PEDAGÓGIAI PROGRAM. Hortobágy, június 26

Hortobágyi Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium 4071 Hortobágy, József Attila u. 1/A. OM200932 Tel./Fax: 06 (52) 589-352 E-mail: [email protected]

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Hortobágy, 2015. június 26.

Hortobágyi Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium

Tartalom 1. BEVEZETŐ............................................................................................................... 4 1.1. Iskolánk bemutatása, helyzetelemzés ...................................................................... 5 1.2. Iskolánk vonzereje, arculata .......................................................................... 6 1.3. Személyi feltételek........................................................................................... 7 2. NEVELÉSI PROGRAM .......................................................................................... 8 2.1. A nevelő – oktató munka pedagógiai alapelvei, célja, ................................. 9 feladatai, eszközei, eljárásai ......................................................................................... 9 2. 1. 1. Alapelvek............................................................................................................ 9 2.1.3. Feladatok.................................................................................................... 11 2.1.4. Eljárások, módszerek................................................................................ 13 2.2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ....................... 15 2.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok........................ 16 2.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................ 17 2.4.1. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok.................. 17 2.4.2. Az egyéb foglakozások közösségfejlesztési feladatai .............................. 18 2.4.3. A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai................. 18 2.4.4. Szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai .............................. 19 2.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ......................... 19 2.6. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 21 2.6.1. A tehetség, képesség kibontakoztatásának segítése................................ 21 2.6.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program ..... 23 2.6.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel ...................... 23 összefüggő pedagógiai tevékenységek.................................................................... 23 2.6.4. A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásával kapcsolatos ................... 24 feladatok................................................................................................................... 24 2.6.5. Gyermek – és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ....................... 26 2.6.6. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ................................. 28 2.6.7. Hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésének rendszere - IPR program alkalmazása ...................................... 28 2.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje ........... 29 2.8. A szülő, a tanuló és a pedagógus az intézmény partnereivel való együttműködés formái ................................................................................................ 29 2.8.1. Együttműködés célja ................................................................................. 30 2.8.2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák .............................. 30 2.8.3. Kapcsolat a nevelésben együttműködő intézményekkel, partnereinkkel 33 2. 9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ......................................... 34 2.9. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai.......................... 38 3. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE .............................................................. 39 3.1. A választott kerettanterv megnevezése ....................................................... 39 3.2. Tanórai, tanórán kívüli foglalkozások óraszámai az egyes....................... 41 3.2.1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai.......................................... 41 1.1.1........................................................................................................................... 44 3.2.2. Az 1 – 8. évfolyamon szabadon tervezhető (választható) órák és ........ 45 óraszámaik ............................................................................................................... 45

2

Hortobágyi Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium 3.3. Az iskolai írásbeli beszámoltatások követelménye, formái, rendje, korlátai 46 3.4. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai .............................................................................. 47 3.5. Értékelés ........................................................................................................ 47 3.5.1. A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének alapelvei, ................. 47 követelményei,formái.............................................................................................. 47 3.5.2. Az értékelés rendszeressége és formái..................................................... 48 3.5.3. Az 1. osztálytól 2. évfolyam félévéig alkalmazott szöveges értékelés.... 51 3.5.4. Az osztály - és csoportnaplóban használt jelölések ................................ 51 3.6. A tanulók jutalmazásának elvei................................................................... 52 3.7. A magasabb évfolyamba lépés feltételei...................................................... 52 3.8. A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ................................. 53 3.9. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ............................................................................................................... 54 3.9.1. Erkölcstan oktatása................................................................................... 56 3.9.2. Egésznapos iskolai program– szabadon tervezhető foglalkozások, tevékenységek .......................................................................................................... 57 3.9.3. Természettudományos nevelés ................................................................. 59 3. 9. 4. Mindennapos testnevelés ............................................................................ 60 3. 9. 5. Idegen nyelv oktatás.................................................................................... 61 3. 10. Az iskola által alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek ...................... 62 3. 11. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések................................... 63 3. 12. Az iskola egészségnevelési elvei................................................................... 64 3. 13. Elsősegély – nyújtási alapismeretek elsajátításával ................................... 66 kapcsolatos iskolai terv ............................................................................................... 66 3.14. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek .................... 67 3. 15. Az iskola környezeti nevelési elvei.............................................................. 68 4. A KOLLÉGIUM NEVELÉSI PROGRAMJA ................................................. 71 4.1. Helyzetelemzés .............................................................................................. 71 4.2. A kollégium társadalmi szerepe................................................................... 72 4.2.1. A kollégiumi nevelés célja és alapelvei .................................................... 73 4.2.2. A kollégiumi nevelés feladatai.................................................................. 74 4.2.3. Alapkövetelmény:...................................................................................... 74 4.2.4. A kollégiumi nevelés feladata különösen: ............................................... 75 4.3. A kollégium működése.................................................................................. 81 4.3.1. Személyi feltételek, elvárások................................................................... 81 4.3.2. Tárgyi, környezeti feltételek, elvárások a kollégiumban........................... 82 4.3.3. A kollégiumi élet megszervezése .............................................................. 82 4.3.4. A kollégium hagyományrendszere, a hagyományok ápolása: .............. 83 4.3.5. A kollégium kapcsolatrendszere .............................................................. 84 4.3.6. Együttműködési megállapodás az óvodai és a kollégiumi egységek között 85 4.4. A kollégiumi tevékenység szerkezete........................................................... 87 4.4.1. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások ...................... 87 4.4.2. Felkészítő foglalkozások a kollégiumban:............................................... 87 4.4.3. Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító foglalkozások: ................... 87 4.5. Pedagógiai felügyelet .................................................................................... 93 4.5.1. A kollégiumi nevelés minősége, eredményessége.................................... 93 5. A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása ............................................... 95 3


1. BEVEZETŐ Iskolánk 2013. január 1 – jétől állami fenntartásban működik. Az intézmény fenntartója és működtetője: Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest, Nádor u.32. Az iskola Pedagógiai programja a törvényi előírásoknak megfelelően a NAT alapján a fenntartó, a szülők és a tanulók elvárásai alapján készült az eddigi hagyományok és elvek figyelembe vételével. A Pedagógiai program tartalmát a következő jogszabályok és dokumentumok határozzák meg: 

2011. évi CXC. Tv. a nemzeti köznevelésről



110/2012. (VI. 4.) Kormány rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról



20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési – oktatási intézmények működéséről



59/2013.(VIII.9.)

EMMI

rendelet

a

Kollégiumi

nevelés

országos

alapprogramjának kiadásáról 

32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának irányelve kiadásáról



51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásáról

Az iskola: -

Alapító okirata

Az intézmény hivatalos elnevezése: Hortobágyi Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium Az intézmény székhelye: 4071 Hortobágy, József Attila u.1/A. (40/66 hrsz.) Telefonszáma: (52) 589 -352 fax: (52)589-352; E-mail: [email protected]

4


1.1.

Iskolánk bemutatása, helyzetelemzés

Intézményünk olyan tájegységen működik, amely természeti szépségeivel, műemlékeivel, jellegzetes kultúrájával nemcsak nemzeti kincsünk egyikét jelenti, hanem Európa szerte is elismert értéket képez. E térség hagyományainak ápolását, környezetének megóvását tekintjük egyik fontos feladatunknak. Ugyanakkor a Hortobágy községhez tartozó tanyákon élő tanulóink jelentős hátránnyal indulnak, ezért az elfogadott értékek közvetítése mellett, másik fő feladatunk a hátránykompenzálás. A tehetségek felismerését, képességeik minél magasabb szintű kibontakoztatását kiemelt célunknak tartjuk. Tanulóinkat előzetes válogatás nélkül fogadjuk. Összetételük heterogén, képességeiket és szociális hátterüket tekintve. Sajátos nevelési igényű tanulóinkat integráltan oktatjuk. Az intézményünket iskola és kollégium és együttese alkotja. Törekszünk a sajátos helyi körülményeinkhez igazított NAT és kerettanterv célkitűzéseivel összhangban felvállalt feladataink megvalósítására. Olyan nevelési rendszert működtetünk, amely a gyermek, a szülő a pedagógus lehetséges együttműködésével biztonságos alapot ad a tanulók továbbfejlődéséhez, továbbtanulásához, társadalmi beilleszkedéséhez. Mindezt jól képzett tantestület biztosítja, amely mindig is nyitott volt a továbbtanulásra, a továbbképzésben való részvételre, versenyek rendezésére. A kompetencia mérések eredményei, a továbbtanulási mutatók, valamint a versenyeken elért eredmények azt mutatják, hogy tanulóink megállják helyüket a következő képzési fokozatban. Intézményünkben működő tanulócsoportok száma: Iskolában:  8 általános iskolai évfolyamon egy-egy osztály 

Évfolyamonként egy - egy tanulócsoport egésznapos iskolai program szerint

A kollégiumban: 

2 általános iskolai csoport



óvodások csoportja

5


Környezetelemzés Hortobágyot a „kétarcúság” jellemzi: infrastrukturálisan fejlett a település központja, de lepusztultak, nehezen megközelíthetők a tanyai részek, ahol a lakosság egyharmada él. A központtól 3-20 km távolságból /Máta, Borsós, Kónya, Szásztelek, Halastó, Árkus/ és más közigazgatási területről /Egyek-Ohat, Balmazújváros/ jönnek a hortobágyi intézménybe a tanulók. Többségük hét közben a kollégium lakója, néhányan pedig naponta vonattal vagy autóval utaznak be. A tanulólétszám évek óta stagnál. A gyerekek egy része hátrányos illetve halmozottan hátrányos helyzetű. A intézményünk a település központjában helyezkedik el. Az iskolaépület mellett udvar és bitumenes sportpálya található. Az épület 1970-ben, a kollégium pedig 1981-ben épült. Részleges felújításra (nyílászáró, homlokzat) az iskolában 2005 – ben, a kollégiumban 2007 – ben került sor. Az intézményünk állaga megfelelő. A közel múltban az iskolában felújításra került még : a kerítés, tető, tornateremhez tartozó öltözők, mosdók. Padlózatcsere és akadálymentesítés történt. Az iskolában és a kollégiumban sor került a fűtés és világítás korszerűsítése is. 2014 – ben a kollégiumban lezajlott a vizesblokk újjáépítése. A felmerülő költségek nagy részét az intézmény fenntartója és működtetője, a KLIK Balmazújvárosi Tankerülete biztosította, melyhez hozzájárult támogatóként Hortobágy Község Önkormányzata is. A felújítás mellett saját erőnkből is igyekeztünk szépíteni, otthonosabbá tenni a diákotthont. A intézményben tantermek, szaktanterem, könyvtár, tornaterem, öltözők, irodai helységek, szertárak, ebédlő, konyha, egészségügyi helyiségek állnak rendelkezésre. Az intézmény felszereltsége, bútorzata évről-évre javul, megújul, cserélődik. Megfelelő számú számítógép áll a tanulók és pedagógusok rendelkezésére. Nő az IKT eszközök száma. A feltételrendszer fejlesztésére pályázati úton folyamatosan törekszünk:  az iskolában az informatikai, innovatív, fejlesztő eszközök,  a kollégiumban a foglalkozások szakmai anyagának beszerzése kap elsőbbséget.

1.2.Iskolánk vonzereje, arculata        

környezeti adottságok – iskolánk külső, belső környezete, családias légköre, jó megközelíthetősége, az oktatás színvonala, felzárkóztatás, sokrétű fejlesztő munka, tehetséggondozás, egésznapos iskolai program kollégiumi szolgáltatás nyújtása, idegen nyelv emelt óraszámban történő oktatása 7 – 8. évfolyamokon, a diáksport (röplabda) kiemelt tehetség gondozási területként kezelése, szakköri, szabad idős kínálat biztosítása az úszásoktatás a testnevelésórák keretében (3-4. évfolyam)

6

Hortobágyi Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium     

néptánc oktatás (alsó tagozat) az alapfokú művészetoktatás támogatása, együttműködés a Balmazújvárosi AMI-val a kézműves alapok beépítése a technika, a rajz tantárgyak és az egésznapos program délutáni foglalkozásaiba praktikus ismeretek elsajátítása (növénytermesztési és állattenyésztési alapismeretek, gyakorlókert használata, háztartási technikák, gazdálkodási ismeretek) a környezeti nevelés, komplex nevelési tevékenység

Iskolai hagyományaink: Az SZMSZ 55 – 56. oldalán

1.3.Személyi feltételek

Az intézmény szakmai munkáját az intézményvezető és helyettese irányítják a kollégiumi munkaközösség – vezető segítségével. Az intézmény közös pedagógiai elvek és program alapján működik A nevelőtestület mintegy 90 %-a helyben lakik, kötődik a településhez, így a működéshez szükséges személyi feltételek biztosítottak. Iskolában dolgozik drámapedagógus, mentálhigiénés képzettségű pedagógus is. A pedagógusok és a technikai dolgozók száma a feladatnak megfelelő. Az intézmény pedagógus állománya felsőfokú végzettségű tanítókból és tanárokból áll. A tantestület többsége sok-sok éve dolgozik az intézményünkben. Kellő szakmai gyakorlatuknak, nevelési tapasztalataiknak köszönhetően lehetőségük nyílt innovatív képességeik kipróbálására. A megfelelő szaktanári ellátottság jó színvonalú nevelő-oktató munkára ad lehetőséget. Intézményünk munkaközösségei 

1 alsós (iskola)



1 felsős (iskola)



1 kollégiumi munkaközösség

Létszámadatok Intézményünkben pedagógus:

15 fő (ebből 1 fő részmunkaidős)

pedagógiai munkát segítő:

3 fő gyermekfelügyelő 1 fő iskolatitkár

Technikai dolgozó

5 fő takarító (ebből két fő részmunkaidős) 2 fő karbantartó

Intézményünkben jelenleg az összes dolgozó száma 26 fő ( ebből 3 fő részmunkaidős).

7


2. NEVELÉSI PROGRAM Intézményünk jövőképe  Intézményünket iskola és kollégium együttese alkotja, ahol 1 – 8 évfolyamon folyik a nevelés – oktatás.

 Tekintettel a tanulóink heterogén összetételére olyan megoldásokat keresünk, amelyek elősegítik, hogy megszerezzék azt a felkészültséget, amely képességeiknek a legjobban megfelel, és lehetővé teszi számukra a továbbhaladást a következő képzési fokozatba, ugyanakkor megkapják a lehetőséget arra is, hogy valamely területen megmutatkozó tehetségük kibontakozhasson.  A tanulás – tanítás során hangsúlyt kap a praktikus ismeretek, képességek megalapozása., a tanulói önkiszolgálásra épülő munkára nevelés. Beépülnek a programokba a pedagógus képzéseken elsajátított kézműves, kertművelés, háztartás – és életvezetés közvetítését elősegítő kompetenciák. Sajátos helyzetünket kihasználva állattenyésztési – és gondozási ismeretek gyakorlati alkalmazásának folytatása.  A sajátos nevelési igényű és a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók integrációja során érvényesül az elfogadó pedagógus attitűd, a támogató környezet az egyénhez igazodó fejlesztés és bánásmód.  A nevelőtestület mérés – értékelési szakemberrel gyarapszik, mely emeli a testület módszertani felkészültségét és lehetőséget teremt a hozzáadott érték alapú mérésértékelési gyakorlat működtetésére.  Tornatermünk felújításra, korszerűsítésre kerül tanulóink mindennapos testnevelési programjának megvalósítása és a költség - hatékony üzemeltetés érdekében.  Az iskola udvarán néhány játszótéri eszköz telepítésével nagyobb lehetőség adódik a szabadban töltött játékidő változatosabb kihasználására.  Tovább fejlődik illetve fenntarthatóvá válik az intézmény környezetkultúrája.

8


2.1. A nevelő – oktató munka pedagógiai alapelvei, célja, feladatai, eszközei, eljárásai 2. 1. 1. Alapelvek  Értékek közvetítése Iskolánkban a humanizmus, a demokratizmus, az egyén tisztelete, a szolidaritás és tolerancia értékei alapján szerveződnek a tanulási - tanítási folyamatok. Alapvető értéknek tekintjük az elsajátított tudás és kompetenciák használhatóságát, az élethosszig tartó tanulásra történő felkészítést, az alap és kulcs kompetenciák fejlesztését.  Esélyteremtés a tanulásra Biztosítjuk annak lehetőségét, hogy minden tanulónk képességeinek megfelelően fejlődjön, ennek érdekében alkalmazzuk a hatékony tanuló- megismerési technikákat és az ezekhez illeszkedő pedagógiai eljárásokat. Tanulóinkat igyekszünk megismertetni hatékony tanulási módszerekkel, és ösztönözzük őket ezek alkalmazására, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltség megszerzésére.  Egyéni sajátosságokat figyelembe vevő bánásmód Fontosnak tartjuk, hogy a különleges bánásmódot igénylő gyermekek nevelése oktatása az egyéni sajátosságokat figyelembe véve, azokhoz alkalmazkodva történjen. A pedagógus személye, attitűdje legyen együttműködésre kész, éreztesse támogató figyelmét, a segítségnyújtás biztonságát.  Tevékenység – központú tanulás - tanítás Törekszünk arra, hogy tanítványaink képességeiknek megfelelően a tanulási - folyamat aktív résztvevői legyenek, lehetőséget kapjanak saját tapasztalatok megszerzésére, ismereteik gyakorlati alkalmazására. Saját cselekvéseiken, tevékenységeiken keresztül és másokkal való együttműködésben jussanak új ismeretek birtokába. Tehát a pedagógus szerepe megváltozik, irányító, szervező, motiváló, együttműködő társsá alakul. Mindezek megvalósításához a tanulási környezet kiszélesítése szükséges, melyet hatékony partneri együttműködés révén kívánunk elérni.  Nyitottság, szakmai korszerűség A jelentkező pedagógiai problémák megoldásához módszertani kultúránk állandó bővítésére van szükségünk. Így el kell fogadniuk az élethosszig tartó tanulás tényét, beleértve az egymástól való tanulás lehetőségét is. Korszerű tanulásszervezési eljárások megismerése, alkalmazása folyamatos képzések, továbbképzések által válik lehetségessé.  Együttműködés, együttmunkálkodás Olyan nevelési gyakorlatot kívánunk kialakítani, gyermek, szülő, pedagógus és egyéb partnereink lehetséges együttműködésével, amely biztonságos alapot ad a tanulók továbbfejlődéséhez, továbbtanulásához, társadalmi beilleszkedéséhez.  -

Kiemelt kompetenciaterületek fejlesztése: a matematika, a szövegértés-szövegalkotás és idegen nyelv kompetenciaterületekre 9


2.1.2. Célok

-

1. Az intézmény fennmaradása, 1 - 8 évfolyamos képzés megtartása

sikerkritériumok  

2. Minden tanuló képességinek  megfelelő fejlesztése  -

3. Tevékenységközpontú pedagógiai gyakorlat megerősítése

  

 

4. Egyéni sajátosságokat figyelembe  vevő bánásmód elfogadása   

5. Az átmenetek hatékony kezelése

  

6. Helyi mérés – értékelési rendszer  működtetése

10

Az iskola és kollégium tanulólétszámának stabilizálása Kollégiumi szolgáltatás – esélykompenzáció - folyamatossága A kompetencia mérés – mutatók megfelelő szintet mutatnak, megvalósul a kiemelt kompetenciaterületek fejlesztése a matematika, a szövegértés-szövegalkotás idegen nyelv kompetenciaterületeken Tehetséggondozás – széles szakköri és szabad idős kínálat megtartása idegen nyelv emelt óraszámban történő oktatása 7 – 8. évfolyamokon, alapfokú művészetoktatás támogatása környezeti nevelés, mint komplex tevékenység Differenciált tanulásszervezés Egyéni bánásmód érvényesülése Praktikus ismeretek elsajátítása (növénytermesztési és állattenyésztési alapismeretek, gyakorlókert használata, háztartási technikák, gazdálkodási ismeretek) Változatos módszerek alkalmazása projektek megvalósítása, korszerű tanulási technikák alkalmazása Partneri együttműködés erősítése a hatékonyság érdekében Megteremtődik az elfogadó, támogató légkör Együttműködő, segítő pedagógusok Működő egyéni megsegítés Egyénhez igazodó fejlesztés és bánásmód megvalósulása Óvoda – iskola közötti átmenet segítése átadó dokumentumok és átadó megbeszélés révén Iskolás vagyok – program tanév első napjaiban Alsó felső tagozat között átadó dokumentumok és átadó megbeszélés formájában Megtörténik a tanulók képességeinek széles körű megismerése, feltárása a mérések és a háttér információk (dokumentumok) alapján az osztályfőnökök és a szaktanárok bevonásával

Hortobágyi Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium  – 

7. Szervezeti kultúra fejlesztése pedagógiai tapasztalat – és  tudásátadás szélesítése

8. A mindennapos testnevelés mozgás feltételeinek bővítése

9. Az IKT eszközök fejlesztése, IKT kompetenciák bővítése

        

10. Tanulóbarát udvari környezet kialakítása 11. Az intézményi környezetkultúra megtartása, fejlesztése 12. Hagyományápolás, környezettudatos magatartás megalapozása

    

Érvényesül a tudás – és tapasztalat megosztás, átadás a fiatalabb kollégák felé Megvalósul a hatékony tudásáramlás, egymástól való tanulás lehetőségének kihasználása Részvétel a szakmai képzésekben Felújításra kerül a tornaterem Működik az úszásoktatatás 3- 4. évfolyamon Néptánc-oktatás alsó tagozaton Iskolai sportkör – röplabdaszakkör Foci – suli Lehetőségekhez mérten fejlődik az iskola IKT eszközrendszere Bővül a pedagógusok és tanulók IKT kompetenciája Megtörténik az önálló ismeretszerzés technikájának megalapozása Néhány játszótéri eszköz kerül az iskolaudvarra Rendezett, tiszta iskolaudvar Esztétikus, barátságos belső és külső iskolai és kollégiumi környezet A hagyományápolásra épülő projektek megvalósulnak A környezeti nevelés, mint komplex tevékenység megvalósul

2.1.3. Feladatok Az alábbi feladatok pedagógiai céljaink megvalósulását szolgálják:  Az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók és az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók oktatása, nevelése integrált formában. 

Kollégiumi szolgáltatatás nyújtása községhez tartozó tanyákon élő tanulóinknak, valamint a más településen élő szociálisan rászoruló gyerekeknek.

 A személyiségközpontú egységes alapokra épülő differenciált tanulásszervezés A felzárkóztatáson túl az egyes gyermek érési üteméhez, fejlettségi szintjéhez igazodó fejlesztés megvalósítása. - Arra törekszünk, hogy tanulóink – adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel megszerzett tapasztalataikkal összhangban – minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. - Az általunk is preferált személyközpontú nevelés – oktatás a tanulók közötti egyéni tanulási utak figyelembevételén nyugszik, ezen az alapon történik a differenciált tanulásszervezés. - A személyiségfejlesztésben meghatározónak tartjuk a tanítás - tanulás folyamatának eredményességét, az interaktivitást, a változatos tevékenységrendszer kiépítését. A foglalkozásokon jelentős szerepet kap a munkáltatás. 11


 -

Praktikus ismertek átadása általi munkára nevelés Az emberi munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása változatos módszerek alkalmazásával



A kulcskompetenciák fejlesztése Feladatunk, hogy tanítványaink megszerezzék azokat a kompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, saját sorsuk alakításához. Segíteni szeretnénk őket a személyes boldoguláshoz, fejlődéshez, társadalmi beilleszkedéshez és a munkához vezető út megtalálásában. Mindehhez az alábbi kompetenciák fejlesztésével kívánunk hozzá járulni: - Az anyanyelvi kommunikáció - Az idegen nyelvi kommunikáció - Matematikai kompetencia - Természettudományos kompetencia - Digitális kompetencia - A hatékony önálló tanulás megalapozása - Szociális és állampolgári kompetencia - Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia - Esztétikai - művészeti tudatosság és kifejezőképesség



Korszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazása A NAT kompetenciaterületek fejlesztését az újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazása, az IKT eszközök használata tovább erősíti.



A digitális pedagógiai elterjesztése Az informatika tanítási tartalmai alkalmazás-jelleggel valamennyi tantárgy tanításában megjelennek. Kisiskolás korban az alapvető informatikai tudás megszerzése főként a más tantárgyakba ágyazott, IKT használatával megvalósított, a készség- és képességfejlesztés közben megszerzett ismereteket jelenti. A tantárgyi oktatásban alkalmazott digitális eszközök segítségével hatékonyan fejleszthetők az alapkészségek és képességek: az írás-, az olvasás,- a számolási készség, a problémamegoldó gondolkodás, a tanulási képesség és az önálló ismeretszerzés képessége, illetve a Nemzeti alaptanterv bevezetőjében definiált kulcskompetenciák többsége is.



Hozzáadott érték elvű mérés-értékelés (helyi értékelési gyakorlat bevezetése és működtetése) A tanulók képességeinek széles körű megismerése, feltárása a mérések és a háttér információk (dokumentumok) alapján az osztályfőnökök és a szaktanárok bevonásával A fejlesztő munkának alapja a fejlődéslélektani ismereteken nyugvó megfigyelési és diagnosztikai rendszer, amely könnyen áttekinthető formában nyújt információt minden egyes gyermek fejlődési sajátosságairól, képességszintjéről. A tanulási képességek fejlesztése a korszerű tanulásszervezési eljárásokkal, és órai tréning gyakorlatokkal. Tanórán kívüli tevékenységek hatékony kihasználása az érdeklődésnek megfelelő területeken. Személyiség és - közösségfejlesztő programok szervezése.

