Helyi Esélyegyenlőségi Program. SÁRVÁR Város Önkormányzata június 26

Helyi Esélyegyenlőségi Program

SÁRVÁR Város Önkormányzata

2013. június 26.

Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ...............................................................................................................1 Bevezetés ....................................................................................................................................................... 3 A település bemutatása ................................................................................................................................. 3 Értékeink, küldetésünk ................................................................................................................................ 11 Célok ............................................................................................................................................................ 12 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE).................................................................... 12 1. Jogszabályi háttér bemutatása............................................................................................................. 12 2. Stratégiai környezet bemutatása ......................................................................................................... 13 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ................................................... 14 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység.......................................................... 31 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége........................................................................................................ 41 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége.................................................................................................. 44 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ................................................................................... 48 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása.................................................................................................................................... 54 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága ................................................................................ 55 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) .................................................................... 56 1. A HEP IT részletei.................................................................................................................................. 56 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése ................................................................................. 56 A beavatkozások megvalósítói.............................................................................................................. 58 Jövőképünk ........................................................................................................................................... 59 Az intézkedési területek részletes kifejtése.......................................................................................... 60 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)............................. 79 3. Megvalósítás......................................................................................................................................... 87 A megvalósítás előkészítése ................................................................................................................. 87 A megvalósítás folyamata..................................................................................................................... 87 Monitoring és visszacsatolás ................................................................................................................ 89 Nyilvánosság ......................................................................................................................................... 89 Érvényesülés, módosítás ...................................................................................................................... 90 4. Elfogadás módja és dátuma ................................................................................................................. 91

2

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Sárvár Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.

A település bemutatása Sárvár város a Nyugat-dunántúli régióban, ezen belül Vas megyében fekszik, a sárvári kistérség központja, 2013. január 1-e óta ismét járási székhely. A város kedvező földrajzi adottságokkal rendelkezik, a Vas megye földrajzi tengelyét képező Rába folyó két partján, a Gyöngyös - patak torkolatától délre fekszik. A település az országhatártól 38 km, a megyeszékhelytől 24 km távolságra található a 84-es és a 88-as főutak találkozásánál, amelyek kedvező közúti összeköttetést biztosítanak kül- és belföldre egyaránt. A város területe a kedvező természeti és földrajzi adottságainak köszönhetően az újkőkor óta lakott. A ma Sárvár néven ismert város több, egymással összeépült közigazgatásilag egyesített településből jött létre. Sárvárral 1902-ben egyesítették Vármelléket és Tizenháromvárost, 1912-ben Péntekfalut és Sárt, 1968-ban Rábasömjént. Gazdag történelmi múltja mai napig meghatározó hatást gyakorol a város fejlődésére.

A város nevét a vizekkel, mocsarakkal körülvett Árpád - kori földváráról kapta. Sárvár első okleveles említése 1288-ból származik. A vár uradalmát és a belváros területén fekvő Sársziget mezővárost Kőszegi János nádor hozta létre. A település (Sársziget néven) 1328 - ban kapott városi kiváltságokat Károly Róbert királytól. A középkorban földesurai között a király mellett ott találhatóak a Kőszegiek, Ozorai Pipó és kisebb megszakításokkal 1390 – 1534. között a Kanizsai - család.

1

Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció

3

Nádasdy Tamás és Kanizsai Orsolya 1534-ben kötött házasságával Sárvár és a többi Kanizsai birtok a Nádasdy - család tulajdonába került. Az 1532-es török ostrom után a humanista műveltségű Nádasdy Tamás a pusztuló ország egyik kulturális központját hozta létre a mezővárosban. A Nádasdyak 1534 – 1671. között tartó másfél évszázados birtoklása alatt öltötte fel a vár a napjainkban is jellemző későreneszánsz várkastély formáját. A Nádasdyak kora ma is rányomja bélyegét a városszerkezetre. Ekkor keletkeztek olyan településrészek, mint a Péntekfalu, Tizenháromváros és a Hegyközség. A Wesselényi- féle összeesküvésben való részvételéért Nádasdy Ferenc országbírót 1671 – ben fej – és jószágvesztésre ítélték. A kivégzése után, de különösen a 18. századi földesurak idején Sárvár hanyatlásnak indult. A fordulat 1803 – ban következett be, amikor a Habsburg – Estei család megvásárolta az uradalmat. A település a dualizmus korában fénykorát élte. A vasúthálózatba 1871-ben kapcsolódott be, az elektromos energiát 1897-től kapta az ikervári erőműtől. E két tényező lehetővé tette a nagyipar megtelepedését. A cukorgyárat 1895-ben, a műselyemgyárat 1904ben építették fel. E két gyár más nagyipari üzemekkel 1910-ben 1232 dolgozónak adott munkát. A kisipar és a kiskereskedelem fellendült. A lakosság száma megemelkedett, és 1920 –ra Vas megye második legnagyobb lélekszámú településévé vált. Az uradalmat új tulajdonosa, Lajos bajor királyi herceg mintagazdasággá fejlesztette. Ekkor alapították a mai iskolarendszer alapját képző oktatási intézményeket. 1909-ben avatták fel a napjainkban is működő kórházat. Az uradalom tulajdonosa, III. Lajos bajor király 1921 – ben halt meg a várban. Az első világháború után a település fejlődése megtorpant, majd a műselyemgyár megszűnése után (1927) a lakosság egy része a munkanélküliség miatt kivándorolt Franciaországba és Belgiumba. A korszak minden negatív változása ellenére maradót is alkotott, ugyanis 1918 – tól kezdett kiépülni napjaink egyik legnagyobb kiterjedésű és lélekszámú városrésze, a Kertváros, amelynek lakossága 1940 – ben már 2500 főt számlált. A II. világháborút követően Sárvár munkásvárossá kezdett válni. Az új üzemként a Baromfifeldolgozó Vállalat kezdte el működését. 1958-tól további üzemek telepedtek le. A kor iparosítása miatt meginduló bevándorlás következtében lakossága jelentősen gyarapodott. Sárvár 1968. augusztus 20-án visszakapta az 1871-ben elvesztett városi rangját. Az 1970-es években újabb üzemekkel, valamint a Csónakázó – tóval és a Parkerdővel, továbbá és iskolákkal gazdagodott. A Nádasdy-vár a felújítását követően - 1978-tól - a település közművelődésének központjává vált. A Magyar Urbanisztikai Társaság 1982 – ben az ország akkor 96 városa közül 21. - ként Sárvárnak adományozta a Hild János emlékérmet „a harmonikus városfejlesztésben elért kimagasló eredményeiért, különösen a hagyományok, a település – karakter megőrzésében elért kimagasló eredményeiért.”

A város életében meghatározó szerepet játszanak a felszín alatti vizek. Az 1960-as években – mint hazánk területén oly sok helyen másutt is – kőolajkutató fúrásokat mélyítettek. Ennek során a sárvári fúrás 1200 méteres mélységből értékes és ritka összetételű 43-45 °C-os alkáli-hidrokarbonátos vizet produkált, amelyet 1987-ben minősítettek gyógyvízzé. 4

Sárvárt sajátos helyzetben érte a rendszerváltás. Korábban stabilnak mutatkozó, döntően az élelmiszeriparra, illetve vas- és gépiparra épülő gazdasága új kihívásokkal szembesült és megingott, a termálturizmusnak kiépültek ugyan az alapjai, de jelentős kapacitáskorlátok akadályozták a fellendülést, az infrastruktúra terén is komoly hiányosságok álltak a fejlődés útjába. Minden tradíciója, értéke, adottsága ellenére a város meglehetősen sok problémával terhelten kapcsolódott be abba a versenybe, mely az új piacgazdasági feltételek között indult. A korábbi struktúrák leépülésének negatív hatásait ezekben az években jórészt ellensúlyozták az azok maradványain építkező külföldi befektetők (H-Duck, Van Gastel/SARBO, Bernard Matthews), ennek ellenére a munkanélküliség – hasonlóan az országos és megyei trendekhez – 1993/1994-ben érte el a csúcspontját 7,5-8 %-os rátával. A jelenlegi gazdasági bázist megalapozó tudatos, távlatos gazdaságfejlesztési erőfeszítések első markáns eredményeként 1995-ben megkezdte működését – egyúttal megteremtette az ipari park bázisát – a Philips érdekeltségű Ecoplast Kft, a Neutronics (a mai Flextronics) csoport a kezdeti beruházás, majd a termelés felfutása után újabb befektetések mellett döntött. A kezdetben részben spontán telephely-fejlesztési folyamat fontos állomásaként – egy 5 Mrd Ft-os projekt eredményeként – a gyártócsoport 1997-ban elnyerte a Gazdasági Minisztériumtól az Ipari Park címet, új pályát nyitva a helyi iparfejlődés számára. A Sárvári Ipari Parknak kiemelt szerepe volt abban, hogy a város gyorsan túljutott a rendszerváltást követő traumán, és új, stabil pályára tudta állítani a gazdaságát. Mindemellett az Ipari Parkon kívül is jelentős fejlesztések történtek. Komoly szerepe volt az angol tőkével megújított baromfi-feldolgozó (SáGa Foods Zrt.) beruházásainak, és a többi letelepült külföldi érdekeltségű cégnek (pl. Provertha), de a helyi vállalkozói kör jelentős szereplői (Taravis Zrt., Székely és Szilágyi Kft.) és a kisvállalkozói szféra is nagymértékben hozzájárult ahhoz a fejlődéshez, amely megteremtette az idegenfogalmi fejlesztésekhez szükséges forrásokat. Helyi iparűzési adó bevételek alakulása (eFt) 1 400 000 1 200 000 1 000 000 800 000 600 000 400 000 200 000 0 1998.

2000.

2002.

2004.

2006.

2008.

2010.

Forrás:(TeIR)|TÁKISZ Az 1998. márciusában elfogadott idegenforgalmi fejlesztési terv már egy nagyléptékű fürdőfejlesztést tartalmazott. Ennek eredményeként 2002. december 1-jén nyitotta meg kapuit a Gyógy- és Wellnessfürdő, amely 4 milliárd forint összegű beruházással a Széchenyi Terv és az önkormányzat anyagi forrásával valósult meg. Ez a beruházás alapozta meg a város turizmusának fejlődését, és további hatalmas fejlesztések előtt nyitott utat: 2004-ben Sárvár tagja lett az Európai Királyi Fürdővárosok Szövetségének (Royal Spas of Europe)

5

2006-ban megnyílt a Park Inn Hotel, átadásra került a Gyógy- és Wellnesfürdő részeként működő új kemping, 2008-ban pedig megkezdte működését a Spirit Hotel Thermal Spa. Kereskedelmi szálláshelyek száma

2657

3000

2627

2532

2338

2500 2000

1333

1500 1000 500 0 2011 év

2010 év

2009 év

2008 év

2007 év

Forrás:(TeIR)|TÁKISZ A kereskedelmi szálláshelyek számának növekedésével folyamatosan nőtt a városban eltöltött vendégéjszakák száma, amelynek köszönhetően Sárvár 2007-ben felkerült a 10 leglátogatottabb magyar város közé. A város idegenforgalmának fejlődése azóta gyakorlatilag töretlen. A Magyar Turizmus Zrt. által közzétett 2012. évi végleges adatok alapján Sárvár az összesített lista 7. helyén áll, míg a külföldi vendégéjszakák alapján az előkelő 4. helyet foglalja el. Vendégéjszakák száma

500000

444988 387623

377060

400000

330974

300000 161488

200000 100000 0 2011 év

2010 év

2009 év

2008 év

2007 év

Forrás:(TeIR)|TÁKISZ E tendenciáknak megfelelően a város idegenforgalmi adóból származó bevétele közel két és fészeresére nőtt az elmúlt öt évben. Idegenforgalmi adó bevételek (eFt) 2007.

46067

2008.

58438

2009.

82318

2010.

91525

2011.

110773 0

20000

40000

60000

80000

100000

120000

Forrás:(TeIR)|TÁKISZ

6

Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal KEF-12952-5/2012.számú határozatában „Sárvár-Arbortétum”, és KEF12953-5/2012. számú határozatában „Sárvár-Gyógyvarázs” néven engedélyezte a gyógyhely megnevezés használatát Sárvár Város Önkormányzata részére, amelynek kiemelt jelentősége van a gyógyturizmus további fejlődése szempontjából. A város gazdag történelmi múltjából táplálkozó pezsgő kulturális élet, a fesztiválok (Nemzetközi Mazsorett Fesztivál, Nemzetközi Fúvószenei Fesztivál, Nádasdy Történelmi Fesztivál, Nemzetközi Motoros Találkozó, Nemzetközi Folklórnapok, Szüret, Simon Júdás Vásár) egyre nagyobb vonzerőt jelentenek a hazai és a külföldi vendégek számára egyaránt. A város gazdag történelmi múltjából táplálkozó kulturális programok kínálata a közeljövőben tovább bővülhet annak köszönhetően, hogy a Nádasdy Ferenc Múzeum 2013. január 1. napjától a város fenntartásába került.

Az idegenforgalmi fejlesztések mellett feltétlenül ki kell emelni, hogy a mind a város, mind pedig a városban működő gazdálkodó szervezetek rendkívül eredményes pályázati tevékenységet folytattak az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2011-es időszakában. A Vas megyében megvalósult 20 legnagyobb támogatású projekt közül öt Sárváron valósult meg

UMFT projektek 2007-2011 évben Pályázó neve

Projekt célja (év)

Megvalósítás Támogatás helye (eFt)

Költség (eFt)

Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.

88. sz. főút Sárvár elkerülő szakasz építése a 0+200-3+712 Sárvár km szakasz között (2008)

Sárvári Gyógyfürdő Kft.

A Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő nemzetközi jelentőségét növelő szolgáltatásfejlesztési projekt (2009)

Sárvár

899 100 2 997 000

Sárvár Város Önkormányzata

Térségi rehabilitációs központ kialakítása Sárváron (2008)

Sárvár

791 000

887 040

Sárvár Város Önkormányzata

Emelt szintű járóbeteg szakellátó központ kialakítása Sárváron (2008)

Sárvár

769 085

854 539

Sárvár és Rábapaty Környezetéért Önkormányzati Társulás

Sárvár-Rábasömjén városrész és Rábapaty község csatornázása Sárvár közös beruházásban (2010)

737 247

872 712

1 444 233 1 444 233

7

1. számú táblázat - Lakónépesség2 száma az év végén lakónépesség 15.099 fő 15.011 fő 99,41 % 14.906 fő 99,3 % 14.717 fő 98,73 % 14.764 fő 100,31 % 14.903 fő 100,94 %

2007 (fő) 2008 (fő) Lakónépesség számának változása (%) 2009 (fő) Lakónépesség számának változása (%) 2010 (fő) Lakónépesség számának változása (%) 2011 (fő) Lakónépesség számának változása (%) 2012 (fő) Lakónépesség számának változása (%) Forrás: TeIR, KSH-TSTAR, Vas Megyei Kormányhivatal

Szintén pozitív változás és a város egyre növekvő vonzerejének bizonyítéka, hogy a korábban kedvezőtlen belföldi vándorlási mutató 2011-ben ugrásszerűen és pozitív irányba változott. 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás

elvándorlás

egyenleg

2008

262

284

-22

2009

221

271

-50

2010

210

274

-64

2011

290

223

67

2012

nincs adat

nincs adat

nincs adat

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Mindemellett jelenleg Sárváron is kimutathatók az országosan jellemző demográfiai folyamatok, úgymint a népesség fogyása, valamint az öregedési index kedvezőtlen alakulása. 5. számú táblázat - Természetes szaporodás Élve születések száma 2008 145 2009 124 2010 121 2011 102 113 2012 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR, intézményi adat

halálozások száma 175 178 173 171 nincs adat

természetes szaporodás (fő) -30 -54 -52 -69 nincs adat

2

A lakónépességet úgy értjük, mint az adott területen lakóhellyel rendelkező, de másutt tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek, valamint az ugyanezen a területen tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes száma. 8

3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) száma 2007 2.112 2.133(fő) 2008 2.151 2.072 2009 2.193 2.018 2010 2.210 1.984 2011 2.266 1.953 2012 2.325 1.947 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR, Vas Megyei Kormányhivatal 2. számú táblázat - Állandó népesség3

Öregedési index (%) 99,01 103,81 108,67 111,39 116,02 119,41

2012. évi adatok

állandó népesség száma nő férfi 0-2 évesek 0-14 éves nők 0-14 éves férfiak 15-17 éves nők 15-17 éves férfiak 18-59 éves nők 18-59 éves férfiak 60-64 éves nők 60-64 éves férfiak 65 év feletti nők 65 év feletti férfiak

15.095 fő 7.834 fő 51,89 % 7.261 fő 48,1 % 349 fő 2,31 % 940 fő 11,99 % 1.007 fő 13,86 % 214 fő 2,73 % 233 fő 3,2 % 4.674 fő 59,66 % 4.582 fő 63,1 % 598 fő 7,63 % 522 fő 7,18 % 1.408 fő 17,97 % 917 fő 12,62 %

Forrás: Vas Megyei Kormányhivatal

3

Az állandó népesség számát úgy értelmezzük, mint a bejelentett állandó népességet. Tehát az adott területen bejelentett lakóhellyel (állandó lakással) rendelkező személyek tartoznak a bejelentett állandó népesség körébe, függetlenül attól, hogy van-e máshol bejelentett tartózkodási helyük (ideiglenes lakásuk), vagy hogy az összeírás eszmei időpontjában jelen voltak-e.

9

A közigazgatási rendszer, továbbá a köznevelési rendszer 2013. január 1-től történő átszervezése a rendszerváltás óta a legnagyobb mértékű változást jelenti Sárvár életében. A város körzetközponti szerepe e változások által tovább erősödött. Létrejött a Vas Megyei Kormányhivatal Sárvári Járási Hivatala, valamint a Sárvári Tankerület. Sárvár egyben a térség gazdasági centruma is, azonban a gazdasági válság hatásai a települést sem kerülték el, 2008-as kedvező munkanélküliségi mutatók rohamosan romlottak, azonban a 2009-es mélypontot követően ismét pozitív irányú változás következett be, amely 2011-ben és 2012-ben tovább folytatódott. Sárvár munkaerő-piaci helyzete így a megyei átlagnál továbbra is kedvezőbb, ami a város gazdasági erejének köszönhető. 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nő férfi összesen

nyilvántartott álláskeresők száma nő fő

férfi %

fő

összesen %

fő

%

2008

5.648

5.544

11.192

203 3,59 236 4,25 439

3,92

2009

5.619

4.342

9.961

346 6,15 433 9,97 779

7,82

2010

5.570

5.437

11.007

295 5,29 306 5,62 601

5,46

2011

5.565

5.420

10.985

252 4,52 232 4,28 484

4,4

2012 5.486 5.337 10.823 241 4,39 222 4,16 463 4,27 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Vas megyei Kormányhivatal Sárvári Járási Hivatal Járási Munkaügyi kirendeltsége

10

Az egy főre jutó belföldi jövedelem a településen jelentősen meghaladja a térség, megye, és a régió átlagát.

Értékeink, küldetésünk Legfontosabb erősségünk az itt élő emberek tudása, szorgalma és a település iránt érzett felelőssége. Városunk kiváló természeti adottságokkal, gazdag történelmi múlttal, kulturális örökséggel rendelkezik, amely a település fejlődésének záloga, ugyanakkor közös felelősségünk, hogy ezeket a jövő generációk számára megőrizzük. Sárvár rendelkezik a hosszú távú városfejlesztési elképzelésekkel összhangban megalkotott rendezési tervvel, fejlesztési stratégiával. A rendszerváltás óta folytatott megfontolt és takarékos gazdálkodásnak köszönhetően a városnak vannak mobilizálható pénzügyi tartalékai, amely alapul szolgálhat a további fejlesztések megvalósításához. Bízhatunk továbbá abban a kiváló a kapcsolati tőkében, amelyet Sárvár jó megítélése és ismertsége alapoz meg. Ezen értékek birtokában kötelességünk a hátrányos helyzetű csoportok számára megteremteni azokat a lehetőségeket, amelyek hozzásegítik őket e hátrányok leküzdéséhez. A város költségvetése évről évre tartalmazza azon szociális ellátásoknak a forrását, amellyel a krízishelyzetben került, vagy tartósan az önkormányzat anyagi segítségre szoruló – szerencsére nem túl széles – réteg helyzetén javíthat. Hosszabb távon fontos, hogy az egyes célcsoportokkal szemben kialakult előítéletek megpróbáljuk visszaszorítani (tolerancia, elfogadás hangsúlyozása). A városfejlesztés egyik alappillére a munkahelyteremtés illetve megőrzés, a leszakadó rétegek helyzetének tartós javítása csak ily módon lehetséges. Az önkormányzati és állami intézményrendszer (szociális, gyermekvédelmi, köznevelési, egészségügyi) összehangolt működése elengedhetetlen a gyermekek esélyegyenlőségének megteremtéséhez. Kiemelt célcsoport a város számára, annak érdekében, hogy az egyes célcsoportokat érintő hátrányok „újratermelődését” megakadályozhassuk. Támogatnunk szükséges a fiatalok letelepedését, gyermekvállalást. Fontos törekvésünk, hogy a felsőoktatási intézményekben tanuló sárvári fiatalok számára megteremtsük annak lehetőségét, hogy visszatérjenek szülővárosukba és megszerzett tudásukkal tovább öregbítsék városunk jóhírét. Közös felelősségünk az idősek helyzetének javítása, az intézményes ellátás mellett ösztönözzük a civil közösségek közreműködését.

11

Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja

Sárvár Város Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: − az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, − a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, − a diszkriminációmentességet, − szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei,

12

a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Sárvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 153/2007. (V.24.) számú határozatával jóváhagyta Sárvár Város Önkormányzatának Esélyegyenlőségi Programját. Az önkormányzat pénzügyi forrásai függvényében folyamatosan törekedett a programban meghatározott feladatok végrehajtására. A Program felülvizsgálatára, módosítására nem került sor. Sárvár-Bögöt-Porpác-Sitke Közoktatási Intézményfenntartó Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervét (az Esélyegyenlőségi Helyzetelemzéssel együtt) Sárvár Város Önkormányzati Képviselő– testülete 116/2010. (V. 20.) számú határozatával fogadta el. A képviselő-testület az elfogadott Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervet, széleskörű egyeztetésen alapuló felülvizsgálatot követően aktualizálta, melyet 54/2012. /III.22./ képviselő-testületi határozatával fogadott el.

2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Sárvár város a településrendezési tervekre vonatkozó 142/2002. (VIII. 22.) számú képviselő-testületi határozattal jóváhagyott településfejlesztési koncepcióval rendelkezik, amelyet a 270/2009. /XI. 19./ számú határozatnak megfelelően az Önkormányzat módosított. A város egyes területeinek gyógyhellyé minősítéséből adódó településfejlesztési koncepció-módosítást a képviselő-testület 176/2012. (VIII.27.) számú határozatával hagyta jóvá. A képviselő-testület 175/2003. /X.16./ számú határozatával jóváhagyta Sárvár város Településszerkezeti Tervét, majd erre alapozva megalkotásra került Sárvár város Építési Szabályzatáról szóló 16/2005. /V.19./ számú önkormányzati rendelet. A város emellett Integrált Városfejlesztési Stratégiát (IVS) is készített, amelyet 159/2008. /VI.12./ számú határozatával fogadott el. Az IVS részét képezi az Antiszegregációs Terv is, melyet a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából anti-szegregációs szakértő is véleményezett, és támogatta annak elfogadását. Az anti-szegregációs helyzetelemzés – a KHS adataival és állásfoglalásával alátámasztva – megállapította, hogy a településen nincsen szegregátum, ezért a terv olyan ajánlásokat fogalmazott meg, amelyek a szegregáció jövőbeli elkerülése érdekében szükségesek. Ezeknek az elvárásoknak a település az IVS elfogadása óta eleget tett.

