Mesevár Óvoda és Bölcsőde Nagyvázsony, Petőfi S. u. 13-15.
PEDAGÓGIAI PROGRAM
Készült: Nagyvázsony, 1998. szeptember Módosítva: Nagyvázsony, 2004. május Nagyvázsony, 2010. december Nagyvázsony 2013. július
1
„Hozzon a gyermeknek mindenki, amit tud: játékot, zenét, örömet. De, hogy mit fogad el; azt bízzuk rá. Csak az a lelki táplálék válik javára, amit maga is megkíván.” (Kodály Zoltán)
Ajánljuk a programot azoknak, akik azonosulni tudnak azzal, hogy a kisgyermekkor fejlesztésének közege, nyelve, eszközrendszere a játék és a mese, akik elfogadják, hogy az egyéni képességfejlesztés és az olyan feltételek teremtése fontos, amelyben a gyermek életkorának és képességeinek megfelelően fejlődhet, akik a gyermek által teremtett közeget (játéktér) rendezett világként szemlélik, pedagógusként pedig szakmai és tárgyi tudásukat különféle helyzethez tudják alkalmazni.
2
ADATLAP Az óvoda neve:
Mesevár Óvoda és Bölcsőde
Címe:
8291 Nagyvázsony Petőfi S. u. 13.15.
A program neve:
Pedagógiai Program
Az óvoda felügyeleti szerve:
Nagyvázsony Község Önkormányzata
Jogállása:
Önálló
Gazdálkodása:
Önállóan működő költségvetési szerv
Szakágazati jele:
851020
Szakfeladatai:
881011 Óvodai nevelés, ellátás
A program érvényességi ideje:
6 év
Tartalomjegyzék 1. AZ ÓVODA GYERMEKKÉPE, ARCULATA, SZERKEZETE.....................6 1.1. Gyermekképünk..................................................................................................6 1.2. Óvodakép............................................................................................................8 1.3. Az óvoda szerkezetének bemutatása, személyi feltételek..................................10
2. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA, FELADATAI...........................................11 2.1. Az óvodai nevelés célja.....................................................................................11
3
2.2. Az óvodai nevelés feladatai a személyiségfejlesztés területén..........................15 2.2.1. Az egészséges életmód alakítása, egészségnevelés................................................15 2.2.1.1. Környezet-egészségügy......................................................................................18 2.2.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés.......................................................22 2.2.3. Anyanyelvi-, az értelmi fejlődés, és nevelés megvalósítása...................................23
2.3. Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének elvei......................................25 2.4. A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések....................................31
3. AZ ÓVODAI NEVELÉSÜNK RENDSZERE, ELEMEI, MODELLJE........32 3.1. Az óvodai nevelés rendszere.............................................................................32 3.2. A rendszer elemei..............................................................................................34 3.2.1. Az anyanyelvi nevelés és kommunikáció kiemelt feladata és szerves része óvodai nevelésünknek...................................................................................................................34 3.2.2. A nevelés alapvető keretei: gondozás, egészséges életvitelre nevelés, erkölcsi, közösségi nevelés, szocializáció.......................................................................................34 3.2.3. Az óvodai élet tevékenységformái..........................................................................36 3.2.4. A fejlesztés tartalmi eszközei..................................................................................39 3.2.5. Kapcsolatok külső nevelési színterekkel:...............................................................41
4. KIEMELT NEVELÉSI ELVEINK.................................................................42 5. A NEVELÉS KERETEI..................................................................................43 5.1. Gondozás, egészséges életvitelre nevelés..........................................................43 5.2. Erkölcsi, közösségi nevelés, szocializáció........................................................47
6. A GYERMEKEK TEVÉKENYSÉGI FORMÁI............................................50 6.1. Játék..................................................................................................................50 6.2. Munka...............................................................................................................54
7. A FEJLESZTÉS TARTALMI ESZKÖZEI....................................................57 7.1. Anyanyelvi nevelés...........................................................................................57 7.1.1. Logopédia...............................................................................................................62
7.2. Verselés, mesélés..............................................................................................63 7.3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc.............................................................66 7.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka...............................................................69 7.5. A külső világ tevékeny megismerése................................................................72 7.5.1. Környezetvédelmi nevelés......................................................................................75
7.5.2. Matematikai tapasztalatok szerzése................................................................76 7.6. Egészségfejlesztő testmozgás............................................................................79
8. A GYERMEKVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK...........................................................................................82 4
9. BALESET MEGELŐZÉS...............................................................................85 10. A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELTÉTEL - RENDSZERE.......................91 10.1. Apedagógiai program személyi feltételei........................................................91 10.2. Továbbképzés, önképzés.................................................................................92 10. 3. Tárgyi feltételek.............................................................................................92
11. AZ ÓVODA SZAKMAI DOKUMENTUMAI............................................93 11.1. Észrevételek, vélemények, elemzés.................................................................94
12. MELLÉKLETEK..........................................................................................95 12.1. A német nemzetiségi nevelés programja.........................................................95 12.2. Pedagógiai Program eszköz és tárgyi feltételeinek, felújítási munkálatainak igénye az elkövetkezendő öt évben........................................................................120 12.3. Fejlesztő pedagógiai......................................................................................122 12.4. Hagyományőrzés..........................................................................................125 12.6. A somadrin oldat hatása a gyermeki szervezetre...........................................143 12.7. A bölcsőde szakmai programja......................................................................144
5
1. Az óvoda gyermekképe, arculata, szerkezete „Én tiszta vagyok, mint az ég, Én tiszta vagyok mint a levegő, Azt nem is lehet látni. Akkor engem sem látni? Az a semmi? Akkor most megfestem magamat. Akkor most nem is lehet semminek nevezni.”
1.1. Gyermekképünk Gyermekképünk, egy sokoldalúan, harmonikusan fejlődő gyermek, aki testileg, lelkileg egészséges, edzett, szellemi, erkölcsi és biólógiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény. Nyitott az őt körülvevő világ ingereinek befogadására. Azokhoz jól alkalmazkodik, képes kezdeményező szerepvállalásra. Érdeklődő, kreatív, kitartó, önérvényesítő. Önként, a saját teljesítő képességének megfelelően tevékenykedik. Nyíltan, szorongásmentesen beszél. Tőle elvárható szinten elmélyülten önmaga által, majd a felnőttek által ajánlott dolgokkal képes leleményes önállósággal foglalkozni. Keresi a kivitelezés lehetőségeit, a legjobb megoldást. Jól érzi magát a közösségben. Az új, változó és gazdag benyomásokkal való találkozás örömet jelent számára. Örömben, nyugalomban, szeretetteljes légkörben éli meg mindennapjait. Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik egyéni ütemben, sajátos módon fejlődnek, egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesülnek és ameglévő hátrányaik csökkennek. Akik ebben a rohanó világban is képesek szeretetet adni, és másokért tenni, a különbözőséget elfogadni. Igénylik a társakkal való együttműködést, képesek mások, illetve egymás véleményét meghallgatni, elfogadni, kompromisszumot kötni. Az óvodánk nem ad helyet az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben. Kulturális, történelmi és környezeti hagyományaink alapjának átörökítésére törekszünk a család segítségével. A mai értékeket vesztett rohanó világban gyermekeink korukhoz
6
mérten érezzék meg a család, az óvoda, lakóhelyünk szerepét, fontosságát, szeressék azt, és tőlük elvárható szinten becsüljék meg, cselekvően tegyenek érte. Legyenek büszkék arra, hogy Nagyvázsony történelmi értékeket képvisel.
„Már az óvodában megtanultam mindent, amit tudni érdemes. Azt, hogy hogyan éljek, mit tegyek, Mind az óvodában tanultam meg. Az egyetemen a bölcsesség nem volt különösebb érték, az óvodában azonban annál inkább. Íme, amit ott tanultam: Ossz meg mindet másokkal! Ne csalj játékban! Ne bántsd a másikat! Mindent oda tegyél vissza, ahonnét elvetted! Rakj rendet magad után! Ne vedd el a másét! Kérj bocsánatot, ha valakinek fájdalmat okoztál! Evés előtt moss kezet! Húzd le a vécét! A frissen sült sütemény és a hideg tej tápláló! Élj mértékkel! Mindennap tanulj, gondolkodj, rajzolj, Fess, énekelj, táncolj, játssz és dolgozz egy keveset! Délutánonként szundíts egyet! A nagyvilágban óvatosan közlekedj, fogd meg a társad kezét és ne szakadj el egymástól! Ismerd fel a csodát!”
7
ROBERT FULGHUM
1.2. Óvodakép Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek 3 éves korától az iskolába lépésig. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit (óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő) a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskoláskorba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Óvodánkat 1897-ben alapították, melynek 100. évfordulóját 1997. júniusában ünnepeltük. A 110 éves évforduló keretén belül intézményünk a Mesevár Óvoda nevet vette fel, 2007ben. Óvodánk községi környezetben, tágas udvarral a település közepén helyezkedik el. A gyermekek 2/3-a Nagyvázsonyból, a másik 1/3-a a körjegyzőség területéről (Barnag, Mencshely, Pula, Vöröstó) érkezik. A szülők elvárása az óvodával szemben elsősorban a kisgyermekkor védelme, felhőtlen gyermekéveinek támogatása, segítése, hosszabb távú pozitív értékek erősítése és az iskolai életre való felkészítése. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti és biztosítja a gyermek
környezettudatos
magatartásának
kialakulását,
valamint
nevelésének
legmegfelelőbb feltételeit. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk a hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban migráns) gyermekeinek óvodai nevelésben az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. Négy csoportos óvodánk barátságos, világos termekkel, melegítő konyhával rendelkezik. Óvodánk férőhelye 100 fő. Törekszünk arra, hogy a 3 év folyamatában a csoportban dolgozó óvónők személye
változatlan
legyen. Tágas, gondozott udvarunkban,
biztonságos, esztétikus kültéri játékok találhatók. A 4 csoportnak 3 öltöző és 3 mosdó áll rendelkezésére. Termeink jól felszereltek, hűen tükrözik az adott csoport egyéni arculatát, mind a játékok, mind szakmai felszereltség terén.
8
Bölcsődével bővült intézményünk 2003-ban, mely 12 gyermek gondozására ad lehetőséget. A bölcsődei részleg egy csoportszobából, mosdó és öltöző helyiségekből áll. Ebben az épületrészben kapott helyet egy tágas, jól felszerelt tornaterem is. Gyermekközpontú intézményünk már a bölcsődébe, majd az óvodába lépés pillanatától nagy hangsúlyt fektet az érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes légkörre, a gyermekek fogadására. Különös gonddal figyelünk a nehezen szocializálható, érzékszervi, mozgássérült gyermekekre. Ugyanígy teszünk a kiemelkedő képességű gyermekek esetében is. Igen fontosnak tartjuk az egészséges életmódra nevelést, a gyermekekre ebben az életkorban jellemző erőteljes testi fejlődése, a szokásalapozás legoptimálisabb időszaka miatt. Ennek érdekében lehetőséget biztosítunk a gyermekek fokozott mozgásigényének kielégítésére. A preventív láb és testtartásjavító tornát beépítjük a mindennapos testnevelések folyamatába.
Óvodánk koncepciója: erkölcsi-szociális érzelmek, pozitív értékek alakítása. A társadalmunk negatív tendenciái nehezítik és gyengítik a hosszabb távú pozitív emberi értékek alapozását. A közös együttléteken, a közösen végzett munka során, olyan erkölcsi tulajdonságokat erősítünk, mint az együttérzés, figyelmesség, segítőkészség, önállóság, önfegyelem, pontosság, szorgalom, kitartás, állhatatosság, önzetlenség. Érezzék át a gyermekek ezek fontosságát. Legyenek képesek észrevenni az emberi kapcsolatokban a jót és a rosszat. A játék koncepciója a játékidő folyamatossága garancia arra, hogy a gyermekek legfontosabb,
legfejlesztőbb
tevékenysége
és
leghatékonyabb
eszköze
legyen
nevelésünknek. Biztosítjuk minden gyermek számára a feltételeket, élményeket, eszközöket (félkész és szimbolikus). Emellett lehetővé tesszük, hogy saját elképzeléseiket valósíthassák meg az évszakokhoz, ünnepekhez, irodalmi élményeikhez kapcsolódó játékaikban. Élő gyakorlat óvodánkban a barkácsolás és a fejlesztő játékok. A mese-vers a nyüzsgő óvodai életben, zaklatott világunkban jelentse a gyermeknek a csend szigetét. Legszorosabban fonódik össze az anyanyelvi neveléssel, zenével, énekkel, játékkal. A mese-vers az anyanyelv közegén át emberi kapcsolatokra tanít, jó alkalom a bensőséges gyermek-felnőtt együttlétére. Óvodánk környezetében, életében található természeti, társadalmi, kulturális értékek, szokások, hagyományok, ősi-népi kismesterségek felelevenítése, megismertetése, 9
megünneplésének beépítése az óvoda életébe, programjába. (idegenforgalmi sajátosságok, Kinizsi-vár, Szt. Mihály nap) A nevelési és fejlődési hátrányokkal küszködő gyermekek differenciált fejlesztése, a részképességekben
elmaradt
gyermekek
felzárkóztatása,
a
szociális
hátrányok
kompenzálása, fejlettségi szintjük megismerése, elemzése egyénre szabott fejlesztése fő feladata programunknak.
1.3. Az óvoda szerkezetének bemutatása, személyi feltételek Mesevár Óvoda és Bölcsőde Nagyvázsony Petőfi u. 13-15. Fenntartó: Barnag, Mencshely, Nagyvázsony, Pula, Vöröstó Önkormányzatai
Óvodák száma: Csoportok 1
száma: 4
Óvodapedagógusok Dajkák száma: Külső segítők: száma: 9
5
Logopédus: heti
Ebből:
3-5 órában
Intézményvezető: 1fő
Orvos, védőnő,
Fejlesztő pedagógus:
családsegítő-és
4 fő
gyermekjóléti
Német
nemzetiségi:
3 fő
szolgálat vezetői, alkalmanként
Az óvodánkban a nevelőmunka kulcs–szereplője az óvodapedagógus. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára. Feladata, hogy megvalósítsa a nemzetiségi, etnikai óvodai nevelés célkitűzéseit. Az óvodapedagógusi tevékenység és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkája hozzá járul az óvodai nevelés eredményességéhez.
10
A dajka feladatai: -
gyermekszerető viselkedésével, személyi gondozottságával, kommunikációs és beszédmintájával hat az óvodás gyermekek fejlődésére
-
tiszteli a gyermeket, a szülőt, kapcsolataira a tapintat, az elfogadás a jellemző
-
nevelési kérdésekben az érdeklődő szülőket tapintatosan az óvodapedagógushoz irányítja
-
türelmes, kedves hangnemmel segíti a nevelőmunkát, a gyermekek szokásrendjének alakulását
-
az óvodapedagógus által meghatározott napirend szerint segíti a gyermekek gondozásában, öltöztetésében, a tisztálkodási teendők ellátásában
-
az óvodapedagógus mellett a nevelési tervnek megfelelően tevékenyen részt vesz a gyermekcsoport életében
2. Az óvodai nevelés célja, feladatai
2.1. Az óvodai nevelés célja
Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek 3. életévétől az iskolába lépésig. Biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Az óvoda funkciója: óvó-védő, szociális, nevelő–személyiség-testifejlesztő funkció. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségben történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. Óvodai nevelésünk célja a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése, a
hátrányok
csökkentése,
az
egyéni,
életkori
sajátosság
és
érési
tempó
figyelembevételével. Óvodánkban a családi nevelést kiegészítve arra törekszünk, hogy olyan fejlettségi szintre juttassuk el a gyermekeket, melyek alkalmassá teszik az iskolába lépésre és megkönnyítik a társadalomba való beilleszkedést, tisztelje, ápolja lakóközössége hagyományait. Célunk az érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, 11
nyugodt, derűs légkör megteremtése, amelyben biztosítjuk a játékra és a mesére-versre épülő változatos tevékenységet.
Óvodánk küldetésnyilatkozata Mottónk: legyen óvodánk olyan hely, ami örömforrás a gyermeknek, a szülőnek, a benne dolgozónak egyaránt, ahol felelősséget kell vállalnia gyermekért, önmagunkért, másokért. Célunk - Miért vagyunk? Az intézményes nevelés – így az óvoda (másodlagos szocializációs színtér) alapvető feladata a kultúra átadása az életkori sajátosságokhoz optimálisan illeszkedő nevelési módszerekkel oly módon, hogy abban az örök emberi értékek saját kultúránk színeivel gazdagodjanak.
Kit akarunk szolgálni? Elsősorban a gyermeket. Mindent érte, miatta és vele történik az óvodában. Szeretnénk biztosítani a családi nevelés folyamatosságát, kiegészítve azt, a családdal együttműködve.
Tevékenységrendszerünk- Mit akarunk elérni? Fő feladatunknak tartjuk a 3-7 éves (szükség esetén 8 éves) gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak, eltérő fejlődési ütemének (érési jellemzőik) szem előtt tartásával az egészséges személyiségfejlesztést, a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és értelmi érettség kialakítását, az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzését. -
a gyermekek kapcsolatteremtő képességének fejlesztését -, hogy környezetükkel jól tudjanak kommunikálni,
12
-
az énkép – önismeret – önértékelés képességét -, hogy képesek legyenek helyzetüket felmérni az óvodai csoportban, később a társadalomban,
-
értékek – normák kialakítását -, hogy megtanulják az egymásra figyelést, együttérzést, egymáshoz alkalmazkodást, az érzelmek feletti kontrollt,
-
az erkölcsi értékeket (a jó – rossz felismerését, az őszinteséget, az igazmondást) a nevelő személyes példáján keresztül,
-
rendszeres mozgással az egészséges életvitel kialakítását, a testi képességek, a fizikai erőnlét fejlesztését,
-
korukhoz mérten megfelelően ismeretekkel rendelkezzenek,
-
ápolják a hagyományokat, védjék az értékeket, a környezetet, ünnepeinken koruknak megfelelően vegyenek részt.
Értékeink- Miben hiszünk? Hiszünk abban, hogy szeretetteljes pedagógiával már óvodás korban megalapozhatjuk az érzelmi kötődést a társakkal szemben. A nevelési feltételek sajátos megszervezésével lehetővé tesszük a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi – lelki, szociális, mentális és értelmi érettség kialakulását, tanulási zavarok mellőzését. Az óvodás gyermek a szépre fogékony és szomjas a tudásra. Az úton, ami a műveltséghez vezet, mi, óvónők fogjuk a kezét először és mi irányítjuk első lépéseit. Rajtunk áll, hogy megtanul-e járni, tovább megy-e majd az úton egyedül is, hogy művelt felnőtté váljon.
Hiszünk a gyermekben, hiszünk abban, hogy szükség van a munkánkra! Szabályaink, normáink
Egyetemes emberi értékek adnak alapot a megfelelő megfogalmazáshoz:
13
-
az Én tisztelete, a különbözőség elfogadása, nyitottság, őszinteség, szeretet, udvariasság, a család, a haza tisztelete, szeretete felelősségtudat (erkölcsi és magatartási értékek)
-
a kultúra iránti érzékenység, a hagyomány tisztelete, a természetes környezet harmóniája, az élet tisztelete.
Ebből következik: … szeressük a gyermeket olyannak, amilyen; tetteinkkel sugározzuk a feltétel nélküli szeretetet! … tisztelnünk és becsülnünk kell a gyermekben az embert, az egyént! … örüljünk minden egyes napnak, tegyük kellemessé a napokat a meleg, családias, szeretetteljes légkört biztosítva! … be kell tudnunk ragyogni a gyermekek világát úgy, hogy a mindennapos együttlét élmény, öröm legyen mindannyiunk számára! … legyünk a gyerekek között, együtt, s velük! – bizalom, nyitottság, őszinteség … legyünk hitelesek! – mindig úgy adjuk önmagunkat, ahogyan érzünk. … tudjunk mások szemével látni, fejével gondolkodni, szívével érezni! – empátia -
becsüljük és tiszteljük felnőtt társainkat, munkájukat, bizalommal, őszintén forduljunk egymáshoz, figyeljünk másokra, fogadjuk el egymás sikerét, ismerjük önmagunkat, mert csak így lehetünk képesek a ránk bízott gyermekeket nevelni, értékeket követni – önmagunkat, saját személyiségünket adva.
-
szervezett nevelőmunkánk során játszva, játékba ágyazottan nyújtsunk sokrétű ismereteket,
biztosítsunk
széleskörű
tanulási
lehetőségeket.
Legfontosabb
feladatunk, hogy gyermekeink megtalálják a boldogságot, hogy megtapasztalják örömteli játékaik során a szabadság felelősségét, a döntés megannyi lehetőségét, a választás kihívásait. -
lehetőségeinkhez mérten a gyermeki élet köré, a gyermekvilág nézőpontjának megfelelően szervezzük meg, némiképp rendezzük át, de a maga teljességében mutassuk
meg,
tegyük
érzékelhetővé,
megízlelhetővé a környező világot.
14
megtapinthatóvá,
végigjárhatóvá,
Céljainknak megfelelve, elősegítjük az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a hátrányok leküzdését, a gyermeki személyiség kibontakozását az életkor és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével.
2.2. Az óvodai nevelés feladatai a személyiségfejlesztés területén
Szükségesnek tartjuk, hogy az óvodába lépés pillanatától kedvező érzelmi hatások érjék a gyermekeket. Ezen belül: az egészséges életmód alakítása, környezet-egészségügy -
az érzelmi nevelés, az erkölcsi és a közösségi nevelés
-
anyanyelvi és értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása.
2.2.1. Az egészséges életmód alakítása, egészségnevelés Az egészséges életmód alakítása kiemelt jellegű feladatunk. Az egészséges életmódra nevelés célja a gyermekek egészséges életviteligényének alakítása, testi fejlődésük elősegítése. A gyermekek megismerését a beíratáskor felvett anamnézis-lap segíti. Folyamatos megfigyeléssel,
testsúly,
testmagasság
összehasonlító
mérésével
követjük
a
gyermekek fejlődését. Sajátítsák el a megfelelő egészségügyi szokásokat, ismerjék fel a legalapvetőbb testi szükségleteiket, és maguk is járuljanak hozzá kielégítésükhöz. Tartózkodjanak, tevékenykedjenek szívesen a szabadban. Egészségesek, edzettek, alkalmazkodó-képesek legyenek, mozgásuk váljék összerendezetté. A gyermekek gondozásának alapja a gyermek és a felnőtt közötti meghitt, megértő viszony, valamint a család és az óvodában dolgozó felnőttek egységes elvárási rendszere. Mindezek megvalósításához biztosítjuk az egészséges, biztonságos, fejlesztő hatású környezetet a mosdóban, a csoportszobában, és az udvaron egyaránt. Munkánk során támaszkodunk a község orvosának, védőnőjének szakmai segítségére. A sós levegő gyógyító hatású különféle légúti és légzőszervi megbetegedésekre, bőr és ízületi problémákra. Ennek szellemében alakítottuk ki óvodánkban a sószobát. A gyermekek csoportokban, heti 2 alkalommal 25-30 percig játszanak ott. A foglalkozások célja azonban nemcsak az önfeledt játék, hanem az egészségmegőrzés, 15
a jótékony sós klíma mesterséges biztosítása. / A Somadrin oldat hatása a gyermeki szervezetre: lásd: Mellékletben/ EGÉSZSÉGNEVELÉS Az egészségvédő és egészségfejlesztő magatartás elérésének feltétele azoknak az alapképességeknek az elsajátítása, amelyek az egészséget védik, fejlesztik (ha kell, korrigálják).
Az
egészség
védelme
és
karbantartása
tanítható,
fejleszthető.
Gyermekkorban az egészségre nevelésnek az élet további szakaszaira is kiható
jelentősége van, ezért az óvodai egészségfejlesztés kiemelt nevelési terület Az óvodai nevelés immanens (elválaszthatatlan) része az egészség fejlesztésére és az
egészségkárosodás megelőzésére irányuló egészségnevelő tevékenység. Az óvoda mindennapi nevelési programja az egészségvédelemre és egészségfejlesztésre épül, azaz az egészségnevelés az óvodai élet valamennyi szakaszára vonatkozik A szomatikus nevelés feladatai A személyi és környezeti higiénia fejlesztése
Személyes tisztálkodás A gyermek a családból érkezik az óvodába, magával hozza az otthoni higiénés szokásokat, amelyek nem feltétlenül azonosak az óvoda mindennapos tisztálkodási, testápolási rendjével. A gyermek higiénés állapotának megítélése, szükség esetén a testápolás pótlása az óvodapedagógus bensőséges ellátását igényli. A legfőbb személyi higiéniás nevelési feladat: a kézmosás szokássá fejlesztése, a saját személyi felszerelés használata. Alapkövetelmény, hogy a személyi higiénés felszerelés minden gyermek számára külön-külön álljon rendelkezésre
Környezeti higiénia A környezethigiéniára nevelés magában foglalja az óvoda tisztaságának megóvását, szépítését, virágosítását: a foglalkoztatótermek szellőztetését, az ivóvíz higiéniáját, a helyes fűtés és világítás biztosítását, az udvar tisztán tartását, gondozását, a helyiségek, mellékhelyiségek takarítását (benne az önkiszolgálást is), a globalizált világ a természet megvédését, a hulladék kezelését, az energiával való takarékosságot is beemeli az óvodai nevelés kompetenciájába. (zöld óvoda cím)
16
Az egészséges táplálkozás megkedveltetése Kisgyermekkorban a táplálkozás a fejlődés alapfeltétele. Az óvodáskorú gyermek táplálkozási szükségletét nem lehet a felnőttek szükségleteihez arányosítva levezetni, mert a kisgyermek anatómiai-biológiai sajátossága más. Nem az étel elkészítése, hanem az étkezés lebonyolítása alkotja az óvodapedagógus egészségpedagógiai feladatát. Az étkezéshez való előkészületben a gyermekek is vegyenek részt – életkori fejlettségüknek megfelelő szinten –, és legyenek részesei étkezéskor az önkiszolgálásnak. Az egészséges táplálkozás megkedveltetése érdekében szervezzen az óvodai csoport (szülőkkel, támogatókkal közösen) egészséghetet, vitamin napot, ismertesse meg az óvodapedagógus a gyermekeket új ízekkel, ismeretlen italféleségekkel, a gyermekek is vegyenek részt az ételkészítésben (saláta, gyümölcstál készítésében). Rendszeres mozgás biztosítása A gyermek mozgásigénye folyamatos kielégítésre vár. A mozgás segíti a gyermeket a környező világ jobb megismerésében, a környezet felfedezésében és meghódításában. A kisgyermek mozgásszükségletének kielégítése legnagyobb részt a játéktevékenység útján valósul meg, ennek megfelelően a mindennapi testnevelés középpontjában is a sok mozgással járó játék áll. A mozgásszükségletet a regenerálódást biztosító pihenés egészíti ki (csendes pihenő, alvás biztosításával, alvásigény figyelembe vételével). A gyermekek fokozott mozgásigényének kielégítését jól szolgálják az udvari játékok
Mindennapi testnevelés A rendszeres mozgás biztosítását, a mozgáskultúra megalapozását, a motoros képességek fejlesztését a pedagógiai programban szereplő délelőtti és délutáni edző tevékenység, a mindennapi testnevelés szolgálja. Egészségpedagógiai cél a testedzés mellett a mozgás megszerettetése, a közös (játékos, sportos) mozgás által kiváltott öröm átélése. Az óvodai testnevelés során alkalmazott mozgásformák alkalmasakká tehetik a gyermeket az életen át tartó sporttevékenység megalapozására. A mindennapos testnevelés edző (felfrissítő) jellegű gyakorlatai mellett korcsoportra szabott, testnevelési csoportos foglalkozás is tartható
17
2.2.1.1. Környezet-egészségügy Az embert körülvevő környezet jelentősen befolyásolja a lakosság egészségi állapotát és életkilátásait. Ugyanakkor az emberi tevékenység is megváltoztatja a környezetet és ez a kölcsönhatás mind az emberi egészségre, mind a környezetre komoly hatással van. A hatékony környezet-egészség ügyi oktatás, nevelés, hosszú távon érvényesülő prevenciós eszköz. A nevelés minden szinten-az óvodától kezdve, igen fontos. Éppen ezért e két terület (környezeti nevelés, egészségnevelés) csak egymással kölcsönhatásban tárgyalható- tervezhető. HAGYOMÁNYAINK Lakóhelyünk földrajzi helyzete, adottságai révén nevelő-oktató munkánkban több éve fontos minőségelem a környezeti és egészséges életmódra nevelés. Környezetünk megismerésének és óvásának igényét, óvodai hagyományait tudatosan alakítjuk a gyermekekben a foglalkozásokon és a rendszeres környezetvédelmi tevékenykedtetés során is. A papír- és szelektív hulladékgyűjtés, a külső-belső környezetünk alakításának hagyományai (faültetés, virágos környezet, élősarok) a Takarítási, Víz, Föld napi és Madarak, Fák, Állatok Világnapi programokba való bekapcsolódás egész éves tevékenykedtetés jelent a gyermekek számára. Óvodásaink testi- lelki fejlődésének megalapozására a családdal szorosan együttműködve szervezzük az egészségnevelő és prevenciós munkánkat. Egészséghetet és Vitamin- napokat, versenyeket szervezünk a gyermekek élettani sajátosságaihoz igazodva. A mozgás és a sport megszerettetése is központi feladatunk. Céljaink megvalósítása érdekében tudatosan alakítottuk helyi és megyei szintű partnerkapcsolatainkat, élünk a pályázati lehetőségekkel.
18
HUMÁN ERŐFORRÁSOK Intézményünk valamennyi dolgozója elkötelezetten tevékenykedik a környezeti és egészségnevelési céljaink megvalósításában. Közép- és hosszú távú stratégiai terveinkben, Pedagógiai Programunkban, Éves munkatervünkben konkrét feladatokat rendelünk a kitűzött célokhoz. Az óvodapedagógus feladata, hogy segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. A tágabb és szűkebb környezet közvetlen, tapasztalati úton történő megismerésével lehet elérni, hogy a gyermek tisztelje a környezetét, és bátran alakítsa azt anélkül, hogy kárt okozna benne. Nevelési célunk, hogy az óvodáskorú gyerekek környezettudatos viselkedését megalapozzuk. Ebben a folyamatban a gyermekeket körülvevő felnőttek, a szülő, a pedagógus, a dajka példája elengedhetetlen. 2.2.1.2. A KÖRNYEZETI ÉS EGÉSZSÉGNEVELÉS INTÉZMÉNYI ALAPELVEI, CÉLJAI
Rendszerszemléletre nevelés elve
Hosszú távú cél: Tegyük képessé a gyermeket arra, hogy a megszerzett ismereteiket össze tudják kapcsolni az életben tapasztalt valós dolgokkal, lássák meg a problémákat és az azok közötti összefüggéseket, keressenek választ, megoldást azokra.
Természet és társadalom harmóniájának elve
Hosszú távú cél: Alapozzuk meg gyermekeinkben a természet, az épített és társadalmi környezet- benne az emberharmóniájának megőrzését szolgáló szokásrendszert (értelmileg, érzelmileg, erkölcsileg, esztétikailag) Felelős, elkötelezett, környezettudatos és kultúrált magatartással működjenek közre a szülőföld, a lakóhely, az óvoda esztétikus környezetének kialakításában, megőrzésében. 19
Fenntarthatóság elve
Hosszú távú cél: Alakítsuk ki gyermekeinkben a szűkebb és tágabb környezetért felelős, aktív, együttműködésre alapozott magatartásformákat, életvitelt, a jövőre, a fenntarthatóságra irányuló személyes attitűdöket.
Testi- lelki egészség elve
Hosszú távú cél: Az intézmény minden dolgozója törekedjen a komplex testi- lelki- szociális értékek védelmére, az ökológiailag fenntartható, egészséges élő és élettelen környezet kialakítására. Tudatosodjon gyermekeinkben, hogy az egészség érték- tenni kell érte. Értsék meg az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságát. Alakuljon ki gyermekeinkben az egészséges életmód utáni igény.
Társas készségek fejlesztésének elve
Hosszú távú cél: Ismertessük meg gyermekeinkkel a konfliktuskezelés, együttműködési készség, döntési képesség, érzelmi, indulati állapot, kapcsolati zavarok kezelésének, fejlesztésének módszereit a foglalkozások, és szabadidős-tevékenységek nyújtotta lehetőségek maximális kihasználásával. Alakuljanak ki gyermekeinkben a társas környezetükre és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek.
Foglalkozásközi integráció elve
Hosszú távú cél: Legyünk képesek a különböző ismeretek anyagát összekapcsoló, harmonizáló pedagógiai módszerek alkalmazására, a környezeti és egészségnevelés kapcsán a pedagógusok közti együttműködés új formáinak, módszereinek alkalmazására.
20
MOTTÓNK: EGÉSZSÉGET - EGÉSZSÉGES KÖRNYEZETBEN
RÖVID TÁVÚ CÉLJAINK Az egészséget támogató, biztonságos, esztétikus munkakörnyezet kialakítása és védelme. - Környezettudatos magatartásformák kialakítása - Alapvető higiéniai normák megismertetése és betartatása. - Helyes napirend és életrend kialakítása. - Az étkezési kultúra fejlesztése, az egészséges táplálkozás szorgalmazása. - A szabadidő hasznos eltöltése. - Testi-lelki egészségvédelem a gyermekek és dolgozók körében. A
MINDENNAPOS
TESTMOZGÁS
MEGVALÓSÍTÁSÁT
SZOLGÁLÓ
PROGRAM A modern kor és az azzal együtt járó technológiák a felnövekvő nemzedéket mozgásszegény életmódra kényszerítik. A fizikai teljesítmény romlása hosszú távon a szellemi képességek hanyatlásához vezethet. Ennek megakadályozása, a gyerekek egészséges
testi-lelki
fejlődésének
elősegítése
érdekében
óvodánk
biztosítja
a
mindennapos testmozgást. Az egészségfejlesztő testmozgás hatékonysága érdekében az alábbi egészségügyi és pedagógiai szempontok figyelembe vétele szükséges a konkrét feladatok megszervezése során: - Lehetőség szerint minden gyerek minden nap vegyen részt a testmozgás programban. - Az eltérő adottságú gyerekek számára is jelentsen sikerélményt a testmozgás - Érvényesüljön a sport személyiség és közösségfejlesztő hatása. - A testmozgás- program az életkori sajátosságok figyelembe vételével játékos, táncos elemeket is tartalmazzon. - A mindennapos testmozgás az életminőség javítását szolgálja KONKRÉT TEVÉKENYSÉG ÉVSZAKONKÉNT: MELLÉKLETBEN 21
2.2.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés
Fontosnak tartjuk óvodánkban a derűs, kiegyensúlyozott szeretetteljes, biztonságot, otthonosságot nyújtó légkört, hiszen a gyermeket ebben a korban az érzelmei vezérlik. Ezért tartjuk szükségesnek, hogy az óvodába lépés pillanatától kedvező érzelmi hatások érjék a gyermekeket. A gyermekek beszoktatását segíti a gondos előkészítés, a szülőkkel fokozatos együttes-ismerkedés az óvoda életével, és a 2 óvónő és dajka együttes jelenléte az első hetekben. Fontos az óvónő és dajka példamutató viselkedése, s hogy bensőséges kapcsolat alakuljon ki óvónő-gyermek, gyermek-dajka, gyermek és gyermek között, ezt a kapcsolatot a pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. Fejlődjön minden gyermek erkölcsi, szociális érzékenysége, és jó irányt vegyen „én” tudatának alakulása, megfelelő teret kapva önkifejező, önérvényesítő törekvéseihez, aktív közreműködő legyen saját vágyainak kielégítésében. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a gyermek kielégíthesse társas szükségleteit és fogadja el a társait, különbözőségek tiszteletére neveljük. Az óvodai életet úgy szervezzük, hogy segítse a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) és akaratának (önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladat-és szabálytudatának) fejlődését, a szokás és normarendszer megalapozását. Az óvoda segítse elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz kötődés alapja. Legyen minden csoportnak hagyománya, szokásrendszere, szimbóluma, ami erősíti az összetartozást, együttérzést. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából, modellértékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. . Alakítsa ki a közösségi élet szabályait. Legyen képes nevelési taktikát váltani eredménytelenség esetén. A kiemelt figyelmet igénylő, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlődési szinten álló, érzékszervi, mozgás sérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, elhanyagolt valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelésénél igénybe vesszük meghatározott, speciális felkészültséggel rendelkező szakemberek közreműködését. (logopédus, fejlesztőpedagógus)
22
2.2.3. Anyanyelvi-, az értelmi fejlődés, és nevelés megvalósítása
A gyermekek alapvető, érdeklődő, kíváncsi beállítódására meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire alapozva a legváltozatosabb tevékenységet biztosítjuk, hogy minél több tapasztalatot, élményt gyűjthessenek az őket körülvevő természeti, társadalmi környezetükről. Spontán szerzett tapasztalataikat, ismereteiket fontos feladatunk összerendezni, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlását biztosítani, valamint értelmi képességeiket (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, alkotóképesség) s nem utolsó sorban kreativitásukat fejlesztenünk. A gyermekek értelmi fejlesztése cselekvésre, játékosságra építve fejlődik a legoptimálisabban. Megteremtjük annak a lehetőségét, hogy valamennyi értelmi képessége, különösen a képzelete és a kreativitása fejlődjön és maga választhassa meg azt a tevékenységet, amelyhez kedvet érez, ehhez ösztönző környezetet biztosítunk. Fontos, hogy kezdetben az érzelmektől meghatározott megismerési sémák egyre pontosabbak, teljesebbek és valósághűek legyenek. Óvodai nevelőmunkánk egészét átszövi, kiemelkedő jelentőségű az anyanyelvi nevelés és a kommunikáció különböző formáinak alakítása., beszélő környezettel, helyes minta és szabályközvetítéssel ( javítgatás nélkül). Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. Az értelmi nevelés játékos jellegét ne bontsuk le feladat jellegűvé. Az értelmi nevelés az érést szolgálja, segítse. Minden gyermek adott fejlettségi szintjének megfelelő (differenciált) lehetőséget, feladatot kapjon, ezzel segítjük legjobban aktivitásukat, fejlődésüket. A naptári életkor helyett figyeljünk jobban a biológiai életkorra. Óvodánkban az értelmi fejlesztést a játékra, a mesére és a versre alapozzuk.
