Zsámbéki Premontrei Szakközépiskola és Szakiskola helyi tanterve Tartalomjegyzék

Zsámbéki Premontrei Szakközépiskola és Szakiskola helyi tanterve

Tartalomjegyzék 1.

Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, a kötelezı és választható tantárgyak és azok óraszámai..... 6 1.1.1. A szakiskolai óraterv a kerettanterv „A” változat szerint...............................................................................6 1.1.2.Szegregált és integrált oktatás a kerettanterv szerint a sajátos nevelési igényő tanulók számára ................8 1.1.2.1. Szegregált oktatás............................................................................................................................................................. 8 1.1.2.2. Integrált oktatás ................................................................................................................................................................ 8

1.1.3. A szakiskolai óraterv a kerettanterv szerint ......................................................................................................9 1.1.4.Szegregált és integrált oktatás a kerettanterv szerint a sajátos nevelési igényő tanulók számára ..............11 1.1.4.1. Szegregált oktatás........................................................................................................................................................... 11 1.1.4.2. Integrált oktatás .............................................................................................................................................................. 11

1.1.5. Felzárkóztató oktatás .........................................................................................................................................12 1.1.5.1. Egyéves felzárkóztató oktatás ........................................................................................................................................ 12 1.1.5.2. Kétéves felzárkóztató oktatás ......................................................................................................................................... 12 1.1.5.3. A szakiskola szakképzési elıkészítı évfolyamának kerettantervi moduljai................................................................... 13

1.1.6. A szakközépiskolai tagozat óraterve a kerettanterv szerint ...........................................................................14 1.1.7. A szakközépiskolai tagozat óraterve a kerettanterv szerint ...........................................................................16 1.1.8. A szakközépiskolai tagozat óraterve a kerettanterv szerint nyelvi elıkészítı évfolyammal .......................18 1.1.9. A szakközépiskolai tagozat óraterve a kerettanterv szerint nyelvi elıkészítı évfolyammal .......................19 1.1.10. Érettségire épülı szakképzés óraterve............................................................................................................20 1.1.10.1. Gazdasági informatikus II. ........................................................................................................................................... 20 1.1.10.2 Vendéglátó technikus .................................................................................................................................................... 21 1.1.10.3. Modulrendszerő vendéglıs szakképzés óraterve.......................................................................................................... 22

2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ..................... 23 3. A magasabb évfolyamra lépés feltételei ........................................................................................................ 23 4. Az iskola értékelési rendszere........................................................................................................................ 23 4.1. A tanulók értékelése ..............................................................................................................................................23 4.1.1..Az értékelés célja .............................................................................................................................................................. 24 4.1.2.. Alapelvek ......................................................................................................................................................................... 25 4.1.3. A tanulók magatartásának értékelése ................................................................................................................................ 26 4.1.4.A tanuló szorgalmának értékelése ...................................................................................................................................... 27 4.1.5. Tantárgyi minısítések ....................................................................................................................................................... 27

4.2. Az iskola vizsgarendszere .....................................................................................................................................28 4.2.1. 10. osztályos záróvizsga .................................................................................................................................................... 28 4.2.2. Az érettségi vizsga............................................................................................................................................................. 28 4.2.3. A szakmai vizsgák............................................................................................................................................................. 28 4.2.4. Különbözeti vizsgák .......................................................................................................................................................... 28

5. A középszintő érettségi vizsga témakörei ...................................................................................................... 29 6. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek................................................................... 38 7. Tantárgyi programok (külön kötetben) ........................................................................................................ 40 8. Szakmai program (külön kötetben)............................................................................................................... 41 8.1.Óratervek ................................................................................................................................................................42 8.1.1. Szakács szakképzés óraterve ............................................................................................................................................. 43 8.1.2. A modulrendszerő szakács szakképzés óraterve ............................................................................................................... 44 8.1.3. Asztalos szakképzés óraterve ............................................................................................................................................ 45 8.1.4. Modulrendszerő bútorasztalos szakképzés óraterve .......................................................................................................... 46 8.1.5. Szerkezetlakatos szakképzés óraterve ............................................................................................................................... 47 8.1.6. Modulrendszerő szerkezetlakatos szakképzés óraterve..................................................................................................... 48 8.1.7. Kımőves szakképzés óraterve........................................................................................................................................... 49 8.1.8. Modulrendszerő kımőves szakképzés óraterve................................................................................................................ 50 8.1.9. Nıiruha-készítı szakma óraterve ...................................................................................................................................... 51

1

Zsámbéki Premontrei Szakközépiskola és Szakiskola helyi tanterve 8.1.10. Modulrendszerő nıi szabó szakképzés óraterve.............................................................................................................. 52 8.1.11. Ács- állványozó szakma óraterve .................................................................................................................................... 53 8.1.12. Modulrendszerő ács-állványozó szakképzés óraterve ..................................................................................................... 54 8.1.13. Szociális gondozó és ápoló szakma óraterve................................................................................................................... 55 8.1.14. Modulrendszerő szociális gondozó, ápoló szakképzés óraterve...................................................................................... 56 8.1.15. Pincér szakma óraterve.................................................................................................................................................... 57 8.1.16. Modulrendszerő pincér szakképzés óraterve ................................................................................................................... 58 8.1.17. Modulrendszerő burkoló szakképzés óraterve................................................................................................................. 59

8.2. További tudnivalók ...............................................................................................................................................60 8.3. Nem folyamatos iskolarendszerő szakképzések..................................................................................................60

2


BEVEZETİ A közös követelmények érvényesítése a helyi tantervben Az iskolánk helyi tantervében megvalósításra kerülı közös követelményeket a Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott közös követelményekre építettük, összhangot teremtve az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók fejleszthetıségével. A közös követelmények megvalósítását átfogó gyógypedagógiai feladatként értelmezzük. A közös követelmények területei: • a társadalmi beilleszkedés, • a gondolkodás, a megismerés / a kognitív képességek fejlesztésének közös követelményi /, • hon- és népismeret • kapcsolódás Európához, • környezeti nevelés, kommunikációs kultúra, • testi és lelki egészség, • tanulás, • pályaorientáció /énkép, éntudat / Az iskolában a pedagógiai tevékenység fent felsorolt és alább részletezett elemeiben egyaránt biztosítjuk, hogy a tanítás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalúan történjen. Társadalmi beilleszkedés A társadalmi együttélés során a szociális döntésképesség és értékelési képesség az egyén és egyén, egyén és csoport, valamint csoport és csoport kapcsolataiban fejlıdik. Az emberi, a gyermeki természetet figyelembe véve elvárható, hogy a tanulók a mindennapi együttélésben a társadalom által elfogadott értékeknek, normáknak megfelelı magatartási szokásokat sajátítsanak el. Az ıket körülvevı személyek, valamint az elıdök / irodalmi, történelmi hısök / cselekedetei magatartási mintaként épüljenek be, amelyek közül egyéniségüknek megfelelıen tudnak választani. A magatartási normák, minták nyomán jussanak el a szabálytudatig, az elfogadásig, a szabályazonosulásig. Ismerjék fel és tudják értelmezni, hogy vannak egyéni és közös érdekek, érdekütközések, és léteznek kompromisszumos megoldások. Ítéljék el a testi erıvel, a hatalommal, a tekintéllyel való visszaélést. Tudjanak azonosulni az emberszeretı, toleráns magatartással. Tevékenységeik, cselekedeteik során mutatkozzon meg az együttmőködés, az önzetlen segítés, az egészséges versenyszellem a játékban, a tanulásban, az alkotásban a sportban. Gondolkodás és megismerés A sajátos nevelési igényő, illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdı gyermekek sikeres vagy sikertelen pályafutása döntıen a megismerési, a gondolkodási képesség fejlıdésétıl, fejlesztésétıl függ. A fejlesztésért felelıs pedagógiai környezet és a szakember feladata, hogy az akadályozott, vagy sérült funkciókat optimálisan fejlessze. A tanulóktól elvárható, hogy a megismerési és gondolkodási képességük érdekében munka és tanulási szokásokat sajátítsanak el. Legyenek képesek az adott tárgy /személy/, jelenség és probléma kapcsán a mennyiségi adatok pontos észlelésére. Tudjanak egyszerre két vagy több forrásból érkezı információra figyelni, a lényeges jegyeket, utasításokat kiválasztani. legyenek képesek egyszerő összehasonlításra, osztályozásra, elemi problémák felismerésére, a tevékenységük tervezésére. A megfigyeléseiket, a megoldásaikat tudják szóban, írásban, rajzban megjeleníteni, kifejteni, vagy modelleken, szerkezeteken értelmezni. A tapasztalati szintő mőveleti képességeket tudják új helyzetekben is alkalmazni. Hon- és népismeret Minden tanuló szerezzen ismereteket nemzeti kultúránk sajátosságairól, értékeirıl, és néhány kiemelkedı magyar személyiségrıl. Rendelkezzenek alapvetı ismeretekkel a haza földrajzáról, irodalmáról, történelmérıl, 3


és mővészetérıl. Vállalják a néphez, a hazához tartozást, viszonyuljanak pozitív attitőddel a nemzeti jelképeinkhez, értékeinkhez, kisebb népcsoportjainkhoz. Kapcsolódás Európához Legyenek érdeklıdıek, nyitottak az európai kultúra iránt, különös tekintettel a hazánkat környezı országokra, körülöttünk élı népekre. Viszonyuljanak pozitív attitőddel a közös európai értékekhez. Szerezzenek elemi információkat az emberiség közös, globális, Magyarországot közelebbrıl érintı problémáiról és ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttmőködésrıl. Ismeretszerzésükhöz tudják igénybe venni az írott sajtót, a vizuális ismerethordozókat, a médiát. Környezeti nevelés Az iskolai élet minden területén érvényesüljön a Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott környezeti nevelést érintı követelmény. Kommunikációs kultúra A kommunikációs kultúra hassa át az intézményes nevelés minden területét. Szolgálja a tankötelezettség elérésekor mutatkozó kommunikációs hátrányok fokozatos felszámolását. A tanulók kommunikációs kultúrájának fejlıdése járuljon hozzá az önálló ismeretszerzéshez, a tudás gyarapodásához, az egyén szocializációjához, a társadalmi érintkezési formák birtoklásához, az audiovizuális információk lényegi üzeneteinek befogadásához, értelmezéséhez. Testi és lelki egészség A testi és lelki egészség megóvása érdekében rendelkezzenek a tanulók az egészséget, a harmonikus életvitelt megalapozó szokásokkal, tevékenységekkel. Az iskolai környezet és élettér segítse a tanulókat abban, hogy a helyes szokások és beállítódások kialakításával folyamatosan fejlıdjenek. Ismerjék a testi-lelki egészséget károsító szokásokat, tudatosan utasítsák el azokat. Pályaorientáció Rendelkezzenek életkoruknak megfelelı ismeretekkel a munkavégzésrıl, a felnıttek által végzett tevékenységekrıl. A képességeik, adottságaik szerint választható pályákról, foglalkozási ágakról és a hozzá vezetı utakról alakuljon ki reális elképzelésük a valóság és a vágyak összhangjában. Legyen ismeretük a pályamódosítás eseti szükségességérıl. fejlıdjön önismeretük, önelfogadásuk. Törekedjenek a kitartó munkavégzésre, tegyenek erıfeszítéseket pályacéljaik eléréséért, életkoruknak és lehetıségeiknek megfelelıen. Tanulás Az eredményes tanuláshoz a tanulóknak rendelkezniük kell tanulási tapasztalattal, tanulási és munkaszokásokkal, módszerekkel és a sajátos szükségleteknek legjobban megfelelı tanulási technikával. Váljanak fokozatosan önállóvá a tanulásban.