13

A képviselő-testület Sárvár város fejlődésének a 2010-2014-es önkormányzati ciklusra tervezett lehetőségeiről szóló gazdasági programját 59/2011./III.24./ számú határozatával fogadta el. A gazdasági programban megfogalmazott, esélyegyenlőségi célcsoportok helyzetének javítását is célzó fejlesztési elképzelések megvalósításához rendelkezésre álló pénzügyi források a város éves költségvetésében kerülnek meghatározásra. Az önkormányzat a vonatkozó jogszabályi feltételnek megfelelően megalkotott és elfogadott éves költségvetéssel rendelkezik: az önkormányzat 2013. évi költségvetéséről szóló 2/2013. /II.15./ számú önkormányzati rendelet, amely a 239/2012. /XI.22./ számú képviselő-testületi határozattal elfogadott 2013. évi költségvetési terv-koncepció alapján készült. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása A település megalakulása óta tagja és székhelye Sárvár és Kistérsége Többcélú Kistérségi Társulásnak. Sárvár nem tartott és nem tart fenn a társulással közös intézményt, azonban a központi orvosi (háziorvosi) ügyeleti szolgálat biztosítása sárvári intézményen, a Gondozási és Családsegítő Központon keresztül történik. Sárvár város, valamint Bögöt, Porpác és Sitke községek Önkormányzatának Képviselő-testületei 2007. júniusában jogi személyiség nélküli közoktatási intézményfenntartó társulást hoztak létre Sárvár-BögötPorpác-Sitke Közoktatási Intézményfenntartó Társulás elnevezéssel az óvodai nevelési és alapfokú oktatási feladataik ellátása érdekében. A megállapodás a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.) 2013. január 1-től hatályos rendelkezéseinek megfelelően már csak az óvodai ellátásra vonatkozik. 2013. június 30-át követően Sárvár város Önkormányzata által fenntartott két óvoda feladatellátási szerződés alapján fogadja a három községből az óvodás korú gyermekeket. Sárvár 2013. január 1-e óta ismét járási székhely, valamint a településen működik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Sárvári Tankerülete. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása Az 1.2. pontban említett 2007-ban készült Esélyegyenlőségi Program, valamint Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv, továbbá a 2.1. pontban említett Integrált Városfejlesztési Stratégia jó kiindulási alapot képez a jelen esélyegyenlőségi program elkészítéséhez. Az újabb adatgyűjtés során nyert információk megerősítették, hogy a korábbi programokhoz képest mutatóink nem romlottak, a felvázolt folyamatok, intézkedések pozitív hatásai igazolhatóak, azonban szinte minden esetben indokolt az intézkedési tervben történő rögzítésük. Megállapítható, hogy a statisztikai adatgyűjtés és az önkormányzati, intézményi adatgyűjtés között mutatkoztak eltérések, azonban a pontos jogszabályi környezet ismeretében, az időközben bekövetkezett szerkezeti változások, átszervezések tükrében ezek magyarázhatók, alátámaszthatóak.

3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Napjainkban gyakran használt fogalom a mélyszegénység. Azt jelenti, hogy valaki tartósan a létminimum szintje alatt él, és szinte esélye sincsen arra, hogy ebből önerőből kilépjen. A létminimum egy küszöbérték, egy olyan értékösszeg, amely biztosítja az emberek számára a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény, alapvetőnek minősülő szükségletek kielégítését. A létminimum összegét minden évben a KSH számítja ki és adja közre. A KSH számítási módszeréhez szolgáló alapot az Országos Élelmiszer-és Táplálkozástudományi Intézet által évente összeállított élelmiszerkosár adja. A létminimumértékeket aktív és nyugdíjas háztartásokra, azon belül háztartástípusokra is meghatározzák. 2011-ben például a két aktív korú személyből és két gyermekből álló háztartás létminimumértéke 2,90 x 83 941 Ft = 243 429 Ft volt havonta, míg az egytagú nyugdíjas háztartásoké 75 547 Ft.

14

A média szerint ma Magyarországon 1,2 millióan élnek mélyszegénységben. Sárvárra vonatkoztatva erre nincsenek adataink. Fontos megállapítani azonban azt, hogy a mélyszegénységben élők nem egyenlőek/azonosak a cigánysággal. A mélyszegénység egy sokkal tágabb, szélesebb kategória. Romának azt lehet tekinteni, aki annak vallja magát. A Sárvári Roma Nemzetiségi Önkormányzat adatai alapján Sárváron kb. 140-150 roma család él, ez kb. 450500 roma személyt jelent, mely Sárvár mintegy 15.000 fős lakosságának kb. 3,3 %-a.

3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet

Erre vonatkozóan nincsenek adataink. Az önkormányzati segélyezésnél a tapasztalat azt mutatja, hogy az alacsony jövedelműek bevételeinek számottevő része származik a pénzbeli juttatások rendszereiből, vagy ami inkább a romákra jellemző, hogy nem munkaviszonyból, hanem alkalmi munkából él. Ausztria közelsége a lomizásból élőknek megélhetési lehetőséget biztosít. Az inaktív emberek között nagy arányban fordulnak elő az alacsony iskolai végzettségűek, a megváltozott munkaképességűek és a romák. Ezen csoport jövedelmi helyzetét érzékeltetheti a lakossági eladósodottság, melyet az önkormányzati bérlakásban élők közüzemi hátralékával tudunk jellemezni. A Városgazdálkodás Sárvár és a Sárvári Távhő Kft. adatai alapján a tartozások a következőképpen alakultak az elmúlt három év adatait tekintve: Év

Távhődíj-hátralék (családok száma, akiket ez érint)

2010. 5.497.565 Ft (28 család) 2011. 5.788.104 Ft (29 család) 2012. 8.090.897 Ft (27 család) Forrás: önkormányzati intézményi adat

Lakbérhátralék (családok száma, akiket ez érint) 16.526.901 Ft (62 család) 18.384.948 Ft (66 család) 20.559.565 Ft (79 család)

A tartozások összege és a hátralékkal rendelkező családok száma sajnos meredeken emelkedik felfelé.

3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció

A településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya Az adatok azt mutatják, hogy a 2009-es évi mélypont után 2010-től folyamatosan csökken Sárváron a nyilvántartott álláskeresők száma.

15

3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nő

férfi

nyilvántartott álláskeresők száma

összesen

nő fő

férfi %

fő

összesen %

fő

%

2008

5.648

5.544

11.192

203 3,59 236

4,25

439

3,92

2009

5.619

4.342

9.961

346 6,15 433

9,97

779

7,82

2010

5.570

5.437

11.007

295 5,29 306

5,62

601

5,46

2011

5.565

5.420

10.985

252 4,52 232

4,28

484

4,4

2012

5.486

5.337

10.823

241 4,39 222 4,16

463 4,27

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Vas megyei Kormányhivatal, Vas Megyei Kormányhivatal Sárvári Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége 3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint

nyilvántartott álláskeresők száma összesen

fő

2008

2009

2010

2011

2012

439

779

601

484

463

fő 14 27 11 13 15 % 3,18 3,46 1,83 2,68 3,2 fő 70 116 71 53 62 21-25 év % 15,94 14,89 11,8 10,95 13,4 fő 65 120 80 69 53 26-30 év % 14,8 15,4 13,3 14,25 11,4 fő 68 96 84 69 66 31-35 év % 15,48 12,32 13,97 14,25 14,3 fő 34 77 66 51 56 36-40 év % 7,74 9,88 10,98 10,53 12,1 fő 34 74 50 54 50 41-45 év % 7,74 9,49 8,3 11,15 10,8 fő 50 83 66 50 41 46-50 év % 11,38 10,65 10,98 10,33 8,9 fő 53 103 81 67 58 51-55 év % 12 13,2 13,47 13,84 12,5 fő 51 81 87 55 56 56-60 év % 11,61 10,39 14,47 11,36 12,1 fő 0 2 5 3 4 61 év felett % 0 0,25 0,83 0,61 0,9 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Vas Megyei Kormányhivatal Sárvári Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége 20 éves és fiatalabb

A fenti kedvező tendenciát kissé beárnyékolja, hogy magas az 50 éven felüli álláskeresők száma. 2012-ben a 463 regisztrált munkanélküli közül 118 fő 50 éven felüli volt, ez 25,48 %-ot jelent.

16

3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma és aránya nemenként nyilvántartott/regisztrált 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli összesen munkanélküli fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen 2008 203 236 439 68 79 147 33,49 33,47 33,48 2009 346 433 779 176 207 383 50,86 47,8 49,16 2010 295 306 601 164 156 320 55,59 50,98 53,24 2011 252 232 484 103 91 194 40,87 39,22 40,08 2012 241 222 463 143 146 289 59,33 65,77 62,42 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Vas Megyei Kormányhivatal Sárvári Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége Sajnálatos tény, hogy 2012-ben ugrásszerűen megnőtt a 180 napnál régebben regisztrált álláskeresők száma. 3.2.4. számú táblázat - Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma nemenként év

18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 1286 1287 2573 18 1,4 19 1,47 37 1,43 2009 1263 1250 2513 26 2,05 34 2,72 60 2,38 2010 1189 1186 2375 18 1,51 20 1,68 38 1,6 2011 1170 1145 2315 16 1,36 15 1,31 31 1,33 2012 1126 1121 2247 23 2,04 23 2,05 46 2,047 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Vas Megyei Kormányhivatal Sárvári Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége Az adatok azt mutatják, hogy a 2009-es mélypont után 2010-2011-ben csökkent a pályakezdő álláskeresők száma. A pályakezdők számának az alakulását erős szezonalitás jellemzi. A tanév befejeződését követően a nyári hónapokban megemelkedik a frissen végzett fiatal álláskeresők száma. 2012-ben is júniustól volt tapasztalható a növekedés, amelynek az üteme messze meghaladta az egy évvel korábbit. Az őszi hónapokban mérséklődött a munkát kereső fiatalok száma, 2012-ben havonta átlagosan 46 pályakezdő fiatal keresett munkát a kirendeltség segítségével, másfélszer több, mint az előző évben. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága 3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15 éves és idősebb lakosság 15-X éves legalább általános száma összesen iskolát végzettek száma összesen nő férfi összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő 2001 13.006 6.834 6.172 12.077 6.183 5.894 2011 Nincs adat Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás, Önkormányzati adatgyűjtés év

általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma Összesen nő férfi fő % fő % fő % 929 7,14 651 9,52 278 4,5

17

3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint nyilvántartott A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint álláskeresők száma 8 általános végzettség 8 általánosnál alacsonyabb végzettség összesen Fő fő fő 2008 439 9 132 2009 779 13 224 2010 601 10 161 2011 484 7 141 2012 463 12 124 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Vas Megyei Kormányhivatal Sárvári Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége Év

Ezen táblázat adatai azt mutatják, hogy tartósan 30% körül van azon nyilvántartott álláskeresők száma, akik legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkeznek.

Munkanélküliek iskolai végzettsége (fő) 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 2008

2009

2010

2011

8 általánosnál alacsonyabb

2012

2013

8 általános

2014

2015

2016

2017

8 általánosnál magasabb

A Vas Megyei Kormányhivatal Sárvári Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségének legfrissebb adati szerint a vizsgált időszak alatt az álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása alapvetően nem változott. A legtöbb (62-63 %) álláskereső középiskolába (szakmunkásképző, szakiskola, szakközépiskola, technikum, gimnázium) járt, alacsony iskolai végzettséggel (max. 8 általános) 29-30 % keresett munkát. A diplomások aránya nem érte el a 10 %-ot, 7-8 % körül alakult havonta átlagosan.

18

A regisztrált álláskeresők iskolai végzettség szerinti alakulása Sárváron 600

39

500 400

359 felsőfokú

fő 300

középfokú alapfokú

200 173

100 0 2011.év

2012. év

2013.jan.-ápr.

Forrás: Vas Megyei Kormányhivatal Sárvári Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltség A következő táblázatok a felnőttoktatásban tanulók számát mutatja, látszik, hogy általános iskolai felnőttoktatásban évek óta nem vesz részt senki, pedig minden évben van 8 általánosnál alacsonyabb végzettségű álláskereső. 3.2.7. számú táblázat - Általános iskolai felnőttoktatásban tanulók létszáma és a 8. évfolyamot eredményesen végzettek

év

általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma

8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma

fő Fő 2009 0 0 2010 0 0 2011 0 0 2012 0 0 Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)

% 0 0 0 0

3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában szakiskolai középfokú felnőttoktatásban felnőttoktatásban résztvevők összesen résztvevők fő fő % 2009 30 0 0 2010 23 0 0 2011 22 0 0 2012 21 0 0 Forrás: köznevelési intézményi adatok

szakközépiskolai felnőttoktatásban résztvevők fő % 16 53,2 23 100 22 100 21 100

gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők fő % 14 46,7 0 0 0 0 0 0

19

c) közfoglalkoztatás Sárvár város Önkormányzata és a településen működő közintézmények (óvodák, iskolák, Városgazdálkodás Sárvár, Gondozási és Családsegítő Központ, Nádasdy-vár Művelődési Központ és Könyvtár) mint közfoglalkoztatók minden évben a Munkaügyi Kirendeltséggel előre egyeztetett létszámmal (a központi közfoglalkoztatási támogatás Sárvárra „osztható” mértékével arányban) és időtartamban vesznek részt közfoglalkoztatásban. Az ún. önkormányzati közfoglalkoztatás mellett egyre többen vesznek részt az ún. országos közfoglalkoztatásban. (Erdészetnél, Vízügyi Igazgatóságnál) Az alábbi táblázat a önkormányzattól foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők közfoglalkoztatásának adatait mutatja: Év 2009. 2010. 2011. 2012.

Közfoglalkoztatottak száma 5 34 97 76

A közfoglalkoztatási programban részt vevő sárvári lakosok száma azonban ennél lényegesen magasabb, 2012. évben 187 fő volt. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) Sárváron a foglalkoztatáshoz való hozzáférést nem akadályozza a közlekedés, figyelemmel arra, hogy Sárvár kisváros. Egy-egy munkahely akár kerékpárral is legfeljebb 5-10 perc alatt megközelíthető. A városszélen működő cégek (Ipari Parkban lévő üzemek, Taravis Kft.) saját autóbusszal szállítják dolgozóikat. Sokan – pontos adat nincsen rá – járnak Szombathelyre dolgozni. A megyeszékhely vonattal 20-25 perc, autóbusszal 40-60 perc alatt elérhető. Sárvár és Szombathely között szinte óránként közlekedik a vonat, és az autóbuszjáratok száma sem mondható rossznak. Sárváron működik a Vas Megyei Kormányhivatal Sárvári Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége, így a munkát keresők helyben tudják intézni ezirányú ügyeiket. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük Itt kell megemlíteni az „Első Munkahely Garancia” elnevezésű, a 25 év alatti pályakezdő fiatal álláskeresők munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében indított központi munkaerő-piaci programot, melynek célcsoportja a 25 év alatti pályakezdő álláskeresők, ezen belül kiemelten a szakképzetlenek vagy a tartós álláskeresők. A programba bevontak gyakorlatilag a nyilvántartásba vételt követően azonnal elhelyezhetők, tekintettel arra, hogy jogszabály nem ír elő ehhez szükséges előzetes nyilvántartásban töltött időt. A program sikeres megvalósítását a munkaügyi kirendeltség szolgáltatások nyújtásával biztosítja. A program célcsoportjába tartozó pályakezdők elhelyezkedését a munkaügyi kirendeltség az egyéni igényeken alapuló, a szükséges mértékű munkaerő-piaci szolgáltatás nyújtásával segíti elő. A szolgáltatások lehetnek munkaerő-piaci, és/vagy foglalkoztatási információnyújtás és munkaerő közvetítés, amelyek nyújtása a támogatott foglalkoztatást megelőző időszakban szükségszerű. A program keretében a támogatások megállapítására a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kirendeltség jogosult. 2012. évben szeptember 1-jétől vehették igénybe a munkáltatók a 100 %-os mértékű bérköltségtámogatást. A támogatást december 31-ig állapíthatta meg a kirendeltség továbbfoglalkoztatási kötelezettség nélkül. A Vas Megyei Kormányhivatal Sárvári Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségének adatai alapján a 19 fő támogatott (9 sárvári munkáltató, 7 fő sárvári munkavállaló) többsége a támogatás után is munkahelyén maradt.

20

2013-ban eddig 9 fő pályakezdő álláskereső (5 sárvári munkáltató, 2 sárvári munkavállaló) foglalkoztatása után állapított meg támogatást a kirendeltség. A bérköltség-támogatáshoz kapcsolódhat útiköltség-támogatás is. (forrás: www.afsz.hu, Vas Megyei Kormányhivatal Sárvári Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége) f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) TÁMOP 1.1.2. „A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban)” elnevezésű program. (forrás: www.afsz.hu) A program célja a hátrányos helyzetű álláskeresők munkaerőpiacra való belépésének segítése, komplex, személyre szabott, a helyi munkaerő-piaci lehetőségekhez és igényekhez igazodó szolgáltatásokkal és támogatásokkal. A projekt célcsoportjai: 1. Legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező álláskeresők. 2. Pályakezdő álláskeresők, illetve a 25 év alatti álláskeresők 3. Az ötvenedik életévüket betöltött álláskeresők. 4. Azok az álláskeresők, akik a projektbe való belépést megelőző 12 hónapon belül gyermekgondozási segélyben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesültek; illetve gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesültek, vagy jelenleg is részesülnek. 5. Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult álláskeresők. 6. Tartósan munkanélküliek vagy tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek (elavult vagy nem használható szakképzettséggel rendelkező nyilvántartott álláskeresők, vagy három hónapja nyilvántartott álláskeresők, vagy – nyilvántartási időtartamtól függetlenül – csoportos létszámleépítésben érintett álláskeresők.) Projektbe bevont létszám 2012 - 2013. év

Képzés

Sárvári Járás

2012

2013

73

16

Bérköltség támogatás 50 év Vállalkozóvá Bértámo- Munkatafeletti válás pasztalat gatás célcsoport támogatása szerzés (90 (max 3X4 nap) hónap) 2012 2013 2012 2013 2012 2013 2012 2013 19

7

25

5

12

0

7

4

Utazási támogatás

Lakhatási támogatás

2012

2013

2012

2013

5

1

0

0

(forrás: Vas Megyei Kormányhivatal Sárvári Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége) A Munkaügyi Kirendeltség további adatai alapján munkaerő-piaci képzésbe kerültek száma 2011-ben összesen 69 fő volt, közülük 23 fő volt a sárvári lakos. 2012-ben 110 fő kerülhetett támogatott képzésbe, 36 fő sárvári lakosként. 2012. évben 12 fő sárvári álláskereső vállalkozóvá válását támogatta a Kirendeltség. TÁMOP 2.1.6-12/1-2012-0001 azonosítószámú „Újra tanulok!” megnevezésű kiemelt projekt, olyan országos jelentőségű program, amelyet a Nemzeti Munkaügyi Hivatal a fővárosi és megyei kormányhivatalokkal közösen valósít meg A projekt közvetlenül azoknak a felnőtteknek nyújt segítséget, akik alacsony iskolai végzettségűek, illetve szakképzetlenek, akik elavult szakképzettséggel rendelkeznek, akik elbocsátással veszélyeztetett munkavállalók, valamint a hátrányos helyzetben lévő társadalmi rétegek pl. a fogyatékkal élők, nők és romák.

21

g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása A szegénységgel és társadalmi kirekesztődéssel kapcsolatos mutatószámok listáját 2001-ben határozta meg az Európai Unió, e szerint Európában szegénynek számítanak a medián jövedelmek 60%-ánál kevesebből élők. Ennek megfelelően a szegénységben élő, meghatározásánál a háztartások összes nettó jövedelmét kell figyelembe venni úgy, hogy minden egyes háztartástag munkából, társadalmi juttatásból, illetve vagyonból származó jövedelmét összegezni kell, majd csökkenteni szükséges a fizetendő adókkal és járulékokkal. A KSH legfrissebb, 2011. évi felvételéből származó kimutatása szerint a szegénységi küszöb forintban kifejezve alig haladta meg a nettó 62.000 Ft-ot.4 A mélyszegénységgel sújtottak közé azokat sorolják, akiknek különösen alacsony, a medián jövedelmek 40%-a alatti a jövedelme. A mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatására nincsenek adataink. Közfoglalkoztatás kapcsán azonban megemlítendő, hogy önkormányzati közfoglalkoztatásban azok vehetnek részt, akik az önkormányzattól rendszeres pénzellátásban, ún. foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülnek. Mivel ezen pénzellátásra való jogosultságnak szigorú jövedelmi és vagyoni feltételei vannak, így akik közfoglalkoztatásban vesznek részt, jövedelmük alapján biztosan, hogy a mélyszegények kategóriába tartoznak. (Közfoglalkoztatottak száma a 3.2 pont c) alpontnál olvasható) Romák (köz)foglalkoztatására nincsenek kimutatások, de minden évben van rá lehetőség és példa is Sárváron. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Erre vonatkozóan nem rendelkezünk adatokkal. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma Nyilvántartott álláskeresők száma segélyben részesülők fő segélyben részesülők % 2008. 1. negyedév 427 44 10,3 2008. 2. negyedév 364 31 8,5 2008. 3. negyedév 378 42 11,1 2008. 4. negyedév 396 52 13,13 2008. átlag 391,25 42,25 10,74 2009. 1. negyedév 622 61 9,8 2009. 2. negyedév 657 61 9,28 2009. 3. negyedév 768 68 8,85 2009. 4. negyedév 737 85 11,53 2009. átlag 696 68,75 9,87 2010. 1. negyedév 917 100 10,9 2010. 2. negyedév 692 99 14,3 2010. 3. negyedév 667 77 11,54 2010. 4. negyedév 593 118 19,89 2010. átlag 717,25 98,5 13,8 2011. 1. negyedév 659 128 19,42 2011. 2. negyedév 503 82 16,3 2011. 3. negyedév 495 71 14,34 2011. 4. negyedév 470 32 6,8 2011. átlag 531,75 78,25 14,71 2012. 1. negyedév 532 19 3,57 2012. 2. negyedév 424 16 3,77 2012. 3. negyedév 426 20 4,69 2012. 4. negyedév 469 21 4,48 2012. átlag 463 19 4,1 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Vas Megyei Kormányhivatal Sárvári Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége 4

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/laekindikator/laekindikator11.pdf

22

3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma nyilvántartott álláskeresők száma álláskeresési járadékra jogosultak fő fő % 2008 439 162 36,9 2009 779 318 40,82 2010 601 170 28,2 2011 484 163 33,67 2012 463 75 16,19 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Vas Megyei Kormányhivatal Sárvári Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége Az álláskeresési segélyben részesülők és az álláskeresési járadékra jogosultak számának csökkenését okozhatta, hogy 2011. szeptember 1-jétől jelentősen módosultak (szigorodtak) az álláskeresési támogatásra való jogosultság feltételei. 3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma Foglalkoztatást Azoknak a száma, akik 30 helyettesítő nap munkaviszonyt nem támogatás tudtak igazolni és az FHT (álláskeresési jogosultságtól elesett támogatás) 15-64 munkanélküliek fő fő évesek %-ában %-ában 2008 53 11.192 fő, 0,47% 0 2009 27 9.961 fő, 0,27% 58 7,44 % 0 2010 27 11.007 fő, 0,24% 94 15,64 % 0 2011 29 10.985 fő, 0,26% 101 20,86 % 0 2012 33 10.823 fő, 0,3 % 124 24,17 4 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Helyi adatgyűjtés rendszeres szociális segélyben részesülők

Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást

0 0 0 0 0

A fenti táblázat adatai szerint az önkormányzattól rendszeres pénzellátásban részesülők száma 2009-től folyamatosan emelkedik, ami abból a szempontból jó, hogy az álláskeresési támogatás megszűnése után kevesebben maradnak ellátás nélkül.

3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. a) bérlakás-állomány Erre vonatkozóan nem, csak az önkormányzati bérlakás-állományról rendelkezünk adattal, mely a következő pontban kerül részletesen kifejtésre.

23

b) szociális lakhatás A településen lévő lakás és önkormányzati bérlakás-állományt az alábbi táblázat mutatja. 3.4.1. számú táblázat - Lakás állomány db

összes lakásállomány ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

önkormányzati bérlakás állomány

szociális lakásállomány

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

2008 2009 2010 2011

6.202 Nincs adat 250 0 6.228 Nincs adat 247 0 6.243 Nincs adat 246 0 6.241 Nincs adat 242 0 Nincs 2012 Nincs adat 242 0 adat Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok

egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

193 191 202 201

0 0 0 0

207

0

ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma

Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat

Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat

Sárváron 2-féle önkormányzati bérlakás van: szociális bérlakás és az ún. Fiatal Házasok Otthona (FHO lakás). Mindkét önkormányzati bérlakáshoz jutást önkormányzati rendelet szabályozza. Az FHO lakáshoz jutásnál nincsen jövedelemvizsgálat, viszont mindkettő típusnál feltétel a sárvári állandó lakóhely megléte, szociális bérlakásnál a kérelem benyújtását megelőzően legalább 3 éven át, FHO lakásnál legalább 5 éven át. A szociális lakást igénylők közül Sárvár Város Önkormányzatának Humán Erőforrás Bizottsága - rendeletben meghatározott szempontok mérlegelésével – névjegyzéket hagy jóvá, melyben komfortfokozatra, szobaszámra vonatkozó igények szerint csoportosítva meghatározza a lakáshoz jutás sorrendjét is. Az FHO lakásigénylők esetében szintén névjegyzék kerül összeállításra. 2010-ben összesen 13, 2011-ben 18, 2012-ben 22 lakás kiutalása történt. A településen élők anyagi- és lakáshelyzetének romlását jelzi, hogy míg 2009-ben a nyilvántartott lakásigénylők száma 36 volt, addig ez a szám 2012-ben 65. Minden évben az igénylések nagyobb része szociális bérlakásra irányul. Tekintettel arra, hogy az FHO lakásokra viszonylag kevesebb az igény, illetve ennél a típusnál folyamatos a cserélődés (a fiatal házasok egy része más módon próbálja megoldani lakáshelyzetét), az igények ebben az esetben sokkal gyorsabban kielégíthetők, ezért előfordult, hogy FHO lakást szociális bérlakássá minősített a képviselő-testület. A szociális lakásállomány emelkedése ezzel magyarázható. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Erre vonatkozóan nincsenek adataink. d) elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság Sárváron hajléktalanok intézményi ellátása nincsen, Sárvár vonatkozásában ez nem is kötelező önkormányzati feladat. Ennek ellenére a Gondozási és Családsegítő Központ családgondozói folyamatosan figyelemmel kísérik a hajléktalanok sorsát, helyzetét, tartózkodásukat stb. Sárváron jelenleg 7-8 fő körül mozog a hajléktalanok száma, nagyságrendileg az elmúlt években is hasonló volt a számuk. Közülük 4-5 fő jelenleg a Szatmár erdőben lévő, a Vízügy használaton kívüli épületében tartózkodik. Vannak, akik önkormányzati bérlakásban élő ismerősnél tartózkodnak. A Gondozási és Családsegítő Központ, valamint az önkormányzat valamennyi hajléktalan számára (akik ezt igénylik is) biztosítja a napi egyszeri meleg ételt, melyet az intézményben helyben fogyaszthatnak el. Ugyancsak itt van lehetőségük a tisztálkodásra.

