A Györffy István Általános Iskola Helyi Tanterve Alsó tagozat

A Györffy István Általános Iskola Helyi Tanterve 2009. Alsó tagozat

Összeállította:

Szecskó Alfréd igazgató

1

Györffy István Általános Iskola Karcag

Helyi Tanterv Alsó tagozat

Tartalomjegyzék

1. BEVEZETİ .......................................................................................... ..4 2. AZ ISKOLAI PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI SZABÁLYOZÁSI TERÜLETEI ......................................................................................... ..6 2.1. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ...................................................................................................... 6 2.2. A magasabb évfolyamba lépés feltételei ....................................................................... 8 2.3. Az iskolai beszámoltatás .............................................................................................. 10 2.3.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái ................................................................................................................ 10 2.3.2. Az iskolai írásbeli beszámoltatás formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe ....................................................... 12 2.3.3. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelése, minısítésének követelményei, formái ...................................................................................... 14 2.3.4. A tanulók teljesítményének értékelése, minısítése ......................................... 15 2.4. A tantárgyi modulok értékelése .................................................................................. 26 2.5. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek .............................. 27 2.6. Az otthoni (napközis és tanuló szobai) felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ........................................................... 33 2.7. A nemzeti etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településen élı nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag céljai és feladatai..................................................................................................................... 35 2.8. Az iskolaváltás, a tanuló átvételének biztosítása szakképzés kivételével ................ 36 3. AZ 1-4. ÉVFOLYAMON TANÍTOTT TANTÁRGYAK KÖTELEZİ ÉS VÁLASZTHATÓ ÓRÁI, ÓRASZÁMAI ................................................. .38 3.1. Tantárgyi rendszer....................................................................................................... 39 3.2. Az iskola 1-4. évfolyamán alkalmazott tantervei....................................................... 41 4. AZ 1-4. ÉVFOLYAMON TANÍTOTT TANTÁRGYAK CÉLJAI, FELADATAI, TANANYAGA ÉS KÖVETELMÉNYEI .......................... ..42

2



4.1. Magyar nyelv és irodalom ........................................................................................... 46 4.2. Matematika ................................................................................................................... 81 4.3. Környezetismeret ....................................................................................................... 130 4.4. Ének - zene .................................................................................................................. 157 4.5. Rajz és vizuális kultúra.............................................................................................. 184 4.6. Technika és életvitel ................................................................................................... 207 4.7. Testnevelés .................................................................................................................. 239 4.8. Angol nyelv.................................................................................................................. 272 4.9. Néptánc........................................................................................................................ 288 4.10. A sajátos nevelési igényő tanulók oktatásának irányelvei a 2/2005. (III.01.) OM rendelete alapján ........................................................................................................ 294 5. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELİ – OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTİ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE ........................................................ ..374 6. A PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK ........ ..380 6.1. A Pedagógiai Program érvényességi ideje ............................................................... 381

3



1. BEVEZETİ Az Országgyőlés a 2003. év június 23-ai ülésnapján elfogadta a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról rendelkezı 2003. évi LXV. törvényt. 2004. szeptember 1-jén lép hatályba lépı rendelkezések. –

az új követelményrendszerre történı áttérés szabályai, ehhez kapcsolódóan az új pedagógiai programra, helyi tantervre, kerettantervre vonatkozó elıírások;

–

a pedagógusok alkalmazására vonatkozó rendelkezések, amelyek a szakrendszerő, illetıleg a nem szakrendszerő oktatásban való részvétel feltételeit, az elsı-negyedik évfolyamon történı tanítás követelményeit fogalmazzák újra;

–

a testnevelési órák megszervezésére vonatkozó elıírások, amelyek megemelik a testnevelési órák számát;

–

a tanuló továbbhaladásra vonatkozó új rendelkezések az általános iskola elsıharmadik évfolyamán, valamint ehhez kapcsolódó szöveges értékelés bevezetésére vonatkozó elıírások.

A módosított törvény elvárása szerint az általános mőveltséget megalapozó szakaszban az iskolai nevelésoktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptanterv biztosítja. „A Nemzeti alaptantervben foglaltakat az oktatási miniszter által kiadott kerettantervek segítik.” (2004. szeptember 1-jétıl lép hatályba az elsı évfolyamon, majd felmenı rendszerben.)

8/A. § (1) A kerettanterv ajánlást tartalmaz: a) a nevelés és oktatás céljára, a tantárgyak rendszerére, az egyes tantárgyak témaköreire, a témakörök tartalmára, a tantárgyak évfolyamonkénti követelményeire, a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló idıkeretre, az iskolai egészségfejlesztéssel, fogyasztóvédelemmel, környezetvédelemmel összefüggı feladatok végrehajtására.

8. § (3) Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az elsı évfolyamon kezdıdik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza négy részre tagolódik, melyek a következık: b) az elsı évfolyamon kezdıdı és a második évfolyam végéig tartó bevezetı,

4



c) a harmadik évfolyamon kezdıdı és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdı, d) az ötödik évfolyamon kezdıdı és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó, e) a hetedik évfolyamon kezdıdı és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztı szakasz. A bevezetı és kezdı szakaszban, továbbá – a tanulók igényéhez igazodóan, a helyi tantervben meghatározottak szerint – az alapozó szakasz kötelezı tanórai foglalkozása idıkeretének huszonöt–negyven százalékban nem szakrendszerő oktatás, az alapozó szakasz fennmaradó idıkeretében és a fejlesztı szakaszban szakrendszerő oktatás folyik.

48. §. (2) „Az iskola elsı–negyedik évfolyamán a helyi tantervbe évfolyamonként legalább heti három, a többi évfolyamán két és fél testnevelési órát be kell építeni.”

71. § (1) „A tanuló az elsı–harmadik évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeknek

az

iskolából

való

igazolt

és

igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni.”

A fentiek alapján kell átgondolni és átrendezni a 6–10 éves korra, az alapfokú nevelés-oktatás szakaszára vonatkozó tantervi egységet, a Nemzeti alaptanterv koncepcióját figyelembe véve.

5



2. AZ ISKOLAI PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI SZABÁLYOZÁSI TERÜLETEI

2.1. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

A tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztása csak a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével lehetséges. A munkaközösségek figyelembe veszik a tanár módszertani szabadságát, az iskola nevelési-oktatási céljainak teljesítését, a tanulási tartalmakat, készségek, képességek kialakulását, a tanulási módszerek fejlesztését.

A tankönyvek feleljenek meg a NAT és az iskola helyi tantervének, szerepeljenek a minisztérium által kiadott tankönyvjegyzékben!

A tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásakor – ha a választás nem veszélyezteti a követelmények teljesítését a tanuló számára az olcsóbb megoldást alkalmazzuk. Egyéb taneszközöket csak akkor kérünk, ha erre a tantárgy elsajátításához feltétlenül szükség van.

Minden tanév végén tájékoztatjuk a szülıket arról, hogy a következı évben milyen taneszközökre lesz szükségük a tanulóknak, mely tankönyvek szerezhetık be használtan. Ha a szülı ezzel a lehetıséggel kíván élni, akkor írásban nyilatkozzon arról, hogy vállalja a tankönyvek beszerzését, s ezeket gyermeke számára nem rendeljük meg.

A kiválasztás újabb elve, hogy elınyben részesítjük a tartós tankönyvek, amelyekrıl az iskolai könyvtáros jegyzéket készít, az iskolai könyvtárból kölcsönözhetı segédletekrıl és a szülıket az osztályfınökök útján tájékoztatja ezekrıl. A nyelvtankönyvek kiválasztásakor azokat részesítjük elınyben, ahol rendelkezésre áll egységes nyelvkönyv, munkafüzet, hang-és képanyag rendszer. Alapelvünk, hogy egy nyelvkönyv több évre (2) szóljon!

6



A tankönyvek beszerzéséhez nyújtott állami támogatásra azok a tanulók jogosultak, akik:

-

tartósan beteg,

-

testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes elıfordulása esetén halmozottan fogyatékos,

-

pszichés fejlıdés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban és súlyosan akadályozott

(pl.

dyslecia,

dysgraphia,

dyscalculia,

mutizmus,

kóros

hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar), -

három- vagy több gyermekes családban él,

-

nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult,

-

rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül.

Az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulókról az iskola igazgatója tájékoztatja a tantestületet és a szülıi választmányt.

Alapelvünk, hogy a szülıket tájékoztatjuk a tanév végén a szükséges tankönyvekrıl, taneszközökrıl, segédletekrıl.

A kiválasztott tankönyvcsaládot felmenı rendszeren belül nem változtatjuk, kivéve, ha az alkalmazott tankönyvet már nem adják ki.

7



2.2. A magasabb évfolyamba lépés feltételei

A közoktatásról szóló törvény értelmében minden tanuló tanköteles, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben, amelyben hatodik, legkésıbb nyolcadik életévét betölti. A tankötelezettség teljesítése a tanév elsı tanítási napján kezdıdik, s abban a tanévben ér véget, amelyben a tanuló 18. életévét betölti. A tankötelezettségi idı alatt magasabb évfolyamba léphet a tanuló: ha a helyi tantervben, „A továbbhaladás feltételei” c. fejezetben meghatározott követelményeket az adott évfolyamban minden tantárgyból teljesítette.

Ha a tanuló 1-3. évfolyamon nem teljesíti a továbbhaladás feltételeit megfelelıen, ebben az esetben felzárkóztatásra szorul. Azon tanulók részére ilyen esetben heti két alkalommal fejlesztı foglalkozást kell szervezni. A szülı kérésére megismételheti az adott évfolyamot.

A követelmény teljesítését a nevelık a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 4-8. évfolyamon minden tantárgyból az elégséges év végi osztályzatot kell megszerezni a tanulóknak a tovább haladáshoz. Ha a tanuló 4-8. tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következı tanévet megelızı augusztus hónapban javítóvizsgát tehet, ha ez sikeres a tanuló magasabb évfolyamba léphet. Ha a tanuló a 4-8. évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles. A magasabb évfolyamba történı lépéshez a tanév végi osztályzat megállapítása céljából osztályozó vizsgát kell tennie ha: -

Az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól.

-

Az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tantervi követelményeket az elıírtnál rövidebb idı alatt teljesítse, egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, magántanuló volt.

8



A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetén az osztályozó vizsga tantárgyai a következık:

1-4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret 5-6. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, természetismeret, 7-8. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz

Új elemként jelenik meg a modulok értékelése, minısítése valamint beszámítása a magasabb évfolyamba lépés feltételeihez. A mi iskolánkban önálló tantárgyként minısítik a tantárgymodulokat. A modultantárgyakból nem utasítható évfolyam - ismétlésre a tanuló. A szabadon választott tanítási órákon a tanuló köteles részt venni, ez elengedhetetlen feltétele a magasabb évfolyamba lépésnek. A sajátos nevelési igényő tanulókat – amennyiben a szakértıi vélemény ezt tartalmazza – egyes tantárgyakból szövegesen kell értékelni, évfolyam - ismétlésre utalni, csak a szülı kérésére lehet. Errıl az iskola igazgatója dönt. A tanuló részére engedélyezhetı az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsıbb évfolyamba léphetne. Az engedély megadásáról a szülı kérésére az iskola igazgatója dönt.

9



2.3. Az iskolai beszámoltatás

2.3.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái

A számonkéréssel kapcsolatos követelmények: -

Legyen sokoldalú, az ismeretek mellett fogja át az alkalmazásokat is.

-

Az információszerzés legyen érvényes (valid), a tantervi követelményeken alapuljon.

-

Szoktasson a rendszeres és fegyelmezett tanulásra.

-

Legyen rendszeres.

-

Vegye figyelembe a tanulók életkori sajátosságait és egyéni adottságait.

-

Változatos formák alkalmazása.

-

Fegyelmezı eszközként nem alkalmazható.

-

Legyen objektív és igazságos.

-

Legyen fejlesztı hatású, motiváljon a tanulásra.

Az ismeretek számonkérésének formái: szóbeli:

beszélgetés, összefüggı felet, kiselıadás

írásbeli:

feladatlap, teszt, dolgozat, témazáró dolgozat, tudáspróba, írásbeli felelet (Az írásbeli beszámoltatás rendje, követelményei, formái, külön kidolgozva, a Pedagógiai Programban)

gyakorlati: győjtımunka, munkadarab, sportteljesítmény Mindezekbıl választva a pedagógus maga tervezi meg a számonkérést, ügyelve a szóbeli és írásbeli formák helyes arányára. A szóbeli beszámoltatás esetén számon kérhetjük: -

Az aznapra feladott tananyagot vagy tananyag részt.

-

Felelhet a tanuló a táblánál.

-

Kaphat ismétlı kérdéseket.

-

Ügyeljünk arra, hogy ne legyen túl hosszú a számon kérés.

-

Egyszerre csak egy tanuló feleljen.

-

Segítsük a tanulót rávezetı kérdésekkel, ha ezt kéri. 10



-

A felelet után ne maradjon el az értékelés a pedagógus részérıl.

-

A gyakorlati számonkérés során törekedjünk arra, hogy a tanulónak sikerélménye legyen az adott rajz, album, tabló, modell, munkadarab stb. elkészítése után.

-

Igyekezzünk ezt jó vagy jeles érdemjeggyel is kifejezni.

Az értékeléskor az alábbi szempontokat vegyük figyelembe: -

Összefüggı, logikusan felépített volt-e a felelet.

-

A megadott témáról beszélt-e a tanuló.

-

Választékosan fogalmazott-e.

-

Volt-e tárgyi tévedése.

-

Mennyire volt önálló, segítségre szorult-e.

Az értékelés módjai: -

szöveges értékelés

-

5 fokú osztályzattal, érdemjeggyel.

Az elsı-harmadik évfolyamon – félévkor és év végén, továbbá a negyedik évfolyamon félévkor – szöveges minısítéssel fejezi ki a pedagógus, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelıen teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Ha a tanuló felzárkóztatásra szorul minısítést kap, a szülı bevonásával értékeli a tanuló teljesítményét, feltárja a tanuló fejlıdését, a haladást akadályozó tényezıket, és javaslatot tesz azok megszüntetésére, egyéni fejlesztı foglalkozásokon való részvételre heti 2 alkalommal. A tanulók teljesítményét 4. osztály év végén, 5-8 évfolyamon félévkor és év végén érdemjeggyel fejezi ki a pedagógus. A félévi és év végi érdemjegyek a tanulók tantárgyankénti összteljesítményét tükrözik. Kialakításukhoz heti egyórás tantárgyból legkevesebb 3, két vagy több órás tantárgyból minimum 5 érdemjegy szükséges egy félévben. Az osztályzatok kialakításában a témazáróknak kiemelt szerepe legyen. Tanév végén az egész éves teljesítményt kell figyelembe venni. A félévi és év végi érdemjegyek a tanulók tantárgyankénti összteljesítményét tükrözik. Az 18. évfolyamon félévkor és év végén is minden tantárgyból adható dicséret.

11



2.3.2. Az iskolai írásbeli beszámoltatás formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe

A tanulók munkájának, tudásának ellenırzése, értékelése a tanulási-tanítási folyamat fontos részét képezi. Az iskolai számonkérés, értékelés a jogszabályi elıírásoknak megfelelıen az ellenırzés keretében történik. Célja : a pedagógus, de maga a tanuló is megbizonyosodjon a tananyag elsajátításában elért elırehaladásáról, annak színvonaláról, az esetleges hiányok pótlásának szükségességérıl úgy, hogy mindezekrıl a szülı is kellı tájékoztatást kapjon. A fentiek érdekében a számonkérésnek egyik alapvetı formája a pedagógiai munkánkban az írásbeli beszámoltatás. Az írásbeli beszámoltatások formái iskolánkban: -

Dolgozat, témazáró dolgozat.

-

Tudáspróba

-

Tantárgyteszt

-

Kompetenciamérés, évfolyamszintő mérések (olvasás – szövegértés, matematika eszköztudás) alapkészségek megléte.

-

Írásbeli felelet

-

Házi dolgozat.

-

Javítóvizsga, osztályozóvizsga

-

Pótdolgozat

Dolgozat, témazáró dolgozat : Témakörök lezárása után olyan tantárgyak ellenırzési formái, melyeknél a tananyag terjedelme, súlya vagy az elsajátítás, begyakorlás nehézségi foka különösen nagy és fontos. Elmélyültebb, önállóbb, kreatívabb tanulói munka végzésére alkalmasak.

Tudáspróba Félévi, év végi felmérések.

12



Tantárgytesztek A tudás analitikus elemekbıl összeállított értékelését jelenti. (zárt végő, nyílt végő)

Kompetenciamérés Az OKÉV által kidolgozott mérıanyag és utasítás alapján.

Írásbeli felelet Egy-egy kisebb anyagrész ellenırzési formája. Lényeglátást, az alapfogalmak ismeretét kutatja. (szódolgozat, röpdolgozat)

Javító-, osztályozóvizsga A helyi tantervben meghatározottak szerint.

Pótdolgozat A helyi tantervben meghatározottak szerint.

A tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Az írásbeli beszámolók értékelése a tanulók eredményeinek számbavétele, a hibákkal való szembenézés. Az értékelésnek konkrétnak, fejlesztı, nevelı hatásúnak kell lennie és ösztönöznie kell a javításra.

A tanulók szaktárgyi tudásának értékelésekor a mindenkori tantervi követelményeket kell alapul venni.

A félévi és év végi minısítések megállapításánál az érdemjegyeken kívül a fejlıdést is figyelembe kell venni.

Az írásbeli beszámolók értékelésekor kapott osztályzatok jellegük súlya szerint kerülnek beszámításra : A témazáró hangsúlyosabb, mint az írásbeli felelet. A félévi és év végi értékelésnél a dolgozatok, témazárók osztályzatai a döntıek.

13



2.3.3. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelése, minısítésének követelményei, formái A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minısítését az osztályfınökök az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – legalább kéthavonta végzik. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni.

Az

érdemjegyekrıl a tanulót és a szülıt rendszeresen értesíteni kell. Az érdemjegy, illetıleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor nem lehet fegyelmezési eszköz (Kt.70.§ 1. bekezdés). A tanuló magatartásának értékelése és minısítése Az értékelés és minısítés szempontjai

Példás (5)

1. A tanuló fegyelmezettsége aktivitása

nagyfokú, másokra pozitívan ható

2. Viselkedés-kultúra, hangnem

példamutató, kifogástalan,tisztelettudó, udvarias

3. Hatása a közösségre, a társas emberi kapcsolatokra

segítıkész, kezdeményezı, élen járó, képes csoportban az együttmőködésre

4. Házirend betartása

betartja, s erre ösztönöz másokat

Jó (4)

Változó (3)

Rossz (2)

megfelelı

másokat zavaró, kifogásolható, ingadozó, de igyekszik javulni

bomlasztó, erısen kifogásolható

kívánnivalót hagy maga után részt vesz a közösség életében, a rábízott feladatot elvégzi betartja, de néha hibázik

udvariatlan, tiszteletlen, közömbös, vonakodó, nehezen bírható rá a feladatok elvégzésére részben tartja be

durva, közönséges, goromba szemben áll a közösséggel, megfélemlítı nem mőködik együtt a csoporttársaival sokat vét ellene

A tanuló szorgalmának értékelése és minısítése Az értékelés, minısítés szempontjai

Példás (5)

2. Általános tantárgyi munkavégzés

igényes, törekvı, képes az önálló tanulásra kitartó, pontos, önálló

3. Kötelességtudata

precíz, kifogástalan

4. Tanórán kívüli információk felhasználása

rendszeres, érdeklıdı

1. Tanulmányi munka

Jó (4)

Változó (3)

Hanyag (2)

figyelmes

ingadozó

hanyag

önállótlan, rendszertelen

megbízhatatlan, gondatlan

felszerelése gyakran hiányos

felszerelése többnyire hiányos

ritkán vállal feladatot

egyáltalán nem vállal feladatokat

rendszeres, többnyire önálló megfelelı, ösztönözni kell elıfordul, hogy vállal feladatot, ösztönzésre dolgozik

14



2.3.4. A tanulók teljesítményének értékelése, minısítése Az értékelés és minısítés természetes velejárója a tanítási-tanulási folyamatoknak. Alapelvünk, hogy ennek során ne alakítsunk ki feszült légkört. A nevelıtestület az értékelés igazságosságát, objektivitását és rendszerességét fontos alapelvként ismeri el. Elkülöníti az értékelést az osztályzástól, mindkettıt funkciójának megfelelıen alkalmazza. A pedagógusok a tanuló teljesítményének, magatartásának és szorgalmának értékelésekor az osztályközösség véleményét is figyelembe veszik. Az osztályzat akkor: -

Jeles: ha a tanuló a helyi tantervi követelményeket megbízhatóan, kifogástalanul elsajátította, tanulását alkalmazni képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz.

-

Jó: ha a tanuló kevés hibával sajátította el a helyi tanterv követelményeit, kisebb bizonytalansággal tudja alkalmazni tudását. Kisebb elıadási hibákat vét, definíciói betanultak.

-

Közepes: ha a tanuló a tantervi követelményeket pontatlanul, felszínesen, több hibával teljesítette, csak nevelıi segítséggel tudta alkalmazni.

-

Elégséges: ha a tanuló csak minimális, a továbbhaladásához szükséges ismereteket sajátította el, kizárólag nevelıi segítséggel képes önálló feladatvégzésre, súlyos hiányosságai vannak.

-

Elégtelen: ha a tanuló a helyi tanterv követelményeinek minimum szintjét sem sajátította el, nem rendelkezik a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges ismeretekkel, nevelıi segítséggel sem képes önálló feladatvégzésre.

A tanulók teljesítményének értékeléséhez rendelkezésünkre állnak a tanulás-tanítás folyamatában alkalmazott ellenırzések, mérések eredményei. Iskolánkban az értékelés elsısorban a tanuláshoz való pozitív viszonyt, motiváltságot, a pozitív irányú elmozdulást segíti.

15


Mit értékelünk?

Ki értékel?

Tanulmányi munka

A tantárgyat tanító tanár

Magatartás, szorgalom

Osztályfınök, az osztályban tanító tanárok


Az értékelés típusa Formatív, szummatív, diagnosztikus. Megfigyelés, tapasztalatok, egyéni, csoportos beszélgetés.

Az eredmény ismertetése Szóban, szöveges minısítéssel, osztályzattal. Szöveges minısítés

Diagnosztikus, formatív és szummatív értékelés Diagnosztikus Formatív Szummatív csoportba sorolás esetén az elızetes visszacsatolás a készségek és tudás tanulóhoz és a felmérése, a tanulók tanárhoz Az értékelés jellemzıi alapján a a tanulók minısítése, a hibák azonosítása a funkciója tanítási mód kategorizálása tananyagon belül, kiválasztása megoldási módok tanulási problémák kialakítása céljából esetén az okok meghatározása csoportba sorolás esetén a szakasz elején, Az értékelés tanulási problémák az oktatás során a szakasz végén idıpontja esetén a probléma felmerülésekor kognitív, affektív és általában kognitív, a pszichomotoros tantárgytól függıen Az értékelés tárgya területek kognitív területek esetleg fizikális, pszichológiai pszichomotoros vagy és környezeti tényezık affektív területek

•

A formatív értékelés célja a tanulási folyamat közben jelentkezı tanulási nehézségek feltárása. Folyamatos visszajelzést kapunk munkánk hatékonyságáról, a tanulási képességek fejlıdésérıl.

•

Szummatív értékelést alkalmazunk egy-egy nagyobb témakör lezárásakor, félévkor, év végén. Funkciója az eredmények megállapítása, összevetése a kitőzött célokkal.

•

Diagnosztikus értékelés információkat ad a helyzetfelméréshez, a csoport és az egyén tanulási folyamatainak tervezéséhez.

16



Az értékelés rendszerességének és tartalmának meghatározása – évfolyamonként és tantárgyanként – a tantárgyi helyi tantervekben található.

A tanuló év végi osztályzatának megállapításánál az egész év teljesítményét kell figyelembe venni a naplóba beírt érdemjegyek alapján.

Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelıtestület osztályozó értekezleten áttekinti és a pedagógus, illetve az osztályfınök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépésérıl. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelıtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelıtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja (Kt.70 § 4. bekezdés).

A tanuló részére engedélyezhetı az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsı évfolyamba léphetne. Az engedély megadásáról a kiskorú tanuló esetén a szülı kérésére az iskola igazgatója dönt. A szülı kérésére az 1-4 évfolyamon a Kt.71§ 7 bekezdés értelmében engedélyezzük az évfolyam megismétlését.

A tanulók teljesítményét 4. osztály év végén, 5-8 évfolyamon félévkor és év végén érdemjeggyel fejezi ki a pedagógus. A félévi és év végi érdemjegyek a tanulók tantárgyankénti összteljesítményét tükrözik. Kialakításukhoz heti egyórás tantárgyból legkevesebb 3, két vagy több órás tantárgyból minimum 5 érdemjegy szükséges egy félévben. Az osztályzatok kialakításában a témazáróknak kiemelt szerepe legyen. Tanév végén az egész éves teljesítményt kell figyelembe venni.

17



Szöveges értékelés a módosított közoktatási törvény 8. § (3) bek. figyelembevételével A módosított közoktatási törvény 8. § (3) értelmében 2004. szeptember 01-tıl az általános iskolák 1-8. évfolyamán folyó pedagógiai munkát négy új szakaszra osztották: • 1-2. osztály Bevezetı szakasz • 3-4. osztály Kezdı szakasz • 5-6. osztály Alapozó szakasz • 7-8. osztály Fejlesztı szakasz Az új elvek szerint 6. osztály végéig tart az alapozó szakasz, remélve azt, hogy 7. osztályra biztosabb alapkészségekkel rendelkeznek majd a tanulók a fejlesztı munkához. A kisiskolás kor 1.-2.-3. osztályát csak szülıi engedéllyel lehet megismételtetni, vagy a gyermek betegsége miatt válhat osztályismétlıvé. A Kt. 70. § (3) értelmében 1.-2.-3. osztályban félévkor és év végén is, 4. osztályt félévkor a tanulmányi munkáját a tanulónak szövegesen kell értékelni. Év közben adunk érdemjegyet. Az új törvény értelmében a szöveges értékelést alkalmazzuk félévkor és év végén az adott osztályoknál. A szöveges értékelésben négyféle minısítést alkalmazunk. • Kiválóan teljesített • Jól teljesített • Megfelelıen teljesített • Fejlesztésre szorul. A törvény értelmében a szöveges minısítés érdemjegyre való átváltását tartalmaznia kell az iskola pedagógiai programjának. Ha évközben megy el iskolánkból egy tanuló, magával viszi az addig szerzett érdemjegyeket. Ha év végén vált iskolát a tanuló átváltjuk a szöveges minısítést érdemjegyre. Minden egyes tantárgyból az elsı minısítı értékelés felel meg az 5-ös érdemjegynek. Az azt követı sorban lévı minısítés a 4-es, a harmadik kategória a 3-as, és a legalsó sorban lévı a 2-es osztályzatnak felel meg. Félévkor és év végén annak a tanulónak a minısítése kiválóan teljesített, akinek minden tantárgyból a féléves illetve éves teljesítménye nem rosszabb, mint ötös. Jól teljesített az a tanuló, akinek féléves illetve éves teljesítményének átlaga nem rosszabb, mint négyes. Megfelelıen teljesített az a tanuló, akinek a féléves illetve éves teljesítményének átlaga nem éri el a négyes szintet. Fejlesztésre az a tanuló szorul, akinek teljesítménye elégtelen. Azt a tanulót, aki fejlesztésre szorul – a szülıkkel egyeztetve a teendıket – egyéni foglalkozás keretében fel kell zárkóztatnia a tanítónak. Ha a 4. osztályban év végén sem éri el a tanuló a továbbhaladás feltételeit a tanuló az évfolyamot megismételni köteles. Intézményünkben az alábbi értékelı lapokat alkalmazzuk:

18


Helyi Tanterv Alsó tagozat 1. osztály

A Györffy István Általános Iskola elsı negyedévének értékelése ________________________________ tanuló ____ / ____ tanév MAGATARTÁS: SZORGALOM:

Példás Példás

Jó Jó

BESZÉD: Választékosan fejezi ki magát.

Változó Változó

Rossz Hanyag

Rövid mondatokban közli gondolatait.

Szavakkal válaszol.

Kérdésekre válaszol

OLVASÁS: Betőismerete biztos.

Betőismerete nem megbízható.

Hibás a betőismerete.

Összeolvasása jó.

Bizonytalan az összeolvasása.

Nem képes összeolvasni.

ÍRÁS: Betőalakítása szabályos, gondos.

Betőalakítása szabálytalan.

Vonalvezetése lendületes.

Vonalvezetése görcsös.

MATEMATIKA: Az 5-ös számkörben számfogalma kialakult. Az 5-ös számkörben nem alakult ki a számfogalma. Alapmőveleteket jól old meg. Viszonyítása biztos.

Alapmőveleteket hibásan old meg. Viszonyítása bizonytalan.

KÖRNYEZETISMERET: Ismereteit jól tudja alkalmazni.

Ismeretei nem biztosak, segítséggel old meg feladatot.

TECHNIKA: Munkavégzése pontos.

Munkavégzése során segítségre szorul.

RAJZ Kézügyessége jó. ÉNEK: Ritmus és dallamfelismerése biztos.

Ritmus és dallamfelismerése bizonytalan.

TESTNEVELÉS: Az órán betartja az utasítást.

Az utasításokat nem tartja be.

Kézügyessége fejlesztésre szorul.

Labda gyakorlatában biztos.

Labda gyakorlatában bizonytalan.

Egyensúlyérzéke jó.

Egyensúlyérzéke fejlesztésre szorul.

A tantervi követelményeket : …………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………… Karcag, 200…………………………

……………………………. osztálytanító

19



_________________ 1.__ osztályos tanuló értékelı lapja a 20__/20__. tanév I. félévében MAGATARTÁS

Példás

Jó

Változó

Rossz

SZORGALOM

Példás

Jó

Változó

Hanyag

BESZÉD

Választékosan fejezi ki magát.

Rövid mondatokkal, kevés szóval fejezi ki magát.

Szavakban fejezi ki magát.

Kérdésre is csak szavakkal válaszol.

Összeolvasás

Szótagolva, jól olvas.

Szótagolva, lassan olvas.

Szótagolva, nagyon lassan olvas.

Betőzgetve olvas, fejleszteni kell.

Szövegértés

Kiváló

Jó

ÍRÁS Betőalak

Szabályos

Betőkapcsolás

Szabályos

Íráshasználat

Önállóan, hibátlanul ír.

MATEMATIKA

Önállóan, hibátlanul dolgozik.

KÖRNYEZETISMERET

Jól tájékozott

Kevésbé tájékozott

TECHNIKA

Tiszta, rendes munka.

Kevés nevelıi segítséget igényel.

Nehézkes eszközhasználat.

RAJZ

Szín- és formaérzéke nagyon jó.

Szín- és formaérzéke jó.

Segítséget igényel.

ÉNEK

Éneklése, zenei ismerete megbízható.

TESTNEVELÉS

Nagyon ügyes

ANGOL NYELV

Részt vett

NÉPTÁNC

Részt vett

OLVASÁS

Megfelelı

Némely betője egyéni. Betőtávolság hibás.

Fejlesztésre szorul.

Nem tetszetıs.

Kevés kapcsolási hiba.

Kevés hibával ír.

Önállóan, kevés hibával dolgozik.

Éneklése, zenei ismerete olykor nem megbízható. Ügyes

Torzított Sok hiba

Sok hibával ír.

Nevelıi segítséggel dolgozik.

Sok nevelıi segítséget és eszközt igényel. Ismeretei hiányosak

Éneklése, zenei ismerete többször nem megbízható.

Éneklése, zenei ismeretének alkalmazása során segítséget igényel.

Lassabban reagál

A tantervi követelményeket : …………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………… Karcag, 20__. január …. …………………………………. osztálytanító

20



_________________ 1.__ osztályos tanuló értékelı lapja a 20__/20__. tanév IV. negyedévében MAGATARTÁS

Példás

Jó

Változó

Rossz

SZORGALOM

Példás

Jó

Változó

Hanyag

BESZÉD

Önállóan szövegalkotása választékos.

Rövid mondatokkal válaszol.

Csak kérdésekre válaszol.

Szóbeli kifejezése gyenge, fejlesztésre szorul.

OLVASÁS

Szóképekben jól olvas.

Szóképekben lassan olvas.

Szótagolva olvas.

Szöveget is képes értelmezni.

Csak szavakat értelmez.

Nem érti az olvasottakat.

ÍRÁS Betőalak

Szabályos

Nem mindig szabályos.

Szabálytalan

Betőkapcsolás

Szabályos

Néha hibás

Sokszor hibás.

Íráshasználat

Önállóan, hibátlanul ír.

MATEMATIKA

Képes önállóan hibátlanul dolgozni.

KÖRNYEZETISMERET

Jól tájékozott

Ismerete megfelelı.

Ismerete nem megbízható

TECHNIKA

Munkájában igényes, pontos.

Munkavégzése olykor kifogásolható.

Munkavégzéskor segítséget igényel.

RAJZ

Szín- és formaérzéke kiváló.

ÉNEK

Ritmus és dallami ismerete biztos.

TESTNEVELÉS

Testi ügyessége kiváló.

ANGOL NYELV

Részt vett

NÉPTÁNC

Részt vett

Kevés hibával ír.

Sok hibával ír.

Munkájában néha hibázik.

Munkájában segítséget igényel.

Szín- és formaérzéke megfelelı.

Segítséget igényel.

Ritmus és dallami ismerete még bizonytalan.

Testi ügyessége jó.

Testi ügyessége fejlesztésre szorul.

A tantervi követelményeket : …………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………… Karcag, 200…………………………

……………………………. osztálytanító

21



_____________________ 2.__ osztályos tanuló értékelı lapja a 20__/20__. tanév I. félévében MAGATARTÁS

Példás

Jó

Változó

Rossz

SZORGALOM

Példás

Jó

Változó

Hanyag Betőtávolsága szabálytalan.

MAGYAR NYELV Írásképe

Szabályos, gondos, tiszta.

Betőtávolsága nem mindig pontos.

Betőtávolságra több helyen nem ügyel.

A nyelvtani ismereteket

Tudja és jól alkalmazza.

Tudja, de nem mindig jól alkalmazza.

Nem mindig tudja, így alkalmazása hibás.

Helyesírása

Másolása, tollbamondása, emlékezetbıl írása hibátlan.

Másolása, tollbamondása, emlékezetbıl írása során hibákat vét.

Nem tudja Munkája során sok hibát ejt.

MAGYAR IRODALOM Olvasási készség

Kifejezıen, folyékonyan, hibátlanul olvas.

Folyékonyan olvas, kevés hibával.

Szövegértése

Érti az olvasottakat, feladatát hibátlanul megoldja.

Szóbeli és írásbeli szövegalkotás

Választékosan fejezi ki mindig gondolatait.

MATEMATIKA

Képes önállóan, hibátlanul dolgozni.

KÖRNYEZETISMERET

Minden témakörben jól tájékozott, ismeretei szilárdak.

ÉNEK

Éneklése, zenei ismerete megbízható.

Éneklése, zenei ismerete olykor nem megbízható.

RAJZ

Szín- és forma érzékelése kiváló.

Szín- és forma érzékelése jó.

TECHNIKA

Munkavégzése során önálló, pontos, gondos.

TESTNEVELÉS

Testi ügyessége kiváló-

ANGOL NYELV

Részt vett

NÉPTÁNC

Részt vett

Érti az olvasottakat, de feladatát néha elhibázza.

Nem mindig választékos gondolatközlése során. Önállóan, munkája során néha hibát vét. Minden témakörben tájékozott, de ismeretei nem szilárdak.

Folyékonyan olvas, több hibával.

Akadozva olvas.

Nem mindig érti az olvasottakat.

Nem érti azt, amit olvas, segítséget igényel.

Rövid mondatokkal, kevés szóval közli gondolatait.

Kérdésekre rövid válaszokat ad.

Munkájában nevelıi segítségre szorul. A témakörökben kevésbé tájékozott, ismerete nem megbízható.

Segítséggel is, sok hibát vét. Tájékozatlan a témakörökben, ismeretei hiányosak.


Éneklése, zenei ismeretének alkalmazása során nevelıi segítséget igényel.

Szín- és forma érzékelése megfelelı.

Szín- és forma érzékelése segítséget igénylı.

Munkavégzése során önálló, de nem mindig gondos.

Munkavégzése során nevelıi segítséget igényel.

Munkavégzése során pontatlan, még segítségadással is.

Testi ügyessége jó-

Testi ügyessége megfelelı-

Lassan fejlıdı-

A tantervi követelményeket : …………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………… Karcag, 20__. január ___ …………………………………. osztálytanító

22



____________________________ 3. __ osztályos tanuló értékelı lapja a 20__/20__. tanév I. félévében MAGATARTÁS

Példás

Jó

Változó

Rossz

SZORGALOM

Példás

Jó

Változó

Hanyag

MAGYAR NYELV

A nyelvtani ismereteket tudja és jól alkalmazza.

A nyelvtani ismeretei hiányosak, alkalmazása során kevesebb hibát vét.

A nyelvtani ismeretei hiányosak, alkalmazása során sok hibát vét.

Helyesírása

Kiváló

Jó

Megfelelı

Gyenge

Írásképe

Tetszetıs

Jó

Megfelelı

Gondatlan

A nyelvtani ismereteket tudja, de nem mindig pontosan alkalmazza.

MAGYAR IRODALOM

Olvasási készség


Folyékonyan olvas, kevés hibával.

Szövegértése


Érti az olvasottakat, de feladatát néha elhibázza.


Választékosan fejezi ki gondolatait, fogalmazásai során betartja a formai követelményeket.

Fogalmazásában betartja a formai követelményeket, de nem mindig választékos gondolatközlése.

Folyékonyan olvas, több hibával. Nem mindig érti az olvasottakat, feladatában több hibát vét.

Akadozva olvas. Nem érti azt, amit olvas segítségre szorul.

Gondolatközlése nem mindig választékos, véti a fogalmazás formai követelményeit.

Véti a fogalmazás formai követelményeit, gondolatközlése sivár.

ANGOL NYELV

Olvasási készség


Kiejtés

Szép a kiejtése.

Helyesírás

Többnyire hibátlanul dolgozik.

Folyékonyan, kevés hibával olvas.

Akadozva, hibásan olvas.

Akadozva, sok hibával olvas.

Kiejtése javításra szorul.

Kiejtése jó. Kevés hibát ejt. Önállóan munkája során néha hibát vét.

Kiejtésében sok a javítandó.

Több hibát követ el.

Nagyon sok hibát ejt.

MATEMATIKA


Munkájában nevelıi segítségre szorul.

Segítséggel is, sok hibát vét.

KÖRNYEZETISMERET

Minden témakörben jól tájékozott, ismereti szilárdak.

ÉNEK

Éneklése, zenei ismerete megbízható

RAJZ


TECHNIKA





TESTNEVELÉS



Testi ügyessége megfelelı.

Lassan fejlıdı.

NÉPTÁNC

Részt vett

Minden témakörben A témakörökben keTájékozatlan a tétájékozott, de isme- vésbé tájékozott, isme- makörökben, ismeretei nem szilárdak. rete nem megbízható. retei hiányosak. Éneklése, zenei ismerete olykor nem megbízható. Szín- és forma érzékelése jó.


Éneklése, zenei ismeretének alkalmazása során nevelıi segítséget igényel




23



__________________________ 4.__ osztályos tanuló értékelı lapja a 20__/20__. tanév I. félévében MAGATARTÁS

Példás

Jó

Változó

Rossz

SZORGALOM

Példás

Jó

Változó

Hanyag

MAGYAR NYELV

A nyelvtani ismereteket tudja és jól alkalmazza.

A nyelvtani ismeretei hiányosak, alkalmazása során kevesebb hibát vét.

A nyelvtani ismeretei hiányosak, alkalmazása során sok hibát vét.

Helyesírása

Kiváló

Jó

Megfelelı

Gyenge

Írásképe

Tetszetıs

Jó

Megfelelı

Gondatlan

A nyelvtani ismereteket tudja, de nem mindig pontosan alkalmazza.

MAGYAR IRODALOM

Olvasási készség


Szövegértése



Választékosan fejezi ki gondolatait, fogalmazásai során betartja a formai követelményeket.

Folyékonyan olvas, kevés hibával. Érti az olvasottakat, de feladatát néha elhibázza.

Folyékonyan olvas, több hibával.

Akadozva olvas.

Nem mindig érti az olvasottakat, feladatában több hibát vét.

Nem érti azt, amit olvas segítségre szorul.

Gondolatközlése nem mindig választékos, véti a fogalmazás formai követelményeit.

Véti a fogalmazás formai követelményeit, gondolatközlése sivár.

Fogalmazásában betartja a formai követelményeket, de nem mindig választékos gondolatközlése.

ANGOL NYELV

Olvasási készség

Kifejezıen, folyékonyan, hibátlanul olvas

Kiejtés

Szép a kiejtése

Helyesírás




Akadozva, sok hibával olvas.


Kiejtése jó. Kevés hibát ejt. Önállóan munkája során néha hibát vét.




MATEMATIKA


Munkájában nevelıi segítségre szorul.

Segítséggel is, sok hibát vét.

KÖRNYEZETISMERET

Minden témakörben jól tájékozott, ismereti szilárdak.

ÉNEK

Éneklése, zenei ismerete megbízható

RAJZ


TECHNIKA





TESTNEVELÉS



Testi ügyessége megfelelı.

Lassan fejlıdı.

NÉPTÁNC

Részt vett

Minden témakörben A témakörökben keTájékozatlan a tétájékozott, de isme- vésbé tájékozott, isme- makörökben, ismeretei nem szilárdak. rete nem megbízható. retei hiányosak. Éneklése, zenei ismerete olykor nem megbízható. Szín- és forma érzékelése jó.


Éneklése, zenei ismeretének alkalmazása során nevelıi segítséget igényel




24



3-4. osztály szöveges értékelése angolból ________________________________ tanuló ____ / ____ tanév ANGOL: Olvasási készség:

Kiejtés:

Helyesírás:




Akadozva sok hibával olvas.

Szép a kiejtése

Kiejtése jó.




Kevés hibát ejt.



Tanév végén a Györffy István Általános Iskola az 1-3. osztályos tanulók értékeléséhez az OM honlapjáról adaptálja a szöveges értékelés mondatbankjait.

25



2.4. A tantárgyi modulok értékelése

Szövegesen értékeljük a modultantárgyakat: a dráma és tánc, hon- és népismeret, etika, médiaismeret, és egészségtan modulokat. Részt vett, megfelelt, jól megfelelt, kiválóan megfelelt minısítést kaphatnak a tanulók. Alapelvként szögezzük le, a modultantárgyból minden tanuló teljesíti a továbbhaladáshoz szükséges minimális követelményeket. A részt vett minısítés már feljogosítja a tanulót a magasabb évfolyamba lépésre. A részletes követelményrendszer és értékelés formái az egyes modultantárgyak tantervénél találhatók kidolgozva.

26



2.5. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

A Kt. 48. § 1.b 7. gondolatjel meghatározza, hogy az iskola pedagógiai programjának tartalmaznia kell a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket. Tanulóink

fizikai

állapotának

mérése a HUNGAROFIT programcsomagban

meghatározott módszerekkel és eszközökkel történik, egy tanévben kétszer, ısszel és tavasszal. A mérés eredménye alapján a nevelık a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minısítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják. A szülıket az osztályfınök szülıi értekezleten tájékoztatja a mérés eredményérıl. A módszert kifejlesztette: dr. Fehérné dr. Mérey Ildikó fıiskolai docens, testnevelı. Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének célja: •

az oktatásban eltöltött évek alatt a rendszeres testedzés egészség-megtartó, egészségjavító szerepének tudatosítása.

•

az

iskolai

testnevelés

és

a

sport

egészségmegırzı

hatásának

növelése,

egészségmegırzı szerepének népszerősítése, és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében. Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének gyakorlati haszna: A tanuló az általános fizikai teherbíró-képesség mérése során választ kaphat arra, hogy fizikai terhelhetısége szempontjából hol tart, hová kell fejleszteni magát és hogyan tegye meg az elsı lépéseket. A vizsgálatok elvégzéséhez szükséges eszközök: 1.) FITSZOFT 2000 programcsomag: •

számítógép

•

nyomtató

•

adatlapok.

2.) AEROB kapacitás méréséhez: •

ismert hosszúságú sík területen kimért futópálya (2000 m)

•

stopper óra

•

az értékelés megkönnyítését segítı jelzések.

27



3.) Általános testi erı-állóképesség méréséhez: •

mérıszalag (20 m )

•

2 kg-os és 3 kg-os tömött labda.

4.) Optimális testtömeg illetve az attól való eltérés megállapításához: •

személymérleg

•

magasságmérı.

A vizsgálatot életkorra és nemre való tekintet nélkül minden olyan egészséges tanuló elvégezheti, aki az iskolai testnevelés alól nem kapott teljes felmentést. A könnyített- és gyógytestnevelésre utalt tanulók általános izomerejének minısítése csak – szakorvosi véleményezés alapján - az orvos által nem tiltott motorikus próbákban elért teljesítmény alapján végezhetı el. 1-4. évfolyamon a MINI HUNGAROFIT, 5-8. évfolyamon a HUNGAROFIT feladataival mérjük a tanulók AEROB állóképességét és az általános testi erıjét, az erı-állóképességét. A vizsgálatok elvégzéséhez szükséges kitöltendı adatlapok: HUNGAROFIT programcsomag része: •

A tanulók fizikai állapotának nyilvántartásához, az eredmények elızetes lejegyzésére szolgáló osztályonkénti adatlap.

FITSZOFT 2000 programcsomag, listák menüben: •

osztályonkénti

összesített

adatlap

a

tanulók

fizikai

teljesítményének

nyilvántartásához. •

Intézményi osztályonkénti összesített jelentılap, (a tavasszal mért eredmények évfolyamonkénti összesítése az egészségügyiek számára) ezt az adatlapot minden tanév végén legkésıbb június 15-ig az iskolai védınıkhöz el kell juttatni.

•

Egyéni adatlap (az intézménynél marad, a tanulója fizikai állapotában bekövetkezett fejlıdésváltozás nyomon követéséhez).

•

Részletes és teljes adatküldés az államigazgatási hatóságok felé, különféle adatszolgáltatásokhoz.

28



Az általános testi erı, erı-állóképesség mérésének lebonyolítása: Fontos, hogy a mérés elvégzését elızze meg általános és speciális bemelegítés. Az alkalmazott motorikus próbákat a leírásnak megfelelıen technikailag pontosan kell elvégeztetni. AEROB kapacitás mérése: • 2000 m-es síkfutás • Cél: a táv lehetı legrövidebb idı alatti teljesítése • Mért csoport. 1-8. évfolyam.

ÁLTALÁNOS TESTI ERİ, ERİ-ÁLLÓKÉPESSÉG mérése: a.) Helybıl távolugrás (Cél: az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Mért csoport: 1 – 8 évfolyam b.) Hason – fekvésbıl törzsemelés és –leengedés folyamatosan, kifáradásig (db). Maximális idıtartam: 4 perc Cél: Hátizmok erı – állóképességének mérése Mért csoport: 1 – 8 évfolyam. c.) Hanyattfekvésbıl felülés és visszaereszkedés folyamatosan, kifáradásig (db). Maximális idıtartam: 4 perc Cél: Hasizmok erı – állóképességének mérése Mért csoport: 1 – 8 évfolyam. d.) Fekvıtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan, kifáradásig (db). Maximális idıtartalom:

lányok: 1,5 perc

fiúk: 3

perc

Cél: A vállövi és a karizmok erı – állóképességének mérése. Mért csoport: 1 – 8 évfolyam. e.) Tömött labdadobás két kézzel, fej fölött hátra (m) 12 éves korig 2 kg-os labdával. 12 éves kor felett 3 kg-os labdával. Cél: A váll és a törzsizmok dinamikus erejének mérése. Mért csoport: 5 – 8 évfolyam.

29



f.) Lökés egy kézzel dobóterpeszbıl az ügyesebb kézzel, tömött labdával (m). 12 éves korig 2 kg-os labdával 12 éves kor felett 3 kg-os labdával. Cél: A kar-, a törzs-, a lábizmok együttes dinamikus erejének mérése. Mért csoport: 5 – 8 évfolyam.

Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének értékelése: A mért eredményeket a program egyénre szabottan értékeli, melyet a testnevelı tanórán szóban ismertet a tanulókkal. Az értékelés minısítési rendszere: Az általános fizikai teherbíró képesség minısítésének kategóriái: 0 – 20 pont

igen gyenge

21 – 40 pont

gyenge

41 – 60 pont

kifogásolható

61 – 80 pont

közepes

81 – 100 pont

jó

101 – 120 pont

kiváló

121 – 140 pont

extra

30



AZ ÁLTALÁNOS FIZIKAI TEHERBÍRÓ KÉPESSÉG MINİSÍTÉSE

IGEN GYENGE (0 – 20, 5 pont) Gyenge fizikai állapota miatt, mindennapi tevékenységének maradéktalan elvégzése, legtöbb esetben olyan fizikai-szellemi megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Figyelem terjedelmének, tartósságának növeléséhez, közérzetének – átmeneti – javításához igen gyakran különféle élénkítı szerek, esetenként gyógyszerek fogyasztására van szükség. Hajlamos a gyakori megbetegedésekre. Immunrendszerét a kisebb fertızések, könnyebb megbetegedések leküzdése is már igen gyakran komoly feladat elé állítják.

GYENGE (21 – 40, 5 pont) Az egésznapi tevékenységtıl még gyakran fárad el annyira hogy, nem tudja kipihenni magát egyik napról a másikra, ezért estére sokszor fáradtnak, levertnek, kimerültnek, rosszkedvőnek érzi magát.

KIFOGÁSOLHATÓ (41 – 60, 5 pont) A rendszeres mindennapi tevékenységétıl ugyan már ritkán fárad el, de a váratlan többletmunka még erısen igénybe veszi.

KÖZEPES (61 – 80, 5 pont) Elérte azt a szintet, amely elegendı ahhoz, az egészséges létezése stabil maradjon, azaz tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessen. Rendszeresen, heti 2-3 óra testedzéssel a továbbiakban, törekedjenek arra, hogy a késıbbi élete folyamán is egészsége megırzése érdekében, legalább ezt a szintet megtartsa.

JÓ (81 – 100, 5 pont) Ezt a szintet általában azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sportágban alacsonyabb szintő szakosztályban, ill. amatır szinten rendszeresen edzenek, versenyeznek. Ha valaki arra az elhatározásra jut, hogy élsportoló szeretne lenni legjobb, ha minél elıbb hozzákezd az alapvetı kondicionális képességeinek magasabb szintre fejlesztéséhez.

31



KIVÁLÓ (101 – 120, 5 pont) Aki ezt a szintet eléri, már joggal reménykedhet abban, hogy speciálisan is olyan jól terhelhetı fizikailag, hogy néhány sportágban már akár élsportoló is lehet.

EXTRA (121 – 140 pont) Ha valaki ezt a szintet eléri és megtartja, akkor az általános fizikai teherbíró képessége területén elérte azt a szintet, hogy fizikailag kiválóan terhelhetı. Az eddigi vizsgálataink szerint, ez egyben azt is jelenti, hogy alkalmassá vált szinte valamennyi sportágban, olyan rendszeres, magas szintő sportági specifikus edzés elvégzésére, hogy nemzetközi szinten is csúcsteljesítményt érjen el.

Évenként elvárható korrekciós fejlıdési normák: (A pontértékek tájékoztató jellegőek.)

- igen gyenge minısítés esetén

15 – 20 pont

- gyenge minısítés esetén

12 – 17 pont

- kifogásolható minısítés esetén

11 – 16 pont

- közepes minısítés esetén

10 – 15 pont

A tanulók fizikai állapotának rendszeres mérésével, egyénre szabott fejlesztési tervvel elérhetı, hogy olyan kiegyensúlyozott, fizikailag, mentálisan, morálisan egészséges, fegyelmezett fiatalok nevelése, akik munkaerıként és emberi értékeiket tekintve is meg megtudják állni a helyüket az Európai Unióban.

Adatlapok az eredmények elızetes lejegyzéséhez: 1 db az 1 – 4 évfolyam méréséhez. 1 db az 5 – 8 évfolyam méréséhez.

32



2.6. Az otthoni (napközis és tanuló szobai) felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

Cél: A tanuló napi terhelése kontrolálható, a hétvégi és szüneti házi feladatok rendje egységes legyen.

Az otthoni felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei: •

Alakuljon ki a feladattudat a tanulókban az otthoni önálló munka elvégzésére, a másnapi felkészülés gondossága. Mindez pontosságra, rendszerességre, elırelátásra, lelkiismeretességre, az iskolai szokások betartására, figyelemre is nevel. Fejleszti a kötelességtudatot és felelısségérzetét a tanulónak.

•

A házi feladat kijelölése szolgálja a tananyag feldolgozását. Motiválja a tanulót, keltse fel érdeklıdését. Érvényesüljön a házi feladatnak a kiegészítı (differenciáló) és elıkészítı szerepe (pl.: olvasmány otthoni elolvasása, kisbeszámoló készítése)

•

A differenciálás elve jelenjen meg a feladatok kijelölésekor. (ismeretek pótlása, a tantárgy iránt érdeklıdıknek plusz feladatadás).

•

Törekednünk kell arra, hogy a házi feladat elkészítésekor egyre alkotóbb munkát kívánjunk meg a tanulóktól.

•

A feladatadás legyen változatos, vegye figyelembe a tanulók személyiségét, egyéni képességeit, életkori sajátosságait.

•

A tanulókat meg kell ismertetni azokkal a tanulási módszerekkel, melyre az otthoni önálló feladatvégzéshez szüksége van. (szövegtanulás, írásbeli, rajzos, gyakorlati feladatok)

•

A tanítási órán a házi feladatot világosan körvonalazni kell, elı kell készíteni, jelölni, rögzíteni.

33

Györffy István Általános Iskola Karcag •


A otthoni felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatokat következetesen és rendszeresen ellenırizni és értékelni kell.

•

A házi feladat mennyisége legyen megfelelı. Ügyelni kell az írásbeli és szóbeli feladatok arányára. Ez naponta ne vegyen igénybe kb. 2 óránál többet egy átlagos képességő és felkészültségő tanulónál, ez alsó tagozaton ennél kevesebb.

•

Segítse elı az önfejlesztési igény, mint tanulási életprogram kialakulását.

Korlátok: •

Heti több órás tantárgynál lehetıség szerint hétvégére és szünidıre nem adható kötelezı házi feladatot.

•

Egy tanítási napon 2 témazáró dolgozatra való felkészülést lehet megkövetelni a tanulóktól.

•

A házi feladat kijelölésekor a pedagógusnak össze kell vetni egy átlagos felkészültségő és képességő tanuló napi iskolai terhelését és az otthoni felkészülés várható idıtartalmát. Végig kell gondolni, hogy milyen módon biztosítható a tanuló pihenése, szórakozása a két tanítási nap között, illetve a hétvégéken.

34



2.7. A nemzeti etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településen élı nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag céljai és feladatai

Településünkön többféle nemzetiségő ember él. A békés egymás mellett élés jól példázza, hogy a másik megismerésével, a másság elfogadásával megteremthetı a harmónia különbözı etnikumok között. Az etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók ismerkedjenek meg a településükön élı kisebbség történelmével, szellemi és anyagi kultúrájával, hagyományaival. Fogadják el kulturális értékeiket. Ismerjék fel az elıítéletek és kirekesztés megjelenési formáit, a jelenség hátterét, veszélyeit, az emberi, állampolgári és kisebbségi jogok megsértésének jelenségét, és a jelenség elleni fellépés jogi illetve egyéb eszközeit. Az etnikum kulturális értékeinek (történelmének, irodalmának, képzımővészetének, zenei és tánckultúrájának, hagyományainak) megismertetésével segítsük az integrációt. Segítsük a kisebbségi tanulókat abban, hogy megtalálják, megırizzék, fejlesszék identitásukat, vállalják másságukat. A kisebbségi és nem kisebbségi tanulók együtt tanuljanak, ismerjék meg egymás kultúráját, személyét, oldódjanak félelmeik, szőnjenek meg elıítéleteik. A multikultúrális ismeretet az egyes mőveltségi területekhez, tantárgyakba integráltan oktatjuk. Helyi tantervünkben megtalálhatók más népek meséi, versei, dalai, táncai, történelme. Ezek részletesen kidolgozva a helyi tanterv egyes tantárgyainál találhatók meg.

Alsó tagozaton: magyar nyelv és irodalom, környezetismeret, ének, vizuális kultúra, tánc; Felsı tagozaton: magyar nyelv és irodalom, dráma, történelem, hon- és népismeret, vizuális kultúra, etika, osztályfınöki órák tantervébe vannak beépítve.

35



2.8. Az iskolaváltás, a tanuló átvételének biztosítása szakképzés kivételével

A tanulói jogviszonnyal kapcsolatosan a közoktatási tv. 6-7., 66., 69., 71., 72-78., 83. paragrafusai irányadóak.

Belépés A közoktatási intézmény tanulói közé felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni, amely jelentkezés alapján történik. A felvételrıl és átvételrıl az iskola igazgatója dönt.

-

Iskolánk elsı évfolyamára felvételt nyerhet az intézmény beiskolázási körzetében lakó minden iskolaérett, tanköteles gyermek.

-

Az elsı osztályba történı beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülı kérje gyermeke felvételét az iskolába.

-

Az iskola lakókörzetén kívüli új tanuló felvételérıl az igazgató dönt az önkormányzat jegyzıi utasításának megfelelıen.

-

Az elsı évfolyamba történı beiratkozáskor be kell mutatni: •

A gyermek születési anyakönyvi kivonatát;

•

A szülı személyi igazolványát;

•

A gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt);

•

A nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta);

-

•

A gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával;

•

Szükség esetén a szakértıi bizottság véleményét.

A második-nyolcadik évfolyamba történı felvételnél be kell mutatni: •

A tanuló anyakönyvi kivonatát;

•

A szülı személyi igazolványát;

•

Az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;

•

Az elızı iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

36

Györffy István Általános Iskola Karcag -


A második-nyolcadik évfolyamba jelentkezı tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérı vizsgát kell tennie azokból a tárgyakból, amelyeket elızı iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérı vizsgán az elıírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti.

-

Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelı, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az elızı évfolyamra beiratkozni.

-

Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételérıl a szülı kérésének, a tanuló elızı tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

37



3. AZ 1-4. ÉVFOLYAMON TANÍTOTT TANTÁRGYAK KÖTELEZİ ÉS VÁLASZTHATÓ ÓRÁI, ÓRASZÁMAI

Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkezı tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás:

TANÉV

Évfolyam 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

2004/2005.

NK

KCS

KCS

KCS

KCS

KCS

K

K

2005/2006.

NK

NK

KCS

KCS

KCS

KCS

KCS

K

2006/2007.

NK

NK

NK

KCS

KCS

KCS

KCS

KCS

2007/2008.

NK

NK

NK

NK

KCS

KCS

KCS

KCS

2008/2009.

NK

NK

NK

NK

NK

KCS

KCS

KCS

2009/2010.

NK

NK

NK

NK

NK

NK

KCS

KCS

2010/2011.

NK

NK

NK

NK

NK

NK

NK

KCS

2011/2012.

NK

NK

NK

NK

NK

NK

NK

NK

NK =

A 2004-ben felülvizsgált helyi tanterv 243/2003. (XII.17.) kormányrendelet és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról rendelkezı 2003. évi LXV. törvény alapján.

KCS =

A 2003. szeptemberében saját hatáskörön belül csökkentett óraszámmal módosított helyi tanterv 24/2003. (VIII.19.) kormányrendelet. Bevezetése a 243/2003. (XII.17.) kormányrendelet 7.§. (1) a., pontja alapján történik.

K =

A 2001. szeptember 01-tıl bevezetésre került helyi tanterv. A felülvizsgált helyi tanterv (NK) bevezetése a 2004/2005. tanévben kezdıdik az 1. évfolyamon a teljes kiépülése 2011/2012-es tanévben fejezıdik be.

38



3.1. Tantárgyi rendszer

Kötelezı tanítási órák tárgyai

1.

Éves óraszám

2.

Éves óraszám

3.

Éves óraszám

4.

Éves óraszám

Össz. Óraszám 1-4. évf.

%

NAT szerint %

Magyar nyelv és irodalom

8

296

8

296

7,5

278

7

259

30,5

36,96

32 – 40

3

111

3

3,63

2–6

Idegen nyelv Matematika

5

185

4

148

4

148

3,5

129,5

16,5

20

19 – 23

Környezetismeret

1

37

2

74

2

74

2

74

7

8,48

4–8

Ének – zene

1

37

1

37

1,5

56

1,5

56

5

6,06

12 – 16

Rajz

1

37

1

37

1

37

1,5

56

4,5

5,45

Technika

1

37

1

37

1

37

1

37

4

4,84

4–8

Testnevelés

3

111

3

111

3

111

3

111

12

14,54

15 – 20

Kötelezı tanítási órák

20

20

20

82,5

100%

Választható tantárgyak

Tánc / úszás

Tánc / úszás

Tánc / úszás

(2 óra/10 %) Kötelezı óraszám a törvény alapján

tánc angol

37

37

22

tánc angol

37

37

22

tánc angol 22

22,5

37

37

felz. / tehetséggond tánc angol

37 3053 100% 37

8

100% 10%

10%

24,5

Bevezetésre kerül 2004. szeptember 01-tıl

az 1. évfolyamon, majd felmenı rendszerben

2005. szeptember 01-tıl

az 1. – 2. évfolyamon,


az 1.-2.-3. évfolyamon,


az 1.-2.-3.-4. évfolyamon.

Szabadon tervezhetı órák felhasználása: -

1. évfolyam

0,5 óra matematika

-

2. évfolyam

0,5 óra természetismeret

-

3. évfolyam

0,5 óra matematika

-

4. évfolyam

0,5 óra matematika

39



A felhasználás elvei: A szabadon tervezhetı órák számával évfolyamonként különféle tantárgyak óraszámait növeltük meg, azzal a céllal, hogy e tantárgyakból a készségfejlesztésre az ismeretek gyakorlására több idı jusson. Az alapozó években inkább a továbbhaladáshoz szükséges alapkészséget nyújtó tantárgyaknak adtunk nagyobb óraszámot. Amelyik tantárgynál az óraszám alapján számított % arány közel áll a minimumhoz, ott ki kell használnunk az integráció nyújtotta lehetıségeket.

Felhasználható órakeretek az 1-4. évfolyamon A 24/2003. (VIII.19.) Kr. alapján és a 243/2003. (XII.17.) Kr. 6.§ (1) a., pontja, és a 7.§. (1) a., pontja alapján

52.§ (3) Kötelezı idıkeret Heti

Választható (nem kötelezı tanórai foglalkozás) heti 243/2003.Kr.7.§.(1)a.,

A tanulók terhelésének felsı határa Heti

Napi

Tantervi

Szabadon tervezhetı

összes

1. évfolyam

4

19,5

0,5

20

2

22

2. évfolyam

4

19,5

0,5

20

2

22

3. évfolyam

4

19,5

0,5

20

2

22

4. évfolyam

4,5

22

0,5

22,5

2,25

24,5

40



3.2. Az iskola 1-4. évfolyamán alkalmazott tantervei

Iskolánkban az Apáczai Kiadó tantervei alapján folyik az oktatás, ezeket adaptáltuk helyi tantervként. Ez az adaptált kerettanterv átlagos feltételekkel rendelkezı iskolák, átlagos felkészültségő és elıképzettségő tanulói számára készült, de természetesen figyelembe veszi az iskolák tehetséggondozó és felzárkóztató tevékenységét. Az iskolánkban folyó pedagógiai munka tervezését oly módon kívánja segíteni, hogy a középpontba a tanulók kompetencia alapú tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlesztését állítja.

41



4. AZ 1-4. ÉVFOLYAMON TANÍTOTT TANTÁRGYAK CÉLJAI, FELADATAI, TANANYAGA ÉS KÖVETELMÉNYEI

Az alapfokú oktatás bevezetı és kezdı szakasza (1-4. évfolyam) Az tantárgyi óraszámok meghagyása mellett: -

növeljük a természettudományok súlyát

-

fokozzuk a bevezetı és kezdı szakaszban a játékosságot

-

a terhelést a képességekhez igazítjuk

-

fokozzuk a felzárkóztatást.

A mérések napján felmentést adunk az órák alól.

Célok és feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás bevezetı szakasza (1–2. évfolyam) az iskolába lépı kisgyerekben megırzi és továbbfejleszti az megismerés, a tudás iránti kíváncsiságot, érdeklıdést és nyitottságot. Átvezeti a gyermekben az óvodai játékközpontú tevékenységbıl az iskolai tanulás tevékenységeibe a játékosság elvének szem elıtt tartásával. Az iskola teret ad a gyermek játék- és mozgás iránti vágyának, ugyanakkor fogékonnyá teszi a környezete megismerésére, a társas kapcsolatok, késıbb a társadalom értékei iránt. A tanítási tartalmak feldolgozásakor elemi ismereteket közvetít, alapvetı képességeket és alapkészségeket fejleszt. Ugyancsak a gyermeki kíváncsiságra és érdeklıdésre épít az alapfokú nevelés-oktatás kezdı szakasza (3–4. évfolyam). Motivált tanulási tevékenység során fejleszti a gyermekben a felelısségtudatot, a munkafegyelmet, növeli a kitartását, s egyben gazdagítja érzelemvilágát. Mintákat ad az ismeretszerzés lehetıségeire, a feladat- és problémamegoldó képesség fejlesztésével lerakja a tanulási szokások alapjait, megismerteti a tanulási stratégiák elemi szintjével. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, lehetıvé teszi a hátrányos helyzető gyermekek felzárkóztatását, a hátrány akár a gyermek szociális-kulturális környezetébıl, akár eltérı ütemő érésébıl fakad.

A pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztésre való törekvés áll. Ennek során a kisiskolás megismeri szőkebb és tágabb környezetének erkölcsi értékeit, olyan humánus magatartásmintákkal, szokásokkal szembesül, amelyek formálják jellemét, ezáltal elısegítik a személyiségének érését.

42



KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK Énkép, önismeret A tanulók számára olyan motiváló tanulási környezetet kell biztosítani, amely a személyiség fejlıdését úgy segíti elı, hogy közben önmagukat is megismerik. A tanulási tartalmak elsajátítása során a gyermekek maguk is aktív részesei legyenek ennek a folyamatnak. Képessé kell tenni ıket az értékek megnevezésére és azonosítására. A kerettanterv készítıi az egyes mőveltségi területekhez kapcsolódó tantárgyak tananyagtartalmának összeállításakor és a tanulói tevékenységek megtervezésekor a tanuló gyermek szempontját vették figyelembe. Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a gyerekek megismerjék népünk kulturális örökségének jellemzı sajátosságait, Nemzeti kultúránk nagy múltú emlékeit. Meg kell ismerniük kiemelkedı magyar történelmi személyeket, tudósokat, mővészeket stb. Olyan tevékenységeket kell gyakorolniuk, amelyek lehetıvé teszik az otthon, a lakóhely, a szülıföld megismerését, amelyek ezek megbecsüléséhez, illetve az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Törekednünk kell arra, hogy harmonikus kapcsolatot alakítsanak ki a természeti és a társadalmi környezettel. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Az alapfokú nevelés-oktatás bevezetı és kezdı szakaszában is megértik a gyermekek, hogy a magyarság tágabb hazája Európa. Ismerjenek meg körülöttünk élı népeket, olvassanak, halljanak eltérı szokásaikról, életmódjukról, kulturális értékeikrıl. Ezáltal kialakul bennük a másság elfogadása, a másság iránti tisztelet. Környezeti nevelés A környezeti nevelés átfogó célja, a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulása, annak érdekében, hogy felnıttként képesek legyenek a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, s ezáltal elısegítik nemcsak az élı természet fennmaradását, hanem a társadalmak fejlıdését. Különösen gondot kell fordítani a tanulók természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztésére. Érzékennyé kell tenni ıket a környezetük állapota iránt. Így lesznek képesek a környezet sajátosságainak, minıségi változásainak megismerésére, elemi szintő értékelésére. Be kell vonni a tanulókat közvetlen környezetük értékeinek megırzésébe és gyarapításába, ezáltal alakul ki bennük a természet iránti tisztelet és felelısség. 43



Információs és kommunikációs kultúra Kommunikációs kultúránk szerves része az anyanyelv tudatos és igényes használata. Az alapfokú nevelés-oktatás kezdı és bevezetı szakaszában a spontán nyelvhasználattól az egyre tudatosabb nyelvhasználatig kell eljuttatni a gyerekeket. A közoktatás egész idıszakában minden mőveltségi területen nagy gondot kell fordítani az olvasási képesség fejlesztésére a valós és virtuális csatornákon keresztül felfogott jelek vonatkozásában egyaránt. Az iskolának az elektronikus média hatásmechanizmusának megértésére, az információk megtalálására, és szelektív használatára kell ösztönözni a gyerekeket. Tanulás A tanulás az iskola alapfeladata, amely magába foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlıdését, fejlesztését. A tanulási stratégiák megválasztásában a taneszközök használatában kitüntetett szempont az életkori sajátosságok figyelembe vétele. A 6–10 éves gyermekek elsı sorban tapasztalati úton szerzik ismereteiket, biztosítani kell számukra a felfedezés lehetıségét, a kreativitás fejlesztését. Fejlıdésüket folyamatosan nyomon kell követni, és alkalmazandó számukra a személyre szóló, fejlesztı értékelés. A tanulás elengedhetetlen feltétele a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvetı képességek és készségek elsajátítása. A tanulás fontos színtere az iskola könyvtára, amelynek használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az 1–4. évfolyamon szükséges a könyvtárhasználat elemi ismereteinek elsajátítása. Testi - lelki egészség Az iskolának minden tevékenységével a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlıdését kell szolgálni. Azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakítását kell segítenie, amelyek javítják a gyerekek egészségi állapotát. Igyekezni kell kielégíteni a gyermekek mozgásigényét, fejleszteni a mozgáskultúrájukat, ritmusérzéküket, hallásukat. A tanulók ismerjék meg az egészséges életmód alapvetı összetevıit, szokásait.

44




Szabadon tervezhetı

Testnevelés

Technika és életvitel

Rajz

Ének – zene

Informatika

Környezetismeret

Matematika

X

Élı idegen nyelv

X

Matematika Ember és társadalom

Idegen nyelv

Mőveltségi területek


Táblázat a mőveltségi területek és a tantárgyak összefüggésére 1–4. évfolyamban

X X

Ember a természetben

X

X

X

X

X

Földünk – környezetünk Mővészetek

X

Informatika

X

Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport

X

X

X X X

45



4.1. Magyar nyelv és irodalom 1 – 4. évfolyam

46



BEVEZETÉS ALAPELVEK, CÉLOK Az általános iskola kezdı szakaszában a magyar nyelv és irodalom tantárgy legalapvetıbb célja az anyanyelvi kommunikációhoz szükséges képességek kialakítása, illetve fejlesztése, valamint az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása. Az anyanyelvi nevelésnek – már kisiskolás korban is – alapvetı szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, mert erre építve válik lehetıvé a kultúra aktív befogadása, a társas-társadalmi érintkezés, valamint az önálló ismeretszerzés és tanulás. Az anyanyelvi nevelés elsıdleges feladata a szóbeli és az írásbeli kommunikáció önálló és kreatív használatának elsajátíttatásához szükséges alapvetı képességek intenzív fejlesztése, a modern társadalom különféle színterein gyakorolt nyelvhasználati módok tanítása, illetve a nyelvhasználat változatos tanulói tevékenységekre épülı, folyamatos gyakoroltatása. A tanulási tartalmak feldolgozása megteremti az anyanyelvi hagyomány megismerésének,

a

különféle

kommunikációs

helyzetekben

való

aktív

részvétel

gyakorlásának, valamint az önálló tanulás és önmővelés képesség- és szokásbeli alapjainak a feltételeit. A kisiskolások az iskolai tanulmányaik megkezdésekor különféle szinten birtokolják és használják anyanyelvüket. Az elsı iskolai években mégsem az elméleti rendszerezés a tanító feladata, hanem a változatos és egyre magasabb szinten fellépı gyakoroltatás a különféle kommunikációs helyzetekben. A játékos, önkifejezı gyakorlatok lehetıséget teremtenek a nyelvi tudatosság, az árnyalt önkifejezés és a másik megértésének igényére és képességére. E fejlesztési folyamatra épülhet majd a továbbiakban az anyanyelvi és irodalmi kultúra megismertetése. Az irodalmi nevelés kialakítja és fejleszti a mővekkel folytatott aktív párbeszéd képességét. Elsıdleges feladata az olvasás megszerettetése, az olvasási kedv felkeltése és megerısítése. Az irodalmi mőveltség megalapozásához kisiskolás korban a szövegolvasáshoz kapcsolódó

szövegelemzı

és

értelmezı

együttgondolkodás,

egymás

véleményének

megismerése, a saját gondolatok kifejtése, valamint az irodalmi szövegekkel kapcsolatos tapasztalatszerzés, az esztétikai, erkölcsi értékek felfedezése, érzelmileg is megalapozott befogadása nyit utat. A különféle kommunikációs helyzetekhez kapcsolódó tevékenységek kedvezı feltételeket teremtenek az önálló tanulás képességeinek célirányos fejlesztéséhez, az ismeretfeldolgozás kulturális technikáinak megismeréséhez és gyakorlásához.

47



A FEJLESZTÉS TERÜLETEI Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása: megalapozza a társas együttmőködés nyelvi képességeit és a kulturált nyelvi magatartást.

Olvasás-szövegértés; bevezetés az irodalmi kultúrába: az olvasás jelrendszerének elsajátításával és az olvasástechnika eszközzé fejlesztésével feltételt teremt az írott szövegek önálló megértéséhez. A szövegek értelmezésével és feldolgozásával felkészít az alapvetı szövegmőveletek önálló alkalmazására. Az olvasmányok sokoldalú feldolgozása fejleszti a tanulók kritikai érzékét, ítélıképességét és empátiáját, az idegen álláspont elfogadásának, a saját álláspont megfogalmazásának képességét, a kifejezés nyelvi megvalósulására való figyelmet. Lehetıséget teremt egyszerő irodalmi formákkal kapcsolatos tapasztalatok szerzésére, irodalmi kifejezésformák, stílusbeli és szerkezeti sajátosságok felfedezésére, a magyar nyelv és a magyar kultúra hagyományainak megismerésére, az olvasás megszerettetésére. Az

önálló

tanulás

képességének

fejlesztése:

feladata

az

olvasás-szövegértés

képességének fejlesztésébe ágyazva az ismeretszerzı képességek intenzív fejlesztése, tanulási szokások és technikák tanulása, a különféle források és azok használatának, az információszerzés lehetıségeinek és korlátainak megismerése, a szelekció, az összehasonlítás és a kritikai feldolgozás képességének fejlesztése. Írás-helyesírás: az életkornak és az oktatás igényeinek megfelelı írástechnika differenciált kialakítása, a tanulást és az írásos önkifejezést szolgáló eszközzé fejlesztése az olvashatóság, a rendezettség és a helyesség igényével. Írásbeli szövegek alkotása: a tanulók a gyakorlatban sajátítják el az írásbeli nyelvhasználat néhány alapvetı mőfajának normáit. Az önálló vélemény kifejezése különféle szövegformákban történik, s lehetıség nyílik az átírás, a kiegészítés és a kreatív írás alkalmazására. Ismeretek az anyanyelvrıl: a tapasztalati megalapozottságú, elemi szintő grammatikai ismeretek megszerzésével elkezdıdik a tudatos nyelvszemlélet kialakulásának folyamata. Fejlıdésnek indul a nyelvi kifejezésre irányuló figyelem, az önértékelı képesség, a kritikai érzék és az igényes, változatos és kifejezı nyelvhasználatra való törekvés különféle kommunikációs helyzetekben.

48



KULCSKOMPETENCIÁK Az anyanyelvi kommunikáció A gyerekek az iskolába lépés elıtt elıször a szőkebb környezetüktıl sajátítják el a magyar nyelvet. Az iskola feladata ennek az ösztönös nyelvtudásnak a formálása, a nyelvi tudatosság fejlesztése. A bevezetı szakasz legfontosabb feladata az olvasás és az írás megtanítása, mely egyben a további anyanyelvi nevelés alapja is. Az olvasás és az írás életkornak megfelelı tudása nélkül elképzelhetetlen a tudományokban való továbbhaladás. A kezdı szakasz anyanyelvi nevelésének több területe van, melyeket arányosan kell fejleszteni, s el kell érni, hogy a különbözı területek képességfejlesztése és ismeretanyaga egységet alkosson. Kiemelt feladat a szókincs gyarapítása és a használt szavak jelentésrétegeinek, stílusértékének és különféle használatainak a megismerése és tudatosítása, mert az anyanyelvi kommunikáció egyik feltétele a szókincs árnyalt ismerete. Másik fontos terület a nyelvtan tanítása, mert ez tudatosabbá teszi az ösztönös nyelvhasználatot, s így megalapozza a szövegértés és szövegalkotás összetettebb mőveleteit. A gyermeki spontán alkotóképességre és a játék örömére alapozva kell a legkülönfélébb tevékenységformákban a hétköznapokban gyakori szövegmőfajok tudatos és kreatív használatára nevelni. Az idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelv tanulása elképzelhetetlen az anyanyelvi kompetenciák magas szintő és tudatos birtoklása nélkül. Az idegen nyelvi kommunikáció alapvetı feladata az anyanyelvi kommunikációhoz hasonlóan a szövegértési és szövegalkotási kompetencia fejlesztése változatos tevékenységformák, különféle kommunikációs helyzetek révén. Digitális kompetencia A jelen társadalmi helyzetben a legkisebbek egy része már az iskolába lépés elıtt is rendelkezik a digitális kompetencia egyes – sokszor igen esetleges – elemeivel. A tanító építhet ezekre, illetve a gyerekek érdeklıdésére az IST (az információs társadalom technológiái) iránt. Ugyanakkor a számítógép és a mobil kommunikációs eszközök használta során az iskolában a tudatosságra, a kritikai attitődre, a szelekció képességére, az értelmes és ésszerő felhasználásra kell nevelni. A digitális médiumok révén elérhetı információtömeg kezelése, szőrése, kritikája és az ezekre épülı használat elképzelhetetlen az anyanyelvi kompetenciák, a tudatos nyelvhasználat, a kritikai és morális érzék nélkül, ezek elsıdlegesek a technikai kezelhetıséggel szemben. 49



A hatékony, önálló tanulás Az önálló tanulás képességének megalapozásához szükséges a tanulók önálló, kreatív és magabiztos feladatvégzésének kialakítása és bátorítása. Ennek legfıbb eszköze a folyamatos, egymásra épülı és differenciált egyéni vagy csoportos tevékenységtípusok bevonása a pedagógiai folyamatba. Ugyancsak fontos az önálló tanulás technikai ismereteinek bıvítése, az egyéni tanulási stílus alakulásának támogatása, a hatékony tanulási szokások megerısítése. Ösztönözni kell a tanulókat arra, hogy a tanórán és azon kívül egyaránt igényük és képességük legyen a legkülönfélébb források kreatív használatára, összehasonlítására és kritikájára. Fokozni kell a különbözı nyelvi tevékenységekben a tanulók tudatosságát, a kitartását és az igényességét, segíteni kell ıket, hogy a tanulási tevékenységüket fokozatosan növekvı idıtartamban és mind önállóbb tájékozódással legyenek képesek irányítani.

Szociális és állampolgári kompetencia Az anyanyelvi nevelés szempontjából a gyermek alapvetı környezetének számít az iskola. Fontos, hogy a tanító elfogadó, pozitív légkört biztosítson az anyanyelvi munkához, amelyben a tanulók magabiztosan és örömmel vesznek részt a tevékenységekben, ahol a normasértés nem pusztán hiba, de a kommunikációs folyamat gyakori, gyakran visszatérı eseménye. Konstruktív légkörben kell szervezni, folytatni az anyanyelvi tevékenységeket, hogy a tanulók elsajátíthassák a konstruktív kritika gyakorlatát és a konfliktuskezelés alapjait. Erre építve alakítható ki a nyelvi kifejezéshez szükséges igényesség és magabiztosság.

50



1. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 296 – heti óraszám: 8 Témakörök

A témakör feldolgozására javasolt óraszám 45 óra

1. Az olvasás és az írás megtanításának elıkészítése 2. Az olvasás-szövegértés képességének fejlesztése: Betőismertetés és olvasásgyakorlás Az értı olvasás fejlesztése, szövegolvasás 3. Írástanítás, az íráshasználat fejlesztése: Az írott betőalakok tanítása Írástechnikát fejlesztı gyakorlatok 4. Ismétlések, rendszerezı összefoglalások, felmérések a tanév során

79 óra 72 óra 52 óra 38 óra 10 óra

1. AZ OLVASÁS ÉS AZ ÍRÁS MEGTANÍTÁSÁNAK ELİKÉSZÍTÉSE Fejlesztési feladatok

Tananyag

Szoktatás az iskolai életbe, az A beszéd és a beszédértés óvodából az iskolába való átmenet fejlesztése. elısegítése. A tanulás eszközeinek és az eszközök használatának megismertetése, gyakorlása, elemi tanulási szokások kialakítása. Az iskolai tanuláshoz szükséges pszichikus funkciók, alapvetı képességek célirányos fejlesztése (pl.: a figyelem tudatossága, tartóssága; feladattudat; a kivárás képessége;

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok

A fejlesztés várható eredménye

Beszédlégzı, artikulációs, idıtartam és Tiszta, érthetı beszéd. helyes kiejtési gyakorlatok. Mondókák, versek, gyermekdalok, találós kérdések tanulása, mondása. Érzékelı, memóriafejlesztı játékok, bábozás, szerepjátékok. Témakörös szógyőjtésekkel szókincsfejlesztı gyakorlatok, képolvasás, mesemondás. Mesehallgatás, szóbeli feladatadás, utasítás követése, szövegének értelmezése.

51

Györffy István Általános Iskola Karcag differenciált látási és hallási megfigyelések; mozgáskoordináció; finommozgások; beszéd és beszédértés).


Az olvasás és az írás megtanulását elıkészítı tevékenységek és gyakorlatok.

Tapasztalatszerzés a szövegrıl, Hang és bető biztos azonosítása. mondatról, szóról, hangokról. Hangok helyének, idıtartamának megfigyelése szavakban. Hang kiemelése szóból, önálló hangoztatása és összekapcsolása más hanggal. Analizáló, szintetizáló feladatok: mondatok, szavak felbontása, szótagolás, szóalkotások, szavak kiegészítése, mondatalkotások. Tájékozódás a térben, a testsémán, a síkban. Relációkat, térben vagy síkban elfoglalt helyet, helyzetet kifejezı Az írás megtanulásának technikai ala- A füzet és az írószerek használatának Vonalelemek felismerése és pozása. gyakorlása. Finommozgásokat, megnevezése. mozgáskoordinációt fejlesztı gyakorlatok. Vonalvezetési gyakorlatok, betőelemek vázolása, írása.

52



2. AZ OLVASÁS-SZÖVEGÉRTÉS KÉPESSÉGÉNEK FEJLESZTÉSE Fejlesztési feladatok A szóbeli kommunikációs készség fejlesztése. A tanulás iránti érdeklıdés és motiváltság erısítése és továbbfejlesztése. Széles körő nyelvi tapasztalatszerzési lehetıségek teremtése. A nyelvhasználat tudatosodási folyamatainak megindítása. Intenzív szókincs- és beszédfejlesztésre alapozottan új nyelvhasználati módok (olvasás, írás) megismerése, eszközi használatának megalapozása.

Tananyag Betőismertetés és olvasásgyakorlás: – a beszéd és a beszédértés fejlesztése

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Artikulációs és légzıgyakorlatok. Szavak, szókapcsolatok, mondatok helyes kiejtése. Szavak értelmezése, mondatalkotások. Képolvasás. Beszélgetés képekrıl, eseményekrıl, élményekrıl. Válaszadás kérdésekre. Szóban elhangzó utasítások végrehajtása. Mese tartalmának követése hallás után. Egyszerő kérdések megválaszolása, feladatok megoldása.

A fejlesztés várható eredménye A tanuló törekszik az érthetı, értelmes beszédre. Nyelvi hibáit javítja tanítói segítséggel. Alkalmazza a köszönés, a kérés és a megköszönés tanult nyelvi fordulatait. Megérti az egyszerő utasításokat és szóbeli közléseket.

Segítségadással beszámol olvasmányai tartalmáról, olvasásélményeirıl. Játékokban, feladatmegoldásban, közös tevékenységben együttmőködı.

A nyelvi tudatosság fejlesztése. – betőismertetés

Hang kiemelése szóból; a hang és a bető azonosítása; a hallási, a látási kép és a beszédmozgás kapcsolatának kiépítése és megerısítése.

– olvasási gyakorlatok

Bető felismerése betősorban, betőcsoportban, szavakban; betők összeolvasása; szavak, szókapcsolatok, mondatok, rövid, egyszerő, néhány mondatos szövegek szótagoló, majd folyamatos elolvasásának gyakorlása csendesen majd hangosan. Az olvasottak megértését elısegítı és ellenırzı egyszerő feladatok megoldása.

53

Györffy István Általános Iskola Karcag – tapasztalatszerzés az anyanyelvi ismeretek körében.

Az értı olvasás fejlesztése, szövegolvasás: – mesék, versek, történetek gyermekjátékok a népköltészet és a mőköltészet körébıl;

Szövegek olvasásával az értı olvasás – beszélgetés a természetrıl és a fejlesztése. Az olvasottak megbeszélése természetvédelemrıl; során erkölcsi kérdések, konfliktusok, problémák, a megértést akadályozó tényezık kiemelése, megbeszélése Irányított tapasztalatszerzés és beszélgetés a mindennapi élet néhány jellemzı szituációja kapcsán.

Helyi Tanterv Alsó tagozat A szöveg, a mondat, a szó, a szótag, a hang és a bető felismerése és megnevezése konkrét esetekben. Megfigyelések a hangok képzésérıl és fajtáiról; a szöveg és a mondat tagoltságáról (mondathatár, szavak külön írása). Helyesírási szabályosságok felismerése és alkalmazása: hangok idıtartamának szerepe, jelölésük; mondatkezdés és zárás; nagy kezdıbetős szavak begyakorolt esetekben. Rövid szövegek olvasása, szövegértést fejlesztı feladatok megoldása: szereplı, helyszín, események megfigyelése. Szavak, szövegrészletek értelmezése szövegösszefüggésben. Az olvasmány tartalmára irányuló kérdések megválaszolása. Az olvasmány címének, hangulatának megfigyelése. Tapasztalatszerzés a versek és a prózai szövegek formájának különbségeirıl, a versek rímeirıl. Olvasmányok tartalmának elmondása. Történet alkotása képsor segítségével; párbeszédek felolvasása szerepek szerint; telefonálás modellezése szituációs játékban. Az olvasmányok tartalmához kapcsolódva az idıjárás és a természet változásainak, az emberek, az állatok és a növények életének, életmódjának, szokásainak megfigyelése. Állatok, növények bemutatása olvasott szöveg és képek alapján.

Tapasztalati alapon megkülönbözteti a szöveget, a mondatot, a szót, szótagot, hangot és betőt. A szavakat szótagokra tudja bontani.

A tankönyvi szövegeknek megfelelı nehézségő olvasmányok tartalmát néma olvasás útján megérti. Képes a tartalomra irányuló kérdéseket megválaszolni, egyszerő feladatokat megoldani.

54



– empátia, pozitív és negatív viselkedésminták;

Élethelyzeteket modellezı szerepjátékokban különféle magatartásformák megidézése, gyakorlása, értelmezése, konfliktusok és kezelésük.

– önkifejezés és együttmőködés;

Érzelmek kifejezése mimikával, mozdulattal. Dramatikus játékokban együttmőködés a társakkal.

– a mindennapi érintkezés nyelvi fordulatai;

Az önálló ismeretszerzés megalapozása. A tanulási képesség fejlesztése.

Az olvasási szokások kialakítása. Az olvasástechnika fejlesztése.

Szituációs játékokban a köszönés, a bemutatkozás, a kérés, az ajándék átadás, a köszöntés és a megköszönés különféle formái. – az önálló tanulás képességének A feladatmegoldás lépéseinek gyakorkialakítása: (elemi feladat-megoldási lása. Látogatás a könyvtárban. mőveletek, segédeszközök használata; A könyvtárhasználat szabályainak megverstanulás). figyelése. Ismerkedés gyermeklexikonokkal, digitális ismeretforrásokkal. Memoriterek megtanulása: 2-3 mondóka, soroló, találós kérdés, népdal; pl. Petıfi Sándor: A tavaszhoz; Weöres Sándor: Szunnyadj, kis baba; Kocsi és vonat; Száncsengı; Csanádi Imre: Farkas üvölt; Szabó Lırinc: Tavasz; Tekereg a szél; Kányádi Sándortól 1-2 szabadon választott vers. Az olvasástechnika differenciált Szövegek ismételt hangos és néma fejlesztése: jól érthetı, folyamatos, értı olvasása. Begyakorolt szöveg olvasás kialakítása. felolvasása az élı beszédhez közelítı hanglejtéssel.

