarkazás: előredobott labdával megállás, sarkazás, egy leütés után fektetett dobás, – büntetődobás, – egyéni védekezés lábmunka, – bejátszás befutó játékosnak,

– szerelés, emberfogásos védekezés a labdát birtokló játékos helyzetének megfelelően, – ötletjáték könnyített szabályokkal. Labdarúgás – álló és mozgó labda rúgása belső csüddel, álló és mozgó célba, – labdaátvétel talppal, – levegőből érkező labda átvétele belsővel, – fejelés állva, mozgás közben, – alapszerelés, – labdavezetés, elhúzó csel, – kapus: magas lábak fogása; kirúgás; kidobás, – játék: kétudvaros futball, cicajáték, kispályás játék. Röplabda Támadás és védekezés alapvető megoldásai. Értékelés A tanulót az egyes labdajátékok labda nélküli és labdás feladatokban mutatott alapmozgásokban, technikában, valamint a játékban a taktikai megoldásokban nyújtott teljesítmény alapján értékeljük, osztályozzuk (a tanév során mutatott fejlődése legyen az irányadó)! ÖNVÉDELEM, KÜZDŐSPORTOK

10 óra

Küzdősportok (fiúk), esztétikai sportok (lányok) gyakorlása, technikai fejlesztése. Ajánlás A dzsúdó nem önvédelmi gyakorlatokat tartalmaz. AIKIDO dzsúdóhoz kapcsolt önvédelmi mozgásanyag. Együttes alkalmazásuk aláhúzza a rokon eredetet. Ősalapjukat ugyanis egyaránt olyan keleti harci játékok képezik, amelyeket sok száz, sőt több ezer éves tapasztalati úton csiszolták. Innen ered a rokonság. Cél Tudatosítsuk tanítványainkban: az önvédelmi sporttól túlzott elvárást ne tanúsítsanak (a sportág ismerete nem teszi őket legyőzhetetlenné). – A speciális előkészítő gyakorlatok megismertetése, – az esések, zuhanások, gurulások leghétköznapibb, leginkább alkalmazható fajtáinak megtanítása, – fogások, lefogások ismerete, – a fej védelme, – a kéz leérkezést tompító hatásainak kiiktatása, – a helyes gördüléssel a gerincoszlop védelmének biztosítása, – a tömeges izmokon való átgördülés (esés) elsajátítása, – számtalan esésből eredő sérülés megelőzése a helyes eséstechnika elsajátítása révén. Követelmény

Eséseknél tanulja meg a helyes eséstechnikát: – a nagy izomcsoportokra érkezzen, – a fej sohasem érintheti a talajt, – óvja a kezet, könyököt, térdet. Gurulásoknál a háton átlós vonalú gördüléssel védje gerincoszlopát. Váljon szokássá: az óvatosság, a bátor kiállás, a józan helyzetmegítélés. Küzdje le önmagában az elbizakodottságot, vigyázatlanságot, félelmet. Ha van elég kitartása, becsvágya, űzze ezt a sportot. Tartalom 1. Speciális előkészítő gyakorlatok: – alap kézgyakorlatok, – húzó-taszító kézgyakorlatok, – hajító-feszítő kézgyakorlatok, – lenyomó-emelő kézgyakorlatok, – forgató-csavaró kézgyakorlatok. 2. Botgyakorlatok. 3. Esések, zuhanások. 4. Gurulások, csípődobás. 5. Leszorítások. 6. Szabadulás a fogságból, lefogásból. Küzdő játékok: „Ne lépj ki a körből”, „Vedd el a botot”, „Bottal körben”. A birkózás egyszerűbb elemei (grundbirkózás). Értékelés Értékeljük a küzdősportban elsajátított alaptechnikák végrehajtását, tanítványaink magatartásbeli megnyilvánulásait. TERMÉSZETBEN ŰZHETŐ SPORTOK

15

óra

Cél Az iskolai környezet és az időjárást figyelembe véve a tanórákat lehetőleg a szabad téren valósítsuk meg. A változó hőmérséklethez igazodva fokozzuk tanítványaink tűrőképességét, edzettségét, fizikai teljesítményüket. A szabadidősportágakat nagyobb arányban ismertessük meg tanulóinkkal, mert ha megszeretik valamelyiket, valószínű meghatározóvá válik a szabadidejük eltöltésében. Biztosítsunk széles kínálatot, hogy mindenki találjon számára megfelelő sportágat. A foglalkozásokat a lazább keretek ellenére aprólékosan szervezzük (tervezzük), gondosan határozzuk meg a játékszabályokat, ezzel is biztosítva a sérülések elkerülését. Követelmény A szabadban végzett testedzés (az évszaktól függetlenül) váljék számára megszokott tevékenységgé. Ismerje a szabadtéri testedzés (testnevelési óra) legfontosabb egészségi és balesetvédelmi rendszabályit. Rendszeresen végezzen szabadtéri sporttevékenységet. Egy szabadtéri sportágban nyújtson elfogadható (jó) teljesítményt. Tartalom

– túrázási formák, gyalog-, kerékpártúra (duatlon) a helyi tantervben pontosan meghatározott időpontban, szép élményt adó helyszínen, – különböző helyváltoztató eszközök: BMX, görkorcsolya, gördeszka, futball stb. – téli sportok: szánkózás, síelés, korcsolyázás, (jégkorong), – vízi sportok: evezés, kajak, kenu, (hétvégi program - tábor keretében, szünidőben), – asztalitenisz, tollaslabda (tenisz a testnevelési órán a legalapvetőbb technikai elemek, elsősorban a sportág megismertetése lehetséges, főleg az órán kívüli keretekben végezhető). – futással, dobással, ütéssel kombinált népi játékok (várméta stb.). Értékelés Tanórán kívüli egyéb „sportos” tevékenység (rekreáció). Tanórán kívüli iskolai testnevelés (iskolai sportkör). Munkamorál, munkafegyelem. ÚSZÁS