Az általános fejlesztési követelmények értelmezése a NAT mőveltségi területein A Nemzeti Alaptantervben az életkori szakaszokhoz igazodó mőveltségi területekre lebontott általános fejlesztési követelményeket a sajátos nevelési igényő, illetve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdı gyermekek nevelésében viszonyítási alapnak tekintjük, és törekszünk azok megvalósítására. A NAT 9-10. évfolyamára leírt általános fejlesztési követelményei az ismeretkörök mélysége és milyensége miatt csak szelektáltan érvényesíthetı az értelmi fogyatékos gyermekek fejlesztésében

Részletes követelmények a pedagógiai szakasz végén a) A mőveltségi területek részletes követelményeinek meghatározásánál az alábbiakat szükséges figyelembe venni: 4


- a fejlesztési követelmények és a minimális teljesítmény elérésére hosszabb idıt kell terveznünk, - a követelmények egymásra épülésére, a fokozatosságra, a megfelelı gyakorlásra , ismétlésre kiemelten ajánlott figyelnünk, - a követelményeket - átlagos feltételek között- a közepes szinten teljesítı enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók teljesítményszintjéhez célszerő igazítanunk, számolva az alulteljesítık egyéni fejlesztésével, megsegítésével. A felfelé történı differenciálás tartalmát, formáját és módját, követelményszintjét a nevelıtestület határozza meg. b) Sajátos elvek érvényesülése a részletes követelményekben. A mőveltségi területek nagyobb témáinál, didaktikai egységeinél a követelmények elrendezésében az alábbi elveket érvényesítjük: - a NAT által az egyes mőveltségi területekre leírt témák nagyobb hányadát változatlan felosztással, elnevezéssel és fejlesztési céllal alkalmazzuk. Ebben az esetekben a követelmények - mennyiségileg és a követelményszintben is - ingadoznak a sajátos nevelési igényő gyermekek fejlesztési lehetıségeihez. - A mőveltségi területeken megjelennek olyan témák, amelyek elsajátíttatása csak egyszerősítéssel, tömörítéssel lehetséges. Az általános mőveltség ezen elemei, részei nem önálló témákként, hanem összevontan kerülhetnek megfogalmazásra, átrendezésre a mőveltségi területek között. A speciálisnak az alacsonyabb elsajátítási szintmegjelölésében is meg kell mutatkoznia, nem csak a tömörítésben. - A témák / didaktikai egységek / egy-egy csoportja nem kerül feldolgozásra, mert a tartalom mélysége, összetettsége, komplexitása nem teszi lehetıvé az elsajátításukat, alkalmazásukat a fogyatékos gyermekek nagy többsége számára. A nevelıknek azonban módjuk van a javaslattól eltérı megoldások alkalmazására is. - A részletes követelményt szükséges kiegészíteni olyan témamodulokkal , didaktikai egységekkel, amelyek hatékonyabban szolgálják növendékeink képességfejlıdését, szocializációját, az önellátó és környezetellátó technikák elsajátítását, gyakorlását szükségleteik kielégítését.

5


1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, a kötelezı és választható tantárgyak és azok óraszámai 1.1.1. A szakiskolai óraterv a kerettanterv „A” változat szerint Kifutó képzés Érvényes a 2008/2009-es tanévben 10. évfolyamon

Tantárgy

Heti Éves óraszámok óraszámok 9. évfolyam 3 111 2 74 3 111 3 111 1 37 3 111 1 37 1 37 2 74 2 74 6 222

Heti Éves óraszámok óraszámok 10. évfolyam 3 111 2 74 3 111 3 111 1 37 3 111 0,5 18,5 0,5 18,5 2 74 0 0 0 10 370 1 37 1 37* 30 1100

Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalomismeret Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret/egészségtan Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport• Pályaorientáció Gyakorlati oktatás Szakmai alapozás Osztályfınöki 1 37 ∗ 1 37 Hittan Kötelezı óraszám a törvény 29 1073 alapján * 28/2000 miniszteri rendelet 8.§ (3) pontja szerint meghaladja az elıírt óraszámot. Természetismeret/egészségtan 9. osztályban: 1 biológia, 1 kémia, 1 fizika Természetismeret/egészségtan 10. osztályban: 1 biológia, 1 földrajz, 1 fizika

A gyakorlati oktatás helyi tanterve a szakiskola 9. évfolyama számára

• ∗

Személyes kompetenciákat fejlesztı modulok Egészségfejlesztés Viselkedés és kommunikáció Kommunikáció és önismeret Tanulásmódszertan Mindennapi teendık

54 óra 12 óra 12 óra 12 óra 6 óra 12 óra

Vizuális kultúra, a manuális készségek fejlesztését segítı modulok Rajzi alapgyakorlatok Manuális készségfejlesztés- textilmunkák Manuális készségfejlesztés- famunkák

72 óra

Mőszaki-, természettudományos készségeket fejlesztı modulok Fémmegmunkálás Környezetünk megismerése, fizikai jelenségek

96 óra

12 óra 24 óra 36 óra

36 óra 12 óra

A törvény szerint heti átlagban elıírt óraszámot havi sportnap keretében biztosítjuk. Hitbeli elvárások nincsenek, ismeret, erkölcsi célú tanterv

6


Környezetünk megismerése, környezeti elemeink Környezetünk megismerése, biológiai környezetünk Számolási-számítási gyakorlatok

12 óra 12 óra 24 óra

Szakmai alapozás az építészet szakmacsoportra 10. évfolyam Bevezetés az építészeti szakmai számításokba 74 óra Építészeti alapismeretek 74 óra Építészeti szakmai alapozó gyakorlatok: kitőzés és 222 óra mérés, építıanyagok megmunkálása és vizsgálata Elmélet és gyakorlat 370 óra Szakmai alapozás az egészségügy, szociális szolgáltatások szakmacsoportra 10. évfolyam Bevezetés a szociális munka világába 37 óra Mindennapi ismeretek 37 óra Gazdasági alapismeretek 37 óra Ápolási alapismeretek 37 óra Gondozási alapgyakorlat 74 óra Elsısegélynyújtás 74 óra Ápolási alapgyakorlat 74 óra Elmélet és gyakorlat 370 óra Szakmai alapozás a gépészet szakmacsoportra 10. évfolyam Mechanika 74 óra Mőszaki ábrázolás 111 óra Gépészet szakmai alapozó gyakorlatok 185 óra Elmélet és gyakorlat 370 óra Szakmai alapozás a vendéglátás idegenforgalom szakmacsoportra 10. évfolyam Vendéglátás általános ismeretei 148 óra Gasztronómiai alapgyakorlatok 111 óra Elıkészítı mőveletek 111 óra Elmélet és gyakorlat 370óra Szakmai alapozás a faipar szakmacsoportra 10. évfolyam Faipari szakmai alapismeretek 74 óra Faipari anyagismeret 37 óra Faipari szakrajz 37 óra Faipar szakmai alapozó gyakorlatok 222 óra Elmélet és gyakorlat 370 óra Szakmai alapozás a könnyőipar szakmacsoportra 10. évfolyam Anyagismeret 37 óra Rajz és vizuális kultúra 74 óra Gyártási alapismeret 37 óra Minta és modellábrázolás 74 óra Mőszaki ábrázolás alapjai 74 óra Gyártási alapgyakorlatok 74 óra Elmélet és gyakorlat 370 óra

7


1.1.2.Szegregált és integrált oktatás a kerettanterv szerint a sajátos nevelési igényő tanulók számára Kifutó képzés Érvényes a 2008/2009-es tanévben 10. évfolyamon

Szegregáltan oktatott tantárgyak összes óraszáma Integráltan oktatott tantárgyak összes óraszáma Kötelezı óraszám összesen

Heti Éves óraszámok óraszámok 9. évfolyam 20,5 758,5


8

296

8

296

28,5

1054,5

32

1017,5

1.1.2.1. Szegregált oktatás

Tantárgy Magyar nyel és irodalom Matematika Történelem és társadalomismeret Idegen nyelv Természetismeret Biológia, egészségtan Természetismeret Fizika Természetismeret Kémia Természetismeret Földrajz Informatika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport• Hittan Osztályfınöki Összes óraszám

Heti Éves óraszámok óraszámok 9. évfolyam 3 111 3 111 2 74


3 1

111 37

3 1

111 37

1

37

1

37

1

37

0

0

0

0

1

37

1 1 0,5 2 1 1 20,5

37 37 18,5 74 37 37 758,5

1 0,5 0,5 2 1 0,5 19,5

37 18,5 18,5 74 37 18,5 721,5

1.1.2.2. Integrált oktatás

Tantárgy Pályaorientáció Szakmai alapozás Összes óraszám •



A törvény szerint heti átlagban elıírt óraszámot havi sportnap keretében biztosítjuk.

8


1.1.3. A szakiskolai óraterv a kerettanterv szerint Érvényes a 2008/2009-es tanévtıl felmenı rendszerben

Tantárgy

Heti Éves óraszámok óraszámok 9. évfolyam 3 111 2 74 3 111 3 111 1 37 1 37 2 74 1 37 1 37 1 37 1 37 2 74 1 37 5 185

Heti Éves óraszámok óraszámok 10. évfolyam 3 111 2 74 3 111 3 111 1 37 1 37 1 37 1 37 1 37 1 37 2 74 0 0 0 8 296 1 37 1 37* 29 1073

Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalomismeret Idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia/egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport• Pályaorientáció Gyakorlati oktatás Szakmai alapozás Osztályfınöki 1 37 1 37 Hittan∗ Kötelezı óraszám a törvény 29 1073 alapján * 28/2000 miniszteri rendelet 8.§ (3) pontja szerint meghaladja az elıírt óraszámot.

A tanulóknak választási lehetısége van 10. évfolyamon a szakmai alapozás tantárgy keretében. Az adott szakmai elıkészítık közül az adott tanévet megelızıen május 30-ig kell választaniuk. A gyakorlati oktatás helyi tanterve a szakiskola 9. évfolyama számára

• ∗

Személyes kompetenciákat fejlesztı modulok Egészségfejlesztés Viselkedés és kommunikáció Kommunikáció és önismeret Pályaorientáció

72 óra 12 óra 12 óra 12 óra 36 óra

Vizuális kultúra, a manuális készségek fejlesztését segítı modulok Rajzi alapgyakorlatok Számolási-számítási gyakorlatok Manuális készségfejlesztés- famunkák

72 óra 12 óra 24 óra 36 óra


9


Mőszaki-, természettudományos készségeket fejlesztı modulok Fémmegmunkálás Környezetünk megismerése, fizikai jelenségek Környezetünk megismerése, környezeti elemeink Környezetünk megismerése, biológiai környezetünk

72 óra 36 óra 12 óra 12 óra 12 óra

Szakmai alapozás az építészet szakmacsoportra 10. évfolyam Bevezetés az építészeti szakmai számításokba 74 óra Építészeti alapismeretek 74 óra Építészeti szakmai alapozó gyakorlatok: kitőzés és 148 óra mérés, építıanyagok megmunkálása és vizsgálata Elmélet és gyakorlat 296 óra Szakmai alapozás az egészségügy, szociális szolgáltatások szakmacsoportra 10. évfolyam Bevezetés a szociális munka világába 37 óra Mindennapi ismeretek 37 óra Gazdasági alapismeretek 37 óra Ápolási alapismeretek 37 óra Gondozási alapgyakorlat 37 óra Elsısegélynyújtás 37 óra Ápolási alapgyakorlat 74 óra Elmélet és gyakorlat 296 óra Szakmai alapozás a gépészet szakmacsoportra 10. évfolyam Mechanika 37 óra Mőszaki ábrázolás 74 óra Gépészet szakmai alapozó gyakorlatok 185 óra Elmélet és gyakorlat 296 óra Szakmai alapozás a vendéglátás idegenforgalom szakmacsoportra 10. évfolyam Vendéglátás általános ismeretei 74óra Gasztronómiai alapgyakorlatok 111 óra Elıkészítı mőveletek 111 óra Elmélet és gyakorlat 296 óra Szakmai alapozás a faipar szakmacsoportra 10. évfolyam Faipari szakmai alapismeretek 37 óra Faipari anyagismeret 37 óra Faipari szakrajz 37 óra Faipar szakmai alapozó gyakorlatok 185 óra Elmélet és gyakorlat 296 óra Szakmai alapozás a könnyőipar szakmacsoportra 10. évfolyam Anyagismeret 37 óra Rajz és vizuális kultúra 37 óra Gyártási alapismeret 37 óra Minta és modellábrázolás 74 óra Mőszaki ábrázolás alapjai 37 óra Gyártási alapgyakorlatok 74 óra Elmélet és gyakorlat 296 óra 10


1.1.4.Szegregált és integrált oktatás a kerettanterv szerint a sajátos nevelési igényő tanulók számára Érvényes a 2008/2009-es tanévtıl felmenı rendszerben

Szegregáltan oktatott tantárgyak összes óraszáma Integráltan oktatott tantárgyak összes óraszáma Kötelezı óraszám összesen

