PEDAGÓGIAI PROGRAM. Losonci Téri Általános Iskola

PEDAGÓGIAI PROGRAM Losonci Téri Általános Iskola 2013

„Ha arra törekszel, hogy az örök mértéket kövesd: ne botránkozz azokon, kik nem erre igyekeznek, hanem törekvéseik ingadozva ágaznak a sokféle véges és változó mérték között. Ne azt nézd, hogy mijük nincsen, hanem, hogy mijük van; mert még a legbonyolultabbnak is van olyan lelki kincse, mely belőled hiányzik. Kifogásolni, fölényeskedni bárki tud; tanulj meg mindenkitől tanulni.” Weöres Sándor

A LOSONCI TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK .................................................................................................................................................. 2 KÜLDETÉSNYILATKOZAT ............................................................................................................................................ 5 A 2013-BAN KÉSZÜLT PEDAGÓGIAI PROGRAM BEVEZETÉSÉNEK ÜTEMEZÉSE ............................................................ 5 AZ ISKOLA BEMUTATÁSA .......................................................................................................................................... 6 Intézményi adatok ...................................................................................................................................................6 Helyzetelemzés ........................................................................................................................................................6 Erősségeink ...........................................................................................................................................................................7 Nehézségek ...........................................................................................................................................................................9

Jövőkép - célok.......................................................................................................................................................10 Losonci az adatok tükrében ...................................................................................................................................11 Helyiségek adatai ................................................................................................................................................................11 Létszámadatok ....................................................................................................................................................................11

Az iskola életében megjelenő szervezeti egységek ................................................................................................12 Az oktatás tárgyi feltételei ....................................................................................................................................13 Az eszközkiválasztás szempontjai ........................................................................................................................................13 Eszközfejlesztési terv ...........................................................................................................................................................13

AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA........................................................................................................................... 14 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai értékeinek meghatározása ................................................14 Az iskola nevelési-oktatási irányai .........................................................................................................................14 Az intézményre jellemző nevelési-oktatási módszerek ..........................................................................................15 I. ISKOLÁNK NEVELÉSI ELVEI - MINŐSÉGCÉLOK ................................................................................................................. 16 1. Műveltség ........................................................................................................................................................................16 2. Tolerancia ........................................................................................................................................................................17 3. Etikus magatartás ............................................................................................................................................................17 4. Demokratikus közösségi lét .............................................................................................................................................18 5. Konszolidált életvitel .......................................................................................................................................................18

II. AZ ISKOLAI OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA SZAKASZAI ......................................................................................................... 19 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ..............................................................................19 Tanórák során működő személyiségfejlesztő feladatok, módszerek, pedagógiai eszközök ..................................21 Motiválás .............................................................................................................................................................................21 Tanulói aktivizálás ...............................................................................................................................................................21 Differenciálás ......................................................................................................................................................................22 Individuális tanulás ..............................................................................................................................................................22 Kéttanítós módszer .............................................................................................................................................................22 Intenzív hét .........................................................................................................................................................................23 Tanulástechnikai foglalkozások ...........................................................................................................................................23 A tanítási órán kívüli személyiségfejlesztő feladatok ..........................................................................................................24 Tevékenységközpontú pedagógia alkalmazása ...................................................................................................................26 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ütemezése ..........................................................................................................28

III. A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAINAK MEGHATÁROZÁSA 2013.09.01-TŐL (2011. ÉVI CXC TÖRVÉNY) ................................ 32 Általánosan meghatározott feladatok ..................................................................................................................32 Osztályfőnöki munka .............................................................................................................................................36 IV. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK HELYI RENDJE ................................. 41 A beilleszkedési, tanulási magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek a hatályos törvény szerint ...............................................................................................................................................................................41 Tanulást segítő programunk: tanulástechnikai csoport ........................................................................................42 Tehetséggondozással, képességek kibontakoztatásával összefüggő programokról, szolgáltatásokról ...............43

Melléklet 2


Gyermek- ifjúságvédelmi tevékenység ..................................................................................................................44 Sajátos nevelési igényű (továbbiakban SNI-s) tanulók oktatása, nevelése (2011. évi CXC törvény 47.§) .............46 Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő programok .....................................................................47 Szociális hátrányok enyhítése ................................................................................................................................48 V. A TANÓRÁN KÍVÜLI NEVELÉS ÉS OKTATÁS TERÜLETE – A NAPKÖZI OTTHON........................................................................ 50 VI. AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS INTÉZMÉNYI FELADATOK ..................................................... 53 1. Családok ............................................................................................................................................................53 2. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai, azok gyakorlási rendje ......................58 Diákönkormányzat ................................................................................................................................................58 3. Iskolán kívüli partnerek......................................................................................................................................60 VII. A TELJES KÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS ISKOLAI PROGRAMJA ........................................................................................... 62 Az egészségnevelés iskolai területei ....................................................................................................................................65

VIII. ISKOLÁNK KÖRNYEZETI NEVELÉSÉNEK PROGRAMJA .................................................................................................... 67 A környezeti nevelés fogalma .............................................................................................................................................67 Helyzetelemzés, helyzetkép ................................................................................................................................................67 Erőforrások..........................................................................................................................................................................67 Iskolán belüli együttműködés..............................................................................................................................................67 Iskolán kívüli együttműködés ..............................................................................................................................................68 A környezeti nevelés alapelvei és céljai...............................................................................................................................68 A környezeti nevelés szinterei iskolánkban .........................................................................................................................69 Módszerek ...........................................................................................................................................................................70 Taneszközök ........................................................................................................................................................................71 Kommunikáció.....................................................................................................................................................................71

IX. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV .................................................... 72 X. FELVÉTEL ÉS ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI ...................................................................................................................... 74 Az intézménybe lépés az iskola első évfolyamába.................................................................................................74 Intézménybe lépés átvétellel .................................................................................................................................75 Vendégtanulói jogviszony létesítése ......................................................................................................................76 XI. TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ÉS SZABÁLYAIK ......................................................................................................... 77 1. Tanulmányok alatti vizsgák..............................................................................................................................................77 2. Tanulmányok alatt megtartott vizsgák szabályai.............................................................................................................78

A magasabb évfolyamba lépés ..............................................................................................................................80 A magasabb évfolyamra lépésről döntő tényezők ..............................................................................................................80 A magasabb évfolyamra lépés feltételei .............................................................................................................................80

HELYI TANTERV ....................................................................................................................................................... 82 A választott kerettanterv megnevezése, a kötelező tanórai foglalkozások, a kötelezően választandó tanórai foglalkozások óraszáma, megnevezése .................................................................................................................83 Részletes óraterv 1-4. évfolyam.............................................................................................................................84 Részletes óraterv 5-8. évfolyam.............................................................................................................................85 I. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK, TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ................... 86 II. A PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI..................................................................... 87 III. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA ..................................................................... 89 A mindennapos testnevelés bevezetésének ütemezése ........................................................................................89 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ............................................................................89 AZ EGYSÉGES MÉRÉSRE ÉS ÉRTÉKELÉSRE ALKALMAS PRÓBÁK ..............................................................................90 Az aerob állóképesség mérése: ...........................................................................................................................................90 Az erő, erő-állóképesség mérése: .......................................................................................................................................90 ÁLTALÁNOS MÉRÉSI SZEMPONTOK .....................................................................................................................................90

IV. VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK ................................................................................................................................. 92 V. ÉRTÉKELÉS ......................................................................................................................................................... 93 Az ismeretek számonkérésének formái: .............................................................................................................................94 A törvény által meghatározott érdemjegyek és osztályzatok: ............................................................................................98

A tanuló magatartásának és szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek ..............................99 Jellegzetes jutalmazási tradíciók: ........................................................................................................................102 Jellegzetes elmarasztalási tradíciók: ...................................................................................................................103 VI. AZ OTTHONI, NAPKÖZIS ÉS TANULÓSZOBAI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI ............................................................................................................................................................ 104 A házi feladat célja: ...........................................................................................................................................................104

3


Elvei: ..................................................................................................................................................................................104 A házi feladat tartalmát tekintve: ......................................................................................................................................105

VII. CSOPORTBONTÁSOK ÉS EGYÉB FOGLALKOZÁSOK ...................................................................................................... 106 Iskolánkban a csoportbontás a következő tantárgyaknál valósul meg – finanszírozás függvényében: .............................106 A differenciált csoportmunka az egyik olyan tanulásszervezési forma, amely a kompetenciafejlesztést és a személyiségformálást ötvözi. ............................................................................................................................................107

Egyéb foglalkozások ............................................................................................................................................108 VIII. NEMZETI, ETNIKAI KISEBBSÉGI ISKOLAI NEVELÉS ÉS OKTATÁS MAGYAR NYELVEN – ANYAGI FEDEZET ESETÉN .......................... 109 Az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket ld. a Nevelési programban. .................................................114 IX. ESÉLYEGYENLŐSÉGET SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ........................................................................................................ 115 További részleteket ld. a Nevelési programban ...................................................................................................116 X. HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK INTEGRÁCIÓS ÉS KÉPESSÉGKIBONTAKOZTATÓ FELKÉSZÍTÉSÉNEK PEDAGÓGIAI RENDSZERE – ANYAGI FEDEZET ESETÉN .................................................................................................................................................... 117 I. Az alkalmazás feltételei ....................................................................................................................................117 Integrációs stratégia ..........................................................................................................................................................117 A LEHETŐSÉGEK alapján célok, szándékok megfogalmazása ............................................................................................118 Az iskolába való bekerülés előkészítése ............................................................................................................................119 Együttműködések- partnerségi kapcsolatok kiépítése ......................................................................................................119

Képességkibontakoztató program .......................................................................................................................121 Feltételek megteremtése ..................................................................................................................................................122

Integrációs oktatás programja-anyagi fedezet biztosítása esetén......................................................................122 XI. FOGYASZTÓVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ ISKOLAI FELADATOK ....................................................................................... 124 XII. UNIO HARMONIZÁCIÓS PROGRAM ...................................................................................................................... 126 Migráns tanulók oktatása-nevelése ..................................................................................................................................126

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK .................................................................................................................................................. 128 A pedagógiai program érvényességi ideje .........................................................................................................................128 A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata .............................................................................................................128 A pedagógiai program módosítása ....................................................................................................................................128 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala ................................................................................................................129

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK .......................... 131 Szakmai munkaközösségek nyilatkozata ...........................................................................................................................131 Diákönkormányzat nyilatkozata ........................................................................................................................................132 Közalkalmazotti tanács nyilatkozata..................................................................................................................................133 Szülői munkaközösség nyilatkozata ..................................................................................................................................134 Nevelőtestületi elfogadás.................................................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Igazgatói jóváhagyás ........................................................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Fenntartói nyilatkozat ......................................................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Működtetői nyilatkozat ....................................................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.

MELLÉKLETEK ........................................................................................................................................................... 1 Osztályonkénti összesített adatlap a tanulók fizikai teljesítményének nyilvántartásához ......................................1 Az nevelő és oktató munkát segítő eszközök és felszerelések .................................................................................2

4


Küldetésnyilatkozat A Losonci Téri Általános Iskola több mint harminc éve működik Józsefváros szívében. Iskolánk energiatakarékos, ízlésesen felújított épülete, sport-és játszóudvarunk, az igényesen berendezett és tisztán tartott helyiségeink a tanulók és az itt dolgozók kellemes munkakörülményeit szolgálják. A nálunk működő kerületi tanuszoda lehetőséget nyújt arra, hogy speciális lehetőségeket nyújtsunk tanítványaink részére, úszás-vízilabdaoktatás formájában. Tantestületünk jól együttműködő, magasan képzett, elkötelezett pedagógusokból áll. Eredményesen neveljük és oktatjuk a különböző szociokulturális háttérrel és adottságokkal rendelkező gyerekeket. Versenyeredményeinkre épp olyan büszkék vagyunk, mint fejlesztő tevékenységünkre. Tanítványaink színes egyénisége és kultúrája megalapozza az iskolánkban alkalmazott módszerek sokszínűségét. Pedagógiai újításokkal, hatékony módszerek alkalmazásával, pályázatokon való részvétellel, társadalmi és civil szervezetekkel - intézményekkel való együttműködésekkel váltunk szakmailag elismert intézménnyé. Hagyománnyá vált rendezvényeink példaadóak a pedagógiai gyakorlat, kultúra, a sport területén is. Referencia intézményként való működésünket megalapoztuk. Iskolánk, tanáraink értékrendjét, nevelési elveit öt sajátossággal jellemezzük: műveltség, tolerancia, etikus magatartás, demokratikus közösségi lét, konszolidált életvitel.

A 2013-ban készült Pedagógiai Program bevezetésének ütemezése ÉVFOLYAM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 2012-2013. tanév 2013-2014. tanév 2014-2015. tanév 2015-2016. tanév 2016-2017. tanév

Melléklet 5


Az iskola bemutatása INTÉZMÉNYI ADATOK Az intézmény neve, székhelye: Losonci Téri Általános Iskola Budapest, VIII. kerület Losonci tér 1. OM azonosítója: 034 932 Az intézmény fenntartója és felügyeleti szerve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) Szervezeti egység kód: 193012 1051 Budapest Nádor utca 32.

A további adatokat lásd az érvényben lévő ALAPÍTÓ DOKUMENTUM-ban.

HELYZETELEMZÉS A nyolcvanas években épült iskola játszó- és sportudvarával színes folt a józsefvárosi lakótelep közepén. Körülöttünk óvoda, bölcsőde, nagy játszótér működik. A lassan megnövő fák emberléptékűvé tették ezt a kis belső szigetet. Sajnos, a környék tisztasága sok kívánnivalót hagy maga után. Az épület belseje vonzó, a belépőt tágas aula fogadja sok zöld növénnyel. A falon a gyerekek munkái láthatóak. Az egyik sarok azoké, "AKIKRE BÜSZKÉK VAGYUNK"; itt a különböző versenyeken kapott oklevelek, eredmények láthatók a falon. A földszinten helyezkedik el a modern ebédlő és az előkészítő konyha. Az iskola egyik vonzereje a tető-megvilágítású, feszített víztükrű uszoda. Ugyanitt található az igazgatói iroda, a tanári szoba, az orvosi rendelő és a tanárok számára berendezett számítógépes szoba, ahol napközben felkészülhetnek. Az első emeleten található a könyvtár: kölcsönző- és olvasótermével, színes bútoraival, virágaival, játékaival, folyóiratpolccal - "könyvszaggal". A folyosók természetes megvilágításúak. A kicsik könnyebb eligazodása érdekében a tantermek ajtaját színes képek és rajzok díszítik, melyet tanítványaink alkottak. Minden terem hangulata más, tükrözve a tanárok egyéniségét, személyiségét. A második emelet szíve a tágas tornacsarnok, amely nagy sportversenyek lebonyolítására is alkalmas. Gyakran ad otthont egy-egy farsangi vagy ballagási bálnak, tanúja komoly, szép iskolai ünnepélyeknek. Az egész iskola tisztaságán, hangulatán, a nyugodt munka harmóniája érződik. A jól karbantartott környezet jó közérzetet teremt, és fegyelemre szoktat. 6


Bennünket is sújt a gyermeklétszám csökkenése, de a magas színvonalú szervezésnek- óvodalátogatás, óvodások fogadása, Losis-ovis délutánok, nyílt órák, ismerkedő beszélgetések – köszönhetően elegendő elsőst tudunk szervezni. Alsó tagozaton a sportolási lehetőségek és szakkörök biztosításával egyéni arculatunkat biztosítjuk. (úszás-vízilabda, ritmikus gimnasztika, kézilabda, futball, sakk, matematika, drámajáték) A felső tagozaton is a természetismereti órák számát emeltük, lehetőség szerint angol és technika órákon biztosítjuk a csoportbontást. A színes sportéletet a diáksportkör, valamint a tömegsport órák, és tanfolyamok biztosítják. Szakköreinknek nagy a látogatottsága. Sakkozóink, matematikusaink, énekkarosaink, könyvtárhasználati szakkörön ügyeskedő tanulóink már kerületen túli ismertséggel dicsekedhetnek. Cél a tehetséggondozás, képességfejlesztés. Az egész évben folyó felkészítés eredménye, hogy gyerekeink kimagasló eredménye a kerületi, fővárosi és országos versenyeken. Ma már elmondhatjuk, hogy hagyománya van a Losonci Napoknak. Erre nagy izgalommal készül az iskola apraja-nagyja, szigorúan titkolva a készülő műsorokat. Még a szülők is kíváncsian várják, hogy ki mivel lepi meg az iskola közösségét. Nagy öröm a nyári táborokra való felkészülés. A gyerekek eljutnak Magyarkútra, a kerület erdei iskolájába. Évente több száz gyermek nyaral Káptalanfüreden, Szlovákiában vagy éppen Erdélyben. Iskolánk hagyományt teremtett a Józsefvárosi Ovilimpia rendezvényével. Középiskolai beiskolázásaink 100%-osak. Tanulóink munkáját nyomon követve elmondhatjuk, hogy a középiskolákban nem romlik tanulmányi eredményük, tanítványaink ott is megállják a helyüket. Referencia intézményként kívánunk működni az új típusú pedagógusképzés, a kompetencia alapú nevelési, oktatási programot átfogóan mintaadóan alkalmazó intézmény, befogadó pedagógiai gyakorlat (integrációs pedagógiai program) alkalmazásában. Nemcsak a lakótelepen népszerű az iskola, tágabb körben is vonzereje van. Az elköltöző gyerekek is visszajárnak, és ajánlják másoknak is iskolánkat. A három évtizede összekovácsolódó, lelkes tantestülete felveszi a versenyt más iskolákkal. A pedagógusok újabb és újabb ötletekkel állnak elő, pályázatot írnak, ötletes projekteket szerveznek, hogy még színesebb, gazdagabb legyen az itt élő, hátrányos helyzetben lévő gyermekek élete.

Erősségeink  Az iskola elhelyezkedése – központi, viszonylag védett helyen fekszik. Adott, hogy a lakótelep központjává váljon művelődési, oktatási feladatokat felvállalva.

7


 Az iskola épülete – frissen felújított, energiatakarékos. Külleme és belső terünk kialakítása „iskolás”. A kerület más iskoláihoz képest gazdaságosan üzemeltethető, pl. energiatakarékos burkolat és fűtésrendszer, alacsony belmagasság, olcsó, korszerű nyílászárók, korszerű burkolat, stb.  Tanuszoda – Kerületi feladatot ellátó részintézmény. Tanulóink a jó szervezésnek köszönhetően többször juthatnak be az uszodába, mint más iskolák tanulói. Gyógyúszás, közalkalmazottak reggeli úszása, kerületi és budapesti versenyek, tanfolyamok színtere 2 fő folyamatos felügyelete mellett.  Tornacsarnok – A két részre osztható tornacsarnok helyszíne a testnevelés óráknak, versenyeknek, rendezvényeknek.  Kisudvar - A kisebbik udvar az elmúlt két években megújult. Sikerült megnyerni a szülőket, hogy társadalmi munkával, alapítványunk támogatásával és saját keretből kialakítsuk a kisszínpadot, óriás-sakkot, gumiburkolatú játszórészt, meteorológiai állomást is.  Sportudvar - Terveink szerint a nyitott iskolává válás egyik színtere. Esztétikus, balesetmentes kialakítása a kulturált időtöltést szolgáló, a korszerű oktatási formáknak is megfelel. Az Ovilimpia helyszíne.  Nevelőtestület – Kis fluktuációval, több évtizede együtt dolgozó tantestület. Továbbképzésük folyamatos. Innovációra fogékony, kreatív, igényes kollégák, együttműködő csoportok, munkaközösségek működésének köszönhetően. Önálló feladatvégzéssel, külső irányítást nem igényelnek.  Technikai dolgozók – Legtöbbjük több mint 20 év óta dolgozik velünk, 2013 óta JIK munkáltatóval. A takarítók és a konyhalányok iskolai végzettsége alacsony, fizetésük csekély. Mégis példamutató morállal rendelkeznek. Az uszoda működtetése nagy felelősségű munka.  Sajátos arculat – Egyedi kínálatunkkal a kerület más iskoláinál hiányzó szolgáltatást kívánjuk kielégíteni. Ilyen szolgáltatás:  természettudományos oktatás és nevelés (emelt óraszám matematikából, fizika oktatása 6. osztályban, nívócsoport érdeklődő diákoknak, speciális mérések bevezetése, Csodák Palotája a Losiban projekt, versenyeztetés országos eredményekkel, együttműködési szerződés a Természettudományi Múzeummal, rendhagyó órák hat évfolyamon évente 4-5 alkalommal, a múzeum kihelyezett kiállítása, meteorológiai állomás üzemeltetése, szakkörök, korrepetálások, tehetséggondozás)  a vízilabdára való előkészítés  úszó osztályok  ritmikus gimnasztika  futball  sakk – sakkoktató biztosításával  kézilabda  labdajátékokra való előkészítés  migráns tanulók oktatása  felsőoktatási gyakorlóhely

8


 Módszerek – kooperatív, projekt és a tevékenységközpontú pedagógiai módszer bevezetése. Egységes nevelési elvek alkalmazása. Rendhagyó órák (pl.: történelem - technika testnevelés tantárgyak koncentrációjával Honfoglalás projekt). Előadók meghívása. Iskolán kívüli programok szervezése.  Hagyományok – nemzeti ünnepek színvonalas rendezése, Karácsonyi Hangversenyek a pedagógus énekkarunk és a gyerekek fellépésével, Farsang, Egészségnap és Csodák palotája projektek, Luca-napi és Anyák napi kézműves vásárok, Költészet napi kiadványok gyerekek alkotásaiból, Ovilimpia, versenyek, stb.  Iskolai életre való felkészítés, kapcsolat az óvodás szülőkkel – nyílt órák biztosítása, óvodai szülői értekezletek látogatása, LOSIS-OVIS délutánok február-áprilisig, ahol a leendő elsősök és szüleik külön-külön kapnak felkészítést az iskolai életre, ismerkedő beszélgetések.  Eredmények – kerületi, budapesti, országos eredmények. Kiemelkedő teljesítmények a természettudományos tárgyakból, sakkból, történelemből, angol nyelvből, könyvtárhasználatból, informatikából.  Önképzés – bemutató órák, elemzések, helyi képzések, alkotó tevékenységek, pedagógiai kultúrát fejlesztő előadások, szakirodalom és szakfolyóiratok tanulmányozása.  Multikulturális nevelés – migráns gyermekek nevelése-oktatása  Táboroztatás, erdei iskola – kerületi fenntartással és támogatással: Káptalanfüred, Magyarkút  Pályázatokon való részvétel  Kapcsolatrendszer, együttműködések (pl: Nap Klub, múzeumok, sportegyesületek, középiskolák, stb.)  Középiskolai beiskolázási mutató 100 %-os.  Szülők megnyerhetőek a közös munkára (termek és folyosók festése, kertrendezés, Losonci Alapítvány támogatása, stb.)

Nehézségek       

Tanulók szociokulturális háttere. A tanulást nehezítő, egyre sűrűbben jelentkező deviáns viselkedés. Kerületi gyereklétszám csökkenése. Tervezhetőség nehézsége. Adminisztráció nagysága. Közoktatás átalakítása. Jelenleg a valódi pedagógiai munkára, a gyerekekkel való foglalkozásra, a kollegák munkájának segítésére, kutatómunkára, menedzseri feladatok végzésére nincs elegendő ideje az iskolavezetésnek.

9


JÖVŐKÉP - CÉLOK Nem „általános” általános iskolává váltunk. A hozzánk járó gyerekek családjainak az az elvárása, a tanulóknak is az az érdeke – éppen szociokulturális hátterük miatt – hogy reggeltől estig megbízható kezekben legyenek. Az iskola adja meg azokat a lehetőségeket, fejleszti ki azokat a kompetenciákat, amelyeket egész életükön át tudnak használni. Társadalmi elvárás az iskola értékközvetítő szerepe az oktatás, de a Józsefvárosban elsősorban a nevelés terén. A mi gyerekeinkkel – tisztelet a kivételeknek – nem mennek különórára. A szülők, nem töltik a családdal színvonalasan az idejüket, a pénztelenség mellett az igénytelenség, kulturálatlanság miatt. A gyerekekben nekünk kell kialakítani a magabiztosságot, igényességet, érdeklődést a világ dolgai iránt. Az iskolák között kialakult versenyhelyzet miatt meg kell találnunk a felhasználók által legjobban igényelt lehetőségeket, ezért az alábbi célokat tűztük ki magunk elé:  A kerület más iskolái által nem nyújtott oktatási irányultság adása.  Továbbra is szeretnénk az általános iskolák hagyományosan jól működő lehetőségeit nyújtani; énekkar, sport, játéklehetőség, szakkörök, táboroztatás, szabadidős tevékenységek szervezése az iskolán kívül, stb.  EU-s elvárásoknak való megfelelés, az ún. lisszaboni stratégia megvalósítása iskolai szinten:  Élethosszig való tanulás; kompetenciák fejlesztése  Ismeretszerzés, az önálló munka eszközeként tekintjük a számítógépet  Állampolgári ismeretek tanítása  Diákok mobilitásának ösztönzése, angol nyelv tanítása csoportbontásban, nívócsoportok emelt óraszámú angol órákkal  EU környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi elvárásainak beépítése a tananyagba.  Gyermekek és kamaszok védelme, a gyermekvédelmi munka, az osztályfőnöki munka támogatása. Egészséges életmódra nevelés mellett a prevencióra fektetjük a hangsúlyt, ebbe a munkába külső partnereket vonunk be szakértelmük és hatékonyságuk miatt. Pályaválasztás segítése, szülőknek is segítünk mind a megfelelő iskola kiválasztásában, mind az adminisztrációban.  Integráció biztosítása, a feltételek megteremtése, a lecsúszás elkerülése.  Migráns gyerekek oktatása és nevelése.  Keresztény világnézet.  Emberi magatartás alapvető értékei.  Nyitott iskolává válás, elsősorban felnőttoktatási lehetőség biztosításával.  Tanulóink 75 %-a erős, érettségit adó középiskolában tanul tovább. Felkészítésüknél nagyon fontos az egyéni fejlesztés, a korrepetálás adása.  Tehetséggondozás segítése, hiszen minden évben felfedezünk olyan jó adottságú gyereket, akiből a pedagógusok ki tudják bontakoztatni az érdeklődést, a lelkesedést és a tudást.  Egyedi, jól bevált módszerek folytatása (pl.: projekt módszer, kooperatív technikák, kéttanítós módszer, stb.)

10


LOSONCI AZ ADATOK TÜKRÉBEN Helyiségek adatai 26

Osztályterem

Melegítő konyha

1

9 1 3

Étkező Dolgozói öltözők Orvosi, pszichológus, logopédiai szoba

1 2

6

Könyvtár, stúdió

2

3 1 (2 részre osztható) 1 Karate terem az öltözőben Kaptár DÖK szoba az öltözőben

Öltöző (pince szint) Udvar (sport, játszó) Aula

1

(-1 szükségterem)

Szaktanterem Nyelvi labor Fejlesztő szoba Tanári munkaszoba, internetes helyiség, szertár Tornaszoba, játszó, karate Tornaterem Úszómedence Egyéb diákok számára készült helyiség

2

2 1

Létszámadatok Pedagógus álláshelyek (2013.03.31.): 69 fő NOS (2013.03.31.): 8 fő

Tanulói létszámok alakulása

1985-1986 1989-1990 1990-1991 1991-1992 1992-1993 1993-1994 1994-1995 1995-1996 1996-1997 1997-1998 1998-1999 2000-2001 2001-2002 2002-2003 2003-2004 2004-2005 2005-2006 2006-2007 2007-2008 2008-2009 2009-2010 2010-2011 2011-2012 2012-2013

1200 1000 800 600 400 200 0

11


AZ ISKOLA ÉLETÉBEN MEGJELENŐ SZERVEZETI EGYSÉGEK IGAZGATÓ

IGAZGATÓ-HELYETTES

iskolatitkár NOS

IGAZGATÓ-HELYETTES

JIK dolgozók

szakmai munkaközösség-vezetők          

1-4. évfolyam humán 3 T (történelem – testnevelés - technika) matematika természettudományi osztályfőnöki idegen nyelvi audiovizuális napközi fejlesztő

DÖK vezetés 

PEDAGÓGUSOK

Szülői munkaközösség

Munkacsoportok adott feladathoz rendelve:  IPR munkacsoport  Képességkibontakoztató munkacsoport  Óvoda-iskola átmenetet segítő munkacsoport  4-5. osztály átmenetét segítő munkacsoport  Továbbtanulást segítő munkacsoport

 „Pályázat” munkacsoport

12


AZ OKTATÁS TÁRGYI FELTÉTELEI A nevelési-oktatási intézmények kötelező felszerelésére vonatkozó szabályokat a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 161-163.§ szabályozza

Az eszközkiválasztás szempontjai Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket ahivatalosan tankönyvvé nyilvánítottak. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.). Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanévben a törvény szerin tájékoztatjuk. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:  a taneszköz feleljen meg az iskolahelyi tantervének  az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.  a taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.  a taneszközök ára feleljen meg annak az összegnek, amelyet a magasabb jogszabályban foglaltak alapján az Szülői Munkaközösség évente meghatároz. Az oktatás tárgyi feltételei adottak. A normatív támogatások, pályázati lehetőségek kiaknázásával felszereltségünk jó átlagos.

Eszközfejlesztési terv     

a mai technikai színvonalnak megfelelő, gyors Internet hozzáférés, új számítógépek, és a meglévők fejlesztése (multimédiás kiegészítők), a meglévő helyi hálózat fejlesztése, legális, friss szoftverek (víruskereső, multimédiás programok), interaktív tábla.

