„Fény vagy te is, lobogj hát, Melegíts és égess, Hinned kell, hogy a világ Teveled is ékes!” (Tóth Árpád)
PEDAGÓGIAI PROGRAM Mozgásjavító Általános Iskola EGYMI „Csillagház”tagozat 2004 a Halmozottan fogyatékos, mozgáskorlátozott tanulóinak fejlesztésére
Tartalom BEVEZETŐ RÉSZ........................................................................................................................................................5 A TAGOZAT BEMUTATÁSA....................................................................................................................................5 A TAGOZAT JOGI HELYZETE ..............................................................................................................................................5 A TAGOZAT RÖVID TÖRTÉNETE..........................................................................................................................................5 TEVÉKENYSÉGI KÖRÖK.....................................................................................................................................................5 1. A CSILLAGHÁZ TAGOZAT ARCULATA..............................................................................................................................6 1.1. A Csillagház tanulói......................................................................................................................................6 1.2. Képzési rendszer..........................................................................................................................................11 1.3. Képzési kínálat............................................................................................................................................14 1.4. Hagyományok..............................................................................................................................................23 2. AZ ISKOLA KÖRNYEZETE............................................................................................................................................24 2.1. Az iskola helye a fővárosi közoktatási rendszerben....................................................................................24 2.2. Iskola-földrajzi környezet............................................................................................................................24 2.3. Szakmai környezet.......................................................................................................................................25 2.4. Gazdasági környezet ..................................................................................................................................25 3. AZ CSILLAGHÁZ TANULÓI KÖZÖSSÉGE..........................................................................................................................25 3.1. Szülői háttér ................................................................................................................................................25 3.2. Lakóhely szerinti megoszlás........................................................................................................................26 3.3. Továbbtanulás, felkészítés a további életpályára........................................................................................26 A. NEVELÉSI PROGRAM........................................................................................................................................28 1. A TAGOZATON FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI..................................28 1.1. Pedagógiai alapelvek..................................................................................................................................28 1.2. A nevelő-oktató munka céljai......................................................................................................................29 1.3. A nevelő-oktató munka feladatai.................................................................................................................29 1.4. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai..................................................................................................30 2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK...............................................................................................32 3. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK....................................................................................................34 4. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG.................................................35 4.1. Szűrés, diagnosztizálás................................................................................................................................35 4.2. Együttműködés a segítő szakemberekkel.....................................................................................................35 4.3. Speciális programok meghatározása, kialakítása.......................................................................................35 5. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG ................................................................................36 5.1. Tehetséggondozás tanítási órákon..............................................................................................................36 5.2.Tanórán kívüli lehetőségek...........................................................................................................................37 5.3. Együttműködés külső szervezetekkel..........................................................................................................37 6. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK.....................................................................................38 7. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM..............................................................38 7.2. Az egyéni felzárkóztató foglalkozások megszervezésének elvei és eljárási rendje......................................39 7.3. Tanórai differenciálás ................................................................................................................................39 7.4. A program eredményességének értékelési módszerei.................................................................................39 8. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG...........................................................................................40 8.1.Helyzetfeltárás .............................................................................................................................................40 8.2.A szociális hátrányok enyhítése ...................................................................................................................42 9. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE..........................................42 9.1. Épület ..........................................................................................................................................................42 9.2. Helyiségek...................................................................................................................................................43
2
9.3. Berendezés és felszerelés ............................................................................................................................43 10. A SZÜLŐ, TANULÓ, PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI ................................44 10.1. A szülői együttműködés és véleményalkotás formái, lehetőségei, visszacsatolási módszerek..................44 10.2. A pedagógusok együttműködése................................................................................................................45 B. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ...........................................................................................................47 1. A KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ELKÉSZÍTÉSÉNEK ALAPJAI...........................................................................................47 1.1. Törvényi háttér............................................................................................................................................47 1.2. Helyzetelemzés, helyzetkép..........................................................................................................................47 1.3. Jövőkép, alapelvek, célok............................................................................................................................48 2. TANULÁSSZERVEZÉSI ÉS TARTALMI KERETEK..................................................................................................................49 2.1. Tanórai foglalkozások.................................................................................................................................49 3. MÓDSZEREK.............................................................................................................................................................51 4. Taneszközök....................................................................................................................................................52 5. Kommunikáció................................................................................................................................................52 C. EGÉSZSÉGNEVELÉSI, EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM.................................................................53 1. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR................................................................................................................................................53 2. ALAPELVEK.............................................................................................................................................................53 3. CÉLOK....................................................................................................................................................................54 4. FELADATOK.............................................................................................................................................................54 5. MÓDSZEREK.............................................................................................................................................................55 6. ESZKÖZÖK...............................................................................................................................................................55 7. ISKOLAI KÖRNYEZET..................................................................................................................................................56 8. SEGÍTŐ KAPCSOLATOK...............................................................................................................................................56 D. FOGYASZTÓVÉDELMI OKTATÁS..................................................................................................................57 1. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR................................................................................................................................................57 2. A FOGYASZTÓVÉDELMI OKTATÁS CÉLJA........................................................................................................................57 3. A FOGYASZTÓVÉDELMI OKTATÁS FELADATAI ................................................................................................................57 4. A FOGYASZTÓVÉDELMI OKTATÁS SZÍNTEREI...................................................................................................................57 5. MÓDSZEREK.............................................................................................................................................................57 E. HELYI TANTERV.................................................................................................................................................58 1. ÓRATERV.................................................................................................................................................................58 2. TANTÁRGYI TANTERVEK.............................................................................................................................................58 2.1. Kötelező tantárgyak.....................................................................................................................................58 2.2. Választható tantárgyak................................................................................................................................58 3. AZ ALKALMAZOTT TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI...............................59 3.1. Oktatási-fejlesztési segédeszközök..............................................................................................................59 3.2. Gyógyászati és egészségügyi eszközök........................................................................................................59 3.3. Tankönyvek .................................................................................................................................................59 4. A TAGOZAT MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI...............................................................................................60 4.1. A tanulói jogviszony kezdete, az intézménybe kerülés feltételei..................................................................60 4.2. A továbbhaladás feltételei...........................................................................................................................60 Egyéb esetekben a továbbhaladás kritériumai...................................................................................................60 4.3. A tanulói jogviszony megszűnése................................................................................................................62 5. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJA ELLENŐRZÉSÉNEK, ÉRTÉKELÉSÉNEK RENDSZERE, MÓDSZEREI, VISSZACSATOLÁSI ELJÁRÁSOK (AZ ÉRTÉKELÉS ALAPELVEI, RENDSZERESSÉGE)...................................................................................................................62 5.1. Tanulói ellenőrzés, értékelés, mérés elvei...................................................................................................62 5.2. Az értékelés tárgya......................................................................................................................................63 5.3. Értékelés a pedagógiai szakaszokhoz rendelten..........................................................................................63 5.4. Az értékelés rendszeressége.........................................................................................................................64 5.5. Az értékelés formái......................................................................................................................................64 5.6. Az értékelés rendszere a Készség-, képességfejlesztő, az Iskolai életmódra felkészítő és a Terápiás fejlesztő csoportban............................................................................................................................................65
3
6. A TANULÓK MAGATARTÁSA ÉS SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK ALAPELVEI, KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI ..........65 6.1. Alapelvei......................................................................................................................................................65 6.2. Követelményei.............................................................................................................................................66 6.3. Formái.........................................................................................................................................................66 E. SZAKMAI PROGRAM..........................................................................................................................................68 F. ZÁRÓDOKUMENTUMOK ..................................................................................................................................68 A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA, A JÓVÁHAGYOTT PEDAGÓGIAI PROGRAMHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS LEHETŐSÉGEI ..................................................................................................................................................................................68 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁNAK DOKUMENTUMAI (JEGYZŐKÖNYVEK)......................................................................68 MELLÉKLETEK.....................................................................................................................................................69
4
Bevezető rész A tagozat bemutatása „Fogadd el olyannak, amilyen, hogy olyanná legyen, amilyen lehet.”
A tagozat jogi helyzete A tagozat neve: Mozgásjavító Általános Iskola, Módszertani Intézmény és Diákotthon „Csillagház” Tagozata Székhelye: 1038 Budapest, Ráby Mátyás u. 14-16. Telefon: 2401 622, 2401 623 Fenntartó: Budapest Főváros Önkormányzata, Főpolgármesteri Hivatal Budapest, V. ker. Városház u. 9-11.
A tagozat rövid története A tagozat Csávás Dezsőné szülői kezdeményezésére jött létre 1973-ban. A Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola kísérleti iskolájaként indult, szervezetileg azonban a III. kerületi Kisegítő Iskolához tartozott tagozatként. 1981. augusztusától a Mozgásjavító Általános Iskola és Nevelőotthon (később: Mozgásjavító Általános Iskola és Diákotthon) tagozata. 1998-ban került sor - a régi iskola helyén - a tagozat új épületének átadására, amely a Csillagház nevet kapta.
Tevékenységi körök A Csillagház a halmozottan fogyatékos mozgáskorlátozott gyermekek nevelését-oktatását, mozgásfejlesztését, gondozását végző nevelési-oktatási intézmény. Feladatai: a halmozottan fogyatékos mozgáskorlátozott gyermekek számára biztosítani: - iskolai életmódra felkészítést - általános iskolai speciális nevelés-oktatást - csoportos és egyéni mozgásnevelést - napköziotthonos ellátást - szakszolgálatot: alternatív, augmentatív kommunikációt, ergoterápiát és logopédiai ellátást - orvosi ellátást (iskolaorvosi és ortopéd szakorvosi)
5
1. A Csillagház tagozat arculata 1.1. A Csillagház tanulói A tagozat tanulói halmozottan fogyatékos mozgáskorlátozott gyermekek, akiknél különféle társult formában és arányban van jelen: -
a mozgáskorlátozottság a tanulási akadályozottság a beszéd és a kommunikáció zavara a látás rendellenességei a hallás zavara az észlelési funkciók eltérései a pszichomotorium sérülése a kognitív funkciók zavara a mozgássérülésből fakadó, különféle kórképekhez kapcsolódó személyiségzavarok a szocializáció nehézségei.
A felsorolt területek sérülése együttesen következményes elmaradásokhoz vezethet, ami súlyosbíthatja az összképet. A gyermekek jelentős részének állapota a központi idegrendszer sérülésének következménye. A halmozott fogyatékosság ezért nem csupán az egyes területek sérülésének egymásmelletiségét, hanem azok komplex összefonódását jelenti, ami minőségileg más szerveződést eredményez. A nevelő-oktató munka ebből következően olyan komplex fejlesztési egységet képez, ahol az egyes műveltségi területek és a speciális egyéni foglalkozások egymásra épülnek, kiegészítik egymást, növelve a képzés hatékonyságát.
6
Tanulói összetétel A társuló fogyatékosságok alakulása az elmúlt 6 évben A társuló fogyatékosságok alakulása az elmúlt 6 évben 70 60
1998/1999 1999/2000 2000/2001 2001/2002 2002/2003
Fő
50 40 30 20
2003/2004
Szervi bet.
Magat.z.
Beszédz.
Hallász.
Látász.
Mozgász.
0
Ért.fogy.
10
Az ábra alapján megállapítható, hogy nincs jelentős eltérés a társuló fogyatékosságok arányában az elmúlt 6 évben. Kis mértékben növekedett a társuló értelmi fogyatékosság aránya, valamint a látásfogyatékos ill. beszédfogyatékos tanulók aránya is magasabb értéket mutat. A leggyakoribb társuló fogyatékosság (az értelmi fogyatékosságon kívül) a beszédfogyatékosság. A beszédhibás gyermekek aránya az elmúlt 6 évben növekedett, ami szoros összefüggésben van a súlyosabb mozgásállapotú gyermekek bekerülésével.
7
A beszédhibák megoszlása az elmúlt 6 évben 50% 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0%
Dysarthria Anarthria Megkésett b.f. Pöszeség Orrhangzósság Dadogás
2003/2004
2002/2003
2001/2002
2000/2001
1999/2000
1998/99
Egyéb
tanév
Ahogyan várható, majdnem minden évben a központi idegrendszer sérülésének következtében kialakuló dysarthria előfordulása a leggyakoribb. A beszédképtelen (anarthriás) gyermekek létszámaránya is minden évben jelentős. Lényeges változást jelent az „egyéb” beszédhibás kategóriába soroltak arányának változása. Ennek oka lehet a beszédbeli elváltozások komplex jelentkezése, a tünetek összefonódása, ami miatt nem lehet egyértelmű kategóriába sorolni azokat.
8
A kórformák és a tanulók mozgásállapotának változásai az elmúlt 6 évben A tanulók kórformái az elmúlt 6 tanévben
60 spinalis problémák 50 miopátiák
fő
40 30
CP
20
egyéb
10 0 1998/1999
1999/2000
2000/2001
2001/2002
2002/2003
2003/2004
tané v
A kórformák tekintetében az elmúlt 6 évben nincs jelentős változás, a korábbi évekhez hasonlóan a központi idegrendszeri sérült (CP) gyermekek alkotják az iskola tanulóinak legnagyobb részét. A központi idegrendszer sérülésének vezető tünetei tanulóinknál
35
hemiparézis
30
diparézis
25
tetraparézis
20 fő
atetózis
15
ataxia
10 5 0 1998/1999
1999/2000
2000/2001
2001/2002
2002/2003
2003/2004
tané v
9
A közlekedés módja
35 önállóan
30
segédeszközzel
20
kerekesszéket hajt
fő
25
15
elektromos kocsit
10 nem közlekedik önállóan
5 0 1998/1999
1999/2000
2000/2001
2001/2002
2002/2003
2003/2004
tané v
Ezzel szemben a súlyos mozgásállapotú tanulók aránya, mint látható, évről-évre növekszik. Egyre több a mindennapi tevékenységben a segítségre, ellátásra szoruló gyermekek száma. Ez a tény egyrészt a segítők létszámának növelését, másrészt a mozgásnevelésre, az önkiszolgálásra, önellátási teendők tanulására fordítandó órák számának emelését teszi szükségessé.
10
1.2. Képzési rendszer 1.2.1. Pedagógiai szakaszok a Csillagház tagozaton
Pedagógiai szakaszok
Előkészítő szakasz
Pedagógiai feladat szerint
Iskolai életmódra Bevezetés az iskolai felkészítés életbe
Életkor
5 év
Évfolyam
Készség-, képességfejlesztő
Bevezető szakasz
Kezdő szakasz
Alapozó szakasz
Fejlesztő szakasz
Tantárgyi alapozó időszak
Intenzív fejlesztési időszak
Orientációs időszak
18 év Iskolai életmódra felkészítő
1.
2.
Terápiás fejlesztő program
Felzárkóztató
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Terápiás fejlesztő csoport
1.2.2. Az egyes pedagógiai szakaszok legfontosabb mozzanatai
Iskolai életre felkészítés •
Előkészítő szakasz (nem iskolai szakasz): Készség-, képességfejlesztő és Iskolai életmódra felkészítő évfolyam (1-3 év, 2 csoportban) Az előkészítő szakasz mindkét csoportjában a készségek és képességek alapozó fejlesztése történik: - Tájékozódás a tanulók mozgásfejlettségi, önkiszolgálási szintjéről, fejleszthetőségéről. - Az egyéb társuló fogyatékosságok feltérképezése. - A fejlesztés megtervezése, megkezdése valamennyi területen.
Iskola •
Bevezető szakasz: 1-fz. évfolyam (3 év)
1., 2. és Felzárkóztató évfolyam Tanulóink ismeretszerzési lehetőségei korlátozottak, és haladási ütemük lelassult. Ezért egy felzárkóztató év beiktatásával lehetővé tesszük, hogy az alsó szakasz első két évfolyamának anyagát 3 év alatt végezzék el a gyermekek. (1993.évi LXXIX. tv. Módosításáról szóló 2003. évi LXI. tv. 50.§ /b) Ez esetben a tananyagot rugalmasan, a tanulók képességeihez igazodva osztjuk el az egyes évfolyamok között. Feladatok: 11
– – – •
Készségfejlesztés, a mozgás és önkiszolgálás fejlesztése, az alapozó tantárgyak tananyagának elsajátíttatása. Olvasás, írás, számolás elemi szinten történő tanítása (kis- és nagybetű, 20-as számkör). Környezetünk megismerésének megalapozása.