23
2.2.4. A fejlődés jellemzői az óvodás kor végére A gyermek belső érése, a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodás kor végére, 6-7 éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi-, lelki- és szociális érettség, amelyek mindegyike egyaránt szükséges a sikeres iskolai élethez. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, továbbá a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megérzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés. Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival. A hároméves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata a gyermeki személyiség harmonikus testi és szociális fejlődésének elősegítése. A kiemelt figyelmet igénylő gyemekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben. Elvárások: -
Testileg fejlődjön egészségesen, mozgását, viselkedését legyen képes szándékosan irányítani.
-
Legyen nyitott a tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődjenek.
-
Érzékelése, észlelése differenciálódjon tovább.
-
Jelenjen meg a szándékos figyelem, növekedjen a figyelem ideje, terjedelme.
-
A cselekvő, szemléletes és képi gondolkodás mellett az elvont fogalmi gondolkodás is fejlődjön.
-
Beszéljen érthetően, folyamatosan.
-
Tudja érzelmeit, gondolatait érthetően kifejezni, használjon minden szófajt, alkosson mondatfajtákat, ejtse tisztán a mássalhangzókat, és magánhangzókat, hallgassa meg mások beszédét.
24
-
Rendelkezzék elemi ismeretekkel önmagáról, környezetéről, tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, ismerje a napszakokat, alkalmazza a közlekedés alapvető szabályait, ismerje fel a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét, érzékelje az időjárás és az öltözködés összefüggéseit.
-
Legyen tisztában a viselkedés alapvető szabályaival, tudjon alkalmazkodni a természeti és társadalmi környezethez.
-
Óvja, védje környezetét, legyenek elemi, mélységi ismeretei.
-
Váljon szociálisan éretté az iskolára, tudjon alkalmazkodni a szabályokhoz, igényelje a szabályok betartását, alakuljon ki feladattudata.
-
Legyen
közösségben
oktatható,
kitartó,
önálló,
önfegyelmét
szabályozó
személyiség, elkezdett tevékenységét fejezze be. -
Kudarctűrő képesség: merjen és tudjon hozzáfogni újra egy feladathoz, ne veszítse el a kedvét, ha javításra, gyakorlásra van szüksége.
-
Fogadja el az adott tevékenység által megkívánt magatartási formákat.
A sajátos nevelést igénylő gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető el a fentiekben leírt fejlettségi szint.
2.3. Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének elvei Sajátos nevelési igényű gyermek a köznevelési törvény szerint az a gyermek, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság esetén halmozottan fogyatékos, illetve a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott. A sajátos nevelési igényü gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködését igényli. Legfontosabb nevelési elvnek tartjuk, a különbözőséget elfogadó környezet kialakítását. Arra törekszünk, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek minél hamarabb beilleszkedjenek ép társaik közé.
25
Pedagógiai
programunk tartalmi követelményeit a sajátos nevelési igényű
gyermekekre is vonatkoztatjuk. A fejlődést minden esetben egyéni képességeikhez, saját tempóikhoz viszonyítjuk. Csak olyan sajátos nevelési igényű kisgyermeket tudunk befogadni, akiről normál óvodai csoportban integráltan nevelhetőséget állapít meg a szakértői, rehabilitációs szakvélemény. A sajátos nevelési igényű gyermekek iránti elvárásainkat a fogyatékosság jellege, súlyosságának mértéke határozza meg, azonban velük szemben is törekszünk a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására. Nevelésünk hatására a sérülés arányában a fogyatékos kisgyermeknél is ki kell alakulnia az alkalmazkodó készségnek, az akaraterőnek, az önállóságra törekvésnek, az együttműködésnek. Ennek érdekében a napirend során annyi segítséget nyújtunk, amennyi az önálló cselekvéshez szükséges. Törekszünk az ép, vagy kevésbé sérült funkciók tudatos fejlesztésére, hogy a kisgyermeknek ezeken keresztül legyenek sikerélményei. Az egész napos óvodai tevékenység alatt a különleges gondozás igényét is kielégítjük. Ha szükséges, speciális segédeszközöket is igénybe veszünk, s azok következetes használatára, állagának megőrzésére nagy gondot fordítunk. A fejlesztés céljait, módjait minden esetben a szakértői, rehabilitációs vizsgálat diagnózisára, javaslatára építjük. A sajátos nevelési igényű kisgyermek óvodai felvételét a szülő kérésére és a szakértői, rehabilitációs bizottság javaslata alapján biztosítjuk, abban az esetben, ha a bizottság az integrált óvodai nevelést határozza meg. Ha az ellátáshoz és a fejlesztéshez nincsenek meg a feltételeink, a fenntartóval egyeztetést folytatunk, mivel a rehabilitációs bizottság által előírt feltételeket és a speciálisan képzett szakembert biztosítani kell. A sajátos nevelést igénylő kisgyermekek fejlesztése érdekében fokozottan támaszkodunk a szülői együttműködésre és a pedagógiai szakszolgálat segítségére. Az óvodánk feltételrendszere, a gyermekek a életkori sajátosságai mind jó alapot teremtenek a különös gondozást igénylő gyermekek integrált neveléséhez. Az integrált nevelés ezen gyermekek számára nagyon sok előnnyel jár. Az egyik legfontosabb, hogy a lakóhelyen megvalósított óvodai elhelyezéssel elkerülhetővé válik a gyermek elszakadása a szüleitől, családjától.
26
Az integrált nevelés a fejlődés-fejlesztés és a nevelés egységét, a céltudatosan megszervezett támogató környezettel, az életkori szakaszokhoz és a gyermek fejlettségéhez illeszkedő cselekvési módokkal, és eszközökkel szolgálja. A sajátos nevelést igénylő és ép gyermekek együtt nevelése a korai szakaszban új normák, értékek megismerését alapozza meg, az elfogadást, a toleranciát, a különbözőség tiszteletét. A speciális nevelés esélyt ad a különös gondozást igénylő gyermekeknek arra, hogy sérüléseik korlátai között teljes életet élhessenek az ép társakkal közösségben. A speciális nevelés akkor tölti be integráló szerepét, ha a különös gondozást igénylő gyermek a közösség olyan tagjaként él az ép gyermekek között, aki a személyiségének fejlesztése mellett speciális bánásmódot is élvez. Ez társai számára is elfogadott, természetes állapot. Az integráció egy adott társas környezetben nem egymás mellett élést jelent, hanem szerves odatartozásból odaadó komfortélményt. Ennek az elvnek alapján feladatunk: - A sajátos nevelést igénylő gyermekek képességeinek optimális kibontakoztatása és harmonizálása, hogy a közösség életébe minél könnyebben beilleszkedjen. - A gyermekközösség elfogadóvá formálása, amelynek alapja nem a sajnálat, hanem az együttes élményekből fakadó szeretet. - Fontos olyan pedagógiai környezet kialakítása, ahol a befogadó attitűd természetessé válik az óvodapedagógus, a nevelő munkát segítő munkatársak, szülők, gyermekek számára egyaránt. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modell érték. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a sajátos nevelési igényű – mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő – gyermekek, eredményes fejlesztésének biztosítására kiemelt figyelmet fordítunk. A sajátos nevelési igényű kisgyermekek fejlesztése érdekében egyéni fejlesztési feljegyzéseket vezet az illetékes szakember, melyben rögzítetteket óvónőink figyelemmel kísérik, s munkájukban felhasználják. A fejlesztő pedagógia részletes kidolgozása a MELLÉKLETBEN.
27
2.3.1. Tehetséggondozás A tehetség meglévő lehetőség, vele született adottság, amely megfelelő körülmények hatására fejlődik. A teljesítményben megjelennek, képességek halmozódása. Beszélhetünk: zenei, sport-mozgásművészeti, képzőművészeti, matematikai, szellemi jellegű tehetségekről. Tehetség fejlődésében fontos összetevő a kreativitás, intelligencia, iskola, család, társak, feladat iránti elkötelezettség. Már óvodában észrevehetően megnyilvánul a tehetségre utaló jel. Bizonyos területen sok ismeret, jó memória, jó kézügyesség, jó ritmusérzék – hallás, tiszta hang, jó mozgáskoordináció. Ebben a korban a gyermekek megismerésének, fejődésének legfontosabb eszköze a játék,
lehetőség
megteremtése
a
tehetség
kibontakoztatására.
Az
igazi
tehetséggondozás csak később, tíz éves kor után kezdődik. Fontos, hogy jól megismerjük a gyermeket, készségeit, gyengeségeit, és támogatni fejlődésüket, tehetségük kibontakozását. Ebben az életkorban sokszor előfordul a testi és pszichés funkciók eltérő ütemű fejlődése. Ezért figyelnünk kell az elmaradt részterületekre is. Fontos a család és az óvoda együttműködése a tehetségesnek tűnő gyermekek gondozásában. A mai rohanó világban mindenhová autóval megyünk, sietünk és sok más teendőnk mellett egyre kevesebb idő jut a mozgásra. A központi idegrendszer érési folyamata és a mozgásfejődés egymással szoros egységben biztosítja az értelmi fejődést. A mi célunk, hogy már kis korban megszeressék a mozgást, a mozgásos játékokat, igényük legyen rá, és ezáltal fejlődjenek vele képességeik, legyen lehetőség a tehetségre utaló jelek kibontakoztatására. Mozgással, mozgásos játékokkal fejlődnek: - testi felépítése, erőnléte, gyorsasága, kitartása - nagymozgások - érzékelés- észlelés - beszéd - térirányok felismerése - egyensúly érzékelése - test-séma - vizuális- auditív- verbális emlékezet
28
- problémamegoldó képesség - reakcióképesség, szabálytudat - figyelem - monotónia tűrés - kudarc- győzelem elviselése - együttműködés a társakkal - önértékelés A kiegyensúlyozott mozgásfejlődés fontos, a gyermek minden területen fejődik, így a tehetség kibontakoztatásában is nagy szerepe van. Transzferhatásának köszönhetően más részterület fejlődésében változást, fejlődést idéz elő. A mindennapi mozgás mellet megjelenhet, mint mozgás, a néptánc, népi gyermekjátékok, amely a jó mozgásra alapoz, illetve megjelenik mellette az ének és a zene. Néptáncra jelentkezhetnek a jó mozgású, jó zenei hallással, énekhanggal, ritmusérzékkel rendelkező gyerekek, akiknek lehetőséget nyújtunk a tehetségük kibontakozásához. De mindezek nem a főbb kritériumok, hiszen ha például valamelyik részterület elmaradottabb, a többi segítségével „felzárkózhat”. Nagyon fontos még, hogy a gyermeknek legyen kedve, szeressen néptáncra járni. Az óvodai néptánc során a cél, megalapozni a magyar mozgáskultúra alapjait, (elsősorban a népi gyermekjátékokon keresztül, illetve magyar népzenére különböző játékok segítségével), illetve ezeket a mozdulatokat, mozgásokat (pl.: különböző ugrások, járás) zenére végezzék, s mindezt élvezzék. A néptánc foglalkozások során a fejlődnek a következő tehetségterületek: Testi nevelés területén: a fizikai állóképességet fejleszti az együttes mozgás, illetve a különböző nagymozgásokat (ugrás, csúszás, mászás, lépés, futás). A
finommotorika
a
különböző
kézfogásokkal,
egymás
érintésével
végzett
mozgásokkal fejlőik a játék során. Az egyensúlyérzék szoros kapcsolatban van a ritmuskészség fejlődésével. Az egyensúlyérzéket még fejlesztik a táncos játékok forgásai és egyéb mozgásai. Főként a páros játékok során tudatosítható a gyermekben a test oldalisága ( a test elülső-hátulsó zónája, függőleges zónája, párhoz és társaihoz viszonyított helyzete) 29
Percepció fejlődik: - fejlődhet a gyermek látása, vizuális memóriája, vizuális ritmusa, az állandóan változó terek, a távolságbecslés révén, a látott mozgás utánzása és emlékezetből való „visszajátszás” segítségével. - a közösen létrehozott alakzatok (körök, sorok, csigavonalak) segítik az alaklátás, formaállandóság észlelését. - a különböző mozgáskombinációkban résztvevő egész test, és testrészek az ismétlések során szerzett és átélt tapasztalatai révén a gyerekek egyre pontosabban végzik mozdulataikat. - A gyermekek fizikai állapotokat érzékelhetnek társaiknál egymás érintésével, kéz a kézben játszásával, illetve így nem verbális információkat adhatnak át egymásnak. Mindezek
együttesen,
pedig
a
kisgyermeket
olyan
előzetes
tudáshoz,
készségkészlethez juttatja, amelyek megkönnyítik, kudarc nélkülivé teszik számukra a tánccal való ismerkedést. Zenei nevelés területén: ritmusérzék zenei hallás éneklési készség hallási, ritmikai képzetek, emlékképek kapcsolódnak az énekes, zenés játékhoz. Az ehhez kapcsolódó zenei ismeretek felerősödnek, és ezáltal jó alapot adnak a zenei fogalmak memorizálásához. Értelmi nevelés területén: Aktív cselekvés közben gyakorolja érzékszervei használatát. A játékban szükség van a figyelemre, az ismeretek felidézésére (emlékezet), a képzeletre és a gondolkodásra. Pl.: az énekes körjátékoknál nem csak a dallamot kell megjegyezniük, hanem a szöveget, a játékszabályokat, a hozzátartozó mozgásokat is. Szerepcseréknél emlékezniük kell arra kit választottak már sokszor, és kit választhatnak még. Feladathelyzetek, feladatmegoldások sokfélék: segítik a gyermek gondolkodásának fejlődését az elvont gondolkodás irányába.
30
Esztétikai nevelés területén: Az énekes mozgásos játékok, zenére való mozgás belső rendje, szabályozottsága, a könnyed, erőfeszítéstől mentes, felszabadult, örömteli tevékenysége és fegyelmezett magatartása esztétikai hatású. A mozgások végrehajtása csiszoltabbá, kifejezőbbé, szebbé válik. 2.4. A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az elkészített intézkedési terv célja, hogy biztosítva legyen az egyenlő bánásmód elvének teljesülése, az esélyteremtés, támogató lépések kitűzésével olyan programok megvalósítása, amely hozzájárul a hátrányok kompenzálásához és az esélyegyenlőség előmozdításához. Célunk a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelési- oktatási, és társadalmi integrációjának támogatása. Az esélyegyenlőségi célok értelmében óvodánk a következő kötelességeket vállalja: - Valamennyi hátrányos helyztű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermeknek biztosítani az óvodai ellátást a harmadik életévtől. -
A hátrányos helyzetű gyermekek családjaival való szorosabb együttműködés,
kommunikáció. - A hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása, megsegítése, fejlesztése. - A hátrános helyzetű gyermekek tehetséggondozása. - A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek óvodai szocializációja. - A sajátos nevelési igényű gyermekek számára megfelelő személyi feltétel (segítő személy) biztosítása. - Megfelelő tárgyi feltételek biztosítása. - A sajátos nevelési igéyű gyermekek óvodai integrált fejlesztése. A sajátos nevelési igényű gyermekek családjaival való szorosabb együttműködés, kommunikáció. -
A logopédiai ellátás biztosítása.
Az esélyegyenlőség részletes kidolgozása óvodánk esélyegyenlőségi tervében található!
31
3. Az óvodai nevelésünk rendszere, elemei, modellje
3.1. Az óvodai nevelés rendszere Az óvodai nevelés szerteágazó, egymásra épülő, egymással összefüggő, komplex módon érvényesülő tevékenységek, melyek átszövik az óvodai nevelés teljes rendszerét. Az óvodai nevelés teljes rendszerében megvalósuló feladatok biztosítják az óvodai nevelés céljának kiteljesedését. Óvodai nevelésünk rendszerének modelljét lásd a következő oldalon.
32
Cél, feladat
Fő területek
Nevelés keretei
A gyermek tevékenységi formái
A fejlesztés tartalmi eszközei
Kapcsolatok
Anyanyelvi nevelés és kommunikáció
Irodalmi nevelés Zenei nevelés Vizuális nevelés Környezeti nevelés Matematikai nevelés Testnevelés Hagyományőrzés
Család, Iskola, Orvos, Védőnő, Nevelési Tanácsadó, Fenntartó Önkormányzatok, Családsegítő munkatárs, Gyermekjóléti szolgálat, Cigány kisebbségi önkormányzat, Német kisebbségi önkormányzat, Kistérség, Járási hivatal
Játék, munka, tanulás
Fejlesztőpedagógia Logopédia
Gondozás, egészséges életvitelre nevelés, közösségi nevelés, szocializáció
Eredmény
33
3.2. A rendszer elemei
3.2.1. Az anyanyelvi nevelés és kommunikáció kiemelt feladata és szerves része óvodai nevelésünknek.
Az anyanyelvi és értelmi nevelés átfogja az óvodai nevelőmunka minden területét, közvetítő elemként jelen van a nevelési feladat megvalósulásának minden mozzanatában. Az egyénre és csoportra szabott tudatosabb tervezés a feladatok eredményes megvalósítása hozzájárul a gyermek sikereihez. A szocializáció folyamán a beszéd a gyermek környezetével való érintkezésének, önkifejezésének, gondolkodásának a legfőbb eszközévé válik. A beszéd által erősödik a gyermek biztonságérzete, növekszik tájékozottsága, gazdagodnak ismeretei. A helyes és szép beszéd mélyíti érzelmeit, fejleszti esztétikai érzékét, előkészíti őt az irodalmi élmények befogadására. A biztonságot nyújtó, derűs közegben a gyermek megnyílik, kialakul beszédkedve. Az anyanyelvi játékok adjanak teret az artikuláció, a helyes kiejtés, a szókincs, kifejezőkészség fejlesztéséhez. A meghitt
beszélgetések
erősítsék
a
gyermekek
kommunikációs
aktivitását,
beszélőkedvét. Az óvónők és a dajka kérdéskultúrája és minden nyelvi megnyilvánulása igazodjon a gyermekek beszédértéséhez, legyen példaértékű. A család, az óvoda, a szülőföld nyelvközössége magához köti a gyermeket az élmények, emlékek szálaival, és így alapozza, erősíti a közösség a hovatartozás érzését, a szülőföld szeretetét.
3.2.2. A nevelés alapvető keretei: gondozás, egészséges életvitelre nevelés, erkölcsi, közösségi nevelés, szocializáció
A gondozás és egészséges életvitel az óvodai nevelés egyik alapvető tevékenysége. A kisgyermek olyan szükségleteit elégíti ki, amely elősegíti növekedését, fejlődését, hozzájárul egészségének megőrzéséhez, jó közérzetéhez, egészséges életmódjának kialakulásához, és megteremti a nevelési hatások kedvező érvényesülésének feltételeit. 34
Ezzel a gyermekek testi nevelésén kívül hozzájárul az egész személyiség alakulásához. A növekedés és a fejlődés üteme, jellemzői egyéni sajátosságot mutatnak, amelyeket a gondozás során nagyon fontos figyelembe vennünk. Az egészség megőrzésére irányuló gondozás a személyi és környezet higiénét, valamint a pszicho-higiénét magába foglalja. Az egészséges személyiségfejlődés
egyik
legfontosabb feltétele az óvónő és a gyermek közötti jó kapcsolat. Nevelőink megkülönböztetett figyelemmel, gondoskodással veszik körül a gyermekeket, szavai, tekintete, hangsúlya, mozdulatai, gesztusai gondozás közben is figyelmet, elfogadást közvetítenek. A gondozás a gyermekek fejlődése során egyre több egészségnevelési elemet tartalmaz, jó alapja az egészséges életvitelre nevelésnek. Az óvodában az életritmus,
betegségmegelőzés,
egészségmegőrzés
szokásainak
alakítása,
a
táplálkozás, testápolás, öltözködés, mozgás, edzés, pihenés és alvás megszervezésével, az ehhez kapcsolódó tevékenységekkel, az ezen alapuló szokások kialakításával biztosítjuk a megfelelő életmódot.
Erkölcsi, közösségi nevelés és a szocializáció az óvodai nevelési folyamat, alapvető, átfogó keret, amely lehetővé teszi a társadalom szempontjából értékes tulajdonságok alakítását. A szocializáció eredményeképpen a gyermekek elsajátítják a helyes viselkedés módját, a kapcsolatteremtés formáit, az alkalmazkodó képességet, mindezek nyelvi formáit. Erősítjük, segítjük a szülőket az óvodában folyó munka megismertetésével is – a családban működő szocializációs funkciójukban.
Az óvodai nevelés folyamatában az egyén és a közösség nevelése szervesen összefonódik, a csoport az egyént, az egyén a csoportot gazdagítja. A gyermekek alkalmazkodnak egymáshoz és maguk is alakítják a közösségi szokásokat. A közösségi nevelés, a gyermekek életének céltudatos megszervezését igénylik. Ezt szolgálja rugalmas napirendünk, mely hozzájárul a gyermekek egészséges testi, lelki fejlődéséhez, biztosítva a gyermekek gazdag, változatos tevékenységét, az aktív és passzív pihenés életkornak és egyéni szükségleteknek megfelelő váltakozását. A nap folyamán a legtöbb időt a játék kapja a csoportszobában és a szabadban egyaránt.
35
A közösségi magatartás tényezői: az aktivitás és a fegyelem, kölcsönhatásukban elsődleges szerepe az aktivitásuknak van. A valódi aktivitáshoz elengedhetetlen a nyugalom és a kiegyensúlyozott légkör. A gyermekek fejlődésének serkentője a sok közös tevékenység a közösség elé állított távlatok. (ünnepek, hagyományok stb.) Közösen minden tevékenység örömtelibb. A közösségi élet normáit kifejező szokások alapozzák meg a közösségi beállítódást és a fejlettebb közösségi magatartás alakulását is. Óvodánk reggel 6,30-tól 17 óráig tart nyitva, ennek megfelelően napirendünk globális időkereteit táblázatban rögzítettük. Az egyes csoportok napi-és heti rendjét a táblázat alapján saját igényeiknek megfelelően állítják össze a csoport óvónői.
3.2.3. Az óvodai élet tevékenységformái Az óvodai élet tevékenységformái közül első és alapvető a játék, mely áthatja a gyermek egyéb tevékenységét is. A gyermek személyiségfejlesztésének tartalmát a nevelési és az értelmi fejlesztés területei egyaránt szolgálják. Közülük legfontosabbnak, legkiemelkedőbbnek az irodalmi nevelést tartjuk, és e köré csoportosítjuk az értelmi fejlesztés többi területeit: zenei, vizuális, testi nevelést és a külső világ tevékeny megismerését.
Játék: A kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, egyben az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete. Szabad képzettársításokat követő, szabad folyamat, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul kell folynia. A játék a gyermek számára örömforrás, önmagáért való tevékenység. Az óvodáskor végéig a játék marad a gyermek legfőbb tevékenysége, a munka és az értelmi fejlesztés is megőrzi játékos jellegét. A játék a személyiségfejlesztés alapvető eszköze. Növeli önállóságukat, kitartásukat, a gyermek mozgását, értelmi képességeit, kreativitását, kihatnak érzelmeikre, közben
36
vágyat ébreszt, viselkedési szabályok formálódnak. Fejlődnek a gyermekek közötti társas kapcsolatok is. Tükröződik a játékban a mese, vers hatása is. A megfelelő játékkörnyezet kiváltja a gyermek spontán érdeklődését. A tapasztalás, az élmény akkor szolgálja a játékot, ha nem hiányzik belőle az érzelem. A kisgyerek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt – a szülő és az óvodapedagógus. Utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd mikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. A felnőtt jelenléte teszi lehetővé a gyerekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősség Az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző, játékformákhoz, a gyakorló játékhoz, a szimbolikus szerepjátékhoz, a konstruáló játékhoz, a szabály játékokhoz.
Munka: A munka önként, örömmel végzett, célra irányuló tevékenység. Elvégzését külső szükségesség indokolja, azonban az óvodáskor végéig játékos jellegű marad. Elsősorban a közösségért végzett tevékenység, mely magában foglalja a naposságot, a csoport életével kapcsolatos alkalomszerű munkákat. Fontos, hogy az életkortól elvárható minőségi munkát is megkívánjuk a gyermekektől, hogy hozzá megkapják a megfelelő segítséget, a sablonmentes dicséretet, a biztatást. A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel. Értékes alapot ad a gyermekeknek: -
a részmozzanatokkal, a célszerű munkavégzéssel való megismertetés
-
a feladatok fokozatos bevezetése
-
ha örömét leli a munkában
-
ha megtanul segíteni másokon és önmagán 37
-
ha nő a kitartása olyan mértékben, hogy befejezi a megkezdett feladatot.
Így jut el a gyermek oda, hogy nem a felnőtt követelése, elismerése, a dicséret elvárása, a megfelelni akarás lesz a gyermek motivációja, hanem átérzik a munka szükségességét, s így számukra a munka természetes lesz.
Tanulás: Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részében utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Az óvodában végzett sokféle tevékenység lehetőséget ad az érdeklődés kielégítésére, tapasztalatszerzésre, a gondolkodás örömének átélésére, az alkotásra, az emberi és tárgyi környezet szépségének felfedezésére. A megfigyelés, az emlékezetbe vésés és felidézés ebben az életkorban a gyakorlati tevékenységbe ágyazottan fejlődik. Az érés hatására a gyermekek tapasztalatai rendeződnek. Pontosabbá válik érzékelésük, észlelésük, megfigyelőképességük,
tartósabb
lesz
figyelmük,
emlékezetük,
gazdagodik
fantáziájuk, fejlődik beszédük és gondolkodásuk, képessé válnak problémák felismerésére és megoldására. A gyermekeket motiválja a kíváncsiság, az óvónőhöz fűződő érzelmi kapcsolat. Az óvónő a gyermekeket egyéni fejlettségüknek megfelelően differenciált feladatadással motiválja sokoldalú tevékenységre. Eléri, hogy a gyermekek saját teljesítőképességük optimális szintjéig jutnak el, hogy a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elvont fogalmi gondolkodás is fejlődik. Az értelmi fejlődés az óvodai nap során adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben valósul meg. Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése attitűdök erősítése és a képességek fejlesztése.
Az óvodapedagógus a tanulást
támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. Óvodánkban hagyomány minden csoportban a reggeli meghitt beszélgetés a napi aktualitás jegyében. Az értelmi fejlődés feltétele, a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás lehetőségének biztosítása, az együtt tevékenykedés a felnőttel.
38
Az óvodás korú gyermekek többféleképpen szerezhetnek tapasztalatot az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetből: -
utánozza a kapott modellt, magatartás és viselkedési formát
-
spontán játéka során is tapasztalatot gyűjt, kérdéseire kapott válaszokból is gyarapodnak ismeretei
-
az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, szituációs játék is bővíti ismereteit
-
óvodán kívül is nagy mennyiségű spontán tapasztalat, élmény halmozódik fel.
A tanulás folyamatában legfontosabb a játékosság és a cselekedtetés. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során személyre szabott pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását.
3.2.4. A fejlesztés tartalmi eszközei Verselés-mesélés: A népi mondókák és a népmesék az anyanyelv sajátos ritmusát, dallamát, hangzóvilágát nyelvünk legbensőbb törvényeinek megfelelő formában közvetítik. Az érzelmi biztonság megadásának és az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszköze a mese és a vers. Az irodalmi nevelés összefonódik az anyanyelvi neveléssel, a zenével, énekkel, mozgásos játékkal. A mese oldja a szorongást, amelyet nagyrészt még ismeretlen világ, feldolgozatlan indulatok, ingerek váltanak ki a gyermekekből. A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. Az óvodában a népi, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc: A gyermekeket élményhez juttatja, felkelti zenei érdeklődésüket, formálja zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Megszeretteti a gyermekekkel az éneklést, az énekes játékokat és szoktatja őket a szép, tiszta éneklésre. Fejleszti a gyermekek zenei hallását, ritmusérzékét, zenei emlékezetét, játékos zenei alkotókedvét. A felnőtt minta
39
utánzásával az éneklés, zenélés, tánc részévé válik a gyermek mindennapi tevékenységének. Rajzolás, festés, mintázás és kézimunka: A
gyermeket
egyéni
fejlettségi
szintjének
megfelelően
képi,
plasztikai
kifejezőképesség birtokába juttatja. Kialakítja az elemi képolvasási, komponálási, térbeli tájékozódó és rendezőképességét. Segíti a gyermekek téri, formai és színképzeteinek kialakulását, gazdagodását. A szépség iránti vonzódás és értékelőképesség alakulását. Külső világ tevékeny megismerése: A környezettel való ismerkedés az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat. Általa a gyermekek az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetről olyan tapasztalatokat
szereznek,
amelyek
az
életkoruknak
megfelelő
biztonságos
eligazodáshoz, tájékozódáshoz nélkülözhetetlenek. A gyermekek a természeti és társadalmi környezetben érzékelik a szépet, a környezetvédelem fontosságának szerepét. Matematikai tapasztalatszerzés: A matematikai tapasztalatszerzés lehetőséget teremt a környező valóság formáival és mennyiségi viszonyaival kapcsolatos ismeretek megszerzésére. Meghatározó szerepet tölt be a gyermekek képességeinek fejlesztésében. Fontos az érzelmi, és az akarati tulajdonságok alakításában. Hozzásegíti a gyermekeket a kialakult értelmi képességeik, logikus gondolkodásuk fejlődéséhez. Mozgástevékenység: Az óvodai nevelés folyamatában a gyermekek egészséges testi és mozgásfejlesztése útján szolgálja személyiségük fejlődését.
40
Fejleszti testi képességeiket, ügyességüket, a testi erőt, gyorsaságot és állóképességet. A gyakorlatok és játékok elősegítik a gyermekek helyes testtartásának, szép mozgásának kialakulását, s megkedvelik a szabad levegőn végzett testmozgást. A rendszeres testi nevelés kedvezően befolyásolja az egész szervezet növekedését, hozzájárul a légző- és keringési rendszer teljesítőképességének, a csont- és izomrendszer teherbíró képességének növeléséhez. Fontos szerepet játszik az egészség megóvásában, a szervezet biológiai egyensúlyának fenntartásában. A gondozás, egészséges életmódra nevelés hatását felerősíti, kiegészíti.
3.2.5. Kapcsolatok külső nevelési színterekkel:
Óvoda
Család Szülők közössége
Társintézmények
Fenntartó Intézmények
Iskola
Önkormányzatok
Nevelési Tanácsadó
Egyéb intézmények egészségügyi, művelődési, pedagógiai intézmények Civil szervezetek szponzorok
Óvodai életünk a családi nevelésre épít. A kettő összhangja, az óvoda folyamatos együttműködése a szülőkkel, a gyermekek harmonikus fejlődésének feltétele. Óvodánk és a család kapcsolatát a szülői szervezet felerősíti. A kapcsolatok alakításában az óvoda kezdeményező. Óvodánk a kapcsolatokat a nevelési céloknak, feladatoknak alárendelve kezdeményezi, tervezi, szervezi. Nyílt napok szervezésével lehetőséget kínálunk a szülők számára az óvodai életünkbe való bepillantásra. A 41
családdal való kapcsolat erősítését szolgálják a már hagyománnyá vált közös óvodai ünnepélyek, rendezvények. Erősíteni kívánjuk kapcsolatainkat: -
a
Művelődési
házzal,
a
Pontes
Alapítvánnyal,
Nemesleányfalu
Jövője
Alapítvánnyal, hogy a környezetünkben található természeti, társadalmi értékek fokozottabban beépülhessenek munkánkba és fennmaradásának átörökítése ez által biztosított legyen, -
az Egészségügyi Szakszolgálattal, a Nevelési Tanácsadóval és Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal, amelyek a gyermekek életében jelentkező problémák megoldásában segítséget nyújtanak.
-
a helyi általános iskolával, ezen belül az alsó tagozatos nevelőkkel, a gyakori kölcsönös látogatások, eszmecserék bővítésével, közös programok szervezésével, hogy segítsük óvodásaink jobb ráhangolódását az iskolai életre.
-
az önkormányzatokkal, hogy a szükséges információáramlás folyamatosságával és teljes-körűségével az együttműködés rugalmas, hatékony és költségkímélő legyen.
4. Kiemelt nevelési elveink Ha teheted kézzel, fejjel, szívvel, személyes érdeklődésedtől indíttatva, szabadon játszva próbálkozva, tévedve, egyéni ütemben haladva, az önkifejezés lehetőségeivel élve, leleményesen, kreatívan, önállóan felfedezve, önbizalommal, felelősséggel, tárgyi és érzelmi biztonságban, gazdag, ihlető környezetben, figyelmes segítséggel, ösztönző támogatással, szeretettel, megértéssel befogadva, jó szándékkal bírálva, nyitottan, rugalmasan, tolerálva, egyéni különbségeket tiszteletben tartva, a közösség segítő erejére támaszkodva szárnyakat adhatsz………..
-
A kisgyermek emberi méltóságának, jogainak biztosítása az óvodai nevelés teljes eszközrendszerével.
-
Kölcsönös bizalom hassa át az óvónő kapcsolatát a családdal. Legyen pozitív értékű egységes nevelési elvárása a családnak és az óvodának.
42
-
Az óvónő tartsa szem előtt, hogy a 3-6-7 éves gyermek alapvető szociális tanulási formája az utánzás, ezért az óvónő modell szerepe legyen kiemelkedő jelentőségű.
-
Az óvónő egész magatartását hassa át az elfogadáson alapuló magatartás, a gyermekek egyéni különbségeinek tiszteletben tartása és a nagyfokú tolerancia, empátia.
-
A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezze.
-
Fokozott figyelemben részesüljön a kiemelkedő képességű, valamint a fejlődésben elmaradt gyermek.
5. A nevelés keretei
5.1. Gondozás, egészséges életvitelre nevelés
Az egészséges életmódra nevelés célja a gyermekek egészséges életvitel-igényének alakítása, testi fejlődésük elősegítése. Feladatok: -
Az óvoda adottságainak megfelelően alakítsa ki az óvónő a gyermek környezetét úgy, hogy az biztonságot, otthonosságot sugárzó, praktikus legyen minden vonatkozásban, ügyelve a megvilágításra is.
-
Az óvónő vegye figyelembe az étel elfogyasztásának időigényességét.