Fejbıl tud (öt-hat) verset, (két-három) mondókát, nyelvtörıt. Találós kérdést. Érthetıen, megfelelı hangerıvel mondja el a memoritereket. Ismert tartalmú és gyakorolt szöveget felkészülés után lassú folyamatossággal, szövegszerően olvas fel. A mondat végét szünettel jelzi. Olvasási hibáit segítségadás mellett javítja.

55



3. ÍRÁSTANÍTÁS, AZ ÍRÁSHASZNÁLAT FEJLESZTÉSE Fejlesztési feladatok

Tananyag

Az írás jelrendszerének differenciált Az írott betőalakok tanítása. elsajátítása. A helyes írásszokások kialakítása az egyéni képességkülönbségek figyelembevételével. Az írástechnikát fejlesztı gyakorlatok. Az írástechnika és a tetszetıs, rendezett kézírás megalapozása, fejlesztése.



Írott kis- és nagybetők alakítása, kapcsolása.

Ismeri és használja a magyar ábécé betőinek írott alakjait. Rövid szavakat, szókapcsolatokat és mondatokat betőcsere, bető-kihagyás nélkül másol nyomtatott mintáról is. Gyakorlás betők, betőkapcsolatok, Jelöli a mondatkezdést és -zárást. rövid szavak írásával. A hangok idıtartamának jelölése. Másolás írott, Gyakorolt szókészlet körében alkalmazza a szókezdı nagybetőt. majd nyomtatott mintáról: szavak, szókapcsolatok, rövid mondatok írása. Ismeri az idıtartam és a j hang kétféle Hat betőnél nem hosszabb szavak látó- jelölési módját. halló tollbamondásra írása. Rövid szavak írása emlékezetbıl. Rövid mondatok írása tollbamondásra és emlékezetbıl. Szavak írása betőrendben.

4. Ismétlések, rendszerezı összefoglalások, felmérések a tanév során Fejlesztési feladatok Diagnosztikus értékelés: A jobb és balkezesség, Az irányokban való tájékozódás A tanulói munkák elemzése Egyéni tanulási és társas sajátosságok megfigyelése.

Tananyag



A tanulási folyamat szükség szerinti pontjain a tanultak ismétlése, gyakorlása különös tekintettel az egyéni képességkülönbségekre. A tantervi követelmény elérése. Egyszerő feladatmegoldások formatív és szummatív jellegő felmérésekben. A tapasztalt hiányosságok pótlására irányuló gyakorlások.

56



2. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 296 – heti óraszám: 8 A témakör feldolgozására javasolt óraszám

Témakörök 1. Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése 2. Az olvasás-szövegértés, bevezetés az irodalmi kultúrába: Szövegfeldolgozás Olvasásgyakorlás Az önálló tanulás képességének fejlesztése 3. Írás, íráshasználat: Az írástechnika fejlesztése Az írás eszközi használatának gyakorlása 4. Ismeretek az anyanyelvrıl: Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása Helyesírási szabályismeret és alkalmazás 5. Ismétlések, rendszerezı összefoglalások, felmérések a tanév során

A heti óraszám javasolt felosztása: olvasás: írás: nyelvtan:

15 óra 58 óra 75 óra 17 óra 29 óra 22 óra 24 óra 46 óra 10 óra

4 óra 2 óra 2 óra

57



1. BESZÉDKÉSZSÉG, SZÓBELI SZÖVEGALKOTÁS ÉS A MEGÉRTÉS FEJLESZTÉSE

Fejlesztési feladatok

Tananyag

A szóbeli és az írásos Beszédkészség, szóbeli kommunikációban törekvés a szövegalkotás és a megértés megértésre és a megértetésre. Törekvés fejlesztése. a mind biztosabb és önállóbb kommunikációra. A gondolatok, érzések, vélemények változatos kifejezése két vagy több mondat összekapcsolásával.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Légzıgyakorlatok, a beszédlégzés helyes beidegzıdésének gyakorlása. Artikulációs gyakorlatok az idıtartam és a hangkapcsolatok helyes kiejtéséhez. Mondatok, szövegek olvasásával, memoriterek elmondásával a hanglejtés, a hangsúly szerepének megfigyelése és helyes alkalmazásának gyakorlása. A szókincs gazdagításához szavak, szinonimák győjtése, értelmezése, szókapcsolatok, mondatok alkotása, kiegészítése, átalakítása. Mondatok összekapcsolása. Összefüggı mondatok alkotása képek, képsorok segítségével, adott vagy választott témáról. Páros és csoportos beszélgetés. A kérdezés és a válaszadás gyakorlása. Beszélgetés mindennapi kapcsolatok, emberi viszonyok, érdekes témák kapcsán. Szituációs játékokban a megszólítás és a különféle köznapi szituációkra jellemzı nyelvi fordulatok gyakorlása. Nem verbális jelzések tartalmának felismerése, használata beszéd közben. Dramatikus játékokkal mindennapi élethelyzetek modellezése különféle szituációkban alkalmazható magatartásformák és nyelvi formulák gyakorlásához. Mímes játékok, felkészülés karácsonyi és anyák napi mősorra.

A fejlesztés várható eredménye A tanuló érthetıen beszél. Megérti az egyszerő magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit. A kérdésekre értelmesen válaszol. Használja a bemutatkozás, a felnıttek és a kortársak megszólításának és köszöntésének udvarias nyelvi formáit. Bekapcsolódik a közös tevékenységekbe. Alkalmazkodik azok szabályaihoz. Eligazodik szőkebb környezete társas kapcsolatrendszerében. Vállal közösségi feladatot. Felismeri, értékeli és segíti társai ilyen irányú tevékenységét.

58



2. AZ OLVASÁS-SZÖVEGÉRTÉS, BEVEZETÉS AZ IRODALMI KULTÚRÁBA Fejlesztési feladatok

Tananyag



Az irodalomolvasás és a könyvek iránti érdeklıdés megerısítése, az információhordozók használatával kapcsolatos jó gyakorlatok és problémák megismerése, kreatív és kritikus felhasználói szokások kialakítása. Különféle kommunikációs helyzetek, szociális kapcsolatok felidézésével és elemzésével a gyermek számára mindennapi társas helyzetekben való eligazodás elısegítése (pl. a baráti körben, az iskola közösségeiben, a tipikus felnıtt-gyerek kapcsolatokban) Az empátia, a beleélı képesség, a fantázia, a kreativitás és az önismeret fejlesztése. Erkölcsi értékek közvetítése, tudatosítása.

Szövegfeldolgozás: – prózai szövegek, versek, mondókák, találós kérdések a népköltészet és a mőköltészet, a klasszikus és a mai magyar, valamint a szomszédos népek gyermekirodalmából; egyszerő, rövid ismeretterjesztı és hétköznapi szövegek;

Az olvasmány témájának, szereplıinek, fıbb eseményeinek megnevezése. A szereplık cselekedeteinek megítélése, tulajdonságaik megfigyelése. Egyszerő oksági összefüggések felismerése. Mese és valóság megkülönböztetése. Tapasztalatszerzés szavak, kifejezések többletjelentésérıl a szövegben. Gondolategységek lényegének összefoglalása, vázlatpont megfogalmazása. A cím és a tartalom kapcsolatának felismerése. Versek formájának megfigyelése, a ritmus, a rím, az ismétlıdések felfedezése. Mesejellemzık megfigyelése, véleményalkotás az olvasottakról. Olvasmányok szerzıjének megnevezése. Az író és költı fogalom különbségérıl tapasztalatok győjtése.

Az olvasott szöveg témáját, szereplıit, fıbb eseményeit megnevezi. A szöveg használatával megoldja a szövegértést vizsgáló egyszerő, ismert feladatokat. Tanítója segítségével kiemeli az olvasottak lényegét. Képes két-három összefüggı mondat alkotására. Követhetıen számol be élményeirıl, olvasmányai tartalmáról.

– barátság, kölcsönösség, felelısség egymásért;

A baráti kapcsolatokat, családi, iskolai közösségek életét meghatározó motívumok, rituálék megfigyelése, ezek érzelmi hátterének és nyelvi formájának vizsgálata az olvasottakhoz kapcsolódva.

59



– dramatikus játékok.

Rövid mesék, történetek dramatikus, bábos megjelenítése. Népszokások bemutatása. Az olvasmány tartalmához kapcsolódó improvizációs és beleélı játékok. A szövegmondás összekapcsolása mozgással, mimikával.

Az elsı évfolyamon elsajátított új nyelvhasználati módok készségeinek továbbfejlesztése: Jól érthetı, folyamatos, értı olvasás fejlesztése.

Olvasásgyakorlás.

Szavak, szókapcsolatok, mondatok és szövegrészletek ismételt hangos olvasása a pontosságra, a folyamatosságra, a hanglejtésre, a hangsúlyra, az írásjelekre irányuló valamely szempont figyelembevételével. Szempontokkal irányított felkészülés után ismert, begyakorolt szöveg (részlet) felolvasása.

A tanulási képesség és az információkeresı technikák megalapozása.

Az önálló tanulás képességének fejlesztése: – szövegmondás;

Mesemondás. Olvasmányok tartalmának elmondása saját megfogalmazásban. Beszámoló az olvasmányokhoz kapcsolódó személyes élményekrıl. Vázlat felhasználása a tartalomelmondáshoz. Mondókák, sorolók, találós kérdések, Szöveghően mondja el a népdalok. Petıfi Sándor: Itt van az ısz, memoritereket. itt van újra.(részlet), Anyám tyúkja; József Attila: Altató; Szabó Lırinc: Csiga-biga; Weöres Sándor és Kányádi Sándor verseibıl szabadon választva. A szövegfeldolgozást elıkészítı vagy annak folyamatához kapcsolódó érzékelı, utánzó és memóriafejlesztı játékok.

– memoriterek tanulása;

Ismert és begyakorolt szöveget folyamatosságra, pontosságra törekvıen olvas fel. A mondat végét és a vesszıt érzékelteti. Felismeri, szükség esetén modellkövetéssel javítja olvasási hibáit.

60

Györffy István Általános Iskola Karcag Tájékozódás a könyvtárban.


– könyvtárhasználat.

Könyvek jellemzı adatainak Tanítója segítségével használja az megfigyelése (szerzı, cím, kiadó, iskolai könyvtárat. Felsorolja a kiadás éve, tartalomjegyzék, könyvek fı adatait. terjedelem, illusztráció). Tapasztalatszerzés a jellemzık olvasót segítı szerepérıl. Az illusztráció és a szöveg kapcsolatának megfigyelése értelmezéssel. Tájékozódás a könyvekben, újságokban. A tartalomjegyzék használata. Egy gyermekújság szerkezetének, rovatainak megfigyelése. Olvasás a gyermekújságból. A könyvtárhasználat szabályainak értelmezése, alkalmazásuk gyakorlása. Könyvkeresés a könyvtárban szerzı és cím szerint.

3. ÍRÁS, ÍRÁSHASZNÁLAT Fejlesztési feladatok

Tananyag

Az írástechnika fejlesztése. Az elsı évfolyamon elsajátított új nyelvhasználati módok készségeinek továbbfejlesztése: az írásmozgások automatizmusainak és az íráshoz kapcsolódó helyes szokásoknak a megerısítése.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A szabályos betőalakítás és kapcsolás gyakorlása betőkapcsolások, szavak, szókapcsolatok, mondatok és rövid szövegek írásával. Figyelem az íráshasználat normáinak megtartására. Lendületfejlesztı gyakorlatok.

A fejlesztés várható eredménye Írása rendezett, a betőket olvashatóan alakítja és kapcsolja egymáshoz. Másoláskor nem vét írástechnikai hibát. Szövegminta alapján felismeri és kijavítja hibáit. Percenként 15-20 betőt ír.

61



Az írás eszközi használatának gyakorlása.

Két-három összefüggı mondat leírása másolás, tollbamondás után vagy emlékezetbıl. Válogató másolás. Válaszadás kérdésre. Mondatok kiegészítése, bıvítése, bennük szavak kicserélése. Önállóan alkotott mondat leírása. Versek, olvasmányvázlatok leírása, illusztrálása. Összefüggı mondatok alkotása és leírása akaratlagos írással.

4. ISMERETEK AZ ANYANYELVRİL Fejlesztési feladatok Az anyanyelvhasználat tudatosításának megindítása, a helyesírás biztonságának megalapozása. A nyelvi elemzési készség fejlesztése és a nyelvtani fogalmak használatának tudatosítása.

Tananyag Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: – mondat, szó, hang, bető; szótagolás; – szótı és toldalék;

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A mondat, a szó, a hang, a bető felismerése és megnevezése. Az ábécé hangjainak felsorolása. A betőrend használata gyakorlati feladatokban. A hangok csoportosítása fajtájuk és idıtartamuk szerint. A szótagolás szabályszerőségeinek felismerése. A szavak jelentést hordozó szerepének megfigyelése.

A fejlesztés várható eredménye Felismeri és megnevezi a tanult nyelvtani fogalmakat, szükség szerint felidézi és alkalmazza a helyesírási szabályokat begyakorolt szókészlet körében. 30-40 begyakorolt szó esetében helyesen jelöli a j hangot. Az egyszerő szavakat helyesen választja el.

Szavak megfigyelése a mondatban: tapasztalatok a szóalak és a jelentés változásairól, szótı-felismerési gyakorlatok. A toldalékok jelölésének felfedezése, felismerése szövegben is szövegértelmezéssel. Szavak toldalékos alakjának alkotása. A -ba, -be, -ban, -ben, -val, -vel ragos szóalakok helyes használata és leírása.

62



– mondatfajták.

Beszélıi szándék felismerése a kijelentı és a kérdı mondatokban. Megnevezésük. Az -e kérdıszó helyes használatának gyakorlása. Tapasztalatszerzés a felkiáltó, az óhajtó és a felszólító mondatok használatáról. A helyesírási készség, a prob- Helyesírási szabályismeret és - Szabályszerőségek felismerése és alkalmazása írásbeli feladatokban. lémamegoldó gondolkodás és alkalmazás: Hibajavításkor indoklás a szabály felidézésével. a memória fejlesztése. – az idıtartam jelölése: -o, -ó, -u, -ú, -ü, -ő, -i, -í; A helyesírási eset felismerése, a jelölés gyakorlása szóelem-ít, -ul, -ül; zés segítségével. A leírás és a helyes kiejtés együttes alkal-tól, -tıl, -ból, -bıl, mazása. -ról, -rıl; A j és ly használata a tankönyvi szókincs körében. – a kiejtéstıl eltérı hangkapcsolatok; – a hagyomány szerinti írásmód; Szabályismeret és alkalmazás. – az elválasztás szabályai; – a kijelentı és a kérdı mondat A mondatkezdı nagybető és a megfelelı mondatvégi írásjel jelölése. jelölése, alkalmazása írásbeli feladatokban.

5. ISMÉTLÉSEK, RENDSZEREZİ ÖSSZEFOGLALÁSOK, FELMÉRÉSEK A TANÉV SORÁN Fejlesztési feladatok Témakörönként feladatlapokon értékelés.

szerkesztett diagnosztikus

Tananyag

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A tanultak felidézése, áttekintése és rendszerbe foglalása. A megszerzett tudás bizonyítása írásbeli feladatok megoldásával. Az elsajátítás szintjét vizsgáló formatív és szummatív felmérések írása. A tapasztalt hiányosságok pótlására irányuló gyakorlások.

A fejlesztés várható eredménye A tantervi követelmény elérése

63



3. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 277,5 – heti óraszám: 7,5 Témakörök 1. Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése 2. Az olvasás-szövegértés, bevezetés az irodalmi kultúrába: Szövegfeldolgozás Olvasásgyakorlás Az önálló tanulás képességének fejlesztése 3. Írás, íráshasználat: Az írástechnika fejlesztése Az írás eszközi használatának gyakorlása 4. Írásbeli szövegek alkotása: Fogalmazási alapismeretek Szövegalkotási gyakorlatok 5. Ismeretek az anyanyelvrıl: Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása Helyesírási szabályismeret és alkalmazás 6. Ismétlések, rendszerezı összefoglalások, felmérések a tanév során

A heti óraszám javasolt felosztása: olvasás: írás: fogalmazás nyelvtan:

A témakör feldolgozására javasolt óraszám 18 óra 30 óra 53 óra 16 óra 14 óra 19 óra 17 óra 25 óra 26 óra 45,5 óra 14 óra

3 óra 1 óra 1,5 óra 2 óra

64



1. BESZÉDKÉSZSÉG, SZÓBELI SZÖVEGALKOTÁS ÉS A MEGÉRTÉS FEJLESZTÉSE Fejlesztési feladatok A beszéd tartalmának, hangzásának, stílusának és kifejezı erejének egymással összefüggı fejlesztése. A szóbeli szövegalkotási készség fejlesztése.

Tananyag


Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és A beszédlégzés, a helyes kiejtés és a a megértés fejlesztése. mondatfonetikai eszközök alkalmazásának gyakorlása különféle kommunikációs helyzetekben. Szólások, közmondások, a hangzó beszéd, az olvasott szövegek értelmezésekor szavak jelentésének, stílusértékének megfigyelése. A tapasztalatok felhasználása szövegalkotáskor és beszélgetés közben. Felolvasáskor, szövegmondáskor nonverbális eszközök értelemszerő használata a kifejezés segítésében. Páros és csoportos beszélgetések a gyerekek élethelyzeteibıl vett témákról. Vélemény igényes megfogalmazása. Figyelem a beszélgetıtársra. Az üzenet lényegének és érzelmi hátterének megfigyelése, értékelése. Értelmezı versmondás. A segítségkérés és –adás jellemzıinek megfigyelése és használata a gyakorlatban szituációs játékokban. Üzenetek tartalmának pontos közvetítése. Játékszabályok értelmezése, elmondása, a játék megszervezése.

A fejlesztés várható eredménye A tanuló értelmesen, érthetıen mondja el gondolatait. Bekapcsolódik a csoportos beszélgetésekbe. Figyel beszélgetı társaira. Szívesen vesz részt a közös tevékenységekben. A közös produkciókban segítı, együttmőködı attitőd és a szabályokhoz igazodásra törekvés jellemzi.

65



2. AZ OLVASÁS-SZÖVEGÉRTÉS, BEVEZETÉS AZ IRODALMI KULTÚRÁBA Fejlesztési feladatok

Tananyag

A szövegelemzésben való jártasság Szövegfeldolgozás: elmélyítése, az irodalmi mő befogadása Prózai mővek, versek, népköltészeti nyújtotta öröm átélése. alkotások a hazai és a külföldi Az olvasmányok tartalmához kapcsolódvaszépirodalomból. a nemzeti kultúra hagyományainak megis- Történelmi tárgyú olvasmányok. merése. Néphagyományokat feldolgozó, nemzeti Új ismeretfeldolgozási technikák ünnepeket, jelképeket, természeti és tanítása. társadalmi jelenségeket bemutató írások. Hétköznapi szövegek. Népköltészet és mőköltészet. Dramatikus játékok. Mőélvezet, átélés, belefeledkezés.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Szövegek megismerése önálló, csendes olvasással. Beszélgetés a szövegrıl. Dramatizált feldolgozás, beleélés. A szöveghez kapcsolódó szövegelemzı feladatokkal a szövegértés, értelmezés gyakorlása. Az események sorrendjének, a mesélı személyének megállapítása. Az olvasmányok szerkezeti jellemzıinek vizsgálata. Lényegkiemelés, vázlatkészítés. A szereplık tulajdonságainak értékelése. Érzelmek kifejezésének megfigyelése. Véleményalkotás cselekedetekrıl, helyzetekrıl, magatartásról. Jellegzetes irodalmi témák (pozitív és negatív emberi kapcsolatok, konfliktusok) megfigyelése, értékelése. Mesékre jellemzı kezdı és befejezı fordulatok, szókapcsolatok, ismétlıdı motívumok megfigyelése. Tapasztalatszerzés versekbıl mővészi eszközökrıl (ritmus, rím, hasonlat, refrén). Hasonlóságok és különbségek felfedezése különféle irodalmi közlésformákban. Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált koncentrációs és memóriafejlesztı gyakorlatok.

A fejlesztés várható eredménye Megnevezi olvasmányai szerzıjét, szereplıit és azok tulajdonságait. Magyarázza cselekedeteiket. Az olvasmányok témájával kapcsolatban kérdéseket fogalmaz meg, illetve az ilyen kérdésekre választ ad. Tanítója segítségével összefoglalja az olvasottak lényegét. A szövegrészekhez vázlatpontot fogalmaz. Konkrét esetekben felismer mesére jellemzı fordulatokat, szókapcsolatokat, mesejellemzıket. Fél-egy oldal terjedelmő, életkorának megfelelı témájú és szövegnehézségő olvasmányt néma olvasás útján megért. Megoldja a megértést vizsgáló, ismert típusú szövegelemzı feladatokat. Az egyszerő szerkezető mesék, elbeszélések tartalmát idırendben, több összefüggı mondattal mondja el.

66


Az olvasási készség eszközszintre eme- Olvasásgyakorlás. lése. E tevékenységben a kitartás és a folyamatjellegő gyakorlás ösztönzése.

A tanulási képesség fejlesztése. A tanulók önállóságának növelése: a feladatvégzésben; az információszerzésben és felhasználásban; a szabályalkalmazásban (pl. helyesírás, szövegalkotás, nyelvi érintkezés); az önellenırzésben.

Az önálló tanulás képességének fejlesztése:

Helyi Tanterv Alsó tagozat Beleélı játékok: játék a tárggyal, tárgyak, személyek, más élılények megjelenítése. Szövegek dramatizálása, megjelenítése. Egyéni és csoportos improvizációk. Gyermekversek elıadása ritmus- és mozgásváltással. A produkciók megbeszélése. Olvasmányok szövegének reprodukálása, illusztrálása rajzzal, zenével, képzımővészeti alkotással. Mősorok összeállítása és elıadása. Folyamatosságra és pontosságra figyelı felolvasási tréningek. A szöveget értelmezı felolvasás felkészülés után, a mondatfonetikai eszközök használatával. A nagyobb terjedelmő szövegek olvasását elısegítı értelmezı olvasás tanulói és tanítói kérdések megválaszolásával. Egyszerő szerkezető ifjúsági regény elolvasása a tanító irányításával. Tájékozódás a szövegben. A szövegbıl kiemelt tények, információk felhasználása új összefüggésben, más feladathelyzetben. Kutatómunka az olvasmányok szerzıjének, eseményeinek, szereplıinek megismeréséhez. Ismeretszerzési technikák tanulása: adatgyőjtés, elrendezés, feljegyzések készítése és felhasználása szóbeli beszámolóhoz. Lexikonok, szótárak, digitális források

Ismert tartalmú szöveget folyamatosan, kifejezıen olvas felkészülés után. Felolvasása értelmezı, az írásjelek szerint tagolt. Hanglejtése és tempója élı beszédéhez közelítı.

Feladatainak megoldásakor szükség szerint használ lexikont, szótárt. A könyvtárban egyszerő kutatási feladatokat elvégez, tapasztalatairól beszámol.

67


– könyv- és könyvtárismeret; – gyakorlatok a könyvtárban;

– prózai szöveg- és verstanulási technikák.

Helyi Tanterv Alsó tagozat használata feladatmegoldáshoz. Olvasmánytartalmak szőkítı és bıvítı elmondása. Beszámolók pl.: kutató, győjtı munkáról több összefüggı mondattal. A könyvtár tereinek, elrendezésének, rendszerének megfigyelése. Könyvek csoportosítása, keresése, kiválasztása adott szempontok szerint. Könyvek adatainak ismertetése. Szépirodalmi és ismeretterjesztı alkotások megkülönböztetése a téma és a tartalomjegyzék alapján. Memoriterek tanulása: Mondókák, sorolók, találós kérdések, népdalok; pl. Vörösmarty Mihály: Szózat (legalább az 1–2. vsz.); Nagy László: Dióverés; Petıfi Sándor: A füstbe ment terv; Weöres Sándor: Éren-nádon; Gárdonyi Géza: Éjjel a Tiszán; József Attila: Betlehemi királyok (1-2 vsz.); 5-8 soros prózai szövegek.

Eligazodik az iskola könyvtárában. Röviden ismertet egy általa olvasott könyvet, újságcikket vagy érdekesnek talált ismeretterjesztı filmet.

Szöveghően, jól érthetıen mondja el a memoritereket. Kapcsolatot tart a hallgatósággal.

Ajánlott tevékenységek a témakör projektjellegő bıvítéséhez: A tanulóknak olyan komplex feladatokat adunk, ahol a különbözı tantárgyak tanulása során megszerzett ismereteiket összefüggésében dolgozzák fel egyénileg vagy csoportosan 1. A régi és a mai iskolai élet összehasonlítása 2. Évszak-ábrázolás (vers, próza, képzımővészet…) 3. Jeles napok (megfigyelés, ajándékkészítés, mősor összeállítása…) 4. Az érzelmek ábrázolása az irodalmi mővekben, a képzımővészetben 5. A magyar nép eredetérıl 6. Mit tehetünk a madarakért?

68



3. ÍRÁS, ÍRÁSHASZNÁLAT Fejlesztési feladatok Az írás készségének eszközszintre emelése. E tevékenységben a kitartás és a folyamatjellegő gyakorlás ösztönzése. Az írástempó fokozása mellett a helyesség, az íráskép rendezettségének, esztétikumának értékként való elfogadtatása.

Tananyag Az írástechnika fejlesztése: – írásszokások megszilárdítása; – lendület és tempó fokozása. Az írás eszközi használata.



Írása jól olvasható, lendületes. A betőtorzulásokat és hibás Füzetei rendezettek, tiszták. kapcsolásokat javító alakítási és kapcsolási tréningek. Szavak, szószerkezetek, bıvülı mondatok írásával az írás lendületének és tempójának fokozása. Hosszabb szövegek folyamatos írása különféle írástevékenységekben. Fogalmazások, nyelvtani feladatok javított változatának leírása. Vázlatírás, ábrák feliratozása. Néhány hétköznapi szövegmőfaj gyakorlása (pl. meghívó tervezése, szövegezése, postai nyomtatványok kitöltése).

4. ÍRÁSBELI SZÖVEGEK ALKOTÁSA Fejlesztési feladatok Az önkifejezés iránti igény erısítése, különféle formáinak és lehetıségeinek megismertetése, megvalósításának támogatása. Ösztönzés a kreativitásra.

Tananyag Fogalmazási alapismeretek.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Tapasztalatszerzés olvasmányokból és tanulói fogalmazásokból: a cím szerepérıl, jellemzıirıl; a szövegek felépítésérıl, az idırendrıl, az esemény, az elızmény és a következmény kapcsolatáról; a szöveg kohéziójáról, a tématartásról, a nyelvi megformáltságról, az elbeszélı szövegforma jellemzıirıl.

A fejlesztés várható eredménye A tanult fogalmazási ismeretek felhasználásával kb. egy oldal terjedelmő elbeszélı fogalmazást készít. A tartalmi egységek kezdetét bekezdéssel jelzi. Tanítója útmutatásai alapján kijavítja fogalmazási és helyesírási hibáit.

69



Szövegalkotási gyakorlatok.

A tanult fogalmazási ismeretek felhasználása szövegalkotásakor. Önálló írásbeli fogalmazások készítése elbeszélı szövegformában. A fogalmazásokba párbeszédes részek illesztése. Az önálló szövegalkotások elemzése, javítása a megismert szövegalkotási szabályok felidézésével.

5. ISMERETEK AZ ANYANYELVRİL Fejlesztési feladatok A nyelvi tapasztalatok körének bıvítése. A tapasztalatokra épülı nyelvi fogalomrendszer alapozásának megindítása a szófajok körében. A tanulók önállóságának növelése: a feladatvégzésben; az információszerzésben és felhasználásban; a szabályalkalmazásban; az önellenırzésben. A nyelvi tudatosság fokozása.

Tananyag Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: - mondatfajták; - szavak; - szófajok.



A felkiáltó, a felszólító és az óhajtó mondatokban a beszélı szándékának felismerése és megnevezése. Rokon értelmő és ellentétes jelentéső szavak szerepének felismerése és használatuk gyakorlása. Az ige felismerése és megnevezése szójelentés alapján. Különféle idıben végbemenı cselekvések, történések, létezés megkülönböztetése. Az igék idejének felismerése és megnevezése. Az igekötık szerepének és írásmódjának megfigyelése, tudatos alkalmazása. Tapasztalatszerzés a rokon értelmő és ellentétes jelentéső igék szerepérıl. Felismerésük és adekvát használatuk. A fınevek felismerése és megnevezése szójelentés alapján. Fajtáinak csoportosítása, megnevezése. A fınevek megfigyelése a mondatban. A többes szám jelölésének felfedezése, felismerése szövegben is

Felismeri, megnevezi, és megfelelıen jelöli a mondatfajtákat. Toldalékos formájukban, szövegben is felismeri és megnevezi a tanult szófajokat. A szövegkörnyezetnek megfelelıen használja az igeidıket és az igekötıket. A mondatot nagybetővel kezdi és írásjellel zárja. A mondat szavait külön írja. A begyakorolt szókészlet körében biztonsággal alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat.

70



A helyesírási készség fejlesztése. Helyesírási szabályismeret és A helyesírási szabályok megismerése és alkalmazás. alkalmazása.

szövegértelmezéssel. Többes számú fınevek alkotása. A -ba, -be, -ban, -ben ragos fınevek helyes használatának gyakorlása mondatalkotással, szövegértelmezéssel. A melléknév felismerése és megnevezése szójelentés alapján. Külsı és belsı tulajdonságot jelentı melléknevek megfigyelése, megkülönböztetése. A melléknév fokozhatóságának felismerése. Fokozott melléknévi alakok használata szövegalkotáskor. A tanult szófajok felismerése toldalékos formában is szócsoportokban, mondatban és szövegben. Mondatfajták jelölése írásban. Tulajdonnevek, ragos fınévi Igekötıs, valamint különféle idejő igék alakok, -ó, -ı, -ú, -ő végő helyesírásának gyakorlása. fınevek, -ít, -ul, -ül végő és a kiejtéstıl eltérı írásmódú igék, -s végő toldalékos melléknevek írása. Újabb 20-30 szóban a j hang biztonságos jelölése a tanult szófajok körében.

6. ISMÉTLÉSEK, RENDSZEREZİ ÖSSZEFOGLALÁSOK, FELMÉRÉSEK A TANÉV SORÁN Fejlesztési feladatok

Témakörönként diagnosztikus felmérés , a szerkesztett feladatsorok szerint.

Tananyag



A tanultak felidézése, áttekintése és rendszerbe foglalása. A megszerzett tudás bizonyítása írásbeli feladatok megoldásával. A tantervi követelmények elérése. Az elsajátított tudás bemutatása formatív és szummatív felmérésekben. A tapasztalt hiányosságok pótlására irányuló gyakorlások.

71




Témakör feldolgozására javasolt óraszám

1. Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése 2. Az olvasás-szövegértés, bevezetés az irodalmi kultúrába: Szövegfeldolgozás Olvasásgyakorlás Az önálló tanulás képességének fejlesztése 3. Írásbeli szövegek alkotása: Fogalmazási alapismeretek Szövegalkotási gyakorlatok 4. Ismeretek az anyanyelvrıl: Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása Helyesírási szabályismeret és alkalmazás 5. Ismétlések, rendszerezı összefoglalások, felmérések ÖSSZESEN

16 óra 46 óra 30 óra 20 óra 15 óra 34 óra 26 óra 56 óra 16 óra 259 óra

A heti óraszám javasolt felosztása: olvasás: 3 óra; fogalmazás: 1,5 óra; nyelvtan: 2,5 óra

72



1. BESZÉDKÉSZSÉG, SZÓBELI SZÖVEGALKOTÁS ÉS A MEGÉRTÉS FEJLESZTÉSE Fejlesztési feladatok

Tananyag

A beszéd és a megértés továbbfejlesz- Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és tése, különös tekintettel a pontosságra, a a megértés fejlesztése folyamatosságra és a kifejezıerıre, valamint az aktív szókincs intenzív gyarapítására.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazásának gyakorlása különféle kommunikációs helyzetekben (pl.: párbeszéd, felolvasás, kiscsoportos beszélgetés, vita, beszámoló). Nonverbális eszközök használata szituációs játékokban, beszélgetésben. A helyes beszédlégzés gyakorlása: gazdálkodás a levegıvel, a pótlevegı vételének módja. Állandósult szókapcsolatok, a különbözı tantárgyak tanulásakor használt szakkifejezések, olvasmányokból kiemelt ritkábban használt szavak célzott használatával, mondatbıvítéssel, kiegészítésekkel az aktív szókincs gyarapítása. Több mondatos összefoglaló szöveg alkotása olvasmányok tartalmáról, győjtött tapasztalatokról, megfigyelésekrıl. Hosszabb szóbeli közlések tartalmának rövidített elmondása. Az egyetértés és az eltérı vélemény kulturált megfogalmazása. Párbeszédes forma alkalmazása olvasmányok tartalmának elmondásakor.

Továbbhaladás feltételei A tanuló értelmesen és érthetıen fejezi ki gondolatait. Használja a mindennapi érintkezésben az udvarias nyelvi fordulatokat. Beszédstílusát beszélgetı partneréhez igazítja. Bekapcsolódik csoportos beszélgetésbe, vitába, történetalkotásba, improvizációba, közös élményekrıl, tevékenységekrıl való beszélgetésekbe, értékelésbe. A közös tevékenységeket együttmőködı magatartással segíti.

73



2. AZ OLVASÁS-SZÖVEGÉRTÉS, ELEMI ISMERETEK AZ IRODALOMRÓL Fejlesztési feladatok

Tananyag

Az irodalomolvasás folyamatában a mélyebb tartalmi rétegekbe hatoló elemzés útján az értı olvasás továbbfejlesztése, és az olvasással kapcsolatban kialakuló pozitív viszonyulás megerısítése az irodalommal való élményszerő találkozásokkal.

Szövegfeldolgozás: Prózai és verses alkotások, népi játékok, népszokás ismertetık a magyar és a hazai nemzetiségek, népcsoportok népköltészetébıl. Elbeszélések és regényrészletek, versek a hazai és külföldi klasszikus és élı irodalom gyermekekhez szóló alkotásaiból. Történetek a magyarság múltjából, kiemelkedı események, személyiségek megismeréséhez. Nagyobb terjedelmő irodalmi szöveg (pl. ifjúsági regény) feldolgozása. Hétköznapi szövegek.

– A tanításhoz felhasznált szemelvények tartalmára építve a nemzeti azonosságtudat tartalmának gazdagítása, ismerkedés nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájával, néphagyományaival, az etikai normák iránti fogékonyság és az értéktudatos magatartás fejlesztése, az élı és az élettelen környezettel való harmonikus kapcsolat alapjainak megerısítése.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Szövegek megismerése csendes olvasással. Az olvasmányok témájának megfigyelése, azonos témájú szövegek összehasonlítása. Szereplık érzelmeinek felismerése, emberi kapcsolatok, szereplık magatartásának értékelése többféle szempont figyelembevételével. Olvasmányélmények megosztása társakkal. A szövegrıl folytatott beszélgetésben a szép, csúnya, vidám, szomorú, jó, rossz minısítı kifejezések használata és indoklása a szövegbıl vett bizonyítékok kiemelésével. Mővészi eszközök keresése lírai és elbeszélı mővekben (ritmus, rím, refrén, hasonlítások, megszemélyesítés). Mesefajták jellemzıinek megfigyelése. A mesék nyelvi és szerkezeti jellemzıinek felismerése. Jellegzetes irodalmi témák, motívumok felfedezése olvasmányokban. A mővek szerkezeti jellemzıinek megfigyelése, a tér-idı változásainak felismerése. Nagyobb terjedelmő gyermekirodalmi alkotás elolvasása a tanító irányításával.

Továbbhaladás feltételei Másfél oldal terjedelmő – életkorának megfelelı – szöveget megért néma olvasás útján. Az olvasottakkal kapcsolatos véleményét értelmesen fogalmazza meg. Elmondja az olvasottak lényegét. Megjegyzi és megnevezi olvasmányai írójának nevét. Önállóan elolvas egy nagyobb terjedelmő irodalmi mővet, és azt tanítója irányításával feldolgozza.

74

Györffy István Általános Iskola Karcag Drámajátékok

Az olvasástechnika differenciált fejlesztése. Olvasóvá nevelés az egyéni érdeklıdés figyelembevételével.

Olvasásgyakorlás: – hangos olvasás; – néma olvasás.

A különbözı nyelvi tevékenységekben Az önálló tanulás képességének fejlesztése: az elmélyültség, a kitartás és az igényesség fokozása. Az önálló tanulás technikai ismereteinek bıvítése, az egyéni tanulási stílus

Helyi Tanterv Alsó tagozat Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált memóriagyakorlatok. Fantáziajátékok, elképzelt és valóságos helyzetek megjelenítése. Részvétel csoportos játékokban, állóképek tervezése, kivitelezése és megbeszélése. Mozgás a térben: térkitöltı, térkihasználó gyakorlatok. A mozgás és a szövegmondás összekapcsolása. Egyszerőbb drámai konvenciók és a színházi formanyelv alapjainak tapasztalati megismerése (jelenet, felvonás, kezdet és vég, díszlet, berendezés, jelmez, kellék, fény- és hanghatások). A tanultak felhasználása saját produkcióhoz, bábelıadások, színházi elıadások megbeszélésekor. Szövegek felkészülés utáni felolvasásakor a tartalom minél pontosabb kifejezéséhez a szövegfonetikai eszközök felhasználása. Párbeszédes szövegrészek értelmezı felolvasása. Az interpretáló (értelmezı) olvasás fejlesztéséhez kérdésekre válaszkeresés a szövegbıl. A kritikai és a kreatív olvasást fejlesztı feladatok megoldása. Nagyobb terjedelmő irodalmi mő olvasására való felkészülés folyamatolvasással. Adatgyőjtés, összefüggések keresése szövegbıl. Az adatok csoportosítása, felhasználása új feladathelyzetben. A szöveg kulcsszavainak kiemelése, szövegtömörítés és bıvítés.

Felkészülés után folyamatosan, érthetıen és értelmezıen olvassa fel az ismert szöveget.

Tanulási tevékenységét fokozatosan növekvı idıtartamban (kb. 20-25 perc) képes tudatos figyelemmel irányítani. Feladatainak megoldásához szükség szerint igénybe veszi az iskola

75

Györffy István Általános Iskola Karcag alakulásának támogatása, tanulási szokások megerısítése. A könyvtár önálló használatának erısítése. – könyvtárismeret;

– könyvtárhasználati gyakorlatok; – tanulási technikák bıvítése;

– memoriterek tanulása.

Helyi Tanterv Alsó tagozat Egyszerő szövegek vázlatának elkészítése. Ennek felhasználása tartalom elmondáshoz. Tájékozódás a történelmi idıben és térben. Adatgyőjtés, rendezés, beszámoló a régió, a lakóhely irodalmi, történelmi nevezetességeirıl, emlékeirıl. A könyvtári állomány megfigyelése. Az állomány tárolásának, hozzáférési lehetıségének megismerése. A katalógus szerepének megfigyelése és használatának gyakorlása. Könyvkeresés szabad polcon. A tanítási órán szerzett ismeretek bıvítése, elmélyítése könyvtári „kutatással” és a digitális források kritikus használatával. Beszámoló a győjtımunkáról. Feljegyzések az olvasottakról. Olvasmánynapló vezetése segítségadással. Közmondások, népdalok, rövid népmese. Kölcsey Ferenc: Himnusz (részletek); Petıfi Sándor: Nemzeti dal, Csatadal, Tisza (részletek); József Attila: Mama; Juhász Gyula: Karácsony felé (részlet); Nagy László: Itthon vagyok; prózai szövegekbıl 6-8 soros részletek.

könyvtárát. Eligazodik a könyvek között. Használja az ismert kézikönyveket. A könyvekben, gyermekújságokban a tartalomjegyzék segítségével eligazodik. A memoritereket szöveghően mondja el.

Ajánlott tevékenységek a témakör projektjellegő bıvítéséhez: A tanulóknak olyan komplex feladatokat adunk, ahol a különbözı tantárgyak tanulása során megszerzett ismereteiket összefüggésében dolgozzák fel egyénileg vagy csoportosan 1. A régi és a mai iskolai élet összehasonlítása 2. Színielıadás megtartása (mese dramatizálása) 3. Jeles napok (ünnepi szokások, ajándékkészítés, mősor összeállítása…) 4. Hazánk és lakókörnyezetünk kultúrájának bemutatása egy másik országban élı embernek 5. A Balaton két arca (megfigyelés, verselemzés, rajz…) 6. Népi játékok keletkezése, győjtése, eljátszása 7. A fa szerepe életünkben

76



3. ÍRÁSBELI SZÖVEGEK ALKOTÁSA Fejlesztési feladatok

Tananyag

A képzelet, az önkifejezés aktivizálása Fogalmazási alapismeretek. újabb szövegformák megismerésével és az írásbeli szövegalkotás képességének továbbfejlesztésével. Az írásbeli szövegalkotó készség fejlesztése.

Szövegalkotás.


A továbbhaladás feltételei

A leírás tartalmi, szerkezeti Adott vagy választott témáról 8-10 jellemzıinek, a bemutatás sorrendjének, mondatos fogalmazást készít a tanult nyelvi eszközeinek megfigyelése fogalmazási ismeretek alkalmazásával. irodalmi példákon és tanulói fogalmazásokon. Megírt levelek, üdvözlılapok, postai levelezılapok győjtése, megfigyelése, tartalmi és formai összehasonlításuk, jellemzıik összegyőjtése. A címzetthez igazodó stílus felfedezése. Szemléletes leírások készítése egyszerő tárgyról, növényrıl, állatról, emberrıl. Elbeszélı fogalmazás írása párbeszéd alkalmazásával. Levélírás füzetben, majd levélpapíron. Üdvözletek írása különféle alkalmakra. Igazodás a címzetthez. Az írásbeli fogalmazások elemzése, javítás a tanító irányításával.

4. ISMERETEK AZ ANYANYELVRİL Fejlesztési feladatok Az alsó tagozatban elsajátított anyanyelvi ismeretek rendszerbe foglalása, megerısítése és mőködıképességének fokozása. Az alapvetı nyelvi készségek automatizmusainak megszilárdítása.

Tananyag


Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek. Szófaj-felismerési gyakorlatok. A szófajokról tanultak bıvítése, Az igék megfigyelése a mondatban. A személyes névmások és az igei elmélyítése. személyragok szerepének megértése. Felismerésük és megnevezésük, alkalmazásuk gyakorlása.

A továbbhaladás feltételei Az alsó tagozaton tanult anyanyelvi ismeretei rendszerezettek. Biztonsággal felismeri a tanult szófajokat és megnevezi azokat szövegben is. A begyakorolt szókészlet körében helyesen alkalmazza a tanult helyesírási

77

Györffy István Általános Iskola Karcag Ösztönzés a megismert nyelvi eszközök, nyelvhelyességi és helyesírási szabályok alkalmazására a szóbeli és az írásbeli nyelvhasználatban.

Helyesírási szabályismeret és alkalmazás.

Helyi Tanterv Alsó tagozat Az igemódok fogalmának megismerése. Az igemódok és a mondatfajták kapcsolatának felfedezése. Az igék különféle módú alakjainak helyes leírása. A tulajdonnevek csoportjainak megismerése: személynevek, állatnevek, földrajzi nevek, intézmények neve, márkanevek, címek. A névelık és a névutók szerepének megfigyelése. Felismerésük és megnevezésük mondatban, szövegben. A névelık helyes használata. A számnév fogalmának és fajtáinak felismerése és megnevezése. A fokozott számnévi alakok helyes használatának gyakorlása. Az állító és a tagadó mondatok tartalmának vizsgálata, összehasonlításuk. Tapasztalatszerzés a szavak rendjérıl a mondatban. Az egyszerő és az összetett szavak jelentésének megfigyelése. Szóalkotások: összetett szavak, tulajdonnévbıl képzett melléknevek. Helyesírási szabályok alkalmazása különbözı írástevékenységekben: igeidık, ragos és kiejtéstıl eltérı írásmódú igék; felszólítást kifejezı igealakok; igekötıs igék; tulajdonnevek, fokozott melléknevek és számnevek; ragos névszók; névutós szerkezetek; betővel írt számnevek; a keltezés többféle formája.

szabályokat. Nem ejt mondatkezdési, mondatzárási hibát, nem hagy ki vagy cserél fel betőket. Írásbeli munkái rendezettek, olvashatóak. Helyesírását önellenırzéssel felülvizsgálja, szükség esetén javítja.

78



5. ISMÉTLÉS, RENDSZEREZÉS, ÖSSZEFOGLALÁSOK, FELMÉRÉS Fejlesztési feladatok

Témakörönként diagnosztikus felmérés, szerkesztett feladatlapokon.

Tananyag


Továbbhaladás feltételei

Az alsó tagozatban tanult nyelvtani ismeretek rendszerezése. A tanultak alkalmazása az elsajátítás szintjét vizsgáló formatív és szummatív A tantervi követelmények elérése. felmérésekben. A tapasztalt hiányosságok pótlására irányuló gyakorlások.

79



AJÁNLOTT SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ Az anyanyelv fejlettsége és fejlesztése szorosan összefügg a gondolkodás fejlettségével. A gondolkodás fejlettsége magasabb anyanyelv-használati szintet eredményez, az anyanyelv állapot fejlesztése pedig, árnyaltabb gondolkodást tesz lehetıvé. Az anyanyelven való beszéd minden más tárgy tanulásának feltétele és eszköze, ezért a fejlesztés minden tantárgy feladata. A tanításnak nyelvhasználat-központúnak kell lennie, az értékelésnek ehhez alkalmazkodva rendkívül toleránsnak, alkalmazkodva a gyermeki gondolkodás egyéni szintjeihez is. A kisiskolások anyanyelvi nevelésében is kitüntetett szerepe van a tanulás folyamatát kísérı, folyamatos fejlesztı értékelésnek. Ennek módja elsısorban szóbeli, ritkábban írásbeli. Célja, hogy megırizze a kezdeti tanulási motiváltságot, segítse az esetleges lemaradások pótlását és átsegítse a tanulókat az új nyelvhasználati módok elsajátításának nehézségein, orientálja az igényes

anyanyelvhasználat

és

a

kultúraelsajátítás

képességeinek,

készségeinek

megalapozását. A szóbeli értékelés általában a tanító feladata, de értékelhetik a tanulók is egymást, önmagukat

is

(pl.

felolvasáskor,

írásbeli

feladatok

esztétikumának

megítélésekor,

versmondáskor, olvasmányok tartalmával kapcsolatos szóbeli beszámolók, győjtımunka, dramatikus játékok, megjelenítések kivitelezésének megbeszélésekor). A tanulók fejlesztésében és fejlıdésük követésében megkülönböztetett szereppel bír az írásbeli munkák azonnali javítása, értékelése és javíttatása, valamint az e tapasztalatokra épülı, folyamatos, személyre szabott, differenciált gyakorlás. Igen fejlesztı hatású, ha a tanító az írásbeli feladatok megoldását rövid, figyelemfelhívó, orientáló írásbeli szöveges észrevételekkel, megjegyzésekkel kommentálja a továbbhaladást segítendı (pl. írásmunkák tartalmának, kivitelezésének, fogalmazványok tartalmának, helyesírásának, külsı alakjának, tollbamondásra írás helyességének, feladatlapos munkák tartalmának ellenırzésekor). A szóbeli és az írásbeli értékelés egyaránt két szempontot vesz tekintetbe. Vizsgálja a relatív teljesítményt, regisztrálja a fejlıdést, illetve a tanuló aktuális teljesítményét/fejlettségét összeveti az elvárt normákkal, fejlettségi kritériumokkal. Akkor éri el célját, ha segíti a diákot a vele szemben támasztott követelmények megértésében és az ezeknek való megfeleléshez vezetı utak, módok megtalálásában, felismerésében és megvalósulásában.

80



4.2. Matematika 1 – 4. évfolyam

81


Helyi Tanterv Alsó tagozat BEVEZETÉS

A célok megfogalmazásában kiemelt szerepet kap a tapasztalatszerzésen nyugvó megismerési módszerek átadása, azaz a sokoldalú képességfejlesztés lehetısége. A

fejlesztési

feladatokat

az

alapvetı

matematikai

gondolkodáshoz

szükséges

tevékenységformák gyakorlásán keresztül teljesítjük, a tananyagot a képességfejlesztés célszerő eszközeként választjuk. A fejlesztés közös, általános és részletes feladatait a NAT életkori szakaszokra osztva körvonalazza. A kerettanterv évfolyamokra bontva írja elı a fejlesztési célokat, a tananyagot, az ajánlott tevékenységi formákat, valamint a továbbhaladás feltételeit. A matematika tanításának középpontjába azoknak a képességeknek a fejlesztése kerül, amelyek biztosítják a tantárgy iránti érdeklıdés fenntartását, a tevékenységhez kötött alkotó gondolkodás kiépülését, a problémalátást és problémamegoldást, valamint az önálló ismeretszerzés és felfedezés örömét a korosztály életkori sajátosságainak figyelembevételével. A tananyag mennyiségi növelése helyett a tanultak elmélyítésére, a „minıségre” helyezzük a hangsúlyt. Apró lépésekkel, spirális felépítésben dolgozzuk fel a tananyagot! A kerettantervben leírtak szerint a felsı tagozatba lépés alapvetı feltételeit is a „kevesebb, de alaposabb” tudás határozza meg. A kerettanterv nagy hangsúlyt fektet a felzárkóztatásra, célja, hogy hozzájáruljon az esélyegyenlıtlenség csökkentéséhez, lehetıséget biztosítson a tehetséggondozásra az 1–4. évfolyamon. Így jobban biztosíthatja a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését.

ALAPELVEK ÉS CÉLOK

A mőveltségi terület a matematika különbözı témaköreinek szerves összeépülésével kívánja a matematika és a matematikai gondolkodás világát feltárni. A matematikai fogalmak, összefüggések érlelése és a gondolkodásmód kialakítása az egyre emelkedı szintő spirális felépítést indokolja az életkori, egyéni fejlıdési és érdeklıdési sajátosságoknak, a bonyolódó ismereteknek, a fejlıdı absztrakciós képességnek megfelelıen. Ez a felépítés lehetıvé teszi a lassabban haladókkal való foglalkozást és a tehetség kibontakoztatását egyaránt. Az életkori szakaszok folyamatában a differenciálásnak is egyre nagyobb szerepet kell kapnia A matematikai nevelés célja az általános iskola kezdı szakaszában azoknak a képességeknek fejlesztése, amelyek segítségével a tanulók felkészülnek az önálló ismeretszerzésre. Ennek elérésére életkoruknak megfelelı, tapasztalaton nyugvó megismerési módszereket sajátítanak

82



el. A személyiség sokoldalú formálása, gazdagítása, a pozitív attitőd kialakítása a kisiskolás korosztály fejlıdési ütemének figyelembevételével történik. A matematika tanulásának alapja a tapasztalatszerzésbıl kiinduló induktív megismerés. Ennek keretében kerül sor a megfigyelés irányítására, a spontán megfigyelésbıl a tudatos, célirányos megfigyelésre való felkészülésre, az észrevételek megfogalmazására, rendezésére, értelmezésére és lejegyzésére, valamint a szerzett tapasztalatok más tanulási helyzetekben való alkalmazására. A matematika tanulása az 1–4. évfolyamon alapozó jellegő, s kettıs célrendszerre épül. Egyrészt a kognitív képességek fejlesztésére szolgál, és lehetıséget teremt a gondolkodási módszerek alkalmazására. Másrészt a tanulási szokások kiépülését segíti, rendszerességre, tudatosságra a megismerési módszerek önálló alkalmazására nevel. Az önellenırzés képességének

fejlesztésével

további

felfedezésre,

kutatásra

ösztönöz.

Az

életkori

sajátosságoknak megfelelıen játékos tevékenységekkel, a fokozatosság elvének betartásával és a tapasztalatokon nyugvó megismerési módszerek alkalmazásával jutunk közelebb a matematika tudományának megismeréséhez. Ez lehet az alapja a konstruktív gondolkodás kialakításának. A nevelési-oktatási feladatok sorában a képességfejlesztésnek kiemelt szerepe van. Fontos a mennyiségi és minıségi differenciálás feltételeinek megteremtése, és a változatos kooperatív munkaformák alkalmazása is. A matematikai szövegértı képesség alapozása és fejlesztése összetett feladat. A kezdı szakaszban kis lépésekben, fokozatosan kell kialakítani. A beszédértésre épül és az értı olvasás színvonalának megfelelıen fejlıdik. A szövegösszefüggések értelmezése, az adatok kiválasztása a szövegbıl, az adatok közötti kapcsolatok felfedezése tevékenység, ábrázolás keretében történik, majd fokozatosan térünk át a számokkal, mőveletekkel való kifejezésére. A megoldásban a próbálgatásnak, következtetésnek, logikus gondolkodásnak elsıdleges szerepet tulajdonítunk. Csak ezután következhet az algebrai úton történı megoldás alkalmazása. A mérés témakörének tanításakor kiemelt szerepet tulajdonítunk a konkrét mérési tevékenységben való jártasságnak. A matematikai kompetencia magába foglalja azokat a tantárgyi ismereteket, specifikus készségeket, képességeket, általános készségeket, képességeket, motívumokat, attitődöket, amelyek az alkalmazható, gyakorlatra váltható tudás megszerzéséhez szükségesek. A matematika kompetenciához szükséges tudás magába foglalja a következıket: számlálás, számolás,

mennyiségi

következtetés,

valószínőségi

következtetés,

becslés,

mérés,

83



mértékegységváltás, szöveges feladatok megoldása, problémamegoldás, rendszerezés, kombinativitás, következtetések. Az egyénnek rendelkeznie kell azzal a készséggel, hogy alkalmazni tudja az alapvetı matematikai elveket és folyamatokat a mindennapok során, otthon és a munkahelyen, valamint hogy követni és értékelni tudja az érvek láncolatát. Képesnek kell lennie arra, hogy matematikai úton indokoljon, megértse a matematikai bizonyítást és a megfelelı segédeszközök alkalmazásával a matematika nyelvén kommunikáljon. Fontos a pozitív hozzáállás, amelynek alapja az igazság tisztelete és a dolgok okának és érvényességének keresése.

FEJLESZTÉSI FELADATOK, KOMPETENCIÁK • Tájékozódás – Tájékozódás a térben – Tájékozódás az idıben – Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban • Megismerés – Tapasztalatszerzés – Képzelet – Emlékezés – Gondolkodás – Ismeretek rendszerezése – Ismerethordozók használata • Ismeretek alkalmazása • Problémakezelés és -megoldás • Alkotás és kreativitás: alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotások adott feltételeknek megfelelıen; átstrukturálás • Akarati, érzelmi, önfejlesztı képességek és együttéléssel kapcsolatos értékek – Kommunikáció – Együttmőködés – Motiváltság – Önismeret, önértékelés, reflektálás, önszabályozás • A matematika épülésének elvei

84



A MATEMATIKAI KOMPETENCIÁK FOLYAMATOS FEJLESZTÉSE

-

számlálás, számolás

-

mennyiségi következtetés, valószínőségi következtetés

-

becslés, mérés

-

problémamegoldás,

-

rendszerezés, kombinativitás

-

induktív következtetés

A

tanulók

értelmi

képességeinek

-

logikai

készségének,

problémamegoldó,

helyzetfelismerı képességeinek – folyamatos fejlesztése.

A tanulók képzelıerejének, ötletességének fejlesztése.

A tanulók önellenırzésének fejlesztése.

A tervszerő és célirányos feladat-megoldási készség alapozása.

A kreatív gondolkodás fejlesztése.

A helyes tanulási szokások A kezdı szakasz alapvetı feladata a matematikai tevékenységek megszerettetése, a matematikai szemlélet formálása. A helyes tanulási módok kialakítása a gondolkodási képességek fejlıdését segíti elı, amely a tanulás más területén is hasznosítható; alkalmazható, gyakorlatra váltható tudást eredményez. A matematika tanulásának szokásrendjébe tartozik a pontos munkavégzés, a fegyelmezett számjegy- és jelírás, a rendezett írásbeli munka és értelmes, rendezett szóbeli megfogalmazás. A kognitív képességek együttes fejlesztéséhez a matematika a következı területeken járulhat hozzá: -

az anyanyelv és a szaknyelv adott szinten elvárható, megfelelı pontosságú használata;

-

a megértett és megtanult fogalmak, az eljárások eszközként való használata;

-

megoldási tervek készítése;

-

kellı pontosságú becslések, számítások a mérések elıtt, feladatmegoldások helyességének ellenırzése;

-

indoklások, érvelések, kérdésfeltevések, kételkedések, igazolás keresése;

-

a megértés igénye;

-

tapasztalatok győjtése a matematika érdekességeirıl;

-

tankönyvek, feladatlapok önálló használata.

Miután a fenti képességeket többnyire komplex módon érdemes fejleszteni, elengedhetetlen a tantárgyi koncentráció alkalmazása az iskolai munkában. 85



1. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 185 – heti óraszám: 5

Témakörök, tananyagbeosztás Témakör Számtan, algebra Sorozatok, függvények Geometria, mérés Valószínőség, statisztika

Témakör feldolgozására javasolt óraszám 111 óra 22 óra 30 óra 22 óra

A javasolt óraszámok iránymutatóak. A tanulócsoport fejlettségéhez igazítva az idıkeretet rugalmasan alakíthatjuk. A tanév során négy diagnosztizáló mérést és négy tudáspróbát javasolunk. Erre összesen 8 órát tervezünk. A matematikatanítás kiemelt területei az elsı osztályban • A tapasztalatok, megfigyelések minél többféle módon történı kifejezése. Az elsı évfolyamon különösen döntı fontosságú a tapasztalatszerzés. Ezen belül a megfigyelés, ennek kifejezése tevékenységgel, szóban majd írásban, elıször konkrétan, majd általánosan is. • Valóságtartalomra épülı biztos számfogalom a 20-as számkörben. • Számolási készségek alapozása, számolási eljárások kialakítása, alkalmazása. Sorozatok folytatása adott vagy felismert szabály alapján, a összeadás, kivonás, bontás, pótlás fogalmának kialakítása, elmélyítése. • Geometriai fogalmak alapozása, tulajdonságok felismerése. Térbeli és síkbeli tájékozottság megalapozása (alak, irány, méret). • Mennyiségfogalmak kialakítása, mérések alkalmilag választott és szabvány mérıeszközökkel. Gyakorlottság kialakítása tényleges mérésekben. • Kombinatorika és a valószínőség fogalmának szemléletes alapozása. • A matematikai szaknyelv tudatos bevezetése, az életkornak megfelelı használata.

86



GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK ALAPOZÁSA Fejlesztési célok

Tananyag

Az érzékelés pontosságának fejlesztése. Tárgyak, síkidomok, testek, számok (20-as számkörben). A figyelem fejlesztése. Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés, jelölésük. Rendezés a tulajdonságok alapján: sorba rendezés, osztályozás. Észlelés pontosságának fejlesztése. Állítások igazságtartalmának eldöntése. A logikai gondolkodás elıkészítése. Igaz, hamis állítások, nyitott mondatok. A kombinatorikus gondolkodás alapozása.



Tárgyak, alakzatok, személyek megA továbbhaladás feltételei az egyes figyelése, összehasonlítása, (több, keve- témakörökben jelennek meg. sebb, kisebb, nagyobb, alacsonyabb, magasabb stb.) válogatása, rendezése, csoportosítása, halmazok képzése közös és eltérı tulajdonságok alapján.Játék a logikai lapokkal, színes rudakkal. Állítások, kérdések megértésének megmutatása rajzzal, mővelettel, szöveggel. Babák, macik öltöztetése, zászlók Néhány eset elıállítása. színezése gyöngyfőzés, pénzhasználat (Hányféleképpen fizetheted ki?).

SZÁMTAN, ALGEBRA. SZÁMFOGALOM A 20-AS SZÁMKÖRBEN Fejlesztési célok A számfogalom tapasztalati úton való alakítása a 20-as számkörben. A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismerése. A mennyiségi jellemzık kifejezése számokkal; a számok értelmezése a valóság mennyiségeivel; A természetes szám modellként való kezelése.

Tananyag


Természetes számok a 20-as számkör- Válogatások saját szempont szerint, megben nevezett tulajdonság alapján, megkezdett, de meg nem nevezett válogatás folytatása. Személyek, tárgyak, dolgok érzékel- Kakukktojás keresése. hetı tulajdonságainak felismerése, vá- Barkohba-játékok. logatása közös és eltérı tulajdonság alapján. Mérések csoportmunkában. A természetes szám többféle tapaszMi változott meg? − játék. talati bázisa: darabszám, mérıszám, Számlálás egyesével, kettesével, növekvı, sorszám. csökkenı sorrendben.

A fejlesztés várható eredménye Személyek, tárgyak érzékelhetı tulajdonságainak felismerése, megnevezése. Szétválogatás (közös és eltérı tulajdonság alapján).

Számfogalom a 20-as számkörben; biztos számlálás, mérés.

87

Györffy István Általános Iskola Karcag Egyszerő matematikai szakszavak és jelölések bevezetése a fogalmak megnevezésére. Szabály felismerése, követése.


Személyek, tárgyak megszámlálása, leszámlálása.

Csoportosítások (kettesével, hármasával…).

Számok írása, olvasása.

Tárgyak hosszúságának, szélességének, tömegének, őrtartalmának összehasonlítása, összemérése.

Játék a számkártyákkal, korongokkal, pálcikákkal különféle munkaformákban: párokban, csoportokban.

Páros és páratlan számok felismerése. A számok szomszédainak ismerete.

A természetes számok elıállítása mennyiségek mérıszámaként, a számok megjelenése sorszámként.

Viszonyítások, rendezések; a számok helyének megkeresése számegyenesen. Kisebb, nagyobb több, kevesebb, ugyanannyi, reláció használata.

Számok elhelyezése a számegyenesen. Növekvı és csökkenı számsorozatok képzése adott szabály szerint.

A számok jele. Számok tulajdonságainak megismerése: összeg- és különbségalakjaik, bontott alak, számjegyek száma, páros, páratlan számok. Számok kapcsolatai: kisebb, nagyobb, egyjegyő, kétjegyő. Számszomszédok. Számok helye a számegyenesen.

SZÁMTAN, ALGEBRA. MŐVELETEK ÉRTELMEZÉSE, MŐVELETVÉGZÉS Fejlesztési célok Mőveletfogalom alakítása, összeadás, kivonás értelmezése többféle módon.

Mőveletek tárgyi megjelenítése, matematikai jelek, mőveleti jelek használata.

Tananyag Az összeadás és kivonás értelmezése tevékenységgel, rajzzal és szöveges feladattal (egyváltozós: hozzáadás, elvétel; kétváltozós: két halmaz egyesítése, ill. ennek a tevékenységnek a megfordítása, két halmaz összehasonlítása).

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A számok közötti összefüggések felismerése; a mőveletek értelmezése tárgyi tevékenységgel (darabszám és mérıszám alapon): színes rudakkal, korongokkal, ujjakkal, mérıszalaggal, tömegmérleggel, számegyenessel. Halmaz elemszámának növelése hozzáadással, csökkentése elvétellel.

A fejlesztés várható eredménye Hozzátevés, elvétel tevékenységgel, megfogalmazása szóban

88

Györffy István Általános Iskola Karcag A becslési képesség alapozása. Ismeretek tudatos memorizálása, felidézése; a megtanulást segítı eszközök megismerése. Tényismeretek memorizálása, mozgósítása (pl. a kéttagú összegek és a megfelelı különbségek a 20-as számkörben). Ismeretek megtanulásához összefüggések felhasználása. Algoritmusok, analógiák megismerése, alkalmazása a mőveletvégzések során. Konkrét matematikai modellek értelmezése. Az önellenırzés igényének felkeltése, képességének alakítása, az eredményért való felelısségvállalás.


Képolvasások (mi változott meg?), szövegalkotás, lejegyzés számfeladattal. Két halmaz egyesítése, kiegészítı halmaz elıállítása. Rajzolt, illetve tárgyi jelek értelmezése Két halmaz (mennyiség) összehasonlítása. tevékenységgel, történés kitalálásával; matematikai jelek, Két- és háromtagú összeadások alkotása kirakásokról (korongokról, színes mőveleti jelek (>, <, +, –, =) értése, használata. rudakról, rajzokról). Egyszerő mőveleti tulajdonságok (pl. az Kivonás a különbség szemléltetésére. összeadás tagjainak felcserélhetısége; az összeadás tagjainak csoportosítása). Számok bontása két szám összegére, A bontás és a pótlás mőveletének játékos formában. Pótlás (hiányos összeadás) tevékenységértelmezése, gyakorlása. gel – Tedd egyenlıvé! – lejegyzés számfeladatként. Játékos feladatmegoldás önállóan, párban, csoportban és frontálisan (képkirakó, Kelj fel, Péter!, memóriajáték, színezıs feladatok). Bővös négyzet megoldása. Mővelet megfogalmazása képrıl, mővelet megjelenítése képpel, kirakással. Több megoldás keresése. Számolási eljárások megismerése tevékenységgel, gyakorlásuk. Analógiák építése a kétjegyő számok összeadásában (színes rudak, számegyenes használata). Pótlás. Mőveleti jelek; számok összetett alakjainak használata.

Kéttagú összeg- és különbségalakok ismerete húszas számkörben.

Gyakorlottság az összeadás, kivonás, bontás, pótlás alkalmazásában kirakás segítségével, lejegyzés számokkal

Fele, kétszerese. Szorzás, osztás elıkészítése. Az önellenırzés képességének alakítása feladatlapokkal.

89



ÖSSZEFÜGGÉSEK, KAPCSOLATOK Fejlesztési célok Elmondott, elolvasott történetre, problémákra való emlékezés; szöveges feladat lényegileg pontos felidézése; emlékezést segítı rajzok készítése, visszaolvasása. Esemény folytatásának elképzelése, a képzelt folytatás lejátszása. Mondatok szerkezetének panelként való használata, felfogása. Saját gondolatok közlése egyszerő állítások formájában; ilyen közlések értése. Értı-elemzı olvasás alapozása, fejlesztése. Kérdés tartalmának megértése adott tárgyi szituációban és megfogalmazott problémában. Válasz megfogalmazása szóban, késıbb írásban is. Gondolatmenet kiépítése. Manuálisan elvégzett tevékenység gondolati lépésként való értelmezése, tudatosítása. Adatokra és összefüggéseikre való együttes emlékezés rajzok, ábrák alapján.

Tananyag A szöveges feladatok megoldásának elıkészítése.

Elmondott, olvasott történés, helyzet képzeletben való követése; megjelenítése lejátszással, kirakással, képpel. Tevékenységrıl, képrıl szöveges feladat Szöveges feladat megjelenítése alkotása. Szöveges feladat megjelenítése eljátszással, tárgyi tevékenységgel, tárgyi tevékenységgel, rajzzal. rajzzal. Adatok értelmezése, lényeges elemek kiválasztása, jelölése. Adatok és kapcsolatok lejegyzése száSzövegrıl számfeladat alkotása. mokkal, jelekkel. Matematikai szöveg alkotása adott számfeladathoz. Mőveletek értelmezése szöveg alapján. A szöveges feladat megoldási algoritSzövegbıl számfeladat alkotása – musának megismerése, alkalmazása. számfeladathoz szöveg alkotása. Szituáció, változás, szöveges feladat, értelmezése lejátszással, kirakással egyMőveletek értelmezése szöveg alapján. szerősített rajzzal, átfogalmazással; adatok felfogása, lényegtelenek Szöveges feladatok megoldása modellek elhagyása, lényegesek kiemelése, segítségével. rögzítése, kapcsolatuk feltárása, szerepük értése; adatokra és összefüggéseikre vonatkozó jelölések Fordított szövegezéső feladatok használata, értése; folyamat fordított lemegoldása. játszása; az idıbeliség megértése. Egyszerő nyitott mondatok megoldása.

Állítások megítélése igazságértékük szerint; nyitott mondatok lezárása behelyettesítéssel, megoldásuk.


A fejlesztés várható eredménye Egyszerő szöveges feladat értelmezése tevékenységgel, modell választása. Szövegösszefüggés lejegyzése számokkal, mővelettel. Megoldási terv készítése, kiszámítás. Válasz a feladat kérdésére.

Különbözı modellek ismerete.

Nyitott mondatok lezárása igazzá, hamissá tevéssel. Egyszerőbb esetekben teljes megoldásra Állítások igazságtartalmának eldöntése. törekvés.

90



SOROZATOK, FÜGGVÉNYEK Fejlesztési célok Összefüggés felismerı képesség fejlesztése. Rendezıképesség fejlesztése. Változások, periodikusság, ritmus megfigyelése, felismerése, értelmezése, sorba rendezése. Számok, mennyiségek közötti elemi kapcsolatok felismerése, megjelenítése, általánosítás, az összefüggések megfogalmazása, szabály keresése. A kreatív gondolkodás fejlesztése: többféle megoldási mód keresése, a különbözı megoldások összevetése.

Tananyag Függvényre vezetı szöveges feladatok megoldása egyszerő esetekben.

Számsorozatok folytatása, kiegészítése adott vagy felismert szabály alapján. Szabályjátékok, gépjátékok.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Tárgysorozat képzése, ismétlıdések, tulajdonságok megfigyelése. Kapcsolatban levı elemek (tárgyak, személyek, hangok, szavak, számok) összekeresése, párosítása egyszerő esetekben. Számok, mennyiségek közötti kapcsolatok jelölése nyíllal. Számok táblázatba rendezése, szabályjátékok (gépjátékok). Egyszerőbb összefüggések, szabályszerőségek felismerése. A változások megfigyelése, felismert szabályok követése, ismétlıdések, ritmus értelmezése mozgással, hanggal, szóval, számmal. Játék a logikai lapokkal (egy vagy két tulajdonságban különbözı sorozatok folytatása), színezıs feladatok. Játékos feladatmegoldás önállóan, párban, csoportban. Sorozatok folytatása megadott, választott, felismert szabály alapján. Növekvı és csökkenı számsorozatok képzése. A képzés szabályának megfogalmazása két irányból.

A fejlesztés várható eredménye Egyszerő sorozat képzése kirakással, rajzzal.

Növekvı és csökkenı számsorozatok felismerése, képzése adott szabály alapján.

Összetartozó elempárok keresése egyszerő esetekben.

Sorozatok szabályának felismerése.

Szabályjáték szabályának megfogalmazása, felírása többféleképpen. Sorozatok kiegészítése. Szabályosság vizsgálata.

91



GEOMETRIA, MÉRÉS. TÉRBELI TÁJÉKOZÓDÁS, TESTEK, SÍKIDOMOK (EGYSZERŐ) TRANSZFORMÁCIÓK Fejlesztési célok

Tananyag

Tájékozódás, helymeghatározás, irányok, irányváltoztatások.Tájékozódás a külsı világ tárgyai szerint; tudatosított Térbeli tájékozódás fejlesztése. tájékozódási pontok szerint; a tájékozódást segítı viszonyok megismerése (pl. mellett, alatt fölött,között,elıtt, mögött). Mozgási memória fejlesztése. Tájékozódás a tanuló saját mozgó, forgó testének aktuális helyzetéhez képest (pl. a bal, jobb szavak megjegyzése a gyerek testi dominanciája szerint, illetve domiancia hiányában saját testi jelhez kötöten).Tájékozódás (pl. az osztályban, iskolában, iskola környékén) nagytesti mozgással; mozgássor megismétlése. Tájékozódás a síkban (pl. tájékozódás a füzetben, könyvben; tájékozódás a síkan ábrázolt térben; tájékozódás szavakan megfogalmazott információk szerint) Tárgyak tulajdonságainak kiemelése Geometriai tulajdonságok felismerése, (analizálás); összehasonlítás, azonosítás, viszonyítások, összehasonlítások. megkülönböztetés; sorba rendezés Egyszerő geometriai formák megnekülönféle tulajdonságok szerint a különféle érzékszervek tudatos vezése, hasonló formák felismerése mőködtetésével; a figyelem terjedel(négyzet, kör, háromszög). mének és tartósságának növelése. Testek építése modell alapján. Közös tulajdonságok felismerése; tulajdonság tagadása, mint szintén közös Síkidomok elıállítása tevékenységgel. jellemzı. Alakzatok néhány megfigyelt tulajdonsága. Térszemlélet alapozása.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Játékos helymeghatározás (babák, macik elhelyezése különbözı berendezési tárgyakhoz viszonyítva).

A fejlesztés várható eredménye Helymeghatározás a tanult kifejezések alkalmazásával (pl. alatt, fölött, mellett).

Finommotoros mozgáskoordinációk: apró tárgyak, korongok, pálcikák, rudak rakosgatása, ceruza, füzet, négyzethálós lap, vonalzó használata stb. Viszonyítások: elıtte, mögötte, fölötte, alatta, jobbra, balra stb. kifejezések értelmezése. Játékos feladatmegoldás önállóan, párban, csoportban. Tőz-víz játék.

Térbeli és síkbeli alakzatok azonosítása és megkülönböztetése néhány megfigyelt geometriai tulajdonság alapján.

Tárgyak válogatása geometriai tulajdon- Kör, négyszög, háromszög ságok alapján–csoportban párkérı játék. megkülönböztetése. Kirakások, építések színes rudakkal másolással modell, ábra alapján feltételek szerint. Statikus helyzetek, képek, tárgyak megfigyelése. Sík-és térbeli alakzatok szétválogatása tulajdonságok alapján.Háromszögek, négyszögek alkotása kirakással, nyírással, rajzolással. Játékos tapasztalatszerzés síktükörrel. Tükrözések mozgással, tükörkép elıállítása, megfigyelése tükörrel.

92



GEOMETRIA, MÉRÉS. MÉRHETİ TULAJDONSÁGOK, MÉRÉSEK Fejlesztési célok Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyai között. Mennyiségek fogalmának alapozása. A mennyiségi jellemzık kifejezése számokkal; a számok értelmezése a valóság mennyiségeivel. Becslés, mérés. A múlt, jelen, jövı megértése adott idıpillanatban (pl. elıbb, ezután). A múlt, jelen, jövı, mint folytonosan változó fogalmak, például az elıtte, utána (korábban, késıbb) viszonyok megértése, Összefüggések, kapcsolatok felismerésének fejlesztése.

Tananyag Tárgyak, személyek, alakzatok, jelenségek, összességek összehasonlítása mennyiségi tulajdonságaik (magasság, szélesség, hosszúság, tömeg, őrtartalom, idı). Mérés alkalmilag választott mérıeszközökkel. Mérıeszközök megismerése. Mérés szabvány egységekkel. A méter, kilogramm, liter, hét, nap, óra megismerése. Kapcsolatok felismerése mennyiségek, mértékegységek és mérıszámok között.

Idıpont és idıtartam.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Mérési eljárások: kirakás, különbözı mennyiségek mérése azonos mértékegységgel, azonos mennyiségek mérése különbözı mértékegységekkel. Összehasonlítások, összemérések a gyakorlatban (pl. magasabb, alacsonyabb, hosszabb, rövidebb…) páros, csoportos munkával.Mérés alkalmilag választott mértékegységekkel (színes rudakkal…) Játékos idımérések pl. mondókákkal. Azonos mennyiségek mérése különbözı mértékegységekkel. A szabványegységek használata számfeladatokban, alkalmazásuk egyszerő szöveges feladatokban. Idıpont és idıtartam tapasztalati úton történı megkülönböztetése.

A fejlesztés várható eredménye Összehasonlítás, mérés gyakorlati tevékenységgel, az eredmény megfogalmazása a tanult kifejezésekkel.

A m, kg, l egységek használata szám és egyszerő szöveges feladatokban. A hét, nap, óra idıtartamok helyes alkalmazása.

VALÓSZÍNŐSÉG, STATISZTIKA Fejlesztési célok A valószínőségi és a statisztikai szemlélet alapozása. A logikus gondolkodás fejlesztése. Kifejezıképesség fejlesztése a sejtések megfogalmazásával.

Tananyag Adatok győjtése, ábrázolása.



Oszlopdiagram építése (tárgyi tevékenység formájában).Sejtések megfogalmazása, tapasztalatok összevetése sejtésekkel, megállapítások megfogalmazása.Események, ismétlıdések játékos tevékenység során „biztos”, „lehetséges, de nem biztos”, „lehetetlen” érzékelése találgatással, próbálgatással.

93



2. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 148 – heti óraszám: 4 Témakörök, tananyagbeosztás Témakör

Témakör feldolgozására javasolt óraszám

Számtan, algebra Sorozatok, függvények Geometria, mérés Valószínőség, statisztika

89 óra 18 óra 25 óra 16 óra

A javasolt óraszámok iránymutatóak. A tanulócsoport fejlettségéhez igazítva az idıkeretet rugalmasan alakíthatjuk. A gondolkodási módszerek fejlesztése az egyes témakörökbe beépülve valósul meg, ezért a továbbhaladás feltételei is ott jelennek meg. A tanév során négy diagnosztizáló mérést és négy tudáspróbát javasolunk. Erre összesen 8 órát tervezünk. A matematikatanítás kiemelt területei a második osztályban • • • • • • • • •

A gondolatok, megfigyelések minél többféle módon történı kifejezése. A második évfolyamon különösen döntı fontosságú a tapasztalatszerzés, ezen belül a megfigyelés, ennek kifejezése tevékenységgel, szóban majd írásban, elıször konkrétan, majd általánosan is. Valóságtartalomra épülı biztos számfogalom a 100-as számkörben. Számolási készségek, számolási eljárások, alkalmazása. Sorozatok folytatása adott vagy felismert szabály alapján, a bontás, összeadás, kivonás, pótlás fogalmának elmélyítése 100-as számkörben. A szorzó és a bennfoglaló táblák megismerése, összefüggések felismerése, alkalmazása. Szöveges feladatok megoldása a tanult algoritmus alapján. Geometriai fogalmak, tulajdonságok bıvítése. Térbeli és síkbeli tájékozottság továbbfejlesztése. Mennyiségfogalmak kialakítása 100-as számkörben, mérések alkalmilag választott és szabvány mérıeszközökkel. Gyakorlottság kialakítása tényleges mérésekben. Kombinatorikai és valószínőségi játékok. A matematikai szaknyelv tudatos bevezetése, az életkornak megfelelı használata.

94



GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK ALAPOZÁSA Fejlesztési célok

Tananyag

Az érzékelés pontosságának fejlesztése. A figyelem fejlesztése. Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés, lényegi tulajdonságok kiemelése. Rendezés a tulajdonságok alapján: sorba rendezés, osztályozás.

Tárgyak, személyek, szavak, síkidomok, testek, számok (100-as számkörben) tulajdonságainak megfigyelése, összehasonlítása, halmazba rendezése. Tárgyak, síkidomok, testek, számok felhasználásával sorozatalkotások, sorba rendezések, osztályozás. Állítások igazságtartalmának eldöntése. Igaz, hamis állítások, nyitott mondatok lezárása kis alaphalmaz minden elemének behelyettesítésével, kvantorokkal („minden”, „van olyan”).

Észlelés pontosságának fejlesztése. A logikai gondolkodás fejlesztése. Állítások megítélése igazságértékük szerint; nyitott mondatok lezárása behelyettesítéssel és kvantorokkal; megoldásuk. Elmondott gondolatmenet követése.

A kombinatorikus gondolkodás alapozása, fejlesztése.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Tárgyak, személyek, szavak, síkidomok, testek, számok (100-as számkörben) szétválogatása, a részek jellemzése állításokkal. Kétfelé válogatások – a két rész jellemzése tulajdonsággal és tagadásával.

A fejlesztés várható eredménye A továbbhaladás feltételei az egyes témakörökben jelennek meg.

Játék a logikai lapokkal, színes rudakkal, barkohbák, kakukktojás-keresés. Állítások, kérdések megértésének Állítások igazságértékének megítélése. igazolása rajzzal, mővelettel, szöveggel.

Kombinatorikus játékok, alkotások, feladatok (babák öltöztetése, zászlók színezése, építések térben, síkban, szavak alkotása megadott betőkbıl, számalkotások számkártyákból, gyöngyfőzés, pénzhasználat (Hányféleképpen fizetheted ki?).

95



SZÁMTAN, ALGEBRA. SZÁMFOGALOM A 100-AS SZÁMKÖRBEN Fejlesztési célok A természetes szám fogalmának továbbépítése: a természetes szám fogalma a 100-as számkörben. A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismerése. A mennyiségi jellemzık kifejezése számokkal. Absztrakció. Becslıképesség fejlesztése.

Számrendszeres gondolkodás alapozása. Algoritmikus gondolkodás alakítása.

Tananyag Természetes számok a 100-as számkörben.


A számfogalom kiépítése 100-as számkörben. Számhalmazok képzése. Gyakorlati tevékenységre épülı, az Számlálás egyesével, kettesével, életkornak megfelelı számfogalom hármasával, négyesével, ötösével … kialakítása, használata. tízesével növekvı, csökkenı sorrendben. Hosszúságmérés, tömegmérés, Becslés. őrtartalom, idı mérése alkalmi egységekkel és szabványegységekkel (m, A természetes számok értelmezése dm, cm, kg, dkg, l, dl, év, hónap, hét, nap, a valóság mennyiségeivel; óra, perc) − páros munkában. a természetes szám modellként Csoportosítások (kettesével, hármasával, való kezelése, (mérıszám, négyesével…), leltárkészítés, pénzváltás. darabszám, sorszám, értékmérı). Játék a számkártyákkal, játékpénzzel, színes rudakkal különféle munkaformákSzámok írása, olvasása. ban: párokban, csoportokban. Számok bontása tízesek és egyesek öszA számok jele 100-ig. szegére. Algoritmusok megfigyelése és követése a tízes számrendszerben. Római számok írása, olvasása az I, V, X jelek segítségével. Viszonyítások, rendezések, számok helyének megkeresése számegyenesen. Számok közelítı helye a többféle beosztású számegyenesen. Számok leolvasása bontott alakú kirakásról, képrıl – összeg- és különbségalakról képalkotás, kirakás − csoportos munkában.

A fejlesztés várható eredménye Számfogalom a 100-as számkörben; biztos számlálás. Halmazok összehasonlítása, meg- és leszámlálások.

Számok írása, olvasása 100-as számkörben. Tájékozottság a tízes számrendszerben. Az egyes, tízes fogalmának ismerete.

Páros és páratlan számok felismerése.

96



Egyszerő matematikai szakszavak és Számok tulajdonságainak, kapcsojelölések bevezetése a fogalmak meg- latainak megismerése, páros, páratnevezésére. lan, számok nagysága, számszomszédok (egyes, tízes). Számok helye a számegyenesen. Számok közelítı helye a többféle beosztású számegyenesen.

Páros, páratlan számok.

Számképzés adott számokkal, adott feltételekkel – páros munkában. Számtulajdonságok vizsgálata, gyakorlása barkohba-játékkal. Sorozatalkotások.

A számok szomszédainak ismerete. Adott szám jellemzése tulajdonságaival. A számok közötti kapcsolatok felismerése. Számok helye a számegyenesen, nagyság szerinti sorrendjük.

Több, kevesebb, ugyanannyi, fogalmának használata – igaz-hamis állítások megfogalmazása számokról – játékos feladatok, csoportos munka. Kitekintés 1000-ig.

SZÁMTAN, ALGEBRA. MŐVELETEK ÉRTELMEZÉSE, MŐVELETVÉGZÉS Ajánlott tevékenységformák Fejlesztési célok Tananyag Módszertani javaslatok Algoritmikus gondolkodás fejlesztése. Az összeadás és kivonás Analógiás gondolkodás fejlesztése. értelmezése tevékenységgel, rajzzal és szöveges feladattal a A mőveletfogalom mélyítése. 100-as számkörben. Mőveletek tárgyi megjelenítése. Az összeadás és a kivonás kapcsolata. Mőveleti jelek; számok összetett alakjainak használata. Az összeadás mőveleti tulajdonságai: a tagok felcserélhetısége, Kreativitás fejlesztése. csoportosíthatósága, összefüggés a tagok növelése, csökkentése és az összeg változása között. Az összeadás és a kivonás kapcsolata: pótlás, hiányos kivonás, zárójel használata (összeg, különbség elvétele).

Összeadás, kivonás értelmezésének kiterjesztése a százas számkörre. Analógiák kiépítése pénzzel, színes rudakkal, számegyenesen. Sorozatalkotások tízesével (növekvı és csökkenı) Algoritmusok követése az egyesekkel és a tízesekkel végzett mőveletek körében. Az összeadás, kivonás gyakorlása golyós számológéppel, számtáblázatokkal. – párban. Bővös négyzetek, szöveges feladatok, láncszámolás – csoportmunka. Számolj ügyesen! – játékos feladatmegoldások a tagok felcserélésének, csoportosíthatóságának gyakorlására. Szorzás bevezetése az egyenlı tagok összeadásával, számlálás kettesével, ötösével, tízesével.

A fejlesztés várható eredménye Alapmőveletek (összeadás, kivonás, szorzás, részekre osztás, bennfoglalás, maradékos osztás) értelmezése kirakással. Mőveletek megoldása szóban.

A kis egyszeregy biztonságos ismerete.

A számok közötti kapcsolatok mőveletekkel történı megjelenítése. A mőveletek közötti kapcsolatok felismerése, kifejezése szóban. Tagok felcserélhetıségének, csoportosíthatóságának felhasználása számolási feladatokban.

97



Szorzás, osztás, értelmezése a százas Fordított mőveletek alkalmazása. számkörben. Szorzótáblákról összefüggések leolvasása.Részekre osztás, bennA mőveletfogalom kiterjesztése. foglalás kirakással, jelölés bevezetése (részekre osztás 15/5, bennfoglalás 15:3). Matematikai modellek megértése; Maradékos osztás kirakással, maradék átkódolás más modellbe. Szorzó-és bennfoglaló táblák jelölése. Számok válogatása maradékfelépítése 100-as számkörben osztályok szerint. Adott modellhez számfeladat, („kis egyszeregy”). Mővelet megfogalmazása képrıl, megjeprobléma megfogalmazása. Egyedi tapasztalatok, modellek; álta- A bennfoglalás és a részekre osztás lenítése képpel, kirakással. Több megoldás keresése. lánosítás. megkülönböztetése szöveggel Jelek szerepe, alkotása, használata adott feladatokhoz kapcsolódóan. Játékos feladatmegoldás önállóan, párban, csoportban: bővös négyzetek, szám(⋅, :, /). rejtvények, tréfás feladatok, számpiraSzorzás mőveletnél a misok stb. A becslési képesség alapozása, feja szorzótényezık Mőveletek közti kapcsolatok felfedezése, lesztése. felcserélhetısége. felhasználása számolási feladatokban A maradékos osztás értelmezése. (pl. különféle számalakok, állítások; Ismeretek tudatos memorizálása, felidézése; Mőveleti sorrend; a zárójel beveze- mőveleti tulajdonságok; számolás mőveleti tulajdonságok és kapcsolatok alapa megtanulást segítı eszközök megis- tése. ján, analógiák segítségével). merése. Mőveletek sorrendje. A tényezık felcserélhetıségének értelIsmeretek megtanulásához összefügmezése, leolvasása tárgyi tevékenységrıl. gések felhasználása. A zárójel használatának bevezetése. Szorzás és osztás kapcsolata. Algoritmusok, analógiák megismeÖsszeg és különbség szorzása, zárójel rése, alkalmazása a mőveletvégzések használata – szöveges feladatokhoz kapsorán. csolva. Háromtagú összegek kiszámítása. Mőveletek alkotása számhalmazokból Konkrét matematikai modellek (pl. adott mőveleti jelekkel − játékosan csomőveletek, nyitott mondat) megértése, portban. Kéttényezıs szorzatok értelmezése. kiszámítása a kis egyszeregyen kívüli esetekben is − sorozatalkotásokkal. Önellenırzés, az eredményért való feAz önellenırzés képességének alakítása. lelısségvállalás.

