Pedagógiai program. Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola - AMI

Pedagógiai program Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola - AMI

Előterjesztette: Pallagi Tamás, igazgató | Elfogadta: az intézmény nevelőtestülete

2013. 03. 28.

1

Tartalom BEVEZETŐ .................................................................................................................................................. 4 ALAPELVEK ................................................................................................................................................ 5 JOGI STÁTUSZ, ALAPADATOK .................................................................................................................... 6 A ZENEMŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ........................................................... 7

Bevezető ....................................................................................................................................... 7 A zeneművészeti szakközépiskola feladata .............................................................................. 7 Az iskola emberképe: ................................................................................................................ 7 Az iskola által közvetített értékek: ............................................................................................ 7 1. AZ OKTATÁS CÉLJA, A KÉPZÉS RENDJE ................................................................................................... 8

1.1 Az oktatás célja ....................................................................................................................... 8 1.2. Szerezhető végzettségek: ...................................................................................................... 8 1. 3. Az iskolába kerülés feltételei ................................................................................................ 8 1. 4. A tanulói jogviszony .............................................................................................................. 8 A tanulói jogviszony megszűnése ............................................................................................. 9 1.5 A képzés rendje ....................................................................................................................... 9 1.6 A képzés további sajátosságai................................................................................................. 9 1.6.1 A tanulóközösségek alacsony létszáma ........................................................................... 9 1.6.2. A képzés humán jellege .................................................................................................. 9 1.6.3.A nevelő-oktató munka súlypontja a szakmai képzés területére esik ........................... 10 2. A PEDAGÓGIAI FOLYAMAT .................................................................................................................. 10

2. 1. Az iskola által képviselt nevelési célok megvalósítása ........................................................ 10 2. 1. 1. Szakképzettség és műveltség (tudás).......................................................................... 10 2. 1 .2 A nemzeti és egyetemes értékekre figyelő, humánus, alkotó .................................... 11 2. 1 .3 A szakmai kultúra ......................................................................................................... 11 2. 1. 4. Egészség ...................................................................................................................... 12 2. 2. Tehetséggondozás, felzárkóztatás, szociális támogatás ................................................. 15 3. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS, DIÁKÖNKORMÁNYZAT .................................................................................... 16 4. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM FELADATAI ..................................................................................... 17 5. AZ ISKOLAI ÉLET RENDJE ÉS SZERVEZETE.............................................................................................. 17

5.2. A pedagógus feladatai.......................................................................................................... 18 5.3. Az osztályfőnök feladatai ..................................................................................................... 19 6 . AZ ISKOLA NYILVÁNOSSÁGA ............................................................................................................... 19

6.1. A szülői munkaközösség ...................................................................................................... 19 7 . AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE ....................................................................................................................................................................... 21

7.1.A tanulmányi munka értékelésének iskolai gyakorlata ........................................................ 22

2

7.1.1. Az értékelés alapelvei: .................................................................................................. 22 7. 1. 2. Az értékelés formái .................................................................................................... 22 8. SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEK ......................................................................................................... 25 9. AZ ISKOLA KÜLSŐ KAPCSOLATAI .......................................................................................................... 26 10. A HELYI TANTERV............................................................................................................................... 26

10.1. Tantárgyak és óraszámok................................................................................................... 26 Tantárgyi rendszer és óraszámok (2010,,2011,2012-ben belépő évfolyamok számára) ....... 26 10.2. Helyi tanterv a 2013/2014. tanévtől: ................................................................................. 27 10.2. Felkészítés az érettségire ................................................................................................... 28 10.3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának alapelvei .............. 28 10.4. Az iskola magasabb évfolyamra lépés feltételei ............................................................... 29 10.5. A számonkérés alapelvei .................................................................................................... 29 10.6. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formája rendje, értékelésben betöltött szerepe ....... 29 10.7. Otthoni írásbeli és szóbeli felkészülés ............................................................................... 30 10.8. A magatartás és a szorgalom minősítése........................................................................... 30 10.10. A szakmai program (kifutó) .............................................................................................. 32 10.11 Szakmai program (új) ........................................................................................................ 46 A NEVELÉSI PROGRAMBAN ELŐÍRT FELADATOK FOGLALKOZÁSI IDŐKERETEINEK MEGHATÁROZÁSA: .... 47 ÖSSZEGZÉS .............................................................................................................................................. 47 AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAMJA .......................................... 47

3.1. Többcélú közös igazgatású intézmény ................................................................................. 48 3.2. Az alapfokú művészetoktatás célrendszere és funkciói ...................................................... 49 3.2. 1. Az Alapfokú Művészetoktatási Intézmény célja: ......................................................... 49 3.2. 2. A zeneoktatás általános fejlesztési követelményei, feladatai ..................................... 49 3.2. 3. A tartalmi munka kérdései ........................................................................................... 50 3.4. Szervezési feladatok............................................................................................................. 50 3.5. Értékelés, osztályozás a zeneiskolában................................................................................ 51 3.5.1. A félévi és a tanév végi osztályozás rendje .................................................................. 51 3.5.2. Szorgalom értékelése .................................................................................................... 51 3.5.3 Részjegyek (osztályzatok) alkalmazása: ......................................................................... 52 3.5.4. Tanulmányi vizsgák: ...................................................................................................... 52 3.5.5. A vizsgák dokumentációja:............................................................................................ 52 3.5.6. Vizsgafajták: .................................................................................................................. 52 3.5.7. Összevont beszámoló: .................................................................................................. 52 3.5.9.Tanulmányok folytatása ugyanabban az osztályban ..................................................... 53 11. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM .......................................................................................................... 53

I. Általános helyzetleírás ............................................................................................................. 53 1.A Pedagógiai program .......................................................................................................... 53 2. Erősségek ............................................................................................................................ 54 3. Gyengeségek ....................................................................................................................... 54

3

4. Erőforrások.......................................................................................................................... 54 5. Az egészségfejlesztési csoport ............................................................................................ 55 II. A szakmai program.................................................................................................................. 55 12. A KÖRNYEZET .................................................................................................................................... 59

Irodalomjegyzék.......................................................................................................................... 60 13.KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ...................................................................................................... 61

1. Az Alkotmány .......................................................................................................................... 61 2. Környezet- és természetvédelmi jogszabályok ....................................................................... 61 3. Közoktatási jogszabályok ........................................................................................................ 61 A TANTÁRGYAK LEHETŐSÉGEI ................................................................................................................. 64 KOMMUNIKÁCIÓ ..................................................................................................................................... 69 TOVÁBBKÉPZÉSEK ................................................................................................................................... 69 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ............................................................................................................................. 70

4

BEVEZETŐ A Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola - Alapfokú Művészeti Iskola Magyarország egyik legrégibb zeneoktatási intézménye. Jogelődjét, a Debreczeni Zenedét 1862-ben létesítették, ez az iskola jelentette 90 éven át a debreceni zeneoktatást. 1952-ben a középfokot és az alapfokot - az oktatás országos átszervezése miatt - különválasztották: létrejött a Zeneművészeti Szakiskola, és az Állami Zeneiskola. 1956-ban - az országban egyedülálló módon – a szakiskola önálló kollégiummal bővült. 1957-ben a szakiskola – az országban egyetlen iskolaként – felvehette Kodály Zoltán nevét, aki személyesen jelent meg a névadási ünnepségen, s jelölte ki az iskola jövőjét. A Zeneiskola Simonffy Emil, a Zenede egykori legendás igazgatójának nevét kapta. 1967-ben a szakiskolától különvált a tanárképzés, s létrejött a szakközépiskola, ahol a diákok középfokú zenei és közismereti tanulmányaikat egyszerre, egy iskolában folytathatták, ez egészült ki önálló kollégiummal. A két intézmény 2007. augusztus 1-től összevont intézményként, Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégiumként működött tovább. Többcélú intézményként zeneművészeti szakközépiskolai, alapfokú művészetoktatási intézményi és kollégiumi nevelési-oktatási feladatokat látjuk el. 2009. július 1-jén a kollégiumi tagintézmény megszűnt, az intézmény ettől kezdve szakközépiskolai és alapfokú művészetoktatási feladatokat lát el. 2010. július 9-től az intézmény neve Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola – Alapfokú Művészetoktatási Intézményre, 2012 szeptember 1-jétől Kodály Zoltán Zeneművészeto Szakközépiskola és Zeneiskola – Alapfokú Művészeti Iskolára változott. A pedagógiai programnak két értékes, régi hagyományokkal és szakmai eredményekkel rendelkező intézmény együttműködését kell biztosítani úgy, hogy a tagintézmények sajátosságainak, egyéni arculatának megőrzése mellett meg tudjon felelni a 21. század korszerű közoktatási intézménnyel kapcsolatos elvárásainak. Közös munkánk sikerének érdekében olyan értékrendet közvetítünk, a nevelés-oktatás olyan módszereit alkalmazzuk, amelyek biztosítják intézményegységeink eredményességét és szakmai tekintélyét. Feladatunknak tekintjük, hogy meglévő értékeink, hagyományaink, eredményeink összekapcsolása egymást erősítve szolgálja nevelő-oktató munkánk céljait. Intézményegységeink szakmai önállóságának megtartásával jelöljük meg feladatainkat, ugyanakkor közös igazgatású intézményként az intézményegységek együttműködésével, tevékenységeink összehangolásával folytatjuk munkánkat. A Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola - Alapfokú Művészeti Iskola nemcsak az oktatás és nevelés terén folytatja a tagintézmények hagyományait, hanem a város kulturális, közművelődési életében való részvétel tekintetében is. Az iskola szellemiségét, hitvallását alapvetően az a koncepció határozza meg, melyet névadója, Kodály Zoltán 1957-ben fogalmazott meg: "A debreceni szakiskola jövője: példát adni a szolfézs- és hangszertanítás összehangolására, énekalapon történő hangszertanítással, új életre hívni a hangszereket, a környékre kisugárzó működéssel hangzó életre bírni a néma berkeket."

5

ALAPELVEK Intézményünk pedagógiai alapelvei olyan örök emberi, erkölcsi értékeken nyugvó normák, szabályok és elvárások, amelyek meghatározói az iskolai élet legfontosabb szereplőinek, a pedagógusoknak, a növendékeknek, és a szülőknek Intézményünkben azt kívánjuk biztosítani, hogy a tanulók nyugodt és humánus légkörben, optimális tárgyi feltételek mellett, egészséges körülmények között, , egységes nevelési elveket valló, kiválóan felkészült pedagógusok segítségével készülhessenek a felnőtt életre. Intézményünk elfogadott és közvetített általános értékei, céljai: Önismerettel rendelkező, kreatív és döntésképes emberek nevelése, akik mind a továbbtanuláshoz, mind az önálló munkavállaláshoz megfelelő ismeretekkel rendelkeznek. A művészeti nevelés által harmonikus, érzelmileg gazdag, kreatív személyiség kialakítása és fejlesztése; a művészetek befogadására, értésére és művelésére képes és fogékony tanulóifjúság nevelése. Az alapfokú zenei oktatásban megalapozni és fejleszteni a zenei műveltséget, a zene sajátos eszközeinek segítségével nevelni és kibontakoztatni a személyiséget, felkelteni a zenei élet eseményei iránti érdeklődést, a kiemelkedő képességű növendékeket felkészíteni a továbbtanulásra, utánpótlást nevelni az amatőr együttesek számára. A már elsajátított készségek és képességek kibontakoztatása, majd ezekre alapozva ezen tanulói tulajdonságok további fejlesztése. Az önálló tanuláshoz szükséges értelmi és akarati tényezők kialakítása, tanulási szokások kifejlesztése. Az egészséges életmód szokásrendszerének tudatosítása és megszilárdítása. A szabadidő hasznos eltöltésének személyiségformáló szerepe. A haza, más népek és nemzetek, nemzetiségek megbecsülése, az emberi jogok tiszteletben tartásának elfogadása, az erkölcsi tudat és magatartás fokozatos fejlesztése. Összefoglalva: tudás, kreativitás, esztétikum, humánum, hazaszeretet, egészség. Az intézményünkben folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, sajátos pedagógiai feladatok. Az itt megfogalmazott célok jelenleg is munkánk meghatározó elemei, s az iskola egészére kiterjedő nevelési célkitűzéseket tartalmazzák. A jövőben is ezek hangsúlyozott figyelembevételével neveljük és oktatjuk az iskolánkban tanuló fiatalokat.

6

JOGI STÁTUSZ, ALAPADATOK

1. Az intézmény neve:

Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola - Alapfokú Művészeti Iskola

a) székhelye:

4024 Debrecen, Vár u. 1

d) típusa:

Többcélú közös igazgatású intézmény, melyben szakközépiskola és alapfokú művészetoktatási intézmény működik.

e) OM száma:

azonosító

031231

2. Az intézmény Debrecen Hangász Egylet alapító szerve: címe:

4024 Debrecen, Vár u. 1. sz.

ld.: 3 sz. melléklet (Alapító Okirat)

7

A zeneművészeti szakközépiskola pedagógiai programja Bevezető Az iskola 1967-től működik szakközépiskolaként. Ezt megelőzően, 1952-ig a középfokú zenei tanulmányaikat itt folytató fiatalok közismereti tanulmányaikat más középiskolában folytatták. Ez igen nagy mértékű kettős terhelést jelentett. Ebben a helyzetben hozott megoldást a zenei gimnáziumok létesítése, amely Debrecenben a Csokonai Gimnáziumban működött délutáni zenegimnáziumi tagozatként. Azonban egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a zenei gimnázium akkor tölti be feladatát, ha önálló intézménnyé alakul, amely az oktató és nevelőmunkát koncentráltan, a zenei szakemberképzés jegyében végzi, így alakult ki az a forma, amelyben iskolánk jelenleg is működik. Meggyőződésünk szerint ez az iskolatípus teremt a legoptimálisabb feltételeket ahhoz, hogy a tanulók a magas szintű szakmai képzést és az emberi kiteljesedésükhöz szükséges általános műveltséget egyaránt megkapják. Mindezt olymódon, hogy a lehető legkisebb mértékűre csökkentse a kettős képzésből adó terheket.

A zeneművészeti szakközépiskola feladata Párhuzamos képzés keretében az általános műveltségi - közismereti - oktatással összehangolt, főtárgytanításon alapuló zenei képzés megvalósítása. Az ismeret- és értékközvetítés, valamint a személyiség- és képességfejlesztés funkcióját helyezi előtérbe úgy, hogy ezek egyensúlyát is biztosítani kívánja. Ezek a képzés jellegéből és sajátosságaiból adódó, szükségszerűen megjelenő feladatok, amelyek együtt teszik eredményessé a tanulók szocializációját.

Az iskola emberképe: Eszményképünk a szakképzett, művelt, a nemzeti és egyetemes értékekre figyelő, embertársaival együttérző, humánus, kreatív ember.

Az iskola által közvetített értékek: Az előzőekből következően iskolánk az alábbi értékeket közvetíti elsődlegesen: tudás kreativitás esztétikum humánum hazaszeretet egészség Pedagógiai programunk annak összefoglalása, hogyan valósítjuk meg célkitűzéseinket.

8

1. Az oktatás célja, a képzés rendje 1.1 Az oktatás célja Az iskola feladatának megfelelően alakulnak az oktatás céljai: felkészíteni tanulóinkat az érettségi vizsgára felkészíteni tanulóinkat a szakmai vizsgára felkészíteni tanulóinkat a továbbtanulásra. Az iskola zongora, orgona, hárfa, hegedű, brácsa, gordonka, bőgő, gitár, fuvola, furulya, fagott, klarinét, oboa, szaxofon, harsona, kürt, trombita, tuba, ütőhangszer, ének, szolfézs-zeneelmélet, zeneszerzés, egyházzene, népzenész, népi énekes, jazz-énekes, jazz-zenész, és hangkultúra tanszakokon folytathat képzést.

1.2. Szerezhető végzettségek: a 12. évfolyam befejezése után: érettségi a 13. évfolyam (az 5. szakmai évfolyam) az öt éves és a három éves szakképzés befejezése után: szakmai vizsgabizonyítvány, klasszikus zenész (a hangszer megjelölésével , magánénekes, zeneszerzés, szolfézs-zeneelmélet) egyházzenész (kántor-kórusvezető, kántor-énekvezető, kántor-orgonista), jazz-zenész, jazz-énekes, népi énekes, népzenész és hangkultúra szakképesítést

1. 3. Az iskolába kerülés feltételei A jelentkezőnek a szakmai kritériumoknak kell megfelelnie. A tanuló feleljen meg a zeneiskola - az alapfok – utolsó (6.) évfolyamának megfelelő hangszeres és elméleti követelményeknek, amelyről a felvételi vizsgán ad számot. Az elsődleges feltétel tehát a szakmai tudás, de emellett fontos szempont a képesség és a fejleszthetőség is. Ezért iskolánk a több lépcsős szakmai alkalmassági vizsgarendszert alkalmazza. Ez azt jelenti, hogy az alkalmassági vizsga előtt három hónappal a Nyitott Kapuk Napja keretében ún. előfelvételi meghallgatáson - szakmai konzultáció keretében - képet alkot a jelentkezők pillanatnyi felkészültségéről és képességéről. A szakmai alkalmassági vizsga során így nemcsak a tudásszint, hanem a fejlődés is nyilvánvalóvá válhat. Azok a tanulók, akik az elméleti vagy a hangszeres követelményeknek csak részben feleltek meg, pótmeghallgatáson vehetnek részt, s az itt nyújtott teljesítményük alapján születik meg a döntés arról, hogy bekerülhetnek-e a képzésbe. A felvételről, illetve a pótmeghallgatáson való részvételről a tanszakvezetők és az iskolavezetés együttes tanácskozásán születik döntés. Az alkalmassági vizsga gyakorlati és elméleti (írásbeli és szóbeli) részből áll.

1. 4. A tanulói jogviszony A tanulói jogviszony létrehozásánál az alábbi érvényesülnek: szakmai alkalmasság az átjárhatóság biztosítása esélyegyenlőség, speciális képességfejlesztés Az iskola tanulója lehet: az a tanuló, aki a 8. évfolyam eredményes befejezését dokumentummal igazolja, az eredményes alkalmassági vizsga alapján az 1.. szakmai évfolyamon és a 9. közismereti évfolyamon bármely középiskola tanulója, szülői kérelemre, főtárgyi meghallgatás és az igazgató döntése alapján a megfelelő évfolyamra az, aki eredményes alkalmassági vizsgát tett, érettségi vizsgája van , a három éves szakmai képzés első évfolyamán folytathatja tanulmányait.

9

A tanulói jogviszony megszűnése Tanköteles korban csak abban az esetben kerülhet sor a tanulói jogviszony megszüntetésére, ha a tanuló más iskolában folytatja tanulmányait. Nem tanköteles korban más iskolába történő átvételkor, és az igazolatlan mulasztás törvényben előírtaknak megfelelő esetében (30 igazolatlan óránál több mulasztás és a szülő kétszer írásban történt értesítése) és szülői döntés alapján.

1.5 A képzés rendje Az iskola egyik jellegzetessége, hogy párhuzamos - szakmai és közismereti - képzést folytat. Ennek az a magyarázata, hogy a zenei képesség az egyik legkorábban megmutatkozó képességek egyike, amely az alapfokú művészeti oktatásra építve folyamatos fejlesztést igényel. A központilag kiadott szakmai program a szakmai képzést három variációban teszi lehetővé: párhuzamos képzés öt éven keresztül - a 9. évfolyamtól a 13. évfolyamig, a tanuló a szakmai vizsgát és az érettségi vizsgát a 13. évfolyam befejezése után teheti le párhuzamos képzés: a 1/9. évfolyamtól a 4/12. évfolyamig közismereti és szakmai képzés - a 5/13. évfolyamon szakmai képzés folyik, a tanuló az érettségi vizsgát a 12., a szakmai vizsgát a 13. évfolyam befejezése után teheti le. az érettségi vizsga után három éves szakképzés, amely után szakmai vizsga tehető. A szakirányú felsőoktatási intézmények nem írják elő a zeneművészeti szakközépiskolában szerezhető szakmai vizsgát felvételi követelményként, csak az érettségi vizsgát. Így tanulóinknak lehetőségük van arra, hogy tanulmányaikat a felsőoktatásban folytathassák az érettségi megszerzése után. Amennyiben a tanuló nem teljesíti a felvételi követelményeket, folytathatja tovább tanulmányait a 13. évfolyamon (szakmai V. évfolyam), s a szakmai vizsga után ismét felvételizhet a felsőoktatási intézményekbe. A párhuzamos képzés mellett az iskola érettségi utáni szakképzést is folytat, amely három éves, és anyaga megegyezik az ötéves képzés anyagával. A jövőt tekintve a szakmai képzés a felnőttoktatás formájában is megvalósulhat, mivel egyes tanszakokon erre az utóbbi időben igény jelentkezett.

1.6 A képzés további sajátosságai 1.6.1 A tanulóközösségek alacsony létszáma Ennek több oka is van. Egyrészt a képzés jellege és magas költségei miatt az iskola nem folytat tömeges képzést (ez a múltban is így volt - a jelenlegit megelőző törvény ebben az iskolatípusban az osztálylétszámot 24 főben maximálta), másrészt iskolánk épülete sem alkalmas arra, hogy nagy létszámú osztályok elhelyezését biztosítsa. A hangszeres és korrepetíciós órák a 80591-es szakfeladat értelmében egyéni órák keretében zajlanak, illetve egyes szakmai tantárgyak oktatása is kis létszámú csoportokban történik. Mindehhez hozzájárul a zenetanulás időigényessége, a magas óraszámok és a gyakorlás szükségessége.

1.6.2. A képzés humán jellege A szakközépiskolák döntő többsége - mivel a várható munkaerőpiaci igényt elégíti ki - a természettudományos tantárgyakat helyezi előtérbe, a humán tantárgyak közül pedig az idegen nyelveket. Iskolánkban a humán képzés kap nagyobb hangsúlyt. Ez az iskola jellegéből következik. Egyrészt az időigényes szakmai képzés nem teszi lehetővé, hogy az érettségi tantárgyak kiemelt jelentősége mellett a többi tantárgy tekintetében egyensúly jöjjön létre, másrészt a továbbtanulásra történő felkészítés alapvető fontosságú szempont. Tanítványaink elsősorban a szakirányú (zeneművészeti) felsőoktatást választják, de egy részük más jellegű pályák, más felsőoktatási intézmények felé orientálódik az érettségi vizsga után. Az iskola nem

10

tudja vállalni, hogy minden irányba eséllyel indítsa növendékeit, de azt igen, hogy a humán jellegű felsőoktatás reális esélyt jelentsen azok számára, akik úgy döntenek, hogy nem a zenei pályát választják a szakközépiskola befejezése után. Intézményünk beiskolázási mutatói igen jók a zeneművészeti szakközépiskolák között, de más iskolatípussal összehasonlítva is. Ezekkel a mutatókkal iskolánk az országban a zeneművészeti szakközépiskolák között az élvonalban áll.

1.6.3.A nevelő-oktató munka súlypontja a szakmai képzés területére esik Ez azt jelenti, hogy a közismereti - általános műveltségi - tanterv kialakítása maximálisan figyelembe veszi a képzés jellegét, ugyanakkor szükségesnek és fontosnak tartja, hogy a tanulók megszerezzék azt a tudást, melynek birtokában személyiségük kiteljesedik, szakmai felkészültségük gazdagodik, s meg tudnak felelni a modern világ kihívásainak, nyitottak lesznek a kultúra, a művészet, a tudomány új eredményeire, felismeréseire.

2. A pedagógiai folyamat Az iskola oktatási, képzési, nevelési céljai nem választhatók szét egymástól. Az oktatási célokban megjelölt végzettségek mellett fontos az is, hogy a tanulók olyan szemlélettel és szellemiséggel hagyják el az iskolát, amelyek éppen úgy elengedhetetlenek szakmájuk eredményes gyakorlásához, mint megszerzett ismereteik és kibontakozó képességük. A bevezetőben már meghatároztuk emberképünket, valamint azokat az értékeket és célokat, amelyek a pedagógiai folyamatban megjelennek: tudás kreativitás esztétikum humánum hazaszeretet egészség. Ezek alapján céljainkat az alábbiakban foglalhatjuk össze: legyen a tanuló magas szinten képzett, ugyanakkor művelt alakuljanak ki helyes tanulási szokásai, legyen adottságainak megfelelő gyakorlási és tanulási módszere, és rendelkezzék koncentráló- és kontrollálló-képességgel legyen igénye az állandó önképzésre, fejlődésre, ismereteinek és tudásának gazdagítására megszerzett tudását, képességeit önállóan, kreatív módon alkalmazza legyen képes adott helyzetben a felkészültségének és tudásának megfelelő legjobb teljesítmény nyújtani váljon társaiért és önmagáért felelős emberré legyen együttérző és segítőkész embertársaival becsülje az alkotó embert, mások tehetségét és tudását tisztelje az egyéniséget, mivel ő maga is ezt várja el másoktól legyen tájékozott a művészetekben, váljon értő és érzékeny befogadóvá fogadja el, hogy eredmény csak kitartó munkával érhető el, s a benne rejlő tehetség kibontakoztatása nemcsak a tanárai, hanem az ő felelőssége is tartalmilag ötvözze az ismeretek, képességek rendszerét és a pályaválasztáshoz szükséges alkotó beállítottságot, az értelmiségi lét szellemét

2. 1. Az iskola által képviselt nevelési célok megvalósítása ( a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok)

2. 1. 1. Szakképzettség és műveltség (tudás)

11

Ezt az alapvetően polgári, s jelenünkben egyre erőteljesebben megfogalmazódó igényt iskolánk létrejöttétől kezdve képviseli és vallja. A szakmai oktatás velejárójának tekinti az általános műveltséget, a művészetek mindegyikében való jártasságot. A művészetet hivatásának tekintő emberrel kapcsolatban ez az igény a múlt század közepén fogalmazódott meg, s azóta is jelen van a társadalmi köztudatban. A zenei és általános műveltségi tantárgyak kapcsolódása bizonyos esetekben egyértelmű, pl. az irodalom vagy a művészettörténet, vagyis a humán tantárgyak tekintetében. A természettudományokhoz való kötődés viszonylag lazább, de a kapcsolódási pontok ott is kimutathatók: például a fizika hangtani fejezete, vagy az elektronikus zenével való kapcsolata, illetve a biológia és a zenélő ember fiziológiai összefüggései. Ezek alapján nyilvánvaló, hogy torz szemlélet volna, ha a szakmai képzés egyoldalú lenne. Az idegen nyelvek ismerete szintén szakmai igény: a zene nemzetközi, az iskolának külföldi kapcsolatai vannak, növendékeink olyan zenei táborokban és kurzusokon vesznek részt, ahol a nyelvtudásra szükség van. Az idegen nyelv ismerete pályájukon később is elemi követelmény lesz. A kommunikatív készség szintén a szakma velejárója. Tanítványaink nagy része tanár lesz, vagyis az anyanyelv választékos használata, a stílusérzék, a biztos helyesírás a szakmai felkészültséghez tartozik.

2. 1 .2 A nemzeti és egyetemes értékekre figyelő, humánus, alkotó ember A művészetet oktató intézmény egész létével ezeket az alapelveket képviseli. A művészet az emberi lényeg egyik legfontosabb hordozója és megnyilatkozása (az ember az egyetlen lény, aki a szépség mértékével is viszonyul a környezetéhez, a világhoz ). A művészethez, illetve esztétikumhoz való viszonyban olyan magatartás kialakítása a cél, hogy a tanulóban legyen igény a művészeti - és a művészeten kívül eső - esztétikumra, hogy olyan befogadóvá váljon, aki felismeri: az adott műalkotásban, adott közegben (formai – szerkezeti stiláris) emberi mondandó jelenik meg, ez pedig teljesebb emberré tesz. A művészet az esztétikai nevelés legfőbb eszköze. Ugyanakkor a műalkotásban a tartalom és forma egyedi egysége valósul meg, s ez az egyediség és az egyéniség, vagyis az egyes ember fontosságát és méltóságát hangsúlyozza. Ez a kreativitást is erősíti, hiszen az interpretáció is csak akkor értékes, ha abban az egyéniség - az előadó egyénisége, a mű önálló értelmezése - megjelenik. A művészet tehát humanizál, tudatosítja az emberi lényeget, élménnyé válva az emberi kiteljesedést szolgálja. Mindez a művészi alkotásokkal való találkozás, azok megismerése révén bontakozhat ki. Természetesen a képzésből adódóan a zeneművészet kiemelkedő alkotásai kerülnek előtérbe, ugyanakkor a többi művészettel foglalkozó tantárgy is ezt a szellemiséget képviseli. Tanítványaink nemcsak osztályközösségben élnek, hanem szakmai közösségekben is. Ennek több nevelő hatása is van. Meg kell tanulniuk az együttműködést, az egymást támogató, egymásra. figyelő magatartást. Tapasztalhatják, hogy egyéni tevékenységük színvonala az egész közösség teljesítményét befolyásolja. Mindez alkalmazkodásra és felelősségtudatra nevel. Intézményünk Kodály Zoltán nevét viseli. Névadónk szellemiségének ápolása is az egyetemesség európaiság - magyarság összefüggéseit hangsúlyozza. Az iskola már alapításakor azt a feladatot kapta, hogy "... bár a művészet, és így az ének és zene minden nemzetiségen kívül áll, mindazonáltal a magyar nemzeti szellemre kiváló gond fordíttassék." (A Zenede alapító okirata) Ezért tekintjük alapvető fontosságúnak, hogy diákjaink megismerjék a magyarság múltját és jelenét, hagyományait és kultúráját, és ezzel párhuzamosan az emberiség múltját, jelenét, az egyetemes emberi kultúrát is.

2. 1 .3 A szakmai kultúra A zenész szakma kétarcú: folyamatos önképzést, fejlődést kíván, ugyanakkor bizonyos vonatkozásokban konzervatív. A muzsikussal szembeni elvárások hosszú idő óta változatlanok a színpadi viselkedés, az öltözék, az ott nyújtott teljesítmény tekintetében. Mindezeknek tanulóink

12

számára természetes követelménnyé kell válnia. Ezért - s más szempontok miatt is - támogatjuk és ösztönözzük tanítványaink iskolai és iskolán kívüli szerepléseit, fellépéseit. Ezek természetesen nem jelenthetnek olyan elfoglaltságot, amely tanulmányaikra káros hatással jár. A tanulás folyamatát, a szereplések arányát az iskola szabályozza, ezért iskolán kívüli, illetve nem iskolai szervezésű szerepléseken csak a főtárgytanár hozzájárulásával és az igazgató jóváhagyásával lehet részt venni. A szereplések azért is fontosak, mert hozzászoktatják növendékeinket a nyilvános fellépéshez, a lámpaláz és szorongás legyőzéséhez, s a szakma egyik legnehezebben megszokható és elfogadható kihívásához, vagyis ahhoz, hogy ezen a pályán az adott pillanatban nyújtott teljesítmény alapján történik az értékelés és minősítés. Az így elsajátított szereplési gyakorlat viszont az élet más területén is érvényesül, vagyis diákjaink megtanulják az adott helyzetben a legjobb formájukat nyújtani.

2. 1. 4. Egészség Az állóképesség, a megfelelő edzettség, erő és ügyesség a zenei tevékenységet folytató növendék számára éppoly fontos, mint más életpályára készülő kortársainak. Sajátosságként ezen a területen a hangszerkezelés testi követelményeivel történő összehangolás jelentkezik, ami egyfelől bizonyos kímélést, másfelől bizonyos szervek erősítését, illetve a hosszas gyakorlás következtében szükségszerűen - az egyoldalú erőfeszítésre kényszerülő test speciális edzését jelenti. Ebből következően a testedzésnek sajátos szempontoknak kell megfelelnie. Tágabb értelemben az egészséges életmódot szolgálja a tiszta környezet megteremtése és megtartása, az értelmesen megszervezett gyakorlás. Meg kell akadályoznunk, hogy a túlhajszoltság következtében testi és lelki sérüléseket szenvedjenek el tanulóink. Éppen ezért fokozatosan kell hozzászoktatni őket az iskola - kétségkívül igen nagy megterheléseihez. Az önállóság, a jól megtervezett időbeosztás nemcsak a tanulás, de az egészség szempontjából is nagyon fontos. Az iskola egészségfejlesztési és környezeti nevelési programja ezeket a szempontokat érvényesíti. Ezek a célok a nevelőtestület együttműködésével valósíthatók meg. Vagyis minden pedagógusnak el kell fogadnia ezeket a nevelési célokat és elveket, hiszen mindannyian felelősek a tanítványok személyiségének formálódásáért. Mindaz az előny, amelyet e képzési forma képvisel, csak egységes nevelési szemlélet mellett aknázható ki, vagyis a zenei és a közismereti képzés egy szervezeti egységben történő megvalósításának csak ilyen szemlélet mellett van értelme. Az egy tanár - egy növendék kapcsolat, amely a főtárgyi órákon kialakul, az osztály-, illetve csoportkeretekben működő általános oktatási helyzettel szemben jelentős és vitathatatlan pedagógiai előnyt jelent. A tanár - tanítvány kapcsolatának e sehol máshol meg nem lévő lehetőségét felelősséggel kell kihasználni. Ez azt is jelenti, hogy a főtárgytanárok emberi és szakmai tekintetben is döntő szerepet játszanak a pedagógiai folyamatban Ez a fentieken túl azért is így van, mert ők testesíthetik meg leginkább azt a modellt, emberképet, amelyet programunk megfogalmaz. Az osztályfőnökökre is különleges szerep vár, ezért az ő felelősségük is fokozott ,hiszen - a főtárgytanárokkal együttműködve - koordináló, és kiegyensúlyozó szerepet töltenek be a két terület között.

2.1.4.1. A tanulók fizikai állapotának mérésére iskolánkban alkalmazott módszerek A közoktatásról szóló törvény 41.§ (5) kimondja, hogy „…. az általános iskolában, középiskolában és szakiskolában évente két alkalommal”, ősszel és tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál minden az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. A törvény által megszabott kötelezettség végrehajtásának megkönnyítésére az Oktatási Minisztérium által felkért bizottság a tanulók fizikai és motorikus képességének mérésére alkalmas teszteket

13

állított össze, melyek egyszerűek, kevés szerigényűek, bárhol végrehajthatók, és megmutatják a gyerekek fizikai felkészültségének mértékét. A tesztek alkotói a már meglévő, legjobban bevált gyakorlatok közük válogattak. Iskolánkban a tanulók fizikai állapotának mérése az ún. Hungarofit 1-4 változatot alkalmazza. A mérés évenként kétszer – ősszel és tavasszal - történik. A HUNGAROFIT tesztrendszert a terhelhetőséggel/egészséggel összefüggő fittség műszerek nélküli objektív mérésére fejlesztették ki. A különösebb előképzettséget anyagi és időráfordítást nem igénylő motorikus próbarendszer megfelelve a tudományosság kritériumainak (valódiság, megbízhatóság, objektivitás) méri és értékeli az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességeket: Az aerob kapacitást, amely a kardioespiratórikus rendszer állóképességének legjobb mérőszáma, Azon izomcsoportok erejét, erő- állóképességét, amelyeket a mindennapi tevékenységünk során a leggyakrabban használunk, és amelyek gyengesége pl. a tartási rendellenességek leggyakoribb okozói. A vizsgálatot az e célra elkészített mérési és értékelési útmutató alapján kell elvégezni. A módszer elemei: Aerob, vagy alap-állóképesség mérése : 500 méteres úszás Izomerő mérése Dinamikus ugróerő Az alsó végtag dinamikus erejének mérése: (helyből távolugrás páros lábbal) Dinamikus erő- állóképesség A vállövi- és karizmok erő- állóképességének mérése (mellső fekvőtámaszban, karhajlítás és nyújtás, folyamatosan, kifáradásig) A csípőhajlító és a hasizom erő- és állóképességének mérése (hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan kifáradásig) A hátizmok erő- állóképességének mérése (hasonfekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan kifáradásig) (Lásd: Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez, OM 2000.) A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok a következők: 1. feladat: helyből távolugrás (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugró vonal mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mély tartásba, előzetes lendületszerzés -, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugró vonal közötti távolságot mérjük centiméterben. 2. feladat: hasonfekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkótartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló ütemre törzsemelést végez, ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, ütemre visszanyit tarkórátartásba, ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre.

14

Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. 3. feladat: hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan. (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóra tartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyatt fekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. 4. feladat: fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan (A vállövi és karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok: 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítást addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. 5. feladat: 500 méter folyamatos úszás Feladat: az uszodai foglalkozáson résztvevő tanulóknak szabadon választott úszásnemben kell teljesíteni 500 métert. Az úszni nem tudó tanulóknak az uszodai foglalkozáson elsajátított úszástechnikai elemet kell bemutatni. Értékelés: elért időeredmény alapján kapott pontszám. Technikai elemek pontozása. Általános követelmény: az általános és speciális edzettség kialakítása; a törzs izomzatának fejlesztése; a tartás javítása. A tanuló értékelhető és a következő évfolyamba léphet, ha teljesíti az órán való részvétel százalékos arányát, a közoktatási törvényben foglaltak szerint. Teljesíti a helyi tantervben előírt követelményeket: 24, 48 ütemű gyakorlatfüzér bemutatása; Hungarofit próba teljesítése; az órai munkán való aktív részvétel. Kiváló, vagy példás szintet éri el az a tanuló, aki érdemjegyben kifejezve: 5, azaz jeles osztályzatot kap. Jó szintet éri el az a tanuló, aki érdemjegyben kifejezve 4, azaz jó osztályzatot kap. Megfelelő szintet éri el az a tanuló, aki érdemjegyben kifejezve 3, azaz változó osztályzatot kap. Fejlesztésre szoruló szintet éri el az a tanuló, aki érdemjegyben kifejezve 2, azaz elégséges osztályzatot kap. Elégtelen szintet ér el az a tanuló, aki érdemjegyben kifejezve 1, azaz elégtelen

2.1.4.2. Az egészségnevelés célja Az egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását. Arra azért van szükség, hogy a növendék képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. Az egészséget tehát alapvetően, mint a mindennapi élet erőforrását kell értelmezni

15

Az iskolára nagy felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Az iskola tárgyi feltételei nagyon korlátozottan tudnak megfelelni ennek a célnak. A pedagógusok feladata, hogy segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik: a betegségek megelőzésének módja, a környezeti hatások kivédése, az egészséges táplálkozás, a testmozgás fontossága, de a lelki egészség megőrzése is. Különösen a serdülőkre veszélyes tényezők - a káros függőségekhez vezető szokások és életmódok (pl. a dohányzás, alkohol- és kábítószer–fogyasztás, káros szenvedélyek (játék, számítógép, Internet, stb.) helytelen táplálkozás, öltözködési szokások) kialakulásának megelőzésében az iskola fontos szerepet játszik, mivel tanítványaink sok időt töltenek az iskolában tanári felügyelet alatt, ez a pedagógus lehetőségei, de felelősségét is megnöveli.

2.1.4.3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása a tanítási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) az iskolai védőnő közreműködésével valósul meg.

2. 2. Tehetséggondozás, felzárkóztatás, szociális támogatás Iskolánk egyik meghatározó és alapvető feladata a tehetséggondozás és a képességfejlesztés. Ugyanakkor a zeneileg képezhető tanulók között is kiemelkednek átlagon felüli tehetségek, ami a tehetséggondozás kötelezettségével jár. A feladat kettős: egyrészt meg kell óvni a tanuló személyiségét a közösségből való kiszakadás káros következményeitől, másrészt meg kell adni a lehetőséget a kibontakozáshoz. A nagyobb terhelés és szereplési lehetőségek megadása az egyik oldalon, az önhittség és az elzárkózás elkerülése a másikon. A rendkívüli tehetségeknek megadható kedvezmények kérdése komoly pedagógiai megfontolást és nagy körültekintést igényel, s ebben a nevelőtestületnek egységes álláspontot kell képviselnie. Mivel ezek a tanulók nagyobb igénybevételnek vannak kitéve, jelentős elvárások vannak velük szemben, s rendszerint felelősségtudatuk is nagyobb, mindenképpen több figyelmet igényelnek és kapnak a nevelőtestülettől. Ez nemcsak a rendkívüli órákban nyilatkozik meg, hanem átmeneti könnyítésekben. Ha valamilyen nagyobb feladatra készülnek (pl. országos versenyre), átmenetileg felmentést kaphatnak az órák látogatása alól is, majd segítséget az elmaradt tananyag pótlásához. A felzárkóztatás elsősorban azokra a tudásbeli hiányosságok vagy lemaradások megszüntetésére irányul, amelyek az eltérő iskolai előzményekre vezethetők vissza. Az iskolába kerüléskor szintfelmérés történik, melynek segítségével képet alkot a nevelőtestület a tanuló tudásáról és felkészültségéről. Az egyéni órák, a kis csoportos foglalkozások, s az osztályok alacsony létszáma lehetővé teszi az egyéni terhelhetőség tervezését és a tanulók eltérő felkészültségéhez történő alkalmazkodást, emellett szükség van korrepetíciós foglalkozásokra. Szakmai téren általában a gyöngébb elméleti előképzettség jelent gondot az első év folyamán. A szakmai programban lehetőség van ún. fakultációs órák beiktatására, ennek keretében van mód ezeknek a hiányosságoknak a felszámolására. A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók kifejezetten előnyös és kedvező helyzetbe kerülnek iskolánkban. Ez az iskola szellemiségéből, másrészt a képzés helyi sajátosságaiból következik. Bár általános az a vélekedés, hogy a tanulói teljesítmény egyenes arányban van a szülők iskolázottságával és anyagi helyzetével, mivel helyzetüknél fogva ezek a családok ambicionálják leginkább a gyermek eredményes tanulását, ez iskolánkra nézve kevésbé jellemző. Semmilyen anyagi támasz és szülői ambíció nem tudja pótolni, vagy helyettesíteni ezen a pályán a szorgalmat és a tehetséget. Természetesen a szülők fontos szerepet töltenek be a tanuló előmenetelében, hiszen azzal, hogy gyermeküket zenei pályára irányították nagy valószínűséggel - ha nem is véglegesen eldöntötték a jövőjét, bíznak gyermekük képességeiben, erősítik önbizalmukat, figyelemmel kísérik fejlődésüket, áldozatot vállalnak azzal, hogy gyermekük kiszakad a szülői házból (tanítványaink nagy része vidéki!).

16

Az anyagi vagy szociális értelemben nehéz helyzetben élő gyermekek támogatásának tehát kiemelt jelentőséget tulajdonítunk. Bár anyagi téren nagyon korlátozottak a lehetőségeink, és ilyen tekintetben kevésbé tudjuk tanulóinkat segíteni, más vonatkozásban szakmai fejlődésükhöz minden feltételt biztosítani tudunk: ingyenes kottákat, hangszereket, gyakorlási lehetőséget. Az iskola az ország minden részéről, sőt külföldről érkező diák számára nyújt képzést – a diákok nagy része kollégiumokban kap elhelyezést. A különféle szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, illetve a házirendben tájékoztatjuk a szülőket is. Anyagilag támogatjuk a zenei táborokban és a versenyeken való részvételt, Minden iskolánkban tanuló diák számára biztosított a hangszerhasználat. Kapcsolatot tartunk a szakszolgáltató intézményekkel: a diákok főiskolai konzultációkon, iskolai kurzusokon vehetnek részt. Az iskola alapítványa és a Kodály-hagyaték is hozzá tud járulni a szakmai költségekhez - versenyek, kurzusok részvételi díjaihoz. Külső kapcsolataink segítségével a tanulók kedvezményesen jutnak hozzá a koncertjegyekhez. Mindez azt is jelenti, hogy - kétségkívül a mai társadalmi viszonyok között talán kevésbé jellemző módon - egyedül és kizárólag a szakmai teljesítmény az értékmérő, és egyáltalán nem szerez elismerést, népszerűséget a szülők társadalmi pozíciója vagy éppen anyagi helyzete. Ezt tanítványaink is megfogalmazzák, észreveszik és büszkék rá. Sokkal nagyobb tiszteletet és megbecsülést szerez egy vizsgán elért jeles eredmény, mint egy divatos, márkás ruhadarab. Ezt a szemléletet a nevelőtestület is egyöntetűen képviseli. Ez a pozitív szemlélet kedvező helyzetbe hozza a szociálisan hátrányos helyzetűeket, de anyagi nehézségeiken nem segít. Szerény lehetőségeink között is minden lehetséges módon támogatjuk a rászoruló tanítványainkat. Magatartási és tanulási zavarok előfordulnak. Mivel az iskola nagy erőfeszítést kíván a növendékektől, aki alkalmatlan ennek teljesítésére, általában meg sem próbálkozik a bekerüléssel. Amennyiben ilyen gondok adódnak, a mentálhigiénikus egyedi foglalkozás keretében, a szaktanárok korrepetíciós foglalkozás keretében nyújtanak segítséget. Pszichés problémák szintén adódnak. Ezekben az esetekben is tudunk segítséget nyújtani: iskolánkban hetente egy alkalommal van pszichológusnak fogadóórája, és a nevelőtestület két tagja rendelkezik mentálhigiénikusi egyetemi végzettséggel, s hozzá a tanulók közvetlenül fordulhatnak. A sajátos nevelési igényű, tanulási nehézséggel küldő tanulók a szakvélemény alapján egyéni fejlesztésben részesülnek.

3. Közösségfejlesztés, Diákönkormányzat A közösségi életnek az iskola sajátosságaiból adódóan olyan területei vannak, amely más iskolatípusban ismeretlenek. Itt a közösség nemcsak az osztályt jelenti. A szakmai képzés területén a csoportok évfolyam szintjén szerveződnek, a kamarazenekarokban, zenekarokban és az énekkarokban pedig különböző évfolyamok tanulói vannak együtt, a tanszakok tanulói is közösséget alkotnak. Mindez a közösségi élet és kapcsolatok gazdag és sokszínű lehetőségét teremti meg. Az iskolai rendezvények az iskola egész közösségét érintik. Ezt a rendezvények is tudatosítják és erősítik – a Gólyahétvége, a Gólyaavató, a Mikulásposta, a szalagavató, a ballagás, a kirándulások, a koncertek, versenyeken történő együttes részvétel. Az iskola tanulóinak érdekképviseletét a diákönkormányzat látja el, amely véleményt nyilváníthat és javaslattal élhet az iskola működésével kapcsolatban, így tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért tanár segíti, aki - a diákönkormányzat megbízása alapján - eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is. A diákönkormányzat - a nevelőtestület véleményének kikérésével - dönt saját működéséről, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról. Évente legalább egy

17

alkalommal diák-közgyűlést szervez a diákönkormányzat működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése céljából. Az évi rendes diák-közgyűlés mellett rendkívüli diákgyűlés összehívását az iskola igazgatója mellett az iskolai diákönkormányzat vezetője is kezdeményezheti. A diákönkormányzat külön hirdetőtáblával rendelkezik, s az iskolarádiót is használhatja a diákság tájékoztatására. A diákönkormányzat képviselőinek lehetősége van arra is, hogy országos rendezvényeken, megyei és városi tájékoztatókon részt vegyen. Feladatainak ellátására térítésmentesen használhatja az iskola berendezéseit, ha ezzel az iskola működését nem korlátozza.

4. A gyermek- és ifjúságvédelem feladatai Az ifjúságvédelem feladata, hogy közreműködjön a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködjön a gyermekjóléti szolgálattal ill. a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, illetve hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. A pedagógusok, a szülők és a gyermekek jelzése alapján segítséget nyújt a veszélyeztetettség elhárításában ill. megszüntetésében. A pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén (pl. gyermekbántalmazás, veszélyeztetettség vélelme) értesíti a gyermekjóléti szolgálatot annak felkérése esetén részt vesz az esetmegbeszélésen. A gyermek anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi (a gyermek lakó- ill. tartózkodás helye szerint illetékes önkormányzat polgármesteri hivatalánál). Figyelmet fordít a szenvedélybetegségek megelőzésére, gyűjti és terjeszti az e tárgykörben (ill. a gyermek- és ifjúságvédelem terén) felhasználható új pedagógiai módszereket, eszközöket, szakirodalmat. A veszélyeztető okok, a hátrányos helyzet megszüntetése érdekében kapcsolatot tart az iskola igazgatójával, az osztályfőnökökkel, a tantestülettel, a szülői szervezet tagjaival. Tagja az egészségfejlesztési csoportnak. Összegezve: Figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, képviseli a gyermekek érdekeit.

