Pedagógiai program MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYBESZERKESZTVE. Nevelési terv. Helyi tanterv 1-4. évfolyam. Helyi tanterv 5-8. évfolyam. Óvodai nevelési program

Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 4032 Debrecen, Bolyai u. 29. sz. Tel.: (52) 420-377 Tel./fax: (52) 429-773 E-mail: [email protected]

Pedagógiai program

Nevelési terv

Helyi tanterv 1-4. évfolyam

Helyi tanterv 5-8. évfolyam

Óvodai nevelési program Helyi tanterv az alapfokú művészet-oktatás részére

MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYBESZERKESZTVE Készítette: Dr. Tárkányi Ferencné igazgató

2011

Pedagógiai Program

Intézményünk küldetése

Intézményünk jövőképe Pedagógiai programunk jól működő. Intézményünk és eredményes munkánk hírét a megelégedett szülők és más partnereink terjesztik szűkebb és tágabb környezetünkben, ezért nálunk nem jelentkezik a csökkenő gyermeklétszám. Gyermekeink iskolaéretten kerülnek az óvodából az iskolába, tanulóink tankötelezettségüket teljesítik, jól felkészülnek a középiskolai képzésre. Speciális óvodaiskolai, iskolai programunk révén jelentős szerepet fogunk betölteni szakmai területen a meglévő és a jövőben alakuló hasonló intézmények hálózatában. Az alapfokú művészeti oktatásban résztvevő gyermekek szívesen választják a művészeti középiskolákat. Pedagógusaink szívesen vállalnak innovatív tevékenységet. Az összeállított Minőségfejlesztési Programunk révén hatékonyan működő minőségirányítási rendszert működtetünk.

A környezeti változások figyelembevételével, innovatív nevelőtestületünk révén úgy fejleszteni szolgáltatásunkat, hogy minden partnerünk elégedett legyen, jól érezze magát az intézményünkben. Olyan környezet teremtése, hogy a gyermekek elfogadó, szeretetteljes légkörben fejlődjenek és töltsék a mindennapjaikat, a szülők biztonságban tudják gyermeküket. A munkatársak hivatásszeretettel, megalapozott tudással valósítsák meg kitűzött céljaikat, érjenek el jó eredményeket a nevelésben, és legyenek tagjai egy jó munkatársi körnek. Az óvodaiskolai, iskolai, iskolaotthonos programunkkal biztosítani az óvodából az iskolába, általános iskolából a középiskolába való problémamentes átmenetet. A gyermekek nyitottságát, érzelmi motiváltságát megőrizve, felkelteni és megtartani igényüket a tanulás iránt. A gyermekeket felkészíteni a változó környezetben való biztonságos eligazodásra, kultúrált viselkedésre. A gyermekeket felkészíteni tanulmányi- és sportversenyekre, művészeti előadásokban való részvételre, az élethosszig tartó tanulásra. Differenciált bánásmóddal kompenzálni a társadalmi egyenlőtlenségekből eredő hátrányokat. A környezet kihívásaira megfelelő módon reagálni tudó, aktívan kommunikáló, cselekvésre kész gyermekeket nevelni.

Pedagógiai Program

Az intézmény adatai 1. A költségvetési szerv neve: 1.1. Székhelye:

Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 4032 Debrecen, Bolyai utca 29.

1.2. Telephelye:

4032 Debrecen, Károlyi M. utca 2.

2. Jogszabályban meghatározott közfeladata: Óvodai nevelés, alapfokú nevelésoktatás és művészeti nevelés-oktatás 2.1. Az intézmény típusa:

közös igazgatású közoktatási intézmény (óvoda, általános iskola, alapfokú művészetoktatási intézmény)

2.2. Tagozat megnevelése: 2.3. Évfolyamok száma: 2.3.1. Általános iskolai évfolyamok 8 2.3.2. Óvodai csoportok száma: 7 2.3.3. Alapfokú Művészetoktatás: 6 2.4. Felvehető maximális tanulólétszám: 2.4.1. Általános iskolai évfolyamokon: 740 fő 2.4.2. Óvodai csoportokban: 210 fő 2.4.3. Alapfokú művészetoktatási évfolyamokon 240 fő 3. Alapító szerv neve és székhelye:

Debrecen Megyei Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága 4024 Debrecen, Vöröshadsereg útja 20. 3.1. Alapításról rendelkező határozat száma: 3.2. Közvetlen jogelőd megnevelése, Székhelye: 4. Fenn tartó neve és székhelye:

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 4024 Debrecen, Piac utca 20.

5. Irányító szerv neve és székhelye:

Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése 4024 Debrecen, Piac utca 20.

6. A költségvetési szerv működési köre:

Debrecen Megyei Jogú Város közigazgatási területe

7. Ellátandó alaptevékenysége: KSH által kiadott gazdasági TEÁOR 2008-ban meghatározott besorolás:

Szakágazat száma

3

85.10 Iskolai előkészítő oktatás 85.20 Alapfokú oktatás 851020 Iskolai előkészítő oktatás 852010 Alapfokú oktatás

Pedagógiai Program

A költségvetési szerv szakfeladatai: 7.1. 851011

4

7.2.

851012

7.3.

852011

7.4.

852012

7.5.

852021

7.6.

852022

7.7.

852032

7.8. 7.9.

855911 855912

Óvodai nevelés, ellátás (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyerekek óvodai nevelése) Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása (hallássérült és a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanuló) Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelési, oktatása (1-4. évfolyam) (iskolaotthon is); (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók nevelése, pszichológiai ellátás) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) hallássérült és a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanuló) Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók nevelése, pszichológiai ellátás) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) (hallássérült és a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanuló) Alapfokú művészetoktatás képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ágban Képző- és iparművészeti ág: - Képzőművészeti tanszak - Szobrászat és kerámia tanszak Színművészeti-bábművészeti ág: - Színjáték tanszak - Bábjáték tanszak Általános iskolai napközi otthoni nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése (hallássérült és a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanuló)

Pedagógiai Program

7.10. 7.11.

855914 855915

Általános iskolai tanulószobai nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése (hallássérült és a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanuló) 7.12. 910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 7.13. 910122 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme 7.14. 931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 7.15. 931205 Fogyatékossággal élők iskolai, diáksporttevékenysége és támogatása (hallássérült) 7.16. 562912 Óvodai intézményi étkeztetés 7.17. 562913 Iskolai intézményi étkeztetés 7.18. 562917 Munkahelyi étkeztetés 7.19. 682001 Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 7.20. 682002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 8. Ellátandó vállalkozási tevékenysége: Nem folytat vállalkozási tevékenységet 9. Vezetőjének kinevelési, megbízási, választási rendje: A magasabb vezető megbízásáról nyilvános pályázat alapján a Közgyűlés dönt. A megbízás határozott időre, 5 évre adható. 10. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony megjelölése: Közalkalmazotti jogviszony a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján 11. A költségvetési szerv besorolása gazdálkodási jogköre alapján: Önállóan működő költségvetési szerv, személyi juttatások, munkaadót terhelő járulékok és szakmai tevékenységgel összefüggő speciális kiadások előirányzatai felett jogosult rendelkezni. A pénzügyi-gazdasági feladatokat a Vénkerti Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény látja el. A munkamegosztás és a felelősségvállalás rendjét, valamint az előirányzat feletti jogkör gyakorlásának rendjét munkamegosztási megállapodás rögzíti. 12. A feladatellátást szolgáló ingatlanvagyon: 12.1. 21412 hrsz.-ú Debrecen, Bolyai utca 29. sz. alatti 1 ha 4114 m2 területű ingatlan, kivéve a felülépítmény közétkeztetési feladat ellátását szolgáló 159,70 m2 nagyságú ingatlanrésze 12.2. 21414 hrsz.-ú Debrecen, Károlyi M. u. 2. sz. alatti 5902 m2 területű ingatlan, kivéve a felülépítmény közétkeztetési feladatellátását szolgáló 149,15 m2 nagyságú ingatlan része. 13. A vagyon feletti rendelkezési jog:

5

Pedagógiai Program

Az intézmény rendelkezési jogosultsága kiterjed a kezelésében lévő ingatlan és ingó vagyon rendeltetésszerű használatára, üzemeltetésére, továbbá helyiségeinek és eszközeinek tartós és eseti bérbeadására. Tulajdonosi jogok és kötelezettségek (elidegenítés, megterhelés) tekintetében a mindenkor hatályos közgyűlési rendelet szerint kell eljárni.

Meghatározó jogszabályok: · · · · · · ·

A 2003. évi törvénnyel módosított közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény a többször módosított kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet a nevelési és oktatási intézmények működéséről szóló többször módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a 143/2003. (IX. 9.) Kormány rendelettel módosított138/1992. (X. 8.) Kormány rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II.15.) OM rendelet 202/2007.(VII.31) Kormány rendelet a Nemzeti alaptanterv, kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 3/2011.(I.26.) NEFMI rendelet – 27/1998.(VI.10.) MKM rendelet módosítása

INTÉZMÉNYTÖRTÉNET, HELYZETELEMZÉS 1. 1978-tól napjainkig… „Légy azzá, ami még nem vagy, Maradj meg annak, ami már vagy; Maradandóság és lehetőség: Világunk a kettőben szép.” ( GRILLPARZER) Intézményünk 1978-ban kezdte meg működését, földrajzilag az Újkertben található. Közlekedési eszközökkel jól megközelíthető.

6

Pedagógiai Program I. fejezet

Intézménytörténet, helyzetelemzés 1978.

Az első években a tanulócsoportok száma miatt nem minden helyiséget használtunk oktatás céljára. Később minden lehetséges helyiségben tanítottunk (szükségtantermek a kiscsoportok számára, tanári szoba stb.). Az iskolát 1984- ben négy tanteremmel bővítették.

Az új épületszárnyA szakmai munkáról kronológiai sorrendben 1979-től váltótanításban oktattunk. Kialakítottuk az első szaktantermeket: természettudományi előadó, gyakorlati terem. Iskolánkban ekkor három szakmai munkaközösség működött: osztályfőnöki, alsó tagozatos és napközis. A következő évben kénytelenek voltunk a váltott tanítást bevezetni 100 %-ban. Osztályaink átlaglétszáma: 38 fő volt. Az 1981/82-es tanévben felépült a Békessy Béla Általános Iskola, s a körzethatár módosítása miatt átadtunk 500 gyermeket. Ugyanebben a tanévben lépett be először új oktatási formaként az egész napos iskola, három első osztályban 6 nevelő irányításával. 1983. január 1-től új, második igazgatóhelyettes kinevezésére került sor. Az 1984/85-ös tanévben tanulócsoportjainkat csak úgy tudtuk elhelyezni, ha 3 csoportot (napközijével együtt) utaztattunk a Nagysándor József Általános Iskolába. Iskolánk zsúfoltsága miatt nem vezettük be a fakultációt. A fakultációs órákat elosztottuk egyenlő arányban a matematika, a magyar nyelv és irodalom és az orosz tantárgyakhoz. Az 1986/87-es tanévben a felső tagozat váltott a felső tagozattal, ez azonban kihatott a 4. osztályokra is a szakosítás miatt. Az alsó tagozatosok létszámának csökkenése ellenére az utaztatás nem szűnt meg. A Böszörményi Úti Általános Iskola fogadta tanulócsoportjainkat. Az 1986/87-es tanévben indult a Zsolnai módszerrel dolgozó 1. osztály. 1990-ben iskolánk életében egyik legjelentősebb változás az önálló gazdálkodás megvalósulása, az év januárjától iskolánk önálló gazdasági egységgel rendelkezett. Egyik legnagyobb változás, hogy 1990. március 22-én kértük az iskola névváltoztatását. 1990. július 03 -án kiadott Alapító Okirat alapján intézményünk új neve: Bolyai János Általános Iskola, 4032 Debrecen, Bolyai u. 29. lett. Az 1990/91-es tanévben a csoportcsökkenés lehetővé tette, hogy 10 év után a teljes váltásról áttérjünk a délelőtti tanításra. Bár ez nem volt teljes körű, csak csúsztatott órarend segítségével lehetett megvalósítani.

7


Intézménytörténet, helyzetelemzés

Az orosz nyelv tanítása helyébe 4. osztályban kötelező nyelvként a német lépett. Megkezdődött a nyelvoktatás a NYIK programmal dolgozó 1-2. osztályokban is. Részt vettünk az Országos Közoktatási Intézet értékelési központjának vizsgálatában is. Az 1991/92-es tanév fő feladatainak ismertetésekor kiemelnénk az Értékközvetítő Program bevezetését, az 1 hetes órarendre való áttérést. Ebben az évben nyílt lehetőség logopédus foglalkoztatására. A NYIK és az ÉKP program segítségével lehetőség nyílt már az első osztályban az idegen nyelv tanulására. Az eltelt évek alatt megváltozott az idegen nyelvek oktatása. Kezdetben az orosz nyelv volt a meghatározó.. A rendszerváltás után az orosz tanulása fokozatosan elmaradt, s angolt, illetve németet tanítottunk, illetve tanítunk. 1978/1979 1979/1980 1982/1983 1987/1988 1992/1993 1997/1998 2002/2003 2007/2008

129 228 498 827 232 Orosz 100 258 328 474 Angol 92 280 159 116 142 Német 1992-ben megszűnt első osztályban a kislétszámú osztály. Nem volt igény az első évfolyamon a testnevelés tagozat iránt. 1994/95 –ös tanévben megalakult a Közalkalmazotti Tanács és az Iskolaszék. Beiskolázási szempontból is jelentős volt 1995-ben az emelt szintű matematikai osztály indítása. Az l997/98-as tanév legnagyobb feladata a Pedagógiai Program elkészítése, illetve a pedagógus át- és továbbképzés megszervezése volt. Készült több évre szóló továbbképzési terv, illetve éves beiskolázási terv is. Diákrendezvényeink egyre népszerűbbek, a tanévek során három alkalommal szerveztünk suli-bulit. Részt vesznek az iskola önálló arculatának kialakításában is. Minden évben egy alkalommal iskolagyűlést tartunk, és hagyománnyá tettük a gyermeknapi majálist. A 2000/2001-es tanévben iskolánk felvállalta a KFRTK Főiskola esti és levelezős hallgatóinak gyakorlati képzését. Erősíteni kívánjuk eddigi kapcsolatunkat a Debreceni Egyetemmel. Bekapcsolódtunk az egyetem tanárképző programjába. A COMENIUS 2000 közoktatási minőségfejlesztési program I. intézményi modelljének kiépítésére csoportosan pályázatot nyújtottunk be. A programot sikeresen be is fejeztük. Ugyanebben az évben megszűnt a gazdasági egységünk. 2001-ben jobb sportolási feltételeket teremtett a DSE megalakulása. Fontos feladatunknak tartjuk az egyesületet úgy működtetni, hogy maximálisan figyelembe vegyük a tanulók érdeklődését, javaslatait. Célunk az, hogy tanulóink minél nagyobb számban vegyenek részt a munkában. A 2003/2004-es tanévben változott meg iskolánk neve: Bolyai János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, mivel színjáték és bábjáték tanszakon elkezdődött az alapfokú művészeti oktatás. A művészeti iskolában 5 tanulócsoport kezdte meg a munkát. Hagyományos rendezvényeink, amelyeket az elmúlt évek során fokozatosan alakítottunk ki: · Bolyai matematikaverseny · Karácsonyi gála 8

Pedagógiai Program I. fejezet · ·


Gyermeknapi gála, ahol a gyermekek számára egész napos szórakozási, játszási, vetélkedési lehetőségeket biztosítunk. Mikulás, farsang és az éves Diákgyűlés, diák-önkormányzati rendezvények, ahol tanulóink kreativitásukat, ötleteiket vonultathatják fel.

Tanórán kívüli nevelőmunkának szerves része a tanulmányi kirándulás, illetve a nyári táboroztatás. 2003. december 18-án Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadta a Békessy Béla Általános Iskola és a Károlyi Mihály Utcai Óvoda megszüntetését. A két intézmény jogutódjaként a Bolyai János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézményt jelölték meg. A Békessy Béla Általános Iskola 1981-ben kezdte meg működését. A lakótelepre történő nagyarányú beköltözések következtében pár év múlva a város egyik legnagyobb lakótelepi iskolája lett. Az iskolai tevékenységüket a mindenkori létszámhoz, tanulói összetételhez, a feltétel- rendszeréhez és az elvárásokhoz igazították. Az utóbbi évek létszámadatainak alakulása következményeként családiasabbá vált az iskola. A tantestület jól felkészült, gyermekszerető pedagógusokból állt. 1979. január 31-én ünnepélyes keretek között adták át a Károlyi Mihály Utcai Óvodát. Az óvoda tornateremmel, differenciált foglalkozásra alkalmas külön teremmel ellátott. A gyermekfoglalkoztatók és öltözők elhelyezése funkcionális, világításuk korszerű. Az udvar fás, ligetes, füves. Az 1970-es évek közepétől az 1980-as évek második feléig rohamosan nőtt az óvodáskorú gyermekek száma. Az 1980–as évek elején olyan mértékűvé vált az igény az óvodai férőhelyre, hogy két csoportból álló szükségóvodát működtettek egy évig 75 gyermek részére a Bolyai János Általános Iskolában. Jelenleg öt óvodai komplex csoportban egy előkészítő nagycsoportban és az óvodaiskolai programmal első, második osztályban folyik a nevelés, oktatás, fejlesztés. Az 1992-től működő óvodaiskolai programba 20-26 óvodás iratkozik be évente. A szakmai munkáról: Az egész napos nevelés szervezeti formájának, struktúrájának átdol1985/87 gozása Első középtávú pedagógiai program elkészítése 1988/92 /KÖFA pályázati támogatással / Országos Óvodai konferencia rendezése 1991 Óvodaiskolai program beindítása 1992 Második középtávú pedagógiai program elkészítése 1992 / 98 Országos Szakmai Napok rendezése 1996 Óvodaiskola helyi tantervének elkészítése / SOROS pályázati támo1996 /98 gatással / Országos Óvodaiskolai Találkozó rendezése 1999 Harmadik középtávú pedagógiai program elkészítése 1999

9

Pedagógiai Program I. fejezet 2000/ 2003


COMENIUS 2000.Közoktatási Minőségfejlesztési Program II intézményi modell kiépítése a QUALIMED Kft. segítségével

Az óvoda bejárata Az új közös igazgatású közoktatási intézmény neve: Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 4032 Debrecen, Bolyai u. 29.sz. 2011 augusztus 1- én jogutója lett intézményünk az Eötvös Utcai Általános Iskolának, amely intézményünkbe való beolvadással megszűnt. Az átkerülő tanulók öszszetétele, illetve az ebből következő speciális és sajátos tennivalók sokasága a nevelőtestülettől általában és összességében, az egyes pedagógustól pedig egyedi és konkrét módon rendkívül feszített munkatempót vár el. A jogutód intézmény fontosnak tartja a kiegyensúlyozott, demokratikus légkör megteremtését, az egyénre szabott fejlesztést.

2003.

10



2. Helyzetelemzés a.) Tárgyi feltételek Jelenleg 7 óvodai csoportszoba, 1 óvoda-iskolai programmal tanuló csoport számára kialakított tanterem, 21 tanterem, fizika-kémia előadó, rajzterem, technika terem, nyelvi labor, informatika terem, bábterem és színjáték terem 3 fejlesztő szoba és egy pszichológiai szoba szolgálja az oktatást, fejlesztést. Az intézményhez hozzátartozik egy tornaterem, aula, ebédlő, könyvtár. Az iskola parkos udvarán két sportpálya foglal helyet. A 30 év alatt kiemelt figyelmet fordítottunk a karbantartásra, felújításra, a környezet szépítésére, a park gondozására. Az óvodai egységben a legjelentősebb felújítások: ▫ 2004. lépcsőház, lépcső burkolat teljes cseréje ▫ 2006. udvari farönkök teljes cseréje ▫ 2007. nyílászárók cseréje 7 csoportszobában ▫ 2007. „Szemünk fénye” program megvalósítása ▫ 2007. csoportszobák, nevelői szoba és a vezetői iroda laminált parkettázása voltak. Az iskolai felújítások közül a legjelentősebbek ▫ a tetőjavítások, ▫ az új szárny külső burkolása, ▫ a tornaterem padlózatának és ablakainak cseréje, ▫ „Szemünk fénye” program keretében a teljes épület világítás korszerűsítése ▫ az alsós és a tornatermi szárny mosdóinak felújítása voltak. Elkezdődött a bútorzat korszerűsítése is 2003-ban, a kémia-fizika szaktanterem és a földrajzi előadó bútorzatának cseréjével, 2007 decemberéig 4 alsós és 6 felsős tanterem kapott új tantermi bútorokat. Egyik legnagyobb beruházásunk a játszótér kialakítása volt. Az óvodai csoportok felszereltségére nagy hangsúlyt fektetünk, folyamatosan szépítjük, bővítjük új eszközökkel, képességfejlesztő játékokkal, stb. Az iskola hagyományos oktatási eszközökkel a jelenlegi programhoz kellően felszerelt. Az oktató-nevelő munkához folyamatosan biztosítjuk és fejlesztjük a tárgyi feltételeket, (bútorzat, számítógép, nyomtató, tévé, videó, oktatási segédletek stb.). Ehhez minden forrást felhasználunk, így pl. pályázatokat, szponzorok támogatását és alapítványi támogatást. Az elmúlt évek során különösen az informatika és az idegen nyelv oktatásának tárgyi feltételeit igyekeztünk biztosítani. Számítógépeket más tantárgyak oktatásánál is alkalmazni szeretnénk, ennek érdekében folyamatosan oktató szoftvereket vásárolunk és a testületnek a fele végezte el az alapfokú számítógép-kezelői tanfolyamot. Az iskola valamennyi tanterme egy információs rendszerrel az oktatástechnikus szobájához csatlakozik, így bármilyen probléma adódik, a tantermekből közvetlenül hívható az oktatástechnikus. Minden helyiségben található egy hangszóró, amely a stúdióban elhelyezett adóhoz csatlakozik. Ezen hangszórók segítségével hallhatják a tanulók a különböző hirdetéseket, illetve az iskolarádió műsorait. Ez a rendszer folyamatos felújításra szorul. Az iskola Bolyai utcai épületszárnyában az alapfokú művészetoktatás számára egy külön részt alakítottunk ki. Három speciális tanterem szolgálja a báb- és színművészeti oktatást. Ugyanitt kialakításra kerül egy kellékraktár és egy bábkészítő műhely, 11



valamint kerámiaműhely égetőkemencével. A kötelező taneszköz jegyzékben minimálisan előírt eszközök már induláskor rendelkezésre álltak, az eltelt négy év alatt állami és pályázati támogatással a színjáték számára teljesen felszerelt pódiumtermet alakítottunk ki. VIDEO kamera Fénymásoló Nyomtató Számítógép VIDEO CD lejátszó, music center Írásvetítő Diavetítő Televízió Rádió, rádiós magnetofon

0

10

20

30

40

50

60

VIDEO kamera

Fénymásoló

2007 Laptop

2004. 1979/1980

CD és DVD lejátszó

CD lejátszó

Diavetítő

Rádió, rádiós magnetofon

0

10

20

30

40

50

60

Szakmai felszerelésünk megújítása is a szülői segítségnek, a pedagógusok ötleteinek, és az általuk megnyert pályázatoknak, valamint a kötelező eszköz és felszerelés beszerzésére fordítható központi forrásnak köszönhető. Az iskola tágas aulája és tornaterme alkalmas a különféle rendezvények lebonyolítására, ahol mód van a műsor hangosítására. Lehetőség van az óvodán - iskolán kívül is bizonyos foglalkozások megtartására, élmények szerzésére /autóbuszos kirándulások, erdei ovis tábor, város nevezetes12



ségeinek megtekintése, stb./ úszásoktatás megszervezésére, használjuk a városi KRESZ parkot, múzeumi és egyéb rendhagyó órákat iktatunk be. Igény szerint különböző helyekre táborokat, erdei óvodát és erdei iskolákat szervezünk. Először 2007 júniusától 3 évig kaptuk meg az ÖKOISKOLA címet, amelyet 2010ben ismét elnyertünk 3 évre. Ez az egész intézmény számára sok feladatot jelent az egészség és a környezeti nevelés terén. 2007. novemberében csatlakoztunk az Országos Dohányzás Megelőzési és Leszokást Segítő Programhoz. Részt veszünk az Egészségügyi Gyermekotthon a fogyatékos gyerekeket a társadalomba beillesztő programjában, amelynek keretében tanulóink rendszeresen szerepelnek a gyermekotthonban, illetve a különböző városi megmozdulásokon a fogyatékos gyerekekkel közösen lépnek fel. Ennek nagyon fontos szerepe van a másság megismerésében és elfogadásában. b.) Személyi feltételek Az iskola tanulói A gyermeklétszám változása hatással van az iskola működésének egészére. Az alábbi táblázat jól szemlélteti, hogy a demográfiai hullám milyen módon alakult az elmúlt évek során. A 80-as évek közepén olyan nagy tanulói létszámmal kellett dolgoznunk, hogy a váltó tanítás mellett az utaztatásra is szükség volt. 1999-től az iskola létszáma állandósult. Az országszerte mutatkozó gyermeklétszám csökkenése miatt a térségben is megszüntetésre került először 2004-ben a Békessy Béla Általános Iskola, 2011-ben az Eötvös Utcai Általános Iskola, melynek jogutód intézményeként megnőtt iskolánk tanulói létszáma. A tanulólétszámmal szorosan összefügg a tanulócsoportok számának alakulása. Még ha az egy osztályra jutó tanulólétszám változik is, a magasabb gyerekszám több csoportot jelent. A Diákönkormányzat a tanulói érdekegyeztetés szerve. Pedagógiai Programunkban is szerepel, hogy törekednünk kell arra, hogy a gyerekek jól érezzék magukat az iskolában. A szakkörök meghatározóak a nem kötelező foglalkozások között. A tantestület igyekezett olyan szakköröket szervezni, amelyek számot tarthattak a tanulók érdeklődésére, sőt hozzájárultak a tanulók képességének fejlődéséhez. Iskolánkban mindig kiemelt figyelem irányult a gyermek- és ifjúságvédelmi munkára. Nyilvántartottuk a hátrányos, illetve veszélyeztetett gyermekeket. Iskolánk lakótelepi iskola, így sokfajta gyermekvédelmi probléma előfordult az évek során. Az utóbbi években kitágult beiskolázási körzetünk, mivel a város legkülönbözőbb részeiből járnak hozzánk gyerekek. Tanulóink szociális és gazdasági háttere nagyon eltérő. Ennek kompenzálására meg kell ragadnunk minden lehetőséget. Ilyenek a tanulók napközis ellátása, iskolai étkeztetés, rászorultsági kedvezmény iránti kérelmek körültekintő megvizsgálása.