7,5 óra

Aerobic jellegű különböző távú úszások a jó technikai szint szilárdítása céljával, rövidebb távú versenyek, versengések. Tartalom Játékok és gimnasztika a vízben. A választott úszásnem technikájának csiszolása, gyakorlása. Teljesítmény növelése. A továbbhaladás feltételei A rendgyakorlatoknál törekvés a társakhoz igazodó, egyöntetű végrehajtásra. Néhány alapvető gimnasztikai gyakorlat végzése. az atlétikai mozgások megközelítően helyes technikai végrehajtása. A torna gyakorlatelemek összekötésének biztonsága. Labdajátékokban a csapattársakkal való együttműködésre törekvés. Küzdeni tudás és sportszerűség. Teljesítményre törekvés a tanult úszásnem(ek)ben. Az emberi motorikum fejlesztése, fejleszthetősége Az emberi mozgásteljesítmények biofizikai, fiziológiai és pszichológiai jellemzői különböző megjelenési formákban mérhetők, ezért a mozgásfejlődés törvényszerűségeit több szakterület kutatói vizsgálják (orvosok, pszichológusok, biológusok, a testnevelés és a sport szakemberei stb). A testnevelés és sport saját modelljében a különböző életkori és teljesítményszakaszokban a motorikus fejlettség szintjére keresi a választ. A hazai és külföldi szakemberek a motorikus képességek fejlődésének tanulmányozásához legfőbb faktorként: – a kondicionális képességek, és – a koordináció vizsgálatát jelölik meg. A motorikus képességek fejlődését, fejlesztését befolyásoló legfőbb tényezők: – a biológiai fejlődés/érés és – a sokoldalú általános és speciális fizikai képzés. A motorikus képességek színvonala függ:

– az adottságtól (öröklött fiziológiai, biológiai, testi adottságok) és – a gyakorlástól. A motoros képességek, tehát adottságokra épülnek és tevékenység közben, gyakorlás folyamán fejlődnek. A biológiai érés során a szervrendszerek eltérő ütemű fejlődést mutatnak, s ennek következtében az egyes életkorokban a képzésben, a sportbeli felkészítésben más és más képesség, vagy tulajdonság fejlődés/fejlesztési lehetősége kerül előtérbe. Azokat a testnevelés és sport szempontjából legfogékonyabb időszakokat, amikor a szervrendszeri funkciók különösen érzékenyen válaszolnak a külső ingerekre a „fejlesztési optimum” szakaszának, vagy az ún. szenzitív időszaknak nevezzük. A teljes érettség elérésével – a felnőtt kor kezdetén, amikor a kronológiai és biológiai életkor között a legkisebb az eltérés – a motorikus fejlettség (a koordinációs és kondicionális képességek) színvonala eléri az egyénre jellemző felnőttkori szintet. Ezért olyan lényeges az egész nemzet számára, hogy az általános politika szerves részeként egy preventív szemléletű iskolai testnevelés és sport keretén belül fiataljaink fizikai állapotának tervszerű, tudatos fejlesztése kiemelt feladat legyen a közoktatás minden szintjén. Az eddigi vizsgálataink azt bizonyítják, hogy az oktatásban eltöltött évek alatt – a „pillanatnyi” fizikai állapotának megfelelő, képesség szerinti differenciált terheléssel – még a leggyengébb testi – biológiai - fiziológiai adottságú fiatal általános fizikai teherbíró-képessége is fejleszthető arra a szintre, hogy gyenge fizikuma miatt „egészségileg hátrányos” helyzetét megszüntetve, azonos eséllyel lépjen ki a „nagybetűs életbe”. A motoros tesztek és végzésük ajánlott sorrendje 1. Egyensúlyi teszt (ha használják a tesztet, ennek kell lennie az elsőnek) 2. Végtagmozgás gyorsaságát mérő teszt: lapérintés 3. Hajlékonysági teszt: ülésben előrenyúlás (kötelező) 4. Dinamikus láberőt mérő teszt: helyből távolugrás (kötelező) 5. Statikus erőt mérő teszt: kézi szorítóerő 6. Törzserőt mérő teszt: sit-up teszt, felülések (kötelező) 7. Funkcionális karerőt mérő teszt: függés hajlított karral (kötelező) 8. Futási sebességet, fürgeséget mérő teszt: 10x5 m ingafutás 9. Kardio - respiratorikus állóképességi teszt: a) 20 m-es ingafutás (mindig utolsónak kell elvégezni) b) 6 perces futás Cooper-tesztszerűen (csak 5 évesek számára) c) 12 perces futás – Cooper-teszt

Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja Az oktatás területén Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése, és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében. – Minőségellenőrzés (Az általános fizikai teherbíró-képesség egységes mérése, értékelése és minősítése) – Minőségbiztosítás (Minden fiatal – képessége szerinti differenciált terheléssel, szükség esetén felzárkóztató program biztosításával – úgy jusson el a felnőtté válásig, hogy az egészséges létezéshez

