PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADTA: A ZSÁMBÉKI PREMONTREI GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA NEVELŐTESTÜLETE A HÁZIREND ELFOGADÁSÁVAL EGYETÉRTETT:

Zsámbéki Premontrei Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai Programja

PEDAGÓGIAI PROGRAM

ELFOGADTA: A ZSÁMBÉKI PREMONTREI GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA NEVELŐTESTÜLETE A HÁZIREND ELFOGADÁSÁVAL EGYETÉRTETT: A ZSÁMBÉKI PREMONTREI GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA DIÁKÖNKORMÁNYZATA AZ ELFOGADÁS DÁTUMA: 2013.JÚNIUS 27. JÓVÁHAGYTA: A PREMONTREI NŐI KANONOKREND, MINT FENNTARTÓ ÉRVÉNYES: 2013. SZEPTEMBER 1-TŐL VISSZAVONÁSIG

1


TARTALOMJEGYZÉK 1.

Az iskola adatai.................................................................................................................. 4 1.1

Az iskola hivatalos elnevezése ............................................................................................. 4

1.2

Az iskola alapítója és fenntartója ....................................................................................... 4

1.3

Az iskola felügyeleti szerve .................................................................................................. 4

1.4

Az iskola működési területe ................................................................................................ 4

1.5

Az iskola jogállása ................................................................................................................ 4

1.6

Az iskola székhelye............................................................................................................... 4

1.7

Az iskola OM azonosító száma ........................................................................................... 4

1.8

Az iskola igazgatója és a program benyújtója: ................................................................. 4

1.9

Az iskola bemutatása ........................................................................................................... 4 Az iskola rövid története az alapítás óta .......................................................................................... 4 A mai iskola és a holnap iskolája .................................................................................................... 5

1.9.1. 1.9.2

2.

Az iskola nevelési programja ............................................................................................ 6 2.1. Az iskolában folyó oktató-nevelő munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai........................................................................................................................... 6 Általános célok ................................................................................................................................ 6 Az iskola képzési céljai ................................................................................................................... 7 Az oktató – nevelő munkával kapcsolatos pedagógiai feladatok rendszere .................................... 8

2.1.1. 2.1.2. 2.1.3.

2.2

A pedagógusok helyi, intézményi feladatai ........................................................................ 9

2.3

Az osztályfőnök feladatai .................................................................................................. 10

2.4

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok............................................................. 11

2.5.

Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok....................................................................... 13

2.6

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ................................................................. 14

2.7

Kulcskompetenciák ............................................................................................................ 15

2.8.

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek . 16

2.9.

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ....................................... 16

2.10.

A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek..................... 17

2.11.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ......................... 17

2.11.1. A sajátos nevelési igényű, illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók, a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható, érzékszervi (nagyothalló) tanulók integrált és szegregált oktatása. ...................................................................................................................................... 17

2.12.

A tanulási esélyegyenlőség segítése ................................................................................... 18

2.13.

Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység .......................................................... 20

2.13.1. 2.13.2. 2.13.3. 2.13.4.

Felzárkóztató illetve tehetséggondozó programok szervezése, a 2.5. és a 2.7. szerint ............. 20 A drog és bűnmegelőzési programok ....................................................................................... 20 Pályaorientációs tevékenység ................................................................................................... 22 Szociális támogatások .............................................................................................................. 23

2.14. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke külön kötetben. ..................................................................... 24 2.15. A szülő, tanuló és iskolai pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei ........................................................................................................................................ 24 2.15.1.

A tanulók részvétele az Iskola döntéshozatali folyamataiban ................................... 24

2


2.15.2.

Az iskola egészségnevelési programja külön kötetben. .............................................. 25

3


1. Az iskola adatai 1.1 Az iskola hivatalos elnevezése Zsámbéki Premontrei Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola 1.2 Az iskola alapítója és fenntartója Alapítója a Premontrei Perjelség (Gödöllő Fácán sor) és a Premontrei Női Kanonokrend (Zsámbék Petőfi u. 13.). Fenntartója a Premontrei Női Kanonokrend (Zsámbék Petőfi u. 13.) 1.3 Az iskola felügyeleti szerve Fenntartó Premontrei Női Kanonokrend 2072 Zsámbék Petőfi u. 13. Szakmai felügyelet: Magyar Katolikus Püspöki Kar Törvényességi felügyelet: Pest Megyei Kormányhivatal 1052 Budapest, V. Városház u. 7. 1.4 Az iskola működési területe Zsámbék és bejárással elérhető környéke 1.5 Az iskola jogállása Az iskola önálló jogi személy, amely vagyonával és költségvetésével önállóan gazdálkodik. Az intézmény vezetője az igazgató, aki képviseli az intézményt és az intézmény dolgozói felett munkáltatói jogot gyakorol. 1.6 Az iskola székhelye 2072 Zsámbék Piac köz 8. Tel: 23/ 342-337 Fax: 23/ 342-337 e-mail: [email protected] 1.7 Az iskola OM azonosító száma 032655 1.8 Az iskola igazgatója és a program benyújtója: Sok Éva A fenti közlések forrása a Pest Megyei Kormányhivatal által PEB/045/1269-9/2013 számon kiadott határozat az iskola működési engedélyének kiadásáról, illetve a Zsámbéki Premontrei Szakközépiskola és Szakiskola 2012. december 19-i keltezésű alapító okirata. A Módosított, Egybeszerkesztett Alapító Okirat a mellékletben található. 1.9 Az iskola bemutatása 1.9.1. Az iskola rövid története az alapítás óta Az iskolát a Gödöllői Premontrei Perjelség és a Premontrei Női Kanonokrend alapította Zsámbéki Szakmunkásképző és Speciális Szakiskola néven 1996. május 2-án. Az alapító attól a felismeréstől vezetve határozta el az iskola alapítását, hogy Zsámbék és környékének lakosai között számtalan fiatal kallódik, mivel megbízható családi háttér és kellő 4


anyagi bázis híján nem tudták megszerezni azokat az ismereteket, készségeket és képességeket, amelyekkel értelmes és felnőtt emberhez méltó módon élhetik életüket. Szakképesítés híján nem találnak megfelelő munkát, s ezért remény sem volna helyzetük javulására. Emberi kapcsolataikat éretlenül és szegényesen alakítják. Nem találják életük értelmét, - lelki értelemben is máról - holnapra élnek. Az alapító és az iskola megalapításában tevékenykedők meggyőződése szerint e fiatalok legnagyobb tragédiája az, hogy nem jutnak el ahhoz a felismeréshez, hogy az élet értelme az üdvösségre való meghívásunk, s a megfelelő életforma ehhez Krisztus követése! Az iskola feladatául az eredeti Alapító Okiratban az alábbiakat tűzték ki: "Az iskola Zsámbék és a környező falvak szociálisan és kulturálisan hátrányos helyzetű, nyolc általános iskolai osztályt elvégzett fiataljait kívánja nevelni, oktatni és szakmára képezni. A gyermekeket keresztény szellemben, korszerű pedagógiai elvekkel és módszerekkel neveli. Az iskola féléves működése után (1997 márciusában) a nevelőtestület és a fenntartó arra a felismerésre jutott, hogy hátrányos helyzetű tanulói között vannak olyanok, akik tehetségük és szorgalmuk alapján a szakmunkástanulókkal szemben támasztott követelményszint fölött is képesek teljesíteni, és négy éves komoly tanulás után a középiskolai érettségi vizsgán is meg fognak tudni felelni. Ezért az iskola nevelőtestülete és a fenntartó Premontrei Perjelség arra az elhatározásra jutott, hogy a tervezett évfolyamonkénti két szakmunkásképző osztályának egyike helyett középiskolai osztályt fog indítani. Ez után a fenntartó módosította az Alapító Okiratot, s ez az iskola nevét is érintette. Az új elnevezés: Zsámbéki Premontrei Szakképző Iskola. Az 1997. márciusi változtatás nem igényelte a meglevőkhöz képest további tárgyi és személyi feltételek megteremtését. A felvehető teljes létszám 260 fő lett. A pedagógiai program és helyi tanterv 1999-es módosításával a szakközépiskolai képzésben bevezettük az Országos Közoktatási Intézet által kidolgozott, minősített közismereti és szakmacsoportos alapképzési tanterveket. Ezen a tagozaton a két választható szakmacsoport a vendéglátó-ipari és az informatikai (szoftver irányú). Az iskola a sajátos nevelési igényű tanulókat a 1997/98-, 1998/99- és 1999/2000-es tanévben speciális szakiskolai tagozaton nevelte és oktatta. A 2000/2001-es tanévtől ezt a tagozatot a pedagógiai program és helyi tanterv módosításával egyes tantárgyakból a szakiskolai osztályokba integrálta, különleges gondozásukra és felzárkózásukra más tanulás-szervezési megoldást vezetett be. 1.9.2 A mai iskola és a holnap iskolája Nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó oktatás, szakiskolai tagozaton 9.-10 évfolyamon, szakközépiskolai tagozaton 9-12. évfolyamon történik az érettségi vizsgára való felkészítéssel. Nappali rendszerű szakképesítés megszerzésre felkészítő iskolai oktatás, a szakiskolai és szakközépiskolai tagozat szakképző évfolyamain. Az oktatás célja, hogy az általános iskolában szerzett műveltséget megerősítse, hogy az önálló felnőtt életvitelre alkalmas gyakorlati tudást adjon, hogy az életben való tájékozódás képességét és a lelki egészséget fejlessze. Az iskola együtt neveli a sajátos nevelési igényű, az értelmileg ép és a tehetségesebb gyermekeket, de differenciált fejlesztésüket biztosítja. Sajátos oktatási feltételeket teremt a cigány kisebbség iskolázottságbeli hátrányainak csökkentésére. Szakmai képzést nyújt a 10. évfolyam után annak érdekében, hogy a gyermekek majdan felnőttként munkájukban értelmet és biztonságot találjanak. A választható szakmák körét a munkaerőpiac igényeinek megfelelően alakítják ki. A személyi és tárgyi feltételeket a szakképzés megkezdéséig az alábbi területeken teremtették meg: 5


szakma megnevezése Bútorasztalos Burkoló Kőműves Szakács Szerkezetlakatos Női szabó Vendéglős Ács-állványozó Szociális gondozó és ápoló Pincér

2.

OKJ szám 33-543-01-1000-00-00 33-582-03-1000-00-00 31-582-15-1000-00-00 33-811-03-1000-00-00 31-521-24-1000-00-00 33-542-05-0010-33-03 52-811-02-0000-00-00 33-582-01-1000-00-00 33-762-01-0010-33-02 33-811-02-1000-00-00

előképzettség tizedik évfolyam tizedik évfolyam alapfokú tizedik évfolyam alapfokú tizedik évfolyam érettségi vizsga tizedik évfolyam tizedik évfolyam tizedik évfolyam

Az iskola nevelési programja

2.1. Az iskolában folyó oktató-nevelő munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai 2.1.1. Általános célok A Zsámbék Nagyközség Jegyzője által 933-3/1996 számon kiadott határozat az iskola működési engedélyének kiadásáról, illetve Pest Megye Önkormányzatának főjegyzője által 14/232/2001 számú határozattal módosított Zsámbéki Premontrei Szakközépiskola és Szakiskola Alapító okirata alapján intézményünk tevékenysége az alábbiakban foglalható össze: „Általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és a felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére, valamint munkába állásra, a szakképzési évfolyamon szakmai vizsgára felkészítő nevelés és oktatás folyik.” Ezeket és a Kerettanterv követelményeit figyelembe véve a tantestület az iskola nevelésioktatási célját az alábbiakban foglalja össze. Az intézmény alapfeladatának a szakirányú továbbtanulásra való felkészítést és szilárd szakmai alapismeretek elsajátíttatását tekinti. Célunk olyan szakemberek kibocsátása, akik megfelelnek a munkaerőpiac időszerű követelményeinek. Önképzésre, továbbképzésre és átképzésre alkalmasak. E cél megvalósítása érdekében a pályaorientációra külön hangsúlyt fektetünk. Az iskola alapfeladatának tekinti az oktatás mellett a nevelést is, ez a két tevékenység nem választható szét. A követelmények teljesítése csak következetes felkészítő munka eredménye lehet. A munkával való nevelés pedig személyes példamutatáson kell, hogy alapuljon. Abból a felismerésből fakadóan, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok integrálásában a legfontosabb tényező, hogy tanáraik tiszteljék az emberi méltóságukat, arra törekszünk, hogy elfogadó közösségre leljenek az iskolában A kulturális hátránnyal induló, a családi környezet által nem motivált, korábban sok iskolai kudarcot szenvedett tanulóink jó része van olyan jó eszű és tehetséges, mint korosztályuk szerencsésebb gyermekei. E rejtett őstehetségek felismerése, kibontakozásuk adekvát módszerekkel történő segítése egyik alapvető célunk. Bennük a tanítás során fel kell ébreszteni a tudás örömét, hogy az életnek számukra addig elzárt útjai megnyíljanak.

6


Az általunk vállalt rétegre jellemző, hogy nincsenek tisztában értékeikkel, önbecsülésük alacsony. Arra neveljük őket, hogy fedezzék fel önmagukat: személyiségük pozitív vonásait, valamint sajátos képességeiket, mert meggyőződésünk, hogy mindenki tehetséges valamiben. Rá kell ébreszteni őket arra, hogy értékes emberek ők, akik hasznára lehetnek a világnak. A közismereti oktatás célja az is, hogy a tanulók az életben való eligazodáshoz szükséges ismereteket megszerezzék. A szakiskolában a közismereti oktatásnál nagyobb súlyt helyezünk a gyakorlati foglalkoztatásra, s végül a szakmai képzésre. Célunk, hogy felnőtt korukban is élő és hasznosítható tudást szerezzenek. Ráadásul az önbizalmuk visszanyerésének is ez a legjobb útja, hiszen kudarcaikat általában az elméleti oktatás során szerezték. Elhatározásunk, hogy nem öncélú tananyagot tanítunk, hanem valódi "életanyagot". Az oktatás formája ennek megfelelően alakul. Nagyobb teret kap a szemléltetés és az alkalmazás gyakoroltatása. Bátran mellőzzük a hagyományos tanítási-tanulási formákat, ha egy életszerűbb forma által hatékonyabban tudunk dolgozni. Az iskolai fegyelem megtartása érdekében Don Bosco Szent János elvét: a megelőzés módszerét kívánjuk használni. Arra törekszünk, hogy a tanulók között mindig ott legyen egy nevelő, aki beszélgetéssel, játékkal és más hasznos tevékenységre való kezdeményezéssel foglalkoztatja őket. Így a tanuló szinte észre sem veszi, hogy valójában fegyelmezetten viselkedik. A rend és a fegyelem megtartására az ésszerűség, a szeretet és a becsület vezérelje őket, semmiképpen sem a tekintély-tisztelet vagy a félelem! Az önmagáért felelős, szabad és érett személyiség kifejlődését támogatjuk azáltal, hogy tetteik, munkájuk következményeit érvényre juttatjuk. A felnőttektől való függést lazítjuk, de azok mellé, akik képtelenek ezzel élni, a tanár, mint gyámolító felnőtt ember áll oda. Megtűrjük, sőt megismerni törekszünk a tanulók világképét kifejező kultúrát, még ha az a mi ízlésünk távol esik is. A másik ember méltóságát, érzékenységét sértő megnyilvánulásokat azonban nem fogadjuk el. Az iskola minden dolgozója (a pedagógusok, a szakoktatók, a kisegítő személyek és a vezetők) egyenrangú abban a tekintetben, hogy személyes példájával neveli a rábízottakat. Fel kell mutatnunk nekik az életben helytálló, abban értelmet és örömöt találó felnőtt mintáját. Nem eszményként kell előttük állnunk, mert az hazugság volna, de érett személyiségünket vállaló, hiteles emberként. Mindnyájunknak készen kell állnunk arra, hogy megosszuk velük élettapasztalatunkat, és életfelfogásunkat megismertessük előttük. Az iskola tanulóit felekezeti hovatartozás vagy hitbéli meggyőződésre való tekintet nélkül veszi fel. Ezért fontosnak ítéljük, hogy a tanulók világképét elsősorban a példaadás útján áll jogunkban formálni. A katolikus hitoktatásban való részvétel kötelező, de a vallás gyakorlása a tanulók személyiségi joga, s azt számon kérni rajtuk nem szabad. Az iskola nevelői keresztény meggyőződésüket vállalják a tanulók előtt. Ugyanakkor tisztelettel és megbecsüléssel nyilatkoznak a más vallású vagy istenhit nélküli emberekről, illetve arról, amit tetteikben, szavaikban vagy alkotásaikban értékesnek ítélnek. Ezt a magatartást igyekeznek a tanulókban is kialakítani. A toleranciát ugyanakkor a keresztény értékekkel szemben is elvárják, és megvédik hitüket és az egyházat a méltatlan támadásokkal szemben. 2.1.2.

Az iskola képzési céljai általános középfokú oktatás:

7


 4 évfolyam szakközépiskola: általános műveltség megalapozása és az érettségi vizsgára történő felkészítés.  4+1 évfolyam szakközépiskola: intenzív nyelvi felkészítés 9. évfolyamon, a 1013. évfolyamon emelt szintű oktatás keretében felkészítés az adott idegen nyelvből az emelt szintű érettségi vizsga letételére, általános műveltség megalapozása és az érettségi vizsgára történő felkészítés.  9-10. évfolyam szakiskola: általános műveltség megalapozása, a gyakorlati oktatás és szakmai előkészítő tantárgyakkal felkészítés a szakmai képzésre. Az iskolában felzárkóztató oktatásra is lehetőség van, a saját vagy önhibájukon kívül tanulmányaikban lemaradt és hátrányos helyzetű fiataloknak. Az iskola tagozata ellátja a sajátos nevelési igényű valamint a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók nevelésének és oktatásának feladatát. szakmai középfokú oktatás:  11. évfolyamtól felkészítés szakmai vizsgára: bútorasztalos, kőműves, szakács, szerkezetlakatos, női szabó, ács-állványozó, pincér, szociális gondozó és ápoló és burkoló szakmákban.  9. évfolyamtól felkészítés szakmai vizsgára, előrehozott szakképzés (Kt. 27.§ (4)): szerkezetlakatos és kőműves szakmákban.  13-14. évfolyam, érettségi után felkészítés szakmai vizsgára: vendéglős szakmában. 2.1.3. Az oktató – nevelő munkával kapcsolatos pedagógiai feladatok rendszere Az általánosan megfogalmazott személyiségfejlesztési célok és az alapjukat képező értékek az általános emberi normákból és a fejlődő társadalom elvárásaiból lettek levezetve. Az általános célkitűzéseket az alábbi érték-cél-feladat rendszerben kívánjuk megvalósítani. A szakmai program bevezető szakaszában meghatározzuk azokat a további, a fenntartó intézményműködtetési- és fejlesztési tervében elvárt célokat, amik elsősorban a szakmai képzés eredményességével kapcsolatosak. Érték Munka és minőség

Kommunikációs készség

Cél Következetes nevelőmunkával el kívánjuk érni, hogy a tanulók már az iskolában majd azt követően is a munkát tartsák a siker, az érvényesülés és a helytállás alapjának. Ismerjék fel, hogy a minőség az élet általános jellemzője és értéke. Fogadják el, hogy az önmagukkal szemben támasztott követelmények jelentik a társadalommal szembeni elvárások alapját. Az emberi és szakmai együttműködés nem valósítható meg nyelvi

Feladat Feladatunk minden tanórai és órán kívüli tevékenységben az igényességre való ösztönzés. A feladat választásoknál, főleg a gyakorlati képzésben, építeni kell a tanulói aktivitásra

Eszköz/eljárás Erkölcsi elismerésben kell részesíteni minden kiemelkedő teljesítményt. A tanári munka minőségében is folyamatosan példát kell mutatni.

Elsajátíttatjuk és meg- Biztosítjuk a könyvköveteljük a szép ma- tárhasználatot a média gyar beszédet és a elemekkel együtt. Biz8


Állampolgári aktivitás kialakítása

és más kommunikációs készségek nélkül. Ezért célunk az anyanyelvi, az idegen nyelvi és szimbolikus nyelvi kultúra értékeinek közvetítése. A nyelvi kommunikáció mellett biztosítjuk a formalizált nyelvek elsajátítását, a technikai kommunikációs készség kialakítása érdekében. Célunk az iskolai közélet feltételeinek biztosítása és formálása annak érdekében, hogy erre támaszkodva a tanulók szívesen vállalják állampolgári jogaik gyakorlását és felkészülhessenek döntéseik vállalására.

szakmai nyelvet..

tosítjuk az Internet hozzáférést a tanulók számára. A szociális kommunikáció kialakítását helyzetelemzésekkel és helyzetgyakorlatokkal segítjük a tanítási órákon és azon kívül is. Segítjük a szociális kommunikáció elemeinek elsajátítását is.

A diákönkormányzat és más diákszervezetek munkájának segítségével kívánjuk ezt a célt megvalósítani. Ezt segíti az állampolgári ismeretek életszerű tanítása a tanórákon.

Minden szaktanár feladata, hogy órán kívüli munkájával és személyes példamutatásával ösztönözze az iskolai közösségi élet fejlődését, mert ez a közösségi élet az állampolgári aktivitás alapja.