-
Az önkiszolgálás szokásainak kialakítását fokozatosan, tapintattal végezze, elegendő időt hagyva a gyermekeknek a tevékenységre.
-
Étkezés közben az óvónő nyugodt, derűs légkört biztosítson a gyermek számára, a tálalásnál vegye figyelembe az egyéni igényeket, kedveltessen meg új ízeket, a kulturált étkezés szokásainak szabályait betartva.
-
A csoportszobában a gyermekek különböző tevékenységeihez az óvónő megfelelő mennyiségű, minőségű felszerelést és elegendő helyet biztosítson.
-
Az óvónő megnyugtató magatartásával, halk énekkel, mesével a zavaró belső és külső ingerek megszüntetésével, és az egyéni alvásigény figyelembevételével igyekezzen megteremteni és fenntartani a gyermekek számára a nyugodt pihenést. 43
Az ébredés időpontjánál vegye figyelembe a csoport létszámát, összetételét, évszakot. -
Alakítsa ki annak rendjét a csoportban, hogy a korábban távozó és a nehezen elalvó gyermekek fekhelyét különítse el a tovább alvó gyermekekétől.
-
Az óvónő figyeljen arra, hogy a gyermekek ruházata igazodjon a csoportszoba hőmérsékletéhez,
edzettségükhöz,
és
az
egészségi
állapotukhoz,
tevékenységeikhez (az óvoda sajátosságai figyelembe véve tájékoztassa a szülőket az ezzel kapcsolatos teendőkről) -
Az óvónő minden esetben ott tartózkodjon, ahol a legtöbb és a legfontosabb feladatot kell megoldania.
-
Vegye figyelembe az óvoda sajátságait, a csoportok által közösen használt helységek esetében a csoport óvónői egyeztessenek.
-
Az óvónő a balesetek megelőzésének szempontjából tartsa távol, illetve távolítsa el mindazokat a tárgyakat, amelyek balesetet okozhatnak, s azokon a területeken, ahol a balesetveszély fokozottan jelentkezhet, biztosítsa a fokozott felügyeletet.
-
A betegségből felgyógyuló gyermekeket fokozatosan szoktassa a szabad levegőhöz és az erőteljesebb mozgáshoz.
-
Az óvónő figyeljen fel a különböző viselkedésmódok, illetve betegségek tüneteire, s a szülő segítségével keresse az okokat a mielőbbi gyógyulás érdekében, s ha szükséges kérje, igényelje speciális szakemberek közreműködését.
-
Törekedjék
a
család
és
az
óvoda
egészséges
életmód
szokásainak
összehangolására, alakítsa ki a gyermek tisztálkodási szokásait, valamint segítse tisztaságigényük kialakulását. -
A prevenciót építse be az óvodai élet minden területébe.
-
Óvodánk közvetlen és tágabb környezete lehetővé teszi, hogy az egészséges életmódra nevelés színtere legyen, és az óvónő igyekezzen úgy alakítani az óvodai életet, hogy minden évszakban az a gyermekek sokféle tevékenységét szolgálja.
-
A nyári óvodai élet megszervezésénél fokozott figyelmet igényel:
-
erős UV-sugárzás esetén a szabadban való tartózkodást időbe behatároljuk
-
a fokozott folyadékigényt szem előtt tartjuk
-
pancsolás, zuhanyozás lehetőségét biztosítjuk
-
Az udvari eszközök és játékok biztonságosak, esztétikusak legyenek, feleljenek meg a gyermekek életkori igényeinek és testméreteinek.
44
-
Az óvónő az óvodai életet úgy szervezze, hogy a gyermekek kedvvel, minél többet mozogjanak.
Gyermeki tevékenységek: -
A gyermek a hőmérsékletnek, valamint képességeinek megfelelően öltözködik, illetve vetkőzik.
-
Ruháját a jelével ellátott öltözőszekrénybe teszi.
-
Igyekszik óvni a csoportszoba, udvar berendezéseit, azok rendjét, tisztaságát.
-
A testápolás, tisztálkodás eszközeinek használatát képességeinek megfelelően elsajátítja (fésülködik, kezet mos)
-
Az evőeszközöket, kanalat, villát, kést, szalvétát megfelelően használja. A nem kívánt ételt a tányérjában hagyja.
-
Új ételekkel illetve ízekkel ismerkedik.
-
Változatos,
játékos
mozgásokkal
kihasználja
az
udvar
adta
lehetőségeket. -
Kirándulás közben jól érzi magát a természetben, óvja a természetet.
-
Testileg egészségesen fejlődik.
-
Mozgását, viselkedését képes szándékosan irányítani.
-
Pihen, alszik.
-
Együttműködik a szülővel, óvodapedagógussal, szakemberekkel.
Napirend: Tevékenységek: Játék, egyéb szabadon
Ősztől tavaszig: 4-6,5 óra
Nyáron: 6 óra
választott tevékenységek: Előkészületek az étkezéshez,
1-1,5 óra
1-1,5 óra
étkezés: Öltözés,
1-1,5 óra
1 óra
1,5-2 óra 20 perc
1,5 -2 óra 20 perc
egyéb
testápolási
teendők: Pihenés: Mindennapos testnevelés: Módszertani alapelvek:
45
különböző
-
Nyugodt, kiegyensúlyozott élettempó érdekében, az óvónő a gyermekek óvodában eltöltött idejét tudatosan és az élettani szükségleteik, egyéni sajátosságaiknak figyelembe vételével tervezze.
-
Vegye figyelembe a fokozatosság, rendszeresség, egyéni bánásmód, életkori sajátosságok elvét.
-
Törekedjen a család és az óvoda gondozási szokásainak összehangolására.
-
Az óvónő segítse, támogassa, az először óvodába érkező
gyermekek
beilleszkedésének, illetve alkalmazkodásának nehézségeit. -
Törekedjen arra, hogy a gyermek igényévé váljon környezetének tisztasága és rendje.
Fejlődés jellemzői: -
Vigyáz környezete rendjére, az eszközöket rendeltetésüknek megfelelően használja, majd helyére teszi.
-
Az önkiszolgálás teljes önállósággal, biztonsággal, természetes teendőként végzi.
-
Önállóan tevékenykedik, észreveszi az elvégezhető feladatokat, segítséget nyújt társainak és a felnőtteknek.
-
Étkezés közben kulturáltan viselkedik, igényli az asztal esztétikus rendjét, helyesen használja az evőeszközöket.
-
Képes a mindennapi szükségleteit megfelelően kielégíteni.
-
Önállóan a megfelelő sorrendben öltözik, vetkőzik – ruháját a helyére teszi.
-
A zsebkendőt rendeltetésszerűen használja, megfelelő magatartásformával óvja társai egészségét.
Kapcsolata más területekkel:
46
- Kapcsolatban van az anyanyelvi neveléssel, mivel a gondozási feladatok, folyamatok optimális lehetőséget nyújtanak beszélgetés kezdeményezésére, így fejleszti a gyermek szókincsét, helyes mondatalkotását, fogalomértését, folyamatos beszédét, jó kiejtését, kifejezőkészségét. - A testi neveléssel, mert a test higiénéjén keresztül egészségük megőrzését szolgálja. - A környezet megismerésére neveléssel, mert a gondozási feladatok számos lehetőséget adnak testük – környezetük összefüggéseinek megismerésére, ismereteik bővítésére, elmélyítésére.
5.2. Erkölcsi, közösségi nevelés, szocializáció
A szociális és egyéni nevelés célja a gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességének kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normái alapján. Közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlásával.
Feladatok: -
A pedagógus biztosítsa a gyermekek aktív tevékenységeiben a nyugodt, derűs légkört.
-
Adjon lehetőséget a szülőknek a gyermekek fokozatos beszoktatására. Egyéni bánásmóddal, érzelmi biztonsággal segítse az új környezet elfogadását.
-
Az
óvoda
életét
úgy
szervezze,
hogy
segítse
a
gyermekek
erkölcsi
tulajdonságainak, akaratának, önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladat – és szabálytudatának fejlődését. -
Ésszerű, céltudatos napirend keretében biztosítsa a közös élményeket, gazdag – változatos tevékenységet, ügyeljen az ezekre vonatkozó zavartalanságra, folyamatosságra a minél hosszabb játékidő biztosítására.
-
Óvodapedagógus- gyerek, gyerek- dajka, gyerek- gyerek kapcsolatát pozitív attitűd jellemezze.
-
Segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, én- tudatának alakulását és engedjen teret önkifejező törekvéseinek.
47
-
Segítse a gyermeket, hogy én tudata megerősödjék, énképe különböző helyzeteknek megfelelően differenciálódjék.
-
Biztosítsa a barátságos derűs légkört.
-
Az óvodai élet valamennyi területén érvényesítse az egyéni bánásmódot.
-
Törekedjen, hogy a gyermekek elfogadják az eltérő külsőt, viselkedést, beszédet, a különbözőségeket.
-
Szorgalmazza a jó kapcsolatok kialakulását csoporton belül, óvodai csoportok között, valamint a családdal.
-
Ügyeljen, hogy minden gyermek kapjon és vállaljon feladatot, apróbb megbízatást.
-
A helyi lehetőségek szerint alakítson ki csoportjában szokásokat, hagyományokat közvetlen és tágabb környezetével.
-
Ügyeljen arra, hogy az óvodai dolgozók közössége azonos, egységes elvárások, szemlélet alapján neveljen.
-
Az
óvodapedagógus
és
az
óvoda
dolgozói
ügyeljenek
arra,
hogy
kommunikációjuk, bánásmódjuk, viselkedésük modell értékű a gyermeki magatartás alakulása szempontjából. Gyermeki tevékenységek: -
A gyermek elfogadja a közösségi, erkölcsi igényeket, kívánalmakat.
-
Szívesen vállal különböző megbízatásokat, feladatokat, alkalomszerű munkákat a csoportért.
-
Kapcsolata társaival barátságos, őszinte, szeretetteljes, figyelmes.
-
Szívesen és önként vesz részt a közösségért végzett munkában, örömmel járul hozzá a csoportszoba díszítéséhez.
-
Átveszi az óvónő, dajka elfogadó, megértő, segítő beállítódását.
-
Az óvodai élet minden területén, minden tevékenységi formában alkalmazkodik.
-
Örömmel vesz részt a közös élményt nyújtó kirándulásokon, megfigyeléseken, programokon, melynek kapcsán meghitt beszélgetések alakulnak ki társaival.
-
Nyitott az őt körülvevő világ befogadására, megpróbál hozzá alkalmazkodni.
-
Képes szeretetet adni, másokért tenni, a különbözőségeket elfogadni.
-
Megpróbálja a társaival kialakult konfliktushelyzetet segítséggel megoldani.
-
Tevékenyen, jó hangulatban, örömmel vesz részt a csoport, az óvoda hagyományainak ápolásában. 48
-
Közösségi neveltsége viselkedésében megmutatkozik.
Módszertani alapelvek: -
Az óvodapedagógus és az óvoda dolgozói tartsák szem előtt, hogy minden megnyilvánulásuk modell értékű, mutassa a követendő példát szeretetteljes magatartásukkal, cselekedeteikkel.
-
Teremtse meg a feltételét a gyermekek fejlettségétől, igényétől függően az egyéni bánásmódnak, törekedjen a gyermekek egyéni sajátosságainak ismeretére.
-
Ügyeljen arra, hogy az ünnepek emelkedjenek ki az óvoda mindennapi életéből.
-
Képviseljen pozitív közösségi értékeket, legyen határozott, toleráns, igazságos.
-
Elemezze nevelőmunkáját.
-
Törekedjék, hogy minden gyermek megfelelő sikerélményhez jusson.
-
Erősítse a család pozitív nevelési hatásait.
-
Működjön együtt más szakemberekkel (logopédus, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, konduktor)
Fejlődés jellemzői: -
A gyermek elsajátítja a helyes viselkedés módját, a kapcsolatteremtés formáit, az alkalmazkodás képességét, mindezek nyelvi formáit.
-
Érzelmileg és értelmileg elfogadja és követi az óvónő kérését, kérdését és válaszol rá.
-
Tisztelettel viselkedik a felnőttekkel, társaival szemben.
-
Elfogadja az adott tevékenység által megkívánt magatartási formákat.
-
Felelősséget érez a vállalt feladatért.
-
Természetes szükségletté válik a közös tevékenység, amelyben aktívan vesz részt.
-
Örül a közösen elért sikereknek, megjelenik nála a közösségi öntudat.
-
Kialakulnak a közösségi szokások:
-
önfegyelem
-
figyel másokra
-
együttműködik társaival 49
-
türelmes társaival
-
megérti mások problémáját
-
segítséget nyújt az arra rászorulóknak
-
várja a csoport, az óvoda életében meglévő hagyományokat, örömmel, izgalommal készül rá
Kapcsolata más területekkel: -
Kiemelkedő kapcsolatban van az anyanyelvi neveléssel és kommunikációval, hiszen a szocializáció folyamán a beszéd a gyermek környezetével való érintkezésének,
önkifejezésének,
gondolkodásának
legfőbb
eszköze.
A
beszédkapcsolatok kialakulásának alapja a szeretetteljes, jó csoportlégkör. -
A környezet megismerésére neveléshez azért kapcsolódik, mert a környezettel való ismerkedés során megszerzett közös élmények gazdagítják, erősítik a csoporthoz tartozás érzését, a társas kapcsolatok alakulását.
6. A gyermekek tevékenységi formái
6.1. Játék A
belülről
indított
és
vezérelt
játéktevékenység
célja
a
gyermekek
szabad
képzettársításának elősegítése. Az intellektuális, mozgásos, szociális tapasztalatok, élmények
többszöri
átélésével
a
gyermekek
egyéni
vágyainak
és
ötleteinek
kibontakoztatása. A játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, kreativitásukat fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenység.
Feladatok:
50
-
Az óvónő teremtse meg annak lehetőségét, hogy a gyermekek élményeiket, tapasztalataikat felszabadultan, örömmel eljátszhassák.
-
Folyamatosan törekedjen a játék formai és tartalmi elemeinek gazdagítására, ismereteik állandó bővítésére, az élményeket kísérő pozitív érzelmek alakítására.
-
Biztosítson érzelmekre ható közös élményt, vegye figyelembe az óvodán kívüli élményeket is.
-
Alakítsa ki a csoportban a játékhagyományokat.
-
Törekedjen a napirendben az elegendő, lehetőleg összefüggő időben történő játékra, biztosítsa annak a feltételét.
-
Teremtse meg a játék lehetőségeit a szabadban is.
-
Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése.
-
Tartsa feladatának, a félénk, bátortalan, passzív vagy új gyermekek bekapcsolását a játékban, a csoport életébe, kísérje figyelemmel szerepvállalásukat, segítse a tapasztalatszerzésüket, buzdítsa őket, játsszon velük.
-
Segítse a gyermekeket, hogy játékuk a gyakorlójátéktól a szerepjátékig optimális ütemben fejlődjék.
-
Tanítsa meg az értelmi és a mozgásos szabályjátékok által megkívánt magatartást.
-
Teremtse meg a feltételeket, a megfelelő eszközöket, hogy a gyermekek játékidőben bármikor barkácsolhassanak. Ösztönözze a gyermekeket, hogy a játékukhoz szükséges eszközöket maguk, illetve kis segítséggel készítsék el.
-
Az óvónő által igényesen közvetített irodalmi anyag élménye tükröződjön a játékban.
-
Tegye lehetővé, hogy a mese hőseinek cselekedetei, a cselekményt, a szereplők mondanivalóját, hangját, mozdulatait saját elgondolásaik alapján eljátszhassák.
-
Ébresszen kedvet a bábozáshoz saját játékával is.
Gyermeki tevékenységek: -
Újra alkotja játékában környezete egyszerű jelenségeit saját elgondolása alapján.
-
Elsajátítja és betartja a játékszerekkel és az együttjátszással kapcsolatos szabályokat.
-
Elfogadja társai ötleteit, utánozza azokat.
-
Felhasználja játékában a szimbolikus és félkész eszközöket.
-
Játékához átalakítja a csoportszobát, ehhez használja a csoportszoba bútorait is. 51
-
Évszakokhoz, ünnepekhez, mesékhez kapcsolódó irodalmi élményeit saját elképzelése alapján a játékban újra alkotja.
-
Mondókák, versek ritmusának ismételgetése, újra játszása öröm számára.
-
A gyermek, különböző alkatrészekből, eszközökből, anyagokból építményeket, játékszereket, különféle tárgyakat hoz létre.
-
Építő játékát áthatja az alkotás öröme.
-
A konstrukciós építőjátékokat felhasználja szerepjátéka során.
-
Szívesen játszik fejlesztő és mozgásos játékokat.
-
Játék és dramatizálás során használja a barkácsolással létrehozott eszközöket.
-
Játék közben tekeintettel vannak egymásra, vigyáznak társaik eszközeire.
Módszertani alapelvek: -
Az óvónő törekedjen az összefüggő játékidő biztosítására.
-
Tartsa szem előtt a játék során a gyermeki önkéntességet, biztosítsa a változatos eszközhasználatot és a barkácsolás lehetőségeit.
-
Törekedjen arra, hogy a viselkedési szabályok erősödjenek a gyermekekben.
-
Ösztönözze a gyermekeket arra, hogy konfliktusokat próbálják pozitív hozzáállással, önállóan megoldani.
-
Érje el, hogy a gyermekek játékában a mese-vers, az ünnepek, hagyományok élményei megjelenjenek.
52
Fejlődés jellemzői: Gyakorló játék
3-4 éves
4-6-7 éves
Hangok, szótagok,
Akkor jelentkezik tartósan, ha a gyermek
Szavak játékos sza-
Fejlődésében lemaradt.
bály szerinti ismétlése játékszerek rakosgatásával Szerepjáték
3-4 éves
4-5 éves
5-6-7 éves
Elsajátítják és be-
Együttjátszási igénye Megértik és elfogad-
tartják a játékszerek-
kialakul, képesek a Ják játszótársaik el-
kel, és az együttját-
cselekvések
össze- gondolásait, alkal-
szással kapcsolatos
kapcsolására.
mazkodnak
elemi szabályokat.
a
játék
szabályaihoz. Le tudnak mondani egy-egy
Barkácsolás
Figyelik játék-, készítő
az és és
kedves játékszerről. óvónő Segítenek a játékok Maguk kezdeményeeszköz- megjavításában. javító
választottt módon és
Dramatizálás,
munkáját. Figyelik és
bábozás
érdeklődésüket a bábu Szívesen,
Építő, konstruáló
mozgatása. Bonyolult
játék
nyeket alkotnak, me- eredményességre
eszközökkel. 4-6-7 éves
felkelti
kreatívan
mókáznak,
élményeiket is lejátszák. építmé- Bonyolultabb alkotásokat
lyeket még nem ké- szerepjátékhoz Szabályjáték
zik a maguk által
hoznak
törekszenek, kapcsolódik.
egyeztetik
társaik bályokat
érdekében.
játszani.
53
létre,
gyakran
a
Bonyolultabb
pesek megismételni. játékelemeket biztosan kezelnek. Nem tudnak együtt- Egyéni kívánságaikat Bonyolultabb működni.
saját
is
szatudnak
Kapcsolata más területekkel: -
A játéknak legszorosabb, legelsődlegesebb kapcsolata a közösségi neveléssel van, mert eközben fejlődnek a gyermekek társas kapcsolatai, a viselkedés szabályai, a tartós együttműködési képességei, és erkölcsi tulajdonságai.
-
Kapcsolata van az anyanyelvi neveléssel, mert az irodalmi élmények a játék alapjául szolgálnak.
6.2. Munka Feladatok: -
A gyermekeket az életkoruknak megfelelő munkaformákkal, azok eszközeivel fokozatosan ismertesse meg az óvónő.
-
Mutassa meg, illetve ismertesse az adott munkavégzés részmozdulatait, helyes, célszerű sorrendjét.
-
A készségek elsajátításához biztosítson elegendő időt, lehetőséget.
-
Hívja fel a figyelmet a munka elvégzésének szükségességére, hasznára, szerettesse meg a társaikért végzett tevékenységet.
-
Törekedjen arra, hogy minden gyermek minél többféle munka elvégzésében szerezzen jártasságot.
-
Érje el az óvónő, hogy a gyermekek legyenek igényesek munkájukra, lelkiismeretesen, kitartóan végezzék azt.
-
Fejlessze a gyermekek önértékelési képességét.
-
Érje el, hogy a gyermekekben ébredjen fel a dolgozó ember iránti tisztelet, a munka eredményének megbecsülése, annak fontossága és hasznossága.
-
Fokozatosan ismertesse meg a gyermekekkel a naposi munka elemeit és életkoruknak megfelelő ütemben bővítse a feladatkört.
-
Teremtse meg az önálló munkavégzés lehetőségét, hogy a gyermekek a szükséges készségeket elsajátíthassák, gyakorolhassák, lássák munkájuk célját, hasznosságát.
-
Segítse a szülőket, hogy vegyék komolyan, tartsák tiszteletben gyermekeik megbízatását, munkáját, támogassák annak elvégzésében.
54
Gyermeki tevékenységek: -
Örömmel készít ajándékokat, csoportszoba díszítését szolgáló eszközöket, részt vesz az ünnepeket megelőző készülődésben.
-
Vigyáz a csoportszoba rendjére, segít rendet tenni, az eszközöket a helyére rakja.
-
Részt vesz a játékszerek kisebb hibáinak kijavításában.
-
Kiszolgálja önmagát, majd társait a naposi munka során.
-
Segít az udvar rendezésében, a virágoskert ápolásában.
-
Munkavégzés közben megfigyeléseket végez, tapasztalatokat, ismereteket szerez.
-
Ismeri és használja a legszükségesebb eszközöket, szerszámokat.
-
A gyermek munkajellegű tevékenysége legyen önkéntes, örömmel és szívesen végzett aktív játékos tevékenység.
-
A gyermeki munka az óvodapedagógusról konkrét, reális, vagyis saját magához mérten fejlesztő pozitív értékelést igényel.
Módszertani alapelvek: -
Az óvónő figyeljen a munka helyes megszervezésére, biztosítsa a kellő tárgyi feltételeket, küszöbölje ki a várakozási időt.
-
Legyen türelmes a gyermekekkel munkavégzés során, mutasson érdeklődést, megfelelő mértékben motiválja a munka vállalását.
-
Tartsa szem előtt, hogy olyan munkát bízzon a gyermekekre, amelynek elvégzése életkori sajátosságainak megfelel.
-
Ügyeljen az egyéni sajátosságokra, a munka játékos jellegére.
-
Teremtse meg a munkához szükséges kiegyensúlyozott, nyugodt légkört.
Fejlődés jellemzői: -
Szívesen vállalja a naposságot, az óvoda és a csoport mindennapi életével kapcsolatos alkalomszerű munkát, teremrendezést.
-
Teljesíti az óvónő megbízatásait, segít a kisebbeknek, az arra rászorulóknak. 55
-
Ismeri az adott munka eszközeit, azok ésszerű használatát, a munka legcélszerűbb fogásait, azok sorrendjét.
-
Segít a csoportszobával kapcsolatos díszítések elvégzésében és képes ötletet adni a munkavégzés során.
-
Az élősarok bővítését önállóan végzi.
-
Teljesíti a felnőttek megbízatásait.
-
Legyen a munka a saját, és mások elismerésére a nevelés egyik formája.
Kapcsolata más területekkel: -
A közösségi neveléssel, mert az együttesen végzett munka, a közös öröm és felelősség, az együtt elért eredmények segítik a közösség összekovácsolódását.
-
Anyanyelvi neveléssel, mivel szükségessé teszi a gyermekek folyamatos szóbeli kapcsolatát a társakkal és az óvónővel.
-
A vizuális neveléssel, mert közben alakul manuális készségük, kreativitásuk és esztétikai fogékonyságuk.
-
A személyiségfejlesztés fontos eszköze játékkal és cselekvő tanulással.
56
7. A fejlesztés tartalmi eszközei
7.1. Anyanyelvi nevelés Feladatok: -
Az
óvónő
beszédmódja
utánzásra
méltó,
jó
példa
legyen,
állandó
beszédkapcsolatban álljon a csoporttal, teremtse meg a jó csoportlégkört. -
Olyan szervezett tevékenység is legyen, amikor kifejezetten kommunikációs képességfejlesztés a cél (reggeli kör), törekedjen a jól szerkesztett gondolatsorra, a beszélgetés logikájára.
-
Kérdései változatos tartalmúak, logikusak, egymásra épülők legyenek, vegye figyelembe az adott csoport életkori sajátosságait, a gyermekek korábbi ismereteit, nyújtson modellt a gyermekek kérdéseinek megfogalmazásához.
-
Törekedjen a szemléletességre, a képszerű kifejezések alkalmazására, használjon sok gyűjtőnevet.
-
Kísérje figyelemmel a gyermekek kialakulóban lévő egyéni beszédsajátosságait, a tudatos és folyamatos megfigyelés során ismerje meg a gyermekek beszédszintjét, kiejtését és próbálja feltárni a hiányosságokat.
-
A csoportban fellelhető leggyakoribb hangképzési nehézségek kiküszöbölését segítse, az ahhoz illeszkedő vers és mondóka repertoár.
-
Elmaradottság esetén fordítson különös gondot az egyéni fejlesztésre, szükség esetén időben irányítsa a gyermeket logopédushoz.
-
Az anyanyelvi botlásokat szője bele helyesen a saját válaszaiba.
-
Mondanivalója világos, érthető legyen, a nyelvi elemeket a helyzethez illeszkedően használja, beszédében a szavak és a mondatok jelentéstartalmán túl a metakommunikatív közlések széles skáláját is alkalmazza.
-
Figyelje meg a gyermekek kapcsolat felvételt kezdeményező megnyilvánulásait.
-
Tervezze meg, milyen új fogalmakat, kifejezéseket kíván megismertetni a gyermekekkel, ezeket szője változatos szövegkörnyezetbe.
-
Az anyanyelvi játékokat illessze be a szabadidős tevékenységekbe és a különféle foglalkozásokba. 57
-
Szoktassa rá a gyermekeket arra, hogy durva szavak helyett a finomabb, elfogadhatóbb köznyelvi formát használják.
-
Ismertesse meg a szülőket az óvodában folyó anyanyelvi, értelmi nevelés céljaival, ismerje meg a család anyanyelvi kultúráját, hívja fel a szülők figyelmét a beszélgetések serkentő, a gyermek és szülő kapcsolatát erősítő hatására.
Gyermeki tevékenységek: -
A gyermekeknek a beszédhelyzetekben szerzett tapasztalatai során gazdagodik ismerete, átveszi a környezettől a szórend, ragok, jelek és képzők, a névelők és névutók, a névmások, az igekötők, igemódok gondolatot kifejtő és a környezet számára pontosan érthető használatát.
-
A mondatalkotás anyanyelvre jellemző módját is fokozatosan elsajátítja, az új szavakat más-más helyzetben, más szövegkörnyezetben, más összefüggésben is használja.
-
Megérti a felnőtt kérését, követi azt, válaszol az óvónő kérdéseire, a metakommunikatív elemek is beépülnek a gyermek beszédébe.
-
A gyermek a csoportos szerepjáték, bábjáték, konstrukciós játék, szabályjáték közben a társ beszédét, viselkedését is figyelemmel kíséri.
-
Megnyilvánul spontán és irányított helyzetekben egyaránt, a csoportos beszélgetés során alakul beszédfegyelme.
-
Részt vesz a nyelvi játékokban, érti és alkalmazza a szinonim kifejezéseket.
-
A gyermek beszédét a hangzásbeli sajátosságok is jellemzik, és az udvariassági nyelvi formákat használja.
Módszertani alapelvek: -
Az óvónő ismerje, szeresse anyanyelvét, önképzéssel, a szakirodalom, a közművelődési lehetőségek felhasználásával fejlessze anyanyelvi kultúráját.
-
Törekedjen, hogy beszéde érthető, követésre méltó, kérdéskultúrája megfelelő legyen, szemléletes, képszerű kifejezéseket alkalmazzon, nyelvhasználata a hangok ejtésében kifogástalan legyen. 58
-
Tartózkodjék a túl erős, túl halk, a monoton, színtelen beszédtől. Az érhetetlen motyogástól, a harsány kiabálástól, természetes hangon, a csoport hang-és zörejszintjéhez alkalmazkodva beszéljen.
-
Vegye figyelembe, hogy a nyelvi kommunikációs helyzetek során fejlődik a gyermek. Tartsa szem előtt, hogy a kommunikációs képességfejlesztés részint közvetítő, részint céltevékenység is lehet az óvodai nevelés gazdag, sokszínű tevékenységrendszerében.
-
Biztosítson lehetőséget a beszédtechnikai hibák javítására példamutatással, a súlyos esetek logopédiai ellátásra.
-
Az anyanyelvi nevelés során építsen a mese-vers, mondóka anyagára.
59
Fejlődés jellemzői. 3-4 éves
A gyermekek egyéni fejlettségüknek megfelelően szívesen beszélnek, főképpen a velük történt eseményekről. Ismerik környezetükhöz tartozó tárgyak, jelenségek nevét. Ismerik azokat a legfontosabb szavakat, amelyek a tárgyak, személyek, kiemelkedő tulajdonságait, mozgását, cselekvéseit jelölik. Az új szavakat, kifejezéseket más beszédhelyzetekben is alkalmazzák. Kérdés, kérés, felkiáltás formájában nyilatkoznak meg.
4-5 éves
A magán és mássalhangzók nagy részét tisztán ejtik. Bátran, szívesen beszélnek. Korábbi élményeiket elmondják. Értik és használják az ismert szavakat. A megismert szavakat, kifejezéseket, szófordulatokat más beszédhelyzetekben is értik és használják. Gondolataikat érthetően, összefüggően tudják kifejezni.
Helyesen használják az igeidőket, ragokat, képzőket. 5-6-7 éves Aktívan használják tapasztalataik során bővült szókincsüket. Páros és csoportos beszédhelyzetekben megfelelő beszédfordulatokkal és viselkedési formákkal teremtik meg és tartják fenn a kapcsolatot. Saját kérdésüket, válaszukat, kiegészítő gondolataikat az adott témához igazítják. Helyesen használják az elsajátított új fogalmakat, az általánosan használt képzőket, ragokat, határozószókat, névelőt, névutót és a metakommunikációs elemeket. Beszédüket az aktuális helyzet által kiváltott érzelem kíséri. Tisztán ejtik a beszédhangokat.
Kapcsolata más területekkel: 60
-
Az anyanyelvi, és értelmi nevelés az irodalmi neveléssel áll a legszorosabb kapcsolatban, mert az irodalmi nevelés vezeti el a gyermekeket a szépirodalmi élményekhez, fejleszti esztétikai érzéküket. A természetes beszédhelyzetek mellett a mesék, versek, mondókák szövege egy magasabb nyelvi minőséget képvisel. Az irodalmi szövegek a szókészlet gyarapításával, kifejezések, szólások, nyelvi fordulatok megismertetésével, különféle stiláris eszközök (pl. hangutánzás, hangfestés) használatával gazdagítják a gyermek nyelvi kifejezőkészségét.
-
Szoros kapcsolatban áll a játékkal, mert az abban kialakult társas kapcsolatok természetes körülmények közt fejlesztik a beszédet, lehetőséget teremtenek a párbeszédek kialakulására, közvetlen beszédfejlesztő céljuk van az úgynevezett „anyanyelvi játékoknak”.
-
Kapcsolatot mutat a közösségi neveléssel, mert ennek során nyilvánul meg a gyermek kapcsolatteremtési vágya, megnyilatkozási szándéka, fogékonysága, érdeklődése társai iránt, alkalmazkodó képessége.
-
Kapcsolata van a gondozással azáltal, hogy a beszélgetések elősegítik a gyermek és az óvónő érzelmi kapcsolatának kialakulását, elmélyülését, fokozzák a gyermek jó óvodai közérzetét, nyitottságát a kapcsolatteremtésre.
-
Az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai munka minden területét, jelen van a nevelési feladatok megvalósításának minden mozzanatában, a munka során a szabályok közlése, az utasítás megértése segíti a beszédfejlődést, bővíti a nyelvhasználat területeit.
-
A tanulás minden területével szoros kapcsolatban áll az anyanyelvi nevelés azáltal, hogy: - a vizuális nevelés során a nyelvi és képi formai ábrázolás együttes alkalmazása folyik. A beszéddel kísért ábrázoló tevékenység jó gyakorlási lehetőség a beszédhibás (főként dadogó) gyermek számára,
-
a zenei nevelés során az élőbeszéd érzelmeket tükröző, jelentést hordozó elemeit gazdagítják.
-
a matematikai tevékenység során a beszéd és gondolkodás szoros összefüggésben fejlődik.
-
a beszéd a testi nevelés során biztosítja a cselekvés szabályozó szerepét.
-
a gyermek természeti és társadalmi környezete szintén gazdag anyaggal járul hozzá az anyanyelvi neveléshez.
61
7.1.1. Logopédia
Az anyanyelv bármely területének fejlesztése legnagyobb sikerrel és leggyorsabban óvodáskorban végezhető. A logopédia célja, hogy a beszédhibák megelőzésével, továbbá a már kialakult beszédhibák és azok következményeként fellépett másodlagos elváltozások korrekciójával ép beszédet hozzon létre. A beszédhibák legeredményesebben 5-6 éves korban javíthatók és javítandók is, éppen a később emiatt kialakuló gátlások megszüntetése érdekében. A tiszta beszédű óvónő könnyen felismerheti csoportjában a beszédhibás gyermeket, s amíg a szükséges korrekcióra nem kerül sor, fokozott, pontos ejtéssel, követendő példaként próbálja segíteni a gyermeket. Azt a 3-4 éves gyermeket, akinek 10-15 beszédhangra kiterjedő hibája van, vagy ennyi teljesen hiányzik, a beszédéből azonnali logopédiai vizsgálatra kell az óvónőnek küldeni. A csak néhány (pl.: sziszegők) hangra kiterjedő hibás ejtés esetén a gyermeket 5 éves kora körül érdemes szakemberhez küldeni. Az óvodás gyermek úgynevezett élettani pöszeségét és a valódi beszédhibát nem mindig könnyű megkülönböztetni, de általában 4-5 éves kortól már nem beszélünk élettani pöszeségről – normális fizikai/pszichés fejlődés mellett. Az óvodáskorú gyermekek beszédészlelésének és –megértésének minőségét vizsgálni, ismerni és szükség esetén fejleszteni többszörösen fontos dolog. Fontos azért, mert a nyelvelsajátítás folyamatának, a gondolkodás fejlődésének, az ismeretek gyarapodásának kiemelten jelentős időszakáról van szó. Fontos azért, mert óvodáskorban sok gyermekkori betegség vagy egészségügyi
probléma
(nátha,
fülproblémák,
arcüreggyulladások,
halláscsökkenés)
akadályozhatja a megfelelő beszédpercepciót. Fontos azért is, mert a beszédpercepció és –megértés akadályozottsága célzott vizsgálat nélkül rejtve maradhat, ezért a környezet számára csak kísérő tünetek: „figyelmetlenség”, „rosszaság”, „lustaság” okozhat problémát. A kellő időben felismert beszédészlelési gond kiküszöbölésére ugyancsak az óvodáskor a legoptimálisabb időszak, mert a kísérletek tanúsága szerint a beszédészlelés fejlődése 3-5 éves kor között a legnagyobb ütemű. Kellő nyelvi fejlettség nélkül elképzelhetetlen a megfelelő iskolai tanulás.
62
Logopédiai és óvónői munka jól kiegészíthetik egymást. A beszédfejlesztő, utánzó játékok pedagógiai jelentősége igen nagy, nem csak a logopédusok, hanem a gyermekekkel több időt töltő óvónők is alkalmazhatják.
7.2. Verselés, mesélés
Ezen a téren nevelésünk célja, a gyermekek érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyeinek erősítése a mágikussággal, a csodákkal teli meseélmények segítségével és a versek zeneiségével, rímeinek csengésével.
Feladatok: -
Az óvónő irodalmi anyagának összeállításakor részesítse előnybe, hogy a kiválasztott versek, mesék erősítsék a pozitív erkölcsi, érzelmi értékekre való hangolódást a környezet megszerettetését, a néphagyományok ápolását.
-
Építse be irodalmi anyagába a községünkben és környékén összegyűjtött népi mondókákat, verseket, kiszámolókat és népi hagyományokat.