-

12


  -

Az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés Igyekszünk megértetni tanítványainkkal, hogy az egész életen át tartó tanulás a gazdaság által megkövetelt változó igényekhez való alkalmazkodást szolgája, feltétele a sikeres életnek. Az önálló tanuláshoz szükséges képességek fejlesztésével segítjük őket a folyamatos élethosszig tartó tanulás lehetőségéhez. A tanulás tanítása hatékony tanulási módszerek és technikák elsajátíttatása és alkalmazása. Igénykeltés az egyéni és közösségi felelősségen alapuló környezetkímélő életmódra Környezettudatos magatartásnak, életvitelnek a megalapozása, a környezetmegóvása a fenntarthatóság érdekében.

 -

Mindennapos testnevelés kiterjesztése A tanulók egészséges testi – lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel. A mozgásszegény életmód kialakulásának megelőzése. Lehetőség az egészség hosszú távú megőrzésére, jobb felnőttkori életminőség kialakítására.

 -

Egésznapos iskolai program biztosítása Az iskola köteles a szülők igényei alapján délutáni foglalkozásokat biztosítani. Ezeket úgy kívánjuk megszervezni, hogy eleget tudjunk tenni az iskolai felkészítéssel összefüggő feladatoknak. Szervezett formában biztosítjuk a tanuláshoz és a szabadidő változatos eltöltéséhez szükséges feltételeket.

2.1.4. Eljárások, módszerek A nevelő-oktató munkánk, ismeret- és értékátadó tevékenységünk csak akkor lehet eredményes, ha módszereiben, eszközeiben, eljárásaiban tekintettel van a tanulócsoportok heterogén összetételére, a tanulók életkori sajátosságaira, és kellő teret biztosít a tanulói aktivitásnak és kreativitásnak az ismeretszerzés folyamatában. Ennek érdekében nélkülözhetetlennek tartjuk az: 

Egyéni tanulási stratégiák és utak kialakításának segítését, a tanulói aktivitás növelését: -

új tanulásszervezési eljárások alkalmazásával: tantárgy - tömbösítés, projekt, témahét megszervezésével,



IKT eszközök alkalmazásával.

Fejlesztő értékelés alkalmazását.

13


Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek ♦ Követelés. ♦ Gyakoroltatás. ♦ Segítségadás. 1. Szokások és magatartási ♦ Ellenőrzés. normák kialakítását célzó ♦ Ösztönzés. módszerek.

♦ Elbeszélés. ♦ Tények és jelenségek bemutatása. 2. Magatartási modellek ♦ Műalkotások bemutatása, közvetítése. bemutatása. ♦ A nevelő személyes példamutatása. ♦Magyarázat, 3. Tudatosítás beszélgetés. (meggyőződés kialakítása). ♦ A tanulók önálló elemző munkája.

Közvetett módszerek ♦ A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. ♦ Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. ♦ Hagyományok kialakítása. ♦ Követelés. ♦ Ellenőrzés. ♦ Ösztönzés. ♦ A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. ♦ A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. ♦ Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. ♦ Vita.

Ismeretszerzési módszerek A tanulók aktivitásán alapuló módszerek a. Kiselőadás - prezentáció • 10-15 perces összefüggő tanulói előadás, bemutató • Elsősorban a kötelező tananyag kiegészítésére, gazdagítására szolgál • Alapját képezheti a tanuló saját élménye, valóságos tapasztalata, szakirodalmi, vagy egyéb kutatómunkája, ötlete, találmánya • Fejlesztő hatást gyakorol a szóbeli kifejezőképességre • A tanár feladata, hogy a kiselőadás felépítésében, szerkesztésében segítséget nyújtson, és ügyeljen arra, hogy a kiselőadás magas színvonalon kerüljön bemutatásra b. Munkáltató módszer • A tanuló által végzett gyakorlati tevékenység – pl. kísérlet, mérés – során történik a tanulás. Fejlesztő hatást gyakorol a megfigyelő-, elemző képességre, gyakorlati készségekre. • A tanár feladata a célok, a megfigyelési szempontok, a biztonsági szabályok ismertetése, a munkához szükséges ismeretekről való tájékozódás, az eszközök előkészítése, a tapasztalatok megfogalmaztatása, a következtetések levonása és ezek beépítése a tananyagba. c. Projektmódszer • A projekt egy összetett feladat, melynek középpontjában többnyire gyakorlati, a tanulók érdeklődésének is megfelelő probléma áll. Ennek megoldásához a tanulóknak a tantárgyi kereteken kívüli információkra, összefüggésekre is szükségük van, így a tantárgyak határai fellazulnak és az ismeretek a probléma összefüggéseinek megfelelően átstrukturálódnak. A projekt befejeztével valamilyen kézzelfogható eredmény születik

14

Hortobágyi Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium • A tanár feladat, hogy szükség esetén átsegítse a gyerekeket a nehézségeken, akár a munka, akár az együttműködés terén. d. Kooperatív oktatási módszer • Kooperatívnak nevezhető minden olyan módszer, mely tanulók együttműködését teszi szükségessé. • Szerepe a tanuláson kívül a szociális készségek fejlesztésében jelentős. A tanulók nem csak saját, hanem csoporttársaik eredményeiért is felelősek. e. Szimuláció • Tapasztalati úton történő tanulás, melynek során természeti, társadalmi jelenségek, fogalmak, következmények ismerhetők meg, tevékenységek, döntési folyamatok gyakorolhatók be. f. Szerepjáték • Egy másik személy szerepének, funkcióinak eljátszása főként történelmi alakok, különböző generációk, eltérő rangú, társadalmi státusú emberek álláspontjának, konfliktusainak megjelenítésére alkalmas. • Fejlesztő hatással lehet a tanulók empátiás készségére. g. Játék • Bármilyen könnyed, szórakoztató tananyaghoz kapcsolódó vetélkedő, memóriajáték, bármi lehet. • Alkalmazás a komoly tanulás színesítésére, a figyelem felélénkítésére, felüdítésére, viszonylag ritkán. h. Tanulmányi kirándulás • Az iskola falain kívüli ismeretszerzés, felfedezés, a tanultak életben való megjelenési formáinak felkutatása. Üzemlátogatás, múzeum látogatás, kutatóintézetek megtekintése, tudományos előadáson, konferencián való részvétel, valamilyen társadalmi tevékenységben való közös részvétel (pl. hulladékgyűjtés, erdőtisztítás, stb.) i. Önálló tanulói megfigyelések • Az önálló tanulási, megfigyelési képességek fejlesztésében elengedhetetlen. 

Az Információs és Kommunikációs Technológia oktatási rendszer új tanulási lehetőségeket kínál. A régi pedagógiai eszközök, módszerek egyre kevésbé hatásosak, önmagukban nem alkalmasak az ismeretszerzésre. Nemcsak a tudásanyag újul meg és változik igen gyors tempóban, hanem az információkhoz való hozzáférés módjai is megsokszorozódnak. Az iskola változik, ezzel párhuzamosan a pedagógus szerepe is átalakul: a gyermekek, diákok körében a tudásanyagnak már nem egyedüli közvetítője. Olyan tanulási környezetet kell kialakítania, amely segíti a felfedezést, fejleszti a kreativitást, a kommunikációt, a távoli társakkal való együttműködést, az egyéni vagy csoportos munkát, a megszerzett tapasztalatok adaptációját, ezáltal erősíti az ismeretszerzést, a tudásanyag elsajátítását és a képességfejlesztést.

2.2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok  A tanuló gondolkodási - tanulási képességeinek fejlesztése, az értelem fejlesztése A tanulási motiváció, megismerési és teljesítményvágy A hatékony, önálló tanulás kialakítása Önismeret fejlesztése, reális önértékelésre való képesség megalapozása Döntéshozatalra való képesség, a döntésekért, tettekért való felelősségvállalás

15

Hortobágyi Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium  Szociális értékrend fejlesztése, emberi kapcsolat Az emberek közötti érintkezés, emberi kapcsolatteremtés és kommunikáció kulturált formáinak, elfogadott normáinak kialakítása, Társadalmilag elfogadott értékrend, erkölcs, etikai értékek közvetítése A pozitív szociális szokások kialakulásának segítése A tanulók közösségére és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. Pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése.  Kulturált életmód, testi - lelki egészség Önkiszolgálás Önvédelem és szuverenitás Önértékelés, önbecsülés, önbizalom Az egészséges és kulturált életmód A környezettel harmóniában élő személyiség  Alkotóképesség és kreativitás fejlesztése Önkifejezési képességek bemutatása, gyakorlása Önálló ismeretszerzés, önfejlesztés lehetőségei Tanórán kívüli lehetőségek Tapasztalati alkotóképesség fejlesztése Értelmező alkotóképesség fejlesztése

2.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztéssel csoportosítottuk.

kapcsolatos

feladatainkat

három

témakör

szerint

 A mindennapos testedzés Elősegíti a testmozgás eszközeivel a gyerekek egészséges testi-lelki fejlődését. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető az alábbiak szerint: - minden tanuló minden nap vegyen részt a testmozgás-programban, - minden testnevelési órán és egyéb mozgásos tevékenység során legyen meg a megfelelő terhelés, - gimnasztikai, testtartás – és légzésjavító gyakorlatok - izomerősítés, gerinc- és ízületvédelem - minden testnevelés óra és testmozgási alkalom oldott légkörű legyen - kiaknázni a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatását - a foglalkozások játékot és táncot is tartalmazzanak. Mindezek megvalósítása a törvényi előírásoknak megfelelően történik. A szabadon választható időkeret terhére további sport foglalkozást tervezünk. /röplabda szakkör, atlétika, futball, tömegsport/ Az egésznapos iskolai program és a kollégium keretein belül a szabadidőben valamint a foglalkozásokon további alkalom adódik a testedzésre, mozgásra. Iskolánk kívüli szervezésben mód nyílik további sportfoglalkozáson való részvételre.

16

Hortobágyi Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium  Az egészséges táplálkozás Fontosnak tartjuk, hogy minden gyermek számára elérhető legyen elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű táplálék az iskolai étkeztetés kiterjesztésével.  Lelki egészség védelme – személyiségfejlődés Fontos a tanulókat felkészíteni arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Az egészség rizikófaktorainak csökkentése érdekében dohányzás, alkohol és drogprevenciós programok beépítése a programba. Segíteni a krízishelyzetbe jutottakat. A családok bevonása szükség esetén. Fontos a kortárskapcsolatok szerveződése, a közösségben elfoglalt pozíció. Az osztályfőnöki órák, az egészségtan, biológia, környezetismeret, technika és életvitel tantárgyak tananyagai is lehetőséget adnak ezen témakörök megvitatására.

2.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata:  A különféle iskolai tanulói közösségek kialakítása, életének megszervezése, fejlesztése nevelői irányítása. Amelyben a tanulók aktívan részt vesznek, ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartási és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjtenek.  A tanulók életkori sajátosságainak figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Eljuttatni a kisgyermeket az önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé.  Az önkormányzás képességének kialakítása. Tudjanak közös célért összehangoltan tevékenykedni, majd az elvégzett munkát értékelni.  A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása a közösségre jellemző, az összetartozást erősítő normák alapján. Osztályközösség feladata - az egyén értékeinek felismerése, - egymás tiszteletben tartása, - másságuk elfogadása, tolerancia, - egymás segítése a tanulásban, beilleszkedésben, problémáik megoldásában A nevelőtestület közösségalakító feladatai - személyes példamutatás, - a kölcsönös tiszteleten, a bizalmon alapuló kapcsolat kialakítása, tanár-diák, diákdiák, és a tanár-tanár viszonyában, - a tanuló aktív részese lehessen az őt érintő döntések meghozatalának, - becsületes munkára nevelés, a társadalmi közösségekbe való beilleszkedés elősegítése, a körültekintő pályaorientálás.

2.4.1. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok 17


Alapvető feladat a véletlenszerűen egy osztályba kerülő tanulókból olyan közösség formálása, amely képes  egy közös értékrend elfogadására,  egymás segítésére,  a kölcsönös segítségnyújtásra,  egymás közös ellenőrzésére,  a munkaszervezésére,  a közvetlen tapasztalatszerzés segítésére,  a tanulók önállóságának, öntevékenységének kialakítására, fejlesztésére. A közösség legyen képes a már elért eredmények megtartására és fejlesztésére, a tananyag minél jobb elsajátítására különböző munkaformákkal. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél alkalmazzuk azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetése mellett a közösség formálását is segítik. Lásd: páros, csoport munka, kooperatív tanulásszervezés, tantárgy tömbösítés, projekt hét, témahét, modul rendszerű oktatás. Az egyes tantárgyak közösségfejlesztési feladatait a tantárgyi követelmények tartalmazzák.

2.4.2. Az egyéb foglakozások közösségfejlesztési feladatai  Hagyományok, hagyományőrző tevékenységek  Ünnepélyek, rendezvények          

Az intézmény hagyományápolása körébe tartozó rendezvények: Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Iskolai, kollégiumi projektek Fakultatív hit- és vallásoktatás Délutáni szilencium – tanulási idő Szakkörök és egyéb délutáni foglalkozások Iskolai sportkör Versenyek, vetélkedők Osztálykirándulások Erdei iskola (pályázat, vagy a szülők által finanszírozott megvalósítással)

2.4.3. A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének bővítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját 2-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt,felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. Tevékenységükben megfelelő szerepet kap: - tanulói érdekképviselet, érdekvédelem - programok szervezése, - részvétel az DÖK továbbképzéseken, - együttműködő tanár-diák kapcsolat, - döntési, egyetértési, véleményezési és javaslattevő jog gyakorlása. 18


2.4.4. Szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva, a pályázati lehetőségeket megkeresve különféle szabadidős programokat szervez /pl. túrák, táborok, színház- és múzeumlátogatás, klubdélutánok stb./ Ezeken a rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Az intézmény létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényeik alapján, előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit a tanulók – tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használják.

2.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza Pedagógusok legfontosabb helyi feladatai:  Minden pedagógus feladata szaktárgyainak hatékony oktatása a tantárgyfelosztásban meghatározott rendben. Nevelő-oktató munkája hatékonysága érdekében, a tanulói eredmények, osztályok összetételének figyelembevételével felzárkóztatást, fejlesztést, tehetséggondozást végez.  Tanítási óráira, tanórán kívüli foglalkozásaira felkészül, a tanórák időkeretét az intézmény munkarendje szerint betartja.  A megtartott, az elmaradt és a helyettesített tanítási órákat dokumentálja.  A tanórai gyakorlás során alkalmazza a korszerű elsajátított pedagógiai módszereket. Az ismeretek közvetítését sokoldalúan, szemléletesen végzi, a rendelkezésre álló eszközöket használva. Gondot fordít a tanulók differenciált foglalkoztatására, egyéni fejlesztésüket optimális szintű, személyre szabott feladatokkal szolgálja.  Rendszeresen ellenőrzi és értékeli a tanulók teljesítményeit. Az írásbeli dolgozatokat, témazárókat javítja és javíttatja.  Osztályozó vizsgák lebonyolítása  Felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken és iskolai méréseken  Az intézmény által felvállalt nevelési cél mentén fejleszti és segíti az intézmény minden tanulóját, kiemelt figyelmet fordít az integráltan oktatott és nevelt (SNI és a halmozottan hátrányos helyzetű) tanulók segítésére, fejlesztésére.  Részvétel nevelőtestületi, munkaközösségi értekezleteken, megbeszéléseken és továbbképzéseken.  Iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés  Tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés  Iskolai kulturális - és sportprogramok szervezése valamint az ezeken való részvétel 19

Hortobágyi Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium    

Osztályfőnöki, munkaközösség – vezetői, diákönkormányzatot segítő és ifjúságvédelmi feladatok ellátása. Szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, rendszeres kapcsolattartás a szülői házzal A tanulók felügyelete óraközi szünetekben, ebédeléskor. Szertárrendezés, szakleltárak, szaktantermek és osztálytermek rendben tartása, dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Feladata a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése, közösségi tevékenységük irányítása, öntevékenységük, önkormányzó képességük fejlesztése. Ennek érdekében:  Az iskolai pedagógiai program alapértékeinek képviselete az osztályfőnöki munkában .  Együtt működik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.  Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét az osztály fegyelmi helyzetét.  Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.  Javaslatokat tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére.  Feltérképezi az osztály szociometriai jellemzőit, az osztályon belül uralkodó értékrendet. Törekszik a tanuló személyiségének, családi és szociális körülményeinek megismerésére – szükség esetén családlátogatást végez (a szülők előzetes értesítésével és beleegyezésével).  Aktívan bekapcsolódik az intézményen belül a a DÖK munka végrehajtásába, folyamatosan segíti e munkát.  Összesíti a tanulók hiányzásait, ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket. Pontos adatokat szolgáltat az iskolai statisztika elkészítéséhez.  Folyamatosan tájékoztatja a szülőt a tanuló magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről (legalább kéthavonta ellenőrzi az ellenőrzőbe került bejegyzéseket, érdemjegyeket). Évente legalább 2 szülői értekezletet tart, hetente fogadóórát biztosít a szülők részére.  Rendszeres kapcsolatot tart az osztályában tanító pedagógusokkal, az ifjúságvédelmi felelőssel, kollégiumi nevelőkkel, az esetleges konfliktusokat velük megbeszéli, szükség esetén mikro-értekezletet hív össze.  Szükség esetén órát látogat az osztályban.  Felelős megbízásával és munkájának ellenőrzésével biztosítja az osztályterem rendjének, tisztaságának, berendezési tárgyainak megőrzését.  A tanítási órákon és a tanórán kívüli foglalkozáson különös gondot fordít a tanulók együttműködési készségének, önállóságának és öntevékenységének kialakítására.  Felkészíti osztályát az intézmény hagyományos rendezvényeire, ünnepségeire, szervezi, megismerteti osztályával az intézmény szabadidős foglalkozásait.  Évente egyszer legfeljebb 2 munkanap igénybevételével a szülők beleegyezése után osztálykirándulást, egyszeri alkalommal erdei iskolát szervezhet osztálya számára. (pályázat, vagy a szülők által finanszírozott megvalósítással)  Tiszteletben tartva a tanulók emberi méltóságát, alkalmat teremt osztálya tanulóinak a demokratikus közéleti szereplésre való felkészülésre. 20

Hortobágyi Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium   

Évente az intézmény nevelőtestületi értekezletén beszámol az osztálya tanulmányi munkájáról, fejlődéséről a megadott szempontok alapján. Elvégzi a tanulók továbbtanulásával kapcsolatos feladatokat. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.

2.6. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 2.6.1. A tehetség, képesség kibontakoztatásának segítése Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. Felvállaljuk a tehetséges tanulók fejlesztését, megadva lehetőségeinkhez képest minden segítséget a fejlődésükhöz. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli foglalkozások is segítik. A törvényben meghatározott időkeret felhasználásával dolgozunk.  Kiemelt feladataink: - teljesítménymotiváció a tanulás tudatos tevékenységgé alakításával, - a tisztességes versengés, - a helyes tanulási szokások kialakítása, - sikerélmény biztosítása, életszerűség, - a tanulás értékének tudatosítása, - önálló ismeretszerzés képességének fejlesztése, - problémamegoldó gondolkodás, - kreativitás fejlesztése - döntés, ellenőrzés képessége, - önkorrekció, önértékelés, - munkafegyelem, folyamatos munkára szoktatás, - szövegértés, szövegfeldolgozás képességének fejlesztése, - nyelvi beszédkészség, kommunikáció fejlesztése. A fejlesztést a következő tevékenységek segítik: - az egyéni képességekhez igazodó változatos tanórai tanulás megszervezése, - emelt szintű nyelvoktatás szervezése 7-8 évfolyamon, - nem kötelező /választható/ tantárgyak tanulása tanórán, - előkészítők, szakkörök, versenyfelkészítők, internetes és egyéb levelezős versenyek, - házi, tankerületi, megyei ,országos versenyeken való részvétel előkészítése, - iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, - szabadidős foglalkozások pl. bábszínház- és tárlatlátogatás, - továbbtanulás segítése különféle programok szervezésével, - évente közös program szervezése a német testvérváros iskolájával, - község rendezvényein való szereplés, 21

Hortobágyi Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium -

„Az év tanulója” cím elnyerésére indított mozgalom, a tankerület kiváló tanulója díj tehetséges tanulók támogatása pályázat útján is.

A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben a megújuló tanulásszervezési eljárások alkalmazásával tesszük hatékonyabbá a fejlesztő munkát pl.:  differenciált tanulásszervezés  kooperatív technikák  projektmódszer  tevékenységközpontú pedagógiák  IKT eszközök használata Sikeresen alkalmazhatók a differenciált tanulásszervezésnek az alábbi formái:  individuális tanulás: Valamennyi gyerek számára biztosítja az egyéni haladást, figyelembe véve a tanuló sajátosságait. Egyénre szabott elsajátítási, készség – és képességfejlesztési utakat biztosít, az ennek megfelelő eszközrendszerrel.  kooperatív tanulás: A tanulási tartalom elsajátítása, és a készség – és képességfejlesztés csoportos formában történik. A tanulók aktívan együttműködnek a siker érdekében. A tanulási képességek, és a szociális készségek a kooperatív tanulási módszerrel egyszerre fejleszthetők. (Leghatékonyabb más tanulásszervezési módokkal vegyesen alkalmazva).  projekt módszer: Ez az a módszer, amely összefogja mindazt a sok-sok módszert és eszközt, amelyek külön-külön is nagyon sokat segítenek a gyerekek sikeres tanulásában. A projekt a gyerekek érdeklődésére épít, ami kizárja, hogy csak a tankönyvet tanítsuk, lapozzuk és évekig központi vagy irányító tanmenet alapján dolgozzuk fel. A projekt komplex fejlesztési lehetőség, amely tartalmazza az önálló tanulást, a kutatást az önálló ismeretszerzést és a nagyfokú integrációt. Feltételek: Tárgyi feltételek: - Iskolai könyvtár,digitális tananyaggyűjtemény - Számítógép, mint fejlesztőeszköz, - Videó, zenei anyagok, - Variálható tanterem berendezés a csoportfoglalkozásokhoz - Megfelelő tankönyvek és szakmai könyvek(egyszerű alapfeladatokkal, többszintű nehézségi fokkal, szorgalmi és választható feladatokkal) Személyi feltételek: - A tanár gyerekekkel szembeni beállítódása (igenlő legyen, ne ambivalens, ne előítéletes). Hatékony tanuló megismerési technikák alkalmazása. - A tanár nevelési stílusa megfelelő legyen (együttműködő, ne erőszakos, ne tehetetlen, ne korlátozó, ne közömbös). Differenciálás heterogén csoportban. - A tanár tudása megfelelő legyen. Legyen képes a pedagógus önművelésre, önképzésre. IKT eszközhasználat, web alapú tanulásirányítás. - Jó kapcsolat a családdal. Szükség esetén bevonva az ifjúságvédelmi felelőst és a Családsegítő Szolgálat munkatársait. - Továbbképzések a differenciált tanulásszervezéshez. 22


2.6.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A tanulási nehézségek rendkívül változatos tünetekben és szinte minden gyermeknél egyéni formában mutatkoznak meg. Az egészen enyhe, könnyen helyrehozható tanulási nehézségektől kezdve az átfogó és az egész életen át végighúzódó tanulási problémákig igen széles a skála. Így az iskolákban egyre nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon a differenciált egyéni bánásmód és fejlesztés, valamint az átlagtól eltérő, viselkedési vagy teljesítmény - problémákkal küszködő gyermekek speciális ellátása. Tartós ellátásuk és problémájuk megoldása csakis egyéni megközelítés, speciális fejlesztés, éveken át tartó egyéni és kiscsoportos, képességekhez igazodó nevelés és oktatás révén képzelhető el. Azt reméljük, hogy a tanulók esetében az időben feltárt problémákat, tervszerű fejlesztéssel, megfelelő szakember bevonásával eredményesebben tudjuk kezelni. A hátrányok csökkentése már az óvodai nevelés-oktatás során megkezdődik, és az iskolába kerülés után ez a fejlesztő - hátránykompenzáló munka tovább folytatódik. A pedagógiai szakszolgáltatások igénybevételével időben megtörténik a gyermek szakirányú vizsgálata is. Az óvoda és iskola közötti hatékony együttműködés által vált nyomon követhetővé a gyerekek fejlődése, ami megkönnyítette az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Nagy gondot fordítunk a sajátos nevelési igényű gyerekekre, hiszen a tanulási nehézségekkel vagy magatartási problémákkal küzdő gyerekek fejlesztése, gondjaiknak enyhítése csakis tervezett, szervezett és megfelelően irányított módon történhet. A tanulásszervezés alapja a heterogén tanulói összetétel miatt a differenciált munkáltatás, a hagyományos formák mellett próbálkozunk a kooperatív tanulás elemeinek alkalmazásával is. Feladataink:  problémafeltárás  okok felderítése  szükséges intézkedések megtervezése  szükség esetén szakemberhez való irányítás  elfogadó légkör, segítő bánásmód biztosítása A korrekciót az alábbi szervezeti keretekben végezhetjük tanórán, vagy azon kívül:  képességfejlesztő foglalkozás szervezett keretekben,  differenciált munka alkalmazása,  kooperatív tanulásszervezés  egyéni foglalkoztatás  napközi otthon, tanulószobai, kollégiumi foglalkozás

2.6.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.

