PEDAGÓGIAI PROGRAM
Ölbey Irén Általános Iskola Döge
2013.
Tartalomjegyzék I. OKTATÁSI – NEVELÉSI PROGRAM ................................................................................. 5 1. Helyzetértékelés ..................................................................................................................... 5 1.1. Iskolatörténet ............................................................................................................... 5 1.2. Tárgyi feltételek ........................................................................................................... 6 1.3. A feltételrendszer fejlesztése ....................................................................................... 7 1.5. Földrajzi környezet ...................................................................................................... 8 1.6. Tanulócsoportok .......................................................................................................... 9 1.7. Személyi feltételek ...................................................................................................... 9 2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai ............ 11 2.1. Alapelvek ................................................................................................................... 11 2.2. Értékek ....................................................................................................................... 12 2.3. Célok .......................................................................................................................... 14 2.4. Feladatok ................................................................................................................... 16 2.4.1 Kulcskompetenciák ................................................................................................. 19 2.4.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................... 25 2.4.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok .................................................. 27 2.4.3.1. A sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos feladatok (a Pedagógiai Program külön mellékletében) ..................................................................................... 28 2.4.4. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység .............................. 34 2.4.5. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ................ 36 2.4.6. A beilleszkedési, magatartás nehézségek enyhítése, kiemelve a tanulásban akadályozottságot ............................................................................................................. 38 2.4.7. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ......................................... 42 2.4.8 A hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség kibontakoztató programja . 44 2.4.9. A gyermek- és ifjúságvédelem iskolai feladatai ................................................ 46 3. A képzés rendje ................................................................................................................ 50 3.1. A képzés szakaszai .................................................................................................... 50 3.2. Az iskolai élet munkarendje ...................................................................................... 52 3.3. A kötelező tanítási órákon kívül igénybe vehető szolgáltatások ............................... 52 3.4. Hagyományok, éves rendezvények ........................................................................... 56 3.5. Szociális szolgáltatások ............................................................................................. 57 3.6. Taneszközök és felszerelések jegyzéke ..................................................................... 57 4. Iskolahasználók a közéletben ........................................................................................... 57 4.1. A szülők, pedagógusok együttműködésének formái ................................................. 57 4.2. Kapcsolat a tanulókkal............................................................................................... 59 4.3. Kapcsolat a nevelésben együttműködő intézményekkel ........................................... 60 4.4. Az iskola külső, belső partnerei ................................................................................. 61 5. Fejlesztések ...................................................................................................................... 62 6. Záró gondolatok ............................................................................................................... 64 7. Egészségnevelési program ............................................................................................... 65 7.1. Mentálhigiéne ................................................................................................................ 65 7.2. Testi fejlődés ................................................................................................................. 65 7.3. Mindennapos testnevelés............................................................................................... 66 7.4. Úszásoktatás .................................................................................................................. 67 7.5 A tanulók fizikai állapotának mérése ............................................................................ 67 8. EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM ......................................................................... 68 9. Környezetnevelési program.............................................................................................. 82
2
9.1. Bevezetés ....................................................................................................................... 82 9.1.1. Előzmények ............................................................................................................ 82 9.2. Célok, alapelvek, hitvallások ........................................................................................ 82 9.2.1. Stratégiailag kiemelt céljaink ................................................................................. 82 9.2.2. Tevékenységekhez közvetlenül kapcsolható részcélok .......................................... 82 9.3. Személyi feltételek ........................................................................................................ 83 9.3.1. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének személyi feltételei ...................... 83 9.3.2. A környezeti nevelési munkát segítő képzések ...................................................... 83 9.4. A környezeti nevelés színterei....................................................................................... 83 9.4.1. A környezeti nevelés a tantárgyi keretek közt ....................................................... 83 9.4.1.1. Környezeti nevelés tantárgyi keretek közt az alsó tagozatban. ....................... 84 9.4.1.2. Környezeti nevelés tantárgyi keretek közt a felső tagozatban ........................ 85 9.4.2. A környezeti nevelés tantárgyi keretek közt .......................................................... 86 II. HELYI TANTERV.............................................................................................................. 91 1. Választott kerettanterv indoklása ..................................................................................... 91 1.1. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei .................................................... 92 1.2. Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei ..................................................... 93 1.3 A TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0135-s pályázat a kompetencia alapú oktatás implementációjának ütemezése ............................................................................................ 96 2. A helyi tanterv óraszámai ............................................................................................... 100 2.1 KERETTANTERV ...................................................................................................... 101 2.2 ÚJ NAT (kifutó rendszer) ............................................................................................ 104 3. A nem szakrendszerű oktatás megszervezése .................................................................... 107 4. A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ..................................................... 107 5. A nevelő-oktató munka értékelési rendszere ................................................................. 109 5.1. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának, szorgalmának értékelése, ellenőrzése .......................................................................................................................... 109 5.2 Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe ........................................................................................... 117 5.2.1 Az írásbeli beszámoltatások formái: ..................................................................... 117 5.2.2. Az írásbeli beszámoltatás rendje: ......................................................................... 118 5.2.3 Az írásbeli beszámoltatás értékelése ..................................................................... 118 5.2.4 Értékelés az alsó tagozatban .................................................................................. 119 5.2.5 Értékelés a felső tagozatban .................................................................................. 119 5.2.6 Szóbeli és írásbeli gyakorlás lehetőségei .............................................................. 120 5.2.7 Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása: ............................................................................................................... 120 5.2.8 Az egyes modulok értékelése és minősítése ......................................................... 121 5.3. Jutalmazás, büntetés iskolai elvei................................................................................ 126 Mellékletek ............................................................................................................................. 129 Záradékok ............................................................................................................................... 129
3
Bevezetés Napjainkban az oktatás is a változások idejét éli. Sorra jelennek meg újabb és újabb törvények, törvényerejű rendeletek, amelyek egy másfajta kihívást jelentenek az oktató-nevelő munkát végző pedagógusok számára. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény több alkalommal is nagyobb terjedelmű, átfogó változásokon ment keresztül. Minden iskolának 2001. szeptember 1-ig felül kellett vizsgálni a az 1998-ban bevezetett pedagógiai programját. A 2003. évi LXI. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szól, a 44-51. §-ban előírja a pedagógiai program felülvizsgálatát. A módosítások miatt a közoktatási törvény rendelkezéseinek jelentős része módosult. A törvényi változtatás több ponton érinti a tartalmi szabályozás kérdéseit is. A Kormány 243/2003. (XII. 17.) rendelete a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szól. - Az iskolák 2004. június 30-ig felülvizsgálják a pedagógiai programjukat és megküldik a fenntartó részére. A felülvizsgálatnak ki kell terjednie az iskola nevelési programjára és helyi tantervére. 11. § (1) - A pedagógiai program felülvizsgálata a Nemzeti Alaptanterv alapján történik. 11. § (6) - A helyi tanterv bevezetése az általános iskola első évfolyamán kezdődik 2004. szeptember 1-jén, ezt követően felmenő rendszerben a többi iskolai évfolyamon. 11. § (7) - Az iskola nevelési programjának részeként el kell készíteni az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programját. A pedagógiai program felülvizsgálata során tehát számba vettük azokat az elemeket, amelyek időközben módosításra szorultak és elvégeztük ezeket a kiegészítéseket, összerendeztük a pedagógiai programot az új törvényi szabályozások szerint. A 202/2007. (VII. 31.) Kormány sz. rendelet a Nemzeti alapterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásról szóló korábbi 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendeletét kiegészítette, ill. módosította. A 7. § (3) pontja alapján „Az iskolák az e rendelet melléklete alapján 2007. december 31-éig áttekintik pedagógiai programjukat, és a szükséges változásokat átvezetik.” A szakmai – képzési kínálatot korszerűsítik és gazdagítják a kompetencia alapú oktatás tartalmával és annak módszertani elemeivel. A felkészülést minden iskola egyéni ütemterv szerint végzi. 2010-ben a módosítás, kiegészítés célja, hogy a PP tartalmazza a TÁMOP-3.4.1-08/2-20090135-pályázat szerint meghatározott kompetencia alapú oktatás alapelveit, az új tanulásszervezési eljárásait, módszereit, (témahét, modul, projekt, stb.) 2012-ben a pedagógiai program kibővítésével kapcsolatos előírásokat a Nemzeti köznevelésről szóló törvény 26.§ (1) bek. szerint a nevelő és oktató munka az óvodában, az iskolában a kollégiumban a pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 7.§ (1) bek. alapján az iskola pedagógiai programja meghatározza a. az iskola nevelési programját, b. az iskola helyi tantervét.
4
I. OKTATÁSI – NEVELÉSI PROGRAM 1. Helyzetértékelés 1.1.
Iskolatörténet
1880-ban alapították iskolánkat. A századfordulón községünkben három helyen folyt a tanítás. A Petőfi utcán a római katolikus gyerekeknek egy tanterem, a Dózsa illetve a Kossuth úton három tanterem a református gyerekek számára. Összevont osztályban tanultak a gyerekek 1-4 osztályig. A negyedik év után aki nem ment polgári iskolába, az itthon, gazdaiskolában folytatta tanulmányait 5-6 osztályban. 1948-ban, az államosítást követően 9 pedagógus 318 gyermeket tanított. Az államosítás után 4 tanteremmel rendelkezett a község. A nyolc osztály bevezetése, s a nagy gyermeklétszám tette szükségessé a váltó-tanítást, valamint a szükségtantermek kialakítását. Így került sor a Kossuth úti szolgálati lakás egyik nagy szobájának és a kultúrház kistermének a birtokba vételére. 1960-ban megépült az 5 tantermes, szolgálati lakásos új iskola, ami még mindig nem tette lehetővé, hogy mindenki csak délelőtt járjon iskolába. Tanítás továbbra is négy helyen volt a faluban. A Petőfi utcai iskolába jártak az első és a második osztályosok, a Dózsa úton volt a technikai műhely, a Kossuth úton délelőtt a harmadik és negyedik osztályosok tanultak, délután napközi otthonos foglalkozások voltak; az új iskolába a felső tagozatosok jártak. A rendszerváltás óta a legnagyobb változások az általános iskolát érintették. Nagy álmunk volt egy tornaterem megépítése, mely 1992-ben valósult meg. 1994-ben tovább gyarapodott iskolánk: új tantermekkel, ebédlővel, tálaló konyhával, irodával, szertárokkal bővült. Ma minden osztály a 11 tantermes, tornatermes iskolában tanul. Sportudvarral, számítástechnika teremmel, iskolai könyvtárral rendelkezünk. Az „Általános iskolai tanulási környezet infrastruktúrális és módszertani feltételeinek fejlesztése, az esélyegyenlőség megteremtéséért, a dögei Ölbey Irén Általános Iskolában” című pályázat megvalósításának köszönhetően 2006. szeptember 10-én ünnepélyes tanévnyitón vettük birtokba a felújitott és bővitett iskolát.
5
1.2.
Tárgyi feltételek
Döge Község Önkormányzata 2003. évben valósította meg az „Új óvoda építése” című beruházást, így a Meserét Óvoda teljesen új épületben (3 csoportszoba, 300 adagos főzőkonyha és ebédlő) kezdhette meg működését 2003. szeptember 1-jén. Kiemelt feladatként kezeljük a számítástechnika oktatását segítő tárgyi feltételek biztosítását. 2003-ban az önkormányzat sikeres pályázatának köszönhetően 20 db számítógépet kaptunk. Helyiség megnevezése:
Mennyiség (db):
- tanterem 10 - iroda 3 - tálalókonyha 1 - étkező 1 - szertár 5 - tornaterem 1 - öltöző 2 - aula 2 - egyéb (folyosó, WC, stb.) - nyelvilabor 1 - informatikai terem és könyvtár 1 - úszómedence 2 - műanyagborítású pálya 1 - orvosi szoba 1 Összesen: Térszerkezet: - 1 könyvtár, számítástechnika terem+szertár - 1 tálalókonyha - 1 ebédlő - 1 tornaterem + szertár - 2 öltöző + vizes blokk - 1 sportudvar
m2: 554 75 16 59 51 319 42 201 195 55 55 350 528 21 2521
- 2 tanmedence Oktatást segítő eszköz ellátottság: Eszközök: - projektor - mikroszkóp - interaktív tábla - írásvetítő - színes TV - rádiós magnó+CD - videó lejátszó - dvd lejátszó - számítógép - laptop - nyomtató - fénymásoló
Rendelkezésre áll: 3 3 2 3 1 3 1 1 38 14 3 3 6
Szükséges: 0 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
Az intézmény oktatást segítő eszközökkel jól ellátott. Az intézmény szakmai működését egy alapítvány segíti: "A Dögei Tanköteles Korú Gyermekekért” közalapítvány hozzájárul az emelt szintű oktatás, a kulturált szabadidős tevékenység és a tehetséggondozás feltételeinek javításához. A költségvetésben nem tervezhető szakmai igényeket a rendszeresen benyújtott pályázatok útján igyekszünk megvalósítani.
1.3.
A feltételrendszer fejlesztése
A kor színvonalának megfelelő nevelés-oktatás érdekében szeretnénk biztosítani a megfelelő feltételeket. - Az óvoda új berendezéssel történő ellátását, annak érdekében, hogy a felnövekvő gyermekek már az óvodai nevelésnél szép és esztétikus környezetbe kerülhessenek. - 2003-ban a három csoportszobába asztalokat, székeket vásároltunk. Szükséges az ebédlő, az orvosi szoba és az irodák berendezési tárgyainak vásárlása. Az iskola a jövőben is a község többcélú nevelési-oktatási, kulturális és sport intézménye. Alapvető célja: az általános műveltség megalapozása, időtálló, korszerű ismeretek átadása. - Iskolánkban lehetőséget adunk a tanórán és tanórán kívüli képességek sokoldalú kibontakoztatására. 2003. szeptember 1-től kezdtük el az együttnevelő – integrációs program bevezetését, melynek során az eltérő családi háttérrel rendelkező, különböző képességű gyermekeket együtt fejlesszük. Célunk az esélyek egyenlőségének biztosítása. - Az informatikai eszközök fejlesztése, a nyelvi labor kialakítása megtörtént. Az önkormányzat pályázatot nyújtott be a beruházás megvalósítása érdekében. A pályázat tartalmazza az egészséges életmód biztosításához szükséges sportlétesítmények felújítását, építését is. - Az úszásoktatással, természetjárással, a környezet megismertetésével, a tánc és furulyaoktatással célunk a tehetséges tanulók felkutatása és támogatása. - Célunk a jó képességű tanulók versenyeztetése, iskolánk hírnevének öregbítése. Matematika, honismereti, angol szakkörökön, énekkaron, tanórai differenciált munkáltatással, korrepetálással segítjük a tanulók felkészülését. A sajátos nevelési igényű, a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható fogyatékos gyermekek ellátásához meg kell teremteni a személyi és tárgyi feltételeket. - Hasznosítjuk a COMENIUS I. minőségfejlesztési program kidolgozása során szerzett tapasztalatokat. A feltételrendszer fejlesztésénél figyelembe vesszük partnereink igényeit. - Több iskolával közösen pályáztunk a HEFOP 2.1.5-ös program keretében meghírdetett hátrányos helyzetű tanulók felzárkozását, az esélyegyenlőséget biztosító projektre. Címe: „Kirekesztéstől mentes iskolát mindenkinek” - Tantermi berendezéseket, projektort, interaktív táblát vásároltunk. Az informatikai eszközök fejlesztése, a rendelkezésünkre álló IKT (interaktív tábla, számítógép) eszközök órai felhasználása fontos feladatunk. - TÁMOP-3.1.4-08/2-2009-0135 „A kompetencia alapú oktatás bevezetése Döge Község oktatási intézményeiben” című pályázatunk 31.025.560.- Ft. támogatási összeggel, a tartalmi fejlesztést és az eszközbeszerzést is támogatta.
7
-
-
A TIOP-1.1.1-07/1-2008-0178 „Az Ölbey Irén Általános Iskola informatikai infrastruktúrájának fejlesztése az esélyegyenlőség megteremtéséért” című pályázattal 4.062.500.- Ft. támogatási összeget nyertünk, mely interaktív táblák beszerzését tette lehetővé. A TÁMOP-3.4.3-08/2-2009-0064 „A jelen tehetsége, a jövő reménysége” tehetséggondozó pályázat az eszközbeszerzést támogatta.
1.5.
Földrajzi környezet
Döge település a Rétközben, Nyíregyházától ÉK-re, mintegy 53 km távolságra található Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A 4-es főútról leágazó alsórendű úton érhető el. A legközelebbi vasútállomás Budapest – Záhony vasútvonalon Kisvárdán van. Meghatározó Kisvárda közelsége gazdasági és kulturális szempontból is. A tanulók 85-90%-a tanul tovább a kisvárdai középiskolákban. A település infrastrukturális ellátottsága átlagos: - elektromos hálózat kiépítettsége 100%-os, - ivóvízhálózat kiépítettsége 100%-os, - vezetékes gázhálózat kiépítettsége 100%-os, - településen belüli úthálózat kiépítettsége 92%-os, - szennyvízhálózat kiépítettsége 100%-os, - telefonhálózat kiépítettsége 100%-os. Az önkormányzat az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, mint kötelező önkormányzati alapfeladatok ellátásáról a közös igazgatású általános iskola és óvoda működtetésével gondoskodik, amely részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. 2002. december 20-án vette fel az intézmény az Ölbey Irén Általános Iskola és Meserét Óvoda nevet. Az iskolában foglalkoztatott közalkalmazottak száma 17 fő, az óvodában 11 fő. Az önkormányzat a településen háziorvosi szolgálat, fogorvosi rendelő, védőnői és gyermekjóléti szolgálat működtetésével látja el az egészségügyi és szociális ellátáshoz kapcsolódó kötelező feladatokat. A lakosság létszáma (2010. év): 2.208 fő. A munkahelyek számának növekedése nem várható a településen, bár az önkormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy a munkahely teremtő beruházások, vállalkozások a községbe települjenek.
8
1.6.
Tanulócsoportok
A tanulócsoportok száma 8. Az alsó tagozaton 1 napközis csoport, a felső tagozaton 2 tanulószobai csoport működik. 1. és 2. osztályban iskolaotthonos oktatásban vesznek részt a tanulók.
1.7. Személyi feltételek Az iskolában jelenleg hagyományos tantárgyszerkezetben és óratervvel folyik az oktatás. Az általános iskola 1-8. évfolyamán a Nat-nak megfelelően átdolgozott Nyíregyházi Tantervcsaládot választottuk. Egy alsós és egy felső osztályfőnöki munkaközösség működik iskolánkban. Idegen nyelvet (angolt) 1. osztálytól , informatikát 3. osztálytól tanítunk. Délutáni foglalkozásként angol, helytörténeti, magyar, természetvédelmi, informatika és színjátszó, furulya szakkör, valamint sportkör működik. A Szabolcs Alapfokú Táncművészeti Iskola által intézményünk tanulói táncoktatásban részesülnek. A DUOART Művészeti iskola rajz és grafika tanszaka is működik. Az iskolai könyvtár jó lehetőséget ad az önálló ismeretszerzésre. Az Internet elérés megoldott iskolánkban. Lehetőséget biztosítunk a képességek kibontakoztatására, az esélyegyenlőségből adódó nehézségek enyhítésére, az integrációs pedagógiai rendszer bevezetésére. A Diáksportkör megalakulása elősegítette a természetjáró túrák szervezését. A furulyakör a tanulók zenei képzését erősíti. A kiemelkedő képességű, jól teljesítő gyermekeinknek a tehetséggondozást szakköri és tanítási órán kívüli időkeretben biztosítjuk. Az alsó tagozaton 1 napközis csoport működik, 3-4. osztályos tanulók számára, 1. és 2. évfolyamon iskolaotthonos oktatás folyik. A tanulók továbbtanulási aránya megegyezik az országos átlaggal. Felső tagozaton, az 5-8. osztályos tanulók számára tanulószobát szerveztünk. A 7. 8. osztályos tanulók részére felvételi előkészítőt tartunk magyar és matematika tantárgyakból. A szakmai munka fejlesztésének érdekében pályázatokkal próbálunk anyagi fedezetet biztosítani. Híres tanítványunk: Ölbey Irén írónő Az iskola volt igazgatói: Osváth Pál 1900-1922 Bacskay Ferenc 1922-1940 Peleskey Lajos 1941-1955 Nagy Bertalan 1956-1980 Széles István 1982-1992 Józsi Barnabás 1992-2002 Vincze Ferencné 2002-2011 Agárdi Sándor 2011Az iskola vezetése jelenleg: Agárdi Sándor igazgató Józsi Barnabás igazgatóhelyettes
9
A nevelőtestület nemek szerinti összetétele aránytalan, csupán hárman férfiak. Kor szerinti tagozódásuk megfelelő. Az informatikát ECDL vizsgával, több éves tapasztalattal matematika - fizika - kémia szakos tanár oktatja. Az intézmény szakos ellátottsága 94%-os. A személyi feltételek biztosítottak, a nevelőtestület tagjai nyitottak, fogékonyak az újra, törekszenek a korszerű és hatékony módszertani eljárások alkalmazására. Személyi feltételek: Szakos ellátottság (%-ban)
Hiányzó szakos tanárok
Pedagógusok Létszám
Iskola
94
Rajz, Ének Informatika
15
Nyugdíj előtt áll 2014-ig 1
Egyéb dolgozók
4
Az intézmény közalkalmazottainak száma: 19 fő. Az alkalmazottak munkakörük ellátásához színes, gazdag képzettséggel, végzettséggel rendelkeznek. Meghatározó az intenzív és egyéb továbbképzések során szerzett tudások, ismeretek hasznosításának minősége és mennyisége, melyhez hozzájárul személyiségük, felkészültségük és munkamoráljuk.
10
2.
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai
2.1. Alapelvek A nevelési-oktatási folyamatnak és az oktatásnak mindenkor összhangban kell lennie hazánk Alaptörvényével, a jogállam rendjével, az élet és az emberi méltóság tiszteletének elvével, valamint az ezzel összefüggő lelkiismereti és vallásszabadsággal. A Nat – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 5. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – rögzíti „az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot. Fontos szerepet szán az egyetemes magyar nemzeti hagyománynak , a nemzeti öntudat fejlesztésének, beleértve a magyarországi nemzetiségekhez tartozók öntudatának ápolását is. Helyi nevelési rendszerünk lényege: az intézménybe járó gyerekek elfogadása, a központi, országos feladatok helyi megoldásának megtalálása. Intézményünkben mindenki adaptív pedagógiai logikával dolgozik, mely szerint minden fejlesztésnek - így a személyiségfejlesztésnek is - a valós helyzetekből kell kiindulnia. A pedagógus szakma fokmérője a fejlesztő motívumok megtalálása, az aktivitás életre keltése, fenntartása, a differenciák felismerése és kompenzálása. Életkori sajátosságoknak, egyéni fejlettségnek megfelelő testkultúra kialakítása (életfeltételek, testápolás, tiszta környezet, napirend) az egészséges, kulturált életmód igénye és a lelki egészség szükségességének tudatosítása. Kölcsönös tiszteletre és szeretetre törekszünk a kapcsolatépítés során. A tanulói felelősségvállalás - önmagáért, társaiért, tetteiért - kialakítása pedagógiai szemléletváltást kíván. A személyes példa, az illem, a magatartási és erkölcsi normák elsajátításával mérsékelni kell a szociális különbségeket. Nagyobb teret kell biztosítanunk az alapismeretek alkalmazásának, a gyakorlati intelligencia fejlesztésének, a kulturális alaptechnikák teljesítményképesebb elsajátításának. A személyiségfejlesztés folyamatában legfontosabb partner a szülő, ezért a pedagógusnak, mint szakembernek meg kell találni a lehetőséget a hatékonyabb együttműködésre. A nevelés-oktatás "tárgya" a gyermek. Fontos fokozni az egymás tiszteletén alapuló harmonikus tanár-diák, gyermek-felnőtt viszonyt. Értékítéleteink tárgya a konkrét tett vagy a feladatmegoldás, ezért az értékelés személyre szóló, a követelmények ismeretében kiszámítható legyen. Az általános iskola alapfunkcióiból a személyiségfejlesztő, a szocializációs, a képességfejlesztő rangsort tartjuk megvalósíthatónak.
11
Alapelvek: Fontos a teljes személyiség fejlesztése Kiemelkedő képességű tanulóknak lehetőséget adunk tehetségük kibontakoztatására. Az iskolában minden tanulónak esélyt adunk a szociokulturális hátrányainak leküzdésére, hatékony felzárkóztató munka segítségével. Az iskolánk felkészíti a tanulókat az önálló ismeretszerzésre és önművelésre a szilárd alapkészségek kialakításával. Iskolánk segíti a világban való eligazodást az idegen nyelv tanításával, ahol megismerkednek más népek szokásaival, kultúrájával. Fejlesztjük tanulóink kommunikációs és viselkedési kultúráját, hogy íly módon is rendelkezhessenek a műveltség elsajátításának eszközeivel és nyílt emberi kapcsolatok alakítására képesek legyenek. Alapelvünk az iskolánk partnerközpontú működtetése. Megismertetjük diákjainkkal nemzeti kultúránkat, történelmünket, természeti és környezeti értékeinket, nemzeti hagyományainkat, ezzel is erősítve tanítványainkban a haza, a szülőföld szeretetét. Lépést tartunk az informatikai forradalommal, amelyet az általános társadalmi modernizáció és az életmód átalakulása kíván meg. Emberléptékű követelménytámasztás mellett minden tanulónak biztosítjuk az önmegvalósítás lehetőségét. Derűs iskolai légkörben és környezetben biztosítjuk gyermekeink testi-lelki fejlődését. Sokféle szabadidős kínálatból választhatnak tanulóink. Kompetencia alapú oktatás bevezetése, elterjesztése SNI-s tanulók integrált oktatása Esélyegyenlőség érvényesítése Szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása
2.2.
Értékek
Értékeink szerepelnek az iskolában működő minőségbiztosítás kapcsán megfogalmazott küldetésnyilatkozatunkban. Hat fő érték jellemzi intézményünket, ezek: A jó munkahelyi légkör, ami kifejeződik abban, hogy elfogadjuk egymás személyiségét, vonatkozik ez úgy a pedagógusokra, mint a technikai dolgozókra. Igyekszünk a hiányosságokat közösen megbeszélni, a problémákon együtt gondolkodni. A jó munkahelyi légkört segíti a közös kirándulás. Esztétikus környezet: a jó munkavégzés alapja. A tisztaság alapvető dolog, ehhez együtt kell működniük a felnőtteknek és a gyerekeknek. Példa erre a tisztasági verseny, ami a gyerekekre ösztönzően hat. A tantermeket ízlésesen dekoráljuk, a folyosón mindig van olyan felület, amely az aktuális évszak vagy ünnep hangulatát varázsolja elénk. Iskolánk névadója, Ölbey Irén tiszteletére névadófalat avattunk, hogy a költőnő szellemisége mindig köztünk legyen. Hagyományápolás: A nemzeti ünnepekről méltó módon az iskola keretein belül tartott műsorokkal emlékezünk meg. 2002. decemberétől úgy tervezzük, hogy iskolánk főbb eseményeit évkönyvben rögzítjük magunk és az utókor számára. Kihasználjuk a pályázati lehetőségeket, s ha rendelkezésünkre állnak a megfelelő források, hagyományőrző napot szervezünk. Törekszünk arra, hogy a régi hagyományok, a lassan feledésbe merülő szakmák a gyerekek számára ismertek legyenek, újra megelevenedjenek.
12
Rendezvények nyitottsága, színvonala: A szülőkkel és a tanulókkal is szervezünk közös programot. Minden évben megrendezzük a szülők bálját. A szervezés is közös munka, a bálozás is közös szórakozás. A gyerekek minden évben várják a gyermeknap és madarak és fák napja alkalmából hagyománnyá vált kirándulást. Ezt a napot a szabadban töltjük, változó helyszíneken akadályversennyel és utána kötetlen programokkal. A szülőkkel való jó kapcsolatot erősítik az előbb említett bálok, valamint a nyílt napok, amikor betekintést nyerhetnek a tanórai munkába is. A szülői értekezleteken tájékoztatást kaphatnak a gyermek tanulmányi eredményeiről, magatartásáról, tanuláshoz való hozzáállásáról. Igazán személyes kapcsolat alakulhat ki családlátogatások alkalmával. Környezeti nevelés: Iskolánk tanulói minden évben részt vesznek környezetvédelmi versenyeken. A kirándulásokon és a madarak és fák napján igyekszünk a természeti szépségeket megláttatni. Osztályfőnöki órákon és minden tantárgy óráin, amely lehetőséget nyújt a környezetvédelemmel való koncentrációra, megemlítjük, felhívjuk a tanulók figyelmét az állatok, növények védelmére. A tankerületben egyedülállóan jól felszerelt biológia szaktanterem, 210 fajt bemutató iskolai füvészkert, gyógy- és fűszernövénykert, valamint ásvány- és kőzettani oktató ösvénnyel rendelkezik intézményünk. Egészségnevelés: A mellékelt Egészségfejlesztési programban leírtaknak megfelelően.
13
2.3.
Célok
„Ha embert látunk a gyermekben, emberré tudjuk nevelni!” (Hermann Alice) A gyermek fejlesztése: A kerettantervben meghatározott fejlesztési követelmények teljesítése. Mindenki számára biztosítani kell az alapkészségeket, amelyek a társadalomba való beilleszkedéséhez és a folyamatos további ismeretszerzéshez szükségesek. Fel kell kelteni, és ébren kell tartani az ismeretszerzési vágyat! Tiszteletet kell ébreszteni az emberi értékek iránt! Egészséges, kulturált életmód, az egészség értéke, felelősség önmagunk, társaink és környezetünk iránt, Az én harmóniája, autonómiája - önismeret, önnevelés, belső harmónia, önelfogadás, önértékelés, Társas kapcsolatokban: tisztelet a szülők, nagyszülők, nevelők, kortársak iránt. Az önzés leküzdése, a szeretet szépsége, öröme; előítélet-mentesség, a másság tisztelete, együttműködési készség, kulturált vita, versengés, A társadalmi eredményességre vonatkozó értékek: önművelési igény, fegyelmezett és kitartó tanulás, problémaérzékenység, kreativitás, szellemi, gyakorlati igényesség, vállalkozói kedv, A hazával, nemzettel, a civil társadalommal kapcsolatos, az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Anyanyelvi kultúra megfogalmazása, olvasás, írás, nyelvtan, műismeret, könyvtárhasználat megtanítása. Az idegen nyelv területén alapkészségek biztosítása, tudják gondolataikat kifejezni, tanult nyelvtani ismereteket tudatosan alkalmazni. A mindennapi munkához szükséges elemi számtani ismeretek készségszintű biztosítása. A gondolkodókészség a problémák megoldásához szükséges kezdeményezőkészség fejlesztése. Segítsük a tanulók beilleszkedését a társadalomba, szilárd értékeket adjunk számukra. Az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza szeretetét és az érte való munkálkodás készségét. Önálló, céltudatos és fegyelmezett munkavégzés képességének kialakítása. Kézügyességüknek, testi ügyességüknek, állóképességüknek, mozgókultúrájuknak fejlesztése. A természet és környezetvédelemre, az egészséges életmódra való nevelés Természetes környezet közvetlen megfigyelése, kirándulások, tanulmányi séták szervezése. Az éneklés, zenei ismeretek és hallás megalapozása. Az iskola eredménycéljai Harmonikus személyiségfejlesztés, sokoldalú ismeretszerzésre törekvés, kreativitás fejlesztése a kompetencia alapú oktatás segítségével. Felkészítés a továbbtanulásra, versenyeken való szereplés. A szülők általi elismerés fokozása, a tantárgypedagógia tekintetében a tanügyi céloknak való megfelelés. Az ökoiskola elvárásaihoz való igazodás.
14
A kompetencia alapú oktatás implementációja Az 5 év fenntartási kötelezettség teljesítésének ütemezése a Helyi tanterv fejezet elején, az óratervekhez kapcsolva kerül beépítésre! A kompetencia alapú oktatás implementációját segítő célok ütemezése A kompetenciamérések eredményeinek felhasználása, javító tevékenységek megszervezése, a bevezetett kompetencia területekhez kapcsolódóan. Az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulók együttnevelését,-oktatását meghatározó célok és sikerkritériumok megfogalmazása. (HH; HHH; SNI tanulókkal való foglalkozás megszervezése) Pályaorientáció: Döntésképesség kialakítása (a szülői ház segítségével). Ismerje meg az őt érdeklő szakmák, iskolatípusok alapvető jellemzőit, elvárásait. Tantárgyi motiváció. Nyílt napokon való részvétel támogatása. Magatartás és viselkedés: Az alapvető ismeretek rögzítése, a helyes normarendszer elmélyítése, alkalmazása. Alkotóvá nevelés, pedagógiai és tanulói alkotás: Pedagógiai és tanulói pályázatokon való részvétel. Célja, hogy a pedagógusok és a tanulók az érdeklődésüknek megfelelő területen bontakoztathassák ki tehetségüket. Az iskola működési céljai Kulturált iskolai környezet megteremtése: Rend, tisztaság, tantárgyi és aktuális tantermi dekoráció készítése, parkgondozás. Teljesítéséért az osztályfőnökök felelnek. Tanulói érdekvédelem biztosítása: Diákönkormányzat tevékenysége. A pedagógusok önművelési lehetőségeinek megteremtése: Az iskola anyagi feltételeinek figyelembe vételével biztosítja a pedagógusok önképzését, és anyagilag, erkölcsileg támogatja azt.
15
2.4.
Feladatok Az iskolában folyó oktató-nevelő munka alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai FELADATOK
ELJÁRÁSOK
ESZKÖZÖK
1.
Fontos a teljes sze- Továbbfejlesszük mélyiség fejlesztése minden gyermekben személyiségének saját értékeit. Önismeret és társas kultúra fejlesztése.
Pedagógiai munkánk középpontjában mindig az egész személyiségre hatás törekvése áll. Segítjük tanulóinkat abban, hogy művelt emberré, alkotásra és boldogságra képes emberré válhassanak.
A személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával. A helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával.
2.
Kiemelkedő képességű tanulóknak lehetőséget adunk tehetségük kibontakoztatására
A tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben; a tanulmányi versenyeken való szerepléssel
3.
Az iskolában minden tanulónak esélyt adunk a szociokultúrális hátrányainak leküzdésére, hatékony felzárkóztató munka segítségével.
4.
Az iskolánk felkészíti a tanulókat az önálló ismeretszerzésre és önművelésre a szilárd alapkészségek kialakításával.
Az iskola készítsen fel az eredményes továbbtanulásra, az önművelésre. Pályaorientáció.
5.
Iskolánk segíti a világban való eligazodást az idegen nyelv tanításával, ahol megismerkednek más népek szokásaival, kultúrájával.
Keltsük fel a tanulóinkban az idegen nyelv tanulása iránti igényt.
A tehetséges gyerekeket segítjük saját képességeinek megismerésében, önfejlesztő módszereinek, stratégiájának kialakításában. Közreműködünk a tanulási nehézségekkel küzdők segítésében. A rászoruló gyerekeket hatékonyabb felzárkóztató munkával segítjük. Ha szükséges, napközi otthonos elhelyezést kezdeményezünk. A lehetséges tanulási módszerek, technikák és tanulási stratégiák megtanítása a tanulóknak. Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. Igényt alakítunk ki a folyamatos önművelésre. A tanulás tanulása, az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása mindenki számára elérhető. Anyanyelvén túl minden tanuló ismerje az angol nyelv alapjait.
A differenciált fejlesztés, a művészeti, gyakorlati, közismereti készségek fejlesztése, a tanulók egészséges fejlesztése, fejlődésük folyamatos követése, személyre szóló, folyamatos értékelés. Tehetséggondozó szakkörökkel, kreativitást fejlesztő programokkal.
ALAPELVEK
CÉLOK
Pedagógusaink helyezzenek kiemelt hangsúlyt a kreativitás és a tanulási motiváció erősítésére. Munkánkat hassa át az a törekvés, hogy a szociokulturális hátrányok csökkenjenek. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség.
16
Differenciált foglalkozással, az egyéni haladási ütemhez igazított terheléssel.
Felzárkóztató csoportos foglalkozás keretében és egyéni korrepetálással.
Az alapvető képességek és készségek elsajátításával, a mentális képességek célirányos fejlesztésével. Az önálló tanulás és önművelés alapozásával.
Minden gyerek számára képességeinek, érdeklődésének, ill. céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat biztosítunk.