13



Minden tanév elején nagy terheket ró a családokra a tankönyvek megvásárlása. A tankönyvsegélyek elosztásánál maximálisan figyelembe vesszük a családok anyagi helyzetét. Már gyakorlat az is, hogy a könyvtárban lévő tankönyveket kikölcsönözhetik a tanulók. Az elmúlt tanévekben használt tankönyveket is begyűjtöttünk, hogy ezzel is enyhítsük a gondokat. Az intézmény dolgozói Az iskola indulásakor számosan pályakezdőként ebben az intézményben kezdték pályájukat. Sokan vannak azok a nevelők, akik több mint húsz éve itt dolgoznak. Az évek múlásával /az iskolában/ jelentősen nőtt a technikai dolgozók száma is. Nőtt a takarítandó terület (az iskola bővítése következtében). Az óvodában maradt a stabil dolgozói létszám. Az intézmény fejlődésével szakmunkások, kertész, eljáró, oktatástechnikus, iskolatitkár stb. új státuszokkal bővült ez a dolgozói kör is. A pedagógus továbbképzés középtávú és éves terv alapján folyt. A képzések sokrétűek voltak: · · · ·

második diploma szerzése (informatika, drámapedagógia) OKJ informatika végzettség megszerzése szakvizsga letétele 90-120 órás tanfolyamok végzése, amelyek a napi munkában jól hasznosíthatóak (informatika, gyermek- és ifjúságvédelem, pályaválasztás, tantárgypedagógia).

Iskolánk közvetlen szomszédságában található két óvoda és a DAB székház, a közelben két általános iskola és a Debreceni Egyetem. A két általános iskola közelsége negatív hatással van a beiskolázásra, de a velük és az egyetemekkel való jó kapcsolat kiszélesítése további lehetőségeket rejt magában.

14


15




Az egyes beosztásokhoz tartozó feladatokat a munkaköri leírás tartalmazza. Az intézményben igazgatótanács működik, melynek tagjai az intézményegységek vezetői, illetve vezető-helyettesei. Az intézményegységek munkájának összehangolását a kibővített intézményvezetés segíti. Tagjai: igazgatótanács tagjai, munkaközösség-vezetők, programgondozó, Közalkalmazotti Tanács vezetője, szakszervezeti titkár, Diákönkormányzat vezetője, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, szabadidő-szervező. A kibővített intézményvezetés havonta egy alkalommal ül össze.

16



3. Az oktatási kínálatról a.) Óvoda Az óvodai nevelés programja három fő területre épül: egészségnevelés, képességfejlesztés, környezeti nevelés. Mindezek a nevelési területek szorosan kapcsolódnak azokhoz a feladatokhoz, amelyeket az „ Egészség- és Környezeti Nevelési Programban megfogalmaztunk. Egészségnevelés Intézményünkben az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének kialakítása kiemelt feladat: · ·

· · · · · ·

a gyermekek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének biztosítása az egészséges életmód, egészségmegőrzés, testápolás szokásainak alakítása érdekében heti 0,5 órában egészségtan oktatás 1-8.osztályiga napközis szabadidő terhére és felső tagozatban az Életvitel és gyakorlati ismeretek tantárgyba az egészség védelme, edzése harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése a testi képességek fejlődésének segítése speciális gondozó, prevenciós és korrekciós nevelési feladatok ellátása szükség szerint szakemberek bevonásával egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség megvalósulása másság elfogadása, tolerancia.

Az egészségnevelés területei Lelki nevelés feladatai: · · · · · ·

·

a gyermekek szociális biztonságérzetének megteremtése, megőrzése már az óvodába lépés pillanatától a személyiség szabad kibontakoztatásának biztosítása harmonikus társkapcsolatok alakulásának segítése a nevelők empátiás készségének fejlesztése a nevelők szakmai, módszertani továbbképzése a gyermeki viselkedésben jelentkező zavarok, lelki sérülések kiszűrése, az okok feltárása és a segítségadás módjának meghatározása (mentálhigiénés óvoda-pedagógus, gyermekvédelmi felelős, óvoda-orvos, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek segítségével) folyamatos feladat: a tárgyi és személyi jellegű stressz tényezők csökkentése, kezelése.

Testi nevelés feladatai: ·

17

biztonságos, esztétikus-higiénikus, gazdag tevékenységet kínáló környezet biztosítása, karbantartása



gondozási feladatok: személyi higiéniára nevelés, a megfelelő egészségügyi szokások elsajátíttatása (általános, bőr –haj -köröm, fogápolás, egészséges ruházkodás) · a korszerű táplálkozás igényeinek megfelelő étrend és a kulturált étkezés feltételeinek biztosítása · a motoros képességek fejlesztése a testnevelés foglalkozások szervezettségének és hatékonyságának fokozásával (kondicionális, koordinációs képességek, mozgékonyság-hajlékonyság) · tartásjavítás és a preventív testnevelés foglalkozások keretén belül rendellenességek prevenciója és korrekciója · a szabad levegőn való tartózkodás aktivitási szintjének növelése · a betegségek megelőzésének segítése, súlyos rendellenességek esetén szakemberhez irányítás · az intézményben, illetve az utcán előfordulható balesetek megelőzésére nevelés. A gyermekek fejlődése, társas kapcsolatainak alakulása a közösségi élet tevékenységi rendszerében valósul meg. ·

Napirend és hetirend az óvodában Időpont 6 30 – 1200 830 -tól 9451000 1200 – 1530

1530 _ 1730

A foglalkozás megnevezése

Gyülekezés, szabad játék Irányított játék , képességfejlesztés, tapasztalat bõvítés Folyamatos tízórai az öltözõben A délelőtt lezárása: mese, vers Mindennapos (prevenciós) testnevelés (hetente 3 x délelőtt) Testnevelés foglalkozás (hetente 2x) Irányított és szabad játék az udvaron, séta, kirándulás Ebéd Pihenés előtti mese Pihenés (13.30-ig védett idő ) Folyamatos ébresztő Folyamatos uzsonna Irányított játék Külön foglalkozások Szabad játék az udvaron

A gyermekek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez, a napirend és a heti rend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú, párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. Intézményünk napirendje rugalmas, lehetőséget biztosít előre nem tervezett, a gyermek személyiségfejlődését szolgáló események, programok beépítésére is. Napirendünkben az étkezések folyamatosak, csak az étkezés kezdő időpontját határoztuk meg. Biztosított a délutáni pihenés után a folyamatos ébredés. Kiemelten figyelni kell · tanév elején az egymás mellett lévő csoportok napirendjének összehangolására a játékidő védelme és a zsúfoltság elkerülése céljából 18

Pedagógiai Program I. fejezet · ·


szokás-szabályrendszer és szervezési feladatok pontos kidolgozására a napirend évszakokhoz történő rugalmas igazítására.

Képességfejlesztés Pedagógiai gyakorlatunk alapja a gyermekismeret. A nevelési folyamat funkcióinak - motiválás, aktivizálás, differenciálás - megfelelő alkalmazása segíti az alapképességek kibontakoztatását, fejlesztését és lehetővé teszi a képesség-hierarchiák stabil fejlesztését a tevékenységek során. Differenciáló személyiségfejlesztésünk alaptörvénye: minden gyermek önmagához képest fejlődjön. Kommunikációs képesség fejlesztésének területei: · · · · ·

a beszédkészség megalapozása, beszédkedv fokozása, tiszta, szép beszéd gyakorlása beszédfegyelem fejlesztése a könyv, az irodalom megszerettetése írásképesség megalapozása, technikai készség fejlesztése, kézügyesség finomítása a gyermek kommunikációs és metakommunikációs képességének alakítása.

Értelmi - (kognitív) képesség fejlesztésének feladatai: · · · ·

információk felfogása: érzékelés, észlelés, figyelem információk megtartása: emlékezet fejlesztése (rögzítés, felidézés, tartósság) információk feldolgozása: gondolkodási műveletek fejlesztése alkotó kreatív gondolkodás fejlesztése képzelet, alkotó képzelet fejlesztése.

Gyakorlati, cselekvési képesség fejlesztésének feladatai: · mozgás és egyes technikai képességek fejlesztése · erő(fizikai erő, törzs, végtagok ereje) · impulzivitás (reakcióidő fejlesztése) · gyorsaság (kar, ujj mozgások) · statikus precizítás (egyensúly fejlesztése,kar,kézmozgások) · mobilitás (törzsmozgás finomsága,lábmozgás).

Környezeti nevelés Környezeti nevelésen az óvodában a környezettudatos, környezetre figyelő magatartás megalapozását értjük. Célunk olyan gyermekeket nevelni, akik ismerik és szeretik a természetet, fogékonyak a körülöttük lévő élő és élettelen környezet szépsége iránt. Építünk a gyermekek egyéni élményeire, tapasztalataira, tovább gazdagítjuk azokat. Pozitív érzelmi kapcsolatot építünk ki környezetünkkel, ami elősegíti a szülőföldhöz való kötődés kialakulását. Tudatosan odafigyelünk a gyermekek természetszemléletének formálására. Olyan hagyományokat építünk be óvodai nevelésünk életébe, amelyek szebbé, gazdagabbá teszik a gyermekek életét. 19



A természeti és társadalmi környezet megismerésének területei, témakörei: · · · ·

a gyermek és környezete a környezeti elemek védelme, alakítása – föld, levegő, élővilág, víz, település és táj jeles napok, hagyományok gyermekek az emberbarát környezetért.

1992-tõl indult az óvodaiskolai program. Az óvodaiskolai program célja: az óvodából az iskolába való átmenet segítése, a gyermekek nyitottságának, érzelmi motiváltságának megőrzése , a tanulás iránti igény felkeltése és az, hogy a társas cselekvésben szerzett közvetlen tapasztalatokra épüljön. Az óvodaiskolai program feladata: az óvodai nagycsoportból a 4. osztály végéig az elsajátítandó ismeretanyagokat és a nevelési programot az egyén fejlődési - haladási üteméhez igazítani. Az óvodaiskolai program felépítése: az óvodai nagycsoporttól az óvodaiskola második osztályáig az óvodában tanulnak a gyermekek, a harmadik és negyedik évfolyamot ugyanabban a közösségben, de az anyaiskolában folytatják. A nevelési- oktatási program megegyezik az anyaiskoláéval. A folyamat tervezését, a feladatok megvalósítását az átmenetek segítése céljából a pedagógusokhoz való kötődéssel kívánjuk biztosítani. Az óvodaiskolai csoport napirendje: rugalmas napirend, amely alkalmazkodik a gyermekek terhelhetőségéhez, tűrőképességéhez, életkori sajátosságaihoz. Az első és második osztály munkája iskolaotthonos formában folyik. b.) Általános Iskola · 1980-tól egy csoportban emelt szintű német nyelvoktatás · az 1995/96-os tanévtől egy csoportban emelt szintű matematika és informatika-oktatás folyik. A tanulók ezen osztályokban angol nyelvet tanulnak. A többi osztályokban a német és az angol nyelv közül választhatnak a gyerekek. · Egy csoportban óvodaiskolai programmal folyik az oktatás. · 2011 szeptemberétől fejlesztő csoportok is működnek . · A szülő kérésére lehetőség nyílik iskolaotthonos szervezeti formát választani alsó tagozatban. A tanórákon és azokon kívül folyó oktatató-nevelő munkának köszönhetően középiskolai beiskolázásunk évről-évre teljes körű és a visszajelzések szerint gyerekeink megtartják eredményeiket. A tanórai és a tanórán kívüli munkának fontos része a környezetvédelem a környezettudatos magatartás formálása és az egészséges életmódra nevelés. 2007-ben intézményünk elnyerte az ÖKOISKOLA címet.

20



Hat év óta folyamatosan megszervezzük az úszásoktatást az alsó tagozatos tanulók számára. Kiemelt figyelem irányul a népi, nemzeti hagyományok megismertetésére, azok ápolására. Évente több alkalommal olyan műsorokat szervezünk, amelyek célja a népszokások felelevenítése, a tanulók magyarságtudatának mélyítése. A tanulók mindennapi életét rendszeres kiállítás mutatja be az aulában és a tantermekben. A hangsúly a folyamatos fejlődés érzékeltetésén van. Évek óta jó kapcsolatban állunk a különböző egyházakkal. A délutáni foglalkozások között helyet kaptak a hittanórák is. Az óvodában és az iskolánkban indított programoknak, az itt folyó oktató-nevelő munka hírének köszönhetően megnőtt a körzeten kívüli tanulók száma. Ezzel együtt megváltozott a tanulók összetétele, és ami nagyon fontos, hogy sokkal igényesebb, kooperatívabb, hozzáértőbb szülői környezet segíti a munkánkat. Hagyományos oktatási eszközökkel a jelenlegi programhoz kellően felszerelt az iskola. Eszközeink korszerűsítése folyamatosan zajlik. Ehhez minden forrást felhasználunk, így pl. pályázatokat, szponzorok támogatását és alapítványi támogatást. Az elmúlt évek során különösen az informatika és az idegen nyelv oktatásának tárgyi feltételeit igyekeztünk biztosítani, és az eredményes nyelvoktatáshoz ki kellett építeni egy számítógépes nyelvi labort. Kiemelt feladatunknak tekintettük az iskolai könyvtár fejlesztését is. Az oktatás tartalmi megújítása szükségessé tette az állomány bővítése mellett a korszerűsítést is. A költségvetési források mellett pályázattal, illetve a tartós tankönyv beszerzésére fordítható összeggel is igyekeztünk a korszerű könyvtári ismerethordozók körét bővíteni (VIDEÓ filmek, CD hanganyagok, számítógép programok, kazetták stb. ). A negyedszázad jelentősen megváltoztatta az oktatáshoz használt eszközök minőségét, de mennyiségét is. Az induláskor a legkorszerűbb oktatástechnikai eszköz az írásvetítő volt. Ma viszont az oktatás elképzelhetetlen az informatikai eszközök nélkül.

c.) Alapfokú művészetoktatás Iskolánkban már több mint tíz éve folyik valamilyen szinten, az alapműveltséget nyújtó általános iskolai képzésen túlmutató, művészeti oktatás. A tehetséggondozás érdekében az iskola közvetlen partnerei és nevelőtestületünk igénye, szándéka is az alapfokú művészetoktatási tevékenység irányába mutattak. Mindennapos tapasztalataink és felméréseink a művészeti jellegű munka fontosságát igazolják. Úgy ítéljük meg, hogy a művészeteken keresztül történő, a művészetek által való, érzelmi intelligencia nevelésének fokozottabb szerepe van napjainkban. Ezen elgondolásunk alapján indítottuk el 2003-ban az alapfokú művészetoktatást báb- és színművészeti ágban. Az oktató munka nem csupán az ismeretek átadását, hanem az emberi képességek fejlesztését is jelentik. 2007 márciusában a fenntartó kérésére elkezdődött az alapfokú művészetoktatás minősítő eljárása. 2007-ben KIVÁLÓ minősítést kaptunk.

21



A 2011-2012-es tanévben indítottuk el a képző és iparművészeti ágban a képzőművészeti tanszakon az oktatást felmenő rendszerben, ami a szobrászat és kerámia tanszakon folytatódik az alapfok 4. évfolyamon.

22

Pedagógiai program II. fejezet

Nevelési terv

NEVELÉSI TERV 1. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka alapelvei ·

· · · · · · ·

· · · · ·

· · · · · · ·

·

·

·

24

Pedagógiai munkánk során a gyermeki személyiségből indulunk ki, ezért figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a gyermek egyedi, mással nem helyettesíthető individum és szociális lény egyszerre. Az intézmény partnerközpontú működése. Az alapvető szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok biztosítása, demokratikus, humanista nevelési elvek alkalmazása. A hátrányos megkülönböztetés, különbségtétel, a gyermek zaklatásának tilalma. A biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek folyamatos és együttes hatásának összehangolása a nevelés-oktatás során. Tudatos építés az egyes oktatási szintek eredményeire és a gyerekek felkészítése a magasabb szintre történő lépésre. Az egész személyiség aktivizálása a tanulás, tudás érdekében. A teljes személyiségre ható fejlesztéshez nyugodt, derűs környezet biztosítása. Igényesség, határozott követelmények támasztása a gyermekekkel szemben. Lehetőség nyújtása a gyermekek önállóságának, kezdeményezőkészségének, kreativitásának kibontakoztatására. Egységes nevelési eljárásokkal a követelmények szilárddá tétele. Életkori és egyéni sajátosságok figyelembevétele a nevelés-oktatás folyamatában. Differenciált fejlesztéssel minden gyermeknek esély adása a szocio –kulturális és vele született hátrányok leküzdésére. A gyermekek önmagukhoz viszonyított fejlődésének mérése, értékelése. A tehetség – a mi értelmezésünkben – a személyiség általános megnyilvánulása, amelybe nemcsak az intellektus, hanem az azzal egységben és kölcsönhatásban lévő összes tulajdonság is beletartozik. A nevelés-oktatás két alapvető tényezője, a pedagógusok és a gyermekek, egyenrangú félként vesznek részt a nevelés-oktatás folyamatában. Egyértelmű és mindenki számára hozzáférhető elvárások megfogalmazása és közzététele az iskolai munka minden területére vonatkozóan. A gyermekek iránti felelősség, bizalom, szeretet, tolerancia. A másság elfogadása. A tudás reprodukálhatósága helyett az elsajátított ismeretek könnyű és sokoldalú elérhetősége, rugalmas adaptálhatósága és továbbépíthetősége. Támasz és segítségnyújtás a nevelési-oktatási folyamatokban. A pedagógusnak vezető szerepe van a pedagógiai légkör kialakításában, a gyermekek aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységének megszervezésében, személyiségük fejlesztésében. A pedagógusoknak támaszkodnia kell mindazon tapasztalatokra, információkra, ismeretekre, amelyeket a gyermekek az intézményen kívül, mindennapi életükben szereznek be. A nevelés-oktatás folyamatában biztosítani kell a gyermekek számára a saját tapasztalatok megszerzését, megértését, általánosítását, segíteni önálló ismeretszerzését.. Az intézményi kínálat valamennyi gyermek számára elérhető legyen.


Nevelési terv

2. Nevelési célok, feladatok, eszközök a.) Az intézményben folyó nevelő-oktató munka általános céljai Óvoda Érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, családias légkör megteremtése, az óvodai csoportokban az egymástól tanulás gazdag lehetőségének biztosítása, hogy a gyermekekben (a nyelvi kommunikációban súlyos deficitet mutató hallássérült gyermekek esetében is) kialakuljanak a közösségi élet alapvető normái. A fejlődésnek természetes közege, az alapvető tevékenységi formája és leghatékonyabb eszköze a játék. A játék, mint domináns tevékenység magában hordja a másik két tevékenység elemeit is /munka, tanulás/. Az óvoda elsődleges feladata, hogy óvó – védő, szociális, nevelő és személyiségfejlesztő funkcióit ellássa. Biztosítsa az óvodás korú gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Gondoskodjon: • a gyermeki szükségletek kielégítéséről, • érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, befogadó, derűs, kiegyensúlyozott családias légkör megteremtéséről, • a gyermekek személyiségének kibontakoztatásáról, • képességeiknek fejlesztéséről, • a gyermeki tevékenységek sokszínűségéről, különös tekintettel alapvető tevékenységi formájáról a játékról, • az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegség megelőzés, az egészségmegőrzés szokásainak alakításáról • szülővel, óvodapedagógussal, megfelelő szakemberek bevonásával a speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátásáról • a hazájukat elhagyni kényszerülő családok (migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében az önazonosság megőrzéséről, ápolásáról, erősítéséről , az integráció lehetőségének biztosításáról, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről • az iskolai életmódra való felkészítésről Általános iskola Az általános iskola feladata elsősorban az, hogy minden értelmileg ép gyereket eljuttasson egy bizonyos alapszintig az ismeretanyagban, készségekben, képességekben. Alkalmassá tegye a tanulókat az önálló tanulásra, tanulmányaik folytatására és a későbbiek folyamán az alkotó munkavégzésre. Az iskolának hozzá kell járulnia ahhoz, hogy testileg, szellemileg és erkölcsileg egészséges emberek kerüljenek ki az iskolarendszerből. A tanítás-tanulás szemléleti egységének és a tanulók személyiségnevelésének eredményessége szempontjából lényeges, hogy legyenek olyan kiemelt fejlesztési feladatok, amelyek az iskolai oktatás valamennyi elemét áthatják és ezáltal elősegítik a tantárgyközi kapcsolatok erősítését. Minden műveltségterület és minden tantárgy kerettantervében helyet kellett kapnia azoknak az ismereteknek, tanulói tevékenységeknek, amelyek hozzájárulhatnak az énkép és önismeret; a hon- és népismeret; az 25


Nevelési terv

európai azonosságtudat kialakításához és az egyetemes kultúra iránti fogékonyság és tisztelet megalapozásához, s amelyek közvetlen szerepet játszanak a környezeti nevelés; az információs és kommunikációs kultúra elsajátításának megvalósításában, s amelyek jól szolgálják a tanulók testi és lelki egészségének megőrzését, s az egész életen át folyó tanulásra való felkészülését. Ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy gyermekeink sikeresen megbirkózzanak a felnőtt életükben rájuk váró feladatokkal. A nyelvi kommunikációban súlyos deficitet mutató, tanköteles korba lépő hallássérült gyermekek esetében célja az, hogy olyan szintre juttassa – a NAT speciális elemeket tartalmazó műveltségi területeinek tantárgyi struktúrájában –, hogy a fejlesztés 8 évfolyama alatt érjék el vagy közelítsék meg a hasonló életkorú ép érzékszervű gyermekek nyelvi kompetenciáját. A különféle magatartási- és tanulási problémákkal küzdő tanulók nevelését, oktatását együtt, prioritás nélkül és egyenjogú alapon kell megoldani. Ez a cél olyan tanulásszervezést követel: · amely a tanuló egyénre koncentrál, annak fejlettségére, tanulási tempójára · maximálisan törekszik az önállóság és az öntevékenység kialakítására · törekszik az ehhez szükséges önálló tanulási és önismereti képességek kiművelésére · törekszik a tehetségek felismerésére és gondozásukra. Tantestületünk már tíz éve döntött egy olyan program mellett, amely lefedi a NAT műveltségi területeit, és pedagógiája jól illeszkedik a mi elképzeléseinkhez. Ezt a programot szeretnénk folytatni, megőrizve az eddig eredményes emelt óraszámú nyelvi és emelt óraszámú matematikát és informatikát tanuló osztályainkat. Alapfokú művészetoktatás Az alapfokú művészetoktatási intézmény a színművészet, bábművészet, valamint képző- és iparművészet területei iránt érdeklődő tanulók (beleértve a hallássérült gyermekeket is) számára biztosítsa a készségeik, a képességeik fejlesztését, az alkotó és önkifejező képességeik kibontakoztatását, tehetségük gondozását. A művészetoktatás a készség- és képességfejlesztésen túl, az ismeretgazdagítás, a személyiségformálás eszköze legyen, követelményeit a gyermek életkori fejlődési jellemzőihez igazítva. Az alapfokú művészetoktatás olyan fejlesztőpedagógiát képviseljen, amelyben a hangsúly a követelmények teljesítésével történő képesség- és személyiségfejlesztésen van. b.) Az intézmény nevelési-oktatási céljai Olyan intézményi légkör biztosítása, ahol szülő, ép érzékszervű és a nyelvi kommunikációban súlyos deficitet mutató, hallássérült gyermek , pedagógus közösen, alkotó módon tud együttműködni. ·

26

Kultúrált, inger gazdag természeti és tárgyi környezet biztosítása a testi- lelki fejlődéshez.