5. Az iskolai élet rendje és szervezete A szakközépiskola igazgatója, aki az intézmény vezetője is - szakirányú egyetemi végzettséggel rendelkező szakember. Munkáját az igazgatótanács, igazgatóhelyettes, a szakmacsoportos képzés vezetője, iskolatitkár, gazdasági összekötő, ügyintézők és a gondnok segíti, akik a részterületek irányításáért és tevékenységéért felelősek. Az iskolavezetés általában hetenként tanácskozik, de ha a munka megköveteli, akkor gyakoribb egyeztetésre is sor kerülhet. Mivel az oktatás illetve képzés rendkívül szerteágazó tevékenységet jelent, az iskolai élet megszervezésében fontos szerepet töltenek be a közismereti és zenei munkaközösségvezetők (tanszakvezetők). Ők koordinálják az egyes munkaközösségek, tanszakok munkáját, szervezik a meghallgatásokat, vizsgákat, méréseket, folyamatosan kapcsolatban állnak a szaktanárokkal és az iskolavezetéssel. Az osztályfőnökök az osztályok életének irányításában és szervezésében játszanak szerepet, informálják a tanulókat, segítséget nyújtanak számukra a különféle problémák megoldásában és az

18

ügyintézésben, kapcsolatban állnak a főtárgytanárokkal, elméleti tanárokkal és a szülőkkel, az ő feladatuk az adminisztrációs teendők intézése (dokumentumok vezetése), kapcsolatot tartanak a szülőkkel és az iskolavezetéssel. Mivel az iskolában intenzív hangversenyélet zajlik, ezért ennek külön felelőse van (kulturális nevelőtanár) . A diákönkormányzat tevékenységét tanár segíti. A rendezvényeknek külön felelőse van. A Szülői Munkaközösséggel arra kijelölt tanár tart kapcsolatot. Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos teendőket ezért felelős tanár látja el. A közismereti oktatás osztály/osztályokban és csoportbontásokban, a szakmai képzés csoportokban, illetve egyéni órák keretében történik. Az iskolában 7.40-kor kezdődik a tanítás, és legkésőbb áltatában 19 óráig tart. Mivel a tanulók nagy része az iskolában gyakorol - a hárfa, a nagybőgő és az ütő tanszakosok esetében ez máshol nem is oldható meg -, ezért az iskola reggel 6 órától este 9 óráig tart nyitva. A zenei órák rendje - az egyes tanulók vonatkozásában - csak a csoportos órákat tekintve kötött abban az értelemben, hogy az egyéni órákat az év elején egyéni megbeszélés és egyeztetés alapján osztják be. Tekintettel kell ugyanis lenni a csoportos órák, az énekkar és a zenekar órabeosztására, illetve egyeztetni kell a kamarazene csoportok tagjainak eltérő órarendjét. Ez sajátos helyzet, de ezen a területen nem lehet olyan órarendet készíteni, mint a közismereti oktatás területén, hiszen olyan többtényezős egyeztetést kíván a képzés jellege, hogy ez más módon nem oldható meg (pl. a különböző tanszakon tanuló diákok azonos tantárgyának időtartama különbözik egymástól). Ebből a helyzetből adódik, hogy az iskolai élet szervezésében fontos szerepet játszanak az információk, éppen ezért a tanulói hirdetőtábla figyelemmel kísérése a tanulók napi tevékenységének fontos része. Hasonló a helyzet a tanárok egymás közötti, illetve a nevelőtestület és az igazgatóság közötti információcsere tekintetében is. Ezt a látszólag bonyolult rendszert az új növendékek eleinte furcsának tartják, de igen gyorsan alkalmazkodnak hozzá, mert a mindennapok gyakorlatában természetessé válik számukra. Az önállóságukat is elősegíti, hogy órabeosztásuk egy része tőlük is függ. Az iskola a tanulók szabadidős tevékenységét csak mérsékelten irányítja. A koncertlátogatások szervezését nagyon fontosnak tartjuk, ezt az egész tanév folyamán szervezzük. A diákönkormányzat és az osztályok által szervezett programok rendszeresek, de viszonylag ritkák, hiszen a nagy fokú iskolai lekötöttség és az eltérő órabeosztások miatt igen nehézkes ezek megszervezése. A tanítványainknak nem a szabadidő eltöltése okoz nehézséget, sokkal inkább a szabadidő hiánya. Igen kevés idejük jut a kikapcsolódásra, mert az iskola - s a muzsikus pálya - egész embert kíván.

5.2. A pedagógus feladatai nevelő és oktató tevékenysége keretében gondoskodik a munka- és balesetvédelmi előírások betartásáról, a tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, továbbá az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítéséről ellátja a tanítási órák és megtervezésével, előkészítésével és vezetésével kapcsolatos nevelésioktatási feladatokat tanítványai munkájának folyamatosan ellenőrzi és értékeli az érdemjegyeket, a tanulói mulasztásokat és az elvégzett tananyagot pontosan adminisztrálja az éves munkatervben elfogadott programokban részvét vesz (tervezés, előkészítés, szervezés, jelenlét) gondoskodik a tanulók otthoni munkafeladatainak kitűzéséről. a tanuló tudását, előrehaladását mérő és értékelő anyagokat készít. részt vesz a tanulók vizsgáztatásában, meghallgatásain szaktanári fogadóórákat tart részt vesz a tanári megbeszéléseken, értekezleteken és konferenciákon részt vesz a vizsgabizottságok munkájában a hiányzó kollégát - külön utasításra - szakszerűen helyettesíti Szükség esetén közreműködik tanulói fegyelmi eljárásban.

19

Hangszerek használatáról és mozgásáról a leltárfelelős felé jelentési kötelezettséggel tartozik. A művésztanári végzettségét a szakképzésben a tanórán előjátszással, tanári hangversenyeken való közreműködéssel hasznosítja, Követi a szakjának megfelelő szaktudomány előrehaladását, fejleszti pedagógiai módszereit, részt vesz továbbképzési, felkészítő, módszertani rendezvényeken, bemutató tanításokon. teljes jogú tagja az iskola nevelőtestületének, azaz az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szervének.

5.3. Az osztályfőnök feladatai Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. ellenőrzi az ellenőrző könyvekben szereplő osztályzatokat, aláírásokat, ismerteti a szülőkkel a házirendet és a pedagógiai programot, tájékoztatja a szülőket a legfontosabb tanulmányi és nevelési kérdésekről, segítik a diákönkormányzat munkáját, Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

6 . Az iskola nyilvánossága (a szülők, tanulók, pedagógusok együttműködésének formái) A szülőkkel történő kapcsolattartást nagyon fontosnak tekinti a nevelőtestület. Mivel az iskola sajátos képzést folytat, feltétlenül szükséges, hogy az intézmény működésének rendjét a szülők minél korábban megismerjék. Az új növendékek és szüleik már a beiratkozáskor kapnak információkat (Házirend, Pedagógiai program) tartanak, az első szülői értekezleten tájékoztatást kapnak az iskoláról, illetve sor kerül a felmerülő kérdések megbeszélésére. A szülők tájékoztatásának szokásos formáin túl - ellenőrző, levél, fogadóóra, szülői értekezlet, szülői munkaközösség - fontosnak tartjuk a személyes és egyéni kapcsolat kialakítását, ami a kis tanulói létszám miatt megvalósítható. Különösen vonatkozik ez az osztályfőnökök, a főtárgytanárok és a szülők viszonyára. Mivel a diákok nagy része vidéki, sokuk otthona távol esik az iskolától, külföldi magyar diákok is tanulnak itt, ezért a szülőket bármikor fogadjuk, előzetes időpontegyeztetés után, de alkalomszerűen is, ha a helyzet úgy adódik. A szülőket - a fenti okok miatt korlátozott lehetőségek ellenére is - igyekszünk bevonni az iskola életébe.

6.1. A szülői munkaközösség

20

Az SZM-be a 9-12. évfolyam 1-1 szülőt, a szakmai évfolyamok 1 szülőt, az alapfok 1 szülőt delegál. Az SZM-ben az ott folyó munkát a koordináló tanár segíti, aki az információ közvetítést végzi az iskolavezetés és a szülők között. Az SZM-be delegált szülők maguk között választják meg az elnököt, illetve indokolt esetben az egyéb tisztségeket egyszerű szavazattöbbség alapján. Az SZM-nek joga van: Tájékoztatást kapni az iskolai nagyrendezvényekről, Véleményezni a jogszabályban előírt dokumentumokat, az iskola egészét érintő pályázatokat (pl.: igazgatóválasztás) és a szülők többségi véleménye alapján szavazatot leadni. Az iskolával kapcsolatos gondok, problémák megtárgyalására és azok orvoslását kérni. Az SZM feladata: Évente kettő, indokolt esetben több taggyűlést tartása az információáramlás folyamatossága miatt. Segíteni az iskola munkáját, együttműködve az ott dolgozó pedagógusokkal. Az iskolai nagyrendezvényeken szervezői, illetve bonyolítói feladatok ellátása

21

7 . Az intézményben folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési értékelési rendszere A pedagógiai munka belső ellenőrzése saját munkaterületén valamennyi pedagógus feladata és felelőssége. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének irányítása- intézményvezető és az intézményegység-vezető feladata. A belső ellenőrzési program az éves munkaterv része. Az igazgató az intézmény egyszemélyi felelős vezetője, a belső ellenőrzés operatív irányítója. Folyamatos ellenőrzési kötelezettsége az alábbiakra terjed ki: ellenőrzi az alapdokumentumok felhasználását, az oktatási törvény előírásainak érvényesülését, a nevelőtestületi határozatok végrehajtását, meghatározza az egyes szervezeti egységek dolgozóinak ellenőrzési kötelezettségét, munkájukat ellenőrzi, gondoskodik a zavartalan belső ellenőrzési munka feltételeiről, ellenőrzéseinek megállapításai alapján gondoskodik a szükséges intézkedések megtételéről és azok végrehajtásáról, látogatja a tanítási órákat, a tanórán kívüli foglalkozásokat, az alapfokú művészeti iskola foglalkozásait, ezekről feljegyzést vezet, tapasztalatait megbeszéli az érdekelt vezetőkkel és pedagógusokkal, megadja egy-egy időszak szakmai beszámolójának szempontjait. Az igazgatóhelyettes, a szakmacsoportos oktatás vezetője, az intézményegység-vezető és helyettesei, a vezetői munkamegosztásnak megfelelően végzik ellenőrzési feladataikat: az igazgató megbízásának megfelelően rész, illetve célellenőrzéseket végeznek, összegzik a pedagógusok beszámolóit az adott időszak munkájáról, az intézményegységek vezetői saját intézményükben önálló ellenőrzési tervet készítenek, ellenőrzik a pályakezdőknél a tantervi fegyelem, az osztályzás, értékelés követelményeinek betartását. látogatják a tanítási órákat, a tanórán kívüli foglalkozásokat, ezekről feljegyzést vezet, tapasztalatait megbeszéli az érdekelt vezetőkkel és pedagógusokkal, Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését az évenként elkészítendő ellenőrzési terv tartalmazza, amelyben rögzítésre kerülnek az intézményegységekben tartandó rendes ellenőrzések. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: az igazgató, az igazgatóhelyettes, a szakmacsoportos oktatás vezetője, az intézményegység- vezető és helyettesei a munkaközösség-vezetők (munkaközösségi tagoknál). Az ellenőrzés módszerei: a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, az alapfokú művészeti iskola foglalkozásainak látogatása, az írásos dokumentumok vizsgálata, beszámoltatás szóban, írásban. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat – a feladatok egyidejű meghatározásával – a tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. A művészi tevékenységnek és ebből adódóan a művészetoktatásnak is sok szubjektív eleme van. Ezért a minőség megítélése mindig egy adott helyen, adott időben és adott program vagy folyamat számára kitűzött célok megvalósulása szempontjából történik. Ez a specifikusan standard definíció számunkra azt jelenti, hogy a minőség alatt elsősorban nem az abszolút normáknak való megfelelést értjük, hanem azt, hogy az iskola által nyújtott szolgáltatás folyamatosan és panaszmentesen kielégíti a vele szemben támasztott igényeket és megfelel az intézmény egyedi értékeinek és célkitűzéseinek. Az értékelési folyamatok csak akkor tudják betölteni fejlesztő szerepüket, ha azokat a teljes nevelésioktatási folyamatba beillesztjük . Vagyis nemcsak a pillanatnyi teljesítmény értékelése a cél, hanem a

22

tanuló fejlődésének állandó figyelemmel kísérése. (Honnan hová tart, fejlődésének irama, miben kiemelkedő, vagy gyenge, ezen képességek minél jobb kihasználása, ill. javítása, fejlesztése.) Az értékelés további célja az információadás, a tanulási nehézségek, problémák feltárása és lehetőség szerinti megoldása, ugyanakkor megerősítő funkciót is betölthet. Nagyon fontos, hogy az egyes értékelési szempontok mindig a helyzetnek megfelelően jussanak érvényre és egyensúlyban legyenek.

7.1.A tanulmányi munka értékelésének iskolai gyakorlata 7.1.1. Az értékelés alapelvei: legyen személyre szóló legyen fejlesztő, ösztönző jellegű ne legyen megtorló, fegyelmező jellegű – biztosítson folyamatosságot legyen tárgyszerű biztosítsa a szóbeli és írásbeli értékelés megfelelő arányát A tanév elején az egyes tantárgyak követelményeit a tanulók tudomására kell hozni. A követelményrendszert minden tanárnak be kell tartani. Ugyancsak ismertetni kell minden tanárnak a saját értékelési rendszerét, a hiányzások, mulasztások következményeit, a pótlások és javítások lehetőségeit.

7. 1. 2. Az értékelés formái Szakmai terület Mivel az intézményünkbe jelentkező tanulókkal az előzetes konzultációkon, versenyeken többnyire kapcsolatba kerülünk, az értékelés és folyamatellenőrzés már a felvételt megelőzően elkezdődik. A tanulmányi idő alatt minden növendék félévente legalább egyszer vizsgabizottság előtt egyénileg ad számot felkészültségéről, előmeneteléről. A köztes időszakban nyilvános iskolai hangversenyen és negyedévi meghallgatáson vesz részt. A megmérettetésnek ez a viszonylagos gyakorisága teljes mértékben garantálja a folyamatellenőrzés lehetőségét és mindez nyilvánosságot is kap. A csoportos elméleti tantárgyak értékelési rendszere és a folyamatellenőrzés közismereti oktatáshoz hasonló.

Közismereti terület Mivel az iskolába kerülés feltétele a szakmai alkalmassági vizsgán való megfelelés, a közismereti tárgyakból nincsen felvételi vizsga. A 9. évfolyamra bekerülő képességfelmérése az első hetekben megtörténik (szövegértés, helyesírás, matematikai készség, nyelvi szint.) Értékelés és minősítés az iskolában - zenei elméleti tantárgyak, kamarazene, közismereti terület A szaktanárok a tanulók teljesítményét a tanév közben érdemjegyekkel értékelik, félévkor és a tanév végén osztályzatokkal minősítik (jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen). a tanév végén az egész tanévben nyújtott teljesítményt értékeljük a félévi osztályzat az ellenőrző könyvbe, az évvégi a bizonyítványba kerül a szóbeli feleletek értékelésénél a nyelvi kifejezőkészség is szempont a tanórai aktivitást is értékeljük a szaktantárgyi versenyeken elért részvételt és eredményeket (városi, megyei, országos) jeles érdemjeggyel is értékeljük értékelünk az iskola belső vizsgáin értékelés történik a speciális tantárgyi felméréseken - külső, illetve belső szervezésben értékelés az egész diákközösség előtt (tanévzáró, tanévnyitó ünnepélyek, iskolai rendezvények) értékelés a nevelőtestület előtt (tantestületi értekezletek, iskolai események) értékelés az iskolai szervezésű vetélkedőkön

Értékelés és minősítés az iskolában – vizsgák alapján (szakmai gyakorlati tantárgyak, osztályozó vizsga, javító vizsga)

23

Főtárgyból és zongora kötelező tantárgyból a tanuló félévkor és évvégén a minősítést bizottság előtti vizsga alapján kapja. A vizsgarend a tanév munkarendjében kerül meghatározásra. A vizsgákat a félév végén (december vagy januárban) és tanév végén, május-június hónapban, a végzős évfolyamok számára áprilisban kell megszervezni. A vizsgák beosztását az adott tanszak tanáraival történő egyeztetés után a tanszak vezetője készíti el, a vizsgabizottságokat a gyakorlati oktatásvezető véglegesíti. A tanulót a vizsga során a tanszak tanáraiból álló, legalább 3 főből álló bizottság hallgatja meg és értékeli. A vizsgáról jegyzőkönyv készül, amelyet a bizottsági tagok hitelesítenek. Amennyiben a tanuló egészségügyi okból nem tud vizsgát tenni, az igazgatóhoz írt kérvényben vizsgahalasztást kérhet. Amennyiben a tanuló félévkor két héten belül nem tud vizsgát tenni (a halasztás okaként megjelölt akadályoztatás miatt), a főtárgytanár a féléves előmenetele alapján gyakorlati jegyet adhat. Évvégén gyakorlati jegy nem adható, a tanuló teljesítményét kizárólag vizsga alapján lehet minősíteni.

Osztályozó vizsga A felsőbb évfolyamba lépéshez szükséges osztályzatai megállapításához, vagy egy adott tantárgyból az osztályzat megszerzéséhez a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie, ha előrehozott érettségire kíván jelentkezni, de még nem teljesítette az adott tantárgy tanulmányi vizsgakövetelményeit; nem szerezte meg a helyi tantervben előírt osztályzatot. a jogszabályban megengedett időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet; (összesen 250 órát meghaladó hiányzás; az adott tantárgyból a hiányzás meghaladja az éves óraszám 30%-át) külföldi tartózkodás, vagy egyéb ok miatt az igazgató engedélyezte számára az osztályozóvizsga letételét; felmentették a kötelező foglalkozásokon való részvétel alól, de osztályozóvizsga letételére kötelezték tanulmányi idejének megrövidítését engedélyezték (egy vagy több tantárgyból, illetve valamennyi tantárgyból); más iskolából lépett át, és az előzőekben nem tanult tantárgyakból (pl. idegen nyelv) vizsga letételére kötelezték a tanórákon nem tanult tantárgyból osztályozóvizsga letételére engedélyt kapott. Az osztályozó vizsgával kapcsolatos eljárásrend Osztályozó vizsga évente 2 vizsgaidőszakban tehető: áprilisban és szeptemberben. Az igazgató ettől eltérő időpontot is kijelölhet. A vizsga várható időpontjait az igazgató jelöli ki. A vizsga pontos napjáról a vizsgázó, illetőleg a szülő a vizsga előtt két héttel értesítést kap. Egy vizsgaidőszakban legfeljebb 2 évfolyam tananyagából tehető osztályozó vizsga, három évfolyam anyagából csak rendkívül indokolt esetben; igazgatói engedéllyel lehet vizsgázni. Az osztályozó vizsga letételét az igazgató engedélyezi. Az osztályozóvizsgára való jelentkezés kérelmét az áprilisi vizsgaidőszakra február 15–ig, a szeptemberi időszakra pedig szeptember 7 -ig kell beadni az iskola igazgatójának címezve. Az osztályozóvizsga követelményeit a helyi tanterv tantárgyra előírt követelménye határozza meg. A közismereti tárgyak mindegyikéből írásbeli és szóbeli vizsgát kell tenni. Kivételt képez az·informatika, amiből gyakorlati vizsga és szóbeli vizsga van. Az írásbeli vizsga időtartama tantárgyanként és évfolyamonként 45 perc, irodalom tantárgyból 60 perc. Egy napon legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet tenni. A szóbeli vizsgát az iskola tanáraiból alakított vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg tanította. Az elnöki teendőket az igazgató vagy megbízottja látja el. A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még legalább egy vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie. A tanulónak az általa kihúzott tétel kidolgozására min. 20 percet kell biztosítani (kivéve az idegen nyelv, ahol nincs felkészülési idő). A feleletek maximális időtartama évfolyamonként 15 perc. Az a

24

tanuló, aki feladatát nem tudja megoldani, még egy feladatot kap (húz), további felkészülési idővel. Végső osztályzatát a két felelet százalékos átlaga alapján kell megállapítani. Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére meg nem engedett eszközt használ, az igazgató a vizsga folytatásától eltilthatja, vizsgája elégtelen. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni, mint ami nem sikerült. Az önhibán kívüli; indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni annak megismétlésére. Az osztályozóvizsgán nyújtott tanulói teljesítmény értékelése az adott tantárgy helyi tantervben rögzített tantárgyi programja, és a munkaközösség által elfogadott értékelési rendszere szerint történik. Az osztályozóvizsga a vizsgázó számára díjtalan. Az osztályozóvizsga nem ismételhető meg. Sikertelen osztályozóvizsga esetén a tanulónak 3 hónapon belül javítóvizsgát kell tennie. Az osztályozóvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a megfelelő záradékkal be kell vezetni. Az eredményhirdetésnek a vizsga napján, de legkésőbb az utolsó vizsgát követő napon meg kell történnie. Ha a tanuló osztályozóvizsgával teljesítette a követelményeket, a vizsga után az adott évfolyam óráit nem kell látogatnia.

Javítóvizsga szabályzata Javítóvizsgán kell részt vennie annak a tanulónak, akinek valamelyik tantárgyból az év végén megállapított osztályzata elégtelen volt, vagy az osztályozóvizsgán megbukott. A javítóvizsgára utasított tanuló az igazgató által megállapított napon javítóvizsgát tehet. A vizsga idejéről az igazgató a tanulót írásban értesíti. A javítóvizsga indokolatlan elmulasztása esetén a tanulónak meg kell ismételnie az évfolyamot. A tanuló – előzetes jelentkezés nélkül – bizonyítványával jelenik meg a vizsgabizottság előtt. A javítóvizsga sikeres letétele után a tanuló az osztályában folytatja tanulmányait, sikertelen vizsga esetén az osztályt meg kell ismételnie. Igazolatlan meg nem jelenés a vizsgán, vagy szabálytalanság miatti eltiltás osztályismétlést von maga után. A javítóvizsgát az osztályozó vizsgára előírt módon kell lebonyolítani. Az írásbeli vizsga időtartama tantárgyanként 45 perc lehet, irodalom tantárgyból 60 perc. Egy napon legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet tenni. A szóbeli vizsgát az iskola tanáraiból álló, legalább három tagból álló vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg tanította. Az elnöki teendőket az igazgató vagy megbízottja látja el. A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még legalább egy vizsgabizottsági tagnak jelen kell

A kiemelkedő teljesítmények elismerése A jutalmazás alapja kimagasló tanulmányi eredmény kimagasló versenyeredmény jeles tanulmányi átlageredmény több tantárgyból kimagasló teljesítmény közösségért végzett tevékenység öntevékeny művészeti csoportokban kiemelkedő színvonalú szereplés kiemelkedő sportteljesítmény minden olyan tevékenység, ami az iskola hírnevét öregbíti A jutalmazás formái írásbeli szaktanári, illetve osztályfőnöki dicséret, igazgatói írásbeli dicséret az egész tanévben végzett kiemelkedő munkáért a bizonyítványba is beírt dicséret

25

Kodály-díj – a mindkét területen példamutató eredményekért és kimagasló teljesítményért ( csak a 12. ill. 13. évfolyam végén adható) Főtárgyi-díj – a kimagasló főtárgyi eredménykért ( csak a 12. ill. 13. évfolyam végén adható) Nevelőtestületi-díj (közismereti és/vagy szakmai területem elért kimagasló teljesítményéért - csak a 12. ill. 13. évfolyam végén adható) Tantárgyi-díj (bármely tantárgyból elért kimagasló teljesítményért – csak a 12. és 13. évfolyam végén adható)

8. Személyi és tárgyi feltételek A szakközépiskolai intézményegység pedagóguslétszáma változó, hiszen ez elsősorban az ellátandó óráktól függ. Jelenleg 50 pedagógus álláshellyel rendelkezünk. Tanáraink rendszeresen továbbképzéseken vesznek részt, hogy az új feladatoknak meg tudjanak felelni. A tárgyi feltételeket tekintve évek óta gondot jelent a tornaterem és a szaktantermek hiánya, ezek kialakítása azonban megoldhatatlan feladat, mivel a párhuzamos képzés miatt egy-egy tanteremnek többféle feladatot kell ellátnia. A tantermek többsége nem alkalmas csoportok vagy osztályok befogadására. Az iskola működésének elengedhetetlen feltételét jelentik a kották és a hangszerek. Az utóbbi tekintetében igen nehéz helyzetben vagyunk, hiszen az iskola nagy mennyiségű, de rendkívül elhasznált hangszerállománnyal rendelkezik. A használatban lévő hangszerek felújítása hatalmas összegeket emészt fel, mivel a javítás ára évről-évre növekszik. Az iskolai könyvtár több, mint 40 ezres állományának 60 %-át a kottatár jelenti. Ez a régió egyik legnagyobb és leggazdagabb gyűjteménye, amely az eredményes és színvonalas szakmai munkát is segíti. A könyvtár része a hanglemez, CD és audiokazetta gyűjtemény is, valamint a filmtár, amely 1998-ban pályázaton nyert művészfilmekkel jött létre. Az iskolában informatikai szaktantermet alakítottunk ki, az informatikai eszközöket folyamatosan fejlesztjük és bővítjük. Az eszközkészlet folyamatosan DVD lejátszókkal (notebook-okkal), multimédiás eszközökkel, interaktív táblával és projectorokkal bővült. Az iskola szakmai tevékenységét segíti a stúdió, amely korszerű, jó minőségű felvételek készítésére alkalmas berendezésekkel rendelkezik. Az audiovizuális eszköztárnak speciális igényeknek kell megfelelnie, hiszen a képzés jellege miatt tökéletes hangminőségre van szükség. Jelenleg két olyan rendszer van iskolánkban, amelyhez teljes apparátus tartozik: televízió, videó, erősítő, magnó és lemezjátszók, s 3 olyan rendszer, amelyikhez számítógép és projektor tartozik. Más tanteremben is található magnó, CD lejátszó, mobil eszközök is segítik a főtárgytanítást. Mivel az iskolaépület és a párhuzamos képzés nem teszi lehetővé nyelvi laborok kialakítását, ezért minden nyelvet oktató tanár rendelkezik hordozható magnóval, CD lejátszóval. A történelem és földrajz tanításhoz szükséges térképek rendelkezésre állnak. A kötelező eszközjegyzékben előírtaknak megfelelően a közismereti képzés rendelkezik a törvényben előírtaknak megfelelő eszközökkel, de a zenei képzés még nem. Mivel költségvetési forrásaink meglehetősen szűkösek, s a hangszerek karbantartása elsődleges feladat az iskolában, ezért más forrásokat is keresnünk kell - elsősorban a pályázatok útján, szakképzési támogatásból valósítjuk meg a fejlesztést. Bár nagyon fontosnak tartjuk a tárgyi feltételek javítását, az eszközök korszerűsítését és bővítését, meggyőződésünk, hogy az iskolai munka eredményességének elsősorban az elhivatott, szakmailag magas színvonalon oktató és nevelő, állandó megújulásra kész, emberséges tanárok a letéteményesei. Az iskolánkban tanító tanárok fontosnak tartják a folyamatos önképzést: jelenleg is többen járnak egyetemre, folyamatos a részvétel a továbbképzéseken, kurzusokon. Az iskolai Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges, nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke a program mellékletében található.

26

9. Az iskola külső kapcsolatai Az szakközépiskola igen gazdag és kiterjedt kapcsolatokkal rendelkezik. Debrecen az ország zeneoktatásának és zenei életének egyik centruma, ezért természetes, hogy a középfokú zeneoktatási intézmény az alapfokú és a felsőfokú zeneoktatási intézményekkel szoros kapcsolatban áll. A Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karával való kapcsolat a legintenzívebb, a kölcsönös "áttanításnak" hosszú évekre visszamenő hagyományai vannak, az iskolánkban végzett tanulók jelentős számban ott folytatják tanulmányaikat. Mivel intézményünk jellegéből adódóan nemcsak az oktatási, hanem a kulturális szférához is több szállal kötődik, a város kulturális és művészeti intézményeivel is kapcsolatban áll: a Debreceni Fesztiválközponttal, a Kölcsey Ferenc Közművelődési Intézettel, a Kodály Filharmóniával, a Nemzeti Filharmóniával. Külön érték számunkra, hogy más művészeti intézményekből - is vannak tanáraink. Az iskola a régió oktatási intézményeivel is ápolja kapcsolatait, valamint a más városokban működő zeneművészeti szakközépiskolákkal, külföldi intézményekkel is. A határokon túli fesztiválok, versenyek, kurzusok gyakori résztvevői az iskola tanítványai és tanárai. Iskolánk az alábbi külföldi intézményekkel tart szakmai kapcsolatot: Nemzetközi Versenygyőztesek Gálája - Árkos (Románia) J.L.Bellu” Konzervatórium - Besztercebánya (Szlovákia) „Alliance Francaise” - debreceni egyesület francia partnerei „Keski-Pohjarnmaan” Konzervatórium - Kokkola (Finnország) Bösendorfer zongoragyár – Bécsújhely (Ausztria) Zenei tábor – Sion (Svájc) „Jeunesse Musicale” – Bukarest (Románia) Művészeti Szakközépiskola – Kolozsvár (Románia) Bólyai Líceum – Marosvásárhely (Románia) „Elliniteon Zeneiskola” – Nicosia (Ciprus) Az iskola kapcsolatot tart a kollégiumokkal, a Gyermekvédelmi Szolgálattal, a szakértői bizottságokkal, Nevelési tanácsadóval.

10. A helyi tanterv 10.1. Tantárgyak és óraszámok Tantárgyi rendszer és óraszámok (2010,,2011,2012-ben belépő évfolyamok számára) Törvényi háttér: A helyi tanterv a szakközépiskolai kerettanterveket alkalmazza a kulcskompetenciákkal kiegészítve. (A KERETTANTERVEK KIADÁSÁRÓL, BEVEZETÉSÉRŐL ÉS ALKALMAZÁSÁRÓL SZÓLÓ 28/2000. (IX.21.) OM RENDELET(Módosítás 4/2001. (I. 26) OM RENDELET) Évfolyamok/ Óraszámok/ Év /Hét Tantárgyak 9. 10. 11. 12. Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem Matematika

72 2/hét 72 2/hét

36 1/hét 108 3/hét

36 1/hét 108 3/hét

32 1/hét 96 3/hét

72 2/hét 144 3/hét

72 2/hét 144 3/hét

72 2/hét 144 3/hét

96 3/hét 128 3/hét

27

Idegen nyelv (angol, német)

144 3/hét

144 3/hét

144 3/hét

128 3/hét

Fizika

36 1/hét

36 1/hét

-

-

Kémia

36 1/hét

36 1/hét

-

-

Földrajz

36 1/hét

36 1/hét

-

-

Biológia

36 1/hét

36 1/hét

-

-

Informatika

72 2/hét

36 2/hét

108 3/hét

96 3/hét

Rajz és műalkotások elemzés

-

-

36 1/hét

36 1/hét

Állampolgári ismeretek, etika

-

-

36 1/ hét

-

Testnevelés

180 5/hét

72 2/hét

72 2/hét

64 2/hét

Osztályfőnöki

36 1/ hét

36 1/ hét

36 1/ hét

32 1/ hét

Összesen/hét

26 722

22 722

22 720

22 632

A kerettanterv előírja az egyes évfolyamra előírt tantárgyakat és azok minimális óraszámait. A Pedagógiai programnak megfelelően az érettségi tantárgyak (az idegen nyelv, matematika, informatika) kaptak magasabb óraszámot a szabadon felhasználható órakeret terhére. Az idegen nyelvet, az informatikát, testnevelést és a matematikát az igényeknek megfelelően szükséges esetben - csoportbontásban tanítjuk. Az idegen nyelv tekintetében ezt nemcsak a nyelvtanulás hatékonysága, hanem a tanulók eltérő nyelvi képzettsége is mindenféleképpen szükségessé teszi. A matematika és informatika tantárgy csoportbontására kizárólag akkor lehet szükség, ha az adott évfolyamon egy osztály indul, s ennek létszáma nagysága gátolja a hatékony tanítást. A 9. és 10. évfolyamon szervezhető szükség esetén az érettségi tantárgyakból korrepetíciós foglalkozás, a 11. és 12. évfolyamon érettségi felkészítő foglalkozás.

10.2. Helyi tanterv a 2013/2014. tanévtől: Az iskolában folyó közismereti tanterv. A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékleteként megjelent szakközépiskolai tantervet alkalmazza. A 12. évfolyamig tovább tanított érettségire felkészítő tantárgy: földrajz. A szabad sáv terhére az idegen nyelv tantárgy heti óraszáma 4 óra/hét. Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek

4 4

4 4

4 4

4 4

28

Matematika Történelem, társadalmi állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek* Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete, Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

és

3

3

3

3

2

2

3

3 1 1

2 2 2

2 2 1 1

2 1 2

2

1 5 1 10 4 40

5 1 11 4 40

5 1

5 1 11

4 40

12 4 39

10.2. Felkészítés az érettségire A 10. évfolyamos tanulóknak minden év május 20-ig az iskola által kiadott nyomtatványon kell nyilatkozni a kötelező érettségi tantárgyak esetében a választott felkészítési szintről, az 5. tantárgyról és annak felkészítési szintjéről. A választáshoz az iskola nyilvánosságra hozza a szintek követelményeit és a felkészítő tanárokat. A természettudományos tantárgyak közül az érettségire felkészítés tekintetében az iskola az informatika tantárgyból történő felkészítést vállalja a 2015. tanévig, mert akár szakmai irányban történik a továbbtanulás, akár nem, ez mindenképpen hasznosítható ismeretet ad. A 2014/2015. tanévtől a 12. évfolyam végéig tovább tanított (érettségi felkészítés): a földrajz tantárgy. A tanuló egyszer, a 11. évfolyam végén, legkésőbb június 30-ig az iskola igazgatójától írásban kérheti a felkészítés szintének megváltoztatását A 11. és 12. évfolyamon az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez tantárgyanként heti két óra használható fel tantárgyanként.

10.3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának alapelvei A szakmai program meghatározza azoknak a tankönyveknek, jegyzeteknek, kottáknak a körét, amelyek a képzéshez szükségesek. A közismereti tanterv az egyes tantárgyak vonatkozásában ez azért nem lehetséges, mert évenként jelennek meg olyan kiadványok, amelyek az eredményes tanítás szempontjából az előző kiadványoknál hatékonyabbak. Ugyanakkor ezekkel kapcsolatban is érvényesíteni kell az alábbi alapelveket: a tankönyv és segédlet feleljen meg a tanterv és az érettségi követelményeinek korszerű szemléletű, világnézetileg semleges, jól tanulható és jól tanítható legyén (fogalmazása érthető, a fogalmak magyarázata világos és pontos, a felépítés, az összefüggések bemutatása logikus stb.) Előnyben kell részesíteni azokat a tankönyveket, amelyek két év anyagát tartalmazzák A szükséges tankönyveken és segédleteken túl egyéb eszközök beszerzése csak akkor kívánatos, ha feltétlenül szükséges, illetve megkönnyíti a tanulók vizsgákra történő felkészülését.

29

10.4. Az iskola magasabb évfolyamra lépés feltételei A felsőbb évfolyamra lépés feltétele az évfolyamra előírt tananyag elégséges szintű ismerete. Ez a szint a közismereti tantárgyak esetében a Nemzeti Alaptanterv minimum tananyaga. A szakmai program tartalmazza az egyes tantárgyakra vonatkozó elégséges követelményeket. Az egyes tantárgyak minősítéséről - a főtárgy és zongora kötelező tantárgy kivételével - a szaktanár, a főtárgy és zongora kötelező tantárgy minősítéséről a félévi és az év végi meghallgatáson nyújtott teljesítmény álapján vizsgabizottság (ennek tagja a tanszakon tanító tanárok), a magatartás és a szorgalom minősítéséről, illetve a felsőbb évfolyamra lépésről a nevelőtestület dönt. Az a tanuló, aki háromnál több tantárgyból bukott, nem tehet javítóvizsgát.

10.5. A számonkérés alapelvei A ellenőrzés során mind az írásbeli, mind a szóbeli formának jelen kell lennie. Az értékelésnek mind a három formája alkalmazható, vagyis a formatív, a summatív és a diagnosztikus értékelés is megjelenik iskolánkban. A számonkérés különböző formái tantárgyfüggők is, mivel vannak olyan tantárgyak , ahol a formatív osztályozásnak nagyobb a szerepe (pl. állampolgári ismeretek, emberismeret, mozgóképkultúra), de a félévi és az év végi minősítésnek elsősorban a summatív osztályzatokra kell épülnie, hiszen ezek mutatják meg elsősorban, hogy a tananyagot milyen szinten, illetve kellő mértékben elsajátította a tanuló. Minden téma befejezése után történjen - a tantervek előírásainak megfelelően átfogó számonkérés. A tanulónak meg kell adni a lehetőséget, hogy a témazáró osztályzatokat beszámoló útján javítsa, illetve élhet azzal is, hogy akár a félév teljes anyagából beszámoljon, ha javítani kíván értékelésén. A tanulónak félévenként a heti három és négy órás tantárgyakból legalább 8, heti egy és két órás tantárgyakból legalább 4, heti 0,5 órás tantárgyból legalább 3 osztályzattal kell rendelkeznie. A félévi és az évvégi osztályzat nem térhet el az időszakban szerzett osztályzatok átlagától. A tanuló köteles megismételni az évfolyamot, ha kettőnél több tantárgyból kapott elégtelent, illetve ha a javítóvizsgán nem tudott az elégséges szintnek megfelelni.

10.6. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formája rendje, értékelésben betöltött szerepe Az írásbeli számonkéréseknek három típusa jelenik meg iskolánkban: írásbeli felelet témazáró dolgozat ún. „kis érettségi”, „próbaérettségi” vagyis egy vagy több év anyagát számonkérő dolgozat Az írásbeli felelet lehet egyéni, csoportos, vagy az egész osztályt érintő. Mivel ekkor csupán egyetlen – az előző óra –anyagának számonkérésére kerül sor, ez bármikor alkalmazható. A témazáró dolgozat a témaegységeket zárja le. Mivel ez több anyagrész átfogóbb ismeretét kívánja meg az egyes órák tananyagának elsajátításánál, ezért ezeket a dolgozatokat legalább egy héttel korábban be kell jelenteni, meg kell határozni a tematikát (vagyis a számonkért tananyagot). Egy tanítási napon legfeljebb két témazáró dolgozat íratható. Az ennek során szerezett érdemjegy két szóbeli vagy írásbeli jegyének felel meg ( az osztályozó naplóba piros színű tintával kerül bejegyzésre, az írásbeli és szóbeli feleletek kék tíntával). A tanuló az érdemjegyet – kérésére – szóbeli beszámolóval javíthatja. A szóbeli számoló és az írásbelin szerzett osztályzat átlaga adja végső jegyet. Amennyiben az így kapott minősítés rosszabb, mint az írásbeli témazáró eredménye, akkor az írásbeli dolgozatra adott minősítés lesz az érvényes és végleges érdemjegy. Egy vagy több év anyagát számonkérni csak érettségi tantárgyakból lehet, tehát „kis érettségi”, „próbaérettségi” csak ezekből íratható. Erre a 10, a 11. és a 12. évfolyam végén kerülhet sor, a 9. évfolyamon nem. Ez a számonkérési forma nem kötelező, erről az adott év elején a közismereti munkaközösség dönt.

30

Amennyiben sor kerül rá, akkor az adott tantárgyból minden osztályt érintenie kell, és a dolgozat követelményeit (a tananyagot, illetve témaköröket), valamint várható időpontját (hónapját) szeptember 30-ig közölni kell a tanulókkal. A dolgozat érdemjegye két esetben lehet az év végén szerzett osztályzat szempontjából döntő jelentőségű: ha a tanuló az adott tantárgyból elégtelenre áll, s dolgozatát elégségesre, vagy annál jobbra írja meg, akkor végső érdemjegye nem lehet elégtelen. Ha a tanuló érdemjegyei alapján addig jelesre állt, de dolgozata elégtelen, akkor nem kaphat év végi osztályzatként jeles minősítést. A dolgozat elégtelen minősítését a tanuló szóbeli beszámolóval javíthatja.

10.7. Otthoni írásbeli és szóbeli felkészülés Egyes tárgyak esetében a felkészüléshez elengedhetetlen írásbeli házi feladat készítése. Olyan írásbeli házi feladat, amelyet a következő tanítási órára kell elkészíteni, csak az érettségi tantárgyakból adható, valamint akkor, ha a tantárgy óraszáma heti 1 óra. A matematika tantárgy esetében példamegoldás és definíció alkalmazás, az idegen nyelv és a magyar nyelv tantárgyakból nyelvtani gyakorlat kapcsolódik ide. A feladatokat úgy kell kiadni, hogy a tanulás és a napi felkészülést segítő feladat, illetve annak része legyen. Idegen nyelvből és magyar nyelvből és irodalomból hosszabb, tehát szöveges kifejtést kívánó házi feladat (pl. nagyobb szöveg fordítása, fogalmazás, tétel kidolgozása) esetében legalább 1 hét elkészítési időt kell a tanulóknak kapnia. Magyar nyelvből és irodalomból egy évben legfeljebb 3-3 ilyen fogalmazási, érvelési, retorikai jellegű házi dolgozat íratható, idegen nyelvből kéthetenként 1 nagyobb fordítás. A történelem és a többi tantárgy esetében legfeljebb évente egy önálló írásbeli dolgozat íratható. A tanulóknak minden órára készülnie kell az előző órán áttekintett anyagból, tehát szóbeli vagy írásbeli feleletre. Nagyobb szóbeli beszámolók (pl. 1-nél több órai tananyag, nagyobb témaegység, érettségi témakörök számonkérése, önállóan feldolgozott anyagból történő beszámoló) esetében a számonkérés előtt legalább 1 héttel, a témakört, 2 héttel az önállóan feldolgozott anyagot ki kell jelölni. Ha memoriter anyag a házi feladat, akkor egyéb házi feladat nem adható. Mind az írásbeli, mind a szóbeli készülés esetén tekintetbe kell venni a nagy fokú leterheltséget. Azoknak a tantárgyaknak az esetében, amelyeknek óra száma egy tanítási héten 1-nél több, az otthoni készülést akadályozhatja a szakmai képzésből eredő elfoglaltság (előző napi szereplés). Ezt a tanárok tekintetbe veszik a számonkérés során.

10.8. A magatartás és a szorgalom minősítése A magatartás minősítése: példás jó változó rossz A magatartás minősítésének - az életkori sajátosságok figyelembe vételével - ki kell fejeznie az iskolai és iskolán kívüli közösségekhez való viszonyt, a felelősségérzetet, a hangnemet és viselkedést. Példás a tanuló magatartása, ha betartja a házirendet és az iskolai munka rendjét, humánus és segítőkész társaival, pontos, fegyelmezett, fegyelmi büntetése nincs, és igazolatlan órája nem több 3 óránál. Jó, ha betartja a házirendet, ritkán zavarja az iskolai munka rendjét, legfeljebb egy szaktanári vagy osztályfőnöki figyelmeztetése van, s igazolatlan óráinak száma nem több 8-nál.

31

Változó, ha gyakran zavarj a az iskolai munka rendjét, többször vét a házirend ellen, az iskolán kívüli magatartásával rontja az iskola hírnevét, két szaktanári figyelmeztetése, illetve osztályfőnöki büntetése van. Nem lehet a tanuló magatartásának minősítése változónál jobb, ha igazgatói büntetése van, s igazolatlan óráinak száma 9 és 19 óra között van. Rossz, ha többször és súlyosan vét a házirend ellen, rendszeresen zavarja az iskolai munka rendjét, iskolán kívüli magatartása súlyosan kifogásolható, és igazgatói büntetései vannak. Csak rossz lehet a magatartása annak a tanulónak, akinek nevelőtestületi büntetése van, és igazolatlan óráinak száma 20, vagy annál több. A szorgalom minősítése: példás jó változó hanyag A szorgalom minősítésekor a fokozatoknak ki kell fejeznie az egyéni képesség és teljesítmény viszonyát, a kötelességtudatot, a rendszerességet és pontosságot. Példás a szorgalom minősítése, ha a tanuló minden tantárgyat képességeihez és a körülményekhez képest rendszeresen tanul, iskolai és otthoni feladatait pontosan és hiánytalanul elvégzi, külön feladatokra is vállalkozik. Jó, ha a tantárgyak többségét rendszeresen és képességeinek megfelelően tanulja, törekszik a pontosságra, iskolai és otthoni feladatait néha pontatlanul végzi, egyáltalán nem vagy csak ritkán vállal szorgalmi feladatokat. Változó, ha csak néhány tantárgyból tanul képességeinek megfelelően, iskolai és otthoni munkája sokszor pontatlan, felkészültsége gyakran hiányos. Csak változó lehet a tanuló minősítése, ha egy tantárgyból megbukott. Hanyag, ha egyetlen tantárgyból sem tanul képességeinek megfelelően, iskolai és otthoni munkája hiányos, pontatlan, rendszertelen. Csak hanyag lehet a tanuló minősítése, ha több tantárgyból megbukott. Külön kell minősíteni a szakmai képzésben és az általános műveltségi képzésben mutatott szorgalmat. A magatartás és szorgalom minősítése független egymástól, vagyis egyik nem lehet a másik függvénye. Ha magatartás és szorgalom minősítésének megítélésében eltérőek az álláspontok, a nevelőtestület szavazással dönt. Nem lehet példás a tanuló magatartása illetve szorgalom, ha a nevelőtestület legalább két tagjának kifogásai merülnek fel a minősítéssel kapcsolatban. Szakok

Zeneszerzés

Évfolyam

9.

10.

11.

12.

Közismereti óraszám/hét

26

22

22

Zenei óraszám/hét Össz. óra/hét

Szolfézs-zeneelmélet 9.

10.

11.

12.

22

26

22

22

22

13/14

13/14 15/16 15

22-23 14

14

16,5

16,5

25,5

37/38

37

22-23 37

36

38,5

38,5

25,5

37

38

13.

13.

32

Szakok

Egyházzene

Évfolyam

9.

10.

11.

12.

Közismereti óraszám/hét

23

22

22

22

Zenei óraszám/hét

14,5 15,5

14,5 15,5

16,516,5 17,5

15,5 16,5

Össz.óra/hét

37,5 38,5

36,5 39,5

38,5 39,5

38,5

15,5 16,5

Szakok

Népzene

Évfolyam

9.

10.

11.

12.

13.

Közismereti óraszám/hét

26

22

22

22

Zenei óraszám/hét

16,5

17,5

17,5

17,5

25,5

Össz.óra/hét

39,5

39,5

39,5

39,5

25,5

13.