Megyei nyelvi verse- Idegen nyelv tanítányeken való részvétel- sa csoportbontáslel. ban.
6.
Fejlesztjük tanulóink kommunikációs és viselkedési kultúráját, hogy ily módon is rendelkezhessenek a műveltség elsajátításának eszközeivel és nyílt emberi kapcsolatok alakítására képesek legyenek.
7.
Alapelvünk az isko- Együttműködni a lánk partnerközpontú szülőkkel, jó kapcsoműködtetése. latot tartani partnereinkkel. Családi életre nevelés.
8.
Megismertetjük diákjainkkal nemzeti kultúránkat, történelmünket, természeti és környezeti értékeinket, nemzeti hagyományainkat, ezzel is erősítve tanítványainkban a haza, a szülőföld szeretetét. Lépést tartunk az informatikai forradalommal, amelyet az általános társadalmi modernizáció és az életmód átalakulása kíván meg. Emberléptékű követelménytámasztás mellett minden tanulónak biztosítjuk az önmegvalósítás lehetőségét.
9.
10.
A tárgyi tudás mellé a gyermek szerezze meg azokat a kommunikációs képességeket is, amelyek segítésével tudását hasznosítani tudja. Az erkölcsi nevelés.
Ismerjék meg a tanulók lakóhelyüket, Magyarországot, annak jelképeit, alakuljon ki hazaszeretetük. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés.
Minden pedagógus és tanuló tudja alkalmazni a számítástechnikai, informatikai eszközöket. Médiatudatosságra nevelés. A „tanulás tanítása” és az önálló ismeretszerzés képessége minden tanuló számára elérhetővé válik.
Kultúrált magatartás és kommunikáció a közösségben. (udvariasság, fegyelem, önfegyelem) Mások szokásainak és tulajdonságainak tiszteletben tartására nevelés. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Helyzetek teremtése, melyben a tanuló a gyakorlatban bizonyíthatja megbízhatóságát, becsületességét, segítőkészségét, empátiáját. Folyamatos kapcsolattartás az önkormányzattal, a kulturális és oktatási intézményekkel, SZMKválasztmánnyal. A klientúra igényeinek rendszeres kikérése, javaslatainak megvalósítása, segítségkérés. Visszajelzés a felmerült problémákról, mérések eredményéről. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet kialakítása. Múltunk megismerése, hagyományápolás, jelképeink tisztelete, megbecsülése. Fogékonyság az élő és élettelen természet szépségei iránt.
Az osztályfőnöki helyi tanterv megvalósításával; az ember- és társadalomismeret, az etika tantárgyi modul oktatásával; az értelmi és érzelmi intelligencia gazdagítása és mélyítése, a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával.
Példaképek, eszményképek kialakítása, amely által mintákat adunk a tanulóknak.
Jó kapcsolat kialakításával, ahol a fenntartó, az iskola, a szülő, az óvoda egyaránt érzi, hogy közösek a céljaik, az érdekeik.
Szülői értekezlet, nyílt tanítási nap, SZMK, szülői segítség a rendezvényeken. Az óvoda-iskola kapcsolata, ill. az önkormányzat és az iskola kapcsolata.
Szaktárgyi és osztályfőnöki órák, ünnepi megemlékezések, kirándulások, táborozások keretében a jelképek, a hagyományok és az értékek tiszteletére, megbecsülésére és védelmére nevelünk.
Hagyományok kialakításával, követendő egyéni és csoportos minták kiemelésével erősítjük az erkölcsi értékeket, humánus magatartásmintákat.
Tanórai keretben 5. osztálytól (órán kívüli foglalkozásonszakkörön) megtanítjuk gyermekeinknek a számítástechnika alapjait. Önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye. (önbecsülés, önbizalom) A pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés áll.
A tanórai és tanórán 5. osztálytól a szákívüli foglalkozások mítástechnika tanílehetővé teszik a szá- tása. mítógép és a modern informatikai eszközök megismerését.
17
A mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszer meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően végezzük el a diagnosztikus, formatív és szummatív méréseket.
Követelésünk egybeesik a tanulók optimális teljesítményével, sikerélményével, sikerélményhez juttatjuk őket. A pozitív motiváció eszközeivel élünk, jutalmazás-büntetés módszereinek alkalmazásában egészséges arányokat tartunk.
11.
Derűs iskolai légkörben és környezetben biztosítjuk gyermekeink testi-lelki fejlődését.
Teremtsünk olyan légkört, környezetet, ahol mindenki jól érzi magát. Testi és lelki egészségre nevelés.
12.
Sokféle szabadidős Az iskola szabadidős kínálatból választ- kínálata legyen hatnak tanulóink. sokszínű és változatos, amiből minden tanuló választhat. Fenntarthatóság, környezettudatosság.
Az egészséges és kultúrált életmód iránti igény felkeltése, az önellátás képességének kialakítása. Az egészség megőrzésének lehetőségei, módjai. A pedagógiai szakszolgálat tevékenységének továbbfejlesztése. Az iskolai könyvtár, a rendelkezésre álló eszközök mindennapos használata, a tudás megszerzésének szolgálatába állítása. Az ütemezett eszközbeszerzési terv következetes végrehajtása.
Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítésével, gazdagításával, a mozgásigény kielégítésével.
Esztétikus környezet kialakításával, gyermekmunkák kiállításával otthonosság teremtése. A mindennapos mozgáslehetőség biztosítása.
Változatosan és jól Az iskola létesítmékihasznált eszköztárral. nyeinek, eszközeinek használata.
A célok megvalósulását lehetővé tevő tevékenységek Kompetencia alapú oktatás kiterjesztése Élet közeli tanulási környezet kialakítása. A tanulási stratégiák alkalmazásában a sokszínűségre ségrendszerének biztosítása A játékosság, a szimuláció gazdag eszköztárának biztosítása
törekvés
tevékeny-
A célok megvalósulását szolgáló módszerek, szervezési módok, tanulás- szervezési eljárások: tevékenykedtetésre épülő tanulásszervezés, projektoktatás, témahét, műveltségterület tantárgyi bontás nélkül, moduláris oktatás, stb. az info-kommunikációs technológia, mint eszköz és taneszköz alkalmazása. Az SNI-s tanulók esetében az integrált nevelést segítő sérülés specifikus fejlesztés, egyéni továbbhaladás, értékelés biztosítása.
18
2.4.1 Kulcskompetenciák A kulcskompetenciák azok a kompetenciák: amelyekre minden embernek szüksége van a személyes boldoguláshoz és fejlődéshez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez, és a munkához. A kompetenciák nagy része fedi egymást. Hasonló egymásra építettséget jelent a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonya is. A kompetencia fejlesztését támogató tevékenységek: tanárok külső továbbképzéseken való részvétele belső továbbképzések, önképzés, mentorálási program szaktanácsadás igénybe vétele. A tanuló hatékony megismerését szolgáló technikák alkalmazása: a személyiség komplex megismerése, tehetségazonosítás, tanulási problémák felismerése - nehézségek, zavarok, akadályozottság, részképesség-zavarok kiszűrése, tanulási stratégiák és módszerek megismerése. Az alkalmazott mérés-értékelés iskolai rendszere: mérések: diagnosztikus (bemeneti) mérések formatív (visszajelző, szabályozó) szummatív (lezáró – minősítő) mérés-értékelés mérési adatbázis - a tanulói fejlődés nyomon követése Módszertani elemek: tanulásszervezési technikák alkalmazása, tanórai differenciálás, kooperatív tanulás, egyéni és csoportos projektmunka, prezentációs technikák elsajátítása és alkalmazása tanulói értékelési technikák - önértékelési eljárások gazdagítása, A tanulni-tanulás kompetenciájának fejlesztése - a tanulásmódszertan beépítése az iskola tevékenységrendszerébe: a tanuláshoz szükséges komplex személyiségelemek megismerése - kíváncsiság, érdeklődés, akarat, kitartás, önfegyelem, becsvágy, teljesítményszorongás, küzdőképesség, sikerorientáció és kudarckerülés, a tanuláshoz szükséges alapkészségek felmérése és fejlesztési eljárásainak alkalmazása - életkor-specifikusan, a tanulók tanulási stratégiáinak és módszereinek megismerése. Ezek a módszerek és munkaformák alkalmasak arra, hogy a frontális osztálymunkát együttműködésen alapuló tanulási stratégiák váltsák fel.
19
Kulcskompetencia Terület1 1. Anyanyelvi kommunikáció
2. Idegen nyelvi kommunikáció
CÉL
A várt eredmények
Módszer
Feladat Általános tantervű
SNI
A tanuló rendelkezzen az életkori sajátosságának megfelelő anyanyelvi ismerettel (szókincs, szövegalkotás stb) A szóbeli és írásbeli kommunikáció elsajátítása.
Megfelelő szókincs kialakítása adott szövegkörnyezeten keresztül: szépirodalom ismeretközlő dokumentum szövegeken keresztül
A tanuló az adott helyzetben az életkori sajátosságának megfelelő módon tudja megfogalmazni és kifejezni a mondanivalóját.
Írott és szóbeli kommunikációjában – a megfelelő észlelés-értés szintjén – saját kompenzáló technikái kialakításával lényeget kiemel, összefüggéseket felismer; mondatalkotása grammatikailag megfelelő
A tanuló életkori sajátosságainak és egyéni képességeinek megfelelően használja a tanult idegen nyelvet
Megfelelő szókincs fejlesztésen keresztül: fejlesszük a tanuló kommunikációs készségét más népek kultúrájának megismerését
A hallott és olvasott idegennyelvű szöveg értése
Valós beszédhelyzetekben egyszerű információkat tud adni és kérni.
Írás és beszédkészség mérhető fejlődése
Általános tantervű fogalomalkotás szövegértelmezés szövegalkotás véleménynyilvánítás szituációs játékok kooperatív tanulás
A beszéd - szöveges gyakorlatok végzése: szövegolvasás szövegértés szövegalkotás szituációs játékok párbeszéd szerepgyakorlat egyéni előadások
SNI - tanulási motivációt fokozó tanítási modell - közlés - magyarázat - beszélgetés -felfedezéses tanulás - aktív fogalomalkotás
- képességhez igazodó tartalmi differenciálás, diszlexiás, diszgráfiás tanulóknál elsősorban auditív megközelítéssel
Kulcskompe-tencia Terület1
CÉL
Feladat
A várt eredmények
3. Matematikai
Matematikai gondolkodás fejlesztése az összefüggések megláttatása
Szaknyelv használata, fejlesztése Logikus gondolkodásra való törekvés Matematikai ismeretek és a mindennapi problémák összekapcsolása
Követni és értékelni tudja: matematikai problémákat alkalmazza az ismerős eljárásokat tudja jelölni az adatokat a grafikonok ábrázolása és olvasása során elemezze a kapott adatokat
4. Természettudományos
A környezetünkben lévő, jelenségek, változások, törvényszerűségek megismerése és megértése.
A magyarázatokon, tapasztalatokon, előrejelzéseken keresztül tegyük láthatóvá, tapasztalhatóvá a tanulók számára a környezeti változások okokozati összefüggéseit.
A természettudományos és a műszaki ismeretek összekapcsolása a hétköznapi életben felmerülő problémák során.
21
Gyakorlottság a becslés, kerekítés, fejszámolás, számológép használat területén egyéni fejlődési ütemhez alkalmazkodó, bővülő számkörben. Megfelelő matematikai tartalmú szókincs értése, alkalmazása feladatmegoldásokban. Mindennapos probléma megoldásának elképzelése, megoldási terv készítése. Megismerési módszerek elsajátítása (megfigyelés, öszszehasonlítás stb.), folyamatok nyomonkövetésén ek képessége. Okokozati kapcsolatok felismerése a változások megfigyelése során.
Módszer alapműveletek gyakoroltatása összefüggések kereséseelemzése eszközhasználat modellalkotás grafikon készítése, olvasása táblázat készítése, olvasás
környezettudatos magatartás kialakítása kísérletezés új technológiák berendezések megismerése, működtetése kritikai állásfoglalás az áltudomány és technika ellenes megnyilvánulásokkal szemben.
- cselekedtetés - szemléltetés egyszerű, átlátható ábrákkal - algoritmuskövetés, megjegyzés, alkalmazás - analógia felismerésalkalmazás -interiorizációs stratégia -kondicionálás, gyakorlás -problémafelvető módszer - aktív fogalomalkotás - szemléltetés - asszociációs stratégia - deduktív tanulási stratégia
Kulcskompe-tencia Terület1
CÉL
Feladat
A várt eredmények
5. Digitális
Az információs társadalom technológiáinak biztos és kritikus használata.
Komplex információ előállításán keresztül segítsük az eszközök használatát és a felkészülésben, kutatásban való szerepüket.
Felismerje az adott problémán keresztül az információ hitelességet és megbízhatóságát.
A gyakorlati életben használt legfontosabb írásos formátumokat tudja esztétikusan kialakítani. Problémáját fogalmazza meg olyan pontossággal, hogy a számítógép érdemi segítséget jelentsen.
Információ: felismerés visszakeresés értékelés tárolás előállítás bemutatás csere Hálózati kommunikáció használata
6. Hatékony, önálló tanulás
A folyamatosan kialakuló élettapasztalat valamint a szerzett tudás segítse elő az eredményes tanulást.
A tanulás iránti igény felkeltése. A tanuló hozzásegítése az egyéni tanulási stratégiájának kialakításához. Az önismeret tudatában képes legyen megtalálni a számára megfelelő oktatási és képzési lehetőségeket.
A tanulás iránti motiváció megléte. Az ismeretek hatékony felhasználásán keresztül aktívan részt vesz a közös munkában, és tudását megosztja másokkal.
Helyes önértékeléssel olyan érzelmi viszonyulások kialakulása, amely lehetővé teszi az egyéni kompenzáló technikák kialakulását, a figyelem irányításának tudatosságát, a kérdezés értelmességét, kulturáját, az emlékezetbe vésés jellemzőit és az eredményért való felelősségvállalást.
Képzési lehetőségek ismertetése: útmutatás támogatás Tanulási technikák elsajátíttatása. Informális tanulás
22
Módszer - információ átadás- átvétel - lényeglátás képességének tanulása - szókincsbővítés, szövegértés, szövegalkotás - a megértést szolgáló technikák ismerete, alkalmazása Tanulási motivációt fokozó tanítási modell Kondicionálás, gyakorlás - az értő olvasás fejlesztése - számítógépen való írás eszközzé tétele Önismeretet elősegítő programcsomagok
Kulcskompe-tencia Terület1
CÉL
Feladat
A várt eredmények
7. Szociális és állampolgári
Alkotó módon, aktívan és felelősségteljesen vegyen részt szűkebb és tágabb környezete életében és annak pozitív irányú alakításában.
A társadalmi és kulturális normák kialakításán keresztül valósuljon meg az egyén és a közösség kritikus és kreatív együttműködése.
A tanuló magatartásában megnyilvánul: közügyekben való hatékony részvétel tolerencia a különböző vallási, etnikai és kulturális csoportok iránt kötődés a szűkebb közösségéhez lakóhelyéhez, hazájához, és az EUhoz.
8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
A közeli és távoli célok érdekében a tanuló képes a kínálkozó lehetőségek érdekében egyéni terveket készíteni és végre hajtani.
A tanuló az iskolai mikró és makroközösségeinek kihívásán keresztűl tapasztalhassa meg: a kezdeményezés a vállalkozás a kinálkozó lehetőségek megragadását.
A tanuló tudjon a céljainak megfelően egyéni terveket készíteni és azt végrehajtani.
23
Önmaguk elfogadásán keresztül nyitottá és érdeklődővé válnak a sokféleségre. Tisztában vannak jogaikkal, és a betartandó alapvető magatartási szabályokkal, normákkal. Törekednek a környezetükkel való harmónikus kapcsolatra. Az esetlegesen hiányzó funkcióik ismerete mellett az ép funkciók gyakorlása, amely hozzásegíti az egyéni boldoguláshoz. (érdekérvényesítés, tervezés és végrehajtás végig vitele, megbízhatóság, felelősségvállalás stb.)
Módszer Együttélési technikák alkalmazása: közös értékek elfogadása, tiszteletben tartása demokratikus értékek kinyilvánítása tolerencia megléte felelősségérzet kialakítása alkotó részvétel
- megbeszélés, beszélgetés - közlés, magyarázat - szituációs játékok - kooperatív módszer
Feladatokon keresztül valósuljon meg: tervezés – elemzés - kockázatfelmérés szervezés (egyéni, csoport) irányítás vezetés értékelés
Célirányosan szervezett szabadidős tevékenységekben és természetes élethelyzetekben- foglalkozások megismerése - felnőtt szerepekhez kapcsolódó szerepjátékok - személyközi kapcsolatok elemzése konkrét esetek kapcsán
Kulcskompe-tencia Terület1
CÉL
Feladat
9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A tanuló váljon nyitott, érdeklődő, fogékony és kreatív személyiséggé a művészetek iránt.
A széleskörű oktatónevelő munkán keresztül mutassunk rá a hazai az emberjogi, és az egyetemes kulturális örökség fontosságára.
A várt eredmények Kialakuljon: a kulturális és nyelvi sokféleség megőrzésesére irányuló igény a mindennapi élet során az esztétikum fontosságának megértése
2. számú melléklet a 2/2005. (III. 1.) OM rendelethez A Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: NAT) a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának is alapdokumentuma, az abban meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a sajátos nevelési igényű tanulókra is érvényesek.
24
Nyitottság, fogékonyság, a kreatív művészi kifejezések sokfélesége iránt. A reális önértékelés kialakulásával az egyéni stílus kialakulása, véleményalkotás a különböző művészi ágak érzelmeket megmozgató hatásáról.
Módszer Műalkotások elemzése Nézőpontok öszszevetése Következtetések levonása Kulturális intézmények látogatása Alkotó részvétel
- bemutatás - szemléltetés, - filmvetítés - divat stílusok, műalkotások hatáselemzése - lakberendező programok
2.4.2
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
A pedagógus egyik legfontosabb feladata a fejlődésben lévő gyermek egész személyiséget sikeresen formálni. Személyiségen az ember valamennyi pszichés sajátosságát értjük. Az ember nem csak biológiai, de társadalmi lény is. A társadalomban foglalkozása, érdeklődése szerint több közösséghez is tartozik. Az iskola feladata felkészíteni tanulóit, hogy ismerjék saját értékeiket, személyiségük jellemzőit, be tudjanak kapcsolódni a közösségek életébe, képesek legyenek együttműködni másokkal, eredményeket elérni, és egyéni boldogulásukat megteremteni. A személyiség az iskolában a közösség keretei között változik. Az iskola elsődleges közösségei az osztályközösségek. Az osztályközösségek életének, működésének alapelve iskolánkban a demokrácia, mely lehetővé teszi a közösségek minden tagja számára a szabad véleménynyilvánítást. Közösségi nevelésünk hatékonysága érdekében olyan feltételeket biztosítunk, amelyek lehetővé teszik tanulóink számára az együttműködést, egymásért érzett felelősségük kialakulását, önmaguk megismerését. Elérendő cél: A személyiség komplex fejlesztése: az értelem kiművelése mellett a gyermek önmagához, a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztése. Iskolánk alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét – megkülönböztetett figyelemmel az SNI tanulókét is - széleskörűen fejlessze. Az egyéni tanulási útvonal, a differenciált fejlesztés biztosítása. Fő feladat: a tanulás iránti motiváció fejlesztése, a tantárgyak közti merev határrendszer csökkentésével a komplex fejlesztés megvalósítása, oktatás és nevelés egységes feladatellátása, a tanítási-tanulási folyamatban, alkotó jellegű feladatok biztosítása. A személyiségfejlesztésben 8. évfolyam végére tanulóink a következő személyiségjegyekkel rendelkezzenek: - önállóság - alkalmazkodás - kreativitás - képesség az érzelmi harmóniára - türelem, céltudatosság - küzdőképesség - figyelem- és gondolkodás-összpontosítás - kulturált magatartás felnőttekkel és társakkal szemben - segítségnyújtás - humanizmus - tolerancia - nyitottság - konfliktusmegoldó képesség. Tanulóink előtt legyen világos, hogy másokkal összefogva képesek környezetükön pozitívan változtatni.
Személyiségfejlesztés (Alsó tagozat) A személyiség az ember egyéni sajátosságainak összessége, lelki életének összjellege, azon belső életének összessége, amelyek a külső környezeti hatásokra alakulnak ki: figyelem, érzelmek, akarat, képzelet, érdeklődés, képességek, temperamentum, jellem… A magyar nyelv és irodalom tanulása során pontosabbá válik a gyerek gondolatainak, érzéseinek, véleményének kifejezése. A mesék, történetek olvasása, dramatizálása, feldolgozása során a tanulók szembesülnek élethelyzetekkel, magatartásformákkal. Erkölcsi választásokban el kell különíteniük a jót, rosszat. Az olvasmányok szolgálják személyiségük sokrétű fejlesztését. Kialakítja a fogékonyságot a részvétre, az igazságra, megértésre, tragikumra, a konfliktusok felfogására, a pozitív érzelmekre, a derűre, a szépségre. A matematikai nevelés keretében foglalkozunk a gondolkodás fejlesztésével, a helyes tanulási szokások kiépítésével, az önállóság mértékének fokozásával, az érdeklődés felkeltésével. Fejlesztjük megfigyelőképességüket, emlékezetüket, rendszerező képességüket, kialakítjuk az alkotó gondolkodást. Fejlődik a tanulók személyiségében a pontosság, rendszeresség, megbízhatóság. Képessé válnak a lényeges és lényegtelennek tűnő dolgok szétválasztására. Kialakul a sokoldalú gondolkodásmód. A természetismeret célja, hogy felkeltse az élő és élettelen világ iránti érdeklődést. Bátorítson önálló megismerésre, javítsa a környezet állapota iránti érzékenységet, a környezet állapota iránti érzékenységet, a környezet értékeit tisztelő magatartást alapozzon meg. Intse őket óvatosságra. Fedezzék fel a természet sokszínűségét, szépségét. A zenei nevelés fontos szerepet vállal a gyermek érzelmi és jellemnevelésében. A zene örömöt ad, lelkesít és megnyugtat. A gazdag érzelmi hatás, a beleélés – átélés színesíti a fantáziát, formálja az ízlést. Segíti az esztétikus, jó mozgás, szép testtartás kialakítását A rajz és vizuális kultúra látni és láttatni tanít, cél a látáskultúra megalapozása. Hozzájárul az esztétikai üzenetek megértéséhez. Személyes alkotói utak bejárására bátorít. Az érzelmekben gazdag tevékenységek, a világ érzéki birtokbavételére nevel. Gazdagítja a képzeletet, ízlést, empátiát, az érzelmi életet. Cél az érzelmekkel kísért önkifejezés. A technika tantárgy feltárja az ember és a technikai környezet összefonódását. A tantárgy olyan beállítódásokat alakít ki, amelyek segítik a technika eredményeinek ésszerű felhasználását, de óvnak ezek torzító hatásaitól. A tantárgy javítja a beszéd- és kifejezőkészséget, fejleszti a koncentráló, problémamegoldó, alkotó, összpontosító képességet. Növeli a kreativitást, pontosságra való igényt. Az iskolai testnevelés hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak. Élményük a mozgásos játék, a versengés öröme. Cél, hogy a rendszeres fizikai aktivitás váljék magatartásuk részévé. Értékes személyiségvonások fejlesztése: a félelem leküzdése, szabályok betartása, összpontosítás, céltartás, nehézségek leküzdése, kudarc tűrése, a természet szer
26
2.4.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösség társadalmi csoport, a közös érdekek alapján nagyfokú állandóság, az élet számos területére kiterjedő összetartozási tudat és együttműködés, többnyire közös eszmék birtoka is jellemez.
A tanulók közösségi magatartását a következők jellemezzék: -
együttműködés munkában
-
együttműködés a szabadidőben
-
az iskola, és az osztály közös céljainak ismerete, és elfogadása
-
az osztályközösséghez, mint csoporthoz való tartozás öröme
-
az iskolai közösséghez, mint csoporthoz való tartozás öröme
-
figyeljen és vigyázzon a közös értékekre környezetében
-
ismerje lakóhelye, mint közösség értékeit, múltját, történelmét
-
legyen rálátása, hogy a társadalom az emberiség nagy közössége, melyben neki is megvan a helye és szerepe
Feladatunk: Tanítási órán, tanórán kívüli foglalkozáson a pedagógus olyan feladatot adjon, szabadidős programokon olyan pedagógiai helyzeteket teremtsen, olyan programokat válasszon és szervezzen, melyeknek során a gyermek személyisége és közösségi magatartása a kívánt irányban fejlődik. Feladatunknak tartjuk a közéletiségre való felkészítést is. Megismertetjük velük azokat a fórumokat, ahová problémáikkal fordulhatnak, illetve megfelelő információt szerezhetnek. Osztályfőnöki feladatként foglalkozunk a helyes viselkedés, megjelenés, a társasági élet alapjainak elsajátíttatásával. Fontos, hogy a gyermek korrekt, bíztató, motiváló, de pontos visszajelzést kapjon személyiségéről és a közösségben elfoglalt helyéről. A tanulók, a közösség felkészítése az SNI tanulók integrált nevelésére. Az SNI tanulók beilleszkedésének segítése, és a másság elfogadása a tanulói közösségben. Szociális kompetencia fejlesztése: empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, alkalmazkodó képesség.
27
2.4.3.1. A sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos feladatok (a Pedagógiai Program külön mellékletében) A sajátos nevelési igény megállapítása a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság(TKVSZRB) jogköre. Ennek folyamata: az iskola vagy a szülő a probléma észlelésekor pedagógiai, pszichológiai „szűrővizsgálatot” kér az Egységes Pedagógiai Szakszolgálattól, az EPSZ javaslatára az SNI megállapítását egy új vizsgálattal végzi el a TKVSZRB. A kérelemnek formanyomtatványa van (Tü. 16/új vagy Kö. 3126) Mindkét vizsgálathoz a szülő hozzájárulása szükséges. Ha a szülő a vizsgálatokhoz nem járul hozzá, a gyermek érdekében az iskolának község jegyzőjének felszólítását kell kezdeményezni. A sajátos nevelési igény: A megismerő funkció vagy a viselkedés organikus okra visszavezethető és vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességei alapján SNI a) és SNI b) besorolású lehet a gyermek. Besorolási kódok: Dyslexia BNO F 81.0 Dysgráfia BNO F 81.1 Dyscalculia BNO F 81.2 Iskolai képességek kevert zavara BNO F 81.3 Kevert specifikus fejlődési zavar BNO F 83 Magatartászavar BNO F 90.1-90.8 A sajátos nevelési igény megállapítása a bizottság által meghatározott időszakra vagy tanévre szól, annak további fennállása esetén kontroll vizsgálatot kell kérni a TKVSZRB-től. A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása az intézményben: SNI a – rehabilitációs foglalkozások biztosítása, melyet csak fogyatékosságnak megfelelő gyógypedagógus tarthat. SNI b – gyógypedagógus / pszichopedagógus, logopédus/ által tartott rehabilitációs foglalkozás, ha a TKVSZRB vizsgálati lapja ezt előírja, SNI b – fejlesztő pedagógus által vezetett fejlesztő foglalkozás, ha a TKVSZRB vizsgálata alapján nem szükséges a gyógypedagógusi ellátás. A fejlesztő foglalkozások mellett szaktanári korrepetálásokat is biztosítani kell az SNI-s tanulók számára. A rehabilitációs foglalkozásokról és a szaktárgyi korrepetálásokról egyéni fejlesztési naplót kell vezetni a pedagógusoknak, A tanuló előmeneteléről negyedévente értékelő megbeszélést kell tartani a fejlesztésben résztvevő pedagógusoknak és a szülőnek. A rehabilitációs foglalkozások heti időkeretét a Kt. 52.§ (6) szerint az évfolyamra meghatározott heti tanítási óra 15 %-ában kell meghatározni. A sajátos nevelési igényű tanulók értékelése: (Kt. 30 § (9) A sajátos nevelési igényű tanulót a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján az igazgató mentesíti egyes tantárgyak, tantárgyrészek teljes vagy részleges (pl: írásbeli, szóbeli) értékelése és minősítése alól, Biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközök alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását.
28
A személyiségfejlesztés és közösségi nevelés színterei az iskolában: -
szakóra
-
versenyek
-
szakkörök
-
napközi, tanulószoba
-
speciális foglalkozások (úszás, dráma)
-
szabadidős tevékenységek iskolán belül és kívül
-
kirándulások
-
nyári táborok
-
egyéni beszélgetések
Tevékenységi formák: Játékok: szituációs szimulációs közösségi Vita, érvelés: irodalmi művek élethelyzetei /magyartanár/ napi életünkből vett példák /osztályfőnök/ osztályban történt események /osztályfőnök/ Közösségi szabályok megfogalmazása Közösség környezetének alakítása Egy cél érdekében végzett közös tevékenység Versenyek Közös szórakozás (kulturális, sport). A község történetének, nevezetességeinek megismerése -
kérdőíves vizsgálatok
29
Közösségfejlesztés tanítási órákon (Alsó tagozat) A magyar nyelv és irodalom tantárgy ismereteket közvetít a társadalomról és a természetről, a hazáról, a családról és az alapvető emberi kapcsolatokról. Népünk múltjának történetei és példaértékű személyiségeinek ismerete erősíti a nemzeti azonosságtudatukat. Az olvasmányok szolgálják a másik ember tiszteletére, a szociális érzékenységre, a környezetért érzett felelősségre nevelést. A drámajátékok elősegítik kapcsolatteremtő képességüket. Olvasmányaikban megismerkedhetnek a klasszikus, a kortárs hazai és határon túli magyar irodalommal. Foglalkozunk a lakóhely irodalmi, történelmi és művészeti vonatkozásaival, nevezetes emlékhelyekkel. A környezetismeret tanulása során megismerkednek lakóhelyükkel. Kiemelt cél az élet- és környezetkímélő magatartásformák kialakítása. A tanítás folyamatában elsősorban a környezet, és hazánk értékeinek megismertetésére megszerettetésére törekszünk. Megalapozzuk az élő és élettelen környezetük iránti felelősségérzetüket. Váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt! Legyenek képesek az értékek felismerésére, megőrzésére! Életmódjukban a természet tisztelete váljon meghatározóvá. Ismerkedjenek meg szűkebb környezetük kulturális és vallási emlékeivel, hagyományaival. A zenei nevelés fogékonnyá teszi a gyereket más emberek, közösségek és kultúrák befogadására. A csoportos éneklés a közös muzsikálás, az egymásra figyelés és a közösségformálás lehetőségét kínálja. A néphagyományoknak, népszokásoknak bemutatásának egyik fontos színtere az ének tantárgy. Megismerik népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk értékeit, kiemelkedő művészek munkásságát. Kialakul a pozitív viszony a közös európai értékekhez, nyitottak lesznek az európai kultúra, szokások hagyományok iránt. A rajz tantárgy tárgy- és környezetkultúra témaköre a tárgyalkotó művészetekkel, és az építészettel kapcsolatos tevékenységeket tartalmazza. A csoportmunka lehetősége együttműködési készségeiket fejleszti. Megismerik népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait! Olyan ismereteket szereznek, amelyek az otthon, lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez vezetnek. Megismerik környezetük hagyományait, jellegzetességeit. Megismerik nemzeti kultúránk nagy művészeit és alkotásait. Megtanulják becsülni népművészetünket és más népek művészetét. Érdeklődővé válnak az európai kultúra iránt, megismerkednek az egyetemes kultúra kiemelkedő egyéniségeivel. A technika tantárgy célja, hogy bemutassa a környezeti károsodások és azok megelőzésének módjait, a problémák lényegét átlátó környezetgazdálkodást. Csak tüneti kezelést mutathatunk be a környezeti károk megszüntetésére, az okok megelőzésére kell a hangsúlyt helyezni. A tantárgy komplexitásában mutatja be a társadalom és a technikai rendszerek együttlétezését. Megismerkednek a lakóhelyi környezettel, kertgazdálkodással, közlekedési ismeretekkel. Megvitatják saját és mások terveit, más korokból, kultúrákból származó rendszerek működését. Az értékelés segíti mások helyes megítélésének képességét. A testnevelés óra társas élménye a mozgás, játék és a versengés öröme. A sport hozzájárul ahhoz, hogy a diákok megbecsüljék társaik teljesítményét. Rendkívüli jelentőségű a kollektív siker élménye a csapatjátékok során. Megismerik népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, a kiemelkedő magyar sportolók tevékenységét.
30
Közösségfejlesztés (Felső tagozat) A tanulók ismerjék meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit Sajátítsák el azokat az ismereteket, melyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek Alakuljon ki a tanulókban pozitív viszony a közös európai értékekhez Ismerjék meg az európai egység erősödésének jelentőségét, szerepét, az ország és lakosainak életében Ismerjék az egyetemes emberi kultúra legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit Legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsüljék meg ezeket Alakuljon ki bennük bátorító, vonzó jövőkép. Mely elősegíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel, szokások kialakulását és a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulásuk megerősödését A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába Váljon meghatározóvá életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés A tanulók készüljenek fel arra, hogy egészséges életvitelt alakíthassanak ki felnőtt életükben Legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást Ismerjék meg a testi épséget veszélyeztető tényezőket és ezek elkerülésének módjait Gyakorolják a társas érintkezési formák szabályait konkrét élethelyzetekben: köszönés, bemutatkozás, kérés, meghívás, tájékoztatás, ajándékozás, megfelelő módon való visszautasítás Készüljenek fel a sikeres pályaválasztásra
Magyar nyelv és irodalom felkészít a kulturált nyelvi magatartásra Fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, empátiáját Erősíti a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékét Tudatosítja a közösség demokratikus működésének értékét
Angol nyelv Fejleszti a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolatokhoz szükségesek Kialakítja önismeretüket, együttműködési készségüket, nemzeti azonosságtudatukat Képviseli az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt Erősíti az Európához tartozás tudatát Késztet más népek hagyományainak, kultúrájának, életmódjának megismerésére, megbecsülésére
31
Történelem Formálja, erősíti a nemzeti, az európai és az egyetemes ember identitását Kialakít egy átfogó világtörténelmi látásmódot Megérteti a folyamatosság és a változás-változtatás történelmi szerepét Megmutatja, hogy minden nemzedéknek megvan a maga felelőssége a történelem alakításában Megismerteti a tanulókkal a múlt mellett saját korukat Segít eligazodni a jelen bonyolult közéletében Alapot ad a demokratikus közéletben való tudatos részvételhez
Matematika Fejleszti a megértésen alapuló gondolkodást Megismerteti a tanulókat az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyaival Megalapozza a korszerű, alkalmazásra képes matematikai műveltséget Biztosítja a többi tantárgy tanulásához, a mindennapok gyakorlatához szükséges matematikai ismereteket és eszközöket Kialakítja az önálló gondolkodás igényét, a problémamegoldás örömét
Fizika Az egységes természet és az azt vizsgáló természettudományok iránti tanulói érdeklődést felkelti, az anyag mozgásában, változásában megnyilvánuló általános elveket feltárja. Megtanítja tájékozódni a gyerekeket a világban (a természeti és technikai környezetben) a természettudományos megismerés módszerével az egyetemes elvek alapján. Megismerkednek az őket körülvevő világ jellemző anyagaival, jelenségeivel. Megalapozzuk a környezetük iránti felelősségérzetüket.
Kémia Az egységes természet és az azt vizsgáló természettudományok iránti tanulói érdeklődést felkelti, az anyag mozgásában, változásában megnyilvánuló általános elveket feltárja. Megismerteti a tanulókkal az őket körülvevő környezet anyagait, az anyagok tulajdonságait, előállításukat, felhasználási módjait. A háztartásban előforduló vegyszereket megismerik, biztonságos, balesetmentes használatukat elsajátítják. Kialakítja a tanulókban a tudatos, aktív természetvédelem igényét.
32
Biológia Bevezeti a tanulókat az élőlények sajátosságainak, a természeti környezet változásainak, kölcsönhatásainak, jelenségeinek és törvényességeinek megismerésébe. Hozzájárul a természet megszerettetéséhez, kincseinek megóvása iránti felelősség kialakításához. Kialakítja a tanulókban a meggyőződésből fakadó, tudatos, aktív természetvédelem igényét. Megismerteti az egészséges életmóddal kapcsolatos szabályokat. Információt ad az emberiség globális és a helyi közösség környezeti problémáiról. Képessé teszi a tanulókat azoknak a folyamatoknak a megértésére, amelyek következményeként Földünkön az ökológiai válság jelenségei mutatkoznak.