Nevelési terv

A gyermekek személyiségének fejlesztése az óvodában egészségneveléssel, környezetkultúrára neveléssel és az alapképességek kibontakoztatásával folyamatos és rugalmas napirend keretében. · A konkrét személyiségismeretre és az óvodai nevelő- oktató munka alapozására épített gyermekközpontú iskolai nevelés biztosítása az óvodai programmal haladó általános iskolai csoportokban. Az általános iskolában · Eredményes felvételi vizsgák középfokú intézményekbe. · Eredményes szakirányú továbbtanulás az emelt óraszámú osztályokból. · Az emeltóraszámú nyelveket tanuló osztályokban érjék el az A2 szintet. · Az emelt óraszámú matematikát és informatikát tanuló osztályoknál alapozzák meg az alapfokú számítógép-kezelő vizsga letételét. · Alakuljon ki a gyermekekben az élet tiszteletére, védelmére való igény. · Törekedjenek a természeti környezet megóvására. · Rendelkezzenek a gyerekek az ember testi és lelki egészsége, az egészséges és kulturált életmód, a testmozgás iránti igénnyel. · Alakuljon ki az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom), vállaljanak felelősséget saját sorsuk alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás), nyitottak legyenek az élményekre, tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. · Fogékonyak legyenek az emberi kapcsolatokra, a hűség, az önzetlenség, a megértés, egymás elfogadására, az udvariasságra, figyelmességre. · Legyenek képesek kulturált magatartásra és kommunikációra a közösségben. Törekedjenek az előítélet mentességre, a konfliktusok kezelésére, készségük legyen a megegyezésre. · Igényük legyen a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint legyenek képesek az önálló tanulásra. · Fogékonyak legyenek a szülőföld megismerésére. Igényük legyen a nemzeti kultúra ápolására, a nemzeti múlt megismerésére, megértésére, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tiszteletére, ápolására, megbecsülésére. · Alakuljon ki európaiság- tudatuk, egészséges nemzeti önbecsülésük és hazaszeretetük. · Ismerjék és tiszteljék az alkotmányosságot, a törvényességet, az állampolgári jogokat. · Érdeklődjenek a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igényük legyen a közéletiségre, a közösségi tevékenységre, a demokrácia érvényesítésére. · Becsüljék mások munkáját, alapvető élethelyzetekben biztonságosan mozogjanak. · Képesek legyenek önálló felelős döntések hozatalára. · Az alapfokú művészetoktatás nyújtson segítséget az életformaváltás, az állandó alkalmazkodási kényszer szülte problémák megoldásában. Az alapfokú művészetoktatásban résztvevő tanulók eredményesen tanuljanak tovább művészeti területen. c.) Feladatok a nevelési célok elérésére ·

27


· ·

· · · · · · · · · · · · · · · · · · · ·

Nevelési terv

vegyes és azonos életkorú, óvodai csoportok szervezése előkészítő óvodai nagycsoport szervezése az általános iskolában fő feladatunk az intézményben zajló nevelési-, oktatási-, fejlesztési tevékenység összhangjának és helyes arányának megteremtése lehetőség szerint 3 párhuzamos osztály (általános, emelt szintű nyelvi, emelt szintű matematikai) beiskolázása nyelv- és informatikaoktatás bontott csoportban (választható nyelvek az angol és a német) napközis csoportok szervezése 1 - 6. osztályig óvodaiskola programmal működő csoportok szervezése felzárkóztató és fejlesztő foglalkozások, szakkörök szervezése önköltséges tanfolyamok indítása igény szerint (nyelv, informatika, felvételi előkészítők, stb.) az iskola falain kívüli tanulás lehetőségének kihasználása versenyeken való részvétel kiszélesítése iskolai étkeztetés megszervezése úszásoktatás megszervezése az iskolai sportági képzés folytatása együttműködés a Bolyai DSE -vel iskolaújság, iskolarádió működtetése diák disco rendezése negyedévenként igény szerinti szabadidős tevékenységek szervezése kirándulások, táborok, erdei iskolai programok szervezése ( önköltséges alapon) igény szerint kapcsolatteremtés egy német, vagy angol iskolával alapfokú művészetoktatás megszervezése intézményen belüli és kívüli műsorok, szereplési alkalmak szervezése, diákmunkákból kiállítások szervezése nagy ünnepekhez kapcsolódó műsorok szervezése.

d.) Sikerkritériumok · · ·

· · · · · · 28

Nem csökken az óvodába iratkozók száma és az anyaintézményben tanulnak tovább. A gyermekek iskolaéretten kerülnek az óvodából az iskolába. A nyelvi kommunikációban súlyos deficitet mutató hallássérült gyermekek a fejlesztés 8 évfolyama alatt érjék el vagy közelítsék meg a hasonló életkorú ép érzékszervű gyermekek nyelvi kompetenciáját. Alkalmassá váljon minden tanuló életvezetése helyes megválasztására, szűkebb és tágabb környezetbe történő beilleszkedésre. A részképesség-problémák olyan mértékű korrekciója, hogy az alapját képezze a tanulók választott irányú továbbtanulásának. A tanulók 30%-a gimnáziumokban, 30-40 %-a szakközépiskolákban, 20-30% szakmát tanul. Az emelt szintű osztályokból a tanulók 30 %-a szakirányba tanul tovább. Az emelt szintű idegen nyelvi osztályok képzésében résztvevő tanulók 8. osztály év végére eljutnak az A2 európai alapszintre. Az emelt szintű osztályokból a tanulók 20 %-a rendszeresen versenyezik.


·

· ·

Nevelési terv

Az alapfokú művészetoktatásban elindulók az általános iskola befejezéséig elvégzik az alapfok 1-6. évfolyamát is, és ezen oktatásban résztvevők közül 10% szakirányban tanul tovább. A továbbtanuló gyermekek megőrzik tanulmányi eredményeiket A rendezvényeink megőrzik népszerűségüket, látogatottságuk nem csökken.

e.) A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Az alkalmazott program fő alapelveihez igazodva a nevelés tevékenységei közül két terület emelhető ki: · ·

a tanulásirányítás bánásmód.

A tanulásirányítás szakaszai: ·

Motiválás: Foglakozások, kezdeményezések, a tanítandó tantárgyak és az azokban végezhető tevékenységek szolgálják a motiválást (önkifejezési szükséglet, szereplési szükséglet, mozgásszükséglet, önálló tanulás lehetősége, sikeres teljesítmény, felfedezés öröme, érdekesség, életszerűség, élményszerűség).

·

Tanulásszervezés: A tanulásszervezés szorosan összefügg programunkban a differenciálással. A differenciálás a tanulás megszervezésének az a módja, amely lehetővé teszi, hogy a pedagógus a tanulók közötti egyéni különbségek figyelembevételével határozza meg a tanulás tempóját és módszereit.

·

Döntés: a döntési folyamat problémamegoldás. A mindennapi gyakorlat során a pedagógus sorozatos döntések előtt áll, s nagyon lényeges, hogy folyamatos figyelemmel legyen arra, hogy ezt a képességét fejlessze, kellő időben tudja meghozni a döntéseit, s döntései biztosak legyenek.

·

Feladatadás és megoldatás: A feladatadás olyan irányító és tárgyinformációt közlő tevékenység, amelyek során ezek az információk éppen szükségesek és elégségesek a gyermekek számára egy-egy feladat elvégzéséhez.

·

Ellenőrzés és értékelés

Bánásmód A segítő beavatkozás a pedagógus olyan akcióját jelenti, amely az empátiát és a személyes, személyre szóló törődést, segítséget egyaránt magába foglalja, legyen szó prevencióról, rehabilitációról, a gyermek teljesítményének fokozásáról. A kezdeményezés, tanulásirányítás fő szakaszainak része az ellenőrzés és az értékelés is, de az eszközök felsorolásában külön jelentőséget kapnak. 29


·

·

·

Nevelési terv

Az ellenőrzés lényege, hogy a pedagógus az általa irányított bármely tanulási folyamatról információkat gyűjtsön, elemezzen, dolgozzon föl. Az értékelés minősítés, megerősítést ad a gyermek számára arról, hogy a tanulási folyamatban éppen hol tart. Mindkettő a tanulási folyamat igen fontos része, és ezáltal egyben a nevelés eszközei között jelentős helyet foglal el. Az értékelés rendszerével pedagógiai programunk külön fejezetben foglalkozik. Ugyancsak külön fejezet foglalja össze a jutalmazás és büntetés eszközeit. Az értékelésben igen fontos szerepet tölt be az önellenőrzés, önértékelés, illetve a más gyerekek által végzett teljesítményértékelés. Így saját maguk is meggyőződhetnek a tanulás eredményességéről, a teljesítmény szintjéről, saját hibáikról. A nevelés eszközei továbbá mindazok a tevékenységek, amelyek lehetőséget teremtenek: · ·

·

· ·

Szoktatásra: ügyeleti rendszer, felelősi rendszer, osztályfőnöki órák, diákönkormányzat működése stb. Gyakoroltatásra: szokás, szabályrendszer kialakítása az óvodában, napközis foglalkozások, szakkörök, sportkörök, differenciált képességfejlesztési foglalkozások, rendezvények, előadások stb. Játékra: kezdeményezések, foglalkozások, szabad játék, napközis és iskolaotthonos foglalkozások, sportfoglalkozások, tanórai tevékenységek, diákrendezvények stb. Versenyre: tanulmányi, sportverseny, játékos versengések. Előadásokra, vitákra, ankétokra: a tanórai és tanórán kívüli munka szerves része az önművelés.

A nevelői példamutatás: A gyermeki személyiség alakulásának szempontjából modell értékű a pedagógus és az intézmény más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. · · ·

Pedagógiai humanizmus: lényege a nevelt személyiségének tisztelete, egyéniségének megbecsülése. Optimizmus: minden egészséges gyermek teljes értékű emberré nevelhető. Önművelés, önképzés, szervezett továbbképzésben való részvétel a szükséges képességek és ismeretek megszerzésére. Itt fontos szerephez jut az iskolai könyvtár és médiatár.

A tananyagtartalmak által hordozott nevelési eszközök: · · · · ·

30

társadalomismeret és etika magyar nyelv és irodalom osztályfőnöki természettudományi, társadalomtudományi tantárgyak stb. alapfokú művészetoktatás tantárgyakban fellelhetők.


Nevelési terv

A fentieket megerősíti az intézményi nevelő- oktató munka, valamennyi az iskolában folyó munka minőségi ellenőrzése, a minőségbiztosítás bevezetése. A minőségfejlesztési munkánkat a Pedagógiai Programmal együtt elfogadott Minőségfejlesztési Program szabályozza.

3. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Személyiségfejlesztő munkánk során az alábbi területek kiemelt gondozását vállaljuk: A lelki- és testi egészség megóvása terén - önmaga és társai másságának felismerése és elfogadása, - a problémakezelés, - a sikervágy és kudarcfélelem kezelése, - az akarat és kitartás, - az állóképesség edzése, - a pozitív egyéni értékrend kialakítása, - a környezettel való harmonikus együttélés. Szociális személyiségjegyek fejlesztése az óvodában A sokoldalú komplex személyiségfejlesztés egész napot átfogó tevékenységhez kötött, amely magába foglalja a mozgás az értelem, a beszéd, a prevenció a manipuláció a játéktevékenység, az önellátás fejlesztését a szocializációt, a differenciált egyéni képesség fejlesztést, az esztétikai nevelést az egészséges életmódra nevelést, a helyes szokások kialakítását az érzelmi nevelést az ellenőrzést – értékelést. · · ·

·

·

·

·

·

· 31

Alakuljon ki, fejlődjön a gyermek normákhoz, értékekhez való viszonya. Alapvető udvariassági szokások kialakítása. Érje el az életkori sajátosságoknak, illetve egyéni képességeinek fejlettségének megfelelő szintet: engedelmességi szint, identifikációs szint, belső érettségi szint. Fejlődjön a közösségben elfoglalt helye: interperszonális kapcsolatok, kapcsolatteremtő - és tartó képesség, együttműködési képesség, kommunikációs, nyelvi kifejező képesség. Fejlődjön a gyermeknek a tevékenységhez való viszonya: eredményre való törekvés, kudarc és siker tűrés-levezetés, konfliktus megoldó képesség, alkalmazkodó képesség, szervezőkészség Fejlődjenek a cselekvés végrehajtásához szükséges akarati (önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat) erkölcsi (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) tulajdonságai. Fejlődjön az "én -kép" –e: testséma ismerete (önmaga felismerése, testrészei, jellegzetes külső tulajdonságok ismerete), helye a szűkebb-tágabb világban, önértékelés, önbizalom, önérvényesítési módja. Ismerje meg szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődést erősíti, a közös élményszerző tapasztalatok szervezésével (állatkertek felkeresése, kirándulás az almáskertbe, arborétumokba, városunk nevezetességeivel, könyvtárakkal való ismerkedés, stb.)


Nevelési terv

Személyiségfejlesztés az iskolában ·

·

·

·

·

· · ·

· · ·

·

·

·

·

A komplex személyiségfejlesztést gyakorlati pedagógiai feladatnak tartjuk, melynek legfontosabb feltétele a magas színvonalú pedagógiai kultúra; és elengedhetetlen a pedagógus pozitív meggyőződése a gyerekek fejleszthetőségéről. Olyan ismeretek közvetítése, gyakorlási terek biztosítása, amelyek lehetőséget teremtenek arra, hogy fejlődjön a tanulók együttműködési készsége, s fejlődjön a tanulók tudása, képessége, egész személyisége (kiselőadások, rendezvények, tanulmányi kirándulások, ügyelet, diákönkormányzat és a tanítási órák). Olyan ismeretek közvetítése, amelyek lehetőséget teremtenek a motorikus és kognitív képességek fejlődéséhez, lehetőség teremtése a gyerekek sajátos megismerési módjainak, tevékenységeinek kiélésére. Olyan lehetőségek biztosítása, hogy minden tanuló élje át, élje meg bármely területen a siker élményét, ezáltal fejlődjön önismerete, egészséges önbizalma. A gyerekeket hozzásegítése azon emberi tulajdonságok, magatartási szokások kialakulásához, amelyek az általános műveltség szerves részét képezik. Olyan feladatok biztosítása, hogy azok fejlesszék a tanulók önismeretét, önértékelését. Úgy kell szervezni a tanulási folyamatot, hogy erősítse a gyermekek énérték-tudatát. Az iskola hozzá kell, hogy járuljon életmódjuk, szokásaik, az értékkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. Intézményünk értékként fogadja el az európai humanista értékeket, a demokrácia értékeit és a nemzeti értékeket. Az iskolai nevelés elősegítse a másság elfogadását a fogyatékkal élők segítését. A sokoldalú iskolai tevékenység teret adjon a tanulói kreativitásnak, találékonyságot mozgósító tevékenységeknek. A közös iskolai munka során fejlesszék a pedagógusok a tanulók együttműködési képességét (rendezvények, tanulmányi kirándulások stb.). A tanítási folyamat és az iskolán kívüli sokszínű program (múzeum, kiállítások, színház, mozi, kirándulások stb.) szolgálja a tanulók érdeklődésének kitágítását. A biológia és egészségtan, az osztályfőnöki órák, és az iskolaorvos segítse a tanulókat abban, hogy pozitív beállítódások alakuljanak ki a higiénia, életmód, megelőzés és a gyógyítás vonatkozásában. Meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy a tanulók saját maguk önkiszolgálásában aktívan közreműködjenek, ezáltal gyakorlóteret biztosítani a mindennapi feladatok megoldásához (étkezés, tanterem rendje stb.). Fontosnak tartjuk, hogy az együttműködés során empatikus munkakapcsolat jöjjön létre tanár és diák között.

A fenti feladatok megvalósítása érdekében megnőtt az osztályfőnöki órák, napközis foglalkozások, iskolaotthonos, szabadidős tevékenységek és a kihelyezett tanítási órák szerepe a személyiségfejlesztésben. 32


Nevelési terv

Az osztályfőnöki órák, napközis, iskolaotthonos foglalkozások számára is készítettünk a tantervekhez hasonló ajánlást, amelyet minden nevelő saját programjának összeállításában hasznosítani tud. Ez az ajánlás tartalmaz célokat, feladatokat, felsorolja a belépő tevékenységformákat, megjelöl témaköröket és tartalmakat is. Itt a nevelési programban összefoglaljuk mindazokat, amelyek a személyiségfejlesztést, illetve a közösségfejlesztést szolgálják. Néhány célt és feladatot kiemelnénk ezek közül: ·

·

·

·

·

·

·

·

· · · ·

Lássák be a tanulók, hogy a kiskamaszkor a személyiség alakulásának kiemelten fontos szakasza, melyben gyors változások, viharos konfliktusok közepette formálódik a gyerekek érdeklődése, gyarapodik tudása, gazdagodik érzelmi élete és fokozódik önismereti érzékenysége. Készüljenek fel a tanulók arra, hogy a prepubertásban az identitás egyes elemei (nemi identitás) felerősödnek, más elemei (gyerekszerep) megrendülnek, és ezek a változások átmenetileg nehezítik az önazonosságérzés kialakulását, a reális önértékelést. Tudatosuljon a tanulókban, hogy bár a kiskamasz alaptevékenysége a tanulás, a gyerekek többségénél új szabadidő-eltöltési módok jelennek meg, és egyre intenzívebb a családi munkamegosztásba való bekapcsolódás is. Fontos annak beláttatása, hogy az egészségmegőrző életmód kialakításához megfelelő pihenésre, elegendő alvásra van szükség. Az egészségvédelem az önismeret, az embertan nagyon fontos területe. Cél az is, hogy ezek a foglalkozások szolgálják a tanuló szabadidejének tartalmas eltöltését. A szabadidős foglalkozásokon az is célunk, hogy a tanulók önművelési technikákat sajátítsanak el; - könyv- és könyvtárhasználat, - szelektív rádiózás és televíziózás - közművelődési intézmények kulturális ajánlatainak igénybe vétele - (bábszínház, színház, mozi látogatása). Értsék meg a tanulók, hogy a személyes pályaérdeklődés önmegvalósításuk, karrierjük megtervezéséhez, sikeres életvezetésükhöz nem elégséges. Ismerjék fel, hogy a részleges pályaérdeklődés révén elkövetett pályaválasztási döntések sok ember életében konfliktushelyzethez, mentális károsodáshoz vezethetnek. Személyesen győződjenek meg arról, hogy a pályaválasztással és a pályaalkalmasság megállapításával foglalkozó intézmények és szakemberek sokat segítenek életpályájuk, pálya- és szakalkalmasságuk "kezelésében". Legyen lehetőségük a leíró, külső szemlélő (megfigyelő), majd a résztvevő - értékelő magatartás elsajátítására. További cél, hogy felnőtt korukban is legyen igényük tanulóinknak előadások, hangversenyek, kiállítások, egyéb kulturális programok megtekintése. Javítani kell a Diákönkormányzat nevelőkkel való együttműködését. El kell érni, hogy a diákrendezvények, tanulmányi kirándulások és a nyári táborok a kulturált kikapcsolódás és tanulás és a viselkedési normák kialakításának színterei legyenek.

Feladatunk: 33


a)

Nevelési terv

Tantárgyi ismereteken alapuló hazaszeretet és nemzettudat formálása. A magyar, földrajz, történelem, rajz és ének tantárgyi ismeretek a hazaszeretet és a magyarságtudat formálását, a sajátos magyar kultúra megismerésének lehetőséget hordozzák magukban. A honismeret tanulásának célja az, hogy ismerjék meg a tanulók népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ismerjék meg a kiemelkedő magyar államférfiak, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők tevékenységét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat a tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Alapozzák meg európaiság- és nemzettudatukat, mélyítsék el nemzeti önismeretüket, hazaszeretetüket. Érezzék ösztönözve magukat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, megismerésére, ápolására. A honismeret tanulása lehetőséget teremt arra, hogy a tanulókban: · sokoldalú, differenciált és reális múltszemlélet alakuljon ki (azaz ismerjék az adott táj-, egység, régió, település / város / valóságos, történelmi, kulturális és egyéb értékeit, a helyi jelentőségű, kiemelkedő tevékenységet folytató személyiségek életútját) · sokoldalú, differenciált és reális magyarságkép fejlődjön ki (azaz reális, a valódi értékeket és teljesítményeket megnevezni és felismerni tudó képesség, valamint szélsőségektől és túlzásoktól mentes nemzettudat). A honismeret tanulása segíthet abban, hogy a tanulók cselekvő, védő és teremtő magatartással visszanyúljanak az értékek megőrzéséhez, megóvásához és megvédéséhez, hogy elutasítsák a természeti és szellemi környezetrombolást. Segíthet továbbá abban is, hogy sokoldalú, differenciált és reális lokális múltszemlélet alakuljon ki bennük (azaz a település / város / valóságos értékeinek ismeretét, a település rejtett értékeinek felkutatását és feldolgozni vágyó magatartás; túlzásoktól mentes, megalapozott helyi öntudat, továbbá a lokálpatrióta magatartás és viselkedés. Cselekvő részvétel alakuljon ki a helyi társadalom életében, értékeinek megismerésében, megismertetésében, gyűjtésében. A helytörténet tanulása révén a tanulók képessé válhatnak a családjuk által őrzött emlékek, dokumentumok, tárgyak megbecsülésére, azok tovább őrzésére. Mindemellett a helytörténeti témák feldolgozásával kapcsolatban elmélyülhetnek könyv- és könyvtárhasználati képességeik. b) Hagyományos intézményi ünnepségek szervezése az iskola hagyományainak kialakítása, a kulturális és nemzeti értékek megőrzése érdekében. Tanévnyitó Október 6. Október 23. Mikulás Karácsony Farsang Március 15. 34


Nevelési terv

Húsvét Anyák napja Nemzetközi gyermeknap Művészeti gála Ballagás Évzáró c.) Tárgyi és nem tárgyi jellegű szakkörök indítása a tanulók differenciált képességfejlesztése érdekében. Ilyenek az énekkar, biológia, vöröskereszt, hírmondó, KRESZ, aerobic, atlétika, labdarúgás, rajz, számítástechnika, angol. d.) Felmenő rendszerű versenyeken, vetélkedőkön való részvétel, azok szervezése a tanórai ismeretek bővítése, az önművelés fejlesztése érdekében. Kulturális vetélkedő a "Quiz" Bolyai János megyei matematikaverseny Kazinczy szépkiejtési verseny Hatvani István fizikaverseny Benedek Elek mesemondó verseny Zrínyi Ilona matematikaverseny Népdalverseny Kórusok minősítő versenye Debrecen múltja, jelene: Honismereti vetélkedő Debrecen általános iskolái között. f) Sportesemények szervezése az egészséges életmódra, a szabadidő hasznos eltöltésére nevelés érdekében. Pl. Atlétikai versenyek Napló kerékpárverseny Diákolimpiai versenyek Bolyai váltóverseny Bolyai labdarúgóverseny Eötvös Kupa nemzetközi röplabda torna: Immár hagyománynyá vált magas színvonalú verseny DSE és az iskola közös szervezésében. A rendezvény az iskola nevelőközösségét, a tanulókat és a szülőket egységes közösségként mozgósítja a rendezvény sikerességének, az iskola sikersportágának népszerűsítése és eredményessége érdekében. Az iskola és az egyesület életében is kiemelkedő esemény Kelet-Európa legnagyobb röplabdás utánpótlás versenyévé nőtte ki magát, eddig 28 ország több tucat csapata szerepelt tornánkon a kis iskolai csapatoktól a komoly egyesületieken át az országos válogatottakig. „A kihívás napja” Gyalogtúrák Természetjáró kirándulások

35


Nevelési terv

g) Évszakokhoz, jeles eseményekhez kötődő kiállítások szervezése, hogy lehetőséget teremtsünk minden tehetséges gyerek számára az egyéni bemutatkozásra. Pl. szakköri-napközis munkák kiállítása h) Iskolán kívüli szabadidős programok szervezése a szabadidő hasznos eltöltésére nevelés érdekében pl. · színházi, bábszínházi, filmszínházi bérletes, illetve alkalmankénti előadások látogatásának megszervezése · játszóházi programok · kiállítások látogatási lehetősége · könyvtári foglalkozások. i.) Fejlesztő foglalkozások szervezése. A személyiségfejlesztő, felzárkóztató (régebben kislétszámú) osztályokban tanuló gyerekek számára kiscsoportos (2- 4 fő) és egyéni foglalkozások keretében biztosítunk lehetőséget (korrekció, terápia, fejlesztés). Ehhez a munkához megfelelően felszerelt helyiség áll rendelkezésre. A fejlesztést szakember végzi (fejlesztő pedagógus, pszichológus). Személyiségfejlesztés az alapfokú művészetoktatási intézményben ·

·

·

·

·

· 36

Az alapfokú művészeti oktatás–nevelés a teljes emberré válást (az értelmi és érzelmi nevelés közötti összhangot), a közösségformálást, a szociokulturális hátrányok csökkentését, a kulcskompetenciák fejlesztését, a világ komplex befogadását, az önkifejezést és örömet jelentő alkotás lehetőségét, a tehetséggondozást segíti elő. A különböző művészeti területekkel összefüggő gyakorlati tevékenységek, kreatív feladatok által az ismeretek élményszerűvé, a tanulók sajátjaivá válnak, segítik a mélyebb megismerést, és fejlesztik a kreativitást. A művészetekkel való foglalkozás hozzájárul az észlelés érzékenységének, a kifejezés árnyaltságának fejlesztéséhez. A művészeti tevékenység magában hordozza a személyiségformálás specifikus lehetőségét. A művészeti nevelés biztosítja a tanulás személyes tapasztalati módját. A tanulók élményszerű tapasztalatokon keresztül ismerhetik meg a művészeti stílusok és irányzatok sokszínűségét, valamint azokat a kifejezési formákat, amelyek a képző– és iparművészetben, valamint a szín– és bábművészetben ötvöződnek. Az alapfokú művészeti nevelés feltárja a művészet megörökítő, átörökítő szerepét, megérteti, hogy az alkotás az egyik legértékesebb emberi alapképesség. A művészeti nevelés megalapozza a tanuló esztétikai szemléletét, kommunikációs képességét, az alkotómunka iránti igényét. A rendszeresen átélt pozitív élmények alakítják ki azokat az emberi tulajdonságokat, magatartási szokásokat, melyek a művészetek területén az eredményesség összetevői. A művészeti nevelés az alkotó típusú tevékenységek megismertetése által járul hozzá az akarati, az alkotó–alakító cselekvőképesség fejlesztéséhez. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót segíti abban, hogy megtalál-


Nevelési terv

ja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja önmagát, megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődését.