szükséges fizikai fitness szint „megkívántság”, vagy „kell” értékét elérje és megtartsa.) – Az oktatásban eltöltött évek alatt a rendszeres testedzés egészségmegtartó, egészségjavító szerepének tudatosítása. (A fizikai fittség méréséhez, önálló tudatos alkalmazásához szükséges edzéselméleti, humánbiológiai és sportági elméleti ismeretek folyamatos népszerűsítése, készség szintjéig gyakoroltatása.) Az egészségügy területén Az iskolaorvosok és védőnők vizsgálati módszereinek, illetve adatainak kibővítése, hogy a testnevelők által, mért adatok ismeretében az egészségügyiek felvilágosítást kapjanak a tanulók funkcionális állapotáról, az egészség szempontjából lényegesebb kondicionális képességek alapján, segítve ezzel a gyógyítást és a betegségek megelőzését. (kardiorespiratórikus állóképesség, általános testi izomerő, vagy gyengeség) A prímér prevenció alapján: a közvetlen kapcsolattartásra épített szoros orvospedagógus együttműködés. Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének gyakorlati haszna 1. A terhelhetőség/egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek mérésének kifejlesztett mérési és értékelési útmutató alapján elvégzett vizsgálatok lehetővé teszik az egyén, a közösség, a társadalom egészének, vagy bizonyos rétegeinek egészségszempontú fizikai állapotának számszerűen is kifejezhető megbecslését, a mért adatok egészséggel összefüggő értelmezését, elemzését. 2. A teljesítmény-élettani paraméterek különbözőségének felfedése lehetőséget ad az egyénre szabott optimális edzésintenzitás szakszerű megválasztásához. 3. Biztosítja a pillanatnyi fizikai állapottal valószembesülést, a megadott követelményértékekhez viszonyítást. 4. Felfedi az egészség, a terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat, ezáltal lehetővé teszi azok mielőbbi tudatos felszámolását. 5. Objektíven és megbízhatóan tükrözi társadalmi és helyi szinten egy-egy programcsomag, egyéni vagy csoportos foglalkozások hatására bekövetkező változást. 6. A rendszeres időszakos ellenőrzés, folyamatos visszacsatolás jelent a hibák kiküszöböléséhez. 7. Egy-egy edzésprogram befejezése után az elért teljesítmény értelmezése és elemzése: – a kitűzött cél elérése (vagy el nem érése), – az egyén fizikai állapotában bekövetkezett változás értelmezése pszichikai hatása miatt nagymértékben fejleszti az akaratot, a fegyelmet, az önfegyelmet, az önismeretet, az önbecsülést. 8. Összehasonlítási, viszonyítási lehetőséget ad az azonos módszerrel, de pl. különböző földrajzi területen élő, tevékenykedő (dolgozó), különféle sportágakat űző egyének teljesítményeihez. 9. A fittség vizsgálata során a tanár egészség- és test-kulturális alapismereteket ad át, ezen ismeretek elsajátítása a rendszeres, tudatos testedzésre mozgósít, így nagymértékben hozzájárul, hogy fiataljaink mind nagyobb hányada felismerje, megtapasztalja, hogy a rendszeres fizikai aktivitásra szánt idő és anyagi ráfordítás többszörösen megtérül, ha az egészség, a cselekvőképesség és a jó közérzet egész életünk folyamán megmarad. A testnevelő által elvégzendő feladatok

Egységes minőségellenőrzés Az országosan egységes adatszolgáltatáshoz tanév elején és a tanév végén meg kell mérni a fizikai állapot minősítéséhez szükséges motorikus próbákban elért teljesítményt, és a mért eredmények, pontértékei alapján kell az értékelést és a minősítést elvégezni. Egységes minőségbiztosítás Fel kell tárni az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat, és képesség szerinti differenciált terheléssel törekedni kell azok mielőbbi felszámolására. Rendszeres testedzési lehetőség biztosításával – a tanárnak, a tanulónak és a szülőnek – törekedni kell az egészséges létezés stabilabb megtartását elősegítő „kell szint” megtartására. Folyamatos visszacsatolás A tanulók aktív közreműködésével, a megtervezett foglalkozások keretében végzett rendszeres testedzés hatásának elemzése. Az elért változás nyomon követésének biztosítása: a tanár, a diák és a szülő számára. A pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülés során a fiatalok önismeretének, tárgyilagos önértékelésének, akaratának és önbecsülésének fejlesztése. Az adatok nyilvántartása Az oktatásban Az „Egyéni adatlapokat” osztályonkénti bontásban a vizsgálatot elvégző tanár kezeli. Osztályonkénti adatlapot a vizsgálatot végző tanár vezeti. Intézményi osztályonkénti összesített adatlapot a vezető testnevelő (vagy az iskolatitkár) állítja össze a tanév végén mért eredmények alapján, majd az intézmény vezetőjének aláírásával hitelesítve továbbítja az iskola-egészségügy felé. Az egészségügy területén Az egészségügyiek – a tanév végén mért adatok alapján elkészített – Intézményi osztályonkénti összesített adatlapról átvezetik az Iskola-egészségügyi szűrőlap “B” oldalán e célból feltüntetett táblázatba a tanulók általános fizikai teherbíró képességének minősítését. Javaslat: ha mód van rá, a gyenge fizikuma miatt kiszűrt egészségileg hátrányos helyzetű fiatalokról az egészségügyiek is vezessenek egyéni nyilvántartási lapot.

Osztályonként összesített adatlap a tanulók fizikai teljesítményének nyilvántartásához Az intézmény neve, címe..................................................... A vizsgálatot végző tanár neve:................................................Osztály:................... A tanuló neve Születési: év, hó, nap

A felmérés ideje: 20.../....... tanév

Ősz Tavasz Ősz Tavasz Ősz Tavasz Ősz Tavasz Ősz Tavasz Ősz Tavasz

Minősítés: pontszám összesen

Cooper-teszt Helyb futással ill. ől úszással (m) ill. távolu 1609 m, vagy grás 2000 m síkfutás, ill. 500 m úszás(min., sec.) T P T P

Fekvőtá maszba n karhajlí tás és nyújtás (db)

T

P

Egykezes lökés ügyesebb kézzel dobóterpes zből tömött labdával (m) T

P

Hasonfe Kétkezes Hanyattfek k-vésből labdado vésből törzseme bás felülés lés és – hátra, a térdérintéss leengedé fej fölött el s(db) tömött (db) labdával (m) T