Heti Éves óraszámok óraszámok 9. évfolyam 23 851


6

222

8

296

29

1073

29,5

1091,5

1.1.4.1. Szegregált oktatás

Tantárgy Magyar nyel és irodalom Matematika Történelem és társadalomismeret Idegen nyelv Természetismeret Biológia, egészségtan Természetismeret Fizika Természetismeret Kémia Természetismeret Földrajz Informatika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport• Hittan Osztályfınöki Összes óraszám



3 1

111 37

3 1

111 37

1

37

1

37

1

37

1

37

1,5

55,5

1

37

1 1 0,5 2 1 1 23

37 37 18,5 74 37 37 851

1 1 0,5 2 1 1 21,5

37 37 18,5 74 37 37 795,5

1.1.4.2. Integrált oktatás

Tantárgy Pályaorientáció Szakmai alapozás Összes óraszám

•




11


1.1.5. Felzárkóztató oktatás 1.1.5.1. Egyéves felzárkóztató oktatás

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom /Kommunikáció Történelem és társadalomismeret Matematika Informatika Természetismeret/egészségtan Mővészetek Testnevelés és sport• Pályaorientáció Szakmai elıkészítı / Alapozó gyakorlat Osztályfınöki Hittan Egyéni fejlesztés Vizsgára való felkészülés Kötelezı óraszám a törvény alapján

Heti óraszámok 3 2 2 1 5 1 2 2 9 1 1 2 1 32

Éves óraszámok 111 74 74 37 185 37 74 74 333 37 37 74 37 1184

1.1.5.2. Kétéves felzárkóztató oktatás

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom /Kommunikáció Történelem és társadalomismeret Matematika Informatika Természetismeret/egészségtan Mővészetek Testnevelés és sport• Pályaorientáció Szakmai elıkészítı / Alapozó gyak. Osztályfınöki Hittan∗ Egyéni fejlesztés Kötelezı óraszám a törvény alapján

• ∗

Heti óraszámok 4

Éves óraszámok 148

Heti óraszámok 2

Éves óraszámok 74

2 4 1 2 1 2 2 9

74 148 37 74 37 74 74 333

2 2 1 4 1 2 0 13

74 74 37 148 37 74 0 481

1 1 3 32

37 37 111 1184

1 1 3 32

37 37* 111 1184


12


1.1.5.3. A szakiskola szakképzési elıkészítı évfolyamának kerettantervi moduljai Modulok „A” jelő modulok 1/II. Személyiség fejlesztés, önismeret 2/II. Tanulás módszertana 3/I. Alapkészségek fejlesztése: írás, olvasás, számolás 4/I. Számítástechnikai alkalmazás 5/I. Általános szóbeli kommunikáció „S” jelő modulok 6/III. Pályaorientáció 7/IV. Szakmai kommunikáció Anyanyelvi, Idegen nyelvi 8/IV: Szakmai alapozás, projektek megvalósítása (építıipar, gépészet, könnyőipar) Kötelezı tanórai foglalkozások Szabadon választható modulok (hittan, matematika) A tanuló javasolt évi óraszáma

Éves óraszámok 347,5 117,5 70 60 60 40 670 270 40 60 300 1017,5 37-37 1091,5

13


1.1.6. A szakközépiskolai tagozat óraterve a kerettanterv szerint Kifutó képzés Érvényes a 2008/2009-es tanévben 10. 11. és 12 évfolyamon a 2009/2010-es tanévben a 11. és 12. évfolyamon a 2010/2011-es tanévben 12. évfolyamon 9. 10. 11. 12. Tantárgy Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám Magyar nyelv és irodalom 4 148 4 148 4 148 4 128 Történelem 2 74 2 74 2 74 3 96 Társadalmi ismeretek 0 0 0 0 1 37 0 0 Angol vagy német 3 111 3 111 4 148 4 128 Matematika 3 111 3 111 4 148 4 128 Ének 1 37 1 37 0 0 0 0 Rajz és vizuális kultúra 0 0 0 0 1 37 1 32 Osztályfınöki 1 37 1 37 1 37 1 32 2 74 2 74 2 74 2 64 Testnevelés• Fizika 0 0 2 74 0 0 0 0 Biológia 2 74 0 0 0 0 0 0 Kémia 2 74 1 37 0 0 0 0 Földrajz 2 74 2 74 0 0 0 0 Informatika 0 0 1 37 1 37 1 32 Hittan 1 37 1 37 1 37 1 32 Szakmacsoportos alapozó oktatás 5 185 5 185 8 296 8 256 Érettségire való felkészülés 0 0 0 0 2 74* 2 64* Összesen 28 1036 28 1036 31 1147 31 992 A tanulók az érettségire való felkészüléshez választhatnak az érettségi és vizsgaszabályzatnak megfelelıen a tanult tantárgyak közül. Az iskola a tanulók választásának megfelelıen heti két óra felkészítést biztosít. *

2 óra, megosztása tanulói igény szerint külön táblázatban

**

•


14


Szakmacsoportos alapozó oktatás a vendéglátás – idegenforgalom szakmacsoportra

Gazdasági környezetünk Vendéglátó és turizmusismeretek Szállodai ismeretek Marketing Vendéglátó gyakorlat Gasztronómiai alapismeretek Viselkedéskultúra Kommunikáció Szakmacsoportos alapozás összesen

Éves óraszámok évfolyamonként 9. 10. 74 74

37 74 185

11.

12.

74 74 74 74

64 64 64 64

296

256

37 74 185

Szakmacsoportos alapozó oktatás az informatika szakmacsoportra

Mőszaki pályák világa Anyag és eszközismeret Mőszaki ábrázolás és képfeldolgozás Számítógépes programozás I. Számítógépes programozás II. Számítógépes programozás III. Adatbázis kezelés Számítástechnikai gyakorlat Kép és hang feldolgozás, multimédia Programozás I. gyakorlat Programozás II. gyakorlat Programozás III. gyakorlat Assembly programozás alapjai Szakmacsoportos alapozás összesen

Éves óraszámok évfolyamonként 9. 10. 37 37 37

11.

12.

37 111 32 32 111 37 74 185

185

185

296

128 64 256

15


1.1.7. A szakközépiskolai tagozat óraterve a kerettanterv szerint Érvényes a 2008/2009-es tanévtıl felmenı rendszerben 9. 10. 11. 12. Tantárgy Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám Magyar nyelv és irodalom 4 148 4 148 4 148 4 128 Történelem 2 74 2 74 2 74 3 96 Társadalmi ismeretek 0 0 0 0 1 37 0 0 Angol vagy német 3 111 3 111 4 148 4 128 Matematika 3 111 3 111 4 148 4 128 Ének 1 37 1 37 0 0 0 0 Rajz és vizuális kultúra 0 0 0 0 1 37 1 32 Osztályfınöki 1 37 1 37 1 37 1 32 • 2 74 2 74 2 74 2 64 Testnevelés Fizika 0 0 0 0 2 74 2 64 Biológia 2 74 2 74 0 0 0 0 Kémia 3 111 0 0 0 0 0 0 Földrajz 0 0 3 111 0 0 0 0 Informatika 1 37 1 37 2 74 2 64 Hittan 1 37 1 37 1 37 1 32 Szakmacsoportos alapozó 5 185 5 185 8 296 8 256 oktatás** Összesen 28 1036 28 1036 32 1184 32 1024 A tanulók az érettségire való felkészüléshez választhatnak az érettségi és vizsgaszabályzatnak megfelelıen a tanult tantárgyak közül.Az iskola a tanulók választásának megfelelıen heti két óra tanórán kívüli felkészítést biztosít. ** külön táblázatban

•


16


Szakmacsoportos alapozó oktatás a vendéglátás – idegenforgalom szakmacsoportra

Gazdasági környezetünk Vendéglátó és turizmusismeretek Szállodai ismeretek Marketing Vendéglátó gyakorlat Gasztronómiai alapismeretek Viselkedéskultúra Kommunikáció Szakmacsoportos alapozás összesen

Éves óraszámok évfolyamonként 9. 10. 74 74

37 74 185

11.

12.

74 74 74 74

64 64 64 64

296

256

37 74 185

Szakmacsoportos alapozó oktatás az informatika szakmacsoportra

Mőszaki pályák világa Anyag és eszközismeret Mőszaki ábrázolás és képfeldolgozás Számítógépes programozás I. Számítógépes programozás II. Számítógépes programozás III. Adatbázis kezelés Számítástechnikai gyakorlat Kép és hang feldolgozás, multimédia Programozás I. gyakorlat Programozás II. gyakorlat Programozás III. gyakorlat Assembly programozás alapjai Szakmacsoportos alapozás összesen

Éves óraszámok évfolyamonként 9. 10. 37 37 37

11.

12.

37 111 32 32 111 37 74 185

185

185

296

128 64 256

17


1.1.8. A szakközépiskolai tagozat óraterve a kerettanterv szerint nyelvi elıkészítı évfolyammal Kifutó képzés Érvényes a 2008/2009-es tanévben a 12. évfolyamon a 2009/2010-es tanévben a 13. évfolyamon 9. 10. 11. 12. 13. Tantárgy Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám Magyar nyelv és irodalom1 1 37 4 148 4 148 4 148 4 128 Történelem1 1 37 2 74 2 74 2 74 3 96 Társadalmi ismeretek 0 0 0 0 0 0 1 37 0 0 Angol vagy német 12 444 5 185 5 185 4 148 4 128 Matematika1 1 37 3 111 3 111 3 111 3 96 Ének 0 0 1 37 1 37 0 0 0 0 Rajz és vizuális kultúra 0 0 0 0 0 0 1 37 1 32 Osztályfınöki 1 37 1 37 1 37 1 37 1 32 • 2 74 2 74 2 74 2 74 2 64 Testnevelés Fizika 0 0 0 0 2 74 0 0 0 0 Biológia KV 0 0 2 74 0 0 1 37 1 32 Kémia 0 0 2 74 1 37 0 0 0 0 Földrajz KV 0 0 2 74 2 74 1 37 1 32 Informatika 5 185 1 37 0 0 0 0 0 0 Egészséges életmód 3 111 0 0 0 0 0 0 0 0 Tanulásmódszertan és önismeret 2 74 0 0 0 0 0 0 0 0 Anyanyelvi beszédkultúra 1 37 0 0 0 0 0 0 0 0 Hittan 1 37 1 37 1 37 1 37 1 32 Szakmacsoportos alapozó oktatás2 0 0 5 185 5 185 8 296 8 256 Érettségire való felkészülés 0 0 0 0 0 0 2 74* 2 64* Összesen 30 1110 30 1110 30 1110 30 1110 30 960 1 2

•

Magyar nyelv és irodalom, történelem és a matematika órák elsısorban felzárkóztatásra, a meglevı hiányosságok pótlására szolgálnak A szakmacsoportos alapozó oktatás óraszám felbontása megegyezik az 1.1.6. alatti kerettantervi óratervvel


18


1.1.9. A szakközépiskolai tagozat óraterve a kerettanterv szerint nyelvi elıkészítı évfolyammal A 2008/2009-es tanévtıl felmenı rendszerben

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom1 Történelem1 Társadalmi ismeretek Angol vagy német Matematika1 Ének Rajz és vizuális kultúra Osztályfınöki Testnevelés• Fizika Biológia KV Kémia Földrajz KV Informatika Egészséges életmód Tanulásmódszertan és önismeret Anyanyelvi beszédkultúra Hittan Szakmacsoportos alapozó oktatás2 Összesen 1 2

•

9. 10. 11. 12. 13. Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám 1 37 4 148 4 148 4 148 4 128 1 37 2 74 2 74 2 74 3 96 0 0 0 0 0 0 1 37 0 0 12 444 5 185 5 185 4 148 4 128 1 37 3 111 3 111 4 148 4 128 0 0 1 37 1 37 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 37 1 32 1 37 1 37 1 37 1 37 1 32 2 74 2 74 2 74 2 74 2 64 0 0 0 0 0 0 2 74 2 64 0 0 2 74 2 74 0 0 0 0 0 0 3 111 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 3 111 0 0 0 0 5 185 1 37 1 37 2 74 2 64 3 111 0 0 0 0 0 0 0 0 2 74 0 0 0 0 0 0 0 0 1 37 0 0 0 0 0 0 0 0 1 37 1 37 1 37 1 37 1 32 0 0 5 185 5 185 8 296 8 256 30 1110 30 1110 30 1110 32 1184 32 1024

Magyar nyelv és irodalom, történelem és a matematika órák elsısorban felzárkóztatásra, a meglevı hiányosságok pótlására szolgálnak A szakmacsoportos alapozó oktatás óraszám felbontása megegyezik az 1.1.7. alatti kerettantervi óratervvel