Technika Kialakít egy olyan rendszerszemléletű gondolkodásmódot, mely feltárja az ember és technikai környezetének bonyolult összefonódását, kapcsolatrendszerét Segíti a modern technikai és gazdaság eredményeinek ésszerű felhasználását Bemutatja a környezeti károsodások és azok megelőzésének módjait Sokoldalú kapcsolatba hozza a tanulókat a mesterséges környezettel megfigyelés és gyakorlati tevékenység által A szükségletek és lehetőségek felismerése, a tervezés folyamata, a munka elvégzése fejleszti a tanuló koncentráló, problémamegoldó, alkotó becslési, döntési, elemző, szintetizáló, rendszerező és összpontosító képességét Növeli a kreativitást, a kézügyességet, a pontosságra és esztétikumra való igényt.
Ének-zene Fejleszti az élményt adó, örömöt hozó, szép, kifejező éneklést Megismerteti a tanulókkal a magyar nép- és nemzeti dalait, valamint más népek dalait Fejleszti a dallamhallást és tonalitás érzéket, a ritmus és tempóérzék kialakulását Segíti a művészi kifejezőkészség kibontakoztatását Hozzájárul a dalok szövege révén a történelmi, erkölcsi tudat fejlődéséhez Elősegíti a zenehallgatás szokássá válásának, a zene szeretetének kialakulását Megalapozza zenei műveltségüket
Testnevelés Fejleszti a tanulók kondicionális képességeit Kialakítja és erősíti a helyes higiéniai szokásokat, a mozgás és sportolás iránti igényt Segíti ellenálló képességük, edzettségük kialakítását Megelőzi, ellensúlyozza az ortopédiai elváltozásokat a keringési és légző rendszeri megbetegedéseket Élményt nyújt az elsajátítás, a teljesítmény, a kollektív siker és a tevékenység örömén keresztül Olyan értékes személyiségvonásokat fejleszt, mint a félelem leküzdése, a szabályok betartása, összpontosítás, céltartás, a nehézségek leküzdése, empátia, kudarctűrés, a természet szeretete és a környezetkímélő magatartás
33
A személyiségfejlesztés és közösségi magatartásra nevelés teljesítésének kritériumai: -
konfliktusmentes kapcsolat az iskola környékén lakókkal
-
a gyermek kulturált viselkedése trágárságmentes beszédben, másokkal szembeni tiszteletben nyilvánul meg
-
önként vállal egyéniségének megfelelő feladatokat, melyeket teljesít is
-
a rábízott feladatokat lelkiismeretesen elvégzi
-
ismeri önmagát és képes önkritikát gyakorolni
-
képes a csoport céljaiért egyéni érdekérvényesítéséről esetenként önként, vagy meggyőzésre lemondani
-
tevékenyen részt vesz a tanulmányi munkában
-
tevékenyen részt vesz a közösségi munkában, a csoport közéletében
-
kulturált a véleménynyilvánítása
-
képes segítségnyújtásra.
2.4.4. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Tehetségen azt a velünk született, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos területén az átlagosat messze meghaladó teljesítményeket tud létrehozni. Az egy osztályba járó tanulók csak életkorban állnak közel egymáshoz; fejlettségi mutatókban, adottságaikban, fejlettségükben, képességeikben, tudásukban különböznek egymástól. Más a tanulók tantárgyak iránti érdeklődése, munkájuk eredménye, teljesítményük. Egy részük kimagasló eredményekre képes. Ezek a kiemelkedő képességűek a potenciális tehetségek. A tehetségek felismerésére különböző pedagógiai helyzeteket kell teremtenünk. Képességfejlesztési preferenciáink kommunikációs készség fejlesztése, a praktikus intelligencia fejlesztése, mindennapos testnevelés - sport biztosítása, informatika - számítástechnika oktatása, angol nyelv oktatása, egészségnevelés, kulturált magatartási szokásrend kialakítása. A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben célirányos tanulás- szervezési eljárások alkalmazása: differenciált tanulásszervezés kooperatív technikák projektmódszer tevékenységközpontú pedagógiák Bizonyos területeken tehetséges SNI tanulók célirányos fejlesztése.
34
Azon tanulók számára, akik jelentős szociális, műveltséghátránnyal érkeznek az iskolába, felzárkóztatás szükséges első és második évfolyamon. A továbbhaladás feltétele az alapismeretek szilárd elsajátítása; a kommunikációs, gondolkodási, szomatikus képességek megszilárdítása. Az intézményekben a szorongásmentes légkör biztosításával a sikerélmény megszerzésének lehetőségét kell biztosítani, melynek alapja a harmonikus együttműködés a vezetés, a tanár – tanár, a tanár – diák, az intézmény – az intézményhasználók, a fenntartó – környezete között A kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók különböző versenyeken vesznek részt. Ezek: - iskolai szintű, - külső intézmény által szervezett (iskolaszövetségi, megyei, országos versenyek) A versenyeken a tanulók a szaktanár javaslata alapján önként vesznek részt. A versenyekre való felkészítés és a versenyeken való részvétel biztosítása a szaktanár feladata. A versenyek típusai: 1. iskolai versenyek: a./ tantárgyi tanulmányi versenyek iskolai fordulói b./ sportversenyek c./ egyéb: szépkiejtési verseny, próza- és versmondó verseny, Ölbey Irén helyesíró és nyelvtan verseny, (1-4. évfolyam részére), valamint informatika verseny (7-8. évfolyam részére) az iskolaszövetség iskoláinak meghírdetve. könyvtári vetélkedő, Diákönkormányzat által szervezett versenyek. 2. külső intézmények által szervezett versenyek: tanulmányi versenyek, sportversenyek, művészeti jellegű versenyek (Ölbey Irén versmondó verseny, furulya, tánc) egyéb A versenyekre való utazás költségeit a tanulók fizetik. Ezt indokolt esetben az Általános Iskola vagy a "A Dögei Tanköteles Korú Gyermekekért” közalapítvány átvállalhatja. Az országos versenyen való részvétel költségeit a tanuló és a kísérő tanár részére az intézmény fizeti. A tanítási időt érintő versenyek esetében a felkészítő tanár 3 nappal a verseny előtt köteles jelezni, hogy a tanuló milyen tanítási órákról mulaszt. Pályázatok A pályázatokról a tanulókat tájékoztatjuk, melyeken korlátozás nélkül részt vehetnek és a szaktanár segítségét kérhetik.
35
2.4.5. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Iskolánkban a tanítók, szaktanárok által is tapasztalt jelenség, hogy tanítványaink egy része képességei alatt teljesít. A teljesítmény-problémák jellegük, súlyuk szerint tanulási zavarokra, illetve kudarcokra vezethetők vissza. A tanulásban kudarccal küszködő tanulók teljesítményei elmaradnak társaikétól, személyiségfejlődésükben zavarok állnak be. Ezek megszüntetése pedagógusok és szülők közös feladata, mindkét fél szoros együttműködését igényli. Tanulási nehézséget okozhat, ha a gyermek írás-, számolás-, olvasás elsajátításához szükséges alapfunkciók valamelyike fejletlen, illetve a tanulás egy részterületén életkorához képest jelentős az elmaradás, például beszéd, beszédmegértés, figyelem, koncentráció, gondolkodás, magatartás és mozgás területe. Iskoláskorra egyes készségek még nem jutottak a szükséges szintre. A jelenség hátterében sok egymásra épülő ok húzódhat meg, melyeknek feltárása és a gyermek fejlesztése a „Mi” feladatunk. A tanulási nehézséget a kedvezőtlen szociális, életmódbeli, kulturális háttérrel rendelkező tanulók körében gyakran a kommunikációs készség, illetve a mozgáskoordináció zavara, a szegényes szókincs okozza. Céljaink: A gyerek iskolába érkezése előtt már tudjunk az esetleg felmerülő problémákról, és eredményes együttműködés valósuljon meg a család, az óvoda, az iskola és a Pedagógiai Szakszolgálat között a problémák felismerésére, az okok feltárására, a zavarok enyhítésére és a gyermekek fejlesztésére. A tanulási zavarok és kudarcok megelőzésére irányuló feladataink: A tanévkezdés előtt felvesszük a kapcsolatot az óvodával és a kisgyermekek szüleivel. Az elsős tanító néni és az ifjúságvédelmi felelős előzetes látogatást tesznek az óvodás csoportban, ahol tájékozódnak a gyermekek fejlettségéről, viselkedéséről, esetleges zavarairól, az eddigi fejlesztési tevékenységről. Tanévkezdés előtt a „problémásnak” itélt gyerekekkel a fejlesztő pedagógus elvégezheti az iskolaérettségi vizsgálatot (MSSST), mellyel a részképességzavarok, s egyéb problémák kiszürhetők, majd egyéni fejlesztési terv alapján fejleszthetők. Iskolánk tantestülete szoros emberi és szakmai kapcsolatot tart fenn a Meserét Óvoda óvónőivel. Tanév elején az osztályfőnökök, a tantestület tagjai, és az ifjúságvédelmi felelős összeírják osztályonként a fejlesztésre szoruló tanulóinkat. A felmerülő tanulási nehézségek jellegének megfelelően kéri a szakszolgálat (logopédus, pszichopedagógus, Pedagógiai Szakszolgálat) segítségnyújtását. A hozzánk érkező tanulók esetleges tanulási zavarairól az osztályfőnök és a szaktanár konzultáció után értesíti az ifjúságvédelmi felelőst. A fejlesztésre szoruló tanulók szüleinek megnyerésével, együttesen szolgáljuk a gyermek érdekét. A család szemléletmódjának alakításakor segítséget nyújtunk a következő lehetőségekkel: egyéni beszélgetés, családlátogatás, fogadóóra, szülői értekezlet, nyílt napok. A 4-5. osztályban való átmenetkor az ötödikes osztályfőnök családlátogatást végez.
36
A fejlesztési lehetőségeink: Élünk a tantárgyfelosztásban megjelenő lehetőségekkel, melyhez figyelembe vesszük a felzárkóztatást igénylő tanulók számát, és a szükséges foglalkozási területeket. Tevékenységek: korrepetálás, differenciált óravezetés, szemléltetés, cselekedtetés, egyéni terhelhetőség figyelembevétele, fejlesztő jellegű személyre szabott értékelési módok alkalmazása. Tudatos tanulásirányítás: Alsó tagozatban az osztálytanító és napközis nevelő gondot fordít a tanuló igényeihez igazodó tanulási módszerek alkalmazására (játékosság, cselekedtetés, sokoldalú érzékszervi megerősítés, aktív ismeretszerzés). A felső tagozatos szaktanárok folytatják a képesség- és készségfejlesztést, de már az önálló ismeretszerzést, a problémamegoldást a tanulási technikák elsajátítását hangsúlyozzák. Bizalomteljes légkört alakítunk ki, tanulóink személyes problémáit diszkréten kezeljük. Lehetőségeket biztosítunk tanulóinknak, hogy sikerélményt érjenek el személyiségük megfelelő területén (vers, mese, ének, rajz, tánc, önálló gyűjtőmunka, sport, versenyek, Ölbey Irén nap, Ki Mit Tud, kirándulások, DÖK, felelősi megbízatások, szakkör, stb.) Figyelünk a szép magyar beszéd használatára (köszönés, megszólítás, szóbeli feleltetés, kiselőadás lehetősége, beszélgetések, meseolvasás, mesehallgatás, felelősök beszámolói, egyéni élmények elmondása, olvasás gyakorlása nemcsak magyar órán, iskolai könyvtár használatának ajánlása. Azoknak, akiknek tanulási nehézségeik vannak, felkínáljuk a tanulószobai foglalkozások és a korrepetálás lehetőségét. Ha a tanuló mégsem tudja eredményesen befejezni a tanévet, akkor téma- és feladatösszefoglalóval segítséget adunk a javítóvizsgára való felkészüléséhez. A problémás tanulókkal való helyes bánásmód kezelése érdekében a továbbképzési tervben megjelölt tanfolyamokon, továbbképzéseken veszünk részt. Feladatunk tehát azoknak a korszerű tanítási módszereknek a megválasztása, a tanuló egyéniségéhez, személyiségéhez és körülményeihez illeszkedő bánásmód alkalmazása, amellyel elérhetjük, hogy valamennyi diákunk eredményesen fejezze be iskolánkban tanulmányait, és továbbtanulhasson. A lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók állandó és rendszerszerű felzárkóztatásának biztosítása. Ennek érdekében: Az IPR rendszer működtetése. Képesség kibontakoztató program alkalmazása. Motiválást segítő differenciált tanulásszervezés, kooperatív technikák, tevékenységközpontú pedagógiák.
37
2.4.6. A beilleszkedési, magatartás nehézségek enyhítése, kiemelve a tanulásban akadályozottságot A tanulási akadályozottság a korai pedagógiai szaknyelvben az utóbbi időben elterjedő megnevezés. A társadalmi elvárások és az iskolai követelmények növekedésével az általános iskolán belül is megjelent egy egyre nagyobb létszámú tanulócsoport, akik a szokásos iskolai feltételek között nem tudnak eredményesen tanulni, bukdácsolnak, évet ismételnek, lemorzsolódnak, tudásuk hiányosságot mutat. Köztük igen nagy arányban fordulnak elő szociokulturálisan hátrányos helyzetű családok gyermekei. Tanulási nehézség
Tanulási korlátok Tanulási zavar Tanulási akadályozottság Általános iskolai elégte- Enyhe értelmi fogyalen vagy gyenge teljesítés tékosság
A tanulási nehézség, a tanulási zavar és a tanulási akadályozottság együttesen alkotják a tanulási korlátok körét, melyek közül a legkevésbé súlyos a tanulási nehézség. Ezzel küszködő tanulók a tanköteles korú gyermekek mintegy 15%-át alkotják Tanulási nehézség egyes iskolai tanulási helyzeteket érint, átmeneti jelleggel (lassúbb tempó, hosszabb betegség miatti lemaradás, családi problémák miatt bekövetkező tanulási visszaesés, a tanuló és az iskola kommunikációs szintje közti különbség). Tanulási zavarról akkor beszélünk, ha a gyermekeknél egy képességterület működésében különösen olvasás, írás, számolás elsajátításában tartós és súlyos problémák jelentkeznek (diszkalkulia, diszlexia, figyelemzavar). Tanulási akadályozottság esetén több területet érintő mélyreható, tartós és súlyos pedagógiai problémáról van szó. Ide tartoznak mindazok a gyerekek, akik a tanulási képesség fejlődési zavara következtében tartósan és feltűnően nehezen tanulnak. A tanulási nehézség többnyire a „normál” pedagógiai eszközeivel megszüntethető (korrepetálás, differenciált fejlesztés, a tanuló fokozott segítése). A tanulási akadályozottságnál ezeken felül szükség van szakember segítségére (fejlesztő pedagógus, logopédus stb.) Ezen tanulók beilleszkedési és magatartási zavarokkal küzdenek, így különleges bánásmódot igényelnek. Iskolánk pedagógusai sokat tehetnek annak érdekében, hogy lemaradásukat behozzák, és teljesítményüket felhozzák az átlagos követelmények szintjére. Fejleszteni kell a fiatal önbizalmát, melynek segítségével tehetségének, adottságainak megfelelő területen eredményes lehet.
38
A nehézségek kiváltó okai lehetnek: elhanyagoltság, érzelmi megrázkódtatás, rossz anyagi – lakásviszonyok, negatív baráti kapcsolatok, önértékelési zavarok, öröklött biológiai okok, születési rendellenesség, depresszív anyai magatartás, tartós szociális ártalmak, illetve a felsoroltak együttes variációi. Célok: szociális értékrend megismertetése, pozitív értékrend elfogadtatása, e szerinti támogatás elsajátítása, szociális képességek kiépülésének segítése, a pozitív egyéni értékrend és képességrendszer megteremtése. Pedagógiai tevékenységünk Beilleszkedési, tanulási és viselkedési zavarokkal küzdő tanulóink fejlesztése normál iskolai környezetben, osztályközösségben történik. Arra törekszünk, hogy a tanulót önmaga lehetőségein belül olyanná tegyük, amilyenné adottságai, képességei alapján lehetséges. Meg kell keresni a gyerekben rejlő lehetőségeket. Sokat kell tudnunk a gyermek speciális problémáiról. Csak nagyon alapos módszertani felkészültség és tantárgyi ismeretek birtokában vagyunk képesek arra, hogy szükség szerint kisebb egységekre bontsuk a tananyagot, s a differenciálást is úgy oldjuk meg, hogy az osztály egésze is profitáljon belőle. A beilleszkedési zavarok felismerésében segítséget kaphatunk az óvónőktől, a logopédustól, a Pedagógiai Szakszolgálattól (ez konkrétan megnevezi a magatartás, illetve a várható tanulási probléma okát, így segítséget nyújt a tanítóknak). Az óvodából jövő elsős tanulókról a leendő tanítójuk információt kér, az óvodásokat meglátogatja (nyílt nap). A nyári szünetben kedves levélben köszönti leendő tanulóit, ezzel felvéve a kapcsolatot a gyermek családjával. Fontos feladatunk a család nevelési szokásainak megismerése. Ezek formái: családlátogatás (1. o. tanító és napközis nevelő együtt) fogadóóra (meghatározott időpontban, melyre meghívhatjuk az érintett szülőket), szülői értekezlet (tanévenként 3 alkalommal), nyílt napok, problémák esetén egyéni tájékoztatás, beszélgetés a szülőkkel, a szülők segítése.
39
Elvárások a pedagógusokkal szemben: empátiás képesség segítőkészség pozitív beállítódás az általa alkalmazott bánásmód határozott, következetes, egyértelmű, kiszámítható legyen ismerje a részképességzavar tünetegyüttesét tudjon differenciáltan oktatni kommunikáljon kollégáival a szakóráin tapasztaltakról értekezleten tájékoztassa kollégáit a nehézségekkel küzdő tanulókról tanúsítson megkülönböztetett figyelmet beszélgetések, szabadidős tevékenységek alatt végezzen célirányos megfigyelést, majd elemzést értékelésnél vegye figyelembe a tanuló képességeit, fejlődését önmagához képest, a hátrányt nem jelentő képességterületen erősítse a tanuló kiemelkedési lehetőségeit nevelje a közösséget a képességek különbözőségének tolerálására tartson kapcsolatot a szülőkkel, Pedagógiai Szakszolgálattal, családsegítő intézmények szakembereivel További osztályfőnöki teendők: Évente kétszer (év elején és év végén) szociometria felmérést készítenek az osztályon belüli kapcsolatrendszerek megismerésére. A szabadidő helyes irányú eltöltésének együttes megszervezése. A gyermek érdeklődésének megfelelő csoport keresése. A törvény adta lehetőséggel élve a beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzdő gyermekeket, a közösségi életbe való beilleszkedést segítő rehabilitációs foglalkozáson való részvételhez segíti hozzá. A tanuló problémáit megbeszéli a gyerekeket tanító szaktanárokkal is. A szülőkkel kiemelten türelmesen és tapintatosan foglalkozzon. Szükség esetén forduljon szakemberhez, kérjen szakvizsgálatot a tanuló ügyében, majd kísérje figyelemmel a szakellátás folyamatát, eredményességét. Gondoskodjon a tanuló megfelelő iskolai fokozatba kerüléséről, a pályaválasztásról. Szükség esetén a tanuló iskolai magatartásáról, teljesítményéről adjon korrekt írásbeli véleményt. A valós énkép, helyes önértékelés kialakítása a család és az iskola együttes feladata. Segítenünk kell a gyereket abban, hogy: megértsék önmagukat (osztályfőnöki órák), képesek legyenek az önuralomra, megtanulják kezelni energiájukat, indulataikat, feloldhatóvá váljanak az ellentmondások, a gyermekkel szemben támasztott követelményekben, tanulmányi teljesítményben.
40
Ennek elérése érdekében fontos: egyénre szabott tanulási stratégiák kidolgozása, a tanulás tanítása, korrepetálási lehetőségek biztosítása (tanulópárok szervezése), differenciált óravezetés, felvételi előkészítő tanfolyamok szervezése, felzárkóztató foglalkozások tartása, továbbképzés, szakirányú képesítéssel rendelkező kollégák tudásának felhasználása. Törekszünk arra, hogy a szülők megértsék, hogy kötelességük minden tőlük telhetőt megtenni gyermekük fejlődéséért. Megmutatjuk és beláttatjuk, hogy a tanulási zavar tudomásul vétele és szakirányú kezelésének betartása a gyermek, a szülő és a pedagógus együttes érdeke. Feladatunk az örök emberi értékek tradicionális módon való megőrzése, átadása, még akkor is, ha tapasztaljuk, hogy eltérés van a külső világ és az iskolánk által közvetített értékrend között. Esélyegyenlőség biztosítása Sokszínű tevékenységformák biztosítása: Differenciált tanulásszervezés Kooperatív technikák alkalmazása Projekt-módszer Tevékenységközpontú pedagógiák Individuális tanulás előtérbe helyezése Az alapozó időszak elnyújtása Fejlesztő értékelés alkalmazása A tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása, IKT eszközhasználattal.
41
2.4.7. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az esélyegyenlőtlenségből adódó nehézségek enyhítése Községünkbe az elmúlt években sok nagycsaládos lakos költözött be, ide építetek szoc-polos házakat. Ezen szülők közül a legtöbben nehezen tudják biztosítani gyermekük fejlődéséhez a megfelelő körülményeket, a tanuláshoz szükséges feltételeket. Emelkedett a csonka családok, nagy családok, a gyermeküket egyedül nevelő szülők, munkanélküliek aránya, így nőtt a hátrányos helyzetű tanulóink száma is. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladataink végrehajtásánál ezeket a tényeket is figyelembe vesszük. Iskolánk életét, pedagógiai tevékenységét úgy szervezzük, hogy a gyermekeink fejlődéséhez – lehetőségeink szerint – a szükséges feltételek biztosítására törekszünk, a tanítás-tanulás és képesség-, illetve a személyiségfejlesztés során figyelembe vesszük az életkori sajátosságokat, a fokozatosság elvét érvényesítjük. Lehetőséget adunk képességeik, tehetségük kibontakoztatásához, segítünk a hátrányok leküzdésében: szakkorrepetálásokat szervezünk, felzárkóztató foglalkozásokba bevonjuk őket, ahol kis létszámú csoportban folyik a tevékenykedtetés, fejlesztés. A hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató fejlesztését pedagógiai rendszerét és iskolai programját a 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet 39/D. § (4) és 39/E § (4) pontja szerint folyamatosan vezetjük be 2003. szeptember 1-től. Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszere az iskola életében egy speciális szempontos, az együttnevelés szempontját emeli ki, lényege a tapasztalati tanulás és az együttműködés. Az integrációs oktatási program során az eltérő családi háttérrel rendelkező, különböző képességű és fejlettségű gyermekeket együtt fejlesztjük, annak érdekében, hogy a társadalmi párbeszéd keretet kapjon az oktatás-nevelés rendszerén belül. Az esélyegyenlőség megteremtésének egyik eszköze a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenység, mellyel azokat a tanulóinkat segítjük, akiket különböző tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődésükben. Egy gyermek helyzetét sok tényező befolyásolhatja: adottságai, egészségi állapota, testi épsége, családi légköre, a harmónia szintje szülei házasságában és nagymértékben a család szociális helyzete, életkörülményei, életmódja. Iskolánk fontosnak tartja: minden gyerek számára tartalmas, hasznos és ugyanakkor boldog iskolai élet biztosítása; igyekszünk minden gyerek számára megtalálni azt a tevékenységet, amelyben sikerrel bontakoztathatja ki képességeit; a szabadság, az önállóság, ugyanakkor az alkalmazkodás és tolerancia egyensúlyának megteremtése a mindennapokban. Ha tudomásul vesszük, hogy tanítványaink egymástól nagyon különbözőek, akkor ezek a célok óriási feladatok elé állítanak bennünket. Ilyenek például: megfelelő szociális és tanulási környezet biztosítása; az egyes gyerek személyiségének minél alaposabb megismerése, s ennek megfelelően a pedagógiai módszerek differenciált alkalmazása a személyiség egészének fejlesztése érdekében.
42
Szándékunk az esélyteremtés minél több gyerek számára mindarra, amelynek kihasználására ők is erőfeszítéseket tesznek. Bármilyen jók is a körülmények, a felkínált lehetőség csupán lehetőség marad, ha nem tudjuk elérni azt a motivációs szintet, amely a diákokat is aktivitásra készteti, amelyben ő is felelős saját eredményeiért. S ez olykor a folyamat nehezebbik része, akár valamilyen hátrány leküzdéséről vagy egy potenciális tehetségről van szó. Az integráció, integrálás szó a Magyar értelmező kéziszótár szerint „különálló részének valamely nagyobb egészbe egységbe való beilleszkedését, beolvadását” jelenti, ami esetünkben a hátrányos helyzetűek együttnevelése heterogén csoportokba. Szoros összefüggésben áll az esélyegyenlőség biztosításával abban az értelemben, hogy mindenki számára nyitottá teszi a nevelési-oktatási intézményeket, tekintet nélkül egyesek akadályozottságára, s az esetleg tapasztalható nagyon eltérő képességeire a kiemelkedően tehetségestől a gyenge adottságúig. A különbözőséget természetes állapotnak tartjuk mind a gyerekek és szülők, mind a pedagógusok között. Leírni ezt sokkal könnyebb, mint naponta szembesülni vele és tolerálni, hiszen az együttélésben az egyik ember szabadsága gyakran korlátozza a másikét. Az így keletkező konfliktusok megoldásában sokat fejlődtünk, s még nagy út van hátra. A különbség elfogadását az iskola szerkezete is lehetővé teszi. Az óvodában az életkorból adódóan a játék keretein belül tudnak az óvónők a legtöbbet segíteni. Ekkor még jól látszik, kik milyen területen igényelnek nagyobb odafigyelést, tudatos fejlesztést. Az iskolában a fogadó pedagógus többnyire nehéz helyzetben van, hiszen tanulmányai során jószerint nem hallott az integrálásról. Félig nyert ügyünk volna, ha jártas volna a differenciálás pedagógiájában, ez ugyanis kulcsa és alappillére az együttnevelésnek. A differenciálás az a folyamat, melynek során a pedagógus a tanulási folyamatot az egyes gyermekek egyéni szükségleteihez igazítja. Számos vonatkozásban élhetünk vele, pl.: tananyag tartalma, felosztása, szintje; az óra szervezése /frontális, csoport, pár-egyéni/, egyes gyerekekkel való közvetlen foglalkozás, tanulási ütem; számonkérés típusa, stb. Az egyénhez való igazodás, az osztály valamennyi tagjának kedvező. Csak így láthatjuk meg a gyerekek erősségeit, gyenge pontjait, ki miben tehetséges, vagy mely szempontból marad el az átlagtól, kinek milyen a tanulási stílusa, hogyan lehet képességeit a legjobban kamatoztatni, alakítani. Az integrálásban fontos, hogy az azt érintő tanítási programok kellően rugalmasak legyenek, vagyis valamennyi gyerek számára hozzáférhetőek legyenek. Ezt a hozzáférhetőséget a tananyag, a tanulóktól elvárt reakciók és az értékelés módszerei felől közelíthetjük meg. Elemei: változtatás, kiválasztás, elhagyás, kompenzálás. Pedagógiai programunkban helyet kap a speciális nevelési szükségletű gyerekek szociális képességének fejlesztése, társaikkal való együttes tanulás (pármunka, csoportmunka). Az integrációs (együttnevelő) minőségi oktatást biztosító program jellemzői: Lehetőséget biztosít minden gyermek számára képességei kibontakoztatásához. Minden gyermek előzetes, otthonról hozott tudását és kultúráját értékként képviselheti. Gyerekek egymást segítő közösségei születnek (tanulópárok alakulnak).
43
A szülőt, mint partnert vonják be az iskolai folyamatokba (fejlesztjük a család, iskola és a gyerekek közötti kommunikációt). Előítéletektől mentes, elfogadó környezetet építünk. Az oktatás ügyében érintett intézmények együttműködése (óvoda, általános iskola, középiskola, Gyermekjóléti Szolgálat, kisebbségi és helyi önkormányzat, Pedagógiai Szakszolgálat, kulturális és civil szervezetek). Tanulókövetés (a középiskolák visszajelzései) az iskolai hatékonyság visszajelzésének kiemelt eszköze.
2.4.8 A hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség kibontakoztató programja Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszerének lényege a tapasztalati tanulás és az együttműködés. Ehhez kapcsolódóan jelenik meg a képességek és a hozott tudás, tapasztalat és értékrend szempontjából heterogén intézményi környezet megteremtésének feltételrendszere, amely nem a leszakadók felzárkóztatására épül, hanem az egymástól tanulás pedagógiai erejére. Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszere nem ad meg tanítási tartalmakat, választandó tantervet, tankönyvet, nem nevez meg konkrétan alkalmazandó programokat, hanem olyan struktúrát vázol fel, melynek követése kikerülhetetlenné teszi az integrációs nevelést. Az alkalmazás feltételei Célrendszer megfogalmazása az integráció tükrében Integrációs programunk legfőbb célkitűzése, hogy az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulóink együttnevelését-oktatását maradéktalanul megvalósítsuk. Mindennek elérése érdekében a partneri kapcsolatok támogatásával a gyermekek komplex segítését kívánjuk kidolgozni és bevezetni a készségek fejlesztése, a tanulmányok támogatása, a pedagógusok felkészítése, a szabadidő hasznos eltöltése, valamint a családokkal, szülőkkel tartott kapcsolat fejlesztése révén. Az iskolába való bekerülés előkészítése Az általános iskolában a felvételi eljárást az elsősök beiratkozása jelenti, külön felvételit a jogszabályi előírásoknak megfelelően nem tartunk. A beiratkozás megszervezése, lebonyolítása külön eljárásrend alapján történik. Az iskolában heterogén osztályok szerveződnek. Együttműködések – partnerségi kapcsolatok kiépítése Szülői házzal Gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal Szakmai és szakszolgálatokkal Középfokú oktatási intézményekkel Roma Nemzetiségi Önkormányzattal Civil szervezetekkel
44
A pedagógiai rendszer tartalmi elemei A tartalmi elemek a hagyományos értelemben vett pedagógiai rendszerek alkotórészeit egészítik ki azokkal a szempontokkal, melyek az együttnevelés pedagógiai esélyeit jelentősen növelik. Az integráció leginkább a tanulásszervezési formákra hat. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek Az önálló tanulást segítő fejlesztés Tanulás-módszertani ismeretek az osztályfőnöki órákon tantárgyi levelezős versenyek önálló ismeretszerzés az iskolai könyvtárban, ahol Internet hozzáférésük is van a számítógépek használata a tanítási órák után Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése tehetséggondozás a Művészeti Iskola kihelyezett osztályaiban kommunikációs képességeket fejlesztő programok Szociális kompetenciák fejlesztése drog-prevenciós programok játékterápia drámapedagógia Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek patrónusi rendszer működtetése iskolai sportkör működtetése ingyenesen igénybe vehető szakkörök művelődést szolgáló szabadidős programok Multikulturális tartalmak multikulturális tartalmak megjelenítése a helyi tantervben (magyar, énekzene, stb.) előítéletek kezelését szolgáló tanórán kívüli programok Az integrációt elősegítő módszertani elemek differenciálás a tanítási órákon az egyéni bánásmód elvének az alkalmazása a kooperatív tanulási technika alkalmazása a projektmódszer alkalmazása Műhelymunka – a tanári együttműködés formái problémamegoldó fórumok esetmegbeszélések mikrocsoportokban értékelő megbeszélések Kompetencia alapú értékelési rendszer a szöveges értékelés rendszerének alkalmazása (három havonta kötelező értékelés) egyéni fejlődési napló vezetése A továbbhaladás feltételeinek biztosítása pályaorientáció a tanórákon és a tanórán kívül utánkövetés
45
Elvárható eredmények Az iskolai integrációs program alkalmazása esetén a következő eredményekről kell számot adni, melyek az ellenőrzés szempontjait is jelentik: • A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya az oktatási-nevelési intézményben megfelel a jogszabályban előírtaknak. • Az intézmény képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására, és együttnevelésére. • Multikulturális tartalmak beépülnek a helyi tantervbe. • Az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel. • Az intézményben létezik tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer.
Ezek eredményeként: • Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma. • Csökken az intézményben az iskolarendszerű oktatásból kikerülők száma. • Csökken az iskolai hiányzások óraszáma. • Csökken a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körében a magántanulók száma. • Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma. • Az adott intézményben az országos kompetenciamérések eredményei az országos átlagot meghaladó
mértékben javulnak.
Intézményi önértékelés- tanév végén 2.4.9. A gyermek- és ifjúságvédelem iskolai feladatai Kt. 4. §; Kt. 14. § a hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, megalázás, megfélemlítés a jogellenes elkülönítést beépíteni. Zaklatás minden olyan magatartás, késztetés, melynek célja a gyermek, a tanuló megalázása, megfélemlítése, emberi méltóságának megsértése, illetve ilyen hatást kiváltó légkör, környezet kialakítása. Közvetett hátrányos megkülönböztetés, minden olyan rendelkezés, intézkedés, feltétel vagy gyakorlat, amely látszólag mindenkinek azonos jogokat biztosít, mindenkivel azonos követelményeket támaszt, azonban valamely személyt vagy személyek csoportját, a másik összehasonlítható helyzetben lévő személlyel, csoporttal összevetve hátrányos helyzetbe hoz, jogellenesen. Nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek a nevelő oktató munka jellegéből vagy természetéből egyértelműen következő különbségtétel, ha az a törvényes célok érdekében a szükséges eszközök alkalmazásával történik, így különösen az e törvény és végrehajtási rendeletei alapján szervezett bármilyen nevelés, nevelés és oktatás, illetőleg intézkedés. A hátrányos megkülönböztetés következményeit orvosolni kell. A hátrányosan megkülönböztetett gyermek, tanuló jogsérelmének orvoslása nem járhat más gyermek, tanuló jogainak megsértésével, csorbításával. A hátrányos helyzet orvoslására a törvényben szabályozott eljárás keretében kerülhet sor. A közoktatás szervezésében, irányításában, működtetésében feladatainak végrehajtásában közreműködők döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor a gyermek mindenek felett álló érdekeit kell, hogy figyelembe vegyék.
46
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. Évi XXXI. Törvény 5 §: „veszélyeztetettség: olyan – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult – állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza.” Veszélyeztetett tehát: az alkoholista, züllött, pszichopata, elmebeteg, krónikusan beteg szülők gyermeke, felbomlott és ez által talaját vesztett család elhanyagolt gyermeke, a bölcsődékben, óvodákban és iskolákban tartósan kirívó magatartású, neurotizálódott gyermek és serdülő, a tanulásban lemaradt, túlkoros gyerek, a galerikhez csapódó fiatal Az e törvényben szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el a törvényben meghatározott alaptevékenység keretében a nevelési- oktatási intézmények. A hátrányok enyhítéséért eddig is sokat tettek az iskolák. Az elkövetkezőkben az alábbiakra kell még hatékonyabban odafigyelnünk: A gyermek fejlődését biztosító támogatásokról tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájárulás segítése. A káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás szervezése. Szabadidős tevékenységek szervezése. Étkeztetés, foglalkoztatás, gondozás, nevelés megszervezése, az olyan gyermekek számára különösen, akinek a testi, ill. szellemi fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége, akinek a szülője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem tud gondoskodni. (napközi – tanulószoba) Felzárkóztató programok (korrepetálás) Tehetséggondozás (szakkörök) Kapcsolat intézményen belül és intézményen kívül: óvoda – iskola – család – önkormányzat – gyámügy, szakszolgálat. Pályázati lehetőségek ismertetése, a részvétel segítése. Tanulmányi ösztöndíjak – tájékoztatás, segítség. Együttműködés a Gyermekjóléti Szolgálattal, Egészségügyiekkel (védőnő, orvos – felvilágosító előadások szülőknek, gyermekeknek) Táboroztatás szervezése, hozzájárulások. Tanszerek, tankönyvek vásárlásának támogatása. Intézményünk épülete megfelel az egészségügyi feltételeknek. Tanév elején balesetmegelőzési és egészségvédelmi szempontok alapján szemlét tartunk, felmérjük a valós helyzetet, a hiányokat a karbantartó folyamatosan pótolja. Arra törekszünk, hogy eszközellátottságunk megfelelő legyen, és szolgálja a tapasztalaton alapuló ismeretszerzést. Bővítése, cseréje a lehetőségeinknek megfelelően folyamatos. Az iskolai könyvtár fejlesztésében szem előtt tartjuk a kölcsönhasználat lehetőségének törvényi kötelezettségét. Iskolánk az óvodával közös konyhával rendelkezik, amely által biztosított étkezést a diákok nagy része igénybe veszi. Jó minőségű, változatos az étrend. Étkezési támogatást a rászoruló tanulók számára biztosítunk. A közös étkezés folyamán kialakítjuk és gyakoroltatjuk az étkezéssel kapcsolatos jó szokásokat, illemszabályokat.