23

Hortobágyi Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium Azoknak a tanulóknak, akik szakvéleménnyel dokumentált beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTM) küzdenek az iskola a törvényi előírásoknak megfelelően egyéni foglalkozást szervez. Egyéni foglalkozás keretében - egyéni fejlesztési terv alapján - segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez. A beilleszkedési zavarok leggyakoribb formái: - az együttműködési készség hiánya, - durva hang, durva érintkezési mód, - feltűnni vágyás, imponálni akarás, - agresszivitás, kötekedés, - ellenséges, tekintélyellenes viselkedés, - megbízhatatlanság, - felelőtlenség, - peremhelyzet a csoportban, - az érzelmi-indulati élet szélsőséges kiegyensúlyozatlansága, - gyenge kudarctűrés A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: - együttműködés az intézményegységeink között, - szoros kapcsolat a nevelési tanácsadóval, - az egyéni képességhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, - felzárkóztató órák, foglalkozások, - délutáni tanulási idő biztosítása - a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai, - kapcsolat a családokkal - családlátogatás 1. és 5. évfolyamon, ill. indokolt esetben) - a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése. Az egyéni foglalkozások a gyógypedagógus irányításával folynak. A részképesség zavarral küzdő tanulók részére a foglalkozásokat gyógypedagógus végzi.

2.6.4. A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásával kapcsolatos feladatok Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd Az intézmény alapító okiratában foglaltak szerint iskolánk az illetékes szakmai fórum kijelölése alapján fogadja a sajátos nevelési igényű tanulókat. Ellátja

a. az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók, b. az egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulók oktatását, nevelését integrált formában. A törvény által biztosított keretek között folyik a gyerekek képzése, fejlesztése. Eredményes szocializációjukat, iskolai pályafutásukat elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – nevelésük. A sajátos nevelési igényű tanulók beilleszkedését, a többi tanulóval való együtt haladását az alábbi tényezők biztosítják: 24

Hortobágyi Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium Az iskola pedagógusainak, szülői és tanulói közösségének felkészítése az SNI tanulók fogadására.  Az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség). Az SNI tanulók nevelésében – oktatásában irányító szerepet a gyógypedagógus kap, aki szorosan együttműködik a gyerekekkel foglalkozó a többségi pedagógusokkal.  segíti a diagnózis értelmezését,  javaslatot tesz a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására, eszközök használatára,  javaslatot tesz speciális módszerek alkalmazására,  figyelemmel kíséri a tanulók haladását,  együttműködik a többségi pedagógusokkal,  terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval közvetlen foglalkozásokon. Az SNI tanulóval foglalkozó pedagógus a tananyag feldolgozásnál  figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak módosulásait,  szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít,  egyéni haladási ütemet biztosít,  individuális módszereket alkalmaz,  alkalmazkodik az eltérő képességekhez, viselkedéshez,  elfogadja a gyógypedagógus iránymutatását, javaslatait. A sajátos nevelési igényű gyerekek megsegítése, fejlődése érdekében a tantestület valamennyi tagjának fontos feladata:  az elfogadó, támogató, segítő, magatartás a gyermekkel szemben  önbizalom erősítés, az elfogadottság érzésének biztosítása  pozitív megerősítés  Az egyéni képességek szem előtt tartásával a tanuló sikerélményhez juttatása  A Közoktatási Törvény által deklarált jogok biztosítása A sajátos nevelési igényű, enyhe fokban értelmi fogyatékos, eltérő tanterv szerint haladó integráltan oktatott tanulók nevelés-oktatásának sajátos elvei:  A NAT az SNI tanulók nevelésének oktatásának is alapdokumentuma  A helyi tanterv elkészítésénél figyelembe kell venni a: - a tanulók sajátosságait, - közoktatási törvény vonatkozó előírásait, - a helyi célkitűzéseket, lehetőségeket, - a szülők elvárásait.  A tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl.  Lássa el az SNI tanulók habilitációs, rehabilitációs célú igényeit.  Vegye figyelembe az SNI tanulók - életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, - a tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, - lassúbb ütemű, átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét, viselkedését.  Biztosítsa az intézmény a speciális tantervet, tankönyveket, tanulási segédleteket, egyéni fejlesztési terveket. Az egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulók iskolai fejlesztésének sajátos elvei: A tanulók fejlesztése során az aktuális állapothoz, képességhez kell igazodnia az ismeretek tartalmának. 

25

Hortobágyi Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium A tevékenységformáknak, a módszereknek, a szervezeti kereteknek a pedagógiai folyamat kompenzáló jellegének is illeszkedni kell az adott képességekhez.. A fejlesztési folyamat során törekedni kell a: - reális énkép, önbizalom megalapozására - kudarctűrő képesség növelésére - önállóság szintereinek kiterjesztésére A fejlesztés alapvető célja iskolás korban:  Diszlexia, diszgráfia esetén - segítse az olvasás-írás eszközzé válását - a tanuló az intellektusának és osztályfokának megfelelő értő – olvasás és íráskészség alakuljon ki - fejlődjön kifejezőképessége A fejlesztés általános területei: - testséma kialakítása, - nagymozgás fejlesztései, - finommozgás fejlesztése, - vizuo-motoros koordinációs gyakorlása, - látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, - az olvasás, írás lassított tempójú tanítása (újra tanítása), - olvasás-íráskészség folyamatos gondozása, fejlesztése, - kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy órán, - idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel.  Diszkalkulia esetén: A fejlesztés általános feladatai: - érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás és a beszéd összehangolt fejlesztése, - testséma kialakítása, - téri tájékozódás kialakítása, - időbeli tájékozódás kialakítása - matematikai nyelv tudatosítása, - szerialitás erősítése, - segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, - fogalmak kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, - matematikai eszközök használata, - képi, vizuális megerősítés, - fokozott mennyiségű gyakorlás, - egyéni sajátosságokhoz igazított megjegyzést segítő technikák alkalmazása.

2.6.5. Gyermek – és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Tanulóink jelentős része halmozottan hátrányos helyzetű. Célunk – az iskolai tevékenységi formák által – ezen hátrányok kompenzálása, a felzárkóztatás. A hátrányok kompenzálása érdekében - képességfejlesztés egyéni és kiscsoportos formában, - hiányosan működő képességek korrekciója, - eredményes beilleszkedés érdekében általános emberi értékek, társadalmi normák elsajátítása, - önálló életviteli technikák kialakítása, - önismeret képességének kialakítása. 26

Hortobágyi Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az ifjúságvédelmi felelős segíti az intézmény pedagógusainak az ifjúságvédelemmel kapcsolatos munkáját: - tájékoztatást ad a segítségkérés módjáról, helyéről, - jelzések alapján családlátogatást végez, - veszélyeztető-tényező megléte esetén az igazgató közbelépését kezdeményezi a gyermekjóléti szolgálat felé, - szükség esetén részt vesz esetmegbeszéléseken. Célja - A tanulók problémáinak feltárása, - a problémák okainak megkeresése, - segítségnyújtás a problémák megoldásához, - a felmerült problémák jelzése a gyermekjóléti szolgálat felé. A megelőzés területén: - biztosítjuk a rendszeres iskolába járás feltételeit (kollégium), - segítő szándékú, együttműködő kapcsolat kiépítését kezdeményezzük a szülői házzal, - szociális juttatások lehetősége az önkormányzat támogatásával, - pályaválasztási tanácsadással segítséget nyújtunk a tanulónak és szülőnek a középiskolai tanulmányok megkezdéséhez. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a: - nevelési tanácsadóval, - gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal, - polgármesteri hivatallal, - háziorvossal, - védőnővel, - Balmazújvárosi Rendőrkapitányság körzeti megbízottjával Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: - felzárkóztató foglalkozások, - tehetséggondozó foglalkozások, - az indulási hátrányok csökkentése, - differenciált oktatás és képességfejlesztés, - a pályaválasztás segítése, - személyes, egyéni tanácsadás /tanulónak, szülőnek/, - egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, - a családi életre történő nevelés, - egésznapos iskola - kollégiumi elhelyezés - iskolai étkezési lehetőségek, - egészségügyi szűrővizsgálatok, - a tanulók szabadidejének szervezése, - a tanulók szociális helyzetének javítása /segély, természetbeni támogatás/, - a szülőkkel való együttműködés. 27


2.6.6. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér. Tanulóink közel egyharmada leküzdhetetlen hátránnyal kezdi meg a tanulmányait. A rendelkezésünkre álló szakmai és eszközi feltételrendszerrel esélyt kell adnunk nekik arra, hogy behozhassák lemaradásukat, leküzdjék hátrányukat, felzárkózhassanak kevésbé hátrányos társaik mellé. A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységeink szolgálják: - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, - felzárkóztató órák, foglalkozások, - egésznapos iskolai program - kollégium, - diákétkeztetés, - iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek használata, - a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai, - a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése, - a családlátogatások, - a továbbtanulás irányítása, segítése, - az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége, - Szoros a kapcsolatunk Hortobágy Község Önkormányzatával (polgármesteri hivatallal), a gyermekjóléti szolgálattal, a helyi egészségügyi szolgálattal annak érdekében, hogy a szociálisan rászoruló tanulók minél hamarabb segítséget kapjanak. - pályázatok lehetőségeinek kiaknázás

2.6.7. Hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képességkibontakoztató felkészítésének rendszere - IPR program alkalmazása Az iskola egyik alapvető feladata, hogy minden tanulóját a saját fejlődési szükségletének megfelelően fejlessze, figyelembe véve a gyermekek különböző családi helyzetét, fejlődési tempóját és eltérő képességét. Mindezek megvalósítását segíti a hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség kibontakoztató felkészítésének rendszere. Intézményünk évek óta alkalmazza a hátrányos helyzetű tanulók körében az IPR - t, amit a lehetőségeknek megfelelően a későbbiekben is működtetni kívánunk. Ennek megfelelően:  Továbbra is fenn kívánjuk tartani a korábban már kidolgozott programunkban megfogalmazott tevékenységeket.  Törekszünk az integrációs programot alkalmazó intézményektől a jó gyakorlatokat átvenni az együttnevelés megvalósítására.  Együttműködünk a referencia intézményi hálózatban az IPR működtetésének, fejlesztésének érdekében..  A fentieken kívül még különböző programok, események, rendezvények szervezésével és megrendezésével próbáljuk a tanulók kulturális hátrányát enyhíteni /színház-, mozi látogatás stb./.

28


2.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje A tanulók, a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, annak választott tisztségviselői érvényesítik. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja.

2.8. A szülő, a tanuló és a pedagógus az intézmény partnereivel való együttműködés formái Az iskola fontosnak tartja a tanulókkal és szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés kiszélesítését az eddigi formák továbbfejlesztését. Az együttműködés keretét a tanulók, szülők iskolával kapcsolatos igényei, elvárásai, a pedagógusok ezekre adott válaszai, lépései alkotják. Az iskolahasználók együttműködésének formáit az alábbi táblázat tartalmazza. Iskolai nevelők X

Kollégium

Tanulók

Szülők

X

X

X

X

X X

X X X

X

X X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X X

X X X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

29

Együttműködési forma Nevelőtestület Értekezlet, szülői értekezlet Fogadóóra Nyílt napok Esetmegbeszélések Közös program /színházlátogatás/ Iskolai gyűlések Információadás, tájékoztatás Műsorok szervezése Ünnepségek /iskolai/ Szakmai szolgáltatás, tájékoztatás Közös képzés, tréning Diákönkormányzat ülései Kirándulások, táborozás szervezése, külső versenyek Kapcsolat a családdal


2.8.1. Együttműködés célja 

Az együttműködés célja a felek közötti folyamatos kommunikáció annak érdekében, hogy az intézményben tanuló gyerekek fejlődését elősegítsék.

A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák  Diákönkormányzatunk törvényi előírásoknak megfelelően működik. A diákönkormányzat a diákság önszerveződő csoportjaira épül.  Célunk: A tanulók érdekképviselete és érdekérvényesítése A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata alapján működik. A gyerekek öntevékenységére, javaslataira épít a diáksegítő pedagógus bevonásával.

2.8.2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák Az iskola feladatai -

megismertetni a szülőkkel iskolánk nevelési- és oktatási célkitűzéseit, az adott tanévre érvényes feladatokat; tanulóink ellenőrzőjén és tájékoztató füzetén keresztül tájékoztatást adni a kapcsolattartás módjáról és időpontjáról az osztályfőnökök, szaktanárok nyújtsanak segítséget a család nevelési problémáinak megoldásában, - indokolt esetben szakemberek bevonásával is. az IPR- programban résztvevő tanulók szüleivel a programban megjelenített 3 havonta előírt kapcsolattartás a projektek és a témahetek, egyéb rendezvények megvalósításához a szülők bevonása

A szülők feladatai -

biztosítsa gyermeke(i) fejlődéséhez szükséges feltételeket, ennek érdekében tankötelezettségének teljesítését; segítse gyermekét kötelességei teljesítésében, ennek érdekében tartson kapcsolatot a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal; segítse elő gyermeke beilleszkedését az iskolai közösségbe; megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítésére, ezzel együtt tartsa tiszteletben az oktatási intézmény alkalmazottainak jogait is. az iskolai feladatokhoz kapcsolódóan a projekt és a témahét megszervezésébe történő bekapcsolódás

30

Hortobágyi Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium Kapcsolattartás rendje Megvalósítás időszaka, gyakorisága

Feladat

Felelősök, közreműködők

Tanévnyitó értekezlet

Intézményvezető pedagógusok, Augusztus Szülői vége munkaközösség elnöke

Tanévkezdő szülői értekezletek /összevont, osztály/ megtartása, osztály szülői képviselők megválasztása

Osztályfőnökök, szülők

Rendezvények, programok  jótékonysági bál  papírgyűjtés  farsang  projektek  ünnepségek  falutakarítás  Falunap

Szülői munkaközösség, nevelőtestület

Továbbtanulási lehetőségek, ezzel kapcsolatos teendők

Intézményvezető 8. osztályos osztf., pedagógusok

Negyedéves értékelő esetmegbeszélések

A 8. osztályos tanulók továbbtanulásában való közreműködés

Osztf,. pedagógusok, szülők

8. oszt. Főnök 8. oszt. szülők

Szeptember végeoktóber eleje

ütemezés szerint

októbertől-

ütemezés szerint

novemberdecemberjanuár

31

Módszerek, tevékenységek

Várható eredmények, produktumok

Tájékoztatás, beszámoló

Éves munkatervek, jegyzőkönyv

Tájékoztatás, beszélgetés,

Szülői választmány magalakul

Tervezés, szervezés, aktív részvétel

rendezvény, program létre jötte

Előadás, tájékoztatás, Sikeres intézménylátogatás, iskolaválasztás egyéni konzultáció

Mérés, értékelés, tájékoztatás, beszélgetés

Szöveges értékelés létrejötte, elfogadása, fejlesztési terv teljesítése

tájékozódás, nyíltnapok,- iskolalátogatások

Az intézmény 8. osztályos tanulóinak sikeres beiskolázása


Félévi munka értékelése- szülői értekezletek megtartása Félévi értekezlet

Osztályfőnökök, szülők,

Nyíltnapok

Év végi munka értékelése

Tanévzáró értekezlet

Január február

Mérés, értékelés, tájékoztatás, beszélgetés, beszámolók

Emlékeztetők, értékelések, fejlesztési terv korrekciója jegyzőkönyv

Pedagógusok, szülők

április

Foglalkozások látogatása, megbeszélés

Tájékozódás az osztályok, tanulók életéről

Osztályfőnökök, pedagógusok

Június

Mérés, értékelés, tájékoztatás, beszélgetés

Emlékeztetők, értékelések, fejlesztési terv korrekciója

Tájékoztatás, beszámoló

Éves munkatervek, jegyzőkönyv

Intézményvezető

Intézményvezető Június pedagógusok, Szülői munkaközösség elnöke

Szülői értekezlet  Az összevont szülői értekezlet alkalmanként, a szülői munkaközösség, vagy az intézményvezető kezdeményezésére hívjuk össze;  Osztályszülői értekezlet rendszeres, évenkénti 2-3 alkalommal kerül rá sor. Az aktuális tanévhez kapcsolódó feladatokon és eredmények ismertetésén túl ezen a fórumon mondhatják el véleményüket a szülők az osztályközösség fejlődéséről, rendezvényeiről. Fogadóóra 5-8. évfolyam részére Melyen minden felső tagozaton tanító tanár jelen van. Az iskolai szintű fogadóórák ideje adott, de az egyéni fogadóórák a szülők és a tanárok elfoglaltságához igazodnak. Célja: hogy információt adjunk a tanulók magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmenetelében, neveltségében tapasztalt változásokról. Az egyéni beszélgetések során az értékelésre, elemzésre (okkeresésre), a szülői és pedagógiai tennivalók egyeztetésére kerül sor. Célunk az őszinte probléma feltárásához a bizalomteljes légkör biztosítása, a tanuló fejlődésébe vetett hit kifejezésre juttatása. A szülő nevelési gondjaihoz is adjunk segítséget ezen alkalmakkor. Értékelő esetmegbeszélések A tanuló iskolai tevékenységével kapcsolatos, az érintettek bevonásával történő, konkrét esethez kapcsolódó eseti megbeszélés.

32

Hortobágyi Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium Nyílt napok Célja, hogy a szülők a gyakorlatban érzékeljék az iskola követelményeit, valamint, hogy a leendő első osztályosok szülei megismerkedhessenek az iskola légkörével. A szülők visszajelzése pozitív, ezért rendszeressé kívánjuk tenni. Családlátogatás Igény esetén, súlyos nevelési probléma jelentkezésének az idején élünk ezzel a lehetőséggel Egyéb formák  sportverseny, játékos vetélkedő a szülők bevonásával;  szülői fórum  alkalmi találkozások, megbeszélések  iskolai üzenő és tájékoztató füzet  osztálykirándulás családi kirándulássá szélesítésével. AZ IPR-hez kapcsolódó kapcsolattartás Három havonta szülői tájékoztatás a gyermek előmeneteléről, fejlődéséről, egyéni ill. kiscsoportos formában Magasabb szintű kapcsolattartás módjai: Szülői Szervezet E közösségbe az osztályok választás útján két főt delegálnak, akik a három főből álló vezetőséget évente újraválasztják, illetve megerősítik. A szülői munkaközösség dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról.  az együttműködés során alakuljon ki a szülőben az a megnyugtató érzés, hogy a gyermekét jól ismerik a pedagógusok, a pozitív vonásaikat elismerően értékelik és képességük maximális kibontakozását segítik. Intézményi Tanács Intézményünkben a nemzeti köznevelési törvény alapján a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat képviselőiből intézményi tanács alakult, amely az intézménynek a működését érintő valamennyi kérdésben véleményt nyilvánító egyeztető fórum.

2.8.3. Kapcsolat a nevelésben együttműködő intézményekkel, partnereinkkel       

Szülői munkaközösség (választmány) Diákönkormányzat A Faluház programja Az iskolában működő iskolai sportkör – tehetséggondozás. A gyermekjóléti szolgálat Óvodával való kapcsolat az átment segítése, egymás rendezvényeinek látogatása. Egyházak.

33

Hortobágyi Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium          

A helyi egészségügyi szolgálat /védőnő/ - rendszeres szűrővizsgálatok, fogászati szűrés. A településen működő vállalkozások, intézmények, szervezetek, magánszemélyek – sport, tábor támogatása. Hortobágy Jövőjéért Alapítvány – alapítványi célok megvalósítása. Vojtina Bábszínház Hortobágyi Non-profit Kft. Hortobágyi Nemzeti Park Külföldi testvériskola /német, / Középiskolák - tájékoztatás, visszajelzés, találkozók. Nevelési Tanácsadó – egyéni fejlesztés szakmai segítésével. Balmazújvárosi Rendőrkapitányság , közlekedésre nevelés rendezvényei, bűnmegelőzés.

2. 9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata

A tanulmányok alatti vizsgák célja: Azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény Pedagógiai programja szerint nem lehetett meghatározni a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni. A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozik, azaz:  osztályozó vizsga osztályozó vizsgát tesz az a tanuló, • akinek éves hiányzása a jogszabályban előírt mértéket (250 óra) meghaladja és a tantestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.(a tanuló csak eredményes osztályozó vizsga letételével folytathatja tanulmányait magasabb évfolyamon), • akinek hiányzása egy adott tárgyból a tantárgy óraszámának 30%-át meghaladta és érdemjegyei nem teszik lehetővé az osztályozást az adott tárgyból, • aki rendszeres iskolába járás alól felmentett. A rendszeres iskolába járás alóli felmentés legfeljebb egy tanévre szól. A tanuló a tantervi követelmények teljesítéséről osztályozó vizsgán tesz tanúbizonyságot. • aki átvétellel tanulói jogviszonyt létesít és eltérő tanterv szerinti tanulmányokat folytatott.  különbözeti vizsga különbözeti vizsgát tesz az a tanuló, aki • tanulói jogviszony átvétellel való létesítéséhez más iskolatípusból kéri felvételét, • eltérő tanterv szerinti tanulmányokat folytatott és azonos vagy magasabb évfolyamra jelentkezik, • aki tanulmányait valamely tantárgyból a már működő emelt szintű csoportban kívánja folytatni.  javítóvizsga javítóvizsgát tesz az a tanuló, • aki tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, • aki osztályozó vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, ill. az előírt időpontig nem tette le, • aki az osztályozó vizsga követelményeinek nem felelt meg. 34

Hortobágyi Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:  aki osztályozóvizsgára jelentkezik  akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít  akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira  akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. A tanulmányok alatti vizsgák (a továbbiakban: vizsga) a következők: a) javítóvizsga b) osztályozó vizsga c) különbözeti vizsga d) pótló vizsga Vizsgaforma, vizsgarészek -

szóbeli vizsga írásbeli vizsga

A tanulmányok alatti vizsgák különös – eljárási - szabályai 1. Az írásbeli vizsga időtartama – a szakvélemény alapján ettől eltérést lehetővé tevő esetek kivételével – tantárgyanként és évfolyamonként 45 perc. 2. A szóbeli vizsgát az iskola szakos tanáraiból az igazgató által kijelölt vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg tanította. 3. Az elnöki teendőket az igazgató vagy a megbízottja látja el. 4. A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még egy vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie. 5. A szabályosan megtartott vizsga nem ismételhető meg. 6. A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában a jogszabályban meghatározott ideig kell őrizni. 7. A jegyzőkönyv vezetéséért és hitelességéért a vizsgabizottság elnöke felel. 8. A jegyzőkönyvben minden vizsgázót külön jegyzőkönyv nyomtatványon kell jegyezni. 9. A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. Az írásbeli feladatlapot és jegyzetelés (vázlatkészítés) céljára kapott papírlapot az iskola körbélyegzőjével el kell látni. A tanuló és a szülő kérésre, egyeztetett időpontban a vizsgaelnök jelenlétében a vizsgadokumentumokba betekinthet, írásos megjegyzést fűzhet az értékeléshez, melyet jegyzőkönyvbe kell venni. 10. Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és aláírásával látja el. A javítás téves bejegyzéseit látható módon szignálva kell eszközölni. 11. A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a jogszabályban meghatározott záradékokkal be kell vezetni.

