RÁCZ ALADÁR ZENEISKOLA ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAM 2005

RÁCZ ALADÁR ZENEISKOLA ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2005.

1

T AR TA LOM JE GY ZÉK ELŐSZÓ 1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES FELTÉTELRENDSZEREK AZ INTÉZMÉNYBEN

1. oldal

2. oldal

1.1.

Helyzetelemzés

2. oldal

1.1.1. 1.1.2. 1.1.3. 1.1.4.

Iskolatörténet Az iskola földrajzi és társadalmi környezete Az iskola szerepe a kerület életében Az iskola jelenlegi helyzete és eredményei

2. oldal 3. oldal 4. oldal 4. oldal

1.2.

A működéshez szükséges feltételrendszerek

5. oldal

1.2.1. 1.2.2. 1.2.3. 1.2.4. 1.2.5. 1.2.6.

Az iskola szervezeti felépítése Személyi feltételek A nevelőtestület szakmai felkészültsége Tárgyi feltételek Szülők Tanulók

5. oldal 5. oldal 6. oldal 7. oldal 8. oldal 8. oldal

1.3.

Stratégiák a művészetoktatás kibővítésének irányában

10. oldal

1.3.1. 1.3.2.

Iskolák – NAT (Változások a NAT tükrében) Iskolánk jelenlegi oktatási területei és céljai

10. oldal 10. oldal

1.4.

Az innováció gyakorlati megvalósítása

11. oldal

1.4.1. 1.4.2. 1.4.3.

A fejlesztés iránti igény felmérése Közoktatás-fejlesztési terv Pedagógusképzés, továbbképzés

11. oldal 11. oldal 12. oldal

2.

NEVELÉSI PROGRAM

13. oldal

2.1.

Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

13. oldal

2.1.1. 2.1.2. 2.1.3.

Az alapfokú művészetoktatás intézmény célja Az iskola nevelésfilozófiai elvei Az iskola alapvető céljai, feladatai, eszközei, eljárásai


2.2.

A tanszakok cél- és feladatrendszere

2.2.1. A zeneművészeti ág oktatásának cél- és feladatrendszere 2.2.2. A táncművészeti ágazat cél- és feladatrendszere 2.2.2.1. A néptánc tanszak 2.2.2.2.. A modern tánc tanszak 2.2.3. A színművészeti ágazat cél- és feladatrendszere 2.2.3.1. A színjáték tanszak 2.2.4. A képző- és iparművészeti ágazat cél- és feladatrendszere

15. oldal 15. oldal 17. oldal 17. oldal 19. oldal 20. oldal 20. oldal 21. oldal

2.3.

Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

23. oldal

2.3.1. 2.3.2.

A személyiség fejlesztése zenei nevelés során A személyiség fejlesztése a néptánc, a modern tánc, a színjáték, a grafika és a kerámia tanítása során

23. oldal 24. oldal

2

2.4.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

26. oldal

2.4.1. 2.4.2.

Közösségfejlesztés zenei neveléssel Közösségfejlesztés a néptánc, a modern tánc, a színjáték, a kerámia és a grafika tanítása során

26. oldal 27. oldal

2.5.

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő pedagógiai tevékenység A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formái és továbbfejlesztésének lehetőségei

29. oldal

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése Pedagógus és szülő együttműködése Pedagógus és tanuló együttműködése Szülő és tanuló otthoni együttműködése A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók segítése A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok az intézményben

32. oldal 32. oldal 32. oldal 33. oldal 33. oldal

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelőoktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

36. oldal

2.6. 2.6.1. 2.6.1.1. 2.6.1.2. 2.6.1.3. 2.6.2. 2.6.3. 2.6.4.

2.7.

32. oldal

34. oldal 35. oldal

2.7.1. A zeneművészeti ágazaton 2.7.2. A táncművészeti ágazaton 2.7.2. 1. A néptánc tanszak 2.7.2.2. A modern tánc tanszak 2.7.3. A színművészeti ágazaton 2.7.3.1. A színjáték tanszak 2.7.4. A képző- és iparművészeti ágazaton 2.7.4.1. A kerámia és grafika tanszak


3. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE

46. oldal

3.1.

Képzési struktúra és a tanszakokon tanított tantárgyak

46. oldal

3.1. 3.1.1. 3.1.1.1. 3.1.1.2. 3.1.2. 3.1.2.1. 3.1.2.2. 3.1.3. 3.1.3.1. 3.1.4. 3.1.4.1.

A zeneművészeti ágazaton A zongora és a cimbalom tanszakok módosított helyi tanterve A zongora tanszak A cimbalom tanszak A táncművészeti ágazaton A néptánc tanszak A modern tánc tanszak A színművészeti ágazaton A színjáték tanszak A képző- és iparművészeti ágazaton A kerámia és grafika tanszak

46. oldal 54. oldal 54. oldal 56. oldal 56. oldal 58. oldal 62. oldal 67. oldal 67. oldal 72. oldal 72. oldal

3.2.

A beszámoltatás, a számonkérés formái

74. oldal

3.2.1. 3.2.2. 3.2.2.1. 3.2.2.2. 3.2.3. 3.2.3.1. 3.2.4. 3.2.4.1.

A zeneművészeti ágazaton A táncművészeti ágazaton A néptánc tanszak A modern tánc tanszak A színművészeti ágazaton A színjáték tanszak A képző- és iparművészeti ágazaton A kerámia és grafika tanszak


3

3.3.

A tanuló teljesítményének és szorgalmának értékelése, a minősítés formái

78. oldal

3.3.1. 3.3.1.1. 3.3.1.2. 3.3.1.3. 3.3.2. 3.3.2.1. 3.3.2.2. 3.3.2.3. 3.3.3. 3.3.3.1. 3.3.4. 3.3.4.1. 3.3.4.2.

Zeneművészeti ágazaton A tanulók tudásszintjének értékelési szempontjai A tanulók értékelésének és minősítésének formái A tanulók tudásszintjének időszakos mérése iskolai szinten A táncművészeti ágazaton A tanulók tudásszintjének értékelési szempontjai A tanulók értékelésének és minősítésének formái A tanulók tudásszintjének időszakos mérése iskolai szinten A színművészeti ágazaton A színjáték tanszak A képző- és iparművészeti ágazaton A tanulók tudásszintjének értékelési szempontjai A tanulók értékelésének és minősítésének formái

78. oldal 78. oldal 78. oldal 81. oldal 81. oldal 81. oldal 82. oldal 83. oldal 83. oldal 83. oldal 85. oldal 85. oldal 85. oldal

3.3.4.2.1.A kerámia és grafika tanszak

85. oldal

3.4.

A továbbtanulás lehetséges irányai

86. oldal

3.4.1. 3.4.2. 3.4.3. 3.4.4.

A zeneművészeti ágazaton A táncművészeti ágazaton A színművészeti ágazaton A képző- és iparművészeti ágazaton


3.5.

Tanulói jogviszony

87. oldal

3.5.1. 3.5.2. 3.5.3. 3.5.4. 3.5.5.

A zeneművészeti ágazaton A táncművészeti ágazaton A színművészeti ágazaton A képző- és iparművészeti ágazaton A tanulói jogviszony megszűnése

88. oldal 88. oldal 88. oldal 88. oldal 89. oldal

3.6.

A magasabb évfolyamba lépés feltételei az iskolában

89. oldal

3.7.

Kottaanyagok, tankönyvek kiválasztásának elvei

90. oldal

3.7.1. 3.7.2. 3.7.3. 3.7.4.

A zeneművészeti ágazaton A táncművészeti ágazaton A színművészeti ágazaton A képző- és iparművészeti ágazaton


3.8.

Környezeti nevelési és egészségnevelési program

91. oldal

4.

A TANÓRÁN KÍVÜL IGÉNYBEVEHETŐ SZOLGÁLTATÁSOK

93. oldal

5. 5.1.

AZ INTÉZMÉNY HAGYOMÁNYRENDSZERE Az intézmény kapcsolatrendszere

94. oldal 94. oldal

6.

MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS, MINŐSÉGFEJLESZTÉS

96. oldal

7.

HATÁLYOSSÁGI ZÁRADÉK Jegyzőkönyv Szülői Szervezet véleményezése


MELLÉKLETEK 1.sz. 2.sz.

Alapító okirat Eredmények az elmúlt 15 évben

4

ELŐSZÓ

A Rácz Aladár Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény nemrégen ünnepelte 35 éves fennállását, de már komoly múlttal rendelkezik. Az intézménynek más kihívásokkal kellett szembenézni az elmúlt évtizedekben, és mások a megoldandó problémák ma. Már látjuk, az irány helyes volt, és remélhetőleg ma is jó felé tekintünk. A legfontosabb feladat a gyermekek művészeti nevelése, a művészetek megszerettetése, a tehetségesek pályára irányítása. Elengedhetetlen az iskola kisugárzása az egész kerületre, melyet ma egy állandóan változó világban, változó értékrendek mellett kell szem előtt tartani. A művészeti nevelés hosszú távú befektetés, és feltétlenül szükséges a „teljes ember” személyiségének kialakulásához. A tanításon túl egyre inkább felértékelődik a tanár-diák mind szorosabb kapcsolata, egyre fontosabb a gyermekek szépre, jóra való nevelése, az értékes műalkotások helyes kiválasztásának segítése, kulturált magatartás megkövetelése és az egymásra való figyelés. Ezek azok a területek, melyekkel a művészeti iskolákban több lehetőség van foglalkozni, és ez az, amellyel egy hiányzó láncszemet lehet pótolni. Iskolánk névadója Rácz Aladár cimbalomművész tisztelete, hagyatékának ápolása, művészi és zenepedagógiai értékének megőrzése éppen olyan fontos célja iskolánknak, mint a cimbalmos kultúra felélesztése, továbbfejlesztése, és a hangszer széleskörű megismertetése hangversenyeken és az oktatásunkban. Reméljük, hogy a megkezdett úton a régi hagyományokat folytatva, mindig az adott kor szellemének megfelelően, a kerület lakóinak megelégedésére, a tanuló ifjúság javára folytathatjuk munkánkat. Pedagógiai programunkat minden érdeklődő figyelmébe ajánljuk.

Varga György igazgató

5

1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES FELTÉTELRENDSZEREK AZ INTÉZMÉNYBEN 1.1. Helyzetelemzés 1.1.1. Iskolatörténet A kerületi zenetanítás története alapvetően két részre osztható: I. 1952-től az 5. sz., 1957-től a 9.sz. körzethez, vagyis egy V. kerületi központhoz tartozott a mátyásföldi, a cinkotai és a szentmihályi általános iskolákban működő zenetanfolyam. II. 1968-ban a Fővárosi Zeneiskolai Szervezet decentralizálására került sor, aminek során a kerületben működő zenetanfolyamokból megalakult a XVI. kerületi Állami Zeneiskola, mely a hagyományokra támaszkodva a kerület zenei nevelését, kulturális színvonalának emelését tűzte célul maga elé. A kerületi Tanácsokhoz, mint fenntartóhoz kerültek a zeneiskolák. A Margit utca 44. sz. alatti 2 szobás ingatlan, majd 1972-től az Úttörőház mögötti volt igazgatói lakás 4 helyisége (Veres P. út 157.), 1982-től a megüresedett Benő utcai kis bölcsőde szolgált. 2001-ben a XVI. Kerületi Önkormányzat egy új iskolaépületet építtetett a zeneiskola számára, amely részben közös a Táncsics Mihály Általános Iskolával. 1968-ban a tanítás: – 4 tanszakon – 17 fős tantestülettel – 14 db hangszerrel – 380 növendékkel – 6 helyszínen folyt. Megalakulásakor kizárólag a Zeneiskola képviselte a zenei életet a kerületben. Sok ellenállást kellett legyőzni, a zene, a zeneiskola létjogosultságát bizonyítani, az általános iskolákkal elfogadtatni, a szülőkkel megismertetni, az érdeklődést felkelteni, megfelelő terem hiányában programokat, koncerteket, ismertető előadásokat, versenyeket szervezni. Mindez óriási feladatot jelentett a fiatal, nagyon lelkes nevelőtestületnek. Az első 18 évben Takács Istvánné igazgatónő önfeláldozó, ügyszerető vezetése alatt az iskola bővült, kerületi és fővárosi szinten elismert, jó hírű iskolává fejlődött. 1987 – 1996-ig Tóthmátyás Lajos vezetése alatt külföldi kapcsolatok épültek (norvég, svájci, németországi zeneiskolákkal), az iskola felvette Rácz Aladár cimbalomművész nevét, egyben megalapította a – kezdetben fővárosi, később országos, majd nemzetközivé fejlődő – Rácz Aladár Cimbalomfesztivált. 1997-től Varga György igazgatósága alatt folytatódik a hagyományok ápolása, a kerületi zenei élet nemzetközivé tétele, zenei táborok, külföldi kapcsolatok, kurzusok szervezése. 37 év alatt több mint 70 növendék ment zenei pályára. Országos versenyeken több mint húszszor értek el I. helyezést növendékeink. Különféle zenei együttesek, zenekarok alakultak. Több rádiós, televíziós műsorban szerepeltek gyerekek és tanárok, és számos külföldi hangversenyúton vettek részt, 6 CD készült el az iskolai együttesek közreműködésével. 2005-ben a Zeneiskola felvállalta az egyéb művészeti ágak igény szerinti oktatását is.

6

1.1.2. Az iskola földrajzi és társadalmi környezete A főváros peremén 1945 után alakult meg a XVI. kerület – amely az intézmény működési területe. Öt részből tevődik össze, nevezetesen Árpádföld, Cinkota, Mátyásföld, Rákosszentmihály és Sashalom településekből. Az ebből adódó peremkerületi jelleget máig magán viseli. Egységes hagyományai nem voltak, ez a zeneiskola feladatait is nagyban meghatározta. Általános iskolákban – szétszórtan, kapcsolatot nehezen tartva – kezdődött a tanítás. Központosításról – épület hiányában – szó sem lehetett –, és ahhoz, hogy a szülőkben, gyerekekben az érdeklődést felkeltsük, szükség volt az iskolákba kihelyezett tagozatokra. A szervezőmunka következtében olyan családokban talált otthonra a zene, ahol egyébként nem gondoltak volna zenetanulásra. A zenetanárok óvodai zeneismertető előadásokkal hívták fel a figyelmet a zeneiskolai lehetőségekre. Az első osztályokat átszűrték – keresve a tehetséges gyerekeket. Így alakult ki mára egy lelkes, zenepártoló, zeneigénylő közösség, közönség, s annak ellenére, hogy az általános iskolákban erősen csökken a tanulólétszám, a zeneiskola – most már művészeti iskola – nem tudja felvenni a jelentkezők egy részét. A XVI. kerületi polgárias kertváros lakossága 2005-ben már közel 75000 főre szaporodott. A lakások csaknem 80 %-a családi ház. A zeneiskolai növendéklétszám az elmúlt évekhez képest növekedést mutat, és az egyéb művészetek iránti érdeklődés még tovább növeli a felvételizők számát. Ennek okait egyrészt abban látjuk, hogy sok családban még ma is él a művészeti nevelés iránti igény, másrészt sok család költözik ki a belvárosból a zöldövezeti kerületbe. A művészeti iskola pedagógiai programjának elkészítéséhez nélkülözhetetlen az intézmény működési területének pontos ismerete. Ez a kihelyezett tanszakok kerületen belüli földrajzi elhelyezkedését is jelenti. A központ címe:

Rácz Aladár Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 1165 Budapest, Táncsics u. 7. Telefon: 403-2093, 407-2407, fax: 402-4154 E-mail: [email protected], web: www.razeneiskola.hu

Az önálló épületrészben lévő központon kívül az oktatás a kerület 13 kihelyezett iskolájában és egyéb művelődési vagy oktatási intézményben történik: 1) Arany János Általános Iskola (Bekecs u. 78.) 2) Móra Ferenc Általános Iskola (Ida u. 108-110.) 3) Herman Ottó Általános Iskola (Gelléri Andor Endre u. 43.) 4) Centenáriumi 10 évfolyamos Általános és Szakiskola (Sasvár u. 101.) 5) Kölcsey Ferenc Általános Iskola (Hősök tere 1.) 6) Szent-Györgyi Albert Általános Iskola (Csömöri u. 20.) 7) Batthyány Ilona Általános Iskola (Georgina u. 23.) 8) Táncsics Mihály Általános Iskola és Gimnázium (Táncsics M. u. 7-9.) 9) Jókai Mór Általános Iskola (Tiszakömlő u. 31-35.) 10)Sashalmi Tanoda (Metró u. 3-7.) 11)Szerb Antal Gimnázium (Batthyány Ilona u. 12.) 12)Néri Szent-Fülöp Katolikus Általános Iskola (Béla u. 21.) 13)Erzsébet-ligeti Színház (Hunyadvár u. 43/c.)

7

1.1.3. Az iskola szerepe a kerület életében Intézményünk az egyetlen művészeti iskola a kerületben, így az összes általános iskolában kihelyezett tagozatai vannak. Mivel a XVI. kerület nagy kiterjedésű, másként nem is oldható meg, hogy mindenki számára fel tudjuk ajánlani a művészetek tanulásának lehetőségét. A helyet adó intézmények jó gazdái ezeknek a tanszakoknak. Évek óta problémamentes az együttműködés, tudják, hogy a zenetanulással, illetve most már az egyéb művészetek megismertetésével iskolájuk oktatási palettája is színesebbé válik. Mindenki, aki valamilyen művészetet szeretne tanulni lehetőséget kap, és felvételi meghallgatás után megkezdheti tanulmányait. Az általános iskolai időszak nagy részét, és a középiskolás éveket párhuzamosan a művészeti ismeretek megszerzésével töltik el a diákok. Az arra alkalmasak pályára mennek (tanévenként 1-2 fő), de a legtöbben jó amatőr művészként vagy értő közönségként tartanak kapcsolatot a művészetekkel. A legfontosabb az értékes, igényes művészet – lehet az „könnyű” vagy „komoly” műfajú – megismerésére, megszerettetésére való igény kialakítása. Az intézmény mellett működő alapítvány, a szülők és a diákok szervezete más oldalról támogatja a Művészeti Iskolát, és még újabb embereket von be ebbe a közösségbe. A sort még folytatni lehetne – zenei táborok, zenei előadások, közös zenehallgatás, zenés teadélutánok, tárlatok, táncfellépések, kiállítások, színházi bemutatók, stb. –, de már a felsoroltakból is kitűnik, hogy ez a Művészeti Iskola az egész kerületet behálózza, mozgósítja, sőt lelkesíti!

1.1.4. Az iskola jelenlegi helyzete és eredményei A Rácz Aladár Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, a magyar művészeti iskolák sorában a nagyobbak közé tartozik. A legtöbb hangszer tanulása mellett módot kínál a képzőművészet, táncművészet, színművészet megismerésére is. Kiváló, lelkes tanári kar áll rendelkezésre, akik már tanítványaikkal együtt nemcsak hazai, hanem nemzetközi porondon is bizonyítottak. A fenntartók értékelik az intézmény sikereit és erőfeszítéseit, megfelelően kezelik egyedi voltát. A GAMESZ-al a „részben önálló” kapcsolat biztonságot, naprakészséget, tervezhetőséget jelent. A művészetek tanulására legalkalmasabb gyermekeket be tudja fogadni az iskola, vagy a tartalékállományba kerüléssel később kezdhetik meg tanulmányaikat. A kerületben betöltött szerepről már az előző fejezetben szó volt, de az országos összehasonlítás is kedvező a szakmai eredményeket tekintve, mint ez a későbbi fejezetekből kiderül. Az országos szervekkel (OM, MZMSZ, OKÉV) is korrekt a kapcsolat, támogatják, elismerik az intézményt, bizonyos esetekben szakmai tanácsadásra is felkérik tanárait.A Rácz Aladár Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény jelenlegi helyzete, a mai magyar viszonyokat tekintve, de a nemzetközi átlagot figyelembe véve is jó, felvállalt feladatait el tudja látni.

8

1.2. A működéshez szükséges feltételrendszerek 1.2.1. Az iskola szervezeti felépítése A vezetési munkamegosztásban törzskari szervezeti vezetés és lineáris felépítési szerkezet együttesen valósul meg.

Igazgató  Igaz gatóhelyettesek  zongora mkv.

szolfézs mkv.

hege- gordondű ka mkv. mkv.

fafúvós mkv.

furulya, citera, népi hg. mkv.

rézfúvós, ütős mkv.

gitár, cimbalom mkv.

egyéb művészetek mkv.

iskola- szervező, titkár informatikus, könyvtáros

gondnok, takarítók, portások

 Ne velőt estület

1.2.2. Személyi feltételek Az iskola jelenlegi tanulói létszáma: Alkalmazotti létszám: Ebből pedagógus: Technikai dolgozó:

1029 79 72 7

fő fő fő fő

Az intézmény tantestületében nem egy olyan tanár egyéniség van, akinek szakmai munkája, emberi magatartása meghatározza az iskola arculatát. A tanári kar igen magas szakmai felkészültségű, új módszertani, pedagógiai ismeretek iránt nyitott. A tanszakokon tanító tanárok, valamint a tanszakok között kitűnő team-munka folyik. A pedagógusok innovatív készsége jó. Nevelőtestületünk olyan közösség, amelynek tagjai képesek szakmai megújulásra, fejlesztési elképzelések megvalósítására.

9

1.2.3. A nevelőtestület szakmai felkészültsége A kiegyensúlyozott oktató-nevelő munka feltétele a megfelelő képzettségű pedagógusokból álló, együttműködni képes közösséget alkotó nevelőtestület. A pedagógusok alkalmazásánál az előírt főiskolai végzettség meglétére, a tanított tárgyakra és a további szakképesítésre kell figyelemmel lenni. A továbbképzés, a szakvizsga, másoddiploma vagy számítógépes ismeret megléte, megszerzése, a pedagógiai munka színvonalának emelkedését garantálja. Pedagógus állomány: igazgató: igazgatóhelyettes: tanszakvezető: könyvtáros-pedagógus:

72 fő, ebből: 1 fő 2 fő 9 fő 1 fő

A pedagógusok végzettsége: egyetem: főiskola.

14 fő 58 fő

Pedagógus állomány:

72 fő, ebből:

férfi: nő:

30 fő 42 fő

1 szakon tanít: 2 szakon tanít: 3 szakon tanít:

55 fő 14 fő 3 fő

Szakirányú továbbképzést végzett: BME közoktatási vezetőképző szakon (2 éves) 3 fő Tanáraink közül szaktanácsadó: tanszakvezető: egykori növendékünk:

1 fő 9 fő 6 fő

Tantestületünknek több mint 30 éve pedagógusa: 6 fő Kitüntetésben részesült kollégáink: állami miniszteri kerületi

3 fő 3 fő 2 fő

Országos zeneiskolai versenyen tanári díjat nyert pedagógusaink száma: 10 fő Zenetanárok országos versenyén díjazott pedagógusaink száma: 2 fő A nevelőtestületet egészíti ki az ügyviteli-technikai állomány. Közösen együttműködve végig tudjuk vinni a megkezdett pedagógiai folyamatokat és fejlesztési elképzeléseinket.

10

Ügyviteli-technikai állomány:

7 fő

iskolatitkár: gondnok: takarító: portás: informatikus: hangszerkarbantartó:

1 fő 1 fő 2 fő 2 fő 1 fő --

(szükséges lenne 2 fő)

A dolgozók végzettsége: középfok alapfok

5 fő 2 fő

1.2.4. Tárgyi feltételek A Zeneiskola jelenlegi központi épülete 2001-ben készült el. Korszerű, minden szükséges eszközzel felszerelt építmény, méltó helyet ad az oktatáshoz. Zeneiskolai oktatás a kerület iskoláiban is folyik. Ennek eloszlását az alábbi összeállítás szemlélteti. Jelenleg iskolánk 1029 növendékét 72 pedagógus 28 tanszakon, a kerület 14 intézményében tanítja. Iskola Központ

Tanárok száma

Tanszakok száma

Termek száma

Növendék létszám

Egyéb művészetek

30

20

19

394

Kölcsey F.

9

6

7

117

Táncsics M.

4

4

3

50

Sashalmi Tanoda

4

6

3

68

Batthyány I.

2

3

2

44

x

Arany J.

8

10

6

123

x

Herman O.

4

6

3

99

x

Jókai M.

3

4

2

41

Móra F.

1

1

1

19

Centenáriumi I.

1

1

1

6

Szerb A.

2

1

1

20

Szent-Györgyi A.

2

3

2

22

Néri Szent-Fülöp

1

1

1

21

Erzsébet-ligeti színház

1

1

1

5

52

1029 ***

Összesen:

72 *

67 **

x

x

* Mindenki egy helyszínen van feltüntetve, de van, aki több helyszínen is tanít. ** A szám azért ilyen magas, mert egy tanszakot több iskolában is tanítunk. *** Teljes növendéklétszám x A kihelyezett tagintézményekben zajlik az egyéb művészetek oktatása.

11

1.2.5. Szülők Minden oktató-nevelő munka eredményességének egyik meghatározója, hogy a tanulók mögött milyen családi háttér áll. Ez a művészetoktatás terén is nagy fontossággal bír. Mit vár a szülő az iskolától? Gyermeke művészi látóköre szélesedjen, tudása gyarapodjon, hangversenyeket, tárlatokat, színházi előadásokat, kulturális rendezvényeket látogasson, azokon fellépjen. Legyenek olyan tanárai, akikhez ragaszkodik, akikkel jól megérti magát, legyen egy olyan hely, ahová szívesen megy el, ahol jól érzi magát. Alkalomadtán más magyar vagy külföldi fiatalokkal tarthat kapcsolatot, köthet barátságot. Lelki és pszichikai kiegyenlítést, ellensúlyozást várnak a szülők a gyermekük mindennapi zajos, fárasztó, idegesítő terhelése ellen. Mit vár az iskola a szülőtől? Kövesse gyermeke tanulmányait, érdeklődjön előmenetele iránt, segítse gyakorlását, jöjjön el a rendezvényekre, lehetőségeihez képest támogassa az iskolát. (Például a hangversenybérletek megvásárlásával.) Fontos a szülőkkel való kapcsolattartás. Viselkedésükön, különböző – az iskolával kapcsolatos – megnyilvánulásaikon, de még inkább lelkesedésükön visszatükröződik, hogy jól végzik-e munkájukat a tanárok. A szülők a gyermekeken keresztül mindenről tudnak, mindent éreznek és megéreznek, ezért becsapni őket nem lehet. A Rácz Aladár Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézményben a tapasztalatok nagyon kedvezőek, a szülők szeretetét az iskola iránt nap mint nap érzékelni lehet. Az intézmény Szülői szervezete 2001. januárjában alakul meg, ezután még több kérdésben kikérhető véleményük, megismerhető elvárásuk, igényük.