10.10. A szakmai program (kifutó) Képzési területek egyházzenész klasszikus zenész népzenész A képzés 20/2008. (VII.29.) OKM rendelet alapján történik, a szakmai és vizsgakövetelményeket a 25/2010 (V.14.) OKM rendelet tartalmazza. Szakképesítés megnevezése: Klasszikus zenész Azonosító száma: 54 212 04 Szakképesítés elágazások: Klasszikus zenész (a hangszer megjelölésével) Azonosítója 54 212 04 0010 54 02 Magánénekes Azonosítója 54 212 04 0010 54 03 Szolfézs zeneelmélet szak Azonosítója 54 212 04 0010 54 04 Zeneszerzés szak Azonosítója 54 212 04 0010 54 05 A képzés maximális időtartama: 5 év, 3 év Klasszikus zenész – hangszeres tanszakok Párhuzamos képzés

Tantárgy/Klasszikus zenész

9. évfolyam

10. évfolyam

11. 12. évfo- évfolyam lyam

13. évfolyam

hetek száma Hangszeres főtárgy

36 2

36 2

36 2

32 2

32 2

0

344

Kamarazene

1

1

1

1

1

0

172

ElméGyakor-lat let óraóraszám szám

33

Zeneelmélet Élet és pályatervezés

1 1

Előadói gyakorlat

1 1

1 1

1 1

1 1,5

172 196

0 0

1

1

1

1,5

0

152

Hangszerismeret

0,5

0,5

-

-

-

18

18

Korrepetíció

0,5

0,5

1

1

1

0

136

Számítástechnika

-

-

-

-

2

64

0

Szolfézs

1

1

1

1

1

0

172

Zeneirodalom-zenetörténet

2

2

2

2

2

344

0

Népzene

2

2

1

1

1

122

122

Kötelező zongora

0,5

0,5

1

1

1

0

136

Szolfézs

1

1

1

1

1

0

172

Zeneelmélet

1

1

1

1

1

172

0

Énekkar/zenekar

2

2

2

2

2

0

344

Népzenész fakultáció

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

44

44

Összesen:

576

612

594

528

624

1132

1812

Heti óraszám:

16

17

16,5

16,5

19,5

Elmélet:39%

Klasszikus zenész - Hangszeres szakok Érettségi utáni három éves képzés Tantárgy/Klasszikus zenész Hangszeres szakok hetek száma

1/13. év- 2/14. év- 3/15. év- Elmélet folyam folyam folyam óraszám 36 36 32

Hangszeres főtárgy Kamarazene Zeneelmélet Élet és pályatervezés Előadói gyakorlat Hangszerismeret Korrepetíció Számítástechnika Szolfézs Zeneirodalom-zenetörténet Népzene Kötelező zongora Szolfézs Zeneelmélet Énekkar/zenekar Összesen: Heti óraszám:

3 2 2 2 1 0,5 1 0 1 4 2 2 1 2 2 918 25,5

Klasszikus zenész - magánének Párhuzamos képzés

4 2 1 2 1,5 0,5 1 0 2 3 3 2 2 2 2 1008 28

4 1 2 1,5 2 0 2 2 2 3 2 1 2 1 2 880 27,5

Gyakor-lat óraszám

0 344 0 172 172 0 196 0 0 152 18 18 0 136 64 0 0 172 344 0 122 122 0 136 0 172 172 0 0 344 1088 1768 Elmélet: 39,0%

34

Tantárgy/Klasszikus Magánénekes

- 9. évfolyam

zenész

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

13. évfolyam

ElméGyakor-lat let óraóraszám szám

hetek száma

36

36

36

32

32

Énekkar Kamaraének Főtárgy Főtárgy Élet-és pályatervezés Előadói gyakorlat Korrepetíció Hangegészségtan Beszédgyakorlat Olasz nyelv Szolfézs Zeneelmélet Zeneirodalom-zenetörténet Népzene Zongora kötelező Népi énekes fakultáció Összesen:

2 1 0,5 1,5 1 0 1,5 0,5 0,5 1 1 1 2

2 1 0,5 1,5 1 1 1,5 0,5 0,5 1 1 1 2

2 1 0,5 1,5 1 1 1,5 0,5 0,5 1 1 1 2

2 1 0,5 1,5 1 1 1,5 0,5 0,5 1 1 1 2

2 1 0,5 1,5 1,5 1,5 1,5 0,5 0,5 1 1 1 2

0 0 0 0 196 0 0 86 44 172 0 172 344

416 172 86 258 0 152 264 0 44 0 172 0 0

2 0,5 1 648

2 0,5 1 684

1 1 1 630

1 1 1 560

1 1 1 592

122 88 88 1862

Heti óraszám:

17

18

17,5

17,5

18,5

122 0 88 1224 Elmélet: 39,4%

Érettségi utáni három éves szakképzés

Tantárgy/Klasszikus Magánénekes

zenész

hetek száma Énekkar Kamaraének Főtárgy Főtárgy Élet-és pályatervezés Előadói gyakorlat Korrepetíció Hangegészségtan Beszédgyakorlat Olasz nyelv Szolfézs Zeneelmélet Zeneirodalom-zenetörténet Népzene Zongora kötelező Népi énekes fakultáció Összesen: Heti óraszám:

- 1/13. évfolyam 36 3 2 1 2 2 1 1 0,5 0,5 2 1 1 3 2 1 1 864 24

2/14. évfolyam 36 3 2 0,5 2,5 2 1,5 2 1 1 2 2 2 4 3 2 1 1134 31,5

3/15. évfolyam 32 2 1 1 2,5 1,5 2,5 1 1 1 1 2 2 3 2 2 1 848 26,5

ElméGyakor-lat let óraóraszám szám 416 172 86 258 196 0 152 264 86 0 44 44 172 0 172 172 0 344 0 122 122 88 48 48 1184 1822 Elmélet: 39,4%

35

Klasszikus zenész – szolfézs-zeneelmélet szak Párhuzamos képzés 9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

13. évfolyam

hetek száma

36

36

36

32

32

Zeneelmélet Szolfézs Karvezetés Éneklés Előadói gyakorlat Hangegészségtan Beszédgyakorlat Informatika Élet és pályatervezés Szolfézs Zeneelmélet Zeneirodalom-zenetörténet Népzene Kötelező zongora Énekkar Összesen: Heti óraszám:

1 1 1 1 1 0,25 0,25 -

1 1 1 1 1 0,25 0,25 -

1 1 1 1 1 0,25 0,25 -

1 1 2 1 1 0,25 0,25 -

0,5 1 1 2 2 1,5 2 558 15,5

0,5 1 1 2 2 1,5 2 558 15,5

0,5 1 1 2 1 1,5 2 522 14,5

0,5 1 1 2 1 1,5 2 496 15,5

1 1 2 1 1,5 0,25 0,25 2 1 1 1 2 1 1,5 2 592 18,5

Tantárgy/Klasszikus szolfézs-zeneelmélet

zenész

GyaElmékorlat let óraóraszám szám 172 172 236 172 192 44 44 64 192 172 172 344 122 122 258 383 1110 1751 Elmélet: 39,0%

Érettségi utáni három éves szakképzés 1/13. Tantárgy/klasszikus zenész – szolfézsévfozeneelmélet lyam

2/14. évfolyam

3/15. évfolyam

hetek száma

36

36

32

Zeneelmélet Szolfézs Karvezetés Éneklés Előadói gyakorlat Hangegészségtan Beszédgyakorlat Informatika Élet és pályatervezés Szolfézs Zeneelmélet Zeneirodalom-zenetörténet Népzene

1 1 3 1 2 0,5 0,5 1 2 2 3

2 2 2 2 2 0,5 0,5 1 2 2 3

2

3

Elmélet óra-szám

Gyakor-lat óra-szám

2 2 2 2 2 0,5 0,5 2 1 1 1 4

172 44 64 192 172 344

0 172 236 172 192 44 0 172 -

2

122

122

36

Kötelező zongora Énekkar Összesen: Heti óraszám:

3 2 864 24

2 2 936 26

3 2 864 27

258 383 1110 1751 Elmélet: 39%

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

13. évfolyam

36 1 3 1 1 1 2 1,5 2 1 486 13,5

36 1,5 3 1 1 1 2 1,5 2 1 504 14

36 2 3 1 1 1 1,5 1,5 2 1 1 0,5 558 15,5

32 2 4 1 1 1 2 1 1,5 2 1 1 560 17,5

32 2 4 1 1 1 2 1 1,5 2 1 2 2 0,5 672 21

1/13. évfolyam

2/14. évfolyam

3/15. évfolyam

36 3 5 2 2 2 3 2 2 1 0 2 0

36 2,5 6 2 2 2 3 3 2 2 2 1

32 3 6 1 1 1 3 2 3 2 2 2 -

Klasszikus zenész – zeneszerzés szak Párhuzamos képzés

Tantárgy/ zeneszerzés

Klasszikus

zenész

hetek száma Zeneszerzés elmélet Zeneszerzés technika Improvizáció Szolfézs Zeneelmélet Zeneirodalom-zenetörténet Népzene Kötelező zongora Énekkar Élet- és pályatervezés Előadói gyakorlat Számítástechnia Zeneirodalom-zenetörténet Összesen: Heti óraszám:

Elmé- Gyakorlet óra- lat szám óraszám 292 64 520 172 172 172 326 32 32 258 386 172 0 136 72 0 18 1130 1694 Elmélet: 40,0%

Érettségi utáni három éves képzés

Tantárgy/ zeneszerzés

Klasszikus

hetek száma Zeneszerzés elmélet Zeneszerzés technika Improvizáció Szolfézs Zeneelmélet Zeneirodalom-zenetörténet Népzene Kötelező zongora Énekkar Élet- és pályatervezés Előadói gyakorlat Számítástechnika Zeneirodalom-zenetörténet

zenész

Elmélet Gyakor-lat óra-szám óraszám

292 64 172 326 32 172 0 72 -

520 172 172 32 258 386 136 18

37

Összesen: Heti óraszám:

864 24

990 27,5

832 26

1130 1694 Elmélet: 40,0%

Szakképesítés megnevezése: Egyházzenész Azonosító száma: 54 212 02 Szakképesítés elágazások: Kántor-énekvezető Azonosítója: 54 212 02 0010 54 01 Kántor-kórusvezető Azonosítója: 54 212 02 0010 54 02 Kántor-orgonista Azonosítója: 54 212 02 0010 54 03 A képzés maximális időtartama: 5 év, 3 év Egyházzenész – Kántor-énekvezető Párhuzamos képzés

9. Tantárgy /Egyházzenész évfoKántor-énekvezető lyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

13. évfolyam

Összes óraszám

GyakorElmé-let lat óraóra-szám szám

hetek száma

36

36

36

32

32

Liturgika Hittan Gyülekezeti ének-népének Gregorián

1 1 1 -

1 1 1 1

1 1 1 1

1 1 1,5 1

1,5 1

48 32

140 140 136

204 -

Egyházzene-irodalom/ zeneirodalom Kötelező zongora Élet és pályatervezés Előadói gyakorlat Népzene Számítástechnika Énekek vezetése Orgona Énekkar Szolfézs Zeneelmélet Összesen: Heti óraszám:

3

3

3

3

3

96

344

172

1 1

1 1 1 2 1 1 2 1 1 657 18

1 1 1 1 1 1 2,5 1 1 621 17.5

1 1 1 1 1 1 2 1 1 560 17,5

1 1 1 1 2 1 1 2 1 1 560 17,5

32 32 134 32 0 32 122 64 32 32 64 32 32 172 560 1188 Elmélet: 39,4%

2 1 1 2,25 1 1 585 16,25

172 38 152 122 64 184 172 372 172 1824

Egyházzenész – Kántor-énekvezető Érettségi utáni három éves képzés

Tantárgy-Egyházzenész Kántor-énekvezető

1/13. évfolyam

2/14. évfolyam

3/15. évfolyam

hetek száma

36

36

32

Elmélet óraszám

Gyakor-lat óraszám

38

Liturgika Hittan Gyülekzeti ének-népének Gregorián

2 2 2 -

2 2 2 2

2 2

140 140 136

204 -

Egyházzene-irodalom/ zeneirodalom

5

5

5

344

172

Kötelező zongora Élet és pályatervezés Előadói gyakorlat Népzene Számítástechnika Énekek vezetése Orgona Énekkar Szolfézs Zeneelmélet Összesen: Heti óraszám:

1 1 1 3 2 2 1 3 2 2 1044 29

2 2 2 2 1 2 3 1 1 1044 29

2 2 2 2 2 1 4 2 2 896 28

172 134 38 152 122 122 64 184 172 372 172 172 1188 1824 Elmélet: 39,4%

Egyházzenész - Kántor-kórusvezető Párhuzamos képzés

10. Tantárgy Egyházzenész Kántor- 9. évfoévfokórusvezető lyam lyam

11. évfolyam

12. évfolyam

13. évfolyam

Elmélet óra-szám

Gyakor-lat óraszám

hetek száma

36

36

36

32

32

Liturgika Hittan

1 1

1 1

1 1

1 1

0 0

140 140

-

Gyülekezeti ének - népének Gregorián Egyházzene-irodalom Orgona/ Kötelező zongora Élet és Pályatervezés Előadói gyakorlat Gyülekezeti ének - népének Számítástechnika Egyházi énekek vezetése Zeneirodalom- zenetörténet Népzene Szolfézs Zeneelmélet Összesen: Heti óraszám:

1

1

1

1

1

-

172

1 2 1 0 1 0 4 2 1 1 1 612 17

1 1 2 1 1 1 0 3 2 1 1 1 648 18

1 1 2 1 1 1 0 3 2 1 1 1 648 18

1 1 2 1 1 1 0 2 2 2 1 1 608 18

1 1 2 1 1 1 1 4 2 2 1 1 576 19

136 0 172 344 134 38 152 172 64 0 556 344 88 122 122 172 172 1252 1988 Elmélet: 39,0%

Egyházzenész - Kántor-kórusvezető

39

Érettségi utáni 3 éves képzés 1/13. Tantárgy - Egyházzenész Kántorévfokórusvezető lyam

2/14. évfolyam

3/15. évfolyam

Elmélet óra-szám

hetek száma Liturgika Hittan Gyülekezeti ének-népének Gregorián Egyházzene-irodalom Orgona/Kötelező zongora Élet és Pályatervezés Előadói gyakorlat Gyülekezeti ének-népének Számítástechnika Egyházi énekek vezetése Zeneirodalom-zenetörténet Népzene Szolfézs Zeneelmélet Összesen: Heti óraszám:

36 1 2 1 1 2 4 2 1 1 0 5 4 2 1 2 1044 29

32 1 1 2 1 1 3 2 2 2 2 6 3 3 2 2 1056 33

140 140 172 136 0 172 344 134 38 152 172 64 0 556 344 88 122 122 172 172 1252 1988 Elmélet: 39,0%

36 2 1 2 2 2 3 1 1 2 0 5 3 2 2 1 1044 29

Gyakor-lat óraszám

Egyházzenész Kántor-orgonista Párhuzamos képzés Tantárgy-Egyházzenész orgonista

Kántor-

hetek száma Szolfézs Zeneelmélet Zeneirodalom-zenetörténet Népzene Kötelező zongora/Orgona Énekkar Élet és pályatervezés Liturgika Hittan Gyülekezeti ének népének Gregorián Egyházzeneirodalom Előadói gyakorlat Számítástechnika Egyházi énekek vezetése Összesen: Heti óraszám: Egyházzenész Kántor-orgonista

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

13. évfolyam

36 1 1 2 3 2,5 1 1 1 1 1 0,5 540 15

36 1 1 2 3 2,5 1 1 1 1 1 1 0,25 0,5 585 16,25

36 1 1 2 3 2,5 1 1 1 1 1 1 0,5 0,5 594 16,5

32 1 1 2 1 3 2 1 1 1 1,5 1 1 0,5 0,5 560 17,5

32 1 1 2 1 3 2 1 0 0 1,5 1 1 0,5 1 1,5 560 17,5

Elmé- Gyakorlet óra- lat szám óraszám 172 172 344 32 32 516 376 134 38 140 140 204 136 172 58 32 114 1130 1682 Elmélet: 40,2%

40

Érettségi utáni három éves képzés Tantárgy-Egyházzenész/ Kántor-orgonista

1/13. évfolyam

2/14. évfolyam

3/15. évfolyam

hetek száma Szolfézs Zeneelmélet Zeneirodalom-zenetörténet Népzene Kötelező zongora/Orgona Énekkar Élet és pályatervezés Liturgika Hittan Gyülekezeti ének népének Gregorián Egyházzeneirodalom Előadói gyakorlat Számítástechnika Egyházi énekek vezetése Összesen: Heti óraszám:

36 1 2 4

36 2 1 3

5 3,5 1 1 2 2 1 2 1

5 3,5 2 2 1 2 1 1 1

1 954 26,5

1 918 25,5

32 2 2 3 2 5 4 2 1 1 2 2 2 1,5 1 1,25 1016 31,75

Elmélet óraszám

Gyakorlat óraszám

172 172 344 32 32 516 376 134 38 140 140 204 136 172 58 32 114 1130 1682 Elmélet 40,2%

Szakképesítés megnevezése: Népzenész Azonosító száma: 54 212 02 Szakképesítés elágazások: Népi énekes Azonosítója: 54 212 05 0010 54 02 Népzenész – a hangszer megjelölésével Azonosítója 54 212 02 0010 54 01 A képzés maximális időtartama: 5 év, 3 év Népzenész – Népi énekes Párhuzamos képzés

Tantárgy/Népzenész népi énekes hetek száma Néprajz Főtárgy Főtárgy Kamarazene Népi ének-énekes népzene Hangegészségtan Beszédgyakorlat Élet- és pályatervezés Előadói gyakorlat

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

13. évfolyam

36 1 2 0,5 0,5 -

36 1 2 0,5 0,5 -

36 2 0,5 0,5 1

32 2 0,5 0,5 1

32 2 0,5 0,5 1

1

1

1

1

1

-

-

-

1 1

1 0,5

GyakorElmé-let lat óraóra-szám szám 72 0 0 0 28 52 32 -

360 86 90 72 0 124 66

41

2 2 2 1 1 468 13

Számítástechnika Szolfézs Zeneelmélet Zeneirodalom-zenetörténet Népzene Kötelező zongora Összesen: Heti óraszám:

2 2 2 1 1 468 13

2 2 2 1 1 468 13

2 2 2 1 1 480 15

2 2 2 2 1 1 528 16,5

72 0 344 344 172 0 1116 40,1%

344 172 352 1666

Népzenész – Népi énekes Érettségi utáni három éves szakképzés Tantárgy/Népzenész-népi énekes

1/13. év-folyam

2/14. évfolyam

3/15. évfolyam

Elmélet óra-szám

hetek száma Néprajz Főtárgy Főtárgy Kamarazene Népi ének-énekes népzene Hangegészségtan Beszédgyakorlat Élet- és pályatervezés Előadói gyakorlat Számítástechnika Szolfézs Zeneelmélet Zeneirodalom-zenetörténet Népzene Kötelező zongora Összesen: Heti óraszám:

36 1 3 0,5 1 1 0,5 1 3 4 3 2 1 756 21

36 1 3 1 1 1 0,5 1 1 3 3 4 2 2 846 23,5

32 4,5 1 0,5 1 0,5 1,5 1 1 2 4 3 3 1 2 832 26

72 0 360 0 86 0 90 28 72 52 0 0 120 32 66 72 0 344 344 344 172 172 352 1116 1662 Elmélet: 40,1%

Gyakor-lat óraszám

Népzenész – a hangszer megjelölésével Párhuzamos képzés Tantárgy/Népzenész hangszer megjelölésével) hetek száma Szolfézs Zeneelmélet Zeneirodalom-zenetöténet Népzene Kötelező zongora Zenekar Élet-és pályatervezés

10. (a 9. évfoévfolyam lyam 36 2 2 2 2 1 1 -

36 2 2 2 2 1 1 -

11. évfolyam

12. évfolyam

13. évfolyam

Elmé-let Gyakor-lat óra-szám óra-szám

36 2 2 2 2 1 1 -

32 2 2 2 2 1 1 1

32 2 2 2 2 1 1 1

344 344 172 0 0 64

344 172 172 178 -

42

1

1

-

-

1

90

14

2 0,5

2 0,5

2 0,5

2 0,5

2 0,5

-

360 90

-

-

-

1

1

48

16

Kötelező kiegészítő hangszer/ének

1

1

1

1

1

20

152

Előadói gyakorlat Hangszerismeret Számítástechnika Összesen: Heti óraszám:

1 558 15,5

1 558 15,5

0,5 1 540 15

0,5 512 16

0,5 1 576 18

12 36 1130 40,8%

48 96 1642

1/13. évfolyam

2/14. évfolyam

3/15. évfolyam

Elmélet óraszám

36 4 2 4 1 2 1 1 3 1 1 2 1 1 864 24

36 4 4 2 2 1 1 1 1 3 1 1 2 0,5 1 882 24,5

32 2 4 4 2 2 1 1 1 4 1 1 1 1 800 25

344 344 344 172 172 172 178 64 90 14 0 360 0 90 48 16 20 152 48 12 96 36 1130 1642 Elmélet 40,8 %

Néprajz/Népzenei anyag gyűjtése Hangszeres főtárgy Kamara Népi hangszer-hangszeres népzene

Népzenész – a hangszer megjelölésével Érettségi utáni három éves szakképzés Tantárgy/Népzenész hangszer megjelölésével) hetek száma Szolfézs Zeneelmélet Zeneirodalom-zenetöténet Népzene Kötelező zongora Zenekar Élet-és pályatervezés Néprajz/Népzenei anyag gyűjtése Hangszeres főtárgy Kamara Népi hangszer-hangszeres népzene Kötelező kiegészítő hangszer/ének Előadói gyakorlat Hangszerismeret Számítástechnika Összesen: Heti óraszám:

(a

Jazz-zenész Szakképesítés megnevezése jazz-zenész Azonosító száma: 54 212 03 Szakképesítés elágazások: Jazz- énekes Azonosítója: 54 212 05 0010 54 01 Jazz-zenész Azonosítója 54 212 02 0010 54 02 A képzés maximális időtartama: 5 év, 3 év

Jazz-zenész Párhuzamos képzés

Gyakor-lat óraszám

43

Tantárgy/ Jazz-zenész

10. 9. évfoévfolyam lyam

11. évfolyam

12. évfolyam

13. évfolyam

hetek száma Szolfézs Zeneelmélet Zeneirodalom-zenetörténet Népzene Kötelező zongora Zenekar Élet-és pálytervezés Hangszeres főtárgy Kamarazene Jazzelmélet Jazz-zeneirodalom Számítástechnika Előadói gyakorlat Hangszerismeret Korrepetíció Összesen: Heti óraszám:

36 2 1 2 2 1 2 2 1 1 1 540 15

36 2 1 2 1 1 2 1 2 1 1 1 1 576 16

32 2 1 2 1 1 2 1 2 1 1 1 1 512 16

32 2 1 2 1 1 2 1 2 1 1 1 2 1,5 592 18,5

36 2 1 2 2 1 2 2 1 1 1 1 576 16

ElméGyakor-lat let óraóra-szám szám 344 344 344 32 32 172 344 100 344 172 100 100 64 0 186 8 64 0 72 1092 1730 Elmélet: 39%

Jazz- zenész Érettségi utáni három éves szakképzés Tantárgy/ Jazz-zenész hetek száma

1/13. évfolyam 36

2/14. évfolyam 36

3/15. évfolyam 32

Szolfézs Zeneelmélet Zeneirodalom-zenetörténet Népzene Kötelező zongora Zenekar Élet-és pálytervezés Hangszeres főtárgy Kamarazene Jazzelmélet Jazz-zeneirodalom Számítástechnika Előadói gyakorlat Hangszerismeret Korrepetíció Összesen: Heti óraszám:

2 1 4 2 2 3 2 3 2 1 1 0 1 0,5 1 918 25,5

1 2 3 3 2 3 2 4 2 1 1 0 1,5 0,5 1 972 27

2 2 3 2 1 2 1,5 4 1 1 1 2 2 0 2 848 26,5

ElméGyakor-lat let óraóraszám szám 344 344 344 32 32 172 344 100 344 172 100 100 64 0 186 8 64 0 72 1092 1730 Elmélet: 39%

44

Jazz-énekes Párhuzamos képzés

Tantárgy/ Jazz-énekes

hetek száma Szolfézs Zeneelmélet Zeneirodalom-zenetörténet Népzene Kötelező zongora Énekkar Élet-és pályatervezés Jazz-elmélet Jazz-zeneirodalom Énekes előadás Előadói gyakorlat Korrepetíció Hangegészségtan-Beszédgyakorlat Angol nyelv Számítástechnika Összesen: Heti óraszám:

9. évfolyam 36 2 2 2 1 2 2,5 1 0,5 468 13

10. évfolyam 36 2 2 2 1 2 2,5 1 0,5 468 13

11. évfolyam 36 2 2 2 1 2 0,5 1 1 2,5 0,5 0,5 540 15

12. évfolyam 32 2 2 2 1 1 2 0,5 1 1 3 0,5 512 16

13. évfolyam 32 2 2 2 1 1 2 0,5 1 1 3 0,5 2 1,5 1 2 720 22,5

ElméGyakor-lat let óraóraszám szám 344 344 0 344 0 32 32 172 360 50 50 100 100 486 66 72 92 84 32 36 1130 1666 Elmélet: 40,4 %

Jazz-énekes Érettségi utáni három éves szakképzés Jazz-énekes Tantárgy hetek száma Szolfézs Zeneelmélet Zeneirodalom-zenetörténet Népzene Kötelező zongora Énekkar Élet-és pályatervezés Jazz-elmélet Jazz-zeneirodalom Énekes előadás Előadói gyakorlat Korrepetíció Hangegészségtan-Beszédgyakorlat Angol nyelv Számítástechnika Összesen: Heti óraszám:

1/13. évfolyam 36 2 1 4 2 2 3 2 1 1 3 1 1 0,5 0 0 846 23,5

2/14. évfolyam 36 1 2 3 3 2 3 2 1 1 4 1,5 1 0,5 0 1 936 26

3/15. évfolyam 32 2 2 3 2 1 2 1,5 1 1 4 2 2 0,5 1 0 800 25

Elmélet óraszám

Gyakor-lat óraszám

344 344 344 32 32 172 360 50 50 100 100 486 66 72 92 84 32 36 1130 1666 Elmélet : 40.4%

Összesítő táblázat a közismereti és szakmai óraszámokról (párhuzamos képzés)

45

Szakok Évfolyam

Hangszeres 9. 10.

11.

12.

Közismereti óraszám/hét

23

22

22

22

Zenei óraszám/hét

16

17

16,5

16,5

39

39

38,5

38,5

Össz. óra/hét

Szakok Évfolyam Közismereti óraszám/hét Zenei óraszám/hét Össz. óra/hét

Zeneszerzés 9. 10.

11.

12.

23

22

22

22

13,5

14

15,5

17,5

38,5

37

37

39,5

Énekes 9. 10.

11.

12.

23

22

22

22

19,5

17

18

17,5

17,5

18,5

19,5

40

40

39,5

39,5

18,5

13.

Szolfézs-zeneelmélet 9. 10. 11. 12.

13.

13.

13.

23

22

22

22

21

14

15,5

15,5

14,5

18,5

21

37

37,5

38,5

36,5

18,5

Szakok

Egyházzene - kántor énekvezető

Egyházzene - kántor kórusvezető

Évfolyam

9.

10.

11.

12.

9.

10.

11.

12.

Közismereti óraszám/hét

23

22

22

22

23

22

22

22

Zenei óraszám/hét

16,25

18

17,50 17,5

17,5

17

18

18

18

19

Össz.óra/hét

38,25

40

39,50 39,5

17,5

40

40

40

40

19

13.

Szakok

Egyházzene - kántor orgonista

Évfolyam

9.

10.

11.

12.

Közismereti óraszám/hét

23

22

22

22

Zenei óraszám/hét

15

16,25

16,50 17,5

17,5

Össz.óra/hét

38

38,25

38,50 39,5

17,5

Szakok

Népzenész - népi énekes

Évfolyam

9.

10.

11.

12.

Közismereti óraszám/hét

23

22

22

22

Zenei óraszám/hét

13

13

13

15

13.

13.

Népzene hangszer megj 13.

9

10.

11.

12.

23

22

22

22

15,5 15

16

16,50 15,5

13

18

46

Össz.óra/hét

36

35

35

37

Szakok

Jazz-zenész

Évfolyam

9.

10.

11.

12.

Közismereti óraszám/hét

23

22

22

22

Zenei óraszám/hét

15

16

16

16

Össz.óra/hét

38

37

38

38

16,5

38,5

37,5 37

38

18

Jazz-énekes 13.

9.

10.

11.

12.

13.

23

22

22

22

18,5

13

13

15

16

23

18,5

36

35

38

38

23

10.11 Szakmai program (új) A 2013. szeptember 1-től érvényes szakmai program óratábláit az 1. sz. melléklet tartalmazza

47

A nevelési programban meghatározása:

előírt

feladatok

foglalkozási

időkereteinek

Feladat

Órák/hét

Az iskolai testedzés és egészségnevelési program végrehajtásának időkerete könnyített testnevelés gerinc (tartásjavító) torna teremfoci zenei munkaképesség megőrzési program (Kovács-módszer) stresszoldó tréning tömegsport

1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra

A két szintű érettségire történő felkészítésre - igény esetén.

20 óra

Tehetséggondozásra (nemzetközi, országos és regionális versenyre felkészítésre a versenyt megelőző 1 hónap idejére), egyéni foglalkozásokra – becsült keret 10 óra Egyes előre nem tervezhető egyéni foglalkozások időkerete – tanulási nehézségekkel 20 óra küzdő tanulók felkészítése Egyes tanórán kívüli foglalkozások időkerete (művészeti csoport, szakkör, tanulmányi, kulturális verseny, házi verseny, iskolák közötti verseny, diáknapok, sportnapok 8 óra szervezése, mentálhigiéniai tanácsadás)

ÖSSZEGZÉS A pedagógiai tevékenység talán legizgalmasabb területe a 14 - 22 éves kor közötti időszak, hiszen ez a gyermeki létből a felnőttségbe való átmenet kora. Tisztában vagyunk ennek felelősségével, s azzal is, hogy itt dől el: muzsikus lesz-e a fiatal, vagy másfelé keresi a boldogulása útját. Utóbbi esetben sem marad nyom nélkül az, hogy ezek a gyermekek a mindennapos zenélés közben váltak felnőtté. Az ősi diákváros zeneművészeti szakközépiskolája azon az úton kíván továbbhaladni, amelyre városunk és a közel 150 éves intézmény hagyományai kötelezik. Mindezt abban a hitben, amit Kodály Zoltán fogalmazott meg: " A zene az élet szépségét, s ami benne érték, azt mind meghatványozza. "

Az Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai Programja Az Alapfokú Művészetoktatási Intézményegység - melynek jogelődje a Simonffy Emil Zeneiskola Debrecen város évtizedekig egyetlen alapfokú zenei intézményeként országosan, sőt nemzetközi összehasonlításban is elismerten sikeres tevékenységet folytat, a nagy hagyományú debreceni zeneoktatás alappillére. Az intézmény méreteit (tanulók, pedagógusok létszáma) indokolja, hogy nem csupán a 210.000 lakosú nagyváros arányaihoz igazodik, hanem a helyi közép- és felsőfokú muzsikusképzés utánpótlását is igyekszik folyamatosan biztosítani.

48

Az ország zeneiskolai hálózatának egyik legjobban képzett tantestülete dolgozik itt, többen közülük a felsőbb iskolatípusokban is oktatnak. Számottevő az előírtnál magasabb végzettségű kollégák jelenléte és nagy jelentőséggel bírnak az intézményünk tanáraiból alakult kamaraegyüttesek és szólisták folyamatos fellépései is. Kapcsolatunk a város zenei intézményeivel hagyományosan szoros. A Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar gyakorlóiskolájaként évtizedek óta részt veszünk a felsőfokú zenetanárképzésben. Eddigi munkánk elismeréseképpen 2007-ben „Kiváló Gyakorlóhely” kitüntetésben részesültünk. A szervezett debreceni zeneoktatás kezdetei 1862-re nyúlnak vissza, amikor négy tanszakkal megalakult a mai intézmény(ek) jogelődje a Debreceni Városi Zenede. Az iskola Simonffy Emil igazgatása idején (1883 és 1919 között) élte első virágkorát, s ezalatt a magyar zeneoktatás egyik fellegvárává vált. A háború után a folyamatos működés és a bővülő igények eredményeként 1952ben - az állami hálózat részeként jött létre a zeneiskola, mely 1955-től 2007 júliusáig Simonffy Emil nevét viselte. Ezalatt az ország egyik legnagyobb és legeredményesebben működő alapfokú művészetoktatási intézményéve vált. Az állami zeneoktatás ún. megreformálása után a zeneiskola évtizedeken keresztül méltatlanul mostoha körülmények között működött. A város területén szétszórtan, több mint 10 helyen folyó zeneoktatás helyzetét súlyosbította, hogy a régi Hatvan utcai központi épületrész életveszélyessé vált. Az iskola történetének meghatározó eseménye volt 1982-ben a Vár utcai új épület létesítése, amelyben 30 tanterem épült (igényes akusztikai belső kiképzéssel). A korszerű munkafeltételek megteremtésével egyidejűleg ugrásszerűen megnőtt a szellemi értékteremtés lehetősége és a művészi - tanári munka hatékonysága. Az új épület létesítésével új hagyományok teremtődtek az intézetben. Most, huszönöt évre rá, 2007 januárjában – teljes rekonstrukció és bővítés után – vehettük birtokba az egy további szinttel (5 tanteremmel és koncertteremmel) bővült XXI. századi színvonalú, felújított épületünket, mely a 21. század színvonalán biztosítja a zeneoktatás feltételeit.

3.1. Többcélú közös igazgatású intézmény A jogelőd intézmények − a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Kollégium, valamint a Simonffy Emil Zeneiskola AMI − integrálására a megváltozott társadalmi elvárások, az oktatás magas színvonalú ellátása és az oktatási intézmények hatékony és gazdaságos működtetése, a szakember koncentráció megvalósítása érdekében került sor. Intézményünk többcélú közös igazgatású intézmény, s ez meghatározza intézményi céljainkat, kijelöli feladatainkat. A Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskolával történt összevonás után célunk, hogy régiós zeneoktatási központtá váljunk. Többcélú intézményként zeneművészeti szakközépiskolai, és alapfokú művészetoktatási intézményi nevelési-oktatási feladatokat látunk el. Közös igazgatású intézményként az intézményegységek együttműködésével, tevékenységeink összehangolásával folytatjuk munkánkat. Az intézmény oktató és nevelő munkáját, az intézményegységek tevékenységének összehangolását az intézmény igazgatója irányítja, munkáját közvetlenül az általános igazgatóhelyettes segíti. Az igazgatótanács − melynek az igazgató elnöksége mellett tagjai az általános igazgatóhelyettes, kollégiumvezető és intézményegység-vezető, valamint a Közalkalmazotti Tanács és a reprezentatív szakszervezet képviselője − az intézmény szakszerű és hatékony működtetését biztosítja és a munkáltatói jogokat gyakorolja. A szakközépiskola vezetője az intézmény igazgatója, helyettesei az általános és szakmai oktatásvezető. Az alapfokú művészetoktatási intézményben az intézményegység-vezető látja el ugyanezt a feladatot, munkáját két intézményegységvezető-helyettes segíti. Az intézmény részben önállóan gazdálkodó, a gazdálkodási és vagyonkezelési feladatait a Povolny Ferenc Szakképző Iskola gazdasági egysége látja el, az intézményi gazdasági összekötő és gazdasági

49

munkatársak segítségével. (gondnok, eljáró-adminisztrátor stb.) Az intézményegység adminisztratív feladatainak ellátását iskolatitkár biztosítja. Technikai dolgozó munkatársaink, a portások és takarítók közreműködnek a nevelő-oktató munka feltételeinek a megteremtésében. Feladatunknak tekintjük, hogy meglévő értékeink, hagyományaink, eredményeink összekapcsolása egymást erősítve szolgálja nevelő-oktató munkánk céljait. Intézményegységeink szakmai önállóságának megtartásával jelöljük meg feladatainkat annak érdekében, hogy a tanulni vágyó fiataloknak iskolánk minél több lehetőséget tudjon biztosítani. Az alapító okirat tanúsága szerint a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola - Alapfokú Művészetoktatási Intézmény fenntartója és felügyeleti szerve Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése, az intézményegység alaptevékenysége: alapfokú művészetoktatás. A pedagógiai program az iskola működésének alapdokumentuma, mely a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 48. §-ának megfelelően szabályozza az iskola működését, tájékoztatja annak céljairól, feladatairól és tevékenységéről a fenntartót és a szülőket.

3.2. Az alapfokú művészetoktatás célrendszere és funkciói 3.2. 1. Az Alapfokú Művészetoktatási Intézmény célja: A zeneoktatás általános fejlesztési követelményeinek és feladatának megfelelően: megalapozni és fejleszteni a zenei műveltséget, a zene sajátos eszközeinek segítségével nevelni és kibontakoztatni a személyiséget, felkelteni a zenei élet eseményei iránti érdeklődést, a kiemelkedő képességű növendékeket felkészíteni a továbbtanulásra, utánpótlást nevelni az amatőr együttesek számára, gazdagítani a város zenei életét, cserekapcsolatokat építeni és ápolni itthon és külföldön egyaránt. A zenei nevelés lehetővé teszi a zene iránt érdeklődő, fogékony gyermekek képességeinek fejlesztését, jártasságokat alakít ki bizonyos szakterületeken és gyakoroltatja azokat. Az életkori sajátosságok figyelembevételével, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket, gyarapítja ismereteiket. Művészi értékeket ad át, törekszik az értékmegőrzés formáinak kialakítására. Lehetőséget nyújt a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására. Célja, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene művelésére, befogadására készítsen fel.

3.2. 2. A zeneoktatás általános fejlesztési követelményei, feladatai A zenei műveltség megalapozása és fejlesztése. A zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, a dinamika és a hangszínkülönbség iránti fogékonyság, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység kialakítása). A zenei írás és olvasás készségének megalapozása és fejlesztése (az alapfokot meghaladóan). A kreativitás kialakítása. Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség átadása. A zenei műszavak és jelentésük megismertetése. Zenei harmónia és forma összefüggéseinek megismertetése. A főbb zenei stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése. A tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése. A kortárs zene befogadására nevelés. A zenei ízlés formálása.

50

A társművészetek iránti nyitottság kialakítása. Tehetséggondozás. A növendékek rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése. A tanuló aktív társas muzsikálásra nevelése.

3.2. 3. A tartalmi munka kérdései A zeneiskola helyzetét szakmai szempontból meghatározza az a körülmény, hogy Debrecenben a zeneoktatás teljes struktúrája kiépült, az alapfoktól a legfelső szintig. A testvérintézmények figyelemmel kísérik egymás munkáját és örömmel állapíthatjuk meg, hogy jó az együttműködési készség a három zenei intézmény között. A zeneiskola a zenei pályára irányítás tekintetében az összevonást megelőzően is a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola bázis-intézménye volt és évtizedek óta a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának gyakorló-iskolai feladatait is ellátja. Az utóbbi évtizedben a zenei pályát választó tanulók száma évente változó. A zeneiskolai növendékek kiemelkedő egyéni hangszeres teljesítményeit az országos versenyek és a nemzetközi fesztiválok minősítései pozitívan értékelik. Tehetséges tanulóink közül többen a hazai és a nemzetközi zenei élet elismert művészei, illetve zenepedagógusok lettek. Jónéhányan tanárként térnek vissza iskolánkba egykori növendékeink közül. Akik nem a zenei pályát választották élethívatásul, „csak” zenekedvelők lettek, azokkal is gyakran találkozunk hangversenyek alkalmával, nem ritkán amatőr zenei együttesek tagjaként. Egyre népszerűbbé válnak a kamarazenei és zenekari muzsikálás lehetőségei a zeneiskolában. Vonósés fúvószenekari együtteseink Európa számos országában szerepeltek nagy sikerrel, hírnevet szerezve ezzel iskolánknak és városunknak, pl. Németországban, Olaszországban, Svédországban, Hollandiában, Belgiumban, Angliában és Franciaországban. Utazásainkat pályázat útján a város kulturális alapból támogatta. A cserelátogatások alkalmával a fő cél egymás kultúrájának megismerése, szakmai és baráti kapcsolatok kiépítése. A fesztiválokon és versenyeken a fiatalok részvétele a megmérettetés felelősségével, de a szereplés és az utazás együttes élményével is gazdagodott. Együtteseink teljesítménye az évek során egyre magasabb színvonalra emelkedett és méltán lettek népszerűek városunkban is. A debreceni zeneiskola a szakközépiskolával közösen rendezője a Kodály Zoltán nevét viselő az országos szolfézs- és népdaléneklési versenyeknek.

3.4. Szervezési feladatok A tantestületi munkamegosztásban meghatározó szerepe van a tanszaki munkaközösségeknek. Az egyes tanszakok önálló elképzeléssel alakítják az iskola munkatervét, figyelembe véve az országos zenei eseményeket. A szakmai elképzeléseket nemcsak a tanszakon belül egyeztetik, hanem megyei továbbképzések, illetve konzultációk alkalmával a szaktanácsadókkal is megvitatják. Iskolán belül azok a tanszaki közösségek a legaktívabbak, ahol gyakori az egyeztetés és a tanárok között valódi munkakapcsolat alakult ki.. A tanítási módszer megválasztásában minden kolléga önállóan dönthet és teljes szabadságot élvez. A meghallgatások alkalmával, a felvételi vizsgák tekintetében a követelményszint érvényesítése egységesen, az országos irányelvek szerint történik. A zeneiskolai osztályhangversenyek jó alkalmat teremtenek a szülőkkel való kapcsolat kialakítására. Ilyenkor lehetőség adódik a tanulók munkájának értékelésére és hangversenyen történő bemutatkozásra. Az utóbbi években egyre népszerűbbek a nyilvános vizsgák és meghallgatások szülők jelenlétében. Ezekkel a rendezvényekkel a zeneiskola és a családok egyre közelebb kerülnek egymáshoz. A zeneiskola munkájának megismertetését szolgálják a külső rendezvények karácsonyi, alapítvány hangversenyek. A növendékhangversenyeket, a zenekari együttesek szerepléseit, valamint a megyei találkozókat mindig nagy érdeklődés kíséri. Tanáraink és növendékeink fellépéseikkel méltóképpen

51

képviselik a zeneiskolát – ezzel is kifejezve a zenetanulás értelmét: a megszerzett hangszeres tudás zenei élményközvetítő szerepét. Iskolánk tevékeny részt vállal a zenei ismeretterjesztésben és a város zenei életében is. Hangszerbemutatóval egybekötött hangversenyeket tart óvodákban, iskolákban, gazdagítja nyugdíjas klubok ünnepeit, kiállításokon és egyéb rendezvényeken működik közre szólista növendékekkel, kamarazenei csoportokkal, nagyobb együttesekkel egyaránt.

3.5. Értékelés, osztályozás a zeneiskolában A tanuló teljesítménye és szorgalma alapján havonként érdemjeggyel kell értékelni. A hangszeres főtárgy, a szolfézs, a zeneelmélet tárgyak, a kamarazene, a hangszeres fakultáció tantárgy, zenei előképző, a hangszeres előképző minősítése során adható érdemjegyek: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Az osztályozás a tantervi követelmények, valamint a tanulók gyakorlati és elméleti eredményeinek egybevetése alapján történik. A kötelező zongora, zeneirodalom és, illetőleg a kórus és zenekar tantárgyak esetén szöveges értékelést (kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg) kell alkalmazni. Az érdemjegyről a tanuló szülőjét – felnőtt tanulók kivételével – a tájékoztató füzet útján tájékoztatni kell.

3.5.1. A félévi és a tanév végi osztályozás rendje A tanulók munkáját félévkor és a tanév végén osztályozni kell. Félévkor, tanév végén hangszeres főtárgyból, hangszeres előképzőből, fakultációs tantárgyból bizottság előtt beszámolót kell tenni. A bizottság elnöke az igazgató vagy megbízottja (igazgatóhelyettes, tanszakvezető). A bizottság tagjai: a tanuló főtárgy tanára és még legalább egy, lehetőleg azonos vagy rokon hangszeres tanár. Ha a nevelőtestületben több azonos szakos tanár van, lehetőleg valamennyi vegyen részt a beszámolón. Egész évi munkája alapján kell osztályozni azt a tanulót, aki betegség, vagy testi sérülés miatt a beszámolón megjelenni nem tud, és távolmaradásának okát orvosi igazolással bizonyítja. Ebben az esetben a bizonyítvány és a törzslap megjegyzés rovatában fel kell tüntetni, hogy a tantárgyi beszámolón nem vett részt. A tantárgyi beszámolóra nem bocsátható, illetve nem osztályozható az a tanuló, akinek a tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztásai együttesen meghaladják az előírt kötelező óraszám 1/3-át, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Az osztályzatokat félévkor számjeggyel a tájékoztató füzetbe és a naplóba, tanév végén a naplóba, az anyakönyvbe (törzslap) és a bizonyítványba, szó megjelöléssel és számjeggyel, a zenekar, zeneirodalom, kötelező zongora, kórus, zenekar tantárgyak esetében az előírt szöveges minősítéssel kell bejegyezni. Ha a tanuló valamely kötelező tantárgy tanulása alól felmentést kapott, a felmentés tényét félévkor a tájékoztató füzetben, tanév végén a törzslapban és bizonyítványban, az osztályzat rovatban „fm” rövidítéssel kell jelezni.

3.5.2. Szorgalom értékelése A főtárgyi, a kötelező, a kötelezően választható tárgy, és a választható tantárgy tanulásában tanúsított szorgalmat havonként, értékelni kell. Erről a szülők és tanulók a tájékoztató füzet útján kapnak értesítést. A szorgalom minősítésére 4 fokozatot kell alkalmazni: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). A szorgalom minősítését félévkor szám és szó megjelöléssel a tájékoztató füzetbe, a tantárgyi naplóba, a tanév végén pedig a naplóba, a törzslapra, valamint a bizonyítvány megfelelő rovatába kell bejegyezni. A szorgalmat a főtárgy tanár minősíti a kötelező tárgy, a kötelezően választható tárgy, és a választható tárgy tanár együttes véleménye alapján.

52

3.5.3 Részjegyek (osztályzatok) alkalmazása: A tanév folyamán a tanulók munkáját ún. részjegyekkel, havonta egy alkalommal pedig átlagjegyekkel osztályozhatjuk. A részjegyeket célszerű egy-egy kisebb feladat elvégzésére ösztönző célzattal adni, és nem feltétlenül törvényszerű, hogy a havi átlagjegy a részjegyek középarányosa legyen.

3.5.4. Tanulmányi vizsgák: Vizsgáztatás rendje: A vizsgarend a tanév munkarendjében kerül meghatározásra. Tanévenként egy főtárgyi vizsgát kell tenni a tanév végén, május-június hónapban. A vizsgák beosztását az adott tanszak tanáraival történő egyeztetés után a tanszak vezetője készíti el. A „B” tagozatos tanulók tanévenként összesen 4 alkalommal, hangverseny vagy meghallgatás keretében adnak számot előmenetelükről. A vizsga anyagát, az évenként tartandó osztályhangversenyek, és a félévi meghallgatások rendjét az intézmény helyi tanterve tartalmazza.

3.5.5. A vizsgák dokumentációja: Jelentkezési lapok vizsgákra: művészeti alapvizsga, művészeti záróvizsga. Vizsgajegyzőkönyvek minden vizsgáról. Határozatok a vizsgaeredményekről: művészeti alapvizsga, művészeti záróvizsga, B-tagozatra vétel, illetve levétel. Tanügyi dokumentációkban feltüntetett vizsgaeredmény: törzslap, napló, bizonyítvány, beírási napló megjegyzés rovata.

3.5.6. Vizsgafajták: Hangszeres vizsga, magánének vizsga: Tanévenként egy alkalommal, tanév végén (május-június) hónapban, beosztás szerint. Vizsga anyaga az intézményi pedagógiai programban megfogalmazottak alapján. A tanulót a vizsga során a tanszak tanáraiból álló, legalább 3 főből álló bizottság hallgatja meg és értékeli. Szolfézs vizsga: Tanévenként egy alkalommal, január hónapban, beosztás szerint. A vizsga anyaga az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazottak alapján. A tanulót a vizsga során a tanszak tanáraiból álló, legalább 3 főből álló bizottság hallgatja meg és értékeli. B tagozatos vizsgahangverseny: Tanévenként 2 alkalommal vizsga, 2 alkalommal meghallgatás van a B tagozatosok számára. Hangverseny keretében egy előadási darab, vagy koncertetűd kotta nélküli bemutatása. A többi anyag (skála, etűd, darabok) a beosztás szerinti tanévvégi vizsgán vagy meghallgatáson. Vizsga anyaga az intézmény helyi tantervében megfogalmazottak alapján. A tantestület értékel, és határozza meg a további emelt szinten való tanulás lehetőségét. Művészeti alapvizsga: Az alapfok befejező osztálya utáni, tanév végi vizsga. Letétele feljogosít a továbbképző osztályok megkezdéséhez. Vizsga anyaga az intézményi pedagógiai programban megfogalmazottak alapján. Művészeti záróvizsga: A továbbképző IV. évfolyam záróvizsgája. Vizsga anyaga az intézményi pedagógiai programban megfogalmazottak alapján.

3.5.7. Összevont beszámoló: Rendkívüli előrehaladás esetén - a szaktanár és a tanszakvezető tanár együttes javaslata alapján - az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a tanév végén két, esetleg több osztály anyagából tegyen

53

összevont beszámoló vizsgát. A főtárgyi beszámoló anyagát kétharmad részben a magasabb osztály anyagából kell összeállítani. A kötelező tantárgynál a magasabb osztály követelményei alapján kell az osztályzatot megállapítani. Összevont beszámolót a hangszeres beszámolókkal egyidejűleg, vagy az igazgató által megadott időben lehet tartani. A tanulóknak az összevont beszámoló engedélyezését írásban kell kérnie. A kérelmet kötelező tantárgy esetében legkésőbb december 10-ig, főtárgy esetében április 10-ig lehet az igazgatóhoz benyújtani. Felsőbb osztályba lépés A zeneiskola felsőbb osztályába az a tanuló léphet, aki a közvetlenül megelőző osztályt sikeresen elvégezte, arról bizonyítványt kapott és tanulmányait nem szakította meg. Felmentés, vagy más ok miatt a tanuló osztályba sorolása szolfézs, illetve a főtárgy esetében eltérhet egymástól. Ezt a bizonyítványban és a törzslapon is fel kell tüntetni. Ebben az esetben a felsőbb osztályba lépésnél a hangszeres osztályt kell figyelembe venni.

3.5.9.Tanulmányok folytatása ugyanabban az osztályban Az a tanuló, aki osztálya tantervi anyagát nem tudja elvégezni, az igazgatótól legkésőbb május 20-ig kérheti, hogy tanulmányait a következő tanévben ugyanannak az osztálynak a tanulójaként folytathassa. Az igazgató a szaktanár véleménye alapján dönt. Ebben az esetben a tanuló osztályzatot nem kap. A bizonyítványba és a törzslapra a fenti tényt be kell jegyezni. Osztályfolytatásra az alapfokú művészeti oktatásban, művészeti áganként egy alkalommal van lehetőség.