Kezdő szakasz: 3. és 4. évfolyam (2 év) -
Az elemi ismeretek rögzítése az olvasás, írás, számolás különböző területein. A mozgás, önkiszolgálás és a különböző készségek intenzív fejlesztése. A természet, társadalom jelenségeinek elemi szintű megismertetése A gépi írás megalapozása.
•
Alapozó szakasz: 5. és 6. évfolyam (2 év) - A tantárgyak köre kiszélesedik: belép a földrajz, természetismeret, történelem. - Az olvasás, írás kibővül a nyelvtan, irodalom tanulásával. - A munkatevékenység köre kibővül különböző kézműves foglalkozások alapozásával. - Megkezdődik a számítástechnika megalapozása. - A szocializálás hangsúlyosabbá válik.
•
Fejlesztő szakasz: 7. és 8. évfolyam (2 év) - Továbbtanulás előkészítése. - Szocializálás folytatása. - Kézműves foglalkozások körének bővítése - Pályaorientáció - Új tantárgy: az informatika
Terápiás fejlesztés • Terápiás fejlesztő csoport (8 év) A tanköteles korú súlyosan, halmozottan sérült, mozgáskorlátozott gyermekeknek nyújt iskolai keretek között fejlesztési lehetőséget. Fejlesztési irányok: – Egyénre szabott terápiás fejlesztő eljárások alkalmazása. – Szűkebb és tágabb környezet megismertetése. – A játékkészség megalapozása és folyamatos fejlesztése. – Mozgásfejlesztés. – Testi higiénia igényének kialakítása.
12
1.2.3. Az intézmény szerkezete
ISKOLAI ÉLETRE FELKÉSZÍTÉS Előkészítő szakasz
Készség-, képességfejlesztő
Iskolai életmódra felkészítő
ISKOLA Bevezető szakasz
1.
2.
Felzárkóztató Kezdő szakasz
3.
4.
Alapozó szakasz
5.
6.
Fejlesztő szakasz
7.
8. 13
1.3. Képzési kínálat 1.3.1. Speciális tantárgyak Mozgásnevelés (készség-, képességfejlesztő – 8. évfolyam) A tagozaton a testnevelés órák helyett kiscsoportos és egyéni mozgásnevelést alkalmazunk az órarendbe beépítve. A csoportszervezés osztálybontással, mozgásállapot szerinti csoportosítással történik. A gyermekek mozgáskorlátozottságából adódóan olyan mozgásnevelésre van szükség, amely lehetőség szerint megakadályozza az állapotromlást, s elősegíti az adottságokhoz viszonyított legteljesebb habilitációt, rehabilitációt, szükség esetén segítő eszközök biztosításával. A mozgásfejlesztés a gyógytorna mozgásanyagára épül. Segíti a károsodott tartási és mozgásfunkciók helyreállítását. Feladatai közé tartozik továbbá az egészségnevelés (betegségek megelőzése, egészséges életvitel kialakítása, testi épséget veszélyeztető tényezők elkerülése, önálló közlekedés, tömegközlekedés megtanulása), a motoros készségek fejlesztése, a mindennapos tevékenységre nevelés és a környezeti nevelés (közvetlen környezetük értékeinek megőrzése, a természet tisztelete, környezeti konfliktus közös kezelése, megoldása). Munkatevékenység (iskolai életmódra felkészítő – 8. évfolyam) Tanulóink motoros képességeinek sérülése miatt adottságaikhoz, korlátaikhoz jobban igazodó a technika tantárgy tartalmától eltérő - gyakorlati foglalkozások folynak a munkatevékenység tantárgy keretén belül. E tantárgy integrált módon foglalja magába: - az önkiszolgálás - az ábrázolás, alakítás - a kézimunka - a háztartási munka - a kerti munka - a közösségi munka anyagát. A munkatevékenység óraszámait együttesen adják az életvitel és gyakorlati ismeretek tantárgy és a rajz és kézművesség tantárgy kézművesség részének óraszámai. (A rajz és kézművesség tantárgy rajz részének tartalmát és órakeretét a Komplex Művészeti Nevelés tantárgyhoz integráljuk.) A munkatevékenység tantárgy óráit tömbösítve iktatjuk be az órarendbe. Egyrészt azért, hogy megfelelő mozgásos előkészítés után kezdhessenek a munkához, másrészt azért, mert az előkészületek – s maga a tevékenység is – a mozgás akadályozottsága miatt sok időt vesznek igénybe. A foglalkozások az 5. évfolyamtól képesség szerinti csoportosításban működnek.
14
A párhuzamos óratervezés lehetővé teszi, hogy a különböző évfolyamra járó, de hasonló képességű tanulók azonos képességcsoportba kerüljenek. Így biztosítható, hogy mindenki az adottságaihoz igazított fejlesztő foglalkozásban részesüljön. A kiemelkedő adottságú gyermekek tehetséggondozásban részesülnek, amely a fejlesztő szakaszban a pályaorientáció részévé válik. Komplex Művészeti Nevelés (KMN) (készség-, képességfejlesztő – 8. évfolyam) Esztétikai, humanizációs értékeket hordozó területeket ölel fel és tanít, valamint a sérült szenzoros, pszichomotoros, kommunikációs és kognitív képességeket sajátos technikákkal komplexen fejleszti. Területei: - vizuális nyelv - kifejezés, képzőművészet - vizuális kommunikáció - drámajátékok - tárgy- és környezetkultúra - ének - játék és zene hangszerekkel - zenehallgatás - zenetörténet - tánc Feladatai - vizuális megismerés (érzékelés, észlelés, megfigyelés, asszociációk) - vizuális kifejezés, közlés (nonverbális kommunikáció) - vizuális üzenet (kifejezési formák, stb.) - vizuális alakítás, alkotás (kép-, tér-, tárgyformalátás) A tantárgy órakeretét egyrészt az ének-zene tantárgy óraszámai, másrészt a rajz és kézművesség tantárgy egy részének (rajz) óraszámai adják. (A rajz és kézművesség tantárgy kézművesség részét és annak órakeretét a munkatevékenység tantárgynál használjuk fel.) Gépi írás, informatika Gépi írás ( 3. – 6. évfolyam) – – –
a kommunikációjukban gátolt gyermekek önkifejezési eszköze lehet lehetővé teszi hivatalos ügyek intézését a kevésbé sérült gyermekeknél a továbbtanulásban, illetve a munkavállalásban előnyt jelenthet.
15
Informatika (7. – 8.évfolyam) A tagozaton az informatika elsősorban egyszerű számítógép-kezelést, a szövegszerkesztés alapelemeinek tanulását, valamint a mozgóképkultúra és médiaismeret alapjainak elsajátítását jelenti. Feladata többek között a beszédképtelen gyermekek kommunikációjának segítése, és a súlyosan kézsérült gyermekek írásbeli megnyilatkozásához a lehetőség megteremtése, szükség esetén kiegészítő elemek, adaptációk alkalmazásával. 1.3.2. Speciális egyéni foglalkozások Egyéni fejlesztés A halmozottan fogyatékos mozgáskorlátozott gyermekek közül sokan csak a mozgás-, beszéd- és érzékszervek korrekciós megsegítésével képesek megfelelni a tanulásban akadályozottak tantervében megfogalmazott követelményeknek. Előfordulhat azonban, hogy a korrekciós foglalkozásokon történő fejlesztés ellenére sem tudnak a csoportban társaikkal együtt haladni, egyre jobban elmaradnak a követelmények teljesítésében, ezért lehetővé tesszük számukra, hogy egyéni fejlesztési terv szerint haladhassanak. Az egyéni fejlesztési tervek komplex, egyénre szabott fejlesztést és egyéni haladási tempót tesznek lehetővé. Az egyéni fejlesztést szükségessé teheti: -
valamelyik vezető fogyatékosság súlyossága (a beszéd, a hallás és a látás zavara) több sérülés olyan komplex összefonódása, amely együttesen komoly fejlesztési problémákat okoz az iskolánkba bekerülő ép intellektusú vagy retardált, súlyosan mozgáskorlátozott gyermekek tehetséggondozása.
Egyéni korrekció Az egyéni korrekció olyan egyéni fejlesztő foglalkozás, melynek során a sérült funkciókra épülő kóros tevékenységformák leépítése, s a helyesek kivitelezésének elősegítése történik. Funkciója szerint: - javítja a sérült területeket - fejleszti a képességeket - helyettesíti a hiányzó funkciókat Fajtái: - tantárgyi - speciális módszerek, eszközök alkalmazásának elsajátítását elősegítő
16
-
kézkorrekció komplex korrekció tanulási zavarok korrekciója
Egyéni mozgásnevelés Az egyéni mozgásnevelés órákat a csoportban optimálisan nem fejleszthető, valamint a korrekciós műtétek után posztoperatív gyógytornára szoruló gyermekek számára biztosítjuk. Evés- ivásterápia Az evés és ivás olyan tevékenység, melynek kivitelezésében ugyanazok a szervek vesznek részt, melyek a beszédet is létrehozzák. A beszédszervek helyes koordinációját ezért elősegíthetjük a terápiás jellegű étkeztetéssel. Ennek lépései: - megfelelő testhelyzet és körülmények megválasztása - a kóros reflexeket gátló fogásmódok megkeresése, alkalmazása - szopóreflex és harapóreflex kialakítása és/vagy leépítése - rágás kialakítása - a helyes nyelés elősegítése Mindig a gyermek aktuális szintjén avatkozunk be a folyamatba, s a következő lépcsőfok elérése a kitűzött, rövidtávú cél. Az evésterápiára nem biztosítunk külön óraszámot, hanem a gyermekek étkeztetésének részét képezi. Eredményeit az egész napos tevékenység során alkalmazzuk, felhasználjuk.
1.3.3. Speciális szakszolgálatok, szolgáltatások
Logopédia A logopédia a beszédhibák megelőzésével, diagnosztizálásával, a kialakult beszédhibák és azok következményeként fellépett másodlagos elváltozások korrekciójával az ép beszéd elérésére törekszik (prevenció, diagnózis, korrekció.). A logopédia területei: - megkésett/akadályozott beszédfejlődés, - artikulációs zavarok - pöszeség, - orrhangzósság, - dadogás, hadarás, - írás és olvasás zavarai, neurogén tanulási zavarok - beszédészlelés és -megértés zavarai, - afázia,
17
-
a központi idegrendszer sérüléséhez társuló beszédzavarok (dysarthria, anarthria) → beszédterápia, mutizmus, stb.
Beszédterápia A központi idegrendszer sérülésének következtében kialakuló mozgászavarok gyakran kiterjednek a beszédben résztvevő szervek izomzatára is. Az ilyen jellegű beszédhibát nevezzük dysarthriának. Súlyosabb esetben a beszédközpontok annyira sérülnek, hogy a gyermek egyáltalán nem beszél, illetve „beszél”, de az egyáltalán nem érthető. Ez esetben anarthriáról beszélünk. A beszédterápia a mozgásterápia eredményeit felhasználva, arra épülve korrigálja a sérült beszédet, ezzel elősegíti a gyermek beilleszkedését szűkebb és tágabb környezetébe. A mozgásterápiából átvett elemek: kóros reflexek gátlása, megfelelő testhelyzet megtalálása, helyes mozgások facilitálása, lazítás (spasztikus gyermekeknél), egyensúlyfejlesztés (atetotikus és ataxiás gyermekeknél), vállöv ellazítása, fejkontroll kialakítása. A terápia során felhasználjuk az evés- és ivásterápiában elért eredményeket. A beszédterápia további lépései többnyire megegyeznek a hagyományos logopédiában alkalmazottakkal: légzés, hangképzés, ajak- és nyelvgyakorlatok, beszédritmus, kiejtés, stb. Alternatív, augmentatív kommunikáció Az augmentatív kommunikáció olyan kiegészítő vagy kisegítő kommunikációs módszerek, eszközök, technikák összessége, amelyek segítségével a súlyos beszédzavarral küzdő emberek kommunikációjának lehetősége megteremthető, bővíthető. A kommunikációoktatás célja, hogy a beszédképtelen gyermekek megtanulják, hogyan tudják szükségleteiknek megfelelően, aktívan kifejezni magukat. Az augmentatív kommunikációs módszerek két csoportra oszthatók: • természetes pl.:gesztus, mimika, hangsúly, hangerő, testbeszéd stb. • mesterséges: - dinamikus (segédeszköz nélküli) rendszerek: jelek, jelzések, gesztusok, kézjelek, hangok pl. ujj abc, siketek jelbeszéde. - statikus (segédeszköz-igényes) rendszerek: tárgyak, fotók, képek, grafikák, jelképek, betű pl. PIC, PCS, Oakland, Makaton, Bliss stb., kommunikátorok, számítógépek. A kommunikációs táblatípusok kialakítása függ a gyermekek mozgásképességétől, értelmi szintjétől, érdeklődésétől, életkorától, stb. Ezek lehetnek: fotó, grafikus kép, jelkép, betű, vegyes táblák. A táblaformák megtervezése funkcionális használatuk szerint történik: alap tábla (gyors kérdések, interakciót elősegítő képek), választást elősegítő tábla, társalgást elősegítő tábla, témának megfelelő, szituációs tábla, komplex tábla. A fejlesztő foglalkozások cselekvésbe (játékba) ágyazottan, saját élménytapasztalaton keresztül történnek, egyéni és csoportos formában.
18
Egy helyzeten belül legcélszerűbb a multikommunikációs forma használata. Tartalmazza: a mi magatartásunkat, viszonyulásunkat a kommunikációs helyzethez, jelek - jelelések használatát, szimbólum használatot, kimondott szót, a mutatás többféle módját, a témának és szituációnak megfelelő eszköz (táblák, kommunikátorok), vagy eszközök használatát. A gyermekek kommunikálhatnak passzívan és aktívan, de elsősorban az aktív részvétel az életszerű és a kívánatos. Rehabilitációs foglalkoztató terápia (RFT, ergoterápia) Rehabilitációs foglalkoztató terápia alatt értjük mindazokat az egyénre szabott fejlesztő eljárásokat és eszközöket, amelyek a sérült területek funkcióját javítják, a hiányzókat helyettesítik, és ezzel lehetővé teszik a lehető legteljesebb önállóság elérését. Ez a terápiás szemlélet áthatja az iskolában folyó összes tevékenységet. Részben fedi a foglalkozások egyes területeit (mozgásnevelés, korrekció, logopédia, stb.), illetve az egyéni fejlesztési stratégiák alapját képezheti és az ismeretszerzést is segítheti. Területei - Motoros funkciók fejlesztése és fenntartása - Kommunikáció fejlesztése - Önellátás tanítása - Korrekció - Segítő eszközök és gyógyászati segédeszközök kialakítása Tanulásszervezés A RFT megvalósulása többféle szervezeti formában történhet: - tantárgyakhoz, egyéni foglalkozásokhoz kapcsolódva - önálló foglalkozás keretében - párhuzamos fejlesztés formájában Órakeret Az előre meghatározott órakereten kívül a mobilizálható órák is felhasználhatók a rehabilitácós foglalkoztató terápiás tevékenység végzésére. A mobilizálható órakeret az egész iskolában hiányzás miatt elmaradt órák összegyűjtéséből tevődik össze. 1.3.4.
Szervezési specialitások
Egész napos foglalkoztatás
19
Intézményünkben az oktató-nevelő munka egész napos foglalkoztatás keretében történik. A tanulók reggel fél nyolctól érkeznek az iskolába, és délután negyed ötkor indulnak haza. Az első foglalkozás negyed kilenckor kezdődik. Délelőtt elsősorban óratervi órák, illetve mozgásnevelés folyik. Többnyire délután kerül sor az egyéni fejlesztésekre, a munkatevékenység órákra és a fakultatív napközis foglalkozásokra.
Képesség szerinti csoportosítás Párhuzamos óratervezéssel lehetővé tesszük a különböző évfolyamokra járó, de hasonló képességű tanulók azonos csoportba kerülését. Biztosítva ezzel, hogy adottságaikhoz igazított fejlesztő foglalkozásokban részesüljenek – pl. munkatevékenység, mozgásnevelés. 1.3.5.