1.2.6. Tanulók Az intézmény 1029 növendékének megoszlása iskolatípus szerint: óvodás korú: általános iskolás korú: középiskolás korú: felsőfok vagy egyéb:

-75 % 20 % 5%

A tanulói létszám százalékos megoszlása tantárgyak szerint:

12

Tanszak

Fő

%

zongora

193

18,8

hegedű

87

8,4

gordonka, nagybőgő

54

5,2

cimbalom

27

2,6

citera

8

0,8

magánének

32

3,1

furulya

90

8,7

fuvola

89

8,6

oboa

3

0,3

klarinét

33

3,2

fagott

4

0,4

kürt

5

0,5

trombita

15

1,5

harsona, tuba

10

1

ütő

36

3,5

gitár

73

7,1

baritonkürt, tenorkürt

9

0,9

szaxofon

19

1,8

klasszikus szintetizátor jazz-zongora

8

0,8

11

1,1

szolfézs

8

0,8

szolfézs előképző

117

11,4

néptánc

31

3

modern tánc

19

1,8

grafika

22

2,2

színjáték

15

1,5

kerámia

11

1,1

1029

100

tanszak összesen:

13

1.3. Stratégiák a művészetoktatás kibővítésének irányában 1.3.1. Iskolák – NAT (Változások a NAT tükrében) A kerület iskolái pedagógiai programjuk megalkotásakor törekedtek arra, hogy az iskola arculatát megőrizzék, és erre építsék a nevelési-oktatási feladatokat. Az iskolák többségében csökkent az ének és vizuális foglalkozásra fordított órakeret. Ezért egyre inkább előtérbe kerül a zene mellett az egyéb művészetek iskolarendszerű oktatása, melyet a Rácz Aladár Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény vállalt fel. Már sok helyen foglalkoztak ezekkel a művészeti ágakkal szakköri formában is. Szeretnénk, ha az iskolai oktatás mellett ezek a szakkörök is korlátozott számban továbbműködnének. Arra törekszünk, hogy iskolánk fejlesztési elképzeléseit olyan irányba indítsuk el, hogy a művészeteket minél sokoldalúbban, minél több oldalról ismertethessük meg.

1.3.2. Iskolánk jelenlegi oktatási területei és céljai Jelenleg oktatott hangszerek és tantárgyak: zongora hegedű gordonka furulya oboa klarinét szaxofon jazz zongora fagott fuvola fife népi furulya citera tekerőlant trombita

harsona kürt tuba baritonkürt ütő gitár cimbalom magánének szolfézs zenei előképző zeneirodalom grafika kerámia színművészet néptánc modern tánc

A tanulók művészetek iránti igényét figyelembe véve, differenciált képességeiket tekintve, a komplexitás felé haladva egy közös művészeti iskolában könnyű az átjárás a különböző területek között, igény szerint több művészeti ágat meg lehet ismerni az egyéb közismereti tanulmányok mellett. A Nemzeti Alaptanterv ugyan meglévő értékrendszerre épül, azonban az új követelményrendszerek szükségessé teszik, hogy az iskolák újragondolják pedagógiai programjukat, hozzáigazítva a tanterveket, tanmeneteket, és felmérjék a megvalósításhoz szükséges eszközeiket. Amíg a NAT egységes követelményrendszert határoz meg – magában hordva a differenciálás lehetőségét –, addig az alapfokú művészetoktatás a művészeti területek tudatosabb kimunkálását vállalja. Ezért tartjuk fontosnak, hogy a gyerekek nagyobb többsége számára – ne csak az eddig működő szakköri formában – biztosítsuk a tervszerű, hosszú távú képzést. A tanulók érdeklődésére, képességeire építve végezzük pedagógiai tevékenységünket.

14

1.4. Az innováció gyakorlati megvalósítása 1.4.1. A fejlesztés iránti igény felmérése Iskolánkban a zeneoktatási terület továbbfejlesztése mellett a további művészetek oktatásának előkészítése már második éve folyik. Fel kellett mérnünk a lehetőségeket és igényeket, hogy biztosak lehessünk abban, hogy járható az az út, amelyen tovább akarunk haladni. Az egész világon egyre jobban tért hódít, hogy minél színesebb palettát mutatnak az iskolák, minél több igényt igyekszenek teljesíteni. Ezt felfedezve szélesítettük a zeneiskola meglévő tanszakait, és így indítottuk el még több művészeti ág oktatását. Az elkövetkezendő években azt tovább bővíteni szeretnénk. A tanuló utánpótlás biztosított, hiszen az iskolán kívül de az iskola felügyeletével folytatott babamuzsika (6 hónapos kortól 5 éves korig) és a zeneóvoda (óvodák nagycsoportjai) nagyon népszerű és egyben lehetőséget ad művészeti oktatás népszerűsítésére, a kisgyermekek érdeklődésének felkeltésére, kiválogatásukra. Mivel a kerületi általános iskolák szívesen befogadják a művészeti iskola csoportjait, és sokféle művészeti ág oktatására alkalmas eszközeik, termeik vannak, a következő években is legalább két-három fajta művészeti ágat szeretnénk tanítani egy-egy iskolában. A számítástechnika egyre nagyobb térhódításával – a zenei számítógépes alkalmazások mintájára – az egyéb művészeti ágaknál is szeretnénk ezeket az új technikákat alkalmazni.

1.4.2. Közoktatás-fejlesztési terv Fejlesztési elképzeléseink megegyeznek a fővárosi és a kerületi fejlesztési koncepcióval. Budapest Főváros közoktatás-fejlesztési terve A Közoktatási Törvény előírja, hogy a fővárosi önkormányzatnak feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervet kell kidolgoznia. A fejlesztési terv az önkormányzati döntések előkészítését szolgálja. Budapest főváros XVI. kerületi Önkormányzatának feladat-ellátási-, intézményhálózatműködtetési- és fejlesztési tervét (Önkormányzati Intézkedési Terv) a Képviselőtestület a 778/2000. (VII.4.) sz. határozattal elfogadta. A XVI. kerületi Önkormányzat művészetoktatási alapfeladatait a Rácz Aladár Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény látja el. Az alapfeladat ellátása jogszabályi kötelezettség miatt nem lehet kérdéses, erre minden feltételrendszer biztosított. A nagy érdeklődésre való tekintettel – a törvény által előírt álláshely bővítésen túl – a jelentkezők nagy száma miatt 3-4 új álláshelyre lenne szüksége az intézménynek. Rendszeres anyagi támogatás szükséges mindenféle eszköz vásárlásához és a meglévő anyagok karbantartásához.

15

1.4.3. Pedagógusképzés, továbbképzés A nevelésügy egyik nagy innovációs tartaléka a pedagógusképzésben rejlik. Nem kutatókat, hanem olyan gyakorlati szakembereket kell nevelni, akik elsajátítják a tudományos ismeretanyagot, tudják kritikailag felhasználni azt. Alkalmazzák a legújabb kutatási módszereket és technikákat, és felkészültek legyenek az innováció ellenőrzésében. Ahhoz, hogy az oktató-nevelő munkában a pedagógus meg tudjon újulni, tanításában eredményes munkát tudjon végezni, ismernie kell az új irányzatokat, tanítási módszereket, az oktatás folyamatát, aktívan részt kell vállalnia benne. Az innovációs fejlesztéshez nélkülözhetetlen az újat befogadó gondolkodásmód, egy újszerű mentalitás.

16

2. NEVELÉSI PROGRAM 2.1. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 2.1.1. Az alapfokú művészetoktatási intézmény célja Az 1993. évi LXXIX. a közoktatásról szóló törvényben foglaltak szerint: „31.§ (1) Az alapfokú művészetoktatási intézményekben művészeti nevelés és oktatás folyik. Az alapfokú művészetoktatás megalapozza a művészi kifejezőkészségeket, illetve előkészít, felkészít a szakirányú továbbtanulásra. Az alapfokú művészetoktatási intézményben a tankötelezettség nem teljesíthető, illetve a tanuló nem készülhet fel az alapműveltségi vizsga letételére. (2) Az alapfokú művészetoktatási intézménynek – az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjában meghatározottak szerint – legalább hat és legfeljebb tizenkettő évfolyama van, melynek keretei között az oktatás előképző, alapfokú és továbbképző évfolyamokon folyik. A tanuló az utolsó alapfokú évfolyam befejezését követően művészeti alapvizsgát tehet, az utolsó továbbképző évfolyam elvégzését követően pedig művészeti záróvizsgát tehet. (3) A művészeti alapvizsga a továbbképző évfolyamokon való továbbtanulásra jogosít. A művészeti alapvizsgát és a művészeti záróvizsgát jogszabályban meghatározottak szerint kell szervezni.” A művészeti oktatás további célja a művészeti ismeretek, készségek, képességek fejlesztésével minél teljesebb személyiség kibontakoztatása. Az alapfokú művészetoktatás követelményeit tartalmazó 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet ezt a célrendszert foglalja össze.

2.1.2. Az iskola nevelésfilozófiai elvei A művészetnek nem szabad rohanó világunk sodrásában elvesznie. Ki kell vívni nevelésünkkel a formák és tartalmak meg kívánta mérsékelt tempót, meg kell teremtenünk az ebben való megvalósulás élményét. A gyorsulás mellett a világ sokszínűségét, világméretű kulturális egyhangúság veszélyezteti. A társadalmakban rejlő kulturális különbségeket hatékony eszközökkel kell segíteni, hogy megőrizhessék értéküket. A művészetoktatás értékmegőrző, összetartó, szociális funkciót betöltő szerepéből adódóan, elengedhetetlen eszköze e kulturális célokért folyó harcnak, befektetés a jövőbe. Az alapfokú művészetoktatásnak, felismerve társadalmunk szerkezeti változásait, reagálnia kell a kihívásokra. Fel kell vennie a harcot, a világot átfogó szórakoztatórendszerek sosem látott méretű növekedésével, a mindenütt jelen lévő nemzetközi médiával, ami eldönti, mi kerül a közvélemény elé. A nemzeteket összefoglaló törekvések egyformasághoz, olyan általánosság kialakulásához vezetnek, amelyben a kisebbségek ízlését és érdekeit sokszor figyelmen kívül hagyják.

17

A megérintett felnövekvő generációk egyre kevesebbet örökítenek át saját kulturális örökségükből, mely azonosságtudatuk elvesztéséhez vezethet. A zene, a tánc a képzőművészt és színművészet felbecsülhetetlen mértékű segítség a kultúrák közti kapcsolatteremtésben. Ez egy mindenki által érthető nyelv. Művészeti oktatásunk a kevert kultúrával szemben, az egyetemes kulturális örökség tükrében a nemzeti, nemzetiségi, etnikai elemeket kell, hogy hangsúlyozza. A művészetek és a művészeti nevelés értékeinek elfogadható értelmezése nélkül a pedagógus napi erőfeszítésének nincs sem iránya, sem igazolása. „Nihil est in intellectu, quod non erat in sensu” / Nincsen semmi az értelemben, ami ne lett volna előbb az érzelemben /. A művészeti nevelésnek tehát egyaránt fontos célja az értelemre és érzelmekre gyakorolt hatás. A művészeti iskola egyike azoknak a nevelési színtereknek, ahol a nevelés hatékonyságának függvényében értékek jönnek létre. Mivel a művészeti oktatásnak képességfejlesztő és értékközvetítő, speciális szakirányú tehetséggondozó és személyiségfejlesztő hatása van, ennek megfelelően egy művészeti tárgyakat oktató iskola profilja nem lehet egyoldalú tárháza egyetlen irányzatnak sem. Nevelési céljaink az egyéni és közösségi nevelés útján teljesedhetnek ki. A művészetoktatás célja: legyen kiegészítője a közoktatásnak, fejlessze az alapműveltségre építve az egyén képességeit, tehetségét, amely végezetül teljesedjen ki a közösségi formákon belül.

2.1.3. Az iskola alapvető céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Célok:       

képességés készségfejlesztés, valamint személyiségformálás a művészetoktatás eszközeivel; az önkifejezés lehetőségének biztosítása; az önértékelés, -elfogadás fejlesztése; a problémák iránti érzékenység kialakítása, fejlesztése; az oktatás tartalmi és módszertani közelítése a mindennapi élethez; a művészetek befogadására, a különböző kultúrák értékei iránti nyitottságra nevelés; esztétikai nevelés, ízlésformálás.

Feladatok:  az egyéni képességekhez igazodó oktatás biztosítása;  a tanuló érdeklődésére, a tanár és a pedagógus közös tevékenységére, együttműködésére épülő oktatás megszervezése;  problémamegoldásra, az összefüggések feltárására ösztönzés;  művészetek élményszerű megismertetése;  a tanuló verbális és nem verbális kifejező készletének gazdagítása;  alkotásra ösztönzés;  a tehetségek felismerése, tehetséggondozás;  felkészítés szakirányú továbbtanulásra.

18

Eszközök, eljárások:        

a mindennapi élethez kötődő témák feldolgozása; problémamegoldásra, az összefüggések feltárására ösztönző feladatokra épülő tananyag-feldolgozás; a céloknak és feladatoknak megfelelő kidolgozott pedagógiai módszerek alkalmazása, illetve új módszerek kifejlesztése; hatékony tanulási módok alkalmazása (kooperatív tanulás, játékos tanulás, cselekvő tanulás stb.); gazdagítás, mélyítés, gyorsítás; versenyeztetés; alkotótáborok szervezése; kiállítás-, hangverseny- és színházlátogatások szervezése, a látottak megbeszélése;

2.2. A tanszakok cél- és feladatrendszere 2.2.1. A zeneművészeti ág oktatásának cél- és feladatrendszere 1. Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja keretében folyó zenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. 2. A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, fogékonyság – alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására. 3. A zeneoktatás a különböző zenei műfajok sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel. A zeneoktatás általános fejlesztési követelményei, feladatai       

A zenei műveltség megalapozása és fejlesztése. A zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység kialakítása). A zenei olvasás és írás alapfokot meghaladó készségének megalapozása és kifejlesztése. A technikai készség, az improvizációs készség és képesség, az alkotó magatartás, a kreativitás kialakítása. Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség átadása. A zenei műszavak és jelentésük megismertetése. A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseinek megismertetése.

19

           

A főbb zenei stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése. A kortárs zene befogadására nevelés. A tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése. Az értékes zene megszerettetése. A növendékek zenei ízlésének formálása. A tanulók életkorának megfelelő zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztő művek olvasására való ösztönzés. A társművészetek iránti nyitottság kialakítása. A zenei élet eseményei iránti érdeklődés felkeltése, illetve részvétel a zenei életben. Tehetséggondozás. A zenei pályát választó növendékek felkészítése szakirányú továbbtanulásra. A növendékek rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése. Közreműködés az egyéb intézmények kulturális rendezvényein. Az amatőr zenekarokban, kamaraegyüttesekben, kórusban történő aktív részvételre való előkészítés, ösztönzés. Cserekapcsolatok létesítése hazai és – lehetőség szerint – külföldi zeneoktatási intézményekkel.

Kiemelt célok A magyar zenepedagógiai nevelés hosszú ideig eléggé elhatárolódott a külföldi nevelési irányzatoktól. A rendszerváltás óta a határok nyitva állnak, sok külföldi szakember jön Magyarországra, hogy tapasztalataikat, zenei ismereteiket átadják a hazai szakembereknek. Ezáltal zenetanáraink látóköre szélesedik. Az eltelt 15 év alatt számtalan nemzetközi kongresszus, zenei verseny, csere-hangverseny bonyolódott, mely szintén a fentieket erősíti. Programunkban fontos szerepet kap, hogy megőrizzük a hazai nevelés értékeit. Ebben iránymutató Bartók Béla és Kodály Zoltán zenei munkássága: halláskultúra, éneklésben kifejeződő érzékenység, nemzeti hagyomány, egyszerű, de magas színvonalú zenei anyag. Mindezt egy módszertanilag átgondolt úton kívánjuk végigvinni, azt a célt szem előtt tartva, hogy a zenepedagógia csak a zenekultúra és az általános emberi kultúra egységében szemlélhető. Oktatásunkban azonban nyitottaknak kell lennünk más alternatív módszertani irányzatok iránt is. (Pl.: Carl Orff, Maria Montessori, E. J. Dalcroze, Menuhin stb.) Az újító módszerek már korábban is jelen voltak pedagógiánkban, ha nem is mint egyedüli elméletek. Mindenki igyekezett a számára leghasználhatóbb gondolatokat, irányokat kiválasztani, és a gyakorlatba beépíteni. A művészeti nevelés jelentősége az európai integráció miatt is megnőtt, hiszen az EU-hoz való csatlakozás feltételezi a közös európai kulturális szintet oktatásban, módszerekben, tantervekben, pedagógiai ismeretekben egyaránt. Ennek következtében továbbképzési programunkban is jelentős szerepet kap az új személyiség- és képességfejlesztő pedagógiai módszerek megismerése. Kiemelt célként fogalmazódik meg a differenciált zenei képességfejlesztés, ezen belül is a tehetséggondozás.

20

2.2.2. A táncművészeti ágazat cél- és feladatrendszere 2.2.2.1. A néptánc tanszak A néptánc tanszak célja, hogy a magyar néptánc és népi kultúra iránti érdeklődést elmélyítése a tanulókban. A táncokon keresztül ismerjék meg hagyományainkat, a magyar nép táncait, a táncok lépésanyagát, jellegzetességeit, stílusát. A tanszak feladata Ismertesse meg a tanulóval  a hagyományos népi játékokat,  a három dialektus (nyugati, tiszai, erdélyi) tánctípusait, táncrendjeit,  a mozgásanyag variációs lehetőségeit,  a táncokhoz kapcsolódó énekeket, zenei kíséretet,  a néptánc tudomány sajátos megközelítési módját,  a folklórkutatás tárgyának, az alávetett társadalmi rétegek, a „nép” műveltségének sajátos helyét az egyetemes emberi kultúrában,  a táncművészeti és közhasznú formáit,  a társasági táncélet alkalmait,  a színpadi táncművészet legfontosabb ágazatait és korszakait,  az egyetemes és nemzeti táncművészet legjelentősebb művészeinek pályáját,  az egyetemes és nemzeti táncművészet néhány alapművét, s ezek elemzésén keresztül a táncirodalom különböző stílusait. Alakítsa ki a tanulókban  a rendszeres munka természetes igényét,  a megfelelő munkafegyelmet,  a munkájuk tudatos kontrollásását,  a művészi előadásmód kivitelezését,  az általános szemléletmódot, amely a népi kultúra, népélet egyes jelenségeit egy összefüggő rendszer egymást feltételező részeiként értelmezi,  az esztétikai érzéket,  a művészetek befogadására nyitott attitűdöt,  fogékonyságot a múlt és a jelen értékeinek befogadására. Fejlessze a tanuló:  mozgáskultúráját,  fizikai állóképességét,  ritmusérzékét,  hallását,  zenéhez való alkalmazkodását,  tér-, forma- és stílusérzékét,  mozgásmemóriáját,  koncentráló képességét,  improvizációs készségét,  ízlését, kritikai érzékét,  a tánc komplexitásából adódóan a társművészetek (zene, képzőművészet, színház) iránti érzékenységét,  vizuális memóriáját,  a képzelőerejét. Ösztönözze a tanulót  a közösségi alkotás öröme, a közösségi kultúra értékei iránt,

21

     

a néprajzi és általában kultúrtörténeti ismereteinek rendszeres gyarapítására, a rendszeres múzeumlátogatásra, a rendszeres társasági és színházi táncesemények látogatására, a televízió és rádió táncos témájú műsorainak figyelemmel kísérésére, az aktív részvétel igényét az iskolán kívüli alkalmakon való részvételre (kézműves foglalkozások, játszóházak, táncházak, néprajzi táborok, egyéb táncesemények), a környezetében esetleg adódó gyűjtési lehetőségek kihasználására (helytörténeti hagyományok összeírása, nagyszülők, idős emberek tudásanyagának összegyűjtése).

Tudatosítsa a tanulóban  a tánctörténeti ismeretek fejlesztik a személyiségét, az ízlését és fogékonyságát általában a művészetek, különösen az előadóművészetek iránt. Hívja fel a tanulók figyelmét  a korévfolyamuknak megfelelő néptáncos, népzenei, néprajzi, tánctörténeti irodalomra. Tegye nyitottá  a tanuló személyiségét a folklór iránt Irányítsa a tanulót  szakirányú továbbtanulásra  a továbbképző folytatására  az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra. További feladatok  Célként kell kitűznünk, hogy művészet-oktatásunkban a kulturális értékek közvetítése ne a képességek függvénye legyen. Lehetővé kell tenni mindenkinek, beleértve az olyan kissebségeket is, mint például a hátrányos helyzetű gyermekek, az önkifejezés és azonosulás esztétikai útját, segítve a személyes kreativitás és az egyéniség fejlődését.  Támogatni kell a közösség gyermekeit saját kulturális örökségük felfedezésében és kifejezésében.  Az élő, személyes szerepléssel együtt járó kulturális tevékenységek létrehozásával a nagyközönség számára is hozzáférhetővé kell tenni a részvételt.  A világ kulturális értékeiből ki kell emelnünk azt, ami inkább a kulturális eredetiség biztosítása, mintsem egyszerűen az újdonságok ismertetése.  A lélek tisztulására, felfrissülésére mindenkinek szüksége van. A mai célirányosan törtető városi ember kiegyensúlyozatlan, ingerült, feszült. Az évkör visszatérő rendjében élővel szemben elveszítette, nem találja helyét, időnként túlértékeli szerepét a világegyetemben. Az anyagi világ túlzása megrontja a szellem tisztaságát, felborítja az erkölcsi rendet, szűk mezsgyét biztosít a gyermeknek a választáshoz.  Egyre több nehezen nevelhető, magatartási és tanulási zavarral küzdő gyermek kiált segítségért az iskolákban, amit nekünk tánc és zenepedagógusoknak meg kell hallanunk. A heti egy órában történő ének-zene oktatás igen kevés esélyt nyújt a felnövő generációk művészeti nevelésére.  A lélektani problémák megoldásához a mai kor embere a pszichológusokat hívja segítségül. A mese, a zene és a tánc ezt a funkciót látja el a maga sajátos eszközeivel. Ezért vissza kell vezetnünk gyermekeinket e tudás birtoklásához, hogy képesek legyenek a problémákkal szemben józanok, higgadtak, kiegyensúlyozottak, erősek, kitartóak maradni.

22

2.2.2.2. A modern tánc tanszak A Modern-kortárs tanszak célja: a modern- és kortárstánc technikák megismerése és az előírt tananyag elsajátítása mellett a személyiség fejlődése, az önálló, kapcsolatteremtő improvizáció, kreativitás kialakulása. A tanszak feladata: Ismertesse meg a tanulóval:  a modern-kortárstáncművészet főbb irányzatait,  az irányzatok technikai alapelemeit,  a különböző technikák jellegzetes koordinációját és variációs lehetőségeit,  a mozgáselemek végrehajtásának meghatározott szabályait,  a harmonikus, esztétikus kivitelezés módjait. Fejlessze a tanuló  technikai adottságait,  mozgásmemóriáját,  koncentrálóképességét,  muzikalitását,  kreativitását,  tér- és formaérzékét,  előadói készségét,  személyiségét,  kapcsolatteremtő képességét. Alakítsa ki a tanulóban:  a modern-kortárstáncművészetek iránti nyitottságot,  a dinamikai és érzelmi váltások felismerésének fontosságát,  a munkában való részvételhez szükséges megfelelő magatartásformát,  a rendszeres munka igényét,  az önálló gondolkodás igényét,  az improvizáció és kompozíció tudatos használatát. Ösztönözze a tanulót:  az igényes munkára,  a tánc- és színházi események látogatására,  az érzelmi nyitottságra,  az egészséges életmódra. Adjon teret a tanuló  fantáziájának kibontakozására,  a kreativitás megnyilvánulására,  az improvizációs készség kibontására. Irányítsa a tanulót:  szakirányú továbbtanulásra,  a továbbképző folytatására,  az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra.

23

2.2.3. A színművészeti ágazat cél- és feladatrendszere 2.2.3.1. A színjáték tanszak Az alapfokú művészetoktatás keretében folyó színházi nevelés lehetőséget biztosít a színművészet iránt vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, ismereteik gyarapítására, művészeti kifejező készségeik kialakítására, a művészeti szakterületen való jártasság megszerzésére és gyakorlására – figyelembe véve a tanulók érdeklődését, életkori sajátosságai, előzetes színházi-dramatikus tapasztalatait. A konkrét szakmai célok az egyes tantárgyak anyagában találhatók. A képzés lehetővé teszi a színművészet területén:  minél változatosabb dramatikus tevékenységformákban való részvételt  a színpadi megjelenítés törvényszerűségeinek megismerését  differenciált feladatokon keresztül a dramatikus technikák és a színházi konvenciók megismerését, azok széles körű alkalmazását  az alapvető színpadtechnikai eljárások megismerését  a színjáték kulturális tradícióinak megismerését  a tanulók drámával és színházzal kapcsolatos fogalmi készletének, aktív szókincsének bővítését  azt, hogy a tanulók az élet más területein elsajátított ismereteiket, készségeiket a színjátékban is alkalmazni tudják  minél több élő és felvett színházi előadás – köztük társaik által készített produkciók – megtekintését  a színházi-drámai formával való kísérletezést, továbbá a színjátéknak mint művészi kommunikációs formának megtapasztalását  azt, hogy a tanulók egyénileg és csoportosan előadást tervezhessenek, létrehozhassanak, illetve a létrejött előadást bemutathassák; a közös alkotómunka adta örömteli együttlétét  az önkifejezést  az önértékelést annak érdekében, hogy a tanulók képessé váljanak saját eredményeik felismerését, és azokat a színházi tanulmányaik során hasznosítani is tudják. Készítse fel a tanulókat:  drámai szövegek értő – színészi szempontokat figyelembe vevő – olvasására  különböző színészi technikák tudatos alkalmazására  színházi improvizációra  karakterábrázolásra mozgásos, nyelvi, beszédtechnikai eszközökkel  egyes színházi stílusoknak megfelelő színészi játékra  különféle szerepek megformálására  a rendezői instrukciók mentén végzett munkára  a más művészeti ágak területéről származó ismereteik alkalmazására a szerepalkotás során  színházi előadások elemzésére, értékelésére. Ismertesse meg a tanulókkal:  a színházi alapfogalmakat/szakkifejezéseket  a drámai/színházi konvenciókat, azok alkalmazását  a legfontosabb történeti és/vagy kortárs színházi stílusokat  a színházi műfajokat 24

    

a szöveg- és előadás elemzés szempontjait a színészi játék alapvető iskoláit a színészi alkotómunka fázisait, főbb összetevőit a színház jelenkori közösségi, társadalmi szerepét napjaink színházi struktúráját.