11. Egészségnevelési program I. Általános helyzetleírás 1.A Pedagógiai program Az iskola Pedagógiai programja meghatározta az iskola küldetését és legfontosabbnak tekintett értékeit. Már első változata kiemelt értékként és célként nevezte meg az egészséget, az egészségnevelést. Ennek megfelelően a program egyik kitüntetett eleme kezdettől fogva, és a továbbiakban is az, hogy az itt tanuló diákok – a sajátos körülmények között – testileg és lelkileg is felkészülve léphessenek a választott pályára. Ez minden olyan iskola számára, amely a legfontosabbnak a gyermek érdekeit tartja, kiemelt terület, de intézményünk esetében egy sor olyan sajátosságot kell figyelembe venni és olyan módszereket kell alkalmazni, amelyek eltérnek a megszokottól, és a nevelőtestületet egyedi, másutt nem jelentkező szempontok figyelembe vételére, illetve eljárások, módszerek kialakítására ösztönzi. A magas színvonalú szakmai képzés elengedhetetlen feltétele, hogy a tanulók egészséges környezetben éljenek, csak akkor alkalmasak a megterhelések elviselésére, ha megfelelő ismeretekkel rendelkeznek, s egészségük fejlesztéséhez kellő, vagyis sajátos szükségleteiket és helyzetüket is tekintetbe vevő nevelést és támogatást kapnak. Minden program annyit ér, amennyi megvalósul belőle. Ez erre a program is igaz. ÉA legfőbb törekvés, hogy a célokat és módszereket tekintve konkrét és megvalósítható legyen. Éppen ezért az egészségmegőrzés és fejlesztés elérésére az iskola közössége elé világos és elérhető célokat kíván megfogalmazni, és a célok eléréséhez szükséges gyakorlati feladatokat, tennivalókat is megjelöli. A mai átlag család nem mindig tud eleget tenni egészségfejlesztési feladatainak, tehát az oktatási intézményekre fontos szerep var. Iskolánkban ez fokozottabban van jelen, hiszen tanítványaink többsége a családjától távol kollégistaként él.

54

2. Erősségek Iskolánk erőssége, hogy kevés diákunkkal sok tanár foglalkozik. Az osztályok kis létszámúak (15 – 18), a szakmai tanulócsoportok létszáma – a zenei képzés sajátossága miatt – alacsony (10-12), több egyéni óra is van. Ez olyan pedagógiai előnyöket jelent, amely más iskolatípusban elképzelhetetlen: az egyéni odafigyelésnek és nevelésnek, a személyre szabott pedagógiai eljárásoknak kivételes lehetőségét adja. Ebből következik, hogy a tanár-diák kapcsolat is bizalmasabb és meghittebb. A családias légkör a helyzet szülte adottság. Mindez lehetővé teszi, hogy tanulóink bizalommal fordulhatnak tanáraikhoz, tudják, kitől kapnak, illetve kaphatnak segítséget. További erősség, hogy a diákok idejük nagy részét az iskolában töltik. Ennek legfőbb oka a párhuzamos képzés miatti magas óraszám, valamint a zenei képzés sajátossága – vagyis az ebből következő napi több órás gyakorlás. Elfoglaltságaik megvédik őket az több káros külső hatásoktól. Ennek megfelelően az iskola feladata az, hogy segítse a diákokat abban, hogy a sajátos körülményeik közepette képességeiket maximálisan kibontakoztathassák, testi és lelki károsodások nélkül tudjanak eleget tenni a – kétségkívül igen magas – követelményeknek. Erősség, hogy megfelelően képzett, példamutató és elkötelezett tantestület az, amely a célokat megfogalmazza, és a pedagógusok rendelkeznek olyan képzettséggel, illetve további szakképzettségekkel, amelyek az egészségfejlesztési szempontból fontosak. Az itt képviselt értékrend döntően a tehetség és az elért eredmények alapján minősíti a tanulókat, illetve ők is egymást. Népszerűséget, elismerést ez hozhat.

3. Gyengeségek Az egészségnevelés szempontjából gyengeség, hogy az iskola nem rendelkezik sem tornateremmel, sem tornaszobával, sem udvarral. Ez a testmozgás lehetőségeit erősen behatárolja. Az iskolaorvosi rendelés havi egy alkalomra, két órára korlátozódik (néhány évvel ezelőtt heti egy alkalommal rendelt az iskolaorvos. Az iskolavezetés azt kérte, hogy ennél legyen gyakoribb a rendelés, mivel a tanulók nagy része nem debreceni, következésképpen bejáró, ill. kollégista, tehát nagy szükség volna az iskolaorvos többszöri jelenlétére. Ezek után rendelési időt kéthetenkénti két órára, majd havonkénti két órára módosították.) A párhuzamos képzés hátrányokat is jelent: a magas óraszám, valamint a kettős terhelés miatt a tanulók igen nagy szellemi, lelki és testi terhelésnek vannak kitéve. A hangszeres gyakorlás – bár az állóképesség növekedése szempontjából előnyös – egyoldalú testi igénybevételt, és intenzív szellemi és lelki koncentrációt követel. Szintén gyengeség, hogy a tanulók hétvégi foglalkoztatása nehezen, illetve alig szervezhető, mivel nagy részük nem helybeli, hanem kollégista, illetve bejáró, ezért pénteken este haza mennek. Ráadásul a tanulóknak olyan minimális a szabadideje, hogy ennek „programozásával” óvatosan kell bánni, hiszen kell, hogy legyen olyan idejük, amellyel valóban szabadon rendelkeznek. Az iskola környezete sem egészségbarát: a belvárosi környezet előnyei mellett a hátrányok is jelen vannak: zaj és levegőszennyezettség.

4. Erőforrások Belső erőforrások A pedagógusok továbbképzési koncepciójának egyik szempontja volt, hogy megfelelő szakismeretekkel rendelkező tanárok legyenek az iskolában. Ennek eredménye az, hogy a testnevelő tanár megfelelő képzettséggel rendelkezik ahhoz, hogy az egyoldalú gerincmegterheléseket javító könnyített testnevelést, illetve gerinctornát oktasson. 1 fő elvégezte a mentálhigiénés szakot, egy másik most végzi ezt. 1 fő jelenleg az ún. Kovács-módszert tanulja az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen, amely a zenei munkaképesség megőrzését illetve fejlesztését tűzi ki célul. A gyermek és ifjúságvédelmi felelős rendszeresen részt vesz drogprevenciós továbbképzéseken, előadásokon. Könnyített testnevelés órán vesznek részt azok a tanulók, akiknek speciális testedzésre van szüksége.

55

Az osztályfőnöki órák kiemelt területe a prevenció, a felvilágosítás, illetve az észszerű napirend kialakításának a személyiség fejlődésének segítése Az iskolában Országjáró Diákkör működik, amely rendszeresen szervez kirándulásokat. Minden tanuló részt vesz balesetvédelmi és elsősegélynyújtó előadáson, amikor az iskolába kerül. Minden évben megtörténik a tanulók fizikai állapotának mérése. A Dákönkormányzat által minden évben megrendezett Gólyahétvége egy egész napot a testmozgásnak, játékos sportversenyeknek szentel. 2009-től iskolapszichológus áll a tanulók rendelkezésére heti egy alkalommal. Külső erőforrások Az iskola kihasználja a külső környezet által nyújtott lehetőségeket. Pszichés problémák kezelése esetén a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat szakemberei nyújtanak segítségét. Felvilágosító előadásokat tartanak más szervezetek is (orvostanhallgatók a szenvedélybetegségekről, a családi életről stb.). Rendszeresen látogatunk ilyen tematikájú rendezvényeket, kiállításokat. Az ANTSZ segédanyagai és programjai segítséget nyújtanak a prevencióban (kábítószer ellenes progra, , a dohányzás elleni Szövetes Margit-féle program).

5. Az egészségfejlesztési csoport Az iskolában egészségfejlesztési csoport felállítása elengedhetetlen feladat. A csoport összeállításának fő szempontjai: mindkét szakterületről legyenek képviselve pedagógusok, hiszen a képzés is két területen folyik legyenek hitelesek és felkészültek, akik megfelelő szakképzettséggel rendelkeznek rendelkezzenek megfelelő kompetenciával és tekintéllyel Ennek megfelelően a csoport tagjai a következők: a mentálhigiénés szakot végzett pedagógus (Dr. Prokischné Körmöndi Erika, Gáll Andrea) – feladatuk: lelki gondozás, életmódot érintő feladatok ellátása, stresszoldási technikák elsajáttítatása a zenei munkaképesség fejlesztés szakot végzett pedagógus (Törőné Tóth Márta) – feladata: zenei munkaképesség fejlesztés a testnevelő szakos tanár (Széles János) – testneveléssel összefüggő feladatok a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős (Dr.Kovácsné Lévai Katalin) – drogprevencióval összefüggő feladatok, külső kapcsolatok a DÖK képviselője – sporthétvégékhez kapcsolódó, mozgósító feladatok, tantermek szépítése igazgatóhelyettes – szervezési, osztályfőnöki feladatok koordinálása A team feladata az, hogy a tanév munkarendjében meghatározza a fejlesztési programból adódó konkrét feladatokat, tennivalókat és programokat, személyi felelősöket, ennek alapján az ellenőrzést. Mivel minden tagnak konkrét feladatai vannak a programban, ezért személyesen vesznek benne részt.

II. A szakmai program A program célja, hogy az iskolában tanuló diákok elsajátítsák azokat az ismereteket, amelyek a harmonikus személyiség kialakításához, az egészséges életmódhoz szükségesek, egyben biztosítsa azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik, hogy mindennapi életvitelük alakításában az életkoruknak, szükségleteiknek megfelelő és napirendjükhöz, sajátos helyzetükhöz ismereteket és lehetőségeket kapjanak. Testedzés, testmozgás

56

Az iskolai testnevelési tanterv figyelembe veszi az itt tanuló diákok speciális igényeit. A hangszeres gyakorlás egyoldalú terhelést jelent, ezért ezt a testedzés során korrigálni kell. Nem folytathatnak olyan mozgástevékenységet, amely a sérülés kockázatával jár (küzdősportok, labdajátékok – pl. kézilabda, kosárlabda, röplabda). Ennek megfelelően minden tanuló úszik – ez a legoptimálisabb a helyzetük szempontjából, másrészt a testnevelés tanterve a szükségleteikhez alakított. Mivel e korosztályban megfigyelhető gyakori tartási rendellenesség, gerincferdülés előfordulása itt sem kivételes jelenség, ezért ezek az elemek is megjelennek a tantervben. Minden évben kétszer (ősszel és tavasszal) kerül sor a tanulók fizikai állapotának mérésére.A közoktatásról szóló törvény 41.§ (5) kimondja, hogy „…. az általános iskolában, középiskolában és szakiskolában évente két alkalommal”, ősszel és tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál minden az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. A törvény által megszabott kötelezettség végrehajtásának megkönnyítésére az Oktatási Minisztérium által felkért bizottság a tanulók fizikai és motorikus képességének mérésére alkalmas teszteket állított össze, melyek egyszerűek, kevés szerigényűek, bárhol végrehajthatók, és megmutatják a gyerekek fizikai felkészültségének mértékét. A tesztek alkotói a már meglévő, legjobban bevált gyakorlatok közük válogattak. Iskolánkban a tanulók fizikai állapotának mérése az ún. Hungarofit 1-4 változatot alkalmazza. A mérés évenként kétszer – ősszel és tavasszal - történik. A HUNGAROFIT tesztrendszert a terhelhetőséggel/egészséggel összefüggő fittség műszerek nélküli objektív mérésére fejlesztették ki. A különösebb előképzettséget anyagi és időráfordítást nem igénylő motorikus próbarendszer megfelelve a tudományosság kritériumainak (valódiság, megbízhatóság, objektivitás) méri és értékeli az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességeket: Az aerob kapacitást, amely a kardioespiratórikus rendszer állóképességének legjobb mérőszáma, Azon izomcsoportok erejét, erő- állóképességét, amelyeket a mindennapi tevékenységünk során a leggyakrabban használunk, és amelyek gyengesége pl. a tartási rendellenességek leggyakoribb okozói. A vizsgálatot az e célra elkészített mérési és értékelési útmutató alapján kell elvégezni. A módszer elemei: Aerob, vagy alap-állóképesség mérése : 500 méteres úszás Izomerő mérése Dinamikus ugróerő Az alsó végtag dinamikus erejének mérése: helyből távolugrás páros lábbal Dinamikus erő- állóképesség A vállövi- és karizmok erő- állóképességének mérése mellső fekvőtámaszban, karhajlítás és nyújtás, folyamatosan, kifáradásig A csípőhajlító és a hasizom erő- és állóképességének mérése hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan kifáradásig A hátizmok erő- állóképességének mérése hasonfekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan kifáradásig Könnyített testnevelési óra ( heti 1 óra) a helyi tanterv része. Mindez azért is szükséges, mert tanulóink nem tudnak gyógytestnevelés órán részt venni, ezt ugyanis az iskola helyileg nem tudja ellátni és megszervezni, más intézményben pedig az órarend ( a délelőtti és délutáni tanítás) egyeztetésének nehézségei miatt a részvétel esetleges.

57

2004. szeptember 1-től az iskola heti 1 tanórán kívüli foglalkozás keretében gerinctorna foglalkozást szervez – ezen nemcsak a diákok, hanem a tanárok is részt vehetnek A helyi tanterv - szintén heti egy órában - teremfocifoci sportkör szervezését teszi lehetővé. Az iskolakezdéskor, az első tanítási napon a zenei munkaképesség fejlesztéssel kapcsolatos felvilágosító előadás keretében ismereti meg az. ún. Kovács módszert, majd hetenként 45 percben ilyen jellegű foglalkozás szervezésére nyílik lehetőség. Minden szeptemberben megrendezzük a hagyományos sporthétvégét. Elképzelésünk szerint ezt megismételjük még egyszer a tanév folyamán. Életmód, környezet Tanulóinknak nagyon zsúfolt napirendje van. Az egyéni órabeosztás miatt (a csoportos órák időpontja kötött, de az egyéni órák beosztása egyéni megbeszélés alapján történik, mivel 1-1 tanárhoz nem azonos csoportba és évfolyamra járó diákok járnak, ezért van erre szükség) előfordulhat, hogy egyes tanulók nem hagynak maguknak ebédidőt. Ezt kiküszöbölendő a nevelőtestület évekkel ezelőtt úgy határozott, hogy a közismereti és zenei csoportos órák között legalább 50 perc szünetet kell tartani. Előfordul azonban, hogy a tanulók egyéni órákat iktatnak be ilyenkor. Az osztályfőnökök és az iskolavezetés minden év elején bekéri a tanulók egyéni órarendjét, s ez alapján tájékozódik, illetve – ha szükséges – beavatkozik. Az iskolába kerülő tanulók esetében különös figyelmet szentel a nevelőtestület a helyes napirend, gyakorlási, tanulási technikák elsajátításának. Ezzel az osztályfőnöki órákon és a főtárgyi órákon is foglalkozunk. 2004. szeptember 1-jétől relaxációs és önismereti tréninget indítunk heti 1 órában. Erre azért van szükség, mert a zenei képzés velejárója a szereplés, a vizsga, az ebből következő feszültség. Ezt meg kell tanulni kezelni, illetve feloldani. Bár ez a szakmai képzésnek is elengedhetetlen része, ezzel is segíteni kívánjuk tanítványainkat. Ez fontos személyiségfejlődésük szempontjából is. Az egészséges környezet nemcsak tisztaságot jelent, hanem harmóniát, szépséget is – különösen egy olyan oktatási intézményben, amely az esztétikai nevelést, az esztétikumot mint értéket a legfontosabbak között tartja számon. Az iskola külső képe ugyan elszomorító, de belül minden helyiség kifestésre került az utóbbi időben. Minden év szeptemberében egy napot az iskolai termek szépítésére, díszítésére fordítunk. Az iskolában ugyanis a diákok majdnem annyit, vagy néha többet töltenek, mint otthon vagy a kollégiumban. Éppen ezért fontos, hogy kellemes és egészséges környezetben teljenek mindennapjaik. Elméleti ismeretek Az egészséges életmód kialakításához, az egészségre neveléshez ismeretekre is szükség van. Az ismeretek megszerzésének fő módszerei: a szakórák, az osztályfőnöki órák, a felvilágosító előadások, kampányokon történő részvétel, egyéb információk (pl. plakátok, oktató filmek). Főbb témakörök: Táplálkozás Testápolás, tisztálkodás Betegségek kialakulása, megelőzése Allergiák kialakulása, megelőzése Szenvedélyek, szenvedélybetegségek Családi élet, szexualitás Lelki egészség Környezet Táplálkozás A helyes táplálkozással megelőzhető az elhízás, a daganatos, illetve a szív- és érrendszeri betegségek. A mozgásszervi, illetve gerincbetegségek a kóros testsúlygyarapodással függenek össze. Az iskolai egészségfejlesztés az osztályfőnöki órákon hívja fel a figyelmet a helyes táplálkozás összetevőire: az ételek mennyiségét, minőségét , valamint az elfogyasztás módját is tekintetbe véve. Fel kell hívni a figyelmet az egészséges testsúly normáira is, ugyanis kamaszlányok esetében nemcsak az elhízás, hanem ennek ellenkezője: a divat miatti fogyókúrázás is jellemző!

58

A iskolai étkezésére a nevelőtestületnek nem lehet befolyása, mivel sem saját konyha, sem saját büfé nem áll rendelkezésre. A tanulóknak biztosítani kell a szükséges ebédidőt. Ezt az osztályfőnökök és az iskolavezetés év elején, az órarendek véglegesítés után ellenőrzi. Testápolás Nemcsak a személyes higiénia miatt fontos, nemcsak a betegségek megelőzésében van szerepe, hanem a jó közérzet és – nem utolsó sorban - a jó megjelenés miatt is fontos az ápoltság (szereplések!). Ezt az igényességet részben a felvilágosítással, részben személyes példamutatással kell elérni. A szinte folyamatosan közösségben élő tanulók egymással szembeni elvárása is ez, hiszen az ápolatlanság, a tisztálkodás hiánya akár kirekesztő magatartást is jelenthet a többi tanuló részéről: Az osztályfőnöki és a biológia órán témaként szerepel. A serdülőkorban jelentkező sajátosságok külön is fontosak: pl. a bőr, illetve haj ápolásával kapcsolatos kérdések. A betegségek, balesetek megelőzése A betegségek megelőzésének nemcsak az egészséges életmód az alapja. Alapvető feladat, hogy a felvilágosító tevékenység során felhívjuk a figyelmet a szűrővizsgálatokon történő rendszeres részvételre – elsősorban a tüdőszűrés és a rákszűrések fontosságára. Biológia, kémia és osztályfőnöki órákon is szót kell ejteni az allergiás eredetű betegségek tüneteiről, mivel itt is a megelőzés a legfőbb cél. Balesetvédelmi felvilágosításban minden tanuló részesül a szeptemberi iskolakezdéskor. Káros szenvedélyek, szenvedélybetegségek A statisztikai adatok szerint középiskolai évek alatt a dohányzó és az alkoholt fogyasztók száma megkétszereződik, megháromszorozódik. Ennek későbbi következményei miatt a magyar lakosság egészségügyi állapota a nemzetközi statisztikákkal összevetve siralmas. Az ismeretek kellő súlyú és mélységű átadásával viszont a folyamat fékezhető. A téma súlyának megfelelően mindez visszatérő témája az osztályfőnöki óráknak, leginkább meghívott orvos előadó, illetve orvostanhallgató előadó bevonása nagyobb hitelt ad a felvilágosításnak. Az iskola épületében tilos a dohányzás. A felnőttek a világítóudvaron dohányozhatnak, de a tanulók ott sem – függetlenül attól, hogy felnőtt korúak vagy sem. Mivel az iskolán kívüli dohányzás megtiltása nem lehetséges, ezért a felvilágosítás a leghatékonyabb fegyver a dohányzás és az alkohol ellen. Szóróanyagokkal, propagandaanyagokkal is felhívjuk a figyelmet a veszélyekre. Az iskola szerencsés helyzetben van a kábítószer fogyasztás szempontjából. Minden felmérés, tájékozódás és tapasztalat azt mutatja, hogy iskolánk tanulói nem élnek e szerekkel. Az iskola családias légköre azt is jelenti, hogy sok információval rendelkezünk a tanulókról, egymást is jól ismerik, hiszen szinte állandóan együtt vannak, nehéz, illetve lehetetlen volna ezt titokban tartani. Természetesen meg kell ismerniük ezt a veszélyforrást, hiszen sok helyről hallanak róla, rendelkezniük kell ezzel kapcsolatos ismeretekkel. Az osztályfőnöki órák, előadások, rendezvények, oktatófilmek segítik ismereteik bővítését. Családi életre nevelés, szexuális felvilágosítás A harmonikus személyiség egyik összetevője a kiegyensúlyozott érzelmi világ és a harmonikus szexualitás. Az érzelmi nevelésnek sok terepe van az iskolában, általában a művészetekkel foglalkozó szaktantárgyak esetében (pl. zeneirodalom, irodalom, rajz- és műalkotások elemzése). Az irodalom tanítása során egyes alkotók és korszakok bemutatásakor megkerülhetetlen az erotika témaköre. A téma az etikai ismeretek tanítása kapcsán is szóba kerül. A szaporodás témakörével kapcsolatban a biológia órán is sor kerül a kérdés megbeszélésére. Minden esetben őszinte légkörben és szakszerű ismereteket kell átadni. A szaktárgyi órákon kívül osztályfőnöki órát tartó előadó meghívása fontos, mert általában vele szemben a tanulók kevésbé vannak zavarban. A fő témakörök: a felnőtté válás, szexualitás, fogamzás, fogamzásgátlás, terhességmegszakítás, szülés, nemi betegségek.

59

A felelősségteljes szexuális magatartás az egyéni és családi boldogság kulcsa. 7. Lelki egészség A lélek egészsége a kiegyensúlyozottság, az elégedettség, a belső harmónia, az optimista életszemlélet, nyíltság, segítőkészség. A zenei pályának, illetve képzésnek több kihívással kell szembenéznie: a szokásosnál is több stresszhelyzet, zsúfolt napirend, túlterheltség. Az iskola - lehetőségei között - mindent megtesz, hogy ezeket a terheket csökkentse: A helyi tanterv kialakításakor a minimális és szükséges óraszámokkal tervez A terheket igyekszik csökkenteni (versenyek, szereplések esetén a SZMSZ-ben is rögzített felmentések A főtárgytanárok egyénre szabott nevelése Stresszoldó technikák elsajátítása Mivel a tanulók többsége kollégista, esetleges lelki gondjaik megoldásában az iskola pedagógusai és a kollégiumi nevelőtanárok együttműködnek.

12. A környezet Az iskola külső környezetére nem lehet befolyással. A forgalmas, szennyezett levegőjű és zajos környék nem egészségbarát. A szakmai fejlődés szempontjából sem ideális, mivel a beépített környék miatt a nyitott ablaknál történő gyakorlás nem megoldható. Az iskola már pályázott és a továbbiakban is pályázni kíván a rézfúvós szaktantermek légkondicionálóval történő felszerelésére, mivel a helyzetet ez oldhatná meg. A környezettel kapcsolatos egyészségnevelési tevékenység a Környezeti nevelési programnak is része. Az osztályfőnöki órák egészségnevelési, egészségfejlesztési tematikája 9. évfolyam 10 óra A kamaszkor problémái, testi-lelki változások Az osztályközösség alakulása, fejlődése, a közösségi élet normái Kommunikáció, érzelmek kifejezése Egészséges életmód, prevenció – káros szenvedélyek drogok Önismeret, személyiségkép 10. évfolyam 10 óra Kapcsolatok az iskolában, a kollégiumban, családban A konfliktusok kezelése a családban és az iskolában – megértés, empátia, tapintat, őszinteség Kapcsolatok: lányok és fiúk, barátság, szerelem, az „együttjárás” illemtana Pszichoszexuális fejlődés A szereplések, vizsgák okozta szorongások, lámpaláz - a szorongás leküzdése Táplálkozási zavarok: elhízás, fogyókúra Egészséges életmód, prevenció – AIDS, drogok, alkohol, dohányzás 11. évfolyam 10 óra Az egészség és betegség A megbetegedések pszichés tényezői Környezeti ártalmak A szűrővizsgálatok A daganatos betegségek megelőzése Felkészítés a családi életre – párkapcsolat, szexualitás 12. évfolyam

60

8 óra A felnőtt élet felelőssége Egészséges életmód – felkészülés a családi életre, fogamzásgátlás, családtervezés Döntések az életmódban: táplálkozás, mozgás, személyi higiéné A környezet iránti felelősség, környezeti problémák Egészséges önérvényesítés

Irodalomjegyzék Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja – Magyar Közlöny 2003./38. sz. Buda Béla: Mentálhigiéne – ANIMULA Kiadó, Bp. 1994. Dr. Bíró György – Dr. Lindner Károly: Tápanyagtáblázat Táplálkozástan és tápanyagösszetétel Medicina Kiadó, 1999. Dr. Rácz József: Prevenciós programok értékelése – ISM, 2001. Jelentés a magyarországi droghelyzetrõl – GYISM, 2001. Droginfó pedagógusoknak - Budapest, Sziget Droginformációs Alapítvány, 1999. Dr. Patai Klára: Szenvedélybetegségek – Glaxo és Zsiráf Kft, 1994. Jenne Naidao - Jane Wills: Egészségmegõrzés gyakorlati alapok – Medicina Kiadó, 1999. R. R. A. D. O. Alapítvány Drogcsapda – Paginarum Kiadó, 2001. Székely Lajos: Egészségnevelés “Utak a mához” – Pápai Páriz Egyesület, 1997. Bizonyítékok az Egészségfejlesztés hatékonyságára A népegészségügy kialakítása az új Európában I-II. rész – Országos Egészségügyi Információs Intézet és Könyvtár, Medinfo, 2001 Lõrinczi János – Nyilas László: Ifjúság és egészségkárosító szokások Dohányzás, alkohol és kábítószerfogyasztás a kiskunhalasi 10-18 évesek körében – GYISM 2002 Dr. Szilágyi Tibor: Eljátszott bizalom A belsõ dohányipari dokumentumok tanulságai - Egészségünkért a XXI. században Alapítvány kiadványa 2001 nov. Gati Ferenc: Gyermekvédelem az iskolában – Tankönyvkiadó, 1982. Bayer István: A kábítószer – Gondolat Kiadó, 1989. Bágyoni Attila: Szenvedélyek rabságában – Medicina Kiadó, 1982. Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor: Rejtjelek – Szorobán Kiadó, 1993. Tóth János: A mozgásszervek védelme gyermekkorban – Békés Megyei Pedagógiai Intézet kiadásában 1996. Dr. Gliedné Farkas Katalin: Testnevelési játékok gyûjteménye – Kecskeméti Tanítóképzõ Fõiskola, 1991. A. Barabás – E. Pantó: The Hungarian National Growth Study – Humanbiol Kiadó Bp. 1991. Fehérné Mérey Ildikó: Se többet, se kevesebbet, Mérd magad: Hungarofit – Útmutató Tanácsadó és Kiadó Kft. Gondozásában 1990. Fehérné Mérey Ildikó: Mozgás és egészség – Útmutató Tanácsadó és Kiadó Kft., 1990. Barabás Anikó: A fizikai fittség mérésének európai tesztje – Magyar Testnevelési Egyetem, Bp. 1993. Dr. Somhegyi Annamária – Gardi Zsuzsa: Tartáskorrekció – Magyar Gerincgyógyászati Társaság kiadásában, Bp. 1996. Dr. Aszmann Anna: Egészségvédelem az oktatásban – Anonymus Kiadó, Bp. 2000. Dr. Seregélyi Judit – Várkonyi Ágnes: Gyermek-és ifjúsághigiéné – Semmelweis Egyetem, Bp. 2000. Dr. Aszmann Anna: Iskolaegészségügy – Anonymus Kiadó, Bp. 1998. Bagdy Emõke: A klinikai pszichológiai szakmai kollégium állásfoglalása a mentálhigiéne, a segítõ szakmák és a klinikai pszichológia viszonyának kérdésében- Kossuth L. Tudományegyetem, Debrecen 1996. Ewles - Simnett: Egészségfejlesztés, Medicina Kiadó Bp. 1999. Kulcsár Zsuzsanna: Egészségpszichológia Eötvös Kiadó Bp. 1998.

61

13.Környezeti nevelési program Törvényi háttér

1. Az Alkotmány Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai: 8. § A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. 16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. 18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. 70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.

2. Környezet- és természetvédelmi jogszabályok Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól). A törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg. Legfontosabb alapelvei: a megelőzés, az elővigyázatosság, a leghatékonyabb megoldás, a helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékozódás és a nyilvánosság. A törvény 54. § 1. cikkelye szerint "minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére". A nevelés állami és önkormányzati feladat. Legfontosabb dokumentumaként a NAT-ot, a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (illetve annak részeként a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogramot) említi. A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. Törvény) kimondja, hogy a természeti értékeink védelme, a természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. Kiemelt szerepet kell biztosítani a természet értékeinek megóvásában a civil szférának, az állampolgároknak, hiszen a nemzeti kincsnek minősülő természeti értékeink megőrzése az állampolgárok és önszerveződő csoportjaik aktív részvétele nélkül nem lehetséges. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. Törvény célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait. A törvény kimondja, hogy az oktatás során állatkísérletek elvégzésére a diákokat nem lehet kötelezni. Nemzeti Környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. határozata) helyzetértékelése szerint: "A környezetvédelemben felmerülő problémák jelentős része vezethető vissza arra a tényre, hogy Magyarországon még nem megfelelő szintű a környezeti tudatosság foka. A lakosság ismeretei a környezetről, a környezetvédelemtől, annak megóvásáról hiányosak, és többnyire nem megfelelő színvonalúak.". A társadalmi részvétel és tudatosság erősítésében kiemelkedő szerepe van a közoktatási, felsőoktatási és kulturális intézményekben folyó tevékenységnek. A 2000. évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Törvény 54. §-a kimondja, hogy a Kt. 54-55. §-ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek az ismereteknek az oktatásával és terjesztésével - az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával, valamint közszolgálati hírközlő szervek igénybevételével elő kell segíteni, hogy a társadalom környezeti kultúrája növekedjen.

3. Közoktatási jogszabályok A közoktatásról szóló 1995. évi LXXIX. Többször módosított törvény szerint a pedagógiai programok felülvizsgálatánál az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fordítani a gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésével kapcsolatos feladatokra, s a nevelés elsőrendű jelentőségű. A pedagógiai programok átalakításánál a személyiség és közösség fejlesztés megtervezésében kiemelt hangsúlyt kell fektetni a NAT kiemelt közös követelményeire, köztük a környezeti nevelésre.A 41. § 6. pontja szerint az iskola "felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel

62

törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez". Az iskolai munkát tartalmi alapjaiban szabályzó közös követelményei között találjuk a környezeti nevelést. "A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv." A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. Elengedhetetlenül szükséges a NAT részeként a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatás továbbfejlesztése. Helyzetkép Feltételek a környezeti nevelés szempontjából A több mint 100 éves műemlék jellegű iskolaépület külső megjelenését tekintve elhanyagolt, több évtizede vár felújításra. Belső értelemben esztétikus - amit az is erősít, hogy az utóbbi időben valamennyi helyiség – nemcsak a tantermek, hanem a folyosók és ügyviteli helységek - festése megtörtént. Ugyanakkor épületgépészeti szempontból, a nyílászárókat tekintve is elhanyagolt, felújításra szoruló. A tantermek, osztálytermek kicsi méretűek, s nemcsak a közismereti, hanem, a szakmai képzés követelményeit (egyéni órák, kis csoportban történő tanítás, gyakorlás) is ki kell szolgálniuk. Új helységek kialakítására (pl. laborok előadók, új gyakorló kialakítására nincs lehetőség. Az iskola nem rendelkezik udvarral, kerttel, mivel a belvárosi környezet miatt teljesen körbeépített telken fekszik, A világító udvart nem azzal a céllal építették, hogy az kert funkcióját betöltse, csak személygépkocsik beállására alkalma a teljesen lebetonozott kicsi terület. A közelben park sem található. Mindezek mellett a párhuzamos képzésből adódó nagy óraszám és a napi több órás gyakorlás miatt a diákok sok időt töltenek az iskolában (Az iskola reggel 6 órától este 8 óráig van nyitva hétköznap, szombaton délig, a vizsgaidőszakokban pedig vasárnap délután is. Erre azért is szükség van, mert egyes tanszakok – pl. ütő, hárfa stb. – gyakorlása csak az iskolában biztosítható. A képzésből adódó további sajátosság, hogy a tanulók nagy része iskolán kívüli művészeti csoportokban is tevékenykedik, illetve rendszeresen részt vesz iskola által szervezett, illetve azon kívüli kulturális, zenei eseményeken. Éppen ezért az iskolai élet és nevelés máshol hagyományosnak tekinthető formái – iskolán, tanórán kívüli tevékenységek, kötelezőn túli órák – sokkal kevésbé, vagy legalábbis olyan módon alakuljanak, hogy ne növeljék tovább a tanulói terheket. Itt nem a szabadidő hasznos eltöltésének problémája a fő gond, hanem a szabadidő majdnem teljes hiánya. Az iskola külső környezete - bár a kiváló megközelíthetőség és elhelyezkedés, valamint biztonság szempontjából ideális – nem ideális oktatási szempontból. A nagy zaj és forgalomból eredő szennyezésnek ez az oka. Megvalósult környezeti nevelési tevékenységeink A nagyvárosi léthez kapcsolódó előnyök és hátrányok, valamint az iskolatípus sajátosságai meghatározzák környezeti nevelési tevékenységünk lehetőségeit. A 9. évfolyamosok részére évente egy napot a lakóhely értékeinek megismerésére fordítunk: a város természeti, kultúrtörténeti értékeinek megismerésére. Erre azért is szükség van, mert a tanulók nagy része kollégista. A szeptemberi iskolakezdéskor az osztályok egy délelőttöt fordítanak termeik rendbe tételére, szépítésére. A tanszakok tanulói tanszaki termeikről gondoskodnak. Mivel az órákon kívüli gyakorlási időszakot ott töltik. Az iskola belső állapotát folyamatosan észlelik, jelzik a a diákok és a tanulók, fontosnak tartják környezetüket egészségük és az esztétikum szempontjából A környezeti nevelés szempontjait a tanárok érvényesítik a szakórákon Erőforrások

63

Belső erőforrások Humán erőforrások Iskolavezetőség

Feladat, szerepkör Támogatja a környezeti programokat, elképzeléseket

Erősségek nevelési Hiteles személyiségek a pedagógusok és a diákság számára. Tanárok A tantárgyakba beépítve tanítják az Valamennyi szakos belátja, hogy egyes környezeti tartalmakat. minden tanár feladata a környezeti nevelés. Osztályfőnöki közösség Évfolyamokra lebontva foglalkozik az Lehetőség van az aktualitások egészségneveléshez kötődő környezeti azonnali „kibeszélésére” nevelési tartalmak feldolgozásával. osztályközösségi szinten (pl. törvényi intézkedések, egészséges táplálkozás, reklámok hatásai, életmód kérdései stb.) Diákönkormányzatot Lehetőségük van a környezeti nevelés Napi kapcsolat a diákokkal, az segítő és mentálhigiénés egészségnevelési területeinek egyedi problémák azonnali tanár erősítésére. kezelése. Technikai dolgozók A programok tárgyi feltételeinek Természetbarát anyagok vizesblokkok, világítási hálózat felhasználása karbantartása, hőszigetelés, stb. Diákok A tervezett éves programban Valamennyi diák érintett sokoldalúan vesznek részt Partnerség a felnőtt résztvevőkkel. A fő hangsúly a szemléletformáláson van. Tárgyi erőforrások ismerethordozók (kép- és hanganyag, folyóiratok, szakkönyvek, Internet, multimédiás anyagok), „zöld könyvtár” audiovizuális eszközök Alapelvek, célok Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok Iskolánk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld egészének fennmaradása érdekében cselekedjenek. Mindezt közvetlen és szűkebb környezetükben tehetik meg a leginkább. Általános célok, értékek az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt a Föld egészséges folyamatainak visszaállítása, harmóniára törekvés a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése Pedagógiai célok az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése a szerves kultúra megvalósítása a környezeti nevelésben fenntarthatóságra nevelés, az elveivel való azonosulás elősegítése a környezetetika hatékony fejlesztése érzelmi és értelmi környezeti nevelés

64

tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés tolerancia és segítő életmód kialakítása a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulásának segítése az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése az egészség és a környezet összefüggéseinek felismertetése a helyzetfelismerés, az ok – okozati összefüggések felismerése képességének kialakítása, fejlesztése problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése globális összefüggések megértése iránti igény felkeltése Konkrét célok és feladatok Az iskola évenként felülvizsgálja stratégiai céljait és éves feladatait kapcsolatban, és meghatározza a feladatokat.

Rövid távú célok A környezeti nevelés az oktatás és nevelés minél több területén jelenjen meg. A felnőttek (az iskola minden dolgozója) személyes példát mutatnak a környezettudatos életvitelre. Az iskola tisztaságának javítása.

a környezeti neveléssel

Feladatok A siker kritériumai A helyi tantervben meg kell Az iskolai életben a tanórákon jelölni a feladatokat. jelen van a környezeti nevelés.

Széleskörű információ és mozgósítás a konkrét programokra – pl. kirándulások, iskolaszépítés. Folyamatos figyelemfelhívás a tisztaság fontosságára és megóvására. Takarékoskodás az energiával. Rendszeres és alkalmankénti ellenőrzések. Legyenek a tanulók Iskolaszépítés, növények környezetük védelmezői! behozatala, ápolása. Beszélgetések a közvetlen környezetről.

Mind több tanár részt vesz a környezeti neveléssel összefüggő programokon. Javul a tisztasági komfortérzet.

A nyitva felejtett villanyok és ablakok számának csökkentése. Változik a tanulócsoportok szemlélete, az iskolához kötődés erősödése.

Tanulásszervezési és tartalmi keretek Hagyományos tanórai foglalkozások Az iskola tárgyi és személyi feltételeit tekintve a szemléletformálásnak és nevelésnek ez a leginkább reálisnak tekinthető, megvalósítható kerete

A TANTÁRGYAK LEHETŐSÉGEI Magyar nyelv és irodalom A tanulók ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat : prózai alkotásokat, népdalokat és verseket ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére sajátítsák el a médiumok elemzésének technikáit

65

A tanulókban alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével Történelem A tanulók értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében Idegen nyelv A tanulók váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projekt-munkában választ keresni állampolgári felelősségtudatuk fejlődjön A tanulókban alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit Matematika A tanulók váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni Legyenek képesek reális becslésekre Tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni A tanulókban alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket Fizika A tanulók váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára

66

ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat Kémia A tanulók rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait Földrajz A tanulók szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket értsék meg, hogy a társadalom-földrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit A tanulókban a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség Biológia A tanulók ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az okokozati összefüggéseket legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat A tanulókban alakuljon ki ökológiai szemléletmód alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség

67

Zenei tantárgyak A tanulók ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni Rajz és vizuális kultúra A tanulók ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére Tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira ismerjék a természetes alapanyagok használatát legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket Etika A tanulók legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk A tanulókban alakuljon ki az a szemlélet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért Informatika (számítástechnika és könyvtárhasználat) A tanulók legyenek képesek az interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására ismerjék meg az informatikában (pl. az internet-használatban) rejlő környezetvédelmi lehetőségeket használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre szerkesszenek és nyomtassanak környezetvédelmi újságokat és posztereket ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások)

68

legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése, összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segítségével a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyag- és energiatakarékos alkalmazás feltételeit Testnevelés A tanulók fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat A tanulókban tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását alakuljon ki az igény a higiénés normák betartására segítse az egészséges napi-heti-évszakos életritmus kialakulását Tanórán kívüli foglalkozások ODK keretében kirándulások szervezése évi két alkalommal: Erdőspuszta értékei (tanösvény-bejárás, utazás kisvonattal) Hortobágyi Nemzeti Park értékei A környezeti szempontból jeles napok megünneplése plakátokon Szóróanyagok, propagandaanyagok elhelyezése Módszerek Célunk a környezeti nevelés szempontjából kiemelkedő jelentőségű élmény- és, tevékenységalapú, érzékenyítő, interaktív módszerek minél sokoldalúbb alkalmazása. Taneszközök Ismerethordozók tanulók számára: Kiadványok, térképek (pl. turistatérképek), ismeretterjesztő kiadványok (pl.nemzeti parkokról, tájakról, helyi értékekről) Tanárok számára: Szakmai-módszertani kiadványok, különös tekintettel a környezeti nevelésben nem hagyományos tantárgyakat tanítók Eszközök: Multimédiás segédanyagok, videofilmek, Internet-hozzáférés – ezek használatához szükséges hardverek (laptop, projektor, tv, videó). Távcsövek, digitális és tükörreflexes fényképezőgép, videokamera. Transzparens- és diasorozatok, faliképek, plakátok Az iskolai élet Feladatunk a mindennapi iskolai élet „fizikai” és szellemi környezetének átalakítása a környezeti nevelési program szellemében. Fontos megtervezni az iskola mindennapi életének ezernyi mozzanatát, s azt, hogy ezeken keresztül hogyan válhat az iskola környezetbarátabbá, miképpen alakíthatja az ott dolgozók és tanulók életmódját környezet-tudatosabbá.

69

Ehhez járulhatnak hozzá az alábbiak anyag- és energiatakarékos, környezetbarát iskolaüzemeltetésre törekvés pedagógusok, dolgozók példamutatása szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása termek, folyosók és zöldítése, a tantermek organikus díszítése a tömegközlekedési eszközök, a kerékpáros és gyalogos közlekedés népszerűsítése a menza környezetbarát, egészséges működtetése az iskolai ismeretterjesztés tanórán kívüli eszközeinek jobb kihasználása (faliújság, iskolaújság, iskolarádió, helyi média)

Kommunikáció 1. Az iskolán belüli kommunikáció szerves része a szemléletformálásnak, ezért rendszeresen kihasználjuk a lehetőségeit, hogy megértessük a részt vevőkkel, hogy az iskolai élet környezetbaráttá alakítása közügy, minden ott élő közös ügye - a faliújság aktuális hírei (tanáriban, diákságnak). Minőségbiztosítás / minőségellenőrzés A környezeti nevelés sikerességét értékelhetjük különböző résztvevőkre megtervezett és kidolgozott eszközökkel A környezeti nevelési program életbelépésekor az iskola valamennyi dolgozójával kérdőíves attitűdvizsgálatot végzünk, majd a tapasztalatokból a feladatokat megfogalmazzuk. Néhány példa az elemzési szempontokhoz: mennyire tárja fel tantárgyának környezeti tartalmait tanítási gyakorlata során személyes példamutatással segíti-e a program megvalósulását A tanulók környezeti tudatosságának alakulását tevékenységeik változásán, ismereteik bővülésén mérhetjük például az alábbi módokon. A középiskolai tanulmányok kezdetén életkorának megfelelő mérőlappal szerzünk információt, rögzítünk egy állapotot. Ugyanazon diákok 12. évfolyamon végzett mérései alapján a fejlődésre következtetéseket vonhatunk le. A környezeti nevelési programok hozzájárulásának mértéke az iskolai osztályközösség kapcsolatrendszerének alakulásához, a kommunikáció, a konfliktuskezelés fejlődéséhez.

Továbbképzések Az iskola keretet biztosít az önképzéshez, anyagi bázisával segíti a szakkönyvbeszerzést, a folyóiratok elérhetőségét. A számítógéppark fejlesztésével minden tanár és minél több diák számára általánossá teszi az Internet-hozzáférést. A fizikai és adminisztratív dolgozók számára iskolai szintű tájékoztatás szervezése az iskolai környezeti nevelési program megismertetésére, beszélgetés feladataikról és lehetőségeikről a szemléletmód formálásában.

70

Záró rendelkezések Jelen Pedagógiai Programot az intézmény vezetőjének előterjesztése után az intézmény nevelőtestülete elfogadta. Hatályba lépés ideje: fenntartói jóváhagyástól.

Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola - AMI www.debrecenizenede.hu

Óraszámok 9-12. évf. + 5/13. évf és 104 hétre (3 tanév) elosztott érettségi utáni szakképzés esetén

Pedagógiai program 1. sz. melléklet SZAKMAI PROGRAM

Heti óraszámok alakulása (2013. évi módosítások)

54 212 05

Párhuzamos képzés Tanítási hetek száma:

fafúvós, rézfúvós, ütős, vonós-húros (gitár)

képzés összesített ögy

Munkavédelmi alapismeretek Szolfézs I. Zenetörténet I. Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Főtárgy Korrepetíció / Gitáregyüttes* Előadói gyak. / Gitáregyüttes* Kötelező zongora Szolfézs II. Szolfézs fakultáció Zeneelmélet Zenetörténet II. Zenekar / Kórus Népzene Hangszerismeret Kamarazene Társhangszer-fakultáció Zenei munkaképesség megőrzése Kreatív önfejlesztés

szabad

Szakképesítés spec. évf.

36

36

36

32

9.

10.

11.

12.

köt.

megv.

e

18

18

0,5

gy

e

gy

140

140

140

140

köt.

megv.

e

0

18

18

0,5

0

0

72

72

0

0

72

72

0 0

0

16

16

0,5

16

16

0

64

64

2

64

64

280

280

2

2

2

2

96

96

3

204

208

2

2

70

86

0,5

0,5

2

0,5

1

32

32

1

68

68

0,5

0,5

0

86

0,5

1

0,5

0,5

1

0

32

1

0

68

0,5

0,5

70

70

1

0,5

0,5

0,5

0,5

32

32

1

68

68

0,5

0,5

140

140

1

1

1

1

1

96

96

3

132

136

1

1

2

1

1

1

1 1

70 20

gy

ögy

szabad

0

gy

e

0,5 2

0

2

2

2

2

96

96

3

204

208

2

2

1

1

1

1

96

96

3

132

136

1

1

420

528

96

128

204

288

32

32

32

32

1

68

32

0

0

32

32

1

32

32

104

104

1

1

1

32

32

68

68

52

0,5

0,5

0,5

4

3 1

4

1

0

64

64

2

0

208

208

6,5

1834

2164

992

1056

16

17

576

544

9-12. évf. + 5/13. évf. + ögy. összesen:

3380

3684

304

70

0

0

2 2

4

4 1 1 1

33

20 160

0

136

136

550

554

2108

2244

1056 Szakképesítés + ögy. össz: max.:

1

1

2

5

5,5

5,5 20,5

20,5

24

738

738

768

2404 2540

136

Összefüggő (nyári) gyakorlat javasolt teljesítése Zenekar / Kórus Kamarazene Zenei munkaképesség megőrzése

70 70 20

70

70 70

20

1

0

0

15

70

0

0

540

gy

1

140

4

e

1

280

4

gy

1 1

140

14

0

e

280

504

160

szabad

1

Éves összesen:

Összes óra a képzésben:

ögy

1

68

70

gy

32

megv.

1

e

36

1/13. 2/14. 3/15.

képzés összesített

0 1

gy

5/13.

képzés összesített

36

Tanítási hetek száma:

köt.

1

e

Szakképesítés évfolyamai

32

Tanítási hetek száma:

70 10

10

Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: Művészeti szakmai gyakorlat 160 óra, mely megszervezhető a képzési sajátosságok figyelembevételével. Pl. hétvégi és nyári koncertek, fellépések, táborok, versenyek, kiállítások, művésztelepek formájában is. * GITÁR szakon (húros szakirány) a Korrepetíció és az Előadói gyakorlat óraszámában Gitárösszhangzattan tantárgy kerül bevezetésre. Kidolgozás alapja: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. ; a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. tv. ; 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet az OKJ-ról; 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet

Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola - AMI www.debrecenizenede.hu

Óraszámok 9-12. évf. + 5/13. évf és 104 hétre (3 tanév) elosztott érettségi utáni szakképzés esetén

Pedagógiai program 1. sz. melléklet SZAKMAI PROGRAM

Heti óraszámok alakulása (2013. évi módosítások)

54 212 05

Párhuzamos képzés Tanítási hetek száma:

billentyűs (orgona); húros (hárfa)

képzés összesített ögy

Munkavédelmi alapismeretek Szolfézs I. Zenetörténet I. Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Főtárgy Előadói gyakorlat Kötelező zongora Szolfézs II. Szolfézs fakultáció Zeneelmélet Zenetörténet II. Zenekar / Kórus Népzene Hangszerismeret Kamarazene Társhangszer-fakultáció Zenei munkaképesség megőrzése Kreatív önfejlesztés

szabad

Szakképesítés spec. évf.

36

36

36

32

9.

10.

11.

12.

köt.

megv.

e

18

18

0,5

gy

e

gy

140

140

140

140

köt.

megv.

e

0

18

18

0,5

0

0

72

72

0

0

72

72

0 0

0

16

16

0,5

16

16

0

64

64

2

64

64

280

280

2

2

2

2

96

96

3

204

208

2

2

0

86

0,5

0,5

2

0,5

1

0

32

1

0

68

0,5

0,5

140

140

1

1

1

1

1

32

32

1

68

68

0,5

0,5

140

140

1

1

1

1

1

96

96

3

132

136

1

1

2

1

gy

1 1

ögy

szabad

1 1

0

70

70 20

szabad

gy

e

0,5 2

0

2

2

2

2

96

96

3

204

208

2

2

1

1

1

1

96

96

3

132

136

1

1

420

560

96

128

204

288

32

32

32

32

1

68

32

0

0

32

32

1

32

32

104

104

1

1

32

32

68

68

36

0,5

0,5

4

4 1 1

4

1

70

70

0

0

64

64

2

0

0

208

208

6,5

1834

2096

960

1024

15

15

16

540

576

9-12. évf. + 5/13. évf. + ögy. összesen:

3344

3684

340

0

0

32

20 160

0

2 2

4

4 1 1 1

36

0

540

136

1

1

2

550

554

5,5

5

5,5

2040

2212

1024 Szakképesítés + ögy. össz:

21

20

23

756

720

736

2372 2540

168

Összefüggő (nyári) gyakorlat javasolt teljesítése 70 70 20

70

70 70

20

1

1

136

max.:

Zenekar / Kórus Kamarazene Zenei munkaképesség megőrzése

gy

1

140

4

e

1

280

4

gy

1 1

140

14

0

ögy

280

504

160

gy

0

Éves összesen:

Összes óra a képzésben:

e

32

megv.