2.2 A pedagógusok helyi, intézményi feladatai A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. A pedagógus kötelessége a) nevelő és oktató tevékenység keretében az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse, b) nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz, c) a gyermekek, tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja és ezek elsajátításáról meggyőződjön; ha észleli, hogy a gyermek, illetve a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye, köteles a tanulóbalesetet annak megtörténte esetén a munkavédelmi vezetőnek azonnal bejelenteni, d) közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében, e) a gyermekek, tanulók, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, f) a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek, g) a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon, h) a házirend maradéktalan betartása és az egységes nevelési eljárások betartása. i) A pedagógus az óraközi szünetben a következő tanóra előkészítésével összefüggő feladatokat látja el. A teljes munkaidő többi részében – munkaköri feladatként – a pedagógus ellátja a nevelő-, illetve a nevelő és oktató munkával vagy a gyermekekkel, ta9


nulókkal, a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatokat. Így különösen felkészül a foglalkozásokra, tanítási órákra, előkészíti azokat, értékeli a gyermekek, tanulók teljesítményét, elvégzi a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet, továbbá – munkáltató rendelkezései szerint – ellátja azokat a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő feladatokat, amelyek igénylik a pedagógus szakértelmét. Így különösen: részt vesz a nevelőtestület munkájában, az iskola kulturális és sportéletének megszervezésében, a gyermekek, tanulók felügyeletének ellátásában, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában. 2.3

Az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnök a következő feladatokat látja el: - együttműködik az osztály diákönkormányzati képviselőjével, segíti a tanulóközösség kialakulását, - koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját és látogatja óráikat, - aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, és a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pszichológus, iskolaorvos, gyógytestnevelő, ifjúságvédelmi felelős), - figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére, - minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát az egy osztályban tanító tanárok közössége elé terjeszti, - szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, az ellenőrző könyv útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, a beírási napló alapján megnyitja az osztálynaplót (névsor, tanulói adatok, tantárgyak és tanárok, órarend) kitölti a szeptemberi statisztikai adatok részét, valamint a törzskönyv fejléceit. Kiosztja az ellenőrző könyvet és a diákigazolványt. A szakköri, könyvtári, sportköri tanulók beiratkozásához segítséget nyújt tanár kollégájának. Folyamatosan vezeti a naplót. (Órarend, napok és órák száma, egyéb bejegyzések) A szülőkkel való kapcsolattartás minimuma az ellenőrző könyv használata. Üzenetek hiányzások igazolása, érdemjegyek, félévi értesítő, stb.) A tanév végén a napló alapján kitölti a törzskönyvet, majd az alapján a bizonyítványt. Két kollégájával összeolvassa e három dokumentumot, s ezek helyességéért aláírással felelősséget vállal. - ellátja az osztályával kapcsolatos félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatását, a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációt), - saját hatáskörében – indokolt esetben – évi három nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának, igazolja a gyerekek hiányzását, - figyelemmel kíséri osztálya kötelező orvosi vizsgálatát, - az iskolai programokon való részvételre (ünnepélyek, sport- és más házi versenyek, táborok, iskolai diákönkormányzat) felkészíti az osztályt, illetve ehhez segítséget nyújt. - közvetíti osztálya véleményét a nevelőtestülethez. Fordítva a nevelőtestületi és iskolavezetési üzeneteket kihirdeti az osztályban. - tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében, - az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére, - részt vesz a nevelési munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét, 10


2.4

külön foglalkozik a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásával A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Az általánosan megfogalmazott személyiségfejlesztési célok és az alapjukat képező értékek az általános emberi normákból és a fejlődő társadalom elvárásaiból lettek levezetve. Az általános célkitűzéseket az alábbi érték-cél-feladat rendszerben kívánjuk megvalósítani. Érték

Cél

Feladat

Eszköz/eljárás

Erkölcsi alapok

Fogadják el a tanulók, hogy van az emberi együttélésnek általános követelmény- és szabályrendszere. Ez az erkölcs. A szakember személyiségének legfontosabb alkotóeleme. Erre, mint alapra támaszkodik az általános műveltség. Csak ezek birtokában rendelkezhet a szakember teljesítőképes szaktudással. Meg kell tanítanunk a lelkiismeret és a szakmai lelkiismeret szerepét. Célunk a másság elfogadtatása és a szabadság helyes elvi és gyakorlati alkalmazása..

A tanárok minősítésiés követelményrendszerét is erkölcsi és szakmai alapon állítottuk össze. Figyelembe vettük, hogy a szakmaiság nem valósul meg erkölcsi alapok nélkül. A tanulókkal szemben támasztott követelményeket, a belső szabályokat ugyanilyen alapon határoztuk meg.

Alapvetőnek és elsődlegesnek tekintjük a személyes példamutatást. A tanulók világnézeti és információs szabadságának megtartásával mérsékeljük az információs nyomást, és szűrjük a felhívásokat. Rá kell mutatnunk a társadalmi szolidaritás és együttműködés nélkülözhetetlenségére

Pályaválasztási érettség

Pályaérettség

A szükséges mértékA tanulók a 10. évfoA multipotenciális ben és esetekben selyam végéig ismerjék pályaalkalmasságból a gítjük az előzetes vámeg, hogy a pályavápályaorientációs órák lasztás tudatos és lasztásban saját szemé- önismereti foglalkozá- megalapozott módosílyiségük a döntő. Tasaira támaszkodva tását. nulják meg, hogy a feltárjuk a személyes munkával és az élettel alkalmasságot. való elégedettség attól függ, hogy milyen mértékben talált rá az egyén érdeklődési körének, képességeinek, személyiségjellemzőinek és értékítéleteinek hasznosítására. A 12. évfolyam végéig tegyék magukévá a

A pályaorientációs és Alapos pályaismeret az osztályfőnöki mun- nyújtása mellett mun11


tanulók azt az elvet, hogy a pályaválasztás nem egyszeri esemény volt. Azt a pályán való fejlődés fogalmával és tevékenységi körével kell helyettesíteni. Ismerjék fel, hogy csak az önképzésre, továbbképzésre és szükség esetén átképzésre kész szakember érvényesül a munka világában. A pályaérettségen belül részcélnak tekintjük a pályatervezési készség, az aktivitás, az információs készség, a döntési képesség és a realitás orientáció elérését a 12. év végéig.

kával felkészítjük a tanulókat a munkaerőpiacon való helytállásra.

kaerő-piaci ismeretek és technikák tanításával biztosítjuk a pályaérettség megszerzését. Ezt részben osztályfőnöki munkával, részben pedig a járulékos órakeret terhére biztosított számítógéppel támogatott tanácsadással segítjük.

Testi-lelki egészség Tegyék magukévá és életelvvé a tanulók, hogy a jó egyéni és társas közérzet alapja a személyiség működésének alapfeltétele, a testi és lelki egészség. Ismerjék fel, hogy ez az egyéni fejlődés alapja is. Fogadják el az életmód tudatos meghatározásának fontosságát. Legyenek fogékonyak a szépség és a művészet iránt.

A mindennapos testmozgás lehetőségének biztosítása és az erre való ösztönzés tervezési és a napi munkafeladat.

Támogatjuk a sportegyesületekben való szereplést. Támogatjuk az iskolai versenyek öntevékeny szervezését és a kirándulásokat. Nyári táborokat és teljesítménytúrákat szervezünk és segítünk.

12

Zsámbéki Premontrei Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola egészségnevelési programja

Alkotóképesség

Az eredmény érdekében való tervszerű és kitartó munka vonzóvá tételei is fontos nevelési cél. El kívánjuk érni, hogy a tanulás is alkotó jellegű és ne reproduktív legyen. Fejleszteni kell a tanulók problémamegoldó képességét. Fokozni kell az absztrakciós képességet. Növelni kell az alkotómunka iránti vágyat és a jogos elismerés iránti reális igényt.

Az egyes tantárgyak oktatása magában foglalja a tárgy sajátos tanulási módszereinek megtanítását is. Az elméleti és a gyakorlati képzésben fokozzuk a problémaorientált projektek arányát.

Ösztönözzük a tanulmányi és alkotóversenyeken való részvételt. Fokozottan kell támogatni a részvételt vállaló tanulókat. Teret biztosítunk az egyéni törekvéseknek és példaként kezeljük az eredményes eseteket és személyeket.

2.5. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok A teljeskörű egészségneveléssel kapcsolatok feladatokat az Iskola Egészségnevelési Programja tartalmazza. 2.5.1. Elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátítása Egy elsősegély tanfolyam nagyban növeli az önbizalmat és cselekvőképességet. Az ott kapott alapos felkészítés segít uralkodni az érzelmek, és sok nehéz helyzeten átsegít. Az iskolai balesetek számának utóbbi időben való növekedése, valamint a szakszerű ellátása a sérülteknek, megkívánja, hogy az iskolai oktatásban nagyobb hangsúlyt kapjon az elsősegélynyújtás. Lehetőség van egészségtan-, osztályfőnöki-, biológia-, órákon, szakkörökön az ismeretek elsajátítására. 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók – ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; – ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat; – ismerjék fel a vészhelyzeteket; – tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; – sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; – ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; – sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. 2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: – a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; – a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit; – a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.

13


3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésekre való jelentkezését. 2.6

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok a NAT közös követelményrendszerén alapulnak. A feladatrendszer teljesítése természetesen érvényes a Kerettanterv által nem szabályozott évfolyamokra is. A feladatok teljesítése minden pedagógus kötelessége, koordinálása az osztályfőnökök hatáskörébe tartozik. Ez feladatként megjelenik a munkaköri leírásokban. A feladat ellátásban az ifjúságvédelmi felelős tevékenysége kiemelt jelentőségű, mert az osztályfőnökök külső segítőjeként is részt vesz a munkában, továbbá pályázatok írásával és a külső előadókkal való kapcsolattartással segíti a célok teljesítését. NAT közös követelmény Hon- és népismeret

Környezeti nevelés Kommunikációs kultúra

Testi lelki egészség

Cél

Feladat

Eszköz/eljárás

A tanulók legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsüljék meg ezeket. A környezetvédelem segítse elő harmonikus kapcsolat kialakítását a környezettel. A kommunikációs kultúra és önálló véleménynyilvánítás képességének fejlesztése. Az információ szelektálási képesség kialakítása.

Külföldi cserekapcsolatok ápolása.

Tanuló és tanárcsere.

Csoportos környezetvédelmi munka

Pályázatírás.

Képességfejlesztés, a DÖK aktív bevonása a tanulókat érintő döntések előkészítésébe. Internet használati képzés.

Empátiakészség fokozása

Beteg, sérült, fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartás kialakítása.

Közlekedésbiztonság

Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utasbalesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani

Tanulók továbbképzése iskolai és iskolán kívüli fórumokon. Önismereti csoportok működtetése, csoportos továbbképzés, tanórai és tanórán kívüli foglalkoztatással. Egészségvédelmi napok tartása, külső előadók bevonásával drog- és AIDS prevenció. Iskolán kívüli akciókon való részvétel támogatása. Osztályfőnöki órákon, Iskolanapok keretében, vetélkedők, meghívott előadók. balesetet szenvedett tanulók megosztják tapasztalataikat társaikkal. 14


továbbá a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására).

2.7 Kulcskompetenciák Iskolánkban a kulcskompetenciákat az alábbiakban határoztuk meg. Ezek megszerzésére vonatkozó tevékenységeinket a helyi tanterv tantárgyi tantervei tantárgyanként tartalmazzák. - Anyanyelvi kommunikáció A kommunikáció a gondolatok, érzések és tények szóbeli és írásbeli formában történő kifejezésének és értelmezésének képessége a társadalmi és kulturális kontextusok teljes skáláján – a munkahelyen, otthon és a szabadidőben. - Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció a gondolatok, érzések és tények szóban és írásban történő megértésének, kifejezésének és értelmezésének képessége a társadalmi és kulturális kontextusok megfelelő skáláján – a munkahelyen, otthon, a szabadidőben, az oktatásban és képzésben – az anyanyelvtől különböző nyelve(ke)n, illetve az iskola tanítási nyelvén az egyéni igények és szükségletek szerint. - Matematikai, természettudományi és technológiai kompetenciák A legalapvetőbb szinten a matematikai kompetencia az összeadás, kivonás, szorzás, osztás, a százalékok és a törtek használatának képességét foglalja magában fejben és írásban végzett számítások során, különféle mindennapi problémák megoldása céljából. Egy magasabb fejlettségi szinten a matematikai kompetencia a matematikai gondolkodásmód (logikus és térbeli gondolkodás) és a valóság magyarázatára és leírására egyetemesen használt matematikai kifejezésmód (képletek, modellek, geometriai ábrák, görbék, grafikonok) használatára való képesség és készség az adott kontextusnak megfelelően - Kulturális kompetencia A gondolatok, élmények és érzések különféle módon – többek között zene, tánc, irodalom, szobrászat és festészet – történő kreatív kifejezésének fontosságát foglalja magában. - Személyközi és állampolgári kompetenciák A személyközi kompetenciákhoz tartoznak mindazok a viselkedésformák, amelyeket az egyénnek el kell sajátítania ahhoz, hogy képes legyen hatékony és konstruktív módon részt venni a társadalmi életben, és szükség esetén meg tudja oldani a konfliktusokat. A személyközi kompetenciák nélkülözhetetlenek a hatékony személyes és csoportos érintkezésben és mind a köz-, mind a magánélet területén - A tanulási kompetencia, a tanulás tanulása A „tanulás tanulása” a saját tanulás önállóan és csoportban történő szervezésének és szabályozásának a képességét foglalja magában. Részét képezi a hatékony időbeosztás, a problémamegoldás, az új tudás elsajátításának, feldolgozásának, értékelésének és beépítésének, valamint az új ismeretek és készségek különböző kontextusokban – otthon, a munkahelyen, az oktatásban és képzésben – történő alkalmazásának képessége. Általánosabban fogalmazva a tanulás tanulása erőteljesen befolyásolja azt, hogy az egyén mennyire képes saját szakmai pályafutásának irányítására. - Digitális kompetencia A digitális kompetencia az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatára való képesség a munkában, a szabadidőben és a kommunikációban. Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazásához kapcsolódó készségek a legalapvetőbb szinten a multimédia technológiájú információk keresését, értékelését, tárolását, létrehozását, bemutatását és átadását, valamint az internetes kommunikációt és a hálózatokban való részvétel képességét ölelik fel. Mindennapi életünkben megnőtt az információ társadalmi szerepe, és felértékelődött az információszerzés képessége. Az egyén érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához, 15


az életvitelének alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Ehhez el kell sajátítania a megfelelő információszerzési, -feldolgozási, adattárolási, -szervezési és -átadási technikákat, valamint az információkezelés jogi és etikai szabályait. E gyorsan változó, fejlődő területen nagyfokú az ismeretek elavulása, ezért különösen fontos, hogy a tanuló figyelmet fordítson informatikai ismereteinek folyamatos megújítására. Mind nagyobb szerepet kap az intelligens és interaktív hálózati technológia. Megváltozik a pedagógus szerepe, az ismeretek közötti eligazodást segítő, tanácsadó, a megtalált információt értékelni tudó nevelővé válik. A tanulókat fel kell készítenie a problémamegoldó gondolkodásra mint a feladatmegoldás magasabb szintjére Az internet felhasználásával kétféle tevékenységet végezhetünk. Az egyikben információt közlünk, melyet sokan, különböző időben és módon érhetnek el. Idetartozik a honlapok rendszere, a távoli adatbázisok, információs rendszerek elérése, az adatletöltés távoli gépekről. Ezeknél alapvető szerepet játszik az információ közlése, valamint későbbi keresése. Lényeges tehát az információ tudatos elrendezése, a későbbi felhasználás elősegítése érdekében, valamint a hatékony információszerzési technikák kidolgozása. A másikban kommunikálunk másokkal, ami lehet kétoldalú, mint az elektronikus levelezésben, a személyek közötti audio- és videotelefonálásban; illetve sokoldalú, mint a levelezőlisták használatában, a csevegőcsatornákon, a videokonferencia-rendszerekben. Nagyon gyorsan terjed és fejlődik a mobilkommunikáció, és integrálódik az internetes kommunikációval. Mindezeket elsősorban az informatika órákon próbáljuk megvalósítani, de más tantárgyak keretében is törekszünk az infokommunikáció elsajáttítatására és gyakoroltatására Természettudományi és technológiai kompetenciák A természettudományi kompetencia azoknak az ismereteknek és módszereknek a használatára való képesség és készség, amelyekkel a természettudományok a természeti világot magyarázzák. A technológiai kompetencia ennek a tudásnak az alkalmazása a természeti környezet átalakításában az ember felismert igényeire vagy szükségleteire válaszolva. 2.8. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek - ifjúságvédelmi felelős foglalkoztatása a törvény szerint - a vele való állandó konzultáció az igazgató és az osztályfőnökök részéről - az osztályfőnöki egyéni beszélgetések - családdal való kapcsolattartás az osztályfőnök és szükség szerint az igazgató részéről - szakemberrel való konzultációs lehetőség kihasználása - ifjúságvédelmi szervekkel, szociális szervekkel való kapcsolattartás - osztályfőnökök és tantestületi érdeklődő tagok állandó továbbképzése ebben a témában - DÖK bevonása a munkába. - Etnikai és kisebbségi ügyek kezelése 2.9. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek - Folyamatos tanári megfigyelés alapján tanórai munkában valósul meg - Járulékos órák terhére szervezett szakkörökben, diákkörökben, fakultációs órákban történik - Tanulmányi verseny előtti időre koncentrálva a tanítási időn kívüli órákban folyamatos felkészítés folyik - A második idegen nyelv tanulása fakultáció keretén belül lehetséges - Iskolában működő alapítvány támogatja a tehetséges tanulókat - A tehetséges tanulók számára az iskola évenként szavalóversenyt és műveltségi vetélkedőt szervez. 16


2.10. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek A tanulók magatartása a társadalomban, a családban lévő feszültségek hatását erősen magán viseli. A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységünk nehezen tud lépést tartani a feladatokkal. Ezért a gyermek- és ifjúságvédelem a tantestület valamennyi tagjának, de különösen a GYIV felelősnek és az osztályfőnöknek a feladata. Elsődleges és meghatározó tennivaló a prevenció. A gyermekek életkörülményeiben tapasztalható veszélyeket, fejlődésükben tapasztalható rendellenességeket időben fel kell tárni és azonnal jelezni kell az illetékesnek (osztályfőnök, gyermekvédelmi felelős, igazgatóhelyettes, igazgató és az önkormányzat gyámügyi előadója). Ezt követően meg kell tenni a szükséges intézkedést, amelynek az előidéző okok megváltoztatására kell irányulnia. Nagyon fontos a családdal való kapcsolattartás, a problémák megbeszélése, lehetőség szerinti közös orvoslása. Néha előfordul, hogy a szülővel szemben kell a gyermek érdekeit védeni, jogait képviselni. Ilyenkor elkerülhetetlen a hatósági beavatkozás, a védő-óvó intézkedések megtétele. Az iskolai gyermekvédelem alapvető pedagógiai elvei között első helyen kell megemlíteni a gyermek személyiségének megismerését. A beszélgetések, az őszinte érdeklődés, a diszkréció, a pedagógiai intuíció, a megértés mind hozzájárul a személyiségzavarok leküzdéséhez. Az ifjúságvédelmi felelős munkaköri leírása részletesen tartalmazza a tennivalókat. Köteles foglalkozni a rendőrségi vagy bírósági ügyben érintett tanulók problémáival. Ideértve a bíróság visszajelzési kötelezettségének hiányából adódó felderítetlen ügyeket is. A prevenciós tevékenységek keretein belül folyamatosan hívunk vendégelőadókat az AIDS megelőzésére, a drog és dohányzás káros hatásainak megismertetésére. Minden felhasználható video anyagot beszereztünk az osztályfőnököknek. Ezekhez a diákok önállóan is hozzáférhetnek a könyvtárban. A tanárok közül többen résztvettek olyan továbbképzésen, amely a drog fogyasztás megelőzésére, felismerésére szolgált. Állandó kapcsolatban állunk a rendőrség bűnmegelőzési csoportjával. Ők a tanulókat évenként továbbképzik az áldozattá válás elkerülésének témakörében. Folyamatosan pályázunk az ISM ilyen célú kiírásaira. 2.11. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program -

Pályaorientációs személyes és számítógépes tanácsadás Önismereti és kommunikációs tréning órakereten belül és kívül Tanulási technikák tanítása csoportfoglalkozásokon belül Differenciált képességfejlesztő, felzárkóztató foglalkozások szervezése A 9-10 évfolyamokon tanulószoba megszervezése Társasági életben való jártasság kialakítása (tánciskola, illemtan, diákönkormányzat által szervezett szabadidős programok stb.) Könyvtári szabadidős programok A bejáró tanulók várakozásához tanulásra is alkalmas várakozó termet biztosítunk Osztályonkénti és egyéni színházlátogatásokat szervezünk.