98



ÖSSZEFÜGGÉSEK, KAPCSOLATOK Fejlesztési célok

Tananyag

Kommunikációs képesség fejlesztése. Egyszerő és összetett szöveges Értı-elemzı olvasás alapozása, feladatok megoldása modellek fejlesztése. segítségével: sorozatok, táblázatok, rajzok, grafikonok. Emlékezet, képzelet fejlesztése. Problémamegoldó képesség fejlesztése. Fordított szövegezéső feladatok Analizálás-szintetizálás. megoldása. Modellezés. Kreativitás. A szöveges feladat megoldási Algoritmus használata. algoritmusának megismerése, alkalmazása.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Elmondott, olvasott történés, helyzet képzeletben való követése; megjelenítése lejátszással, kirakással, képpel. Elmondott, elolvasott történetre, problémákra való emlékezés; szöveges feladat lényegileg pontos felidézése; emlékezést segítı rajzok készítése, visszaolvasása. Esemény folytatásának elképzelése, a képzelt folytatás lejátszása. Tevékenységrıl, képrıl szöveges feladat alkotása. Szöveges feladat megjelenítése tárgyi tevékenységgel, rajzzal.


Egyszerő szöveges feladat értelmezése tevékenységgel; modell választása. Szövegösszefüggés lejegyzése számokkal, mővelettel. Szöveges feladatok megoldási algoritmusa. .

Adatok értelmezése, lényeges elemek kiválasztása, jelölése. Szövegrıl számfeladat alkotása. Matematikai szöveg alkotása adott számfeladathoz. Mőveletek értelmezése szöveg alapján. A szöveges feladat megoldási algoritmusának megismerése, alkalmazása.

Szöveges feladatok önálló megoldása: feladatterv készítése, kiszámítás, válaszadás a kérdésre

Szituáció, változás, szöveges feladat értelmezése lejátszással, kirakással egyszerősített rajzzal, átfogalmazással; adatok felfogása, lényegtelenek

99


Helyi Tanterv Alsó tagozat elhagyása, lényegesek kiemelése, rögzítése, kapcsolatuk feltárása, szerepük értése; adatokra és összefüggéseikre vonatkozó jelölések használata, értése; folyamat fordított lejátszása; az idıbeliség megértése. Feladatmegoldás önállóan, párban, csoportban: nyitott mondatok (egy- és kétváltozós) megoldása próbálgatással, eszköz segítségével, tervszerően. A megoldás lépéseinek visszaidézése. Egyszerőbb esetekben teljes megoldásra törekvés. Egyenes és fordított szövegezéső feladatok megoldása.

Absztrahálás. Tudatosítás. Metakogníció.

Egyszerő nyitott mondatok megoldása. Nyitott mondatról, mőveletrıl szöveg készítése.

Logikai gondolkodás fejlesztése. Mondatok szerkezetének panelként való használata, felfogása. Saját gondolatok közlése egyszerő állítások formájában; ilyen közlések értése. Manuálisan elvégzett tevékenység gondolati lépésként való értelmezése, tudatosítása.

Állítások megítélése igazságértékük szerint; nyitott mondatok lezárása behelyettesítéssel, megoldásuk próbálgatással.

Tréfás szöveges feladatok. Gondolkodtató feladatok. Mőveletek értelmezése szöveg alapján. Becslés, megoldás, válaszadás szóban és írásban. A megoldás lépéseinek visszaidézése. Ugyanannak a feladatnak többféle mővelettel történı megoldása.

Állítások megfogalmazása tevékenységrıl, rajzról. Állítások igazságának megítélése. Nyitott mondat kiegészítése – igazzá tevés. Nyitott mondat készítése ábráról.

100



SOROZATOK, FÜGGVÉNYEK Fejlesztési célok

Tananyag

Megfigyelésben, mérésben, számlálásban, számolásban győjtött adatok, elemek sorozatba rendezése; a keletkezı sorozat tulajdonságai szabályosságának vizsgálata (például periodikus sorozatok, Az „összefüggés” megalkotása a soro- számtani sorozat). zat elemei közti kapcsolat általánosíEgyszerő tapasztalati függvények. tásaként; ellenırzése.

Összefüggés-felismerı képesség fejlesztése. Rendezés.

Többféle megoldási mód keresése, az alternatív megoldások összevetése – a kreativitás fejlesztése.



Tárgy-, rajz- és jelsorozatok kiegészítése, Adott szabályú sorozat folytatása. folytatása adott vagy felismert összefüg- Sorozatok képzése. gés szerint. Számok, mennyiségek közötti kapcsolatok jelölése nyíllal.

Egyszerőbb összefüggések, szabályszerőségek felismerése.

Számsorozatok folytatása, kiegészítése adott vagy felismert szabály Játékos feladatmegoldás önállóan, páralapján. ban, csoportban: Szabályjátékok, gépjátékok. a változások megfigyelése, felismert szabályok követése. Sorozatok folytatása megadott, választott, Függvényre vezetı egyszerő szö- felismert szabály alapján. veges feladatok megoldása. Sorozatok kiegészítése. Szabályosság vizsgálata. Számsorozatok képzése növekvı-csökkenı sorrendben. Összefüggések keresése adatok között, táblázatba rendezés. Gépjátékok: számpárok, számhármasok közötti kapcsolatok megállapítása, (szabályjátékok) szabályuknak felírása többféleképpen.

101



GEOMETRIA, MÉRÉS TESTEK, SÍKIDOMOK (EGYSZERŐ) TRANSZFORMÁCIÓK

Fejlesztési célok

Tananyag

Térszemlélet fejlesztése. Tájékozódás a külsı világ tárgyai szerint; saját helyzethez viszonyítva térben és síkban. Mozgási memória fejlesztése.

Tájékozódás, helymeghatározás, irányok, irányváltoztatások. Tájékozódás a tanuló saját mozgó, forgó testének aktuális helyzetéhez képest.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Tudatosított tájékozódási pontok szerint; a tájékozódást segítı viszonyok használata (pl. mellett, alatt fölött, között, elıtt, mögött).

A fejlesztés várható eredménye Viszonyítások: elıtte, mögötte, fölötte, alatta, jobbra, balra stb. kifejezések helyes használata.

Megkezdett minta folytatása színezéssel. Tájékozódás nagytesti mozgással; mozgássor megismétlése. Tájékozódás a síkban. Tárgyak tulajdonságainak kiemelése (analizálás); összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés; sorba rendezés különféle tulajdonságok szerint a különféle érzékszervek tudatos mőködtetésével; a figyelem terjedelmének és tartósságának növelése. Közös tulajdonságok felismerése; tulajdonság tagadása mint szintén közös jellemzı.

Testek és síkidomok geometriai tulajdonságainak megfigyelése.

Testek válogatása, osztályozása megadott és választott szempont szerint. Testek létrehozása másolással megadott egyszerő feltétel szerint. Geometriai tulajdonságok felismeSíkidomok létrehozása másolással, megadott rése, viszonyítások, összehasonJátékos feladatmegoldás önállóan, egyszerő feltétel szerint. lítások. párban, csoportban: sík- és térbeli alakzatok szétválogatása tulajdonságok Csoportosítás, válogatás tulajdonságok Testek építése modell alapján alapján; testek másolása modellrıl; építés szerint. Téglatest, kocka – élek, csúcsok, különféle helyzetben; tükörkép építése lapok felismerése. egyszerő esetekben. Síkidomok elıállítása tevékenySíkidomok másolása, elıállítása megaséggel. dott feltételek szerint, kirakás, befedés, másolás átlátszó papírral, sablonnal, Sokszögek néhány megfigyelt vonalzóval. tulajdonsága. Tükörképek építése logikai lapokkal. Téglalap, négyzet. Tükrözés, tükörkép tulajdonságainak megfigyelése.

102



GEOMETRIA, MÉRÉS. MÉRHETİ TULAJDONSÁGOK, MÉRÉSEK Fejlesztési célok

Tananyag

Mennyiségek fogalmának alapozása, fejlesztése. A mennyiségi jellemzık kifejezése számokkal; a számok értelmezése a valóság mennyiségeivel. Becslési képesség fejlesztése. Tájékozódás az idıben. A múlt, jelen, jövı, mint folytonosan változó fogalmak, például az elıtte, utána (korábban, késıbb) viszonyok megértése. Az érzékelés, észlelés pontosságának fejlesztése.

Tárgyak, személyek, alakzatok, jelenségek, összességek összehasonlítása mennyiségi tulajdonságaik (hosszúság, őrtartalom, tömeg, idı) alapján. Mérés alkalmilag választott és szabvány egységekkel (m, dm, cm, kg, dkg, l, dl, óra, perc, nap, hét, hónap, év). Idıpont és idıtartam megkülönböztetése.



Mérési eljárások: kirakás, különbözı Gyakorlati mérések a tanult egységekkel. mennyiségek mérése azonos mértékegy- A tanult szabványmértékegységek ismerete; séggel, azonos mennyiségek mérése kü- használata. lönbözı mértékegységekkel. A m, dm, cm, kg, dkg, l, dl, óra, perc, nap, hét, hónap, év egységek használata szám és egyszerő szöveges feladatokban. Idıpont és idıtartam tapasztalati úton történı megkülönböztetése.

VALÓSZÍNŐSÉG, STATISZTIKA Fejlesztési célok

Tananyag

A valószínőségi és a statisztikai szemlélet alapozása.

Adatok győjtése, lejegyzése, ábrázolása. Adatokról megállapítások leolvasása.

Kombinatorikus képességek fejlesztése.

Kifejezıképesség fejlesztése a sejtések Valószínőségi játékok, kísérletek megfogalmazásával. megfigyelése.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Adatok ábrázolása táblázat, grafikon, Oszlopdiagram segítségével (tárgyi tevékenység formájában). Valószínőségi játékok, kísérletek szám- és betőkártyákkal, dobókockákkal, színes golyókkal stb. Sejtések megfogalmazása, tapasztalatok összevetése sejtésekkel, megállapítások megfogalmazása.Események, ismétlıdések játékos tevékenység során „biztos”, „lehetséges, de nem biztos”, „lehetetlen” érzékelése találgatással, próbálgatással. Példák győjtése a mindennapi életben elıforduló véletlen, lehetséges események elıfordulásáról. Az elképzelés és a valóság összevetése. Könyvajánlás, búvárkodásra ösztönzés, adatok győjtése.

A fejlesztés várható eredménye Adatok leolvasása

Sejtések megfogalmazása

Kísérletek a biztos, lehetséges, lehetetlen esetekre

103



3-4. ÉVFOLYAM

A kezdıszakasz tanterve Évfolyam Heti óraszám Éves óraszám

3.

4.

3,5 (4) 129,5 (148)

3,5 129,5

A matematika mőveltségterületen a 4. évfolyam végére kialakítandó kulcskompetenciák: • Számolási készség: biztos számolási tudás, mennyiségi következtetés, becslés, mértékváltás. • Tájékozódás térben és idıben. • Gondolkodási alapképességek: rendszerezı képesség, kombinatív képesség, induktív és deduktív következtetés. • Kommunikációs képességek: szövegértés, szövegértelmezés, szövegalkotás, reláció−szókincs, saját gondolatok közlése, érveken alapuló vitakészség. • Problémamegoldó gondolkodás: problémaérzékenység, problémakezelés és -megoldás, modellezés, analógiás gondolkodás, kreativitás. • A matematikai ismeretek gyakorlati alkalmazásának képessége. • Tanulási képességek: tapasztalatszerzés, figyelem, észlelés, emlékezet, • A munkavégzéshez szükséges általánosabb képességek: pontosság, rendszeresség, megbízhatóság, ellenırzése, együttmőködés, önállóság.

104



3. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 129,5 (148) – heti óraszám: 3,5 (4) Gyakorlati megvalósításának lehetıségei: A hét 3 óra; B hét 4 óra vagy I. félév 3 óra/hét; II. félév 4 óra/hét (zárójelben a heti 4 órás évi óraszám) Témakörök, tananyagbeosztás Témakör Számtan, algebra

A témakör feldolgozására javasolt óraszám 77,5 (87) óra

Sorozatok, függvények

15 (18) óra

Geometria, mérés

22 (25) óra

Valószínőség, statisztika

15 (18) óra

A matematika tanítását spirális szerkezető tananyag-feldolgozás jellemzi. A javasolt óraszámok iránymutatóak. A tanulócsoport fejlettségéhez igazítva az idıkeretet rugalmasan alakíthatjuk. A gondolkodási módszerek, a kulcskompetenciák fejlesztése az egyes témakörökbe beépülve valósul meg, ezért a továbbhaladás feltételei is ott jelennek meg.

A matematikatanítás kiemelt területei harmadik osztályban • • • • • • • • • • • • •

A gondolatok, megfigyelések minél többféle módon történı kifejezése. A megfigyelés kifejezése tevékenységgel, szóban majd írásban, elıször konkrétan, majd általánosan is. Valóságtartalomra épülı biztos számfogalom 1000-es számkörben. Számolási készségek, számolási eljárások, alkalmazása. A tanult mőveletek fogalmának elmélyítése 1000-es számkörben. Írásbeli összeadás és kivonás 1000-es számkörben. Írásbeli szorzás egyjegyő szorzóval 1000-es számkörben. Összefüggések felismerése, alkalmazása – szabályjátékok, sorozatok, nyitott mondatok. Szöveges feladatok megoldása. Geometriai fogalmak, tulajdonságok bıvítése. Térbeli és síkbeli tájékozottság továbbfejlesztése. Kerület mérése, számítása. A területmérés alapozása − parkettázás. Mennyiségfogalmak kialakítása 1000-es számkörben, mérések alkalmi és szabványegységekkel. Gyakorlottság kialakítása tényleges mérésekben. Kombinatorikai és a valószínőségi játékok. A matematikai szaknyelv tudatos alapozása, az életkornak megfelelı használata.

105



GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK ALAPOZÁSA Fejlesztési célok A halmazszemlélet kialakítása. Az érzékelés pontosságának fejlesztése. Tárgyak tulajdonságainak kiemelése (analizálás): összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés, osztályokba sorolás, sorba rendezés különféle tulajdonságok szerint. A figyelem terjedelmének és tartósságának növelése. Osztott figyelem fejlesztése. Közös tulajdonságok felismerése, tulajdonság tagadása mint szintén közös jellemzı. Észlelés pontosságának fejlesztése. Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés fejlesztése.


Tananyag Természetes számok, alakzatok, törtszámok. Halmazábrázolás.

Alakzatok, természetes számok.

Kombinatív gondolkodás fejlesztése.


Tárgyak, alakzatok, számkártyák váloga- A továbbhaladás feltételei az egyes témakötása, osztályozása páros, illetve csoport- rökben konkretizálódnak. munkában. Halmazok alkotása két szempontú osztályozás szerint, elıállítás gumigyőrővel, fonallal. Halmazok kapcsolatainak megfigyelése: van közös elemük, nincs közös elemük. Kakukktojás-játék. Játék a logikai készlettel: a „mindegyik”, „van olyan”, „egyik sem”, „nem mind”, kifejezések használata konkrét tevékenységek kíséretében. Állítások, kérdések megfogalmazása képrıl, helyzetrıl, történésrıl. Állítások megítélése igazságértékük szerint. Babaöltöztetés, zászlószínezés. Számképzés dobókockákkal, számkártyákkal.

SZÁMTAN-ALGEBRA. SZÁMFOGALOM 1000-ES SZÁMKÖRBEN Fejlesztési célok

Tananyag

Gyakorlati tevékenységre épülı, az életkornak megfelelı számfogalom használata. Megfigyelıképesség, becslıképesség fejlesztése.

Természetes számok 1000-es számkörben. A természetes szám, mint halmazok számossága és mint mérıszám.



A 10-es számrendszer értelmezése, kiala- Számok helyesírása, olvasása 1000-ig. kítása. Csoportosítások 10-esével. Számképzés kombinatorikai feladatokkal, játék számkártyákkal páros munkában, csoportban, számkártyák válogatása.

106


Számrendszerek alkotása, számrendszeres gondolkodás a számfogalom épülésében. Biztonságos tájékozódás kialakítása a 10-es számrendszerben és helyiértékrendszerben 1000-es számkörön belül. Az anyanyelv és a szaknyelv elvárható szintő alkalmazásának fejlesztése. Elnevezések, jelölések értése, egyszerő szakszavak és jelölések a fogalmak megnevezésére, a kifejezések pontosítása (pl.: számok és jelöléseik, mőveletek jelölése, mérések, mértékegységek). A természetes szám modellként való kezelése ( különféle fogalmi tartalmak − darabszám, mérıszám szerint), törtszám, negatív szám, számegyenes.


Becslések (mennyiségek, halmazok Helyiérték-táblázat kitöltése. Helyiértékek és jelölésük: egyes (e), tízes számossága). (t), százas (sz), ezres (E). Számok helye a számegyenesen. Helyiérték, alaki érték, valódi érték. Közelítı helyek meghatározása. Számok jellemzése tulajdonságaikkal. Számbarkohba.

Számok nagyságrendjének és helyi értékének biztos ismerete. Számok képzése, helyiérték szerinti bontása.

Nagyságviszonyok, számok helye a számegyenesen. Számszomszédok, kerekített értékek. Negatív szám értelmezése: hımérséklet. Törtszám értelmezése: egységtörtek, egységtörtek többszörösei. Az egységtörtek nagyságviszonyai. Pótlás egy egészre.

Hımérséklet, -változások megfigyelése, leolvasása, lejegyzése nyíljelöléssel. Hımérsékletek leolvasása hımérırıl, beállítások hımérımodellen. Egységtörtek és többszöröseik elıállítása kirakással, papírhajtogatással, színezéssel.

Római számok: I, V, X, L, C, D,

107



SZÁMTAN, ALGEBRA. MŐVELETEK ÉRTELMEZÉSE, MŐVELETVÉGZÉS Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Mőveletek értelmezése: a változás Tanult algoritmusok felidézése, hasz- Számolási analógiák lejátszása saját testi mozgással, nálata, analógiák alapján való mőve- alkalmazása letvégzések. az 1000-es számkörben szóbeli manipulatív úton tárgyi eszközökkel, visszafordítása saját testi mozgással, számolások körében. Rugalmas gondolkodás fejlesztése A szorzótábla kiterjesztése kétjegyő manipulatív úton. többféle megoldás keresésével. számokra (nagy egyszeregy). A négy alapmővelet elnevezéseinek Kapcsolatok leolvasása ábráról, rendezések, becslések. A pontos feladatvégzés igényének fej- tudatos használata. lesztése. A figyelem terjedelmének és A mőveleti eljárások kiterjesztése Bővös négyzetek, számpiramisok, tartósságának növelése. az írásbeli mőveletek körére. számrejtvények megoldása. Mőveletek leolvasása ábráról, megjelenítése tevékenységgel. Az alapmőveletek eljárásainak al- Dobókockás játékok mőveletvégzésre páros munkában. kalmazása szóban és írásban. Mőveleti tulajdonságok: felcserélhetıség, csoportosíthatóság. Összeg, különbség változásai. A helyes mőveleti sorrend és a zárójelhasználat. Becslési képesség fejlesztése. Becslés értelmezése és alkalmazása: Önellenırzésre alkalmas feladatok kellı pontosságú becslések (pl.: színezések, szóalkotások) megoldása önállóan, illetve páros munkában. Az önellenırzés különbözı módjainak számítások elıtt. A „közelítı érték” fogalmának alkalmazása, az eredményért való felelısségvállalás. bevezetése, a ≈ jel megismerése, alkalmazása. Közös munka vállalása, együttmőködés, egymásra figyelés, egyéni felelısség és közös felelısség vállalása. Fejlesztési célok

Tananyag

A fejlesztés várható eredménye Mőveletek leolvasása ábráról, megjelenítése tevékenységgel.

Az alapmőveletek eljárásainak alkalmazása szóban és írásban.

108




Tananyag

Matematikai szövegértı és szóbeli Szöveges feladatok megoldása kifejezıképesség fejlesztése: lényeg- modellek segítségével: sorozatok, kiemelı képesség fejlesztése. táblázatok, rajzok, grafikonok. Szavakban (pl.: szöveges feladatokban) megfogalmazott helyzet, történés megfigyelése, a figyelem irányítása, tartós- Szöveges feladatról nyitott mondat ságának növelése, értelmezése: lénye- készítése, többféle megoldási mód ges és lényegtelen információk szétvá- keresése. lasztása.Szavakban megfogalmazott Kapcsolatok felismerése, jelölése helyzetrıl, történésrıl készült matematikai szöveg értelmezése. szöveges feladatokban. Konkrét matematikai modellek (nyitott mondat) értelmezése a modellnek megfelelı szöveges feladat alkotásával. Esemény folytatásának elképzelése, a képzelt folytatás lejátszása. Történés, szituáció elképzelése, tárgyhő képek és jelek alapján. A probléma megoldásának elképzelése, becslés, sejtés megfogalmazása: megoldás után a képzelt és tényleges megoldás összevetése. Elmondott, elolvasott történetre, problémákra való emlékezés, szöveges feladat lényegileg pontos felidézése. Adatokra és összefüggéseikre való együttes emlékezés. Megoldási algoritmusok megismerése, alkotása, alkalmazása. A kreativitás fejlesztése többféle megoldás keresésével.

Ajánlott tevékenységformák A fejlesztés várható eredménye Módszertani javaslatok Adatok lejegyzése, rendezése, ábrázolása. Szöveges feladatok értelmezése, adatainak lejegyzése, megoldási terv készítése.

Elmondott, elolvasott történés, helyzet képzeletben való követése, megjelenítése lejátszással, kirakással, képpel. Rajz, kirakás, adatok értelmezése: a lejátszott történés visszaidézése, az elmondott, elolvasott történet visszaidézése.

Szöveges feladat megoldása közvetlenül az értelmezésre szolgáló tevékenységgel, ábrákkal és matematikai modellekkel.

A számítások helyességének ellenırzése és az eredmény értelmezése.

Emlékezést segítı ábrák, rajzok készítése. Szövegek megjelenítése tevékenységgel, ábrázolással. Helyzetrıl, képrıl kirakás, rajz, egyszerősített kirakás. Egyszerősített rajz készítése lényeges elemek megırzésével, lényegtelenek figyelmen kívül hagyásával. Szavakban megfogalmazott helyzetrıl, történésrıl matematikai szöveg írása. Matematizálás: matematikai modellek választása, keresése, készítése, értelmezése adott szituációkhoz (pl.: egyszerősített rajz, számfeladat, nyitott mondat, sorozat, táblázat).

109



Logikai gondolkodás fejlesztése az Állítások igazságának megítélése. igaz és hamis állítások megítélésével. Adott állításokhoz halmazok Jelek szerepe, alkotása, használata. képzése. Nyitott mondatok A matematikai logika nyelvének meg- igazsághalmazának megkeresése alapozása. módszeres próbálgatással, A matematikai logika nyelvének ala- közelítéssel. Egyszerő esetekben pozása. Saját gondolatok közlése egy- összes megoldás keresése. Nyitott szerő állítások formájában; ilyen közlé- mondatok megoldása mőveletek sek értése. Írásban kapott utasítás vég- gyakorlására. Nyitott mondatok rehajtása. megértése, lejegyzése, megoldása számelméleti fogalmakat, kifejezéseket tartalmazó matematikai szöveg alapján (nem szöveges feladat). Relációk leolvasása két irányból.

Rajzolt, illetve tárgyi jelek értelmezése tevékenységgel, matematikai jelek, mőveleti jelek használatával. (<, > , =, ≈, ≤, ≥) Tárgyak, képek, számkártyák válogatása, rendezése állításokhoz.

Egyszerő nyitott mondat kiegészítése igazzá, hamissá. Nyitott mondat igazsághalmazának megkeresése kis véges alaphalmazon, behelyettesítéssel.

SOROZATOK, FÜGGVÉNYEK Fejlesztési célok Alkotó gondolkodás, összefüggés-felismerı képesség fejlesztése. Szabály intuitív követése, tudatos megfigyelés, akaratlagos figyelem fejlesztése, szabály felismerése, kifejezése, tudatosítása. Becslı, (felismerı és alkotó) képesség fejlesztése problémafelvetésekkel. Döntési képesség formálása. Függvényfogalom elıkészítése. Becslı, (felismerı és alkotó-) képesség fejlesztése problémafelvetésekkel. Döntési képesség formálása.

Tananyag Számsorozatok folytatása, kiegészítése adott vagy felismert szabály alapján. Összefüggések felismerése a sorozat elemei között.

Kapcsolat keresése, felismerése táblázatban rögzített tapasztalati adatok között. Függvényre vezetı szöveges feladatok megoldása egyszerő, esetekben.



Sorozatok alkotása. Egyszerő sorozatok szabályának megállapíMegfigyelésben, mérésben, számlálásban, tása. számolásban győjtött adatok, elemek Egyszerő sorozat folytatása. sorozatba rendezése. A keletkezı sorozat szabályosságainak vizsgálata. Megkezdett sorozat folytatása, kiegészítése adott szabály szerint, felismert összefüggés alkalmazásával. Játék a logikai lapokkal páros munkában. Tapasztalati adatok táblázatba való Kapcsolatok keresése táblázatok adatai között. lejegyzése, rendezése, Megkezdett párosítások folytatása.

110



GEOMETRIA, MÉRÉS. TESTEK, SÍKIDOMOK, (EGYSZERŐ) TRANSZFORMÁCIÓK Ajánlott tevékenységformák Fejlesztési célok Tananyag Módszertani javaslatok Térszemlélet és kreativitás fejlesztése. Testek tulajdonságai. Téglatest, kocka. A sík- és térgeometriai szemlélet fej- Téglatest (kocka) kiválasztása más lesztése geometriai modellek segítsé- testek közül, megnevezésük. Jellemzı tulajdonságaik: lapok, gével. élek, csúcsok száma. Tájékozódás a külsı világ tárgyai szerint, a tájékozódást segítı viszonyok tudatos használata, elmélyítése (pl.: mellett, alatt, fölött, között, mögött stb.). Tájékozódás síkban (pl. füzetben, könyvben, négyzethálós papíron). Tájékozódás a tanuló saját mozgó, forgó testének aktuális helyzetéhez képest (pl.: bal, jobb szavak helyes használata). Tájékozódás vonalon, síkban, térben. Finommotoros mozgáskoordinációk fejlesztése. Az észlelés pontosságának fokozása. Tárgyak tulajdonságainak kiemelése, analizálás, összehasonlítás, megkülönböztetés, sorba rendezés különféle tulajdonságok szerint a különféle érzékszervek tudatos mőködtetésével. A figyelem terjedelmének és tartósságának növelése, tudatos, célirányos figyelemfejlesztés.

Síkidomok tulajdonságai. Négyszögek, négyzet, téglalap. Téglalap és négyzet tulajdonságai: oldalak, csúcsok száma.


Testek építése, szabadon, másolással és Testek építése modellrıl. adott feltételekkel (modellezése másolás- Síkidomok elıállítása tevékenységgel. sal és adott feltételekkel) páros, illetve csoportmunkában. Testek építése: gyurmából, modellezı készlettel.

Síkidomok elıállítása nyírással, rajzolás- A téglalap és a négyzet tanult tulajdonságaisal (körzıvel is), hajtogatással, kirakással nak felsorolása modell segítségével. 1-2 feltételnek megfelelıen. Szétválogatás 1-2 tulajdonság szerint. A kocka és a téglatest összehasonlítása a négyzettel és téglalappal. A tulajdonságok összehasonlítása. Tájékozódás térképen. Torpedó-játék páros munkában. Csoszogó játék.

111

Györffy István Általános Iskola Karcag A szimmetria felismerése a valóságban: tárgyakon, természetben, mővészeti alkotásokon. Esztétikai érzék fejlesztése. Körzı és vonalzó használata. Modellalkotás feltételeknek megfelelıen. A közös tulajdonságok felismerése.


Tengelyes tükrözés. Tengelyesen szimmetrikus alakzatok.Körzıhasználat. Pontok, vonalak.tulajdonságai: egyenes, görbe, zárt, nyitott. Nagyítás, kicsinyítés.

Tapasztalatok győjtése síkbeli tükrözésrıl. Szimmetrikus alakzatok felismerése. Tengelyesen szimmetrikus alakzatok A tükör helyének megkeresése. válogatása, elıállítása papírhajtogatással. Szimmetrikus alakozatok színezése és rajzolása négyzetrácsba és körzıvel. Nagyítás, kicsinyítés egyszerő esetekben: papírhajtogatással, rajzzal négyzetrácsos papíron.

GEOMETRIA, MÉRÉS. MÉRHETİ TULAJDONSÁGOK, MÉRÉSEK Fejlesztési célok A mennyiségi jellemzık kifejezése számokkal, a számok értelmezése a valóság mennyiségeivel (pl. mérıszám és darabszám). Érzékelés, észlelés pontosságának fejlesztése. A matematika és a valóság kapcsolatának építése. Mérıeszközök és mértékegységek ismerete és önálló használata. A becslési képes-

Tananyag


Tárgyak, személyek, alakzatok Kapcsolatok, összefüggések megállapítása – átváltások konkrét mérések esetében. összehasonlítása mennyiségi tulajdonságaik szerint (magasság, szélesség, hosszúság, tömeg, őrtartalom). Mérések alkalmi és szabvány-egységekkel: hosszúság

Mértékegységek használata és átváltása – mm, cm, dm, m, km,tömeg – g, szöveges és számfeladatokban. dkg, kg, t, őrtartalom – ml, cl, dl, l, hl, idımérés – óra, perc, másodperc.

ség fejlesztése. A pontosság mértékének kifejezése gyakorlati mérésekben. Mérések, a mérıeszközök használata. A kerület fogalmának kialakítása. A területmérés alapozása.

Mértékegység és mérıszám kapcsolata.

A szög fogalmának elıkészítése.

A szög fogalmának értelmezése.

Kerületmérés. Sokszögek kerületének mérése, számítása. A téglalap és a négyzet kerületének számítása.

A fejlesztés várható eredménye Mérés alkalmi és szabványegységekkel. A gyakorlatban végrehajtott mérések alapján a mértékegység és mérıszám kapcsolatának megállapítása. Át- és beváltások a tanult mértékegységekkel, gyakorlati mérésekhez kapcsolódva. A tanult szabványegységek gyakorlati alkalmazása.

A kerület, terület fogalmának alapozása konkrét tevékenységekkel. Kerületmérés körülkerítéssel páros, illetve csoportmunkában. Területmérés lefedéssel, parkettázással. Pont körüli elfordulás megfigyelése mozgásos játékokkal, óramodellen a mutatók elfordításával. Derékszög elıállítása hajtogatással. Szögek mérése derékszöggel.

112



VALÓSZÍNŐSÉG, STATISZTIKA Fejlesztési célok A valószínőségi és statisztikai szemlélet alapozása. Kifejezıképesség fejlesztése a sejtések megfogalmazásával. Logikus gondolkodás fejlesztése. A matematika és a valóság kapcsolatának folyamatos figyelemmel kísérése.

Tananyag Valószínőségi játékokban a lehetséges és lehetetlen fogalmak értelmezése. A biztos és a véletlen esetek megállapítása.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Konkrét valószínőségi játékok alapján, a biztosan bekövetkezı, lehetséges, a lehetetlen események megkülönböztetése.

A fejlesztés várható eredménye A biztos és a véletlen megkülönböztetése konkrét tapasztalatszerzés útján.

Próbálgatások tárgyi tevékenységek kíséretében. Sejtések megfogalmazása, egybevetés a kísérlettel.

Adatok győjtése, rendezése, grafikon értelmezése, szabályszerőségek Adatok győjtése, rendezése, ábrázolása, észrevétele. táblázatok és grafikonok olvasása, felhasználása számolási eljárások gyakorlására. Adatok győjtése, rendezése, szélsıértékek és leggyakoribb adat megkeresése csoportmunkában.

113



4. évfolyam Éves óraszám: 129,5 – heti óraszám: 3,5 Témakörök, tananyagbeosztás Témakör Számtan, algebra Sorozatok, függvények Geometria, mérés Valószínőség, statisztika

A témakör feldolgozására javasolt óraszám 71 23 24 11,5

A matematika tanítását spirális szerkezető tananyag-feldolgozás jellemzi. A javasolt óraszámok iránymutatóak. A tanulócsoport fejlettségéhez igazítva az idıkeretet rugalmasan alakíthatjuk. A gondolkodási módszerek, a kulcskompetenciák fejlesztése az egyes témakörökbe beépülve valósul meg, ezért a továbbhaladás feltételei is ott jelennek meg. A matematikatanítás kiemelt területei negyedik osztályban • • • • • • • • • • • • • •

A gondolatok, megfigyelések minél többféle módon történı kifejezése. A megfigyelés kifejezése tevékenységgel, szóban majd írásban, elıször konkrétan, majd általánosan is. Valóságtartalomra épülı biztos számfogalom a 10000-es számkörben. Számolási készségek, számolási eljárások, alkalmazása. A tanult mőveletek fogalmának elmélyítése 10000-es számkörben. Írásbeli szorzás kétjegyő szorzóval. Írásbeli osztás egyjegyő osztóval. Összefüggések felismerése, alkalmazása – szabályjátékok, sorozatok, nyitott mondatok. Szöveges feladatok megoldása. Geometriai fogalmak, tulajdonságok bıvítése. Térbeli és síkbeli tájékozottság továbbfejlesztése. Kerület mérése, számítása. Területmérés parkettázással, következtetés a terület számítására. Mennyiségfogalmak kialakítása 10 000-es számkörben. Gyakorlottság fejlesztése konkrét mérésekben. Kombinatorikai és a valószínőségi játékok. Adatok győjtése, rendezése táblázatban, jelölése grafikonon, diagrammon. A matematikai szaknyelv tudatos fejlesztése, az életkornak megfelelı használata.

114



GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK ALAPOZÁSA Fejlesztési célok Halmazszemlélet fejlesztése. Halmazok eszközjellegő használata. Osztott figyelem fejlesztése. Közös tulajdonságok felismerése, tulajdonság tagadása, mint szintén közös jellemzı. Fogalmak egymáshoz való viszonya: alá és fölérendeltségi kapcsolatok felismerésének alapozása. Mellérendeltség. Egyszerő következtetések megfogalmazása. Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés fejlesztése. Különbözıségek, azonosságok megállapítása, jelölése. Megértett állításokra, szabályokra, összefüggésekre való emlékezés. Kombinatorikai képesség fejlesztése. Rendszerezést segítı eszközök és algoritmusok megismerése, alkalmazásuk megalapozása. A valószínőségi szemlélet alapozása.

Tananyag



Tárgyak, alakzatok, természetes számok válogatása, rendezések. Halmazok ábrázolása Venndiagrammal.

Két- és többszempontú válogatások. A továbbhaladás feltételei az egyes témaköKözös tulajdonságú elemek kiválasztása. rökben konkretizálódnak. Játék valós tárgyakkal, a logikai készlettel, számkártyákkal. Barkohba.

Állítások megítélése igazságtartalmuk szerint. Állítások tagadása. A logikai és, vagy szavak használata állítások megfogalmazásában. Összehasonlításokhoz szükséges kifejezések használata: legalább, legfeljebb, mindegyik, van olyan, egyik sem. Rendezett párok képzése. Számképzés. Fa-diagram. Táblázat. Valószínőségi játékok, kísérletek, megfigyelések.

Tárgyak, képek, számkártyák válogatása, Állítások megértése és megfogalmazása rendezése páros munkában. Elemek kiválasztása adott állításhoz.

Táblázat, fa-diagram készítése rendezett Rendezés párok képzéséhez: táncos párok alkotása, számképzés számkártyákkal. Dominó készítése. Játékok, feladatok különbözı Valószínőségi játékok elvégzése témakörökben.

115



SZÁMTAN, ALGEBRA. SZÁMFOGALOM A 10 000-ES SZÁMKÖRBEN Fejlesztési célok A valóság és a matematika kapcsolatának erısítése. A számrendszeres gondolkodás megalapozása. Analógiás gondolkodás fejlesztése. A számok helyesírásának fejlesztése.

Tananyag Számok olvasása és írása 10000-ig. A természetes szám, mint halmazok számossága, összehasonlítások. Számok nagyságviszonyai. Számok helye a számegyenesen. Közelítı értékek, becslés, kerekített értékek. Számok tulajdonságai, kapcsolatai. Összeg, különbség, szorzat, hányados és összetett alakjaik, számszomszédok. Helyi érték, alaki érték, valódi érték.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Csoportosítások, leltárkészítések négyesével, ötösével. Számbarkohba. Számképzések számkártyákkal, helyiérték-kerék segítségével. Számok megjelenítése bontott alakokban a négy alapmővelet bármelyikével (összetett alakok is). Analógiák megfigyelése, jelölése 100-as táblákban. Adott területek színezése mm-papíron.

A továbbhaladás feltételei Számok helyesírása, olvasása 10 000-ig. Számok nagyságrendjének és helyi értékének biztos ismerete. Számok képzése, helyiérték szerinti bontása. A tízes, százas, ezres számszomszédok meghatározása. A kerekítés szabályainak ismerete.

Római számok: I, V, X, L, C, D, M A számfogalom továbbfejlesztése. A negatív szám értelmezése, mint történések, viszonyok matematikai modellje.

A negatív szám fogalmának elıkészítése modellek segítségével: irányított mennyiségek (pl. hımérı), ill. a tényleges hiány megtapasztalásával:(hımérséklet) vagyon-, adósságcédulák. A tört szám értelmezése, mint történé- Törtszámok elıállítása tárgyi tevések, viszonyok matematikai modellje. kenységgel, értelmezése különféle mennyiségek mérıszámaként.

Római számok írásának gyakorlása. Hımérséklet leolvasása hımérımodellrıl. Hımérséklet leolvasása hımérırıl. Játék vagyon- és adósságcédulákkal páros Hımérsékleti értékek rendezése nagyságvimunkával. szonyok szerint.

Hajtogatások, színezések, kirakások, csoportban. Nemzetek zászlóinak készítése hajtogatással, színezéssel. Hímzésminták rajzolása, színezése.

116



SZÁMTAN, ALGEBRA. MŐVELETFOGALOM Fejlesztési célok

Tananyag


Mőveletek értelmezése tevékeny- Villámszámolások. séggel, ábrával és szöveggel. Számkeresztrejtvények. Becslés, közelítı érték. Láncszámolások. Mőveleti tulajdonságok Számpiramisok. kiterjesztése 10 000-es számkörre. Lapozó játék a szóbeli számolás gyakorA mőveletek közötti kapcsolatok. lására. A négy alapmővelet végzése fejben Start − Cél játékok. kerek számok esetében. Önellenırzésre alkalmas számfeladatok Kisebb számok körében megfigyelt megoldása. analógiák kiterjesztése a „nagy” szá- Szorzás, osztás 10-zel, 100-zal, 1000-rel. Hiányos írásbeli mőveletek megoldása mokra is. Írásbeli összeadás, kivonás négy- játékos szöveggel, csoportmunkában. Az írásbeli mőveletek alkalmazásszin- jegyő számokkal. Írásbeli összeadás több taggal is. tő felhasználása. Négyjegyő számok írásbeli szorzása egyjegyő szorzóval. Írásbeli szorzás kétjegyő számmal. Írásbeli osztás egyjegyő számmal. A zárójel használata, a helyes mőveleti sorrend. Biztos mőveletfogalom és számolási készség az alapmőveletek körében. Az anyanyelv és a szaknyelv elvárható szintő alkalmazása. Becslések, kerekítések az önellenırzés különbözı módjai.

A továbbhaladás feltételei Szóbeli és írásbeli mőveletek értelmezése és megoldása. A becslés, ellenırzés eszközként való alkalmazása.

A helyes mőveleti sorrend ismerete és alkalmazása a négy alapmővelet körében.

Számelméleti alapfogalmak formálása: osztója, osztható, többszörös.

117




Tananyag

A problémamegoldó gondolkodásban való gyakorlottság és eredményesség fokozása: önállóság növelése a feladatok szövegének értelmezésében; megoldási algoritmusok kialakítása és alkalmazása; szöveges feladathoz többféle megoldás keresése. Tanulási szokások továbbfejlesztése: kerekített értékekkel végzett becslés; az ellenırzés többféle módjának ismerete; megoldási terv készítése feladatokhoz, írásbeli válaszadás szöveges feladathoz.

Szöveges feladatok. Értelmezés, adatok győjtése, ábrázolása, modell készítése. Megoldási algoritmus alkalmazása.

Elmondott, elolvasott történetre, problémákra való emlékezés, szöveges feladat lényegileg pontos felidézése.

Adatokra és összefüggéseikre való együttes emlékezés. Matematikai szövegértı és szóbeli kifejezıképesség fejlesztése: lényegkiemelı képesség fejlesztése. Szavakban (pl.: szöveges feladatokban) megfogalmazott helyzet, történés megfigyelése, a figyelem

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Szöveges feladatok megoldása: értelmezés, adatok kigyőjtése, rendszerezése, modellkészítés, összefüggések elemzése, a probléma megoldása, válasz megfogalmazása, az eredmény összevetése a valósággal.

A továbbhaladás feltételei Szöveges feladathoz tartozó számfeladat alkotása és ezzel a szöveges feladat megoldása. Szöveges feladatok megoldása, megoldási algoritmusok alkalmazása.

Tervszerő próbálgatás alkalmazása A tervszerő próbálgatás alkalmazása a a megoldás keresésére (közelítı megoldás keresésére páros munkában: módszer). Fej-láb példák Életkoros példák

Emlékezést segítı ábrák, rajzok készítése. Szövegek megjelenítése tevékenységgel, ábrázolással. Helyzetrıl, képrıl kirakás, rajz, egyszerősített kirakás. Egyszerősített rajz készítése lényeges elemek megırzésével, lényegtelenek figyelmen kívül hagyásával. Szavakban megfogalmazott helyzetrıl, történésrıl matematikai szöveg írása.

118



irányítása, tartósságának növelése, értelmezése: lényeges és lényegtelen információk szétválasztása. Matematikai modellek választása, keresése, készítése, értelmezése adott szituációkhoz. (Pl.: egyszerősített rajz, számfeladat, nyitott mondat, sorozat, táblázat.)

Szavakban megfogalmazott helyzetrıl, történésrıl készült matematikai szöveg értelmezése. Konkrét matematikai modellek (nyitott mondat) értelmezése a modellnek megfelelı szöveges feladat alkotásával. Esemény folytatásának elképzelése, a képzelt folytatás lejátszása. Történés, szituáció elképzelése, tárgyhő képek és jelek alapján. A probléma megoldásának elképzelése, becslés, sejtés megfogalmazása: megoldás után a képzelt és tényleges megoldás összevetése. Megoldási algoritmusok megismerése, alkotása, alkalmazása. A kreativitás fejlesztése többféle megoldás keresésével. A matematikai logika nyelvének alapozása. Saját gondolatok közlése egyszerő állítások formájában; ilyen közlések értése. Írásban kapott utasítás végrehajtása. A kreativitás fejlesztése többféle megoldás keresésével. Logikai gondolkodás fejlesztése az igaz és hamis állítások megítélésével.

A nyitott mondatok megoldása véges alaphalmazon, egyszerő esetekben következtetéssel. A matematikai relációs szókincs használata konkrét helyzetekben: nem, és, vagy, van olyan, mindegyik, legalább, legfeljebb szavak értelmezése, használata.

Nyitott mondat igazsághalmazának meg- Nyitott mondat igazsághalmazának megkekeresése véges alaphalmazokon, egyszerő resése véges alaphalmazokon. esetekben következtetéssel, rajzos formában is. Tárgyak, képek számkártyák halmazairól állítások megfogalmazása; a matematikai relációs szókincs használata konkrét helyzetekben páros munkában. Az állítások lejegyzése a jelek alkalmazásával.

119



SOROZATOK, FÜGGVÉNYEK Fejlesztési célok

Tananyag

A gondolkodási mőveletek körének bıvítése (pl. osztályozás, szabályfelismerés, (grafikon készítése), elemi algoritmus alkalmazása). Lényegkiemelı- és általánosító képesség fejlesztése, következmények meglátására való képesség fejlesztése.

Számsorozatok folytatása, kiegészítése adott vagy felismert szabály alapján. Többféle folytatás lehetıségének felismerése.

Összefüggések észrevétele és megfogalmazása. Az általánosításra való törekvés. A kifejezıkészség alakítása: világos, rövid megfogalmazás. Absztrakciós képesség alapozása.

Grafikonok készítése, olvasása. Relációk felismerése, megállapítása, alkalmazása, megjelenítése a matematika különbözı területein.



Összefüggések keresése egyszerő soroza- Sorozat szabályának felismerése. tok elemei között. Képzési szabályok megállapítása. Többféle folytatás lehetısége. Sorozat folytatása. A szabály megfogalmaJáték képkártyákkal csoportban. zása egyszerő formában. Számlánc készítése számkártyákból páros Adatok sorba rendezése, folytatásra munkában. vonatkozó sejtések megfogalmaHímzésminták készítése, színezése felazása. datlapon. Grafikonok, táblázatok értelmezése csoportmunkával, pl.: emlıs állatok adatainak elemzése, összehasonlítások: hosszúság, tömeg, újszülöttek adatai.

Egyszerő összefüggés felismerése a táblázat elemei között.

A kapcsolatok felismerése, elemzése, elempárok alkotása páros munkában, táblázat készítése feladatlapon. A konstruktív gondolkodás, az Hozzárendelések. A kapcsolatok felismerése, elemzé- Összetartozó mennyiségek keresése, renösszefüggés -felismerı képesség fejlesztése. Táblázat hiányzó adatainak se, önálló lejegyzése után táblázat dezése csoportmunkában, pl.: Magyaror- Összetartozó elemek táblázatba rendezése. keresése adott vagy felismert kapcsolat készítése, elempárok alkotása. szág felszíni formái és földrajzi helyséalapján. Függvényre vezetı szöveges fela- geinek rendezése. A döntési képesség formálása. datok megoldása.

120



GEOMETRIA, MÉRÉSEK. TESTEK, SÍKIDOMOK, TRANSZFORMÁCIÓK Fejlesztési célok A térszemlélet fejlesztése.

Tananyag



Testek tulajdonságai. Téglatest, kocka. Testhálók. Testek nézetei.

Testek másolása és elıállítása modellezı Adott feltételeknek megfelelı geometriai készlettel; már ismert és újabb szempontok alakzatok építése síkban és térben. A konstrukciós képesség alakítása. szerint csoportmunkában: A téglatest és a kocka tulajdonságainak isA figyelem terjedelmének és – legyen párhuzamos lapja vagy oldala; merete. Geometriai tulajdonságok tartósságának növelése, tudatos, – legyenek merıleges lapjai, oldalai; felismerése, alakzatok kiválasztása a célirányos figyelemfejlesztés. – legyenek egybevágó lapjai. felismert tulajdonság alapján. Sík- és térgeometriai tapasztalatok Síkidomok tulajdonságai. Síkidomok másolása és elıállítása modelle- Adott feltételeknek megfelelı geometriai szerzése. Sokszögek. zı készlettel; már ismert és újabb szempon- alakzatok készítése, rajzolása síkban. Az alakzat egészének és részeinek Téglalap. tok szerint páros munkában: A téglalap és a négyzet tulajdonságainak érzékelése. Négyzet. – legyen párhuzamos oldala, ismerete. Finommotoros mozgáskoordinációk Konvex és nem konvex alakzatok. – legyenek merıleges oldalai. fejlesztése. Tangram. Az észlelés pontosságának fokozása. Párhuzamos, merıleges: Építések, kirakások színes rudakkal. Rajzolások, színezések négyzetrácson és • síkidomok oldalai, pontrácson. • testek határoló lapjai, Párhuzamos- és merıleges egyenesek • egyenesek. hajtogatása. Vonalzóhasználat. A hasonlóság fogalmának tapasztalati Eltolás, forgatás Tükörképek elıállítása rajzzal négyzetráTükörképek elıállítása négyzetrácsban, pontelıkészítése. Tengelyes tükrözés, tengelyesen cson, pontrácson. rácson. szimmetrikus alakzatok. Tapasztalatok győjtése egybevágóságról, Vonalzó- és körzıhasználat fejlesztése. Tükrös alakzatok a térben. hasonlóságról. Transzformációk létrehozása eltolás és tükröEgybevágó, hasonló alakzatok. Kicsinyítés, nagyítás négyzetrácsos papíron, zések segítségével. Kicsinyítés, nagyítás. pontrácson, fehér kiskockákkal. Egybevágó síkidomok elıállítása eltolással, forgatással, tengelyes tükrözéssel. Vonalzó- és körzıhasználat. Tájékozódás és kreativitás fejlesztése. Tájékozódás térben és síkban. (A helymeghatározás képességének fejlesztése.)

Tájékozódás a sakktáblán, térképen. Csoszogó játék. Torpedó játék.

121



GEOMETRIA, MÉRÉSEK, MÉRHETİ TULAJDONSÁGOK, MÉRÉSEK Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok

Fejlesztési célok

Tananyag


A mérés fogalmának mélyítése. Mérıeszközök használata. Összehasonlítás, analizálás, absztrahálás. Együttmőködı képesség fejlesztése. Érzékelés, észlelés pontosságának fejlesztése. A matematika és a valóság kapcsolatának építése. Mérıeszközök és mértékegységek ismerete és önálló használata. A becslési képesség fejlesztése. A pontosság mértékének kifejezése gyakorlati mérésekben. A területmérés alapozása.

Tárgyak személyek, alakzatok összehasonlítása mennyiségi tulajdonságaik szerint (magasság, szélesség, hosszúság, tömeg, őrtartalom). A mennyiségi jellemzık kifejezése számokkal, a számok értelmezése a valóság mennyiségeivel (pl. mérıszám és darabszám). Hosszúságmérés. Őrtartalommérés. Tömegmérés. Idımérés.

Mérések alkalmi egységekkel. A mérıszám és mértékegység viszonyának megfigyelése, megfogalmazása. Konkrét mérések végzése párban, csoportmunkában. Átváltások szabványmértékegységekkel az összefüggések ismeretében, szám- és szöveges feladatokban. Mértékdominó, páros játék.

Területmérés lefedéssel. Szabványegységek: 1mm2; 1cm2; 1dm2; 1m2 stb.

A térfogatmérés alapozása.

Térfogatmérés

A szögfogalom elıkészítése tapasztalati úton. Összehasonlítások, viszonyítások. Ismeretek önálló alkalmazása.

Szögmérés derékszöggel, felével, negyedével.

A terület mérése lefedéssel, a terület Számítások a kerület és terület kiszámítása a területegységek megállapítására. összeszámolásával. Téglalap területének mérése, számolása a kirakást felidézı módon. Térfogatmérés kirakással építéssel. Testek építése fehér kiskockákkal, Lego elemekbıl csoportmunkában. Építı elemek számának megfigyelése. Hajtogatott derékszögmérı készítése.

Mérés szabványegységekkel. Át- és beváltások a tanult mértékegységekkel gyakorlati mérésekhez kapcsolva, illetve ezek felidézése nyomán.

122



VALÓSZÍNŐSÉG, STATISZTIKA Fejlesztési célok A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. A valószínőségi és statisztikai szemlélet alapozása. Tapasztalatok szerzésével késıbbi fogalomalkotás elıkészítése (a biztos, a lehetséges és a lehetetlen események). A gyakoriság, a valószínő, kevésbé valószínő értelmezése konkrét példákon. Kifejezıképesség fejlesztése a sejtések megfogalmazásával.

Tananyag Valószínőségi játékok, kísérletek, megfigyelések.

Adatok győjtése, rendezése. Táblázatok, grafikonok értelmezése, leolvasása, készítése. Néhány szám számtani közepe, az átlag.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A véletlen események gyakoriságának megállapítása kísérletek végzésével. Sejtések megfogalmazása adott számú kísérlettel. Sejtés, kísérletezések, a kísérleti eredmények összevetése a sejtéssel, az esetleges eltérés megállapítása és magyarázata.

A továbbhaladás feltételei Példák megfogalmazása a biztos, a lehetséges és a lehetetlen fogalmának használatával. Adatgyőjtés táblázatok leolvasásával. Adatok rögzítése táblázatban.

Játékok számkártyákkal, dobókockákkal páros vagy csoportmunkában. Adatok győjtése, rendezése és ábrázolása grafikonon. Hımérsékleti grafikon készítése.

(A logikus gondolkodás fejlesztése.) Táblázat készítése magánhangzók és mássalhangzók elıfordulásának adatairól. A számtani közép értékének (osztás) keresése.

123



AJÁNLOTT SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ A kisgyerek matematikai teljesítményét, ismereteit az iskolába lépéstıl kedve folyamatosan megfigyeljük, ellenırizzük és értékeljük. Az 1−3. évfolyamon félévkor és tanév végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor szöveges minısítéssel történik a tanuló teljesítményének értékelése.

A 4. évfolyam végén és a felsıbb osztályokban az 5 fokozatú osztályzatok/érdemjegyek skálájával értékelünk.

Az ellenırzés és értékelés folyamatának kulcsfogalmai (NAT) •

Kommunikáció

•

Probléma-felismerés

•

Problémamegoldó döntések

•

Együttmőködés

•

Konfliktuskezelés

•

Kritikai gondolkodás

•

Megbízhatóság

•

Felelısségvállalás

•

Pozitív viszonyulás

•

Állampolgárrá válás alapjai

Megfigyelés A gyerekek szóbeli és írásbeli tevékenysége közben történik. •

Különbözı munkaformákban: önálló, páros, csoportos tevékenység.

•

A tanulási folyamatban megfigyeljük a munkatempót, használatát stb.

Ellenırzés Az ellenırzés lehet: •

tanítói: megfigyelés,

•

tanulói: önellenırzés vagy a tanulók egymás munkáját ellenırzik (pl. padtárs).

124



Értékelés Az értékelés alapjai a helyi tantervben rögzített továbbfejlesztéshez szükséges ismeretek, készségek és képességek. A tanuló egyéni fejlıdése önmagához képest. Fajtái: szóbeli; írásbeli: szöveges értékelés; teljesítményszintek jelölése százalékosan és érdemjeggyel.

A tudásszint mérése •

Tanév eleji tájékozódó mérés, félévi és tanévvégi felmérés.

•

Témaközi és témazáró felmérés, diagnosztikus értékeléssel.

A felmérésekrıl Az írásbeli feleleteknek két fajtáját ismerjük: a teszteket és az esszé típusú feleleteket. A tesztek értékelése azért objektívebb, mert a zárt vagy kiegészítéses feladatokhoz egyértelmően rendeljük a pontokat.

Funkciójuk szerint a tesztek lehetnek formatív, szummatív és diagnosztikus tesztek. Formatív (segítı, formáló) tesztek alkalmazása azért tanácsos, mert adott tananyagból adott idıpontban képet kapunk a tanulók tudásáról. Ezzel a teszttel kiszőrhetjük a hibákat, segítve a továbbhaladást.

Szummatív (összegzı, lezáró) tesztet alkalmazunk a leggyakrabban, egy-egy témakör végén, félévkor és tanév végén.

Diagnosztikus értékelést több esetben is írathatunk. Például, ha témazáráskor biztosak akarunk lenni abban, hogy tanulóink elsajátították-e a szükséges ismereteket, akkor a szummatív mérés elıtt diagnosztikus méréssel kiszőrhetjük a szükséges hibákat. Írathatunk akkor is, ha differenciálás céljából külön csoportokban szeretnénk fejleszteni tanulóinkat. Diagnosztikus mérést végezhetünk akkor is, amikor tehetséggondozó szakkört vagy osztályt szeretnénk indítani.

125


Helyi Tanterv Alsó tagozat Javaslat az értékeléshez

A tanulók év közbeni írásbeli munkájának százalékos értékelését a következıképpen válthatjuk át szöveges bejegyzésre (ez csak javaslat, a helyi értékelési rendszerbe beépíthetı, de el is lehet térni ettıl). Százalékhatárok 0 – 35 % 36 – 55 % 56 – 75 % 76 – 90 % 91 – 100 %

Szöveges bejegyzés felzárkóztatásra szorul gyengén teljesített megfelelıen teljesített jól teljesített kiválóan teljesített

Ajánlott szempontok a tanulói teljesítmények értékeléshez 1. évfolyamon 1. 2. 3.

Matematikai feladatokat Számfogalma Összeadása

4.

Kivonása

5.

A kisebb, nagyobb, egyenlı jel használata Pótlása Számok bontása Számok sorba rendezése Számok írása Szöveges feladat megoldása Logikai gondolkodása

6. 7. 8. 9. 10. 11.

szívesen végez 0–20-ig biztos biztos, hibátlan kis segítséggel végzi biztos, pontos

órákon aktív, figyelmes kicsit bizonytalan néha hibás néha hibás

órákon nem mindig aktív még nem alakult ki, csak ...….-ig gyakran hibás sok segítséggel végzi gyakran hibás

nem figyel 20 felett biztos

biztos, hibátlan

idınként hibás

sokszor hibás

hibátlan Gyors, hibátlan hibátlan, gyors szép önálló, hibátlan kimagasló

kevés hibával gyors, hibás hibátlan, kicsit lassú megfelelı kis segítséggel oldja meg átlagos

sok hibával végzi lassú, hibátlan lassú, hibás eszközzel tudja hibás, lassú még nem tudja szabálytalan: ……………………… hibás még nem tudja megoldani gyenge

kis segítséggel végzi sok segítséggel végzi több gyakorlást igényel

126



Ajánlott szempontok a tanulói teljesítmények értékeléséhez 2. évfolyamon 1. 2.

kialakult biztos

kicsit bizonytalan kicsit bizonytalan

még nagyon bizonytalan még nem alakult ki, csak .....….-ig

3.

Számfogalma 100-ig Számok nagyság szerinti sorrendje, viszonyítása Fejszámolása

gyors, pontos

lassú, pontos

pontatlan

4.

Egyenlıtlenségeket

biztosan, hibátlanul oldja meg

5. 6. 7. 8. 9.

Összeadása 100-as számkörben Kivonása 100-as számkörben Szorzása 100-as számkörben Osztása 100-as számkörben Mőveletek közötti összefüggéseket Szöveges feladatok megoldása

hibátlan hibátlan hibátlan hibátlan tudja, felismeri

kevés hibával oldja meg kevés hibával oldja meg kevés hibával oldja meg kevés hibával oldja meg segítséggel tudja

csak eszközzel tudja csak eszközzel tudja csak eszközzel tudja csak eszközzel tudja

hibátlan, önálló

kis segítséggel tudja

nem érti, nem tudja megoldani

Testek, síkidomok tulajdonságait Hosszúság mértékegységeit, átváltását Tömeg mértékegységeit, átváltását Őrtartalom mértékegységeit, átváltását Idı mértékegységeit, átváltását

hibátlanul tudja

kevés hibával

sok hibával

nem tudja

hibátlanul végzi

kevés hibával

sok hibával

nem tudja

hibátlanul végzi

kevés hibával

sok hibával

nem tudja

hibátlanul végzi

kevés hibával

sok hibával

nem tudja

hibátlanul végzi

kevés hibával

sok hibával

nem tudja

10. 11. 12. 13. 14. 15.

kevés hibával oldja meg

20 felett biztos

sok hibával számol sok hibával oldja meg sok hibával sok hibával sok hibával sok hibával nem tudja

127



Ajánlott szempontok a tanulói teljesítmények értékeléshez 3. évfolyamon Érdeklıdés

A matematikai feladatokat szívesen végzi, az órákon aktív, figyelmes, önálló munkái hibátlanok.

A matematikai feladatokat legtöbbször szívesen végzi, nem mindig aktív, ha figyelmesen dolgozik, keveset hibázik.

A matematikai feladatok iránt ritkán érdeklıdik, órai aktivitása változó, önálló munkáiban sokat hibázik.

A matematikai feladatokat nem szívesen végzi, figyelme gyakran elkalandozik, önálló munkái nagyon sok esetben hiányosak vagy hibásak. Felzárkóztatásra szorul.

Szám- és mennyiségfogalom

Szám- és mennyiségfogalma 1000-es számkörben kialakult.

Szám- és mennyiségfogalma 1000-es számkörben kialakulóban van.

Szám- és mennyiségfogalma 1000-es számkörben egyelıre nem alakult ki.

Szám- és mennyiségfogalma egyéni fejlesztésre szorul.

Számolási készség

Gyorsan és pontosan számol.

Gyorsan, de nem mindig pontosan számol.

Pontosan, de lassan számol.

Számolási készsége kialakulóban van, de tempója lassú és nem mindig pontosan számol.

Számolási készsége gyenge, egyéni fejlesztésre szorul.

Összefüggések felismerése (sorozatok, szabályjátékok, nyitott mondatok, szöveges feladatok)

Összefüggéseket felismer, azokból egyszerő következtetéseket önállóan tud levonni.

Összefüggéseket felismer, és azokból egyszerő következtetéseket tanítói segítséggel tud levonni.

Összefüggéseket felismer, de azokból tanítói segítség mellett is nehezen tud következtetéseket levonni.

Összefüggéseket nehezen ismeri fel, fejlesztést igényel.

128

Györffy István Általános Iskola Karcag 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Helyi Tanterv Alsó tagozat Kialakult Hibátlan Kialakult Kialakult Hibátlan Hibátlan Hibátlan Hibátlan hibátlan, önálló hibátlanul végzi hibátlan, önálló ismeri, tudja alkalmazni

15.

Számfogalma 1000-ig Számok viszonyítása Számok helyi érték szerinti ismerete Mőveletek eredményeinek becslése Összeadás 1000-es számkörben Kivonása 1000-es számkörben Szorzása 1000-es számkörben Osztása 1000-es számkörben Szöveges feladok megoldása Kerekítéseket Nyitott mondatok megoldása Hosszúság mértékegységek ismerete, átváltások Őrtartalom a mértékegységek ismerete, átváltások. Tömegmértékegységek ismerete, átváltások. Idı mértékegységek ismerete, átváltások.

16.

Mérıeszközök ismerete és használata

17.

Testek, síkidomok tulajdonságait

18. 19. 20.

Geometriai ismeretei Füzetvezetése, munkák külalakja Munkatempója

önállóan, hibátlanul mér magabiztosan ismeri és valós környezetben is felismeri Biztosak szép, tiszta Gyors

21. 22. 23.

A házi feladatokat Szorgalmi feladatokat Önellenırzı képessége

mindig elkészíti mindig végez biztos, kialakult

13. 14.

ismeri, tudja alkalmazni ismeri, tudja alkalmazni ismeri, tudja alkalmazni

kicsit bizonytalan néha hibázik kicsit bizonytalan kicsit bizonytalan kevés hibával számol kevés hibával számol kevés hibával számol kevés hibával számol kis segítséget igényel keveset hibázik kis segítséget igényel bizonytalan, segítséggel dolgozik bizonytalan, segítséggel dolgozik bizonytalan, segítséggel dolgozik bizonytalan, segítséggel dolgozik bizonytalan, segítséggel mér ismeri, de valós környezetben nem mindig ismeri fel kicsit hiányosak megfelelı megfelelı

nagyon bizonytalan sokat hibázik nagyon bizonytalan nagyon bizonytalan sokszor hibázik sokszor hibázik sokszor hibázik sokszor hibázik csak segítséggel tudja sokat hibázik csak segítséggel tudja nem ismeri, nem tudja alkalmazni nem ismeri, nem tudja alkalmazni nem ismeri, nem tudja alkalmazni nem ismeri, nem tudja alkalmazni ismeri, de nem tud mérni

még nem alakult ki nem tud viszonyítani

gyakorolni kell gyakorolni kell gyakorolni kell gyakorolni kell nem tudja, pótlásra szorul

nem ismeri, nem tud mérni

nem ismeri, ezért valós környezetben sem ismeri fel nagyon hiányosak felületes, változó küllemő rendetlen, maszatos lassú

néha nem készíti el sokszor nem készíti el sokszor végez néha végez bizonytalan, a feladatokat még nem alakult ki segítséggel tudja ellenırizni

nem ír házi feladatot soha nem készít

129



4.3. Környezetismeret 1 – 4. évfolyam

130



ALAPELVEK, CÉLOK

Az Ember a természetben mőveltségterületen az oktatás-nevelés a természeti folyamatok, összefüggések és az ember ezekkel való kapcsolatára, megértésére épül. A tanulás során létrejött tudásrendszernek alkalmasnak kell lennie a mindennapi tevékenységekben való alkalmazásra. E mőveltségterületen megnövekedtek az elvárások. Ez természetesen nem mennyiségi, hanem minıségi változást kíván. Az ismeretközpontú pedagógiai modell helyett az átfogó személyiségfejlıdést szolgáló pedagógiát kell elıtérbe helyeznünk. Középpontban van az ember a maga sokoldalúságával, esetlenségével, ugyanakkor alkotó- és értelmezıképességével. A cselekvés válik a tanulás eszközévé. A tanulók tudása a természeti, technológiai és társadalmi környezettel való gazdag interakciók során formálódik – fejlıdik a személyiségük. Tudásra nem csupán tapasztalati úton tehetnek szert. Az új tudás a tanulók elızetes ismeretei alapján is formálódik. Nem egyszerően átveszik, ık konstruálják. A legtöbb tudás társas kapcsolatok útján jön létre. A tanulás bizonyos helyzetekhez kötıdik. Ha a tudást sokféle tevékenység közben építjük, kimunkáltabb lesz. A sikeres tanulás feltétele a sokféle tanulási stratégia. Fontos, hogy a tanulók gondolkodjanak el arról, amit tanulnak, képzeljék el azt, hozzák kapcsolatba a már tanultakkal. Keressék az értelmét megszerzett tudásuknak. A pedagógusnak elı kell segítenie az információfeldolgozást. Tanulásnak kell tekintenünk azokat a helyzeteket is, ahol nem tények elsajátítása történik, hanem a társas érintkezés, a közösségi interakciók által gazdagodik a személyiség.

Fenntartható fejlıdés A világ kihívásait rendszerben kell kezelni. A gazdaság, a társadalom és a környezet egy rendszert alkotnak. A globális válságok úgy oldhatók meg, ha a fenti három elem egyikét sem részesítjük túlzottan elınyben. Elegendı forrást kell hagynunk a jövı generáció életmőködésének jobbítására.

Holisztikus szemlélet A holisztikus szemlélető oktatás a teljes személyiség fejlesztésével foglalkozik: elme-, test-, lélekfejlıdés. Egyensúlyba kell hozni az élet racionális, intellektuális és materiális aspektusait, az emberi természet intuitív és emocionális oldalát. Az egyén egészsége, jóléte szoros kapcsolatban van a társadalom egészségével és jólétével. Fordítsunk figyelmet a tanulási környezet és a tanulási kapcsolatok emberi minıségére. 131



Hagyományok ırzése, értékek megmentése a múltból A hagyományok nem csupán a múltból megmaradt szokásrendszerek. Jelenünket is átszövik, folyamatosan változnak a társadalom és környezete állapota szerint. A természettel együttlétezést tükrözı hagyományok (városi, vidéki) ápolása.

Az Ember a természetben mőveltségterület keretében lehetıséget kell biztosítani a tanulóknak arra, hogy korszerő, természettudományos világképet, gondolkodás- és szemléletmódot építsenek ki magukban. Szoros kapcsolatban kell lennie más mőveltségi területekkel, mert csak így lehet megérteni az ember, a társadalom és a természet viszonyát. Az

ember

része

a

természetnek,

és

azzal

megbonthatatlan

egységet

alkot.

A társadalmi és személyes cselekedetek egyaránt a természet folyamatainak részei. Mind az emberiségnek, és minden egyes embernek nagy a felelıssége, a természeti, társadalmi, technikai problémákra érzékeny, aktív, kreatív módon változtatni képes embereket kell nevelnünk.

Az 1–4. évfolyam feladata a természeti világ elemi megismerése. Az alábbi módszerekkel a tanulók elsajátíthatják a tudományos megismerés legelemibb módjait és a megismeréssel kapcsolatos tudásrendszereket, illetve mőveleteket: -

megfigyelések, kísérletek tervezése – hipotézisalkotás;

-

a környezetben szerzett tapasztalatok megfogalmazása szóban és írásban, rögzítésük rajzban;

-

a problémamegoldás elemi mőveletei;

-

a tájékozódás és ismeretszerzés kisiskoláskorban elérhetı és gyakorolható módszerei;

-

az ökológiai gondolkodás kialakítása és fejlesztése;

-

a tanulók rendszerben, kölcsönhatásban, kapcsolatokban történı gondolkodásának erısítése;

-

a tudomány, a tudományos kutatás, mint társadalmi tevékenység bemutatása.

132



KULCSKOMPETENCIÁK Anyanyelvi kompetencia A hallott és olvasott szöveg megértése, szövegalkotás, helyes és kreatív nyelvhasználat.

Matematikai kompetencia A gondolkodás fejlesztésének, alkalmazásának képessége, felkészülés a mindennapok problémáira.

Természettudományos kompetencia Készséget, képességet jelent arra, hogy a különbözı ismeretekkel, módszerekkel magyarázatokat, elırejelzéseket alkossunk a természetben. Magyarázatot adjunk az ember és a természeti világ kölcsönhatása között lezajló folyamatokra, és irányítsuk tevékenységünket.

Digitális kompetencia Használata a munkában, kommunikációban, szabadidıben. A következı készségeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, elıállítása, bemutatása, cseréje. Kommunikáció az interneten keresztül.

Szociális, állampolgári kompetencia Felöleli a magatartás minden olyan formáját, amelyek segítségével hatékony és építı módon vehet részt a tanuló a társadalmi életben. Tudását felhasználva kreatívan, aktívan lehet részese a közügyeknek. A személyes, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel, a közösségi beilleszkedés feltételei.

A hatékony, önálló tanulás A tanuló képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportosan. Hatékonyan gazdálkodik az idıvel és az információval. Elızetes tanulási, illetve élettapasztalataira építve tudását és képességeit aktívan használja az életben. Fontos a motiváció és a magabiztosság, az új ismeretek szerzése, feldolgozása, beépülése, útmutatások keresése, alkalmazása.

133



FEJLESZTÉSI FELADATOK A fejlesztési feladatok a kulcskompetenciákra épülnek.

Énkép, önismeret Az önismeret folyamatos fejlesztése a társak, a pedagógusok és a szülık segítségével. Ebben az életkorban a kisiskolások önismerete naiv önismeret. Ne hagyjuk ebben magukra ıket! Az önismeret az önfejlesztés alapja.

Hon- és népismeret A városi és vidéki élet hagyományainak megismerése, tisztelete. Néhányuk feldolgozása játékos formában (pl.: szüreti mulatság összeállítása, eljátszása). Magyar és más népek tudósainak, feltalálóinak munkássága, információk az életükrıl.

Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra Nyitottság, elfogadás más népek és más kultúrák iránt. Lehetıségek: nemzetközi gyermektalálkozók,

táborok,

kulturális

rendezvények,

csereüdültetés,

testvériskolák,

testvértelepülések kapcsolatainak ápolása.

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása. Részvétel a lakóhely életének kulturális és egyéb rendezvényein (fesztivál, falunap, ünnepi hetek, népmővészeti vásárok). Részvétel a környezetvédelmi akciókban, azok megszervezésében. A lakóhely öröm- és bánattérképének elkészítése, a problémák megfogalmazása, elküldése az önkormányzathoz. A lakóhely cselekvı szeretete. (Aki akar valamit, az módszert keres, aki nem, az kifogást.)

Gazdasági nevelés A tanulók váljanak tudatos fogyasztókká. Ebben legyen szempont és érvényesüljön a környezet védelme. Fogalmazzanak meg kritikákat a reklámokról. Nem csak a mának, a jövınek is kell élnünk!

Környezettudatosságra nevelés A tanulók legyenek képesek úgy élni, hogy ne veszélyeztessék a természet megóvását és a társadalom fenntartható fejlıdését. Szükséges az egy életen át tartó tanulás, a kreatív gondolkodás, felelısségvállalás az egyéni és közös tettekért. 134



A tanulás tanítása A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak elsajátítása, az önmővelés igényének kialakítása. Valamennyi értelmi képesség fejlesztése iskolán belül és kívül. A tanulási stratégia tanítható. Az általános tanulási stratégiák – mint például az összehasonlítás, részletezés, problémamegoldás stb. –megtanulhatók és használhatók. A tanulási stratégiák fejlesztik a tanulók információfeldolgozó képességét, alkalmasabbá teszik ıket az összetettebb gondolkodásra. A tevékenységi formák kialakítása és tervezése során tartsuk szem elıtt a vezetés és önállóság helyes arányát. Szervezzünk minél differenciáltabban, személyre szabottabban!

Tevékenységi formák: –

figyelés (tanári magyarázat, szemléltetés figyelemmel kísérése) szóbeli munka (válaszadás a tanár kérdéseire, elızetes felkészülés alapján beszámoló az osztálynak, megbeszélés kis csoportban, gyakorlat vagy feladatmegoldás közben)

–

írásbeli munka (jegyzetelés a tanórán, feladatlapok kitöltése, fogalmazás készítése a megadott témában, gyakorlati munkanapló készítése (pl. az idıjárásról, állatoknövények megfigyelésérıl)

–

látványfeldolgozás (képek-rajzok elemzése, értelmezése, fotózás, rajzolás)

–

konstrukció

(modellek

készítése,

győjtemények

összeállítása

/nem

növénygyőjtemény/) –

kísérletek (csoportos és egyéni kísérletek a tanteremben)

–

terepmunka (élményszerzés, megfigyelések, kirándulások, látogatások, erdei iskola, folyamatos megfigyelés, méréssorozat)

–

információszerzés (könyvtárhasználat, internet, televízió, ismeretterjesztı folyóiratok, napi sajtó, kérdezés, véleménykutatás, meghívott vendég segítségével)

–

számítás, mérés, adatfeldolgozás (mérések elvégzése, adatrögzítés írásban vagy a számítógép adatbázisában, számítási gyakorlófeladatok megoldása)

–

ismeretfeldolgozás, gondolkodás (új tapasztalatok, megszerzett ismeretek és a belsı modell

összevetése,

módosítás,

új

modell

állítása,

a modellek összekapcsolása, tudásrendszerré szervezésük) –

mővelıdés, tájékozódás (olvasás, televízió, internetes honlapok, rádióból szerzett információk és multimédiás CD-k segítségével)

–

játék, az igazi gyermeknyelv (csoportos és szerepjátékok, utánzások, egyéni és csoportos játékos fejtörık, versenyek) 135

Györffy István Általános Iskola Karcag –


bemutatás (tabló, poszter összeállítása, kiállítások rendezése, bemutatása másoknak, videofilm-készítés)

–

projektmunka (aktív részvétel, feladat-végrehajtás, szervezés, irányítás).

Testi és lelki egészség A harmonikus, egészséges életre való törekvés, és ennek értékként való tisztelete. Egészséges életvitel és magatartás a mindennapi életben, amelyet elısegít a pedagógusok példamutató életvitele. Az emberi kapcsolatok, a barátság, a szeretet fontossága. Az értelmi és érzelmi nevelés egyensúlya. (Amihez érzelmekkel kötıdünk, jobban hat ránk, és jobban meg is marad bennünk.)

Az oktatás-nevelés során mindig vegyük figyelembe a gyermek személyiségének meghatározó tényezıit:

–

belsı tényezık: öröklött és veleszületett sajátosságok (adottságok)

–

külsı tényezık: környezeti-társadalmi hatások (család, iskola, kortárscsoport).

Alakítsunk ki jó, együttmőködı kapcsolatot a szülıkkel, vonjuk be ıket a különbözı iskolai programokba. Módszertani kultúránkból ne hiányozzon a játékosság, a humor!

136




A témakörök feldolgozására javasolt óraszám 5 óra 14 óra 9 óra 6 óra 3 óra

1. Tájékozódási alapismeretek 2. Az élettelen természet alapismeretei 3. Az élı természet alapismeretei 4. Testünk, életmőködéseink 5. Összefoglalás, ismétlés

A tanulmányi séták egy részét tanórán belül, más részét a délutáni napközis programokkal összehangolva tervezhetjük. Egy vagy két hétvégén vonjuk be a szülıket is egy közös kirándulásra a természetben. A MEGISMERÉSI MÓDSZEREK FOLYAMATOS ALAPOZÁSA 1. TÁJÉKOZÓDÁSI ALAPISMERETEK Fejlesztési célok A megismerési módszerek folyamatos elsajátítása: megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, mérés. A különbözı folyamatok nyomon követésének képessége. Kommunikációs és együttmőködési képesség fejlesztése.

Tananyag Az iskola neve, címe. Az iskolában található helyiségek és funkciójuk. Ismerkedés az ott dolgozó felnıttekkel és munkájukkal. Tájékozódás az iskola környékén.

A közlekedési szabálytudat kialakítása, Saját testhez viszonyított irányok: döntési képesség. elıtte, mögötte, fölötte, alatta, jobbra, balra.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Tapasztalatszerzés az iskoláról és környezetérıl. Beszámolók az óvodai környezetrıl, összehasonlítások. Viselkedési szabályok gyakorlása az iskolában. Az otthontól az iskoláig vezetı útvonal megtétele (szülıi segítséggel). Az utcák nevének és a nevezetesebb épületeknek a megfigyelése. Játékos gyakorlatok az irányok helyes használatára. Koncentráció: matematika.

A fejlesztés várható eredménye Az iskolai viselkedési szabályok ismerete. Rendszeretet, a szép környezetre való igényesség.

Az irányok pontos használata.

A gyalogos közlekedési szabályok ismerete, betartása.

137

Györffy István Általános Iskola Karcag A megismerı-, befogadó-, érzelmi képesség fejlesztése.


A gyalogos közlekedés szabályai, veszélyhelyzetei. Szabályos gyalogos közlekedés a kisebb településeken.

A lakóhely, településrész megismerése. A település, településrész neve, jellegzetességei.

Óvja környezete szépségét, értékeit. Séta az iskola környékén. Közös gyalogos közlekedési tapasztalatok megbeszélése. A közlekedési lámpák és a közlekedési rendır karjelzéseinek megfigyelése lehetıség szerint. Dramatikus játékok a közlekedés gyakorlására. Az iskola megközelítése során adódó veszélyhelyzetek elkerülési lehetıségeinek eljátszása. Az iskola környékének bejárása. Parkok, játszóterek, utcák fontosabb épületek, szobrok, emlékmővek megfigyelése.Beszélgetés. Mi szép? Mi elszomorító látvány?

2. AZ ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI Fejlesztési célok A vizuális és auditív felfogóképesség fejlesztése.

Tananyag Az évszakok. Az évszakok sorrendje, a hónapok neve és sorrendje. Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepek, helyi szokások.

.

A megfigyelı-, összehasonlító és elemzıkészség fejlesztése. .

Az idıjárás elemei: napsugárzás, hımérséklet, szél, felhızet, csapadék. A víz megjelenési formái a természetben.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Az óvodából és az életbıl hozott tapasztalatok felelevenítése. Évszakok, hónapok, napszakok sorba rendezése idırend alapján, képek segítségével. Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepek, helyi szokások megjelenítése dramatikus játékokkal (pl. szüreti mulatság, karácsony, húsvét, a természet ünnepei). Az idıjárás elemeinek megfigyelése.

A fejlesztés várható eredménye Az évszakok, hónapok nevének pontos használata. Az évszakok jellemzıi. Az évszakok jellemzıinek elmondása szóban.

A tanult ünnepek tartalmának elmondása röviden.

Szóbeli beszámoló a napi idıjárási megfigyelésekrıl, ábrázolás rajzos jelekkel. A víz különbözı megjelenési Megfigyelés, tapasztalat alapján rövid beszámoló a napi idıjárásról. formáinak érzékszervi megtapasztalása évszakonként (esı, hó, zúzmara, dér, jég, köd, pára).

138


A megismerı-, befogadó-, érzelmi, akarati képesség fejlesztése. A gondolkodási, kombinatív képesség fejlesztése.

Az elemzıkészség fejlesztése.

A kombinatív, megismerı-, alkotóképesség fejlesztése.

A kombinatív, manuális képességek fejlesztése.


Védekezési lehetıségek megbeszélése a balesetek, katasztrófák megelızésére. Hogyan telik el egy napom? Szóbeli beszámolók, képsorok alkotása. Koncentráció: matematika, anyanyelv. Az óvodából és az életbıl hozott ismeretek, tapasztalatok megerısítése, bıvíA nap idıtartama. A napszakok változása, jellemzıik. tése. Különféle anyagok, csoportosítása, felismerése játékosan, az érzékszervek segítségével. Használati tárgyaink anyaga. Játékok a levegı jelenlétének és nélkülözhetetlenségének bizonyítására. Spontán megnyilatkozások meghallgatása, a levegı szennyezettségének kimutatása egyszerő kísérletekkel. (Pl.: három napra fehér rongyot helyezünk az ablakpárkányra. A tiszta levegı fontosságának felismertetése. Ismerkedjünk a levegı Játékok a vízzel és színes folyadékokkal. tulajdonságaival! A víz nélkülözhetetlen az élılények számára. Bizonyítás kísérletekkel. Mimetikus játékok: a szomjas ember, A levegı tisztasága. állat, növény „testbeszéde”. A vízzel való takarékoskodás gyakorlása (vízhasználat a kéz- és fogmosásnál). Játékok a folyadékokkal (folyadékok színezése, különbözı formájú edényekbe öntése, zenélés egyforma poharakba önA víz tulajdonságai. tött különbözı magasságú folyadékkal, találós kérdések.

Az idıjárás okozta veszélyhelyzetek felismerése tapasztalat, kép, film alapján (hóvihar, villámcsapás, árvíz).

A vizek tisztaságának óvása.

A napszakok nevének helyes használata.

A mindennapi használati tárgyak anyagának felismerése, megnevezése.

A víz és a levegı megismert tulajdonságainak felsorolása.

A levegı és a víz néhány jellemzı tulajdonságának felsorolása.

Hogyan tehetjük szebbé, barátságosabbá otthonunkat? Mit vállalok rendszeresen és alkalmanként a házimunkából?

139


A szociális, életviteli és kritikai készség fejlesztése.

Kommunikációs és kifejezıkészség fejlesztése.


A mi házunk, otthonunk, családunk. Munkamegosztás a családban. Foglalkozások. Akik segítenek a bajban. Látogatás a tőzoltóságon vagy a mentıknél. Hívószámuk.

Egyszerő háztartási gépek, pl. porszívó használata felnıtt segítségével és felügyelete mellett. Szóbeli és rajzos beszámolók a család közös programjairól. Koncentráció: rajz, anyanyelv, ének. A foglalkozások sokfélesége, érdekessége, megbecsülése. Szülık meghívása a tanórára. Kérdések felvetése a munkájukkal kapcsolatban.

Rendszeres feladatvállalás a házimunkában.

Néhány mondatos beszámoló a szülık foglalkozásáról, munkájáról.

3. AZ ÉLİ TERMÉSZET ALAPISMERETEI Fejlesztési célok

Tananyag

Ajánlott tevékenység-formák Módszertani javaslatok

Séta a parkban, kertben. A növényzet megfigyelése. Növénygondozási munkák megfigyelése. Segítés a növények gondozásában, a tanteremben és otthon. Növényi részek csoportosítása, rajzolása. Csigavendéglátás 2-3 napon át. A megismerı- mozgásos, érzelmi, aka- Állatok a parkban, kertben. rati, összehasonlító, megkülönböztetı A közvetlen környezetben Megfelelı életfeltételek biztosítása, majd visszajuttatása az élıhelyére. Csendben képesség fejlesztése. elıforduló állatok és társállatok meghallgatjuk a reszelınyelve munkálmegfigyelése. Az emlékezeti, ténymegállapító Érzékszervekkel megtapasztalható kodását a salátalevélen. Kirándulás egy képesség fejlesztése. különbségek az állatok között. falusi portára vagy egy állatkereskedésbe, az állatkert háziállatparkjába. Egy-egy A vadon élı és a háziállatok élet- állat jellegzetességeinek felsorolása, kérmódja közötti különbségek meglát- dések alapján. Saját tapasztalatok, infortatása. mációk hozzáfőzése, elmondása. Az állatok iránt érzett felelısség kialakítása, életfeltételeik-életkörülményeik megfelelı biztosítása Állatmesék eljátszása dramatikus játékokkal vagy egy állatcsalád napja. A mese és a valóság összehasonlítása. A közvetlen környezetben elıforduló gyakori növények. Elemi ismeretek a növénygondozásról.

A fejlesztés várható eredménye Néhány, a környezetben elıforduló növény felismerése, megnevezése.

Néhány, a környezetben elıforduló állat felismerése, megnevezése, jellemzése.

140



4. TESTÜNK, ÉLETMŐKÖDÉSEINK

Fejlesztési célok

Tananyag

Az önálló ismeretszerzés képességének A testünk részei. megalapozása. A tanulási képesség A szervezetünk megfigyelhetı fejlesztése. ritmusai (szívdobogás, légzés, mozgások, ébrenlét, alvás). A megfigyelıképesség fejlesztése. Az érzékszerveink szerepe környezetünk megismerésében. Az érzékszerveink óvása. Egészség, betegség. Az egészséges életmód. A helyes tisztálkodási szokások, az idıjárásnak megfelelı öltözködés.

A megismerési, kombinatív, akarati készség fejlesztése.

Egészséges fejlıdésünk feltétele a rendszeres, változatos táplálkozás. Változtatás a helytelen étkezési szokásokon. A kulturált étkezés igényének kialakítása.

Ajánlott tevékenység-formák Módszertani javaslatok Tájékozódás a saját testen. A légzés megfigyelése. Játékos légzıgyakorlatok. Társ szívdobogásának meghallgatása. Testünk mőködése különbözı környezeti hatásokra történı változásának megfigyelése. Játékos felismerési gyakorlatok az érzékszervek segítségével. Helyzetgyakorlatok a helyes öltözködés, tisztálkodás gyakorlására. Dramatikus játékok, különbözı élethelyzetek eljátszása (l. orvosnál, baleset történt stb.).

A fejlesztés várható eredménye A testrészek megnevezése. Páros testrészek ismerete. A helyes tisztálkodási szokások elsajátítása. .

Séta a piacra, vásárcsarnokba. A gyümölcs- és zöldségfélék érzékszervi vizs- A leggyakrabban fogyasztott zöldség- és gálata, jelentıségük táplálkozásunkban. gyümölcsfélék felismerése, megnevezése, Gyümölcs- és zöldségsaláták készítése. szerepük az egészséges táplálkozásban. Ehetı gyümölcs- és zöldségszobrok alkotása. Táplálékcsoportok alkotása képek, és különféle táplálékok segítségével. Rajzos napi étrend készítése, megbeszélése. A helyes terítés és a kulturált étkezés gyakorlása.

141






1. TÁJÉKOZÓDÁSI ALAPISMERETEK Fejlesztési célok

Tananyag

Az életvezetési, információs, szociális képesség fejlesztése.

Tájékozódási alapismeretek bıvítése. Helyes viselkedés a jármőveken.

Az emlékezeti, ténymegállapító, akarati, megfigyelıképesség fejlesztése.

A felszín formái a lakóhelyen és környékén.



A megismerési módszerek folyamatos alaBeszámoló a megfigyelésekrıl, tapasztalapozása. Megfigyelések az iskola tágabb környékén. A szabadidı eltöltésének hetokról kérdések alapján. lyei; intézmények, nevezetes épületek, közlekedési eszközök megfigyelése. A környezet tisztaságának megfigyelése. Megfigyelések: az emberi tevékenység hatása a környezet állapotára. Javaslatok a környezetszennyezés megszüntetésére. A lakóhely bemutatása néhány rövid monFotózás. datban. Közös élményszerzés különbözı helyi közlekedési eszközökön. A balesetmentes felszállás, elhelyezkedés, leszállás. Az udvariassági szabályok betartása. Séta, kirándulás a település környékére. A felszín természeti formáinak megfigyelése. Ábrázolás rajzban, képgyőjtemény készítése.

142



2. AZ ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI Fejlesztési célok Az összehasonlító, megkülönböztetı, szelekciós, ténymegállapító képesség fejlesztése.

Tananyag Anyagok a környezetünkben. Az anyagok további vizsgálata érzékszervi tapasztalással és játékos kísérletekkel. Az anyagok mérhetı és nem mérhetı tulajdonságai. A szelektív hulladékgyőjtés.

A manipulációs, emlékezeti, elemzı-, következtetıképesség fejlesztése.

A víz és a levegı segítségével, energiájával mőködı szerkezetek nem szennyezik a környezetet.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A környezetben elıforduló anyagok érzékelhetı tulajdonságainak megfigyelése (szín, alak, hımérséklet, felület, keménység, rugalmasság, íz, szag). Kapcsolat keresése az anyag és a belıle készült tárgy funkciója között. Ismerkedés néhány környezetszennyezı és környezetbarát anyaggal. Újrahasznosítható anyagok. A szelektív hulladékgyőjtés gyakorlása. Szilárd anyagok, a víz, a levegı tulajdonságainak vizsgálata. A víz három halmazállapotának bemutatása kísérletekkel. A történés és az eredmény rövid megfogalmazása szóban. A levegı tulajdonságainak vizsgálata. Lufi- és szappanbuborék-fújás. Csináljunk gyenge és erıs szelet legyezıvel, hajszárítóval, ventilátorral. Mimetikus játék: legyünk fák szellıben, szélben, viharban.

A fejlesztés várható eredménye Felismeri a környezetében leggyakrabban elıforduló anyagokat, és ismeri azok tulajdonságait.

Taneszközeiben elınyben részesíti a környezetbarát anyagokat.