Feladat: Alapfokú művészetoktatás szervezése, a különféle iskolán kívüli lehetőségek felhasználása a tehetségek kibontakoztatására.(rendszeres színházlátogatások megszervezése, fellépések, bemutatkozások, kiállítási lehetőségek biztosítása, versenyeztetés…).

4.) Közösségfejlesztéssel kapcsolatos teendők Az intézmény három intézményegységből, nagyobb közösségből tevődik össze: óvoda, iskola és alapfokú művészetoktatási intézmény. Ezek a közösségek kisebb csoportokból tevődnek össze: óvodai csoportok, osztályközösségek, napközis, iskolaotthonos és egyéb tevékenységre szerveződő közösségek. Fő feladat az azonos érdekek mentén, közös célok érdekében létrejött gyermekcsoportok közösséggé integrálása, a valódi közösséget jellemző legalapvetőbb ismérvek kialakítása. Társas nevelés feladatai az óvodában “A társkapcsolatok hatásai a személyiség biológiai, pszichológiai és szociális fejlődésében, egységgé integrálódásában egyaránt meghatározóak. A társkapcsolat egész létünk forrása, feltétele, szükséglete és katalizátora. Viszonyulási rendszerünket külső, társak által közvetített mintákból építjük fel.” (Bagdy Emőke 1986) · · · ·

Kedvező társas miliő működtetése (szociometriai vizsgálatok évente 2x ) kommunikációs nevelés szerepfeszültségek feloldása a másság elfogadása érdekében (drámajátékok segítségével társadalmi izoláció megelőzése) egészségpropaganda (szülők, nevelők körében)

A gyermekek fejlődése, társas kapcsolatainak alakulása a közösségi élet tevékenységi rendszerében valósul meg. A közösségi élet tartalma élményekben, kapcsolatokban formálódik. Nevelési területek az iskolában, az alapfokú művészetoktatási intézményegységben · · · · Feladataink:

37

tanítási-tanulás folyamata napközis, iskolaotthonos foglalkozások diák-önkormányzati foglalkozások iskolán kívüli tevékenységek.


·

·

·

· · ·

· · · · ·

·

Nevelési terv

Olyan ismeretek közvetítése, gyakorlási terek biztosítása, amelyek lehetőséget teremtenek arra, hogy kialakuljon a tanulók érdeklődése az európai kultúra, életmód, szokások, hagyományok iránt, különös tekintettel a hazánkat környező országokra, népekre. A szín- és bábművészeti tanszak óráinak nagy része csoportos óra, mely biztosítja az együttműködésből fakadó közös erőfeszítésekből adódó sokszínű élményanyagot. Az átélt örömök, megpróbáltatások összehozzák, összetartják a gyermeki csoportot. Feladatunk a közösségi érzés, befogadás, alkalmazkodó, együttműködő képesség, a közösségben és a közösségért való munkálkodás fontosságának hangsúlyozása. Egy olyan demokratikus légkörű iskola kialakítására kell törekedni, ahol gyermek és felnőtt egyaránt jól érzi magát. A hon- és népismeret, néprajz segítse elő harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. A technika, rajz és a természetismeret alapot és színteret adjon arra, hogy a nevelők, a tanulók és a szülők közösen alakítsák ki az iskolaépület külső és belső esztétikumát. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetünk értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. A tanulók legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások iránt, becsüljék meg ezeket. Intézményünk adjon színteret a másság megismeréséhez, elfogadásához. Az iskolának az új információk megszerzésére, azok kritikai módon való felhasználására, igényes médiahasználatra kell nevelnie. Lehetőséget kell teremteni a tanítási órákon és a különböző iskolai fórumokon véleményformálásra, a helyes érvelés képességének kialakítására. A tanulók szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.

Az osztályfőnöki órák, napközis foglalkozások, szabadidős tevékenységek szerepe a közösségfejlesztésben, célok, feladatok melyeket fontosnak ítélünk: Értsék meg, hogy az ember születése pillanatától társas lény, aki későbbi társas kapcsolatainak mintáit az elsődleges közösségben, a családban "tanulja meg". A közösségek típusainak, a kapcsolódás formáinak, módjainak, a csoportjelenségeknek a megismerése révén fejlődjön a tanulók kapcsolati kultúrája. Váljanak képessé arra, hogy a gondosan kiválasztott, mély társas (partner) kapcsolatot értéknek tekintsék, hogy személyiségük feladása nélkül felelősségteljesen lépjenek szoros emberi kapcsolatokba. A mindennapi élethelyzetekben legyenek képesek a sérült embereksegítésére. A közösségben feladatokat látnak el, ezzel is felkészülnek a későbbi felnőtt életben fontos felelősségvállalásra. Gyakorlási lehetőséget kapnak a közösségben végezhető tevékenységek elsajátítására. Alsó tagozat végére az alapvető közösségi szabályok ismerete, közösségi feladatok vállalása, megbízások teljesítése a cél (műsorok, ünnepségek tartása, ügyeletek kialakítása, alsóbb évfolyamok patronálása, stb.).

38


Nevelési terv

A napközi célja, hogy a természeti és emberi környezet iránt érdeklődő, szociálisan érzékeny, sikereket, kudarcokat elviselő, ismereteket befogadó, nyitott gyermekeket neveljen. A fegyelmezettség, a közösségi magatartás fejlesztése is legalább olyan fontos feladat. A közösség fejlesztéséhez jelentősen hozzájárulnak a közösségben szerzett élmények. Nagyon lényeges szerepét látjuk a közösségformálásban: · a közös sétáknak · a közösségben végzett játékoknak · a közös szerepléseknek · a csapatversenyeknek · a kulturális eseményeken való közös élményszerzésnek · az ünnepségeknek, diákrendezvényeknek · a kirándulásoknak · a tanulmányi sétáknak · az erdei óvodának, iskolának · a táboroknak. A közösségi nevelés fontos területe a DÖK működtetése. Az iskolai nevelőmunka céljai között az alábbiak is szerepelnek: · vegyenek észre összefüggéseket a jog normái, szabályai és a társadalmi meghatározottságok között · ismerkedjenek meg a jogszabályok rendszerével és a jog működésével. Éppen ezért a DÖK szervezeti és működési szabályzata az első pontjában az alábbiakat fogalmazza meg: „Az iskola diákönkormányzata alulról építkező közösségi szervezet, amelynek tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Legfontosabb feladatának egyrészt az iskolai közösségi élet szervezését, a nevelőtestület véleményének meghallgatásával annak mind színvonalasabb segítését, másrészt a diákok érdekeinek képviseletét tartja. „ A tanulókat jogaik gyakorlásában és képviseletében a Diákönkormányzat segíti az Intézményi Széknél és az intézményvezetésnél. Nagyon sok múlik azon, hogy már gyermekként lehetőségük nyílik aktívan gyakorolni törvények által meghatározott jogaikat és felkészülhetnek felnőtt életük ilyen irányú gyakorlatára.

5.) Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Ezen a területen is legfontosabb a megelőzés, így segíteni kell az 1. osztályos tanulók és újonnan érkező tanulók beilleszkedését, és kiemelt figyelemmel kell kezelni az átmeneteket (óvoda-iskola, alsó-felső tagozat). · Kiemelt szakmai-, nevelési feladat a hátránykompenzáció. · Az első osztályos tanulók közül az osztályfőnökök a szülőkkel konzultálva minden év decemberéig a Pedagógiai Szakszolgálatba küldik azokat a gyerekeket, akiknél magatartási vagy beilleszkedési problémákat tapasz39


·

·

·

·

·

·

·

·

· ·

·

Nevelési terv

talnak. Az ő javaslatukra kerülhetnek a gyerekek a Szakértői és Rehabilitációs Szolgáltató Központba. A magatartási-, beilleszkedési problémával, részképesség-zavarral küzdő tanulók tanítása során az a cél, hogy a gyerekek minél több sikerélményhez jussanak, hogy ezáltal kialakuljon és fejlődjön önbecsülésük, megszeressék a tanulást (motiváció). Arra törekszünk, hogy ezek a gyerekek - különösen az alapozó szakaszban - szeretetteljes, empatikus légkörben nevelkedjenek (pozitív diszkrimináció). A felzárkóztató-, kompenzáló-, reszocializációt célzó tevékenységek meghatározó színterei a személyiségfejlesztő, felzárkóztató osztályok, ahol nyugodtabb haladási ütem, differenciált segítségadás, egyéni bánásmód, fokozott ellenőrzés, szorosabb és erőteljesebb tanár-diák kapcsolat alakítható ki. Az integráltan oktatható sajátos nevelési igényű gyerekek számára foglal kozásokat szervezünk. A hallássérült gyerekek fejlesztését fejlesztő pedagógus, pszichológus és szurdopedagógus segíti. Az alapfokú oktatásban résztvevő tanulóinknak lehetősége van korrepetáláson való részvételre. Ezek a foglalkozások heti rendszerességgel zajlanak egyéni-, illetve kiscsoportos formában, szaktanári irányítással. Ha a tanulási nehézségek megoldása nem történhet meg iskolai keretek között, az iskola a Gyermek- és Ifjúsági Ideggondozó tevékenységét ajánlja a szülőknek. (Nevelési tanácsadás szülők részére, egyéni pszichoterápiás foglalkozás gyerekeknek, családterápiás foglalkozások.) A művészeti tagozatra jelentkező vagy képességeik alapján ide javasolt növendékek között elenyésző a beilleszkedési, magatartási vagy tanulási képességzavarral küzdő diák. Amennyiben ilyen tanuló kerül egy csoportba, lehetőséget kell teremteni az egyéni fejlesztésre. a csoportos foglalkozások pedig a személyiség fejlesztését kell, hogy szolgálják. Az ifjúságvédelmi felelős folyamatosan konzultál a szaktanárokkal és az osztályfőnökökkel közös családlátogatást végez. Feltérképezi a tanulók otthoni körülményeit. Igyekszünk együttműködni a szülőkkel a tanulók fejlődése érdekében. Amennyiben szükséges, szakembereket is bevonunk a munkába. A családok problémáinak enyhítése érdekében szoros együttműködést alakítunk ki Forrás Lelki Segítők Egyesületével, az önkormányzat új szervezeteivel. Különböző szabadidős iskolai foglalkozások megszervezésével igyekszünk becsalogatni iskolánkba az utcán kallódó tanulóinkat.

6.) A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Célunk, hogy a tehetséges tanulók mind több ismerettel, tudással rendelkezzenek, sikeresek legyenek a tanulásban és a versenyeken, valamint a középfokú képzésben. A tehetségek gondozását az egyenlő bánásmód elvének követésével intézményünkben az alábbiak szerint végezzük: ·

40

Emelt szintű oktatást indítunk idegen nyelvből és matematikából.


· ·

· · · · · ·

· ·

Nevelési terv

Az alapfokú művészetoktatási intézmények alapvető feladata a tehetségek minél előbbi felismerése és szakszerű gondozása Megfelelő gyakoroltatással különböző képességek kialakítása, fejlesztése (például: értelmi, kombinációs, asszociatív képesség, kreativitás, akaraterő, kitartás, aktivitás, memória és egyéb speciális képességek) Differenciált, egyénre szabott tanórai foglalkoztatást szervezünk a tehetség kibontakoztatása és gondozása érdekében. Lehetőség szerint alacsonyabb létszámú csoportokat szervezünk részükre. Választási lehetőséget biztosítunk a tanulók számára természettudományi és művészeti szakkörök indításával. Az aulában szervezett kiállításokon és a nagyrendezvényeken teremtünk lehetőséget a bemutatkozásra. Önköltséges tanfolyamok szervezésével bővíteni kívánjuk a tehetséggondozás területeit. Kiemelt figyelemmel kísérjük a pályaválasztási tevékenységet, mely elsősorban az osztályfőnökök, a szaktanárok és a pályaválasztási felelős feladata. Versenyek, rendezvények szervezésével, igyekszünk minél több lehetőséget biztosítani a tehetséges tanulók számára. Úgy motiváljuk tanulóinkat, hogy minél több iskolán kívüli versenyen vegyenek részt.

7.) Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Megelőző tevékenységek: ·

·

· · · · · · ·

41

Minden csoportvezető, osztályfőnök törekszik a csoportjába, az osztályába járó gyermek mielőbbi megismerésére, az esetleges szociális hátrányok felismerésére, az egyénre szabott személyiségfejlesztésre. A csoportvezetők és az osztályfőnökök a felismert hátrányokat, a család szociális problémáit jelzik az ifjúságvédelmi felelősnek és az intézményegység- vezetőknek. Megvizsgálják, hogy van –e lehetőség a tanuló ingyenes vagy csökkentett összegű ebédeltetésére, tartós tankönyvtámogatásra. Minden nevelő feladata a Gyermekvédelmi Törvényben foglaltak végrehajtása. Csoportvezetőink, osztályfőnökeink programjukban tervezik a gyermek önismeretének, reális önértékelésének fejlesztését. Nevelőink beillesztik nevelési- tanítási gyakorlatukba a tanulás tanítását, a hatékony tanulás módszereinek megismertetését. A választott diákvezetőkkel együttműködve szervezzük közösségek programjait, egyre több önállóságot adva nekik. Az egészséges életmódra nevelés kiemelt feladatunk, gyermekeinknek fontos pozitív példát látni a közvetlen környezetükben. Folyamatosan konzultálunk az egészségügyi problémákról a védőnővel és az iskolaorvossal. Figyelünk a gyermekeink lelki egészségére, hangulati állapotváltozásaira, és ha pedagógiai eszközökkel, beszélgetésekkel nem tudunk segíteni, szakemberhez irányítjuk őket.


·

· · ·

Nevelési terv

A droghasználat és kipróbálás veszélyeinek és elkerülésének gyakorlatát kortárssegítők és képzett szakemberek segítségével ismertetjük meg tanulóinkkal osztályfőnöki órákon és más foglalkozásokon. A legális és az illegális drogokat egyformán veszélyesnek tartva küzdünk a dohányzás és italozás, a droghasználat ellen. Helyzetfelmérést és értékelést végzünk, amelyek eredményeiről a tantestületnek beszámolunk. Az előforduló eseteket körültekintéssel, a veszélyességet felmérve kezeljük, és ha szükséges, szakembereket is bevonunk. (nevelési tanácsadók.)

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai · · · · ·

· · · ·

· · · · · · · ·

A veszélyeztetett gyermekek felmérését a csoportvezetők, az osztályfőnökök közreműködésével teszi. Az érintett tanulók nyilvántartásba vételét az adatvédelmi törvénynek megfelelően végzi. A veszélyeztetettség típusának és súlyosságának mérlegelése alapján javaslatot tesz a további teendőkre. Egyeztet a gyermek lakhelye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálattal, a gyámügyi osztállyal. A veszélyeztetett gyermekek szabadidős tevékenységét és tanulási előmenetelét figyelemmel kíséri, adott esetben javaslatot tesz a változtatásra, szükséges esetben külső szakember bevonásával. Megelőzési programokat szervez. (Dohányzás, alkohol, AIDS, drog.) A veszélyeztetett gyermekek számára hasznos délutáni, hétvégi, szünidei elfoglaltságot próbál szervezni. Tanácsokat ad a gyermekeknek, szülőknek, pedagógusoknak. A lehetséges szociális ellátásokat számba veszi, mint pl. ingyenes vagy kedvezményes étkeztetés, tankönyvvásárlási támogatás, nyári táboroztatás stb. A hátrányos helyzetű gyermekek felmérése és a nyilvántartásba vétele, mely az osztályfőnök bevonásával történik. Megállapítja a hátrányos helyzet típusát, melynek alapján a meghatározza a teendőket. Figyelemmel kíséri a hátrányos helyzetű gyermekek szabadidős tevékenységét és tanulási előmenetelét. Megpróbál hasznos elfoglaltságot biztosítani a hátrányos helyzetű gyermekek részére. A veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése érdekében intézkedéseket tesz, mint pl. tanácsadás, szociális segítségnyújtás, családlátogatás.. Az intézményt körülvevő szociális – társadalmi környezet figyelembevételével általános prevenciós tevékenységet végez. Mentálhigiénés programok bevezetését szorgalmazza. Kapcsolatot tart az intézményegység-vezetőkkel, a diákönkormányzattal, a szabadidő-szervezővel.

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai között szerepel az alábbiakról való rendszeres tájékozódás:

42


· · ·

· · · · · ·

Nevelési terv

A hátrányos helyzet és a veszélyeztetettség típusai: szülői háttér, egészségügyi ok, stb. A hátrányos helyzetű gyermekek aránya, arányának változása a létszámhoz viszonyítva. Az iskolalába járási fegyelem, az igazolatlan mulasztások ellenőrzése, az igazolatlan mulasztások esetén a gyermekjóléti szolgálat közreműködésének igénybe vétele, gyakorisága és eredményessége. A munkanélküliség aránya a szülők körében. A tanulók iskolán kívüli tevékenységei. Az iskola környezetében lévő intézmények, szervezetek, társadalmi segítők megismerése. A rászorulók támogatási lehetőségei. Az anyagi veszélyeztetettség esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás. A támogatás kezdeményezése a gyermek lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál.

Kapcsolattartás a családdal: A szülői támogatás megnyerése nélkül ez a munka nem lehet sikeres. Ezért rendkívül fontos, hogy a szülőkkel történő beszélgetések során térjünk ki a fent felsoroltakra, valamint rendszeresen szülői értekezleteket és fogadóórákat tartsunk, a családokat látogassuk.

8.) Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása A tanulási kudarc negatívan hat a gyermek személyiségének fejlődésére, ezért mindent megteszünk annak érdekében, hogy a tanuló sikertelenségének okait minél korábban felkutassuk, s a szükséges segítséget megadjuk. Az organikus okokra visszavezethető tanulási nehézségekkel küzdő gyermek vizsgálatát a szakértői és rehabilitációs bizottság végzi és hoz döntést. A felzárkóztatást segítő program csak akkor lehet sikeres, ha őszinte kapcsolat alakul ki a tanuló, az őt tanító pedagógus és a szülő között. Az egyéni bánásmód elvének betartásával az alábbi elvek mentén haladunk a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásában: a probléma, a kudarc okának feltárása, megfigyelés, személyes beszélgetés, szülői meghallgatás alapján, a tanuló önbizalmának növelése, reális célok meghatározása, sikerélményhez juttatás, a meglévő motiváció megerősítése és továbbfejlesztése, egyéni törődéssel, odafigyeléssel, javaslattétel, tanácsadás a szülő, a család részére, az osztálytársak nevelése, a „másság” elfogadására, megértésére, az egyéni képességeket figyelembe vevő differenciálás a tanórán, iskolaotthonos oktatás, egyéni felzárkóztató foglalkozás, 43


Nevelési terv

segítség nyújtása a pályaválasztásban. A feladat megoldására az alábbi lehetőségeket nyújtjuk: Az egészségi állapota, fejlettsége miatt hátrányos helyzetben lévő tanuló az első évfolyamot előkészítő évfolyamként végezheti. Az alsó tagozaton automatikus továbbhaladás. Valamennyi alsó tagozatos osztály számára differenciált képességfejlesztő foglalkozásokat szervezünk. Felzárkóztató foglalkozásokat indítunk felső tagozatban matematikából, anyanyelvből és idegen nyelvből. A szaktanárok egyéni konzultációt biztosítanak a tanulók számára. A Városi Pedagógiai Szakszolgálat logopédusa egyénileg foglalkozik az általa kiszűrt tanulókkal. Magyar nyelv és irodalom tantárgy fontos feladatának tekinti az önművelődésre nevelést. Az informatika tantárgyba beépülő könyvtárismeretek keretén belül már alsó tagozatban rendszeresen szervezünk könyvtárlátogatásokat a tanulók rendszeres olvasásra szoktatása érdekében. Tanulmányi munkát segítő filmvetítéseket, múzeum- és színházlátogatásokat szervezünk. Olyan tanórai és tanórán kívüli programokat szervezünk, amelyben a tanulási kudarcnak kitett tanulók is sikeresek lehetnek. Hallássérültekkel kapcsolatos elvek és feladatok A debreceni Pedagógiai Szakszolgálat kérésére a Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vizsgálja meg a hallássérült gyermeket, és javasolhatja többségi általános iskolába. A javaslat szempontjai: a gyerekek általános intelligenciája, problémamegoldó képessége, emlékezete, megfelelő koncentráló képessége, fegyelmezett magatartása. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlődéséért minden évfolyamon az osztályfőnök a felelős. A pedagógusok külön, egyéni fejlesztéssel korrigálják a hiányosságokat. Alsó és felső tagozatban is külön felzárkóztatási naplót vezet a fejlesztő pedagógus és a pszichológus és egy füzetben jegyzik a felzárkóztató foglalkozásokat a szaktanárok. Fejlődésüket figyelemmel kíséri a szurdopedagógus és rendszeres kapcsolatot tart iskolánktól egy pedagógussal. A pedagógusok lényeges feladatai: bizonyos jártasság a hallókészülék kezelése terén, 44


Nevelési terv

szoros együttműködés a gyermekek szüleivel, hogy a felmerült tanulási szituációkat, azok nyelvi körét otthon is megerősítsék, olyan oktatási program megvalósítása, amely a csoportban levő összes gyermek szükségletei figyelembe veszi, ideértve a hallássérült gyermekekkel való általános bánásmód speciális feladatait. kapcsolattartás a gyermek speciális nevelési szükségleteiben járatos és lehetőleg az integrált fejlesztés terén működő szurdopedagógussal. Napi ellenőrzés: be van-e kapcsolva a hallókészülék - "M" jelzés jó állapotban van-e a szerkezet ? Nem torzít ? elég hangos-e ? működik-e ? Pótelem legyen a pedagógusnál ! Ültetés: közelről hallja a tanárt, jól lássa a pedagógust, jól lássa a táblát, ne üljön szemben a fénnyel, mert zavarja a szájról olvasását. A sikeres integráció feltételei: megfelelő törvényi szabályozás, elfogadó, „befogadó” iskolai légkör, egyéni képességekhez igazodó oktatás, differenciált tanulásirányítás, a lehető legkevesebb frontális munka, pedagógia, gyógypedagógiai együttműködés, szoros együttműködés a szülőkkel. A sérült gyermekek önbizalmát erősíti az a tény, hogy a normál iskolai közösség teljes értékű tagjai. Integrált oktatásuk elősegíti, hogy egészséges, pozitív én-kép kialakulását. A hátrányok leküzdése segítésére fejlesztő pedagógust és pszichológust alkalmazunk. Feladata: A munka alapelve az osztálytanítók és tanárok munkájának segítése a gyerekek képességeihez, szükségleteihez való alkalmazkodásban és a sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztésében, olyan tevékenységekkel, amelyek a hagyományos szervezeti keretek között nehezen megvalósíthatók. A fejlesztő pedagógus végzettségét tekintve egyenrangú társa az osztályban tanító pedagógusnak. Munkamegosztásuk ezen alapul. Együttműködésük keretei:

45

Pedagógiai program II. fejezet ⋅ ⋅ ⋅ ⋅

Nevelési terv

A fejlesztő pedagógus a tanórával párhuzamosan egyéni vagy kiscsoportos foglalkozásokat tart. A két pedagógus bontott tanulócsoporttal dolgozik. Együtt vezetik a foglalkozásokat. A fejlesztő pedagógus vezeti a foglalkozást, lehetőséget teremtve kollégájának az egyéni vagy kiscsoportos foglalkozásra, korrepetálásra. A fejlesztő pedagógus , valamint a pszichológus egyénileg vagy kisebb csoportban fejleszti a sajátos nevelési igényű gyerekeket.