2.11.1. A sajátos nevelési igényű, illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók, a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható, érzékszervi (nagyothalló) tanulók integrált és szegregált oktatása. Helyzetelemzés Az iskola célkitűzései között szerepel a sajátos nevelési igényű, illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók képességfejlesztése, az általános műveltség alapozása az életkoruknak és egyéni képességeiknek megfelelően. 17


Céljaink: A differenciált, szükségletekhez igazodó segítségnyújtás a képességek fejlesztése során. A hiányosan működő képességek korrekciója valamennyi területen. A terápiás eszközök, eljárások alkalmazása a tartós tanulási akadályozottságot, magatartási zavart mutató tanulók fejlesztésében. Az eredményes társadalmi beilleszkedés feltételeinek megteremtése. A tanulók felkészítése a továbbtanulásra, a továbbképzésre. Az önálló életvezetési technikák elsajátítása, gyakorlása. A személyiség gazdagítása az önelfogadással, a mások elfogadásával. a toleráns magatartással. Az általános emberi értékek, társadalmi normák elsajátítása, azonosulás ezekkel az értékekkel. A családok általában előnytelen helyzetben vannak, mert a megváltozott társadalmi helyzetükben a piacgazdaság "farkastörvényeihez" nem tudnak alkalmazkodni. Közülük sokan tartoznak a vegetáló, munkanélküli szegények közé, vagy a létminimum határán élő rokkantnyugdíjasok, illetve kisnyugdíjasok táborába. Tanulóink iskolai fejlesztésénél figyelembe vesszük a tanulási nehézségeiket, sajátos nevelési szükségleteiket, amelyek kielégítéséhez határozzuk meg a célokat, a fejlesztési tartalmakat és az eljárásokat. Az optimális bánásmóddal, a szükséges nevelési többletszolgáltatásokkal, a sajátos nevelési igényű, illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók fejlesztése eredményhez vezet. Az értelmi fogyatékos tanuló adottságai között sok a nevelés szempontjából kedvezőtlen elem. Ennek okán az átlagos nevelés náluk nem hoz kellő eredményt, csak a szükséglethez igazított gyógypedagógiai megsegítés, amely figyelembe veszi a testi-lelki állapotokban rejlő nevelést nehezítő tényezőket és az életkori sajátosságokat. A nagyothalló tanulónál a hallás hiánya vagy csökkenése miatt a szokásostól eltér a beszéd, a nyelv és – ennek következtében – a személyiség fejlődése. A serdülőkorra fő elemeiben már kialakultnak tekinthető az egyéni beszédfejlődés. Erre támaszkodva általánosságban megvalósítható a nyelvi rendszer további finomítása, a nyelvi-kommunikációs szint emelése, az olvasás-írás eszköz szintű használata, a nyelvi érintkezés formáinak bővítése. Kiemelt feladat a tágabb tájékozódás a köznapi nyelvhasználatban, árnyaltabb alkalmazás, a műveltségi területek és közök tartalmának megfelelő fogalmak értő használata, a szociális kapcsolatrendszer, az érintkezési formák pontos értelmezése, a kommunikációs szándéknak megfelelő nyelvi formák megválasztásának fejlesztése. Cél a beszédhallás folyamatos fejlesztése minden nevelési helyzetben. Különösen kiemelt feladatként kezeljük a pályairányítást, a reális pályaválasztás előkészítését, a továbbtanulás megalapozását és kitekintését a munka világába, valamint az épen maradt funkciók fejlesztését, a tehetség gondozását. A beszéd-, nyelvtanulási és egyéb tanulási zavar tüneteit mutató tanulók korrekciója az iskoláztatás végéig szükséges. A számunkra alkalmazott követelmények egyéni képességeik függvényében módosulnak.

2.12. A tanulási esélyegyenlőség segítése Feladatunknak tekintjük a jó iskola megszervezését. Egy iskola akkor jó ha azt lehet megtanulni benne, amire valóban szükségünk van. Ez pedig az, ami még nincs a birtokunkban, amit korábban nem tudtunk. Tehát iskolánk feladatának tekintjük az életre való felkészítést, de ami oktatási-nevelési tevékenységünk célja az egyéniség minden oldalú harmonikus fejlesztése, 18


amely egy önálló és önrendelkező személyiség kialakulásához vezet, aki a maga eszményiségével és egyedülállóságával az emberiséget gazdagítja. Iskolánkban a kompetencia alapú képzés biztosítja a bátor és megbízható, kíváncsi és barátságos, figyelmes és gondolkodó ember kialakulását. Olyan felnőtté nevelünk akinek van öntudata és átlátja a dolgokat. A gondolkodás képességével felvértezve olyan tudásra tegyen szert amely legyőzi az életünk során jelentkező nehézségeket és meg tudja oldani az újabbnál újabb feladatokat. Tehát a kompetenciafejlesztésünk alapja a gondolkodás fejlesztése, ezen belül az értő olvasás biztonságának kialakítása valamint bizonyos matematikai kompetenciák fejlesztése. De ezt nem egy átlagos köntösbe bújtatjuk, hanem a fejlesztésben a gyermek egyéniségét pillanatnyi fejlettségi szintjét vesszük alapul. Innen indulva juttatjuk el a csak "rá" jellemző egyéniségig. Kívánatos iskolai gyakorlatunk jellemzői: 1. Az értelmezésben az egyéni jelentések megteremtését tesszük lehetővé, így nagyobb teret engedünk a különböző helyes válaszoknak. 2. A tudásszerzése aktív- produktív folyamat legyen 3. A tanítás- tanulás folyamatközpontú legyen engedjen teret az egyéni tanulási utaknak. 4. A tudás reflektív jellegű problémamegoldó legyen. 5. A tudás legyen kihívó, ideiglenes jellegű. Sarkaljon a holtig tartó tanulásra. 6. Hangsúlyos szerepet kapjon az intelligencia fejlesztése a kooperáció az empátia és a tolerancia. 7. Döntéseinkkel úgy nevelünk, hogy az mindig közös a tanulókéval. Fejlesztjük a konszenzus képességét. A tanár tudásszervező módszereiben az egyéni és páros munka, a kooperáció, a projekt és a multimédia- használata szerepel. Iskolai gyakorlatunkat a következő módszerekkel, technikákkal érjük el. Ötletbörze felhasználása. Kiindulási pontunk a diákok előzetes vagy személyes tudásának előhívása. Olyan technikákat alkalmazunk, amelyek segítik a diákokat abban, hogy olvasás és szöveghallgatás ideje alatt hogyan tegyenek szert hasznos információkra. Alkalmazzuk a diákok aktív bevonásának eszközeit még az előadás típusú órákon is. Bátorítjuk az értelmes osztálytermi vitákat alkalmazva a háttérirányítás eszközeit. Használjuk a diákok tudásának fejlesztésére az olyan nyílt végű kérdéseket amelyekre nem adható egyetlen helyes válasz. Szakmai órák tartásánál nagy számba építjük be a grafikus szervezők rajzok, és diagrammok értelmezését, használatát. A tananyag megértésének elősegítésére alkalmazzuk a tanulók beleérző képességét gondolatiknak szabadságot adunk, a helyes értelmezést ezeknek segítségével alakítjuk ki. Ösztönözzük és bátorítjuk a tanulói kérdésfeltevést. Alkalmazzuk a kooperatív tanulás eszközeit. Felhasználjuk az írást mint a gondolkodás fejlesztésének alapvető elemét. Felhívjuk a diákok figyelmét egy téma több szempontú megfontolására. Olyan módszereket alkalmazunk amelyek megtanítják a tanulókat egymás gondolatainak tiszteletére. Erősítjük a projektmunkát

19


2.13. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 2.13.1. Felzárkóztató illetve tehetséggondozó programok szervezése, a 2.5. és a 2.7. szerint 2.13.2. A drog és bűnmegelőzési programok Iskolánk számára nem ismeretlen dolog a drogprevenció fogalma valamint az ehhez kapcsolódó tevékenység, hiszen néhány éve folyik már ilyen jellegű program nálunk. Mivel a diákság köre nem állandó, minden évben újabb 14 éves korosztály kerül iskolánkba, így az egészségnevelő programnak ezt a részét is újra és újra meg kell újítani, folytatni kell. Drogstratégiánkat igyekeztünk a Nemzeti Stratégiában megfogalmazott kritériumok alapján kialakítani, s azt az iskola komplex nevelési rendszerébe beépíteni. A Nemzeti Stratégiai célkitűzéseit a következőképpen építjük be iskolai drogstratégiánkba: ahhoz, hogy diákjaink képessé válhassanak egy produktív életstílus kialakítására és a drogok visszautasítására, a megelőzési programok szervezésére kell nagy hangsúlyt fektetnünk. A színvonalas, hatékony és szakszerű programok előfeltétele a megfelelő szakember. Az iskolai drogstratégiának az elsődleges prevencióra, a drogmentesek megóvására kell épülni. Ez a stratégia csak akkor lesz hatékony, ha a diákokban ki tudjuk alakítani a nemet mondás képességét. Tudjuk azonban azt is, hogy a 14-18 éves korosztály számára a legtöbb esetben nem követendő, amit a felnőttek mondanak, ezért úgy gondoljuk, hogy a pedagógusaink által vezetett foglalkozások mellett kiemelt szerepet kap a kortárssegítők munkája is. A prevenciós munka nem korlátozódhat csak az iskola színterére, hiszen a gyerek magatartásbeli változásának tanulmányi eredménye romlásának okai legtöbbször nem az iskolában, hanem a családban keresendők. Ennek felderítése is komoly feladat, amely nem nélkülözheti az empátiát, valamint a megértés és elfogadás kinyilvánítását. Emellett a szülőkkel is egy olyan jellegű kapcsolatot kell kialakítani, amelynek a során ők is bekapcsolódhatnak megelőzési programunkba. Amennyiben mégis felmerül a drogfogyasztás ténye, a másodlagos prevenció keretében segítséget nyújtunk az arra rászorulóknak, tanácsot adunk, melyik szakszolgálathoz fordulhatnak segítségért. A szakszolgálatok munkatársait ezen kívül az elsődleges prevenció munkájába is bevonjuk. Iskolánk drogstratégiájának kialakításában és megvalósításában kiemelt szerepet kap a drogkoordinátor személye, aki egyben iskolánk ifjúságvédelmi felelőse is. Munkájában azonban nemcsak az iskolavezetés és a 2-3 segítő pedagógus támogatására van szükség. A hatékony prevenciós munka előfeltétele, hogy az egész tantestület támogassa munkáját. A tanári kar megnyerése tehát szintén fontos része ennek a munkának. Iskolai drogstratégiánk segítő kapcsolatai: a.) b.) -

Iskolán belüli Az iskola vezetése Az iskolaorvos Az ifjúságvédelmi felelős A védőnő Az osztályfőnök A szaktanárok A kortárs segítők a diákönkormányzat. Iskolán kívüli A szülők, a család 20


- Az egyház - A gyermekjóléti szolgálat szakemberei A bűnmegelőzésben segítségünkre van a rendőrség, amelynek szakemberei évek óta minden osztályban évente 1-2 alkalommal előadást tartanak az áldozattá válás elkerüléséről és a legelterjedtebb ifjúsági bűnözésről. Áldozattá válás, erőszakmentes konfliktuskezelő technikák Az áldozattá válás és a bűnmegelőzés szoros kapcsolatára utal az agresszió növekvő térnyerése társadalmunkban. Az iskolai biztonság megteremtése meglátásunk szerint kiválóan felfűzhető a megelőzés, valamint a helyreállító módszerek modelljére. A helyreállítás módszereit akkor kell alkalmaznunk, ha a konfliktusos helyzet már valamely konkrét cselekményben öltött testet, a prevencióra pedig akkor van szükség, ha a feszültséget elsimítani akarjuk, illetve szeretnénk eszközöket kapni a konfliktusfeloldáshoz. Céljaink között szerepel, hogy: Az iskola az erkölcsi nevelésben betöltött szerepének, felelősségének növelésével, a gyermekvédelmi rendszer szakmai hatékonyságának megerősítésével a fiatal generáció megtanulja a társadalmi konfliktuskezelés erőszakmentes technikáit. A büntetendő, ezen belül különösen az erőszakos viselkedést tanúsító fiatalok szembesüljenek tettük következményeivel, a mediációs programok alkalmazásával fejlődjön az erkölcsi felelősség. A marginalizáció és kirekesztés elleni programokkal javuljon a gyerekek szocializációs esélye. Olyan jelzőrendszer alakuljon ki, amely megelőzheti a fiatalok veszélyeztetetté és veszélyeztetővé válását. Ennek érdekében: Fontosnak tartjuk a kortárssegítő programokat, annak érdekében, hogy a fiatalok vegyenek részt társaik integrációs gondjainak megoldásában. Tapasztalataink alapján a legtöbb osztályközösségben van olyan tekintélyszemély, akire társai hallgatnak, ő gyakran eredményesen képes konfliktusokban közvetíteni. Iskolapszichológusunk és az ifjúságvédelmi felelősök megteremtik annak lehetőségét, hogy a hátrányos helyzetben lévő gyerekek és fiatalok önismereti, konfliktuskezelő tréningeken, mentálhigiénés foglalkozásokon, valamint a helyreállító igazságszolgáltatás eszközeit alkalmazó eljárásokban, szabadidőprogramokban (élménypedagógiai foglalkozás, tábor, sportfoglalkozás) vehessenek részt. A veszélyeztető és a veszélyeztetett gyermekek és fiatalok számára közös szabadidőeltöltési programokat, különösen készségfejlesztési, művelődési és sportolási lehetőségeket kell szervezni. A gödöllői nyári napközis tábor alkalmas arra, hogy a kisebbekre való vigyázással a gyerekek felelősséget tanuljanak és vállaljnak. A konfliktus bekövetkeztése esetén a helyreállító módszerek alkalmazása látszik leginkább megfelelő megoldásnak a probléma kezelésére. A helyreállítás különösen hatékony a tartós személyes konfliktusok megoldásában. A helyreállító, jóvátételi módszerben az adott ügy valamennyi résztvevője jelen van, felelősséggel bír. Cél, hogy az érintett közösség bevonásával a sérelmet okozó fél és a sértett közötti megromlott kapcsolat helyreálljon, a sértett és a megsértett közösség kára csökkenjen. A helyreállító eljárás az elkövető számára jó alkalmat nyújt arra, hogy rövid idővel a tett elkövetése után szembesülhessen tettével, cselekmény következményeivel, szembenézzen áldozatával, feldolgozza felelősségét, és aktívan közreműködjön a jóvátételben. A helyreállító igazságszolgáltatás olyan lehetőség, amely ugyanakkor esélyt ad a sértettnek és környezetnek arra, hogy átéreztethesse, elmondhassa, az őt ért sérelem hatását, beszéljen tapasztalatairól és érzelmeiről, valamint részt vegyen az elfogadható büntetés, jóvátétel meghatározásában. A szembesülés, a tett megértése a megelőzést is szolgálja. A sértettnek és a megsértett környezetnek oldódhat szo21


rongása, visszanyerheti biztonságérzetét. Az ügy valamennyi érintettje számíthat arra, hogy a közösségbe való reintegrációja sikeres lesz. A resztoratív eljárási folyamat részeként a sérelmet okozó, a sértett – és adott esetben támogatóik – a harmadik, semleges fél (iskolapszichológus, igazgató,a a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus) segítségével megbeszélik, hogy mi, miért és hogyan történt, valamint szerződést kötnek, azaz közösen állapodnak meg a jóvátételben. Az iskolai környezetben természetesen itt nem anyagi jóvátételről van szó, hanem más jellegű kompenzációról (pl.: a megrongált osztályterem helyreállítása). Az erőszakmentes konfliktuskezelő technikák közül Iskolánkban az alábbiak kerülnek alkalmazásra: kortársmediáció, konstruktív konfliktusfeloldás, „szemtől szemben” módszer jóvátételi módszer alkalmazása a konfliktusfeloldásban ( diák-diák illetve diák-tanár patrónus- vagy mentorrendszer Inkább osztályfőnöki órák keretében alkalmazhatók jól a drámapedagógiai eszközök, tematizált színdarabok Viselkedéskultúra ill. kommunikáció órák keretében kommunikációs, önismereti program, önbecsülés növelése, közösségépítés, a hatékony kommunikáció technikái „értékbeszélgetések”, személyiségfejlesztés Nem elhanyagolható természetesen a gyerekek, pedagógusok és a szülők rendelkezésére álló pszichológus tevékenysége. 2.13.3. Pályaorientációs tevékenység Az iskola pályaorientációt segítő eszközeinek a szakiskolai osztályokban a pályaorientációs órák. Szakközépiskolai osztályokban pedig igény szerint egyéni tanácsadást tartunk és az osztályfőnöki órák keretén belül megoldjuk a pályaismeret, az álláskeresés és az elhelyezkedési technikák megismertetését. Ehhez az osztályfőnökök számára felkészítő foglalkozásokat szervezünk. FOGYASZTÓVÉDELEM: A fogyasztóvédelmi oktatás célja “A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.”(Nat) A cél elérését a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása jelenti. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése.(Nat) A tudatos fogyasztóvá során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. Fontos a fogyasztás során: a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése és a döntésre való felkészülés. Fejlesztendő területek: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, 22


továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. Matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások Fizika – mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák); Magyar: reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái Biológia – génmódosított élelmiszerek (GMO) Kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok) Informatika – elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások Módszertani elemek - készségek fejlesztése A készségfejlesztésnek tartalmazni kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit. - a kritikus gondolkodás, - az egyéni és csoportos döntéshozás - problémamegoldás. Fontos hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül. Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól Riportkészítés az eladókkal Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika Egyéni és csoportos döntéshozatal Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel Szimulációs játék, esettanulmány Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése) Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés) 2.13.4. Szociális támogatások Az iskola biztosítja 23


-

-

A fenntartói és az állami segélyalapok elvszerű elosztását, az osztályfőnök és a diákbizottság bevonásával, a szociális rászorultság elvei alapján. A rászorulók egyéni segítésének eseti szervezését A reggeli és délelőtti étkezési lehetőséget Ebédelési lehetőséget Segélyezési lehetőséget az SZMSZ szerint A szociális-mentálhigiénés ellátás körébe tartozó szolgáltatást az ifjúságvédelmi felelős és a DÖK vezető tanár segítségével, az osztályfőnöktől, vagy mástól való jelzés alapján a szükséges belső és külső együttműködéssel Az iskolai alapítványi támogatást, eseti elbírálás alapján Az országos, regionális és helyi támogatási lehetőségek megismertetését, és segíti a pályázatokon való eredményes részvételt. Az osztálykirándulások keretén kívül szervezett a teljes diákságot érintő tanulmányi kirándulásokat, sport megmozdulásokat az iskola alapítványa ösztönzi és támogatja.

2.14. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke külön kötetben. 2.15.A szülő, tanuló és iskolai pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 1. Az együttműködés formái: - Diákközgyűlés egy évben legalább egyszer. - Szülői értekezletek (félévente legalább egy), fogadóórák havonta, amelyekről a szülőt az ellenőrző könyv útján értesítjük. - Nyílt nap a beiskolázással kapcsolatban, amelyen biztosítjuk az órák, foglalkozások megtekintését. 2. A továbbfejlesztés formái - Szülői értekezleten kívül különböző előadások (pl drogról) tartása. - Szülői kezdeményezéseknek termet biztosítunk. Pl. szülői klub - Pályázatok olyan programokra, amelyek a szülő és iskola kapcsolatát erősítik 3. Az iskola minden tanév zárásakor, illetve a 9-ik évfolyamosoknak a beiratkozáskor, a szakképzési évfolyamra más iskolából jövőknek szintén a beiratkozáskor írásban, egyénenként kiosztott tájékoztatólapon biztosítja az ismereteket arról, hogy milyen tankönyvek, taneszközök és felszerelések kölcsönözhetők a tanuláshoz, illetve arról, hogy milyen segítséget tud nyújtani az iskola a szülői kiadások csökkentésére. 4. A fenti tájékoztatólapon közli az iskola a szülőkkel, hogy a pedagógiai programot mikor és hol tekinthetik meg, illetőleg arról mikor, hol és kitől kaphatnak tájékoztatást. A pedagógiai program és többi nyilvános dokumentum megtekinthetőségéről az iskolai hirdetőtáblán helyezünk el folyamatos tájékoztatót. 2.15.1. A tanulók részvétele az Iskola döntéshozatali folyamataiban 1. Iskolánkban a diákok nagyobb közössége a tanulók legalább 50%-át jelenti, akik javaslataikat a választott diákönkormányzati képviselők útján tudják érvényesíteni. Nkt 48.§ (1), valamint így gyakorolja a tanulók nagyobb közössége a véleményezési jogot az iskola életét érintő kérdésekben. Nkt 48.§ (4) R2 120.§ (5). 2. Az iskolában több diákönkormányzat is működhet. Évente legalább egyszer diákközgyűlést kell tartani, melyen minden diák közvetlenül hangot adhat az iskola működésével, a tanulói jogok érvényesülésével kapcsolatos véleményének. 24


3. A diákok iskolai életük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre, melyek tanítási időn kívül - tanári felügyelet mellett - ingyenesen használhatják az iskola létesítményeit, a könyvtárat, osztálytermeket (klubfoglalkozások, versenyek céljára), tornatermet (sportegyesületek). R2 120. § (7) 2.15.2. Az iskola egészségnevelési programja külön kötetben. Az iskola helyi tanterve a pedagógiai program elválaszthatatlan része. Jelenlegi változata nyomtatott formában és CD-n is elérhető.