Az alapfokú művészetoktatás keretében folyó színházi-bábszínházi nevelés lehetőséget biztosít a színművészet–bábművészet iránt vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, ismereteik gyarapítására, művészeti kifejező készségeik kialakítására, a művészeti szakterületen való jártasság megszerzésére és gyakorlására, figyelembe véve a tanulók érdeklődését, életkori sajátosságait, előzetes színházi-dramatikus tapasztalatait. A képzés nyújtson lehetőséget a színművészet területén:  minél változatosabb dramatikus tevékenységformákban való részvételre;  a színpadi megjelenítés törvényszerűségeinek megismerésére;  differenciált feladatokon keresztül a dramatikus technikák és a színházi konvenciók megismerésére, azok széles körű alkalmazására;  az alapvető színpadtechnikai eljárások megismerésére;  a színjáték kulturális tradícióinak megismerésére;  a tanulók drámával és színházzal kapcsolatos fogalmi készletének, aktív szókincsének bővítésére;  arra, hogy a tanulók az élet más területein elsajátított ismereteiket, készségeiket a színjátékban is alkalmazni tudják;  minél több élő és rögzített színházi előadás – köztük társaik által készített produkciók – megtekintésére;  a színházi-drámai formával való kísérletezésre, továbbá a színjátéknak mint művészi kommunikációs formának megtapasztalására;  a közös alkotómunka adta örömteli együttlétre; arra, hogy a tanulók egyénileg és csoportosan előadást tervezhessenek, létrehozhassanak, illetve a létrejött előadást bemutathassák;  az önkifejezésre;  az önértékelésre annak érdekében, hogy a tanulók képessé váljanak saját eredményeik felismerésére, és azokat a színházi tanulmányaik során hasznosítani is tudják.

2.2.4. A képző- és iparművészeti ágazat cél- és feladatrendszere 1. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság – alakítása mellett a látás kiművelésére és tudatosítására, bővítve a képi műveltséget, a képi emlékezetet és képzeletet. A tervező, konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítő és környezetalakító tevékenységek gyakorlata nemcsak a kézügyességet, technikai érzékenységet fejleszti, hanem kialakítja a képességet a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalati vizuális eszközökkel való megjelenítésének gyakorlatára. 2. A program keretében folyó vizuális nevelés alkalmat ad a képző- és iparművészeti tevékenységek iránt érdeklődő és vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés széles körben segíti a vizuális kultúra iránt fogékony tanulók fejlődését.

25

Figyelembe viszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, vizuális tapasztalataira építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon a tanulók képességeiktől és szorgalmuktól függetlenül fejleszthetik vizuális műveltségüket, és különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. 3. A képző- és iparművészeti oktatás a vizuális kultúra ágait, a műfaj sajátosságait, a művészi kommunikáció megjelenítési módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy a múlt értékeit megszerettesse és továbbéltesse, segítsen a hagyománytisztelet megteremtésében és a tanulók életkorának megfelelő vizuális műveltség kialakításában. A képző- és iparművészeti oktatás általános fejlesztési követelményei, feladatai    

Irányítsa a tanuló figyelmét az emberi és a természeti környezet esztétikumára, szépségére. Ismertesse meg az egyetemes emberi kultúra, az európai műveltség, a nemzeti hagyományok értékeit, az értékmegőrzés formáit. Ismertesse meg a kommunikáció művészi formáit, a képző- és iparművészet műfaji sajátosságait. Ösztönözze a tanulót az önkifejezés eszköztárának gazdagítására és készítse fel a tanult művészi kifejező eszközök alkalmazására.

Készítse fel a tanulót:                      

A látvány megfigyelésére, értelmezésére, analízisére A vizuális információk, közlemények megértésére A képi gondolkodásra, a vizuális absztrakciókra A tapasztalat, képzelet, emlékezet utáni ábrázolásra A legfontosabb kifejezési eszközök, kompozíciós eljárások ismeretére A kifejezési eljárások használatára Az élmények, gondolatok, érzelmek vizuális kifejezésére A képi nyelv kifejezési szándék szerinti megválasztására A média által közvetített üzenetek befogadására, értelmezésére A vizuális önkifejezésre, alkotásra Tanulmányok, szabadtéri vázlatok, makettek, modellek készítésére Tervezésre, konstruálásra A kifejezési technikák, a tárgykultúra anyagainak ismeretére Eszközhasználatra, anyagalakításra A baleset- és munkavédelmi előírások betartására Tárgykészítésre, környezetformálásra A kézműves tevékenységek gyakorlására A jelentés, az esztétikum felismerésére, értelmezésére A rendeltetés – a szerkezet, a tartalom és a forma összefüggéseinek felfedezésére A mindennapok, a természet szépségének, a művészetek, a műalkotások befogadására A vizuális művészetek, a környezet- és tárgykultúra megismerésére A műelemzési eljárások alkalmazására.

26

Tegye lehetővé:  A néphagyomány, a népi kultúra élményszerű megismerését. Alakítsa ki a tanulóban:    

Az esztétikum iránti igényt, Az esztétikai élményképességet, Az alkotó magatartást és ehhez tartozó pozitív beállítódásokat, szokásokat. Fejlessze a teremtő képzeletet és az improvizációs készséget.

2.3. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 2.3.1. A személyiség fejlesztése a zenei nevelés során „A személyiségfejlesztés az önfejlődés elősegítése, a belső lehetőségeket kicsalogató és azokat társas kapcsolatokban kipróbáló öntapasztalás folyamata, melynek során arra építünk, ami a személyiségünkben lehetőségként adott. Olyan élményekkel szolgáljuk e fejlesztőmunkát leginkább, amelyekben a gyermek önmaga rájöhet arra, hogy mire képes.” /Bagdy Emőke/ A személyiség formálásában az örökletes adottságokon túl a környezet kultúrájának, normáinak, elvárásainak is jelentős szerepe van. A zenetanítás során kifejezetten előnyt jelent, hogy a gyermekekkel egyénileg, ill. kis létszámú csoportban foglalkozhatunk. Erős személyes kötődés alakul ki, mely meghatározó lehet a tanuló fejlődésében. A gyermekek kezdeti motivációja a zenetanulás során gyakran a tanári személyiség kiválasztásán alapszik. Később ezt megerősíti, vagy gyengíti a kontaktus alakulása, az elvárásoknak való megfelelés eredményessége. Minden tanítványunkkal egyénileg foglalkozunk, mivel erre alkalmat teremt sajátos oktatási formánk. A közösségfejlesztés során a társakhoz való kötődést, alkalmazkodást, összetartozás érzését, ill. a közösen elvégzett eredményes munka elégedettségét tapasztalják meg tanítványaink. Mindez integráltan jelenik meg a különböző szakmai foglalkozások során. Az erős kötődés a tanári személyiséghez és a pedagógus viszonya a tanulóhoz erősen befolyásolja a zenetanulás eredményességét. Megnő ezért a pedagógiai vezető és a munkáltató felelőssége a pedagógusok alkalmazásában, munkájának ellenőrzésében. Különösen fontos ezt hangsúlyoznunk azért, mert a pedagóguspályára felkészítő felsőoktatási intézmények közül egyedül a zeneművészetin nincs pedagógiai alkalmassági vizsgálat. A kiváló hangszeres és elméleti tudás – mely oktatási szempontból nélkülözhetetlen – még senkit nem tett automatikusan kiváló tanárrá. Feladataink a személyiségfejlesztés során: - Pozitív megerősítés, a motivációs bázis támogatása élményekkel, helyes kritikával, értékeléssel. Helyes önértékelés kialakítása. - A sikerek és kudarcok közös feldolgozása, megbeszélése a szülők bevonásával. - A helyes gyakorlás – mint az eredményesség egyik záloga – megtanítása, fejlesztése, motiválása. - Az esztétikai érzék, ízlés fejlesztése, formálása. - Az önkifejezés, nyitottság és mások elfogadásának fejlesztése. A zenélés által elérhető öröm, élmény bemutatásának fejlesztése, a szereplési szorongás leküzdésének segítése. 27

Alapvető célunk a személyiségfejlesztés során, hogy a zenepedagógia sajátos eszközeit is felhasználjuk a kapcsolatteremtési képesség fejlesztésében. Feladataink eredményes végzéséhez szükségünk van a szülők segítségére, a velük való jó kapcsolat kialakítására és fenntartására. Ennek eszközei: - órai bejegyzés a tájékoztató füzetbe; - rendszeres tanszaki hangversenyek – zenés szülői értekezlet - a gyermekek teljesítményének, szereplési szituációknak közös megélése és feldolgozása, a fejlődési ütem, a személyes problémák megbeszélése, a megoldások közös keresése; - szülői óralátogatások biztosítása, felkészítés az otthoni gyakorlás segítésére; - szociális és kulturális helyzet felmérése; - a szülők érdeklődésének felkeltése az iskola közösségi programjai iránt, bevonásuk ezek szervezésébe, megvalósításába. Célunk a személyiség komplex fejlesztése, a harmonikus, önmagát és társait helyesen megítélő ifjú emberré való nevelés.

2.3.2. A személyiség fejlesztése a néptánc, a modern tánc, a színjáték, a grafika és a kerámia tanítása során A művészeti nevelés főleg egyéniséget, személyiséget formál. Tanításuk csoportos tevékenységből adódóan a külső, társadalmi hatások is szerepet kapnak. Ezek a kisebb szociális csoportok részben a társadalom személyiségformáló hatásait közvetítik az egyén számára és egyben a hatékony pedagógia következtében, visszahatnak a társadalomra. A bizonyos általános társadalmi értékektől eltérő, pozitív viselkedéseket felmutató művészeti csoportok tagjai egyéb személyes kapcsolataik felé közvetítik az itt elsajátított viselkedésformákat. A művészeti nevelésben résztvevő emberek nem törődnek bele az adott társadalom szociokultúrális szükségleteibe, hanem változtatni, formálni szeretnék. Egy, a tömegkultúrától eltérő vonzódás a mássághoz való, jó értelmű odatartozás, egy alacsony nívójú teljesítmény megemelését tűzi ki célul. Van olyan helyzet, hogy a gyermek szenved attól, hogy nem történik vele semmi, hogy nem veszik őt figyelembe, hogy a társadalmi „húsdarálótól” menekül. Ezért egy másik szociális miliőtől remél olyan lehetőséget, amely kivezető irányt mutat. A művészeti iskolába a piciny gyermekek nem saját elhatározásból jelentkeznek, inkább a szülői akarat érvényesülése a jellemző. Természetesen többségében ez nem öncélú, hanem a gyermek érdeklődését figyelembe vevő döntés. Az ilyen módon összejött csoportból kell a nevelőnek közösséget formálni. A növendékek érdeklődésének felkeltéséből és az iskolai tagság önkéntességéből adódóan, a csoport személyi összetételében előfordulnak változások, amelyek újabb feladatokat jelentenek. A tervszerű nevelés a helyzet feltárásával, megismerésével, új feladatok meghatározásával, szinte megtorpanás nélkül tovább vezetheti a folyamatot. Az egyén és közösség kapcsolatrendszerében a személyiség fejlődése kihatással van a közösségi lét alakulására és fordítva, mely egyben meghatározza a nevelés feladatait.

28

Az alkotómunka hatékony eszköze a személyiségfejlesztésnek: különösen a kamasz, majd ifjúkorba lépő fiatalok személyiségének kialakulásához, gazdagításához, énképének, önismeretének fejlesztéséhez, önmeghatározásához, érzelmei kifejezéséhez, gondolatai megfogalmazásához, az önkifejezéshez járul hozzá. A alkalmazható tevékenységformák a személyiségfejlődés rendkívül érzékeny, fontos, és meghatározó szakaszában nyújtanak közösségi élményt, adnak hiteles – az önértékelést segítő – visszajelzést a csoporttagoknak. Ebben az életkorban egyén és közösség, belső és külső világ, legalitás és moralitás konfliktusának feldolgozásához pótolhatatlan segítséget nyújtanak. Akkor kínálnak közös értékrendet, társas együttlétet, amikor az egyén sokszor magára marad kétségeivel, amikor tudatosítja a világ feloldhatatlan ellentmondásait, szólamok, eszmék és valóság kontrasztját. Ezek az élmények, tapasztalatok, indulatok, gondolatok a játék alapanyagát képezik, és egyben segítik a feldolgozást, értelmezést, önmaguk elfogadását. Feladat a személyiség önfejlesztésének elősegítése, amelynek alapja a tanulók önismeretének gazdagítása, hogy képesek legyenek saját lehetőségeik és korlátaik felismerésére. Kiemelt feladataink:  az önismeret, önelfogadás, önértékelés képességének kialakítása, fejlesztése;  az alkotókészség fejlesztése;  a társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása, a kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása;  az érdeklődés felkeltése a kultúra, a társadalmi jelenségek és problémák iránt;  a közösségi tevékenységek iránti igény kialakítása. A fejlesztés eszközei:  önismereti, együttműködési, kommunikációs képességeket fejlesztő gyakorlatok a tantárgyak tananyagába és követelményeibe beépítve vagy tanórán kívüli tréningekkel;  produkciók létrehozása (vizsgák, versenyek, fesztiválok, iskolai ünnepek);  a tanulói produkciókról, tanórai tevékenységekről videofelvétel készítése, annak visszanézése, elemzése, értékelése az önértékelés képességének fejlesztésére;  színház- és múzeumlátogatások;  iskolai és iskolán kívüli kulturális rendezvényeken való szereplés, illetve részvétel motiválása (amennyiben a tevékenység hozzájárul a helyi tantervben megfogalmazott követelmények teljesítéséhez). Az iskolában oktató pedagógusok, művészek a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és differenciálását.

29

2.4. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 2.4.1. Közösségfejlesztés zenei neveléssel Közösségfejlesztés az elméleti órák keretében A zenetanulás – közös éneklés, együttzenélés – kiemelkedően fontos szerepet játszik az egyén és a közösség kapcsolatának, egymásra hatásának fejlesztésében, a közösséghez való alkalmazkodás, a szocializáció tudatos alakításában. Az egyéni érdek alárendelése a közösséginek, valamint a közösség részéről az egyéni munka eredményének elismerése, ennek fejlesztése a zenei tevékenységbe ágyazottan is jelenik meg. A tanítási órán folyó nevelőmunka A csoporton belüli közösségi viszonyok fejlesztéséhez fontos az egymás iránti felelősség erősítése. A többszólamú éneklés a tudatos és fegyelmezett alkalmazkodás vállalásával fejleszti a csoport együttgondolkodását. A hibák közös javítása, a bírálat hozzájárul a felelősségtudat erősítéséhez. A tanulócsoportot kisebb egységekre bontva közös feladatokat adunk a tanulóknak, olykor versenyeztetve őket, az együtt végzett munka felelősségének kialakítása, örömének átérzése érdekében. A tanulók rendszeresen értékelik egymás munkáját, hogy ezáltal fejlődjék értékítéletük objektivitása, a segítő szándék kifejeződése. A tanulók saját teljesítményüket is értékelik az eredményesség szempontjából, mivel azt kívánjuk tudatosítani, hogy egymás munkájának értékelésekor és önmagukkal szemben is tárgyilagosan ítéljenek. Szituációs játékokkal – népdalok, zeneelmélet ismeretek stb., felhasználásával – erősítjük annak tudatát, hogy az egyéni siker a közösség együttműködésének függvénye, de a közösség sikere is függ a játékban részt vevő egyes tanulók teljesítményétől. Különösen fontos a népdalok adta lehetőség felhasználása. A tanórán kívüli nevelőmunka A tanulócsoport közösségi életét összetartó, megerősítő hagyományok kialakítására törekszünk. Közösségi ünnepek – karácsonyi koncertek, Rácz A. Fesztivál, stb. – műsorokkal. Az egymás iránti figyelem kialakításában fontos szerepet tulajdonítunk a közös ünnepnek. Hagyományossá váltak a szülőknek tartott bemutatók – tanórán kívül – hogy lássák gyermekük munkáját. Ezeken a tanulók a közös muzsikálással erősítik egymás iránti felelősségérzetüket. A hangszeres szereplések után az elméleti órán is értékeljük a tanulók teljesítményének fejlődését. Serkenteni kívánjuk ezzel a másik munkája iránti érdeklődést, ill. az egyéni teljesítmény közösségi elismerését. Törekszünk arra, hogy minél több tanuló vegyen részt az iskolai zenekarok, kamaraegyüttesek munkájában. Közös hangverseny-látogatásokat szervezünk. Más zeneiskolák munkájának személyes megismerésével együttesen szerzünk újabb tapasztalatokat. (Közös versenyek, rendezvények, látogatások, stb.)

30

Közösségfejlesztés kamarazenei és zenekari foglalkozásokon A zeneiskolába a főtárgyi órák többségére egyénileg járnak a tanulók. Fontos kialakítani zenélő közösségeket, ahol az együttes muzsikálás mellett egymást is jobban megismerik. A közös muzsikálás fejleszti az egymásra figyelést, a toleranciát, az alkalmazkodó készséget, hiszen különböző szinten lévő tanulók csak akkor tudnak közös produkciót létrehozni, ha ügyesebb segíti a gyengébbet, ugyanakkor a jobban teljesítő növendék húzóerőként is hat a fejlődni vágyó tanulóra. Kisebb csoportokban is érvényesül ez a hatás, de a különböző zenekarokban, nagyobb kamaracsoportokban még intenzívebben fejlődik a gyermekek közösségi tudata. Zeneiskolánkban jelenleg fúvószenekar, vonószenekar, tücsökzenekar (vonós), Orff együttes, gitár-, furulya-, fuvolazenekar, cselló-, szaxofon-, klarinét együttes működik. A közös, hetenként tartott próbák alatt a tanulók megismerik egymást, barátságok szövődnek, jobban fejlődik bennük az a tudat, hogy ők ehhez a zeneiskolához, zenekarhoz, együtteshez tartoznak. A koncerteken, ahol zenekar, kamaraegyüttes tagjaként lépnek fel, átélik azt az élményt, hogy valamit közösen hoznak létre, amiben minden egyes szereplőnek része van és csak együtt, közösen tudják megszólaltatni a zeneműveket. A befelé forduló, gátlásos gyermeknek nagy lehetőség a közösségi, zenekari játék. Hiszen így anélkül lehet a produkció résztvevője, hogy a figyelem kizárólagosan rá koncentrálódna. Sok gyerek szeret csak úgy, magának zenélni, és szorong, ha egyedül kell kiállnia. Az ilyen növendék a koncerteken, egyéni szerepléseken rendszerint alulteljesít. A közös szereplések, kamara és zenekari fellépések során az egyéni felelősség érzete kevésbé súlyos teher. A zenekari próbákon egy, a zene addig ismeretlen területére nyer betekintést az ifjú muzsikus. Megtapasztalja, hogy mindenki fontos (mellérendelt szerep), de ugyanakkor időnként bizonyos szólamok előtérbe kerülnek a másikkal szemben (alárendelt szerep). Megtanulja a másikat is hallgatni, kísérni, a váratlan helyzeteket megoldani. A zenekar a zeneiskolai hangszeroktatás fontos pillére, ahol az évek alatt megszerzett technikai tudást kamatoztatja a növendék. Ugyanígy fontosak a gyerekek életében a nyári táborok, ahol nemcsak a zenélésben, hanem a mindennapi életben is megismerik egymást tanítványaink. Fontosak a közösen átélt események és a megszokottnál intenzívebb közös zenélések, hiszen akár naponta 35 órát is zenéléssel töltenek a gyerekek. Ezek az élmények meghatározóak életükben, évközben is erőt meríthetnek belőlük. A közös tanszaki hangversenyek is lényeges részei a gyerekek közösségi életének. Ezért fontos, hogy minden tanár a tanév során tartson önálló, minden tanulóját érintő tanszaki hangversenyt.

2.4.2. Közösségfejlesztés a néptánc, a modern tánc, a színjáték, a grafika és a kerámia tanítása során Az egyén fejlesztése egy tudatos művészeti tevékenység konkrét feladatrendszerében valósul meg. Az elsajátítás folyamatában, melyben a feladatok mindig konkrétak és egyénre szabottak, a növendék teljes személyiségével vesz részt. A közösség gazdagítja a személyiséget, felemeli, értékeit gyarapítja. Az egyénnek sokoldalú kontaktusra van szüksége, ami megfelelően szilárd, hatékony, őszinte, amiben a pozitív személyiségvonások fejlődnek. A közösség erkölcsi normái beépülnek az egyén magatartásába, amely kiváltja a belátásos cselekvést. 31

A próbák, foglalkozások folyamán arról is meggyőződik a gyermek, hogy a másiknak nyújtott segítsége előmozdítja a tanulás folyamatát, előbbre hozza a megvalósulást. Megváltozik a csoporttársakhoz való viszonya, és ezen keresztül érzelmei is. Először egy szövetség jön létre, amely később kötődéssé válik a közös élmények folytán. A helyes nevelés felügyeli ezt a folyamatot, és a háttérből irányítja, hogy reális mederben folyjon. Senki személyisége nem sérülhet. Nem jelenthet szolgaságot, és természetesen nem sértheti mások érdekeit sem. Védettséget kell, hogy jelentsen. Minden embernek szociális alapszükséglete, hogy környezetében biztonságban, jól érezze magát. A tevékenység és a résztvevők igényelte szabályrendszer megfelelő összehangolásával létrehozhatjuk azt a helyzetet, mely jóérzésű, folyamatos felfelé haladást biztosít. Olyan védettséget, amely nem riasztó a túlzó eszmeiségével, de nem is húz le a naturalizmusával. A művészeti órák lehetőséget nyújtanak arra, hogy a tanulók csoportos foglalkozás keretein belül felismerjék a közösség erejét. Az együtt alkotás segíti kialakítani és fejlődni az alkalmazkodó képességet, a szocializációt, a kommunikációt. A tanulók felelősnek érzik magukat társaik sikeréért is, az empátiás képesség, a segítőkészség elmélyülhet. A tudatos és fegyelmezett alkalmazkodás vállalásával fejlődik az együtt gondolkodás élménye. A hibák megbeszélése, a bírálat, a jó megoldások megerősítése, az egyéni teljesítmény mások produktumaihoz való viszonyítása hozzájárul a reális énkép kialakulásához, az értékítélet objektivitásához. A nevelői irányításon túl, a belső kapcsolatrendszer működése megkívánja a saját önkormányzatot, amely szervezi, vezeti, felügyeli saját változásait. Megfelelő szerkezetet alakít ki, ahol mindenki megtalálja szerepét, helyét. A növendékben tudatosodik a helyes viselkedés, melynek kontrollját a pedagógus a csoporttársak segítségével biztosítja. A készségszintű tudás csak rengeteg gyakorlás eredményeképpen valósulhat meg. Ezt az emberpróbáló, sokszor nem kis energiát, türelmet, kitartást igénylő munkát csak akkor tudjuk végrehajtatni, ha növendékeinkben a megfelelő meggyőződést kialakítjuk. Tudatosítanunk kell bennük, hogy a kitartó szorgalom eredményekben térül meg. Ki kell alakítani a helyes szokásokat, melyek szabályozzák, majd egy idő után természetessé teszik a tevékenységet. A gyerekek a tanulás folyamatában megélik és megalkotják érzelmeiket, aktivitásuk motivált, hiszen az együttes tánc, a zene és az éneklés számukra katartikus örömélményt jelent. Állandó késztetést, kíváncsiságot éreznek, hajtja őket az „új”, az ismeretlen megismerésének magas érzelmi hőfoka. A fesztiválok, bemutatók és kiállítások alkalmával növendékeink átélhetik egy kultúrához való tartozás élményét. Tapasztalhatják egy tágabb közösséghez való tartozásukat, megerősítést kapnak munkájukban, hitükben. Az ilyen és ehhez hasonló alkalmak mélyítik a csoporton belüli kapcsolatokat, barátságokat, erősítik a közösségi összetartozást. A külső hatásokat mindenki másként értékeli. Ügyelnünk kell, hogy az általános szakmai, pedagógiai követelményeket az egyének milyen módon tudják sajátjukévá, belsővé tenni. A különböző egyéni képességek figyelembevételével formálhatjuk a közösségünket és biztosíthatjuk a kiegyensúlyozott, tudatos fejlődést.

32

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka egyrészt a tananyagba beépítve, másrészt az oktatók, a művészek és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, illetve a tanulói közösségen keresztül érvényesül. A közösségben kialakuló értékrend, normák, szabályok, elvárások segítik az egyént a döntésekben, a felelősségvállalásban. A közösségfejlesztés területén kiemelt feladataink:    

az iskolai tanulói közösség egyéni arculatának kialakítása; a közösség hagyományainak megismertetése; a tanulói közösség tevékenységének megszervezése, összehangolása; a tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek kialakítása, folytonosságának elősegítése.

A fejlesztés eszközei:     

produkciók, kiállítások létrehozása, bemutatása; a szűkebb és tágabb közösség ünnepeinek megtartása, ünnepteremtés; iskolai hagyományok teremtése, megőrzése (fesztiválok, versenyek, alkotótáborok); tanórán kívüli foglalkozások biztosítása; a tanulók, illetve a tanulók és a pedagógusok közös problémamegoldó tevékenységén alapuló foglalkozások biztosítása.

Az iskolai közösség kialakítása, fejlesztése csak a tanulók aktív részvételével, közreműködésével valósítható meg. Feladatunk a fent megfogalmazott keretek között az iskolai közösség és a tágabb társadalmi környezet közötti kapcsolat biztosítása is.