19


1.1.10. Érettségire épülı szakképzés óraterve 1.1.10.1. Gazdasági informatikus II. Középfok Tantárgyi modul 1. félév 2. félév Számítástechnikai alapismeretek „A+B” 162 72 Szövegszerkesztés+ Táblázatkezelés 144 54 Adatbázis ismeretek 0 72 Szervezési ismeretek 0 72 Közgazdaságtan 90 0 Marketing alapismeretek 0 54 Pénzügyi ismeretek 0 18 Statisztika 0 36 Jogi ismeretek 54 0 Számvitel 0 72 Irodai gyakorlatok 0 0 Angol 54 54 Élet és pályatervezés 0 0 Testnevelés 18 18 Hittan 18 18 Összesen 540 540

3. félév 90 54 72 0 0 0 36 36 0 54 54 54 54 18 18 540

20


1.1.10.2 Vendéglátó technikus Kifutó képzés Érvényes a 2008/2009-es tanévben a II/14. évfolyamon Tantárgy Vendéglátó szakmai alapismeretek Gazdálkodási alapismeretek Szervezés-vezetés Marketing Kommunikáció Jogi ismeretek Gépírás és szakmai levelezés Számítástechnika Élelmiszer alapismeretek Italismeret Táplálkozástan Szállodai és idegenforgalmi ismeretek Szakmai idegen nyelv Vendéglátó ismeret Vendéglátó gazdálkodási ismeretek Vendéglátó technológia Nyári szakmai gyakorlat Élet és pályatervezés Hittan Testnevelés Szabadon választható kötelezı szakmai tantárgyak Rendezvényszervezés Társadalmi ismeretek Ember és környezet összesen

Elmélet 37 111 0 0 37 0 0 0 74 74 0 74 148 37 37 74 0 37 37 0

0 37 74 888

Gyakorlat I/13 0 0 0 0 0 0 111 74 0 0 0 0 0 0 0 222 200 0 0 37 (111) 0 0 0 570

Elmélet Gyakorlat II/14 0 0 0 0 35 0 70 0 35 0 70 0 70 0 0 0 0 0 0 0 70 0 70 0 140 0 0 0 140 0 70 210 0 0 35 0 35 0 0 35 (105)

összesen

105 0 0 805

105 37 74 2508

0 0 0 245

37 111 35 70 72 70 181 74 74 74 70 144 288 37 177 576 200 72 72 72

21


1.1.10.3. Modulrendszerő vendéglıs szakképzés óraterve Érvényes a 2008/2009-es tanévtıl felmenı rendszerben Tantárgyak

13 Elm.

Értékesítési ismeret

Gyak.

2-72

Elm.

1-36

2-72

3-96 5-160

3-108

Ételkészítési gyakorlat

Gyak.

2-64 5-180

Értékesítési gyakorlat Ételkészítési ismeret

14

10-320

Gazdasági számítások

1-36

Gazdálkodási ismeret

1-36

1-36

1-32

1-32

Élelmiszerismeret

1-36

1-36

1-32

1-32

Szervezés-vezetés

1-36

Marketing

1-36

1-36

Biztonságvédelem és minıségbiztosítás Idegen nyelv

1-36

3-108

2-72

1-36

1-32 1-32

1-32

1-32

1-32

3-108

Számítástechnika Kommunikáció

1-32

1-36

2-64 1-32

90 óra

90 óra

Nyári összefüggı szakmai gyakorlat Hittan

1-36

Társadalomismeret

1-36

Testnevelés1

2-72

2-64

Osztályfınöki

1-36

1-32

összesen

17-612

1-32

20-720

18-576

19-684

A szakmai program külön kötetben.

1

A törvény szerint heti átlagban elıírt óraszámot havi sportnap keretében biztosítjuk

22


2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei -

A tankönyv tartalmában, információiban, a feldolgozás mélységében igazodjék a tanulók tudásszintjéhez. Azokat a tankönyveket rendeljük meg elsıdlegesen, amelyek a tantárgyak tanterveihez illeszkednek és kézikönyveket is kínálnak A tanulók szociális hátterét figyelembe véve olcsó könyveket kell választani. A tartós könyveket részesítsük elınyben a kölcsönözhetıség érdekében. A megrendelést megelızıen le kell folytatni az egyeztetést a szülıi munkaközösséggel. A katolikus szemlélettel elfogadható tankönyvek, segédletek legyenek. A tankönyvválasztást a nevelıtestület tanévenként felülvizsgálja és a tankönyvrendelést megelızıen döntést hoz. Egy képzési ciklus alatt nem lehet tankönyvet váltani A munkaközösségi tagok szakmai javaslatai alapján a munkaközösség dönt a tankönyvek, taneszközök kiválasztásában. Az ingyenes tankönyvtámogatást a 23/2004. (VIII. 27) OM rendelet szerint biztosítjuk, és a jogszabályban foglaltaknak megfelelıen járunk el. 3. A magasabb évfolyamra lépés feltételei

Magasabb évfolyamba lépésnél a tantervi minimum teljesítése a feltétel (minden tárgyból legalább elégséges (2) osztályzat). Az iskola évenként 3 tantárgyból teszi lehetıvé a javítóvizsga letételét. A tanulmányi kötelezettséget magántanulóként teljesítık legkésıbb az augusztusi javító-pótlóvizsgák idején kell, hogy számot adjanak tudásukról. Elégtelen osztályzat esetén az adott évben szeptember 30-ig tehetnek a kijelölt napon javító vizsgát. Addig a magasabb évfolyamon feltételesen folytathatják tanulmányaikat. Amennyiben a tanuló egy tárgy tanulását félévkor fejezi be és elégtelen osztályzatot kap, a továbbhaladásról ill. a javítóvizsga idejérıl a képzés sajátosságait figyelembe véve az igazgató dönt. A szakképzı évfolyamokon továbbtanulók és a 12. évfolyam végén sikertelen érettségi vizsgát tett tanulók a sikeres érettségi bizonyítványt legkésıbb az adott év ıszi vizsgaidıszakában kötelesek megszerezni. Magasabb évfolyamra való becsatlakozáshoz a törvényi elıírások a mérvadóak. (9. évfolyamon is kizáró ok az alkalmatlanság). Az iskolára jellemzı továbblépési periódus a tanév. Ettıl eltérı továbbhaladási engedélyt kiskorúnál a szülı kérésére, nagykorúnál egyéni kérésre a szaktanár, az osztályfınök és a DÖK véleményének kikérése után az igazgató adhat. 4. Az iskola értékelési rendszere 4.1. A tanulók értékelése Iskolánkban cél, hogy minden tanítványunk saját lehetıségeinek optimumáig jusson el erkölcsi, értelmi és testi fejlıdésben. Találjuk meg számukra a megfelelı teret, ahol gyakorolhatják képességeiket, felfedezhetik önmagukat. Az egymás megértésére, elfogadására, megbecsülésére nevelés tantestületünk egyik fı alapelve. A másik fél munkájának elfogadása és tisztelete kell, hogy vezérelje tanárainkat és tanítványainkat! A jó hangulatú eredményes oktatás, nevelés egyik feltétele az értékelési rendszerünk egységesítése, annak céltudatos végrehajtása. 23


4.1.1..Az értékelés célja -

A személyiség fejlesztése Az önértékelési képesség kialakítása.

Az értékelésre a tanulási folyamat minden szakaszában szükség van. Az értékelés Fajtája

Ideje

Célja

Formája

Kezdete Diagnosztikus Feltárja az elızetes ismertek szintjét, feladatot határoz meg, helyzetet mér fel Csoportba sorolás esetén, a szakasz elején, a tanulási problémák esetén, tanárváltáskor Visszajelzés tanár, diák, szülı számára

A tanulási folyamat Folyamata Vége Szummatív Formatív Fejlesztı, önfejlesztést Minısítı értékelés, a segítı tanulási idıt zárja le

Idıben rendszeresen elosztott gyakorisággal, a folyamat teljes idejében A tanulás és értékelés kölcsönhatásának érvényesítése Rövid dolgozat Röpdolgozat, szóbeli (osztályozni nem illik) a feleletek, teljesítményt pontban, osztályfeleltetés vagy százalékban fejezi ki

Félév, év vége

Összegzés, minısítés, értékelés Témazáró, szóbeliírásbeli feleltetés

Az iskolai írásbeli teljesítményformák (beszámoltatások): • röpdolgozatok • összefüggı szövegő ellenırzı dolgozatok • tantárgytesztek • feladatlapok az iskolai írásbeli teljesítmények értékelésében alkalmazzuk a segítı-formáló értékelést, amelynek során képet kapunk a tanulók elırehaladásának mértékérıl, a tipikus és egyéni hibákról a célszerő továbblépés, a szükséges korrekciók elvégzése érdekében. Ennél az értékelési formánál pontszámokkal, %-kal határozzuk meg a tanulók teljesítményét, nem osztályzattal. Az ellenırzés módozatai változatosak, minél több lehetıséget nyújtanak a tanulók tudásának pontos megismerésére, mérésére. A számbeli értékelést /osztályzatot/ célszerő szöveges értékeléssel kiegészíteni, pontosítani Röpdolgozat írásakor célszerő annak elızetes bejelentése. Nagyobb ellenırzı dolgozatot csakis alapos elıkészítés után, lehetıség szerint kedvezı órarendi pozícióban levı órán tanácsos iratni és legalább egy héttel elıtte a diákokat értesíteni kell. Az adott tanítási napon legfeljebb két „nagy-dolgozatot” lehet iratni. A tanárnak már év elején informálni kell a diákokat a javítás idejérıl és módjáról is. Az összegezı-lezáró értékelés keretében megírt „nagy-dolgozatok” eredményei alapvetıen meghatározzák a tanulók félévi, év végi érdemjegyeit. Az írásbeli beszámolók nagyobb súllyal szerepelnek a tanulók tudásának értékelésében, mint a szóbeli beszámolók. 24


A házi feladatok típusai: • produktív jellegő – házi olvasmányok elemzése, házi dolgozatok, önálló szövegelemzés, referátum készítés önálló megfigyelés alapján stb. • reproduktív – memoriterek, szaktárgyi tananyagok megtanulása A házi feladat lehet: szóbeli, írásbeli, rajzos, feladatmegoldás. A produktív házi feladat elıkészítése: a tanulók az órai munkában is kapjanak alkotó feladatokat. A házi feladat órán történı megbeszélése, elıkészítése az önálló munka alapja. A házi feladatok tartalma, terjedelme vegye figyelembe valamennyi tantárgy igényeit, hogy az adott idıkeretben elvégezhetı legyen. Az írásbeli házi feladatok elvégzésének önállósága nem biztosítható, ezért osztályzattal nem célszerő minısíteni., 4.1.2.. Alapelvek Az értékelés legyen: -

-

-

folyamatos – kiszámítható, rendszeres, aktuális, tervszerő. A nem kampányszerő ellenırzés természetes kísérıje lesz a tanulónak, a feszült légkör ezzel elkerülhetı, sokoldalú – ne csak a szorosabb értelemben vett tantárgyi szaktudást és elırehaladást értékeljük, hanem a gyermek valamennyi pedagógiai szempontból fontos tevékenységét és ezekben elért fejlıdést osztályozzuk! (emlékezeti teljesítmények, ismeretek alkalmazása, stb.) változatos – vizsgálja a neveltségi szinteket, vegye figyelembe az életkori sajátosságaikat, személyiségtípusokat, alkalmazzuk a metakommunikációs jelzéseket, kiszámítható – segítse elı a rendszeres munkavégzés és a felelısségtudat kialakulását, konkrét – az értékelés legyen tárgyszerő, tárja fel a hibák okait, adjon kiküszöbölési javaslatot, támaszkodjék a pozitívumokra, serkentse további erıfeszítésekre a diákot, tartsa életben az egészséges munkakedvet, objektív – törekedjen igazságosságra, méltányosságra, kollektív – a tanulók egymás teljesítményét is értékelhetik szavakkal, esetleg érdemjegyekre tett javaslatokkal. A nevelési folyamat fontos része az értékelés szempontjainak elsajátítása, megtanulása, alkalmazásuknak, (elviselésüknek) megszokása.