Összegezve a fejlesztő pedagógus munkakör lehetőségeit: rugalmasan tud alkalmazkodni az iskola szerteágazó feladataihoz, segíthet új, korszerű elemek bevezetésében, hozzájárulhat az eredményesebb oktatáshoz, anélkül, hogy a pedagógusok vagy a diákok túlterheltségét növelné.

9.) Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek ·

·

·

·

·

· · ·

·

46

Lehetőség szerint minden tanévben differenciált foglalkozásokat szervezünk délután különböző tantárgyakból (különös tekintettel az első osztályokra és a továbbtanulás előkészítésére) a rászoruló tanulók felzárkóztatására. A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulókat bevonjuk a tehetségüknek megfelelő szakkörökbe, és fokozott figyelemmel kísérjük fejlődésüket. Szükség szerint az intézmény alapítványaiból anyagilag is támogatjuk őket. Az osztályfőnöki órák keretében szakemberek bevonásával (drogambulancia munkatársai, iskolaorvos, védőnő, rendőrség munkatársai…) drogés bűnmegelőzési előadásokat szervezünk. Iskolánkban pályaválasztási felelős működik, aki megszervezi a pályaorientációs foglalkozásokat, koordinálja a középfokú oktatási intézményekben rendezett nyílt napokon való tanulói részvételt és a beiskolázást. Az intézmény reggel és délután, valamint tanítás- nevelés nélküli munkanapokon ügyeletet biztosít azoknak a gyermekeknek, akik a szülők elfoglaltsága miatt ezt igénylik. Délelőtti étkezést biztosítunk az óvodás, óvodaiskolás, a napközis tanulóknak, valamint délután uzsonnát is. Ebédelési lehetőség van az óvodában, iskolában a napközit és a menzát igénylő gyermekeknek. Étkezési támogatás igényelhető az egy főre eső jövedelem alapján, amit a kitöltött adatlap és a mellékelt kereseti igazolások alapján az intézmény igazgatójához kell benyújtani. Az iskola adminisztrátora ez ügyben pontos felvilágosítással szolgál és nála lehet beszerezni az Adatlapot. Kötelességünk a szociális hátrányok enyhítésére a művészetoktatási intézménybe jelentkezők esetében is a következő iskolai lehetőségek biztosítása: ▫ tankönyvtámogatás ▫ eszközkölcsönzési lehetőség


Nevelési terv

egyéb támogatások (utazáshoz nyújtott támogatás, térítési díj támogatás az alapfokú művészetoktatásban) ▫ továbbtanulás irányítása, segítése. Minden alsós csoportnak és igény szerint a felsős osztályoknak is délután napközis foglalkozásokat szervezünk. A napközis foglalkozásokat úgy kell szervezni, hogy az arra rászorulók segítséget kapjanak a tanuláshoz, és lehetőségük legyen a kikapcsolódásra is- motiváljuk őket az otthoni tanulásra, önművelésre. A központi tankönyvtámogatás 25%-át minden tanévben tankönyvek és tanulást segítő szakkönyvek vásárlására fordítjuk. Lehetőség van (korlátozott számban) tankönyvek kölcsönzésére az iskola könyvtárából. Tanítási időn kívül lehetőség van egyéb könyvtári könyvek kölcsönzésére és a könyvtári olvasóban újságolvasásra, zenehallgatásra és Internet böngészésére. Egészségügyi szűrővizsgálatot biztosítunk az iskola minden tanulója számára (tüdőszűrő, fogászat, hallásvizsgálat, serdülőkori nőgyógyászati vizsgálat és tanácsadás, látásvizsgálat). Minden évben a táborozó tanulóink közül a legrászorulóbbakat támogatjuk az alapítványunk céljainak megfelelően az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős ajánlása alapján. Az iskola általános igazgatóhelyettese figyelemmel kíséri a pályázatokat, megragadunk minden olyan lehetőséget, amivel támogatást szerezhetünk tanulóink megsegítésére és a lehetőségek bővítésére. ▫

·

·

·

·

·

·

10.) Egészségnevelési feladatok Általános célok: ⋅ a család mellett az óvoda, iskola váljék az egészségfejlesztés kiemelkedő színterévé ⋅ intézményünkben szakemberek bevonásával (ÁNTSZ, iskolaorvos, védőnő, …) megvalósuljon az egészség- és környezeti nevelést támogató gyakorlat, melynek része az egészségtan oktatása tantárgyakba beágyazva ⋅ az egészségfejlesztési terv a pedagógiai program szerves része legyen ⋅ intézményünk a gyermekek egészségvédelme mellett a pedagógusok, valamint a gyermekek családtagjainak egészségvédelmét és egészségfejlesztését is segítse ⋅ olyan egészségnevelési módszereket kell alkalmaznunk, amelyek segítségével csökken a dohányzást kipróbálók száma, s ezzel a gyermekek és fiatalok dohányzásra való rászokása csökken ⋅ olyan egészségnevelési módszereket kell alkalmaznunk, amelynek segítségével az alkohol – és drogfogyasztás, ill. az általuk okozott egészségi, szociális károk visszaszorítása és megelőzése megvalósítható ⋅ megismertetjük gyermekeinkkel a táplálkozással összefüggő betegségeket, azok gyakoriságát, és hogy milyen módon lehetséges a lakosság egészségi állapotának javítása egészséges táplálkozással ⋅ a mindennapos testnevelés további megszervezésével el szeretnénk érni, hogy gyermekeink mind szélesebb körében kialakuljon a mozgásgazdag életmód, a testedzés szerves szükségletté váljon, a sportolás közösségi és társadalmi programként általánosan elfogadott legyen 47

Pedagógiai program II. fejezet ⋅

⋅

Nevelési terv

fontos a gyermekek lelki, egészségi állapotának javítása, pozitív beállítódás, az egészségtudat fejlesztése, a lelki egészségnek mint értéknek a felmutatása, a lelki betegségekhez és a lelki élet zavaraihoz kapcsolódó előítéletek és tévhitek folyamatos leépítése. Egy-egy jelenség felismerésénél tudni kell mi okozza a problémát, az okot meg kell szüntetni vagy mérsékelni, a problémát észre venni, segíteni, szabályozni kell. Minden esetben a legjobb a MEGELŐZÉS /prevenció/.

A helyzetelemzést, a feladatokat a Pedagógiai program mellékletében, az Egészségés környezeti nevelési programban fogalmaztuk meg.

11.) Környezeti nevelési feladatok A környezeti nevelés általános céljai: ·

·

· · · · · · ·

elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát. (NAT) kialakítani a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást, egyéni és közösségi szinten egyaránt, mely váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé érzékennyé tenni a környezet állapota iránt kialakítani a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát bekapcsolni a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába legyen meghatározó életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség vállalása váljon meghatározóvá a környezeti károk megelőzésére való törekvés tudományosan meg kell alapozni a globális összefüggések megértését elismertetni, hogy közös és egyéni kötelesség ▫ az emberiség közös öröksége; a környezet minőségének fenntartása és javítása ▫ az általános emberi egészségvédelem ▫ az ökológiai egyensúly fenntartása ▫ a természeti erőforrások előrelátó és ésszerű felhasználása ▫ minden egyes ember hozzájárulása a környezet védelméhez ▫ képessé válni az élethosszig tartó tanulásra.

A 2007-ben először elnyert, majd 2010-ben ismét 3 évre megkapott ÖKOISKOLA cím megtartása az egész intézmény kiemelt feladata. A helyzetelemzést, a feladatokat a Pedagógiai program mellékletében, az Egészségés környezeti nevelési programban fogalmaztuk meg.

48


Nevelési terv

12.) A szülő, gyermek, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Az Intézményi Szék az Oktatási Törvény 60. és 61. §-a által meghatározott összetételben és szabályok szerint működik, kiegészítve azzal, hogy a diákképviselők csak az általános iskolából vannak és a tanulók ügyeit tárgyaló intézményi széki ülésen vesznek részt. A szülők kérésére továbbra is működik a Szülői Szervezet (SzSz), amelynek tagjait az egyes csoportok, osztályok tanulóinak szülei választják. · A szülői választmány képviseli a szülők érdekeit és tolmácsolja véleményüket az iskolavezetőségnek és visszajuttatja hozzájuk az iskolai információkat. · Segítik a pedagógusok munkáját bizonyos iskolai rendezvények szervezésében. · Esetlegesen segítséget nyújtanak bizonyos anyagi források előteremtésében. Az SzSz vezetője meghívást kap az őket érintő intézményi széki foglalkozásokra is. „Az 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról 59.§-ának harmadik bekezdése értelmében az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség) figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót. A gyermekek, tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. A nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell meghatározni, mit kell érteni a gyermekek, tanulók nagyobb csoportja alatt.” A tanulók nagyobb csoportja alatt értjük az összlétszám 10%-át. Továbbra is meg szeretnénk tartani a szülőkkel való kapcsolattartás közvetlen formáit: · a fogadóórát · a szülői értekezleteket · nyílt napot · szükség szerint esetmegbeszélések. Évente egy alkalommal szülői fórumot tartunk, ahol tájékoztatjuk a szülőket az intézményben folyó munkáról, az aktuális változásokról és az iskolában folyó oktatónevelő munkáról. A szülők igénylik a közvetlen elbeszélgetéseket. A jövőben erre lehetőséget biztosítunk az intézményben meghatározott időpontban, amikor a pedagógusnak szabad órája van, illetve az óvodában délután 16-16.30-ig. A szülők tájékoztatásának másik módja a tájékoztató füzet. Hagyomány: · az óvodában bemutatkozó fórumok ( nyitott óvoda), télapó délután · egy minden évben megrendezendő “Jótékonysági est” különféle intézményi célok megvalósítására · karácsonyi gála és · ballagás, óvodai búcsú, · gyermeknap, gyermekek hete megrendezése. A tanulók iskolai életének legfontosabb eleme a kiszámíthatóság, a pedagógusok iránti bizalom, a nyugodt, kiegyensúlyozott légkör, a diáktársakkal és a pedagógu49


Nevelési terv

sokkal kialakított jó együttműködési kapcsolat. Az eredményes munkának, a tehetség kibontakozásának feltétele a jó iskolai közérzet, a színes, változatos diákélet. A diákélet szervezésének legfőbb színtere a diákönkormányzat, illetve az általa szervezett rendezvények. A diákönkormányzat szervezeti felépítése:

Cél : · · · · · ·

·

a diákok érdekvédelme a diákok megismertetése a demokrácia elemeivel az iskola hagyományrendszerének fenntartása, esetleges megújítása szabadidős diákrendezvények szervezése iskolai diákügyelet megszervezése aktív részvétel az iskola esztétikumának kialakításában környezetvédelmi feladatok megoldásába való bekapcsolódás.

Szervezeti felépítése: A fentebb említett célok érdekében minden iskolai tanuló tagja a diákönkormányzatnak. 50


Nevelési terv

A diákönkormányzat legfőbb szerve a Diákkonferencia. Ezt minden évben májusban rendezzük meg. Évközben - önkormányzati üléseken - minden héten egyszer az osztályok választott képviselői üléseznek. Ezeken a megbeszéléseken a határidős és szervezési feladatokat egyeztetnek, határozatokat hoznak, - többségi elven.

Működés rendje : Az előterjesztéseket az önkormányzati üléseken tárgyalják meg. Az előterjesztéseket meghatározza : · munkaterv · igazgatótanács · Intézményi Szék · valamely szakmai munkaközösség · osztályok valamelyike. A felvetés és határozathozatal között lehetőséget teremtünk az osztályoknak a véleménynyilvánításra, majd nyílt szavazással döntenek. A döntéseket minden osztálytitkár ismerteti osztályával. A szervezésre felhasználja a diákönkormányzat az iskolarádiót és az iskolaújságot. Az osztályfőnök tájékoztatását a diákönkormányzat jegyzője végzi. A DÖK-öt segítő tanár felelős a vita előkészítéséért, lefolytatásáért, a zavartalan szavazásért és a végrehajtás ellenőrzéséért, a Diákkonferencia évenkénti összehívásáért. A tanárvezető felel : · azért, hogy a határozatok nem ütközhetnek egyetlen egy törvénnyel sem, sem az iskolai házirenddel · a működés rendjéért, a határozatok ismertetéséért és végrehajtásáért · és képviseli a diákönkormányzatot az intézményvezetés előtt. A diákönkormányzat együttműködik: · az igazgatótanáccsal · az osztályokkal · a DSE- tel · a szakmai munkaközösségekkel · Szülői Szervezettel · választott tagjai segítségével az Intézményi Székkel. Ezen együttműködés keretében: · · · · · · ·

51

közös rendezvényeket tart: suli-buli, vetélkedők, sportversenyek közvetíti a szülők és nevelők felé a diákok elképzeléseit, javaslatait megszervezi a diákügyeletet és annak ellenőrzését hasznos-anyag gyűjtést szervez a segítő tanár segítségével működteti az iskolarádiót és az iskolaújságot aktív részt vállal az iskola esztétikumának kialakításában a szaktanárokkal és az osztályfőnökökkel illetve részt vesz más intézmények szervezésében megrendezett vetélkedőkön, versenyeken.


Nevelési terv

Az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeit abban látjuk, hogy a rendezvények szervezésébe, lebonyolításába jobban bevonjuk mind a szülőket, mind a tanulókat. Ennek kidolgozása az osztályfőnöki munkaközösség, DÖK, Szülői Szervezet feladata.

13.) A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő- oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A pedagógiai program végrehajtását segíti: · könyvtár (12 ezer kötet könyv, videofilmek, cd-k, internetes munkahely, fénymásolási lehetőség) ·

szaktantermek: rajz, ének, 2 informatika, technika

·

természettudományi előadó (fizika, kémia)

·

nyelvi labor

·

fejlesztő szobák

·

pszichológiai szoba

·

sportolási lehetőségek (2 db tornaterem, 2 db sportudvar, 2 játszótér)

a partnerközpontú intézmény kialakítása érdekében: kérdőívek, elemző anyagok. Hagyományos oktatási eszközökkel a jelenlegi programhoz kellően felszerelt az iskola. Eszközeink korszerűsítése és hallássérült gyermekek fejlesztéséhez szükséges felszerelések beszerzése folyamatosan zajlik. A szükséges eszközök teljes felsorolását a pedagógiai program melléklete tartalmazza. ·

52

Pedagógiai program III. fejezet

Helyi tanterv

HELYI TANTERV 1.) Az intézmény egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások a.) Óvodai nevelési program Az óvodai élet tevékenységi formái: Az óvodai nevelés alapja a Játék, Munka, Tanulás

Óvodába n

Óvodais kolai program banban J = Játék T= Tanulás M= Munka e = Egyéb A játék, munka, tanulás helyszínei · · · · · · · · · · ·

A csoportszobák, osztálytermek világosak, higiénikusak, esztétikusak. Forma és színviláguk gazdag, a gyermekek és az ott dolgozó felnőttek komfort érzését biztosítja. A csoport, osztály életkori és egyéni sajátosságainak és létszámának megfelelően teret és változatos eszközt biztosít. Az óvodai csoportszobákban az alábbi tevékenységeknek állandó helye van: Vers, mese ének, zene, énekes játékok rajzolás, mintázás, kézimunka konstruáló játék szimbolikus és szerepjáték Mobil elemekkel tesszük lehetővé az önálló gyermeki elgondolások megvalósítását, és biztosítjuk a különböző játékfajták, változatos tanulási módszerek egymás melletti gyakorlását.

Az udvari élet szabályozott. Udvarunk tágas, és az alábbi játszóhelyekre tagolt: 53


· · · · · · ·

Helyi tanterv

kis udvar domb, domboldal medence (keleti) medence (nyugati) középső füves terület nagy udvar keleti része nagy udvar nyugati része.

Az udvar valamennyi színhelyén biztosítottak a tartalmas és változatos játék lehetőségek: · babaház (mobilizálható játékeszközökkel) · homokozók (5), homokozó játékokkal · medence (2) · mászókák (fa, fém) · hinták · sportszerek (kosárlabda, futball, karikák, labdák, kötelek) · ivókút és pihenő padok · rajzasztalok · csúszdák A gyermekek az udvaron tartózkodás teljes ideje alatt szabadon választhatnak játékterületet, játszóhelyet. Az óvodapedagógusok heti felosztás szerint kijelölt helyen szervezik a tevékenységeket és felelősek a saját területükön a gyermekek felügyeletéért, játékirányításáért.

Játék A fejlődésnek természetes közege, alapvető tevékenységi formája és leghatékonyabb eszköze a játék. A játék, mint domináns tevékenység magában hordja a másik két tevékenység elemeit is (munka, tanulás). A játékban minden lehetséges: motívuma az öröm, a bánat, a kaland feszültsége, a kommunikáció igénye, az erő próbálgatása, az önkifejezés igénye. A játék megnyugtat és felhevít, az egyedüllét védő illúzióját biztosítja, barátot, játszótársat közvetít, nevel és tanít, lehetővé teszi, hogy segítségével a gyermek megismerje a világot. A hallás, látás, mozgássérült, magatartászavaros, értelmi fogyatékos állapot különös odafigyelést igényel, ezért sokkal nagyobb a felnőttekre háruló felelősség. A pedagógus szerepe azért fontos az együttjátszásban mert, mimikájával, játékéval, mozgásával, viselkedésével stb. mintát ad a különböző tevékenységek végzésére. Növelni kell a gyermekek empatikus képességeit szituációs játékokkal. A gyermekek a másságot elfogadják, rugalmasan kezeik. A gyermek szabad játéka. A gyermekek szabad játékát jellemzi a szabad választása

54


· · · · · ·

Helyi tanterv

tevékenységben tartalomban társban eszközben helyben időtartamban.

Az óvodapedagógus tudatos jelenléttel biztosítja az indirekt irányítás felelősségét a játék folyamatában. A pedagógus feladata tudatosan alakítani a feltételeket (variábilis, mobilis elemek): · csoport összetétele, · a játék helye (csoportszoba, udvar) · játék ideje · játékeszközök · napirend figyelembevétele, · játékszokások, · élmény, tapasztalatnyújtás a hallássérült gyermekek számára is. A szabad játék során is szükséges a folyamatos megerősítés, segítségadás, a pedagógus készenléte, rendelkezésre állása, a konfliktusok feloldásának segítése. A gyermekek legtöbb játéka közösségi játék, de tisztelnünk kell az egyedüli játékukat is. A szabad játék túlsúlyának érvényesülésével biztosítjuk a gyermekek önállóságát, kreativitását. A felnőtt jelenléte teszi lehetővé a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását, fejlődését is. A spontán játék irányításakor is szükséges a folyamatos megerősítés, segítségadás, a pedagógus készenléte, rendelkezésre állása, a konfliktusok feloldásának segítése. A gyermekek legtöbb játéka közösségi játék, de tisztelnünk kell az egyedüli játékukat is. A spontán játékba beavatkozni csak az adott gyermek és szituáció biztos ismeretében, indokolt esetben lehet. A pedagógus által kezdeményezett játék A pedagógus gondoskodik az adott feltételek, körülmények biztosításáról, kijelöli a célt és az utat: · téma · hely · felhasználható eszközök többsége · játék menete · szabályok, eredmény. A gyermek szabadon választ : · a részvételben · a felkínált szerepben · a játékszituáció elfogadásában · a játék idejében · a partnerválasztásban. A kezdeményezett játékban együtt játszik pedagógus és gyermek. E folyamatban változhatnak a következő elemek: új hely, új eszköz, új ötlet (tartalom, szabály, más játékra utaló). 55


Helyi tanterv

Munkajellegű tevékenységek A személyiségfejlesztés fontos eszköze, mely a játékkal sok vonatkozásban mutat azonosságot, hiszen az elsõ munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységek a szülõk utánzására épülnek, szerepjátékok formájában valósulnak meg. Gyermekeink munkaélményei a szülõk, nagyszülõk lakás körüli munkájából és a személyük ellátásával kapcsolatos munkákból táplálkozik. Több családnak van hétvégi kertje és néhányan kertes házban élnek. Ezeknek a gyerekeknek van csak közvetlen tapasztalata a kerti munkáról, termelõ munkáról. Kiemelten fontos, hogy segítségünkkel valamennyi gyermekünket hozzásegítsük ilyen élményekhez ( almaszüret, tehenészet, kukoricatörés, stb). Célunk, hogy a munka a személyiségfejlõdés folyamatában aktív, cselekvő tanulással önálló tevékenységgé váljon. A felelősségteljes munkavégzés megalapozása az alábbi tevékenységeinkben valósul meg: önkiszolgálás /alapvető szokások kialakítása/ megbízatások (segítés a pedagógusnak vagy más felnőttnek, gyereknek) naposi munka vállalás vagy kijelõlés alapján környezet és növénygondozás a csoportszobában és az udvar kijelölt részén, az évszaknak megfelelõen állatgondozás (csoportonként vállalt feladat) mogyoró szüret ősszel az udvaron (szedés, szárítás, felhasználás) udvaros munkájának megfigyelése, segítségnyújtás szervezett vagy önként vállalt formában. dajka néniknek segítségnyújtás szervezett vagy önként vállalt formában (játékok mosása, fogkrém osztása, sepregetés, szalvéta hajtogatása, ágyazás, székek fel-lerakása). A folyamatban sok-sok tapasztalatot szerez a gyermek a szűkebb és tágabb környezetéből. Fejlődik kitartása, önállósága, céltudatossága, felelőssége, szervezőkészsége, siker és kudarctűrő képessége. Kialakulnak a munkavégzéshez szükséges attitűdök. A gyermeki munkában biztosítjuk a tudatos szervezést, a gyermekekkel való együttműködést és a folyamatos konkrét, reális értékelést. Minden szocializációt hatékonyan segítő munkajellegű tevékenységbe be kell vonni a hallássérült gyermeket.