13


Az iskola nevelési programja AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ÉRTÉKEINEK MEGHATÁROZÁSA

AZ ISKOLA NEVELÉSI-OKTATÁSI IRÁNYAI Irányultság

Célok – KULCSKOMPETENCIÁK Anyanyelvi kommunikáció Az értő olvasás – alapja minden tantárgy elsajátításához Passzív és aktív szókincs bővítése – olvasás hiányának kompenzálása Helyesírási alapkészségek és megfelelő íráskép kialakítása Hatékony és kulturált kommunikációs képesség kialakítása

Feltételek

Sikerkritérium

Megfelelő felkészültségű pedagógusok Csoportbontás Tárgyi eszközök Biztosított óraszámok

Szóbeli feleletek színvonala nő Írásbeli munkák külalakja elfogadható legyen Helyesírást mérő mutatók javulnak

1-8. évfolyam valamennyi osztályban

Matematikai kompetencia Alapműveletek hibátlan végzése Logikus gondolkozás fejlesztése Matematikai ismeretek alkalmazása Szivárvány-sakk

Megfelelő felkészültségű pedagógusok Csoportbontás Tárgyi eszközök Biztosított óraszámok

Beiskolázásnál matematikából elismert eredményesség Természetismereti tantárgyaknál visszaigazolódik a matematikai tudás

Angol

1-3. évfolyam célosztályokban

Idegen nyelvi kommunikáció Az angol nyelv alapjainak játékos formában történő oktatása

Nyelvtanár Tárgyi eszközök

Orosz nyelv

4-8. évfolyam célcsoport

Az orosz nyelv kiscsoportos oktatása

Szaktanterem Szaktanár Óraszám

ÚszásVízilabdára előkészítés

1-4. évfolyam célosztályokban

Szociális kompetencia Három úszásnemben való jártasság Vízilabda alapkészségei, szabályai, tehetséggondozás

Ritmikus Gimnasztika

1-4. évfolyam sportoló leány tanulók

Harmonikus mozgássoron keresztül a tanulókban kialakuljon az egészséges életmód iránti igény, tehetséggondozás

Labdajátékok

1-8. évfolyam sportoló fiú tanulók

Technikai ügyesség fejlesztése: labdajátékok + asztalitenisz, kézilabda

Anyanyelv

Matematika

Évfolyamok

1-8. évfolyam valamennyi osztályban

Az uszoda biztosítása Bontott óra biztosítása Szaktanár Tornaterem Eszközök Óraszám Szaktanárok Tornaterem Eszközök Óraszám Szaktanárok

A 4. évfolyamra kerülő tanulók helyes kiejtés, minimális alapszókészlet, angol nyelvű szöveg olvasása Cirill betűs szöveg írása és olvasása, alapszókészlet elsajátítása, orosz nyelvtan alapjainak alkalmazása A vízbiztonság megszerzése Kis lemorzsolódás, a program végig- vitele 14. évfolyam, helyi szintű versenyzők Kis lemorzsolódással a program végig vitele 14. évfolyam, helyi szintű versenyzők

14

A LOSONCI TÉRI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Irányultság

Évfolyamok

Célok – KULCSKOMPETENCIÁK

Feltételek

Digitális kompetencia Szaktanterem A technika tantárgy keretein belül Szaktanár a számítástechnika alapjainak Csoportbontás elsajátítása

Infotéka

1-4. évfolyam

kézilabda

1-4. évfolyam

Szociális kompetencia, Kézilabdázás előkészítése, tehetséggondozás

Szaktanár, tornaterem, időkeret

futball

1-4. évfolyam

Futball alapismereteinek elsajátítása, tehetséggondozás

Szaktanár, tornaterem, időkeret

sakk

1-4. évfolyam

Természettudományi 1-8. évfolyam irányultság

Matematikai kompetencia fejlesztése - logikus gondolkodás kialakítása, - tehetséggondozás Tájékozottság, környezettudatosság, védelem

Sikerkritérium A billentyűzet, alapvető szövegszerkesztési feladatok, könyvtár használat, interaktív programok használata Kis lemorzsolódással a program végig vitele 1-4. évfolyam, helyi szintű versenyzők Kis lemorzsolódással a program végig vitele 1-4. évfolyam, helyi szintű versenyzők

Kis lemorzsolódással a szaktanár, terem, program végig vitele időkeret 1-4. évfolyam, helyi szintű versenyzők szaktanár, terem, Védi a környezetet időkeret

AZ INTÉZMÉNYRE JELLEMZŐ NEVELÉSI-OKTATÁSI MÓDSZEREK Nevelési módszerek Oktatási módszerek PROJEKT MÓDSZER PROJEKT MÓDSZER Legfontosabb módszerünk a Legfontosabb módszerünk a JÁTÉK JÁTÉK KOOPERATÍV MÓDSZER KOOPERATÍV MÓDSZER A gyermek természetes Bemutatás önfejlődésének Magyarázat ösztönzése Szemléltetés dicséret-elmarasztalás, A mindennapi élet érdekességeinek észre véttetése, a tanultak példamutatás, verseny, alkalmazhatóságának, hasznosságának bebizonyítására. jutalmazás Ismeretszerzés iskolán kívüli programokon: tanulmányi séta, Személyiségfejlesztés kirándulás, erdei iskola, kulturális programok meggyőzés, követelés, Gyakorlás gyakorlás, Az általános ismeretek bevésése, további tanulmányok alkalmazkodás, megalapozása. tolerancia Számonkérés A fejlődés korrekciója Szóbeli feleltetés vagy beszélgetés során. - figyelmeztetés, érdeklődés Ellenőrzés átirányítása A házi feladatok ellenőrzése, a naprakészség ellenőrzése, az - másság elfogadása összegzett tudás ellenőrzése. A módszer kiválasztását befolyásolja: A tanuló személyisége A munkaforma Tanár-diák viszony A tananyag Az osztály közösségének A tanulók haladása fejlettsége Az elvégzett tananyag súlya, mennyisége Pedagógus képzettsége Pedagógus képzettsége

15


I. ISKOLÁNK NEVELÉSI ELVEI MINŐSÉGCÉLOK Kulcskompetenciák:  Anyanyelvi kommunikáció fejlesztése  Idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése  Matematikai kompetencia fejlesztése  Természettudományos kompetencia fejlesztése  Digitális kompetencia fejlesztése  A hatékony, önálló tanulás fejlesztése  Szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztése  Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia fejlesztése  Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztése Kiemelt fejlesztési feladatok:  Énkép, önismeret fejlesztése  Hon-és népismeret fejlesztése  Európai azonosságtudat-egyetemes kultúra fejlesztése,  Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés,  Gazdasági nevelés  Környezettudatosságra nevelés  A tanulás tanítása  Keresztény világnézet  Emberi magatartás értékei  Testi és lelki egészség  Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Iskolánk, pedagógusaink értékrendjét, nevelési elveit öt sajátossággal jellemezzük.

1. Műveltség A műveltség azon főként szellemi javak összességének ismeretét jelenti, amit az emberi történelem és társadalom létrehozott. A műveltség tudati állapot, amely mérhető, jellemezhető. Az egyik elfogadott műveltségi kritérium az iskolázottság, a képzettség. Erős kapcsolat van az iskolában szerzett tudás színvonala és a műveltség között. Az iskolában szerzett tudás többet jelent, mint tárgyi ismeretet. Maga az iskola szocializációs hatásaival tudás-, ismeret- és műveltségösztönző. Az iskolában szerzett tudás kulturális hasznán túl erősíti a felkészültséget a közösségi létre, a képességet a problémák megoldására. A műveltség fogalma kapcsán felmerül a minőség, igényesség problémája is. A műveltséget általában átlagos vagy annál magasabb minőségű teljesítmények iránti fogékonyság jellemzi.

16


A műveltség a szokásokban, viselkedésekben is értelmezhető. Az igényességben jellemezhető elért színvonala, pl.: környezetünk színvonala, szabadidő eltöltésének igényessége, stb.

Céljaink:          

színvonalas tudás megalapozása, a problémák megoldhatóságának elsajátíttatása, felkészítés a közösségi létre, egyéni érdeklődés kialakítása, a műveltség mindennapi életformává alakítása a tanulókban, nyitottságra, az értékekre való érzékenység kialakítása, az olvasás megszerettetése, mindennapos igénnyé tétele, tájékozódás, tanulás élményvilágának megteremtése, igényesség kialakítása, helyes viselkedési szokások kialakítása.

2. Tolerancia A tolerancia alapvető problémája, hogy miként vélekedjünk a legjobb meggyőződésünkkel, ízlésünkkel szembeni más álláspontokkal. A problémakezelés attól függ, hogy milyen nagyok és milyen jellegűek a távolságok a nézetek, vélemények közt. A tolerancia nem követeli meg, hogy egyet kell érteni olyan viselkedésekkel, jelenségekkel, amelyekkel nem lehet. Toleránsnak lenni annyi, mint tudomásul venni a másságot, elhinni, hogy másoknak és másféle gondolkodóknak is van létalapjuk. A tolerancia pozitív gondolkodást jelent. Amennyiben képes a tanuló, vagy a közösség arra, hogy a tőle eltérő, vagy vele ellentétes nézetekből is kiemelje a hasznosat, az elfogadhatót, akkor ezt a tolerancia megnyilvánulásának kell tekinteni. A tolerancia fontos forrása az empátia, mások helyzetébe való beleélés képessége. A tanulóknak fontos megtanulniuk, hogy átéljék mások helyzetét, gondjait Ha képesek mások problémáit úgy kezelni, mintha sajátjuk lenne, akkor jelentősen megnő a problémamegoldás esélye. Az empátia a tolerancia felsőfoka.

Céljaink     

a másság elfogadására nevelés, egymás tiszteletére nevelés, közösségi életmódra nevelés, a problémák helyes kezelésének kialakítása, egymás iránti tolerancia kialakítása.

3. Etikus magatartás Az etika nem vallástól, vagy világnézettől függ. Lényege az értékválasztás, értékkövetés. Az erkölcsnek vannak látható, közvetlen megnyilvánulásai, mint magatartás, viselkedés, jó modor, illem, udvariasság, barátságosság, megjelenés. Vannak belső megnyilvánulásai, mint a lelkiismeretesség, szorgalom, takarékosság, munkavégzés, szolidaritás, a közösség támogatása, közakarat méltánylása, mások megbecsülése, mások javainak megbecsülése.

17


Céljaink:       



a gyerekek személyiségének fejlesztése, erkölcsi nevelés, erkölcsi védelem, az illem szabályainak megtanítása, tanulásra, munkavégzésre nevelés, a tanulók egymás és a felnőttek iránti megbecsülése, saját és mások javainak megbecsülése, pozitív példaképek megtaláltatása, jogtisztelő magatartás kialakítása.

4. Demokratikus közösségi lét A demokratikus beállítottság az iskolában azt jelenti, hogy a tanuló képes a közakarat méltánylására, a közösségi értékek követésére.

Céljaink:  az osztályközösségek formálása,  egyéb iskolai közösségek formálása,  A közösségi értékek követésének formálása.

5. Konszolidált életvitel A rendezett, szilárd életvitel fogalma többféle értelmet is takar. A gyermekek iskolázottsága, az idősebb generációról való gondoskodás, anyagi biztonság, szabadidő helyes kihasználása, munka, kulturális igények kielégítése. A rendezett életvitelhez tartozik a család, a barátság, a jó kapcsolatok, a szeretet, a megosztható élmények. A rendezett életvitel része az élethosszig tartó tanulás, művelődés. Ez kiterjed a művészetek minden ágára, a tudományra, a világ megismerésének igényére is. Fontos, hogy tanáraink magatartása példaértékű legyen a környezeteük számára. El kell érnünk, hogy a gyerek jó mintát kövessen, és maga is jó példát mutasson. Ennek elengedhetetlen feltétele az önkontroll, melynek következménye a konszolidált viselkedés.

Céljaink         

a tanulók felkészítése a rendezett életvezetésre, példamutatás, a kultúra, a tudomány megismerés igényének kialakítása, a szabadidő helyes kihasználásának bemutatása, a család, barátok, közösségek iránti tisztelet kialakítása, a helyes magatartási szokások kialakítása, az idősek tiszteletére nevelés, az önkontroll kialakítása, az élethosszig tartó tanulás igényének kialakítása.

18


II. AZ ISKOLAI OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA SZAKASZAI 2011. évi CXC. törvény 5.§ alapján Szakaszok 1-4. évfolyam - alsó tagozat 5-8. évfolyam - felső tagozat

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, valamint a szabadidős tevékenységek keretében. Különös figyelmet fordítunk a halmozottan hátrányos, sajátos nevelési igényű és migráns tanulókra.

Az erkölcsi nevelés Feladat: A tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatának elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja olyan, a tanulók életében nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a mértéktartás, az együttérzés, segítőkészség és a tisztelet. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének, népeinek megismertetése, megbecsülése. A közösséghez való tartozás, a hazaszeretet kialakítása, és annak felismertetése, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg Európa történelmét, sokszínű kultúráját.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés: Feladat: A cselekvő állampolgári magatartás, a törvénytisztelet, az együttélés szabályai betartásának, az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletének, az erőszakmentességnek a kialakítása. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.

19


Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Feladat: Elősegíteni a tanuló kedvező adottságainak, szellemi és gyakorlati készségeinek kifejezésre jutását és kiművelését. Váljon képessé érzelmei hiteles kifejezésére, empátiára és kölcsönös elfogadásra. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. Szociális kompetenciák fejlesztése.

Családi életre nevelés: Feladat: A család és a felelős párkapcsolatok kiemelkedő jelentőségének hangsúlyozása. Segítségnyújtás a családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésében. A helyes szexuális kultúra megismertetése.

A testi és lelki egészségre nevelés Feladat: Felkészítés arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelése módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, gondozására, társas viselkedésük szabályozására, a társas konfliktusok kezelésére. Sajátítsák el az egészséges életmód elveit. Segítségnyújtás a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Feladat. A beteg, sérült, fogyatékkal élő emberek iránti együtt érző és segítő magatartás kialakítása. A szociális érzékenység és olyan képességek kialakítása, amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez.

Fenntarthatóság, környezettudatosság: Feladat: A természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló környezetkímélő, értékvédő magatartás kialakítása. A környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására való felkészítés. Természeti és társadalmi értékeink megőrzésének, gyarapításának hangsúlyozása.

Pályaorientáció Feladat: Feltételek, tevékenységek biztosítása a tanulók képességeinek kipróbálására, elmélyítésére. Segítség nyújtása foglalkozásuk, pályájuk kiválasztásához.

Gazdasági és pénzügyi nevelés Feladat: a tanulók saját felelősségének felismertetése az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás a pénz világában és a fogyasztás világában. Ismeretek átadása a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági- pénzügyi intézményekről és folyamatokról.

20


Médiatudatosságra nevelés: Feladat: A média működésének és hatásmechanizmusának megismertetése. A valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetési módjainak valamint a médiajellemzők jogi és etikai jelentőségének felismertetése.

A tanulás tanítása Feladat: A tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése. Megtanítani a megfigyelés módszerének alkalmazását, könyvtári és más információforrások használatát, az előzetes ismeretek és tapasztalatok mozgósítását, az egyénre szabott tanulási módszereket, csoportban való együttműködést, a memoriterek előhívásának módszereit, stb. Olyan tudás kialakítása, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni.

TANÓRÁK SORÁN MŰKÖDŐ SZEMÉLYISÉGFEJLESZTŐ FELADATOK, MÓDSZEREK, PEDAGÓGIAI ESZKÖZÖK Motiválás Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartjuk a tanulók motiválását. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk.

Tanulói aktivizálás A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. A szabadon tervezhető és választott tanórákon pluszban adott időkeret, az emelt óraszámmal történő oktatás lehetőséget nyújt arra, hogy:  az ismeretszerzés tevékenykedtetésből induljon ki,  az ismeretek mélyítése gyakorlati tevékenységgel történjen,  a frontális osztálymunka mellett előnyben részesítjük az önálló páros és csoportmunkát.

21


Differenciálás Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez.  Az 5-8. évfolyamon - amennyiben ezt a tanulók létszáma lehetővé teszi – egyes tantárgyak tanítása nívócsoportokban folyik. A nívócsoportokba a tanulók az egyes szaktárgyakból elért teljesítményük alapján kerülnek beosztásra  Bontott órák A kerettantervben beállított óraszámoknál az osztályok bontását szorgalmazzuk, pedagógiailag indokoltak a kiscsoportban tartott foglalkozások.

Individuális tanulás Valamennyi gyerek számára biztosítja az egyéni haladást, figyelembe véve a tanuló sajátosságait. Egyénre szabott elsajátítási, készség-és képességfejlesztési utakat biztosít az ennek megfelelő eszközrendszerrel.        

differenciáló óraszervezés egyéni fejlesztő foglalkozások tehetséggondozó foglalkozások tanórán kívüli differenciált foglalkozások napközi, tanulószoba tanulástechnikai foglalkozások fejlesztések kéttanítós módszer

Kéttanítós módszer Céljai:  Alapvető célunk, hogy az iskolánkba járó minden kisgyermek megkapja a tehetségének, képességének megfelelő, az alapkészségek biztos elsajátításához szükséges pedagógiai segítséget.  Kisiskolás korban fontos szerepet kap az értő olvasás, írás, számolás fejlesztése, amelyek megalapozzák a későbbi biztos tanulni tudást, felső tagozaton a különböző tantárgyak tényanyagainak eredményes elsajátítását. Ezért úgy gondoltuk, hogy az 1. évfolyam tanulóit még több fejlesztési lehetőséggel látjuk el, anélkül, hogy többletóráik lennének. A modellen belül különös gondot fordítunk a halmozottan hátrányos, sajátos nevelési igényű, és migráns tanulók fejlesztésére.

22


A modell lényege A kéttanítós modell elsősorban a sajátos nevelési igényű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók többiekkel együtt történő egyéni fejlesztését hivatott megoldani. Lényege, hogy a megszokott iskolai gyakorlattól eltérően egy osztállyal egyszerre két pedagógus foglalkozik, nemcsak a tanórán kívül, nemcsak a felkészülés során, de magán a tanórán is. Egyikük az osztálytanító, másikuk pedig a fejlesztő pedagógus. A kéttanítós modell egészen új helyzetet teremt az osztályában egyedüli szerephez szokott tanítóknak. Ugyanakkor sok előnnyel is jár a mindennapi munkájukat segíteni képes új kompetenciák megjelenése az iskolában és a tanítási folyamatban. A kéttanítós modell óraszámait a Fenntartó által biztosított fedezet arányában tervezzük meg. A modell várható eredményei  A tanulási és egyéb nehézséggel küzdő tanulók a tanórai munka és a napközis tanuló idő során is egyéni fejlesztést kapnak.  A fejlesztő nevelő figyelemmel kísérheti a tananyag témaköreinek tanítói feldolgozását, ezt hasznosítja az egyéni fejlesztési időben.  A tanulók egyéni fejlesztését nem plusz órákkal kell megoldanunk, így a tanuló túlterheltségét csökkenthetjük.

 A nehezebben haladó tanulók egyéni fejlesztése, hiányzások okozta lemaradások 

  

enyhítése. Alapvető célunk, hogy az iskolánkba járó minden 1. osztályos gyermek megkapja a tehetségének, képességének, kibontakoztatásához, személyisége fejlődéséhez, az alapkészségek biztos elsajátításához szükséges pedagógiai segítséget. Felmérje és kiszűrje a tanulásban akadályozott gyerekeket. Segítséget nyújtson a halmozottan hátrányos, sajátos nevelési igényű és migráns tanulók fejlesztésére. Az első osztályban erősítjük meg a tudást és a kompetenciákat, és ha az alapok erősek lesznek, könnyebbé válik az alsós tananyag elsajátítása.

Intenzív hét Az osztályfőnökök irányításával tartott intenzív héten a tanulókat elsősorban a félévzárások előtti tanulásban erősítjük meg. A hiányosságok, a tanultak pontosítása és rendszerezése kerül előtérbe ezeken a foglalkozásokon.

Tanulástechnikai foglalkozások A tanulók az önálló ismeretszerzés, a helyes szóbeli és írásbeli tanulás módszereit sajátítják el, pl. a vázlatkészítést, kifejezések tanulását, lényegkiemelést, önellenőrzés fontos fázisait, a helyes időbeosztást. Nagy figyelmet fordítunk a halmozottan hátrányos, a sajátos nevelési igényű és a migráns tanulók helyes tanulástechnikai módszereinek elsajátíttatására.

23


A tanítási órán kívüli személyiségfejlesztő feladatok Hagyományőrző tevékenységek Feladatunk, hogy az iskola közösségi életét megszépítő szokásokat megőrizzük, ápoljuk, az idősebb korosztályról a fiatalabbra átszármaztassuk. Tapasztaltuk, hogy kialakult hagyományaink megkönnyítik és megszépítik a közösség életét, nagy hatással vannak a személyiség kialakulására. A kialakult és elfogadott, megismert hagyományok tanulóinknak biztonságot nyújtanak, lehetőséget biztosítanak a szereplésre. Törekszünk arra, hogy azok a hátrányos helyzetű tanulók is részt vegyenek a hagyományőrző tevékenységben, akik otthoni környezetükből nem hoznak jó példát. Hagyománnyá vált az iskolai rend minden mozzanata:  a tanárt a tanulók a tanóra megkezdése előtt az osztályterem folyosó szakaszán sorakozva várják,  a napszaknak megfelelően üdvözlés,  osztálytermek óra utáni tiszta és rendben történő elhagyása,  a kialakult szüneti felügyeleti rend betartása,  felső tagozat reggeli aula-ügyelete,  a felsőbb és alsóbb osztályok segítő kapcsolata,  a megbízatások, tisztségek felelős ellátása,  minden foglalkozás csak tanári felügyelettel tartható,  tanulmányi kirándulások,  ügyeleti rendszer. Kulturális rendezvények:  iskolai ünnepélyek,  nemzeti ünnepek,  Karácsonyi Hangverseny,  házi tanulmányi versenyek,  Losonci Napok,  farsang,  anyák napja,  kiemelt projektek,  Kerületi Éneklő Ifjúság,  Költészet Napja. Sportrendezvények:  karácsonyi staféta, tanár – diák - szülő sportversenye,  Losonci Kupa,  kerületi és fővárosi úszóversenyek,  O(vi)limpia,

24


Diákönkormányzat: A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 5-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. 1-4. évfolyamokon a megfelelő tanulói tájékoztatást és érdekérvényesítést biztosítjuk. Napközi otthon: Az egész napos hasznos, kulturált időtöltés biztosítása. Diákétkeztetés: A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára ebédet / menzát / biztosít az intézmény. Tehetséggondozó- és felzárkóztató foglalkozások: Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.  Az 1-8. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órákat szervezünk.  A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére.  A gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató foglalkozást szervezünk.  A jó eredményt elérő tanulók részére képességfejlesztő, tehetséggondozó, NÍVÓ órákat szervezünk.  Integrálás.  Képességkibontakoztató foglalkozások.  Versenyekre való felkészítés. Iskolai sportkör: Az iskolai sportkörnek tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Szakkörök: A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. Az indítandó szakkörökről a nevelőtestület dönt. Énekkar: Az énekkar tagja lehet az a tanuló, akit az énekkarvezető tanár erre alkalmasnak talál. Az énekkari tagság nem kötelező, de a szülő aláírásával is hitelesített énekkari tagság kötelező, csak az énekkarvezető tanár, ill. nevelőtestület dönthet másként. Az énekkart megillető kiváltságokról a nevelőtestület dönt. Tanulmányi kirándulások: Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelő munka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek.

25


Erdei iskola: A Pedagógiai Program céljainak megvalósítása, az esélyegyenlőség megteremtése céljából önkéntesen szervezett tevékenység. Szabadidős foglalkozások: A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük, de támogatást egyéb forrásból is támogatni kívánjuk (pályázat, együttműködések, szponzorok, alapítványok, stb.). Iskolai könyvtár: A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Hit- és vallásoktatás: Az érvényben lévő törvény szerint.. Nyári táborok: Káptalanfüred, Sakk tábor, kézműves tábor, szervezéstől függően környező országokba. Múzeumpedagógiai órák: A Természettudományi Múzeummal való megállapodás szerint.

Tevékenységközpontú pedagógia alkalmazása A tevékenységközpontú pedagógiák gyűjtőfogalom alatt azokat a nevelésfilozófiákat, reformpedagógiai irányzatokat, alternatív iskolák neveléselméletét és gyakorlatát értjük, amelyek arra irányulnak, hogy a gyermek saját cselekvésein, tevékenységein keresztül és a másokkal való együttműködésben jut új ismeretek birtokába, sajátítja el a különböző készségeket és képességeket, melyek egyaránt szolgálják saját személyiségének szabad fejlődését és szocializálódását a társadalomba. A tevékenység-központú pedagógiák alapvető törekvése a gyerekek autonómiájának fejlesztése, erősítése; a tanulás, a tevékenység önállóságának kialakítása, az önirányított nevelés feltételeinek és működésének biztosítása. A hátrányos helyzetű, köztük kiemelten a roma tanulók iskolai sikerességét segítő program a hátráltató tényezők komplex kezelésével kívánja elősegíteni a társadalmi beilleszkedés hatékonyságát. Tevékenységközpontú tanulás lényege  A gyermek megismerésén alapul a tanulási folyamat.  A tanulási folyamat tudatosítása, pedagógiai, pszichológiai segítése.  Az integrált oktatás.  A módszertani gazdagság.  A szituációk, a döntések, a tanulási folyamat, a módszerek folyamatos elemzése, értelmezése.  A pedagógus szerepének változása.  A szülőkkel való újfajta kommunikáció lehetőségeinek a keresése. 26


Kooperatív technikák alkalmazása A kooperatív tanulási forma a tanulók kiscsoportos tevékenységén alapszik. Szerepet játszik a tanulók intellektuális képességeinek, valamint a szociális- és együttműködési képességeinek kialakulásában és fejlődésében. A konstruktív tanulási elméletre épül, vagyis az ismeretek elsajátítása nem befogadó, hanem alkotó módon történik. A kooperáció nem azt jelenti, hogy a tanulók csoportokba rendeződnek, és a saját feladatukkal foglalkoznak. A hangsúly a közös munkán, az együttműködésen van. A szociális készségek területén képzetlen tanulók nem tudnak közösen együttműködni. Meg kell nekik tanítani azokat a technikákat, melyek az együttműködéshez szükségesek. A csoportok általában heterogének. A gyengébben teljesítő tanulók esélyt kapnak, hogy ne maradjanak le, a jobb képességűek tanítva tanulhatnak, így tudásuk mélyebbé válik. A tanulás tevékenységhez kötődik, ezért a motiváció erős. A diákok megtanulják, hogyan viszonyuljanak egymáshoz. Ez növeli önbizalmukat, erősíti kritikai érzéküket, elősegíti a szocializációt. Projekt módszer alkalmazása Lényege A projekt egy olyan sajátos tanulási egység, tanulási technika, amely a megismerés fő forrásává az önálló és csoportos tapasztalást teszi. Más szóval a projekt egy ismeretszerzési folyamat, amely az elsajátítást egy alkotó folyamat részeként és eredményeként valósítja meg. A módszer lényege nem kizárólag az, hogy a tanulók egy-egy problémára megoldást találjanak, hanem az, hogy a lehető legtöbb összefüggést és kapcsolódási pontját is felfedjék. A passzív befogadó és feldolgozó magatartás helyett a diáknak lehetősége van saját meglévő képességeinek, viselkedési formáinak kipróbálására, és újak kialakítására. A projektmódszer fő értéke, és egyben leginkább hasznosuló eleme, maga a munkafolyamat, a munka konkrét eredményei és végtermékei mellett. Vagyis a projektmunka során megvalósuló ismeretelsajátítás mellé fontosságban felzárkózik maga a gondolkodási folyamat, valamint az egyéb gyakorlati tevékenységek megvalósítása során szerzett tapasztalatok, élmények szellemi és érzelmi hatása. Új kompetenciák, képességek A projektmódszer alkalmazásakor hierarchikus munkamegosztás helyett, a kooperativitás, az együttműködés kerül előtérbe. Mindenki saját élményei, képességei, tapasztalata alapján járul hozzá a csoport eredményességéhez, így a diákok bekapcsolódhatnak a célorientált mozzanatokba, és személyiségfejlődésük adott szakaszában meglévő ambícióik, tehetségük függvényében találják meg és végzik a projektfeladatokat. Minden tanuló az egész részeként cselekedve, csoportjának hasznos tagjává válik, és saját képességeinek kibontakoztatásával a társadalom keretein belül zajló életére is felkészülhet. A társadalom és az egyén nem különválasztott, a társadalom az egyének organikus egysége, ha tehát a tanulók osztoznak a közösségi és társadalmi tudatosság formálásában egy adott tanulási folyamat megvalósításakor, az életre való felkészülésük is hatékonyabban valósulhat meg.

