ZSÁMBÉKI PREMONTREI GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA és SZAKISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

ZSÁMBÉKI PREMONTREI GIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA és SZAKISKOLA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

2013*.

Az 1998-ban elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása. Elfogadva 2005. február 18-án. Az iskola adataiban bekövetkezett változások miatt módosítva 2006. szeptember 1-én. Elfogadva 2008. augusztus 26-án. Az iskola adataiban bekövetkezett változások miatt módosítva 2008. szeptember 1-én. Elfogadva az intézmény nevelőtestülete által és a fenntart jóváhagyásával 2013. június 27-én. Az iskola adataiban bekövetkezett változások miatt módosítva 2013. szeptember 9-én.

TARTALOMJEGYZÉK I. RÉSZ................................................................................................................................................................... 4 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ................................................................................................................... 4 1.1.A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA, JOGSZABÁLYI ALAPJA ..................................................... 4 1.2.A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT SZEMÉLYI ÉS IDŐBELI HATÁLYA ................................................. 4 1.3. A TÖRVÉNYES MŰKÖDÉS ALAPDOKUMENTUMAI .......................................................................................... 4 1.4.AZ ISKOLA SZERVEZETE ................................................................................................................................ 5 II. RÉSZ ................................................................................................................................................................. 6 AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE ............................................................................................ 6 2.1. AZ ISKOLA JOGÁLLÁSA ÉS KÉPVISELETE: ..................................................................................................... 6 2.2. AZ ISKOLA FŐ ADATAI: ................................................................................................................................. 6 2.3. AZ ISKOLA FELADATA .................................................................................................................................. 8 III. RÉSZ ............................................................................................................................................................... 9 VEZETÉSI ÉS IRÁNYÍTÁSI REND .................................................................................................................. 9 3.1. AZ ISKOLA VEZETŐI ..................................................................................................................................... 9 3.2. AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ ................................................................................................................................ 9 3.3. AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ HELYETTES I. FELADATA: ...................................................................................... 10 3.4. AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ HELYETTES II. FELADATAI .................................................................................... 11 3.5. GAZDASÁGI VEZETŐ ................................................................................................................................... 12 3.6. A MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐ: .................................................................................................................... 13 3.7 A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSE .............................................................................................. 13 IV. RÉSZ .............................................................................................................................................................. 14 AZ OKTATÓ NEVELŐ MUNKA FELADATAINAK ELLÁTÁSA ............................................................. 14 4.1. A NEVELŐTESTÜLET ................................................................................................................................... 14 4.2. SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉG ....................................................................................................................... 14 4.3. A FEGYELMI BIZOTTSÁG ............................................................................................................................. 16 4.4. A PEDAGÓGUS ............................................................................................................................................ 16 4.5. AZ IFJÚSÁGVÉDELEM ................................................................................................................................. 17 4.6. AZ OSZTÁLYFŐNÖK .................................................................................................................................... 17 4.7. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁROS .......................................................................................................................... 18 4.8. A DIÁKÖNKORMÁNYZATOT SEGÍTŐ TANÁR: ............................................................................................... 18 4.9. MEGBÍZÁS ALAPJÁN DÍJAZÁS VAGY PÓTLÉK ELLENÉBEN ELLÁTANDÓ PEDAGÓGUS-FELADATOK: .............. 19 4.10. A SZAKOKTATÓ ........................................................................................................................................ 19 V. RÉSZ ............................................................................................................................................................... 20 AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE ............................................................................................................... 20 5.1. AZ ALKALMAZOTTAK MUNKARENDJE ........................................................................................................ 20 5.2. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT KÖZVETLENÜL SEGÍTŐ ÉS MÁS ALKALMAZOTTAK MUNKARENDJE ............... 20 5.3. PEDAGÓGUSOK MUNKARENDJE .................................................................................................................. 20 5.4. AZ INTÉZMÉNY TANULÓINAK MUNKARENDJE ............................................................................................ 21 5.5 AZ ELEKTRONIKUS ÉS AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT NYOMTATVÁNYOK KEZELÉSI RENDJE ......... 21 5.6. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE ............................................................. 22 5.7. AZ INTÉZMÉNY TANULÓIT VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK. .................................................................................... 22 5.8. RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK ESETÉN A SZÜKSÉGES TEENDŐK......................................................................... 23 5.9. A KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE ............................................................................................................... 24 5.10. A BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE AZOK RÉSZÉRE, AKIK NEM ÁLLNAK JOGVISZONYBAN A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNNYEL ................................................................................................................ 24 VI. RÉSZ ................................................................................................................................................................ 1 A MUNKATERV .................................................................................................................................................. 1 6.1. A TANÉV HELYI RENDJE................................................................................................................................ 1 6.2. A TANÍTÁSI NAP RENDJE ............................................................................................................................... 2 6.3. ISKOLAI TANMŰHELY MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA.......................................................................................... 2 6.4. SZÜNETEK, TANÍTÁS NÉLKÜLI MUNKANAPOK .............................................................................................. 3 6.5 A TANULÓK FOGADÁSÁNAK RENDJE (A NYITVA TARTÁS).............................................................................. 3