-
Három év távlatában ügyeljen a dal, mondókajáték, állathangutánzó, felelgetős mesemondókák, halmozó és láncmesék, versek, verses mesék, majd fokozatosan hosszabbodó, bonyolódó prózai mesék egymásra épülésére. Csak irodalmi és néphagyomány értékű, anyanyelvileg tiszta és értékes mesét, verset mondjon a gyermekeknek, ezek segítségével gazdagítsa a gyermekek szókincsét, fantáziáját, segítse a hangképzési nehézségek javítását.
-
Napközben többször is mondjon alkalomhoz illő mondókákat, verseket. Mutassa meg az ehhez kapcsolódó testmozgásokat és ezek éljenek a csoport mindennapjaiban.
-
Alakítsa ki az óvónő a mesehallgatásra utaló, ismétlődő szokásokat, jeleket (mesedoboz, mesetarisznya, hangjelzés, gyertya…)
-
Minden
alkalommal
gondolja
át,
mivel
ébreszt
kedvet
mesehallgatásra, fokozott egyéni törődést igénylő gyerekekben is.
63
a
verselésre,
-
Meséhez, vershez, dramatikus játékokhoz használjon bábokat, szimbólumképző eszközöket, ezúton is erősítse a játékkal való kapcsolatát.
-
Alkalmanként használjon a mesékhez, versekhez, mondókákhoz olyan eszközöket, melyek elősegítik ezen irodalmi művekhez való kötődés kialakulását.
-
Tartsa fontosnak, hogy csoportjában az élő mese, vers, mondóka legyen a természetes.
-
A népmeséknél a mese fordulataiban, stílusában, előadásmódjában az óvónő saját személyisége nyilvánuljon meg.
-
Nyújtson az irodalmi alkotásokkal mély esztétikai élményt.
Gyermeki tevékenység: -
Figyelmesen hallgatja a meséket, verseket, mondókákat.
-
Ismételgeti a mondókákat, verseket játékához kapcsolva.
-
Eszközök segítségével feleleveníti a mese egyes részleteit vagy egészét.
-
Társaival dramatizálja a számára legérdekesebb, legvonzóbb meséket.
-
Séta, kirándulás, udvari játék során mondogatja a különféle tevékenységekhez, eseményekhez, növényekhez, állatokhoz, természeti jelenségekhez kapcsolható mondókákat, verseket, kiszámolókat, közmondásokat.
-
Rövid történeteket, névcsúfolókat talál ki.
-
Szereti a mesekönyvet, óvatosan bánik vele.
Módszertani alapelvek: -
Törekedjen az óvónő arra, hogy csoportjában elfogadó – együttműködő légkörben hallgathassák a gyermekek a népi mondókákat, verseket, meséket.
-
Tartsa fontosnak, hogy az alkalomhoz illő mondókákat, verseket, a hozzájuk tartozó játékokkal, mozdulatokkal kísérjék a gyermekek.
-
Kiemelten kezelje irodalmi anyagában a községünkben és környékén összegyűjtött néphagyományok ápolását, magyarságtudat formálását.
64
Fejlődés jellemzői: -
Szívesen ismételgeti az előző években megismert mondókákat, rigmusokat, kiszámolókat, ritmikus mozgásokkal kíséri azokat.
-
Várja, igényli a mesehallgatást, figyelmesen, szívesen hallgatja, segít a mesemondás feltételeinek kialakításában.
-
Játékában gyakran előfordul a mesélés, bábozás és az ismert mondókák, kiolvasók ismételgetése.
-
Képes kitalálni meséket, verseket, csúfolókat.
-
Folytatásos mesék, verses mesék, meseregények szálait összeköti.
-
A mesében elhangzottakról beszélget, a szereplők érdekes szólásait, furcsa vagy széphangzású nevét megjegyzi.
-
Szívesen mesél, beszélget és válaszol a kérdésekre.
-
Az óvodában megismert néphagyományokat és az azon alapuló verseket, meséket, mondókákat, csúfolókat ismeri, hallgatja és mondogatja azokat.
Kapcsolata más területekkel: -
A verselés, mesélés az anyanyelvi neveléssel áll a legszorosabb kapcsolatban, mert a nyelvi képességek fejlesztésének leghatásosabb eszköze: meséken, verseken, mondókákon keresztül a gyermekek elsajátítják a helyes ejtést, a tiszta beszédhallást, a nyelvtanilag helyes beszédet és új fogalmakkal ismerkednek meg.
-
Kapcsolatban áll a vizuális neveléssel, mert az irodalmi élményeiket, a mese-vers által feltörő érzelmeiket, vágyaikat, meginduló fantáziájukat az ábrázolás legkülönbözőbb eszközeivel kifejezhetik.
-
Szoros kapcsolata van a játékkal, mert számtalan lehetőséget teremt az irodalmi élmények újra alkotására, versek, mondókák, rigmusok tevékenységeikhez kapcsolására.
65
7.3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc
Zenei nevelésünk célja, a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, a közös éneklés, énekes játék örömének megéreztetése, hogy azon keresztül formálódjon a gyermekek zenei ízlése, esztétikai fogékonysága. A gyermekek jussanak minél több olyan zenei élményhez, ami megalapozhatja zenei anyanyelvüket.
Feladatok: -
Az óvónő juttassa a gyermekeket az énekléssel és zenehallgatással élményekhez, keltse
fel a zenei
érdeklődésüket,
formálja
zenei ízlésüket,
esztétikai
fogékonyságukat. -
Változatos
módszerekkel,
eszközökkel
törekedjen
a
zenei
anyanyelv
megalapozására. -
Teremtse meg a zenei nevelés alapvető feltételeit: biztonságos, nyugodt, hangulatos légkört.
-
Ismerje meg a gyermekek zenei adottságait, mozgásfejlettségét, kiejtését, játékoséneklő kedvét.
-
Szerettesse meg a gyermekekkel az éneklést, énekes népi játékokat, kortárs művészeti alkotásokat, szoktassa őket szép, tiszta éneklésre.
-
Fejlessze a zenei hallását, ritmusérzékét, zenei emlékezetét, zenei alkotókedvét, harmonikus, szép mozgását.
-
Segítse a gyermekek kezdeményezését, aktivitását.
-
Adjon kellő időt és lehetőséget a gyakorlásra és az ismétlésre.
-
Az előadott dalokat, dalos játékokat igényesen, tisztán közvetítse.
-
Tervező munkájában törekedjen az anyag logikus egymásra épülésére, összhangjára, a szoros kapcsolatra a dalanyag és a készségfejlesztés között.
-
A dalokat egyszerűen és természetesen illessze be a nap folyamán magától adódó helyzetekbe.
-
Az ünnepekre, évszakokra való ráhangolódást segítse a helyi népi hagyományok anyagával is.
66
-
Zenehallgatáshoz gazdag, változatos anyagot válogasson, vegye figyelembe a nemzetiségi, etnikai kisebbségi gyerekek hovatartozását, és azt esztétikusan közvetítse.
-
A felnőtt minta utánzásával az éneklés, zenélés a gyermek mindennapi tevékenységének részévé váljék.
Gyermeki tevékenységek: -
Örömmel vesz részt a közös éneklésben, mondókázásban, körjátékokban.
-
Törekszik a tiszta éneklésre, szövegkiejtésre.
-
Ismeri a különféle hallás és ritmusfejlesztő játékokat.
-
A többször hallott, jól ismert dalok dallamfordulatait játékában felhasználja.
-
Játék közben dúdolgatva, énekelgetve is szerez zenei élményeket.
-
Játszik a hangokkal és a hangok lejtésével.
-
Igényli a társaságot, örömmel végzi az egyöntetű közös szép mozgásokat.
-
Képes a szerepek átélésére, az érzelmek és gondolatok egész testmozgással való kifejezésére.
-
Az egyszerű zenei kifejezéseket konkrét cselekvéssel gyakorolja.
-
A zenei fogalmakat egymáshoz viszonyítja.
-
Türelmesen hallgatja a zenét, éneket, kortárs művészeti alkotásokat.
Módszertani alapelvek: -
Az óvónő vegye figyelembe a gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének fejlődését, és az elért szintre, élményekre támaszkodjék.
-
Törekedjen arra, hogy minél mélyebben és hitelesebben közvetítse a helyi zenei-és mondóka hagyományokat is.
-
Ügyeljen arra, hogy a zenei ráhangolódás folyamata minden óvodai és helyi aktualitáskor megfelelő szinten éljen a csoportban.
-
Érje el, hogy minél több lehetőség adódjon a csoport életében a népi dalok, mondókák ápolására.
67
Fejlődés jellemzői: -
Versekhez, mondókákhoz dallamokat talál ki.
-
A dalok egyenletes lüktetését, ritmusát mozgással, ritmushangszerrel kíséri.
-
Ismeri,
és
gyakorlatban
alkalmazza
a halk-hangos, gyors-lassú
közötti
különbséget. -
Képes játékok, játékos mozdulatok kitalálására.
-
Megkülönbözteti
a
hangszíneket
zörejekben,
beszéd
és
énekhangokban,
hangszeren játszott zenében. -
Rövid, majd hosszabb motívum-szakaszokkal képes dallambújtatásra.
-
Kezdő vagy sajátos belső illetve záró motívumokból felismeri az ismert dallamokat.
-
Biztonságosan, tisztán énekel a megszokott hangmagasságon és tempóban.
-
Önállóan szervez dalos játékokat.
-
Ismer kortárs művészeti alkotásokat.
Kapcsolata más területekkel: -
A zenei nevelésnek kapcsolata van a közösségi neveléssel és szocializációval, mert dalos
játékok
közben
erősödik
a
gyermek
alkalmazkodó
képessége,
biztonságérzete, társas kapcsolatai fejlődnek, változnak a barátságok, egyén és csoport viszonya új értelmet kap. -
A környezeti neveléssel, azért, mert a környezet jobb megismeréséhez, szeretetéhez a zenei élmény sajátos eszköz. A zörej és zenei hang felfogása differenciált megfigyelésre szoktat és ismeretbővítést jelent.
-
A játékkal, mert számtalan lehetőséget teremt a zenei élmények gyakorlására.
68
7.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka
A tevékenység célja, a gyermekek élmény-és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezése. A gyermekek tér- forma-szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. A tevékenység célja, a közvetlen és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti – emberi - tárgyi világ értékei iránt. A tevékenység célja a környezet megismerése közben a gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér – és síkbeli szemléletének alakítása.
Feladatok: -
Az óvónő keltse fel a gyermekben az ábrázolás anyagaival, eszközeivel való tevékenység vágyát.
-
A gyermekek alkotótevékenységéhez biztosítsa a megfelelő, elegendő helyet és (tér, fényviszonyok, munkaterület) időt.
-
Teremtse meg az ábrázolás tárgyi és hangulati feltételei.
-
Időben kezdje el, majd tudatosan bővítse az ábrázolással kapcsolatos szokások kialakítását.
-
Késztesse a gyermeket a közösen átélt élmények, események, jelenségek formai, színbéli tulajdonságainak megfigyelésére.
-
A gyermekek alkotó tevékenységéhez biztosítsa a méretben, minőségben, és mennyiségben megfelelő eszközöket, és tanítsa meg azok helyes és biztonságos kezelését.
-
Segítse elő, hívja fel a gyermekek figyelmét, hogy környezetükben fedezzék fel a szépet, a színek hatását, a régiségek harmóniáját.
-
Mutasson példát és gyakoroltassa az esztétikus környezet alakítását és óvását.
-
Gyűjtse, időnként elemezze a gyermekmunkákat, minden év elején tájékozódjon egyéni fejlettségi szintjükről, ennek megfelelően gondoskodjék a gyermekek fejlettségének és fejlesztésüknek megfelelő feladatokról.
69
-
Tegye lehetővé a változatos technikák és témák alkalmazását, választhatóságát.
-
Teremtse meg a lehetőségét a közös kompozíciók létrehozásának az ábrázolás minden területén.
-
Tervezzen, szervezzen olyan munkaformákat, amelyek nagyobb kitartást igényelnek, erősítik a feladattudatot.
-
A gyermekek elemi képolvasási, térbeli tájékozódó, rendező és komponáló képességét alakítsa ki, fejlessze.
-
Ösztönözze a gyermekeket, hogy egymás munkáinak sikereinek örüljenek.
Gyermeki tevékenységek: -
A gyermek kedve, érdeklődése szerint képzelete és emlékképei nyomán firkálgat, rajzolgat, mintázgat, fest, kézimunkázik.
-
Tapasztalatokat szerez az anyag formálhatóságáról.
-
Ismereteket szerez az ábrázolási anyagok, eszközök viselkedéséről.
-
Séta, kirándulás közben különféle természeti tárgyakat gyűjt, ezeket válogatja, csoportosítja, felhasználja tevékenysége során.
-
Tapasztalatokat szerez színre, formára, kompozícióra vonatkozóan.
-
Tájékozódik a kép síkján, síkban, térben tapasztalja a téri viszonyokat.
-
A rajzolt formákat díszíti, színezi, kiegészíti.
-
Megismerkedik az anyagok és technikák együtt használatával, eredményeivel.
-
Ismeri és gyakorolja a különböző technikákat.
Módszertani alapelvek: -
Törekedjen arra, hogy minden gyermek örömmel átélje az alkotás örömét, élményét.
-
Adjon elegendő lehetőséget az életkori sajátosságokból fakadó, szárnyaló gyermeki kíváncsiságnak, fantáziának, gyönyörködésnek és rácsodálkozásnak.
-
Szervezze úgy a vizuális nevelést, hogy sok mozgással, cselekvéssel, az észlelő funkciók együttműködésével járjon. Az észlelés, rész-egész, háttérkiemelés, térbeli viszonyok nagyobb szerepet kapjanak.
-
Segítse a kreativitást, a gyermeki kezdeményezést érvényre jutni.
70
Fejlődés jellemzői: -
Képalakításában egyéni módon jellemezni tudja az elemi térviszonylatokat.
-
Élményei, elképzelései megjelenítésében biztonsággal használja a képi kifejezés változatos eszközeit.
-
Formaábrázolásában képes hangsúlyozni a megkülönböztető jegyeket, jellemző formákat, részleteket.
-
Fokozott önállósággal alkalmazza az ismert technikákat.
-
Csoportmunkában, önállóan készít egyszerű kellékeket, bábokat, egyéb egyszerű játékokat.
-
Kialakul a finom- motorikája, képi gondolkodása.
Kapcsolata más területekkel: -
A vizuális nevelés kapcsolata elsődleges a játékkal, mert az ábrázolás a játékhoz hasonló élményt jelent. A maga érzéseit, élményeit a gyermek a maga módján fejezi ki.
-
A vizuális nevelés kapcsolatban van az anyanyelvi neveléssel, mert a vizuális élmények az alkotás öröme beszédre, mesére ösztönöz.
-
A környezeti neveléssel, azért, mert a természeti és társadalmi környezet megismerése, felfedezése elsődlegesen vizuális élményalapon történik, valamint ezek az élmények tapasztalatok, gyűjtött anyagok magukban hordozzák az alkotni akarás vágyát.
-
A munkával azért, mert az anyagok, eszközök használata kezelése, elemek anyagok rendezése munkajellegű tevékenység elvégzését indokolják.
-
A mesével-verssel, bábbal, azért, mert élményanyagot biztosít.
71
7.5. A külső világ tevékeny megismerése
A tevékenység célja, a szűkebb és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti – emberi – tárgyi világ értékei iránt. A tevékenység célja, hogy a gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerezzen a szűkebb és tágabb természeti- emberi- tárgyi környezet formái, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakuljon ki a természet, és az emberi alkotások iránt, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését.
Feladatok: -
A természeti- emberi- tárgyi környezet tevékeny megismerése a tapasztalatok, ismeretek gyarapításával, feldolgozásával keltse fel, illetve tartsa ébren a gyermekek kíváncsiságát, érdeklődését, elégítse ki megismerési vágyukat.
-
Ismeretszerzés során vegye figyelembe meglévő tapasztalataikat és a gyermeki beszédmegértő képességet, közlései legyenek szemléletesek, érthetőek a gyermekek számára.
-
A tárgyakat, jelenségeket lehetőleg természetes környezetben és természetes megjelenési formájukban mutassa be az óvónő.
-
Biztosítsa az alkalmi és folyamatos megfigyelést.
-
Az ismeretnyújtás épüljön minden esetben a folyamatos cselekedtetésre.
-
Adjon módot a differenciált fejlesztésre, az egyéni fejlődés üteméhez való igazodásra.
-
Fokozottan érvényesítse a valóság, az ahhoz kapcsolódó cselekvés, az erről alkotott kép, és az ezt kifejező szó egységét.
-
Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában.
-
Olyan helyzetet teremtsen, amelyekben a gyermekeknek alkalmuk nyílik különböző összefüggések rendszerezésére, felfedezésére, többféle megoldás közötti választásra, problémahelyzet megoldására.
-
Adjon lehetőséget a minél több érzékszervvel való tapasztalásra, élmények több szempontú felidézésére.
72
-
Biztosítsa a valóság megtapasztalásának, játékos cselekedtetésnek a lehetőségét, eszközeit.
-
Vegye figyelembe a gyermekek természeti és társadalmi környezetére vonatkozó meglévő tapasztalatait.
-
Helyezzen hangsúlyt a környezetkultúrára és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására.
-
Adjon
alkalmat
arra,
hogy
közvetlen
módon
találkozzanak
a
természetvédelemmel, környezetvédelemmel. -
Mutasson példát a környezet szeretetére, óvására.
-
Segítse a szülőket, hogy felismerjék a gyermek környezet iránti érdeklődésének fontosságát.
Gyermeki tevékenység: -
A környezetében szerzett tapasztalatait, élményeit szóban érthetően kifejezi.
-
Megfigyelések után tapasztalatait az óvónő segítségével feldolgozza, kiegészíti, rendszerezi.
-
Megfogalmazza
környezete
tárgyaival,
jelenségeivel
kapcsolatos
különbözőségeket, azonosságokat. -
Erősödik
benne
a
kiegyensúlyozott,
egészséges
életvitelhez
szükséges
szokásrendszer. -
Tapasztalatot szerez az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről, kialakul kíváncsisága, érdeklődése.
-
Tapasztalatokat szerez az évszakok változásairól, az időjárás és öltözködés összefüggéseiről, növényekről, állatokról, a közlekedés szabályairól.
-
Észreveszi a természet, a környezet szépségeit, értékeit, óvja, védi azt.
-
Kialakul benne a szűkebb környezetéhez fűződő pozitív érzelem.
-
Megismeri szülőföldjét, a hazai tájat, a helyi hagyományokat, néphagyományokat, szokásokat, a családias tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét.
73
Módszertani alapelvek: -
A témák összeállításakor tartsa szem előtt az óvónő, hogy fokozatosan nehezedő, bővülő
ismereteket,
tapasztalatokat,
tevékenységeket
szemléletes
módon
biztosítson. -
Tartsa szem előtt, hogy a tevékenységet hassa át a játékosság, az élményt adó, oldott légkörben zajló cselekvés.
-
Törekedjen arra, hogy amit csak lehet a helyszínen, a természetben, élőben figyeltesse meg.
-
Közös megfigyelések alkalmával éreztesse meg a természet szépségét, mutassa be a környezetvédelem és környezet higiéné szerepét az ember és minden más élőlény szempontjából.
Fejlődés jellemzői: -
Eligazodik, és jól tájékozódik szűkebb környezetében: otthonában, az óvodában és annak környékén.
-
Ismeri lakcímét, családja nevét, szülei foglalkozását.
-
Ismeri a testrészeit, azok funkcióit, igényes teste tisztaságára.
-
Különbséget tesz évszakok és napszakok között.
-
Gyakorlott az elemi közlekedési szabályok betartásában.
-
Ismeri a különböző közlekedési eszközöket, és hogy ezek az emberek munkájaként készülnek.
-
Különböző szempontok szerint csoportosítja a megismert növényeket, tudja, hogy ezek fejlődése és az időjárás között összefüggés van.
-
Ismeri a különböző intézmények rendeltetését.
-
A tárgyak, jelenségek közötti összefüggéseket felismeri, külső jegyeiket rendeltetésük szerint összehasonlítja.
-
Az általa ismert állatokat csoportosítja lakhelyük, külső jegyeik, hasznosságuk alapján.
-
A környezet megismerése során szerzett matematikai tartalmú tapasztalatokat tevékenységeiben alkalmazza.
74
Kapcsolata más területekkel: -
Vizuális neveléssel, azért, mert a környezetben való tapasztalás, érzékelés, észlelés elsősorban vizuális alapon történik.
-
Közösségi neveléssel, mert a közös tevékenységek, felfedezések erősítik a társak közötti kapcsolatot.
-
Munkára neveléssel, mert a tapasztalások, megismerések, tevékenységek munka jellegű feladatok elvégzését igénylik.
7.5.1. Környezetvédelmi nevelés Pedagógiai programunk egyik kiemelt feladata a környezet szeretetére, a környezet védelmére nevelés. Feladatunk elérni, hogy a gyermekek pozitív szokásokat, viselkedési normákat képviseljenek az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetben, továbbá, hogy pozitív attitűdökkel viseltessenek az élővilág, a harmonikus, szép környezet fenntartásáért és megőrzéséért. Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában, továbbá a fenntartható fejlődés érdekében helyezzen hangsúlyt a környezettudato magatartásformálás alapozására, alakítására. Rendszeresen szervezünk kirándulásokat minden évszakban, részint az azonos hely változásainak bemutatására, részint a természetjárás alapismereteinek elsajátíttatása, részint pedig a kulturált környezet, a higiénia iránti igény kialakítása érdekében. A gyermekek szemléletét úgy kell alakítanunk, hogy a környezetüket pusztító magatartást elítéljék, s igényükké váljék a természet gondozása, védése, megújulásának segítése, más szóval az állat- és növényvilággal harmonikusan együttműködni tudó igényes magatartás. A természetben való viselkedésre az óvónő ad mintát. Mértéktartó magatartásával egyrészt kulturált viselkedésre bírja a gyermekeket, másrészt lehetővé teszi, hogy növendékei önfeledten csodálhassák a természet szépségét, majd ráébredhessenek értékeire, védelmének szükségességére. A kirándulás nem múlhat el a tapasztaltak valamilyen formájú rögzítése nélkül. A gyűjtött anyagból közös és egyéni alkotások létrehozása, az élmények lerajzolása, esetleg fotóalbum készítése.
75
Mert aki figyelmesen jár, kel a világban, a környezetben, az csodákra lel, célunk, hogy óvodásaink felfedezzék és óvják e csodát. A gyermek is legyen tisztában az őt körülvevő világ alapvető összefüggéseivel. Az óvónő ragadjon meg minden alkalmat annak tudatosítására, hogy az élet alapfeltétele a levegő, nélküle minden élőlény elpusztulna. Tudja megkülönböztetni a gyermek az utca benzingőzös és egy kirándulóhely tiszta levegőjét. Ennek során felfedeztethetjük a gyermekekkel a levegőt szennyező anyagokat, a járművek, a kémények által kibocsátott füstöt. Az óvónő helyezzen hangsúlyt a vízre, életet adó funkcióinak megismertetésére. Hívja fel a figyelmet a tiszta és szennyezett víz különbségeire, a szennyeződés okaira, mutassa be a víztisztulási eljárásokat. (helyi szennyvíztisztító telep látogatása.) Kirándulásokon a természet élővizeinek tanulmányozása, tisztaságuk, színük, élvezhetőségük, stb. szerint, az akvárium élővilágának megismertertése a csoportban. A hó elolvasztásával, az esővíz ülepítésével szintén kimutathatjuk a szennyeződéseket. ( Március 22. a VÍZ világnapja.) Az óvónő ismertesse meg a föld, a talaj sajátosságait is a gyermekekkel, valamint a növény és állatvilágot. Hívja fel a figyelmet a mező és termőföld, vagy a sziklás, kopár hegyoldal talaja és növényzete közti különbségekre. Az ilyen lehetőségek révén élményszerűen taníthatjuk meg gyermekeinknek a természet- és környezetvédelem főbb fogalmait úgy, hogy közben a jó levegő, a tiszta víz és az egészséges föld iránti igényüket is kialakíthatjuk. A gyermekek jussanak el a rendetlenség, a rongálás elítéléséhez, tiszteljék, szeressék és ápolják a körülöttük lévő növény és állatvilágot, felelősséggel, viseltessenek környezetükért, hogy felnőve se váljanak közömbössé természetünk problémái iránt. 2008-ban, 2012-ben elnyertük a Zöld- óvoda címet. 7.5.2. Matematikai tapasztalatok szerzése A tevékenység célja a környezet megismerése közben a gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér – és síkbeli szemléletének alakítása. Feladatok: -
Az óvónő vegye figyelembe a gyermekek természetes kíváncsiságát, érdeklődését, fejlettségét, ismereteit és az egyéni különbségeket.
76
-
Kövesse a gyermekek egyéni fejlődését és elemezze azt.
-
Fejlessze a gyermekek problémalátását, önálló problémamegoldó képességét az egyén és a csoport egészének fejlesztésével.
-
Az óvónő teremtsen lehetőséget a gyermekek számára a tapasztalás, megfigyelés, érzékelés, észlelés terén, változatos, játékos körülmények között.
-
A gyermekek matematikai képességének fejlesztése legyen játékos, cselekedtető, szem előtt tartva az egyéni különbségeket, kihasználva a differenciálás adta lehetőségeket.
-
Az óvónő kérdései legyenek érthetőek, vegye figyelembe a gyermekek beszédértésének fejlettségét.
-
Fokozott
figyelmet
fordítson
az
azonosítás,
megkülönböztetés,
és
az
összefüggések felismerésére. -
Teremtse meg a mozgásos, cselekvéses, képi emlékek felidézésének módját.
-
Figyelem, feladattudat és feladattartás fokozott fejlesztésével segítse az iskolai tanulásra való alkalmasságot.
Gyermeki tevékenységek: -
Tapasztalatot, élményt szerez a környező valóság formáiról és mennyiségi viszonyairól.
-
A gyermek ismereteket sajátít el a tapasztalás, érzékelés, észlelés, megfigyelés útján.
-
Felismeri az azonosságokat, különbözőségeket és összefüggéseket.
-
A cselekvés síkján szerzett tapasztalatokat munkalapon is újraalkotja.
-
Kiterjedésük szerint összemér tárgyakat.
-
Sorozatokat készít, halmazokat hoz létre, több-kevesebb, ugyanannyit, párosít.
-
Különböző egységekkel méréseket végez.
-
Geometriai
ismereteket
szerez,
a
környezet
kiterjedéseire véleményeit megfogalmazza. -
Különféle formákat felismer.
-
Térben is tud tájékozódni.
77
tárgyainak
számosságára,
Módszertani alapelvek: -
Biztosítsa az óvónő a gyermekek számára az élményt nyújtó és a változatos tapasztalatszerzést.
-
Teremtse meg a feltételét a nyugodt, alkotó légkörnek.
-
Ösztönözze a gyermeket önálló, játékos problémamegoldó tevékenységre, tapasztalatuk, véleményük a feladat megfogalmazására.
-
Törekedjen az óvónő a feladatok érthető, pontos megfogalmazására.
Fejlődés jellemzői: -
A gyermek szívesen vesz részt matematikai tevékenységekben, felvetett vagy felismert problémák megoldásában.
-
Tevékenységei során kitartó a munkában.
-
Megérti és követi az óvónő közlését, feladatadását, csoporttársai tevékenységének logikáját.
-
A mennyiséget összehasonlítja becsléssel, párosítással, méréssel, számlálással.
-
Önállóan létrehoz halmazokat különböző szempontok szerint.
-
Tárgyakat megszámlál maximum 15-20-ig.
-
Különböző matematikai helyzetekről ítéleteket alkot.
-
Másolással képes a mintával megegyező elemekből térbeli, síkbeli alakzatokat kirakni, alkotni.
-
Érti és helyesen használja az összehasonlítást kifejező szavakat.
-
Követi az irányokat, helyesen alkalmazza a névutókat.
-
Képes tárgyak, személyek, halmazok szétválogatására, kiegészítésére, sorba rendezésére, és felismeri a válogatásban érvényesülő szempontokat.
-
Kialakul a gondolatok, cselekvéssel és szóval történő kifejezésének képessége.
Kapcsolata más területekkel: -
Kapcsolatban van az anyanyelvi neveléssel, mert fejlődik szóval történő kifejezésének képessége.
-
A
környezeti
neveléssel,
mert
tapasztalatokat szereznek. 78
környezetük
számosságára
vonatkozó
7.6. Egészségfejlesztő testmozgás A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros kézségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató- és finommotoros mozgáskézségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. Ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása. A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait. A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének – a pozitív énkép, önkontroll,
érzelemszabályozás,
szabálykövető
társas
viselkedés,
együttműködés,
kommunikáció problémamegoldó gondolkodás – fejlődésére. A spontán – a játékban, azon belül a szabad játékban – megjelenő mozgásos tevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására. Feladatok: -
Az óvónő fejlessze azokat a testi képességeket, amelyek lehetővé teszik a mindennapi élethez, tevékenységhez szükséges mozgáskészséget, pl. ügyesség, gyorsaság,
erő,
állóképesség,
koordinációs
képességeket,
társra
figyelés
képességét: a társakkal végzett együttmozgás tapasztalatainak gazdagításával, a gyermek én- határainak, önfegyelmének, együttműködő képességének fejlődését is elősegítjük.
79
-
Biztosítsa a lehetőséget a gyermekeknek a változatos mozgástapasztalatok szerzésére, rendszeres bővítésére, vegye figyelembe az egyéni szükségleteket és képességeket.
-
Az egészségügyi szokások kialakításával és az erre vonatkozó ismeretek nyújtásával egészséges életmódra, életvitelre neveljen.
-
Legyenek hangsúlyosak, változatosak a mozgásos játékok és a testi fejlődésen kívül fejlessze a koncentráló képességet, emlékezetet, ítélőképességet és a gyermekek alkotó erejét.
-
Elégítse ki és keltse fel a gyermekekben a játék és verseny igényét.
-
Az óvónő a fejlődési rendellenességekből fakadó testi elváltozásokat előzze meg, ill. javítsa. (gerincferdülés, lúdtalp…)
-
A testi nevelésre és mozgásra nevelés területeit bővítse kirándulással, szánkózással, és egyéb életkorának megfelelő sporttevékenységekkel.
-
Az óvónő a gyermekek optimális terhelése mellett alkalmazkodjon az egyéni képességekhez, változatos differenciált, párhuzamosan végezhető lehetőségeket biztosítson.
-
Az óvónő a teljesítmény értékelésénél a gyermek önmagához viszonyított eredményeit vegye figyelembe, biztassa és dicsérje a gyermeket, pozitív énkép alakulását támogassa.
-
A tornának, játékos mozgásnak az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek, teremben vagy szabadlevegőn, eszközzel vagy eszköz nélkül, spontán vagy szervezett formában mindennap lehetőséget kell biztosítani.
Gyermeki tevékenységek: -
Szívesen végez mindenféle mozgásos tevékenységet, gimnasztikai gyakorlatot.
-
Játékidőben is szívesen végez labdagyakorlatokat.
-
A gyermek prevenciós gyakorlatokat is végez.
-
Végez páros gyakorlatokat, természetes és speciális járásokat, különböző alakzatokat felvéve.
-
A gyermek szívesen játszik mozgásos versenyjátékokat, szabályjátékokat, labdajátékokat.
-
Önállóan szervez tornagyakorlatokat, zenére is tornázik.
-
Szívesen segít a teremrendezésben és a tornaszerek kiosztásában.
-
Kúszik, mászik, csúszik, ugrik, fut, labdázik, stb. 80
Módszertani alapelvek: -
Az óvónő tartsa szem előtt a rendszeresség és fokozatosság elvét.
-
Ügyeljen a sokféle, változatos, játékos gyakorlat összeállítására.
-
Az óvónő ösztönözze a gyermeket a szebb, és pontosabb mozgás végrehajtására.
-
Adjon minél több lehetőséget a koordinációs képességek fejlesztésére, ösztönözze őket a mozgásra, egyéni lemaradásokat kompenzáló, mozgásos játékok ajánlásával.
Fejlődés jellemzői: -
Örül a mozgásnak, szívesen részt vesz a mozgásos játékokban, tevékenységekben.
-
Növekszik a teljesítő képessége, mozgása összerendezettebbé, ügyesebbé, megfelelő ritmusúvá válik.
-
Fejlődik a tér és időérzékelő képessége.
-
A játék során kialakul kezdeményező kedve, önállósága, bátorsága, kitartása és alkalmazkodó képessége.
-
Kialakul a koordinációs készsége.
-
Egyéni, csoportos, sor és váltóversenyeket játszik az óvónő segítségével és a szabályok pontos betartásával.
Kapcsolata más területekkel: -
A testnevelés kapcsolatot mutat a gondozással, mert hozzájárul a gyermek egészségének megőrzéséhez, jó közérzetéhez, egészséges életvitel kialakulásához.
-
A közösségi neveléssel, mert fejlődik a szabálytudata, együttműködési készsége, társra figyelés képessége, egymás iránti figyelmessége. Önfeledt játéka közben fejleszti magában az akaratot, a félelem leküzdését, a bátorságot, a fegyelmezettségét,
alkalmazkodó
képességét,
helyzetfelismerés
és
döntésképességet. -
Az anyanyelvi neveléssel, mert fejleszti a gyermek szókincsét, kifejező készségét, mivel olyan kifejezéseket tanul, amit az óvoda más területén kevésbé. 81
8. A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek A gyermekvédelmi problémák a különböző társadalmi rétegződés és az ország különböző területein lévő településtípusonként, térségenként eltérő. A gyermekvédelem fontos társadalompolitikai kérdés, melynek helyzetét állandóan figyelemmel kíséri az egész társadalom. Az óvodai intézmény a prevenció mellett célul tűzheti ki, hogy hatáskörébe tartozó gyermekek problémáit felismerje, kezelje, az érintett gyermekek eseteit feldolgozza, a gondokat orvosolja a helyi társadalom gyermekvédelmében érintett társszerveivel, szakembereivel együtt. A gyermekek jogainak megvalósulásához a pedagógusok, nevelőszülők, gyámügyi szakemberek, gyermekjóléti szolgálatok munkatársainak, valamint a jogalkotók együttes munkájára van szükség. A települési önkormányzat a településen élő gyermekek veszélyezettségének megelőzését a gyermekjóléti szolgáltatás útján szervezi. A gyermekvédelem az óvodai nevelőmunka szerves része, mely gondoskodást, több szeretetet, nevelést jelent. Magába foglalja a gyermekközösség egészére kiterjedő, ezen belül minden gyermek személyiségfejlesztéséért kifejtett pedagógiai tevékenységéért. A gyermekvédelmi felelős fogja össze ezt a feladatkört. A csoportok vezetői jelzik számára azokat az eseteket, amelyre feltétlen oda kell figyelni a gyermekek védelmében. Nevelési évenként módosul az éves gyermekvédelmi munka és munkaterv a szükségességnek megfelelően. A hátrányos helyzetű gyermekek száma sajnos nem csökken. A hátrányos helyzetet kiváltó okok változóak. Többnyire a munkanélküliség és a családi környezet, nevelési hiányosságok jelentik a gondokat. Előfordul veszélyeztetettségi helyzet is. Ebben az esetben felvesszük a kapcsolatot a gyermekjóléti szolgálat vezetőjével. Az óvodai gyermekvédelmi felelős lépéseket, intézkedéseket tesz a segítségnyújtás megszervezésére, a gyermek élethelyzetének javítására. A gyermekvédelmi felelős a nevelőtestületnek az a tagja, aki az intézmény vezetőjének a megbízásából képviseli a gyermek- és ifjúságvédelmi szempontokat, szervezi, irányítja, és személyes részvételével elősegíti ezeknek a szempontoknak az érvényesülését.
82
A probléma jellegétől függően az óvoda vezetője is bekapcsolódik a kapcsolatfelvételbe, a szükséges intézkedések lebonyolításába.
Cél: -
A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek kiemelése és felzárkóztatása, érzelmi testi és szociális fejlesztés.