A látott és elvégzett kísérletek egyszerő megfogalmazása szóban.


Tananyag Kirándulás az ıszi erdıbe. Az erdı életközösségének megfigyelése. Jellegzetes fák, cserjék, erdei virágok. Rovarok, madarak, emlısök.



Az erdıjárás szabályainak megbeszélése. A kirándulások, természetjárások során körA tananyagban említett élılények nyezettudatos magatartást tanúsít. spontán megfigyelése halkan, a kitaposott ösvényen. Vajon milyen állattal találkozunk? Letelepedés az erdei tisztáson. Élményrajz készítése. A tapasztalatok kiegészítése a tankönyv

143


A megfigyelı-, elemzı-, következtetıképesség fejlesztése. Az összehasonlító, megkülönböztetı képesség fejlesztése.

Az érzelmi, empatikus képességek fejlesztése.

Az összefüggések felismerésének képessége. A mozgásos képesség fejlesztése. A mérési képesség fejlesztése.


információival, filmekkel, a könyvtárban szerzett ismeretterjesztı olvasmányokkal. Az információk feldolgozása csoportmunkában. Móra Ferenc: Sétálni megy Panka c. verse. A mezı élıvilága. A szántóföld, a rét és a legelı közös neve: mezı. Kirándulás a tavaszi mezıre. Spontán és A mezın élı néhány jellemzı nö- irányított tapasztalatszerzés. Megfigyelések. A szántóföldet az ember vény- és állatfaj megismerése. mőveli, a legelın az állatok legelnek, a rétet lekaszálják a háziállatok téli etetésére.

Fel tudja sorolni néhány megismert élılény jellemzı tulajdonságait. Röviden jellemezzen két-három megismert élılényt.

Játékok a réten, hempergızés a főben, a tavaszi virágok színe, illata. Letelepedés egy vakondtúrás körül, vakondmese meghallgatása. A szorgalmas méhek, hangyák és gyönyörő pillangók megfigyelése. Közös éneklés a pillangókról. Egy kedves élılény lerajzolása. A tapasztalatok kiegészítése a tankönyv, a természetfilm és az ismeretterjesztı könyvek információival – feldolgozás csoportmunkában.

A természet ritmusai. Ismerkedés a természet könnyen megfigyelhetı ciklusaival: A megfigyelések, az eredmények évszakok, idıjárási jelenségek. Mozgások az élıvilágban, állandó- rögzítése. Az idı érzékelése, becslése, mérése. ság és változás. A mozgásban megnyilvánuló állandóság és változás tanulmányozása egyszerő példák segítségével. Mimetikus játék a hely- és helyzetváltoztató mozgásra az élıvilágban.

144



4. TESTÜNK, ÉLETMŐKÖDÉSEINK Fejlesztési célok

A ténymegállapító, mozgásos, ítéletalkotási, megkülönböztetı, önértékelı képesség fejlesztése.

Tananyag Életmőködéseink fıbb jellemzıi (mozgás, táplálkozás, légzés, növekedés, fejlıdés). A természet ritmusai. Egészséges életrend, napirend, testmozgás, táplálkozás. Melyik érzékszervünkkel érzékeljük? Az érzékszervek védelme.

Aki más, mint én.

Az értelmi, szociális, interperszonális képesség fejlesztése. Napi étrend készítése önállóan, írásban. Ilyen vagyok.

Táplálkozz egészségesen!

Óvjuk egészségünket! A helyes fogápolás.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Az élılények jellemzı tulajdonságainak megjelenítése dramatikus játékokkal. Megfigyelések saját testen, társakon, családtagokon. Szóbeli beszámolók a tapasztalatokról. Szemléltetés folyamatábrákkal, fotókkal. Életkori sajátosságoknak megfelelı napirend készítése, a napirendek véleményezése társak által. Véleménycsere. Játékok. Bizonyos érzékszervek kiiktatásával különbözı anyagok, tárgyak felismerése. A szemüveget vagy hallókészüléket viselı társak iránt való figyelmesség. Önértékelés. Megvitatás társakkal, pedagógusi segítséggel. Az ismert táplálékcsoportok fogyasztásának helyes aránya. Önkritika. Milyen táplálékból fogyasztasz sokat vagy keveset? Látogatás egy orvosi rendelıben vagy dramatikus játék. Viselkedéskultúra. A védıoltások szerepe, a lázmérés gyakorlása, a lázcsillapítás módja. A helyes fogmosás bemutatása.

A fejlesztés várható eredménye Igyekszik betartani az általa készített napirendet.

Óvja saját és társai testi épségét.

Elfogadja és tolerálja a másságot, önként segítséget nyújt a társainak. Fel tudja sorolni a tanult táplálékcsoportokat néhány példával.

Tudja és belátja, hogy az egészségmegırzés egyik feltétele a rendszeres orvosi ellenırzés.

145



3. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 72– heti óraszám: 2 Témakörök

A témakörök feldolgozására javasolt óraszám 20 10 22 10 10


1. TÁJÉKOZÓDÁSI ALAPISMERETEK

Fejlesztési célok

Tananyag


Az iránytő. A négy világtáj és a mellékvilágtájak.

Ismerkedés az iránytővel. Olvasmány az iránytő történetérıl. Játékos vizsgálódások mágnesekkel. Mit vonz a mágnes? Következtetések megfogalmazása. Ismerkedés a mágnessel mőködı eszközökkel a környezetünkben (zárak, sakktábla, hangszóró). Az iránytő mőködésének bemutatása. Tájékozódási gyakorlatok az iskola környékén iránytő segítségével. Csoportmunka. Egyszerő alaprajzok, útvonalrajzok készítése jól ismert tereprıl, csoportosan tervezett saját térképjelekkel.

A felszínformák. Hegyek, dombok, síkságok.

Elızetes megfigyelések, tapasztalatok, képek, filmek alapján a felszínformák kialakítása homokasztalon, homokozóban.

A térbeli tájékozódási képesség fejlesztése.

Az elemzı-, értelmezı-, analizáló-, szintetizáló-, összehasonlító, feladatmegoldó képesség fejlesztése.

A fejlesztés várható eredménye A világtájak megnevezése iránytő, árnyék, növényzet segítségével.

A felszínformák felismerése a környezetben, képen, filmen. A lakóhely és környékének felszínformái.

146



A felszíni vizek. Álló- és folyóvizek. A kooperációs, döntési, kommunikációs képesség fejlesztése,

A szociális képességek fejlesztése.

A felszínformák nevét és színét jelzı táblácskák kitőzése a megfelelı helyre. A felszínformák színei és a világtájak Tájékozódás a lakóhely környékén. a tanulmányozása Magyarország domborzati térképén. A lakóhely és környékének termé- Tanulmányi séta elızetes megfigyelési A lakóhelyre látogató vendégek helyes útbaszempontok alapján. Jegyzetelés, rajzoszetföldrajzi jellemzıi. igazítása, tájékoztatása. Fekvése, felszíne idıjárása, növé- lás, fotózás. Csoportmunka. Az információk feldolgozása csoportoknyek, állatok. ban, beszámolók. Feldolgozás csoportmunkában, elızetes A lakóhely kulturális élete, hagyományai. győjtımunka alapján.

2. AZ ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI Fejlesztési célok

Összefüggések felismerése, a manipulációs, gondolkodási, ténymegállapító képesség fejlesztése.

A megfigyelıképesség fejlesztése.

Tananyag Halmazállapotok. A szilárd anyagok (a porok nem kemény, de szilárd anyagok). A folyadékok (víz, olaj, gélek). A légnemő anyagok (oldódás, olvadás, égés). A víz tulajdonságainak vizsgálata (alaktartás, átlátszóság, összenyomhatóság). Az idıjárás. A víz elıfordulási formái a természetben. Idıjárási hatások.

A vizek védelme.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Az anyagok érzékszervekkel tapasztalható tulajdonságai. Csoportos és tanítói kísérletek az oldódás, olvadás, forrás, párolgás, lecsapódás bemutatására. Az anyagok nem tőnnek el. A levegı páratartalmának és a gız erejének bizonyítása kísérletekkel. A kísérletek szükséges eszközeinek, módjának, folyamatának, eredményének megfogalmazása segítséggel. Az idıjárás megfigyelése több napon át. Lejegyzés jelek segítségével. A hımérı önálló használata, leolvasása. Elızetes kutatómunka a csapadékfajtákról. A különbözı tisztaságú vízminták vizsgálata érzékszervekkel és egyszerő eszközökkel

A fejlesztés várható eredménye A különféle halmazállapotú anyagok fıbb jellemzıinek ismerete.

A tapasztalatok, megfigyelések, mérések rögzítése elızetes megbeszélés alapján. A hımérı helyes leolvasása. A tanult mértékegységek helyes használata.

A vízszennyezés káros hatásának ismerete, következményei.

147



Az égés. Éghetı és éghetetlen anyagok Az elemzı-, értelmezı-, következtetı-, A tőz haszna és káros hatásai. mozgásos képesség fejlesztése. A tőzoltás módjai. A tőzesetek megelızése.

Tanítói kísérlet bemutatása. A tőzoltás Az égés feltételeinek felsorolása. módjainak bemutatása tanítói kísérlettel (homok, hab, víz). Gyakorlatok. A tanterem és az épület elhagyása az iskola tőzriadóterve szerint. A tőz veszélyének és hasznának ismerete Beszélgetés a tőzoltók munkájáról, hívószámuk.


Tananyag


Élılények, anyagok és egyszerő természeti jelenségek megfigyelése. Célzatos és spontán megfigyelések A vizek, vízpartok élıvilága. egyre sokoldalúbb információs, kommunikációs technikák segítségével. Tapasztalatok kifejezése szóban, A vizuális és auditív képesség fejA vizek, vízpartok néhány lesztése. jellegzetes növény- és rajzban, írásban.Tanulmányi séta. Spontán és célzott megfigyelések. A megfigyelések rövid lejegyzetelése. állatfajának megismerése. Összehasonlítás az eddig megismert élıhelyekkel. Az összehasonlító, megkülönbözteA környezet tisztaságának, szennyezettségének megtı-, problémafelismerı és -megoldó képesség fejlesztése. figyelése.Letelepedés a vízparton. A táj „hangjai”. Rövid neszvers alkotása csoportonként, a társak verseinek meghallgatása. A növények testfelépítésének tanulmányozása – összefüggése a környezettel. NövéA térbeli tájékozódás, az emlékeze- Az ember felelıssége a környe- nyi részek lerajzolása, fotózás. Állatok megfigyelése ti, kooperációs, innovatív képesség zetért. csendben, kitartóan – távcsı használata. Vízminta vétele, érzékszervi vizsgálata. Határozókönyvek, lexikofejlesztése. nok használata, keresés az interneten, versek, mesék, dalok a vizek, vízpartok élılényeirıl. Lehetıség szerint hajózás. A látott környezet öröm- és bánattérképéA kert, a park, az erdı, a mezı és nek elkészítése. Tisztaság, szépség, különféle hulladékok feltérképezése.Mit tehetünk? Kreatív ötletek a Az összehasonlító, elemzı-, a vizek-vízpartok jellemzı szintetizáló-, következtetıképesség élılényei, életfeltételei. környezet szépségének megóvására, megırzésére. A fejlesztése. segítség megszervezése felnıttek közremőködésével. Az eddig megismert élıhelyek összehasonlítása.

A fejlesztés várható eredménye Tapasztalatok lejegyzése rajzban, írásban A tapasztaltak és a tanultak kifejezése szóban, írásban, rajzban. Az élılények egyszerő csoportosítása. A természet cselekvı szeretete. A helyes viselkedési kultúra a természetben. Együttmőködés a társakkal. Néhány megismert élılény jellemzı tulajdonságainak megfogalmazása röviden szóban, felsorolásuk írásban. Részvétel környezetvédelmi tevékenységekben Az életfeltételek pontos ismerete.

148






1. TÁJÉKOZÓDÁSI ALAPISMERETEK Fejlesztési célok

Tananyag


Tájékozódás Magyarország domborzati és A térkép titkai. közigazgatási térképén. A mi hazánk: Magyarország (felszínformák, vizek, települések). A titkok, azaz a térképjelek megismerése. Játékos gyakorlatok a térképpel frontálisan és párosan. Az elemzı-, értelmezı-, A mi hazánk: Magyarország. Képzeletbeli utazás Beszélgetés, vita. Hazánk jelképeinek ismeproblémamegoldó képesség rete és tisztelete, más népek jelképeinek tiszMagyarország tájain. fejlesztése. telete. Zászló, címer, Himnusz, Szózat. Az információs, kommunikációs kéÚtvonal- és kirándulástervek készítése útipességek fejlesztése. könyvek alapján, az internet felhasználásával. Menetrendek tanulmányozása. Internethasználat a tanórán. Képes olvasmányok ismertetése hazánk Hazánk fıvárosa: Budapest. tájairól és a nemzeti parkokról. Koncentráció az anyanyelvvel. Elızetes felkészülés alapján csoportmunka. Budapest történelme, fekvése, közlekedése, mővelıdési intézményei, nevezetes épületei, szobrai. .

A fejlesztés várható eredménye Jelképeink pontos ismerete. A magyar nép és más nálunk élı népcsoportok tisztelete. Más népek tisztelete.

Hazánk tájainak, néhány nevezetességének elemi ismerete.

Budapest néhány nevezetességének felismerése képekrıl.

149



2. AZ ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI Fejlesztési célok

Az innovatív, mentális képességek fejlesztése.

Tananyag Élıhelyünk a Föld. Az idıjárás elemei. Az idıjárás hatása életünkre. Óvjuk, védelmezzük Földünket! A hulladék nemcsak szemét, hasznos is lehet.



A heti idıjárás megfigyelése, lejegyzése. A környezetszennyezés egészségkárosító Egy napi idıjárás-jelentés elmondása hatásának ismerete, a folyamatok szóban. megelızése. Tájékozódás az idıjárás hatásairól életünkben. Elızetes felkészülés a talaj, a vizek a levegı, az erdık, az állatok, az emberiség védelmével kapcsolatosan. Elızetes győjtımunka. Beszélgetés az újrahasznosítható anyagokról. Beszélgetés az égitestekkel kapcsolatos régi és saját elképzelésekrıl. Elemi ismeretek győjtése égitestekrıl. Egy budapesti kirándulás alkalmával a Planetárium meglátogatása.

A Föld és az univerzum. A megfigyelı-, elemzı-, következtetı-, A Föld mozgásai és az évszakok közötti összefüggés. ténymegállapító képesség fejlesztése. Az összefüggések felismerésének képessége. Az energia. Az energiafajták, energiahordozók, Mitıl van energiánk? Beszélgetés, vita. energiaforrások. A megújuló és nem megújuló Beszélgetés az energia szerepének felisenergiaforrások. merésérıl a mindennapi életünkben.

A kísérletek folyamatának és eredményének elmondása.

Az energia terjedése. Egyszerő játékok, kísérletek a hang, a fény, és a hı terjedésével kapcsolatban.

150




Tananyag

A megismerés módszereinek alapozása, folyamatos bıvítése. Közvetlen információforrások – a személyesen győjtött anyagok: utazás, látogatás, filmezés, rajzolás, az emberek megkérdezése (interjú, kérdıív, személyes beszámoló). Közvetett információforrások – a mások által győjtött és feldolgozott adatok: könyvek, újságok, filmek, folyóiratok, tv-mősorok, internet. A tanulók környezetében megfigyel- A tanulmányi sétán szerzett tapasztalatok hetı növények fıbb jellemzıi, kap- és a különbözı információk alapján csolatuk a környezetükkel. a környezetben elıforduló növények jelAkácfa, vadgesztenye, hárs, petúnia, lemzése megadott szempontok szerint: muskátli, tulipán. élıhelye, részei, életfeltételei, gondozása, szaporodása, szépsége, jelentısége életünkben. Csoportmunka, beszámolók. Néhány gyomnövény felismerése képek, határozókönyvek alapján. Problémafelvetés: A gyomnövények. Mitıl olyan szívósak, életképesek? A gyógynövények, mérgezı szoba- Együtt keressük a választ. növények. Néhány gyógynövény felismerése képekrıl. Gyógyteák fızése, kóstolása. A dobozon lévı utasítások felolvasása, pontos betartása. Néhány szobanövény felismerése, megA kisebb gyerekek és testvérek óvá- nevezése. Néhányuk szájba kerülve mérsa. gezı.

A szociális, interperszonális képesség fejlesztése. Az információforrások.

Az emlékezeti, leíró-, ténymegállapító, összehasonlító, megkülönböztetı, érzelmi, akarati képesség fejlesztése.

A szociális, problémafelismerı képesség fejlesztése.


A fejlesztés várható eredménye Az információk helyes kiválasztása, biztos könyvtárhasználat, a látottak-tapasztaltak lényegre törı megfogalmazása szóban és írásban.

Rövid szóbeli vagy írásbeli beszámoló az adott növényekrıl, szempontok alapján.

Egy fás szárú és egy lágy szárú növény részeinek felismerése, megnevezése. A növények jellemzı tulajdonságai, környezeti feltételeik felsorolása. Elemi növénygondozási munkák ismerete.

151


A lényegkiemelı, emlékezeti, szelekciós, érzelmi, akarati, leíróképesség fejlesztése.


Tanulmányi séta egy lovardába vagy falusi istállóba. A tanulók környezetében A lovak tulajdonságai, gondozásuk megfigyelhetı állatok fıbb jellemzıi megfigyelése. Lovaglás lehetıség szerint. (élıhelyük, testfelépítésük, A sport- és gyógylovaglás jelentısége. életmódjuk, táplálkozásuk, A felsorolt állatok megfigyelése szaporodásuk, tulajdonságaik, megadott szempontok alapján. Önálló jelentıségük az életünkben). beszámolók röviden szóban és írásban. Éti csiga, katicabogár, feketerigó, Győjtımunka: az állatok megjelenése a veréb, kutya, macska, ló. mővészetekben. Festmények, fotók, filmek versek, mesék, történetek, dalok.

Egy puhatestő, egy rovar, egy emlıs, egy madár testrészeinek felismerése, jellemzı tulajdonságaik megfogalmazása, életfeltételeik ismerete. Felelısségtudat, pozitív viszony az állatokkal kapcsolatosan.


Tananyag Az ember életkori szakaszai.

Helyes és helytelen szokásaink. Az intellektuális, mentális képességek fejlesztése.

A szenvedélybetegségek. Alkoholizmus, dohányzás, drogok.

A manipulációs, ténymegállapító, gondolkodási, tanulási képesség fejlesztése.

Az ásványi anyagok, növényi rostok, vitaminok szerepe a táplálkozásunkban, életünkben.

Ajánlott tevékenység-formák Módszertani javaslatok Elızetes feladat: családi fotók összegyőjtése. Saját fotók. Rendezés fejlıdési sorrendbe. Az életkori szakaszok megnevezése segítséggel, jellemzıik. Példák a környezetbıl, saját példák (pl.: ujjszopás, körömrágás). Beszélgetés: A leszokás akarat és önfegyelem kérdése. Elızetes felkészülés a környezetben tapasztaltak és az információforrások felhasználásával. A betegségek következményei. Csoportmunka. Különbözı élelmiszerek, Tej, üdítıitalok dobozának, tasakjának vizsgálata. Mit tartalmaznak a feliratok? Ismerjünk meg néhány anyagot! Beszélgetés és felolvasás elızetes kutatás alapján:

A fejlesztés várható eredménye Az ember életkori szakaszainak ismerete, jellemzése.

Ismeri az élvezeti szerek fogyasztásának veszélyeit

Törekvés a tudatos táplálkozási és vásárlási szokások kialakítására.

152



A rostok szerepe emésztésünkben.

Kapcsolatom a társaimmal.

A tolerancia és empatikus képesség fejlesztése. A szeretet. Az érzelmi, akarati képesség fejlesztése.

2-3 fontosabb ásványi anyag és vitamin megnevezése, szerepe az életünkben. Szent-Györgyi Albert munkássága. A kapcsolatainkat pozitívan befolyásoló jó tulajdonságok értelmezése példák segítségével: tapintat, figyelem, megbízhatóság, titoktartás, kedvesség, bátorság, humor.

Tolerancia, empátia mások iránt.

A szeretet jóakaratban, gyengédségben, önzetlenségben, ragaszkodásban megnyilvánuló érzelem. Beszélgetés: A fenti kifejezések értelmezése. Családi és irodalmi példák felelevenítése. Milyen cselekedetekkel bizonyítjuk az életben? A szeretet legmagasabb foka az önfeláldozó szeretet (Móra Ferenc: A szánkó c. elbeszélése a legszebb példája).

153




Tananyag


A helyes idıbeosztáson, a rendszeres testmozgáson és tisztálkodáson kívül a társas kapcsolatok fontossága. Beszélgetés irányított kérdésekkel, vélemények megA táplálkozás. A fontosabb élelmiszercsoportok. hallgatása. Élelmiszerek csoportosítása az elızı évfolyamokon szerzett ismeretek segítségével Irányított A táplálkozási ártalmak. beszélgetés a tapasztalatok alapján A gyomorrontás, hányás, hasmenés okai. Étvágytalanság vagy túlzott A légzés. evés. A helyes orrfújás gyakorlása. Irányított beszélA tiszta levegı hatása az egészsé- getés. Milyen érzés, ha megjövünk egy kirándulásról, günkre. vagy játszottunk a szabadban? Miért szükséges a csecsemıket rendszeresen levegıre vinni? A dohányA levegı útja testünkben. zás káros hatásai. A levegıt szennyezı különbözı anyagok. Irányított beszélgetés. A betegségek lehetA betegségek. nek testi és lelki eredetőek. Saját és családi tapasztaViselkedéskultúra a környezelatok elmondása az elıfordult betegségek okáról. tünkben elıforduló fertızı beteg- Hogyan segítettem beteg családtagjaimat? Elızetes ségek esetén. kutatás, tapasztalatok alapján: Az orvos és a természetgyógyász munkája. A kuruzslás veszélyei. Az önHogyan elızhetjük meg a beteg- ismeret további fejlesztése. Kitalálós játék: társak ségeket? jellemzése név nélkül. Kirıl van szó? Önkritika. A Találkozás önmagaddal. társak, felnıttek véleményének meghallgatása. Irodalmi példák, szemelvények felolvasása tudósok feltalálók életérıl Beszélgetés. Madarat tolláról, embert „A barátod vize édesebb az ellenség mézénél.” barátjáról.(értelmezés, példa A barátságban nélkülözhetetlen az egymás iránti tiszkeresése) telet, a türelem, ıszinteség, alkalmazkodás, segítıkészség. A barátság mint érték. Értelmezés példákkal. Játék: ki ı? Tulajdonságok felsorolása alapján a barát nevének megfejtése.


Az egészséges életmód.

A mentális, értelmi, szociális, interperszonális képesség fejlesztése.

A döntési képesség fejlesztése.

Az empatikus képesség fejlesztése.

Az önelfogadás, önértékelés képességének fejlesztése.

A szociális, interperszonális képesség fejlesztése.

A tanuló tisztában van fıbb testméreteivel, és ezt rendszeres idıközökben ellenırzi.

Ismeri a helyes táplálkozási szokásokat, a táplálékcsoportokat. Össze tudja állítani napi egészséges étrendjét.

Tud lázat mérni, ismeri a lázcsillapítás módszereit.

Megfelelı magatartást tanúsít a beteg emberekkel szemben.

Törekszik a folyamatos önismeretre, önértékelésre. Elfogadja önmagát, a kritikát, tudja, hogy mely tulajdonságain kell változtatnia.

154



AJÁNLOTT SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ Az értékelés felelıssége Az értékelés funkciója, hogy segítse a pedagógiai munkát és a tanulást. Egyrészt visszajelzés a gyereknek, a szülınek, a tanárnak, másrészt befolyásolja a további tanulási folyamatot. Az értékelés feladata az ellenırzés, minısítés, önkorrekció, az önfejlesztés folyamatainak tudatos irányítása. A diagnosztikus (felmérı) értékelés célja, hogy a pedagógus ennek eredménye alapján alakítsa ki tanítási stratégiáját. A diagnosztikus felmérés segíti a legjobban a minıségfejlesztést, a minıségteremtést, mert lehetıvé teszi, hogy kritériumok, viszonyítási alapok birtokába jussunk. Pl. már az elsı osztályba érkezı gyerekek számára hasznos lehet egy év eleji attitődfelmérés. A pedagógus kérdéseket tehet fel, szituációkat mesélhet a környezeti problémákkal kapcsolatosan. Meghallgatja a gyerekek sokféle véleményét és megoldási javaslataikat. Így idıben és könnyebben képet alkothat a gyerekek környezethez való viszonyáról. A szummatív értékelés a tanulási folyamat végén segít az ellenırzésben. Megmutatja, hogy a gyerekek elérték-e a továbbhaladáshoz szükséges tudásszintet, megmutatja, hol van szükség korrekcióra, differenciálásra. Formatív (fejlesztı) értékelésre gondolva megállapíthatjuk, hogy a szóbeli teljesítmény és viselkedés-értékelés a pedagógiai folyamatban valósul meg. Mind a szóbeli, mind az írásbeli értékelés megjelenhet egy –egy kiemelkedı eseményhez kapcsolva is, elısegíti a gyerekek fejlıdését, és meghatározza fejlıdésük útját. Nem igazíthatjuk az egyes tanulók teljesítményét az osztály szintjéhez. A pedagógusnak kulcsszerepe van a gyerekek eredményességéért folyó küzdelemben. Használjuk ki az értékelésben rejlı fejlesztési lehetıségeket. Az értékelés akkor éri el a célját, ha hozzájárul a gyerekek énképének fejlıdéséhez, önismereti, önkorrekciós mechanizmusaik beindításához. A pozitív értékelés oldja a gyerekek szorongását, elégedetté és nyitottá teszi ıket. Pedagógiai nyereség, ha az energiáikat a tanulás felé fordítják. Folyamatosan

értékelhetı

a

gyerekek

kutató-

és

győjtımunkája,

részvételük

a

csoportmunkában (együttmőködés, segítıkészség), értékelhetı a szóbeli beszámolók, a rajzos feladatok, a környezettudatos magatartás megnyilvánulásai (iskolában, otthon, utcán, parkban, természetben), a rendszeres növény- és állatgondozás az iskolában, otthon, a tanórai munka, a

155



részvétel a különféle környezetvédelmi akciókban, versenyeken, a segítségnyújtás az idıs embereknek

és

a

kisebb

gyerekeknek,

a

rendszeres

feladatvállalás

a

családi

munkamegosztásban, a parkok és már közterületek gondozása.

Az értékelésnél fontos a tanító önértékelése is: –

Megtettem-e mindent?

–

Jól mértem-e fel a tanuló elızetes tudását?

–

Milyen körülményeket teremtettem a tanítás-tanulás folyamatában, az értékelési helyzetben?

–

Gondoltam-e a gyermek önértékelésére?

156


4.4.


Ének – zene 1 – 4. évfolyam

157



CÉLOK ÉS FELADATOK

Az iskolai ének-zenei nevelés célja 1−4. évfolyamon, hogy megalapozza a zenei nevelést, segítse kialakítani zene megszerettetéséhez és az egyes zenemővek élményt nyújtó megismeréséhez és megértéséhez vezetı utat. A zenei nevelés általános és legfıbb célja az érzelmi, értelmi és jellemnevelés, vagyis a teljes személyiség fejlesztése. A sokszínő, igényes és céltudatos zenei élmények alakítják az éneklés, az aktív muzsikálás igényét, a zenehallgatási szokásokat, valamint az igényt a tanulókban arra, hogy egyéni képességeik, lehetıségeik figyelembevételével egész életük során bıvítsék mőveltségterületi és kulturális ismereteiket. Ennek érdekében szükséges a megszerzett zenei készségeket, képességeket, ismereteket az életkori sajátosságokból adódóan mind magasabb szintre emelni. Fontos feladat a zenei világkép, az érzelmi és az értelmi vonatkozású hatások jellemformáló erejének és szerepének megalapozása. Az érzelmi-értelmi képességek alapozása mellett kiemelt fontosságúként kell kezelni a tanulói személyiség egészének fejlıdését szolgáló tevékenységeket és a különféle mőveltségterületekkel történı kapcsolódások keresését. A fejlesztés során nem csak a tantárgyi, hanem a képességterületi és a nevelési integrációs lehetıségekkel is foglalkozni kell. Az

élményszerő

helyzetek

teremtésével

a

tanulók

tapasztalatokat

szerezhetnek.

Kiemelkedıen fontos a zenei ízlésformálás, a zenei ítélıképesség fejlesztése, mert ez teszi lehetıvé az értékes mőalkotások felismerését és elfogadását, a kritikai képesség kialakulását. A zene megszerettetéséhez a zenemővek élményt nyújtó megismerésén és megértésén át vezet az út. Ehhez nélkülözhetetlen a felszabadult alkotó légkör megteremtése, a közös éneklés és a zenehallgatás örömteli megélése, a tanulás-tanítás életkorhoz igazodó játékosságának biztosítása, a zenei élményt gátló feszültségek feloldása, az oldott iskolai környezet léte, valamint a tanulók pozitív viszonya tanítójukhoz. A sokszínő, igényes és céltudatos zenei élmények alakítják az éneklés, az aktív muzsikálás igényét és a zenehallgatási szokásokat. Az éneklés a zenei élmény elsıdleges forrása és az ismeretszerzés tapasztalati alapja. A mozgással, tánccal, játékkal egybekötött csoportos éneklés a közös muzsikálás, az egymásra figyelés és a közösségformálás mással alig pótolható lehetıségét kínálja.

158



A ritmuskészség fejlıdése, amely a ritmusjátékok és az énekléshez kapcsolódó különféle mozgások nyomán gyorsan és látványosan halad, segíti az esztétikus, jól koordinált mozgás, a szép testtartás, a jó légzés, a jó fizikai állóképesség kialakítását, illetve erısödését. Az éneklési kultúra megalapozása, a szöveg tartalmának megfelelı érzelmek, karakterek zenei kifejezése az elıadói készséget gazdagítja. A néphagyománynak, népszokásoknak, a szőkebb zenei környezet kultúrájának fontos szerepe van a zene megszerettetésében, a zenei anyanyelv megismerésében. A zenei emlékezet, a belsı hallás fejlesztése, a zenei ismeretek elsajátítása megteremti a játékos alkotás, a zenei improvizáció feltételét. A gyermekek csoport elıtti éneklése, elıadása módot ad az egyéni készségek kibontakoztatására, a helyes önértékelés kialakítására és a kiemelkedı adottságú gyermekek készségeinek fejlesztésére. A gyermekhangszerek használata fejleszti a hangszínhallást, és kedvet ébreszthet a rendszeres hangszertanuláshoz.

FEJLESZTÉSI FELADATOK Zenei alkotóképesség Interpretáció Az énekhangra alapozott tanítás az átélt zenei tartalmak énekhanggal való kifejezésére, a saját belsı gondolati és érzelmi világ közvetítésére, az önkifejezésre, a múlt és a jelen, a magyar és az európai, illetve a világkultúrával való belsı találkozásra, a kommunikációra nevel. Az énekhang minden gyermek veleszületett „hangszere”. Ezért az énekes tevékenységek a zenei foglalkozások alapját képezik. Az éneklés a zenei élmény elsıdleges forrása és az ismeretszerzés tapasztalati alapja. A mozgással, tánccal, játékkal egybekötött csoportos éneklés a közös muzsikálás, az egymásra figyelés és a közösségformálás mással alig pótolható lehetıségét kínálja. Ezt erısíti meg sajátos jelrendszere, a zenei olvasás-írás tudománya. Az éneklési tevékenység kiegészül a tánc vagy éppen a hangszerjáték élményével is. A zenei tevékenységek sorában az éneklés elsıdlegességet élvez. Legfıképpen a csoportos énekléssel, a közösségi zenei tevékenységekkel szerezhetünk sikerélményt. A csoportos és egyéni éneklés kifejezı szövegkiejtéssel, az elıadásmód helyes megválasztásával a zenei hallás fejlesztıje is.

159



Improvizáció A zenei alkotás, az improvizáció feltételezi a személyiség nyitottságát, fejleszti a zenei fantáziát. Alapját a már megismert ritmikai, dallam-, tempó-, dinamikai és formai elemek képezik. A rögtönzési készség fejlesztésére a már megismert ritmikai, dallam-, tempó-, dinamikai és formai elemek felhasználása ad lehetıséget. Az énekes és ritmusvariációs játék ellenritmusértékek felhasználásával, az énekes párbeszéd, a visszhangjáték (névéneklés), a modellként tanult mondókák, a gyermekversek, az énekes játékok, a tanult dallami elemek, a zene és a szöveg, a zene és a mozgás, a zene és a képi kifejezés összekapcsolásával fejleszti a tanulók kreativitását.

Megismerı- és befogadóképesség Zenehallgatás A zenehallgatás az auditív befogadókészség fejlesztésének eszköze és a gyermeki élményvilág fontos része. A zeneértı és zeneérzı képesség fejlesztésének eredményeképpen megvalósul a többször meghallgatott zenemővek tanári segítséggel történı felismerése, megnevezése, az emberi hangfajták, hangszerek hangszínének megkülönböztetése, a zenei karakterek különbségének felismerése. A fejlesztés során kialakuló zenei tudat lehetıvé teszi a mővészi értékek felismerését, a kritikai gondolkodást, és az ízlés formálódását. A cél az, hogy a zenehallgatás egyre inkább járuljon hozzá a meglévı ismeretek alkalmazásához, az értelmi és érzelmi erık mozgósításához, elısegítve ezáltal a személyiség belsı harmóniájának kialakítását és az emocionális érzékenység kifejlesztését.

160



Zenei hallás és kottaismeret A zenei hallásfejlesztés célja, hogy aktivizálja az emlékezetet, a zenei képzeletet és a gondolati tevékenységeket. A zenei hallásképzés eredményeként a tanulók eljutnak az önálló zenei gondolkodás kifejlıdéséig, amely magában rejti az összehasonlítás, a viszonyítás lehetıségét, a sorszerkezet és a rövid zenei formák felismerését, az absztrakciót, az analizálást, a szintetizálást és a fogalomalkotást. A hangzó zene és a kottakép megfeleltetésének kétirányú kapcsolata a zenei mőveleti képességek alapja. Ezt a kapcsolatot a zenei olvasás-írás elemi ismerete, a belsı hallás fejlesztése teremti meg. A zenei élménybıl kiinduló elvonatkoztatás alapvetıen a ritmikai és a dallami elemek megismerését, felismerését és csoportos megszólaltatását szolgálja. A zenei olvasás-írás tanult eszközeit tanári irányítással/segítséggel, csoportosan alkalmazva végezzék a tanulók azért, hogy minden tanuló szert tehessen bizonyos fokú sikerélményre. Lehetıleg minden tanulóban kifejlesztendı a kottakép követési képessége. A hangzó zene és a kottakép megfeleltetésének kétirányú kapcsolata a zenei mőveleti képességek alapja. Ezt a kapcsolatot a zenei olvasás-írás elemi ismerete, a belsı hallás fejlesztése teremti meg. Az 1–4. évfolyamon az alapritmusok, az ütemfajták és a dallammotívumok felismertetése, olvasása és lejegyzése tanári segítséggel lehetséges. Lehetıség van a ritmushangszerek megismertetésére, használatára, a ritmikai többszólamúság megalapozására. A dalok ritmikai sajátosságainak megjelenítése mozgással, tánccal, kreatív játékokkal javasolt. A hangnevek meghatározása a vonalrendszerben a relatív szolmizáció alapján lehetséges.

161



1. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 37 – heti óraszám: 1 Témakör

Témakör feldolgozásához javasolt óraszám

Interpretáció Improvizáció Zenehallgatás Zenei hallás és kottaismeret


ZENEI ALKOTÓKÉPESSÉG INTERPRETÁCIÓ Témakör


Magyar népi mondókák, kis hangterjedelmő magyar népdalok Népi gyermekjátékok Ünnepkörök dalai Nemzetiségi és etnikai kisebbségek dalai. Mővészi értékő komponált gyermekdalok

Fejlesztési célok

Tananyag

Pontos szövegejtés, dallam és ritmus megszólaltatására való törekvés.

Magyar népi mondókák, kis hangterjedelmő magyar népdalok.

Helyes levegıvétel, testtartás alkalmazása.

Népi gyermekjátékok.


Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Hallás utáni daltanítás.

A fejlesztés várható eredménye Pontos artikuláció, szövegejtés, dallam és ritmus megszólaltatása.

Magyar népi mondókák ritmikus elıadása, és kis hangterjedelmő magyar népdalok éneklése osztályszinten, kis csoportban, egyénileg szöveggel, pontos szövegejtésre törekvéssel. Éneklés emlékezetbıl. Megadott hangmagasság (kezdıhang) felismerése, átvétele csoportosan, egyénileg.

Gyermekjátékdalok éneklése, elıadása játékukkal együtt. Tempótartás, tempóátvétel a csoportos éneklésben.

Megadott hangmagasság (kezdıhang) felismerése.

162


Helyi Tanterv Alsó tagozat Tempótartás, megfelelı tempóátvétel a népi mondókák, és a kis hangterjedelmő dalok éneklése során. Stílus és ritmusjáték. Ismert gyermekdal csoportos éneklése különféle karakterben és hangszíneken Kis csoportokban a már megjelenített színek, karakterek megismétlése, ritmikus mozgással történı összekapcsolása és azok bemutatása.

Tempótartás, megfelelı tempóátvétel. Népi gyermekjátékok csoportos elıadása.

Felszabadult örömet nyújtó játék, játéklehetıség megteremtése.

A tanult dalok elıadása, játékával együtt

Stílus és ritmusjáték anyaga. Közös éneklés a dalritmus tapsolásával, és az egyenletes járás összekapcsolásával. Memóriafejlesztés.

Ünnepkörökhöz kapcsolható dalok, jeles napok szokásainak megismerése.

Ünnepkörök dalai.

Életkornak megfelelı mődalok, nemze- Életkornak megfelelı mődalok. tiségi és etnikai kisebbség dalainak megszólaltatása.

Felkészülés az ünnepekre a hangszert tanuló gyermekek bevonásával.

Életkornak megfelelı mődalok megszólaltatása csoportosan.

Dalok éneklése egyenletes járással, majd a dalritmus megszólaltatásával Ritmuskövetés, ritmikus mozgás gyermekdalokra. Ünnepekhez kapcsolódó dalok csokorba szedése tanítói segítséggel, elıadásuk csoportban és kisebb együttessel, illetve szólóban. Dalok ritmusának, megszólaltatása segítséggel.

Életkornak megfelelı mődalok megszólaltatása szerepjátékszerően.

IMPROVIZÁCIÓ Témakör Ritmus és dallamhangszeres improvizáció. Kérdés-felelet, tempó és dinamikai elemek. Mozgásos improvizáció.

Témakör feldolgozásához javasolt óraszám: 2 óra 1 óra 1 óra

163


Fejlesztési célok Énekes és ritmikus variációs játékok önálló és csoportos megvalósítása.


Tananyag Énekes és ritmikus variációs játékötletek.

Dallammotívum-variációk és ritmusvariációk megszólaltatására törekvés.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Tanult mondókák, gyermekversek, énekes játékok dallam- és ritmusrögtönzése, variálása a tanult dallami, ritmikai elemek felhasználásával.

A fejlesztés várható eredménye Énekes párbeszéd, visszhangjáték (névéneklés).

Énekes és ritmikus variációs játék. A ritmus- és dallamhangszeres improvizáció készségének kialakítása. Kérdés-felelet, tempó- és dinamikai változások alkalmazása csoportos és egyéni munkaformában. Mozgás-improvizáció dallamra, ritmusra alkalmazva.

Ritmus és dallammotívum variálása. Tanult dallamok eltérı karakterben történı megjelenése. Ritmussorok, dallammotívumok

Játék kérdés-felelet, tempó és dinamikai elemek alkalmazásával.

Kérdés-felelet játék alkalmazása tanult dallamokban.

Mozgás dallamra, ritmusra. Ritmikus mozgással kísért dallam, mondóka.

Mozgásos improvizáció dallamra, dalra, ritmusra.

Mozgásos improvizáció szervezése a fantázia szabadságával egyénileg, kis csoportban.

MEGISMERİ ÉS BEFOGADÓKÉPESSÉG ZENEHALLGATÁS Témakör Ellentétpárok (dinamika, tempó, hangmagasság, hangszín). Emberi hangfajták (gyermek-nıi-férfi). Hangszerek megfigyelése. Karakterdarabok. Énekes anyaghoz kapcsolódó vokális és hangszeres feldolgozások.

Témakör feldolgozásához javasolt óraszám: 2 óra 2 óra 3 óra

164


Fejlesztési célok Ellentétpárok hallás utáni megkülönböztetése.


Tananyag Ellentétpárok (dinamika, tempó, hangmagasság, hangszín, karakter). Dalanyag az emberi hangfajták megfigyeléséhez (gyermek-nıiférfi).

Ritmushangszerek, metallofon, furulya, zongora, hegedő.megfigyelése Hangzás alapján hangszerek hangjának Rövid zenei idézetek, zenehallgafelismerése. tási példák, képek, illusztrációk a különféle hangszerek megismerésére (eltérı korszakokból, stíluskörbıl). Énekes anyaghoz kapcsolódó vokális és hangszeres feldolgozások.



Játék az ellentétpárokkal (dinamika, tem- Ellentétpárok (dinamika, tempó, hangmagasság, hangszín. karakter) hallás pó, hangmagasság, hangszín, karakter). utáni megkülönböztetése. Emberi hangfajták hallás utáni megkülönböztetése, felismerése, azonosítása (gyermek-nıi-férfi) csoportosan, egyénileg. Hangszerek felismerése hangzás és kép alapján (ritmushangszerek, metallofon, furulya, zongora, hegedő). Rövid zenei idézetek, zenehallgatási példák, képek, illusztrációk; a különféle hangszerek felismerése hangzás és kép alapján

Hangszerek felismerése kép és hangzás alapján.

Gyermekdalok és magyar népzenei feldolgozások a megismert hangszereken megszólaltatva. Zenei karakterek hallás utáni megfigye- Karakterdarabok. Karakterdarabok meghallgatása, véleZenei karakterek hallás utáni felismerése, lése, felismerése, azonosítása. ménynyilvánítás megfigyelési azonosítása. Eltérı karakterő zenemővek, mő- szempontok alapján. Hangzás felismerése, egyéni részletek (népzene – mőzene). érzékenység fejlesztése. Ünnepkörökhöz tartozó, életkorhoz igazodó szemelvények Cselekményes zenék. Cselekményes zenék hallgatása, a cselekmény megfigyelése,

165



ZENEI HALLÁS ÉS KOTTAISMERET Témakör Alapritmusok. Dalok ritmikai sajátosságai. Dallami elemek. Zenei olvasás-írás. Fejlesztési célok

Tananyag

A ritmika és a tempó sajátosságainak felismerése.

Dalok ritmikai, tempó és dinamikai jellegzetességei.

Belépı dallamhangok, dallami és dinamikai elemek felismerése.

Belépı dallamhangok, dallami és dinamikai elemek. Dallami elemek: magas-mély képzet, pentaton dallamelemek, szolmizációs szótagok.

Témakör feldolgozásához javasolt óraszám: 2 óra 2 óra Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Elemi ritmusértékek, ritmusjelek, zenei hangsúly felismerése. Ismeretek győjtése a ritmikai, tempó, motívum és ütemhangsúlyról. Magas és mély képzet kialakítása, a vonalrendszer, a relatív szolmizáció alapozása. Magas-mély képzet megkülönböztetése hallás után és kottaképrıl. Pentaton dallamelemek megfigyelése hallás után, szolmizációs hangok (szó-mi, lá-szó-mi).

A vonalrendszer ismerete, a tanult pentaton dallamelemek, a szolmizációs hangok (kézjel, betőkotta, hangjegy) elhelyezése vonalrendszerben segítséggel és önállóan. Dalok dallami és ritmikai sajátosságainak felismerése.

Dalrészletek olvasása, kottába írása segítséggel és önállóan Ritmikai elemek: egyenletes lüktet- Ritmikai elemek: egyenletes lüktetés, és, motívumhangsúly-ütemsúly, egyenletes járás érzetének kialakítása, lékettes ütem, elemi ritmusértékek pés a különbözı értékő ritmusértékekre (negyedhang és szünetjelek, páros (negyed, nyolcad). nyolcad), a ritmusvisszhang-felel- Motívumhangsúly-ütemsúly érzékeltetése getıs, az ütem, a vonal, a záróvo- tapssal, ritmushangszerrel, kettes ütem nal, az ismétlıjel.

A fejlesztés várható eredménye Ritmusértékek felismerése, a tempó jelzéseinek alkalmazása.

Dallammotívumok hangoztatása, ismert dalokban ezek felismerése

Dallamhangok, szolmizációs hangok ismerete (lá-szó-mi).

Dalrészletek olvasása, kottába írása segítséggel és egyénileg.

A tanult, gyakorolt dalok dallami és ritmikai fordulatainak megszólaltatása Ritmusértékek érzékeltetése, elemi ritmusértékek ismerete, lejegyzés a vonalrendszerbe.

166



2. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 37 – heti óraszám: 1

Témakör

Témakör feldolgozásához javasolt óraszám:





Magyar népi mondókák, népszokások, népdalok. Népi gyermekjátékok mozgással egybekötve. Ünnepkörök dalai. Nemzetiségi és etnikai kisebbségek dalai. Mővészi értékő komponált gyermekdalok.

Fejlesztési célok Pontos szövegejtés, dallam és ritmus megszólaltatására törekvés.

Tananyag Magyar népi mondókák, kis hangterjedelmő magyar népdalok. Népi gyermekjátékok.




Magyar népi mondókák, kis hangterjeHelyes levegıvétel. delmő magyar népdalok éneklése csoportosan, kisebb csoportban, egyénileg szö- Pontos szövegejtés, a tanult dalokban a veggel, pontos szövegejtésre törekvés. dallam és a ritmus pontos megszólaltatása. Éneklés emlékezetbıl.

Helyes levegıvétel, testtartás alkalmazása. Magyar népzenei dalanyag.

Magyar népzenei dalanyag tanítása hallás után.

167

Györffy István Általános Iskola Karcag Megadott hangmagasság (kezdıhang) felismerése.

Helyi Tanterv Alsó tagozat Megadott hangmagasság (kezdıhang) felismerése, átvétele csoportosan, egyénileg.

Megadott hangmagasság átvétele csoportos éneklésnél

Dallammotívumok csoportos éneklése emlékezetbıl. Tempótartás, megfelelı tempóátvétel.

Népi gyermekjátékok mozgással egy- Stílus- és ritmusjáték anyaga. bekötött, csoportos elıadása a koncentráció, a figyelemösszpontosítás fejlesztésével. Népszokások dalai.

Ünnepkörök, jeles napok szokásainak, hagyományainak megismerése a lakóhelyen és szőkebb környezetében.

Ünnepkörök dalai.

Életkornak megfelelı mődalok tanulása

Mővészi értékő komponált gyermekdalok.

Tempótartás, megfelelı tempóátvétel a népi mondókák, kis hangterjedelmő dalok éneklése során Ismert kiszámolók kísérése tapssal, csoportosan és egyénileg. Ismert népi gyermekjátékok csoportos játéka. Új szereplık választása és annak alapján a játék újrajátszása. Gyermekdalokhoz tartozó játékok ismerete, eljátszása csoportban. Részvétel tanult népszokások dramatikus elıadásában. Kis csoportokban megjelenített színek, karakterek ritmikus mozgással történı) összekapcsolása és azok bemutatása. Ünnepkörök dalai a jeles napok szokásaihoz kapcsolva, s ezáltal a szokások megismerése, és a szövegtartalom szerinti alkalmazás. Felkészülés az ünnepekre hangszert tanuló gyermekek bevonásával. Ünnepkörökhöz tartozó, életkorhoz igazodó szemelvények. Életkornak megfelelı mődalok megszólaltatása csoportosan, szerepjátékszerően.

Közös éneklésben a megfelelı tempótartás, a hangulatnak megfelelı tempóátvétel. Ritmuskövetés, ritmikus mozgás gyermekdalokra. Ismert és gyakorolt dalok elıadása játékkal együtt

Ünnephez kapcsolódó dalok csokorba szedése. A dalcsokrok elıadása tanítói segítséggel, ritmushangszerekkel csoportban és hangszerkísérettel, illetve szólóban.

Dalok ritmusának felismerése, tempójának megtartásával csoportos elıadása.

168



IMPROVIZÁCIÓ Témakör


Ritmus- és dallamhangszeres improvizáció. Mozgásos improvizáció.

Fejlesztési célok Ritmus és dallamhangszeres improvizáció készségének fejlesztése.

2 óra 2 óra

Tananyag Dallammodellként: magyar gyermekdalok, népzenei-mőzenei énekes anyag. Olvasógyakorlatok.

Ritmus és dallamhangszeres improvizáció anyaga, ritmusfelelgetı, ritmusosztinátó.



Irányított improvizáció zenei kérdés-fele- Énekes párbeszéd, visszhangjáték elıadása. let formára.

Ritmusfelelgetıs.

Ritmus- és dallammotívum variálása, egyéni bemutatása

Ritmusosztinátó szerkesztése negyed és nyolcad ritmusértékkel.

Ritmusosztinátó alkotása, ismert dal elıadásához csoportos bemutatással

Motívumok és motívumpárok alkotása új ismeretek felhasználásával. Dallam alkotása ritmussorhoz.

Mozgásos improvizáció kialakítása.

Dallammotívum és ritmus összekapcsolása. Mozgásos improvizáció, ritmikus mozgás.

Ritmus és dallammotívum összekapcsolása, variálása. Ritmikus mozgással kísért dallam, mondóka ritmizálása.

Mozgás dallamra, ritmusra.

Mozgás dallamra, ritmusra.

Mozgásos improvizáció dallamra, dalra, ritmusra.

Mozgásos improvizáció szervezése a fantázia szabadságával egyénileg, kis csoportban.

169



MEGISMERİ ÉS BEFOGADÓKÉPESSÉG ZENEHALLGATÁS Témakör


Zenei együttesek. Különbözı karakterő nép-, és mőzenei szemelvények. Magyar és rokon népek népzenei felvételei, feldolgozásai.

Fejlesztési célok

Tananyag

Zenei együttesek felismerése hangzás Újabb zenei együttesek felismerése alapján. hangzás alapján (gyermekkar; vonós- és fúvószenekar; hegedő, fuvola, fagott).

Egyszerő zenei kérdés-felelet motívumpár hallás utáni felismerése. Karakterek, hangmagasságok hallás utáni megfigyelése azonosítása.

Karakterek, hangmagasságok felismerése hallás után.

Magyar és rokon népek népzenei felvételek, feldolgozások megfigyelése. A magyar, a tanult kisebbségi és rokon népek népzenei felvételeinek megfigyelése. Gyermekdalok és magyar népzene-feldolgozások megfigyelése. Cselekményes zenék azonosítása.

Népzenei felvételek, feldolgozások.

1 óra 2 óra 2 óra

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Zenei együttesek és hangszerek felismerése, azonosítása kép és hangzás alapján (gyermekkar; vonós, fúvós zenekar; hegedő, fuvola, fagott). Egyszerő zenei kérdés-felelet motívumpár hallás utáni felismerése, elemzése. Különbözı karakterek, hangmagasságok hallás utáni megkülönböztetése. Többször meghallgatott zenemővek azonosítása, egyszerő formák felismerése hangzás után.

A fejlesztés várható eredménye Vokális és hangszeres hangszínek felismerése. Emberi hangfajták megkülönböztetése, megismerése hangzás alapján. Vonós és fúvós hangszerek hangszínének megkülönböztetése hangzás alapján. Dinamikai ellentétpárok felismerése.

Vokális és hangszeres hangszínek felismerése.

Az ünnepkörökhöz tartozó, életkorhoz igazodó szemelvények (vokális-hangszeres).

170



ZENEI HALLÁS ÉS KOTTAISMERET

Témakör


Alapritmusok. Dalok ritmikai sajátosságai. Dallami elemek. Zenei olvasás-írás.

Fejlesztési célok

Tananyag

2 óra 2 óra



Dalok ritmikai sajátosságainak felismerése.

Ritmikai sajátosságok.

Ritmikai és a dallami elemek megismerésének, felismerésének és csoportos megszólaltatásának gyakorlása.

Tanult ritmusértékek felismerése és megszólaltatása kottaképrıl.

Belépı dallamhangok, dallami és ritmikai elemek felismerése.

Ritmusértékek: félértékő ritmus- és szünetjel.

Újonnan belépı ritmusértékek megszólaltatása, gyakorlása tapssal, ritmusnévvel, ritmushangszerrel.

Dalritmusok és pentaton relációk olvasása és írása irányítással a tanult ritmusértékek és hangkészlet körében.

Dalritmus. Dallammotívumok.

Dalritmus megszólaltatása tapssal, ritmusnévvel. Újonnan belépı dallamhangok (Dallami elemek: pentaton dallamfordulatok - lá-szó-mi, ré- dó- lá).

171



3. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 55,5 – heti óraszám: 1,5 Témakör






Népdalok. Népdalkánonok Táncos mozgáselemek összekapcsolása énekes játékkal Ünnepkörök dalai Nemzetiségi és etnikai kisebbségek dalai. Mőzenei szemelvények

Fejlesztési célok Pontos szöveg, dallam és ritmus megszólaltatására való törekvés.

Tananyag Gyermekdalok és magyar népdalok. Alkalmazkodó ritmus, tempó giusto, parlando elıadásmód.

Légzéstechnikai és hangképzı gyakorlatok. Helyes artikuláció fejlesztése, megfelelı levegıvétel, testtartás alkalmazása.


Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Magyar népdalok éneklése, kisebb csoportban, egyénileg szöveggel.

A fejlesztés várható eredménye Magyar népdalok éneklése csoportosan, kisebb csoportban, egyénileg, pontos szöveggel

A gyermekdalok és népdalok, valamint más népek gyermekdalainak a szöveghez igazodó hangulatos elıadása. Légzéstechnikai és hangképzı gyakorlatok alkalmazása, a helyes artikuláció gyakorlása.

Legato éneklés.

172


Helyi Tanterv Alsó tagozat A szövegejtés pontosságának fejlesztése.

Daléneklés tisztán, pontos ritmusban a c’–d” hangok közötti magasságban. Memóriafejlesztı gyakorlatok alkalmazása az éneklési emlékezet gazdagítására. A tanult dalok közül a kánonéneklésre alkalmas dalok közös éneklése dallambújtatással.

Memóriafejlesztés.

Felkészülés könnyő két szólamú dalok elıadására. Népdalkánonok.

Szöveghez igazodó elıadásmód fejlesztése. Népi gyermekjátékok mozgással egybekötött, csoportos fejlesztés. Ünnepkörök, jeles napok dalainak témához kapcsolása.

Alkalmazkodó ritmus szerinti népdaléneklés. Hallás utáni daltanítás. Dallammotívumok csoportos éneklése emlékezetbıl (szöveggel, szövegelvoTudjon az osztály kánonokat és könnyő nással, szolmizálva). kétszólamú dalokat énekelni. Tanult mondókák és dalanyag felidézése emlékezetbıl. Népdalok szövegtartalomhoz közelítı elıadása, az elıadási kifejezés gazdagságának bemutatása, átadása.

Stílus és ritmusjátékok Ünnepkörök dalai. Iskolai ünnepek dalai.

Életkornak megfelelı mődalok, nemzetiségi és etnikai kisebbség dalainak felismerése. Zenei jellemzık kiemelése.

Daléneklés tisztán, pontos ritmusban a c’–d” hangok közötti magasságban.

Ünnepkörökhöz tartozó, életkorhoz igazodó szemelvények. Életkornak megfelelı mődalok, nemzetiségi és etnikai kisebbségek dalai.

Felkészülés az ünnepekre. Az ünnepekhez kapcsolódó dalok csokorba főzése segítséggel. Az ünnepek alkalmával a hangszert tanuló gyermekek bevonása.

Ünnepekhez kapcsolódó dalcsokor elıadása csoportban, szólóban.

Életkornak megfelelı mődalok megszólaltatása csoportosan (tanári hangszerkísérettel).

Dalok ritmusának, tempójának reprodukálása

173





Ritmus és dallamhangszeres improvizáció Mozgásos improvizáció szervezése

Fejlesztési célok Ritmus és dallam improvizáció készségének fejlesztése.

3 óra 3 óra

Tananyag Ritmus és dallam improvizáció anyaga (énekes, hangszeres szemelvények).


Ritmusosztinátó szerkesztése. Variációk készítése ritmustáblákkal. Motívumok és motívumpárok alkotása a meglévı ismeretek felhasználásával. Ritmusfelelgetıs. Dallam alkotása adott ritmussorhoz. Ritmus és dallammotívumok variálása. Olvasógyakorlatok: dallam és Hiányzó ritmus- vagy dallammotívum pótlása, ritmus, jelek alapján való dallam kiegészítése csoportosan, páros munmegszólaltatása. kában, egyénileg. Azonos dallamhoz különbözı befejezés rögtönzése. Olvasógyakorlatokban, mőzenei példákban rejlı variációk megfigyelése, megnevezése. Irányított improvizáció egyszerő zenei Egyszerő zenei szerkezetek beIrányított improvizáció zenei kérdés-felelet szerkezetek, eltérı karakterek alkalmutatására eltérı karakterő nép- formájára. mazása. zenei és mőzenei szemelvények. Játékok az elıírt dinamikai és a tempójelzések szerint. Irányított és kötetlen csoportos mozgásgyakorlat zenére, szabad mozgás a térben. Mozgásos improvizáció fejlesztése. Mozgásos improvizációhoz zenei Ritmikus mozgással kísért dallam, mondóka. szemelvények. Szabad mozgás dallamra, ritmusra. Mozgásos improvizáció szervezése a fantázia szerint, egyénileg, kis csoportban. Kreatív játékalkotás az ismert népi játékokhoz.

A fejlesztés várható eredménye Énekes párbeszéd-visszhangjáték szerkesztése. Ritmusosztinató alkotása ismert dalhoz.

Ritmus és dallammotívum variálása.

Kérdés-felelet, és más játékos formák az ismert ritmus és dallammotívumok Megszólaltatásával.

Mozgásos improvizáció dallamra, ritmusra.

174



MEGISMERİ ÉS BEFOGADÓKÉPESSÉG ZENEHALLGATÁS Témakör


Zenei együttesek Karakterdarabok Magyar és rokon népek népzenei felvételei, feldolgozásai

Fejlesztési célok Zenei együttesek felismerése hangzás alapján.

Karakterek, hangmagasságok megfigyelése, azonosítása.

Tananyag


Zenei együttesek fúvós zenekar, kórustípusok. Hangfajták felismerése hangzás alapján (nıi és férfi). Nıikar, a férfikar és a vegyes kar. Kórustípusok hallás utáni megnevezése (nıikar, férfikar, vegyes kar). Illusztrációk és zenei szemelvéHangszerek: a trombita és a kürt hangjányek a hangszerek, a trombita, a nak, valamint az üstdob hangszínének kürt és az üstdob megismeréséhez. megfigyelése, hallás utáni azonosítása. Karakterdarabok. Különbözı zenei karakterek megfigyeléEltérı hangszíneket bemutató ze- se a zenékben. nei szemelvények a hangmagassá- Különbözı zenei karakterek, hangmagasságok hallás utáni megkülönböztetése. gok - mélységek érzékeltetésére. Zenei együttesek A fúvószenekar.

A természet hangjai.

A tempó és dinamika különbségeinek megfigyelése a természet hangjain, zenei alkotásokban.

Tartalom és zenei kifejezıeszközök összefüggéseinek megfigyelése a cselekményes zenék hallgatásakor. Indulók (eltérı stíluskörbıl). Az induló tempó felismerése hangzó zenében. Népzenei felvételek, feldolgozások Többször meghallgatott zenemővek azo(magyar és rokon népek dalai). nosítása, egyszerő formák felismerése. Népi játékok és néptánc alaplépések közös, egész osztály általi megismerése. Cselekményes zenék.

Magyar és rokon népek népzenei felvételeinek, feldolgozásainak jellegzetességeinek megfigyelése.

2 óra 4 óra 5,5 óra

A fejlesztés várható eredménye Emberi hangfajták megkülönböztetése hangzás alapján. Hangszerek és kórustípusok hallás utáni felismerése a hangszínek azonosításával A nıikar, a férfikar és a vegyes kar hangzásának megfigyelése. Vonós és fúvós hangszerek hangszínének megkülönböztetése hangzás alapján. Hangszínek megkülönböztetése. Dinamikai ellentétpárok felismerése.

Az induló tempó felismerése hangzó zenében.

Többször meghallgatott zenemővek azonosítása, egyszerő formák felismerése. Néptánc alaplépések reprodukálása.

175



ZENEI HALLÁS ÉS KOTTAISMERET Témakör


Alapritmusok. Dalok ritmikai sajátosságai. Dallami elemek. Zenei olvasás-írás.

Fejlesztési célok Dalok ritmikai sajátosságainak felismerése.

Tananyag Ritmikai elemek: az egész értékő hang és szünetjele.

4 óra 4 óra

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Az egész értékő hangnak és szünetjelének megismerése. Önálló nyolcadhang és szünetjelének hangoztatása, felismerése dalokban és versekben.

Belépı új ritmusképletek felismerése, Önálló nyolcadhang és szünetjele. azonosítása. A négyes ütem és ritmusértékeinek A szinkópa ritmusképlet megisme- megismerése. A szinkópa lüktetésérése, érzékeltetése, jelölése. nek érzékeltetése. A lejegyzés és han-

goztatás gyakorlása. A ritmusértékek önálló elhelyezése a négyes ütemben. Ritmikai azonosságok és különbségek meg-állapítása. Ritmikai és a dallami elemek megismerésének, felismerésének és csoportos megszólaltatásának gyakorlása. Ritmuskíséret az ismert dalokhoz, ritmushangszerekkel és Olvasópéldák a ritmikai sajátossá- mozgással. Az eddig tanult ritmusok gok megfigyeléséhez. leírása és olvasása, felismerése kottaképrıl. Kétszólamúritmusgyakorlatok hangoztatása. Ritmusképletek elrendeA négyes ütem.

Belépı dallamhangok, dallami és ritmikai elemek felismerése, azonosítása.

Olvasógyakorlatok, pentaton relációk. Dallammotívumok.

zése, értelmezése ütemmutató szerint. Újonnan belépı dallamhangok (kézjel, betőkotta, hangjegy), elhelyezése a vonalrendszerben. Dalritmus írása. Dallammotívumok csoportos éneklése szolmizálva kézjelrıl.

A fejlesztés várható eredménye Tanult ritmusértékek, ritmusképletek felismerése és megszólaltatása kottaképrıl. Megismert dallamrelációk, pentaton fordulatok felismerése, éneklése

A tanult ritmusértékek önálló elhelyezése a négyes ütemben.

Az eddig tanult ritmusok leírása és olvasása, felismerése kottaképrıl.

Újonnan belépı dallamhangok (kézjel, betőkotta, hangjegy), elhelyezése a vonalrendszerben. Dalritmus írása.

176



4. évfolyam Éves óraszám: 55,5 – heti óraszám: 1,5 Témakör






Népdalok. Népdalkánonok Táncos mozgáselemek összekapcsolása énekes játékkal Ünnepkörök dalai Nemzetiségi és etnikai kisebbségek dalai. Mőzenei szemelvények

Fejlesztési célok

Tananyag

Légzéstechnikai és hangképzı gyakor- Magyar népdalok (alkalmazkodó ritmus, új stílus). latok, helyes artikuláció kialakítása, fejlesztése. Európai népdalok. Pontos szövegejtés, dallam és ritmus Népdalkánonok. megszólaltatására való törekvés. Helyes levegıvétel, testtartás alkalmazása.


Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Légzéstechnikai és hangképzı gyakorlatok alkalmazása a helyes artikuláció fejlesztésére.

A továbbhaladás feltételei Magyar népdalok éneklése csoportosan, kisebb csoportban, egyénileg pontos szöveggel.

Pontos szövegejtésre törekvés.

Magyar népdalok éneklése csoportosan, kisebb csoportban, egyénileg szöveggel. Könnyő kétszólamúság (kánon, bi- Gyermek- és népdalok: a négy év során tanult dalok ismétlı gyakorlása. cínium).

A hangterjedelem növelése g–e” hangHimnusz. ig. Éneklés emlékezetbıl.

Kánonok éneklése csoportosan.

Gyermek- és népdalok: a négy év során tanult dalok. A Himnusz éneklése

177


Törekvés a kétszólamúság megszólaltatására.


Alkalmazkodó ritmus szerinti népdaléneklés. Hallás utáni daltanítás.

Alkalmazkodó ritmus szerinti népdaléneklés.

Kétszólamú, gyakorolt dal csoportos elıadással.

Daltanulás kézjelrıl és betőkottáról. Dallammotívumok csoportos éneklése emlékezetbıl. Bicíniumok csoportos és páros elıadása. Népszokások dalai.

Dallammotívumok csoportos éneklése emlékezetbıl.

Részvétel tanult népszokások dramatikus Játékos ritmusok, ritmikus mozgás elıadásában. gyermekdalokra. Népi játékok, népdalok szövegtartalmának kifejezése csoportos éneklés emlékezetbıl.

Ünnepkörök, jeles napok dalainak és a szokások tartalmának megismerése .

Betlehemes játékok.

Betlehemes játékok dramatizálása.

Jeles napok, ünnepkörök dalai.

Táncos mozgáselemek összekapcsolása énekléssel a gyermekjátékok elıadásakor. Felkészülés az ünnepekre, az ünnepekhez kapcsolódó dalok csokorba főzésével, (tanári tevékenység) a hangszert tanuló gyermekek bevonásával.

Iskolai ünnepek dalai. Ünnepkörökhöz tartozó, életkorhoz igazodó szemelvények.

Táncos mozgáselemek összekapcsolása énekes gyermekjátékokkal. Ünnephez kapcsolódó dalok elıadása csoportban és kisebb együttesben, illetve szólóban.

178





Ritmus- és dallamhangszeres improvizáció Mozgásos improvizáció

Fejlesztési célok Ritmus- és dallam-improvizáció készségének fejlesztése.

3 óra 3 óra

Tananyag Ritmusfelelgetıs, énekes párbeszéd, visszhangjáték. Ritmus és dallammotívum variálása.



Ritmusosztinató szerkesztése.

Ritmus és dallammotívum felismerése.

Variációk készítése ritmustáblákkal.

Osztinató alkotása és elıadása ismert dalhoz.

Motívumok és motívumpárok alkotása a meglévı ismeretek felhasználásával, s az újak alkalmazásával. Dallam alkotása adott ritmussorhoz. Ritmus és dallammotívum variálása. Hiányzó ritmus- vagy dallammotívum pótlása, dallam kiegészítése csoportosan, Hiányzó ritmus kitalálása, pótlása páros munkában, egyénileg. megszólaltatással. Dallamkiegészítés, a hangulatos befejezés Azonos dallamhoz különbözı befejezés gyakorlásával rögtönzése. Egyszerő zenei szerkezetek felismerése Egyszerő zenei szerkezeteket, elté- Irányított improvizáció zenei kérdés-fele- Zenei kérdés-felelet alkotása, a tanult ritmus eltérı karakterek felhasználásával. rı népi és mőzenei karaktereket let formára. és dallammotívumok segítségével. bemutató szemelvények. Játékok a dinamikával és a tempóval. Mozgásos improvizáció alakítása. Mozgásos improvizáció zenei Ritmikus mozgással kísért dallam. Mozgásos improvizáció dallamra, ritmusra. Mozgásos improvizáció szervezése a fanszemelvényei. tázia szabadságával egyénileg, kis csoportban.

179



MEGISMERİ- ÉS BEFOGADÓKÉPESSÉG ZENEHALLGATÁS Témakör


Zenei együttesek (vonós, fúvós) Karakterdarabok Magyar és rokon népek népzenei felvételei, feldolgozásai

Fejlesztési célok Zenei együttesek felismerése hangzás alapján.

Tananyag Zenei együttesek: (vonós, fúvós) felismerése.

4 óra 3 óra 4,5 óra

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Vonós, fúvós zenei együttesek, hangfajták felismerése és azonosítása hangzás alapján (nıi, férfi).

Vonós, fúvós, ütıs hangszerek. Emberi hangfajták.

Karakterek, hangmagasságok hallás utáni megfigyelése.

Gyermek-, nıi-, férfikórusok. Szemelvények, zenei idézetek a karakterek és az eltérı hangmagasságok ábrázolására.

Kórustípusok hallás utáni megnevezése (gyermek, nıi, férfi).

A továbbhaladás feltételei Hangszínek hallás utáni felismerése Emberi hangfajták, kórusok megkülönböztetése, felismerése hangzás alapján. Vonós, fúvós, ütıs hangszerek hangszínének megkülönböztetése hangzás alapján.

Különbözı zenei karakterek, hangmagas- Dinamikai ellentétpárok felismerése. ságok hallás utáni megkülönböztetése. Tartalom és zenei kifejezıeszközök összefüggéseinek megfigyelése a cselekményes zenék hallgatásakor.

Cselekményes zenék. Az induló tempó, karakter hallási felismerése.

Magyar és rokon népek népzenei felvételeinek, feldolgozásainak felismerése.

Indulók az eltérı zenetörténeti korokból. Magyar és rokon népek népzenei felvételei, feldolgozásai.

Többször meghallgatott zenemővek azonosítása, egyszerő formák felismerése.

Vokális és hangszeres hangszínek felismerése, azonosítása.

180



ZENEI HALLÁS ÉS KOTTAISMERET Témakör


Alapritmusok. Dalok ritmikai sajátosságai. Dallami elemek Zenei olvasás-írás

Fejlesztési célok Dalok ritmikai sajátosságainak felismerése.

Tananyag Ritmikai sajátosságok felismerése, rendszerezése.

Belépı új ritmusképletek felismerése, azonosítása.

Belépı dallamhangok, dallami és ritmikai elemek felismerése, azonosítása.

Újonnan belépı dallamhangok. Olvasógyakorlatok, pentaton relációk. A pentatónia jelentése, fogalma, jellemzı jegyei. Ritmusértékek. A háromnegyedes ütemmutató és ütemfajta, pontozott félkotta és szünetjele, váltakozó ütem, nagy éles és nyújtott ritmus. Nagy éles ritmus, nagy nyújtott ritmus. A váltakozó ütem fogalma. Dalritmus írása. Dallammotívumok.

4 óra 4 óra

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Ritmikai és a dallami elemek megismerésének, felismerésének és csoportos megszólaltatásának gyakorlása. Az eddig tanult ritmusok felismerése kotta-képrıl, olvasása és írása (tanári segítséggel és anélkül). Ritmusképletek el-rendezése, értelmezése ütemmutató szerint.

Újonnan belépı dallamhangok: a fá és a ti hang megfigyelése, tudatosítása, kézjele, helye, (kézjel, betőkotta, hangjegy), elhelyezése a vonalrendszerben. Olvasógyakorlatok, pentaton relációk éneklése. Dallammotívumok csoportos éneklése, szolmizálása kézjelrıl. A háromnegyedes ütemmutató és ütemfajta, pontozott félkotta és szünetjele, váltakozó ütem, nagy éles és nyújtott ritmus tudatosítása, alkalmazása, felismerése. Nagy éles ritmus, nagy nyújtott ritmus felismerése, gyakorlása ritmusgyakorlatokban a dalok ritmizálása során. Ritmusosztinató alkalmazása a dalok elıadásakor. Kétszólamú ritmus-gyakorlatok csoportos és egyéni megoldásokkal. A dalok szerkezetének elemzése, a zenei kérdés-felelet azonosítása.

A továbbhaladás feltételei Tanult ritmusértékek felismerése és megszólaltatása, önállóan kottaképrıl, olvasása és írása tanári irányítással. Megismert dallamrelációk, pentaton fordulatok felismerése, éneklése szolmizálva tanári segítséggel. Újonnan belépı dallamhangok: a fá és a ti hang, kézjele, helye (kézjel, betőkotta, hangjegy), elhelyezése a vonalrendszerben.

A háromnegyedes ütemmutató alkalmazása. Pontozott félkotta és szünetjele, váltakozó ütem, nagy éles és nyújtott ritmus.

A váltakozó ütem felismerése.

181



AJÁNLOTT SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ Az ellenırzés, értékelés, mérés célja elsıdlegesen a tanulók évfolyamonkénti haladásának, fejlıdésének megállapítása. Az ellenırzés egyfajta folyamatértékelés, amely a fokozatos fejlıdést, a képesség-, készségfejlesztés terén elért szintet rögzíti. A szöveges értékelés bevezetését a kezdı és a bevezetı szakaszban a jogalkotók vélhetıen azért érezték szükségesnek, mert az iskolákban folyó sokrétő tanulás-irányítási tevékenység eredményessége, a személyiségfejlıdés folyamata nem fejezhetı ki az ötfokú osztályzati skálával. Míg az osztályzás egy bizonyos állapotot rögzít, rangsorol, kategorizál, addig a szöveges értékelés a változások nyomon követését, a fejlıdési irány elmozdulását fogalmazza meg. Az ének-zenei nevelésben, nyugodtabb zenei fejlıdést tesz lehetıvé a szöveges értékelés. Az elsı-második osztályban a gyermekeknek az énekes játékok, gyermekdalok fontosak, mert élményanyaguk az óvoda életvitelét, játékközpontú szemléletét idézi. Fokozatosan kell kialakítani a képességet, hogy tudjanak a zenére figyelni. A zenei írás-olvasás megtanulásában kevés zenei ismerettel és sok készségfejlesztı játékkal foglalkozunk. Az éneklésben az éneklési kultúra kialakítására, a csoport egységes, szép éneklésére, a helyes légzésre és az értelmes szövegkiejtésre figyelünk. Fontos a tantárgyhoz való pozitív viszony, a közös tevékenységekben való részvétel. Késıbb a 3-4. osztályban egyre nagyobb önállósággal és követelménnyel bıvítjük az értékelés szempontjait is. Éneklésben a helyes artikuláció, a pontos dalkezdés, az egyszerő, többszólamú éneklés és az önálló, emlékezetbıl történı éneklés is elvárás. A zenei-írás-olvasásban, a megismert szolmizációs hangok éneklése, a tanult dallami és ritmikai elemek felismerése, az emberi hangok megfigyelni tudása és megnevezése is elvárható. A szöveges értékelés legfontosabb célja a motiváció ébren tartása, a gyermek önismeretének pozitív alapozása, fejlesztése. A pedagógus értékelési mintáit követve a gyermekeket tanítsuk meg a reális ön- és társértékelésre, vagy akár a csoportban végzett munka minısítésére. Az értékelés során fontos figyelembe venni a tanulók érdeklıdését, aktivitását, a ritmus és dallamkészség színvonalát, az énekórákon tapasztalt fejlıdését, zenei hallásának, éneklési készségének alakulását. Megkülönböztetett figyelemmel kell kísérni az improvizációs képesség és készség alakulását, a ritmikai érzék, tempótartás, mozgáskoordináció fejlıdését, a ritmus és motívumfőzések, valamint a társakkal való együttes tevékenykedés színvonalát.

182



Javasolt zenehallgatási anyag:

Táncok a zenében:

Karácsonyi dalok:

Bárdos Lajos: Kossuth Lajos táborában, Liszt Ferenc: Mazeppa (részlet), Saint-Saëns: Az állatok farsangja, Az elefánt

J. Strauss: Kék Duna keringı (részlet), L. Delibes: Walzer, W. A. Mozart: Három német tánc – Utazás szánon L. Boccherini: Menüett (részlet), L. Delibes: Mazurka (részlet) P. I. Csajkovszkij: Diótörı (részlet) – Virágok keringıje, I. Sztravinsky: Petruska (részlet), Kodály Zoltán: Hajnövesztı, Bartók Béla.: Jószágigézı, Afrikai varázsének (feldolgozás)

J. S. Bach – Gounod: Ave Maria, Kodály Zoltán: Karácsonyi pásztortánc, Farkas Ferenc feldolgozása: Áldott éj; Dicsıség; Pásztorok, pásztorok; Köcsky Tibor feldolgozása: Jingle Bells Köcsky Tibor feldolgozása: I. Berlin: Fehér karácsony Schóber Tamás –Szenci Molnár Albert: Ünnepre jöttünk, M. P. Muszorgszkij: Egy kiállítás képei (részlet) – Sétatéma-zongora, Séta-téma szimfonikus zenekari átirat, M. Ravel hangszerelése, P. I. Csajkovszkij: Diótörı (részlet): Induló, T. Albinoni: Adagio (részlet), Kodály Zoltán: Háry János – Intermezzo; I. kaland – Ó, mely sok hal; II. kaland – A bécsi harangjáték; III. kaland – A franciák indulója, - Napóleon gyászindulója, - Toborzótánc; IV. kaland – Ábécédé, - Szegény vagyok, - Felszántom a császár Kodály Zoltán: Gergely-járás, Rózsavölgyi Márk: Verbunkos (részlet), Csárdás (részlet), Erkel Ferenc – Kölcsey Ferenc: Himnusz (szimfonikus zenekar, gyermekkar), Kodály Zoltán: Villı, L. Daquin: A kakukk, G. Rossini: Tarantella (részlet), F. Chopin: Esz-dúr Noktürn, C. Orff: Carmina Burana – In taberna (részlet) Kodály Zoltán: Pünkösdölı Délszláv, sváb, roma népzenei felvételek

183



4.5. Rajz és vizuális kultúra 1 – 4. évfolyam

184


Helyi Tanterv Alsó tagozat BEVEZETİ

CÉLOK ÉS FELADATOK A vizuális kultúra tanításának célja: hozzásegíteni a tanulókat a látható világ jelenségei, valamint a sajátos képi közlések, vizuális mővészeti alkotások mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez. Továbbá célja, azon képességek, készségek fejlesztése, ismeretek átadása, amelyek a vizuális kommunikáció magasabb szintő mőveléséhez, a látható világ használatához, alakításához, a kreativitás fejlesztéséhez szükségesek.

A vizuális kultúra tanítása a rajz és vizuális kultúra tantárgy keretében valósul meg. Ez a stúdium céljait és tematikáját illetıen nem azonos a korábbi képzımővészet-centrikus rajztanítással. A vizuális kultúra nem csupán a „magas kultúra” körébe tartozó építészettel, képzı-, illetve iparmővészettel foglalkozik, figyelme kiterjed a kultúra minden, vizuálisan érzékelhetı területére. Ez azonban nem egyszerően „témagyarapodást”, bıvített tananyagú rajztanítást jelent, hanem egy új szemléletet is feltételez: a „köznapi vizualitás” jelenségei ugyanis nem értelmezhetık, értékelhetık a kizárólag hagyományos mőelemzı módszereket alkalmazó, hagyományos esztétikai normákra épülı megközelítésekkel.

A vizuális kultúra tanítása során törekedni kell a megfelelı arányok kialakítására a kultúra köznapi vizuális jelenségeinek kritikai feldolgozása, valamint a mővészetet a gyerek nevelésének középpontjába állító mővészeti nevelés között. Helyes, ha az órai tevékenységek egyaránt kapcsolódnak mővészi alkotásokhoz és a mindennapi élet megnyilvánulásaihoz. Eltérı vonásaik mellett mindkettınek célja a kritikai gondolkodás fejlesztése, az esztétikai fogékonyság, a fantázia fokozása. Mindkettı hozzájárul az észlelés érzékenységének, a kifejezés árnyaltságának fejlesztéséhez.

A vizuális kultúra tanításának fontos feladata az esztétikai nevelés. Ez azonban nem azonos a kötelezı esztétikai normák sulykolásával. Az esztétikai nevelés feladata az érzékelés érzékenységének fokozása, a világ gazdagságának felfedeztetése; ízlésbeli kérdésekben nem mutat követendı irányt, választási lehetıségeket kínál, felhívja a figyelmet az ízlés társadalmi-kulturális beágyazottságára, segít tudatosítani a tanulók saját ízlésítéleteit. Különös figyelmet kell fordítani ezért a tanítást segítı mőalkotások kiválasztására. Legfontosabb szempont a pozitív pedagógiai attitőd: olyan képeket, alkotásokat kell válogatni, amelyeknek egy-egy esztétikai rendszeren belül vannak vitathatatlan értékei. (E tekintetben segítségül

185



szolgálhat az érettségi kötelezı képanyaga.) Azt kell szem elıtt tartani, hogy a tanulás a gyarapodást szolgálja, örömet okozzon és ne szorongások, elıítéletek kialakulásához vezessen, ahogyan a negatív példák, a tiltások, a kategorikus esztétikai ítéletek. Már a kezdetektıl a változatosságra kell törekedni a mőfajok, a témák, a mővészi felfogások, a színvilág vagy az anyagalakítás stb. tekintetében, ezáltal is segítendı a tanulók esztétikai preferenciáinak tudatosítását.

Mivel a vizuális nevelés köre a továbbiakban nem korlátozódik a mővészetekre, lehetıség nyílik arra, hogy a rajzóra a mai élethez közelebb kerüljön. A jelenhez kapcsolódáson azonban nem kizárólag a köznapi vizualitással vagy a populáris mőfajokkal való foglalkozást kell érteni. Fontos, hogy a kortárs mővészet értékei már a legelsı osztálytól minél gyakrabban szerepeljenek, szerves részét képezzék a tanításnak. A vizuális-mővészeti nevelés, amely kizárólag a múlt értékeit tartja szem elıtt, óhatatlanul elidegeníti a fiatalokat saját koruktól. (Ezt az a kronologikus mővészettörténet-tanítási gyakorlat is táplálja, amely folytán a gyerekek a mai mővészetrıl csak 8. osztályban tanulnak elıször.) A tanításnak hozzá kell segítenie a tanulókat a mai élet értékeinek felismeréséhez, megbecsüléséhez, gyarapításához. Fontos annak megértetése, hogy a múlt mővészetének tanulása nem öncél, a kultúra folytonosságának felismerése segíti a mai kulturális jelenségek megértését végsı soron önmagunk megismerését.

A vizuális nevelésnek sajátos lehetısége a teljességre törekvés, az a természetesen adódó lehetıség, hogy a tanulók gyakorlati tevékenységeiben a különbözı helyekrıl származó élmények, ismeretek összekapcsolódjanak, hogy megvalósuljon a szellemi és gyakorlati (manuális) tevékenységek egysége. A helyes arányokat tartó tanítás pedig egységben láttatja a múlt és a jelen értékeit, a hagyomány és az újítás kapcsolatáról a diákok gyakorlati, élményszerő tapasztalatokat szereznek. A vizuális kultúra tanítása nagymértékben hozzájárulhat a nemzeti kulturális identitás megerısödéséhez, amelyben fontos szerepe van a hazai vizuális kultúránk mai és múltbéli értékei, népmővészeti hagyományai ismeretének. A közös kultúra ismerete mellett az összetartozás érzését azok a tanítási módszerek is segítik, amelyek a toleranciát, a kooperációra való hajlandóságot és képességet fejlesztik. A vizuális nevelés különösen sokat tehet az önállóság, az alkotó magatartás kialakítása terén. Ez nem elsısorban az alkotó jellegő pályákra való felkészítés szempontjából fontos – épp ellenkezıleg: a játékos, alkotó légkör, az élményszerő tapasztalatok, motiváló feladatok nagy segítséget jelenthetnek az átlagos vagy éppen tanulási problémákkal küzdı diákok számára. 186



Az itt folyó tevékenységek révén erısödhet önismeretük, önbecsülésük, problémamegoldó és koncentrálóképességük, ami nyilvánvalóan pozitív hatással lehet egyéb tanulmányaikra is.

A tantárgyban rejlı sajátos lehetıségek érvényesüléséhez a megfelelı tanítási módszerek megválasztása elengedhetetlen. -

A tantárgy csak akkor tudja céljait teljesíteni, ha megtartja alkotó-gyakorlati jellegét. A kreatív gyakorlati feladatok nem a „mővész-pályára” vagy más szakterületekre való felkészítést szolgálják, hanem az elsajátítandó ismeretek mélyebb megértését, azon képességek hatékonyabb fejlesztését, amelyekre mindenkinek szüksége van ahhoz, hogy képes legyen saját életét önállóan alakítani (bár nyilván számos szakma legalapvetıbb ismereteit itt sajátítják el a tanulók). Még az olyan elméleti jellegő tananyagok tanítását, mint a mővészettörténeti ismeretek is nagyban segíti, ha azokhoz kreatív-gyakorlati feladatok társulnak. Az alkotói és befogadói magatartás merev szétválasztása egyik oldal számára sem elınyös: a mőalkotások értelmezése, átélése ugyanis szintén tartalmaz alkotói elemeket (valójában a mő a befogadóban nyeri el végleges formáját), és a megfelelı színvonalú alkotáshoz ugyancsak elengedhetetlenek bizonyos elméleti ismeretek.

-

Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az egyébként is szimultán hatású rajzórai feladatok valódi komplex feladatok legyenek, hogy egyidejőleg minél több készség, képesség fejlesztését szolgálják, minél több ismeret átadását tegyék lehetıvé.

-

A hatékony vizuális nevelés fontos módszere a játék, a játékosság – és nem csupán a bevezetı szakaszban.

187



FEJLESZTÉSI FELADATOK

1. Megismerı- és befogadóképesség (közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozása; ismeretszerzés, tanulás, térbeli tájékozódás; kommunikációs képességek). 2. Kreativitás (alkotóképesség; problémamegoldó képesség). 3. Önismeret, önértékelés, önszabályozás. A fejlesztés a korábbi ismeretanyagokra épül (kifejezés, képzımővészet; tárgy- és környezetkultúra; vizuális kommunikáció), ezekre alapozva kerül sor a fent említett képességek fejlesztésére. A fı fejlesztési célok és a témakörök is minden évfolyamon azonosak, de korosztálytól függıen más-más részletei kerülnek elıtérbe, eltérı konkrét formában, eltérı szinten jelennek meg. Ezt a spirális jelleget a tanítási programok készítésénél figyelembe kell venni. A tantárgy sokirányú nyitottságának köszönhetıen nagymértékben hozzájárul számos kulcskompetencia fejlesztéséhez.

A vizuális kultúra tanulási tartalmainak feldolgozása a szókincs gyarapodását szolgálja, segíti az árnyaltabb, pontosabb fogalmazást. Bár az anyanyelvi kompetenciát valamennyi anyanyelven oktatott tantárgy fejleszti, a vizuális kultúra tantárgy gyakori tevékenységi formája, a látvány, a kép, a téri helyzetek érzékletes leírására való törekvés, illetve a leírások visszafordítása a vizuális kifejezés, közlés „nyelvére”, különösen segíti a fogalmi és képi gondolkodás sajátosságainak megértetését, az anyanyelvi kommunikáció fejlesztését. Az órai csoportos vagy projektfeladatok, a munkák közös értékelése ugyancsak fejlesztik a kommunikációs

készséget,

a

szocializációt.

A

vizuális

alkotásokkal

kapcsolatos

ismeretfeldolgozás, a különféle manuális tevékenységekhez kapcsolódó feladatmegoldások, kedvezı feltételeket teremtenek az önálló tanulás képességeinek fejlesztéséhez.

A tantárgy, azon jellegzetessége, hogy a tanítás önállóságra késztetı kreatív gyakorlati feladatokon keresztül történik, a feladatok komplexitása folytán pedig lehetıség nyílik a különbözı helyekrıl származó élmények és ismeretek integrálására, nagyban segítheti a motiváció, a kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia kialakulását. A saját érdeklıdésre építı vagy játékos feladatok ugyancsak fokozzák az aktivitást, a motivációt. 188



Az önállóan megoldott projektfeladatok a strukturált, logikus gondolkodást is fejlesztik, ami – bizonyos, kifejezetten a matematika körébe tartozó tematikák mellett – hozzájárul a matematikai kompetencia fejlesztéséhez is. A vizuális kultúra tanítása során a tantárgy foglalkozik az alapvetıen nem vizuális jelenségek, minıségek, mennyiségek vizuális megjelenítésével (grafikonok, táblázatok stb. alkalmazásával), valamint a sík- és térmértani alakzatok jellegzetességeinek megismertetésével. A digitális kompetencia elmélyítéséhez nagymértékben hozzájárul, hogy a projektfeladatok során a tanulók használják a számítógépet információszerzésre, szövegszerkesztésre. A vizuális kommunikációs feladatok pedig gyakran kifejezetten számítógépes képszerkesztési, képalakítási alkalmazásokat kívánnak meg. Az esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség fejlesztése, a kulturális értékek megbecsülésére nevelés kifejezett feladata a vizuális kultúra tanításának. A mővészeti ismeretek, a saját környezet vizuális kultúrájával való foglalkozás megalapozza és fejleszti a nemzeti és európai azonosságtudatot, a szociális érzékenységet, az egyetemes mővészet megismertetése pedig – sok más mellett – a toleranciát. Ugyanakkor a kultúra értékeivel való találkozás, a különbözı alkotási lehetıségek tevıleges kipróbálása jelentısen hozzájárul az énkép,

az

önismeret

kialakulásához,

a

koncentrálóképesség,

az

önszabályozás

megalapozásához. 1−4. évfolyam

Az általános iskola bevezetı és kezdı szakaszában a vizuális kultúra tanulása alapvetıen két célt szolgál: egyrészt a kezdeti motiváltság, az örömteli alkotás fenntartását, másrészt pedig a vizuális mőveltség megalapozását. A kisiskolások az iskolai tanulmányaik megkezdésekor általában már – életkoruknak megfelelı szinten – használják a vizuális kifejezés eszközeit. Az elsı iskolai években mégsem ezek tudatosítása a tanító kiemelt feladata, hanem a változatos és a tanulók érdeklıdését felkeltı játékos feladatokkal, új technikákkal, kifejezési módokkal a kifejezıképesség fejlesztése, a vizuális kommunikáció alapját képezı ismeretek szinte észrevétlen átadása a játékos gyakorlati feladatokon keresztül. Az életünket jelentısen befolyásoló média a rajz és vizuális kultúra tantárgy megkerülhetetlen problémaköre. A médianevelést célszerő már a bevezetı szakaszban elkezdeni, ugyanis a média hatásainak a gyerekek már születésüktıl ki vannak téve. Ezek feldolgozásához segítséget kell nyújtani, amire a vizuális nevelés óráin különösen jó lehetıség nyílik. 189



A vizuális kultúra tanítása természetes módon kínálja az együttmőködést más mővészetekkel és a más (pl. nyelvi vagy természettudományos alapú) tantárgyakkal. Erre az alsó tagozatban különösen jó lehetıség kínálkozik.