1

e

36

1/13. 2/14. 3/15.

képzés összesített

0 1

gy

5/13.

képzés összesített

36

Tanítási hetek száma:

köt.

1

e

Szakképesítés évfolyamai

32

Tanítási hetek száma:

70 10

10

Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: Művészeti szakmai gyakorlat 160 óra, mely megszervezhető a képzési sajátosságok figyelembevételével. Pl. hétvégi és nyári koncertek, fellépések, táborok, versenyek, kiállítások, művésztelepek formájában is. Kidolgozás alapja: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. ; a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. tv. ; 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet az OKJ-ról; 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet

Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola - AMI www.debrecenizenede.hu

Óraszámok 9-12. évf. + 5/13. évf és 104 hétre (3 tanév) elosztott érettségi utáni szakképzés esetén

Pedagógiai program 1. sz. melléklet SZAKMAI PROGRAM

Heti óraszámok alakulása (2013. évi módosítások)

54 212 05

Párhuzamos képzés Tanítási hetek száma:

billentyűs (zongora)

képzés összesített ögy

Munkavédelmi alapismeretek Szolfézs I. Zenetörténet I. Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Főtárgy Előadói gyakorlat Korrepetíciós gyakorlat v. irodalom Szolfézs II. Szolfézs fakultáció Zeneelmélet Zenetörténet II. Zenekar / Kórus Népzene Hangszerismeret Kamarazene Társhangszer-fakultáció Zenei munkaképesség megőrzése Kreatív önfejlesztés

szabad

Szakképesítés spec. évf.

36

36

36

32

9.

10.

11.

12.

köt.

megv.

e

18

18

0,5

gy

e

gy

140

140

140

140

köt.

megv.

e

0

18

18

0,5

0

0

72

72

0

0

72

72

0 0

0

16

16

0,5

16

16

0

64

64

2

64

64

280

280

2

2

2

2

96

96

3

204

208

2

2

0

86

0,5

0,5

2

0,5

1

0

16

0,5

0

52

0,5

0,5

0,5

140

140

1

140

140

1

1

1

1

32

32

1

68

104

1

1

1

1

1

1

96

96

3

132

136

1

1

2

1

gy

1 1

ögy

szabad

1 1

0

70

70 20

szabad

gy

e

0,5 2

0

2

2

2

2

96

96

3

204

208

2

2

1

1

1

1

96

96

3

132

136

1

1

420

560

96

128

204

288

32

32

32

32

1

68

32

0

0

32

32

1

32

32

104

104

1

1

32

32

68

68

36

0,5

0,5

4

4 1 1

4

1

70

70

0

0

0

64

64

0

0

208

208

1834

2096

960

1008

15

15

16

540

540

576

9-12. évf. + 5/13. évf. + ögy. összesen:

3328

3684

356

0

0

2 6,5 31,5

20 160

0

2 2

4

4 1 1 1

36

1

136

136

1

1

550

554

5

5,5

2040

2232

1008 Szakképesítés + ögy. össz: max.:

70 70 20

70

2

21

21

756

756

720

2392 2540

148

70 70

20

1

5,5 22,5

Összefüggő (nyári) gyakorlat javasolt teljesítése Zenekar / Kórus Kamarazene Zenei munkaképesség megőrzése

gy

1

140

4

e

1

280

4

gy

1 1

140

14

0

ögy

280

504

160

gy

0

Éves összesen:

Összes óra a képzésben:

e

32

megv.

1

e

36

1/13. 2/14. 3/15.

képzés összesített

0 1

gy

5/13.

képzés összesített

36

Tanítási hetek száma:

köt.

1

e

Szakképesítés évfolyamai

32

Tanítási hetek száma:

70 10

10

Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: Művészeti szakmai gyakorlat 160 óra, mely megszervezhető a képzési sajátosságok figyelembevételével. Pl. hétvégi és nyári koncertek, fellépések, táborok, versenyek, kiállítások, művésztelepek formájában is. *ZONGORA (billentyűs szakirány) tanszakon a Kötelező zongora tantárgy helyett a Korrepetíciós irodalom tantárgy kerül bevezetésre. Kidolgozás alapja: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. ; a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. tv. ; 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet az OKJ-ról; 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet

Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola - AMI www.debrecenizenede.hu

Óraszámok 9-12. évf. + 5/13. évf és 104 hétre (3 tanév) elosztott érettségi utáni szakképzés esetén

Pedagógiai program 1. sz. melléklet SZAKMAI PROGRAM

Heti óraszámok alakulása (2013. évi módosítások)

54 212 05

Párhuzamos képzés Tanítási hetek száma:

magánénekes

képzés összesített ögy

Munkavédelmi alapismeretek Szolfézs I. Zenetörténet I. Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Ének Korrepetíció Előadói gyakorlat Szolfézs II. Szolfézs fakultáció Zeneelmélet Zenetörténet II. Zongora kötelező Dalirodalom Hangegészségtan Beszéd- és színpadi gyakorlat Népzene Kamarazene Olasz nyelv Zenei munkaképesség megőrzése

szabad

36

36

32

9.

10.

11.

12.

köt.

megv.

e

18

18

0,5

140

140

140

140

0 0 40

280

280

2

2

2

20

140

140

1

1

0

140

1

140

140

1

0

0

280

280

2

2

2

140

140

1

1

1

140

140

32

32

40 40 20

Összes óra a képzésben:

Szakképesítés spec. évf.

36

160

0

köt.

megv.

e

0

18

18

0,5

0

0

72

72

0

0

72

72

0

16

16

0,5

16

16

0

64

64

2

64

64

2

128

96

3

40

272

276

2

3

3

1

1

64

64

2

20

136

136

1

1

2

1

1

1

0

64

2

0

104

1

1

1

1

1

1

64

96

3

100

104

1

1

1

0

0

0

0

2

64

64

2

172

208

2

2

1

96

96

3

168

172

1

2

32

32

68

68

64

64

136

136

36

32

36

64

72

280

280

0

0

1962

2114

1 1

e

gy

1 1

gy

1 1

1

e

ögy

szabad

1 1

1

1

1 1

1 1

2

1 1 2

2 14,5

1 2

2

15

15

16 576

Éves összesen:

522

540

540

9-12. évf. + 5/13. évf. + ögy. összesen:

3410

3684

274

0

0

0

0

96

96

64

64

64

64

128

128

64

64

1008

1072

e

gy

ögy

szabad

32

megv.

100

gy

36

1/13. 2/14. 3/15.

képzés összesített

0

36

e

5/13.

képzés összesített

36

Tanítási hetek száma:

köt.

100

gy

Szakképesítés évfolyamai

32

Tanítási hetek száma:

1 2 3

40

2 2

40

4 2 33,5

20 160

0

36

36

168

168

136

136

136

136

272

276

136

136

2178

2334

1072 Szakképesítés + ögy. össz: max.:

gy

e

gy

1 1

e

1 1 0,5 2

2 2

0,5

0,5 2

40 20

40

1 2 1

1

2

3

2

40

40

40

20

20

2 3

2

2

15

24,5

28,5

540

882

912

2494 2540

46

20

40

3 2

40

20

1 2

Összefüggő (nyári) gyakorlat javasolt teljesítése Ének Korrepetíció Beszéd- és színpadi gyakorlat Kamarazene Zenei munkaképesség megőrzése

gy

40 40 20

Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: Művészeti szakmai gyakorlat 160 óra, mely megszervezhető a képzési sajátosságok figyelembevételével. Pl. hétvégi és nyári koncertek, fellépések, táborok, versenyek, kiállítások, művésztelepek formájában is. Kidolgozás alapja: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. ; a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. tv. ; 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet az OKJ-ról; 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet

Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola - AMI www.debrecenizenede.hu

Óraszámok 9-12. évf. + 5/13. évf és 104 hétre (3 tanév) elosztott érettségi utáni szakképzés esetén

Pedagógiai program 1. sz. melléklet SZAKMAI PROGRAM

Heti óraszámok alakulása (2013. évi módosítások)

54 212 05

Párhuzamos képzés Tanítási hetek száma:

zeneelmélet-szolfézs

képzés összesített ögy

Munkavédelmi alapismeretek Szolfézs I. Zenetörténet I. Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Szolfézs II Szolfézs fakultáció Zenetörténet II Zeneelmélet Zongora kötelező Hangképzés Vezénylés Népzene Kórus Zenei munkaképesség megőrzése Hangegészségtan Kultúrtörténet és esztétika Számozott basszus gyakorlat Beszéd- és színpadi gyakorlat Társhangszer fakultáció

szabad

160

Szakképesítés spec. évf.

36

36

36

32

9.

10.

11.

12.

köt.

megv.

e

18

18

0,5

gy

e

gy

140

140

140

140

köt.

megv.

e

0

18

18

0,5

0

0

72

72

0

0

72

72

0 0

0

16

16

0,5

16

16

0

64

64

2

64

64

280

280

128

128

200

208

0

0

0

0

0

0

140

140

1

1

1

280

280

2

2

2

1

128

128

4

200

208

2

2

2

128

128

4

272

276

2

3

140

140

1

1

1

1

32

32

1

68

104

1

1

70

70

0,5

0,5

1

0,5

0,5

32

32

1

68

68

0,5

0,5

140

140

1

1

1

1

1

96

96

3

204

208

2

2

64

64

2

64

64

136

136

420

492

0

0

3

96

128

4

204

416

4

4

64

64

2

136

136

1

1

0

0

32

32

1

32

32

136

136

0

0

64

64

2

136

136

64

64

2

136

136

1

1

0

0

2

64

64

2

136

136

1

1

0

36

2

0

0

0

36

1

1968

2076

1072

1104

2170

2478

1

1 1

2

2

4

2

3

2

2

0,5

0,5

14

14

15

16,5

504

504

540

594

9-12. évf. + 5/13. évf. + ögy. összesen:

3406

3684

278

160

0

szabad

1

Éves összesen:

Összes óra a képzésben:

ögy

1

2

4

gy

0

0

e

gy

ögy

szabad

32

megv.

1

e

36

1/13. 2/14. 3/15.

képzés összesített

0 1

gy

5/13.

képzés összesített

36

Tanítási hetek száma:

köt.

1

e

Szakképesítés évfolyamai

32

Tanítási hetek száma:

4

2

34,5

0

0

1104 Szakképesítés + ögy. össz: max.:

gy

e

gy

1 1

e

1 1 0,5 2

2

2

160

80

80

2 2 3

2

2 2 4 2 1

1

1

2

21

22,5

28,5

756

810

912

2638 2540

-98

Összefüggő (nyári) gyakorlat javasolt teljesítése Zenekar / Kórus

gy

80

80

Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: Művészeti szakmai gyakorlat 160 óra, mely megszervezhető a képzési sajátosságok figyelembevételével. Pl. hétvégi és nyári koncertek, fellépések, táborok, versenyek, kiállítások, művésztelepek formájában is. Kidolgozás alapja: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. ; a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. tv. ; 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet az OKJ-ról; 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet

Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola - AMI www.debrecenizenede.hu

Óraszámok 9-12. évf. + 5/13. évf és 104 hétre (3 tanév) elosztott érettségi utáni szakképzés esetén

Pedagógiai program 1. sz. melléklet SZAKMAI PROGRAM

Heti óraszámok alakulása (2013. évi módosítások)

54 212 05

Párhuzamos képzés Tanítási hetek száma:

zeneszerzés

képzés összesített ögy

Munkavédelmi alapismeretek Szolfézs I. Zenetörténet I. Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Zeneszerzés elmélet Zeneszerzés gyakorlat Hangszerismeret-partitúraolvasás Szolfézs II. Szolfézs fakultáció Zenetörténet II. Kötelező zongora Kórus Hangképzés Zenei munkaképesség megőrzése Számozott basszus gyakorlat Ütő kötelező Vezénylés Társhangszer-fakultáció Népzene

160

szabad

Szakképesítés spec. évf.

36

36

36

32

9.

10.

11.

12.

köt.

megv.

e

18

18

0,5

köt.

megv.

e

0

18

18

0,5

140

140

140

140

0

0

72

72

0

0

72

72

0 0

0

16

16

0,5

16

16

0

64

64

2

64

64

88

280

280

128

128

4

272

276

86

280

280

128

128

272

276

52

140

140

96

96

204

208

140

140

0

0

96

96

132

136

0

0

0

0

140

140

140

140

1

1

1

1

96

96

204

208

32

32

1

68

68

420

492

3

4

4

3

96

128

4

204

272

4

0

4

0

16

16

0,5

34

34

0,5

0,5

0

0

64

64

2

136

136

1

2

0

0

32

32

1

68

68

1

1

0

0

32

32

1

68

68

1

1

32

32

32

32

1

68

68

1

1

0

90 64

1 1

1

2 1

1 1

1 1

1 1

1 0,5

1

1 2

15

15

16

Éves összesen:

504

540

540

576

9-12. évf. + 5/13. évf. + ögy. összesen:

3344

3684

340

160

226

e

gy

ögy

szabad

4 3 3 3

0

14

Összes óra a képzésben:

szabad

1

2 1

1

ögy

2

2 1

gy

1

2

2

e

1 1

2

1

gy

1 1

2

e

32

megv.

2096

gy

36

1/13. 2/13. 3/15.

képzés összesített

0

64

e

5/13.

képzés összesített

36

Tanítási hetek száma:

köt.

1934

gy

Szakképesítés évfolyamai

32

Tanítási hetek száma:

0

0

64

64

992

1024

gy

2 0

0

72

72

2044

2204

1024 Szakképesítés + ögy. össz: max.:

gy

1 1

e

1 0,5 2

2

3

3

2 2

3 2

1 2

160

80

80

3 2

1 2

2 2

0,5

0,5

1

1

1

1

2 16

23

25

576

828

800

2364 2540

176

Összefüggő (nyári) gyakorlat javasolt teljesítése Hangszerismeret-partitúraolvasás

gy

1

72 32

e

80

80

Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: Művészeti szakmai gyakorlat 160 óra, mely megszervezhető a képzési sajátosságok figyelembevételével. Pl. hétvégi és nyári koncertek, fellépések, táborok, versenyek, kiállítások, művésztelepek formájában is. Kidolgozás alapja: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. ; a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. tv. ; 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet az OKJ-ról; 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet

Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola - AMI www.debrecenizenede.hu

Óraszámok 9-12. évf. + 5/13. évf és 104 hétre (3 tanév) elosztott érettségi utáni szakképzés esetén

Pedagógiai program 1. sz. melléklet SZAKMAI PROGRAM

Heti óraszámok alakulása (2013. évi módosítások)

54 212 06

Párhuzamos képzés Tanítási hetek száma:

népi énekes

képzés összesített ögy

Munkavédelmi alapismeretek Szolfézs I. Zenetörténet I. Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Népzeneelmélet-és történet Néprajz Népzenei lejegyzés Néptánc Főtárgy Hangegészségtan Beszédgyakorlat Kamaraének Társhangszer Zongora kötelező Szolfézs II. Szolfézs fakultáció Zenetörténet II. Zeneelmélet Kultúrtörténet és esztétika

szabad

Szakképesítés spec. évf.

36

36

36

32

9.

10.

11.

12.

köt.

megv.

e

18

18

0,5

gy

140

140

140

140

0 0 208

208

108

108

172

172

0

0

280

280

0

0

e

gy

köt.

megv.

e

0

18

18

0,5

0

0

72

72

0

0

72

72

0

16

16

0,5

16

16

0

64

64

2

64

64

128

128

4

272

276

2

3

3

64

64

2

136

136

1

1

2

128

128

4

236

240

2

2

3

64

64

2

64

64

96

96

3

240

240

32

32

32

32

1

1

1 1

2

2

1

1

1

2

2

gy

1

2 2

2

2

2

e

gy

ögy

szabad

54

1

gy

e

gy

1 1

e

1 1 0,5 2

2 2

2

32

32

1

32

32

1

68

68

1

1

280

2

2

2

2

64

64

2

136

136

1

1

2

140

140

1

1

1

1

64

64

2

136

136

1

1

2

140

140

1

1

1

1

32

32

1

50

68

0,5

0,5

1

208

208

1

1

2

2

64

64

2

136

172

1

2

2

0

0

0

0

0

0

104

104

104

32

32

32

1

32

32

32

104

72

72

32

64

64

2

68

100

104

1

1

136

0

0

32

32

32

1

68

68

104

1

1

344

2042

2042

96

976

976

240

1948

2050

1 1

1

1

1 16

16

Éves összesen:

414

540

576

576

9-12. évf. + 5/13. évf. + ögy. összesen:

3242

3684

442

0

30,5

18

0

976 Szakképesítés + ögy. össz: max.:

70 70

3 1

1 1 1

15

17,5

27,5

540

630

880

2210 2540

330

Összefüggő (nyári) gyakorlat javasolt teljesítése Főtárgy Kamaraének

gy

280

15

0

szabad

1

11,5

Összes óra a képzésben:

ögy

32

megv.

1

e

36

1/13. 2/14. 3/15.

képzés összesített

0 1

gy

5/13.

képzés összesített

36

Tanítási hetek száma:

köt.

1

e

Szakképesítés évfolyamai

32

Tanítási hetek száma:

80

80 80

80

Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: Művészeti szakmai gyakorlat 160 óra, mely megszervezhető a képzési sajátosságok figyelembevételével. Pl. hétvégi és nyári koncertek, fellépések, táborok, versenyek, kiállítások, művésztelepek formájában is. Kidolgozás alapja: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. ; a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. tv. ; 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet az OKJ-ról; 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet

Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola - AMI www.debrecenizenede.hu

Óraszámok 9-12. évf. + 5/13. évf és 104 hétre (3 tanév) elosztott érettségi utáni szakképzés esetén

Pedagógiai program 1. sz. melléklet SZAKMAI PROGRAM

Heti óraszámok alakulása (2013. évi módosítások)

54 212 06

Párhuzamos képzés Tanítási hetek száma:

népi hangszeres

képzés összesített ögy

Munkavédelmi alapismeretek Szolfézs I. Zenetörténet I. Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Népzeneelmélet-és történet Néprajz Népzenei lejegyzés Néptánc Főtárgy Kamarazene Társhangszer Zongora kötelező Szolfézs II. Szolfézs fakultáció Zenetörténet II. Zeneelmélet Kultúrtörténet és esztétika Beszédgyakorlat Összes óra a képzésben:

0

szabad

Szakképesítés spec. évf.

36

36

36

32

9.

10.

11.

12.

köt.

megv.

e

18

18

0,5

140

140

140

140

0 0 208

208

108

108

172

172

0

0

280

280

2

2

2

280

280

2

2

140

140

1

140

140

208

208

0

0

104

104

104

104

72

72

136

0

0

32

32

2042

2042

344

gy

e

gy

köt.

megv.

e

0

18

18

0,5

0

0

72

72

0

0

72

72

0

16

16

0,5

16

16

0

64

64

2

64

64

128

128

4

272

276

2

3

3

64

64

2

136

136

1

1

2

128

128

4

236

240

2

2

3

64

64

2

64

64

2

96

96

3

240

240

2

2

3

2

2

96

96

3

168

168

1

1

3

1

1

1

64

64

2

136

136

1

1

2

1

1

1

1

32

32

1

50

68

0,5

0,5

1

1

1

2

2

64

64

2

136

172

1

2

2

0

0

0

0

32

32

32

1

68

32

32

32

64

64

2

68

100

104

1

1

1

32

32

32

1

68

68

104

1

1

1

32

32

68

68

976

976

1948

2050

1

1

1 1

2

2

1

1

1

2

1 1

gy

ögy

szabad

1 1

2 2

1

1

1 1 11,5

15

16

16 576

Éves összesen:

414

540

576

9-12. évf. + 5/13. évf. + ögy. összesen:

3242

3684

442

0

96

e

gy

ögy

szabad

32

megv.

1

e

36

1/13. 2/14. 3/15.

képzés összesített

0 1

gy

5/13.

képzés összesített

36

Tanítási hetek száma:

köt.

1

e

Szakképesítés évfolyamai

32

Tanítási hetek száma:

54

18

1 30,5

0

276

976 Szakképesítés + ögy. össz: max.:

gy

e

gy

1 1

e

1 1 0,5 2

2

1

1

1

15

17,5

27,5

540

630

880

2210 2540

330

Összefüggő (nyári) gyakorlat javasolt teljesítése Főtárgy Kamarazene

70 70

80

gy

80 80

80

Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: Művészeti szakmai gyakorlat 160 óra, mely megszervezhető a képzési sajátosságok figyelembevételével. Pl. hétvégi és nyári koncertek, fellépések, táborok, versenyek, kiállítások, művésztelepek formájában is. Kidolgozás alapja: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. ; a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. tv. ; 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet az OKJ-ról; 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet

Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola - AMI www.debrecenizenede.hu

Óraszámok 9-12. évf. + 5/13. évf és 104 hétre (3 tanév) elosztott érettségi utáni szakképzés esetén

Pedagógiai program 1. sz. melléklet SZAKMAI PROGRAM

Heti óraszámok alakulása (2013. évi módosítások)

54 212 02

Párhuzamos képzés Tanítási hetek száma:

kántor-orgonista

képzés összesített ögy

Munkavédelmi alapismeretek Szolfézs I. Zenetörténet I. Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Szolfézs II. gyakorlat Zeneelmélet Zenetörténet II. Zongora kötelező gyakorlat Gregorián gyakorlat Népének gyakorlat Egyházzene irodalom Orgonaismeret Hittan Liturgia Népzene Kórus gyakorlat Liturgikus gyakorlat Liturgikus orgona gyakorlat Vezetett gyakorlat Latin gyakorlat Orgona gyakorlat Karvezetés gyakorlat Hangképzés gyakorlat

szabad

160

Összes óra a képzésben:

160

0

Szakképesítés spec. évf.

36

36

36

32

9.

10.

11.

12.

gy

e

gy

köt.

megv.

e

18

18

0,5

köt.

megv.

e

0

18

18

0,5

140

140

140

140

0

0

72

72

0

0

72

72

0 0

0

16

16

0,5

16

16

0

64

64

2

64

64

140

140

96

96

132

136

208

208

96

96

3

204

208

2

140

140

70

70

0,5

0,5

0,5

0,5

96

96

3

132

136

1

32

32

1

68

68

0,5

0,5

140

140

1

1

1

1

1

64

64

2

136

136

1

1

104

104

1

1

2

1

64

64

2

136

136

1

1

140

140

64

64

2

136

136

1

szabad

1

1 2

1

ögy

1

1 2

1

1 1

1

gy

1 2

1

1

1

1

1

1

e

gy

ögy

szabad

32

megv.

1

e

36

1/13. 2/14. 3/15.

képzés összesített

0 1

gy

5/13.

képzés összesített

36

Tanítási hetek száma:

köt.

1

e

Szakképesítés évfolyamai

32

Tanítási hetek száma:

3

gy

e

gy

1 1

e

1 1 0,5 2

1

1 2 1

1

1

2

2 2

0

0

32

32

1

32

32

140

140

1

1

1

1

32

32

1

104

104

1

1

1

140

140

1

1

1

1

32

32

1

104

104

1

1

1

0

0

64

64

2

64

64

280

280

136

136

1

1

2

208

208

1

1

2

0

1

2

2

2

2

2

64

64

2

2

2

2

64

64

2

136

136

0

32

32

1

32

32

0

0

64

64

2

136

136

1

72

72

2

0

0

72

72

2

68

68

1

1

32

32

1

68

68

1

1

32

32

1

32

32

1

68

68

1

1

70

70

0,5

32

32

1

68

68

1

2250

2250

1072

1072

2206

2218

0,5 14,5

0,5

0,5

16

16

18 648

Éves összesen:

522

576

576

3554

3684

130

0

0

33,5

160

1

2

9-12. évf. + 5/13. évf. + ögy. összesen:

160

0

1072 Szakképesítés + ögy. össz: max.:

160

2 2

1

80

80

1

17

17,5

30,5

612

630

976

2378 2540

162

Összefüggő (nyári) gyakorlat javasolt teljesítése Kórus gyakorlat

gy

80

80

Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: Művészeti szakmai gyakorlat 160 óra, mely megszervezhető a képzési sajátosságok figyelembevételével. Pl. hétvégi és nyári koncertek, fellépések, táborok, versenyek, kiállítások, művésztelepek formájában is. Kidolgozás alapja: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. ; a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. tv. ; 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet az OKJ-ról; 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet

Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola - AMI www.debrecenizenede.hu

Óraszámok 9-12. évf. + 5/13. évf és 104 hétre (3 tanév) elosztott érettségi utáni szakképzés esetén

Pedagógiai program 1. sz. melléklet SZAKMAI PROGRAM

Heti óraszámok alakulása (2013. évi módosítások)

54 212 02

Párhuzamos képzés Tanítási hetek száma:

kántor-kórusvezető

képzés összesített ögy

Munkavédelmi alapismeretek Szolfézs I. Zenetörténet I. Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Szolfézs II. gyakorlat Zeneelmélet Zenetörténet II. Zongora kötelező gyakorlat Gregorián gyakorlat Népének gyakorlat Egyházzene irodalom Orgonaismeret Hittan Liturgia Népzene Kórus gyakorlat Liturgikus gyakorlat Liturgikus orgona gyakorlat Vezetett gyakorlat Latin gyakorlat Orgona gyakorlat Karvezetés gyakorlat Hangképzés gyakorlat

szabad

160

Összes óra a képzésben:

160

0

Szakképesítés spec. évf.

36

36

36

32

9.

10.

11.

12.

gy

e

gy

köt.

megv.

e

18

18

0,5

köt.

megv.

e

0

18

18

0,5

140

140

140

140

0

0

72

72

0

0

72

72

0 0

0

16

16

0,5

16

16

0

64

64

2

64

64

140

140

96

96

132

136

208

208

96

96

3

204

208

2

140

140

70

70

0,5

0,5

0,5

0,5

96

96

3

132

136

1

32

32

1

68

68

0,5

0,5

140

140

1

1

1

1

1

64

64

2

136

136

1

1

104

104

1

1

2

1

64

64

2

136

136

1

1

140

140

64

64

2

136

136

1

szabad

1

1 2

1

ögy

1

1 2

1

1 1

1

gy

1 2

1

1

1

1

1

1

e

gy

ögy

szabad

32

megv.

1

e

36

1/13. 2/14. 3/15.

képzés összesített

0 1

gy

5/13.

képzés összesített

36

Tanítási hetek száma:

köt.

1

e

Szakképesítés évfolyamai

32

Tanítási hetek száma:

3

gy

e

gy

1 1

e

1 1 0,5 2

1

1 2 1

1

1

2

2 2

0

0

32

32

1

32

32

140

140

1

1

1

1

32

32

1

104

104

1

1

1

140

140

1

1

1

1

32

32

1

104

104

1

1

1

0

0

64

64

2

64

64

280

280

136

136

1

1

2

208

208

1

1

2

0

1

2

2

2

2

2

64

64

2

2

2

2

64

64

2

136

136

0

32

32

1

32

32

0

0

64

64

2

136

136

1

72

72

2

0

0

72

72

2

68

68

1

1

32

32

1

68

68

1

1

32

32

1

32

32

1

68

68

1

1

70

70

0,5

32

32

1

68

68

1

2250

2250

1072

1072

2206

2218

0,5 14,5

0,5

0,5

16

16

18 648

Éves összesen:

522

576

576

3554

3684

130

0

0

33,5

160

1

2

9-12. évf. + 5/13. évf. + ögy. összesen:

160

0

1072 Szakképesítés + ögy. össz: max.:

160

2 2

1

80

80

1

17

17,5

30,5

612

630

976

2378 2540

162

Összefüggő (nyári) gyakorlat javasolt teljesítése Kórus gyakorlat

gy

80

80

Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: Művészeti szakmai gyakorlat 160 óra, mely megszervezhető a képzési sajátosságok figyelembevételével. Pl. hétvégi és nyári koncertek, fellépések, táborok, versenyek, kiállítások, művésztelepek formájában is. Kidolgozás alapja: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. ; a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. tv. ; 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet az OKJ-ról; 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet

Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola - AMI www.debrecenizenede.hu

Óraszámok 9-12. évf. + 5/13. évf és 104 hétre (3 tanév) elosztott érettségi utáni szakképzés esetén

Pedagógiai program 1. sz. melléklet SZAKMAI PROGRAM

Heti óraszámok alakulása (2013. évi módosítások)

54 212 02

Párhuzamos képzés Tanítási hetek száma:

kántor-énekvezető

képzés összesített ögy

Munkavédelmi alapismeretek Szolfézs I. Zenetörténet I. Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Szolfézs II. gyakorlat Zeneelmélet Zenetörténet II. Zongora kötelező gyakorlat Gregorián gyakorlat Népének gyakorlat Egyházzene irodalom Orgonaismeret Hittan Liturgia Népzene Kórus gyakorlat Liturgikus gyakorlat Liturgikus orgona gyakorlat Vezetett gyakorlat Latin gyakorlat Orgona gyakorlat Karvezetés gyakorlat Hangképzés gyakorlat

szabad

160

Összes óra a képzésben:

160

0

Szakképesítés spec. évf.

36

36

36

32

9.

10.

11.

12.

gy

e

gy

köt.

megv.

e

18

18

0,5

köt.

megv.

e

0

18

18

0,5

140

140

140

140

0

0

72

72

0

0

72

72

0 0

0

16

16

0,5

16

16

0

64

64

2

64

64

140

140

96

96

132

136

208

208

96

96

3

204

208

2

140

140

70

70

0,5

0,5

0,5

0,5

96

96

3

132

136

1

32

32

1

68

68

0,5

0,5

140

140

1

1

1

1

1

64

64

2

136

136

1

1

104

104

1

1

2

1

64

64

2

136

136

1

1

140

140

64

64

2

136

136

1

szabad

1

1 2

1

ögy

1

1 2

1

1 1

1

gy

1 2

1

1

1

1

1

1

e

gy

ögy

szabad

32

megv.

1

e

36

1/13. 2/14. 3/15.

képzés összesített

0 1

gy

5/13.

képzés összesített

36

Tanítási hetek száma:

köt.

1

e

Szakképesítés évfolyamai

32

Tanítási hetek száma:

3

gy

e

gy

1 1

e

1 1 0,5 2

1

1 2 1

1

1

2

2 2

0

0

32

32

1

32

32

140

140

1

1

1

1

32

32

1

104

104

1

1

1

140

140

1

1

1

1

32

32

1

104

104

1

1

1

0

0

64

64

2

64

64

280

280

136

136

1

1

2

208

208

1

1

2

0

1

2

2

2

2

2

64

64

2

2

2

2

64

64

2

136

136

0

32

32

1

32

32

0

0

64

64

2

136

136

1

72

72

2

0

0

72

72

2

68

68

1

1

32

32

1

68

68

1

1

32

32

1

32

32

1

68

68

1

1

70

70

0,5

32

32

1

68

68

1

2250

2250

1072

1072

2206

2218

0,5 14,5

0,5

0,5

16

16

18 648

Éves összesen:

522

576

576

3554

3684

130

0

0

33,5

160

1

2

9-12. évf. + 5/13. évf. + ögy. összesen:

160

0

1072 Szakképesítés + ögy. össz: max.:

160

2 2

1

80

80

1

17

17,5

30,5

612

630

976

2378 2540

162

Összefüggő (nyári) gyakorlat javasolt teljesítése Kórus gyakorlat

gy

80

80

Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: Művészeti szakmai gyakorlat 160 óra, mely megszervezhető a képzési sajátosságok figyelembevételével. Pl. hétvégi és nyári koncertek, fellépések, táborok, versenyek, kiállítások, művésztelepek formájában is. Kidolgozás alapja: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. ; a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. tv. ; 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet az OKJ-ról; 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet

Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola - AMI www.debrecenizenede.hu

Óraszámok összehasonlítása szakmánként Maximum heti Maximum éves heti Klasszikus zenész (hangszeres szakok) éves heti Klasszikus zenész (orgona, hárfa) éves heti Klasszikus zenész (zongora) éves heti Klasszikus zenész (magánének) éves heti Klasszikus zenész (szolfézs-zeneelmélet) éves heti Klasszikus zenész (zeneszerzés) éves heti népzenész (népi énekes) éves heti népzenész (népi hangszeres) éves heti egyházzenész (kántor-orgonista) éves heti egyházzenész (kántor-kórusvezető) éves heti egyházzenész (kántor-énekvezető) éves

Óraszámok 9-12. évf. + 5/13. évf és 104 hétre (3 tanév) elosztott érettségi utáni szakképzés esetén

9. 14 504 14 504 14 504 14 504 14,5 522 14 504 14 504 11,5 414 11,5 414 14,5 522 14,5 522 14,5 522

10. 15 540 15 540 15 540 15 540 15 540 14 504 15 540 15 540 15 540 16 576 16 576 16 576

11. 17 612 16 576 15 540 15 540 15 540 15 540 15 540 16 576 16 576 16 576 16 576 16 576

12. 19 608 17 544 16 576 16 576 16 576 16,5 594 16 576 16 576 16 576 18 648 18 648 18 648

13. 35 1120 33 1056 32 1024 31,5 1008 33,5 1072 34,5 1104 32 1024 30,5 976 30,5 976 33,5 1072 33,5 1072 33,5 1072

1/13 22 20,5 21 21 15 21 16 15 15 17 17 17

2/14 23 2540 20,5 2404 20 2372 21 2392 24,5 2494 22,5 2638 23 2364 17,5 2210 17,5 2210 17,5 2378 17,5 2378 17,5 2378

Pedagógiai program 1. sz. melléklet SZAKMAI PROGRAM

3/15 35 24 23 22,5 28,5 28,5 25 27,5 27,5 30,5 30,5 30,5

1

2. sz. melléklet Tanulmányok alatti vizsgák részletes szabályozása A felsőbb évfolyamba lépéshez szükséges osztályzatai megállapításához, vagy egy adott tantárgyból az osztályzat megszerzéséhez a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie, ha - előrehozott érettségire kíván jelentkezni, de még nem teljesítette az adott tantárgy tanulmányi vizsgakövetelményeit; nem szerezte meg a helyi tantervben előírt osztályzatot. - a jogszabályban megengedett időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet; (összesen 250 órát meghaladó hiányzás,valamint abból a tantárgyból, amelyikből a hiányzás meghaladja az éves óraszám 30%-át) - külföldi tartózkodás, magántanulói státusz illetve egyéb ok miatt az igazgató engedélyezte számára az osztályozóvizsga letételét; felmentették a kötelező foglalkozásokon való részvétel alól, de osztályozóvizsga letételére kötelezték - tanulmányi idejének megrövidítését engedélyezték (egy vagy több tantárgyból, illetve valamennyi tantárgyból); - más iskolából lépett át, és az előzőekben nem tanult tantárgyakból (pl. idegen nyelv) vizsga letételére kötelezték - a tanórákon nem tanult tantárgyból osztályozóvizsga letételére engedélyt kapott. Az osztályozó vizsgával kapcsolatos eljárásrend: - Osztályozó vizsga évente 2 vizsgaidőszakban tehető: áprilisban és szeptemberben. Az igazgató ettől eltérő időpontot is kijelölhet. A vizsga várható időpontjait az igazgató jelöli ki. A vizsga pontos napjáról a vizsgázó, illetőleg a szülő a vizsga előtt két héttel értesítést kap. - Egy vizsgaidőszakban legfeljebb 2 évfolyam tananyagából tehető osztályozó vizsga, három vagy négy évfolyam anyagából csak indokolt esetben; igazgatói engedéllyel lehet vizsgázni. - Az osztályozó vizsga letételét az igazgató engedélyezi. Az osztályozóvizsgára való jelentkezés kérelmét az áprilisi vizsgaidőszakra február 15–ig, a szeptemberi időszakra augusztus 31-ig kell beadni az iskola igazgatójának címezve. - Az osztályozóvizsga követelményeit a helyi tanterv tantárgyra előírt követelménye határozza meg. - Az osztályozóvizsga helye az iskola, amellyel a tanulónak tanulói jogviszonya van. - Az osztályozóvizsga napján a tanuló mentesül a tanórák látogatásának kötelezettsége alól - A közismereti tárgyak mindegyikéből írásbeli és szóbeli vizsgát kell tenni. Kivételt képez az·informatika, amiből gyakorlati vizsga és szóbeli vizsga van. Az írásbeli vizsga időtartama tantárgyanként és évfolyamonként 45 perc, irodalom tantárgyból 60 perc. Egy napon legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet tenni.

2

- A szóbeli vizsgát az iskola tanáraiból alakított vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg tanította. Az elnöki teendőket az igazgató vagy megbízottja látja el. A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még legalább egy vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie. A tanulónak az általa kihúzott tétel kidolgozására min. 20 percet kell biztosítani (kivéve az idegen nyelv, ahol nincs felkészülési idő). A feleletek maximális időtartama évfolyamonként 15 perc. Az a tanuló, aki feladatát nem tudja megoldani, még egy feladatot kap (húz), további felkészülési idővel. Végső osztályzatát a két felelet százalékos átlaga alapján kell megállapítani. - Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére meg nem engedett eszközt használ, az igazgató a vizsga folytatásától eltilthatja, vizsgája elégtelen. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni, mint ami nem sikerült. Az önhibán kívüli; indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni annak megismétlésére. - Az osztályozóvizsgán nyújtott tanulói teljesítmény értékelése az adott tantárgy munkaközösség által elfogadott értékelési rendszere szerint történik. - Az osztályozóvizsga a vizsgázó számára díjtalan. - Az osztályozóvizsga nem ismételhető meg. - Sikertelen osztályozóvizsga esetén a tanulónak 3 hónapon belül javítóvizsgát kell tennie. - Az osztályozóvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a megfelelő záradékkal be kell vezetni. - Az eredményhirdetésnek legkésőbb az utolsó vizsgát követő 2. napon meg kell történnie. - Ha a tanuló osztályozóvizsgával teljesítette a követelményeket, a vizsga után az adott évfolyam óráit nem kell látogatnia. Az osztályozóvizsga – ha a tanuló önként vállalja – lehetőség a tanulmányok lerövidítésére, más tantárgy választására, illetve előrehozott érettségi letételére. Az osztályozó vizsga többletmunkát kíván, és semmilyen körülmények között nem ad felmentést más tantárgyak óráira való készülés alól. Javítóvizsga szabályzata Javítóvizsgán kell részt vennie annak a tanulónak, akinek valamelyik tantárgyból az év végén megállapított osztályzata elégtelen volt, vagy az osztályozóvizsgán elégtelen osztályzatot kapott. A javítóvizsgával kapcsolatosan az alábbiak szerint kell eljárni: A javítóvizsgára utasított tanuló az igazgató által megállapított napon javítóvizsgát tehet. - A vizsga idejéről az igazgató a tanulót írásban értesíti. - A javítóvizsga indokolatlan elmulasztása esetén a tanulónak meg kell ismételnie az évfolyamot. - A tanuló – előzetes jelentkezés nélkül – bizonyítványával jelenik meg a vizsgabizottság előtt. - A rendkívüli okból, igazgatói engedéllyel elhalasztott javítóvizsgára készülő tanulónak részt kell vennie a következő felsőbb osztály tanulmányi munkájában, mulasztásait szabályosan igazolnia kell, munkáját a többi tanulóhoz hasonlóan kell elbírálni.

3

A javítóvizsga sikeres letétele után a tanuló az osztályában folytatja tanulmányait, sikertelen vizsga esetén az osztályt meg kell ismételnie. - Igazolatlan meg nem jelenés a vizsgán, vagy szabálytalanság miatti eltiltás osztályismétlést von maga után. - A javítóvizsgát az osztályozó vizsgára előírt módon kell lebonyolítani. -Az írásbeli vizsga időtartama tantárgyanként 45 perc lehet, irodalom tantárgyból 60 perc. Egy napon legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet tenni. - A szóbeli vizsgát az iskola tanáraiból alakított vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg tanította. Az elnöki teendőket az igazgató vagy megbízottja látja el. A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még legalább egy vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie. - A tanulónak az általa kihúzott tétel kidolgozására min.20 percet kell biztosítani (kivéve az idegen nyelv, ahol nincs felkészülési idő). A feleletek maximális időtartama 15 perc. Az a tanuló, aki feladatát nem tudja megoldani, még egy feladatot kap (húz), további felkészülési idővel. Végső osztályzata a két felelet százalékos átlaga lesz. - Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére meg nem engedett eszközt használ, az igazgató a vizsga folytatásától eltilthatja, vizsgája sikertelen és csak az osztály megismétlésével folytathatja tanulmányait. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni, mint ami nem sikerült. Az önhibán kívüli; indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni annak megismétlésére. - A javítóvizsgán nyújtott tanulói teljesítmény értékelése az adott tantárgy munkaközösség által elfogadott értékelési rendszere szerint történik. - A javítóvizsga díjtalan a vizsgázó számára. - A javítóvizsga nem ismételhető meg. - A javítóvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A javítóvizsga eredményét az osztályfőnök írja be a törzskönyvbe és a bizonyítványba, és ezt az igazgató írja alá. Az eredményhirdetés a bizonyítvány kiosztásával történik, legkésőbb az utolsó vizsgát követő napon. Követelmények vizsgatárgyanként Magyar nyelv és irodalom 9. osztály Magyar nyelv A kommunikációs folyamat tényezőinek és funkcióinak áttekintése. Az újságbeli, a rádiós és televíziós információközvetítés meghatározó műfajai, ezek nyelvi kifejezési formáinak, hatáskeltő eszközeinek azonos és különböző jellemvonásai. Hangtani ismeretek: magyar hangállomány, hangtörvények; Alaktan: szóelemek, szótő, képző, jel, rag – kapcsolódásuk és változataik; Szófajtan: a szófaj fogalma és a szófaji rendszer. Mondattan: a mondatok osztályozása, a szintagmák, egyszerű és összetett mondat; jelentéstan: hangalak és jelentés viszonya a nyelvi szinteken. A szöveg és a mondat, A szöveg felépítése, a szövegegységek. A szöveg szintaktikai szintje, a szövegösszefüggés grammatikai kapcsolóelemei.

4

A logikai kapcsolat, a hiány összetartó szerepe. A mondat szórendjének összefüggése a szövegbe ágyazottsággal, az aktuális tagolás. A szemantikai és a pragmatikai szint, a szöveg és a kommunikációs folyamat összefüggése. Szótári és lexikális jelentés. Témahálózat, tételmondat, kulcsszavak. A szövegfonetikai eszközök szerepe a szöveg jelentésében. A szöveg központozása. A magyar helyesírás alapelvei. A tömegkommunikáció tájékoztató, véleményformáló, ismeretterjesztő műfajai: cikk, glossza, recenzió, kritika, kommentár, interjú, riport. Szöveg, szövegegységek: bekezdés, tömb, szakasz; szövegkohézió (lineáris, globális); szövegkapcsoló elemek: kötőszó, névmás, névelő, határozószó, előreés visszautaló kapcsolatok, egyeztetés a szövegben; a hiány összetartó szerepe; jelentésrétegek, témahálózat, tételmondat, kulcsszó; kötött és kommunikatív (szabad) szórend, aktuális tagolás: ismert és újságoló rész (téma, réma); szövegfonetikai eszközök. Központozás: gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvesző, idézőjel szerepe. Irodalom Mitológiai történetek. Egy jellemző részlet az Odüsszeiából. A görög dráma: Szophoklész egy drámarészlete. Részletek az Ó- és Újszövetségből. Bibliai témák és műfajok továbbélése a magyar irodalomban. Öt szemelvény tematikai és műfaji változatosságban az európai és a magyar középkor irodalmából (himnuszok, legendák). Janus Pannonius és Balassi Bálint költői portréja. Egy-két szemelvény a 16. századi magyar irodalomból. Zrínyi Miklós és a barokk eposz. Egy részlet Pázmány Pétertől vagy Mikes Kelementől. Shakespeare drámái, legalább egy mű feldolgozásával. Művelődéstörténeti korszak, korstílus, antikvitás. Középkor, humanizmus, reneszánsz, reformáció, barokk;, mítosz; testamentum, evangélium, példázat, zsoltár; eposz, eposzi kelléklegenda, novella, fikció, fiktív levél; ciklus; drámai műnem, késleltetés, katarzis, kardal. Allegorikus ábrázolás, alakzat, gondolatritmus, ütemhangsúlyos verselés, Balassi-strófa, időmértékes verselés, értelmezés, érték, értékelés Memoriter Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (legalább három vers, egy 10-15 soros prózarészlet vagy egy drámarészlet); az idézet célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása szóban és írásban. 10.osztály Magyar nyelv Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban. A nyelvváltozatok eltérő kifejezési formái, tartalmi és magatartásbeli követelményei.

5

A stílusrétegek. A magán- és a nyilvános élőszóbeli és írott kommunikáció, a dialogikus és a monologikus forma különbsége. Az érvelés technikája; érvek, ellenérvek felsorakoztatása, a cáfolat módszerei. A hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás nyelvi kifejezésbeli eszközei a különféle szövegműfajokban. A beszéd előkészítésének, elrendezésének és kidolgozásának lépései. Elbeszélés, leírás, levél műfaji jellemzőinek összefoglalása és rendszerezése. A hallgató igénye, a beszélő lehetőségei a különféle szövegfajtákban. Az értekezés, tanulmány, pályázat kidolgozásának állomásai, stiláris követelményei. Hivatalos írásművek: meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz. A nem latin betűs tulajdonnevek és a gyakran használt új keletű idegen szavak írásmódja. Könyvtári katalógusok, számítógépes adatbázisok, Internet szerepe az információszerzésben, témák feldolgozásában. A forráshasználat etikai normái és formai kötöttségei. Fogalmak Nyelvi norma, nyelvváltozatok, a nyelv vízszintes és függőleges tagolódása: sztenderd, köznyelv, nyelvjárás, regionális köznyelv, Csoportnyelvek, hobbinyelvek. Retorika: szónoklat, alkalmi beszéd, meggyőző szövegműfajok; Érvelés: tétel (állítás), érv, ellenérv, cáfolat. Szövegtípus, szövegfajta; definíció, magyarázat, kisértekezés, értekezés, tanulmány, pályázat, referátum, előadás; hivatalos levél, meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz. Irodalom Néhány szerző és irányzat az európai és a magyar felvilágosodás korából. Csokonai Vitéz Mihály és Berzsenyi Dániel alkotói portréja. Bánk bán – műelemzés és értelmezés. Két epikai mű vagy műrészlet, két vers a 19. század világirodalmából. Kölcsey Ferenc alkotói portréja, Hymnus és két verse, részletek értekező prózájából vagy egy beszédéből. Vörösmarty Mihály alkotói portréja: Csongor és Tünde, Szózat és négy vers. Jókai Mór egy regényének vagy három-négy novellájának részletes feldolgozása. Jellemző műfajok, témák Petőfi életművében, teljes művek és részletek feldolgozásával, legalább tíz mű a korábban tanultakkal együtt. Jellemző műfajok, korszakok az életműben, legalább tíz műve a korábban tanultakkal együtt. Fogalmak Klasszicizmus, felvilágosodás, rokokó, szentimentalizmus, romantika; nyelvújítás; komikus eposz, rapszódia; regénytípusok: kaland-, levél-, utazó-, tézis- és történelmi regény, verses regény; idő- és értékszembesítő verstípus, létösszegező vers; enciklopédia; irónia, groteszk, pátosz, retorizáltság, műfajkeveredés; klasszikus strófaszerkezetek: aszklepiadeszi, alkaioszi, szapphói; szimultán verselés.