27


Közvetlen hasznosulás A diákok a munkavégzéshez és a mindennapi élethez nélkülözhetetlen képességeket fejlesztenek ki, úgymint a szolidaritás, együttműködés, felelősségvállalás, önértékelés, az idegen nyelvi kommunikáció és az infokommunikációs készségek, amelyek mind hozzájárulnak a munkaerőpiacon sikerességükhöz és érvényesülésükhöz. A tanári szerep átalakulása A projektmunka során megváltozik a tanár szerepe is. Az irányítás helyett, inkább az együttműködést elősegítő, az egyes munkafolyamatokat koordináló és tanácsadói szerepkörök kerülnek előtérbe. Ez azt is jelenti, hogy a projektmunkát segítő és/vagy abban részt vevő tanár gyakran az iskolai közegtől eltérő, a mindennapi élethez hasonlatos szituációkban nyilvánul meg, így legtöbbször a diákok partnerévé válik az "első az egyenlők között" elvet követve. Mindazonáltal rendkívüli szerepet nyer a tanár tudatossága, munkaszervező képessége, mivel a projektmódszer, nagyfokú szervezőkészséget, lényeglátást és folyamatos szakmai fejlődést kíván meg. Nemcsak a diákokat kell összefognia, de meg kell teremteni az egyes műveltségi területek, mint például a honés népismeret, a környezeti nevelés, az információs és kommunikációs kultúra közötti összhangot. A projektmódszer segítségével az egyik legnehezebb feladatunk válik lehetségessé: felkelthetjük a diákok érdeklődését, beindítva vagy éppen fokozva intellektuális kíváncsiságukat, ösztönözhetjük önálló felelősségvállalásra, önálló tanulási célok kitűzésére és azok megvalósítására irányuló erőfeszítéseiket. Eközben megváltozhat a tanulók tudáshoz és tanuláshoz való viszonya, sikereket és közös élményeket szereznek, önbecsülésük és önismeretük magasabb szintre léphet.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ütemezése Időpont

Felelős

Ellenőrzés szempontjai vagy helye

Dokumentálás

Publikálás

Előző év Februártól

Igh.

Az iskola profilját tükrözie?

Számítógép

Kerületi újság

Január

Igh., munkaközösségvezető

Jegyzőkönyv

Alsós munkaterv

Februármárcius

Munkaközösségvezető

Szóbeli beszámoló

Részvételi jegyzőkönyv

Losis-ovis foglalkozások

Februármárcius

Igh.

Nyílt órák szervezése

Március

Igh.

Ismerkedő beszélgetés

Április

Igh., 4. évf. osztályfőnökök

Osztályba sorolás

Beiratkozás után

Igh.

O(vi)limpia

Április

Igazgató

Versenyzők száma

Versenykiírás, eredmény-lapok,

Szülői értekezlet leendő elsős szülőknek

Május

Osztályfőnökök

Szülői értekezlet témája

Jelenléti ív, jegyzőkönyv

1. évfolyam indítása, beiskolázás

Tevékenység Iskolai szóróanyagok, plakátok, bemutatkozó előadás tervezése 4. évfolyamos osztályfőnökök megbeszélése Óvodai szülői értekezletek látogatása

Foglalkozások igazgatói megtekintése Óralátogatási jegyzőkönyv Beérkezett tanulók száma Beérkezett tanulók száma

Jelenléti ívek Óravázlatok, jelenléti ív Jelenléti ív, szórólapok Osztálynévsor Kerületi újság, NET, fényképek

28


Tevékenység

Időpont

Felelős

Ellenőrzés szempontjai vagy helye

Tanévnyitó értekezlet

Szeptember

Igazgató

Tematika

Közös 1. évfolyamos szülői értekezlet

Szeptember 1. hete

Igazgató

Témagazdagság

Nevelési tanácsadós papírok vizsgálata

Szeptember

Igh., osztályfőnökök, Fejlesztő munkaközösségvezető

Iktatott papírok

Nevelési Tanácsadó által küldött papírok iktatása

Hátrányos helyzetű tanulók felmérése

Szeptember

Igh.

Hátrányos helyzetű tanulók száma

Névsor

Képesség kibontakoztató egyéni lapok kiosztása, kiinduló állapot felmérése

Szeptember

Igh.

Kitöltés

DIFER mérés az 1. évfolyamon

Szeptemberoktóber

Fejlesztő munkaközösség

DIFER eredmények

Szeptember vége

Igazgató

Szeptember vége

Munkaközösség vezetők

Tevékenység

Időpont

Felelős

Tanmenetekbe bekerülés

Szeptember vége

Tanárok, nevelők

Munkaterv anyaga Munkaterv anyaga Ellenőrzés szempontjai vagy helye Tanmenet tartalma, minimum követelmények, multikulturális témák, hátrányos helyzetű tanulók fejlesztése

Munkaközösségi értekezletek

Negyedévente

Projektpéntek szervezése az 1. évfolyamon

Péntekenként folyamatosan

Tanév közbeni feladatok

Éves munkatervbe bekerülés Munkaközösségi tervekbe bekerülés

Projektek 2-8. évfolyamon

Tanmenet alapján

Kibővített iskolavezetőségi értekezletek

Havonta

Évfolyam-értekezletek

Negyedévente

Havi tervekben megjelenik

Havonta

Munkaközösség vezetők 1. évfolyamos osztályfőnökök Osztályfőnökök, tanárok, fejlesztő pedagógusok Iskolavezetés, munkaközösségvezetők Igazgató, az adott évfolyamon tanítók Napközis nevelők

Dokumentálás

Publikálás

Jelenléti ív, jegyzőkönyv Jelenléti ív, jegyzőkönyv

Kitöltött képességkibontakoztató egyéni lapok Osztályonként lefűzött eredmények Munkaterv Munkaterv Dokumentálás

Publikálás

Tanmenet

Értekezlet anyaga

Jelenléti ív

Projekttervek

Tanulói munkák, produktum

Projekttervek

Tanulói elégedettség

Beszámolók

Feljegyzés

Beszámolók

Feljegyzés

Havi tervek

Napközis foglalkozások látogatása

Kerületi újságban, fényképek - iskola honlapján

29


Tevékenység

Felelős

Folyamatosan

Igazgató, helyettesek, munkaközösségvezetők

Félévi beszámolók

Félévente

Munka-közösség vezetők, osztályfőnökök, napközis nevelők

Elvégzett munka

Beszámolók

Félévi mérések eredményessége

Félévente

Igh., osztályfőnökök

Eredményes felmérők

Grafikonok, eredmények kimutatása

Kéttanítós módszer használata 1. évfolyamon

Folyamatosan

Osztályfőnökök, fejlesztő pedagógusok

Felzárkóztatott tanulók száma

Év végi eredmények

Bemutató órák, hospitálások

Munkaközösségek által megadott időpontokban


Óravezetés, az óra hasznosulási lehetősége a kollégáknál

Óravázlatok, jelenléti ív

Folyamatosan

Tanítók, fejlesztő pedagógusok

Felzárkóztatott tanulók száma

Év végi eredmények

Évi hat alkalom

Mindenki

Megjelent szülők száma Felzárkóztatott tanulók száma, versenyeket nyert tanulók száma

Jelenléti ív, jegyzőkönyv Év végi eredmények, versenyeredmények, továbbtanulási mutatók

Iskolán kívüli programok

Iskolán kívüli programok száma, a programokon részt vett tanulók száma

Folyamatosan egész évben

Fejlesztő pedagógusok, Utazó fejlesztő pedagógusok

Felzárkóztatott tanulók száma, szakértői vélemények javulása

Év végi eredmények, szakértői papírok


Tanárok, napközis nevelők, fejlesztő pedagógusok

Nem magyar anyanyelvű tanulók fejlődése

Tanmenet, Napló

Magyar tanárok

Nem magyar anyanyelvű tanulók fejlődése, tanulmányi előmenetele

Tanmenet, Napló,

Óralátogatások

Tanév közbeni feladatok

Ellenőrzés szempontjai vagy helye Felkészültség, tananyag megtanítása, emberi hozzáállás

Időpont

Az 1. évfolyam tanóráinak fokozott megerősítése a fejlesztő pedagógusokkal KÉTTANÍTÓS MÓDSZER Szülői értekezletek, fogadóórák Fejlesztések, tehetséggondozás


Iskolán kívüli programok szervezése


SNI tanulók fejlesztése

Nem magyar anyanyelvű tanulók fejlesztése

Multikulturális órák, foglalkozások

Havonta

Tanárok, napközis nevelők, fejlesztő pedagógusok Tanárok, napközis nevelők, fejlesztő pedagógusok

Dokumentálás

Publikálás

Óralátogatási jegyzőkönyvek, óravázlatok

30

4-5. osztály átmenet


Időpont

Felelős

Osztályfőnökök kiválasztása

Május

Igazgató

Folyamatosan

Igh.

Szakmai fejlődés

Mentori naplók, óravázlatok

Május

Matematika munkaközösségvezető

Tanulók eredményei

Felmérő, diagramok

2. félévben folyamatosan

Osztályfőnökök

Együttműködés gyakorisága

Munkatervek

A projektek lebonyolításakor


A projektek színvonala

Projekttervek

Szeptember

Igazgató, osztályfőnökök

Elvégzendő feladatok, munkamegosztás

Munkatervek

8. évfolyamos szülői értekezlet

Szeptember

Igazgató

Továbbtanulási előadások

Két alkalom

Igh., osztályfőnökök

Iskolalátogatások

Folyamatosan

Osztályfőnökök

Továbbtanulási kiállítás

Március

Osztályfőnökök

Továbbtanulási fogadóórák

Folyamatosan, egyéni kérés alapján

Osztályfőnökök

Megjelenő szülők száma

Jelentkezési lapok

Február

Osztályfőnökök, Igh.

Megjelenő szülők száma


Szaktanárok

Sikeres felvételi

Tanulástechnikai órák


Kijelölt pedagógusok

Sikeres felvételi

Tanulószoba 7-8. évfolyamon



Sikeres felvételi

Jelentkezési lapok Fejlesztési napló, korrepetálási lap Osztálynapló, korrepetálási lap, tanmenet, tantárgyfelosztás Tanulószobai napló, korrepetálási lap

Az SNI tanulók nyomon követése, korrepetálása 8. osztály után

Tovább-tanulás utáni első évben


Sikeres félévi eredmény

Hospitálások, mentorálás 4. évfolyam matematika felmérése felsős szemmel 4. és 8. osztályfőnökök rendszeres megbeszélése Történelmi, természettudományi projekt kiterjesztése a 4. évfolyamra kisgimnáziumok elszívó hatása ellen

8. évfolyamos osztályfőnökök megbeszélése

Felvételi, beiskolázási időszak

Ellenőrzés szempontjai vagy helye Szakmai rátermettség, elhivatottság

Tevékenység

Továbbtanulási papírok kitöltése Felvételi előkészítők, fejlesztések

Résztvevők száma Előadások száma, az előadást hallgató diákok száma Iskolalátogatások száma, az előadást hallgató diákok száma A kiállítás létrehozásában részt vevő tanulók száma

Dokumentálás

Publikálás

Tantárgyfelosztás

Jelenléti ív

Munkaterv

Munkaterv

Kiállítás

Fejlesztőnapló

31


III. A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAINAK MEGHATÁROZÁSA 2013.09.01-TŐL (2011. ÉVI CXC TÖRVÉNY) ÁLTALÁNOSAN MEGHATÁROZOTT FELADATOK 1.

A pedagógusok alapvető feladatai  A magasabb jogszabályokban, a Pedagógiai Programban, a Szervezeti és Működési Szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása.  Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse.  Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson.  Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felüli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el.  A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása.  Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában.  Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken.  A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze.  A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket.  Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt.  A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése.  Helyi képzés.

2.

A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás  Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása.  A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok).  Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra.  A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon.  Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon.  A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon.

32


 A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon.  Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon.  A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében.  A Házirend szabályainak betartása a nevelők által tanítottak körében. 3.

A tehetséges tanulók gondozása  Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére.  Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben.  Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon.  A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre, stb.  A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre, stb.

4.

A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése  Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő és migráns tanulók, illetve a felzárkóztatásra szorulók részére.  A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében.  A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása.  A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára.  Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében.

5.

A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása  Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás, stb.).  Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség, stb.).  Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése.  A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok.

33


6.

Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel  Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése.  Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon.  Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon.  A tanulók tájékoztatása a Diákönkormányzat rendezvényeiről.

7.

Munkafegyelem, a munkához való viszony  A munkaköri kötelességek teljesítése.  Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben, folyosói, aulai ügyeletben, öltözőben.  Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása.  Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.

8.

Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében  Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban.  Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban.  Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása.  Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.

9.

Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés  Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel.  Továbbképzéseken való részvétel.  A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak.  Publikációk szakmai (pedagógiai, szaktárgyi) témákról folyóiratokban, kiadványokban.  Nevelőtestületi értekezlet saját szervezésű képzéseken való részvétel (előadók meghívás).  Hospitálás.

10. Az iskolai munka feltételeinek javítása  Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel.  Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába.  Az iskolai alapítvány működésének segítése.  Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció).  Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése.  Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása.

34


11. Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében végrehajtásában  Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában.  Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében.  Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.

és

12. Aktív részvétel a tantestület életében  A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése.  Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése.  Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein. 13. Az iskola képviselete  A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése.  Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken.  Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában.  Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe.  Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe.  A település rendezvényein, eseményein való részvétel.  Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben. 14. A vezetői feladatok ellátása  Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében.  Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása.  A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása. 15. Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal  A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása.  Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé.  Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek.  Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).

35


OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA Diákokkal kapcsolatos megállapítások: Az alapítás óta eltelt 30 évben alaposan megváltozott a kerület lakosainak és ezáltal iskolánk tanulói csoportjainak összetétele, a tanulók munkához, tanuláshoz, egymáshoz való viszonya, amelyet gyakran megnehezít a szülők hozzáállása és a szövevényes családi viszonyok. Az itt élő gyerekek nagy része hátrányos illetve halmozottan hátrányos helyzetű, akiknek problémát okoz a társadalomhoz, a társakhoz való alkalmazkodás, a közösség normáinak elfogadása, az értékrendek helyes megítélése, betartása. Az otthonról hozott magatartási problémák kihatnak a tanítás-tanulás folyamatára is. Megoldásuk fokozott terhet ró a nevelőtestületre és az osztályáért felelős pedagógusokra.

Osztályfőnökök az alsó és felső tagozaton: Az osztályfőnökök az alsóbb osztályokban 1-4. évfolyamig, a felsőbb osztályokban 5-8. évfolyamig vezetik, irányítják, felügyelik osztályukat. Míg az alsóbb osztályokban a tantárgyak többségét az osztályfőnök tanítja, a felső tagozaton ez a szaktanárok feladata, az osztályfőnökökkel együtt. Az 1-4. évfolyamon – a beszoktatás után – a gyerekek tudásának megalapozása, az alapismeretek, készségek elsajátítása a cél, addig az 5-8. évfolyamokon a képességek további fejlesztése, az életre, a továbbtanulásra való felkészítés kerül előtérbe. Az alsó tagozaton levő osztályfőnökök munkáját az alsós munkaközösség-vezető, míg a felső tagozaton az osztályfőnöki munkaközösség irányítója segíti, összehangolja az elvégzendő feladatokat a munkatervek alapján. Az osztályfőnöki munkaközösség az osztályokra vonatkoztatva, évfolyamonként határozza meg a cselekvési programot, majd ezt minden osztályfőnök az osztályközössége esetében személyekre bontja. A cselekvési program időbeni ütemezését negyedéves, negyedév elteltével, konzultáció, önértékelés, fejlesztési javaslat követ. A szükséges korrekciókkal készül el a következő program. Ebbe a munkába az osztályok, csoportok tanulóit be kell vonni, hogy kialakuljon a teljesítményükért érzett felelősség, ez pozitív hatást gyakorolhat az általános értelmi fejlődésükre csakúgy, mint a társas érintkezés normáinak belsővé válási folyamatára.

Az osztályfőnöki munka főbb jellemzői:  Komplex, átfogó – a tanuló egész személyiségére irányuló tevékenység.  Differenciált – a személyiség és a közösség fejlesztése során követelményeket támaszt.  Rugalmas – részben nincs előírható, részleteiben megtervezhető tananyaga; ellátása lényegesen több spontaneitást, rugalmasságot igényel.

36


Az osztályfőnök főbb feladatai az oktató munkán kívül: 1. Közvetlen nevelőmunka:  a halmozottan hátrányos és a veszélyeztetett tanulók folyamatos figyelemmel kísérése, segítése, egyeztetés az illetékes szervekkel,  gyermekvédelmi munka,  az ismeretek szintetizálása, a mindennapi életben történő alkalmazásuk,  az aktuális események feldolgozása,  különböző értékrendek megismertetése, szocializáció,  a „kultúrahasználat” megtanítása,  a konfliktus megoldást kialakító pedagógiai tevékenység,  mentálhigiéniás szemlélet alkalmazása a nevelőmunkában,  észrevenni és törődni a gyermekek aktuális problémáival,  az osztály konfliktusainak megoldása. 2. Ügyviteli (adminisztrációs) feladatok        

a haladási napló naprakész vezetése, a haladási és anyakönyvi rész folyamatos ellenőrzése, igazolások, igazolatlan órák regisztrálása – jelzése, veszélyeztetett tanulók nyilvántartása, a gyermekkel kapcsolatos adminisztratív feladatok, magatartás – szorgalom jegyek „előkészítése” az osztályozó értekezletekre, osztályfőnöki órák megtervezése, tanterv készítése, félévi értesítő, anyakönyv és bizonyítványírás.

3. Szervezési, koordinációs feladatok végrehajtása     

kapcsolattartás az osztályban tanító kollegákkal, a nevelésben – oktatásban hatékonyan résztvevőkkel, a szülőkkel, szülők közötti felvilágosító munka, szabadidős tevékenységek, programok szervezése.

Ezeket a feladatokat az osztályfőnökök a nevelőtestület tagjainak bevonásával, -a gyermekvédelmi felelőssel, a gyámügyi szervekkel - az egységes követelményrendszer figyelembe vételével végzik.

37


Az osztályfőnöki munka tartalma, feladatok, elvárások Az osztályfőnök a munkáját az alapdokumentumokban meghatározottak, valamint az iskolavezetés iránymutatásai alapján végzi. Osztálya közösségének felelős vezetője, a pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri feladatokon túl hatásköre és feladatai a következőkkel egészülnek ki:  Alaposan megismeri tanítványai személyiségét, ennek, valamint az iskola pedagógiai elveinek figyelembevételével neveli őket. Minden tudásával elősegíti az osztályközösség kialakulását.  Összehangolja és segíti az osztályában tanító pedagógusok munkáját.  Észrevételeit, a felmerülő problémákat az érintett tanárokkal megbeszéli.  Az éves ütemtervben meghatározottak szerint fogadóórát, szülői értekezletet tart. Az ellenőrző útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, az iskola munkarendjéről.  Osztályfőnöki tanmenetet készít, melyben rögzíti feladatokat, és az elérendő célt.  Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, észrevételeivel, javaslataival, valamint a részére kijelölt feladatok teljesítésével elősegíti a közösség tevékenységét.  Együttműködik a közösség kialakítása és fejlesztése érdekében a diákönkormányzatokkal, szülőkkel, aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével.  Figyelemmel kíséri tanulói tanulmányi eredményeit, osztálya fegyelmi helyzetének alakulását. Minősíti a tanulók magatartását és szorgalmát, ezekkel összefüggő észrevételeit, javaslatait kollégái elé terjeszti.  Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére, szorosan együttműködik az gyermekvédelmi felelőssel. Segíti és részt vesz a gyermekvédelmi munkában, a tankötelezettség teljesítésében, a pályaválasztásban-beiskolázásban. Problémák esetén az osztályfőnök (szükség esetén a napközis nevelő a gyermekvédelmi felelőssel) a tanulónál családot látogat.  Felmerülő problémák esetén a dokumentumokat megőrzi, a folytatást nyomon követi.  Ellátja az osztályával kapcsolatos dokumentumok naprakész vezetését (törzskönyv, osztálynapló), valamint a továbbtanulással, ifjúságvédelemmel, statisztikák készítésével járó adminisztrációt. Az ütemtervnek megfelelően értesíti a bukásra állók szüleit.  Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében, lebonyolításában, szükség esetén szülők bevonásával.  Javaslatot tesz a tanulói jutalmazásra, kitüntetésre, segélyezésre, esetleges büntetésre.  Segíti a tanulók pályaorientációját, pályaválasztását, igyekszik ezeket megalapozottá, a realitássá tenni.  Figyelemmel kíséri a tanulók tankönyvellátottságát, segít a felmerülő gondok megoldásában.  Együttműködik, összehangolja és segíti az osztályában tanító pedagógusok és napközis csoportvezetők munkáját. Észrevételeit, esetleges problémáit az érintett nevelőkkel megbeszéli.

38


 Törekszik az indokolatlan mulasztások, késések megelőzésére, visszaszorítására, ennek érdekében él az alapdokumentumokban lefektetett eszközökkel.  Részt vesz tanulóival az iskolai rendezvényeken, felkészíti őket ezekre, majd ügyel részvételükre, kulturált viselkedésükre.

Az osztályfőnöki munka jelentősége és hatásai Az osztályfőnöki munka kiemelkedő jelentőséggel bír. Célja a személyiségfejlesztésen, az osztályközösség formálásán túl a különböző nevelési hatások integrálása is. Ennél fogva a hatása is széles spektrumú a gyermekek iskolai közösségi életében és a későbbi egyéni életvitelük alakulásában egyaránt.

Az osztályfőnöki munka jelentősége 1. Az osztályfőnöki óra a tanulók közösségi életének fóruma. Célja a gyermekközösségeknek és az egyes tanulók személyiségének fejlesztése, a közösség és az egyén egymáshoz, valamint a társadalomhoz való helyes viszonyának megalapozása. 2. Az emberi élet területein belül az osztályfőnök az etikus magatartásra, illemtudó viselkedésre, konfliktusmegoldásra, önnevelésre tanít. 3. Segít a helyes problémamegoldás és konfliktuskezelés elsajátításában. 4. Segítséget nyújt a tanulók jellemfejlődéséhez, a helyes társadalmi magatartás kialakításához. 5. Megjelenésében, hozzáállásában, munkájában is követendő példát mutat. 6. A tanulók iskolai életéhez, tanulásához, a felnőtté válásukhoz szükséges készségeket, képességeket fejleszti. 7. Társadalmi igény az állandó alkalmazkodás, megújulás, önképzés, az ezeknek való megfelelési képességet fejleszti. 8. Egészséges életmód kialakítására ösztönöz. 9. Nyomon követi a tanulók erkölcsi tulajdonságainak, meggyőződésének formálódását, az egyéni és közösségi érdekeket összehangolja. 10. Törekszik arra, hogy nevelőmunkája során a fiatalokban a lehető legelőnyösebb személyiségjegyeket alakítsa ki. Olyan fiatalokat neveljen, akik számára az emberi élet méltósága a legfontosabb. Akik az élet értelmét az értelmes életben látják. 11. Munkája során formálja a tanulókat, bővíti ismereteiket, erősíti közösségi összetartozásukat, az egymás iránti toleranciát. 12. Minden esetben törekszik arra, hogy a tanulók legelőnyösebb tulajdonságait fejlessze, a kreativitásukat, a kommunikációs képességüket a mai élet elvárásainak megfelelően formálja.

39


Az osztályfőnöki munka sokoldalúsága a személyiség tükrében A szükséges nevelési hatásokat, a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztését csak tervszerűen kialakított nevelési rendszerrel, gondosan egymásra épített nevelési tartalmakkal lehet megvalósítani. Ezt a munkát pedig az osztályfőnöknek kell összehangolnia, irányítania a nevelőtestülettel együtt.  Az osztályfőnök munkája során igyekszik céltudatosan összehangolni az iskolai és az iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket. Legfőbb feladata, hogy a rá bízott osztályt tervszerűen irányítsa, vezesse. A tanulókkal közösen tervezi, elemzi és alakítja az osztály életét, biztosítja annak bekapcsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe.  Az osztályfőnöknek, az osztályfőnöki óráknak, az osztállyal való közvetlen és fesztelen érintkezésnek rendkívül fontos a szerepe és a hatása.  Az emberi élet olyan területeivel foglalkozik, mint a helyes, erkölcsös magatartás, udvarias viselkedés, konfliktusmegoldás, egészséges életmód, boldogság, szeretet, önnevelés, pályaválasztás, szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztése. Megismertet a viselkedés lelki, közösségi és társadalmi alapjaival.  Segítséget nyújt a tanulók személyiség és jellemfejlődéséhez, valamint a helyes társadalmi magatartásformák kialakításához.  Különös hangsúlyt fektet az egészséges életmódra való nevelésre, a tanulók kialakult és kialakuló társas kapcsolatai működésének elősegítésére, az iskolai élethez, munkához, illetve általánosságban a felnőtté válás útján szükséges készségek és képességek fejlesztésére.  A szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztés területén a cél a tanulók társadalmi beilleszkedésének elősegítése, a környezettudatos magatartás kialakítása.  A diákok olyan képességeinek fejlesztése, amelyek segítségével a különböző alternatívák, különböző cselekvési formák ismeretében, birtokában tudnak számukra ismeretlen szituációban eligazodni, az általános emberi normáknak megfelelően viselkedni.  A szociális kompetenciák fejlesztésével pedig az együttműködési készségeknek és az együttműködés képességének a megalapozását és fejlesztését célozzák meg az osztályfőnökök munkájuk során. Hiszen az együttműködési készségek, az együttműködési képesség a szűkebb környezettel kialakított harmonikus kapcsolat egyik alapvető feltételét jelentik, és az egzisztenciális célok megvalósításában is elengedhetetlenek.  A fejlesztés fókuszában mindig az együttműködés áll. Ezáltal fokozatosan megtanulnak a tanulók uralkodni érzelmeiken, indulataikon, egyre inkább képesek lesznek az éppen aktuális helyzetnek megfelelően viselkedni. Az osztályfőnöki munka hatékonysága és hatása a tanulókra tehát a különböző nevelési hatások integrálásával valósul meg. Az osztályfőnök munka célja nem az adatok, hanem az értékek átadása. A gyermekekkel való foglalkozás mind egyéni, mind közösségi szinten e célt szolgálja. A pedagógus, osztályfőnökként is olyan értékrendet kell, hogy tárjon a tanulók elé, melyek hozzájárulnak személyiségük fejlődési folyamatának kialakulásához, elősegítve hogy öntudatos, autonóm és felelősségteljes emberekké váljanak.

40


IV. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK HELYI RENDJE A BEILLESZKEDÉSI, TANULÁSI MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEK ENYHÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK A HATÁLYOS TÖRVÉNY SZERINT Az osztályok kialakításánál figyelembe kell venni a 2 főnek számító, Nevelési Tanácsadó által kiadott szakvéleményeket.  kapcsolatfelvétel a Nevelési Tanácsadóval, az ott történő rehabilitációs célú foglalkoztatás támogatása, a szülő egyetértésével;  az igényeink között szereplő fejlesztő-pedagógusok és iskola pszichológus alkalmazásával lehetőség nyílna a tanulók helybeni támogatására, hiszen sok esetben tapasztaljuk, hogy éppen a hátrányos helyzetű tanulók szülei nem kísérik el gyermekeiket a Nevelési Tanácsadó által felajánlott foglalkozásokra;  az Integrációs Pedagógiai Program működtetése segíti a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók beilleszkedését, esélyegyenlőségük biztosítását illetve megvalósulását;  Kéttanítós módszer;  szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel;  gyermekvédelmi felelős és osztályfőnökök munkája;  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;  a felzárkóztató órák, foglalkozások;  a napközi otthon- személyiségfejlesztő program;  tanulás technikai csoportok;  intenzív hetek;  differenciált tanulásszervezés;  kooperatív technikák;  projekt módszer;  tevékenységközpontú pedagógia;  multikulturális tartalmak (a 2 főnek számító, a Nevelési Tanácsadó által kidott szakvéleménnyel rendelkező, nyelvi nehézségekkel küzdő migráns tanulók neveléseoktatása);  sportolási lehetőségek biztosítása;  a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;

41


   

a családlátogatások; rendszeres osztályfőnöki megbeszélések; nevelési értekezletek; a fejlesztő munkaközösség értekezletei.

TANULÁST SEGÍTŐ PROGRAMUNK: TANULÁSTECHNIKAI CSOPORT A program elindításának kiváltó tényezői:  az átmenet az alsótól a felső tagozat felé hanyatlást mutat a tanulmányi eredményekben,  délután sok felsős gyereknek nincs szülői felügyelete, csavarognak, nem tanulnak, rossz társaságba keverednek,  az egyedül otthontartózkodó tanuló nem tudja megoldani a házi feladatot, nincs segítsége,  senki nem szervezi meg szabadidejük tartalmas eltöltését, nincs értelmes elfoglaltságuk délután,  ha a szülő beíratja szakkörökre, tanfolyamokra, nincs, aki felügyelje, valóban elment-e ezekre a foglalkozásokra,  a tanítási órákon felhalmozódó kudarcok elveszik a diák kedvét, érdeklődését a tanulástól,  az alapozó szakasz kudarcainak elkerülése,  a tanulmányi sikertelenségek elősegítik az órák alatti fegyelmezetlen magatartás kialakulását,  a tanulástechnikai módszerek még kialakulatlanok, fejlesztésük elengedhetetlen,  a halmozottan hátrányos, sajátos nevelési igényű és migráns tanulók továbbtanulási esélyeinek javításét pályázati forrás nélkül is működtetni kell,  továbbtanulást segíti.