A bevezetı szakaszban (1-2. osztály) a gyerekek életkori sajátosságaihoz alkalmazkodva a belsı képek kialakulását segítı kifejezés, alkotás, valamint a tárgy- és környezetkultúra, tárgykészítés kerüljön túlsúlyba!

A kezdı szakaszban (3-4. osztály) növekedhet az elvontabb vizuális kommunikációt igénylı, a megfigyelıképességet, forma- és arányérzéket fejlesztendı feladatok aránya – az önkifejezés megırzésének ösztönzése mellett –, ösztönözve az egyre céltudatosabb vizuális megismerést is.

190




Témakör feldolgozására javasolt óraszám 23 óra 11 óra 3 óra

1. Kifejezés, alkotás 2. Tárgy- és környezetkultúra 3. Vizuális kommunikáció

1. KIFEJEZÉS, ALKOTÁS Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok

Fejlesztési célok

Tananyag

A közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozása.

Az átélt események, emlékek, érzelmek (pozitív és negatív), hangulatok kifejezése térben és síkon. Fıszínek, mellékszínek.

Rajzolás különféle anyagok használatával. (Pl. Itt nyaraltunk, Szépet álmodtam, Fürdıszobánkban este, Nagymama mesél, Születésnapomon, Édesanyám velem,…) Évszakok, hangulatok. Beszélgetés a színekrıl.

Korábbi megfigyelések megjelenítése.

Családi (otthoni), óvodai, iskolai témák. Állatfigurák, emberek. Természeti ritmusok: nappalok, éjszakák, évszakok…

A vizuális kifejezıképesség fejlesztése. Az alkotóképesség fejlesztése. Az önismeret fejlesztése. A manuális készség fejlesztése. A vizuális kifejezıképesség fejlesztése. Az alkotóképesség fejlesztése.

A motiváció fejlesztése. Az érzékelés különbözı formáinak (látás, tapinA közvetlen tapasztalatszerzés, az anyagokkal tás, hallás, kinetikus stb.) kapcsolata. való érintkezés, az érzékelés érzékenységének fokozása. Az alkotóképesség fejlesztése. A manuális kész- Illusztrációk készítése. ség fejlesztése. A verbális és vizuális kifejezés kapcsolatának tudatosítása.

Festés ujjal, ronggyal, szivaccsal, ecsetekkel. Különbözı anyagok élményszerő megtapasztalása, az élmények szóbeli megfogalmazása. Új technikák kipróbálása. Elképzelt események, versek, mesék képi kifejezései. Képzettársítások kiegészítésekkel. Történetek, versek, kitalált dolgok vizuális megjelenítése. Átélt, elképzelt vagy hallott esemény vizuális megjelenítése. Koncentráció: magyar, ének-zene.

191

Györffy István Általános Iskola Karcag A mővészettel való élményszerő találkozás. A látvány élvezetének kialakítása. Vizuális esztétikai jellegő preferenciák érvényre juttatása, tudatosítása az alkotó tevékenységekben.

Helyi Tanterv Alsó tagozat Mőalkotások, természeti látványok megfigyelése, leírása, esztétikai minıségük jellemzése.

Utalások kompozíciós megoldásokra, téma, háttér, kiemelés mérettel, színnel.

Beszélgetés mőalkotásokról.

Részletek kiegészítése különféle anyagokkal, technikákkal.

Ismeretszerzés.

A részletek. Az egész. A látható és az elképzelhetı. Tetszik, nem tetszik.

A vizuális jelenségekkel kapcsolatos szókincs gazdagítása. A tanulási képesség fejlesztése. A megfigyelıképesség fejlesztése. A beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése. A vizuális jelenségekkel kapcsolatos szókincs gazdagítása. A kooperáció fejlesztése. A kommunikáció fejlesztése. A beleélıképesség, a fantázia fejlesztése.

Közös verbális értékelés egymás alkotásainak megbeszélésével.

Véleménynyilvánítás kérdésekre adott válaszokból kiindulva.

Dramatizált történet elıadása közösen készített bábokkal. Koncentráció: dráma.

2. TÁRGY- ÉS KÖRNYEZETKULTÚRA Fejlesztési célok A megfigyelıképesség fejlesztése. A logikus gondolkodás fejlesztése. A beszédkészség, a szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése A tanulási képesség fejlesztése. A megfigyelıképesség fejlesztése. A koncentráció fejlesztése. A manuális készség fejlesztése.

Tananyag Tárgyaink, helyük. Felismerésük, formájuk, funkciójuk. Hétköznapi és mővészi tárgyak.

Papír, textil, agyag.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Csoportosítások: konyhai eszköz, játék, öltözék, taneszöz stb.

Játékok készítése tanítói bemutással, mintakövetéssel: papírból, textilbıl, agyagból.

192



A vizuális jelenségekkel kapcsolatos szókincs gazdagítása. A tanulási képesség fejlesztése A megfigyelıképesség fejlesztése. A manuális készség fejlesztése. Ismeretszerzés. A kreativitás fejlesztése. A manuális készség fejlesztése. A kooperáció fejlesztése.

Tárgyak térbeli viszonyai.

Tárgyak rendezgetésével kialakított térbeli kompozíciók. Épületek téri viszonyainak, tulajdonságainak vizsgálata, rajzos megjelenítése.

Jeles napok tárgyai.

Díszlet, textilminta, mintaterv készítése.

Terem berendezése.

A motiváció fejlesztése.

Anyagok alakíthatósága.

Közös környezetalakítás, a gyerekek munkáinak elhelyezése. Közös kompozíció elkészítése. Önállóan alkotott tárgyak redezése csoportmunkában. Eszköz nélkül és kéziszerszámmal végzett anyagalakítás. Anyagalakítás képlékeny anyagokkal, edénykészítés szétnyomkodással, egyszerő kézi szerszámokkal. A kapott feladatok irányított és önálló értelmezése. Bizonyos munkafolyamatok, problémák tanári segítséggel történı megoldása. Részfeladatok önálló megoldása. Bábtípusok használata, síkbáb, ujjbáb, tárgybáb készítése. Díszletek. Bábjátékok közösen. Síkbábok. Elöl-hátul nézet kialakításával, „körbejárható”, soknézető tárgyak készítése. Használati tárgyak készítése játékoknak, a játékhoz.

A tanulási képesség fejlesztése. A manuális készség fejlesztése. Az alkotóképesség fejlesztése. Közvetlen tapasztalás útján szerzett ismeretek. A fantázia fejlesztése. Az alkotóképesség fejlesztése. A manuális készség fejlesztése. Ismeretszerzés.

Anyagok átlényegítése Bábkészítés.

Az alkotóképesség fejlesztése. A manuális készség fejlesztése. Ismeretszerzés. A tanulási képesség fejlesztése.

Használati tárgyak. Lépték. Tárgydíszítés.

A manuális készség fejlesztése.

A tanulási képesség fejlesztése.

Egyforma – nem egyforma.

Origami.

Díszített tárgyak nézegetése. Véleménynyilvánítás kérdésekre adott válaszokból kiindulva. Egyszerő tárgyak (pl. papírdoboz, füzetborító) azonosítást is segítı díszítése. Munkafolyamatok tanári segítséggel történı megoldása. Részfeladatok önálló megoldása.

A manuális készség fejlesztése.

193



3. VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Fejlesztési feladatok Az alkotóképesség fejlesztése. A manuális készség fejlesztése. A megfigyelıképesség fejlesztése.

Belsı képzetek gazdagítása. A megfigyelıképesség fejlesztése. A kreativitás fejlesztése. A manuális készség fejlesztése. A motiváció fejlesztése. A kooperáció fejlesztése. A kifejezıképesség fejlesztése.

Tananyag Vizuális ritmusok. A hang-kép kapcsolatának megjelenítése.

Modell utáni ábrázolás erıs érzelmi kötıdés alapján. Testnyelv.

A tanulási képesség fejlesztése. Ismeretszerzés. A manuális készség fejlesztése.

Jelek, jelzések.

A térbeli tájékozódás fejlesztése. Közvetlen tapasztalás útján szerzett ismeretek.

Térbeli tájékozódás.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Egyszerő, színes formák kivágása, elhelyezése, rögzítése síkon. Tárgyak rendezgetésével, visszatérı forma- és színritmusok. Tapsolás, kopogás ritmusának vizuális megjelenítése. Koncentráció: ének-zene. Személyes tárgyak (pl. játékaim, a szobám) megfigyelés alapján történı megjelenítése. A megfigyelt tárgyak megszemélyesítése rajzban, festményben. Gesztusok, pantomim szituációs játékokkal, fotók nézegetésével. Az emberi gesztusok értelmezése. Koncentráció: dráma. Piktogramok: tankönyvi jelzések, utasítások képi megjelenései. Óvodai jelek, iskolai jelek. Táblák iskolába menet útközben. Egyszerő közlı ábrák értelmezése, készítése. Beszélgetés rajzos megjelenítéssel: Emlékezetes objektumok az iskola környékén, az utcán iskolába menet. Az én padom az osztályban. Hová vezet a folyosó? Tájékozódás a lakóhelyen és annak környékén.

194




Témakör feldolgozására javasolt óraszám 17 óra

1. Kifejezés, alkotás

16 óra 4 óra

2. Tárgy- és környezetkultúra 3. Vizuális kommunikáció

1. KIFEJEZÉS, ALKOTÁS Fejlesztési feladatok

Tananyag

Közvetlen tapasztalás útján szerzett ismeretek.

Nyomhagyások Nyomatok készítése.

Belsı képzetek gazdagítása. A megfigyelıképesség fejlesztése. A kreativitás fejlesztése. A manuális készség fejlesztése.

Képzettársításon alapuló rajzi játékok.

Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozása.

Személyes tartalmakat felvonultató kifejezı alkotások készítése.

A vizuális kifejezıképesség fejlesztése. Az alkotóképesség fejlesztése. Az önismeret fejlesztése. A manuális készség fejlesztése. A közvetlen tapasztalás útján szerzett ismeretek. A mővészettel való élményszerő találkozás. Mőalkotások közös felfedezés, beszélgetések A látvány élvezetének kialakítása. kapcsán.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Terülıdíszek készítése papírdúccal, krumplinyomdával. Nyomtatás talált tárgyakkal, természeti formákkal. A tárgykultúrában is használható nyomódúcok mintáinak tervezése. Adott papírfoltok kiegészítése lényekké –papírapplikáció. Festékes tenyérnyomok kiegészítése képpé, figurákká. Utóbbiak kivágása és felhasználása csoportmunkához, új, közös alkotáshoz. Mozgás: végtagok mozgathatósága jancsiszeggel. Különféle festészeti technikák megismertetése. A képek témája szorosan kapcsolódik a gyerekek mindennapi élményeihez, emlékeikhez (pl.: Nyaraltunk!, Nagyiéknál, A Balatonnál, A tengerparton). Képes úti beszámolók készítése családi fényképek, magazinokból kivágott fotók és térképrészletek, önálló alkotások, győjtött tárgyak felhasználásával (kollázs, montázs, plakát jelleggel, nagy méretben is). Mőalkotások csoportosítása témák szerint: tájkép, csendélet, arckép.

195



A vizuális esztétikai jellegő preferenciák érvény- Árnyaltabb vizuális minıségek mejelenítése: re juttatása, tudatosítása az alkotó tevékenysészínárnyalatok, vonalvastagságok, vonal, folt és gekben. színritmusok. Az ismeretszerzés fejlesztése. A vizuális jelenségekkel kapcsolatos szókincs gazdagítása.

A természeti látványok kincsestára otthonról hozott fényképek és mőalkotások nézegetésével, egymás elé tárásával, személyes élménybeszámolókkal. A látott mővek által inspirált képek festése.

A megfigyelıképesség fejlesztése. A mővészettel való élményszerő találkozás. A látvány élvezetének kialakítása. A vizuális, esztétikai jellegő preferenciák érvényre juttatása, tudatosítása az alkotótevékenységekben.

Plasztikai alapfogalmak, szobor és dombormő közötti különbségek. Modellrıl készített plasztikai mővek összevetése.

Mőalkotások nézegetése képeken (vagy ha van ilyen, a környezı épületek szobrászati díszeinek megtekintése). Egy tömbbıl mintázott, többfigurás körplasztika készítése agyagból (Anyóka mesét mond kis unokáinak, Medvemama kicsinyével).

Többfigurás kompozíciók.

Szerepjáték, drámajáték. Dombormő készítése. (Pl. Édesanyámmal, Édesapám és én, A kiscicánk, Akváriumunk lakói.) Koncentráció: dráma. Karakteres mesehısök megjelenítése. A mi utcánk – közvetlen lakóhelyünk sajátosságai, szépségei. Kompozíciók síkban. Nagymérető, csoportos mővé összeállított egyedi munkák (pl. Környékünkön). Koncentráció: magyar.

Ismeretszerzés. A vizuális jelenségekkel kapcsolatos szókincs gazdagítása. A megfigyelıképesség fejlesztése. Az alkotóképesség fejlesztése. A manuális készség fejlesztése.

Az alkotóképesség fejlesztése. A fantázia fejlesztése. A manuális készség fejlesztése. A verbális és vizuális kifejezés kapcsolatának tudatosítása.

Illusztrációk készítése.

196



2. TÁRGY- ÉS KÖRNYEZETKULTÚRA Fejlesztési feladatok A kooperáció fejlesztése. A térbeli tájékozódás fejlesztése.

A nemzeti azonosságtudat tartalmának gazdagítása, ismerkedés a nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájával, néphagyományaival. Az etikai normák iránti fogékonyság és az értékırzı magatartás fejlesztése. Az ismeretszerzés fejlesztése. A tanulási képesség fejlesztése. Vizuális–taktilis jelenségekkel kapcsolatos szókincs gazdagítása. A tanulási képesség fejlesztése. A megfigyelıképesség fejlesztése. A manuális készség fejlesztése. A nemzeti azonosságtudat tartalmának gazdagítása, ismerkedés a nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájával, néphagyományaival. A manuális készség fejlesztése. Közvetlen tapasztalás útján szerzett ismeretek. Ismeretszerzés. Az alkotóképesség fejlesztése. Közvetlen tapasztalás útján szerzett ismeretek. A manuális készség fejlesztése. A tanulási képesség fejlesztése. A megfigyelıképesség fejlesztése.

Tananyag


Makettek, térbeli konstrukciók.

Terepasztal készítése csoportban játszható játékokhoz, környezetünk tereptárgyait idézı plasztikus elemekkel (Versenypálya, Akadálypálya az iskolaudvaron,Kedvenc játszóterünk). Különféle tárgyak formája, funkciója, Régi tárgyak otthon, régi konyhai eszközök keresése, győjtése, eredete, kora. bemutatása az iskolában. ,,Ahány ház, annyi szokás“: ünnepi készülıdés otthoni minták alapján, a társak közötti különbözıségek, érdekes, eltérı szokások megismerése az iskolában. A gyakorlati tevékenységekben használt Edények készítése agyagból: felrakással, üregesítéssel győrős technikák mőveleti sorrendje. mintázófával. Anyagismeret: festékek viszonylatában: Edénykészítés agyaglapokból: dobozedény. Formára (gipsz félhíg, sőrő. Az agyag halmazállapotai: gömbre) tapasztott agyagedény készítése. Edénykészítés agyagképlékeny (gyúrható); bırkemény (váj- ból cserép présformába (virágcserépbe) préselve. ható), díszíthetı (festhetı, karcolható); Agyaghurkákból felrakással figurális edény készítése. csontszáraz (csiszolható, égethetı). Díszítés: pecsételés természeti formákkal, és saját készítéső agyag- vagy gipszpecsételıkkel. Formálás: funkcionálisan és díszítve. Használati és dísztárgy különbözısége (anyag, forma, funkció). Díszítés formaredukcióval: motívumok megfigyeltetése a népFigurális edények. mővészet példáin. Motívumok tervezése természeti formákból kiindulva. Vizuális ritmusok a tárgydíszítmények Lehetıségek: formával, pozitív-negatív foltokkal, mérettel, színkörébıl. nel, az ismétlıdı elemek számával. Viseletek, textil. Síkbábok, ujjbábok, hengerbábok készítése. Hétköznapi, ünnepi öltözet. Kesztyős bábok készítése textiltesttel, varrott vagy agyagból mintázott fejjel. Terménybábok készítése természetes formákkal. Kötözéses batiktechnika konyhai törlıkendınek, rongybaba alapanyagának. Nemezelés: labda, győrő (az alapdarabok számtól és mérettıl függıen közös, csoportban játszható népi játékok tárgyaiként is értelmet kaphatnak).

197



3. VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Fejlesztési feladatok A megfigyelıképesség fejlesztése. Az ábraolvasó képesség fejlesztése. A rajzi kifejezıkészség fejlesztése.

A kooperáció fejlesztése. Az alkotóképesség fejlesztése. A manuális készség fejlesztése. A logikus gondolkodás fejlesztése. A kooperáció fejlesztése.

Tananyag A megfigyelés utáni ábrázolások gyakorlati szerepének tudatosítása. A síkbeli ábrázolás elemei: a vonalfajták (egyenesek, görbék, vékonyabbak, vastagabbak, határolók és felületkitöltık). Testbeszéd és mimika.

Piktogramok csoportosítása.

A vizuális kommunikációs képesség fejlesztése.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Egyszerő, vonalas magyarázó rajzok, szerelési útmutatók nézegetése, megbeszélése. Egyszerő vonalas magyarázó rajzok készítése (pl. Mit kell becsomagolni a kirándulásra?).

Grimaszok és szerepek: egyszerő maszkok (pl. papírzacskók kifestésével) készítése adott mese dramatizálásához. Koncentráció: dráma. Különféle típusú piktogramok győjtése, halmazokba rendezése. Saját piktogramjaink. Az osztály igényeinek felmérése. Projektfeladat. Egyszerő jelek tervezése, elkészítése és közös elhelyezése az osztályon belüli eszközök, anyagok rendszerezésének megkönnyítésére – csoportmunkában.

A FEJLESZTÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYEI Képes korának megfelelı, felismerhetı ábrázolást készíteni. Képes az alkotótevékenységnek megfelelı, rendeltetésszerő és biztonságos anyag- és eszközhasználatra, a felszerelését önállóan rendben tartja. A képalkotó tevékenységek közül képes legalább a személyes ént kifejezı alkotások létrehozására. Alkotótevékenysége és látványok, mőalkotások szemlélése során képes néhány forma, szín, vonal, térbeli hely és irány használatára, illetve felismerésére. Tisztában van a szobor, festmény, tárgy, épület közötti különbségekkel. Képes látványok, mőalkotások néhány perces szemlélésére.

198



3. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 37 – heti óraszám: Témakör

1 Témakör feldolgozására javasolt óraszám


17 óra


16 óra 4 óra

1. KIFEJEZÉS, ALKOTÁS Fejlesztési feladatok A beszédkészség, a szóbeli szövegalkotás és a megértés Fejlesztése. A vizuális jelenségekkel kapcsolatos szókincs gazdagítása. A megfigyelıképesség fejlesztése.

Tananyag


A képmezı. Kompozíció különféle formátumokban.

Személyes indíttatású témákról készített képek síkon. Az elhelyezés indoklása (pl. álló, fekvı téglalapon). A képmezı formájának, állásának lehetséges módozatai, jellegzetességei, adott választás megfigyelése mőalkotásokon, családi eseményekrıl készült fényképeken. A vizuális mővészeti szókincs gazdagítása. Mőalkotástechnikák: Lehetıség szerint eredeti tárgyakon bemutatva. A megfigyelıképesség fejlesztése. kı-, agyag-, bronzszobor, Ismeretek gazdagítása, a megismert mőalkotások technikájának olajfestmény, akvarell. azonosítása. A megfigyelıképesség fejlesztése. Az elbeszélı ábrázolás, a lényeges Történetmesélés képekben. Illusztrációk, sorozatok, közös A vizuális kifejezıképesség fejlesztése. mozzanat kiemelésének képi esz- képeskönyvek készítése lapokból láncmesékhez. A verbális és vizuális kifejezés kapcsolatának tudatosítása. közei. Idırend, fontossági sorrend, kiemelési választások képi eszközökA beszédkészség, a szóbeli szövegalkotás és a megértés fejkel. Beszélgetés képregényekrıl. Koncentráció: magyar. lesztése. Egyetlen képbe sőrített történet a mővészettörténet példái, középA mővészettel való élményszerő találkozás. kori bestiáriumokból állatok életével példálózó ábrázolások, alkalmas fotók megtekintésével, beszélgetéssel. A mővészettel való élményszerő találkozás. Képzımővészeti élmény, Személyes választás alapján, a mővek részleteibıl kibontakozó A látvány élvezetének kialakítása. mőalkotás újraértelmezése – nem a érzelmi hatásra építve önálló képek, szobrok alkotása (a fıfigura A vizuális esztétikai jellegő preferenciák érvényre juttatása. másolás szándékával. gyerekkorból, a mellékszereplık mindennapjai elképzelésébıl faAz alkotóképesség fejlesztése. kadó belsı képek alapján). A manuális készség fejlesztése. Kísérletek a képpel való azonosulás élményének felismertetésére.

199

Györffy István Általános Iskola Karcag Vizuális jelenségekkel kapcsolatos szókincs gazdagítása. Ismeretszerzés. A manuális készség fejlesztése. Az alkotóképesség fejlesztése. A vizuális memória fejlesztése. Amegfigyelıképesség fejlesztése. A rajzi kifejezıkészség fejlesztése. A manuális készség fejlesztése. Közvetelen tapasztalás útján szerzett ismeretek.

Helyi Tanterv Alsó tagozat A jellemzı nézet és forma. Formaredukció, egyszerősítés foltra, a felület betöltésének eszközei. A folt határai: körülhatároló és jelölıvonalak. Megfigyelés, modell alapján történı ábrázolás. Mozgás.

Elöl- és oldalnézet megfigyeléssel, témába ágyazott képi kifejezı feladatokkal. Pl. Eltévedt sünit találtunk az iskolaudvaron. (Kíváncsian figyelı gyereksereg hátulról.) Vízi madarak megfigyelése a tópartról. Az állatkerti látogatás mozzanatainak felelevenítése. Virágtanulmányok (egyszerő, karakteres formák, pl. tulipánok). Feladatsorok a vizuális kommunikáció tanulságainak beépítésével. Kétfázisú mozdulatvariációk ceruzán felpöndörített lapon megelevenedı animáción (súlyemelı, ugrálókötelezı, vadászó macska stb.).

2. TÁRGY- ÉS KÖRNYEZETKULTÚRA Fejlesztési feladatok A nemzeti azonosságtudat tartalmának gazdagítása, ismerkedés a nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájával, néphagyományaival. A manuális készség fejlesztése. A konstruálóképesség fejlesztése. Vizuális jelenségekkel kapcsolatos szókincs bıvítése. Tapasztalás útján szerzett ismeretek. A vizuális technikákkal kapcsolatos szókincs bıvítése. A manuális készség fejlesztése.

Tananyag Tárgytervezés, tárgykészítés. Tárgyak funkciója. Alak, szín, minta, anyag.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Egyszerő tárgyalkotó folyamat: terv, elkészítés, használat (eredmény). Agyagedény készítése. Lapokból szabásminták, anyagszükséglet. Díszítés nyomhagyással. Figurális agyagedény (régi fazekasedények összehasonlítása a maiakkal). Csomagolóanyagok készítése a tárgyak elajándékozásához.

Csomagolóanyagok, papírfajták. A papírmegmunkálás lehetıségei: nyomatok, kollázsok, papírmetszetek. Lakásbelsık. Lakásbelsık régen és ma, személyes élmények, idıs emberek, különleges, érdekes otthonok, épületek.

A megfigyelıképesség fejlesztése. A vizuális memória fejlesztése. A beszédkészség, a szóbeli szövegalkotás képességének fejlesztése. A megfigyelıképesség fejlesztése. A tárgyak anyaga. A nemzeti azonosságtudat tartalmának gazdagítása, Természetes és mőanyagok. ismerkedés más népek korok kultúrájával, hagyományaival.

Játékszerek régen és ma (néprajzi győjtemények, szabadtéri múzeumok berendezési tárgyai). Különbözı kultúrák játékszerei. Természetes anyagokból készíthetı játékok. Anyaggyőjtés, anyagismeret, anyagszükséglet és -megmunkálás – játékkészítés.

200



3. VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Fejlesztési feladatok

Tananyag

Közvetelen tapasztalás útján szerzett ismeretek. A kooperáció fejlesztése.

Növények környezetünkben.

A vizuális kifejezéssel kapcsolatos szókincs gyarapítása. A manuális készség fejlesztése. A megfigyelıképesség fejlesztése. A vizuális memória fejlesztése. A térbeli tájékozódás fejlesztése. A vizuális kifejezıképesség fejlesztése. A manuális készség fejlesztése.

Formaredukció, foltredukció emblémák készítéséhez. Útvonalrajz. Kép és szöveg együttes alkalmazása.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Virágóra rajzolása, készítése Virágos növények ültetése közösen cserépbe vagy szabad földbe az iskolaudvaron. A rendezés: a növények egymás mellé ültetésének rendjét a virágok kinyílási sorrendje adja meg. Virágtanulmányaikat alapul véve foltredukcióval emblémák készítése. Virágmotívumok felhasználásával meghívókártyák tervezése családtagoknak az osztályban rendezett eseményekre, útvonaltérképek beépítésével az iskolát ritkán látogató meghívottak tájékozódásának megkönnyítésére, ábrákkal értelmezve a sarkalatos pontokat.

201



4. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 55,5 – heti óraszám: 1,5 Témakör

Témakör feldolgozására javasolt óraszám 22 óra


22 óra 11,5 óra


1. KIFEJEZÉS, ALKOTÁS Fejlesztési feladatok Vizuális jelenségekkel kapcsolatos szókincs gazdagítása. Az alkotóképesség fejlesztése. Vizuális jelenségekkel kapcsolatos szókincs gazdagítása. Az alkotóképesség fejlesztése. A kifejezıképesség fejlesztése. A manuális készség fejlesztése. A vizuális kifejezés eszközeinek tudatosítása. Vizuális kifejezıképesség fejlesztése. Az alkotóképesség fejlesztése.

Ismeretszerzés. A megfigyelıképesség fejlesztése. Az alkotóképesség fejlesztése. A fantázia fejlesztése. A manuális készség fejlesztése.

Tananyag Ellentétek: színkontraszt, vonalkontraszt. Kiemelések: Forma- és színminıségekkel, elhelyezéssel, mérettel, vonal- és foltminıségekkel, kontrasztokkal. Sötét-világos, hideg-meleg színek. Csendéletek. A képi komponálás. Szimmetria, egyensúly és feszültségkeltés.

Mővészeti technikák. Szépirodalmi illusztrációk készítése montázzsal.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Összetett vizuális minıségek tárházának bıvítése, használata kifejezı jellegő alkotásokon. Egy ismert történet fordulópontjának megjelenítése, kiemelve a legfontosabb szereplıket forma- és színminıségekkel, elhelyezéssel, mérettel, vonal- és foltminıségekkel, kontrasztokkal. Sötét-világos, hideg-meleg színek. Koncentráció: magyar. A kifejezı szándéka szerint választott vizuális elemek, eszközök, technikák. Színismeretek összefoglaló áttekintése: hideg-meleg vagy hıfokkontraszt, sötét-világos vagy fény-árnyék kontraszt, minıségi kontraszt (tiszta szín fehérrel való törésével), mennyiségi kontraszt (a színek képen belüli szerepeltetésében), kiegészítı vagy komplementer színkontraszt (vörös-zöld, kék-narancs, sárga-ibolya). A hattagú és a tizenkét tagú színkör. A technikák bemutatása lehetıség szerint valódi tárgyakon: falfestmény, fafaragás, zománc. Formaátírás, színváltozatok, képi megszemélyesítés montázzsal (különleges lények, különleges külsık). Koncentráció: magyar.

202



A verbális és vizuális kifejezés kapcsolatának tudatosítása. A vizuális kifejezés szókincsének gazdagítása. Közvetlen tapasztalás útján szerzett ismeretek. Az alkotóképesség fejlesztése. A fantázia fejlesztése. A manuális készség fejlesztése. A vizuális kifejezés szókincsének gazdagítása. Közvetlen tapasztalás útján szerzett ismeretek. A mővészettel való élményszerő találkozás, a látvány élvezetének kialakítása. A beszédkészség, szóbeli szövegalkotás fejlesztése.

A belsı képzetek gazdagítása. A megfigyelıképesség fejlesztése. A manuális készség fejlesztése. A vizuális kifejezés szókincsének gazdagítása.

Képzettársítások.

Bevezetés a grafika mőfajaiba.

Egyedi rajz, sokszorosítógrafika.

Mővészi példák nonfiguratív részleteinek továbbrajzolása. Tárgybábok tervezése használati tárgyak leképezéseinek felhasználásával. Természeti látványok, hétköznapi képek és természetet ábrázoló mőalkotások. Alapvetı vizuális szimbólumok. Különleges lények, melyek több lény tulajdonságait egyesítik: griff, sellı, szfinx, kentaur. Világos alapon körbeforgatott állatszobrok megfigyelése, árnyékuk változása. Óriás leszek, Vonallá soványodom – árnyékkísérletek a napfényes iskolaudvaron, sportpályán.

Mőalkotások elemzése, tetszésnyilvánítás indoklása. Vizuális szimbólumok.

Tárgyak jellemzı nézetei a térbeliség megfigyelésével. Lépték.

(A bábkészítéssel összefüggésben.)

2. TÁRGY- ÉS KÖRNYEZETKULTÚRA Fejlesztési feladatok

Tananyag


A konstruálóképesség fejlesztése. A manuális készség fejlesztése. Az alkotóképesség fejlesztése. A kreativitás fejlesztése. Ismeretszerzés.

Bábkészítés.

Óriásbábok készítése papírból, egész alakos emberi figurák, túldimenzionált mérető, parányi lények (pl.: rovarok).

Ékszerkészítés.

A fantázia fejlesztése. Az alkotóképesség fejlesztése. A manuális készség fejlesztése.

Egyéni igények, stílus és hagyomány.

Mi mindenbıl készülhet ékszer? – anyaglehetıségek az igazgyöngytıl az elefántfőig. Jeltárgyak: karikagyőrő, párta, széki kalap stb. Varázserejő, sokfunkciós tárgyak készítése különleges küldetésekhez: mindent látó nagyító, távolbalátó sisak rostéllyal, útjelzık, iránytők.

203

Györffy István Általános Iskola Karcag A nemzeti azonosságtudat tartalmának gazdagítása, ismerkedés más nemzetek és etnikai kisebbségek kultúrájával, néphagyományaival. Az etikai normák iránti fogékonyság és az értékırzı magatartás fejlesztése. A megfigyelıképesség fejlesztése. Közvetlen tapasztalás útján szerzett ismeretek. A vizuális kifejezés szókincsének gyarapítása.

Helyi Tanterv Alsó tagozat Különbözı kultúrák gyöngyfőzési, gyöngyszövési jellegzetességei. Lehetıségek: színnel, formával, számossággal operáló vizuális ritmusok kialakítása a kétágú gyöngyfőzesek egyéni útjain. Testékszerek, testfestések, divatjelenségek és ezek eredete. Az építészet kifejezıeszközei: mé- Természetes és organikus formák, valamint épületek megfigyeléret, tömeg, tagoltság, anyag, körsével jellegzetes népi építészeti példák, épülettípusok. nyezet. Agyagvár részeinek elkészítése páros, ill. csoportmunkában, a részek középkori várossá illesztése, terepviszonyok, tereptárgyak elhelyezése (lehetıleg külsı térben). Rajzos épülettervek az agyagvárhoz.

3. VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Fejlesztési feladatok A kooperáció fejlesztése. A fantázia fejlesztése. A térbeli tájékozódás fejlesztése. A vizuális kifejezıképesség fejlesztése. A megfigyelıképesség fejlesztése. A vizuális memória fejlesztése. A beszédkészség, szóbeli szövegalkotás fejlesztése. Ismeretszerzés.

A kooperáció fejlesztése. Az empátia fejlesztése. A megfigyelıképesség fejlesztése. A vizuális kifejezıképesség fejlesztése.

Tananyag


Térképrajzolás.

Külsı térbe készített közös város térképe és továbbgondolása társasjátékká megadott szabályok alapján.

Plakát és bető. Kép és szöveg.

Példák a plakát történetébıl. A figyelemfelkeltés eszközei a plakátokon. Beszélgetések a plakátokról: milyen típusai vannak (csak szöveges, kép és szöveg együtt, közérdekő plakátok – pl. eboltásra felhívás, kulturális hirdetések, árureklámok stb.). Melyik plakát kinek szól? (Ki a célközönség?)

Tárgykészítést, új technikát bemutató ábrasorok értelmezése.

Egyszerően kivitelezhetı, alacsony eszközigényő munkák lépéseinek megfejtése és követése a kész tárgyig, páros munkában. Egymás tanítása magyarázó rajzok utasításainak kiegészítéseivel.

204



A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A 4. ÉVFOLYAM VÉGÉN Életkorának megfelelıen képes az alkotó, megfigyelésre, elemzésre vonatkozó feladatok értelmezésére. Képes a tantervben meghatározott alkotási tevékenységek közül legalább a következıkre: élmény- és emlékkifejezés, illusztráció készítése; síkbáb és egyszerő jelmez készítése; egy tárgy modell utáni ábrázolása, jelek, ábrák készítése; egyszerő tárgyak alkotása. Képes az újként megismert anyagok és eszközök tekintetében az alkotó tevékenységnek megfelelı, rendeltetésszerő és biztonságos anyag- és eszközhasználatra. Alkotó tevékenysége során képes a legismertebb formák, színek, vonalak, térbeli helyek és irányok, illetve komponálási módok használatára, ezeket az ismereteket

látványok,

mőalkotások olvasásába is be tudja építeni. Felismeri a szobrászati, festészeti, tárgymővészeti, építészeti területek közötti különbségeket (pl. festészeten belül: arckép, csendélet, tájkép). Korának megfelelıen képes látványok, mőalkotások néhány perces szemlélésére és megfigyeléseinek, gondolatainak, érzéseinek elmondására a tantervben meghatározott legfontosabb fogalmak használatával. AJÁNLOTT SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ A rajzórai munka során kitüntetett szerepe van a tanulás folyamatát kísérı, a tanulók fejlıdését segítı formatív értékelésnek, a biztatásnak, a fejlıdést segítı kritikai észrevételeknek. Ez szinte kizárólag szóbeli, de a tanár gesztusai, mimikája is fontos tényezı lehet. Lényeges, hogy a gyerekek megırizzék a kezdeti motiváltságot, hogy örömteli legyen számukra az alkotás, hogy „játszva tanuljanak”. Jellemzı a tantárgy értékelésére a formatív (fejlesztı) értékelési funkció. Amire figyelünk, amit értékelünk az a szemlélet, a vizuális gondolkodás érési folyamata, és az alkotóképesség bontakozása. A vizuális nevelés tevékenységformái a szöveges értékelés szempontjából: a kifejezés, a tárgy és környezetkultúra, a vizuális kommunikáció, az anyagés eszközhasználat technikai fejlıdése. A gyermek az élményeibıl táplálkozó kifejezı képekben

a

személyiségét

valósítja

meg.

Ezért

ezek

értékelésekor

nem

közös

követelményekhez, hanem alkati sajátosságaihoz, fejlettségi szintjéhez tudunk viszonyítani. A tárgy- és környezetkultúra tevékenységi körében már több az oktatási feladat. A teljesítményben a funkcióra való alkalmasságot vizsgáljuk képi úton, illetve szóban is. A szóbeli értékelés általában a tanító feladata, de már a kezdeti szakaszban kérjük ki a tanulók

205



véleményét is munkáikról. A vizuális kommunikáció képességének készségei nem csak a rajz tantárgyban alakulnak ki. Amikor bármely tantárgy ismereteinek átadása vizuális úton történik, akkor szükséges, hogy a visszamondás is képi (ábrázolásos, rajzos, ábrás) legyen. A megjelenítés készségének szintje jól látható.

A tanulói munka év végi szummatív értékelése a munkafolyamat (a fejlıdés) és a „végsı produkció” (az aktuális teljesítmény) alapján történhet. Az értékelés a tanuló aktuális teljesítményét, fejlettségét veti össze az elvárható, a kívánatos normákkal, fejlettségi kritériumokkal. Erre vonatkozóan a továbbhaladás feltételei adnak támpontot az értékelést végzı tanítónak. Az értékelés akkor éri el célját, ha segíti a tanulókat a velük szemben támasztott követelmények megértésében, esetleges hibáik, hiányosságaik javításában, önmaguk fejlesztésében.

A TANULÁSHOZ SZÜKSÉGES TANESZKÖZÖK ÉS EGYÉB FELTÉTELEK Rajztábla • rajzlap • grafitceruzák • akvarellfesték • tempera (vagy akril) festék • ecsetek • tus • rajztoll • filctoll • pittkréta • rajzszén • Fixatív • agyag • mintázófa • olló • papírvágó kés • papírragasztó • triplex karton • hullámkarton lemez • pauszpapír • vizes alapú linónyomó festék • festékezı gumihenger.

Feltétlenül szükséges: Jól megvilágított (lehetıleg természetes fénnyel) tanterem, vízvétel lehetısége, elsötétítés lehetısége; az eszközök anyagok tárolásához zárható szekrény; diavetítı vagy projektor; az érettségi teljes képanyaga; mővészeti könyvek, folyóiratok, diasorozatok.

Továbbá a lehetıségek függvényében: videólejátszó + monitor; digitális fényképezıgép, fényképezıgép-állvány, számítógép, printer, szkenner.

206


4.6.


Technika és életvitel 1 – 4. évfolyam

207



BEVEZETİ

Az Életvitel és gyakorlati ismeretek mőveltségterületre készült Technika és életvitel tantárgy kerettantervének célja és feladata az iskoláknak és a mőveltségterületet oktatóknak biztos alapot nyújtani a kisiskolások személyiségfejlesztését szolgáló feladatok ellátásához. Századunkra nélkülözhetetlenné vált az emberiség számára magas szintő technikai környezet. A technikai környezet jelenlegi színvonala (ipar, mezıgazdaság, közlekedés, távközlés, iskola, otthon, háztartás, szolgáltatás stb.) és a következı évtizedekre várható technikai fejlıdés indokolja, hogy a ma iskolásainak ismernie kell a szőkebb és tágabb környezetük technikai összetevıit és azok összefüggéseit. Olyan kognitív képességekkel, intellektuális képességekkel, pszichomotorikus képességekkel, attitődökkel kell rendelkezni a ma iskolásának, amelyek a jelenben és jövıjükben is elısegíti a konstruktív életvezetését.

CÉLOK ÉS FELADATOK A tanulók életkorának, érdeklıdésének, beállítódásának, egyéni adottságainak megfelelı módon, mértékben és szinten szükséges: •

A technikai felkészültséget kialakítani;

•

Felkészíteni a mesterséges környezetben való tájékozódásra (múlt, jelen, várható jövı, térbeli változások);

•

Megismertetni az ember alkotta környezet legfontosabb jellemzıit;

•

Bemutatni az emberi alkotásokban megtestesülı használati, esztétikai és etikai értékeket;

•

Fejleszteni az alkotóképességet, amellyel a közvetlen környezet alakítható;

•

Az alkotás élményének átélése, az alkotó munkatevékenység szellemi és fizikai folyamatának megismerése;

•

A megszerzett ismeretek alapján elérni, hogy a tanulók tudatos szemléletévé és magatartásává váljon az emberi környezet és a természet védelme a technika segítségével is;

•

A kritikus fogyasztói magatartás alakítása, fejlesztése;

•

A szintetizációs képesség megteremtése;

•

A megismertetett emberi tevékenységek, szakmák, életpályák, az átélt alkotások, a technikai beállítódás egyúttal pályaorientálók legyenek;

•

Az egészséges életvitellel kapcsolatos szemlélet és magatartás fejlesztése. 208



A KERETTANTERV FEJLESZTÉSI FELADATAI, KOMPETENCIÁI A kisiskolások elızetes tudása, tapasztalása, természetes érdeklıdése alapján, a környezetrıl szerzett információi segítségével fejlessze, alakítsa, szintetizálja •

a technikai környezethez kapcsolódó ismereteket és magatartást;

•

a természettudományok és azok alkalmazására vonatkozó kompetenciákat;

•

az informatikai kompetenciát;

•

a kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetenciát;

•

az esztétikai-mővészeti tudatosságot és kifejezıképességet;

•

az anyanyelv és szaknyelv használatát. A közvetlen mesterséges környezet megismerése (lakás, iskola, közlekedés), a saját

élménybıl adódó problémák technikai oldalának felismerése. A technikai érdekességek, találmányok megfigyelése. Az ember, technika és természet kapcsolatának felfedezése, megértése. Információ győjtése, feldolgozása az alkotó munkához. Az emberi alkotás folyamatának átélése, egyre önállóbb tudatos szervezése. Személyes igények, szükségletek megnevezése. Az egyéni indíttatású probléma felismerése megfogalmazása. Gondolati tervek, késıbb vázlatok készítése. Adott funkcióra tervezett munkadarabhoz szerkezet, anyag, munkamenet kiválasztása majd alkalmazása. Különböztesse meg a tanuló a természetes és emberi alkotással létrehozott tereket, formákat. A munka tiszteletére és becsületes munkavégzésre nevelés, mivel a technikai környezetünk rendszerei, a tudatos emberi munka eredményei. Mőszaki kommunikáció alapjainak elsajátíttatása: a terv megjelenítése, szóban, írásban, rajzban, anyagban, tárgyban. Rajzi algoritmusok, munkamenet értése, olvasása. Tájékozódás rajzolvasás alapján, térszemlélet fejlesztése. A terv, elképzelés értékelése, megfeleltetése az igénynek és a lehetıségeknek. A legegyszerőbb emberi szükségletek felismerése és a kapcsolódó technikai lehetıségek belátása, a funkció, forma, anyag, szerkezet, eljárás összefüggéseinek tapasztalati feltárása. A rendeltetésnek, az anyagnak és szerkezetnek megfelelı egyszerő megoldás kiválasztása és elkészítése mintakövetéssel, majd egyre inkább önállóan. Technológiai rend kialakítása. Jártasság az eszköz nélküli anyagalakításban és a legegyszerőbb eszközök használatában. Konstruálás, kivitelezés: tárgyak, modellek, szerkezetek és agrotechnikai eljárások, háztartás és egészségtani eljárások irányított

és

önálló

megvalósítása.

Az

alkotói

és

befogadói

munka

során,

a

következményekért felelıs magatartás tanúsítása. Más véleményének figyelembevétele. Az önellenırzés, önértékelés fejlesztése. 209



Fontosak a munkavégzési és tanulási szokások. Ezekkel megelızhetıek a gyermekbalesetek. Jó testtartás segítheti az egészséges fejlıdést. Elıvigyázatosságra nevelünk az anyagalakításban. Gazdálkodásra az anyaggal, az energiával, a munkával és az idıvel A tantárgy tanulása hozzájárul kulturális örökségeink jellemzı tárgyi, jelképi, szokásrendi sajátosságainak ápolásához. . Technikai szemléleten alapuló környezettudatos fogyasztói magatartást alakítunk.

210



A FEJLESZTÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TARTALMI EGYSÉGEK A mindennapi életben is hasznos ismeretek, tevékenységek, a természeti, a társadalmi és humán dimenziókkal rendelkezı technikai kultúra fı területei: -

Munkakultúra: anyagismeret, anyagmegmunkálás, eszköz, mőveletek, alkotás folyamata, szervezés, gazdaságosság, ergonómia, baleset megelızés. /pl. Anyagok és alakításuk témakörökben, Jeles napok projektekben/

-

Termelési kultúra: anyag, energia, információ (eredete, termelés, elosztás, fogyasztás, gazdálkodás). Agrotechnika, élelmiszeripar. /pl. Anyagok és alakításuk, modellezés témakörökben, jeles napok projektekben/

-

Háztartáskultúra: lakáskultúra, háztartási technológiák, háztartásgazdaság. /pl. Életvitelháztartás, Anyagok és alakításuk témakörökben, Jeles napok projektek/

-

Környezetkultúra: tárgyi környezet, épített környezet, környezetgazdálkodás. /pl. Épített és szerelt modellek, Életvitel−háztartás, Technikatörténet, Közlekedési ismeretek témakörökben/

-

Közlekedéskultúra: közlekedési szabályok, közlekedési eszközök. /pl. Közlekedési ismeretek, Modellezés, Anyagok és alakításuk témakörökben/

-

Gazdálkodási kultúra: áru, piac, termékszerkezet, marketing, reklám, foglalkozási ágak, pályaorientáció, beruházás, befektetés, költség, haszon. /Anyagok és alakításuk , Életvitel−háztartás témakörökben/

-

Fogyasztói kultúra: kereskedelem, termékelemzés, pénzgazdálkodás, takarékosság /pl. Anyagok és alakításuk, Életvitel−háztartás témakörökben, Jeles napok projektekben/

-

Szabadidıs kultúra: mővelıdés, szórakozás, szórakoztatás, játék. /pl. Anyagok és alakításuk, Életvitel−háztartás témakörökben, Jeles napok projektekben/

-

Információs kultúra: kommunikáció, információs gépek, információs rendszerek. /pl. Anyagok és alakításuk, Mőszaki ábrázolás, Gépek, közlekedési ismeretek témakörökben/

211



MÓDSZERTANI AJÁNLÁS Az alapvetı képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre kell építeni. Az ehhez felhasznált tananyagtartalmak megtervezésekor, valamint a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlıdési jellemzıi és fejlesztési szükségletei legyenek irányadóak. A

tanítási

tartalmak

feldolgozásának

folyamatában

élményszerő

tanulással,

problémahelyzetekbıl kiinduló motiváló tevékenységekkel, kreativitást ösztönzı feladatokkal kell közvetíteni az ismereteket, fejleszteni az alapkészségeket, az életvitelhez szükséges alapvetı képességeket. Módszertani alapelv, a tanítási egységek (tanórák, témakörök, projektek) vezérfonala, hogy a tanuló az emberi alkotás folyamatát megtapasztalja, átélje, megismerje, értékelje és alkalmazza.

(Igény-célkitőzés-tervezés-szervezés-kivitlezés-kipróbálás-ellenırzés-értékelés-

továbbfejlesztés). Mindezekhez az önálló feldolgozás mellett célszerően megválasztott projektek, kooperatív eljárási módok szükségesek. Kiemelten javasolt a Jeles napok témakörök projektalapú feldolgozása. Ugyancsak alkalmas projektmódszerrel megközelíteni a komplex modellezési problémákat.

Ajánlott szempontok a tanulói teljesítmények értékeléséhez: •

a tanult ismeretek gyakorlatban való alkalmazása illetve adott feladathoz információk győjtése;

•

az anyanyelv és a szakkifejezések használata;

•

a tanuló által tervezett és kivitelezett munkadarab vagy modell milyen mértékben felel meg a funkciójának;

•

a munkadarab vagy modell kivitele, esztétikussága;

•

az alapvetı mőszaki kommunikáció alkalmazása;

•

a munkahely rendje, a munkaszokások;

•

a tanulók aktivitása, figyelme, kreativitása, önértékelése.

Az értékelésnek át kell szınie az oktatási folyamat minden mozzanatát, sikerélményt biztosítónak, személyiségfejlesztınek kell lennie.

212




A témakör feldolgozására javasolt óraszám

1. Anyagok és alakításuk 2. Épített és szerelt modellek 3. Jeles napok 4. Életvitel − háztartás 5. Közlekedési ismeretek


1. ANYAGOK ÉS ALAKÍTÁSUK Tananyag

Ajánlott tevékenységformák Fejlesztési célok

Módszertani javaslatok

Környezetünk anyagai Papír, fa, fém, mőanyag.

A tanulók környezetében megfigyelhetı természeti anyagok, feldolgozott anyagok tapasztalati megismertetése, egyszerő állapotváltoztatási módok (alakítás, formálás) elsajátíttatása.

Képlékeny anyagok Képlékeny anyagok fajtái, tulajdonságaik: lágy, puha, nyújtható stb. alakításuk és felhasználásuk összefüggései.

Mikromanipulációs koordinációk (két kéz össze-rendezettsége) fejlesztése. Anyagtulajdonság tapasztalása (könnyen alakítható, megmunkálható).

A tanterem tárgyainak, taneszközök, játékok, ruházat stb. anyagainak játékos megfeleltetése. Anyag−tárgy. Tárgy−anyag. Természetes anyagok – agyag, homok, fa, termések, levelek – érzékszervi vizsgálata. Anyagvizsgálat: agyag, gyurma, sógyurma tulajdonságainak felfedezése, érzéki megismertetése, természeti formák megfigyeltetése, gömbölyítés, sodrás, tekerés, csigavonal, lapítás, hengerítés, kúposítás, bemélyítés, szögletes formák alakítása. Becslés, méretre alakítás.

A fejlesztés várható eredménye Felismeri személyes használati tárgyainak anyagát.

Felismeri az anyagösszetétel változtatása és, a tulajdonságváltozás kapcsolatát. Meg tudja megnevezni környezetének képlékeny anyagból készült tárgyait.

213



Lágy papír Papír hasznossága. Papír és természet kapcsolata. Papír érzékszervvel megállapítható tulajdonságai: vékony, vastag. Fa mint a természet kincse A faág, hurkapálca tulajdonságai: hajlítható, törhetı, rugalmas, rugalmatlan. Felhasználásuk.

Tárgyak anyaga és használhatósága közti összefüggések felismerése. A szemmérték fejlesztése.

Fonalak Zsineg, fonal tulajdonságainak érzékelése. Felhasználásuk környezetünkben. Kézmőves szakmák azonosítása.

Tapasztalatszerzés a természetes és mesterséges fonalszerő anyagok tulajdonságairól, ezek felhasználásáról. Szerkezet−tulajdonság−felhasználhatóság.

Elemi munkaszokások alakítása (helyes testtartás, rend, pontosság, balesetvédelem). Esztétikus munka örömének, értékének kialakítása.

Anyagvizsgálatok: téphetıség, nedvszívó képesség, hajlíthatóság. Tépés és nyírás közti különbség megfigyelése. Felezı, átló, sarok és részhajtogatás, merevítés. Hurkapálca, vékony lécek, faágak darabolása (tördeléssel, késsel), szerelése. Mérés összehasonlítással, azonos méretre alakítás.

Tudja, hogy milyen célra és milyen tulajdonságai alapján lehet a papírt felhasználni. Képes magabiztos eszközhasználatra, a. munkafolyamatok felsorolására. Ismeri a fát, mint természetes anyagot

Anyagvizsgálat. Termékvizsgálat, érzékszervi megkülönböztetés. Főzés, csomózás, sodrás.

Képes vonalszerő és lapszerő anyagok megkülönbözetésére a természetes és a technikai környezetben.

2. ÉPÍTETT ÉS SZERELT MODELLEK Tananyag Épített modellek Épített környezetünk elemei és az építıelemek hasonlósága. Építés síkban és térben.

Szerelıelemek Szerelıelemek anyaga, alakja, fajtái. Oldható kötıelemek tapasztalati megismerése.

Ajánlott tevékenységformák Fejlesztési célok Tájékozódás az új iskolai környezetükben. A természetes és az ember által alkotott tárgyak, terek elkülönítése, összehasonlítása. A tárgyak elemzési készségének kialakítása. Alapvetı mőszaki információk értése, olvasása, térérzékelés fejlesztése. Alakrajz, körvonalrajz közti különbség meglátása. Konstruáló képesség alapozása Alakfelismerés, arányok mérlegelése. A környezetért érzett felelısség ébresztése, fejlesztése (iskola, otthon).



Elemcsaládok kirakása. Néhány elembıl álló modell kirakása. Szerkezetek összeállítása minta, rajz, fénykép alapján. Tetszıleges elemszámú alakzat, építmény kirakása, felépítése egyéni ötletek alapján.

Képes építıelemek válogatására adott funkcióra. Tud egyszerő modellt megépíteni saját elképzelés alapján.

Szerelıkészlet elemeinek felismerése iskolai tárgyakon, a környezetben. Egyszerő modellek konstruálása szerelıelemekbıl. Oldható kötés létrehozása csavarozással.

Ismerje fel a csavarkötést környezetében. Képes laza és szoros kötés kialakítására különbözı erıkifejtéssel.

214



3. JELES NAPOK Tananyag Mikulás Képlékeny anyagokról, papírról tanultak rendszerezése, alkalmazása, szintetizálása. Karácsony Különleges papírfajták. Képlékeny anyagokról, papírról tanultak rendszerezése, alkalmazása, szintetizálása. Farsang Fáról, papírról tanultak rendszerezése, alkalmazása, szintetizálása. Jelmezek, jelképek. Nemzeti ünnep Fáról, papírról, fonalról tanultak rendszerezése, alkalmazása, szintetizálása. Húsvét Anyagok tulajdonságainak tudatos változtatása Anyák napja

Fejlesztési célok Kulturális örökségeink jellemzı sajátosságainak ápolása.

A családi és a közösségi együttélés érzelmi és tartalmi erısítése.

A tanult ismeretek és tevékenységek szintetizálása egy ünnepi funkcióra.

Történelmi örökségünk jellemzı sajátosságainak ápolása.

Húsvéti szokások természeti és technikai elemeinek megkülönböztetése. Tudja felhasználni a már megismert

Borítás.Tanult anyagalakítási eljárá- anyagokat tulajdonságaik alapján. sok rendszerezése, szintetizálása.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Projektmódszer. Jelképek, dekorációs termékek készítése mintakövetéssel és egyéni elképzelések alapján. Alaklemez használata, hajtogatási mőveletek gyakorlása. Tárgytervezés, pl. egyszerő papírdíszek készítése. Tervezés alapján vagy alaklemez alapján farsangi dekoráció, álarc.

A fejlesztés várható eredménye Ismeri az ünnephez kötıdı hagyományokat, az ünnep jelképeit.

Tudja alkalmazni a megismert anyagokat

Ismeri és alkalmazza a helyes munkaszokásokat, a munkarendet.

Jelképek tervezése, kivitelezése. Projektmódszer. Zászló és nemzeti színő masni készítése, anyagválasztás a kivitelezéséhez. Tojásfestés, tojástartó készítése különbözı mintákkal és motívumokkal.

Érti és alkalmazza a rajzi algoritmusokat. . Tud munkadarabhoz anyagot és kivitelezési eljárást választani.

Ajándékkészítés egyéni tervek alapján (kép, képkeret, asztaldísz).

Képes tárgyhoz anyag- és eljárásválasztásra a kivitelezéshez.

4. ÉLETVITEL-HÁZTARTÁS Tananyag Otthonunk elrendezése (a szobám).

Fejlesztési célok Felismertetni, hogy az otthon, a lakás, berendezési tárgyai, a ruházat a személyes holmi tudatos emberi tevékenység eredményei.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Szabadkézi alaprajz, berendezési tárgyak és anyaguk megfeleltetése.

A fejlesztés várható eredménye Ismeri otthonának funkcionális helyiségeit, jellegzetes berendezési tárgyait; a napirendet, étkezési rendet.

215



Munkamegosztás a családban. Életkoruknak megfelelıen vegyenek Család, háztartás, házimunka. Önellátás. részt a családi munkamegosztásban. Táplálkozási szokások (étkezési rend). Terítés. Egészséges és kultúrált étkezés. Tisztálkodás kötelezı alkalmai. Munkahely tisztántartása. Lakás növényeinek (állatainknak) ápolása, ezek technikai eszközei.

Megismertetni a kulturált étkezés szokásait. Figyelem felkeltése az egészséges táplálkozás alapjaira. Fejleszteni a személyes higiénia iránti igényt. Egyszerő eszközök elınyeinek és veszélyeinek feltárása. Környezettudatos magatartás fejlesztése.

Családi munkamegosztás megjelenítése szimbólumok alkalmazásával. Napirend tervezése. Egészséges ételek, italok válogatása. Terítékek funkciója, anyaga. Alapvetı higiénés szabályok gyakoroltatása. Növényápolás eszközei, eljárásai, algoritmusa.

Fel tudja sorolni a családtagok feladatait és saját otthoni tevékenységeit. Képes kultúrált étkezésre (evıeszköz, szalvétahasználat), személyes holmi megbecsülésére. Ismeri az egészséges életvitel alapvetı szabályait. Felelısségtudat a növényápolásban (kisállattartásban). Növények életfeltételeinek belátása.

5. KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK 1 Tananyag Közlekedés résztvevıi: gyalogos, jármő. Forgalomirányítás.

Közlekedés télen.

Közlekedés városban, falun.

Ajánlott tevékenységformák Fejlesztési célok A helyi gyalogos közlekedéssel kapcsolatos helyes magatartási szokások kialakítása. Gyalogos közlekedés veszélyhelyzeteinek tudatosítása.

Azonosságok és különbségek felfedeztetése a különbözı évszakok közlekedési veszélyeiben. A gyalogos közlekedés szabályai, gyalogosra vonatkozó tilalmak.

Közlekedési tanácsok a nyári szünidıre. Magabiztos, tudatos közlekedési magatartás kialakítása.



Lakóhely és iskolakörnyék modellezése, közlekedési elemzése.

Ismeri a helyes és helytelen közlekedési magatartást.

Közlekedési jelzıtáblák színe, alakjuk alapján megkülönböztetésük. Gyalogos, úttest, járda, járdaszegély, gyalogátkelı. Közlekedési szituációk elemzése tapasztalás, megfigyelés alapján, modellezés terepasztalon. Veszélyt jelzı, figyelmeztetı, utasítást adó táblák megnevezése, funkciójuk megadása. Közlekedési lámpa, rendıri karjelzések. Közlekedési társasjáték. Szituációs játék (parkoló jármő, úttesten guruló labda, tömegközlekedés).

Megismeri a gyalogos közlekedést irányító forgalmi jelzéseket. Az úttesten biztonságosan képes átkelni. Ismeri a téli közlekedés veszélyeit, azok elkerülésének módjait. Fel tudja sorolni a falusi és a városi közlekedés jellemzıit, a közlekedési jelzılámpák színeinek jelentését. Képes az úttesten biztonságosan átkelni irányítással és anélkül.

216



AJÁNLOTT SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ Nagyon jó • Az eszközöket jól tudja használni. • A munkafolyamatot el tudja mondani. • Tud gyurmát formázni, papírt hajtogatni és csomót kötni. • Önállóan tud építı és szerelıelemekbıl egyszerő alakzatot, szerkezetet építeni. • Ismeri az ünnepekhez főzıdı tevékenységeket. • Egyszerő jelképek készítésében önállóan fel tudja használni a megismert anyagokat. • A munkája pontos, tiszta és tetszetıs. Jó • • • • •

Az eszközöket tudja használni. Minta vagy rajz alapján tud konstruálni. A tankönyv ábrái, táblai algoritmus alapján el tudja mondani a mőveleti sorrendet. Ismeri az ünnepekhez kapcsolódó tevékenységeket. Kevés segítséggel képes adott funkcióra modellt/munkadarabot készíteni. Munkája pontos, tiszta.

Megfelelı • Az eszközöket segítséggel tudja használni. • Tanítói segítséggel meg tudja határozni a munkafolyamat sorrendjét. • Segítséggel tud anyagot alakítani, szerelni. • Munkája tiszta.

217





1. Anyagok és alakításuk 2. Épített és szerelt modellek 3. Jeles napok 4. Életvitel-háztartás 5. Közlekedési ismeretek




Képlékeny anyagok tulajdonságai. Tárgyalakítás képlékeny anyagokból. Képlékeny anyagok környezetünkben. Képlékeny anyagok otthonunkban.

Ok-okozati kapcsolatok felfedezése az anyagok tulajdonságváltozásában.

Papír a környezetünkben Papír mint rostos anyag. Papírfajták. Papírgyártás. Hajtogatás jelei.

A manuális készségek fejlesztése az anyagvizsgálat és az anyagalakítás során. Mőszaki kommunikációs készség alapozása a szakszóhasználattal, mőszaki rajzi elemek tapasztalásával. Kooperációs, együttmőködési készség fejlesztése.

Módszertani javaslatok Képlékeny anyagok vizsgálata (megpuhul, kenıdik képlékenység), alakítása (gyúrás, gömbölyítés, hengerítés, sodrás, kúposítás, lapítás, mélyítés) alapanyag, termék. Papír – anyagvizsgálat: „Mibıl készülhet?” Csoportosítás felhasználásuk alapján. Elırajzolás eszközei (alaklemez használata). Daraboló mőveletek és szerszámai. Alakító mőveletek: tépés, nyírás, gömbölyítés, redızés, hajtogatás: felezı, átló szegélyhajtogatás, zsebkendıhajtás, szalvétahajtás. Szerelı mőveletek anyagai, eszközei (ragasztás).

A fejlesztés várható eredménye Ismeri az anyagok tulajdonsága , alakíthatósága és felhasználása közti kapcsolatokat.

Tud rendszerezni a papírfajtákat vastagságuk és felhasználásuk alapján. Terveihez egyszerő vázlat rajzot tud készíteni. Ismeri és tudja alkalmazni a papírhajtogatás jeleit.

218

Györffy István Általános Iskola Karcag Fa és a természet kincsei Fa mint nyersanyag. Fával foglalkozó mesterségek.

Fonal és textil Természetes alapanyagok, mesterséges alapanyagok.


Környezeti nevelés fejlesztése. Tudatosítani, hogy a fából készült termékeink a természetes anyag tudatos átalakításával készültek. Ok-okozati összefüggés tapasztalása a fa keménysége és megmunkálhatósága között. Összetétel, szerkezet, tulajdonság, funkció felfedeztetése a különbözı textilfajták alapján. Konstrukciós képesség, eszközhasználat, kézügyesség fejlesztése.

Természet kincseibıl készült termékek vizsgálata (háncs, vesszı, faág, kukoricaszár, vékony lécek), egyszerő munkadarab tervezése, készítése. Alakító mőveletek: darabolás, csiszolás. Szerelı mőveletek: ragasztás, kötözés. Ruházatunk alapanyagainak megfigyelése, fonalminták válogatása. Fonás. Egyéni igényre használati tárgy tervezése, készítése. Egyszerő öltések és a varrás eszközei.

Tud felsorolni természetes anyagokat. Munkájához, terveihez tud megfelelı anyagot választani a természetes anyagok közül. Ismeri és balesetmentesen használja eszközeit. Meg tudja különböztetni a fonalat és a szövött termékeket környezetében, különösen a ruházatában. Tud anyagot választani igényeihez. Képes balesetmentes eszközhasználatra.

2. ÉPÍTETT ÉS SZERELT MODELLEK 2 Tananyag


Építıelemek felhasználásával minta, rajz, fénykép alapján összetettebb alakzatok, szerkezetek összeállítása.

Fejleszteni a tanulók technikai szemléletét a modell és a valóság viszonyának elemzésével. Fejlıdjenek manuális képességeik (finommozgás) egyszerő szerkezetek kialakításában.

Lakás belsı terei Szobabelsı térbeli megépítése modelllapról, majd önálló elképzelés alapján. Az összeállított modellek (szerkezetek) részei közti kapcsolatok (illeszkedés, támasztás, áthidalás, határolás) vizsgálata és alkalmazása egyéni konstrukciókon.

Gyakorlottság becslésben a hoszszúság mérésében. Statikus egyensúlyozás, a kéz erıszabályozó képességének fejlesztése a modellezés során.



Ismeri az illeszkedik, támaszt, támaszkodik, összeköt, áthidal, határol, tart, tartott technikai összefüggéseket a építıelemekbıl összeállított Szerkezetekben. Tudja a kicsinyítés, nagyítás különbségét. Jártas egyszerő modellek utánzással Makett építése látszati rajz alapján, történı összeállításában, az összeállított építıelemekbıl. Térbeli tárgyi modellek modellek kapcsolatainak feltárásában, szerelıelemekbıl. elemzésében, annak mérlegelésében, A mőködés feltételeinek megállapítása hogy egy-egy elemet mely másikkal és biztosítása a modellen. Merevítés, lehet helyettesíteni. rácsos szerkezet szerelése önállóan és társakkal. Konstruálás egyéni elképzelések alapján próbálgatással. Nagyítás, kicsinyítés. Illeszkedik, billen fogalmi tapasztalása.

219



3. JELES NAPOK Tananyag Mikulás Papír, textil, ezek közös alkalmazása. Karácsony Természetes anyagok, papír. Farsang Papír, textil, agyag. Nemzeti ünnep Fonal, szalag, zsinór. Húsvét Fonal, textil. Anyák napja Fonal, textil, papír, természeti anyag.

Fejlesztési célok


A családi és a közösségi együttélés érzelmi és tartalmi erısítése. A tanult ismeretek és tevékenységek szintetizálása egy ünnepi funkcióra.

Projektmódszer (pl. vásár). Gazdaságossági számítások.Fogyasztási szokások. Asztaldísz, ültetı kártya, fenyıdíszek készítéseProjektfeldolgozás. A megoldási módok kiválasztásának Díszlet, álarc, jelmez készítése. pszichomotoros képesség fejlesztése Csoportmunka, egyéni munka egyéni ötletek alapján Kulturális örökségeink jellemzı Háromszínő zsinórfonás. sajátosságainak ápolása. Fonalról és textilrıl tanultak gyakorlása, rendszerezése. Kombinációs pszichomotoros képesség Fonal és textilmunkákról tanultak fejlesztés összefoglalása.( pl. húsvéti fa). Az ajándékozás élményének, örömének Ajándék készítése a megismert átélése. anyagokból. Különbözı anyagok együttes alkalmazása.

A fejlesztés várható eredménye Ismeri az ünnepekhez főzıdı népi hagyományokat. Ismeri az ünnepnapok jelképeit, az ünnepnapokhoz kapcsolódó tárgyalakítás szokásait. Képes a munkadarab elkészítéshez anyagot és mőveleti sorrendet meghatározni. Tud vonalszerő anyagot megerısíteni, tudatosan változtatni szerkezeti tulajdonságot. Fel tudja felhasználni a már megismert anyagokat az ünnepi készülıdésben. Képes tárgyat tervezéssel, önállóan és/vagy mintakövetéssel kivitelezni.

4. ÉLETVITEL-HÁZTARTÁS Tananyag A lakás belsı terei A lakás funkcionális helyiségei. Berendezési tárgyak. Bababútorok − babaház Bútorok anyaga, mérete, formája.

Fejlesztési célok


A közvetlen környezet megfigyeltetése, Lakásbelsık és berendezések elemzése funkciójuk alapján. Egyéni igények annak gondozása, megbecsülése. megfogalmazása: terv vázlatrajz, körvonalrajz. Kialakítani és fejleszteni a környezetTárgyak alakja és terhelhetısége közti kultúra és tárgykultúra alapjait, szoká- összefüggés kiemelése a különbözı sait. Térérzékelés, konstruáló képesség anyagok felhasználásával készült mofejlesztése többféle megoldás keresése dellezési tevékenységben. Tervezés, a tervezésben. mérés, alakrajz, nagyítás, kicsinyítés.

A fejlesztés várható eredménye Ismeri otthona nélkülözhetetlen berendezési tárgyait, azok anyagait, méreteit, funkcióit formáit. Tájékozott a méretarányokban, formákban.

220

Györffy István Általános Iskola Karcag Munkamegosztás a családban. Házimunkák fajtái.

Szolgáltatások a lakóhelyünkön: posta, bolt, bevásárlóközpont, vásárcsarnok, fodrász, patyolat. Fogyasztóvédelem. Asztalterítés Ünnepi terítés. Teríték részei, funkciójuk, anyaguk.


A család szerepének erısítése. Önkiszolgálásra, egyszerő háztartási tevékenységek elvégzésére szoktatás. Egymás munkájának megbecsülésére, segítésére nevelni a tanulókat. Fogyasztói kultúra elemeinek megismertetése, tudatos fogyasztói magatartás fejlesztése. Kultúrált étkezési szokások megismerése, alkalmazása.

Munkamegosztás, önként vállalt feladatok. Házimunkák csoportosítása nehézségi fokok szerint. Gazdálkodás az idıvel. Házimunka pl. portalanítás algoritmusa. Napi bevásárlás (hol, mit, mennyiért, mennyi idı alatt?). Gazdálkodás, bevétel, kiadás, megtakarítás. Szolgáltatások a takarékosságban Szituációs játék. Szalvéta hajtogatás, papírgyőrő, a terítés textíliái.

Ismeri a háztartási munkaformákat, a takarítás mőveleteit, eszközeit, gépeit, anyagait, a háztartási balesetek forrását.

Tudja hogy az igényeit, szükségleteit kielégítı terméket, árut, szolgáltatást hol tudja beszerezni. Képes meghatározni az alapteríték elemeit, azok anyagi tulajdonságait.

5. KÖZLEKEDÉSI ISERETEK Tananyag Közlekedési jelzıtáblák A KRESZ utasít, jelez, tilt, szabályoz.


Felkészíteni a tanulót a balesetmentes, kultúrált közlekedésre, a közlekedési szokások, illemszabályok és elıírások betartására. A gyalogos közlekedés Közlekedéssel kapcsolatos helyes Szabályai. ismeretek és magatartási szokások Jelzılámpa, gyalogátkelı, úttest. alakítása a gyalogos közlekedésben Közlekedési eszközök Figyelemirányítás a tömegközlekedés Biztonságos tömegközlekedés feltételei. jelentıségére. Veszélytudat kialakítása (a jármővek használatával kapcsolatos veszélyhelyzetek ismerete). Közlekedési gyakorlat Veszélyhelyzetet elıidézı magatartások jellemzıi és azok megelızésének módjainak megismerése.

Módszertani javaslatok Útjelzı táblák készítése (terepasztal).

A fejlesztés várható eredménye Felismeri a tájékoztató, utasító, veszélyt jelzı, tiltó közlekedési jelzıtáblák jellegzetes alakját, színét.

Terepasztal, közlekedési játék kivitelezése, használata.

Felismeri és meg tudja megnevezni a gyalogos közlekedést irányító jelzıtáblákat. Forgalomirányítás és jelzései: jelzıtáb- Képes megfogalmazni a tömegközlekedési eszközök használatához szüklák, jelzılámpák, gyalogátkelıhelyek, biztonsági sáv. Vasúti átjáró, sorompók. séges tennivalóit (jegy, bérlet, megálló stb.), a tömegközlekedési eszközön Felszállás, leszállás. Írott és íratlan szabályok utazás alkalmával. alkalmazott illemszabályokat. Közlekedés jármővekkel, Képes teljes biztonsággal közlekedni tömegközlekedés. gyalogosként, ismerve a gyalogos közlekedés veszélyhelyzeteit.

221



AJÁNLOTT SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ A tanuló képes-e - kiválasztani önállóan (kis segítséggel) a megismert anyagok közül tulajdonságaik alapján az anyagot ; alakítani, szerelni, tárgyat készíteni; - terveit szóban kifejezni; - munkáját értékelni; - összehasonlítani alakjuk és színük szerint a közlekedési jelzıtáblákat, gyalogosok közlekedési helyzeteit elemezni terepasztalon, kép alapján, leginkább a gyakorlatban; - megnevezni környezetében megtalálható rögzítési módokat; - megnevezni a jeles napokhoz főzıdı emberi tevékenységeket? A tanuló ismeri-e - a térbeli építés alapelveit, gyakorlatát; - a mőveleti sorrendeket, a használatos eszközöket; - az építıkészlet, szerelıkészlet elemeinek, elemcsaládjainak nevét; - a kicsinyítés, nagyítás közti különbségeket? A tanuló képes-e - egyszerő modell felépítésére egyéni elképzelés alapján; - terveinek megfelelıen anyagot alakítani; - a lakás belsı tereinek megnevezésére funkciójuk alapján; - legalább 4-5 lakberendezési tárgy felsorolására, funkciójuk megnevezésére; - háztartási munkák megnevezésére (3-4); - balesetmentes anyagalakításra; - munkahely rendjének betartására?

222





1. Anyagok és alakításuk 2. Épített és szerelt modellek 3. Jeles napok 4. Életvitel-háztartás 5. Közlekedési ismeretek



Fejlesztési célok

A papír otthonunkban: a lágy papír, karton, lemez érzékszervi összehasonlítása (téphetıség, hajlékonyság, vastagság, rugalmasság, felületi tulajdonságok stb. szerint) és sorba rendezése.

Hasznos, játékos tárgyak készítése közben elsajátítani a mőszaki kommunikáció alapjait, mint a tervezés lényeges részét. A papír tulajdonságainak felismerése, papírkészítés. Papír újrahasznosításának jelentıségét felismerni.

Fonal és textil: fonalak és textíliák szerkezetének megfigyelése. Fonal sodrása. Fonal és szövet közti azonosságok, különbségek. Fából készíthetı szerkezetek összeállítása. A fa feldolgozása és felhasználása otthon, iparban, mővészetben.

Kéz finommozgásainak fejlesztése. Gazdaságosságra, anyagtakarékosságra nevelés. Tudatos fogyasztói magatartás alakítása. Természetes és mesterséges anyagok közti különbségek felfedezése. Konstruáló képesség fejlesztése.



Anyagok összeválogatása használati tárgyak készítéséhez a szerkezet, a tulajdonság, funkció összefüggéseire alapozva. Munkamenet összeállítása mőszaki rajz alapján. Méretek leolvasása rajzokról. Mérés, elırajzolás vonalzóval. Mérési eredmények följegyzése.

Ismeri a lágy papírok, kartonok, lemezek jellegzetes tulajdonságait és a felhasználhatóságuk közti kapcsolatot. Ismeri és meg tudja megnevezni a munka tervezésének fıbb fázisait, a mőszaki kommunikáció jeleit, vonalfajtákat, a méretmegadás elemeit (méretvonalat, méretsegédvonalat, méretnyilat, méretszámot). Anyagvizsgálatok. Különbözı Képes fonal- és textilalakító textiltermékek összehasonlító elemzése. alapmőveletek önálló kivitelezésére. Kézi varrás mőveletinek gyakorlása . hasznos tárgy készítése során. Fonal és textilgyőjtemény készítése. Elképzelés, tervvázlat, mérés, jelölés az Képes az élıvilág és a tárgyi környezet anyagon, megmunkálás, összeszerelés, kapcsolatának felismerésére. Környezetünk fából készült termékeinek megnekipróbálás. Faipari szakmák megnevezése. vezésére, a természetvédelem jelentıségének belátására.

223



Fémek a környezetünkben: Lágy alumíniumhuzal darabolása, alakítása.

Életkorának, fejlettségi szintjének megfelelıen alakuljanak manuális képességei. Fedezze fel környezetének különbözı fémtárgyait és azok funkcióit.

Kiállítás szervezése

Tanult ismeretek tevékenységek rendszerezése.

Fémtárgyak, eszközök megfigyeltetése funkciójuk alapján. Fémek különbözıségének tapasztalása. Anyagvizsgálat. A szükséges szerszámok és eszközök balesetmentes használata. Kiállítás tárgyi feltételeinek tervezése, kivitelezés, értékelés.

Meg tudja nevezni környezetének fémbıl készült tárgyait, berendezéseit. Ismerje az alumíniumhuzal és szalag jellegzetes tulajdonságait, felhasználhatóságát, legalapvetıbb megmunkálási módokat, szerszámokat. Képes saját és mások munkájának értékelésére, megbecsülésére.

AJÁNLOTT SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ A tervezı munkájában a mőszaki rajzi ismeretek alkalmazása, a rajzok szabványossága, pontossága, tisztasága, rajzolvasási képesség. A készített munkadarabok, modellek megfelelnek-e céljuknak, funkciójuknak? A munkadarabok és modellek kivitelezése. Önálló mőveleti sorrend megállapítása, eszközválasztás a papír-, fonal-, textilmunkáknál. Balesetmentes munkavégzés.

224



2. ÉPÍTETT ÉS SZERELT MODELLEK Tananyag

Fejlesztési célok

Álló és mozgó szerkezetek jellemzıi. Merev, stabil kötések, csavarozás. Technikai fejlıdés Csúszás, gurulás, lengés, csuklózás, forgás megvalósítása szerkezetekben. Játékok konstruálása Hely és helyzetváltoztatásra alkalmas mozgó modellek és szerkezetek.

Modellalapú gondolkodás fejlesztése, szerkezetek azonossága és különbsége. Technikai gondolkodásmód fejlesztése. Technikatörténet. Játszótérnek mint technikai rendszernek megismerése. Játszótér elemei. Játszótéri játékok elemei, azok szerkezeti kialakításának tudatosítása.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Szerelıelemekkel végzett gyakorlatok, merev kötések létrehozása. Mozgó modellek tervezése, kivitelezése. Kerék története. Játszótértervezés, modellezés. Játék tervezése, kivitelezése. Projektmunka, csoportmunka.

A fejlesztés várható eredménye Tud megnevezni a környezetében található merev kötéseket. Tud megnevezni a környezetében található mozgó szerkezeteket. Képes hasonlósági szempontok megnevezésére a modellek és a valóságos tárgyak között.

AJÁNLOTT SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ Ismerje az elemcsaládokat, a szerelıkészlet elemeit Tudja megkülönböztetni az álló és mozgó szerkezeteket (forgó, lengı, csúszó, csuklózó). Tudjon épített és szerelt modellek elemezni. Legyen képes 4-5 elem együttesébıl egyszerő szerkezetet kialakítani.

225



3. JELES NAPOK Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok

Tananyag

Fejlesztési célok

Téli ünnepek Mikulás − papír, textil, dobozok, ezek közös alkalmazása. Karácsony − természetes anyagok, papír (asztaldísz, csomagolás, fenyıdíszek). Farsang − papír, textil, agyag, (álarc, jelmez). Tavaszváró ünnepek − fonal, textil, papír, természeti anyagok tudatos alkalmazása. Nemzeti ünnepre, húsvétra, anyák napjára való felkészülés.

A családi és a közösségi együttélés érzelmi és tartalmi erısítése. Kulturális örökségeink, hagyományaink jellemzı sajátosságainak ápolása. A tanult ismeretek és tevékenységek szintetizálása egy ünnepi funkcióra.

Projektek szervezése: ötletelés, terezés, szervezés, kivitelezés, kipróbálás, értékelés, bemutatás folyamatának végigvezetése.

A családi és a közösségi együttélés érzelmi és tartalmi erısítése. Kulturális örökségeink, hagyományaink jellemzı sajátosságainak ápolása. A tanult ismeretek és tevékenységek szintetizálása egy ünnepi funkcióra.

Projektek szervezése Tud megismert anyagokat felhasználni ötletelés, tervezés, szervezés, az ünnepi készülıdésben. kivitelezés, kipróbálás, értékelés, bemutatás folyamatának végigvezetése.

A fejlesztés várható eredménye Tud igényeket, szükségleteket megfogalmazni, a kivitelezésre javaslatot tenni. Képes más tantárgyak ismereteit szintetizálni egy adott projekten belül.

AJÁNLOTT SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ Ismeri-e a tanuló − az ünnepekhez főzıdı hagyományokat; − a jeles napokhoz főzıdı emberi tevékenységeket az ünnepnapok jelképeit; − az ünnepnapokhoz kapcsolódó tárgyalakítás szokásait? Tud-e a tanuló a megismert anyagok közül céljainak megfelelıen választani? Képes-e a tanuló terveinek megfelelıen anyagot alakítani, társaival együttmőködve dolgozni?

226



4. ÉLETVITEL − HÁZTARTÁS Tananyag Házak, lakások, otthonok Háztípusok városon és falun. Lakások belülrıl Alaprajz, alapterület, funkcionális helyiségek. Otthon a lakásban Lakberendezés, rész és egész kapcsolata. Tárgyak az otthonunkban.

Korszerő eszközök otthonunkban

Fejlesztési célok Megismertetni azokat az emberi igényeket, szükségleteket, amelyért az ember házakat épített, épít, berendez. Megfelelı technikai motívumok kialakítása a tanulókban lakókörnyezetükrıl, otthonukról, az otthon technikai egységeirıl. Bemutatni azokat a célszerő emberi tevékenységeket, amelyeket az ember azért végez, hogy mindennapi szükségleteit kielégítse és jól érezze magát otthon. A technikai fejlıdés hatásának értékelése. Csoportosítás, rendszerezési képesség fejlesztése.

Étkezési szokásaink

Egészséges életmódra szoktatás. Algoritmikus gondolkodás fejlesztése.

Gazdálkodás Bevétel, kiadás.

Közgazdasági szemlélet alapozása. Beláttatni, hogy a háztartási munka (korra és nemre való tekintet nélkül) hozzátartozik az emberi léthez.

Ünnep a családban Helyes étrend, ételhigiénia.

Családi együttmőködés, munkamegosztás igénye.



Lakókörnyezetünk építményeinek megfigyelése, csoportosítása. Épített környezet elemeinek rendszerezése. Lakások helyiségeinek funkció szerinti csoportosítása. Lakásalaprajz készítése négyzetrácsos lapra. Kicsinyítés. Becslés, számolás. Használati tárgy, dísztárgy, berendezési tárgy, tárgyi környezet elemzése képek, dokumentumok alapján. Ismeretterjesztı anyagok használata.

Fel tudja sorolni a házak, lakások funkcióit, feladatait.

A mindennapi emberi tevékenységet megkönnyítı eszközök megismerése csoportosítása energiaforrásuk szerint, használatuk gyakorlása. Az otthon technikai folyamatainak, eljárásainak (főtés, világítás, fızés, melegítés, mosás, takarítás stb.) áttekintése. Így készül a narancsital. Algoritmus kidolgozása adott konyhatechnológiára.

Tud tetszıleges háztartási, kommunikációs eszközt, gépet bemutatni.

Gazdálkodás idıvel, napirend készítése. Gazdálkodás pénzzel, zsebpénznapló. Boltban vásárlás vagy saját készítés. Mibıl készül? Hogyan készül? Menyibe kerül? Szituációs játékok csoportmunkában. Feladattervek. Gazdasági számítások.

Ismeri a lakás beosztását, képes a lakás helyiségeinek funkció szerinti megkülönböztetésére. Megkülönböztetni a lakás otthonosságának szükséges elemeit.

Képes az egészséges táplálkozás feltételeinek felsorolására. Tud felsorolni, indokolni rendszeres napi tevékenységeket, rendszeres kiadásokat. Megnevezni takarékossági eljárásokat. Képes meghatározni feladatokat a családi együttélésben.

227



AJÁNLOTT SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ Tudja-e a tanuló − lakásának helyiségeit, azok funkcióját meghatározni; − felsorolni 3-4 berendezési tárgyat funkciójukkal együtt; − bemutatni egy háztartási eszközt vagy gépet (régen és ma)? Ismeri-e − a munkamegosztás alapvetı módjait; − saját feladatait a családjában; − az egészséges táplálkozás alapelveit? Képes-e alaprajzot értelmezni, készíteni; napirendet, gazdasági naplót vezetni?

228



5. KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK Tananyag

Fejlesztési célok

Közlekedési eszközök csoportosítása

A közlekedés irányítása

Utazás vasúton Vasúti információk rendszerezése.

Közúti közlekedés gyakorlása (terepasztal, KRESZ-park). Közlekedési ismeretek rendszerezése, összefoglalása.

Ki kell alakítani a közlekedési eszközökre, azok használatára vonatkozó hasznosságtudatot, de egyúttal be kell mutatni a közlekedés veszélyhelyzeteit. A lakóhelyhez kötıdı konkrét helyzetelemzések járuljanak hozzá a szabályismeretekhez, szabályalkalmazásokhoz. Vasút jelentıségének belátása a személy- és teherszállításban Balesetveszélyek elkerülésének módjai. Magabiztos közlekedési ismeretek és szabálykövetı magatartás.



Közlekedési eszközök rendszerezése. Csoportmunka, szituációs játékok.

Ismeri a tömegközlekedési eszközök használatára vonatkozó szabályokat.

Jelzılámpa modellezése a megismert anyagokból. Terepasztalon közlekedési helyzetek modellezése. Útvonalterv osztálykiránduláshoz. Szituációs játék: információ, jegyváltás.

Felismeri a biztonságos közlekedést segítı közúti létesítményeket, azok feladatai; a forgalom-irányítást szolgáló fényjelzı készülékek jelzései. Ismeri a vasúti közlekedés alapvetı szabályait.

Internetes menetrend. Közlekedési információs anyag Tud biztonsággal gyalogosan és összeállítása a lakóhely közlekedésérıl. tömegközlekedési jármővön közlekedni.

AJÁNLOTT SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ − A közvetlen lakókörnyezet úthálózatának, forgalmi jellemzıinek ismerete. − A közlekedési eszközök csoportosítása (kik használják, hol használják). − A gyalogos közlekedés szabályainak teljes körő ismerete és a szabálykövetı magatartás.

229





1. Technikatörténet 2. Mőszaki ábrázolás 3. Modellezés 4. Gépek a környezetünkben 5. Jeles napok − életvitel − háztartás 6. Közlekedési ismeretek

7 óra 4 óra 12 óra 2 óra 8 óra 4 óra

1. TECHNIKATÖRTÉNET Tananyag

Fejlesztési célok

Tematikus részegységek: Háborítatlan természet. Elsı lépések a természet meghódítására. Az ember meghódítja a vizet. Az ember már várakat épít. Az ember felhasználja a természet energiáját. Az ember megépíti a vasszerkezető hidat. Az ember a levegıt is meghódítja.

A modellezéssel, anyagalakítással együtt azokba beépítve is kialakítani a technikai fejlıdést értı, értékelı szemléletmódot. A technikai fejlıdés fıbb állomásainak felismertetése, az okok megláttatása. Tudatosítani a tanulókkal, hogy az ember környezetei (természeti környezet, társadalmi környezet, technikai környezet) nem választhatók el egymástól.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Tematikus képek alapján az alábbi gondolatlánc szerint elemezés: Hogyan élt az ember? Hol lakott, milyen építményei voltak? Milyen anyagokat adott a természet az ember számára? Hogyan tudta átalakítani az anyagokat saját igényeinek megfelelıen? Milyen szerszámai, eszközei voltak? Mivel táplálkozott? Ruházata mibıl készült? Hogyan közlekedett? Jellegzetes mesterségek, foglalkozások. A lakóhely jellegzetes technikatörténeti emlékeinek bemutatása.

A fejlesztés várható eredménye Ismeri a technika fejlıdéseinek fıbb állomásait. Ismeri a technika jelentıségét az ember életében. Tud megnevezni technikai fejlesztést befolyásoló tényezıket.

AJÁNLOTT SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ − Ismerje a tanuló a technika fejlıdésének fıbb állomásait. − Tudja a technika szükségességét az ember életében. − Képes megnevezni technikai fejlesztést befolyásoló tényezıket. 230



2. MŐSZAKI ÁBRÁZOLÁS Tananyag

Fejlesztési célok

A mőszaki ábrázolás jelei. A méretmegadás elemei. A tárgyak nézeti képeinek származtatása.

A tanulók absztrakciós képességeinek fejlesztése, a mőszaki ábrázolás alapelemeinek tudatosítása.

Vetületi ábrázolás (3óra) Tervezési, rajzolvasási, rajzkészítési gyakorlatok.