6

Memoriter Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (legalább három vers, egy 1015 soros prózarészlet vagy egy drámarészlet); az idézet célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása szóban és írásban. Szerzők és művek Berzsenyi Dániel: A közelítő tél és még két műve; Csokonai Vitéz Mihály három műve; Katona József: Bánk bán; Kölcsey Ferenc: Hymnus és két verse, részletek értekező prózájából; Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, Szózat, A vén cigány és további három verse; Petőfi Sándor: Az apostol, A helység kalapácsa és még öt lírai verse. Arany János: Toldi estéje és még hat verse, köztük legalább két ballada, például Letészem a lantot, A lejtőn, A tölgyek alatt, Epilógus, Mindvégig, A tamburás öreg úr, Ágnes asszony, V. László, Tengeri-hántás; Jókai Mór: Az arany ember vagy más regény, vagy három-négy novellája; két epikai mű vagy műrészlet a 19. század első felének világirodalmából, például Hugo, Balzac, Stendhal, Dickens, Hoffmann, Puskin műveiből. 11. osztály Magyar nyelv A jelentéstan mint a stilisztika alapja: a szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek; a hangalak és jelentés viszonya, jelentésmező. Motivált és motiválatlan szavak. Stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték. Nyelvhelyességi vétségek és stílustalanságok a mindennapi nyelvhasználatban. Az egyéni kifejezés formái a különféle szakmai-tudományos, közéleti, publicisztikai, társalgási stílusrétegekben. Hangszimbolika, ritmusjelenségek. A szóképek (trópusok) nyelvi szempontból. Alakzatok (figurák), az ismétlődés különféle formái a hangzás, a szóhasználat, a mondat és a szöveg szintjén. Egyéb stíluseszközök a szóhasználatban, a mondat és a szövegalkotásban. A helyesírás értelemtükröztető és esztétikai lehetőségei a szépirodalomban és egyéb szövegekben. Fogalmak Jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmező, jelhasználati szabály; denotatív, konnotatív jelentés; motiváltság, motiválatlanság; stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték; metaforizácó. Szóképek: metafora, hasonlat, metonímia, összetett költői kép; alakzatok:, kötőszóhiány, ismétlődés,; mondatstilisztikai eszközök: verbális stílus, nominális stílus,; hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figura etimologica;, eufemizmus, evokáció, archaizálás, egyéni szóalkotás. Irodalom Az ember tragédiája – műelemzés, értelmezés. Művek, műrészletek a 19. század második felének európai próza- és drámairodalmából és lírájából. Gogol, Tolsztoj vagy Dosztojevszkij egy műve vagy műrészlete;Csehov vagy Ibsen egy drámája; két vers a korszak lírájából. Mikszáth Kálmán egy regénye vagy kisregénye, két novellája; Krúdy Gyula egy novellája; Móricz Zsigmond egy regényrészlete vagy egy novellája. Jellemző témák, korszakok az életműben, legalább nyolc mű, tematikai

7

változatosságban, egy ciklus mélyebb ismerete és egy publicisztikai mű. Karinthy Frigyes két műve, köztük legalább egy szépprózai alkotás; Juhász Gyula, Tóth Árpád két-két műve. Jellemző témák, korszakok, műfajok az életműben, legalább hat mű, köztük a Jónás könyve. Jellemző témák, korszakok, műfajok az életműben, legalább két novella, egy regény, öt vers és egy esszé vagy esszérészlet. Memoriter Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (legalább három vers, egy 10-15 soros prózarészlet vagy egy drámarészlet); az idézet célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása szóban és írásban. 12. osztály Magyar nyelv A nyelv mint jelrendszer.A beszéd mint cselekvés. Nyelv és gondolkodás, a magyar nyelv és kultúra viszonya. Az európai nyelvcsaládok, nyelvtípusok. Változás és állandóság a nyelvben. A magyar nyelv eredete, rokonsága, érintkezése más nyelvekkel. A magyar nyelv fő nyelvtörténeti korszakai. A magyar helyesírás történetének főbb állomásai. Fejlődési irányok, változások a mai magyar nyelvben. Nyelvünk helyzete a határon túl. A nyelvtervezés elvei és feladatai. A kommunikáció tényezői és funkció. Az igényes egyéni és közösségi kommunikációs magatartás követelményei. A nyelvi szintek grammatikája (hangtan, szótan- és alaktan, mondattan). A szövege fogalma. A különféle szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinek kapcsolata a kommunikációs folyamattal. Az esszé. Fogalmak Jel, jelrendszer, beszédtett; indoeurópai nyelvek, finnugor nyelvcsalád, a főbb nyelvtípusok; összehasonlító nyelvtudomány, diakrónia, szinkrónia; nyelvemlék, szórványemlék, vendégszöveg, kódex, ősnyomtatvány; ősi szavak, jövevény és idegen szavak, belső keletkezésű szavak; a magyar nyelv történeti korszakai: nyelvemléktelen kor, ősmagyar, ómagyar, középmagyar kor, nyelvújítás, új magyar korszak; mai magyar nyelvhasználat; kevert nyelvűség, kettős nyelvűség, kétnyelvűség. Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom, Mondolat-vita, Bessenyei György és Kazinczy Ferenc nyelvújítási munkássága, Sajnovics János, Reguly Antal, A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESZ). IRODALOM Tartalmak Jellemző témák és korszakok József Attila az életművébenben, legalább

8

nyolc-tíz mű tematikai változatosságban. Szabó Lőrinc két-három műve, köztük egy versciklus részletei; Illyés Gyula egy prózája, egy verse; Radnóti Miklós négy műve, köztük legalább egy ekloga. Németh László egy műve; Márai Sándor egy műve vagy szépprózai műrészlete. Két szerző egy-egy műve, műrészlete, pl. Franz Kafka, Thomas Mann, Hemingway, Garcia Lorca, Brecht, Bulgakov. Ottlik Géza egy regénye, részlete vagy két kisprózája; Weöres Sándor kéthárom műve; Pilinszky János két-három verse; Örkény István két-három műve, köztük egypercesek és egy drámarészlet. Szépprózai művek, műrészletek, két szerző egy-egy alkotása vagy részletek; legalább egy dráma: pl. Camus, Golding, Garcia Marquez, Hesse, Orwell, Szolzsenyicin, Dürrenmatt, Beckett, Hrabal. Művek, műrészletek a kortárs hazai és határon túli magyar irodalomból, legalább három szerzőtől, pl. Nagy László, Szilágyi Domokos, Nemes Nagy Ágnes és mások. Legalább egy regényrészlet vagy kisregény a 20. század második felének magyar irodalmából. Az irodalom létmódja filmen, televízióban, dalszövegben, a virtuális valóságban. Fogalmak Egzisztencializmus, posztmodern, tömegkultúra, virtualitás; ekloga, idill, tárgyias költészet, négysoros, egysoros, hosszú vers; szonettciklus; abszurd dráma, epikus dráma és színház; szociográfia; utópia, ellenutópia, napló; komplex kép, síkváltás, archetípus, toposz, mítosz, parabola, abszurd; szubjektív idő, objektív idő. Memoriter Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (legalább 3vers és egy 10-15 soros epikai vagy drámarészlet.) Szerzők és művek József Attila: Óda és további hat-nyolc műve, legalább egy vers választhatóan: Külvárosi éj, A város peremén, Téli éjszaka közül és legalább egy a Karóval jöttél ..., Tudod, hogy nincs bocsánat, Bukj föl az árból, Talán eltűnök hirtelen ..., Íme, hát megleltem hazámat című versek közül; Szabó Lőrinc két-három műve, köztük egy versciklus részletei; Illyés Gyula egy prózája, pl. Puszták népe vagy egy részlete és egy verse; Radnóti Miklós négy mű, köztük egy ekloga; Németh László egy szépprózai mű vagy részlete; Márai Sándor egy mű vagy egy szépprózai műrészlet; Ottlik Géza egy regénye, pl. Az Iskola a határon vagy két kisprózája; Weöres Sándor két-három műve; Pilinszky János és Nemes Nagy Ágnes kétkét verse, Örkény István két-három műve köztük egypercesek és egy drámarészlet; művek, műrészletek a kortárs magyar irodalomból, legalább egy regényrészlet vagy kisregény a 20. század második felének magyar irodalmából. Legalább két szerző egy-egy műve, műrészlete a 20. századi világirodalomból, pl. Franz Kafka néhány novellája vagy regényrészlete; Thomas Mann egy novellája vagy regényrészlete, Hemingway novellák vagy regényrészlet, Garcia

9

Lorca néhány lírai alkotása, Brecht egy színműve, Bulgakov egy műve vagy részlete, pl. Mester és Margarita; egy mű vagy műrészlet és egy dráma a század második feléből, pl. Camus, Garcia Marquez, Golding, Hesse, Orwell, Szolzsenyicin, Dürrenmatt, Beckett, Hrabal műveiből. Történelem 9. osztály Az őskor és az ókori Kelet

Az emberré válás folyamata. Az élelemtermelés kialakulása. Az ősi hiedelemvilág. A folyamvölgyi kultúrák (Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína). Városállamok és birodalmak. Vallás és kultúra az ókori Keleten. Kronológia: Kr. e. 8000, Kr. e. 3000 körül, Kr. e. XVIII. sz., Kr. e. X. sz., Kr. e. 525. Személyek: Kheopsz, Hammurapi, Dávid, I. Dareiosz, Xerxész, Buddha. Fogalmak: homo sapiens, őskőkor, újkőkor, mágia, bronzkor, vaskor, despotizmus, politeizmus, monoteizmus, állam, buddhizmus, brahmanizmus. Topográfia: Rudabánya, Vértesszőlős, Mezopotámia, Egyiptom, Fönícia, Palesztina, Sumer, Asszíria, Perzsia, India, Kína, Babilon, Judea, Izrael, Jeruzsálem.

Az ókori Görögország

A polisz. A demokrácia kialakulása Athénban. A spártai állam. A görög–perzsa háborúk. Athén és Spárta párharca. A görög hitvilág, művészet, tudomány és mindennapok. Nagy Sándor birodalma. Kronológia: Kr.e. XIII. sz., Kr.e. 776, Kr.e. 594, Kr.e. 508, Kr.e. 490, Kr.e. 480, Kr.e. 431–404, Kr.e. 336–323. Személyek: Szolón, Peiszisztratosz, Kleiszthenész, Miltiadész, Leonidasz, Themisztoklész, Periklész, Pheidiász, Hérodotosz, Thuküdidész, Szókratész, Platón, Arisztotelész, Nagy Sándor. Fogalmak: polisz, arisztokrácia, démosz, türannisz, eklészia, esküdtbíróság, demokrácia, sztratégosz, cserépszavazás, filozófia, hellenizmus.

10

Topográfia: Athén, Spárta, Olümpia, Marathón, Thermopülai-szoros, Szalamisz, Spárta, Peloponnészosz, Makedónia, Alexandria. Az ókori Róma

Róma városállamból birodalommá válik. A köztársaság virágkora és válsága. Az egyeduralom kialakulása. A császárkor. Társadalom, államszervezet, hadsereg. A római hitvilág, művészet, tudomány és a jog. A mindennapi élet. A kereszténység kialakulása és elterjedése. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása. Kronológia: Kr.e. 753, Kr.e. 510, Kr.e. 367, Kr.e. 264–241, Kr.e. 218–201, Kr.e. 168, Kr.e. 48, Kr.e. 31, 313, 395, 476. Személyek: Hannibal, Marius, Sulla, Spartacus, Pompeius, Caesar, Antonius, Augustus, Traianus, Hadrianus, Diocletianus, Názáreti Jézus, Pál, Constantinus, Attila. Fogalmak: patrícius, plebejus, consul, senatus, dictator, néptribunus, provincia, senatori rend, lovagrend, triumvirátus, principatus, limes, legio, colonus, dominatus, zsinagóga, diaszpóra, apostol, egyház, püspök, zsinat. Topográfia: Róma, Karthágó, Cannae, Actium, Pannónia, Jeruzsálem, Konstantinápoly, Aquincum, Sopianae, Savaria.

A korai feudalizmus története Európában

A Frank Birodalom kialakulása. A feudális gazdasági-társadalmi rend kialakulása. A Bizánci Birodalom fejlődése. Az iszlám és az arab világ. Az államalapítások kora Közép- és Kelet-Európában. Évszámok: 622, 732, 800, 843, 962, 1054. Személyek: Klodvig, Kis Pippin, Karolingok, Nagy Károly, Szent Benedek, I. (Nagy) Ottó, Mohamed. Topográfia: Poitiers, Aachen, Konstantinápoly, Egyházi (Pápai) Állam, Kijev, Mekka. Fogalmak: grófság, ortodox egyház, római katolikus egyház, pápa, szerzetes, kolostor, bencés rend, hűbérbirtok, jobbágy, robot, allódium, iszlám.

11

A magyar nép története az államalapításig

A magyar nép őstörténete és vándorlása. A honfoglalástól az államalapításig. Géza fejedelem és István király életműve. Évszámok: 896, 955, 973, 997–1000–1038. Személyek: Álmos, Árpád, I. István király, Géza fejedelem, Koppány, Imre herceg, Szent Gellért püspök. Topográfia: Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Augsburg, Pannonhalma, Esztergom. Fogalmak: nomadizmus, kettős fejedelemség, nemzetség tözs, székely, kalandozások, vármegye, ispán, tized.

10. osztály Az érett középkor A középkori egyház és az uralkodói hatalom Európában. A lovagkor. A szabad költözésű jobbágyság és a vándormozgalmak A középkori városok. A középkor művelődése. Mindennapok a középkorban. Kronológia: 1066, 1095, 1122, 1215, 1278. Személyek: I. (Hódító) Vilmos, VII. Gergely, IV. Henrik, III. Ince, Habsburg Rudolf, Szent Ferenc, Szent Domonkos, Aquinói Szent Tamás. Fogalmak: királyi udvar, kiközösítés, keresztes hadjáratok, eretnekség, kolduló rendek, városi önkormányzat, hospes, céh, skolasztika, egyetem, lovagi kultúra, romantika, gótika. Topográfia: Szentföld, Velence, Flandria, Champagne, Párizs, Oxford, Hanza-városok, a levantei kereskedelem útvonala. Az Árpád-házi királyok kora

Az új rend megszilárdítása – Szent László és Könyves Kálmán. Az Aranybulla és a tatárjárás. Gazdasági és társadalmi változások a XIII. században. Az Árpád-kori kultúra. Kronológia: 1077–95, 1095–1116, 1205–1235, 1222, 1235–70, 1241– 42, 1301.

12

Személyek: I. László, Könyves Kálmán, Anonymus, II. András, IV. Béla. Fogalmak: bán, vajda, nádor, Szent Korona, regálé, báró, nemes, Aranybulla, familiaritás, székelyek, szászok, kunok. Topográfia: Fehérvár, Pozsony, Horvátország, Erdély, Dalmácia, Szerémség, Muhi, Buda. A késő középkor Nyugat-Európa válsága (éhínség, járványok, háborúk). Itália, a humanizmus és a reneszánsz. Az angol és a francia rendi monarchia felemelkedése. A német császárság és a pápaság hanyatlása. A közép- és kelet-európai régió. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése. Kronológia: 1410, 1415, 1453. Személyek: Jeanne d'Arc, Tudor-ház, Husz János, Gutenberg, III. Iván, II. Mohamed. Fogalmak: rendiség, reneszánsz, humanizmus, husziták, szultán, szpáhi, janicsár. Topográfia: Firenze, Prága, Rigómező. Magyarország a XIV–XV. században

Károly Róbert és Nagy Lajos. Társadalmi változások. Luxemburgi Zsigmond kora. Védekezés az oszmán-török terjeszkedés ellen. Hunyadi János. Hunyadi Mátyás uralkodása. Kultúra és művelődés. Kronológia: 1308–42, 1342–82, 1351, 1387–1437, 1396, 1456, 1458– 90. Személyek: Csák Máté, Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, V. László, Kinizsi Pál. Fogalmak: harmincad, kapuadó, szabad királyi város, bányaváros, mezőváros, főnemes, köznemes, kilenced, ősiség, végvári rendszer, rendkívüli hadiadó, fekete sereg, Corvina. Topográfia: Visegrád, Havasalföld, Moldva, Kassa, Nikápoly, Nándorfehérvár, Szilézia, Bécs.

13

Kora újkor (1490– A nagy földrajzi felfedezések és következményei. 1721) Az atlanti hatalmak felemelkedése. A modern világgazdasági rendszer kialakulásának kezdetei. Reformáció és katolikus megújulás. Az abszolutizmus. A modern állam kialakulása. A hatalmi viszonyok átrendeződése Európában. Az angol forradalom. A parlamentáris monarchia kialakulása. A tudományos világkép átalakulása. Kronológia: 1492, 1517, 1588, 1618–48, 1640–49, 1689, 1701–1714. Személyek: Kolumbusz, Magellán, V. Károly, Luther, Kálvin, Kopernikusz, Galilei, I. Erzsébet, II. Fülöp, Cromwell, Richelieu, XIV. Lajos, Nagy Péter. Fogalmak: gyarmatosítás, konkvisztádor, ültetvény, világkereskedelem, abszolutizmus, reformáció, protestáns, evangélikus, református, ellenreformáció, jezsuiták, barokk, manufaktúra, anglikán, puritán, Jognyilatkozat, merkantilizmus. Topográfia: Németalföld, Antwerpen, London, Versailles, portugál és spanyol gyarmatok. Magyarország története a kora újkorban (1490–1711)

A Jagelló-kor. A török hódoltság. A Habsburgok és a magyar rendek. Az Erdélyi Fejedelemség. Függetlenségi harcok és országegyesítő kísérletek: Bocskai István, Bethlen Gábor és Zrínyi Miklós. A reformáció és a katolikus megújulás Magyarországon. Gazdasági és társadalmi változások. Népesség és környezet. A török kiűzése. A Rákóczi-szabadságharc. Kronológia: 1514, 1526, 1541, 1552, 1566, 1591–1606, 1664, 1686, 1699, 1703–11. Személyek: Dózsa György, II. Lajos, Szapolyai János, II. Szulejmán, Fráter György, Zrínyi Miklós, Báthory István, Károli Gáspár, Bocskai István, Bethlen Gábor, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós (a költő és hadvezér), I. Lipót, Savoyai Jenő, II. Rákóczi Ferenc. Fogalmak: örökös jobbágyság, hajdú, hódoltság, kuruc, labanc, rendi konföderáció, trónfosztás.

14

Topográfia: Mohács, Eger, Nagyszombat. 11. osztály A felvilágosodás és a polgári átalakulás kora (1721–1849)

Szigetvár,

Sárospatak,

Győr,

Várad,

A felvilágosodás. A felvilágosult abszolutizmus Ausztriában és Poroszországban. Az orosz nagyhatalom. Az USA létrejötte. A polgári forradalom Franciaországban. A napóleoni háborúk Európája. Az ipari forradalom és társadalmi hatásai. Forradalmi hullámok 1848–49-ben. XIX. század eszméi. Az ipari forradalom hatásai az életkörülményekre és a környezetre. Kronológia: 1740–48, 1756–63, 1776, 1783, 1789, 1794 1804–15, 1848. Személyek: Nagy Frigyes, Nagy Katalin, Voltaire, Montesquieu, Rousseau, Washington, Jefferson, XVI. Lajos, Danton, Robespierre, Metternich, Napóleon, Watt, Stephenson, Marx. Fogalmak: enciklopédia, a hatalmi ágak megosztása, felvilágosodott abszolutizmus, nacionalizmus, liberalizmus, szocializmus, konzervativizmus, alkotmány, polgári szabadságjogok, parlamenti rendszer emigráció, reakció, terror, kapitalizmus, tőkés, proletár. Topográfia: Poroszország, Lengyelország, Vendée, Waterloo.

Magyarország A magyar királyság a Habsburg Birodalomban. újjászerveződése Demográfiai változások, az etnikai arányok átalakulása. a Habsburg A társadalom képe. Birodalom keretei A felvilágosult abszolutizmus és a rendek összeütközése. között (1711–1790) Kronológia: 1740–80, 1767, 1777, 1780–1790. Személyek: III. Károly, Mária Terézia, II. József. Fogalmak: helytartótanács, betelepítés, kettős vámrendszer, vallási türelem, állandó hadsereg. Topográfia: Határőrvidék, Bánát.

15

A polgárosodás kezdetei Magyarországon (1790–1847)

A napóleoni háborúk hatása Magyarországon. Az átalakuló társadalom – nemesi, paraszti és városi életformák. Új elemek és elmaradottság a gazdaságban. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései. A nemzetiségi kérdés. A reformkori művelődés, kultúra. Kronológia: 1795, 1825, 1830, 1832–36, 1844. Személyek: Martinovics, Kazinczy, Kölcsey, Deák, Eötvös, Kossuth, Batthyányi Lajos, Széchenyi István, Wesselényi. Fogalmak: reform, polgári átalakulás, cenzúra, államnyelv, örökváltság, közteherviselés, érdekegyesítés, védővám. Topográfia: Pest-Buda, Fiume, Vaskapu.

Forradalom és szabadságharc Magyarországon (1848–1849)

A pozsonyi országgyűlés. A pesti forradalom. Az áprilisi törvények. A forradalom első nehézségei: a nemzetiségek mozgalmai. A nemzeti önvédelem megszervezése és a tavaszi hadjárat. A Függetlenségi Nyilatkozat és a nemzetközi viszonyok. A szabadságharc bukása. Kronológia: 1848. III. l5., IV. 11., IX. 29., 1849. IV. 6., IV. l4., V. 21., VIII. 13., X. 6. Személyek: Jókai, Petőfi, Görgey, Klapka, Bem, Damjanich, Jelacic, Windischgraetz, Haynau. Fogalmak: Márciusi ifjak, nemzetőrség, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, választójog, függetlenség, nemzetiségi törvény. Topográfia: Pákozd, Kápolna, Isaszeg, Komárom, Segesvár, Arad.

A nemzetállamok és az imperializmus kora (1849–1914)

Gazdasági és társadalmi változások a fejlett országokban, a második ipari forradalom. Az egységes Olaszország és Németország kialakulása. Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban. Gyarmatosítás: a brit gyarmatbirodalom. Kína és Japán. A munkásság politikai erővé szerveződése. Hatalmi viszonyok, katonai-politikai szövetségek a századfordulón.

16

A polgárosodás kibontakozása Magyarországon (1849–1914)

Évszámok: 1853–56, 1861, 1861–65, 1866, 1870, 1871, 1882, 1907. Személyek: III. Napóleon, I. Miklós, Cavour, Garibaldi, Bismarck, Viktória királynő, Lenin, Lincoln. Topográfia: Krím-félsziget, Piemont, Német Császárság, Szuezi-csatorna, Panama-csatorna, Elzász-Lotaringia. Fogalmak: internacionálé, keresztényszocializmus, szociáldemokrácia, centrum, periféria, részvénytársaság, monopólium, középosztály, civil társadalom, bolsevik, anarchizmus, szakszervezetek A megtorlás, a Bach-rendszer kiépítése. A kiegyezés. Gazdasági és társadalmi fejlődés a dualizmus korában. Népességnövekedés. A nemzetiségi kérdés. A zsidóság emancipációja. Asszimiláció és kivándorlás. A városiasodás. A tudományos és művészeti élet fejlődése. Politikai viszonyok. A kiegyezés rendszerének belső ellentmondásai. Évszámok: 1849. október 6., 1867, 1868, 1875–90, 1896. Személyek: Ferenc József, Haynau, Deák Ferenc, Tisza Kálmán, Baross Gábor, Tisza István. Topográfia: Bosznia-Hercegovina, Budapest, Osztrák–Magyar Monarchia. Fogalmak: passzív ellenállás, kiegyezés, horvát kiegyezés, dualista monarchia, közös ügyek, millennium, úri középosztály, népoktatás, kispolgár, nagypolgárság, kivándorlás, asszimiláció, állami anyakönyvezés. 12. osztály

Az első világháborútól a nagy gazdasági válságig (1914– 1929)

Az első világháború kirobbanása, jellege, története. A Párizs környéki békék. Az orosz forradalmak. Az olasz fasizmus. A parlamentáris rendszerek. A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban. Évszámok: 1914–18, 1917, 1919. Személyek: Sztálin, Trockij, Wilson, Clemenceau, Stresemann, Mussolini. Topográfia: Szarajevó, Marne, Somme, Pétervár, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Csehszlovákia, Lengyelország, balti államok.

17

Fogalmak: villámháború – állóháború, központi hatalmak, szovjet, fasizmus, korporatív állam, egypártrendszer, kollektivizálás, GULAG, kisantant, kisebbségvédelem. Az első világháború és következményei Magyarországon. A Trianon utáni ország élete (1914–1931)

Magyarország részvétele a világháborúban. A forradalmak és az ellenforradalom. A trianoni béke. Hatása a gazdaságra, a társadalomra, az etnikai viszonyokra. A határon túli magyarság sorsa. A Horthy-rendszer kialakulása és konszolidációja. A művelődési viszonyok. Évszámok: 1914. július 2., 1918. október 31., 1918. november 3., 1919. március 21., 1920. június 4., 1921–31, 1927. Személyek: Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, Bethlen István, Klebelsberg Kunó, Peyer Károly. Topográfia: Doberdó, trianoni Magyarország. Fogalmak: proletárdiktatúra, vörös- és fehérterror, numerus clausus, antiszemitizmus, irredentizmus, revízió, társadalombiztosítás, konszolidáció.

A nagy gazdasági válságtól a második világháború végéig (1929– 1945)

Az 1929–33-as világgazdasági válság. Válságkezelés az Egyesült Államokban. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa. A sztálini diktatúra a 30-as években. A második világháború története. A szövetségesek győzelme, a háború jellege. Évszámok: 1929, 1933, 1936, 1938, 1939. szeptember 1., 1941. június 22., 1944. június 6., 1945. május 8., augusztus 6., szeptember 2. Személyek: Roosevelt, Hitler, Churchill, Rommel, Montgomery, Zsukov, Eisenhower, De Gaulle. Topográfia: Brit Nemzetközösség, Leningrád, Pearl Harbor, Midway, Sztálingrád, Auschwitz, Hirosima, El-Alamein, Kurszk, Normandia. Fogalmak: tőzsde, túltermelési válság, tervgazdálkodás, totális diktatúra, nemzetiszocializmus, koncentrációs tábor, népirtás, holocaust, partizán, totális háború, antifasiszta koalíció.

Magyarország a gazdasági válságtól a második világháborús összeomlásig (1931–1945)

Gazdasági válság és jobbratolódás a belpolitikában. Magyarország háborús részvétele. A német megszállás, a holocaust Magyarországon, a nyilas hatalomátvétel. Magyarország szovjet felszabadítása és megszállása.

18

Évszámok: 1938. november 2., 1939. március 15., 1940. augusztus 30., 1941. június 26., 1943. január, 1944. március 19., 1944. október 15., 1944. december 21., 1945. április. Személyek: Bajcsy-Zsilinszky Endre, Gömbös Gyula, Teleki Pál, Bárdossy László, Kállay Miklós, Szálasi Ferenc. Topográfia: Felvidék, Újvidék, Kárpátalja, Voronyezs, Don-kanyar. Fogalmak: nyilasmozgalom, zsidótörvények, hadigazdaság, gettó, deportálás, munkaszolgálat, hadifogság. A jelenkor Hidegháborús szembenállás a II. világháború után. A fejlett (1945–napjainkig) piacgazdaság, a demokratikus berendezkedés országai. Az európai integráció története. A „harmadik világ”. A szocialista rendszerek kialakulása, fejlődése és kudarca. A közel-keleti konfliktusok. Az emberiség az ezredfordulón: a globális világ és problémái. Évszámok: 1947, 1948, 1949, 1956, 1957, 1961, 1968, 1975, 1991. Személyek: Nehru, Gandhi, Mao Ce-tung, Truman, Adenauer, Hruscsov, Kennedy, Brandt, Walesa, Reagan, Gorbacsov. Fogalmak: vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési verseny, szociális piacgazdaság, európai integráció, harmadik világ, globális világ, enyhülési politika. Topográfia: NSZK, NDK, Kuba, Korea. Magyarország a A háborús károk felszámolása. A demokratikus közélet második kiépítésének kísérlete. A párizsi békeszerződés. A határon világháború után túli magyarság sorsa. A kommunista diktatúra kiépítése. A (1945–napjainkig) forradalomhoz vezető út. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A Kádár-rendszer kiépülése: megtorlás és diktatúra. Az életmód átalakulása. Demográfiai változások. A rendszerváltozás. Évszámok: 1947. február 10., 1948, 1949, 1953, 1956. október 23., november 4., 1963, 1968, 1989. október 23., 1990, 1991. Személyek: Mindszenty József, Nagy Ferenc, Rákosi Mátyás, Kádár János, Nagy Imre, Antall József, Göncz Árpád. Fogalmak: háborús bűnös, népbíróság, jóvátétel, kitelepítés, lakosságcsere, beszolgáltatás, ÁVH, pártállam, földosztás, internálás, munkástanács, ellenzéki mozgalmak, reformszocializmus.

19

Matematika 9. évfolyam A megismert számhalmazok, ponthalmazok áttekintése, véges és végtelen halmazok, az intervallum fogalma. Halmazműveletek: unió, metszet, részhalmaz képzés, két halmaz különbsége. Egyszerű kombinatorikai feladatok, az összes eset áttekintése. Az „akkor és csak akkor” használata. Tétel és megfordítása. Számtan, algebra A hatványozás értelmezése 0 és negatív egész kitevőre, a hatványozás azonosságai (legalább egy azonosság bizonyítása); számok abszolút értéke, normál alakja. Nevezetes azonosságok: kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás; (a ± b)2, a2 – b2 szorzat alakja, (a ± b)3, a3 – b3 szorzat alakja. Ezen azonosságok alkalmazása egyszerű algebrai egészekkel és törtekkel végzett műveleteknél. Egyes változók kifejezése fizikai, kémiai képletekben. Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása. Egyenletrendszerre vezető szöveges feladatok, százalékszámítás, kamatszámítás. Egy abszolútértéket tartalmazó egyenletek. Relatív prímek, oszthatósági feladatok. Példa számrendszerekre. Függvények, sorozatok A függvény fogalma, elemi tulajdonságai; a lineáris függvény, abszolútérték függvény, másodfokú függvény, gyakorlati példák további függvényekre, a a fordított arány, x  . x Geometria Geometriai alapfogalmak, háromszögekkel, négyszögekkel, sokszögekkel kapcsolatos ismeretek kiegészítése, rendszerezése. A háromszög nevezetes vonalai, beírt köre, körülírt köre. (Legalább egy tétel bizonyítása.) Thalész tétele, a kör és érintői. A tengelyes és középpontos tükrözés, az eltolás áttekintése, rendszerezése, pont körüli elforgatás és tulajdonságai. A forgásszög fogalma, ívmérték, a kör középponti szöge. A körív hossza, körcikk kerülete, területe (képletek használata). Egyszerű szerkesztési feladatok. Valószínűség, statisztika Statisztikai adatok és ábrázolásuk (kördiagram, oszlopdiagram stb.), számtani közép, medián, módusz; szórás. 10. évfolyam Gondolkodási módszerek Tétel és megfordítása. Bizonyítási módszerek, jellegzetes gondolatmenetek (indirekt módszer, skatulya-elv).

20

Változatos kombinatorikai feladatok. Számtan algebra A valós szám szemléletes fogalma, kapcsolata a számegyenessel, a valós számok tizedestört alakja, példák irracionális számokra. A négyzetgyök azonosságainak használata egyszerű esetekben, az n-edik gyök. A másodfokú egyenlet megoldása, a megoldóképlet, gyöktényezős alak. Összefüggés két pozitív szám számtani és mértani közepe között. Másodfokú egyenletre vezető szöveges feladatok. Ekvivalens és nem ekvivalens lépések egyenletek átalakításánál, egyszerű négyzetgyökös egyenletek. Egyszerű másodfokú egyenlőtlenség megoldása. Függvények, sorozatok A négyzetgyök függvény. A tanult függvények néhány egyszerű transzformációja. A forgásszög szögfüggvényeinek értelmezése, összefüggés a szög szögfüggvényei között. A szögfüggvények tulajdonságai (értelmezési tartomány, monotonitás, zérushelyek, szélsőértékek, periodicitás, értékkészlet), a függvények ábrázolása. A szögfüggvények definíciójának ismerete, az x  sinx és x  cosx függvények ábrázolása és tulajdonságai. Geometria A hasonlósági transzformáció fogalma. A háromszögek hasonlósága, alapeseteinek ismerete és alkalmazása egyszerű esetekben. A hasonlóság alkalmazásai: háromszög súlyvonalai, súlypontja, arányossági tételek a derékszögű háromszögben. (Legalább egy tétel bizonyítása.) Hasonló síkidomok területének aránya, hasonló testek térfogatának aránya. Pitagorasz tételének, illetve a szögfüggvényeknek alkalmazása derékszögű háromszög hiányzó adatainak kiszámítására, gyakorlati feladatok. Nevezetes szögek szögfüggvény-értékeinek kiszámítása. A vektor szorzása számmal, vektor felbontása síkban. Valószínűség, statisztika Valószínűségi kísérletek. A valószínűség szemléletes fogalma, kiszámítása egyszerű esetekben. 11. évfolyam Vegyes kombinatorikai feladatok. Binomiális együtthatók. Gráfelméleti alapfogalmak, alkalmazásuk. Feladatok megoldása gráfokkal. Számtan, algebra Másodfokúra visszavezethető egyszerű egyenletek. A hatványozás kiterjesztése pozitív alap esetén racionális kitevőkre. A hatványozás azonosságai és alkalmazásuk. A hatványozás

21

definíciója, műveletek, azonosságok ismerete egész kitevő esetén A logaritmus értelmezése fogalmának ismerete. A logaritmus azonosságai. A definíciókon és a megismert azonosságokon alapuló exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus egyenletek. Függvények, sorozatok A 2x, a 10x függvény, az exponenciális függvény vizsgálata, exponenciális folyamatok a természetben. A logaritmus függvény, mint az exponenciális függvény inverze. A tanult függvények tulajdonságai (értelmezési-tartomány, értékkészlet, zérushely, szélsőérték, monotonitás, periodicitás, paritás). Függvény-transzformáció: f(x) + c; f(x + c); c f(x); f(c x). Geometria, mérés A vektorműveletek tulajdonságai. Két vektor skaláris szorzata. A skaláris szorzat tulajdonságainak felsorolása. Szinusztétel, koszinusztétel, alkalmazásuk alapfeladatok megoldásában. Az alkalmazásukhoz szükséges egyszerű trigonometrikus egyenletek. Távolság, szög, terület meghatározása gyakorlati feladatokban (fizikában). Helyvektor. Vektorok koordinátáinak használata. Műveletek koordinátákkal adott vektorokkal. Szakasz felezőpontja, harmadolópontja, kiszámításuk. A háromszög súlypontja. Két pont távolsága, szakasz hossza. A kör egyenletei. Az irányvektor, a normálvektor, az iránytangens fogalma, ezek kapcsolata. Az egyenes egyik egyenlete. Két egyenes párhuzamosságának, merőlegességének feltétele, két egyenes metszéspontja. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. A kör adott pontjához tartozó érintője. Valószínűség, statisztika Egyszerű valószínűség-számítási problémák. A binomiális eloszlás (visszatevéses mintavétel). Eseményekkel végzett műveletek egyszerű, konkrét feladatokban. Relatív gyakoriság. A valószínűség klasszikus modellje. A relatív gyakoriság és a valószínűség közötti szemléletes kapcsolat ismerete, egyszerű valószínűségi feladatok megoldása. Statisztikai mintavétel. a gyakorlati életben.

22

12. évfolyam Számtan, algebra Nevezetes másod- és harmadfokú algebrai azonosságok. Első- és másodfokú egyenlet és egyenlőtlenség. Négyzetgyökös kifejezések és egyenletek. Egyszerű exponenciális, logaritmikus, trigonometrikus egyenletek és azonosságok. Az egyenletmegoldás módszerei. Az alaphalmaz szerepe. Egyszerű kétismeretlenes elsőfokú és másodfokú egyenletrendszer. Függvények, sorozatok A sorozat fogalma. Számtani és mértani sorozat, az n. tag, az első n elem összege. Kamatoskamat-számítás. Geometria, mérés Térelemek kölcsönös helyzete, távolsága, szöge. A terület- és kerületszámítással kapcsolatos ismeretek összefoglalása. A tanult poliéderek felszíne, térfogata. A forgáshenger és a forgáskúp felszíne és térfogata. A csonkagúla, a csonkakúp, a gömb térfogata, felszíne. Egybevágósági és hasonlósági transzformációk áttekintése. Háromszögekre, négyszögekre és a körre vonatkozó tanult tételek és alkalmazásaik. Vektorok, vektorok koordinátái. Vektorműveletek, műveleti tulajdonságok, alkalmazások. Derékszögű koordináta-rendszer. Egyenes és kör egyenlete. Trigonometrikus összefüggések és alkalmazásaik. Valószínűség, statisztika Adatkezelésnél osztálybasorolás. Terjedelem. Adathalmazok jellemzői: számtani közép, mértani közép, súlyozott közép, medián, módusz, szórás. Gyakoriság, relatív gyakoriság. A klasszikus valószínűségi modell. ANGOL NYELV 9. évfolyam 1. ISMERKEDÉS Köszönés, bemutatkozás, mások bemtatása, személyre vonatkozó kérdések:, érdeklődés név, kor, foglalkozás, lakóhely, telefonszám és mások hogyléte iránt, válaszok ezekre a kérdésekre, i mások külsejének leírása,a család bemutatása, óra ismerete, telefonáláskor használatos udvarias kifejezések, tetszés, nem tetszés, levél kezdése és befejezése, elbúcsúzás, egyszerű és folyamatos jelen időt. Kérdőszók, számok, (dátum, óra, kor). Személyes, birtokos névmások, országok, foglalkozások, külső személyleírás (súly, magasság, haj stb.) Rokonsági fokok, hobbik, szabadidős tevékenységek, sportok. Present Simple, Present Continuous.

23

2. IDŐJÁRÁS, SPORT Folyamatosan beszédhazánk időjárásáról, az évszakokról, s hogy általában mit csinálnak az emberek nyáron, milyen a természet ősszel, milyen sportok jellemzőek télen stb. A napi időjárást és hőmérsékletet múlt időben (pl.: milyen volt az idő január elsején?) Egyszerű és a folyamatos múlt időt. Szókincs: főnevek, melléknevek, igék az időjárással és a sportolással kapcsolatban. A rendhagyó igék három alakja. Past Simple, Past Continuous. 3. KÖZVETLEN KÖRNYEZETÜNK A there is / there are szerkezetet használata, rákérdezés a tárgyakra, színekre, helyviszony és mennyiség kifejezése. Folyamatos beszéd órarendről, tantárgyakról, iskola leírása. A lakás/ház helyiségeinek, bútorainak leírása, a lakóhely összefüggő bemutatása. Várostérképen az épületek felismerése, útbaigazítás kérése, adása. Tárgyak a tanteremben, színek, bútorok és más berendezési tárgyak, elöljárószók, mennyiséget kifejező szavak, tantárgyak, boltok és más épületek, s igék a segítségkéréshez, útbaigazításhoz. Melléknevek, fokozás, hasonlító mondatok. 4. MINDENNAPI ÉLETÜNK Összefüggő beszéd (több mondatos) a napirendjéről, sportról, szabadidős tevékenységeiről, házimunkáról több ehhez kapcsolódó igék, gyakoriságot kifejező, s jövő időre utaló időhatározók Étkezési szokások, élelmiszerek vásárlása a jövő idő kifejezésének formái: will, / will be… ing, / be going to. Szókincs: minden élelmiszer, ami reggelire ehető, + gyümölcs, zöldség, tejtermék, pékáru, hentesáru s egyéb alapanyagok. Sportok, házimunka, szabadidős tevékenységek, s a napi programmal kapcsolatos igék. Future Simple, Continuous, going to. 5. VÁSÁRLÁS Külső leírás személyektőkülső leírást adni, bármilyen képről több mondatot alkotni, ismerje az összes ruhadarabot, mintákat (csíkos stb.), Tudjon ruhadarabot vásárolni, udvarias kifejezéseket és fokozott mellékneveket használva hosszabb párbeszédben. Értse a Present Perfect és a Present Perfect Continuous közti különbséget. Szókincs: méretek, minták, ruhaneműk, igék a viseléssel, a vásárlással kapcsolatosan, melléknevek. Időhatározók: ever, already, yet, just, lately, for, since stb. Present Perfect Present Perfect Continuous. 6. SZÓRAKOZÁSI LEHETŐSÉGEK A tanuló legyen képes összefüggően elmondani véleményét az olvasás, könyvek, rádió, tv, műsorfajták, mozi, színház, múzeum és internet

24

témakörben. Az adott szituációnak megfelelően használja az egyszerű vagy folyamatos jelen, múlt, jövő és befejezett jelen igeidőket, a can, may, have to, must, must (not), need (not) segédigéket az eddig tanult igeidőkben, (pl.: could vagy was able to, have been allowed to), tudjon a fokozott melléknevekkel mondatokat alkotni (pl.. egyre drágább, minél…, annál…) Szókincs: könyvek, műsorok fajtái, segédigék, igéből képzett melléknevek pl.: szinkronizált. Segédigék: can, may have to, must, need az eddig tanult igeidőkben, kérdő és tagadó alakokban is. 10. évfolyam

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Témakör Az iskola világa Közlekedés a városban Egészséges életmód Utazás külföldre: légi közlekedés Utazás külföldre: szállásfoglalás London

1. AZ ISKOLA VILÁGA A magyar és angol oktatási rendszer összehasonlítása, iskolatípusok, különböző szintű vizsgák, szünetek, egy átlagos iskolai nap bemutatása. iskolanapról. Szókincs: oktatással kapcsolatos szavak, iskolatípusok, vizsgaszintek. Ismerje a Past Perfect Simple és Continuous és a Future Perfect Simple és Continuous igeidőket. 2. KÖZLEKEDÉS A VÁROSBAN Folyamatos beszéd a tömegközlekedésről, illetve az autóval utazás előnyeiről és hátrányairól, a nagyvárosban előforduló járművek. Szenvedő szerkezetet az ismert igeidőkben. Szókincs: járművek, utazással kapcsolatos igék és más kifejezések. 12 igeidő: Active és Passive. 3. EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD Folyamatosan beszélni étkezési szokásairól, valamint a magyar és a brit szokásokról is. Jellegzetes ételek ezeken kívül levesek, főfogástokés desszertek. Rendelés az étteremben , beszélgetés ételekről beszélgetés, fizetés. Étkezőhelyek ismerete, tudjon beszélni róluk, pl.: önkiszolgáló, pub, gyorsétterem stb. Tanácsadás fogyókúrához: sport, rendszeresség, diéta. Használja helyesen a feltételes módot és a modális segédigéket (should, ought to, would have to, could, might, had better, would rather). Szókincs: a házon kívüli étkezés lehetséges helyei, a főétkezés ételei: levesek, előételek, főfogások, desszert. Főzéssel, terítéssel, éttermi rendeléssel kapcsolatos igék és kifejezések. Sportok. Feltételes mód (jelen és múlt idejű), módbeli segédigék. 4. UTAZÁS KÜLFÖLDRE: LÉGI KÖZLEKEDÉS Folyamatosan beszéd a légi közlekedés előnyeiről

és

hátrányairól,

25

összehasonlítás az autóval / busszal / vonattal való utazással. Tudja, hogy mit kell és lehet csinálni egy repülőtéren, s információ kérés az utazással kapcsolatban. A hangosbemondók közlésének ismerete. Valószínűséget kifejező módbeli segédigék(must, may, might, cannot) jelen és múlt időben, egyszerű és folyamatos alakokban. A külföldre utazás, távolsági közlekedés szókincse: check-in, vámvizsgálat, vámmentes bolt stb. 5. UTAZÁS KÜLFÖLDRE: SZÁLLÁSFOGLALÁS A tanuló legyen képes utazását, nyaralását megszervezni, igazodjon el különböző szállásajánlatokon, ismerje a hotel, ifjúsági szálló, panzió, kemping lehetőségeit, tudjon rákérdezni a fizetés módjára, az étkezésre stb. Ismerje az… ugye? és az én is / én sem… szerkezeteket. Szókincs: különböző szállástípusok és szolgáltatásaik 6. LONDON A tanuló legyen képes londoni programot tervezni, ismerjen nevezetességeket. Használja helyesen a függő beszédet. Szókincs: London nevezetességei. Reported Speech: kérdő és felszólító mondatok, múlt idejű bevezetéssel. KOMMUNIKÁCIÓS SZÁNDÉKOK ÉS FOGALOMKÖRÖK a) Kommunikációs szándékok: 1. A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Megszólítás és arra reagálás Köszönés, elköszönés és arra reagálás

Bemutatkozás, bemutatás és ezekre reagálás Telefonbeszélgetésnél megszólítás, bemutatkozás, más személy kérése, elköszönés és ezekre reagálás

Magán- és hivatalos levélben megszólítás, elbúcsúzás

Szóbeli üdvözletküldés

Kezdeményezés és válasz Excuse me. Pardon? etc. Good morning. Hello, Tom. Hi. Hello, how are you? Fine, thank you. And you? Goodbye. See you later, etc. My name's ... Nice to meet you, etc. XYZ, five two double one six eight. Hello, this is Tom Smith speaking. Can I speak to Mr Jones? Speaking. Thanks for calling. Bye, etc. Dear Tom, Dear Sir/Madam Best wishes Love Looking forward to hearing from you. Yours sincerely, etc. Give my regards to..., etc.

26

Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás Köszönet és arra reagálás

Bocsánatkérés és arra reagálás Gratuláció, jókívánságok és azokra reagálás

How are you? Fine./OK.) Not very well, I'm afraid. Thank you. Thanks. It's very kind of you. You're welcome. It's all right. I'm sorry. That's all right. Never mind, etc. Merry Christmas. Happy Birthday. Congratulations. Thank you. Have a nice holiday. Thanks, the same to you, etc.

2. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Hála Sajnálkozás, csalódottság Öröm Elégedettség, elégedetlenség Csodálkozás Remény Félelem, aggodalom Bánat, elkeseredés Bosszúság Együttérzés

Kezdeményezés és válasz It was very kind of you, etc. Sorry to hear that. Great! I'm so glad, etc. That's fine. That wasn't very good. Amazing, isn't it? etc. I'm looking forward to... I hope... I'm worried about him. It was really frightening, etc. I'm sorry to hear that. I'm disappointed, etc. Oh, no! I am sorry. I'm sorry to hear that, etc.

3. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Véleménykérés és arra reagálás, véleménynyilvánítás Érdeklődés, érdektelenség

Kezdeményezés és válasz What do you think? I think it's unfair, etc. Are you interested in sports? I'm interested in… Tetszés, nemtetszés I think it's great. I don't like it, etc. Valaki igazának elismerése, el nem You're right. ismerése You're wrong, etc. Egyetértés, egyet nem értés I agree. I don't agree with it, etc. Helyeslés, rosszallás That was fine. It wasn't very nice of you, etc. Ellenvetés, ellenvetés visszautasítása I don't think so.

27

I'm afraid you are wrong, etc. Elismerés kifejezése, dicséret, és arra That was really nice. reagálás Well done. Közömbösség I don't mind, etc. Ígéret I promise. I'll do it, etc. Akarat, szándék, terv I'd like an ice-cream. I'm going to buy a house, etc. Kívánság, óhaj I'd like to travel to... I want to pay, etc. Képesség, lehetőség, szükségesség, I can understand French. kötelezettség He may be at home. People must sleep sometimes. I have to leave now. Bizonyosság, bizonytalanság I'm not sure, etc. Preferencia, érdeklődési kör I prefer tea to coffee. kifejezése, illetve érdeklődés ezek I want this one. iránt 4. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Dolgok, személyek megnevezése Dolgok, események leírása

Információkérés

Igenlő vagy nemleges válasz Tudás, nemtudás Válaszadás elutasítása Bizonyosság, bizonytalanság Ismerés, nemismerés Feltételezés Emlékezés, nememlékezés Indoklás (ok, cél)

Kezdeményezés és válasz It's a pen. . First he talked to his parents, then he phoned his friend. While waiting for the bus he saw an accident, etc. When will the plane land? At 6.40. How do you spell your name? J-O-NE-S. Can you tell me the way to the station, please? etc. Did you see him? Yes, I did./No, I didn't, etc. Do you know his name? I have no idea, ete. Can you tell me the way to ...? I'm afraid, I can't, etc. He must be at home. He can't be there. Maybe he is right, etc. Do you know Peter? Yes, I've already met him, etc. I suppose I can come, etc. I remember his name. I don't remember where I put it, etc. I didn't go walking because it was raining. We left early to avoid the traffic jam.

5. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok

28

Kommunikációs szándékok Kérés, kívánság

Kezdeményezés és válasz Could you give me a pen? Would you pass me the sugar, please? I'd like you to ..., etc. Felszólítás, tiltás, parancs You must not smoke here, etc. Javaslat és arra reagálás Let's go out tonight. Good idea. Why don't we go to the cinema? Shall we stay at home? Rendelés I'll have a Coke, please, etc. Meghívás és arra reagálás Would you like to come? Yes, I'd love to. Let's meet on Sunday. OK. Kínálás és arra reagálás Have some cheese. Thank you. Would you like another drink? No, thank you, etc. Reklamálás This doesn't work. You are always coming home late. Tanácskérés, tanácsadás What shall I do? Why don't you....? I think you should ..., etc. Figyelmeztetés I think you shouldn't ..., etc. Engedély kérése, megadása, May I go out? Yes, of course./I'm megtagadása afraid, not, etc. Segítségkérés és arra reagálás Will you do this for me? Certainly./Yes, of course, etc. Segítség felajánlása és arra reagálás Shall I carry it for you? That's very kind of you, etc. 6. Interakcióban stratégiák)

jellemző

kommunikációs

Kommunikációs szándékok Visszakérdezés, ismétléskérés Nemértés Betűzés kérése, betűzés Felkérés lassabb, hangosabb beszédre Beszélési szándék jelzése Téma bevezetése Témaváltás Félbeszakítás Megerősítés, igazolás

szándékok

(kommunikációs

Kezdeményezés és válasz Could you repeat it, please? etc. Pardon? Sorry, I don't understand, etc. Can you spell it for me? etc. Could you speak a little more slowly, please? etc. I'd like to say/tell you... I say..., etc. I'll tell you what... The question is... The trouble is ..., etc. That reminds me... Talking of holidays..., etc. Can I say something? Could I come in here? etc. Yes, sure...