25

Zsámbéki Premontrei Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola egészségnevelési program

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM (A PEDAGÓGIAI PROGRAM RÉSZE)

26


I.

Egészségnevelés

Iskolánkban fontos az egészségnevelés, kollegáink egy része végzett egészségfejlesztéssel kapcsolatos továbbképzést is. Fizikai egészség terén: rendszeres sportfoglalkozások, nyári táborok, sporttáborok Iskolai büfénkben az egészséges termékeket forgalmazzuk, megjelentek a gyümölcsök és rostos üdítőitalok, tejtermékek választéka gazdagodott. Iskolánkban gyógytestnevelés is működik Iskolai étkeztetést egy étkeztetési vállalat látja el, a szükséges előírásokat betartva Szociális egészség: A tantestületen belül, a kollegák közötti személyes jó kapcsolatok erősítésére törekszünk, az eddigi gyakorlatban bevált Pedagógiai Műhely rendszeresítésével. Figyelemmel kísérjük a tanulók családi körülményeit Felmerülő problémák esetén személyes kapcsolatfelvételt indítványozunk a szülőkkel Segítséget nyújtunk osztályfőnök és gyermekvédelmi felelősökön keresztül a rászoruló családoknak A segítségre szoruló gyerekekkel az iskolapszichológus rendszeresen foglalkozik

Az osztályközösség kirándulásai erősítik a baráti kapcsolatokat az osztályon belül, mintát, nyújtanak a szabadidő egészséges, élmény dús eltöltéséhez. Egy-egy kiránduláson a gyerekek és a pedagógus esetleg szülők jobban megismerhetik egymást, ezzel is erősítve az iskola nevelő munkájának hatékonyságát. A szülők számára rendszeresen fogadóórákat és szülői értekezleteket tartunk

A mentális, lelki és érzelmi egészség területén szeretnénk fejleszteni iskolai programunkat, túl a helyi tantervi célok megvalósításán. Tanítási órán: A tantervi cél, - feladat -, követelményrendszer figyelembe vételével az ismeretek bővítését, a készségek és képességek kialakítását erősítjük biológia, egészségtan, természetismeret, osztályfőnöki és testnevelés órákon, valamint az óra aktualitásának megfelelően egyéb tanítói órákon. Tanórán kívül: Tanulószoba, különféle szakkörök, iskolai sportkör, kirándulás, tábor.

A mindennapos testedzés biztosítása: A sportolás és a megfelelő fizikai erőnlét karbantartását és fejlesztését a testnevelés órákon túl a következő formákban szervezi az iskola: -

-

Minden reggel 7.10-tól 7.55-ig osztályoktól függetlenül bármelyik tanuló részt vehet a sportfoglalkozáson. Sportjátékok, kondicionáló torna, tollaslabdázás és asztaliteniszezés közül választhatnak a részt vevők igényeik szerint. A szakköri foglakozások keretében az iskolai sportkör három délután (hétfő, kedd, csütörtök) labdarúgás fiú-lány, kosárlabda fiú-lány csapatjátékokban biztosít lehetőséget a játékra és versenyzésre az érdeklődő diákoknak.

Az iskolai tanulóinak nagy része más településről naponta bejáró, a fenti foglakozások arra is lehetőséget nyújtanak, hogy a közlekedés miatt várakozók hasznosan, egészségesen töltsék szabadidejüket. A sportköröknek a testedzésen kívül fontos személyiségformáló szerepe is van. Alázatot, tiszteletet követel meg; erősödik a felelősségtudat és a kötelességtudat; fokozódik a közösségi szellem érzete; kialakul az elhivatottság; szélesedik a látókör; fejlődik az esztétikai érzék. 27


E személyiségjegyek mellett egészséges testi állapot, fejlett fizikum alakul ki, amely minden lelki működésre pozitív hatással van. Az iskolában a fentiekre építve dolgoztuk ki az egészségfejlesztési stratégiát. Építünk az iskola Pedagógia Programjában és a Helyi Tantervében részletezett tevékenységekre, figyelembe vesszük az Oktatási Törvényt, a Nemzeti Stratégia a Kábítószerprobléma Visszaszorításáért című dokumentumot, az Ottawai Charta (1986) egészségfejlesztő iskolai modelljét, valamint a Johan Béla Nemzeti egészségfejlesztési programot. 1 1.1

II. Az iskolai egészségfejlesztési stratégia II. 1.

Célok

Hosszú távú cél: A tanulók egészséges életvitelének megvalósításához szükséges képességek fejlesztése, melyek birtokában képessé válnak az önálló döntéseken alapuló egészségorientált életvitelre. Az egészséges táplálékozás mellett döntők számának emelése, a legális szereket kipróbálók számának csökkentése, a családot, mint értéket tekintők számának emelése, pozitív jövőképpel rendelkező tanulók számának emelése, a szenvedélybetegségeket elutasítók számának növelése Időtartam: 4 év Felelős: igazgató Középtávú cél: Olyan körülmények teremtése, melyekben a tanulóknak a komplex személyiségfejlesztés során. lehetőségük nyílik az egészséges szokások választására, a döntéshozatali technikák elsajátítására, az egészséges állapot értékként való átélésére Időtartam: 2 év Felelősök: drogügyi koordinátor és munkaközösség vezetők Rövid távú cél: A gyermeki személyiség komplex fejlesztésére lehetőséget adó helyzetek teremtésével megvalósítjuk a pozitív értékrenden alapuló egyéni döntéshozatal fejlesztését, a reális énkép és én-hatékonyság kialakítását és erősítését Időtartam: 1 év 1.1.1 Felelősök: drogügyi koordinátor, osztályfőnökök és a gyermekvédelmi felelős II. 2. Feladatok Az egészséges fejlődéshez szükséges feltételek és tevékenységek biztosítása. Az egészséges életmódra nevelés beépítése az egész napos foglalkozás valamennyi területébe, fejlesztési elképzelésébe. A helyes tanítási rend, szünetek rendjének meghatározása, délutáni napirend összeállítása. A helyes életmód követelményeinek megismertetése, betartása. Öntevékeny egészségvédelmi szokásrendszer kialakítása, a helyes szokások folyamatos gyakoroltatása, ellenőrzése. Az egészségnek értékként való közvetítése A pozitív egészségfogalom közvetítése A komplex egészség fogalmának érzékeltetése, az egyes részterületek életkoradekvát fejlesztése A személyi és környezeti higiéniára nevelés. Az egészséges táplálkozásra nevelés. Az egészséges és rendszeres testmozgásra nevelés Én-hatékonyság (önismeret, önértékelés, döntéshozatal) fejlesztése 28


Empatikus készség fejlesztése Alternatívák nyújtásával a szenvedélybetegségek megelőzése A nemi szerepek tudatosításával az egyéni felelősségérzet fejlesztése A reklámkezelési módszerek tapasztalati úton való elsajátítása

1.2

II. 3.

Egészségfejlesztés- tematika

A program összeállításánál a kollegák, iskolaorvos, védőnő, iskolapszichológus, családsegítő gondozói, szülők véleményét, diákönkormányzat vezető jelzéseit is figyelembe vettük, hiszen együttes munkánk eredménye lesz a stratégia megvalósítása. 1.

Iskolai tantestület részére: A team által kidolgozott iskolai egészségfejlesztési programot véleményezésre megkapják a kollegák minden év áprilisában . Véleményüket a tanévzáró értekezleten mondhatják el. Egészségnap programjának összeállítása Határidő: az éves munkatervben Kapcsolattartás a korábban megnevezett Intézményekkel Felelősök: igazgató, drogügyi koordinátor, ifjúságvédelmi felelős, szaktanárok

2.

Szülők részére: Tájékoztató levél a szülők részére az iskolai egészségfejlesztési programról évenkénti felülvizsgálat Őszi szülői értekezleten megvitatás. Felelős: osztályfőnöki munkaközösség vezetői

3. Tanulók részére: 1.2.1 1.2.2 A diákönkormányzat munkájának segítése. A diákok részére egészségneveléssel kapcsolatos ismeretek átadása tanórán és tanórán kívül is. 1.2.3 1.2.4 Minden évfolyamon az alábbi témakörök szerepelnek: (Életkornak megfelelő módszerekkel és ismeretanyaggal) Én-hatékonyság fejlesztés: önismeret, önértékelés, értékrend, problémaérzékenység fejlesztése, önálló döntésen alapuló konfliktuskezelés Módszerek: az egészségfejlesztés céljából, komplexitásából adódóan a tanulók aktív részvételével interaktív pedagógiai módszerek alkalmazásával nyílik lehetőség a tanulók sokrétű személyiségfejlesztésére: beszélgetés, megfigyelés, szituációs játékok, ötletbörze, interjúkészítés, gyűjtőmunka, filmvetítés, riportkészítés, vitafórum, Munkaforma: kooperatív csoportmunka dominál a frontális és egyéni mellett óraszám Tartalom, tananyag Az éves tantárgy felosztás Értékrend felmérése határozza meg Az éves tantárgy felosztás önismeret, önmagunk elhatározza meg fogadása, saját és mások érzelmeinek bemutatása,

Tevékenységek Önálló, teszt jellegű kérdések Önismereti játékok

29


elfogadása, kontrollja Az éves tantárgy felosztás Önismereti játékok kooperatív és kommunihatározza meg kációs készség alakítása. Helyes napirend Egészséges táplálkozási szokások alakítása Egészségmegőrzés Biztonságunk megőrzése, veszélyhelyzetek felismerése

Kialakítjuk a lelki egészséghez szükséges képességeket, készségeket. Ezek a képességek: empátia, stresszkezelés, akaratunk érvényesítése, konfliktusmegoldás, személyes felelősségérzet kialakítása,

Ezért feladatunk: az iskola mentálhigiénés programjának átgondolása. Az anyagi lehetőségek felmérése a tárgyi és személyi feltételek számbavétele. Átgondolva azt, hogy az iskolai mentálhigiénés programoknak két, egymást átfedő célja van: egyrészt a gyermek megterhelés- és konfliktustűrő képességének, problémamegoldó képességének erősítése, fejlesztése. Másrészt a környezetből származó megterhelések, az ártalmak csökkentésére irányuló programok /ökológiai programok/. Az iskolai drogstratégia

2

III.

3

III. 1.

A drogstratégia fő céljai

Az iskola, a pedagógus, a közösségi életterek elsősorban az elsődleges és a másodlagos prevenció színterei. A pedagógus közreműködjön a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. 1.

Az iskolai közösség növelje problémamegoldó készségét a kábítószer-probléma visszaszorításában.

2. Segítenie kell a gyermekeket az egészségről kialakított még egészségesnek tekinthető felfogásuk megszilárdításában és a drogmentes életvitelhez szükséges képességek megszerzésében. 3.

Meg kell tanítani a szenvedélykeltő szerek visszautasítását. A gyerekek legyenek képesek arra, hogy a sikertelenséget elviseljék, konfliktusokat megoldják, felállított korlátokat elfogadják, érzelmeiket kifejezzék, kapcsolatokat építsenek, saját erényeiket és gyengéiket felmérjék, az érzéseiket kezeljék, pozitív értékrendet alakítsanak ki. 30


4. Lehetőségek szerint segíteni kell a drogokkal kapcsolatba kerülő és a drogproblémákkal küzdő gyerekeket és családokat, őket a megfelelő szakemberekhez irányítani.

3.1

III. 2.

Az Iskolai Drogstratégia kialakításának előkészítése és a segítő intézmények szerepe

Előkészítő szakaszok Célcsoportok kijelölése / diákok, pedagógusok, szülők / . Az iskolai drogkoordinátor felkérése. Egységes prevenciós szemlélet kialakítása a tantestületen belül. A probléma felvállalása / tájékoztatók, kérdőívek stb. /. A tantestület megnyerése: - tantestületi értekezleteken ismeretátadás, - közös problémakezelés, egységes viszonyulás Segítő kapcsolatok, partneri csatornák feltérképezése. III. 2. A segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok Szülők, család - Az elsődleges prevenciónak a családon belül kell megkezdődnie. Iskolaszék, szülői munkaközösség - Kapcsolatot biztosít az oktatási intézmény és a tanulók szülei között. Iskolaorvos, védőnő hálózat - Rendszeresen végeznek szűrővizsgálatokat. - Témaorientált biológiaórák tartásában, a prevenciós program elkészítésében tudnak segíteni. Iskolapszichológus - Lelki eredetű problémák feldolgozásában segít. Gyermekvédelmi felelős - Az iskolai gyermekvédelmi feladatokat fogja össze. Félévenként egyezteti az osztályfőnökök segítségével a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyermekek körülményeinek alakulását. Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó 31


- Konkrét esetekben tudnak segíteni a munkatársak.

III. 3.

Az iskolai programok színterei

Tanórai foglalkozások Partnerek: pedagógusok, orvos, védőnő, kortárscsoport  Tantárgyi keretben elsősorban biológia, kémia, természetismeret, rajz és irodalomórákon.  Osztályfőnöki órák keretein belül évfolyamonként felfelé bővítve a témát, az életkori sajátosságoknak megfelelően / a dohányzás, az alkohol, a gyógyszerek indokolatlan szedése, a kábítószerek veszélyei stb. / Tanórán kívüli foglalkozások Partnerek: pedagógusok  Napközis foglalkozások- klubnapköziben kézműves tevékenységek.  Délutáni szabadidős foglalkozások- DSK sportprogramjai, szakkörök foglalkozásai /agyag, számítástechnika, néphagyomány, vöröskeresztes, énekkar, túra / .  Diákönkormányzat programjai- szüreti bál, Mikulás bál, farsang, locsolóbál, sulinap.  Szülői értekezletek- a családok érzékenyebbé tétele a drogproblémák felismerésében és kezelésében osztályszintű vagy iskolaszintű értekezleteken. Iskolán kívüli rendezvények Partnerek: pedagógusok  Hétvégi kirándulások, osztálykirándulások  Nyári táborozások  Gólyatábor III. 4. A Stratégia felépítése 1. Hosszú távú célrendszer 2. Közép távú célok 32


3. Rövid távú célok A prevenció céljai és cselekvési terve Hosszú távú célok:  A fiatalok számára ne legyen kulturálisan elfogadott a droghasználat.  Az egészséges, drogmentes életstílus váljon vonzóvá.  Az iskolai egészségstratégia kialakítása.  Drogkoordinációs csoportok megalakulása: -

iskolai drogkoordinátor diákönkormányzat kortárs csoport iskolai-egészségügyi szolgálat.

Közép távú célok  Működő egészségfejlesztő, prevenciót tartalmazó programok azokon a színtereken, ahol a fiatalok felnőnek / család, közoktatás, szabadidő, sport / .  Fokozódjék a fiatalok drogokkal és a használat következményeivel kapcsolatos tudása és elutasító attitűdje.  Készségfejlesztés tanórákon.  Iskolai drogkoordinátor feladatai: - feladata az iskolai kábítószer-ellenes stratégia koordinálása, - információ biztosítása a tanárok, a diákok és a szülők felé, - kapcsolattartás az iskolán kívüli segítő szervezetekkel. Rövid távú célok  Felmérések készítése.  Az iskola megelőző-egészségfejlesztő programjainak támogatása.  Információs kiadványok eljuttatása a diákokhoz, a szülőkhöz és a pedagógusokhoz.  Egészségfejlesztéssel foglalkozó továbbképzésen való részvétel támogatása. Továbbképzések: Célszerű legalább évente átfogó értékelést végezni. Az elmaradt programokat újabb egészségfejlesztési feladatként kell kezelni. 33

Zsámbéki Premontrei Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola helyi tanterve

HELYI TANTERV (A PEDAGÓGIAI PROGRAM RÉSZE)

34


Tartalomjegyzék 1.

Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, a kötelező és választható tantárgyak és azok óraszámai ... 39 1.1.1. A szakiskolai óraterv a kerettanterv szerint .................................................................................................... 39 1.1.2.Szegregált és integrált oktatás a kerettanterv szerint a sajátos nevelési igényű tanulók számára .............. 41 1.1.2.1. Szegregált oktatás ........................................................................................................................................................... 41 1.1.2.2. Integrált oktatás .............................................................................................................................................................. 41

1.1.3. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók 9/E előkészítő évfolyama ................................................................... 42 1.1.4. Esti gimnázium óraterve a kerettanterv szerint .............................................................................................. 43 1.1.5. A szakközépiskolai tagozat óraterve a kerettanterv szerint ........................................................................... 44 1.1.6. A szakközépiskolai tagozat óraterve a kerettanterv szerint ........................................................................... 46 1.1.7. Érettségire épülő szakképzés óraterve.............................................................................................................. 49 1.1.7.1. Modulrendszerű vendéglős szakképzés óraterve ............................................................................................................ 49 1.1.7.2. Vendéglátószervező-vendéglős szakképzés óraterve ..................................................................................................... 50 1.1.7.3. Gazdasági informatikus szakképzés óraterve ................................................................................................................. 51

2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ..................... 52 3. A magasabb évfolyamra lépés feltételei ........................................................................................................ 52 4. Az iskola értékelési rendszere ........................................................................................................................ 52 4.1. A tanulók értékelése .............................................................................................................................................. 52 4.1.1..Az értékelés célja .............................................................................................................................................................. 53 4.1.2.. Alapelvek ......................................................................................................................................................................... 54 4.1.3. A tanulók magatartásának értékelése ................................................................................................................................ 55 4.1.4.A tanuló szorgalmának értékelése ...................................................................................................................................... 56 4.1.5. Tantárgyi minősítések ....................................................................................................................................................... 56

4.2. Az iskola vizsgarendszere ..................................................................................................................................... 57 4.2.1. Felvételi vizsga .................................................................................................................................................................. 57 4.2.2. 10. osztályos záróvizsga .................................................................................................................................................... 57 4.2.3. Az érettségi vizsga............................................................................................................................................................. 57 4.2.4. A szakmai vizsgák ............................................................................................................................................................. 57 4.2.5. Különbözeti vizsgák .......................................................................................................................................................... 57

5. A középszintű érettségi vizsga témakörei ...................................................................................................... 58 6. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek................................................................... 68 7. Tantárgyi programok (külön kötetben) ........................................................................................................ 71 8. Szakmai program (külön kötetben) ............................................................................................................... 72 8.1.Óratervek ................................................................................................................................................................ 73 8.1.1. A modulrendszerű szakács szakképzés óraterve ............................................................................................................... 74 8.1.2. Szakács szakképzés óraterve ............................................................................................................................................. 75 8.1.3. Modulrendszerű bútorasztalos szakképzés óraterve .......................................................................................................... 76 8.1.4. Asztalos szakképzés óraterve ............................................................................................................................................ 77 8.1.5. Modulrendszerű női szabó szakképzés óraterve ................................................................................................................ 78 8.1.6. Női szabó szakképzés óraterve .......................................................................................................................................... 79 8.1.7. Modulrendszerű szociális gondozó, ápoló szakképzés óraterve ........................................................................................ 80 8.1.8. Szociális gondozó és ápoló szakképzés óraterve ............................................................................................................... 81 8.1.9. Modulrendszerű pincér szakképzés óraterve ..................................................................................................................... 83 8.1.10. Pincér szakképzés óraterve .............................................................................................................................................. 84 8.1.11. Előrehozott szerkezetlakatos szakképzés óraterve .......................................................................................................... 85 8.1.12. Épület és szerkezetlakatos szakképzés óraterve .............................................................................................................. 86 8.1.13. Előrehozott kőműves szakképzés óraterve ...................................................................................................................... 88 8.1.14. Kőműves és hidegburkoló szakképzés óraterve .............................................................................................................. 89

8.2. További tudnivalók ............................................................................................................................................... 90

9. Felnőttképzés ................................................................................................................................................. 90 35