Térérzékelés fejlesztése. A tervezési képesség fejlesztése: képzelet, lényegkiemelés.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Építıelemek felismertetése vetületi képek alapján. A mérés és a rajzeszközök használatának gyakorlása hasznos tárgy vagy modell tervezése során A feladat elképzelése, megoldási tervek készítése. Vázlatrajz készítése, becslés, alakfelismerés, arányok mérlegelése, rajzeszközök használata, mm pontosságú mérés, többféle megoldási terv készítése, legmegfelelıbb kiválasztása, döntési képesség, értékelés adott szempontok szerint. Nézeti képek olvasása, készítése, értelmezése.

A fejlesztés várható eredménye Tud alakrajzot, nézetrajzot és a tárgyat megfeleltetni Képes egyszerő mőszaki rajz olvasására, mérési eredmények feljegyzésére, méretek leolvasására rajzos ábrákról. Képes tervezésre: lényegkiemelés, térérzékelés, vázlatrajzkészítés, becslés, alakfelismerés, arányok mérlegelése, rajzeszközök használata, cm pontosságú mérés, rajzolás.

AJÁNLOTT SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ − Ismeri a tanuló a vetületképzés szabályait. − Tudja a tanuló a síkbeli méretezett rajz készítésének elveit, rajzeszközök használat; mérési eredmények feljegyzését, méretek leolvasását rajzos ábrákról. − Képes a tanuló alakrajz, nézetrajz és a tárgy megfeleltetésére; egyszerő mőszaki rajzok olvasására.

231



3. MODELLEZÉS Tananyag

Fejlesztési célok

Barlangtól a mai településig Rendszerezési, összehasonlító képesség Az építkezés anyagainak rendszerezése. fejlesztése (környezetünk anyagai, Az agyag felhasználása napjainkban. eredetük felhasználásuk, tulajdonságaik, megmunkálás mőveletei, szerszámai). Szövés, szövıkeret Az emberi alkotótevékenység Fáról tanultak ismétlése. folyamatának bemutatása, átélése Szövet szövése, fonalszerő, lapszerő egyszerő használati anyagok (szálirány, keresztirány). tárgy tervezése, kivitelezése során. Vízi közlekedés A tanulók alkalmazkodási, cselekvési és Vízi jármővek fejlıdéstörténete. együttmőködési képességének Víz és szél energiájának hasznosítása. fejlesztése. Vízi jármő irányítása. Lényegkiemelı képesség alakítása a Vitorla, kormány szerepe, anyaga, hasonlósági (azonos, különbözı) alakja. tulajdonságok alapján. Szélenergia hasznosítás A természeti energiák (víz, szél) felMozgásátalakítás. használási módjainak, átalakításának Alumínium tulajdonságai és alakítása. bemutatása.Az ember természetátalakító Kartonalakítás. tevékenységének értékelése napjainkKülönbözı anyagok szerelése. ban. Vitakészség fejlesztése. Tárgyak alakja és terhelhetısége A természetes és mesterséges formák Formák anyagszerkezetek, épített szer- közti különbségek felismertetése, okkezetek elemzése. okozati összefüggés keresése. Hídépítés szakmái.

Ahol szüleinkkel élünk Lakásunk külsı és belsı környezete. Kiállítás.

Tudatosítani, hogy az otthonuk, a háztartás és eszközeink fejlettsége is célszerő emberi tevékenység eredménye. Objektív önértékelésre nevelés. Saját munka bemutatása.



İsi lakhelyek: agyagkunyhó, pásztorkunyhó, vályogház stb. modellezése. Csoportmunka.

Ismeri az építés fıbb anyagait, az agyag mint természeti anyag tulajdonságait.

1.Szövıkeret tervezése, kivitelezése. 2. Szövés.

Ismeri a szövés alapelemeit, eszközeit és egyszerő gyakorlatát.

Kísérletek úszó fatörzzsel. Egy adott terv megvalósítása algoritmus Tutaj alapjának tervezése, kivitelezése. segítségével és önállóan. Mőszaki rajz ismeretek alkalmazása. Vitorla, kormány tervezése, kivitelezés.

Szélmalom elemzése funkció alapján. Szélmalom modell tervezése, anyagválasztás (karton, alumíniumlemez) ezek alakítása, szerelı mőveletek.

Tud papírfajtákat rendszerezni tulajdonságaik alapján. Felsorolás szintjén ismerni az egyszerő energiaátalakítási folyamatokat.

Kísérlet különbözı szerkezetekkel (sima, redızött, győrt, „szendvics”szerkezet). Hidak elemzése, hídmodell tervezése, kivitelezése fémépítı, karton, hurkapálca felhasználásával adott teherbírásra. A lakások, otthonok külsı és belsı környezetének megfigyeltetése, fejlıdésük vizsgálata. Lakásalaprajz. Kiállításra munkadarab válogatása. Kiállítás környezetének rendezése.

Tudja, hogy ma már nem élhet az ember technikai környezete nélkül.

Ismeri a mindennapi létünk nélkülözhetetlen technikai elemeit. Képes saját és mások munkájának értékelése.

232



AJÁNLOTT SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ Ismerje tanuló − az építés fıbb anyagait megkülönböztetve a természetes és mesterséges anyagokat; − a technikai fejlıdés változásának okait kiváltó tényezıket; − a modell és valóság viszonyát. Legyen képes a tanuló egyszerő tárgyak, játékok, modellek tervezésére, kivitelezésére, kipróbálására önállóan, illetve különbözı mértékő segítséggel.

4. GÉPEK A KÖRNYEZETÜNKBEN Tananyag

Fejlesztési célok

Környezetünk gépei Gépek fı részei. Gépek energiaforrásai. A mozgásátvitel szükségességét és lehetıségét bemutatni. Gépek otthonunkban.

Bemutatni, hogy a technikai kultúra alakulása során a gépek milyen jelentıséggel bírtak, milyen veszélyeket rejtettek és rejtenek az ember számára. Megismertetni a környezetükben (otthon, iskola, közlekedés stb.) elıforduló gépek közös jellemzıit, különbözıségeiket.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Játékos ismerkedés a gépekkel. Egyszerő szerkezet kialakítása szerelıkészletbıl. Vásárlási és vagy használati tanácsadó készítése egy kiválasztott géprıl.

A fejlesztés várható eredménye Tud felsorolni gépeket a környezetébıl. Képes a gépek funkciójának megfogalmazására és a fı részeinek megnevezésére. Ismeri a gépek elınyeit, veszélyeit.

AJÁNLOTT SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ − Ismerje fel a tanuló a gépek szerepét az ember életében, a gépek jellegzetes anyagát, fı részeit, a mozgásátvitel szükségességét és lehetıségét. − Tudja a környezetében leggyakrabban elıforduló gépek rendeltetését megfogalmazni.

233



5. JELES NAPOK − ÉLETVITEL − HÁZTARTÁS Tananyag

Fejlesztési célok


Téli ünnepek Vendégvárás, vendég meghívása, ajándékozás.

Ünnepi szokások rendszerezése. Információ győjtése az ünnepi tevékenységekhez.

Tavaszi ünnepkör Anyagalakítás, háztartási tevékenységek. Konyha és eszközei Konyhatechnológia. Konyhák régen és ma. A jövı konyhája.

A tanult ismeretek rendszerezése, szintetizálása. Információgyőjtés az ünnepi tevékenységhez és dokumentálás. A konyhatechnológiai mőveletek, sorrendiségének megismertetése, rendszerezése egyszerő étel elkészítése során. Igényesség a környezet tisztasága iránt.

Ötletelés, igény megfogalmazása, egyszerő tárgy készítése tanulói szükségletre a már megismert anyagokból. Projektmunkák, csoportmunkák. 1−4 osztályban megismert anyagok alkalmazása a tanult mőveletek gyakoroltatása, rendszerezése. A leggyakrabban használt háztartási eszközök funkcióját, szerkezetét, gazdaságos, takarékos használatát elsajátítani.

Születésnapomra készülök Meghívó, meghívás. Takarítás. Játéktervezés. Ételkészítés. Terítés.

Összetett háztartási munkafajták, munkaformák, munkaszervezési módok, a családi szerepek bemutatása. A családi együttélés, munkamegosztás, az önellátás, a lakásgondozás alapvetı módjainak ismerete. Esztétikus környezet igényére nevelés, környezetvédelem a lakásban és a lakóhely környékén.

Projektmunka Összetett háztartási feladatok résztevékenységekre bontása, a résztevékenységeket rangsorolása. Elemi háztartás technikai mőveletek elvégeztetése. Gazdasági számítások. Fogyasztási szokások elemzése.

A fejlesztés várható eredménye . Képes tevékenység dokumentálására (rajzban, írásban). Ismer ünnepnaphoz kapcsolódó szokásokat, képes ezek felsorolására. Be tud mutatni egy konyhai eszközt, gépet (funkciója, története, részei, anyaga, használata, tisztítása ). Ismeri kedvenc ételét, fel tudja sorolni összetevıit, az elkészítés mőveleteit Képes 3-4 háztartási munka megnevezésére Képes a környezet tiszteletére és védelmére. Ismeri a takarékosság, gazdaságosság lehetıségeit a háztartási munkákban

234



AJÁNLOTT SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ Ismerje a tanuló… − a gyerekek feladatait a családban, a családi szerepeket; − a konyhatechnológiai mőveletek sorrendiségét egyszerő étel elkészítése során; a leggyakrabban használt háztartási eszközök funkcióját, szerkezetét, gazdaságos, takarékos használatát. Tudjon a tanuló… − összetett háztartási feladatot résztevékenységekre bontani, a résztevékenységeket rangsorolni; − meghatározni személyes tennivalóit a családi munkamegosztásban; Legyen képes… − igényeit megfogalmazni, ötleteit elmondani az ünnepi készülıdés során, − tervet készíteni munkájához; − egy konyhai eszköz, gép bemutatására (funkciója, története, részei, anyaga, használata, tisztítása stb.).

235



6. KÖZLEKEDÉSI ISMERETEK Tananyag Közlekedési eszközök csoportjai; különleges eszközök.

A kerékpár mint környezetbarát közlekedési eszköz. A kerékpár funkcionális egységei. Biztonságos kerékpározás feltételei. Biztonsági felszerelések.

Közlekedési játék

Közlekedési teszt

Fejlesztési célok A tanulók felkészítése a biztonságos, balesetmentes közlekedésre a gyalogos közlekedési szabályok gyakoroltatásával. A balesetmentes jármőhasználat szabályainak felismerése, magyarázata. A kerékpárosra vonatkozó közlekedési szabályok, veszélyhelyzetek felismerése, megismertetése.

A közlekedésrıl tanultak ismétlése, rendszerezése.

A közlekedéssel kapcsolatos helyes magatartási szokások, elvárt udvariassági szabályok rendszerezése, alkalmaztatása.



Lakóhely közlekedésének elemzése. Tanulmányi séta, szituációs játék.

Ismeri a gyalogos kötelességeit és jogait a közúti közlekedésben.

A kerékpár vezetésére vonatkozó szabályok gyakorlása: le- és felszállás, egyenes haladás és kanyarodás, követési távolság. Gyorsítás, lassítás. Biztonsági eszközök anyaga, mőködése, használata. Terepasztal tervezése, kivitelezése, modellezése.

Tudja a kerékpáros közlekedés szabályait, a kerékpárosokra vonatkozó jelzıtáblák, útburkolati jelek jelzéseit.

Társasjáték tervezése, kivitelezése a tanult anyagokból és mőveletekkel. Az úttesten való átkelés szabályainak ismerete, tudatos gyakorlati alkalmazása. Jármőhasználattal kapcsolatos veszélyhelyzetek elemzése, a balesetek megelızési lehetıségeinek ismerete. Gyakorlatok, szituációs játékok, KRESZ-teszt, KRESZ-játékok.

Ismeri a közlekedési eszközöket, a gyalogos közlekedés szabályait.

Alkalmazza a gyalogos közlekedés szabályait. Ismeri és alkalmazza az udvarias magatartási szokásokat. a közlekedésben.

236



AJÁNLOTT SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ − Az úttesten való átkelés szabályainak ismerete, tudatos gyakorlati alkalmazása. − Jármőhasználattal kapcsolatos veszélyhelyzetek elemzése, a balesetek megelızési lehetıségeinek ismerete. − A kerékpáros közlekedés szabályainak ismerete. − A kerékpár vezetésére vonatkozó szabályok ismerete: le- és felszállás, egyenes haladás és kanyarodás, követési távolság. − A kerékpár közlekedésbiztonsági berendezéseinek felsorolása.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A 4. ÉVFOLYAMRÓL

A munka és a technika szükségessége, jelentısége és szerepe az emberi életben, haszna és veszélyei terén: •

Tudja felsorolni a természetes és mesterséges környezet néhány elemét.

•

Konkrét esetekben ismerje fel a technikai problémát.

•

Nevezze meg környezete tárgyainak anyagát.

Dokumentumismeret (tárgy, könyv, hálózati dokumentum). •

Keressen tanári irányítással saját tapasztalatai alapján megoldásokat technikai problémahelyzetekre.

Az alkotás folyamata, a gyakorlati probléma-felismerési és problémamegoldó folyamat terén •

Fogalmazza meg szóban, tanári segítséggel az adott technikai problémát.

•

Terveit tudja megjeleníteni szóban, írásban, rajzban, tárgyi alkotásban.

•

Tudjon elkészíteni egyszerő mőveletekkel, alapszerszámokkal vagy kézzel tárgyat, modellt.

•

Mondja el a munkafolyamatot rajzos folyamatábráról.

•

Állapítsa meg, hogy egy anyagon belül az egyes fajták tulajdonságai hogyan befolyásolják a megmunkálhatóságot.

•

Azonosítsa a térbeli képet a tárggyal.

•

Tudjon becsülni, mérni, egyszerő mőszaki ábrát készíteni terveihez.

•

Mutasson be egy általa megismert szakmát.

237



Mondja el elemi szinten a gazdálkodás, takarékosság, szolgáltatás lényeges jegyeit.

Munkavégzési és tanulási, magatartási szokások terén •

Vegye figyelembe az építés során az arányokat, oldja meg a tárgy és a funkció összhangját.

•

Mutasson rá a megismert anyagok legjellemzıbb tulajdonsága és a felhasználhatósága közötti összefüggésre.

•

Válassza ki a tanult megmunkáláshoz szükséges szerszámot, eszközt.

•

Alkosson véleményt adott technikai probléma megoldásáról.

•

Törekedjen a tanult eljárások, munkafogások szabályos alkalmazására, elvégzésére.

•

Soroljon fel alapvetı háztartási munkát.

•

Egészséges életvitel alapelveinek ismerete és alkalmazása.

•

Környezettudatos magatartást tanúsítson.

•

Ismerje lakhelyének közlekedési rendjét.

•

Balesetmentes közlekedésre legyen képes.

238


4.7.


Testnevelés

1 – 4. évfolyam

239


Helyi Tanterv Alsó tagozat BEVEZETÉS

A tanterv alapfeladatként fogalmazza meg a mozgásmőveltség kialakítását, a kondicionális és koordinációs képességek (erı, ügyesség, gyorsaság, állóképesség) fejlesztését. A tananyag tartalma, annak feldolgozása közvetlenül szolgálja az egészségvédelmet, a tanulók fizikai állapotának javítását, teherbíró képességük növelését. A tanító segítse a gyermek természetes mozgásigényének érvényesülését, alakítsa ki bennük a mindennapi testedzés iránti igényt. Ennek érdekében alapvetı cél a testmozgás, testnevelés tantárgy megszerettetése. A testnevelési óra minden egészséges tanuló számára kötelezı. A tanulók mozgástulajdonságai, fizikai állóképességük az alsó tagozatban – különösen az 1−2. osztályban – nagyon eltérıek (egy év eltérés is lehet a naptári és biológiai életkor között).

A testnevelés célja és feladata: −

Az egészség biztosítása és megırzése.

−

Differenciált nevelı-oktató tevékenységgel a gyengébb tanulók közepes szintre hozása.

−

A testtartási hibák megelızése.

−

A tanulók kedvezı erkölcsi, akarati tulajdonságainak formálása.

−

A mozgásmőveltségük formálása, fejlesztése testgyakorlatokkal és játékokkal.

−

Minden testnevelési óra a gyermek számára az öröm, siker forrása.

−

A közúti közlekedéshez szükséges képességek, készségek fejlesztése.

−

Játékos mozgástevékenységgel gazdagítsa és fejlessze a tanulók…

mozgásmőveltségét;

pótolja az esetleges elmaradásokat;

koordinációs képességeiket fejlessze olyan szintre, hogy alkalmassá tegye ıket a késıbbi hatékony mozgásos cselekvés tanulására, sportolásra;

elégítse ki a tanulók mozgásszükségletét;

fejlessze mozgásos cselekvési biztonságukat, alapvetı mozgás- és feladatmegoldó képességüket;

járuljon hozzá a sportolás eszközeivel a tanulók életigenlı, az egészséget sajátos értékrendjükben kiemelt helyen kezelı személyiséggé formálásban.

240



Kulcskompetenciák fejlesztése − Anyanyelvi kommunikáció. A testnevelés nyelvezetét rendszeres gyakorlással kell elsajátítani. − A mozgást nagymértékben segíti, ha a tanulók megismerik saját testi-lelki adottságaikat, ezáltal eredményesebben fejleszthetı önismeretük, önértékelésük. − A testnevelés mozgásanyagának segítségével, nagy hatékonysággal fejleszthetık a korosztályok értelmi képességei. − A higiéniai

szokások

kialakítása,

az

egészségfejlesztési

eljárások,

módszerek,

megismertetése segíti az egészség megırzését. − Vállalkozói kompetencia. Cél az aktív életvitelő, pozitívan gondolkodó állampolgár formálása, aki elviseli a fizikai igénybevételt, stresszt, megmérettetést, értékelést. − Az élet értékéért felelıs magatartás megalapozása, a pozitív hozzáállás. − Leendı munkavállalóként gondot fordít saját fizikai állapotára, szellemi frissességére. − A testnevelés sajátos eszközeivel alakítja a környezettudatos magatartást, a természet és épített környezet védelmét. − A szép, harmonikus mozgás segíti az esztétikai-mővészi tudatosság fejlesztését. − A mozgáskultúra kialakításán túl a szervezet edzettségi szintjének emelése, alakítása is folyik.

Bevezetı–kezdı szakasz (1−4. évfolyamok) Célok és feladatok Az iskolai testnevelés és sport az iskola egységes nevelı-oktató munkájának szerves részeként

a

testkultúra

eszközeinek

(testgyakorlatok,

mozgásos

játékok,

sportági

tevékenységek és az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek), valamint a természet egészségfejlesztı tényezıinek integrált hatásaként hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók életigenlı, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelı személyiséggé váljanak. Ennek feltétele, hogy ismerjék motorikus képességeik szintjét, a motorikus képességek fejlesztésének és fenntartásának módját, legyen személyes és társas élményük a mozgásos játék, a versengés öröme. A testnevelés és a sport hozzájárul ahhoz, hogy a diákok megbecsüljék

társaik

teljesítményét,

motorikusan

képzettek

legyenek,

mozgásuk

kulturálódjon, felismerjék a testnevelés és a sport egészségügyi és prevenciós értékeit. Cél, hogy a rendszeres fizikai aktivitás váljon magatartásuk részévé. Az 1−4. osztályos testnevelés 241

Györffy István Általános Iskola Karcag a testkultúra elemeibıl

nyert


értékekbıl

olyan

testi

mőveltséggel

(ismeretekkel,

jártasságokkal, készségekkel, képességekkel) ruházza fel a kisiskolásokat, amely késıbbi cselekvési biztonságukat, rendszeres fizikai aktivitásukat megalapozza. Ez teszi alkalmassá ıket arra, hogy a késıbbiekben képesek lesznek sportági feladatok és mozgásrendszerek eredményes elsajátítására, motorikus képességeik hatékony fejlesztésére. Az alsó tagozatos testnevelési óra sajátos módszereivel, elsısorban mozgásos játékokkal és versengésekkel segíti a zökkenımentes átmenetet a kötetlenebb óvodai élet és az önálló munkát követelı iskolai élet között, ezen kívül kötıdést jelentı élményeket nyújt a gyerekek mozgásvágyának fenntartásához.

Az egészséggel kapcsolatos feladatok: a testi fejlıdés, érés támogatása; a higiéniai szokások kialakítása, erısítése; az ellenálló képesség, edzettség fejlesztése; az ortopédiai elváltozások megelızése,

ellensúlyozása;

megfelelı

felkészítés

keringési

és

légzı

rendszeri

megbetegedések megelızésére, a károsodás csökkentése; a prevenció lényegének és a relaxációs eljárásoknak a megismerése, megértése.

A mozgáskultúra fejlesztése: az alapvetı (genetikus) mozgáskészségek megfelelı szintő kialakítása, fejlesztése; az úszás elsajátítása; a kondicionális és a koordinációs képességeknek az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése. Sokoldalú mozgástapasztalat és jól

alkalmazható

mozgáskészség-készlet

megszerzése;

a

feladatmegoldáshoz,

készségfejlesztéshez és a játékhoz, sporttevékenységhez, azok károsodás nélküli végzéséhez kapcsolódó ismeretek (szabályok, történeti vonatkozások, mechanikai-biomechanikai törvényszerőségek, feladatmegoldó sémák, egészségügyi megfontolások) megszerzése; mozgáskommunikáció.

Tanulási, játék- és sportolási élmények nyújtása: elsajátítás, teljesítmény, kollektív siker, a tevékenység öröme.

Értékes személyiségvonások fejlesztése: a félelem leküzdése, a szabályok betartása, összpontosítás, céltartás, a nehézségek leküzdése, kudarc tőrése, a természet szeretete, környezetkímélı magatartás.

242



FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK A NAT kiemelt fejlesztési feladatai a bevezetı-kezdı szakaszban: Énkép, önismeret -

Találja meg helyét saját közösségében.

-

Pozitívan értékelje saját elért eredményét, ismerje el társai teljesítményét.

Hon- és népismeret: -

Az iskolán kívüli sportmozgások-játékok, túrák, kirándulások alkalmasak a közöttük élı emberek, szokások, értékek természetes és épített környezet megismerésére.

Demokráciára nevelés -

A testnevelési- és népi játékok alkalmas terület a konfliktusok kezelésére, szabályok betartására, a durva játék, viselkedés megelızésére, kezelésére.

Óvják, védjék környezetüket, a testnevelési szereket, az eszközöket, a pályákat, az épület berendezéseit. A bevezetı-kezdı szakasz a legmegfelelıbb alkalom a sokoldalú mozgástanulásra, ennek tudatosítására. Könnyített feladatokkal, fokozott figyelemmel alakítsuk a lemaratottakat a testi-lelki egészségük fejlesztéséhez.

243

Györffy István Általános Iskola Karcag Fejlesztési célok

Helyi Tanterv Alsó tagozat 1−2. évfolyam Bevezetı szakasz

3−4. évfolyam Kezdı szakasz

Tananyag Anyanyelven folyatott kommunikáció A tanulás megtanulása Vállalkozói kompetencia Anyanyelven folytatott kompetencia Anyanyelven folytatott kommunikáció

Játék az ujjakkal, körjátékok, járások és futások Madzagos játékok, szökdelések és ugrások Megfigyelıkészséget fejlesztı játékok, dobások Testtartást, járást fejlesztı játékok, egyensúlygyakorlatok Babzsákos játékok, labdás feladatok

Vállalkozói kompetencia

Fogócskák, küzdı feladatok

Interperszonális, szociális kompetencia

Szabadidıs sporttevékenység, úszás

Ugróköteles játékok, járások és futások Rímfaragás, szökdelések és ugrások Kiesıs játékok, dobások Tapsos játékok, egyensúlygyakorlatok Megfigyelıkészséget fejlesztı játékok, labdás feladatok Testtartást, járást fejlesztı játékok, küzdı feladatok Szabadidıs sporttevékenység, úszás

1−2. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 111 – heti óraszám: 3 Témakör Anyanyelven folyatott kommunikáció Játék az ujjakkal, körjátékok, járások és futások Tanulás megtanulása Madzagos játékok, testtartást fejlesztı játékok, szökdelések és ugrások Vállalkozói kompetencia Megfigyelıkészséget fejlesztı játékok, dobások Anyanyelven folytatott kompetencia Testtartást, járást fejlesztı játékok, egyensúlygyakorlatok Anyanyelven folytatott kommunikáció Babzsákos játékok, labdás feladatok Vállalkozói kompetencia Fogócskák, küzdı játékok Interperszonális, szociális kompetencia Szabadidıs sporttevékenység, úszás

A témakör feldolgozására javasolt óraszám (1−2. évfolyam) 16 16 16 16 16 16 16

244



JÁTÉK AZ UJJAKKAL+ KÖRJÁTÉKOK, JÁRÁSOK ÉS FUTÁSOK A témakör feldolgozására javasolt óraszám Fejlesztési célok A biztonságos járás kialakítása zárt és szabad térben – járás közben feladatok végeztetése, – a szép, harmonikus járás elsajátítása, – a kötetlen, tartós futás megismertetése, – a tanulók futógyorsaságának fejlesztése, – reakció- és cselekvésgyorsaság kialakítása.

Tananyag

Játék az ujjakkal: Egér a házamban, Fa, Pocsolyában, Aranygyőrők, Lépcsın pici láb Körjátékok: Zsófi a nap körül, Az én kiskacsám Nyuszi ül a főben, Szállhat mind a szép galamb, Sellı, Ki jön a győrőmbe? Mosónı, Száll, száll a szél Csengı Glória, Jézus anyja Járásgyakorlatok: A játékok: fogójátékok ismerete. Utánzó járások: „hegymászó”, A futásgyakorlatok játék közben való „gólya”, „óriás”, „törpe”, „majom” végzése stb. – a szép, természetes járás kialakítása, Járás dalra, zenére: „Kis kacsa – járás közben a társsal való együttmőfürdik...”, „Tekeredik a kígyó...”, „A ködés megteremetése, gazda rétre megy...”, „Megy a – változatos feladatok végrehajtása gızös...” stb. járás közben, Futásgyakorlatok: – a futómozgások: játékosság, Kötetlen tartós futás. – a tartós egyenletes iramú futás idıtarFutás végtelenített akadálypályán. tamának egyénre szabott, fokozatos gyorsfutás. növelése, Futás: – a gyors indulással a gyors reagálóké– irányváltoztatással, pesség fejlesztése. – tárgykerüléssel, – cikcakkban.

1−2. évfolyam 16 Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A futó-ugró-dobó mozgások változatos alkalmazására törekedjünk, változtassuk a külsı és belsı körülményeket, az egyes tanulók egyéni képességit vegyük figyelembe (pl.: futás távjának kijelölésénél).

A fejlesztés várható eredménye Tud járásgyakorlatokat végezni. Tud egyenletes iramban (gyengébbeknek kisebb séta beiktatásával) 4-6 percig futni, vagy 6-8 percig tartó fogó- és futójátékban részt venni. Tud szépen, harmonikusan járni. harmonikus. Ismeri a futómozgás változatait.

Tud: 6-8 percig futni megállás nélkül.

245



MADZAGOS JÁTÉKOK. SZÖKDELÉSEK, UGRÁSOK A témakör feldolgozására javasolt óraszám Fejlesztési célok Koordinációs képességek fejlesztése összetett feladatokkal.

Tananyag

Madzagos játékok: Bagoly, Sárkány, Törpesapka, Sátor Szökdelések: – futás közben végeztetett szökdelések, – páros és egy lábon helyben, haladással, elıre, hátra, oldal irányba, ugrások megtorpanás nélkül a biztonsá– páros és egy lábon vonalak gos mozgás érdekében. ugrókötelek fölött, Ugrókészség fejlesztése: sorozatugrásokkal, ügyelve a folyamatosságra, – különbözı feladatokkal. Ugrókötél-áthajtási kísérletek. a rugalmas talajra érkezésre. – páros és egy lábon, Alapvetı ugrásformák elsajátítása – egyenes- és játékos formában. Eredményre törekvés kötélhajtásban. Ugrások: Folyamatos elugrás futásból. – helybıl, páros lábról, – fel- és elugrások egy és páros lábról, Ugrókészség fejlesztése: az ugrás futásból, hosszától függıen. Az elugrás irányának változtatása. – akadályok fölött, Biztonságos átugrás alacsony akadályok – felfutás tornaszerekre, leugrás, – dalra, zenére: „Mackó, mackó” stb. felett (40-50 cm). Játékok: „Pám-pám paripám”, Pontos feladat-végrehajtásra nevelés, szakkifejezések megértése, a játékok „Koszorú, koszorú”, (békaugrás, nevének, szabályinak és végrehajtási nyúlugrás, galopp). módjának ismerete alapján. – sorozatugrások, – fel- és leugrások, – célbaugrások, – ugrás távolba, – ugrás talajszınyegre, – átugrások.

1−2. évfolyam 16 Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Ne használjunk edzésre, atlétikai órára a testnevelés órát, ellenkezıleg, a játékosság, a verseny, versengés legyen elsıdleges. Az egyes technikai részmozdulatok alapvetı jegyeit sajátíttassuk el. Játékosan tanítsuk meg az ugrókötél, hullahopp-karika használatát.

A fejlesztés várható eredménye Ismeri a gyakorláshoz felhasznált szerek, eszközök nevét Ismeri a testnevelési órán tanított, kidolgozott mozgásformákat és gyakorlatokat Képes ezeket önállóan bemutatni, fel-, leugrani, egy és páros lábról egyensúlyvesztés nélkül, rugalmasan talajra érkezni. . Szakkifejezések megértése: váltott lábú szökdelés Tudja a futásból ugrásba történı átmenetet.

246



MEGFIGYELÉST ÉS TESTTARTÁST FEJLESZTİ JÁTÉKOK, DOBÁSOK A témakör feldolgozására javasolt óraszám Fejlesztési célok − az alapvetı fogásbiztonság fejlesztése, – a különféle feldobásokban, elkapásokban jártasság kialakítása, – a pontosságra törekvés a célba dobásokban, – a dobásoknál az erıközlés mértékének érzékelése (távolságbecslés, téri tájékozódó képesség), – eredményre törekvés a kislabdahajításban és dobásokban, − öntevékeny és kreatív feladatmegoldások. Dobókészség kialakítása: egykezes felsıdobás. Dobókészség fejlesztése: dobás különbözı súlyú labdával. Figyelem összpontosítása a célba dobásnál. Öntevékenység a szerek elhelyezésében. A tanítás-tanulás során igénybevett sportpályák, gyakorlóhelyek ismerete, azok rendeltetésszerő használata.

Tananyag Testtartást fejlesztı játékok: A földmőves vetımagja Nagymama papucsa Farkas úr Király Anya, szabad? „Nappal és éjszaka” „Kecskézés” „Utolsó pár elıre fuss” „Tőz, víz, repülı” „Házatlan mókus” Gimnasztikai alapgyakorlatok: nyak, kar, törzs, lábgyakorlatok, testtartásjavító törzsgyakorlatok.

1−2. évfolyam 16 Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Az „atlétika jellegő” óráknál nagyon fontos a tanulók felkészítésére való bemelegítés lazító-nyújtó gimnasztikai gyakorlatokkal. Az idıjárás körülményeihez igazodva a futás legyen állandó része a testnevelési óráknak (télen is).

A fejlesztés várható eredménye Ismeri az– egy- és kétkezes dobásokat Tudj célba dobni 4-5 m-es távolságra, Ismeri a használt szerek nevét. Érti a használt szakkifejezéseket.

Dobások különbözı mérető és súlyú szerekkel távolba és célba (különbözı testhelyzetekbıl). Babzsák feldobása, elkapása helyben, járás közben. Célba dobás 4-5 m-re lévı vízszintes, és függıleges célba. Játékok: „Célba dobó verseny babzsákkal”, „Dobáló ırbácsi”. Dobás távolba és célba: – különbözı testhelyzetbıl, – különbözı szerekkel.

247



TESTTARTÁST, JÁRÁST FEJLESZTİ JÁTÉKOK, EGYENSÚLYOZÓ GYAKORLATOK A témakör feldolgozására javasolt óraszám Fejlesztési célok Támaszhelyzetben való haladás a test súlyának kézre helyezésével. Mászási kísérleteknél kitartás az erıfeszítésben. Mászás fölfelé és lefelé folyamatos fogással mászókán, bordásfalon, kötélen vagy rúdon. Ügyesség és általános erıfejlesztés lejtıs padon, támaszfeladatok végzésénél. Egyensúlyérzék fejlesztése hely- és helyzetváltozásokkal. Bizonytalan egyensúlyi helyzetben és függésben korrekciós mozgások.

Tananyag

Testtartást fejlesztı játékok: A földmőves vetımagja Nagymama papucsa Farkas úr Király Anya, szabad? „Nappal és éjszaka” „Kecskézés” Egyensúlyozó gyakorlatok: a.) – haladás utánzó járásokkal, (kutyafutás, pókjárás, sántaróka), – csúszás, átbújás, kúszás, átmászás, – guruló átfordulások, – tarkóállás, Általános erı- és ügyességi fejlesztés – „kiscsikó”, utánzó járásokkal, szereken történı – felugrás zsámolyra, szekrényre, átjutással. és leugrások A tanult támasz- és függésgyakorlatok Játékok: sor- és váltóversenyek sikeres alkalmazása természetes aka„Sántaróka”, „Pókjárás”, „Kúszó dályokon (mászórács, létra). ırbácsi” stb. Biztonságos mozgás függésben. b.) – játékos függésgyakorlatok terAkadálypályák − útmutatással, tanári mészetes akadályokon, tornaszereken, segítséggel történı felépítése, lebontása. – feladatok bordásfalon, mászókötélen, mászókán. Játékok: „Kötélhúzás”, „Függıfolyosó”, „Lajhármászás” stb.

1−2. évfolyam 16 Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Az erıfejlesztést ebben a korban nagyon óvatosan, körültekintıen végeztessük. Elsısorban dinamikus (mozgásos) gyakorlatokat részesítsük elınyben. Az ügyesség fejlesztését a gyakorlatok változatos alkalmazásával, az iram, mozgás-mozdulat gyorsasággal érjük el. Fejlesszük helyzetfelismerı képességüket a mozgásos feladatok végzésénél (pl.: az egyes szereken, bordásfalon való továbbhaladás mikéntjét ne korlátozzuk egy változatra).

A fejlesztés várható eredménye A gyakorlatokhoz használt szerek, eszközök nevének ismerete: bordásfal, mászórúd, mászóka stb. Szakkifejezések megértése tovahaladás a szereken támaszban, függésben. Szakkifejezések megértése. Képes a testnevelési órákon tanított támasz- és egyensúlygyakorlatok segítséggel való bemutatására.

248



BABZSÁKOS JÁTÉKOK, LABDÁS FELADATOK A témakör feldolgozására javasolt óraszám Fejlesztési célok Ismerkedés a labda sajátosságaival. A hajító mozdulat elsajátítása. Egyszerő labdakezelési módokkal a dobás- és fogásbiztonság fejlesztése. A labdatovábbítások, elkapások ismerete. Labdajátékok elsajátítása

Tananyag

Babzsákos játékok: Van nálunk egy kisegér Labdás feladatok: – a labda fogása, gurítása, terelgetése kézzel, lábbal, gurítás társhoz odavissza terpeszülésben, – labdaadogatás, feldobott labda elfogása, – labdapattogtatás, A labdaérzék fejlesztése: gurítással, – labdadobás távolba, célba (gumilablabdapattintással, labda elfogásával, dával). megállításával. Kétkezes átadások helyben és mozgás Játékok: „Labdacica”, „Dobáló ırbácsi”, „Vigyázz a labdára”, közben. A dobás erejének és ívének változtatása „Váltóverseny labdával” stb. – labda egyensúlyozása, pörgetés (talaa feladatoknak megfelelıen. Helyben és mozgás közben labdás jon) gurítása, – guruló labda megállítása, felvétele ügyesség fejlesztése labdavezetéssel. kézzel, – utánzójárásokban labdaterelgetés kézzel, fejjel, lábbal, – labda feldobása, elkapása, – különbözı irányból érkezı labda elkapása.

1−2. évfolyam 16 Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A „labdás” órák elsıdleges feladata a tanulók „labdás ügyességének” fejlesztése. Mindig törekedjünk a változatos gyakorlatanyag kijelölésére. A rendetlenség elkerülésére határoljuk be a gyakorlóhelyet, egyéni, páros- és csapatfeladat (játék) végzésénél. Ne féljenek tanítványaink a feléjük érkezı labdától, tanítsuk meg ıket arra, hogy hogyan védjék magukat. Kezdetben közepes mérető gumilabdával dolgozzunk! Ideális, ha minden tanulónak, tanulópárnak jut egy labda. Az óra elıkészítését szolgálja, ha elıkészítjük a labdákat (az óra végén számoljuk meg). Egy-egy gyakorlat, „labdakezelés” a jó beidegzıdés végett legalább 20-25-szöri ismétlésig tartson.

A fejlesztés várható eredménye A gyakorlatokhoz használt szerek, eszközök nevének ismerete, Szakkifejezések megértése. Ismeri: – a labdafogást, – a labdagurítást, − a labdaadogatást. Tud: – labdát gurítani, vezetni, feldobni, elkapni.

249



FOGÓCSKÁK, KÜZDİ JÁTÉKOK A témakör feldolgozására javasolt óraszám Fejlesztési célok – az akarati tulajdonságok fejlesztése, a szabályok megtartására nevelés, – együttmőködés a közös tevékenységben, – pontos feladat-végrehajtás – biztonságos mozgás kialakítása a küzdıfeladatok végzésekor, – az akarati tulajdonságok fejlesztése, a szabályok megtartására nevelés, – együttmőködés a közös tevékenységekben, – a pontos feladatvégrehajtás, – a biztonságos mozgás kialakítása a küzdıfeladatok végzésekor, – a balesetveszély elhárítása, – a fegyelem fenntartása a feladatok végzése közben.

Tananyag – állásban húzások-tolások párokban („Húzd-told el a párodat!”) – a társ áttolása (háttal ülve egymásnak), – lábra lépés, – kakasviadal. Játékok: „Lovascsata”, „Körszakítás” stb. – karemelés, illetve leszorítás társ ellenállásával szemben („Ne engedd, hogy társad mélytartásból oldalsó középtartásba emelje a kezét és viszont!”) – állásban húzások-tolások, párokban – a társ áttolása (háttal ülve egymásnak), – leülések, felállások párokban karfogással, hátukat összetámasztva. Játékok: „Lovascsata”, „Körszakítás”, „Kakasviadal − Ki a legény a csárdában?”, „Vöröpecsenye” − kézvívás fekvıtámaszban.

1−2. évfolyam 16 Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A biztonságos mozdulatokat, mozgásokat fokozatosan, sérülésmentesen alakítsuk ki!

A fejlesztés várható eredménye Biztonságos mozgás a páros gyakorlatok végzésében.

250



SZABADIDİS SPORTTEVÉKENYSÉGEK, ÚSZÁS A témakör feldolgozására javasolt óraszám Fejlesztési célok Legyen örömszerzés forrása a szabadban eltöltött óra. Az úszástanítással, -tanulással kapcsolatos célkitőzés a ráfordítható idıkeret miatt behatárolt. A legtöbb iskolában az 1−2. osztályban, valamint a 3−4. osztályban legfeljebb 2-szer 1626 órás tanfolyamszerő oktatásra kerülhet sor. Olyan mértékő haladás érhetı és várható el, amely szerint az 1-2. osztályban a tanuló képes legyen fennmaradni a vízen és 6-10 m-t levegıvétellel (vagy anélkül) leúszni (háton, illetve hason). Az alapmozgások elsajátítása.

Tananyag – görkorcsolyázás, gördeszkázás, – duatlon, (triatlon), – csúszkálás, korcsolyázás, szánkózás, – hógolyózás. Játékok: – a jégen, – hóember építése, – távdobás, célbadobás hógolyóval, hógolyócsata, − korcsolyázás, szánkózás, – hógolyózás.

1.-2. évfolyam 16 Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok


A szabadtéri órákat elıre tervezzük meg Vízbiztonság elérése és a tanulókat idejében tájékoztassuk a helyes vízfekvés imerete, megfelelı ruha és cipı kiválasztását, a lábmunka alkalmazása eszköz nélkül is felszerelésrıl történı gondoskodást illetıen. Törekedjünk az érdekes és változatos óravezetésre (kellı bemelegítés, sok játék stb). Gyakorlás közben folyamatosan figyeljük a gyerekek állapotát, reagálását, fokozatosan ügyeljünk a sérülések megelızésére.

Úszás: – vízhez szoktatás, – víz alatti tartózkodás- merülés – légzés-lebegés, – „felhajtóerı”, haladás, siklás, – vízfekvés- és siklási gyakorlatok, – segédeszközök használata a siklásnál, – lábmunka bevezetése, levegıvétel nélkül, majd levegıvétellel.

251



AJÁNLOTT SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ

Mozgáskoordináció o Mozgása összerendezett. o Mozgásának összerendezettsége fejlıdı. o Mozgása bizonytalan, összerendezetlen.

Önszabályozása a mozgásos feladathelyzetekben o A sportjátékok, versengések, mozgássorozatok szabályait érti és igazodik ezekhez. Konfliktushelyzetekben is sportszerően viselkedik. o A sportjátékok, versengések, mozgássorozatok szabályit érti, de idınként nem tarja be azokat. Elıfordul, hogy türelmetlen, sportszerőtlenül viselkedik a társaival. o A sportjátékok, versengések mozgássorozatok szabályit többnyire ismeri, de gyakran elıfordul, hogy nem tartja be azokat. Meggondolatlan (türelmetlen) erıszakos viselkedésével veszélyezteti saját és mások testi épségét.

Labdajátékok o A labdajátékokban ügyes, aktív, kezdeményezı. o A labdajátékokban aktív, de nem kezdeményezı. o A labdajátékokban egyre ügyesebb, aktívabb, kezdeményezıbb. o A labdajátékokban nem elég aktív, kezdeményezı.

Gimnasztika o A gimnasztikai gyakorlatokat ütemtartással, pontosan hajtja végre. o A gimnasztikai gyakorlatokat többnyire ütemtartással, de néha pontatlanul hajtja végre. o A gimnasztikai gyakorlatokat nem mindig hajtja végre ütemtartással, fegyelmezetlenül végzi.

Atlétika jellegő mozgások o Gyors és kitartó futásra is képes. o A szökdeléseket, ugrásokat megfelelı ritmusban hajtja végre. o A szökdeléseket, ugrásokat nem tudja megfelelı ritmusban végrehajtani. o A kislabdahajítás adott technikáját elsajátította, képes a szert távolba és célba juttatni. 252



o A kislabdahajítás adott technikáját nem tudta elsajátítani, nem képes a labdát távolba és célba juttatni. o Képes különbözı testhelyzetekbıl dobásokra álló és mozgó célpontokra.

Torna jellegő mozgások o Szívesen végzi a játékos feladatokat támasz- és függéshelyzetben. o A támasz- és függésgyakorlatok sikeres végzéséhez erısíteni kell izomzatát. o Képes gurulóátfordulást végezni elıre és hátra. o A gurulóátfordulást elıre biztonsággal végzi. o A gurulások kivitelezése mindkét irányban nehézséget okoz.

Labdajátékok o A labdajátékokban ügyes, aktív, kezdeményezı. o A labdajátékokban aktív, de nem kezdeményezı. o A labdajátékokban egyre ügyesebb, aktívabb, kezdeményezıbb. o Különbözı mérető labdák kezelésében ügyes, labdaérzéke jó. o Különbözı mérető labdák gurításával, fogásával, felkapásával és elkapásával részt vesz az óra munkájában, de labdakezelése bizonytalan. o Különbözı mérető labdákkal végzett mozgások közben gyakran ejt hibát. Labdaérzéke, ügyessége külön fejlesztést igényel. o A csapatjátékokban együttmőködı, képes a szabályok betartására és alkalmazására.

253



3. ÉVFOLYAM Évi óraszám: 111 – heti óraszám: 3 Témakör


Járások és futások Szökdelések és ugrások Dobások Támasz-, függés- és egyensúlygyakorlás Labdás gyakorlatok Küzdı feladatok és játékok Szabadidıs sporttevékenységek

16 óra 18 óra 20 óra 20 óra 20 óra 9 óra 9 óra

A rendgyakorlatok, gimnasztika a felsorolt témakörök keretében kerül feldolgozásra. RENDGYAKORLATOK, GIMNASZTIKAI PREVENCIÓS FELADATOK Fejlesztési célok

Tananyag

– az alkalmazott szervezési szakkifejezések elsajátítása, –az alapvetı személyi és mentálhigiéniás szokások kialakítása, – a sportöltözet, sportfelszerelés használatának tudatosítása, – a felelısök munkájának megszervezése, – a tanult gimnasztikai alapformák szép kivitelezése, pontos bemutatása, – a gimnasztikai alapformák összekapcsolása, – gimnasztikai gyakorlatok összeállítása.

Harmadik, negyedik osztályban a testfordulatokat két ütemben hajtassuk végre. A menetelés megindítását helyben járással kezdjük. Rendszeresen végeztessünk változatos keringésfokozó, a szervezetet sokoldalúan felkészítı fejlesztı gyakorlatokat.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Az eddig tanultak gyakorlása kettes oszlop alakítása. Megindulás, megállás két ütemben. Fejlıdések, szakadozások járás közben. Vonulások lépéstartással. Nyitódás, zárkózás tér- és távköz felvétele. Statikus és dinamikus alapformájú szabadgyakorlatok. Tartásjavító gyakorlatok. Páros gyakorlatok. Pad, bordásfal, labdagyakorlatok. Ugrókötél-gyakorlatok.

A fejlesztés várható eredménye Ismeri a szervezési szakkifejezéseket Képes: – a tanult szabad- és kéziszergyakorlatok alkalmazására, önálló kombinálására tanórán (tanórán kívül is).

254



JÁRÁSOK ÉS FUTÁSOK Fejlesztési célok Fejlesszük: – a jelzésekre történı gyors reagálást, – a járásvariációkat (pl. utánlépéssel történı járás), – az árnyékmozgást. Végeztessünk változatos feladatokat járás közben. Valósítsuk meg : a rendszeres futás lehetıségét tanítványaink számára, ezáltal az egészséges életmódra nevelést, – az ellenállóképesség növelését a szabadtéri órákon. Alakítsuk ki tanulóink gyors indulását a különbözı jelre végzett feladatokban, a futás közben feladatok pontos végrehajtását.

Tananyag Járások mint elıbb, valamint hátrafelé, ütem- és lépéshossz- szabályozással, oldalirányú keresztlépéssel, magas térdemeléssel. Állóképesség fejlesztés: – tartós futással, – játékos formában, – iram és irányváltoztatással, – végtelenített akadálypályán. A futógyorsaság fejlesztése: – változatos feladatok futás közben, – gyorsfutás, szlalomfutás, – fokozófutás. Reakció- és cselekvésgyorsaság fejlesztés: – rajtversenyek, indulások különbözı testhelyzetekbıl. Állórajt és guggoló rajt. Játékok: „Szalagos fogó”, „Szalagszerzı”, „Négykézláb fogó”, „Félperces fogó”, „Páros fogó”, „Fészek fogó”, „Nyúl a bokorban”.



. A futás megszerettetéséhez hozzájárul Tud egyenletes irambanfutni. a változatosság. Irány-, iramváltás. Gyorsfutás különbözı testhelyzetbıl indulva. Futás egyéni iramban. Akadályfutás. Váltófutás. Tartós futás. Futás feladatokkal. A futást egész évben végeztessünk, ha a rossz idıjárás nem akadályoz ebben! Kerüljük a kemény felületen, poros helyen való rendszeres futást, mert különféle panaszokat okozhat.

255



SZÖKDELÉSEK ÉS UGRÁSOK Fejlesztési célok Fejlesszük a tanulók öntevékenységét a szerek elhelyezésében. Cél: − a különbözı mozgásformák összekapcsolása, – a sorozatugrásoknál: emelkedı elugrás, gördülékeny talajra érkezés, – összetett feladatokkal a koordinációs képesség fejlesztése. Növeljük a tanulók ugróerejét, ugró állóképességét.

Tananyag Szökdelések – páros és egy lábon, különbözı kartartásokkal (továbbá váltott lábos is), – ugrókötéllel elıre, hátrahajtással, helyben, guggolásban (egyidejő koordináció képességfejlesztés) – szökdelés cikcakkban, – futás, szökdelés összekapcsolása, – szökdelések zenére, taps ritmusát követve. Ugrások: – futó-, ugrásgyakorlatok akadályok fölött, – átugrás szereken (zsugorkanyarlati ugrás), – ugródeszkáról történı felugrás (felbukfenc szekrényre), – ugrás távolba (nekifutással egy lábról, páros lábra), – ugrási kísérletek (magasba).



Az elıkészítı gyakorlatok végzésénél Tud szökdelni. az ugróerı, az ügyesség fejlesztése Jártasság szinten tud néhány lépés nekerüljön elıtérbe, hogy ha a távol- vagy kifutással távolba ugrani. magasugrásra kerül sor, akkor az ugrás egyes fázisaira figyelni tudjanak. Az egész mozgást kell tanítani, de csak egy szempontot emeljünk ki, mert többre nem tudnak figyelni. Sorozatugrások. Játékok: „Jöjj velem”, „Kenguru fogó”, „Kecskézés”, „Akadályváltó”.

256



DOBÁSOK Fejlesztési célok – dobókészség fejlesztése a dobás szabályozásával kapcsolatos feladatokkal, – távolba dobáskor felgyorsuló, erıteljes hajító mozdulat, – célunk, hogy a tanulók a dobásoknál eredményesen alkalmazkodjanak a labda súlyához, és a dobás távolságához (célba dobásoknál) megfelelı módosítás, –a tanult dobásmód pontos kivitelezése, – teljesítményre törekvés (vízszintes, függılege cél, és a távolság növelése terén), – általános erısítés

Tananyag Dobások: – különbözı szerekkel egy és két kézzel, – távolba és célba (helybıl, járva, társra) – mozgásból, – kislabdahajítás néhány lépés nekifutással távolba. Játékok: „Labdacica dobással”, „Célbadobó versenyek”, „Döngetı”, „Fogyasztó”.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Kislabdahajításnál ne töltsünk hosszú idıt a helybıl hajítással, inkább többször térjünk vissza rá, csiszolva a hajító mozdulatot, javítva a hibákat.

A fejlesztés várható eredménye Tud: – állásból, célba dobni, – kislabdával távolba dobni.

257



TÁMASZ-, FÜGGÉS- ÉS EGYENSÚLYGYAKORLAT Fejlesztési célok

Tananyag

– biztonságos haladás függésben, – gyors haladás az akadályra fel- és lemászásban, az utánzó járásokban, – koordinációs képesség fejlesztése összetett feladatokkal, – váll- és izomzat erısítése a teherbiróképesség növelése, – akarati tulajdonságok fejlesztése: kitartás az erıfejlesztésben, figyelemben, – pontos kitartó munkára nevelés.

a.) – utánzó járások – csúszás-, kúszásgyakorlatok – gurulóátfordulások elıre és hátra guggolótámaszból, terpeszállásból, − sorozat- gurulóátfordulások elıre – haránt-, oldalspárga kísérletek, – zsugorfejállás, fejállás és kézállási kísérletek, – lépegetés kézállásban – cigánykerék – zsugorkanyarlati és bátor ugrás b.) – mászási kísérletek kötélen − vízszintes függeszkedés bordásfalon – lajhármászás rézsutosan elhelyezett szereken – győrőn húzódzkodás, – függésben térd-, lábemelés, lengés, lengetés. c.)– egyensúlygyakorlatok különbözı testhelyzetek változtatásával, akadályok leküzdésével (tornapad, létra, mászóka stb.). Játékok: „Mozdulatlanság”, „Pókfoci”, „Csıszjáték”, „Talicska verseny”. Sorés váltóversenyek utánzó járásokkal.



A mászás a kar, a váll izomzatát erısíti, KÉPES növekvı erıkifejtésekre a függés gyakorlatokban végzett haladásban. fejleszti az önuralmat és akaraterıt. hernyószerő mozgás, ahol a kar, a törzs és a láb összehúzódása és kinyúlása periodikusan követik egymást. Jó végrehajtása elsısorban a kar húzóerejétıl függ. A jó végrehajtást gyorsítja, segíti a mászókulcsolás megtanítása. Tud guruló átfordulást végezni A gurulóátfordulások végzésekor hangsúlyozottan gondoljunk a gerinc csigolyaizületeinek fokozott bemelegítésére, az azon végiggurulás érzékeltetésére (az oktatás eredményességét felgyorsíthatjuk ezáltal). Ügyeljünk arra, hogy a tarkóállás alátámasztási pontjait a felkar-vállaknyakcsigolyák és a tarkó adja. A tarkóállásnál a törzs teljesen nyújtott. Kézállásnál törekedjünk arra, hogy a fellendülés közben a karok nyújtva legyenek, és a csípı minél jobban az alátámasztási pont fölé kerüljön. a lendítı láb legyen nyújtott, míg az elrugaszkodó a talajt elhagyva nyúlik ki és lendül a másik mellé.

258



LABDÁS GYAKORLATOK Fejlesztési célok A labdás ügyesség fejlesztése a labda mozgatásával. Javítsuk az irányítás pontosságát a dobásokban, átadásokban. Folyamatos haladás labdavezetéssel tárgykerüléssel. Egymás segítése a feladatok jó megoldásában, együttmőködés a labdagyakorlatokban.

Tananyag Labdás ügyességfejlesztés: – labda pattogtatása, váltott kézzel, különbözı testhelyzetekben és tovahaladással, egy lábon, szökdeléssel, szlalomozva, – labda gurítása, vezetése helyben, mozgás közben feladatokkal, – átadások: egy -, kétkezes, felsı, pattintott stb., – dobások, hajítások távolba, célba, – rúgások távolba, célba, labdavezetés lábbal meghatározott útvonalon, valamint kis területen az ütközések elkerülésével

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A labda fogását, dobását, elkapását, rúgását, vezetését különbözı mérető gumi- mőanyag, bırlabdával végeztessük, ügyelve a kétoldalasság kialakulására.

A fejlesztés várható eredménye . Ismeri a labda birtokba vételének, továbbításának módját, vezetését kézzel, lábbal, mozgás közben is.

KÜZDİ FELADATOK ÉS JÁTÉKOK Fejlesztési célok – a mozdulatgyorsaság fejlesztése, – az ellenfél megbecsülése, – az akarati tulajdonságok fejlesztése: kitartás az erıkifejtésben, – a társ mozgásához igazodás, – az önellenırzés mozgás közben, tudatos feladatmegoldás, – a balesetveszély elhárítása.

Tananyag Grundbirkózás. Mögékerülés, kiemelés. Vívás két kézzel. Kézráütés mellsı fekvıtámaszban.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Változatos játékokkal, egyszerő feladatokkal (sérüléseket elkerülve) kedveltessük meg a test-test elleni küzdelmet.

A fejlesztés várható eredménye Ismeri és betartja a játék- és magatartási szabályokat.

259



SZABADIDİS SPORTTEVÉKENYSÉGEK Fejlesztési célok Tervezzünk és végezzünk mind a négy évszaknak megfelelı foglalkozást a szabadban. Legyen örömszerzés forrása a szabadban eltöltött óra, ennek érdekében célunk és feladatunk: – a szabadtéri órákat elıre tervezzük meg és a tanulókat idejében tájékoztassuk a megfelelı ruha, cipı kiválasztását, a felszerelésrıl történı gondoskodást illetıen, – törekedjünk az érdekes, változatos óravezetésre (kellı bemelegítés, sok játék).

Tananyag – számháború (a lehetıségek függvényében) – járırversenyek (tájékozódási feladatokkal) – görkorcsolyázás, kördeszkázás, – duatlon (triatlon) – csúszkálás, korcsolyázás, szánkózás – hógolyózás Játékok: – a jégen – hóember építése – távdobás, célbadobás hógolyóval, hógolyócsata, – szánkó húzó-toló verseny – lesikló verseny szánklóval.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Készítsük fel tanítványainkat idıben a szabadban végzett sporttevékenységre (szerek-eszközök, egyéni felszerelés, öltözet stb).

A fejlesztés várható eredménye Képes rendszeres mozgásos tevékenységre a szabadban. Ismeri a speciális szabadtéri játékokat: ugróiskola, labdaiskola, labdajátékok.

260



4. ÉVFOLYAM Évi óraszám: 111 – heti óraszám: 3 Témakör


Járások és futások Szökdelések és ugrások Dobások Támasz-, függés- és egyensúlygyakorlás Labdás gyakorlatok Küzdı feladatok és játékok Szabadidıs sporttevékenységek

16 óra 18 óra 18 óra 20 óra 20 óra 10 óra 10 óra

A rendgyakorlatok, gimnasztika a felsorolt témakörök keretében kerül feldolgozásra RENDGYAKORLAT, GIMNASZTIKA, PREVENCIÓS FELADATOK Fejlesztési célok A rendszeresség, önállóság, az óra elıtti és utáni teendık (átöltözés, tisztálkodás stb.) elvégzésének tudatosítása. Különbözı alakzatok kialakítása a tanulók kijelölésével, az elhelyezkedés helyének megjelölésével, a tanulók önálló, gyors beállásával. Szakkifejezések megismertetése, pl. támadóállás, lépıállás stb. A tanított mozgásformák, gyakorlatok önálló gyakorlásának elsajátítása.

Tananyag Sorakozás kétsoros vonalban, kettes oszlopban. Vigyázz és pihenj állás. Vonulások, fejlıdések, szakadozások egyes, kettes, hármas, négyes oszlopba és oszlopból. Testhelyzetek: támadóállás, lépıállás, hajlított terpeszállás, combon fekvés, oldalfekvés stb. Az elızı osztályban tanultak, alkalmazásával általános hatású, valamint erıt fejlesztı, nyújtó és izületet lazító gyakorlatok.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Az óra anyagát az osztály egyidejő mozgatásával hajtsuk végre. Törekedjünk arra, hogy a lehetı legváltozatosabb és legtöbb kombinációs lehetıséget hozzuk létre. A kombinációk számát emeljük magasra, és ne ismételjük meg a feladatokat 2-3 alkalomnál többször. A bemutatott kombinációk haszna akkor jelentkezik, ha magas variabilitással és alacsony ismétlésszámmal alkalmazkodásra késztetjük az idegrendszert.

A továbbhaladás feltételei Igényli a külsı rendet, tudatosul annak hasznossága és a rend szépsége. Tud: – sorakozni vonalban (segédvonal nélkül) – testfordulatot végezni ütemtartással, – járni tapssal, dalra, zenére, – fejlıdésekre, szakadozásokra, – igazodásra, takarásra. Ismeri: a kiinduló és belépı helyzeteket. Ismeri a szakkifejezéseket.

261



JÁRÁSOK, FUTÁSOK Fejlesztési célok

Tananyag

A különbözı feladatokkal, változatos megoldási lehetıségekkel a tanulók mozgásmőveltségének gyarapítása. Az elölhaladók lépéseire történı gyors reagálás. A járásgyakorlatoknál a játékosság biztosítása árnyék- és társas gyakorlatokkal. Szereken a járás biztonságára törekvés. Futó állóképesség fejlesztése (az egyéni képességek fokozott kibontakoztatása az egyénre szabott feladatok végeztetésével). A gyorsaság növelése változatos feladatokkal. Iramjátékos futás, indulás, iram- és irányváltoztatásnál a technikai végrehajtás csiszolásával. Játékosságra törekvés a rajtversenyeknél. Akadályfutásban folyamatos haladás minél kisebb sebességcsökkentéssel.

Járások: – behunyt szemmel elıre, hátra, oldalra, – jelre a tanult testhelyzetek gyors felvétele, – meghatározott lépésszámmal, – oldalpárban, kéz-, vállfogással, érintıjárás, – járás tapssal, dobbantással, énekszóra, járás lépcsın, tengerészjárás oldalirányba kitámasztással) Futások: – kötetlen, tartós futás (8-10 perc), – futás összetett feladatokkal, – futás végtelenített akadálypályán, – futás iram-, irányváltoztatással. Gyorsfutás: – 30-60 m-en, – speciális feladatokkal, – cikcakkban, – akadályok felett, – gyors indulások, – rajtok, rajtversenyek. Fogójátékok: „Üsd a harmadikat”, „Félperces fogó”, „Árokfogó”, „Csapatfogó”, „Kotló és a kánya”, futóversenyek stb.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Engedjük, hogy a tanulók is kitalálhassanak különbözı kombinációkat, amit utánzással akár az egész osztály is együtt hajthat végre. Engedjük szabadjára a saját és a tanulók fantáziáját. Használjuk ki azok mosolyt fakasztó hatásait is. A tanulás kezdeti szakaszában a tanulókkal végrehajtandó feladatok variálását elıször a mozgásban résztvevı végtagok pozíciójának változtatgatásával kezdjük, mert ezt viszonylag alacsony képzettségi fokon is könnyen el lehet sajátítani.

A továbbhaladás feltételei Változó feltételeknek megfelelıen tudja szabályozni járását, futását. Járás közben pontosan, fegyelmezetten hajt végre különféle feladatokat, Tud egyenletes iramban 8-10 percig futni, 12-15 percig tartó futómozgást tartalmazó játékban részt venni. Ismeri az állórajttal történı indulást.

262



SZÖKDELÉSEK, UGRÁSOK Fejlesztési célok Az ismert mozgásformák feladathelyzetben való alkalmazása. Végeztessük könnyedén, folyamatosan a sorozatugrásokat. Futás közben végzett ugrások − szökdelések gördülékeny összekapcsolása. Biztonságos talajra érkezés a sorozatugrásoknál és a mély ugrásoknál. Erıteljes fölfelé történı elugrás a nagy ívő ugrásoknál.

Tananyag Szökdelések: – páros és egy lábon, továbbá feladatokkal, – fordulatokkal, ugrókötéllel, – lengıkötéllel, – különbözı alakzatban. Ugrások: – futás közben felugrás, – futó-, ugrógyakorlatok akadályok között, – sorozatugrások, egy és páros lábon, – felfutás lépcsızetesen elhelyezett szerekre (elugrással) – ugrás dobbantódeszkáról, – ugrási kísérlet magasba, leugrás függésbıl, – ugrás távolba nekifutással elugrásból, helybıl magasugrás. Játékok: versengések, kötélugró iskola stb.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Elsıdleges célunk ebben az elıkészítı fázisban az, hogy a tanulók intra- és intermuszkuláris koordinációját fejlesszük, ami elsısorban az idegrendszer alkalmazkodóképességének a fejlesztésében jelentkezik. Éppen ezért a feladatvégrehajtások tekintetében bármelyik mozgásvégrehajtás elfogadható hiszen jelen esetben nincs modelltechnika aminek konkrét elsajátítására törekszünk.

A továbbhaladás feltételei Tud szökdelést végezni. Képes ugrásgyakorlatot végrehajtani – páros és egylábon, továbbá negyed- és félfordulattal, – ugrókötéllel elıre, hátrahajtással, – lengıkötéllel (társak által hajtott), – különféle alakzatban. – futás közben felugrással jelekre, – futó-, ugrógyakorlatot akadálypályán, – lépcsızetesen elhelyezett szereken, – el- és felugorva néhány lépés nekifutással. Tudjon távolba ugrani nekifutással 60 cm-es elugró sávból nekifutással. Tudjon ugródeszkáról páros lábbal szabályosan elugrani, ugrási kísérletet végezni magasba.

263



DOBÁSOK Fejlesztési célok

Tananyag

A koordinációs képesség fejlesztése az összetett feladatok gördülékeny összehangolásával (pl.: akadályversenyekbe épített dobásfeladatok). A dobás távolságától és a szer súlyától függıen a dobások erejének szabályozása. Dobásoknál haladás közben a figyelem célpontra irányítása (vízszintes, függıleges cél). Dobókészség fejlesztése az egy- és kétkezes, illetve alsó és felsı dobásoknál. A különbözı feladathelyzeteknek megfelelı dobásforma megválasztása.

Dobások: – különbözı nagyságú szerekkel: jobb-, bal-, két kézzel, – különbözı dobásmódokkal, – távolba, célba, helybıl, mozgással. Kislabdahajítás helybıl, kidobóállásból, befordulással és kilépésbıl. Tömött labda lökése távolba (egy és két kézzel). Játékok: „Bombázó”, „Céllabda”, „Vadászlabda”, „Szabadulás a labdától”, „Léggömbvadászat”.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Az óra anyagát az osztály egyidejő mozgatásával hajtsuk végre. Törekedjünk arra, hogy a lehetı legváltozatosabb és legtöbb kombinációs lehetıséget hozzuk létre. A kombinációk számát emeljük magasra, és ne ismételjük meg a feladatokat 2-3 alkalomnál többször. A bemutatott kombinációk haszna akkor jelentkezik, ha magas variabilitással és alacsony ismétlésszámmal alkalmazkodásra késztetjük az idegrendszert. Engedjük, hogy a tanulók is kitalálhassanak különbözı kombinációkat, amit utánzással akár az egész osztály is együtt hajthat végre. Engedjük szabadjára a saját és a tanulók fantáziáját. Használjuk ki azok mosolyt fakasztó hatásait is.

A továbbhaladás feltételei Képes dobásokra célba, állásból, járásból, futásból vízszintes és függılegesen elhelyezett tárgyra. Távolba dobásra helyes technikával. Ismeri az egy- és kétkezes dobásokat, lökéseket, hajításokat A mozgásfolyamat lényegi hibáinak felismerése, megnevezése, kijavítása (pl.: a kar helytelen helyzete dobásnál, lökésnél)..

264



TÁMASZ, FÜGGİ, ÉS EGYENSÚLY GYAKORLATOK Fejlesztési célok Általános erı- és állóképesség fejlesztése. A koordinációs képesség fejlesztése. Haladás közben gördülékeny akadályleküzdés kéztámasszal. A jó idıkihasználásra nevelés. Térbeli tájékozódásképesség növelése. Az egyes gyakorlatok önálló, szép bemutatása, kivitelezése.

Tananyag a.) – nyúlugrás, bátorugrás, bakugrás társon át, „hosszú bukfenc” – fekvıtámaszban végzett gyakorlatok, guggolótámaszból vetıdés elıre, mellsı fekvıtámaszba és vissza, – kézálllási kísérletek bordásfalnál (kézállás), cigánykerék, bordásfalnál hátsó guggolótámaszból járás a lábakkal kézállás felé és vissza, – zsugorkanyarlati átugrás, – függıleges repülés, – „kismacska”-ugrás. – bordásfalon végzett – majomugrás, – mászás kötélen (lefele függeszkedés), – győrőn: húzódzkodás, zsugorfüggés, lebegıfüggés, lefüggés, ugrással átfordulás hátsó függıállásba és vissza, hintázás futással. – járás, futás különbözı szereken, – egyensúlyozás állásban, leülésfelállásban, libikókán, változatos szereken, kézben, fejen tartott tárgyakkal, – gurulások tárgyakkal szerekkel, – gyakorlatok labdával (szereken állva).

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Vegyük figyelembe, hogy a mai hallgatók fizikai és koordinációs képességei nem jók, ami adott esetben túlsúllyal is párosulhat. Ettıl eltekintve a dobbantó és trambulinos valamint az egyensúlyozó feladatsorokat az elıbb említett szempontok figyelembevétele mellett tegyük változatossá és sokszínővé. Továbbra is adjunk lehetıséget a tanulóknak kreativitásuk és aktivitásuk megmutatkozására adott esetben értékelésére. A talaj és ugrás valamint az egyensúlyozó gyakorlatokkal egyidıben fejlesszünk fizikai képességeket is. Mindezek figyelembevétele mellett a biztonságot tartsuk mindig szem elıtt. Abban az esetben, ha a hallgatók fizikális képességei nem teszik lehetıvé a gyakorlatok végrehajtását, adjunk nekik megfigyelési, hibajavítási feladatot, vagyis fejlesszük a kognitív képességeket.

A továbbhaladás feltételei Tudatosan végzi az általános erı- és állóképesség gyakorlatait (láb-, kar-, has-, hátizom). Betartja a játék és magatartási szabályokat, Képes a feladatok pontos végrehajtására, teljesítmény javítására. Tudja: – a tanított mozgásformák, gyakorlatok eredményes, szép kivitelezését, – a térbeli tájékozódást fordított testhelyzetben (fejállás, kézállás, lefüggés), – részt vesz az általános erı- és állóképességben (láb-, kar-, has-, hátizom).

265



LABDÁS GYAKORLATOK Fejlesztési célok

Tananyag

– biztonságos labdavezetés, irányváltoztatással, haladással, – helyezkedés a labda elkapásához, – labdajáték közben a kedvezı helyzetben lévı társ gyors megtalálása és pontos célzás képessége, – labdajátékok elsajátítása: zsinórlabda, zsámolylabda (mini kosárlabda, kézilabda), – a rendszeres testgyakorlási igény megszilárdítása, megszerettetése.

Labdás ügyességi feladatok helyben, mozgás közben: – terelgetés iram-, irányváltással, – gurítás kézzel, lábbal, – feldobás. elkapás, ütögetés, pörgetés, – érkezı labdák elfogása, elkapása, – labdavezetés feladatokkal (mindkét kézzel kis területen, társhoz igazodva), – átadások, hajítások, dobások, rúgások helybıl, nekifutással távolba, társnak, célba, – labda fejelése, visszafejelése, passzolási kísérletek párokban helyben, – labda levegıben tartása kézzel, lábbal, fejjel, kapuradobási, rúgási kísérletek, kosárdobási kísérletek helybıl.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Az óra anyagát az osztály egyidejő mozgatásával hajtsuk végre. A feladatokat minden esetben végezzük el különbözı mérető és súlyú labdákkal. A labdavezetés minden esetben történjen meg lábbal és kézzel egyaránt akár egyszerre is. Párokban történı munkánál használjunk egy vagy akár több labdát, melyek lehetnek egyformák és különbözıek is. Hajtassuk végre a feladatokat nyitott szemmel és csukott szemmel egyaránt. Az is elfogadható, ha csak az egyik szem van becsukva, de ilyenkor mindkét szemmel dolgozzunk felváltva. Engedjük szabadjára a saját és a tanulók fantáziáját. A gyakorlatosotok összeállításánál vegyük figyelembe, hogy nem kifejezetten az egyes labdajátékokban alkalmazható továbbítási és érintési módokat gyakoroltatjuk. Ezért nyugodtan használjunk kosárlabda helyett, röplabdát, vagy focilabdát, de adott esetben a pöttyös labda és a teniszlabda is megfelelı egy esetleges alkarérintéshez. Ne a már megszokott és az ismert sportágaknak megfelelı szereket válasszuk ki.

A továbbhaladás feltételei Tud önállóan játszani a tanult játékok felhasználásával. Ismeri a legmegfelelıbb labdafogást, elkapást, birtoklást, feladathelyzetben, játék közben. Tud alkalmazkodni a labda méretéhez, súlyához, a repülı labda útjához, ívéhez, irányához, sebességéhez.

266



KÜZDİ FELADATOK ÉS JÁTÉKOK Fejlesztési célok – a mozdulatgyorsaság fejlesztése, – az ellenfél megbecsülése, – az akarati tulajdonságok fejlesztése, kitartás az erıkifejtésben, – a társ mozgásához igazodás, – önellenırzés mozgás közben, tudatos feladatmegoldás, – balesetveszély elhárítása.

Tananyag Szabadulás csuklón fogásból. Grundbirkózás. Kötélhúzás. Mögékerülés, kiemelés. Vívás két kézzel. Kézráütés mellsı fekvıtámaszban. „Legyezı” (szemben álló kézfogó társsal dılés hátra karnyújtásig és vissza).

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A fejlesztendı képességek tekintetében ajánlott az egyéni, páros és együttes osztályfoglalkozások gyakori váltogatása a sokféle szituációs helyzet kialakítása érdekében. Ösztönzzük a tanulókat az alapjátékok szabályainak módosítására a kreativitás és innovatív gondolkodás fejlesztése érdekében. Ne féljünk a gyakori szabálymódosítástól még akkor is ha az pillanatnyilag megértési problémákat okozhat a tanulók fejében. A lehetıségek figyelembevétele mellett ösztönözzük a tanulókat, hogy bátran készítsenek saját csapatjátékot, az ı álltaluk kitalált szabályok megtartása mellett.

A továbbhaladás feltételei Helyzetfelismerés a védekezı és támadó helyzetben. Képes a mozgásban elıforduló hibák felismerésére, azok kijavítására. Teljesítmény: szabályok ismeretében, betartásával – mögékerülés, grundbirkózás.

267



SZABADIDİS SPORTTEVÉKENYSÉGEK Fejlesztési célok Tervezzünk és végezzünk mind a négy évszaknak megfelelı foglalkozást a szabadban. Legyen örömszerzés forrása a szabadban eltöltött óra.

Tananyag − számháború (a lehetıségek függvényében) – járırversenyek (tájékozódási feladatokkal) – görkorcsolyázás, kördeszkázás, – duatlon, (triatlon), – csúszkálás, korcsolyázás, szánkózás, – hógolyózás. Játékok: – a jégen, – hóember építése, – távdobás, célbadobás hógolyóval, hógolyócsata, – szánkó húzó-toló verseny, – lesikló verseny szánklóval.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A szabadtéri órákat elıre tervezzük meg és a tanulókat idejében tájékoztassuk a megfelelı ruha, cipı kiválasztását, a felszerelésrıl történı gondoskodást illetıen Törekedjünk az érdekes, változatos óravezetésre (kellı bemelegítés, sok játék stb. ). Gyakorlás közben folyamatosan figyeljük a gyerek állapotát, reagálását. Fokozatosan figyeljünk a sérülések megelızésére.

A továbbhaladás feltételei Elviseli az idıjárás kellemetlen hatásait. Felkészül a szabadtéri foglalkozásokra (ruházat, felszerelés). Képes az évszaknak megfelelı mozgás (játék) őzése a szabadban.

268



ÚSZÁS Fejlesztési célok

Tananyag

A rendelkezésre álló idıt gazdaságosan kell felhasználni, ezért az oktatás hatékonyságát biztosítani: – segédeszközök felhasználásával, – a szervezési formák változataival, célszerő alkalmazásával, – együttgondolkodás helyzetének kialakításával, a végrehajtást követı értékeléssel, – hibajavítással, felzárkóztatással, iskolázással. Az úszás tudatos fejlesztése terén: – a gyermekek úszástudásának továbbfejlesztése, – tanítványaink ismerjék meg, szeressék meg a vizet, de reális képük alakuljon ki a víz (vadvíz) veszélyeirıl, – a két úszásnem technikájának megtanítása.

Az eddig elsajátított úszásnem mellett egy további úszásnem kar- és lábtempójának elsajátítása(gyors- és hátúszás, vagy mellúszás oktatása). – siklás levegıvétellel, – siklás hason-háton, majd kar- és lábtempóval (összekapcsolva), – merülés, vízbe ugrás, – folyamatos úszás sekély, mély vízben (légvétellel), – úszás mély vízben, – segédeszközzel úszás mély vízben: technika csiszolása, – tartós-folyamatos úszás, – játék a vízben (víz alatti fogó, fejelı csata).

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Az óra anyagát az osztály egyidejő mozgatásával hajtsuk végre. Törekedjünk arra, hogy a lehetı legváltozatosabb és legtöbb kombinációs lehetıséget hozzuk létre. A kombinációk számát emeljük magasra, és ne ismételjük meg a feladatokat 2-3 alkalomnál többször. A bemutatott kombinációk haszna akkor jelentkezik, ha magas variabilitással és alacsony ismétlésszámmal alkalmazkodásra késztetjük az idegrendszert.

A továbbhaladás feltételei Tud: – a víz alatt 5-10 mp-ig tartózkodni. – biztonságosan, egyensúlyvesztés nélkül a vízen fennmaradni, – mély vízben lemerülni. Ismeri: – a siklást, az úszásnem kar-, lábtempóját, légvételét, ezek összekapcsolását, – a vízbe ugrásokat ( talpas, fejes), – vízi játékokat, – tartós úszást (két úszásnemben).

269



AJÁNLOTT SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ

Önszabályozása a mozgásos feladathelyzetekben • A sportjátékok, versengések, mozgássorozatok szabályit érti és betartja. Minden helyzetben sportszerően viselkedik. • A sportjátékok, versengések, mozgássorozatok szabályit érti, de idınként nem tartja be. Elıfordul, hogy türelmetlenül, sportszerőtlenül viselkedik. • A sportjátékok, versengések, mozgássorozatok szabályit többnyire érti, de gyakran nem tarja be.

Gimnasztika • A gimnasztikai gyakorlatokat az utasításoknak megfelelıen, pontosan, esztétikai igényességgel hajtja végre. • A gimnasztikai gyakorlatokat az utasításoknak megfelelıen hajtja végre, de esztétikai igényességre még nem törekszik. • A gimnasztikai gyakorlatokat legtöbbször pontatlanul hajtja végre, nem törekszik az utasítások tudatos megfigyelésére.

Torna jellegő mozgások • A tornagyakorlatokat koordinált mozgással és esztétikai igényességgel hajtja végre, tud egyensúlyozni, támasz-, és függéshelyzetben saját testtömegének megtartására és mozgatására is képes. A kötélmászást lábkulcsolással végzi. • A tornagyakorlatok végrehajtásában mozgása és egyensúlyozása idınként bizonytalan. Támasz-, és függıhelyzetekben saját testtömegét nehezen tudja megtartani, mozgatni alig képes. A kötélmászást hibás technikával végzi. • A tornagyakorlatok végrehajtásában mozgása és egyensúlyozása gyakran bizonytalan. Támasz-, és függéshelyzetekben saját testtömegének megtartására és mozgatására nem képes. Egyelıre nem tud felmászni a kötélre.

Atlétika jellegő mozgások • Tud kitartóan futni, futással együtt járó tevékenységet végezni, futását változó feltételeknek megfelelıen szabályozni. A szökdeléseket, ugrásokat összerendezetten hajtja végre. a kislabdahajítás mozdulatait megfelelı technikával végzi.

270



• Tud kitartóan futni, futással együtt járó tevékenységet végezni, de futását nem mindig képes a változó feltételeknek megfelelıen szabályozni. Az ugrásokat összerendezetten hajtja végre, de kar- és lábmunkája, illetve elrugaszkodása nem elég erıteljes. A kislabdahajítás mozdulatait gyakran hibás technikával végzi. • Nem tud kitartóan futni, futással járó tevékenységet végezni, de rövidebb távon képes a változó feltételeknek megfelelıen szabályozni. Az ugrásokat nem összerendezetten hajtja végre, mert kar- és lábmunkája nincs összhangban, illetve elrugaszkodása nem elég erıteljes. Kislabdahajítás mozdulatait gyakran hibás technikával végzi.

271



4.8. Angol nyelv 1 – 4. évfolyam

272



Tantárgyi célok Az elsı évfolyamon kezdıdı kisgyermekkori idegennyelv-oktatás alapvetı célja lélektani és nyelvi: egyrészt kedvet ébreszteni a nyelvek tanulása iránt, sikerélményhez juttatni a diákokat, másrészt megalapozni a késıbbi nyelvtanulást, fıként a receptív készségek fejlesztésével. Ezekhez járul még a nyelvtanulási stratégiák kialakításának megalapozása. Az idegen nyelvi órákon a gyerekek az ismeretlen nyelven hallottakat a világról kialakult ismereteik alapján értelmezik, ezért elengedhetetlen, hogy a tananyag általuk ismert tartalmakra épüljön. Ez egyrészt a konkrét helyzet kihasználásával, szemléltetéssel, másrészt már ismert tantárgyak anyagának integrálásával érhetı el. Így válik az ismeretlen célnyelvi tanári beszéd érthetıvé a diákok számára. A tanterv az l-4. évfolyamok anyanyelven megismert témaköreire, beszédszándékaira, fogalomköreire és tevékenységeire épül. A készségek közül a hallott szöveg értésének fejlesztése a legfontosabb, melynek fejlıdését az órai utasítások és a cselekvésre épülı játékos feladatok teljesítésébıl követhetjük nyomon. A beszéd az egyszavas válaszoktól (igen, nem, név, szín, szám stb.), a memorizált, elemezetlen nagyobb egységek használatáig terjed (köszönés, mondóka, körjáték, dal). Természetes része a gyerekek órai beszédének a magyar nyelvő kérdés és válasz, melyet visszajelzésként, megerısítésként használnak a tanár célnyelvhasználatával párhuzamosan. A követelmények a természetes nyelvelsajátítás folyamatát tükrözve a szó és az egyszerő mondat szintjén mozognak. Az olvasás és írás bevezetésével célszerő várni, míg a gyerekekben felmerül erre az igény.

Taneszközök Tankönyv, munkafüzet, tesztfüzet, tanári kézikönyv, audiokazetták, videokazetták, szókártyák, kétnyelvő szótárak.

Általános fejlesztési feladatok Tudatosodjon a tanulóban, hogy anyanyelvén kívül idegen nyelven is kifejezheti magát. Alakuljon ki a tanulóban pozitív hozzáállás a nyelvtanulás iránt. Fejlıdjön együttmőködési készsége, tudjon részt venni pár- és csoportmunkában. Ismerkedjen meg néhány alapvetı nyelvtanulási stratégiával.

273



KULCSKOMPETENCIÁK Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhetı: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelı keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidıs tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelıen. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése (vö. szociális és állampolgári kompetencia). Az ehhez szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását), valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelıen. A fentieken kívül a nyelvtanítás és -tanulás lehetıleg járuljon hozzá a gyermek személyiségének alakításához a holisztikus, vagyis az egész személyiséget figyelembe vevı általános nevelési célok szem elıtt tartásával. A nyelvi nevelés csupán egy területe a személyiségfejlesztésnek, a nyelvórán azonban gondot kell fordítanunk a testi, érzelmi, társas fejlesztésre is. Ha a tanulói tevékenységekbıl indulunk ki, fontos szerephez jut az esztétikai-mővészeti tudatosság és (fıként) kifejezıkészség kompetencia, pl. projektmunka, daltanulás, szerepjátszás során. A nyelvoktatás alkalmas terep egyéb általános készségek és kompetenciák (például: gondolkodási, szövegértési készségek, a koncentráció képességének alapozása, az önismeret elmélyítése) elsajátítására és begyakorlására is: • Tágítsa a gyermek látókörét, nyisson ablakot a világra! • Segítse hozzá a gyermeket a nyelvi tudatosodáshoz! • A gyermek legyen tudatában annak, hogy anyanyelvén kívül más nyelvek is léteznek, és azokon éppúgy kifejezheti gondolatait! • A több csatornán (anyanyelven és célnyelven) történı ismeretszerzés az ismeretet megerısíti. • A nyelvek iránti fokozott fogékonyság pozitívan hat anyanyelvi fejlıdésére is.

274



Tananyag A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: -

köszönés, elköszönés,

-

bemutatkozás,

-

köszönet és arra reagálás.

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: -

tetszés, nem tetszés.

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: -

dolgok, személyek megnevezése,

-

információkérés, információadás,

-

igenlı vagy nemleges válasz,

-

tudás, nem tudás.

-

Cselekvés, történés, létezés kifejezése,

-

birtoklás kifejezése,

-

térbeli viszonyok,

-

idıbeli viszonyok,

-

mennyiségi viszonyok,

-

minıségi viszonyok,

-

logikai viszonyok,

-

szövegösszetartó eszközök.

-

Én és a családom: bemutatkozás, a család bemutatása.

-

Az otthon: a szőkebb környezet: a lakás bemutatása; a lakószoba bemutatása; kedvenc állatok; kedvenc játékok.

-

Idıjárás: a kedvenc évszak.

-

Étkezés: kedvenc és kevésbé kedvenc ételek, italok.

-

Öltözködés: ruhadarabok télen és nyáron; testrészek.

-

Iskola: az osztályterem tárgyai, az iskola helyiségei.

-

Tágabb környezetünk: állatok a világ különbözı tájain.

-

Szabadidı, szórakozás: kedvenc sport; győjtemények.

275



Tantervi követelmények Hallott szöveg értése A tanuló megért -

ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, max. kétmondatos kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol;

-

ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott egymondatos kérdést.

Beszédkészség A tanuló -

hiányos vagy egyszerő mondatban válaszol az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésre, szavakat és egyszerőbb szerkezető szövegeket (legalább néhány mondókát, verset, dalt) tanult minta alapján reprodukál.

Olvasott szöveg értése A tanuló -

felismeri ismert szavak írott alakját, ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatot elolvas;

-

ismert nyelvi elemekbıl álló egymondatos szövegben fontos információt megtalál.

Íráskészség A tanuló -

felismeri ismert szavak írott alakját, leír ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat.

276



Alsó tagozat 1-3. o. alapképzés, 4-8. o. speciális képzés. 2010-2011. tanévtıl érvényes

Óraszámok: 1.a

heti

1 óra

1.b

heti

1 óra

2.a

heti

1 óra

2.b

heti

1 óra

3.a

heti

2 óra

3.b

heti

2 óra

4-8. osztályig az általános tantervő tanulócsoportban heti 3 óra. 4-8. osztályig az emelt szintő csoportokban heti 5 óra

3. osztályig azonos óraszámban tanulják a nyelvet a gyerekek. A 3. osztályban végzett felmérés (félévkor, év végén) eredménye határozza meg, hogy kik kerülnek az emelt szintő csoportokba illetve az általános tantervőbe. Az emelt szintő csoportokba való bekerülés egyik feltétele az, hogy a két felmérés átlaga érje le a 80 %-ot. (A feladatok száma, típusa és a pontozás azonos legyen!) A másik feltétele az olvasási és beszédkészség mérése. Az olvasásnál figyelembe vesszük a szöveghőséget, az olvasás tempóját, a hangerıt. Az olvasás pontozásra kerül, melyet százalékra váltunk át. Az emelt szintő csoportba való bekerüléshez a tanuló itt is érje el a 80 %-ot. Emellett a tanult versek, mondókák közül tudjon elmondani egyet a diák.

A felmérések ütemezése: 1. felmérés:

január 2. hete

2. felmérés:

május 3. hete

Felelıs: a szakmacsoport tagjai

A felmérések értékelésre kerülnek, melynek eredménye bekerül a tájékoztatófüzetbe.

277



Átjárhatóság biztosítása az emelt és általános szinten tanuló csoportok között

-

4.-5. osztályban az emelt szintő csoportok heti 5 órában, az általános tantervő csoportok heti 3 órában tanulja az angolt. Az utóbbiak számára 4.-5. osztályban heti 2 órában angol szakköri foglalkozást biztosítunk igény szerint. A tanulóknak vállalnia kell, hogy a foglalkozásokon rendszeresen részt vesz.

-

5. osztályban az emelt szintő csoportokban 2 alkalommal (félév, év vége) mérünk. Ezt a felmérést az általános tantervő csoportból csak azok írják meg, akik szeretnének az emelt szintre kerülni. A 3. osztálynál leírt módon kívánjuk megállapítani, kik azok, akik számára felajánljuk a csoportcserét.

-

A szülı kérésére bármikor lehetıség van arra, hogy a tanuló teljesítményét látva, a diák átkerüljön az emelt szintő csoportból az általános tantervőbe.

-

6. osztályban az emelt szintő csoportokban tanév végén öt társalgású témából vizsgáznak a tanulók. Emellett az eddig tanult nyelvtani ismeretekbıl átfogó feladatlap megírására kerül sor.

-

A 7.-8. osztályos tanulókat az igényeknek megfelelıen nyelvvizsgára, illetve középiskolai felvételire készítjük fel. Az emelt szintő csoportok + 2 óráját az utolsó órákra tervezzük.

278



Tananyag, tantervi követelmények, értékelési rendszer az egyes évfolyamokra lebontva

1. évfolyam Heti óraszám: 1 óra

választható

Éves óraszám: 37 óra Taneszközök :

Tankönyv, tanári kézikönyv, audiokazetták, videokazetták, szókártyák.

Témakörök

Tartalom

I.

Az én világom

Név, bemutatkozás, köszönési formák.

II.

Az iskola

Taneszközök, a tanterem berendezése.

III.

Családunk és barátaink

Családtagok nevei.

IV.

Étkezés

Néhány ételfajta, italfajta.

V.

Öltözködés

Ruhadarabok

VI.

Számok

1-10-ig önálló értelmezésük és tárgyakhoz kapcsolódó használatuk.

VII.

Színek

Alapszínek.

VIII.

Mondókák, dalok, játékok a fenti témakörökben.

Megjegyzés: Az elsı évfolyamon kizárólag szóbeliség van.

Értékelés : Szóban folyamatosan. Piros pontokkal illetve kis figurás képecskékkel motiváljuk a tanulókat. Év végén a legjobbak dicséretben részesülnek. Az angol foglalkozáson való részvétel a bizonyítványban kerül feltüntetésre.

279




választható

Éves óraszám: 37 óra Taneszközök : Tankönyv,

munkafüzet,

tesztfüzet,

tanári

kézikönyv,

audiokazetták,

videokazetták,

szókártyák, kétnyelvő szótár. Témakörök

Tartalom

I.

Az én világom

II.

Az iskola

Név, életkor, mit szeretek, mit nem, köszönési formák, bemutatkozás. Taneszközök, a tanulási folyamat szereplıi.