P

T

P

T

P

KULCSKOMPETENCIÁK Testnevelés 1. Anyanyelvi kommunikáció A tanulóktól a testnevelés órán elvárjuk a helyes és kreatív nyelvhasználatot. Arra kell törekednünk, hogy a tanulók értsék az olvasott és hallott szöveget, ismerjék a szakkifejezéseket. 2. Idegen nyelvi kommunikáció: Legyenek képesek a tanulók az idegen szakszavak helyes olvasására írására, kiejtésére. 3. Matematikai kompetencia: A számítások során fejlődik a tanuló problémamegoldó gondolkodása és feladatmegoldó készsége. Cél, hogy tudják alkalmazni a tanult matematikai ismereteket, tudjanak táblázatokat és grafikonokat elemezni, illetve mérési eredményeket grafikonon ábrázolni 4. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén: Szerezzenek a tanulók olyan biológiai ismereteket, amelyeket képesek mozgósítani a mindennapi életben felmerülő problémák megoldása során, a testnevelésórákon és a sportban. Ismerjék fel a természettudományok különböző területei közötti szoros kapcsolatokat. 5. Digitális kompetencia: A tanulók tudják használni a számítógépet táblázatok készítésekor és az eredmények, teljesítmények értékelése során. 6. Hatékony, önálló tanulás: A tanulók legyenek képesek a kitűzött cél érdekében kitartóan edzeni, saját programjukat megszervezni, a rendelkezésre álló idővel és információval okosan gazdálkodni. Tudjanak heterogén csoportban is hatékonyan képességeiknek megfelelően dolgozni, tudásukat másokkal is megosztani, bemutatni. 7. Szociális és állampolgári kompetencia: Egyéni – és csoportmunka során alakuljon ki bennük az egyénekkel, csoportokkal való együttműködés készsége, tolerancia másokkal szemben. Legyenek képesek szakmai kommunikációra. 8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: A tanulók ismerjék meg tágabb környezetüket. Legyenek képesek a kínálkozó lehetőségek megragadására. Tudjanak tervet készíteni céljaik elérése érdekében. 9. Esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőképesség: A sportolás, egészséges életmód esztétikai élményt is jelent. Alkalmas a kifejezőkészség fejlesztésére a megfelelően összeállított és kivitelezett gyakorlatok során.

OSZTÁLYFŐNÖKI FOGLALKOZÁSOK 5-8. OSZTÁLY

354

MŰVELTSÉG TERÜLETEK

– – – – – –

Ember és társadalom: társadalmi ismeretek, emberismeret, Ember és természet: egészségtan Életvitel és gyakorlati ismeretek: háztartástan, pályaorientáció Biztonság Fogyasztóvédelem Környezetnevelés

A tantárgy óraterve: Évfolyam

5.évf.

6.évf.

7.évf.

8.évf.

Heti óraszám

0,5 óra

0,5 óra

0,5 etika

0,5 óra

Évi óraszám

18 óra

18 óra

18 óra

18 óra

Kiemelt célok, feladatok: - A tanuló szocializációjának elősegítése: a közösség és az egyén egymáshoz, valamint a társadalomhoz való helyes viszonyának megalapozása. A humánus társas kapcsolatok létrejöttének feltételei, erre való felkészítés. A szociális érzékenység fejlesztése. - A kommunikációs kultúra fejlesztése az önkifejezés és a véleményformálás képességének kialakítása, a mindennepi kommunikációs gyakorlat viselkedési és nyelvi szabályainak betartása, betartatása. A testbeszéd jelrendszerének megismerése, értelmezése, kontrolált alkalmazása. - A tanulók önismeretének, kapcsolatteremtő és empatikus készségének fejlesztése. Az értékelés, önértékelés képességének a kialakítása. A másság elfogadása, a tolerancia-szabály érvényesítésére való nevelés. - A demokrácia, mint eszményi értékrend elfogadása, demokratikus értékrend és magatartásmodell kialakítása. Az egyéni és közösségi értékek, érdekek egyeztetési lehetőségeinek és a konszenzuskötés, konfliktuskezelés stratégiájának tanítása. A közösségi létforma elismertetésével az osztályközösségek erősítése az iskolaközösség életében való aktív részvétel. - A magyar népi hagyományok, szokások, a magyar kulturális örökség megbecsülése, ápolása. A nemzeti identitástudat fejlesztése. A velünk élő cigányság kultúrájának megismertetése, elfogadtatása. - Az európai értékekhez való pozitív viszony kialakítása, az európaiság gondolatkörének megismertetése. - Az emberiség globális problémáival való ismerkedés, az egyén, az állam, a társadalom felelőssége ezek megoldásában. A Föld környezeti válságjelenségeinek megismertetése, a nemzetközi együttműködés lehetőségei ezek megoldására.

355

- Életvezetési ismeretek és készségek elsajátíttatása. Egészséges életmódra nevelés, a harmonikus életvitelt megalapozó szokások kialakítása. Az egészséges táplálkozás, a rendszeres sportolás jelentősége életünkben. Az egészséget veszélyeztető tényezők felismertetése, a veszélyforrások elkerülésének, kivédésének stratégiái, különös tekintettel a szenvedélybetegségek problémakörére. A szexuális kultúra és magatartás kérdéseinek a megismertetése. - Felkészítés a helyes családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolat kialakítására. Ezzel kapcsolatos pénzgazdálkodás, háztartási ismeretek elsajátíttatása. - Az eredményes tanulás segítése: tanulási módszerek tanítása. Az önálló ismeretszerzési képesség, az önművelés igényének kialakítása. - Pályaorientáció, felkészülés a továbbtanulásra az önismeret fejlesztésével. Foglalkozások s azok követelményeivel való megismerkedés . A továbbtanulásnál a lehetőségek és a vágyak, a realitás és a valóság összehangolása. - A biztonság, testi épségünknek a megóvása az egyik legfontosabb feladatunk. Célunk: a gyerekekre leselkedő beleseti veszélyek felismertetése, megelőzése és az estleges bekövetkezésekor a helyes magatartás begyakoroltatása. A környezet és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. - A természet- környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természetikörnyezeti szennyeződések károsan hatnak vissza a saját szervezete működésére. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket. -A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. - Bűnmegelőzés, áldozattá válás elkerülése Ellenőrzés, értékelés: A tanulók viselkedésének, munkájának értékelésében az iskolai házirend az irányadó. Önértékelésre mindig legyen lehetőség és fogadókészség. A követelmények teljesítése az osztályfőnők, az osztályfőnöki munkaközösség illetve a pedagógiai szolgáltatók által készített felmérőlapokkal ellenőrizhetők. Az ismeretek elsajátítását érdemjeggyel, osztályzattal nem értékelhetjük!