Tanulás Az óvodai tanulás tevékenységekben megvalósuló tanulás, folyamatos, jelentős részben játékos, utánzásos, spontán tevékenység, mely a teljes személyiségfejlődésre irányul. Az egész nap folyamán adódó és szimulált helyzetekben, természetes környezetben, az óvónő által szervezett, kezdeményezett foglalkozásokon valósul meg. Feltétele a gyermek cselekvő aktivitása. Célja: - a gyermekek kompetenciájának fejlesztése, - attitűdök erősítése, - képességek fejlesztése - kreativitásuk erősítése Az óvodapedagógus épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. Az óvodai tanulás lehetséges és alkalmazható formái: 56


Helyi tanterv

utánzásos minta, modellkövetés, magatartás és viselkedéstanulás (szokások alakítása) · spontán játékos tapasztalatszerzés · gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés · gyakorlati problémamegoldás · a tanulás lehetőségének biztosítása minden gyermek számára az óvodapedagógus által kezdeményezett és szervezett foglalkozásokon, · az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés · cselekvéses tanulás. Az óvodai tanulás, tervezés, szervezés legfontosabb elvei, követelményei: ·

A játék meghatározó szerepének figyelembe vétele A játékidőben biztosítani kell az optimális feltételeket, melyben a tanulás és tapasztalatszerzés lehetővé válik a gyermek számára. Individuális szemlélet A gyermekek közötti különbségek felismerésére épülő fejlesztés, minden gyermeket figyelembe vesz a maga fejlettségi szintjén, és az egyén lehetőségeiből indul ki. Az individuális szemlélet fejleszthető a személyre szabott célok, az erősségek, gyengeségek és igények figyelembe vételével, pozitív értékeléssel. Differenciálás Az individualizált szemléletmód megvalósításának legfontosabb módszere. A gyermek oldaláról a döntés és választás lehetőségét jelenti. A differenciált fejlesztés feltételei: · a gyermek egyénenkénti megismerése (veleszületett egészségkárosodás erősségek, gyengepontok regisztrálása, személyiséglap vezetése) · a gyermekek folyamatos megfigyelése · a gyermekek munkáinak elemzése. A gyermekek oldaláról differenciáltan kezeljük: problémaérzékenységüket, érdeklődésüket, döntési helyzetekben magatartásukat, megvalósításhoz való viszonyukat. A tevékenységek oldalairól figyelembe kell venni: · a szabadon választott önálló, és a társakkal folytatott játékot · a nevelővel folytatott közös játékot · a képességfejlesztő (szabály) játékokat · a játék és a tanulás-tapasztalatszerzés kapcsolatát · játék – tanulás – munka kapcsolatot · a szabadon választott és a kötelező tevékenységek közötti kapcsolatot. A differenciálás módjai Lehetőséget kell biztosítani a gyermeknek arra, hogy minden helyzetben többszintű tevékenységet választhasson. Biztosítanunk kell, hogy különböző eszközökkel, anyagokkal, technikai megoldásokkal tevékenykedhessenek. Választhassanak szervezeti keretek és munkaformák között (egyéni, mikro-, makro csoport). Dönthessenek arról, hogy milyen mélységben kapcsolódnak be a folyamatokba, érdeklődésüktől függő aktivitással. Konstruktív pedagógiai szemlélet Nélkülözhetetlen a gyermekek folyamatos ellátása különböző feladatokkal, mely a gyermeket hozzászokatja ahhoz, hogy ne unatkozzon, hanem a rendelkezésére álló időkeretet konstruktív

57


Helyi tanterv

tevékenységgel töltse ki, s önállóan keressen a maga számára értelmes feladatokat és tevékenységi lehetőségeket. Az önfejlesztő magatartás és tevékenység formák az egyén fejlődésének eredményességének, sikereinek pedagógiai feltételei. A folyamatos tevékenykedtetés nem lehet kényszer jellegű a gyermek számára, hanem a pedagógus részéről jelenti: a különböző tevékenységi alternatívák felkínálását, illetve a gyermek érdeklődésének megfelelő tevékenységek feltételeinek megteremtését, a folyamatos napirendben. Óvodában létfontosságú, hogy a gyermek önállóan, befogadóképességének megfelelően építse fel tudását, alkossa meg elképzelését a világról. Cselekvő, aktív részese legyen a körülötte zajló események megtapasztalásának. A felfedezéseket a felnőtt közreműködésével, de önállóan végezze. Akkor válik a gyermek konstruktívvá, ha a pedagógus: · nem dönt a gyermek helyett, hanem vezeti, segíti őket a folyamatban · nem parancsol, hanem felhívja a gyermek figyelmét a lehetőségekre · ráerőltetés helyett felkínál ötleteket · uralkodás helyett irányít · büntetés helyett segít · ösztönzi a kreativitást, és az eredetiséget · megérti, tudja, hogy a tanulás jutalma: maga a felfedezés · a pedagógus biztosítson komplex környezetet, melyben lehetősége nyílik a gyermeknek: egyéni tevékenységre, ismeretszerzésre, tapasztalatokra, új információkra · ezt kötött és kötetlen keretekben valósítsa meg. Komplexitás megvalósítása a folyamatos tevékenység rendszerben Az egyes tevékenységi formák, valamint az egyes műveltség tartalmak megjelenítése, egymásba való átmenetének biztosítása. Tevékenységen belül: A heti téma jelenjen meg lehetőleg valamennyi tevékenységformában. · különböző játékfajták között · különböző munka és tanulási formák között · játék – tanulás között · játék – munka között · munka – tanulás között. Tartalomban: Az egyes műveltségtartalmak együttes megjelenése, valamint egymásba való átmenete valósuljon meg a heti témakörök feldolgozásában. A sokrétegűséghez tartozik az integráció. A komplex az összetettségre, integrációs az egységesítésre utal.

Integráció Egy - egy témakörön belül különböző tevékenységközpontokban és sokféle vezérfonal mentén valósulhat meg. Integrálódhatnak a tevékenységek: · közös élmény szerint · kiemelt képességkörök szerint · munkafolyamatok szerint · tartalom szerint.

58


Helyi tanterv

Az integrálás minden pedagógustól megköveteli, hogy a gyermekekkel foglalkozó pedagógus minden területet ugyanolyan hangsúlyosan kezeljen. A tevékenységi program tartalmi eszközei Külső világ tevékeny megismerése Szervezett formában heti egy alkalommal élményszerző séta keretében történik a tapasztalatok gyűjtése: játékhoz, illetve a heti témakörhöz. Az élményszerző sétára mindkét pedagógus és a dajka kíséri el a gyermekeket. Tapasztalatot gyűjtenek a szűkebb és tágabb természeti - emberi- tárgyi környezetből. Felfedezik a szülőföld a hazai táj, tárgyi kultúra, néphagyomány, családi kultúra értékeit. Az óvodapedagógus feladata a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításába, hogy segítse elő: · a gyermekek számára a környezet tevékeny, élményszerű megismerését, · a gyermek önálló véleményalkotását, · döntési képességeinek fejlődését. Megismerés - tapasztalás közben formai, mennyiségi, téri, matematikai tartalmú tapasztalatokkal, érzelmi viszonnyal gazdagodnak. Az itt szerzett élmények feldolgozása a hét folyamán - szervezett, illetve spontán formában történik, a csoportok heti rendjében rögzített módon. Vers, mese A gyermek mentális higiéniájának, érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfontosabb segítője a mindennapos mese, mondóka és vers. A mese által belső képi világ jelenik meg. Ez a belső képalkotási folyamat a gyermeki élmény feldolgozás legfontosabb formája. Egy héten át ugyanazt a mesét hallgatják a gyermekek, különböző módon (mesélés-bábozás) a csoportszobai tevékenység lezárásaként. Igény és érdeklődéstől függően eljátszhatják, feldolgozhatják (bábdramatizálás). Hétfőtől – péntekig naponta több alkalommal is. A gyermekirodalom alkotásai (népi, klasszikus és kortárs irodalmi művek) módot adnak arra, hogy tapasztalatokat szerezzenek a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatairól, megfelelő viselkedési formákról. Fejleszti kommunikációs képességüket, belső képalkotásukat, érzelmi, kommunikációs képességüket, önbizalmukat. Alakítja anyanyelvük megismerését, használatát, megbecsülését. A gyermek saját vers és mesealkotása annak mozgással vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik fontos eszköze. Ének, zene, énekes játék Igényes válogatással keltjük fel a gyermekek zenei érdeklődését (környezetünk hangjainak megfigyelése, ölbeli játékok, énekes játékok, népi gyermekdalok, kortárs művészeti alkotások), Fejlesztjük zenei képességeiket, (ritmus, hallás, éneklés, mozgás, zenei kreativitás), esztétikai fogékonyságukat. Formáljuk zenei ízlésüket, zenehallgatási anyagunk megválasztásánál figyelembe vesszük a népi és más népek hagyományaival való ismerkedést, a gyermekek nemzetiségi és etnikai kisebbségi hovatartozásukat is. A felnőtt minta utánzásával, az éneklés, zenélés részévé válik a gyermek mindennapi tevékenységének. Heti egy alkalommal a középső és nagycsoportos korú gyermekeknek szervezett keretek között is van ének, zene énekes játék tevékenység.

59


Helyi tanterv

Rajzolás, mintázás, kézimunka Hétfőtől – péntekig folyamatosan történik az adott hét élményeinek feldolgozása. Rajzolásra, festésre, mintázásra, építésre, képalakításra, kézimunkázásra, rajzolásra az egész nap során lehetőséget biztosítunk. A gyermeki személyiség fejlődését, belső képalakítását, önkifejezését, fejlesztjük e tevékenységgel. Esztétikus környezetünk kialakításával alkotó légkört teremtünk. A gyermekek megismerkedhetnek különböző anyagokkal, technikákkal, eszközökkel. Dolgozhatnak egyénileg, csoportban - maguk választhatják meg a számukra megfelelő módot. Fejlődik kreativitásuk, képi, plasztikai kifejezőképességük, képi gondolkodásuk. Kibontakozik téri tájékozódó, rendezőkészségük, esztétikai érzékenységük, ízlésük, finommozgásuk. Az alkotó folyamatban erősödik egymás munkája iránti érdeklődésük, a sajátos értékek tiszteletben tartása. Prevenciós testnevelés Hetente 3 alkalommal / amikor nincs testnevelés foglalkozás / kötelezően a délelőtt folyamán történik a szervezése: mese után, vagy az ebéd előtti időpontokban Fő célja: speciális prevenciós gyakorlatok gyakoroltatása, (láb – gerinctartás, erősítés), valamint a közös mozgásos játékok örömének biztosítása. Mozgás Heti 2 alkalommal tartunk kötelező testnevelés foglalkozást a tornateremben, illetve az udvar erre a célra kijelölt területén az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve. Ezek a foglalkozások kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró képességét, teljesítő képességét, akarati tulajdonságait, a társra való odafigyelést. Fejlődnek a gyermek testi képességei: erő, ügyesség, állóképesség. A mozgásos tevékenységek öröme alapozza meg azt a szemléletmódot, mely az egészség megőrzésében, megóvásában az egészséges életmódra nevelésben kiemelkedő fontosságú. Az óvodai tanulás tartalmi eszközei és tevékenységi formái: Megnevezés Külső világ tevékeny megismerése

Kötött

Kötetlen

heti 1 alkalommal élményszerző séta hétfőtől – péntekig heti 1 alkalommal kötelezően választható (középső és nagycsoport)

Vers, mese

naponta 1 mese (egy héten át ugyanaz)

Ének, zene, énekes játék Rajzolás, mintázás, kézimunka Mozgás

heti 1 alkalommal szervezett (nagy és középső csoport) -

hétfőtől – péntekig vers: naponta több alkalommal hétfőtől – péntekig 1-2 hétfőtől – péntekig

heti 2 alkalommal

-

Prevenciós testnevelés

heti 3 alkalommal

-

60


Helyi tanterv

A tevékenységi program gyakorlati megvalósítása Nevelőtestületünk képességfejlesztő munkacsoportja a gyakorlati munka segítése érdekében elkészítette az óvodai csoportok komplex fejlesztő tevékenységi programját, melyet gyakorlatunkban segédanyagként használunk. Az előzőekben leírt tevékenységrendszer összefüggéseit a következő ábra illusztrálja:

61


Helyi tanterv

A folyamatos és rugalmas napirend keretén belül a pedagógusok feladata a játék, munka, tanulás feltételeinek biztosítása, amelyben a gyermek megéli a választás szabadságát, a megismerés-felfedezés és az alkotás örömét . Játékosság Pedagógus részéről · pedagógiai helyzetek teremtése · játékos, kedves hangvétel · játékos hangulat · játékos módszerek: · motiválás (érzelmek mozgósítása, variálás lehetősége, következmény nélküliség, önállóság + önmegvalósítás, ismétlés, utánzás lehetősége, kreativitás, “mintha helyzetek”, problémahelyzet

Gyermek részéről · a gyermek játékos alaptermészetű · mese iránti vágy · szívesen ismétel, utánoz · rögtön akarja csinálni · szeret variálni · érzelmileg motivált · kíváncsiság · mozgásigény · vágy a sikerre, az elismerésre

A nevelési folyamat programjaival tevékeny, gazdag óvodai életet teremtünk meg, melyben a játékos elemek, motívumok és a játékos óvónői beállítódás, a játék orientáltsága a meghatározó. Erre építkezik egy sajátos struktúrájú tevékenységi rendszer, mely boldog óvodai életet biztosít, és magában hordozza a következő életszakaszra való felkészülés-felkészítés sokszínű, gazdag lehetőségét Ezzel előkészítjük, illetve megteremtjük az új struktúrájú iskolai tanulástanítási folyamatba való átlépés belső feltételrendszerét is. Fejlődés jellemzői óvodáskor végére A gyermekek többsége óvodáskor végére hat-hét éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. A beiskolázás rugalmas, lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az ötéves kortól kötelező óvodába járás alatt az óvodapedagógus az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődését segíti elő. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető el a kívánt fejlettségi szint. A sikeres iskolakezdés elengedhetetlen feltétele: • a testi, • lelki, • szociális érettség. Intézményünkben képességvizsgálatokat végzünk a középső és nagycsoportos korú gyermekeknél. Az eredményeket figyelembe véve állapítjuk meg, hogy a gyermek elérte-e az iskolakezdéshez szükséges, testi, lelki, szociális érettséget. b.) Általános iskola Célunk az volt a tantárgyi rendszer összeállításakor, hogy megőrizzük mindazokat a hagyományokat, amelyeket az eddigi évek alatt kiépítettünk, s amelyek iskolánk sajátos arculatát képezik. A műveltségi területeket tantárgyakra osztottuk. 62


Helyi tanterv

Tantárgyaink: · magyar nyelv és irodalom (1) · magyar nyelv (2-8) · magyar irodalom (2-8) · történelem és állampolgári ismeretek, etika · osztályfőnöki · idegen nyelv · matematika · informatika · környezet-, és társadalomismeret · fizika · biológia, egészségtan · kémia · földrajz · ének-zene · rajz, mozgókép és média ismeret · hon és népismeret · tánc és dráma · életvitel és gyakorlati ismeretek · testnevelés és sport. A tantárgyak kialakításánál célunk az volt, hogy az ajánlásként adott százalékos arányokat megtartsuk. A következő táblázatok egyike azt is mutatja, hogy mind alsó, mind felső tagozatban ezeket az előírásokat megtartottuk. A nem kötelező órakeret terhére biztosítjuk az emelt szintű oktatást felső tagozatban idegen nyelvből és matematikából. Ugyanezen órakeret terhére már második osztálytól lehetőségünk nyílik az informatika, illetve az idegen nyelv tanítására. A törvény arra is lehetőséget ad, hogy a tantárgyak óraszámait ezen órakeret terhére megemelhessük, így 7. és 8. évfolyamon a magyar nyelv és matematika tantárgyak óraszámai eggyel megnőttek (Kivétel ez alól az emelt szintű idegen nyelvi osztályban a matematika. Ott csak fél órával emeltük csak meg a matematikát, hogy a heti meghatározott óraszámot ne lépjük át.) Az osztályfőnöki órát az ember és társadalom műveltségi területhez soroltuk, mivel tartalmában nagyon sok olyan témakört tartalmaz, ami ezt lehetővé teszi. Ugyanakkor ezt osztályozni nem fogjuk. Alsó tagozatban az ember és társadalom számára meghatározott fejlesztési feladatokat 4. évfolyamon a környezetismereti tárgyba építettük be. Ember a természetben műveltségi területek tananyagát már 5. osztályban biológia és földrajz tantárgyként fogjuk tanítani, 6. évfolyamon pedig belép a fizika is. 7. évfolyamon a történelem tárgy óraszáma 2,5 óra lesz, mivel ezen tantárgy keretén belül fogjuk tanítani az etikai ismereteket is. Az alsó tagozatban 3, a felső tagozatban 2,5 a testnevelés órák száma, e mellett az alsó tagozatban 0,5, a felső tagozatban 1 óra tömegsport foglalkozást biztosítunk, minden csoport szá-

63


Helyi tanterv

mára. A mindennapos testedzéshez az iskolában működő Bolyai Iskola Diáksport Egyesülete által szervezett foglalkozások is hozzájárulnak, amelyek heti 24 óra lehetőséget biztosítanak. Tervezett foglalkozások: ⋅ zenés torna ⋅ modern tánc alsó-felső ⋅ úszás alsó-felső ⋅ labdarúgás ⋅ modern tánc ⋅ kerékpározás ⋅ játékos sport 1-2.évf., 3-4. évf. ⋅ természetjárás ⋅ tenisz ⋅ kosárlabda Az óraszámok a következők szerint alakulnak az alsó tagozaton: Az alsó tagozatos csoportok száma (3 párhuzamos osztály esetén) Heti óraszám csoportonként: Ez összesen:

12 5 óra 60 óra

Óraterv szerinti óra csoportonként: (3 óra) Összesen óratervi óra: Tömegsport órák (napközis órakeret terhére 0,5 óra) Napközis szabadidős tevékenység (csoportonként 1 óra) Bolyai DSE foglalkozások száma: (csoportonként 1 óra) Mindösszesen:

36 óra 6 óra 12 óra 6 óra 60 óra

Az óraszámok a következők szerint alakulnak a felső tagozaton: Az felső tagozatos csoportok száma: (3 párhuzamos osztály esetén) Heti óraszám csoportonként: Ez összesen:

12 5 óra 60 óra

Óraterv szerinti óra csoportonként (2,5 óra) Összesen óratervi óra: Tömegsport órák Felsős napközis csoportok szabadidős tevékenység: Bolyai DSE foglalkozások száma: Mindösszesen:

30 óra 12 óra 4 óra 16 óra 62 óra

A tanterv tartalmaz ajánlást tanulmányi kiránduláshoz, táborozáshoz, erdei óvodához, iskolához. Ezek a foglalkozások nem kötelező jellegűek. A szülők képviselőik útján minden tanévben megszavazzák azt az összeget, amelyet egy nap költségeként vállalnak fizetni. A pedagógusok költségét az intézmény vállalja. Az alapfokú oktatás szakaszai: · 1-2. évfolyam: bevezető szakasz · 3-4. évfolyam: kezdő szakasz · 5-6. évfolyam: alapozó szakasz · 7-8. évfolyam: fejlesztő szakasz 64


Helyi tanterv

A helyi tantervben a tantárgyak témaköreit, tananyagait ennek megfelelően tagoltuk.

Az órakeret %-os megoszlása Műveltségi területek

Tantárgy / Évfolyam

1.

2.

3.

4.

%1-4.

5.

6.

%5-6. 7.

8

%7-8.

Tehetséggondozó csoport ( idegen nyelv)

8 8 7 7

Ember és társadalom

Történelem és állampolgári ismeretek, etika Osztályfőnöki

Élő idegen nyelv

Idegen nyelv

Matematika

Matematika

Informatika

Informatika

36% 4 4

18% 3 3

12%

(9%)* 1 1

9% 2,5 2

12%

1 1

0,5 1

2

2% 3 3

13% 3 3

12%

4 4 4 4

19% 4 3

16% 3 3

12%

1 1

2% 1 1

4% 1 2

6%

9%

7%

17%

*

Környezetismeret 1,5 2 2 2 Fizika Biológia, egészségtan Ember a természetben Kémia

0,5 1 1,5

Földünk-környezetünk Földrajz Ének-zene

1 1

1,5 1,5 1 1 1 1

Rajz, mozgókép és 1,5 1 1 1,5 média ismeret

Életvitel és gyakorlati ismeretek

*

13% 1 1

1 1

1 1

8%

1 1

1 1 1 1 Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és 3 3 3 3 sport Kötelező összesen 20 20 20 22,5

Testnevelés és sport

Hon és népismeret Tánc és dráma

4% 1,5 1,5 6%

11% 1 1

5% 1 1

4% 1,5 1

5%

15% 2,5 2,5 11% 2,5 2,5 10%

22,5 22,5

Művészetek

1,5 1,5 1,5 1

25 25

Magyar nyelv és iroda- Magyar nyelv Magyar irodalom lom

Az ember és társadalom és ember és természet műveltségterületek tananyagát a környezetismeret 1-4. évfolyamos tantárgy tartalmazza.

65


Helyi tanterv

Óraterv Műveltségi területek

Tantárgy / Évfolyam

1. 2. 3. 4.

5.

6.

7. 8. 1. 2. 3. 4.

Tehetséggondozó csoport ( idegen nyelv)

Magyar nyelv irodalom Történelem és állampolgári ismeretek, etika Ember és társadalom Osztályfőnöki Idegen nyelv Élő idegen nyelv Matematika Matematika Informatika Informatika Környezetismeret Fizika Biológia, egészségtan Ember a természetben Kémia Földünk-környezetünk Földrajz Ének-zene Rajz, mozgókép- és médiaismeret Hon- és népismeret Művészetek Tánc és dráma Életvitel és gyakorlati Életvitel és gyakorlati ismeretek ismeretek Testnevelés és sport Testnevelés és sport Kötelező összesen Magyar nyelv és irodalom

66

8

4

8

4

1,5 2

7

4 1 2

7

2 4 1 2

4

4

3

1

1

1 3 4 1

1 3 3 1

1 1

1 1 1 1,5 1

1

1 1

4

3

2,5 2

1

1

0,5 3 3 1

1 3 4 1

1 3 3 1

4

8

4

7

4 1 2

7

2 4 1 2

1,5 1,5 1 1

1

1,5 1,5 1 1 1 1 1,5 1

1

1

1

3

1 1

1 1 1 1,5 1

1

1 1

1

1

1

1

7. 8.

4

3

3

132

2,5 2

1

1

2,5 2

19,5

0,5 3 3 1

1 3 4 1

1 3 3 1

0,5 3 3 1

1

0,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1

10,5 42 87 21 22,5 10,5 15

1,5 1,5 1 1

9 15 24 27

4

8

4

7

4 1 2

7

2 4 1 2

1,5 1,5 1 1

1,5 1,5 1 1 1 1 1,5 1

1 1

1 1 1 1,5 1

1

1 1

1 1,5 1

6.

4

1 3 3 2

8

0,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1

1 1 1

5.

Normál osztály

1,5 2

1 1

7. 8. 1. 2. 3. 4.

4

1 3 3 2

8

0,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1

1 1 1

6.

Tehetséggondozó csoport ( matematika)

1,5 2 1

1 1 1,5 1

3

5.

1 1 1

1 3 3 2

1,5 1,5 1 1

1 1,5 1

1

1

1

1

1,5 1

3 3 25,5

3 3 3 3 2,5 2,5 2,5 2,5 3 3 3 3 2,5 2,5 2,5 2,5 3 3 3 3 2,5 2,5 2,5 2,5 66 20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25 20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25 20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25 532,5

1

1

1

1 562

23

23

22

1

6 23

1

22

1 1 21

28

29

22

25

21

25

1 23

1 1 22

1,5 2

27

1

28

1

29

29

25

25

0,5 1

0,5 1

25

25

22,5

0,5

1

532,5

16

1 1

22,5

2

22,5

25

2

20

25

2

20

22,5

2

20

22,5

22,5

2

20

25

2

20

25

2

20

22,5

20

2

0,5

23

22

21

Nem kötelező órakeret Emelt szint ( idegen nyelv, matematika) Osztályfőnöki Informatika 1 Magyar nyelv irodalom Matematika Idegen nyelv 1 1 Összesen

21

20

20

Kötelező összesen

22,5

Helyi tanterv

22,5


Csoportbontás

58

Tanórán kívüli tevékenység( szakkör, TSP, stb.) Órakedvezmény Napközi otthon

59

ÖSSZESEN

26 315 1020

67


Helyi tanterv

c.) Alapfokú művészetoktatás Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja a speciális művészeti készségek és ismeretek fejlesztését képező tartalmakat és tudásszintet meghatározó alapdokumentum. A követelmény és tantervi program segítséget nyújt ahhoz, hogy az alapfokú művészetoktatás valamennyi hazai iskolájában az alapvető nevelési és oktatási tartalmak egységesen és arányosan érvényesüljenek. A követelmény és tantervi program határozza meg azon kötelező és alapvető tartalmakat, amelyek adott művészeti ágon belül az alapfokú művészetoktatási intézmények közötti átjárhatóságot biztosítják. Az egységesítést szolgáló közös alapra építhetik az alapfokú művészetoktatási intézmények pedagógiai programjukat és tantervüket, melyet a helyi igények és célok figyelembevételével fogalmazhatnak meg. Az alapfokú művészetoktatás olyan fejlesztőpedagógiát képvisel, amelyben a hangsúly a meghatározott követelmények teljesítésével történő képességfejlesztésen van. A tananyag a különböző művészeti területek azon alapvető tartalmait foglalja magába, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a zene-, a tánc-, a képző- és iparművészeti, valamint a szín- és bábművészeti műveltség megalapozásához. A tananyag eszköz a tanulók értelmi, érzelmi és kifejezőképességeinek fejlesztésében. A művészetoktatás a készség- és képességfejlesztésen túl, az ismeretgazdagítást a személyiségformálás eszköze legyen, követelményeit a gyermek életkori fejlődési jellemzőihez igazítva. A művészetoktatás tantervi programja az egyes művészeti területek követelményeire, a művészeti ágak sajátos nevelési és oktatástörténeti értékeire, a művészeti nevelés tapasztalataira, a művészetpedagógiai és művészetpszichológiai kutatások eredményeire, a magyar művészeti nevelés nemzetközileg is elismert gyakorlatára épül. Színművészeti- bábművészeti ág óraterve Tantárgyi rendszer és óraszámok

Főtárgy: Dráma és színjáték Kötelezően választható tantárgyak: Beszéd és vers Mozgás és tánc Zene és ének Színházismeret Összesen kötelező óra Választható tantárgyak: Színjáték, bábjáték bármelyik tantárgya Összes óra:

Heti óraszám évfolyamonként Színjáték tanszak E1. E2. 1. 2. 3. 2 2 3 3 3 2 2 3 3 3 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 4 4 4

4. 3 3 1 1 1 1 1 4

5. 3 3 1 1 1 1 1 4

6. 3 3 1 1 1 1 1 4

2

2

2

2

2

2

2

2

2-4

2-4

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

68


Helyi tanterv

Tantárgyi rendszer és óraszámok

Főtárgy: Bábjáték Kötelezően választható tantárgyak: Bábkészítés Beszéd és vers Mozgás és tánc Zene és ének Színházismeret Összesen kötelező óra Választható tantárgyak: Színjáték, bábjáték bármelyik tantárgya Összes óra:

Heti óraszám évfolyamonként Bábjáték tanszak E1. E2. 1. 2. 3. 2 2 3 3 3 2 2 3 3 3 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 4 4 4

4. 3 3 1 1 1 1 1 1 4

5. 3 3 1 1 1 1 1 1 4

6. 3 3 1 1 1 1 1 1 4

2

2

2

2

2

2

2

2

2-4

2-4

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

5. 3

6. 3

3 2 1

3 2 1

1 1 4 2 4-6

1 1 4 2 4-6

Képző- és iparművészeti ág óraterve Tantárgyi rendszer és óraszámok

Főtárgy: Vizuális alapozó gyakorlatok Grafik és festészet alapjai Szobrászat és kerámia műhelygyakorlat Kötelező tantárgy: Vizuális alkotó gyakorlat Választható tantárgyak: Vizuális alapozó gyakorlatok Népművészet Művészettörténet Összesen kötelező óra: Választható tantárgyak: Összes óra:

Heti óraszám évfolyamonként - Képzőművészeti tanszak - Szobrászat és kerámia tanszak E1. E2. 1. 2. 3. 4. 2 2 2 2 2 3 2 2 2 2 2 3 2 2 2 2 2 2 2 1 2

2 2 2-4

2

2 2 2-4

2

2

4 2 4-6

4 2 4-6

1 1 4 2 4-6

1 1 4 2 4-6

69


Helyi tanterv

2.) Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Tankönyvek · · · · · · · · ·

A kiválasztott tankönyvek illeszkedjenek az adaptált helyi tantervhez tartalmukban és módszerükben egyaránt. Igazodjanak a helyi tanterv követelményeihez. Nyelvezetükben és tartalmukban az adott korosztály fejlettségi szintjének feleljenek meg. Külső megjelenésükben esztétikusak, tetszetősek, motiválóak legyenek. Elegendő számú feladatot tartalmazzanak. Elegendő ismeretanyagot tartalmazzanak az emelt szintű oktatás céljainak megvalósításához. Az adott tárgyaknál, a folyamatosság érdekében, lehetőleg ugyanazt a tankönyvcsaládot használjuk. A kiválasztott tankönyvek jó minőségűek, tartósak legyenek. Így lehetőség lenne a tankönyvek esetleges továbbadására tanév végén. Figyelembe véve tanulóink szociális körülményeit, a tankönyvek árára is tekintettel kell lenni.