III.


Családtagok és a rokonság.

IV.

Testrészek

A fej és azon lévı érzékszervek.

V.

Számok

VI.

Ennivalók

1-10-ig önálló értelmezésük és tárgyakhoz kapcsolódó használatuk. Néhány gyümölcs

VII.

Mondókák, dalok, játékok a fenti témakörökben nyomtatott formában.

Nyelvtan -

A to be létige – állítás, tagadás, kérdés.

-

Felszólítások.

-

Személyes névmások.

-

ABC – betőzése

-

Határozott, határozatlan névelı

-

Mutató névmások

-

Tıszámnevek 1-10-ig

-

Óravezetési kifejezések

-

Birtokos melléknevek

Megjegyzés: A 2. évfolyam témái olvasott és írott formában kerülnek feldolgozásra. Értékelés : Szóban folyamatosan. Piros pontokkal illetve kis figurás képekkel motiváljuk a tanulókat, mind szóbeli, mind írásbeli teljesítmény esetén. Félévkor és év végén a legjobbak dicséretben részesülnek. Az angol foglalkozásokon való részvétel a bizonyítványban kerül feltüntetésre.

280




választható

Éves óraszám: 74 óra. Heti óraszám: 1 óra

választható Csak a 2009/2010. tanévben a „b” osztályban.

Éves óraszám: 37 óra Taneszközök : Tankönyv,

munkafüzet,

tesztfüzet,

tanári

kézikönyv,

audiokazetták,

videokazetták,

szókártyák, nyelvtani táblázatok, kétnyelvő szótár. Heti 1 óra I.

Témakörök Az én világom

II.

Házunk, lakásunk

III.

Az iskola

Tartalom Név, életkor, mit szeretek, mit nem, köszönési formák, bemutatkozás. Bútorok neve, lakásunk, házunk, állatok és növények a ház körül. Taneszközök, a tanulási folyamat szereplıi.

IV.


Rokonság.

V.

Öltözködés

Ruhadarabok ismerete.

VI.

Testrészek

Érzékszervek, külsı- és belsı jellemzés.

VII.

Az étkezés

Néhány gyümölcs, édesség.

VIII. Számok IX.

11-20-ig tárgyakhoz kapcsolódó használata is.

Mondókák, dalok, játékok a fenti témakörökben nyomtatott formában.

Nyelvtan -

A to be létige – állítás, tagadás, kérdés.

-

Felszólítások.

-

Személyes névmások.

-

ABC – betőzése

-

Határozott, határozatlan névelı

-

Mutató névmások

-

Tıszámnevek 11 - 20-ig

-

Óravezetési kifejezések

-

Birtokos melléknevek

-

’Have got’ – szerkezet – állítás, tagadás, kérdés

281



Heti 2 óra Témakörök

Tartalom Személyi adatok, bemutatkozás, közvetlen családtagok nevei. A számok helyesírása 10 – 20-ig

I.

A család és én

II.

Számok

III.

Vadállatok Háziállatok

IV.

Tanszerek

V.

Berendezések

Tantermi bútorok.

VI.

Idıjárás

Napszakok

VII.

Élelmiszerek

Néhány étel és italfajta.

IX.

Szabadon felhasználható órák

Dalok, mondókák.

Ismertebb állatnevek Néhány ház körül élı állat megismertetése, jellegzetességük. Taneszközök bıvítése, tanórai utasítások.

Nyelvtan -

Szabályos többes számú fınevek

-

birtokviszony kifejezése: ’s’

-

A ’have got’ szerkezet

-

Melléknevek alapfoka

-

Az ’on’ és az ’in’ elıljárószavak használata.

-

Képességek kifejezése a ’can’ segédige segítségével.

Általános követelmények a 3. évfolyamon: A tanuló ismerje fel, hogy gondolatait idegen nyelven is ki tudja fejezni. Az óravezetéshez szükséges egyszerőbb kifejezéseket, kérdéseket értse meg! Tudjon megközelítıleg helyes hanglejtéssel, hangsúllyal egyszerő mondatokat ismételni. Legyen képes tanult szövege felolvasni, egyszerő szöveget lemásolni, megtanulni. Szavakat, kifejezéseket emlékezetbıl leírni.

Szókincs : Általános tantervő osztálynál:

Emelt szintő osztálynál:

-

200 aktív szó.

- 300 aktív szó

-

100 passzív szó

- 150 passzív szó.

282



Értékelés : A tanulói teljesítmény értékelésének három célja van: •

Visszajelzést nyújtani az elıírt tananyagban elért elırehaladásról, az erıs és gyenge pontokról;

•

A tanulók nyelvtanulási motivációját fenntartani és tovább erısíteni;

•

Hozzájárulni reális önértékelésük kialakításához.

A tanuló haladását folyamatosan kell értékelni. Az értékelés mind írásban, mind szóban rendszeres és sokoldalú legyen. Terjedjen ki a 4 alapkészségre, a nyelvtan, a szókincs elsajátításának vizsgálatára, a feladatmegoldó képességre. A tanév folyamán dolgozatok és szódolgozatok írására kerüljön sor. Év közben 1-5-ig terjedı osztályzattal értékeljük a tanulók teljesítményét, azonban félévkor és év végén szöveges értékelésre kerül sor, mely kiterjed az alapkészségekre.

283



4. évfolyam Az általános tantervő osztályban.

Heti óraszám: 3 óra Éves óraszám: 111 óra. Heti óraszám: 5 óra

(2 óra választható) Az emelt szintő osztályban.

Éves óraszám: 185 óra.

Taneszközök : Tankönyv,

munkafüzet,

tesztfüzet,

tanári

kézikönyv,

audiokazetták,

videokazetták,

szókártyák, nyelvtani táblázatok, kétnyelvő szótár, szakkönyvek.

Általános tantervő osztály Témakörök

Tartalom

I.

A család és én

További rokonok megnevezése.

II.

Számok

A számok helyesírása 21 – 100-ig, összeadás

III.

Iskola

Iskolánk bemutatása.

IV.

Vadállatok

Jellegzetes tulajdonságaik bıvítése.

V.

Háziállatok

Jellegzetes tulajdonságaik.

VI.

Testrészek

Az ember külsı jellemzése.

VII.

Berendezések

Tantermi bútorok.

VIII.

Élelmiszerek

Étel, italfajták bıvítése.

IX.


5-6 dal, vers mondóka

Nyelvtan -

A hány…?, mennyi…? kifejezése

-

Idıpontok kifejezése

-

Rendhagyó többes számú fınevek

-

A there is / there are szerkezet

-

Prepozíciók.

284



Emelt szintő osztály (Csoportbontás) Témakörök Tartalom I. A család és én Távolabbi rokonok. II.

Ház, lakás

A lakás részei, berendezése.

III.

A számok

IV .

Vadállatok

V.

Az iskola

21 – 100-ig sorszámnevek. Idıpontok kifejezése, dátum. Jellegzetes tulajdonságainak életkörülményeik. Iskolánk. Órarend

VI.

Háziállatok

Jellegzetes tulajdonságaik. Kedvencek.

VII.

Idıjárás

Évszakok, hónapok, napok. Idıjárási viszonyok.

bıvítése,

VIII Napirend

Cselekvések kifejezése

IX.

Élelmiszerek

X.


Megszámlálható és megszámlálhatatlan fınevek az ételek körében. 5 – 6 dal, mondóka, játék.

Nyelvtan -

A személyes névmások tárgyesete

-

A ’be’ és a ’have’ múlt ideje

-

Folyamatos jelen idı (állítás, tagadás, kérdés)

-

Egyszerő jelen idı (állítás, tagadás, kérdés)

-

Negatív felszólítások

-

Sorszámnevek

-

Dátum

Általános követelmények a 4. évfolyamon: A tanuló tudja kifejezni a tudást illetve a nem tudást. Legyen képes ismeretlen szöveget is megközelítıleg helyes hanglejtéssel és hangsúllyal felolvasni. Az írástechnikai ismereteket önállóan tudja alkalmazni a tanult anyag kapcsán. Legyen képes önállóan megfogalmazni néhány gondolatot a tanult témakörön belül. Tudjon egyszerő, tényszerő információkat kérni.

Szókincs : Általános tantervő osztálynál:

Emelt szintő osztálynál:

-

300 aktív szó.

- 500 aktív szó

-

150 passzív szó

- 300 passzív szó.

285



Értékelés: A tanuló haladását folyamatosan kell értékelni. Az értékelés mind írásban, mind szóban rendszeres és sokoldalú legyen. Terjedjen ki a 4 alapkészségre. A tanév folyamán dolgozatok és szódolgozatok íratására kerül sor, mely épüljön az elsajátított szóanyag, nyelvtani szerkezet helyes alkalmazására. Év közben 1-5-ig terjedı osztályzattal értékeljük a tanulók teljesítményét. 4. osztály félévekor szöveges értékelést kapnak a tanulók, mely kiterjed az alapkészségekre. Év végén viszont osztályzat kerül a bizonyítványba. (1-5-ig)

Magasabb évfolyamba lépés feltételei

A tanuló ismerje fel az egyszerő kommunikációs szándékokat és tudjon reagálni azokra. Legyen képes információt kérni és információt adni személyekre vonatkozóan, illetve egyszerő kérdéseket alkotni és azokra válaszolni. Hallás után értse meg az ismert nyelvi elemeket tartalmazó szöveget. Ismerje fel a tanult szavak írott alakját. Tudja leírni a tanult szavakat. Értse meg a tanult kifejezéseket tartalmazó szöveget, fordítsa azt le magyarra. Megközelítıen helyes kiejtéssel, érthetıen olvassa fel a szöveget. Tudjon néhány dalt, mondókát.

286



4.9. Néptánc 1 – 4. évfolyam

287



A néptáncoktatás célja, a tánc iránt érdeklıdı tanulók mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztése, az egészséges életmódra, ügyességre, magabiztosságra nevelés. Fontos és kiemelt feladat, hogy a gyerekek nyitottá váljanak a közösségi alkotótevékenység és általában a mővészetek iránt. Adjon teret a néptánc a gyermeki fantázia kibontakozásának,

a

tanulók

kreatív

megnyilatkozásainak,

fejlessze

improvizációs

készségüket. A NÉPTÁNC FELADATA Ismertesse meg a tanulóval: •

a hagyományos népi játékokat,

•

a három dialektus ( nyugati, tiszai, erdélyi ) tánctípusait, táncrendjeit,

•

a tánchoz, táncokhoz kapcsolódó énekeket, zenei kíséretet,

•

a mozgásanyag variációs lehetıségeit.

Alakítsa ki a tanulóban: •

a rendszeres munka természetes igényét,

•

a megfelelı munkafegyelmet,

•

a mővészi elıadásmód kivitelezését,

•

az esztétikai érzéket.

Fejlessze a tanuló: •

mozgáskultúráját,

•

fizikai állóképességét,

•

ritmusérzékét,

•

hallását,

•

zenéhez való alkalmazkodását,

•

tér-, forma- és stílusérzékét,

•

a képzelıerıt,

•

koncentráló képességét,

•

ízlését, kritikai érzékét.

Ösztönözze a diákot: •

a közösségi alkotás öröme, a közösségi kultúra iránt,

•

a televízió táncos mősorainak figyelemmel kísérésére.

288


Helyi Tanterv Alsó tagozat 1. OSZTÁLY

NÉPI JÁTÉKOK a.) énekes-táncos gyermekjátékok b.) népi sportjátékok A népi játékok alkalmazásánál körültekintıen kell eljárnunk, figyelembe kell venni a gyermekek nemét, korát, érdeklıdési körét, és a helyet ahol a játékot tanítani fogjuk. A játékkal elérhetjük. •

a mozgáskészség javítását,

•

a közösségi érzés tudatos erısítését,

•

élményszerzést, játékra nevelést.

A gyerekek testi fejlıdésére is pozitív hatással vannak a népi gyermekjátékok. Folyamatosan alakul ki a mozgáskoordináció, jelentıs mértékben fejleszti az egyensúlyérzéket, az izom-, ízület és helyzetérzést. A játék és tánc közben végzett mozdulatok hatást gyakorolnak a vérkeringésre, a légzés és anyagcsere szerveire, kedvezıen segítik azok mőködését. a.) Eredeti énekes-táncos népi gyermekjátékok -

kiolvasók: Azért varrták…, Kiugrott a gombóc…,

-

szerepjátszók: A csengeri piacon…, Elvesztettem zsebkendımet…,

-

fogócska: Tüzet viszek…, Komámasszony, hogy a kakas?,

-

párválasztó: Mély kútba tekintek…, Három csillag…,

-

vonuló-kapuzó: Miért küldött az úrasszony…

b.) Népi sportjátékok: -

küzdı: Adj király katonát…,

-

fogó: Fekete-fehér…, Fészekfogó

-

tréfás versengések: Sótörés

Néptánc alaplépések: A játékhoz főzıdı lépések: szép egyenletes járás, futás, szökkelı, egyes-kettes csárdás, sarkazó, szökdelés páros lábon. Alapkövetelmény: A gyermek ismerjen legalább:10 kiszámolót, 10 különbözı típusú játékot, illetve 10 népdalt. Legyen képes: a játékhoz főzıdı lépéseket szépen elıadni, egyszerő ritmusképleteket visszaadni tapssal, dobogással. 289



Hagyományos népi gyermekjátékok: -

különbözı típusú játékok (párválasztó, párcserélı, fogyó-gyarapodó, vonulóskapuzó, sportos)

-

kiolvasók

-

hangjegyérték gyakorlatok: nyolcad-negyed-fél értékő járás tapssal

-

visszhang gyakorlatok

-

futótőz- ritmus továbbadása tapssal, dobogással

Ritmika:

Néptánc-lépések, motívumok: -

dél-dunántúli ugrós motívumok: cifra, höcögı, lengetı, pihenı, térdütögetı lépések variálva is, csapások, elöl-hátul keresztezı lépés ugrással is, vonulósdudálós, egyes-kettes csárdás, tükörcsárdás párban is.

Daltanulás: -

dél-dunántúli dalok és mezıföldi dalok.

Alapkövetelmény: Koreográfia a tanult eredeti anyag és a játékok alapján.

290



Ritmika: -

egyenletes

járás

közben

hosszabb

ritmusképletek

visszatapsolása

visszadobogása, -

kétszólamú mozgás gyakoroltatása

-

szerepjátszó és sportos játékok tanulása, melyek még ismeretlenek a

Játék:

gyermekek számára

Néptánc-lépések, motívumok. -

ugrós motívumok Dél-alföldrıl: daru dübögı, légbokázó, elöl cifra, stb.

-

verbunk motívumok Dél-alföldrıl: csapásolás, földre ütés, fordulással a csapások

-

csárdás motívumok Dél-alföldrıl: egyes-kettes csárdás, forgás, forgás megállítás döntéssel,

-

somogyi eszközös táncok: bot és üveg használata tánc közben.

-

Lányoknak somogyi karikázó: ingó, lépı, csárdás, Far-öer lépés, keresztezı, belépı, futó

Daltanulás: -

Dél-alföldi dalok, somogyi dallamok

Alapkövetelmény: Koreográfia a tanult ugrós anyagból.

291


Helyi Tanterv Alsó tagozat 4. OSZÁLY

Ritmika: -

kontrás taps gyakorlása

-

járás-futás változó tempójú zenére

Néptánc-lépések, motívumok: -

ugrós motívumok Rábaközbıl: kopogó, sarkas cifra, ugró csapó és variánsai, terpeszcsapó

-

verbunk motívumok Rábaközbıl: tapsbemérı, fordulás és variációi, lengetıséta, hegyezı

-

rábaközi csárdás elıkészítése: forgás, egyes-kettes csárdás párosan, a friss csárdással ismerkedés

-

az eddig tanult koreográfiák gyakorlása, azok bármikori eltáncolása

-

improvizatív készség alakítása: az eddig tanult tánclépésekbıl tudjanak önállóan folyamatokat összeállítani, természetesen rendszerezve a táncokat.

Daltanulás: -

rábaközi dalok

Alapkövetelmény: Koreográfia a tanult rábaközi dus anyagból.

292



4.10. A sajátos nevelési igényő tanulók iskolai oktatásának irányelvei a 2/2005. (III.01.) OM rendelete alapján

293



1. A testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) tanulók iskolai fejlesztésének elvei 1.1. A mozgáskorlátozott tanuló Mozgáskorlátozott az a tanuló, akinél a mozgásszervi rendszer veleszületett vagy szerzett károsodása és/vagy funkciózavara miatt jelentıs és maradandó mozgásos akadályozottság áll fenn, melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés és a szocializáció. A tanuló speciális nevelési szükségletét meghatározza a károsodás keletkezésének ideje, annak formája, mértéke és területe. Egy kategóriába tartoznak azok a mozgásos tünetcsoportok, amelyek a pedagógiai gyakorlat terén azonos vagy hasonló feladatot jelentenek.

Ebbıl a szempontból a következı csoportosítás alakítható ki: - végtagredukciós fejlıdési rendellenességek és szerzett végtaghiányok, - petyhüdt bénulást okozó kórformák, - a korai agykárosodás utáni mozgás-rendellenességek, - egyéb, maradandó mozgásállapot-változást, mozgáskorlátozottságot okozó kórformák, - a halmozott sérüléssel járó különbözı kórformák.

A mozgás minden kisgyermek tapasztalatszerzési lehetıségére hatással van, befolyásolja személyiségfejlıdését is. A sérült gyermek esetében a mozgásos tanulás lehetısége módosul. Mások a környezetérıl, a saját testérıl szerzett tapasztalatai, mint az ép mozgású társainak. A mozgásállapot tartóssága, visszafordíthatatlansága is befolyásolja a fejlıdésmenetet. Ez nem ritkán az átlagostól eltérı pszichés, szociális és fizikai szükségleteket teremt.

A jelentısen eltérı kóreredet és károsodás miatt a mozgáskorlátozottság egyénileg is sok eltérést mutat. Ebbıl eredıen a tanulók más-más személyiségfejlıdési utat járnak be. Nevelhetıségüket meghatározza, hogy tapasztalatszerzési lehetıségeik beszőkültek, a környezethez való alkalmazkodásukban gátoltak. A hely- és helyzetváltoztatás, az önkiszolgálás, a kézfunkció, a manipuláció, a tárgy- és eszközhasználat, a grafomotoros teljesítmény,

illetve

a

verbális

és

nonverbális

kommunikáció

eltérı

mértékő

akadályozottsága az iskolai képzés egész idıtartama alatt megkívánja az egyénre szabott módszerek, eljárások, technikák és eszközök, valamint a pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció és a fizikai korlátozottságot csökkentı környezeti adaptáció alkalmazását.

294



1.2. A mozgáskorlátozott tanulók iskolai fejlesztése 1.2.1. A mozgáskorlátozott tanulók fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai 1.2.1.1. Alapelvek A mozgáskorlátozott tanuló nevelésének, oktatásának, mozgásfejlesztésének alapelve, hogy a sérülésbıl adódó hátrányos következményeket segítsen csökkenteni vagy ellensúlyozni. A képességek tervszerő fejlesztése az egyéni fejlıdési sajátosságokhoz szabottan történjen meg annak érdekében, hogy a gyermekek mozgáskorlátozottként is meg tudják állni a helyüket a környezetükben, a társadalomban. Mindig szem elıtt tartva az önállóságra nevelés elvét, az iskolában - a tanuló állapotának megfelelıen - biztosítani kell az akadálymentes közlekedést, a megfelelı mozgás- és életteret, illetve az ehhez szükséges eszközöket (pl. lejtı, kapaszkodó).

1.2.1.2. Célok Megteremteni az esélyegyenlıség alapjait, hogy a mozgáskorlátozott gyermekek az iskolai tanulmányok adott pontján felkészültek legyenek az önálló életvitelre. Ennek érdekében: -

ki kell alakítani a tanulókban az egészséges énképet és önbizalmat,

-

növelni a kudarctőrı képességüket,

-

önállóságra nevelni ıket.

1.2.1.3. Kiemelt feladatok A mozgáskorlátozott tanuló iskolai tanulásának nehézségeit leginkább a mozgásszervi károsodás következtében kialakult kommunikációs zavarok és a mozgásteljesítményt igénylı feladatok kivitelezése jelentik. Mindkettı befolyásolja az olvasás, írás, beszéd elsajátítását is, ezért kiemelt fejlesztési feladatként kell kezelni. A mozgáskorlátozott tanuló egyedi, speciális megsegítést igényel. Ennek során figyelembe kell venni kommunikációjának formáját, szintjét, a gyermek érzelmi állapotát, értelmi képességeit és fizikai adottságait is. A speciális módszerek, terápiák és technikák alkalmazása és a technikai jellegő segédeszközök igénybevétele segíti -

a mozgásbiztonságot,

-

a mozgásreflexek célszerőségét és gyorsaságát,

295



az író, rajzoló és eszközhasználó mozgást, a hallásra, beszédészlelésre támaszkodó tevékenységeket.

1.2.2. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai Az iskolai fejlesztés szakaszai megegyeznek a NAT pedagógiai szakaszolásával. A mozgáskorlátozott gyermek iskolakészültsége általában indokolja, hogy az elsı évfolyam teljesítésére a helyi pedagógiai program egy tanévnél hosszabb idıt (két tanév) biztosítson, de szükség esetén a további pedagógiai szakaszok is szervezıdhetnek hosszabb idısávban. Az iskolai fejlesztés teljes idıtartama alatt kiemelt feladat a mozgásnevelés, ami egy komplex rehabilitációs hatásrendszer. Ötvözi a sérült tartási és mozgási funkció helyreállítását célzó, a gyógyító és a motoros képességek fejlesztését szolgáló pedagógiai eljárásokat, s e feladatokat integrálja a tanítás-tanulás folyamatába. Mivel a mozgáskorlátozott tanulóknál minden esetben a mozgató és tartó szervrendszer irreverzíbilis károsodása áll fenn, a mozgásnevelés feladatait nem az életkor, hanem a betegség - annak végleges, javuló vagy romló volta -, továbbá a mozgásállapot súlyossága határozza meg.

1.2.4. A NAT alkalmazása 1.2.4.1. Kiemelt fejlesztési feladatok A kiemelt fejlesztési feladatok teljesítését a tanulók életkori sajátosságai és a mozgáskárosodásból adódó egyéni eltérések egymással kölcsönhatásban befolyásolhatják. •

Énkép, önismeret A személyiség építésének és a lelki egyensúly fenntartásának egyik eszköze a lehetıségek szerinti önállóságra nevelés. A tanulókban akkor alakul ki reális, pozitív énkép, ha önmagához képest fejlıdik, ér el sikereket.

•

Információs és kommunikációs kultúra A mozgáskorlátozott tanulóknak gondot okozhat a kommunikáció, a szóbeli információk feldolgozása,

érzékelése,

megértése

és

alkalmazása.

Hátrányaikat

az

információszerzésben és adásban pótolhatja az elektronikus eszközök, a média használata. Az információs társadalom fejlıdése azt is lehetıvé teszi, hogy a

296



mozgáskorlátozott tanuló nem az alkalmatlanságot, a képességek hiányát érzi, mert olyan eszközöket használhat, amelyek alkalmazásával az életminısége javulhat. Lehetıséget kell teremteni arra, hogy a tanulók ne csak az Informatika mőveltségi területen belül használják a számítógépet, hanem - ha szükséges - a tanítási órákon is. A számítógép írástechnikai segédeszközként tanulási és munkaeszköz a kézírásra a mozgásállapota miatt képtelen és a beszéd útján nehézségekkel kommunikáló tanuló számára. •

Tanulás A mozgáskorlátozott tanulóknál fokozott figyelmet kell fordítani a tanulás összetevıinek tanítására, az egyénre szabott tanulás módszereinek megválasztására. Az elızetes tapasztalatszerzésre a mozgáskorlátozottság miatt nem mindig kerül sor, ezért a tanuló elızetes tudása is hiányos lehet. Esetenként a mozgásos tapasztalatszerzés is akadályozott. A tapasztalati alapozás lehetıségeinek megteremtésével, a kíváncsiság, érdeklıdés és megoldási késztetés felkeltésével és megtartásával stabil motiváció érhetı el.

•

Testi és lelki egészség A fejlesztések során törekedni kell arra, hogy a tanulók minél inkább megismerjék mozgáskorlátozottságuk okát és annak következményeit, elsajátítsák és alkalmazzák az azzal kapcsolatos higiéniás szabályokat. A kellı mértékő önállóság akkor valósítható meg, ha ismerik a számukra nem javasolt mozgásokat, azoknak az eszközöknek a használatát, amelyek a hely- és helyzetváltoztatást lehetıvé teszik számukra. A tanulókban ki kell alakítani, hogyan viszonyuljanak mozgásállapotukhoz, ismerjék meg saját értékeiket.

•

Felkészülés a felnıtt lét szerepeire Az iskolai fejlesztések során kiemelt feladat a lehetı legnagyobb önállóság elérése. Ezért lényeges azoknak az eljárásoknak, módszereknek, tevékenységeknek a megkeresése, kidolgozása és mőködtetése, illetve azoknak az eszközöknek a megtalálása, amelyek a mozgáskorlátozott tanuló életének minden színterén az önálló életvitel kialakítását segítik, gyakoroltatják. Kiemelt jelentıséggel bír a mozgáskorlátozottak számára elérhetı pályák, munkahelyek megismertetése, az ezek iránt való érdeklıdés felkeltése. A lelki

297



egyensúly fenntartásának elengedhetetlen eszköze a bizonytalanság kezelésének képessége, amelynek kialakítása a nevelı-oktató munka fontos feladata.

1.2.5. A NAT alkalmazása a helyi tantervnél A helyi tanterv készítésénél a NAT-ban foglaltak az irányadóak, de az egyes mőveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendı képességek (azok fejlıdési útjai, módjai és kialakulásuk idıtartama) mindenkor a tanulók fejlıdésének függvénye. Az egyes mőveltségi területekre vonatkozó ajánlások: •

Magyar nyelv és irodalom Az olvasás- és írástanítás - a helyesírásra és a tartalomra koncentrálva - az egyénnek megfelelı tempó és segédeszköz kiválasztásával történjen. Egyes tanulóknál a gépi írás elsajátítása teremt lehetıséget az írásbeli kommunikációra. Mivel a beszéd formája a sérülés függvénye, ezért annak a tartalmi részére kerüljön a nagyobb hangsúly.

•

Élı idegen nyelv A nyelvtanulás a továbbtanulás, a késıbbi munkavállalás, az önbizalom növelésének fontos eszköze, ezért minden esetben szükség van a megszerzett nyelvtudás gyakorlati felhasználhatóságának egyénre szabott megfogalmazására. Az olvasási és írásnehézségekkel küzdı gyermekek esetében az auditív tanulási módszerek nagyobb eredményességet tesznek lehetıvé.

•

Matematika Kiemelten szerepe van a tanítás során a sokoldalú érzékleti megerısítésnek. A geometriai anyag gyakorlati részének tanítása a mozgásállapottól függıen egyéni elbírálás alapján történjen, a sérültségnek megfelelı, egyénre adaptált eszközök használatával, mert ezek át tudják segíteni a tanulót a technikai nehézségeken.

•

Ember és társadalom Szükség van a társadalmi tapasztalatszerzés hiányainak pótlására. Meg kell ismertetni a tanulókkal a mozgáskorlátozottakra vonatkozó jogszabályokat és érdekvédelmi szervezıdéseket.

298



Ember a természetben. Földünk és környezetünk Az embertani, egészségügyi ismeretek tartalmazzák a tanuló diagnózisának ismeretét, az ezzel kapcsolatos egészségügyi feladatok és problémák kezelését. Amennyiben a tanuló mozgásos ismeretszerzése gátolt, segédeszközök igénybevétele, a tanulási környezet megfelelı alakítása teremti meg a tapasztalás lehetıségét.

•

Mővészetek A mozgáskorlátozott tanuló harmonikus fejlıdésének és önkifejezésének egyik fontos eszköze a zene, a mozgás a dramatikus interakció és az alkotás. A felmentés bármely formája indokolatlan, minden esetben meg kell keresni azokat az eljárásokat, módszereket, testhelyzeteket, eszközöket, amelyeknek segítségével a tanuló alkotni képes.

•

Informatika Az informatika tanítása szükség esetén az egyénre szabott, adaptált eszközök (pl. speciális egér, klaviatúravédı stb.) alkalmazásával történik. Az információs-kommunikációs technológiák megismertetése, azok tanulóhoz igazított egyéni használatának megtanítása segítségével válik lehetıvé az információszerzés, az önálló tanulás, a tanulók életminıségének a javítása.

•

Életvitel és gyakorlati ismeretek Olyan ismeretek, tevékenységformák és eszközök használatának megtanítása szükséges, amelyeket a tanuló hasznosítani tud szabadideje eltöltése, pályaválasztása, önálló felnıtt élete, illetve a társadalomba való beilleszkedés során. A mozgásállapot alapján kitőzött célok határozzák meg az egyéni képességekhez igazodó feladatokat, az egyéni fejlıdéshez szükséges eszközök alkalmazását, az önállóság elérését segítı praktikumok elsajátítását. Az életminıség javítását az segíti, ha a tanuló megismeri és gyakorolja a gyógyászati segédeszközök használatát, karbantartását és a velük való közlekedést.

•

Testnevelés és sport A mőveltségi terület elemei és feladatai az alábbiak szerint módosulnak. Elemek

299



o A gyógytorna passzív és aktív eljárásai. o A fizikoterápia módszerei és eljárásai. o Korrekciós és gyógyászati segédeszközök alkalmazása. o Hidroterápia és egyéb terápiás eljárások. o A testnevelés mozgásanyagának (gimnasztika, torna, atlétika, testnevelési és sportjátékok) sérülésspecifikusan adaptált formái. o Adaptált sportfoglalkozások. o A mindennapos tevékenységek végzésére való mozgásos felkészítés és adaptív eszköz használatának megtanítása.

Feladatok o A károsodott mozgási és tartási funkciók helyreállítása, korrekciója, kompenzációja. o A mozgásszervrendszer optimális mőködıképességének biztosítása. o Az állapotromlás, másodlagos károsodások megelızése. o A motoros képességek fejlesztése, fizikai kondíció növelése, egészséges életre nevelés, mozgásigény, mozgástudat kialakítása. o A reális mozgásos éntudat kialakítása, önálló életvitelre elı- és felkészítés. o Tehetséggondozás különbözı adaptált sportfoglalkozásokon keresztül.

A fejlesztési követelmények jelentıs eltérései miatt a helyi tantervekben a testnevelés tantárgyi elnevezés helyett a mozgásnevelés elnevezés javasolt.

1.2.6. Pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció A mozgáskorlátozott tanulók rehabilitációs fejlesztésének sajátos célja, hogy a sérülés következtében hátránnyal induló tanulónak nagyobb esélyt biztosítson az eredményes tanulásra, fejlıdésre, a sikeres társadalmi beilleszkedésre. Ennek érdekében szükséges: -

a központi idegrendszer sérülése által elıidézett funkciózavar (beszédzavar, beszédhiba, figyelemzavar, a szenzomotorium zavara, részképesség-kiesés, pszichés és/vagy motoros tempó lassúsága stb.) megszüntetése vagy csökkentése;

-

a pszichomotoros funkciók korrekciója, fejlesztése, mivel a szenzomotoros zavar dyslexiához, apraxiához vezethet és ez tanulási problémákat idézhet elı;

300



a tanulók folyamatos logopédiai fejlesztése, különös tekintettel a központi idegrendszeri sérülés következtében dysarthriás gyermekek esetében a speciális szomatopedagógiai és logopédiai terápiára. Mindez szervesen illeszkedik a komplex rehabilitációs célú programba;

-

a kórforma és mozgásállapot fajtája és súlyossága függvényében kialakított és a tanrendbe iktatott csoportos és egyéni mozgásnevelés;

-

a diagnózis szerinti speciális gépírás (gépi írás) megtanítása, amely akkor indokolt, ha a kóreredet miatt a tanuló nem tudná iskolai munkáját kézírással végezni;

-

speciális felkészítés az önkiszolgálásra, az önálló életvezetésre;

-

az önkiszolgálást, az iskolai munkát segítı és a fejlesztést szolgáló sérülésspecifikus egyedi eszközök biztosítása;

-

a nyelvoktatás megvalósítása úgy, hogy az segítse a gyermek más anyanyelvő emberekkel történı kommunikációját és a média segítségével biztosítsa a számára elérhetetlen élményeket;

-

a gyógyászati segédeszközök és az orvosi, egészségügyi háttér biztosítása;

-

alapos szakmaismereten és önismereten alapuló pályaorientáció;

-

a mozgáskorlátozottak jogi lehetıségeinek és érdekvédelmi ismereteinek (szövetség, egyesületek, klubok, alapítványok stb.) ismerete.

1.2.7.1. Kiemelt pedagógiai feladatok -

A mőveltségi tartalmaknak az adottságokhoz és korlátokhoz rugalmasan alkalmazkodó mennyiségben és minıségben történı elsajátítása.

-

Minden sérült funkció korrekciós jellegő fejlesztése.

-

Tanulási zavarok esetén sérülésspecifikus módszerek alkalmazása.

-

Egyéni

fejlesztési

terv

kidolgozása

abban

az

esetben

is,

ha

a

gyermek

csoportfoglalkozáson vesz részt. -

Az egyéni fejlesztéssel nem korrigálható esetekben áttérés a szociális tanulásra.

-

Felkészítés - a gyermek képességeihez mérten - az önkiszolgálásra és - esetleg munkavégzésre.

-

A személyiség fejlesztése a kiegyensúlyozottság, harmonikusság, a szocializációra való alkalmasság irányában.

301



2. A hallássérült (siket, nagyothalló) tanulók iskolai fejlesztésének elvei 2.1. A hallássérült tanuló A hallássérült tanulónál - a hallás hiánya vagy csökkenése miatt - a szokásostól eltér a nyelvi kommunikáció fejlettsége (szövegértés, szókincs, nyelvi szerkezetek értése és használata, hangzó beszéd stb.), és ennek következtében a megismerı tevékenység és egyes személyiségjegyek fejlıdése. A tanuló nyelvi kommunikációs szintje az esetek jelentıs részében nem korrelál életkorával, hallásállapotával - attól pozitív és negatív irányban is eltérhet. a) A siket tanulónál súlyos fokú hallásveszteség (a beszédtartományban mért veszteség 90 dB alatti) áll fenn. Ennek következménye - az állapot fennmaradása esetén - a hangzó beszéd spontán kialakulásának képtelensége, elsajátításának súlyos fokú nehezítettsége, valamint a nyelvi kommunikáció általános akadályozottsága. A hallásveszteség mértékétıl, jellegétıl, a környezeti hatásoktól függıen módosulhat a megismerı tevékenység, a gondolkodás és a lelki élet egészének fejlıdése. b) A nagyothalló tanulónál (a beszédtartományban mért hallásszintek átlaga enyhe nagyothallás esetén 30-45 dB, közepes nagyothallás esetén 46-65 dB, súlyos nagyothallásnál 66-90 dB) a hallás csökkenése akadályozottságot jelent a hangzó beszéd elsajátításában és értésében. Ennek mértéke a súlyos kommunikációs zavartól a normál nyelvhasználat megközelítésének szintjéig terjedhet. c) A hallásukat mőtéti úton helyreállított/létrehozott (pl. cochlea implantált) hallássérült tanulóknál - egyik vagy mindkét oldalon végzett hallásjavító mőtét után - fizikai értelemben közel ép hallás mérhetı. Fejleszthetıségük, fejlıdési ütemük több befolyásoló tényezı mellett döntıen függ attól, hogy a gyermek milyen életkorban volt a mőtét elvégzésekor. A nyelvi fejlıdés gyorsabb, magasabb szintő elsajátítását a hallásjavító mőtét elıtti és utáni pedagógiai habilitációs és rehabilitációs, valamint azzal párhuzamosan az audiológiai gondozás eredményezi. A fejlesztés stratégiájának alapja döntıen a beszédhallásra alapozott módszerek alkalmazása. A szövegértés, hangzó beszéd produkciójának fejlıdése hasonlóságot mutat az ép hallásúak beszédfejlıdésével. A fejlesztés kívánatos színtere az ép hallásúak környezetében van, de a hallássérültek integrációjára pedagógiai diagnózist követıen kerülhet sor. Teljesítményüket a fogadó intézmény felkészültségén és a szülık együttmőködı készségén kívül döntıen befolyásolja intellektusuk, esetleges - a pszichés fejlıdés zavara miatti - beszéd- és nyelvtanulási akadályozottságuk.

302



d) A halmozottan sérült hallássérült (siket, nagyothalló) tanuló hallásveszteségéhez mozgáskorlátozottság, látás-, értelmi fogyatékosság, tanulási, beszéd-, nyelvfejlıdési akadályozottság vagy a fejlıdés más további zavarai társulhatnak. Mindezek miatt a halmozottan sérült hallási fogyatékos hallássérült tanuló nevelhetısége, oktathatósága súlyosan nehezített. e) A hangos beszéd kialakulása után hallássérültté vált tanulók nehezen dolgozzák fel a hallás elvesztésével fellépı állapotváltozást: a nehezített kommunikációt, a környezettel való kapcsolatuk beszőkülését. Ebben az esetben fokozott segítséget igényelnek a kompenzációs csatornák kialakításához.

2.2. A hallási fogyatékos (siket, nagyothalló) tanulók iskolai fejlesztése A hallássérült tanuló egyéni fejlesztési lehetıségeit személyiségjegyei, intellektusa mellett döntıen befolyásolja a hallássérülés bekövetkeztének, felismerésének idıpontja, kóroka, mértéke, a fejlesztés megkezdésének ideje. A hallássérült gyermekek fejlesztése az általános pedagógiai tevékenységen kívül pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációs eljárások folyamatában valósul meg. A komplex ellátás a korai és óvodai nevelésre építkezve, döntıen a szurdopedagógiában használatos módszerek alkalmazásával, megfelelı audiológiai ellátással, a nagy teljesítményő hallókészülékek, hatékony hangátviteli technikák használatával és/vagy a legkorszerőbb mőtéti technika alkalmazásával beépített cochleáris implantátumokkal történik. A felsoroltak együttesen határozzák meg a hallássérült tanuló eredményes nevelhetıségét, oktathatóságát. A rendszeresen végzett mérési, speciális pedagógiai vizsgálati, megfigyelési, tapasztalati eredmények figyelembevétele, valamint az audiológus szakorvossal történı folyamatos kapcsolat elengedhetetlen feltétele az eredményes pedagógiai és egészségügyi habilitációs és rehabilitációs tevékenységnek. A szakszerő pedagógiai munka végzéséhez mindezen ismeretek,

valamint

elemi

technikai

tudnivalók

(hallókészülék

stb.

kezelésében

tájékozottság) szükségesek a sajátos nevelési igényő gyermekeket nevelı-oktató pedagógus számára.

2.2.1. A hallássérült tanulók többségi iskolában történı együttnevelése A nevelés-oktatás szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a gyermek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg.

303



A többségi iskolában történı együttnevelés egyéni döntést igényel. Alapja az illetékes szakértıi és rehabilitációs bizottság szakvéleménye. Az integrált nevelés-oktatás során különös figyelemmel kell lenni a következıkre: Az adott iskola pedagógiai programjának, illetve tantervének legyen része az a tananyag és követelmény, értékelési mód, melyet a hallássérült gyermek speciális fejlesztése igényel. Külön gondot kell fordítani arra, hogy a tanuló minden segítséget megkapjon hallássérülésébıl, gondolkozásából

gyengébb eredı

nyelvi

hátrányának

kommunikációs és

ezzel

kompetenciájából,

összefüggı

tanulási

fogalmi

nehézségének

leküzdéséhez. Az értékelés része olyan követelmény legyen, mely a tanuló sérülését figyelembe véve, halló társaival azonos szinten vagy módon teljesíthetı. Az értékelésnél figyelembe kell venni az egyéni fejlesztési terv követelményeit. A hallássérült tanuló fejlesztési stratégiájának kialakítását segíti a szakirányú végzettségő, integrált oktatásban tapasztalatokkal rendelkezı gyógypedagógus. A közremőködés terjedjen ki a hallássérült gyermeket oktató pedagógusok felkészítésére, a fogadó iskola sajátos teendıi ellátásának tervezésére, folyamatos tanácsadásra. Az eredményesség érdekében szükség van a szülık és az iskola együttmőködésére. Az integráltan tanuló hallássérült gyermek számára biztosítani kell mindazokat a speciális eszközöket, egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs ellátást, melyekre a szakértıi és rehabilitációs bizottság javaslatot tesz, illetve a hallássérülés tényébıl következik (pl. audiológiai gondozás). Ennek megszervezéséhez a szakértıi javaslat, a hallássérültek iskoláiban létrejött egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények részérıl történı folyamatos tanácsadás, - mint pedagógiai szakszolgálat, és szervezett továbbképzés, egyéb pedagógiai-szakmai szolgáltatás - nyújthat segítséget.

2.2.2. A NAT alkalmazása a hallássérült (siket és nagyothalló) gyermekek neveléseoktatásában

A hallássérült tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges.

304



Kiemelt fejlesztési feladatok A hallássérült tanulók nevelésében a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok az irányadóak, de az egyes mőveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendı képességek (azok fejlıdési útjai, módjai és kialakulásuk idıtartama) mindenkor a tanulók egyéni fejlıdésének függvényei.

•

Énkép, önismeret A hallássérült tanulókat fontos segíteni abban, hogy érzékszervi fogyatékosságukkal együtt élve a munka világának aktív részesévé váljanak.

•

Információs és kommunikációs kultúra Az ismeretszerzésben fontos szerepe van a vizuális csatornának. Törekedni kell arra, hogy ezen az úton szerzett ismereteknek valósághő tartalma legyen, az ismeretanyag a fogalmi általánosításokat, az árnyaltabb kommunikációt is fejlessze.

•

Hon- és népismeret A komplex ismeretanyagon nyugvó fejlesztési feladat feltételezi a térben, idıben, tartalmakban eltérı összefüggések felismerését. Mindezek súlyos gondot okozhatnak a kommunikációjukban akadályozott hallássérülteknek. A szókincs, fogalmak bıvítése, nonverbális úton szerzett ismeretek fontos részét képezik az egyéni szükségletekhez igazított fejlesztésnek. Szükséges

a

társadalmi

kapcsolatépítés,

kapcsolattartás

formáinak

elsajátítása,

gyakorlása. •

Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra Közvetlen élmény nyújtásával lehet hatékonyan ismereteket adni a hazánkon kívüli kultúrkincsek megismeréséhez. A tanulók szemléletének, nyitottságának formálásában nagy jelentıséggel bír, ha kommunikációs lehetıségeikkel kapcsolatot tudnak teremteni szélesebb környezetükben élı (sors)társaikkal.

•

Környezeti nevelés A legalacsonyabb életkortól megfigyelés, tevékeny részvétel útján lehet hatékonyan eljuttatni a tanulókat a környezet alakításának, óvásának felismeréséhez. Tudatos

305



pedagógiai segítségre, sok vizuálisan érzékelhetı élmény adására van szükség az ismeretek elsajátításához. •

Tanulás A hallássérült gyermekek tanulási folyamatát lényegesen nehezíti különbözı mértékő kommunikációs akadályozottságuk. A tanulással kapcsolatos speciális igényeik, lehetıségeik (emlékezet, annak struktúrája, dysphasiás jegyek stb.) feltárására építve valósítható meg az egyéni fejlesztés. Az információs kommunikációs technológiák megismertetése kiemelt pedagógiai feladat, mert ezáltal gazdagodnak az információszerzés lehetıségei.

•

Testi és lelki egészség A hallássérült tanulókat szükséges megismertetni - az életkoruknak, esetleges társuló fogyatékosságuknak megfelelı szinten - azokkal az okokkal, melyek hallássérülésüket, illetve annak következményeit okozták. Fontos feladat a hallásjavító eszközök használatának, és azoknak az egészségügyi ismereteknek az elsajátíttatása, melyekkel megırizhetı,

illetve

aktivizálható

alakításában

hangsúlyos

szerepe

hallásmaradványuk. van

komplex

Életmódjuk,

kommunikációs

életvitelük lehetıségeik

fejlesztésének (hallásmaradvány kihasználása, szájról olvasás). Szükséges, hogy felismerjék a környezetben elıforduló káros szokásokat, kerüljék az ártalmas, utánzó magatartási formákat (dohányzás stb.). •

Felkészülés a felnıtt élet szerepeire Az iskolai fejlesztések során kiemelt feladat a lehetı legnagyobb önállóság elérése. Ezért lényeges azoknak az eljárásoknak, módszereknek, tevékenységeknek a megkeresése, és mőködtetése, amelyek a tanuló életének minden színterén az önálló életvitel kialakítását segítik, gyakoroltatják. Alapvetı fontosságú feladat mindazon személyiségjegyek feltárása, melyek a tanulók további sorsának döntı befolyásoló tényezıi lehetnek (kézügyesség, megfigyelés stb.). Ezek fejlesztése jó esélyt adhat arra, hogy pályaválasztásuk

sikeres

legyen.

Reálisan

kell

felmérniük,

feldolgozniuk

a

hallássérülésükbıl következı akadályozó tényezıket.

306



2.6. A nagyothalló tanulók iskolai fejlesztése 2.6.1. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai Az iskolai fejlesztés szakaszai megegyeznek a NAT pedagógiai szakaszolásával. A nagyothalló gyermek iskolakészültsége általában indokolja, hogy a bevezetı szakasz hosszabb idısávban - teljesítésére két tanév javasolt - szervezıdjön, de az iskola pedagógiai programja és a helyi tanterve alapján a késıbbiekben is sor kerülhet egy évfolyam tananyagának egy tanévnél hosszabb idıtartamban történı feldolgozására. Az iskoláztatás bevezetı és kezdı szakaszában - a korai gondozás és a speciális óvodai nevelés eredményeire támaszkodva - a nyelvi kommunikációs készségek kialakítása, fejlesztése dominál. Ez a szakasz a szókincs fejlesztését, a köznapi nyelv elemeinek elsajátítását, a beszédérthetıség fejlesztését, a nyelvi különbségek kezelését, valamint a nyelvi-szociális érintkezési formák kialakítását tartalmazza. A tanulók elsajátítják és megközelítıen olyan szinten birtokolják az alapvetı kultúrtechnikákat, hogy eszközként használhatják a további tudás megszerzésében. Legkésıbb az alapozó szakasz végére a nagyothalló tanulók nyelvi kommunikációs fejlettsége lényegében elérheti az azonos korú halló tanulók fejlettségének alsó szintjét. A fejlesztı szakaszban fı elemeiben már kialakultnak tekinthetı az egyéni beszédállapot. Erre támaszkodva általában megvalósítható: - a nyelvi rendszer további finomítása, a nyelvi-kommunikációs szint emelése, az olvasásírás eszköz szintő használata, a nyelvi érintkezés formáinak bıvítése: tágabb tájékozódás a köznapi nyelvhasználatban, árnyaltabb alkalmazás, a mőveltségi területek és témák tartalmának megfelelı fogalmak értı használata, a szociális kapcsolatrendszer, az érintkezési formák pontos értelmezése, a kommunikációs szándéknak megfelelı nyelvi formák megválasztása. Valamennyi pedagógiai szakasz kiemelt feladata a beszédhallás folyamatos fejlesztése.

2.6.2. A NAT alkalmazása a helyi tanterv készítésénél Az egyes mőveltségi területekre vonatkozó ajánlások: •

Magyar nyelv és irodalom A mőveltségi terület fejlesztési feladatainak megvalósítása során komplex nyelvi fejlesztés is történik, speciális feladatokkal, módszerekkel a nyelvi kommunikáció mind teljesebb értékő elsajátításáért. Minden évfolyamon szükséges az egyéni anyanyelvi nevelés biztosítása, melynek célja a nagyothalló gyermekek szükségleteihez igazított

307



nyelvi korrekció, különös tekintettel a beszédérthetıség javítására, a nyelvi megnyilvánulások

szintjének

minél

jobb

közelítésére

a

halló

gyermekek

kommunikációjához. •

Élı idegen nyelv A tanítási módszerek és a tartalom megválasztásánál a hallásállapotra, a nyelvhasználat nehezítettségére figyelemmel kell lenni.

•

Mővészetek A mőveltségi terület tantárgyain belül az ének-zene fejlesztési feladatait speciális módon kell kialakítani, melynek célja a hallóképesség fejlesztése, a természeti-társadalmi környezet hangjainak megismertetése, az emberi beszéd akusztikus felfogásának a segítése. Szegregált oktatás esetén „Hallás és zenei nevelés” tantárgy beépítése javasolt a helyi tantervbe.

•

A Dráma és a tánc sokoldalú személyiségfejlesztı lehetıségeinek kiaknázása a rehabilitációs célok megvalósításához is hozzájárul.

2.9. A nagyothalló tanulók pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációja A pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációs foglalkozások a gyermek állapotához igazodóan egyéni vagy kiscsoportos formában szervezhetık. -

Nagyothalló tanulók esetében az egészségügyi célú rehabilitáció elsısorban a folyamatos otológiai és audiológiai ellátásra irányul, melyet számukra iskolai keretekben szükséges biztosítani. A nagyothalló tanuló fokozottabban támaszkodik a látására, ezért annak védelme a fülészeti ellátással azonos fontosságú.

-

Nagyothalló tanulóknál - különösen a hangos beszéd kialakulása után bekövetkezett halláscsökkenés esetén - kiemelten fontos a mentálhigiénés gondozás, a pszichológiai ellátás.

-

A nyelvi kommunikáció döntı befolyással bír nem csak a fogalmi gondolkodás fejlıdésére, hanem a lelki élet egészére is. Ezért alapvetı pedagógiai fejlesztési cél a lehetıség szerinti legkorábbi idıponttól kezdett szakszerő szurdologopédiai ellátás.

-

Speciális intézményi oktatás esetén az integrált iskolai és iskolán kívüli életre történı felkészítés biztosítása is feladat.

308



A beszéd-, nyelvtanulási (diszfáziás) és egyéb tanulási zavar tüneteit mutató tanulók korrekciója az iskoláztatás végéig szükséges. A számukra alkalmazott követelmények egyéni képességeik függvényében módosulnak.

-

Az „Integrációs gyakorlat” célja a kezdı évfolyamokban a halló gyermekekkel való érintkezés, kapcsolattartás megkezdése, beépítése a hallássérült gyermekek életébe, a késıbbiekben a középsı évfolyamokon a többségi iskolában nevelkedı gyermekekkel, gyermekcsoportokkal való növekvı gyakoriságú együttlét, együtt-tanulás, együttsportolás stb., az utolsó két évfolyamon pedig a pályairányítás, a pályaválasztás, az ezzel kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismeretek, tevékenység végzése.

3. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztése 3.1. Az enyhén értelmi fogyatékos tanuló Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók akadályozottsága, személyiségfejlıdési zavara, az idegrendszer különféle eredető, öröklött vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális sérülés) diagnosztizálása elsısorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat. Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal állapítható meg a kognitív funkciók lassúbb fejlıdése, valamint más, nem intellektuális területeken jelentkezı eltérések.

3.2. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelési, oktatási szempontú jellemzıi Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlıdése igen eltérı attól függıen, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlıdési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhetı jellemzıik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlıdésének eltérései. Ezek változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség különbözı mértékő fejlıdési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. A nevelésükhöz szükséges feltételek: a) a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelı gyógypedagógiai tanár/terapeuta foglalkoztatása,

309



b) speciális tanterv, tankönyv és más segédletek, illetve c) a szakértıi és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása.

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelési igényeinek megfelelı gyógypedagógiai nevelés és terápia hatására fejlıdésük a mentális képességek területén is számottevı lehet.

3.3. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai 5.3.1. Alapfokú nevelés a) Bevezetı szakasz: 1-2. évfolyam. b) Kezdı szakasz: 3-4. évfolyam.

Ebben a két szakaszban a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztésére helyezıdik a hangsúly. A tanulók között meglévı eltérések differenciált eljárások, tartalmak és

oktatásszervezési

megoldások,

terápiák

alkalmazását

teszik

szükségessé.

A

képességfejlesztésben hangsúlyos szerepük van a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek. A tanuló fejlesztésének hosszú folyamatában az aktuális igényeknek megfelelıen kell módosulnia a pedagógiai folyamat korrekciós, kompenzáló jellegének. A bevezetı szakaszban javasolt - a közoktatási törvény által biztosított lehetıséggel élve egy évfolyam tananyagának elsajátítására egy tanévnél hosszabb idıtartamot tervezni. A hosszabb idıkeret nagyobb esélyt nyújt az alapvetı kultúrtechnikák eszközszintő elsajátítására, amennyiben megfelelı motiváltság mellett, ismétlıdı tanulási folyamatban, állandó aktivitásban egyre önállóbb tanulási tevékenységre készteti a tanulókat. A gyógypedagógiai nevelésnek az egész személyiség fejlesztésére kell törekednie. E két szakaszban nagyobb hangsúlyt kap a tanulási, magatartási és viselkedési szokások következetes kialakítása és megerısítése.

Az iskolák helyi tantervükben határozzák meg azokat a pedagógiai diagnosztikán és fejlesztési stratégián alapuló konkrét gyógypedagógiai eljárásokat - szükség esetén terápiákat -, amelyek az iskoláskor kezdı éveiben hatékonyan segítik a készségfejlesztést. Az iskolatípus

módosításának

esetenkénti

szükségessége

folyamatos

gyógypedagógiai

diagnosztizálás nyomán a tanítás-tanulás folyamatában állapítható meg biztonsággal.

310



c) Alapozó szakasz: 5-6. évfolyam. d) Fejlesztı szakasz: 7-8. évfolyam.

Az alapozó és a fejlesztı szakaszban a tanulók fejlesztése elsıdlegesen a megismerési módszerek további fejlesztésére, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási szokásokra épül. Hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási tevékenység. A tanítás-tanulás folyamatában elıtérbe kerül a verbális szint, de a tanulók fejlettségének megfelelıen, differenciált módon jelen van a manipulációs és a képi szint is.

3.3.2. Középfokú oktatás Megszilárdító szakasz: 9-10. évfolyam. A cél elsısorban az ismeretek megerısítése, szintetizálása, a tudáselemek rendszerbe illesztése, alkalmazása, a pályaorientáció, az önálló életvezetési technikák tudatos gyakorlása. A tanulók eltérı képességprofilja, iskolai életének különbözısége, egyéni fejleszthetıségi prognózisa esetén is kiemelt cél, hogy a tanulók a speciális szakiskola, vagy az integrált keretek között történı - nevelés, oktatás során elsajátítsák azokat az ismereteket és készségeket, amelyek az önálló életvitelhez, a munkaerıpiacra történı belépéshez és megmaradáshoz elengedhetetlenül szükségesek.

3.3.3. Szakképesítés megszerzésére felkészítı szakasz A speciális szakiskola szakképzı évfolyamain szakmai vizsgára történı felkészítés, vagy az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetıvé tevı egyszerő betanulást igénylı munkafolyamatok elsajátítását nyújtó képzés folyik. Az államilag elismert, az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplı szakképesítésekre való felkészítés esetén a szakképzési évfolyamok száma az OKJ-ben megjelölt képzési idı, illetve - a közoktatásról szóló törvényben biztosított lehetıség alapján - a sajátos nevelési igény típusához igazodó nyújtott képzési idı szerint történik. Az egyszerő betanulást igénylı munkafolyamatok elsajátítását nyújtó képzés esetében a szakképzési évfolyamok száma kettı: a 11. és a 12. évfolyam. A szakképzési évfolyamokon is kiemelt szerepet kap a tanulók adottságaihoz igazodó készség- és képességfejlesztés, a komplex személyiségfejlesztés. A nevelés, oktatás célja: -

A korábban kialakult tudásbeli és szociális hátrányok felszámolása,

-

A tanuláshoz, szakmatanuláshoz szükséges motiváció megteremtése, erısítése,

311



-

A szakmai vizsgára való felkészítés,

-

Munkavégzésre való szocializálás, munkavállalói magatartás kialakítása, a tanulók élettervezésének elısegítése, önálló életvezetés megalapozása.

3.4. Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlesztése Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelésében az Irányelvben leírtakat kell alkalmazni, figyelembe véve a befogadó intézmény pedagógiai programját, helyi tantervét. A befogadó intézmény pedagógiai programjában - az Irányelv 1. fejezetében leírtak alkalmazásával - szerepelnie kell a fogyatékos tanuló nevelése-oktatása sajátos elveinek, és figyelembe kell vennie a tanulást, fejlıdést nehezítı körülményeket is. Ezen belül fontos meghatározni és biztosítani azokat a segítı eljárásokat, amelyek az eredményes integráció feltételei lehetnek. A fejlesztéshez, habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozások vezetéséhez, az egyéni fejlesztı programok kimunkálásához, a tantárgyak fejlesztési

feladatainak

megvalósításához

a

szakirányú

képesítéssel

rendelkezı

gyógypedagógiai tanár együttmőködése szükséges. Amennyiben a tanuló állapota megkívánja, úgy más szakembert (pl. terapeuta, logopédus, pszichológus, orvos, konduktor) is be kell vonni a fejlesztı munkába.

3.5. A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció A gyógypedagógiai nevelés egészét átható habilitációs, rehabilitációs nevelés célja az értelmi fogyatékos fiatalok szocializációja, eredményes társadalmi integrációja. A fogyatékosságból eredı hátrányok csökkentését segítı programok az iskola helyi tantervének részeként mőködnek. Megjelenhetnek tréning formájában, tantárgyi témaként, egy-egy terület önálló fejlesztési programjaként, beépülhetnek a tanítási órán kívüli (vagy diákotthoni) programokba. A

gyógypedagógus,

a

terapeuta

-

esetenként

más

szakember

véleményének

figyelembevételével - készíti el a fejlesztı programot, amely a tanuló különleges gondozási igényére épül, és egyedi tulajdonságainak fokozatos kibontakozását szolgálja. A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul, és a programokon, tréningeken keresztül valósul meg.

312



A habilitációs, rehabilitációs tevékenység lényeges eleme a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás. Szolgálja a korrigáló, kompenzáló tartalmak, eljárások, terápiás eszközök tervezését, megelızheti a további - másodlagos - tünetek megjelenését. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység során a fejlesztı programok készítésekor és elemzésekor elsıdlegesen azt kell figyelembe venni, hogy a gyógypedagógiai nevelés, a terápiás eljárás és eszközrendszer miként tud vagy tudott hozzájárulni a pszichikai, a fiziológiai funkciók zavarának korrigálásához, kompenzálásához, a funkcionális képességek csökkenésébıl, a funkciók fejletlenségébıl eredı zavarok kezeléséhez, a szociális szféra akadályozottságából származó hátrányok csökkentéséhez.

3.6. A NAT alkalmazása 3.6.1. Ajánlás a NAT mőveltségi területek százalékos arányára

1-4. évfolyam % 32-42

5-6. évfolyam % 17-24

7-8. évfolyam % 15-20

-

-

4-8

17-23

15-20

15-20

Ember és társadalom

4-8

6-8

6-10

Ember a természetben

4-8

7-11

15-20

-

4-8

4-8

Mővészetek

10-15

10-15

8-12

Informatika

2-4

4-8

4-8

Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport

4-8

11-15

11-15

10-15

10-15

10-15

Mőveltségi területek Magyar nyelv és irodalom Élı idegen nyelv Matematika

Földünk és környezetünk

3.6.2. A NAT alkalmazása a helyi tanterv készítésénél A helyi tanterv készítésénél a NAT-ban foglaltak az irányadóak, de az egyes mőveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendı készségek és képességek (azok fejlıdési útjai, módjai és kialakulásuk idıtartama) mindenkor a tanulók fejlıdésének függvénye. A mőveltségi területek tartalmai segítenek abban, hogy a tanulói képességek mind magasabb szintre fejlıdjenek az egyénileg meghatározott lehetıségek határain belül.

313



3.6.3. Mőveltségi területek 3.6.3.1. Magyar nyelv és irodalom A magyar nyelv a tanulás célja és egyben minden ismeretszerzés eszköze is. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelésében kitüntetett helye van. Célja és feladata a szókincsfejlesztés és -gazdagítás, a növekvı igényő helyes nyelvhasználat erısítése, a nyelvi hátrányok csökkentése. Feladata továbbá az eredményes olvasás-, írástanulás feltételeinek megteremtése, e speciális készségek kialakítása, megerısítése. Kiemelkedı szerepe van a nyelv rendszerére, a helyesírásra vonatkozó alapvetı tudás elsajátításában. Az irodalmi ismeretek célja, hogy mőveken keresztül gazdag tapasztalatokhoz juttassa a tanulókat a világról, az emberi természetrıl, az emberi létrıl, érzelmekrıl, a valósághoz való sokrétő viszonyulásról. Az irodalmi ismeretek hozzájárulnak a tanulók személyiségének, gondolkodásának, érzelmi világának, erkölcsi, esztétikai érzékének gazdagításához. A magyar nyelv és irodalom mőveltségi területnek meghatározó szerepe van az önálló tanulás kialakításában, az önmőveléshez szükséges képességek fejlesztésében.

A mőveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai a) Az olvasás elsajátításához szükséges hármas asszociáció megerısítése: - vizuális észlelés - jelfelismerés, - akusztikus észlelés - hangok differenciálása, - a beszédmotoros észlelés fejlesztése. b) A téri tájékozódás fejlesztése. c) Grafomotoros készségek fejlesztése. d) Az olvasott szavak és a köztük lévı grammatikai viszonyok felismertetése. e) Szavak olvasásának begyakorlása - szóemlékezet, vizuális, akusztikus memória fejlesztés. f) Szövegösszefüggések megláttatása. g) A helyesírási szokások megerısítése.

314



A Magyar nyelv és irodalom nagyobb témakörei és fejlesztési feladatai

Témakör


a) Beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és

Kommunikációs

képességek

fejlesztése

különféle élethelyzetekben. A tanult nyelvi

-megértés – kommunikáció

fordulatok alkalmazása tanulási helyzetben Beszédészlelés,

szóbeli és a spontán beszédben is. A kommunikációs

beszédérzékelés,

utasítások megértése, magyarázó, elemzı helyzetnek megfelelı kulturált nyelvi magaszövegek, ábrák felfogása. Közlı, befogadó tartás, viselkedés fejlesztése, gyakorlása. szerep különféle köznapi kommunikációs Önismeret erısítése. Véleménynyilvánítás, helyzetekben. Passzív és aktív szókincs- mások

véleményének

meghallgatása.

A

gazdagítás, szókincsfejlesztés. A nem verbá- szövegtartalmat, a beszélı szándékát tükrözı lis kommunikáció elemeinek megismerése.

kommunikáció eszközeinek alkalmazása irá-

A szóhasználat és a testbeszéd összhangjának nyítással és fokozódó önállósággal. Vizuális, megteremtése. A fejlettségnek megfelelı akusztikus észlelés, érzékelés, a figyelem és olvasmányok, szövegek felfogása, érthetı, az emlékezet fejlesztése. Ismert szövegek érzékletes elmondása, dramatizálása.

dramatizálása,

improvizáció,

helyzet-

gyakorlatok. b) Olvasás, írott szöveg megértése ismeretek az irodalomról

A

fonematikus

észlelés,

az

optikus

differenciáló-képesség fejlesztése, gyakor-

Az olvasás jelrendszerének elsajátítása - a latok hanganalizálásra. A tanulók által sérülésspecifikumok Összeolvasás

-

figyelembevételével. megismert

szavak,

aktív

és

passzív

szókincs

szószerkezetek, gazdagítása, gyakorlatai. Szövegértı és -

mondatok olvasása. Hangos és néma olvasás. elemzı

képesség

fejlesztése

különféle

Ismert tartalmú szövegek elemzı hangos mőfajokban. A néma értı olvasást követı olvasása. Az aktív és a passzív szókincs szövegértést gazdagítása.

A

fejlettségnek,

életkornak megoldása.

megfelelı szépirodalmi és nem szépirodalmi fejlettségnek

bizonyító Információk megfelelı

-

feladatok győjtése

a

forrásanyagokból

szövegek jelentéseinek feldolgozása, önálló irányítottan, majd önállóan. Irodalmi mővek megértése. különbségeinek

A

szövegek felismerése,

szempont szerinti feldolgozása.

mőfaji feldolgozása

irányítottan,

szempontsorral,

megadott algoritmussal. A verbális emlékezet, az akaratlagos figyelem fejlesztése.

315


Témakör



c) Írás, íráskép, íráshasználat, helyesírás Az írás-elıkészítés gyakorlatai, a kéz ügyesíAz írás jelrendszerének elsajátítása a tanulók tése, az írásmozgás fejlesztése, a szem-kéz sérülésspecifikumainak figyelembevételével. koordináció kialakítása. A vizuális, az akuszMondat-

és

egyszerő

különféle

tanult

szövegalkotás

mőfaji

elemek

a tikus figyelem és differenciálás képességének

szerint fejlesztése. Összerendezett íráskép kialakítá-

irányítással. Az eszközszintő íráshasználat sa az egyéni adottságok mellett. Az írás eszelsajátítása egyéni adottságok szerint. A közszintő mőveleteinek gyakorlatai: másolás, tanult

helyesírási

ismeretek

nyelvhelyességi tollbamondás, emlékezetbıl írás fokozatai.

és

alkalmazása

egyszerő

írásbeli Az írásmozgás tempójának, rendezettségé-

szövegalkotás során. Önkifejezés, egyéni nek, a helyesírás biztonságának kialakítása. stílus, önellenırzés, hibajavítás. Megismert Szöveg alkotása elbeszélı, leíró mőfajokban, tartalmakhoz, szövegekhez vázlatkészítés.

tréningek, gyakorlatok, szövegkorrigálások.

d) Ismeretek az anyanyelvrıl - nyelvi,

A tanulók nyelvi tapasztalatainak megerısí-

nyelvtani tudás

tése, a nyelvi elemkészlet gazdagítása, a spontán használt nyelvi szabályok kiemelése.

A

tanuló

spontán,

hétköznapi Szövegvizsgálatok, kommunikációs helyze-

nyelvhasználatának tudatosítása, a nyelvi tek a mondatfajták vizsgálatára. A mondaton elemkészlet

gyarapítása.

beszédhelyzetek, mondatok

Természetes belüli szerkezetre irányuló tapasztalatszerzés

életszerő

vizsgálata

-

szövegek, gyakorlatai egyszerő beszédhelyzetekbıl ki-

nyelvi

elemek, indulva. A nyelvtani ismeretek elsajátításával

szabályszerőségek felfedezése, kiemelése, kapcsolatos gyakorlatok analitikus, szintetimondatfajták, mondatszerkezetek. Szófajok, kus a köznapi nyelvi tevékenységhez kötötnyelvi

szabályszerőségek

kész

nyelvi ten, nyelvtani szempontú mondat- és szöveg-

anyagokon, a szavak csoportosítása adott alkotás gyakorlatai. Helyesírási helyzet tudaszempont

szerint:

szerkezet,

jelentés, tos elemzése, tanult minta, analógia, szabály

stílushatás. Alapvetı helyesírási szabályok megerısítése, helyesírási teljesítmények fejmegismertetése, megerısítése, gyakorlása. lesztése. Az önkorrekciós képesség fejleszHelyesírási gyakorlatai.

kézikönyv

megismerése, tése, hiba-keresés, javítás, helyesírási problémahelyzetek felismertetése. Helyesírás fejlesztése másolással, tollbamondással, illetve emlékezetbıl történı írásbeli feladatokkal.

316



3.6.3.2. Élı idegen nyelv Az Élı idegen nyelv tanításának, tanulásának céljait a tanulók szükségletei határozzák meg. Az enyhén értelmi fogyatékos/tanulásban akadályozott tanulók szükségletei indokolnák a korai idegen nyelvi oktatást, de a tanulási képességük akadályozottsága miatt aránytalan terhelést jelentene a sérült tanuló számára. A szülık igényei, a tanulók fejlettsége szerint az iskola hozhat döntést a hetedik évfolyam elıtt megkezdett idegennyelv-tanulás ügyében. Az idegen nyelv tanításának alapvetı célja a kellı motiváció és késztetés a nyelv tanulása iránt, sikerélményekhez juttatni a tanulót a késıbbi nyelvtanulás érdekében. A nyelvtanulás a természetes nyelvelsajátításra épül. Az idegen nyelv elsajátítása során a tanulók olyan nyelvi tevékenységekben vesznek részt, amelyek értelmi szintjüknek, fejlettségüknek megfelelnek. A nyelvtanulási stratégiák között fontos szerep jut a játékos tevékenységeknek, az egyszerő élethelyzetek modellezésének, ismert helyzetek, tartalmak idegen nyelven történı értelmezésének. A

szemléltetéshez,

a

konkrét

helyzetekhez,

cselekvésekhez

kötıdı

nyelvtanulás

eredményesebb, a szavak könnyebben megjegyezhetık és felidézhetık (pl. köszönés, bemutatkozás, kérdezés). Az egyszerő utasítások, a cselekvésre épülı játékos feladatok eredményesen fejleszthetik a hallott szöveg megértését. Természetes része a tanuló tanórai beszédének a magyar nyelvő kérdés és válasz, amelyet párhuzamosan használnak az idegen nyelvvel együtt. A nyelvtanulás középpontjában a motiváció fenntartása, a hallott szöveg (kérdés, utasítás, cselekvés stb.) megértése, fejlesztése áll. Az idegen nyelv olvasásának, írásának tanítása csak fejlettség szerint, a tanulóban erısödı igény alapján kívánatos. Az idegen nyelv tanulása nem önmagáért történik, hanem az idegen nyelvi környezetben az elemi kommunikáció és kapcsolattartás érdekében, az egyszerő információk felfogása, megértése céljából. A sikeres nyelvtanulás érdekében szükség van a hosszabb idıkeretre, a folyamatos gyakorlásra.

Témaajánlatok az idegen nyelv tanításához 1. Én és a családom: bemutatkozás, lakcím, a család bemutatása. 2. Az otthon és környezet: a lakás, a lakószoba, játékok, kedvenc állatok. 3. Az iskola: osztályterem berendezési tárgyai, tanszerek nevei. 317



4. Étkezés: eszközök, ételek, italok, étkezési szokások (reggeli, ebéd, vacsora). 5. Öltözködés: ruhadarabok - télen, nyáron -, a testrészek megnevezése. 6. Vásárlás: mindennapi bevásárlás, kérés, kérdezés a vásárlás tárgyára. 7. Utazás: közlekedés, utca, a közlekedés eszközei, a jelzılámpa színei, jelentései; kérdezés, tudakozódás a közlekedésre vonatkozóan.


Az idegen nyelven történı megszólaltatás gátlásainak oldása. Szükségletek, motívumok felébresztése az idegen nyelv tanulása a) Beszédszándék

iránt. Idegen nyelvő információhordozók iránti kíváncsiság felkeltése. Erısíteni az Európában való eligazodás, kommunikálás igényét. Az idegen nyelvi témákban feldolgozott, begyakorolt szavak megértése, értelmezése. Egyszerő - a témához kapcsolódó -

b) Beszédértés

kérdések felfogása, megválaszolása. Kapcsolatfelvétel a tanult témakörökben. Kérdések, igények egyszerő kifejezése. Képesség

c) Beszédkészség

-

a

tanult

témákban

-

egyszerő

kérdések

megfogalmazására és azok megválaszolása.

3.6.3.3. Matematika A Matematika mőveltségi terület lehetıséget ad a környezı világ mennyiségi és térbeli viszonyainak felfedezésére, megismerésére. Képessé teszi a tanulókat a világ valósághő észlelésére, információk befogadására, megırzésére és feldolgozására. A gyakorlás folyamán, a kognitív képesség alapmőveleteit szem elıtt tartva növelhetjük a tanulók intellektuális kapacitását. A matematikai fejlesztés során olyan képességek fejlesztése történik, amely képessé teszi tanulóinkat más tantárgyakban, illetve a mindennapi életben jelentkezı problémák megoldására is. Segítve ezzel a személyiségük fejlıdését, valamint a társadalomban elfoglalt helyük, szerepük objektív megítélését, növelve ez által cselekvési képességük hatékonyságát.

318



A mőveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai a) A tanulás eszközeinek célszerő használata. b) Kíváncsiság ébrentartása, az önbizalom folyamatos megerısítése. c) Ismeretek mozgósítása bemutatott analóg helyzetekben, alkalmazás a próbálgatások szintjén. d) Cselekvésben jelentkezı problémák segítséggel, majd segítség nélkül való felismerése, megbeszélése, megoldása próbálkozással. Az eredmény ellenırzése. e) Tárgyak, személyek, alakzatok, jelenségek, mennyiségek összehasonlítása, becslése. f) A matematika tanulásához szükséges fogalmak fokozatos megismerése. g) A közös cselekvéshez, munkához szükséges tulajdonságok, képességek felépítése, szokások kialakítása. h) A tantárgy iránti tanulási kedv folyamatos szinten tartása. Az önfejlesztés igényének támogatása, értékelése. Az önismeret, az önszabályozás képességének fejlesztése. i) Mindennapos probléma megoldásának elképzelése, sejtés megfogalmazása. A képzelt és a tényleges megoldás összevetése.

319



A Matematika nagyobb témakörei és fejlesztési feladatai Témakör a) Gondolkodási mőveletek alapozása - Tapasztalatok győjtése, tulajdonságok megnevezése. - Válogatás, összehasonlítás, csoportosítás a

Fejlesztési feladatok A térben és idıben, valamint a világ mennyiségi viszonyaiban való tájékozódás saját élménybıl kiindulva. A tapasztalatok feldolgozása az egyszerőbb gondolkodási

megadott szempontok alapján

mőveletek szintjén. A domináns pszichés

(halmazképzés).

funkciók

folyamatos

ismeretek

rendszerezése.

- Soralkotás, rendezés, lényeglátás,

fejlesztése. A

Az

megszerzett

lényegkiemelés, centrális rendezés

tudás,

(fogalmi gondolkodás).

összefüggések stb. felhasználása, kezdetben

- Összefüggések feltárása, általánosítás (szabályalkotás). - A dolgok besorolása a megfelelı logikai osztályba (rendszerezés). - Tervezés, variálás, kombinálás, megoldáskeresés (alkalmazás, alkotás). - Állítás, tagadás, következtetés, bizonyítás, véleményalkotás (kritikai gondolkodás).

az

ismert,

elvont

majd

fogalmak,

ismeretlen

szabályok,

szituációkban.

A problémamegoldó képesség megszerzése a próbálkozás útján, majd racionális szinten. Az alkotás örömének átélése. Az érzelmi, akarati életük, az együttéléssel kapcsolatos értékek megismerése, elfogadása kezdetben irányítással,

késıbb

önállóan.

Kérdések

megfogalmazásának, állítások bizonyításának,

a

véleményalkotás

képességének

benyomások,

tapasztalatok

kialakítása. b) Számtan, algebra Számfogalom, számköri ismeretek

Érzékszervi

győjtése. A számok világának leképezése

- Számfogalom kialakításának elıkészítése.

tárgyakkal, rajzokkal, s végül a számok

- A számfogalom kialakítása a különbözı

szimbolikus

számkörökben. - A halmazok számosságának megállapítása,

szintjén.

Tájékozódás

a

határozatlan és a diszkrét halmazok körében. A kiválogatás, összehasonlítás, csoportosítás

számok viszonyítása, sorba rendezése,

gondolkodási mőveleteinek segítségével a

helye a számegyenesen, rendszerezése a

matematikai

helyiérték-táblázatban.

viszonyok, valamint a mennyiségállandóság

- Számok írása számjegyekkel és betővel.

fogalmának számosságának

fogalmak,

kialakítása.

a

A

megállapítása.

mennyiségi

halmazok Számok

320

Györffy István Általános Iskola Karcag - Természetes számokon túli számhalmazok,

Helyi Tanterv Alsó tagozat rendezése, tízes számrendszerben történı

racionális számok (negatív számok, törtek,

rendszerezése,

a

számkör

bıvítése.

tizedes törtek...) bıvítése, csoportosítása,

Számok bontása valamennyi számkörben.

rendezése.

Természetes számokon túli számhalmazok bıvítése. c) Mőveletek

- Halmazok bıvítése, szőkítése, egyesítése, különbsége. - Szóbeli majd írásbeli mőveletek megoldása

Élethelyzetek változások

megjelenítése. megfigyelése,

Mennyiségi

megértése

és

megfogalmazása. A feladatok gyakorlása a manipuláció

szintjén

tárgyakkal,

majd

az egyre bıvülı számkörökben

képekkel. A feladatok megadott logikai

eszközökkel (tárgyak, pénz), rajzban,

szabályok szerinti végzése. A számolási

számjegyekkel.

készség fejlesztése változatos és értelmes

- Összeadás, kivonás, szorzás, osztás, bennfoglalás értelmezése.

feladatok

segítségével.

alkalmazása,

- Mőveleti jelek bevezetése, alkalmazása.

megoldása,

- Mőveleti tulajdonságok, mőveletek közötti

alkotó

kapcsolatok ismerete. - Mőveletek a természetes számokon túli számhalmazokkal.

ismeretek

adta

problémák

tudástartalmak

(eredményjóslás)

bıvítése,

fejlesztése vagy

az

a új

az

becslés mőveleti

fogalmak bevezetésekor. Mőveletek írásban való végzése, a szóbeli számoláson túl a mőveleti

- Gyakorlati mérésekkel kapcsolatos

emlékezés.

d) Szöveges feladatok

feladat

képzelet

- Százalékszámítás.

számítások.

a

Az

sémákra

(analógiákra)

Becslés,

való

önellenırzés,

elvonatkoztatás mőveletvégzés közben. Történetek

megismétlése,

visszamondása,

- Történetek eljátszása, kirakása, rajzolása,

elemzése, a mennyiségváltozás felfedezése a

megfogalmazása, közös megoldáskeresés.

történetekben. Szövegértés, lényegkiemelés;

- Egyszerőbb, késıbb összetett szöveges

adatok

csoportosítása,

mőveletek

feladatok megjelenítése, lejegyzése,

sorrendjének megállapítása, elvonatkoztatása

megoldása, ellenırzése.

a nyitott mondatokban. Cselekvési sorrend

- A szöveges feladatokban lévı mennyiségi

tervezése;

megoldáskeresés:

lehetséges

változások megjelenítése rajzban,

megoldások kiválasztása, megoldása készen

eredmények becslése.

kapott

- Nyitott mondatok alkotása a szöveges feladat megoldásához, feladatvégzés

sémák

szerint,

algoritmusok

segítségével, késıbb alternatív gondolkodás mentén.

321



önállóan, az eredmény ellenırzése,

A

összehasonlítása a valósággal, válaszadás.

összehasonlításának

- Több megoldás keresése, illetve több

feltételezés

és a

a

valóság

képessége

az

eredmény „jóságának” megítélésében. A

megoldási út keresése, ennek tudatosítása;

segítségkérés és -elfogadás képességének

szöveges feladatok alkotása.

fejlesztése, kialakítása.

- Fordított szövegezéső szöveges feladatok megoldása, szöveges feladatok racionális számokkal. e) Geometriai mérések Geometriai alakzatok, tulajdonságaik

A

saját

testen

való

tájékozódástól,

tapasztalatok összegzése. A gyakorlatban

- Geometriai alakzatok létrehozása.

megfigyelt tulajdonságok megnevezése, a

- Geometriai alakzatok tulajdonságainak

lényeges

jegyek

kiemelése.

A

látottak

megfigyelése, a tulajdonságok szerinti

elemzése, összehasonlítása, a különbségek

csoportosítása.

felfedezése. A térelemek szintézise, síkban

- Geometriai alakzatok megnevezése, rend-

történı leképezése. A térelemek síkban

szerezése megadott szempontok alapján.

megadott tulajdonságainak transzformálása, a

- Síkbeli helyzetek megfigyelése, megfogalmazása, létrehozása.

megadott

tulajdonságok

alapján

a

sík

elképzelése.

- Térbeli helyzetek megfigyelése, megfogalmazása, létrehozása. - Síkidomok rajzolása szabadkézzel. - Térelemek tulajdonságai, térelemek kölcsönös helyzete. - Síkidomok transzformációjának megfigyelése négyzethálón, és az eredmény. - A geometriai alakzatok elemzése az alkotó elemek szerint. - A kerület és a terület fogalmának elıkészítése lefedéssel, a felszín fogalmának elıkészítése, testek építése a testhálók segítségével.

322



f) Gyakorlati mérések, mértékegységek, számítások - Folytonos, majd diszkrét mennyiségek összehasonlítása, összemérése. - Mérés választott mértékekkel (arasz, lépés, marok, pohár ..) késıbb mértékegységekkel (hosszúság, tömeg,őrtartalom..). - Tájékozódás térben és idıben. - A lemért mennyiségek felbontása kisebb

A mennyiségek összehasonlítása, folytonos, majd diszkrét mennyiségek összemérése. A tájékozódási képesség fejlesztése térben, idıben és a mennyiségek között a gyermek ismereteihez

igazodva.

„Láthatatlan”

mennyiségek

elképzelése,

cselekvéshez,

történéshez

egységekre. - Adatleolvasás, adatrögzítés. - A távolság, a mennyiség és az idıtartam változásának érzékelése, következtetések

főzıdı

megfogalmazással.

A mértékegységek analízise és szintézise, a mérés

rendszerének

mértékegységek

közötti

megértése,

a

„átjárás”.

Az

ismeretek alkalmazása sok eszközzel való

levonása. - A mérés kiterjesztése a síkok meghatározására lefedéssel, rajzzal, számolással. - Kisebb mértékek beváltása nagyobb

megsegítéssel

a

legegyszerőbb,

konkrét

feladatokkal, majd az eszközök fokozatos elhagyásával. A feladatok tudatos végzése.

mértékekre, következtetések levonása. - A mérés kiterjesztése a terek mérésére egységkockákból, majd számítással. - A mértékegységek összehasonlítása, összefüggések megállapítása. - Szakmaorientált feladatok végzése. g) Szerkesztések - Derékszögő vonalzó és körzı használata

A finommotorika, a térlátás, a szem-kéz koordináció fejlesztését igénylı gyakorlatok,

különbözı helyzető szakaszok, négyzet,

a

szerkesztéssel

téglalap, illetve különbözı sugarú körök

helyzetének érzékelése, fogalmi ismeretének

rajzolásához.

alapozása.

A

- Tükrözés eszközökkel, kicsinyítés, nagyítás eszközök négyzethálón. - Térelemek rajzolás, másolása, tükrözése négyzethálón. - Térelemek, síkidomok szerkesztése, transzformálása.

kapcsolatos

szerkesztéshez készségszintő

térelemek

szükséges használata.

Leképezés analógiák segítségével, majd az alkotás,

a

Fegyelmezett

problémamegoldás

szintjén.

munkavégzés,

figyelem-

koncentráció, pontos végrehajtás a gyakorlás folyamán.

323



- Kerület mérése körzıvel, majd számítással.

Az ismeretek alkalmazása, algoritmusok

- Terület mérése szabványegységekkel, majd

pontos betartása, önszabályozás, önirányítás.

számítással. - Testek hálózatának rajzolása négyzethálós papíron, majd szerkesztéssel. - Testek vetületének rajzolása. h) Összefüggések, függvények, sorozatok - Összefüggések felismerése, kifejezése rajzzal, jelekkel, személyek, tárgyak, helyzetek, geometriai kapcsolatok, a halmazok számossága között. - Relációk megfogalmazása, párosítás. - Ciklikus sorok, növekvı-csökkenı számsorok folytatása. - Jelölések használata, elemek egymáshoz rendelése. - Szabályjátékok logikai készlettel, számokkal, alkalmazása számolási mőveletekkel. - Állandó különbségő sorok folytatása egykét, majd változó különbséggel. - Egy- és kétbemenetelő táblázatok kiegészítése a felismert szabály szerint. - Hiányos sorozatok kiegészítése.

A tulajdonságok kiemelése, a tulajdonságok összehasonlítása, a különbségek felismerése. Megadott szempont szerint összefüggések keresése a látszólag különbözı dolgok között. A gondolati cél, szándék megismerése, feltárása,

következtetés

az

ok-okozati

összefüggésekre, cselekvéssorok folytatása. Az azonos típusú feladatok végzése, a gondolatmenet

ismétlése,

törvényszerőségek megfogalmazása,

az

levonása.

általános Szabályok

feladatmegoldás

egy-,

majd többféle módon. Összefüggés feltárása, megoldási

alternatívák

felismerése.

Több elem bevonásával történı összefüggéskeresés,

az

ismeretek

rendszerezése,

a

függvényszerő gondolkodás kialakítása.

- Szabályok leolvasása nyíldiagramról. - Relációk a racionális számok körében. - Hányados-sorozatok megadott szabály szerint, majd a szabályok felismerésével, a sorozat folytatása. - Kapcsolatok megfogalmazása szöveggel, nyitott mondattal,táblázattal, grafikonnal. - Adatkiegészítés, adatpárok, egyenes arányosság ábrázolása derékszögő koordinátarendszerben.

324



- Függvények jellemzése grafikonok segítségével. i)

Valószínőség, kombinatorika, statisztika - Események megfigyelése, adatok győjtése, rendszerezése a közvetlen környezetbıl. - A biztos, a lehet és a lehetetlen megkülönböztetése, értelmezése. - Statisztikai adatok értelmezése oszlopos diagramról való leolvasással, a koordinátarendszer értelmezése helymeghatározással. - Események gyakoriságának megfigyelése,

A tapasztalatok győjtése alapján kérdések megfogalmazása. Az

ítélıképesség

fejlesztése.

Több

valóságelemet tartalmazó statisztikai adatok győjtése, következtetések. A biztos, lehet és a lehetetlen megtapasztalása, szabályjátékok. Hagyományos és új logikai játékok, a kombinatorikus

gondolkodás

fejlesztése.

A statisztikai adatok győjtése, értékelése, a valóság objektíve megismerése.

összehasonlítása, következtetések levonása a valószínőség megállapítására. - Gyakorlati feladatok, átlagszámítás.

3.6.3.4. Ember és társadalom. Történelem és társadalmi ismeretek A mőveltségi terület középpontjában az ember világa áll. A múlt kiemelkedı történelmi eseményeinek, történelmi személyiségeinek megismerése hozzájárul a nemzeti és az európai identitástudat kialakulásához, elmélyítéséhez. A társadalmi ismeretek tartalmai sokoldalúan tárják a tanulók elé a szőkebb és tágabb közösségben élés lehetıségeit. A tanulókat hozzásegíti ahhoz, hogy tájékozódni tudjanak a körülöttük lévı társadalmi, gazdasági, politikai jelenségek között. Lehetıséget kapnak a legalapvetıbb társadalmi tevékenységek, a legfontosabb állampolgári ismeretek elsajátítására. A tartalmak elsajátításakor figyelembe kell venni a tanulók gyógypedagógiai-pszichológiai jellemzıit, ezért elınyben kell részesíteni a sajátélményő tevékenységeket. A személyes élmény segíti annak a belátását is, hogy a jelen eseményei nagymértékben a múlt eseményeinek eredményei, és mai életünk hatást fog gyakorolni a jövı nemzedékek sorsára is, azaz a történelemnek, a társadalom eseményeinek mi magunk is részesei vagyunk. A fejlesztés kiemelt területként kezeli a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelést, a szociális érzékenységet, az értékvédı magatartás kialakítását, a környezetért érzett felelısséget. 325



A mőveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai -

Az idıészlelés fejlesztése, az emberöltı, az évtizedek, évszázadok, évezredek megértése.

-

Az idı múlása és a korok emberének, társadalmának, környezetének változása, összefüggések felfedeztetése.

-

Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelésének, az információgyőjtés technikájának fejlesztése.

-

A tér és idı kapcsolatainak bemutatása, ezek felfedeztetése.

-

A kommunikációs képességek fejlesztése.

-

A képzelet, a kreativitás alakítása, fejlesztése.

-

Tapasztalatok szerzése a valós, a lehetséges és a lehetetlen megítéléséhez, a valóság és a fikció közötti különbség érzékeltetése, szemléletes bemutatása.

-

A megtartó emlékezet, az akaratlagos figyelem fejlesztése.

-

Az önálló tanulás képességének fejlesztése.