A program célja:  a tanulók délutánjainak színvonalas eltöltése,  kompetenciafejlesztés,  a tanulás tanításával a tanulók tanulási technikájának folyamatos, egyénre szabott fejlesztése,  tanulási kedv felkeltése a gyerekekben azáltal, hogy felkészülten mennek másnap az iskolába,  a rendszeres, irányított és ellenőrzött felkészüléssel a tanulók jegyei javuljanak,  a lemaradó, gyenge tanulók egyéni, tervszerű foglalkozásokkal felzárkózzanak,  a tanulók minden házi feladattal az iskolában elkészüljenek, kikérdezve menjenek haza,  a délutáni foglalkozásokon szaktanári irányítással, tanulástechnikai módszerek alkalmazásával önállóan dolgozzanak a tanulók,  a szülőknek az esti órákat ne a házi feladat kikérdezésével kelljen eltölteniük, illetve tanuló gondtalanul tölthesse esti szabadidejét családja körében,  ne kerüljenek hátrányba azok a gyerekek, akiknek otthon a szülők nem tudnak segíteni a tanulásban, vagy nem törődnek kellően gyermekük tanulmányi előrehaladásával,

42


 a készség- és személyiség fejlesztő foglalkozásokon a gyerekek sokoldalúan fejlődjenek, kialakuljanak bennük bizonyos művészetek, szakmák iránti vonzalom, segítve a pályaválasztásukat,  közösségi, magatartási, erkölcsi normáik formálása,  felkészítés a vizsgahelyzetekre.

A program feladata:  az egyre több hátrányos helyzetű gyermek lemaradásának csökkentése,  főleg az átmeneti szakaszban jelentkező nagy "szakadékok" megszüntetése. Az eddig lassabb ütemben haladók felzárkóztatása,  főleg az átmeneti szakaszban jelentkező tanulási problémák megszüntetése,  az önálló tanulási időszak hatékony felhasználása: a tanulókat a kötelességtudatra, rendszerességre, pontos és önálló munkára szoktatni,  önellenőrzés fejlesztése,  jó napirend kialakítása, gazdaságos idő- és erőbeosztás,  lehetőséget kell adni a gyerekeknek tehetségük felismerésére, minél sokoldalúbb kibontakoztatására,  mindenkinek a mozgási és sportolási lehetőségei adottak legyenek.

TEHETSÉGGONDOZÁSSAL, KÉPESSÉGEK KIBONTAKOZTATÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ PROGRAMOKRÓL, SZOLGÁLTATÁSOKRÓL Az osztályrendszerű és tanórarendszerű munka dinamikus megőrzésével olyan lehetőségeket alkalmazunk a matematika, anyanyelv, élő idegen nyelv, informatika, technika csoportok kialakításában, amelyekben a tevékenységek jelentős differenciálódása megvalósul. Ezzel is fokozottan biztosítjuk a tanulói aktivitást és kreativitást. Ezeket erősítik a szakkörök, a folyamatos iskolai tanulmányi versenyek. Az Integrációs Pedagógiai Program működtetése segíti a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók tehetséggondozását, képességeik kibontakoztatását.

A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik:           

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, differenciált tanulásszervezés, kooperatív technikák, projekt módszer, tevékenységközpontú pedagógia, multikulturális tartalmak beépítése a tananyagba, a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása, a tehetséggondozó foglalkozások, az iskolai sportkör, a szakkörök, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.), 43


 a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások, stb.),  az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata,  a továbbtanulás segítése,  ünnepélyekre, megemlékezésekre minél több tanuló bevonása,  versenyek.

Versenyek A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. Az alsó tagozaton a tavaszi időszakban valamennyi tantárgyból iskolai tanulmányi versenyt hirdetünk. A versenyeken való részvételt ösztönözzük, hiszen ezeknek a versenyeknek a célja elsősorban nem a győzelem, hanem:  a magabiztosság fejlesztése  a versenyszituációkhoz való hozzászoktatás  az egyéni fejlesztés motivációja  a közösséghez tartozás érzésének erősítését a legkisebbeknél is  azok a tanulók is nevezhetnek a csapatversenyekre, akik egy- egy tantárgyból nem nyújtanak kiemelkedő eredményt, de a csapatot tudásukkal, lelkesedésükkel erősítik. Az alsós és felsős iskolai versenyek díjkiosztó ünnepélyességét műsorral és valamennyi induló jutalmazásával emeljük. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők (kerületi, területi, fővárosi, országos tanulmányi és sportversenyek) megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. A vele kapcsolatos költségek a fenntartót terhelik.

GYERMEK- IFJÚSÁGVÉDELMI TEVÉKENYSÉG A családi környezetben nevelkedő gyermekre irányuló gyermekvédelmi tevékenység pedagógiai terve Feladatok:  Az osztályfőnökök és szaktanárok a gyermekek érdekében gyakran találkozzanak szülőkkel! Ezek a találkozások minél hatékonyabbak legyenek, a tanulók problémáira közösen találjuk meg a legjobb megoldást! Ebben a találkozásban fontos a megelőlegezett bizalom, az empátia, a barátságos, humánus értékelés, ez biztosítja a szülők és az iskola közötti kölcsönösen jó kapcsolatot.  Évi 2 szülői értekezletet és 2 fogadóórát tartanak az osztályfőnökök, illetve szaktanárok, (szükség esetén közös megegyezéssel külön fogadóórát, vagy családlátogatást tervezhetünk).  Támogatást nyújtunk - különösen a serdülőknek - a káros függőségekhez vezető szokások (pl.: dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozási szokások) kialakulásának megelőzésében.

44


 Az Integrációs Pedagógiai Programba bevont gyerekek esetében az osztályfőnököknek fontos szerepe van a veszélyeztetett tanulók kiszűrésében, a veszélyforrások korai felismerésében.  Kapcsolattartás a szülőkkel, iskolai gyermekvédelmi felelősökkel, gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal.  Rendőri osztályfőnöki óra 7-8. osztályosoknak.  Szórólapok rendszeres ismertetése, megbeszélése 1-8. osztályosoknak életkornak megfelelően.  A civil szervezetek, alapítványok előadásainak célja, hogy a gyerekek ne válhassanak bűncselekmény áldozatává, vagy elkövetőjévé, forduljanak bizalommal a rendőrhöz, ha arra mégis szükség lenne!  Az osztályok egészségi állapotának feltérképezése, egyéni életvitel jellemzőinek összegyűjtése az iskolai védőnő segítségével.  Orvos és biológiatanár segítségével - a speciális egészségügyi, szexualitást érintő - osztályfőnöki órák szervezése. Gyermekvédelmi felelős feladata az osztályfőnökök segítségével minden év elején a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók kiszűrése, kiemelt figyelemmel az első osztályokra, illetve a más iskolából érkezettekre.  Problémák esetén az osztályfőnök (szükség esetén a napközis nevelő a gyermekvédelmi felelőssel) a tanulónál családot látogat.  Felmerülő problémák esetén a dokumentumokat megőrizzük, a folytatást nyomon követjük.  A felmérések alapján a hátrányos helyzetben lévő, tanulásban elmaradt tanulóknak felzárkóztató foglakozásokat tartunk, szülői hozzájárulással.  A magatartási, beilleszkedési zavarokat mutató tanulóknál a negatív viselkedés motívumának a hátterét feltárjuk és kiváltó okokat „kompenzáló pedagógiai tevékenységgel” felszámoljuk.  Szűkség szerint más intézményt, állami, társadalmi szervet is bevonunk a probléma megoldásába.  Hatékony napközis foglalkozásokat biztosítunk:  Folyamatosan bővítjük a játékon és tanuláson kívüli csoportfoglalkozások eszközeit;  Személyiségfejlesztő, felmenőrendszerű nevelő-oktató programot valósítunk meg osztályfőnöki órákon, és napköziben.  Könyvtárunk kihasználtságát szorgalmazzuk az ismeretek bővítése érdekében.  Az ismeretszerzésben informatikai eszközöket használunk.  Csoportos mozi-, színház- és múzeumlátogatásokat, kulturális programokat szervezünk.  A túl sokat hiányzó, vagy gyakran mulasztó tanulókat fokozott figyelemmel kísérik az osztályfőnökök. Feltárják, és ha szükséges elhárítják a hiányzás okát.  Célunk az igazolatlan mulasztás megelőzése, csökkentése.  A túlkoros tanulókat fokozott figyelemmel kísérik a szaktanárok, osztályfőnökök, a fejlesztő pedagógusok és az iskola vezetősége. Minden eszközzel segítjük előbbre jutásukat.

45


 Az iskola, az osztályfőnökök, a gyermekvédelmi felelős figyelemmel kíséri az anyagi, vagy szociálpolitikai támogatásra beadott kérvényeket.  Tanulók fizikai mérése a Pedagógiai Programban lefektetett alapelvekkel és következményekkel.  Egészségvédelmi és környezetvédelmi program következetes végrehajtása, a Pedagógiai Programban leírtak szerint.

Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermekvédelmi felelős tevékenykedik. A gyermekvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermekés ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen:  a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,  családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében,  a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot,  segíti a Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységét,  a tanulók anyagi veszélyeztetettsége megállapítását kezdeményezi,

esetén

gyermekvédelmi

támogatás

 egészségnevelési, ennek részeként kábítószer-ellenes program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése, szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése az igazgatónál, tájékoztatás nyújtása a tanulók, szülők és a pedagógusok részére,  évente felülvizsgálja az osztályfőnökök segítségével a veszélyeztetett gyerekek helyzetét, veszélyeztetettségük okát,  a normatívához szükséges adatokat szolgáltat,  figyelemmel kíséri a veszélyeztetett tanulók rendszeres iskolába járását, mulasztások esetén a törvény szerint jár el, szükség esetén segítséget ad a kiváltó ok megszüntetésében /pl.: családlátogatás, elbeszélgetés, stb.

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ (TOVÁBBIAKBAN SNI-S) TANULÓK OKTATÁSA, NEVELÉSE (2011. ÉVI CXC TÖRVÉNY 47.§) Integrált oktatásban részesítjük a megfelelő BNO kóddal rendelkező tanulókat. Szakszerű ellátásukról a törvényben előírt módon gyógypedagógus gondoskodik. (JEGYMKÁI) A sajátos nevelési igényű tanulók oktatása integrált módon történik, ezért a többségi előírások rájuk is vonatkoznak. Azok a pedagógusok, akik a fejlesztőórákon a tanulókat külön, kiscsoportban, vagy egyénileg fejlesztik ezeket a tanulókat, a gyógypedagógussal szorosan együttműködve egyéni értékelést, egyéni haladási tempót, a SNI tanuló képességeinek megfelelő követelményszintet dolgoznak ki. Ezt a törvényben előírt módon dokumentálják.

46


Az integrált neveléssel elősegítjük a gyermekek beilleszkedését a társadalomba, a sérülésükből adódó hátrányok minél hatékonyabb kiküszöbölését. Meglévő jó képességeiket alkalmazni és fejleszteni tudják. Esélyt kapnak a minél szorosabb felzárkózásra. A megfelelő habilitáció és rehabilitáció érdekében fontos, hogy a tanuló problémájukkal minél hamarabb szakemberekhez kerüljenek. Ennek érdekében az első osztályos tanulókat szeptember hónapban a DIFER vizsgálattal szűrjük. Ezen vizsgálatok alapján javasoljuk a Nevelési Tanácsadó illetve a TKVSZRB további vizsgálatait. A SNI tanulók esetében nagyon fontosnak tartjuk a szülőkkel való kapcsolattartást. Folyamatos tájékoztatást kapnak fejlődésükről, illetve az esetleges további vizsgálatok eredményeiről. A fejlesztés tartalma: Fogyatékosságtípusonként, sérülésspecifikumhoz igazodó terápiák, rehabilitációs lehetőségek, melyeket a 2011. CXC törvény 47.§ 4(b) pontja szerinti gyógypedagógus valósít meg a szakértői bizottság által kiállított szakvélemény alapján. Képességfejlesztés-észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás, tanulási területek fejlesztése – mozgás, beszéd, anyanyelv, matematika, egyéb tantárgyi területek Feltételek: személyi feltételek az előbb említettek szerint Tárgyi feltételek (külön fejlesztő szobát alakítottunk ki, melyet az alapvető segédeszközökkel láttunk el és lehetőségeinkhez mérten ezek körét tovább fejlesztjük.

TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAMOK Felzárkóztató foglalkozások egyéni, ill. kiscsoportokban, Integrációs Képességkibontakoztató felkészítés - támogatás esetén.  kiválasztott tanulók,  szülői beleegyezéssel,  heti rendszerességgel,  3 havonta visszajelzés közös megbeszélésen,  egyéni haladási terv szerint,  kis közösségben, 2-6 fő, Gyengébb képességű tanulók felzárkóztatása:  konkrét érdemjegyek javítására való felkészítés,  elégtelen érdemjegyek, bukás elkerülése,  tehetséggondozás,  tanulástechnikai szokások kialakítása,  önálló tanulás képességének fejlesztése,  kognitív képességek személyre szabott fejlesztése,  empirikus ismeretszerzési lehetőségének bővítése,  sikerélmények biztosítása.

47


 Rendszeres, minőségi ellenőrzés megteremtése  Esélyegyenlőség megteremtése, a halmozottan hátrányos, sajátos nevelési igényű és migráns tanulók számára  Kéttanítós módszer

Feladatok:      

a tanulócsoportok kialakítása, a javaslat szerint 2-6 fős csoportok, egy tanuló több tanulócsoportba is járhat, ha lemaradása indokolttá teszi, tantermi feltételek megteremtése, szülői beleegyező nyilatkozatok bekérése, időterv elkészítése – Pedagógiai Programban kiemelt tantárgyak korrepetálása kiemelt időkeretet kap,  tananyag elsajátíttatása ütemtervének elkészítése,  az ellenőrzés kereteinek kidolgozása,  kéttanítós módszer.

Előnyök:  A házi feladat elkészítése és ennek minőségi ellenőrzése is beépülne a korrepetálás tananyagába. Tekintettel a kis létszámú tanulócsoportokra lehetővé válik a tanulók egyéni felzárkóztatása, a hibák, gyengeségek egyéni kezelése, megvalósulna a szoros pedagógusi irányítás, segítségnyújtás mellett történő gyakorlás. Itt nyílna lehetőség a helyes tanulási szokások kialakítására, az önálló tanulás képességének fejlesztésére. A sikeresen elkészített házi feladat a másnapi órákon is sikerélményhez juttathatják a tanulókat. Az így kialakul a minőségi tanulás, melyre a nagyobb létszámú napközi otthonos foglalkozások gyakran nem teremtenek kellő lehetőséget.  A tanulócsoportokra fordított nagyobb időkeret lehetővé tenné azokat a főleg empirikus ismeretszerzési lehetőségek kiaknázását, melyre a tanulóknak sem a család, sem pedig a délelőtti meglehetősen kötött időbeosztás nem ad lehetőséget.  A tanulóval töltött idő megnő, így a pedagógus több segítséget képes nyújtani a gyermek tanuláson túlmutató problémáinak megoldásában, valamint nevelésében is.

SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSE  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; az első osztályosok bemeneti mérése alapján, már az iskolakezdéstől, 1-8 évf. folyamatosan,  a felzárkóztató órák,  csoportbontások,  a napközi otthon- személyiségfejlesztő program,  5. évf. tanulási technikai ismereteket adó, személyiségfejlesztő, segítő napközi,

48


 a diákétkeztetés,  a felzárkóztató foglalkozások,  integrációs program,  képességkibontakoztató program,  intenzív tanulási hetek,  differenciált tanulásszervezés,  kooperatív technikák,  projekt módszer,  kéttanítós módszer,  tevékenységközpontú pedagógia,  az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata,  a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai,  a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése,  a családlátogatások,  a továbbtanulás irányítása, segítése,  felvételi előkészítő,  az iskolai gyermekvédelmi felelős tevékenysége,  alapítványi és pályázati segélyek,  alapítványi jutalmazások,  szoros kapcsolat a Polgármesteri Hivatallal és a Gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek  egyházakkal, partner szervezetekkel való kapcsolat.

49


V. A TANÓRÁN KÍVÜLI NEVELÉS ÉS OKTATÁS TERÜLETE – A NAPKÖZI OTTHON A napközi otthon célja mindenkor megegyezik az adott iskola céljával. Az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célok és feladatok kijelölik e nevelési célok feladatait is. A tanórán kívüli nevelés alapvető feladata, hogy a gondjaira bízott gyermekek számára biztonságot adjon és segítse a gyermek sikeres iskolai életét. AZ IPR-be bevont napközis tanulók fejlődését a napközis foglalkozások (tanulás, szabadidő) ideje alatt fokozottan figyelemmel kísérjük. A napközi otthonban a következő fejlesztési területeket különböztetjük meg:  társas kapcsolatok fejlesztése,  egészséges életmódra nevelés,  mindennapi testedzés,  önálló ismeretszerzésre, tanulásra nevelés,  önálló szabadidő felhasználásra nevelés,  környezetvédelmi nevelés. A nevelési területek nem választhatóak el egymástól, szorosan összefüggenek. A tanuláshoz szükséges készségek, képességek kialakítása, korrekciója, megszilárdítása szinte csak szabadidőben valósítható meg. A fejlesztés számára a legkedvesebb tevékenység a JÁTÉK, mely segíti többek között a szabály megértést, betartását, finom és nagymozgást, feladatértést és feladattartást. A tanórán kívüli nevelés része a tanulók érdeklődését felkeltő, kulturális szokásokat kialakító rendezvények látogatása anyagi fedezet esetén.

Társkapcsolatok-csoportélet Cél: Különféle élethelyzetekben való sikeres és konfliktusmentes együttműködés. A halmozottan hátrányos, más nemzetiségű tanulók beilleszkedését figyelemmel kísérése A kirekesztést megakadályozása. Általános fejlesztési követelmények:  ismerje és alkalmazza a társas magatartás szabályait,  tudja alakítani társas kapcsolatait,  rendelkezzen kölcsönös rokonszenvi kapcsolattal,  vállaljon csoport megbízatásokat, azokban szerezzen gyakorlatot,  tudja saját és mások magatartását értékelni, abból következtetéseket levonni,  legyen gyakorlata alá-, fölé-, mellérendeltségi viszonyokban,  vegyen részt csoportszokások és hagyományok kialakításában, ápolásában.

50


Egészséges életmódra nevelés Cél: Egészséges életvitel kialakítás, különös tekintettel az IPR-ben résztvevő tanulók egészséges életmódjának, életvitelének kialakítására. Általános fejlesztési követelmények:  tisztálkodási eszközök helyes alkalmazása, gyakorlása, ellenőrzése  helyes tisztálkodási szokások alakítása, gyakorlása, ellenőrzése  helyes étkezési szokások formálása, ellenőrzése  környezet tisztántartása –lokális és globális környezet  helyes testtartás  testedzés  időjárásnak megfelelő öltözék  hasznos időtöltés a szabadban

Mindennapi testedzés Cél: Törvényesség biztosítása. A tanulók mozgásterének bővítése. Az IPR-ben résztvevő tanulók testi fejlődésének fokozott figyelemmel kísérése. Általános fejlesztési követelmények:  Mozgásos játékok a szabadban – időjárás függvényében – napi minimum 45 perc.  Mozgásos játékok, versenyek az iskola egyéb helyiségeiben, rossz időjárás esetén.  Szabadban, iskola területén kívül, elsősorban a kerület zöld területein.

Önálló ismeretszerzésre, tanulásra nevelés Cél: Egyéni tanulási stílusban történő önálló ismeretszerzés, az ismeretek gyakorlati, ill. elméleti alkalmazása. Különös figyelmet fordítunk az IPR-ben résztvevő tanulók önálló ismeretszerzésének fejlesztésére. Általános fejlesztési követelmények:  kompetenciafejlesztés,  ismerje és alkalmazza az életkorának megfelelő, tanuláshoz szükséges higiénés szokásokat,  legyen képes igényes, kitartó munkavégzésre,  ismerje és alkalmazza a számára célszerű tanulási technikákat,  legyen képes együttműködésre,  legyen képes önértékelésre és társai munkájának reális értékelésére,  alakuljon ki az önművelődés igénye, az önálló ismeretszerzés képessége,

51


        

a könyvtárhasználat, a számítógép-internet használat rendszeressé váljon az ismeretszerzésnél, feladatokat képes legyen megjegyezni, megfelelő munkaeszközöket használni, tanulását jól szervezze, idejét jól ossza be, legyen képes önellenőrzésre, írásbeli munkája, helyesírási, tartalmi szempontból igényes legyen, a tanulók szükségleteinek és igényeinek gazdagítása, nevelési helyzetek teremtése, képességek fejlesztése.

Javasolt tanulási időtartam kb. 55 perc. Előkészítő rész 10 perc Önálló munka 30 perc Számonkérés, ellenőrzés 10 perc Értékelés 5 perc Egyéni fejlesztés heti terv szerint.

Önálló szabadidő felhasználására nevelés Cél: Legyenek képesek szabadidejük – személyiségfejlődésük számára kedvező – önálló felhasználásra. Nagy hangsúlyt fektetünk az IPR-ben résztvevő tanulók szabadidejének helyes beosztására. Iskolánk biztosítja számukra az egész napos iskolai nevelést, ahol számtalan hasznos szabadidő eltöltésre alkalmas foglalkozás közül választhatnak. Általános fejlesztési követelmények:  ismerjen többféle szabadidős tevékenységet  alakuljon ki benne többféle tevékenység iránt megkülönböztetett érdeklődés  képes legyen kitartóan tevékenykedni  tudjon szabadidős tevékenységet kezdeményezni  játsszon szituációs, konstrukciós, szabály-, csapat-, sportjátékokat

Környezetvédelmi nevelés Cél: Igénye alakuljon ki a tanulónak, hogy szűkebb környezete rendezett és tiszta legyen. Általános fejlesztési követelmények:  A tisztaságra ügyeljen és erre másokat is figyelmeztessen  tegyen minél többet környezete szépítéséért  a vállalt feladatokat teljesítse: virággondozás, kiskert gondozás, terítés, stb.

52


VI. AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS INTÉZMÉNYI FELADATOK 1. CSALÁDOK Legfőbb partnerünk a gyermekeink családja, a szülők, akikkel nyolc éven át a gyerekek előrehaladását, megfelelő fejlődését közösen biztosítjuk. A szülők megnyerése, az iskola fontosságának elfogadása az első lépés a kapcsolat kiépítésében. Valljuk, ha az iskola nyitott a szülők, családok problémáira, akkor a családi ház támogatását élvezhetjük. Célunk, hogy bővítsük az iskola munkájáról a szülők számára nyújtandó információkat, annak bizonyságául, hogy csak velük és nem nélkülük sikerül testileg és lelkileg kiegyensúlyozott, belső és külső energiával jól gazdálkodó új generációt nevelni. A tájékoztatásokból a szülők megismerik az iskola mindennapos munkáját, a kínálat megvalósulását nyomon követhetik. Az iskola nyitottsága lehetőséget ad a családoknak, hogy ne csak elfogadói, hanem fejlesztési programok választói is legyenek. A tanév elején írásos tájékoztatást adunk, az iskola honlapjáról minden szülő tájékozódhat az iskola éves programjáról, annak egyes területeiről. A szülő és pedagógus együttműködésének alapelvei  kommunikáció  bizalom  tisztelet  elfogadás

A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a)

Családlátogatás Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében.

b)

Gyermekvédelem Feladata az osztálytanítók véleménye alapján a családok látogatása, a problémás gyerekek családi hátterének fokozott figyelemmel kísérése. Hiányzások, késések figyelemmel kísérés, szülőkkel való kommunikáció.

53


c)

Szülői értekezlet Feladata:  a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,  a szülők tájékoztatása  az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,  az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,  a helyi tanterv követelményeiről,  az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,  a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,  saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,  az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,  a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.

d)

Fogadóóra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egyegy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.)

e)

Nyílt tanítási nap Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről.

f)

Írásbeli tájékoztató – az iskola honlapja Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.

A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. g)

SZMK vezetők értekezlete Az a fórum, ahol negyedévente, illetve aktuális feladatokhoz kapcsolódó értekezleteiken, valamennyi osztály képviselője közvetítheti az osztály szülői közösségében felmerülő problémákat, illetve tájékoztatást kapnak az iskola oktatónevelő munkájáról.

h)

Évfolyam szülői közösségének tartott szülői értekezlet Az a fórum, ahol a szülőkkel a teljes év alapfeladatait megbeszéljük. Az iskola Házirendjéről, a közösségi élet szabályairól tájékoztatást adunk. Válaszol az iskolavezetés a felmerült kérdésekre.

54


A kapcsolattartás formája

Célja

Időpontja

Dokumentálása

Az iskola kiválasztásának, az óvodások beiskolázásának rendszere

A családok tájékoztatása az iskoláról. Az kötődés kialakítása már iskolakezdés előtt. A gyerekek gátlásainak feloldása. A szülők elvárásainak megismerése.

Októbertőlmájusig

Névsorok

Tájékoztató kiadványok

Írásbeli értesítés a szülők felé terveinkről

Beíratás előtt

Kiadványok, Józsefváros újság

Óvodák szülői értekezletén tájékoztatás

Beszélgetés során szóbeli tájékoztatás nyújtása.

Január február március

Óvodás csoportok fogadása

Az ovisok megfigyelhessék a munkánkat.

Március

Nyílt órák

A szülők megfigyelhetik a leendő tanítónő nevelési stílusát.

Március

Ovilimpia

A sporton keresztül, a versenyzés hangulatában az Április iskolai életre való átmenet könnyítése

– Feljegyzés a - látogatásról Naptári beosztás Feljegyzés a látogatásról Naptári beosztás Napló Hang és írásos anyagok

SikerkritériumVisszacsatolás A tervezett osztályok létszámhatárait elérjük. A VIII. kerület családjaihoz írásban eljuttatni a felkínált lehetőségek sorát. A felmerülő kérdésekre válaszolunk. Tájékozottan érkeznek a szülők a beíratásra Az elsősök megnyerik az ovisokat, hiszen már szépen viselkednek, olvasnak – írnak - számolnak. A szülők kiválaszthatják azt a pedagógus személyiséget, amelyik elképzelésüknek legjobban megfelel. Létszámok

55


A kapcsolattartás formája Losis-ovis délutánok

Ismerkedő beszélgetés BEIRATÁS Májusi szülői értekezlet

Célja Iskola előkészítés Szülők tájékoztatása és felkészítése a leendő változásokra Ismerkedés A családok elmondhatják, milyen elképzelésük van az osztályválasztással kapcsolatban.

Időpontja

SikerkritériumVisszacsatolás

Dokumentálása

Januártól márciusig 5-10 alkalom

Névsor Naptári beosztásforgatókönyv

A játékos foglalkozásokon megismerkedhetnek a gyerekek az iskolai élet szokásaival. A szülőket előkészítjük a megváltozó körülményekre.

március

Jegyzőkönyv Névsorok

Az osztályba sorolás úgy történik meg, hogy a gyerekek érdekeit messzemenően érvényesítjük.

Végleges és minél teljesebb beiskolázás körzetünkből.

Törvényben előírt időpontban.

Beírási napló Számítógépes nyilvántartás

Az előírásoknak megfelelő beíratási eljárás, a szülők udvarias kiszolgálása. A dokumentáció elkészítése.

Előzetes tájékoztatás a konkrét kérésekről, az iskola házi rendjéről.

Májusban 1 alkalom

Jegyzőkönyv Névsor

A szülők teljesen felkészítve hozzák a gyerekeket iskolába szeptemberben.

Szeptemberben és februárban 1-1 alkalommal Jegyzőkönyv

Szülői értekezletek

Az osztályt érintő kérdések megvitatása

Fogadóórák

Személyes problémák megbeszélése

Novemberben és áprilisban 11 alkalommal reál-humán Névsor bontásban

A szülők a szaktanárokkal megbeszélhetik a tanulási folyamatban tapasztaltakat. A szülő segítséget kap az otthoni felkészülés támogatásához.

Nevelési szaktanácsadás

Október

Névsor

Előadás és segítségadás pszichológus és fejlesztő pedagógus segítségével.

Beiskolázás megsegítése, tájékoztatás a középiskolák részéről.

Január

Névsor

Középiskolákból előadók meghívása-részletes tájékoztatás a felvételi eljárásról és a középiskolák elvárásairól.

Szülők, tanulók jogai, kötelességei, Házirend, továbbtanulás, tankönyvellátás

Szeptember

Havi program

Szülői részvétel

Szülői értekezlet a Nevelési Tanácsadó segítségével 8. évf. beiskolázási szülői értekezlet Év eleji 1-8. évfolyam közös szülői értekezlet

Magas részvételnél a szülők nagy százaléka megismeri az iskolai életet, problémáinkat.

56


A kapcsolattartás formája

Célja

A szülők megnézhetik, hogy gyermekük milyen tehetséges, sokoldalú. Együtt ünnepelhetnek a közösséggel.

Ellenőrző

Az iskolában folyó konkrét munka ismertetése.

Félévek előtt ill. rossz jegyek összegyűjtése December után az osztályfőnök tájékoztatja a szülőket Május a tanuló előrehaladásáról. Javítási lehetőség Alkalmanként felajánlása

Ellenőrző

A sikeres évzárás érdekében még a szülő közbe tudjon lépni a helytelen tanulási szokás megakadályozásával.

Az éves munkatervben meghatározott terület átvilágítása

Felmérőlap Értékelés Szülőknek visszajelző levél

Az elégedettség vizsgálatánál a tervezési munka megsegítése a szülői elvárások által, ill. a megkezdett programok korrigálása és továbbvitele.

Közös rendezvényekkel az összetartozása érzését, az ünnep fényét emelni.

