128
KÖZLEMÉNYEK
П О Д Г О Т О В Л Е Н И Я К Н А З Н А Ч Е Н Н О Й Н А 1959 Г О Д П Е Р Е П И С И Н А С Е Л Е Н И Я В СОВЕТСКОМ СОЮЗЕ Резюме В 1959 году в Советском Союзе будет проведена Всесоюзная перепись населения. П оследняя перепись была проведена в 1939 году. З а истекшие с тех пор 20 лет, в результате происшедших в ж изни страны событий, произошли существенные изменения в численности населения, его террито риальном размещении и составе. В ходе подготовки к всеобщей переписи населения в августе 1957 года была проведена пробная перепись населения (охвативш ая 0,5 про центов совокупного населения Советского Союза). П робная перепись дала ряд ценных опытов, которые будут приняты во внимание при состав лении окончательной программы переписи.
U. S. S. R. PREPARI NG 1959 CENSUS Summary
An all-Union census — the first since 1939 — is to be taken in the U. S. S. R. in January 1959. During the period of twenty years between the two censuses essential changes have taken place in the number of the population, in its territorial distribution and its composition as a result of developments affecting the life of the country. As a preliminary in the course of the preparations a pilot-census covering 0,5 per cent, of the total population was taken in August 1957. It has yielded several useful hints, which will be considered when the final programme is drawn up.
A D A TO K
A
S Z Í V B E T E G SÉG EK O K O Z T A
H ALÁ LO ZÁ S O K
A LA K U LÁ S Á R Ó L
A népesség öregedésével párhuzam osan — és egyes fiatalkori (főleg fertőző) betegségek kiszorulásával — évről évre növekszik a szív betegségei ben m eghaltak szám a és az összes m eghaltakhoz v iszo n y íto tt aránya. Az 1930-as évek eleje ó ta m ár m inden évben — a m ásodik világháború éveit kivéve — a legtöbben a szívbetegségek következtében h altak meg és 1952 ó ta a m eghaltak 1/5-ének közvetlenül e betegség okozta a h alálát. A szívbetegségek ilyen arányú elterjedése — am ely világjelenség — szükségessé teszi, hogy ism ertessük az erre vonatkozó részletesebb halálozási ad ato k at. E z t azonban ann ak igénye nélkül tesszük, hogy vállalkoznánk ezeknek az adato k n ak m élyebb — és főleg orvosi — elemzésére. Célunk csak az, hogy az adatok b em u tatásáv al illusztráljuk e legfontosabb halálok növekedését és jelenlegi alak u lását.1 A szívbetegségek által okozott halálozások szám ának időbeli alakulását teljes pontossággal csupán az 1940-es évek eleje ó ta tu d ju k követni. A zt megelőzően csak m egközelítően összehasonlítható adatok állnak rendelke zésre, m ert a halálokok statisztik ai feldolgozására akkor használatos h alál oki nom enklatúrák besorolásai a harm incas években kis m értékben, azelőtt 1 A r é s z le ta d a to k f ő le g 1 9 5 5 . é s 1 9 5 6 . é v r e v o n a t k o z n a k , m e r t a z 1 9 5 7 . é v i a d a t o k m é g n e m á lln a k r e n d e lk e z é s r e .
valam ivel nagyobb m értékben eltértek a m o stan itó l.2 Az összehasonlítást pedig — különösen 1920 elő tt — az ország eltérő terü lete m ellett még az is m egnehezíti, hogy az akkor még nagyszám ú laikus halo ttk ém nem ism erte fel halálokként a szívbetegségeket. K ésőbb is sok esetben a laikus halottkém ek, de diagnosztikai hibákból orvosok is egyes szívbetegségben m eghaltakat m in t aggkori végelgyengülésben e lh u n y ta k a t jelen tettek . Ez a jelenség még m a is g y akran előfordul — különösen intézeten kívül m eghalt, öregkorú sze m élyeknél —, de csökkenő arán y a bizonyos m értékig m egnehezíti a meg felelő időbeli összehasonlítást. M indazonáltal — a fennálló nehézségek ellenére is — a valóságot m eg közelítő m ódon lehetséges a szívm ortalitás em elkedését a statisztik ai adatok alapján nyom on követni, b ár hangsúlyozni kell, hogy az adatokból kiolvas h ató növekedés ará n y a a ténylegesnél nagyobb. Első ad atain k a század első éveiből állanak rendelkezésre. Ezekben az években — az ország akkori terü letén , csupán az orvosok á ltal m egállapított eseteknél — még csak az összes m eghaltak 3 % -a h a lt meg szívbetegségek következtében. E z az arán y az 1910-es évek elejére m ár 4 —5% -ra em elke d ett. Az 1909 —1912. évek átlag áb an 10 000 lakosra 7 szívbetegségben meg h alt ju to tt. Az ország m ai te rü le té re vonatkozó a d a to k a t 1920-tól ism erjük. E kkor az összes halálozáshoz viszo n y íto tt szívhalálozási arán y 5% volt, ez a harm incas évek elején 10% -ra, m ajd 1938-ra 15% -ra n ő tt ; 1952-től kezdve pedig meg h a la d ja a 20% -ot. Ezzel p árhuzam osan a szívm egbetegedések halandósága az 1920. évi l í ° / 000-ről 1930-ra 16%oo_re em elkedett, 1945-ben a háborús ese m ények h a tá sá ra m ár a 26% 00-et is m eghaladta, m ajd a legutóbbi években a 22 —23%oo körül mozog.