-
A gyermek érezze, hogy őrá is szükség van, és legyen igénye a nyugodt, derűs alkotni képes kiegyensúlyozott légkörre, megfelelő teret kapva az önkifejező, önérvényesítő törekvéseihez.
Fontos olyan pedagógia környezet kialakítása, ahol a befogadó hátránycsökkentő attitűd természetessé válik, az óvodapedagógus, a nevelő munkát segítő munkatársak, szülők, gyermekek számára egyaránt. Így valósulnak meg az esélyegyenlőséget, a nemek társadalmi egyenlőségének támogatását segítő elvek. Óvónő feladatai: -
Biztosítsa a biztos érzelem gazdag és élmény gazdag légkör megteremtését az óvodában.
-
A gyermek/ gyermekek fejlődéséhez szükséges eszközöket biztosítsa.
-
Feladata, fejlődésében, szokásokban lemaradt dolgok felzárkóztatása, illetve pótlása.
-
A gyermekkel mindig éreztesse, hogy ő fontos, és amit ő alkot az egyedi és megismételhetetlen, ezáltal is az alkotás és a feladattudat megerősítése.
-
Folyamatos kapcsolatot tartson a szülőkkel, és a gyermekvédelmi felelőssel.
Gyermeki tevékenységek: -
A gyermek megismeri és igénye lesz arra, hogy családias, szeretetteljes légkör vegye körül.
-
Megismeri az alkotás örömét, az „ezt én csináltam” érzést.
-
Meg tanulja értékelni saját és mások munkáját.
83
Fejlődés jellemzői: -
Fejlődése játékosan, számára szinte észrevétlen éri el az életkorának megfelelő szintet.
-
Megismert szokásokat magáénak tudja és használja is azokat.
Nevelés alapelvei: -
Előzzük meg a veszélyeztetettség kialakulását a családban.
-
Folyamatosan kísérjük figyelemmel a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek életkörülményeit.
-
Szükség esetén kezdeményezzünk védő, óvó intézkedéseket.
A gyermekvédelmi látókörbe kerülés kritériumai: - Azok a családok, ahol csak az egyik szülő neveli a gyermeket. - Ahol az egyik szülő rendelkezik keresettel, a másik munkanélküli. - Azok a családok, ahol az egyik fél ellen büntetőeljárás van folyamatban, vagy éppen büntetőidejét tölti. - Ahol nem megfelelőek a higiénikus körülmények, nincs bevezetve a lakásba a víz, nincs fürdőszoba és WC. - Ahol a gyermek jogai nincsenek figyelembe véve és korlátozva van annak gyakorlásában. Gyermekvédelmi tevékenység stratégiái: -
A veszélyeztetett és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nyilvántartásába vétele, névsoruk összeállítása.
-
Folyamatos fejlesztés kidolgozása és megvalósítása.
-
Családlátogatás.
-
Önképzés, mind folyóiratokból, szakkönyvből és előadások látogatásával.
-
Gyermekvédelmi szolgálattal való folyamatos kapcsolattartás.
-
Önkormányzat Szociális Bizottságával kapcsolattartás az anyagi segítség biztosítására.
84
9. Baleset megelőzés Az óvodában eltöltött idő alatt a gyermekeket többféle baleset is érheti, melyek befolyásolhatják teljesítményét és érzelmi fejlődését is. Ezen veszélyforrások nagymértékben csökkenthetőek a szabályok betartásával és betartatásával. Az óvodában bekövetkező baleseteknek kettős oka lehet: -tárgyi objektív ok -személyi szubjektív ok A kettő egyidejű megléte a legveszélyesebb. A
napi
mozgástevékenységek
során
fordulhatnak
elő
kisebb-nagyobb
balesetek.
Megtervezésekor több szempontot is figyelembe kell venni: -Ismerni
kell
a
gyermekek
életkori
sajátosságait,
fizikai
állapotukat,
teljesítőképességüket. -A foglalkozás idejét helyesen kell megválasztani (lehetőség szerint a délelőtti órákban). -Figyelembe kell venni a csoport nemek szerinti megoszlását. -Időjárási tényezők hatással vannak a gyermekek idegrendszerére. -Betegségek: beteg, vagy részlegesen sérült gyermeket ne engedjünk sportolni. -Minden esetben a foglalkozás anyagának megfelelő bemelegítés előzze meg a munkát. -A mozgástevékenységet vezető óvónő a foglalkozás kezdete előtt mindig győződjön meg a tárgyi feltételek biztonságosságáról. A sportszereknek mindig az előírásoknak megfelelő állapotúnak kell lenniük. Az esetleges hibákról minden esetben tájékoztatni kell az óvoda vezetőjét. Csak balesetmentes állapotban levő tornaszereket/ eszközöket lehet használni, sérült szert azonnal ki kell iktatni. -Mivel a balesetek döntő hányadának oka a fegyelmezetlenség, a nevelő köteles a megfelelő módszerekkel a fegyelmet megtartani -Az óvónő érvényesítse irányító szerepét. Mindig jól látható helyen álljon, a gyermekek számára is érthető instrukciókkal irányítsa a feladatokat. Kellőképpen tudjon differenciálni, ismerje fel a balesetveszélyes helyzeteket, váratlan események bekövetkezésekor is képes legyen gyors döntést hozni.
85
A mozgásos tevékenységek színhelyei lehetnek fedett vagy szabad létesítmények. Az időjárási viszonyokat figyelembe véve a foglalkozások zömét zárt helyen lehet megtartani. -Zárt helynek minősül a tornaszoba, erre alkalmas méretű csoportszoba. -Szabadtéri sportlétesítményekhez kell sorolni az óvoda udvarát, sportpályákat, nyílt uszodákat, az óvodán kívüli közterületeket, melyeken gyakran folytatnak sporttevékenységet (pl: szánkópályák, rétek, tópartok). A létesítményektől, a tereptől függően jelentkeznek a különféle biztonsági előírások is. A testnevelési foglalkozásokat vezető óvónő elsődleges kötelességei közé tartozik az esetleges baleseti források kiküszöbölése. Az intézményvezető felelőséggel tartozik
az intézmény
helyzetéért. Az intézményfenntartó szervek kötelessége az intézményvezető támogatása annak érdekében, hogy a lehető legegészségesebb és biztonságosabb tárgyi környezetben történjék a gyermekek testi nevelése.
Fedett létesítmények munkavédelmi előírásai: Óvodánkban a mozgásos tevékenységek megtartására a tornaterem áll rendelkezésre. A foglalkozások megkezdése előtt a következőkről kell meggyőződni: - A közlekedést, mozgást akadályozó tárgyak /pl: asztalok, székek/ megfelelő módon vannak elhelyezve, eltávolítva, hogy ne dőlhessenek le. - A tornaterem padlózatának állapota: - A foglalkozást csak száraz, csúszásmentes felületen lehet elkezdeni mivel a nedves fényezett felület balesetveszélyes. - A padlózat felülete mindig legyen egyenletes, hibamentes. - A padlózatból a szerek felállításához szükséges kampók, csavarok nem állhatnak ki. - A teremben elhelyezett fűtőtestek világítóeszközök védettségéről meg kell győződni. - A teremben munka csak akkor végezhető, ha megfelelő természetes vagy mesterséges fényforrás áll rendelkezésünkre. A világítótestek, kapcsolók minden esetben épek legyenek. - A teremben elhelyezett álló, fekvő, függesztett szerek állapotáról mindig győződjünk meg. Ha ezek bármelyikének minősége nem kielégítő, minden esetben jelenteni kell a munkáltatónak, csak ezek helyrehozatala után folytatható a munka. - Mivel a foglalkozást a csoportszobában is tarthatjuk, csak olyan tananyagot válasszunk, amely ilyen körülmények között is balesetmentesen elvégezhető. - Ha tornaszert használunk, ügyeljünk arra, hogy megfelelőképpen legyen rögzítve. 86
Általános tornaszerek, tornatermi berendezések: -
Greiswald tornakészlet: mivel fából készült, szálkásodhat, repedhet, törhet. Ezen hibákat azonnal javítani kell, a hibás részeket el kell távolítani. Tartozékait mindig előírásszerűen kell összeilleszteni, ezek illeszkedését használat közben ellenőrizni kell.
-
Ugrószőnyegek, Wesco készlet: ügyeljünk a szőnyeg épségére, a szakadozott, rongyos, összemosódott szőnyeg rendkívül balesetveszélyes. A szőnyegeket falon rögzítve vagy sima talajon egymásra helyezve tároljuk.
-
Rotikom csúszda: illesztései mindig pontosak legyenek.
-
Húzókötél: mindig csomómentes legyen.
-
Body Roll egyensúlyozó készlet: felszíne és belső borítása mindig sérülésmentes legyen. Használatakor mindig biztosítsunk megfelelő nagyságú, egyenletes területet.
Dobóeszközök /labdák, babzsák/ balesetvédelme: minden esetben győződjünk meg a dobóeszközök állapotáról, csak hibátlan dobóeszközt válasszunk. A dobóterületen tartózkodni tilos! Ha valaki még is odaszalad, a gyakorlatot azonnal abba kell hagyni. Labda használatakor fokozott szervezettség indokolt, hiszen komoly ütődés veszélye áll fenn. Minden sporttevékenységet előzzön meg alapos bemelegítő torna, mivel az izmok merevsége is okozhat balesetet, húzódást, rándulást! A sportszerek karbantartása, javítása folyamatos legyen, és feleljen meg az adott sportszer kívánalmainak, igazodjon a sportszer anyagához is / fa- bőr- műanyag- fém stb. /. - A komolyabb javításokat bízzuk szakemberre. - A sportszerek helyes tárolásával nagymértékben meghosszabbíthatjuk használhatósági idejüket, és ez sok esetben a baleset megelőzés szempontjából is nagyon fontos. -
Különös figyelmet kell fordítani a szabadon tárolt sporteszközökre, hiszen ezek fokozottabban
vannak
kitéve
az
időjárás
viszontagságainak,
kopásnak,
rongálásnak. A kényes részeket óvjuk az esőtől, hótól, amit lehet fedett helyen tartsunk.
87
Szabadtéri sportlétesítmények: Udvar / Favár, Láncos lépegető, /: Mivel az óvodában döntő többségben hármas szerepet lát el / pihenő, szabadidős tartózkodási hely/ kialakításában fokozottan figyelembe kell venni annak balesetvédelmi lehetőségeit. -
A szabadtéri területeken elhelyezett játékokat, pihenőhelyeket úgy kell kialakítani, hogy ne legyenek baleseti források.
-
-A fából készült játékok anyagukból eredően szálkásodnak, repednek, törnek. Ezeket mindig ellenőrizzük. A fafelületeket minden évben megfelelő anyaggal kezeljük le, hogy az időjárás ne tehessen kárt bennük.
-
VÁR: Az épségét, rögzítését minden évben ellenőrizni kell, a két várrészt összekötő híd oldalvédelme mindig legyen biztosítva. A gyermekek figyelmét mindig hívjuk fel a létra, a csúszda rendeltetésszerű használatára, a menetirány betartására.
-
Láncos lépegető: a fémfelületeket megfelelően kell kezelni, az esetleges kopásokat javítani kell, hogy ne okozzanak sérülést.
-
Mókuskerék: A kerék és falécek rögzítését ellenőrizni kell, ügyelni kell arra, hogy megfelelő távolságban álljanak a gyermekek a mozgó keréktől, hisz éppen azon szaladó megrúghatja őket.
Téli sportok: -
Szánkózás: Mindig a gyermekek életkorának megfelelő terepet válasszuk ki. Vegyük figyelembe a gyermekek tudásfokát, felszereltségét, a terület tárgyi veszélyeit /fák, árkok, utak, stb…/
-
Csak kifogástalan állapotban lévő szánkókat használjuk!
-
Tartassuk be az aktuális közlekedési szabályokat a le és felvezető utak használatát illetően.
-
Hógolyózás, csúszkálás: csak az erre alkalmas, biztonságos területet használjuk pl: az óvodaudvar lefagyott vagy erre a célra öntözött része. Hógolyózást csak száraz, kissé tapadó hó esetén engedélyezzünk, mert a vizes hógolyóból következően nő annak ütőereje is.
88
Az óvónőt érhető baleseti források: -
Az eldobott szerek általi sérülés megelőzhető, ha a használaton kívüli tárgyakat biztonságos helyre rakjuk pl: kosárba.
-
A tornaelemek oktatása során az óvónő mindig melegítsen be, mielőtt a szeren bemutatja a gyakorlatot, legyen tisztában annak pontos elvégzésével. Ismerje és alkalmazza a szerek használatára vonatkozó előírásokat és ne legyen felületes!
A gyermekek egyéni sportruházata: Amozgásos tevékenységekhez mindig megfelelő ruházat szükséges: kényelmes óvodai ruha, cipő. Baleseti veszélyt a ruházat gondatlansága, hanyag viselése jelenti. -
Gyakori, hogy a cipőfűző kibomlik, a lógó fűzőre rálépve balesetet szenved a gyermek. Mindig ellenőrizzük a ruházat épségét!
-
Utcai ruhában ne engedjük a gyermekeket gyakorolni, mert azok balesetvédelmi szempontból sem megfelelőek.
Általános szabályok a villamos szemléltető eszközökre: -
Minden villamos árammal működő szemléltetőeszközt úgy kell telepíteni, a csoportszobákban,
hogy az
a
pedagógiai
elvek
mellett
megfeleljen
a
balesetvédelmi követelményeknek is. Telepítése lehet állandó, vagy alkalmi jellegű. -
Állandó jellegű eszközök: ezeket úgy helyezzük el, hogy azok használata praktikus legyen, áramtalanításuk egyetlen kapcsolóval történjen. A rendszer védőföldeléssel biztosított legyen.
-
Alkalmi telepítés: olyan esetekben, amikor a teremben egy-egy foglalkozáson használjuk csak az eszközt. A gép mindig stabilan álljon a tartón, az asztalon. Amennyiben csak hosszabbítóval lehet megoldani az áramellátást, azt úgy kell elhelyezni, hogy ne zavarja a foglalkozást és a közlekedést.
A gép használata előtt győződjünk meg a vezeték épségéről. Sérült, szakadozó dugójú gépet használni tilos! A hosszabbítást csak szabályos vezetékkel lehet megoldani. A gépeken bármilyen cserét csak szakember végezhet el. Csak ép védőburkolatú eszközöket használjunk! 89
Bármilyen sérülés észlelésekor áramtalanítsuk a szerkezetet. Áram alá helyezés után a gépben bármilyen javítást végezni tilos! Fényforrással rendelkező gépeknél mindig biztosítani kell a gép megfelelő szellőzését, szellőzőnyílásait eltömíteni, elzárni nem szabad. Használatbavétel előtt mindig olvassuk el a kezelési utasítást és a balesetvédelmi előírást. A kapcsolók, dugaljak mindig felnőttek magasságához igazodjanak, hogy a gyermekek ne érhessék el azokat. Néhány alapgép speciális balesetvédelmi követelményei: Diavetítő: Felállításakor ügyeljünk arra, hogy a vetített kép mindenki számára tiszta, jól látható legyen. A gép szellőztetését minden esetben biztosítsuk. A gép kezelését minden esetben csak az óvónő végezheti. A gépbe nyúlni csak feszültségmentes állapotban lehet. Televízió, videó: használatuk során ismerni kell a típusra jellemző legfontosabb kezelési, karbantartási, balesetvédelmi útmutatásokat. Biztosítsunk számukra állandó helyet, mely megfelelő klímájú és stabilitású. Lehetőség szerint használaton kívül, zárható helyen tároljuk, így elkerülhetjük, hogy a gyermekek belenyúljanak, esetleg idegen tárgyakat helyezzenek bele. Lehetőleg ne kerüljön rá vizes tárgy pl: váza. Használat előtt ellenőrizzük a csatlakozó zsinórok épségét. A képet, hangot mindig megfelelően állítsuk be. Sérülés esetén azonnal áramtalanítsunk. Számítógép : használatára a fentiekben leírtak vonatkoznak. Mentők hívása baleset esetén: -
A mentőket mindig olyan személy értesítse, aki a bekövetkezett baleset jellegéről, a sérült állapotáról is tud kellő felvilágosítást adni.
-
A baleset helyét pontosan kell megnevezni / az intézmény neve, címe: utca, házszám/.
-
Intézkedni kell, hogy a mentő akadálytalanul meg tudja közelíteni a baleset helyszínét.
90
Az esetleges sérülésről a szülőt, gondviselőt értesíteni kell. Az óvónőt ért baleset, üzemi baleset, ezért nyilvántartásra, kivizsgálásra az erre vonatkozók előírások a mérvadók. A gyermeket ért baleset gyermekbaleset, ekkor a gyermekbalesetekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. A gyermeket ill. az óvónőt ért balesetről az intézmény vezetőjét tájékoztatni kell.
10. A pedagógiai program feltétel - rendszere
10.1. Apedagógiai program személyi feltételei Az óvodában a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll, a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak – dajka, pedagógiai asszisztens – összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködését igényli. A nemzetiségi óvodai nevelés célkitűzéseit is képzett óvodapedagógusok látják el. A migráns gyermekek számára is lehetőséget teremtünk, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. Az óvodánkban négy csoportban kilenc felsőfokú végzettségű óvodapedagógus dolgozik. Négy kolléganő fejlesztőpedagógiai,- egy közoktatás vezetői szakvizsgát szerzett az elmúlt 10 évben. Egy óvodapedagógusunk szociálpedagógus másoddiplomát szerzett, egy pedig táncművészeti főiskolán szerzett diplomát. Három kolléganő német nyelvű neveléshez szakvizsgát szerzett. A bölcsődei csoportban dolgozó gondozónők is megszerezték a szakgondozói képesítést. A jelenlegi nevelőtestület összetétele hosszabb távon biztosítja intézményünk szakmai stabilitását. A munkaidő beosztás a mindenkori éves munkaterv mellékletében kerül meghatározásra. Az egész napos nyitva tartás alatt 2-2 óvónő foglalkozik egy-egy gyermekcsoporttal. Az átfedési időt az óvónők a gyermekek egyéni felzárkóztatására, fejlesztésére és tehetséggondozásra használják. Három év folyamatában a csoportban dolgozó óvónők személye változatlan. A
91
beszédhibás gyermekeket logopédus gondozza, az egyéni felzárkóztatást fejlesztőpedagógus végzi.
10.2. Továbbképzés, önképzés Óvodapedagógusaink a KÖRPI, főiskolák és egyetemek által szervezett továbbképzéseken, szakvizsgát
és
másoddiplomát
adó
képzéseken
vesznek
részt,
azokon,
amelyek
színvonalasnak és hosszabb távon hasznosíthatónak mutatkoznak. Az elkövetkezendő években a nevelőtestület tagjai környezetvédelem, gyógytestnevelés, illetve kompetencia alapú nevelés területen kívánja tovább képezni magát. A nevelőtestület évente ütemezi a továbbképzéseken való részvételt. Havi egy alkalommal az óvoda nevelőtestülete a továbbképzéseken látottakat, hallottakat megvitatja. Az önképzés az ismeretek szinten tartása minden óvodapedagógus állandó feladata, az óvoda alkalmilag olyan szakirodalomnak megvásárlását eszközöli, amely több személy szakmai igényét, valamint munkánk minőségi javulását eredményezi.
10. 3. Tárgyi feltételek Óvodánk eszközállománya jónak ítélhető. A berendezési tárgyainkat az elmúlt 5 évben részben kicseréltük, melyek állagának megóvására törekszünk. A nevelési területek és tevékenységformák alapvető eszközeivel rendelkezünk, de ezek folyamatos pótlása szükséges. Óvodai önerőből biztosított forrásnak tekintjük az óvónők eszközkészítő és javító tevékenységét. Miden pályázati lehetőséget kihasználunk annak érdekében , hogy intézményünk tárgyi feltételeit folyamatosan biztosítani és javítani tudjuk. A szülők körülményeiktől függően hozzájárulnak munkánk segítéséhez társadalmi munkával, óvodai tevékenységekhez használható eszközökkel, anyagokkal stb. (amit a szülőkkel előzetesen megbeszélünk, egyeztetünk.).
92
11. Az óvoda szakmai dokumentumai Első számú szakmai dokumentumunk az Országos Alapprogramra épült Pedagógiai Program. Az óvoda éves munkaterve tartalmazza: -
az adott nevelési év működési rendjét
-
ünnepek, ünnepélyek
-
nevelőmunka vizsgálatának szempontjai
-
adminisztrációs munka ütemezése és ellenőrzése
-
nevelőtestületi értekezletek időpontja, témája
-
nevelési év kiemelt feladatai
-
óvoda-szülők kapcsolata
-
óvoda-iskola együttműködési terve
-
gyermek-és ifjúságvédelmi munkaterv
-
munkaközösség munkaterve
-
pedagógiai munka ellenőrzésének szempontjai
A gyermekcsoportok nevelési- fejlesztési programját a csoport óvónői készítik el: -
A gyermek csoport szokás-és szabályrendszere tartalmazza a napirendet, heti rendet, nevelési feladatokat, folyamatos 3-3 hónapra.
-
A programterv tartalmazza az ünnepeket, eseményeket, kirándulásokat, családdal közös tevékenységeket, egyéb szervezési feladatokat, időkerete 3 hónap.
-
A pedagógiai tématervet négyhetente tervezzük. Tartalmazza a témát, feladatot, képességfejlesztést és eszközt.
- Az egyéni fejlődés, fejlesztés dokumentumainak vezetése folyamatos. Tartalmazza a gyermek anamnézise és szociokultúrális hátterének jellemzőit, kitöltése a gyermek beiratásakor történik. A nevelőtestület által kidolgozott és elfogadott szempontsor tükrözi, követi a csoport és a gyermekek aktuális fejlettségét, fejlesztési programját, mérési eredményeit.
93
11.1. Észrevételek, vélemények, elemzés Az óvoda a Pedagógiai Program bevezetése után évenként felmérte a szülők elégedettségét ill. további elvárásait munkánkkal és az óvoda szolgáltatásaival szemben, ezek (a kiadott kérdőívek sajnos elég kis számban érkeztek vissza kb. 50%-ban.) a következők: A szülők 78%-a ismerte az óvoda körülményeit, a dolgozók egy részét mielőtt gyermekét beíratta intézményünkbe. Az óvoda nevelési programját 60% ismerte. A szülők szerint az óvoda legfontosabb feladata 96 visszaérkezett vélemény alapján: -
95% készítse fel az óvoda a gyermeket az iskolára
-
95% értelmileg fejlessze
-
50% szeressen a gyermek az óvodába járni ill. érezze ott jól magát
-
47% szerezzen a gyermek barátokat, fejlődjön társas kapcsolata
-
35% minél több verset, éneket tanuljon a gyermek
-
33% beszédkézsége fejlődjön
-
30% felügyelete, testi épségének biztosítása meglegyen, míg a szülő dolgozik
-
30% önkiszolgálás önállósága fejlődjön
-
20% sokat mozogjon (a szabadlevegőn is)
-
21% tanulja meg a viselkedési szabályokat (58 véleményből)
A megkérdezettek véleménye szerint az óvodánknak több időt kellene fordítani az alábbiakra: -
53% tornára, levegőzésre, sétára, egyéb mozgásra
-
44% beszélgetésre
-
31% rajzolásra, festésre
-
29% ének-zenére
-
25% egyéb tanulásra
-
25% mesehallgatásra
-
22% játékra
-
20% kirándulásra
94
Az óvoda-család kapcsolatát az alábbi adatok jelzik: -
62% megfelelőnek tartja a gyermek óvoda életéről, fejlődéséről a tájékoztatást
-
88% elégedett ill,. nagyon elégedett gyermeke óvónőinek bánásmódjával (96 kérdőívből)
-
89% elégedett ill. nagyon elégedett az óvoda vezetőjével (38 kérdőívből)
-
89% elégedett ill. nagyon elégedett gyermeke dajkájával (38 kérdőívből)
igénylik az óvónők családlátogatását (58 kérdőívből): -
nagyon: 24%
-
közömbös: 60,5 %
-
nem: 6%
12. Mellékletek 12.1. A német nemzetiségi nevelés programja
Bevezető Az óvoda nemzetiségi nevelési programja átfogja a 3-4-5-6-7 éves korosztály nevelőfejlesztő munkáját. Program alappillére kettős: a gyermeki érzelmekre építve megalapozza a német nyelvhez és a néphagyományokhoz
kötődést,
valamint
hangsúlyozza
a
gyermek
kreatív,
alkotó
tevékenységét. A program másik alappillére a tevékeny óvodai élet megteremtése, melyben hangsúlyt kap a kreatív gondolkodási irány megerősítése. Egy kétnyelvű óvodai csoportban az idegen nyelvű nevelés céljait és feladatait meghatározza, hogy milyen nyelvi múlttal rendelkeznek az oda járó gyermekek, illetve mik a szülők elvárásai az óvodával szemben.
95
A program alapelve Szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelem gazdag nemzetiségi óvoda megteremtése, ahol a gyermekközpontúság önállóságot, egészséges öntudatot és önmegvalósulási lehetőséget ad a gyermekeknek a nemzeti identitástudat megerősítésével. Minden gyermek a saját képességrendszerének figyelembe vételével nevelhető, fejleszthető. Minden gyermek ismerje meg testi, lelki, szellemi értékeit. Minden gyermek vonzódik a mesei, zenei és alkotó élményekhez, az ezekhez kötődő tevékenységekhez. Ha mindezt a kisebbségi kulturális értékek megerősítésével kapja, kialakul a gyermek tartása, önálló, kiegyensúlyozott gyermekké válik. Tud nevetni, felfedezni, csodálkozni, kialakul, erősödik identitása. Program célja A gyermekek nyugodt, élmény gazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése a kisebbség nyelvének és hagyományainak megismertetésével. Sokoldalú képességfejlesztés segítségével a személyiség fejlődésének biztosítása, elősegítése.
Program feladata A gyermekek testi, lelki, szellemi szükségleteinek kielégítése az erkölcsi, szociális, esztétikai és az intellektuális érzelmek differenciálásával. Program kapcsolatrendszere A nemzetiségi nevelés során különösen nagy hangsúlyt fektetünk a családokkal való kapcsolattartásra, kiemelten a kisebbséghez tartozó családokkal. Fontosnak tartjuk ezt a kisebbségi, és néphagyományok, életviteli szokások átvételében, azoknak az óvodai nevelésbe való beépítésében. E nevelési területen fontos szerepet kapnak a nagyszülők, akik a hagyományok közvetítői. Az óvoda-iskola kapcsolatának fő tartalmi kérdése a kisebbségi nyelvhasználat egymásra építése. Ennek hatásos módja a nemzetiségi tanítást, illetve nevelést folytató pedagógusok kölcsönös óra és foglalkozás látogatása. Kapcsolatuk a kisebbségi önkormányzatokkal fenntartói és közvetítői szintű. A kisebbségi önkormányzatok képezik a hidat intézményünk és a falvak anyaországi testvértelepülése, Falkenberg között.
96
Az
óvoda
tagjai
a
Kistérségi
Német
Nemzetiségi
Munkaközösségnek.
A
munkaközösségben való aktív részvétel lehetőséget teremt a szakmai tapasztalatcserére, az e nevelési területet érintő aktuális információk (továbbképzések, jogszabályváltozások, módszertani kiadványok megjelenése) áramoltatására. A program erőforrásai A kisebbségi óvodai nevelési program megvalósulásának minőségét az abban részt vevő óvónő személye nagymértékben meghatározza. Óvodánkban ezt a feladatot 2 fő óvodapedagógus végzi, aki német nemzetiségi szakvizsgával rendelkeznek. A kisebbségi nevelést végző óvónő az alábbi képességekkel, személyiségjegyekkel kell, hogy rendelkezzen: jó német nyelvtudás, a kisebbség szellemi és tárgyi kultúrájának, a hagyományoknak és szokásoknak alapos ismerete. A nemzeti nevelés programjának tárgyi feltételei a kötelező eszközkészlet felsorolásában találhatók.
Az erkölcsi, szociális érzelmek alakításának feladatai Saját nyelvi, kulturális közösség hagyományainak és szokásainak kiépítése az óvodai élet mindennapjaiba. Érzelmi biztonságot nyújtó, bizalmas, közvetlen, szeretetteljes, nyugodt, családias légkör megteremtése. Olyan óvodai élet megteremtése, melyben sok a közös élmény, a közös tevékenység. A gyermekek erőnlétének, alkalmazkodó készségének fejlesztése a mindennapi testi- lelki edzéssel. Pozitív érzelmi kötődés kialakítása a gyermek-gyermek, gyermek-felnőtt viszonyában. A gyermekek barátkozásának segítése. Lehetővé tétele annak, hogy minden gyermek megtalálhassa helyét, szerepét a csoportban, tudja megkülönböztetni a jó és rossz, helyes és helytelen közti különbségeket. A különbözőség elfogadásának kialakítása a szociális érzékenység által a többségi és a kisebbségi kulturális értékek tiszteletben tartásával.
97
Az esztétikai érzelmek alakításának feladatai Az esztétikus és higiénikus gondozásra törekvés a gyermekek egyéni igényeinek figyelembe vételével. A gyermekek harmonikus, összerendezett mozgásának kialakításának segítése. A gyermek szépérzetének formálása a nemzeti értékeket láttató esztétikus környezettel. A gyermekekben az élménybefogadó képesség, a kisebbségi kultúra értékei iránti tisztelet, érzékenység és nyitottság kialakítása. A tárgyi-emberi természetben megtalálható szép és csúnya közti megkülönböztető képesség kialakítása. Az intellektuális érzelmek alakításának feladatai A kétnyelvű környezet biztosítása, oly módon, hogy a gyermekek számára az anyanyelv biztonsága adott legyen! A gyermekek egyéni képességüknek, nyelvi állapotuknak megfelelően ismerkedjenek a nemzetiségi nyelvvel. A gyermekek beszélőkedvének megerősítése, a kisebbségi kommunikációs tér kibővítése a meghitt beszélgetések segítségével. A gyermeki értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet és kreatív gondolkodás) fejlesztése a kíváncsiság és az utánzási kedv kihasználásával. A multikulturális környezet nyitott, érzékeny befogadásának megszervezése. A nevelés keretei Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés célja a gyermekek egészséges testi fejlődésének elősegítése. A nemzetiségi nevelőmunka fontos a mindennapi tevékenységekben-, mint testápolás, étkezés, öltözködés, alvás- a kisebbségi nyelv használata. A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése A növekedés, fejlődés üteme minden egyes gyermeknél másképpen alakul. A gyermekek gondozásának feltétele az óvónő és a gyermekek közötti meghitt, megértő viszony. Az önálló testápolás, étkezés, öltözködés szervezettségét kisebbségi nyelven a nagy csoportba lépés pillanatától kezdve biztosítjuk.
98
A gyermekekkel együtt végezzük a teendőket, hogy a már megtanultakat, testápolási szokásokat, nemzetiségi nyelven is képesek legyenek elsajátítani. A testápolás a gyermekek tisztaságigényeinek kialakítását szolgálja. A gyermekek ápolása közben beszéljünk a kisebbség nyelvén, hogy utánzás által minél könnyebben és gyorsabban elsajátíthassák a szokásokat. A mindennapi szabad mozgás nélkülözhetetlen eleme az óvodai életnek. Biztosítsunk sokféle mozgásfejlesztő eszközöket, mindennapi szervezett mozgásos tevékenységet, melyek jól szolgálják a gyermekek mozgáskoordinációjának fejlesztését. A gyermekek alvásigénye megkívánja, hogy az óvodában is alhassanak. Az elalvás előtti mesélés, altatódalok dúdolása is folyhat a gyermek nyelvi ismeretének megfelelően a kisebbség nyelvén. A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása A 4-5 éves korban kialakuló alakváltozás, a hirtelen növekedés gyakran okoz hanyag testtartást. A gyermekek egészséges életmódját csak úgy tudjuk biztosítani, ha minden nap mozgási lehetőséget tervezünk részükre. Az egészséges életmód feladatainak ellátása során is törekedjünk- a gyermekek nyelvi állapotának megfelelően- a kisebbség nyelvén kommunikálni. A gyermekek fejlődéséhez szükséges környezet megteremtése Megfelelő alapot ad az óvodai nevelőmunkához: -
óvodaudvar
-
csoportszoba
-
mosdók
-
öltözők
A csoportszoba barátságossá, otthonossá, esztétikussá tétele biztosítja a gyermekek jó közérzetét, s egyben helyes mintát is ad. Az óvoda környezetében tükröztetjük a kisebbség szokásait, hagyományait. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén A mindennapi gondozási teendők közben, mint99
-
testápolási szokások
-
étkezésnél
-
öltözködésnél
-
rendrakásnál
-
mindennapi szervezett mozgásnál- is használják a kisebbség nyelvét.
Az érzelmi nevelés és a társas kapcsolatok A szociális és az egyéni nevelés célja a gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességeinek kibontakozása a közösségen belül, a csoport normái alapján. Érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, családias légkör megteremtése A gyermekeknek családias légkörben alakul ki az érzelmi kötődése társaihoz és a felnőttekhez egyaránt. Ez olyan alaphangulatot ad, ami kapcsolatteremtésre, cselekvésre, tevékenységre ösztönzi őket. A gyermekeknek legyen a kisebbségi hagyományokból is táplálkozó szokásrendszere, jelképrendszere, szimbóluma, ami mélyíti a gyermekek összetartozását, együttérzését. Fontos a nagyvázsonyi hagyományok kisebbségi nyelven történő megerősítése. A családias légkör megteremtése elősegíti a gyermekek társas kapcsolatainak alakulását. Mindehhez gazdag, tevékenykedtető élet szükséges. Különös tekintettel ápoljuk a kisebbségi életmódhoz kötődő hagyományokat és szokásokat olyan formában, amelyik megfelel az óvodások életmódjának. Az óvoda minél több tevékenységet szervezzen a kicsik és nagy óvodások együttműködésére. A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása, formálása. A gyermek pozitív kapcsolata csak akkor alakul ki, ha a gyermekek jól érzik magukat a csoportban. A jó nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet, korlátokkal együtt. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén Megértik környezetük jelzéseit, érzéseit a kisebbségi nyelven is.
100
Érzelmileg kötődnek a kisebbségi környezetükhöz, szeretik multikulturális környezetük értékeit, természetes számukra a kétnyelvűség.
A program napirendje A napi életritmus kialakítása alapvető feltétele a testi- lelki harmónia megteremtésének. Az életritmust óvodánkban meghatározza, hogy az óvónők heti váltásban dolgoznak. Ezáltal minden második héten kerül előtérbe a nemzetiségi nyelven folyó nevelés. A „nemzetiségi hét” napirendje nagyban igazodik az anyanyelven folytatott nevelés napirendjéhez. A tevékenység kerete A népművészet formanyelvén fogant vers, mese, énekes játék, vizuális és tárgyi környezetet kiemelő program tevékenységi keretként beépíti a kisebbségi életmódhoz tartozó hagyományok ápolását, népszokásokat, s mindezt évszakokhoz, jeles napokhoz csoportosítva tervezi meg az óvodai gyakorlatban. -
Márton napja (november 11.)
-
Advent (Karácsony előtti 4 hét)
-
Mikulás (december. 6.)
-
Farsang (Vízkereszttől hamvazószerdáig)
-
Húsvét
-
Szt. György napi Marha nagy hajtás
-
Tavaszünnep (május 1.)
-
Pünkösd (Húsvét után 50. napon)
-
Szüret
Vers, mese, dramatikus játék A gyermekek érzelmi, értelmi és etikai fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyeinek megalapozása a mágikussággal, a csodákkal teli meseélmények segítségével, a versek zeneiségével, rímeinek csengésével.
101
Az óvoda vállalja a kisebbségi kulturkincsből és az anyanemzet kultúrájából azon versek, mesék, mondókák közvetítését, amelyek a gyermekek kisebbségi identitását alakítják. A tevékenység feladatai: -
A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása, mely figyelembe veszi a gyermekek értelmi, érzelmi é nyelvi fejlettségét.
-
A 3-4-5-6-7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása.
-
A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése a vers, mese, dramatikus játékok segítségével.