Szülői tájékoztatók

Írásban adunk tájékoztatást a legfontosabb eseményekről

Gyenge teljesítményről tájékoztató Szülői elégedettség mérése

Honlap

Nemzeti ünnepeink, Karácsonyi Hangverseny Losonci Napok Anyák Napja Farsang Szeptemberben Fontos események előtt

SikerkritériumVisszacsatolás

Dokumentálása Emlékeztető Fényképek Jegyek

Ünnepélyek, rendezvények

Gyermekvédelem

Időpontja

A rászoruló tanulók érzelmi megsegítése. Konkrét intézkedések beindítása és nyomon követése. Állami gondozott tanulókkal kapcsolatos problémák figyelemmel kísérése tájékoztatás

Október

Alkalmanként és a munkatervben előírtak Jegyzőkönyv szerint. Iktatókönyv Folyamatos folyamatos

honlapon

A jelzett problémákra gyorsan reagálva az esetek súlyosbodását, elmérgesedését meg kell előznünk. látogatottság

57


2. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI, AZOK GYAKORLÁSI RENDJE DIÁKÖNKORMÁNYZAT       

döntési hatáskörei, döntéséhez kitől köteles véleményt kérni, egyetértési joga, kezdeményezési joga, véleményét mikor kell kikérni, általános javaslattételi és véleményezési joga, tájékoztatási jog.

Az iskolai diákönkormányzat döntési hatáskörei:      

döntés a Diákönkormányzat tájékoztatási rendszerről, diákönkormányzatot segítő nagykorú személy felkérése, megbízása a diákönkormányzat képviseletével, iskolai tájékoztatási rendszer tanulói vezetőjének és munkatársainak megbízásáról döntés, iskolaszéki képviselők megválasztása, saját működésének kérdéseiről, hatáskörei gyakorlásáról, és a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról döntés, tanítás nélküli egy munkanap programjáról döntés.

Döntéséhez kitől köteles véleményt kérni: 

nevelőtestülettől a diákönkormányzat döntési hatáskörébe tartozó ügyekben.

Egyetértési joga első tanítási órának legfeljebb 45 perccel korábban történő elkezdésének igazgatói bevezetéséhez,  ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök igazgatói vagy nevelőtestületi felhasználásakor,  iskolai Házirend elfogadásakor és módosításakor,  iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott részeinek elfogadásával és módosításakor a következőkkel kapcsolatban: o diákönkormányzattal és más diákképviselőkkel történő iskolavezetői kapcsolattartás rendje, o DÖK működéséhez szükséges feltételek biztosítása (helyiségek, berendezések költségvetési támogatása), o fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei, o iskolai sportkör és az iskolavezetés közötti kapcsolattartás formái és rendje, o mindennapi testedzés formái, 

58


szociális ösztöndíj és támogatás megállapításának, felosztásának elvei, o tanulói jogviszonnyal összefüggő bármely egyéb kérdés szabályozásakor, o tanulói véleménynyilvánítás rendszere, o tanulók jutalmazásának elvei és formái, o tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái, o ünnepélyek rendje, hagyományápolás;  tankönyvjegyzékben nem szereplő tankönyvek, segédkönyvek tankönyvrendelésbe felvételéről szóló igazgatói döntéshez. o

Kezdeményezési joga 

Hat napos tanítási hét kezdeményezésének joga a hatályos törvény szerint.

Véleményét mikor kell kikérni             

iskola megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával kapcsolatos döntés előtt, iskolai költségvetés fenntartói meghatározása és módosítása előtt, iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, iskolavezető megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatos fenntartói döntés előtt, könyvtár és sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, napközi, tanulószobai felvétel elveinek meghatározásakor, tanév helyi rendjének (munkatervnek) nevelőtestületi elfogadásakor a tanulókat érintő programok tekintetében, tankönyvvásárlási támogatás módjával kapcsolatos nevelőtestületi döntés előtt, tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához, tanuló ellen indult fegyelmi eljárás során az iskolai diákönkormányzattól, tanulói pályázatok és versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, tanulók helyzetét értékelő és elemző beszámolók elkészítéséhez és elfogadásához, tanulók nagyobb közösségét érintő kérdésekre vonatkozó döntések meghozatalához.

Általános javaslattételi és véleményezési joga 

Nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

Tájékoztatási jog Tartós tankönyv, segédkönyv iskolai könyvtárból, ennek hiányában iskolától történő kölcsönzési igényére vonatkozó felmérés eredményéről, valamint a szociálisan rászoruló gyermekek tankönyvtámogatási igényeire vonatkozó felmérés eredményéről minden év június 15-ig az igazgatónak tájékoztatni kell az iskolai diákönkormányzatot. Fontos partnerünk az oktató-nevelő munka folyamatában a Diákönkormányzat. A DÖK tagjai a felső tagozat osztályainak 1-1 fős választmánya, a 4. évfolyam tanulói megfigyelőt delegálnak. A DÖK munkáját segíti egy szervező kolléga. 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet 120. §. szerinti feladatellátás. 

59


A DÖK által szervezett programok:  Karácsonyi rendezvény  Farsang  Losonci Nap

Közös program, mely December Emlékeztető megmozgatja az Február Fényképek iskola teljes Június Beszámolók közösségét

Közös kulturált szórakozás, versenyzés, bemutatkozás.

3. ISKOLÁN KÍVÜLI PARTNEREK Iskolán kívüli partnereink segítik a munkánkat. Kölcsönös kapcsolattartásunknak mindkét fél nyertese. Partnerek

A kapcsolat lényege A Józsefvárosi Önkormányzattal optimális munkakapcsolatra törekszünk. Intézmény-fenntartási feladatok.

Józsefvárosi Önkormányzat

Józsefvárosi tanulókkal kapcsolatos feladatok. Nevelő-oktató munka támogatása. Táboroztatás, erdei iskola.

Szakmai szervezetekkel

Az aktuális szakmai kérdésekre és felmerült problémákhoz rendszeres kapcsolatunk révén segítséget kapunk.

A problémás eseteket jelezzük. A Nevelési Tanácsadó a vizsgálat után hivatalos úton értesíti az iskolát, jelzi a fejlesztendő területeket. A logopédus szeptemberi felmérés után rendszeresen kezeli a rászoruló gyermekeket. A gyermekvédelmi felelős, az osztályfőnökök által jelzett problémákat. A Gyermekjóléti Gyermekjóléti Szolgálat szakemberei gondozásba veszik a jelzett gyermekeket. Szolgálat A folyamatos kapcsolattartás telefonon és írásban egyaránt történik. A kerület valamennyi közoktatási intézményével kapcsolatot tartunk. A kerületi  Pályázatokban való közös részvétel közoktatási  Leendő iskolások közös szervezése intézmények  Óvónők és tanítók eszmecseréje Óvodák  Elsősök tanulmányi előmenetelének nyomon követése  Pedagógiai eszmecserék  Versenyek Általános Iskolák  Kerületi rendezvények  Továbbképzések  Nyílt órák Nevelési Tanácsadó

60


Partnerek Középfokú intézmények

A kapcsolat lényege Továbbtanulás biztosítása HÍD programok

Közművelődési Intézetekkel:  Józsefvárosi Művelődési Ház  Fővárosi Szabó Ervin A tanulók rendszeres művelődését szolgálja a közművelődési intézményekkel tartott kapcsolat. Az Könyvtár intézmények által szervezett programokon való részvétel  Kerületi könyvtárak hagyományainkhoz tartozik. A rendhagyó tanórák és a délutáni szabadidős  Színházak, múzeumok, mozik – foglalkozások színesebbé teszik az oktató-nevelő munkát. szabadidő szervezés kapcsán Civil szervezetek Magyar Vöröskereszt Nap Klub Öregek Otthona Kisoroszlán SE Rendőrség MLSZ ROTARY Hungary Gyermek-étkeztető

Iskolánk támogatása

A Magyar Vöröskereszt által szervezett programokon, vetélkedőkön hagyományos iskolánk részvétele. Az érdeklődő tanulók délutáni foglalkoztatása segíti munkánkat. Tanulóink karácsonykor és Anyák Napján műsort adnak az időseknek. Sakk foglalkozásaink irányításába megállapodás szerint bekapcsolódnak az SE edzői, legjobb tanulóink leigazolt sportolók lesznek. A VIII. kerületi rendőrség segítőkészen áll az iskola környékén jelentkező problémák kezeléséhez. Bozsik program támogatása. Gyermekközpontúság javítása. Ellátás minősége

61


VII. A TELJES KÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS ISKOLAI PROGRAMJA Mottó:” Az egészségre ügyelni az élet legnagyobb nehézsége.” Platón

Az egészségfejlesztési program célja Az egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat és ez által képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére.

Célmegfogalmazás 1. Az egészséges és produktív felnőtt életre való felkészítésnek az élet minden területét fel kell ölelnie            

egészséges táplálkozás, egészséges testápolási szokások, személyi higiéné, baleset-megelőzés, elsősegélynyújtás, mindennapos testnevelés és testmozgás, lelki egészség, harmonikus életvitel, függőségre vezető szokások (cigaretta, alkohol, drog) kerülése, emberi kapcsolatok ápolása (konfliktuskezelés és kommunikáció), átgondolt szexuális magatartás, családi életre nevelés, szándékos és véletlen balesetek megelőzése, elsősegélynyújtás, bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése.

2. Az iskolai egészségfejlesztés eredményességében és a tanulók egészségtudatának megszilárdításában fontos szerepet játszik:         

az iskolai és az iskolán kívüli nevelés, a prevenció, a pozitív énkép kialakítása, az egészséges életstílus-modell megteremtése, hatékony kommunikáció (empátia, tolerancia), az „élni tudás” elvének érvényesítése, konfliktuskezelési illetve tanulás-módszertani ismeretek megléte, felnőttek példamutatása, kortárs oktatók bevonása,

62


3. Az egészségfejlesztés folyamatának lépcsői: Alsó tagozat (6-10 éves korig) Az önellátással kapcsolatos aktuális feladatok osztályfőnöki, testnevelés, természetismeret órákon:  évszaknak és alkalomnak megfelelő öltözködés,  rendszeres és alapos tisztálkodás,  egészséges és kulturált étkezés. A testi felépítés megerősítése testnevelés órán, edzésen:  kielégítő alvás és fizikai aktivitás szerepe,  az egészséges test fontosságának felismerése,  a testi készenlét elemeinek megtanítása (bemelegítés). Családi életre nevelés osztályfőnöki és környezetismeret órán:  empatikus képességek fejlesztése  toleranciára nevelés Felső tagozat (11-14 éves korig) A kulturált külső megjelenés összetevőinek tisztázása osztályfőnöki órán:  helyes testápolás,  az egészséges táplálkozás szerepe a serdülőkorban. A testi átalakulásra való felkészülés osztályfőnöki, természetismeret, biológia, testnevelés, és egészségtan órákon:  ritmus és mozgáskultúra fejlesztése,  fizikai állóképesség, erőnlét továbbfejlesztése,  szexuális érés okozta változások tudatosítása. Segítségnyújtási képességek fejlesztése osztályfőnöki és biológiai órákon:  elsősegélynyújtáshoz szükséges ismeretek elsajátítása,  egyszerűbb betegségek felismerése,  önismereti feladatok, Függőségre vezető szokások. 4. Egészségnevelő módszerek alkalmazása:       

játéklehetőségek, fejlesztő eszközök biztosítása, az érzékszervek működésének finomítása, lazítási technikák gyakoroltatása, a helyes légzéstechnika megtanítása, kondicionáló eszközökkel és tevékenységekkel való megismerkedés, mozgáskoordinációs képességek javítása, életvezetési modellek gyűjtése.

63


5. Az egészséges életmódra irányuló kiegészítő tanulói tevékenységek:  felkészülés és előadás az egészséges életmódra nevelés egyes témaköreiben,  az egészségfejlesztéshez – drogprevencióhoz kapcsolódó témák és szaktárgyak összekapcsolása,  plakátok és versenyfeladatok készítése iskolai rendezvényekhez, vetélkedőkhöz,  diákműsorok készítése. 6. Az egészségnevelő munka célja Éves célok A gyermek ismerje meg önmagát, testének működését, tudja azt, hogy az egészség érték. Tanulóink legyenek tisztában az életkoruknak megfelelő egészséges életmód kritériumaival (elegendő alvás, pihenés, mentálhigiénés ismeretek, egészséges étrend, mozgás fontossága). Az egészségre ártalmas szokások és környezeti hatások megismertetése, drogprevenció különös tekintettel a serdülő korosztálynál. Diákjaink legyenek toleránsak, segítőkészek beteg vagy sérült társaikkal szemben. Középtávú célok Tanulóinkban alakuljon ki az egészséges életmód iránti igény és használjanak fel minden korábban megszerzett ismeretet, hogy egészségüket megőrizzék Tudatosan válasszák a helyes életvezetés elemeit, felismerjék az egészségkárosító tényezőket. Diákjaink legyenek tisztában az egészségre ártalmas anyagok (drog, alkohol, dohányzás, stb.) szervezetünkre gyakorolt károsító hatásaival. Ismerjék a megelőzés formáit, lehetőségeit illetve a segítő intézményeket, szervezeteket. Alakuljon ki a tolerancia és empátia képessége embertársaik iránt. Hosszú távú célok Tanulóink testileg és lelkileg olyan személyiséggé váljanak, akik harmóniában élnek magukkal és környezetükkel. Diákjaink szemléletében és életvitelében megvalósuljon az „ép testben ép lélek” elv. Céljaink megvalósulásával felnőjön egy önmaga és környezete iránt igényes, testileg és lelkileg egészséges nemzedék. Az egészségre ártalmas hatások és anyagok nagymértékű visszaszorítása. Az egészségfejlesztési program hatékonyságának kritériumai  mindegyik fő egészségkockázati tényezőt befolyásolja  az iskola mindennapi életében folyamatosan jelen van  az iskola minden tanulója részt vesz benne  a teljes tantestület támogatja  bevonja a szülőket és az iskola közelében működő erre alkalmas civil szervezeteket, az iskola társadalmi környezetét  vegye figyelembe a tanulók életkori sajátosságait  követhető és mérhető legyen

64


Az egészségfejlesztési program megvalósításának színterei         

osztályfőnöki órák, környezetismeret, természetismeret, biológia, kémia, testnevelés órákon, sportversenyek, tanulmányi kirándulások, nyári táborozások, projektek, erdei iskola, előadások, filmvetítések, napközis foglalkozások.

Ajánlott módszerek          

serdülőkori önismereti csoport-foglalkozások, problémamegoldó gyakorlatok, értékeléssel, szituációs játékok, részvétel a helyi egészségvédelmi programokon, vetélkedőkön, sport, kirándulás, egészségnapok rendszeres szervezése, az iskolai egészségügyi szolgálat tevékenységének elősegítése, környezetvédelmi tevékenységek kialakítása (pl. Madarak fák napja), a szabadidő hasznos, értelmes eltöltésére irányuló programok szervezése, az egészséges életmódra nevelés tantárgyakban történő megjelenítése, mindennapos testnevelés.

Az egészségnevelés iskolai területei Az egészséges életmód, életszemlélet és magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Összefügg a tanári magatartással, gondossággal, az intézmény szervezettségével.  Gondoskodunk az osztálytermek szellőztetéséről.  Megfelel az osztálytermek berendezése az egészségügyi szempontoknak.  Megfelelően tájékozódunk az iskola a tanulók, tanulást is befolyásoló egészségi állapotáról, részképesség zavarokról.  A napi munkarend, az órarend tervezésénél az iskola gondoskodik a mozgásigény kielégítéséről is. Iskolai programok    

Madarak és fák napja szervezése. Rendszeresen szervezünk erdei iskolát és nyári táborozást a különböző évfolyamok számára. Az osztályok minden évben tanulmányi kiránduláson vesznek részt. Rendszeresen indulunk a kerület és más szervezésében meghirdetett természettudományos tanulmányi versenyeken és általában szép helyezéseket, érünk el.  Jó kapcsolatot alakítottunk ki a Vöröskereszttel, indulunk az évenkénti elsősegélynyújtó versenyen és hagyományosan minden évben véradó napot, tartunk.  Honlap szerkesztése és megjelentetése.  Évenként Egészségnapi projekt.

65


Tanórai foglalkozások A szaktárgyi órák témafeldolgozása során szinte minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez. Alsó tagozaton kiemelt szerepe van a környezetismeret, magyar, testnevelés és technika óráknak. Felső tagozaton természetismeret, természettudományi gyakorlat, testnevelés és sport, idegen nyelvek, ének, informatika, technika, életvitel és gyakorlat, földrajz, biológia, kémia, magyar, vizuális kultúra, dráma és tánc tantárgyaknál jelenik meg az egészségismeret a tananyaggal kapcsolatban. Az osztályfőnöki órák keretében kiemelt feladat a gyermekek személyiségfejlesztése, önismerete. Tanórán kívüli foglalkozások Napközis és délutáni szabadidős foglalkozások kiváló helye a játékoknak, játékos gyakorlatoknak. Sportolni és játszani a szabad levegőn. Szakkörök, korrepetálások, egyéni foglalkozások és egyéni és csoportos beszélgetéseken nevelhetjük tanulóinkat az egészséges életmódra. Egyéb partneri programok  iskolai fogászat,  logopédia,  pszichológia,  iskolaorvosi rendelés.

Tájékoztató fórumok Szülői értekezletek témafeldolgozása, szülő csoportok számára szervezett fórum és tájékoztató. Külső előadók meghívása. Szakmai tanácskozások tréningek. Iskolán kívüli rendezvények Kapcsolódás más szervezetek intézmények programjaihoz. Nevelési-oktatási intézményben, valamint a nevelési-oktatási intézményen kívül a gyermekek, tanulók részére szervezett rendezvényeken a népegészségügyi, termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény hatálya alá tartozó, továbbá alkohol- és dohánytermék nem árusítható és nem fogyasztható. A program ellenőrzése és értékelése Az ellenőrzés, értékelés a célkitűzés megvalósításának felülvizsgálatát jelenti. Célszerű a programot értékelni, a megvalósítás arányát is vizsgálni. Az értékelés eredménye információt ad a programról, követhetővé válik, mit lehetett megvalósítani, melyek voltak a sikeres tevékenységek. Ezek alapján módosítható a célkitűzés. Célszerű újabb állapotfelmérést végezni, majd a fenti információk alapján intézkedési tervet készíteni a következő évek egészségnevelési munkájához.

66


VIII. ISKOLÁNK KÖRNYEZETI NEVELÉSÉNEK PROGRAMJA Mottó: ”A környezeti nevelés alapvetően nem ismeretek átadása, hanem beállítódások, attitűdök, érzelmi viszonyulások alakítása.” (Lehoczky, 1998)

A környezeti nevelés fogalma A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti nevelés, hatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra, személyiségformálásra és széles értelemben vett viselkedésmód kialakítására.

Helyzetelemzés, helyzetkép Iskolánk 1982-ben épült a józsefvárosi lakótelep szívében. Az épület viszonylag modern, jól felszerelt. Saját uszoda, nagy udvar, tornaterem, tágas szaktantermek és ebédlő áll a tanulók rendelkezésére. A gyermekek kulturált körülmények között, tudnak itt dolgozni, tanulni, fejlődni. Szűkebb környezetünk, a lakótelep, amely iskolánkkal egyidős, Józsefváros minden előnyével és hátrányával. Iskolánk működése során eddig is sokat tett a környezeti nevelés területén, a tantervekbe beépített modulokon kívül a gyakorlatban is igyekszünk szűkebb és tágabb környezetünket rendben tartani.

Erőforrások Céljaink eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben a környezeti nevelési munkánk erőforrása is.

Iskolán belüli együttműködés Iskolavezetőség: támogatja a környezeti nevelési programokat. Aktívan részt vesz az egyes programokban. Tanárok: az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ki kell alakítani, illetve tovább kell fejleszteni, a munkaközösségek együttműködését. Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve, tanítják az egyes környezettartalmakat. A kollégák továbbképzéseken vesznek részt. Életvitel és személyiségfejlesztő tréningeket tartanak.

67


Osztályfőnöki közösség: évfolyamokra lebontva foglalkozik az egészségneveléshez kötődő környezeti nevelési tartalmak feldolgozásával. Diákok: az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportoknak. Nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők (NOS): az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást, folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztító szereket használunk. A szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztéséhez a takarítók aktív, környezettudatos munkájára is szükség van. Szülők: az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk közvetíteni kíván.

Iskolán kívüli együttműködés Fenntartó: mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés, az iskola egész életén belül, a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Környezeti neveléssel foglalkozó intézmények: a tanórai és a tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek, és a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Iskolai tanulmányaik során a tanulók több ilyen intézményt látogatnak meg. Civil szervezetek: a civil szervezetek szakmai ismeretekkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. Tantestületünk több tagja rendszeresen vesz részt előadásaikon, továbbképzéseiken, programjaikon. Szükséges, hogy több egész tantestületet érintő környezeti témájú előadás és foglalkozás legyen a jövőben. Hivatalos szervek: a hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. Társintézmények: óvodákkal, általános és középiskolákkal kölcsönös együttműködés kialakítására törekszünk, segítjük egymást tapasztalatcserével, ötletekkel.

A környezeti nevelés alapelvei és céljai A tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítását kell elősegíteni, hogy ” a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható

68


fejlődését.” A környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel, a természetet, az élő és élettelen környezetet tisztelő erkölcsi alapelvek megalapozása, kialakítása a gyermeket nevelő intézmény feladata. A fenntarthatóság pedagógiája feltételezi az olyan élethosszig tartó tanulást, amely tájékozott, tevékeny állampolgárokat nevel. Az oktatásnak és a nevelésnek elengedhetetlen célja a tanulók kreatív, problémamegoldó gondolkodásmódjának kialakítása és az önálló ismeretszerzés készségének fejlesztése. Az emberiség jövőjének biztosítása, a fenntarthatóság érdekében fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy megértsék a természet komplexitását. Lássák, hogy a társadalomnak, az egyénnek, illetve a közösségeknek összhangban kell lenniük. Figyelmet kell fordítani a tanulók természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztésére. Alakuljon ki a környezet állapota iránti érzékenységük, legyenek képesek felismerni a környezet minőségi változásait, tudják elemi szinten értékelni, azokat. Ismerjék meg a Földet sújtó globális környezeti problémákat. A környezeti nevelésnek holisztikusnak és ebből eredendően interdiszciplinárisnak kell lennie, ennek megfelelően, pedig vizsgálnia kell a problémák ökológiai, társadalmi, gazdasági, kulturális vonatkozásait. Így a tanulók képesek lesznek felismerni a társadalmi - gazdasági modernizáció környezetre gyakorolt hatásait. A legfontosabb cél azonban a saját, közvetlen környezetük értékeinek megismerése, feltérképezése. Emellett lényeges szerep jut a lakóhelyen és környékén felmerülő környezeti problémák felkutatásának, a környezeti konfliktusok felismerésének, megoldások keresésének. Alakuljon ki bennük a környezetük iránti büszkeség, felelősség és tisztelet. Olyan állampolgárrá váljanak, akik ismerve tetteik következményeit úgy élnek, hogy környezetükben ne okozzanak sebeket.

A környezeti nevelés szinterei iskolánkban Hagyományos tanórai oktatásszervezésben Tanórán 

A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért.

Nem hagyományos tanórai keretben 

A tanév során több osztály erdei iskolában tölt egy hetet, vagy intézmény- és múzeumlátogatásokat szervez. Az itt folyó munka a tanév szerves része. Az erdei iskolában a munka meghatározott, speciális órarend szerint folyik. Hazaérkezésük után az osztályok tablókon és kiselőadásokban számolnak be a szerzett tapasztalatokról.



Nyaranta a diákok, több turnusban iskolai táborozáson vesznek részt Káptalanfüreden, ahol a gyerekek megtanulják és megtapasztalják a természettel való harmóniában élés mikéntjét.

69




Iskolánk közelében található Természettudományi Múzeum, Füvészkert, Orczy-kert, és a Szelektív Hulladékgyűjtő Udvar gyakori látogatásával is elmélyíthetik tudásukat a tanulók a rendkívüli órák keretében.



Szülői kérésre (szülői nyilatkozatokat mellékelve) minden évben 1 napos tanulmányi kirándulásokat szervezünk az ország különböző vidékeire. Felkutatjuk és megismerjük, hazánk természeti, történelmi és kulturális értékeit.

Tanórán kívüli programok 

   

 

 



A gyerekek olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat (pl. Kerületi Természettudományi Komplex Verseny, Herman Ottó Verseny, Biológia-, Földrajz-, Kémia-, Fizika-, Technika-, szaktárgyi versenyek, Állatkerti vetélkedők stb..). Idegen nyelveken fordítási versenyeket szervezünk, ahol gyakran szerepelnek természetvédelemmel foglalkozó cikkek is. Szelektíven gyűjtjük a hulladékot. A Magyar Vöröskerszt számára használt ruhákat gyűjtünk. Kiállításokat rendezünk jeles alkalmakra: rajz- és fotókiállítást, a napközisek munkáiból tárlatot, a táborokról bemutatkozó tablókból és a szakkörök munkáiból (pl. rajzkerámiaszakkör) Hagyománnyá vált a minden évben megjelenő ásványkiállítás és börze, amelynek keretében érdekes előadásokat hallhatnak a különböző évfolyamok az idelátogató szakemberektől. Könyvtárunkba évek óta rendszeresen járnak a természettudományokkal, és környezetünkkel foglalkozó újságok, folyóiratok (pl. (Búvár, Süni, Természet világa, Földgömb, stb..) amelyek kiegészítik a lexikonok, enciklopédiák és ismeretterjesztő könyvek sorát. Rendszeresen részt veszünk, illetve szervezünk helytörténeti vetélkedőket, szűkebb környezetünk jobb megismerése céljából. Évek óta jól működő napközis programok keretében népi hagyományok felidézésedrámajátékok, népi játékok, vetélkedők, természetes anyagokból játékok készítése, kézműves foglalkozások,” kertészkedés”, terepi programok szerepelnek. Jeles napok megünneplése keretében a „Madarak és Fák Napján” iskolai akadályverseny a szabadban. Alsó és felső tagozat csapatai indulnak a kerületi versenyeken

Módszerek Olyan módszereket kell előnyben részesíteni, amelyek fejlesztik a tanulók gondolkodását, önálló ismeretszerzési képességét, együttes cselekvését, problémamegoldó képességét, vitakészségét, önismeretét. A környezeti nevelés módszereiben kiemelt helyen szerepel nálunk a tanulás-tanítása, a kooperatív tanulás, páros kiscsoportos tanulás, az erdei iskola, drámapedagógia, játék, nyári tábor, rendhagyó órák, szabadban tartott órák, terepi foglalkozások, múzeumi, könyvtári órák, akciók, vetélkedők.

70


Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni.

Kommunikáció A környezeti nevelésben nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott látott médiairodalomban kritikusan, a híreket mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információt meg tudják az értéktelentől különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt, ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen. Iskolán belüli kommunikáció formái:  kiselőadások tartása megfelelő szemléltető eszközökkel,  házi dolgozatok, alkotások készítése,  poszterek készítése és bemutatása,  iskolarádió felhasználása híradásra,  e-mailek használata,  központi faliújságon közölt információk készítése,  szórólapok készítése,  szülői értekezletek (Témái pl: Szűkebb környezetünkért mit tehetünk, otthoni és iskolai következetes, egymást támogató nevelés- példamutatás fontossága.). Iskolán kívüli kommunikáció formái:    

környezetvédelmi cikkek feldolgozása, környezetvédelemről szóló rádiós és televíziós hírek feldolgozása és értékelése, a környezet állapotfelmérések értékelése, kapcsolatfelvétel az illetékesekkel, a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés a szülőkkel, az illetékes szervekkel.

71


IX. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók  ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;  ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat.  ismerjék fel a vészhelyzeteket;  tudják a leggyakrabban következményeit;

előforduló

sérülések

élettani

hátterét,

várható

 sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;  ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;  sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. 2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:  a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;  a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit;  a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében  az iskola kapcsolatot építhet ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével;  tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe.

72


4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó következő tevékenységformák szolgálják: TANTÁRGY biológia

kémia

technika és életvitel fizika testnevelés

ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK - rovarcsípések - légúti akadály - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés - áramütés - fizikai sérülések - égési sérülések - áramütés - forrázás - magasból esés

Az alsó tagozatok a környezetismeret tantárgy keretében sajátítják el a tanulók az elsősegélynyújtási alapismeretek alapjait (a segítség életet menthet, mentő hívásának módja, lázas, fertőző betegség, kisebb sérülések ellátása). Az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegélynyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan. 5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:  szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó);  elsősegély-nyújtási bemutatót, előadást szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat, Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával;  évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.

73


X. FELVÉTEL ÉS ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI AZ INTÉZMÉNYBE LÉPÉS AZ ISKOLA ELSŐ ÉVFOLYAMÁBA A beiratkozáshoz szükséges adminisztratív és formai feltételek  életkor (a hatodik életév augusztus 31. napjáig betölti);  iskolaérettséget igazoló óvodai szakvélemény vagy sajátos nevelési igényű gyermek esetében érvényes szakértői nyilatkozat vagy a Nevelési Tanácsadó szakvéleménye;  korábbi iskolába lépéshez szülői kérelemre szakértői bizottság véleménye;  a gyermek nevére kiállított személyi azonosító;  lakcímet igazoló hatósági igazolvány;  szülői nyilatkozat az ügyelet vonatkozásában;  körzeten kívüli tanulónak befogadó nyilatkozat. A felvétel sorrendje  az iskola körzetéhez tartozás;  a kerületben lakó halmozottan hátrányos tanulók felvétele;  kerületben lakó tanulók;  helyhiány esetén az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján döntés;  sorsolás nélkül felvehető (testvére van az adott intézményben, szülője testvére fogyatékkal élő, szülő munkahelye az iskola körzetében van, a tanuló lakóhelye az iskolától egy kilométeren belül található, nemzetiséghez tartozik);  fennmaradó hely esetén: a körzeten kívüli gyerekek felvételéről a nevelőtestület véleményének kikérésével az igazgató dönt. A felvétel folyamata  az iskola körzetének feltétele a honlapra;  szülő írásbeli értesítése a felvételről és az elutasításról;  a gyermek lakóhelye szerinti illetékes kormányhivatal értesítése a lakóhelyen kívülről felvett tanulókról;  a gyermek lakóhelye szerinti illetékes kormányhivatal értesítése a beiratkozást elmulasztó körzetes tanulókról;  a felvett tanulók osztályba sorolásáról a nevelőtestület véleményének kikérésével az igazgató dönt.