25


4.1.3. A tanulók magatartásának értékelése Magatartás 1. Fegyelmezettsége

példás nagyfokú, állandó, másokra pozitívan ható

jó megfelelı

2.Viselkedés kultúrája, hangneme

Kifogástalan, példaértékő, tisztelettudó, udvarias

Kevés kivetnivalót hagy maga után

3.Hatása a közösségre, Pozitív, aktív, társas emberi segítıkész, jóindulatú, kapcsolatai élen járó, kezdeményezı 4. Házirend betartása 5. Felelısségérzete 6. Hiányzásai

Betartja, arra ösztönös nagyfokú Igazolatlan óráinak száma: Max. 3

változó másokat zavaró, kifogásolható, gyenge, ingadozó, de igyekszik javulni Udvariatlan, nyegle

rossz erısen kifogásolható, másokat erısen zavaró, negatív

Durva, romboló, közönséges, goromba, heves, hangoskodó Részt vesz a Nem árt, Negatív, közösségi ingadozó, vagy goromba, ártó, életben, de közömbös, lélektelen, befolyást nem vonakodó megfélemlítı gyakorol arra, jóindulatú Néha hibázik Részben tartja Sokat vét be ellene Idınként ingadozó Felelıtlen feledékeny megbízhatatlan Igazolatlan Igazolatlan Igazolatlan óráinak száma: óráinak száma: óráinak száma: Max: 8 Max: 15 16 vagy annál több

26


4.1.4.A tanuló szorgalmának értékelése Szorgalom 1.Tanulmányi munkája

példás Céltudatos, törekvı, odaadó, igényes a tudás megszerzésére Kitartó, 2. Munkavégzése pontos, megbízható, önálló, lankadatlan 3. Kötelességtudata Kifogástalan, precíz

Jó Figyelmes, törekvı

változó ingadozó

Rendszeres, többnyire önálló

Rendszertelen, Megbízhatatlan hullámzó, , gondatlan öntudatlan

4. Tanórákon kívüli Rendszeres, érdeklıdı információk felhasználása, többletmunkája

Ösztönzésre dolgozik

Megfelelı, Felszerelése néha gyakran ösztökélni kell hiányos ritka

Hanyag hagyag, lassító

Felszerelése többnyire hiányos, szinte nincs Egyáltalán nem

4.1.5. Tantárgyi minısítések A pedagógus a tanuló teljesítményét, elımenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minısíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minısítését az osztályfınök – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi. Az érdemjegyekrıl a tanulót és a kiskorú tanuló szülıjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az év végi osztályzat megállapításánál az egész évi teljesítményt kel figyelembe venni a naplóba beírt érdemjegyek alapján. Az osztályzatról a tanulót és a kiskorútanuló szülıjét értesíteni kell az érdemjegy, illetıleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minısítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Az érdemjegyek és osztályzatok a következık: - a tanuló tudásának értékelésénél és minısítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). - Az iskola megırzi a hagyományos értékelési kategóriákat. Az osztályokban 5 fokú osztályzatskálát alkalmazunk. Ennek megfelelıen az osztályzat akkor Jeles (5): ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tanagyagot, mindent alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt. Tud szabadon, önállóan beszélni. Bátran mer visszakérdezni. Jó (4): Ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak. Kisebb elıadási hibákat vét, definíciói betanultak.

27


Közepes (3): ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, több hibával tesz eleget, többször rászorul a nevelı segítségre (javításra, kiegészítésre). Elégséges (2): ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Elégtelen (1): ha a tantervi követelményeknek a nevelı útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja.

Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelıtestület osztályozó értekezleten áttekinti és a pedagógus, illetve az osztályfınök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépésérıl. Abban az esetben, ha az érdemjegyek átlagától, a nevelıtestület felkéri az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg a döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg a döntését, és a nevelıtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. Az év végi osztályzat az egész tanévi teljesítmény alapján, a naplóba beírt összes érdemjegy figyelembe vételével kerül megállapításra. Ha a tanuló gyakorlati képzését nem az iskola tartja, a gyakorlati képzés keretében végzett tevékenységével összefüggésben teljesítményét, magatartását és szorgalmát a gyakorlati képzés szervezıjének értékelése alapján – a nevelıtestület határozza meg, és dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépésérıl, szakmai vizsgára bocsátásáról.

4.2. Az iskola vizsgarendszere 4.2.1. 10. osztályos záróvizsga Az 10. osztályos záróvizsga letétele kötelezı. A vizsga eredménye az éves tanulmányi munkában tantárgyanként súlyozottan jelenik meg. 4.2.2. Az érettségi vizsga A szakközépiskola a Közoktatási törvény érettségi (érettségi-képesítı) vizsgára készít fel és érettségi vizsgát szervez. Kötelezı vizsgatárgyak: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, élı idegen nyelv, kötelezıen és szabadon választott vizsgatárgy. Ezek köre a szakmacsoportnak megfelelı órafelosztásban jelölve van. A kötelezı és a nem kötelezıen választható vizsgatárgyak kijelölésekor az érettségi vizsgaszabályzat elıírásai az irányadóak. 4.2.3. A szakmai vizsgák A szakközépiskola az Alapító okiratnak megfelelıen a Közoktatási és a Szakképzési törvény szellemében képesítı vizsgát szervez, az OSZJ és az OKJ elıírásai szerint. Az iskola a szakképzés befejezésekor minden oktatott szakmában az elméleti és gyakorlati vizsgákat, amennyiben az iskola a vizsgákhoz elıírt feltételeket biztosítani tudja, mindig saját területén és saját tanmőhelyében bonyolítja le. 4.2.4. Különbözeti vizsgák A tanuló más iskolából való átvétele esetén az iskola a Közoktatási törvény 46. §-a alapján jár el. A vizsgák lebonyolítására az iskola vizsgaszabályzatot alkotott, amely a Szervezeti és Mőködési Szabályzat mellékletét képezi. 28


5. A középszintő érettségi vizsga témakörei MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM • • • •

Szövegértés Információk feldolgozása és megítélése Szépirodalmi és nem irodalmi szövegek értelmezése Szövegalkotás Írásbeli kifejezıképesség Beszéd, szóbeli szövegalkotás Fogalmi mőveltség Fogalomismeret, fogalomhasználat 1. Magyar nyelv 1.1. Ember és nyelv 1.2. Kommunikáció 1.3. A magyar nyelv története 1.4. Nyelv és társadalom 1.5. A nyelvi szintek 1.6. A szöveg 1.7. A retorika alapjai 1.8. Stílus és jelentés 2. Irodalom 2.1. Szerzı, mővek 2.1.1. Életmővek a magyar irodalomból 2.1.2. Portrék 2.1.3. Látásmódok 2.1.4. A kortárs irodalomból 2.1.5. Világirodalom 2.1.6. Színház és dráma 2.1.7. Az irodalom határterületei 2.1.8. Regionális kultúra 2.2 Értelmezési szintek, megközelítések 2.2.1. Témák, motívumok 2.2.2. Mőfajok, poétika 2.2.3. Korszakok, stílustörténet

TÖRTÉNELEM 1. Kompetenciák • • • • •

Források használata és értékelése A szaknyelv alkalmazása Tájékozódás térben és idıben Az eseményeket alakító tényezık feltárása Történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása

2. Témakörök • • • • • • • • • • • •

Az ókor és kultúrája A középkor A középkori magyar állam megteremtése és virágkora Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban Magyarország a Habsburg Birodalomban A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon Az elsı világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Magyarország története az elsı világháborútól a második világháborús összeomlásig Magyarország 1945-tıl a rendszerváltozásig A jelenkor A mai magyar társadalom és életmód

29


MATEMATIKA 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok • Halmazelmélet • Logika • Logikai mőveletek • Fogalmak, tételek, • Bizonyítások a matematikában • Kombinatorika • Gráfok 2. Számelmélet, algebra • Számfogalom • Számelmélet • Algebrai kifejezések, mőveletek • Hatvány, gyök, logaritmus • Egyenletek, egyenlıtlenségek 3. Függvények, az analízis elemei • Függvények • függvények grafikonjai, • függvény-transzformációk • Függvények jellemzése • Sorozatok 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria • Alapfogalmak, ponthalmazok • Geometriai transzformációk • Síkgeometriai alakzatok • Háromszögek • Négyszögek • Sokszögek • Kör • Térbeli alakzatok • Kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítás • Vektorok • Trigonometria • Szögfüggvények fogalma. • Egyszerő összefüggések a szögfüggvények között. • Szinusztétel, koszinusztétel. • Koordináta-geometria 5. Valószínőségszámítás, statisztika • Leíró statisztika • Valószínőség-számítás

IDEGEN NYELV 1. Kommunikatív készségek • Beszédértés (hallott szöveg értése) • Beszédkészség • Szövegértés (olvasott szöveg értése) • Íráskészség • Egyéb készségek (stratégiák) 2. Nyelvi kompetencia 3. Témák • Személyes vonatkozások, család • Ember és társadalom • Környezetünk • Az iskola • A munka világa • Életmód • Szabadidı, mővelıdés, szórakozás • Utazás, turizmus • Tudomány és technika

30


BIOLÓGIA 1. Bevezetés a biológiába • A biológia tudománya • Fizikai, kémiai alapismeretek 2. Egyed alatti szervezıdési szint • Szervetlen és szerves alkotóelemek: • Elemek, ionok • Szervetlen molekulák • Lipidek • Szénhidrátok • Fehérjék • Nukleinsavak, nukleotidok • Az anyagcsere folyamatai: • Felépítés és lebontás • kapcsolata • Felépítı folyamatok • Lebontó folyamatok • Sejtalkotók • (az eukarióta sejtben) 3. Az egyed szervezıdési szintje • Nem sejtes rendszerek: • Vírusok • Önálló sejtek: • Baktériumok • Egysejtő eukarióták • Többsejtőség • Gombák, növények, • állatok elkülönülése • Sejtfonalak • Teleptest és álszövet • Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájaK • Viselkedés 4. Az emberi szervezet • Homeosztázis • Kültakaró • A mozgás • A táplálkozás • A légzés • Az anyagszállítás • A kiválasztás • A szabályozás • Az idegrendszer általános jellemzése • Az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai • Hormonrendszer • hormonális mőködések • Immunrendszer, • immunitás • Szaporodás és egyedfejlıdés 5. Egyed feletti szervezıdési szintek • Populáció • Életközösségek (élıhelytípusok) • Bioszféra, • globális folyamatok • Ökoszisztéma • Környezet- és természetvédelem 6. Öröklıdés, változékonyság, evolúció • Molekuláris genetika • Mendeli genetika

31

Zsámbéki Premontrei Szakközépiskola és Szakiskola helyi tanterve • • •

Populációgenetika és evolúciós folyamatok A bioszféra evolúciója

FIZIKA 1. Mechanika • A dinamika törvényei • Mozgások • Munka és energia 2. Hıtan, termodinamika • Állapotjelzık, termodinamikai egyensúly • Hıtágulás • Összefüggés a gázok állapotjelzıi között • A kinetikus gázmodell • Termikus és mechanikai kölcsönhatások • Halmazállapot-változások • A termodinamika • II. fıtétele 3. Elektromágnesség • Elektrosztatika • Az egyenáram • Magnetosztatika. • Egyenáram mágneses mezıje • Az elektromágneses indukció • A váltakozó áram • Elektromágneses hullámok • A fény 4. Atomfizika, magfizika • Az anyag szerkezete • Az atom szerkezete • A kvantumfizika elemei • Az atommagban lejátszódó jelenségek • Sugárvédelem 5. Gravitáció, csillagászat • Gravitáció • A csillagászat elemeibıl 6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek • Személyiségek • Elméletek, felfedezések, találmányok

FÖLDRAJZ (FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK) 1. Térképi ismeretek 2. Kozmikus környezetünk 3. A geoszférák földrajza • A kızetburok • A levegıburok • A vízburok • A talaj 4. A földrajzi övezetesség 5. Népesség- és településföldrajz 6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe • A világgazdaság • A gazdasági ágazatok 7. A világgazdaságban különbözı szerepet betöltı régiók, országcsoportok és országok 8. Magyarország földrajza 9. Európa regionális földrajza 10. Az Európán kívüli földrészek földrajza 11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai

32


KÉMIA 1. Általános kémia • Atomok és a belılük származtatható ionok • Molekulák és összetett ionok • Halmazok • A kémiai reakciók • A kémiai reakciók jelölése • Termokémia • Reakciókinetika • Kémiai egyensúly • Reakciótípusok • Protonátmenettel járó reakciók • Elektronátmenettel járó reakciók • A kémiai reakciók és az elektromos energia kölcsönhatása • Tudománytörténet 2. Szervetlen kémia • Az elemek és vegyületek szerkezete • (az atom-, a molekula- és a halmazszerkezet kapcsolata) • Az elemek és vegyületek fizikai tulajdonságai és ezek anyagszerkezeti értelmezése • Az elemek és vegyületek kémiai sajátságai • Az elemek és vegyületek elıfordulása • Az elemek és vegyületek laboratóriumi és ipari elıállítása • Az elemek és szervetlen vegyületek legfontosabb felhasználásai • Az elemek és vegyületek jelentısége • Tudománytörténet 3. Szerves kémia • A szerves vegyületek szerkezete és csoportosításuk • A szerves vegyületek fizikai tulajdonságai • A szerves vegyületek kémiai sajátosságai • A szerves vegyületek elıfordulása • A szerves vegyületek jelentısége • A szerves vegyületek laboratóriumi és ipari elıállítása • Tudománytörténet 4. Kémiai számítások • Általános követelmények • Az anyagmennyiség • Az Avogadro-törvény • Oldatok, elegyek • (százalékos összetételek, koncentráció, oldhatóság stb.) • A képlettel és reakcióegyenlettel kapcsolatos számítások • Termokémia • Kémiai egyensúly, • pH-számítás • Elektrokémia

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK Szakmai elıkészítı tantárgy 1. Hardver alapismeretek • A számítógépek felépítése • Funkcionális egységek 2. Szoftver alapismeretek • A számítógép elıkészítése • Programok telepítése • Operációs rendszer használata • Állományok kezelése • Segédprogramok telepítése, használata 3. Szövegszerkesztés • Szövegszerkesztı program kezelése

33

Zsámbéki Premontrei Szakközépiskola és Szakiskola helyi tanterve • Grafikus információk kezelése • Weblapok kezelése 4. Táblázatkezelés • Táblázatkezelı program kezelése 5. Informatikai alapismeretek • Számábrázolás, számrendszerek • Kódolás 6. Hálózati ismeretek • LAN 7. Programozási alapismeretek • A feladatmegoldás lépései, módszerei • Algoritmusok • Programnyelv • Programozási ismeretek • Programozási tételek • Hibakeresés, tesztelés, hatékonyság és helyfoglalás • Az objektumorientált programozás alapjai 8. Adatbázis-kezelés • Az adatbázis-kezelés alapfogalmai • Adatbázis-kezelı használata • Az adatbázis készítés lépései • Adatbázis elmélet • Az SQL nyelv használata

ÉNEK-ZENE 1. Éneklés és zenetörténet • Népzene • Mőzene • Középkor • Reneszánsz • Barokk • Bécsi klasszika • Romantika • Századforduló • XX. századi és kortárs zene 2. Zenefelismerés • Népzene • Reneszánsz • Barokk • Bécsi klasszika • Romantika • Századforduló • XX. századi és kortárs zene 3. Dallamátírás

HITTAN 1. Biblia • Ószövetség • Alapvetı ószövetségi bevezetéstudományi ismeretek • Újszövetség • Alapvetı újszövetségi bevezetéstudományi ismeretek • Kortörténeti ismeretek 2. Egyháztörténet • Krisztus egyházának története • A saját felekezet története 3. Dogmatika • Az egyház tanítása 4. Az egyházi esztendı • Ünnepek, ünnepi idıszakok 5. A keresztény/keresztyén erkölcsi élet – etika

34

Zsámbéki Premontrei Szakközépiskola és Szakiskola helyi tanterve • A kereszténység/ • keresztyénség erkölcsi tanítása 6. Világvallások • A nagy világvallások alapvetı gondolatai 7. Kompetenciák • Szövegértelmezés • Esetelemzés

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 1. Alkotás • Vizuális nyelv • Technikák • Ábrázolás, látványértelmezés • Formaértelmezés • Térértelmezés • Színértelmezés • Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás • Kompozíció • Érzelmek • Folyamat, mozgás, idı • Kép- és szöveg • Vizuális információ • Tárgyak és környezet 2. Befogadás • A megjelenítés sajátosságai • Vizuális nyelv • Térábrázolási módok • Vizuális minıségek • Látványértelmezés • Kontraszt, harmónia • Kontextus • Technikák • Vizuális kommunikáció • Vizuális információ • Tömegkommunikáció • Fotó, mozgókép • Tárgy- és környezetkultúra • Forma és funkció • Tervezı folyamat • Népmővészet • Kifejezés és képzımővészet • Mővészeti ágak • Mőfajok • Mővészettörténeti korszakok, irányzatok • Stílusjegyek • Alkotások és alkotók • Mőelemzı módszerek • Mő és környezete

TESTNEVELÉS 1. Elméleti ismeretek • A magyar sportsikerek • A harmonikus testi fejlıdés • Az egészséges életmód • Testi képességek • Gimnasztika • Atlétika • Torna • Ritmikus gimnasztika

35

Zsámbéki Premontrei Szakközépiskola és Szakiskola helyi tanterve • Küzdısportok, önvédelem • Úszás • Testnevelés és sportjátékok • Természetben őzhetı sportok 2. Gyakorlati ismeretek • Gimnasztika • Atlétika • Futások • Ugrások • Dobások • Torna • Talajtorna • Szekrényugrás • Felemáskorlát • Gerenda • Ritmikus gimnasztika • Győrő • Nyújtó • Korlát • Küzdısportok, önvédelem • Úszás • Testnevelés és sportjátékok • Kézilabda • Kosárlabda • Labdarúgás • Röplabda

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ALAPISMERETEK Szakmai elıkészítı tantárgy Vendéglátó és turizmus alapismeretek – Az idegenforgalommal és vendéglátással kapcsolatos fogalmak – A vendéglátás tevékenységét és jellemzıit, kínálati oldalának elemei és struktúrája – A turizmus tevékenysége, formái, a tevékenység feltételrendszere, szervezeti struktúrája – A turizmus és vendéglátás az egyéni és társadalmi szükségletek kielégítésében játszott szerepe – A turizmus és vendéglátás fejlesztése és a különbözı gazdasági ágak közötti összefüggések – A turizmus és vendéglátás nemzetgazdasági és nemzetközi gazdasági kapcsolatok rendszerében elfoglalt helye és jelentısége – A jelenlegi turisztikai piaci helyzete, fejlıdését befolyásoló tényezık – A gazdasági verseny fogalma, jelentısége, feltételei és területei – A turizmus és vendéglátás alapvetı ügyviteli feladatai – Az üzleti levelezés szabályai Szállodai alapismeretek – A szállodák és kereskedelmi szálláshelyek fogalma és tevékenysége és mőködési feltételei – A szálláshely értékesítési tevékenység munkafolyamatainak rendszere és összefüggései – A szállodai vendéglátó tevékenység összefüggései, a vendég ellátásával kapcsolatos munkafolyamatok – A szállodai szolgáltatások köre, munkafolyamatai, a szolgáltatási formák – A szállodai üzem- és munkaszervezés alapkérdései, a szállodai üzemeltetés munkafolyamatai – A szállodaüzem irányítási rendszere, a feladat- és felelısségi körök összefüggései – A szobafoglalási rendszer fogalma és funkciója – A szállodai tevékenységgel járó felelısség jogi kérdései – A szállodai gazdálkodással kapcsolatos gazdasági, pénzügyi és számviteli feladatok – A szállodai tevékenység során elvárandó magatartási szabályok és követelmények Marketing alapismeretek – A marketing történeti kialakulása, jelentısége eszközei – A marketingkommunikáció folyamata, jelentısége és eszközrendszere – A piac, a termék és az ár összefüggési rendszere – Az árstratégia fogalma –Az árkialakítás elvei és módszerei, az értékesítési csatorna, a piaci szegmensek kiválasztásának szempontjai

36

Zsámbéki Premontrei Szakközépiskola és Szakiskola helyi tanterve – A vállalati image fogalma, lényege, a vállalati arculat kialakításának fontossága, tartalmi és formai eleme – A reklám fogalma, funkciói, a reklám társadalmi és gazdasági szerepe – Reklámüzenet megfogalmazása – A PR fogalma, eszközei, a vállalkozás és környezete kapcsolatszervezési folyamata

37


6. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Az iskolában a következı, az egységes mérésre és értékelésre alkalmas próbákat alkalmazzuk a tanulók fizikai állapotának mérésére: I. II.

Az aerob állóképesség mérése: Cooper-teszt Az erı, erı-állóképességének mérése: 1. Helybıl távolugrás. (Az alsó végtag dinamikus erejének a mérésére) 2. Hasonfekvésbıl törzsemelés (A hátizom erı, erı-állóképességének mérésére) 3. Hanyattfekvésbıl felülés (térdérintéssel) (A csípıhajlító és a hasizmok erı, erıállóképességének mérésére) 4. Fekvıtámaszban karhajlítás (A vállöv- és a kar erejének, erı-állóképességének mérésére)

Általános mérési szempontok 1. A fizikai teljesítmény mérését az Oktatási Minisztérium által elkészített „Mérési útmutató” alapján kell végezni. 2. A mérés megkezdése elıtt a tanulóknak tisztában kell lenni a mérés céljával, gyakorlati hasznosságával és az elvégzendı feladatokkal. 3. Valamennyi próbát tornateremben valamint sportudvaron tornaruhában, sportöltözetben végezzük. 4. A mérést mindig megelızi az általános és speciális bemelegítés. 5. A feldolgozásra alkalmas próbákkal egyszerően, objektíven mérhetı, értékelhetı a tanulók fizikai állapota. 6. Az általános testi erı, erı-állóképesség mérésére alkalmazott próbák elvégzésekor (minden próbában minimum 3 kísérleti lehetıség megadásával) a legjobb teljesítményt kell nyilvántartásba venni, és a megfelelı pontértékeket, (a megadott táblázat segítségével) meghatározni. 7. Az általános fizikai teherbíró-képesség közös mérése és értékelése során el kell érni, hogy a tanulók elméletben és gyakorlatban is megszerezzék azokat az alapvetı élettani, egészségtani és edzéselméleti ismereteket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a fizikai állapotuk szintén tartásához, szükség esetén fejlesztéséhez, valamint szintjének ellenırzéséhez. 8. A teljesítmény mérésére, értékelésére alkalmas próbákat azzal a tanárral legcélszerőbb elvégeztetni, aki a tanulók testi nevelésével foglalkozik. 9. A próbák mérése és értékelése a (testnevelı) tanár irányítása mellett, a tanulók önnállóan végzik. 10. A tanulók általános fizikai teherbíró képességének fokozatos fejlesztése, mérése, az iskolai testnevelés részévé, kiemelkedı feladatává kell, hogy váljék. AZ ÁLTALÁNOS FIZIKAI TEHERBÍRÓ-KÉPESSÉG MINİSÍTÉSE 0-25,5 pont

igen gyenge Gyenge fizikai állapota miatt, a minnennapi tevékenységének maradéktalan elvégzése, legtöbb esetben olyan fizikai-szellemi megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtanak, kimerültnek érzi magát. (A figyelem terjedelmének, tartósságának növeléséhez, középzetének – átmeneti – javításához igen gyakran különféle élénkítı szerek, esetenként gyógyszerek fogyasztására van szükség. Hajlamos a 38


gyakori megbetegedésre. Immunrendszerének a kisebb fertızések, könnyebb megbetegedések leküzdése is igen gyakran komoly megterhelést jelent.) 21-40,5 pont

gyenge Az egész napi tevékenyégétıl gyakran elfárad, a nap végén levertnek, kimerültnek, rosszkedvőnek érzi magát, egyik napról a másikra, nem tudja kipihenni fáradalmát.

41-60,5 pont

elfogadható A rendszeres, mindennapi tevékenységtıl már ritkán fárad el, de a tartós, váratlan többletmunka már erısen igénybe veszi.

61-80,5 pont

közepes Elérte azt a szintet, amely elegendı ahhoz, hogy egészsége stabil maradjon, azaz tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessen. E szint megtartásához is, heti 2-3 órás idıtartamú, rendszeresen végzett testedzés szükséges. Az egészség megırzése érdekében a továbbiakban, (a késıbbi élete folyamán) is törekedni kell legalább e szint megtartására.

81-100,5 pont

jó Ezt a szintet általában azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sportágban alacsonyabb szintő szakosztályban, ill amatır szinten rendszeresen edzenek, versenyeznek. (E szintet elérık, amennyiben élsportolókká szeretnének válni, minél elıbb kezdjenek hozzá az alapvetı kondicionális képességeik magasabb szintre emeléséhez, fejlesztéséhez.)