24

Az intézmény és az önkormányzat a hideg idő beköszöntével különös figyelmet fordít a településen élő hajléktalanokra. Évek óta a tél beköszöntével a Gondozási és Családsegítő Központ területén, a volt műhelyből ideiglenes szállás kerül kialakításra, melyről a hajléktalanokat tájékoztatják. Ennek ellenére közülük 2-3 fő az elmúlt télen nem élt ezzel a lehetőséget. Megoldásra váró feladat a településen a hajléktalanok helyzetének hosszú távú megoldása. Lakhatásukat esetleg alacsony komfortfokozatú bérlakással, vagy un. konténerlakások vásárlásával lehetne biztosítani. e) lakhatást segítő támogatások E támogatási formák közé tartozik a lakásfenntartási támogatás, melynek elmúlt 5 évi alakulását az alábbi táblázat adatai mutatják. 3.4.3. számú táblázat - Lakásfenntartási és adósságcsökkentési támogatásban részesülők lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma 2008 101 2009 141 2010 154 2011 297 2012 226 Forrás: TeIR, KSH Tstar, helyi adatgyűjtés

adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma 0 0 0 0 0

Látszik, hogy 2011-ben ugrásszerűen emelkedett azok száma, akik lakásfenntartási támogatásban részesültek. Ennek oka, hogy 2011. szeptember 1-jétől jelentősen változott a támogatásra való jogosultság feltételrendszere. Az ún. normatív lakásfenntartási támogatás estében a jövedelemhatár nagymértékű emelése (még ha a feltételrendszerbe a vagyonvizsgálat is beépítésre került) a jogosultak emelését hozta magával. Másik lakhatást segítő támogatás Sárváron, melyet az önkormányzat teljes mértékben saját erőből biztosít, az ún. első lakáshoz jutók támogatása, melynek jogosultsági feltételeit szintén önkormányzati rendelet szabályoz. A lakásszerzési támogatásban részesítettek számát és a támogatásra fordított összeget az alábbi táblázat mutatja: Lakásszerzési támogatásban részesült családok száma: 2008. 24 2009. 12 2010. 2011. 8 2012. 4 Forrás: önkormányzati adat (2010. évben a rendelet hatályon kívül helyezésre került)

Felhasznált összeg: (vissza nem térítendő támogatás) Ft 10.400.000 6.200.000 3.400.000 1.600.000

f) eladósodottság Eladósodottságra vonatkozóan az önkormányzati bérlakásban élők távhő-, lakbér- és vízdíjhátralékára van adatunk, a 3.1. pontnál kifejtettek szerint. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Erre vonatkozóan nem rendelkezünk információval.

25

3.5 Telepek, szegregátumok helyzete a)

a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.)

Sárváron nincsenek telepek, szegregátumok. b)

a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.)

Sárváron nincsenek telepek, szegregátumok. c)

szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai

Sárváron nincsenek telepek, szegregátumok. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés Sárváron az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz és járóbeteg-szakellátáshoz helyben lehet hozzájutni. Helyben biztosított tehát a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás, a fogorvosi alapellátás, az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás, a védőnői ellátás és az iskola-egészségügyi ellátás. A járóbeteg-ellátást biztosító szakrendelőintézet 2010-ben került felújításra, így az épület megfelel a kor követelményeinek. Az ügyeleti ellátás kivételével az ellátások hétköznap vehetők igénybe. A háziorvosi szolgálatok számát az alábbi táblázat adatai mutatják. 3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek részére szervezett háziorvosi szolgálatok száma 2008 0 2009 0 2010 0 2011 0 2012 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adat

Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma 6 6 6 6 6

házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma 3 3 3 2 2

b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés Prevenciós, egészségfejlesztő tevékenység már az óvodáskorban elindul, hiszen az egészséges ételekkel, egészséges életmóddal már az óvodában célirányosan ismerkednek a gyermekek. Az iskolában az egészséges életmódra nevelés még intenzívebbé válik pl. különféle előadások, egészségnapok, egészséghetek szervezésével. A felnőtt lakosság számára a Nádasdy-vár Művelődési Központ és Könyvtár, a Gondozási és Családsegítő Központ valamint néhány civil szervezet (pl.: Diabetes Egyesület) szervez előadásokat háziorvosok, szakorvosok, gyógytornászok bevonásával. 26

A Gondozási és Családsegítő Központban mint önkormányzati intézményben egyébként folyamatosan lehetőség van az ellátottak részére a testtömeg, a vérnyomás és vércukor mérésére, valamint időszakosan a Vöröskereszttől „kölcsönvett” műszer segítségével a testzsír mérésére is. A gyermekkori kötelező szűrésekhez való hozzáférés (néhány szűréstől eltekintve pl: csipőficamszűrés) a házi gyermekorvosok és védőnők közreműködésével helyben biztosított. Csipőficamszűrés a megyeszékhelyen illetve Sárváron magánrendelés keretében érhető el. A felnőtteket érintő szűrővizsgálatok nagyobb része szintén helyben (szakrendelő-intézetben) vehetők igénybe pl.: tüdőszűrés, méhnyakszűrés stb. Amelyik szűrés helyben nem, az a megyeszékhelyen érhető el. (pl: mammográfiai szűrés, csontritkulás vizsgálat stb.) Valamennyi szűrővizsgálat elérhetőségéről tájékoztatást nyújtanak a háziorvosok, valamint az orvosi várótermekben plakátok, szórólapok formájában is tájékoztatják a lakosságot a szűrések fontosságáról és elérhetőségeikről. A szűrőprogramokhoz való hozzáférést segítik még időnként a településen megjelenő „szűrőbuszok” 2013. májusban Sárváron volt a Richter Egészségváros, melynek keretében az érdeklődők ingyenes szűrővizsgálatokon (pl: vérnyomásmérés, vércukormérés) és egészségügyi tanácsadásokon vehettek részt. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés Sárváron a korai fejlesztő nevelés nem biztosított. Ez a megyeszékhelyen, Szombathelyen érhető el az Aranyhíd Nevelési-Oktatási Integrációs Központ, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola és Speciális Szakiskolában (9700 Szombathely, Dózsa u. 6.) Itt van lehetőség a 0-3 éves életkorú gyermekek korai fejlesztésének, a 3-7 éves korú normál óvodába járó középsúlyos és súlyos fejlődési elmaradással küzdő gyermekek szakszerű fejlesztésének igénybevételére. A fejlesztés egyéni, a gyermek igényeihez igazodik, gyakorisága heti 2-3 foglalkozás. Ez az intézmény egyébként a tankötelezettség befejezéséig biztosítja a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátását. Egy másik intézmény, mely a sárvári gyermekek, tanulók számára is hozzáférhető, ez a Rumi Óvoda, Fejlesztő- és Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális szakiskola, Gyermek-és Diákotthon. (Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelését-oktatását ellátó többcélú gyógypedagógiai és gyermekvédelmi intézmény) A Sárváron működő óvodák, általános iskolák foglalkoztatnak fejlesztő pedagógust, logopédust. Sárváron működik továbbá a Nyugat-magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ szervezeti egységeként a Nevelési Tanácsadó, ahol fejlesztőpedagógus és gyermekpszichológus segítségét lehet igénybe venni óvodás- és iskoláskorú gyermekek számára. 2010. évben a sárvári kórház teljes korszerűsítésével és egy új épülettömb kialakításával regionális szerepkörű komplex rehabilitációs központ jött létre. Ennek eredményeként a sárvári betegeknek közvetlenül elérhető, illetve hozzáférhető az onkológiai, a nőgyógyászati, a gasztroenteorológiai, a pszichoszomatikus és a mozgásszervi rehabilitációs ellátás. Ezenkívül a Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő is kínál komplex rehabilitációs kúrát, TB által részben finanszírozva. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése A Városi Bölcsőde és a Sárváron működő 2 óvoda saját főzőkonyhával rendelkezik. Az iskolások étkeztetése, illetve a szociális étkeztetés az Elamen Zrt. közreműködésével történik. Az egészséges táplálkozásra, az előírt tápanyagnormák biztosítására valamennyi közétkeztető kiemelt figyelmet fordít.

27

e) sportprogramokhoz való hozzáférés Sárváron számos sportegyesület, diáksportegyesület, sportkör működik, melyek működését az önkormányzat minden évben anyagi lehetőségeihez mérten támogatja. Ezenkívül az önkormányzat fontosnak tartja az egyesületi kereteken kívüli sportolás támogatását, az egészséges életmód népszerűsítését. Ennek érdekében minden évben megrendezésre kerül pl. a Városi Sportnap, mely az utóbbi években ez nem is napot, hanem napokat (hétvégét) jelent. A 2013. évben megrendezett sportnapokon például 12 sportágban közel 800 aktív résztvevő volt. A szintén egészséges életmódot népszerűsítő „Mozdulj Sárvár” programsorozat évek óta része a városi rendezvényeknek. Mindegyik programon bárki részt vehet. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Sárvár Város Önkormányzata a következő szociális alapszolgáltatásokat biztosítja: Étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, idősek nappali ellátása, ezeket az önkormányzat az általa fenntartott intézménye, a Gondozási és Családsegítő Központ útján biztosítja. A támogató szolgáltatást az önkormányzat ellátási szerződés keretében - a Kolping Támogató Szolgálat útján – biztosítja. Étkeztetés esetén az ételt az intézmény a hét minden napján biztosítja. Lehetőség van az étel helyben történő elfogyasztására (48 férőhelyes étkező áll rendelkezésre), valamint az étel házhoz szállítása is biztosított a rászorulók számára. Az intézmény házi segítségnyújtás keretében biztosítja a szolgáltatást igénybe vevőnek az önálló életvitelének fenntartását, szükségleteinek megfelelő kielégítését otthonában, saját lakókörnyezetében. A működési engedély alapján ellátható személyek száma jelenleg: 36 fő. A családgondozás célja, feladata –a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és a végrehajtáshoz kapcsolódó jogszabályok alapján – a település területén élő egyének, családok, csoportok, közösségek érdekeinek képviselete, szociális, mentálhigiénés problémáinak, szükségleteinek feltárása, az e problémák kezelésében és megoldásában való közreműködés. Kiemelt prevenciós feladata a családok védelme. Fő munkamódszere a komplex családgondozás, amely rendszerszemléletű, a család belső, konfliktusos viszonyainak rendezését elősegítő, folyamatos, együttműködő kapcsolattartás. Az általános segítő szolgáltatáson túl speciális segítő szolgáltatást is nyújt a szociálisan rászorult egyének, családok, csoportok számára a közösségi és szociális csoportmunka eszközeivel. Nappali ellátás keretében elsősorban a saját otthonukat elhagyni tudók számára biztosítanak lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére. Különösen a szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására csak részben képes elsősorban időskorúak gondozására szolgál. Az idősek nappali ellátásában a férőhely száma jelenleg: 60. A családsegítés kivételével mindegyik szolgáltatás a hét minden napján igénybe vehető. Az igénybevétel alakulását az alábbi táblázat mutatja: Év

Étkeztetés

2008. 122 december 31. 2009. 96 december 31. 2010. 95 december 31. 2011. 75 december 31. 2012. 90 december 31. Forrás: Intézményi adat

Házi segítségnyújtás

Családgondozás

Idősek nappali ellátása

12

485

43

11

398

53

40

454

52

34

489

50

34

455

43

28

Az adatok azt mutatják, hogy az idősek nappali ellátásánál nincsen kihasználva a férőhely. A településen szakosított ellátás nem biztosított, ez nem is tartozik a település által ellátandó kötelező feladatok közé. Azoknak a betegeknek, akiknek rövidebb felépülési folyamatot elősegítő ápolásra van szüksége, igénybe veheti a Sárvári Kórház Krónikus Betegeket Ellátó Osztályának és az Ápolási Osztályának ellátásait. A településen működő Gondozási és Családsegítő Központ kórházi szociális munkát is ellát, ennek keretében a kórház osztályain fekvő betegeket tájékoztatja az idősotthoni ellátásról és segíti az ahhoz történő hozzáférést. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Erre vonatkozóan nincsenek információink. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül Pozitív diszkriminációt jelent a rászorulók önkormányzati segélyezése. Az önkormányzat anyagi forrásai függvényében – rendeletében meghatározott feltételek szerint- biztosít anyagi illetve természetbeni támogatást az arra rászorulók részére. (pl. átmeneti segély, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás.) Külön kiemelendő a támogatások közül a fűtési támogatás, melyre éves szinten több száz család jogosult, vagy a tanévkezdési támogatás, mindkettő támogatás forrása kizárólag önkormányzati forrás.

3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 2008 445 2009 475 2010 559 2011 547 2012 408 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adat A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 2012. évben csökkent, aminek magyarázata, hogy 2012-ben csökkent az önkormányzati rendelet alapján megállapítható ún. méltányos közgyógyellátásra való jogosultság esetében a jövedelemhatár. 3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma ápolási díjban részesítettek száma 2008 34 2009 40 2010 42 2011 46 2012 46 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adat Az utóbbi kettő évben az ápolási díjban részesülők száma nem változott.

29

3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai Sárvár város Önkormányzata jelenleg 2 olyan intézményt tart fenn, mely a közösségi életnek, együttlétnek biztosít színteret. Ez a Nádasdy-vár Művelődési Központ és Könyvtár, valamint a Nádasdy Ferenc Múzeum. Mindkét intézmény számos programot szervez gyermeknek, felnőttnek, romának, nem romának egyaránt. Emellett az előbb említett intézmény otthont ad számos öntevékeny civil szervezetnek (pl.: Honismereti Szakkör, Népi Díszítőművészeti Szakkör, Sylvester Könyvbarátok Klubja, Zenei Klub, Stop and Go Táncklub és Szabadidősport Egyesület) Kimondottan a roma közösségi együttlétnek biztosít lehetőséget az évente megrendezett „Roma nap”. Ez a rendezvény napközben a gyermekeknek, gyermekes családoknak nyújt programokat (játszóház, rajzverseny, kerékpár-vetélkedő, gulyásfőzés stb.), az esti bál pedig a felnőttek szórakozását teszi lehetővé. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat szintén évente szervez múzeum- és könyvtárlátogatást, melyeken roma és nem roma gyermekek egyaránt részt vehetnek. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) Etnikai konfliktusról nincsen információnk a településen. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) Az önkéntes munka Sárváron ezideig még egy kevésbé elterjedt segítési forma volt. Ezt javítja majd, hogy 2016-tól az érettségi vizsga előfeltétele 50 óra közösségi szolgálat teljesítése, melyet a diákoknak már a 9. évfolyamtól el kell kezdeni. Ennek köszönhetően már ettől az évtől megjelenhet erőteljesebben ez a segítési forma, akár a szociális segítés vagy az idegenforgalom területén is. Számos Sárváron működő közintézmény (p.: oktatási intézmények, Gondozási és Családsegítő Központ, Nádasdy-vár Művelődési Központ és Könyvtár, Nádasdy Ferenc Múzeum) kapcsolódik be a közösségi szolgálat biztosításába, mint fogadó intézmény. A tapasztalat azt mutatja, hogy a városban egyre több példa van az adományozásra, és nem csak a karácsonyi ünnepek közeledtével. A Gondozási és Családsegítő Központ például hosszú ideje gyűjti a felajánlott használt ruhákat és rendszeres időközönként ruhaválogatást tart a rászorulóknak. Van szálloda, amely a cserére szoruló, de még jó minőségű textíliákat ajánlja fel a rászorulók részére. A TESCO Áruház az elmúlt fél évben másodszor ajánl fel 25.000 Ft vásárlási utalványt, hogy abból a Családsegítő Központ munkatársai vásároljanak a rászorulók számára. Teljesen friss példa, a DM Üzlethálózat helyi üzlete 1 napi munkát ajánlott fel a Gondozási Központ bevonásával a rászorulók részére. Nyilván, hogy ezt a segítési formát még lehet bővíteni a jövőben, de úgy tűnik, hogy az adományozási kedv egyre inkább elindult. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A Roma Nemzetiségi Önkormányzat képviselői, különös tekintettel az Elnök Úr folyamatosan figyelemmel kíséri a roma családok helyzetét, több családdal szinte napi kapcsolatban van, tehát ismeri problémáikat. Segítséget nyújt ügyeik elintézésében pl. munkahely keresésében, szükség esetén segélyek igénylésénél stb. A nemzetiségi önkormányzat fontos célnak, feladatnak tartja, hogy minél több roma végezzen hivatalosan elismert, becsületes munkát, valamint törekedjenek a minél magasabb iskolai végzettség elérésére. E célok elérésének eszköze a folyamatos meggyőzés, a szemléletváltás. Adott esetben az anyagi ösztönzés (jutalom, anyagi segítség a nemzetiségi önkormányzat anyagi erejéhez mérten) javítja a gyermekek iskolai teljesítményét. Fontos továbbá a személyes példamutatás, erre jó példa, hogy aki tűzifához szeretne jutni, annak a tűzifa összegyűjtésében is részt kell vennie.

30

3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Vannak pályakezdő munkanélküliek

Képzés, átképzés szükségességének felmérése, szükség esetén annak feltérképezése és biztosítása Magas a 180 napnál régebben regisztrált, és az 50 Munkaerőpiacra való visszatérés segítése (pl. éven felüli álláskeresők száma munkanélküliek képzés, átképzés biztosításával) körében Vannak a településen hajléktalanok Lakhatási problémák megoldása, visszavezetésük a munkaerő-piacra, akiknél ez szóba jöhet, akiknél nem, ott fel kell térképezni, hogy ők milyen ellátásra lehetnek jogosultak. Előítéletek a romákkal szemben. A romák általában Szemléletváltás, képzési lehetőség biztosítása, alacsony iskolai végzettséggel, és nem rendszeres elhelyezkedésük biztosítása pl. közfoglalkoztatás jövedelemmel rendelkeznek útján Önkormányzati bérlakásban élők egy része magas További hátralék felhalmozásának közüzemi hátralékkal rendelkezik megakadályozása, a meglévő hátralék visszafizetésére megoldási módok kidolgozása Kevés a célcsoportokra kidolgozott program, eddig A TKKI által futó programok folyamatos figyelemmel csak a munkaügyi központ által szervezett kísérése és a célcsoportok tájékoztatása programokon vettek részt

4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) Sárváron is kimutathatóak azok az országosan is jellemző folyamatok, mint a népesség fogyása, és elöregedése (lásd 3. számú és 5. számú táblázat). A vizsgált időszakban a 0-14 éves korúak száma a településen 180 fővel csökkent, ami a település állandó népességének számához viszonyítva is jelentősnek nevezhető. Az elmúlt esztendők születésszámait figyelembe véve e mutató tekintetében jelentős javulásra sajnos nem számíthatunk.

Állandó népesség (fő) 0-14 éves (fő)

2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 15 439 15 415 15 313 15 201 15 204 2133 2072 2018 1984 1953 13,82% 13,44% 13,18% 13,05% 12,80%

Forrás: TEIR KSH adatai alapján számítva A településen a szükséges gyermekjóléti, illetve köznevelési intézményhálózat rendelkezésre áll: − 1 bölcsőde − 2 óvoda − 3 általános iskola (2 állami, 1 egyházi fenntartású) − 1 alapfokú művészetoktatási intézmény − 2 középiskola (gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai képzés) A 0-18 éves korosztály számára valamennyi szolgáltatás helyben elérhető, sőt a választás lehetősége is adott a szülők számára, hogy gyermeküket az személyiségéhez közelebb álló nevelési, illetve pedagógiai programmal rendelkező intézménybe írathassák. Az intézményi férőhelyek száma elegendő ahhoz, hogy a sárvári igények kielégítése mellett vidéki gyermekeket is fogadhassanak. 31

a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete Szociális és gyermekvédelmi intézményi háttér a településen rendelkezésre áll. A Gondozási és Családsegítő Központon (továbbiakban: GCSK) belül működő Családsegítő Szolgálatnál, Gyermekjóléti Szolgálatnál és Védőnői Szolgálatnál a szükséges személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak. Megfelelő és hatékony az együttműködés a GCSK, a köznevelési intézmények, valamint a hatósági feladatokat ellátó szervezetek (Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal, Járási Gyámhivatal, gyámhatóság) között. A védelembe vett gyermekek számát nem sikerült tartósan visszaszorítani, ugyanakkor a veszélyeztetett kiskorúak száma nagyságrendekkel csökkent. 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 18 év alattiak Védelembe vett 18 száma a év alattiak száma népességben 2.780 2008 26 2.726 2009 14 2.654 2010 19 2.635 2011 26 2.564 2012 24 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adat

Megszűntetett esetek Veszélyeztetett kiskorú száma a 18 év alatti gyermekek száma védelembe vettek közül 4 101 18 91 13 91 13 36 13 24

b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, illetve rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítettek száma a 2010. óta folyamatosan csökkent. A vizsgált 5 esztendőben a 18 év alattiak 8-12% a részesült rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, ami kedvezőnek tekinthető. 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből tartósan Kiegészítő beteg gyermekvédelmi fogyatékos támogatásban gyermekek részesítettek száma száma 2008 235 8 0 2009 253 9 0 2010 327 12 0 2011 312 21 0 2012 278 19 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma

Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítettek száma

0 0 0 0 0

713 793 740 592 550

c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya Az önkormányzat szociális rendelete alapján a polgármester tanévkezdési támogatásban részesíti a tárgyév szeptember hónapban általános iskolai tanulmányokat kezdő vagy folytató általános iskolai tanulói jogviszonyban álló gyermeket, feltéve, hogy a családban az 1 főre jutó nettó jövedelem az öregségi nyugdíj minimum legkisebb összegének 300 %-át, gyermekét egyedül nevelő szülő vagy más törvényes képviselő esetében a 350 %-át nem haladja meg. A támogatás mértéke gyermekenként, tanévenként 4 000 Ft. 32

A támogatás célja, hogy az önkormányzat a gyermeket gondozó család számára a tanévkezdéssel szükségszerűen együtt járó többletkiadásokhoz szociális és gyermekvédelmi szempontból segítséget támogatást nyújtson. A 2012. évben 267 gyermek részesült tanévkezdési támogatásban. d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya 4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma, aránya Az ingyenes vagy 50%-os mértékű kedvezményes étkeztetésben résztvevők száma az elmúlt időszakban kis mértékben nőtt. A 18 év alattiak 12-14%-a részesült ilyen kedvezményben 2008-2012 között. Ez az arány valamivel magasabb, mint ami a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülőknél kimutatható, azonban ez sem tekinthető kiugróan magasnak. A két érték együttesen mutatja, hogy a településen élő gyermekek alig több, mint 10%-a szorul rendszeres pénzbeli vagy természetbeni szociális ellátásra családja nehéz anyagi helyzete miatt. Ingyenes 50 százalékos étkezésben mértékű résztvevők kedvezményes száma iskola étkezésre 1-8. jogosultak száma 1évfolyam 13. évfolyam 2008 64 87 196 2009 73 102 181 2010 88 131 165 2011 89 145 136 2012 91 136 150 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda

Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma 462 503 503 481 459

Nyári Óvodáztatási étkeztetésbe támogatásban n részesülők részesülők száma száma 3 6 4

33 54 54 36 40

e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Nincs adat. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége A településen nincsenek szegregált, telepszerű lakóegységek. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése Az önkormányzat GCSK-val, valamint az érintett intézményekkel együttműködve folyamatosan igyekszik a lehető legpontosabban felmérni, és a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően dokumentálni a HH, illetve HHH státuszú gyermekekre vonatkozó adatokat. Széleskörű tájékoztatási tevékenységnek köszönhetően a szülők egyre nagyobb számban tesznek ilyen nyilatkozatot.