Óraterv

Közösség és személyiség Ember és társadalom Tanulás és munka Emberismeret Életvezetési ismeretek és készségek Pályaorientáció

5. évfolyam

6. évfolyam

7. évfolyam etika

8. évfolyam

3 óra

3 óra

Az emberi természet: 3 óra

3 óra

2 óra

2 óra

2 óra

2 óra

2 óra

1 óra

1 óra

Egyén és személy: 6 óra Társas kapcsolatok: 9 óra ------------------

2 óra

2 óra

2 óra

2 óra

----------------------------------

2 óra 1 óra 2 óra 2 óra

356

Biztonság

2 óra

2 óra

Környezetnevelés

1 óra

1 óra

-----------------

1 óra

Fogyasztóvédelem

2 óra

2 óra

-----------------

2 óra

1 óra

1 óra

-----------------

1 óra

18 óra

18 óra

18 óra

18 óra

Szabadon felhasználható Összesen:

------------------

2 óra

TARTALOM: 5. ÉVFOLYAM

Közösség és személyiség A közösség céljai, feladatai az új tanévben a felső tagozatba lépve, az osztály tevékenységeinek tervezése, szervezése / pl: tanulás, sport, játék, kirándulás stb/. A diákönkormányzat munkájának megismerése, a képviselők megválasztása. Az együttműködő közösség kialakítása. A humánus társas kapcsolatok létrejöttének feltételei: barátság, tisztelet , szeretet, őszinteség, segítőkészség. Az önismeret fejlesztése, a reális énkép fokozatos kialakítása, eszménykép, példakép. Ember és társadalom Életünk alapvető közössége. A gyermek helye a családban, a szülők, idősek iránti tisztelet. Szabadidő a családban. Családi ünnepek. Családi, iskolai és népi hagyományok ápolása. A lakóhely története. A haza fogalma, hazaszeretet. Nemzeti ünnepeink, évfordulók. Tanulás és munka A tanulás mint munka. Az eredményes tanulás feltételei: egyik legfontosabb motívum a kötelességtudat és érdeklődés. A helyes tanulási módszerek megismerése / logikus tanulás, lényegkiemelés /. Az egyéni képességek szerinti felkészülés. Emberismeret Az önismeret fontossága. A személyiséget tükröző jellemvonások. Az egyénnek más emberekhez fűződő kapcsolatát kifejező jellemvonások / pl: szelídség gorombaság; udvariasság-udvariatlanság stb / . A sokak által fontosnak tartott emberi értékek / szeretet, igazmondás, pontosság stb / . Felkészülés a pubertással járó biológiai és pszichés változásokra. Életvezetési ismeretek és készségek 357

Az alapvető higiéniai követelmények ismerete. Az egészséges életrend, napirend kialakítása. Veszélyes anyagok, helyzetek és tényezők az otthonunkban és környezetünkben. Az alkalomnak, valamint az időjárásnak megfelelő öltözködés; kulturált étkezés; közlekedés szabályai. Pályaorientáció Mi leszek, ha nagy leszek? - pályaválasztási elképzelések. A tanulók által ismert szakmák, foglalkozások. Az egyéni érdeklődés felkeltése. Biztonság: Óvja és védje saját- és társai testi épségét. Tűzriadó Bűnmegelőzés, áldozattá válás elkerülése Környezetnevelés: A testi és a lelki egészség megőrzése. A környezettudatos magatartás és életvitel segítése, a környezetetika fejlesztése. Fogyasztóvédelem: A fogyasztás elemi meghatározója a család. Az otthonról hozott fogyasztói szokások átformálása, ha szükséges. Követelmények A tanuló ismerje személyisége értékes vonásait, gyengéit, tudjon azokon változtatni a tanult ismeretek felhasználásával. Ismerje fel, hogy az ember számára a legfontosabb, a legbiztonságosabb közösség a család, legyen érzelmi kötődése ahhoz. Tudatosan törekedjen az eredményes tanulásra. Tudjon lakóhelye, nemzete hagyományairól, ünnepeiről. Óvja és védje környezetét, a természet értékeit! Törekedjen a biztonságra!

6. ÉVFOLYAM

Közösség és személyiség A közösség céljai, feladatai a tanévre; a fejlődés értékelése. Az együttes tevékenységben való részvétel képességének, készségeinek kibontakoztatása. Önmagáért és egymásért is felelős közösség kialakítása. A nemek különbözősége a közösségben, fiúk és lányok barátsága, elemi udvariassági szabályok. A humánus társas kapcsolatok létrejöttének további feltételei: alkalmazkodás, lelkiismeretesség, az önzés és önzetlenség közötti különbség, a tulajdon tisztelete, az őszinteség. Tolerancia a másság iránt / nemzetiségek, más földrészről valók, fogyatékos emberek /. Ember és társadalom Az év nevezetes évfordulói, eseményei. 358

Az iskolai diákönkormányzat tevékenysége. Társadalmi csoportok, szervezetek a lakóhelyen, ezek tevékenysége. A lakóhely környezeti állapota, az ott élők környezetvédő tevékenysége. Hazánk természeti kincsei és ezek védelme. A határainkon túl élő magyarok illetve nemzetiségek hazánkban. Tanulás és munka Az intelligencia, okosság fogalmának értelmezése. Ki miért tanul ? Tanulási technikák. Az egyéni tanulás hibái, korrekciós javaslatok. Emberismeret Baráti kapcsolatok természete. Adottság, tehetség, önmagunkban és másokban. Önuralom, önértékelés, önbírálat fontossága. Mások szerepe az önértékelés alakulásában. Fontos emberi értékek / tudás, szépség, hasznosság és azok megitélése /. Életvezetési ismeretek és készségek A serdülők biológiai és higiéniai problémái, a nő és a férfi kapcsolata. A sport, a rendszeres mozgás jelentősége, a helyes táplálkozás fontossága a fejlődő szervezet kialakulásában. Az egészségre ártalmas életmód kialakulásának megelőzése: dohányzás, drog. A szabadidő tervezése, kulturált eltöltése: a hobbi jelentősége, szerepe az életvitelünkben. Alapvető udvariassági szabályok. A pénz értéke, megbecsülése, a zsebpénz felhasználása. Az esztétikus környezet, a megjelenés esztétikuma. Pályaorientáció Egyéni képességek a választandó szakmákhoz. A szülők, a rokonok foglalkozása. A hatosztályos gimnáziumok lehetősége. Biztonság:

A veszélyhelyzetek felismerése és megelőzése. Tűzriadó. Bűnmegelőzés, áldozattá válás elkerülése Környezetnevelés: Érzelmi és értelmi környezeti nevelés. Az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése. Megismerkednek lakóhelyük környezetvédelmi feladataival Fogyasztóvédelem: A kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése. A tájékozódás képességének kialakítása.