Speciális tanórán kívüli foglalkozások
A napközis foglalkozásokon, a mindennapos tevékenység során valósulnak meg: - kirándulások - felkészülés versenyekre (rajz, sport, versmondó, stb) - fakultációk - pályairányítás, utógondozás Napközis foglalkozások Intézményünkben a napközis foglalkozás nem a hagyományos értelemben vett napközit jelenti, hanem a gyermekek egész napját kitöltő szervezett, tervezett fejlesztő foglalkozások rendszerébe, vagyis az egész napos foglalkoztatásba épül. Összefoglaló néven napközis foglalkozásnak nevezünk minden olyan tanórán kívüli tevékenységet, amely az iskolai tartózkodás ideje alatt a tantervi órákon és a speciális egyéni foglalkozásokon túl fennmarad. Az egyéni foglalkozások a napközis órákról való kiemeléssel, azokkal párhuzamosan történnek. Egy részüket minden csoportban az étkezés/étkeztetés tölti ki (napi 1,5 óra), más részüket pedig tanulásra, illetve fakultatív foglalkozásokra fordítjuk. Feladataink a napközis foglalkozások során – – – – – –
Komplex személyiségformálás a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembevételével. Önállóságra nevelés, mindennapi élettevékenységek (étkezés, tisztálkodás, stb.) tanítása, gyakoroltatása (testi higiénia, öltözködés, közlekedés, stb.). A sikeres szocializációhoz szükséges normák, szabályok megismertetése, gyakoroltatása. A szabadidő kultúrált, hasznos eltöltésére nevelés. Olyan tanulási technikák kialakítása, amelyek lehetővé teszik a megközelítően önálló ismeretszerzést. Helyes időbeosztás kialakításának megtanítása.
20
– – –
A csoportért felelős magatartás kialakítása. Az óratervi órákon megszerzett ismeretek elmélyítése. Tanulás és pihenés megfelelő egyensúlyának biztosítása.
Napközis foglalkozási formák – – – – – – –
fakultatív foglalkozások igény szerint (pl: kézműves, filmklub, mozgásos játék, könyvtár, stb.) rekreáció: a gyermekek igényeihez alakított kikapcsolódási tevékenység (játék, pihenés, zenehallgatás, stb.) kulturális tevékenység: a felsőbb évfolyamokban a különböző művészeti ágak megismertetése (színház-, múzeum-, hangverseny-, mozilátogatás, stb.) játszóház: olyan irányított foglalkozás, melyen a gyermekek megismerkednek különböző játékformákkal – építő-, szerep-, szabályjátékok tanulószoba: a tanórákon elsajátított ismeretek elmélyítését, gyakoroltatását, alkalmazását szolgálja játékos, változatos formában, a lehető legnagyobb önállóságot biztosítva önkiszolgálás: a tisztálkodás, egészségügyi szokások, az öltözködés, az étkezés, a közlekedés mint szocializációs technikák gyakoroltatása étkezés (reggeli, ebéd, uzsonna): evés- és ivásterápia módozatainak alkalmazása, speciális evőeszközök (tányérok, poharak) használatának megtanítása, gyakoroltatása, étkezési illemszabályok megismertetése, alkalmaztatása
A napközis foglalkozások a nem kötelező (választható) órakeret terhére történnek. Mivel a fent felsorolt foglalkozások csak kiscsoportokban valósíthatók meg, a nem kötelező óraszámok erre nem elegendők, ezért azt a fenntartótól igényelt csoportbontással tudjuk megoldani. 1.3.6.
Az otthoni (napközis és tanulószobai felkészüléshez előírt) írásbeli és szóbeli feladatok elvei és korlátai
Mivel az iskola egész napos foglalkoztatást biztosít, a bevezető és a kezdő szakaszban otthoni feladatot nem adunk, mert a napközis foglalkozások lehetőséget nyújtanak a tananyag gyakorlására. Az alapozó és a fejlesztő szakaszban a napközis foglalkozások már nem biztosítanak elegendő időt a megnövekedett mennyiségű tananyag kellő mértékű gyakorlásához, ezért szükség lehet otthoni feladatok kijelölésére. Figyelembe kell venni: – a gyermekek képességeit – fizikai és szellemi terhelhetőségüket – az életkori sajátosságokat – az egyéni adottságokat – a családi hátteret A házi feladatok kijelölésének szempontjai: – Házi feladat csak a már ismert anyagrészekből adható.
21
–
Új tananyag előkészítéseképpen gyűjtési, kutatási feladatok is kijelölhetők.
–
Lehetőség szerint közel azonos arányban szerepeljenek szóbeli és írásbeli feladatok.
–
A szóbeli és írásbeli feladatok aránya a gyerekek eltérő képességeinek, illetve a tananyag jellegének függvényében változhat. (Nyelvi és beszédbeli nehézségekkel küzdő gyermekek; írásképtelen gyermekek)
–
A feladatok mennyiségének meghatározásánál figyelembe kell venni a gyerekek képességeit és fáradékonyságát.
–
Az adható házi feladatok mennyiségéről az osztályban tanító pedagógusok az osztályfőnökkel egyeztetve, közösen döntenek.
A szülők kifejezett kérésére házi feladat hét közben és hétvégére egyaránt adható. Ha a családi háttér nem teszi lehetővé az otthoni feladatvégzést, a pedagógus TEAM eltekinthet a házi feladatok adásától. 1.3.7. Felzárkóztató évfolyam Ennek az évfolyamnak a beiktatásával tanulóink lelassult haladási ütemét kompenzáljuk az első és második évfolyam anyagának három évre történő rugalmas elosztásával. 1.3.8. Terápiás fejlesztő csoport működtetése Az ebben a csoportban tanuló gyermekek elsősorban különféle egyénre szabott terápiás fejlesztő eljárások segítségével fejleszthetők eredményesen, ezért neveztük el a csoportot terápiás fejlesztő csoportnak. A tanulók a csoport részére kidolgozott program és egyéni fejlesztési tervek szerint haladnak. Ha a csoport tanulói közül valaki a személyre szabott fejlesztés hatására olyan szintre jut, hogy a többi tanulóval együtt ismét eredményesen oktatható az iskola helyi tanterve szerint, meg lehet kísérelni visszahelyezését a szintjének megfelelő csoportba.
A foglalkozások rendszere nem kellő eredményesség
Egyéni mozgásnevelés
nem kellő eredményesség
Csoportos oktatás és mozgásnevelés
Egyéni korrekció
22
Logopédia, Kommunikáció
Rehabilitációs fogl. terápia
Egyéni fejlesztés
Önellátás
1.4. Hagyományok 1.4.1. Rendezvények Országos szintű -
Bicebóca farsang Játék Határok Nélkül „Sportolj Velünk!” Különböző alapítványok és szervezetek ünnepi rendezvényei Nonverbális Fesztivál, Eger Kulturális Szemle Rajzpályázatok Szavalóverseny Illyés Gyuláné Komplex Vetélkedő
Iskolai szintű -
Mikulás Karácsony Farsang Gyermeknap Tanévnyitó, tanévzáró, ballagás Ünnepélyek: március 15., október 23. Sportversenyek, boccia Szavalóverseny, Ki mit tud? Kirándulások Nyári táborozások Húsvéti és karácsonyi vásár
1.4.2. Egészségügyi szolgáltatások -
Iskolaorvosi ellátás Ortopédiai szakellátás
23
-
Szakorvosi ellátás szükség esetén a Mexikói úti anyaintézményen keresztül Fogászati szűrés
1.4.3. Egyéb szolgáltatások -
A leginkább rászoruló gyermekek szállítása az intézmény autóbuszaival Ortopédiai segédeszközök biztosítása
2. Az iskola környezete 2.1. Az iskola helye a fővárosi közoktatási rendszerben A Fővárosi Önkormányzat Közoktatásfejlesztési koncepciója meghatározza a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátási területeit, melynek része a mozgáskorlátozott gyermekek és fiatalok nevelése, oktatása, mozgásfejlesztése, egészségügyi ellátása, gondozása. Ezt a fejlesztést gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben vagy a többi tanulóval együtt, azonos óvodai csoportban, illetve iskolai osztályban biztosítja. A tagozat speciális gyógypedagógiai ellátást biztosít halmozottan fogyatékos mozgáskorlátozott gyermekek részére. Intézményünk Módszertani Központján keresztül nyújtunk szakmai segítséget külsős mozgáskorlátozott és halmozottan fogyatékos gyermekek számára.
2.2. Iskola-földrajzi környezet Iskolánk Budapestről bejáró gyermekek fejlesztését végzi.
Vonzáskörzet 25%
Budapest 75%
A Csillagházba Budapestről és vonzáskörzetéből bejáró tanulók aránya a 2003/2004-es tanévben
24
2.3. Szakmai környezet A „Csillagház” halmozottan fogyatékos mozgáskorlátozott gyermekek számára nyújt iskolai keretek között fejlesztést. Hasonló profillal rendelkező intézmények: –
A Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete intézményünkkel nem teljesen azonos profilú, csak a központi idegrendszer sérülése következtében gátolt motorikus diszfunkciós gyermekek konduktív pedagógiai módszerekkel történő országos ellátását végzi..
–
A sályi Mozgásjavító Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekotthon kettős (mozgás és értelmi) fogyatékosokat ellátó országos beiskolázású intézmény.
–
A Vakok Batthyány László Gyermekotthona halmozottan fogyatékos látássérült, mozgáskorlátozott gyermekeket fogad, egyházi intézmény.
–
Gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban résztvevő nevelési-oktatási intézmények, ahol iskolai keretek között ép értelmű és tanulásban akadályozott mozgáskorlátozott gyermekek együtt tanulnak.
–
Fejlesztő napköziotthonban, egészségügyi gyermekotthonban és alapítványoknál súlyosan és/vagy halmozottan sérült, tanulásban akadályozott és mozgáskorlátozott gyermekek számára a heti 3-5 órát kitevő képzési kötelezettség teljesítése biztosított.
–
Egyes alapítványok a halmozottan fogyatékos mozgáskorlátozott gyermekek fejlesztésének bizonyos részterületeit vállalják, heti néhány órás ambuláns fejlesztés formájában.
2.4. Gazdasági környezet Az oktatási intézmények állami finanszírozása kétféle formában történik: egyrészt a fenntartó által biztosított anyagi eszközök révén, másrészt a közalapítványok által kiírt pályázatokon keresztül. Ezek meghatározzák az iskola belső gazdasági lehetőségeit. A külső gazdasági környezet sokszor negatívan befolyásolja a szülői elégedettséget is. Mivel a külső gazdasági környezetre kevés befolyásunk van, ezért az anyagi eszközeink belső átstrukturálásával, körültekintő, előre tervezett, szervezett, takarékos és beosztó gazdálkodással és pályázatok benyújtásával segítjük pedagógiai fejlesztő munkánkat.
3. Az Csillagház tanulói közössége 3.1. Szülői háttér
25
Tanulóink többsége teljes családban él. Annak ellenére, hogy néhányan - válás, vagy valamelyik szülő halála miatt - csonka családban nevelkednek, illetve van intézetben, valamint nevelőszülőknél élő tanulónk is, mégis elmondható, hogy döntő többségben szerető, gondoskodó, elfogadó számukra az otthoni légkör. A szülők munkalehetőségeinek csökkenésével azonban a gyermekek szociális helyzetének romlása egyre általánosabbá válik. (A részletes adatok a 40-42. oldalon, a 8.1. pontban találhatók.)
3.2. Lakóhely szerinti megoszlás Lakóhely szerinti megoszlás 2003/2004. tanév 18 16 14 12
fő
10 8 6 4
vidék
XXII.
XXI.
XX.
XIX.
XVIII.
XVII.
XVI.
XV.
XIV.
XIII.
XII.
XI.
X.
IX.
VIII.
VII.
VI.
V.
IV.
II
I.
0
III.
2
kerület
A Budapest területéről bejáró gyermekek megoszlása kerületenként
3.3. Továbbtanulás, felkészítés a további életpályára Ez a tevékenység nem szűkíthető egyes tanórák keretei közé, ill. nem köthető adott évfolyamhoz, mivel áthatja oktató-nevelő munkánk egészét, a gyermekek iskolai pályafutásának minden mozzanatát. A leghangsúlyozottabban az alábbi területeken valósítjuk meg: - mozgásnevelés - munkatevékenység - gépi írás, informatika - szabadidős iskolai és iskolán kívüli foglalkozások, programok. A 8. osztályos tanulók további életútjának tervezését a tanulók elképzeléseit figyelembe véve, adottságaikra és kialakított készségeikre építve, a lehetőségeket folyamatosan feltérképezve a pályaválasztási felelős segítségével a szülők és az osztályfőnök közösen végzik. Lehetőségek: - szakiskolák - védett munkahelyek, - szociális foglalkoztatók 26
- fejlesztő napközi otthonok /ÉNO-k/ - alapítványok - otthoni foglalkoztatás - lakóotthonok - szociális otthonok - egyéb elhelyezési formák A pályaválasztást a pedagógusok segítik, de a végső döntés a szülőké (gondviselőké).
27
A. Nevelési program 1. A tagozaton folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei Pedagógiai hitvallás A tagozat nevelőtestülete a gyermekeket individuumként kezeli, elfogadva, nem előtérbe helyezve sérülésüket, egyéni képességeikhez és korlátaikhoz rugalmasan alkalmazkodva, prevenciós és rehabilitációs szemlélettel olyan komplex fejlesztésben részesíti őket, amely szocializációjukat elősegíti.
1.1. Pedagógiai alapelvek A Csillagház tanulói halmozottan fogyatékos mozgáskorlátozott gyermekek. A halmozott fogyatékosság olyan komplex zavar, amelyben különböző társult formában van jelen az értelmi képességek, a mozgásfunkciók, a verbális kommunikáció, a látás, a hallás, valamint más megismerési funkciók, esetenként a tanulás és viselkedés zavara. – – – – –
– – – – –
A tagozat gyermekközpontú, a gyermeket mint individuumot tekintjük, elfogadva, nem előtérbe helyezve sérülését. A halmozott fogyatékosság sajátos megjelenése indokolja a fejlesztés komplexitását, amely a mozgásfejlesztés, kommunikáció, kognitív fejlesztés, személyiségfejlesztés, stb. együttes, egymást erősítő és kiegészítő alkalmazását öleli fel. A tagozat többféle fejlesztési lehetőséget biztosít a különböző adottságokkal és korlátokkal bíró gyermekeknek. A Csillagház munkatársai nyitottak a különböző fejlesztési stratégiák iránt. Az egyes pedagógiai szakaszokon belül az évfolyamok között a tananyag rugalmas elosztásával, átcsoportosításával a csoport tanulóinak aktuális szintjéhez igazítjuk az elvégzendő tananyagot. Rugalmasság érvényesül az óraszervezésben, a képesség szerinti csoportosításban is. Az egésznapos oktató, nevelő, mozgásfejlesztő és gondozó tevékenységünket áthatja a prevenciós, (re)habilitációs, terápiás szemlélet. A gyermekeket körülvevő akadálymentes épített környezet, sérülésspecifikus berendezés és felszerelés, valamint a pedagógiai ráhatások a szocializációt segítik elő. Életszerű helyzeteken keresztül segítjük az alapvető érzelmi reakciók megélését, közösségi magatartás kialakítását. Mindenkor figyelembe vesszük, és alkotó módon felhasználjuk a gyermekeket érő külső (iskolán kívüli) hatásokat. Nagy hangsúlyt kap az egyéni képességekhez igazodó fejlesztés: a gyengébb képességű tanulók is sikerélményhez juthatnak, és a jobb képességű tanulók tehetséggondozása is megvalósulhat. 28
– – – – –
A gyermekeket adottságaiktól és korlátaiktól függő, egyénileg elérhető legmagasabb szintű önállóságra neveljük. Kompenzációs és korrekciós eljárásokat alkalmazunk a kívánt funkciók eléréséhez, megtartásához. A játékot és játékosságot, mint elemi ismeretszerzési lehetőséget, tervszerűen, tudatosan építjük be pedagógiai tevékenységünkbe. Megtanítjuk a gyermekeket a saját és a többi gyermek másságának megismerésére, elfogadására, valamint törekszünk szűkebb és tágabb környezetükkel megismertetni, elfogadtatni azt. A gyermekek munkáját folyamatosan, következetesen értékeljük, elősegítve ezzel önismeretük, önértékelésük fejlődését.