101-120,5 pont

kiváló E szintet elérık, már fizikailag jól terhelhetık, az általuk választott sportágban (élsportolóként) is kiváló eredményeket érhet el.

39


7. Tantárgyi programok (külön kötetben)

40


8. Szakmai program (külön kötetben)

41


8.1.Óratervek 8.1.1. Szakács szakképzés óraterve 8.1.2. A modulrendszerő szakács szakképzés óraterve 8.1.3. Asztalos szakképzés óraterve 8.1.4. Modulrendszerő bútorasztalos szakképzés óraterve 8.1.5. Szerkezetlakatos szakképzés óraterve 8.1.6. Modulrendszerő szerkezetlakatos szakképzés óraterve 8.1.7. Kımőves szakképzés óraterve 8.1.8. Modulrendszerő kımőves szakképzés óraterve 8.1.9. Nıiruha-készítı szakma óraterve 8.1.10. Modulrendszerő nıi szabó szakképzés óraterve 8.1.11. Ács- állványozó szakma óraterve 8.1.12. Modulrendszerő ács-állványozó szakképzés óraterve 8.1.13. Szociális gondozó és ápoló szakma óraterve 8.1.14. Modulrendszerő szociális gondozó, ápoló szakképzés óraterve 8.1.15. Pincér szakma óraterve 8.1.16. Modulrendszerő pincér szakképzés óraterve

42


8.1.1. Szakács szakképzés óraterve Kifutó képzés Érvényes a 2008/2009-es tanévben 1/12. 1/13. évfolyamon, a 2009/2010-es tanévben a 1/13 évfolyamon (2006/2007-os tanévtıl)

Tantárgy

Osztályfınöki óra

Évfolyam Összese n 16-0,5 52

1/11.

2/12.

3/13.

18-0,5

18-0,5

36-1

36-1

32-1

104

Testnevelés Vendéglátó-gazdálkodási és vállalkozási alapismeretek Élelmiszer-ismeret Szakmai idegen nyelv (szakács angol, német) Ételkészítési ismeretek

54-1,5

54-1,5

48-1,5

156

54-1,5

54-1,5

64-2

172

72-2

72-2

64-2

208

72-2

108-3

80-2,5

260

Ételkészítési gyakorlatok

126-3,5

126-3,5

112-3,5

364

Üzemi gyakorlat

756-21

756-21

672-21

2184

140

–

280

140 Nyári gyakorlat Társadalmi ismeretek 36-1 Az iskola helyi tantárgyi programja 36-1 Összesen 1260-35

– – 36-1 32-1 1260-35 1120-35

36 104 3920

43


8.1.2. A modulrendszerő szakács szakképzés óraterve Érvényes a 2008/2009-es tanévtıl felmenı rendszerben Tantárgyak

11 Elm.

Ételkészítési ismeret

12 Gyak.

4-144

Ételkészítési gyakorlat

Elm.

13 Gyak.

6-216

Elm. 4-128

16-576

18-648

1-36

1-36

20-640

Élelmiszer ismeret

1-36

Gazdálkodási ismeret

2-72

2-72

2-64

Idegen nyelv

2-72

2-72

1-32

4-144

Számítástechnika

Gyak.

1-32

1-32

2-64

2-72

Kommunikáció

1-36

1-36

1-32

Vállalkozási ismeretek

1-36

1-36

1-32

Nyári összefüggı szakmai gyakorlat

2

90 óra

Hittan

1-36

Társadalomismeret

1-36

Testnevelés2

90 óra 1-36

1-32

2-72

2-72

2-64

Osztályfınöki

1-36

1-36

1-32

összesen

16-576

21-756

14-504

23-828

12-384

25-800


44


8.1.3. Asztalos szakképzés óraterve Kifutó képzés Érvényes a 2008/2009-es tanévben 1/12. 1/13. évfolyamon, a 2009/2010-es tanévben a 1/13 évfolyamon Tantárgyak Osztályfınöki óra Testnevelés Társadalmi ismeretek Munka- és környezetvédelem Gazdasági alapismeretek Vállalkozási ismeretek Matematika Faipari szakmai és gépismeret Asztalos szakmai és gépismeret Faipari szakrajz Asztalos szerkezettan-szakrajz Faipari anyagismeret Asztalos anyagismeret Asztalos szakmai gyakorlat Összefüggı (nyári)szakmai gyakorlat Stílusismeretek Fafaragás technológiája Faesztergályozás technológiája Az iskola helyi programja: hittan Összesen

1/11. évf. éves és heti 37-1 37-1 37-1

37-1 74-2

2/12. évf. éves és heti 35-1 37-1

3/13. évf. éves és heti 35-1 35-1

37-1

35-1 35-1 35-1 35-1

74-2

70-2

74-1

70-1

37-1 777 140

35-1 735

74-2 37-1 777 140 74-2 74-2 37 -1 1435 -35

74-2 74-2 35 -1 1435-35

35-1 35-1 35-1 35-1 1225-35

Összesen 109 109 37 35 35 35 109 74 144 74 144 37 72 2289 280 109 109 182 107 2660

45


8.1.4. Modulrendszerő bútorasztalos szakképzés óraterve Érvényes a 2008/2009-es tanévtıl felmenı rendszerben

Tantárgyak Szakmai és gépismeret Szakrajz Anyagismeret Szakmai gyakorlat Munka és környezetvédelem Vállalkozási ismeretek Számítástechnika Bútorstílustan Idegen nyelv Nyári összefüggı szakmai gyakorlat Hittan Társadalom-ismeret Testnevelés3 Osztályfınöki összesen

3

11 Elm. 8-288 1-36 1-36

12 Gyak. 1-36 1-36 15-540

Elm. 7-252 1-36 1-36

13 Gyak. 1-36 1-36 19-684

Elm. 3-96 2-64

Gyak. 1-32 21-672

1-36 1-36

1-36 1-36

1-36

1-36

1-36

90 óra 1-36 1-36 2-72 1-36 18-648

19-684

1-36

2-64 2-64 1-36

1-36

90 óra 1-36

1-32

2-72 1-36 14-504

2-64 1-32 12-384

23-828

25-800


46


8.1.5. Szerkezetlakatos szakképzés óraterve Kifutó képzés Érvényes a 2008/2009-es tanévben 1/12. 1/13. évfolyamon, a 2009/2010-es tanévben a 1/13 évfolyamon

Osztályfınöki óra Testnevelés Társadalmi ismeretek Munka- és környezetvédelem Gazdasági alapismeretek Mőszaki ábrázolás Szakrajz Anyagismeret Szakmai alapismeretek Szakmai ismeret Mőszaki alapismeretek Irányítástechnikai alapismeretek Minıségbiztosítás Szakmai alapgyakorlatok Szakmai gyakorlat Mőszaki mérések Nyári összefüggı gyakorlat Matematika Acélszerkezetek szereléstechnológiája Hegesztési gyakorlat Fedettívő hegesztési gyakorlat Az iskola helyi programja (hittan) Összesen

1/11. heti - éves 1- 37 1- 37 1- 37 2 - 74 2 -74 1 -37 1 -37 1 -37 14 - 518 2 -74 140 1-37 5 - 185 1 - 37 34 -1398

2/12. heti - éves 1 -35 1 -35 1- 37 1 -35 2 -70 4 -140 1 -35 16 -560 1 -352 -70 4 -140 1 -35 34 -1190

Összes 72 72 37 37 35 74 70 74 37 140 37 37 35 518 560 74 140 72 70 185 140 72 2588

47


8.1.6. Modulrendszerő szerkezetlakatos szakképzés óraterve Érvényes a 2008/2009-es tanévtıl felmenı rendszerben 11

Tantárgyak Elm.

12 Gyak

Munka- és környezetvédelem Mőszaki dokumentációk

3-108

Elm.

Gyak

Elm.

Gyak

1-36

3-108

1-32

1-32

1-36

2-64

5-180

5-160

4-144

Mőszaki mérések Szakmai ismeretek

5-180 15-540

Szakmai alapgyakorlat

10-360 7-252

Szakmai gyakorlat Magasban végzett szerelések Anyagismeret

13

1-36 5-180

19-608

3-108

2-72

Minıségbiztosítás

1-32

Munkajogi ismeretek

1-32


1-32 1-36

1-36

1-32

Hittan Nyári összefüggı szakmai gyakorlat Társadalomismeret

1-36

Testnevelés4

2-72

2-72

2-36

Osztályfınöki

1-36

1-36

1-32

összesen

18-648

4

90 óra

19-684

2-64

90 óra

14-504-

23-828

15-480

22-704


48


8.1.7. Kımőves szakképzés óraterve Kifutó képzés Érvényes a 2008/2009-es tanévben 1/12. 1/13. évfolyamon, a 2009/2010-es tanévben a 1/13 évfolyamon

Tantárgyak Osztályfınöki óra Testnevelés Társadalomismeret és etika Munka- és környezetvédelem Vállalkozási ismeretek Gazdasági alapismeretek Matematika Szakmai ismeretek Anyag- és gyártásismeretek Szakrajz Szakmai Gyakorlat Összefüggı (nyári) szakmai gyakorlat Kommunikáció Szakmai számítások Mőemlékvédelem Mővészet és iparmővészet története Az iskola helyi tantárgyi programja (hittan) Speciális gyakorlat Összesen

1/11 éves és heti. 37 -1 37-1 37- 1 37- 1

37-1 74-2 74-2 74-2 666 140 37-1

2/12. éves és heti 35 - 1 37-1

3/13. éves és heti 35-1 35-1

18,5 37-1 18,5 74-2 74-2 74-2 703 140 37-1 37-1

35-1 17,5 17,5 35-1 35-1 35-1 770

37-1

37-1

35 35 35-1

148 1435-35

148 1435-35

140 1225-35

Összes 109 109 37 37 53,5 54,5 73 183 183 183 2139 280 37 74 35 35 109 436 4095

49


8.1.8. Modulrendszerő kımőves szakképzés óraterve Érvényes a 2008/2009-es tanévtıl felmenı rendszerben Tantárgyak Kımőves szakmai ismeretek Anyag és gyártásismeret Szakrajz Munkavédelem Kımőves szakmai számítások Épületdiagnosz-tika Szakmai gyakorlat Számítástechnika Vállalkozási ismeretek Nyári összefüggı szakmai gyakorlat Hittan Társadalom-ismeret Testnevelés5 Osztályfınöki összesen

5

11 Elm. 4-144 2-72 1-36

12 Gyak.

Elm. 4-144

13 Gyak.

2-72 1-36 2-72

2-72

1-36 1-36

1-36

1-36 1-36 2-72 1-36 14-504

23-828

2-64

1-32 21-672

2-64

2-64

21-756 1-36

90 óra

Gyak.

1-32

2-72 19-684 1-36

Elm. 4-128

90 óra 1-36

1-32

2-72 1-36 14-504

2-64 1-32 13-468

23-828

24-768


50


8.1.9. Nıiruha-készítı szakma óraterve Kifutó képzés Érvényes a 2008/2009-es tanévben 1/12. 1/13. évfolyamon, a 2009/2010-es tanévben a 1/13 évfolyamon Tantárgyak

1/11. évf. éves és heti

2/12. évf. éves és heti

3/12. évf.

Összesen

éves és heti Osztályfınöki óra

37-1

35-1

Testnevelés

37-1

37-1

Társadalmi ismeretek 37-1

37-1

35 37

37-1

Vállalkozási ismeretek Ruhaipari anyag- és áruismeret Ruhaipari géptan

109 74

35-1

Gazdasági alapismeretek Munka- és környezetvédelem

35-1

37

35-1

35

74-2

70

181

37-1

37-1

35

109

Ruhaipari technológia

74-2

74-2

70-2

218

Szabás-szakrajz

111-3

74-2

70

255

Szakmai gyakorlat

843

843

665

2351

Ruhaipari szakmai gyakorlatok Nyári összefüggı szakmai gyakorlat Szabadkézi rajzmodellrajz Modellezési gyakorlat

703

703

665

2071

140

140

280

74-2

74-2

148

74-2

74-2

140

288

74-2

74-2

70-2

218

37-1

37-1

35-1

181

1435-35

1435-35

1225-35

4095

Német nyelv/ angol nyelv Az iskola helyi programja (hittan) Összesen

51


8.1.10. Modulrendszerő nıi szabó szakképzés óraterve Érvényes a 2008/2009-es tanévtıl felmenı rendszerben Tantárgyak

11 Elm.

12 Gyak.

Ruhaipari anyag- és áruismeret Ruhaipari géptan

1-36

Ruhaipari technológia

7-252 4-144

Szakmai gyakorlat

13-468

Marketing és kommunikáció Vállalkozási ismeret

1-36


6

Elm.