35

Hortobágyi Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium Iskolánk mérés – értékelési gyakorlata Mérési terület és a mérésben részt vevő tanulók köre

A mérés ideje, A mérést végzők rendszeressége

Tanulók megismerése Hatékony szeptember tanuló október megismerési technikák alkalmazása  Iskolába lépő gyerekek  Integrációs programban részt vevő tanulók Tanulási képességek mérése május  iskolába lépő gyerekeknél szeptember 

Integrációs programban részt vevő tanulók

1.osztály /óvoda jelzése alapján illetve problémás esetekben / Fizikai állapotfelmérés 

december március tanév vége december

ősszel tavasszal

Tantárgyi mérések szeptember  év eleji vége mérés 2- 8. évfolyamon 



félévi felmérés valamennyi évfolyamon év végi felmérés valamennyi évfolyamon

január

osztályban tanítók osztályfőnök

A mérés célja

A mérés módszere, eszköze, formája

Állapot - és Dokumentumhelyzetelemzés elemzés Szempontok szerinti megfigyelés

iskola készültségi állapot óvodapedagógusok megállapítása bemeneti mérés pedagógusok szülők tájékoztatása fejlesztőcsoport tagjai

fejlesztési lehetőségek

osztályfőnök

kontroll problémafeltárás

testnevelők

fizikai állapot meghatározás problémafeltárás szintmérés, diagnosztizálás

tanítók és szaktanárok

dr.Tímár Éva Tanulási képesség vizsgálata DIFER(számolási képesség,relációszókincs, beszédhang hallás) egyéni mérőlapok DIFER

Hungaro – Fitt tesztrendszer mérőlapok

problémafeltárás korrekció összegző, minősítő

május

36

Visszajelző -lap az 1. o. fejlődéséről az óvoda felé

Az értékelés szempontjai

A fejlesztés lehetőségeit feltáró

egyéni értékelőlap: képességeket feltáró állapotjelző első negyedév szöveges értékelése: felzárkóztatás fejlesztési irány meghatározása

fejlesztési irány meghatározása

egyéni képességekhez igazodó korrekcióra vonatkozó problémafeltáró fejlesztési lehetőségeket tartalmazó motiváló

Hortobágyi Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium Mérési terület A mérés ideje, és a mérésben rendszeressége részt vevő tanulók köre Szokásrendszer  alsó tagozat évente  kollégium

A mérést végzők A mérés célja

A mérés módszere, eszköze, formája

Az értékelés szempontjai

osztályfőnök kollégiumi és napközis nevelő

megfigyelés adott szempontsor alapján

Beszédfejlettség október  1.osztály

osztályfőnök

megfigyelés szempontsor alapján

a követendő szabályok gyakorlására ösztönző fejlesztés irányába mutató

megfigyelés szociometria

periférián lévők érdekében hozott intézkedéseket tartalmazó

Társas kapcsolatok  valamennyi évfolyam Betűismeret számfogalom  1.osztály

Magatartás, szorgalom  alsó,felső tagozat  teljes tanulói kör

problémák feltárása fejlesztési lehetőségek problémák feltárása a fejlesztés lehetőségei szülők tájékoztatása

szükség szerint

osztályfőnök

közösségfejlesztés

november

osztálytanító az osztályban tanító pedagógus

problémafeltárás haladási csoportok szülők tájékoztatása

negyedévente

január vége Központi írásbeli felvételi  nyolcadikos tanulók Tanulási február szokások  3 – 8. évfolyam Értő - olvasás és április íráskészség  1. évfolyam

egyéni feladatlapok

problémafeltárás tanulmányi helyzet nemkívánatos magatartási szokások visszaszorítása követendő szokások erősítése továbbtanulás

az iskola házirendje tantárgyi követelmények

osztályfőnök

jó szokások megalapozása

megfigyelés kérdőív

osztályfőnök

korrekció felzárkóztatás

felmérőlapok

osztályfőnök, szaktanárok

külső szakemberek

Országos kompetenciamérés  6 – 8. évfolyam

május vége

felkészített készség – és pedagógusok képesség szint mérés – értékelés megállapítása munkacsoport

Osztályértékelés

félév: 2 – 3 – 6 osztályfőnökök – 7. évfolyam év vége: 1 – 4 – 5 – 8. évfolyam

helyzetelemzés

37

Egyéni feladatlapok

tesztfüzetek

osztálydokumentumok felmérési összesítők

első negyedév szöveges értékelése: felzárkóztatás és továbbfejlesztés lehetőségeit feltáró esetleges veszélyek feltárása az eredményesség elismerése, ösztönzés

képességeket feltáró felkészültségi állapotot mutató problémafeltáró tanácsadó szöveges értékelés: differenciált a fejlődés irányába mutató elemző, erősségekre és hiányosságokra utaló fejlesztési lehetőségeget feltáró elemző – összegző – értékelő feladatkijelölő


2.9. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Az iskola lehetőséget biztosít más iskolában tanuló diákok átvételére. Az átvételről való döntés az intézmény vezetőjének jogköre, döntése előtt köteles kikérni az intézményvezető helyettes véleményét. A tanuló átvételére akkor van lehetőség, ha az általa tanult tantárgyak többsége megegyezik az iskolánkban tanult tantárgyakkal, illetve a különbség, valamint a tananyagban való esetleges elmaradás mértéke nem haladja meg azt a szintet, amely a tanuló számára pótolhatóvá teszi a lemaradást. Az átvételkor figyelembe kell venni az átveendő tanuló magatartását, szorgalmát és a vele szemben alkalmazott fegyelmező és fegyelmi intézkedéseket. Az állami fenntartású iskolákból történő átvételkor különbözeti vizsgát nem írunk elő. Az átvételkor különbözeti vizsga letétele akkor írható elő, ha a tanult tananyagban vagy annak ütemezésében jelentős eltérés állapítható meg. Az intézményvezető lehetőséget biztosíthat arra, hogy a különbözeti vizsgát a felvételtől számított maximum három hónapon belül tegye le az átvett tanuló, ebben az esetben a felkészüléshez egyéni segítségnyújtást kell biztosítani az átvett tanuló számára. Lehetőség van arra is, hogy – a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő és a tanuló együttes kérésére – évfolyamismétléssel eggyel alacsonyabb évfolyamú osztályba kerüljön a diák.

38


3. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE Helyi tantervünk a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján készült. A Helyi tanterv melléklete az intézményben: - első kötet 1- 4. évfolyam, - második kötet 5 -8. évfolyam, - harmadik kötet az enyhefokban értelmi fogyatékosak tantervét tartalmazza, - negyedik kötet a Kollégiumi foglalkozások keretprogram - terve, éves óraszáma. A kerettantervek adaptálása során a fennmaradó 10%-os időkeretben a tantárgyi kerettanterven kívüli tartalmat a Helyi tantervünk melléleteiben az évfolyamokra és tantárgyakra lebontott egységeknél fejtjük ki.

3.1.

A választott kerettanterv megnevezése

Iskolánk az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettanterveket alkalmazza az alapfokú nevelés-oktatás mindkét szakaszára, alsó tagozat, 1– 4. évfolyam illetve felső tagozat, 5 – 8. évfolyam. Alsó tagozat, 1– 4. évfolyam Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

A választott kerettanterv megnevezése Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret A változat Vizuális kultúra Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés

Szabadon választott tantárgy Szabadon választott kerettanterv megnevezése Dráma Dráma

39

Hortobágyi Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium Felső tagozat, 5– 8. évfolyam Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia - egészségtan Földrajz Ének-zene Hon és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki

A választott kerettanterv megnevezése A változat Angol nyelv Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret A változat A változat A változat Földrajz A változat Hon és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés Helyi tanterv

Az új kerettanterv bevezetésének időpontjai Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben felmenő rendszerben történik az új kerettanterv bevezetése az alábbiak szerint: TANÉV 20132014 20142015 20152016 20162017

1.

2.

ÉVFOLYAM 4. 5.

3.

40

6.

7.

8.


3.2.

Tanórai, tanórán kívüli foglalkozások óraszámai az egyes évfolyamokon (2011. évi CXC tv.6. melléklet alapján)

3.2.1.Tanulók heti óraszáma a testneveléssel együtt 3.2.2.Szabadon tervezhető időkeret: napközi, tanulószoba,szak kör,korrepetálás, sportkör, egyéb foglalkozások, tevékenységek Osztályok számára engedélyezett időkeret

1.

2.

3.

Évfolyamok 4. 5.

25

25

25

27

28

28

31

31

27

27

27

28

23

23

25

25

52

52

52

55

51

51

56

56

6.

7.

8.

3.2.1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai Óraterv a kerettantervekhez 1 – 4. évfolyamon 1. évf. 2.évf. 3. évf. 7 +1 7+1 6+2

Tantárgy 4. évf. Magyar nyelv és 6+1 irodalom Angol nyelv 2 Matematika 4+ 0,5 4+ 0,5 4+ 0,5 4+ 0,5 Erkölcstan 1 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1 1+1 Ének-zene 2 2 2 2 Vizuális kultúra 2 2 2 2 Életvitel és 1 1 1 1 gyakorlat Testnevelés és 5 5 5 5 sport Dráma 0,5 0,5 0.5 0,5 Szabadon 2 2 3 3 tervezhető órakeret Rendelkezésre 25 25 25 27 álló órakeret Megjegyzés: Testnevelés és sport tantárgy óraszámából évfolyamonként 1 órát tánc tanításra fordítunk.

41


Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia egészségtan Földrajz Ének-zene Hon - és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika. életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

Óraterv a kerettantervekhez 5 - 8.évfolyamon 5. évf. 6. évf. 7. évf. 4+ 1 4+1 3+1 3 4+0,5 1 2

2

8. évf. 4

3 3+1 1 2

3+2 3 1 2

3 +2 3 1 2

2+0,5

1 2 1+1

-

-

2 1 2

1 1

1

1 1

2 1

1 +0,5 1

1+0,5 1 1

1 1 1

1 1 1

5

5

5

5

1 2

1 3

1 3

1 3

28

28

31

31

Megjegyzés: Testnevelés és sport tantárgy óraszámából az 5. évfolyamon 1 órát tánc tanításra fordítunk.

42

Hortobágyi Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium Az 1 – 8. évfolyam tantárgyi rendszere és a kötelező óraszámok 1-4. évfolyam

Tantárgy

1. évfolyam

2. évfolyam

3. évfolyam

4. évfolyam

félév

félév

félév

Félév

1.

2.

Évi ó. Sz.

1.

2.

Évi ó. Sz.

1.

2.

Évi ó. Sz.

1.

2.

Évi ó. Sz.

Kötelező tanítási órák Magyar nyelv és irodalom

8

8

288

8

8

288

8

8

288

7

7

252

Angol nyelv

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

2

72

Matematika

5

4

162

5

4

162

4

5

162

4

5

162

Informatika

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Környezetism.

1

1

36

1

1

36

1

1

36

2

2

72

Ének-zene

2

2

72

2

2

72

2

2

72

2

2

72

Rajz

2

2

72

2

2

72

2

2

72

2

2

72

1

1

36

1

1

36

1

1

36

1

1

36

5

5

180

5

5

180

5

5

180

5

5

180

1

1

36

1

1

36

1

1

36

1

1

36

Dráma

1

18

1

18

1

18

1

Összes kötelező 25 óra:

25

900

25

900

25

900

27

Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport (tánc) Erkölcstan

25

43

25

18 27

972


Az 5-8. évfolyam tantárgyi óraterve 5. évfolyam 6. évfolyam félév Évi ó. félév Évi ó. Tantárgy 1. 2. Sz. 1. 2. Sz. Kötelező tanítási órák Magyar nyelv és 5 5 180 5 5 180 irodalom Történelem 2 2 72 2 2 72

7. évfolyam 8. évfolyam félév Évi ó. félév Évi ó. 1. 2. Sz. 1. 2. Sz. 4

4

144

4

4

144

2

2

72

2

2

72

3 5 3

108 180 108

3 5 3

3 5 3

108 180 108

Angol nyelv

3

3

108

3

3

108

Matematika

4

5

162

4

4

144

3 5 3

Informatika

1

18

1

1

36

1

1

36

1

1

36

Természetismeret

2

72

3

2

90

Fizika

1

2

54

2

1

54

Biológia

2

2

72

2

2

72

Kémia

2

1

54

1

2

54

Földrajz

1

1

36

2

2

72

2

Ének-zene

1

1

36

1

1

36

1

1

36

1

1

36

Rajz

1

1

36

1

2

54

1

1

36

1

1

36

Technika és életvitel Testnevelés

1

1

36

1

1

36

1

1

36

-

-

-

5

5

180

5

5

180

5

5

180

5

5

180

Osztályfőnöki

1

1

36

1

1

36

1

1

36

1

1

36

Hon- és népismeret 1 Erkölcstan 1

1 1

36 36

1

1

36

1

1

36

1

1

36

Összes kötelező óra:

28

28

1008 28

28 1008

44

31 31 1116

31 31 1116


3.2.2. Az 1 – 8. évfolyamon szabadon tervezhető (választható) órák és óraszámaik



ebédeltetés



szabadtéri mozgás, játék tanulási idő

  

korrepetálás, felzárkóztatás közös ügyeink

 szakkörök (báb, tánc, kézműves informatika, nyelvész, környezetvédő,furulya, matematika, röplabda  egyéb foglalkozások, tevékenységek: kollégiumi tematikus foglalkozások, kézműves alapok elsajátítása, tömegsport – ISK, könyvtári foglalkozás, előkészítők, versenyek – felkészítők, osztály-csoportfoglalk.

1.

2.

3.

Évfolyamok 4. 5.

3

3

3

3

3

3

3

3

5

5

5

5

5

5

5

5

7

7

7

7

8

8

9

9

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

3

3

3

3

3

3

3

3

7

7

7

8

3

3

4

4

27

27

27

28

23

23

25

25

6.

7.

8.

hagyományőrző tevékenységek,

ünnepélyekrendezvények, fakultatív hit - és vallásoktatás Szabadon tervezhető időkeret összesen: (tanulási idő szilencium),szakkör, korrepetálás, sportkör, egyéb foglalkozások, tevékenységek)

45


3.3.

Az iskolai írásbeli beszámoltatások követelménye, formái, rendje, korlátai

A tanév során osztályzattal értékeljük a tanulóink teljesítményét. - Az órai számonkérés  Az órai szóbeli felelet  A felelet értékű röpdolgozat  A témazáró dolgozat  projekt és a témahét feladatai - Szorgalmi feladatok, órai munka értékelése. Az órai írásbeli felelet (röpdolgozat): A tanárnak lehetősége van arra, hogy felelet értékű röpdolgozatot írasson. A röpdolgozat kidolgozásánál a rendelkezésre álló idő maximum 20 perc lehet. A röpdolgozat célja, hogy a diákokat rendszeres tanulásra szoktassa, valamint az, hogy a tanár a továbbhaladás lehetőségéről tájékozódhasson. A röpdolgozatot nem szükséges előre bejelenteni. A témazáró dolgozat: A témazáró dolgozat a tanulóknak egy nagyobb témakör végére kialakuló tudását méri fel. A tanár törekedjék annyi témazáró dolgozatot íratni, ahány nagyobb témát a haladási terve (ütemterv) szerint megtanított. Mivel ez az ellenőrzési forma a diákoktól alaposabb szintű felkészültséget igényel, a tanár a témazárót nem írattathatja meg váratlanul. A több anyagrészből is álló érdemjegy nagyobb súllyal esik latba az év végi osztályzatok kialakításánál, átlagszámítás esetén dupla jegynek számít. A dolgozat időpontjának kitűzésekor az alábbi előírásokat kell betartania: - Az osztály egy napon nem írhat kettőnél több dolgozatot. - A dolgozatírás időpontját a tanár egy héttel korábban köteles a diákokkal közölni. - A megírt dolgozatokat a tanárnak a megírást követő egy héten belül kijavítva és értékelve (osztályozva) ki kell adnia. Az osztályzatot a diák kérésére szóban is köteles indokolni. - Ha a tanár egy hónap elteltével sem adja ki a kijavított dolgozatokat, az azokra adott  érdemjegyek elévülnek, azokat a tanár a naplóba nem írhatja be, az év végi osztályzat megállapításánál sem vehető figyelembe.  Az elévülés után a diákoknak joga van kérni az eredményeket. Az elmaradt dolgozatok pótlása: Amennyiben a diák betegség, illetve egyéb hiányzás miatt nem írta meg a témazáró dolgozatot, akkor azt köteles pótolni a következő feltételek mellett: - A pótdolgozat azonos hosszúságú és témájú legyen, mint az eredeti volt. A tanár azonos időtartamot biztosítson, mint amit a többi diáknak biztosított a dolgozat megírására. - Amennyiben a diák hosszabb időn keresztül hiányzott és elmaradása felhalmozódott, úgy a tanár köteles megfelelő időt biztosítani az elmaradtak pótlására. - Az összefoglaló órát követő egy-két napos hiányzás esetén a témazáró bármikor pótoltatható. A projekt és a témahét feladatai: - tanulói feladatok meghatározása - tevékenységek korlátai a témahét és a projekt esetében - a tevékenységhez kötött teljesítmény értékelése - a végzett munka súlya az év végi teljesítményben

46


3.4.

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai

Céljuk az otthoni, délutáni tanulási időben történő gyakorlás, a tanórán elhangzott ismeretek felelevenítése és elmélyítése. Ezért az otthoni munka és annak elvégzése (írásbeli és/vagy szóbeli) napi rendszerességet igényel. A ráfordított idő nem haladhatja meg tantárgyanként alsó tagozaton a 15, felső tagozaton a 30 percet. Felső tagozaton alkalmanként hosszabb házi feladat is adható (pl.: házi dolgozat, tabló készítése, felkészülés kis előadásra), ám erre annyi időt kell adni (legalább 1 hét), amennyi a más tárgyakból is megkövetelt rendszeres tanulás mellett reálisan elvárható. Az évközi szünetekre csak szorgalmi feladat adható. Törekszünk arra, hogy tanítványaink képességeiknek megfelelően a tanulási - folyamat aktív résztvevői legyenek, a gyermekek élettani sajátosságainak megfelelő feladatokat kapjanak saját tapasztalatok megszerzésére, ismereteik gyakorlati alkalmazására.

3.5. Értékelés 3.5.1. A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének alapelvei, követelményei,formái Az értékelés helyi rendszerén belül a magatartás és a szorgalom értékelésekor kiemelt fontosságúnak tartjuk az alábbiakat: - segítse az iskola nevelési-oktatási céljainak elérését, - segítse a tanuló önismeretének fejlődését, adjon lehetőséget az önnevelésre is, - az értékelés általában a tanuló iskolai tevékenységére vonatkozzon, - mindig legyen személyre szabott.  A magatartás és szorgalom értékelése: Az osztályfőnök összegzi az osztály és a kollégák javaslatait. Lényeges különbségek esetében az osztályfőnöki óra keretében megvitatja azokat. Végleges döntést az osztályfőnök hoz. Ha nem sikerül közös minősítést kialakítani az osztályfőnök, az osztályozókonferencia segítségét kérheti. A tanulók magatartását és szorgalmát havonta érdemjeggyel, félévkor és év végén osztályzattal minősítjük. Az év végi minősítés az egész tanévre szól.  -

A magatartás értékelésének szempontjai: megfelelés az iskolai követelményeknek, a házirend, az iskolai követelmények ismerete, azok betartása, betarttatása, szükség esetén aktív kiállás a rendbontók, fegyelmezetlenek ellen, az iskolai viselkedés szabályainak megtartásáért, a közösséghez és annak tagjaihoz való viszony, beilleszkedés a közösségbe, mások beilleszkedésének segítése, aktív szerepvállalás a közösség előtt álló feladatok megoldásában, segítőkészség a problémák feltárásában és megoldásában, megfelelés az általános viselkedési normáknak, udvarias, figyelmes viselkedés, kulturált hangnem minden körülmények között.

47

Hortobágyi Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium  -

Az értékelés módja PÉLDÁS magatartású az a tanuló, aki az elbírálás minden szempontjának következetesen megfelel, JÓ magatartású az a tanuló, aki kisebb hiányosságok, kifogások mellett felel meg. Nem részesült írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetésben. VÁLTOZÓ magatartású az a tanuló, aki nem képes rendszeresen a követelményeknek megfelelni. Nem részesült írásbeli igazgatói figyelmeztetésben. ROSSZ magatartású az a tanuló, aki a követelményeknek sorozatosan nem felel meg, vagy magatartásával kapcsolatban olyan súlyos kifogás merül fel, hogy igazgatói írásos figyelmeztetésben részesült.

 -

A szorgalom értékelésének szempontjai a motiváltság, a tudás megszerzésének igénye, egyéni képességeknek megfelelő teljesítmény a tanulási folyamat kötelességtudó, pontos, megbízható, önálló munkavégzés, fegyelmezett, aktív tanórai tevékenység, plusz tevékenységek (versenyek, szakkörök, énekkar, stb.)



Az értékelés módja

Egy tantárgyi bukás nem kizáró oka (a példás, jó kivételével) egyetlen szorgalmi minősítésnek sem, az osztályfőnök mérlegeli a bukás körülményeit. Kettő vagy több tantárgyi bukás esetén a szorgalom minősítése hanyagnál jobb nem lehet. - PÉLDÁS, ha a fenti követelményeknek képességei szerint maradéktalanul megfelel, - JÓ, ha a követelményeket általában teljesíti, de képességei alapján néhány területen még fejlődnie kell. - VÁLTOZÓ, ha nem képes a követelményeknek folyamatosan megfelelni, - HANYAG, ha nem is próbál megfelelni a követelményeknek.

3.5.2. Az értékelés rendszeressége és formái Az ellenőrzés és értékelés a tanítás – tanulás folyamatában alapvető alkotóelem. Alapja a tanuló folyamatos megfigyelése.  Célok Minden tanuló saját lehetőségeinek optimumáig jusson el értelmi, erkölcsi és testi fejlődésben egyaránt. Ennek érdekében céljaink: - a tanulók tudásszintjének meghatározása, - meggyőződés a tananyag elsajátításának mértékéről és a továbbhaladás lehetőségéről, - megerősítés, a hibák feltárása, azok elkerülése és kijavítása, - minősítés, - motiválás, - folyamatos fejlesztés, - tanulási és gondolkodási képességek fejlesztése, - információs és kommunikációs képességek fejlesztése, - szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, 48

Hortobágyi Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium 

testi és lelki egészség fejlesztése, kötelességtudásra nevelés, énkép és az önismeret fejlesztése, egységesség intézményi szinten.

Alapelvek: - Az ellenőrzés és értékelés legyen mindenkor folyamatos, ösztönző, fejlesztő, személyre szóló. Vegye figyelembe a tanuló képességeit, a teljesítményben bekövetkező fejlődési tendenciát, a tantervi követelményeket. - A tanulók és a szülők ismerjék az ellenőrzés célját és mikéntjét. A szülőket a gyermek előmeneteléről folyamatosan tájékoztatni kell. - Az ellenőrzés és értékelés legyen mindig tárgyilagos, reális, nyílt és őszinte a tanulók és szülők előtt egyaránt. - A tanuló joga, hogy kifejthesse véleményét az ellenőrzés és értékelés folyamatában. - Az értékelés ne legyen megtorló, fegyelmező jellegű. - A szóbeli és írásbeli értékelés legyen arányban, és alkalmazzuk az egyéni és csoportos értékeléseket is. - Az írásbeli ellenőrzések eredményét a szaktanár legkésőbb két héten belül hozza a tanulók tudomására. - Az érdemjegyek adását mindig kísérje szóbeli vagy írásbeli indoklás, értékelés. - Ismeretanyag elsajátítás mellett értékeljük a tanulók okkereső, és problémamegoldó gondolkodását is. - Az értékelés félelemmentes légkörben történjen.

Ahhoz, hogy alapelveink megvalósulhassanak, a tanév elején az egyes tantárgyak követelményeit világosan meg kell fogalmaznunk és a tanulók tudomására hoznunk. Az egyes tantárgyak egységes követelményrendszerét minden nevelő köteles betartani. A tanuló teljesítmények értékelésének, minősítésének formái Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen értékeli, félévkor és év végén minősíti. Az értékelés tehát egy folyamat, mely minden esetben pontos pedagógiai diagnózis felállításával kezdődik. Ez azt jelenti, hogy a pedagógus a tanév kezdetén felméri az egyes műveltségi területeken elsajátított, a továbblépéshez szükséges ismereteket, műveletek fejlettségi szintjét. A továbbiakban, az értékelés a tanítási-tanulási folyamat állandó kísérőjeként van jelen, így egyszerre megerősítő, korrigáló, fejlesztő funkciót tölt be. Igyekszünk szóban és írásban is egyaránt pozitív megerősítő információkat alkalmazni, természetesen a hibákra is felhívjuk a gyermek figyelmét. A napi, folyamatos visszajelzések nyújtása mellett félévi és év végi tájékoztatást adunk a tanuló előrehaladásáról. Az értékelés kritériumait a gyermekekkel és a szülőkkel pontosan ismertetjük. Az értékelés formái: - a tanítási órákon, ahol a tanár folyamatosan megerősít, korrigál, segít, tanácsot ad, - a tanár ragadja meg az órán kívüli lehetőségeket is, - a szaktanárok által az évközi érdemjegyek és osztályzatok megállapításakor, - a fogadóórákon, - a szülői értekezleteken az osztályfőnök által, 49


az osztályfőnök az osztályban tanító tanárok véleményét is közvetíti a magatartás és szorgalomjegyek kapcsán, az osztályfőnök által a naplók és a tájékoztatók havi felülvizsgálatakor, az iskola által szervezett programok értékelésekor (kirándulás, színházlátogatás, iskolai műsor, stb.) az igazgató vagy az igazgatóhelyettes által (kiemelkedő teljesítmények) szöveges értékelés – írásban: a szaktanár, vagy az osztályfőnök által szükség esetén (kiemelkedő teljesítmények, illetve problémás tanulók) a szaktanár dolgozatokra írott véleményei, külső felkérésre készített minősítések, vélemények (gyermekvédelem, rendőrség, bíróság, pályázatok, stb.)

Értékelés, minősítés Az értékelés fő céljának a gyermek fejlődési, fejlettségi sajátosságainak feltárását tartjuk annak érdekében, hogy a pedagógus, a legoptimálisabb fejlesztési, oktatási tervet tudja elkészíteni. Fontosnak tartjuk, hogy az értékelés mindenhol terjedjen ki az egész személyiségre. Nyújtson képet: - a feladattudatról, - a fegyelmi funkciókról, - az emlékezetről, - az együttműködési készségről, - az önkorrigálási késztetésről. Fontos jellemzőjének tekintjük, hogy: - nem kritérium orientált, - egyénre szabott, - folyamatos. Az értékelésünk követelményei, kívánalmai: - alapja az egységes nevelőtestületi gondolkodás, az azonos alapú értékeléshez szempontsorokat fogalmazunk meg, - egy-egy teljesítmény helyett folyamatot értékelünk, - több területre térünk ki:  szociális fejlődés, közösségi tulajdonságok; magatartás, szorgalom  tanuláshoz, tantárgyakhoz való viszonyulás,  képességek, mérhető tárgyi tudás,  tanórán kívüli tevékenység - a képességeket, készségeket és az ismereteket különválasztjuk, - a gyermek teljesítményét saját magához (megmutatjuk, hogy az elmúlt időszakhoz képest mennyit haladt) és a követelmény-rendszerhez viszonyítjuk, - tartalmában komplex; a pozitívumokat és a negatívumokat együttesen tartalmazza, - fejlődésközpontú, serkentő hatású: motiváló, támogató, bátorító, előremutató, - a továbblépéshez javaslatokat, teendőket határoz meg, - konkrét, informatív, személyhez szóló, az érintettek (gyermek, szülő) számára érthető (nem érthető félre) - nem minősít, nem kategorizál, nem rangsorol, - számít a tanulói felelősségvállalásra, önértékelésre, szülői együttműködésre.

50

Hortobágyi Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium A 2.évfolyamon év végén, a 3-8.évfolyamokon diákjaink értékelésében és minősítésében félévkor és év végén érdemjegyeket alkalmazzuk a tudás, magatartás és a szorgalom osztályzásánál és minősítésénél egyaránt. Az évközi értékelésben a tanítók, tanárok módszertani szabadságuk jegyében szabadon alkalmazhatnak értékelő szimbólumokat. A tanév végén osztályzatokkal minősítjük (jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen) a tanulókat. Amennyiben a tanuló az adott tárgyból 2-8. évfolyamon bukásra áll, a szaktanár az osztályozó konferencia időpontja előtt egy hónappal írásban értesíti a szülőt. Az értékelés szempontjai: - a tanév végén az egész évben nyújtott teljesítményt értékeljük, - az érdemjegyekhez és az osztályzatokhoz szóbeli értékelés is társuljon, - a félévi osztályzat az ellenőrző könyvbe, az év végi a bizonyítványba kerül, - a szóbeli feleleteknél a nyelvi kifejezőkészség is legyen szempont, - a tanórai aktivitást és a plusz munkát is értékeljük, - az érdemjegyek száma félévente minimálisan 3. Nyilvánosan értékelünk: - házi versenyeken, vetélkedőkön, - bemutató foglalkozásokon, - diák- és iskolagyűléseken, - szakkörön, kiállításokon, - évzáró ünnepélyen.