47
A Gyermekvédelmi törvénnyel összhangban olyan szeretetteljes, bizalmon alapuló iskolai légkör kialakítása, olyan pedagógiai tevékenység végzése és érvényre juttatása a célunk, amellyel biztosítjuk diákjaink jogait, esélyegyenlőségét, a hátrányos helyzetű tanulók körülményeinek javítását. Eszmei, erkölcsi, tárgyi, anyagi segítséget nyújtunk nekik. Az első osztályba lépő tanulóknál felmerülő részképesség zavarokról az óvónőkkel tartott kapcsolat alapján kapunk képet. Megváltozott a szülők és gyermekek napi kapcsolata. Eltolódott a gyermekkori feladatok megosztása az iskola és a család között. Az iskolának egyre több feladatot kell vállalni a gyermekek nevelésében, a mindennapjaik megszervezésében, a kultúrált életvitelre való felkészülésben. Az alsó tagozatos tanulók nagy része igényli a napközis ellátást. A felső tagozatban a szülők igénye alapján tanulószobai csoportot szerveztünk, ahol kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulókra. Fontos feladatnak tartjuk a pályaválasztás segítését. A szülőkkel való kapcsolattartás eredményeképpen megismerjük a szülők vágyait, elképzeléseit. A gyermek képességeivel összevetve adunk javaslatot a pályaválasztáshoz. A pályaorientációnál az egészségügyi szűrővizsgálatok eredményét is figyelembe vesszük. Az osztályfőnöki, a technika, a környezetismeret tantárgyak adta lehetőségeket felhasználva alapozzuk meg és alakítjuk ki a megfelelő egészséges szokásokat, az egészség megőrzés fontosságának szemléletét, a helyes életvezetési készségeket. Ebben a munkában segítenek: a védőnő, iskolaorvos, szakorvos. A bántalmazás minden formáját elítéljük, fellépünk ellene. Iskolánkban minden gyermeket egyenlő jog illet. A másságot toleráljuk, tanítványainkat is ennek a szemléletnek az elfogadására neveljük. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat iskolánkban gyermekvédelmi felelős végzi munkaterv alapján. Feladatai: A tanév kezdetekor a tantestület tagjai, az osztályfőnök javaslata alapján elkészíti a hátrányos, veszélyeztetett és sajátos nevelési igényű tanulók nyilvántartását. Helyzetüket figyelemmel kíséri, javaslatot tesz a segítésükre, megfelelő intézkedéseket hoz érdekükben. Mindenről a tanév elején, (szeptember végéig), félévkor, illetve év végén tájékoztatja az iskolavezetést. 2H, 3H, SNI-s integráció segítése, elfogadása. Kapcsolatot tart az önkormányzat Egészségügyi és Szociális Osztályával, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Pedagógiai Szakszolgálattal, a rendőrség ifjúságvédelmi csoportjával, a Vöröskereszt Szervezetével, iskolaorvossal, fogorvossal, védőnővel. Az első szülői értekezleten tájékoztatja a gyermeket, szülőket, pedagógusokat a gyermekek jogairól, a gyermekek érdekében működő szervezetekről, azok szolgáltatásairól, elérhetőségeiről (faliújságon, szülők tájékoztatóján, szülői értekezleten, DÖK-ön). Alkalmanként, illetve szükség szerint a tantestülettel esetmegbeszéléseket tart a problémák megvitatására, megoldására. Felhívja a figyelmet a veszélyeztető tényezőkre, azok korai felismerésére, segít a problémák megoldásában. A 4. osztályból az 5. osztályba való zökkenőmentes átmenetre gondot fordít. Veszélyeztetettség esetén azonnal értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot, a gyámügyi előadót és az önkormányzat jegyzőjét, szükség esetén a rendőrséget. Családlátogatást tesz a jobb megismerés érdekében. Minden tanévben felméri a rászoruló tanulókat.
48
A pályázati lehetőségeket figyelemmel kíséri, él vele. Felvilágosító órákat szervez (egészséges táplálkozás, drog, szenvedélybetegségek, stb) A pályaválasztási felelőssel együttműködik. Bizalmat alakít ki a tanulókkal – személyes beszélgetések. Fegyelmi eljárásoknál ügyel arra, hogy a gyerek jogai ne sérüljenek, a tanulók érdekeit képviseli. A családdal olyan kapcsolatot alakít ki, hogy a szülő szükség esetén elvigye a gyermekét a megfelelő szakrendelésre, szakvélemény kérése érdekében.
49
3.
A képzés rendje 3.1.
A képzés szakaszai
A pedagógiai munka szakaszai a Knt. 5.§ (1) bekezdése szerint: a) az óvodai nevelés szakasza, amely a gyermek hároméves korában kezdődik, és addig tart, ameddig a gyermek a tankötelezettség teljesítését meg nem kezdi, b)az alapfokú nevelés-oktatás szakasza, amely az első évfolyamon kezdődik, a nyolcadik évfolyam végéig tart és két részre tagolódik: ba) az első évfolyamokon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó alsó, és bb) az ötödik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó felső tagozat. 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről 27.§ (2) Általános iskolában a nevelés-oktatás a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább 16 óráig tartsanak, továbbá 17 óráig – vagy addig, amig a tanulók jogszerűen tartózkodnak az intézményben – gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. Az egésznapos iskola 2013. szeptember 1-jétől kezdődik , felmenő rendszerben kerül bevezetésre. Olyan iskolaszervezési forma, amelyben a tanórai és egyéb foglalkozásokat az iskola délelőtt és délután, egyenletesen szétosztva 16 óráig szervezi meg az intézmény. Az egésznapos iskolai nevelés-oktatás keretében a kerettantervi kötelező tanítási órák megtartása után biztosítjuk: (20/2012. (VIII. 31) EMMI rendelet alapján) a) a segítségnyújtást a házi feladatok elkészítéséhez, b) egyéni foglalkozásokat tartunk azoknak, akik a tananyag megértéséhez, elsajátításához pedagógiai támogatást igényelnek, c) felzárkóztatással és tehetséggondozással kapcsolatos feladatokat ellátjuk, d) felvételi előkészítőket szervezünk magyar nyelv és matematika tantárgyakból e) a tanulók választása alapján erősítjük a természettudományos és társadalomtudományos szemléletet. Környezetvédelem, történelem, hon-és népismeret, magyar szakköröket szervezünk. f) Erősítjük a művészeti képzést: tánc oktatás, furulya oktatás, énekkar, g) Mindennapos testnevelés: tömegsport, úszásoktatás, h) Iskolai könyvtárlátogatást. i) Elsősegély-nyújtási alapismereteket. „Az 1-2. évfolyamon lehetőség szerint iskolaotthonos (egész napos oktatás) képzés bevezetése. Az évfolyamban elfogadott órarendi beosztás szerint két tanító szakos nevelő munkájára van szükség. A 2011/2012-es tanév tapasztalatszerző oktatási éve után felmenő rendszerben (bevezető és kezdő szakaszok), majd 2013. szeptember 1-jétől a Köznevelési Törvény végrehajtási utasítása szerint eljárva kerül sor a programra.”
50
Az iskolaotthonos oktatás bevezetésére a szülők véleményének kikérése után került sor. Az első év tapasztalatai megerősítettek bennünket abban, hogy ez az oktatási, nevelési forma korszerű, mind a jobb képességű, mind a gyengébb tanulók számára nagy lehetőséget jelent. Az általános műveltséget megalapozó szakaszban az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptanterv biztosítja. A Nemzeti alaptanterv kötelező rendelkezéseket állapíthat meg az oktatásszervezés körében, így különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására. A Nemzeti alaptantervben kell meghatározni az iskolának az egészségfejlesztéssel, a fogyasztóvédelemmel és a környezetvédelemmel összefüggő feladatait. A Nemzeti Alaptantervben foglaltak teljesítését az oktatási miniszter által kiadott kerettantervek segítik. A 2012/2013-as tanévtől ezt a programot tovább szeretnénk folytatni. A Pedagógiai Programban a 20 órás tervet a mindennapos testnevelés miatt 2 órával meg kellett emelnünk. A 2011. évi CXC. számú a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény 27§. (11). értelmében 2011 szeptember 1-jétől az általános iskola 1. és 5., majd a későbbiekben felmenő rendszerben be kell vezetni a heti 5 órás testnevelést. „A Nemzeti Köznevelési Törvény szövegéből megállapítható, hogy a heti 5 órás testnevelést minden olyan osztályban, s minden olyan évfolyamon meg kell szervezni, ahol közismereti oktatás folyik. A heti 5 órából 3 órát hagyományos módon, 45 perces tanórai keretben, testnevelő tanár irányításával és felügyeletével kell megszervezni. Kettő órát egyéb módon, részben iskolai sportkörben vagy egyesületben, versenyszerű sporttevékenységgel lehet teljesíteni.” (Az Új NAT és az erre épülő kerettantervek 2013. szeptember 1-jén lépnek hatályba.) Iskolánk 1 tornateremmel rendelkezik. Szükség esetén egy tantermet tornaszobaként fogunk használni. A tanterem jellege ettől függetlenül megmarad, és bármikor visszaalakítható, ha a gyereklétszám úgy kívánja. Tanteremhiány esetén igénybe szeretnénk venni az Ifjúsági Ház helyiségeit. A táncoktatást a Szabolcs Alapfokú Táncművészeti Iskola látja el, számunkra ez külön költséget nem jelent. Lehetőséget biztosítanak a tanulók mozgásos művészeti oktatására. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelését és oktatását azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az iskolai helyi tanterv elkészítésénél figyelembe veszi a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvét is. (Knt 47§, 20/2012 (VIII. 31) EMMI rendelet 139§)
51
3.2.
Az iskolai élet munkarendje
Az iskolai tanév rendjét a Knt 27§-a, valamint EMMI rendelet határozza meg, a helyi sajátosságok az SZMSZ-ben és az éves munkatervben kerülnek megfogalmazásra. Gyermek az iskolában tanári felügyelet nélkül nem tartózkodhat! Napirend: - Nyitva tartás: 700-2000 - Iskolába érkezés: 730-745 között, gyülekezés az aulában, váltócipő áthúzása után a tanuló elfoglalja helyét az osztályban. A felügyeletet az ügyeletes nevelők látják el. Óraközi szünetben - tízóraizás kivételével - a tanulók az udvaron, rossz idő esetén a zsibongóban tartózkodnak. Egy tanítási évben két alkalommal tartunk szülői értekezletet.
3.3.
A kötelező tanítási órákon kívül igénybe vehető szolgáltatások
A tanitási órák befejezése után 1400-ig ebédelnek az iskolaotthonos, menzás, napközis és a tanulószobás gyermekek. Délutáni foglalkozásokon a csoportvezetők felügyeletével történik a gyülekező. A foglalkozások, szakkörök, a tanszoba, az önképző körök foglalkozásai az utolsó tanítási órát követően 17 óráig tarthatók meg. Napközi Funkciója:
Felkészülés a másnapi tanítási órára. A tanulók szabadidejének hasznos eltöltése. (Kulturális, sport, játék tevékenység.) Értékteremtés, hagyományőrzés.
Résztvevők köre:
3-4. osztályos tanulók.
Felvétel:
Szülői jelentkezés alapján.
Szervezeti felépítés:
Egy fő napközis nevelő vezeti a csoportot. A foglalkozások 60 percesek.
Működés feltételei:
Maximális létszám a törvényi szabályozás szerint.
52
Túljelentkezés esetén:
A felvétel szempontjai sorrendben: 1. 2.
szociális helyzet: - egyedül nevelő szülő, - hátrányos helyzet, tanulmányi eredmény
Tanulószoba Funkciója:
A felkészülés segítése a másnapi tanítási órára.
Résztvevők köre:
5-8. osztályos tanulók.
Felvétel:
Szülői jelentkezés alapján.
Szervezeti felépítés:
A tanulószoba vezetője vagy a nevelőtestület tagjai tartják a foglalkozásokat.
Működés feltételei:
Maximális létszám a törvényi szabályozás szerint.
Túljelentkezés esetén:
A felvétel szempontjai sorrendben:
1.
szociális helyzet:
2.
tanulmányi eredmény
- egyedül nevelő szülő, - hátrányos helyzet,
Iskolai szakkörök Funkciója: Tehetséggondozás, képességfejlesztés. Tanulmányi és egyéb versenyekre való felkészítés. Továbbtanulásra való felkészítés. Hasznos munka végzése. Résztvevők köre:
Önkéntes jelentkezés alapján. Tanári javaslat alapján. Szülő kérelmére.
Működési feltételek: Egy tanuló - szülői engedéllyel - két szakkör (igazgatói engedéllyel és szülői beleegyezéssel esetleg három) tevékenységében vehet részt. A szülői engedély tartalmazza, hogy a szülő vállalja a szakköri napokon a tanuló másnapi felkészülésének ellenőrzését. A jelentkezés egy tanévre szól. A tanulók szakkörbe való felvételekor figyelembe kell venni a szaktanár javaslatát is. A szakkörből kimaradni a szülő kérésére - a szaktanár véleményezési és javaslati joga mellett - az igazgató engedélyével lehet. A szakköri foglalkozásokon történő mulasztás igazolására a Szervezeti és Működési Szabályzat VIII. pontja vonatkozik. A szakköröket minden tanévben szeptember 10-ig kell meghirdetni. A szakkörök szeptember 15-től kezdik meg működésüket.
53
A szakkörök típusai: a./ Tantárgyi jellegű: - idegen nyelvi, környezetvédelmi, történelem, informatika, matematika, hon-és népismeret, magyar. b./ Művészeti jellegű: - furulya - színjátszó szakkör - művészeti iskolák által kínált lehtőségek: táncoktatás, rajz és grafika tanszakok c./ Egyéb: - sportkör A szakkörök időtartama a szakkör jellegének függvénye. Szervezeti felépítés: A szakköröket a szaktanár vezeti. A szakköri munkáról a szakkör vezetője haladási és mulasztási naplót vezet, melyet havonta az igazgatóhelyettes ellenőriz, kézjegyével ellátja. Iskolai Sportkör Funkciója: tása.
A szabadidő hasznos eltöltése, a mindennapi testnevelés lehetőségének biztosíEgészséges életmódra nevelés. Versenyekre való felkészülés. Tehetséggondozás.
Működési feltételek: Az Iskolai Sportkör sportcsoportokban működik, csoportvezető irányításával. A csoportok korcsoportonként, sportáganként, illetve nemenként szerveződnek. Jelentkezés:
A tanulók önkéntes jelentkezése alapján, szülői engedéllyel.
Az Iskolai Sportkör foglalkozásairól a csoport vezetője haladási és mulasztási naplót vezet, melyet az igazgatóhelyettes havonta ellenőriz. Tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulók önkéntesen jelentkezhetnek. Az intézményi szakkörök térítésmentesek. Évente két alkalommal részben önköltséges úszásoktatást szervezünk. Az intézményi élet- és munkarendhez az intézményen kívüli helyi kultúra lehetőségeit is ki kell használnunk. A felkínált programok előtt fel kell készítenünk tanulóinkat a befogadásra, a szerzett ismereteket értékelni és kamatoztatni szükséges.
54
Iskolai és községi könyvtár Funkciója: Az olvasás lehetőségének megteremtése kulturált környezetben, Az olvasóvá nevelés színtere, Biztosítja az egyéni és csoportos kutatómunka lehetőségét, Elősegíti a változatos ismeretszerzést (könyv, videó, folyóirat, internet), Segíti a pedagógusok szakmai munkáját. Működési feltételek: Az iskolai könyvtárat 1 fő könyvtáros tanár vezeti, aki könyvtári órákat tart, kölcsönzési órákban bonyolítja a kölcsönzést. Nyilvántartja az olvasókat és a kölcsönzéseket. Félévente beszámol ezek számának alakulásáról, a beszerzésekről, selejtezésekről. Munkáját az igazgató és az önkormányzat belső ellenőre ellenőrzi. Résztvevők: - a község lakói. - az iskola tanulói. - az iskola nevelőtestülete. Felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, valamint a gyengék felzárkóztatását, az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások segítik.
55
Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle /szaktárgyi, sport, művészeti, stb./ versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. Tanulmányi kirándulások Az iskola nevelői az osztályoknak évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az erkölcstan oktatása: A nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezései szerint az általános iskola 1-8. évfolyamán az erkölcstan oktatása kötelező tanórai keretben történik. Az erkölcstan tantárgy anyagához 1-4. évfolyamban a Magyar nyelv és irodalom tantárgy tartalmai az irányadók, melyeket az életkori sajátosságoknak megfelelő beszélgetési témákat, magatartásmintákat, életvezetési szokásokat közvetítik. 5-8. évfolyamon az erkölcstan tantárgyra az Ember és társadalom műveltségterület erkölcstan, etika közműveltségi tartalmai érvényesek. A hit- és erkölcstan oktatáson belül a tanuló által választható hitoktatás szervezését, tartalmának meghatározását, felügyeletének ellátását, az adott egyház nevében eljáró jogi személy hatáskörébe utalja a köznevelési törvény. Tánc oktatása A Szabolcs Alapfokú Táncművészeti Iskola által folyik a táncoktatás. Rajz oktatás Rajz és grafika tanszak a DUOART művészeti iskola szervezésében.
3.4.
Hagyományok, éves rendezvények
Az iskolai ünnepségek, megemlékezések, rendezvények Tanévnyitó, október 6., október 23., halottak napi megemlékezés, adventi gyertyagyújtás, december 6., karácsony, farsang, március 15.,víz világnapja, a költészet napja: Ölbey nap, Föld napja, madarak és fák napja, gyermeknap, pedagógus nap, nemzeti összetartozás napja, tanévzáró, ballagás, tornabemutató 4 évente.
56
3.5.
Szociális szolgáltatások
Napközi: Jelentkezés írásban - szülői nyilatkozattal – 3-4. évfolyamokon a megelőző tanév végén történik. A foglalkozások órarendtől függően 1130-1600-ig tartanak. A napközi feladata: a tanulás tanítása, segítése, egyéni és kiscsoportos korrepetálás, felkészülés a következő nap tanóráira. Szabadidős foglalkozásokon a sport, a játék szabadtéri biztosítását meg kell megoldani. Tanulószoba: Jelentkezés írásban - szülői nyilatkozattal -, 5-6-7-8. évfolyamon, tanév elején történik. A foglalkozások 1235-1600-ig tartanak. A tanulószobai foglalkozás feladata: a tanulás tanítása, segítése, egyéni és kiscsoportos korrepetálás, felkészülés a következő nap tanóráira. A szabadidős foglalkozásokon a sport, a játék szabadtéri biztosítását meg kell megoldani. Szociális támogatások: Tankönyvtámogatást, étkezési kedvezményt vehet igénybe a törvényben leírtak alapján a hátrányos helyzetű tanuló. Tanulmányi ösztöndíjra jogosul, aki a pályázatnak megfelelő tanulmányi eredményt ér el.
3.6.
Taneszközök és felszerelések jegyzéke
SNI-s tanulóknál a 20/2012. EMMI rendelet 6. melléklet 185. oldala az iránymutató, valamint a 32/2012. (10.08.) EMMI rendelet, továbbá a Knt. 47. §.
4.
Iskolahasználók a közéletben 4.1.
A szülők, pedagógusok együttműködésének formái
A szülőkkel való kapcsolattartás az SZMK-n keresztül történik. Az iskolai évfolyamok legalább két SZMK taggal képviselik a gyermekeket. Az SZMK vezetője közvetlenül az iskola vezetésével tartja a mindennapi kapcsolatot. Az intézmény külső szakmai kapcsolatai változatosak. Az iskola tagja a Felső Szabolcsi Iskolaszövetségnek. Közös nevelési értekezleteket tarthatunk három szomszédos általános iskolával — Kékcse, Szabolcsveresmart, Tiszakanyár —vállaljuk a Tanárképző Főiskolák végzős hallgatóinak 1 hónapos tanítási gyakorlatát (partneriskolai kapcsolat). Pedagógus továbbképzéseken rendszeresen részt veszünk, jó kapcsolatunk van a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Intézettel. Az iskolában két szakmai munkaközösség működik, az osztályfőnöki munkaközösségek 1-4 illetve 5-8. évfolyamon. Ezzel erősödött a tagozatok közötti információcsere, egységesebbé vált a szemléletmód.
57
A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: Családlátogatás Feladata a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. Szülői értekezlet Feladata: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása: az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és a helyi köroktatás-politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola vezetése felé. Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülői értekezletek időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. Nyílt napok szervezése A szülők betekinthetnek a tanítási órák menetelébe, figyelemmel kísérhetik gyermekük órai munkáját, óra után konzultációra kerül sor szülők és pedagógusok között. A nyílt napok időpontját az éves munkatervben határozzuk meg. A szülők megnyerése, szemléletformálása az együttműködés növelése érdekében a kooperatív technikák, alkalmazása (szülői értekezlet). Az SNI tanulókkal és szüleikkel történő folyamatos kapcsolattartás. Nyilvánosság biztosítása a kompetencia alapú oktatásról.
58
4.2.
Kapcsolat a tanulókkal
A tanulók - pedagógusok együttműködésének célja az egyéni képességeknek megfelelő eredmények elérése, a személyiség kibontakoztatása az oktató-nevelő munkában. Fő feladatunk a diákok bevonása a tanórai munkába, és az iskolai életbe. A pedagógusok és tanulók közötti együttműködés formái lehetnek: Tanórai munka Osztályfőnöki órák Közösségi programok Egyéni beszélgetések Diákönkormányzat, diákparlament Gyermekszervezet Kérdőívek, vizsgálatok A diákönkormányzat ellátja a tanulói érdekképviseletet, fórumot ad a közéleti demokrácia elsajátításához. Az iskolai diákönkormányzat a 1-8. évfolyamos tanulók szervezete. Szervezi saját tevékenységét, elsősorban szabadidős (sport és szórakoztató, színházlátogatás) programjait. Folyamatosan kapcsolatot tart a működést segítő pedagógus közreműködésével, az intézményvezetéssel, a nevelőtestülettel, az osztályfőnökökkel és a szülői munkaközösséggel. Célja: a tanulók érdekeinek képviselete, Véleménynyilvánítás a diákokat érintő kérdésekben, Szabadidős programok szervezése, A Diákönkormányzat vezető testületét - a Diáktanácsot - az iskola tanulói választják. A Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzat alapján működik, melyet a tanulók (közösségek) fogadnak el, és a nevelőtestület hagy jóvá. (A jóváhagyás csak akkor tagadható meg, ha a Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabálysértő, vagy ellentétes az iskola működési szabályzatával, illetve Házirendjével.) Működése: A Diákönkormányzat az osztályközösségek által választott és delegált Diáktanács vezetésével működik. Az osztályközösségek 1-1 képviselőt küldenek a Diáktanácsba. A Diákönkormányzat munkáját 1 fő tanár segíti. A Diáktanács 2 havonta egyszer ülésezik. Sürgős esetben a Diáktanács előbb is összehívható. A Diáktanács ülésein megvitatják a felmerült kérdéseket, döntenek a következő időszak programjairól. A Diáktanács döntéseit nyílt szavazással, többségi határozat alapján hozza.
59
Gyermekszervezet: Célja: A gyerekeknek lehetőséget ad sorsuk alakítására, segíti, hogy döntésüket következményeikkel együtt vállalhassák. Értékes, vonzó és romantikus tevékenységek szervezését segíti, tevékenységével tagjai igényeit, környezetük fejlődését szolgálja. Vezető testülete a gyerekek által választott Kupaktanács. Tevékenysége: szabadidő, egészséges élet, természeti értékek, a kultúra értékeinek ápolása, védelme, gyermek és ifjúsági érdekképviselet, szabadidős tevékenységek szervezése.
4.3.
Kapcsolat a nevelésben együttműködő intézményekkel
Óvodával Napi szakmai kapcsolat alakult ki az óvónők és alsós tanítók között, közös munkával készítjük elő a beiskolázást, Igyekszünk azonos elvekkel, módszerekkel könnyíteni az óvodából az iskolába lépés feltételeit. Közös rendezvényeket szervezünk (óvoda + 1-2. osztály). A hivatalos kapcsolattartás vezetői értekezleteken és intézményegység-vezetői szinten történik. Középiskolákkal A tanulóink középiskolai helytállásáról küldött minősítéseket elemezzük, elvárásaikat igyekszünk beépíteni képességfejlesztő munkánkba. Pályaválasztási fórumokat szervezünk, ahol lehetőséget biztosítunk bemutatkozásukra. Szabadidős tevékenységek Szabadidős tevékenyIntézményen kívüli ségek az intézményHelye: lehetőségek: ben: Rendhagyó könyvtári Városi könyvtár és Városi Könyvtár Kisórák médiatár várda 1. Anyanyelv és iroMesemondó, versmonNyári színházi hetek dalom dó, prózamondó verseSzínházlátogatások nyek, házi vetélkedők, Művészeti szakkör, Hangszeroktatás Zeneiskola Kisvárda színjátszó szakkör, Hangversenyprogra2. Művészetek, vizuáMűvészetek Háza KisÉnekkar, zongoraoktamok lis kultúra várda tás, furulyaszakkör Egyéni és csoportos TIT nyelviskola KisAlapszintű nyelvvizsga 3. Élő idegen nyelv levelezések várda Környezetvédelmi szakkör, 4. Ember és természet Házi versenyek Havi túraterv alapján a 5. Földünk és környekörnyező kirándulózetünk helyekre TIT által indított versenyek Szakkör, háziverseny 6. Matematika (Kis matematikusok versenye) NAT műveltségi területei:
60
7. Ember és társadalom 8. Testnevelés, sport
9. Informatika 10. Életvitel és gyakorlat
4.4.
Honismereti szakkör
Helytörténeti anyagok, kiállítások, Előadássorozatok
Helytörténeti Múzeum Döge
Városi uszoda
Városi uszoda Kisvárda
Számítógép-kezelői vizsga (alapfokú)
TIT
DSK program: kosárlabda, röplabda, foci, atlétika, úszás Számítástechnika szakkör, önköltséges tanfolyamok Egészségnevelési napok, manuális foglalkozások
Az iskola külső, belső partnerei Belső partnerek - gyerek - szülő - dolgozó - óvoda - DÖK - Dögei Tanköteles Korú Gyermekekért Közalapítvány
61
Külső partnerek - fenntartó - középiskola - egyház - védőnő - iskolaorvos - fogorvos - tankönyvkiadók, terjesztők - tánciskola - furulyaoktató - Gyermekjóléti Szolgálat - Pedagógiai Szakszolgálat - Pedagógiai Intézet - Felső-Szabolcsi iskolaszövetség munkaközösségei
5.
Fejlesztések
A pedagógiai program végrehajtsához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke. Cél: Megvalósuljon a digitális oktatási tartalmak integrálása a kompetenciafejlesztő oktatás alkalmazása során. Az élethosszig tartó tanulás kulcskompetenciáinak fejlesztéséhez szükséges, egyenlő hozzáférést biztosító IKT infrastruktúra megteremtése, a számítógép állomány korszerűsítése a pedagógiai feladatok igényeinek megfelelő infrastruktúra kialakítása érdekében. A hangsúly az egyéni és egyedileg szervezett csoportos tanulási folyamatra helyeződjön, amely hatékonyabban támogatja az egyéni tanulás képességének és a kooperatív technikák fejlesztését. A szemléltető eszközök, sportfelszerelések beszerzését az Országos Alap-felszerelési Jegyzék tükrében tervezzük, és pályázatokon igyekszünk fedezetet biztosítani rá. Az intézmény fűtésrendszerének átalakítása az önkormányzat segítségével megtörtént. A dologi kiadásaink a teljes költségvetés mintegy 1/3-át teszik ki. A dologi kiadások jelentős részét az intézmény üzemeltetésére fordítjuk. A szűkös költségvetésből az intézmény tudatosan, racionálisan, takarékosan gazdálkodik. Úgy értékeljük, hogy belső tartalékaink - melyek feltárásáról folyamatosan gondoskodunk - a minimálisra zsugorodtak. Az intézmény és a fenntartó pénzügyi kapcsolata közvetlenebbé vált. A pénzügyi kapcsolat erősödésén túl - a havi kötött kincstári finanszírozás miatt - az intézményen belül érződik a kézi vezérlésű gazdálkodás. Az önkormányzat negyedéves pénzügyi jelentések alapján figyelemmel kíséri gazdálkodásunkat. Érzékelhető, hogy az intézményvezető gazdálkodási felelősségét tartalmilag az önkormányzati fenntartási kötelezettség veszi át. A nehéz gazdasági helyzet szinte egyformán sújtja a fenntartó önkormányzatokat és az intézményeket. Mindkét félre jellemző a feladat- és költségvetési alku. A NAT, illetve az alapító okiratban meghatározott feladatok alapvetően új stúdiumok bevezetését teszik kötelezővé. A Nemzeti Alaptanterv 10 műveltségterületet határoz meg. Ezek között teljesen új terület az informatika, melynek oktatása eszközigényes. Döge Község Önkormányzata kiemelt feladatként kezelte a számítástechnika oktatását segítő tárgyi feltételek biztosítását. 2003-ban az önkormányzat sikeres pályázatának köszönhetően 20 db számítógépet kaptunk. Az élő idegen nyelv oktatása is jelentős fejlesztéseket kíván. Be kell szerezni a nyelv tanításához szükséges audio-vizuális oktatóanyagot, tesztkönyveket, feladatgyűjteményeket. Létre kell hozni egy helyi angol "kiskönyvtárat", melyben megtalálhatók a csoportlétszámnak megfelelő mennyiségű kétnyelvű szótárak, különféle témájú és nehézségű olvasmányok (readerek), amelyek lehetővé teszik a tanulók differenciált foglalkoztatását.
Az önkormányzat és iskola kihasználta a ROP keretében meghirdetett lehetőséget, pályázatot nyújtott be az épület felújítására, bővítésére, sportudvar rekonstrukciójára, az úszásoktatás feltételét biztosító tanmedence kialakítására. A sikeres pályázatot követően az alábbi fejlesztések történtek: az iskola bővítése nyelvi labor és informatika terem kialakítása taneszközök, berendezési tárgyak biztosítása a régi iskolaszárny felújítása sportöltöző és mellékhelyiségek rekonstrukciója műanyag borítású pálya kettő tanmedence építése, az úszásoktatás feltételeinek biztosítása az iskola udvarának térburkolása, körbekerítése A sajátos nevelési igényű, a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható fogyatékos gyermekek ellátásához is meg kell teremteni a személyi és tárgyi feltételeket. A könyvtár állományának frissítése is szükséges. Be kell szerezni a kötelező olvasmányokat, a tanári kézikönyveket, az oktatást segítő videó filmeket. A zenei képzés a furulyazenekar működtetése részben szülői hozzájárulással, részben fenntartói finanszírozással valósul meg. Természetesen a szülői hozzájárulás mértékét a családok teherbíró képességének függvényében határozzuk meg. Az úszásoktatás megszervezése, a szülőkkel közös finanszírozása megoldott.
63
6.
Záró gondolatok
1. Nevelési, pedagógiai programbeválás vizsgálat szabályozása Szabályozás célja: A Helyi Pedagógiai Program eredményes hatékony területeinek megerősítése, az elvégzett vizsgálat eredményeiből következő módosítások folyamatának szabályozása. Hatókör: Minden pedagógus Felelős: Intézményvezető Dokumentumok, bizonylatok: jegyzőkönyv, jelenléti ív, mérőlapok, törvény, partnerigény és elégedettség trend vizsgálati összefoglalója Folyamatleírás tartalma: a beválás vizsgálatát 4 évente kell végezni. Vizsgálandó területek: Törvényi felülvizsgálat Nevelési területek – mennyire konkrét, eredményes, mérhető Fő célok, teljesültségek – célok, feladatok összehangoltsága Oktatási területek – tanterv, alkalmassága, folytonosság A tanulókra vonatkozó értékelési rendszer vizsgálata. Mennyire reális hatása a tanulókra A vizsgálandó területekre 3 csoport alakul. Az igazgató felkéri a csoportvezetőket és a többiek szervezeti egységenként csoportosulnak. Csoportalakulás után feladattervek, vizsgálati eszközök, indikátorok kidolgozása a feladat. A vizsgálat elvégzése után a következtetések levonását kell elvégezni. Az eltéréseket a program szerinti működéshez képest meg kell fogalmazni. Átadják az elemzéseket, következtetéseket az intézményvezetőnek, aki elemzi, értékeli, tantestületi értekezleten a tájékoztatja a dolgozókat, közös döntés alapján meghatározzák, melyik területen kell módosítani. Ugyanaz a csoport folytatja a munkát a módosítási javaslat alapján, aki a feltárást, módosítást végezte. Egy hónapon belül. Az értekezleten jegyzőkönyv, jelenléti ív készül. Törvényi előírás szerint kell végezni a partnerek tájékoztatását, módosítást. 2. Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (Magyar Közlöny 2003. évi 85. sz. július 16.) 44-51. §-ban előírja a pedagógiai program felülvizsgálatát. A módosítások miatt a közoktatási törvény jelentős része módosult. A törvényi változtatás több pontos érinti a tartalmi szabályozás kérdéseit is. Tantestületünk tagjai sorra vették azokat a tennivalókat, feladatokat, amelyek a pedagógiai program módosításával kapcsolatosak. Létrejöttek a csoportok, elindult az együttgondolkodás, a fejezetek áttekintése. Az iskolai teamek eredményes munkájának köszönhetően átdolgoztuk a pedagógiai programot, melyet a hatályos jogszabályokhoz igazítva elfogadtunk.
64
7.
Egészségnevelési program
A 20/2012. EMMI rendelet 128-130. §-a alapján és a Knt CXC törvény 128 §-a alapján átdolgozva
7.1. Mentálhigiéne a.) Feladatok Sokszínű tevékenységrendszer biztosítása. Törekszünk a munkavégzéshez ideális iskolai légkör megteremtésére. Megteszünk mindent annak érdekében, hogy nevelésünk a gyermeki személyiség egészére irányuljon. Oktató-nevelő munkánk során figyelembe vesszük az egyéni képességeket. Egészségre káros szokások megelőzésére dohányzás-megelőzési stratégia kidolgozása. Minden évfolyamon megszervezzük az úszásoktatást. b.) Formák esetmegbeszélő körök szervezése, diák-önkormányzati programok, tréningek, szülő és diákfórumok, rendkívüli osztályfőnöki órák, előadások, dramatikus játékok, egészségnevelési programok bevezetése, felhasználása ismertető filmek, kiállítások, vitakörök, pályázatok, egyéb programok, tematikus előadások összevont osztályokkal, együttműködés kialakítása: védőnő, rendőrség, fogorvos, gyermekorvos, vöröskereszt
7.2. Testi fejlődés a.) Mozgástevékenység – mozgási igényre nevelés Minden pedagógusnak szem előtt kell tartania, hogy a testmozgás a fizikai és a lelki egészséget egyaránt erősíti. Biztosítani kell a mindennapos testmozgást. Ezt szolgáló programok lehetnek: túrázás iskolai szintű szervezéssel, játékos testmozgás, egészségfejlesztő testmozgás, tömegsport-órák számának növelése, a versenyszerű rendszeres sportolási lehetőségek az úszás lehetőségének biztosítása, kiszélesítése egyre több évfolyamra, napközis torna bevezetése, sportrendezvények, sportnapok szervezése. b.) Higiénés magatartásra nevelés Fontos az egészség megóvása, az egészségvédelem a prevenció. Programok: vetélkedők, versenyek, bemutatók, filmek, Always-program (segítség a serdülőkori higiéniai problémák megoldásához)
65
c) Egészséges táplálkozásra nevelés Az egészséges életmód feltétele az egészséges táplálkozás. Az egészséges táplálkozási szokások ismertetése technika, biológia, egészségtan és osztályfőnöki órák keretében. d.) A biztonság megőrzése Az egészség, kiegyensúlyozott élet alapja a személyes biztonság megőrzése. Fontos a közlekedésbiztonságra nevelés: elsősegélynyújtás egészségtan órán, iskolai KRESZ oktatás osztályfőnöki órán, oktatás és vetélkedők szervezése, Kockázatok, veszélyek felismerésének segítése, a felelősségvállalás kérdései: biztonságos iskola program propaganda tevékenység, faliújság. e.) Növekedés, változás, emberi szexualitás, családi életre nevelés Fontos, hogy tanulóink életkoruknak megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek saját testükkel és annak változásaival kapcsolatosan. Megfelelően készítsük fel a tanulókat a szexualitás érzelmi fontosságára és a családi élet harmóniájára. A témát feldolgozzuk: tanórai keretben (biológia, technika, osztályfőnöki órák, modulok), tájékoztató programok, előadások szervezése védőnő bevonásával (országos védőnői program igénybevétele).