HH óvodás 2011. október 2012. május 2012. október 2013. január

78 66 70 68

HHH

általános középáltalános középösszesen óvodás összesen iskolás iskolás iskolás iskolás 131 43 252 6 32 10 48 136 46 248 9 34 6 49 140 45 255 25 55 17 97 135 48 251 28 58 17 103

Forrás: KIR_STAT, önkormányzati, intézményi adatok

33

A város önkormányzata több éve működik együtt a Kolping Támogató Szolgálat – Sárvár és Kistérsége szociális szolgáltatóval. A szolgálat biztosítja elsősorban a sérült gyermekek oktatási intézményekbe történő szállítását, kíséretét a szombathelyi Aranyhíd Oktatási - Nevelési Integrációs Központba és a Rumi Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Iskolába, Gyermek és Diákotthonba. A településen fogyatékkal élő gyermekek számáról nem áll rendelkezésünkre pontos adat. a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) A Védőnői Szolgálat a GCSK szervezeti keretein belül működik, de más telephelyen. Széchenyi utcai leromlott állapotú épület helyett az önkormányzat 2009-ben új építésű ingatlanban biztosított helyet a Védőnői Szolgálat számára, amely a mai kor igényeinek és a szakmai minimumfeltételeknek megfelelően került kialakításra. A személyi feltétek szintén biztosítottak: − 5 területi védőnő − 2 iskolavédőnő − 1 ifjúsági védőnő gondoskodik az ellátásról a háziorvosokkal együttműködve. 4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma védőnői álláshelyek száma Egy védőnőre jutó gyermekek száma 2008 10 85 2009 8 112 2010 8 110 2011 8 106 2012 8 97 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) A településen 6 felnőtt háziorvosi és 2012. május 1-je óta 2 házi gyermekorvosi praxis működik. A harmadik gyermekorvosi körzet tartósan – több mint egy éven át – betöltetlen volt, emiatt az önkormányzat a körzet megszüntetése mellett döntött. A két gyermekorvos – egyikük nyugdíjasként praktizál – leterheltsége ezért meglehetősen nagy. 4.3.2. számú táblázat – Gyermekorvosi ellátás jellemzői Betöltetlen felnőtt Háziorvos által ellátott háziorvosi praxis/ok esetek száma száma 2008 0 76.734 2009 0 82.989 2010 0 78.212 2011 0 78.175 2012 nincs adat nincs adat Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

Gyermekorvos által ellátott esetek száma

Felnőtt házi orvos által ellátott esetek száma

16.259 18.350 16.193 13.057 nincs adat

60.475 64.639 62.019 65.118 nincs adat

34

c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok Sárváron a 0-3 éves korosztály számára ez az ellátási forma nem biztosított. A megyeszékhelyen, Szombathelyen érhető el az Aranyhíd Nevelési-Oktatási Integrációs Központ, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola és Speciális Szakiskola. Itt van lehetőség a 0-3 éves életkorú gyermekek korai fejlesztésének, a 3-7 éves korú normál óvodába járó középsúlyos és súlyos fejlődési elmaradással küzdő gyermekek szakszerű fejlesztésének igénybevételére. 3-7 éves korú, sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása a sárvári óvodákban is biztosított, illetve részben biztosított. A 3-7 éves korú, speciális ellátást igénylő gyermekek a Rumi Óvoda, Fejlesztő- és Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola Gyermek és Diákotthonban juthatnak még ilyen ellátáshoz. Az Aranyhíd Nevelési-Oktatási Integrációs Központtal jelenleg 19 sárvári gyermek áll tanulói jogviszonyban: 5 óvodás, 3 általános iskolás és 9 szakiskolás, valamint 2 gyermek egyéb (nem korai) fejlesztő foglalkozásokon vesz részt. A rumi intézménybe 5 sárvári gyermek jár: 2 óvodás, 1 általános iskolás és 2 szakiskolás. d) gyermekjóléti alapellátás A gyermekjóléti szolgálat szervezeti kerete: A GCSK szakmailag önálló egysége. Személyi feltételek: A Gyermekjóléti Szolgálat heti 40 órában 3 fő szakképzett családgondozóval látja el feladatait. A családgondozók az alábbi képesítéssel rendelkeznek: óvodapedagógus (Benedek Elek Pedagógia Főiskola), közoktatás vezető (BME Közokt. Vez.Szak.), pedagógus szakvizsga, Gyermek és- Ifjúságvédelmi tanácsadó, szociális munkás. A szolgálat működéséhez szükséges tárgyi feltételek rendelkezésre állnak, azonban hosszabb távon – pályázati források igénybevételével - az intézménynek helyet adó épület kiváltása szükséges. A bölcsődei férőhelyek számának emelése 2010-ben megtörtént, a férőhelyek száma a jelenleg felmerülő igényeknek megfelelő. Az intézménynél az előírt személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak. Az bölcsőde épületének – elsősorban energiahatékonysági célú – felújítására, korszerűsítésére az önkormányzat pályázatot nyújtott be. Sajátos nevelési igényű, fogyatékkal élő gyermekek teljeskörű ellátását az intézmény jelenleg nem tudja vállalni, ehhez sem a személyi, sem a tárgyi feltételek nem adottak. A fogyatékosság, vagy tartós betegség jellegétől, súlyosságától függően évente egy-egy esetben előfordul, hogy a gyermek gondozását, napközbeni ellátást az intézmény vállalja, azzal, hogy a speciális fejlesztés a szülő döntése alapján más – e feladatra szakosodott – intézményben biztosított.

4.3.3. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma

Bölcsődék száma

Bölcsődébe beírt gyermekek száma

2008 1 2009 1 2010 1 2011 1 2012 1 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Városi Bölcsőde

80 85 75 66 66

Szociális szempontból felvett gyerekek száma (munkanélküli szülő, veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő)

Működő összes bölcsődei férőhelyek száma

19 12 20 15 14

50 50 66 66 66

35

4.3.4. számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma A településen az alapítványi fenntartású családi napközi 2010-ben megszűnt, az igénybevevők rendkívül alacsony száma miatt. Családi napköziben Családi napköziben a térítésmentes engedélyezett férőhelyek férőhelyek száma száma 2008 7 0 2009 7 0 2010 7 0 2011 0 0 2012 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi adatok

Családi napközeiben gondozott gyermekek száma 7 7 7 0 0

e) gyermekvédelem A Gyermekjóléti Szolgálat veszélyeztetettséget észlelő és jelzőrendszert működtet. Tagjai: védőnői szolgálat, házi gyermekorvosok, városi bölcsőde, családsegítő szolgálat, városban működő oktatási-nevelési intézmények gyermek és ifjúságvédelmi felelősei, rendőrség, nevelési tanácsadó, egyház, hivatásos pártfogó, járási bíróság. A jelzőrendszer tagjai kötelesek írásban jelzéssel élni a gyermekjóléti szolgálat felé, ha a gyermek veszélyeztetettségét észlelik. A szolgálat folyamatos kapcsolatot tart a jelzőrendszer tagjaival esetmegbeszélések, esetkonferenciák, szakmaközi megbeszélések formájában. A megbeszéléseken feltárják a veszélyeztetettséget előidéző okokat és ezek megoldására közösen tesznek javaslatot. A gyermekjóléti szolgálat fontos feladata, az intézményekkel való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása. Önkéntességi alapon létrejövő családgondozás az alapellátás. A szülők és gyermekeik szabad akaratukból szerződéskötés után veszik igénybe ezt az ellátási formát. Az alapellátásba vételre az észlelő-jelzőrendszer jelzései, önként jelentkezés, illetve a szolgálat tudomására jutott családok esetében kerül sor. Előfordul, hogy amit a jelzőrendszer tagjai a gyermek fejlődésére vonatkozóan veszélyeztetettségi állapotnak ítélnek meg, az a család véleménye szerint nem hátráltatta a gyermek fejlődését. Ezért nagy felelősség hárul a gyermekjóléti szolgálatra. Nehéz annak a megítélése, hol az a határ, ahol a család életébe való beavatkozás nem jár sem a gyermek, sem a szülők jogsérelmével. Az alapellátás célja, hogy szülővel, gyermekkel együttműködve megpróbálják kiküszöbölni a veszélyeztetettséget fenntartó okokat. Az alapellátásban való gondozás során feltárásra kerül a család díszfunkciós működése. A családgondozó és a család (szülők, gyermekek együttesen az elkészült gondozási tervben foglaltak alapján) együttesen próbálnak megoldást találni a felmerült problémákra. Optimális esetben az alapellátásban való gondozás fél év időtartamig tart, amikor megtörténik a felülvizsgálat és közösen döntenek az érintett felek arról, hogy befejeződjék a gondozás, vagy tovább folytatódjék az alapellátás vagy a védelembevétel kezdeményezésére kerüljön sor. f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások A településen krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások elsősorban a pénzbeli és természetbeni ellátásokra korlátozódnak, illetve a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat szakembereinek segítsége vehető igénybe. Intézményi ellátás a településen nem, csak a megyeszékhelyen biztosított. A helyettes szülői ellátást potenciális jelentkező hiányában nem sikerül megszervezni.

36

g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés A településen működő valamennyi intézmény, és maga a város is számos lehetőséget biztosít a gyermekek szabadidejének hasznos eltöltésére, számos egészségfejlesztési/megőrzési célú rendezvény, program segíti a gyermekeket (rajtuk keresztül családjukat) a helyes életvezetési formák megismerésében, elsajátításában. Valamennyi óvoda, általános iskola és középiskola szervez a tanév folyamán pl. egészséghetet, egészségnapot. Az egészséggel, annak megőrzésével kapcsolatos egy-egy témát helyezve a középpontba az adott korosztályt leginkább érintő problémát megragadva. Az általános és középiskolában pl. dohányzás és drog káros hatásairól szóló előadások; óvodák esetében pl. a helyes táplálkozási szokások kialakításának ösztönzése. „Mozdulj Sárvár!” és „Mozdulj fejben!” városi programsorozat nagy sikerű és egyre több embert megmozgató sportrendezvényekkel, és előadásokkal várja a gyermekeket, családokat. A Nádasdy-vár Művelődési Központ és Könyvtár a nemzeti, vallási, családi ünnepekhez kapcsolódva évek óta megrendezi a „Te Napod!” elnevezésű családi délutánokat, Ezek olyan komplex családi programok, amelyek a szülőkkel való ún. „együtt játszás” lehetőségét kínálják fel profi és amatőr művészek, fellépők közreműködésével. 2012-ben 5 alkalommal kerültek megrendezésre. Emellett gyermekszínházi előadásokon, és a „kézműves kuckóban” is várja a gyermekeket. A városi civil szervezetek is rendszeresen igyekeznek megszólítani a gyermekeket és családokat. (pl. Sárvári Környezetvédő és Természetbarát Egyesület – vetélkedők, kerékpártúra, környezetvédelmi nap) A GCSK rendszeresen megszervezi az általában 2 hetes nyári napközit, elsősorban alsó tagozatos gyermekek részére. A programon 2012-ben 56 gyermek vett részt. A kéthetes rendezvény nagy segítséget jelent a szülők számára, mivel ez idő alatt gyermekeik felügyelete biztosított. Programok: előadás a természet védelméről, sétakocsikázás, szalonnasütés a Vadkertben, sportvetélkedők, kézműves foglalkozások, múzeumlátogatás, népi játékok, mozielőadás a gyermekkönyvtárban, városon kívülre szervezett kirándulás. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv Az ingyenes tankönyv-ellátásban részesülők száma 2008-as évet követően kis mértékben emelkedett, 2012ben azonban a 2008-as szint alá csökkent. (Ennek oka lehet a jogi szabályozás időközben bekövetkezett változása is). Gyermekétkeztetés tekintetében lásd még a 4.1. d) pontnál kifejtetteket. i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei Nincs adat. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül Lásd 4.1.c) pontnál leírtakat. 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása A településen működő valamennyi intézmény fogadja a szakértői vélemény alapján integráltan nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekeket. Az intézményi nevelési, pedagógiai programok tartalmazzák az SNI-s gyermekek nevelésével, oktatásával kapcsolatos rendelkezéseket. A 4.3. pontban található táblázat adatai igazolják az intézmények azon törekvésének eredményességét, hogy a szülőket meggyőzzék a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetre vonatkozó nyilatkoztok megtételének fontosságáról, előnyeiről. 37

b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) A pedagógia szakszolgáltatások (logopédus, fejlesztő pedagógus vagy gyógypedagógus) a város köznevelési intézményeiben biztosítottak közalkalmazotti jogviszonyban, vagy megbízás alapján. Emellett Sárváron – az önkormányzat anyagi támogatásával - működik a Nyugat-magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ szervezeti egységeként a Nevelési Tanácsadó, ahol fejlesztőpedagógus és gyermekpszichológus segítségét lehet igénybe venni óvodás- és iskoláskorú gyermekek számára. Az intézményekben óvoda, illetve iskolapszichológus nincs. c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregáció A településen működő intézmények befogadó szemléletűek, nem folytatnak szegregált oktatási-nevelési gyakorlatot (az intézményi esélyegyenlőségi tervekben rögzített adatokkal alátámasztható), elkülönítés nincs. A tanulócsoportokban, napközis csoportokban a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, SNI-s, részképesség-zavarral tanulók elhelyezése megosztva történik, ami az emelt szintű tanrend szerint tanuló csoportokra is érvényes. A tanórán kívüli foglalkozások csoportjai kialakítása is ezen elv alapján működik. Ugyanakkor érzékelhető, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kisebb arányban kapcsolódnak be a szakkörökbe, illetve az egyéb tanórán kívüli szolgáltatásokba. d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések A településen működő általános iskolák között az oktatás hatékonyságában, a tanulók iskolai eredményességében szignifikáns különbségek nem mutathatóak ki. Ezt igazolják az országos kompetencia mérés eredményei is. Valamennyi intézményben eredményes tehetséggondozási tevékenység folyik, amelyet a tanulmányi versenyeken elért eredmények is bizonyítanak. e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Az önkormányzat 2000 óta minden évben csatlakozott a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázathoz. Az ösztöndíjpályázatnak köszönhetően évről-évre 70-80 felsőoktatási intézményben nappali tagozaton tanuló, szociálisan rászoruló sárvári fiatal részesült anyagi támogatásban. 4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai PETŐFI ÚTI ÓVODA ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG

1 db

Az óvoda telephelyeinek száma

2

Hány településről járnak be a gyermekek

3

Óvodai férőhelyek száma

250

Óvodai csoportok száma

10

Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig):

6.00-17.00 38

A nyári óvoda-bezárás időtartama: ()

5 hét

Személyi feltételek

Fő

Hiányzó létszám

Óvodapedagógusok száma

21

0

Ebből diplomás óvodapedagógusok száma

21

0

Gyógypedagógusok létszáma (logopédus)

0

0

Dajka/gondozónő

10

0

Kisegítő személyzet

8

0

Forrás: önkormányzati adatgyűjtés VÁRMELLÉKI ÓVODA ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG

1 db

Az óvoda telephelyeinek száma

3

Hány településről járnak be a gyermekek

9

Óvodai férőhelyek száma

300

Óvodai csoportok száma

11

Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig):

6.00-18.00

A nyári óvoda-bezárás időtartama: ()

5 hét

Személyi feltételek

Fő

Hiányzó létszám

Óvodapedagógusok száma

25

0

Ebből diplomás óvodapedagógusok száma

25

0

Gyógypedagógusok létszáma (logopédus)

1

0

Dajka/gondozónő

13

0

Kisegítő személyzet

8

0

Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés

39

4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3. Óvodai Óvodai Óvodai Óvodába beírt Óvodai gyermekgyógypedagógi férőhelyek feladat-ellátási gyermekek csoportok ai csoportok száma helyek száma száma száma száma 2008 514 20 500 4 477 0 2009 529 20 500 4 486 0 2010 541 20 500 4 531 0 2011 578 20 500 4 532 0 2012 595 21 550 5 553 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Vas Megyei Kormányhivatal, Önkormányzati adatgyűjtés 3-6 éves korú gyermekek száma

4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma Általános iskola 1-4 Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók száma évfolyamon tanulók száma fő fő 2010/2011 587 612 2011/2012 601 620 2012/2013 550 527 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi adatok

általános napközis tanulók iskolások száma száma fő fő % 1199 501 41,78 1221 494 40,45 1077 438 40,66

4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai

általános iskolai osztályok száma 1-4 5-8 összesen évfolyamon évfolyamon 2010/2011 24 25 49 2011/2012 24 24 48 2012/2013 24 21 45 Forrás: Intézményi adatok

általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban 1-4 évfolyamon 0 0 0

5-8 évfolyamon 1 1 1

általános iskolai feladatellátási helyek száma

összesen 1 1 1

db 4 3 3

A 8. évfolyamot be nem fejezők száma elenyésző a településen, ezt igazolja a következő táblázat. 4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban 8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban Fő / % 2010/2011 154/100% 2011/2012 153/99,35% 2012/2013 Nincs adat Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok

40

4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

HH, HHH státuszú gyermekek, helyzetének folyamatos feltárása

fejlesztési lehetőségek

tanulók

A HH és HHH gyermekek közül kevesen vesznek részt a tanórán kívüli foglalkozásokon Nagyobb igény lenne a nyári gyermekfelügyeletre nyári napközire Helyettes szülő hiánya a településen Középiskolás korosztály szociális érzékenységének, empátiájának alacsony szintje

Önkéntes adatszolgáltatás, nyilatkozattétel további ösztönzése, széleskörű tájékoztatás, bizalmi viszony megteremtése az érintett családokkal HHH gyermekek nagyobb arányú részvétele a tanórán kívüli foglalkozásokban Konkrét igényfelmérést követően a „nyári napközi” időtartamának, programjának bővítése Helyettes szülő biztosítása a településen A középiskolás korosztály ismerje meg az esélyegyenlőségi célcsoportokat, az kötelező 50 órás közösségi szolgálat teljesítése során a fiatalok bevonása az esélyegyenlőségi programba

5. A nők helyzete, esélyegyenlősége 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A település gazdasági életében legjelentősebb szerepet betöltő ágazatokban jelen levő munkáltatók (turizmus, ipar, kereskedelem) által kínált álláslehetőségek a nők számára is elhelyezkedési lehetőséget biztosítanak. Nem jellemző a kifejezetten férfias szakmák, álláslehetőségek túlsúlya. Emellett a település körzetközponti szerepéből adódóan számos önkormányzati és állami intézmény van jelen a város életében, mint jelentős foglalkoztató, például a kórház és rendelőintézet, köznevelési intézmények (2 óvoda, 3 általános iskola, 2 középiskola, 1 művészeti iskola) szociális és gyermekjóléti intézmények (Gondozási és Családsegítő Központ), közművelődési, közgyűjteményi intézmények (művelődési központ, könyvtár, múzeum), járási törzshivatal és szakigazgatási szervei, önkormányzati hivatal. A felsoroltak többségénél jelen vannak az egyre inkább elnőiesedő szakmák, illetve foglalkoztatási területek. E hatásoknak is köszönhetően a településen a nők foglalkoztatási helyezte kedvezőnek mondható, illetve nincs markáns különbség a foglalkoztatásban a nemeket illetően. a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében 5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében Munkavállalási Foglalkoztatottak korúak száma férfiak nők férfiak nők 2008 5544 5648 5308 5445 2009 4342 5619 3909 5273 2010 5437 5570 5131 5275 2011 5420 5565 5188 5313 2012 5337 5486 5115 5245 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés

Munkanélküliek férfiak 236 433 306 232 222

nők 203 346 295 252 241

41

A Vas Megyei Kormányhivatal Sárvári Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségének legfrissebb adatait a következő grafikon mutatja:

400

A regisztrált álláskeresők számának alakulása nemenként Sárváron 282

350 300

fő

250 200 257 150

Férfi

100

Nő

50 márc

2013.jan

nov

szept

júl

máj

márc

2012.jan

nov

szept

júl

máj

márc

2011.jan

0

A női álláskeresők számának változása kevésbé kötődik a szezonális jellegű munkalehetőségekhez pl. építőipar. b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban A Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja által közzétett 2013. tavaszán induló támogatott képzéseket tartalmazó képzési jegyzék 12 tanfolyamot tartalmaz, amelynek kevesebb, mint fele – 5 tanfolyam – jelenthet az álláskereső nők számára is tanulási lehetőséget. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei Az Ipari Park üzemei, a feldolgozóipar és az egyes kereskedelmi egységekben betölthető munkakörök nyújtanak álláslehetőséget az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező nők számára, ami a térség kisebb településeihez képest kedvezőbb helyzetet teremt. d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) Erre vonatkozóan a településen nincs adat. 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) Az óvodák és a bölcsőde nyitva tartási ideje 6.00-17.00. illetve 18.00 óráig jórészt megfelel a településen felmerülő igényeknek. Bölcsődei és óvodai férőhelyhiány nincs, a működő összes bölcsődei férőhelyek száma 2010-ben 50-ről 66-ra emelkedett. Az óvodai férőhelyek számának emelésére is sor került 2012. szeptember 1-től (Vármelléki Óvodánál 250 főről 300 főre emelkedett a felvehető maximális gyermeklétszám). A családbarát munkahelyi megoldásokra vonatkozóan nem áll rendelkezésre adat.

42

5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe 5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe védőnők száma 0-3 év közötti gyermekek száma átlagos gyermekszám védőnőnként 2008 10 551 85 2009 8 561 112 2010 8 551 110 2011 8 529 106 2012 8 486 97 Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés 2009. január 1-től 5 területi védőnői körzet került kialakításra (3 védőnő iskolavédőnői, illetve ifjúságvédőnői feladatokat lát el), továbbá a területi védőnő nem csak a 0-3 éves korú gyermekeket gondozza, hanem az iskolába lépésig figyelemmel kíséri a gyermek fejlődését. Egy intézményen belül működik a Gyermekjóléti, a Családsegítő és a Védőnői Szolgálat. Ez a szervezeti keret hatékony együttműködést tesz lehetővé, ami az ellátottak számára is kedvező. 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak Pozitívum, hogy a Sárvári Rendőrkapitányság Sárvár város bűnügyi, közrend és közbiztonsági helyzetéről szóló beszámolója szerint a házasság, család, nemi erkölcs elleni cselekmények Sárvár vonatkozásában a csökkenést mutatnak. A rendőrség látókörébe került cselekmények száma 2009-ben 17, 2010-ben 10, 2011ban 13, 2012-ben 7 volt. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy e tekintetben mégsem rendelkezünk pontos adatokkal, melynek oka, e cselekmények látens volta. A védőnők, családgondozók, gyermekjóléti szolgálat szakemberei napi munkájuk során folyamatosan figyelemmel kísérik az e szempontból veszélyeztetett körülmények között élő nőket, gyermekeket, azonban beavatkozási lehetőségeik korlátozottak, különösen, ha maga az érintett is tagadja, palástolja a problémát. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) A településen nem működik anyaotthon, vagy családok átmeneti otthona. A krízishelyzetbe került anyák a Gondozási és Családsegítő Központ szakembereinek segítségét vehetik igénybe, akik kiépített kapcsolatrendszerükön keresztül tudnak segíteni, tájékoztatást nyújtani az arra rászorulóknak. 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben A következő kimutatás érzékelteti, hogy a városban meghatározó számban vannak jelen a nők a különböző vezető beosztásokban. Női vezetők a városi intézményekben/gazdasági társaságokban/egészségügyi ellátás területén Szervezet Képviselő-testület (polgármester, alpolgármester, képviselők) Önkormányzati Hivatal (jegyző, aljegyző, osztályvezetők) Járási Hivatal (törzshivatal és szakigazgatási szervek vezetői) Önkormányzati intézmények (igazgatók) Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Sárváron működő intézményei (igazgatók) Háziorvosok (felnőtt, gyermek és fogorvos) 3 legnagyobb sárvári szálloda (ügyvezető igazgatók) Önkormányzati tulajdonban, résztulajdonban levő gazdasági társaságok (ügyvezető igazgatók) Összesen

Összes vezető (fő)

Ebből nő (fő)

11

1

5

3

7

2

7

5

5

2

12

7

3

1

6

2

56

23

43

A gazdasági szféra szereplői tekintetében nem rendelkezünk pontos adatokkal, azonban tapasztalat szerint a nők aránya ennél alacsonyabb. Valószínűleg ugyanez igaz a civil szervezetek vezetői tekintetében. 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések Erre vonatkozóan nincs adat. 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Családon belüli erőszak látens jelenség

Észlelő, jelző rendszer hatékony működtetése, széleskörű tájékoztatás a krízishelyzetbe került nők számára az igénybe vehető segítségről, ellátásokról

6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) Az időskorú népesség számát, arányát a következő táblázatok mutatják. Az adatok – éppúgy, mint az országos adatok – sajnos kedvezőtlen tendenciát mutatnak. Sárvár népessége is öregedő. 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) száma 2007 2.112 2.133(fő) 2008 2.151 2.072 2009 2.193 2.018 2010 2.210 1.984 2011 2.266 1.953 2012 2.325 1.947 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR, Vas Megyei Kormányhivatal

Öregedési index (%) 99,01 103,81 108,67 111,39 116,02 119,41

Öregedési index (%) 140,0% 120,0% 100,0% 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0% 2001 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017

44

6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma 2008 1660 2009 1708 2010 1730 2011 1763 2012 Nincs adat Forrás: TeIR, KSH Tstar

nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma 2441 2410 2371 2488 Nincs adat