a ) M a g y a r o r s z á g a h o z z á c s a t o lt s z lo v á k ia i t e r ü le t t e l, b) M a g y a r o r s z á g a h o z z á c s a t o lt s z lo v á k ia i é s k á r p á t u k r a jn a i t e r ü l e t t e l , c) A z é v v é g i n é p e s s é g h e z v i s z o n y í t o t t a d a t o k , d) E lő z e t e s a d a t . 2 A s z ív b e t e g s é g e k h a lá lo z á s á r a v o n a t k o z ó a d a t o k fe ld o lg o z á s a , i l l e t v e j e le n le g i k ö z lé s e 1 9 0 0 - t ó l 1 9 1 9 - ig a z a k k o r h a s z n á la to s m a g y a r h a lá l o k i c s o p o r t o s ít á s , 1 9 2 0 - t ó l 1 9 3 0 - ig a I I I . , 1 9 3 1 - t ő l 1 9 4 0 -ig a I V ., 1 9 4 1 - t ő l 1 9 5 3 -ig a z V . é s 1 9 5 4 - t ő l a V I . n e m z e t k ö z i h a lá lo k i n é v j e g y z é k s z e r in t t ö r t é n t . A z 1 9 3 0 — 1 9 3 1 . é v i a d a t o k n á l a z 1 9 3 0 . é v a d a t a i t a I V . n e m z e t k ö z i h a lá lo k i n é v j e g y z é k a la p j á n á t d o lg o z t u k . 9 D o m o g r á fia
I.
A
s zív m e g b e te g e d é s e k o k o z ta h a la n d ó s á g
1 9 2 0 — 1 9 5 7 - ig
M agyarország a szívbetegségek okozta halandóság tekintetében a k ü l földi országokhoz hasonlítva m ind az összes halálozáshoz, m ind pedig a lakos ság szám ához viszo n y íto tt arán y áb an középen helyezkedik el. (Ld. 2. sz. tá b lá t.) Az egyes országok k ö zö tti különbségek nagyrészt csupán látszólagosak. A halandóság általáb an azokban az országokban a legm agasabb, am elyek ben — a szívbetegségek veszélyének k ite tt — öregkorúak arán y a jelentősebb, illetve a m agasabb egészségügyi k u ltú ra és orvosellátottság következtében pontosabb a halálokok m egállapítása. Ez u tó b b it látszik bizonyítani, hogy amig A ngliában és W alesben — m ely E u ró p ában a legm agasabb szívm ortalitású országok egyike — 10 000 lakosra 35 ilyen halálozás ju t és az ezt rész ben eltakaró aggkori végelgyengülés m o rtalitása csak 2, addig P ortugáliában a 15°/000-es szívm ortalitással szem ben 19 aggkori végelgyengülés okozta halálozás ju t 10 000 lakosra. M agyarországon 1956-ban a 22°/000-es szív halandóság m ellett a végelgyengülés halálozási arán y a 8%00 volt. A szívbetegségeknek az összes halálozáshoz v iszonyított aránya, illetőleg halandósága az ország egyes területei k ö zö tt nem m u ta t lényegesebb különb ségeket. Az előbbi arán y a községekben egy á rn y a la tta l alacsonyabb, m int a városokban, azonban — m ivel a községek halandósága általában m agasabb — 10 000 lakosra szám íto tt arán y a a községekben m eghaladja a városokét. A városok közül B ud ap est szívhalandósága alacsonyabb, m int a vidéki városoké. (Ld. 3. sz. tá b lá t.) A szívhalálozások m egyénkénti alakulása m ár jelentősebb eltéréseket m u ta t. 1956-ban Békés és Somogy m egyében pl. 10 000 lakosból 30 h a lt meg a szív betegségei k övetkeztében, Szabolcs-Szatm árban viszont csak 15. A többi m egyében is jelentősek az eltérések és ezek nem is m indig m agyarázhatók a korm egoszlás és a haláloki m egállapítás különbségeivel. (Ld. 4. sz. tá b lá t a 132. oldalon.)