2.5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő pedagógiai tevékenység A tehetség fogalma nehezen definiálható. Sokféle összetevőnek kell egyszerre érvényesülni ahhoz, hogy kibontakozzon. A tehetség megnyilvánulásakor a veleszületett adottságok csak lehetőséget jelentenek. Ezek a tulajdonságok sok feltételtől függnek. Az öröklődés, a családi és társadalmi körülmények, az iskolarendszere és persze maga a konkrét iskola, esetleg a tradíció, a személyes példa, mind hozzátartoznak ahhoz az alaphoz, amely bázisa a tehetség kibontakozásának. Nagyon fontos a kulturált családi háttér, de oktatásunk képes ellensúlyozni a negatív tendenciákat is, mivel tanításunkban zömében egyéni foglalkozásokat tartunk. Tapasztalatunk szerint minden gyerekben ott szunnyad valamilyen fajtája a tehetségnek. Kérdés, hogy ezt a környezete és mi, pedagógusok észrevesszük-e időben, és biztosítani tudjuk-e fejlődésüket. Tanáraink felelőssége ebben igen nagy. A művészetoktatási intézmény feladata, hogy megadjon hozzá minden szakmai hátteret és a differenciált képességfejlesztés érdekében az oktatáshoz nagyobb óraszámot biztosítson. A képességek feltárása, a tehetség felismerése folyamatosságot, valamint a pedagógus, szülő, tanuló együttműködését igénylő feladat. Iskolánk alapvető feladatai közé tartozik a tehetségek felkutatása, gondozása, kibontakozásuk elősegítése.

33

A kreativitás „alkotásra való képesség; az ember teremtő, újat létrehozó, a meglévőt javítani akaró szándéka, képessége; megnyilvánul tevékenységében, annak produktumaiban, valamint a magatartásában és életvitelben egyaránt; igen komplex jelenség.” /Pedagógiai szakkifejezések 1997/ A kreatív ember főbb jellemzői Cropley nyomán: változásra törekvés, merészség, impulzivitás, hajlam a fegyelmezetlenségre, nyitottság az új elképzelések iránt, nonkonformizmus, rugalmas reagálás az új helyzetekre. A kreativitás kialakulását a hibáktól való félelem csökkentésével, a bizalom légkörével és a játékos helyzetek teremtésével segíthetjük elő. Fontosnak tartjuk, hogy nem kizárólag a kiemelkedően tehetséges tanulók képességfejlesztését vállaltuk, hiszen a kevésbé tehetséges tanulók képességeinek kibontását is feladatunkul tűztük magunk elé. A tehetség felismerése számos tényezőn alapul, kibontakoztatásához a helyes út megtalálása gyakran véletlenek sorozatán vezet át. Vannak objektíven mérhető elemei: de a tehetség önmagában azonban nem elegendő a magas szintű teljesítmény eléréséhez. Ehhez kitartás, szorgalom, akaraterő, türelem és gondos gyakorlás szükséges. Felvételi vizsga alkalmával, a képességvizsgálat során megkíséreljük felismerni az alapvető adottságok, képességek szintjét. A helyesen végzett korai fejlesztéssel, melyet az érvényes jogszabályok miatt csak korlátozott mértékben tudunk végezni, csökkenthetők ezek a hátrányok. A korai fejlesztés során játékos formában, az életkori sajátosságoknak megfelelően ismerhetjük meg a gyermekek adottságait, képességeit, ezek fejleszthetőségét. Így a kiválasztásra és a korrekcióra is jobb, több lehetőség adódik, a gyermek személyiségének sérülése nélkül. A főtárgy kiválasztása a tanulók és a szülők részéről sok szubjektív elemet tartalmaz. (Egyéni érdeklődés, ismerősök, ill. szimpatikus tanár által tanított tantárgy választása, egyéni benyomások, vagy emlékek a szülő részéről, stb.) Ez nem mindig találkozik a megfelelő fizikai és szellemi adottságokkal. Minden művészeti ág tanulásához más-más adottság szükséges. A tehetséggondozás egyik feladata, hogy lehetőséget teremtsen a tanulók számára a főtárgyi korrekcióra. Terelje abba az irányba a növendékeket, amely a legmegfelelőbbnek tűnik a személyiség fejlődése, a tanulás eredményessége szempontjából. Nem csupán a technikai tudás elsajátítása a célunk, hanem hogy a művészeti tanulás által egészségesebb, harmonikusabb felnőtté váljanak tanítványaink. Gyengébb képességekkel éppúgy válhat valaki önmegvalósító, érett személyiséggé, mint kiemelkedő talentumokkal. Felelősségünk és feladatunk az átlagos vagy gyengébb képességű tanulókkal való foglalkozás is. A szorongásos, tanulásában akadályozott vagy sérült gyermekek fejlesztése ugyanúgy feladatunk lehet, mint a kiemelkedő tehetségek gondozása. Az önkéntesség elve a különféle művészeti tárgyak tanulásban úgy hogy az élmény, mint örömforrás eléréséhez az egyéni adottságok, fejlesztéséhez programunk segítséget nyújt, de az abban foglaltakat a folyamatban részt vevőknek vállalniuk kell. Nem teszünk különbséget a elvárható teljesítmény szintjén a tanulók között, azonban az értékelés tükrözi szorgalom értékelése írásban és szóban) az egyéni teljesítmény és különbözőségét.

érvényesül, a tehetség pedagógiai minimálisan (érdemjegy, előmenetel

34

A tehetséggondozást a zenetanulásban az átlagostól eltérő, jobb képességű tanulók esetén „B” tagozatra való irányítással, ennek magasabb szintű követelményrendszerével is segítjük. (Lásd az egyes tárgyak tantárgyi programjait.) „B” tagozatos tanuló lehet az, aki az átlagosnál jobb képességeit magasabb teljesítményével és szorgalmával igazolja. Tanszaki meghallgatáson, vizsgán ennek megfelelő szintű tananyag tudásáról ad számot, szaktanára javaslatával a tanszaki munkaközösség egyetért. A „B” tagozatról az „A”-ra visszaléphet az a tanuló, aki a számára előírt minimális követelményeknek nem kíván, vagy nem tud megfelelni. Ez történhet kérelem alapján (szülő, tanuló), vagy a tanszaki munkaközösség javaslatára. A „B” tagozatra történő sorolást és ennek változásait a tanszakvezetők előkészítő munkája alapján az igazgató hagyja jóvá. Felkészítés felsőbb művészeti tanulmányokra: Külön fejlesztést és több önálló gyakorlást igényel, ha a tehetséges tanuló művészeti pályára szeretne lépni. Ehhez az iskola a feltételeket így biztosítja:  szolfézs, zeneelméleti felkészítés a felvételit megelőző két évben;  a felvételi évében heti 2x60 perces egyéni főtárgy óra;  a felvételi évében speciális felkészítés a nem zenei ágazaton tanulók számára  felvételizők rendszeres meghallgatásai, munkájuk, műalkotásaik megtekintése, szakértő, szaktanácsadó bevonása;  otthoni gyakorlás további segítése;  előzetes meghallgatásokra, előfelvételikre való felkészítés és elkísérés.  A fesztiválokon, illetve bemutatókon a tehetségesebb gyerekek szóló szerepekben is megmutathatják tudásukat. Tanulmányi versenyek: A szaktárgyi versenyeket, bemutatókat három évenként, tantárgyanként hirdeti meg az Oktatási Minisztérium. Ennek megfelelően a versenyekre felkészítés alkalmazkodik a három éves ciklusokhoz. A pályára készülő tanuló részvétele mindenképpen kívánatos. A versenyek előkészítése során törekszünk arra, hogy a tehetséges és szorgalmas tanulók minél nagyobb számban, de önkéntes alapon mérhessék meg tudásukat. Ezért a versenyek válogatói előtt rendezünk:  növendékhangversenyeket, közös órát (szülők bevonásával), bemutatót  kiállítást,  tanszaki meghallgatásokat;  házi versenyt; majd ezt követően választjuk ki azokat a tanulókat, akik a fővárosi válogatókra eljuthatnak. A tehetség gondozása, fejlődésének elősegítése nem csupán a kiemelkedő teljesítmény elérését célozhatja meg. A tehetséggondozásnak összhangban kell lennie az alapvető személyiségfejlesztési célkitűzésekkel is.

35

2.6. A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formái és továbbfejlesztésének lehetőségei 2.6.1. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése Programunk alapvető céljainak megvalósításához (az önismeret, a kapcsolat-teremtési képesség, a kommunikációs készség, a figyelem és a memória fejlesztése, stb.) elengedhetetlenül szükséges a szülőkkel való egyéni kapcsolattartás, együttműködés. Szükség van a szülői segítségnyújtásra, ahhoz is, hogy a problémákat a kellő időben felismerjük és együttesen találjuk meg az optimális megoldást. Ezért elengedhetetlen az iskola és a család jó kapcsolatának kialakítása, fenntartása. Eredményes zenei nevelés csak a pedagógus-tanuló-szülő hármas együttműködésének harmóniájában valósulhat meg. Ez ad módot arra, hogy azok a tanulók, akik átlagos, vagy szerényebb zenei képességekkel rendelkeznek, a tantervi követelmények elvárható szintű teljesítése mellett örömmel és felelősséggel vegyenek részt a zenei nevelésben. 2.6.1.1. Pedagógus és szülő együttműködése A jogszabályok pontosan meghatározzák a tanulók, szülők jogait és kötelességeit, de ezek a keretek önmagukban nem elégségesek az eredményes neveléshez. Fontosnak tartjuk, hogy a szülőkkel olyan harmonikus kapcsolatot alakítsunk ki, melynek során a szülők ránk bízott gyermekeik zenei nevelésébe bekapcsolódhatnak, felkészültségüktől függetlenül. Ennek eszközei lehetnek:  Órai bejegyzés a tájékoztató füzetbe, melyet a szülőnek láttamoznia kell.  A gyermek szereplési lehetőségével egybeköthető szülői értekezlet. Ennek során lehetőség nyílik a személyes problémák, felmerülő kérdések megbeszélésére, nyomon követhető a gyermek előmenetele, fejlődése, viszonya a zenetanuláshoz, az otthoni gyakorláshoz.  Tájékoztatás az iskola fontos zenei, zenepedagógiai eseményeiről, koncertekről, a szülőt, családot érintő változásokról, a hagyományápolás lehetőségeiről.  Hasznos, ha a szülőt megkérjük egy-egy óralátogatásra, előzetes időpont egyeztetése után. Ennek során a szülő személyesen tapasztalhatja meg a főtárgy és a kötelező, ill. választott tárgyak tanóráinak, foglalkozásának menetét. Amennyiben képes gyermekével foglalkozni, az lehetőséget kínál arra, hogy megbeszéljük, hogyan segítse gyermekét az otthoni eredményes gyakorlásban. 2.6.1.2. Pedagógus és tanuló együttműködése Oly módon szükséges alakítani a tanítás menetét (egyénre szabott tantervi követelmények a tanév során, a tantervi kereteken belül), hogy a tanulók különböző képességeinek az megfeleljen. Ezáltal megelőzhető a kudarcélmény kialakulása. A tanítási órák során a tanuló személyiségének megfelelően kell alakítani a tartalmi elvárásokat, a fejlődés ütemét, a beszámoltatás, a szereplések módját, időpontját.

36

Ugyanakkor a pedagógus akkor végzi felelősséggel pedagógiai munkáját, ha felhívja a tanuló és a szülő figyelmét arra, hogy a tanuló képességei mennyire illeszkednek harmonikusan a tantervi és iskolai elvárásokhoz, követelményekhez. Így pl. része a zenei nevelésnek a szereplés, melyre a felkészítést különösen körültekintően, annak minden mozzanatára figyelemmel kell kialakítania a pedagógusnak, növendéke személyiségének ismeretében. A zenetanulás során olyan speciális képességekre, készségekre is építenünk kell, amelyek az egyes zenei szakok műveléséhez nélkülözhetetlenek. Ugyanakkor gyakran jelenthet segítséget, ha a tanult hangszeren nehezen fejlődő, de zenetanulásra alkalmas tanulót másik hangszerre irányítunk. A pedagógus felelőssége arra is kiterjed, hogy a zenetanulásban egyénenként és esetenként mutatkozó megfelelő alkalmasság elégtelen voltát a tanuló és a szülő számára úgy jelezze, hogy a növendék azt megértse, minél kisebb kudarcélményt jelentsen számára. 2.6.1.3. Szülő és tanuló otthoni együttműködése A szülők jelentős része művészetkedvelő, annak ellenére, hogy nem ez a szakmájuk. A pedagógusnak fel kell készíteni a szülőt arra, hogy a mindennapos otthoni gyakorlást és felkészülést hogyan tudja figyelemmel kísérni, ellenőrizni. Fontos eszköz ehhez az iskolai tájékoztató füzet, melynek gondos vezetésével mind a tanórai munka, mind az otthoni felkészülés jól nyomon követhető.

2.6.2. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Iskolatípusunk önkéntes, egyéni motivációt kívánó oktatási formája gyakran eleve kiszűri, vagy sokszor el sem juttatja a zenetanuláshoz a tanulók közül a beilleszkedési, magatartási problémákkal küzdő gyermekeket. Ugyanakkor mással nem pótolható lehetőségünk adódik – szintén a sajátos, egyénre szabott nevelési-oktatási forma miatt – arra, hogy a hozzánk kerülőket ebben segítsük. Ezt a feladatot a személyiségfejlesztés, a tehetséggondozás és a felzárkóztatás során végezzük el, szükség esetén külső szakember bevonásával. Tapasztalataink szerint beilleszkedési nehézségekkel nem kell megküzdeniük a tanulóknak, ami a nyugodt, harmonikus tanórai légkörnek, a sokszínű egyéni képességek pedagógiai elfogadásának, az inspiráló, segítő tanári hozzáállásnak, az együtt alkotásnak és a gyakori rendezvényeknek köszönhető, ugyanakkor pszichológiai kutatások bizonyítják, hogy a kreatív tanulók esetenként fegyelmezetlenek, impulzívak, nonkonformista attitűdöt mutatnak. Ezeket a jelenségeket az alapfokú művészetoktatásban más tanszakra irányítással, illetve enyhébb esetekben szülői konzultációkkal, egyéni teljesítményütemezéssel, a személyiséghez illő téma- és technikaválasztással meg lehet oldani, tehát a szuverén alkotói magatartásból, személyiségjegyekből adódó problémákat az alapfokú művészetoktatásban is kezelni kell.

37

Tanulási kudarc a képzés tematikája alapján nem jellemző. Azonban azt fontos kiemelni, hogy az alapfokú művészetoktatás képző-és iparművészeti ágán (és bizonyára a többi ágon is) határozottan megfigyelhető az a jelenség, hogy tanulóink tanulmányilag kimutathatóan jobb teljesítményre képesek, mint az iskolába beiratkozás előtt. A jelenség hátterében a művészetek érzelmi és értelmi intelligenciára való hatása áll. A hazai és nemzetközi agykutatások bizonyítják, hogy pl. a képzőművészet fejlesztő hatással van a gondolkodásra. A problémaérzékenység, az analizálás, az újrastrukturálás, a fantázia, a kifejezőképesség, a lényeglátás kifinomulhat és hozzájárul a jobb tanulmányi eredmények eléréséhez. A művészettel foglalkozó gyerekek ráadásul gyakran találhatnak arra alkalmat, hogy feszültségeiket „kivetítsék, kialkossák” magukból. Ezáltal eredményesebb tanulásra lesznek képesek. Az alapfokú művészetoktatás segíthet a tanulási kudarcok kezelésében. Nagyon fontosak a zenében és táncban rejlő egyéb lehetőségek: A ritmuskézség fejlesztése hatással van matematikára, a biztosabb hallás, a helyesírásra. A zene, ritmus, és a mozgás kombinált rögtönzése fejleszti a gyermek figyelmét, reagáló képességét. A művészeti nevelés által kezelhetőbbé válnak a hiperaktív gyerekek, és megelőzhetjük a diszlexia, diszkalkulia kialakulását, mely játékos formában segíti a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkózását.

2.6.3. A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók segítése „Nem lehetünk annyira szegények, hogy ne tudnánk másokkal megosztani valamit, ha mást nem, az értelmes, tiszta, jó szándékú, segítőkész gondolatainkat.” Ma nagyon sokszor felvetődik az esélyegyenlőség kérdése. Nem indulhatunk mindannyian egyenlő esélyekkel! Az egyéni tenni akarást, kibontakozást segítheti elő a beiskolázott gyermek szerető, rendezett családi háttere, s nem utolsó sorban a tanulmányainak irányítását felelősséggel végző pedagógus személyisége. A művészeti nevelés során nélkülözhetetlen partnerünk a család. Az iskola és a család kapcsolatában a legfontosabb kapocs maga a gyermek. Az ő fejlődése, érdekei határozzák meg az együttműködés formáit és tartalmát. A család, amikor iskolánkat választja, megtisztel bennünket bizalmával. Ennek a bizalomnak kell megfelelnünk magabiztos szaktudással, korrekt, kulturált és toleráns kapcsolatteremtő magatartással. Óráról-órára bizonyítanunk kell, hogy intézményünk, tanári személyiségünk a számukra a lehető legjobb választás volt. Feladatunk a gyerek családon keresztüli megismerése, képességeinek minél magasabb szintű kibontakoztatása. Mivel napjainkban egyre inkább szűkül a térítésmentes oktatás lehetősége, különösen a nem kötelező jellegű iskolákban, mint pl. a művészeti iskola, megkülönböztetett figyelemmel kell munkálkodnunk a szociálisan nehéz helyzetben levő gyermek tanulmányainak segítésében. A konkrét anyagi támogatást iskolánk kérvény benyújtása után, külön elbírálás alapján ítéli meg. A kibontakozó, önmagát megvalósító embert nemcsak anyagi háttere, hanem a mellette álló társak ismerete, s az általuk biztosított lehetőségek segíthetik. Visszahúzódás, félénkség, bátortalanság, egyes esetekben deviáns viselkedési formák is jellemezhetik a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekeket. Ezekkel a gyermekekkel különösen oldott, családias légkört igyekszünk teremteni. Beszélgetéseink során érdeklődünk a tanuló iskolai tanulmányairól, lehetőség szerint ezekben is segítjük őt.

38

Feladatmegoldásaikban még jobban ügyelünk a fokozatosságra. Apróbb feladatok tökéletes megoldásával erősítjük sikerélményeiket. Nehezebb helyzetű gyermekek esetében rendszeresen fejlesztjük önbizalmukat, ítélőképességüket, hogy minél előbb a „küzdés”, „bizakodás” pályájára állíthassuk személyiségüket. A szociális hátrányok enyhítésében nagy szerepet tulajdonítunk annak, hogy minden gyermek számára egyenlően jó feltételeket, gazdag anyag választékot, jó felszerelést, kiváló személyi feltételeket biztosítsunk, ugyanis ez a legfontosabb feltétele a pedagógiai program eredményes megvalósulásának.

2.6.4. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok az intézményben Tanulóink a legkülönfélébb iskolákból érkeznek hozzánk. (Nagyobbrészt általános és középiskolából.) Ezekben az iskolákban kötelező az ifjúságvédelmi felelős alkalmazása, míg a művészeti iskolákban ilyen szakember felvétele alól a jogszabály felmentést ad. Ifjúságvédelmi feladatainkat oly módon látjuk el, hogy az illeszkedjék a közismereti iskolák rendjéhez.    

Probléma, konfliktus megjelenése esetén először a nevelőtestületen belül keressük a megoldást. Bevonjuk a szülőket a probléma feltárásába és az útkeresésbe. Kapcsolatot építünk a tanuló közismereti iskolájával. (osztályfőnök, ifjúságvédelmi felelős, vezetők) Szükség esetén bevonjuk a probléma megoldásába a Gyermekjóléti Szolgálatot, ill. a Gyámhatóságot.

Az ifjúságvédelmi vezetői feladatokat az igazgató szervezi és irányítja a tanszakvezetők bevonásával.

39

2.7. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 2.7.1. A zeneművészeti ágazaton

40

41

42

2.7.2. A táncművészeti ágazaton 2.7.2.1. A néptánc tanszak

KÖTELEZŐ eszközök, felszerelések

MEGLÉVŐ

mennyiségi mutató

megjegyzés

a tanszakok és a tanulók számának figyelembevételével, az iskola munkarendje szerint az egyidejűleg megtartott csoportos foglakozásokhoz szükséges számban

kih. tagozat adja

magnó

tantermenként 1

kih. tagozat adja

erősítő

tantermenként 1

–

videó (lejátszó, felvevő),

tantermenként 1

–

diavetítő, vetítőállvány, vetítővászon

tantermenként 1

–

televízió

tantermenként 1

–

felvevőgép (videokamera)

tantermenként 1

–

hangkazetták (eredeti népzene, táncházi népzene)

iskolánként 1

–

videokazetták (eredeti felvételek, koreográfiák, népszokások)

iskolánként 1

–

diasorozat (történeti korokat, viseleteket illusztráló sorozat)

tantermenként 1

–

kézi könyvtár (elsősorban népzenei, néptáncos, néprajzi, tánctörténeti kötetek)

iskolánként 1

–

szükség szerint viseletek

létszám függvényében

–

tábla (kréta)

tantermenként 1

termenként szükség szerint

kottaállvány

szükség szerint

szükség szerint

Helyiségek 2

néptánc terem (min. 60 m )

helyiségek bútorzata, egyéb berendezési tárgyai és oktatási eszközei

43

2.7.2.2. A modern tánc tanszak


MEGLÉVŐ

mennyiségi mutató

megjegyzés


kih. tagozat adja

Helyiségek balett terem (min. 60 m2)

helyiségek bútorzata, egyéb berendezési tárgyai és oktatási eszközei öltöző, zuhany

szükség szerint

balett rudak


tükör a terem egyik falán

tantermenként 1

balett szőnyeg

tantermenként 1

zongora

tantermenként 1

magnó

tantermenként 1

erősítő és hangfalak

tantermenként 1

Cd lejátszó

tantermenként 1

videó (lejátszó, felvevő),

tantermenként 1

–

televízió

tantermenként 1

–

videokamera

iskolánként 1

–

audiokazetták, CD-lemezek

iskolánként 1

–

videokazetták)

tantermenként 1

–

jelmezek, dresszek, fellépő ruhák


–

reflektorok

tantermenként

– kih. tagozat adja

44

2.7.3. A színművészeti ágazaton 2.7.3.1. A színjáték tanszak


mennyiségi mutató

MEGLÉVŐ megjegyzés

Helyiségek tanterem


kih. tagozat adja

előadóterem, próbaterem

színpaddal

kih. tagozat adja

jelmez-, kellék- és díszlettár

tanszakonként 1

helyiségek bútorzata, egyéb berendezési tárgyai és oktatási eszközei Tanterem tanulói asztalok, székek

a tanulók létszámának figyelembe vételével 1

kih. tagozat adja

nevelői asztal és szék

tantermenként 1

kih. tagozat adja

eszköztároló szekrény

tantermenként 1

kih. tagozat adja

tábla

tantermenként 1

kih. tagozat adja

vetítőállvány, vetítővászon

tantermenként 1-1

kih. tagozat adja

sötétítő függöny

ablakonként, az ablakok lefedésére alkalmas méretben

kih. tagozat adja

videokamera

iskolánként 1

–

Cd lejátszó, magnetofon

tantermenként 1

–

televízió, videó (lejátszó, felvevő)

tantermenként 1

Előadóterem, próbaterem mozgatható dobogó

tantermenként 1

kih. tagozat adja

egész alakos tükör

tantermenként 1

kih. tagozat adja

alapvető színpadi világítástechnikai és hangtechnikai berendezés

előadótermenként 1

kih. tagozat adja

45

erősítő, hangfalak

előadótermenként 1

egyszerű ritmus- és dallamhangszerek

az előadás igénye szerint

kih. tagozat adja az előadás igénye szerint

Egyéb taneszközök könyvtári, könyvtárszobai, tantermi vagy jelmeztári elhelyezéssel: videofelvételek, CD-k, szakkönyvek, kellékek, jelmezek a tantárgyak évfolyamonkénti tananyagának megfelelően.