326



A Történelem és társadalmi ismeretek nagyobb témakörei és fejlesztési feladatai Témakör

Fejlesztési feladatok Ismeretszerzés

a) Környezetünk történelmi és társadalmi jellemzıi A családi, az iskolai közösség múltja, története, jelene. A lakóhely jellemzıi, értékei, a helyi közösségek. Hazánk Európában és a nagyvilágban.

tárgyak,

személyes

épületek,

beszélgetésbıl,

képek

közvetlen

megfigyelésébıl. Régen és ma érzékelése, események beazonosítása saját élménybıl. A saját szerep, a saját feladat, a saját felelısség

felismerése.

közösségekben

való

A

különbözı

létezés

formáinak,

lehetıségeinek ismerete. Az idıben végbemenı, egymást követı b) A múlt történelme és társadalmai

változások

folyamatának

Tájékozódás

az

érzékeltetése.

idıszalagon,

térképen,

A történelem nagy korszakainak, a

összefüggések felismerése, megfogalmazása

jellemzı társadalmak életének, a magyar

egyre nagyobb önállósággal. Ismeretszerzés

nép történelmi múltjának - fontosabb

a szabadság, felelısség, emberi helytállás

eseményeinek, kiemelkedı személyiségeinek - megismerése.

jelentıségérıl. Történelmi

események

okainak

és

következményeinek elemzése fokozatosan csökkenı segítségnyújtás mellett. c) Korunk történelme és társadalma A

demokratikus

intézményrendszer

kialakulása. A mai magyar társadalom. Az állam, az önkormányzatok mőködése. Állampolgári jogok és kötelességek. A gazdaság, a munka világa.

Beszámoló,

vázlatkészítés

a

tömeg-

kommunikációs eszközök felhasználásával. Elemzések tanári segítséggel. Költségvetési, gazdálkodási

ismeretek

költségvetéstıl

az

a

családi

államháztartásig.

A

munkavállalás gyakorlata.

327



3.6.3.5. Ember a természetben A mőveltségi terület természettudományos nevelést alapoz meg. A nevelés-oktatás során lehetıség nyílik tapasztalatok, korszerő - a gyakorlatban is felhasználható - ismeretek átadására az anyagokról, a természeti környezet kölcsönhatásairól, folyamatairól. A mőveltségi terület tudatosítja a tanulókban, hogy az ember része a természetnek, így felelıs a természeti környezetért, az emberiség jövıjéért. Formálja gondolkodásmódjukat, a természethez, a családhoz és önmagukhoz való viszonyukat, felkészíti arra, hogy a megszerzett ismereteket miként alkalmazzák a tanulásban, az önálló életvezetésben. A tanulók ismeretelsajátításában a természeti-környezeti világ elemi megismerésének lehetısége tőzhetı ki célul. Ugyanakkor nagyobb hangsúlyt kap a szemléletformálás, a természethez való pozitív viszonyulás megteremtése, az egyén és a társadalom számára fontos konstruktív magatartás- és viselkedésformák elsajátítása. E területen szerzett mőveltség fontos eszköze az egészséges életmóddal, életvitellel, környezettudatos viselkedéssel kapcsolatos szabályok elsajátításának is.


Figyelem, emlékezet fejlesztése, a kíváncsiság, az érdeklıdés felkeltése.

-

Kérdésfeltevés, kérdések megfogalmazásának tanítása.

-

A kommunikációs képességek és készségek fejlesztése.

-

A térérzet alakítása, megerısítése, viszonyszavak pontos használata, az idı múlásának érzékelése, felfogása, a változás - idıben, térben - észlelése, értelmezése.

-

A gondolkodási funkciók, mőveletek fejlesztése.

-

Szokások, szokásrendszerek kialakítása.

-

A tanulási szokások (megfigyelés, vizsgálódás, lejegyzés, feladatmegoldás, értelmezés, irányított ismeretszerzés) kialakítása, megerısítése.

328



Az Ember a természetben mőveltségi terület nagyobb témakörei és fejlesztési feladatai I. Környezetismeret - bevezetı és kezdı szakasz

Témakör a) A természet vizsgálata. Tájékozódás az élı és élettelen természetrıl - Egyszerő megismerési módszerek elsajátítása: megfigyelés, megismerés. - Az érzékszervek bekapcsolásával becslés,

Fejlesztési feladatok Tájékozódás a tudományos megismerésrıl

- Érdeklıdés, motiváció felkeltése, inspiráció a kérdésfeltevésre. - Egyszerő, játékos megfigyelések,

mennyiségek mérése, elemi kísérletezés,

összehasonlítások, csoportosítások,

kérdésfeltevés.

elképzelések, hiedelmek megfogalmazása.

- Test és anyag. Anyagfajták különbözıségei - anyagnevek. Anyagok a hétköznapi életben - csoportosításuk megtapasztalható

- Egyszerő becslések, mérések. - Jellemzık számbavétele, változás felismerése.

tulajdonság szerint. Anyagfajta és használat - Elemi képi és szöveges információk közötti összefüggés felismerése. - Halmazállapotok bemutatása: folyékony -

értelmezése irányítással, segítéssel. - Anyagok és halmazállapotok

szilárd - légnemő. Konkrét halmazállapot-

megkülönböztetése a hétköznapi élet

változások megtapasztalása.

példáival.

- Élı és élettelen összehasonlítása. Életjelenségek. - Az élılények egyszerő csoportba sorolása: állat, növény, gomba. Ismerkedés példákon

- Az élılényekkel kapcsolatos fogalmak gazdagítása, csoportokba sorolás, életmőködés felfedeztetése konkrét példákon.

keresztül növényi fajtákkal és állati fajok-

- Az élılények érzékelhetı jegyeinek

kal - konkrét tapasztalatokból kiindulva az

megállapítása - összehasonlítások,

ember környezetében elıfordulókkal.

elvonatkoztatások.

b) Tájékozódási alapismeretek - A térérzet tudatosítása - egyszerő téri és idıbeli reakciók felismerése, megnevezése.

Tájékozódás az élettelen természetrıl - Tájékozódás a térben - térérzet megerısítése, irányok, távolságok,

- Tájékozódás a közvetlen környezetben.

hosszak, nagyságrendek becslése, mérése -

- Ismerkedés a természet könnyen megfi-

meghatározása.

gyelhetı, érzékelhetı ciklusaival a minden-

- Tapasztalatok, ismeretek győjtése a

329



napok szintjén: napszakok, évszakok, a hét

természet könnyen megfigyelhetı és

napjai.

felfogható ciklusaival kapcsolatban; a

- A mozgásban megnyilvánuló állandóság (periódusok, ciklusok, szekvenciák) és a változások felfedezése egyszerő példákkal. - Lakóhely és környéke: megtapasztalható, megfigyelhetı felszíni formák. - A valóság és annak ábrázolása bemutatással. - Világtájak, az iránytő. - Egyszerő megfigyelések a Nap járásáról.

mindennapok idıviszonyai. - A helyváltoztatás és az eltelt idı kapcsolat a saját történéseire, életterére vonatkoztatva. - Állandóság és változás felfedezése irányítással, egyszerő példákkal. - Elemi tájékozódás a közvetlen környezetben, a szőkebb lakótérben, lakóhelyen. - Elemi ismeretek a földrajzi környezetrıl konkrét tapasztalatokból merítve.

d) Testünk és egészségünk - Az ember testrészei. Érzékszervek és védelmük. - A mozgás, a táplálkozás, a tisztálkodás, az öltözködés szerepe az ember egészségének megırzésében. - Önellátási, egészségóvó szokások megerısítése. - Egészséges életkörülmények - a környezetünk állapota. - A születéssel, az egyedfejlıdéssel

Tájékozódás az életrıl - Az élı és élettelen közötti különbség, az életjelenségekhez kötött élet-értelmezés elemi ismeretei. - Az ember testrészei, érzékszervei - példák, konkrét tapasztalatok győjtésével. - Törekvés az ember számára fontos egészségmegırzı szokások elsajátítására: egészséges táplálkozás, tisztálkodás, mozgás. - Néhány könnyen felfogható példa a

kapcsolatos elemi ismeretek (a gyermeki

környezetnek az ember egészségére

elképzelések, elızetes tudások felszínre

gyakorolt hatásáról.

hozása). - Betegségek - gyermekbetegségek -, fertızı betegségek saját élettapasztalat szerint.

- Gyermek- és fertızı betegségek, orvosi ellátás a saját tapasztalat alapján - a történtek elemzése, tudatosítása.

- Egészségvédelem, orvosi ellátás.

330



II. Természetismeret - alapozó szakasz

Témakör


a) Az élı és élettelen természet ismeretei

Tájékozódás a tudományos megismerésrıl

- Az anyag legfontosabb tulajdonságai szerinti csoportosítás. - Az anyagok kölcsönható képessége: a hıhatás, a mechanikai hatás, a gravitáció. - Az égés, a fényjelenségek értelmezése példákkal. - Halmazállapot-változások kísérleti megfigyelése, összekapcsolása az idıjárási jelenségekkel. Ismerkedés konkrét, hétköznapi folyamatokban az energiával, az energiahordozók jelentıségével a hétköznapokban. - Az élı természet - az ember

- Rendszeres megfigyelés, vizsgálódás. - Egyszerő becslés, mérés elvégzése, önállóan és csoportban is. - A tapasztalatok megfogalmazása segítséggel. - Különféle információhordozók használata csoportmunkában - irányítás mellett. Tájékozódás az élı és élettelen természetrıl. - A használati tárgyak anyagainak felismerése, az anyagfogalom biztos használata. - Egyszerő játékok, kísérletek a kölcsönhatásra, hı, fény terjedésére, mágnesességre. - A hétköznapi folyamatokban elıforduló

kulturkörnyezete. Termesztett növények:

energiafajták és energiahordozók

szántóföld, zöldségeskert, gyümölcsös.

bemutatása példák segítségével.

Házi és házkörüli állatok. Állatvédelem. - A hazai tájak életközösségei: erdık,

- Az élıvilág változásának bemutatása. - Az ember kulturkörnyezetének

mezık-rétek, vizek-vízpartok

értelmezése a növénytermesztésben, az

életközössége. Természetvédelem, nemzeti

állatok nevelésében.

parkok.

- Konkrét példák az életközösségek bemutatása során. - Az életközösségekben mőködı kapcsolatrendszer érzékeltetetése jól megtapasztalható példákon keresztül.

331



Témakör


b) Földrajzi - környezeti alapismeretek

Tájékozódás a közvetlen földrajzi környezetben

- Az idıjárás elemei: a napsugárzás, a hımérséklet, a szél, a csapadék fogalma. - Halmazállapot-változások a természetben. A víz körforgása. - Az éghajlat fogalma. - A felszínformák. Folyóvizek, állóvizek. - Térképi alapismeretek. Tájékozódás Magyarország domborzati térképén.

- Egyszerő megfigyeléseken, tapasztalatokon alapuló idıjárás megfigyelés, a változások értelmezése. - Alapvetı mérések elvégzése, a folyamatokban megmutatkozó oksági kapcsolat felismerése tanári irányítással. - Az idıjárás és a halmazállapot-változás közötti kapcsolat felfedezése segítség mellett. - Tapasztalatok győjtése a környezet felszíni formáiról. - Ismeretek a térképi ábrázolásról, egyszerő tájékozódási gyakorlatok a térképen. - Képi információk, rövid, szemléletes leírások felhasználásával a földrajzi, domborzati, térképi elsıdleges képzetek kialakítása.

332



III. Természetismeret. A biológia, fizika, kémia ismeretei - fejlesztı szakasz

Témakör

a) Biológiai ismeretek Az élılények csoportjai Távoli tájak természetes életközösségei - Élılény és környezete. - Életközösségek szervezıdése, táplálkozási


Ismeretszerzés, tanulás - Nagyobb önállóság a megfigyelésekben, vizsgálódások, egyszerő kísérletek,

kapcsolatok, táplálkozási szintek.

mérések végzésében; páros, csoportos

- A trópusi esıerdık földrajzi helye,

feladatok az információszerzésben, az

életfeltétele, életközössége. - A szavanna életközössége - példák segítségével. - A tajga kiterjedése, életfeltételei, életközössége példákkal.

információhordozók kezelésében segítségadás mellett. - Vázlatok, rajzok, feljegyzések készítése. - Szóbeli, írásbeli beszámolás, egyszerő leírás, jellemzés.

- A tundra földrajzi helye, éghajlata, életfeltételek. A sarkvidékek jellemzı élılényei.

Tájékozódás az élı természetrıl

- A tenger, mint élıhely. A nyílt vizek élıvilága.

- Az élıvilágról szerezhetı információk jelentısége, kíváncsiság, érdeklıdés

A növényi sejt és szövet. A növény anyagcsere folyamata és szaporodása.

felkeltése. - Az egymásrautaltság, a kapcsolatrendszer felfedezése az élılények együttélésében.

- A növényi és az állati sejt összehasonlítása. Példák az állati sejtre, szövetek felépítésére. - Az állatok táplálkozása, mozgása, légzése, szaporodása a szárazföldi, a vízi életformában.

- Az élıvilágban mőködı egyensúly szerepének bemutatása az életbıl vett példákon keresztül. - Ismeretek bıvítése az életjelenségek körében - növények, állatok tekintetében. - Az életközösségek leírására vonatkozó módszerek elsajátítása - algoritmusok, analógiák alkalmazása.

333


Az emberi test mőködése és egészsége - Az emberi szervezet felépítése: a bır, a mozgás, a keringés, légzés, kiválasztás, szaporodás, az idegrendszer. - Az érzékszervek. - Az egyes szervek, szervrendszerek fontosabb, gyakoribb betegségének megelızése, gyógyítása. - Gyógymódok. - Az egészség és a környezet összefüggései. - A szennyezı anyagok, óvatos bánásmód megismerése. - A saját test változásának ismeretei. - Hasznos és káros szenvedélyek, szenvedélybetegek.


Tájékozottság az emberi szervezet mőködésében - Ismeretszerzés saját szervezete mőködésérıl, felépítésérıl megfigyelések, vizsgálódások, konkrét tapasztalatok segítségével. - A saját és mások tapasztalatainak elemi szintő értelmezése, egyszerő következtetések. - A gyakoribb betegségek megelızése, a gyógyítás mindenki számára elérhetı módozatainak ismerete, a környezet és az egészség közötti kapcsolat felismerése, az emberi szervezetet veszélyeztetı anyagok hatásainak megismerése. - Önismeret, önelfogadás, egészségmegóvás készségének fejlesztése.

b) Fizikai ismeretek A mozgás kísérleti vizsgálata A mozgás mérése, mozgásállapotváltozások - Egyszerő kísérletek, tapasztalatok a tehetetlenség megnyilvánulására. - Az erı, a súly értelmezése. Erı a két test közötti kölcsönhatásban - a munka értelmezése. - Egyszerő gépek és használatuk a mindennapok gyakorlatában. - A hımérséklet mérése. A testek felmelegedése, a hıtágulás jelenségei a mindennapokban. - A halmazállapot-változások hétköznapi példákkal.

Természettudományos megismerés

- Fokozódó igény és kíváncsiság a kísérletezés, a vizsgálódás, a folyamatok megértése iránt. - Gyakorlottság megteremtése az ábrák értelmezésében, az eszközök mőködésének megértésében, egyszerő szóbeli, írásbeli leírásában. - Változások felismerése, okok keresése irányítás mellett. - A háztartás, a környezet ismert és használt egyszerő gépeinek mőködtetése, a fizikai ismeretek alkalmazása a mőködtetés során.

334

Györffy István Általános Iskola Karcag - Energia, energiamegmaradás észlelése egyszerő példákon. - A nyomás értelmezése egyszerő kísérletek

Helyi Tanterv Alsó tagozat - A fizika és a többi természettudomány közti szoros kapcsolatot felismerése tanári irányítással.

alapján. Nyomás folyadékokban kísérletekkel, vizsgálódásokkal történı értelmezés. - Közlekedıedények mőködése egyszerő kísérlettel. Gyakorlati példák a közlekedésbıl, a saját környezetbıl a gázok nyomására. - A felhajtóerı, úszás, lebegés, elmerülés megfigyelése. - c) Kémiai ismeretek

Természettudományos megismerés

- A kémia, mint tudomány. - Felfedezık, kutatók, tudósok. - Az anyagok csoportosítása - természetes anyagok, vegyipari termékek.

- Az ismeretszerzés iránti igény felkeltése, fenntartása. - Gyakorlottság az önálló kísérletezésben az

- Szervetlen és szerves anyagok.

egyszerő ártalmatlan anyagok, folyamatok

- Változások jellemzıi: fizikai és kémiai

megfigyelésénél.

változás. - Keverék és vegyület. Oldás, a víz mint oldószer. - Az égés feltételei. Az oxidáció. Gyors és lassú égés. Belsı energia. - Nem fémes elemek - a víz, a levegı -, hidrogén, oxigén, klór, nitrogén megismerésük kísérletek útján. - Nem fémes elemek és vegyületeik - szén, gránit, gyémánt. - Fémes elemek: vas - vasgyártás, acél,

- Gyakorlatot szerezni a lényegkiemelésben, csoportosításban, összehasonlításban, az elemzésben. - Ismeretek szerzése a környezetben elıforduló anyagokról, biztonságos, szakszerő használatukról a hétköznapokban. - A környezetszennyezés káros következményeinek megértetése, szokásrend, viselkedésrend megerısítése. - A tudatosság erısítése az életvezetésben,

alumínium, arany, ezüst, réz. Korróziós

az egészségük megırzésében, a

jelenségek a mindennapokban -

háztartásvezetésben.

korrózióvédelem.

335



- További elemek, szervetlen anyagok a természetben: nátrium, kálium, kalciumkarbonát. - Szervetlen tisztítószerek: hipo, sósav. Mosószerek a háztartásban. - Környezeti kémia: energiagazdálkodás, az emberi szervezet energiahordozói zsírok, szénhidrátok, fehérjék (egyben építıanyagok). - A levegıszennyezés, a víz szennyezése, szennyvíz, hulladékok, csomagolóanyagok.

336



IV. Természetismeret. A biológia, fizika, kémia ismeretei - megszilárdító szakasz

Témakör


a.) Biológiai ismeretek Az ember szervezete és egészsége

Tapasztalatok az emberi szervezet

- A hormonok szerepe az emberi szervezet

mőködésérıl, egészségérıl

szabályozásában, a hormonhiány vagy -

- Példákon keresztül felismertetni az ember

túltermelés következményei. - A pajzsmirigy, a hasnyálmirigy, a mellékvese legfontosabb hormonjai. - Hormonok az ivari mőködés szabályozásában. - Az emberi szexualitás. Párkapcsolat: fogamzásgátlás, genetikai tanácsadás,

szabályozó szervrendszerének mőködését; megismertetni a tanulókat nemi szervek egészségét biztosító személyi higiénés tennivalókkal; vélemények, tapasztalatok győjtése az abortusz társadalmi megítélésérıl. - Felhívni a figyelmet az anya terhesség

családtervezés, terhesség. Az embrió

alatti életmódja és a születendı gyermek

fejlıdése, a szülés, csecsemıápolás. A

egészségi állapota közötti összefüggésre.

felnıttek szerepe, felelıssége a gyermek egészséges felnevelésében. - Az immunitás. Védıoltások.

- Megismertetni a korán kezdett nemi élet veszélyeit. - Szituációs, kommunikációs

- Vércsoportok.

szerepjátékokon át bemutatni a

Környezet- és munka-egészségtani ismeretek - Az egészség megırzése a családban:

kockázatos, veszélyes viselkedési módok

szőrıvizsgálatok, rendszeres fogászati szőrés, háziorvosi ellátás. - Egészséges életvezetés: mozgás, táplálkozás, pihenés, tisztálkodás.

elkerülését, élethelyzetek megoldását; elsajátíttatni az egészségmegóvás szabályait, az egészségügyi intézmények használatát, a gyógyszerfogyasztás és kezelés szabályait.

- Az egészséget veszélyeztetı szokások, káros szenvedélyek: a dohányzás, alkoholizmus, kábítószerek. A felelıtlen szexuális kapcsolatok veszélyei, az AIDS. - Feszültségek, konfliktusok a családban. - A leggyakoribb betegségek tünetei. Házi betegápolás orvosi ellenırzés mellett.

337



- Fertızı betegségek, járványok. - Idıs ember a családban. - A gyógyszerek tárolása, kezelése, használatuk szabályai. - Egészségügyi intézmények: háziorvos, szakorvos, szakrendelés, kórházi ellátás. - Az egészségbiztosítás rendszer, társadalombiztosítási ellátásra való jogosultság. b.) Fizikai ismeretek Fény- és hangtani ismeretek - A fény tulajdonságai. - A fény visszaverıdése síktükörrıl és gömbtükörrıl. A fénytörés. - Fénytani lencsék, optikai eszközök. - A színek. - A hang jellemzıi. A hang terjedése hullámmozgás. A hallószerv védelme. - A hangszerek fizikája. Elektromos alapjelenségek. Az anyag részecskéi, szerkezetük - Az elektromos töltés kísérleti megfigyelése. - A testek elektromos állapota. - Az elektromos áram, az áramkör - tanári demonstrációval. - Fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása. - Az elektromos felszültség elemi fogalma. - Az elektromos munka és teljesítmény.

Tapasztalatok a fizikai folyamatokról - Tapasztalatokon alapuló tudásbıvítés az anyagokról. - A gondolkodási képesség, a gondolkodási mőveletvégzés fejlesztése. - A megfigyelı, kísérletezı, problémafelismerı, összehasonlító, cselekvési, döntési és önálló tanulási képesség alakítása. - Az iskolai kísérletekben tapasztaltak összekapcsolása a mindennapok történéseivel. - A fizika társadalmi hasznosságának felismertetése. - A fizikában tanultak széles körő kiterjesztése az ember egészségének és környezetének védelmére, a károsító tényezık, hatások megelızésére. - A modern fizikatudomány eredményeinek, de veszélyeinek is ismerete.

- Az elektromos ellenállás. - Az elektromos és mágneses mezı kölcsönhatásai.

338



- Az elektromágneses indukció gyakorlati alkalmazása. Elemi atomfizikai ismeretek - Mivel mőködik az atomerımő? - Miért pusztít az atombomba - Miért veszélyes a sugárzás? Káros és hasznos sugárzások. - Sugárvédelem. c.) Kémiai ismeretek Anyagszerkezeti ismeretek - Anyagszerkezet és periódusos rendszer

Tájékozottság az anyagokról és felhasználásukról - Tudatosság a célirányos

értelmezése. - Környezetünk néhány fontos anyaga: a víz, a levegı, szénmonoxid, kéndioxid a

megfigyelésekben, elemzésben, az adatok lejegyzésében. - A tanuló fejlettségének megfelelıen a

levegıben. - Az üveg és az építıanyagok.

jelenségek, folyamatok közötti

- Háztartási vegyszerek és használatuk.

hasonlóság, különbség észrevétele,

A szerves kémia - Szerves vegyületek, anyagok és felhasználásuk: szén.

megfogalmazása szóban és írásban a tanult szakkifejezések használatával. - Példákon keresztül bemutatni, hogy a

- Szénvegyületek, kıolaj, alkohol.

kísérletekben realizált elméleti ismeretek

- Fontosabb természetes szénvegyületek:

miként vannak jelen a mindennapokban.

szénhidrát, szılıcukor, répacukor. - Tápanyagaink: olajok, zsírok, fehérjék, vitaminok.

- Felismertetni a kémiai ismeretekhez kapcsolódó környezeti problémákat. - A háztartási szerek használatával,

A mőanyagok - A természetes és a mesterséges mőanyagok

tárolásával kapcsolatos elıvigyázatossági szabályok megismerése.

csoportjai.

339



3.6.3.6. Földünk és környezetünk A Földünk és környezetünk mőveltségi terület ismereteket nyújt a tanulóknak a lakóhelyükrıl, a hazájukról. A hazai az európai földrajzi környezetbıl kiindulva lineárisan táguló térben szerezhetnek elemi ismereteket a távoli földrészekrıl és a bolygókról. A mindennapokban is jól használható gyakorlati példákon és tapasztalatokon keresztül sajátíthatják el a földrajzi térben történı eligazodás alapvetı eszközeit, módszereit. Az egyszerő, elemi földrajzi ismeretek átadása, az általános és a speciális képességek fejlesztésére, a specifikumokra figyelve történik - a habilitációs, rehabilitációs célokat, feladatokat hordozva.


A

gondolkodási

funkciók

fejlesztése:

megfigyelés,

elemzés,

összehasonlítás,

elvonatkoztatás, problémafelismerés, ok-okozat összefüggés meglátásának képessége. -

A rövid és a hosszú távú figyelem és emlékezet fejlesztése.

-

A rész-egész viszony a valóságban, a térképi ábrázolásban. A valóság és térkép összefüggéseinek felismerése.

-

Biztos tájékozódás megteremtése a közvetlen térben. Tájékozódás biztonsága a síkban, a jelek, a szimbólumok világában.

-

Tájékozódási feladatok, téri viszonyok felismerése, megértése; valamely tárgy, objektum tényleges és viszonylagos helye, helyzete.

-

Az idı észlelés fejlesztése. Idırend, periódus a természetben, a folyamatokban.

-

Kommunikációs képességek - kérdezni tudás, szakkifejezések használata.

-

Tanulási szokások megerısítése: térképek, információhordozók használata, önálló ismeretszerzés egyszerő szövegbıl, a tankönyv, a feladatlap, munkalap használata.

340



A Földünk és környezetünk mőveltségi terület nagyobb témakörei és fejlesztési feladatai Témakör a) Ismeretek a térképrıl - A térkép és a valóság. Domborzati, közigazgatási és tematikus térkép. - Tájékozódás a földgömbön, a világtérképen. b) Ismeretek a hazáról és a lakóhelyrıl - A lakóhely természetföldrajzi adottságai. - Hazánk természeti, társadalmi, gazdasági jellemzıi.

Fejlesztési feladatok - Ismeretszerzés, tanulás - a földrajzi környezetben történı eligazodás képességének fejlesztése, információk szerzése, kezelése. - Tájékozódás a földrajzi térben és idıben. - Tájékozódás földrajzi-környezeti kérdésekben, folyamatokban. - Tájékozottság a hazai földrajzi-környezeti folyamatokban.

- A földrajzi környezet hatása a gazdálkodásra, a településre, az életmódra. - Nemzetközi kapcsolataink. - A magyar nép tájtörténeti tagozódása. c) A lakóhelytıl a bolygónkig

- Ismeretszerzés, tanulás - a jellemzı

- A Föld alakja.

természeti, társadalmi, környezeti

- Természetföldrajzi folyamatok.

összefüggések felfedezése, felismerése.

- Elemi ismeretek az éghajlati övezetekrıl.

- A hétköznapi életben felhasználható

- Kontinensek, óceánok.

földrajzi-környezeti tudás elemeinek

- Tipikus tájak, tájegységek és

elsajátítása, folyamatos gyarapítása.

jellegzetességeik. - Speciális térségek. Az egyes földrészek jelentısebb országai.

- Tájékozottság a földrajzi-környezeti kérdésekben. - Európa és más kontinensek, tipikus tájak,

- A Kárpát-medence és Európa.

természeti-társadalmi-gazdasági értékeinek

- Európa természet- és társadalomföldrajzi

megismerése.

képe. - Az Európai Unió. - A Kárpát-medence földrajza - természeti, gazdasági jellemzıi.

341


Témakör d) A Föld természetföldrajzi képe - A Föld természetföldrajzi képe. - A napfogyatkozás. A világ gazdasági és társadalmi képe - A világnépesség változása, települések


Fejlesztési feladatok - Tájékozottság a földrajzi térben a környezet anyagaiban - Tájékozottság a regionális és globális földrajzi-környezeti kérdésekben - a természetföldrajzi övezetesség társadalmi-

különbségei, változások a gazdasági

gazdasági életben való

folyamatokban.

megnyilvánulásainak felismertetése

- A társadalmi-gazdasági összefüggések felfedezése. - Globális környezeti problémák. Népesedési, élelmezési, egészségügyi

példákon keresztül. - A világgazdaság mőködésének a napi életünkre gyakorolt hatásai - példák segítségével.

gondok. Természetkárosítás, tájpusztítás. A fogyasztói társadalom veszélyei.

342



3.6.3.7. Mővészetek A mőveltségi terület olyan élményszerő ismeretek nyújtását állítja középpontba, melyek hozzájárulnak a képességek fejlesztéséhez, a harmonikus személyiség kialakulásához. Jellemzıje az értékközvetítés és értékırzés mellett az aktív befogadásra és alkotásra késztetés. Hozzájárul a szellemi, lelki tulajdonságok gyarapításához, az esztétikai fogékonyság, a fantázia, az érzékenység fokozásához. Az iskolai nevelés, oktatás rehabilitációs célú feladatainak megvalósításában kiemelt szerepe van a gyakorlati tevékenységeknek, mert általuk az ismeretek élményszerővé válnak, segítik a mélyebb megismerést, fejlesztik a kreativitást. A tevékenységek, az alkotások széles körő kínálata lehetıséget teremt az egyéni adottságok kibontakoztatására, a differenciális megvalósítására.


Önismeret,

önértékelés,

társas

kapcsolatok,

a

pozitív

alkalmazkodóképesség,

kapcsolatteremtı és együttmőködési képesség fejlesztése. -

Képzelet, kifejezıkészség, kreativitás fejlesztése.

-

Harmonikus mozgás kialakítása, fejlesztése.

-

A figyelemkoncentráció, a tartós figyelem és az emlékezet fejlesztése.

-

Az esztétikai érzékenység készségeinek alapozása, fejlesztése.

-

A térlátás fejlesztése, pontos képzetek kialakítása a valós térrıl, idırıl, az anyag, forma, funkció, szerkezet, szín, fény és mozgás viszonyairól.

-

A kommunikációs képességek fejlesztése szóban, ábrázolásban, befogadásban.

-

A finommotorika, a kreativitás, az eszközhasználati készség fejlesztése.

-

Az ismeretszerzési, a tanulási képességek fejlesztése.

-

Az érzékszervi tapasztalatszerzés fejlesztése, az érzelmi nevelés, érzékszervi kultúra gazdagítása.

343



A Mővészetek mőveltségi terület részterületei és fejlesztési feladatai Témakör Ének-zene - Az éneklési öröm felkeltése, a szép, kifejezı éneklés technikájának megismerése. Az értelmi, érzelmi kifejezés gazdagságának, az éneklés, a hangszeres

Fejlesztési feladatok - Az ének, a zene megszerettetése, a zenei kifejezıeszközök megismerése. - A ritmusérzék, a hallási figyelem fejlesztése. - A dalos játékokkal a téri percepció, a nagy

játék élményt nyújtó funkciójának

és finommozgások, a magabiztosság

bemutatása.

fejlesztése.

- A tanult ritmus, dallam, tempó és formai

- Az észlelés, a kifejezés képességének

elemek alkotó módon történı felhasználá-

fejlesztése; a hangzó zene és a kottakép

sa, értelmezése, együttes megszólaltatása.

megfeleltetése egymásnak.

- A zeneirodalom értékes alkotásainak meg-

- A daltanulással, közös énekléssel a

ismerése, különféle zenetörténeti stílusok

kommunikációs, metakommunikációs

és korszakok jellegzetességeinek

képességek fejlesztése.

megfigyelése. - A melodikus hallás (egyszólamú dallam) a harmonikus hallás (együtthangzó zenei hangok) felismerése és reprodukálása. - A zenei élménybıl kiindulva a zene alapvetı összetevıinek: a ritmus, a dallam

- A szociális kapcsolatok erısítése az együttes énekléssel, mozgással, szerepléssel. - Saját képességeinek megismertetése, sikerélményhez juttatás, bátorítás önmaga fejlesztésének vállalására. - A kreativitás és a fantázia fejlesztése a

alkotóelemeinek jelölése, ezek felismerése

megismert zenei kifejezı eszközök

és csoportos megszólaltatása, különféle

felhasználásával.

zenei jelrendszerek megismerése.

- Térbiztonság, mozgásbiztonság, harmonikus mozgás fejlesztése mozgással, tánccal.

Dráma és tánc - Az énekes körjátékok, táncos kifejezési formák tanulásával a mozgás, az egyensúly- és térérzés, valamint, a ritmusérzék fejlesztése. A párral és a csoporttal történı együttmőködése gyakorlása, mozgásos önkifejezés, improvizáció gyakorlása.

- A csoportos játékok, mozgások együttes élményével az alkotó- és kapcsolatteremtı képességek kibontakoztatása. - A testi, térbeli mozgás, valamint az idı- és ritmusérzék, az énkép fejlesztése. - A fantázia, a koncentráció, az észlelés finomságának fokozása.

344

Györffy István Általános Iskola Karcag - Érzékelı, utánzó és memóriafejlesztı

Helyi Tanterv Alsó tagozat - Személyiségfejlesztés improvizációs

játékok. Népi mondókák, gyermekjátékok,

játékokkal, többféle kommunikációs

népszokások, dramatizált mesék.

helyzetben, elképzelt és valóságos

- Történetek, dramatizált elbeszélések,

helyzetek megjelenítésével.

népszokások földolgozása a dráma eszköztárával. Fantáziajátékok. Színházi, bábszínházi elıadás megtekintése. Vizuális kultúra - Az érzéki tapasztalás, a környezettel való

- A közvetlen érzékszervi tapasztaláson alapuló élmények biztosítása, feldolgozása a

kapcsolat erısítése, az anyagokkal való

környezetben, a lakóhelyen, a mőalkotások,

érintkezés tudatosítása.

a természeti látványok területén.

- A látás, hallás, a tapintás, a mozgás - a kéz célszerő mőködtetésének, a manuális készségek életkornak, fejlettségnek megfelelı fejlesztése. - A vizuális közlések felfogása, értelmezése. - A vizuális nyelv alapelemeinek - pont, vonal, folt, forma, szín, tónus tudatos alkalmazása a közlésben, az alkotásban. - Téri helyzetek, idıbeli folyamatok

- Az azonosságok, a különbségek tudatosítása. - Téri helyzetek leírása szóban, megjelenítése szabadkézi rajzban. - A mozgásélmény megfogalmazása, az idıbeli folyamatok, változások megfigyelése, tudatosítása. - Egyszerő közlı ábrák értelmezése. - Segítségadás a mővészeti alkotások

értelmezése, megfogalmazása,

szépségének, üzenetének befogadásához,

megjelenítése az oktatásban.

megértéséhez, átéléséhez.

- Mővészeti alkotások elemzése, a megértés, a feldolgozás segítése.

- A kezdeményezı, az alkotó magatartás kialakítása, fejlesztése.

- Alkotó kifejezés - a fejlettségnek megfelelı - Fokozott önállóság a feladatok mód és technika alkalmazásával. - Az átélt élmény megjelenítése dramatizá-

megoldásában - rutinok, készségek, jártasságok kialakítása, fejlesztése.

lással, reflektálás irodalmi, zenei, filmes él- - Változatos technikák alkalmazása az ményekre - gondolatok, érzelmek, hangulatok kifejezése a képi, a plasztikai mőfajokból tanult módszerek, eszközök alkalmazásával. - Használati tárgyak készítése, az anyag-

önkifejezésben, az alkotásban. - Tapasztalatok győjtése a természetes és a mesterséges környezetrıl. - Egyszerő tárgyak készítésének készségei, kifejezıeszközeinek megismertetése, az

345

Györffy István Általános Iskola Karcag forma-funkció egysége a tárgykészítésben. - A díszítı formálás elemei, mintái, csomagolástechnikák. - A tárgykészítés folyamata, gondolati és kivitelezési terv. - Az építészettel, a lakótérrel és berendezéssel kapcsolatos alkotó és elemzı tevékeny-

Helyi Tanterv Alsó tagozat anyag-funkció-forma egysége. - A tárgyhasználó és a fogyasztói magatartás alakítása. - Az egyéni ízlés, stílus érvényesítése a saját tárgy készítésében. - A tervezı, az alkotó, a konstruáló képességek fejlesztése.

ségek. Mozgóképkultúra és médiaismeret - A tanulók fejlettségének megfelelı

- A megfigyelés, a tájékozódás, a rendszerezés, a kommunikációs és

mősorok, illetve azok részleteinek

együttmőködési, a problémamegoldó és

csoportos/kiscsoportos megtekintése.

készség, képesség fejlesztése. - A mővészi alkotásokban megismert konfliktusok értelmezésével a toleráns, másokkal szemben empatikus személyiség kialakításának segítése. - Az életvezetés során adódó krízishelyzetek humánus kezelését szolgáló képességek fejlesztése.

346



3.6.3.8. Informatika A mőveltségi terület - igazodva az informális társadalmi elvárásokhoz - középpontjába a munkához, az életvitelhez kapcsolódó praktikus ismeretszerzést és készségfejlesztést állítja. A mindennapi élet szerves részeként jelenlévı informatikai ismeretek, illetve az informatikai ismerethordozók használatának készsége, az esélyegyenlıség megteremtése, az életvitel céljából is kiemelkedı jelentıségő. A tanulóinknak képessé kell válniuk az informatika eszközrendszerének alapvetı használatára. Ez ad lehetıséget számukra gyors, korszerő ismeretszerzésre, ügyintézésre.


Érzékszervi megismerések.

-

Térbeli, idıbeli tájékozódó képesség fejlesztése.

-

Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés mőveleteinek gyakorlása.

-

Szabályfelismerés, tervezı, rendszerezı, döntési képesség fejlesztése.

-

Csoportosítások, következtetések.

-

Algoritmikus és problémamegoldó gondolkodás fejlesztése.

-

A gyors, pontos, koordinált mozgásos reagálóképesség fejlesztése.

-

A figyelem, az emlékezet, az akarat, az alkotó képzelet fejlesztése.

-

Felismerı, rendszerezı képesség, szerialitás fejlesztése.

-

Analízis, szintézis.

-

Felismerı, rendszerezı képesség, szerialitás fejlesztése.

347



Az Informatika nagyobb témakörei és fejlesztési feladatai Témakör


a) Számítástechnika

- Ismeretek bıvítése, módszerek elsajátítása,

- A számítógép története, magyar vonatkozá-

eszközök és rendszerek használata.

sai;az elektronikus számítógépek fejlıdése. - A kalkulátor használata; Számítógépkezelési alapismeretek. Számítógép-kezelési alapismeretek - Operációs rendszer megismerése, futtatás, keresés, másolás; mágneslemez formázása. - A számítógépes információ tartalma, adat és jel közötti összefüggések.

- A számítógép mőködési elvének megértése, mőveletek alkalmazása a feladatok megoldásához. - Adatbázisok eszközszintő kezelése. - A folyamatok megértése. - Technológiák alkalmazása. - A rendszerek közötti átjárás problémamegoldás szintő használat.

Algoritmusok - Algoritmusok leírása szöveggel, rajzzal játékos számítógépes környezet

- A számítógépes technika felhasználása a tudás bıvítésére, kezdetben segítséggel, késıbb önállóan is.

alkalmazásával. - Egyszerő algoritmus kódolása, kipróbálása kész programokban. - Gyakori problémák algoritmusai. Dokumentumkészítés - Ismerkedés alapvetı dokumentumformákkal, szoftverekkel; ikonok használata, egyszerő szöveg- és rajzkészítés.

- A rendelkezésre álló eszközök célszerő használatának elsajátítása. - A technológiák megismerése az esztétikus alkotások készítéséhez. - Adatok győjtése a dok. tartalmának bıvítésére, pontosítására, színesítésére.

Adatkezelés - Az iskolai élet adatai, adatállományának elkészítése, az adatkezelés etikai szabályai.

- Eszközök, technikák mozgósítása az adatok győjtésében. - Adatbázisok megismerése, az etikai normák betartásának tudatosítása.

348

Györffy István Általános Iskola Karcag Táblázatkezelés - Kész táblázat gépbe vitele. - Adatmódosítás a táblázatban.

Helyi Tanterv Alsó tagozat - Az adatok célnak, feladatnak megfelelı feldolgozása. - Statisztikai adatok győjtése, bıvítése. - Becslések megállapítás, a következtetések összehasonlítása a valóssággal. - Helyi adatok összevetése országos adatokkal.

Számítógéppel segített problémamegoldás - Paraméterek változtatása: matematikához, fizikához kapcsolódó paraméterek közötti

- Egy adott probléma megoldásához a megszerezhetı ismeretek mozgósítása, segítséggel, majd önállóan.

kapcsolatok. Számítógépes hálózat - A számítógépes hálózat funkciója, információszerzés egyszerő

- A hálózat eszközként való használata ismeretek győjtéséhez, kapcsolatok építéséhez, problémák megoldásához.

keresıprogrammal. b) Könyvtárhasználati ismeretek Dokumentumismeret - Különbözı dokumentumfajták megismerése, csoportosítása. - Ismerkedés a könyvtári nyilvántartás számítógépes adatbázisaival; keresés kijelölt feladatra, dokumentum választása

- Gyakorlati problémák megoldása a dokumentumok készítésével. - Annak megtanulása, hogy a kész alkotások egy átlátható rendezett formában legyenek tárolva a késıbbi felhasználás, illetve a könyvtár bıvítése érdekében.

adott tantárgyi feladathoz. - Az osztály életével kapcsolatos dokumentumok létrehozása, nyomtatása. Általános könyvtárhasználati ismeretek - A szabadpolcos kézikönyvtár használata, lexikonok, enciklopédiák.

- Eligazodás a logikai rendben meglévı információforrások között, használatuknak megtanulása, szokások kialakítása.

- A betőrendes katalógus használata szerzı és cím szerint. - Az önálló könyvtári ismeretszerzés fıbb lépései, rendszerezése az aktuális érdeklıdéshez igazodva.

349



3.6.3.9. Életvitel és gyakorlati ismeretek A mőveltségi terület az ismeretek és fejlesztési feladatok tekintetében szintetizáló feladatot tölt be. Életmóddá, szokás-, viselkedés- és magatartásformává szervezi a fejlesztés kiemelt területeit, az ismeretek halmazát. A közvetlen környezetben szerzett tapasztalatokból kiindulva a technika, a társadalom, a munka világában történı pontosabb, tudatosabb eligazodást szolgálja. A tanuló egyediségének, megváltozott tulajdonság együttesének figyelembevételével kommunikációs

hozzájárul

az

kompetenciák

énkompetencia, kialakításához.

a

cselekvési,

A

a

szociális,

sérülésspecifikus

a

jegyek

figyelembevételével épít a NAT ezen mőveltségi területen megfogalmazott alapelveire, kiemelt fejlesztési területeire, fı témaköreire, feladataira.


A

gondolkodási

funkciók,

mőveletek

fejlesztése:

azonosságok,

különbségek,

csoportosítások, szabálykeresések, analógiák, felismerése, összefüggések megoldása, okokozat felfedezése. -

A problémafelismerı, a tervezı, alakító, konstruáló képesség fejlesztése, kíváncsiság, motiváltság ébrentartása.

-

A cselekvıképesség fejlesztése, önellátás, környezetellátás technikáinak elsajátítása, alkalmazása.

-

Motorikus

képességek

fejlesztése,

szabályozott

akarati

mozgások,

mozdulatok

továbbfejlesztése. A kar-kéz sebességének és ütemének alakítása. -

A munkához való helyes viszonyulás, az érzelem, akarat, kitartás céltudatos fejlesztése.

-

A reális énkép, önismeret kialakítása, távlati lehetıségek felismerése, az önfejlesztı magatartás elfogadtatása.

-

Szociális képességek fejlesztése.

350



Az Életvitel és gyakorlati ismeretek nagyobb témakörei és fejlesztési feladatai Témakör a) Egészség- és szabadidı-kultúra - Az ember életvitele, az egészséges

Fejlesztési feladatok - A saját élményen, tapasztalaton alapuló egészségmegóvás problémakörének

életmód, az életkornak, egészségi

felismerése, személyes lehetıség és szerep

állapotnak megfelelı korszerő táplálkozási

az életvezetésben, az egészség

ismeretek, szokásrendek.

megóvásában, életvezetési problémák

- Öltözködés, tisztálkodás, ön- és környezetellátó technikák, káros szenvedélyek és következményeik. - A szabadidı tevékenységei - sport, szórakozás, játék, mővelıdés, társas kapcsolatok.

felismerése a családi környezetben, a testilelki-szociális egészség megırzésében. - Az életmód és a munka világának összefüggései, az életmódból adódó problémák. - A szabadidı mint szükséglet, egyensúly a munka-tanulás-szabadidı szervezésében. - Információgyőjtés segítséggel (ismeretterjesztı források, dokumentumok, zsebkönyvek, szakkönyvek, lexikonok).

b) Munka- és termeléskultúra - Az anyag. Elemzés, tervezés, döntés, szervezés, kivitelezés. - Anyagmegmunkálás ismeretei, eszközei, mőveletei, gazdaságossága. - A termelés, elosztás, szállítás, fogyasztás, a gazdálkodás ismeretei.

- A munka és technika szükségessége és haszna az ember életében. - Tapasztalatszerzés a mesterséges környezetrıl, szabálykövetı magatartás a mesterséges környezetben, anyagok, formák, egyszerő szerkezetek megfigyelése, az anyagalakító tevékenység mőveletei. - Az építı-szerelı-konstruáló folyamat, a munkahely rendje, idıbeosztás, monotómia a különbözı pályaterületeken. - Gazdálkodás az anyaggal, energiával, a munkával és az idıvel. - A jó testtartás, elemi kézügyesség, jártasság az eszköz nélküli anyagalakításban, jártasság a legegyszerőbb eszközhasználatban.

351


Helyi Tanterv Alsó tagozat - Az egyéni tulajdonságok és eredményesség összefüggései a tervezés, szervezés, kivitelezés során. - Önértékelı-, ítélıképesség, az individuális különbségek megfogalmazása.

c) Közlekedés- és környezetkultúra - A közlekedés eszközei, szabályai, a közlekedés rendszere, története, változásai. - A természeti, a tárgyi, az épített környezetünk értékei, változásai. - A gazdálkodás, a termelés hatása a

- Ismeretszerzési és problémafelismerés képesség - Tapasztalatok győjtése a közvetlen környezet közlekedésérıl, eredményes térbeli tájékozódás a lakóhelyen, a gyalogos és tömegközlekedés szabályainak megismerése,

környezetre, környezetvédelem,

elsajátítása, a figyelem, az elıvigyázatos-

környezetgazdálkodás.

ság a közlekedésben, konkrét példák a helyes döntésekre különféle közlekedési helyzetekben. - Érzékenység a környezet állapota iránt, a modernizáció pozitív és negatív hatásai, a személyes biztonság iránti igény és a magatartás, viselkedés összefüggései.

d) Háztartás- és fogyasztói kultúra - A háztartás feladatai, háztartási munkák,

- Tervezés, kivitelezés a háztartási és egészségi tevékenységben

munkafolyamatok, háztartási gépek, a

- A napi ismétlıdı háztartási feladatok felis-

lakás, lakáskultúra, a lakókörnyezet, a

merése, tevékenységek ön- és környezet-

háztartási energia, a takarékosság.

ellátásban, gyakorlottság az egyszerőbb háztartási munkában, szerszámok, gépek használatában, a szolgáltatások igénybevételében. - Tapasztalat a jövedelem beosztásában, tudatosság a takarékosságban. - Érzékenység a közvetlen környezet, a lakás formai, esztétikai világában, az otthon nyugalmának, mint értéknek, örömforrásnak elfogadása, szükségletek és lehetıségek

352


Helyi Tanterv Alsó tagozat felismertetése egyéni sajátosságok szerint. - A minıség, a tudatos fogyasztás ismeretei, reklámok értelmezése, szelektálás, viszonyulás.

e) Pályaorientáció - Egyéni különbségek szerepe a

- A munka és tanulás az ember életében - Az egyéni adottságok megismerésén

pályaválasztásban, pályaterületek,

alapuló önismeret fejlıdése, tapasztalatok a

munkavégzés és kézügyesség

legfontosabb pályákról, a hozzájuk vezetı

összefüggései, eszközhasználati jártasság

utakról, lehetıségekrıl, valóság és a

fontossága, a tanulás szerepe a sikerben, a

vágyak, valamint a realitások

pályacél, a folyamatos fejlıdés lehetısége.

összehangolása. - A gazdálkodási, munkaképesség, mint érték, példák a pályamódosítással kapcsolatosan.

353



3.6.3.10. Testnevelés és sport Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók igen eltérı képességekkel és fejlettségi szinttel kerülnek az iskolába. Mind az értelmi, mind a fizikai képességek területén nagy különbségeket mutatnak. Gyakori a helytelen testtartás, mozgásos ügyetlenség, a diszharmonikus, az inkoordinált mozgás. A tanulók egy részénél mozgásfogyatékosság nehezíti a cselekvéses tanulást, aktív mozgástevékenységet. Mindezek szükségessé teszik, hogy az általános testnevelés körét kibıvítve, a gyógypedagógia és ezen belül a szomatopedagógia eszközrendszere segítse eljuttatni a tanulókat a rendszeres testedzés, a mozgásos játéktevékenység öröméhez, a mozgásbiztonsághoz.


Erısítse a mozgásigényt, a kezdeményezıkészséget, bátorítson mozgásos feladatok, gyakorlatok elvégzésére.

-

Tanítson mozgásos játékokban való együttmőködésre, szabálytartásra, a játék örömére.

-

Fejlessze a mozgásos alaptechnikák elsajátításának képességét, a kitartást, az állóképességet. Kiemelt feladat az általános kondicionálás, a test hajlékonyságának, a végtagok ügyességének fejlesztése, a gyorsaság, az ugró, a dobó, az egyensúlyozó képesség alakítása, a tanuló biológiai állapotának, terhelhetıségének függvényében.

-

A saját testen való biztonságos tájékozódás kialakítása (függıleges és vízszintes zónák), a téri viszonylatok pontos felismerése, viszonyszavak felfogása, használata, a téri biztonság erısítése.

-

A szép testtartás, a harmonikus mozgás fejlesztése.

-

A tartós figyelem, a fegyelmezett feladat-végrehajtás fejlesztése, a felelıs magatartás beláttatása.

-

Önismereti képesség fejlesztése, önállóság, a versenyszellem erısítése.

354



A Testnevelés és sport mőveltségi terület nagyobb témakörei és fejlesztési feladatai Témakör a) Rendgyakorlatok - Állások, testfordulatok, menet- és ellenvonulás, alakzatok, alakzatváltoztatások.

Fejlesztési feladatok - A foglalkozások rendjének és a fegyelem szükségszerőségének felismerése saját élményen és tapasztalaton keresztül. - A szervezett forma elfogadása, a rendgyakorlatok pontos kivitelezése és a helyes testtartás összehangolása, az önfegyelem növelése, a közösségben elfoglalt hely megtalálása, megtartása.

b) Gimnasztika

- A mozgásszervek általános képzése, elıké-

- Egyszerő: nyak, kar-, törzs-,

szítése, életfontosságú készségek fejleszté-

lábgyakorlatok. - Összetett gyakorlatok, elıkészítı, nyújtó és ernyesztı hatású gyakorlatok, kéziszer nélkül és kéziszerrel.

se, mozgáskoordináció alapjainak kialakítása. - A szervezet sokoldalú elıkészítése, foglalkoztatása, általános kondicionálása, erınlét megszerzése, fenntartása, állandó fokozása. - A törzs és a végtagok mozgatórendszerének kiterjedt fejlesztése, a mozgásérzékelési képesség csiszolása.

c) Természetes gyakorlatok - Járások, futások. Ugrások, dobások, emelések, hordások. - Küzdıgyakorlatok, kúszás, mászás, függeszkedés. - Egyensúly- és támaszgyakorlatok.

- A test valamennyi izomcsoportjának, valamint az egész szervezetnek általános fejlesztése. - Helyzet- és helyváltoztatások társakkal, tárgyakkal is. - Egyensúlyozó gyakorlatok nehezedı feltételekkel - vastagság, magasság. - Az erı, az állóképesség, a gyorsaság, az ügyesség növelése. - Jellemtulajdonságok - akarat, bátorság fejlesztése.

355

Györffy István Általános Iskola Karcag d) Atlétika - Járás tempóváltásokkal. - Futások: iram-, kitartó, akadály-, kanyarés terepfutás. Váltófutás. - Rajtgyakorlatok: álló-, térdelırajt. - Ugrások: távolugrás, magasugrás. - Dobások tömött labdával. Kislabdahajítás,

Helyi Tanterv Alsó tagozat - A megfelelı futótechnika kialakítása. - A nehézségi erıt legyızı képességegyüttesek megalapozása, gazdaságos erıkifejtés tökéletesítése, a testi képességek harmonikus fejlesztése. - A helyes ugró- és dobótechnikát fejlesztı gyakorlatok, fizikai erıt fokozó feladatok.

súlylökés. e) Torna - Testhelyzetek, támaszok talajon és

- Mozgáskészségek megszilárdítása, a motoros képességek fejlesztése, ízületi mozgékonyság növelése, célirányos kondicioná-

szereken. - Függések, vegyes helyzetek, mozgásos elemek, erı- és lendületi elemek.

lás, koordinációs képességek tökéletesítése. - Jó izomérzékelés, az egyensúly- és ritmusérzékelés képességének optimalizálása.

f) Labdagyakorlatok - Egyedül: fogás, dobás, elkapás, labdavezetés kézzel, lábbal. - Gyakorlatok párban és társakkal. Páros gyakorlatok két labdával.

g) Testnevelési sportjátékok, testnevelési játékok

- Az alapvetı fizikai képességek komplex módon, valamint külön-külön történı fejlesztése, mozgásmőveltség fejlesztése. - A személyiség formálása csoport-, illetve csapatjátékokon keresztül.

- Az adott sportág technikai, taktikai elemeinek bevésése. - Mozgékonyság, rugalmasság fokozott trenírozása. - A megosztott figyelem képességének automatizálása. - Helyzetfelismerı képesség fejlesztése.

h) Természetben őzhetı sportok (helyi lehetıségek függvényében)

- Egyéni, páros és csoportos ügyességfejlesztı feladatsorok, ellenálló képességet, edzettséget növelı szervezett játékok.

356


Helyi Tanterv Alsó tagozat - Tartásjavító és korrigáló gyakorlatok,

i) Könnyített testnevelés - Mozgáskorrekciót szolgáló gyakorlatok egyénre szabottan, valamint a helyi tantervben rögzítettek közül a nem ellenjavallott

prevenciós és rehabilitációs feladatok, sporteszközök alkalmazásával is. - Önállóan végezhetı mozgásfejlesztı, kondicionálást biztosító gyakorlatok.

tananyagok.

- Hidrogimnasztikai elemek, vízbiztonsági

j) Úszás (lehetıség szerint) - A mell- és gyorsúszás rávezetı gyakorlatai,

gyakorlatok, úszásnemhez tartozó technikai

a mell- és gyorsúszás technikája,

elemek, ciklikus mozgássorok

kapcsolódó rajt- és fordulótechnikák, vízi

automatizálása, távnövelı gyakorló

játékok.

feladatok, egyéni, páros és csoportos vízi ügyességi játékos feladatok.

4. A pszichés fejlıdés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók iskolai fejlesztésének elvei

4.1. A pszichés fejlıdés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanuló A súlyos tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarok hátterében részképességzavarok, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar, az iskolai teljesítmények eléréséhez szükséges pszichikus funkciók kialakulatlansága, fejletlensége vagy a felsoroltak halmozott elıfordulása áll fenn. Nem határozhatunk meg egységes jellemzı jegyeket; az egyes állapotok a tünetek/tünetegyüttesek komplexitásától függıen a funkciógyengeségtıl a komplex személyiség-, illetve általános tanulási zavarig terjedhetnek. A percepciós bázis többdimenziós érintettsége miatt az olvasás, írás, számolás elsajátításában különbözı súlyosságú akadályt jelent, az enyhe zavartól egészen a funkcióképtelenségig. a) A részképességzavarok körébe az iskolai teljesítmények - elsısorban az alapvetı eszköztudás (olvasás, írás, számolás) - elsajátításának nehézségei, a képességek deficitje, valamint az általuk kiváltott, következményes magatartási és/vagy tanulási zavarok komplex tünetegyüttese tartozik. Jellemzı, hogy az adott részképességben az intelligencia szintjének

ellentmondó súlyos

teljesítménybeli

elmaradás

mutatkozik,

valamint

teljesítményszóródás mutatható ki az intelligenciafaktorok, a mozgáskoordináció és a beszéd szintje között. A részképességzavarok tüneteit mutató tanulók általános jellemzıje a számukra nehéz iskolai feladatok iránti feltőnı közömbösség, érdektelenség, amely a

357

Györffy István Általános Iskola Karcag nehézségek

következtében

fokozatosan

Helyi Tanterv Alsó tagozat elmélyül,

és

a

tanulással

kapcsolatos

tevékenységek (olvasás, írás, számolás) elutasításában fejezıdhet ki.

b) A kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar megléte esetén az érintett tanuló rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni, az általánosnál sokkal több cselekvéses tanulási helyzetet igényel. Azok a tanulók, akik súlyos figyelemzavaruk (helyzetidegenség, hibás-hiányos helyzetfelismerés) vagy fejletlen önirányítás, gyenge önértékelési képesség miatt nem tudnak a tanulási szituációba beilleszkedni, állandó személyes kontrollra, megerısítésre szorulnak.

Míg a részképességzavarok gyakran ép érzékszervek esetén is az érzékszervi fogyatékosság (gyengénlátás, enyhe nagyothallás) látszatát kelthetik, addig a hiperaktivitás, a nyugtalanság, a túlmozgások, a figyelemzavar elıfordulásakor a tanulók általánosan gyenge képességőnek, értelmi fogyatékosnak tőnhetnek.

Az idegrendszer csökkent terhelhetıségének, érési lelassulásának jelei a tanulási, magatartási zavar tüneteit mutató tanulóknál az alábbiak: -

általában érzékenyebbek a meteorológiai változásokra,

-

fáradékonyabbak az átlagnál, nehezen tőrik a zajokat, nehezen viselik el a várakozási feszültséget,

-

gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, egyedüllétre,

-

fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthetı és követhetı szabályokat.

358



4.2. A pszichés fejlıdés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók iskolai fejlesztése

4.2.1. A fejlesztés alapelvei -

A részképességzavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógiai tanár, terapeuta és/vagy pszichológus közremőködését igényli. A rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján történik.

-

A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelıen az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a számonkérési, értékelési, esetleg - indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértıi és rehabilitációs bizottság javaslata alapján - az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekbıl az értékelés és minısítés alóli mentesítés lehetıségét.

-

A részképességzavar tüneteit mutató tanuló egyéni fejlesztése, külön oktatása intenzív terápiás céllal szervezett átmeneti formának tekinthetı, melyet csak súlyos állapotok esetén célszerő alkalmazni, és amelynek célja, hogy a tanuló minél elıbb visszakerüljön az ıt integrálni képes környezetbe.

-

Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat: a) az egészséges énkép és önbizalom kialakítása, b) a kudarctőrı-képesség növelése, c) az önállóságra nevelés.

4.2.2. A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai 4.2.2.1. Diszlexia, diszgráfia A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttıl független olvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, mőködési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különbözı összefonódásai találhatók meg, valamelyik dominanciájával. Általában differenciálatlan az aktív szókincs, és gyenge a verbális emlékezet. A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat. Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang-bető kapcsolat, gyakori és makacs betőtévesztések fordulnak elı, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz. Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek elıhívása észlelhetı. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés.

359



A súlyos olvasás-írászavar irreverzibilis, maradványtünetei a közép- és felsıfokú oktatásban, illetve a felnıttkorban is feltőnnek és fennmaradnak. Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemzı a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Más tananyagokban való elırehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett lesz, az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért fáradékonyabbak a diszgráfiás tanulók.

A fejlesztés célja: Az olvasás-, írászavarok javításának feladata az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelı értı olvasás-írás készséget, fejlessze kifejezı készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében.

A fejlesztés feladatai: a) a testséma biztonságának kialakítása, b) a téri és idırelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, c) a vizuomotoros koordináció gyakorlása, d) a látás, hallás, mozgás koordinált mőködtetése, e) az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemő, hangoztató-elemzı, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevı, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel, f) az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, g) a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, h) az élı idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, i) az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztı használatának megtanításával és alkalmazásával.

360



4.2.2.2. Diszkalkulia A diszkalkulia különbözı számtani mőveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények (pl. olvasás, írás, idegennyelv tanulás) jó színvonala mellett. Hátterében általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg, amelynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás. Nehezítetté válik a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a fogalmakkal végzett gondolkodási mőveletek, a sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem. A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklıdés, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében.

A fejlesztés feladatai: a) az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, b) a testséma kialakítása, c) a téri relációk biztonsága, d) a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, e) a szerialitás erısítése, f) segítı, kompenzáló eszközök használatának megengedése, g) a fogalmak, így a szám- és mőveletfogalom kialakításakor a manipuláció elıtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerısítés, h) a fokozott mennyiségő gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítı technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása.

361



4.2.2.3. A kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar Hiperkinetikus zavarok Már az elsı öt évben kialakuló tünetegyüttes, melyet jellemez a tevékenységek csapongása, a figyelmetlenség,

a

nagyfokú

impulzivitás,

a

szabályok

gyakori

megszegése,

megfontolatlanság, többszöri konfrontálódás a társakkal. Gyakori a kognitív mőködések zavara, illetve a nyelvi és motoros képességek fejlıdésének késése. Másodlagos szövıdménye az aszociális viselkedés és csökkent önértéktudat. Magatartási zavarok Jellemzıi a visszatérı és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartássémák. A viselkedés erısen eltér az adott életkorban elvárhatótól, a szociális elvárásokat durván áthágja. Sokkal súlyosabb lehet, mint egy gyermekcsíny vagy egy serdülıkori lázadás és hosszan tart (hat hónap vagy annál hosszabb ideig). Jellemzi még: nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, fenyegetı erıfitogtatás, indulatkitörések, iskolakerülés, hazudozás.

A fejlesztés elvei, módszerei, feladatai: a) A tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelı érzékelésére. b) Az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklıdésének, terhelhetıségének ismeretében. c) A tanuló viselkedésének (kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának, önérvényesítésének, cselekvéses, illetve verbális megnyilvánulásainak) megismerése siker vagy kudarc esetén. Ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése. d) Együttmőködés a családdal és más szakemberekkel. e) A fejlıdés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása.

362



4.2.3. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektıl. A helyi tantervben indokolt lehet az elsı évfolyam két tanévi idıtartamra történı széthúzása. Ebben az esetben az elsı tanév az intenzív prevenció, a szakszerő funkciófejlesztés, a pszichés gondozás, a megfelelı motiváció és a feladattudat kialakításának az idıszaka a gyógypedagógiai korrekciós-kompenzáló-terápiás módszerek alkalmazásával.

4.2.4. A NAT alkalmazása 4.2.4.1. Kiemelt fejlesztési feladatok A pszichés fejlıdés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok az irányadóak, de az egyes mőveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendı képességek (azok fejlıdési útjai, módjai és kialakulásuk idıtartama) módosulhat. Kiemelt szerepet kap az Énkép és önismeret, a Kommunikációs kultúra, a Testi és lelki egészség, a Felkészülés a felnıtt lét szerepére.

4.2.4.2. A NAT alkalmazása a helyi tanterv készítésénél A helyi tanterv készítésénél a NAT-ban foglaltak az irányadóak, de az egyes mőveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendı képességek (azok fejlıdési útjai, módjai és kialakulásuk idıtartama) mindenkor a tanulók egyéni fejlıdésének függvénye. A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetık, a tanítási-tanulási folyamat azonban zömében speciális pedagógiai módszerrel és eszközzel irányított. A helyi tanterv kiemelten kezelje az önismeretet, a reális önértékelés kialakítását, a kommunikáció fejlesztését. E feladatok minden mőveltségterületen meg kell, hogy jelenjenek. Célzottan szerepet kaphat az Ember és társadalom, a Mővészetek és ezen belül a Dráma és tánc fejlesztési feladatai között. A beszédészlelés és beszédmegértés, a verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése, az olvasásértés fejlesztése a Magyar nyelv és irodalom mőveltségi terület fejlesztési feladatai között kap kiemelt szerepet.

363



Az élı idegen nyelv tanításánál a nyelvoktatás auditív módszereinek elıtérbe helyezése javasolt. A Mővészetek mőveltségi területen belül a komplex mővészeti terápia, a drámapedagógia, az akusztikus és vizuális észlelés fejlesztésének kiemelt szerepe van. A Testnevelés és sport mőveltségi terület fejlesztési feladatainak megvalósítása során szenzoros integrációs programok és terápiák beállítása és/vagy gyógyúszás, valamint logopédiai ritmika alkalmazása is javasolt. A Matematika területén a kompenzációs lehetıségek, speciális módszerek alkalmazása segíti az eredményes fejlesztést. Azoknál a tanulóknál, akiknél a sajátos nevelési igény oka a hiperaktivitás, a figyelemzavar, indokolt a korszerő, rugalmas szervezeti keretek és módszerek elıtérbe helyezése a helyi tanterv készítésénél.

4.3. Egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitáció 4.3.1. Az egészségügyi célú rehabilitáció elsısorban a pszichés fejlıdési zavar jellegének, tüneteinek kivizsgálásakor megállapított diagnózisnak megfelelı szakorvosi ellátást, annak folyamatosságát, kontrollját, valamint a pedagógiai rehabilitációt segítı egészségügyi terápiákat foglalja magába. Ebbıl a szempontból fontos a gyermekneurológiai, a fülészeti, valamint a szemészeti vizsgálat, szükség esetén az érzékszervi gyógyítás.

4.3.2. A gyógypedagógiai tanár/terapeuta által vezetett pedagógiai rehabilitáció a funkcionális képességfejlesztı programok külön alkalmazásával, a fejlesztések során tanultak elmélyítésével szolgálja az eredményes iskolai elımenetelt.

364



5. A beszédfogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei 5.1. A beszédfogyatékos tanuló Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri mőködési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentıs mértékő a beszédbeli akadályozottság. Ennek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában. Az akadályozottság megmutatkozhat a beszédhangok helyes ejtésének, a beszédészlelés és megértés zavaraiban, a beszédritmus sérülésében, a grafomotoros és a vizuomotoros koordináció

éretlenségében,

valamint

az

általános

beszédgyengeséggel

együttjáró

részképesség-kiesésben. A különbözı jellegő diszfóniák, a hangadás kóros elváltozásai szintén a beszédfogyatékosság körébe sorolhatók. A beszédfogyatékos tanulónál a fentiek - az egészen enyhe eltérésektıl az érthetetlen beszédig - minden változatban elıfordulhatnak. A súlyos beszédfogyatékos tanulónál a kommunikációs nehézségek miatt különbözı másodlagos pszichés eltérések (magatartási zavar) alakulhatnak ki. A fenti tünetek együttesen tanulási akadályozottságot is kiválthatnak. Amennyiben a beszédfogyatékosság a kisiskolás kor kezdetére tartósan fennmarad, a tanuló a továbbiakban is folyamatos gyógypedagógiai ellátásra szorul. Az iskolai oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a beszédbeli akadályok jellegétıl függ. Ezek az alábbiak szerint csoportosíthatók: a) megkésett beszédfejlıdés, b) diszfázia, c) diszlália, d) orrhangzós beszéd, e) beszédritmus zavara (dadogás, hadarás), f) diszfónia, g) disarthria, h) mutizmus, i) diszlexia, j) diszgráfia, k) súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar, vagy ezek halmozott elıfordulása.

365



A dadogás, a hadarás, a diszfónia serdülıkorban is jelentkezhet. Különös figyelmet érdemel ebben a korban a felnıtt beszédhang fokozatos kialakulásának óvó-segítı rendszere, ennek beépítése a pedagógiai teendık sorába.

5.1.1. A halmozottan beszédfogyatékos tanuló A beszédzavarok egy-egy tanulónál halmozottan is elıfordulhatnak. A leggyakrabban a megkésett, illetve akadályozott beszédfejlıdés, a komplex nyelvi fejlıdési zavar jelenik meg a tünetek sokféleségével tarkítva. Nem ritka a megkésett/akadályozott beszédfejlıdés-hadarás-dadogás együttese. Az iskolai szakaszban ennek olvasás-, írászavar-kihatása is megmutatkozik. A tünetek megjelenhetnek párhuzamosan, de elıfordul a tünetváltás jól ismert jelensége is, amikor pl. a kiejtés javítását, javulását követıen dadogás, hadarás lép fel. Ilyen esetekben a fejlesztési elvekre épülı terápiák tudatos alkalmazása a rehabilitáció döntı tényezıje.

5.2. A beszédfogyatékos, beszéd- és nyelvi fejlıdésben akadályozott tanulók iskolai fejlesztése 5.2.1. A beszédfogyatékos, beszéd- és nyelvi fejlıdésben akadályozott tanulók iskolai fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai A

beszédfogyatékos

tanuló

iskolai

fejlesztésében,

speciális

nevelési

igényeinek

kielégítésében elsıbbséget kell biztosítani az ép beszélı környezetben integráltan történı oktatásnak a különleges gondozási igény feltételeivel is rendelkezı többségi általános iskolában. Ez biztosíthatja a tanulók számára a felfelé nivellálást segítı pedagógiai környezetet. Nagyon súlyos esetekben - fıként az intenzív rehabilitáció érdekében - szükség lehet a beszédfogyatékos tanuló elkülönített - az e célra létesített gyógypedagógiai intézményben, osztályban történı - iskolai nevelésére, oktatására. Ennek idıtartama azonban ésszerő idıhatárok között átmeneti, a terápia eredményességétıl függı, a család helyzetétıl, terápiás együttmőködésétıl befolyásolt gyakorlat. A külön iskolákban törekedni kell arra, hogy a tanuló minél elıbb visszakerüljön a többségi oktatásba, és különleges gondozása az intenzív rehabilitáció után, integrált oktatása mellett legyen biztosítva.

366



a) A beszédfogyatékos tanulók fejlesztésében törekedni kell a pszichológiai és fiziológiai

tényezık

összhangjára,

a

személyiség

és

a

beszédmőködés

kölcsönhatására, funkcionális összefüggésrendszerére. b) A fejlesztés legyen tudatos és tervszerő, melynek során a beszéd állapotának felmérésétıl a terápiás terv meghatározásán át a tudatos módszerválasztáson túl a komplexitás és a folyamatkövetés is megvalósul. c) A módszerek megválasztásakor az életkor, a pszichikai sajátosságok, a beállítódás, az értelmi képesség, a beszédhiba típusának és súlyosságának, és a korrekció adott szakaszának figyelembevétele szükséges. d) A fejlesztésében meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés, melynek során a kinesztéziás, a hallási, a látási, a beszédmozgási benyomások egymást erısítve fejlıdnek. e) Fontos a transzferhatások tudatos kihasználása. Mivel a különbözı beszédmőveletek számos azonos, illetve közös elembıl tevıdnek össze, a fejlesztés a különbözı átviteli megoldásokkal eredményesebbé tehetı. f) A beszédfogyatékos tanulók nevelése, oktatása megköveteli az egyéni és csoportos foglalkozások változatos szervezeti kereteit. g) A súlyos beszédfogyatékos tanulók fejlesztése intenzív és folyamatos. h) A fejlesztést a szülık támogató együttmőködése segíti. A terápiában - a minél gyorsabban automatizált jó beszédszint elérése érdekében - a tanulóval kommunikáló valamennyi felnıtt legyen partner.

5.2.2. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai megegyeznek a NAT-ban alkalmazott szakaszolással. A helyi tantervben a bevezetı szakasz idıtartamának megnövelése általában az elsı évfolyam tananyagának két tanévre történı elosztásával - indokolt lehet.

5.2.3. A NAT alkalmazása A beszédfogyatékos tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges.

5.2.3.1. Kiemelt fejlesztési feladatok

367



A beszédfogyatékos tanulók nevelésében a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok, az egyes mőveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendı képességek az irányadóak, de azok fejlıdési útjai, módjai és kialakulásuk idıtartama módosulhat. •

Énkép, önismeret A személyiség fejlesztésében hangsúlyozott szerepet kap a szociális kapcsolatrendszer kommunikációs bázisa, a kommunikációs szándék tudatos megvalósítására nevelés.

•

Információs és kommunikációs kultúra Az

információszerzésben,

tanulásban,

szociális-kommunikációs

fejlesztésben

az

informatikai eszközök segítı szerepe kiemelkedı. A számítógép írástechnikai segédeszközként tanulási és munkaeszköz a beszéd útján nehézségekkel kommunikáló tanuló számára. •

Tanulás Az informatikai eszközök tanulás során történı megfelelı és tudatos alkalmazásának különösen az írás- és olvasási nehézséggel küzdı tanulók esetében van kiemelt szerepe.

•

Testi és lelki egészség A nevelésnek, oktatásnak átfogó képet kell nyújtania arról, hogy a tanuló miként viszonyuljon beszédfogyatékosságához. Kiemelt feladat a tanuló motiválása a beszédhibája leküzdésére, ugyanakkor felkészítése az esetleges visszaesésekre, azok kezelésére, valamint arra, hogy a maradandó tünetekkel késıbb is együtt tudjon élni.

5.2.4. A NAT alkalmazása a helyi tanterv készítésénél A helyi tanterv készítésénél a NAT-ban foglaltak az irányadóak, de az egyes mőveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendı képességek (azok fejlıdési útjai, módjai és kialakulásuk idıtartama) mindenkor a tanulók fejlıdésének függvénye. A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetık. Ha a tanulót állapota akadályozza, akkor az Irányelvben megadott módosítások figyelembevételével javasolt a helyi tanterv elkészítése.

Az egyes mőveltségi területekre vonatkozó ajánlások:

368



Magyar nyelv és irodalom A mőveltségi területhez kapcsolódó tananyagtartalmat, a fejlesztésre fordított idıt a sérülés jellege, mélysége, prognózisa befolyásolhatja. A Magyar nyelv és irodalom, a Mővészetek, a Testnevelés és sport, valamint az Élı idegen nyelv fejlesztési feladatainak megvalósítása kíván nagyobb figyelmet, a beszédfogyatékosság típusától függıen az egyes témakörök között hangsúlyeltolódások válhatnak szükségessé. Néhány szempont azonban általánosítható: -

olvasás-, írástanítási módszerként beszédfogyatékos tanulók esetében a hangoztatóelemzı, illetve a diszlexia-prevenciós olvasástanítási módszer ajánlott;

-

a súlyos beszédfogyatékos tanulók anyanyelvi fejlesztésében hosszabb begyakorlási, érési szakaszok tervezendık;

-

az anyanyelvi fejlesztés, gondozás a nevelés minden színterén és helyzetében, az oktatás teljes idıtartama alatt központi szerepet játszik.

•

Mővészetek. Testnevelés és sport Mindkét mőveltségi terület jól szolgálja a fejlesztés másik nagy területének, a téri orientáció, mozgás-, ritmus-, beszédkoordináció követelményeinek megvalósítását. A dráma és a tánc kiemelt szerepet kap a rehabilitációs célú feladatok megvalósításában is.

•

Élı idegen nyelv A beszédfogyatékosság típusához igazodó módszerek - pl. dadogók esetében az írásbeliség, diszlexiás tanulóknál pedig az auditív módszerek - elsıbbségét szükséges biztosítani.

5.2.5. Pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció

5.2.5.1. A pedagógiai rehabilitáció ajánlott tevékenységformái -

Logopédiai egyéni és csoportos terápia.

-

Szenzoros integrációs tréningek és terápiák.

-

Kommunikációs tréningek.

-

Bábterápia.

-

Drámaterápiás foglalkozások.

369



5.2.5.2. Az egészségügyi rehabilitáció formái -

Foniátriai vizsgálat és ellátás.

-

Gyermek-neurológiai vizsgálat és ellátás.

-

Pszichológiai vizsgálat, pszichoterápia.

-

Gyógyúszás.

-

Gyógytorna.

-

Relaxációs tréningek.

5.2.6. Logopédiai egyéni és csoportos terápia a leggyakoribb kórformák esetében A beszédfogyatékos tanuló - függetlenül attól, hogy az iskolai nevelésben, oktatásban integráltan vagy szegregáltan részesül-e - az iskolai oktatás keretében, annak részeként vesz részt a beszéd technikai és tartalmi fejlesztését szolgáló logopédiai terápiás foglalkozáson. A beszédfogyatékosság eltérı kórformái szerint a rehabilitációs feladatok is eltérıek.

5.2.6.1. A beszédészlelés és beszédmegértés zavara A beszédfeldolgozási folyamat zavaráról akkor beszélünk, ha az elhangzott közlések azonosítása korlátozott, nem pontos, megértésük bizonytalan, akadályozott, az értelmezés kérdéses, gátolt. Nagyon súlyos a zavar, ha a beszédfeldolgozás a gyermek, tanuló biológiai életkorához képest több mint 3 év, és a beszédfeldolgozás összes részfolyamatát érinti.

A terápia célja: Az elmaradott, illetıleg zavart beszédmegértés korrekciója, azaz az életkornak megfelelı folyamatmőködés kialakítása, a következményes problémák csökkentése, megszüntetése. A fejlesztés menetét meghatározó tényezık: az életkor, a beszédprodukció, a beszédészlelési és beszédmegértési zavar mértéke, a következményes problémák jelenléte és mértéke (olvasási, helyesírási nehézségek).

A rehabilitációs tevékenység GMP-diagnosztikára épül. Tartalma célzott beszélgetések és célzott verbális feladatok megoldása egyénileg, illetve kiscsoportban.

370



5.2.6.2. Megkésett/akadályozott beszédfejlıdés Az ép értelmő és ép érzékszervő gyermek beszédfejlıdése elmarad a megfelelı beszédszinttıl.

A terápia célja: A nyelvi közlés többszintő összetevıjének (szókincs, helyes ejtés, nyelvtani rendszer, szóbeli és írásbeli szövegalkotás) sokoldalú, intenzív differenciált fejlesztése, amely specifikusan egyéniesített jellegő.

A logopédiai terápia feladata: -

a beszédre irányuló figyelem fejlesztése,

-

a mozgások speciális fejlesztése,

-

az aktív és a passzív szókincs bıvítése,

-

a beszédészlelés és -megértés fejlesztése,

-

a prognosztizálható olvasás-/írászavar megelızése.

5.2.6.3. Dadogás A beszéd összerendezettségének zavara, amely a ritmus és az ütem felbomlásában és a beszéd görcsös szaggatottságában jelentkezik. A dadogás terápiája komplex (logopédiai, orvosi, pszichológiai), egyénre szabott terv alapján zajlik.


a test és a beszédszervek laza izommőködésének kialakítása,

-

helyes légzéstechnika kialakítása,

-

cselekvéshez kötött beszédindítás,

-

relaxációs gyakorlatok,

-

mozgás- és ritmus koordináció fejlesztése,

-

a beszéd automatizált elemeinek technikai fejlesztése és javítása,

-

a beszédhez szükséges motiváció megteremtése, az önismeret és önértékelés fejlesztése.

371



5.2.6.4. Hadarás A beszéd súlyos zavara, melyre a rendkívüli gyorsaság, a hangok, a szótagok kihagyása, a pontatlan hangképzés, a monotónia és a szegényes szókincs jellemzı. A hadaráshoz gyakran társul a könnyen elterelhetı érdeklıdés.


a figyelem fejlesztése,

-

beszédterápia, helyes légzéstechnika kialakítása,

-

mozgás- és ritmuskorrekció és –fejlesztés.

5.2.6.5. Diszfónia A zöngeképzés, az ún. primér hang területén megjelenı hangképzési zavar. A diszfóniások beszédébıl hiányzik, vagy torzult formában van jelen a zönge.


a tiszta egyéni beszédhang kialakítása és a folyamatos spontán beszédbe való beépítése,

-

a hangminıség és az anatómiai-élettani viszonyok további romlásának megakadályozása.

5.2.6.6. Orrhangzós beszéd Legsúlyosabb esetei az ajak- és szájpadhasadékok következtében alakulnak ki. A szájpadhasadékkal gyakran együtt jár az enyhe fokú nagyothallás. A beszédfejlıdés, majd a mondatok megjelenése is késhet, azok hiányosak, diszgrammatikusak lehetnek. A logopédiai terápia feladata a nyelv minden szintjére kiterjedı beszéd-, illetve nyelvi fejlesztés.

372



5. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELİ – OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTİ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE 1 – 4. ÉVFOLYAMRA

1. Az iskolai nevelı-oktató munkát segítı szemléltetést és a tanulók tevékenykedtetését az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják (tantermenként egy-egy): írásvetítı, diavetítı, fali vetítıvászon, televízió, videó lejátszó, kazettás magnetofon, CD lejátszó, projektor és tartozékai.

2. Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítı felszerelések és taneszközök (tantermenként) : •

Képek, betőkártyák, szótagkártyák.

•

Hívóképek.

•

Írott és nyomtatott ABC. (falikép)

•

Kis és nagybetős nyomtatott ABC. (falikép)

•

Betősín.

•

Írott kis és nagy ABC.

•

Bábok (10 db).

•

Fali tablók: -

Hangtani ismeretek.

-

Szavak alakja, jelentése.

-

A szó.

-

A mondat.

•

Gyermeklexikon (10 db)

•

Szólások, közmondások könyve.

•

Nemzeti jelképek. (fali tabló)

•

Fali táblák: -

Igék.

-

Az igenév.

373


A teljes hasonulás.

-

Mondat.

-

Az állítmány fajtái.

-

A jelzık rendszere.

-

Ok és célhatározó

•

Történelmi arcképsorozat.

•

Helyesírási szabályzat és szótár (10 db).


3. Az alsó tagozatos matematika tanítását segítı felszerelések és taneszközök (tantermenként): •

Őrmértékek (cl, dl, l).

•

Demonstrációs óra.

•

Táblai vonalzók.

•

Táblai körzı.

•

Számkártyák (1-1000-ig).

•

Helyi értéktáblázat.

•

Kéttányéros mérleg és súlysorozat 2db.

•

Hımérı.

•

Színes rudak.

4. Az alsó tagozatos környezetismeret tanítását segítı felszerelések és taneszközök: •

Az idı (oktatótábla).

•

Iskolai iránytő 2 db.

•

Magyarország domborzati térképe.

•

Magyarország közigazgatási térképe a megyecímerekkel.

•

Szobai hımérı.

•

Borszeszégı 2 db.

•

Domborított földgömb.

•

Videokazetták: -

Életközösségek I.

-

Életközösségek II.

-

Életközösségek III.

374


Életközösségek IV.

-

Vadon nıtt gyógynövényeink.

-

Dunántúli középhelység.

-

Dunántúli dombvidék.

-

Alpokalján.

•

Homokasztal.

•

Tanulói kísérleti dobozok (8 db).

•

Ásványok.

•

Magyar nemzet jelképei (fali tabló).

•

Élı természet (dia pozitívok).

•

Testünk (videofilm).

•

Közlekedés szabályai (videofilm).

•

Nagyító.

•

Szőrıpapír.


5. Az alsó tagozatos ének-zene tanítását segítı felszerelések és taneszközök: •

Ritmus eszközök: triangulum, xilofon, kisdob.

•

Zenehallgatási anyagok hangkazettán vagy CD-n: -

Magyar népzenei anyag.

-

Gyermekdalok.

-

Himnusz.

-

Szózat.

-

Magyar és rokon népek dalai.

-

Cselekményes zenék – nıikar, férfikar, vegyes kar.

-

Iskolai ünnepek újabb dalai.

-

Európai népdalok.

-

Egyházi énekek.

-

Jeles napok, ünnepkörök dalai.

-

Kórusmővek, mőzenei szemelvények.

6. Az alsó tagozatos rajz tanítását segítı felszerelések és taneszközök: •

Diapozitívek: -

Steindl Imre : Országház. 375



-

Kispaládi parasztház.

-

Thököly vár – Késmárk.

-

Medgyessy Ferenc: Anyaság.

-

Kolozsvári testvérek: Szt. György szobra.

-

Kovács Margit: Szamaras, Sámson dombormő.

-

Szınyi István : Este.

-

Csontváry Koszta Tivadar: Mária kútja.

-

Pabló Picasso: Maria arcképe.

-

Ferenczy Noémi: Noé bárkája – gobelin.

-

Cifraszőr, bölcsı, csengıs népi játék.

-

Hollókıi ház.

-

Füstös konyha.

-

Matyó tisztaszoba.

-

Mai lakóház külsı és belsı képe.

-

Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum.

-

Schaár Erzsébet: Kirakat.

-

Albrecht Dürer: Nyúl, Önarckép – ezüstvesszı rajz, Hónapok – Berry herceg hóráskönyvébıl.

-

Eugéne Delacroix: Villámtól megriadt ló.

-

Paul Cézanne: Csendélet.

-

Ferenczy Károly: Festını.

-

Fényes Adolf: Testvérek.

-

Vaszilij Kandinszkij: Festmény három folttal.

-

Bálint Endre: Vándorlegény útra kél.

-

Ember alakú butella.

-

Kerített ház – Pityerszer.

-

Botpaládi ház.

-

Faragott, festett, oromzatos ház – Hegyhátszentpéter.

-

Hısök tere.

-

Vajdahunyad vára.

-

Makovecz Imre: Sárospataki Mővelıdési Ház.

-

Ligeti Miklós: Anonymus.

-

Ferenczy Béni: Bem érem.

-

Götz János: Szarvas. 376



-

Cseh László: Táncolók.

-

Michelangelo: Ádám teremtése.

-

Ferenczy Károly: Október.

-

Fényes Adolf: Babfejtık.

-

Koszta József : Tányértörölgetık.

-

Glatz Oszkár: Birkózók.

-

Kapatisztító, kunsági gyapjú hímzés, hímes tojás, mézeskalács báb.

-

Aratókorsó, tálak, miskakancsó.

-

Magyar koronázási jelvények.

7. Az alsó tagozatos technika tanítását segítı felszerelések és taneszközök: •

Olló, kés, vonalzó (40 db).

•

Mintázó eszközök (20 db).

•

Építıkocka (fa vagy mőanyag 30 db).

•

Szövıkeret (30 db).

•

Csiszolópapír.

•

Szerelıkészlet 30 db.

8. Az alsó tagozatos testnevelés tanítását segítı felszerelések és taneszközök: •

Síp.

•

Gumilabda (20 db).

•

Babzsák (20 db).

•

Ugrókötél (20 db).

•

Kislabda (20 db).

•

Tornapad (3 db).

•

Tornazsámolyok (6 db).

•

Medicinlabda (10 db).

•

Karika (20 db).

•

Jelzıszalagok (10 db).

•

Ugrószekrény (1 db).

•

Dobbantó (1 db).

•

Tornaszınyeg (4 db).

•

Bordásfal (10 db). 377


Mászókötél (2 db).

•

Mérıszalag (1 db).


9. A fejlesztı foglalkozásokhoz szükséges eszközök jegyzéke: •

70 x 130 cm-es tükör (1 db)

•

mágneses tábla (1 db)

•

vonalas tábla (1 db)

•

Logico tábla (3 db)

•

Logico feladatlap ( 4 csomag)

•

Sound – hangok fejlesztı játék (1 doboz)

•

Memory-(fa) játék (1 doboz)

•

Half – half (rész – egész) fejlesztı játék (1 doboz)

•

Memory – kártya (4 csomag)

•

Figurix fejlesztı játék (1 doboz)

•

Fejlesztı játék – mix ( 1 doboz)

•

Játékos kis 1x1 (1 db)

•

Paraván (1 db)

•

Bábok

378



6. A PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK

6.1. A Pedagógiai Program érvényességi ideje Az iskola 2004. szeptember 01. napjától szervezi meg nevelı – oktató munkáját a 243/2003. (XII.17.) kormányrendeletben meghatározottak szerint a pedagógiai program alapján.

2004. szeptember 01-én az elsı évfolyamon, majd felmenı rendszerben: -

Az alapfokú oktatás szakaszainak bevezetése Kt. 8.§. (3). bekezdése.

-

A tanulók teljesítményének szöveges értékelése Kt. 70.§. (3) bekezdése.

-

Az elsı – harmadik évfolyamon a tanuló évfolyamismétlésre utasíthatóságának feltétele Kt. 71.§. (1) bekezdése.

-

A kötelezı választható, egyéni és sportköri foglalkozásokra fordítható óraszámok.

2004. szeptember 01-én az iskola valamennyi évfolyamán kötelezı: -

Az iskolai beszámoltatások formáira, rendjére, korlátaira, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepére, súlyára a helyi tantervben megfogalmazottak alkalmazása Kt. 48.§. (4.a) bekezdése.

-

Az otthoni, a napközis felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait végrehajtani Kt. 48.§. (4.b) bekezdése.

-

Az egészségnevelési (kiemelten: mindennapos testedzés), környezetnevelési és fogyasztásvédelmi program bevezetése Kt. 8.§. (3) bekezdése.

379



Záró rendelkezés:

A pedagógiai program bevezetésével: •

hatályát

vesztette

a

Nemzeti

alaptanterv

kiadásáról

szóló

130/1995.

(X.26.)

kormányrendelet módosításáról rendelkezı 63/2000. (V.05.) kormányrendelet 1.§-a., (243./2003. (XII.17.) kormányrendelet 12.§. (2) bekezdése) •

A Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X.26.) kormányrendelet, továbbá a módosítására kiadott 63/2000. (V.05.) kormányrendelet többi rendelkezése 2004. szeptember 1-én az iskola elsı évfolyamán, ezt követıen minden tanévben felmenı rendszerben, teljes egészében 2012. augusztus 31-én hatályát veszti. (243./2003. (XII.17.) kormányrendelet 12.§. (3) bekezdése)

380

A Györffy István Általános Iskola Helyi Tanterve Alsó tagozat

Recommend Documents