A kitűzött célok és feladatok csak egységes pedagógiai szemlélettel és következetességgel, valamint a szülők és a gyermekek aktív közreműködésével érhetők el.
1.2. A nevelő-oktató munka céljai –
– –
A gyermekek állapotuktól függően jussanak el - szűkebb és tágabb környezetük segítségével - az önállóság általuk elérhető legmagasabb szintjére, optimális esetben legyenek képesek az önálló életvitelre, váljanak a társadalom aktív, cselekvőképes tagjaivá. Erősödjenek pozitív személyiségjegyeik, alakuljon ki önismeretük, formálódjon énképük, fejlődjön önbizalmuk és kudarctűrő képességük, személyiségük váljon harmonikussá. A külső és belső partnerek legyenek elégedettek az iskola szolgáltatásaival, s maguk is aktívan vegyenek részt annak elérésében.
1.3. A nevelő-oktató munka feladatai – – – – – – – – – – – – –
az ismeretszerzéshez szükséges készségek és képességek kialakítása tanulási zavarok esetén speciális módszerek alkalmazása kiemelkedő képességek komplex, célirányos fejlesztésének megvalósítása, tehetséggondozás minden sérült funkció korrekciós jellegű fejlesztése a hiányzó funkciók kompenzálása egyéni fejlesztési tervek kidolgozása, alkalmazása a mindennapi élettevékenységhez szükséges funkciók tanítása mindennapi tevékenységekben való aktív részvétel tanítása az önkiszolgálástól a munkavégzésig gondozás, ellátás a gyermekek aktív közreműködésével a környezettel kapcsolatos magatartási és életviteli minták kialakítása, környezettudatos magatartás formálása egészséges életmódra nevelés, alapvető egészségvédelmi ismeretek nyújtása fogyasztói kultúra fejlesztése, tudatos fogyasztói magatartás kialakítása komplex személyiségfejlesztés: megközelítően reális énkép, önértékelés, önbizalom, kudarctűrő képesség, kitartás, feladattudat, aktivitás (belső motiváció) kialakítása
29
– – – – – – – –
a szűkebb és tágabb közösségbe való beilleszkedés, alkalmazkodás, tolerancia képességének kialakítása, formálása folyamatos kapcsolattartás a gyermekek szűkebb környezetével: a szülők tájékoztatása gyermekük képességeiről, tudásáról, korlátairól, lehetőségeiről, fejlődéséről, bevonásuk a terápiás munkába a tanulók sérülésének megismertetése, elfogadtatása (tolerancia) önmagukkal, szűkebb és tágabb környezetükkel. a tanulók folyamatos és következetes értékelése az új pedagógiai módszerek, eljárások beépítése az oktató, nevelő, terápiás munkába tanulóink szociális hátrányainak kompenzálására való törekvés az eredményes munkavégzéshez szükséges ösztönző légkör megteremtése. a minőség folyamatos biztosításáról való gondoskodás
1.4. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai 1.4.1. Eszközök Személyi feltételek – A feladatok megvalósítását szakmailag jól felkészült, tudásukat folyamatos önképzéssel és továbbképzéssel gyarapító munkatársak végezzék. – Legyenek lelkileg kiegyensúlyozottak, minden tekintetben támaszt nyújtani tudók. – Az iskola valamennyi dolgozója törekedjen magas szintű oktató, nevelő, gondozó munka végzésére, illetve annak segítésére. Tárgyi feltételek Épület - akadálymentes - személyre szabott (bútorok) - baleset-megelőzés szempontjait figyelembe vevő, - házon belüli és kívüli mobilitást megkönnyítő eszközök gyermekek és segítők számára Oktatási-fejlesztési segédeszközök - higiénikusak (lemoshatók) - a gyermekek adottságaihoz adaptálhatók - motiválók - variálhatók - könnyen kezelhetők - biztonságosak - önállóságot elősegítők Gyógyászati és egészségügyi eszközök - higiénikusak - biztonságosak - megfelelően méretezettek
30
-
céljuknak és funkciójuknak megfelelők esztétikusak
Tankönyvek - nagyméretűek - színesek - jól átláthatók - motiválók - munkatankönyvek - strapabírók - esztétikusak - fejlesztő hatásúak - differenciáltak 1.4.2. A nevelő-oktatómunka során alkalmazott eljárások A kitűzött célokhoz rendelt feladatoknak megfelelő, sajátos módon végzett egymásra épülő műveletek sora, amelyek áthatják egész napos nevelő, oktató, gondozó, habilitációs, rehabilitációs tevékenységünket. Mindezeket tanulóink egyéni adottságainak, képességeinek, lehetőségeinek, a társadalom és a szülői ház elvárásainak figyelembevételével, velük együttműködve, intézményünk szervezeti keretein belül végezzük. Alkalmazott eljárásaink Prevenció Másodlagos (következményes) károsodások lehetőség szerinti megelőzése. Habilitáció A központi idegrendszeri sérült perinatalis károsodása következtében gyermekek eltérő fejlődési irányt mutató funkcióit megpróbáljuk az egészséges fejlődésmenethez közelíteni, illetve ezt a folyamatot felgyorsítani, lerövidíteni. Rehabilitáció Az elvesztett funkciók újratanítása, melyhez felhasználjuk a már egyszer elsajátított képességek maradványait. Kompenzáció
31
Kompenzáló eljárások alatt értjük mindazokat az egyénre szabott módszereket, technikákat és eszközöket, amelyek a sérült terület funkcióját javítják és a hiányzókat helyettesítik, az ismeretszerzés, az önellátás, a közlekedés és a kommunikáció területén. Korrekció Tágabb értelemben minden olyan beavatkozás, amely a személyiség fejlődésében bekövetkezett zavar, hiányosság kijavítására, megszüntetésére irányul. Szűkebb értelemben a defektusok, ill. fogyatékosságok következményeinek megszüntetése, enyhítése. Reedukáció A már kialakult problémák, rögzült rossz szokások javító-gyógyító nevelése = hibaigazítás. Pl.: Meixner-módszer, Frostig fejlesztő program, Ayres-terápia Szocializáció Az egyén beilleszkedése a társadalomba. A társadalmi életben való tevékeny részvételhez szükséges szabályok, normák elsajátítása. Kommunikáció A kapcsolatteremtés képességének, a gondolatok, érzelmek megosztásának, közös értelmezésének kialakítása, megerősítése, kibővítése; elsődlegesen a beszédfejlesztés, az augmentatív /kiegészítő/, alternatív /kisegítő/ kommunikáció és a komplex művészeti nevelés módszereivel, eszközeivel, technikáival.
2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A személyiségfejlesztés a gyermekek társadalmi és szociális helyzetéhez, egyéniségéhez, adottságaihoz igazodó fejlesztés, amely komplex módon hat személyiségük egészére, lehetővé téve ezzel a minél sikeresebb szocializációt. Mivel a személyiség különböző szintű és funkciójú komponensek strukturált, dinamikus egysége, ezért a hatékony oktató-nevelő munka érdekében valamennyi összetevő fejlesztésére nagy súlyt fektetünk. Fontos feladatunknak tekintjük a kognitív funkciók (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás) fejlesztése mellett: - a gyermekek önismeretének, reális énképének - érzelmi világának - belső motivációjának - aktivitásának - toleranciájának - kitartásának - kudarctűrő képességének
32
-
feladattudatának kommunikációs készségének kialakítását és fejlesztését.
A személyiségfejlesztés végigkíséri oktató-nevelő munkánk egészét. Sikeres megvalósítása élethelyzetekben és életszerű helyzetekben való gyakoroltatással, valamint a gyermekekkel kapcsolatban álló felnőttek egységes szemléletű, összehangolt, tervszerű munkájával biztosítható. Önismeret A tanulók ismerjék meg személyiségük értékeit és mozgásfejlettségi szintjükből adódó korlátaikat, helyesen ítéljék meg az emberi kapcsolatokban játszott szerepüket, hatásukat. Ebben a folyamatban fontos szerepet tölt be a gyermekek közvetlen környezete (szülők, nevelők, pedagógusok), mely többnyire visszajelzések útján alakítja a gyermekek reális énképét. Érzelmi világ Alakítsuk ki és fejlesszük tanulóinknál az érzelmek felismerésének, differenciálásának, kifejezésének, feldolgozásának képességét. Ismertessük meg őket az érzelmek kiváltó okaival, hatásaival és következményeivel, melyek a harmonikus személyiséggé válás fontos feltételei. Ehhez az érzelmek kialakulását, átélését, kifejezését és feldolgozását segítő légkört meg kell teremteni. Belső motiváció Érjük el, hogy a gyermekek belső késztetés alapján vegyenek részt a munkában, személyes érdeklődéstől, akaratuktól vezetve, nem kényszerűségből vagy fenyegető körülményektől való félelem miatt. A pedagógusok feladata a gyermekek alapos ismeretére épülő külső motiváció biztosítása, valamint a gyermekek sikerélményhez juttatása. Aktivitás Alakítsuk ki a cselekvésre, ismeretszerzésre való készséget az egyéni terhelhetőség figyelembe vételével. Ennek alapfeltétele a belső motiváció megteremtése, erősítése, ill. olyan körülmények, feladathelyzetek létrehozása, melyben a gyermekek tapasztalatok útján (cselekvésbe, játékba ágyazottan) minél önállóbban szereznek ismereteket, és így sikerélményhez juthatnak. Tolerancia Törekedjünk a gyermekek képességeiről, korlátairól, lehetőségeiről reális kép kialakítására, ennek elfogadtatására önmagukkal, szűkebb és tágabb környezetükkel. Fontos a pedagógiai eljárások következetes, egységes alkalmazása, türelem és elfogadás az iskola dolgozói részéről. Kitartás
33
Tanítsuk meg a gyermekeket arra, hogy a kitűzött célok megvalósítására erőfeszítéseket tegyenek, és a felmerülő nehézségeket és akadályokat megpróbálják leküzdeni. Kudarctűrő képesség Tegyük képessé a gyermekeket a mindennapi élet kisebb- nagyobb sikertelenségeinek megélésére, elfogadására és feldolgozására mind a cselekvések, mind a gondolkodási és megismerési funkciók, valamint a szociális kapcsolatok területén. Feladattudat, feladattartás A feladattudat és a szabályokhoz való alkalmazkodás képessége együttesen fejlesztendő mind a saját maguk által választott, mind a mások által adott feladatok végrehajtásánál. Érjük el, hogy a gyermekek törekedjenek egy elkezdett tevékenységet akkor is befejezni, ha közben nehézségek lépnek fel vagy időközben megunták azt. Kommunikációs készség Keltsük fel az igényt a szűkebb és tágabb környezettel való kapcsolatteremtésre és kapcsolattartásra, interakciót létrehozó helyzetek biztosításával. A kommunikációs készséget mindennapi tevékenységekbe ágyazottan segítsük és fejlesszük, lehetőséget adva az önkifejezésre, mások megértésére, adekvát jelzések kialakítására, döntéshozatalra.
3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A személyiség tudatos, szakszerű fejlesztése a közösség nevelőerejének kihasználásával, aktív és dinamikus kapcsolatot teremtve ezzel az egyén és a társadalom között. Közösségfejlesztési feladataink – – – – – – – – –
Tér és idő biztosítása egymás megismerésére, az együttműködési készség és segítőkészség fejlesztése közösen végzett cselekvéseken keresztül. Lehetőség teremtése közös élmények átélésére, ezáltal az összetartozás érzésének kialakítása és erősítése. Bátorítás egyéni élmények megosztására. Közösségi viselkedési normák, alapvető illemszabályok megismertetése, gyakoroltatása különböző szituációkban. Perifériás helyzetű gyerekek beilleszkedésének segítése. Kapcsolatteremtő készség kialakítása, fejlesztése, valamint az egyénnek és a csoportnak megfelelő kommunikációs rendszer kiépítése. A különböző csoportok közötti kapcsolatrendszer működtetése iskolán belül. A közösségi normáknak megfelelő tolerancia kialakítása. Az együttes tevékenykedés lehetőségének biztosítása.
34
– – – – – – – – – –
A csoport- és egyéni érdek összehangolására, mások eltérő érdekeinek figyelembevételére nevelés a mindennapi életben adódó helyzetek kihasználásával. Elemi szintű kompromisszumkészség kialakítása. Önálló véleményalkotás ösztönzése, vitakészség fejlesztése, vitakultúra megalapozása. Tanulóink felkészítése a közösségben megélt kudarcok feldolgozására, válaszreakcióik helyes mederbe terelése. A másik ember személyes szférájának tiszteletben tartására nevelés. Közösségi magatartás formálása a különböző személyiségjegyek (önismeret, önértékelés, önbizalom, belső motiváció, stb.) fejlesztésén keresztül. Az adott közösségben elfogadott, személyes példamutatással alátámasztott értékrendszer közvetítése. Önszerveződési törekvések lehetőségének megteremtése. A csoport dinamikájának működtetése indirekt iránymutatással. A kapcsolatteremtéshez szükséges technikai eszközök biztosítása. Iskolán kívüli csoportokkal való ismerkedés megszervezése, a kialakult kapcsolatok fenntartásának, ápolásának segítése.
4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység 4.1. Szűrés, diagnosztizálás A diagnosztizálás a Szakértői Bizottság feladata. A bizottság által tett javaslatnak megfelelően gondoskodunk speciális fejlesztésről. – – –
A fejlesztés sikere érdekében komplex felmérést végzünk. A feladatokat minden esetben játékos formában végezzük. A problémák felé mindig aktív figyelemmel fordulunk.
4.2. Együttműködés a segítő szakemberekkel A pedagógusok beilleszkedési, magatartási nehézségek korrekciójára irányuló tevékenységét segítheti pszichológus, lovasterapeuta, úszás- és/vagy hydroterápiával foglalkozó szakember, családgondozó vagy esetleg más külső személy.
4.3. Speciális programok meghatározása, kialakítása Tanulóink közül azoknál, akik organikus, pszichés vagy szociális okok miatt beilleszkedési, magatartási zavarokkal küzdenek, korrekciós jellegű pedagógiai módszereket, eszközöket alkalmazunk.
35
Tanulókra vonatkozó tevékenységek – – – –
Az egyéni bánásmódot az iskolai élet minden területén érvényesítjük. Az empátiás készség kialakítását és fejlesztését a mindennapi tevékenységek gyakoroltatása által végezzük. A beilleszkedési, magatartási nehézségek leküzdésére együttműködünk a családdal (tájékoztatás, folyamatos kapcsolattartás, családlátogatás). A magatartási, tanulási nehézségek leküzdésére különböző terápiákat alkalmazunk (pl. Ayres terápia).
A tanulókra és az osztályokra vonatkozó tevékenységek – – – –
A beilleszkedési és magatartási nehézségek korrekciója komplex személyiségfejlesztésen keresztül valósul meg (önismeret fejlesztése, reális énkép, feladattudat kialakítása, pozitív megerősítés, stb.) Különböző stresszoldási technikákat alkalmazunk, mint pl. relaxáció, zenehallgatás, KMN, játék, stb. Az osztálymunkában differenciált foglalkoztatást nyújtunk. A feladatokat minden esetben játékos formában végeztetjük.
Tanulókra, osztályokra, tagozatra vonatkozó tevékenységek – – – – – –
Az iskolai élet során a munkatársak egységesen igyekeznek pozitív magatartási mintát nyújtani a gyermekek számára. Közös élményeken keresztül alakítjuk ki a pozitív közösségi magatartást. Megismertetjük és elfogadtatjuk a tanulókkal az önmaguk és mások „másságát” (tolerancia). Segítjük a szűkebb és tágabb környezethez való alkalmazkodást (szocializáció), kialakítjuk az ehhez szükséges normákat. Kiválasztjuk, alkalmazzuk és alkalmaztatjuk a megfelelő kommunikációs formákat, kialakítjuk a következetes napirendet, a szeretetteljes, elfogadó környezetet. Segítjük a reális célkitűzéseket és azok megvalósítását.