7.3. Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés megszervezésének és bevezetésének alapvető célja, hogy a rendszeres mozgás a gyerekek napi tevékenységének nélkülözhetetlen részévé váljon. A foglalkozások segítsék a tanulók egészséges életmódjának kialakítását, megszilárdítását. A mindennapos testedzésre és sportolásra szervezett alkalom a mozgás tevékenységre fordítható kötelező tanórai és tanórán kívüli időkből áll. A kötelező tanórai testnevelési foglalkozások és a tanórán kívüli testedzési program biztosítsanak naponta szervezett testedzési, sportolási lehetőséget. Ez megvalósítható az iskola napi és heti foglalkozási rendjének célirányos és rugalmas alakításával. A tanórán kívüli testnevelési és játékprogramokat azokra a napokra szervezzük, amelyeken a tanulóknak nincs testnevelés órájuk. A mindennapos testnevelés foglalkozási formái: 1. Testnevelés óra 2. Tömegsport foglalkozások 3. Néptánc foglalkozások 4. Napközis szabadidős foglalkozások 5. Tanulószobás szabadidős foglalkozások 6. Úszás Iskolánk még a hétvégén is biztosít mozgás, és testedzési lehetőséget tanulóinknak, az iskolában működő Diáksportklub gyalogos,, kerékpáros és vízi túrákat szervez, így tanulóinknak lehetőségük van a szabadidő tartalmas eltöltésére.
66
7.4. Úszásoktatás Minden tanévben május 1-től szeptember 30-ig megszervezzük a tanulók úszásoktatását. Nyári szünetben a délelőtti órákban adunk lehetőséget e tevékenység megszervezésére.
7.5 A tanulók fizikai állapotának mérése A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. A megadott mérések célja felmérni, hogy a foglalkozásoknak milyen fejlesztő hatása van. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. A tanulók fizikai állapotának mérését és a mérési erdemények kiértékelését FITSZOFT szoftver segítségével végezzük. Mérési feladatok 5-6. osztály Testmagasság Testsúly 60 m-es síkfutás 600 m-es síkfutás Kislabdahajítás Távolugrás Karhajlítás, nyújtás ½ perc alatt db Felülés hanyatt fekvésből ½ perc alatt db Mérési feladatok 7-8. osztály Testmagasság Testsúly 60 m-es síkfutás 600 m-es síkfutás Kislabdahajítás Távolugrás Súlylökés Karhajlítás, nyújtás ½ perc alatt db Felülés hanyatt fekvésből ½ perc alatt db Az 1. számú melléklet a tanulók fizikai edzettségét mérő adatlap.
67
8.
EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM
„Egészségedre mindazon által gondot viselj, mert anélkül dolgodban el nem járhatsz." (Apáczai Csere János) 1. Az iskolai egészségnevelés, egészségfejlesztés célja: Nevelésünkben különös hangsúlyt kap, hogy az iskola alakítsa ki az igényt az egészséges életmód iránt. Tudatosítanunk kell tanulóinkban, hogy az egészség érték, annak megóvása minden ember elemi érdeke és legfőbb feladata. A kulturált ember ismeri a veszélyeket, felkészül azok elhárítására. Egészségen testi és lelki egészséget értünk, s mindkettőt egyformán fontosnak tartjuk. Célunk tanulóink pozitív gondolkodásának fejlesztése, szemléletének alakítása annak érdekében, hogy egészséges felnőttként feleljenek meg az élet kihívásainak. 2. Egészségnevelési feladatok: 2.1. Higiénés magatartásra nevelés: 2.1.1. A személyi higiénére nevelés területei: - általános testápolás, - egészséges öltözködés, kulturált megjelenés - fogápolás, szájhigiéné - gyermekkori és serdülőkori higiénés problémák. 2.1.2. A tisztaság, az egyéni ápoltság iránti tartós igény kialakítása. 2.1.3. A környezet higiénére való nevelés területei: - a közvetlen tanulói környezet, az iskola higiénéje, - a lakás, a lakókörnyezet higiénéje, - a település higiénéje. 2.2. Egészséges táplálkozásra nevelés: 2.2.1. A táplálkozás-élettani optimumra törekvés ösztönzése. 2.2.2. A korszerű táplálkozástechnika megismertetése, 2.2.3. A táplálkozás napi és évszakos ritmusának tudatosítása. 2.2.4. Megfelelő étkezési szokások kialakítására nevelés: - az étkezések higiéniája, - az étkezések esztétikája, - az étkezések társas jellege. - az étkezés során kialakítandó helyes viselkedési szokások 2.2.5. Különböző csoportok eltérő táplálkozási sajátosságainak megismertetése. 2.3. Egészséges mozgás fejlődés biztosítása: 2.3.1. A rendszeres testmozgás, testedzés iránti igény felkeltése, nemcsak a mindennapos testnevelés területén. 2.3.2. A sportolás szükségletté tétele. 2.3.3. A mozgás esztétikumának, örömszerző funkcióinak felismertetése. 2.3.4. Erőnlét, terheléstűrés, fittség, állóképesség egyéni fejlesztése.
68
2.4. Baleset megelőzésre, betegségek elkerülésére, az egészség megóvására nevelés: 2.4.1. Felkészítés a balesetveszélyes helyzetek felismerésére és elkerülésére: - az iskolában (a veszélyt jelentő helyek megismertetése, balesetvédelmi oktatás bizonyos tantárgyak esetében), - a háztartásban, - a közlekedésben (az utcai közlekedés szabályainak megismertetése osztályfőnöki órákon). 2.4.2. Elsősegély nyújtási ismeretek adása. 2.4.3. Beteggondozási alapismeretek nyújtása. 2.4.4. A gyógyításba és gyógyulásba vetett bizalomra nevelés. 2.4.5. A szűrővizsgálatok, a prevenció jelentőségének megismertetése. 2.5. Mentálhigiéné, krízis prevenció: 2.5.1. A lelki egészség megóvására nevelés. • perszonalizációs és szocializációs folyamatok segítése. 2.5.2. A problémamegoldó, konfliktuskezelő, konfrontációtűrő-képesség fejlesztése. 2.5.3. A pozitív jövőkép kialakulásának támogatása. 2.6. Függőséghez vezető szokások megelőzésére nevelés: 2.6.1. A függőséghez vezető motívumok, veszélyhelyzetek felismertetése. 2.6.2. Az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek elutasítására nevelés. Osztályfőnöki órák munkaterveiben, egyéni beszélgetésekben, meghívott előadók által/ 2.7. Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés: 2.7.1. Folyamatos, reális önismeretre nevelés. 2.7.2. A társas kapcsolatokra való nyitottság fejlesztése. 2.7.3. Elfogadó, toleráns magatartásra nevelés. 2.7.4. Felelős, örömteli párkapcsolatok kialakítására nevelés. 2.7.5. A bántalmazás és az iskolai erőszak megelőzése 2.8. Családi életre, társsá, szülővé nevelés: 2.8.1. A nemi szerepvállalásra való felkészítés (előadások Dr.Lőrinczy Sándor). 2.8.2. Családtervezésre, gyermekgondozásra, gyermeknevelésre való felkészítés. 2.8.3. A család harmonikus életvitelének megtervezésére, megszervezésére való felkészítés. 2.8.4. A családi szerepek megélésére való nevelés. 2.8.5. Harmonikus életvitel megteremtésének képességére való nevelés. 3. Tevékenységi formák az egészségnevelés terén kitűzött célok megvalósításához: 3.1. Testnevelés órákon: 3.1.1. Évente egy alkalommal - tavasszal - mérjük a tanulók fizikai állapotát. Fizikai és motorikus képességük méréséhez, minősítéséhez az Oktatási Minisztérium által kiadott útmutatót használjuk. (Dr. F. Mérey Ildikó: Hungarofit - teszt) A mérések a következők: - alap állóképesség mérés: 12 perces futás, - izomerőmérés: helyből távolugrás páros lábbal - dinamikus erő állóképesség: hanyattfekvésből felülés - a hátizmok erő állóképességének mérése: hason fekvésből törzsemelés, - leengedés vállövi karizmok erő állóképességének mérése: karhajlítás fekvőtámaszban A feladatok valamint, a mérések eredményei tanulócsoportok szerint számítógépes adatbázisba kerülnek. A program a testmagasság és testsúly alapján kiszámítja a testsúlyindexet, ez adja a fittségi pontok alapját. A pontszámok fejezik ki a tanulók pillanatnyi fizikai állapotát.
69
A mérések eredményeit a testnevelőkön kívül megismerik az osztályfőnökök, valamint az iskolai védőnő is. A tanulók fizikai állóképességének fejlesztéséhez ez adja a mérhető, összehasonlítható adatokat. 3.1.2. A testnevelést tanítók a mindennapos munka során alkalmazzák a tartásjavító gerinctorna gyakorlatait, bevezetjük a könnyített testnevelési órákat. 3.1.3. A testi nevelés és a gyógytestnevelés rendje: 2011. évi CXC. Nemzeti Köznevelési törvény 27.§. (11), 97.§.(6) Az egészséges tanulókat a mindennapos testnevelés alól átmeneti időre is csak az iskolaorvos mentheti fel szakorvosi vélemény alapján. A tanuló részt vesz a tanórán, de nem dolgozik. A tanulók egy részének egészségi állapota indokolhatja, hogy az iskolaorvos könnyített - vagy gyógy testnevelési foglalkozást írjon elő a számukra. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelésórákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat - állapotától függően - nem kell végrehajtania. Az iskolaorvos - a szakorvosi vélemény figyelembe vételével - a tanulókat gyógy testnevelési foglalkozásokra utalhatja, ahol megjelenésük és aktív részvételük kötelező. 3.2. Tevékenységi formák a többi tanórán: 3.2.1. Osztályfőnöki órákon tíz kötelező egészségnevelési témát dolgozunk fel osztályonként, melynek során kiemelt fontosságú a testi egészség mellett a lelki egészség is (részletes évi programterv). 3.2.2. A lelki egészség fejlesztését szolgálják a személyiségtesztek (6. és 8. évfolyam) értékelése utáni feladat meghatározások az osztályfőnöki tevékenység során. 3.2.3. Kortárs segítő középiskolások szükség szerint részt vesznek osztályfőnöki órákon a 7. és 8. évfolyamon. Részt veszünk a Kortárs „Iránytű” programban (7-8. évfolyam). 3.2.4. Igény szerint külső szakember (orvos, védőnő, egészségszervező) meghívása. Dr. Jánvári József háziorvos, Dr. Battyányi Gábor fogorvos, Jánvári Andrásné védőnő. 3.2.5. A helyes testtartás megkövetelése minden évfolyamon, korosztálynak megfelelő ergonómikus iskolapadok, asztalok folyamatos cseréje az évfolyamnak megfelelően. 3.2.6. A testi egészségre nevelést erősíti az Iskolai Egészségfejlesztő Program témaköreinek feldolgozása az osztályfőnöki, természetismeret, biológia, technika és életvitel, hittan, erkölcstan órákon. - egészséges táplálkozás, - dohányzás, - alkohol és drog, - szexualitás, AIDS, - nemi úton terjedő egyéb betegségek, - személyes higiéné, - szájápolás, - a haj és körömápolás higiénéje. 3.2.7. A lelki egészségre nevelést a program konfliktuskezelés témájának feldolgozása szolgálja; a feldolgozandó anyagnál természetesen figyelembe véve a gyerekek életkorát (önismeret, stressz kezelés, döntéshozás, pozitív döntéshozás). Külön segítség a korosztálynak szóló Iránytű program. 3.2.8. A témakörökkel osztályfőnöki órán foglalkozva, ezek az ismeretek erősítik az emberismeret feldolgozandó témáit is.
70
3.3. Tevékenységi formák tanórán kívül: 3.3.1. Sportköri foglalkozásokat szervezünk tanulóinknak a törvényben előírtaknak megfelelően. 3.3.2. Támogatjuk és elősegítjük a sportegyesületekben végzett munkájukat. 3.3.3. A kulturált táplálkozás követelményeinek megismertetése és gyakoroltatása a tízórai szünetekben, az ebédlőben, a délutáni uzsonnázás során, szabadidős programok során. Bekapcsolódunk az iskolatej iskola-alma akcióba. 3.3.4. Osztálykirándulásokon, táborozások alkalmával az egészséges életre nevelés kiemelt hangsúllyal szerepel. 3.3.5. Iskolaorvos, és védőnő előadássorozatai A lelki egészségre nevelés érdekében nem hiányozhatnak a kulturális programok sem a tanórán kívül: színházlátogatás, rendhagyó irodalomórák, kiállítások, koncertek, évszakonkénti nagy gyalogtúrák, kerékpártúrák, erdei iskolai projektek, művészeti közösségformáló csoportok működtetése. 3.4. Szabadidős programok: 3.4.1. Osztályprogramok a szabad levegőn az évszakokhoz igazodva (séta, akadályverseny, hóemberépítés, kerékpározás, körjátékok, labdajátékok, madárkarácsony, nagy téli zúzmara túra, Madarak és Fák napja). 3.4.2. Az egészségnevelési hónap eseményei november hónapban. Javasolt tevékenységformák: - tablókészítés, - egészségnevelési TOTÓ korcsoportonként, - keresztrejtvények kitöltése, találós kérdések versenye a témához kapcsolódóan, - csapatverseny a felső tagozaton egészségnevelő bevonásával, - salátakészítő verseny, - gyümölcs- és zöldségbábok készítése, - gyümölcsnap, őszi betakarítási projektnapok, - sportversenyek, négyévente tornabemutató. 3.4.3. Tevékenységek a különböző ünnepkörökhöz kapcsolódóan. Javasolt tevékenységi formák: - hagyományőrző húsvéti ételek készítése, - szüreti mulatság, mustkészítés, - mézes receptek versenye a téli időszakban. 3.5. Egészségnevelési feladataink megoldásában kiemelt jelentőségű az iskolaotthon, a napköziotthon, a tanulószoba a helyes szokásrend kialakításában, gyakoroltatásában betöltött szerepével. 4. Az egészségügyi felügyelet és ellátások rendje 26/1997. (IX.3.) NM. rendelet A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola fenntartója megállapodást köt iskolaorvosi teendők ellátására. Az iskolaorvos és az iskolai védőnő munkáját a megállapodásnak megfelelően végzi, s tevékenységét a 26/1997. (IX.3.) EM rendelet szabályozza. A tanulók egészségügyi ellátását az orvos és a védőnő az igazgatóhelyettessel egyeztetett rend szerint végzi. Az iskolában szervezett egészségügyi vizsgálat során figyelembe vesszük az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény rendelkezéseit. A törvény 2.§-nak 1. bekezdése szerint az egészségügyi szolgáltatások során biztosítani kell a beteg jogainak védelmét. A törvény 10.§-a alapján az eü. ellátás során tiszteletben kell tartani a beteg emberi méltóságát. A tv. 15.§-a szerint a beteget megilleti az önrendelkezéshez/ szülői vélemény alapján/az önrendelkezéshez való jog.
71
Az iskola nem tekinthető egészségügyi intézménynek, ennek megfelelően az egészségügyi vizsgálat megszervezésére alkalmas szervezetnek. Természetszerűleg az iskolánkban lévő s jól felszerelt orvosi szoba alkalmas lehet a tanulók vizsgálatának lefolytatására. Ez sem jelenti azonban azt, hogy az iskola a tanulók, illetve kiskorú tanulók esetén a szülők tiltakozásának, belegyezésének hiányában vizsgálatot szervezhet. Különösen igaz ez arra az esetre,ha a vizsgálat együtt jár azzal,hogy a tanulóktól különböző mintákat, pl. vért vagy vizeletet vesznek. A tanuló tiltakozása esetén az iskola nem kényszerítheti az érintett tanulót arra, hogy részt vegyen a vizsgálaton. Együttműködés az évente visszatérő feladatok során: 4.1. Az iskolaorvossal, iskolai fogorvossal, iskolai védőnővel egyeztetett időpontokban kerül sor a szükséges szűrővizsgálatokra és védőoltásokra. A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosítanak. 4.2. Az osztályfőnökök tanévenként meghatározott alkalommal fogászati rendelésre kísérik tanítványaikat /helyi fogorvosi rendelés/. 4.3. A 8. osztályos tanulók tüdőszűrését az osztályfőnök szervezi meg. 4.4. Az iskola megszervezi a 8. osztályos, továbbtanuló gyerekek alkalmassági vizsgálatát. 4.5. A testnevelők együttműködnek a sporttal, illetve gyógytestneveléssel összefüggő vizsgálatok alkalmával. 4.6. A krónikus beteg, valamint testi, érzékszervi és egyéb fogyatékos tanulók háziorvossal egyeztetett fokozott ellenőrzése. 4.7. A pszichés fejlődés zavaraival és magatartási problémákkal küzdő tanulók segítése, szükség esetén szakértői bizottság elé utalása. 5. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata részletesen tartalmazza az egészségneveléssel kapcsolatos további feladatokat és tevékenységi formákat: 5.1. A védő - óvó intézkedéseket 3/2002.(II.8) SzCsM-EÜM.r 20/2012. EMMI rendelet 168.§. 5.2. A tanulóbalesetek megelőzését szolgáló előírásokat. 5.3. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatokat. /Nimr. 4.§(1) m/pont. 129.§ (5). 168.§. 5.4. A rendkívüli esemény esetén szükséges teendőket. 5.5. A helyes és biztonságos közlekedésre nevelés feladatait 6. Az egészségnevelés módszere: A követelmények indokoltságát, motiváltságát meggyőződéssé kell fejleszteni. Ennek útját és menetét is látnunk kell. Ismereteket kell nyújtani, azokat rendszerbe kell foglalni. Normákat kell megfogalmazni, azokat rendszerbe kell foglalni. Érzelmeket kell kelteni, kapcsolni az ismeretekhez, a normákhoz; a belátásig kell eljuttatni a gyermekeket, majd egy hosszú nevelési folyamatban formálódik a meggyőződés. A fentieket természetesen az életkor függvényében és az alkalmazott módszerek átgondolt megválasztásával, jó alkalmazásával érhetjük el. 7. Az egészségnevelés nevelőtestületre vonatkozó követelményei: 7.1. A gyermekek életvitelüket minták követésével is alakítják, ezért különösen jelentős a pedagógus, a pedagógusközösség életmódja. 7.2. A pedagógusok személyes példamutatása nevelésünk felelőssége 7.3. Az iskola, mint élettér is befolyásolja a gyerekek egészségi állapotát, ezért az iskolai környezetnek meghatározó szerepe van az egészségnevelésben. /ebédlő rendje, tízórai, ebéd esztétikája, a tantermek, folyosók, mellékhelyiségek rendje, higiéniája/. 7.4. Az egészségnevelés együttműködést kíván az iskolán kívüli közösségekkel is. Alapvető a családokkal való együttműködés, a kezdeményezés tudatos vállalása. 7.5. Lényeges az egészségügyi hálózat lehetőségeinek felhasználása. 72
8. A mindennapos testmozgás feltételei, módszerei Az általános iskola valamennyi évfolyamán biztosítani kell a mindennapos testmozgást Kt.1993. LXXIX. /kifutó rendszerben bevezetve az Nkt. 97.§.(6)./ 8.1. Heti 3+2 óra testnevelés biztosított a 2012-es tanévtől /2012. évi Nkt. CXC. törv./ felmenő rendszerben Nkt. 27.§.(11) Nkt. 97.§.(6). A sportköri foglalkozásokon játékos, egészségfejlesztő, csapatjátékot, testmozgást végeznek a gyerekek. A napközis csoportokban délutáni szabadidőben sportfoglalkozásokat tartanak a pedagógusok. A foglalkozások ideje - minden olyan napon, amikor nincs testnevelés óra - legalább 30 perc. Módszereiben az adott évfolyam helyi tantervben meghatározott módszereire épül, ezen belül főként mozgásos udvari játékokra, sorversenyekre, labdajátékokra. - énekes, táncos, társas népi játékok, körjátékok /Kiss Áron játékgyűjteménye felhasználásával/ - iskolai játékok (futó-fogójátékok, sor- és váltóversenyek, labdajátékok, ugrójátékok) - küzdőjátékok. 8.2. A 1-8. évfolyamon népi táncos, játékos foglalkozásokra járhatnak a tanulók a Szabolcs táncművészeti iskola szervezésében, és pedagógusaik irányításával. 8.3. Az alsó tagozatos gyerekek népi játék és népi táncfoglalkozáson vehetnek részt, a felső tagozatos gyerekek részvételével modern és népi táncművészeti csoportok működnek iskolánkban. Folyamatossá szeretnénk tenni a mazsorett csoport tevékenységét. 8.4. A sokirányú mozgásos tevékenységre tekintettel az óraközi szünetekben szervezett mozgásra nem kerül sor. Az óraközi szünet a szabad játék ideje. Iskolánk adottságainak köszönhetően, ha az időjárás engedi, a gyerekek a friss levegőn - a környezetbarát játszótéri és udvari játékok lehetőségét is kihasználva - töltik szabadidejüket. 8.5. Az alsó tagozaton tanítók a tanórai terheléstől függő gyakorisággal 3-5 perces, mozgásos légző gyakorlatot végeztetnek a gyerekekkel. 9. A mindennapos testedzés feltételei, módszerei Az iskola köteles megteremteni a tanulók mindennapi testedzéséhez szükséges feltételeket, valamint köteles biztosítani az iskolai sportkör működését korábban: [Kt. 52. § (9)]. Jelenleg Nkt.27.§. (11). Nknt. 97.§ (6). 9.1. A testnevelés órák szakszerű megtartásához biztosítottak a tárgyi feltételek, bár a tornaterem méretei miatt csak egy osztály befogadására alkalmas. A 2012-es tanév elején egy „felszabaduló” tanteremből tánc, illetve tornaszobát alakítottunk ki. 9.2. Heti rendszerességgel sportköri foglalkozást tartunk. 9.3. A testnevelési órák anyaga, valamint a testedző programok megfelelnek az egészségfejlesztés feladatainak. Minden testnevelési órán és minden testmozgásos alkalmon megfelelő keringési, és légző rendszeri terhelésre kerül sor. 9.4. Minden tanórán van gimnasztika, benne légző torna és tartásjavító torna. 9.5. Sportjátékra is jut idő minden foglalkozáson, a tanulók kellő elméleti ismereteket kapnak az életmód - sportágak felnőttkori gyakorlásához, különösen a labdajátékok terén (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, tollaslabda, asztalitenisz). 9.6. Azon gyerekek számára, akiknek aznap sem testnevelésórájuk, sem sportköri foglalkozásuk nincs, lehetőséget biztosítunk a délutáni órákban legalább 45 perces testmozgásra. Jó idő esetén a szabadban, rossz idő esetén a tornateremben. Ezen alkalmak alapvetően a sportjátékok valamint az életmód - sportágak gyakorlására adnak lehetőséget. A tanulók felügyeletét, a játékok lebonyolítását a nevelőtestület tagjai végzik ügyeleti beosztás szerint. Az egészségnevelési program elkészítéséhez beszereztük a védőnői szolgálat véleményét
73
Részletes egészségnevelési terv 1. Bevezetés Az EGÉSZSÉG alatt: a test, a lélek, az értelem, a társadalmi környezet és a szellem egészségét értjük. Gyermekeinket fel kell készítenünk arra, hogy milyen módon kell okosan élniük. Az iskola maga az élet, tükörként működik a gyerek előtt. Akkor hiteles, ha az itt dolgozók figyelmet fordítanak egészségükre és ez példát mutat a gyerekeknek. „ Az egészséget az ember teremti meg és éli mindennapi életének körülményei között ott, ahol tanul, dolgozik, játszik és szeret. „(Ottawai Charta).
2. Az egészségnevelés célja 2.1. Hosszú távú cél: - Testileg és lelkileg egészséges nemzedék nevelése, akik igényesek saját és környezetük tisztaságára. - Boldog, boldogságra képes ifjúság nevelése. - Olyan szellemiség kialakítása, amely tudatos egészség- megőrző és fejlesztő magatartásra ösztönöz. 2.2. Középtávú cél: - Korszerű ismeretek közvetítésével egészséges életmód kialakítása. - Elégedett emberek nevelése, akik ismerik önmagukat és az őket körülvevő környezetet, igényesek önmagukra és környezetükre. - Tudják, hogyan kell testi, lelki erejüket fokozni, karbantartani. - Érezzék fontosnak, hogy felnőttként bekapcsolódjanak a Vöröskereszt munkájába. 2.3. Állapotfelmérés: Testi egészség: - Szervi problémák - Mozgáskorlátozottak - Gyógyszerérzékenység - Allergiás gyerekek - Beszédhibás tanulók - Fogászati szűrővizsgálat - Általános szűrővizsgálatok /látás, hallás, fejlődés, tisztasági, stb./ - Gyógytestnevelésre járók - Testnevelés alól felmentettek - Iskolai balesetek Tanulók szociális helyzete: - Állami gondozott - Hátrányos helyzetű - Halmozottan hátrányos helyzetű - Veszélyeztetett - Gyermekét egyedül nevelő - Nagycsaládos
74
2.4. Rövid távú célok, feladatok: - A tanulók személyiségének része legyen a belső és külső környezetük iránti figyelem és igényesség. - Értsék, hogy az ember felelős saját és társai élete minőségéért, testi és lelki épségéért. - Váljék belső igénnyé a rendszeres mozgás, a friss levegőn való tartózkodás. - A mozgásszervi betegségek megelőzése, csökkentése, javítása. - Az egészséges táplálkozási szokások megismerése. - Tudják alkalmazni a tanult ismereteket, váljon szükségletté a rendszeres testápolás, fogápolás. - Az elsősegély nyújtási ismeretek elsajátításával saját és társaik egészségének megvédése. - A Vöröskereszt munkájának megismerése. - Versenyeken való eredményes szereplés. - A káros szokások tudatos megelőzése. - Saját fejlődésük, testi, lelki változásaik, érzelmeik, kapcsolataik megértése. - Tudatos családtervezés családi életre neveléssel. - Az iskolában olyan légkör kialakítása, ahol jól érzik magukat a gyerekek.
3. Az iskola egészségfejlesztő programja A program megvalósítására ajánlott időkeretek beépíthetők a tanórákba, illetve szabadidős tevékenységbe, szakköri munkákba. A program végrehajtható osztályfőnökök, szaktanárok, és külső szakemberek segítségével. 1. osztály: A test és a ruházat tisztán tartása Az orvos, a védőnő és az ápoló munkája (Bizalom felkeltése személyük iránt) Saját és társaink testi épségének óvása 2. osztály: (kb. 10-12 óra) A betegségek megelőzése (Helyes táplálkozás, tisztálkodás, ruházkodás, sport, a wc tisztasága) Fertőző betegek elkülönítésének fontossága Az orvos munkája: betegségek megelőzése és gyógyítása A mentők munkája (gyors, hatékony segítség, kapcsolat a rendőrséggel és a tűzoltósággal, hívószámok) Testi-, lelki egészség egyensúlya A pihenés szükségessége Gyerekek, felnőttek üdülésének fontossága 3. osztály: (kb. 10 óra ) Fertőző betegségek és tünetei (kanyaró, influenza, szamárköhögés, tbc, stb.) Fertőző betegségek terjedésének megakadályozása (tisztaság, kötelező és vásárolható védőoltások, elkülönítés, fertőtlenítés) Betegápolás otthon és a kórházban (elkülönítés, nyugalom, tisztaság, meleg, tiszta levegő, orvosi utasítások pontos betartása, gyógyszerek, fokozott vitaminszükséglet)
75
4. osztály: (kb. 10 óra) A csontváz és az izmok mozgásszervei (a helyes testtartás jelentősége, fejlesztésük sportolással) Bőrsérülések ápolása (a tisztálkodás szerepe) Táplálkozással kapcsolatos egészségügyi követelmények (növényi és állati eredetű táplálékaink) Tüdővel lélegzünk (a szellőztetés és a szabadban tartózkodás jelentősége) A szív szabályozza a vérkeringést (sportolás előnyei, túlzásainak ártalmai) Érzékszervek feladata, hiányuk, csökkent működésük esetén erősítésük (szemüveg, hallókészülék, érzékszervek védelme) 5. osztály: (kb. 12 óra) A dohányzás, alkohol és drog fogyasztás káros hatásai Ép testben ép lélek (egészséges táplálkozás, rendszeres mozgás fontossága) Az úszás, uszodahasználat előnyei, veszélyei (higiéniás veszélyek) Kerékpártúra (kerékpározás szabályai, baleset megelőzés) 6. osztály: (kb. 2 nap + 4 óra) Dohányzás, alkohol és drog prevenció Erdei iskola /6. évfolyam számára, projekt módszerű oktatás/ 7. osztály: (kb. 8 óra) A serdülőkor problémái (védőnői, háziorvosi előadások) /támpont az Iránytű program/ A serdülőkor fokozott tisztálkodási igénye (bőrápolás fontossága) 8. osztály: (kb. 8 óra) Fog- és szájhigiénia Szexuális felvilágosítás szakorvos bevonásával /a tanterv 0,5 óra/ évi kiegészítése megfelelő tartalmakkal a helyi tantervben/ Baráti, szerelmi kapcsolatok, az együttlét késleltetése, biztonságos együttlét
4. Elsősegély nyújtási ismeretek fő témakörei A témakörök életkori sajátosságaik szerint épülnek be a gyerekek tanévenkénti programjaikba, s tárgyi tudásuk bővülésével a már megismert témakörök bővülő tartalommal térnek viszsza. 1. osztály: elemi anatómia - önismeret 2. osztály: élettan - hogyan működik szervezetünk 3. osztály: tűz- és balesetvédelem, égések 4. osztály: egészségvédelem /egészséges táplálkozás, életmód, szűrővizsgálatok, oltások/ 5. osztály: elsősegély nyújtási ismeretek /sebellátás, sebkötözés, vérzések, törések/ 6. osztály: egészségfejlesztés tudatossággal /sport, drog, cigaretta, alkohol, túlzott számítógépezés/ 7. osztály: A Vöröskereszt története, munkája, jelentősége, nemzetközi szervezetek 8. osztály: családtervezés, csecsemőgondozás
76
Éves tematika a dögei Ölbey Irén Általános iskolában 2012/13-as tanévtől folyamatosan bővített tartalommal.
Szeptember A tevékenység megnevezése: Balesetek megelőzése - elsősegélynyújtás Alsó tagozat: A gyalogos és a kerékpáros közlekedés szabályainak megismerése. Az iskola berendezésénekmegfelelő használata. Mit kell tenni játék közben a biztonságért? Felső tagozat: Személyi biztonság. Egyedül a közlekedésben. A szabályok szerepe és fontossága. Az alapvető elsősegély nyújtási ismeretek gyakorlása. Célcsoport: 1-8. osztály Időskála: szeptember első hete Az iskola különböző tevékenységeivel folyamatosan végzett feladat. (kirándulások, erdei iskola, tanítási órák stb.) Módszerek: Videó film megtekintése, közlekedési TOTÓ kitöltése, előadás, szituációs játékok, rajz készítése „Mit jelent a biztonság? „címmel. Értékelési módok: Gyermekrajzok bemutatása, a közlekedéssel kapcsolatos feladatok értékelése iskolarádión keresztül. Felelősök: Osztályfőnökök, szaktanárok, az intézmény technikai dolgozói. Várt eredmények: Tudja a pontos címét, telefonszámát és szüleinek elérhetőségét. Ismerje fel és értse a közlekedési jelzéseket. Ismerje a segélyhívó telefonszámokat és azt, hogy mit kell közölni. Játék közben egymás és saját testi épségére vigyázni kell. Tudja, hogy a segítségnyújtás és a segélykérés alapvető kötelesség. Ismerje az elsősegélynyújtás alapvető követelményeit. Meg kell tanulniuk a lehetséges kockázatos helyzetek felismerését és kezelését. Október Tevékenység megnevezése: Testápolás - személyi higiéné - öltözködés Célcsoport: l - 8. osztályAlsó tagozat: Ismerjék meg az évszakoknak megfelelő öltözködési szabályokat. Tisztálkodás fontossága. A tisztálkodás eszközei. Felső tagozat: A testápolás alapja a tisztaság. A bőr a haj, a köröm ápolásának módjai. A kozmetikai szerek használatának veszélyei. A bőrbetegségek. Az életkornak megfelelő öltözködés. Ebben az életkorban a megváltozott fizikai sajátosságok következtében különös figyelmet igényel a személyes higiénével való fokozott foglalkozás.
77
November Tevékenység megnevezése: Személyi higiéné - fogak ápolása Célcsoport: l- 8. osztály Alsó tagozat: Védd meg a fogat! Mese a fogról. „Vendégségben" a fogorvosnál. Miért olyan fontos, hogy fogaink egészségesek legyenek? A lyukas fog. Felső tagozat: Fogászati problémák. Néhány szó a fluoridokról. A táplálkozás és a száj higiéné. A fogak alaki rendellenességei. Fogbalesetek. Időskála: Módszerek:
Értékelési módok: Felelősök:
Témahónap. A tevékenységekkel kapcsolatos feladatok megoldása egy hónapot vesz igénybe. A fogászati szűrővizsgálatok lebonyolítása. Plakátok, faliképek az egészséges fogakról. Mese írása az első tejfog elvesztéséről. „Első élményem a fogorvosnál" címmel rajz készítése. Feladatlap megoldás, melynek témája a szájápolás. Kiselőadások szervezése osztályszinten. Plakátok készítése a fogak védelmével kapcsolatban Az elkészült művekből kiállítás készítése, a legeredményesebb munkák jutalmazása. Osztályfőnökök, szaktanárok, védőnő.