BEVEZETŐ A közös követelmények érvényesítése a helyi tantervben Az iskolánk helyi tantervében megvalósításra kerülő közös követelményeket a Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott közös követelményekre építettük, összhangot teremtve az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók fejleszthetőségével. A közös követelmények megvalósítását átfogó gyógypedagógiai feladatként értelmezzük. A közös követelmények területei: a társadalmi beilleszkedés, a gondolkodás, a megismerés / a kognitív képességek fejlesztésének közös követelményi /, hon- és népismeret kapcsolódás Európához, környezeti nevelés, kommunikációs kultúra, testi és lelki egészség, tanulás, pályaorientáció /énkép, éntudat / Az iskolában a pedagógiai tevékenység fent felsorolt és alább részletezett elemeiben egyaránt biztosítjuk, hogy a tanítás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalúan történjen. Társadalmi beilleszkedés A társadalmi együttélés során a szociális döntésképesség és értékelési képesség az egyén és egyén, egyén és csoport, valamint csoport és csoport kapcsolataiban fejlődik. Az emberi, a gyermeki természetet figyelembe véve elvárható, hogy a tanulók a mindennapi együttélésben a társadalom által elfogadott értékeknek, normáknak megfelelő magatartási szokásokat sajátítsanak el. Az őket körülvevő személyek, valamint az elődök / irodalmi, történelmi hősök / cselekedetei magatartási mintaként épüljenek be, amelyek közül egyéniségüknek megfelelően tudnak választani. A magatartási normák, minták nyomán jussanak el a szabálytudatig, az elfogadásig, a szabályazonosulásig. Ismerjék fel és tudják értelmezni, hogy vannak egyéni és közös érdekek, érdekütközések, és léteznek kompromisszumos megoldások. Ítéljék el a testi erővel, a hatalommal, a tekintéllyel való visszaélést. Tudjanak azonosulni az emberszerető, toleráns magatartással. Tevékenységeik, cselekedeteik során mutatkozzon meg az együttműködés, az önzetlen segítés, az egészséges versenyszellem a játékban, a tanulásban, az alkotásban a sportban. Gondolkodás és megismerés A sajátos nevelési igényű, illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek sikeres vagy sikertelen pályafutása döntően a megismerési, a gondolkodási képesség fejlődésétől, fejlesztésétől függ. A fejlesztésért felelős pedagógiai környezet és a szakember feladata, hogy az akadályozott, vagy sérült funkciókat optimálisan fejlessze. A tanulóktól elvárható, hogy a megismerési és gondolkodási képességük érdekében munka és tanulási szokásokat sajátítsanak el. Legyenek képesek az adott tárgy /személy/, jelenség és probléma kapcsán a mennyiségi adatok pontos észlelésére. Tudjanak egyszerre két vagy több forrásból érkező információra figyelni, a lényeges jegyeket, utasításokat kiválasztani. Legyenek képesek egyszerű összehasonlításra, osztályozásra, elemi problémák felismerésére, a tevékenységük tervezésére. A megfigyeléseiket, a megoldásaikat tudják szóban, írásban, rajzban megjeleníteni, kifejteni, vagy modelleken, szerkezeteken értelmezni. A tapasztalati szintű műveleti képességeket tudják új helyzetekben is alkalmazni. Hon- és népismeret Minden tanuló szerezzen ismereteket nemzeti kultúránk sajátosságairól, értékeiről, és néhány kiemelkedő magyar személyiségről. Rendelkezzenek alapvető ismeretekkel a haza földrajzáról, irodalmáról, történelméről, és 36


művészetéről. Vállalják a néphez, a hazához tartozást, viszonyuljanak pozitív attitűddel a nemzeti jelképeinkhez, értékeinkhez, kisebb népcsoportjainkhoz. Kapcsolódás Európához Legyenek érdeklődőek, nyitottak az európai kultúra iránt, különös tekintettel a hazánkat környező országokra, körülöttünk élő népekre. Viszonyuljanak pozitív attitűddel a közös európai értékekhez. Szerezzenek elemi információkat az emberiség közös, globális, Magyarországot közelebbről érintő problémáiról és ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Ismeretszerzésükhöz tudják igénybe venni az írott sajtót, a vizuális ismerethordozókat, a médiát. Környezeti nevelés Az iskolai élet minden területén érvényesüljön a Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott környezeti nevelést érintő követelmény. Kommunikációs kultúra A kommunikációs kultúra hassa át az intézményes nevelés minden területét. Szolgálja a tankötelezettség elérésekor mutatkozó kommunikációs hátrányok fokozatos felszámolását. A tanulók kommunikációs kultúrájának fejlődése járuljon hozzá az önálló ismeretszerzéshez, a tudás gyarapodásához, az egyén szocializációjához, a társadalmi érintkezési formák birtoklásához, az audiovizuális információk lényegi üzeneteinek befogadásához, értelmezéséhez. Testi és lelki egészség A testi és lelki egészség megóvása érdekében rendelkezzenek a tanulók az egészséget, a harmonikus életvitelt megalapozó szokásokkal, tevékenységekkel. Az iskolai környezet és élettér segítse a tanulókat abban, hogy a helyes szokások és beállítódások kialakításával folyamatosan fejlődjenek. Ismerjék a testi-lelki egészséget károsító szokásokat, tudatosan utasítsák el azokat. Pályaorientáció Rendelkezzenek életkoruknak megfelelő ismeretekkel a munkavégzésről, a felnőttek által végzett tevékenységekről. A képességeik, adottságaik szerint választható pályákról, foglalkozási ágakról és a hozzá vezető utakról alakuljon ki reális elképzelésük a valóság és a vágyak összhangjában. Legyen ismeretük a pályamódosítás eseti szükségességéről. fejlődjön önismeretük, önelfogadásuk. Törekedjenek a kitartó munkavégzésre, tegyenek erőfeszítéseket pályacéljaik eléréséért, életkoruknak és lehetőségeiknek megfelelően. Tanulás Az eredményes tanuláshoz a tanulóknak rendelkezniük kell tanulási tapasztalattal, tanulási és munkaszokásokkal, módszerekkel és a sajátos szükségleteknek legjobban megfelelő tanulási technikával. Váljanak fokozatosan önállóvá a tanulásban. Az általános fejlesztési követelmények értelmezése a NAT műveltségi területein A Nemzeti Alaptantervben az életkori szakaszokhoz igazodó műveltségi területekre lebontott általános fejlesztési követelményeket a sajátos nevelési igényű, illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek nevelésében viszonyítási alapnak tekintjük, és törekszünk azok megvalósítására. A NAT 910. évfolyamára leírt általános fejlesztési követelményei az ismeretkörök mélysége és milyensége miatt csak szelektáltan érvényesíthető az értelmi fogyatékos gyermekek fejlesztésében Részletes követelmények a pedagógiai szakasz végén a) A műveltségi területek részletes követelményeinek meghatározásánál az alábbiakat szükséges figyelembe venni: 37


- a fejlesztési követelmények és a minimális teljesítmény elérésére hosszabb időt kell terveznünk, - a követelmények egymásra épülésére, a fokozatosságra, a megfelelő gyakorlásra , ismétlésre kiemelten ajánlott figyelnünk, - a követelményeket - átlagos feltételek között- a közepes szinten teljesítő enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók teljesítményszintjéhez célszerű igazítanunk, számolva az alulteljesítők egyéni fejlesztésével, megsegítésével. A felfelé történő differenciálás tartalmát, formáját és módját, követelményszintjét a nevelőtestület határozza meg. b) Sajátos elvek érvényesülése a részletes követelményekben. A műveltségi területek nagyobb témáinál, didaktikai egységeinél a követelmények elrendezésében az alábbi elveket érvényesítjük: - a NAT által az egyes műveltségi területekre leírt témák nagyobb hányadát változatlan felosztással, elnevezéssel és fejlesztési céllal alkalmazzuk. Ebben az esetekben a követelmények - mennyiségileg és a követelményszintben is - ingadoznak a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztési lehetőségeihez. - A műveltségi területeken megjelennek olyan témák, amelyek elsajátíttatása csak egyszerűsítéssel, tömörítéssel lehetséges. Az általános műveltség ezen elemei, részei nem önálló témákként, hanem összevontan kerülhetnek megfogalmazásra, átrendezésre a műveltségi területek között. A speciálisnak az alacsonyabb elsajátítási szintmegjelölésében is meg kell mutatkoznia, nem csak a tömörítésben. - A témák / didaktikai egységek / egy-egy csoportja nem kerül feldolgozásra, mert a tartalom mélysége, összetettsége, komplexitása nem teszi lehetővé az elsajátításukat, alkalmazásukat a fogyatékos gyermekek nagy többsége számára. A nevelőknek azonban módjuk van a javaslattól eltérő megoldások alkalmazására is. - A részletes követelményt szükséges kiegészíteni olyan témamodulokkal , didaktikai egységekkel, amelyek hatékonyabban szolgálják növendékeink képességfejlődését, szocializációját, az önellátó és környezetellátó technikák elsajátítását, gyakorlását szükségleteik kielégítését.

38

Zsámbéki Premontrei Szakközépiskola és Szakiskola helyi tanterve

1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, a kötelező és választható tantárgyak és azok óraszámai 1.1.1. A szakiskolai óraterv a kerettanterv szerint Kifutó képzés Érvényes a 2013/2014-es tanévben a 10. évfolyamon

Tantárgy

Heti óraÉves óraszámok számok 9. évfolyam 3 111 2 74 3 111 3 111 1 37 1 37 2 74 1 37 1 37 1 37 1 37 2 74 1 37 5 185

Heti óraÉves óraszámok számok 10. évfolyam 3 111 2 74 3 111 3 111 1 37 1 37 1 37 1 37 1 37 1 37 2 74 0 0 0 8 296 1 37 1 37* 29 1073

Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalomismeret Idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia/egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Pályaorientáció Gyakorlati oktatás Szakmai alapozás Osztályfőnöki 1 37 1 37 Hittan Kötelező óraszám a törvény 29 1073 alapján * 28/2000 miniszteri rendelet 8.§ (3) pontja szerint meghaladja az előírt óraszámot.

A tanulóknak választási lehetősége van 10. évfolyamon a szakmai alapozás tantárgy keretében. Az adott szakmai előkészítők közül az adott tanévet megelőzően május 30-ig kell választaniuk. A gyakorlati oktatás helyi tanterve a szakiskola 9. évfolyama számára Személyes kompetenciákat fejlesztő modulok Egészségfejlesztés Viselkedés és kommunikáció Kommunikáció és önismeret Pályaorientáció

74 óra 12 óra 12 óra 13 óra 37 óra

Vizuális kultúra, a manuális készségek fejlesztését segítő modulok Rajzi alapgyakorlatok Számolási-számítási gyakorlatok Manuális készségfejlesztés- famunkák

74 óra 12 óra 25 óra 37 óra

A törvény szerint heti átlagban előírt óraszámot havi sportnap keretében biztosítjuk. Hitbeli elvárások nincsenek, ismeret, erkölcsi célú tanterv

39


Műszaki-, természettudományos készségeket fejlesztő modulok Fémmegmunkálás Környezetünk megismerése, fizikai jelenségek Környezetünk megismerése, környezeti elemeink Környezetünk megismerése, biológiai környezetünk

74 óra 37 óra 12 óra 13 óra 12 óra

Szakmai alapozás az építészet szakmacsoportra 10. évfolyam Bevezetés az építészeti szakmai számításokba 74 óra Építészeti alapismeretek 74 óra Építészeti szakmai alapozó gyakorlatok: kitűzés és 148 óra mérés, építőanyagok megmunkálása és vizsgálata Elmélet és gyakorlat 296 óra Szakmai alapozás az egészségügy, szociális szolgáltatások szakmacsoportra 10. évfolyam Bevezetés a szociális munka világába 37 óra Mindennapi ismeretek 37 óra Gondozási alapismeretek 37 óra Ápolási alapismeretek 37 óra Gondozási alapgyakorlat 37 óra Elsősegélynyújtás 37 óra Ápolási alapgyakorlat 74 óra Elmélet és gyakorlat 296 óra Szakmai alapozás a gépészet szakmacsoportra 10. évfolyam Mechanika 37 óra Műszaki ábrázolás 74 óra Gépészet szakmai alapozó gyakorlatok 185 óra Elmélet és gyakorlat 296 óra Szakmai alapozás a vendéglátás idegenforgalom szakmacsoportra 10. évfolyam Vendéglátás általános ismeretei 74óra Gasztronómiai alapgyakorlatok 111 óra Előkészítő műveletek 111 óra Elmélet és gyakorlat 296 óra Szakmai alapozás a faipar szakmacsoportra 10. évfolyam Faipari szakmai alapismeretek 37 óra Faipari anyagismeret 37 óra Faipari szakrajz 37 óra Faipar szakmai alapozó gyakorlatok 185 óra Elmélet és gyakorlat 296 óra Szakmai alapozás a könnyűipar szakmacsoportra 10. évfolyam Anyagismeret 37 óra Rajz és vizuális kultúra 37 óra Gyártási alapismeret 37 óra Minta és modellábrázolás 74 óra Műszaki ábrázolás alapjai 37 óra Gyártási alapgyakorlatok 74 óra Elmélet és gyakorlat 296 óra 40


1.1.2.Szegregált és integrált oktatás a kerettanterv szerint a sajátos nevelési igényű tanulók számára Kifutó képzés Érvényes 20013/2014-es tanévben a 10. évfolyamon Heti óraÉves óraHeti óraÉves óraszámok számok számok számok 9. évfolyam 10. évfolyam Szegregáltan oktatott tantár23 851 21,5 795,5 gyak összes óraszáma Integráltan oktatott tantár6 222 8 296 gyak összes óraszáma Kötelező óraszám összesen 29 1073 29,5 1091,5 3.1.1 1.1.2.1. Szegregált oktatás Kifutó képzés Érvényes 20013/2014-es tanévben a 10. évfolyamon Heti óraÉves óraHeti óraÉves óraszámok számok számok számok Tantárgy 9. évfolyam 10. évfolyam Magyar nyel és irodalom 4 148 3 111 Matematika 3 111 3 111 Történelem és társadalomis2 74 2 74 meret Idegen nyelv 3 111 3 111 Természetismeret 1 37 1 37 Biológia, egészségtan Természetismeret 1 37 1 37 Fizika Természetismeret 1 37 1 37 Kémia Természetismeret 1,5 55,5 1 37 Földrajz Informatika 1 37 1 37 Ének-zene 1 37 1 37 Rajz és vizuális kultúra 0,5 18,5 0,5 18,5 2 74 2 74 Testnevelés és sport Hittan 1 37 1 37 Osztályfőnöki 1 37 1 37 Összes óraszám 23 851 21,5 795,5 3.1.2 1.1.2.2. Integrált oktatás Kifutó képzés Érvényes 20013/2014-es tanévben a 10. évfolyamon Heti óraÉves óraHeti óraÉves óraszámok számok számok számok Tantárgy 9. évfolyam 10. évfolyam Pályaorientáció 1 37 0 0 Szakmai alapozás 5 185 8 296 Összes óraszám 6 222 8 296

A törvény szerint heti átlagban előírt óraszámot havi sportnap keretében biztosítjuk.

41


1.1.3. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók 9/E előkészítő évfolyama Érvényes 2013. szeptember 1-től Műveltségterület

Tantárgy

Heti óraszám

Éves óraszám

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom

5

180

Idegen nyelv

Idegen nyelv

3

108

Matematika

Matematika

5

180

Ember és társadalom

Hittan

1

36

Állampolgári ismeretek

2

36

Ember a természetben

Természetismeret

4

90

Művészetek

Műszaki rajz, vizuális nevelés

2

72

Informatika

Informatika

2

72

Életvitel és gyakorlati ismeretek

Pályaorientáció

1

36

Szakmai alapozó ismeretek

4

144

Testnevelés és sport

Testnevelés és sport

5

180

Osztályfőnöki óra

1

36

35

1260

Összesen

42


1.1.4. Esti gimnázium óraterve a kerettanterv szerint Évfolyam/ Tantárgyak

9.

10.

11.

12.

esti

esti

esti

esti

Anyanyelv, kommunikáció

1

1

1

1 (0,5+0,5) (Szabadon tervezhető órakeretből)

Magyar irodalom

2

2

2

3 (2+1) (Szabadon tervezhető órakeretből)

Matematika

3

3

3


Fizika

1

1

1

1

Kémia

1

1

1

-

Földrajz

1

1

1

-

Biológia

1

1

1

-

Történelem és állampolgári ismeretek

1

1

1


Művészeti ismeretek

1

1

1

-

Idegen nyelv (Angol/Német)

2

2

2


Informatika

-

-

-

3

Osztályfőnöki óra

1

1

1

1

Választott érettségi tantárgy Összesen

+1 (Szabadon tervezhető órakeretből) 15

15

15

18

43


1.1.5. A szakközépiskolai tagozat óraterve a kerettanterv szerint Kifutó képzés Érvényes a 2013/2014-es tanévben a 10. 11. és 12. évfolyamon 2014/2015-ös tanévben a 11. és 12. évfolyamon 2015/2016-os tanévben a 12. évfolyamon 9. 10. 11. 12. Tantárgy Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám Magyar nyelv és irodalom 4 148 4 148 4 148 4 128 Történelem 2 74 2 74 2 74 3 96 Társadalmi ismeretek 0 0 0 0 1 37 0 0 Angol vagy német 3 111 3 111 4 148 4 128 Matematika 3 111 3 111 4 148 4 128 Ének 1 37 1 37 0 0 0 0 Rajz és vizuális kultúra 0 0 0 0 1 37 1 32 Osztályfőnöki 1 37 1 37 1 37 1 32 2 74 2 74 2 74 2 64 Testnevelés Fizika 0 0 0 0 2 74 2 64 Biológia 2 74 2 74 0 0 0 0 Kémia 3 111 0 0 0 0 0 0 Földrajz 0 0 3 111 0 0 0 0 Informatika 1 37 1 37 2 74 2 64 Hittan 1 37 1 37 1 37 1 32 Szakmacsoportos alapozó okta5 185 5 185 8 296 8 256 tás** Összesen 28 1036 28 1036 32 1184 32 1024 A tanulók az érettségire való felkészüléshez választhatnak az érettségi és vizsgaszabályzatnak megfelelően a tanult tantárgyak közül.Az iskola a tanulók választásának megfelelően heti két óra tanórán kívüli felkészítést biztosít.


44


Szakmacsoportos alapozó oktatás a vendéglátás – idegenforgalom szakmacsoportra

Gazdasági környezetünk Vendéglátó és turizmusismeretek Szállodai ismeretek Marketing Vendéglátó gyakorlat Gasztronómiai alapismeretek Viselkedéskultúra Kommunikáció Szakmacsoportos alapozás összesen

Éves óraszámok évfolyamonként 9. 10. 74 74

37 74 185

11.

12.

74 74 74 74

64 64 64 64

296

256

37 74 185

Szakmacsoportos alapozó oktatás az informatika szakmacsoportra

Műszaki pályák világa Anyag és eszközismeret Műszaki ábrázolás és képfeldolgozás Számítógépes programozás I. Számítógépes programozás II. Számítógépes programozás III. Adatbázis kezelés Számítástechnikai gyakorlat Kép és hang feldolgozás, multimédia Programozás I. gyakorlat Programozás II. gyakorlat Programozás III. gyakorlat Szakmacsoportos alapozás összesen

Éves óraszámok évfolyamonként 9. 10. 37 37 37

11.

12.

37 111 32 32 111 37 74 185 185

185

296

192 256

45


1.1.6. A szakközépiskolai tagozat óraterve a kerettanterv szerint Érvényes a 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben 9. 10. 11. 12. Tantárgy Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám Magyar nyelv és irodalom 4 148 4 148 4 148 4 128 Történelem és társadalmi és ál2 74 2 74 3 111 3+1 96+32 lampolgári ismeretek Társadalomismeret 0 0 0 0 0 0 0 0 Angol vagy német 3+1 111+37 3+1 111+37 3+1 111+37 3+1 96+32 Matematika 3+1 111+37 3+1 111+37 3+1 111+37 3+1 96+32 Ének 0 0 0 0 0 0 0 0 Rajz – és vizuális kultúra 0 0 0 0 0 0 0 0 Médiaismeret 0 0 1 37 0 0 0 0 Etika 0 0 0 0 0 0 0 0 Osztályfőnöki 1 37 1 37 1 37 1 32 5 185 5 185 5 185 5 160 Testnevelés Fizika 2 74 2 74 1 37 0 0 Biológia - egészségtan 0 0 2 74 2 74 1 32 Kémia 2 74 1 37 0 0 0 0 Földrajz 2 74 1 37 0 0 0 0 Informatika 1+1 37+37 +1 +37 +1 +37 0 0 Hittan 1 37 1 37 1 37 1 32 Szakmacsoportos alapozó oktatás 6+1 222+37 7+1 259+37 8+1 296+37 11+1 352+32 Érettségire való felkészülés 0 0 0 0 0 0 0 0 Összesen 32+4 1184+ 33+4 1221+ 31+4 1147 32+4 1024 148 148 +148 +128 A tanulók az érettségire való felkészüléshez a kötelező szakmai vizsgatárgy mellett választhatnak az érettségi és vizsgaszabályzatnak megfelelően a tanult tantárgyak közül. Az iskola a tanulók választásának megfelelően heti két óra felkészítést biztosít.


46


Szakmacsoportos alapozó oktatás az informatika szakmacsoportra Óraszámok évfolyamonként 10. évfolyam 11. évfolyam

9. évfolyam e Tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat Munkaszervezési ismeretek Munkaszervezési gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I.