összes nyugdíjas 4101 4118 4101 4251 Nincs adat

A nyugdíjasok szám a település állandó népességéhez viszonyítva (az állandó népesség száma 2008-ban 15.415 fő, 2009-ben:15.313 fő, 2010-ben:15.201 fő, 2011-ben: 15.204 fő) tartósan 27-28% körül van. A nemek szerinti megoszlását nézve, Sárváron is a nyugdíjas nők száma jóval magasabb, mint a férfiaké. 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága Amennyiben az idős korosztály alatt jellemzően az 55 év felettieket értjük és ismételten áttekintjük a következő táblázat adatait, láthatjuk, hogy 2011. és 2012. évben is 58, illetve 61 fő azoknak az álláskeresőknek a száma, akik 55 éven felüliek. Ez az álláskeresők 12-13%-a. 3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint

nyilvántartott álláskeresők száma összesen

fő

2008

2009

2010

2011

2012

439

779

601

484

463

fő 14 27 11 13 15 % 3,18 3,46 1,83 2,68 3,2 fő 70 116 71 53 62 21-25 év % 15,94 14,89 11,8 10,95 13,4 fő 65 120 80 69 53 26-30 év % 14,8 15,4 13,3 14,25 11,4 fő 68 96 84 69 66 31-35 év % 15,48 12,32 13,97 14,25 14,3 fő 34 77 66 51 56 36-40 év % 7,74 9,88 10,98 10,53 12,1 fő 34 74 50 54 50 41-45 év % 7,74 9,49 8,3 11,15 10,8 fő 50 83 66 50 41 46-50 év % 11,38 10,65 10,98 10,33 8,9 fő 53 103 81 67 58 51-55 év % 12 13,2 13,47 13,84 12,5 fő 51 81 87 55 56 56-60 év % 11,61 10,39 14,47 11,36 12,1 fő 0 2 5 3 4 61 év felett % 0 0,25 0,83 0,61 0,9 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Vas Megyei Kormányhivatal Sárvári Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége 20 éves és fiatalabb

45

Arra vonatkozóan, hogy a nyugdíjas személyek nyugdíj mellett vállalnak-e kereset-kiegészítésként munkát, nincsen adatunk. Ami biztos, hogy az állami szférában dolgozóknak 2013. július 1-jétől ez a lehetőség – bizonyos kivételekkel pl. egészségügyben dolgozók esetében - megszűnik. Pontosabban választaniuk kell, hogy dolgoznak és bért kapnak, vagy a nyugdíjra tartanak igényt. Ők 2013. július 1-je után adott esetben az önkéntes munkába kapcsolódhatnak be. b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) „Kattints rá, Nagyi!” címmel az aktív időskorért széles társadalmi bázist megmozgató országos program indult, aminek a célja, hogy megtanítsa az idősebb korosztály tagjait a számítógép használatára, elsősorban az Internet elérésére. E cél elérésére Sárváron is több alkalommal indult tanfolyam. 2013-tól módosult a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény. Az öregségi nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas – többek között – közalkalmazotti jogviszonyban (és más, közszférához tartozó foglalkoztatási jogviszonyban) áll. Átmeneti szabályt lehet alkalmazni azokra nézve, akik 2013. január 1-jén közalkalmazotti jogviszonyban (és más, közszférához tartozó foglalkoztatási jogviszonyban) álltak. Nevezetesen: az öregségi nyugdíj folyósítását esetükben 2013. július 1-jétől kell szüneteltetni. Ezzel a rendelkezéssel bizonyára jelentősen csökken (akár meg is szűnik) a nyugdíjasok foglalkoztatása a közintézményekben, hiszen a nyugdíjasnak választania kell: nyugdíjat vagy illetményt szeretne-e kapni, a kettő együtt már nem lehetséges 2013. július 1-jét követően. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Általános tény, hogy az 50 éven felülieket a munkáltatók nehezen akarják foglalkoztatni, de a foglalkoztatás területén e szempontból hátrányos megkülönböztetésre nincsen adatunk. 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése Sárváron az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz és járóbeteg-szakellátáshoz az idősek helyben juthatnak hozzá. Helyben biztosított tehát az időseket érintően a háziorvosi, a fogorvosi alapellátás, az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás. A járóbeteg-ellátást biztosító szakrendelő-intézet 2010-ben került felújításra, így az épület az idősek, mozgásukban korlátozottak számára is teljes mértékben megfelel a kor követelményeinek. Szinte minden szakellátás elérhető a hét valamennyi munkanapján. A településen szakosított szociális ellátás nem biztosított, ez nem is tartozik a település által ellátandó kötelező feladatok közé. Nincs továbbá Sárváron aktív korházi ágy. Azoknak a betegeknek, akiknek hosszabb-rövidebb felépülési folyamatot elősegítő ápolásra van szüksége, igénybe vehetik a Sárvári Kórház Krónikus betegeket ellátó osztályának és az Ápolási osztályának ellátásait. Utóbbi esetében ugyan 1600 Ftos napidíjat kell fizetni, de a beteg időseket érintően ez még mindig olcsóbb, mint az idősotthoni ellátás havi térítési díja, és persze helyben van. Sárváron működik ezen kívül Rehabilitációs Osztály. Részletesebben a 3.6 pont c) pontjában került kifejtésre. A Gondozási és Családsegítő Központ, mint önkormányzati intézmény biztosítja a szociális alapszolgáltatásokat, az időseket leginkább érintően az étkeztetést, a házi segítségnyújtást és az időskorúak nappali ellátását. Mint ahogy az már a 3.6 pont f) pontjában részletezésre került, mindhárom szolgáltatás biztosított a hét minden napján. Az étel házhozszállítására is van mód. Az intézmény akadálymentesítettsége részben megoldott. Mozgássérültek számára a társalgó az udvar felől közelíthető meg, illetve az illemhely nem akadálymentesített.

46

6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma 64 év feletti lakosság száma nappali ellátásban részesülő időskorúak száma fő fő % 2008 2.151 43 1,99 2009 2.193 53 2,41 2010 2.210 52 2,35 2011 2.266 50 2,2 2012 2.325 43 1,84 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Gondozási és Családsegítő Központ A táblázat adataiból az látszik, hogy amíg a 64 éven felüli lakosság száma évről évre emelkedik, addig az idősek nappali ellátását igénybe vevők száma csökkenést mutat. Ennek oka lehet, hogy a kereskedelmi és egyéb szolgáltatások bővülése miatt (pl.: mozgóbolt a városban; ebéd házhozszállítását lehet kérni stb.) csökken a közösségi kapcsolatteremtésre az igény, növelve ezzel az elmagányosodást. 6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma időskorúak járadékában részesülők száma 2008 3 2009 3 2010 3 2011 3 2012 3 Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adat Fenti adatok alapján az önkormányzattól időskorúak járadékában részesülők száma évek óta nem változik. b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés Kulturális és közművelődési szolgáltatásokat nyújtó önkormányzati intézmény Sárváron a Nádasdy-vár Művelődési Központ és Könyvtár, valamint a Nádasdy Ferenc Múzeum. Mindkét intézmény biztosít szolgáltatásokat fiataloknak és időseknek egyaránt. Pozitív, hogy mindkét intézmény a város szívében, a Nádasdy-várban helyezkedik el. Sajnos a Múzeumot illetően hátrány, hogy mozgáskorlátozottak számára nehezen, vagy adott esetben egyáltalán nem megközelíthető. A városban két olyan civil szervezet is van, melyet kimondottan nyugdíjasok hoztak létre. Ez a Sárvári Nyugdíjasok Egyesülete, valamint a Rábasömjéni Nyugdíjas Klub. A szervezetek tagjai önmaguknak szerveznek különféle programokat pl. kirándulásokat, ünnepségeket, előadásokat, találkozókat hasonló civil szervezetekkel stb. A Rábasömjéni Nyugdíjas Klub tagjainak száma: 25-30 fő, a Sárvári Nyugdíjas Egyesület létszáma kb. 70 fő. c) idősek informatikai jártassága A településen élő idősek informatikai jártasságáról annyi ismerettel rendelkezünk, hogy a Barabás György Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola már 2 alkalommal indított internet tanfolyamot „Kattints Nagyi!” elnevezéssel. A szervező intézmény adatai alapján a 2012. őszén szervezett tanfolyamon 14 fő, a 2013. tavaszán megrendezett tanfolyamon 10 fő vett részt, mindkét esetben többségük sárvári résztvevő volt. Ezenkívül a könyvtár is legalább évente egy alkalommal szervez 1 hetes intenzív, ingyenes, kiscsoportos (4-5 fős) tanfolyamot a számítógép- és internethasználat elsajátítására a beiratkozott olvasók, ezen belül is elsősorban az idősek és valamilyen hátránnyal küzdők pl. mozgássérültek számára.

47

6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen A Gondozási és Családsegítő Központ Idősek Klubja rendszeresen szervez az ellátottak részére olyan programokat, melyek életkoruknak, korlátozott mozgásképességeiknek megfelelnek. Így például évente visszatér az ún „Tavaszváró” programsorozat, mely idén is 3 napon keresztül nyújtott érdeklődési körüknek megfelelő kikapcsolódási, a közösségi együttlétre alkalmas programokat. (népművészeti kiállítás, régi könyvek, újságok megtekintése, piknik-gulyásfőzés, nyugdíjas egyesület kórusának előadása, Kazamaták megtekintése a várban stb.) Ugyancsak több napon keresztül tart az „Idősek Hete” rendezvénysorozat, melynek idei tervezett programja a református templom megtekintése, gyógytorna időseknek- szakember vezetésével, kirándulás: az ölbői teaház megtekintése stb. Hagyományos program a „Karácsonyi készülődés”, a Karácsonyi Ünnepség megrendezése óvodások közreműködésével. Valamennyi program minden évben sikeresnek bizonyul. 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák

fejlesztési lehetőségek

Csökken az idősek nappali ellátását igénybe Szemléletváltás, tájékoztatás a lakosság körében, vevők száma valamint olyan programok szervezése, mellyel a szolgáltatás igénybevétele növelhető Nyugdíjasok számához viszonyítva alacsony a civil Szemléletváltás, széleskörű tájékoztatás a szervezetekben történő aktív részvétel lakosság körében Az idősek nappali ellátását biztosító Pályázati forrás felkutatása, hogy az intézmény önkormányzati intézmény épülete nem felel meg az idősek egészségi állapotából, korából fakadó az idősek egészségi állapotából, korából fakadó igényeknek, elvárásoknak megfelelő épületben igényeknek, elvárásoknak kerüljön elhelyezésre

7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. Törvény 4. § a) pontjának értelmezésében fogyatékos személy: az a személy, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszichoszociális károsodással – illetve ezek bármilyen halmozódásával – él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja. A Sárváron fogyatékkal élőkre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre értékelhető statisztikai adatok, amelyek alapján pontos képet lehetne alkotni a fogyatékkal élők lakhatási, egészségügyi, foglalkoztatási helyzetéről. A támogató szolgáltatást, mint szociális alapszolgáltatást Sárvár Város Önkormányzata a Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezettel kötött ellátási szerződés alapján, a Kolping Támogató Szolgálat – Sárvár és Kistérsége közreműködésével biztosítja. A szolgáltatás valamennyi fogyatékossági csoportba tartozó személyre kiterjed.

48

A Szolgálat 2012. évi munkájáról szóló beszámoló adatai szerint: Szociálisan rászorult ellátottak száma (rendelkeznek tanúsítvánnyal): Megoszlásuk fogyatékosságuk szerint: Értelmi sérült: 14 fő Mozgássérült: 7 fő Halmozottan sérült: 1 fő Autista: 7 fő Érzékszervi fogyatékos: 3 fő

32 fő

Szociálisan nem rászorult ellátottak száma (nem rendelkeznek tanúsítvánnyal): Ellátottak száma összesen:

4 fő 36 fő

A fogyatékkal élő emberek és családjaik a legsérülékenyebb társadalmi csoportot alkotják. Elszigeteltek a társadalomban, így családjaik is jobban elkülönülnek a környezetüktől, ami értelmi fogyatékosság esetén még inkább jellemző. Általános társadalmi probléma esetükben az előítélet és a megbélyegzés. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 22. §-a értelmében: „Megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt, a) aki a 2. § (1) bekezdése alapján megváltozott munkaképességűnek minősül, b) aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás időbeli hatálya alatt, c) akinek a munkaképesség-csökkenése 50–100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy d) aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri.” Az idézett törvény 3.§ (1) bekezdése alapján a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai a rehabilitációs hatóság komplex minősítése keretében megállapított rehabilitációs javaslattól függően rehabilitációs ellátás, vagy rokkantsági ellátás 7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű és egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma megváltozott munkaképességű személyek egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma ellátásaiban részesülők száma 2008 787 5 2009 782 5 2010 785 7 2011 524 6 2012 Nincs adat Nincs adat Forrás: TeIR, KSH Tstar A táblázat adatai alapján a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülők száma 2011. évben jelentősen csökkent.

49

7.1.2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma önkormányzati fenntartású egyházi fenntartású civil fenntartású intézményben intézményben intézményben 2008 0 0 0 2009 0 0 0 2010 0 0 0 2011 0 0 0 2012 0 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar; a központi adatokat célszerű bontani a helyi adatszolgáltatók segítségével. Sárváron fogyatékosok nappali ellátása nem biztosított. a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 23.§ (1) bekezdése ételmében a munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (kötelező foglalkoztatási szint). A fogyatékkal élők foglalkoztatására vonatkozóan kevés adattal rendelkezünk, így arra vonatkozóan sincs adatunk, hogy fenti törvényi rendelkezés végrehajtása hogyan érvényesül a sárvári munkaadók körében. 2013. áprilisától Sárváron, a Járási Hivatalban működik a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal TÁMOP 1.1.1-12 Projektiroda, melynek feladata a megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése. A Program lehetőséget nyújthat a rehabilitációs ellátásban, rehabilitációs járadékban részesülő megváltozott munkaképességű embereknek új szakképzettség megszerzésére, álláslehetőségek megtalálására, támogatott foglalkoztatásban való részvételre. Sárváron, a Sársziget u. 69. szám alatt működik a MOVE Rehabilitációs Ipari és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Zártkörűen Működő Részvénytársaság egyik telephelye. Jelenleg itt 18 megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztatnak, közülük 7 sárvári. A foglalkoztatás 4, illetve 6 órában történik. Bérmunkában bel-és külföldre készítenek felsőruházatot. A munkakörülmények és a munkaköri feladatok kialakítása során figyelembe veszik a munkavállalók munkaképesség-csökkenésének mértékét, több szünetet tartanak, nincsen norma stb. Ezen foglalkoztatás során a megváltozott munkaképességű munkavállalók is munkatapasztalatot, gyakorlatot és nem utolsósorban kiegészítő jövedelmet szerezhetnek. Ezen foglalkoztatás kihasználtsága jelen pillanatban nem 100%-os, a Zrt. további 4-5 fő foglalkoztatását tudná biztosítani napi 4 órában. Az eddigi jelentkezők vagy nem megváltozott munkaképességűek, vagy minimális varrásismerettel sem rendelkeznek. A regisztrált megváltozott munkaképességű álláskereső elvileg részt vehet közfoglalkoztatásban, a Vas Megyei Kormányhivatal Sárvári Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségének tájékoztatása alapján azonban ez nem jellemző, számuk csupán 1-1 fő. b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Konkrét információnk erre vonatkozóan nincsen.

50

c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok Megemlíthetjük itt a Gondozási és Családsegítő Központ házi segítségnyújtás szolgáltatását, melyről részletesen a 3.6. f) pontban lehet olvasni. Másik önálló életvitelt támogató intézmény Sárváron a Kolping Támogató Szolgálat. Személyi segítő szolgálatot, szállító szolgálatot, információnyújtást, tanácsadást és egyéb kiegészítő szolgáltatásokat biztosít. A szolgáltatás feladatainak részletes kifejtésére a 7.3 pont e) alpontjában kerül sor. Mozgássérültek Vas Megyei Egyesületének Sárvári Csoportja: a tagok ügyeinek intézésében a szombathelyi egyesületi iroda dolgozói segítenek. A sárvári csoport tagjai havi rendszerességgel találkoznak, különféle programokat szerveznek maguknak pl: kirándulás, találkozás a környező település mozgássérültjeivel, szalonnasütés stb. 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A szociális ellátásokat igénybevevők között nagy valószínűséggel jelen vannak fogyatékos személyek is, az önkormányzat által nyilvántartott adattal azonban csak az alanyi jogon közgyógyellátásban részesülőkre (2012. december 31-én 250 fő), súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési támogatásában (2012. évben 21 fő), tartósan beteg kiskorú vagy súlyos fogyatékos hozzátartozó ápolása címén ápolási díjban (2012. december 31-én 26 fő) részesülőkre vonatkozóan rendelkezünk. 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége Az elmúlt 2-3 évben a településen 2 középület (járóbeteg-ellátást biztosító szakrendelő-intézet, Nádasdy Tamás Általános Iskola) került felújításra, így ezen épületek már akadálymentesítettek. A többi önkormányzati tulajdonban lévő középület sajnos nem, vagy csak részben akadálymentesített. Ahol van rámpa, ott is előfordul néhány esetben, hogy vagy túl meredek, vagy keskeny, kanyargós. b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége A közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférést segíti a Kolping Támogató Szolgálat Szállító Szolgálata egy 9 és egy 7 személyes speciális akadálymentesített gépkocsi működtetésével. Az intézmény egyéni és csoportos szállítást is vállal városon belül és városon kívül egyaránt. A szolgáltatások, programok helyszínére az eljutás ezzel tehát biztosított, az épületbe bejutás már egy további kérdést jelent. A sportlétesítmények egy része (pl.: Nádasdy Tamás Általános Iskola, Tinódi Gimnázium sportcsarnoka) megközelíthető és elérhető a mozgássérültek számára is. A sárvári könyvtár akadálymentesítése elhelyezkedése miatt a vár műemléki jellegéből adódóan technikai és anyagi nehézségek miatt nem megoldott. Ennek ellenére viszont a könyvtár által nyújtott szolgáltatások elérhetőek a mozgássérültek számara is. Az épületbe történő bejutást az intézmény saját forrásból finanszírozott mobil rámpa segítségével tudja megvalósítani, így a földszinti helyiségeket akár kerekesszékkel is használni tudják az olvasók. A könyvtár hátsó bejáratánál kialakításra került egy ún. információs pont, ahol egy számítógép található, ezen keresztül elérhető a könyvtár állománya és internetezési lehetőség is biztosított. A számítógép egy professzionális képernyőnagyító szoftverrel is ellátott, ezért a látásfogyatékkal élők is szélesebb körben igénybe tudják venni a könyvtári szolgáltatást, illetve az elektronikus információkeresést. (TIOP 1.2.3-09/1-2009-0019. sz. pályázat). Természetesen az információs pont segítségével kiválasztott dokumentumokat a könyvtár munkatársai leviszik az emeletről a földszintre az olvasóknak. Egy másik szolgáltatása a könyvtárnak a házi kölcsönzés. Ennek keretében a könyvtárosok házhoz szállítják az igényelt dokumentumokat azoknak az otthonukhoz kötött, mozgásukban korlátozott beteg vagy idős olvasóknak, akik az előbb említett okok miatt személyesen nem tudják a könyvtárat felkeresni. 51

Közművelődési, közgyűjteményi intézmények közül legnagyobb problémát a mozgássérülteknek a Nádasdy Ferenc Múzeum elérése jelenti. A múzeum szintén a Nádasdy-várban található, így az akadálymentesítésnek korlátot szab az épület műemléki jellege is. Pozitívumként lehet megemlíteni azonban, hogy a múzeum Huszártörténeti Gyűjteményének adatbázisa akadálymentes változatban elérhető a http://huszarok.nadasdymuzeum.hu/ oldalon. Lakóépületek, egyéb szolgáltató épületek akadálymentesítettségéről nincsen adatunk. c) munkahelyek akadálymentesítettsége Erre vonatkozóan nincsenek információink. d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége A településen a közelmúltban került felújításra az autóbusz pályaudvar. A kivitelezés során figyelmet fordítottak az akadálymentesítésre. A pályaudvaron működik hangosbemondó, részletesen elmondják, hogy melyik kocsiállásról, hova, hány perc múlva indul az autóbusz. Ezenkívül van itt digitális kijelző-tábla is. Akadálymentesített autóbusz azonban sajnos kevés van. A vasútállomás épülete régi épület, felújításra szorul, nem akadálymentesített. A járdák, parkok részben akadálymentesítettek, több helyen sajnos problémát jelent a padkákon való átjutás is. Az Önkormányzat a tulajdonában lévő járdák, zöldterületek felújítása során is– a hatályos jogszabályoknak megfelelően, anyagi lehetőségeihez mérten folyamatosan gondoskodik a hozzáférés akadálymentességének biztosításáról. e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) Támogató szolgálat A Kolping Támogató Szolgálat - Sárvár és Kistérsége 2012. évi munkájáról szóló Beszámoló alapján a támogató szolgáltatás célja a fogyatékkal élő személyek és családtagjaik saját lakóhelyükön, lakókörnyezetükben történő segítése személyre szabott komplex feladatok és ellátások közvetítésével; az igénybevevő életvitelének megkönnyítése lakáson kívüli (köz)szolgáltatások elérésének segítésével, valamint önállóságuk megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása; azaz a társadalmi hátrányok csökkentése érdekében és az igénybevevő társadalmi aktivitását növelő módon végzett segítő, támogató szolgáltatás a cél. Az intézmény feladata: - Személyi segítő szolgálat: A fogyatékkal élő személy lakásán, lakókörnyezetében szakképezett személyi segítők nyújtanak segítséget (pl. higiénés feladatok ellátása, személy körüli teendőkben segítés, lakásfenntartással kapcsolatos feladatok, valamint a felügyelet biztosítása, továbbá elősegítik a (köz)szolgáltatásokhoz való hozzáférést (boltba, gyógyszertárba, orvoshoz kísérés, egyéb ügyintézés). - Szállító szolgálat: A szállító szolgáltatást 2 gépkocsivezető, valamint szükség esetén kísérőként személyi segítő látja el. A szolgálat két személyszállító autóval rendelkezik: egy OPEL Vivaro típusú 9 személyes speciális, akadálymentesített gépkocsival, mely alkalmas kerekes székes személy szállítására; valamint egy 7 személyes OPEL Zafíra típusú gépjárművel. Az intézmény egyéni (pl.: rokonlátogatás, kórházba, rendelőbe történő ) szállítást és csoportos szállításokat is vállal. A szállítás jelentős részét azoknak a sérült gyermekeknek a szállítása jelenti, akiket a szombathelyi Aranyhíd Oktatási - Nevelési Integrációs Központba vagy a Rumi Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Iskolába, Gyermek és Diákotthonba kell szállítani általános iskolai foglalkozásokra. - Információnyújtás, tanácsadás - Kiegészítő szolgáltatás: pl: adományok közvetítése, programok szervezése, állapotjavító és megőrző szolgáltatások közvetítése, jeltolmácsolás stb.