74


INTÉZMÉNYBE LÉPÉS ÁTVÉTELLEL  Kötelező átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, tartózkodási helye az iskola körzetében található.  A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.  Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.  Ha a körzeten kívüli tanuló tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. (Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló előzőleg már iskolánk tanulója volt, ott a jogviszonya megszűnt, de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakul. Ilyen esetben az iskola igazgatója, az igazgató helyettesek és az osztályfőnökök véleményének figyelembe vételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolában. Szorgalmazzuk a próbanapok eltöltését, utána a szülők bevonásával döntünk.  Az átvett tanulók osztályba sorolásáról a nevelőtestület véleményének kikérésével az igazgató dönt. Adminisztratív formai feltételek  a gyermek nevére kiállított személyi azonosító,  lakcímet igazoló hatósági igazolvány,  a tanuló elvégzett évfolyamait tanúsító bizonyítványa,  ha van, a Nevelési Tanácsadó vagy a szakértői bizottság érvényes szakvéleménye.

Nem magyar állampolgár tanuló felvétele Az iskola a körzetébe tartozó tanköteles nem magyar állampolgárokat köteles felvenni, amennyiben:  menedékjog illeti meg,  a törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogát a Magyarországon gyakorolja,  tartózkodásra jogosító engedélye van.

75


Adminisztratív formai feltételek  a tartózkodási engedély igazolása,  a külföldön kezdett tanulmányok beszámításáról, esetleges különbözeti vizsgáról, és az osztályba sorolás feltételeiről az igazgató dönt a nevelőtestület véleményének kikérésével.

VENDÉGTANULÓI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE  A törvény alapján a szülő kérelmére az igazgató engedélyével, a tanulóval jogviszonyban álló iskola véleményének kikérésével történik.  Ha a tanuló tartós gyógykezelés alatt áll, ami az iskolába járást nem teszi lehetővé, a szülő kérelmére az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló jogviszonyának fennmaradása mellett tanulmányait a fekvőbeteg ellátás keretében egészségügyi intézményben biztosított nevelésoktatás keretében folytathassa.  A vendégtanuló vizsgáztatását a fogadó iskola végzi, majd írásban értesíti a tanulóval jogviszonyban álló iskolát a vizsga eredményéről.

76


XI. TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ÉS SZABÁLYAIK 1. Tanulmányok alatti vizsgák A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozóvizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló-és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján állapítja meg az iskola. Osztályozó vizsgát tehet a tanuló félévkor és év végén ha  felmentették a tanórai foglalkozáson való részvétel alól,  engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményeinek az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,  a törvényben meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület határozata alapján osztályozó vizsgát tehet,  a félévi és év végi osztályzat megállapításánál független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát, Az osztályozó vizsga szervezhető félév végén és a tanítási év lezárásaként. Különbözeti vizsga  abban az iskolában tehető, amelyben a tanuló a tanulmányait folytatni kívánja,  a vizsgaidőszakot a vizsgát megelőző három hónapon belül ki kell jelölni,  szervezhető bármikor tanév közben is, abban az esetben, ha a tanuló tanév közben érkezett, és valamilyen tantárgyat nem tanult előző iskolájában,  a vizsgák időpontjáról a tanulót írásban kell tájékoztatni. Pótló vizsgát tehet az a tanuló, aki az osztályozó vizsgáról önhibáján kívül elkésett, távol maradt, a vizsga befejezése előtt engedéllyel távozott. Az igazgató engedélyezheti a tanulónak, hogy a lehető legközelebbi időpontban, akár a vizsga napján is pótló vizsgát tegyen. Javító vizsgát tehet az a tanuló, aki  a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kap,  az osztályozó vizsgáról saját hibájából elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül távozik,  a javító vizsgát augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban kell megszervezni, A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

77


2. Tanulmányok alatt megtartott vizsgák szabályai  A tanulmányok alatti vizsgák követelményei a NAT által szabályozott, az iskola helyi tantervében meghatározott tantervi minimum. Egy vizsganapon három írásbeli vizsgát lehet megtartani egy tanulóra vonatkozóan.

A vizsgabizottság  Legalább háromtagú vizsgabizottság vizsgáztathat.  A háromtagú vizsgabizottságban legalább két olyan pedagógus van, akik jogosultak az adott tantárgy tanítására.  A vizsgabizottság elnökét és tagjait az igazgató bízza meg.  A vizsgabizottság elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű lefolytatásáról.

A vizsga előkészítése  A tanulót a vizsga előtt legalább egy héttel írásban értesíteni kell a vizsga időpontjáról.  Az igazgató kiválasztja a vizsgabizottságot, írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik helyettesről.  A vizsgabizottság előkészíti a termet, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák, és ne segíthessék egymást.  Az iskola kapujára kifüggeszti a vizsga időpontot és a vizsga helyszínét.

A vizsga menete  A vizsga reggel 8 órakor kezdhető el, és legfeljebb 12 óráig tarthat.  A vizsga kezdetekor a vizsgáztató pedagógus ellenőrzi a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti a vizsga szabályait a tanulóknak, majd kiosztja az írásbeli feladatokat.  Az írásbeli feladatlapon szerepelnie kell az iskola bélyegzőjének.  A feladatokat a rajzok kivételével, tintával kell elvégezni.  A vizsga segédeszközeiről az iskola gondoskodik.  A vizsgázó minden lapra felírja a nevét, a vizsga dátumát, a tantárgy megnevezését.  Az írásbeli vizsga feladatainak megválaszolására tantárgyanként 45 perc áll a tanuló rendelkezésére.  Ha a vizsgát rendkívüli esemény zavarja meg, a vizsgaidőt meg kell növelni.  Az SNI-s és BTM-es tanulók vizkksgaidejét maximum 30 perccel meg kell növelni.  Az SNI-s és BTM-es tanulóknak lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja.  Az SNI-s és BTM-es tanulók a szakvélemény alapján a szóbeli vizsgát írásban, illetve az írásbeli vizsgát szóban tehetik le.  Egy napra egy tanulóra vonatkozóan legfeljebb három szóbeli vizsga szervezhető.  A tételek húzása után minden tanulónak 30 perc áll rendelkezésre, hogy jegyzetet készíthessen.  A feleltetés időtartama tantárgyanként 15 percnél nem lehet hosszabb.

78


 Ha vizsgázó a kapott tételt nem tudja, a vizsgabizottság lehetőséget adhat egy másik tétel húzására.  A felelet érdemjegyét a vizsgabizottság elnöke a vizsgajegyzőkönyvön rögzíti.  A gyakorlati vizsga előtt a tanulót tájékoztatni kell a vizsgával kapcsolatos tudnivalókról, balesetvédelemi, munkavédelemi, tűzvédelemi szabályokról.  A gyakorlati vizsgarészt egy érdemjeggyel kell értékelni, melyet a vizsgaelnök rávezet a vizsgajegyzőkönyvre.  Tanulmányok alatti vizsga független vizsgabizottság előtt is letehető, melyet a kormányhivatal szervez.  A tanuló szülője a bizonyítvány átvétele után 15 napon belül kérheti, hogy a tanuló a javító vizsgát független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet 8 napon belül továbbítja a kormányhivatalnak.

Vizsga alatti szabálytalanságok kezelése  Az írásbeli vizsga alatt, ha a vizsgáztató szabálytalanságot észlel, azt ráírja a vizsgázó feladatlapjára, majd visszaadja a tanulónak, hogy folytassa a vizsgát.  A vizsgáztató pedagógus a szabálytalanság tényét jelenti az igazgatónak, aki a vizsga befejezése után azonnal kivizsgálja a szabálytalanságot.  Az igazgató a megállapításait jegyzőkönyvben rögzíti, amelynek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató pedagógus nyilatkozatát, az esemény leírását. A jegyzőkönyvet mindhárom fél aláírja, a vizsgázó a különvéleményét is rögzítheti a jegyzőkönyvben.  Az igazgató a jegyzőkönyvet és a vizsgalapot aláírja, és a vizsgairatokhoz mellékeli.  Ha a feladatlapok javítása közben a vizsgáztató pedagógusnak úgy tűnik, hogy a tanuló meg nem engedett segédeszközt használt, a háromtagú bizottság és az igazgató az eset súlyosságát mérlegelve az írásbeli feladat megoldását érvénytelenítheti, a tanulót (ha a vizsga nem javító vizsga) javító vizsgára utasíthatja, vagy az érvénytelen részt figyelmen kívül hagyva értékeli a tanuló munkáját.  A szóbeli és a gyakorlati vizsgán elkövetett szabálytalanság esetén az igazgató az írásbeli vizsga rendelkezéseit alkalmazza.

A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak: TANTÁRGY Magyar nyelv Magyar irodalom Angol nyelv Matematika Erkölcstan v. Hit- és erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat

ÍRÁSBELI ALSÓ TAGOZAT ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI

SZÓBELI VIZSGA SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI

GYAKORLATI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI 79


Testnevelés és sport Magyar nyelv Magyar irodalom Angol nyelv Matematika Erkölcstan v. Hit- és erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Dráma és tánc Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Természettudományi gyakorlat

GYAKORLATI FELSŐ TAGOZAT ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI

SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS A magasabb évfolyamra lépésről döntő tényezők  nevelőtestület;  a magatartás és szorgalom értékelésének vonatkoztatásában az osztályfőnök, a tantestület adott csoportja, a tanulót tanító tanárok  ha az év végi jegy a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosíthatja  sikeresen elvégzett tanév  magántanuló esetén az osztályozó vizsga eredménye  sikeres javító vizsga

A magasabb évfolyamra lépés feltételei  A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette.  A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha az adott tanév során az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztása a 250 órát, illetve egy adott tárgyból a tanítási órák 30 százalékát meghaladja, és az igazolatlan mulasztásainak száma

80


meghaladja a húsz tanórai foglalkozást. Ilyenkor a nevelőtestület megtagadhatja az osztályozó vizsga letételét.  A szülő legfeljebb egy alkalommal kérheti az iskola első évfolyamának ismétlését. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal. A második-nyolcadik évfolyamon, ha a tanuló igazolt és igazolatlan hiányzása meghaladja a 250 órát, vagy egy adott tárgy tanítási óráinak 30 százalékát, és az igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, a nevelőtestület megtagadhatja a magasabb évfolyamba lépést. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A második-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon, tanév végén legfeljebb három tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. Ha háromnál több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a nevelőtestület határozata alapján az évfolyamot ismételhet. (EMMI 64§ 7/a) A második-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak kijelölt tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie ha:  az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;  az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;  a nevelőtestület engedélyével, ha egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, és az igazolatlan hiányzása nem haladja meg a húsz tanórát;  magántanuló volt.

81


Helyi tanterv

82


A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE, A KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, A KÖTELEZŐEN VÁLASZTANDÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÓRASZÁMA, MEGNEVEZÉSE Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi kerettantervekre épül: A kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára”, valamint 2. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára ”.

Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret tantárgyak közül a Dráma és tánc tantárgyat tanítja. Iskolánk miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve „B változat’”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít: ÉVFOLYAM 1-4. évfolyam 5-8. évfolyam 7-8. évfolyam 7-8. évfolyam 7-8. évfolyam 5-8. évfolyam

VÁLASZTOTT KERETTANTERV Ének-zene A változat Magyar nyelv és irodalom A változat Biológia A változat Fizika B változat Kémia B változat Ének-zene A változat

Iskolánkban a tanulók az idegen nyelvi órákon az angol nyelvet tanulják. Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Mivel a kerettantervek által előírt tananyagok a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeretnek csak a kilencven százalékát fedik le, a fennmaradó tíz százalékot iskolánk pedagógusai a kerettantervben szereplő tananyag, követelmények elmélyítésére, gyakorlásra, a tanulói képességek, a tantervben meghatározott kompetenciák fejlesztésére használják fel. A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson.

83


RÉSZLETES ÓRATERV 1-4. ÉVFOLYAM

1

6

2

4 1 1 2 2 1 5

1

4 1 1 2 2 1 5

1

4 1 1 2 2 1 5

1

23

2

23

2

22

3

finanszírozott heti foglalkoztatási idõkeret (2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről): 27

6 2 4 1 1 2 2 1 5

2

24

3

110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 8.§

tantárgyi többletórakeret: max. 2

szabadon tervezhető kötelező óra: 3

7

4.évf 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 8.§


kötelező minimális óraszám: 23

1



7



Magyar nyelv és irodalom Angol idegen nyelv Matematika Erkölcstan v. hit-és erkölcstan Környezetismeret Ének-zene A Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

nemzeti köznevelésről): 25


Tantárgy


finanszírozott heti foglalkoztatási idõkeret (2011. évi CXC. Törvény a




3.évf. 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 8.§



2.évf. 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 8.§


1.évf.

1

Szabadon tervezhető órák Dráma és tánc Tánc és mozgás Informatika

TANÓRÁK ÖSSZESEN:

Tervezhető további időkeret (tanórán kívüli fogl.) Az osztályok számára engedélyezhető időkeret Nkt. 27. § (5) bek. értelmében kötelezően biztosított időkeret tehetséggondozásra és felzárkóztatásra

0

25

0

25

0

25

0

27

25

25

25

27

110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 8.§ napi max. 6




27 52

27 52

27 52

28 55

1

1

1

1

84


RÉSZLETES ÓRATERV 5-8. ÉVFOLYAM

1 5 1

Tervezhető további időkeret (tanórán kívüli fogl.) Az osztályok számára engedélyezhető időkeret Nkt. 27. § (5) bek. értelmében kötelezően biztosított időkeret tehetséggondozásra és felzárkóztatásra

1 1

2 2 1 1 1 1

1 1 5 1

1 1 5 1

köznevelésről): 31

1

4 3 3 2 1

1

0,5 0,5

1 1 2 2 1 1



1

finanszírozott heti foglalkoztatási idõkeret (2011. évi CXC. Törvény a nem zeti


3 3 3 2 1



1


8.évf


1 1

1 5 1

1 26

TANÓRÁK ÖSSZESEN:

1



1 1 1

4 3 3 2 1 2

7.évf.



1



1


4 3 4 2 1 2



Magyar nyelv és irodalom A Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan v. hit-és erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan A Fizika B Kémia B Földrajz Ének-zene A Vizuális kultúra Dráma és tánc - VÁLASZTOTT Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órák Dráma és tánc Tánc és mozgás Természettudományi gyakorlat


Tantárgy



6.évf.



5.évf. finanszírozott heti foglalkoztatási idõkeret (2011. évi CXC. Törvény a nem zeti

2

0

28

25

3

0

28

28

3

0

31

28

3

0

31

28

28

31

31





23 51

23 51

25 56

25 56

1

1

1

1

85


I. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK, TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI Oktató-nevelő munkánk során olyan nyomtatott taneszközöket használunk a tananyag feldolgozásához, melyet az oktatásért felelős miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a szakmai munkaközösségek határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A szülőket a megelőző tanév végén (májusi szülői értekezlet) tájékoztatjuk azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatjuk őket továbbá az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. (20/2012. EMMI rendelet 82. § (5).) A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:  A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.  Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.  A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.  Feleljen meg az önálló tanulást segítő didaktikai alapelveknek (motiváljon, szövege feleljen meg az életkori sajátosságoknak, ábrái és feladatai segítsék az önálló ismeretszerzést).  Tartalmazzanak elegendő feladatanyagot a biztos eszköztudás kialakításához, begyakorlásához, felzárkóztatáshoz, differenciáláshoz, a logikus gondolkodás és a problémamegoldó képesség magasabb szintű fejlesztéséhez. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál a tanulóknak egyéb eszközökre is szükségük van. Ezek a testnevelés, a vizuális kultúra, valamint a technika, életvitel és gyakorlat, matematika. Ezen taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. A térítésmentes tankönyvellátást az iskolánknak első alkalommal a 2013/2014. tanévben az első évfolyamra beiratkozott tanulók számára, ezt követően felmenő rendszerben kell biztosítania. (2011. évi CXC tv. 97.§ 22. bek.) A többi évfolyamokon a térítésmentességet az iskolai könyvállományunk tartós könyveinek kiosztásával tudjuk biztosítani.

86


II. A PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI Alsó tagozat (1-4. évfolyam) Céljaink:  óvjuk és fejlesszük tovább az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot, segítsük a gyermekek természetes fejlődését;  vezessük át a gyermekeket az óvoda játékközpontú tevékenységéből az iskolai tanulás tevékenységeibe;  a játékosságot megőrizve, tapasztalás útján a gyerekek minél több érzékét, készségét és képességét fejlesszük az iskolai, közös tevékenység során;  tegyük fogékonnyá tanulóinkat saját környezetük, a természet, a társas kapcsolatok, majd a magasabb társadalom értékei iránt;  iskolánk adjon teret és lehetőséget a gyermekek játék és mozgás iránti vágyának kielégítésére; alakítsuk ki az egészséges életmódra való igényt;  a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában közvetítsünk elemi ismereteket, fejlesszünk alapvető képességeket és alapkészségeket. Feladataink:  a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon pedagógiai munkánk középpontjában;  a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített, és ezáltal, motivált munkában fejlesszük a kisgyermekekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és mozdítsuk elő érzelemviláguk gazdagodását;  adjunk, mutassunk példákat az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz;  alapozzuk meg tanulási szokásaikat;  támogassuk az egyéni képességek kibontakozását;  működjünk közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában;  figyeljünk azoknak a hátrányoknak a csökkentésére, amelyek gyermekeink szociokulturális környezetéből vagy eltérő ütemű fejlődéséből fakadnak;  tudatosítsuk tanulóinkban a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket;  erősítsük meg a humánus magatartásmintákat, szokásokat;  formáljuk a gyermekek jellemét, mely szolgálja személyiségük érését.

87


Felső tagozat (5-8. évfolyam) Céljaink:  folytassuk és erősítsük az alsó tagozat nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését;  a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában figyelembe vesszük, hogy a 10-12 éves tanulóink gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalataikhoz, a 13-14 éves kortól a tanulóink ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi- és elemző gondolkodás;  neveljük együtt a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, kultúrájú, különbözően szocializált, gyerekeket;  tanulóinkat - érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően - készítsük fel a továbbtanulásra, a társadalomba való beilleszkedésre;  készítsük fel tanulóinkat jogaik, kötelességeik törvényes gyakorlására. Feladataink:  fejlesszük tanulóinkban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolataikhoz szükségesek;  a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlesszük tanulóink önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját;  teremtsünk olyan helyzeteket, amelyekben tanulóink gyakorlati módon igazolhatják megbízhatóságuk, becsületességük, szavahihetőségük értékét;  tudatosítsuk tanulóinkban a közösség demokratikus működésének értékét és általánosan jellemző szabályait; tisztázzuk az egyéni- és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyában;  terjesszük ki a tanulói demokratikus normarendszert a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra;  fejlesszük tanulóinkban a nemzeti hagyományok és a különböző kultúrák megismerése iránti igényeket; erősítsük tanulóinkban az Európához való tartozás tudatát. Mindezek megvalósítása az alábbi kulcskompetenciák fejlesztésével történhet:  anyanyelvi kommunikáció,  idegen nyelvi kommunikáció,  matematikai kompetencia,  természettudományos és technikai kompetencia,  digitális kompetencia,  szociális és állampolgári kompetencia,  kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia,  esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség,  a hatékony, önálló tanulás.

88


III. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. Ennek alapján  az iskola minden osztályban, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módok valamelyikével teljesíthet:  a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott tanórán való részvétellel, 

iskolai sportkörben való sportolással,

 kérelem alapján - sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott igazgatói engedéllyel - sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással.

A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS BEVEZETÉSÉNEK ÜTEMEZÉSE 1.

2.

ÉVFOLYAM 3. 4. 5. 6.

7.

8.

2012-2013. tanév 2013-2014. tanév 2014-2015. tanév 2015-2016. tanév 2016-2017. tanév

Testnevelés alóli felmentés: 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 142.§ 4.

A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK Évente 1 alkalommal – tavasszal – gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. (20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 81.§)

Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítésében, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására.

89


AZ EGYSÉGES MÉRÉSRE ÉS ÉRTÉKELÉSRE ALKALMAS PRÓBÁK Az aerob állóképesség mérése: Cooper-teszt: Az egyén aerob teljesítőképességét akkor lehet a legpontosabban mérni, ha az alkalmazott próbák végrehajtása kiegészül pulzusméréssel. A pulzus mérése mindaddig gyakorlási folyamatként fogható fel, amíg a tanulók nem tudják önállóan, megbízhatóan, pontosan elvégezni.

Az erő, erő-állóképesség mérése: 1. 2. 3. 4.

Helyből távolugrás (Az alsó végtag dinamikus erejének a mérésére) Hasonfekvésből törzsemelés (A hátizom erő, erő-állóképesség mérésére) Hanyattfekvésből felülés (térdérintéssel) (A csípőhajlító és a hasizmok erő, erő-állóképességének mérésére) Fekvőtámaszban karhajlítás (A vállöv – és a kar erejének, erő–állóképesség mérésére)

ÁLTALÁNOS MÉRÉSI SZEMPONTOK 1. 2. 3. 4. 5.

6.

A mérés megkezdése előtt a tanulónak tisztában kell lenni a mérés céljával, gyakorlati hasznosságával és az elvégzendő feladatokkal. Valamennyi próbát tornateremben valamint sportudvaron tornaruhában, sportöltözetben célszerű végezni. A mérést mindig előzze meg az általános és speciális bemelegítés. A feldolgozásra alkalmas próbákkal egyszerűen, objektíven mérhető, értékelhető a tanulók fizikai állapota. Az általános testi erő, erő-állóképesség mérésére alkalmazott próbák elvégzésekor (minden próbán minimum 3 kísérleti lehetőség megadásával) a legjobb teljesítményt kell nyilvántartásba venni, és a megfelelő pontértéket (a megadott táblázat segítségével) meghatározni. Az általános fizikai teherbíró-képesség közös mérése és értékelése során el kell érni, hogy a tanulók elméletben és gyakorlatban is megszerezzék azokat az alapvető élettani, egészségtani és edzéselméleti ismereteket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a fizikai állapotuk szinten tartásához, szükség esetén fejlesztéséhez, valamint szintjének ellenőrzéséhez.

90


A teljesítmény mérésére, értékelésére alkalmas próbákat azzal a tanárral legcélszerűbb elvégeztetni, aki a tanulók testi nevelésével foglalkozik. 8. A próbák mérését és értékelését a (testnevelő) tanár irányítása mellett, a tanulók önállóan végzik. 9. A tanulók általános fizikai teherbíró képességének fokozatos fejlesztése, mérése, az iskolai testnevelés részévé, kiemelkedő feladatává kell, hogy váljék. A mérés dokumentálása a melléklet szerint, osztálynaplóban, év végi beszámolóban. 7.

91


IV. VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK 6. évfolyamon: természettudományi gyakorlatok (szabadon választható órakeret terhére) Pedagógusok biztosítása a tantárgyfelosztás alapján történik a hatályos jogszabály alapján.

92


V. ÉRTÉKELÉS Értékelés Az értékelési gesztusban domináns kiindulópont, hogy a tanuló teljesítménye a két értékelés között mennyit fejlődött vagy hanyatlott. Az iskolai beszámoltatás színterei  Tanóra  Gyűjtő munka  Otthoni írásbeli és szóbeli feladatok:

 az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái,  a tanulói teljesítmény, magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei és formái,  az írásbeli beszámoltatások formái, rendje,  a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya,  az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai.

Az ellenőrzés és az értékelés alapelvei:  folyamatosság, rendszeresség  korrektség, igényesség  az objektivitás és empátia egészséges aránya  a tanulói önkontroll fejlesztésének igénye Ellenőrzés, értékelés A nevelés szempontjából az értékelés a nevelési módszerek közé tartozik, és külső szabályozó szerepet tölt be a személyiségfejlődésben, fejlesztésben. Tehát az értékelés nem azonos az osztályzattal. Folyamatos munkára készteti a tanulókat, ugyanakkor folyamatos visszajelzést ad a pedagógusnak az egyes tanulók, illetve az csoport/osztály adott anyagrészből elért tudásszintjéről. Az ellenőrzés és értékelés célja nem lehet büntetés, magatartásbeli vétség megtorlása. Célja:  a folyamatos, személyre szabott, személynek szóló, személyes metakommunikatív kapcsolat, kisebb - nagyobb, rövidebb - hosszabb, szóban és gyakran írásban elhangzó megerősítés,  a fejlődést szolgálja,  önértékelés képességének kialakulását segítse,  szülő tájékoztatása,  tanár tájékoztatása a további lépések lehetőségéről (továbbhaladás, újratanítás),  képet kapunk, hogy az általunk kijelölt iskolai és oktatási célok világosak, ésszerűek-e. 93


Funkciói:     

tájékoztatás (beírjuk az ellenőrzőbe, tájékoztatóba), visszacsatolás, személyiség szabályozása (énkép, önismeret), pályaorientáció, minősítés.

Az értékelésünk típusai: - diagnosztikus (helyzetelemzés; prognosztikai, korrekció funkciója van, fontos információ helyzetfelméréshez, a tanulási folyamat tervezéséhez. pl. kezdeti szakasz - tanév elején, téma elején) Nem osztályozzuk, de értékelni kell! - formatív (fejlesztő, szabályozó funkciója van a tanulás folyamatában, visszajelző, tájékoztató jellegű, menet közbeni korrekció, kiegészítés szükséges-e, megfelelő-e a tempó). Meghatározza, mikor léphetünk tovább. Értékelni kell, de nem fontos osztályozni, hiszen ez nem végeredmény. - szummatív (lezáró, összegző értékelés, melynek megerősítés és visszacsatolás a funkciója, egy-egy tanítási-tanulási periódus végén regisztrálja az eredményeket, információt ad. pl. témazáró, félévi, év végi felmérő). Pontosan meghatározzuk, hogy %-ban vagy osztályzatban értékelünk. Értékelési módjaink:     

szöveges (szóbeli és írásbeli menetközben) osztályzás metakommunikációs jelzések %. pontérték (szimbolikus) egyéb jutalmak

Az ismeretek számonkérésének formái: Szóbeli számonkérés felelet:  egy tanóra után  több tanórai tananyag után Írásbeli számonkérés dolgozat: írásbeli felelet: témazáró dolgozat:

dolgozatnak minősül minden olyan számonkérés, amely három vagy ennél több óra tananyagának elsajátítását ellenőrzi. (Előző órán bejelentett, kisebb anyagrészből) az utolsó tanóra anyagának írásbeli számonkérése egy-egy tanegység, téma lezárása, anyagának számonkérése, (legalább egy héttel korábban bejelentett, összefoglalással előkészített)

94


röpdolgozat

- bejelentés nélküli, az előző órai házi feladat ellenőrzése

írásbeli házi feladat:

csak abban az esetben osztályozható, ha a tanár előre bejelentette, hogy osztályozni fogja

A tanuló által előállított produktum - Rajz, technika órán előállított munkadarab - testneveléssel összefüggő mozgásforma előadása, ennek ellenőrzése - tablók, kiselőadások (projekt végén), megfigyelések Számonkérés szabályai  A számonkéréseknél ügyelni kell arra, hogy szándékaink ne ütközzenek a gyermeki jogokkal, ne sértsék azokat.  Vegye figyelembe a gyerek adottságait, tulajdonságait, életkori sajátosságait, otthoni körülményeit, pillanatnyi fizikai, pszichés és mentális állapotát.  A dolgozatok íratásának szándékát a pedagógusnak mindig az előző héten közölnie kell a tanulókkal.  Egy tanítási napon egyetlen osztály sem kötelezhető három dolgozatnál több megírására. Hogy minden pedagógus értesüljön az adott napra tervezett dolgozatokról, a tanár köteles dolgozatírási szándékát a naplóban ceruzával a következő hétre/órára jelezni.  Számon kérni csak olyan ismereteket szabad, amelyet megtanítottunk, illetve amelyhez a tanuló tanára vezetésével hozzájutott.  A számonkérés mindig a tanuló tudására (és nem tudásának hiányosságaira) kell, hogy irányuljon.  A tanulói teljesítmény értékelésekor a pozitív motiváció, a képességeknek a megerősítés útján történő fejlesztése az irányadó.  A dolgozatok kiosztásának határideje: a megírástól számított 2 héten belül legyen lehetősége a diáknak, kijavítva és értékelve megtekintse, a témazáró dolgozatok és a félévi, év végi felmérők kivételével hazavihesse. A szülő a témazáró-, félévi-, év végi dolgozatokat a fogadóórán megtekintheti.  A félévi és év végi mérések megíratásánál figyelembe kell venni, hogy legyen lehetőség és idő a kiosztás utáni javításra.  Minden tanulónak minden témazárót meg kell írnia.  A tanuló saját kérésére megismételheti a felmérést a tanórán kívül a felmérést követő két héten belül. Ebben az esetben mind a két dolgozat osztályzata bekerül a naplóba.  Azok a tanulók, akik az előző tanítási napon iskolai jellegű elfoglaltság miatt nem tudtak készülni (pl. versenyen voltak) nem kötelezhetők a számonkérésre.  A szünet utáni első napon nem lehet dolgozatot íratni.