Gyak.

1-36

2-72

4-144 2-72

1-36

Hittan

1-36

Társadalomismeret

1-36

Testnevelés6

Gyak.

1-36

1-32

2-64

4-144

5-160

2-64

11-396 1-36

1-36

1-36

1-36

1-36

1-36

2-72 90 óra

Idegen nyelv

Elm.

2-72

Szabás-szakrajz

Munka és környezetvédelem Minıségbiztosítás

13

1-36

16-512

1-32 1-32

1-32

1-32

1-33

1-32

1-32

90 óra 1-36

1-36

1-36

1-32

2-72

2-72

2-64

Osztályfınöki

1-36

1-36

1-32

összesen

15-540

22-792

15-540

22-792

13-416

24-768


52


8.1.11. Ács- állványozó szakma óraterve Kifutó képzés Érvényes a 2008/2009-es tanévben 1/12. 1/13. évfolyamon, a 2009/2010-es tanévben a 1/13 évfolyamon

Tantárgy

Évfolyam 1/11. 18-0,5

2/12. 18-0,5

3/13. 16-0,5

Összesen 52

36-1

36-1

32-1

104

36-1

–

–

36

Gazdasági alapismeretek

–

36-1

–

36

Vállalkozási és jogi alapismeretek

–

–

32-1

32

36-1

–

–

36

36-1

36-1

32-1

104

–

36-1

32-1

68

Osztályfınöki óra Testnevelés Társadalomismeret és etika

Munka- és környezetvédelem Szakmai számítások (ácsállványozó) Informatika* Mőszaki és építészeti alapismeretek Építészeti mőszaki rajz*

36-1

–

–

36

36-1

–

–

36

Ács-állványozó szakmai ismeretek

72-2

108-3

32-1

212

Ács-állványozó anyagismeret

72-2

36-1

32-1

140

–

72-2

32-1

104

756-21

–

–

756

140

–

–

140

–

756-21

736-21

1492

–

140

–

140

36-1 72-2 –

36-1 – –

32-1 – 32-1

104 72 32

–

–

64-2

100

–

72-2

–

72

36-1

36-1

32-1

104

Ács-állványozó szakrajz* Ács-állványozó szakmai alapgyakorlat Ács-állványozó összefüggı (nyári) szakmai alapgyakorlat Ács-állványozó szakmai gyakorlat Ács-állványozó összefüggı (nyári) szakmai gyakorlat Szakmai idegen nyelv Kitőzési és mérési ismeretek Mőemlékvédelem Fenntartás-építési és felújítási technológiák Mővészet-, iparmővészet- és építészettörténet Iskola helyi tantárgyi programja, hittan Összesen

1418-35,5 1418-35,5 1136-35.5

3972

53


8.1.12. Modulrendszerő ács-állványozó szakképzés óraterve Érvényes a 2008/2009-es tanévtıl felmenı rendszerben

Tantárgyak

11

12

elm.

gyak.

elm.

Szakmai ismeretek

4-144

3-108

5-180

Anyagismeret

2-72

1-36

Szakrajz

1-36

2-72

Szakmai számítások

2-72

1-36

13 gyak.

17-612

Szakmai gyakorlat

6-192 1-36 2-64 1-36

2-64

18-648

19-608 1-32

Vállalkozási ismeretek 1-36

1-36

1-36

3-96

1-36

1-36

Mőemlékvédelem

7

gyak.

2-72

Fenntartási- építési és felújítási technológia

Munkavédelem

elm.


90 óra

90 óra

Hittan

1-36

1-36

1-32

Társadalomismeret

1-36

Testnevelés7

2-72

2-72

2-72

Osztályfınöki

1-36

1-36

1-32

összesen

15-540

22-792

14-504

23-828

15-480

22-704


54


8.1.13. Szociális gondozó és ápoló szakma óraterve Kifutó képzés Érvényes a 2008/2009-es tanévben 1/12. 1/13. évfolyamon, a 2009/2010-es tanévben a 1/13 évfolyamon

Tantárgyak

Osztályfınöki óra Testnevelés Társadalmi ismeretek Hittan Pszichológia Mentálhigiéné Szociálpolitika alapismeretek Államigazgatási és jogi ismeretek Szociális munka elmélete Gondozási ismeretek Foglalkoztatási ismeretek Háztartásgazdálkodás és munkavédelem Anatómia Kórtan Gyógyszertan Belgyógyászat Gerontológia Sebészet Ideg- és elmegyógyászat Csecsemıés gyermekgyógyászat Kisklinikumi ismeretek Fogyatékosságtan Szenvedélybetegségek Dietetika Közegészségügyi ismeretek Ápolási ismeretek Elsısegélynyújtás Rehabilitáció Idegen nyelv (német) Informatika

Összesen évfolyamonként: Gyakorlat Összesen:

1/11. évf. féléves és heti I. félév II. félév 11 hét 11 hét 11-1 11-1 11-1 11-1 11-1 11-1 11-1 11-1 22-2 22-2 22-2 22-2 22-2 22-2

2/12. évf. féléves és heti I. félév II félév 6 hét 9 hét 6-1 9-1 6-1 9-1 6-1 9-1 6-1 9-1 6-1 9-1 6-1 9-1

Összesen

37 37 37 37 59 44 59

22-2

22-2

-

-

44

22-2 22-2 22-2 11-1

22-2 22-2 22-2 11-1

12-2 6-1 6-1

18-2 9-1 9-1

74 59 44 37

22-2 11-1 11-1 11-1 -

22-2 11-1 11-1 11-1 -

6-1 12-2 6-1 12-2 6-1 6-1

9-1 18-2 9-1 18-2 9-1 9-1

44 15 30 37 30 22 37 15

-

-

18-3 12-2 6-1 6-1 6-1

27-3 18-2 9-1 9-1 9-1

45 30 15 15 15

33-3 11-1 11-1 11-1 11-1 341

33-3 11-1 11-1 11-1 11-1 341

12-2 6-1 6-1 6-1 186

18-2 9-1 9-1 9-1 279

96 37 22 37 37 1147

305

480

420 2562 óra

210

1415

55


8.1.14. Modulrendszerő szociális gondozó, ápoló szakképzés óraterve Érvényes a 2008/2009-es tanévtıl felmenı rendszerben Tantárgyak

Pszichológia

11

12

elmélet

gyakorlat

elmélet

1-36

3-108

2-64

gyakorlat

1-32

3-96

1-36

4-128

2-64

2-72

2-72

6-192

5-160

Egészségügyi alapismeretek

3-108

2-72

Klinikumi és kisklinikumi ismeretek

3-108

3-108

4-128

2-64

Ápolási ismeretek

3-108

3-108

1-32

2-64

Mentálhigiéné Szociálpolitika alapismeretek Államigazgatási és jogi ismeretek

3-108

Szociális munka elmélete

2-72

Gondozási ismeretek

1-36

1-36


90 óra

90 óra 1-32

Informatika Hittan

1-36

Testnevelés8

8

1-32 2-72

Osztályfınöki

1-36

összesen

20-720

2-64 1-32

17-612

20-640

17-544


56


8.1.15. Pincér szakma óraterve Kifutó képzés Érvényes a 2008/2009-es tanévben 1/12. 1/13. évfolyamon, a 2009/2010-es tanévben a 1/13 évfolyamon

Tantárgy

Évfolyam 1/11. 18-0,5

2/12. 18-0,5

36-1

36-1

32-1

104

54-1,5

54-1,5

48-1,5

156

54-1,5

36-1

32-1

122

–

18-0,5

16-0,5

34

Szakmai idegen nyelv (pincér)*

72-2

72-2

64-2

208

Pincérismeretek

72-2

72-2

64-2

208

Pincérgyakorlatok*

252-7

252-7

224-7

728

Osztályfınöki óra Testnevelés Vendéglátó-gazdálkodási és -vállalkozási alapismeretek Élelmiszerismeret Italismeret

Tanéttermi és üzemi gyakorlat

3/13. Összesen 16-0,5 52

630-17,5 63017,5 560-17,5

Nyári gyakorlat

140

Társadalmi ismeretek Élet és pályatervezés Az iskola helyi programja, hittan Összesen

36-1

140

–

– – 36-1 32-1 36-1 36-1 32-1 1400-35 1400-35 1120-35

1820 280 36 68 104 3920

57


8.1.16. Modulrendszerő pincér szakképzés óraterve Érvényes a 2008/2009-es tanévtıl felmenı rendszerben Tantárgyak

11 Elm.

Pincér ismeretek

12 Gyak.

5-180

Elm.

Étel-, italkészítési ismeret

1-36

Élelmianyag ismeret

Gyak.

1-36 18-648

Pincér gyakorlat

13

1-36

Elm. 2-64

22-792

22-704

2-72

1-32

1-36

2-72

1-32

Vezetés és gazdálkodási ismeret Kommunikáció, önfejlesztés Számítástechnika

2-72

2-72

1-32

1-36

1-36

1-32

1-36

1-36

1-32

Szakmai idegen nyelv

2-72

2-72

2-64


90 óra

Hittan

1-36

Társadalomismeret

1-36

Testnevelés9 Osztályfınöki összesen

9

1-32

2-72

2-72

2-64

1-36

1-36

1-32

19-684

2-64

90 óra 1-36

18-648

Gyak.

15-540

22-792

13-416

24-768


58


8.1.17. Modulrendszerő burkoló szakképzés óraterve Érvényes a 2008/2009-es tanévtıl felmenı rendszerben

Tantárgyak

11 elm.

Szakmai ismeretek

5-180

Anyagismeret

2-72

Szakrajz

2-72

Szakmai számítások

1-36

12 gyak.

elm.

13 gyak.

5-180 1-36

1-36

1-36

1-36

1-32

18-648

Szakmai gyakorlat

3-108 1-32 18-648

18-576

Munkavédelem

1-32


2-64

Nyári összefüggı szakmai gyakorlat Hittan

90 óra

90 óra

1-36

1-36

1-32

Társadalomismeret

1-36

Testnevelés10

2-72

2-72

2-64

Osztályfınöki

1-36

1-36

1-32

összesen

15-540

10

22-792

15-540

2-64

1-32

2-72

Fenntartási- építési és felújítási technológia

gyak.

5-160

2-72 3-108

elm.

22-792

14-448

2-64

23-736


59


8.2. További tudnivalók 1. Belépési feltételek Bármely szakmai képzésbe az OKJ által meghatározott követelményeknek megfelelıen lehet bekapcsolódni. Természetesen az egészségügyi feltételeknek meg kell felelni. 2. Beszámítási lehetıségek Kifutó képzésnél a tantárgyi struktúrában közöltek szerint. Alsóbb évfolyamoknál beszámítási lehetıség nincs. Kerettanterv szerint: - a 10. évfolyamra megadott órakeret 50%-a (92) óra számítható be, - a 11-12 évfolyamon folyó szakmacsoportos alapozó oktatás helyi arányait, tartalmait úgy érdemes meghatározni, hogy (296+256) összesen 552 óra, ha a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására fordítódik, teljes mértékben beszámítható a tanulói szakképzés idejébe. 8.3. Nem folyamatos iskolarendszerő szakképzések Ezek a szakképzések az iskolarendszerbe nehezen beilleszkedı roma, illetve hátrányos helyzető fiatalok olyan szakmához juttatása, amely kistérségünkben piacképes, iskolarendszertıl eltérı, hatékonyabb módszerek alkalmazásával érhetı el pályázati eszközök bevonásával. Ezek a programok bıvítik az iskola választékát és bármikor megismételhetık. Ezek a képzések eltérı képzési idıvel szervezıdnek. A képzési idıkeretet illetékes szervezetek (pl. minisztériumok, munkaügyi szervezetek) állapítják meg. A képzés tartalmi összetételét vagy a képzést hirdetı szervezetek, vagy az általuk meghatározott órakereteken belül az iskola határozza meg. Az iskola tárgyi és személyi feltételei erre a képzésre is kiterjednek Minden ilyen szakmai programot alkalmanként közoktatási és szakképzési szakértıvel minısíttet az iskola.

60

Zsámbéki Premontrei Szakközépiskola és Szakiskola helyi tanterve Tartalomjegyzék

Recommend Documents