52

A Szolgálat második gépjárműve 2011. szeptemberétől áll rendelkezésre, azonban az azóta eltelt időszak tapasztalata, illetve a szállító szolgáltatás iránti felmerülő igény azt mutatja, hogy ezt a fajta szolgáltatást a jövőben tovább kell bővíteni. Ennél a pontnál meg kell említeni a Vas Megyei Mozgássérült Egyesület Sárvári Csoportját, mellyel a Támogató Szolgálat szorosan együttműködik. A Sárvári Csoport mintegy 20-25 tagot számol. Havonta egy alkalommal találkoznak a Nádasdy-várban. Különféle programokat - pl: kirándulást, szalonnasütést, találkozást a környező települések mozgássérültjeivel – szerveznek maguknak. Jogi tanácsadást, ügyintézésben való segítségnyújtást a szakismerettel is bíró szombathelyi egyesületi iroda dolgozói, tisztségviselői biztosítanak számukra. Fogyatékosok nappali intézménye Sárváron nincsen. f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Pozitív diszkrimináció közé tartoznak bizonyos hátránykompenzáló juttatások, pl: fogyatékossági támogatás, mely az esélyegyenlőséget elősegítő, havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás.;2012. évig a mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása (ez 2013. évben megszűnt), gépkocsi szerzési támogatás és az alanyi jogon járó közgyógyellátás, mint természetbeni szociális ellátás. A Támogató Szolgálat a térítésköteles személyi segítés és szállító szolgálat térítési díj megállapításánál különbséget tesz a szociálisan rászorult, (akik a fogyatékossági állapotukat igazolni tudják) és a szociálisan nem rászorult személyek térítési díja között. Az előbbi olcsóbb térítési díjat jelent. Emellett az ellátott anyagi és szociális helyzetére tekintettel, valamint a szolgáltatásnyújtás rendszerességét figyelembe véve kedvezmény biztosítására is lehetőség van a térítési díjak megállapításánál. 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Hiányzó, vagy akadálymentesítettség

fejlesztési lehetőségek nem

megfelelő Akadálymentesítés helyi tervezése, pénzforrások, pályázatok felkutatása, megfelelő szakértők bevonása a tervezésbe Előítélet a fogyatékos emberekkel szemben Pozitív szemléletváltozás elősegítése, esélyteremtő programok szervezése Támogató Szolgálat szállító szolgálata iránt Szállító szolgáltatatás bővítése felmerülő igény meghaladja a rendelkezésre álló kapacitást Kevés adat van a fogyatékosok foglalkoztatására Felderíteni, hogy a munkaadók milyen módon vonatkozóan; nem ismert, hogy a munkaadók tesznek eleget törvényi kötelezettségüknek, van-e milyen arányban foglalkoztatnak megváltozott igényük (további) megváltozott munkaképességű munkaképességű személyt, van-e igényük személyek foglalkoztatására, ezt az igényt adott megváltozott munkaképességű emberek esetben „összehozni” a dolgozni vágyó fogyatékos foglalkoztatására illetve tudnak-e a fogyatékosok személlyel arról, hogy mely munkaadó szeretne ilyen embereket foglalkoztatni

53

8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása a) a 3–7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) Három történelmi egyház négy egyházkerülete található a városban. Két katolikus plébánia (Szent László, és Szent Miklós), Evangélikus Egyházközség, és Református Egyházközség. Az egyházkerületeken belül működő közösségek közül több a családok, ezen belül különösen a nők és gyermekek számára nyújtanak támogató, tanácsadó, segítő tevékenységet. Ilyenek például: Szent Miklós Plébánia Szent Mónika közössége, Evangélikus Egyházközség Nőegylete, Baba-mama köre. Magyar Vöröskereszt Vas Megyei Szervezetének területi kirendeltsége is jelen van a településen. A Petőfi úti Óvoda a Magyar Vöröskereszt Bázisóvodája címmel rendelkezik. Számos civil szervezet van jelen a városban, amelyek tevékenysége közvetlenül vagy közvetve de kapcsolódik az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz. Ilyen például a Sárvári Nyugdíjasok Egyesülete, Rábasömjéni Nyugdíjas Klub, Nagycsaládosok Egyesülete. Mozgássérültek Vas Megyei Egyesületének Sárvári Csoportja. Kolping Támogató Szolgálat-Sárvár és Kistérsége területi székhelye szintén a településen működik. Sárváron 2010-ben is alakult Roma Nemzetiségi Önkormányzat Sárváron. b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása A Sárvári Roma Nemzetiségi Önkormányzat és a települési önkormányzat együttműködésének részleteit a jogszabályi előírásoknak megfelelően kötött együttműködési megállapodás tartalmazza, azonban a gyakorlati tapasztalat alapján a kapcsolat és együttműködés messze túlmutat a megállapodásban megfogalmazottakon. Ezen túlmenően az önkormányzat és Kolping Támogató Szolgálat-Sárvár és Kistérsége ellátási szerződés alapján működik együtt. Az egyéb szervezetek, egyházak vonatkozásában írásos szerződés nem jött létre, azonban a város életének, rendezvényeinek aktív együttműködői. E tevékenységükhöz, egyegy rendezvény megszervezéséhez sok esetben az önkormányzat célhoz kötött anyagi támogatást nyújt, amelynek részleteit a felek támogatási szerződésekben rögzítik. c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség Kifejezetten esélyegyenlőséget célzó partneri viszonyról nem rendelkezünk információval a Sárvár és Kistérsége Többcélú Kistérségi Társulás alaptevékenységével összefüggésben egyes részfeladatok során valósít meg ilyen tevékenységet. d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége Idézet a független, önkéntesen szerkesztett sárvári online kulturális magazin a www.lathatatlansarvar.hu 2012. április 10-i cikkéből: „Szépszámú érdeklődő előtt zajlott idén a sárvári Alternatív Zenei Klub és a sárvári Roma Nemzetiségi Önkormányzat a roma világnap alkalmából közösen szervezett programja a Nádasdy-várban. Az AZK már több mint öt éve rendez tematikus estéket az 1971-es I. Roma Világkongresszus emlékére világnappá nyilvánított április 8-ához kapcsolódóan. Az előző években tüzes autentikus cigányfolklórzenekarok, filmvetítések, táncosok, fórumbeszélgetések váltogatták egymást a klub műsorában, idén először már a RNÖ is beszállt a szervezésbe, lendületet adva a helyi erőknek. Sárvári roma hagyományőrző táncosok első nyilvános előadása indította az estét. A táncosok között az óvodáskorú kisfiúktól kezdve a középiskolás lányokon keresztül a felnőttekig mindenféle korosztály képviselői megmutatták az általuk örökül kapott, őrzött figurákat.” Emellett a nemzetiségi önkormányzat és a köznevelési intézményekkel együttműködve az iskolás korosztály számára „Roma Ki-Mit-Tud”-ot szervezett több alkalommal. e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége Több civil szervezet működik együtt a Gondozási és Családsegítő Központtal, és szerveznek közös programokat az egyes esélyegyenlőségi célcsoportok számára. Például: Családi nap az Alkoholizmus Ellenes Klubbal együttműködve, rendszeres ruhagyűjtés és válogatás. Nagycsaládosok Egyesületének Mikulás-napi ünnepsége, idősek karácsonyi rendezvénye. Lásd még 6.4. pontnál.

54

f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. Pontos adatokkal nem rendelkezünk erre vonatkozóan, azonban több kezdeményezésről is tudunk. Ilyen például egy pékségeket üzemeltető hálózat felajánlása, aki a napi zárást követően megmaradt pékárut eljuttatja rászorulóknak (Gondozási Központtal együttműködve). A településen működő nagy szálloda ajánlotta fel a náluk már nem használható ágyneműket a rászorulóknak.

9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába A roma nemzetiségi önkormányzat, valamint az egyéb partnerek (állami, önkormányzati intézmények pl: óvodák, iskolák, Gondozási és Családsegítő Központ; továbbá egyes civil szervezetek) már a helyzetelemzéshez szükséges adatok összegyűjtése során bevonásra kerültek a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába. A HEP Fórum ülését megelőzően a Fórum tagjai (akik egyben partnerek) kézhez kapták, ezáltal tanulmányozhatták az esélyegyenlőségi program tervezetét, így a Fórum ülésén már érdemben kerülhetett sor a program-tervezet véleményezésére, konkrét javaslatok megfogalmazására. b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. Az elfogadott helyi esélyegyenlőségi program közzétételre kerül az önkormányzat honlapján (www.sarvarvaros.hu), továbbá tájékoztató jelenik meg róla a Sárvári Hírlapban, az önkormányzat hivatalos lapjában. Az észrevételek visszacsatolására szolgál az [email protected] elérhetőség.

55

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 1. A HEP IT részletei

A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Következtetések Célcsoport

problémák beazonosítása rövid megnevezéssel

Munkanélküliség a pályakezdők körében

Romák és/vagy mélyszegénységben élők

Magas a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek, és az 50 éven felüli álláskeresők száma Előítéletek a romákkal szemben. A romák többsége alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik és alkalmi munkából él.

fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel „Első Munkahely Garancia” program keretében foglalkoztatottak számának növelése Képzéssel, átképzéssel munkaerőpiacra való visszatérés segítése Hiányszakmák valódi feltérképezése, hiányszakmák felé történő orientálás Munkaerőpiacra való visszatérés segítése (pl. képzés, átképzés biztosításával) Szemléletformálás, képzési lehetőség, elhelyezkedés biztosítása

Lakhatás, majd munkahely (vagy rendszeres szociális ellátás) biztosítása Hajléktalanság részükre Megoldási mód kidolgozásra a hátralék Az önkormányzati bérlakásban élők visszafizetésére, illetve a további közül sokan magas közüzemi hátralékkal hátralék felhalmozásának rendelkeznek megakadályozására Tájékoztatás a TKKI által futó Kevés a hátrányos helyzetű programokról, illetve bekapcsolódás a célcsoportokra kidolgozott program futó programokba HH, HHH státuszú gyermekek, tanulók Nyilatkozattétel további ösztönzése, helyzetének folyamatos feltárása bizalmi viszony megteremtése

Gyermekek

A HH és HHH gyermekek közül kevesen HHH gyermekek nagyobb arányú vesznek részt a tanórán kívüli részvétele a tanórán kívüli foglalkozásokon foglalkozásokban Konkrét igényfelmérést követően a Nagyobb igény lenne a nyári „nyári napközi” időtartamának, gyermekfelügyeletre nyári napközire programjának bővítése Helyettes szülő hiánya a településen

Helyettes szülő biztosítása a településen

Az 50 óra közösségi szolgálat teljesítése Középiskolás korosztály szociális során a fiatalok bevonása az érzékenységének, empátiájának esélyegyenlőségi program alacsony szintje végrehajtásába

56

Szemléletváltás, széleskörű tájékoztatás, Alacsony az idősek nappali ellátását időseket vonzó programok szervezése igénybevevők száma

Idősek

Nők

Fogyatékkal élők

A nyugdíjasok számához viszonyítva Szemléletváltás, a civil szervezetek alacsony a nyugdíjasok részvétele az megismertetése az idősekkel őket tömörítő civil szervezetekben Az idősek nappali ellátását biztosító önkormányzati intézmény épülete nem felel meg az idősek egészségi Pályázati forrás felkutatása állapotából, korából fakadó igényeknek, elvárásoknak Észlelő, jelző rendszer hatékony működtetése, széleskörű tájékoztatás a Családon belüli erőszak látens jelenség krízishelyzetbe került nők számára az igénybe vehető segítségről, ellátásokról Hiányzó, vagy nem megfelelő Akadálymentesítés növelése, megfelelő akadálymentesítettség pénzforrások felkutatásával Előítélet a fogyatékos emberekkel Pozitív szemléletváltozás elősegítése szemben Támogató Szolgálat szállító szolgálata Szállító szolgáltatatás bővítése iránt felmerülő igény meghaladja a rendelkezésre álló kapacitást Nem ismert a törvényben meghatározott Felderíteni, hogy a munkaadók kötelező foglalkoztatási szint mennyiben tesznek eleget ennek a megvalósulása a mindennapokban kötelezettségüknek Adathiány van a sárvári munkaadók Munkaadók és megváltozott megváltozott munkaképességű munkaképességű személyek igényeinek személyek foglalkoztatása kapcsán felmérése a foglalkoztatás kapcsán, adott esetben közvetítés a két fél között

57

A beavatkozások megvalósítói Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst Munkaügyi Kirendeltség, Önkormányzat, Pályakezdő álláskeresők számának iskolák, vállalkozások csökkentése felelős: HEP Fórum vezetője Munkaügyi Kirendeltség, képző intézmények, Tartósan álláskeresők, valamint az 50 éven önkormányzat, helyi vállalkozások, felelős: felüli álláskeresők számának csökkentése HEP Fórum vezetője önkormányzat, roma nemzetiségi önkormányzat, Munkaügyi Kirendeltség, Mélyszegények és romák felemelkedése képző intézmények, munkáltatók, felelős: Sárvári Roma Nemzetiségi Romák és/vagy Önkormányzat elnöke mélyszegényÖnkormányzat, Munkaügyi Kirendeltség, ségben élők Hajléktalanság megszüntetése a településen Gondozási és Családsegítő Központ, felelős: HEP Fórum vezetője Városgazdálkodás Sárvár, Sárvári Távhő Kft., önkormányzat, Hatósági Iroda vezetője, Önkormányzati bérlakásban élők közüzemi Gondozási és Családsegítő Központ, felelős: hátralékainak csökkentése Városgazdálkodás Sárvár vezetője Célcsoport

Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése

önkormányzat, munkaügyi kirendeltség, TKKI, esélyegyenlőségi mentor felelős: polgármester, jegyző

Együttműködés a TKKI-val

HH, HHH státuszú gyermekek, helyzetének folyamatos feltárása

tanulók

A HH és HHH gyermekek közül kevesen vesznek részt a tanórán kívüli foglalkozásokon

Gyermekek

Nyári gyermekfelügyelet, időtartamának növelése

nyári

napközi

Helyettes szülő biztosítása a településen

Védőnők, bölcsőde, óvodák, iskolák vezetői, nevelőtestületei, Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat, Önkormányzati Hivatal, HEP fórum vezetője Iskolaigazgatók, nevelőtestületek tagjai, Önkormányzati Hivatal, helyi média HEP fórum vezetője Intézményvezetők (köznevelési intézmények, Gondozási és Családsegítő Központ, Nádasdy vár Művelődési Központ és Könyvtár), Humán Erőforrás Bizottság, jegyző, gazdasági szereplők felelős: HEP fórum vezetője Gondozási és Családsegítő Központ, jegyző, helyi média Gondozási és Családsegítő Központ vezetője

tankerület, igazgatók, Gondozási és Családsegítő Központ, Kolping Támogató A középiskolás korosztály szociális Szolgálat, Nyugdíjas Egyesület, MEOSZ érzékenységének növelése, empátia az HEP fórum vezetője esélyegyenlőségi célcsoportok iránt.

58

Idősek nappali ellátása igénybevételének növelése

Idősek

Az idős embereket tömörítő civil szervezetek létszámának növelése Az idősek nappali ellátását biztosító intézménynek az idősek életkorának, egészségi állapotának megfelelő épületben történő elhelyezése

Nők

Fogyatékkal élők

Családgondozók, szociális ügyintézők, háziorvosok, felelős: Gondozási és Családsegítő Központ vezetője, mint HEP Fórum tagja Sárvári Nyugdíjasok Egyesülete, Rábasömjéni Nyugdíjas Klub, családgondozók, háziorvosok, felelős: Sárvári Nyugdíjasok Egyesületének elnöke, Rábasömjéni Nyugdíjas Klub vezetője önkormányzat, Gondozási és Családsegítő Központ, felelős: polgármester

Gyermekjóléti szolgálat, gyermekorvosok, iskolai gyermekvédelmi felelősök, védőnők, Családon belüli erőszak megelőzése, kisgyermekgondozók, gyámhatóság, Nevelési visszaszorítása tanácsadó, pedagógusok Gondozási és Családsegítő Központ vezetője Önkormányzat, közintézmények vezetői, vállalkozók, önkéntesek, Élet akadályok nélkül felelős: polgármester, közintézmények vezetői köznevelési intézmények, Gyermekjóléti Az előítéletek ellen Szolgálat, civil szervezetek, önkormányzat Felelős: HEP Fórum vezetője A Kolping Támogató Szolgálat szállító Kolping Támogató Szolgálat szolgálatának bővítése Munkaadók, önkormányzat, Kolping Támogató Szolgálat, Mozgássérültek Vas Megyei Egyesületének Sárvári Csoportja, Fogyatékkal élők munkához segítése Gondozási és Családsegítő Központ, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal TÁMOP 1.1.1./12. Projektirodája felelős: HEP Fórum vezetője

Jövőképünk Olyan településen kívánunk élni, ahol a romák iskolázottságának emelése, ezáltal a munka világába történő vezetése fontos szempont. Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők a mindennapi életvitellel kapcsolatos alapvető szükségletekhez hozzájussanak. Kiemelt területnek tartjuk a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek tehetséggondozását, és az iskolai lemorzsolódásuk megakadályozását. Folyamatosan odafigyelünk az időseket érintő helyi társadalmi, szociális, kulturális, kommunális problémakörökre, az időskorúak civil szerveződéseire. A működő időskorú szervezetek optimális, az életkorhoz méltó tárgyi, szervezeti, pénzügyi feltételeinek javítására törekszünk. Elengedhetetlennek tartjuk a nők elleni, illetve a családon belüli erőszak leküzdését. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők esélyegyenlőségének javítása során az akadálymentesítésre.

59

Az intézkedési területek részletes kifejtése Intézkedés címe:

Pályakezdő álláskeresők számának csökkentése

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

A munkanélküliek körében emelkedik a pályakezdők aránya.

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Pályakezdő álláskeresők számának csökkentése. - Munkanélküliség és az iskolai végzettség közötti összefüggés feltárása. - Azon álláskeresők esetében, akik az „Első Munkahely Garancia” program, vagy más program keretében nem foglalkoztathatók, képzési/ átképzési lehetőségek, gyakorlati helyek keresése, biztosítása Vállalkozók bevonása a gyakorlati képzésekbe, számukra támogatás nyújtása - Végzős tanulók hiányszakmák felé történő orientálása Munkaügyi Kirendeltség részéről: o Munkaadói igények felmérése, hiányszakmák feltérképezése; megfelelő képzettségű álláskeresők foglalkoztatásának biztosítása az „Első Munkahely Garancia” program keretében o Szakképzetlen álláskeresőknek képzési helyek felkeresése, vállalkozások felkeresése, képzésekben történő részvétel biztosítása Iskolák részéről: - Segítségnyújtás a pályaválasztás során, ennek érdekében a továbbtanulás előtt álló diákok megismertetése a különböző szakmákkal (elméletben és gyakorlatban) - A tanulók és szüleik tájékoztatása a hiányszakmákról, a hiányszakmák bemutatása, a diákok hiányszakmák felé orientálása Önkormányzat és intézményei részéről: - munkatapasztalat-szerzés biztosítása pl. nyári diákmunka keretében Álláskeresők, végzős diákok, Munkaügyi Kirendeltség, önkormányzat, iskolák, vállalkozások HEP Fórum vezetője Munkaügyi Kirendeltség, Önkormányzat, iskolák, sárvári munkáltatók Munkaügyi Kirendeltség vonatkozásában megfogalmazott tevékenység esetén a határidő folyamatos, Az önkormányzat, illetve iskolák vonatkozásában megfogalmazott tevékenységek esetében: 2013/2014. évi tanévtől

„Első Munkahely Garancia” program keretében foglalkoztatottak száma Képzésben részt vettek elhelyezkedése Hiányszakmákra történő jelentkezés

Nem vezet eredményre a képzés, érdektelenség a hiányszakmákra vonatkozóan Valós igényfelmérés a hiányszakmák tekintetében

Szükséges erőforrások Emberi erőforrás, megfelelő képzések elindításához szükséges anyagi forrás

60

Intézkedés címe:

Tartósan álláskeresők, valamint az 50 éven felüli álláskeresők számának csökkentése

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Magas a 180 napnál hosszabb ideje, valamint az 50 éven felüli munkanélküliek száma

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Munkaerőpiacra történő visszatérés -

Fenti célcsoportokba tartozók felmérése, iskolai végzettségük feltérképezése - Az érintetteknek a TÁMOP 1.1.2. „A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása” központi programba, illetve egyéb programba történő bevonása, egyéni programtervek elkészítése - Sikeres képzések, foglalkoztatásba bevontak száma emelkedik. Érintettek felmérése, iskolai végzettségük feltérképezése Az álláskeresési tanácsadásokon, tájékoztató fórumokon, állásbörzéken való részvétel ösztönzése a helyi média közreműködésével Helyi cégek, vállalkozások munkaerő igényeinek felmérése a TÁMOP 1.1.2. program keretében a személyre szabott egyéni programtervek elkészítése Támogatott képzésekbe, támogatott foglalkoztatásba történő bevonás

Résztvevők és felelős

Tartósan álláskeresők, 50 éven felüli álláskeresők, Munkaügyi Kirendeltség HEP Fórum vezetője

Partnerek

Munkaügyi Kirendeltség, képző intézmények, önkormányzat, helyi vállalkozások

Határidő(k) pontokba szedve

folyamatos

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

Képzést sikeresen befejezők száma, munkaerőpiacra visszatérők száma Új munkahely megtartása hosszú távon

együttműködés hiánya, sikertelen képzés, munkáltatói érdektelenség Fontos a meggyőző erő A projekt finanszírozásához szükséges forrás Humán erőforrás: képző intézmények, munkáltatók

Intézkedés címe:

Mélyszegények és romák felemelkedése

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Aluliskolázottság, alacsony foglalkoztatottság, hátrányos megkülönböztetés, kirekesztettség

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Résztvevők és felelős

A mélyszegények és romák életének pozitív változása. Az iskolázottsági szint és rendszeres munkából élők számának növekedése -

szemléletformálás iskolázottság felmérése beiskolázás: mindenki végezzen el egy valamilyen iskolát (8 általánost, szakmát) - elhelyezkedés Szemléletformálás (jó példák bemutatása, sikert elért roma személy meghívása, bemutatása, előadása) Segítő mentorok közreműködése (iskolázottság mértékének, a munkanélküliség okainak felmérése) Személyre szabott képzési lehetőségek megtalálása, jelentkezés támogatott képzésekre Elhelyezkedési lehetőségek felkutatása, elhelyezkedés segítése, munkáltatók meggyőzése Mélyszegény és roma lakosság, roma nemzetiségi önkormányzat, Munkaügyi kirendeltség Sárvári Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke

Partnerek

önkormányzat, roma nemzetiségi önkormányzat, Munkaügyi Kirendeltség, képző intézmények, munkáltatók

Határidő(k) pontokba szedve

1-2. hónap: felmérés elkészítése, jó példák bemutatása 6-10. hónap: megfelelő képzési lehetőségek megtalálása 10-12. hónap: képzés megkezdése 2. év: végzősök elhelyezkedése

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

8 általánost végzettek és átképzettek számának emelkedése Elhelyezkedettek számában történő emelkedés Életvitelük pozitív változásának fenntartása hosszú távon Munkahelyek megtartása hosszú távon

Érdektelenség, együttműködés hiánya, nem indul képzés, nem vezet eredményre a képzés Meggyőzés, hosszú távú mentorálás Humán erőforrás: mentor, képzési szakember, Munkaügyi Kirendeltség dolgozói, Szükséges erőforrások munkáltatók Pénzügyi forrás: mentor alkalmazása, képzés költsége, útiköltség, tankönyvek

Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Hajléktalan személyek problémáinak enyhítése a településen A településen 7-9 hajléktalan személy él. Kevesebb vagy egyáltalán ne legyen hajléktalan a településen • Hajléktalanná vált személyek feltérképezése • Lakhatási lehetőség biztosítása különösen a téli időszakban, visszavezetés a munka világába (akiknél ez lehetséges) vagy akik nem képesek munkavégzésre, ott az egyéb havi rendszeres jövedelemhez jutás feltérképezése • Hajléktalanok számának csökkentése A hajléktalanná vált személyek feltérképezése szociális munkások bevonásával, a hajléktalanság kialakulása okainak elemzése Szociális és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés megszervezése Folyamatos életvezetési tanácsadás biztosítása szociális munkás (családgondozó) közreműködésével. Lakhatási problémáik megoldásának támogatása (pl. konténerlakások vásárlásával, esetleg önkormányzati szociális bérlakás biztosításával) Munkaerőpiacra történő visszavezetés lehetőségeinek feltérképezése Szükség esetén képzésbe / átképzésbe történő bevonás, majd az elhelyezkedés segítése (pl. közfoglalkoztatás útján) Azoknál, akik rendszeres munkavégzésre nem képesek, ott annak feltérképezése, hogy milyen módon juthatnak rendszeres jövedelemhez (szükséges orvosi vizsgálatok elvégeztetése, szociális vagy egyéb ellátásokhoz jutás segítése)

Résztvevők és felelős

Településen élő hajléktalanok, Gondozási és Családsegítő Központ HEP Fórum vezetője

Partnerek

Önkormányzat, Munkaügyi Kirendeltség, Gondozási és Családsegítő Központ

Határidő(k) pontokba szedve

1-2. hónap: a településen élő hajléktalanok számának és tartózkodásának, mentális állapotának, iskolai végzettségének pontos felmérése, 5-8. hónap: Téli időszakban védett lakhatás hiányában kialakuló krízishelyzet elkerülése 8-10. hónap: Munkaerőpiacra történő visszavezetés lehetőségeinek feltérképezése, akiknél ez nem lehetséges a szükséges orvosi vizsgálatokhoz, szociális ellátásokhoz hozzáférés biztosítása 10-15. hónap: Szükség esetén képzésbe / átképzésbe történő bevonás 2 év: Képzést követően munkához való jutás segítése

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

Különösen a téli időszakban védett hely biztosítása a hajléktalan emberek számára. Középtávon (kb. 2 éven belül) a hajléktalan személyek munkához jutásának segítése. Hosszútávon a visszaesés megakadályozása, hajléktalanná válás megelőzése

Érdektelenség, együttműködés hiánya A jobb élet reményének feltárásával, meggyőzéssel csökkenthető Humán erőforrás: szakemberek Pénzügyi forrás: pl. konténerlakás vásárlása, önkormányzati bérlakás kialakítása

Intézkedés címe:

Önkormányzati bérlakásban élők közüzemi hátralékainak csökkentése

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Magas az önkormányzati bérlakásban élők lakbér-, vízdíj és távhődíj hátraléka

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban

További hátralékok felhalmozásának megakadályozása, a fennálló hátralékok kifizetése - A hátralékkal rendelkezők pontos számbavétele - Megoldási javaslatok kidolgozása további hátralék-felhalmozás megakadályozására, illetve a már fennálló hátralék visszafizetésére. - Közüzemi hátralékok megszűnése

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Résztvevők és felelős Partnerek

Határidő(k) pontokba szedve

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

A hátralékkal rendelkezők pontos számbavétele, a hátralék kialakulása okainak elemzése (Vizsgálata annak, hogy a hátralék kialakulása a bérlőnek felróható, vagy nem) Bérlők meggyőzése a havi rendszeres fizetés érdekében Fentiek ismeretében megoldási módok kidolgozása további hátralék-felhalmozás megakadályozására (pl: előrefizetős mérőóra felszerelése, alacsonyabb költségű lakás biztosítása), illetve a már fennálló hátralék visszafizetésére.(pl: részletfizetés engedélyezése) Közüzemi hátralékkal rendelkező bérlők, Városgazdálkodás Sárvár, Sárvári Távhő Kft., önkormányzat, Önkormányzati Hivatal Hatósági Iroda Városgazdálkodás Sárvár vezetője Városgazdálkodás Sárvár, Sárvári Távhő Kft., önkormányzat, Önkormányzati Hivatal Hatósági Iroda, Gondozási és Családsegítő Központ 1-2. hónap: A hátralékkal rendelkezők pontos számbavétele, a hátralék kialakulása okainak elemzése (Vizsgálata annak, hogy a hátralék kialakulása a bérlőnek felróható, vagy nem) 3-4. hónap: megoldási módok kidolgozása további hátralék-felhalmozás megakadályozására, illetve a már fennálló hátralék visszafizetésére 5-6. hónap: a megoldási módok ismertetése az érintettekkel, a megoldási módok végrehajtása érdekében a szükséges intézkedések megtétele Legfeljebb 3 év: Felhalmozott hátralék ütemezett csökkentése

1 éven belül a felhalmozott hátralék összege legalább 40 %-kal csökken, 3 éven belül ütemezett csökkentése. Az ismételt hátralék-felhalmozás megelőzése, megakadályozása

Érdektelenség, együttműködés hiánya A havi rendszeres fizetésről történő meggyőzéssel csökkenthető a kockázat

Szükséges erőforrások Cserelakás (önkormányzati bérlakás) biztosítása

64

Intézkedés címe:

Együttműködés a TKKI-val

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Kevés a célcsoportokra kidolgozott program, eddig csak a Munkaügyi Központ által szervezett programokon vettek részt

Célok - Általános megfogalmazás

Szoros kapcsolat kialakítása a TKKI Szombathelyi Igazgatóságával

- rövid, - Középtávú, - hosszú távú időegységekre bontásban

− együttműködési megállapodás − bekapcsolódás a futó programokba − részvétel a jövőben tervezett programokban Együttműködési megállapodás megkötése A célcsoportok tájékoztatása a futó programokról: TÁMOP 5.3.1. TÁMOP 5.3.8. TÁMOP 5.3.10. amelyek a hátrányos helyzetű célcsoportoknak adnak segítséget A hátrányos helyzetű gyermekek felemelkedését segítő TÁMOP 3.3.13. program tervezetének megismerése és bekapcsolódás a programba. A TKKI által mindenkor futó programok folyamatos figyelemmel kísérése és a célcsoportok tájékoztatása

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Résztvevők és felelős

A településen élőhátrányos helyzetű rétegek, kiemelten a nők és gyermekek polgármester, jegyző

Partnerek

Önkormányzat, munkaügyi központ, TKKI, esélyegyenlőségi mentor

Határidő(k) pontokba szedve

1-2. hónap: megállapodás 2-3. hónap: a célcsoportok tájékoztatása 3. hónaptól: bekapcsolódás a futó programokba folyamatosan a program tervezetek figyelemmel kísérése

fenntarthatóság

- Az együttműködési megállapodás létrejötte - A képzéseken aláírt jelenléti ívek - A tájékoztatókon megjelentek az érintettek 60%-a - A programokba bekapcsolódott: 40% A kapcsolat és az együttműködés hosszú távon fenntartható köszönhetően a folyamatosan induló programoknak.