Ének, énekes játékok, zenehallgatás A tevékenység célja: a közös éneklés, közös játék örömének megéreztetése, hogy azokon keresztül formálódjon a gyermekek zenei ízlése, esztétikai fogékonysága. A gyermekek jussanak minél több olyan zenei élményhez, ami megalapozza kisebbségi zenei anyanyelvüket, megismerteti velük a kisebbségi énekes játékokat, gyermektáncokat. A tevékenység feladatai: A felhasznált zenei anyagok igényes, életkornak és képességszintnek megfelelő összeállítása. Az 3-4-5-6-7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása. A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése. Felhasznált zenei anyagok igényes összeválogatása, mely a kisebbségi zenei anyagoknál kiemelten fontos. Rajzolás, mintázás, kézimunka A tevékenység célja: a gyermeke élmény- és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezése. Gyermekek a tér- forma- szín képzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. A tevékenység feladatai: A gyermeki alkotó- alakító tevékenység feltételeinek megteremtése. Az 3-4-5-6-7 éves korban tervezhető alkotó, alakító tevékenységek, s azok tartalmának, minőségének megtervezése. A tevékenység szervezeti formái, jellemzői: Fontos a kisebbségi kultúrában jellemző alkotó technikák megtervezése és beépítése.
102
Erre kiváló lehetőséget adnak az évszaki kiállítások, ahol helye lehet a kisebbségi szülők, nagyszülők, alkotókörök produktumainak. Mozgás, mozgásos játékok A tevékenység célja: a gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése játékos formában. A gyermekek tájékozódásának, alkalmazkodóképességének valamint a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése a kisebbségi mozgásos játékok által, úgy, hogy megmaradjon a gyermekek szabad mozgáskedve. A tevékenység feladatai: A 3-4-5-6-7 éves korban tervezhető mozgásfejlesztő játékok biztosítása. A különböző tartalmak, szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgásszükségletének kielégítése érdekében. A külső világ tevékeny megismerése A tevékenység célja, hogy a gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerezzen a szűkebb és tágabb természeti- emberi- tárgyi környezet formái, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakuljon ki a természet, és az emberi alkotások iránt, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. E tevékenység sok lehetőséget rejt magában a kisebbségi nevelés számára. A kisebbségi szokások,
hagyományok,
kultúra,
népviselet,
tárgyi
jellemzők
megismertetése,
megbecsülésére, tiszteletére szoktatása is. A tevékenység feladatai: A 3-4-5-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása. A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat- és ismeretszerzés során. Fontos azoknak a témaköröknek a megtervezése, melyek a kisebbségi identitástudatot megerősíthetik. Környezetvédelmi nevelés A tevékenység célja, hogy a gyermekek pozitív szokásokat, viselkedési normákat képviseljenek az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetben, pozitív attitűdökkel viseltessenek az élővilág, a harmonikus, szép környezet fenntartásáért és megőrzéséért. Matematikai tapesztalatszerzés
103
A tevékenység célja: a gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerezzen szűkebb és tágabb természeti- emberi- tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól, alaki, nagyságbeli, tér- és síkbeli szemléletének alakítása. Munka jellegű tevékenységek A tevékenység célja: a gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelességteljesítését. A munkakapcsolatok során minél gyakrabban használják a kisebbségi nyelv egy-egy kifejezését. A tevékenység feladata: A különböző típusú munka jellegű tevékenységek tervezése, s azok feltételének biztosítása 34-5-6-7 éves korban. Olyan jellegű munkatevékenységek tervezése, mely sajátosan a kisebbség tevékenységére jellemző. A fejlődés várható eredményei A megfelelően alkalmazott program esetén az óvodáskor végére, feltételezve a kiegyensúlyozott családi viszonyokat, a hagyományosan elvárt célkitűzések, fejlesztett tulajdonságok mellett, (pl. testileg fejlett, érzelmileg gazdag, közvetlen, a közösségbe beilleszkedni, játszani tudó, ismeretekben gazdag, fejlett igazságérzetű, konstruktív) egy más, idegen nyelvű nép kultúráját az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten megismerő és a nyelvet ezen a szinten részlegesen beszélő, megértő gyermek lép ki az óvoda kapuján.
104
A nyelvi fejlesztés terve tanévi bontásban A nyelvi fejlesztés, a kisebbségi nyelv és kultúra közvetítésének és átörökítésének a megtervezése az óvodáskorúak nyelvtanulási sajátosságainak figyelembevételével történjen. A tervezést előzze a gyermekek nyelvismeretének felmérése illetve igazodjon az értelmi és érzelmi fejlettségéhez. A nyelvi fejlesztés tematikája 2-2 hónapos egységekben: 1. Szeptember, Október: -
A német kisebbség nyelvére való figyelni tudás alapjainak megteremtése.
Nyelvi feladatok: (fejlesztés) -
A kisebbségi nyelv iránti érdeklődés felkeltését segítő páros játékok (vigasztalók, simogatók stb.), népi eredetű mondókák és énekek alkalmazása, használata.
-
Nagyobb gyermekeknél az előző évben tanult szavak ismétlése, a köszönési és udvariassági formák gyakorlása, az óvónői utasítások, napirendi feladatok mondatmodellek segítségével való felidézése.
-
Természetes nyelvi helyzetek megteremtése.
-
Szókincsfejlesztés változatos játékokkal az ősz témakörében.
2. November, December: -
A német kisebbségi nyelv iránti érdeklődés fenntartása.
Nyelvi feladatok: -
Az ünnepekre készülődés folyamatában nyelvi fejlesztés a különböző tevékenységi formák segítségével.
-
A magyar nyelven előkészített foglalkoztatási formák (pl.: beszélgető kör, mindennapos test.) a kisebbség nyelvén való megszervezése.
-
Az adott téma feldolgozása mindkét nyelven.
105
3. Január, Február: -
A német kisebbségi nyelv iránti pozitív beállítódás kialakítása érdekében a nyelvi élmények körének bővítése újabb témák feldolgozásával, szókincsfejlesztéssel, hagyományápolással.
Nyelvi feladatok: (fejlesztés) -
Az első és második egységben elsajátított alapszókincs folyamatos gyakoroltatása.
-
Beszédkedv fokozása, produktív beszéd kialakítása az ismert körjátékok, mozgásos játékok, gyermekjátékok, mondókák, mesék és képeskönyvek történeteinek felidézésével, ismétlésével.
-
A német kisebbségi nyelv zeneiségére, a jól artikulált beszédre sok példát nyújtson az óvodapedagógus a gyermekeknek.
-
Egyéni és kiscsoportos foglalkoztatási forma alkalmazása.
4. Március, Április, Május: -
A német kisebbségi nyelv szinte folyamatos használata közben (korosztálynak megfelelő mértékben) ellenőrizze a beszéd megértését, erősítse és gyakoroltassa a válaszadó szerepét.
Nyelvi feladatok: -
Szókincsfejlesztés a tavaszi hónapokhoz kötődő témákban.
-
Gyermekek nyelvtudásának mérése a megfigyelés módszerének alkalmazásával.
-
Nemzetiségi iskolával, nemzetiségi tanítóval való kapcsolatfelvétel, óvodai hospitálások szervezésével (nagycsoport).
A nyelvi fejlesztés négy egységre bontott terve a gyermekcsoport életkori összetételétől függően rövidebb, vagy hosszabb időszakokra tagolódhat. A kisebbségi nyelv fejlesztési tervét minden gyermekcsoportban a magyar nyelv és kultúra ápolásának terve is kiegészíti.
106
107
Das Programm der deutschen Minderheitenerziehung Einführung Das Minderheitenprogramm des Kindergartens enthält die Bildungs-Entwicklungsarbeit des Alters 3-4-5-6-7. Das Programm hat doppelte Eckpfeiler: es begründet gebaut auf die Kindsgefühle die Bindung zur deutschen Sprache und zu den Volkstraditionen, weitergehend betont die kreative, schaffende Tätigkeit des Kindes. Die andere Eckpfeiler des Programms ist das Schaffen von aktiven Kindergartenlebens, in dem eine Verstärkung von kreativen Denkensrichtung betont wird. In einer zweisprachigen Kindergartengruppe werden die fremdsprachlichen Erziehungsziele bestimmt, über was für eine sprachliche Vergangenheit die Kinder verfügen, und was die Elter vom Kindergarten erwarten. Grundprinzip des Programms Im Minderheitenkindergarten ist ein liebvolles, Geborgenheit gewarendes, gefühllsvolles Milieu zu schaffen, in dem das Kind im Mittelpunkt steht und ihm Haltung und Selbstständigkeit, gesundes Selbstbewußtsein und Gelegenheit zur Entfaltung und Selbstverwirklichung sowie zur Festigung seiner Minderheitenidentität geboten werden. Ausgangspunkte Jedes Kind kann unter Beachtung seiner Fähigkeiten erzogen und entwickelt werden. Jedes Kind soll seine körperlichen, seelischen und geistigen Fähigkeiten kennenlernen. Zusammenfassend kann festgestellt werden, dass jedes Kind empfänglich ist für Erlebnisse, Märchen, Musik und schöpferische Tätigkeit. Wenn die kulturellen Werte der Minderheit in diesem Rahmen angeboten werden, entwickelt sich das Kind zu einem selbständigen, ruhigen und ausgeglichenen Menschen. Es wird lachen, entdecken, bewundern können und seine Identität entwickelt bzw. festigt sich.
108
Zielsetzungen des Programms Grundlegende Ziele Förderung der ruhigen, erlebnisreichen und harmonischen Erziehung der Kindergartenkinder durch das Vermitteln der Sprache und Kultur der Minderheit, die Entfaltung edlerer Gefühle unter Berücksichtigung der indiwiduellen und altersbedingten Eigenheiten. Unterstüzung und Gewahrleistung der Entwicklung der Personlichkeit durch eine vielfaltige Entfaltung der Fahigkeiten. Entwickeln einer starken gefühlsmaßigen Bindung zu den veschiedenen Kunsgattungen. Allgmeine Erziehungsaufgaben Die
Befriedigung
der
körperlichen,
seelischen
und
geistigen
Bedürfnisse
der
Kindergartenkinder erfolgt durch die Differenzierung der sozialen, ästhetischen und intellektuellen Gefühle. Kontaktsystem des Programms Die täglichen Kontakte sind unerlässlich, um die Eltern über die Geschehnisse auf dem Laufenden zu halten. Wichtig sind außerdem noch die Elternversammlugen, Tage der offenen Tür, mit den Eltern gemeinsam organisierte Veranstaltungen, Feste, und Ausflüge. Der Kindergarten soll für die Interressenvertretungen der Eltern Foren schaffen. Unser Kontaktsystem wird mit den ungardeutschen Familien noch mehr betont.Wir halten für sehr wichtig, die Volkstraditionen, alltägliche Gewohnheiten in die kindergartenerziehung einzuführen. Eine wichtige Rolle spielen die Großeltern, die vor allem die Traditionen vermitteln. Kindergarten und Schule In diesem Kontaktsystem ist der Hauptteil, das Minderheitensprachbenutzen aufeinender zu bauen. Wirksam ist, wenn die Kindergartenpädagogen und die Schulpädagogen die Stunden, die Programme gegenseitig besuchen. Formen der Kontaktpflege: gegenseitige Besuche, Erfahrungsaustausche, Beschprechungen und Versammlungen, gemeinsame Teilnahme und Mitwirkung an Veranstaltungen und Festen. Die
Kontakte
mit
den
Minderheitenselbstverwaltungen
Vermittlugsweise. 109
sind
Leiters-
und
Die Minderheitenselbstverwaltungen bilden eine Brücke zwischen dem Kindergarten und unserem Partnerdorf, Falkenberg. Der
Kindergarten
ist
Mitglied
der
Regionalen
Deutschen
Nationalitäten
Arbeitsgemeinschaft. Die Teilnahme in der Arbeitsgemeinschaft ermöglicht fachlichen Erfahrungaustausch und in diesem Gebiet aktuelle Informationen
(Fortbildungen,
Gesetzänderungen, Ausgaben in der Methodik) weiterzugeben Mittel des Programmes Die Qualität der Verwirklichung des Minderheiten-Erziehugsprogramms im Kindergarten bestimmt vor allem die im Programm teilnehmende Kindergärtnerin. Diese Aufgabe wird in unserem Kindergarten von 2 Kindergartenpädagogen gemacht, die über deutsche Fachprüfung verfügen. Die Kindergärtnerin, die im Minderheiten-Erziehungsprogramm teilnimmt muss über die folgenden Fähigkeiten und Eigenschaften verfügen. Gute deutsche Sprachkenntnisse, Kultur, Traditionen und Gewohnheiten der Minderheiten gründlich zu kennen. Die sachlichen
Bedingungen des
Minderheiten-Erziehungsprogramms
sin din der
obligatorischen Mittelbestand zu finden. Aufgaben zur Herausbildung moralisch-sozialer Gefühle Traditionen und Brauche der eigenen sprachlich-kulturellen Gemeinschaft sollen in den Kindergarten alltag eingebaut werden. Im Kindergarten soll eine Geborgenheit bietende, vertrauens- und liebvolle, ruhige und familiäre Atmosphäre geschaffen werden. Der Tagesablauf im Kindergarten soll mit vielen gemeinsamen Erlebnissen und Tätigkeiten gestaltet werden. Die Freude am Zusammensein und an der gemeinsamen Arbeit, Symbole
festigen
Hilfsbereitschaft,
moralische Ehrlichkeit,
Eigenschaften Selbstdisziplin,
wie
Mitgefühl,
Genauigkeit,
die
Aufmerksamkeit, Fleiß,
Ausdauer,
Verantwortungsgefühl, Einhalten der Regeln, Selbstlosigkeit und Toleranz anderen gegenüber. Ein Kindergartenleben zu schaffen, wo viele gemeinsame Erlebnisse und Tätigkeiten sind. Das tägliche körperliche und seelische Training soll die Kondition, die Anpassungsfähigkeit und die körperliche Harmonie der Kinder fördern. Im Kind- Kind- und im Erwachsenen- Kind- Verhältnis sollen die Herausbildung positiver Gefühlsbindungen und die Festigung der Konstruktiven, sozialen Kontakte und der Minderheitenidentität gefördert werden. 110
Zur Entfaltung einer gesunden, selbststandigen Persönlichkeit der Kinder sollen Möglichkeiten
für
selbsterkennung,
selbstbeurteilung
und
Durchsetzungsvermögen
geschaffen werden. Die Freundschaft unter den Kindern soll gefördert werden. Jedes Kind soll die Möglichkeit haben, seinen Platz und seine Rolle in der Gruppe zu finden und lernen, das Gute vom Bösen sowie das Richtige vom Falschen zu unterscheiden. Die Kinder sollen dazu erzogen werden, sich selbst und andere zu mögen, zu achten und zu schatzen. Mit der Herausbildung der sozialen Sensibilität soll erreicht werden, das Anderssein zu akzeptieren und die kulturellen Werte der Minderheiten zu schätzen. Aufgaben zur Herausbildung ästhetischer Gefühle Unter Berücksichtung der individuellen Ansprüche der Kinder sollen die Bedürfnisse für die ästhetische und hygienische Körperpflege und für ein gefälliges Äußeres geweckt werden. Die harmonischen und koordinierten Bewegungen der Kinder sollen entwickelt werden. Der Schönheitssinn der Kinder soll durch eine ästhetische, von der Minderheitenkultur geprägte Umgebung geform werden. Besondere Aufmerksamkeit soll der Formung des Geschmacks im Kindergartenalltag- sowohl im natürlichen als auch im gesellschaftlichen Umfeld- gewidmet werdwen: Die ästhetischen Erlebnisse sollen zur Geschmacksformung der Kinder beitragen. Die Kinder sollen in der Lage sein in der menschlich- gesellschaftlich- natürlichen Umwelt Ästhetisches vom Unästhetischen zu unterscheiden. Aufgaben zur Herausbildung intellektueller Gefühle Das zweisprachige Milieu im Kindergarten soll ohne Gafährdung der Muttersprache gesichert werden. Die Grundbedürfnisse im Gefühlsleben: in einem Sicherheit, Liebe und Geborgenheit bietenden Milieu können die Kinder ihre Gefühle und Gedanken in Worten, Bewegungen und Bildern frei zum Ausdruck bringen. Ihren individuellen Fähigkeiten und Sprachkenntnissen angepasst sollen sie mit der Minderheitensprache vertraut gemacht werden. Vertrauliche Gesprachen sollen helfen, die Sprechlust der Kinder- auch in der Minderheitensprache- zu erhöhen.
111
Auf die Neugierde und Nachahmungslust der Kinder bauend, sollen die geistigen Fähifkeiten der Kinder- Wahrnehmung, Erinnerung, Aufmerksamkeit, Phantasie und kreatives Denkengefördert werden. Die Kinder sollen zur Aufgeschlossenheit und Sensibilität der multikulturellen Umgebung gegenüber erzogen werden. Erziehungsrahmen Herausbildung der gesunden Lebensweise Ziel der Gesundheitserziehung ist die Herausbildung der Berdürfnissen für eine gesunde Lebensweise sowie die Förderung der körperelichen Entwicklung. Die nationalitäten Erziehungsarbeit ist sehr wichtig im Alltagsleben, wie Körperpflege, Eßgewohnheiten, Kleidungen, Schlafen und Benutzen der Minderheitensprache. Pflege der Kinder, Befriedigung ihrer körperlichen Bedürfnissen und ihrer Bewegungsdrang Alle Kinder wachsen und entwickeln sich anders und in einem anderen Tempo. Der Körperpflege soll bei den Kindern den Anspruch auf körperliche Reinheit erwecken. Eine Bedingung der Kinderpflege ist ein verständnisvolles Verhältnis zwischen den Kindern und der Kindergärtnerin. Wir bestimmen in der großen Gruppe das Organisieren der Körperpflege, des Essens, der Ankleidung in der Minderheitensprache. Zusammen mit den Kindern tun wir die Tätigkeiten, damit sie die schon vorher gelernten auch in der Minderheitensprache benutzen können. Die Körperpflege dient der Herausbildung der Reinheitansprüche von den Kindern. Inzwischen sollen wir in der Minderheitensprache sprechen, damit sie durch Nachahmung immer leichter und schneller die Gewohnheiten erlernen können. Die freie Bewegung jeden Tag ist ein unentbehrliches Element des Kindergartenlebens. Wir sollen verschiedene bewegungsentwickelnde Geräte, Mittel und täglich veranstaltete Bewegungen sichern, die gut der Entwicklung der Bewegungskoordination der Kinder dienen. Das Kind hat ein Anspruch darauf, dass es auch im Kindergarten schlafen kann. Schlaflieder und Märchenerzählungen können auch entsprechend der Sprachkenntnissen der Kinder in der Minderheitensprache laufen.
112
Schutz der Gesundheit der Kinder, Versicherung ihrer Trainiertheit Eine Figuränderung und ein plötzliches Wachsen im 4-5-ten Lebensjahr verursachen oft eine lässige Körperhaltung. Die gesunde Lebensweise der Kinder können wir sichern, wenn wir jeden Tag für sie Bewegungsmöglichkeiten planen. Bei den Tätigkeiten der gesunden Lebensweise sollen wir danach streben, der Sprachkenntnissen der Kinder entsprechend in der Minderheitensprache zu kommunizieren. Eine zur Entwicklung der Kinder nötige Umgebung schaffen Zur Erziehungsarbeit im Kindergarten gibt einen entsprechenden Grund: -
Kindergartenhof
-
Gruppenzimmer
-
Bad
-
Umkleideräume
Das freundliche, heimelige, ästhetische Gruppenzimmer sichert den Kindern ein gutes Gefühl, und gibt ein richtiges Muster. In der Umwelt des Kindergartens können sich die Gewohnheiten und Traditionen der Minderheiten spiegeln. Ein erwartendes Ergebnis am Ende der Kindergartenzeit: In den täglichen Pflegetätigkeiten, wie-
Gewohnheiten der Körperpflege
-
beim Essen
-
beim Anziehen
-
beim Ordnungmachen
-
bei der täglichen Bewegungen soll die Minderheitensprache benutzt werden.
Gefühlserziehung und Partnerbeziehungen Ziel der sozialen und individuellen Erziehung ist die Entfaltung der individuellen Interessen, Eigenschaften und Fähigkeiten der Kinder innerhalb der Gemeinschaft, auf Grund der Normen der Gruppe.
113
Schaffung einer emotionalen Sicherheit reichenden, liebevollen, familiären Atmosphäre Eine emotionale Bindung des Kindes zu seinen Partner und zu den Erwachsenen bildet in einer familiären Atmosphäre aus. Das gibt dem Kind eine Grundstimmung, die sie auf Kontaktaufnahme, auf Handel und Tätigkeiten animiert. Jede Gruppe soll ein auf traditionen der Minderheit beruhendes System von Gewohnheiten und Symbolen haben, die ihr einen eigenen, pezifischen Charakter verleiht und in den Kindern das Gefühl der Zusammenhörigkeit, das Mitgefühl vertieft. Die familiäre Atmosphäre hilft den Kindern bei einer Herausbildung von Partnerkontakten. Dazu braucht man ein reiches, handelndes Leben. Mit besonderer Sorgfalt sollen die Traditionen und Bräuche der Minderheit auf einer kindgemäßen Weise gepflegt werden. Der Kindergarten soll immer mehrere Programme organisieren, an denen kleine und größere Kinder zusammen sein können. Herausbildung und Formierung eines positiven Kontaktes von Kind-Kind und ErwachseneKind. Ein positiver Kontakt des Kindes bildet sich erst heraus, wenn die Kinder sich in der Gruppe gut fühlen. Der Grund der vollständigen Erziehung ist eine Liebe ohne Bedingungen, zusammen mit Schränken. Ein erwartendes Ergebnis am Ende der Kindergartenzeit: Zeichen und Gefühle ihrer Umgebung auch in der Minderheitensprache verstehen. Gefühlsmäßig ihrer Minderheit Verbunden sein, die Werte der multikulturellen Umgebung schätzen und die Zweisprachigkeit als natürlich empfinden. Tagesablauf des Programms Der tägliche Rhytmus ist grundlegende Voraussetzung für die körperlich- seelische Harmonie. Der Lebensrhytmus wird davon bestimmt, dass die Kindergärtnerinnen in einer wöchentlichen Wechsel arbeiten, damit ist die Erziehung in der Minderheitensprache in jeder zweiten Woche im Vordergrund. Der Tagesablauf der „nationalitäten Woche” orientiert sich zum tagesablauf der muttersprachlichen Erziehung.
114
Tätigkeitsrahmen Gedichte, Reime, Märchen, Liederspiele, das Programm für die visuelle und materiale Umgebung in der Sprache der Volkskunst bebaut die Traditionspflege, die Gewohnheiten gruppiert zu den Jahreszeiten, zu den Feiertagen im Kindergartenprogramm. Martinstag am 11. November Advent (die letzten vier Sonntage vor dem Heiligen Abend) Nickolaus am 6. Dezember Weihnachten vom 24.- 26. Dezember Fasching vom Dreikönigstag bis Aschermittwoch Ostern (am Sonntag nach dem ersten Vollmond im Frühjahr) St. Georgs-Tag (Rinde raustreiben) Frühlingsfest (1. Mai) Pfingsten (der 50. Tag nach Ostern) Weinlese Gedichte, Märchen, dramatische Spiele Ziel der Tätigkeiten: Förderung der seelischen, moralischen und gefühlsmäßigen Entwicklung, der positiven Charaktereigenschaftenung der Minderheitenidentität durch die magischen, wundersamen Märchenerlebnisse sowie durch die Musikalität und Harmonie der Reime in den Gedichten. Der Kindergarten nimmt an, Gedichte, Märchen und Reime aus der Kultur vom Vaterland und vom Minderheiten-Kulturschatz zu vermitteln, die die Minderheiten-Identität der Kinder formen. Tätigkeitsaufgaben: -
Eine anspruchsvolle Zusammenstellung von der angewendeten Literatur, die die emotionale und sprachliche Entwicklung der Kinder berücksichtigt.
-
Die Sicherung der im Alter von 3-7 erschienenden charakteristischen Inhalte.
-
Die Entwicklung der sprachlichen Fähigkeiten der Kinder mit Hilfe von Gedichten, Märchen und dramatischen Spielen.
115
Lieder, Singspiele, Musik hören Ziel der Tätigkeit: Erwecken der Freude an gemeinsamen Singen und Singspielen, um dadurch den musikalischen Gesmack und die ästhetische Empfänglichkeit zu formen. Die Kinder sollen musikalische Erlebnisse erleben, die ihre nationalitäte musische Muttersprache begründet und sie damit die Minderheiten-Musikspiele und Kindertänze kennenlernen. Tätigkeitsaufgaben: - Dem Alter und Fähigkeiten der Gruppe gemäß anspruchsvolle Auswahl aus den zur Verfügung stehenden musikalischen Materialien. - Förderung der Zweisprachigkeit der Kinder durch Reime, Kinderlieder. Spiele zur Entwicklung musikalischer Fähigkeiten und Musik hören. - Die im Alter von 3-7 vorkommenen charakteristischen Inhalte sichern. - Entwicklung der Sprachfähigkeit der Kinder. Ein anspruchsvolles Zusammenstellen von den angewendeten musischen Materialien, die bei den Minderheiten-Musikmaterialien sehr wichtig sind. Zeichnen, Formen, Handarbeit Ziel der Tatigkeit: bildliche, freie Selbstdarstellung der Erlebnis- und Phantasiewelt der Kinder. Aufgabe der Kindergärtnerin Schaffung der Voraussetzungen für eine schöpferisch- gestaltende Tätigkeit der Kinder. Für eine schöpferische Tätigkeit sind bezüglich Maße, Qualität und Quantität entsprechende Mittel erforderlich. Tätigkeitsaufgaben: Ihre Erlebnisse und Vorstellungen individuell bildnerisch darstellen können. In der Farbenauswahl ihre Lieblingsfarben bevorzugen und die für ihre Minderheit typische Formen- und Farbenwelt darstellen. Freude an eigenen und gemeinsamen Kompositionen haben. Das Schöne bewundern und sich an ihm erfreuen. Sehr
wichtig
sind
die
Planung
und
Einbau
der
Schaffungstechniken,
die
die
Minderheitenkultur charakterisieren. Dafür sind gute Möglichkeiten: die JahreszeitAusstellungen, wo die Produkten der Minderheitenfamilien ausgestellt werden.
116
Bewegungen, Bewegungsspiele Ziel der Tätigkeit: Entwicklung der körperlichen Fähigkeiten, der natürlichen, harmonischen Bewegungen der Kinder in spielerischer Form. Ein weiteres Ziel ist, den Orientierungssinn, die Anpassungsfähigkeit sowie den Willenskraft der Kinder so zu entwicklen, dass sie die Freude an der freien Bewegung nicht verlieren. Tätigkeitsaufgaben: Sicherung von bewegungsentwickelnden Spielen im Alter von 3-7. Zusammenstellung von verschiedenen Bewegungsspielen zur differenzierten Befriedigung der Bewegungsbedürfnisse der Kinder. Tätigkeiten in Bezug auf die Umwelt Ziel der Tätigkeit: beim Endecken der naheren und weiteren Umgebung bilden sich in den Kindern positive Gefühle für die Werte der natürlichen, menschlichen und gegenständlichen Welt heraus. Die Herausbildung von sicheren lebensgewohnheiten werden betont. Entwickeln der zweisprachigen Kommunikationsfähigkeit der Kinder durch unmittelbare Erfahrungen und neue Kenntnisse. Erziehung auf die Umweltschutz: Ziel der Tätigkeit, dass die Kinder positive Gewohnheiten, Verhaltungsformen in ihrer natürlichen und gesellschaftlichen Umgebung vertreten. Sie sollen positive Attitüde für die Biologie, für die harmonische, schöne Umwelt haben. Mathematische Erziehung: Ziel der Tätigkeit: das Kind soll durch seine Aktivität und Interresse Erfahrungen schaffen über die formale, quantitative und räumliche Verhältnisse der in engeren und weiteren natürlichen-menschlichen- materialen Umwelt. Man soll seine Meinungen formell, räumlich formen. Arbeitserziehung: Ziel der Tätigkeit: durch Liebgewinnen der Arbeit Entwicklung von Fähigkeiten und Eigenschaften der Kinder, die ihre Gemeinschaftsbeziehungen und ihr Pflichtgefühl positiv beeinflussen. In den Arbeitstätigkeiten benutzt man immer öfter Ausdrücken der Minderheizensprache. 117
Tätigkeitsaufgaben: Die verschiedenen Arbeitstätigkeiten für 3- bis 7- jährige organisieren und die Voraussetzungen dafür sichern. Man soll Arbeitstätigkeit organisieren, die auf die Minderheitentätigkeiten charakteristisch sind. Ein erwartendes Ergebnis am Ende der Kindergartenzeit: Beim Fall eines vollständig angewendeten Programmes am Ende der Kindergartenzeit, bei harmonischen Familienverhältnissen, neben den traditionell erwarteten Zielsetzungen, entwickelten Eigenschaften (z.B. körperlich entwickelt, emotional reich, unmittelbare in die Gesellschaft eingepasste, spilen könnende reich an kenntnissen konstruktiv) kommt aus dem Kindergarten ein Kind, das die Kultur und die Sprache eines anderen fremdsprachigen Volkes in entsprechenden Niveau kennt und die Sprache teilweise sprechen kann. Plan der Sprachförderung in jährlicher GliederungDie Sprachförderung, die Planung der Übertragung und des Vererbens von der Minderheitensprache und Kultur soll mit der Beachtung der Sprachlernbeschaffenheit des Kindergartenalters verwirklicht werden. Eine Messung der Sprachkenntnissen von den Kindern soll vor der Planung gemacht werden und soll sich zum intellektuellen und emotionalen Entwicklungsgrad passen.
118
Die Thematik von der Sprachförderung in 2 monatlichen Zyklen. 1. September, Oktober: Die Grundsätze zu realiesieren, nach denen man auf die Sprache der deutschen Minderheiten aufpassen kann. Sprachliche Ziele:
Spiele in Paaren, die die Interresse für die Minderheitensprache aufweckt (Trösten, Streicheln usw.), Benutzen von Volksreimen und Liedern.
Bei den größeren Kindern: Wiederholen von dem gelernten Wortschatz, Übung von Grußformen und Höflichkeitsformen, Anweisungen von der Kindergärtnerin, Aufgaben in der Tagesordnung: mit Hilfe von Satzmodellen zu wiederholen.
2. November, Dezember: Erhaltung der Interresse für die Minderheitensprache. Sprachliche Ziele:
Sprachförderung in der Vorbereitung auf die Feiertage mit Hilfe von verschiedenen Tätigkeitsformen.
Die in ungarischer Sprache vorbereiteten Tätigkeitsformen (z.B. Unterhaltungskreis, die tägliche Körpererziehung) in der Minderhaitensprache zu organisieren.
Ein bestimmtes Thema in den beiden Sprachen zu bearbeiten.
3. Januar, Februar: Eine
Erweiterung
Minderheitensprache
von mit
Spracherlebnissen Hilfe
von
der
für
eine
Bearbeitung
positive von
Einstellung
neuen
Theman,
der von
Wortschatzerweiterung und von Traditionspflege. Sprachliche Ziele:
Eine ständige Übung vom Grundwortschatz, der in den ersten zwei Schritten gelernt wurden.
119
Erweiterung von der Sprachlust, Ausgestaltung von der produktiven Sprache mit Wiederholung von den gelernten Kreisspielen, Bewegungsspielen, Reimen, Märchen und Geschichten von Bilderbüchern.
Der Kindergartenpädagoge soll den Kindern viele Beispiele auf die Musikalität der Minderheitensprache, auf die vollständig artikulierte Sprache reichen.
Anwendung von individuellen und Kleingruppen – Tätigkeitsformen
4. März, April, Mai: Beim ständigen Benutzen der deutschen Minderheitensprache soll die verständigung der Sprache kontrolliert werden und die Rolle des Antwortgebers gestärkt und überprüft. Sprachliche Ziele:
Wortschatzerweiterung in den Themen von den Frühlingsmonaten.
Die
Messung
der
Sprachkenntnissen
vonkindern
mit
der
Benutzung
der
Nationalitätenschule,
mit
Nationalitätenlehrern,
Beobachtungsmethiden.
Kontaktaufnahme
mit
einer
Organisieren von Hospitationen (große Gruppe) Der in vier Einheiten getrennte Plan der Sprachförderung – abhängig von dem Altersposition von den Kindern - kann in kürzere oder längere Termine gegliedert werden. Der Entwicklungsplan der Minderheitensprache wird in jeden Kindergruppen von der Plan der Pflege der ungarischen Sprache und Kultur ergänzt.
120
12.2. Pedagógiai Program eszköz és tárgyi feltételeinek, felújítási munkálatainak igénye az elkövetkezendő öt évben
Tornaterem eszközkészletének bővítése: ← - bújócskacső ← - téglakészlet egyensúly érzékfejlesztéséhez ← - egyensúlyozó libikóka ← - óriásbillenő rácskészlet ← - 3db futball labda ← - 10db labda ← - tornaszőnyeg ← - függőhinta ← - modulkészlet ← - jelzőkorong készlet
Fejlesztő foglalkozások eszközigénye: - LOGIKO Primo „füzetek”, plusz keretek - konstrukciós játékkészlet kiegészítőkkel - memóriaház - pörgesd ki - társasjátékok - színforma fantázia - zenei ábrázoló és környezetvédelmi feladatok, eszközök beszerzése, meglévő eszközkészlet bővítése - német nemzetiségi foglalkozásokhoz szakkönyvek beszerzése
121
Felújítási feladataink, hiányzó eszközök beszerzése, épület állagának megóvása: - udvari játékok felújítása, cseréje - 1987-ben átadott épületrész padlózatának cseréje - műanyag falburkolat cseréje - negyedik csoport mosdójának felújítása - csoportokban galéria kialakítása - beépített szekrények felújítása - gyermeköltőző szekrények cseréje, felújítása, felnőtt öltöző szekrények beszerzése - kerítés magasítása - az épület külső homlokzatának szigetelése - fedett kerékpártároló kialakítása - meglévő kressz pályához kerékpárok, rollerek beszerzése - csoportok játékkészletének bővítése - szakkönyvállomány bővítése - számítógép cseréje - projektor és hangosító rendszer vásárlása Intézményünk arra törekszik, hogy az elkövetkezendő öt évben minden pályázati lehetőséget kihasználjon, hogy annak érdekében a fent felsoroltak megvalósulhassanak.
122
12.3. Fejlesztő pedagógiai
Napjainkban sajnos, mivel a természetes lassú életritmus felborult, a gyermekek halmozott problémákkal
küzdenek.
Sokuknak
genetikai
hajlamuk
van
valamire
és/vagy
rizikótényezőkkel terhelődik fejlődésük a magzati életben. Sok esetben koraszülés történik és/vagy a szülés körüli események is növelik a fejlődési rizikót. A kisgyermek fejlődésének számos problémája szerzett és veleszületett és sok esetben a környezet problémái is hozzájárulnak. Hátrányos helyzet a helytelen táplálkozás, mérgezett levegő, alváshiány, kiegyensúlyozatlan életrend, szeretethiány, elhanyagolás stb.. A valódi elsődleges biológiai okokból lesznek másodlagos biológiai okok, amelyek másodlagosan- harmadlagosan stb. hívhatnak elő környezeti befolyásokat, de a környezet maga is lehet elsődleges károsító tényező. Az óvodai nevelésnél optimális esetben 3-4 éves időtartamban van lehetőség arra, hogy észrevegye a veleszületett, szerzett, kombinált problémákat és úgy segítse, a gyermek fejlődését, hogy indirekt és kevésbé direkt eszközökkel tudja befolyásolni a fejlődés folyamatát, úgy tudja fejleszteni a gyermeket, hogy a kisgyermeknevelés elveit (0-8 év) ne sértse, a gyermeki jogok ne csorbuljanak. A 0-8 éves gyermek fejlődő idegrendszerének egészséges megnyilvánulása a játék. Ennek hiánya vagy különleges sajátosságai azonnal jelzik a fejlődés bármely problémáját. Azon a szinten, hogy a fejlődésben milyen élményreakciók és milyen zavarok fordulhatnak elő, nekünk, óvodapedagógusoknak is jártasnak kell lenni, mert nekünk kell nagyon óvatosan, udvariasan felhívni a szülők figyelmét arra, hogy a gyermek játéka hosszabb idő óta (1-3-hó) el nem múló sajátosságokat mutat, tehát már nem aktuális élményfeldolgozásról, hanem esetleg fejlődési zavarról van szó. Céljaink meghatározásánál abból a meggyőződésünkből indultunk ki, hogy a prevencióra a korai fejlődés tudatos támogatására szükség van. Genetikai program csak megfelelő környezeti tényezők és feltételek biztosításával bontakozhat ki. Óvodánk dolgozói az integrált neveléssel értenek egyet, szem előtt tartva a gyermekek eltérő fejlődési ütemét és egyéni sajátosságait. A neurológiai hátrányokkal rendelkező gyermekek olyan segítséget kapjanak, hogy saját problémáikhoz
mérten
korrekció,
kompenzáció
történjen,
tehát
a
veszélyezettség
csökkenhessen, valamint a későbbi nehézségek súlyosabbá válásának elejét vegyük.