46

2.7.4. A képző- és iparművészeti ágazaton 2.7.4.1. A kerámia és grafika tanszak Rajz-festés mintázás tantárgy KÖTELEZŐ eszközök, felszerelések mennyiségi mutató

MEGLÉVŐ megjegyzés

Helyiségek rajzterem

a tanszakok és a tanulók létszámának figyelembevételével, az iskola munkarendje szerint az egyidejűleg megtartott csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban

kih. tagozat adja

helyiségek bútorzata, egyéb berendezési tárgyai és oktatási eszközei tanulói asztalok, székek

a tanulók létszámának figyelembevételével

termenként 20

nevelői asztal, szék

tantermenként 1

termenként 1

rajzbakok, paraván


kih. tagozat adja

külön megvilágításhoz reflektorok

tanterem függvényében

–

rajztáblák (negyed, ill. fél íves), drapériák, kézi- és egyéb modellek (gipsztest részletek, tárgyak, termések)


kih. tagozat adja

modellcsontváz, koponya

1-1

kih. tagozat adja

dobogók, posztamensek, festőállvány, szobrászállvány


tárolószekrény

tantermenként 1

kih. tagozat adja

tábla

tantermenként 1

kih. tagozat adja

videó (lejátszó, felvevő) televízió, videokamera

iskolánként 1

–

diavetítő, videólejátszó, vetítő vászon, írásvetítő, fénymásoló, mobilizálható installációs rendszer

tantermenként 1

–

sötétítő függöny

ablakonként, az ablakok lefedésére alkalmas méretben

kih. tagozat adja

ruhatároló (fogas)

a tanulók létszámának figyelembevételével – folyosóra is elhelyezhető

kih. tagozat adja

–

47

Grafika műhelygyakorlat KÖTELEZŐ eszközök, felszerelések

MEGLÉVŐ

mennyiségi mutató

megjegyzés

a tanszakok és a tanulók létszámának figyelembevételével, az iskola munkarendje szerint az egyidejűleg megtartott csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban a tanszakok és a tanulók létszámának figyelembevételével, az iskola munkarendje szerint az egyidejűleg megtartott csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban

2 műhely terem

Helyiségek grafika műhely

számítógépterem

1

helyiségek bútorzata, egyéb berendezési tárgyai és oktatási eszközei munkaasztalok, megtervezett világítással, tágas rajzhelyek grafikai festékező asztal 1,5-ös üveglappal különböző méretű fotós gumihengerekkel, spaklikkal sokszorosító grafikai csillagprés, legalább 50 cm széles nyomóhengerrel illetve mozgóasztallal kellékek: kormozó gyertyák vagy petróleumlámpa, lemezvágó olló (karos és kézi), lemezfogó sikattyú, melegítő rezsó diavetítő, írásvetítő, episzkóp, vetítővászon, fotónagyító televízió, videolejátszó 1,2 GB-os winchesterrel, 200MB-os meghajtóval, 21”-os 16 millió szín megjelenítéséhez alkalmas monitor, billentyűzet szkenner, fénymásoló, nyomtató

48

Kerámia műhelygyakorlat KÖTELEZŐ eszközök, felszerelések

MEGLÉVŐ mennyiségi mutató

megjegyzés

Helyiségek kerámia műhely

a tanszakok és a tanulók létszámának figyelembevételével, az iskola munkarendje szerint az egyidejűleg megtartott csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban

égetőhelyiség – égetőkemence fokmérővel ellátva, égetési segédeszközök ( berakólapok, lábak), polcok tanterem – az elméleti órák megtartására, tervezési, rajzolási feladatok elvégzésére alkalmas elsötétíthető helyiség

helyiségek bútorzata, egyéb berendezési tárgyai és oktatási eszközei kerámia műhely : felszerelés – munkaasztalok, székek, polcok kézi és lábkorongok kéziszerszámok – mintázófák, korongos szerszámok, esztergakések, ecsetek, kül. célszerszámok, kül. méretű műanyag tárolóedény anyagok – agyag, mázak, színező fémdioxidok tanterem: asztalok, székek, könyvespolcok, diavetítő, írásvetítő, tábla, vetítővászon, videó, tankönyvek, szakmai könyvtár, szakfolyóiratok, szekrények a kész tárgyak és archív anyagok tárolására szárító és tároló állvány

tanulók létszámának figyelembevételével

a csoport létszámának figyelembe vételével

kettő tanulónként

kih. tagozat adja

műhelyenként 1

műhelyenként 1

49

3. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE 3.1. Képzési struktúra és a tanszakokon tanított tantárgyak A Zeneiskola nevelőtestülete a pedagógiai program célkitűzése alapján a 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet alapján az alapfokú művészetoktatás tantervét 19 tanszakon változtatás nélkül, zongora és cimbalom tanszakokon változtatással, illetve a mellékelt kiegészítésekkel elfogadta. A táncművészeti, a színművészeti, valamint a képző- és iparművészeti ágazatokon a képzés szintén a központi tantervi programok követelményei, és azok tantárgyi programja alapján folyik.

3.1.1. A zeneművészeti ágazaton A zenei képzést a szolfézs és a hangszeres előképző vezeti be. Ez alatt a tanulók megismerkednek a zenei alapfogalmakkal, írás-olvasással. A szolfézs előképzősöket tehetségükhöz és alkatukhoz megfelelő hangszerre irányítjuk. A hangszeres növendékek „A” és „B” tagozaton tanulhatnak. Az „A” tagozat feladata az amatőr nevelés, a zenét szerető és értő, bizonyos hangszeres tudással rendelkező hangverseny-látogató közönség nevelése. „A” tagozaton növendékeink hetenként 2 x 30 perces hangszeres órát kapnak. Célunk az, hogy tizennyolc éves korukig megtartsuk őket a zeneiskolában. A „B” tagozaton az arra rátermett és kiváló tehetségű, zenei pályára készülő növendékek tanulnak. Az erre alkalmasnak tartott zeneiskolai tanulókat általában a második osztály elvégzése után javasoljuk, irányítjuk „B” tagozatra, természetesen a szülők egyetértésével. Ezek a tanítványaink hetente 2 x 45 perces hangszeres órában részesülnek. A „B” tagozatosok nevelése a szakmai utánpótlást jelenti zeneművészeti szakközépiskolák, főiskolák, tanárképzők felé. Mindkét tagozaton a hangszeres főtárgyi órák mellett a növendékek 2 x 45 percben – kötelező tárgyként – szolfézst tanulnak. Választható tárgyként a hangszeres főtárgy és kötelező szolfézs órákon kívül zenekar, kamarazene, kórus stb. foglalkozást biztosít/biztosíthat a zeneiskola.

50

Főtárgyi képzési idő KÉPZÉSI IDŐ

EGYÉNI OKTATÁS Hosszú tanszakok:

Rövid tanszakok:

furulya fuvola trombita ütő gitár cimbalom zongora hegedű gordonka népi furulya (népi hegedű) citera oboa klarinét fagott kürt harsona, bariton tuba (csembaló) (orgona) (nagybőgő) (tekerő, népi ének) (szintetizátor) szaxofon (brácsa) (szintetizátor–keyboard) (számítógépes zene) magánének (népi brácsa) (népi bőgő/cselló) jazz-zongora (jazz-basszusgitár, jazz-bőgő) (jazz-dob, jazz-gitár, jazz-harsona) (jazz-szaxofon, jazz-trombita) (jazzének)

12 év

11 év

10 év

8 év 7 év 6 év

4 év 2 év

CSOPORTOS OKTATÁS Kamarazene szolfézs előképző Szolfézs zenetörténet-zeneirodalom, zeneelmélet

4 év 2 év 10 év 8 év

51

Főtárgyi képzési struktúra

T ansz ak

„A” tagozat

Képzési idő

Rövid

tanszakok

Hosszú

tanszakok

Előképz Alapfok ő

„B” tagozat

TovábbTovábbképző Alapfok képző

Furulya

12

2

6

4

5

4

Fuvola

12

2

6

4

5

4

Trombita

12

2

6

4

5

4

Ütő

12

2

6

4

5

4

Gitár

12

2

6

4

5

4

Cimbalom

12

2

6

4

5

4

Zongora

12

2

6

4

5

4

Hegedű

12

2

6

4

5

4

Gordonka

12

2

6

4

5

4

Népi furulya

12

2

6

4

5

4

Citera

11

1

6

4

4

4

Oboa

10

2

4

4

3

4

Klarinét

10

2

4

4

3

4

Fagott

10

2

4

4

3

4

Kürt

10

2

4

4

3

4

Harsona

10

2

4

4

3

4

Bariton

10

2

4

4

3

4

Tuba

10

2

4

4

3

4

Szaxofon

8

2

4

2

3

2

Magánének

7

1

6

–

4

–

Jazz-zongora

4

–

4

–

1

–

Kamarazene

4

–

–

4

–

–

Szolfézs előképző

2

2

–

–

–

–

10

–

6

4

3

4

8

–

4

4

–

–

C S OP OR T OS

Szolfézs Zeneelmélet, Zenetört.– zeneirodalom

52

Korrepetíció (zongorakíséret) (heti perc)

„A” tagozat T ANSZAKOK

Ek.

„B” tagozat Továbbképző

A la pfok

Továbbképző

A lap fok

furulya, fuvola, trombita, ütő, cimbalom, hegedű, gordonka,

5

5

5

10

10

15

15

15

15

15

15

15

10

10

15

15

20

20

20

20

20

20

oboa, klarinét, fagott, kürt, harsona, bariton, tuba

5

5

5

10

15

15

–

–

15

15

15

15

10

15

20

20

–

–

20

20

20

20

Szaxofon

5

5

5

10

15

15

–

–

15

15

–

–

10

15

20

–

–

–

20

20

–

–

népi furulya

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

10

10

15

15

20

20

20

20

20

20

Citera

5

–

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

10

10

10

15

20

20

20

20

20

20

Magánének

20

–

20

20

20

20

20

20

–

–

–

–

20

30

30

30

30

30

–

–

–

–

Kamarazene

–

–

–

–

–

–

–

–

15

15

15

15

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

53

Kötelező tárgy képzési ideje

Óraszám

„A” tagozat

„B” tagozat

Szolfézs Hosszú tanszakok:

2 x 45’

4. évf. végéig

10 évf. végéig

Rövid tanszakok:

2 x 45’

4. évf. végéig

Utolsó évf. végéig

2 x 45’

2. évf. végéig

Utolsó évf. végéig

Ütő

1 x 30’

–

5. évfolyamtól

Szaxofon

1 x 30’

–

3. évfolyamtól

(csembaló)

1 x 30’

–

5. évfolyamtól

Magánének

1 x 30’

–

2. évfolyamtól

(orgona)

1 x 45’

–

2. évfolyamtól

Szolfézs

1 x 45’

1-10. évf.

1-10. évfolyamon

Zeneelmélet

1 x 45’

1-8. évf.

–

Zenetörténet, zeneirod.

1 x 45’

(brácsa)

Zongora

Kötelező Kamarazene

1 x 30’

–

1-4. évfolyamon

Zenekar

2 x 45’

2.-3. évfolyamtól

2.-3. évfolyamtól

Kórus

2 x 45’

5. évfolyamtól

5. évfolyamtól

54

T a n í tá s i ó rá k id ő ta rt a m a

Hangszeres órák: Egyéni órák:

főtárgy:

„A” tagozat „B” tagozat

melléktárgy: Csoportos órák:

heti 2 x 30 perc heti 2 x 45 perc heti 1 x 30, vagy heti 1 x 45 perc heti 2 x 45 perc

Kötelező és kötelezően válaszható tárgyak: Elmélet:

heti 2 x 45 perc

Zongora:

heti 1 x 30 perc

Hangszeres előkészítő:

egyéni: csoportos:

Kamarazene:

heti 1-2 x 45 perc

Zenekar, kórus:

heti 2 x 45 perc

2 x 30 perc 2 x 45 perc

Csoportlétszámok: Előképző: Szolfézs: Zenekar, kórus:

8-15 fő 8-15 fő 12 főtől

Hangszeres előkészítő: Kamarazene:

3-5 fő 2-8 fő (max. 15 fő)

55

A népzene képzési struktúrája Főtárgyi képzési idő

Hosszú tanszakok:

furulya (hegedű)

12 év

citera

11 év

(tekerő)

Rövid tanszakok:

10 év

(népi ének) (brácsa)

6 év

(bőgő, cselló)

Főtárgyi képzési struktúra

Tanszakok

Képzési idő Előképző Alapfok Továbbképz ő

Hosszú tanszak

Rövid tanszak

12 év

2 év

6 év

4 év

11 év

1 év

6 év

4 év

10 év

2 év

4 év

4 év

6 év

–

2 év

4 év

Elméleti és egyéb tanszakok

Képzési idő

Előképző

Szolfézs

12 év

2 év

6 év

4 év

Zenetörténet–zeneirod. Zeneelmélet

8 év

2 év

6 év

(2 év)

Tanszakok

Alapfok Továbbképző

56

Kötelező vagy kötelezően választható tárgyak: elmélet:

szolfézs zeneelmélet zenetörténet-zeneirodalom (improvizáció)

gyakorlat:

kamarazene zenekar

Választható tárgyak: Főtárgy képzési ideje:

a fentiek közül bármelyik. egyéni oktatás: 2 x 30 perc csoportos oktatás: 2 x 45 perc

Korrepetíció ideje: mindegyik osztályban 5 perc Kötelező tárgy képzési ideje:

4 évfolyam végéig: 2 x 45 perc

Kötelezően választható tárgy képzési ideje. Hosszú tanszakokon: 5. – 6. évfolyamon rövid tanszakokon: 5 évfolyamon elmélet: gyakorlat:

2 x 45 perc 1-2 x 45 perc csoportos, vagy 1 x 30 perc egyéni

Választható tárgy képzési ideje: Előképző 1. évfolyamától 1 vagy 2 foglalkozás, kamarazene: 1-2 x 45 perc csoportos, létszám: 2-8 fő, maximum: 15 fő (zenekar: 2x 45 perc) (kamarazene és zenekar kétéves hangszertanulás után lehetséges) A szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom és improvizáció követelménye és tantervi programja megegyezik a klasszikus zene követelményeiben és tantervi programjában megfogalmazottakkal.

57

3.1.1. A zongora és a cimbalom tanszakok módosított helyi tanterve 3.1.1.1. A zongora tanszak Módosítás 

A beszámolók – formáját (meghallgatás, vizsga v. hangverseny) – darabszámát – művek stílusszerinti megoszlását (a tantervben foglaltak figyelembe vételével) évente tanszaki döntés határozza meg a mindenkori pedagógiai szempontok alapján.



A vizsgákon lehetőleg kotta nélkül játszanak a növendékek, aki ezt nem tudja vállalni, 4-es osztályzatnál jobb jegyet nem kaphat.



Értékelés (73.old.) hangszeres előkészítő: ha a tanuló az általános iskola – 1. osztályába jár – szöveges, – 2. osztályába jár – osztályzat.

Kiegészítés 

10. oldal

„B” tagozatosok óraszámát heti 2 x 90 percre emelheti az iskola, ha a növendék országos versenyre vagy felvételi vizsgára készül.



20. oldal

technika  + hangpár



21. oldal

1) Felhasználható irodalom: – Papp: 27 könnyű zongoradarab – Komjáthy: zongoraiskolák 2) Beszámoló a hangszeres előkészítőben – félévkor: dalcsokor (3-4 népdal) hangversenyen – év végén: 1 etűd vagy ügyesítő 1 Bartók: Mikrokozmosz 2 különböző karakterű népdal (vagy tánc) 3) 1. évfolyam: Ismeretek  + felütés periódus visszatérés hangpár ritmusok



22. oldal

Technika  dúr és moll skála 2-3 #, b-ig + fölétevés Minimális követelmény  kottaolvasás mérővel



24. oldal

Ismeretek  karakterdarabok



25. oldal

Technika  trillaskála



34. oldal

Technika  + – kétkezes skála oktávon – ellenmozgás



40. oldal

Technika  – folyamatos kottaolvasás mérővel

58

Minimális követelmények az egyes osztályokban Hangszeres előkészítő 1. évfolyam 25-30 kétkezes mű, ebből 6 kis etűd (ill. ügyesítő) 2. évfolyam 18-20 mű, ebből 6-8 kis etűd (5 barokk mű, 5 karakterdarab) 3. évfolyam 18-20 mű, ebből 5-6 kis etűd (5 barokk mű, 5 karakterdarab 4. évfolyam 18 mű, ebből 4-5 kis etűd (4 Bach-barokk mű, 2 klasszikus mű, 4 XX. századi mű) 5. évfolyam 15 mű, ebből 5 kis etűd (4 Bach-barokk mű, 2 klasszikus mű, 4 XX. századi mű) 6. évfolyam 12-15 mű, ebből 4-5 kis etűd (4 Bach-barokk mű, 2 klasszikus mű, 4 XX. századi mű) Alapfok „B” tagozat 2. évfolyam 20-25 mű, ebből 10 kis etűd (5 barokk tánc, 5 klasszikus tánc, 3-4 karakterdarab) 3. évfolyam 20-25 mű, ebből 6-8 kis etűd (4 Bach mű, 2 szonatina, 4 XX. századi magyar mű) 4. évfolyam 20-25 mű, ebből 6-8 kis etűd (4 Bach mű, 2 szonatina, 5 XX. századi magyar mű) 5. évfolyam 18-20 mű, ebből 6-8 kis etűd (4 Bach mű, 2 szonatina, 5 XX. századi magyar mű) 6. évfolyam 12-15 mű, ebből 6 kis etűd (5 Bach mű, 2 szonatina, 5 XX. századi magyar mű) Minden osztályban lehetőség szerint legalább egy négykezes mű. (Ha növendékpárost lehetetlen összehozni, akkor tanári kísérettel.) Továbbképző „A” tagozat 7-10 . évf. 8-12 mű, ebből 3-4 etűd (minden stílusból válogatva + 4 kezes, illetve kamaraművek lehetőség szerint) Továbbképző „B” tagozat 7-10 . évf. 8-12 mű, ebből 3-4 etűd (minden stílusból válogatva + 4 kezes, illetve kamaraművek lehetőség szerint) (Főiskolára felvételiző növendékre a szakközépiskolai követelmények az irányadók.)

59

3.1.1.2. A cimbalom tanszak

Kiegészítés 

6. oldal



9. oldal



13. oldal



51. oldal

A jövőben megjelenő cimbalomműveket és átiratokat is be lehessen építeni a tananyagba. Kamarazene 1x45 perc  2x30, vagy 2x45 perc Az óraszám növelésével ki lehet váltani a kötelező foglalkozást azoknál a növendékeknél, akik elvégezték a 6 szolfézs osztályt. „Tanítsa meg a hangolási és a legalapvetőbb karbantartási feladatokat”  Csak a 14. életévét betöltő növendékeknél, ugyanis a cimbalom húrjai több tonnát feszítenek, hangolásnál könnyen elpattanhat a húr, ezzel balesetveszélyt okozva. Gyakorlási lehetőségek biztosítása a zeneiskolában és lehetőség szerint otthonra kikölcsönzött cimbalmokkal.

3.1.2. A táncművészeti ágazaton Táncművészeti ág képzési struktúrája A táncművészeti ágban a képzés szintén 12 évfolyamon történik. A 2 év előképzőt 6 alapfokú és 4 továbbképző osztály követi, az alábbi megosztás szerint: Táncművészeti tanszakok Képzési idő:

Csoportos oktatás néptánc

12 év

moderntánc

12 év

Főtárgyi képzési struktúra Főtárgy

Képzési idő

Előképző

Alapfok

Továbbképző

népi játék

12

2

6

4

moderntánc

12

2

6

4

60

A táncművészeti ág főtárgyi óraterve

Főtárgy Néptánc

Moderntánc

Tantárgyai

Óraszám

Évfolyamok

2x45

Ek 1. + 2.

(3-4)x45

1. - 10.-ig

táncelőkészítő gimn.

4x45

Ek 1. + 2.

esztétikus testképzés

4x45

1. + 2.

jazz technika

4x45

3. - 6.-ig

Graham-technika

(1-2)x45

7. + 8.

Limón-technika

(1-2)x45

9. + 10.

Kontakt-technika

(1-2)x45

7. + 8.

modern jazz techn.

(1-2)x45

9. + 10.

improvizáció

1x45

7. - 10.-ig

kompozíció

1x45

9. + 10.

tánctörténet

1x45

7. + 8.

néptánc, népi játék

Kötelezően választható tantárgyak Főtárgy

Kötelezően választható tárgyak

évfolyam

népi ének

1 x 45 1 x 45 1 x 45 –

néptánc

folklórismeret kinetográfia tánctörténet

1. – 2. 9.–10. 3. – 6. 9. – 10. 7. – 8.

moderntánc

nincs

–

óraszám 1 x 45

61

Szabadon választható tantárgyak Főtárgy

néptánc

Szabadon választott tárgyak

évfolyam

óraszám

a tanszak bármely, az életkori sajátosságoknak megfelelő gyakorlati tantárgya

Ek 1. – 2.

2 x 45

1.- 10.

+ 1 x 45

modern-kortárstánc

Elméleti tárgyak:

nincs

-

-

tánctörténet viselkedéskultúra

3.1.2.1. A néptánc tanszak A képzés ideje: Évfolyamok száma:

12 év 12 Óraterv

Tantárgy

Évfolyamok Előképző Alapfok Továbbképző 1. 2. 1. 2. 3. 4. 5 6. 7. 8. 9. 10. 2 2 3-4 3-4 3-4 3-4 3-4 3-4 3-4 3-4 3-4 3-4

Népi játék Néptánc Folklórismeret Tánctörténet Köt. vál. t. Szab. vál. t. Összesen

1

1

1

1 1

2 2-4

2 2-4

1

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6

Művészeti ág csoportos létszámhatára: 10 - 20 fő Órák időtartama:

45 perc

A tanszak tantárgyai Főtárgy:  Népi játék, néptánc Kötelező tantárgyak:  Folklórismeret  Tánctörténet

62

Kötelezően választható tantárgyak:  Népi ének  Folklórismeret  Tánctörténet  Kinetográfia Szabadon választható tantárgyak:  A tanszak bármely, az életkori sajátosságoknak megfelelő gyakorlati tantárgya.

A tantárgyak helye a tanszak programjában A népi játék-néptánc a tanszak fő tantárgya, s az előkészítő – alapfok – továbbképző minden évfolyamán a legtöbb óraszámban foglalkoznak vele. Ez az összefoglaló elnevezés több részterületet foglal magába: 

A tánctechnika, ami minden órát bevezet, a táncos izomzatának, ízületeinek bemelegítése mellett a technikai alapozást hivatott szolgálni.



A ritmikai gyakorlatok és a táncos nyelvezet elsajátítása is a táncosok felkészülését segíti.



A népi játékok az előkészítő, és az alapfok 1-2. évfolyamán játszanak fontos szerepet. A gyerekek megismerik a magyar játékkincs legszebb változatait, s ezen keresztül megszeretik a népzenét és néptáncot.



A néptánc oktatása elkezdődik az előkészítőben, de az alapfok és a továbbképző évfolyamain teljesedik ki. Egyre több dialektus táncrendjeit ismerik meg a tanulók, s táncolják „anyanyelvként”.



A daltanulás szorosan összetartozik a tánccal, míg a koreográfiák a tanult eredeti anyagok összefoglalásai.

A folklórismeret az alapfok 3-6. évfolyamán kötelező tantárgy. A 4 év alatt a tanulók megismerkednek a jeles napokkal, az emberélet fordulóival, a magyar nép hiedelemvilágával. A továbbképzőn szabadon választhatják ezt a tárgyat. Ekkor a népköltészetről és a magyar nép táji-történeti csoportjairól hallgathatnak előadást. A néptáncot tanuló gyerekek számára szükséges, hogy tudatosodjon bennük: művészeti területük egy komplex, elkülönülő részeiben összefüggő kultúra része. A tánctörténttel a továbbképzőn találkoznak a tanulók. Ekkor az egyetemes és nemzeti tánctörténeti rétegekről, stílusjegyekről tanulnak. Így a táncművészet értő és élvező befogadójává válnak. A kinetogáfia tantárgy a továbbképző 9-10. évfolyamán a választható tárgyak között szerepel, de minden továbbképzés hallgatónak ajánlani tudjuk. Akik megtanulják kinetográfiát, azok az írásos anyagot sokkal pontosabban, gyorsabban tudják elsajátítani, mint a szöveggel leírt folyamatokat. Emellett nagyon sok néptáncközlés csak kinetogramban történt, tehát szövegesen nem hozzáférhető. Szabadon választható tantárgy: a tanszak bármely tantárgyából választható. Célja, hogy a tehetséges tanulóknak módot adjon a további fejlődésre.

63

Követelmények Követelmények az előképző elvégzése után Népi játék, néptánc A tanuló ismerjen:  legalább 10 kiszámolót, 10 különböző típusú játékot, ill. 10 népdalt. Legyen képes:  a játékokhoz fűződő lépéseket szépen előadni,  egyszerű ritmusképleteket visszaadni tapssal, dobogással (4* 2/4-es). Követelmények az alapfok elvégzése után Népi játék, néptánc A tanuló ismerje:  a tanult játékokat (min. 20) és népdalokat (min. 40),  a tanult táncrendeket, s legalább kettőt magabiztosan improvizáljon. Pl.: dél-dunántúli ugrós, kanásztánc (fiúk),karikázó (lányok), rábaközi dús, illetve körverbunk (fiúk), szatmári verbunk (fiúk), hajlikázó (lányok), lassú és friss csárdás, széki négyes, csárdás, sűrű és ritka tempó (fiúk), lőrincrévi páros táncok, sárközi ugrós és csárdás, karikázó (lányok), verbunk (fiúk), dél-alföldi páros ugrós és csárdás. Legyen képes:  a technikai gyakorlatokat biztosan végrehajtani, összekötni,  2/4-es ritmusképletet visszatapsolni, dobogni,  Legyen képes felismerni és megnevezni az irányokat, arányokat, alakzatokat. Folklórismeret A tanuló ismerje:  a folklór, mint történeti hagyomány sajátosságait,  az egyes jeles napok időpontját,  a jeles napok vallási, hiedelmi funkcióját, magyarázó történetét,  a hagyományos paraszti élet jellegzetes fordulópontjait,  a magyar paraszti világkép legfőbb elemeit, eredetüket, s a hozzájuk fűződő mondákat,  a parasztság hiedelemvilágának főbb szereplőit, funkciójukat,  a korévfolyam szintjének megfelelő legfontosabb folklór-kiadványokat (könyv, lemez), és intézményeket (múzeumok, gyűjtemények). Legyen képes:  felidézni az egyes jelenségek konkrét megjelenését, a népszokások idejét és rítusrendjét,  előadni népdalokat, rítusénekeket, és szokásszövegeket. Követelmények a továbbképző elvégzése után Néptánc A tanuló ismerje:  a különböző táncrendek zenéjét, népdalait (min. 100),  a tanult táncrendeket.

64

Legyen képes:  a technikai gyakorlatokat biztosan végrehajtani, összekötni,  2/4-es ritmusképletet visszatapsolni, dobogni,  legyen képes felismerni és megnevezni az irányokat, arányokat, alakzatokat. Folklórismeret A tanuló ismerje:  a fő népköltészeti műfajok jellegzetességeit,  a magyar népművészet-kutatás leghíresebb irányzatait, képviselőit,  a magyar néprajzi csoportok földrajzi elhelyezkedését, kialakulásuk legfőbb történeti momentumait, hagyományos népi kultúrájuk meghatározó jegyeit. Legyen képes:  rugalmas szemlélettel látni az egyén, a közösség egységét és kölcsönhatását a hagyományos népi kultúrában,  megkülönböztetni a népi és „magas” kultúra jelenségeit, összehasonlítani jellemzőiket,  felidézni a prózai népköltészeti alkotások főbb tartalmi csoportjait, témaköreit,  önálló véleménynyilvánításra a látott művekről. Kinetogáfia A tanuló ismerje:  a mozdulatelemzés alaptényezőit,  a mozdulat és helyzet típusait. Legyen képes:  a kinetogrammal lejegyzett motívumokat pontosan leolvasni, és stílusosan előadni. Tánctörténet A tanuló ismerje:  az adott évfolyam tananyagát,  a táncművészet kimagasló alapműveit,  a nagy egyéniségek munkásságát,  az egyetemes és nemzeti tánctörténeti folyamatokat. Legyen képes:  elemezni a táncművészet különböző stílusait,  a társművészetek iránti érdeklődésre,  a múlt és a jelen értékeinek befogadására.