3.5.3. Az 1. osztálytól 2. évfolyam félévéig alkalmazott szöveges értékelés Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel fejezzük ki a tanuló teljesítményét. Az értékelés fő céljának a gyermek fejlődési, fejlettségi sajátosságainak feltárását tartjuk annak érdekében, hogy a pedagógus, a legoptimálisabb fejlesztési, oktatási tervet tudja elkészíteni. Az 1. évfolyamon félévkor és év végén, a 2. évfolyamon félévkor a következő minősítéseket alkalmazzuk: - kiválóan teljesített, - jól teljesített, - megfelelően teljesített, - felzárkóztatásra szorul. Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. Szöveges értékelésnél is érvényesek a fentiekben leírt célok, alapelvek és szempontok.

3.5.4. Az osztály - és csoportnaplóban használt jelölések     

A Haladási és mulasztási részben adott tantárgy esetében az IKT eszköz használatát zöld színnel jelöljük. Az Értékelő naplóban kék színt használunk az érdemjegyek bejegyzésénél, A témazáró és összegző értékelést jelző jegyeket pirossal írjuk. Használható a kiemelkedő teljesítmény esetében a az 5 – ös jegy mellett a * jelet. Félévi osztályzatokat, mulasztási összesítéseket zöld színnel jelöljük 51


A félévi osztályzatoknál felkiáltójelet használunk figyelmeztetésként a kirívóan gyenge teljesítményeknél. Év végén az osztályzatokat és mulasztási összesítéseket piros színnel jelöljük A naplók ellenőrzése, a helyettesítés jelölése, az év végén történő lezárások a Haladási és mulasztási illetve az Értékelő naplóban a piros szín használatával történik.

3.6.

A tanulók jutalmazásának elvei

A kiemelkedő teljesítmények elismerése A jutalmazás elve: - kimagasló tanulmányi eredmény, - jó tanulmányi eredmény, egy vagy több tantárgyból kimagasló teljesítmény, - közösségért végzett tevékenység, - diákönkormányzatban, énekkarban, néptáncban, egyéb művészeti csoportban kiemelkedő színvonalú szereplés, - kiemelkedő sportteljesítmény, - minden olyan tevékenység, ami az iskola hírnevét öregbíti. A jutalmazás formái: - szaktanári, tanítói illetve osztályfőnöki dicséret, - igazgatói, nevelőtestületi dicséret, - tankerület kiváló tanulója - az egész évben végzett kiemelkedő munkáért a bizonyítványba is beírt dicséret, - egyéb egyéni és csoportos jutalmak

3.7.     

 

A magasabb évfolyamba lépés feltételei

Az előírt tanulmányi követelmények sikeres teljesítése, kivéve: az 1. évfolyamon csak akkor utasítható évfolyamismétlésre a tanuló, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. Az előbbi rendelkezés vonatkozik az idegen nyelv tanulásának első évében. Ha a tanuló a törvényben meghatározott időnél többet mulasztott, a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. A tanuló részére 1. évfolyamon engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. Az engedély megadásáról a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. Az igazgató a tanulót kérelmére – részben vagy egészben – felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel, a készségtárgyak tanulása alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról. A tanulót a szakértői vélemény alapján az igazgató mentesítheti az értékelés és minősítés alól, vagy részére az egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó továbbhaladást engedélyezhet, egyéni fejlesztési ütemterv szerint. Ha a tanulót mentesítették az értékelés és minősítés alól, a többi tanulóval azonos osztályba végzi tanulmányait. 52

Hortobágyi Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium  



A tanuló félévi és év végi osztályzatát a nevelőtestület állapítja meg, és dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Ha a tanuló szakértői vélemény alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, iskolai nevelésről és oktatásról – felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról, az ehhez szükséges pedagógusról a szakértői véleményben foglaltak szerint gondoskodunk. Ha a tanuló a szülő kérése alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, a felkészítésről a szülő gondoskodik. A tanuló félévkor és év végén osztályozó vizsgán ad számot tudásáról. A tanuló segítése érdekében az iskola havonta egy délelőtt konzultációs foglalkozást biztosít a tanuló részére a szaktanárok segítségével.

3.8.

A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei

Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok olyan nyomtatott taneszközöket /tankönyv, munkafüzet, térkép stb./ használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek, vagy az Intézményi tanács és a diákönkormányzat egyetértésével kerülnek megrendelésre. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: pl.testnevelés, technika, rajz. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt /szülői értekezleten/ tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése /lehetőleg a tanév kezdetéig/ a szülők kötelessége. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: - a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének, - legyen a szerkezete áttekinthető, világos, - nyelvezete egyszerű, jól érthető, - szemléletes, ábráival, képeivel motiváló hatású, - munkáltatásra, önálló tanulásra jól használható, - segítse a különböző tanulási technikák elsajátításait, - kínáljon lehetőséget a differenciált foglalkoztatásra, - segítse a gondolkodás kreatív fejlesztését, - tartalmazzon elegendő feladatot, - lehetőség szerint felmenő tankönyvcsaládokat választunk, - megfelelő árfekvésű legyen. Az iskola arra törekszik, hogy a megadott költségvetési keretből tudja beszerezni a tanulók számára a tankönyvcsomagokat. Az iskolai programhoz használandó tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket a pedagógusok választják ki, a szakmai munkaközösségek jóváhagyásával, az Intézményi tanács és a DÖK véleményének kikérésével. Az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás a jogszabályban meghatározott módon történik.

53

Hortobágyi Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelői és oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, eszközök felsorolását a 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet 1.2. számú melléklete tartalmazza, melyet Pedagógiai programunkhoz csatolunk.



A tanórai oktató és nevelő segítő taneszközök (különféle tárgyak, eszközök és információhordozók, valamint az egyéni fejlesztést szolgáló speciális eszközök) a „Funkcionális taneszköz jegyzék” alapján, tagintézményenként korábban elkészített tantárgyankénti jegyzék tartalmazza.

3.9.

A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

Az 1 – 2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása  az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése  a tanuló személyiségének, képességeinek, szociokulturális hátterének megismerése  a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémáik megoldásának segítése  hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, tehetséges tanulók esetében egyéni bánásmód alkalmazása  tanulás esélyek egyenlőségének biztosítása, különböző tanulásszervezési megoldásokkal  fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe  mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait  differenciálás a tanulás minden területén  fokozatosan megalapozzuk a kooperatív- és interaktív tanulási technikákat  a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés  a mozgásigény kielégítése a mindennapos testneveléssel  a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése  a koncentráció és a relaxáció képességének megalapozása  a tanulók egészséges terhelése  személyre szóló fejlesztő értékelés  helyes magatartásformák megismertetése és gyakoroltatása  önálló tanulás és önművelés megalapozása  biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat megalapozása  alapvető képességek, készségek elsajátítása  belső motivációk kialakítása változatos szervezési megoldásokkal  cselekvő tanulás előnyben részesítése  meglévő ismeretek felhasználása

54

Hortobágyi Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium A 3 – 4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása  a 3 – 4. évfolyamon erőteljesebbé válnak – a 4. évfolyam végére már meghatározóan – az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanításitanulási folyamatok  továbbra is mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat-és problémamegoldáshoz, fejlesztjük a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait  a mozgásigény kielégítése a mindennapos testneveléssel és a sportkörrel  a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás továbbfejlesztése  a koncentráció és a relaxáció képességének fejlesztése  a kooperatív – interaktív tanulási technikák kialakítása, alkalmazása  a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés  a tanulók egészséges terhelése  személyre szóló fejlesztő értékelés  helyes magatartásformák gyakoroltatása  önálló tanulás és önművelés szorgalmazása  biztonságos szóbeli és írásbeli szóhasználat továbbfejlesztése  alapvető képességek, készségek fejlesztése  belső motiváció változatos szervezési megoldásokkal  cselekvő tanulás alkalmazása  meglévő ismeretek beépítése az új tananyagba  differenciálás a tanítás minden területén  hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, tehetséges tanulók esetében egyéni bánásmód alkalmazása  tanulási esélyek egyenlőségének biztosítása különböző tanulásszervezési megoldásokkal  a feltárt tanulási nehézségek folyamatos figyelemmel kísérése, megfelelő szakszolgálathoz juttatás  az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítése szituációs játékok alkalmazásával  önismeret, önértékelés képességének fejlesztése  az együttműködés értékének tudatosítása a családban, a közösségekben Az 5 – 6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása  a felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képességegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása  kreativitás fejlesztése, írásbeliség és szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló fejlesztő értékelésük  szövegértelmező és szövegalkotó értelmezés fejlesztése,  pozitív motiváció kialakítása  kommunikációs készség fejlesztése  valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése  a nyelv logikai elemeinek helyes használata  tervezés, ellenőrzés igényének kialakítása

55

Hortobágyi Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium  az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani  önismeret, önértékelés képességének fejlesztése  az együttműködés értékének tudatosítása a családban, a közösségekben, a baráti kapcsolatokban, csoporton belül Az 7 – 8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat 7 – 8. évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.  mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait  a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása, és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása  fokozatos kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat  fejlesztjük az igényes szóbeli és írásbeli közlést, a tanult ismeretek közötti összefüggések felismerését, azok értő alkalmazását  fejlesztjük kombinatorikus gondolkodást  megismertetjük és gyakoroltatjuk a helyes magatartási formákat, a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi megalapozásával

3.9.1. Erkölcstan oktatása Iskolánkban az erkölcstan oktatását a 2013/14 – es tanévtől kezdődően 1 és 5.évfolyamon majd felmenő rendszerben kívánjuk bevezetni. Az erkölcsi nevelés fő célja:  a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése,  az európai civilizációban általánosan elfogadott erkölcsi értékek megismerése,  ezek alkalmazása  a megfelelő életvezetés és értékrend megalapozása,  az önálló véleményformálás  erkölcsi problémáik tudatosítása  felelős döntéshozatal Az erkölcsi nevelés kiemelt célja az önálló, felelős és kritikai gondolkodás, valamint a tudatos cselekvés kialakulásának elősegítése. Fontos jellemzője a felelős magatartásnak az empátia, a másik ember helyzetének megértése és átérzése. Az erkölcstan alapvető feladata:  a gyerekek közösséghez való viszonyának,  értékrendjének,  normarendszerének,  gondolkodás- és viselkedésmódjának a fejlesztése,  a másokkal való törődés, a szolidaritás képességének erősítése.

56

Hortobágyi Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium Az erkölcsi nevelés fő feladata az igazságosság és a méltányosság elvének megértetése és elfogadtatása a gyerekekkel, valamint az érzelmi intelligencia fejlesztése is, amelynek hiánya, illetve fejletlensége elemi akadálya lehet a kívánatos értékek bensővé válásának. A tantárgy középpontjában a formálódó gyermeki személyiség áll. Legfontosabb pedagógiai jellemzője az értékek közvetítése, illetve azoknak az alapértékeknek a megerősítésére törekszik, amelyek összhangban állnak az egyetemes és európai emberi értékrenddel. A saját értékek keresése közben azonban fontos megérteni azt is, hogy az értékek sokfélék és kulturálisan változatosak, s a tanulóknak nyitottá kell válniuk a sajátjukétól eltérő értékrendek befogadására is. Gyermekeinket arra kell ösztönöznünk, hogy olyan értékeket erősítsenek meg magukban, amelyek egyszerre igazodnak az alapvető erkölcsi értékekhez, valamint saját és közösségeik érdekeihez. Mindezek lehetőséget adnak az elemi értékek fokozatos értékrenddé, meggyőződéssé válásához, amelyek később meghatározó módon befolyásolják a felnőttkori életmódot, életfelfogást és életminőséget.

3.9.2. Egésznapos iskolai program – szabadon tervezhető foglalkozások, tevékenységek Hagyományok, hagyományőrző tevékenységek Intézményünkben az alábbi hagyományos rendezvények köré szerveződik a közösségi élet. Szervezői, felelősei a kialakult rend szerint megbízott évfolyamok, csoportok, közösségek. Részletesen a Szervezeti és Működési Szabályzatban található. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a lassabban haladók felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli foglalkozások segítik: - felzárkóztatások, korrepetálások, - felvételi előkészítők, - konzultáció a magántanulókkal. A tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Hit- és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – az igényeknek megfelelően a jövőben is hit és vallásoktatást szervezhetnek. Ezeken való részvétel a tanulók számára önkéntes. Egésznapos iskolai program A köznevelésről szóló törvény 27.§ (2.) bekezdése alapján az általános iskolában a nevelést – oktatást a délelőtti és délutáni időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább 16 óráig tartsanak, továbbá 17 óráig szülői igény szerint gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. A köznevelési törvény alapján a tanulónak kötelessége, hogy részt vegyen az egésznapos iskolai program egyéb foglalkozásain. Egyéb foglalkozásnak minősül a tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlődését szolgálja. Iskolánk a fentiekben leírt rendelkezéseknek megfelelően szervezte meg a tanulók délutáni foglalkozásait. 57


 

A délutáni időszakban (14 óra után) tanítási órát nem iktattunk be. A délelőtti tanítási órák után szülői igény szerint lehetőséget adunk a gyerekeknek az iskolán kívüli ebéd – ebédidő igénybevételére. A tanulók számára a tanítás befejezése után 14 óráig biztosítjuk a szabadban való testmozgást, játékot és pihenő időt. A tanulók másnapra való felkészülésére, tanulásra 14 órától 15 óráig osztálykeretben és a saját tantermükben tanulási idő áll rendelkezésre. A foglalkozás megszervezése során arra törekedtünk, hogy a tanuláshoz a lehető legtöbb segítséget kapják. A felső tagozatosok bármikor szaktanári, az alsósok tanítói segítséget igényelhetnek. Ez az időszak védett. A délután további részét (15 órától) a hagyományos szakköröket, sporttevékenységet alapul véve és néhány újabbal kiegészítve szerveztük meg. Intézményünk az alábbi délutáni foglalkozásokat kínálja tanulóinak alsó tagozaton: - fakultatív hitoktatás - bábszakkör - kézműves foglalkozás - angol előkészítő 3. évfolyam - röplabda (3 – 4. évfolyam) - logi – suli - hangszeroktatás (iskolán kívüli szervezés) - foci - suli (iskolán kívüli szervezés) felső tagozaton: - röplabda - irodalom - informatika - matematika - környezetvédő - kismezőgazdász - kisgazdaasszony - angolszakkör - kézműves foglalkozás - előkészítők (magyar, matematika) 8.osztály - hangszeroktatás (iskolán kívüli szervezés) - foci - suli (iskolán kívüli szervezés)  Szülői igény szerint 17 óráig ügyeletet biztosítunk a rászoruló gyerekeknek.  A kollégista tanulók a foglakozások befejezése után folytatják a kollégiumi programjukat.  Tanév elején a szülőket tájékoztatjuk és nyilatkoztatjuk a délutáni foglalkozások igénybevételéről.  Amennyiben a szülő nem él az egésznapos iskola lehetőségével, úgy az intézményvezető szülői kérésre felmenti a tanulót.  Bizonyos esetekben, (egyesületi tagság, illetve nem iskolai szervezésű elfoglaltság) meghatározott napokon a tanuló igazolás ellenében mentesül a délutáni foglalkozások alól az intézményvezető engedélyével.

58

Hortobágyi Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium Kollégium A szabadidős foglalkozásokon szerepet kap az egészséges és kulturált életmódra nevelés, az önellátás képességének fejlesztése, a diáksport, a természeti környezet megóvása, ápolása valamint manuális tevékenységek. Szakkörök és egyéb délutáni foglalkozások A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. A szakkör elindulása után a foglalkozásokon való részvétel tanulóink számára kötelező. Iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Versenyek, vetélkedők A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle /szaktárgyi, sport, művészi stb./ versenyek, vetélkedők. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük – ezeket a felkészítéseket a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. Osztálykirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. Ezeken a részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Erdei iskola Intézményünk elsősorban 4-8. osztályos tanulói számára szervezi nyertes pályázatok, vagy a szülők, alapítvány, önkormányzat anyagi támogatása esetén. Kiváló lehetőséget biztosít a gyermekek számára, hogy a nevelési és tantervi követelmények az iskola falain kívül valósuljanak meg.

3.9.3. Természettudományos nevelés A természettudományos kompetencia arra irányul, hogy megértsük és megmagyarázzuk az emberben és az emberen kívüli természeti világban, ill. e kettő között lejátszódó folyamatokat. Iskolánk 2005 óta ÖKO iskola. Ennek szellemében az éves munkatervünk számos környezeti és természettudományos neveléssel kapcsolatos programot tartalmaz. Ezek tanórai illetve tanórán kívüli tevékenységek.    

szakkör működtetése (környezetvédelmi) szárazelem gyűjtő versenyt hirdetünk természettudományos tantárgyak versenyein részt veszünk szakórákon az elméleti ismeretek mellett tanulókísérleteket is végeztetünk diákjainkkal.

59






nyári táborok, osztálykirándulások, erdei iskolai programok Természet-és környezetvédelemmel kapcsolatos világnapokra folyamatosan iskolai szintű programokat szervezünk: o Víz világnapja-felsős projekthét, o Föld napja iskola szintű projekt nap Diákjaink természettudományos érdeklődésének felkeltése érdekében bekapcsolódunk szűkebb és tágabb környezetünk által kínált tanórán kívüli lehetőségekbe: o Kutatók éjszakája, o múzeumlátogatások, o Hortobágyi Nemzeti Park munkatársainak előadásai o Hortobágy növény és állatvilágának természetes környezetben történő tanulmányozása Fontosnak tartjuk tanulóink és dolgozóink egészségmegőrzését, ill. a prevenciós tevékenységeket. Ennek érdekében minden tanévben tartunk o iskolai szintű Egészségnap rendezvényt, o prevenciós előadásokat, beszélgetéseket szervezünk felső tagozatos tanulóinknak szakemberek bevonásával (egészségügyi, rendvédelmi) o levelezős versenyekbe vesznek részt 7-8. osztályos tanulóink

3. 9. 4. Mindennapos testnevelés A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdése értelmében az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében. Ezt először a 97. § (6) bekezdése alapján a 2012/2013 – as tanévben az iskolai oktatás első, ötödik évfolyamán kell bevezetni, majd ezt követően felmenő rendszerben. Célja Napjainkban felértékelődött a sportolás szerepe, az egészséges életmód, a jobb életminőség kialakításában. Az intézmény mindennapos testnevelési programja a helyi lehetőségekhez igazodva iskolánk minden tanulójának egész éven át lehetőséget ad a rendszeres mozgásra. A mindennapos testnevelésben lehetőség van arra, hogy a tanuláshoz szükséges tulajdonságokat megerősítsük. A játéknál jobb nevelő nem létezik, mert része a vereség és a győzelem,feltétele a szabályok betartása, és ami a legfontosabb, része a siker is. A mindennapos testnevelés során az egészségfejlesztő iskolai testmozgás célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel. A mozgásszegény életmód kialakulásának megelőzése a testmozgás megszerettetésével, a rendszeres mozgáshoz szoktatással. Adjon lehetőséget az egészség hosszú távú megőrzésére, ezáltal egy jobb felnőttkori életminőségre. Az iskolai testnevelés és sport keretei közt az egészségnevelés, a szociális kompetenciák (kreativitás, önállóság, önbizalom, felelősségtudat, cselekvőképesség) a csapatmunka, a társakkal történő együttműködés egyaránt fejleszthető.

60

Hortobágyi Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium A hatékonyság érdekében megvalósítandó sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontok:  Minden gyermek minden nap kapjon lehetőséget a testmozgásra  Minden testnevelés órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési és légző rendszer megfelelő terhelése;  A program fontos része a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását szolgáló gyakorlatanyag és légző torna, a gerinc és izületvédelem szabályainak betartása;  Az eltérő adottságú tanulók számára is jelentsen örömöt, sikerélményt;  A testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesüljenek a teljes testmozgásprogramban  A lehető legszélesebb körben ismerkedjenek meg a szabadidősportokkal, egészségmegőrző sportokkal, azok alapjaival, amelyek közül kiválasztva a számára megfelelőt, később javulhat életminőségük, testi és lelki egészségük  A program fontos része a megfelelő mennyiségű játék, versengés;  Évente két alkalommal felmérésre kerül a tanulók fizikai állapota a „Hungarofitt” teszt alapján.  szervezett szabadtéri foglalkozások, játékok  részvétel a Diákolimpia és más szervezetek által kiírt sportversenyeken, saját szervezésű versenyeken Iskolánkban a mindennapos testmozgást a testnevelés órákon túl a tömegsport – ISK foglalkozások, röplabdaszakkör, alsó tagozaton néptánc, kollégium sport – játék foglalkozásai biztosítják. Külső kapcsolatok A mindennapos testnevelés megvalósításához és az azt kiegészítő más mozgáslehetőségekhez szükségünk van jó kapcsolatokra a sportot szerető és művelő szülőkkel, sportegyesületekkel, tánccsoportokkal. Úszásoktatás Iskolánk a törvényi rendelkezéseknek megfelelően a mindennapos testnevelés részeként heti rendszerességgel – ősszel és tavasszal – úszásoktatást szervez a 3 – 4. osztályos gyerekek számára a testnevelés órák keretében a Balmazújvárosi Tankerület és a Hortobágyi Nonprofit Kft. segítségével a balmazújvárosi fürdőben.

3. 9. 5. Idegen nyelv oktatás Iskolánkban a német nyelv oktatásának van hagyománya, tanulóink az elmúlt évek során sikeresen sajátították el ezt a nyelvet olyan szinten, hogy felső fokú tanulmányaik illetve munkavállalásuk során kamatoztatni tudták. A nyelvtanulást nagymértékben erősítette a Hortobágy község és a németországi Pressath város közötti partnerkapcsolat, amely a két település iskolájára is kiterjed immár két évtizede. Évenkénti rendszeres látogatások, baráti kapcsolatok fűzik tanulóinkat össze. A sikeres német nyelv oktatás ellenére a 2012/13-as tanévtől szülői kérésre gyermekeink az angol nyelv tanulását kezdték el a negyedik évfolyamon és felmenőrendszerben ezt a nyelvet tanulják a későbbiekben. Hetedik, nyolcadik évfolyamon emelt szinten tanulják azok a gyerekek, akik ezt igénylik. Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja, a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése.

61

Hortobágyi Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium A korszerű idegennyelv-oktatás a nyelvhasználó valós szükségleteire épül, ezért tevékenységközpontú. Olyan helyzetekre készíti fel a tanulókat, amelyek már most vagy a későbbiek során várhatóan fontos szerepet játszanak életükben. A nyelvtanulási folyamat középpontjában a cselekvő tanulók állnak, akik az idegen nyelv segítségével kommunikatív feladatokat oldanak meg. A sikeres kommunikáció érdekében a tanulóknak meg kell ismerniük és használniuk kell:  azokat a nyelvi eszközöket, amelyekből és amelyekkel helyesen megformált, értelmes mondanivaló alakítható ki  tisztában kell lenniük a mondanivaló szerveződésének, szerkesztésének elveivel  ismerniük kell azokat az eszközöket, amelyekkel sikeresen megoldhatók a különféle kommunikációs helyzetek  tudniuk kell, hogy minden nyelvi érintkezést szabályok szőnek át Az idegen nyelvű kommunikáció során meghatározó jelentőségű a nyelvekkel, a nyelvtanulással, az idegen nyelveket beszélő emberekkel és a más kultúrákkal kapcsolatos pozitív attitűd, ami magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti nyitottságot. A nyelvtanulás tartalmára vonatkozóan a NAT hangsúlyozza a tantárgyközi integráció jelentőségét. Fontos, hogy a tanulók az idegen nyelv tanulása során építeni tudjanak más tantárgyak keretében szerzett ismereteikre és személyes tapasztalataikra. Ugyanakkor az idegen nyelvvel való foglalkozás olyan ismeretekkel, tapasztalatokkal gazdagíthatja a tanulókat, amelyeket más tantárgyak keretében is hasznosítani tudnak. Az egész életen át tartó tanulás szempontjából kiemelkedő jelentősége van a nyelvtanulási stratégiáknak, amelyek ismerete és alkalmazása segíti a tanulókat abban, hogy nyelvtudásukat önállóan ápolják és fejlesszék, valamint hogy újabb nyelveket sajátítsanak el.

3. 10. Az iskola által alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek

A korábban jól bevált, az iskola hagyományrendszerébe beépült tevékenységi formák alapján a pedagógiai program végrehajtása során sajátos pedagógiai módszereket is alkalmazunk. A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül. Iskolánkban működő projektek Címe Hortobágy a nomád pusztától a nemzeti parkig”

Résztvevők Teljes tanulói és nevelői kör

Időpont Témanap a Föld Napjához kapcsolódva

HNP és a KHT munkatársai

62

Módszerek Differenciált munka Kooperatív technikák Csoportmunka Kompetenciák fejlesztése Modell, makett készítés Gyűjtőmunka Tanulmányi séta Múzeum – és Tárlatlátogatás Kézműves munka

Feladatok Évfolyamonként tantárgyakra lebontott tartalmak, tevékenységek

Hortobágyi Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium Közös kincsünk az egészség

Teljes tanulói és nevelői kör Helyi eü. szolgálat munkatársai Szülők

Őszi időszak

Differenciált munka Kooperatív technikák Gyűjtőmunka Csoportmunka Tanulmányi séta, kirándulás Manuális tevékenység Verseny Vetélkedő Sportjáték Differenciált munka Csoport-munka Kooperatív technikák Gyűjtőmunka Manuális tevékenység Verseny

Karácsonyváró hét

Alsó tagozatos tanulók A tagozaton tanító pedagógusok

December 2. hete

Az éltető víz

Felső tagozatos tanulók A tagozaton tanító pedagógusok

Egy hét, március hónapban a Víz Világnapjához kapcsolódva

Differenciált munka Csoport-munka Kooperatív technikák Önálló kutatómunka Kísérletezés Makett - és modellkészítés Kiselőadás Tanulmányi séta

Húsvét

Kollégista tanulók és tanáraik , nevelőik.