Követelmények A tanuló rendelkezzen önmaga megismerésének igényével, tudjon bánni az adottságaival. Viszonyuljon tudatosan társaihoz a választott értékek alapján.

359

Legyen ismerete a fontosnak tartott emberi értékekről, azokat érvényesítse az emberi kapcsolataiban. Ismerje lakóhelyét, tudjon az ott élők tevékenységéről. Tudja, hogy más országokban is élnek magyarok, akik kötődnek az anyaországhoz. Törekedjenek az esztétikus, egészséges lakás - , iskola - , és környezetkultúra megvalósítására. Ismerjék az egészséges élet feltételeit, követelményeit, ezt építsék be mindennapi életükbe! Tudja a fogyasztói szükségleteket mérlegelni,a felmerülő fogyasztói problémákat megérteni és próbálja megoldani. Tisztában legyen lakóhelye természeti értékeivel és védje azokat! Tegyen meg mindent saját- és társai testi épségéért.

7.ÉVFOLYAM

Közösség és személyiség A közösség célja, feladata a tanévre; a fejlődés időszakonkénti értékelése; önértékelés. Az önellenőrzés formáinak kialakítása, az együttes tevékenységben való részvétel képességeinek további fejlesztése. A kapcsolatteremtő és kooperációs képesség fejlesztése; a viselkedés látható és láthatatlan jegyei. A nemek közötti udvariassági szabályok ismeretének tovább fejlesztése. A társas kapcsolatok jellegzetes formái, az ember tisztelete. A család funkciói: érzelmi védettség, együttélés, nevelés, gazdálkodás. Az önmegfigyelés tapasztalatainak és mások véleményének hasznosítása a személyiség fejlődésében. Az ideális énkép. Az ösztönös és tudatos cselekvés közötti különbség. Ember és társadalom A magyar kulturális örökség , valamint a múlt és jelen nagy magyar tudósanak, felfedezőinek, feltalálóinak, művészeinek, politikusainak ismerete. Az aktuális eseményekről való tájékozottság sajtó, rádió, televízió segítségével. A környezetvédelem fontossága / globális értelemben is/. A cigányok Magyarországon. Nemzeti-nemzetiségi etnikai csoportok. Társadalmi csoportok a lakóhelyen. A társadalom nyugalmát veszélyeztető csoportok. Tanulás és munka A tanulás mentálhigiéniai szabályainak ismerete, megtartása. A kitartás, a tartós erőfeszítés szerepe a tanulásban; önellenőrzés. Emlékezet és más szellemi képességek fejlesztése. Munkafegyelem, pontosság, teljesítményorientáltság, kreativitás a tanulásban és a munkában.

360

Emberismeret Az ember általános jellemvonásai és egyedisége. Öntudat, önérzet, erős akarat és makacsság. Az akarat edzése és indulataink legyőzése. A pszichikus alapfunkciók: észlelés, érzékelés, ösztönök, emlékezet, gondolkodás. Az ösztönös és tudatos cselekvés közötti különbség. Életvezetési ismeretek és készségek A testi-szellemi egészség feltételei, a különböző tevékenységek harmonikus aránya az életmódban. Testápolás, szépségápolás a serdülőkorban. Szexuális felvilágosítás: nemi működés. Az egészségmegőrzés-betegségmegelőzés fontos szabályai. Az egészségre ártalmas életmód kialakulásának megelőzése: alkohol, drog, szabadidő, a társas és baráti együttlét keretei, tartalma, fejlesztő és romboló hatása. Pályaorientáció A család pályaválasztási elképzelései. Pályaválasztási alapfogalmak: pálya, szakma, foglalkozás, beosztás, munkakör. Az ismeretségi körben előforduló foglalkozások. Önismeret - érdeklődés: összefüggés az érdeklődés és pályaelképzelés között, reális lehetőségek. Biztonság: Veszélyhelyzetek felismerése Biztonságos környezet Balesetveszély az utcákon. Közlekedés kerékpárral Tűzriadó Bűnmegelőzés, áldozattá válás elkerülése Környezetnevelés: A környezetszennyezés formái és hatásai. A környezetvédelem lehetőségei. A közlekedési biztonság növelése. Fogyasztóvédelem: Az egyéni és a társadalmi jogok tiszteletben tartása. A döntési helyzet felismerése. Felkészülés a döntésre.

Követelmények A tanuló tudja, hogy egy adott közösségben cselekvő tagként vehet részt. Rendelkezzen elemi ismeretekkel az ember pszichikus működéséről. Legyen képes megérteni, hogy minden ember egyedi és azt tisztelje. Ismerje fel a testi -lelki egészség legfontosabb összefüggéseit. Törekedjen reális pályaválasztásra. A közlekedés szabályainak betartása. Ne szemetelj!

361

ETIKA

Cselekedeteinknek, tetteinknek erkölcsi tartalma van. A jó többféle lehet, s ebből következik, hogy nem csak egyetlen erkölcs létezik, mint ahogy etika is sokféle van. Az etika sajátos feladata,hogy az erkölcsi rend természetét kutassa. Az emberiség fejlődésének eredményeként beszélünk általános etikáról, amely az alapelvekkel, és speciális etikáról,amely a gyakorlati alkalmazással foglalkozik. Az etika tehát tudomány, amelynek fő témája a jó és a rossz elválasztása egymástól. Más megfogalmazással az etika a helyes tettek, cselekedetek tudománya. Az erkölcs a történelem során alakult, változott. Ezért mibenlétéről nagyon nehéz lenne időtálló meghatározást adni. A szülő és a pedagógus feladata, hogy ezen a zegzugos, ám kikerülhetetlen terepen eligazítást nyújtson a 13 éves korosztály számára.