5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység 5.1. Tehetséggondozás tanítási órákon A tehetséggondozás azoknak a gyermekeknek a kiválasztása, felkarolása és fejlődésüknek elősegítése, akik valamilyen területen kiemelkedő teljesítményt nyújtanak, az átlagnál magasabb szinten teljesítenek. A fejlesztés során építünk az épen maradt vagy kevésbé sérült agyi területekhez kapcsolódó funkciók adta lehetőségekre. – Folyamatos szintfelméréssel, többféle kreatív tevékenység biztosításával törekszünk a tehetség felderítésére.
36
– – – – – – –
Célzott fejlesztést nyújtunk azzal, hogy minden érintett gyermekre egyéni fejlesztési tervet dolgozunk ki. Elegendő időt, megfelelő anyagokat és eszközöket biztosítunk a kiemelt képességek megsegítésére. Tanulóinkban tudatosítjuk reális lehetőségeiket. Ezeket figyelembe véve, tehetségüknek megfelelő irányba orientáljuk őket és kialakítjuk, megerősítjük belső motivációjukat. Képességeiknek leginkább megfelelő feladatok adásával segítjük a tehetséges gyermekeket az egyre magasabb szint eléréséhez. Épértelmű tanulóink számára lehetővé tesszük az általános iskolai tananyag elsajátítását. A tehetséggondozás minden területén és időszakában arra törekszünk, hogy folyamatos kapcsolatot tartsunk a szülőkkel és kollégákkal. A tehetséggondozás eredményeit következetesen beépítjük többi tevékenységünkbe is.
5.2. Tanórán kívüli lehetőségek – – – – –
–
Egyéni foglalkozásokon is, személyre szabott fejlesztési terv alapján folyik az iskolánkba kerülő gyermekek tehetséggondozása. Arra törekszünk, hogy tanórán kívül is megteremtsük a gyakorlás feltételeit, elősegítve ezzel a további fejlődést. A tehetséges gyermekeknek új ismeretek szerzésére, gyakorlására adunk lehetőséget a fakultatív napközis foglakozások keretén belül is. Jó adottságokkal rendelkező tanulóinknak igyekszünk módot adni a nyilvános megmérettetésre: háziversenyek, kiállítások rendezésével, különböző rendezvényeken való szerepeltetésekkel, az előkészítő és szervezőmunkába való bevonással. Kirándulásaink és a nyári táboroztatás programjainak összeállításakor szem előtt tartjuk, és maximálisan kihasználjuk a tehetséggondozáshoz kapcsolható lehetőségeket: múzeum– kiállítás– műemlék– és tárlatlátogatások, szellemi– és sportvetélkedők, történelmi nevezetességek felkeresése, stb. Szelektív hulladékgyűjtés szervezése az iskolában, amelybe a környék lakóit is bevonják a gyerekek. (szórólapok, stb.)
5.3. Együttműködés külső szervezetekkel Iskolánk törekszik arra, hogy kapcsolatot keressen, illetve tartson fenn olyan külső szervezetekkel, alapítványokkal, melyek tanulóink tehetségének, kiemelkedő képességének kibontakoztatását, fejlesztését segítik. Ilyen szervezetek, alapítványok: – Segítő Kommunikáció Módszertani Műhely: eszközök, speciális kommunikációs technikák biztosítása a súlyos kommunikációs nehézségekkel küzdő tanulók számára, képzés, továbbtanulás lehetőségének megteremtése. – Mozgássérültek Állami Intézete: vizsgálatok, állapotfelmérések végzése, az erősségek feltérképezése, melyek tanulóink továbbtanulását is segítik. – Magyar Mozgáskorlátozottak Sportszövetsége: speciális eszközök biztosítása, melyek elengedhetetlenek tanulóink sportolásához (pl.: boccia felszerelés), rendezvények, 37
–
sportesemények szervezése, lebonyolítása, tanulóink versenyeztetése, tehetséggondozás. Fővárosi Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány, Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány: olyan pályázatok kiírása, meghirdetése, melyek elnyerésével eszközöket, speciális felszereléseket biztosíthatunk, ezáltal eredményesebb fejlesztő munkát végezhetünk.
Iskolánk tanulói más, országos, illetve helyi rendezvényeken is részt vesznek, melyek különböző szervezetek gondozásában kerülnek lebonyolításra.
6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Gyermekvédelmi tevékenységünket a „Gyermekek jogairól szóló Egyezmény”, valamint a „A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról” szóló törvény figyelembevételével végezzük. A gyermekvédelmi feladatok iskolai színtű koordinátora a gyermekvédelmi felelős. Hozzá érkeznek a tanuló testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi veszélyeztetettségéről szóló információk. Ezek az iskolában dolgozó munkatársaktól, általában a gyermek osztályfőnökétől, esetleg szüleitől vagy magától az érintett gyermektől származnak. A tanuló körülményeinek alapos megismerése után a gyermekvédelmi felelős - az osztályfőnökkel szorosan együttműködve - dolgozza ki a segítségnyújtás formáit. Szükség esetén tájékoztatja a szülőket arról, hogy milyen gyermekvédelmi támogatási formák léteznek, s azokat hol és mely feltételek megléte esetén vehetik igénybe. Amennyiben a gondviselő nem képes az önálló ügyintézésre, úgy ebben is segítséget nyújt neki, ill. együttműködik a gyermekvédelemmel foglalkozó különböző intézményekkel és személyekkel. Például a gyermek lakhelye szerinti gyermekjóléti szolgálattal, családsegítő szolgálattal, nevelési tanácsadóval, a tanuló háziorvosával, védőnőjével. A rossz anyagi körülmények között élő gyermekek diákjóléti segélyben részesülhetnek. Tanévenként két meghatározott időpontban - rendkívüli esetben soron kívül - lehet igényelni az erre a célra szolgáló adatlapon, amit a gyermek osztályfőnöke tölt ki. A kérvény tartalmazza a támogatás célját, bemutatja a tanuló anyagi hátterét, s nagy összegű (10000 Ft feletti) segély igénylésekor részletes környezettanulmányt is közöl.
7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program 7.1.Diagnosztizálás A Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakértői javaslatában kijelöli a fejlesztési területeket. Az iskolai munka hatékony megszervezése érdekében minden területre kiterjedően, alaposan felmérjük az adott gyermek képességeit, lehetőségeit. Az iskolába járó gyerekek hatékony fejlesztésének érdekében az iskola minden színterén és tevékenységében felzárkóztatást és hátránykompenzációt valósítunk meg. 38
7.2. Az egyéni felzárkóztató foglalkozások megszervezésének elvei és eljárási rendje Hátrányaik kompenzálására, speciális felzárkóztatásra szorulnak azok a tanulók, akik: • mozgáskorlátozottságuk mellett zavarokkal küzdenek az észlelés és érzékelés, a megismerés és gondolkodási funkciók területén is • magatartási zavaraik és/vagy szociális hátrányaik miatt nem képesek a csoport többi tagjával együtt haladni • hosszabb betegség miatt elmaradtak a tanulásban a csoport többi tagjától. Fejlesztési elvek: • A hátrányok leküzdése és a sikeres felzárkóztatás érdekében az adott gyermekkel foglalkozó valamennyi pedagógus, asszisztens és a szülő együttműködésére van szükség. • A felmérés alapján egyéni fejlesztési tervet dolgozunk ki, ami a meglévő erősségekre épít és igazodik a gyermek saját tempójához. • Az oktatás, nevelés, gondozás minden szintjén (tanterv, tanóra, tanuló) adott a lehetőség a tanulók eltérő képességeihez alkalmazkodó differenciált foglalkoztatásra. • A gyermekek mindennapi tevékenységébe (a kommunikáció, mozgásfejlesztés, önellátás, ismeretszerzés területén) folyamatosan beépítjük a korrekciós fejlesztési feladatokat, biztosítjuk a segédeszközök optimális használatát. • A tanítási-tanulási folyamat sikerének biztosítása érdekében gondoskodunk a tanulók motiválásáról, a lehető legtöbb sikerélményt biztosítva számukra.
7.3. Tanórai differenciálás A tanórai differenciálás lehetővé teszi, hogy a gyermekek közötti egyéni különbségek figyelembevételével határozzuk meg a tananyag feldolgozásának szintjét és annak módszereit. Az osztálymunkában való részvétel mellett differenciált foglalkoztatásban részesítjük azokat a tanulókat, akik: - a csoport átlagánál lassabban vagy gyorsabban haladnak, - valamilyen neurogén tanulási zavarral küszködnek, - halmozott sérülésük következtében ismeretelsajátítási és alkalmazási módjuk eltér az átlagostól.
7.4. A program eredményességének értékelési módszerei Az egyéni fejlesztési terv alapján haladó gyermekek írásbeli értékelést vagy a terv teljesítéséhez mért osztályzatot kapnak (részletezve az értékelésnél). Amennyiben a gyermekek behozták lemaradásukat, egyéni fejlesztésük lezárul, és további fejlesztésük saját csoportjukkal együtt történik.
39
8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 8.1. Helyzetfeltárás Tanulóink szociális helyzetének vizsgálatához a mellékelt táblázatot állítottuk össze, és töltettük ki az osztályfőnökökkel. A táblázat adatai a 2003/2004-es tanévben iskolánkba járó gyerekek helyzetét tükrözik. Két területről gyűjtöttünk adatokat: a tanulók családi helyzetéről, illetve a gondviselők munkaviszonyáról. A szociális helyzet szempontjából ez a két kérdéskör a legfontosabb. A gyerekek közül 62,5 % teljes családban él. Elvált szülők gyermeke 23,2 %. Édesanyja a gyermekek 1,7 %-ának, édesapja 5,3 %-nak halt meg. Intézetben él a tanulók 8,9 %-a, nevelőszülőknél pedig 1,7 %. Bármilyen is a család összetétele, tanulóink döntő többségéről elmondható, hogy szerető, gondoskodó, elfogadó légkörben élnek otthon: a szülő(k) vagy nevelőszülő(k) általában minden tőlük telhetőt megtesz(nek) a gyermek megfelelő ellátása, optimális fejlesztése érdekében. A családok szociális helyzetének alakulásában napjainkban egyre inkább meghatározóvá válik az, hogy a szülőnek van-e lehetősége munkát vállalni. Állandó munkával rendelkezik az apák közül 58,9 %, az anyák közül 39,2 %. Alkalmi munkás az apák között 5,3 %, az anyák közül 16 % végez alkalmilag valamilyen munkát. Munkanélküli az apák közül 3,5 %, az anyák közül 7,1 %. Rendszeres ápolási segélyt kap, vagy méltányossági GYES-en van valamelyik szülő a családok 28,5 %-ában. GYES-en, GYED-en, vagy GYÁS-on otthon tartózkodik az anyák közül 14,2 %. Nyugdíjas az apák 3,5 %-a, és az anyák 1,7 %-a. Rokkantnyugdíjas az apa a gyermekek 5,3 %-ánál. Elég magas azon tanulóink száma, akiknek családja a létminimumon, napi gondokkal küszködve él. A halmozottan sérült, mozgáskorlátozott gyermek mindennapi ellátása, felügyelete, utaztatása nehezen megoldható, soha nem szűnő gondokat és plusz terheket ró a családra. A gyermekek állapotából fakadóan alapvető igényeik kielégítése olyan kiadásokat jelent, melyek erősen megterhelik minden család költségvetését. Éppen ezért nagy segítséget jelenthet a szülők számára, hogy gyermekeiket (férőhelytől függően, korlátozott számban) az iskola szállítószolgálata minden nap háztól házig szállítja. Ez nagymértékben növeli a szülők munkavállalási esélyeit.
40
Tanulóink szociális helyzete a 2003/2004-es tanévben Ter Kész Isk.é 1. 2. Fz. 3. 4. 5. fejl. kép. m.fe o. o. o. o. o. fejl. lk.
Családi helyzet
Teljes családban él Elvált szülők gyermeke Intézetben él Nevelőszülőkkel él Nagyszülő v. egyéb rokon neveli Á A szülő meghalt
6. o.
7. o.
8. ÖSS % o. ZES EN
1 2 -
3 2 1 -
2 2 1 -
4 3 1 1 - 1 - - -
3 1 -
4 1 -
3 1 1
4 1 -
3 1 -
3 1 -
2 2 1 -
35 14 5 1 1
Apa Anya Apa
1 1
3
2
- - 3 3
4
1 1 3
1 3
3
3
2
3
3 5.36 1 1.79 33 58.9
Anya Apa Anya Apa Anya Apa Anya Apa Anya Apa Anya Apa Anya Apa Anya Apa
4 -
2 1 2 1 1 -
2 1 -
2 3 - 1 - - - - - - - 2 - - - - - -
2 1 -
1 1 -
1 1 4 1 1 4
1 1 1 1 -
3 1 1 1
1 2 1 -
3 1 1 -
22 3 9 2 4 1 1 3 0 0 5 0 1 1 1 5
39.3 5.36 16.1 3.57 7.14 1.79 1.79 5.36 0 0 8.93 0 1.79 1.79 1.79 8.93
Anya Apa
-
-
-
-
-
-
-
1 -
-
-
-
-
1 0
1.79 0
Anya Rossz lakáskörülmények között élnek Létminimumon élnek LÉTSZÁM
-
2
1 1
1 -
-
-
1
5 -
2 1
1
1
1 1
10 17.9 8 14.3
1 4
2 5
4
3 1 5 5
5
1 5
5 5
2 5
1 4
2 4
1 5
19 33.9 56 100
S Z O C I
L I Állandó munkával
62.5 25 8.93 1.79 1.79
rendelkezik
S Alkalmi munkából él
H E Munkanélküli L Y Nyugdíjas Z E Rokkantnyugdíjas T GYES GYED GYÁS Rendszeres ápolási segélyt kap Méltányossági GYES-en van
41
8.2. A szociális hátrányok enyhítése Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink családi, környezeti, anyagi problémáik miatt ne kerüljenek olyan hátrányos helyzetbe, amely tanulmányaik sikeres folytatását megnehezíti, ill. akadályozza. A családlátogatások, valamint a szülői házzal való folyamatos kapcsolattartás (telefonon, üzenő füzeten keresztül, szülői értekezletek alkalmával) lehetőséget biztosítanak a diákok szociális helyzetének megismerésére. A segítés formái: – Étkezési térítési díj hozzájárulás mindig az éppen hatályos törvény szerint, jelenleg az étkezési költségek 50%-át fizetik a szülők. – Iskolatej és kifli, amit a Fővárosi Önkormányzat térítésmentesen biztosít tanulóinknak. – Táborozási kedvezmény: intézményünk Zsótér Pál Alapítványa indokolt esetben – a szülő írásbeli kérvénye alapján – kifizeti az üdülés költségét, vagy annak egy részét. – Tankönyvtámogatás: a tanulók számára a tankönyvellátás ingyenes – Diákjóléti segély: a rossz anyagi körülmények között élő gyermekek részesülhetnek ebből. Tanévenként két meghatározott időpontban - rendkívüli esetben bármikor - lehet igényelni az erre a célra szolgáló adatlapon, amit a gyermek osztályfőnöke tölt ki. A kérvény tartalmazza a támogatás célját, bemutatja a tanuló anyagi hátterét, s nagy összegű (10 000 Ft feletti) segély igénylésekor részletes környezettanulmányt is közöl. Pályázataink egy része a szociális hátrányok mérséklését szolgálja: – Táboroztatási pályázatok, amelyek anyagi segítséget nyújtanak a szabadidő változatosabb, tartalmasabb - az iskolai munkára is pozitív hatást gyakorló - eltöltéséhez. – Az oktató-nevelő munka hatékonyságát fokozó eszközök (számítógépek, fejlesztő játékok, speciális segédeszközök) beszerzésére irányuló pályázatok. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy diákjaink a szülők bevonásával – egészséges társaikhoz hasonlóan – minél több hétközi és hétvégi rendezvényen, versenyen, pályázaton vegyenek részt.
9. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke 9.1. Épület -
Tágas, hogy kerekesszékkel is elférjenek a gyermekek minden helyiségben, illetve meg tudjanak vele fordulni. A folyosók szélesek, hogy két kerekesszék elférjen egymás mellett. Az akadálymentes közlekedés érdekében küszöbök nincsenek. Az iskola két liftjét a gyermekek is biztonsággal tudják kezelni. Minden naponta használatos berendezésből a lehető legtöbb fajta megtalálható, hogy minél több eszköz használatával megismerkedjenek a gyermekek. (pl. ajtó: hagyományosan nyíló, oldalra csúszó, oldalra kiforduló, dupla szárnyú, fotocellás, stb.)
42
-
Az ablakok olyan alacsonyan vannak, hogy a kerekesszékben ülő gyermekek is kiláthassanak rajta az utcára. A folyosókon és a lépcső mellett végig korlát van. Csúszásmentes burkolat van minden helyiségben. Házi rádióval, TV és video hálózattal rendelkezünk. A multiszenzoros csengő a hallássérült illetve súlyosan halmozottan fogyatékos gyermekek észlelését segíti.
9.2. Helyiségek -
12 tanterem 1 nagyobb méretű tornaterem (leválasztható részekkel) és kis szertár a tornaszereknek 1 egyéni tornaszoba műhely, amelyet térelválasztóval szükség szerint akár több részre is lehet osztani tankonyha mozgáskorlátozott emberek életviteléhez adaptált berendezéssel felszereléssel 1 kommunikációs szoba az egyéni kommunikációoktatáshoz 2 logopédiai szoba számítástechnika terem szertár az óratervi órák segédeszközeinek tárolására kerekesszék tároló raktár az éppen használaton kívüli segédeszközök számára hydroterápiás helyiség tangentor káddal, mennyezeti emelővel orvosi szoba öltözővel fürdőszobák, WC-k más-más berendezéssel és felszereléssel konyha, tálaló, ebédlő, étel- és edényraktár műhely a segédeszközök javításához szükséges berendezéssel és felszereléssel tanári szoba társalgó, könyvtár igazgatóhelyettesi iroda aula, öltöző öltöző a gyermekfelügyelőknek és mozgásnevelőknek öltöző a technikai dolgozóknak tankert udvar speciálisan kialakított, különféle burkolatú járófelülettel és tanpályával
és
9.3. Berendezés és felszerelés Tantermek - tantermenként állítható magasságú asztalok, speciális székek, konténerek a gyermekek tanszereinek
43
-
zárható szekrények és nyitott polcok állítható, lapozható tábla összecsukható fektető matracok vagy tatamik televízió állítható magasságú mosdó kapaszkodóval pipere polc, segédeszközök tárolására alkalmas tároló dobozok állítható tükör tanári asztal és szék bordásfal könyvtámaszok számítógépek
Szaktantermek, egyéni foglalkoztató helyiségek Az adott foglalkozások eredményességét elősegítő, a tanulók egyéni adottságaihoz igazodó speciális berendezés és felszerelés.
10. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei A szülők, tanulók, pedagógusok és segítő munkatársak együttműködésében érvényesülnie kell a pedagógiai programban megfogalmazott alapelveknek, céloknak és feladatoknak.
10.1. A szülői együttműködés és véleményalkotás formái, lehetőségei, visszacsatolási módszerek 10.1.1. Iskolaszék A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény rendelkezése alapján 1995-ben intézményi szintű Iskolaszék alakult, amely gyakorolja a véleményezési és egyetértési jogokat mindazokban a kérdésekben, amelyeket a törvény meghatároz. Az Iskolaszék tagja lehet az önkormányzat, a tantestület és a szülők képviselőjeként az a személy, akit az érintett csoport megválaszt erre a feladatra. Az Iskolaszék szerepe iskolánkban Az Iskolaszék célja és feladata, hogy a gyermekek igényeit figyelembe vevő, hatékony oktatónevelő munka feltételeit elősegítő szülők, lakóhelyi közösségek, gazdasági szervezetek és intézmények tevékenységét összefogja. Az intézményi Iskolaszék egyik szülői képviselőjét a tagozaton tanuló gyermekek szülei közül választják. Az Iskolaszék tagjai és a szülők közötti közvetlen kapcsolattartásra lehetőséget ad. Az Iskolaszéknek célszerű minden, az iskolát érintő kérdéssel foglalkoznia, hogy a tagok nagyobb felelősséggel, pozitív tulajdonosi szemlélettel, segítőkészséggel tevékenykedjenek. 44
A szülői érdekérvényesítésnek másik szervezete a Szülői Szervezet (munkaközösség). A hatékonyabb működés érdekében nagyon fontos a két szervezet együttműködése. 10.1.2. A tagozati Szülői Szervezet (munkaközösség) szerepe Önszerveződő csoport, amelynek tagja minden szülő, akinek gyermeke iskolánkba jár. Vezetőjüket szavazással választják. A vezető munkáját segítik azok a szülők, akik egy-egy évfolyamot képviselnek. A Szülői Szervezet dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról. A Szülői Szervezet célja Az iskola dolgozóival együttműködve segítse elő az iskola pedagógiai programjában kitűzött célok megvalósítását. Feladatai – – – – –
patronálók felkutatása, iskolai szintű ünnepélyek (pl.: farsang, ballagás, stb.) szervezésében való közreműködés egymás segítése (gyermekek gondozásával, nevelésével, ellátásával kapcsolatos tanácsok, tapasztalatcsere) a partneri igények szülői érdekképviselete együttműködés az Iskolaszék szülői képviselőjével
A Szülői Szervezet jogai A Szülői Szervezet az Iskolaszéken keresztül gyakorolhatja és érvényesítheti jogait. A jól működő Szülői Szervezet nagymértékben segíti az iskola munkáját, ezért a nevelőtestület igényli közreműködésüket, támogatásukat, véleményüket.
10.2. A pedagógusok együttműködése – –
–
A pedagógiai tevékenység során felmerülő együttműködési formák megfelelnek az iskola alapelveinek, céljainak és feladatainak. Az együttműködés akkor eredményes, ha az oktató-nevelő munkában résztvevők mély szakmai elhivatottsággal, magas szintű szakismerettel rendelkeznek, a pedagógiai folyamat tudatos szabályozására és az általuk elfogadott közös célok elérésére törekszenek. Egymás lehetőségeit és igényeit kölcsönösen figyelembe veszik, együttműködnek a külső és belső partnerekkel.
Team
45
Tagjai azok a munkatársak (tanár, mozgásnevelő, logopédus, kommunikációt, művészetet oktató pedagógus, asszisztens), akik részt vesznek egy adott gyermek komplex fejlesztésében, gondozásában. – Team-megbeszélés összehívására akkor kerül sor, ha az eredményes haladás érdekében bármely fejlesztési területen egyéni megsegítés történik, vagy erre szükség van, és a gyermek fejlesztése több szakember összehangolt munkáját igényli. – Team-megbeszélést tartunk új gyermek felvételekor is. – A tanév eleji felmérések után a team tagjai az első megbeszélés alkalmával meghatározzák a fejlesztés irányát, összehangolják munkájukat, mely alapján a fejlesztő pedagógusok írásban kidolgozzák a fejlesztési tervet. – A tanév eleji megbeszélésen kitűzött célok, feladatok és módszerek megfeleléséről, a gyermek fejlődéséről folyamatosan tájékoztatják egymást és a team tagjai. – Rendkívüli team-megbeszélés hívható össze kiugróan pozitív illetve negatív eredmények vagy váratlanul fellépő magatartási problémák jelentkezésekor, a fejlesztés irányának és módszereinek korrigálása érdekében. – A megbeszélés összehívását a team bármely tagja kezdeményezheti, majd azt az osztályfőnök hívja össze. – A megbeszélésekről feljegyzés készül, ami bekerül a gyermekek személyi dokumentációjába. A tagozati információáramlás és az intézmény szervezeti felépítésének ábráját mellékletként csatoljuk.
46
B. Környezeti nevelési program 1. A környezeti nevelési program elkészítésének alapjai 1.1. Törvényi háttér •
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 57. közgyűlése 2002. december 20-án a 2005-2014 közötti évtizedet a Fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította. • Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai 18.§ A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. 70.§ A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. •
Az Alkotmányban megfogalmazott alapelvek megvalósulását garantáló jogszabályok és intézkedések A Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény) 54.§ 1. cikkelye szerint „…minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. Az ismeretek terjesztése és fejlesztése állami, illetve önkormányzati feladat. Magyarország Második Nemzeti Környezetvédelmi Programjában (2003-2008) önálló tematikus akcióprogram kapott helyet a környezettudatosság növelése érdekében. A Nemzeti Fejlesztési Tervben a fenntarthatóságnak való megfelelés horizontális célként szerepel. A Nemzeti Alaptantervről kiadott 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést.
1.2. Helyzetelemzés, helyzetkép A Csillagház Budapest III. kerületének kertvárosi lakóövezetében, a gyerekek számára ideális környezetben található, csendes, kisforgalmú utcák övezik. Az épület modern, esztétikus építészeti jellegével belesimul a családi házas környezetbe. Az épület teljesen akadálymentes, tágas mellékhelyiségekkel, széles folyosókkal, melyeket a gyerekek munkái díszítenek. Az osztálytermek világosak, a felszerelés a gyerekek állapotához adaptált: állítható magasságú asztalok, mosdó, tábla, tükör, speciális székek, alacsony parapet, csúszásmentes padlózat. Az intézmény zártláncú televízió, videó, DVD hálózattal rendelkezik. Oktatástechnikai felszereltsége jó. Az alagsori tanműhelyben lehetőség van változatos kézműves és művészeti tevékenykedésre. A tankonyhában, ahol kerekesszékkel megközelíthető tűzhely és mosogató, valamint sokféle modern konyhai felszerelés van, a gyerekek elsajátíthatják a sütés, főzés alapjait. 47
Az étkezés az ebédlőben zajlik. Választási lehetőséget biztosítunk normál és diétás étkezésre. A gyerekek önállósodását speciális tányérok, evőeszközök, poharak segítik. Az udvart fák, bokrok, virágok díszítik. Egy része füvesített, a többi biztonságos műgumi burkolatú, itt lehet tornázni, focizni. Udvari játékok (hinták, csúszda, mászóka, homokozó), padok biztosítják a kellemes időtöltést, pihenést. A váltott burkolatú tanpálya lehetőséget ad az épített környezetben megtalálható burkolatokon történő közlekedés gyakorlásához. A gépkocsi beálló végében található a tankert.
1.3. Jövőkép, alapelvek, célok Az ember környezetéhez hozzátartozik a természetes, az épített és a társadalmi környezet, ezért a környezeti nevelés olyan személyiségformálást jelent, melynek során az ember felismeri a természeti, társadalmi, gazdasági jelenségek kölcsönös voltát, helyét és szerepét a környezeti rendszerben, saját életében. Kialakítja azokat az új, környezettel kapcsolatos magatartási és életviteli mintákat, melynek során a gyermekek a társadalom környezetért felelős személyiségévé válhatnak. Cél olyan emberek nevelése, akik a természetes és társadalmi környezet szépségeire nyitottak, ezeket tudják értékelni, majd a természettel harmonikusan tudnak együtt élni. Óvják, védik természeti értékeinket, ami lehetővé teszi egészségesebb, teljesebb életüket. Hosszú távú pedagógiai célok: - környezettudatos magatartás és életvitel segítése - az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása - ismeretek és jártasságok kialakítása, amelynek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat és csökkenteni azok súlyosságát - ok-okozati összefüggések megismertetése a környezetben - az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése - tapasztalaton alapuló környezeti nevelés Konkrét célok és feladatok: - természeti-épített szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése - madárvédelem (téli etetés) - szelektív hulladékgyűjtés (papír, fém, műanyag, veszélyes stb.) - az egészségre káros szokások megismertetése - a levegőzés és mozgás fontosságának tudatosítása - a média által közvetített reklámok reális megítélésének formálása - a természet közelebb hozása, megismertetése tanulóinkkal
48
2. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 2.1. Tanórai foglalkozások 2.1.1. Hagyományos tanórai foglalkozások Az 1-4. évfolyamot felölelő szakaszban nagyobb hangsúlyt fektetünk a tanuláshoz nélkülözhetetlen funkciók fejlesztésére. Differenciált eljárásokat, tartalmakat és oktatásszervezési megoldásokat, terápiákat alkalmazunk a tanulók közötti nagyobb eltérések áthidalására. A képességfejlesztésben hangsúlyosan jelenítjük meg a közvetlen tapasztalatszerzést, a tárgyi, cselekvéses megismerést, a céltudatosan megválasztott tevékenykedést. Az 5-8. évfolyamban a megismerési módszereket továbbfejlesztjük, ezáltal a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetek, ismeretek, elsajátított tanulási szokások is fejlődnek. Előtérbe kerül a verbális szint, de differenciált módon jelen van a manipuláció és a képi szint is. Új elemként jelentkezik a belépő tevékenységformák megfogalmazása valamennyi tantárgyban. Így jelzéseket kapunk arra vonatkozóan, hogy milyen tanulási szituációkat kell létrehozni a kívánt fejlődés eléréséhez, a különböző képességcsoportok kialakításához, korrigálásához. •
Magyar nyelv és irodalom
- Ismerjék meg a közvetlen természetes- és mesterséges emberalkotta környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat /meséket, mondákat népdalokat és verseket/ - A természet megismerésekor legyenek képesek kifejezni érzelmeiket a kommunikáció különböző formáiban. •
Történelem -
•
Természetismeret - fizika -
•
A tanulók ismerjék meg a környezeti változásokat. Ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások /sugárzás, zaj/ egészségkárosítását.
Földrajz -
•
Ismerjék meg hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet. Szerezzenek ismereteket arról, hogyan hatottak a környezeti változások az életmódra.
A tanulók gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükből. Ismerjék meg a természeti és az emberalkotta táj szépségeit.
Természetismeret -
A tanulók ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet.
49
•
Komplex művészeti nevelés -
•
-
A tanulók természetes anyagok felhasználásával készítsenek munkadarabokat. A tankertben ismerjék meg a biokertészet alapjait. A tankonyhában készített ételek elkészítésével ismerjék meg az egészséges, természetes ételek jótékony hatását. Ismerjék meg a természetes anyagok használatát.
Osztályfőnöki óra -
•
A tanulók ismerjék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban. Ismerjék meg az élő, illetve élettelen természet hangjait a zenében és a hétköznapokban. Ismerjék meg a természeti és művészeti szépséget. Ismerjék meg a természet ábrázolásának lehetőségeit. A természet adta anyagok illetve az újrahasznosítható hulladék-anyagok felhasználásával készítsenek különböző kompozíciókat, díszeket, amelyekből vásár is szervezhető.
Munkatevékenység -
•
Ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti működési jellemzőit. Ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat.
Az osztályfőnök közösségépítés keretében feldolgozza a környezeti nevelés hagyományos órákon kevésbé feldolgozható témaköreit: a közvetlen környezet megóvása, szépítése, otthonossá tétele, a táplálkozási szokások, a szükségtelen túlcsomagolás, a reklámok néha helytelen befolyásolása stb.
Mozgásnevelés -
Élményszerű tapasztalatszerzés a mozgáson keresztül A szabadban való mozgáson keresztül érzékeljék a környezetszennyezés káros hatásait. Ismerjék a természetes anyagokból készült tornaszereket.
2.1.2. Nem hagyományos tanórai foglalkozások •
Klubnapközi -
• •
Séta a környéken, termések gyűjtése Filmklub: természeti filmek megnézése Állatkert-, múzeumlátogatás.