Egy hét a húsvét időpontjához igazodva

Differenciált munka Csoport-munka Kooperatív technikák Önálló kutatómunka Manuális tevékenység

Évfolyamonként tantárgyakra lebontott tartalmak, tevékenységek

Évfolyamonként tantárgyakra lebontott tartalmak, tevékenységek Napközis tevékenységek Projektzáró évfolyamonkénti feladatai Évfolyamonként tantárgyakra lebontott tartalmak, tevékenységek Tanórán kívüli tevékenységek

Sport Személyiség fejlesztő Kulturális Manuális

3. 11. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A társadalmi tendenciák azt mutatják, hogy tanulóink egyre több negatív hatásnak, veszélynek vannak kitéve. Ezért iskolánk kiemelt feladatának tartja a szociálisan hátrányos körülmények között élő tanulók problémáinak kezelését, a tanulók veszélyeztetettségének megelőzését, illetve megszüntetését. E feladatokat az alábbiakban határozzuk meg:

63

Hortobágyi Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium Tájékozódunk a tanulók valódi körülményeiről a személyiségi jogok messzemenő figyelembe vételével. ( óvoda – iskola közötti átadó dokumentumok, átadó-megbeszélés, személyes beszélgetés, hatékony tanulói megfigyelés, szakemberek megkeresése) 

    

A rossz anyagi helyzetben levő, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok segítésének formái: – ingyenes, a rászorultsági alapon tankönyvellátás biztosítása a jogszabályok által meghatározott módon, – tanulmányi kirándulások anyagi támogatása, – kedvezményes ebéd biztosítása, – javaslat tétele rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósítására. Mentálisan sérült tanulók esetén pszichológus tanácsának kikérése, munkájának igénybevétele. A tanulók jogainak fokozott védelme. Az életmódprogram keretében rendszeres felvilágosító munka végzése az osztályfőnök, a szaktanárok és a védőnő segítségével (drog, alkohol, dohányzás). Törekszünk arra, hogy minél több pedagógus szerezzen alapos ismereteket a sikeres kábítószer-ellenes program megvalósításához. Rendszeres kapcsolattartás a tanulók szüleivel.

A veszélyeztetett, illetőleg hátrányos helyzetű tanulók helyzetének figyelemmel kísérése. A fenti feladatok összefogását az igazgató által megbízott gyermek- és ifjúságvédelmi felelős végzi, aki folyamatosan kapcsolatot tart a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.

3. 12. Az iskola egészségnevelési elvei Az egészséges életmódra nevelés keretében kívánjuk fejleszteni – elsősorban osztályfőnöki órákon, másrészt a szociálisan hátrányos helyzetű diákokkal való egyéni foglalkozás alkalmával – az alábbi képességeket és készségeket:         

érzelmek alkotó kezelése, stresszkezelés, önismeret, önbecsülés megerősítése, célok megfogalmazása és kivitelezése, konfliktuskezelés, problémamegoldás, döntéshozás, kortárscsoport nyomásának kezelése, segítségkérés és segítségnyújtás módjának megismerése, elutasítási készségek fejlesztése.

Egészségfejlesztési tevékenységünk célja az egészséggel kapcsolatos egyéni és közösségi érzékenység fokozása, az egészséges életstílusok elterjesztése és olyan környezeti körülmények kialakítása, melyek elősegítik az egészség feltételeinek létrejöttét. Az egészségkultúra összetevői, amelyekre nevelőmunkánkban kiemelt figyelmet fordítunk:

64

Hortobágyi Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium  egészséges táplálkozás,  rendszeres testmozgás,  higiénés magatartás,  tartózkodás az egészségkárosító anyagok szervezetbe juttatásától. Célok  Az egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy képesek legyenek folyamatosan nyomon követni saját egészségi állapotukat, érzékeljék a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat és ez által képessé váljanak az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. Feladatok  Az iskolai egészségnevelésnek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy egészséges életvitelük konkrét tevékenységekben alapozódhasson meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe be kell épülni. A tanórai fogalakozásokon a következő témák jelennek meg az életkori sajátosságokat figyelembe véve: - önmagunk és egészségi állapotunk ismerete, - az egészséges testtartás, a mozgás fontossága, - az értékek ismerete, - az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe, - a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat, - a barátság, a párkapcsolatok, - a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete, - az egészséges életritmus megalapozása - a szenvedélybetegségek elkerülése, - a tanulási környezet alakítása, - a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége. Módszerek: - serdülőkori önismereti csoport – foglalkozások, - problémamegoldó gyakorlatok, értékeléssel, - szituációs játékok, - részvétel a helyi egészségvédelmi programokon, - sport, kirándulás, egészségnap szervezése, - környezetvédelmi szakkör - szabadidő hasznos, értelmes eltöltésére irányuló programok szervezése, - az egészséges életmódra nevelés tantárgyakban történő megjelenítése. Alapelvek: - érték- és szokásrendszer megalapozása, - a tanulók, a tantestület egészségének védelme, az egészség fejlesztése és az eredményes tanulás segítése, - az együttműködés kialakítása a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, szülők, diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen, - az egészséges étkezés, a testedzés és a szabadidő hasznos eltöltése, - a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programok szervezése, - tolerancia és segítő életmód, - az egészség és a környezet összefüggései, - problémamegoldó gondolkodás, döntőképesség, 65

Hortobágyi Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium Fontos, hogy az egészségfejlesztés, és ennek egyik megvalósulási formája a korszerű egészségnevelés az egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére irányuljon. Ide tartozik: - az egészséges táplálkozás, - az aktív szabadidő eltöltés, - a mindennapos testmozgás, - a személyi higiénia, - a lelki egyensúly megteremtése, - egészséges, biztonságos környezet kialakítása, - az egészségkárosító magatartásformák elkerülése, - társas kommunikációs készségek fejlesztése. A programban minden pedagógusnak be kell kapcsolódnia, hisz ez a feladat közös problémakezelést és egységes viszonyulást igényel.

3. 13. Elsősegély – nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos vagy más személy megérkezése előtt. Az elsősegélynyújtás képessége tudáson, begyakorláson és tapasztalaton alapul. Egy elsősegély tanfolyam nagyban növeli az önbizalmat és cselekvőképességet. Az ott kapott alapos felkészítés segít uralkodni az érzelmek, és sok nehéz helyzeten átsegít. Az iskolai balesetek számának utóbbi időben való növekedése, valamint a szakszerű ellátása a sérülteknek, megkívánja, hogy az iskolai oktatásban nagyobb hangsúlyt kapjon az elsősegélynyújtás. Lehetőség van osztályfőnöki-, biológia-, órákon, szakkörökön az ismeretek elsajátítására. Jó alkalmat teremtenek az iskolai egészségnapok nagyszámú tanulócsoport előtti szemléltető elsősegélynyújtó ismeretanyag bemutatására. Minden osztály számára fontos, hogy az iskola megfelelő számú elsősegélynyújtó ládával rendelkezzen, melyet nemcsak a mindennapok, de a kirándulások, és egyéb rendezvények (pl. hulladékgyűjtés során) alkalmával is tudnak használni. 4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók – ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; – ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat; – ismerjék fel a vészhelyzeteket; – tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; – sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; – ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; – sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. 5.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: – a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; – a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit; 66

Hortobágyi Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium –

a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 6. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében: – az iskola kapcsolatot épít a helyi egészségügyi szolgálattal – tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; – támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésekre való jelentkezését. 7.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: – a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY–NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK Biológia - rovarcsípések - légúti akadály - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés Kémia - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés Fizika - égési sérülések - forrázás testnevelés - magasból esés –

8.

– –

az ötödik – nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele az ötödik – nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó); évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.

3.14. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Iskolánkban évente két alkalommal, ősszel és tavasszal mérjük fel tanulóink fizikai állapotát. Ennek alapján térképezzük fel az egyes készségek területén mutatkozó hiányosságokat. A felmérést az Oktatási Minisztérium dr F. Mérey Ildikó által összeállított „Hungarofit teszt”-je alapján végezzük. 67


A mérések általános szempontjai: - a tanulók valamennyi tesztet testnevelési felszerelésben hajtják végre, - valamennyi tesztet tornateremben csúszásmentes padlón végeztetünk el, - a tesztek között a tanulók pihenhetnek, - a teszteket előre nem próbálhatják ki a tanulók, - a tesztre vonatkozó pontos utasítások ismertetése után ösztönözzük tanulóinkat a tesztek pontos, gyors, egyenletes végrehajtására. Vizsgált tényező A teszt leírása Értékelés (pontozás) Vállöv és karizmok erő- Fekvőtámaszban karhajlítás és Elvégzett szabályos állóképességének mérése nyújtás folyamatosan fekvőtámaszok száma Három kísérletből a Vállés törzsizmok Tömött labda vetés két kézzel, jobb eredmény számít dinamikus erejének mérése fej fölött hátra cm-ben A kar, a törzsizmok, a Három kísérletből a Tömött labda lökés egy kézzel lábizmok együttes jobb eredmény számít előre dobóterpeszből dinamikus erejének mérése cm-ben Hasizmok erő- állóképesHanyattfekvésből felülés és Elvégzett szabályos ségének mérése visszaereszkedés folyamatosan felülések száma A hátizmok erő – Hason fekvésből törzsemelés és Elvégzett szabályos állóképességének mérése leengedés törzsemelések száma Három kísérletből a Az alsó végtag dinamikus Helyből távolugrás jobb eredmény számít erejének mérése cm-ben Cooper teszt Elért eredmény Általános fizikai teherbíró 12 perc folyamatos futás m-ben képesség

3. 15. Az iskola környezeti nevelési elvei Jövőkép – alapelvek és célok 

      

Elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát. (NAT) Kialakítani a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást, egyéni és közösségi szinten egyaránt, mely váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé. Érzékennyé tenni a környezet állapota iránt. Bekapcsolni a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Legyen meghatározó életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség vállalása. Váljon meghatározóvá a környezeti károk megelőzésére való törekvés. Képessé tenni, hogy személyes tapasztalatai alapján együtt tudjon működni a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Elismertetni, hogy közös és egyéni kötelesség:

68


az emberiség közös öröksége; a környezet minőségének fenntartása és javítása, - az általános emberi egészségvédelem, - ökológiai egyensúly fenntartása, - természeti erőforrások előrelátó és ésszerű felhasználása, - minden egyes ember hozzájárulása a környezetvédelemhez, - képessé válni az élethosszig tartó tanulásra. A környezeti nevelés céljából adódóan feladatunk: - Környezetbarát attitűdöket, szokásokat kialakítani a tanulókban, - A természeti és társadalmi környezetről tényeket, ismereteket, problémamegoldó gondolkodást közvetíteni, - Segíteni a környezeti folyamatok, összefüggések megértését. Az intézmény jövőképe Az átfogó, hosszú távú célok megvalósítása során reméljük – az intézmény egészére vonatkozó, a munkatársak, a diákok és a szülők által is elképzelt, közösen kialakított jövőképünk realizálódik. Szeretnénk, ha iskolánk olyan intézménnyé válna, ahol a szülők, a nevelők, és a gyerekek által közösen kialakított iskolaudvaron, szinte természetes körülmények között tanulhatnak, játszhatnak majd a diákok. A belső terek hangulatosabbak lesznek, még több növény lesz mindenütt. Egy tisztább, szebb iskolában élhetünk. Diákjaink és dolgozóink figyelnek az intézmény energia és vízfelhasználására, csökken a keletkezett hulladék mennyisége, melynek egy részét /papírt/ szelektíven gyűjtjük. A tanulóink aktív kezdeményező szerepet játszanak az iskolában kialakult környezettudatos szemlélet elterjesztésében a településen. Elérhetjük, hogy a diákok harmonikusabb, stresszmentesebb körülmények között tanulnak, a programunkban szereplő kötelező terepgyakorlatok és a választható kirándulások, táborok színesebbé és változatosabbá teszik a tanulássegítő módszereket. Alapelvek, értékek, szemlélet  A következő alapelveket, értékeket vesszük figyelembe a környezeti nevelési program tervezése és megvalósítása során: - az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása, - az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése, - rendszerszemléletre nevelés, - fenntarthatóságra nevelés, - érzelmi és értelmi környezeti nevelés, - tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés, - tolerancia és segítő életmód, - a környezettudatos magatartás és életvitel segítése, - az állampolgári – és egyéb közösségi – felelősség felébresztése, - egészség és a környezet összefüggései, - helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések, - problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség, - globális összefüggések megértése, - fogyasztás helyébe életminőség, - létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák.

69


Az iskola környezeti nevelési szemlélete Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. A diákok számára olyan oktatást kell biztosítani, amelyben az oktatáson, képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktuskezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. Ezeket csak úgy tudjuk megvalósítani, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiát leszünk képesek kialakítani. Iskolánkban kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy tanulóink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk. Jó, ha bővül a kör a humán területeken is. A terepgyakorlatok, kirándulások, táborok során megismertetjük gyerekeinkkel a természete, gyakoroltatjuk az egyszerű, komplex természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké!

Tanulásszervezési és tartalmi keretek A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon tanulóinkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról.

70


4. A KOLLÉGIUM NEVELÉSI

PROGRAMJA

A Kollégium pedagógiai programja

A kollégiumi pedagógiai program elkészítésénél figyelembe vett fontosabb jogszabályok:  A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a / különös tekintettel az Nkt. 23., 28., 52., 53. paragrafusokra /. 

36/2009. (XII. 23.) OKM rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) rendelet módosítása.



59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) rendelet módosítása.



A közoktatási törvény értelmében a kollégium pedagógiai programja az “érdekelt iskola pedagógiai programjára építve” tartalmazza az intézmény pedagógiai elveit, a tevékenységek tervét, programját.



A közös igazgatású kollégium szakmai tekintetben önálló intézményegység. (Lásd: okt. törvény 33.§ (4) bek.) Ennek megfelelően saját maga állítja össze pedagógiai programját, és a kollégiumi nevelőtestület fogadja el. Az elfogadásról szóló jegyzőkönyvet az intézményi program mellékletében kell szerepeltetni.

4.1.

Helyzetelemzés

A hortobágyi kollégium közös igazgatású kollégium. A közös intézmény neve: Hortobágyi Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium Működési területe: Hortobágy község Beiskolázási körzete: Hortobágy község és vonzáskörzete A kollégium befogadóképessége: 60 + 15 fő Az intézmény postacíme: 4071 Hortobágy, József Attila u. 1/A Telefonszám: (52) 589-352 A község jellegzetességei A kollégium Hortobágy községben működik. A községet a Hortobágyi Nemzeti Park öleli körül, amely a Világörökség része. Hortobágy különleges atmoszféráját a természeti szépségek, a műemlékek, és a jellegzetes kultúra együtt teremtik meg. Ugyanakkor él a „másik Hortobágy”: a tanyavilág. A kollégium lakóinak többsége innen (Árkus, Kónya, Ohat, Szásztelek,) érkezik hozzánk. Ezen kívül fogadunk gyerekeket más közigazgatási területekről is : Balmazújváros, Egyek, Tiszacsege. Fő feladatunk: a gyerekek által hozott szociális, morális, kulturális hátrányok kompenzálása. A szabadidő hasznos eltöltéséhez az intézményünkön kívül lehetőséget kínál a Titi Éva Faluház programja, a Hortobágyi Nemzeti Park rendezvényei valamint a Hortobágyi Nonprofit Kft. Programkínálata. Igyekszünk a szabadidő iránti igényeket elsősorban a kollégium falain belül megoldani. 71

Hortobágyi Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium A kollégiumban lakó gyerekek családjainak szociális helyzete Nehéz élet - és lakáskörülmények között él a kollégiumban elhelyezett tanulók többsége. A szülők munkanélküliek vagy idénymunkát végeznek. Jelentős a hátrányos helyzetű tanulók száma, a veszélyeztetett gyerekek nagy része is közülük kerül ki. Esélyteremtés, hátránykompenzálás A kollégium elsősorban általános iskolás tanulókat fogad, de tekintettel a családok nehéz helyzetére és a napi bejárás megoldatlanságára óvodások is elhelyezést kapnak, akiknél a beszoktatás, a szocializáció, a szokásrend megalapozása, a mintaadás a legfontosabb feladatunk. A tanulóink között nagy a képesség, érdeklődés, tanulás és neveltségbeli különbség. A tanulók többsége gyenge alapképességekkel kerül hozzánk, tehát elengedhetetlen a fejlesztő, felzárkóztató munka. Szívós, kitartó munkával lehet csak elérni, hogy a hátrányos családi háttér ellenére a tanulók jó irányban fejlődjenek és sikereket érjenek el a tanulásban és egyéb téren.

4.2. A kollégium társadalmi szerepe A kollégium a köznevelési rendszer szakmailag önálló intézménye. Alapfeladata, hogy biztosítsa a megfelelő lakhatási és tanulási feltételeket azon tanulók számára, akiknek lakóhelyén nincs lehetőség a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való jog érvényesítésére, a nemzetiségi oktatásra, illetve akiknek a családja nem tudja biztosítani a tanuláshoz szükséges körülményeket. A kollégium kiemelt társadalompolitikai szerepe és feladata, hogy fenntartsa a társadalmi mobilitást: esélyeket teremtsen, biztosítsa a hozzáférést a jó minőségű tudáshoz, segítse a szociális, kulturális hátrányok leküzdését, a társadalmi integráció folyamatát Fontos szerepe van az egész életen át tartó tanulás megalapozásában, a tanuláshoz szükséges készségek és képességek, a Nat-ban meghatározott kulcskompetenciák erősítésében, a tehetség felismerésében és fejlesztésében, a tanulók felzárkózásának segítésében. A kollégium a tevékenysége során megteremti a feltételeket az iskolai tanulmányok sikeres folytatásához, kiegészíti a családi és iskolai nevelést és oktatást, egyúttal szociális ellátást, biztonságot, valamint érzelmi védettséget is nyújt. A kollégium – megfelelő pedagógiai környezet biztosításával – elősegíti a társadalmi szerepek tanulását, a diákok önszerveződése során kialakuló közösségekben az együttélés, az együttműködés, az önkormányzó képesség, a döntés és felelősség, a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak megismerését, gyakorlását; ezzel a kollégium hatékony támogatást nyújt a sikeres társadalmi beilleszkedéshez. A kollégium: - a helyi társadalom elvárásait, a nevelési-oktatási környezet lehetőségeit is figyelembe véve végzi munkáját: - részt vehet az Arany János programokban, speciális eszközeivel elősegíti azok céljainak megvalósítását; - valamely szakma, tantárgy, művészeti, sport területén a minőségi fejlesztés érdekében – a pedagógiai programjában kidolgozott szabályozás alapján, a fenntartó hozzájárulásával – szakkollégiumot hozhat létre. A kollégium adottságainál fogva alkalmas lehet arra, hogy egy lakóközösség pedagógiai, kulturális központjává válhasson.

72


A hortobágyi kollégium alapfunkciója: megteremteni a megfelelő feltételeket azon gyerekek számára, akiknek lakóhelyükön – Árkus, Kónya, Ohat, Szásztelek - nincs lehetőségük a tanuláshoz, szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítésére, illetve akiknek a szülő nem tudja biztosítani a tanuláshoz szükséges körülményeket.



A kollégium a környezet, a helyi társadalom, a beiskolázási körzet sajátosságait, partnereinek igényeit, továbbá a társadalmi elvárásokat, a gyermek- és családvédelmi szempontokat kiemelten kezelve végzi munkáját.



Kollégiumunk pedagógiai tevékenysége során kiegészíti a családi és iskolai nevelést, egyben szociális ellátást, biztonságot és érzelmi védettséget nyújt. Az óvodáskorú gyerekek befogadásával megteremti számukra a szocializálódás esélyét a életük korai szakaszában. A kollégium a megfelelő pedagógiai környezet biztosításával elősegíti a diákok önszerveződése során kialakuló “mikro társadalomban” - az önkormányzó képesség, a döntés és felelősség, a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak elsajátítását, gyakorlását. Ezzel a kollégium sajátos segítséget ad a sikeres társadalmi beilleszkedéshez.

A kollégiumi nevelés A kollégium a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával hozzájárul a Nat I.1. pontjában a nevelési-oktatási rendszer egészére kitűzött célok megvalósulásához, a meghatározott feladatok megoldásához, az ott megfogalmazott értékek alapján.

4.2.1. A kollégiumi nevelés célja és alapelvei A kollégiumi nevelés célja legfőképp a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása. A kollégium – céljai elérése érdekében – diákközpontú, az egyén és a közösség harmóniáján alapuló környezetet és tevékenységrendszert alakít ki, melynek főbb alapelvei: a) az alapvető emberi és szabadságjogok, valamint a gyermekeket megillető jogok érvényesítése; b) demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása; c) a tanulók és közösségeik iránti felelősség, a bizalom, a szeretet, a segítőkészség; d) szakmai és intellektuális igényesség, kulturált stílus a pedagógus tevékenységében; e) az alapvető erkölcsi normák érvényesítése; f) az egyéni és életkori sajátosságok, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek figyelembevétele; g) építkezés a tanulók aktivitására, öntevékenységére, önszerveződő képességére; h) az integrált nevelés, az integrációt elősegítő pedagógiai módszerek alkalmazása; i) a szülőkkel, a kollégiumhoz kapcsolódó iskolákkal, a társadalmi környezettel való konstruktív együttműködés; j) a nemzeti hagyományok megőrzése, a nemzeti azonosságtudat fejlesztése; k) a nemzetiségi azonosságtudat tiszteletben tartása, ápolása.

73


4.2.2. A kollégiumi nevelés feladatai A kollégista diákok személyiségének, egyéni tulajdonságainak, családi körülményeinek megismerése, az elfogadó, bizalmi viszony kialakítása a kollégiumi jogviszony létrejöttétől kezdődően tervezetten történik. A hatékony és eredményes kollégiumi pedagógiai munka egyik alapfeltétele, hogy a pedagógusok tartalmas és rendszeres együttműködés során segítsék a tanulók személyiségfejlődését. A kollégiumi nevelésnél három fő igényt kell kielégítenünk:  a társadalomét,  a diákokét,  a szülőkét. A program célkitűzései csak az iskola és a kollégium összehangolt munkája által valósíthatók meg. Társadalmi elvárások a kollégiumi nevelésben:  

 

Tolerancia: a másság elfogadása, valós igazodási pontok, etikai tartalmak alapján. Ez ad biztonságot egy pluralista berendezkedésű társadalomban az eligazodásra. A megmérettetés képessége: csak teljesítményorientált nevelési felfogás szerint lehet a társadalmi igényeknek megfelelni. A munkaerő-kvalifikáció segítése kollégiumi keretek között meghatározó. A műveltségi hátrány csökkentése és a tehetséggondozás együtt jelenik meg a kollégiumi nevelésben. Az önértékelés képességére való nevelés a társadalmi folyamatokban történő tájékozódást segíti, bázisa a valós teljesítmény, célirányos jövőkép. Kollégiumunk akkor funkcionál megfelelően, ha diákjait a keresett munkaerővé válásban segíti, s konstruktív életvezetést alapoz. A képességekhez vezető nevelési folyamatot tevékenységekben fogalmazzuk meg.

Tartalmi tevékenységek:  tanulás  önképzés  rekreáció (szellemi, fizikai, szabadidő, sport, kulturális, manuális tevékenység)  közéleti és társadalmi tevékenység.

4.2.3. Alapkövetelmény:   

A közösség fórumrendszere: a demokratizmus tanulása, az önkormányzati tevékenységek hozzájárulnak a közösség belső, önszabályozó sajátos stílusú, csak rá jellemző vonások erősítéséhez. Értékelési technikák működtetése a nevelési folyamatban valós teljesítményeknek kell megjelenniük (diagnosztikus, fejlesztő, minősítő értékelés). A döntések vitában születnek, egyéniségek jelennek meg, s a döntés felelősséget jelent. A folyamat eredménye a “mi” tudat elérésének segítése.

74

Hortobágyi Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium A megvalósítás útjai: 

     

A kis közösségekben toleráns, saját egyéniségüket kialakítani, változtatni képes fiatalokká váljanak az itt eltöltött évek végére. Sajátítsák el és gyakorolják a konfliktushelyzetek megoldására képes emberi magatartást. Ne meneküljenek gondjaik megoldása elől. Fontos, hogy diákjaink eredményesen befejezzék tanulmányaikat, és képességükhöz mérten a legmagasabb tudásszintet érjék el. Alakuljon ki bennük a kommunikációs készség és tudás, amellyel az új ismeretek megszerzésének folyamatos igényét kielégítik. A tanulói kötelességtudat kialakításának és fenntartásának segítségével olyan feladatok elé állítsuk őket, amelyek reálisan elvégezhetők és teljesítményüket következetesen, egyénre szabottan, velük együtt értékeljük. A személyes képességek, az empátiás és az én tudat fejlesztése, önellátási képességek fejlesztésére törekszünk. Egy globális értékrend elsajátításának és elfogadásának segítségével megalapozzuk a sajátos egyéni értékrendet, és ezzel kapcsoljuk az egyént a nemzeti, társadalmi értékrendhez. Nevelésünk kiterjed arra is, hogy diákjaink megismerjék és elsajátítsák a viselkedés alapvető szabályait.