Kockázatok és csökkentésük eszközei

Érdektelenség léphet fel, ami megfelelő felhívással és tájékoztatással kiküszöbölhető

Eredményességi mutatók (INDIKÁTOROK) és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint

Humán: szervező az önkormányzat részéről, a TKKI programfelelősei Szükséges erőforrások technikai: a tájékoztatók helyszíne

Intézkedés címe:

HH, HHH státuszú gyermekek, tanulók helyzetének folyamatos feltárása, javítása

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Feltételezhetően nagyobb a HHH gyermekek száma, mint amit jelenleg ismerünk.

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban

Széleskörű és folyamatos tájékoztatási tevékenység a szülők körében az önkéntes nyilatkozattétel érdekében. A gyermeket gondozó, nevelő, oktató intézmény így a lehető leghamarabb tudomást szerez a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetről, és megteheti e gyermekek nevelési-oktatási hiányainak kompenzálása érdekében szükséges intézkedéseket. Hosszú távon elkerülhető a tanulási kudarc miatti lemorzsolódás, évfolyamismétlés, javulnak a továbbtanulási esélyek.

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős

Felvilágosítás, nyilatkozattétel Nevelési-oktatási hiányok kompenzálására kidolgozott programok és módszerek az intézményekben Védőnő, bölcsőde, óvoda, iskola vezetője, nevelőtestülete Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat, Önkormányzati Hivatal, HEP fórum vezetője

Partnerek

Szülők, védőnő, bölcsőde, óvoda, iskola vezetője, Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat, Önkormányzati Hivatal,

Határidő(k) pontokba szedve

Nyilatkozattétel ösztönzése HEP elfogadását követően folyamatos Intézményi programok, módszerek kidolgozása 6-8 hónap (ahol már létezik, ott szükség szerint aktualizálás )

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Iskolai naplók, visszacsatolás a tanulmányi eredményekről, továbbtanulási mutatók az adatvédelmi előírások betartásával.

Szülői érdektelenség, együttműködés hiánya. Bizalmi viszony megteremtése az érintett családokkal. A gyermekekkel foglalkozó szakemberek folyamatos együttműködése.

Szükséges erőforrások Szakemberhálózat, intézményi programok

66

Intézkedés címe:

A HH és HHH gyermekek bevonása a tanórán kívüli foglalkozásokba

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Az intézményi tapasztalatok szerint a HH és HHH gyermekek közül kevesen vesznek részt a tanórán kívüli foglalkozásokon. Számukról nincs pontos kiinduló adat.

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

A köznevelési intézmények a vonatkozó adatvédelmi szabályok betartásával rendelkezzenek saját adatbázissal a HH és HHH gyermekekre vonatkozóan. Igényfelmérés, érdeklődési kör feltérképezése az érintett tanulók körében. Meggyőzés, a már meglévő tanórán kívüli foglalkozások vonzóvá tétele, szükség szerint új programok beindítása, új pedagógiai módszerek alkalmazása. A tanulók eredményeinek elismerése, jó példák hangsúlyozása. Adatgyűjtés. Igényfelmérés. Meggyőzés, a foglalkozások vonzóvá tétele, szükség szerint új programok beindítása, módszerek bevezetése. Pozitív példák bemutatása.

Résztvevők és felelős

Iskolaigazgatók, nevelőtestület tagjai, Önkormányzati Hivatal, helyi média HEP fórum vezetője

Partnerek

Tanulók, szülők, pedagógusok, szociális ügyintézők, esélyegyenlőségi referens

Határidő(k) pontokba szedve

Adatgyűjtés, igényfelmérés 2013. október HH, HHH tanulók bevonása 2013/2014. tanévtől folyamatos

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Iskolai naplók, visszacsatolás a tanulmányi eredményekről. Tanulmányi versenyek, iskolai vetélkedők, kulturális szemlék eredményei. Továbbtanulási mutatók.

Szülői, tanulói érdektelenség, együttműködés hiánya. Meggyőzés, eredmények elismerése, jó példák bemutatása

Szükséges erőforrások Humán erőforrás, továbbképzések, intézményi infrastruktúra és programok

67

Intézkedés címe:

Nyári gyermekfelügyelet, nyári napközi időtartamának növelése

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

A szülőknek problémát okoz a nyári szünidőben a gyermekek felügyelete, szabadidejük hasznos eltöltésének megszervezése.

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban

Elsősorban az alsó tagozatos korosztály nyári szünidőben történő felügyeletének, szabadidejük hasznos eltöltésének megszervezése, oly módon, hogy minél több városi intézmény vegyen részt a feladat végrehajtásában. Az egyes résztvevők tevékenységének összehangolásával a nyári szünidő egyre hosszabb részét fedjék le az igénybe vehető szolgáltatások. A gazdasági szereplők által szervezett (fizetős) táborok elérhetővé tétele minél szélesebb kör számára. Adatgyűjtés. Igényfelmérés. Programok szervezése, népszerűsítése, a lebonyolításhoz szükséges anyagi források biztosítása. Tapasztalatok értékelése, a következő évi programok szervezése során ezen megállapítások figyelembe vétele. Intézményvezetők (köznevelési intézmények, Gondozási és Családsegítő Központ, Nádasdy vár Művelődési Központ és Könyvtár), Humán Erőforrás Bizottság, jegyző, gazdasági szereplők HEP fórum vezetője

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és

felelős Partnerek

Tanulók, szülők, pedagógusok, GCSK és Művelődési Központ munkatársai, szociális ügyintézők, gazdasági szereplők

Határidő(k) pontokba szedve

1-4 hónap a már meglevő programok végrehajtása, tapasztalatok értékelése 2014. február igényfelmérés, táborok szervezése Ezt követően folyamatos

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Nyári szünidőben szervezett táborok száma, időtartama. Igénybe vevők száma. A programokon részt vevő tanulók és szüleik véleményének megismerése, javaslataik beépítése a következő évi programokba. Az önkormányzat anyagi lehetőségeinek függvényében a táborozási támogatás nyújtása a rászorulók részére. Szülői, tanulói érdektelenség, együttműködés hiánya. Programok népszerűsítése, széleskörű tájékoztatás.

Szükséges erőforrások Humán erőforrás, intézményi infrastruktúra, pénzügyi források.

68

Intézkedés címe:

Helyettes szülő biztosítása a településen

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

A településen nincs helyettes szülő

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Potenciális partnerek felkutatása. Az alkalmas jelentkezők eredményesen elvégzik a helyettes szülő tanfolyamot. A településen elérhető lesz a helyettes szülő.

Széleskörű tájékoztatás a lehetőség iránt érdeklődőknek. Külön jogszabályban meghatározott tanfolyam elvégzése. A helyettes szülő és a működtető között megállapodás megkötése.

Résztvevők és felelős

Gondozási és Családsegítő Központ, jegyző, helyi média Gondozási és Családsegítő Központ vezetője

Partnerek

Helyi lakosság, gyermekvédelmi szakemberek, jegyző, helyi média

Határidő(k) pontokba szedve

1-6 hónap potenciális partnerek, jelentkezők felkutatása 7-15 hónap helyettes szülői tanfolyam eredményes elvégzése Megállapodás megkötése a helyettes szülő és a működtető között.

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Legyen legalább egy helyettes szülő a településen.

Érdeklődő, jelentkező hiánya, vagy a jelentkező követelményeknek, nem végzi el a tanfolyamot

nem

felel meg a

Szükséges erőforrások Humán erőforrás, tárgyi feltételek biztosítása

69

Intézkedés címe:

A középiskolás korosztály szociális érzékenységének növelése, empátia az esélyegyenlőségi célcsoportok iránt.

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Előítéletek, negatív attitűdök a fiatalok nagy részénél az esélyegyenlőségi célcsoportokkal szemben.

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

R.: A középiskolás korosztály ismerje meg az esélyegyenlőségi célcsoportokat, az esélyegyenlőségi programot. K.: Az kötelező 50 órás önkéntes munka teljesítése során a fiatalok bevonása az esélyegyenlőségi program végrehajtásába, pl. idősek látogatása, nyári napközi működtetésében közreműködés, korrepetálás. H.: A célcsoportok tagjaival való közvetlen kapcsolat, megszerzett személyes tapasztalat növeli a szociális érzékenységet, empátiát, toleranciát. Tájékoztatás, HEP nyilvánosság Az 50 órás önkéntes munka teljesítése feltételeinek megteremtése az egyes célcsoportoknál

Résztvevők és felelős

tankerület, igazgatók, Gondozási és Családsegítő Központ, Kolping Támogató Szolgálat, Nyugdíjas Egyesület, MEOSZ HEP fórum vezetője,

Partnerek

Középiskolások, pedagógusok, az egyes célcsoportokkal foglalkozó szakemberek, esélyegyenlőségi referens

Határidő(k) pontokba szedve

Tájékoztatás: 2013. szeptember-október Az önkéntes munka szervezeti keretinek megteremtése 2013/2014-es tanév

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

A programba bevont középiskolások száma. Közösségi szolgálat teljesítésének igazolása. Közép- és hosszútávú együttműködési megállapodások.

Érdektelenség, nem látják be az ügy fontosságát. Meggyőzés, jó gyakorlatok bemutatása.

Szükséges erőforrások Humán erőforrás

70

Intézkedés címe:

Idősek nappali ellátása igénybevételének növelése

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Az elmúlt években csökkent az idősek nappali ellátását igénybe vevők száma

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban

Idősek nappali ellátását igénybe vevők számának emelkedése A csökkenés okainak feltárása, Szemléletváltás a szolgáltatás igénybevétele során Emelkedik az igénybevevők száma

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Az igénybevétel csökkenése okainak feltárása Szemléletváltás kialakítása az idős embereknél a szolgáltatás vonatkozásában Az eddig kevésbé aktív idős emberek meggyőzése a közösségi együttlét fontossága iránt Olyan programok szervezése, mellyel elérhető, hogy az idős emberek keressék a hasonló korosztállyal történő közösségi együttlétet. Széleskörű tájékoztatás az idős emberek körében Az idős emberek érdeklődésének fenntartása, illetve növelése a szolgáltatás iránt

Résztvevők és felelős

Településen élő idős emberek, családgondozók, szociális ügyintézők, háziorvosok Gondozási és Családsegítő Központ vezetője

Partnerek

Családgondozók, szociális ügyintézők, háziorvosok

Határidő(k) pontokba szedve

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

1. hónap: az igénybevétel csökkenése okainak feltárása 2-5. hónap: Szemléletváltás kialakítása az idős emberekben; olyan, az életkoruknak, mozgásképességeiknek megfelelő programok szervezése, mellyel az idős emberek érdeklődése a szolgáltatás iránt felkelthető, közben folyamatos lakossági tájékoztatás 6. hónap: Emelkedik az idősek nappali ellátását igénybe vevők száma

A szolgáltatás igénybevétele megközelíti a férőhely 90-100 %-át, valamint az ellátottak elégedettsége is megközelíti a 90-100 %-ot. Idősek folyamatos tájékoztatása Pályázati lehetőségek folyamatos megvalósításához.

figyelése

a

széleskörű

programok

Idősek érdektelensége, a meggyőzés eredménytelensége, forráshiány a különböző programok megvalósításához A szolgáltatás népszerűsítése az időskorú lakosság körében

Szükséges erőforrások Humán erőforrás adott, támogatások, pályázati forrás

Intézkedés címe:

Az idős embereket tömörítő civil szervezetek létszámának növelése

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

A településen élő idős népesség számához viszonyítva alacsonynak mondható a civil szervezetekben résztvevők száma

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Résztvevők és felelős

Az idős embereket tömörítő civil szervezetek tagjainak emelkedése

Ezen civil szervezetek tevékenységének megismertetése az időskorúak körében Meggyőzés, közösségi életre való igény kialakítása az idős emberekben Emelkedik a civil szervezetek tagjainak száma A településen működő, idős embereket tömörítő civil szervezetek megismertetése, népszerűsítése az idősekkel Az eddig kevésbé aktív idős emberek meggyőzése a közösségi együttlét fontossága iránt Igények felmérése az idősek körében Olyan programok szervezése, melyek az idős embereket együttműködésre ösztönzi A civil szervezetek tagjainak emelkedése és létszám fenntartása Településen élő idős emberek, Sárvári Nyugdíjasok Egyesülete, Rábasömjéni Nyugdíjas Klub, családgondozók, háziorvosok Sárvári Nyugdíjasok Egyesületének elnöke, Rábasömjéni Nyugdíjas Klub vezetője

Partnerek

Sárvári Nyugdíjasok Egyesülete, Rábasömjéni Nyugdíjas Klub, családgondozók, háziorvosok

Határidő(k) pontokba szedve

1-2.hónap: civil szervezetek megismertetése az időskorú lakossággal 2-6.hónap: programok szervezése, melyek felkeltik az idős érdeklődését a civil szervezetek iránt

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

emberek

Emelkedik a civil szervezet tagjainak száma

Pályázatok figyelése, idősek folyamatos tájékoztatása, igényfelmérés

Idősek érdektelensége, meggyőzés, népszerűsítés forráshiány Támogatási, pályázati lehetőségek folyamatos figyelése

eredménytelensége,

Szükséges erőforrások Pénzügyi erőforrás: önkormányzati támogatás, egyéb támogatás pályázat útján

Intézkedés címe:

Az idősek nappali ellátását biztosító intézménynek az idősek életkorának, egészségi állapotának megfelelő épületben történő elhelyezése

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Az idősek nappali ellátását biztosító önkormányzati intézmény nem felel meg az idősek egészségi állapotából, korából fakadó igényeknek, elvárásoknak

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Az idősek nappali ellátását biztosító önkormányzati intézménynek az idősek egészségi állapotának, életkorának megfelelő intézményben történő elhelyezése Pályázati lehetőség felkutatása Tervek kidolgozása Az intézmény megfelelő épületben kerül elhelyezésre. Pályázati lehetőség felkutatása Tervek kidolgozása Az intézmény megfelelő épületben történő elhelyezése

Résztvevők és felelős

Önkormányzat, Gondozási és Családsegítő Központ polgármester

Partnerek

önkormányzat, Gondozási és Családsegítő Központ

Határidő(k) pontokba szedve

1-2. év: Pályázati lehetőség felkutatása, tervek kidolgozása 3. év: Az intézmény megfelelő épületben történő elhelyezése

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Az intézmény az idősek életkorának, egészségi állapotának megfelelő épületben kerül elhelyezésre

Forráshiány Pályázati források bevonása.

Szükséges erőforrások Pályázati támogatás és önkormányzati forrás

Intézkedés címe:

Családon belüli erőszak megelőzése, visszaszorítása

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Családon belüli erőszak jelenléte.

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek

Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága

Családon belüli erőszak megelőzése. - Érintett családok feltérképezése teljes körűen. - Széleskörű tájékoztatási tevékenység köznevelési intézményekben, munkahelyeken, helyi médiában; életvezetési tanácsok, szükség szerint prevenciós programok - Érintett családok számának csökkentése - Tájékoztatás az ilyen esetekben igénybe vehető segítségről, szükség szerint, illetve egyénre szabottan életvezetési tanácsadások megszervezése. - Gyermekvédelmi munka megerősítése. - Jelzőrendszer hatékonyságának javítása. Gyermekjóléti szolgálat, gyermekorvos, iskolai gyermekvédelmi felelősök, védőnő, kisgyermekgondozó, gyámhatóság, nevelési tanácsadó, pedagógusok Gondozási és Családsegítő Központ vezetője Gyermekjóléti szolgálat, gyermekorvos, iskolai gyermekvédelmi felelősök, védőnő, kisgyermekgondozó, gyámhatóság, nevelési tanácsadó, gyermekpszichológusok, egyház, pedagógusok 1-6 hónap: veszélyeztetett családok feltérképezése 7-12 hónap: prevenció kidolgozása, jelzőrendszer hatékonyságának növelésére tett intézkedések kidolgozása Évenként: felülvizsgálat

Védelembe vett gyermekek számának csökkenése Veszélyeztetett gyermekek számának csökkentése. Jelzőrendszer hatékony működésének köszönhetően csökken a veszélyeztetett családok száma

Családok idegenkedése attól, hogy az intim szférájában avatkoznak mások.→ Elzárkózás a segítség igénybevételétől.→ Félelem az esetleges megtorlástól az agresszor részéről. Kockázatok és csökkentésük eszközei

Helyi médiában: figyelemfelkeltés ezen témával kapcsolatban, érintettek hol kaphatnak és kitől segítséget. Iskolákban osztályfőnöki óra keretében beszélgetni a gyerekekkel, szakember bevonásával Segélyvonalak számának hirdetése.

Szükséges erőforrások Humán erőforrás: szakemberek

74

Intézkedés címe:

Élet akadályok nélkül

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Járdák, középületek akadálymentesítése nem megoldott

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban

Az intézmények szolgáltatásainak elérése mindenki számára, akadálymentes közszolgáltatások -

tervezés, pályázás akadálymentesítés megvalósítása esélyegyenlőség mindenki számára

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

- Lehetőségek számbavétele, pályázatfigyelés - Tervek elkészítése, engedélyek beszerzése, pályázás - építésügyi szakemberek, vállalkozók megkeresése - Megvalósítás: Akadálymentesítés kialakítása a középületekben

Résztvevők és felelős

Településen fogyatékkal élők, önkormányzat, intézmények polgármester, közintézmények vezetői

Partnerek

Önkormányzat, közintézmények vezetői, vállalkozók, önkéntesek

Határidő(k) pontokba szedve

1. év: tervezés, pályázatfigyelés, engedélyezés 2. év: pályázat, majd a munkálatok elvégzése

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások

Elérhető szolgáltatás mindenki számára, elégedett lakosság 1 középület akadálymentesítése Az akadálymentesített középület igénybe vétele sok éven keresztül biztosított

Pályázatok hiánya Pénzügyi erőforrás: pályázati forrás+ önkormányzati forrás Humán erőforrás: építési vállalkozók, önkéntes fiatalok

75

Intézkedés címe:

Az előítéletek ellen

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Általános társadalmi probléma a fogyatékosokkal szembeni előítélet

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Az előítéletek megszüntetése -

szemléletváltás kialakítása közös programok szervezése A fogyatékosok teljes jogú tagjai lesznek a társadalomnak, megbélyegzés nélkül

- Pozitív szemléletváltás elősegítése (fontos az köznevelési intézmények szerepe) - fogyatékosok mindennapi életének, problémáinak megismertetése - empátia kialakítása (már gyermekkorban) - esélyteremtési programok szervezése, elérni, hogy ezen a programokon minél többen vegyenek részt Településen fogyatékkal élő személyek, köznevelési intézmények, Gyermekjóléti Szolgálat, civil szervezetek, önkormányzat HEP Fórum vezetője Településen fogyatékkal élő személyek, köznevelési intézmények, Gyermekjóléti Szolgálat, civil szervezetek, önkormányzat folyamatos

Olyan közösségi élet kialakítása, melyben fogyatékos és nem fogyatékos személy egyaránt részt vesz Pozitív szemléletváltás tartós marad, illetve már gyermekkorban empátia kialakul ki a fogyatékos személyekkel kapcsolatban

Érdektelenség, együttműködés hiánya, elutasítás

Szükséges erőforrások Humán erőforrás: szakemberek

76

Intézkedés címe:

A Kolping Támogató Szolgálat szállító szolgálatának bővítése

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Nagyobb a szállító szolgálat iránti igény, mint a rendelkezésre álló kapacitás

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Szállító szolgálat iránti igény kielégítése

Résztvevők és felelős

Sárváron fogyatékkal élő személyek, Kolping Támogató Szolgálat Kolping Támogató Szolgálat Vezetője

Partnerek

Kolping Támogató Szolgálat

Határidő(k) pontokba szedve

1-3. hónap: igények felmérése 4-10. hónap: pénzforrás biztosítása 10-12. hónap: Gépkocsi beszerzése

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

-

tervezés, igények felmérése, a szükséges források felkutatása megfelelő személygépkocsi beszerzése, gépkocsivezető biztosítása a közlekedési probléma mindenki számára megoldódik

- tervezés, a valós igények felmérése - az ehhez szükséges pénzforrás felmérése, felkutatása - gépjármű megvásárlása

1 akadálymentesített személygépjármű vásárlása A gépjárművek hosszútávon történő működtetéséhez a szükséges pénzforrásnak folyamatosan rendelkezésre kell állni.