December Tevékenység megnevezése: Káros szenvedélyek, helyes döntések Célcsoport: 1-8. osztály. Alsó tagozat: Önismeret. Tükör rólam Egészséges és biztonságos élet. Veszélyeztető tényezők: élvezeti szerek, környezeti hatások, reklámok hirdetések. Felső tagozat: Önismeret: Változásaim, pozitív én bemutatás, helyem az iskolában, az osztályban. Kísértésnek kitéve: Dohányzás, alkohol, veszélyes és tiltott szerek. A legális és illegális szerek, függőség, hozzászokás, fogalma, törvényi szabályozása. Káros szenvedélyek - helyes döntések Alsó tagozat: témahét. Időskála: December első hete. 5 - 8. osztályig témahét, mely a későbbiekben tovább folytatódik. Módszerek: Előadások, videó film. Szakkönyvek, beszélgetés. Értékelési módok: Kérdőív kitöltése: véleményed a veszélyeztető tényezőkről. Felelősök: Szaktanárok, osztályfőnökök, védőnő, iskolaorvos Várt eredmények: Az önnevelésre való képesség kialakítása. A változások nyomon követése és tudatosítása, önjellemzés. Az egészségmegőrző szokások kialakítása. A függőség válfajai és fokozatai, társadalmi megítélésük. Ismerjék fel azokat a társadalmi helyzeteket, amelyekben - legális vagy tiltott - ,,anyagokkal" kínálhatják őket, és hogy ilyen esetekben megfelelő döntéseket tudjanak hozni. Tevékenység megnevezése: Családi élet jelentősége. 78
Célcsoport:
l – 8. osztály Alsó tagozat: A baráti és családi kötelékek énekei, a személyiség tisztelete. Tájékozódás az időben, események sorrendjében. Családfa, generációk története. Felső tagozat: Én és helyem a családban. A kapcsolati hálók fontossága. A barátság, mint a kapcsolati rendszer egyik alapja. Az önismeret jelentése, szerepe és fontossága. Konfliktusok a kapcsolati rendszerben. Időskála: December 2. 3. hete. Módszerek: Anekdota gyűjtés a család életével kapcsolatban. Ötletbörze: Mi a család szerepe? Szituációs játék: Hogyan oldhatók fel az öszszeütközések? Rajz készítése: Milyen a családod? Milyen családot szeretnél? Mikor érzed jól magad a családban? címmel Családfa készítése. Értékelési módok: Leírások készítése az ideális családról. Kérdőívek szerkesztése. Felelősök: Osztályfőnökök. Várt eredmények: A családi életre szóló háttér, erőforrás szerepének tudatosítása. Az egymásra figyelés fontosságának hangsúlyozása. Legyenek képesek felismerni az önmagukban és másokban ébredező érzelmeket, feszültségeket, esetleg azok létrejöttének okát. Legyenek képesek újraépíteni és karbantartani széttöredező kapcsolataikat. Január Tevékenység megnevezése: Táplálkozás – mozgás szerepe Célcsoport
l -8. osztály Alsó tagozat: Az étrend összeállítása az egészség megőrzésében. A mozgás alapvető igénye. Felső tagozat: Mitől függ az étrendünk? (anatómiai és élettani sajátosságok) Az étrend összeállítás. A mozgás és a sport szerepe: erőnövelő, állóképesség és ügyességfokozó, keringés és légzésjavító, személyiségfejlesztő. A rendszeres testmozgás megtervezése. Időskála: Témahét. Módszerek: Kiállítás egészséges ételek receptjeiből. Táplálkozási tanácsok. Előadás: A táplálkozás és a mozgás összefüggéseiről. A rendszeresen sportolók beszámolója a mozgás pozitív hatásairól. Helytelen táplálkozással kapcsolatos betegségek gyűjtése. Táplálkozási napló készítése. Értékelési módok: Táplálkozási kérdőívek kitöltése, eredmények összesítése. Ételreceptek értékelése. Versenyek szervezése. Hófesztivál. Felelősök: Várt eredmények:
Szaktanárok, osztályfőnökök. A tanulóknak meg kell ismerni az egészséges táplálkozási szokásokat. Nincsenek tiltott táplálékok, csak kerülendő mennyiségek. A tanulók legyenek fittek. A fittség olyan testi és lelki állapot, amely rendszeres testedzéssel, célszerű táplálkozással és kedvező életmóddal lehet megszerezni
Február
79
Tevékenység megnevezése: Napirend - szabadidő helyes felhasználása Célcsoport: l - 8. osztály A helyes napirend kialakításának módja a tanulás, pihenés, a kötött munka és a kötetlen foglalkozások váltakozása. A napirend tervezésének alapvető feladata az időmérleg betartása, a különböző tevékenységek időigényeinek összehangolása. Időskála: Témanap. Módszerek: Beszélgetés, a tanulók tapasztalatainak csoportosítása. Pihenési módok. Napirendek készítése. Értékelési módok: A helyesen összeállított napirendek az iskola faliújságjára kerülnek ki. Felelősök: Osztályfőnökök. Várt eredmények: A helyes napirend lehetőséget ad a mozgásra, a tanulásra, a szórakozásra és háttérbe szorítja az egyoldalú informatikai eszközök használatát. Tudatosítsuk, hogy az ember nem csak alvással pihen. Az idő okos kitöltése, a tevékenységváltás pihenteti a testet és a lelket. Március Tevékenység megnevezése: Kortárskapcsolatok - szexualitás Célcsoport: l - 8. osztály Alsó tagozat: Az önismeret fejlesztése az osztály támogató légkörében. A csoportba tartozás, befogadás, kölcsönös megbecsülés. Helyük a kortárscsoportban: lehetőségek, kilátások. Az érzelmi kapcsolatok tudatosítása. A barátság és szerelem ismérvei, azonosságok és különbségek. Felső tagozat: A kortársak pozitív befolyásoló szerepének hangsúlyozása, figyelemfelhívás a negatív hatás formáira. A megfelelő ellenállókészség kialakítása. Nemi szerepek vállalása. A testi kapcsolatok kölcsönös felelőssége. A választás ízléses értéktükröző mivoltának megláttatása. Időskála: Témahónap Módszerek: Beszélgetés, irodalmi szöveg, idézetgyűjtemény, előadás, szerep és szituációs játékok. Értékelési módok: Önismereti feladatlapok megoldása. Felelősök: Iskolaorvos, védőnő, szaktanárok, osztályfőnökök. Várt eredmények: A nemi érés tudatosulása, a nemi identitás kialakulása. Ismerjék a serdülőkor biológiai aspektusa mellett a szexualitás társadalmi és érzelmi változásait is. Nemi szerepek viselkedési programok tudatosulása.
80
Április Tevékenység megnevezése: Egészséges környezet és védelme Célcsoport: 1-8. osztály. Alsó tagozat: A környezet állapota és az egészség közötti összefüggés megláttatása. A természeti és az épített környezet védelme. Az érintetlen környezet szépségeinek megláttatása. A szűk környezet megóvása, ápolása. Természeti értékeink. Felső tagozat: A jelen hatása a jövőre. „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!" Időskála: Témahónap. Folyamatos tevékenység. Módszerek: Ha én képviselő lennék kiselőadás készítése, poszter készítése a jövő „beteg Földjéről", kiállítás szervezése, ötletbörze „Tudsz -e tenni valamit a közös jövőnkért?", feladatlap kitöltése, környezetünk parkosítása. Értékelési módok: A legjobb munkák értékelése könyvjutalommal történik. Felelősök: Szaktanárok, osztályfőnökök. Várt eredmények: Az egészség megőrzése. A közvetlen környezetünk megóvása. A saját jövőnk a környezettel kapcsolatos magatartásunktól függ. Május Tevékenység megnevezése: Egészség- betegség Célcsoport: l -8. osztály Alsó tagozat: Az egészség ismérvei. A betegségek tünetei. A testi - lelki változások. Felső tagozat: Az egészség feltétele az egészséges életmód. Időskála: Témanap. Május 8. Vöröskeresztes Világnap Módszerek: Beszélgetés, kiselőadás, a vöröskereszt működésének megismerése, rejtvények megfejtése. Értékelési módok: Felelősök: Várt eredmények:
A megoldott rejtvények összegyűjtése, jutalmazása. Osztályfőnökök, szaktanárok. Az egészség, mint érték épüljön be az iskola mindennapjaiba. 20/2012. EMMI rendelet 130.§.(1).
Az iskola egészségfejlesztési programját megismerte, s azt megvalósíthatónak, végrehajthatónak tartja. A program a tanulók életkorához illeszkedik. Biztosítjuk az intézményt támogató együttműködésünkről! Döge, 2013. március 24. Dr. Jánvári József háziorvos
Jánvári Andrásné védőnő:
81
Környezetnevelési program
9.
9.1. Bevezetés 9.1.1. Előzmények Rendszeresek voltak a madarak és fák napi rendezvények, a túraszakkör környék természeti értékeit bejáró kirándulásai. A hagyományőrző napok megszervezése. A természet szépségeit bemutató rajzversenyek. Az újságpapír-gyűjtési akciók.
9.2. Célok, alapelvek, hitvallások 9.2.1. Stratégiailag kiemelt céljaink Holisztikus szemléletű, környezetadekvált magatartás kialakítása 1-8. évfolyamon a tantárgyi rendszer lehetőségei, illetve a szabadidős tevékenységeken keresztül. Környezetvédelmi, természetvédelmi, környezetgazdálkodási és ökológiai alapismeretek beépítése a kerettanterv, illetve az új kerettantervi (helyi tantervi) programjainkban. Életközeli tanulási környezet biztosítása. Gazdag eszköztár, játékosság, sokszínű tevékenységrendszer. Természeti, természetvédelmi, környezetvédelmi problémákkal kapcsolatos ismeretek átadása. Globális környezeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása. Helyi környezeti, természeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása, ezek felismeréséhez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése. A természet szeretetére nevelés. Iskolai füvészkert, gyógy- és fűszernövénykert, mezőgazdasági gyakorlókert, ásvány- és kőzettani oktatóösvény, mint természetes taneszközlehetőségek kihasználása. Szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása az intézményben, komposztálás. A globális és a helyi környezeti problémákkal kapcsolatos aktivitásra, tevőleges magatartásra nevelés. A mindennapi életben való környezettudatos gondolkodásra és magatartásra nevelés. A fenntartó fejlődéshez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése.
9.2.2. Tevékenységekhez közvetlenül kapcsolható részcélok -
Saját környezetünkkel kapcsolatos aktivitásra, tevőleges magatartásra nevelés. Tisztasági verseny. A kerékpáros közlekedés gyakorlatának, kultúrájának népszerűsítése – Kerékpáros közlekedést népszerűsítő program. Településünk helytörténeti, építészeti értékeinknek megismertetése – Helytörténeti szakkör. Népi hagyományaink, népszokásaink megismertetése – Hagyományőrző program. A természet szeretetére nevelés, a gyerekek természettel való közvetlen élményekhez juttatása. Madarak és fák napja. 82
-
A gyerekek lakóhelyük közelében található természeti értékek megismertetése túraszakkör kirándulásaival. A természetes anyagok és hagyományos kézműves technikák megismertetése, gyakoroltatása – Kis kézműves foglalkozások.
9.3. Személyi feltételek 9.3.1. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének személyi feltételei Iskolánk környezeti nevelési tevékenységében részt vesz a teljes testület, valamint a technikai dolgozók is. Az iskola pedagógusainak rendelkezniük kell a színvonalas környezeti neveléshez szükséges ismeretekkel, módszertani kompetenciákkal. Iskolánkban környezetvédelem szakos tanár is van. Az iskola technikai dolgozói rendszeres munkaköri tevékenységei közé tartozik több, a környezeti nevelési programokhoz kapcsolódó feladat. Az iskola környezeti nevelési munkacsoportot állít fel. Kötelessége iskolánk környezeti nevelési tevékenységének figyelemmel kísérése, a széleskörű tanácsadás. Joga a környezeti nevelési tevékenységek véleményezése, kezdeményezése. Feladata az iskolánkban folyó környezeti nevelési tevékenységek összehangolása és a folyamatos minőségfejlesztéssel járó feladatok ellátása (mérések, értékelés, stb.), valamint – ugyancsak az Oktatási törvényben előírtak alapján – a Helyi tanterv környezeti nevelési szempontú felülvizsgálata. Megteremti a lehetőségét a testület számára környezeti nevelési témájú továbbképzésen való közös részvételnek. Összehangolja a pedagógusok és a technikai dolgozók munkáját. Gondoskodik a technikai dolgozók rendszeres munkaköri tevékenységei közé tartozó iskolánk környezeti nevelési tevékenységéhez kapcsolódó feladatok ellátásáról és ellenőrzéséről. Ennek elősegítésére a környezeti nevelési tevékenységek felelőseitől olyan programterveket vár el, amelyek – egyebek között – a technikai dolgozók részvételét is pontosan ismerteti.
9.3.2. A környezeti nevelési munkát segítő képzések A környezeti nevelés terén sikeres, gyakorlott testületek általános tapasztalata, hogy az összehangolt, hatékony munkát ez olyan komplex, újszerű gondolkodást igénylő területen, mint a környezeti nevelés egységes, közös képzések hihetetlenül segítik. Iskolánk testületének nagy hangsúlyt kell helyeznie az ilyen témájú képzéseken való közös (testületi) részvételre.
9.4. A környezeti nevelés színterei 9.4.1. A környezeti nevelés a tantárgyi keretek közt Az iskolai oktató-nevelő munka nem szorítkozik a tantárgyak óráira, de a feladatok zömét mégiscsak e keretek között valósítjuk meg. Tanórákon történik azon ismeretek megalapozása, szemlélet formálása, amely során lehetőség van a helyes értékrend, természethez fűződő viszony kialakítására. Ez minden szaktanár feladata, a megvalósítást viszont nagymértékben befolyásolja, hogy milyen tantárgyról is van szól. Több tantárgy oktatását többé-kevésbé a környezeti nevelési komponensek eddig is tartalmazták, de ezek tervszerű alkalmazása, öszszehangolása gondos tervezést igényel. A tantárgyi keretek közt zajló tevékenységek értelemszerűen minden tanuló számára kötelezőek és ingyenesek. 83
9.4.1.1. Környezeti nevelés tantárgyi keretek közt az alsó tagozatban. 9.4.1.1.1. Környezeti nevelés a tanórákon A környezeti nevelés átfogja az alsó tagozatos tárgyak teljes körét, valamennyi tantárgy ismeretanyagába beépítve, integrált módon történik. Az első és második osztályban inkább az érzelmi beállítódás alakítása, a természettel, a környezettel való ismerkedés és „környezetbarát” szokások formálása a fő cél, később fokozatosan alakul ki a tudatosság és elkötelezettség szintje.
A környezeti nevelés tantervbe illesztésének egyik megvalósítási módja a „beleoldás”. Beleoldásnak, vagy tematikus tanításnak nevezzük azt a módszert, amikor a környezeti nevelési fogalmakat, feladatokat és példákat a már meglévő tantervi célkitűzésekbe építik be. Ezt a módszert alkalmazhatjuk egyetlen téma tanításánál, vagy úgy is, hogy az egész tantervet áthatja a környezeti nevelés szemlélete. A megszokott tananyag kiegészítését és kibővítését adják a környezeti nevelési témák. A beleoldás módszerének előnye, hogy könnyű megvalósítani. Ahol csaknem minden tantárgyat egyetlen pedagógus tanít, magától értetődő módon bele lehet szőni az órák anyagába a környezeti nevelési témákat. Eredményességének oka, hogy itt nyílik a leginkább lehetőség arra, hogy a szokásos napi tevékenységen belül helyet találjanak a környezeti nevelésnek. A környezetismeret tantárgy az elemi környezeti nevelésnek a fókuszpontja azáltal, hogy óráin tervszerűen és intenzíven történik a tanulók környezeti attitűdjének és ismereteinek fejlesztése. Személyes tapasztalatokra, élménygyűjtésre épül. Integrálja a természeti és társadalmi jelenségeket. A tanulói tevékenységek állnak az órák megtervezésének középpontjában. A tantárgy koncentrációs lehetőségeket kínál: lehetővé teszi az anyanyelvi, matematikai, esztétikai és a környezeti nevelés összehangolását. Magyar nyelv és irodalom órákon környezeti neveléshez kapcsolódó tevékenység lehet pl. a mindennapi életből, természeti környezetből vett témán alapuló szépirodalmi művek, versek, prózai alkotások, ismeretterjesztő szövegek tanulmányozása, elemzése. Néhány példa az alkalmazható módszerekből: - kapcsolat keresése az olvasott szöveg és a tanuló saját élményei, tapasztalatai között, - szereplők cselekedeteinek értékelése, - érzelmek és tulajdonságok megfigyelése, kérdések és válaszok megfogalmazása, - emberi kapcsolatok felismerése, több szempont figyelembevétele. Matematika: Szöveges feladatokban valódi adatok felhasználása a tanítás során, pl. egyes vadon élő fajok egyedszámának, vagy emberi népesség számának alakulása. Keressék meg más adatok hozzáférési forrásait, és az adatokat használják fel különböző típusú feladatok (algebrai műveletek, grafikonok készítése stb.) megfogalmazásánál. A testnevelés eszköze lehet pl. a mozgás örömének átélése, a szabad levegőn tartózkodás fontossága. Az időjárás elemeinek közvetlen magtapasztalása. Lehetséges témák, tevékenységek pl.: gyalogos, kerékpáros túrák, a természeti környezet sajátosságai, helyes viselkedés a természetben, tájékozódás terepen, a zaj is szennyezi a természetet. Fenntarthatóságra nevelés, biogazdálkodás. Rajz és vizuális kultúra: A művészeti tárgyak alkalmasak a kérdéskör érzelmi megközelítésére, a természet és az ember alkotta környezet szépségeinek művészi bemutatására. E tárgyak hatásosan fel tudják hívni a figyelmet az értékvesztésre, az uniformizálódásra, kulturális örökségünk megőrzésének fontosságára (módszer lehet pl. hulladékok felhasználása „művészeti” alkotások létrehozásához, virágok, csigaházak, termések gyűjtése, lenyomatok készítése). A technika-életvitel tantárgy nagy lehetősége, hogy gyakorlati szempontból elemezzék a környezetbarát létformát, és követendő, helyes példákat keressenek és mutassanak be. (Lehetséges témák: ismerkedés az anyagokkal, érzékszervi tapasztalások. A közlekedés környezet84
szennyezése: lég és zaj. Ember és környezete. Természeti és ember alkotta környezet. Kézműves technikák. Madárvédelmi Bemutatókert kialakítása. Környezetbarát fogyasztói szokások, hulladékkezelés, takarékosság.) 2013-ban szeretnénk pályázunk az Ökoiskola cím elnyerésére.
9.4.1.2. Környezeti nevelés tantárgyi keretek közt a felső tagozatban 9.4.1.2.1. Környezeti nevelés a tanórákon A környezeti nevelés alapvető pillérei a természettudományi tantárgyak biológia, földrajz, fizika, kémia, matematika. E tantárgyak tanulása során szerzi a tanuló a természetre vonatkozó ismeretek, összefüggések, kölcsönhatások sokaságát. Védeni, szeretni csak azt lehet, amit ismerünk. Környezetünk élővilágának ismerete nemcsak tananyag, hanem a szemléletformálás nagyon fontos eszköze is. Víz világnapja, Föld napja, Madarak és fák napja folyamatos megünneplése, vetélkedők, szabadtéri programok szervezése. A társadalomtudományi tantárgyak feladata, hogy a társadalomszerveződés, valamint az emberi viselkedés és kultúra irányából közelítse meg a kérdést. A környezeti válság megoldása nem képzelhető el a jelenlegi társadalmi viszonyok meghaladása nélkül. A korábbi döntések elemzése segíti a jelenben való eligazodást, növeli a jövő iránti felelősséget. Ezek a tárgyak útmutatást adnak a környezeti gondok felismeréséhez és megoldásához, a közügyekben való részvételhez. A humán tárgyak feladatai közé tartozik az is, hogy bemutassák a fogyasztói modell helyett javasolt utakat, a környezeti válság kezeléséhez és megoldásához szükséges világképet, erkölcsi értékrendet, valamint a rendelkezésre álló gazdasági és jogi eszközöket. A technika-életvitel tantárgy nagy lehetősége, hogy gyakorlati szempontból elemezze a környezetbarát létformát, és követendő, helyes példákat keressen és mutasson be. Az anyanyelv, idegen nyelvek és a matematika oktatása során a környezeti nevelés lehetősége lehet például: újságcikkek elemzése, fordítása, amelyek környezeti problémákkal, azok sikeres megoldásával foglalkozik, szituációs játékok játszása, a megszerzett ismeretek környezetvédelmi szakterületen való alkalmazásának bemutatása, illetve ilyen témájú gyakorlati példák alkalmazása. A művészeti tárgyak alkalmasak a kérdéskör érzelmi megközelítésére, a természet és az ember alkotta környezet szépségeinek művészi bemutatására. E tárgyak hatásosan fel tudják hívni a figyelmet az értékvesztésre, az uniformizálódásra, kulturális örökségünk megőrzésének fontosságára (egy módszer lehet pl. hulladékok felhasználása „művészeti” alkotások létrehozásához). A test- és egészségnevelési tárgyak a környezet és az egészség szoros kapcsolatának megértetésével, és az igények kialakításával teheti a legtöbbet. Iskolánkban a tanórán és a tanórán kívüli lehetőségeket kihasználva maximálisan figyelmet fordítunk a fenntartható ökológiai szemlélet fejlesztésére (a fenntarthatóságra oktatás 20052014. évtizedének programjához alakítjuk éves munkaterveinket). 9.4.1.2.2. Osztálykirándulások A környezeti nevelés egyik hatékony módszere a tantárgyi időben szervezett terepi program, az osztálykirándulás szervezése. A helyi tanterv megvalósítását szolgálja. A valóságos környezet megismerésére, értékeinek befogadására, a problémák értelmezésére támaszkodik. A kirándulásokon az érzéki-megismerő tanulás, a cselekvő-, felfedező magatartás dominál. Ösztönzi a kollektív és egyéni érdeklődés kialakulását. A szabadidő megszervezése, az önkiszolgálás, a tanulási helyzeteken kívüli csoportos tevékenységek és együttesen megélt élmények képezik fontos előnyeit. Jelentős személyiség és közösségfejlesztő hatású. A kirándulások időpontját munkatervünkben előre meghatározzuk. Megszervezéséért a felsős munkaközösség-vezető a felelős. A kirándulás költségeit (útiköltség, étkezés, belépők) a tanulók fedezik, melyet az osztályfőnök a szülőkkel előzetesen megbeszél.
85
9.4.2. A környezeti nevelés tantárgyi keretek közt A környezeti nevelés szempontjából kiemelt jelentősége van a szabadidős tevékenységeknek. A szabadabb keretek nagyobb teret engednek a többirányú pedagógiai módszerek alkalmazásához. Két év alatt egy komplex tantárgyi ökoprogram kidolgozása az iskola nevelőinek bevonásával. A fenntarthatóság pedagógiájának szellemében kidolgozott helyi tantervek alapján végezzük munkánkat (Zoo pedagógia, ökológiai lábnyom, taxonkutatás). „Szépítsük meg a sulit” tisztasági verseny A tanulócsoportok közötti verseny a tanterem és a taneszközök rendjére terjed ki. Értékelés havonta, az összesítés és díjazás tanév végén történik. Fásítási program, védetté nyilvánítjuk akció, a Szebecse ér természeti értékeinek feltárása. Programfelelős: Gyermekszervezet vezetője, iskolaigazgató Közreműködik: minden nevelő Időtartam: naponta szeptembertől júniusig Résztvevők: minden tanuló Részvétel jellege: kötelező Résztvevőket terhelő költségek: nincs A virágládák folyamatos gondozása Az iskola előtt lévő virágládák folyamatos gondozását a 7-8. osztály tanulói végzik, osztályfőnökeik irányításával. A gyerekek párokat alkotva „választhatnak” ládákat gondozásra, megőrizve az eddig telepített évelő növényeket, és újak telepítését, folyamatos gondozást végeznek. Számítógépes természetismereti előadások A túraszakosztály kirándulását követően ezekhez kapcsolódó, saját fotóanyagra épülő előadásokat tartunk a csoportoknak. Programfelelős: Agárdi Sándor Időtartam: évi legalább 3 alkalom Résztvevők: érdeklődő tanulók Részvétel jellege: nem kötelező Résztvevőket terhelő költségek: nincs Madarak és fák napja A környezeti nevelés a környezetkultúra átadásáról is szól. Meg kell terveznünk, hogyan alakítjuk ki ünnepi hagyományainkat. Ezeket a legváltozatosabb formában tesszük emlékezetessé. Ráhangoljuk gondolatainkat, kialakítjuk szokásainkat, kiemelkedünk a hétköznapokból. A tanév során egy alkalommal Madarak és fák napja ünnepséget és elméleti versenyt rendezünk meghívott előadóval. Természetismereti, ökológiai, ornitológiai előadások tartása, magárgyűrűzés, madár odutelep létesítése. Programfelelős: Agárdi Sándor Közreműködik: nevelőtestület Időkeret: tanítási időben Időtartam: évi 1 alkalom Résztvevők: minden tanuló Részvétel jellege: kötelező Résztvevőket terhelő költségek: útiköltség
86
Túraszakkör Évi 5 alkalommal, szombati napokon a környékbeli hegységekbe, nevezetességekbe, egész napos kirándulásokat szervezünk. Programfelelős: Lippai Zsolt Időkeret: egész nap, évi 5 alkalommal Résztvevők: alsó és felső tagozatos diákok Részvétel jellege: önkéntes Résztvevőket terhelő költségek: útiköltség 5. Iskolánk célzott környezeti nevelési programjai Az ismertetett tevékenységek közül több egy-egy megfogalmazott cél köré csoportosul. Mind a megvalósítást, mind pedig az értékelést, fejlesztést hatékonyabbá teszi, ha ezeket a tevékenységeket együtt tervezzük meg, egységes program részeiként kezeljük. Ezek alapján a következő programok fogalmazhatók meg: a.) Iskolakert program Ez a program foglalja össze az összes, az iskola külső környezetének parkosítására, a kényelmes, kultúrált pihenés feltételeinek megteremtésére és fenntartására irányuló tevékenységet. A program fontos jellemzője, hogy kiemelt szerepe van az önkéntes részvételnek és munkavállalásnak. „Vesd bele magad” program 2. éve. Elemei: a virágládák folyamatos gondozása. Iskolai füvészkert, tankert, kőzettani oktatóösvény, fűszernövénykert folyamatos gondozása, komposztálás. b.) Hulladék program Elemek, akkumlátorok gyűjtése, szelektív hulladékgyűjtési program, iskolai és önkormányzati szinten, komposztálás. c.) Kerékpáros közlekedést népszerűsítő program A kerékpáros közlekedés gyakorlatának, kultúrájának népszerűsítése egy vidéki településen alapvető feladata a környezeti nevelésnek. Ezt program szinten kell fölkarolni, és elengedhetetlen feltétel a csapadékálló, biztonságos, kellő kapacitású kerékpártároló. Elemei: kerékpár tároló létesítése, üzemeltetése, kerékpáros akciók, túrák, belső kerékpáros propaganda (plakát). 6. Módszerek, tanulás-szervezési formák A környezeti nevelési tevékenységeink során a következő módszereket és tanulásszervezési formákat alkalmazzuk: - A tanítási órák klasszikus módszerei - Kooperatív tanulási technikák - Osztálykirándulások - Csoportszintű előadás - Verseny 7. Az iskolai környezet kialakításában és az iskolánk működtetésében rejlő környezeti nevelési lehetőségek Iskolánk külső, belső megjelenésének tükröznie kell azt a szemléletet, hogy mindenki fontosnak tartja a környezet állapotának milyenségét, az egészséges, esztétikus környezet biztosítását a hatékony munkavégzéshez. Nem sokat ér a szavakban átadott tudás, ha az iskola egész működése, a dolgozóinak személyes példája ellentmond annak. Ehhez mindenkinek – pedagógusoknak, technikai munkatársaknak egyaránt – tevékenyen hozzá kell járulnia a saját munkaterületén, tevékenysége során. 87
Iskolánk arculatának fontos eleme a nyitottság, törekvés arra, hogy a lakosság egy szélesebb rétege számára szabadidős és kulturális tevékenységek színtere lehessen. Ez a nyitottság viszont – néhányak ellenőrizhetetlen vandalizmusa miatt – sok előnye és lehetőségei mellett jelentős elmaradást eredményezett néhány olyan fejlesztési területen, mint például az iskola külső környezetének parkosítása, a kényelmes, kultúrált pihenést szolgáló eszközökkel való fölszerelése. Ezen a területen rengeteg tennivalónk van. Az iskola külső környezetének „zöldítése” az itt adódó lehetőségek kihasználása a környezeti nevelés érdekében A virágládák állapota, folyamatos gondozása A tevékenység részleteit lásd a 4.2. pontban Az udvar füvesítése, a portól való mentesítése, faültetés, a park gondozása megoldandó feladat. A gyerekek azt az értéket, amelyek létrehozásában ők is közreműködtek, jobban megbecsülik, jobban védik. A füvesítéssel a por zöme is megköthető, faültetéssel egészségesebb környezet biztosítható, elviselhetőbbé tehető a májusi kánikula is. Biztonságos, korszerű műanyag borítású pályát vehettek birtokba a gyerekek. Futópálya kialakításával, dísznövények ültetésével az még rendezettebbé tehető. Az iskola belső környezete Az iskolai környezet természet közelivé formálásához az osztályteremben szobanövények gondozásával járulhatunk hozzá. Az élőlények természetes közegükben való megfigyelése hasznos tapasztalatokat nyújt, igényességre nevel, hozzászoktatja a gyerekeket a növényekkel való gondoskodáshoz, s egyúttal a közvetlen környezetet is emberibbé teszi. Általánossá kell hogy váljon iskolánkban a környezetbarát termékek használata a papírhasználattól az írószereken át a takarításig, tanórákon és az irodákban egyaránt. A tantermek dekorálásához lehetőség szerint természetes alapanyagokat használjunk: színes karton, fa, textil, parafa. Kerüljük az egészségkárosító anyagokat tartalmazó termékeket (oldószeres ragasztó, alkoholos filc). Műanyagokat csak indokolt esetben alkalmazzunk. A dekoráció legyen tartós, máskor is felhasználható. A természetismereti órák eszközigényesek. Fontos, hogy milyen tárgyi felszereltségre építhetünk: szemléltetőeszközök, tablók, poszterek, képgyűjtemények, képi, vizuális információk. Ezen a területen is fontos előrelépnünk. Nyitott, a nagyközönség számára is látogatható környezetvédelmi és természeti értékeket bemutató kiállításokat rendezünk az Iskolagaléria program keretei közt. Hulladékgyűjtés A tevékenység részleteit lásd a Hulladék program ismertetésénél. Kommunikáció, faliújság, iskolaújság Tanulóink, és természetesen a szülők, a pedagógusok figyelemfelkeltését, tájékoztatását biztosítja a környezetvédelmi faliújság, az iskolaújság. Így tudunk szóban, írásban, fotókon hírt adni a régióban történő jelenségekről, folyamatokról, eseményekről, programjainkról. Társadalmi kapcsolatok Iskolánk a környezeti nevelési céljait külső és belső társadalmi kapcsolatainak aktív bevonásával valósítja meg. Ezeknek a kapcsolatoknak a szélesítése, fejlesztése folyamatos feladatunk.
88
Belső kapcsolatok: iskola - szülő - tanuló viszony a környezeti nevelés terén Az iskola legfontosabb célcsoportjai a környezeti nevelés terén a tanulók, a családok, a szülők, a helyi közösség tagjai. Az iskolai környezeti nevelés fogékonyabbá teszi a szülőket, illetve a helyi lakosságot a helyes környezet- és természetvédő magatartás iránt. Az iskola törekszik a szülők környezeti akciókba való bevonására. Szoros együttműködés alakult ki a szülőkkel a tantermek rendszeres felújításában, hasznos-anyag gyűjtés terén és több szabadidős programunk kapcsán. Fontos, hogy a szülőket rendszeresen tájékoztassuk környezeti nevelői munkánkról, valamint az ezzel kapcsolatos feladatainkról. Az iskolák külső kapcsolatai a környezeti nevelés terén Fontos az iskola fenntartójával, az önkormányzattal való együttműködésünk fejlesztése. Ez idáig ez elsősorban a programok támogatásában, pályázati csatornán keresztül valósult meg. Együttműködésre van lehetőség a település szintű környezetvédelmi problémákra való figyelemfelhívás és problémakezelés kapcsán. Más iskolákkal való kapcsolatunk egyes tevékenységekhez kapcsolódnak, de a tapasztalatok cseréjére sokkal nagyobb figyelmet kell fordítanunk a jövőben. A környezeti nevelés értékelése, minőségének fejlesztése A célok elérésének minősítése során a tevékenységek hatását vizsgáljuk a tevékenységekhez hozzárendelt megfelelési kritériumok tükrében. Ehhez bizonyos paramétereket mérnünk kell, és összevetni korábbi méréseink eredményével. Az elemzés eredménye alapján világossá válik, hogy mennyire lehetünk elégedettek a tevékenységekkel. Az elemzés eredménye tehát kiindulópontja lesz a programfejlesztési munkának. A programok részeit képező tevékenységeket együttesen, a program szintjén érdemes vizsgálni és minősíteni. A tevékenységek eredményességének, hatékonyságának mérése A környezettudatos magatartást, szemléletváltozást jellemző paraméterek mérésének módszertana még gyermekcipőben ját, mégis jó néhány sikeres kísérletet ismert. Ezek például: célzott megfigyelések az iskolában, szociometriai felmérések, interjúk, kérdőívek kitöltése. A méréseknek két szintjét vezetjük be: Mérnünk kell a legfontosabb, stratégiailag kiemelt környezeti nevelési célok megvalósulását, meghatározott időközönként (két évente). A kezdeti állapotfelmérést a Környezeti nevelési terv kialakításakor elvégezzük. Mérnünk kell az egyes tevékenységek eredményességét, illetve a programok elemeként folyó tevékenységek esetében a program eredményességét. Idejét és gyakoriságát a tevékenység jellege határozza meg. A mérések rendszerét a környezeti nevelési munkacsoport dolgozza ki, a méréseket ugyancsak a munkacsoport végzi a programfelelősök és szaktanárok közreműködésével. (Az egyes rendezvények lebonyolításának értékelése a rendezvényszervezési akciótervben rögzítettek szerint történik. Ez – a szervezési sajátosságok mellett – kitér a rendezvények hatásaira, eredményességére is.) 89
Értékelés A munkánk értékeléséhez minden tevékenységhez hozzá kell rendelnünk olyan feltételeket, amelyek teljesülése esetén a tevékenység eredményesnek ítélhető. Ezek kidolgozása nem kis feladat. A sikerkritériumok feltétlenül része kell hogy legyenek a környezeti nevelési programnak. A mérések eredményeit földolgozzuk, és összevetjük a korábbi méréseink eredményeivel. Értelmezzük a tendenciákat, és a tevékenységekhez rendelt sikerkritériumok alapján értékeljük a tevékenység hatékonyságát. Előkészítése a környezeti nevelési munkacsoport feladata, a döntéseket a programfelelősök, illetve az érintett szaktanárok, vagy a stratégiailag kiemelt célokkal kapcsolatosan a környezeti nevelési értekezlet hozza. Programfejlesztés Az értékelés alapján elsősorban a programfelelős – kiemelt célok esetében a környezeti nevelési értekezlet – keres módosítási, fejlesztési lehetőségeket, esetleg elveti a tevékenység gyakorlatát. Ehhez a munkához a környezeti nevelési munkacsoport szakmai segítséget nyújthat.
A TÁMOP-3.1.4/08/2 Kompetencia alapú oktatás egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben pályázat innovációi Új tanulás szervezési eljárások: Témahét és három hetet meghaladó projekt megszervezése az éves munkaterv alapján történik. A témahét megszervezése az alsó tagozat, a projekt megszervezése a felső tagozat feladata.
90
II. HELYI TANTERV 1.
Választott kerettanterv indoklása
A Nyíregyházi tantervcsaládot felváltja a felmenő rendszerű, 2013. szeptember 1-jétől bevezetendő kerettanterv. A tantervcsalád sajátos nézőpontja, hogy az átlagos képességű, szociális hátterű, motiváltságú és haladási tempójú gyermekek nevelésének, oktatásának kíván szolgálni az átlagos személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező iskolákban. Meghatározónak tartja a taníthatóságot, életközeliséget, gyermekközpontúságot és a tanulók cselekedtetésének érvényesítését. Az egyes tantervek tantárgyakra vannak kidolgozva. Mivel a tantervek teljességre törekednek, a javasolt óraszámok szigorúan a közoktatási törvényben meghatározott kötelezően felhasználható időkereten belül maradnak. Az iskolák sajátos helyzetük alapján, céljaiknak megfelelően máshová tehetik, elmozdíthatják a hangsúlyokat. A tanterv biztosítja, hogy a kezdő szakaszban a zömmel átlagos adottságú tanulók jó indíttatást kaphassanak ahhoz, hogy a későbbiek során ne legyenek gondjaik az önálló ismeretszerzésben. A tantervek a kerettanterv követelményeinek mindegyikét teljesítik, javaslatokat adnak a differenciálásra és többletkövetelményeket is beépítettek. A közös követelményeket a kerettanterv alapján valamennyi évfolyam tantárgy helyi tanterve tartalmazza. A minimális követelményeket a kerettanterv, valamint az alkalmazott NYÍREGYHÁZI TANTERVCSALÁD lefedi, így a követelményeket a helyi tanterv tartalmazza. A tanulók értékelésének módja összhangban van az iskola Helyi Pedagógiai Programban kidolgozott és elfogadott, ill. az adaptált NYÍREGYHÁZI TANTERVCSALÁD által javasolt értékelési módszerrel. A tankönyvválasztás elveit a Helyi Pedagógiai Programban megfogalmazottak alapján alkalmazzuk - lehetőséget adunk a tárgyat tanító nevelőnek a tankönyvválasztást illetően. Az adaptált tantervek tartalmában lényeges változást nem alkalmaztunk. A szabadon felhasználható órákra a helyi sajátosságoknak megfelelő tananyagot terveztük. Az honosítás mértéke (3-10%), a tantárgyak egy tanévben adott óraszámainak változtatásából adódik. A kompetencia-alapú programcsomagok esetében a részletes tananyagot és követelményeit a mellékletben szereplő tantárgyi tantervcsomagok tartalmazzák, tantárgyanként és évfolyamonként.
91
1.1.
Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei
Az iskola 1. évfolyamára lépés feltételei: Felvétel és az átvétel helyi szabályai 20/2012. rend. 23§ 3-8. és 10. (3) Az iskola igazgatója a felvételi eljárásban a felvételről, átvételről tanulói jogviszonyt létesítő, vagy a kérelmet elutasító döntést hoz. Az iskola igazgatója köteles értesíteni a felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a szülőt a döntést megalapozó indokolással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással, továbbá átvétel esetén az előző iskola igazgatóját is. Az iskola igazgatója a felvételi, átvételi kérelem benyújtásával kapcsolatos ügyintézés, a határidő-számítás, a mulasztás elbírására és a kérelem benyújtásával kapcsolatos eljárás során a köznevelés rendszerében hozott döntésekkel kapcsolatos szabályok alapján jár el. (4) A kötelező felvételt biztosító iskola igazgatója a kormányhivataltól kapott nyilvántartás, a kijelölt iskola a megküldött szakértői vélemény vagy a kormányhivatal határozata alapján értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, ha a gyermeket az iskolába nem íratták be. (5) Az iskola igazgatója értesíti a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, ha olyan gyermeket, tanköteles tanulót vett fel vagy át, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye nem a nevelési-oktatási intézmény székhelyén van. (6) A tanuló átvételére – a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel – a tanítási év során bármikor lehetőség van. Az átvételi kérelemhez a 22. § (4) bekezdésében felsorolt iratokat kell mellékelni. (7) Ha az általános iskolai tanuló úgy kíván iskolát váltani, hogy az az iskolatípus változtatásával is jár, az átvételre a felvételre megállapított eljárás szerint kerülhet sor. (8) Az iskolába felvett gyermeket, tanulót – beleértve a magántanulót is – az iskola tartja nyilván. Az iskola a vele tanulói jogviszonyban álló és a 49. § (1)–(3) bekezdés szerint benyújtott kérelem alapján vendégtanulói jogviszony létesítésére engedélyt kapott tanulókról külön nyilvántartást vezet. Ha a tanköteles tanuló iskolát változtat, további nyilvántartása az átadó iskola értesítése alapján az átvevő iskola feladata. Az iskola nyilvántartásában marad az a tanköteles tanuló, aki iskolai tanulmányait külföldön folytatja. Az iskola kivezeti a nyilvántartásából azt a tanulót, akinek tanulói jogviszonya kérelmére a tankötelezettség megszűnését követően megszűnik. ) Ha a tanköteles tanuló az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzése után a középfokú iskolai felvételi eljárásban nem vett részt, az általános iskola igazgatója értesíti a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely gondoskodik a tanuló tankötelezettségének teljesítését biztosító nevelés-oktatásban történő részvételéről.
92
1.2.
Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei
Az iskola második-nyolcadik évfolyamán felsőbb évfolyamba léphetnek tanulóink, ha a helyi tantervben előírt továbbhaladási feltételeket legalább elégséges minősítéssel teljesítették. A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni, vagy ha az évfolyamismétlést a tanuló szülője kéri. Ha az első-negyedik évfolyamra járó tanuló eredményes felkészülése azt szükségessé teszi – az e törvény 52. §-ának (7) bekezdésében, valamint (11) bekezdésének c) pontjában meghatározott időkeret terhére – lehetővé kell tenni, hogy legalább heti két alkalommal egyéni foglalkozásokon vegyen részt. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a tanköteles tanuló tanulmányi követelmények teljesítése miatt /121. § (1) bekezdése 41. pont/ második vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot. (Kt. 71. §). A tanuló az egyes évfolyamok elvégzéséről az Oktatási Minisztérium által jóváhagyott bizonyítványban értesül. Lehetőség van az egyéni képesség figyelembe vételét engedélyező megoldásokra, az egyéni továbbhaladásra is. Ezekhez a Pedagógiai Szakszolgálat véleménye szükséges, ők határozzák meg az egyéni haladást – valamennyi, vagy egyes tantárgyakból – melyik évfolyam végéig tart. Előkészítő évfolyamra a tanuló csak egy tanéven keresztül járhat, és csak abban az esetben, ha tanulmányait legkésőbb a hetedik életévében megkezdte /70. § (8)/. A magasabb évfolyamba lépés feltételei: Ha a tanuló 2-8. tanév végén „elégtelen” osztályzatot szerez, a nevelő testület engedélyével a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: Az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse. Az iskola igazgatója felmentette a foglalkozásokon való részvétel alól. Egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott. Magántanuló volt. - A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: 1-4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret. 5-6. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, természetismeret. 7-8. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földünk és környezetünk. A szabad iskolaválasztás jogának érvényesítésével a megengedhető létszámkeretig az intézmény más területről is fogad tanulókat. A belépés feltételei: Megfelelő életkor, Érvényes iskolai bizonyítvány, A szülő állandó lakhellyel rendelkezik a községben. (Állandó lakhely hiányában a fenntartó beleegyező nyilatkozata szükséges.)
93
A belépést követően a tanuló az esetleges hiányok pótlására fél év vagy 3 hónap haladékot kap. A felzárkóztatás a szaktanár irányításával történik. A speciális tantárgyak pótlására fél év áll a tanuló rendelkezésre. A fenti időszak alatt teljesítményét csak szövegesen értékeljük. A tanuló köteles részt venni a felzárkóztató foglalkozásokon. A felzárkóztató időszak végén a szaktanár írásban értesíti a szülőt az eredményességről, illetve eredménytelenségről. A tanulói teljesítmény és képességfeltételek meglétének vizsgálata a szaktanár feladata. Mérés: anyanyelv, matematika, történelem, biológia, földrajz, kémia, fizika, idegen nyelv Az 1. osztályban jelentkező problémák esetén (diszlexia, stb). a tanuló vizsgálatra kötelezett. Az értékelésre kerülő időszak (félév, vagy évvége) figyelembe vételével az intézmény igazgatója határozza meg, hogy a tanuló milyen időtartamon belül köteles számot adni tudásáról. Számonkérés az ilyen esetekben az osztályozó vizsgához hasonlóan történik, figyelembe véve a tantárgy sajátosságait. (Az intézmény igazgatója a követelmények teljesítésére - tekintettel az értékelt időszakra - január 30-át, illetve június 10-ét határozhatja meg!) Olyan esetben, amikor a tanuló a pedagógia szakasz zárásától eltérő időszakban kíván az iskolába belépni, a tanulót bizonyítványa alapján soroljuk be a meghatározott évfolyamra, illetve osztályba. A tanuló a tanulmányi munkában rendszeres részvétel mellett köteles pótolni a NAT-on, illetve a kerettanterven túli (helyi tantervben meghatározott) követelményeket, legkésőbb a tanév szorgalmi idejének végéig. Szóbeli-írásbeli: magyar, matematika, biológia, földrajz, történelem, idegen nyelv. Cselekvésbe ágyazott: testnevelés, ének. Szóbeli, cselekvésbe ágyazott: technika. Elmarasztaló értékelés esetén: Bukás: - félévkor: A követelmények teljesítése év végéig. A korrepetálás módja: órarendi, egyéni. - év végén: A követelmények teljesítése augusztusig. A korrepetálás módja: minimum 2 alkalommal segítségnyújtás a felkészüléshez.(augusztusban) Beszámoló: Döntés:
Szóban és írásban. Szaktanárokból álló bizottság dönt.
A lemaradásról negyedévente a szülőt a szaktanár tájékoztatja. A következő iskolafokozatra való lépés feltételeinek hiánya esetén a tanuló köteles évfolyamot ismételni. A végbizonyítvány kiadásának feltétele: a követelmények teljesítése. A tanulmányi időszak során végzett mérések, vizsgálatok, közvélemény-kutatással is kiegészítésre kerülnek, amelyeket a következő területeken kívánunk alkalmazni: Középfokú intézmények körében - tanulóink helytállása. Szülők körében - a tanuló iskolai értékelése, magatartási neveltségi helyzetkép. A tanulók körében - tantárgyi attitűdök, értékpreferencia vizsgálata
94
A nevelők munkájának értékelése a munka hatékonysága alapján - a tanulói teljesítmények (önmagukhoz és országos eredményekhez viszonyítva) történik. Rendszeressége: 1-2 évenként méréssel, amit az iskolavezetés végez. 4-5 évenként külső mérések. Végzik: meghívott szakemberek (MPI) Munkaközösség-vezetők értékelése: munkaköri leírásaik alapján évenként. Végzi: iskolavezetés Vezetés hatékonyságának értékelése: teljes körű elemzés, értékelés az igazgatói megbízáshoz kapcsolódóan ötévenként Végzi: önelemzéssel a helyi vezetők
95
1.3 A TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0135-s pályázat a kompetencia alapú oktatás implementációjának ütemezése Célok, indikátormutatók
Teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag. Szövegértés-szövegalkotás kulcskompetenciaterület megnevezése magyar nyelv és irodalom 1. 2. 3. 5. osztályban. Matematika kulcskompetencia terület 5. osztályban. Élő idegen nyelv (angol) választott kulcskompetencia területi programcsomag. 6.a és 6. b osztály felmenő r.
Fenntarthatóság
Implementáció éve 2009/2010
2010/2011
2011/2012
2012/2013
2013/2014
2014/2015
+
+
+
+
+
+
+
+
+ +
+
+
Élő idegen nyelv (angol) választott kulcskompetencia területi programcsomag. 5. 6. évfolyam Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása. Magyar nyelv és irodalom műveltségterület 5.o. Digitális tartalmak, taneszközök használata (25 %) A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása. Új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése. Kompetencia alapú oktatás iskolánkban. Önálló intézményi innováció megvalósítása: Pedagógiai program megvalósítását segítő módszertani kiadványok, segédletek. Jó gyakorlatok átvétele: Kooperatív technikák alkalmazása a kompetencia alapú oktatásban.Tanulói laptop program és IKT alkalmazása a kompetencia alapú oktatásban.
+
+
+
+
+
+
25
25
25
25
25
25
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
+
Moduláris oktatás A magyar nyelv és irodalom tantárgyon belül a dráma eszközeivel megvalósított mesedélután.
Cél: Érzelmi, esztétikai nevelés, irodalmi ízlés, szövegek átélése, fantázia fejlesztése Feladat: A mesék világának megismerése és megjelenítése a drámapedagógia eszköztárával.
Fejlesztési célok: Anyanyelvi (kommunikációs képesség fejlesztése, szöveg megértése, értelmezése, képzelet, emlékezet fejlesztése, célirányos, akaratlagos figyelem fejlesztése, átélt történés értelmezése tevékenységgel, irodalmi ismeretek alapozása) matematikai (logikai, rendszerező, gondolkodási képesség fejlesztése) digitális (infokommunikációs kultúra fejlesztése) szociális (együttműködési képesség, párkapcsolatokban, csoportmunkában való együttműködés) esztétikai-művészeti tudatosság (ízlés, szépérzék fejlesztése, zenei- és mozgáskultúra fejlesztése) kompetencia. Időtartam: Három hét és egy délután (18x45 perc). Résztvevők: 3. évfolyamos tanulók, osztálytanító Helyszín: Ölbey Irén Általános Iskola Szükségletek: Tárgyi eszközök, információszerzési lehetőségek (Internet, könyvtár). Színpad, jelmez, kellékek. Értékelés: Összegző pedagógusi értékelés. A modul lezárása után a pedagógus szövegesen értékeli a tanulók megszerzett irodalomelméleti ismereteit. Az értékelés terjedjen ki a tanulók drámapedagógiai ismereteire és gyakorlati alkalmazására. Önértékelés, egyéni és csoportos értékelés. A tanórák végén és a modul befejezésekor. Értékelési kritériumok: Elsajátították-e a helyi tanterv által megkövetelt ismeretanyagot? Milyen volt az együttműködés szervezettsége, színvonala? Fejlődött-e az együttműködési képesség? Mennyire valósultak meg a kitűzött célok? Voltak-e konfliktusok a munka során? Hogyan sikerült ezeket feloldani? Mennyire sikerült kreatívan megoldani a feladatot? Milyen érzelmeket keltett bennünk a tevékenység? Felelősök: Pedagógusok, tanulók. Produktum: Mesék, jelenetek jelmezes előadása az összes érintett osztály bevonásával. A modul leírása: Évente egy alkalommal az érintett osztály szabályozott keretek között jeleneteket, meséket elevenítenek fel és adnak elő 10-20 percben. A gyerekek felkészítésére 15 óra biztosított, melyben a nevelők betaníthatják a műsorszámokat. A délutáni foglalkozásokon a napközis nevelők segítenek a mese betanításában. A tanulók plakátokat és meghívókat készítenek és tesznek közzé. A pedagógusok meghívókat küldenek azok részére, akik szponzorálják a rendezvényt, illetve jelenlétükkel emelhetik annak színvonalát. Az előadásokról forgatókönyvet írnak, megtervezik és elkészítik a díszleteket, a jelmezeket, a zenés háttéranyagot. Ezeket a szülők bevonásával végzik. Potenciális közönség a gyerekek szülei, nagyszülei, rokonai. Az előadás jegybevételeiből fedezik a gyerekekjutalmazását és a megrendezéssel kapcsolatos költségeket. Modulkapcsolódási pontok: NAT szerint: Hon- és népismeret, Énkép, önismeret, Testi és lelki egészség Kompetencia terület szerint: Anyanyelvi, Digitális, Szociális
Sikerkritériumok: A modul kiterjesztése a 3. évfolyamra. 1. HÉT Eszközök Tárgyi feltételek
Témák
Célok Feladatok
1. óra A mese Mesehallgatás DVD nézés, Illusztráció
Cél: A mesék világának érzelmi átélése, megértése Feladat: A gyerekek előzetes olvasmányélményeinek megismerése
Frontális Egyéni
DVD CD Rajzlap Színes ceruza
2. óra A kedvenc Mesém
A mese fogalma
Egyéni
Könyvek
3. óra Híres mesegyűjtők
Híres mesegyűjtők megismerése
Csoportos Páros
Internet Könyvtár Rajzlap Színes ceruza
4. óra A mesék fajtái
A mesék rendszerezése (állatmesék, tündérmesék, láncmesék, verses mesék …)
Csoportos Páros
Rajzlap Színes ceruza, Feladatlap
5. óra A mesék szereplői, meseszámok
A mesék jellemzőinek összegyűjtése
Frontális Egyéni Csoportos
1-2. óra Meseválaszt Forgatókönyvkészítés
Cél: A hangos olvasás fejlesztése Feladat: A csoport összetételéhez illeszkedő mese kiválasztása és forgatókönyv készítése
Frontális Csoport
Mesék Rajzlap Színes ceruza Műszaki rajzlap
3. óra Szerepek kiosztása Díszlet- és jelmezterve, kivitelezés
Személyre szabott szerepek kiosztása Színpadi kellékek megtervezése
Frontális Egyéni Csoportos
Karton Rajzlap Színes ceruza
4-5. óra Meghívók, plakátok készítése
Meghívók, plakátok készítése
Témák
Célok Feladatok
1. óra Olvasópróba Dramatizálás
Cél: A drámapedagógia eszköztárának színesítése Feladat: Szöveghű olvasás
Frontális Egyéni
Forgatókönyv
A zene és a mozgás összehangolása a mesének megfelelően
Frontális Egyéni
DVD CD Projektor
Helyes beszédtechnikai
Egyéni
DVD
2. óra Színpadi mozgás, zene, háttér 3. óra
Munkaformák Résztvevők
Rajzlap Színes ceruza, Feladatlap 2. HÉT
Karton Rajzlap Színes ceruza 3. HÉT Eszközök Munkaformák Tárgyi Résztvevők feltételek
Képességfejlesztés
Szöveg és illusztráció kapcsolata. Lényeg megfogalmazása, ismeretek felidézése. Kommunikációs képességek fejlesztése. Gondolkodási képesség fejlesztése. Rendszerező képesség fejlesztése. Együttműködési képesség fejlesztése. Fantázia, kreativitás fejlesztése. Megfigyelőképesség fejlesztése.
Szöveg és illusztráció kapcsolata. Lényeg megfogalmazása, ismeretek felidézése. Kommunikációs képességek fejlesztése. Gondolkodási képesség fejlesztése. Rendszerező képesség fejlesztése. Együttműködési képesség fejlesztése. Fantázia, kreativitás fejlesztése. Megfigyelőképe
Csoportos
98
Képességfejlesztés Szöveg és illusztráció kapcsolata. Lényeg megfogalmazása, ismeretek felidézése. Rendszerező olvasás Kommunikációs képességek fejlesz-
Értékelés
Elvárt produktum Dokumentáció
Összegző értékelés.
Beszámoló Illusztráció
Egyéni értékelés
Beszámoló
Csoportos Egyéni
Tablókészítés
Csoportos Egyéni
Feladatlap
Egyéni Csoportos
Feladatlap
Csoportos Egyéni
Forgatókönyv
Csoportos összegző
Szereposztás Díszletek és jelmezek
Csoportos összegző
Plakát Meghívó
Értékelés
Elvárt produktum Dokumentáció
Egyéni
Kifejező olvasás
Egyéni
Koreográfia
Egyéni
Tiszta, szép
Helyes beszédtechnika: Artikulációs gyakorlatok, hangszín, hangerő, tempó, hanglejtés 4. óra Drámapedagógiai Gyakorlatok
gyakorlatok
Csoportos
CD Forgatókönyv
A szereppel való azonosulás
Egyéni
DVD CD Forgatókönyv
5. óra A mese Eljátszása
Főpróba rendezése
A modul Zárása
Cél: A mese lényegének, érzelmi tartalmának megjelenítése, átélése Feladat: ELŐADÁS
Színpad DVD Frontális CD Egyéni Forgatókönyv Csoportos Jelmezek Kellékek Háttér DÉLUTÁN Színpad DVD CD Frontális Projektor Egyéni Forgatókönyv Csoportos Jelmezek Kellékek Háttér
tése. Gondolkodási képesség fejlesztése. Rendszerező képesség fejlesztése. Együttműködési képesség fejlesztése. Fantázia, kreativitás fejlesztése. Megfigyelőképesség fejlesztése.
Beszéd
Egyéni
A szerep magas színtű megjelenítése
Árnyalt fejlesztő értékelés
A mese
Összegző értékelés
ELŐADÁS
TÁMOGATÓRENDSZER 1. Napközis foglalkozások BIBLIOGRÁFIA 2. Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese 3. Móricz mesék 4. Andersen mesék 5. Grimm mesék 6. Zenei anyag
Tömbösített oktatás helyi megszervezése A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2010 júliusában nyilvánosságra hozott állásfoglalásában úgy határozott, hogy a TÁMOP 3.1.4-es pályázatban részt vevők számára 2010/2011-es tanévben nem kötelező a tantárgytömbösítés. Ennek értelmében iskolánk nevelőtestülete úgy döntött, hogy a 2010/2011-es tanévtől eltekint a tantárgytömbösítéstől.
99
2.
A helyi tanterv óraszámai
A következő 4 tanévben használt tantervek évfolyamonként: 1 2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017
2
3
4
KERET új NAT új NAT új NAT KERET KERET új NAT új NAT KERET KERET KERET új NAT KERET KERET KERET KERET
KERET
ÚJ NAT szerinti:
5
6
7
KERET új NAT új NAT új NAT KERET KERET új NAT új NAT KERET KERET KERET új NAT KERET KERET KERET KERET
Jogszabályi háttér: 2011. évi CXC.törvény a nemzeti köznevelésről 110/2012. (VIII. 31) EMMI rendelet 51/2012. (XII. 21) EMMI rendelet 32/2012 (X.8) EMMI rendelet a 243/2003. Korm. rendelettel kiadott NAT szerinti óraterv, melyet módosított a 202/2007. (VII.31.) kormányrendelet.
A tanulók kötelező tanórai foglalkozásának maximuma: 8. § (1) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak száma – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – egy tanítási napon nem lehet több a) hat tanítási óránál az első–harmadik évfolyamon, b) hét tanítási óránál a negyedik évfolyamon, c) hét tanítási óránál az ötödik–nyolcadik évfolyamon, d) nyolc tanítási óránál a kilencedik–tizenkettedik évfolyamon. (3) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak összege – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – egy tanítási héten a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet B és D oszlopában az adott évfolyamra meghatározott időkeretet a) az első–negyedik évfolyamon legfeljebb kettő, első-három: 25+2=27 óra, negyedik:27+2=29 b) az ötödik–hatodik évfolyamon legfeljebb három, 28+3=31 óra c) a hetedik–tizenharmadik évfolyamon legfeljebb négy, 31+4=35
100
8
2.1 KERETTANTERV Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Informatika Erkölcstan/Hittan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
1. évf. 7+1* 1* 4+1* 1 1+0,5* 2 2 1+0,5* 5 2 25+2
Szabadon választható tantárgyak:
2. évf. 7+1* 1* 4+1* 1 1+0,5* 2 2 1+0,5* 5 2 25+2
3. évf. 6+2* 1* 4+0,5* 1* 1 1+0,5* 2 2 1 5 3 25+2
4. évf. 6+2* 2+1* 4 1* 1 1+1* 2 2 1 5 3 27+2
Szabadon tervezhető tantárgyak:
1. osztály
Magyar Matematika
1ó 1ó
Angol Technika Környezetismeret
1ó 0,5 0,5
2. osztály
Magyar Matematika
1ó 1ó
Angol Technika Környezetismeret
1ó 0,5 0,5
3. osztály
Magyar
2ó
Angol Informatika Környezetismeret Matematika
1ó 1ó 0,5ó 0,5ó
4. osztály
Magyar
2ó
Angol Környezetismeret Informatika
1ó 1ó 1ó
101
Kötelező tantárgyak és óraszámok 5–8. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan/Hittan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Hon- és népismeret Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
5. évf. 4+1,5* 3 4
6. évf. 4+1* 3 3+1*
7. évf. 3+1* 3 3+1*
8. évf. 4 3 3+1*
2
2
2
2
1 2
1 2
1
1
2 2 1+0,5* 1+0,5* 1 1
1+0,5* 1+0,5* 2 2 1 1
1 1 5 1 3 31
1
1 1
1 1
1
1*
0,5* 1 5 1 2 28
1 1 5 1 3 28
102
1* 5 1 3 31
ÁLTALÁNOS ISKOLA HETI ELLÁTANDÓ ÓRÁK SZÁMA 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben A kötelező órák és az osztályok heti időkeret különbözetének felhasználása Évf.
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Ö
Osz t. Sz
Knt. 27.§ (4), 6.sz.mel -léklet Összekötelező sen óraszám
1 1 1 1 1 1 1 1 8
25 25 25 27 28 28 31 31
Knt. 27.§ (4) 6.sz. mell.
25 25 25 27 28 28 31 31 220
Összesen
27 27 27 28 23 23 25 25
Évfolyamok A tanulók heti óraszáma Az osztályok heti időkerete Különbözet
1 1 1 1 1 1 1 1
27 27 27 28 23 23 25 25 205 1. 27 52 25
3. osztály
22,5 óra napközi 2 óra korrepetálás 0,5 Színjátszó szakkör
4. osztály
22,5 óra napközi 2 óra korrepetálás 2,5 Szakkörök
5. osztály
15 óra tanulószoba 3 óra angol (cs.bontás) 2 óra korrepetálás 1 óra szakkör 2 óra könyvtár
6. osztály
Knt. 27.§ (5) tehetség.vagy felz.
2. 27 52 25
15 óra tanulószoba 3 óra angol (cs.bontás) 2 óra korrepetálás 2 óra szakkör 1 óra könyvtár
103
3. 27 52 25
4. 28 55 27
Knt. 27.§ (8),6.sz.mell. Ös sze sen 1 1 1 1 1 1 1 1 8 5. 28 51 23
* Számítás: 20/2012.138. §(2) alapján
Összes
53 53 53 56 52 52 57 57 433 6. 28 51 23
7. 31 56 25
8. 31 56 25
7. osztály
15 óra tanulószoba 3 óra angol (cs.bontás) 2 óra korrepetálás 2 óra szakkör 0,5 óra magyar felvételi előkészítő 0,5 óra matematika felvételi előkészítő 2 óra könyvtár
8. osztály
15 óra tanulószoba 3 óra angol (cs.bontás) 2 óra korrepetálás 2 óra szakkör 0,5 óra magyar felvételi előkészítő 0,5 óra matematika felvételi előkészítő 1 óra könyvtár 1 óra énekkar
2.2 ÚJ NAT (kifutó rendszer) Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem Angol nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport
1. 8
2. 8
4,5
4
1
1,5
3. 7,5
4. 7,5
4 0,5 1,5
2 4 1 1,5
6. 4+1 1,5+1 3 3+1 1
2
2+1
7. 4 3 3 3+1 1
8. 4 2 3 3+1 1
1 1,5 1+ 0,5 1+ 0,5 1,5 1,5 1+ 0,5 1+ 0,5 1 1 1 1 1,51 0,5
1 1,5
1 1,5
1 1,5
1 1,5
1 1,5
1 1
1
1
1
1
1
1
3+2
3+2
3+2
3
3+2
2,5+ 0,5+2
2,5
2,5
1
0,5+ 0,5
0,5+ 0,5
0,5+ 0,5
Osztályfőnöki Tánc és dráma (modul) Hon- és népismeret (modul) Mozgókép és médiaismeret (modul) Kötelező óraszám a törvény alapján
5. 5,5 2 2,5 4 1
0,5
0,5 22
20+2
20+2
22,5
27
25,5+2
27
27
Modulok 6. osztály: 8. osztály:
A dráma modult a magyar nyelv és irodalomhoz integráljuk. A hon- és népismeret a történelem tantárgyhoz integráljuk. A mozgókép és médiaismeret önálló tantárgy.
A napközis és tanulószobai foglalkozásokra 3-4 évfolyamon 22,5 óra/hét, 5-8 évfolyamon csoportonként 15 óra/hét időkeretet biztosít a Közoktatási törvény 53§(4) bekezdése. Ha az osztály létszáma kevesebb, mint a törvény által meghatározott maximális létszám fele, akkor a választható óraszám is a felére csökken.
A szabadon választható órák elosztása A közoktatási törvény 52§(7), 124§(24) bekezdése alapján:
Évf.
Oszt.sz.
Kt. 52.§ (3) Köt.óra.
Köt. óra össz.
Kt. Nem 52.§ (7) köt. nem össz. köt.
Kt. 52.§ (11) c) egyéni 12%*
Egyéni össz.
Kt. Összes 52.§ (6) óraGyógyszám ped. 15%
2. 3. 4.
1 1 1
20 20 22,5
20 20 22.5
10% 10% 10%
2 2 2,2
2,4 2,4 2,7
2.4 2.4 2.7
24,4 24,4 27,4
6. 7. 8. Ö
1 1 1
22,5 25 25
22.5
25% 30% 30%
5.625
2,7 3 3
2.7
30,825
3 3
35,5 35,5 178*
25 25 135
7.5 7.5
24,8*
13,6*
* a második osztály óraszámai nélkül A 2013/2014. tanévben 38,5 óra/hét illeti meg az iskolát, amely órakeretet a tanulók számára szabadon választhatóként kell felajánlani. Alsó tagozat 3. osztály:
1,5 óra korrepetálás 1 óra angol 2 óra testnevelés
4,5 óra
4. osztály:
2 óra korrepetálás 5 óra 1 óra könyvtár 2óra (technika, mezőgazdasági ismeretek)
105
Felső tagozat
Matematika Magyar nyelv és irodalom Történelem Testnevelés Biológia Osztályfőnöki Összesen
6. osztály 1 óra
7. osztály 1 óra
8. osztály 1 óra
0,5 óra
-
-
0,5 óra 0,5+2 óra -
0,5 óra
0,5 óra
0,5 óra
0,5 óra -
0,5 óra -
3+2 óra
2 óra
2 óra
6. osztály
3 óra angol (cs.bontás)
8 óra-3 óra-2 óra = 3 óra
7. osztály
3 óra angol (cs.bontás) 10,5 óra-2 óra=8,5 óra 1 óra sportkör 1 óra szakkör 0,5 óra magyar felvételi előkészítő 0,5 óra matematika felvételi előkészítő 1,5 óra könyvtár 1 óra énekkar
8. osztály
3 óra angol (cs.bontás) 10,5 óra-2 óra=8,5 óra 1 óra sportkör 2 óra szakkör 0,5 óra magyar felvételi előkészítő 0,5 óra matematika felvételi előkészítő 1,5 óra könyvtár
106
3. A nem szakrendszerű oktatás megszervezése Jogszabályi háttér A 2010. évi LXXI. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról 1 §-a szerint a Kt. 8 §-ának (3) bekezdés d) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép az iskolai nevelő és oktató munka pedagógiai szakaszainak meghatározásáról: „A bevezető és a kezdő szakaszban, továbbá a helyi tantervben meghatározottak szerint az alapozó szakasz kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozása időkeretének legfeljebb ötven százalékában nem szakrendszerű oktatás is folyhat, az alapozó szakasz fennmaradó időkeretében és a fejlesztő szakaszban szakrendszerű oktatás folyik.” Fent idézett jogszabály értelmében a bevezető és kezdő szakaszban (1.-2.-3.-4. évfolyamon) továbbra is nem szakrendszerű oktatás folyik.
4.
A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei
A legfontosabb szempont, hogy a tankönyvek maradéktalanul tartalmazzák a NAT és a kerettanterv minimumkövetelményeinek eléréséhez szükséges tananyagot. Feleljen meg intézményünk célrendszerének, biztosítsa a képességfejlesztés sokoldalú lehetőségeit. Feleljen meg az önálló tanulást segítő didaktikai alapelveiknek: Szerkezete legyen világos, egyszerű, Motiváljon, keltse fel a gyerek érdeklődését, Szövege az életkornak megfelelő megfogalmazású legyen, kerülje az idegen kifejezéseket, szavakat, Ábrái, betűméretei, szerkesztése segítse az önálló ismeretszerzést, Ösztönözzön ismétlésre, rendszerezésre, Adjon lehetőséget a differenciált képességfejlesztésre, Adjon mintát az önálló feladatmegoldásokra. Piktogramjai, jelrendszere legyen azonos valamennyi évfolyamon. Méretében legyen kézbe vehető, borítója érdeklődést keltő, színes és tartós, legyen több évig használható, és ára elérhető. Egy tankönyvcsaládhoz azonos elvek alapján készüljenek mérőlapok. /19.§.(1)/ A helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket. /19.§.(2)/ A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. A pedagógus – a minőség, típus és ár megjelölése nélkül – olyan ruházati vagy más felszerelés beszerzését kérheti a tanulótól, amely nélkülözhetetlen az általa tartott tanórai foglalkozáson való részvételhez, illetve a tanított tananyag elsajátításához, és amelyet a tanórai foglalkozáson egyidejűleg minden tanulónak rendszeresen alkalmaznia kell. Az e körbe nem tartozó felszerelések biztosítása az iskola feladata.
107
/44.§.(2)/ A nevelési, illetve pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatni kell őket, továbbá az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. /118.§.(5)/ Az éves költségvetési törvényben kell meghatározni annak a támogatásnak az összegét, amelyet az iskolafenntartó kap a piaci áron forgalomba kerülő tanulói tankönyvek megvásárlásának támogatásához. A támogatás módjáról a nevelőtestület a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 6-7. §-ában meghatározottak szerint dönt. Az iskolának a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8. §-ának (4) bekezdésében meghatározottak szerint gondoskodnia kell az ingyenes tankönyvellátásról. Az éves költségvetési törvényben kell meghatározni annak a támogatásnak az összegét, amelyet az iskolafenntartó kap a gyermekek kedvezményes étkeztetésének megszervezéséhez, figyelembe véve a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 148. §-ának (5)-(6) bekezdésében meghatározott normatív kedvezményeket. Alapul véve a kompetenciafejlesztést segítő taneszközöket (2008. május 16. utáni tankönyvek:az NFU 2009. júliusi közleménye alapján) 16/2013. (II.28) EMMI rendelete az iskolai tankönyvellátás rendjéről.
108
5.
A nevelő-oktató munka értékelési rendszere
Az iskolai munka eredményeinek folyamatos és megbízható módon történő mérése és értékelése a közoktatás fejlesztésének egyik fő stratégiai célja. Az intézményi értékelés és ellenőrzés rendkívül összetett és komplex folyamat, amelynek az oktatási közösség összes „érintettjéhez” igazodnia kell, miközben meg kell felelnie az oktatáspolitikai elvárásoknak is. Az értékelésnél vizsgálható az eredményesség, az elért eredmények, illetve az eredményességet „megteremtő” folyamatok; tehát az, hogy a folyamatok mennyire segítik az intézményi célok megvalósulását. Az ellenőrzés során azt vizsgáljuk, hogy az ellenőrzés alá vont intézményi terület, illetve működés megfelel-e a rá vonatkozó előírásoknak. Az értékelés kiterjed: - a tanulókra, - a pedagógusokra, - a segítő, illetve a technikai dolgozókra, - az intézmény szintjére. Az nevelő-oktató munka értékelési, ellenőrzési, mérési rendszerét az intézmény Minőségirányítási Programjának 5. pontja tartalmazza: 5.1.3. Vezetői ellenőrzés 5.1.4. Vezetői tanévzáró értékelés elkészítésének rendje 5.2.2. A gyerekekre vonatkozó éves pedagógiai tervezés és mérés rendje A TÁMOP-3.1.4-08/2-2009-0135 számú projekt megvalósítása során 1. 2. 3. 4. 5. osztályban a szövegértés-szövegalkotás kulcskompetencia terület megnevezése magyar nyelv és irodalom lesz így egy jeggyel értékeljük.
5.1.
A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának, szorgalmának értékelése, ellenőrzése
Célunk az iskolai tanulmányok időszakára kiterjedő személyiségfejlesztés, az önálló tanulásra való képesség és igény, valamint az önértékelési képesség kibontakoztatása. Az értékelés legyen objektív, előremutató, érvényes, megbízható, sokoldalú, amely megfelel a gyermekek életkori sajátosságainak, a tantárgy jellegének. Fontos a szép magyar beszéd kialakítása, a kifejezőkészség, a kommunikációs készség fejlesztése. Az értékelési rendszer a tantervi követelményrendszerre épül, a pedagógiai program részeként nyilvános. A szóbeli és írásbeli értékelést a tantárgy sajátosságának, heti óraszámának megfelelően helyes arányban kell alkalmazni. Olyan tantárgyaknál, ahol a tanuló gyakorlata, alkotása, munkadarabja kerül értékelésre, havonta egyszer szövegesen vagy érdemjeggyel értékelni kell a teljesítményt.
109
Értékelésünk alapelvei: - legyen sokszínű, serkentő, ösztönző hatású, - legyen folyamatos és rendszeres, - legyen tárgyilagos, objektív, a tanuló személyiségét fejlesztő, segítő szándékú, - következetes, szakszerű, felelősségteljes, - céljai és követelményei mindenki számára legyenek előre ismertek, - értékeljük a tanuló sikeres és sikertelen tevékenységét egyaránt, - fontosnak tartjuk és figyelembe vesszük a tanuló iskolán kívül szerzett ismereteit, tevékenységét, tapasztalatait. Érdemjegyek és osztályzatok (2. osztály év végén és a magasabb évfolyamokon) a következők: a.) A tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél: (5) jeles, (4) jó, (3) közepes, (2) elégséges, (1) elégtelen b.) Magatartás értékelésénél, minősítésénél: (5) példás, (4) jó, (3) változó, (2) rossz c.) Szorgalom értékelésénél, minősítésénél: (5) példás, (4) jó, (3) változó, (2) hanyag 2010. évi LXXI. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról 2. § A Kt. 70. §-ának (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. Értékelés első évfolyamon félévkor és év végén, második évfolyamon félévkor: a.) A tanuló tudásának értékelésénél, minősítésénél: Kiválóan megfelelt Jól megfelelt Megfelelt Felzárkóztatásra szorul b.) Magatartás: példás, jó, változó, rossz c.) Szorgalom: példás, jó, változó, hanyag Év közben alkalmazzuk az egy-öt számskála szerinti értékelést az első és második évfolyamon. Az első évfolyamon első negyedévi, félévi, harmadik negyedévi és év végi, valamint a második évfolyamon első negyedévi, félévi minősítés során szöveges értékelés alkalmazásával fejezzük ki, hogy a tanuló milyen teljesítményt nyújt. A szöveges értékelést a tanulót tanító pedagógus készíti el, az egységes elvek alapján kidolgozott értékelési szempontok segítségével.