4.2.4. A kollégiumi nevelés feladata különösen: 

A tanulás tanítása

A kollégiumi nevelés feladata a diákok egyéni fejlődésének elősegítése, a hátránnyal küzdők felzárkóztatása, a gyermekek tehetségének kibontakoztatása. Ennek érdekében a kollégium lehetőséget biztosít az ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztésére, valamint arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Ezzel fejleszti a kreativitást, erősíti a tanulási motívumokat, az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyát. Fontos, hogy a tanulók elsajátítsák az információkeresés különböző formáit a kollégiumi könyvtárban az egyéni fejlesztés elmélyítése érdekében, az információk megtalálásának célravezető útjain keresztül. Törekszik a tanulási kudarcok okainak feltárására, azok kezelésére, a jó teljesítményhez szükséges helyes énkép, a pozitív önértékelés kialakítására. Segíti a mindennapi feladatokra történő felkészülést. A kollégiumnak gondot kell fordítania arra, hogy az ismeretek elsajátítása közben a tanulásra belső igény ébredjen a tanulókban, mindennapi életük részévé váljon a tanulás. A tanulás tanítása, az ismeretszerzést elősegítő beállítódások kialakítása hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. Meghatározó jelentőségű számunkra a tanulási motívumok fejlesztése, melyek elősegítik, hogy a diákoknak a tanulás életprogramjuk elengedhetetlen részévé váljon, felkeltse bennük a megismerési, felfedezési vágyat. A kollégiumi nevelési folyamat olyan motivációkat fejleszt a gyerekekben, hogy az ismeretek elsajátítása ne csupán kötelességként, hanem igényként is fogalmazódjon meg bennük. Az eredményes ismeretszerzés érdekében fejleszteni kell a tanulási, megismerési, elvonatkoztatási, analizáló, szintetizáló, gondolkodási, ellenőrző, önellenőrző képességeket. Kollégiumunk lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulók elsajátíthassák a helyes tanulási módszereket. Az értelmi nevelésnél az önfejlesztő magatartás értelmezése a cél. Ezek mellett idetartoznak még: 75




-

az intellektuális szükségletek, melyek motiválják az ismeretszerzést (pl. kíváncsiság) tartjuk lényegesnek,

-

az általános szellemi aktivitás szükségletei,

-

a konstruálás szükséglete.

Az erkölcsi nevelés

A kollégium feladata az alapvető erkölcsi normák megismertetése, elfogadtatása, valamint ezen normák beépülésének elősegítése a tanulók mindennapi életébe, személyiségükbe. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű, készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra valamint azok kezelésére, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési kérdéseire, problémáira. A kollégiumi közösség élete, a kollégiumi nevelőtanárok példamutatása segítse elő a tanulók életében az olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás, az empátia, a szociális érzékenység. A magasrendű szükségletek értelmezése. A közösségi aktivitáshoz a következő szükségletek kialakítását tartjuk fontosnak:  fegyelmezettség,  segítségadás,  idősek tisztelete,  humánum,  morális helytállás,  a közösségi értékek megóvása,  a szellemi, fizikai, közéleti és önkéntes munka. 

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

A kollégium, az iskolai tanulmányokra alapozva, azt kiegészítve segítse elő a nemzeti, népi kultúránk értékeinek, hagyományaink megismerését. A kollégiumi foglalkozások keretében a diákok tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. A nevelés révén alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. A nemzetiséghez tartozó tanulók nevelését ellátó kollégium kiemelt feladata az anyanyelvű nevelés, az adott nemzetiséghez való tartozás tudatának erősítése, nemzetiségi kultúrájának, nyelvének, szokásainak ápolása és fejlesztése. A hortobágyi kollégium fontos feladata, hogy - kiegészítve az iskolai tanulmányokat nemzetünk kultúrájának értékeit, nemzeti, történelmi és vallási hagyományainkat, jellegzetességeinket megismertesse a diákokkal. A világról alkotott képben kiemelt helyet kap az európai kultúrkör.

76


Állampolgárságra, demokráciára nevelés

A kollégiumi nevelés elősegíti a demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének megértését, az abban való állampolgári részvétel jelentőségét. Ezzel is erősíti a diákokban a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremtve az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A kollégium megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket. A közügyekben való aktív részvétel megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátításának folyamatában kiemelt szerepet és megfelelő teret kap a kollégiumi diák-önkormányzati rendszer. A kollégiumunk a nevelési folyamatban figyelmet fordít a társadalmilag elfogadott közösségi szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek – empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, kommunikációs és vitakultúra, szervezőkészség fejlesztésére. Diák-önkormányzati munka gyakorlása révén hatékony együttműködés közügyekben. Cselekvő állampolgári magatartásra, törvénytiszteletre neveljük tanulóinkat. 

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. Kiemelt feladat a tanuló helyes, reális énképének, illetve önértékelésének kialakítása; elő kell segíteni a kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését; hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének, az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. Kollégiumunkban arra törekszünk, hogy tanulóink ismerjék meg önmaguk személyiségjegyeit, tulajdonságait, képességeit. Legyenek tisztában az emberek külső és belső tulajdonságaival. Fejlődjön kommunikációs és vitatkozási kultúrájuk. Helyzetgyakorlatokon keresztül alakuljon ki a kulturált konfliktuskezelési technikájuk. Legyenek képesek a másik fél meghallgatására, legyenek korrekt vitapartnerek. Lássák be az alapvető magatartási szabályok szükségességét. Kiemelten fontos:  A konfliktuskezelések elméleti és gyakorlati megoldási módjainak megismertetése.  A kollégiumi pedagógiai légkörnek olyannak kell lenni, amelyben nem sérül sem a nevelőtanár, sem a diák szabadságvágya.

77


A családi életre nevelés

A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. Ezért a kollégium kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek, értékek megbecsülése. Ez segítséget nyújt a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. A kollégiumnak foglalkoznia kell a Nat-ban meghatározott szexuális nevelés kérdéseivel is. A hortobágyi kollégium hétközben a gyerekek második otthonaként, családjaként működik. Pótolni igyekszik a családi otthon melegét, szeretetét. A tanulók megtanulják a helyes családi munkamegosztást. Fontosnak tartjuk, hogy a tanulók legyenek tisztában a családban elfoglalt helyükkel, legyenek képesek megfelelően kezelni a családi konfliktusokat, felelősségteljes párkapcsolat kialakítására törekedjenek. Legyenek készek belső késztetésből az idősek támogatására. Ismerjék a család szerkezetét, működését, különféle szerepeket, szabályait. 

A testi és lelki egészségre nevelés

Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A kollégium ösztönözze a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz-kezelés módszereinek megismerésére és alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. A kollégiumi pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium sportélete járuljon hozzá az egészséges életvitel, a helyes életmódminta kiválasztásához. Fontos, hogy a kollégium a diákok számára otthonos, egészséges, kulturált, esztétikus közeget biztosítson, ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti ízlésüket, igényességüket. Kollégiumunkban a testi és mentális képességek fejlesztése és folyamatos karbantartása érdekében fontos a megfelelő életritmus, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer kialakítása a gyerekek körében. Hangsúlyos a nevelők pozitív mintája, iránymutatása. Az egészséges életmód témakörében a mozgás, az egészséges életritmus szükséglete és a higiéniai szabályok betartása mellett az új veszélyekre (AIDS, kábítószerek, dohányzás, alkohol) is nagy hangsúlyt kell fektetnünk.    

A nevelőtestület minden tagjának kiemelt figyelmet kell fordítani az egészségkárosító tevékenységek feltárására, és az egészséges életmódra történő nevelésre. Az előírásokat betartva gondoskodnunk kell a tiszta levegőjű, optimális hőmérsékletű szobákról, tisztán tartott mellékhelyiségekről, a pihenés, a táplálkozás lehetőségeiről. Hozzájárulunk a tisztálkodási, a takarítási, szokások kialakításához, az önkiszolgálás fejlesztéséhez. A széles körben tapasztalható, egészségtelen önpusztító, kulturálatlan életmód hátrányaira folyamatosan fel kell hívni a figyelmet, és harcolni kell ellene. A mindennapok fizikai és szellemi terheléséhez szükséges erőnlétet csak megfelelő életmóddal lehet elérni, megőrizni.

78

Hortobágyi Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium A délutáni, kora esti szabadidőben lehetőséget biztosítunk a játékos mozgásra, sportversenyekre. A rendszeres testmozgás beépítése a délutáni foglalkozások rendjébe, a játékok tudatos szervezése, tervezése kedvezően hat a tanulók testi-lelki és szociális fejlődésére. 

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

A kollégiumi nevelés feladata a szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása a tanulókban úgy, hogy önálló tapasztalati úton ismerjék meg a hátránnyal élők sajátos igényeit, élethelyzetét. Ez a segítő magatartás fejleszti a diákokban az együttérzést, együttműködést, problémamegoldást és az önkéntes feladatvállalást, mely elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Kollégiumukban beszélgetések és szerepjátékok segítségével átérezhetik a tanulók, hogy mit jelent fogyatékkal élni, mit jelent a hátrányos helyzet fogalma. Tanulóink legyenek érzékenyek mások helyzete iránt. Jelenjen meg a tanulók személyiségében a szolidaritás érzése, a segítő magatartás önzetlenül. Fejlesztjük az egymásra figyelés képességét. A diákok megtanulják az egyéni és közös felelősség egymásra hatását. Fontos, hogy tudatosuljon bennük a kollégiumért, a faluért végzett önkéntes munka belső igénnyé válása. A pedagógusokkal együttműködve segítsék az új tanulók beilleszkedését. Alakuljon ki az összetartozás érzése. Legyenek igényesek környezetükre, a hálók, tanulószobák rendjére. Tanulják meg, és tudatosan használják a kollégiumi önkiszolgálói rendszer alapvető mozzanatait. 

Fenntarthatóság, környezettudatosság

A kollégiumi diáknak meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A kollégiumi nevelés során fel kell készíteni őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, melyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Kollégiumunk a diákokat környezettudatos magatartásra neveli, hogy érzékennyé váljanak környezetük állapota iránt. A tanulók életvitelében meghatározó a környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt. A diákok a foglalkozásokon megismerkednek a környezetre káros anyagokkal, tevékenységekkel. Megtanulják, hogy a jövőnk az ember és a természet egészséges együttélésével létezhet csak. Környezetvédő, környezetszépítő akciók szervezésének, végrehajtásának tevékeny részeseivé válnak. A tanulók belső igényévé válik a kollégium, az iskola közvetlen környezetének óvása. A gyerekek megismerkednek az újra hasznosítható anyagok sokszínű felhasználásának módjaival, a szelektív hulladékgyűjtés fontosságával. Megtanulják, hogy melyek a környezetkímélő életmód előnyei. 

Pályaorientáció

A kollégiumnak – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket (szakkörök, érdeklődési körök) kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják későbbi hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a 79

Hortobágyi Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. A kollégium – a kollégium pedagógiai munkájával kapcsolatban álló iskolákkal együttműködve – valamennyi tanulója számára lehetővé teszi egyes kiválasztott szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a tanuló által választott életpályára való felkészülést. A hortobágyi kollégium segíti a tanulásban lemaradt gyerekeket, biztosítja annak esélyét, hogy a választott iskolát eredményesen elvégezzék. A kollégiumi élet színes, tevékenységközpontú szervezésével alkalmakat teremt a diákok alkotóképességének megnyilvánulására, a tehetségek kibontakoztatására, a diákok helyes önértékelését erősítő sikerélményekre. Olyan foglalkozási rendszert működtet, amely lehetővé teszi a diákok képességeinek felismerését, a tehetséges tanulók kiválasztását, segíti a pályaválasztást, ill. a választott életpályára való felkészülést. Az Útravaló Ösztöndíj Programjában a létrehozása óta aktívan részt vesznek tanulóink és mentortanáraik. A foglalkozásokon megismerkednek a különféle szakmákkal. Felmérhetik, hogy rendelkeznek-e a betöltésükhöz szükséges képességekkel, adottságokkal. A foglalkozások, kötetlen beszélgetések jó támpontot, segítséget nyújtanak a tanulók személyiségének jellemzőit, érdeklődési körét felmérve a reális pályaválasztásukhoz. 

Gazdasági és pénzügyi nevelés

A kollégiumnak, mint bentlakásos köznevelési intézmény sajátos adottságaiból adódóan segíteni kell, hogy a tanulóik felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Fontos, hogy tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. A kollégium a diákönkormányzati tevékenység működtetésén keresztül segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását. Kollégiumunkban a tanulók megismerkednek a helyes családi gazdálkodás alapjaival. Ok-okozati összefüggésében láthatják, ha helytelen a gazdálkodás a társadalomban, akkor ennek milyen komoly következményei lehetnek. Banki műveletek megismerése, csekk kitöltése gyakorlatban. Megtanulják a munkával szerzett jövedelem és az ebből finanszírozható javak, szolgáltatások összefüggéseit. Megismerkednek a vállalkozás lényegével, alapvető formáival, működési módjaival. Beszélgetünk a kockázatelemzés fontosságáról, a kockázatvállalás jelentőségéről és veszélyeiről. 

Médiatudatosságra nevelés

Fontos, hogy a tanulók értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés során az értelmező, kritikai beállítódás kialakításának nagy jelentősége van. A diákokkal ismertetni kell a média működésének és hatásmechanizmusának főbb törvényszerűségeit, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokat, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módját. A hortobágyi kollégium diákjai megismerkednek az írott sajtó termékeivel. Lehetőséget kapnak az elektronikus médiák használatának gyakorlására. A foglalkozások és egyéb szabadidős tevékenységek során megtapasztalhatják a reklámok pozitív és negatív hatásait, kialakul bennük a kritikai beállítódás. Ismeretszerzés lehetőségei az interneten: beszámolók, kiselőadások készítése, kutatómunka, lexikális tudás bővítése. 80

Hortobágyi Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium Időt kell szentelnünk az internet és a kóros játékfüggőség hatásainak a bemutatatására, megbeszélésére.

4.3. A kollégium működése 4.3.1. Személyi feltételek, elvárások A kollégiumban a nevelési feladatokat – az Nkt–ben meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező, pedagógus munkakörben foglalkoztatott – kollégiumi nevelőtanár látja el, aki a) a nevelőtestület tagjaival és vezetőivel szoros szakmai együttműködésben végzi munkáját, b) rendszeres önképzéssel, szervezett továbbképzéssel megújított, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkezik, c) képes a nevelési folyamat megtervezésére, megszervezésére, irányítására, ellenőrzésére, értékelésére; jártas a különböző pedagógiai eljárások, módszerek alkalmazásában, d) egyéniségével, megjelenésével, felkészültségével, műveltségével, életmódjával követendő példaként szolgál a diákok számára, e) megfelelő empátiával rendelkezik, nevelői eljárásaiban, pedagógiai kommunikációjában a tanulók iránti tiszteletet, szeretetet, elkötelezettséget és bizalmat helyezi előtérbe, f) képes a diákok helyzetének, személyiségének megismerésére, megértésére, g) képes a diákokkal őszinte, bizalmon alapuló viszonyt kialakítani, h) képes a konfliktusok eredményes kezelésére, i) munkája során folyamatosan együttműködik a tanulók közösségeivel, a nevelésükben részt vevő személyekkel, szervezetekkel A kollégiumi nevelőtanár munkáját a jogszabályokban foglaltak szerint végzi, tevékenységét a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint az egészséges életmódra és a fenntartható fejlődésre nevelés határozzák meg. A kollégiumban a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak munkáját is a gyermekközpontúság, a nevelés eredményességének támogatása kell, hogy jellemezze. Jelenlétük, megnyilvánulásaik, tevékenységük és annak Színvonala is nevelési tényezőként hat a kollégisták mindennapjaiban. Összesen 5 fő dolgozik a hortobágyi kollégiumban: 2 fő nevelőtanár és 3 fő gyermekfelügyelő, közülük egy fő főiskolai végzettséggel rendelkezik. Nevelőtestületünkben kicsi a fluktuáció, összeszokott csapatot alkotunk. Az összeszokott nevelőtestületünk előnyei a következők: nagy nevelési tapasztalat, nyugodtság, kialakult nevelési elvek, gyermekszeretet, felelősségtudat, minimális a hiányzás, a helyettesítés. A nevelőtestület tagjai fogékonyak az új dolgokra, jó viszonyban vannak a gyerekekkel, sokat foglalkoznak velük. A gyerekek szeretik, tisztelik nevelőiket, főleg a kisebbek nagyon ragaszkodóak. A kollégiumi nevelők nevelésben betöltött szerepe jelentős, hiszen a gyerekek napi 24 órában a hét öt napján nem családjuk körében vannak, így gyakorta át kell vállalni azokat a feladatokat is, amelyek a nevelés területén alapvetően családok feladatai. Gyerekeink nagyon igénylik az egyéni és csoportos beszélgetéseket, amire nagy hangsúlyt fektetünk.

81

Hortobágyi Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium A hatékony nevelőmunka alapfeltétele a képzett pedagógus, ezért törekszünk az önképzésre, aktív résztvevői vagyunk a továbbképzéseknek

4.3.2. Tárgyi, környezeti feltételek, elvárások a kollégiumban A kollégium személyközpontú környezet kialakítására törekszik. Ennek során a kollégium belső és külső környezete biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, a kollégisták biztonságát, kényelmét, megfelel az otthonosság általános kritériumainak. Megteremti – a jogszabályi előírásoknak megfelelően – a nyugodt tanulás, az önálló ismeretszerzés, a kulturális-, a sport- és egyéb szabadidős tevékenységek, valamint a diákkörök, szakkörök működésének feltételeit. A kollégium gondoskodik a tanulók nyugodt pihenéséről, az egyéni visszavonulás lehetőségéről. Kollégiumunk önálló épületben 1981 óta működik, központi fűtéses, háromszintes épület, a vasútállomástól 5 percre, a község központjában fekszik. Az alapító okirat alapján a kollégiumba felvehető tanulók száma 60 fő. A társadalmi-gazdasági átalakulások, az állami gazdaság privatizációja, valamint a születések csökkenése miatt az utóbbi években a kollégista tanulók száma is jelentősen csökkent. Sajnos az épület tervezője nem vette figyelembe, hogy bizonyos speciális funkciót kell a kollégiumban biztosítani. Így pl. nincs olyan közös helyiség, ahol a kollégium minden lakója kényelmesen elférne egy-egy közösségi rendezvényen. A kollégiumban nincs ebédlő, ezért a szomszédos általános iskola ebédlőjét vesszük igénybe az étkezésekhez. A diákok sportolási lehetőségei korlátozottak. Az iskola tornaterme áll rendelkezésünkre. Külön zárt udvarunk nincs, ami nagy hiány. Az épületben a 3- 4 személyes hálók mellett, 2 nagyterem és 2 kisterem található. A tantermekben biztosítani tudjuk a nyugodt tanuláshoz szükséges körülményeket. A földszinten orvosi szoba, nemenkénti elkülönítő szoba, háztartástan tanítására alkalmas terem és mellékhelyiségek kerültek kialakításra. Az elmúlt néhány év során a földszinti folyosó és az előcsarnok lambéria borítást kapott, mely esztétikusabb környezetet biztosít. A hálók bútorzatának felújítása folyamatosan történik. A kollégium, a fűtéskorszerűsítés óta önálló kazánházzal rendelkezik, amely lehetővé teszi az intézmény fűtési és meleg víz igényének kielégítését. 2003-ban a fenntartó nyertes pályázata alapján kicserélték az összes világító testet új, korszerű, energiatakarékos világítótestre. 2007-ben megtörtént az ablakok cseréje, szigetelése. A mosdó és WC helyiségek minden szinten megfelelő számban megtalálhatók. 2013. év első felében az emeleteken lévő összes WC felújítása megtörtént a KLIK segítségével, illetve 2014. őszén lezajlott a vizesblokk korszerűsítése. A felmerülő költségek nagy részét az intézmény fenntartója a KLIK biztosította, melyhez hozzájárult támogatóként Hortobágy Község Önkormányzata is. A felújítás mellett saját erőnkből is igyekeztünk szépíteni, otthonosabbá tenni a diákotthont.

4.3.3. A kollégiumi élet megszervezése A kollégium – belső életének szabályozása során – biztosítja a diákok optimális testi-lelki fejlődésének feltételeit, beleértve a rendszeres és egészséges étkezést, a tisztálkodást, az előírásoknak megfelelő egészségügyi ellátást. Figyelembe veszi a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket, valamint az intézményi hagyományokat, szokásokat is. A tanulók napi életének kereteit úgy szervezi, hogy az egyes tevékenységek belső arányai – a jogszabályi keretek között – a tanulók egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjanak. 82

Hortobágyi Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium A kollégiumi élet megszervezésében jelentős szerepet tölt be a kollégium diákönkormányzata. A kollégiumnak biztosítani kell, hogy a diákok választott tisztségviselőik révén részt vehessenek a tanulóközösségek mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében. Lehetővé kell tenni, hogy a diákönkormányzat tagjai és vezetői megismerjék és a mindennapi gyakorlatban felelősen alkalmazzák a demokratikus érdekérvényesítés, a problémamegoldás és a konfliktuskezelés technikáit, módszereit. A kollégium a maga sajátos eszközeivel kiépíti, folyamatosan ápolja és megújítja az önálló arculatához kapcsolódó hagyományait, erősíti a kollégiumi közösség együvé tartozását. 4.3.3.1.A kollégiumi közösségi élet megszervezése, fejlesztése: Célunk: olyan kollégiumi légkör megteremtése, amelyben a diák jól érzi magát, ahol a társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ezért testben és lélekben egészséges fiatalok élnek intézményünkben! Kollégiumunk ehhez megfelelő szellemi és fizikai környezetet, teljes ellátást biztosít a tanulók számára. 

A kollégium belső életének szabályozásakor fontos szempont, hogy a gyermekek optimális testi-lelki fejlődésének feltételei biztosítottak legyenek, figyelembe véve az intézményi szokásokat, valamint a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket is. A diákok napi életének kereteit úgy határoztuk meg, hogy az egyes tevékenységek belső arányai az életkori sajátosságaikhoz igazodjanak. Olyan értékelési rendszert alakítottunk ki, amely megfelelő motivációs bázist teremt a tanulók számára.



A belső élet megszervezésénél jelentős szerepet tölt be a diákönkormányzat. Részt vesz a diákközösségek mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében. Fontos, hogy a gyerekek ismerjék, és a mindennapi gyakorlatban képesek legyenek felelősen alkalmazni a demokratikus érdekérvényesítési módszereket, a probléma-megoldási, konfliktuskezelési technikákat.



Kollégiumunk kiépítette a hagyományokat a maga sajátos eszközeinek felhasználásával / Mikulás, Falukarácsony, Koli kirándulás, Ballagás/. A meglévő hagyományokat folyamatosan ápoljuk és megújítjuk. Ezzel is erősítjük a kollégiumi közösség együvé tartozását.

4.3.4. A kollégium hagyományrendszere, a hagyományok ápolása: Kollégiumi szintű programok, a tanév során visszatérő rendezvények, ünnepek:       

Házi versenyeink az irodalom, a rajz, a sport területein. Állami és egyházi ünnepeinkre megemlékezés Mikulás, karácsony, húsvét ünneplése. Színház-és hangverseny-látogatások, /az iskola által szervezett eseményekhez kapcsolódás/. Kollégium kirándulása. Téma napon– aktív részvétel. Végzősök búcsúztatása, kollégiumi ballagás. 83


Szobák, szintek dekorálási és tisztasági versenye. Tanulmányi versenyek, vetélkedők értékelése.

4.3.5. A kollégium kapcsolatrendszere A kollégium nevelési feladatainak eredményes megoldása érdekében rendszeres kapcsolatot tart a szülőkkel, illetve a tanuló törvényes képviselőjével, szülői szervezetekkel (közösségekkel), a fenntartóval, a működtetővel, a kapcsolódó iskolákkal, társintézményekkel, hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanuló, valamint veszélyeztetett gyermek esetében a gyermekjóléti szolgálattal, a település – a tanulók nevelésében érintett – intézményeivel, nevelésbe vett gyermek esetén a gyámjával, nevelőszülőjével vagy gyermekotthonával, civil szervezeteivel, szakmai közösségeivel, érintettség esetén a helyi nemzetiségi önkormányzatokkal, továbbá minden olyan szervezettel, amely a kollégiumi nevelés céljainak megvalósítását elősegítheti. A kapcsolatok kialakításában, gazdagításában és fenntartásában a kollégium nyitott és kezdeményező. A kapcsolattartás helyi szabályozása a jogszabályi előírásoknak megfelelően történik.

        

Nevelési feladataink eredményes megoldása érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk fenn: a szülőkkel, a szülői közösségekkel, a kapcsolódó iskolákkal, / általános-és középiskola / az óvodával, a fenntartóval, a település kulturális intézményeivel, a családsegítő szolgálattal, az egészségügyi szolgálattal, a rendvédelmi szervekkel. Az iskolával, az óvodával, a szülőkkel való kapcsolattartás formái: Kollégiumi munkaközösség-vezető: részt vesz vezetői értekezleteken (hetente egy alkalommal), napi kapcsolat: rövid egyeztetés (szóban vagy telefonon), a kollégium területeinek bejárása, írásbeli tájékoztatások. Nevelő tanárok: napi kapcsolat az osztályfőnökökkel, szaktanárokkal, diákönkormányzat vezetővel, óvónőkkel. Aktuális feladatok közös megoldása, problémák jelzése az intézmény-vezető, kollégiumi munkaközösség-vezető felé, megoldási javaslatok. Célunk: Szoros kapcsolatot kell tartanunk a szülőkkel, lehetőséget, fórumot adunk problémáik, véleményeik elmondására. Formái:  alkalmi, spontán vagy szervezett érintkezések (levelezés, telefon),  egyéni fogadóórák,  közös iskolai, kollégiumi fogadó órák, 84


szülői értekezletek, családlátogatás, iskolai rendezvényen szülőkkel együttes program, javító, szépítő munkák a kollégiumban.