95


Minimális osztályzatok: - tantárgyanként legalább havi 1 jegy, vagy a tantárgy heti óraszámának 50% -a havonta - a jegyek legalább a fele szóbeli feleletet kell, hogy értékeljen - a naplóba több színt alkalmazunk, így mind a pedagógus, mind a gyerek láthatja, hogy melyik értékelési forma hiányzik.  témazáró, félévi és év végi dolgozatok zöld színnel  írásbeli feleletek, más jellegű értékelés kék színnel,  szorgalmi és gyűjtőmunka, memoriter fekete színnel  az írásbeli teljesítmény-méréseknél a központi és helyi mérőlapokat, értékelő feladatlapokat alkalmazunk  a feladatlapok értékelése pontozással történik, amelyet osztályzatra váltunk 2. osztály II. félévétől 8. osztály év végéig. Első osztályban a feladatlapok eredményét százalékban határozzuk meg.  A pontozás és osztályzat összefüggését %-ban határozzuk meg, figyelembe véve a ponthatárok megállapításánál az optimum és minimum szintet.  a feladatlapok összeállításánál arra kell törekednünk, hogy az adható maximális pontszámok fele (50%-a) a minimumkövetelményekhez kapcsolódjon. Ajánlott „mérce” félévi és év végi felmérésekhez:  100% - 86% = jeles (5) - kiváló  85% - 71% = jó (4) - jó  70% - 54% = közepes (átlagos) (3) - megfelelő  53% - 40% = elégséges (elfogadható) (2) - felzárkóztatásra szorul  39% - 0% = elégtelen (nem felelt meg) (1) - felzárkóztatásra szorul Ajánlott „mérce” az évközi felmérésekhez:  100% - 92% = jeles (5) - kiváló  91% - 80% = jó (4) - jó  79% - 60% = közepes (átlagos) (3) - megfelelő  59% - 50% = elégséges (elfogadható) (2) - felzárkóztatásra szorul  49% - 0% = elégtelen (nem felelt meg) (1) - felzárkóztatásra szorul Az ajánlott mércétől pedagógiai indokkal a tananyag függvényében a munkaközösségek eltérhetnek.  Az osztályzat ne álljon önmagában, az értékelés tartalmazzon megjegyzést, kiegészítést, vagy a dolgozat rövid elemzését, javaslatokat, esetleg részletes választ a további teendőkről a tanuló számára.

Évfolyamonkénti közös mérések:  szeptember 1. hetében (kivétel 1. évfolyam)  Év eleji, ismétlések utáni (szeptember vége)  I. félév vége (január közepe)

– diagnosztikus – formatív – formatív 96


 tanév vége (május vége) – szummatív Ezeknél a méréseknél közösen megbeszélt típusfeladatokat alkalmazunk, a hangsúly a minimumszinten van, de kiegészíthető más feladatokkal is a differenciálás érdekében. Ezeknél a méréseknél azonosak a ponthatárok, tehát azonos az értékelés is.

Kiemelt mérések  1. osztály - szeptember: DIFER - diagnosztikus bemeneti mérés  1. osztály - (május eleje) olvasás, szótagszám minimumszint mérés  2. osztály - (május eleje): matematikából szorzás - osztás minimumszint mérés (május eleje) (akik 50%-on alul teljesítenek, jelzést kapnak a szülők is a továbbhaladás feltételéről)  4. osztály  (április): matematika szintfelmérés átfogó képet ad a tanulók/osztályok tudásszintjéről, emellett jelzés a szülőnek, gyereknek, a felsőben tanító kollégának )  (május) Országos Kompetenciamérés 6. és 8. évfolyamon a törvényben meghatározottak alapján

Az értékelés specialitásai az alsó tagozaton Az első évfolyamon félévkor és év végén és a második évfolyamon félévkor a szöveges értékelés célja, hogy a szülő pontos képet kapjon gyermeke fejlődéséről. Az értékelés a fejlődést szolgálja, nem az állapotot minősíti. A szöveges értékelésben jobban érzékelhető az egyéniség különbözősége, a tulajdonságok sokszínűsége, a viselkedés. 1. évfolyam  Az 1. és 3. negyedévben előre megszerkesztett, egységes lapon tájékoztatjuk a szülőt és a tanulót, a tanulóra és munkájára jellemző kifejezésekkel, a tantárgyakban elért előrehaladásra, fejlődésre, illetve problémás területre szempontsorokat jelölünk meg, jelezzük a fejlődéshez szükséges teendőket. A tananyag elsajátításának mértékét %-ban jelöljük a naplóban és a tájékoztatóban.  Év közben a naplóba a felmérők %-ban megadott értékét írjuk, illetve havonta egy, a törvény által meghatározott szóval (kiváló, jó, megfelelő, felzárkóztatásra szorul) értékelünk  Félévkor a napló és az ellenőrző félévi értékelő lapjával minősítünk.  Év végén a törvényben meghatározottak szerinti kifejezésekkel minősítjük a tanuló munkáját (ALMA program) 2. évfolyam  Első félévben a naplóba a felmérők %-ban megadott értékét írjuk, illetve havonta egy, a törvény által meghatározott szóval (kiváló, jó, megfelelő, felzárkóztatásra szorul) értékelünk

97


 Félévkor a napló és az ellenőrző félévi értékelő lapjával szöveges értékeléssel minősítünk.  A 2. félévben és év végén osztályzattal, a törvényben meghatározottak szerinti kifejezésekkel minősítjük a tanuló munkáját. 3-8. évfolyam  Év közben tantárgyanként legalább havi egy jegy a naplóba, ellenőrzőbe  Év elején, félévkor, év végén osztályzattal, a hagyományos ötfokú skálával minősítünk, tantárgyi dicséret esetén, tanév végén a bejegyzés kitűnő  Az ellenőrző útján minden tanulói megnyilvánulást jelzünk a szülőnek, pontosan meghatározva, hogy milyen tevékenységet értékeltünk  Félévkor az ellenőrzőben (érdemjegy számjeggyel) való visszajelzése annak, hogy hol tart a tanuló a tantárgy ismeretanyagának, az abban való jártasságnak az elsajátításában  Év végén a bizonyítványban (betűvel kiírt osztályzattal) az értékelés megmutatja, hogy a tanuló milyen szinten sajátította el a tantárgy adott tanévre előírt követelményeit  A félévi és év végi értékelésnek összhangban kell lennie az évközi értékelések során adott szóbeli, írásbeli és jegyekben kifejezett visszajelzésekkel.

A törvény által meghatározott érdemjegyek és osztályzatok: 1. évfolyam félévi és év végi és 2. évfolyam félévi érdemjegyek és osztályzatok  a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél: példás, jó, változó, rossz;  a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél: példás, jó, változó, hanyag  a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél: kiváló, jó, megfelelő, felzárkóztatásra szorul

2. évfolyam év vége és 3-8. évfolyam     

a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1); a tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2); a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), váltózó (3), hanyag (2). Az úszásról és a vízilabdáról minden évfolyamon külön szöveges értesítést kap a tanuló az elsajátított tudásanyagról és a vízbiztonságról. Az úszás és vízilabda értékelése a testnevelés osztályzatba számít. Az infotéka órák eredményeit a technika tantárgy osztályzatába számítjuk.

Mentesítés – A köznevelésről szóló törvény 56.§ (1) bekezdése alapján   

A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti: érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő. tantárgyrészekből értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő.

98


A célok teljesülésének értékelési- ellenőrzési módszerei I. Folyamatos információszerzés az intellektuális teljesítményeken kívül kiterjed a tanulók személyiségének munkamoráljára, munkatempójára. Törekedve a tanulók önellenőrzési képességének kialakítására. Ennek érdekében az ellenőrzésre és önellenőrzésre jól megszervezett alkalmat biztosítunk. II. Minden nagyobb témakör után formatív értékelést iktatunk be. Az értékelést osztályzattal fejezzük ki. III. Az iskolai hagyományokat folytatva helyi (osztályzattal értékelt) szummatív szintfelmérők alkalmazása, a szintfelmérőket a munkaközösség állítja össze (év eleji, félévi, év végi) A témánkénti felmérőkből információt kapunk:  a tanulók elsajátított ismereteiről;  a jártasságaikról, készségeikről;  a megszerzett tudás alkalmazásáról;  az egyes tanulóknak nyújtandó támogatásról. A felmérők irányadók a teljesítmény fenntartására és javítására, és az adott területre vonatkozó hiányosságok pótlására. A belső értékelés és ellenőrzés elsődlegesen tájékoztatnak arról, hogy az általunk kijelölt iskolai és oktatási célok világosak, ésszerűek, következetesek és jól ismertek. IV. A felmérők eredményéről és javítási lehetőségéről mind a tanulóknak, mind a szülőknek tájékoztatást adunk.

A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSÉHEZ, MINŐSÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ELVEK A tanuló magatartásának és szorgalmának minősítését az osztályban tanító pedagógusok havonta, közösen végzik a tanulóközösség (osztály) véleményének meghallgatásával. Felső tagozaton a magatartás és szorgalom osztályzatokat nagyban befolyásolja a magatartás füzet, melybe az osztályban tanító kollégák írják a tanulók tanóra alatti magatartásával, szorgalmával összefüggő feljegyzéseiket. A magatartás és szorgalom osztályzat az osztálynaplóban és az ellenőrzőben havi egy jegyben érvényesül.

A tanulók szorgalmának érdemjegyben történő megállapítása nem lehet fegyelmezési eszköz.

A magatartás értékelése az 1-4. évfolyamon példás (5)  aktívan tevékenykedik a közösség pozitív fejlődésében;  a célok megvalósításában kezdeményező, a vállalt feladatokat példaértékűen látja el;  tanulásban segíti társait;  az iskola által szervezett-, és az iskolán kívüli programokon magatartása is példamutató;  a Házirendet maradéktalanul betartja.

99


jó (4)  az a tanuló, aki maga ugyan nem kezdeményező, de a helyes kezdeményezés mellé áll;  maga ugyan nem vezet, de támogatja azokat, akik helyes irányba befolyásolják a közösséget;  a Házirendet betartja. változó (3)  az a tanuló, akinek viselkedése nemcsak a tanulótársakkal, hanem a nevelőkkel is udvariatlan;  iskolán kívüli magatartása kifogásolt az iskola által szervezett programokon;  a közösség fejlődését hátráltatja;  több alkalommal osztályfőnöki intésben részesült. rossz (2)  a tanulóközösséggel szemben helyezkedik;  tanáraival tiszteletlen;  a környezetével szemben durva, goromba;  kivonja magát a közösség céljaiból, azok megvalósulását hátráltatja;  számos alkalommal súlyosan megszegi a házirendet;  rongálja a közösség vagyonát;  többszöri osztályfőnöki, igazgatói intésben részesül;  fegyelmi eljárás indult ellene.

Magatartás értékelése a 5-8. évfolyamon példás (5)  az a tanuló, akiben a kibontakozott felelősségérzet önmagáért, és a közösségért, és ez tartós és fejlődő;  tudatosak és pozitívak a kezdeményezései;  a tanulásban, a házirend betartásában, iskolán kívüli , és az iskola által szervezett programokon magatartása példamutató. jó (4)  az a tanuló, aki szívesen vesz részt a közösség életében, bár annak alakítására befolyást nem gyakorol;  a közösség érdekei ellen nem vét;  a házirendet betartja;  a közösség feladatainak teljesítésében nem kezdeményező, de vállalásaiban megbízható. változó (3)  az a tanuló, akire a közösség nem számíthat;  gyakori a fegyelem és a házirend megsértése;  igazolatlanul hiányzik;  osztályfőnöki intésben részesült;  nevelőivel és társaival szembeni viselkedése udvariatlan;  iskolán kívüli magatartása kifogásolható az iskola által szervezett programokon. rossz (2)  az a tanuló, aki szándékosan árt a közösségnek;  tanáraival tiszteletlen;  semmibe veszi a házirendet;  a közösségi munkát gátolja;  osztályfőnöki és igazgatói intésben részesült;  igazolatlan hiányzásai vannak;  iskolán kívüli magatartása megdöbbenést vált ki az iskola által szervezett programokon.

100


Szorgalom értékelése az 1-4. évfolyamon példás (5)  az a tanuló, aki figyel az órán, aktívan részt vesz a foglalkozásokon;  a kapott feladatokat képességeihez mérten a legjobban látja el;  taneszközeit pontosan elhozza, precíz, észreveszi és gyűjti, ami hasznosítható az iskolai munkában. jó (4)  az a tanuló, aki a tanítási órákra készül, de különösebb érdeklődést nem mutat a tananyag iránt;  tanulmányi eredménye érdekében nem tesz különösebb erőfeszítést;  gyűjtőmunkában nem aktív;  felszerelése, házi feladata időnként hiányos. változó (3)  az a tanuló, akinek a teljesítménye nem egyenletes;  érdeklődése lanyha;  taneszközei rendetlenek, gyakran otthon felejti;  képességénél gyengébb eredményt produkál;  gyűjtőmunkában érdektelen;  házi feladatai többször hiányosak;  hátráltatja osztálytársait a tanulásban. hanyag (2)  az a tanuló, aki a tanulással szemben érdeklődést nem mutat;  közömbös, érdektelen, gyenge tanulmányi eredményt ér el;  taneszközeit rendszeresen otthon hagyja;  a tanulmányi munkába nem kapcsolódik be  felszerelése, házi feladata rendszeresen hiányos.

Szorgalom értékelése az 5-8. évfolyamon példás (5)  az a tanuló, akinek tanulmányi munkájában megnyilvánul a tudás megszerzésének igénye;  céltudatosan és ésszerűen szervezi meg munkáját;  munkavégzése pontos, megbízható, elvégzi a kapott feladatot;  van határozott érdeklődése, ebben az irányban többletfeladatot vállal. jó (4)  az a tanuló, aki a tanítási órákra készül, de különösebb érdeklődést nem árul el a tananyag iránt;  felszerelése, házi feladata időnként hiányos;  figyel az órán, házi feladatait elvégzi, gyűjtőmunkában nem aktív, tanulmányi eredménye érdekében nem tesz különösebb erőfeszítést. változó (3)  az a tanuló, akinek teljesítménye nem egyenletes;  tanulmányi munkában való részvétele ingadozó;  felszerelése, házi feladata többször hiányos;  figyelmetlen, pontatlan, erőfeszítésre nem képes. hanyag (2)  az a tanuló, akinek iskolai munkáját teljes érdektelenség és közöny jellemzi, megbízhatatlan, figyelmetlen;  munkafegyelme laza, nemtörődöm;  a közösség tanulmányi munkáját hátráltatja;  felszerelése, házi feladata rendszeresen hiányos;  órai hanyagságával megakadályozza a tananyag sikeres elsajátítását.

101


JELLEGZETES JUTALMAZÁSI TRADÍCIÓK: Eljárás neve:

Dicséret:

Az értékelés alapja:

cselekvés, teljesítmény a tanulásban kitartó, szorgalmas, kiemelkedő munkával

Az értékelés alanya:

Az értékelés gesztusa, módja:

tanuló, osztályközösség

tanító, tanár tanári kar, igazgató írásbeli dicsérete: iskolai versenyek 1-3. helyezéséért az osztályfőnöktől, kerületi és magasabb szinten eredményes szereplésért az igazgatótó tanulói közösség előtt tárgyi jutalom

Jutalmazás:

az iskola hírnevének öregbítése, példamutató kötelességteljesítés


részt vehet kiránduláson, színházi, cirkuszi előadáson, más rendezvényen oklevél átadása tanévzáró ünnepélyen "Losonci Kupa" érem

Kitüntetés:

A "Losonci" alapítvány díja:

Nevelőtestületi dicséret

kitűnő tanuló, példás magatartás, példás szorgalom, kiváló sporteredmény huzamosabb ideig tartó példamutató kötelességteljesítés, kiváló tanulmányi eredmény kiváló tanulmányi munkájáért és példamutató magatartásáért, vagy csak kiváló tanulmányi munkájáért


tanévzáró ünnepélyen

8. osztályos tanulóközösségből 2 fő

tanévzárón ünnepélyes átadás

tanuló

bizonyítványban, naplóban, törzslapon ig. aláírással

102


JELLEGZETES ELMARASZTALÁSI TRADÍCIÓK: Eljárás neve: Szóbeli figyelmeztetés: Írásbeli figyelmeztetések: szaktanári, osztályfőnöki Megrovások: Igazgatói figyelmeztetés, megrovás: Fegyelmi: a hatályos jogszabályok alapján

Az értékelés alapja: a helytelen cselekedet többszöri megismétlése

Az értékelés alanya: tanuló, csoport, osztályközösség

Az értékelés gesztusa, módja: megelőzést szolgáló rendszabály négyszemközt, a közösség előtt

a tanuló vétségének magatartásbeli hibái

tanuló

az intésről a szülőt írásban értesítjük

a tanulói vétségek súlyossága

tanuló

az osztályfőnök a szülőt írásban értesíti

a tanulói vétségek súlyossága megköveteli

tanuló

az igazgató írásban értesíti a szülőt

a tanköteles korú tanuló többször súlyos vétséget követ el, ami az adott közösségben káros

tanuló

a hatályos jogszabályok alapján

103


VI. AZ OTTHONI, NAPKÖZIS ÉS TANULÓSZOBAI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI A házi feladat célja:         

újra feldolgozni, elmélyíteni, rögzíteni az órán tanultakat, készségszintig gyakoroltatni a tanult algoritmusokat, önálló kutatómunkát végezni valamely témában, alkotómunkát végezni valamely témában, az egyes tantárgyi anyagok elsajátításának könnyítése, gyakorlása, az önművelés igényének kialakítása, a tanulói teljesítmény javítása, a tanulási technikák és szokások tanítása, alkalmazása, az önálló ismeretszerzés stratégiájának kialakítása, az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismerése.

Elvei: 

    



Olyan mennyiségben terheljük a tanulókat írásbeli és szóbeli feladatokkal, hogy azok, átlagos készségekkel rendelkező diák számára mind mennyiségben, mind minőségben elegendőek legyenek a tantervben előírt továbbhaladási követelmények elsajátításához, illetve begyakorlásához. Inkább kevesebbet adjunk, de rendszeresen! Csak olyan házi feladatot kaphat a tanuló, melynek elvégzéséhez szükséges anyagok és eszközök egy átlagos háztartásban rendelkezésre állnak. A szóbeli és írásbeli házi feladat együttes mennyisége nem lehet túlzó. Tantárgyanként 15 perc alatt elvégezhető legyen. Házi feladatok mennyiségének meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy a tanulónak aznap hány órája van, hiszen minden órán tűznek ki számára kötelezően megoldandó feladatokat. Tanítási szünet idejére kötelező jelleggel házi feladatot nem adunk.

104


A házi feladat tartalmát tekintve:      

kapcsolódjon az órai munkához, a tantárgyi követelményrendszerhez, legyen differenciált, személyre szabott, individualizált, legyen gyakorló jellegű, érdekes, érdeklődést felkeltő, esetleg szórakoztató, legyen megfelelően előkészített, az életkori sajátosságokat figyelembe vevő, jelenthet intellektuális kihívást.

105


VII. CSOPORTBONTÁSOK ÉS EGYÉB FOGLALKOZÁSOK Iskolánkban a csoportbontás a következő tantárgyaknál valósul meg – finanszírozás függvényében:  technika,  angol,  informatika. Csoportbontás oka technikából:  eszközök (gépek), szerszámok, tanulói használatának ellenőrzése csak így valósítható meg,  technika terem befogadóképessége és felszereltsége fél csoportra tervezett,  a tanulók képességeinek, kézügyességének, finom motorikus mozgások egyéni fejlesztése így valósítható meg hatékonyan,  balesetek elkerülése. A csoportokba való beosztás: év eleji készségszint felmérés és alsós kollégákkal történő egyeztetés alapján történik. Csoportbontás oka angol tantárgyból:  különbség van a gyerekek tudása között,  egyéni különbségek a nyelv elsajátításának tempójában,  felzárkóztatás és tehetséggondozás. A csoportokba való beosztás: év eleji tudásszint felmérők megírásával, valamint a 4. évfolyamban tanítók tapasztalatainak felhasználásával valósul meg. Csoportbontás oka informatikából  a hatékonyabb oktatás céljából és a tantárgy jellege miatt minden tanulónak a tanórán szüksége van saját számítógépre,  szaktanterem befogadóképessége és felszereltsége fél csoportra tervezett,  egyéni különbségek a nyelv elsajátításának tempójában,  felzárkóztatás és tehetséggondozás. A csoportokba való beosztás: év eleji felmérés alapján és a diákok figyelmi teljesítménye és munka intenzitásának figyelembevételével oldható meg. 106


Egyéb foglalkozás: Nívó csoportos oktatás - tehetséggondozás céljából (a jó és kiemelkedő képességű tanulók számára lehetőséget biztosítunk a fejlődésre. Ezek a külön foglalkozások segítséget adnak számukra, hogy a tantárgyi minimumnál többet tanuljanak és felkészüljenek, és részt vegyenek különböző szaktárgyi versenyeken vagy egyéb megméretéseken, vizsgákon (nyelvvizsga, ECDL vizsga.)

A differenciált csoportmunka az egyik olyan tanulásszervezési forma, amely a kompetenciafejlesztést és a személyiségformálást ötvözi. Az oktatásban a differenciálás elkerülhetetlen, mert eltérő a tanulók  képességszintje,  készségszintje,  tudásuk tartalma,  tudásuk mélysége,  munkaintenzitása,  figyelmi teljesítménye. A differenciálás megszervezésének első fázisa:  a tanulók megismerése,  hasonlóságuk és különbözőségük megfigyelése. Lényege: a tanítási-tanulási folyamat tanulókhoz történő hozzáigazítása. A differenciálás célja:  képességfejlesztés,  helyes tanulási szokások gyakorlása,  az önálló tanulás megtanítása,  sikerélményhez juttatás,  egyéni lehetőségek fejlesztése,  az együttműködés fejlesztése,  önellenőrzésre szoktatás,  reális önértékelés kialakítása. Differenciálás az, amikor  az egyes tanulók elé különböző célokat tűzünk ki,  az ismereteket különböző mélységben és terjedelemben tesszük hozzáférhetővé számukra,  a verbális információhordozók mellett/helyett más érzékleti csatornákat is működésbe hozunk,  egyénhez igazítjuk a tanulási folyamat szerkezetét tempóját, szükség szerint az eszközeit is,  figyelemmel vagyunk a különböző tanulási szokásokra és stílusokra,  a gyakorlás, alkalmazás helyzeteit minél életközelibb formákban alakítjuk ki,  az elsajátított tudás ellenőrzéséhez, méréséhez különféle szintű lehetőségeket biztosítunk a gyermekeknek.

107


EGYÉB FOGLALKOZÁSOK              

napközi otthon: 1-6 évfolyam, tanulószoba: 7-8 évfolyam, szakkörök, énekkar, iskolai sportköri foglalkozások, tömegsport foglalkozások, felzárkóztató foglalkoztatások, egyéni foglalkozások, tehetséggondozó foglalkoztatások, továbbtanulásra előkészítő foglalkozások, egyéb szabadidős foglalkozások, erdei iskola, ügyeletetek (reggeli, délutáni, tanítás nélküli munkanapon szervezett, projektekkel összefüggő véletlenszerű csoportalkotás.

108


VIII. NEMZETI, ETNIKAI KISEBBSÉGI ISKOLAI NEVELÉS ÉS OKTATÁS MAGYAR NYELVEN – ANYAGI FEDEZET ESETÉN „ Ezek a csillogó fekete szemű gyerekek nem maguk váltottak belépőjegyet arra az útra, amit úgy hívunk- ÉLET. Ha a szemükbe nézünk, Ugyanazt a sugárzást érezzük, Ugyanazt olvassuk belőlük: Itt vagyok, faragj az évek során EMBERT belőlem” /Várady József tanulmányából/

Iskolánk adottságainak elemzése SWOT-analízissel 

                      

Erősségek Pedagógiai Program, ill. nevelőtestület egységes pedagógiai szemlélete, módszerei: tolerancia, empátia, szociális érzékenység, igényesség, segítőkészség, elszántság, munkabírás, példaadás, versenyszellem, továbbképzésre való igény Magas hozzáadott pedagógiai érték (DIFER mérések alapján) Hagyományaink Iskolai életre előkészítő Losis-ovis délutánok (gyerekeknek és szüleiknek) Beiskolázást megelőző tevékenységek Adható órák kihasználása Csoportbontások Differenciálás Lemaradók fokozott támogatása Tehetséggondozás Napközi és tanulószobai ellátás Gyermekvédelem Partnereink Szülői kapcsolattartás kialakult rendszere Iskolai könyvtár Számítógépek Szabadidő szervezés Szakköri lehetőségek Versenyeztetés Fejlesztő órák - fejlesztő szoba Erdei iskola Táborok Pályázatokon való részvétel Sport

     

Gyengeségek Tanulók szociális háttere Beérkező gyerekek magatartás és tudás indexe (DIFER mérések alapján) Egyes családok iskolai élethez negatívan állnak hozzá Nő a magatartás zavaros gyerekek száma Kevés fejlesztőpedagógus, pszichológus Szabadidős programok anyagi fedezete (közlekedés drága)

109


          

Lehetőségek Fenntartó támogatása Civil szervezetek támogatása Partnerekkel való együttműködés Pályázatok elnyerése Továbbképzéseken való részvétel Mentálhigiéniás segítség Hagyományaink továbbvitele Megfelelő önértékelés Alternatívák adása a szabadidő felhasználására Szülők megnyerése nyitott iskolával Új módszerek bevezetése

      

Veszélyek Társadalmi méretű problémák lecsapódása (munkanélküliség, szociális körülmények, bűnözés) Egyes esetekben a mikrokörnyezet rossz példaadása Média romboló hatása Kisgimnáziumok elszívó hatása A hozzáadott pedagógiai érték alulfinanszírozása Deviancia Rossz társaságba keveredés

2. Célok és feladatok Tanulóink számára biztosítjuk a magyar nyelv és kultúra elsajátítását biztosító tananyagon túl a cigányság kulturális értékeinek megismerését. A cigányság történelmének, irodalmának, képzőművészetének, zenei- és tánckultúrájának, hagyományainak megismerése a gyerekek életkorának megfelelő módszerekkel és tananyaggal történik. Az ismereteket az iskolai élet számos területén kínáljuk tanulóinknak- tantárgyakba építve, kiscsoportos foglalkozásokon, tanórán kívül szervezett foglalkozásokon, kulturális programok keretében. Nem etnikai kisebbséghez tartozó tanulóink is megismerik e kultúrát. A nemzetiségi oktatásban a cigány népismeret műveltségi terület oktatása mellett az iskolai élet sikerességét elősegítő készségfejlesztés fontos célunk és feladatunk. A tanulók tudásszintjének, készségeinek, etnokulturális hátterének megfelelően az alábbi területeket kiemelten fejlesztjük:  szocializáció és kommunikációs fejlesztés  tantárgyi fejlesztés  kisebbségi önismeret fejlesztése  nemzetiségi kulturális tevékenységek  egyéni fejlesztés és tehetséggondozás 2.1 Szocializáció fejlesztés Nyitott iskola: Már a beiskolázás előtt felvesszük a kapcsolatot a családokkal. Megnyerjük őket a közös munkára. Elvárásaikat, igényeiket egyéni beszélgetések alkalmával mérjük föl. Iskolánk rendjét közös üggyé tesszük.  Losis-ovis délutánok; Játékos iskola előkészítés (kb. 5 alkalom beíratás előtt),  Losis-ovis délutánok; Szülők tájékoztatása, megnyerése (kb. 5 alkalom beíratás előtt),  nyílt órák, szülői értekezletek,  segítségnyújtás megszervezése- már beiratkozáskor tankönyv, tanszer, étkezés támogatására,  családlátogatással a kapcsolattartás mélyítése. Az iskolába lépést követően a családok és az iskola közötti információ és párbeszéd megteremtése folyamatos és jól szervezett munkát igényel:  rendszeres szülői értekezletek és fogadóórák,  családlátogatások,  azonnali figyelmeztetés hiányzáskor, a tanulmányi eredmény romlásakor, 110


 igazgatói fogadóórák hétfői napokon,  szülői munkaközösség rendszeres ülései,  továbbtanulást segítő szülő-tanár találkozók. Hagyománnyá vált rendezvényeinken aktív szülői közreműködés szervezése  ünnepélyeink nyitottak a szülők felé is,  Losonci Nap (kb. 600 fő felnőtt látogatja),  nyílt órák,  szülői fórum. 2.2. Kommunikáció fejlesztés Iskolánkban kiemelt a magyar nyelv és irodalom oktatása. A pedagógiai programban meghatározottak szerint a kommunikáció, a szóbeliség fejlesztése fő feladatunk. Alapelvünk: a gyerekekkel, szülőkkel és egymás között alkalmazott tisztelettudó, választékos beszéd példaadó. Ezt az iskolai és az iskolán kívüli kommunikációban elvárjuk tanítványainktól. A kommunikáció tudatos fejlesztése történik valamennyi tanórán, kiemelten magyar nyelv és irodalom, dráma és osztályfőnöki órákon. A mindennapi jó kommunikáció alapja az életben való sikeres tájékozódásban, a lehetőségek kihasználásában. Ezért fontosnak tartjuk:  szókincsbővítést,  beszédgátlás leküzdését,  bátor és kulturált véleménynyilvánítást,  mindennapi élet szituációiban való eligazodást (hivatalos intézkedések, információszerzés),  problémák higgadt, kulturált szóbeli megoldása,  a szóbeli dicséret személyiséget építő hatását.