Nem lesz fedezet újabb gépjármű beszerzéséhez További pályázati lehetőségek felkutatásával csökkenthető a kockázat

Szükséges erőforrások Pénzügyi erőforrás, humán erőforrás: gépkocsivezető

77

Intézkedés címe:

Fogyatékkal élők munkához segítése

Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)

Nem ismert az egyes munkaadók megváltozott munkaképességű személyek alkalmazásának mértéke, az ahhoz való viszonyulása

Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban

Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve

Résztvevők és felelős

Partnerek

Határidő(k) pontokba szedve

Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei

Közvetítés a munkaadók és a megváltozott munkaképességű személyek között foglalkoztatás kapcsán, adott esetben együttműködve a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal TÁMOP 1.1.1./12. Projektirodával -

Azon munkaadók feltérképezése, akik rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelesek, amennyiben nem alkalmaznak megfelelő számú megváltozott munkaképességű személyt - Ezen munkaadókkal történő kapcsolatfelvétel - Közvetítés munkaadó és megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása kapcsán Azon munkaadók feltérképezése, akik rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelesek, amennyiben nem alkalmaznak megfelelő számú megváltozott munkaképességű személyt Velük történő kapcsolatfelvétel abból a célból, hogy megismerjük a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása iránti igényüket. Ezen igényekről statisztikai célú nyilvántartás kialakítása Foglalkoztatási igény esetén az igény közvetítése a fogyatékos emberekkel kapcsolatba kerülő intézményekkel, szervezetekkel Megváltozott munkaképességű személyek, Munkaadók, önkormányzat, Kolping Támogató Szolgálat, Mozgássérültek Vas Megyei Egyesületének Sárvári Csoportja, Gondozási és Családsegítő Központ HEP Fórum vezetője Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal TÁMOP 1.1.1./12. Projektiroda Munkaadók, önkormányzat, Kolping Támogató Szolgálat, Mozgássérültek Vas Megyei Egyesületének Sárvári Csoportja, Gondozási és Családsegítő Központ - 1-3. hónap: Azon munkaadók feltérképezése, akik rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelesek, amennyiben nem alkalmaznak megfelelő számú megváltozott munkaképességű személyt - 4-6. hónap: Kapcsolatfelvétel ezen munkaadókkal, megismerve a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása iránti igényüket. Nyilvántartás kialakítása ezen munkáltatók kapcsán

Eredménynek számít ha már egy megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatásra kerül ennek a kapcsolat-kiépítésnek köszönhetően. Rendszeres kapcsolattartás, munkahelyek megtartása

Együttműködési hiány a munkáltatók részéről, érdektelenség a fogyatékos személyek részéről

Szükséges erőforrások Humán erőforrás

78

2. Összegző tábla – A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI.5.) EMMI rendelethez A

Intézkedés sorszáma

B

A helyzetelemzés következtetéseiAz intézkedés ben feltárt címe, esélyegyenlőségi megnevezése probléma megnevezése

C

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

D A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal

E

Az intézkedés tartalma

F

Az intézkedés felelőse

G

Az intézkedés megvalósításának határideje

H

I

J

Az intézkedés eredményességé t mérő indikátor(ok)

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai)

Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága

Emberi erőforrás, megfelelő képzések elindításához szükséges anyagi forrás

munkatapasztalat megszerzése, képzésben részt vettek elhelyezkedése, munkahely megtartása

I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége

1

Pályakezdő álláskeresők számának csökkentése

Pályakezdő álláskeresők számának csökkentése. Munkanélküliség és az iskolai végzettség közötti összefüggés feltárása. Azon álláskeresők esetében, akik az „Első Munkahely A munkanélküliek Garancia” program, körében vagy más program emelkedik a keretében nem pályakezdők foglalkoztathatók, aránya képzési/ átképzési lehetőségek, gyakorlati helyek keresése, biztosítása Vállalkozók bevonása a gyakorlati képzésekbe, számukra támogatás nyújtása Végzős tanulók hiányszakmák felé történő orientálása

Munkaügyi Kirendeltség részéről: o Munkaadói igények felmérése, hiányszakmák feltérképezése; „Első Munkahely Garancia” program o Szakképzetlen álláskeresőknek képzési helyek felkeresése, vállalkozások felkeresése, képzésekben történő HEP Fórum részvétel biztosítása Iskolák 2014.06.30. vezetője részéről: - Segítségnyújtás a pályaválasztás során, - A tanulók és szüleik tájékoztatása a hiányszakmákról, a diákok hiányszakmák felé orientálása Önkormányzat és intézményei részéről: munkatapasztalat-szerzés biztosítása pl. nyári diákmunka keretében

„Első Munkahely Garancia” program keretében foglalkoztatottak száma Képzésben részt vettek elhelyezkedése Hiányszakmákra történő jelentkezés

2

Tartósan álláskeresők, valamint az 50 éven felüli álláskeresők számának csökkentése

Magas a 180 napnál hosszabb ideje, valamint az 50 éven felüli munkanélküliek száma

Munkaerőpiacra történő visszatérés Fenti célcsoportokba tartozók felmérése, iskolai végzettségük feltérképezése Az érintetteknek a TÁMOP 1.1.2. „A hátrányos helyzetűek

Érintettek felmérése, iskolai végzettségük feltérképezése Az álláskeresési HEP Fórum tanácsadásokon, 2014.12.31. vezetője tájékoztató fórumokon, állásbörzéken való részvétel ösztönzése a helyi média közreműködésével Helyi

A projekt finanszírozásához Képzést sikeresen szükséges forrás Új munkahely befejezők száma, Humán erőforrás: megtartása hosszú munkaerőpiacra képző távon visszatérők száma intézmények, munkáltatók

79

A

B

C

D

foglalkoztathatóságán ak javítása” központi programba, illetve egyéb programba történő bevonása, egyéni programtervek elkészítése Sikeres képzések, foglalkoztatásba bevontak száma emelkedik.

E

F

G

H

I

J

cégek, vállalkozások munkaerő igényeinek felmérése a TÁMOP 1.1.2. program keretében a személyre szabott egyéni programtervek elkészítése Támogatott képzésekbe, támogatott foglalkoztatásba történő bevonás

3

A mélyszegények és romák életének pozitív változása. Az iskolázottsági szint és Aluliskolázottság, rendszeres munkából alacsony élők számának Mélyszegéfoglalkoztatottság, növekedése nyek és romák hátrányos szemléletformálás felemelkedése megkülönböztetés iskolázottság , kirekesztettség felmérése beiskolázás: mindenki végezzen el egy valamilyen iskolát (8 általánost, szakmát) elhelyezkedés

Szemléletformálás (jó példák bemutatása, sikert elért roma személy meghívása, bemutatása, előadása) Segítő mentorok közreműködése (iskolázottság mértékének, a munkanélküliség okainak felmérése) Személyre szabott képzési lehetőségek megtalálása, jelentkezés támogatott képzésekre Elhelyezkedési lehetőségek felkutatása, elhelyezkedés segítése, munkáltatók meggyőzése

4

Kevesebb vagy egyáltalán ne legyen hajléktalan a településen Hajléktalanná vált személyek feltérképezése Hajléktalan Lakhatási lehetőség személyek A településen 7-9 biztosítása különösen problémáinak hajléktalan a téli időszakban, enyhítése a személy él. visszavezetés a munka településen világába (akiknél ez lehetséges) vagy akik nem képesek munkavégzésre, ott az egyéb havi rendszeres jövedelemhez jutás feltérképezése Hajléktalanok

Sárvár város Önkormányzati Képviselőtestületének 27/1997. (XII.02.) számú rendelete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról, valamint a gyermekjóléti szolgálatról és a gyermekvédelmi támogatásokról

Sárvári Roma Nemzetiségi 2015.06.30. Önkormányzat elnöke

Humán erőforrás: mentor, képzési 8 általánost szakember, végzettek és Munkaügyi Kirendeltség átképzettek számának dolgozói, emelkedése munkáltatók Elhelyezkedettek Pénzügyi forrás: számában mentor alkalmazása, történő emelkedés képzés költsége, útiköltség, tankönyvek

Életvitelük pozitív változásának fenntartása hosszú távon Munkahelyek megtartása hosszú távon

A hajléktalanná vált személyek feltérképezése,a hajléktalanság kialakulása okainak elemzése Szociális és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés megszervezése Folyamatos életvezetési tanácsadás biztosítása. HEP Fórum 2015.06.30. Lakhatási problémáik vezetője megoldásának támogatása. Munkaerőpiacra történő visszavezetés lehetőségeinek feltérképezése Szükség esetén képzésbe történő bevonás, majd az elhelyezkedés segítése. Azoknál, akik rendszeres

Humán erőforrás: szakemberek Pénzügyi forrás: pl. konténerlakás vásárlása, önkormányzati bérlakás kialakítása

Hosszútávon a visszaesés megakadályozása, hajléktalanná válás megelőzése

Hajléktalanok száma.

80

A

B

C

D

számának csökkentése

5

6

Önkormányzat i bérlakásban élők közüzemi hátralékainak csökkentése

Magas az önkormányzati bérlakásban élők lakbér-, vízdíj és távhődíj hátraléka

Kevés a célcsoportokra kidolgozott program, eddig Együttműköcsak a Munkaügyi dés a TKKI-val Központ által szervezett programokon vettek részt

További hátralékok felhalmozásának megakadályozása, a fennálló hátralékok kifizetése A hátralékkal rendelkezők pontos számbavétele Megoldási javaslatok kidolgozása további hátralék-felhalmozás megakadályozására, illetve a már fennálló hátralék visszafizetésére. Közüzemi hátralékok megszűnése

Szoros kapcsolat kialakítása a TKKI Szombathelyi Igazgatóságával: együttműködési megállapodás bekapcsolódás a futó programokba részvétel a jövőben tervezett programokban

E

F

G

H

I

J

munkavégzésre nem képesek, ott annak feltérképezése, hogy milyen módon juthatnak rendszeres jövedelemhez.

Sárvár város Önkormányzata Képviselőtestületének 27/1997. (XII.02.) számú rendelete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról, valamint a gyermekjóléti szolgálatról és a gyermekvédelmi támogatásokról

A hátralékkal rendelkezők pontos számbavétele, a hátralék kialakulása okainak elemzése (Vizsgálata annak, hogy a hátralék kialakulása a bérlőnek felróható, vagy nem) Bérlők meggyőzése a havi rendszeres fizetés érdekében Fentiek ismeretében megoldási Városgazdálkodá 2014.03.31. módok kidolgozása további s Sárvár vezetője hátralék-felhalmozás megakadályozására (pl: előrefizetős mérőóra felszerelése, alacsonyabb költségű lakás biztosítása), illetve a már fennálló hátralék visszafizetésére.(pl: részletfizetés engedélyezése) Együttműködési megállapodás megkötése A célcsoportok tájékoztatása a futó programokról: TÁMOP 5.3.1. TÁMOP 5.3.8. TÁMOP 5.3.10. amelyek a hátrányos helyzetű célcsoportoknak adnak segítséget A hátrányos helyzetű gyermekek polgármester, felemelkedését segítő jegyző TÁMOP 3.3.13. program tervezetének megismerése és bekapcsolódás a programba. A TKKI által mindenkor futó programok folyamatos figyelemmel kísérése és a célcsoportok tájékoztatása

2013.12.31.

1 éven belül a felhalmozott hátralék összege legalább 40 %-kal csökken, 3 éven belül ütemezett csökkentése.

Cserelakás (önkormányzati bérlakás) biztosítása

Az ismételt hátralékfelhalmozás megelőzése, megakadályozása

Az együttműködési megállapodás létrejötte A képzéseken aláírt jelenléti ívek A tájékoztatókon megjelentek az érintettek 60%-a A programokba bekapcsolódott: 40%

Humán: szervező az önkormányzat részéről, a TKKI programfelelősei technikai: a tájékoztatók helyszíne

A kapcsolat és az együttműködés hosszú távon fenntartható köszönhetően a folyamatosan induló programoknak

81

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

II. A gyermekek esélyegyenlősége

1

2

Széleskörű és folyamatos tájékoztatási tevékenység a szülők körében,önkéntes nyilatkozattétel. A gyermeket gondozó, nevelő, oktató intézmény tudomást HH, HHH szerez a HH, illetve státuszú Feltételezhetően HHH helyzetről, és gyermekek, nagyobb a HHH megteheti e tanulók gyermekek száma, gyermekek nevelésihelyzetének mint amit jelenleg oktatási hiányainak folyamatos ismerünk. kompenzálása feltárása, érdekében szükséges javítása intézkedéseket. Hosszú távon elkerülhető a tanulási kudarc miatti lemorzsolódás, javulnak a továbbtanulási esélyek.

A HH és HHH gyermekek bevonása a tanórán kívüli foglalkozásokba

Az intézményi tapasztalatok szerint a HH és HHH gyermekek közül kevesen vesznek részt a tanórán kívüli foglalkozásokon

Köznevelési intézmények nevelési, illetve pedagógiai programja

A köznevelési intézmények rendelkezzenek saját adatokkal a HH és HHH gyermekekre vonatkozóan. Igényfelmérés, érdeklődési kör feltérképezése. Meggyőzés, a már Pedagógiai meglévő tanórán programok kívüli foglalkozások vonzóvá tétele, szükség szerint új programok beindítása, új pedagógiai módszerek alkalmazása. A tanulók eredményeinek elismerése, jó példák hangsúlyozása

Felvilágosítás, nyilatkozattétel Nevelésioktatási hiányok HEP kompenzálására kidolgozott vezetője programok és módszerek az intézményekben

fórum

2014.06.30.

Adatgyűjtés. Igényfelmérés. Meggyőzés, a foglalkozások vonzóvá tétele, szükség HEP Fórum szerint új programok 2014.06.30. vezetője beindítása, módszerek bevezetése. Pozitív példák bemutatása

Iskolai naplók, visszacsatolás a tanulmányi eredményekről, Szakemberhálóza továbbtanulási t, intézményi Tájékoztatás mutatók az programok adatvédelmi előírások betartásával

Iskolai naplók, visszacsatolás a tanulmányi eredményekről. Tanulmányi versenyek, iskolai vetélkedők, kulturális szemlék eredményei. Továbbtanulási mutatók.

Humán erőforrás, továbbképzések, intézményi infrastruktúra és programok

Pozitív eredmények hangsúlyozása, érdeklődési kör bővülése

82

A

B

C

D

Elsősorban az alsó tagozatos korosztály nyári szünidőben történő felügyeletének, szabadidejük hasznos eltöltésének megszervezése. Az egyes résztvevők tevékenységének összehangolásával a nyári szünidő egyre hosszabb részét fedjék le az igénybe vehető szolgáltatások. A gazdasági szereplők által szervezett (fizetős) táborok elérhetővé tétele minél szélesebb kör számára.

Sárvár város Önkormányzata Képviselőtestületének 27/1997. (XII.02.) számú rendelete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról, valamint a gyermekjóléti szolgálatról és a gyermekvédelmi támogatásokról

E

F

G

H

I

J

Adatgyűjtés. Igényfelmérés. Programok szervezése, népszerűsítése, a lebonyolításhoz szükséges anyagi források biztosítása. HEP Fórum 2014.08.31. Tapasztalatok értékelése, a vezetője következő évi programok szervezése során ezen megállapítások figyelembe vétele.

A programokon részt vevő tanulók és szüleik véleményének megismerése, javaslataik Nyári szünidőben Humán erőforrás, beépítése a szervezett intézményi következő évi táborok száma, infrastruktúra, programokba. Az időtartama. pénzügyi önkormányzat Igénybe vevők források. anyagi száma lehetőségeinek függvényében a táborozási támogatás nyújtása a rászorulók részére

Legyen legalább Humán erőforrás, egy helyettes tárgyi feltételek szülő a biztosítása településen.

3

A szülőknek problémát okoz a Nyári nyári szünidőben gyermekfelügy a gyermekek elet, nyári felügyelete, napközi szabadidejük időtartamának hasznos növelése eltöltésének megszervezése

4

Potenciális partnerek felkutatása. Az alkalmas jelentkezők Helyettes szülő A településen eredményesen biztosítása a nincs helyettes elvégzik a helyettes településen szülő szülő tanfolyamot. A településen elérhető lesz a helyettes szülő.

Széleskörű tájékoztatás a lehetőség iránt érdeklődőknek. Külön jogszabályban meghatározott tanfolyam elvégzése. A helyettes szülő és a működtető között megállapodás megkötése.

5

R.: A középiskolás korosztály ismerje meg az esélyegyenlőségi A középiskolás célcsoportokat, az Előítéletek, korosztály esélyegyenlőségi szociális negatív attitűdök programot. K.: Az érzékenységén a fiatalok nagy kötelező 50 órás az önkéntes munka ek növelése, részénél empátia az esélyegyenlőségi teljesítése során a esélyegyenlősé célcsoportokkal fiatalok bevonása az gi célcsoportok szemben esélyegyenlőségi iránt. program végrehajtásába, pl. idősek látogatása, nyári napközi működtetésében

Tájékoztatás, HEP nyilvánosság Az 50 órás HEP Fórum önkéntes munka teljesítése 2014.06.30. vezetője feltételeinek megteremtése az egyes célcsoportoknál

Gondozási és Családsegítő 2015.06.30. Központ vezetője

A programba bevont középiskolások száma, Közösségi Humán erőforrás szolgálat teljesítésének igazolása

Középés hosszútávú együttműködési megállapodások.

83

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

közreműködés, korrepetálás. H.: A célcsoportok tagjaival való közvetlen kapcsolat, megszerzett személyes tapasztalat növeli a szociális érzékenységet, empátiát, toleranciát

III. A nők esélyegyenlősége

1

Családon belüli erőszak megelőzése. Érintett családok feltérképezése teljes körűen. Széleskörű tájékoztatási tevéCsaládon belüli kenység köznevelési Családon belüli intézményekben, erőszak megelőzése, erőszak jelenléte. munkahelyeken, helyi visszaszorítása médiában; életvezetési tanácsok, szükség szerint prevenciós programok Érintett családok számának csökkentése

Tájékoztatás az ilyen esetekben igénybe vehető segítségről, szükség szerint, illetve egyénre szabottan életvezetési tanácsadások megszervezése. Gyermekvédelmi munka megerősítése. Jelzőrendszer hatékonyságának javítása.

Gondozási és Családsegítő 2013.12.31. Központ vezetője

Védelembe vett gyermekek számának csökkenése Veszélyeztetett gyermekek számának Humán erőforrás: csökkentése. szakemberek Jelzőrendszer hatékony működésének köszönhetően csökken a veszélyeztetett családok száma

Gondozási és Családsegítő 2014.06.30. Központ vezetője

A szolgáltatás igénybevétele megközelíti a férőhely 90-100 %-át, valamint az ellátottak elégedettsége is megközelíti a 90100 %-ot.

IV. Az idősek esélyegyenlősége

1

Az elmúlt években Idősek nappali csökkent az idősek ellátása nappali ellátását igénybevételé igénybe vevők nek növelése száma

Idősek nappali ellátását igénybe vevők számának emelkedése A csökkenés okainak feltárása, Szemléletváltás a szolgáltatás igénybevétele során Emelkedik az igénybevevők száma

Az igénybevétel csökkenése okainak feltárása. Szemléletváltás. Az eddig kevésbé aktív idős emberek meggyőzése a közösségi együttlét fontossága iránt Az idős emberek keressék a hasonló korosztállyal történő közösségi együttlétet. Széleskörű tájékoztatás. Az idős emberek érdeklődésének fenntartása, illetve növelése a szolgáltatás iránt

Idősek folyamatos tájékoztatása Pályázati Humán erőforrás lehetőségek adott, folyamatos támogatások, figyelése a pályázati forrás széleskörű programok megvalósításához.

84

A

2

Az idős embereket tömörítő civil szervezetek létszámának növelése

3

Az idősek nappali ellátását biztosító intézménynek az idősek életkorának, egészségi állapotának megfelelő épületben történő elhelyezése

B

C

D

E

F

A településen élő idős népesség számához viszonyítva alacsonynak mondható a civil szervezetekben résztvevők száma

Az idős embereket tömörítő civil szervezetek tagjainak emelkedése Ezen civil szervezetek tevékenységének megismertetése az időskorúak körében Meggyőzés, közösségi életre való igény kialakítása az idős emberekben Emelkedik a civil szervezetek tagjainak száma

A településen működő, idős embereket tömörítő civil szervezetek megismertetése, népszerűsítése az idősekkel Az eddig kevésbé aktív idős emberek meggyőzése a közösségi együttlét fontossága iránt Igények felmérése az idősek körében Olyan programok szervezése, melyek az idős embereket együttműködésre ösztönzi A civil szervezetek tagjainak emelkedése és létszám fenntartása

Az idősek nappali ellátását biztosító önkormányzati intézmény nem felel meg az idősek egészségi állapotából, korából fakadó igényeknek, elvárásoknak

Az idősek nappali ellátását biztosító önkormányzati intézménynek az idősek egészségi állapotának, életkorának megfelelő intézményben történő elhelyezése Pályázati lehetőség felkutatása Tervek kidolgozása Az intézmény megfelelő épületben kerül elhelyezésre.

Pályázati lehetőség felkutatása Tervek kidolgozása Az intézmény polgármester megfelelő épületben történő elhelyezése

Sárvár város fejlődésének a 2010-2014-es önkormányzati ciklusra tervezett lehetőségeiről szóló gazdasági program

G

Sárvári Nyugdíjasok Egyesületének elnöke, 2014.12.31. Rábasömjéni Nyugdíjas Klub vezetője

H

I

Pénzügyi erőforrás: Emelkedik a civil önkormányzati szervezet támogatás, egyéb tagjainak száma támogatás pályázat útján

J

Pályázatok figyelése, idősek folyamatos tájékoztatása, igényfelmérés

2015.12.31.

Az intézmény az idősek életkorának, egészségi állapotának megfelelő épületben kerül elhelyezésre

2015.12.31.

Pénzügyi erőforrás: Elérhető pályázati forrás+ szolgáltatás önkormányzati mindenki számára, forrás Humán akadálymentes elégedett lakosság középületek erőforrás: 1 középület építési akadálymentevállalkozók, sítése önkéntes fiatalok

Pályázati támogatás és önkormányzati forrás

V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége

1

Az intézmények szolgáltatásainak elérése mindenki számára, akadálymentes Járdák, közszolgáltatások Élet akadályok középületek tervezés, pályázás nélkül akadálymentesíté akadálymentesítés se nem megoldott megvalósítása esélyegyenlőség mindenki számára

Lehetőségek számbavétele,pályázatfigyel és Tervek elkészítése, engedélyek beszerzése, polgármester, pályázás építésügyi közintézmények szakemberek, vállalkozók vezetői megkeresése Megvalósítás: Akadálymentesítés kialakítása a középületekben

85

A

B

C

D

E

F

G

Pozitív szemléletváltás elősegítése (fontos az köznevelési intézmények szerepe) fogyatékosok mindennapi életének, probléFórum máinak megismertetése HEP 2014.12.31. empátia kialakítása (már vezetője gyermekkorban) esélyteremtési programok szervezése, elérni, hogy ezen a programokon minél többen vegyenek részt

2

Az előítéletek megszüntetése Általános szemléletváltás társadalmi kialakítása közös Az előítéletek probléma a programok szervezése ellen fogyatékosokkal A fogyatékosok teljes szembeni előítélet jogú tagjai lesznek a társadalomnak, megbélyegzés nélkül

3

Nagyobb a szállító szolgálat iránti igény, mint a rendelkezésre álló kapacitás

Szállító szolgálat iránti igény kielégítése tervezés, igények felmérése, a szükséges források felkutatása megfelelő személy- gépkocsi beszerzése, gépkocsivezető biztosítása a közlekedési probléma mindenki számára megoldódik

tervezés, a valós igények felmérése az ehhez szükséges pénzforrás felmérése, felkutatása gépjármű megvásárlása

Nem ismert az egyes munkaadók megváltozott munkaképességű személyek alkalmazásának mértéke, az ahhoz való viszonyulása

Közvetítés a munkaadók és a megváltozott munkaképességű személyek között foglalkoztatás kapcsán, együttműködve a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal TÁMOP 1.1.1./12. Projektirodával Azon munkaadók feltérképezése, akik rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelesek Munkaadókkal történő kapcsolatfelvétel. Közvetítés munkaadó és megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása kapcsán

Munkaadók feltérképezése, akik rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelesek, Velük történő kapcsolatfelvétel abból a célból, hogy megismerjük a megváltozott munkaképességű emberek HEP Fórum foglalkoztatása iránti 2015.06.30. vezetője igényüket. Igényekről statisztikai célú nyilvántartás kialakítása Igény közvetítése a fogyatékos emberekkel kapcsolatba kerülő intézményekkel, szervezetekkel

4

A Kolping Támogató Szolgálat szállító szolgálatának bővítése

Fogyatékkal élők munkához segítése

Kolping Támogató Szolgálat vezetője

2014.12.31.

H

I

J

Olyan közösségi élet kialakítása, melyben Humán fogyatékos és nem erőforrás: fogyatékos szakemberek személy egyaránt részt vesz

Pozitív szemléletváltás tartós marad, illetve már gyermekkorban empátia kialakul ki a fogyatékos személyekkel kapcsolatban

Pénzügyi 1 erőforrás, akadálymentesítet humán t személygépjármű erőforrás: vásárlása gépkocsivezető

A gépjárművek hosszútávon történő működtetéséhez a szükséges pénzforrásnak folyamatosan rendelkezésre kell állni.

Legalább egy megváltozott Humán munkaképességű erőforrás személy foglalkoztatása

rendszeres kapcsolattartás, munkahelyek megtartása

86

3. Megvalósítás

A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.

A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében Sárvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 139/2013. /V.23./ számú határozatával HEP Fórumot hozott létre. A HEP Fórum feladatai: − az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, − annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása − a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, − az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselőtestületi döntésre − az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása − a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása

87

Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus, de nem formalizált munkacsoportok működnek az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak. Az esélyegyenlőségi program végrehajtásában részt vevő munkacsoportok saját szervezeti kereteiken belül kialakított munkarend szerint, saját éves tervük alapján végzik tevékenységüket. A munkacsoport vezetője évente szóban beszámol munkájáról az Esélyegyenlőségi Fórumon.

Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

HEP Fórum

Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

tagjai: 139/2013. /V.23./ számú képviselőtestületi határozat szerint

Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport

A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.

88

Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján. A lakossági észrevételek visszacsatolására szolgál az [email protected] elérhetőség.

Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. Az elfogadott helyi esélyegyenlőségi program közzétételre kerül az önkormányzat honlapján (www.sarvarvaros.hu), továbbá tájékoztató jelenik meg róla a Sárvári Hírlapban, az önkormányzat hivatalos lapjában. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.

Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről a polgármester felel.: - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához.

89

o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)

Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.

90

91

92

93

94

95

96

97

98

99

100

101