110
A 2-8. évfolyamon a magatartás és szorgalom havonta és félévkor számszerűen, év végén az oktatási törvény 70.§. 2. b-c. pontja, illetve a Pedagógiai programban elfogadott értékelési norma alapján kerül értékelésre. Indokolt esetben (dicséret vagy elmarasztalás esetén) szövegesen, írásban is tájékoztatást adunk. Tanév végén, második és negyedik osztályban év végi felmérők segítségével is mérjük munkánk hatékonyságát: 2. osztály Hangos és értő olvasás Írás - másolás, tollbamondás, emlékezetből írás Matematika írásbeli (alapműveletek) 4. osztály Hangos és értő olvasás Nyelvtani ismeretek—szótani, mondattani ismeretek Matematika - a négy alapművelet ismerete Természetismeret - Magyarország Tanulói teljesítmények értékelése: (folyamatértékelés) Műveltségterület Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Matematika
1. o. F.Sz. T F. Sz.
2. o. F.T.É. F. T.
3. o. F.T. F. T.
4. o. F.T.É. F.T.
5. o. F.T. F.T.
6. o. F.T. F.T.
7. o. F.T. F.T.
8. o. F.T. F.T
F.Sz.T
F.T.É.
F.T.
F.T.É.
F.T
F.T.
F.T
F.T
Társadalmi ismeretek Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Rajz, ének Számítástechnika Technika Testnevelés
F.Sz F.Sz. F.Sz.Gy F.Sz.Gy F.Sz.Gy
F.T. F.T. F.Gy, F.Gy, F.Gy,
F.T. F.T. F.T F.T. F.T. F.T. F.T. F.T.É. F.T F.T. F.T. F.T. F.T. F.T F.T. F.T F.T. F.T F.Gy. F.Gy F.Gy.T. F.T.Gy F.T.Gy. F.T.Gy. F. Gy. F. Gy. F.T.Gy. F.T.Gy F.T.Gy F.T.Gy F.T.Gy, F.T.Gy F.T.Gy. F.T.Gy F.T.Gy F.T.Gy. F.Gy. F.Gy F.Gy. F.Gy F.Gy F.Gy
Jelmagyarázat: Sz F T É Gy
- szöveges értékelés - folyamatos értékelés - témazáró - év végi írásbeli felmérés - gyakorlatorientált
111
A tanulók tantárgyi értékelése osztályonként Félévenként (februárban és júniusban) összegzés készül a szülők és a pedagógusok számára, melyet külön Értékelő füzetben kapnak meg a bizonyítvány mellékleteként. Ebben jelöljük: Szakterületenként, tantárgyblokkonként a megértési szintet, a tanulási tempót az előírt követelmények alapján. (Külön részletesen kidolgozva, és a gyerekekhez, szülőkhöz az is eljuttatva, megbeszélve.) Munkához, tanuláshoz való viszonyban megnyilvánuló sajátosságokat. Ezeket személyre szabottan a következő szempontsor alapján rögzítjük: önállóság mértéke probléma iránti fogékonyság kutató, felfedező tevékenység problémamegoldó képessége együttműködési készség munkával szembeni igényesség kreativitás munkatempó munkamorál Társakhoz, felnőttekhez való viszonyban megnyilvánuló sajátosságokat Szempontjai: a másik ember tisztelete türelmesség egymásra figyelés segítőkészség együttműködési készség konfliktustűrés, konfliktuskezelés, konfliktusmegoldás készsége kompromisszumkötési készség egymás elfogadásának mértéke Érdeklődési sajátosságait Szempontjai: érdeklődési területei érdeklődésének tartóssága egy adott területen Egyéb sajátosságait Szempontjai: normák, szabályok betartása igényesség önmagával szemben döntéshozási képesség felelősségtudat nyitottság kíváncsiság érzelmi megnyilvánulások A gyerekek az Értékelő füzetbe ugyanekkor leírhatják saját értékelésükről a véleményüket. Ezek pedagógiailag pozitív értékelések, a javítás útját jelölik. Ezek alapján készítik el a gyerekek a pedagógusok és a szülők segítségével saját fejlesztési tervüket, konkrétan megjelölve a teendőket tantárgyblokkonként, viselkedési formánként.
112
Értékelési szempontsor 1. osztály – 2. osztály első félév Magatartás és szorgalom Érzelmi élet jellemzői: érzelmi élete iskolai munkához való viszonya pedagógusokhoz való viszonya fegyelmezettsége konfliktusmegoldó képessége Társas kapcsolatok: társas kapcsolatok köre kapcsolatteremtő képesség együttműködési képesség a csoportban másokra való odafigyelés képessége csoportnormák elfogadásának szintje Tanulást befolyásoló tényezők fejlettségének megfigyelése, értékelése: Fegyelem Emlékezet - megfigyelőképesség - bevésés - tartóssága - megtartás - terjedelme - felidézés - mozgásos eml. fejlettsége - vizuális eml. fejlettsége - verbális eml. fejlettsége - testséma - térorientáció - gondolkodás Tanulási technikák fejlettségének értékelése: feladatmegoldásban nyújtott segítség munkatempó taneszközök, segédeszközök használata önellenőrzés 1. osztály Kommunikáció és olvasási képesség: Beszédkésztetés, kifejezőkészség Szókincs Betűfelismerés Összeolvasás Olvasás folyamatossága Olvasás pontossága Olvasottak megértése Írás, íráskészség: Betűalakítás Betűkapcsolás Esztétikus külső
113
Számolás és matematikai képesség: Szám és mennyiségi fogalom Műveletek megértése, alkalmazása Logikai feladatok megoldása Geometriai feladatok A környezetben való tájékozódás Művészet és mozgásos tevékenység értékelése: Színezés, festés, rajzolás Formázás /agyag/ Művészeti alkotások /zene, képzőművészet/ iránti nyitottság Eszközök használata /olló, ragasztó, ecset, stb./ Mozgások térbelisége Mozgások tempója Mozgások rendezettsége, összehangolása Testnevelésnél szempontok: Tanítási órákon való részvétel, aktivitás Futás tartóssága, gyorsaság Labdaügyesség, labdakezelés. Dobás, elkapás, játékok Gimnasztikai alapformák ismerete Játékokban, versenyeken való részvétel – szabályok betartása – sportszerűség, esetleges vereség elviselése Kirándulások, túrák Eredményeid, sikereid versenyeken, tömegsport-megmozdulásokon Természetismeret értékelési szempontjai: A tapasztalatok szóbeli megfogalmazása A tapasztalatok megjelenítése rajzzal Megfigyelések Összehasonlítások, azonosságok, különbözőségek felismerése, megfogalmazása Csoportosítás Szakkifejezések használata Gyűjtőmunka A tárggyal kapcsolatos aktivitás 2. osztály első félév Kommunikáció és olvasási képesség: Szókincs és kifejezőkészség Az olvasás folyamatossága, pontossága, megértése, hangsúlyozása Tartalom megértése, szűkítése, bővítése, összefüggő elmondása Írás használat: Másolás Tollbamondás, emlékezetből írás Javítás Az írás grafikai kivitelezése Nyelvtan – helyesírás: Mondattani ismeretek Toldalékolás Szótő, toldalék és csoportosítása Hangtani ismeretek (szótag, hang, betű)
114
Matematika: Számok helye, viszonyítása, bontása 100-as számkörben. Alapműveletek: összeadás, kivonás 100-as számkörben. Szorzás, osztás, bennfoglalás. Szöveges feladatok megértése, megoldása. Logikai és geometriai feladatok megoldása. Mértékismeret, római számok. A műveletek sorrendje, zárójel használata. Természetismeret: A tantervi követelmény alapvető fogalmainak ismerete. A természet világával kapcsolatos összefüggések felismerése. Kísérletről következtetés levonása. Megfigyelések csoportosítása, rendszerezése. Művészeti tevékenység: Színezés, festés, rajzolás, formázás. Művészeti alkotások iránti fogékonyság. Tárgyak, mozgások térbelisége. Képfelület kitöltése, színvilágának jellemzői. Mozgások, rendezettsége, összehangolása. Testnevelés: Órán való aktív részvétel. Futás tartóssága, gyorsasága. Labdakezelés, ugrálókötél használata. Guruló átfordulás. Gimnasztikai alapformák ismerete. Játék, verseny, szabályok betartása. Úszás – önképzéssel. Kirándulások, túrák. A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén a tanuló értékelése osztályzattal történik. Követelményszint, osztályzatok: 2. osztály év vége – 8. osztály Az osztályzatok azt a teljesítményszintet jelzik, amelyet egy-egy tantárgy - tananyagrész tanulása után elvárunk a tanulótól. A követelményeknek - a tananyag egységessége mellett - egységesnek kell lenni, mely a tanulás minőségét megítélő értékelés alapját adja. A tantervi követelmény elsajátításának mértékét a tanulók tárgyi tudásának osztályzatokkal történő megítélése, értékelése adja. Az értékelésnek többféle módját alkalmazzuk, mely nem mindig osztályzatokban nyilvánul meg, (szóbeli, írásbeli, szöveges értékelés). Az osztályzat célja: a tanuló tudja, milyen teljesítményt, fejlődést várunk el tőle. A tárgyi tudás osztályzatokkal való kifejezésére az 5 fokú érdemjegyet használjuk.
115
SNI-s tanulók integrált nevelése és oktatása Egyéni fejlesztési terv alapján történik. Esetükben a beszámoltatás és értékelés speciális szabályok szerint történik. A tantervi modulok tananyagát és óraszámait a befogadó tantárgy tananyagával és óraszámaival összevontan oktatjuk és értékeljük. Befogadó tantárgy Történelem Magyar nyelv és irodalom Természetismeret
Tantervi modul Hon- és népismeret 5-6. osztály Dráma 6. osztály Egészségtan 6. osztály
A tánc modult és a mozgókép és médiaismeret modult önálló tantárgyként, a tantervi követelményeknek megfelelően osztályzattal értékeljük. Az osztályzatokat az alábbi követelmények alapján határozzuk meg:
Jeles (5) A helyi tantervi követelményeknek eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot. Ismereteit képes alkalmazni. Fogalmazása, mondatalkotása pontos, szabatos, világos, lényeget kifejező. Tud önállóan egy-egy témáról beszélni, kérdést megfogalmazni, egy - egy témában előadni (kiselőadás, csoportvezetés). Pontosan, lényegre mutatóan definiál, melyet saját szavaival is ki tud fejezni, magyarázni. Önálló munkavégzése pontos.
Jó (4) A helyi tantervi követelményeknek kevés hibával eleget tesz. Tárgyi tudásában, definíció megfogalmazásában, alkotásában bizonytalanság fellelhető. Beszéde nem lényegre törő, munkavégzésében kisebb pontatlanság előfordul.
Közepes (3) A helyi tantervi követelményeknek pontatlanul tesz eleget. Feleleteit javítani kell, ki kell egészíteni. Ismeretei, tárgyi tudása felszínes. Önálló munkavégzése bizonytalan, beszéde, önálló szövegalkotása kevésbé önálló, rövid mondatokban fogalmaz. Segítséggel megoldja szóbeli feladatait. Önálló munkáját több hibával, pontatlanul végzi.
Elégséges (2) A helyi tantervi minimum követelményeket teljesíti. A továbbhaladáshoz szükséges ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Pontatlanul megfogalmazott válaszokat ad, értelmezési gondjai vannak. Munkavégzésében, feladat megoldásában pedagógus segítségére is szükség van.
116
Elégtelen (1) A helyi tantervi minimum követelményeket nevelői utasítással, segítséggel sem tudja teljesíteni. A továbbhaladáshoz szükséges minimum ismeretekkel sem rendelkezik Az érdemjegy informatív jellegű a tanuló, a szülő és a pedagógus számára egyaránt, mely a tanulói részteljesítmény és a tantervi követelmények összehasonlításának eredménye. A félévi, év végi osztályzat átfogó képet ad a tanuló összes teljesítményeiről, minősíti a tanulót. A tanuló osztályzatait az osztálynaplóba a nevelők az alábbi, elfogadott módon jegyzik: Felmérő, témazáró dolgozat Szóbeli és írásbeli felelet
(piros színnel) (kék színnel)
A tanulói tevékenységek értékelése kiterjed: - szóbeli feleletre, - írásbeli beszámoltatásra, - egyéb tanulói tevékenységekre, úgymint: kiselőadás, versenyeken való részvétel, gyűjtőmunka, gyakorlati tevékenység, szorgalmi feladatok, csoportmunka, házi feladat. Szóbeli felelet Szerepe: néhány óra tananyagának ellenőrzése, értékelése. A felelet nem azonos a tankönyv szövegének szó szerinti elmondásával. Tanulóinktól elvárjuk, hogy tantárgyi ismereteikről önálló szerkesztésű mondatokban, a szakkifejezések használatával beszéljenek. Elvárjuk a jól hallható, tagolt beszédet. A kiejtésbeli, nyelvhelyességi, stilisztikai hibákat javítjuk. A hibák javítása segítő szándékú, a figyelmet felébresztő hatású. A felelet elhangzása után azonnal szóban értékelünk és osztályozunk.
5.2 Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe 5.2.1 Az írásbeli beszámoltatások formái: Az írásbeli felelet minimum 3 kérdésből áll, megoldása maximum 15 perc alatt történhet Dolgozatnak minősül a minimum 3 óra anyagából íratott anyag. A témazáró dolgozat egy fejezet (témakör) tartalmáról szól. Elvei: A témazáró dolgozatok előtt mindig rendszerező, összefoglaló órát tartunk. A témazáró dolgozatokat bejelentjük a megírásuk előtti két tanítási órával. Az írásbeli felelet feladatait lehetőség szerint írásos formában adjuk a tanulóknak (könyv, feladatlap). A témazáró dolgozatok mindig előre elkészített feladatlapok. Az írásbeli számonkérés kezdetén meghatározzuk a megírásra adott időtartamot és az értékelés szempontjait. A dolgozat megírása után ismertetjük a helyes végeredményeket, megoldásokat.
117
A dolgozatot mindig a tanulóétól jól elütő színű tintával javítjuk. A javítás tartalmazza a részpontszámokat, az összes pontszámot, a dolgozatra adott érdemjegyet és a tanár kézjegyét. A dolgozatba írt megjegyzések értékelő jellegűek, segítő szándékúak. Az írásbeli dolgozatokat legfeljebb 2 hét alatt kijavítjuk. A kijavított dolgozatokat minden esetben 1 évig megőrizzük, a tanuló szülője, gondviselője kérése esetén, előzetesen egyezetett időpontban, a tanuló dolgozatait tanulmányozásra átadjuk. Az osztályokban tanító pedagógusok egyeztetnek az azonos tanítási napra eső témazáró dolgozatok számát illetően. Az osztály többségét érintő, estébe nyúló osztály, évfolyam vagy iskolai rendezvény másnapján témazáró dolgozatot nem íratunk. A témazáró dolgozatok érdemjegye a naplóba és az ellenőrzőkönyvbe pirossal kerül bejegyzésre. Értékét a negyedévi, félévi, háromnegyedévi és év végi értékeléskor hangsúlyozottan vesszük figyelembe.
5.2.2. Az írásbeli beszámoltatás rendje: írásbeli felelet szabályozás nélkül íratható, az írásbeli feleletet nem kell előre bejelenteni. a dolgozat íratásának tervét az előző órán ismertetni kell a tanulókkal. témazáró dolgozat írása csak összefoglalás után következhet, ezért két tanórával a témazáró íratása előtt már ismerniük kell az időpontot a gyermekeknek. a témazáró írásának időpontját a nevelő köteles egy héttel előre bejegyezni a naplóba. Az írásbeli beszámoltatás eredményét két héten belül ismertetni kell a diákokkal.
5.2.3 Az írásbeli beszámoltatás értékelése Az írásbeli felelet és a dolgozat értékelésének formáját, a pontszámok átváltását a nevelő önállóan, a számon kért tananyag súlyának, a csoport képességének megfelelően alakíthatja. Az írásbeli témazáró dolgozat esetén az elért pontszámokat az alábbi százalékos kulcs alapján váltjuk át osztályzatra: 5= 91 %- 100% 4=75 % - 90 % 3=50 % - 74 % 2=30 % - 49% 1= 0 % - 29% A témazáró dolgozat értékelése után a nevelő az egyéni bánásmód elvét alkalmazva adhat javítási lehetőséget. A tanulók teljesítményének értékelésekor az alábbi százalékhatárokat és minősítéseket alkalmazzuk, melyek a Kt. 70.§ (3) bekezdésének értelmében átválthatók osztályzatra, eredményekre, lehetővé téve az intézmények közötti átjárhatóságot a gyermek részére.
118
5.2.4 Értékelés az alsó tagozatban Az értékelés egyénre szabottan a szülőknek és a gyerekeknek szól. A törvény adta lehetőség keretén belül az alábbi értékeléseket alkalmazzuk: Évfolyam
Negyed év
Félév
Szülőknek Szülőknek szóló szóló szöveges szöveges értékeértékelés. lés.
1. osztály 2. osztály
Háromnegyed év
Év vége
Szülőknek szóló szöveges értékelés.
Szülőknek szóló szöveges értékelés. Érdemjegy.
3. osztály
Érdemjegy.
Érdemjegy.
4. osztály
Érdemjegy.
Érdemjegy.
Formája: Szülőknek szóló: előre megtervezett, részletes, egységesen alkalmazott részletes értékelő lap a tanulókra jellemző rész kiemelésével, szükség esetén kiegészített megjegyzéssel, ami a Kerettanterv és a módosított NAT alapján készül. Értékelés folyamatában: betűjelzéssel történik a törvény által előírt formában. Kiválóan megfelelt Jól megfelelt Megfelelt Felzárkóztatásra szorul Indoklása: a szülők pontosabb, konkrétabb tájékoztatása, és az iskolaváltás megkönnyítése.
5.2.5 Értékelés a felső tagozatban Évfolyam
Félév
Év vége
Érdemjegy.
Érdemjegy.
Magatartás, szorgalom jegyek közös megegyezéssel.
Magatartás, szorgalom jegyek közös megegyezéssel.
5. osztály 6. osztály 7. osztály 8. osztály
119
Elvárás: tantervi továbbhaladásra épül. Korlátok: A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni. Műveltésgterület tantárgyi bontás nélküli oktatása 5. o. magyar nyelv és irodalom egy jeggyel értékeljük.
Elvek segítséget nyújt a tantervi követelmények elsajátításában, gyakorlást biztosítja, elősegíti a rögzítést, jártassá tesz a tanult algoritmus alkalmazásában, segíti az önálló ismeretszerzést. bővíti a tanuló szókincsét, fejleszti a tanuló kifejezőkészségét, fejleszti a memóriát.
5.2.6 Szóbeli és írásbeli gyakorlás lehetőségei Színterei iskolaotthonos oktatás (1.-2. osztály) napközis oktatás (3.- 4. osztály), tanulószoba biztosítása (5.-6.-7.-8.osztály), pedagógus segítség biztosítása (igény szerint vagy felzárkóztatási órakeretben).
5.2.7 Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása: Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: A tanulók számára napi, heti rendszerességgel adunk írásbeli és szóbeli házi feladatot. A házi feladat célja, hogy alkalmat adjunk az önálló tanulásra és feladatmegoldásra, az órán tanultak ismétlésére, rögzítésére, begyakorlására. A szóbeli házi feladat célja az új ismeretek megértése, megszilárdítása. Az írásbeli házi feladat célja az új ismeretek gyakoroltatása, az ismeretek készségszintű elsajátítása.
120
A házi feladat feladása mindig legyen konkrét, pontos, jól körülhatárolható. Vegye figyelembe a tanuló életkori sajátosságait, képességeit. Legyen tehát differenciált, ezáltal segítse elő a házi feladat céljának megvalósulását. A házi feladat elkészítésének határidejénél vegye figyelembe az elkészítéséhez szükséges időt. A házi feladat hasznossága a rendszeres ellenőrzésen múlik. Az írásbeli házi feladat elkészítését minden alkalommal ellenőrizzük, és írásos vagy szóbeli megjegyzéseket teszünk a tartalomra, áttekinthetőségre, rendezettségre, külalakra és a helyesírásra. A hosszabb szünetekre (őszi, téli, tavaszi, nyári) a tananyagot kiegészítő házi feladat adható. Ez a feladat írásbeli vagy szóbeli egyaránt lehet, de csak ajánlott. Ezen feladatok elkészítésének, elvégzésének hiánya az értékelést negatívan nem befolyásolhatja. Projektoktatás: az otthoni egyéni és csoportos munkával készített munkák értékelése. A sokszínű tevékenységformákkal összhangban a produktum értékelése (az egyes tanulóknál, csoportmunka esetében), projektnél, témahétnél, gyűjtőmunka figyelembe vétele.
5.2.8 Az egyes modulok értékelése és minősítése Évfolyam
Modul
Kapcsolat
Értékelési feltételek
Minősítés
5.
Tánc
Önálló
Részvétel, az év során tanult drámai elemek alkalmazása.
Érdemjeggyel
5.
Hon és népismeret
Történelem tantárgyhoz integrálva
A tantervi minimum Érdemjeggyel, része a követelmény teljesítése. történelem tantárgy félévi és év végi osztályzatának.
6.
Dráma
Magyar nyelv és irodalomtantárgyhoz integrálva
A tantervi minimum Érdemjeggyel, része a követelmény teljesítése. magyar nyelv és irodalom tantárgy félévi és év végi osztályzatának.
6.
Egészségtan
TermészetisA tantervi minimum Érdemjeggyel, része a meretbe integ- követelmény teljesítése. természetismeret félrálva évi és év végi osztályzatának.
7.
Mozgókép és médiaismert
Önálló
A tantervi minimum Érdemjeggyel követelmény teljesítése.
Egyéb tanulói tevékenységek Ezen feladatok elvégzése során a tanuló önállóan dolgozik, ami feltételezi kreativitását, széleskörű látásmódját. Ezért nagyon fontosnak tartjuk ezeknek a tanulói tevékenységeknek az értékelését.
121
Kiselőadás Az előadói készség fejlesztés céljából a tanulóknak kiselőadás-témákat tűzünk ki. A kiselőadás fontos elemei az érthetőség, a világosság, a beszédritmus, a szakszavak használata. A kiselőadás címzettje az osztály legyen. A kiselőadás elhangzása után azonnal értékeljük. Gyakorlati munka Az ilyen feladatot adó órák célja, hogy a tanulók képessé váljanak a minél önállóbb munkavégzésre, elsajátítsák a feladat megoldásához szükséges készségeket. A feladat pontos végrehajtásán túl értékeljük az eszközök szakszerű, gondos használatát is. Csoportmunka A csoportmunka során lehetőségünk nyílik arra, hogy a tanuló egyéni teljesítménye mellett értékeljük együttműködési és kommunikációs készségét is. Az írásbeli munkákban a helyesírási, szóbeli megnyilvánuláskor a nyelvhelyességi hibákat minden pedagógusnak javítania kell. Törekszünk arra, hogy a szóbeli és írásbeli számonkérés arányainak megállapításánál figyelembe vegyük a tanulók egyéni és életkori sajátosságait, a tantárgy adottságait. Az érdemjegyeket az ellenőrzőbe is beírják a szaktanárok, a szülők tájékoztatása céljából. Témazárót két évig kell megőrizni - egyéb értékelt munkát a tanév végéig. Dolgozatot, témazárót, felmérést szülői értekezleten meg lehet mutatni a szülőknek. A magatartás és a szorgalom osztályzatok elbírálásának elvei A végleges minősítés - a tanulóközösség véleményének ismeretében - a nevelőtestület által kerül kialakításra olymódon, hogy az mind a közösség, mind az egyén számára nevelő hatású legyen! A magatartás és szorgalomjegyek elbírálásának előkészítése az osztályfőnök feladata. Amennyiben a tanulónak az adott időszakban bármilyen dicsérete vagy büntetési fokozata van, azt figyelembe kell venni a havi értékelésnél. Dicséret és büntetés egyidejűsége esetén az osztályfőnök dönt a havi magatartás, illetve szorgalom érdemjegyről. A mérlegelés alapján a jutalmazási és büntetési fokozatok átléphetők. A tanulókat, illetve a szülőket a havi érdemjegyről az adott hónap utolsó tanítási napját követő 5. munkanapon belül kell értesíteni. A tanulók félévi és év végi osztályzata a havi érdemjegyekből alakul ki, az osztályfőnök javaslata, az osztályban tanító nevelők döntése alapján. A dicséret, jutalmazás illetve a büntetés, fegyelmezés a Szervezeti és Működési Szabályzatban a tantestület által elfogadott szempontok alapján történik.
122
Magatartás és szorgalom érdemjegyei A tanulók magatartásának értékelésekor a következő szempontokat vesszük figyelembe:
1. 2.
3. 4. 5. 6.
7. 8.
Magatartás Aktivitás, példamutatás A közösségi célokkal azonosulás – érdekeink figyelembevétele - munkában való részvétel. Hatása a közösségre Törődés társaival
Példás (5) Nagyfokú Igen
Jó (4) Jó Ellene vét
Változó (3) Közepes
nem Ingadozó
Élenjár
Rossz (2) Negatív, romboló Szemben áll
Közömbös
Érdektelen
Nem árt
Negatív
Ingadozó
Közömbös, gátló Sokat vét ellene Durva, goromba
Aktívan részt vesz Pozitív
Befolyást nem gyakorol Segítőkész
Gondos, segítőkész Házirend betartása Betartja, arra Betartja ösztönöz Viselkedés, hang- Kifogástalan Kívánnivalót nem hagy maga után Fegyelmezettség Nagyfokú Megfelelő Cselekedetei Elismerést A jóra való vált ki taná- hajlam iráraiból, társa- nyítja iból
Részben tartja be Udvariatlan, nyegle Közepes Következményeit nem képes felmérni
Elégtelen Nem tudja és nem is akarja betartani az elvárható normákat.
Magatartás A minősítés az életkori sajátosságok figyelembevételével fejezi ki az intézmény közösségeihez, azok tagjaihoz való viszonyt. (Felelősségtudat, önállóság, közért végzett tevékenység, hangnem, segítőkészség, viselkedés.). A minősítés azonos elvek alapján valósul meg osztályközösségi, évfolyami és iskolai szinten. Példás: A házirendet megtartja, annak megtartását társaitól is megkívánja, példája pozitívan hat. Megnyilvánulásaiban kulturált hangnemet használ, társaival és a felnőttekkel való kapcsolatában tisztelettudó, Képességeit alkotó módon, pozitívan használja fel, vállalt feladatait, megbízatásait felelősségtudattal látja el, A közösségi munkában aktív, segíti társait az iskolai élet különböző területein, Az értékelt időszakban nem volt igazolatlan mulasztása.
123
Jó: A házirendet betartja, Tevékenységével, magatartásával segíti a közösséget, Tanulmányi és közösségi munkában aktív, megbízható, Az értékelt időszakban legfeljebb egy esetben merült fel kifogás magatartásával kapcsolatban. Változó: A házirend ellen vét, Társaival, nevelőivel szemben tanúsított magatartása kifogásolható, Az őt körülvevő környezet esztétikumának, rendjének megtartására fel kell hívni a figyelmét, Képességeit nem hasznosítja, megbízatásait, közösségi munkáját csak ösztönzésre végzi. Az iskolába és órára késve érkezik, mulasztását nem tudja igazolni. Rossz: A házirend ellen tudatosan, rendszeresen és súlyosan vét, Társaival, nevelőivel szemben erősen kifogásolható a viselkedése, Képességeit bomlasztó tevékenységre használja fel, Felelősséget sem társai, sem közössége iránt nem érez, nem vállal, A közösségi munkából kivonja magát. Félévi magatartási osztályzata eltérhet a havi jegyek átlagától, ha a tanuló kiemelkedő jutalmazásban vagy elmarasztalásban részesült. A tanulók szorgalmának értékelésekor a következő szempontokat veszzük figyelembe: Szorgalom Példás (5) 1. Tanulmányi munkája Igényes 2. Munkavégzés Kitartó, pontos, megbízható 3. Ált. tantárgyi mun- Mindent elvégez kavégzés, önálló munka végzése 4. Többféle feladatot Igen vállal-e? 5. Munkabeosztás: (ön- Igen jó ellenőrzés, önálló munkavégzés) 6. Tanórán kívüli in- Igen sokszor, formációk felhaszná- rendszeresen lása
124
Jó (4) Figyelmes Rendszeres
Változó (3) Hanyag (2) Ingadozó Hanyag Rendszertelen Megbízhatatlan
Ösztönzésre dolgozik
Önállótlan
Feladatait nem végzi el
Keveset
Ritkán
Nem
Jó
Változó
Gyenge, vagy nincs
Előfordul
Ritkán
Egyáltalán nem
A tanuló tanulmányi munkájának értékelésekor figyelembe kell vennünk a tanulmányi munka alábbi tényezőit is: - az életkörülményeket, - a képességek szintjét, - a tanuló törekvését az ismeret megszerzésére, - az életkori sajátosságokat. Szorgalom A minősítés az egyéni képességek alapján - a körülmények mérlegelésével - kifejezi a tanulmányi tevékenységhez való viszonyt. Példás: Tanórákra való felkészülését a rendszeresség, kötelességtudat és a pontosság jellemzi, Óra alatt kitartóan, érdeklődéssel figyel, aktivitása, teljesítménye állandó, A feladatok végzésében önálló, rendszeres, Tehetségéhez mérten vesz részt a csoportmunkában és önálló munkában. Munkája eredményes, társai munkáját is elősegíti, önművelése rendszeres és többirányú. Szorgalmával példát mutat, serkent, ellenérzést nem kelt társaiban, Írásbeli munkáinak külalakjára az esztétikum, az igényesség jellemző. Jó: Tanórákra való felkészülésében rendszeres, de nem alapos, Óra alatt figyel, spontán aktivitással vesz részt, a tananyag iránt érdeklődik csupán, A csoportmunkában és az önálló munkában tehetségéhez mérten igyekszik részt venni, Írásbeli munkáinak külalakja megfelelő. Változó: Óra alatt figyelme ingadozó, hullámzó aktivitást mutat, Tanórákra való felkészülése rendszertelen, Feladatait felszólításra, ellenőrzés mellett végzi el, Érdeklődése szűk körű, ritkán tapasztalható aktív irányulás, Önművelése rendszertelen. Információit csak esetenként használja fel, Írásbeli munkáinak külalakja változó képet mutat. Hanyag: A szorgalom teljes hiánya jellemzi, Feladatait nem végzi el, érdektelenség, közöny jellemzi, Az órai munkában passzív, a tanultakat nem akarja alkalmazni.
125
5.3. Jutalmazás, büntetés iskolai elvei A jutalom legyen megérdemelt, serkentő hatású, fejlesztő, legyen arányban a teljesítménynyel. Jutalom kiemelkedő teljesítményért adható, az egyént, a csoportokat és az osztályközösségeket is lehet jutalmazni. Jutalmazás formái és fokozatai Formái: dicséret oklevél könyvjutalom a DÖK különdíja az "ÉV DIÁKJA" részére A jutalmazások alkalmai: dicséretek - folyamatosan meghirdetett versenyeinken diák-önkormányzati napon tanévzáró - ballagási ünnepélyen (bizonyítvány-osztáskor) Dicséret, jutalmazás fokozatai Osztályfőnöki dicséret, szaktanári dicséret, Napközis- és tanulószoba csoportvezetői dicséret, Igazgatói szóbeli dicséret, Igazgatói írásbeli dicséret, Nevelőtestületi dicséret. Fontosnak tartjuk a szóbeli dicséretet, ezért a tanuló minden elismerésre méltó tevékenységét, jó cselekedetét szóbeli dicsérettel értékeljük. Az írásbeli dicséretet a szülő tudomására kell hozni a tájékoztató füzeten keresztül. Írásbeli dicséretek Szaktanári dicséret Szakórán kiemelkedő, példamutató tevékenységet végez. Iskolai versenyen helyezést ért el. Osztályfőnöki dicséretben részesül az a tanuló, aki: Az osztályért, iskoláért kiemelkedő tevékenységet végez, eredményt ért el. Közösségi programok szervezésében és lebonyolításában aktívan részt vesz. Körzeti versenyen helyezést ért el. Felelősi beosztását példamutatóan végzi.
126
Napközis- és tanulószoba csoportvezetői dicséretet kap az a tanuló, aki: Foglalkozáson kiemelkedő szorgalommal, önállóan dolgozik. Tanulásban a nála gyengébb tudású társát segíti. Felelősi beosztását példamutatóan végzi. Közösségi programok szervezésében aktívan részt vesz. Igazgatói dicséretet kap az a tanuló, aki: Az iskoláért kiemelkedő tevékenységet végzett. Megyei versenyen helyezést ért el. Felső-Szabolcsi Iskolaszövetség versenyén I-III. helyezést ért el. Nevelőtestületi dicséretben részesül az a tanuló, aki: Megyei versenyen I-III. helyezést ért el. Országos versenyen részt vett, vagy helyezést ért el. Kimagasló tanulmányi eredményt ért el. A tanuló egy tanítási év alatt kimagasló teljesítményének elismeréseként megkapja a DÖK különdíját, az „ÉV DIÁKJA” címet. Odaítéléséről a tantestület dönt a tanév végi osztályozó értekezleten a diákönkormányzat vezetőjének javaslata alapján. Könyvjutalomban való részesítés Kiemelkedő tanulmányi-, illetve közösségi munkájáért, valamint szorgalmáért. A versenyeken elért kiemelkedő teljesítményért A könyvjutalomnak ünnepélyes átadására az iskola tanulói és a szülők előtt kerül sor. A tanulók elmarasztalása Ha a tanuló kötelességeit megszegi, vét az iskola házirendje és az együttélés szabályai ellen, szaktanári, osztályfőnöki, napközis- és tanulószobai csoportvezetői, igazgatói, nevelőtestületi szóbeli és írásbeli figyelmeztetésben, intésben részesülhet. Fegyelmező intézkedések: Szaktanári figyelmeztetés, intés adható, ha a tanuló: magatartásával zavarja az órát, felszerelése rendszeresen hiányos, nem hajlandó munkavégzésre. Osztályfőnöki figyelmeztetés, intés adható, ha a tanuló: kötelező osztályprogramokról indokolatlanul távol marad, ellenőrzőjét három alkalommal nem hozza el, 3 órát igazolatlanul hiányzik, a Házirend szabályait megszegi, az iskola felszerelését szándékosan rongálja. Napközis-, tanulószobai csoportvezetői figyelmeztetés, intés adható, ha a tanuló: a napközis nevelő tudta, vagy a szülő írásbeli engedélye nélkül elhagyja a csoportját, iskoláját, az illemszabályokat és közösségi szokásokat durván megsérti, magatartásával zavarja a tanórákat, foglalkozásokat; kötelességét nem végzi el, a Házirend szabályait megszegi Igazgatói figyelmeztetés, intés adható, ha a tanuló: a korábbi fegyelmi fokozatok után sem változtat magatartásán, a felelőtlen magatartásával az iskola jó hírnevét rontja, a Házirend szabályait újra és újra megsérti, nem tartja be.
127
Nevelőtestületi figyelmeztetés, intés adható, ha a tanuló az igazgatói figyelmeztetések után sem változtat negatív magatartásán, a Házirend szabályait semmibe veszi. Fegyelmi büntetés Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen vagy súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi büntetés lehet: Knt. CXC törvény 58§ megrovás, szigorú megrovás, meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása (nem vonatkoztatható szociális kedvezményekre és juttatásokra), áthelyezés másik iskolába (ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott) /Ktv. 76. § (3) alapján. A dicséretekről és a fegyelmezési fokozatokról a szülőket megfelelő indoklással - ellenőrző útján - értesítjük. A tanulók magatartásának és szorgalmának elbírálásánál figyelembe vesszük az iskolai élet minden területén tanúsított viselkedését, hozzáállását, tevékenységét, kötelességek és vállalt feladatok teljesítését.
128
Mellékletek 1. számú melléklet: Sajátos nevelési igényű tanulók helyi programja 2. számú melléklet: Egészségfejlesztési program 3. számú melléklet: Helyi tantervi program
Záradékok SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉG Az SZMK választmánya véleményével javasolja a Helyi Pedagógiai Program jóváhagyását. ………………………… SZMK elnök
NEVELŐTESTÜLET A nevelőtestület 2013. március 25-én tartott ülésén elfogadta az iskola 2013. szeptember 1-jétől érvényes Helyi Pedagógiai Programját. ………………………… Agárdi Sándor Igazgató
…………………………… Józsi Barnabás A nevelőtestület képviselője
DIÁKÖNKORMÁNYZAT A Diákönkormányzat választmánya javasolja a Helyi Pedagógiai Program jóváhagyását. ………………………… Baráth Anikó DÖK elnök Tájékoztatásul megkapta: Önkormányzat Jegyzője, Kisebbségi Önkormányzat, Általános Iskola Irattár, Szülői Munkaközösség, Általános Iskola Könyvtár
129