ögy.

gy

heti éves heti éves 0,5

18

2

72 2

72

e

heti éves heti éves

Éves óraszám összesen:

e

ögy.

gy


e


1 0,5

18

2 2

72

3

72

3 1

108

4

144

70

7 252

3

108

5

72

55

180

105

8 70

288

1 3

1

108

108

50

36 2

3

gy

70

Hálózati ismeretek I. gyakorlat Szakmacsoportos alapozás összesen: Heti óraszám összesen:

ögy.

gy

12. évfolyam

3

144

5

72

70

180

140

9 105

324

5

2

64

3

96

2

64

32

70

36 2

4

108

32

96

160

7

224

12 140

384

47


Szakmacsoportos alapozó oktatás az vendéglátás szakmacsoportra Óraszámok évfolyamonként 10. évfolyam 11. évfolyam

9. évfolyam e Tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság

heti 0,5

ö.gy

gy

éves heti 0

éves

e

gy

ö.gy


e

gy

12. évfolyam ö.gy


e

gy


Foglalkoztatás I. Vendéglátó gazdálkodás

1

0

Szakmai számítás Marketing és kommunikáció a gyakorlatban

1

36

1

36

2 1

72

36

1

36

1

36

2

64

2

64

1

32

2

64

2

64

2

72

Alkalmazott számítástechnika Ügyvitel Vendéglátó üzleti idegen nyelv Élelmiszer ismeret Termelés elmélete

1

36

1

36

1

36

1

36

1

36

1

36

1

36

1

36

2

Termelés gyakorlata Értékesítés elmélete Értékesítés gyakorlata Szakmacsoportos alapozás összesen:

Heti óraszám összesen: Éves óraszám összesen:

2,5

4,5 108 2,5 7 198

90

90

1

70 70

4 144 8 288

72

1 2

72

32

36

4 144

105 105

5 180 9 324

4 144

140 140

5 160 7 232 12 392

48


1.1.7. Érettségire épülő szakképzés óraterve 3.1.3

1.1.7.1. Modulrendszerű vendéglős szakképzés óraterve Kifutó képzés Utoljára érvényes a 2016/2017-es tanévben Tantárgyak

13 Elm.

Értékesítési ismeret

Elm.

1-36

Gyak.

2-64 5-180

Ételkészítési gyakorlat

2-72

3-96 5-160

3-108

10-320

Gazdasági számítások

1-36

Gazdálkodási ismeret

1-36

1-36

1-32

1-32

Élelmiszerismeret

1-36

1-36

1-32

1-32

Szervezés-vezetés

1-36

Marketing

1-36

1-36

Biztonságvédelem és minőségbiztosítás Idegen nyelv

1-36

3-108

2-72

1-36

Számítástechnika Kommunikáció

1

Gyak.

2-72

Értékesítési gyakorlat Ételkészítési ismeret

14

1-32

1-32 1-32

1-32

1-32

1-32

3-108 1-36

2-64 1-32

90 óra

Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Hittan

1-36

Társadalomismeret

1-36

Testnevelés1

2-72

2-64

Osztályfőnöki

1-36

1-32

összesen

17-612

1-32

20-720

18-576

19-684

A törvény szerint heti átlagban előírt óraszámot havi sportnap keretében biztosítjuk

49


3.1.4

1.1.7.2. Vendéglátószervező-vendéglős szakképzés óraterve Érvényes 2017. szeptember 1-től Óraszámok évfolyamonként 9. évfolyam e

Tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság

10. évfolyam ögy

gy

heti éves heti éves 0,5

e

11. évfolyam ögy

gy


e

ögy

gy


12. évfolyam

13.. Évfolyam (1/13)

e

e

gy

14. évfolyam (5/13 és 2/14)

ögy

gy

heti éves heti éves heti éves heti éves

18

0,5

e

gy


18 0,5

16 2

64

2

64

1

32

1,5

48

1

32

2

64

Alkalmazott számítástechnika

2

64

Ügyvitel

2

64

2

64

6

192

5

160

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Vendéglátó gazdálkodás

1

36

Szakmai számítás Marketing és kommunikáció a gyakorlatban

1

36

1

36

2 1

72

36

1

36

1

36

2

64

2

64

Élelmiszer ismeret 1

36

1

36

1

36

1

36

1

36

Termelés gyakorlata Értékesítés elmélete

1

36

1 2,5

Értékesítés gyakorlata Vendéglátó vállalkozások Vendéglátó vállalkozás működtetése Szakmacsoportos alapozás öszszesen:

32

2

64

2

Vendéglátó üzleti idegen nyelv Termelés elmélete

1

2

72

1

36

2

36

1

90

1

2

144

2

72 3

4

144

2,5

Heti óraszám összesen:

7


234

90

70

4

144

4

144 105

8 70

288

5

4

144

140

9 105

324

140

5

160

7

232

144

108

1

32

108

2

64

3

180

108

3 72

36

72

3

0,5

4,5

2

64

32

72

4

16

6

216

3

108

108 18

558

2

64

1

32

1

36

1

32

1

32

19

684

11

352

24

768

12

35

392

1260

35 0

1120

50


3.1.5

1.1.7.3. Gazdasági informatikus szakképzés óraterve Érvényes 2017. szeptember 1-től Szakmacsoportos alapozó oktatás az informatika szakmacsoportra Óraszámok évfolyamonként 9. évfolyam e

Tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság

10. évfolyam ögy

gy

heti éves heti éves 0,5 18

e

11. évfolyam ögy

gy


e

ö.gy

gy


12. évfolyam

13.. Évfolyam (1/13)

e

e

gy

14. évfolyam (5/13 és 2/14)

ögy

gy

heti éves heti éves heti éves heti éves 0,5 18

e

gy


Foglalkoztatás II.

0,5

16

Foglalkoztatás I.

2

64

6

192

4

128

Projektmenedzsment

2

64

Szakmai idegen nyelv

1,5

48

Információtechnológiai alapok

1

36 2

Információtechnológiai gyakorlat

72

1

32 2

Munkaszervezési gyakorlat 0,5

18

1

Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat

3

54

1

36

70

Munkaszervezési ismeretek Adatbázis- és szoftverfejlesztés

1,5

36

3

108 1

Hálózati ismeretek I.

4

144

50

2

72

55

36

1

Hálózati ismeretek I. gyakorlat

108

1 3

108

70

2

72

70

36

3

64

32

4 3

96

2

64

96

4

2

72

50

2

72

12

432

60

8

288

50

144

144

Gazdasági ismeretek

9

288

Projektmenedzsment gyakorlat Válalati információs rendszerek gyakorlat

2

64

2

64

Informatikai alkalmazás gyakorlat

4

128

2

64

19

608

Gazdasági ismeretek gyakorlat Válalati információs rendszerek

Számviteli információs rendszerek gyakorlat Szakmacsoportos alapozás összesen:

2

72

5

Heti óraszám összesen:

7


252

180

70

2

72

6

216

105

8 70

288

4

144

5

180

140

9 105

324

140

5

160

7

224

11

396

24

12

35

384

1260

864

16

512 35

160

1120

51


2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei -

A tankönyv tartalmában, információiban, a feldolgozás mélységében igazodjék a tanulók tudásszintjéhez. Azokat a tankönyveket rendeljük meg elsődlegesen, amelyek a tantárgyak tanterveihez illeszkednek és kézikönyveket is kínálnak A tanulók szociális hátterét figyelembe véve olcsó könyveket kell választani. A tartós könyveket részesítsük előnyben a kölcsönözhetőség érdekében. A megrendelést megelőzően le kell folytatni az egyeztetést a szülői munkaközösséggel. A katolikus szemlélettel elfogadható tankönyvek, segédletek legyenek. A tankönyvválasztást a nevelőtestület tanévenként felülvizsgálja és a tankönyvrendelést megelőzően döntést hoz. Egy képzési ciklus alatt nem lehet tankönyvet váltani A munkaközösségi tagok szakmai javaslatai alapján a munkaközösség dönt a tankönyvek, taneszközök kiválasztásában. Az ingyenes tankönyvtámogatást a 23/2004. (VIII. 27) OM rendelet szerint biztosítjuk, és a jogszabályban foglaltaknak megfelelően járunk el. 3. A magasabb évfolyamra lépés feltételei

Magasabb évfolyamba lépésnél a tantervi minimum teljesítése a feltétel (minden tárgyból legalább elégséges (2) osztályzat). Az iskola évenként 3 tantárgyból teszi lehetővé a javítóvizsga letételét. A tanulmányi kötelezettséget magántanulóként teljesítők legkésőbb az augusztusi javító-pótlóvizsgák idején kell, hogy számot adjanak tudásukról. Elégtelen osztályzat esetén az adott évben szeptember 30-ig tehetnek a kijelölt napon javító vizsgát. Addig a magasabb évfolyamon feltételesen folytathatják tanulmányaikat. Amennyiben a tanuló egy tárgy tanulását félévkor fejezi be és elégtelen osztályzatot kap, a továbbhaladásról ill. a javítóvizsga idejéről a képzés sajátosságait figyelembe véve az igazgató dönt. A szakképző évfolyamokon továbbtanulók és a 12. évfolyam végén sikertelen érettségi vizsgát tett tanulók a sikeres érettségi bizonyítványt legkésőbb az adott év őszi vizsgaidőszakában kötelesek megszerezni. Magasabb évfolyamra való becsatlakozáshoz a törvényi előírások a mérvadóak. (9. évfolyamon is kizáró ok az alkalmatlanság). Az iskolára jellemző továbblépési periódus a tanév. Ettől eltérő továbbhaladási engedélyt kiskorúnál a szülő kérésére, nagykorúnál egyéni kérésre a szaktanár, az osztályfőnök és a DÖK véleményének kikérése után az igazgató adhat. 4. Az iskola értékelési rendszere 4.1. A tanulók értékelése Iskolánkban cél, hogy minden tanítványunk saját lehetőségeinek optimumáig jusson el erkölcsi, értelmi és testi fejlődésben. Találjuk meg számukra a megfelelő teret, ahol gyakorolhatják képességeiket, felfedezhetik önmagukat. Az egymás megértésére, elfogadására, megbecsülésére nevelés tantestületünk egyik fő alapelve. A másik fél munkájának elfogadása és tisztelete kell, hogy vezérelje tanárainkat és tanítványainkat! A jó hangulatú eredményes oktatás, nevelés egyik feltétele az értékelési rendszerünk egységesítése, annak céltudatos végrehajtása.

52


3.1.6 4.1.1..Az értékelés célja -

A személyiség fejlesztése Az önértékelési képesség kialakítása.

Az értékelésre a tanulási folyamat minden szakaszában szükség van. Az értékelés Fajtája

Ideje

Célja Formája

Kezdete Diagnosztikus Feltárja az előzetes ismertek szintjét, feladatot határoz meg, helyzetet mér fel Csoportba sorolás esetén, a szakasz elején, a tanulási problémák esetén, tanárváltáskor Visszajelzés tanár, diák, szülő számára

A tanulási folyamat Folyamata Vége Formatív Szummatív Fejlesztő, önfejlesztést Minősítő értékelés, a segítő tanulási időt zárja le

Időben rendszeresen elosztott gyakorisággal, a folyamat teljes idejében A tanulás és értékelés kölcsönhatásának érvényesítése Rövid dolgozat (osztá- Röpdolgozat, szóbeli lyozni nem illik) a telje- feleletek, osztályfeleltesítményt pontban, vagy tés százalékban fejezi ki

Félév, év vége

Összegzés, minősítés, értékelés Témazáró, szóbeliírásbeli feleltetés

Az iskolai írásbeli teljesítményformák (beszámoltatások): röpdolgozatok összefüggő szövegű ellenőrző dolgozatok tantárgytesztek feladatlapok az iskolai írásbeli teljesítmények értékelésében alkalmazzuk a segítő-formáló értékelést, amelynek során képet kapunk a tanulók előrehaladásának mértékéről, a tipikus és egyéni hibákról a célszerű továbblépés, a szükséges korrekciók elvégzése érdekében. Ennél az értékelési formánál pontszámokkal, %-kal határozzuk meg a tanulók teljesítményét, nem osztályzattal. Az ellenőrzés módozatai változatosak, minél több lehetőséget nyújtanak a tanulók tudásának pontos megismerésére, mérésére. A számbeli értékelést /osztályzatot/ célszerű szöveges értékeléssel kiegészíteni, pontosítani Röpdolgozat írásakor célszerű annak előzetes bejelentése. Nagyobb ellenőrző dolgozatot csakis alapos előkészítés után, lehetőség szerint kedvező órarendi pozícióban levő órán tanácsos íratni és legalább egy héttel előtte a diákokat értesíteni kell. Az adott tanítási napon legfeljebb két „nagy-dolgozatot” lehet íratni. A tanárnak már év elején informálni kell a diákokat a javítás idejéről és módjáról is. Az összegező-lezáró értékelés keretében megírt „nagy-dolgozatok” eredményei alapvetően meghatározzák a tanulók félévi, év végi érdemjegyeit. Az írásbeli beszámolók nagyobb súlylyal szerepelnek a tanulók tudásának értékelésében, mint a szóbeli beszámolók. A házi feladatok típusai: 53


produktív jellegű – házi olvasmányok elemzése, házi dolgozatok, önálló szövegelemzés, referátum készítés önálló megfigyelés alapján stb. reproduktív – memoriterek, szaktárgyi tananyagok megtanulása A házi feladat lehet: szóbeli, írásbeli, rajzos, feladatmegoldás. A produktív házi feladat előkészítése: a tanulók az órai munkában is kapjanak alkotó feladatokat. A házi feladat órán történő megbeszélése, előkészítése az önálló munka alapja. A házi feladatok tartalma, terjedelme vegye figyelembe valamennyi tantárgy igényeit, hogy az adott időkeretben elvégezhető legyen. Az írásbeli házi feladatok elvégzésének önállósága nem biztosítható, ezért osztályzattal nem célszerű minősíteni. 3.1.7 4.1.2.. Alapelvek Az értékelés legyen: -

-

-

folyamatos – kiszámítható, rendszeres, aktuális, tervszerű. A nem kampányszerű ellenőrzés természetes kísérője lesz a tanulónak, a feszült légkör ezzel elkerülhető, sokoldalú – ne csak a szorosabb értelemben vett tantárgyi szaktudást és előrehaladást értékeljük, hanem a gyermek valamennyi pedagógiai szempontból fontos tevékenységét és ezekben elért fejlődést osztályozzuk! (emlékezeti teljesítmények, ismeretek alkalmazása, stb.) változatos – vizsgálja a neveltségi szinteket, vegye figyelembe az életkori sajátosságaikat, személyiségtípusokat, alkalmazzuk a metakommunikációs jelzéseket, kiszámítható – segítse elő a rendszeres munkavégzés és a felelősségtudat kialakulását, konkrét – az értékelés legyen tárgyszerű, tárja fel a hibák okait, adjon kiküszöbölési javaslatot, támaszkodjék a pozitívumokra, serkentse további erőfeszítésekre a diákot, tartsa életben az egészséges munkakedvet, objektív – törekedjen igazságosságra, méltányosságra, kollektív – a tanulók egymás teljesítményét is értékelhetik szavakkal, esetleg érdemjegyekre tett javaslatokkal. A nevelési folyamat fontos része az értékelés szempontjainak elsajátítása, megtanulása, alkalmazásuknak, (elviselésüknek) megszokása.

54


3.1.8 4.1.3. A tanulók magatartásának értékelése Magatartás 1. Fegyelmezettsége

példás jó nagyfokú, ál- megfelelő landó, másokra pozitívan ható

2.Viselkedés kultúrá- Kifogástalan, példaértékű, ja, hangneme tisztelettudó, udvarias 3.Hatása a közösségre, Pozitív, aktív, társas emberi kapcso- segítőkész, jóindulatú, latai élen járó, kezdeményező 4. Házirend betartása 5. Felelősségérzete 6. Hiányzásai

változó másokat zavaró, kifogásolható, gyenge, ingadozó, de igyekszik javulni Kevés kivetni- Udvariatlan, valót hagy nyegle maga után

Részt vesz a közösségi életben, de befolyást nem gyakorol arra, jóindulatú arra Néha hibázik

Nem árt, ingadozó, vagy közömbös, vonakodó

rossz erősen kifogásolható, másokat erősen zavaró, negatív

Durva, romboló, közönséges, goromba, heves, hangoskodó Negatív, goromba, ártó, lélektelen, megfélemlítő

Részben tartja Sokat vét ellebe ne Időnként fele- ingadozó Felelőtlen dékeny megbízhatatlan Igazolatlan Igazolatlan Igazolatlan Igazolatlan óráinak száma: óráinak száma: óráinak száma: óráinak száma: Max. 3 Max: 8 Max: 15 16 vagy annál több Betartja, ösztönös nagyfokú

55


3.1.9 4.1.4.A tanuló szorgalmának értékelése példás Céltudatos, törekvő, odaadó, igényes a tudás megszerzésére Kitartó, pon2. Munkavégzése tos, megbízható, önálló, lankadatlan 3. Kötelességtudata Kifogástalan, precíz Szorgalom 1.Tanulmányi munkája

4. Tanórákon kívüli Rendszeres, információk fel- érdeklődő használása, többletmunkája

Jó Figyelmes, törekvő

változó ingadozó

Hanyag hagyag, lassító

Rendszeres, Rendszertelen, Megbízhatattöbbnyire önál- hullámzó, ön- lan, gondatlan ló tudatlan Megfelelő, Felszerelése Felszerelése néha ösztökél- gyakran hiá- többnyire hiáni kell nyos nyos, szinte nincs Ösztönzésre ritka Egyáltalán dolgozik nem

3.1.10 4.1.5. Tantárgyi minősítések A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az év végi osztályzat megállapításánál az egész évi teljesítményt kel figyelembe venni a naplóba beírt érdemjegyek alapján. Az osztályzatról a tanulót és a kiskorútanuló szülőjét értesíteni kell az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: - a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). - Az iskola megőrzi a hagyományos értékelési kategóriákat. Az osztályokban 5 fokú osztályzatskálát alkalmazunk. Ennek megfelelően az osztályzat akkor Jeles (5): ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tanagyagot, mindent alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt. Tud szabadon, önállóan beszélni. Bátran mer visszakérdezni. Jó (4): Ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, definíciói betanultak. Közepes (3): ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, több hibával tesz eleget, többször rászorul a nevelő segítségre (javításra, kiegészítésre).

56


Elégséges (2): ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Elégtelen (1): ha a tantervi követelményeknek a nevelő útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felkéri az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg a döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg a döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. Az év végi osztályzat az egész tanévi teljesítmény alapján, a naplóba beírt összes érdemjegy figyelembe vételével kerül megállapításra. Ha a tanuló gyakorlati képzését nem az iskola tartja, a gyakorlati képzés keretében végzett tevékenységével összefüggésben teljesítményét, magatartását és szorgalmát a gyakorlati képzés szervezőjének értékelése alapján – a nevelőtestület határozza meg, és dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről, szakmai vizsgára bocsátásáról.