123
Feladat: -
Egészséges- harmonikus személyiségfejlesztés
-
Testi érettség kialakítása
-
Szociális érettség kialakítása
-
Értelmi érettség kialakítása
-
Potenciális tanulási zavarok megelőzése, szűrése, fejlesztése
A feladatok több szinten valósuljanak meg: -
Csoporton belül: csoportos és egyéni foglalkoztatási formában
-
Szegregáltan- csoporton kívül: csoportos és egyéni foglalkoztatási formában.
A két szint épüljön egymásra, egészítse ki egymást. A pedagógusok beszéljék meg, egyeztessék módszereiket. Szegregáltan a fejlesztő pedagógusok foglalkozzanak a gyermekekkel. A csoportbéli pedagógus jelezze a fejlesztő pedagógus felé a „problémás” gyermeket, aki felfedi az esetleges elmaradt, hiányos részképességeket, képességeket. Erre épüljön a fejlesztő program, a gyermekre szabottan. Csoportos
foglalkozási
formában
az
azonos
képességfejlesztést
igénylők,
egyéni
foglalkoztatási formában, akik csoportosan nem fejleszthetők, illetve egyéni szükségleteik vannak. Fejlesztőprogram alapelvei: -
szervesen illeszkedjen a nevelési programba
-
építsen a gyermek érzelmi, belső motivációjára
-
kapcsolódjon a gyermek spontán tevékenységéhez
-
az óvodai nevelés egész időtartamára elosztott, folyamatos, következetes legyen
-
alapvető követelmény a gyermek jó közérzetének biztosítása. ( fáradás jeleit észlelve módszerváltás vagy annak teljes elhagyása az ésszerű )…
Fejlesztőprogramunk fő törekvése, hogy a tanulási képességek célzott fejlesztésével minden gyermeket
lehetőségéhez
mérten
felkészítsük,
iskolakezdésre az iskolai beilleszkedésre. A fejlesztőprogram tartalma: 1. Mozgásfejlesztés -nagymozgások fejlesztése -egyensúlygyakorlatok 124
felzárkóztassuk
a
zökkenőmentes
-szem-kéz koordináció fejlesztése -szem-láb koordináció fejlesztése -finommotorika fejlesztése 2. Testséma fejlesztés -testrészek ismerete -tevékenységek a testrészek megismerését célozva -meghatározott testrészekre koncentrálás -test személyi zónájának alakítása -testfogalom 3. Percepciófejlesztés -vizuális fejlesztés (látás) -alaklátás-formaállandóság fejlesztése -sztereognosztikus észlelés fejlesztése (tapintás) -kinesztetikus észlelés fejlesztése (mozgás) -térészlelés-térbeli viszonyok felismerésének fejlesztése -auditív észlelés fejlesztése (hallás) -hangzási analízis-szintézis fejlesztése -keresztcsatornák fejlesztése 4. Verbális fejlesztés -tárgyak megnevezés -térbeli viszonyok -osztályozás…
Bármilyen a fejlődési probléma, a korrekció, a kompenzáció, a prevenció elméleti-gyakorlati keretein belül azt támogatjuk, hogy az egyenlőtlen fejlődés, a mozgás, a percepció, a gondolkodás, a viselkedés részfunkciózavara vagy szindrómaegyütteseinek fennállásakor a plasztikus, fejlődőképes idegrendszer öngyógyító tendenciái erősödhessenek. A feltételek kialakításával, a tevékenységek szervezésével, de elsősorban a gyermek saját aktív tevékenységén keresztül segítjük a fejlődést.
125
12.4. Hagyományőrzés
Cél: Községünk, lakóhelyünk hagyományainak megőrzése, az ünnepekkel kapcsolatos jeles napok, szokások ápolása, megismertetése, természetes anyagokkal való megismerkedés, használata, újrahasznosítása. /Lásd: a következő táblázatokban a részletes kidolgozását./
126
Dátum: Szeptember első tanítási napja
Hagyomány megnevezése: Évnyitó: Óvodabúcsúztató – iskolaköszöntő
Szeptember közepe Szeptember – október Szeptember – november
Szüreti felvonulás, Mihály napi csordahajtás Szüretek, betakarítás
Gyümölcssaláta-készítés, süteménysütés, befőzés, kompótkészítés Szeptember – Termések, bogyók, levelek november gyűjtése Szeptember – Levélseprés november Október 4. Állatok világnapja November közepe – december
Karácsonyi vásár
Korcsoport: Előző tanév nagycsoportosai, leendő első osztályosok Nagycsoport Középső- és nagycsoport Minden Minden Nagycsoport Minden Minden
November Ádventi készülődés Minden utolsó hete – december . December 6. Mikulás Minden December Mézeskalács-készítés, bejgli sütés Minden közepe
Hagyomány témája, tartalma, feladatai: Óvodai gyülekező, az óvónők átadják a gyerekeknek szánt ajándékot, majd a szülőkkel közösen átvonulnak az iskolai tanévnyitó ünnepségre, néhány gyermek verset mond. Kis műsor előadása a falusi ünnepségen (ének, vers, tánc, szerep-, drámajáték) Egy délelőtti napon valamilyenszüreten, betakarításon való csoportos részvétel szülőkkel, pedagógusokkal Közös gyümölcsbegyűjtés, mosás, hámozás, pucolás, vágás, szeletelés, darálás, elkészítés. Közös elfogyasztás Termésbábok, termésképek, játékok készítése, teremdíszítés, barkácsolás, szerepjátékban való felhasználás Őszi munkák: diószedés, udvartakarítás, lehullott levelek összegyűjtése, elszállíttatása Az állatok megismerése, szeretete, hasznosságuk megismertetése. Kirándulás szervezése az állatkertbe, házi állatok látogatása családoknál. Közös etetés, gondozás. Szülőknek, gyermekeknek karácsonyi vásár szervezése. A nevelők karácsonyi eszközöket, ajándékokat, díszeket készítenek, melyeket a szülők megvásárolhatnak. A befolyt összegből játékokat vásárol az óvoda a csoportoknak. Ádventi koszorú-, naptár készítése. Közös gyertyagyújtás, várakozás, ünnepi ráhangolódás. Ádventi naptár: minél kevesebb zsák, ablak, stb. nyílik ki, annál közeleg az ünnep. Csoportdíszítés Mikulás-várás énekkel, verssel. Ajándékvárás. Ki a jó gyerek? Közös süteménysütés, - díszítés, mellyel a gyerekek szüleiket, nagyszüleiket kínálják meg karácsony napján.
127
Karácsony hete
Karácsony - Jézus születése
Január 6. Január – február
Vízkereszt Madáretetés
Február 2.
Időjárás- és természetjósló nap
Február közepe
Farsang
Március – április
Tavaszi kerti munkák
Március 15.
Március 15-i ünnepély
Március 18., 19., 21.
Sándor, József, Benedek napja
Március 22.
A víz napja
Minden
Kis karácsonyi műsor előadása szülőknek, nagyszülőknek (vers, dal, játék) A karácsonyi ajándékok kibontása, közös játék a szülőkkel. Óvó nénik ajándékot adnak át a gyermekeknek, melyet haza is vihetnek. Nagycsoport Betlehemes játék előadása Középső csoport Újévi jókívánság, áldásmondás Minden Karácsonyfa-búcsúztatás, - lebontás. Szaloncukor közös elfogyasztása. Minden Madáretető készítése. Madáreleséget hoznak a gyerekek. Madárfelelős kinevezése, aki ellenőrzi, hogy van-e "ennivalójuk" a madaraknak. A folyamatosan behozott eleséget egy-egy gyerek teheti be az etetőbe. (Felelősségvállalás.) A madarak folyamatos figyelése. Minden Ha kisüt a nap és a medve, amikor kijön a barlangjából és meglátja az árnyékát, visszabújik és még 40 napig tart a hideg. Medvecsalogató dalok, versek tanulása. Minden Mindenki farsangi jelmezbe öltözik tízórai után. Fényképezkedés, farsangi tánc. Farsangi fánk készítése, közös elfogyasztása Nagycsoport Kiszebábot készítenek farsang napjára, melyet elégetve - a farsangi hangulatot bezárva - elüldözzük a telet, télkergető dalokkal, versekkel. Minden Zöldségek veteményezése. Palántázás, növények nevelése, gondozása, szeretete. Megfigyelés: mindenkinek legyen egy-egy növénye, amit gondoz, amiért felelős. Óvjuk a természetet! Tavaszi udvartakarítás, szemétszedés. Minden Minden korcsoport készít valamit a megemlékezés alkalmából. A szoborhoz közösen kivonulva, verset mondva, énekelve elhelyezik a gyermekek a készített "emléket". Kirándulás a Kinizsi - várhoz. Várjáték, szerepjáték. Katonai eszközök, játékok készítése, beöltözés, drámajáték. Minden Ha kisüt a nap, hosszú, meleg nyár várható, ha nem, akkor hosszú, lucskos lesz az ősz. A "három vándor" megszemélyesítése, naphívogató játékok játszása. Minden Kirándulás a Séd-patakhoz, vagy a halastóhoz. A tó/patak környékének megtisztítása. A vízi növények, állatok megismerése, megfigyelése. A víz hasznossága.
128
Április (?)
Húsvét - Jézus feltámadása
Minden
Április 22.,24. A föld napja, Szt. György nap
Minden
Május első vasárnapja Május 10. Május – június (?)
Anyák napja
Minden
Madarak és fák napja Pünkösd
Minden Minden
Május utolsó Nemzetközi gyermeknap vasárnapja
Minden
Június első Évzáró ünnepély vasárnapja Folyamatosan Gyermekek születésnapjának ünneplése
Minden Minden
Közös nyuszivárás. Óvónők ajándékot készítenek a gyerekeknek, melyet "a nyuszi hoz". Csoportszoba díszítése. A fiúk locsolóverset tanulnak, s a tavaszi szünet előtti napon meglocsolják a lányokat. Komatál-játék. Zöldághordás. A szülőknek és a gyerekeknek húsvéti vásárt szerveznek a pedagógusok. Kirándulás, séta szervezése a szabadba. A növény- és állatvilág megfigyelése során tapasztalatszerzés, ismeretek elsajátítása. A gyerekek ajándékot készítenek az anyukáknak, nagymamáknak. Virággal, gyerekek által sütött süteménnyel, kis műsorral köszöntik őket. Lásd: A föld napjá-nál Minden csoportban korcsoportnak megfelelő versenyfeladatokat játszanak a gyerekek, s a győztes(ek) a pünkösdi királyok és - királynék. Ők uralkodnak ezen a napon. A pedagógusok játékos feladatokat, mozgásos tevékenységeket biztosítanak a gyerekeknek. A dajka nénik palacsintát, gofrit sütnek a gyerekeknek Bohócok, bábosok műsort adnak elő a gyerekeknek. Kis műsor összeállítása, bemutatása a szülőknek, vendégeknek a nevelési év során tanultakból. Tanévbúcsúztató, nyárköszöntő. A nevelők jelképes születésnapi ajándékot készítenek a gyermekeknek. A "születésnapi tortán " gyertyát gyújtanak, énekelnek. Az óvó nénik és a társak felköszöntik az ünnepeltet, aki megkínálja őket valamilyen nassolnivalóval, gyümölccsel.
129
12.5. Konkrét tevékenységek évszakonként ŐSZ „Őszre fele van az idő, tarjasodnak a kis felhők" (Népköltés - részlet) Szeptember – Október Élményközpontú tevékenységek Foglalkozási alternatívák - Virágos, veteményes, gyümölcsös kertünk. Játszóudvarunk rendben tartása (söprés, lombgyűjtés, komposztálás, öntözés, betakarítás, gyomlálás, évelők betakarítása). - Csoportszobában a természetsarok évszaknak megfelelő berendezése, növények, állatok gondozása, gyűjtögetés (virágmagok, szárazbab, különféle zöldségek, és gyümölcsök, sütőtök, makk, gyógynövények, kukoricacső, kukoricaszár, csuhé) Minden gyermeknek kincsesláda biztosítása a gyűjtögetéshez (szalma, fadarabok, stb.). - Az időjárás változásainak figyelemmel kísérése és jelölése. Kísérleti lehetőségek
A környezet és a fenntartható fejlődés - Ősszel elvégzendő munkák szükségessége, és megbecsülése. - A kéz, mint a munkavégzés eszköze, valamint a szerszámok az ember segítőtársai. - A szerszámok karbantartása, helyes használata. - Raktározás, jövő évi vetőmagok tárolása.
- Az elhalt növényi rész átalakul a talaj szerves
130
A tevékenységekhez, eseményekhez kapcsolódó érzékszervi tapasztalások, felfedezések • Időjárás változásai, hatása az emberekre, állatokra, növényekre. Hogyan alkalmazkodnak a különféle élőlények a változásokhoz. - őszi évszak gazdagsága, szépsége, pl.: sokszínű falevél, gyümölcstál, zöldségkosár. A gyümölcsök, zöldségek illata, íze. - A rendezett, tisztántartott kert, udvar szépsége. Az avar hangja. • A madarak hangjai, az utca zajai. - A csoportszobában gondozott növények fejlődésének megfigyelése, kisállatok mozgása, gondozása (hal) - A magyar nyelv gazdagsága, változatos jelzői. - Hogyan alakul át az elhalt növényi rész talajtakaró
• katicabogár altatása. • a levegő mozgásának megfigyelése: szélfogókkal, gyertyával.
alkotórészévé, nem szabad réssze. elégetni. A megdermedt rovarok élnek, ne tapossuk el. hanem védett helyre tegyük őket.
- Nagytakarítás, rendezgetés a természetsarokban.
- Higiénés szokások alakítása az óvodában. - Különféle tárolási módok: • gyógyteák • magok vászonzacskóban • zöldségek szárazhomokban • vadgesztenye és makktermések kis ládikóban • gyümölcsök kosarakban
- Az esetleg romlásnak indult termések kiválogatása, kidobása (mi jellemző rá. milyen a színe, szaga). - Jellemző külső jegyek megállapítása: színük, illatuk, puhasága, keménysége. • Utóérő gyümölcsök, zöldségek. - A tárolópolcok, edények tisztasága. • A szépen rendbe rakott természetsarok szépsége, gazdagsága. Gvümölcsszüret: (pl.: Gyalogos közlekedés A gyümölcsfák elrendezése alma, körte, szilva, dió, szőlő) szabályok gyakorlása. a kirándulás gyalogosan. A gyümölcs helyes kertészetben, fák és a leszedésének módja — a gyümölcs szépsége, a jövő gyümölcs íze, hamvassága. évi termőrügyek védelme. - Séta közben az utca forgalma: zajos, benzingözös. kipufogógázos. A gyümölcsök lehetséges Háztartási ismeretek - Serceg, ropog a fogunk felhasználása: - higiénés szokások, alatt szabályok betartásának - Izének, illatának szükségessége meghatározása. - érzékszerveink funkciói. - A gyümölcs levet enged. - nyersen fogyasztása - süteménykészítés - kompótfőzés • aszalás • almatea készítése
- A gyümölcs átalakulásának érzékelése (íze, illata) főzés, sütés, aszalás következtében.
131
Jeles „Zöld” nap - Takarítási világnap: szeptember 23.
Jeles „Zöld" nap • Állatok világnapja: október 4.
Akvárium és terrárium telepítése és folyamatos gondozása.
- A gyerekekkel közösen - Különböző hulladékok az újrafelhasználása. óvoda udvarán, környékén, kedvenc játszóhelyen a szemét összeszedése. - „Zöld” folyosón veszélyes hulladék számára külön gyűjtőedény elhelyezése. Lehetőségekhez mérten kirándulás szervezése egy közeli állatkertbe vagy vadasparkba, ahol egzotikus, érdekes állatokkal ismerkedhetnek meg a gyerekek. A gyerekek természeti A természeti jelenségekről tapasztalatszerzésének sokoldalú tapasztalatszerzés. gazdagítása. A gyerekeknek lehetőségük van az akváriumban élő élőlények (csigák, halak, növények) folyamatos megfigyelésére.
November Élményközpontú tevékenységek
A környezet és a fenntartható fejlődés
Vásárlás a piacon (alternatív lehetőségek) - Káposztasavanyítás - Vegyes savanyúság elrakása a piacon vásárolt vagy a kertből fölszedett zöldségfélékből.
- Háztartási ismeretek: savanyítási módok, eljárások. - Higiénés szokások, szabályok betartása: konyhai eszközök: kés, gyalu balesetmentes
- Különböző vegyes saláták készítése
használata.
132
A tevékenységekhez, eseményekhez kapcsolódó érzékszervi tapasztalások, felfedezések - A felhasznált zöldségfélék színének, formájának jellemzői, ízei nyersen, elhelyezése az üvegben, díszítés. - A hagyma illóanyagának hatása a szemre - illata a kézen nyomot hagy. - Az ecet íze, szaga, cukor és só.
Kirándulás: (minden évszakban ugyan oda) Gyalogtúra: az őszi táj felfedezése Téma: a kirándulás helyétől függően pl. nádas, gyékény, buzogány, nád, sás - Hináros: békalencse, sulyom, fűzéres, süllőhínár • Békás: nádi varangy, mocsári béke. ebihal • Madarak: fácán. fürj. veréb, varjú, balkáni gerle Must készítés, szüreti mulatság a szülőkkel.
- Növényekből festékek készítése: pl.: feketebodza, cékla, hagymahéja. fagyal, vöröskáposzta, stb.
A változatos természeti környezet: erdő, rét, holtág, folyó-, állóvíz jellegzetes élővilágának megfigyelése, évszakonkénti változásainak ósszehasonlítása.
A gyerek és a természeti környezet kapcsolatában pozitív érzelmi viszony a természet értékei, szépségei és problémái iránt fogékony, nyitott személyiség kialakítása. Közvetlen természeti értékeink és szépségeink megismerése a gyerekeken keresztül a szülők szemléletformálása.
- Közös tevékenység, ünneplés öröme. Népi eszközök megismerése: puttony, prés. - Régi szokások: szüret csősz. - Textilfestés - Az eszközök balesetmentes használata.
• A szőlő feldolgozásának módja, az elkészült must jellemzői, halmazállapota, színe, íze, illata.
133
- A felhasznált növények színanyaga, nedve. - Ecet hozzáadása által a színek változása. - Gyönyörködés a színekben.
Ősszel szükséges eszközök Játék és munkajellegű tevékenységekhez Különböző termések, növényi részek az óvoda kertjéből, kirándulásról, óvoda kömyékéről valamint otthonról begyűjtött anyagok: makkok — vadgesztenye — lopótök - mákgubó - csöves kukorica — kukorica szára és csuhé bambusznád — nád - fűzvessző — száraz virágok — hulladék faanyagok - ágak — csipkebogyó - zöldségek - gyümölcsök — szép kavicsok és egyéb kőzetek. Tároló edények a természetsarokba: Kosarak — saját készítésű, kisméretű ládák és zsákok, dobozok. Elárusítóhely: Polcok — mérleg — szatyrok — kosarak - játékpénzek — súlyok. Sütés – főzéshez Igazi és játék nyújtótábla — nyújtófa — edények — tűzhely — kendők - kötények - reszelő — tepsi — fűszerek — ízesítők –liszt és hozzávalók — gyümölcsmosók — kések. Takarító és kerti szerszámok: Gereblyék — seprűk — lombseprűk - dömperek - talicskák — lapátok - kosarak — lemosó — szivacsok — locsolókannák. Kéziszerszámok: Fúró — kalapács — csiszolópapír — mérőszalag — tű — sajtoló. Egyéb eszközök és anyagok: Szögek, drótok, kötözők, fonalak, befőttes üveg, állatoknak eleség, nyakba akasztható kincses zsák (gyűjtögetéshez), fotók, képek, bábok, könyvek, folyóiratok. Kísérletezéshez: Akvárium – terrárium – „esőerdő” – hőmérő – gyertya (levegő mozgásának bemutatására) – szélforgó, időjárás változását jelző tábla – évszak tabló – festő növények – befőttes üveg. Kiránduláshoz - Magnetofon mikrofonnal a természet hangjainak rögzítésére. - Növényprések, távcsövek, papír, írószer.
134
TÉL „Zengenek az erdők és a havasok, keresik a rejteket a szép szarvasok..." (Népköltés -részlet) December
Élményközpontú tevékenységek Foglalkozási alternatívák • Időjárás változásainak figyelemmel kísérése és jelölése. - Madáretetés, madáreleségről való gondoskodás. - Csoportszobai növények és állatok gondozása. - Csoportszobában a természetsarok évszaknak megfelelő átrendezése. - Saját készítésű kompót, savanyúság elfogyasztása. - Gyógyteák és vitaminsaláták fogyasztása rendszeresen. - Hó söprés, lapátolás. - Jégpálya készítése. • Akvárium gondozása.
A környezet és a fenntartható fejlődés Az évszakra jellemző munkaféleségek: madarakról való gondoskodás. A gyerekek természeti tapasztalatszerzésének gazdagítása.
135
A tevékenységekhez, eseményekhez kapcsolódó érzékszervi tapasztalások, felfedezések • Időjárás változásai, hatása emberekre, állatokra, növényekre. - Hogyan viselik el a változásokat, alkmazkodásuk. • A nappalok rövidülnek, majd újból hosszabbodnak. - Hogyan tudunk jeget, zúzmarát készíteni mi is. - A fagyott föld, hó, jég hangja. - Hó, jég, zúzmara tulajdonságai. - Nagyitóval a kristályok vizsgálata. • A szél erőssége, hangja, a kifejezések sokfélesége. - A természeti jelenségekről sokoldalú tapasztalatszerzés. - A gyerekeknek lehetőségük van az akváriumban élő élőlények folyamatos megfigyelésére.
- Hógolyózás. szánkózás, csúszkálás, hóember készítése. - Hófestés, jégfestés (növényi eredetű nem vegyszeres festékkel). - Vásárlás: sütőtök, déligyümölcs, alma. - Sütőtök sütés - Kukoricamorzsolás, főzés.
- A téli közlekedés veszélyei, fokozott óvatosság (csúszós út siető gyalogosok). - Morzsolás közben mesemondás.
- A sütőtök és a kukoricaszemek keménysége sütés — főzés előtt és után. - A különféle termények átváltozása hő hatására. - Izük, illatuk, színük.
- Komposztálás. Az elkészítet: gyümölcs és zöldség vitaminsaláta hulladékainak elhelyezése a komposztálóban. Január
ÉIményközpontú tevékenységek
A környezet és a fenntartható fejlődés
Kirándulás: (minden évszakban ugyan oda) Téma: a téli táj felfedezése - a befagyott víz - nyomkeresés - szánkózás
- A táj, erdö, rét, holtág stb. jellegzetes élővilágának megfigyelése, évszakonként változásainak Összehasonlítása. - Helyes viselkedés kint a természetben, - Milyen változásokat tapasztalunk az őszi kiránduláshoz képest
Madárkalács készítése
Madárvédelem.
136
A tevékenységekhez, eseményekhez kapcsolódó érzékszervi tapasztalások, felfedezések - A gyermek és természeti környezet kapcsolatában pozitív érzelmi viszony a természet értékei, szépségei és problémái iránt fogékony és nyitótt személyiség kialakítása. - Közvetlen természeti értékeink és szépségeink megismerése a gyerekeken keresztül a szülők szemlélet formálása Madárkalács készítési módja
Február
ÉIményközpontú tevékenységek
A környezet és a fenntartható fejlődés
- Könyvtárlátogatás, madárhangok meghallgatása • Évszakhoz kapcsolódó kisfilm megtekintése. - Télűzés, télbúcsúztatás. - Kiszebáb égetés, elbúcsúztatása.
- Könyvkölcsönzés módjának gyakorlása. - Könyvtárban való viselkedés alakítása.
A tevékenységekhez, eseményekhez kapcsolódó érzékszervi tapasztalások, felfedezések Melyik madárhangot ismerjük fel esetleg a kertünkben már hallottak közül.
Népszokás felelevenítése.
A kiszebáb színe, anyaga.
Hajtatás, csíráztatás (melegágy, aranyvessző, búza).
A búza növekedésének, az ág kirügyezésenek megfigyelése, a búzacsíra megízlelése.
137
Télen szükséges eszközök Játék és munkajellegű tevékenységekhez: - Különböző kellékek az „átváltozáshoz” fátylak, fejdíszek, csipkeruhák, sapkák, derékszíjak, táskák, gyöngyök, állatfülek, állatfarkak - babáknak meleg ruhanemű - szánkók, sítalpak - rongylabdák és kis vesszőseprű a hokizáshoz - különféle műanyag dobozok a jégtéglák készítéséhez (zsíros, tejfölös, ultrapasztás, stb.) - hóember kellékek - sütemény formák - virágföld, különféle magok - tejfölös poharak (palánta neveléséhez) - madáreleségek - pattogtatni való kukorica - fenyőágak - hólapát - vesszőseprű - családi fotók - magasság mérő - madáretető „Kísérletezéshez”, megfigyelésekhez: - fémedények és drótháló a zúzmara és dér készítéséhez - vatta vagy fehér bélésanyag a levegőszennyezés méréséhez - aranyvessző, közönséges mogyoróág a kertünkből - különféle talajminta (az edényben jelölve, melyiket honnan hoztuk) - palánta neveléséhez különféle magvak Kirándulás Papír, írószer
138
TAVASZ – NYÁR „Tavaszi szél vizet áraszt, virágom, virágom. Minden madár társat választ virágom, virágom." (Népköltés - részlet) Március
Élményközpontú tevékenységek
A környezet és a fenntartható fejlődés
=co lalkozási 3ltemativák • Időjárás változásainak figyelemmel kísérése, jelölése. - Kerti munka beindítása, véleményezés, palántázás. • A kertbe üttetett, vetett növények kiválasztásának szempontjai: • emberi fogyasztásra alkalmas • madáretetésre alkalmas • díszítéshez vágott és szántott virágok • barkácsoláshoz felhasznál ható ak
- Tavaszi munkák és azok szükségessége. - Előre tervezünk. hogy legyen élelem magunknak és a madaraknak, valamint a díszítéshez virágok egész évre. - A kerti szerszámok helyes használata - Gazdaságos Öntözés. - Vigyázunk egymásra munkavégzés közben. - A növényeket óvjuk és nem tapossuk ki. - Vannak a növények között is olyanok, melyek egymás mellet: (Óbban fejlődnek — barátok.
139
A tevékenységekhez, eseményekhez kapcsolódó érzékszervi tapasztalások, felfedezések - A föld illata. - A tavasszal nyíló virágok színei, illata. - Az üde zöld színek árnyalatai. - A magvak felületének tapintása. - A tavaszi hangok.
Vásárlás: tavaszi zöldségfélék, palánták, virágfökl. Kísérleti leheli séoek: - Különböző helyekről begyűjtött talajok vizsgálata (víz átereszlése. ülepedése, a talajok bevetése azonos maggal). - Különféle vízminta gyűjtése, szűrése, szennyeződések megállapítása.
Jeles .Zöld* nao Ve világnapja március 22. - Kirándulás a Békavárba - Gyalogtúra.
Korai friss zöldségek, primőráruk termesztésének módja. - Élő. élettelen közt különbségek. - Talajt szennyező anyagok. - Természetvédelem - A víz szennyeződés bemutatása, annak feltehető okai.
Erre az alkalomra új akvárium vásárlása vagy a meglévő frissítése.
140
A tavasz színei, virágok illatai, palánták üde sz'n~ - Talajminták megfigyelése. - Összefüggések keresése a talaj és a növények fejlődése kczctt. - A szűrőn fennmaradó anyagok, a különféle vízminták alapján megállapítások. Teknősök, különleges halak telepítése azzal a céllal, hogy a gyerekek még gazdagabb természet tapasztalatokat szerezzenek.
Április
Élményközpontú tevékenységek
A környezet és a fenntartható fejlődés
A tevékenységekhez. eseményekhez kapcsolódó érzékszervi tapasztalások, felfedezések
• Kirándulás (minden évszakban ugyanoda)
- A táj erdő. rét holtág stb. jellegzetes élővilágának megfigyelése.
- A gyermek és a természeti környezet kapcsolatában pozitív érzelmi
évszakonkénti változásainak Összehasonl ítása. - Helyes viselkedés közlekedés közben és a szabad természetben.
viszony a természet értékei, szépségei és problémái iránt fogékony és nyitott személyiség kialakítása. - Milyen változásokat tapasztalunk. - Természetidegen tárgyak azonosítása (amennyiben találunk — miért kerülhetett oda).
Az élő rovarok megfigyelése, utána azok visszahelyezése a természetbe.
- A különféle állatok csiga, giliszta. rovarok mozgásának.
Téma - Tavaszi rügyfakadás az erdőben. - Fák. cserjék, fehérfüz (kosárfonás ). - Enyves éger. szőrös nyír. rezgő nyár. Virágos növények* • sóska (szedheti, fogyasztásra alkalmas) - mocsári gólyahír, felfutó sovén/szulák, kamilla. pipacs, kutyatej, papsajt. csalán Kísérleti lehető séoek - Külörféle rovarcsapdák készítése. - Szivárvány előidézése locsolótömlövel és buborékfújással.
táplálkozásának megfigyelése. - A napfény és a vízcseppek által létrejött sznek.
141
Jeles „Zöld” nap - Föld napja április 22. - Ezen a napon akadályverseny a csoportok között. - Újra papír készítése
Játékos vetélkedők hívják fel a figyelmet a Föld védelmére, a szelektív hulladékgyűjtésre, víztisztításra, levegő szennyezésére. Papírgyűjtés utánhasználati tárgyak készítése újra papírból.
Papírtégla készítése
Május
Élményközpontú tevékenységek
A környezet és a fenntartható fejlődés
=co lalkozási 3l:emat'vák • Időjárás változásainak figyelemmel kísérése, jelölése. • Szobai növények és állatok gondozása. • Madáritató elhelyezése és feltöltése. - Veteményes és virágoskert gondozása (Öntözés, gyomlálás, talajlazítás). - A megérett termések leszedése. - Homokozás. sarazás. - Légfúrdözés. napfürdőzés. - Pancsolás - .Felhóles" - fantáziajáték • Játék a saját árnyékunkkal. • Napórakészítés
- Az évszakra jellemző mun kavégzések. - Növényvédelem, madárvédelem. - Gazdaságos Öntözési módok. - Homokozás. sarazás közben helyes viselkedés, egymás test épségére vigyázunk.
142
A tevékenységekhez, eseményekhez kapcsolódó érzékszervi tapasztalások, felfedezések - A felhők mozgása, színei, formái. - A különböző természet jelenségekre a kifejezések gazdagsága, pl.: a szél lehet hűs ifi. friss tó. forgó... - Érzékelés után melyik illik rá. - A termések ízletese, színeinek meghatározása. - Hideg, meleg langyos víz megkülö nböztetése. - Fényió. vakító a nap. sötét az árnyék.
• Komposztálás A megérett termések hulladékainak elhelyezése a komposztálóban (zöldborsó hüvelye, hagyma szára, stb.). Hársfavirág. fodormenta, - .Vadvirág" módszer bodzavirág, borsmenta, - Tárolási módok gyermekláncfű begyűjtése, szárítása. Jeles .Zöld* nao • Madarak, fák napja május 10. • Más óvodákkal közös program.
A győri Brunszvik Teréz Cvodával közös gyermeknap rendezése
A virágok illata, színe. - Szárfás közbeni változások. - Teák izlelése. illatuk. Erdő járás
TAVASSZAL SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK - kapa, öntözőkanna, gereblye, ültetőfa - időjárás óra - vetőmagok, palánták - seprűk, lapátok,szállítójárművek - lemosó szivacsok, törlőruhák, tisztítószerek - szatyrok, kosarak - virágkötözők - csomagolópapírok, celofán - időjárás tábla, óra - locsolókannák - kapák - kosarak- tálak - nagyméretű műanyag kádak vagy medencék - földre teríthető gyékények - homokozó játékok - műanyag kancsók - gyümölcsmosók - állateleségek - madáritató - kincses zsák az óvodán kívüli eseményekhez, benne dobozok, zacskók - fényképezőgép - takarítóeszközök - nagyítók mikroszkóp, átlátszó falú edények - szűrőpapír - dobozok, üvegek, locsolótömlő - magok - csíráztató
143
12.6. A somadrin oldat hatása a gyermeki szervezetre
Jótékonyan hat: asztma, hörghurut, légcsőhurut, arc-és homloküreg-gyulladás, krupp, nátha, pollenek, okozta allergiában szenvedőknél.
A Somadrin oldat egy speciális kristályszerkezetű, telített sóoldat, amely csak természetes anyagokat tartalmaz. Párolgása következtében létrejött klíma megközelíti, de bizonyos értelemben felül is múlja a természetes barlangok hatását és mindenféle helyhez kötöttség nélkül képes megvalósítani, úgymond „helybe vinni” a sóbarlangok klímáját. A Somadrin oldat zárt légtérben, nagy párolgási felületű edényekbe öntve, mindenféle motorizáció nélkül ún. passzív módon, szobahőmérsékleten meginduló párolgása következtében alakítja ki a mikroklímát. A helység relatív páratartalma növekszik, a magas relatív páratartalom finom eloszlású aeroszol formájában van jelen. Az aeroszolos cseppekben elemi szinten megtalálhatóak az egészségre nem káros ásványi anyagok, melyek a beszívott levegővel a légzőszervek felületére tapadva fejtik ki hatásukat. A Somadrin oldat párolgása következtében a levegőben lévő ionok töltése megváltozik, több lesz a negatív ion. A negatív ionizációnak és a magas párakoncentrációban oldott sókristályoknak köszönhetően erősödik a légzőszervek csillószőrös hengerhámjának aktivitása, ezáltal fokozódik az öntisztulás, aminek következtében enyhülhetnek, illetve megszűnhetnek a gyulladásos folyamatok. A Somadrin oldat párologtatása során a levegő abszolút víztartalma lényegesen alacsonyabb, mint a csapvíz esetén. A levegő alacsony abszolút víztartalma szintén élettani jelentőségű. A viszonylag száraz levegő a tüdőjáratokban sok vizet tud felvenni a telítettségig. Az emelkedett vízleadás csökkenti a nyálkahártyák váladékának mennyiségét. Az így kialakult levegő hozzájárul a jó közérzet, a jó egészségi állapot fenntartásához.
144
12.7. A bölcsőde szakmai programja
TARTALOM Az intézmény bemutatása.....................................................................................................145 Napirend.................................................................................................................................146 Bevezetés.................................................................................................................................147 1. Jogi keretek..........................................................................................................................147 2. A bölcsőde definíciója és funkciója.....................................................................................149 3. Bölcsőde kapcsolatai............................................................................................................149 I. A BÖLCSŐDEI GONDOZÁS-NEVELÉS SZAKMAI PROGRAMJA.......................150 1. A bölcsődei gondozás- nevelés alapprogramja....................................................................150 2. A bölcsődei gondozás- nevelés alapelvei............................................................................150 3 .A bölcsődei gondozás- nevelés feladatai.............................................................................154 4. A bölcsődei élet megszervezésének elvei............................................................................154 5. A bölcsődei gondozás- nevelés főbb helyzetei....................................................................156 6. Dokumentáció......................................................................................................................156 7. Alapellátáson túli, a családi nevelést támogató szolgáltatások............................................157 II. A BÖLCSŐDEI GONDOZÁS-NEVELÉS TÁRGYI FELTÉTELEI.........................158 1. A bölcsőde helyiségei és udvara..........................................................................................158 III. A BÖLCSŐDEI GONDOZÁS-NEVELÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEI...................160 IV. EGÉSZSÉGMEGŐRZÉS, MINT BÖLCSŐDEI FELADAT.....................................160 1. Közvetlen prevenció............................................................................................................160 2. Gyógyszeradás, elsősegélynyújtás.......................................................................................160 3. Élelmezés.............................................................................................................................161 V. A BÖLCSŐDE EGÉSZSÉG-,BALESET-ÉS MUNKAVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS SZABÁLYAI......................................................................................162 1. Egészségvédelemmel kapcsolatos szabályok......................................................................162 2. Balesetvédelemmel kapcsolatos szabályok..........................................................................163 VI. A BÖLCSŐDEI DOKUMENTÁCIÓ............................................................................164
145
Gyermekképünk
Egy sokoldalúan, harmonikusan fejlődő gyermek, aki testileg, lelkileg egészséges. Nyitott az őt körülvevő világ ingereinek befogadására. Érdeklődő, kreatív, kitartó. A saját teljesítő képességének megfelelően tevékenykedik. Jól érzi magát a közösségben. Örömben, nyugalomban, szeretetteljes légkörben éli meg mindennapjait. Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik egyéni ütemben, sajátos módon fejlődnek, a mai értékeket vesztett, rohanó világban is képesek szeretetet adni .