Tanulmányi segédletek, eszközök ·

· · · · · · · · · ·

·

A könyvek, szótárak, lexikonok, stb. esetében követelmény, hogy: jó minőségűek, tartósak legyenek; nyelvezetükben és tartalmukban az adott korosztály fejlettségi szintjének feleljenek meg; az árukra is tekintettel kell lenni. Ismeretterjesztő művek, kézikönyvek esetében nyújtsanak korszerű ismereteket, sokrétű segítséget a használónak. Esztétikusak, könnyen kezelhetőek és a lehető legcélszerűbben alkalmazhatóak legyenek. Jól szemléltessék a kívánt történéseket, folyamatokat. Sokféle módon alkalmazhatóak legyenek, segítsék a szemléltetést többoldalúan. A tanulói kísérleti eszközök is egyszerűek, célszerűek, jól alkalmazhatók, könnyen kezelhetők legyenek, segítsék sokoldalúan az önálló ismeretszerzést. A fejlesztő eszközök segítsék elő a tanulást, a képességfejlesztést. Ne legyenek balesetveszélyesek. Tekintettel kell lenni, a felhasználhatóság mellett, az árukra is. Egyre inkább ki kell használni a korszerű oktatástechnikai eszközök által nyújtott lehetőségeket is (számítógépek, VIDEO, korszerű vetítők, CD-k). A pedagógus olyan taneszközök beszerzését kérheti a tanulóktól, amely nélkülözhetetlen a tantárgy tanítása, tanulása során és minden tanulónak minden tanórán használni kötelező. Az iskola a szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatja azokról a tankönyvekről, tanulói segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő évben szükség van, továbbá azokról, amelyek az iskolától kölcsönözhetők, valamint a fentiek beszerzését segítő támogatásokról.

70


Helyi tanterv

3.) Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Az emelt szintű nyelvet és matematikát tanuló gyerekeket 4. osztály végén válogatjuk ki a szaktárgyból elért tanulmányi eredményük alapján. A magasabb évfolyamba lépés feltétele a Helyi tantervekben található „továbbfejlesztés feltétele” követelmények teljesítése. A tantervek meghatározzák az értékeléshez szükséges továbbfejlesztés alapjait , valamint az elvárható maximumot is. Külföldi tanuló felvételénél az oktatási törvény 109. § és 110. §- át figyelembe véve cselekszünk.

4.) Az intézményi beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az intézmény minden tanévben a nevelőtestület által elfogadott ellenőrzési tervvel rendelkezik. Az intézmény vezetője, intézményegység-vezetői és igazgatóhelyettesei az illetékes munkaközösség-vezetővel óralátogatásokat végeznek. Ezek célja: · · · ·

a szakmai munka ellenőrzése az oktató- nevelő munka segítése a tantervi követelmények teljesítésének ellenőrzése a fegyelem ellenőrzése.

Foglalkozás és óralátogatási szempontok-általános iskola ⋅ a foglakozás, az óra célja és tartalma ⋅ motiváció ⋅ a foglalkozás, az óra felépítése és szervezése ⋅ a pedagógus személyisége, módszertani kultúrája, kapcsolata a gyermekekkel ⋅ nevelési tervi, tantervi feladatok megoldása ⋅ sajátos nevelési igényű tanulók segítése ⋅ tanulásirányítási algoritmusok ⋅ önálló tanulásra való felkészítés ⋅ a tanulók munkafegyelme és magatartása, kommunikációs kultúrájuk, önellenőrző képességük ⋅ értékelés folyamatossága, a szöveges értékelés aránya Foglalkozáslátogatási szempontok- óvoda ⋅ a foglakozás, célja és tartalma ⋅ motiváció ⋅ a foglalkozás felépítése és szervezése ⋅ a pedagógus személyisége, módszertani kultúrája, kapcsolata a gyermekekkel ⋅ sajátos nevelési igényű tanulók segítése ⋅ differenciált foglalkoztatás ⋅ játék, játékos tanulási helyzetek, szokások, szabályok szintje

71


Helyi tanterv

Foglalkozás és óralátogatási szempontok-alapfokú művészetoktatás Az óralátogatási szempontokon túl: ⋅ a konvenciók (játékfajták, módszerek) helyes alkalmazása ⋅ kommunikáció a gyerekekkel (verbális, nonverbális) ⋅ a szakszókincs használata, a szókincs fejlettsége ⋅ egyéni foglalkoztatás ⋅ az irányítás minősége a játékok során ⋅ mennyire tud a nevelő háttérben maradva irányítani, figyelni az egyéni teljesítményekre Új tanulók, vagy induló osztályok esetében meg kell figyelni, mennyire tudnak alkalmazkodni a tanulók a megváltozott körülményekhez, sikerült-e beilleszkedniük az iskolai közösségbe, milyen a tanulók magatartása, munkafegyelme. Tanulói füzetek, munkafüzetek, dolgozatok, egyéb produktumok ellenőrzése is fontos feladat. A pedagógusok ellenőrző munkáját a következő szempontok alapján vizsgáljuk: · milyen gyakoriságú a nevelők ellenőrzése · milyen az értékelés módja · rendszeresen javítanak, vagy javíttatnak · a tanulók mennyire fordítanak figyelmet az általuk készített munkák esztétikájára. Tanórán kívüli foglalkozások látogatása esetében tapasztalatokat kell gyűjteni arról, hogy mennyire segítik elő a tanulók differenciált képességfejlesztését, segítik-e a szabadidő hasznos eltöltését, az érdeklődési körök igényének kielégítését. A napközi otthoni szabadidős foglalkozások látogatásakor megfigyelési szempont: mennyiben segítik azoknak a nevelési feladatoknak a megvalósítását, amelyek az egyes műveltségi területek, tantárgyak oktatása során jelennek meg. Minden óra- és csoportlátogatást megbeszélés követ. Az esetleges hiányosságokról jegyzőkönyv készül. A pedagógus feladata a hiányosságok pótlása. Az intézményvezetés újabb ellenőrzés során meggyőződik arról, hogy a hiányosságok pótlása megtörtént-e. Az óra- és csoportlátogatások történhetnek előzetes bejelentés alapján, vagy bejelentés nélkül. A különféle felelősöknek a saját területükön ellenőrzési joguk van. Az ellenőrzések területei lehetnek: · írásos dokumentumok · gyermeki produktumok · óvodai, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások. Felkérésre szakmai tanácsadást végzett eddig a Megyei Pedagógiai Intézet szaktanácsadói testülete, segítségükre a továbbiakban is támaszkodni szeretnénk. Értékelés Az intézmény belső értékelésénél a következő mutatókat figyeljük és elemezzük évenként: · a gyerekek komfortélményének milyensége és forrásai · eredménytelenségi mutatók és okaik

72


· · · · ·

Helyi tanterv

az intézmény „érték-többletének” (emelt szintű idegen nyelv és informatika oktatás) realizálódása (versenyek eredménye, továbbtanulás) szülői elégedettsége az iskolában folyó oktató-nevelő munkával a szülők együttműködési készségének jellemzői (nyílt napok, szülői értekezletek, iskolai rendezvények látogatottsága, támogató akciók, kezdeményezések) a szervezeti struktúra célnak való megfelelése a pedagógusok és az alkalmazottak komfortélményének milyensége és forrásai.

Az intézmény külső értékelésénél a következő mutatókat figyeljük és elemezzük évenként: · · · · · · · ·

a nagycsoportos óvodások iskolakészültsége a nyolcadikos tanulók felvételi aránya a választott középfokú intézményekbe a tanulók félévi tanulmányi eredménye (helytállása) a középfokú intézményben gyermekek részvételi aránya és elért eredményei a különböző tanulmányi- és sportversenyeken, művészeti bemutatókon monitor vizsgálatok és egyéb országos felmérések eredményei szaktanácsadók és külső szakértők véleménye az intézményben folyó oktatónevelő munkáról a felsőfokú intézményekből nálunk gyakorló tanárjelöltek véleménye oktatóink munkájáról, tanulóink tudásáról és az iskolai légkörről az önkormányzat illetékes bizottságainak és az oktatási osztálynak elégedettsége az intézmény munkájával.

Ennek érdekében: Az Önkormányzat szakosztályai rendszeresen végeznek ellenőrzéseket: törvényességi, pénzügyi, beszámoltatás, stb. · Évente 1-2 alkalommal szaktanácsadókat kérünk fel egy-egy tárgy tanításában módszertani segítséget nyújtani a nevelőknek. Így elérhető, hogy 5 év alatt valamennyi szak tanítója segítséget, bővebb információt kapjon tárgyának tanításához. · Évente egyszer kérdőíves, interjús felmérést végzünk a nevelőtestület, szülők, tanulók körében. A felmérések célja behatóbban tájékozódni a véleményekről, a kialakult kép alapján a szükséges változtatásokat elvégezni. · Részt veszünk évről-évre a szegedi OKSZI Vizsgaközpont méréseiben, részben amiatt, hogy így összehasonlítható eredményvizsgálatokat végezhetünk, másrészt tapasztalatot gyűjthetünk a saját méréseink elvégzéséhez. · Rendszeresen beszámolunk az Intézményi Széknek a végzett munkáról, hasonlóan az iskolagyűlésen a tanulói, szülői fórumon a szülői közösségnek. · Nyílt napokat szervezünk a leendő 1. osztályos , és a már iskolánkba járó tanulók szülei számára, ahol betekintést nyerhetnek a tanórákon folyó nevelő- oktató munkába. · A minőségfejlesztésbe való bekapcsolódás révén rendszeressé, folyamattá válik az intézményben a tájékozódás, önértékelés, fejlesztés, önképzés . Az óvodás korú gyermekek mérése, értékelése ·

a.) Óvodai bemenet: ⋅ kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás a bölcsődével · szociális környezet, családi háttér · szociális fejlettség

73


Helyi tanterv

· beszoktatás tapasztalatai b.) Folyamat vizsgálat: · testi érettség, mozgásfejlettség · testi érettség, finommotorika · értelmi fejlettség · szociális fejlettség · nyelvi fejlettség. c.) Bemeneti vizsgálat: - Kiscsoport d.) Kimenet vizsgálata: · az iskolakezdéshez szükséges képességek mérése · kapcsolattartás az iskolával e.) Átmenet vizsgálata: Az óvoda mind a hat csoportjában van átmeneti vizsgálat: középső és nagy csoportokban. Az értékelést személyiség jellemzési lap, családlátogatási kérdőív, szociometria, képességvizsgáló kérdőlap segíti. Az iskolás korú gyermekek mérése és értékelése Az iskola tanulóit félévkor és tanév végén értékeli. Az óvodaiskolában az értékelés negyedévente történik. Az iskola tanulóit félévkor és tanév végén értékeli. 1. évfolyamon és második évfolyam első félévében a tanulók szöveges értékelést kapnak. A szöveges értékelés a mellékletben megtalálható formanyomtatványok segítségével történik. Évközben a tanulók havi teljesítményükre az adott hónap végén a minősítési kategóriáknak megfelelő értékelést kapnak, amely a szöveges értékelés rövidített jelzésével havonta az osztálynaplókba és a tájékoztató füzetbe bejegyzésre kerül. Az 1. évfolyamon és második évfolyam első félévében, akik nem teljesítik az adott tantárgyra előírt követelményeket, „ Felzárkóztatásra szorul” minősítést kapnak. 2. évfolyam évvégétől 8. évfolyam végéig az oktatási törvény 70. §-ának megfelelően a hagyományos értékelési kategóriák szerint ötfokú skálán kialakított osztályzattal jelöljük az elért eredményeket. Az értékelésben mindig domináns szempont, hogy két értékelés között mennyit fejlődött vagy hanyatlott a tanuló teljesítménye.

74


Helyi tanterv

Az értékelés formái félévkor és tanév végén* Tantárgy / Évfolyam

1. félév

2. évvége

Magyar irodalom

3. félév

4.

félév

évvége

évvége

félév

évvége

szövegesen

érdemjeggyel, osztályzattal



szövegesen




szövegesen




szövegesen




szövegesen




szövegesen




szövegesen




szövegesen




szövegesen




szövegesen




szövegesen Magyar nyelv Idegen nyelv szövegesen

Matematika

szövegesen

Informatika Környezetismeret

szövegesen

Ének-zene

szövegesen

Rajz, mozgóképés médiaismeret

szövegesen

Életvitel és gyakorlati ismeretek

szövegesen

Testnevelés és sport

szövegesen

75


Helyi tanterv

Az értékelés formái Tantárgy / Évfolyam Magyar irodalom Magyar nyelv Történelem és állampolgári ismeretek, etika Idegen nyelv Matematika Informatika

5.

6.

7.

8.

érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal





érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal

érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal

érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal

érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal


Fizika Biológia, egészségtan Kémia


Földrajz


Ének-zene Rajz, mozgóképés médiaismeret Hon- és népismeret Tánc és dráma Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport


érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal érdemjeggyel, osztályzattal


Az értékelés lehet: · · · ·

diagnosztikus (nem kap rá osztályzatot) formatív (nem kap rá osztályzatot) önértékelés (nem kap rá jegyet) minősítő típusú (jeggyel vagy szöveggel értékelendő).

A nem szakrendszerű oktatás 2011. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben megszűnik. Érdemjegy adható: · feleletre · órai munkára · füzetvezetésre · tesztekre · központi felmérések értékelésekor · témazárókra.

76


Helyi tanterv

Az írásbeli beszámoltatás korlátai, a tanulók tudásának értékelésben betöltött szerepe, súlya A számonkérési, értékelési formák (szóbeli, írásbeli) helyes arányát kell kialakítani. Figyelemmel kell lenni az adott tárgy sajátosságaira, a tanulók képességére. Tekintettel kell lenni a sajátos nevelési igényű esetleg részképesség problémákkal küzdő, vagy az írásbeliség valamelyik formájának értékelése alól való felmentéssel rendelkező tanulókra. Elvek:: Bejelentés nélküli témazáró dolgozatot nem lehet íratni. Egy napon nem íratható két tantárgynál több tárgyból témazáró dolgozat. A félévi és tanév végi minősítés nem alakítható ki csak írásbeli számonkérés alapján született érdemjegyekből azokból a tantárgyakból, amelyek alkalmasak a szóbeli kifejezőkészség fejlesztésére. · Más esetekben a témazárók érdemjegyei dominánsabbak az osztályozásnál. · A bizonyítottan részképesség-hiányos (dyslexiás), a magyar nyelv- és irodalom tárgy értékelése alól felmentett tanulót az írásbeli számonkérés minden formája alól fel kell menteni. · A diákok írásbeli dolgozatait, beszedett füzetét, beadott munkáját két héten belül értékelni, javítani kell. · Az értékelésre beadott tanulói munkákat (házi dolgozatokat, tanulói kutatómunkák anyagait) a tanulóknak vissza kell adni, illetve csak a tanuló engedélyével őrizheti meg azokat a pedagógus. A folyamatos, segítő célú értékelés megfigyelési szempontjai hallássérült tanulóknál: ♦ Szóbeli értés, közlés • A szájrólolvasási készség szintje − Bekapcsolódik-e a tanuló társalgási helyzetekbe? adott helyzethez kötötten szituációtól függetlenül • Kommunikációs szint − Hogyan fejezi ki gondolatait a tanuló? szavakkal szóértékű mondatokkal mondattöredékkel tőmondatokkal egyszerű bővített mondatokkal − Milyen kommunikációs segítő eszközöket vesz igénybe a szóbeli kifejezéshez? daktil jelek írás gesztusok, mimika természetes jelek rajz rámutatás − a tanuló beszédében hogyan tükröződnek gondolatai? beszéde konkrét dolgokat tükröz beszéde elvont dolgokat, összefüggéseket is tükröz • A beszédutánzás szintje a visszaadott szótagok száma · · ·

77


Helyi tanterv

a visszaadott szavak száma a mondatimitáció terjedelme • A beszéd érthetősége alaphang hangszín a beszédhangok tisztasága beszédritmus • A szókincs fejlődésének mértéke • A szókincs spontán alkalmazása • A beszédhallás hasznosítása • A tanult nyelvalakok alkalmazása segítséggel automatikusan ♦ Írásbeli értés, közlés Olvasás • A hangos olvasás folyamatossága betűző szótagoló folyamatos /szavanként, szókapcsolatokban, mondatokban/ • A hangos olvasás tempója • Szöveghűség betűtévesztés betű- szótagcsere betű, szótag, szó kihagyása betű, szótag, szó betoldása szó- mondathatárok betartása • Szövegértés Írás, íráshasználat • Az írástechnika szintje betűalakítás betűkapcsolás • Az írás formai jegyei betűarányok szóköz sorkihasználás az írásmunka tisztasága • Írástempó • Az íráshasználati szintek pontossága A tanulók szóbeli megnyilvánulásánál az alábbi megfigyelési szempontok vehetők figyelembe: · · · · ·

egy-két szavas kijelentés vagy folyamatos-e a beszéde. ténymegállapítást, felsorolást végez-e, vagy fogalmilag tisztáz, rendszerbe helyez leírása pontos vagy pontatlan. egy-egy mozzanatot ragad meg, vagy összefüggéseket keres. igényel-e tanári segítséget, vagy önállóan képes feladatmegoldásra.

78


· · · ·

Helyi tanterv

látásmódja differenciálatlan, vagy elemző. eljut-e az egyes elemektől a szintézisig. egy vagy többféle megközelítést alkalmaz. megnyilvánulása eredeti, kreatív vagy csak töredékes.

A százalékos teljesítmény érdemjegyre való átváltását a következőképpen javasoljuk: 100% - 91% jeles (5) 90% - 80 % jó (4) 79% - 51% közepes (3) 50% - 36% elégséges (2) 35% - 0% elégtelen (1) Minden hónapban minimum egy, maximum három osztályzat kerüljön a naplóba. A pedagógus szükség szerint adjon lehetőséget a javításra. Minősítési kategóriák: · · · ·

kiválóan teljesített jól teljesített megfelelően teljesített felzárkóztatásra szorul

(5) (4) (3) (2)

rövidítve: kt rövidítve: jt rövidítve: mt rövidítve: fz.

Osztályozás: (számjegyekben kifejezett értékelés) jeles(5) jó(4) közepes(3) elégséges(2) elégtelen(1)

a tantervi anyag optimum-szintű tudása apróbb hiányosságok a a tantervi anyag ismeretében csak kérdések alapján képes számot adni tudásáról a követelményekben megjelölt minimumszint nem teljesíti a minimumszintet sem.

A szülőket rendszeresen tájékoztatjuk gyermekük előmeneteléről az ellenőrzők, vagy tájékoztató füzetek útján. Az ellenőrzőbe bekerült jegyek a naplóban is meg kell hogy jelenjenek. Az feleletekre adott érdemjegyek kék, a témazárók érdemjegye piros színnel kerül a naplóba. Más szín nem használható jegyek beírásakor. A félévet zöld, az évet piros színű jeggyel(szöveggel) zárjuk a naplóban. A módszertani szabadság jegyében a pedagógusok egyéb szimbólumokat is alkalmazhatnak motiváló szándékkal. Pozitív motiválásra alkalmazható a piros csillag, ill. piros pont, melyek nem jegyértékűek. Az alapfokú művészetoktatásban folyó nevelő- oktató munka értékelése Az alapfokú művészetoktatásban is ugyanazokat a kategóriákat használjuk, mint az általános iskolában, ugyanazokkal az elvekkel. Az alapfokú művészetoktatásban a szorgalmat értékeljük, a magatartást nem. Az alapfokú művészetoktatási intézményben is az értékelés alapja a tantárgyi követelmény. A művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett.

79


Helyi tanterv

A tanulók megnyilvánulásánál az alábbi megfigyelési szempontok vehetők figyelembe: · · · · · · ·

a fejlődés mértéke (önmagához képest) önismeret, önértékelés realitása szorgalom, kitartás mennyit tesz a közösségért aktivitás, kezdeményezőkészség mennyire tudja elfogadni a csoport véleményét pontosság, megbízhatóság.

Növendékeink tudását, teljesítményét év közben rendszeresen (havonként) értékeljük, ez a naplóba és a tájékoztató füzetbe is bekerül. Félévkor és év végén a meghatározott beszámolók teljesítése után osztályzattal illetve szöveges értékeléssel minősítjük. Az értékelés a választható tantárgya és az előképző esetében szövegesen történik. A többi évfolyamon jeggyel történik az értékelés. Bábjáték és színjáték tanszakon nyilvános bemutatkozás keretében adnak számot a növendékek tudásukról, a képző- és iparművészeti ágon a tanulók munkáiból kiállítást szervezünk. A beszámolókon a szöveges minősítést ill. érdemjegyet a főtárgy tanárának javaslata alapján a bizottság állapítja meg. A bizottság elnöke a tanszakvezető.

5.) A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei és minősítésének formái a.) A tanulók magatartásának értékelése Értékelési szempontok Felelősségérzet · Szívesen segít másokon. · Ügyel az iskola rendjére. · Társainak példát mutat. Önállóság · Kezdeményező, tevékeny, vállalkozó. · Mennyire képes a mindennapi élethelyzetekben problémáinak önálló megoldására. · Jogos panasz, sérelem, véleménynyilvánítás, szándéknyilvánítás, meghívás, tudakozódás megfelelő hangnem megválasztásával, az illemszabályok betartásával. Társaihoz való viszonya · Pozitívan befolyásolja a közösséget. · Konfliktuskezelő készség. · Udvariasság. Viselkedés ·

A tanult illemszabályok betartása különböző élethelyzetekben.

A tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél használt osztályzatok:

80


· · · ·

Helyi tanterv

példás (5) jó (4) változó (3) rossz (2).

b.) A tanulók szorgalmának értékelése Értékelési szempontok Kötelességtudat · Tanulmányi munkához való megfelelő viszonyulás. · Az önművelés fejlettsége. Cselekvőkészség · A tanítási órán való aktív részvétel. · Az önmegvalósítás és önkifejezés mértéke. · Önérdek - iskolaérdek (iskolájának képviselése versenyeken, rendezvényeken). Munkafegyelem · Rendszeres, alapos munka. · A viselkedés szabályainak betartása. Pontosság ·

Igényesség az iskolai és iskolán kívüli munkában.

A tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél használt osztályzatok: · · · ·

példás (5) jó (4) változó (3) hanyag (2).