29

Körülírás Példa megnevezése Beszélgetés lezárása

It is, isn't it? etc. To put it in another way, etc. A vehicle, for example a bus. A vehicle, like a bus. Right... OK. Well, it's been nice talking to you, etc.

b) Fogalomkörök Fogalomkörök Articles a, an The omission of articles Nouns singular and plural countable uncountable Some + plural noun any + plural noun Some + singular noun any + singular noun Adjectives irregular adjectives comparative sentences too/enough

Possessive adjectives Adverbs manner Place Time Prepositions, prepositional phrases

Conjunctions, linking words

Verbs the infinitive -ing form Auxiliaries Be

Fogalomkörök nyelvi kifejezései Iron is a metal. I love the seaside. He is at school. child, children, people, etc. How many disks have you got? a cup of tea, a piece of cake, etc. There are some pencils in the bag. Have you got any brothers? There's some water in the vase. There isn't any milk left. good, better, best, etc. Tom is younger than Sue. She is the most intelligent of all. The town is less polluted now. I'm as tall as you. It's too difficult. He isn't old enough to drive. my, your, his, etc. He drives fast. Good people are everywhere. I always make my bed. She has just arrived. here, there, on the left, at the top, at the bottom, in the background, through the forest, along the river, etc. and/or/but/because so, therefore, that's why either - or, neither - nor although, etc. I don't know how to get there. I like reading. I am singing.

30

Have Do Modal verbs should/shouldn't can (ability) can/could/may (permission) could - was able to manage to Must/needn't (obligation) Have to mustn't Must/may/might/can't (certainty) Used to Possessives Have genitive's Of Present Simple Present Simple Passive Present Continuous Present Perfect Simple Present Perfect Passive Present Perfect Continuous Past Simple Past Simple Passive Past Continuous Past Perfect Future with will certainty sudden decision prediction Passive Future Going to plans events likely to happen Reported/Indirect Speech With present reporting verb With past reporting verb Conditionals 1st

He has left. Where do you live? You should ask her. I can swim. Can/could/may I open the window? He could swim at the age of two. Last summer I was able to visit the Tower. Did you manage to pass the exam? I must read it. You needn't come. Do we have to be there? Children mustn't smoke. He can't be at school. I used to play with dolls. I didn't have many friends there. He's Kate's brother. the corner of the room When do you get up? I don't drink milk. English is spoken everywhere. Why is she crying? I am leaving. Have you done your room? I've lived here for 10 years His leg has been broken. I have been learning French for 10 years. Where did you go yesterday? And then she kissed me. When was this photo taken? What were you doing yesterday at five? He realised what he had done. When will you be 18? OK. I'll take the dog for a walk. I don't think I'll pass the exam. When will it be finished? What are you going to do on Sunday? Look at the sky, it is going to rain. I don't know where he lives. Tell him to stop it. She said she was tired. I asked him if we had met before. He told me to sit down. We'll stay at home if it rains.

31

2nd 3rd Time clauses with future meaning Question-tags

If I had time, I would go to the Zoo. If ou had come, we would have had a good time. When Dad comes home, he'll be angry with you. He is a teacher, isn't he? I'm a good girl, aren't I? They went to the cinema, didn't they?

11. évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Nagy-Britannia Kommunikáció Posta, szolgáltatások Magyarország, s a városom Nyelvtanulás, nyelvtudás A munka világa

1. NAGY-BRITANNIA A tanuló legyen képes az országról beszélni, megindokolni, hogy mely részeit szeretné meglátogatni és miért. A vonzatos igéket és az igeneveket használja helyesen mondataiban: infinitive, gerund, participle, figyeljen a had better, would rather, would prefer to használatára. Az ország földrajzával, történelmével, iparával, éghajlattal kapcsolatos szavak. Vonzatos igék és az igenevekkel kapcsolatos mondatalkotás szabályai. 2. KOMMUNIKÁCIÓ A tanuló legyen képes kifejteni véleményét a másokkal való kommunikálás lehetséges módszereiről: telefon, mobil, apróhirdetés, üzenetek, levélírás, internethasználat (chat, e-mail) stb. Tudjon óhajtó és célhatározói mondatot alkotni. Napjaink legújabb kifejezései a mobil és a számítógép világa témakörben. Apróhirdetések speciális rövidítései. Az óhajtó és célhatározói mondat fajtái. 3. POSTA, SZOLGÁLTATÁSOK A tanuló legyen képes eligazodni a postán, bankban, utazási irodában, benzinkútnál, fodrásznál, cipésznél, értse meg az információkat, tudjon ügyfélként kommunikálni, pl.: űrlapot kitölteni csomagfeladáskor stb. Tudjon műveltető mondatot alkotni. Hivatalos űrlapokon, nyomtatványokban és szolgáltatások igénybevételekor előforduló szavak. A műveltető szerkezet 2 fajtája. 4. MAGYARORSZÁG A VÁROSOM NEVEZETESSÉGEI A tanuló legyen képes információt nyújtani hazánkról, a hazai turistaközpontokról, Budapestről, s saját városáról. Ismerje nevezetességeit, tudjon programot ajánlani. Tudja összefoglalni a városi és vidéki élet előnyeit,

32

hátrányait. Használja helyesen a Relative Clause különböző fajtáit. Hazánk földrajzával, történelmével, turizmusával kapcsolatos Tulajdonnevek, látnivalók nevei. Vonatkozó névmási mellékmondatok.

szavak.

5. NYELVTANULÁS, NYELVTUDÁS A tanuló legyen képes több mondatban megindokolni, hogy miért érdemes idegen nyelvet tanulni, tudjon beszélni a nyelvtudás (különösen az angol nyelv) fontosságáról, szintjeiről, vizsgákról, továbbtanulásról. Mondataiban használja helyesen a határozókat. A nyelvtudás szintjei, a nyelvvizsgák és a továbbtanulás szókincse. Melléknév és határozószó, a határozók a mondatainkban. 6. A MUNKA VILÁGA A tanuló legyen képes magáról beszélni, (belső tulajdonságokat felsorolni), amikor munkára jelentkezik. Tudja részletezni a nyári munka előnyeit és hátrányait. Tudjon önéletrajzot, hivatalos levelet írni, jelentkezési lapot kitölteni. A munkavállalás és önéletrajz szókincse, belső tulajdonságok, képességek. A hivatalos levél formai követelményei 12. évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Betegségek, balesetek A média világa Környezetvédelem Technológia, találmányok Munkanélküliség, megélhetés Jog, bűnözés

1. BETEGSÉGEK, BALESETEK A kórházban, orvosnál előforduló helyzetek ismerete . A közölt információka megértése, illetve információk közlése. A betegségekről, balesetekről, katasztrófákról szóló cikkek, figyelmeztető felhívások lényegének megértése. Minden kötőszót helyes használata az összetett mondataiban. Testrészek, belső szervek, betegségek, balesetek, katasztrófák, kórházi osztályok, a gyógyítás és elsősegélynyújtás szókincse. 2. A MÉDIA VILÁGA Tájékozottság a média világában, (tv, rádió, internet, újság) világában, értse meg a napilapok rovatait és a hírműsorok gyakori témáit (kormányzás, parlament, politika is). Fogalmazás írásakor szófordulatokat, kohéziós elemeket használa. Újságok típusai, rovatai, kormányzás, politika szókincse. A fogalmazás szerkesztésének tudnivalói, kohéziós elemek. (először is, egyrészt…, másrészt, összefoglalva, stb.) Cikkek speciális nyelvezete, rövidítései. 3. KÖRNYEZETVÉDELEM Példák felsorolsorolása, mit tehetünk környezetünk és a természet védelme érdekében. (hulladék szelektív gyűjtése, felhasználása, globális

33

felmelegedés, a motorizáció hatása, védett növények és állatok, természeti katasztrófák stb.),. Növények, állatok, természetvédelem, környezetünk szennyezésével kapcsolatos szavak. Névelőhasználat, névmások. 4. TECHNOLÓGIA, TALÁLMÁNYOK A tanuló legyen képes példákat felsorolni a tudomány és technika fejlődésére, s milyen találmányok, gépek, technikai eszközök segítenek a mindennapi életben. (Háztartási gépek használata.) Technikai eszközök, gépek, használati utasítások szókincse. Vélemény közlése, egyetértés, egyet nem értés, ellenvetés, vita szófordulatai. 5. MUNKANÉLKÜLISÉG, MEGÉLHETÉS A tanuló legyen képes állásinterjún jól szerepelni, elképzelt munkavállalásról, munkakörülményeiről beszélni, s hogy a fizetést mire költi el. A pénz világa(bankkártya, előleg, törlesztőrészlet, hitel), a munkanélküliség fogalmáa, álláskeresés lehetőségei itthon és külföldön. Alkalmazással, a megélhetéssel, a pénzzel kapcsolatos kifejezések. A szóképzés szabályai. 6. JOG, BŰNÖZÉS A médiában elhangzott hírek lényegének megértése, jogok, kötelességek, a hivatalok, bíróság, rendőrség szerepe, példák felsorolása szabálysértésre, bűntényre. A jog, bíróság, bűnözés, bűnüldözés alapszókincse. a) Kommunikációs szándékok: 1. A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Megszólítás és arra reagálás Köszönés, elköszönés és arra reagálás

Bemutatkozás, bemutatás és ezekre reagálás Telefonbeszélgetésnél megszólítás, bemutatkozás, más személy kérése, elköszönés és ezekre reagálás

Magán- és hivatalos levélben megszólítás, elbúcsúzás

Kezdeményezés és válasz Excuse me. Can you tell me… Pardon? etc. Good morning. Hello, Tom. Hi. Hello, how are you? Fine, thank you. And you? Goodbye. See you later, etc. My name's... Have you met Tom? Pleased / Nice to meet you, etc. XYZ, five two double one six eight. Hello, this is Tom Smith speaking. Can I speak to Mr Jones? Speaking. Thanks for calling. Bye, etc. Dear Tom, Dear Sir/Madam Best wishes Love Looking forward to hearing from you.

34

Szóbeli üdvözletküldés Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás

Köszönet és arra reagálás

Bocsánatkérés és arra reagálás

Gratuláció, jókívánságok és azokra reagálás

Yours sincerely, etc. Give my regards to..., etc. How are you? Fine./OK. How are you doing? Not very well, I'm afraid. What's the matter? Actually, I'm suffering from..., etc. Thank you. Thanks. It's very kind of you. You're welcome. It's all right. My pleasure, etc. I'm sorry. I do apologize. That's all right. Never mind, etc. Merry Christmas. Happy Birthday. Congratulations. Thank you. Have a nice holiday. Thanks, the same to you, etc.

2. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Hála Sajnálkozás, csalódottság Öröm Elégedettség, elégedetlenség

Csodálkozás Remény Félelem, aggodalom Bánat, elkeseredés Bosszúság Együttérzés

Kezdeményezés és válasz It was most kind of you, etc. Sorry to hear that. I regret it, etc. Great! I'm so glad, etc. That's fine. I'm quite happy with that. That wasn't very good. I'm tired of it, etc. I'm not satisfied with you. I can hardly believe it. Really? You are joking… Amazing, isn't it? etc. I'm looking forward to... I hope... I can hardly wait for..., etc. I'm worried about him. It was really frightening, etc. I'm sorry to hear that. I'm disappointed, etc. Oh, no! I'm fed up with it, etc. I am sorry. Oh, dear.

35

I'm sorry to hear that, etc. 3. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Véleménykérés és arra reagálás, véleménynyilvánítás Érdeklődés, érdektelenség Tetszés, nemtetszés Valaki igazának elismerése, el nem ismerése Egyetértés, egyet nem értés Helyeslés, rosszallás Ellenvetés, ellenvetés visszautasítása Elismerés kifejezése, dicséret, és arra reagálás Közömbösség Ígéret Akarat, szándék, terv Kívánság, óhaj Képesség, lehetőség, szükségesség, kötelezettség

Bizonyosság, bizonytalanság

Preferencia, érdeklődési kör kifejezése, illetve érdeklődés ezek iránt Kritika, szemrehányás

Kezdeményezés és válasz What do you think? I think it's unfair, etc. In my opinion… As I see it… Are you interested in sports? I'm interested in... I'm not keen on it, etc. I think it's great. I don't like it, etc. You're right. You're wrong, etc. I agre eentirely. I doubt it. You must be joking! I don't agree with it, etc. That was fine. It wasn't very nice of you, etc. I don't think so. On the contrary… I'm afraid you are wrong, etc. That was really nice. Well done. Thank you, etc. I don't mind, etc. I promise. I'll do it, etc. I'd like an ice-cream. I'm going to buy a house, etc. I'd like to travel to... I wish you were here. I want to pay, etc. I can understand French. He may be at home. People must sleep sometimes. I have to leave now. They may be watching TV. He may have arrived. It's time to go, etc. She must be tired. Tom cannot have been there, he has broken his leg. I'm not sure, etc. I prefer tea to coffee. I'd rather have a rest. What would you prefer? etc. You had better stay at home.

36

You should be studying now. You shouldn't have done it. 4. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Dolgok, személyek megnevezése Dolgok, események leírása

Információkérés

Igenlő vagy nemleges válasz Tudás, nemtudás Válaszadás elutasítása Bizonyosság, bizonytalanság Ismerés, nemismerés Feltételezés Emlékezés, nememlékezés Indoklás (ok, cél)

Kezdeményezés és válasz It's a pen. The boy talking to Jane is my brother, etc. First he talked to his parents, then he phoned his friend. While waiting for the bus he saw an accident, etc. When will the plane land? At 6.40. How do you spell your name? JO-N-E-S. Can you tell me the way to the station, please? etc. Did you see him? Yes, I did./No, I didn't, etc. Do you know his name? I have no idea, ete. Can you tell me the way to ...? I'm afraid, I can't, etc. He must be at home. He can't be there. Maybe he is right, etc. Do you know Peter? Yes, I've already met him, etc. I suppose I can come, etc. I remember saying that. I don't remember where I put it, etc. I didn't go walking because it was raining. As it was raining, we stayed at home. I switched off the TV so that they would go out. We left early in order to avoid the traffic jam.

5. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Kérés, kívánság Felszólítás, tiltás, parancs

Kezdeményezés és válasz Could you give me a pen? Would you pass me the sugar, please? I'd like you to..., etc. Keep off the grass.

37

Javaslat és arra reagálás

Rendelés Meghívás és arra reagálás

Kínálás és arra reagálás

Reklamálás Tanácskérés, tanácsadás Figyelmeztetés Engedély kérése, megadása, megtagadása Segítségkérés és arra reagálás Segítség felajánlása és arra reagálás 6. Interakcióban stratégiák)

jellemző

Kommunikációs szándékok Visszakérdezés, ismétléskérés Nemértés Betűzés kérése, betűzés Felkérés lassabb, hangosabb beszédre Beszélési szándék jelzése Téma bevezetése Témaváltás Félbeszakítás

You must not smoke here, etc. Let's go out tonight. Good idea. Why don't we go to the cinema? I'd prefer to stay at home. Shall we go to a pub? I suggest going to Prague. I'd rather not, etc. I'll have a Coke, please, etc. Would you like to come to a party? Yes, I'd love to. Let's meet on Sunday. Sorry, I can't make it..., etc. Have some cheese. Thank you. Shall I serve you? No, thanks, we can help ourselves. Would you like another drink? No, thank you, etc. This doesn't work. I have a complaint, etc. What shall I do? Why don't you...? If I were you, I would visit him. I think you should..., etc. I think you shouldn't..., Don’t be late next time! etc. May I go out? Yes, of course./I'm afraid, not, etc. Will you do this for me? Certainly./Yes, of course, etc. Shall I carry it for you? That's very kind of you, etc.

kommunikációs

szándékok

(kommunikációs

Kezdeményezés és válasz Sorry, what did you say his name was? Could you repeat it, please? Pardon? etc. Sorry, I don't understand, etc. Can you spell it for me? etc. Could you speak a little more slowly, please? etc. I'd like to say/tell you... I say..., etc. I'll tell you what... The question is... The trouble is..., etc. That reminds me... Talking of holidays..., etc. Sorry to interrupt you.

38

Megerősítés, igazolás Körülírás Példa megnevezése Beszélgetés lezárása

Can I say something? Could I come in here? etc. Yes, sure... It is, isn't it? etc. To put it in another way, etc. A vehicle, for example a bus. A vehicle, like a bus. If I had, say, an hour to wait, etc. Right... OK. Well, it's been nice talking to you, etc.

b) Fogalomkörök Fogalomkörök Articles a, an The omission of articles Nouns singular and plural countable uncountable Some + plural noun any + plural noun Some + singular noun any + singular noun Adjectives irregular adjectives comparative sentences too/enough Possessive adjectives Adverbs manner Place Time Prepositions, prepositional phrases Conjunctions, linking words

Verbs the infinitive -ing form

Fogalomkörök nyelvi kifejezései Iron is a metal. I love the seaside. He is at school. child, children, people, etc. How many disks have you got? a cup of tea, a piece of cake, etc. There are some pencils in the bag. Have you got any brothers? There's some water in the vase. There isn't any milk left. good, better, best, etc. Tom is a bit younger than Sue. She is the most intelligent of all. The town is less polluted now. I'm as tall as you. It's too difficult. He isn't old enough to drive. my, your, his, etc. He drives fast. Good people are everywhere. I always make my bed. She has just arrived. here, there, on the left, at the top, at the bottom, in the background, through the forest, along the river, etc. and/or/but/because on the one hand, on the other hand so, therefore, that's why either - or, neither - nor, both – and otherwise although, etc. I don't know ho to get there. Seeing is believing.

39

I like reading. I’m fed up with studying. Auxiliaries Be Have Do Modal verbs should/shouldn't can (ability) can/could/may (permission) could - was able to

I am singing. He has left. Where do you live? Do sit down. You should ask her. You shouldn’t smoke. I can swim. Can/could/may I open the window?

He could swim at the age of two. Last summer I was able to visit the Tower. manage to Did you manage to pass the exam? Must/needn't (obligation) I must read it. You needn't come. Have to Do we have to be there? mustn't Children mustn't smoke. Must/may/might/can't He can't be at school. (certainty) Used to I used to play with dolls. Possessives Have I didn't have many friends in the kindergarten genitive's He's Kate's brother. Of the corner of the room Present Simple When do you get up? I don't drink milk. Present Simple Passive English is spoken everywhere. Present Continuous Why is she crying? I am leaving. Present Perfect Simple Have you done your room? I've lived here for 10 years Present Perfect Passive His leg has been broken. Present Perfect I have been learning French for 10 years. Continuous Past Simple Where did you go yesterday? And then she kissed me. Past Simple Passive When was this photo taken? Past Continuous What were you doing yesterday at five? While he was sleeping, I was reading his book. Past Perfect He realised what he had done. Future with will certainty When will you be 18? sudden decision OK. I'll take the dog for a walk. prediction I don't think I'll ass the exam. Passive Future When will it be finished? Going to plans What are you going to do on Sunday? events likely to happen Look at the sky, it is going to rain. Reported/Indirect Speech With present reporting I don't know where he lives. verb Tell him to stop it.

40

With past reporting verb Conditionals 1st 2nd 3rd Relative clauses defining non-defining Time clauses with future meaning Clauses of purpose Wish State Question-tags

She said she was tired. I asked him if we had met before. He told me to sit down. We'll stay at home if it rains. If I had time, I would go to the Zoo. If ou had come, we would have had a good time. The woman who is standing there is my mother. I gave him a sandwich, which he ate quickly. When Dad comes home, he'll be angry with you. I helped him so that he could pass his exam. I wish I had a dog. He is a teacher, isn't he? I'm a good girl, aren't I? They went to the cinema, didn't they?

Fizika 9. osuzály Mechanika Mozgások Az egyenes vonalú egyenletes mozgás jellemzése. Út- idő grafikon készítése és elemzése, a sebesség kiszámítása. A egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás speciális esete: a szabadon eső test mozgásának kísérleti vizsgálata. A sebesség változásának értelmezése, átlag- és pillanatnyi sebesség. A gyorsulás fogalma, a nehézségi gyorsulás. Az egyenletesen változó mozgás. Az egyenletesen változó mozgás grafikus leírása. Az anyagi pont egyenletes körmozgásának kísérleti vizsgálata. Az egyenletes körmozgás leírása: periódusidő, kerületi sebesség mint vektormennyiség, a sebesség változása, a gyorsulás mint vektormennyiség. A mozgásállapot fogalma, a testek tehetetlenségére utaló kísérletek. A tehetetlenség törvénye. Az erő fogalma, mértékegysége. Newton II. törvénye. Hatás–ellenhatás törvénye. Nehézségi erő. Kényszererők. Súrlódás, közegellenállás. Rugóerő. A kölcsönhatásban fellépő erők vizsgálata. Az erők vektoriális összegzése. Erők forgatónyomatéka. A testek egyensúlyának feltétele. A lendület-megmaradás törvénye és alkalmazása (kísérleti példák, mindennapi jelenségek). Newton II. törvényének alkalmazása a körmozgásra. A centripetális gyorsulást okozó erő felismerése mindennapi jelenségekben.

41

A munka fogalma, állandó és egyenletesen változó erő munkája. Mozgási energia, magassági energia, rugalmas energia. Munkatétel. A teljesítmény és hatásfok fogalma, kiszámítása egyszerű esetekben. A rugóra függesztett test mozgása. A rezgést jellemző mennyiségek (amplitúdó, rezgésidő, frekvencia) A rezgés energiája. Mechanikai hullámok megfigyelése, jellemzése. Hullámok visszaverődése és törése, (elhajlás), interferencia. Állóhullámok kialakulása. Hangtani alapkísérletek és egyszerű kvalitatív értelmezésük. Elektromágnesség Elektrosztatika Az elektromos állapot, kétféle elektromos töltés, megosztás, vezetők, szigetelők. Töltések közti kölcsönhatás, Coulomb-törvény. A térerősség fogalma. Az erőtér kvalitatív jellemzése egyszerű konkrét esetekben. Munkavégzés az elektrosztatikus térben, a feszültség fogalma. Vezetők elektromos térben (gyakorlati alkalmazások). Egyenáramok Az egyenáram fogalma, jellemzése. Ohm-törvény. Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás. Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása. Az elektromos áram munkája, fogyasztók teljesítménye. Elektromágneses indukció, Elektromágneses hullámok A mágneses tér jellemzése: a mágneses indukció vektor fogalma. Áramok mágneses tere. Árammal átjárt vezetők mágneses térben. Mozgó töltések mágneses térben, a Lorentz-erő fogalma A mozgási indukció kísérleti vizsgálata, a jelenség magyarázata, az indukált feszültség Lenz-törvény. Váltakozó feszültség kísérleti előállítása, váltófeszültség, váltóáram fogalma és jellemzése. A nyugalmi indukció kísérleti vizsgálata. Rádióhullámok, hősugarak, fény, ultraibolya, röntgensugárzás, hasonlóságok és különbségek. Gyakorlati alkalmazások. Egészség- és környezetvédelmi vonatkozások. 10. osztály Fénytan A fény egyenes vonalú terjedése, terjedési sebesség. A fényvisszaverődés törvényei. Sík- és gömbtükrök képalkotása. A törés és teljes visszaverődés jelensége, a törési törvény. Lencsék képalkotása, optikai eszközök. Termodinamika Állapotjelzők. Boyle–Mariotte és Gay–Lussac törvények. Kelvin-féle hőmérsékleti skála.

42

Az egyesített gáztörvény. Ideális gázok részecskemodellje. A hőtan I. főtétele – (energiamegmaradás megfogalmazása). A hőtan II. főtétele (a folyamatok iránya). Olvadás–fagyás, forrás/párolgás–lecsapódás jellemzése. Halmazállapot-változások energetikai vizsgálata. Hősugárzás, hővezetés, hőáramlás kísérleti vizsgálata. Modern fizika Az anyag atomos szerkezetére utaló jelenségek. Az atomok mérete. A fény hullámtulajdonságainak összefoglalása. A fényelektromos jelenség – a fény részecsketermészete. Gyakorlati alkalmazások. Az elektron mint részecske: az elemi töltés. Az elektron mint hullám: elektroninterferencia. Az atom belső szerkezetére utaló kísérleti tapasztalatok. Rutherford-kísérlet, vonalas színkép. Az elektronburok héjszerkezete. A nukleonok (proton, neutron), a nukleáris kölcsönhatás jellemzése. Alfa-, béta- és gammabomlás jellemzése. Radioaktív sugárzás környezetünkben, a sugárvédelem alapjai. A természetes és mesterséges radioaktivitás gyakorlati alkalmazásai. A maghasadás jelensége, láncreakció, atombomba, atomerőmű. Az atomenergia felhasználásának előnyei és kockázata. A magfúzió jelensége, a csillagok energiatermelése. A hidrogénbomba. A heliocentrikus világkép (a Naprendszer bolygói, azok holdjai). Bolygómozgás: Kepler-törvények. A Newton-féle gravitációs törvény. A mesterséges égitestek mozgása. A csillagok születése, fejlődése és pusztulása. Az Univerzum tágulása. Ősrobbanás-elmélet. Földrajz 9. osztály Térképi ismeretek A térkép és a valóság kapcsolata. A térképi ábrázolás módszerei. Kozmikus környezetünk

A Naprendszer A Naprendszer felépítése, elhelyezkedése a világegyetemben. A Föld mint égitest A Föld mozgásai és azok következményei. A napi és az évi

43

időszámítás. A helyi és a zónaidő számítása. Az űrkutatás a Föld szolgálatában Az űrkutatás eredményeinek felhasználása a mindennapi életben és a gazdaságban. A geoszférák földrajza

Tájékozódás a földtörténeti időben A kőzetburok földrajza Földünk gömbhéjas szerkezete. A kőzetburok felépítése. A lemeztektonika alapjai. A Föld nagyszerkezeti egységei és kapcsolatuk az ásványkincsekkel. A kőzetburokban lejátszódó folyamatok kísérőjelenségei és részfolyamatai: a gyűrődés, a vetődés, a vulkánosság és a földrengés. Az ásványok és a kőzetek keletkezése, tulajdonságaik, csoportosításuk. A légkör földrajza A légkör anyagi összetétele, szerkezete. Az időjárási-éghajlati elemek és változásaik. A légkör alapfolyamatai: felmelegedés, csapadékképződés, légmozgások. Ciklonok, anticiklonok, időjárási frontok. Az időjárás-változások hatása a mindennapi életre. Az általános légkörzés. A vízburok földrajza A vízburok tagolódása, víztípusai. A tengervíz tulajdonságai és mozgásai. Az a világtenger természeti erőforrásai. A szárazföld vizeinek típusai, felhasználásuk. A vízgazdálkodás. A talaj földrajza A talaj kialakulása, szerkezete. A Föld jellemző talajfajtái. A talajok hasznosítása. A Föld felszínformái A belső és a külső erők szerepe a felszín fejlődésében. A jellegzetes felszínformák, kialakulásuk és átalakulásuk. A földi szférák környezeti problémái Az éghajlatváltozás, a levegő, a talajok és a vizek szennyezése, a gazdasági tevékenységek környezetkárosító hatása.

A földrajzi övezetesség

Éghajlati övezetesség A szoláris és a valódi éghajlati övezetek, övek kialakulása az éghajlatok jellemzői.

44

A földrajzi övezetesség A vízszintes és a függőleges övezetesség rendszere. A forró, a mérsékelt, a hideg övezet és tagolódásuk. Az élővilág, a talaj, a vízrajzi jellemzők, a felszínformálódás éghajlattól függő övezetessége. A természetföldrajzi övezetesség hatása a gazdasági életre. Népesség- és településföldrajz

A A A A

Föld népessége népességszám változásai. népesség összetétele, eloszlásának területi különbségei. népesség térbeli mozgásai.

Települések a Földön A települések területi elhelyezkedését meghatározó tényezők. A településtípusok és jellemzőik. A városodás és a városiasodás. A világ változó társadalmigazdasági képe

A gazdasági élet szerkezetének átalakulása A gazdasági ágazatok fő telepítő tényezői és azok jelentőségének átértékelődése. A gazdasági szektorok jellemzői, szerepük változásai. A világgazdaság jellemző folyamatai A globalizáció, az integrálódás, a regionális folyamatok, és a nemzetgazdaság kapcsolata. A világgazdasági szerepkörök történeti és területi változása. A nemzetközi együttműködés lehetőségei, a nemzetközi szervezetek szerepe a világ társadalmi-gazdasági életének alakításában. A piacgazdaság. A multinacionális vállalatok szerepe. A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolatai. A működőtőke és a pénz világa A nemzetközi tőkeáramlás. világgazdaságában.

A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok

A

pénz

szerepe

napjaink

A világgazdasági pólusok A gazdasági pólusok kialakulása és a világgazdaságban betöltött szerepük változása: Kelet- és Délkelet-Ázsia, ÉszakAmerika, Európai Unió. A fejlődő országok Általános problémáik és eltérő fejlettségű csoportjaik, helyük és szerepük a világgazdaságban. Magyarország Hazánk helye és szerepe a nemzetközi társadalmi-gazdasági folyamatokban. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás földrajzi alapjai. A gazdasági rendszerváltásból adódó sajátosságok,

45

gazdaságunk jellemzői. A globális környezeti problémák földrajzi vonatkozásai

A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei A demográfiai robbanás, az élelmezési válság, a nyersanyagés energiaválság, valamint az urbanizáció környezeti következményei. A környezeti válság kialakulása A különböző geoszférákat ért környezeti károsodások kölcsönhatásai. A regionális és a globális környezeti veszélyek összefüggései. A harmonikus és fenntartható fejlesztés elvei, a megvalósítás korlátai.

Új topográfiai fogalmak Afrikai-lemez, Antarktiszi-lemez, Atacama-sivatag, Ausztrál–Indiai-lemez, Azori-szigetek, Csendes-óceáni-lemez, Dél-amerikai-lemez, Észak-amerikailemez, Eurázsiai-hegységrendszer, Eurázsiai-lemez, Fülöp-lemez, Gondwana, Japán-árok, Kaledóniai-hegységrendszer, Krakatau, Laurázsia, Lengyeltóhátság, Líbiai-sivatag, Mariana-árok, Mount St. Helens, Namib-sivatag, Nasca-lemez, Pacifikus-hegységrendszer, Pangea, Popocatépetl, Szent Gotthárd-hágó, Takla-Makán, Teleki-vulkán, Turáni-alföld, Variszkuszihegységrendszer, Vereckei-hágó; Boden-tó, Brahmaputra, Csád-tó, Duna-delta, Erie-tó, Eufrátesz, Felső-tó, Genfi-tó, Gyilkos-tó, Hévízi-tó, Huron-tó, Holt-tenger, IJssel-tó, Ladoga-tó, La Plata, Mekong, Michigan-tó, Niagara-vízesés, Ontario-tó, szegedi Fehér-tó, Szelidi-tó, Szent Anna-tó, Watt-tenger; Asszuáni Nagy-gát, Europoort, Randstad, Száhel-öv; Szilícium-völgy, Gibraltár.

Biológia 9. osztály A vírusok életciklusa és egészségügyi jelentősége. A baktériumok felépítése és jelentőségük. A kórokozó eukarióta egysejtűek és jelentőségük. Az állati test szerveződésének bemutatása tipikus példákon keresztül. Az állati sejt, a szövetek típusai, funkciói. Az állatok kültakarójának típusai, funkciója. A különböző szerveződésű állatok mozgása. Néhány eltérő szerveződésű állat táplálkozása, a heterotróf anyagcsere lényege. Néhány eltérő szerveződésű állat légzése. Az állatok anyagszállításának formái, a különböző anyagszállítási rendszerek legfontosabb közös jellemzői. A kiválasztás szerepe.

46

Néhány eltérő szerveződésű állat szaporodása. Az ivadékgondozás jelentősége néhány példán keresztül. Az állatok életműködéseinek szabályozása. Az állatok érzékszervei, kommunikációja. Az állatok életmódjának, testfelépítésének és környezetének összefüggése. Környezetünkben leggyakrabban előforduló fajok, ezek jelentősége. A növényi test szerveződése. A növényi szövetek típusai, funkciói. A növények anyag-felvétele, a tápanyagok szállítása, az autotróf anyagcsere lényege. A növények szervei és ezek szerepe. A növények mozgásai. A növények ivaros és ivartalan szaporodásának lényege, a zárvatermők virága. Az életmód, testfelépítés és a környezet összefüggései. Környezetünkben leggyakrabban előforduló fajok, ezek jelentősége. A gombák testfelépítésének és életműködésének sajátosságai. A legfontosabb ehető és mérgező gombák felismerése. A gombák jelentősége, kölcsönhatások növényekkel és állatokkal. A fény, a víz, a levegő és a talaj legfontosabb jellemzői. A víz- levegő- és talajvédelem. Az élettelen környezeti tényezők élővilágra gyakorolt hatásai. Az élőlények tűrőképessége. Populációk közötti kölcsönhatások. Táplálkozási hálózatok. Termelők, fogyasztók, lebontók. Létfontosságú anyagok körforgása a természetben. Az emberi tevékenység következményei az anyagforgalomban. Az anyagforgalom és az energiaáramlás összefüggése. A természetes életközösségek. Az élővilág sokféleségének fontossága, az ember hatása az életközösségekre. Környezetrombolás és környezetvédelem. 10. osztály Az evolúció fogalma. A fajok kialakulása, az evolúció bizonyítékai. Az élet keletkezése és az evolúció legkorábbi történései. A növény- és állatvilág őseinek kialakulása. A szárazföldi növények megjelenése. Az állatok alkalmazkodása a szárazföldhöz. A korai emberfélék kialakulása. A Homo nemzetség evolúciója. A nagyrasszok kialakulása. A Föld globális problémái. A fejlődés alternatív lehetőségei. A bioszféra jövője. A biogén elemek és a víz. A szénhidrátok, lipidek, fehérjék és

47

nukleinsavak legfontosabb tulajdonságai. A biológiai membránok és a sejtmag felépítése és funkciója. Az enzimek. A felépítő és lebontó anyagcsere-folyamatok jelentősége. A sejtciklus. Örökletes információ a sejtben, a kromoszóma és a gén fogalma. A mitózis és a meiózis biológiai jelentősége. A mutáció fogalma, a mutagén hatások és ezek következményei. A bőr felépítése és funkciói. A csontok szerkezete és kapcsolódása, a csontváz. Az izmok funkciója és kapcsolódása a vázrendszerhez. A mozgásszervi és bőrbetegségek, sérülések megelőzése, a mindennapos testmozgás jelentősége. Az emésztés lényege. A bélcsatorna szakaszai és működésük. A táplálkozással kapcsolatos egészségügyi ismeretek, az egészséges táplálkozás. A légzőkészülék felépítése és működése. A légzőszervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek. A vér összetétele. Az ember keringési szervrendszerének részei és működése. A szív- és érrendszeri betegségek veszélyeztető tényezői és megelőzése. A kiválasztószervek. A vese működésének lényege. A kiválasztószervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek. Az idegi és a hormonális szabályozás alapelvei. Az idegsejtek felépítése, az idegszövet. A reflexkör fogalma. Az idegrendszer tagolódása: a környéki és a központi idegrendszer. A központi idegrendszer részei és ezek szerepe. Az idegrendszer működésével kapcsolatos egészségügyi ismeretek. Az immunrendszer szerepe. A védőoltások. A vércsoportok. immunrendszerrel kapcsolatos alapvető egészségügyi ismeretek.

Az

A hormonális szabályozás alapelvei, a neuroendokrin rendszer. A legfontosabb belső elválasztású mirigyek és hormonjaik. Az ember leggyakoribb hormonális betegségei. A szem felépítése és működése. A hallószerv felépítése és működése. A szem és a hallószerv védelme és betegségei, megelőzési lehetőségek. Az ivarsejtek. A hím ivarszervek felépítése és működése. A női ivarszervek felépítése és működése, a ciklus. A megtermékenyítés, a terhesség kialakulása és lefolyása, a szülés. Az emberi szexualitás. A fogamzásgátlás, nemi betegségek és megelőzésük. Az embrionális és posztembrionális fejlődés jellemzői.

48

Kémia 9. osztály Atomszerkezet Alapállapotú atom. Az elektronfelhő szerkezete: elektronhéjak, alhéjak, atompályák, párosítatlan elektron, elektronpár.Vegyértékelektronok, atomtörzs. Molekulaszerkezet Elektronegativitás.Kovalens kötés, szigma- és pi-kötés, delokalizált-kötés. Poláris és apoláris kötés. A molekulák téralkatát meghatározó főbb tényezők. Apoláris molekula, dipólus molekula, a dipólusosság feltételei. Anyagi halmazok Avogadro-törvénye. Gázok moláris térfogata. Első- és másodrendű kötés fajtái, jellemzői és kialakulásuk feltételei. Kristályrácstípusok, szerkezetük és fizikai tulajdonságaik kapcsolata. Oldatok, oldódás. Térfogatszázalékos összetétel, koncentráció (mol/dm3). Termokémia Reakcióhő (exoterm és endoterm reakciók), képződéshő, Hess-tétele. Reakciósebesség és egyensúly A reakciósebességet befolyásoló tényezők (koncentráció, hőmérséklet, katalizátorok).Megfordítható folyamatok. Kémiai egyensúly. A sav-bázis reakciók: A sav és a bázis fogalma Brönsted szerint.Erős és gyenge savak és bázisok. A víz autoprotolízise, vízionszorzat (25°C-on), kémhatás, pH. Közömbösítés, semlegesítés. Redoxireakciók Oxidáció és redukció értelmezése elektronátadással, oxidáló- és redukálószer. Galvánelemek A galvánelem működési elve. Elektród, katód és anód. Katód- és anódfolyamatok a galváncellában, elektromotoros erő. A galvánelemek gyakorlati jelentősége (pl. zsebtelepek, ólomakkumulátor) és környezetvédelmi vonatkozások. Elektrolízis Katód- és anódfolyamatok elektrolíziskor (a tanult folyamatok esetében). Az elektrolízis gyakorlati jelentősége (pl. alumíniumgyártás, kősó elektrolízise stb.). 10. osztály Szerves kémia. A szén központi szerepe. A földgáz összetevői. Szénhidrogének. A metán, égése. PB-gáz. A kőolaj, kőolaj-feldolgozás. Kőolajpárlatok és felhasználásuk, különös tekintettel a környezeti problémákra (olajszennyeződés vizekben, talajban, kipufogógázok).

49

A szerves vegyületek csoportosítása. A telített szénhidrogének homológ sora, általános képlet, összegképlet, szerkezeti képlet, konstitúció, konstitúciós izoméria, elnevezések. Telített szénhidrogének égése, reakciója halogénekkel. Benzol (részletesen), mérgező hatása. Fontosabb halogénezett szénhidrogének. Telítetlen szénhidrogének. Etén (részletesen). Addició, polimerizáció. Az alkének ipari jelentősége (polietilén, polipropilén, polisztirol). Izoprén, kaucsuk, gumi. Polimerizációs műanyagok, tulajdonságaik, jelentőségük. A halogénezett szénhidrogének (freon, vinil-klorid, PVC, teflon), élettani és környezeti hatásuk. Funkciós csoport. Alkohol – alkoholok Általános szerkezetük. A metanol, az etanol (részletesen). Az alkoholizmus. Az alkoholok lebontásának termékei a szervezetben az aldehidek. A formaldehid (a fehérjékre gyakorolt káros hatása) Ecet – karbonsavak A karbonsavak szerkezete. A hangyasav, az ecetsav (részletesen). Biológiai szempontból fontos karbonsavak (tejsav, borkősav, citromsav). Illat- és aromaanyagok, viaszok – karbonsavészterek A gyümölcsésztereket és a viaszokat alkotó vegyületek, képződésük, főbb tulajdonságaik. Zsírok, olajok – gliceridek A képződésükben részt vevő vegyületek: glicerin, zsírsavak (palmitinsav, sztearinsav, olajsav). A zsírok és az olajok tulajdonságai. Margaringyártás. A szappanok, a tisztítóhatás mechanizmusa. Cukor és liszt papírzacskóban – szénhidrátok Egyszerű cukrok, funkciós csoportjaik. A szőlőcukor, a gyümölcscukor, szerkezetük, tulajdonságaik, biológiai jelentőségük. A fotoszintézis, az erjedés. Kettős cukrok: répacukor (részletesen), biológiai jelentősége. Nagymolekulájú szénhidrátok: a keményítő, a cellulóz. Tej, tojás, hús – fehérjék A természetes eredetű aminosavak általános szerkezete, az aminocsoport bázikussága, amfotéria. A fehérjék képződése, szerkezete, tulajdonságaik, csoportosításuk. A fehérjék tulajdonságának változása fizikai és kémiai hatásokra. A fehérjék biológiai szerepe.

50

Nukleinsavak A DNS és az RNS alkotórészei, nukleotidok, a nukleotidok kapcsolódása, bázissorrend. A DNS kettős hélix. A nukleinsavak jelentősége. A szenvedélybetegségekkel kapcsolatos nitrogéntartalmú szerves vegyületek (nikotin, tein, koffein, kábítószerek), hatásmechanizmus, hozzászokás, függőség. Ólomtartalmú üzemanyagok. Katalizátor a gépjárművekben. Környezetbarát gépjámű-üzemanyagok. A kipufogógázok szerepe az üvegházhatásban. Az ózonpajzs vékonyodása. Szennyvíz. Háztartási veszélyes hulladékok (elem, akkumulátor, gyógyszer, festék). A hulladékégetés problémái. Veszélyes hulladékok a mezőgazdaságban. Informatika 9. osztály Hardvereszközök fajtái és jellemzőik. Neumann-elvű számítógépek. Állományműveletek: keresés, mozgatás, másolás, létrehozás, nyomtatás, törlés, átnevezés. Biztonsági másolat készítése. Tömörített állomány létrehozása, és kicsomagolása. Az operációs rendszer néhány jellemzője. Az iskolai hálózat vázlatos felépítése. Iskolai szolgáltatások és számítógépek használati rendje. Az iskolai azonosító használata. Saját e-mail cím. Elektronikus levelezés haladó funkcióinak használata: levelek csoportosítása, szűrése. Részletes keresés kulcsszavas keresőkkel. A szöveg-, illetve képszerkesztő programok fejlett szolgáltatásai. Digitális képek alkalmazása. Objektum, táblázat beillesztése. A szöveg formázásának lehetőségei: a fejléc, lábléc, az oldalszámozás, a lábjegyzet, felsorolás. Tabulátorok és felsorolás használata. A szöveg átrendezése, keresés, csere, helyesírás-ellenőrzés. Dokumentumok készítése minta és feladatleírás alapján. Típusdokumentumok. A táblázatkezelés alapfunkciói és fogalmai.

51

Függvények, képletek. Adattípusok, formák, formázási lehetőségek. Adatmódosítás. A diagram fogalma. Diagramfajták.

adatmegjelenítési

Könyvtárismeret: a középiskolai könyvtár raktári rendje, szolgáltatásai. Dokumentumismeret: kézikönyvek, szakkönyvek és szakmai folyóiratok. Dokumentumértékelés Tájékoztató eszközök: kézikönyvtár, információkereső nyelvek, katalógusok, számítógépes adatbázisok. 10. évfolyam Analóg és digitális jelek. Logikai műveletek. A számítógépes irányítás formái. Alkalmazás telepítése installációs anyagról. A regisztrálás folyamata. Segédprogramok használata. A prezentáció készítésének menete. Multimédia-prezentáció. Weblap készítése. Szöveg, kép, ugrópont bevitele. Formázási lehetőségek. A hálózati dokumentumok szerkezete. Keresési és lekérdezési feladatok. Az adatbázis karbantartása. Könyvtári és egyéb információs rendszerek. A közhasznú tájékozódás forrásai, eszközei (internet, pályaválasztási tanácsadó, telefonkönyv, menetrend, katalógusok stb.). Bibliográfia: rejtett, illetve ajánló bibliográfia. 11. osztály Informatikai alapismeretek hardver  a számítógép, illetve a kapcsolódó perifériák bekapcsolási folyamatainak felügyelése  a perifériák típusai, főbb jellemzőik és feladatuk  a számítógép fő egységeinek felismerése és funkciói, a legfontosabb részek összekapcsolása  egységnevek  menük  ismeretlen rendszer vagy funkciók használata kézikönyv, leírás, HELP alapján  csak emelt szinten: a számítógép konfigurálás elemei szoftver

52

a szoftverek csoportosítása tömörítés, víruskezelés, lemezkarbantartás állománykezelő parancsok (létrehozás, törlés, átnevezés, másolás) operációs rendszer indítása és alapfunkcióinak használata, ablakkezelő környezet használata - üzemeltetés és konfigurálás - hálózati be- és kijelentkezési programok indítása - lemez, könyvtár, állomány kezelése a hálózaton - hozzáférési jogok, adatvédelem - a hálózatos üzemeltetéssel kapcsolatos információk lekérdezése - Internet levelezési rendszer használata, állományok átvitele, hírcsoportok, WWW, távoli adatbázisok használata - csak emelt szinten: tudjon választani, illetve összeállítani konkrét feladata megoldásához hardver- és szoftvereszközt, tudja ezeket dokumentáció alapján önállóan használni - a számítógép konfigurálás alapelemei (hardver és szoftver), a szoftverek típusai Szövegszerkesztés - szövegszerkesztő program indítása - szöveg beolvasása és mentése - nyomtatás - nyomtatási kép használata - szövegbevitel, -javítás - bekezdés, igazítás, behúzás, térköz, tördelés - lábléc/fejléc, lábjegyzet, tartalomjegyzék - a szöveg formázása, lapszámozás - néhány soros önálló dokumentum készítése - keresés és csere funkciója - kijelölés, másolás, mozgatás, törlés - helyesírás-ellenőrzés, szinonimaszótár, elválasztás - táblázatkészítés szövegszerkesztővel - felsorolás, számozás, sorbarendezés - keretezés, árnyékolás - táblázatok, grafikák beillesztése a szövegbe, körlevél készítése - csak emelt szinten: - komolyabb méretű szöveges dokumentum előállítása - szövegszerkesztési ismeretek - táblázatkezelői ismeretek - adatbázis kezelési ismeretek közös használata Prezentáció és grafika - program indítása - program kezelő felületének ismerete - bemutató megnyitása, mentése, lejátszása - bemutató készítése Grafika - program kezelése - munkakörnyezet beállítása, menürendszer használata - képek beillesztése, formázása - program indítása - kezelőfelület ismerete - grafika illetve képállományok megnyitása, mentése, nyomtatása -

53

- elemi ábrák rajzolása, javítása, transzformálása Algoritmizálás - elemi és összetett adatok - file-szervezés - relációs adatstruktúrák elemi algoritmusok típusfeladatokra - rekurzió - a programkészítés, mint termékelőállítási folyamat - egész és valós számok, logikai értékek, karakterek - halmaz, tömb, rekord, file - verem, sor - összegzés, eldöntés, keresés, megszámlálás, maximumkiválasztás, kiválogatás, rendezések - a rekurzió a feladatok, az adatok és az algoritmusok világában - a programkészítés lépései: feladatmeghatározás, tervezés, kódolás, tesztelés, hibakeresés, hatékonyság- és minőségvizsgálat, dokumentálás Informatika 12 Táblázatkezelés  a táblázatok felépítése (cella, oszlop, sor)  adatbevitel, másolás, mozgatás, formázás  hivatkozások és feladatok használata  képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény  karakter-, cella-, és tartományformázások  sorok, oszlopok, tartományok kijelölése  cellák és tartományok másolása  egyszerű táblázat készítése  nyomtatási kép és nyomtatás  diagramok és grafikonok szerkesztése  grafikontípus kiválasztása  a statisztika alapfogalmai: középértékek, szórás, gyakoriság  matematikai és statisztikai függvények használata  iteráció táblázatkezelővel  keresés, gyűjtés, rendezés  csak emelt szinten: alkalmazói rendszerek összekapcsolása, adatok átvitele egyikből a másikba, statisztika készítése táblázatkezelővel Adatbázis-kezelés  a számítógép, illetve a kapcsolódó perifériák bekapcsolási folyamatainak felügyelete – a perifériák típusai, főbb jellemzői és feladatai  a számítógép főbb egységeinek felismerése és funkciói, a legfontosabb részek összekapcsolása  egységnevek  menük  ismeretlen rendszer vagy funkciók használatba vétele kézikönyv, leírás, HELP alapján  csak emelt szinten: a számítógép konfigurálás elemei Weblapkészítés

54

 weblap jellemző elemeinek ismerete: címsor, háttérszín, háttérkép, betűszín és méret, listák, táblázatok, képek, hivatkozások elhelyezése egy weblapszerkesztővel  egyszerű weblapkészítési feladat elvégzése A programozás eszközei  feladatmegoldás egy algoritmus-leíró eszköz segítségével  egyetlen programozási nyelv specialitások nélküli ismerete, ettől jelentősen eltérő néhány nyelv alapgondolata  kódolási, szerkesztési, kipróbálási eszközök valamilyen programnyelvi fejlesztői környezetben  Problémamegoldás  számítógép a matematikában, a természet- és társadalomtudományi tárgyakban  matematikai feladatok, egyszerű természettudományos szimulációs problémák, a középiskolai tantárgyakkal kapcsolatos egyszerű feladatok megoldása Informatika és társadalom  információs rendszerek szakszerű leírása, elemei pontos meghatározása - dokumentumok választása informatikai eszközök segítségéve  a tanuló legyen tisztában azzal, hogy az információ áru, az információs rendszerekben hatalmas érték lehet Német nyelv 9. évfolyam 1. Ismerkedés, személyes vonatkozások 2. Közvetlen környezetünk 3. Családi ünnepek 4. Napirend, időbeosztás 5. Vásárlás 6. Szórakozási lehetőségek 1. ISMERKEDÉS, SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK Üdvözölés,elbúcsúzás, alapvető udvariassági formulák,használni és azokra reagálni; bemutatkozás, mások bemutatása, rákérdezés a személyre vonatkozó alapvető személyes információkra : érdeklődés név, kor, foglalkozás, lakóhely, telefonszám és mások hogyléte iránt, s válasz ezekre, egyszerű közlések ismerős személyekről ,családjáról. Saját és mások alapvető személyes adataival formanyomtatványt kitöltése, magáról és ismert személyekről egyszerű fordulatokat és mondatok írása. Használja helyesen a jelen időt és a szórendet. Kérdőszók, számok, (dátum, kor). Határozott és határozatlan névelők, személyes és birtokos névmások, országok, foglalkozások, külső személyleírás (súly, magasság, haj stb.) Rokonsági fokok, hobbik, szabadidős tevékenységek. Präsens - jelen idő, igeragozás, szórend kijelentő és kérdő mondatokban.