65

3.1.2.2. A modern tánc tanszak A képzés ideje: Évfolyamok száma:

12 év 12 Óraterv

Tantárgyak Ek Moderntánc tantárgyak Táncelőkészítő gimnasztika Esztétikus testképzés Jazz-technika Graham-technika Limón-technika Kontakt-technika Modern jazz-technika Improvizáció Kompozíció Tánctörténet Összesen

1

2

4

4

1

2

4

4

Évfolyamok Alapfok 3 4 5 6

4

4

4

Továbbképző 7 8 9 10

4 1-2 1-2 1-2 1-2 1-2 1-2

1

4

4

4

4

4

4

4

4

1

1-2 1-2 1 1 1 1

1 1 4-6 4-6 4-6 4-6


45 perc

A tanszak tantárgyai: A Modern-kortárstánc tanszak 12 éves képzése során a tanulók megismerkedhetnek az igen összetett és sokrétű, több irányzatot felvonulható modernkortárstánc világával. Az intézmények a moderntánc, illetve a kortárstánc oktatása közül a saját lehetőségeik alapján választhatnak. Kötelező tantárgyak: Táncelőkészítő gimnasztika Esztétikus testképzés Jazz-technika Graham-technika Limón-technika

Kontakt-technika Modern jazz-technika Improvizáció Kompozíció Tánctörténet

66

A tantárgyak helye a tanszak programjában Kreatív gyermektánc célja, hogy a tanulók megismerkedjenek életkori sajátosságainak megfelelő szabad mozgásformákkal, a térrel, a ritmikával, a dinamikával, az önismerettel, a kapcsolatteremtés technikáival és az improvizációval. Táncelőkészítő gimnasztika célja a tanulók korosztályi sajátosságainak figyelembevételével az izomzat fokozatos fejlesztése, az esztétikus mozgás alapfogalmainak gyakorlati elsajátítása, a tudatos izommunkára nevelés. A technika felkészíti a tanulókat a képzés fizikai követelményeinek megfelelően (tágság, hajlékonyság, rugalmasság). Esztétikus testképzés olyan gimnasztikai alapkövetelményi mozgásanyag, amely magában foglalja a szükséges és egészséges természetes mozgásfajtákat. A testképzés által olyan előkészítést kap a test, amelyre később bármely más tánctechnika felépíthető. Kortárstánc 1. által a tanulók megismerhetik a test használatának újabb lehetőségeit a tér, ritmika, dinamika, önismeret és kapcsolatteremtés magasabb fokú technikát. A tanulók továbbfejlesztik improvizációs és kompozíciós képességeiket. Jazz-technika által a tanulók megismerik a jazz-tánc alaplépéseit, elsajátításának és előadásának stílusbeli kötöttségeit. Megtanulják a kontrakció – release tudatos használatát. Kortárstánc 2. által a tanulók továbbfejlesztik a Kortárstánc 1. tananyagban tanult gyakorlatokat, mozgássorokat. A kreatív munkában kombinációkat, improvizációkat végeznek egyénileg, párban és csoportosan. Graham-technika a klasszikus belettól eltérő, elsőként megjelenő modern tánctechnika, amelynél a mozgás indítója a törzs, annak központja, s ennek parancsaira működnek a végtagok. A tanulók megismerkednek pl. a spirals, contraction-release, a triplets, walks – speciális gyakorlatokkal, ezek kombinációival, s a technika előadásának követelményeivel. Limón-technika célja, hogy a tanulók megismerjék a Limón-technika alapjait képező, és a többi modern tánctechnikáktól eltérő alapmozgás elveket – pl. oppozíció, suspension, siklás – annak gyakorlati alkalmazását, kombinációkban, etűdökben, koreográfiákban. Kontakt-technika (kontakttánc) által a tanulók megismerik a két test közötti érintkezési/kontaktpontok változása okozta mozdulatokat, gurulásokat, a térhasználat 360°-os terjedelmét, a test energiáinak kihasználását, a váratlan helyzetek megoldási képességét, valamint a belső mozgások érzékelésének képességét. Modern jazz-technika a korábban tanult jazz-technika magasabb fokú, továbbfejlesztett változata, amely sokszínűséget sugall. Magába foglalja a klasszikus balett, a tradicionális jazz-tánc (pl. amerikai feketék jazz-tánca, fehér amerikai jazz-tánc irányzatok), valamint különböző modern tánctechnikák (pl. Graham-, Limón-, Horton-, Cunningham-,) egyes elemeit és az a zenék sokszínűségén keresztül formába önti. Improvizáció szorosan kapcsolódik a tanszak több tantárgyához – több technika tanítása közben megjelenik. Az improvizáció nemcsak készség, tudásanyagra is épülő ismeret. A technika felhasználja az összes tantárgy keretében tanult lépéseket, gyakorlatokat, kombinációkat. A cél, hogy a tanulók megtanulják gátlásaik leküzdésével a kreatív szabad improvizációt. Kompozíció az Improvizáció tantárgyhoz hasonlóan és tőle elválaszthatatlanul működik. Kiegészítik egymást. A tanult lépésekből, gyakorlatsorokból, kombinációkból, az 67

improvizációk által azt tudatosan használva jönnek létre a kompozíciók. A tantárgy keretében továbbfejlesztjük az improvizáció keretében megismert eszköztárat. Tánctörténet célja, hogy minden tánccal foglalkozó tanuló ismereteket szerezzen a tánc kialakulásáról, fejlődéséről, múltjáról, jelenéről.

Követelmények Követelmények az előképző elvégzése után Kreatív gyermektánc A tanuló ismerje:  testrészeinek irányított mozgáslehetőségeit,  a test térben való mozgáslehetőségeit,  az alapvető kapcsolatteremtő formákat. Legyen képes:  a csoportos munkában való aktív, kreatív, felszabadult közreműködésre,  a tér-, ritmika-, dinamika tudatos használatára. Táncelőkészítő gimnasztika A tanuló ismerje:  az izomcsoportok egymással összefüggő kapcsolatát,  az izomfejlesztő, izületeket tágító, és rugalmasságot fejlesztő technikákat, gyakorlatokat. Legyen képes:  tudatos izommunkára, izomtevékenységre,  a csoportos munkában való fegyelmezett együttműködésre. Követelmények az alapfok elvégzése után Kreatív gyermektánc A tanuló ismerje:  testrészeinek irányított mozgását,  a test térben való mozgáslehetőségeit,  az alapvető kapcsolatteremtő formákat. Legyen képes:  a csoportos munkában való aktív, kreatív, fegyelmezett közreműködésre,  a tér-, ritmika-, dinamika tudatos használatára,  kapcsolatteremtő improvizációra. Esztétikus testképzés A tanuló ismerje:  a gyakorlatok esztétikus, plasztikus végrehajtását,  a térirányok, térlépcsők gyakorlati alkalmazását,  a mozgás esztétikai törvényszerűségeit. Legyen képes:  a tanult mozgásformák önálló tudatos, plasztikus végrehajtására,  a tudatos izomtevékenységre, izommunkára, izomérzékelésre,  a mozgás esztétikai törvényszerűségeinek használatára. Kortárstánc 1. A tanuló ismerje:  a tér-, ritmika-, dinamika használatát,  a kapcsolatteremtés technikáit,  a Kortárstánc lépésanyagát, technikáját. 68

Legyen képes:  a Kortárstánc mozgásanyagának gyakorlatsorokba foglalt bemutatására,  a kombinációk használatára,  kreativitásának, improvizációs készségének kibontakoztatására. Jazz-technika A tanuló ismerje:  a tanult technika mozgásanyagát,  a kontrakció és release tudatos használatát,  a technika stílusát, előadásmódját. Legyen képes:  a technika elemeit, gyakorlatait biztonsággal, stílusosan, harmonikusan bemutatni,  a technika sajátosságainak megfelelő, önálló és csoportos etűdök, kombinációk, koreográfiák előadására. Követelmények a továbbképző elvégzése után Kortárstánc 2. A tanuló ismerje:  a tér-, ritmika-, dinamika magasabb fokú használatát,  a kapcsolatteremtés és improvizáció technikáit,  a kortárstánc lépésanyagát, technikáját. Legyen képes:  a kortárstánc mozgásanyagának gyakorlatsorokba foglalt bemutatására,  a kombinációk használatára,  kreativitásának, improvizációs készségének kibontakoztatására,  személyiségének és kapcsolatteremtésének megfelelő fejlődésre. Graham-technika A tanuló ismerje:  a technika tanult mozgásanyagát,  speciális gerinchasználatát,  a kontrakció release használatát,  a technika dinamikai, ritmikai sajátosságait. Legyen képes:  a technika mozgásanyagának gyakorlatsorokba foglalt bemutatására,  a technika sajátosságainak megfelelő önálló és csoportos előadására. Limón-technika A tanuló ismerje:  a technika alapelemeit, gyakorlatait,  jellegzetes koordinációját és variációs lehetőségét,  a mozgáselemek végrehajtásának meghatározott szabályait. Legyen képes:  a gyakorlatelemek pontos és tiszta kivitelezésére,  azok kombinálására,  a technika dinamikai és érzelmi változásainak figyelembevételével egy koreográfia meggyőző előadására. Kontakt-technika A tanuló ismerje:  a technika tanult mozgásanyagát,  improvizációs és kombinációs lehetőségeit.

69

Legyen képes:  a gördülékeny és puha izomtónus és földhasználatra,  a technikai elemek tánc közbeni előhívására,  a kreativitás, az improvizáció és kompozíció tudatos használatára. Modern jazz-technika A tanuló ismerje:  a technika speciális gyakorlatait, mozgássorait,  a technikára jellemző harmonikus, esztétikus kivitelezés módjait. Legyen képes:  a technika elemeit biztonsággal, stílusosan bemutatni,  a technika sajátosságainak megfelelő, önálló és csoportos előadásra,  a zene és a tánc kapcsolatának megteremtésére. Improvizáció A tanuló ismerje:  a tanult technika gyakorlatait,  a forma, a tér, az idő, a dinamika alkalmazásának lehetőségeit és sajátosságait. Legyen képes:  a forma, a tér, az idő, a dinamika együttes, komplex alkalmazására,  kreatív, kapcsolatteremtő improvizációra,  az improvizáció és a kompozíció tudatos használatára. Kompozíció A tanuló ismerje:  a tanult technika témaköreit, feladatait,  a forma, a tér, az idő, a dinamika alkalmazásának speciális lehetőségeit és sajátosságait. Legyen képes:  a forma, a tér, az idő, a dinamika együttes, komplex alkalmazására,  kreatív, kapcsolatteremtő improvizációra,  az improvizáció és a kompozíció tudatos használatára,  önálló és csoport kompozíciók, koreográfiák készítésére. Tánctörténet A tanuló ismerje:  az adott évfolyam tananyagát,  a táncművészet kimagasló alapműveit,  a nagy egyéniségeinek munkásságát,  az egyetemes és nemzeti tánctörténeti folyamatokat. Legyen képes:  elemezni a táncművészet különböző stílusait,  a múlt és jelen értékeinek befogadására,  a táncművészetek iránti érdeklődésre.

70

3.1.3. A színművészeti ágazaton 3.1.3.1. A színjáték tanszak Főtárgyi képzési struktúra Főtárgy drámajáték, színjáték

Képzési idő

Előképző

Alapfok

Továbbképző

12

2

6

4

A színjáték tanszak főtárgyi óraterve Főtárgy

Tantárgyai

Óraszám

Évfolyamok

színjáték

drámajáték

2 x 45

Ek 1. – 2. 1. – 6.

színjáték

(2-3 ) x 45

7. – 10.

Kötelező tárgyak Főtárgy


évfolyam

óraszám

színjáték

beszédgyakorlatok mozgásgyakorlatok

1. – 8. 1. – 8.

1 x (30-45) 1 x (30-45)

Kötelezően választható tárgyak Főtárgy

színjáték


évfolyam

óraszám

vers- és prózamondás bábjáték tánc- és mozgásszínházi tréning kreatív zenei gyakorlat színházismeret beszédtechnika

1. évf.tól 4. évf.ig 5. évf.tól 1. évf.tól 3. évf.tól 3. évf.tól

1 x 45 1 x 45 1 x 45 1 x 45 1 x 45 1 x 45

71

Szabadon választható tantárgyak Főtárgy

szab.vál. tárgyak

évfolyam

óraszám

pantomin színháztörténet színháztechnika

4. évf.tól 5. évf.tól 7- 10.

1 x 45 1 x 45 1 x 45

zenés színházi képzés dramaturgiai-rendezői ismeretek

7. évf.tól 9. – 10.

1 x 45 1 x 45

drámajáték-vezetői ismeretek

9. – 10.

1 x 45

színjáték

A képzés ideje: 12 év Évfolyamok száma: 12 évfolyam Óraterv

TANTÁRGY Főtárgy: Drámajáték Színjáték Kötelező tárgyak: Beszédgyakorlatok Mozgásgyakorlatok Kötelezően választható tárgyak Szabadon választható tárgyak Összesen:

Előképző 1. 2.

1.

ÉVFOLYAMOK Alapfok 2. 3. 4. 5 6.

2 -

2 -

2 -

2 -

-

-

-

-

1

1

1

1

1

(2)

(2)

1

1

1

1

1

2-(4)

2 -

2 -

2 -

Továbbképző 7. 8. 9. 10. 2

2

3

3

1 1

1 1

-

-

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

2 -

0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5

2-(4) 4-5 4-5 4-5 4-5 4-5 4-5 4-6 4-6 4-6 4-6

Megjegyzés: a fenti táblázat Összesen rovatában az első számok az ajánlott minimális óraszámra, míg a második helyen szereplő, dőlt betűvel szedett számok a szakmai program optimális teljesítéséhez szükséges időre utalnak.


45 perc

72

A képzés tantárgyai Főtárgy:  drámajáték (2)¹+ (1-6. évfolyam)  színjáték (7-10. évfolyam) Megjegyzés: A főtárgy neve ott és akkor változik, amikor a színjáték nevelésben való felhasználása – a drámai-színházi nevelés – mellett hangsúlyossá válhat a színházi (technikai) képzés. Kötelező tárgyak:  beszédgyakorlatok (1-8. évfolyam)²  mozgásgyakorlatok (1-8. évfolyam) Kötelezően választható tantárgyak Megjegyzés A 7-8. évfolyamon a kötelező tárgyak magas óraszáma miatt nincs választási kötelezettség (az alábbi tantárgyak – természetesen – választhatók).  vers- és prózamondás (az 1. évfolyamtól választható)  bábjáték (a 4. évfolyammal bezárólag választható)  tánc- és mozgásszínházi tréning (az 5. évfolyamtól választható)  kreatív zenei gyakorlat (az 1. évfolyamtól választható)  színházismeret (a 3. évfolyamtól választható)  beszédtechnika (a 3. évfolyamtól választható) Szabadon választott tárgyak (a helyi igények és lehetőségek függvényében)

Néhány javaslat: pantomim (a 4. évfolyamtól) – a bábjáték tanszak azonos elnevezésű tantárgya színháztörténet (az 5. évfolyamtól) színháztechnika (szcenika) (7-10. évfolyam) zenés színházi képzés (a 7. évfolyamtól) dramaturgiai-rendezői ismeretek (9-10. évfolyam) drámajáték-vezetői ismeretek (9-10. évfolyam) __________________________

¹A zárójelben levő számok az előképző évfolyamát jelentik. ² Az 1. évfolyammal kezdve belépőt két tárgyat taníthatja az, aki a főtárgy tanára. A 0,5-0,5 tanóra időtartam jelzi, hogy itt a színjátszók munkájának mindenkori – nélkülözhetetlen – bemelegítő fázisairól van szó. Ezek a helyi igények és lehetőségek szerint összevonhatók kéthetenként 1-1 tanórába.

Drámajáték Az alapfok elvégzését követően a tanulók legyenek képesek:  figyelmük tudatos összpontosítására, fegyelmezett feladatvégzésre  társaik, önmaguk és a felnőtt világ érzékeny megfigyelésére  a verbális, vokális és nonverbális kommunikációs csatornák tudatos használatára  a bizalom átélésére, az empátiás képesség működtetésére társas helyzetekben  érzelmi felszínre és a szerepjátékokban való kreatív alkalmazására  érzékeny kapcsolatteremtésre és annak megtartására  tiszta és kifejező verbális és gesztusnyelvi megnyilatkozásokra  pontos és érzékletes szerepjátékra társaikkal és egyénileg

73

     

kreatív dramatizálásra, a dramatizálás alapvető eszköztárának önálló alkalmazására saját testük, mozgásaik, illetve a tér és a térben mozgó társak differenciált és pontos érzékelésére, a tér kreatív használatára egyre növekvő intenzitású, tudatosságú és mélységű részvételre a szerepjátékokban, csoportos improvizációkban különböző – felidézett, illetve az emberi világban tapasztalt – érzelmek verbális, vokális, mozgásos, mimikai és a társművészetek eszköztárát is bevonó eszközökkel történő kifejezésére összetett művészi üzenetek közlésére különböző anyag-, tér- és mozgásformák együttes alkalmazásán keresztül a megismert munkaformák tudatos és kreatív alkalmazására saját ötleteik, gondolataik kidolgozásában, illetve egy kötött drámai szöveg megjelenítésének előkészítésében

ismerjék:  a saját testük adta lehetőségeiket, illetve érzékszerveik hatékonyságát  a különböző verbális és gesztusnyelvi megnyilatkozásokat, illetve saját eszköztáruk ezirányú fejlettségének mértékét  a különböző, szerepjátékokban alkalmazható mozgásformákat, illetve saját eszköztáruk ezirányú fejlettségének mértékét  figyelmük tudatos összpontosításának szerepét és módját, a fegyelmezett feladatvégzés feltételeit  társaik, önmaguk és a felnőtt világ megfigyelésének módjait, ennek szerepét a szerepjátékok során és az improvizációkban  a verbális, vokális és nonverbális kommunikációs csatornák adta lehetőségeket, használatuk lehetséges módjait  az empátiás képesség szerepét társas helyzetekben, kortársaikkal és másokkal való kapcsolatukban  az érzelmi emlékezet szerepét, alkalmazásának lehetőségeit a szerepjátékokban  a kreatív dramatizálás alapvető eszköztárát, a dramatizálás egyes lépéseit  összetett művészi üzenetek közlésének különböző anyag-, tér- és mozgásformák, illetve a szerepjáték adta lehetőségeit  a megismert munkaformák tudatos és kreatív alkalmazásának lehetőségeit saját ötleteik, gondolataik kidolgozásában, illetve egy kötött drámai szöveg megjelenítésének előkészítésében Színjáték A továbbképző elvégzését követően a tanulók legyenek képesek:  a különböző színészi technikák tudatos alkalmazására  karakterábrázolásra mozgásos, nyelvi, beszédtechnikai eszközökkel  egyes színházi stílusoknak megfelelő színészi játékra  más művészeti ágak területéről származó ismereteik alkalmazására szerepalkotás során  színházi improvizációra  különféle szerepek megformálására  drámai szövegek értő – színészi szempontokat figyelembe vevő – olvasására  színházi előadások elemzésére, értékelésére

74

a

 

a rendezői instrukciók mentén végzett munkára a valóságon keresztül értelmezni a színházat, illetve a színházon keresztül a valóságot

ismerjék:  a drámai/színházi konvenciókat, azok alkalmazását  az alapvető színházi szakkifejezéseket  a legfontosabb kortárs és/vagy történeti színházi stílusokat, színházi műfajokat  a szöveg- és előadáselemzés szempontjait és módszereit  a színészi játék alapvető iskoláit  a színészi alkotómunka fázisait, főbb összetevőit  a színház jelenkori társadalmi szerepét, napjaink színházi struktúráját A képzés ismertesse meg a tanulókkal:  az összetettebb drámai/színházi konvenciókat, azok alkalmazását  az alapvető színházi szakkifejezéseket  a legfontosabb kortárs és/vagy történeti színházi stílusokat  a színházi műfajokat  a szöveg- és előadás elemzés szempontjait és módszereit  a színészi játék alapvető iskoláit  a színészi alkotómunka fázisait  a színészi tevékenység alapvető elemeit  a színházi alkotómunka főbb összetevőit  a színház jelenkori társadalmi szerepét  napjaink színházi struktúráját fejlessze a tanulók:  érzelemkifejező eszköztárat az összetett karakterek ábrázolásához  mozgásos karakteralkotó technikáit  karakteralkotó, jelentésteremtő nyelvi és beszédtechnikai eszközeit  szerep-repertoárját, illetve ezen keresztül ön- és társismeretét  improvizációs képességét  szöveg- és előadás elemzési képességét  társművészetekhez tartozó (elsősorban zenei, táncos) kifejező eszközeit ösztönözze a tanulókat:  elgondolások és történetek drámai eszközökkel történő vizsgálatára  elgondolások és történetek színházi eszközökkel történő megjelenítésére  színházi előadások megtekintésére (szabadidejükben)  iskolán kívüli produkciókban való részvételre, tapasztalataik megosztására társaikkal  társaik előtt előadások tartására  a látott vagy részvételükkel zajló előadások véleményezésére  a színházi/drámai szakirodalom, illetve szaksajtó tanulmányozására biztosítson lehetőséget:  hivatásos, alternatív, amatőr társulatok és kortárs (diák) csoportok élő színházi előadásainak megtekintésére, a látottak elemző megbeszélésére  színházi előadások videofelvételeinek megtekintésére, a látottak elemző megbeszélésére 75

    

működő színtársulatok munkájába való betekintésre a technikai fejlesztés terén a tanulók speciális igényeinek kielégítésére a helyzetgyakorlatok, színházi improvizációk körén túlmenően csoportos színházi alkotó tevékenységben való részvételre többféle műfaj és/vagy színházi stílus színészi megtapasztalására a tanulók igényeitől függően nyilvános bemutató(k) tartására

3.1.4. A képző- és iparművészeti ágazaton 3.1.4.1. A kerámia és grafika tanszak A képzés ideje: 12 év Évfolyamok száma: 12 évfolyam Óraterv

Tantárgy Vizuális alapismeretek Rajz-festés-mintázás Műhelyelőkészítő Műhelygyakorlat Szabadon választható tantárgy Szabad sáv Összesen:

Évfolyamok Alapfok 3. 4. 5 2 2 2 2 2 2 1 1 1

Előképző 1. 2. 2-4 2-4 -

1. 2 2 1

2-4

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6

2-4

2. 2 2 2 1

6. 2 2 1

Továbbképző 7. 8. 9. 10. 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1

A rajz-festés-mintázás és a műhelygyakorlatok óraszáma 1-3 vagy 3-1 arányban átcsoportosítható. Az előképzőt a tanulónak ne kötelező elvégeznie. Művészeti ág csoportos létszámhatára: 10 - 20 fő Órák időtartama:

45 perc

A képzés tantárgyai: Vizuális alapismeretek Az előképzősök komplex művészeti tantárgya Kötelező tantárgyak: Rajz-festés-mintázás Műhelyelőkészítő, műhelygyakorlat Kötelező műhelygyakorlat választható tanszakai  Képzőművészet: grafika, festészet, szobrászat  Média: fotó-videó  Iparművészet: bábkészítő, bőrműves, fatárgykészítő, fémműves, kerámia, kézművesség, makett- és papírtárgykészítő, textil, tűzzománckészítő

76

Szabadon választható tantárgyak  Művészettörténet  Népművészet A szabad sáv keretében a fenti tantárgyak vagy a műhelygyakorlatok bármelyike választható. A rajz-festés-mintázás tantárgy biztosítja a képző- és iparművészeti alapozást. A műhelyelőkészítő foglalkozások során a tanuló a képzés több területével ismerkedhet meg. Műhelygyakorlat teszi lehetővé a képző- és iparművészeti szakirányú tevékenységeket. A képzőművészet, iparművészet, és média területén a helyi lehetőségektől függően a fenti műhelyek közül a tanuló érdeklődésének és képességeinek megfelelően választhat. A képző- és iparművészeti oktatás kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más művészeti ág (zeneművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ág) képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok központilag meghatározott kötelező tanítási óráin részt vehet. Kerámia Az alapfok végén a tanuló ismerje:  a kerámiakészítés alapjait – a felhasznál anyagok tulajdonságait, a készítés technológiáját,  a forma és díszítmény összhangjára vonatkozó esztétikai követelményeket,  a kerámia történet fontosabb állomásait,  a legfontosabb munkavédelmi tudnivalókat, legyen képes:  a tárgyalkotás folyamatában a forma és díszítmény összhangját megteremteni,  elképzeléseit rajzban rögzíteni, ezeket igényesen megoldani,  a helyes munkamenetet betartani,  tapasztalatait, ismereteit – életkori szintjének megfelelő önállósággal – a tárgykészítés folyamatába beépíteni,  műalkotások értő befogadására,  felismerni környezetében a pozitív esztétikai minőséget,  a megismert munkavédelmi szabályok következetes betartására. A továbbképző végén a tanuló ismerje:  a kerámia alapanyagait, azok tulajdonságait és felhasználási területét,  egyes tárgytípusok formái és rendeltetése közötti összefüggéseket,  a forma és díszítmény összhangjának jelentőségét,  a kerámiatörténet fontosabb állomásait,  a legfontosabb munkavédelmi tudnivalókat, legyen képes:  önálló tervezésre a forma és funkció szoros kapcsolatának szem előtt tartásával,  terveit látványszerű és formaértelmező rajzokban igényesen megjeleníteni,  a szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek birtokában a tervet megvalósítani,  a cél és az eredmény összevetésére,  a rendeltetés, forma és díszítmény szempontjai szerint a műtárgyak elemzésére,  a megismert munkavédelmi szabályok következetes betartására.

77

Grafika Az alapfok végén a tanuló ismerje:  a képépítés alapvető szabályait,  a tanult grafikai technikákat, ezek továbbfejlesztési lehetőségeit és korlátait,  az egyedi és sokszorosított grafika – különösen a megismert magasnyomási eljárások – sokszínű technikai lehetőségeit,  a grafika történeti és technikai sajátosságait,  a nyomtatásra és dúckészítésre alkalmas papírfajtákat, linó és fém anyagokat, legyen képes:  az eddig megismert grafikai technikák alkalmazására,  vázlatkészítésre, motívumgyűjtésre, feldolgozásra, átírásra, dúcradolgozásra,  az egyedi és sokszorosított grafika – különösen a megismert magasnyomási eljárások – sokszínű technikai lehetőségeinek alkalmazására,  esztétikus képi megjelenítésre. A továbbképző végén a tanuló ismerje:  a legújabb nemzetközi és hazai sokszorosított grafikai törekvéseket és azok képviselőit,  a hazai kortárs grafika eredményeit, legyen képes:  önálló kifejezőkészségre és grafikai komponálásra,  technikailag tiszta és kevert technikájú lapok létrehozására,  képi megfogalmazásait az iparban használatos reklámhordozókon lemezborító, plakát) is alkalmazni,  klasszikus sokszorosított grafikai faximile reprodukció készítésére,  önálló gondolatokkal és képi világgal bíró illusztrációk létrehozására,  kiállításra alkalmas munkák alkotására.