2. A szív betegségeiben meghaltak Magyarországon és néhány kü lfö ld i országban*
* A r e n d e lk e z é s r e á lló le g ú ja b b a d a t o k . a la p j á n .)
(A D em ograph ic Yearbook 1 9 5 6 . N e w Y o r k , 1 9 5 6 .
i . A szív betegségeiben meghaltak megyénként 1956-ban
A szívbetegségek idényhullámzása nagym értékben követi a halálozás általános h avi alakulását. A szívbetegségek arán y a is általáb an a téli h ó n a pokban és k o ra tav asszal a legm agasabb és a nyári hónapokban a legalacso nyabb.
Á ltaláb an a férfiak halandósága m eg h alad ja a nőkét : 1955-ben 1000 férfira 10,5% -kal több halálozás ju to tt, m in t u g y anannyi nőre. A szívhalan dóságon beiül azonban a nők halandósága m eghaladja a férfiakét. E z a különbség 1930 —1931-ben 11% , 1956-ban pedig m ár csak 4% volt. Ez utóbbi évben az összes m eghalt férfiak 19, a m eghalt nők 23% -a szívbetegségekben h a lt meg.
A nők m agasabb szív m o rtalitása csupán látszólagos és annak a következ m énye, hogy az öregkorúak ará n y a a nőknél m agasabb, m in t a férfiaknál. 1956ban például, h a a k é t nem korm egoszlását kiküszöbölő stan d ard izált arán y szám okat k iszám ítjuk, a 10 000 férfira ju tó — a nők korm egoszlását alapul vevő — arányszám 26, vagyis a nőkénél 17% -kal m agasabb. U gyanakkor 1930 —1931-ben a férfiaknak a nők korm egoszlására stan d ard izált arányszám a is még 7% -kal v o lt alacsonyabb a nőkénél. Ez a férfiak szívhalandóságának fokozottabb em elkedésére m u ta t, am it az is bizonyít, hogy 1956-ban a férfiak arán y a 43% -kal, a nőké viszont csak 33% -kal h a la d ta meg az 1930 —1931. évit. A szívhalandóság nem m inden korcsoportban jelentkezik azonos m érték ben. Mind az összes halálozáshoz, m ind pedig a megfelelő korú lakosság szá m ához viszonyítva a kor előrehaladásával párhuzam osan növekszik. A m ú lt hoz viszonyítva azonban érdekes jelenség tap asztalh ató . Az 1930-as évekig a 40 —59 éveseknél a szívhalálozásoknak az összes halálozáshoz v iszo n y íto tt ará n y a m agasabb volt, m in t a 60 éven felülieké, 1930-tól kezdve pedig, am íg a fiatalab b korcsoportok szívhalandósága általáb an csökken, addig a 60 éven felülieké évről évre emelkedik. íg y 1956-ban a 20 éven aluliak szívhalandósága 1/4-e, a 20 —39 éveseké kevesebb m in t a fele, a 40 —59 éveseké 2/3-a az 1930 — 1931. évinek, viszont a 60 éven felüliek halandósága ugyanezen időszak a la tt 45% -kal n ő tt. (Ld. 7. sz. tá b lá t a 134. oldalon.) A szívhalálozásban m utatkozó koreltolódás a legutóbbi években még részletesebben m egfigyelhető. A halandóság csökkenése a 60 éven felüliek korcsoportján belül is m egm utatkozik, ugyanis a 60 —69 évesek halandósága, am ely 1947-től 1953-ig növek ed ett, azó ta csökken és 1956-ban m ár csak az 1947. évi 8 1 % -át érte el. E hhez hasonló jelenség já tsz ó d o tt le a 70 —79 évesek korcsop o rtjáb an , b á r ezeknél a halandóság szintje jelenleg m eghaladja az 1947. évit. U gyanakkor a 80 éves és idősebbek szívhalandósága évről évre fokozatosan növekszik és 1956-ban m ár tö b b m in t kétszerese volt az 1947. évinek. (Ld. 8. sz. tá b lá t a 134. oldalon.)