4.2. Az iskola vizsgarendszere 3.1.11 4.2.1. Felvételi vizsga Az iskola felvételi rendje a 20/2012-es (VIII.31) EMMI rendelet IV. fejezet 13. címében foglaltakat követi az adott tanév rendjének megfelelően. 3.1.12 4.2.2. 10. osztályos záróvizsga Az 10. osztályos záróvizsga letétele kötelező. A vizsga eredménye az éves tanulmányi munkában tantárgyanként súlyozottan jelenik meg. 3.1.13 4.2.3. Az érettségi vizsga A szakközépiskola a Közoktatási törvény érettségi (érettségi-képesítő) vizsgára készít fel és érettségi vizsgát szervez. Kötelező vizsgatárgyak: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, élő idegen nyelv, kötelezően és szabadon választott vizsgatárgy. Ezek köre a szakmacsoportnak megfelelő órafelosztásban jelölve van. A kötelező és a nem kötelezően választható vizsgatárgyak kijelölésekor az érettségi vizsgaszabályzat előírásai az irányadóak. Emeltszintű érettségi vizsgák vonatkozásában a 40/2002-es OM rendelet szabályozása az irányadó. 3.1.14 4.2.4. A szakmai vizsgák A szakközépiskola az Alapító okiratnak megfelelően a Közoktatási és a Szakképzési törvény szellemében képesítő vizsgát szervez, az OSZJ és az OKJ előírásai szerint. Az iskola a szakképzés befejezésekor minden oktatott szakmában az elméleti és gyakorlati vizsgákat, amenynyiben az iskola a vizsgákhoz előírt feltételeket biztosítani tudja, mindig saját területén és saját tanműhelyében bonyolítja le. 3.1.15 4.2.5. Különbözeti vizsgák

57


Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai egyéni elbírálás alapján történik félévkor illetve tanév végén a következő tanévre vonatkozóan az erre a célra létrehozott vizsgabizottság által. Támogatjuk a tehetséges, jó képességű, szorgalmas tanulók esetében a szakközépiskolába való átmenetet. Az átjárást minden konkrét esetben a tanuló kérésére meg kell vizsgálni és egyedi határozattal az iskola igazgatója engedélyezi. 5. A középszintű érettségi vizsga témakörei MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Szövegértés Információk feldolgozása és megítélése Szépirodalmi és nem irodalmi szövegek értelmezése Szövegalkotás Írásbeli kifejezőképesség Beszéd, szóbeli szövegalkotás Fogalmi műveltség Fogalomismeret, fogalomhasználat 1. Magyar nyelv 1.1. Ember és nyelv 1.2. Kommunikáció 1.3. A magyar nyelv története 1.4. Nyelv és társadalom 1.5. A nyelvi szintek 1.6. A szöveg 1.7. A retorika alapjai 1.8. Stílus és jelentés 2. Irodalom 2.1. Szerző, művek 2.1.1. Életművek a magyar irodalomból 2.1.2. Portrék 2.1.3. Látásmódok 2.1.4. A kortárs irodalomból 2.1.5. Világirodalom 2.1.6. Színház és dráma 2.1.7. Az irodalom határterületei 2.1.8. Regionális kultúra 2.2 Értelmezési szintek, megközelítések 2.2.1. Témák, motívumok 2.2.2. Műfajok, poétika 2.2.3. Korszakok, stílustörténet

TÖRTÉNELEM 1. Kompetenciák Források használata és értékelése A szaknyelv alkalmazása Tájékozódás térben és időben Az eseményeket alakító tényezők feltárása Történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása 2. Témakörök Az ókor és kultúrája A középkor A középkori magyar állam megteremtése és virágkora Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban Magyarország a Habsburg Birodalomban A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon

58

Zsámbéki Premontrei Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola helyi tanterve Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig A jelenkor A mai magyar társadalom és életmód

59


MATEMATIKA 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Halmazelmélet Logika Logikai műveletek Fogalmak, tételek, Bizonyítások a matematikában Kombinatorika Gráfok 2. Számelmélet, algebra Számfogalom Számelmélet Algebrai kifejezések, műveletek Hatvány, gyök, logaritmus Egyenletek, egyenlőtlenségek 3. Függvények, az analízis elemei Függvények függvények grafikonjai, függvény-transzformációk Függvények jellemzése Sorozatok 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria Alapfogalmak, ponthalmazok Geometriai transzformációk Síkgeometriai alakzatok Háromszögek Négyszögek Sokszögek Kör Térbeli alakzatok Kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítás Vektorok Trigonometria Szögfüggvények fogalma. Egyszerű összefüggések a szögfüggvények között. Szinusztétel, koszinusztétel. Koordináta-geometria 5. Valószínűségszámítás, statisztika Leíró statisztika Valószínűség-számítás

IDEGEN NYELV 1. Kommunikatív készségek Beszédértés (hallott szöveg értése) Beszédkészség Szövegértés (olvasott szöveg értése) Íráskészség Egyéb készségek (stratégiák) 2. Nyelvi kompetencia 3. Témák Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika

60


BIOLÓGIA 1. Bevezetés a biológiába A biológia tudománya Fizikai, kémiai alapismeretek 2. Egyed alatti szerveződési szint Szervetlen és szerves alkotóelemek: Elemek, ionok Szervetlen molekulák Lipidek Szénhidrátok Fehérjék Nukleinsavak, nukleotidok Az anyagcsere folyamatai: Felépítés és lebontás kapcsolata Felépítő folyamatok Lebontó folyamatok Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) 3. Az egyed szerveződési szintje Nem sejtes rendszerek: Vírusok Önálló sejtek: Baktériumok Egysejtű eukarióták Többsejtűség Gombák, növények, állatok elkülönülése Sejtfonalak Teleptest és álszövet Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájaK Viselkedés 4. Az emberi szervezet Homeosztázis Kültakaró A mozgás A táplálkozás A légzés Az anyagszállítás A kiválasztás A szabályozás Az idegrendszer általános jellemzése Az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai Hormonrendszer hormonális működések Immunrendszer, immunitás Szaporodás és egyedfejlődés 5. Egyed feletti szerveződési szintek Populáció Életközösségek (élőhelytípusok) Bioszféra, globális folyamatok Ökoszisztéma Környezet- és természetvédelem 6. Öröklődés, változékonyság, evolúció Molekuláris genetika Mendeli genetika

61

Zsámbéki Premontrei Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola helyi tanterve Populációgenetika és evolúciós folyamatok A bioszféra evolúciója

FIZIKA 1. Mechanika A dinamika törvényei Mozgások Munka és energia 2. Hőtan, termodinamika Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Hőtágulás Összefüggés a gázok állapotjelzői között A kinetikus gázmodell Termikus és mechanikai kölcsönhatások Halmazállapot-változások A termodinamika II. főtétele 3. Elektromágnesség Elektrosztatika Az egyenáram Magnetosztatika. Egyenáram mágneses mezője Az elektromágneses indukció A váltakozó áram Elektromágneses hullámok A fény 4. Atomfizika, magfizika Az anyag szerkezete Az atom szerkezete A kvantumfizika elemei Az atommagban lejátszódó jelenségek Sugárvédelem 5. Gravitáció, csillagászat Gravitáció A csillagászat elemeiből 6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek Személyiségek Elméletek, felfedezések, találmányok

FÖLDRAJZ (FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK) 1. Térképi ismeretek 2. Kozmikus környezetünk 3. A geoszférák földrajza A kőzetburok A levegőburok A vízburok A talaj 4. A földrajzi övezetesség 5. Népesség- és településföldrajz 6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe A világgazdaság A gazdasági ágazatok 7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok 8. Magyarország földrajza 9. Európa regionális földrajza 10. Az Európán kívüli földrészek földrajza 11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai

62


KÉMIA 1. Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok Molekulák és összetett ionok Halmazok A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakciókinetika Kémiai egyensúly Reakciótípusok Protonátmenettel járó reakciók Elektronátmenettel járó reakciók A kémiai reakciók és az elektromos energia kölcsönhatása Tudománytörténet 2. Szervetlen kémia Az elemek és vegyületek szerkezete (az atom-, a molekula- és a halmazszerkezet kapcsolata) Az elemek és vegyületek fizikai tulajdonságai és ezek anyagszerkezeti értelmezése Az elemek és vegyületek kémiai sajátságai Az elemek és vegyületek előfordulása Az elemek és vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Az elemek és szervetlen vegyületek legfontosabb felhasználásai Az elemek és vegyületek jelentősége Tudománytörténet 3. Szerves kémia A szerves vegyületek szerkezete és csoportosításuk A szerves vegyületek fizikai tulajdonságai A szerves vegyületek kémiai sajátosságai A szerves vegyületek előfordulása A szerves vegyületek jelentősége A szerves vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Tudománytörténet 4. Kémiai számítások Általános követelmények Az anyagmennyiség Az Avogadro-törvény Oldatok, elegyek (százalékos összetételek, koncentráció, oldhatóság stb.) A képlettel és reakcióegyenlettel kapcsolatos számítások Termokémia Kémiai egyensúly, pH-számítás Elektrokémia

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK Szakmai előkészítő tantárgy 1. Hardver alapismeretek A számítógépek felépítése Funkcionális egységek 2. Szoftver alapismeretek A számítógép előkészítése Programok telepítése Operációs rendszer használata Állományok kezelése Segédprogramok telepítése, használata 3. Szövegszerkesztés Szövegszerkesztő program kezelése

63

Zsámbéki Premontrei Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola helyi tanterve Grafikus információk kezelése Weblapok kezelése 4. Táblázatkezelés Táblázatkezelő program kezelése 5. Informatikai alapismeretek Számábrázolás, számrendszerek Kódolás 6. Hálózati ismeretek LAN 7. Programozási alapismeretek A feladatmegoldás lépései, módszerei Algoritmusok Programnyelv Programozási ismeretek Programozási tételek Hibakeresés, tesztelés, hatékonyság és helyfoglalás Az objektumorientált programozás alapjai 8. Adatbázis-kezelés Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Adatbázis-kezelő használata Az adatbázis készítés lépései Adatbázis elmélet Az SQL nyelv használata

ÉNEK-ZENE 1. Éneklés és zenetörténet Népzene Műzene Középkor Reneszánsz Barokk Bécsi klasszika Romantika Századforduló XX. századi és kortárs zene 2. Zenefelismerés Népzene Reneszánsz Barokk Bécsi klasszika Romantika Századforduló XX. századi és kortárs zene 3. Dallamátírás

HITTAN 1. Biblia Ószövetség Alapvető ószövetségi bevezetéstudományi ismeretek Újszövetség Alapvető újszövetségi bevezetéstudományi ismeretek Kortörténeti ismeretek 2. Egyháztörténet Krisztus egyházának története A saját felekezet története 3. Dogmatika Az egyház tanítása 4. Az egyházi esztendő Ünnepek, ünnepi időszakok 5. A keresztény/keresztyén erkölcsi élet – etika

64

Zsámbéki Premontrei Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola helyi tanterve A kereszténység/ keresztyénség erkölcsi tanítása 6. Világvallások A nagy világvallások alapvető gondolatai 7. Kompetenciák Szövegértelmezés Esetelemzés

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 1. Alkotás Vizuális nyelv Technikák Ábrázolás, látványértelmezés Formaértelmezés Térértelmezés Színértelmezés Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás Kompozíció Érzelmek Folyamat, mozgás, idő Kép- és szöveg Vizuális információ Tárgyak és környezet 2. Befogadás A megjelenítés sajátosságai Vizuális nyelv Térábrázolási módok Vizuális minőségek Látványértelmezés Kontraszt, harmónia Kontextus Technikák Vizuális kommunikáció Vizuális információ Tömegkommunikáció Fotó, mozgókép Tárgy- és környezetkultúra Forma és funkció Tervező folyamat Népművészet Kifejezés és képzőművészet Művészeti ágak Műfajok Művészettörténeti korszakok, irányzatok Stílusjegyek Alkotások és alkotók Műelemző módszerek Mű és környezete

TESTNEVELÉS 1. Elméleti ismeretek A magyar sportsikerek A harmonikus testi fejlődés Az egészséges életmód Testi képességek Gimnasztika Atlétika Torna Ritmikus gimnasztika

65

Zsámbéki Premontrei Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola helyi tanterve Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelés és sportjátékok Természetben űzhető sportok 2. Gyakorlati ismeretek Gimnasztika Atlétika Futások Ugrások Dobások Torna Talajtorna Szekrényugrás Felemáskorlát Gerenda Ritmikus gimnasztika Gyűrű Nyújtó Korlát Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelés és sportjátékok Kézilabda Kosárlabda Labdarúgás Röplabda

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ALAPISMERETEK Szakmai előkészítő tantárgy Vendéglátó és turizmus alapismeretek – Az idegenforgalommal és vendéglátással kapcsolatos fogalmak – A vendéglátás tevékenységét és jellemzőit, kínálati oldalának elemei és struktúrája – A turizmus tevékenysége, formái, a tevékenység feltételrendszere, szervezeti struktúrája – A turizmus és vendéglátás az egyéni és társadalmi szükségletek kielégítésében játszott szerepe – A turizmus és vendéglátás fejlesztése és a különböző gazdasági ágak közötti összefüggések – A turizmus és vendéglátás nemzetgazdasági és nemzetközi gazdasági kapcsolatok rendszerében elfoglalt helye és jelentősége – A jelenlegi turisztikai piaci helyzete, fejlődését befolyásoló tényezők – A gazdasági verseny fogalma, jelentősége, feltételei és területei – A turizmus és vendéglátás alapvető ügyviteli feladatai – Az üzleti levelezés szabályai Szállodai alapismeretek – A szállodák és kereskedelmi szálláshelyek fogalma és tevékenysége és működési feltételei – A szálláshely értékesítési tevékenység munkafolyamatainak rendszere és összefüggései – A szállodai vendéglátó tevékenység összefüggései, a vendég ellátásával kapcsolatos munkafolyamatok – A szállodai szolgáltatások köre, munkafolyamatai, a szolgáltatási formák – A szállodai üzem- és munkaszervezés alapkérdései, a szállodai üzemeltetés munkafolyamatai – A szállodaüzem irányítási rendszere, a feladat- és felelősségi körök összefüggései – A szobafoglalási rendszer fogalma és funkciója – A szállodai tevékenységgel járó felelősség jogi kérdései – A szállodai gazdálkodással kapcsolatos gazdasági, pénzügyi és számviteli feladatok – A szállodai tevékenység során elvárandó magatartási szabályok és követelmények Marketing alapismeretek – A marketing történeti kialakulása, jelentősége eszközei – A marketingkommunikáció folyamata, jelentősége és eszközrendszere – A piac, a termék és az ár összefüggési rendszere – Az árstratégia fogalma –Az árkialakítás elvei és módszerei, az értékesítési csatorna, a piaci szegmensek kiválasztásának szempontjai

66

Zsámbéki Premontrei Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola helyi tanterve – A vállalati image fogalma, lényege, a vállalati arculat kialakításának fontossága, tartalmi és formai eleme – A reklám fogalma, funkciói, a reklám társadalmi és gazdasági szerepe – Reklámüzenet megfogalmazása – A PR fogalma, eszközei, a vállalkozás és környezete kapcsolatszervezési folyamata

67


6. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A mindennapos testedzés biztosítása: A sportolás és a megfelelő fizikai erőnlét karbantartását és fejlesztését a testnevelés órákon túl a következő formákban szervezi az iskola: Három tanítási napon (hétfő, szerda, péntek) 7.30-tól 8.15-ig osztályoktól függetlenül bármelyik tanuló részt vehet a sportfoglalkozáson. Sportjátékok, kondicionáló torna, tollaslabdázás és asztaliteniszezés közül választhatnak a részt vevők igényeik szerint. A szakköri foglakozások keretében az iskolai sportkör három délután (hétfő, kedd, csütörtök) labdarúgás fiú-lány, kosárlabda fiú-lány csapatjátékokban biztosít lehetőséget a játékra és versenyzésre az érdeklődő diákoknak. Az iskolai tanulóinak nagy része más településről naponta bejáró, a fenti foglakozások arra is lehetőséget nyújtanak, hogy a közlekedés miatt várakozók hasznosan, egészségesen töltsék szabadidejüket. A sportköröknek a testedzésen kívül fontos személyiségformáló szerepe is van. Alázatot, tiszteletet követel meg; erősödik a felelősségtudat és a kötelességtudat; fokozódik a közösségi szellem érzete; kialakul az elhivatottság; szélesedik a látókör; fejlődik az esztétikai érzék. E személyiségjegyek mellett egészséges testi állapot, fejlett fizikum alakul ki, amely minden lelki működésre pozitív hatással van. Az iskolában a fentiekre építve dolgoztuk ki az egészségfejlesztési stratégiát, amely külön programban szerepel. Az iskolában a következő, az egységes mérésre és értékelésre alkalmas próbákat alkalmazzuk a tanulók fizikai állapotának mérésére: I. II.

Az aerob állóképesség mérése: Cooper-teszt Az erő, erő-állóképességének mérése: 1. Helyből távolugrás. (Az alsó végtag dinamikus erejének a mérésére) 2. Hasonfekvésből törzsemelés (A hátizom erő, erő-állóképességének mérésére) 3. Hanyattfekvésből felülés (térdérintéssel) (A csípőhajlító és a hasizmok erő, erőállóképességének mérésére) 4. Fekvőtámaszban karhajlítás (A vállöv- és a kar erejének, erő-állóképességének mérésére)

Általános mérési szempontok 1. A fizikai teljesítmény mérését az Oktatási Minisztérium által elkészített „Mérési útmutató” alapján kell végezni. 2. A mérés megkezdése előtt a tanulóknak tisztában kell lenni a mérés céljával, gyakorlati hasznosságával és az elvégzendő feladatokkal. 3. Valamennyi próbát tornateremben valamint sportudvaron tornaruhában, sportöltözetben végezzük. 4. A mérést mindig megelőzi az általános és speciális bemelegítés. 5. A feldolgozásra alkalmas próbákkal egyszerűen, objektíven mérhető, értékelhető a tanulók fizikai állapota. 6. Az általános testi erő, erő-állóképesség mérésére alkalmazott próbák elvégzésekor (minden próbában minimum 3 kísérleti lehetőség megadásával) a legjobb teljesítményt

68


kell nyilvántartásba venni, és a megfelelő pontértékeket, (a megadott táblázat segítségével) meghatározni. 7. Az általános fizikai teherbíró-képesség közös mérése és értékelése során el kell érni, hogy a tanulók elméletben és gyakorlatban is megszerezzék azokat az alapvető élettani, egészségtani és edzéselméleti ismereteket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a fizikai állapotuk szintén tartásához, szükség esetén fejlesztéséhez, valamint szintjének ellenőrzéséhez. 8. A teljesítmény mérésére, értékelésére alkalmas próbákat azzal a tanárral legcélszerűbb elvégeztetni, aki a tanulók testi nevelésével foglalkozik. 9. A próbák mérése és értékelése a (testnevelő) tanár irányítása mellett, a tanulók önállóan végzik. 10. A tanulók általános fizikai teherbíró képességének fokozatos fejlesztése, mérése, az iskolai testnevelés részévé, kiemelkedő feladatává kell, hogy váljék. AZ ÁLTALÁNOS FIZIKAI TEHERBÍRÓ-KÉPESSÉG MINŐSÍTÉSE 0-25,5 pont

igen gyenge Gyenge fizikai állapota miatt, a mindennapi tevékenységének maradéktalan elvégzése, legtöbb esetben olyan fizikai-szellemi megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. (A figyelem terjedelmének, tartósságának növeléséhez, közérzetének – átmeneti – javításához igen gyakran különféle élénkítő szerek, esetenként gyógyszerek fogyasztására van szükség. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immunrendszerének a kisebb fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is igen gyakran komoly megterhelést jelent.)

21-40,5 pont

gyenge Az egész napi tevékenyégétől gyakran elfárad, a nap végén levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát, egyik napról a másikra, nem tudja kipihenni fáradalmát.

41-60,5 pont

elfogadható A rendszeres, mindennapi tevékenységtől már ritkán fárad el, de a tartós, váratlan többletmunka már erősen igénybe veszi.

61-80,5 pont

közepes Elérte azt a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy egészsége stabil maradjon, azaz tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessen. E szint megtartásához is, heti 2-3 órás időtartamú, rendszeresen végzett testedzés szükséges. Az egészség megőrzése érdekében a továbbiakban, (a későbbi élete folyamán) is törekedni kell legalább e szint megtartására.

81-100,5 pont

jó Ezt a szintet általában azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sportágban alacsonyabb szintű szakosztályban, ill amatőr szinten rendszeresen edzenek, versenyeznek. (E szintet elérők, amennyiben élsportolókká szeretnének válni, minél előbb kezdjenek hozzá az alapvető kondicionális képességeik magasabb szintre emeléséhez, fejlesztéséhez.)

101-120,5 pont

kiváló

69


E szintet elérők, már fizikailag jól terhelhetők, az általuk választott sportágban (élsportolóként) is kiváló eredményeket érhet el.

70


7. Tantárgyi programok (külön kötetben) A 2013. szeptember 1-től induló tantárgyi programok az 51/2012. EMMI rendelet mellékleteiben levő kerettantervek alapján készültek.

71


8. Szakmai program (külön kötetben) A 2013. szeptember 1-től induló szakmai programok a 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet mellékleteiben lévő szakképzési kerettantervek alapján készültek.

72


8.1.Óratervek 8.1.1. A modulrendszerű szakács szakképzés óraterve (3 éves) 8.1.2. A modulrendszerű szakács szakképzés óraterve (2 éves) 8.1.3. Modulrendszerű bútorasztalos szakképzés óraterve (3 éves) 8.1.4. Modulrendszerű bútorasztalos szakképzés óraterve (2 éves) 8.1.5. Modulrendszerű szerkezetlakatos szakképzés óraterve (3 éves) 8.1.6. Modulrendszerű szerkezetlakatos szakképzés óraterve (2 éves) 8.1.7. Modulrendszerű kőműves szakképzés óraterve (3 éves) 8.1.8. Modulrendszerű kőműves szakképzés óraterve (2 éves) 8.1.9. Modulrendszerű női szabó szakképzés óraterve (3 éves) 8.1.10. Modulrendszerű női szabó szakképzés óraterve (2 éves) 8.1.11. Modulrendszerű ács-állványozó szakképzés óraterve (3 éves) 8.1.12. Modulrendszerű ács-állványozó szakképzés óraterve (2 éves) 8.1.13. Modulrendszerű szociális gondozó, ápoló szakképzés óraterve 8.1.14. Modulrendszerű pincér szakképzés óraterve (3 éves) 8.1.15. Modulrendszerű pincér szakképzés óraterve (2 éves) 8.1.16. Modulrendszerű burkoló szakképzés óraterve (3 éves) 8.1.17. Modulrendszerű burkoló szakképzés óraterve (2 éves) 8.1.18. Előrehozott szerkezetlakatos szakképzés óraterve 8.1.19. Előrehozott kőműves szakképzés óraterve

73


3.1.16 8.1.1. A modulrendszerű szakács szakképzés óraterve Kifutó képzés Érvényes a 2013/2014-es tanévben a 11 és a 12. évfolyamon, a 2014/2015-ös tanévben a12. évfolyamon Tantárgyak 11. évfolyam óraszá12. évfolyam óraszámai mai Elmélet Gyakorlat Elmélet Gyakorlat heti-éves

Ételkészítési ismeret

4-144

Ételkészítési gyakorlat Élelmiszer ismeret

1-36

Gazdálkodási ismeret Idegen nyelv

heti-éves

1-36

heti-éves

heti-éves

4-144 15-540

15-480

1-36

2-64

3-108

1-32

2-64

2-72

1-32

1-32

Számítástechnika

1-36

2-64

Kommunikáció

1-36

1-32

1-36

2-64

Biztonságvédelem és biztonságtechnológia Nyári összefüggő szakmai gyakorlat

160 óra

Hittan

1-36

1-32

Társadalomismeret

1-36

Testnevelés2

2-72

2-64

Osztályfőnöki

1-36

1-32

összesen

11-396

24-864

10-320

25-800

3.1.17

2


74


3.1.18 8.1.2. Szakács szakképzés óraterve Érvényes 2013. szeptember 1-től 1/9. 2/10. Tantárgyak óraszámok óraszámok Elmélet heti-éves Munkahelyi egészség és biztonság

Gyakorlat heti-éves

Elmélet heti-éves


3/11. óraszámok Elmélet heti-éves

0,5-18

Foglalkoztatás II.