(könyv,

3.2. A beszámoltatás, a számonkérés formái 3.2.1. A zeneművészeti ágazaton A zeneművészeti ág kötelező beszámoltatási formái gyakorlati tárgyakban: 

 

a tanév két lezáró szakasza a félévi és az év végi vizsga, melynek anyagát a szaktanár állítja össze a tantervi programokban osztályonként előírt anyag alapján. A félévi osztályzatokat a szaktanár, az év végi osztályzatokat a szaktanár javaslata alapján – az egész évi munka figyelembevételével – a vizsgabizottság állapítja meg. a tehetséggondozás egyik formája a „B” kategóriás növendékek tanévenkénti kétszeri meghallgatása, lehetőleg a szaktanácsadó vezetésével és értékelésével. az „A” kategóriás növendékek meghallgatása. A meghallgatandó anyagot, a meghallgatásra kiválasztott osztályt és meghallgatás időpontját az adott tanszak a tanév elején elkészített munkatervben rögzíti.

78

A zeneművészeti ág lehetséges beszámoltatási formái gyakorlati tárgyakban:     

közös óra „A” és „B” kategóriák növendékek számára egyaránt hangverseny, házi fellépéstől nemzetközi koncertekig terjedően időszakos rendezvényeken való szereplés versenyeken, fesztiválokon, találkozókon való fellépés hagyományteremtő koncerteken való szereplés

A zeneművészeti ág kötelező beszámoltatási formái elméleti tárgyakban:  

év végén a tanévben végzett anyagból összefoglaló jellegű óra, vizsga tartása vizsgaelnök jelenlétében felmérő dolgozat írása félévkor és év végén

A zeneművészeti ág lehetséges beszámoltatási formái elméleti tárgyakban:   

órai – évközi állandó – feleltetés teszt írása felmérő jellegű dolgozat írása témazáráskor

A vizsgákon kívüli beszámoltatás formái lehetnek zártkörűek és nyilvánosak, melynek tényét a tanszakok döntik el az év eleji munkaterv elkészítésekor.

3.2.2. A táncművészeti ágazaton A táncművészeti ág kötelező beszámoltatási formái gyakorlati és elméleti tárgyakban:  Félévi és év végi vizsga tartása, melynek anyagát a szaktanár állítja össze. Az osztályzatokra a szaktanár tesz javaslatot, a bizottság szótöbbséggel dönt.  Év végén színpadi előadás, koreografált színpadi bemutató a tanult anyagból, a tanult gyakorlati elemekből csoportos vizsga, melynek anyagát a szaktanár állítja össze. A táncművészeti ág lehetséges beszámoltatási formái gyakorlati tárgyakban:  időszakos szereplések,  részvétel versenyeken, fesztiválokon, találkozókon. 3.2.2.1. A néptánc tanszak A tanulók minden évfolyamon félévi és év végi vizsgán adnak számot tudásukról. A vizsga anyagát a szaktanár állítja össze. A bemutatás csoportosan történik. A minősítésre, az osztályzatra a szaktanár tesz javaslatot. A bizottság szótöbbséggel dönt. A beszámoló formái Népi játék, néptánc Előképző  félévi beszámoló: a tanult játékok bemutatása, népdalok eléneklése.  év végi bemutató: a tanult játékfűzés (koreográfia bemutatása).

79

Alapfok, Továbbképző  félévi beszámoló: gyakorlat a tanult anyag biztos ismeret, improvizálás. elmélet a tanult anyaghoz kapcsolódó elmélet (pl. táncrend, zenekari felállás…), népdalok.  év végi bemutató: a tanult koreográfiák színpadi bemutatása. Folklórismeret A beszámoló formái   

a memoriter szöveg- és dallamanyag folyamatos kikérdezése, az egyes tárgykörök lezárásakor dolgozat, házi dolgozat.

Kinetográfia A beszámoló formái 1. év félévi beszámoló.  egyszerű motívum (karikázó, ugrós) leolvasása, stílusos előadása,  a motívumok ritmusának pontos eltapsolása,  a motívumban szereplő mozdulattípusok felismerése. év végi beszámoló:  verbunk, ill. csárdás motívum leolvasása, stílusos előadása,  mozdulattípusok felismerése. 2. év: félévi beszámoló:  legényes motívum leolvasása, stílusos előadása,  mozdulattípusok felismerése. év végi beszámoló:  eszközös motívum, 1 páros motívum leolvasása, stílusos előadása. 3.2.2.2. A modern tánc tanszak Félévi és év végi vizsgán kívül lehetséges beszámoltatási formák a gyakorlati tárgyakban:  időszakos szereplések,  részvétel versenyeken, fesztiválokon, találkozókon. Kreatív gyermektánc, táncelőkészítő gimnasztika, esztétikus testképzés, kortárstánc 1.-2., jazz-technika, Graham-technika, Limón-technika, Kontakt-technika, modern jazz-technika, improvizáció, kompozíció

80

A beszámoló formái  az adott évfolyam tananyagának ismerete  a kapcsolatteremtés kreativitása és technikái  a tér-, ritmika-, dinamika tudatos használata  kreativitás, improvizációs készség kibontakozása

3.2.3. A színművészeti ágazaton 3.2.3.1. A színjáték tanszak Drámajáték, színjáték, beszédgyakorlat, mozgásgyakorlat, tánc- és mozgásszínházi tréning, színházismeret, vers- és prózamondás, kreatív zenei gyakorlat A beszámoló formái Az előképző és az alapfok első két évfolyamának végén nem javasolt vizsga tartása. Ugyanígy nem javasolt az sem, hogy a tanulók az említett évfolyamok végén szükségszerűen közönség előtt, produkciós munka eredményeképpen kapjanak értékelést. Ezzel együtt nem zárható ki annak lehetősége, hogy kötetlenebb formában – pl. nyílt nap keretében, a műhelymunka szokásos menetét bemutató formában – a tanulók már ezen évfolyamokon is – közönség előtt – adjanak számot tudásukról. Az adott évfolyamra vonatkozó tantervi követelmények teljesítése – lévén a színművészet közösségi alkotás – mérhető a tanév végén, közönség előtt tartott vizsgabemutatón keresztül is. A vizsgabemutató lehetséges, de nem kötelező formája a tanév zárásának: a tanév sikeres elvégzésének nem feltétele nyilvánosság előtti vizsgamunka bemutatása. (Az előképző évfolyamain kerülendő, míg a továbbképző évfolyamain ajánlott vizsgabemutató tartása.)

3.2.4. A képző- és iparművészeti ágazaton 3.2.4.1. A kerámia és grafika tanszak A képzőművészeti ág kötelező és lehetséges beszámoltatási formái gyakorlati tárgyakban:  A beszámoltatás és az ismeretek számonkérése elsősorban az órai munkán történik. Vizsga nincs, ezt a félévi és év végi záró kiállításra készített önálló alkotás reprezentálja. Beszámoló hiányában az érdemjegyek megállapítása az értékelési szempontok c. fejezet alapján történik. Bemutatkozási formák még:  év közi bemutató  pályázatra és/vagy kiállításra küldött alkotás A képzőművészeti ág kötelező beszámoltatási formái elméleti tárgyakban:  év végi szóbeli beszámoló - minél szabadabb közös megbeszélés, vita formájában. A képzőművészeti ág lehetséges beszámoltatási formái elméleti tárgyakban:  szóbeli kiselőadások  írásos, szöveges műelemzés  könyvtári gyűjtés  tárgyelemzés

81

Zene- és táncművészeti ágban a vizsgákon kívüli beszámoltatás formái lehetnek zártkörűek és nyilvánosak, melynek tényét a tanszakok döntik el az év eleji munkaterv elkészítésekor.

3.3. A tanuló teljesítményének és szorgalmának értékelése, a minősítés formái Az alábbi szempontok szerint értékelhető mindegyik művészeti ágban a tanulók tudása, szorgalma: évközi, órai munkában nyújtott aktivitás és teljesítmény, kitartásszorgalom, valamint meghatározott időre (határidőre) megtanult (elkészített) mű (alkotás) előadása (kiállítása).

3.3.1. A zeneművészeti ágazaton 3.3.1.1. A tanulók tudásszintjének értékelési szempontjai Egyik formája a hangversenyeken való részvétel, másik a vizsgákon való szereplés. Alapkövetelmény a művészetoktatás hangszeres tanszakain, hogy a növendék legyen képes a zenei anyagot:  életkora és egyéni képességei  készsége szintjén  kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva  a zene folyamatát és összefüggéseit érzékeltetve, kifejezően megszólaltatni. A növendékek produkciója tükrözi a gyermek képességeit és a tanár munkájának eredményességét egyaránt. Ezáltal képet kapunk a tanszakokon folyó oktatásról, a tanulók fejlődéséről, a kultúráltságra nevelésről, érdeklődésről, tanári magatartásról, szervezőkészségről, megfigyelhetjük a korrepetitorok (zongorakísérők) munkáját. 3.3.1.2. A tanulók értékelésének és minősítésének formái A felsőbb osztályba lépő tanuló tudását, szorgalmát minősíteni és értékelni kell, figyelembe véve a tanuló képességeit és készségeit, nem mellőzve az értékelés motiváló tényezőjét sem. Kamarazene melléktárgy, valamint a zenekar és a kórus főtárgy és melléktárgy valamennyi évfolyamában az alábbi szöveges értékeléssel minősítünk: – – – –

kiválóan megfelelt (5) jól megfelelt (4) megfelelt (3) nem felelt meg (1)

A fenti tárgyak kivételével az előképzőtől a továbbképző befejezéséig a tudás és szorgalom értékelése ötfokozatú jegy valamelyikével történik.

82

A tudás érdemjegyek tartalmi értékelése 5 (jeles): az osztálynak megfelelő fejlettségű tudással végezte el a teljes anyagot, muzikális, kiegyensúlyozott fejlődést mutat, fogékony érdeklődésű feladatai iránt, szép hangon, biztonsággal játszik, szerepléseken megbízható produkciót nyújt, aktívan közreműködik a rendezvényeken. 4 (jó): változóan fejlődő teljesítménnyel végezte el osztálya anyagának 80 %-át, kevésbé fogékony érdeklődésű, muzikalitása nem önmagából, hanem tanára ráhatásából fakad, biztonsága nem 100 %-os, szerepléseken jó produkciót nyújt, számítani lehet aktív közreműködésére a rendezvényeken. 3 (közepes): lassú, változó fejlődést mutat, osztálya minimum követelményét végezte el, nem muzikális, de szívós tanári munkával tisztességes, becsületes, de nem tehetséges produkciót nyújt, szerepléseken megbízhatatlan, aktív közreműködésére nem lehet számítani, nem jól játszik és nem jó hallgatni. Ez a jegy a próbaidő lehetőségét biztosítja. Ha nem mutat javulást, akkor el kell tanácsolni. 2 (elégséges): nem mutat fejlődést, osztálya minimum követelményét sem képes elvégezni, szerepléseken csak kudarcot vall, nem hajlandó a tanárral sem együttműködni. Ez a növendék az, akit szülei erőltetnek gyermeke akarata és képessége ellenére a zene hiábavaló tanulására. Próbaidő nélkül el kell tanácsolni, a szülővel megbeszélve gyermeke alkalmatlanságát e pálya iránt. 1 (elégtelen): az évfolyam előírt anyagát nem végezte el.

83

A ta nu ló mu n ká já na k é rté ke lés é s min ős ítés e

„ A” t a g o z a t

T ANSZAKOK

Ek.

„ B ” t a g oz a t Továbbképző

Alapfok

Továbbképző

A l a pf o k

furulya, fuvola, trombita, ütő, gitár, cimbalom, zongora, hegedű, gordonka, népi furulya, citera

O

O

O

O

O

O

O

O

O

O

O

O

O

O

O

O

O

O

O

O

O

O

oboa, klarinét, fagott, kürt, harsona, bariton, tuba

O

O

O

O

O

O

–

–

O

O

O

O

O

O

O

O

–

–

O

O

O

O

Szaxofon

O

O

O

O

O

O

–

–

O

O

–

–

–

O

O

O

–

–

O

O

–

–

jazz-zongora

–

–

O

O

O

O

–

–

–

–

–

–

–

–

–

O

–

–

–

–

–

–

Magánének

O

–

O

O

O

O

O

O

–

–

–

–

–

–

O

O

O

O

–

–

–

–

Kamarazene

–

–

–

–

–

–

–

–

O

O

O

O

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

Kamarazene, melléktárgy, zenekar, kórus

–

–

–

M

M

M

M

M

M

M

M

M

–

M

M

M

M

M

M

M

M

M

Szolfézs

M

O

O

O

O

O

O

O

O

O

O

O

O

O

O

O

O

O

O

O

O

O

Zeneelmélet, zenetörténet, zeneirodalom, melléktárgy

–

–

–

–

M

M

M

M

M

M

M

M

–

–

–

–

–

–

–

–

–

–

M = minősítés

O = osztályzat

84

A szorgalom jegyek tartalmi értékelése 5 (példás): folyamatosan kiemelkedő munkát végez, szorgalmában példamutató 4 (jó): munkájában képességeinek megfelelően jól teljesít, megbízható, rendszeresen készül fel az órákra. 3 (változó): tanulmányi eredménye jelentősen elmarad képességeitől, munkájában csak időnként tanúsít törekvést, kötelességeit csak figyelmezetésre és erős tanári ráhatással végzi el. 2 (hanyag): rendszeresen nem készül az órákra, megbízhatatlan, figyelmezetésre sem végzi el feladatait. A tudás jegyek a térítési díj és tandíj megállapítása szempontjának kiszámítási alapját képezik. A szorgalom jegyek a térítési díj és tandíj megállapítása szempontjából nem számítanak bele a tanulmányi átlag kiszámításába 3.3.1.3. A tanulók tudásszintjének időszakos mérése iskolai szinten A növendékek tudásszintjének időszakos mérése – a nevelőtestület véleménye alapján – meghatározott évfolyamokon történik. Fontos szempont az osztályok kiválasztásánál az a tény, hogy olyan évfolyamot válasszunk, amikor a megalapozó tudásszintet egy nagyobb váltást igénylő, magasabb szintű követelmény követ. A képzés sajátosságaiból adódóan az előképző osztályok elvégzése után, a 3. osztály végén szintfelmérés történik. A növendék az alapfok végén művészeti alapvizsgát, az utolsó továbbképző évfolyam elvégzését követően művészeti záróvizsgát tehet. Az előképző osztályok sikeres elvégzése után a tanulók tudásszintjének és képességeinek felmérése után a növendékeket a hangszeres osztályok megkezdésére, folytatására vagy más tanszakra irányítjuk. A hangszeres 4. osztályok anyaga már magasabb tudásszintet követel, ez indokolja, hogy a 3. osztály végén fokozott figyelmet fordítsunk az addig elsajátított ismeretek készséggé válásának megfigyelésére. A követelményszint alatt teljesítő tanulóknak lehetőséget adunk osztályának folytatására, vagy átirányítjuk más tanszakra. Az alapfokú osztályok összefoglaló-befejező vizsgája az eddigi tanulmányok lezárását és egyben a továbbképző osztályokba lépés lehetőségét jelenti. Az utolsó továbbképző osztály végén kötelező záróvizsga van, mely koncertszerű előadás formájában történik.

3.3.2. A táncművészeti ágazaton 3.3.2.1. A tanulók tudásszintjének értékelési szempontjai    

az egyes táncok sajátosságainak megfelelő bemutatása az egyes táncok stílusos, korhű, a kornak megfelelő előadása lépésanyag és motívumok stílusos bemutatása, megfelelő kivitelezése fizikai állóképesség fejlődése

85

     

térformák pontos és helyes bemutatása (tér-ritmus-dinamika) harmonikus, koordinált bemutatás kapcsolatteremtés kreativitás és improvizációs készség a párral táncolás technikájának biztonságos elsajátítása a néptáncokhoz tartozó dalok ismerete

3.3.2.2. A tanulók értékelésének és minősítésének formái A tudás érdemjegyek tartalmi értékelése 5 (jeles): osztálya teljes tananyagát biztonsággal elsajátította, a gyakorlatok technikai kivitelezése osztálya szintjének megfelelően maximálisan tökéletes, mozgása harmonikus és koordinált, térben biztonságosan tájékozódik, a zene és tánc összhangjában esztétikus látványt nyújt, előadásmódja a tanult stílusoknak megfelelő. 4 (jó): osztálya tananyagának 80%-át változóan fejlődő teljesítménnyel sajátította el, a tanult gyakorlatok technikai kivitelezése nem teljes mértékben tökéletes, térben kissé bizonytalanul tájékozódik, mozgása nem mindig biztonsággal koordinált, a zene és tánc összhangjának kevésbé harmonikus összhatásaként látványa néha nem esztétikus, előadásmódja nem teljesen stílusos. 3 (közepes): osztálya minimum tananyagát lassan sajátította el, fejlődése változó, a tanult gyakorlatok technikai kivitelezésében bizonytalan, térben többnyire rosszul tájékozódik, mozgása nagyrészt koordinálatlan, muzikalitása hiányában a zene és tánc nincs összhangban, mozgása nem harmonikus, látványa nem esztétikus, előadásmódja ennek megfelelően nem stílusos. 2 (elégséges): osztálya minimum követelményét sem képes megtanulni, nem fejlődik, a tanult gyakorlatokat nem képes kivitelezni, térben nem tud tájékozódni, a zene és tánc bántóan nincs összhangban, látványa diszharmonikus, mindezek következtében előadásmódja "paródia-szerű". Az ilyen képességű növendéket alkalmatlansága miatt el kell tanácsolni! 1 (elégtelen): az évfolyam előírt anyagát nem végezte el.

A szorgalom jegyek tartalmi értékelése (fontos szempont a csoportmunka figyelembevétele) 5 (példás): folyamatosan kiemelkedő munkát végez, társas kapcsolatában húzó erőt jelent osztályában, együttműködik tanárával, segíti és ösztönzi társai munkáját, szorgalmában példamutató, előadásokon kiváló produkciót nyújt. 4 (jó): munkájában képességeinek megfelelően igyekszik jól teljesíteni, társas kapcsolatában együttműködő, tanárának maximális jóindulattal akar megfelelni, szorgalmas, az előadásokon nyújtott produkciójában megbízható.

86

3 (változó): munkájában szívesen lustálkodik, társaival többnyire fegyelmezetlen, csak szigorú tanári ráhatásra hajlandó úgy dolgozni, hogy osztálya együttes összképét ne rontsa el túlságosan, előadásokon rendszeresen téveszt. Ez az a növendék, akit nem esztétikus látványa miatt, hanem fegyelmezés céljából állítanak az első sorba. 2 (hanyag): munkája egyáltalán nem érdekli, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el, társai munkáját csak zavarja, előadásokon mindent elront. 3.3.2.3. A tanulók tudásszintjének időszakos mérése iskolai szinten Az EK végén a mozgásműveltség és a mozgáskultúra alapjainak megismerése lehetőséget ad a növendéknek, hogy más táncművészeti ágat válasszon. A hangszeres 4. osztályhoz hasonlóan, a tánc tanszak 3. osztálya is magasabb követelményszinttel rendelkezik az előző osztályhoz képest, ezért fontosnak tartjuk, hogy 2. osztály végén a szintfelmérés színpadi vizsga keretén belül történjen. Az alapfok 6. osztályát összefoglaló művészeti alapvizsga és ennek keretén belül koreografált színpadi előadás eredménye alapján továbbképző osztályba léphet. Az alapfokú művészetoktatási intézmény tanszakán folytatott tanulmányok lezárása a 10. osztály végén nyilvános művészeti záróvizsga. A néptánc és modern tánc tanszak egyes tantárgyainak részletes értékelési szempontjait a tantárgyi programok tartalmazzák.

3.3.3. A színművészeti ágazaton Az értékelés formái félévenként minden egyes tagozaton:  félévenként (félévkor és év végén)  osztályzattal és/vagy szöveges formában 3.3.3.1. A színjáték tanszak Drámajáték A 3. évfolyamtól kezdődően a tanulók értékelése a következőkből tevődhet össze:  a főtárgyat irányító tanár(ok) folyamatos szóbeli értékelése  a főtárgyhoz kapcsolódó időszakos írásbeli értékelés  a tanév végén szervezett nyilvános tanszaki bemutató A tanszaki bemutató során a tanulók a főtárgyait irányító tanár(ok) irányításával olyan csoportos és egyéni kreatív gyakorlatokat végezhetnek, amelyek kapcsolódnak az év során tanultakhoz, illetve elvárják és lehetővé teszik az elsajátított ismeretek és készségek kreatív alkalmazását. A tanszaki bemutató végén javasolt, hogy a tanár szóban is értékelje az egyes tanulók egész éves, illetve a tanszaki bemutató során tapasztalt aktivitását, ismeretszintjét, képességeinek fejlődési ívét is.

87

Színjáték A színházi nevelőmunka, illetve a tanulók fejlődésének értékelése optimális esetben tanulók és a tanár közös tevékenysége; az értékelés csak így szolgálhatja jól a munka folytonosságát és fejlődését. Az alakító (formatív) értékelés során a tanárok a munka folyamatán belül visszajelzéssel szolgálnak a tanulóknak fejlődésüket illetően. Az alakító értékelés célja a tanulói munka segítése és motiválása; arra ösztönzi a tanulókat, hogy új lehetőségeket tárjanak fel a drámai kifejezőeszközök alkalmazása terén, valamint egyre nagyobb mértékben vállaljanak felelősséget saját tanulásukért. Az alakító értékelés formáját tekintve kifejtett szöveges (többnyire szóbeli, esetenként írásos is lehet). Minthogy a színházi nevelőmunka jellegéből fakadóan a számszerű értékelés csak igen korlátozott visszajelzéssel szolgálhat, ezért célszerű, ha az egyes félévek, illetve tanévek végén az összegző (szummatív) értékelést megelőzik az elemző beszélgetések, továbbá a kifejtett szöveges formában, akár írásban is megtörténő értékelések. A tanszak további tantárgyainak részletes értékelési szempontjait a tantárgyi programok tartalmazzák. Beszédgyakorlat Folyamatos, kifejtett szóbeli értékeléssel kell segíteni és ösztönözni a tanulókat, hogy megismerjék, elemezzék és helyesen értékeljék beszélő környezetüket és önmagukat; továbbá, hogy törekedjenek a képességeik szerinti legjobb beszédállapot elérésére és megőrzésére. (A tanévek végén az osztályzat és a szóbeli értékelés mellé ajánlott egy állapotfelmérő lapot is a tanulók kezébe adni.) Mozgásgyakorlat, tánc-és mozgásszínházi tréning, színházismeret, vers- és prózamondás Művészeti tárgyakra (általában) jellemzően az évközi értékelési differenciáltan végezzük el: az életkori sajátosságoknak és az adott évfolyam részkövetelményeinek megfelelően, továbbá a műfaji sajátosságoknak való megfeleltetés mellett vegyünk figyelembe az egyén és a közösség önmagához, adottságaihoz, korábbi eredményeihez képest nyújtott teljesítményét, fejlődését, haladását. A színházi nevelőmunka, illetve a tanulók fejlődésének értékelése optimális esetben a tanulók és a tanár közös tevékenysége; ennek része az egyén önértékelése, a társak véleménynyilvánítása egymás munkájáról – az értékelés így szolgálhatja leginkább a munka folyamatosságát és fejlődését. Az évközi értékeléseknél a lehetőségekhez mérten gyakran válasszuk a kifejtett szöveges (szóbeli, estenként írásos) formát. Minthogy a művészeti nevelőmunka jellegéből fakadóan a számszerű értékelés csak igen korlátozott visszajelzéssel szolgálhat, ezért célszerű, ha az egyes félévek, illetve tanévek végén az osztályzattal történő minősítést megelőzik az elemző beszélgetések, továbbá kísérik azt a kifejtett szöveges formában, akár írásban is megtörténő értékelések.

88

3.3.4. A képző- és iparművészeti ágazaton 3.3.4.1. A tanulók tudásszintjének értékelési szempontjai      

évközi munka és az év végi záró kiállításra készített önálló alkotás órai teljesítmény, a kapott feladat megvalósítása, aktivitás szakmai nyelv elsajátítása anyagkezelés - technika - kivitelezés témaválasztás - ötletesség - eredetiség egy-egy feladatcsoport lezárásakor értékelhető az arra készített alkotás tartalmiformai és technikai kivitelezése

3.3.4.2. A tanulók értékelésének és minősítésének formái 3.3.4.2.1. A kerámia és grafika tanszak Rajz-festés-mintázás Az előképző 1-2. évfolyamán az érdemjeggyel való osztályozás helyett a minősítést javasoljuk. Ennek formái:  kiválóan megfelelt,  jól megfelelt,  megfelelt,  nem felelt meg. A félévi, valamint az év végi osztályzás során figyelembe vehető a tanuló műalkotáselemzéseknél, illetve a múzeumi, vagy egyéb kulturális programokban való aktivitása. Az alapfok és továbbképző (1-10.) évfolyamain a minősítés osztályzással történik (jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen). Kerámia A tanulók munkáját a tanév közben folyamatosan figyelemmel kell kísérni. Adjunk lehetőséget a feladathoz kapcsolódó oldott beszélgetésre, konzultációra. Az évközi munka beszámoltatása – az elmélet esetében – szóban vagy írásban történjék, félévenként legalább egyszer. A gyakorlat számonkérése az adott feladatcsoport végeztével történjék, melyet célszerű a soron következő téma elindításával összekapcsolni. Az értékelésnél ösztönözzük a tanulók megnyilatkoztatásait saját, illetve társaik munkájáról. Ezt a tanár véleményalkotásában indokokkal alátámasztva erősítse vagy cáfolja meg. A tanulók elméleti tudását, valamint gyakorlati munkáját félévkor az ellenőrzőben, év végén a bizonyítványban 1-5 osztályzatok valamelyikével kell értékelni. Felsőbb évfolyamba csak olyan tanuló léphet, aki a tanévet eredményesen teljesítette.