7. A szív betegségeiben meghaltak nagyobb korcsoportok szerint
Mindezek az adatok azt m u ta tjá k , hogy az egészségügy fejlődése ered m ényeképpen egyre nagyobb arán y b an sikerül életben ta rta n i a szívbetegeket és é le tta rta m u k a t a lehető legtovább m eghosszabbítani. Term észetesen a fiatalabb korúak szívhalandóságának további csökkentése és ezek é le tta rta m ának m eghosszabbítása az egészségügy igen fontos feladata. A férfiak szívhalandósága valam ennyi korcsoportban m agasabb a nőké nél : a különbség a 40 éven aluliaknál csak árn y alati, a 60 éveseknél és idő sebbeknél pedig 8% . U gyanakkor a 40 —59 éveseknél a férfiak m ortalitása 61% -kal m agasabb, m in t a nőké. (Ezen belül a 40 —49 éveseknél 53%-os, az 50 —59 éveseknél 66% -os a különbség.) A legidősebb korcsoporton belül a 6 0 —69 éveseknél a férfiak halandósága 31% -kal, a 70 —79 éveseknél csak egy á rn y a la tta l, a 80 éveseknél és idősebbeknél pedig 9% -kal m agasabb. (Ld. a II. á b rá t a 137. oldalon.)
A korcsoportonkénti szívhalandóság nem zetközi összehasonlítása azt m u ta tja , hogy nálunk a 40 éven aluliak szív m ortalitása m agasabb, m in t bárm ely külföldi országban, am elynek a d a ta it ism erjük, s a 40 —79 évesek halandósága is egyike a legm agasabbaknak. A 80 éves és idősebbek m ortali tá s a szintén m agasabb a közepesnél. (Ld. 10. sz. tá b lá t a 136. oldalon.) A nnak következtében, hogy a legtöbb korcsoportban M agyarországon a szívhalandóság m agasabb, m in t a külföldi országokban, a korm egoszlás különbségeit kiküszöbölő stan d ard izált halálozási arányszám ok kisebb el téréseket m u ta tn a k a nyers arányszám oknál. Ezek összehasonlításában a m agyar arányszám a közepesnél m agasab b n ak tek in th ető és az európai országok közül csupán Finnország, Írország, v alam in t Anglia és W ales h alad ja ezt meg, a különbség azonban a legm agasabb arányszám ú országhoz viszo n y ítv a csak 10%os.
10. A szív betegségeiben meghaltak korcsoportok szerint 1953-ban Magyarországon és néhány külföldi országban*
Az 1956. év a d a ta i szerint a szívbetegségekben m eghaltak felét a szív izom (m yocardium ), 1/5-ét a szívkoszorúér (coronaria), 1/10-ét pedig a szívbillentyű és szívbelhártya (endocardium ) betegségei okozták. A m eghaltak 1/5-e egyéb — főleg pon to san m eg nem h a tá ro z o tt — szívbetegségben h alt meg. (Ld. 11. sz. tá b lá t.)
I I . A szio betegségeiben meghaltak nemenként és korcsoportokként, 1956.