Célok és feladatok: Az etika tárgy egyszerre szolgálja a világszemlélet alakulását, a környezet és önmagunk megismerését, az általános műveltség gyarapítását, sőt a pályaválasztást is megkönnyítheti. Kiemelt feladata az önismeret fejlesztése és a társas kapcsolatok kiépítése, fenntartása. Továbbá hozzájárulhat a differenciált emberkép és identitástudat kialakításához. Az etika modul segíti a személyiségjegyek fejlesztését. Kialakítja a tanulókban azokat a normákat és készségeket, amelyek a társas kapcsolatok létrehozásához szükségesek. Fejleszti a tanuló nyitottságát,humorérzékét, bátorságát, kreativitását és számos más jó tulajdonságát. Megalapozza az egyén toleranciáját, esztétikai érzékét, törvénytisztelő magatartását, kulturált viselkedését és vitakészségét. A fejlesztési követelményeknek akkor teszünk eleget, ha a tanuló önismerete és társas kapcsolatai egymást egészítik ki. A legtöbbször alkalmazandó munkaformák: --beszélgetés - játék - kutatás

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI: Tudjon a 13 éves korosztály az emberrel, illetve a társadalommal (szűkebb és tágabb környezetével) olyan erkölcsi alapokon nyugvó kapcsolatot teremteni, amely fejleszti az ismeretszerzési és a feldolgozási képességeit! Legyen képes a tanuló életkorának megfelelő szinten az őt érdeklő adatokat különböző forrásokból összegyűjteni, osztályozni, elemezni, s a közöttük levő összefüggéseket fölismerni! Fontos a továbbhaladáshoz, hogy a megszerzett és rendszerezett ismereteket a tanuló képes legyen kifejezni, azaz mások számára is érthetően elmondani! A gyakorlat oldaláról elengedhetetlen, hogy az alapvető követelményekkel, állampolgári jogokkal, egyéni és közösségi értékekkel a tanuló legyen tisztában! Ismerje fel az erkölcsi értékeket, tudjon különbséget tenni jó és rossz,igaz és hamis, bátor és gyáva, hasznos és haszontalan, szép és rút között.

362

MŰVELTSÉG TERÜLETEK: I.

II.

Az emberi természet:-Helyünk a világban -Az ember életének meghatározó szakaszai -Test és lélek -Cselekedeteink érzelmi indítékai -Testi és lelki betegségek Egyén és személy: -Nyelv, kommunikáció -Gondolatok a világ megismeréséről -Kreativitás, intuíció -Emberi szellem és kiteljesedés -Az ember, mint értékelő és erkölcsi lény -Az igazságosság -Az erkölcsi jó -Becsület és lelkiismeret -Esztétikai értékeink

III: Társas kapcsolatok: -A szeretet alapja a család -A barátság A barátságról még egyszer -Nemzedékek kapcsolata -Nemzet, nemzetiség,etnikum -Csoportok alakulása -Bátorság és erőszak -Előítéletesség és nyitottság -Férfi és női szerepek -Szerelem és házasság -Az emberi társadalom -Munka, gazdaság,alkotás -Kultúra és művelődés -Életszínvonal. életminőség, életmód -Az ünnepek jelentősége életünkben -Az ember és a természet kapcsolata -Hit, vallás, világnézet -Világvallások -Diákjogok az általános jogrendszerben

8.ÉVFOLYAM

Közösség és személyiség A közösség céljai , feladatai a tanévre. Az együttélés szabályai, az egyén és a közösség. Társas " mezők" az osztályban, kiscsoportok, klikkek, barátok, sztárok, magányosok. Tolerancia, empátia, a konfliktus- és kudarctűrés képessége; feszültségek a társas kapcsolatokban. 363

A család belső és külső kapcsolatai, rétegei. A család mai problémái, lehetséges megoldások. A magyar népesség szaporulata, a csökkenés okai. Családmodellek. Ember és társadalom Egyházi és vallási közösségek, egyesületek. Nemek és életkor szerinti csoportok. Foglalkozási és vagyoni csoportok. Az alapvető emberi jogok ismerete, a jog és kötelesség viszonya. Hazánk természeti kincseinek ismerete; a természet, a műemlék védelme közös erkölcsi és anyagi érdekünk. Megalapozott állásfoglalás, értékitélet. Tanulás és munka Az önálló ismeretszerzés fejlesztésének képessége; az iskolai tanulás kiegészítése az iskolán kívüli művelődés útján. Kezdeményezőkészség, kockázatvállalás, vállalkozási kedv, kooperációs készség, egészséges versenyszellem a közös munkában. Az önértékelés további fejlesztése. Az önellenőrzés módja: az ismeretek szilárdságának biztosítása ismétléssel. A műveltség társadalmi szerepe. Közoktatás, szakoktatás, felsőoktatás. Emberismeret Az általános emberi jellemvonások és az ember egyedisége. ( Az ember értéke, méltósága. vérmérséklet, jellem. ) Az énazonosságot meghatározó tényezők ( testalkat, nem, anyanyelv, lakóhely, család ). Lelki konfliktusok, azok lehetséges megoldásai. A gondolkodó és a kérdező ember( hit és tudás, nyitottság, kiváncsiság, kreativitás) Értékrend, világnézet. Önmagvalósítás. Fontos emberi értékek (lelkiismeretesség, élet, munka, igazság, jóság,életkedv). Állandó és változó értékek. Az értékelés szempontjai és nehézségei. Az erkölcsös cselekedet ( jót, jól ). A kultúrált magatartású ember viselkedése. A személyiség mozgatói ( szükségletek, vágy, érdeklődés, lehetőség, akarás ). Élevitel és gyakorlati ismeretek A megfelelő szülő - gyermek kapcsolat. Ízléses, egyéniséget kifejező családi környezet. Gazdálkodás a családban. Szexuális felvilágosítás: szerelem, szerelmi kapcsolat, családtervezés. Az egészségre ártalmas életmód kialakulásának megelőzése: a kábítószer. Pályorientáció Egyéni adottságok- objektív tényezők. Pályaismeret. A továbbtanulás, a szakma tanulás lehetőségei, korlátai. A pályaválasztás dokumentumai. Érdeklődési területek. Az érzelem és motiváció szerepe a pályaválasztásban. Megjelenés , fellépés a felvételi vizsgán.