89

Grafika Évközi korrigálás, munka közbeni javítás. Segíteni kell a szabad megnyilatkozást a véleményalkotásban és a munkavégzésben. Folyamatos figyelem a tanuló munkájára – példák és megbeszélések. Értékelni kell évközben a szóbeli, verbális megnyilatkozásokat, művészettörténeti elméleti felkészültséget. Határidőre kész munkalapok, feladatcsoportok értékelése a gyakorlati munkában. A tanuló félévenként egyszer vagy kétszer számoljon be szóban az elméleti anyag egy témájáról – átfogó és részletekre terjedő előadásban (szakmai nyelv). 2-3 órát kell szánnunk a feladatok értékelésére és az új feladatok kijelölésére, megbeszélésére – de legyen idő a vázlatok, tervek folyamatos megbeszélésére, akár foglalkozási kereteken túl is. Felsőbb évfolyamba csak az elméletileg is tájékozott, szakmai nyelvet ismerő, munkáit tisztességesen „letevő” tanuló bocsátható.

3.4. A továbbtanulás lehetséges irányai 3.4.1. A zeneművészeti ágazaton Egyedi szakirányú továbbtanulás a kiemelkedően tehetséges növendékeknek: – 12 éves koráig felvételizhet a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola előkészítő osztályába – 14 éves kora előtt felvételizhet a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola előkészítő osztályába Középfokú szakirányú továbbtanulási lehetőség: – az alapfok 6. évfolyamának befejezése után (ált. isk. 8. osztály) felvételit tehet zeneművészeti szakközépiskolákba Felsőfokú szakirányú továbbtanulási lehetőség az alapfok 12. évfolyamának befejezésekor (érettségi után): – Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi tagozatára – Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola főiskolai Tanárképző tagozatára – ELTE, JATE és egyéb vidéki egyetemek tagozataira pl. ének-zenetanári szakra – Tanítóképző Főiskola – Tanárképző Főiskola Felsőfokú, nem szakirányú továbbtanulásra felvételizhet az alapfok 12. évfolyamának befejezésekor (érettségi után): – Gyógypedagógiai Főiskola – Színművészeti Főiskola (pl. musical szak) – Óvónőképző Főiskola

3.4.2. A táncművészeti ágazaton A táncművészeti ág továbbtanulási lehetőségei speciálisak: – a tánc tanszak EK 1. vagy 2. évfolyamából felvételizhet a Magyar Táncművészeti Főiskola előkészítő tagozatára

90

Középfokú továbbtanulási lehetőség: – a tánc tanszak alapfok 6. évfolyamának elvégzése után (ált. isk. 8. osztály befejezésekor) a TALENTUM Alapítványi Iskolába, vagy a Magyar Táncművészeti Főiskolára Felsőfokú diploma szerzési lehetőség: (18 éves korában) – a tánc tanszak alapfok 2. évfolyamából (ált. isk. 4. osztály) felvételizhet a Magyar Táncművészeti Főiskola I. osztályába, ahol 9 évi tanulás után 18 éves korában felsőfokú táncművészeti - speciálisan balettművészi - diplomát szerez.

3.4.3. A színművészeti ágazaton Középfokú továbbtanulási lehetőség: – a színjáték tanszak alapfok 6. évfolyamának elvégzése után (ált. isk. 8. osztály befejezésekor) drámatagozatos gimnáziumba, művészeti iskolába. Felsőfokú továbbtanulási lehetőség: – Színművészeti Egyetem

3.4.4. A képző- és iparművészeti ágazaton középfokú továbbtanulás: – Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola – Gimnáziumok képzőművészeti tagozatos osztályai – OKJ felsőfokú szakképzések (2 éves): grafika, fotó, animáció, dekoratőr, stb. felsőfokú továbbtanulási lehetőség: – Magyar Képzőművészeti Egyetem (festő, szobrász, sokszorosító grafika, stb.) – Magyar Iparművészeti Egyetem – Pécsi Janus Pannonius Egyetem vizuális szakjai – Ybl Miklós Műszaki Főiskola – Építészmérnöki Egyetemi karok – Tanárképzés (szakirányú) Pl.: Budapest, Eger, Pécs, Szombathely stb.

3.5. Tanulói jogviszony A tanulói jogviszony létesítésének feltételét a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet határozza meg. A jelentkezés alapján felvételt nyert növendékek egy része az előképző osztályaiba iratkozik be. Az alapfok 1. osztályába jelentkező növendékeket a törvény 17. § (4) bekezdése értelmében szaktanárokból álló bizottság értékeli és a tanuló képességeit, készségeit felmérve javaslatot tesz az intézmény igazgatójának arra, hogy a jelentkező mely tanszakra alkalmas, valamint, hogy melyik évfolyamra vehető fel. A jelentkező növendékek képesség vizsgálata április-május hónapban történik az iskola központjában és a kihelyezett iskolákban. A felvételi helyéről és időpontjáról kellő időben történő felhívással gondoskodunk. 91

A felvett és felvételt nem nyert növendékek listáját az adott iskolában jól látható helyen kifüggesztjük, valamint a felvett növendékeket és szüleiket postai úton is értesítjük a felvételi eredményéről. A fel nem vett tanuló vagy nem felelt meg, vagy helyhiány miatt részesül elutasításban. Ez utóbbit irányíthatjuk más tanszakra, mint amire eredetileg jelentkezett, vagy várakozólistára kerülhet. Ez esetben, ha egy tanárnál bármilyen okból kimarad növendék, akkor annak a helyére fel lehet venni.

3.5.1. A zeneművészeti ágazaton A zeneművészeti ágazat felvételije zenei képességvizsgálatból áll: – ritmusérzék – hallásvizsgálat – adott hangszerre való alkalmasság vizsgálata

3.5.2. A táncművészeti ágazaton A táncművészeti ágazat felvételije az alábbi képességvizsgálatokból áll: …– Fizikai képesség – tágság, hajlékonyság, rugalmasság – Koordinációs képesség – mozgásátvevő hajlam – Ritmusérzék Az alkalmassági vizsgálat célja a szintfelmérés és a csoportbeosztás elkészítése. A táncművészeti ág tanulására jelentkezőket a tánctanárokon kívül ortopéd főorvos is vizsgálja, figyelembe véve az esetleges fiziológiai alkalmatlanságot, mint kizáró okot. Az általános iskolával közösen megtartott felvételi eredményéről az általános iskola és a művészeti iskola egyaránt felvilágosítást ad.

3.5.3. A színművészeti ágazaton A színművészeti ágazat felvételije gyakorlati feladatokból áll. A tanulók otthon megtanult mesét, verset vagy prózát adnak elő. A zenei képességvizsgálathoz dal eléneklése ajánlott. A felvételi további feladata helyzetgyakorlatok csoportos előadása. Az adott feladatok a tanulók korának, életkori sajátosságainak megfelelő.

3.5.4 A képző- és iparművészeti ágazaton A képzőművészeti ág felvételije szóbeli és gyakorlati részből áll. A felvételi beszélgetés során, és az otthoni munkák bemutatásával képet kaphatunk a jelentkező tanuló motiváltságáról. A gyakorlati felvételi feladata egy szabadkézi rajz (grafika vagy színes kompozíció) elkészítése. Az adott feladat a tanulók korcsoportjának, életkori sajátosságainak megfelelő. Értékelési szempontok: kompozíció, anyaghasználat és az egyéni kifejező erő megfigyelése.

92

3.5.5. A tanulói jogviszony megszűnése A fenti törvény 28. § (3) bekezdése értelmében megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki tíz tanítási óránál többet mulaszt igazolatlanul, feltéve, ha az iskola legalább kettő alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. Megszűnik, ha: – – – – – – –

a szülő vagy a tanuló bejelenti, hogy kimarad fizetési kötelezettségeit (térítési díj, tandíj) határidőre nem teljesítette fegyelmi vétségéért kapott fegyelmi határozat jogerőre emelkedik ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette az intézmény utolsó évfolyamát követő vizsgát letette felvételt nyert abba a művészeti intézménybe, amelybe jelentkezett másik alapfokú művészetoktatási intézmény átvette.

3.6. A magasabb évfolyamba lépés feltételei az iskolában Jelentkezés és felvétel: – – – –

az előkészítő osztályokba a felvétel jelentkezés alapján történik az alapfok 1. osztályába az előkészítő osztály elvégzése után az ott kapott értékelés alapján a növendék felvehető ha a tanuló előképző osztályt nem végzett, felvételéről – a bizottság véleménye alapján az igazgató dönt a továbbképző osztályba lépésre az alapfok sikeres elvégzését igazoló bizonyítvány jogosít.

Az iskola felsőbb évfolyamába lépésének feltételei, a tantervi programban előírt minimális követelmények teljesítése: Zeneművészeti ágban: legyen képes szóló, kamarazenei és zenekari anyag önálló, stílusos, színvonalas feldolgozására. Táncművészeti ágban: legyen képes a tanult tananyag stílusos, harmonikus és koordinált bemutatására; az évfolyamokon tanult táncok sajátosságainak, a térformáknak és a lépésanyagnak pontos és helyes bemutatására. Színművészeti ágban: legyen képes a színjátékon keresztül történő önkifejezésre, a színpadi munka alapjainak elsajátítására, valamint a színházi szakmák tevékenységi körének megismerésére. Képzőművészeti ágban: feltétel az önálló kompozíciók alkotása, a foglalkozásokon való rendszeres részvétel, valamint a feladatok határidőre történő igényes elkészítése. Az egyes tanszakok évfolyamonkénti minimális vizsgakövetelményeit a tantervi programok tartalmazzák. Az osztály elvégzését igazoló hitelesített bizonyítvánnyal jelentkezhet a tanuló a következő évfolyamba. Tanulmányai során a növendék – szülői kérelem alapján – két osztály anyagát egy év alatt is elvégezheti, vagy indokolt esetben – ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne, osztályát folytathatja. Az utóbbi esetben az osztályzat helyére „nem osztályozható” bejegyzés kerül, a tanuló szorgalom jegyet kap.

93

A tanuló képzési ideje alatt egy alkalommal – a tanulmányi követelmények nem-teljesítése miatt – évfolyamát megismételheti. A magasabb osztályba lépésnek formai feltételei, illetve követelményei is vannak. Az érdemjegyeket, értékelést és a mulasztások számát tartalmazó bizonyítványt és törzslapot a megfelelő záradékkal kell ellátni.

3. 7. Kottaanyagok, tankönyvek kiválasztásának elvei A tanulók magas tudásszintjének eléréséhez nélkülözhetetlen az igényes tankönyv és kottaanyag kiválasztása. 3.7.1. A zeneművészeti ágazaton A kottaanyag kiválasztásának alapvető szempontja, hogy a zenei anyag maximálisan segítse a növendék hangszerjátékának fejlődését. A játszott anyagnak tartalmaznia kell a gyermek korához igazodó, és a már meglévő tudásszintjére épülő technikai, előadásbeli és stiláris elemeket. A tantervi programok minden hangszer minden évfolyamára tartalmazzák a javasolt felhasználható irodalmat, melyből a tanár a növendék adottságainak megfelelően választhat. Nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény sem, hogy a választott kották elérhető áron beszerezhetők legyenek. Az elméleti tantárgyak kotta- és tankönyvválasztásánál szintén a tantervi programok az irányadók. 3.7.2. A táncművészeti ágazaton Zenei anyagát a tanulandó tánc műfaja, zenei formái, stílusa határozza meg. Kiválasztásuk a tánctanár és a korrepetitor közös feladata. Az elméleti tárgyak tankönyveit a pedagógusok a követelmények figyelembe vétele mellett szabadon választhatják. 3.7.3. A színművészeti ágazaton A színművészeti ág tantervi programja - az ismeretanyagot meghatározva - szintén szabad választást enged a szaktanárnak a felhasznált tankönyvek kiválasztásában. 3.7.4. A képzőművészeti ágazaton A képzőművészeti ág tantervi programja - az ismeretanyagot meghatározva - szintén szabad választást enged a szaktanárnak a felhasznált tankönyvek kiválasztásában. Minden művészeti ág tanításánál alapvető követelmény, hogy a könyv- és kottaanyagot metodikailag következetesen építkezve, a növendék életkori sajátosságaihoz igazodva válasszuk meg figyelembe véve, hogy az a szülőknek ne jelentsen indokolatlan anyagi terhet.

94

3.8. Környezeti nevelési és egészségnevelési program Környezetei nevelés Helyzetkép A Rácz Aladár Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény a Budapest XVI. Ker. Táncsics u. 7. szám alatt Mátyásföldön található. Az iskola közvetlen környezete Az intézmény a Táncsics Mihály Általános Iskola és Gimnáziummal egybeépítve, családi házak által övezve található. A környezet meghatározza az iskola miliőjét, lehetőségeit, a környezeti nevelés fontos színteréül szolgál. A belső környezet Intézményünk helyi adottságai kitűnőek, az épületet egy udvar veszi körül, amelyben a meglévő környezeti értékek – mint pl. fák és bokrok – megóvása, illetve ezek pótlása kiemelt feladat. Az iskola kiemelt figyelmet fordít a tisztaságra. A zeneiskolai képzés a kerület általános iskoláiban, gimnáziumában és az Erzsébet-ligeti Színházban zajlik. Így az adott iskola, illetve intézmény környezetvédelmi programjában vesznek részt tanáraink és növendékeink. Az intézmény épülete  Főépület: 1  Tanterem: 18  Hangversenyterem: 1  Számítógépes terem: 1  Könyvtár: 1  Iroda: 5  Vendéglakás: 1  Technikai dolg. számára: 2  Raktár: 2 Környezetvédelmi elvárások és megvalósítandó célok az épülettel szemben     

A helyi adottságokat kihasználva, minél egészségesebb, esztétikusabb környezetet nyújtsunk az itt tanuló diákoknak és az itt dolgozó kollégáknak. Az épület energiagazdálkodása évente rendszeres felülvizsgálatra kerül, az energiagazdálkodás korszerűsítése az elkövetkezendő 5 évben kerüljön megvalósításra. A szelektív hulladékgyűjtés beindításához speciális szemét tárolóra, az udvaron pedig egy papír-, szárazelem és egy műanyag-tároló konténerre lenne szükség. A tantermek esztétikusabbá, hangulatosabbá tétele kiemelt feladat. Ne csak a szaktantermeknek legyen gazdája, minden terem más hangulatot sugalljon! A hangversenyterem állagmegóvása az óriási kihasználtsága miatt (zenekari próbák, vizsgák, CD felvételek, konferenciák, stb.) külön figyelmet igényel.

95

Személyi erőforrások   

Az intézményben dolgozó 72 pedagógus példamutatása adja elsősorban a környezeti nevelés hitelességét. A technikai dolgozók (7 fő) napi munkájukat igyekezzenek környezetbarát technikákkal megvalósítani. A belső erőforrás fontos tényezője az intézmény 1029 növendéke.

96

4. TANÓRÁN KÍVÜL IGÉNYBEVEHETŐ SZOLGÁLTATÁSOK Az 1993. évi LXXIX. tv. 53 § (5) bekezdése értelmében az alapfokú művészetoktatási intézményben tanórán kívüli foglalkozás is szervezhető. Tehetséggondozás A tehetséggondozással szorosan összefügg a tanulmányi versenyekre, fesztiválokra, közép- és felsőfokú intézményekbe való felkészítés ideje. Minden esetben az a célunk, hogy a tanuló képességeit és készségeit tehetségük mértékében fejleszteni tudjuk. Hangversenyek, nyári táborok Az iskolában tanuló növendékek számára a szabadidő hasznos eltöltése és szakmai továbbfejlődése céljából rendszeresen szervezünk hangversenyeket, programokat, nyári táborokat. Ezek tanulóink aktív részvételével, illetve meghívott művészek közreműködésével történnek. Könyvtári használat Az iskolai könyvtár használata mindenki számára hozzáférhető. Célunk elsősorban segíteni a zenei anyag minél szélesebb körben való megismerését, az ott lévő hangzó anyag rendszeres hallgatását. Így nagyobb segítséget tudunk nyújtani a zenei műveltség kialakításában. Meglévő helyiségünk, valamint a kották és könyvek csekély száma nem teszi lehetővé, hogy tanulóink számára megoldjuk a kölcsönzést. Szűkös anyagi keretünk pedig behatárolja fejlesztési lehetőségünket.

97

5. AZ INTÉZMÉNY HAGYOMÁNYRENDSZERE Intézményünk 2005. szeptemberéig csak zeneiskolaként működött, ezért e fejezetben csak a zeneiskola hagyományairól ejtünk szót. Zeneiskolán belüli hagyomány az évente 6-8 koncertet magában foglaló bérleti hangversenysorozat lebonyolítása, melyen jelenlegi és egykori, tőlünk elszármazott híres növendékeink, tanáraink, valamint külföldi és magyar művészek, zenekarok lépnek fel. A tavasz folyamán kerül megrendezésre a Zeneiskola minden tanszakát mozgósító Rácz Aladár Fesztivál. Egy külső szakmai zsűri értékeli a produkciókat kiemelt nívódíj, nívódíj és dicséret kategóriákban. A kiemelt nívódíjasok közül állítják össze a Zeneiskola Tavaszi Növendékhangversenyének változatos és színes műsorát, mely a bérleti hangversenyeink közé tartozik. A Zeneiskola – névadójára emlékezve – háromévente rendezi meg az Országos Rácz Aladár Cimbalomversenyt. Fesztiváljellegéből adódóan külföldi tehetséges növendékek bemutatkozására is mód nyílik. Immár hagyományteremtő jelleggel kerül megrendezésre a „Zenével a Holnapért” Alapítvánnyal közösen a „Zenebarátok Bálja”. A fonyódi nyári zenei táboraink a tanulók nyári formában tartását és igényes szórakozását szolgálják. A felkészülési munkán kívül erősítik az együttessé kovácsolódást. A fentiekben felvázolt hagyományok és azok megteremtése mind egy célt szolgálnak, az alapfokú művészetoktatás minél szélesebb körben elterjedő népszerűsítését, a kerület kulturális színvonalának emelését, a tanulók minél szélesebb látókörének kialakítását.

5.1. Az intézmény kapcsolatrendszere Minden kapcsolat fontos, amelyik az iskola szakmai és gazdasági előrehaladását segíti. Elsősorban a kerületi iskolákkal, közművelődési intézményekkel kell mindennapi kapcsolatot fenntartani, hiszen közös tanulókról van szó, akiknél állandó „technikai” egyeztetésre van szükség. A zenetanárok, művésztanárok és a közismereti pedagógusok, másrészről az iskolavezetőségek kapcsolattartása is elengedhetetlen. Az országos szakmai szervek (OM OKÉV) a távolabbi célokat is megmutatják, és segítenek eligazodni az adminisztrációs nehézségekben. A fővárosi zeneiskolák, alapfokú művészetoktatási intézmények – esetleg vidéki iskolák – szakmailag segíthetik egymást tapasztalatok átadásával, kották, kölcsönhangszerek, esetleg helyettesítő tanárok, stb. biztosításával. A közép- és felsőfokú művészeti intézményekkel a kapcsolat elég sekélyes, úgyszólván csak a felvételikkel kapcsolatban találkoznak útjaink.

98

Az országos szövetség, a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége (MZMSZ) a legfontosabb szakmai bázis, országos értekezletek, továbbképzések, szakmai bizottságok iránymutatásaival, ezen kívül napi elérhetőségükkel, ami nagy segítséget jelent. A civil társaságok megfelelően kiegészíthetik a fent említett szervezetek támogatását. Más oldalról, talán kevesebb szakmai szakértelemmel, de nagy együttérzéssel segítenek. A támogatók, szponzorok szerepe egyre nagyobb, és ma már jelentős hátteret biztosítani is hajlandók, ha megfelelő, korrekt partnert találnak a zeneiskolákban.

Az intézmény kapcsolatrendszere

Kerületi önkormányzat

Közművelődési Intézmények

Oktatási Minisztérium

Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Tagintézmény

Kerületi Igazgatói Munkaközösség

OKÉV

A lap fo kú mű vé sze to k ta tás i in té z mény

Bp-i zeneiskolák és művészeti iskolák igazgatói munkaközössége

Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák

Óvodák

Civil szervezetek Általános iskolák

(Alapítvány, Szülők Szervezete, Tanulók Szervezete)

Nemzetközi szakmai szervezetek

Közép- és felsőfokú intézmények

99

6. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS, MINŐSÉGFEJLESZTÉS A minőségfejlesztési munka intézményünkben folyamatos, egyetértés van a tantestületben a minőség előtérbe kerülését illetően. Lelkesen és elkötelezetten végezzük ezt a szervezetfejlesztési tevékenységet, tudomásul véve, hogy a minőség középpontba kerülése elkerülhetetlen a zeneoktatásban, kiemelkedő szerepet kell betöltenie iskolánkban. A tanszaki munkaközösségek együttműködése még inkább előtérbe kerül. Minőség fogalmán elsősorban a jó színvonalú oktatást értjük, de természetesen elengedhetetlennek tartjuk a partnereink igényeinek való megfelelést is. Nagy szerepet játszik az intézményvezető elkötelezettsége, valamint az a felismerés, hogy a versenyhelyzet kihívásainak csak akkor tudunk megfelelni, ha a partneri igényeket szem előtt tartva, a minőségért való tudatos együttgondolkodás és fejlesztő munka jellemzi nevelőtestületünket. A minőségfejlesztési munkával kapcsolatos elvárás között leginkább az intézményi működés hatásfoka szerepel, egyes pedagógusok nagyobb rálátása a célok, feladatok, a folyamatok és az eredmények közötti összefüggésekre, a színvonalasabb szakmai munka, a külső és belső elvárásoknak való megfelelés. Folyamatosan törekszünk a partnerek (tanulók, szülők, pedagógusok, más intézmények, fenntartó) elégedettségének növelésére. Szorosan kapcsolódik ehhez a tehetséggondozás, intézményünkből kikerülő tanítványaink további sorsának figyelemmel kísérése, a kapcsolattartás művészeti szakközépiskolákkal, főiskolákkal. Az innen kapott visszajelzések, információk is nagymértékben hozzájárulnak minőségfejlesztési munkánkhoz. A folyamatos önértékelést, helyzetfelmérést, problémafeltárást tanszakaink állandó feladatuknak tekintik. Rendszeres szakmai ellenőrzés és értékelés folyik intézményünkben. A tantervi követelmények tartalmi megvalósulásában, speciális értékelésében – vizsga, beszámoló, bemutató, hangverseny stb. formájában – minden pedagógus részt vesz. Csoportmunkában az intézmény erősségei és problémái így egyértelműen kirajzolódnak. Az elért konkrét eredményeink nagy része az elvégzett minőségbiztosítási munka lépéseinek felel meg. Összefoglalva: a minőségi megújulásra való belső igény, a minőséggel való tudatos foglalkozás meghatározó intézményünk működésében. A mindenkori kihívásoknak megfelelően megkeressük a legmegfelelőbb, leghatékonyabb módját, hogy a fent leírtakat érvényre juttassuk.

100

7.

HATÁLYOSSÁGI ZÁRADÉK

A Pedagógiai Program az iskola működésének alapdokumentuma. Fontosnak tartjuk a pedagógiai program évenkénti felülvizsgálatát, értékelését és az esetlegesen korrekciók megtételét. A nevelőtestület, illetve az iskola szolgáltatását igénybevevők javaslata alapján a módosítások végrehajtása a nevelőtestület feladata. Az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja alapján készített Pedagógiai Program és helyi tanterv 2001. szeptemberétől került bevezetésre. Ettől kezdődően a nevelő és oktató munka az új tantervi követelmény szerint folyik. A pedagógiai program módosítása 2005. szeptemberében történt, amit az tett indokolttá, hogy egyéb művészetek oktatását is felvállalta az iskola. A legitimációs folyamatban kikértük a Szülői nevelőtestület értekezlet keretében fogadta el a programot.

Szervezet

véleményét.

A

A Pedagógiai Programot a nevelőtestület fogadta el. A Pedagógiai Program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A hatályba lépés napja a Pedagógiai Program jóváhagyásának napja. A hatálybalépéssel egyidejűleg érvényét veszti az intézmény előző Pedagógiai Programja. A Pedagógiai Program érvényességi ideje: 2005. szeptember 1-től 2010. augusztus 31-ig. A Pedagógiai Program az igazgatóhelyettesi irodában megtekinthető. A Pedagógiai Program módosítása a fenntartó, vagy a nevelőtestület javaslatára történhet.

Budapest, 2005. szeptember 1.


Záradék A módosított Pedagógiai Programot az iskola vezetősége és nevelőtestülete 2005. szeptember 1-i nevelőtestületi értekezletén elfogadta.



101

JEG Y ZŐ KÖ NY V

a Rácz Aladár Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény nevelőtestülete a 2005. szeptember 1-i értekezletén –

változtatással elfogadta az „Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja” zongora- és cimbalom tantervét,

–

változtatás nélkül jóváhagyta a többi tanszakon az „Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja” helyi tantervét.

–

változtatás nélkül jóváhagyta a néptánc, modern tánc, színjáték, kerámia és grafika tanszakokon az „Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja” helyi tantervét.

A Rácz Aladár Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai Programját a nevelőtestület – a munkaközösségek előzetes véleményezése alapján – 14/2005. sz. határozatával egyhangúlag elfogadta, és a fenntartó felé elfogadásra javasolja. A szavazati eljárás módja nyilvános kézfeltartás. (A fentieket tartalmazza.)

a

nevelőtestületi

értekezletről

készült

jegyzőkönyv

részletesen



Barta Dóra igazgatóhelyettes jegyzőkönyv vezető

Berkiné Király Judit igazgatóhelyettes

Tantestület részéről: …………………………………. …………………………………

102

SZÜLŐI SZERVEZET VÉLEMÉNYEZÉSE

A Rácz Aladár Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény módosított Pedagógiai Programját a Szülői Szervezet megismerte, majd véleményezte és elfogadásra javasolja.


Mészárosné Fers Márta a Szülői Szervezet elnöke

hitelesítő

103

RÁCZ ALADÁR ZENEISKOLA ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY PEDAGÓGIAI PROGRAM 2005

Recommend Documents