Intézményünk bemutatása
Már évek óta igény merült fel községünkben a 2 és 3 év közötti gyermekek napközbeni ellátására. Ezt a célt szolgálta a Mini csoportunk, ahová azokat a gyermekeket vettük fel, aki év közben (szeptember és május 31. között töltötték be a 3. életévüket, és a kiscsoportot kétszer járták). Az integrált intézmény bölcsődei csoportja biztosítani tudja 2 éves kortól a kisgyermekek napközbeni ellátását, és olyan hiánypótló szolgáltatást kínál a lakosság számára, mely valós igények kielégítését szolgálja. Óvodánk és bölcsődénk falusi környezetben, tágas udvarral- a bölcsődének elkülönített udvarrésszel- a település közepén helyezkedik el. A gyermekek nagy része Nagyvázsonyból, egyegy gyermek a környező településekről (Barnag, Mencshely, Pula, Vöröstó) érkezik. Intézményünk barátságos, világos termekkel, és melegítő konyhával rendelkezik. Főzőkonyha a helyi általános iskolában van. Tágas, gondozott udvarunkban esztétikus kültéri játékok találhatók.
146
Termeink jól felszereltek, hűen tükrözik az adott csoport egyéni arculatát, mind a játékok, mind a szakmai felszereltség terén. Az egészség megőrzését segíti elő a SOMADRIN egészségügyi preventív, terápiás só-szobánk, amely az asztma, hörghurut, légcsőhurut, arc-és homloküreg gyulladás, nátha, pollen okozta allergiában szenvedő gyermekeknél fejt ki jótékony hatást. Intézményünk nagy hangsúlyt fektet az érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes légkörre, a gyermekek fogadására.
NAPIREND 6. 30 - 8. 30 8. 30 - 9. 00 9. 00 - 9. 30 9. 30 - 10. 00 10. 00 - 11. 45 10. 30 11110.10. 10. 10 - 11. 00 11. 00 - 11. 30 12. 00 - 12. 30 13. 00 - 14. 45 14. 45ffolyamatosan 15. 0015. 30 - 16. 30
Érkezés, játék Gondozási feladatok Tízórai Gondozási feladatok Játék Tízórai-(gyümölcslé vagy citromos tea) Játék az udvaron Gondozási feladatok Ebéd Alvás-(folyamatos ébredés) Gondozási feladatok- (folyamatosan) Uzsonna Játék
147
A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége. A nevelés leghatékonyabb eszköze. A kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek zavartalanul ki kell elégülnie. Napirendünk biztosítja a gyermek számára a folyamatosságot és érzelmi biztonságot teremt.
BEVEZETÉS „Hozzon a gyermeknek mindenki, amit tud: játékot, zenét, örömöt. De, hogy mit fogad el, azt bízzuk rá. Csak a lelki táplálék válik Javára, amit maga is megkíván.” (Kodály Zoltán)
1. Jogi keretek 1.1. Szervezeti feltételek: a bölcsőde alapító okirattal rendelkező jogi személy, szakmai önállósággal bír. A bölcsőde a Mesevár Óvoda intézményével összevontan működik, biztosítva önálló szakmai egységként történő működtetését.[15/1998.(IV.30.) NM r.35§ (4)] 1.2. A bölcsőde fenntartója: Nagyvázsony, Barnag, Mencshely, Pula, Vöröstó Községek Önkormányzata 1.3. A nyitva tartás: A bölcsőde nyitvatartási idejét a fenntartó határozza meg, figyelembe véve az óvoda nyitva tartását és a bölcsődébe járó gyermekek szüleinek munkaidejét.
148
Egy gyermek napi gondozása az alapellátás idejében a 12 órát nem haladhatja meg. Egyéb szolgáltatások működtetése, nyitva tartása tekintetében a fenntartó dönt. 1. 4. A szülői jogok és kötelességek A szülő joga, hogy: megválassza az intézményt, melyre gyermeke gondozását- nevelését bízza megismerhesse a gyerekcsoport életét, napirendjét megismerje a gondozási- nevelési elveket tanácsot, tájékoztatást kérjen és kapjon a gondozónőtől a bölcsőde működését illetően mondjon véleményt és tegyen javaslatot megismerje a gyermek ellátásával kapcsolatos dokumentumokat tájékoztatást kapjon: a gyermekjogi képviselő személyéről, elérhetőségéről, a gyermekképviseleti fórumról, megismerje az intézmény házirendjét. A szülők kötelessége, hogy a
gyermeke
ellátásában
közreműködő
személyekkel
és
intézményekkel
együttműködjön az intézmény házirendjét betartsa 1. 5. A gyermek joga, hogy: segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakozásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségére káros szerek ellen védelemben részesüljön emberi méltóságát tiszteletben tartsák, a bántalmazással - fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal - az elhanyagolással szemben védelemben részesüljön a hátrányos megkülönböztetés minden formájától mentes gondozásban-nevelésben részesüljön.
149
2. A bölcsőde definíciója és funkciói 2.1. A bölcsőde a gyermekjóléti alapellátás része. Óvodánkban működő bölcsőde a családban nevelkedő 20-24-36-48 hónapos gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését végző intézmény. Ha a gyermek a 3. életévét betöltötte a bölcsődei gondozási-nevelési év végéig, maradhat a bölcsődében. Amennyiben még nem érett az óvodai nevelésre a 4. életévének betöltését követő aug. 31.-ig gondozható a bölcsődében. /1997.XXXI.tv.42.§(1)/ Bölcsődébe felvehető minden olyan kisgyermek, akinek szülei valamilyen ok miatt nem tudják biztosítani a napközbeni gondozását. 2.2. A bölcsőde látogatása és a családlátogatás alkalmával, a szülővel való közös beszoktatás, a napi találkozások során a szülők megismerik a bölcsődei nevelés elveit és gyakorlatát, a gondozónő pedig a szülő segítségével megismeri a gyermek egyéni szokásait. Ezek a tapasztalatok kölcsönösen segítik az együttnevelés megvalósulását.
3. A bölcsőde kapcsolatai A bölcsődei gondozás-nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Tevékenységét a vonatkozó gyermeki és szülői jogok, és kötelességek figyelembevételével végzi. A bölcsőde egymás kompetenciahatárainak kölcsönös tiszteletben tartásával együttműködik mindazokkal, akik a családoknak nyújtott szolgáltatások és ellátások során a gyermekkel illetve a gyermek családjával kapcsolatba kerülhetnek (gyermekjóléti szolgálat, védőnői szolgálat, házi gyermekorvosi szolgálat, nevelési tanácsadó, családsegítő központ, óvoda, a korai fejlesztés szakemberei, gyermekvédelmi szakellátás, gyámhatóság).
150
I. A BÖLCSŐDEI GONDOZÁS-NEVELÉS SZAKMAI PROGRAMJA 1. A bölcsődei gondozás-nevelés alapprogramja az általános emberi, etikai alapelvek az ENSZ „Egyezmény a gyermekek jogairól” c. dokumentumban rögzítettek a pszichológiai és a szakmai kutatások eredményei a 0-3 éves életszakasz meghatározó szerepének elismerése a bölcsődei gondozás-nevelés törénete alatt felhalmozódott értékek a bölcsődei ellátás nemzetközileg elismert gyakorlata ► Figyelembe vételével határozza meg a bölcsődékben folyó gondozó-nevelő munka szakmai alapelveit, melyek érvényesek a speciális csoportokra és a szolgáltatásokra is, a sajátosságaiknak megfelelő kiegészítésekkel. Ezeknek az elveknek az elfogadása és a gyakorlatban való érvényesítése a bölcsőde nevelő-gondozó munkájának minimum követelménye. 2. A bölcsődei gondozás- nevelés alapelvei 2.1. A gondozás és nevelés egységének elve A gondozás és nevelés elválaszthatatlan egységet alkotnak. A nevelés tágabb, a gondozás szűkebb fogalom: a gondozás minden helyzetében nevelés is folyik, a nevelés helyzetei, lehetőségei azonban nem korlátozódnak a gondozási helyzetekre. A gondozás a bölcsődei nevelés egyik alapvető tevékenysége. A kisgyermek olyan szükségleteit elégíti ki, amely elősegíti növekedését, fejlődését, biztonságot nyújt, hozzájárul egészségének megőrzéséhez, jó közérzetéhez, egészséges életmódjának kialakulásához, és megteremti a nevelési hatások kedvező érvényesülésének feltételeit. Ezzel a gyermekek testi nevelésén kívül hozzájárul az egész személyiség alakulásához. A növekedés és a fejlődés üteme, jellemzői egyéni sajátosságot mutatnak, amelyeket a gondozás során fontos figyelembe vennünk. Az egészség megőrzésére irányuló gondozás a személyi és környezet higiénét, valamint pszicho-higiénét magába foglalja. Az egészséges személyiségfejlődés
151
egyik legfontosabb feltétele a gondozónő és a gyermek közötti jó kapcsolat. Gondozónőink megkülönböztetett figyelemmel, gondoskodással veszik körül a gyermekeket, szavai, viselkedése, tekintete, hangsúlya, mozdulatai, gesztusai gondozás közben is figyelmet, elfogadást
közvetítenek.
A
gondozás
a
gyermekek
fejlődése
során
egyre
több
egészségnevelési elemet tartalmaz, jó alapja az egészséges életre nevelésnek. A bölcsődében az
életritmus,
a
táplálkozás,
testápolás,
öltözködés,
mozgás,
pihenés
és
alvás
megszervezésével, az ehhez kapcsolódó tevékenységekkel, az ezen alapuló szokások kialakításával biztosítjuk a megfelelő életmódot. A nevelés lehetőségei nem korlátozódnak csak a gondozás területére, a nevelés az egész nap folyamán jelen van, úgy a játék, mint a mese-vers, bábozás, rajzolás, festés, ragasztás, gyurmázás, ének tevékenységek során is. A gondozónő a nap folyamán minden nevelési helyzetet kihasznál a gyermekek személyiségének fejlesztésére. 2.2. Az egyéni bánásmód elve A gondozónő meleg, szeretetteljes odafordulással, a gyermek életkori- és egyéni sajátosságait, fejlettségét, pillanatnyi fizikai és pszichés állapotát, hangulatát figyelembe véve, segíti a gyermek fejlődését. Már a bölcsődébe lépés pillanatától nagy hangsúlyt fektetünk az érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes légkörre, a gyermekek fogadására. Különös gonddal figyelünk a nehezen szocializálható gyermekekre. A gyermekek megismerését a családlátogatás, és a beíratáskor felvett anamnézis-lap segíti. Folyamatos megfigyeléssel, testsúly, testmagasság összehasonlító mérésével követjük a gyermekek testi fejlődését. A Fejlődési Naplóban rögzíti a gondozónő a gyermek érzelmi, értelmi stb. fejlődését. A gyermekek gondozásának alapja a gyermek és felnőtt közötti meghitt, megértő viszony, valamint a család és a bölcsődében dolgozó felnőttek elvárási rendszere. Mindezek megvalósításához biztosítjuk az egészséges, biztonságos, fejlesztő hatású környezetet az öltözőben, a mosdóban, csoportszobában és az udvaron egyaránt. Munkánk során támaszkodunk a bölcsőde orvosának, védőnőjének szakmai segítségére.
152
2.3. Az állandóság elve A gyermek személyi- és tárgyi környezetének állandósága (gondozónő-, csoport-és hely állandóság), és a jól kialakított napirend növeli az érzelmi biztonságot. Fontosnak tartjuk a bölcsődében a derűs, szeretetteljes, biztonságot, otthonosságot nyújtó légkört, hiszen a gyermeket ebben a korban az érzelmei vezérlik. Ezért tartjuk szükségesnek, hogy a bölcsődébe lépés pillanatától kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket. A gyermekek beszoktatását segíti a gondos előkészítés, a szülőkkel fokozatos együttismerkedés a bölcsőde életével, és a két gondozónő példamutató viselkedése; hogy bensőséges kapcsolat alakuljon ki gondozónő-gyermek, gyermek-gyermek között. Fejlődjön minden gyermek szociális érzékenysége, és jó irányt vegyen „én” tudatának alakulása. Legyen a csoportnak szokásrendszere, szimbóluma, ami erősíti az összetartozást. 2.4. Az aktivitás, az önállóság segítésének elve A biztonságos és tevékenységre motiváló környezet megteremtése, a próbálkozásokhoz elegendő idő biztosítása, a gyermek ösztönzése, megnyilvánulásainak elismerő, támogató, az igényekhez igazodó segítése, a gyermek felé irányuló szeretet, az elfogadás és az empátia fokozzák az aktivitás és az önállóság iránti vágyat. A csoportszoba berendezési tárgyainak kiválasztásakor elsődleges szempont volt a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő bútorok és játékkészlet kiválasztása, a biztonságot nyújtó környezet kialakítása. A játékeszközöket, egyéb tevékenységekhez szükséges eszközöket úgy helyezzük el, hogy ahhoz a gyermekek a nap folyamán bármikor hozzá férhessenek és tevékenységre motiváljanak. A napirend összeállításakor figyeltünk arra is, hogy a különböző tevékenységekre megfelelő mennyiségű idő álljon a gyermekek rendelkezésére. A gyermekek alapvető, érdeklődő, kíváncsi beállítódására alapozva a legváltozatosabb tevékenységeket biztosítjuk, hogy minél több tapasztalatot gyűjthessenek a természeti, társadalmi környezetünkből. Spontán szerzett tapasztalataikat, ismereteiket fontos feladatunk összerendezni, bővíteni, valamint értelmi képességeiket (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás), s nem utolsó sorban kreativitásukat fejlesztenünk. A gyermekek értelmi fejlesztése cselekvésre, játékosságra építve fejlődik a legoptimálisabban.
153
2.5. A pozitívumokra támaszkodás elve A nevelés alapja a pozitív megnyilvánulások támogatása, megerősítése, elismerése. A közösségi nevelés és a szocializáció a bölcsődei nevelési folyamat alapvető, átfogó kerete, amely lehetővé teszi a társadalom szempontjából értékes tulajdonságok alakítását. A szocializáció eredményeképpen a gyermekek elsajátítják a helyes viselkedés módját, a kapcsolatteremtés formáit, az alkalmazkodás képességét, kialakul, fejlődik konfliktus megoldási képességük, mindezek nyelvi formáit. Erősítjük, segítjük a szülőket a bölcsődében folyó munka megismertetésével is a családban működő szocializációs funkciójukban. A bölcsődei nevelés folyamatában az egyén és a közösség nevelése szervesen összefonódik, a csoport az egyént, az egyén a csoportot gazdagítja. A gyermekek alkalmazkodnak egymáshoz és maguk is alakítják a közösségi szokásokat. A közösségi nevelés, a gyermekek életének céltudatos megszervezését igénylik. Ezt szolgálja rugalmas napirendünk, mely hozzájárul a gyermekek egészséges testi, lelki fejlődéséhez, biztosítva a gyermekek gazdag, változatos tevékenységét, az aktív és passzív pihenés életkornak és egyéni szükségletnek megfelelő váltakozását. Fontos, hogy a gyermekektől elvárható szintű tevékenységek során megkapják a megfelelő segítsége, a sablonmentes dicséretet, a biztatást, a pozitív megnyilvánulások támogatását, megerősítést kapjanak. 2.6. A rendszeresség elve A jól szervezett folyamatos és rugalmas, ami függ a csoport életkori összetételétől, fejlettségétől. Az ismétlődés tájékozódási lehetőséget, stabilitást, kiszámíthatóságot eredményez, a napi események sorában, növeli a gyermek biztonságérzetét. 2.7. Az egységes nevelő hatások elve A gyermekkel foglalkozó felnőttek a közöttük lévő személyiségbeli különbözőségek tiszteletben tartásával a gyermek elfogadásában, öntevékenységének biztosításában egyetértenek, az alapvető erkölcsi normákat egyeztetik, nézeteiket, nevelői gyakorlatukat egymáshoz közelítik.
154
2.8. A fokozatosság elve A gyermek új helyzethez való fokozatos hozzászoktatása segíti alkalmazkodását a változások elfogadását, az új megismerését, a szokások kialakulását. 3. A bölcsődei gondozás-nevelés feladatai A bölcsődei gondozás-nevelés feladata a gyermek testi- és pszichés szükségleteinek kielégítése, a fejlődés elősegítése. 3. 1. Az egészséges testi fejlődés elősegítése 3. 2. Az érzelmi fejlődés és szocializáció segítése 3. 3. A megismerési folyamatok fejlődésének segítése 4. A bölcsődei élet megszervezésének elvei 4.1. Kapcsolattartás a szülőkkel A szülők és a bölcsőde folyamatosan, napi szinten, kölcsönösen tájékoztatják egymást a gyermek fejlődéséről, akár szóban reggel, vagy délután (fontosabb napi aktuális események), akár írásban az üzenő füzetben, ahol a szülő is megteheti észrevételeit. A tájékoztatás mindig őszinte, hiteles, személyes hangvételű, etikai szempontból megfelelő, az érintettek személyiségi jogait tiszteletben tartó, és bizalmas legyen. A kapcsolattartás formái: személyes beszélgetések találkozáskor az érkezéskor és távozásnál Szülői értekezletek hirdetőtábla üzenő füzet írásos tájékoztatás, napló időpont egyeztetés után egyéni beszélgetés szervezett programok
155
4.2. Családlátogatás Célja: a családdal való kapcsolatfelvétel, a gyermeknek otthoni környezetben való megismerése, amelyre a beszoktatás előtt kerüljön sor. 4.3. Beszoktatás: fokozatosan, szülővel együtt A családdal való együttműködést helyezi előtérbe. A szülővel történő fokozatos beszoktatás módszerének feltételei: a bölcsődevezető és a gondozónő korrekt tájékoztatással teremtse meg az együttműködés feltételeit a szülő részéről a módszer elfogadása a beszoktatás időtartama legalább 2 hét legyen a beszoktatás első hetében a szülővel együtt, a második hetében a szülő állandó jelenléte nélkül a beszoktatás első hetében úgy kell a beszoktatási időt alakítani, hogy az anya a gyermekével valamennyi gondozási műveletet elvégezhesse és a gondozónő azokat megfigyelhesse a gyermek együttműködésétől függően a gondozónő az első napokban is kísérletet tehet egy-egy gondozási művelet elvégzésére az anya jelenlétében a 3.-4. naptól a gondozónő veszi át fokozatosan az anyától a gondozási műveleteket 4.4. Napirend A jól szervezett, folyamatos és rugalmas napirend a gyerekek igényeinek, szükségleteinek kielégítését, a nyugodt, folyamatos gondozási feltételeit kívánja biztosítani. A folyamatos gondozás a jó közérzetet biztosítja. A gondozónők munkarendje a gyerekek napirendjének alapján készül el.
156
5. A bölcsődei gondozás-nevelés főbb helyzetei A gondozás és a játék a bölcsődei élet egyenrangúan fontos helyzetei, melyekben lényeges a gyermek szabad aktivitás iránti igényének és kompetencia érzésének erősítése. 5.1. Gondozás Bensőséges, szeretetteljes, interakciós helyzet gondozónő és gyermek között, melynek elsődleges célja a gyerek testi szükségleteinek, mozgásigényének a kielégítése. Elősegíti a harmonikus, összerendezett mozgás a gyermek testi képességeinek fejlődését. Biztosítja a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezetet, jó közérzetének kialakulását. A gondozás folyamatában elkezdjük kialakítani az egészséges életmód, a helyes életritmus, a testápolás, az egészségmegőrzés szokásait, amire később az óvodai nevelés is építhet. A szobatisztaság kialakulásának elősegítése, a gyermek egyéni kezdeményezéseinek támogatása. 5.2. Játék A gyermekkor legfontosabb tevékenysége, amely segíti a világ megismerésében és befogadásában. Elősegíti a testi, az értelmi, az érzelmi és a szociális fejlődést. A gondozónő a játék feltételeinek biztosításával és nevelői magatartásával támogatja az elmélyült, nyugodt játéktevékenységet, a kreativitást a gyermek igényeitől és a helyzettől függően kezdeményez, szerepet vállal a játékban, annak tartalmát ötleteivel, javaslataival színesíti. A játék ad lehetőséget a társas kapcsolatok fejlődéséhez. 6. Dokumentáció A gondozónő által vezetett dokumentáció Bölcsődei egészségügyi törzslap gondozónői bejegyzése Háromhavonta összefoglaló a gyermek fejlődéséről Üzenő füzet szülőknek a napi jelentősebb eseményekről Gondozónői jellemzés a szakértői bizottság, illetve egyéb szakvizsgálatokhoz
157
7. Alapellátáson túli, a családi nevelést támogató szolgáltatások Előadások szervezése a gyerekek fejlődésével, fejlesztésével, nevelésével kapcsolatban a térítési díj ellenében. Lehetőség biztosítása az egyéni problémák megbeszélésére fogadó óra keretében.
158
II. A BÖLCSŐDEI GONDOZÁS-NEVELÉS TÁRGYI FELTÉTELEI Bölcsőde helyiségeit a funkciónak megfelelően alakítottuk ki. OTÉK előírásait figyelembe kell venni és kötelezően alkalmazni, valamint az MSZ-04 205/287 építésügyi ágazati szabványt kell irányadónak tekinteni. 1. A bölcsőde helyiségei és udvara A gyermekek által használt helyiségek Gyermeköltöző: külön helyiségben, a mosdó mellett helyezkedik el. Felszerelése megfelel a 2-3 éves korú gyerekek öltöztetési igényeinek. Minden gyerek részére biztosított a ruha- és cipő tároló, pad. Mosdó: a gyerek gondozását és önállósodását segítő berendezési tárgyak és eszközök a gyerek méretéhez és fejlettségéhez adottak. Gyerekszoba: az előírt alapterület 4 m2/fő Természetes megvilágítás legyen. Sötétítés legyen. A bútorozást balesetmentesen, a gyerekek fejlettségét követően kell kialakítani. Tartós, melegburkolatú legyen, ami mosható és fertőtleníthető. A világítást közvetett formában káprázás mentesen kell kialakítani, fényerő min. 300 lux. A szobák falai világosak és meleg színűek legyenek. A bútorzat fénytelen felületű legyen. A csoportszoba ajtaján biztonsági üveg legyen. Az altatáshoz használt ágyak megfeleljenek a biztonsági és egészségügyi követelményeknek.
159
Játszókert Felületi kialakítása: füvesített legyen, homokozó, beépített játékok. Homokozó. Terasz, árnyékolóval ellátva. Játékkészlet Motorok. Labdák. Rootikum, csúszda, rugós hinta, homokozó készlet, talicska. Egészségügyi szempontok: Könnyen tisztítható és fertőtleníthető legyen Balesetet ne okozzon Ne legyen olyan kisméretű, hogy orrba, garatba kerülhessen Pedagógiai szempontok: Minden tevékenységformához legyenek megfelelő mennyiségű, minőségű, biztonságos, esztétikus játékszerek, figyelembe véve a kivitelezés, az elhelyezés szempontjait. Lényeges a pihenő sarok kialakítása. A nyugodt, elmélyült játék biztosításához szükséges a megfelelő, egyszerű, és betartható szabályok kialakítása és betartása.
160
III. A BÖLCSŐDEI GONDOZÁS-NEVELÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEI A dolgozói létszám szükségletet meghatározza az, hogy Egy bölcsődei csoport gyermeklétszáma 12-14 fő. A szakmai szempontokat figyelembe véve a bölcsődei csoportok maximális megengedhető feltöltöttsége 120 % lehet. A bölcsőde személyi feltételei: intézmény vezetője a Mesevár Óvoda és Bölcsőde vezető, szakmai vezető a bölcsődei csoport gondozónője. Két fő gondozónő Egy fő takarító Munka és pihenőidő meghatározására a KJT. és a hatályos jogszabályok érvényesek.
IV. EGÉSZSÉGMEGŐRZÉS MINT BÖLCSŐDEI FELADAT 1. Közvetlen prevenció Vitamin Gyermekfogászati prevenció Levegőzés Fertőtlenítés A higiéniai szokások rögzítése, helyes alkalmazása 2. Gyógyszeradás, elsősegély Lázas, hurutos, antibiotikumokkal kezelt, beteg gyerek nem jöhet bölcsődébe Egyes nem fertőző (allergia, anyagcsere, vese-húgyúti, epilepszia stb.) betegségben szenvedő gyerekeknek, ha szükséges a háziorvosa által előírt gyógyszerét beadhatják a bölcsődében, de ezt dokumentálni kell.
161
Sürgős esetben csak láz- és fájdalomcsillapítót kap a gyerek. Szülőt értesítjük, majd dokumentáljuk a csoportnaplóban, és az üzenő füzetben. A szülőknek írásban kell nyilatkozniuk a gyógyszerszedéssel kapcsolatos valamennyi kérdésben (milyen gyógyszert kaphat a gyerek (anamnézis lap), milyen gyógyszert kapott a gyerek (üzenő füzet) Minden bölcsődében kell mentődobozt elhelyezni. A szabvány mentődobozt – MSZ 13 553 – hozzáférhető helyen kell tárolni A gyermekorvos állítja össze a bölcsőde gyógyszerkészletét, melyben kell, hogy szerepeljenek: -
lázcsillapítók (kúp, tabletta, szirup,)
-
görcsoldók (kúp, tabletta)
-
allergia elleni szerek (tabletta, szirup, injekció, kenőcs)
3.Élelmezés 3.1. A kisgyermektáplálás A bölcsődei élelmezés során a korszerű csecsemő és kisgyerek-táplálási elveket kell figyelembe venni úgy, hogy a táplálék: -
Mennyiségileg elegendő és minőségileg helyes összetételű,
-
A higiéniás követelményeknek megfelelő
-
A megfelelő konyhatechnikai eljárásokkal elkészített és élvezhető legyen
A korszerű táplálkozási elveknek és konyhatechnikai eljárásoknak figyelembevételével a gondozónő az élelmezésvezetővel és a bölcsőde orvosával közösen állítja össze, legalább két hétre előre az étlapot, a korosztály élelmezési-, nyersanyagnormáinak figyelembevételével. 3.2. Az étkezés közegészségügyi szabályai A bölcsődei étkeztetésre a 9/1985.(X.23.) EüM.-BkM. Számú „Az étkeztetéssel kapcsolatos közegészségügyi szabályokról” szóló együttes rendelet vonatkozik.
162
V.
A
BÖLCSŐDE
EGÉSZSÉG-,
BALESET-
ÉS
MUNKAVÉDELEMMEL
KAPCSOLATOS SZABÁLYAI
1. Egészségvédelemmel kapcsolatos szabályok Az egészségvédelmi követelmények betartását a bölcsőde vezetője és orvosa rendszeresen ellenőrizze. A bölcsődés gyerekek egészségvédelme: A betegség gyanúját a gondozónő jelzi a szülőknek, aki gondoskodik a mielőbbi elvitelről. A bölcsődében sürgősségi ellátás történik. A betegség kezelése a család orvosának a feladata. Betegség után a szülő köteles orvosi igazolást hozni, melyet a gondozónő a bölcsődei gyermekegészségügyi törzslapon dokumentál, a bölcsőde orvosa számára megőriz. A járványügyi előírásokat, az ÁNSZT előírásokat, az orvos és a bölcsődei egészségvédelmi szabályokat maximálisan be kell tartani. A bölcsődei dolgozók egészségvédelemmel kapcsolatos szabályai: A dolgozók kötelesek a munkába lépés előtt a munkaköri alkalmassági vizsgálaton megjelenni. A dolgozónak rendelkeznie kell érvényes ernyőszűrési lelettel. A dolgozó köteles bejelenteni, ha ő, vagy a közös háztartásban lévő személynél betegség gyanúja jelentkezik. (pl. hasmenés).
Takarítás Hetente egyszer és járvány idején soron kívül fertőtleníteni kell. A fertőtlenített játékokat meleg folyóvízzel többször, alaposan le kell öblíteni. A bölcsőde helyiségeit 2-3 évenként festeni és 6 évenként mázolni kell.
163
Szennyes-ruha kezelése, mosása Minden gyerek tisztázása után fertőtleníteni kell a pelenkázót. Az egyszer használatos pelenka zárt fóliazsákban a települési hulladékkal együtt kezelendő. 2.Balesetvédelemmel kapcsolatos szabályok A balesetvédelemmel, munkavédelemmel és tűzvédelemmel kapcsolatos szabályokra a Mesevár Óvoda szabályozásai a mérvadóak. Ezen kívül a gondozónők elsősegély-nyújtási ismereteit rendszeresen fel kell eleveníteni.
164
VI. A BÖLCSŐDEI DOKUMENTÁCIÓ A dokumentációk részletes tartalmát a Bölcsődei Ügyviteli – iratkezelési szabályzat tartalmazza. ☻ A gyermek felvételével kapcsolatos dokumentációk
felvételi szabályzat
felvételi könyv
☻ Adatszolgáltatással kapcsolatos dokumentációk
Bölcsődei napi jelenléti kimutatás
Bölcsődei jelentések – havi, évi
☻ A gyermek fejlődésével kapcsolatos dokumentációk
Gyermek-egészségügyi törzslap
Fejlődési napló
Fertőző betegségek naplója
Csoportnapló
Üzenő füzet
Hiányzások kimutatása
Élelmezéssel kapcsolatos dokumentációk heti étlapterv étkezők nyilvántartása, étkezési térítési díj elszámolása (a többi az óvodával megegyező)
Egyéb dokumentumok ☻ Ellenőrzési napló ☻ Házirend
165
Felhasznált irodalom -
368/2011. Kormányrendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról
-
(államháztartás részét képező intézmények számára)
-
3-2012.(VI.8.) EMMI rendelet a 2012-2013-as tanév rendjéről
-
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a
-
köznevelési intézmények névhasználatáról
-
229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény
-
végrehajtásáról
-
Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról
-
Egyezmény a gyermekek jogairól Egyesült Nemzetek UNICEF Bp. 1992.
-
Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja Magyar Közlöny 1996. 71. sz.
-
Mérei Ferenc – Binet Ágnes – Gyermeklélektan Gondolat kiadó Bp. 1985.
-
Pethő Ágnes: Az óvodai nevelőmunka szabályozása – Óvodai Nevelés 1996.
-
Porkolábné dr. Balogh Katalinés a Budapesti IV., Aradi utcai Óvoda alkotó teamje – Volán Humán Oktatási és Szolgáltató Rt. 1997.
-
Balázsné Szűcs Judit – Szaitzné Gregorits Anna – Szabadon, játékosan, örömmel- SZORT BT. 1998. Budapest
-
Balázsné Szűcs Judit – Miből leTT a cserebogár? – SZORT BT. Budapest
-
Füle Sándor – A pedagógiai program készítése – OKI, OKKER, Budapest, 1997.
166
-
Nagy Jenőné – Óvodai programkészítés, de hogyan? – NAT-TAN sorozat Országos Közoktatási Intézet Budapest, 1997.
IRODALOM -
Óvodavezetők kézikönyve
-
Óvodai nevelés országos alapprogramja
-
Pereszlényi Éva : A Helyi Óvodai Nevelési Program szakmai feltételrendszere 1997
-
Pereszlényi Éva – Porkolábné Balogh Katalin: Játék- Mozgás – Kommunikáció Óvodai Program 1996.
-
Porkolábné Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában 1997.
-
Óvodai nevelés játékkal mesével 5 kötete
-
Nagy Jenőné Óvodatükör 2001.
-
Gaál Anikó: Ünnepnapok – hagyományok 2003.
-
Kuntár Éva Ágnes: Hagyományőrzés az óvodában
-
Útmutató: A Néphagyományőrző Óvodai Program megvalósításához Gödöllő 1999.
-
Ember és környezete
-
Dr. Hegyi Ildikó : Fejlődési lépcsőfokok óvodáskorban
-
Bevezetés a korai fejlesztés témakörébe, Pécs 1998.
-
Hogyan dolgozzuk át óvodánk nevelési programját? Szolnok 2002.
-
Gósy Mária: Gyermekkori beszédészlelési és beszédmegértési zavarok Bp. 1996.
167
JEGYZŐKÖNYV Készült: 2013.07.24.-én 16 órakor az óvoda hivatalos helységében a nevelőtestület értekezletén. Tárgy: A Pedagógiai Program módosításának ismertetése, megvitatása, elfogadása. Jelen vannak: - Kissné Simon Dóra - Heizerné Dankó Csilla - György Lászlóné - Marton Teréz - Schumacher Józsefné - Steierlein Gabriella - Bocskay Zsuzsanna - Mesterházi Mária - Izsánné Takács Melinda - Bíró Andrea - Stáhl Györgyné A Pedagógiai Program módosításait Schumacher Józsefné intézmény vezető helyettes a munkaközösség vezetője ismertette a nevelőtestülettel, melynek az elkészítésében a nevelőtestület is közreműködött.
168
A jelenlevő óvodapedagógusok egyhangúlag elfogadó határozatot hoztak a módosítások bevezetésére vonatkozóan.
Jegyzőkönyvvezető:………………………… JEGYZŐKÖNYV
Készült: 2013……….-én 17 órakor a Mesevár Óvoda és Bölcsőde helységében a Szülők Közösségének képviselőinek ülésén. Tárgy: A Pedagógiai Program módosításának ismertetése. Jelen vannak: Szülők Közösségének képviselői: - Sándor Zsuzsanna - Vigh-Krupla Orsolya - Némethné Kiss Mariann - Molnárné Frick Anikó - Rózsásné Farkas Andrea - Dubicsné Nagy Anita - Rábáné Balogh Mónika - Hutvágner Adél - Pető Mónika - Mészáros Melinda - Inhoffné Takács Mónika - Takács Anita - Ebeléné Borbély Katalin 169
- Kugler Jánosné - Simonyai Zsanett - Schumacher Józsefné – óvodavezető helyettes - Stáhl Györgyné – óvodavezető
Stáhl Györgyné: Köszönti a Szülői Közösség képviselőit. Tájékoztatja a jelenlevőket, hogy a Pedagógiai Programunk módosítása elkészült. Pedagógiai Programunkat 1999.szeptember 01-én vezettük be. Az elmúlt évek tapasztalatai és néhány törvényi változás alapján döntöttünk úgy, hogy programunk egyes fejezeteit módosítjuk, bővítjük. Módosítások ismertetése: -
Az Országos Alapprogramnak megfelelő módosítások
- egészséges életmód alakítás - erkölcsi és közösségi nevelés - a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése speciális szakember közreműködésével - rendszeres mozgástevékenység - tehetséggondozás - esélyegyenlőségi intézkedések
A jelenlevő szülők egyhangúan elfogadták a módosításra tett javaslatot.
170
_________________________________ jegyzőkönyvvezető
LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK
A Pedagógiaii Program hatályba lépésének időpontja:
2013.09.01.
Alkalmazotti közösség elfogadásának időpontja:
2013.
Szülői szervezet véleményezésének időpontja:
2013.
Fenntartói jóváhagyás időpontja: Felülvizsgálat időpontja:
hatályba lépést követő öt évenként
A Pedagógiaii Program példányszáma:
Csoportonként 1 db Vezetői iroda 1 db
Nyilvánossága:
A szülők számára a vezetői irodában biztosított, illetve honlapon megtekinthető
171
172