6.) A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A testkultúra az egyetemes kultúra része, az egészség érték. A testi nevelés és a gondolkodó és cselekvő személyiség fejlesztéséhez nélkülözhetetlen. A testnevelés elő kell, hogy segítse a sokoldalú mozgáskultúrával és teljesítményorientált nemzedék felnövekvését. Meg kell mutatni, és meg kell tanítani a sport és a testedzés örömeit úgy, hogy mindennapos szükségletté váljon valamennyi gyermekben a mozgás iránti igény. Az egészséges életmód és a rendszeres fizikai aktivitás igényének megalapozása a testgyakorlati ágak iránti érdeklődés és versengési kedv felkeltése érdekében. A testi nevelést úgy kell végezzük, hogy a gyermek testileg, szellemileg egészséges, fegyelmezett, harmonikusan fejlett, kifinomult ízlésű felnőtté váljon, elégítse ki mozgásszükségletét, fejlessze mozgásos cselekvési biztonságukat, alapvető mozgás- és feladatmegoldó képességeiket. Ugyanakkor arra is szükség van, hogy szembesítsük a gyermekeket eredményeikkel, meg-

81


Helyi tanterv

mutassuk számukra, miben fejlődtek jobban, és miben kevésbé. A mérések eredményei a további feladatok maghatározásában is döntő. Az oktatási törvény minden testnevelő számára kötelezően elő írja évente két alkalommal ( tavasszal és ősszel) a tanulók fizikai állapotának felmérését. A mérés az alábbi területeken történik: · a tanuló magasságának és testsúlyának mérése · az aerob állóképesség mérése : Cooper- teszt · az erő , és erő -állóképesség mérése ▫ helyből távolugrás (a láb dinamikus erejének mérése) ▫ hanyattfekvésből felülés (a hasizmok erő -állóképességének mérésére) ▫ hasonfekvésből törzsemelés (a hátizmok erő -állóképességének mérésére) ▫ fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás (a vállövi és a karizmok dinamikus erő -állóképességének mérésére) ▫ tömött labdadobás (vetés) hátra, két kézzel, a fej fölött (a váll- és a törzsizmok dinamikus erejének mérésére) ▫ lökés előre, az ügyesebb kézzel, tömött labdával (a kar-, a törzs-, a lábizmok együttes dinamikus erejének a mérésére). A feldolgozáshoz a HUNGAROFIT tesztet használjuk. A mérések elvégzése után, rögzítjük az eredményeket, akkor a program kiszámolja a testtömeg indexet és mellérendeli az értékelést. Minden próbának az eredményéhez hozzárendeli a pontszámot, összesít és a megadott eredmény alapján minősíti is az általános fizikai teherbíró képességet. E műveletek után elkészíti az egyéni mérési lapot a megfelelő adatok, értékek megjelenítésével. A megadott paraméterek alapján tud összesítést készíteni minden elvégzett méréshez különkülön és együttesen, több év távlatában pedig megjeleníti a fejlődést, megadott paraméterek (pl. egyén, osztály, évfolyam, nem, valamilyen próba) alapján. Így az értékelések, a fejlődés vizsgálata alapján arra is következtethetünk, hogy az év folyamán testnevelő tanári munkánkban milyen hatékonysággal terheltük a gyerekeket, milyen változást tudtunk elérni velük közösen a fizikai állapotukban.

Minősítési kategóriák: Ponthatárok 0-20 21-40 41-60 61-80 81-100 101-120 121-140

igen gyenge gyenge kifogásolható közepes jó kiváló extra

7.) Az otthoni (iskolaotthon, napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A házi feladat adásának céljai: ·

a tanuló tudja újra feldolgozni, elmélyíteni, rögzíteni az órán tanultakat

82


Helyi tanterv

·

a tanulónak lehetősége legyen készségszintig gyakorolni a tanult algoritmusokat

·

a tanuló tanuljon meg önálló kutató- alkotómunkát végezni valamilyen témában.

Elvek: · · · · · ·

· ·

· · · · · · ·

A házi feladatot gondosan kell kijelölni, éreztetni kell, hogy a pedagógus jelentőséget tulajdonít neki. A házi feladatnak sikeresen megoldhatónak kell lennie. A házi feladat kapcsolódjon az órai munkához. A házi feladat a tanórai ismeretek begyakorlására, a következő órai anyag előkészítésére szolgáljon. Ne legyen mély szakadék a tanórai munka és a házi feladat között. A feladatok nehézsége feleljen meg a tanulók képességének, ennek érdekében alkalmazzuk a differenciált házi feladatot. Házi feladatot rendszeresen adjunk, de ne túl sokat. A házi feladat mennyiségének meghatározásánál mindenkor figyelembe kell venni, hogy a tanulónak naponta 5-6 órája van, és minden órán tűznek ki a számára kötelezően megoldandó feladatot. A szülőket tájékoztassuk, mit várunk el tőlük: segítsenek, feltételt teremtsék meg a tanuláshoz, ellenőrizzenek. A házi feladatot a nevelőnek rendszeresen ellenőrizni kell. Világosan közölni kell a tanulókkal az elkészítés szabályait s a mulasztás konzekvenciát. A házi feladat elvégzésének hanyagságból történő elmulasztását pedagógiai eszközökkel és módszerekkel kell büntetni (pl. pótfeladat adása). Az önálló kutatómunkát, a kötelező tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzését – a befektetett munka arányában – jutalmazni kell. Tanítási szünet idejére legfeljebb annyi kötelező házi feladat adható, amennyi egyik óráról a másikra szokásos. A nagyobb elmélyülést, több időt igénylő feladatok kitűzésekor (könyvtári vagy internetes kutatómunka, modellkészítés) az elkészítés határidejét gondosan kell megállapítani.

8.) A napközi otthonban, iskolaotthonban folyó nevelő- oktató munka feladatai Célok és feladatok A napközis foglalkozások célja, hogy a műveltségi területek oktatását tanórán kívüli tevékenységeivel alátámassza, segítse. Olyan tanuláshoz, fejlődéshez szükséges környezetet biztosítson, amelynek révén a tanulók új ismeretek iránt befogadó készek, önálló ismeretszerzésre képesek. További célja, hogy a természeti és emberi környezet iránt érdeklődő, szociálisan érzékeny, sikereket, kudarcokat elviselő, ismereteket befogadó, nyitott gyermekeket neveljen. Cél az is, hogy szolgálja a tanuló szabadidejének tartalmas eltöltését. Szociális feladatokat ellátó céljai közül kiemelnénk az étkeztetést, a helyes tisztálkodási szokások kialakítását, a tanulók felügyeletét. Tanulás Az önálló tanuláshoz szükséges tanulási technikák (tanulási sorrend, órarend szerinti felkészülés, tanszerek, taneszközök célszerű elhelyezése, megfelelő testtartás, világítás stb.) és tanu-

83


Helyi tanterv

lási módszerek (a megtanulandó anyag felidézése, a tartalom megtanulásának célravezető és gazdaságos módja, értő olvasás gyakorlása, ismeretlen szavak lényeg aláhúzása) megismertetése, megtanítása, gyakoroltatása. Egyéni képességeknek megfelelő segítségnyújtás a tanulásban, felzárkóztatás, tehetséggondozás A tanult ismeretek önálló alkalmazására önművelődésre nevelés A tanulási motiváció, tanulási technikák és módszerek állandó fejlesztése A művelődési igény kialakítása és fejlesztése: könyvtárlátogatás, szakkörök, művelődési intézmények látogatása stb. Gyűjtőmunka, beszámoló, kiselőadásokkal való felkészülés, könyvajánlás. Szabadidős foglakozások Alapvető közösségi szabályok megismertetése, kulturált, illemtudó magatartású tanulók nevelése. A fegyelmezettség, a közösségi magatartás fejlesztése. Anyanyelv és irodalom Az értelmes, kifejező beszéd, az olvasás és írás igényes használatának, az ehhez szükséges képességeknek a kialakítása. Az irodalom (olvasás) megszerettetése, az olvasási kedv felébresztése és megerősítése. Fontos, hogy a tanuláshoz a hallássérült gyermekek is segítséget kapjanak. A délutáni tanulás során is törekszünk a rendezett, olvasható íráskép, megfelelő tempójú írásmód továbbfejlesztésére, az önellenőrzés, hibajavítás fokozatos kialakítására. A szabadidős foglalkozásokon is célunk, hogy a tanulók önművelési technikákat sajátítsanak el; - könyv- és könyvtárhasználat, - szelektív rádiózás és televíziózás - közművelődési intézmények kulturális ajánlatainak igénybe vétele - (bábszínház, színház, mozi látogatása). A kötetlen foglalkozásokon is törekszünk a mindennapi beszédben a helyes, köznyelvi kiejtésre, arra, hogy gondolataikat tudják bármilyen formában közvetíteni, tudjanak kommunikálni. Megismertetjük és gyakoroltatjuk az illemszabályokat, melynek célja a jó modor kialakítása és alkalmazása különböző élethelyzetekben. Ide tartozik a kapcsolattartás elemi udvariassági formáinak ismerete és alkalmazása is. Matematika Az osztályok tananyagainak megfelelően a biztos számfogalom kialakításának segítése, az alapműveletek készségszintű használata, gyakoroltatása. Versenyekre való felkészülés segítése. Társadalomismeret Alsó tagozat végére az alapvető közösségi szabályok ismerete, közösségi feladatok vállalása, megbízások teljesítése. (műsorok, ünnepségek tartása, ügyeletek kialakítása, alsóbb évfolyamok patronálása…). Természetismeret Feladatunk a természet megszerettetése, a természeti kincseink megóvása iránti felelősség kialakítása. Közvetlen környezetünket védjük, gondozzuk (iskola, park, játszótér). Iskolánkhoz közeli kirándulóhelyek ismerete, felkeresése. Séták a Nagyerdőre, Botanikus

84


Helyi tanterv

kertbe, Egyetemekhez.

Művészetek Szabadfoglalkozásokon lehetőségünk van a művészetek részterületeinek alkalmazására. Megismertetjük a gyerekeket népi gyermekjátékokkal, dalokkal, mondókákkal. A csoportok részt vesznek a népszokásokat megismertető játékokban (betlehemezés, regölés, farsang...). Személyes élményeiket különböző technikák alkalmazásával ábrázolják, melyekből gyakran rendezünk kiállítást. Bábokat készítenek, melyekkel meséket elevenítenek meg. A legügyesebbek műsort adnak a Nyugdíjasházban, Gyermekotthonban. Informatika A napközis csoportok rendszeresen járnak az iskolai könyvtárba kölcsönözni, vagy szabadidőben gyűjtőmunkát végezni. Technika és életvitel Kezdő szinten alapvető feladat a kézügyesség kiművelése. Tárgykészítő tevékenységeket végzünk, melyeket kiállítunk, vagy versenyeket szervezünk: pl. Origami. A közlekedésben való önálló részvételre, a közlekedés szabályainak alkalmazására is van lehetőségünk séták, kirándulások alkalmával. Az egészséges életmód elemi szabályainak ismerete (táplálkozás, öltözködés, napirend) alapvető higiénés szokások (testtartás, tisztálkodás) alkalmazása beépül mindennapjainkba. Testnevelés és sport Naponta 45 percet lehetőleg a szabadban mozgással, sporttal töltsenek a gyerekek. A tanulók minél több mozgásos tevékenységet végezzenek a szabadban, ismerjék a szabadtéri játékokat. Szívesen menjenek iskolai és iskolán kívüli versenyekre. Fejlesztési követelmények Legyen képes a gyermek szűkebb és tágabb környezetünk hagyományainak feltárására, ápolására. Törekedjen harmonikus kapcsolat kialakítására a természeti és társadalmi környezetével. Érdeklődjön az európai kultúra, életmód, szokások, hagyományok iránt. Legyen képes felismerni az egyetemes kultúra legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Legyen képes felismerni és megőrizni a környezet természeti, és ember alkotta értékeit. Kapcsolódjon be közvetlen környezetünk értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Alakuljon ki az önművelési képessége. Ismerje meg és alkalmazza a társadalmi érintkezés szabályait. Ismerje, s alkalmazza az önálló tanulási szokásokat. Tudja kiválasztani a tanuló a számára legeredményesebb tanulási módszereket, technikákat. Legyen igénye a tanulóknak olvasásra, önművelődésre. Érdeklődjön nevelője által kiválasztott, a tantárgyakhoz kapcsolódó témakörök iránt megfelelő motiváció után. Legyen képes a csoportja, illetve az iskola érdekében feladatot vállalni. Sajátítsa el, és váljék szokásává a kulturált magatartás és beszéd.

85


Helyi tanterv

Törekedjen arra, hogy iskolai szakkörökön, foglalkozásokon részt vegyen. Legyen képes szűkebb és tágabb környezetét rendben tartani, azt megóvni. Legyen igénye az egészséges életmódra. Kapcsolódjon be a kézműves technikák tevékenységébe, ismerje és szeresse az általa kiválasztott munkatevékenységet. Kapcsolódjon be képességeinek megfelelően az iskola tanulmányi és egyéb versenyeibe. Csoportjátékban tanuljanak meg nyerni és veszíteni. Végezzen közhasznú, közösségi munkát. Belépő tevékenységformák Szerepelnek mindazok a tevékenységek, amelyek a tantárgyak tanulása során felmerülnek. Különös tekintettel: önálló tanulás lényegkiemelés, problémamegoldás többféle megoldás keresése könyvtárhasználat önálló kiselőadás készítése rajzkészítés , díszítés, környezetalakítás anyagok formálása, különböző tárgyak alkotása szituációs játékok kreativitást, mozgást, logikát igénylő játékok, utánzó játékok használata önkiszolgálás szokásrendszerek kiépítése csoporton belül ügyeleti feladatok ellátására való felkészítés közösségi megbízatások ellátására való felkészülés környezetszépítés, a tanuló iskolai közvetlen környezetének rendben tartása magatartási és illemszabályok elsajátítása, gyakoroltatása a közlekedésben való részvétel gyakoroltatása.

86


Időszak Ősz

Tevékenység Tanulás

Kulturális

Helyi tanterv

Tartalom Tanszerek célszerű elhelyezése. Eszközhasználat a felkészülés sorrendjében. Tanulás rendjének megbeszélése – naponta gyakorlás. Beszédfejlesztés: beszámoló, szöveg-mese alkotás képről. Helyes tanulási sorrend tudatosítása: könnyű, nehéz. A verstanulás módszere: megjelenítés rajzzal, utánzó mozgással. Tanulási idő megtervezése (1.osztályban közösen) Olvasáskorrekció: szóképek, hosszabb szavak olvasása, látószögnövelő gyakorlatok. Számsoralkotás (növekvő, csökkenő adott számkörben). Tájékozódás: megfigyelési szempont alapján olvasás, írás, helyesírás, figyelem, logikus gondolkodás szintjéről. Lényegkiemelés, szövegértés. Könyves környezet megteremtése: könyvespolcok kialakítása. Mesék, versek, történetek az őszről: gyűjtőmunka, könyvajánlás, előadás. Élmények közös feldolgozása – házi színház, bábszínház. Ősz a természetben: az állatvilág megfigyelése, képek gyűjtése, cikkek, leírások a faliújságra, beszámolók, tablókészítés, őszi virágkalendárium. Könyvtárlátogatás, olvasmányélmények. Illemkódex: csoporttörvény szerkesztése, betartatása. Nemzeti ünnepek: október 6., október 23. Őszi népszokások: szeptember 8.: kisasszony napja (az ősz első igazi napja), időjárás megfigyelése – népi jóslások, szeptember 29: pásztorünnep, vásározás, október 2.: Petra – lombhullás első napja, október 10.: őszi búza vetése, őszi gyümölcsök, szüretelés., november 1.: halottak napja. Jeles napok.

87


Sport-játék

Technikai

Tél

Tanulás

Helyi tanterv

Tantermi és szabadtéri játékra egyaránt tervezzük. Szituációs játékok. Drámajátékok meséhez: didaktikus játékok, rejtvények. Úszásoktatásban részt veszünk. Tömegsport, DSE fogalakozások beindítása: labdarúgás, asztalitenisz. Szerjátékok: ugrókötél, karika, labdajátékok. Énekes népi játékok köralakítással, versengéssel: ügyességi feladatok. Kirándulás: naponta a szabadba, játszótér, lakótelep, esetenként – mozi, színház, Nagyerdő látogatása. Origami papírhajtogatás. A mesék kellékei: tárgykészítés. Kollázs készítése: textilkép, papírkép, vegyes technika. Bábkészítés: zacskóbáb, ujjbáb, bábszínház. Terméskompozíciók készítése. Levelek rajza – különféle technikák – levélnyomat, sólisztgyurmázás. Textilmunkák: szövés-pókszövés (falikép, bábkészítés), varrás (filcmunkák, ajándékkészítés). Makettkészítés: terepasztal – közlekedési ismeret oktatása. Időfelhasználás ellenőrzése. Betűfelismerés, betűalakítás gyakorlása. Mondatalkotás ismert szóképekkel, az olvasás szavaival – szövegértés megfigyelése. Gyermeklexikon használata: szókép, címszó keresése. Szógyűjtés: szavak rendezése megadott szempontok alapján. Házi feladatok mennyiségi és minőségi ellenőrzése. Folyamatos helyírás gyakorlása. Mesefüzet vezetése: cím, író, szereplők, helyszín, szövegre utaló kérdések, szavak, mondatok, vázlat, rajz. Szótár, lexikon, térkép használata. Szóbeli felelés technikája, pontos szóhasználat.

88


Kulturális

Sport-játék

Technikai

Helyi tanterv

Mesék, versek, történetek a télről – minden napra egy mese. Könyvajánlások a téli szünetre. Téli jeles napok: december 6.: Mikulás; december 13.: Luca napja; december 24.: szenteste; december 25-26.: karácsony; január 1.: újév; január 6.: vízkereszt. Téli népszokások: Mikulásjárás, Lucázás, Betlehemezés, karácsony, újévköszöntés – farsangolás, balázsjárás. Élmények közös feldolgozása: szerepjáték, bábozás, drámajáték, élményrajz. Tél a természetben: gyűjtőmunka. Könyvéleményekről beszámoló. Találós kérdések, viccek gyűjtése. Teremfoci, ping-pong, tenisz, kosárlabda. Téli sportok: szánkózás, hócsata, korcsolyázás. Tantermi ügyességi játékok: sorversenyek, váltóversenyek. Farsangi vetélkedő, ügyességi játékok. Úszás folyamatos tanulása évfolyamonként. Ajándékok szép ruhában: csomagolás. Papírmunkák: ajándékdoboz. Téli táj: fotókarton, tempera, kompozíció, papírkivágások. Üdvözlőlapok karácsonyra. Origami: Mikulás, hóember, csizma, fenyő, karácsonyi díszek. Só-liszt gyurma: még december elején karácsonyi díszek. Makettkészítés: mérés gyakorlása. Fonás, szövés, makramé, varrás – barkács órai munkák folytatása, kiegészítése. Farsangi álarc, szemüveg, teremdíszek készítése.

89


Tavasz

Tanulás

Kulturális

Sport-játék Technikai

Helyi tanterv

Szóbeli tanulás módja, keresd az ismeretlent (kézikönyv használata). Helyesírási szótár használata (ellenőrzés, szógyűjtés). Az önállóan tanulók tanulási módszereinek ellenőrzése. Egyéni szünet alkalmazása tanulás közben. Olvasási korrekció: hangsúly, írásjelek érzékeltetése, szöveghűség, szövegértés. Az önellenőrzés módjai: újraszámolás, felidézés, kérdésekre válaszadás, önálló alkalmazás. Vázlatkészítés gyakorlása. Helyesírási korrekció: hosszú, rövid magán- és mássalhangzók. Figyelemfejlesztés: terjedelem, tartósság. Didaktikus játékok alkalmazása folyamatosan tantárgyanként (Oktatójátékok kisiskolásoknak c. könyv). Mesék, versek, történetek a tavaszról – könyvajánlások, beszámoló, gyűjtőmunka. Élmények közös feldolgozása, bábozás, szerepjáték, drámajáték. Tavasz a természetben: az állatvilág, növényvilág tavasszal. Tavaszi időjárás megfigyelése. Tavaszi népszokások, jeles napok: március 8.: Nőnap; március 12.: Gerelyjárás; március 15.: Nemzeti ünnep; április: virágvarásnap, barkaszentelés, húsvét, majális. Könyvajánlás: Magyar ünnepek. Könyvajánlás: Esztergályos Jenő: 1000 játék Origami: hóvirág, tulipán, kokárda, huszár stb. Bábkészítés folytatása tanult technikákkal, egyéni ötletek figyelembe vétele. Öltöztető baba készítése (tavaszi ruhatár). Makettek, díszletek készítése. Húsvéti komatál készítése papírmunka, kosár. Tojásfestés – kartonra motívumok karcolása. Májusfa állítás. Ajándékkészítés Anyák napjára, játékkészítés gyermeknapra.

Az iskolaotthonos tanulási formában a tanulóknak délelőtt és délután egyaránt lehetnek tanítási órái, amelyek az óratervi háló szerint szerveződnek. A tanítási órákat szabadfoglalkozások váltják, amelyek témái a napközis foglalkozásokkal megegyeznek.

90


Helyi tanterv

91


Helyi tanterv

Intézményünk küldetése ........................................................................................................... 2 Az intézmény adatai .................................................................................................................. 3 INTÉZMÉNYTÖRTÉNET, HELYZETELEMZÉS ............................................................. 6 1. 1978-tól napjainkig…............................................................................................................ 6 2. Helyzetelemzés ..................................................................................................................... 11 Az intézmény dolgozói...................................................................................................... 14 3. Az oktatási kínálatról.......................................................................................................... 17 a.) Óvoda .................................................................................................................................. 17 Időpont ..................................................................................................................................... 18 A foglalkozás megnevezése .................................................................................................. 18 b.) Általános Iskola.................................................................................................................. 20 c.) Alapfokú művészetoktatás ................................................................................................... 21 NEVELÉSI TERV................................................................................................................... 24 1. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka alapelvei................................................... 24 2. Nevelési célok, feladatok, eszközök.................................................................................... 25 a.) Az intézményben folyó nevelő-oktató munka általános céljai ....................................... 25 Óvoda........................................................................................................................................ 25 Általános iskola........................................................................................................................ 25 Alapfokú művészetoktatás...................................................................................................... 26 b.) Az intézmény nevelési-oktatási céljai............................................................................... 26 c.) Feladatok a nevelési célok elérésére ................................................................................. 27 d.) Sikerkritériumok ............................................................................................................... 28 e.) A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai ...................................................................... 29 3. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok................................................................. 31 Szociális személyiségjegyek fejlesztése az óvodában............................................................ 31 Személyiségfejlesztés az iskolában........................................................................................ 32 Személyiségfejlesztés az alapfokú művészetoktatási intézményben ................................... 36 4.) Közösségfejlesztéssel kapcsolatos teendők....................................................................... 37 Társas nevelés feladatai az óvodában.................................................................................... 37 Nevelési területek az iskolában, az alapfokú művészetoktatási intézményegységben ...... 37 A közösségi nevelés fontos területe a DÖK működtetése. ..................................................... 39 5.) Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység .......... 39 6.) A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ........................................... 40 7.) Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok................................................... 41 Megelőző tevékenységek: ..................................................................................................... 41 Kapcsolattartás a családdal: .............................................................................................. 43 8.) Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása........................................................ 43 9.) Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek .................................................. 46 10.) Egészségnevelési feladatok .............................................................................................. 47 11.) Környezeti nevelési feladatok ......................................................................................... 48 12.) A szülő, gyermek, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei ................................................................................................................................ 49 13.) A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő- oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke ......................................................................................... 52 HELYI TANTERV ................................................................................................................. 53 1.) Az intézmény egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások .............................................................................................................. 53 a.) Óvodai nevelési program ............................................................................................ 53 Játék.......................................................................................................................................... 54

92


Helyi tanterv

Munkajellegű tevékenységek.................................................................................................. 56 Tanulás ..................................................................................................................................... 56 Óraterv ..................................................................................................................................... 66 c.) Alapfokú művészetoktatás.......................................................................................... 68 2.) Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ........................................................................................................................................... 70 Tanulmányi segédletek, eszközök .......................................................................................... 70 3.) Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ............................................................ 71 4.) Az intézményi beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ....................................................................................................................................... 71 Az óvodás korú gyermekek mérése, értékelése .................................................................... 73 Az iskola tanulóit félévkor és tanév végén értékeli. Az óvodaiskolában az értékelés negyedévente történik. .............................................................................................................. 74 Az iskola tanulóit félévkor és tanév végén értékeli............................................................... 74 Az értékelés formái.................................................................................................................. 76 Az alapfokú művészetoktatásban folyó nevelő- oktató munka értékelése ......................... 79 5.) A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei és minősítésének formái .............................................................................................................. 80 a.) A tanulók magatartásának értékelése .............................................................................. 80 b.) A tanulók szorgalmának értékelése ................................................................................. 81 6.) A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek .................................... 81 7.) Az otthoni (iskolaotthon, napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ......................................................... 82 8.) A napközi otthonban, iskolaotthonban folyó nevelő- oktató munka feladatai............. 83 Tanulás .................................................................................................................................. 83 Belépő tevékenységformák ............................................................................................... 86 9.) A Pedagógiai program érvényességi ideje, értékelése, felülvizsgálata, módosítása, nyilvánosságra hozatalának módja, elhelyezése.................Hiba! A könyvjelző nem létezik.

93

Pedagógiai program MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYBESZERKESZTVE. Nevelési terv. Helyi tanterv 1-4. évfolyam. Helyi tanterv 5-8. évfolyam. Óvodai nevelési program

Recommend Documents