111


2.3. Tantárgyi fejlesztés- egyéni fejlesztés, tehetséggondozás Területei:

Formái:

Célja:

Dokumentálás

Sikerkritérium

Tanórákon

Differenciálás Csoportbontás Fejlesztő pedagógus bevonása

Fejlesztő és felzárkóztató foglalkozásokon Egyéni foglalkozások Kiscsoportos foglalkozások Intenzív hét

Tehetséggondozással Egyéni foglalkozások Kiscsoportos foglalkozások Szakkörök Sportkörök

A különböző ütemben haladók fejlesztése egyéni ütemben Lemaradók felzárkóztatása Egyéni módszerek alkalmazása Motiváltság megteremtése

A tanulók teljesítményének fejlesztése önmagukhoz mért maximum elérésével

A tanulókban rejlő tehetség megkeresése, önismeret, önbecsülés fejlesztése Versenyekre való felkészítés Szereplésekre való felkészítés

Tanmenet Napló Ellenőrző

Egyéni fejlesztési terv Tanítási időkeret elszámoló lap


Bukás csökkenése Egyén eredménye javul Sikeres beiskolázás

Iskolai és kerületi és más versenyeken való szereplés Bemutatkozási lehetőségek

Bukás csökkenése Egyén eredménye javul Sikeres beiskolázás

Mentori rendszerrel

Szabadidős tevékenységek során

Egyéni foglalkozások

Iskolai ismeretszerzés lehetőségei: internet, könyvtár Kulturális programok Tanulmányi kirándulások Erdei iskola Testvériskola

A tanulók teljesítményének fejlesztése önmagukhoz mért maximum elérésével Sikeres középiskolai felvétel

Tantárgyi motiváltság Igényesség Lehetőségek ismerete A napköziben töltött idő igényes felhasználása


Tanmenet Napló

Sikeres beiskolázás

Kulturált szabadidő felhasználás igénye megjelenik személyiségjegyként

112


2.3. Kisebbségi önismeret- cigány kulturális tevékenységek Tanórákon és tanórán kívüli foglalkozások, a szabadidős tevékenységek kereteit kihasználva. A többségi és a kisebbségi kultúra párhuzamos megismerésével az önismeret fejlesztése.

Területei:

Ismeretanyag:

Ének-zene Rajz Tánc-dráma Napközi Kulturális programok

Történelem

Magyar irodalom

Cigány irodalmi alkotások bemutatása Cigányság hagyományainak bemutatása

Cigányság történelme Történelmi helyzetének megítélése

Cigányság művészetének megismerése

Osztályfőnöki Egyéni beszélgetések

Cigányság helyzete, jogai, szervezetei, intézményei

3. Az etnikai program rendszere Tanórai foglalkozások (Integráltan osztálykeretben) Tanórán kívüli foglakozások Fejlesztő és felzárkóztató foglalkozások (Egyéni vagy kiscsoportos)

Tehetséggondozás (Egyéni v. kiscsoportos)

Mentorok (Egyéni)

Napközi, tanulószoba (Integrált)

Hagyományok (isk. közösség)

Iskolán kívüli programok (Integráltan osztályban, csoportban)

113


4. Partnereink Lásd részletesen a pedagógiai program „Az iskola kapcsolatrendszere” fejezetében         

Családok Diákönkormányzat Iskolán kívüli partnerek Józsefvárosi Önkormányzat Józsefvárosi Roma Önkormányzat A kerületi közoktatási intézmények A szakmai szervezetekkel Közművelődési intézetekkel A társadalmi és civil szervezetek

5. Feltételek megteremtése Anyagi feltételek:  Költségvetés  Pályázatok Személyi feltételek:  Összeforrott, folyamatosan képzett, megújulni kész, kreatív pedagógusok  Speciális képzettségű kollegák- értékelési szakértők, közoktatás vezetők, szakedzők, stb.  Cigány nyelvismerettel rendelkező igazgató és magyar tanárok

AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEKET LD. A NEVELÉSI PROGRAMBAN.

114


IX. ESÉLYEGYENLŐSÉGET SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK Az IPR alkalmazásának iskolai indokai  Tanulóink nagy számban érkeznek ingerszegény környezetből. A szülők egy részénél közömbösség jelentkezik mind gyermekükkel, mind az iskolai tanulmányi munkával szemben. Ezért az iskolának fel kell vállalnia a felzárkóztatást, a tudás igényének felkeltését, a viselkedéskultúra megalapozását, a szülői ház negatív hatásainak legyőzését. A képesség szerinti arányeltolódások miatt egyre nagyobb szükség van a változatos pedagógiai módszerek, a tevékenységközpontú pedagógiai módszerek alkalmazásának. Legfontosabb célkitűzésünk, hogy a halmozottan hátrányos és SNI tanulókat sikeresen eljuttassuk a következő iskolatípusba.  Intézményünkben rendelkezésre állnak a tárgyi és személyi feltételek, melyekkel a gyerekekhez alkalmazható hatékony oktatás megvalósítható. Olyan stimuláló környezetet kívánunk nyújtani tanulóinknak, amely a továbbtanulás irányába tereli őket, és hatására a tanulás nem kényszerré, hanem érdekessé, fontossá váljék számukra.

Célkitűzéseink  a HHH és SNI tanulók integrált nevelésének módszertani megújítása,  pályaorientációs programok szervezése, továbbtanulási utak megerősítése,  az iskolába való bekerülés szabályozása a hátrányos helyzet szempontjából,  az osztályba sorolás legoptimálisabb feltételeinek biztosítása,  a HHH és HH tanulók képességfejlesztése,  SNI tanulók sikeres integrációja, képességfejlesztése, visszahelyezése,  teljes körű HHH nyilvántartás,  nyitott, kirekesztés-mentes, befogadó oktatás kialakítása, tanulási hátrányok leküzdése,  pedagógusok integrációs módszertani fejlesztése,  komplex személyiségfejlesztés tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben,  demokratikus együttműködési és kommunikációs készségek fejlesztése,  megnyerni a szülőket a tanulók együttnevelésére.

Az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések  a beiskolázásnál fokozott figyelem az osztályba sorolásnál,  az évfolyamon belül az osztályok közötti HHH arány a jogszabályban előírtak alatt tartása,  a továbbtanuló SNI és HHH gyerekek továbbtanulását elősegítő fejlesztő foglalkozások, előadások megtartása,

115


 felzárkóztatás, fejlesztés, korrepetálás,  tanulástechnikai órák biztosítása a továbbtanulás sikerének érdekében,  a tanulók mentális felkészítése a felvételi vizsgára,  iskolalátogatások szervezése,  tanulószobai foglalkozások szervezése: Célja hogy a tanulók képesek legyenek az önálló tanulásra. Legyenek képesek az ismeretek összegyűjtésére, megfigyelésére, összerendezésére,  szülői értekezletek, tájékoztatók a beiskolázásról és továbbtanulásról,  a továbbtanuló SNI tanulók nyomon követése, fejlesztése,  képességkibontakoztatás,  tehetségfejlesztő foglalkozások,  tevékenységközpontú pedagógia,  megújuló tanulásszervezési eljárások,  pályázatok.

TOVÁBBI RÉSZLETEKET LD. A NEVELÉSI PROGRAMBAN

116


X. HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK INTEGRÁCIÓS ÉS KÉPESSÉGKIBONTAKOZTATÓ FELKÉSZÍTÉSÉNEK PEDAGÓGIAI RENDSZERE – ANYAGI FEDEZET ESETÉN I. AZ ALKALMAZÁS FELTÉTELEI Integrációs stratégia Helyzetelemzés Módszerek 

Adatok

Dokumentumok elemzése

Hatékonyságvizsgálat

Külső értékelés Országos demográfiai táblázat /mell.  Tanulói létszám  Folyamatos csökkenés!  Kimenő 8. évfolyam 4 osztálya helyett kis létszámú 1. évfolyam  Kisgimnáziumok elszívó hatása  Óvodák előrejelzése szerint kis létszámú ovis csoportok 3-4 évig

Belső értékelés   

Bukások Továbbtanulás: valamennyi tanulónk az elmúlt években beiskolázásra került! Hiányzások

A pedagógiai programunk a rendelkezésre álló feltételekhez képest teljesül. Az általunk elképzelt fejlesztő Törvényességi előírásoknak megfelelő. programok-pl. tanulástechnikai csoportok, fejlesztő pedagógus- pénz hiányában csak részben valósulhatnak meg. Versenyek eredményei /lásd Aranyalbum/ DIFER mérések A kollegák áldozatos munkájának és a / lásd a mérések összesítésében/ tanulók tehetségének és szorgalmának  Családi háttér problematikus köszönhetően a kerület élmezőnyében  Szociális körülmények végeztünk valamennyi versenyen. szegényesek Tanulóink fővárosi és országos szintig is  Hozott tudás gyenge eljutottak  Magatartás index alacsony  60% feletti kis létszámú Felvételik eredményei – teljes körű osztályos javaslat beiskolázottság  mérések eredményei  reális iskolai értékelés

117


Célrendszer megfogalmazása Döntés előkészítés megelőző elemzés SWOT koordináta-rendszerben ERŐSSÉGEK  Pedagógiai Program  Magas szintű oktató-nevelő munka  Iskolai hagyományok  Jól képzett pedagógusok  Stabil oktató közösség  Jól működő munkaközösségek  Egységes pedagógiai elvek  Meglévő tárgyi feltételek GYENGESÉGEK  Anyagiakat igénylő fejlesztéseknél pénzhiány  Hiányzó tárgyi feltételek – játszó és sportudvar, játszószoba  Pedagógiai gyakorlatlanság

LEHETŐSÉGEK  Igény a megújulásra  Egyéni kezdeményezések  Új lakások-új diákok  Az iskolai szolgáltatások színesítése (nyelvi napközis foglalkozások, sakk – úszó - egyéb osztályok, stb.)  Pályázatok  az iskola fenntartójának és működtetőjének segítsége FENYEGETÉSEK  Körzeti és kerületi tanulók létszámának csökkenése  Egyéb iskolák (12-8-6. évf.) elszívó hatása  Nő a veszélyeztetettek száma  Szülők támogatása, tisztelete csökken  Érdektelenség

A LEHETŐSÉGEK alapján célok, szándékok megfogalmazása                           

Hátrányos helyzetű tanulók felkutatása már a beiskolázás előtt Játékos iskola-előkészítés Szülők megnyerése Segítségnyújtás megszervezése Családlátogatással a kapcsolattartás kiépítésének megkezdése Mentori rendszer kialakítása a Pedagógiai Programban leírtak alapján Széleskörű fejlesztés biztosítása Szakkörök Korrepetálások Versenyek Közösségi programok Táboroztatás, osztálykirándulás támogatása Egyéni fejlesztési terv alapján történő oktató- nevelőmunka Új módszerek keresése és alkalmazása a pedagógiai munkában- tanulástechnika Projektoktatás Pedagógusok beiskolázása módszertani továbbképzésekre Helyi továbbképzések Helyi módszertani adatbázis továbbfejlesztése Személyre szabott értékelések- önmagához mért fejlődés motiváló értékelése Nem csak a tárgyi tudás, hanem egyéb pozitív tulajdonságok értékelése, példaként állítása Új osztálytípusok kialakítása – támogató szervezetekkel közösen Sakk Úszó-vízilabdázó osztályok Angolos napközi Kézilabda Ritmikus Gimnasztika Pályázatokon való indulás 118


Az iskolába való bekerülés előkészítése Az óvodából az iskolába való átmenet segítése          

Szóróanyagok Óvodásoknak szervezett iskola-bemutató Óvodai szülői értekezletek Losis-ovis délutánok Óvodai játékos foglalkozások Ismerkedő beszélgetés - vidámpark Nyílt órák Színvonalas beiratkozási követelmények Szülői értekezlet Írásos ismertető a tanévkezdési feladatokról Heterogén osztályok kialakítása a jogszabályoknak megfelelően

Iskolaszervezési intézkedések az eddigi tapasztalatoknak megfelelően, a következő szempontok figyelembevételével  Törvényi, fenntartói előírások  Fiú-lány arány  Szülői kérések  Kialakult óvodai közösségek, barátságok megtartása  Plusz szolgáltatások és érdeklődési kör összehangolása  Napközi csoportok kialakítása

Együttműködések- partnerségi kapcsolatok kiépítése Szülői házzal A Pedagógiai Program felülvizsgálatakor a szülőkkel történő kapcsolattartás rendszerének áttekintése, szükség esetén, annak kibővítése. Kommunikáció szülőkkel - iskolaválasztás előtti tájékoztatási lehetőségek:  hívogató,  Józsefváros újság,  szóróanyagok,  óvodai látogatások,  szülői értekezlet,  nyílt órák,  Losis-ovis foglalkozások,  ismerkedő beszélgetések,  Pedagógiai Programban előírt rendszerben szülői értekezletek, fogadóórák,  a képességkibontakoztató programban részt vevő tanulók szülőkkel együtt történő fejlődés vizsgálata, értékelése,  nevelési Tanácsadó fóruma az elsős szülőknek,  nyílt órák,  közösségi rendezvényeink-ünnepélyek, Losonci Nap – nyitottak,  rendszeres SzMk ülések,  szülői fórum.

119


Gyermekjóléti szolgálattal Együttműködési terv alapján Konkrét feladatok – egy-egy eset folyamatos nyomon követése- kölcsönös tájékoztatás Gyermekvédelmi felelős munkája munkaterv szerint Szakmai és szakszolgálatokkal  Nevelési tanácsadó o Tanulóink vizsgálata pedagógus vagy szülő kezdeményezésére o Fejlesztő foglalkozások o Kijáró logopédus, pszichológus, utazó gyógypedagógus o Előadás és szülői fórum a Nevelési tanácsadó munkatársaival     

Szaktanácsadás – külső mérés – adaptálandó szakanyagok Szervezett előadások, óralátogatások, tanfolyamok Pedagógiai Napokon kollegáink részvétele Kerületi továbbképzések, előadások látogatása Tankönyvkiadókkal való konzultációk, előadások

Középfokú oktatási intézménnyel Középiskolai tanulmányok visszajelzése Együttműködési megállapodások középiskolákkal Szülői értekezlet középiskolai tanárok vezetésével Kisebbségi önkormányzattal Pályázatok támogatása Nap Klubbal szervezett közös programok, korrepetálások Civil szervezetekkel: Losonci Alapítvány –  a felajánlott adókból táboroztatási, erdei iskolai, tanulmányi kirándulások támogatása,  hirtelen nehéz helyzetbe kerülő családok anyagi támogatása (tanulói ruházat),  középiskolába kerülő legkiválóbb tanulóink egyszeri támogatása, Idősek Otthonával kapcsolattartás Roma alapítványok tájékoztató előadásainak támogatása Drogprevenciós előadások szervezése alapítványi támogatással      

Óvodákkal Nagycsoportosok foglalkozásainak látogatása Közös szülői értekezletek Óvodás csoportok látogatása iskolánkban Kerületi szervezésben óvónők és tanítók megbeszélései Óvodák nyílt napjainak látogatása Kerületi munkaközösségek által szervezett óvoda-iskola átmenetet segítő nyílt órák

120


KÉPESSÉGKIBONTAKOZTATÓ PROGRAM Részesülők átlag létszáma kb. 160 fő A Képességkibontakoztató program területei és feltételei Mi motivál?

Játék

Önkifejezési szükséglet

Milyen tevékenységen keresztül? A Képességkibontakoztató Program területei Nem verbális kommunikációs gyakorlatok, mimetikus játékok, helyzetgyakorlatok, szerepjátékok, képességfejlesztő játékok Rajzolás, irodalmi alkotások készítése, újságírás, rádióműsor készítése Szakkörök, sportkörök, énekkar

Szereplési vágy

Ünnepélyek, versenyek, közösségi rendezvények

Önálló tanulás lehetősége Kompetencia fejlesztés

Tanulástechnikai foglalkozásokon tanulási szokások kialakítása: idő felhasználása, önellenőrzés, lényegkiemelés, vázlatkészítés, önkontroll

Versengés

Iskolai szintű versenyek: nemcsak tantárgyak köré szervezve, így az egyéni képességek megmutatkozhatnak /pl. aszfaltrajz-verseny, táncverseny, sorversenyek, stb./

Felfedezés öröme

Kutatómunka, melynek színtere változatos: könyvtár, Internet, videó, kulturális programok látogatása

Humor, jókedv

Közösségi tevékenységek Barátságos, közvetlen tanár-diák kapcsolat

Élményszerűség

A megszokott tevékenységek és élettér köréből való kilépés

Javuló teljesítmény

Egyéni, ill. kiscsoportos foglalkozások a tanulmányi eredmény javítására

Mi szükséges ehhez? Dologi-személyi feltételek Gyermekjátékok-bábok, kirakók, memória-és ügyességi játékok, jelmezek Tanórák színesítése játékokkal Tanórán kívüli játék lehetőségek Papír –és írószerek, magnó, sokszorosító gépek Tanórai és tanórán kívüli lehetőségek biztosítása Hangosító berendezések Közösségi rendezvények szervezése Magnó Munkáltató kiadványok Oktató szoftverek Egyéni és kiscsoportos foglalkozások Hangosító berendezések Jutalmak Versenyek szervezése, lebonyolítása Könyvtár, Internet, Videó, DVD, CD Utazás támogatása Tanórai és tanórán kívüli lehetőségek biztosítsa Megfelelő helyiség kialakítása Játékok Iskolán kívüli programok támogatása-utazási költség térítése Iskolán kívüli programok szervezése Táborok, tanulmányi kirándulások támogatása Táboroztatás Korrepetálások Fejlesztő pedagógus Logopédus

121


Feltételek megteremtése Anyagi feltételek:  költségvetés  Losonci Alapítvány  pályázatok által elnyert összegek Személyi feltételek:  összeforrott, folyamatosan képzett, megújulni kész, kreatív pedagógusok  speciális képzettségű kollegák- értékelési szakértők, közoktatás vezetők, szakedzők, stb. Szükséges lenne:  több fejlesztő pedagógusra

INTEGRÁCIÓS OKTATÁS PROGRAMJA-ANYAGI FEDEZET BIZTOSÍTÁSA ESETÉN Integrációs oktatás az esélyt teremtő nevelésnek és oktatásnak színtere az osztályközösség. A tanulók szociális helyzetükből vagy fejlettségükből eredő hátrányok ellensúlyozása céljából részt vevő gyerekek, a többi tanulóval együtt, azonos osztályban, illetve csoportban vesznek részt a foglalkozásokon. A hátrányos helyzetű tanulóink - köztük a cigány származású tanulóink, idegen anyanyelvű tanulóink, fogyatékkal élő tanulóink, - pedagógiai elkötelezettségünknek megfelelően mindig integráltan, osztályközösségben tanulnak. Egyéni problémáikra a közösség segítségével kapnak megoldást. 1. Az integráció szinterei, tevékenységi formái, feltételei Integráció szinterei

Tevékenységi formák

Tanórák

Kompetencia fejlesztés Gyermekek által használt taneszközök, melyek a minél sokoldalúbb érzékszervi tapasztalást segítik. A másság megismertetése és elfogadása. Más kultúrák megismerése média segítségével. Drámajáték segítségével az önkifejezés segítése. Tánc – magyar és más népek dalai, táncai

Napközi és óraközi szünetek

Közös játék

Séták, kirándulások Tanórán kívüli Iskolán kívüli programok programok Múzeumi órák Táborok, erdei iskola

Mi szükséges ehhez? Dologi-személyi feltételek Számoló eszközök: abakusz, számolószalag, demonstrációs kártyák, Jelmezek, Internet, televízió, videó, DVD Magnó, erősítő Képzett pedagógusok Fejlesztő pedagógus Sportszerek Játékok Játszóudvar takarítása Képzett pedagógusok Utazási feltételek megteremtése Szállás lehetőségek támogatása Vállalkozó szellemű pedagógusok Segítő szülők

122


Integráció szinterei

Mi szükséges ehhez? Dologi-személyi feltételek Megemlékezések, ünnepélyek, Technikai eszközök Iskolai hagyományőrző rendezvények, melyeken cél, Szervező pedagógusok rendezvények hogy minél több tanuló szerepelhessen. Segítő szülők Versenyek szervezése Versenyek, Játékos versenyek teljes létszámú Jutalmak vetélkedők kisközösségeknek Versenyre felkészítő pedagógusok, szervezők Korrepetálások Egyéni és kiscsoportos foglalkozások a tanórai Tanulástechnikai csoportFelzárkóztató lemaradások behozására. Az otthoni foglalkozások foglalkozások segítségnyújtás hiányát pótolja a pedagógus. Pedagógusok Fejlesztő pedagógus Tevékenységi formák

123


XI. FOGYASZTÓVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ ISKOLAI FELADATOK Cél:  az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok alkalmazására  a fogyasztói kultúra fejlesztése  tudatos, kritikus fogyasztói magatartás  fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása  áruismeret  döntés  kockázatvállalás  bizalmi elv  jogérzék, jogismeret  szolgáltatásismeret  fogyasztói értékrend

Értékek formálása:  a kívánság és szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése  az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása  a természeti értékek védelme  ökológiai fogyasztóvédelem  környezettudatos fogyasztás

A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az iskolában Az egyes tantárgyakba jól beépíthetőek a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. Például: Magyar nyelv és irodalom- reklámnyelv, feliratok, a reklám kommunikációs csapdái. Matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag - fogyasztási szokások és számítások. Földrajz – eltérő fogyasztási szokások. Biológia – génmódosított élelmiszerek, táplálkozás kiegészítők, egészséges táplálkozás. Kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszer maradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok tudatos használata.

124


Technika – áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései. Fizika – mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák). Informatika – elektronikus kereskedelem, internetes fogyasztóvédelem, veszélyforrások. Történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet, fogyasztóvédelem, a reklám története. Tanórán kívüli tevékenységek – vetélkedők, versenyek, rendezvények. Iskolán kívüli séták alkalmával: piacon, üzletekben történő látogatások. Az iskola fogyasztóvédelmi működése (az iskola, mint fogyasztó, és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások, projektek. Tanórán kívüli tevékenységek: vetélkedők, rendezvények Iskolán kívüli helyszínek: piac-, üzlet-, bank-, szennyvíztisztító látogatás Tanulásszervezési formák:     

interjúk, riportok, felmérések médiafigyelés szituációs játékok viták érveléstechnikai gyakorlatok

125


XII. UNIO HARMONIZÁCIÓS PROGRAM Migráns tanulók oktatása-nevelése  Magyar, mint idegen nyelv oktatásának megszervezése.  Migráns tanulók beilleszkedésének segítése  Civil szervezetekkel kapcsolatfelvétel Hosszú távú terv:  Pedagógus tapasztalatcsere program  Diákcsere program Az Európai Unióban már népszerű pedagógus tapasztalatcsere és diákcsere programok részesévé kívánunk válni: Megnyitjuk iskolánkat a külföldi tanárok és pedagógusok előtt. Fontosnak tartjuk:  Pedagógus tapasztalatcsere szélesebbre nyitja látókörünket, bővíti módszertárunkat.  A magyar ajkú pedagógusok és diákok megismerjék Magyarországot, Budapestet.  Nyelvtanulás szempontjából előnyösnek tartjuk, hogy tanulóink angol anyanyelvű diákokkal találkozhatnak, beszélgethetnek.  Diákcsere keretében tanulóink eljuthatnak külföldre, megismerkedhetnek más népek életével, kultúrájával.  Pályázatokon való részvétel.  A kerületben lévő migráns tanulók bázis iskolája, metodikai központ.  Nyári táborok a magyarság megismerésére. Ajánlatunk:         

hat tanterem, kényelmes fekvőhelyekkel felszerelve a tantermekben mosdó mellékhelyiségek, zuhanyzási lehetőséggel melegítő konyha, hűtőszekrény ebédlő – önellátással vagy rendeléssel alkalmanként egyéb helyiségek használata, külön megállapodás szerint társalgó – konferencia-terem videó-szoba irodai ügyelet

126


     

előzetes programszervezés – kirándulások, városnézés, kulturális programok, stb. idegenvezetés – nevelőtestület és diákjaink segítségével közös programok – játékok, táncház – szervezése pedagógusoknak előadás és bemutató a hazai iskolarendszerről a VIII. tankerület oktató-nevelő munkájának bemutatása nevelő-oktató munkánk bemutatása, prezentáció

Módszertani szimpózium Az iskola módszertani központtá alakul. Az iskolánkba érkező pedagógusoknak szakmai előadásokat, intézménylátogatást (óvoda – iskola - középiskola, önkormányzat, művelődési központ, kulturális intézmények, civil szervezetek, stb.) szervezünk. Az előadásokat részben a nevelőtestület tagjai, részben meghívott előadók tartanák. A programok szervezésében támaszkodnánk az iskola külső partnereire. Módszertani kiadványok A szerzett tapasztalatok, az előadások anyaga, a közös gondolkozás eredményeiről a nevelőtestület anyagokat szerkeszt. Az így összegyűlt anyagok kiadásra kerülnek, melyet az ország más részében tanító kollegák is használhatnak majd. A kiadványok módszertani füzetek összeállítását az iskolában dolgozó szakdiplomával is rendelkező kollegák vállalják. Tapasztalatszerzés az EU tagországaiban A nevelőtestület tagjai szakterületükhöz szükséges tanulmányutakon vesznek részt. Az utazás lehetővé teszi, hogy a tananyagot személyesen is megtapasztalják. A helyszínen szerzett ismeretek és benyomások élővé teszik a száraz ismeretanyagot. A kollegák módszertani előadásokra is eljuthatnak a tapasztalatcsere program keretében. Az előadásokon szerzett információkat nevelési értekezlet és munkaközösségi megbeszélés keretében ismertetik. Az információk megjelennek a nevelőtestület által szerkesztett kiadványokban. Az előadásokon az iskola nevelő-oktató munkáját is bemutatjuk.

127


A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2013. szeptember 1. napjától az első és az ötödik évfolyamon szervezi meg először nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. 2. A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre. 3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2013. szeptember 1. napjától 2017. augusztus 31. napjáig – szól.

A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. -

A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

2. A 2016-2017. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia.

A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: 128


 az iskola igazgatója;  a nevelőtestület bármely tagja;  a nevelők szakmai munkaközösségei;  az intézményi tanács;  az iskolaszék;  a szülői munkaközösség;  az iskola fenntartója. 2. A tanulók a pedagógiai program módosítását az intézményi tanács vagy az iskolaszék diák-önkormányzati képviselői útján az intézményi tanácsnak, illetve az iskolaszéknek javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program elfogadása előtt ki kell kérni az intézményi tanács, illetve az iskolaszék véleményét. 4. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra

vagy

a

működtetőre

a

jogszabályi

előírásokon

felül

többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését. 5. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától az első és az ötödik évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben kell bevezetni.

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető. 2. A házirend elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internet címe: www.losialtisk.hu 3. A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az iskola pedagógusaitól a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban.

129


4. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: -

az iskola honlapján;

-

az iskola fenntartójánál;

-

az iskola irattárában;

-

az iskola könyvtárában;

-

az iskola igazgatójánál.

130


A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK Szakmai munkaközösségek nyilatkozata

131


Diákönkormányzat nyilatkozata

132


Közalkalmazotti tanács nyilatkozata

133


Szülői munkaközösség nyilatkozata

134


135


136


MELLÉKLETEK OSZTÁLYONKÉNTI ÖSSZESÍTETT ADATLAP A TANULÓK FIZIKAI TELJESÍTMÉNYÉNEK NYILVÁNTARTÁSÁHOZ Osztály:

A vizsgálatot végző tanár neve:

A tanuló neve

Születési év, hó, nap

A felmérés ideje (tanév) 20.…/20…..

1.

ősz

2.

ősz

3.

ősz

4.

ősz

5.

ősz

6.

ősz

7.

ősz

8.

ősz

9.

ősz

10.

ősz

11.

ősz

12.

ősz

13.

ősz

14.

ősz

15.

ősz

16.

ősz

17.

ősz

18.

ősz

19.

ősz

20.

ősz

21.

ősz

22.

ősz

23.

ősz

24.

ősz

25.

ősz

26.

ősz

27.

ősz

28.

ősz

Cooper-teszt 12' futás

Helyből távolugrás (m)

Fekvőtám.ban Egyk.l.lök. h., Hasonfekvésből Kétkezes labdadob. kar-hajlítás és az ü. kéz. törzsemelés és hátra a fej f., tömött nyújtás töm. labd. leengedés labd. (db) (m) (db) (m)

Hanyattfokv.ből felülés térdérintéssel (db)

Melléklet

1


AZ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK Az oktató és nevelő munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét az alábbi leltárak tartalmazzák: 1. Napközi 2. Magyar 3. Angol-orosz 4. Földrajz 5. Rajz 6. Technika 7. 1-4. évfolyam 8. Kémia 9. Történelem 10. Matematika 11. Fizika 12. Biológia 13. Ének 14. Testnevelés 15. Audiovizuális eszközök

Melléklet 2

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Losonci Téri Általános Iskola

Recommend Documents