Tanulmányi kirándulás Jeles napok: Föld Napja, Madarak Fák Napja, környezetvédelmi Világnap, Takarítási Világnap
50
2.1.3. Tanórán kívüli lehetőségek - Szelektív hulladékgyűjtés (papír, alumínium, szárazelem) - A hulladékgyűjtésbe a környék lakóinak bevonása szórólapok terjesztésével - Nyári tábor - Szülői értekezlet (utalás a környezetvédelem néhány fontos elemére)
3. Módszerek •
Játékok -
•
Modellezés -
•
szelektív hulladékgyűjtés a környezet tisztántartása madárvédelmi feladatok
Közösségépítés -
•
egyszerű megfigyelések célzott megfigyelések kerti munka
Aktív, kreatív munka -
•
egyszerű, sablon szerű modellek készítése, elemzése
Terepgyakorlati módszerek -
•
szituációs memóriafejlesztő érzékelést fejlesztő ráhangolást segítő bizalomerősítő kapcsolatteremtést segítő kommunikációt segítő
csoportszervezés a környezeti nevelés érdekében
Művészi kifejezés -
vizuális művészet irodalmi alkotások zeneművészet 51
-
népművészet a környezeti nevelésben esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése a tanulók önkifejezése
4. Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott eszközöket, alapanyagokat, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni.
5. Kommunikáció A környezeti nevelésben nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Fontos, hogy tanulóinkban kifejlesszük az igényt környezetük megfigyelésére, az arról való kommunikálásra. Ehhez beszédállapotuknak megfelelően különböző technikákat és módszereket alkalmazunk. Felkeltjük érdeklődésüket a környezetükkel kapcsolatos médiák, pl. természetfilmek, Internet, ismeretterjesztő folyóiratok, könyvek iránt közös programok keretében, illetve a szülők bevonásával. Szórólapok készítésével felhívjuk a környék lakóinak figyelmét, és bevonjuk őket az iskolában folyó szelektív hulladékgyűjtésbe.
52
C. Egészségnevelési, egészségfejlesztési program 1. Jogszabályi háttér Az alábbiakban felsoroljuk azokat a jogszabályokat, amelyek az iskola és az egészségvédelem, egészségfejlesztés szoros kapcsolatára utalnak, továbbá különböző feladatokat szabnak az oktatási ágazat számára. 1. a 2003. évi LXI. törvénnyel módosított 1993. évi LXXIX. törvény a Közoktatásról 48§ (3) bekezdése értelmében meg kell fogalmaznunk az egészségneveléssel és egészségfejlesztéssel kapcsolatos nevelési feladatainkat 2. a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Kormány Rendelet 3. a 96/2000. (XII. 11.) országgyűlési határozattal kiadott „Nemzeti stratégia a kábítószerfogyasztás visszaszorítására” 4. az 1036/2003. (IV. 12.) Kormányhatározat a 96/2000. Országgyűlési határozat rövid és középtávú céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról 5. a 46/2003. (IV. 16.) Országgyűlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról 6. a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 7. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény, 38. § (1) és (2) bekezdések 8. az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) Népjóléti Minisztérium rendelete 2. és 3. sz. melléklete 9. a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) Népjóléti Minisztérium rendelete 10. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
2. Alapelvek -
Elősegítjük az iskola tanulóinak és dolgozóinak egészségvédelmét. Az egészségfejlesztés és egészséges környezet kialakítása érdekében együttműködünk a szülőkkel és külső szakemberekkel. Az egészségfejlesztést és az egészségnevelést a személyiségfejlesztésen keresztül is segítjük: az együttműködésre nevelésen, az egymásra való odafigyelésen, a társadalomba való beilleszkedésen keresztül.
53
3. Célok -
-
A gyermekek ismerjék és értsék meg a testi-lelki egészség megőrzésének fontosságát. Lehetőségeikhez mérten meg tudják fogalmazni céljaikat, tudják megvalósítani vágyaikat, tudják megtalálni az egészséget védő, és a környezet védelmére is figyelő megoldásokat. Olyan egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek és képességek birtokába jussanak, amelyek – adottságaiktól függő mértékben – képessé teszik őket a felelősségteljes viselkedésre, arra, hogy a tanultakat életstílusukba beépítve az igazi értékeket részesítsék előnyben. A család mellett az iskola váljék az egészségnevelés fő színterévé.
4. Feladatok -
-
Az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása (veszélyes anyagok, készítmények kezelése, annak szabályai). Az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése és a feltételek megteremtése. Alapvető egészségvédelmi ismeretek nyújtása: önmagunk és egészségi állapotunk ismerete (szűrővizsgálatok) az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe a betegség és a gyógyulást segítő magtartás a testi higiénia, öltözködési szokások a szenvedélybetegségek szexuális felvilágosítás, a családtervezés alapjai, AIDS prevenció stressz tűrés a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás) mozgás, testedzés fontossága tanulás, tanulási technikák kommunikáció, konfliktuskezelés A szülők, az iskolaorvos, a védőnő, a gyermekvédelmi felelős, valamint a gyermekekkel foglalkozó valamennyi munkatárs együttműködése a program sikeres megvalósítása érdekében.
Szervezés, színtér Az iskola a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. Iskolai és iskolán kívüli területek 1. Tanórai keretek - Szaktárgyi órák témafeldolgozása (mozgásnevelés, munkatevékenység, természetismeret, stb.) 54
-
Osztályfőnöki órák (egészségvédelmi témák stb.) Rehabilitációs foglalkoztató terápia (ergoterápia)
2. Tanórán kívüli lehetőségek - Napközis foglalkozások (fakultatív foglalkozások pl. mozgásos játék) - Uszodai foglalkozás - Sportprogramok (Boccia-verseny stb.) - Vetélkedők, versenyek (Ki-mit-tud?) - Kirándulások - Kulturális programok (kiállítás, filmvetítés stb.) - Táborozások - Séták - Egészségvédelem jeles napjai (Egészségügyi Világnap stb.)
5. Módszerek -
példamutatás szemléletformálás felvilágosítás prevenció szemléltetés (videofilmekkel) kirándulások, séták egymás megfigyelése, önmegfigyelés egyénre szabott segítségadás napi rendszerességű testmozgás környezet bevonása (szülők) bemutatás cselekedtetés beszélgetés információgyűjtés Speciális módszerek: mozgásnevelés ergoterápia evésterápia hidroterápia
6. Eszközök -
Személyi feltételek: Az iskola egészségfejlesztéséért- neveléséért felelős pedagógus. Iskolaorvos
55
-
-
Az iskola olyan tanárai, akik egészségnevelést, illetve egészségneveléssel szorosan összefüggő ismereteket tanítanak Egészségfejlesztő csoport: - intézményvezető - egészségnevelő - iskolaorvos, védőnő - mozgásnevelő - gyermek- és ifjúságvédelmi felelős - iskolaszék képviselője Tárgyi feltételek: Tankönyvek, nyomtatott és elektronikus anyagok Egészségnevelési, egészségügyi ismeretek elsajátítását segítő tankönyvek, szemléltető eszközök Audiovizuális eszközök, dokumentumfilmek, fényképek, plakátok Természetes környezet Napi rendszeres tisztálkodáshoz használt segédeszközök Testmozgáshoz használt segédeszközök Gyógyászati- és egészségügyi segédeszközök
7. Iskolai környezet A példamutató egészségnevelő környezet tényezői: - biztonságos környezet - termek, folyosók, mellékhelyiségek, udvar tisztasága - növények - dolgozók példamutatása - természetes anyagok használata - levegőzés lehetősége - egészséges élelmiszerek fogyasztása - füstmentes épület - segítő környezet (emelők, kapaszkodók, stb.) Speciális helyiségek: - tankonyha - műhely - hidroterápiás helyiség, uszoda
8. Segítő kapcsolatok Az iskolai egészségnevelési, egészségfejlesztési program sikeres megvalósítása érdekében együttműködünk: -
szülők, család, 56
-
iskolaszék, szülői munkaközösség, iskolaorvos, háziorvos, védőnő, szakorvosok, gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők, az ÁNTSZ intézeteinek egészségfejlesztési szakemberei és más egészségügyi intézmények, szervezetek, rendvédelmi szervek.
D. Fogyasztóvédelmi oktatás 1. Jogszabályi háttér A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. Tv. Első részének 5. fejezetének 17. paragrafusa rendelkezik a fogyasztók oktatásáról. A Ktv. 243/2003. számú módosításában megjelenik a fogyasztóvédelem oktatása.
2. A fogyasztóvédelmi oktatás célja A tanulók - mint leendő fogyasztók – sajátítsák el a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, és legyenek képesek azok gyakorlati alkalmazására.
3. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatai – – – – –
a fogyasztói kultúra fejlesztése: környezettudatos és kritikus magatartás kialakítása a fogyasztói tájékozódás képességeinek kialakítása a helyes döntésekre való felkészítés a reklámok szerepének tudatosítása, és a köztük való eligazodás képességének segítése a minőség és takarékosság jelentőségének felismertetése, alkalmaztatása a fogyasztói jogok érvényesítésére való képesség folyamatos alakítása, fejlesztése
4. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei – –
tanórai foglalkozások (környezetismeret, természetismeret, munkatevékenység, KMN) tanórán kívüli foglalkozások (rendezvények, vetélkedők, napközis foglalkozások, kirándulások, táborozások)
5. Módszerek – – – – –
információk gyűjtése, feldolgozása megfigyelés beszélgetés, viták szituációs játékok szemléltetés (újságok, filmek) 57
E. Helyi tanterv 1. Óraterv 12 osztályra készült óratervet mellékelünk. Külön részletezzük a Terápiás fejlesztő, a Készség-, képességfejlesztő és az Iskolai életmódra felkészítő csoportok órarendjét. Ugyancsak külön részletezzük az eltérő tantárgyak óraszámait a források megjelölésével.
2. Tantárgyi tantervek 2.1. Kötelező tantárgyak Átvett
Adaptált
– – – – – –
– – – –
Magyar 1-8 Történelem 5-8 Matematika 1-8 Környezetismeret 1-4 Természetismeret 5-6 Természetismeret 7-8 (Biológia, egészségtan) – Természetismeret 7-8 (Fizika, kémia) – Földrajz 6-8
Saját fejlesztés
Gépi írás, informatika 3-8 – Munkatevékenység 1-8 Komplex Művészeti Nevelés 1-8 – Terápiás fejlesztő csoport Mozgásnevelés 1-8 foglalkozásai Készség-, képességfejlesztő, valamint az Iskolai életmódra felkészítő évfolyam tantárgyai
2.2. Választható tantárgyak Nem kötelező óraszám terhére: • •
Egyéni korrekció Napközis foglalkozások
Habilitációs-rehabilitációs órakeret • • •
Gépi írás, informatika – óratervi Munkatevékenység – óratervi Mozgásnevelés – óratervi
58
• •
Mozgásnevelés – csoportbontás Egyéni fejlesztés
Hátránykompenzáció, tehetséggondozás •
Mobilizálható egyéni fejlesztés
Többletórák a fenntartótól • •
Csoportbontás : mozgásnevelés és napközi Speciális szakszolgálatok, -szolgáltatások: logopédia, augmentatív kommunikáció, valamint rehabilitációs és foglalkoztató terápia
3. Az alkalmazott tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 3.1. Oktatási-fejlesztési segédeszközök -
higiénikus (lemosható) a gyermekek adottságaihoz adaptálható motiváló variálható könnyen kezelhető biztonságos önállóságot elősegítő
3.2. Gyógyászati és egészségügyi eszközök -
higiénikus biztonságos megfelelően méretezett céljának és funkciójának megfelelő esztétikus
3.3. Tankönyvek -
nagyméretű színes jól átlátható 59
-
motiváló munkatankönyv strapabíró esztétikus fejlesztő hatású
4. A tagozat magasabb évfolyamára lépés feltételei 4.1. A tanulói jogviszony kezdete, az intézménybe kerülés feltételei A Csillagházban azok a halmozottan fogyatékos, mozgáskorlátozott gyermekek folytathatják tanulmányaikat, akiket a Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság (MOSZRB) erre a speciális ellátásra javasol, és szüleik azt elfogadják. A Csillagház tagozat budapesti beiskolázású. A Csillagházat, annak pedagógiai programját és dolgozóit a jelentkező gyerekek és szüleik a Barátkozó Találkozó alkalmával ismerhetik meg. A Terápiás fejlesztő csoportba csupán azok a tanulók kerülhetnek, akik már a Csillagház tanulói, de annak helyi tantervében rögzített tananyagot az egyéni megsegítés ellenére sem tudják elsajátítani. A csoportba való bekerülésről szakmai, pedagógiai vélemény és a Mozgásvizsgáló Országos Szakértői Bizottság javaslata, valamint a szülők ez irányú kérése alapján az igazgató dönt. A Csillagházban12 csoport működik, a csoportok létszáma legalább 3, legfeljebb 5 fő lehet.
4.2. A továbbhaladás feltételei Amennyiben a pedagógus team a gyermek számára nem tartja megfelelőnek az intézményt, a Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottságtól kérhet javaslatot más intézménybe való elhelyezésre. A szakértői vizsgálatot a szülők is kérhetik, illetve anélkül is választhatnak más intézményt.
Egyéb esetekben a továbbhaladás kritériumai Iskolai életre felkészítés Előkészítő szakasz (készség-, képességfejlesztő és iskolai életmódra felkészítő évfolyam) A Készség, képességfejlesztő és az Iskolai életmódra felkészítő csoportokban folytatott tanulmányok befejezése nem jelent automatikus továbbhaladást a tagozat 1. évfolyamába. A pedagógusok javaslatára a MOSZRB kontrollvizsgálata alapján történik a gyermek beiskolázása intézményünk első évfolyamába vagy más intézménybe. 60
Iskola Bevezető szakasz (1., 2. és felzárkóztató évfolyam) •
az első három évfolyamon félévente az elvégzett anyag elsajátításáról a tanulók írásbeli értékelést kapnak
Kezdő szakasz (3. és 4. évfolyam) • • •
a kezdő szakaszban a tanulók félévente kapnak írásbeli értékelést az elvégzett anyag elsajátításáról; a tanév végi értékelés tartalmazza a továbbhaladás vagy évismétlés szükségességét is a kezdő szakasz végén kapnak először érdemjegyet, kivéve a mozgásnevelés, KMN és gépi írás tantárgyakat egyéni fejlesztési terv szerint haladók írásbeli értékelést kaphatnak (legelőször a kezdő szakasz végén)
Alapozó szakasz (5. és 6. évfolyam) • • •
a továbbhaladás kritériuma a tanév végi érdemjegy (kivéve mozgásnevelés, KMN és gépi írás) egyéni fejlesztési terv szerint haladók írásbeli értékelést kaphatnak ha valamelyik jobb képességű tanuló állapotának vagy körülményeinek kiugró javulása következtében képes arra, hogy gyorsabb ütemben haladjon társainál (és ezt életkora is lehetővé teszi), tanév közben is levizsgázhat, és a következő osztályba léphet, amit természetesen egyénre szabott fejlesztésnek kell támogatnia.
Fejlesztő szakasz (7. és 8. évfolyam) • •
a továbbhaladás kritériuma a tanév végi érdemjegy (kivéve mozgásnevelés, KMN és gépi írás, informatika) egyéni fejlesztési terv szerint haladók írásbeli értékelést vagy az egyéni fejlesztési terv teljesítéséhez viszonyított érdemjegyet kapnak; erről a fejlesztést végző pedagógusok a felmérési időszak végéig döntenek
Terápiás fejlesztő csoport A továbbhaladás automatikus. A hiányzás miatti évismétlésre vonatkozóan mindig az aktuális közoktatási törvényben meghatározottak az irányadók. Évet kell ismételnie annak a tanulónak, aki 3, vagy annál több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, illetve a javítóvizsga kötelezettségének nem tett eleget.
61
Amennyiben a tanulók nem teljesítik az előírt követelményeket valamilyen akadályozottságuk miatt, az iskolának a megfelelő egyéni fejlesztési stratégiát kell biztosítania az eredményesség érdekében. Ha ez sem teszi lehetővé a továbbhaladást, évet kell ismételni, súlyosabb esetben iskolatípust változtatni a képességeknek megfelelően, a Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Szakértői Bizottság javaslata alapján.