55

2. KÖZVETLEN KÖRNYEZETÜNK A tanuló tudjon rákérdezni a tárgyakra, színekre, s tudjon helyviszonyt kifejezni. Tudjon órarendről, tantárgyakról beszélni, s leírni iskoláját. Ismerje a lakás / ház helyiségeit, bútorait, tudja összefüggően bemutatni lakóhelyét. Várostérképen ismerje az összes épületet, üzletet, s tudjon útbaigazítást kérni és adni. Ismerje a két esettel (A / D) járó elöljárószavakat, s alkosson helyesen velük mondatokat. Tárgyak a tanteremben, színek, bútorok és más berendezési tárgyak, elöljárószók, tantárgyak, boltok és más épületek, s igék a segítségkéréshez, útbaigazításhoz, tárgyak elhelyezéséhez. Főnévragozás (N, A, D), elöljárószavak helyes használata. Ismer néhány berendezési tárgyat, színt, helyiséget a lakásban, fontos épületeket, üzleteket. Tud beszélni lakóhelyéről összefüggően, segítséget kérni, útbaigazítást adni. Tudja bemutatni a lakás szobáit. 3. CSALÁDI ÜNNEPEK A tanuló legyen képes a születésnapjáról, névnapjáról, a karácsonyról és a húsvétról több mondatban beszélni, ismerjen minél több igét, főnevet. Ismerje az ünnepi jókívánságokat és arra reagáljon, tudjon ajándékot vásárolni és megfelelő szavakkal átadni. Használja helyes sorrendben a főneveket és a személyes névmásokat a mondatban. Ismerje a jövő időt és tudjon felszólítást, kívánságot, birtokviszonyt kifejezni. Szókincs: születésnapi, névnapi, karácsonyi és húsvéti ünnep szókincse, ételek, szokások, ünnepi tevékenységek, s az előkészületekkel kapcsolatos igék. Személyes névmások (Akk., Dat.) Szókincs: születésnapi, névnapi, karácsonyi és húsvéti ünnep szókincse, ételek, szokások, ünnepi tevékenységek, s az előkészületekkel kapcsolatos igék. Személyes névmások (Akk., Dat.) használata. Főnévragozás (Gen.), Futur és Imperativ használata.használata. Főnévragozás (Gen.), Futur és Imperativ használata. 4. NAPIREND, IDŐBEOSZTÁS A tanuló legyen képes a napirendjéről, szabadidős tevékenységeiről, házimunkáról több mondatban beszélni, ismerjen minél több igét, elváló és nem elváló igekötőket, időhatározókat. Használja helyesen a megszámlálható és megszámlálhatatlan élelmiszereket, amikor saját étkezési szokásairól mesél, tudjon élelmiszert vásárolni kisboltban vagy szupermarketben. Használja helyesen a visszaható szerkezetet és a módbeli segédigéket. Tudja használni az egyszerű és összetett múlt időt. Szókincs: minden élelmiszer, ételek, gyümölcs, zöldség, tejtermék, pékáru, hentesáru s egyéb alapanyagok, háztartási gépek. Sportok, házimunka, szabadidős tevékenységek, s a napi programmal kapcsolatos igék. Visszaható igék, elöljárószavak helyes használata. Präteritum és Perfekt használata. 5. VÁSÁRLÁS A tanuló legyen képes személyekről külső leírást adni, bármilyen képről több mondatot alkotni, ismerje az összes ruhadarabot, mintákat (csíkos stb.), Tudjon ruhadarabot vásárolni, udvarias kifejezéseket és fokozott mellékneveket használva hosszabb párbeszédben tetszést és nemtetszést kifejezve. Tudja használni az igék vonzatait és a névmási határozókat kérdő

56

ill. kijelentő mondatokban. Szókincs: méretek, minták, ruhaneműk, igék a viseléssel, a vásárlással kapcsolatosan, melléknevek. Névmási határozók: daran, dafür, damit, woraus, wovon… Melléknévragozás és fokozás. 6. SZÓRAKOZÁSI LEHETŐSÉGEK A tanuló legyen képes összefüggően elmondani véleményét az olvasás, könyvek, rádió, tv, műsorfajták, mozi, színház, múzeum és internet témakörben. Az adott szituációnak megfelelően használja a jelen, az egyszerű és összetett múlt és a jövő igeidőket, a módbeli segédigéket az eddig tanult igeidőkben, a tagadást, az okhatározói és célhatározói mellékmondatokat, tudjon a fokozott melléknevekkel mondatokat alkotni (pl.: egyre drágább, minél…, annál…) Szókincs: könyvek, műsorok fajtái, segédigék, igéből képzett melléknevek (pl.: szinkronizált). Módbeli segédigék: können, müssen, dürfen, wollen, sollen, mögen az eddig tanult igeidőkben. Kötőszavak: weil, denn, deshalb, damit, dass. Infinitiv szerkezetek. – 10. évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Az iskola világa Közlekedés a városban Egészséges életmód Utazás külföldre: légi közlekedés Utazás külföldre: szállásfoglalás Időjárás, sport

1. AZ ISKOLA VILÁGA A tanuló legyen képes a magyar és a német oktatási rendszert összehasonlítani, tudjon beszélni az iskolatípusokról, a különböző szintű vizsgákról, szünetekről, átlagos iskolanapról. Ismerje a vonzatos igéket, a régmúlt kifejezését és az időhatározói mellékmondatokat. Szókincs: oktatással kapcsolatos szavak, iskolatípusok, vizsgaszintek stb. Vonzatos igék: warten auf+A, sich bewerben um+A, teilnehmen an+D…. Időhatározói mondatok als, während, nachdem, bis, solange kötőszavakkal. Plusquamperfekt. 2. KÖZLEKEDÉS A VÁROSBAN A tanuló legyen képes folyamatosan beszélni a tömegközlekedésről, illetve az autóval utazás előnyeiről és hátrányairól, ismerje a nagyvárosban előforduló járműveket. Használja helyesen az elöljárószavakat, a főnévvé vált mellékneveket és a vonzatos igéket. Szókincs: járművek, utazással kapcsolatos igék és más kifejezések. Elöljárószavak: in, an, aus, entlang, über, durch, helyhatározók, iránymegjelölések links, rechts, geradeaus… Főnévvé vált melléknevek: der Reisende, der Verletzte… 3. EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD A tanuló legyen képes folyamatosan beszélni étkezési szokásairól, valamint a magyar és a német szokásokról is. Ismerjen a jellegzetes ételeken kívül minél több levest, főfogást és desszertet. Tudjon étteremben rendelni, ételekről beszélgetni és fizetni. Ismerjen étkezőhelyeket, és tudjon beszélni róluk (pl.

57

önkiszolgáló, Heuriger, bécsi kávéházak, gyorsétterem stb.). Tudjon tanácsot adni fogyókúrához: sport, rendszeresség, diéta. Használja helyesen a módbeli segédigéket mellékmondatban és az indirekt kérdést. Használja a szenvedő szerkezetet. Szókincs: a házon kívüli étkezés lehetséges helyei, a főétkezés ételei: levesek, előételek, főfogások, desszert. Főzéssel, terítéssel, éttermi rendeléssel kapcsolatos igék és kifejezések. A helytelen táplálkozás következményei: betegségek. Vorgangspassiv és Zustandspassiv. A sollen szerepköre. 4. UTAZÁS KÜLFÖLDRE: LÉGI KÖZLEKEDÉS A tanuló legyen képes folyamatosan beszélni a légi közlekedés előnyeiről és hátrányairól, s tudja összehasonlítani az autóval/ busszal/ vonattal való utazással. Tudja, hogy mit kell és lehet csinálni egy repülőtéren, s tudjon információt kérni az utazással kapcsolatban. Értse meg a hangosbemondók közlését. Használja helyesen az országneveket névelővel és jelzővel, az elöljárószavakat földrajzi nevek előtt. A külföldre utazás, távolsági közlekedés szókincse, vámvizsgálat, vámmentes bolt stb. Elöljárószavak: nach, in, aus, an, auf (nach Deutschland, in die Türkei, aus dem Jemen, auf dem Berg, an der Ostsee, in den Alpen). 5. UTAZÁS KÜLFÖLDRE: SZÁLLÁSFOGLALÁS A tanuló legyen képes utazását, nyaralását megszervezni, igazodjon el különböző szállásajánlatokon, ismerje a hotel, ifjúsági szálló, panzió, kemping lehetőségeit, tudjon rákérdezni a fizetés módjára, az étkezésre stb. Ismerje a direkt és az indirekt kérdésfeltevést. Szókincs: különböző szállástípusok és szolgáltatásaik, előkészületek, aktív és passzív pihenéshez kapcsolódó kifejezések. W-Fragen mellékmondatokban, az „ob” kötőszó. 6. IDŐJÁRÁS, SPORT A tanuló legyen képes folyamatosan beszélni hazánk időjárásáról, az évszakokról, s hogy általában mit csinálnak az emberek nyáron, milyen a természet ősszel, milyen sportok jellemzőek télen stb. Tudja a napi időjárást és hőmérsékletet leírni. Használja helyesen a személytelen igéket. Szókincs: főnevek, melléknevek, igék az időjárással és a sportolással kapcsolatban. A személytelen igék: es regnet, es donnert. A 9. ÉS A 10. ÉVFOLYAM TARTALMAI: KOMMUNIKÁCIÓS SZÁNDÉKOK ÉS FOGALOMKÖRÖK a) Kommunikációs szándékok 1. A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Megszólítás és arra reagálás

Kezdeményezések és válaszok Hallo! / Entschuldigung! / Herr Krause! – Ja, bitte! Köszönés, elköszönés és arra reagálás Guten Morgen / Guten Tag / Guten Abend! / Hallo Markus! – Auf Wiedersehen! Tschüs! Bemutatkozás, bemutatás és ezekre Mein Name ist Klara Müller. / Das ist

58

reagálás Telefonbeszélgetésnél megszólítás, bemutatkozás, más személy kérése, elköszönés és ezekre reagálás Levélben megszólítás, elbúcsúzás Szóbeli üdvözletküldés Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás Köszönet és arra reagálás Bocsánatkérés és arra reagálás Gratuláció, jókívánságok és azokra reagálás

Paul Klein. – (Es) freut mich. Hallo! / Ja, bitte? / (Hier) Kaufmann. – Ich möchte Herrn Müller sprechen. – Auf Wiederhören! Lieber Manfred, … / Sehr geehrte Damen und Herren, … - Herzliche Grüße / Mit freundlichen Grüßen Viele Grüße an Petra. Wie geht es Ihnen? – Danke, gut. Was fehlt Ihnen? – Ich bin erkältet. Danke. – Bitte. Entschuldigung! – (Das) macht nichts. Herzlichen Glückwunsch (zum Geburtstag)! / Frohe Weihnachten! / Gute Besserung! – Danke.

2. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Hála Sajnálkozás, csalódottság Öröm Elégedettség, elégedetlenség Csodálkozás Remény Félelem, aggodalom Bánat, elkeseredés Bosszúság Együttérzés

Kezdeményezések és válaszok Vielen Dank. Schade. Ich freue mich über … / Toll! Das finde ich (nicht) gut. / Ich bin damit (nicht) zufrieden. Komisch! Ich hoffe, … Ich habe Angst, dass … Ich bin traurig, weil … Das ärgert mich sehr. Es tut mir Leid, dass …

3. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Véleménykérés és arra reagálás, véleménynyilvánítás Érdeklődés, érdektelenség Tetszés, nemtetszés Valaki igazának elismerése, el nem ismerése Egyetértés, egyet nem értés Helyeslés, rosszallás Ellenvetés, ellenvetés visszautasítás Elismerés kifejezése, dicséret és arra

Kezdeményezések és válaszok Was meinst du dazu? – Ich glaube … / Meiner Meinung nach … Ich interessiere mich für Sport. – Das finde ich langweilig. Das gefällt mir (nicht). / Das mag ich (nicht). Du hast (nicht) Recht. Einverstanden. / Ich bin dafür / dagegen. Ich finde das (nicht) gut. Das stimmt nicht. / Doch! / Sie haben nicht Recht. Das ist toll. / Das hast du wirklich

59

reagálás Közömbösség Ígéret Akarat, szándék, terv Kívánság, óhaj Képesség, lehetőség, szükségesség, kötelezettség Bizonyosság, bizonytalanság Preferencia, érdeklődési kör kifejezése, illetve érdeklődés ezek iránt Kritika, szemrehányás

gut gemacht. / Der Fisch schmeckt phantastisch. – Danke. Das ist mir egal. Ich mache das schon! Ich will … / Ich möchte … / Ich habe vor, … Ich möchte… Ich kann … / Ich muss … / Ich darf … / Ich soll … Ich weiß (nicht) genau, … Ich mag (keinen) Salat. / Ich lese gern. – Was machst du am liebsten? Das war nicht nett von dir. / Warum hast du nicht angerufen?

4. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Dolgok, személyek megnevezése Dolgok, események leírása Információkérés Igenlő vagy nemleges válasz Tudás, nemtudás Válaszadás elutasítása Bizonyosság, bizonytalanság Ismerés, nemismerés Feltételezés Emlékezés, nememlékezés Indoklás (ok, cél)

Kezdeményezések és válaszok Das ist ein neuer Tisch. / Das ist mein Freund. Meine Wohnung liegt im Zentrum. Am Wochenende habe ich … gemacht. Wer ist das? / Was weißt du über ihn? Ja. / Nein. Ich weiß (nicht), dass (ob) … Ich kann Ihre Frage nicht beantworten. Es ist (nicht) sicher, dass / ob … Ich kenne … gut / nicht. Vielleicht. Ich erinnere mich (nicht) an … Ich kann nicht kommen, weil … / Ich helfe dir, damit …

5. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Kérés, kívánság Felszólítás, tiltás, parancs Javaslat és arra reagálás Rendelés Meghívás és arra reagálás

Kezdeményezések és válaszok Gib mir bitte … / Kannst du bitte … Öffne bitte dieTür! / Schreib noch nicht! Gehen wir morgen tanzen? – Einvertsanden. Wir möchten bestellen. / Bringen Sie mir bitte einen Kaffee. Wollen wir ein Eis essen? / Darf ich Sie zum Essen einladen? – Danke gern.

60

Kínálás és arra reagálás Reklamálás Tanácskérés, tanácsadás Figyelmeztetés Engedély kérése, megadása, megtagadása Segítségkérés és arra reagálás Segítség felajánlása és arra reagálás 6. Interakcióban stratégiák)

jellemző

Nimm noch ein Stück Kuchen! – Nein, danke. Guten Tag! Ich habe ein Problem … / Die Suppe ist salzig. Was sagst du dazu? – Ich rate dir, … Vorsicht! / Pass auf! Darf ich …? – Bitte sehr! / Nein, das ist hier verboten. Kannst du mir helfen? – Natürlich. Was kann ich für dich tun? – Danke, es geht schon.

kommunikációs

Kommunikációs szándékok Visszakérdezés, ismétléskérés Nemértés Betűzés kérése, betűzés Felkérés lassabb, hangosabb beszédre Beszélési szándék jelzése Téma bevezetése Témaváltás Félbeszakítás Megerősítés, igazolás Körülírás Példa megnevezése Beszélgetés lezárása

szándékok

(kommunikációs

Kezdeményezések és válaszok Wie bitte? / Wie meinst du das? / Wiederholen Sie bitte. Entschuldigung, ich habe das nicht verstanden. Buchstabieren Sie bitte. Können / Könnten Sie bitte langsamer / lauter sprechen? Ich möchte noch sagen, … Ich wollte noch erzählen, … / Ich habe gehört, dass … Könnten wir jetzt noch darüber reden, … / Ich möchte noch etwas sagen. Darf ich Sie kurz unterbrechen? Das ist wahr. / Das stimmt. Das ist ein Gerät. Mit diesem Gerät können Sie … Ein Beispiel dafür ist … Wir können darüber ein anderes Mal sprechen.

b) Fogalomkörök Fogalomkörök I. MORPHOLOGIE 1. Das Verb 1.1 Das finite und infinite Verb; Konjugation (Person, Numerus) Tempusformen Präsens Präteritum

Fogalomkörök nyelvi kifejezései Existenz, Besitz, Geschehen, Handlung

ich kaufe, er fährt, du gibst du schicktest, wir sangen, sie kannte

61

Perfekt Plusquamperfekt Futur I. Hilfsverben der Zeitformen Modus Indikativ Imperativ Hilfsverben der Modalität Präsens Präteritum Perfekt 1.2 Trennbare und untrennbare Verben 1.3 Reflexive Verben 1.4 Aktiv und Passiv Vorgangs- (Handlungs)passiv Präsens Präteritum Perfekt Futur Zustandsspassiv Präsens Präteritum Perfekt 1.5 Valenz der Verben 2. Partizipien Partizip Präsens Partizip Perfekt

3. Substantiv 3.1 Genus, Numerus, bestimmter, unbestimmter, negierender Artikel 3.2 Kasus, Deklination Nominativ

hat geholfen, ist angekommen hatte gelesen, war geblieben wir werden fahren sein, haben, werden Behauptung: Gestern habe ich dich in der Stadt gesehen. Aufforderung, Befehl: Ruf mich bitte an! können, dürfen, müssen, wollen, sollen, mögen Ich kann deutsch sprechen. Er will ins Kino gehen. Die Kinder durften im See baden. Er musste viel lernen. Wir haben gestern den Aufsatz schreiben müssen. an/kommen, ein/steigen, verstehen, besuchen sich verspäten, sich waschen, sich unterhalten Beschreibung von Handlungsreihen bzw. Zuständen Der Tisch wird gedeckt. Der Brief wurde von dem Vater gelesen. Die Häuser sind gebaut worden. Der Tisch wird abgeräumt werden. Der Tisch ist gedeckt. Der Tisch war gedeckt. Der Tisch ist gedeckt gewesen. warten auf+A, bitten A,um+A Das Kind läuft weinend zur Mutter. Das weinende Kind läuft zur Mutter. Der Gast ist eben angekommen. Den eben angekommenen Gast kennen wir nicht Benennung von Lebewesen, Gegenständen, Abstrakta der, die, das, ein, eine, kein, keine Die Eltern sind noch jung.

62

Akkusativ Dativ Genitiv 3.3 Numerus, Pluralbildung 3.4 Substantivierung Partizip Präsens als Substantiv Partizip Perfekt als Substantiv Adjektiv als Substantiv 4. Adjektiv 4.1 Gebrauch des Adjektivs als Prädikat als Adverb als Attribut als Apposition 4.2 Adjektivdeklination Nominativ Akkusativ Dativ Genitiv 4.3 Komparation 5. Numeralien 5.1 Kardinalzahlen 5.2 Ordinalzahlen 5.3 Bruchzahlen 6. Adverbien 6.1 6.2 6.3 6.4 6.5

Lokalangaben Temporalangaben Kausale Adverbien Instrumentale Adverbien Finale Adverbien

Ich lese jetzt einen Roman. Er schenkt seiner Freundin einen Pullover. Das Auto meines Freundes steht hier. Die Hotels stehen im Zentrum. Die Bücher sind teuer. der Reisende der Angestellte der Kranke Qualitätsverhältnisse, Meinung, Gefallen/Missfallen, Charakterisierung Ein Platz ist noch frei. Er fragt mich höflich. Das große Fenster geht auf die Straße. der Junge mit den langen Haaren starker Kaffee, der starke Motor, ein starker Mensch großen Baum, den runden Tisch, einen kleinen Bruder klugem Schüler, dem netten Kind, einem jungen Freund guten Vaters, des braunen Schrankes, eines schönen Hauses schön – schöner – am schönsten, das schönste Mädchen Quantitätsverhältnisse, Rangverhältnisse, Reihenfolge Quantitätsangaben: fünf, vierzig, zweihundert Datum, Reihenfolge: am dritten Mai, erste, zweite, einundzwanzigste Mengenangaben: null Komma fünf, drei Viertel Raumverhältnisse, Zeitverhältnisse, kausale Verhältnisse dort, hier … niemals, gestern, bald … also, darum, deshalb … damit, dadurch … dafür, dazu …

63

6.6 6.7 6.8 6.9

Modifikative Adverbien Graduative Adverbien Direkte Adverbien Frageadverbien

7. Pronomina 7.1 Personalpronomen unpersönliches „es” am Satzanfang 7.2 Possessivpronomen 7.3 Demonstrativpronomen 7.4 Interrogativpronomen 7.5 Indefinitpronomen undeklinierbar 7.7 Reflexivpronomen 7.8 Reziprokpronomen 8. Präpositionen

anders, ebenso, gern … sehr daher, daran … woher, woran … ich, du, er, sie, es wir, ihr, sie, Sie es freut mich … mein, dein, sein, ihr, sein, unser, euer, ihr, Ihr der, dieser, jener … wer, was, wie … man, etwas, nichts … sich … sich, einander …

Präpositionen mit Akkusativ Präpositionen mit Dativ Präpositionen mit Akk. und Dat.

Raum- und Zeitverhältnisse, Abhängigkeiten für, ohne, durch, gegen … mit, bei, von, aus … in, auf, an, vor, hinter, neben …

9. Konjunktionen Konjunktoren Subjunktoren

und, oder, aber, sondern … dass, wenn, weil …

II. SYNTAX 1. Satzbau, Satzrahmen

2. Satzglieder 3. Der zusammengesetzte Satz Nebenordnung

Unterordnung

Satzwertiger Infinitiv Verben mit zu+Inf.

Er liest das Buch heute.(die Zweitstellung) Liest er das Buch heute?(die Spitzenstellung) Ich weiß, dass er das Buch liest. (die Endstellung) Prädikat, Subjekt, Objekt … Ich gehe nicht mit ins Kino, denn ich muss noch arbeiten. Ich muss noch arbeiten, deshalb gehe ich nicht ins Kino. Er besucht uns, obwohl er krank ist. Wir wissen nicht, ob er noch heute kommt. sich freuen, hoffen, beschließen, versprechen …

64

Verben mit Inf.

4. Satztypen Aussagesatz Subjektsatz Objektsatz Fragesatz Direkt Indirekt Aufrufesatz Konditionalsatz Konzessivsatz Komparativsatz

Temporalsatz

Finalsatz Kausalsatz

III.ÜBERGREIFENDE PHÄNOMENE 1. Verneinung

Ich versprach meinen Eltern, fleißig zu lernen. Wir beginnen zu arbeiten. Es hat aufgehört zu regnen. hören, sehen, lernen, lassen … Wir hören die Kinder singen. Ich sehe den Zug kommen. Wir lassen den Arzt kommen. Behauptung, Meinung, Bericht Die Stunde beginnt. Er macht einen Urlaub. Informationen erfragen, Entscheidungsfragen, Neugier, höfliche Aufforderung Wer hat dich heute angerufen? Welchen Rock möchten Sie sich kaufen? Kennst du den neuen Schüler? Sprechen Sie Deutsch? Wollen wir ins Theater gehen? Aufforderung, Befehl: Lies unbedingt dieses Buch! Halten Sie an! Bedingungen: Wenn der Zug pünktlich ankommt, (dann) erreichen wir den Anschlusszug. Erlaubnis: Obwohl er krank war, ging er in die Schule. Vergleich: Im Februar war es genau so kalt wie im Januar. Die Sekretärin schreibt schneller, als der Professor diktiert. Zeitverhältnisse: während, wenn, als, solange, bis, seit(dem), nachdem, bevor… Wir schauten aus dem Fenster, bis der Zug abfuhr. Während er arbeitete, spielte das Radio. Ziele: damit Die Mutter gab ihrem Sohn Geld, damit er sich Schulbücher kauft. Gründe benennen: weil Viele Menschen reisen mit dem Flugzeug, weil man mit dem Flugzeug schnell ans Ziel kommt. nicht, kein, nie, nicht mehr, noch

65

nicht, nichts … 11. évfolyam Témakör 1. Német nyelvű országok 2. Kommunikáció 3. Posta, szolgáltatások 4. Magyarország, s a városom 5. Nyelvtanulás, nyelvtudás 6. A munka világa 1. NÉMET NYELVŰ ORSZÁGOK – NÉMETORSZÁG, AUSZTRIA, SVÁJC A tanuló legyen képes az országokról beszélni, megindokolni, hogy mely részeit szeretné meglátogatni és miért. A vonzatos igéket és az igeneveket használja helyesen mondataiban: Infinitiv, Partizip I, II. zu+Inf. Tudja kifejezni kívánságait, vágyait. Használja a feltételes jelen és múlt időt. Az országok földrajzával, történelmével, iparával, éghajlattal kapcsolatos szavak. Vonzatos igék és az igenevekkel kapcsolatos mondatalkotás szabályai. Konjunktiv II. képzési szabályai, mondattípusai. 2. KOMMUNIKÁCIÓ A tanuló legyen képes kifejteni véleményét a másokkal való kommunikálás lehetséges módszereiről: telefon, mobil, apróhirdetés, üzenetek, levélírás, internet- használat (chat, e-mail) stb. Tudjon alárendelő összetett mondatokat alkotni. Napjaink legújabb kifejezései a mobil és a számítógép világa témakörben. Apróhirdetések speciális rövidítései. Az alárendelő összetett mondatok fajtái. 3. POSTA, SZOLGÁLTATÁSOK A tanuló legyen képes eligazodni a postán, bankban, utazási irodában, benzinkútnál, fodrásznál, cipésznél, értse meg az információkat, tudjon ügyfélként kommunikálni, pl. űrlapot kitölteni csomagfeladáskor stb. Tudjon műveltető mondatot alkotni. Hivatalos űrlapokon, nyomtatványokban és szolgáltatások igénybevételekor előforduló szavak. A műveltető szerkezet: lassen. 4. MAGYARORSZÁG, S A VÁROSOM NEVEZETESSÉGEI A tanuló legyen képes információt nyújtani hazánkról, a hazai turistaközpontokról, Budapestről, s saját városáról. Ismerje nevezetességeit, tudjon programot ajánlani. Tudja összefoglalni a városi és vidéki élet előnyeit, hátrányait. Használja helyesen a vonatkozói mondatokat és névmásokat. Hazánk földrajzával, történelmével, turizmusával kapcsolatos szavak. Tulajdonnevek, látnivalók nevei. Vonatkozó névmási mellékmondatok. 5. NYELVTANULÁS, NYELVTUDÁS A tanuló legyen képes több mondatban megindokolni, hogy miért érdemes idegen nyelvet tanulni, tudjon beszélni a nyelvtudás (különösen a német

66

nyelv) fontosságáról, szintjeiről, vizsgákról, továbbtanulásról. Mondataiban használja helyesen a határozókat. A nyelvtudás szintjei, a nyelvvizsgák és a továbbtanulás szókincse. Melléknév és határozószó, a határozók a mondatainkban. 6. A MUNKA VILÁGA A tanuló legyen képes magáról beszélni, (belső tulajdonságokat felsorolni), amikor munkára jelentkezik. Tudja részletezni a nyári munka előnyeit és hátrányait. Tudjon önéletrajzot, hivatalos levelet írni, jelentkezési lapot kitölteni. A munkavállalás és önéletrajz szókincse, belső tulajdonságok, képességek. A hivatalos levél formai követelményei. – 12. évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Betegségek, balesetek A média világa Környezetvédelem Technológia, találmányok Munkanélküliség, megélhetés Jog, bűnözés

1. BETEGSÉGEK, BALESETEK A tanuló legyen képes szókincse alapján eligazodni kórházban, orvosnál. A közölt információkat értse meg, s tudja közölni, hogy mi baja. Értse meg a betegségekről, balesetekről, katasztrófákról szóló cikkek, figyelmeztető felhívások lényegét. Használjon helyesen minden kötőszót összetett mondataiban. Testrészek, belső szervek, betegségek, balesetek, katasztrófák, kórházi osztályok, a gyógyítás és elsősegélynyújtás szókincse. Összetett mondatok lehetséges kötőszavai. 2. A MÉDIA VILÁGA A tanuló igazodjon el a média világában, (tv, rádió, internet, újság) világában, értse meg a napilapok rovatait és a hírműsorok gyakori témáit (kormányzás, parlament, politika is). Fogalmazás írásakor szófordulatokat, kohéziós elemeket használjon. Ismerje fel és értse meg a függő beszédet. Újságok típusai, rovatai, kormányzás, politika szókincse. A fogalmazás szerkesztésének tudnivalói, kohéziós elemek. (először is, egyrészt, másrészt, összefoglalva stb.) Cikkek speciális nyelvezete, rövidítései. Indirekte Rede, Konjunktiv I. 3. KÖRNYEZETVÉDELEM A tanuló legyen képes példákat felsorolni, mit tehetünk környezetünk és a természet védelme érdekében (hulladék szelektív gyűjtése, felhasználása, globális felmelegedés, a motorizáció hatása, védett növények és állatok, természeti katasztrófák stb.). Használja helyesen a névmásokat, névelőket. Növények, állatok, természetvédelem, környezetünk szennyezésével kapcsolatos szavak. Névelőhasználat, névmások. 4. TECHNOLÓGIA, TALÁLMÁNYOK A tanuló legyen képes példákat felsorolni a tudomány és technika fejlődésére, s arra, hogy milyen találmányok, gépek, technikai eszközök segítenek a

67

mindennapi életben (háztartási gépek használata). Technikai eszközök, gépek, használati utasítások szókincse. Vélemény közlése, egyetértés, egyet nem értés, ellenvetés, vita szófordulatai. 5. MUNKANÉLKÜLISÉG, MEGÉLHETÉS A tanuló legyen képes állásinterjún jól szerepelni, elképzelt munkavállalásról, munkakörülményeiről beszélni, s hogy a fizetést mire költi el. Ismerje a pénz világát (bankkártya, előleg, törlesztőrészlet, hitel), a munkanélküliség fogalmát, álláskeresés lehetőségeit itthon és külföldön. Alkalmazással, a megélhetéssel, a pénzzel kapcsolatos kifejezések. A szóképzés szabályai.Figyeljen a szóképzésre, tudja bővíteni szókincsét. 6. JOG, BŰNÖZÉS A tanuló legyen képes a médiában elhangzott híreket nagyjából megérteni, ismerje jogait, kötelességeit, a hivatalok, bíróság, rendőrség szerepét, tudjon szabálysértésre, bűntényre példákat felsorolni. Ismerje a valószínűség feltételezéseinek fokozatait (módbeli segédigék másodlagos jelentései, Futur II). Használja helyesen a függő beszéd alakjait. A jog, bíróság, bűnözés, bűnüldözés alapszókincse. Indirekte Rede, Futur II, Modalverben im subjektiven Gebrauch. a) Kommunikációs szándékok: 1. A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Megszólítás és arra reagálás Köszönés, elköszönés és arra reagálás Bemutatkozás, bemutatás és ezekre reagálás Telefonbeszélgetésnél megszólítás, bemutatkozás, más személy kérése, elköszönés és ezekre reagálás Levélben megszólítás, elbúcsúzás Szóbeli üdvözletküldés Érdeklődés hogylét iránt és reagálás Köszönet és arra reagálás Bocsánatkérés és arra reagálás

arra

Gratuláció, jókívánságok és azokra reagálás

Kezdeményezések és válaszok Hallo! / Entschuldigung! / Herr Krause! – Ja, bitte! Guten Morgen / Guten Tag / Guten Abend! / Hallo Markus! – Auf Wiedersehen! Tschüs! Mein Name ist Klara Müller. / Das ist Paul Klein. – (Es) freut mich. Hallo! / Ja, bitte? / (Hier) Kaufmann. – Ich möchte Herrn Müller sprechen. – Auf Wiederhören! Lieber Manfred, … / Sehr geehrte Damen und Herren, … - Herzliche Grüße / Mit freundlichen Grüßen Viele Grüße an Petra. Wie geht es Ihnen? – Danke, gut. Was fehlt Ihnen? – Ich bin erkältet. Danke. – Bitte. Entschuldigung! – (Das) macht nichts. Herzlichen Glückwunsch (zum Geburtstag)! / Frohe Weihnachten! / Gute Besserung! – Danke.

2. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok

68

Kommunikációs szándékok Hála Sajnálkozás, csalódottság Öröm Elégedettség, elégedetlenség Csodálkozás Remény Félelem, aggodalom Bánat, elkeseredés Bosszúság Együttérzés

Kezdeményezések és válaszok Vielen Dank. Schade. Ich freue mich über … / Toll! Das finde ich (nicht) gut. / Ich bin damit (nicht) zufrieden. Komisch! Ich hoffe, … Ich habe Angst, dass … Ich bin traurig, weil … Das ärgert mich sehr. Es tut mir Leid, dass …

3. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Véleménykérés és arra reagálás, véleménynyilvánítás Érdeklődés, érdektelenség Tetszés, nemtetszés Valaki igazának elismerése, el nem ismerése Egyetértés, egyet nem értés

Kezdeményezések és válaszok Was meinst du dazu? – Ich glaube … / Meiner Meinung nach … Ich interessiere mich für Sport. – Das finde ich langweilig. Das gefällt mir (nicht). / Das mag ich (nicht). Du hast (nicht) Recht.

Einverstanden. / Ich bin dafür / dagegen. Helyeslés, rosszallás Ich finde das (nicht) gut. Ellenvetés, ellenvetés visszautasítás Das stimmt nicht. / Doch! / Sie haben nicht Recht. Elismerés kifejezése, dicséret és arra Das ist toll. / Das hast du wirklich reagálás gut gemacht. / Der Fisch schmeckt phantastisch. – Danke. Közömbösség Das ist mir egal. Ígéret Ich mache das schon! Akarat, szándék, terv Ich will … / Ich möchte … / Ich habe vor, … Kívánság, óhaj Ich möchte… Képesség, lehetőség, szükségesség, Ich kann … / Ich muss … / Ich darf kötelezettség … / Ich soll … Bizonyosság, bizonytalanság Ich weiß (nicht) genau, … Preferencia, érdeklődési kör kifejezése, Ich mag (keinen) Salat. / Ich lese illetve érdeklődés ezek iránt gern. – Was machst du am liebsten? Kritika, szemrehányás Das war nicht nett von dir. / Warum hast du nicht angerufen? 4. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok

69

Kommunikációs szándékok Dolgok, személyek megnevezése Dolgok, események leírása Információkérés Igenlő vagy nemleges válasz Tudás, nemtudás Válaszadás elutasítása Bizonyosság, bizonytalanság Ismerés, nemismerés Feltételezés Emlékezés, nememlékezés Indoklás (ok, cél)

Kezdeményezések és válaszok Das ist ein neuer Tisch. / Das ist mein Freund. Meine Wohnung liegt im Zentrum. Am Wochenende habe ich … gemacht. Wer ist das? / Was weißt du über ihn? Ja. / Nein. Ich weiß (nicht), dass (ob) … Ich kann Ihre Frage nicht beantworten. Es ist (nicht) sicher, dass / ob … Ich kenne … gut / nicht. Vielleicht. Ich erinnere mich (nicht) an … Ich kann nicht kommen, weil … / Ich helfe dir, damit …

5. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Kérés, kívánság Felszólítás, tiltás, parancs Javaslat és arra reagálás Rendelés Meghívás és arra reagálás Kínálás és arra reagálás Reklamálás Tanácskérés, tanácsadás Figyelmeztetés Engedély kérése, megadása, megtagadása Segítségkérés és arra reagálás Segítség felajánlása és arra reagálás 6. Interakcióban stratégiák)

jellemző

Kezdeményezések és válaszok Gib mir bitte … / Kannst du bitte … / Könntest du bitte … Öffne bitte dieTür! / Schreib noch nicht! Gehen wir morgen tanzen? – Einvertsanden. Wir möchten bestellen. / Bringen Sie mir bitte einen Kaffee. Wollen wir ein Eis essen? / Darf ich Sie zum Essen einladen? – Danke gern. Nimm noch ein Stück Kuchen! – Nein, danke. Guten Tag! Ich habe ein Problem … / Die Suppe ist salzig. Was sagst du dazu? – Ich rate dir, … Vorsicht! / Pass auf! Darf ich …? – Bitte sehr! / Nein, das ist hier verboten. Kannst du mir helfen? – Natürlich. Was kann ich für dich tun? – Danke, es geht schon.

kommunikációs

Kommunikációs szándékok Visszakérdezés, ismétléskérés

szándékok

(kommunikációs

Kezdeményezések és válaszok Wie bitte? / Wie meinst du das? /

70

Wiederholen Sie bitte. Nemértés Entschuldigung, ich habe das nicht verstanden. Betűzés kérése, betűzés Buchstabieren Sie bitte. Felkérés lassabb, hangosabb beszédre Können / Könnten Sie bitte langsamer / lauter sprechen? Beszélési szándék jelzése Ich möchte noch sagen, … Téma bevezetése Ich wollte noch erzählen, … / Ich habe gehört, dass … Témaváltás Könnten wir jetzt noch darüber reden, … / Ich möchte noch etwas sagen. Félbeszakítás Darf ich Sie kurz unterbrechen? Megerősítés, igazolás Das ist wahr. / Das stimmt. Körülírás Das ist ein Gerät, mit dem man … Példa megnevezése Ein Beispiel dafür ist … Beszélgetés lezárása Wir können darüber ein anderes Mal sprechen. b) Fogalomkörök A *-gal jelölt kategóriák ismerete csak emelt szinten szükséges. Fogalomkörök I. MORPHOLOGIE 1. Das Verb

Fogalomkörök nyelvi kifejezései Existenz, Besitz, Geschehen, Handlung

1.1 Das finite und infinite Verb; Konjugation (Person, Numerus) Tempusformen Präsens ich kaufe, er fährt, du gibst Präteritum du schicktest, wir sangen, sie kannte Perfekt hat geholfen, ist angekommen Futur I wir werden fahren Futur II* Er wird seinen Freund angerufen haben. Hilfsverben der Zeitformen sein, haben, werden Modus Indikativ Behauptung: Gestern habe ich dich in der Stadt gesehen. Imperativ Aufforderung, Befehl: Ruf mich bitte an! Konjunktiv I* Indirekte Rede Präsens* Inge sagte, sie sei müde, sie habe schon Hunger, sie gehe nach Hause. Perfekt* Peter erzählte, Eva sei nach Berlin gefahren, sie habe dort viele Museen besucht.

71

Konjunktiv II Präteritum würde - Form hätte, wäre Modalverben Plusquamperfekt* Hilfsverben der Modalität Präsens Präteritum Perfekt* Plusquamperfekt* Futur I* Modalverb mit Inf. Perfekt* 1.2 Trennbare und untrennbare Verben 1.3 Reflexive Verben 1.4 Aktiv und Passiv Vorgangs- (Handlungs)passiv Präsens Präteritum Perfekt Plusquamperfekt* Futur I* Vorgangspassiv mit Modalverb* Zustandspassiv 1.5 Valenz der Verben 1.6 Funktionsverbgefüge* 2. Partizipien Partizip Präsens Partizip Perfekt

Wunsch Er würde gern nach Deutschland fahren. Ich hätte gern einen Hund. Es wäre gut, wenn … Wir müssten früh aufstehen. Könnten Sie mir sagen, … Du hättest einen Rock gekauft, wenn …, Du wärest nach Deutschland gefahren, wenn … können, dürfen, müssen, wollen, sollen, mögen Ich kann deutsch sprechen. Er will ins Kino gehen. Die Kinder durften im See baden. Er musste viel lernen. Die Eltern haben endlich einen Urlaub machen können. Du hattest nach Hause gehen müssen. Sie werden am Wochenende ausgehen dürfen. Martin will seinen Freund besucht haben. an/kommen, ein/steigen, verstehen, besuchen sich verspäten, sich waschen, sich unterhalten Beschreibung von Handlungsreihen bzw. Zuständen Der Tisch wird gedeckt. Der Brief wurde von dem Vater gelesen. Die Häuser sind gebaut worden. Der Kranke war von einem Arzt operiert worden. Das Kind wird untersucht werden. Hier darf nicht geraucht werden. Der Brief ist geschrieben. warten auf+A, bitten A,um+A eine Reise antreten, zur Verfügung stehen, Bescheid wissen Das Kind läuft weinend zur Mutter. Das weinende Kind läuft zur Mutter. Der Gast ist eben angekommen. Den eben angekommenen Gast kennen

72

wir nicht 3. Substantiv 3.1 Genus, Numerus, bestimmter, unbestimmter, negierender Artikel 3.2 Kasus, Deklination Nominativ Akkusativ Dativ Genitiv 3.3 Numerus, Pluralbildung 3.4 Substantivierung Partizip Präsens als Substantiv Partizip Perfekt als Substantiv Adjektiv als Substantiv 3.5 Valenz der Substantive* 4. Adjektiv 4.1 Gebrauch des Adjektivs als Prädikat als Adverb als Attribut als Apposition 4.2 Adjektivdeklination Nominativ Akkusativ Dativ Genitiv 4.3 Komparation 4.4 Valenz der Adjektive* 5. Numeralien 5.1 Kardinalzahlen 5.2 Ordinalzahlen

Benennung von Lebewesen, Gegenständen, Abstrakta der, die, das, ein, eine, kein, keine Die Eltern sind noch jung. Ich lese jetzt einen Roman. Er schenkt seiner Freundin einen Pullover. Das Auto meines Freundes steht hier. Die Hotels stehen im Zentrum. Die Bücher sind teuer. der Reisende der Angestellte der Kranke die Fähigkeit zu+D, die Freude über+A, der Zweifel an+D Qualitätsverhältnisse, Meinung, Gefallen/Missfallen, Charakterisierung Ein Platz ist noch frei. Er fragt mich höflich. Das große Fenster geht auf die Straße. der Junge mit den langen Haaren starker Kaffee, der starke Motor, ein starker Mensch großen Baum, den runden Tisch, einen kleinen Bruder klugem Schüler, dem netten Kind, einem jungen Freund guten Vaters, des braunen Schrankes, eines schönen Hauses schön – schöner – am schönsten, das schönste Mädchen beliebt bei+D, voll von+D, besorgt um+A, arm an+D Quantitätsverhältnisse, Rangverhältnisse, Reihenfolge Quantitätsangaben: fünf, vierzig, zweihundert Datum, Reihenfolge: am dritten Mai,

73

erste, zweite, einundzwanzigste Mengenangaben: null Komma fünf, drei Viertel

5.3 Bruchzahlen 6. Adverbien 6.1 6.2 6.3 6.4 6.5 6.6 6.7 6.8 6.9

Lokalangaben Temporalangaben Kausale Adverbien Instrumentale Adverbien Finale Adverbien Modifikative Adverbien Graduative Adverbien Direktive Adverbien Frageadverbien

7. Pronomina 7.1 Personalpronomen unpersönliches „es” am Satzanfang unpersönliches „es” als formales Subjekt* 7.2 Possessivpronomen 7.3 Demonstrativpronomen 7.4 Interrogativpronomen 7.5 Indefinitpronomen undeklinierbar delkinierbar* 7.6 Relativpronomen Nominativ, Akkusativ, Dativ Genitiv* 7.7 Reflexivpronomen 7.8 Reziprokpronomen 8. Präpositionen Präpositionen Präpositionen Präpositionen Präpositionen

mit mit mit mit

Akkusativ Dativ Akk. und Dat. Genitiv*

9. Konjunktionen Konjunktoren Subjunktoren Doppelkonjunktionen* 10. Partikeln

Raumverhältnisse, Zeitverhältnisse, kausale Verhältnisse dort, hier … niemals, gestern, bald … also, darum, deshalb … damit, dadurch … dafür, dazu … anders, ebenso, gern … Sehr daher, daran … woher, woran … ich, du, er, sie, es wir, ihr, sie, Sie es freut mich … es regnet, es gibt, es blitzt, … mein, dein, sein, ihr, sein, unser, euer, ihr, Ihr der, dieser, jener … wer, was, wie … man, etwas, nichts … einer, keiner … der, den, dem, welcher, wo … dessen, derer, deren sich … sich, einander … Raum- und Zeitverhältnisse, Abhängigkeiten für, ohne, durch, gegen … mit, bei, von, aus … in, auf, an, vor, hinter, neben … statt, trotz, wegen, während … und, oder, aber, sondern … dass, wenn, weil … weder … noch, je … desto, …

74

Modalpartikeln* 11. Wortbildung Grundlegende Wortbildungsregeln*

II. SYNTAX 1. Satzbau, Satzrahmen

2. Satzglieder 3. Der zusammengesetzte Satz Nebenordnung

Unterordnung Satzwertiger Infinitiv Verben mit zu+Inf.

Verben mit Inf.

4. Satztypen Aussagesatz Subjektsatz Objektsatz Fragesatz direkt indirekt Aufrufesatz Wunschsatz*

vielleicht, beinahe, nahezu, weitaus, halt, wohl … arbeiten → der Arbeiter, lernen → das Lernen, erleben → das Erlebnis, groß → die Größe, frei → die Freiheit, heilen → heilbar, lang → langsam … Er liest das Buch heute.(die Zweitstellung) Liest er das Buch heute?(die Spitzenstellung) Ich weiß, dass er das Buch liest. (die Endstellung) Prädikat, Subjekt, Objekt … Ich gehe nicht mit ins Kino, denn ich muss noch arbeiten. Ich muss noch arbeiten, deshalb gehe ich nicht ins Kino. Er besucht uns, obwohl er krank ist. Wir wissen nicht, ob er noch heute kommt. sich freuen, hoffen, beschließen, versprechen … Ich versprach meinen Eltern, fleißig zu lernen. Wir beginnen zu arbeiten. Es hat aufgehört zu regnen. hören, sehen, lernen, lassen … Wir hören die Kinder singen. Ich sehe den Zug kommen. Wir lassen den Arzt kommen. Behauptung, Meinung, Bericht Die Stunde beginnt. Er macht einen Urlaub. Informationen erfragen, Entscheidungsfragen, Neugier, höfliche Aufforderung Wer hat dich heute angerufen? Welchen Rock möchten Sie sich kaufen? Kennst du den neuen Schüler? Sprechen Sie Deutsch? Wollen wir ins Theater gehen? Aufforderung, Befehl: Lies unbedingt dieses Buch! Halten Sie an! Ich wäre froh, wenn er bald käme.

75

Irrealer Wunschsatz* Relativsatz Konditionalsatz Konzessivsatz Komparativsatz

Temporalsatz

Finalsatz Kausalsatz

Modalsatz*

Der indirekte Satz Prädikat im Indikativ Prädikat im Konjunktiv I* III.ÜBERGREIFENDE PHÄNOMENE 1. Verneinung

Wenn uns doch die Prüfung gelingen würde! Ich sehe das Auto, das vor deinem Haus steht. Bedingungen: Wenn der Zug pünktlich ankommt, (dann) erreichen wir den Anschlusszug. Erlaubnis: Obwohl er krank war, ging er in die Schule. Vergleich: Im Februar war es genau so kalt wie im Januar. Die Sekretärin schreibt schneller, als der Professor diktiert. Zeitverhältnisse: während, wenn, als, solange, bis, seit(dem), nachdem, bevor… Wir schauten aus dem Fenster, bis der Zug abfuhr. Während er arbeitete, spielte das Radio. Ziele: damit Die Mutter gab ihrem Sohn Geld, damit er sich Schulbücher kauft. Gründe benennen: weil Viele Menschen reisen mit dem Flugzeug, weil man mit dem Flugzeug schnell ans Ziel kommt. ohne dass, als ob Er half mir aus, ohne dass ich ihn darum gebeten hatte. Er erzählt so lebendig, als ob er alles selbst erlebt hätte. Indirekte Rede Sie hat gesagt, dass sie gerade das Werk von Goethe liest Sie hat gesagt, sie lese gerade das Werk von Goethe. nicht, kein, nie, nicht mehr, noch nicht, nichts …