1941 ó ta — am ióta részletesebb bontásb an állnak adatok rendelkezésre — a szívkoszorúérhalandóság emelkedése kivételével jelentősebb változás nem tap aszta lh a tó ,: ennek 10 000 lakosra ju tó halálozási arán y a ez a la tt az idő a la tt három és félszeresére n ő tt. A szívbillentyű és szívbelhártya halandósá gának időközi ingadozása (csökkenése, m ajd újbóli emelkedése) csupán lá t szólagos : a felszabadulás u tán i években rosszabbodó, m ajd újból pontosabbá váló haláloki bejegyzések következm énye. A k é t nem részletesebb szívm ortalitásában jelentős különbség ta p a sz ta l ható : a férfiaknál a szívkoszorúér halandósága 63 % -kal m agasabb, m in t a nőknél, a tö b b i m egbetegedés halandóságánál a nők képviselnek nagyobb
KÖZLEMÉNYEK
139
arán y t. E különbség ellenére a szívkoszorúér halandóságának 1941-hez viszo n y íto tt növekedése a nőknél jelentősebb m érvű, m in t a férfiaknál. A szív betegségeiben m eghaltak korcsoportonkénti részletesebb halál oki m egoszlása azt m u ta tja , hogy egyedül a szívizom -halandóság viszony lagos arán y a növekszik a korral, à szívbillentyű és a szívbelhártya halálozá sok súlya a 15 —39, a szívkoszorúér betegségeké pedig a 40 —59 éveseknél a legm agasabb. A halandóság term észetesen valam ennyi betegségnél a 60 éven felülieknél a legm agasabb, a 40 —59 évesekhez viszonyított különbség azon ban a szívizom halandóságánál tizenkilencszeres, a szívkoszorúér betegségei nél viszont kevesebb m int hatszoros, a szívbillentyű és a szívbelhártya beteg ségeinél pedig alig négyszeres. N em enként vizsgálva a részletesebb szívhalálokok korszerinti alaku lását, m egállapítható, hogy a szívbillentyű- és belhártyahalandóság v a la m ennyi korcsoportban kis m értékben m agasabb a nőknél, a szívizom -halandó ságnál pedig általáb an a férfiak m o rtalitása rosszabb. A zonban tízezer 40 —59 éves korú férfira három és félszer annyi szívkoszorúér-halálozás ju t, m int ugyanannyi azonos korú nőre és ez a különbség a 15 —39 éveseknél három szoros, a 60 éves és idősebbeknél másfélszeres. A fentiekben a szív-halálozásoknak — m int a legtöbb halálozást jelentő betegségnek — főbb a d a ta it ism ertettü k . Nem té rtü n k ki valam ennyi részlet b e m u ta tá sá ra és így például nem foglalkoztunk az egyes foglalkozások szív halandóságával, m ivel ez még tö b b részletvizsgálat elvégzését tenné szük ségessé és az ehhez szükséges adatok nem állanak rendelkezésre. Dr. K linger András — Schleiffer Ágnes
ДА Н Н Ы Е О СМЕРТЯХ В РЕЗУЛЬТАТЕ СЕРДЕЧНЫ Х ЗАБОЛЕВАНИЙ Резюме П араллельно со старением населения, удельный вес умерших от сердечных заболеваний в отношении к общему числу умерших из года в год увеличивается. С начала тридцатых годов из года в год большин ство смертных случаев возникало вследствие этой болезни, а начи ная с 1952 года, число умерших от сердечных заболеваний составляет 1 /5 часть всех смертных случаев. С точки зрения возникновения смерти от сердечных заболеваний В енгрия, в сравнении с зарубежными стра нами, занимает среднее место, но, однако, устраняющие различия по возрастному составу, стандартизованные коэффициенты смертности дают меньшие различия, и в этом отношении Венгрия относится к числу стран с высокой смертностью от сердечных заболеваний. Смертность от сердечных заболеваний у женщин выше, чем у мужчин, но это различие постепенно снижается и, согласно стандартизованным, элиминирующим возрастной состав двух полов, коэффициентам, смерт ность у мужчин выше, чем у женщин. Естественно, что коэффициент смертности в возрастной группе свыше 60 лет является наиболее высоким и, в пределах самой группы, так ж е возрастает параллельно с увеличе нием возраста. Смертность от сердечных заболеваний в молодых возраст ных группах, по сравнению с прошлым, значительно снизилась, а у по жилых возросла.
140
KÖZLEMÉNYEK
FIGURES RELATING TO DEATHS CAUSED BY HEART DISEASES Summary
Simultaneously with the ageing of the population, the number of persons deceased as a consequence of heart diseases, and their proportion to the total number of deaths, has yearly increased. Ever since the early 1930s, the highest number in mortality has been annually recorded owing to this illness, whilst, since 1932, one-fifth of all deceased persons died by heart diseases. Regarding mortality caused by heart diseases, Hungary takes a place about the middle in the range of foreign countries, whereas the standard mortality rates, eliminating the differences in age distribution, present less inequalities ; thus Hungary belongs to the countries with a high rate of cardiac mortality. The cardiac mortality of women surpasses that of men, though the difference decre ases gradually, and, according to the standard rates, excluding the age distribution of both sexes, the mortality of men is higher than that of women. Naturally, the propor tion of mortality is highest in the age group over 60 years, and, within this age group, it grows parallel with age. Compared with the past, the cardiac mortality trend decreased considerably for the young ages, whilst it increased in the advanced ages.