4.3. A tanulói jogviszony megszűnése A tanulói jogviszony megszűnik: • • • • •
ha a tanuló az általános iskolai tanulmányait befejezte (8. évfolyam elvégzése) ha az iskolai tanulmányok folyamán, bármely osztályfokon másik iskolába nyert felvételt amennyiben a MOSZRB javaslata alapján a tanuló más intézménybe nyert felvételt, ill. tanulmányait más képzési forma (magántanuló, képzési kötelezett) keretében folytatja ha a tanuló még nem fejezte be általános iskolai tanulmányait, de elérte a tankötelezettség felső határát, és annak meghosszabbítására nem kapott engedélyt a meghosszabbított tankötelezettség lejártával
A tankötelezettségi kor betöltése után a tanuló csak igazgatói engedéllyel folytathatja tanulmányait iskolánkban.
5. A tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások (az értékelés alapelvei, rendszeressége) 5.1. Tanulói ellenőrzés, értékelés, mérés elvei Ellenőrzés: az oktatási, nevelési, mozgásfejlesztési, gondozási folyamatban a feladatok rendszeres, színvonalas teljesítésének biztosítására szolgáló módszer. Ellenőrzési formák: megfigyelés, beszámoltatás, kollektív megbeszélés. A dokumentáció formái: napló, feljegyzés, személyi lap, stb. Értékelés: a tanuló teljesítményeinek mennyiségi és minőségi jellemzőit elemzi és összegzi, vagyis minősít. Eléri célját, ha: - objektív, rendszeres - igazságos, tárgyilagos - jóindulatú, segítő szándékú - az értékelés nem a cselekvés célja - jelzi a gyermek önmagához mért fejlődését is
62
5.2. Az értékelés tárgya Érdemjeggyel értékeljük a következő területeket a kezdő szakasz utolsó félévétől: -
tanulmányi munka: tudásuk mennyiségbeli gyarapodását, minőségbeli jellemzőinek változását. magatartás szorgalom
Szövegesen értékelt területek: -
mozgásnevelés gépi írás, informatika Komplex Művészeti Nevelés
5.3. Értékelés a pedagógiai szakaszokhoz rendelten Szakaszok Előkészítő Bevezető
Értékelés Formája Szöveges Szöveges Szöveges
Kezdő Szöveges Kezdő szakasz Érdemjegy végén Alapozó Érdemjegy
Évfolyam Ké., ké. Isk. ém. f. 1. – fz. évf. 3.– 4. évf. 4. évf. vége 5. – 6. évf.
Rendszeresség félév év vége + + + + + + + + + +
Fejlesztő
Érdemjegy
7. – 8. évf.
+ +
Terápiás
Szöveges
+ +
Dokumentumok Tájékoztató füzet Bizonyítvány pótlap Tájékoztató füzet Bizonyítvány pótlap Tájékoztató füzet Bizonyítvány Tájékoztató füzet Bizonyítvány Tájékoztató füzet Bizonyítvány Tájékoztató füzet Bizonyítvány pótlap
Az egyéni fejlesztési terv szerint haladók a 4. évfolyam második félévétől a terv teljesítéséhez viszonyított osztályzatot kaphatnak. Akik egyes tantárgyakból a csoportjukétól eltérő szinten tanulnak, például matematikából alacsonyabb számcsoportban, a számcsoport megjelölésével kapnak osztályzatot. Számolási zavarral küzdő gyermekek számológéppel számolhatnak. Az értékelés erre vonatkozik. Az oktató tanár és az osztályfőnök írásban előterjesztett szakmai javaslatára az igazgató indokolt esetben felmentést adhat a tanulónak egyes tantárgyak vagy tantárgyak részeinek érdemjeggyel történő értékelése alól.
63
5.4. Az értékelés rendszeressége Folyamatosan értékeljük a tanulók munkáját szóban, szimbólumokkal és érdemjegyekkel, erről a szülőket is rendszeresen értesítjük. A 4. évfolyam második félévétől kezdve havonta tantárgyanként legalább egy érdemjegyet kell kapniuk a tanulóknak. Érdemjegy a tanórán nyújtott teljesítmények, valamint felmérések alapján születhet. Írásbeli felmérést végzünk: – témakörök lezárásakor – tanév végén (a tanév során elsajátított ismeretek mérésére) A félévi és tanév végi érdemjegyek megállapításánál a szóbeli és írásbeli beszámoltatások eredményeit azonos mértékben vesszük figyelembe. Az írásképtelen gyermekek feladataikat szóban oldhatják meg. Beszédképtelen gyermekek alternatív kommunikációs módozatokat használhatnak feladataik végzésére.
5.5. Az értékelés formái • • • •
Szóbeli értékelés: folyamatosan. Szimbólumokkal történő értékelés: tárgyak, képek, piros pont, csillag, stb. a munkafüzetben, munkatankönyvben. Érdemjeggyel történő értékelés a kezdő szakasz utolsó félévétől: 1-5-ig terjedő osztályzattal a tájékoztató füzetben és a naplóban. Szöveges értékelés: kiterjed a magatartás, szorgalom és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményekre a tájékoztató füzetben.
Szöveges értékelés (félévkor a tájékoztató füzetbe kerül) félévkor: ……… tantárgy követelményeit kiválóan teljesítette jól teljesítette megfelelően teljesítette ……… tantárgyból felzárkóztatásra szorul tanév végén: teljes körű szöveges értékelés a tanuló teljesítményéről a bizonyítvány pótlapon. Egyéni fejlesztési tervek esetében a bizonyítványba a következő megjegyzések kerülhetnek: - …….. tantárgyból egyéni fejlesztési terv szerint haladt. - …….. tantárgyból egyéni fejlesztési terv szerint haladt, írásbeli értékelést kapott. - Matematika tantárgyból …… számkörből értékeltük. - Matematika tantárgyból feladatait számológéppel végezte. - Mentesítve a …….. tantárgy érdemjeggyel történő értékelése alól. - Mentesítve a ……… tantárgy ……… része alól.
64
5.6. Az értékelés rendszere a Készség-, képességfejlesztő, az Iskolai életmódra felkészítő és a Terápiás fejlesztő csoportban Értékeljük -
a tanulók tudásának mennyiségi gyarapodását tudásuk minőségbeli jellemzőinek változását önmagukhoz mért fejlődésüket a tanulók attitűdjét az ismeretszerzés területén.
Folyamatosan értékeljük a tanulók munkáját szóban és szimbólumokkal. A szöveges értékelés havonta, félévkor és a tanév végén írásban történik. Havonta és félévkor a tájékoztató füzetben, tanév végén az iskolalátogatási bizonyítványban. A szöveges értékelés kiterjed a magatartásra, a szorgalomra és az értékelendő időszakban nyújtott általános teljesítményre a tájékoztató füzetben. Szöveges értékelés az általános teljesítményről Félévkor: Készség-, képességfejlesztő Iskolai életmódra felkészítő
kiválóan teljesítette jól teljesítette megfelelően teljesítette felzárkóztatásra szorul Tanév végén: teljes körű szöveges értékelés a tanuló fejlődéséről a bizonyítvány pótlapon. Terápiás fejlesztő csoportban félévkor és tanév végén is szöveges értékelés készül a tanulók fejlődéséről.
{
6. A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei és formái 6.1. Alapelvei • •
•
A szorgalom és a magatartás értékelése a tanulóval foglalkozó összes szakember (pedagógus, gyógytornász, pedagógiai asszisztens) közös döntése alapján történik. Az egész személyiséget, így annak részeként a magatartást és a szorgalmat is befolyásolják a tanuló sérülései és a családi, szociális körülményei. Mindezeket figyelembe kell venni az értékelésnél. A követelmények azonban – bár egyénre szabottak – álljanak minél közelebb az általánosan elfogadott társadalmi elvárásokhoz. A szülőkkel való szoros együttműködés (pl.: üzenő füzet, beszélgetések, családlátogatás) elengedhetetlenül szükséges a tanuló teljesebb megismeréséhez. 65
• •
A tanulók magatartásában és szorgalmában tükröződik érzelemviláguk, melynek harmonikus, kiegyensúlyozott volta alapját képezi a személyiség fejlődésének, az ismeretszerzésnek. A magatartás és szorgalom folyamatosan történő értékelése elősegíti a fejlesztési célok és az azokhoz kapcsolódó feladatok megfogalmazását és megvalósítását éppúgy, mint az egyéb fejlesztési területek, ill. tantárgyak anyagában való tervszerű előrehaladást.
6.2. Követelményei -
Tartsák be az iskolai házirendet. Sajátítsák el a közösségi viselkedési normákat, az illemszabályokat, az életkoruknak és képességeiknek megfelelő vitakultúrát. Tudják összehangolni a csoport- és egyéni érdekeket. Legyenek képesek a kudarctűrésre és -feldolgozásra. Tartsák tiszteletben a másik ember személyes szféráját. Rendelkezzenek megfelelő kapcsolatteremtő készséggel. Belső késztetésre vegyenek részt az iskolai munkában. Legyenek képesek a kitűzött célok megvalósításáért erejükhöz, képességeikhez mérten erőfeszítéseket tenni, a felmerülő nehézségeket és akadályokat leküzdeni. Forduljanak aktívan és érdeklődéssel környezetük felé.
6.3. Formái • • •
Szóbeli (folyamatos, következetes) Szimbólumokkal történő: tárgyak, képek, piros pont, csillag, stb. Írásbeli: - szöveges értékelés - érdemjeggyel történő értékelés a kezdő szakasz utolsó félévétől a naplóban
Szöveges értékelés magatartásból és szorgalomból A tanuló magatartása:
példás jó változó rossz
A tanuló szorgalma: példás jó változó hanyag A terápiás fejlesztő csoportban a magatartást és szorgalmat nem minősítjük. A magatartás és szorgalom értékelését közösen végzi a gyermekkel foglalkozó valamennyi pedagógus és pedagógus asszisztens. 66
67
E. Szakmai program F. Záródokumentumok A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, a jóváhagyott pedagógiai programhoz való hozzáférés lehetőségei A program minden, a pedagógusok által használt hivatali helyiségben kifüggesztésre kerül. A szülők számára az Iskolaszék mindenkori szülői képviselőinél, illetve az intézmény tagozatainak irodájában áll az érdeklődők rendelkezésére.
A pedagógiai program (jegyzőkönyvek)
elfogadásának
dokumentumai
A program készítését, átdolgozását a nevelőtestület által megbízott, a munkát önként vállaló kollégák végezték. A három munkacsoportban egyszerre 20-24 fő dolgozott. Így született meg a dokumentum minden egyes részlete.
68
MELLÉKLETEK
69
1.sz. melléklet
Információáramlás a tagozaton belül
Igazgatóhelyettes
Munkaközösség-vezetők Tagozati kisvezetőség
Osztályfőnökök
Gyógypedagógusok
Mozgásnevelők Gondnok
Asszisztensek Technikai és ügyviteli dolgozók
Tanulók
70
2.sz. melléklet Az intézmény jelenlegi szervezeti felépítése
Iskolaszék
Igazgató Minőségügyi Irányító csoport
Érdekképviselet
Támogatói csoport
DÖK Gazdasági igh.
Pénzügyi cs. Gondnoki cs. Élelm. cs. Szállít. cs. Üdültetési cs. Titkárság
Módszertani kp. igh.
Tagozati igh. Csillagház
Iskolai igh. Mexikói út
Diákotthoni igh. Mexikói út
Tagozati igh. Kertészet
Terápiás mk. Tanári mk. Mozgásnevelői mk. Gyermekfelügye lői mk. Gondnoki cs.
IÉFT mk. Alsós mk. Felsős mk. Mozgásnev. mk. DÖK támogató
Nevelőtanári mk. Gyermekfelügye lői mk. DÖK támogató lakóotthon betegszoba
Pedagógiai mk. DÖK támogató Gondnoki cs. Kertészek
Utazótanári team Ergoterapeuta Pályairányítási felelős
71
3.sz. melléklet
Óraterv 12 csoportra - Módosítás 2005
Magyar
Ter Ké. Isk. . f. ké. ém. 7 7 7
1.
2.
Fz.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Össz.
7
7
7
6,5
7
5
5
4
4
73,5
2
1,5
2
2
7,5
3,5 0,5 1 1 0
4
4
4
48
1 0,5
1 1
1 0,5 0,5
11
Történelem Matematika
4
4
4
4
4
4
Gépi írás, informatika
Környezetismeret Természetismeret Term.i.-biológia, egészségt. Term.i.-fizika, kémia Földrajz
2
2
2
2
2
2
4
4
0,5 1
0,5 1,5
1,5
2 2
1,5 0,
Ének-zene Rajz és kézművesség Életvitel és gyakorlati ism.
1 1,5 1
1 1,5 1
1 1,5 1
Mozgásnevelés
2,5
2,5
2,5
1
1
1
1 1,5 1
1 1,5 1
1 1,5 1
1
1
1
2,5
2,5
2,5
2,5
2,5
Modul
Osztályfőnöki Tánc és dráma Ism. az informatikával Hon- és népismeret Médiaismeret 1
1
1
2
1 1,5
1 1,5
2 5,5
0,5
0,5
1 1,5 1,5
1 2 2
1 1,5 2
1 0.5 3
1 0.5 3
1 0.5 3
2,5
2,5
2,5
2,5
2,5
2,5
0,5
0,5
2
2
0, 2,5
2
15,5 3,5 4
1,5
2,5
2,5
2,5
0,5
0,5
0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5
1
1,5
1
2,5
Szabadon tervezhető
1
1
1
0,5
1
Kötelező óraszám
20 20
20 20
20 20 20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 20 22,5 22,5 22,5 22,5 25 25 25 27
12 15,5 23,5
55,5
2 (5,5)
1
(12)
25 27
257,5 279 72
Rehab. órakeret 40% Mozgásnevelés óratervi Mozgásnevelés csoportb. Egyéni mozgásnevelés Nem kötelező szabad órakeret Rehabilitációs fogl. ter. Egyéni korrekció Tehetségg. és hátrányk. Egyéni fejlesztés Mobilizálható egyéni f.
8
8
8
8
8
8
8
9
9
9
10
10
103
4 x
4 x
5 x
2,5 5 x
2,5 5 x
2,5 5 x
2,5 5 x
2,5 5 x
2,5 5 x
2,5 5 x
2 5 x
2 5 x
21,5 58 23,5
2
2
2
2
2
2
2
2,3
5,5
5,5
7,5
7,5
42,3
x x
x x
x x
x x
x x
x x
x x
x x
x x
x x
x x
x x
20 22,3
2,4
2,4
2,4
2,4
2,4
2,4
2,4
2,7
2,7
2,7
3
3
30,9
x x
x x
x x
x x
x x
x x
x x
x x
x x
x x
x x
x x
18 12,9
20
20 17,5 17,5 17,5 17,5 15
15
15
13
13
201
x x
x x
x x
x x
40 20
Napközis foglakozások óraszáma Napközis foglalkozások
20
Többletórák a fenntartótól szakszolgálat, -szolgáltatásra Spec. szakszolg.-logop. Spec. szakszolg.-komm.
x x
x x
x x
x x
x x
x x
x x
x x
73
A szürkével kiemelt oszlopok valós tantárgyait és óraszámait külön táblázatban jelenítjük meg. A Terápiás fejlesztő, a készség- és képességfejlesztő, valamint az iskolai életmódra felkészítő csoport belső óraterve (Többletóra - igény nélkül)
Szűkebb és tágabb körny. Reggeli kör Játék Mozgásnevelés Beszéd- és kommunikáció KMN Játék Mozgásnevelés Anyanyelv és körny.ism. Matematika KMN Munkatevékenység Mozgásnevelés
Ter. Ké. Isk. f. ké. ém. 7 5 4 3 1 8 4 4 3 1 7 3 2 3 4 1
Szabadon tervezhető
1
1
1
Kötelező óraszám
20 20
20 20
20 20
A Komplex művészeti nevelés (KMN) és a Munkatevékenység tantárgyak óraszámai (Az Ének – zene, Rajz és kézművesség, valamint az Életvitel és gyakorlati ismeretek tantárgyak óraszámaiból, többletóra - igény nélkül )
KMN Munkatevékenység
1. 2 1,5 1
2. 2 1,5 1
Fz. 2 1,5 1
3. 1,5 2,5
4. 2 3
5. 1,5 3 1
6. 1,5 3 -
7. 1,5 3 1
8. 1,5 3 1
Össz. 14,5 25
74