0,5-16

Foglalkoztatás I.

2-64

Vendéglátó gazdálkodás

1-36

1-36

Szakmai számítás

1-36

1-36

1-36

1,5-48

Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem

1-36

Élelmiszerek csoportjai

1-36

1-36

0,5-18

1-32


1-36

Előkészítési és ételkészítési alapismeretek

0,5-18

1-32 1-32

1-36

1,5-54

Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlat Ételkészítési alapok


2-72 2,5-90

2-72 5-180

Ételkészítési alapgyakorlat Ételkészítési üzemi alapgyakorlat

17,5-630 1-32

Ételkészítési ismeretek Ételkészítési gyakorlat Ételkészítési üzemi gyakorlat

Nyári összefüggő szakmai gyakorlat összesen

17,5-560 140 óra 9,5-342

7,5-270

140 óra 6-216

19-684

7-224

18,5-592

közismereti tantárgyak óraterve Kompetenciaterületek Magyar - Kommunikáció

Kompetencia területek szerinti óraszámok évfolyamonként összesen 1/9. 2/10. 3/11. 2+1 óra 1óra 4

Idegen nyelv

2 óra

2 óra

2 óra

6

Matematikai

2 óra

1 óra

-

3

Társadalomismeret

2 óra

1 óra

1,5 óra

4,5

Természetismeret

3 óra

-

-

3

Testnevelés * Osztályközösség építő program összesen

5 óra

5 óra

5 óra

15

1 óra

1 óra

1 óra

3

18

11

9,5

38,5

75


3.1.19 8.1.3. Modulrendszerű bútorasztalos szakképzés óraterve Kifutó képzés Érvényes a 2013/2014-es tanévben a 11 és a 12. évfolyamon, a 2014/2015-ös tanévben és a12. évfolyamon 11. évfolyam óraszá12. évfolyam óraszáTantárgyak mai mai Elmélet Gyakorlat Elmélet Gyakorlat heti-éves

Szakmai és gépismeret Szakrajz Anyagismeret Szakmai gyakorlat Munka és környezetvédelem Vállalkozási ismeretek Számítástechnika Bútorstílustan Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Idegen nyelv Hittan Társadalom-ismeret Testnevelés3 Osztályfőnöki összesen

3

6-216 1-36 1-36

heti-éves

heti-éves

1-36

5-160 2-64 1-32

16-576

heti-éves

18-576

1-36 1-32 1-36

1-32 2-64 160 óra

1-36 1-36 1-36 2-72 1-36 17-612

1-36

18-648

1-36 1-32 2-64 1-32 15-480

1-36

20-640


76


3.1.20 8.1.4. Asztalos szakképzés óraterve Érvényes 2013. szeptember 1-től 1/9. óraszámok

Tantárgyak

Elmélet heti-éves Munkahelyi egészség és biztonság





0,5-18

Foglalkoztatás II.

0,5-16

Foglalkoztatás I.

2-64

Biztonságos munkavégzés alapjai Biztonságos munkavégzés gyakorlata Faipari szakmai és gépismeret

2-72 2-72 2-72 8,5-306

Faipari szakmai gyakorlat Asztalosipari szerelési ismeretek


1-36

Asztalosipari szerelési gyakorlat Szerkezettan-szakrajz és technológia Asztalosipari szakmai gyakorlat

2-72

2-72 4-144

2-64 5-160

10-360 1-36

Gépkezelési ismeretek

8,5-272 1-32

4-144

Gépkezelési gyakorlat

5,5-176

1-36

Faipari szakrajz Gyártás előkészítési ismeretek


2-72 140 óra 4,5-162

12,5-450

1-32 140 óra

9-324

16-576

9,5-304

16-512

közismereti tantárgyak óraterve Kompetenciaterületek

Magyar - Kommunikáció

Kompetencia területek szerinti óraszámok évfolyamonként összesen 1/9. 2/10. 3/11. 2+1 óra 1óra 4

Idegen nyelv

2 óra

2 óra

2 óra

6

Matematikai

2 óra

1 óra

-

3

Társadalomismeret

2 óra

1 óra

1,5 óra

4,5

Természetismeret

3 óra

-

-

3


5 óra

5 óra

5 óra

15

1 óra

1 óra

1 óra

3

18

11

9,5

38,5

77


3.1.21 8.1.5. Modulrendszerű női szabó szakképzés óraterve Kifutó képzés Érvényes a 2013/2014-es tanévben a 11 és a 12. évfolyamon, a 2014/2015-ös tanévben a a12. évfolyamon Tantárgyak 11. évfolyam óraszá12. évfolyam óraszámai mai Elmélet heti-éves


Elmélet heti-éves


Ruhaipari anyag- és áruismeret

1-36

1-36

-

1-32

Ruhaipari géptan

1-36

1-36

-

1-32

Ruhaipari technológia

4-144

2-72

3-96

2-64

Szabás-szakrajz

3-108

3-108

2-64

2-64

Szakmai gyakorlat

-

11-396

-

15-480

Marketing és kommunikáció

-

-

1-32

-

Vállalkozási ismeret

-

-

0,5-16

0,5-16

Munka és környezetvédelem

-

1-36

-

-

Minőségbiztosítás

-

-

0,5-16

0,5-16

Nyári összefüggő szakmai gyakorlat

-

160 óra

-

-

Idegen nyelv

1-36

1-36

1-32

1-32

Hittan

1-36

-

1-32

-

Társadalomismeret

1-36

-

-

-

-

2-72

-

2-64

1-36

-

1-32

-

13-468

22-792

10-320

25-800

Testnevelés Osztályfőnöki összesen

3.1.22

78


3.1.23 8.1.6. Női szabó szakképzés óraterve Érvényes 2013. szeptember 1-től 1/9. 2/10. Tantárgyak óraszámok óraszámok Elmélet heti-éves Munkahelyi egészség és biztonság


Elmélet heti-éves



1-36

Foglalkoztatás II.

1-32

Foglalkoztatás I.

2-64

Ruhaipari anyag- és áruismeret Anyagvizsgálatok gyakorlat Ruhaipari gyártáselőkészítés

1-36

1-36

1-32 1-32

1-36 1-36

Szakrajz

2-72

Textiltermékek készítése gyakorlat Lakástextíliák készítése

9-324 1-36

Lakástextíliák készítése gyakorlat

2-72 5-180

Női ruhák készítése Női ruhák készítése gyakorlat


2-64 1-36

Szakrajz gyakorlat Textiltermékek készítése


3,5-112 17-612

140 óra 6-216

11-396

15-480

140 óra 7-252

18-648

9,5-304

16-512

közismereti tantárgyak óraterve Kompetenciaterületek Kompetencia területek szerinti óraszámok évfolyamonként 1/9. 2/10. 3/11. összesen Magyar - Kommuniká4 2+1 óra 1óra ció 6 Idegen nyelv 2 óra 2 óra 2 óra Matematikai

2 óra

1 óra

-

3

Társadalomismeret

2 óra

1 óra

1,5 óra

4,5

Természetismeret

3 óra

-

-

3


5 óra

5 óra

5 óra

15

1 óra

1 óra

1 óra

3

18

11

9,5

38,5

79


3.1.24 8.1.7. Modulrendszerű szociális gondozó, ápoló szakképzés óraterve Kifutó képzés Érvényes a 2013/2014-es tanévben a 11 és a 12. évfolyamon, a 2014/2015-ös tanévben a a12. évfolyamon Tantárgyak 11 12

Pszichológia

elmélet

gyakorlat

elmélet

1-36

3-108

2-64

Mentálhigiéné Szociálpolitika alapismeretek Államigazgatási és jogi ismeretek

3-108

Szociális munka elmélete

2-72

Gondozási ismeretek

gyakorlat

1-32

3-96

1-36

4-128

2-64

2-72

2-72

6-192

5-160

Egészségügyi alapismeretek

3-108

2-72

Klinikumi és kisklinikumi ismeretek

3-108

3-108

4-128

2-64

Ápolási ismeretek

3-108

3-108

1-32

2-64

1-36

1-36


160 óra

Informatika Hittan

1-32 1-36

Testnevelés4

4

1-32 2-72

Osztályfőnöki

1-36

összesen

20-720

2-64 1-32

17-612

20-640

17-544


80


3.1.25 8.1.8. Szociális gondozó és ápoló szakképzés óraterve Érvényes 2013. szeptember 1-től 1/9. 2/10. Tantárgyak óraszámok óraszámok Elmélet heti-éves Munkahelyi egészség és biztonság


Elmélet heti-éves



0,5-18

Foglalkoztatás II.

0,5-16

Foglalkoztatás I.

2-64

Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gy. Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek

2-72 2,5-90

1,5-54 2-72

1,5-54

Monitorozó gyakorlat Pszichológiai alapismeretek Egészségügyi alapismeretek Ápolási, gondozási alapismeretek Megfigyelési és elsősegélyny. gyakorlat

1-32 1-32

1-36

2,5-90

2-72

2-72

2,5-90

2-72

1,5-54 2-72

1,5-48

2-72

Társadalomismeret

1,5-54

Klinikai ismeretek

5-180 2-72

Ápolási gyakorlat Gondozási ismeretek


1-36

A gondozási szükségletek felmérésének gyakorlata

2-72 1-36

2-72 3,5-112

Szociális munka elmélete Szociális munka gyakorlata

1,5-48 4,5-144

Szociális gondozás Szociális gondozás gyakorlata

3-96

Mentálhigiéné

2-64

Esetmegbeszélés és szupervízió a gyakorlaton

1-32

1,5-48

1,5-48

1-32

17,5-560

8-256

A szociális adminisztráció Nyári összefüggő szakmai gyakorlat

összesen

140 óra 10,5-378

6,5-234

140 óra 16,5-594

8,5-306

81


közismereti tantárgyak óraterve Kompetenciaterületek Kompetencia területek szerinti óraszámok évfolyamonként összesen 1/9. 2/10. 3/11. Magyar - Kommuniká4 2+1 óra 1óra ció 6 Idegen nyelv 2 óra 2 óra 2 óra Matematikai

2 óra

1 óra

-

3

Társadalomismeret

2 óra

1 óra

1,5 óra

4,5

Természetismeret

3 óra

-

-

3


5 óra

5 óra

5 óra

15

1 óra

1 óra

1 óra

3

18

11

9,5

38,5

3.1.26

82


3.1.27 8.1.9. Modulrendszerű pincér szakképzés óraterve Kifutó képzés Érvényes a 2013/2014-es tanévben a 11 és a 12. évfolyamon, a 2014/2015-ös tanévben a12. évfolyamon Tantárgyak 11. évfolyam óraszá12. évfolyam óramai számai Elmélet heti-éves

Pincér ismeretek


3-108

Pincér gyakorlat Étel-, italkészítési ismeret Élelmianyag ismeret

2-72

Vezetés és gazdálkodási ismeret

1-36

Elmélet heti-éves


2-64 17-612

17-544

1-36

1-32 2-64

2-72

2-64

1-32

Kommunikáció, önfejlesztés

1-36

1-32

Számítástechnika

1-36

2-64


2-72


2-64 160 óra

Hittan

1-36

Társadalomismeret

1-36

Testnevelés5

2-72

2-64

Osztályfőnöki

1-36

1-32

összesen

1-32

11-396

1-36

24-864

10-320

25-800

3.1.28

5


83


3.1.29 8.1.10. Pincér szakképzés óraterve Érvényes 2013. szeptember 1-től 1/9. óraszámok

Tantárgyak

Elmélet heti-éves Munkahelyi egészség és biztonság





0,5-18

Foglalkoztatás II.

0,5-16

Foglalkoztatás I.

2-64

Vendéglátó gazdálkodás

1-36

1,5-54

Szakmai számítások

1-36

1-36

Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem

1-36

Élelmiszerek csoportjai

1-36

1-36


1-36

1-36

Felszolgálás alapjai


1,5-48 1-36

0,5-16

1,5-48

1-32

4-144

Felszolgálás alapjai gyakorlat

7,5-270

Felszolgálás Felszolgálás üzemi gyakorlat

17,5-630


140 óra 9,5-342

7,5-270

17,5-560

140 óra 6,5-234

18,5-666

6,5-208

19-608

közismereti tantárgyak óraterve Kompetenciaterületek Kompetencia területek szerinti óraszámok évfolyamonként összesen 1/9. 2/10. 3/11. Magyar - Kommuni4 2+1 óra 1óra káció 6 2 óra 2 óra 2 óra Idegen nyelv Matematikai

2 óra

1 óra

-

3

Társadalomismeret

2 óra

1 óra

1,5 óra

4,5

Természetismeret

3 óra

-

-

3

Testnevelés *

5 óra

5 óra

5 óra

15

1 óra

1 óra

1 óra

3

18

11

9,5

38,5

Osztályközösség építő program összesen

84


3.1.30 3.1.31 8.1.11. Előrehozott szerkezetlakatos szakképzés óraterve Kifutó képzés Érvényes a 2013/2014-es tanévben a 10. és a 11. évfolyamon 2014/2015-ös tanévben a 11. évfolyamon 1/9. 2/10. Tantárgyak óraszámok óraszámok

3/11. óraszámok

Elmélet

Gyakorlat

Elmélet

Gyakorlat

Elmélet

Gyakorlat

heti-éves

heti-éves

heti-éves

heti-éves

heti-éves

heti-éves

Munka- és környezetvédelem

1-36

1-36

Műszaki dokumentációk

1-36

2-72

Műszaki mérések

2,5-80 4-144

Szakmai ismeretek

1-36

3-96

14-504

Szakmai alapgyakorlat Szakmai gyakorlat Magasban végzett szerelések Anyagismeret

7-252

3-96

6-216

13,5-432 1-32

1-36

2-72

1-32

1-32

Minőségbiztosítás

0,5-16 1-32

Munkajogi ismeretek Nyári összefüggő szakmai gyakorlat összesen

80 óra 7-252

14-504

120 óra 6-216

13-468

6,5-208

20-640

közismereti tantárgyak óraterve Kompetenciaterületek Kompetencia területek szerinti óraszámok évfolyamonként összesen 1/9. 2/10. 3/11. Anyanyelvi

3-108

2-72

0,5-16

196

3-108

1,5-48

156

Történelem-szociálisállampolgári Idegennyelvi

3-108

Matematikai

2-72

2-72

Természettudományos

1-36

2-72

1-32

140

2-72

1-32

104

Digitális

108 144

Művészeti

1-36

1-36

0,5-16

88

Testnevelés

2-72

2-72

2-64

208

Osztályfőnöki

1-36

1-36

1-32

104

Hittan

1-36

1-36

1-32

104

14-504

16-576

8,5-272

1352

összesen

85


3.1.32 8.1.12. Épület és szerkezetlakatos szakképzés óraterve Érvényes 2013. szeptember 1-től 1/9. óraszámok Elmélet Gyakorlat heti-éves heti-éves

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság

2/10. óraszámok Elmélet Gyakorlat heti-éves heti-éves


0,5-18

Foglalkoztatás II.

0,5-16

Foglalkoztatás I.

2-64 1-36

Munkavédelem Elsősegély-nyújtás gyakorlata Gépészeti alapozó feladatok

1-36 2-72

Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata Gépészeti kötések alapjai

1-36

1-32

5-180 2,5-90

Gépészeti kötések készítésének gyakorlata

1-36 5-180

Épületlakatos feladatok

3-108 4-144

Épületlakatos feladatok gyakorlata

9-324

Magasban végzett lakatos feladatok

1-32 2-64

Magasban végzett lakatos feladatok gyakorlata

3-96 2-72

Szerkezetlakatos feladatok Szerkezet-lakatos feladatok gyakorlata

5-180


2,5-80

140 óra 6-216

11-396

13,5-432

140 óra 8-288

17-612

8-256

17,5-560

közismereti tantárgyak óraterve Kompetencia területek szerinti óraszámok évfolyamonként összesen 1/9. 2/10. 3/11. Magyar - Kommunikáció 2+1 óra 1óra 4 Kompetenciaterületek

Idegen nyelv

2 óra

2 óra

2 óra

6

Matematikai

2 óra

1 óra

-

3

Társadalomismeret

2 óra

1 óra

1,5 óra

4,5

Természetismeret

3 óra

-

-

3

Testnevelés *

5 óra

5 óra

5 óra

15

1 óra

1 óra

1 óra

3

18

11

9,5

38,5


86


87


3.1.34 8.1.13. Előrehozott kőműves szakképzés óraterve Kifutó képzés Érvényes a 2013/2014-es tanévben a 10. és a 11. évfolyamon 2014/2015-ös tanévben a 11. évfolyamon 1/9. 2/10. Tantárgyak óraszámok óraszámok Elmélet heti-éves


Munkavédelem

1-36

1-36

Kőműves szakmai ismeretek

2-72

2-72

Anyag és gyártásismeret

3-108

Elmélet heti-éves


3/11. óraszámok

Elmélet heti-éves

2-72

2-64

2-72

3-96


1-36

Szakrajz Kőműves szakmai számítások

1-36

1-36

1-32

Épületdiagnosztika

1-36 11-396

Szakmai gyakorlat

1-32

12-432

17,5-560

Vállalkozási ismeretek Nyári összefüggő szakmai gyakorlat összesen

80 óra 7-252

14-504

1-32

1-32

1-32

8-256

19,5-624

120 óra 6-216

14-504

közismereti tantárgyak óraterve Kompetenciaterületek Kompetencia területek szerinti óraszámok évfolyamonként összesen 1/9. 2/10. 3/11. 3-108 2-72 0,5-16 196 Anyanyelvi Történelem-szociálisállampolgári Idegennyelvi

3-108

Matematikai

2-72

2-72

Természettudományos

1-36

2-72

1-32

140

2-72

1-32

104

3-108

Digitális

1,5-48

156 108 144

Művészeti

1-36

1-36

0,5-16

88

Testnevelés

2-72

2-72

2-64

208

Osztályfőnöki

1-36

1-36

1-32

104

Hittan

1-36

1-36

1-32

104

14-504

16-576

8,5-272

1352

összesen

88


3.1.35 8.1.14. Kőműves és hidegburkoló szakképzés óraterve Érvényes 2013. szeptember 1-től 1/9. 2/10. Tantárgyak óraszámok óraszámok Elmélet Gyakorlat Elmélet Gyakorlat heti-éves heti-éves heti-éves heti-éves Munkahelyi egészség és biztonság

0,5-18


0,5-18

Foglalkoztatás II.

0,5-16

Foglalkoztatás I.

2-64

Építőipari alapismeretek

1,5-54

Építőipari alapismeretek gyakorlat Falazás, vakolás

1-32

1-36

1-32

1,5-54 2-72 6-216

Falazás, vakolás gyakorlat Beton és vasbeton szerkezetek Beton és vasbeton szerkezetek gyakorlat

2-72

1-36

4-144 2-72

4-144

6-216 2-72

Víz-, hő és hangszigetelés

4-144

Szigetelések gyakorlat

2-72

Hidegburkolási feladatok

2-64

Hidegburkolási feladatok gyakorlat Vegyes kőműves feladatok Vegyes kőműves feladatok gyakorlat


1-32

2-72

10-320 1-32 5-160

140 óra 5-180

12-432

140 óra 9-324

16-576

9,5-304

16-512

közismereti tantárgyak óraterve Kompetenciaterületek

Kompetencia területek szerinti óraszámok évfolyamonként összesen 1/9. 2/10. 3/11.

Magyar - Kommunikáció

2+1 óra

1óra

-

4

Idegen nyelv

2 óra

2 óra

2 óra

6

Matematikai

2 óra

1 óra

-

3

Társadalomismeret

2 óra

1 óra

1,5 óra

4,5

Természetismeret

3 óra

-

-

3

Testnevelés *

5 óra

5 óra

5 óra

15

1 óra

1 óra

1 óra

3

18

11

9,5

38,5


89


8.2. További tudnivalók 1. Belépési feltételek Bármely szakmai képzésbe az OKJ által meghatározott követelményeknek megfelelően lehet bekapcsolódni. Természetesen az egészségügyi feltételeknek meg kell felelni. 2. Beszámítási lehetőségek Kifutó képzésnél a tantárgyi struktúrában közöltek szerint. Alsóbb évfolyamoknál beszámítási lehetőség nincs. Kerettanterv szerint: - a 10. évfolyamra megadott órakeret 50%-a (92) óra számítható be, - a 11-12 évfolyamon folyó szakmacsoportos alapozó oktatás helyi arányait, tartalmait úgy érdemes meghatározni, hogy (296+256) összesen 552 óra, ha a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására fordítódik, teljes mértékben beszámítható a tanulói szakképzés idejébe. 9. Felnőttképzés Minden általunk oktatott szakmában felnőttképzési akkreditációval rendelkezünk az Országos Egyházi TISZK tagjaként. FNYSZ: 00325-2011

90

PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADTA: A ZSÁMBÉKI PREMONTREI GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA NEVELŐTESTÜLETE A HÁZIREND ELFOGADÁSÁVAL EGYETÉRTETT:

Recommend Documents