364

Biztonság: Hogyan előzhetjük meg a baleseteket? A közúti közlekedés alapvető szabályainak ismerete. Tűzriadó Bűnmegelőzés, áldozattá válás elkerülése Környezetnevelés: Helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések. Az egészség és a környezet összefüggései. Fogyasztóvédelem: A környezettudatos fogyasztás::dinamikus középút. Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás Ökológiai fogyasztóvédelem

Követelmények Lehetőségeihez mérten törekedjen a közösség és a család egységének megőrzésére. Ismerje az emberi szellem néhány sajátosságát. Ismerje a legfontosabbnak tartott emberi értékeket. Legyen rá jellemző a kulturált magatartású ember viselkedése. Hassa át a valahová tartozás élménye. Tudja, hogy hazánkban milyen vallási közösségek működnek. Védje saját és társai testi épségét! Ismerje és tartsa be a közlekedés szabályait! Tudatosan törekedjen környezete megóvására, a Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, a harmóniára! Legyen tisztában fogyasztói jogaival! Tartsa tiszteletben a jövő nemzedékének szükségleteit és egészségét!

KULCSKOMPETENCIÁK Osztályfőnöki tantárgy tanításában 1. Anyanyelvi kommunikáció A kommunikáció a gondolatok, érzések és tények szóbeli és írásbeli formában történő kifejezésének és értelmezésének képessége (szövegértés, beszéd, olvasás és írás), valamint a megfelelő módon történő nyelvi érintkezés képessége a társadalmi és kulturális kontextusok teljes skáláján –az oktatásban és képzésben, a munkahelyen, otthon és a szabadidőben. Az osztályfőnöki órák ezen kompetenciák fejlesztését nagymértékben segíti. 2. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció nagyjából ugyanazokat a fő területeket öleli fel, mint az anyanyelvi kommunikáció. Az idegen nyelvi kommunikáció alapvetően olyan készségeket igényel, mint a közvetítéshez és a kultúrák közötti megértéshez kapcsolódó készségek.

365

Tantárgyunkban is igen fontos, hogy a tanulók legyenek képesek az idegen szavak és nevek helyes olvasására, írására és kiejtésére. 3. Matematikai kompetencia Általános értelemben a matematikai kompetencia magában foglalja az összeadás,, kivonás, szorzás, osztás, a százalékok és a törtek használatát különféle mindennapi problémák megoldása céljából. Tantárgyunk lehetőséget kínál mindezen kompetenciák fejlesztésére: az osztály tanulmányi átlagának, vagy bármely más felmérések statisztikai feldolgozása során. 4. Digitális kompetencia A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben és a kommunikáció során. Általános értelemben e kompetencia a logikus és kritikus gondolkodáshoz, a magas szintű információkezelési készségekhez és a fejlett kommunikációs készségekhez kapcsolódik. Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásával kapcsolatos készségek a legalapvetőbb szinten a multimédiás technológiájú információk keresését, értékelését, tárolását, létrehozását, bemutatását és átadását, valamint az internetes kommunikációt és a hálózatokon való részvétel képességét foglalják magukban. 5. A hatékony, önálló tanulás A „tanulás tanulása” a saját tanulás önállóan és csoportban történő szervezésének és szabályozásának képességét foglalja magában. Részét képezi a hatékony időbeosztás, a problémamegoldás, az új tudás elsajátításának, feldolgozásának, értékelésének és beépítésének, valamint az új ismeretek, és készségek különböző kontextusokban- otthon, az iskolában, később a munkahelyen és az „életben”- történő alkalmazásának a képessége. Általánosan fogalmazva: pontosan ez a kompetencia befolyásolja leghatékonyabban a tanulóknak azt a képességét, hogy mennyire lesznek képesek továbbtanulásuk, majd szakmai pályafutásuk irányítására. 6. A természettudományokhoz és azok alkalmazásához kapcsolódó kompetenciák A természettudományos kompetencia a természeti világ magyarázatára szolgáló ismeretek és módszerek használatára való képesség és hajlam. 7. Szociális és állampolgári kompetencia Általános értelemben a szociális és állampolgári kompetenciákhoz tartoznak mindazok a viselkedésformák, amelyeket a tanulóknak el kell sajátítaniuk ahhoz, hogy képesek legyenek hatékony és konstruktív módon részt venni a társadalmi életben, és szükség esetén meg tudják oldani az adódó konfliktusokat. Egyéni és csoportmunkák során alakuljon ki bennük az egyénekkel, csoportokkal stb. való együttműködés készsége, a tolerancia másokkal szemben. Legyenek képesek különböző helyzetekben való demokratikus döntéshozatalra, illetve azok kritikus elemzésére. 8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A tanulók legyenek képesek a tanulmányaik során szerzett ismereteik, készségeik, képességeik, esetleg tehetségük birtokában a kínálkozó lehetőségeket megragadni, az újításokat elfogadni, azokat alkalmazni és támogatni. Alakuljon ki személyiségükben a stratégiai szemléletmód, a célkitűzés, az egészséges versenyszellem és sikerorientáltság.

366

9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Legyenek képesek az őket körülvevő szűkebb és tágabb mesterséges és természeti környezet szépségeinek felismerésére. Alakuljon ki bennük a szépség iránti igény saját környezetükben. Legyenek képesek- életkori sajátosságaikhoz mérten kifejezni élményeiket, érzéseiket. Törekedjenek a minél alaposabb esztétikai ítéletalkotásra saját és társaik munkája kapcsán.

367