A nevelőtanárok ifjúságvédelmi tevékenysége: Tevékenységek rendszere:  A tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése és orvosi ellátása az igények szerint. Beteg gyerekek hazaszállíttatása.  Lényeges tanulóink megismerése, melyre csoportfoglalkozásokon, egyéni beszélgetéseken, valamint szervezett programok alatti megfigyelések alkalmával nyílik több lehetőség.  Segítjük az életvezetési nehézségek elhárítását, feloldását illetve a helyi szociális szükségletek feltárását, megoldását.  Segítséget nyújtunk a szociális problémák miatt veszélyeztetett, krízishelyzetben levő családoknak, személyeknek.  Kiemelten kezeljük: - a feszültség okainak feltárását, - a megoldási javaslatok készítését, - a segítségnyújtást.  A hatékony segítségnyújtás érdekében folyamatos a kapcsolattartás a szakemberekkel, intézményekkel: /gyermek-és ifjúságvédelmi felelős, családsegítő szolgálat, pszichológus, fejlesztő pedagógus, nevelési tanácsadó, orvosi rendelő, önkormányzati hivatal, rendőrség, egyéb szervek/.  A foglalkozások témái között a szociális értékrend fejlesztése is szerepel, de lehetőséget biztosítunk az aktuális gondok azonnali megbeszélésére.

4.3.6. Együttműködési megállapodás az óvodai és a kollégiumi egységek között 1. Kommunikációs terv célja: A két intézmény kapcsolattartásának elmélyítése. A megváltozott felhasználók igényeihez alkalmazkodó speciális elemek figyelembevételével egységes nevelési elvek, intézkedési eljárások alkalmazása a két intézmény sajátosságainak figyelembevételé 2. Együttműködési területek  

  

Óvodás gyermekek felkészítése a kollégiumi életre Óvodába járó, leendő kollégista gyermekek kollégiumi látogatása. Cél: ismerkedés a hellyel, szokással, nevelőkkel. Kollégista óvodások nevelési feladatai A gyermekek kísérése, átadása reggel és kísérése, fogadása este. Cél: napi aktuális információcsere. Családból kiemelt gyermekek beszokatása Az óvoda és a kollégiumi nevelés összehangolása

Cél: egységes nevelési módszerek, eszközök, követelmények alkalmazása a napi gyakorlatban. 85


 

 





 

Beteg gyermekek ellátása A házirendben foglaltak, és a törvény általi szabályozás szerint A beteg gyermek zökkenőmentes hazajuttatása napközben a) beteg, lázas gyermek, orvoshoz vitele, illetve a kollégium értesítése b) kollégiumi intézkedések: szülő értesítése, gyermek hazaszállíttatása c) gyógyult gyermek orvosi igazolással történő befogadása d) szükség szerinti jelzés a gyermekek egészségügyi állapotáról (köhögés, fájdalom, stb.) Információ a gyermekekről (napi, időszaki) Nevelési problémák, nehézségek megbeszélése, jelzés egymás felé. Cél: minél sikeresebb óvodai és kollégiumi élet kialakítása. Átadó megbeszélés folytatása a leendő első osztályosokról az iskolai pedagógusokkal együtt A kollégiumi nevelők felkészítése a gyermek aktuális iskolaérettségi állapotáról. Átadó megbeszélés és átadó dokumentum biztosítása a kollégiumi nevelők számára Cél: beilleszkedés segítése a gyermek portfoliójának megismertetésével. Félévenkénti konzultáció a gyermekekről A kollégista gyermekek előrehaladásának megbeszélése. Cél: közös feladatok, stratégiák kitűzése. Probléma esetén feltáró és folyamatkövető megbeszélések – a kollégiumi nevelők és az óvodai belső gondozó szakmai együttműködésének kialakítása Kapcsolatrendszer bővítése az egyéni életutak sikeressé tételéhez. Cél: minél szélesebb körű, több rétegű ismeret szerzése a gyermekek fejlődéséről, nevelési problémáiról, sikereiről. Közös családlátogatás A problémás, veszélyeztetett gyermekek családjainak közös látogatása a családgondozóval vagy a gyermekjóléti szolgálat munkatársával. Cél: közös megoldáskeresés a szülővel, más szakemberekkel Egymás rendezvényeinek látogatása Kollégiumi Mikulás, Óvodai Karácsony, Falukarácsony, Anyák napja, Évzáró és ballagási ünnepségre a kollégák meghívása Egymás munkáját érintő továbbképzések nyitottak mind a két intézmény nevelői számára Cél: hatékony együttműködés lehetőségeinek kiaknázása (szemléletformálás). Tanév elejei és tanévvégi óvodai szülői értekezletre történő meghívása az érintett nevelőnek. Cél: egységes együttműködés, nevelési elv, elvárások közvetítése a szülők felé. Rendkívüli esetekben történő együttműködés Fertőző betegségekről (fejtetvesség, ótvar, stb.) egymás értesítése. Konzultációt igénylő területek: költözés, térítési díj elmaradás, gyermekvédelmi támogatási határozat lejárása, pedagógiai, pszichológiai vizsgálatok megbeszélése. Cél: az óvoda és a kollégium zavartalan működése.

86


4.4. A kollégiumi tevékenység szerkezete A kollégium – igazodva az Nkt. 28. §-ának rendelkezéseihez – a nevelési folyamat során a tanulói tevékenységeket – annak céljától, jellegétől függően – kollégiumi programok, csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi, az intézményi szervezet működéséhez pedagógiai irányítást, ill. támogatást biztosít.

4.4.1. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások A kollégium a foglalkozások tervezése, szervezése során kiemelten ügyel a pozitív tanulási attitűd kialakítására és megerősítésére, a kreativitás fejlesztésére, az egész életen át tartó ismeretbővítés fontosságára, gondoskodik a tanulókkal való személyes törődés tapintatos formáinak kialakítására. Külön figyelmet fordít a nemzetiségi sajátosságokra és a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni szükségleteire. A kollégium a foglalkozások formáját és tartalmát úgy határozza meg, hogy azok hozzájáruljanak a tanulók erkölcsi gyarapodásához, személyiségének gazdagodásához, kompetenciáik fejlesztéséhez, a közösség fejlődéséhez.

4.4.2. Felkészítő foglalkozások a kollégiumban:  Tanulást segítő foglalkozások: a) rendszeres iskolai felkészülést biztosító egyéni és csoportos foglalkozás b) differenciált képességfejlesztő, tehetség-kibontakoztató foglalkozás c) a bármely okból lemaradó tanulók felzárkóztatása, a tehetséges, alaposabb érdeklődést mutató tanulók foglalkoztatásának biztosítása d) a tantárgyi ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése érdekében szervezett szakkörök, diákkörök

4.4.3. Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító foglalkozások:  Csoport foglalkozások: a) közösségi foglalkozás a kollégiumi csoportok számára A csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek, események, problémák megbeszélése, értékelése b) tematikus csoportfoglalkozások Az e rendeletben előírt témakörök, időkeretek között szervezhető foglalkozások  A kollégiumi közösségek szervezésével összefüggő foglalkozások: a) a kollégiumi diákönkormányzatok működésének támogatása b) kollégiumi diákfórumok (kollégiumi gyűlés, kisebb közösségek szerinti megbeszélések)  A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások: a foglalkozásokon (tanulói vagy pedagógusi kezdeményezésre) a diákok feltárhatják egyéni problémáikat ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítségére  Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások: Állandó, vagy adott eseményre szerveződő kollégiumi diákcsoportok számára szervezett 87

Hortobágyi Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium - irodalmi, képzőművészeti, zenei, tánc, vizuális képességeket fejlesztő művészeti, - természettudományos, műszaki, vállalkozói, gazdasági ismereteket bővítő szakmai, - egészséges életmódra nevelést, a rendszeres testedzést szolgáló sportcélú, - a hasznos gyakorlati ismeretek megszerzését, az önellátás képességének fejlesztését célzó, - a pályaorientáció szempontjából is fontos tartalmakat hordozó szakkörök, szakmai, művészeti foglalkozások, kollégiumi sportkörök, rendezvények, versenyek, vetélkedők. A kollégium napirendje: 630 - ébresztő, mosakodás, öltözködés, hálók rendezése 710 - reggeli 745 - óvodai foglalkozások, tanítási órák 1140 - ebéd, mindennapos testmozgás az udvaron 1400 - tanulást segítő foglalkozás, uzsonna 1515 - tanulást segítő foglalkozás, fejlesztő foglalkozások, az iskolai sport és egyéb tanórán kívüli foglalkozások látogatása 00 16 - tanulást segítő foglalkozás, szervezett szabadidős foglalkozások 1730 - vacsora 1745 - választható foglalkozások 1830 - mosakodás, hálórend kialakítása, kötetlen szabadidő 2030 – villanyoltás A tanulók életrendjének szervezése: a) A kollégiumi nevelés során a tanulói tevékenységeket csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezzük meg attól függően, hogy mi a foglalkozás célja, jellege. b) A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások. A tevékenységrendszer egészének szerkezete Fontos minden tevékenységnél a pontos információ, a foglalkozás helyéről, idejéről. Ugyanakkor kollégiumunk uniformizálásától mentes, szabad mozgást engedélyező hely, ahol a bizalom pedagógiáját alkalmazzuk. Irányított tevékenységek:  heti értékelés,  helyes viselkedési, magatartási szokások megalapozása, kialakítása  tematikus foglalkozás,  manuális, kézműves foglalkozás,  játék-és sportfoglalkozás,  felzárkóztató foglalkozás,  fejlesztő foglalkozások,  citerafoglalkozások,  előadások, tanácsadások,  szakkörök (tehetséggondozó, felzárkóztató, egyéb),  sportkörök, edzések,  kiállítások megtekintése,  színház-, hangverseny-látogatás,  filmek megtekintése, megvitatása,  kirándulás. 88

Hortobágyi Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium Kötött tevékenységek:  Szilenciumok 1400 – 1730 óra (14.00 – 16.00 iskolai keretek között)  Órarend szerinti felzárkóztatást, előkészítést igénylő tevékenységek, hangszeres tanulás, korrepetálások, sport-edzések.  Csoportfoglalkozások, szintgyűlések, otthongyűlések. Kötetlen tevékenységek:  A diákok egyéni belátásuk szerint töltenek el egyedül vagy baráti társaságban. Pl.: vásárlás, séta, személyi higiénia kielégítése, könyvtár, tv-nézés, videózás, internetezés stb.  Tanulóink változatos sporttevékenységek közül választhatnak. Pl.: röplabdázás, kosárlabdázás, kézilabdázás, labdarúgás, asztalitenisz. Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a gyerekek mindennap megfelelő óraszámú időt töltsenek a szabad levegőn, és mozgásos tevékenységben vegyenek részt. Tanulást segítő foglalkozások: Célja: A tanuláshoz nélkülözhetetlen képességek fejlesztése, ezzel együtt megfelelő tanulási módszerek kialakítása az eredményesség érdekében. A tanulók tantárgyi hátrányainak kompenzálása, szakszerű pedagógiai segítség nyújtásával, az adott iskolai tantárgyból, A megvalósítás útjai:  A tanulás ugyan nem szabadon választható tevékenység, de a kíváncsiságban rejlő motivációs lehetőségekre építeni lehet. Az alapvető követelmények, és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálja, hogy a tanulók adottságaikkal, belső fejlődésükkel minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A tanulók közötti felkészülésbeli különbségek bonyolítják ezt a lehetőséget. 

A tanulás gyakorlati értéke, értelme legyen mindennapi beszédtéma!



A tovább tanulási szándékot életprogrammá kell alakítani!

A tanulás tárgyi feltételei:  Tanulás, korrepetálás a tantermekben, szobákban, történik.  A kollégiumi könyvtár használata is lehetséges.  Folyosókon egyéni, hangos tanulás biztosítása. A tanulási idő és tanulásszervezés: Kialakítása a napirend fő része. Szilencium időpontjainak módosítása csak rendkívüli esetben lehetséges. A szilencium időtartama 2 óra. A kiegészítő időkeret mindig egyénileg differenciált, és az éjszakás nevelők engedélyével lehetséges. A tanulás egészségügyi feltételei: A tanulás tiszta levegőjű, megfelelő világítású szobákban, termekben, egészséges testtartással, pihentető szünetekkel történik. A tanulásszervezés metodikája:  A szilenciumon minden kollégistának részt kell vennie.  Minden diáknak biztosított a nevelői segítés.  Tájékozódunk a diákok egyéni tanulásának jellemzőiről, megadjuk a szükséges korrigálást az egyéni tanulás nehézségeinek leküzdéséhez. 89


A hátránnyal induló tanulók korrepetáljuk. Reális iskola- és pályaválasztási szándékok, valamint azok motívumainak felmérése. A tanulók közötti viszonyok (tanulópárok) fejlesztése.



A napi felkészülést szolgáló tevékenység (szilencium, számonkérés, segítségnyújtás) közvetlen tanári irányítással, meghatározott időkeretben és a nyugodt felkészülést biztosító tárgyi környezetben történik csoportos, illetve egyéni foglalkozás keretében történik.



A valamilyen okból lemaradt tanulók fejlesztése (felzárkóztatás) tanári tervezéssel, szervezett keretben, iskolai pedagógusok bevonásával folyik.



A 7. és 8. osztályos tanulók Útravaló Programban történő segítése.



A tantárgyi ismeretek bővítése.

Tanulókkal való törődést biztosító foglalkozások: 



A csoportfoglalkozások keretében elsősorban a tanulócsoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek megbeszélése, értékelése történik; a foglalkozásokat használjuk fel arra, hogy a tanulók elsajátítsák a mindennapi élettel kapcsolatos ismereteket, a szociális viselkedés alapvető szabályait, a szociális értékrendet; a tanulók egészségének védelme érdekében kap hangsúlyt a balesetek, a káros szenvedélyek megelőzése. A személyes törődést biztosító foglalkozások keretében lehetőséget biztosítunk a tanulók számára, hogy egyéni problémáikat feltárják, és ezek megoldására a pedagógus tanácsot adjon.

A szabadidő hasznos eltöltését szolgáló foglalkozások: Ezeken a foglalkozásokon meghatározó szerepet kap az egészséges- és kulturált életmódra nevelés, az önkiszolgáló képességek fejlesztése, a diáksport, a természeti környezet megóvása, ápolása; nagy figyelmet fordítunk a gyermekek irodalmi, zenei, vizuális és manuális képességeinek fejlesztésére, mely lehetőséget biztosít arra, hogy érzelmileg gazdagabbá, kiegyensúlyozottabbá váljanak; A kollégium által szervezett kirándulások során a tanulók megismerik országunk kulturális és természeti értékeit; a különböző versenyek, rendezvények erősítik a kollégiumi közösséget. A tanulói részvétel szempontjából a foglalkozás lehet: kötelező, kötelezően választott, választható. A kollégiumi kötelező és a szabadon választható foglalkozások rendjét a következő oldal táblázata tartalmazza.

90

Hortobágyi Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium Heti foglalkozási időkeret /28.§. - nak megfelelően/ 1. csoport

2. csoport

összesen

13 óra

13óra

26 óra

4 óra

4 óra

8 óra

17 óra

17 óra

34 óra

- kötetlen, szervezett szabadidős foglalkozás

4 óra

4 óra

8 óra

- egyéni kiscsoportos foglalkozás, szakkör

3 óra

3 óra

6 óra

7 óra

7 óra

14 óra

- tanulási foglalkozás - kötött szabadidős foglalkozás Összesen:

Összesen:

Csoportfoglalkozások témaköre és éves óra száma Témakör A tanulás tanulása Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi éltre nevelés Testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés

1 – 8. évfolyam 4 2 2 1 1 1 2 2 2 2 2 1 22

A kollégiumokban évi 37 nevelési héttel, ezen belül minden héten egy kötelező csoportvezetői foglalkozással kell számolni. Az óraszámok minden évfolyamon lehetővé teszik, hogy a kollégiumok a tematikus csoportfoglalkozásokat - részben vagy egészben a csoportvezetői foglalkozások keretében, vagy a felkészítő foglalkozások terhére szervezzék meg.

91


Kollégiumi foglalkozások rendje Hétfő

Kedd

Szerda

Csütörtök

Péntek

1130 – 1400 Ebéd Mindennapos testmozgás Szabadidő




1130 – 1400 Ebéd Felszerelések csomagolása Szilencium Hazautazás

1400 – 1600

1400 – 1600

1400 – 1600

1400 – 1600

Szilencium Uzsonna Fejlesztő foglalkozások




1600 – 1745

1600 – 1745

1600 – 1745

1600 – 1745

Szilencium Heti értékelés Citera Vacsora

Szilencium Manuális Vásárlás Vacsora

Szilencium Tematizált Citera Vacsora

Szilencium Illem Sport, játék Vacsora

1745 -1830 Séta, mozgás Citera Tanulás Sport, játék Tantermi játék Internetezés

1745 -1830 Séta, mozgás Meseolvasás Tanulás Sport, játék Tantermi játék Internetezés

1745 -1830 Séta, mozgás Citera Tanulás Sport, játék Tantermi játék Internetezés

1745 -1830 Séta, mozgás Diafilmvetítés Tanulás Sport, játék Tantermi játék Internetezés

92


4.5. Pedagógiai felügyelet A kollégium zavarmentes működésének biztosítása céljából az ügyeletes nevelőtanár: a) visszatérő rendszerű ellenőrzést folytat a külső és belső biztonsági rendszabályok, a balesetvédelmi előírások betartása, az egyéni és közösségi tulajdon védelme, a megelőzés érdekében, b) folyamatos jelenlétével biztosítja a házirend betartatását, különös tekintettel az együttélési normák, a személyiség-védelem, a diákok önrendelkezési jogának érvényesülésére, c) időszakos ellenőrzést folytat az egyéni és közösségi rend fenntartása, a tisztasági és az egészségvédelmi szabályok teljesítése céljából, d) a pedagógiai felügyelet átadásakor az ügyeletes nevelőtanárok között – dokumentált – információcserére kell sort keríteni. A kollégiumi élet szervezése során a kollégium vezetőjének a feladata megszervezni: a) a napirend szerinti tevékenységeket, így az ébresztő, a takarodó, az étkeztetés megszervezése, felügyelete, ellenőrzése, b) a tanulói nyilvántartások, különösen a betegség, távollét, kimenő, engedélyek folyamatos vezetése, c) a közös helyiségek és közösségi eszközök használatának, az öntevékeny diákkörök tevékenységének a felügyelete, d) a felmerülő egyéni problémák kezelése, ennek részeként az ügyeletes nevelőtanári intézkedése, továbbá információtovábbítás a csoportvezető nevelőtanárnak.

4.5.1. A kollégiumi nevelés minősége, eredményessége 4.5.1.1.A kollégiumi nevelés eredményessége a. Az eredményesség egyik fontos mérője, ha a tanulók eredményesen fejezik be általános iskolai tanulmányaikat. - A kollégiumi évek alatt a tanulók megalapozzák a társadalmi beilleszkedéshez, a családi élethez, az önálló életvitelhez szükséges képességeiket, ismereteiket, értékeiket - elsajátítják és követik az alapvető erkölcsi normákat - képesek az egészséges és kulturált életmód kialakítására - rendelkeznek a demokratikus érdekérvényesítéshez szükséges alapismeretekkel - képesek az együttműködésre, az emberi kapcsolatok kialakítására és továbbépítésére - toleránsak másokkal, empátiával rendelkeznek, szemléletüket a szolidaritás jellemzi - ismerik nemzetünk kulturális, történelmi hagyományait. b. A kollégiumi nevelés eredményességének értékelésekor figyelembe kell venni, hogy a nevelési folyamat honnan indult. A különböző jellegű kapcsolattartás formái és módszerei alkalmazkodnak a kollégium feladataihoz és az intézményi szükségletekhez.

93

Hortobágyi Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium Ellenőrzési, értékelési, mérési rendszerünk Az ellenőrzési, értékelési formák:  Folyamatos megfigyelés.  Feljegyzések készítése.  Egyéni és csoportos beszélgetések.  Cselekedet és viselkedéselemzés.  Tesztek, felmérések készítése.  Partneri elégedettség mérése. Az ellenőrzésben, értékelésben résztvevők:  Tankerületi igazgató, intézményvezető, munkaközösség-vezető és a munkaközösség minden tagja. Az ellenőrzés, értékelés rendje: Naponta:  A szobarend, tisztasági rend ellenőrzése, diákügyeletesek munkájának értékelése. Tanulmányi felkészülés. Hetenként:  tanulmányi, magatartási eredmények Időszakonként: (havonta, félévente)  tanulmányi, magatartási eredmények, felelősök munkája  szociális képességek változása  szakköri, foglalkozási tevékenységek  térítési díjak befizetésének rendje  diákönkormányzat tevékenysége A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke: A törvény által kötelező nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések az intézményi taneszközök jegyzék ütemezésében található meg. A kollégiumi csoportfoglalkozások keretterve, éves óraszáma, kollégiumi foglalkozások keretprogram terve csoportfoglalkozások szervezéséhez, a helyi tanterv 4. számú mellékletében található!

94


5. A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása ( Legitimációs záradék)

A köznevelési intézmény vezetőjének jóváhagyása  Az intézmény felelős vezetője, felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az észszerű és takarékos gazdálkodásért.  Gyakorolja a munkáltatói jogokat.  Dönt minden olyan ügyben, amely a törvényben leírt jogkörébe tartozik.  Felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért  Jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját  Képviseli az intézményt Nevelőtestületi elfogadás (döntés az elfogadásról)  A nevelő és oktató munka az iskolában, a kollégiumban pedagógiai program szerint folyik.  A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető hagyja jóvá.  A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvényben lépéséhez, amelyekből a fenntartóra többlet kötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges.  A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. A nevelőtestület dönt  A pedagógiai program elfogadásáról,  Az SZMSZ elfogadásáról,  A nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról,  A nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról,  A továbbképzési program elfogadásáról,  A nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról,  A házirend elfogadásáról,  A tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról,  A tanulók fegyelmi ügyeiben,  Az intézményvezetői,intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról,  Jogszabályban meghatározott más ügyekben A szakmai munkaközösség véleményének kikérése A szakmai munkaközösség dönt   

működési rendjéről és munkaprogramjáról, szakterületén a nevelőtestület által átruházott kérdésekről, az iskolai tanulmányi versenyek programjáról.

A szakmai munkaközösség – szakterületét érintően – véleményezi a nevelési-oktatási intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz a továbbfejlesztésére.

95

Hortobágyi Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium A szakmai munkaközösség véleményét – szakterületét érintően – be kell szerezni.    

a pedagógiai program, továbbképzési program elfogadásához, az óvodai nevelést és az iskolai nevelés-oktatást segítő eszközök, a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásához, a felvételi követelmények meghatározásához, a tanulmányok alatti vizsga részeinek és feladatainak meghatározásához

Az intézmények közötti munkaközösség jogkörét, működésének rendjét vezetőjének kiválasztását az érdekeltek közötti megállapodás határozza meg. Tájékoztatás a pedagógiai programról Az óvoda, iskola, kollégium vezetője vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők, tanulók részére tájékoztatást adni a pedagógiai programról A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala  

Az intézmény pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - az iskola fenntartójánál, - az iskola irattárában, - az iskola könyvtárában, - az intézményvezetőnél - a kollégiumban.

A módosított pedagógiai programot az intézmény dolgozói 2015. június 26. nap tartott ülésén véleményezték és elfogadták. Dorcsák Mária intézményvezető Nyilatkozat: A Hortobágyi Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium igazgatójaként felelőséggel nyilatkozom arról, hogy az intézmény pedagógiai programja a kerettantervi tartalmakon túl az alábbi területeken és mértékben tartalmaz fenntartói többletfinanszírozási igényt: - óraadói díjak - a technika tantárgy (háztartási ismeretek oktatásához) karbantartása és a szükséges alapanyagok beszerzése - az úszásoktatás megvalósításához forrás biztosítása

96

Hortobágyi Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium Nyilatkozat A Hortobágyi Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium nevelőtestülete a 2015. június 26 – án tartott értekezletén jelen Pedagógiai programot elfogadta. ………………………………………… hitelesítő nevelőtestületi tag Nyilatkozat A Hortobágyi Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium Szülői Munkaközösségének képviseletében tanúsítom, hogy az intézményi Pedagógiai program elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Hortobágy, 2015. június 26.

…………………………………… szülői munkaközösség elnöke Nyilatkozat

A Hortobágyi Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium Intézményi Tanácsának képviseletében tanúsítom, hogy az intézményi Pedagógiai program elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Hortobágy, 2015. június 26.

…………………………………… intézményi tanács elnöke Nyilatkozat

A Hortobágyi Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium Diákönkormányzatának képviseletében tanúsítom, hogy az intézményi Pedagógiai program elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Hortobágy, 2015. június 26.

…………………………………… a diákönkormányzat vezetője Nyilatkozat

A Hortobágyi Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai programját jóváhagyom. Balmazújváros, 2015. július 20. …………………………………….. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Balmazújvárosi Tankerületének igazgatója

97

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Hortobágy, június 26

Recommend Documents