2

VII. RÉSZ .............................................................................................................................................................. 3 7.1. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA, RENDJE, IDŐBEOSZTÁSA ............................... 3 7.2. TANÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉG KÖRE ........................................................................................................ 4 7.3. KEZDEMÉNYEZŐK KÖRE ............................................................................................................................... 4 7.4. TANTÁRGYI KORREPETÁLÁSOK .................................................................................................................... 4 7.5 SZAKKÖRI, DIÁKKÖRI FOGLALKOZÁSOK ....................................................................................................... 4 7.6. KIRÁNDULÁSOK, SZÍNHÁZ, TÁRLAT, MÚZEUM STB. LÁTOGATÁSA ................................................................ 4 7.7. KÜLFÖLDI UTAZÁSOK TANULÓKRA ÉS ALKALMAZOTTAKRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYAI ..................... 5 7.8. SPORTKÖR, A SPORTKÖR ÉS AZ ISKOLAVEZETÉS KAPCSOLATTARTÁSA......................................................... 5 7.9. A MINDENNAPOS TESTEDZÉS FORMÁI ........................................................................................................... 6 VIII. RÉSZ............................................................................................................................................................. 6 A TANULÓI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE, MEGSZŰNÉSE ÉS A TANULÓI JOGVISZONNYAL A TANULÓK JOGAIVAL ÉS KÖTELESSÉGEIVEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK .................................. 6 8.1.A BEIRATKOZÁS ............................................................................................................................................ 6 8.2. TANKÖNYVELLÁTÁS .................................................................................................................................... 7 8.3. AZ ISKOLA ÁLTAL SZERVEZETT VIZSGÁK: .................................................................................................... 7 8.4. KEDVEZMÉNYEK, JUTTATÁSOK .................................................................................................................... 7 8.5. IFJÚSÁGVÉDELMI ELLÁTÁS ........................................................................................................................... 7 8.7. ISKOLAORVOSI ELLÁTÁS .............................................................................................................................. 7 8.8. TÉRÍTÉSI DÍJAKRÓL ...................................................................................................................................... 7 IX. RÉSZ ................................................................................................................................................................ 8 A TANULÓK MULASZTÁSÁNAK IGAZOLÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK ..................... 8 X. RÉSZ ................................................................................................................................................................. 9 A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ................................................................................................... 9 XI. RÉSZ .............................................................................................................................................................. 10 A FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK .............................................................................................................. 10 XII. RÉSZ ............................................................................................................................................................ 11 AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGEK, DIÁKÖNKORMÁNYZATI SZERVEK, VALAMINT A KÜLSŐ KAPCSOLATRENDSZER FORMÁI ÉS RENDJE ........................................................................................ 11 12.1. SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉG ........................................................................................................................ 11 12.2 A SZÜLŐKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ..................................................................................... 11 12.3. A SZÜLŐI SZERVEZETRE VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK ............................................................................. 12 12.4. DIÁKÖNKORMÁNYZAT ............................................................................................................................. 12 12.5. KÜLSŐ KAPCSOLATTARTÁS RENDSZERE, FORMÁI, MÓDJA ........................................................................ 13 12.6. GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT ................................................................................................................... 14 XIII. RÉSZ........................................................................................................................................................... 14 A SZOCIÁLIS TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ÉS A RENDELKEZÉSÉRE ÁLLÓ KERET FELOSZTÁSÁNAK ELVEI ÉS MÓDJA......................................................................................................... 14 XIV. RÉSZ ........................................................................................................................................................... 15 AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK ............................... 15 XV. RÉSZ ............................................................................................................................................................ 15 AZ ISKOLA LÉTESÍTMÉNYEINEK ÉS HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE ......................... 15 A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE ......................................... 17

3

I. rész

Általános rendelkezések 1.1.A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A szervezeti és működési szabályzat határozza meg az iskola szervezeti felépítését, a működés szabályait, a belső és külső kapcsolatok rendjét. A szervezeti és működési szabályzat az iskola cél-, feladat- és tevékenységi rendszerek összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat megalkotásának jogszabályi alapját az alábbi törvények, rendeletek és szabályzatok tartalmazzák: a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény a nevelési – oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. EMMI rendelet 1.2.A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező belső szabályzatok, intézményvezetői utasítások betartása az intézmény valamennyi alkalmazottjára, munkatársára és a diákjára kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata. 1.3. A törvényes működés alapdokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi - a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: ­ Alapító Okirat, ­ pedagógiai program ­ éves munkaterv, ­ jelen szervezeti és működési szabályzat és mellékletei, ­ munkaügyi szabályzat Az alapdokumentumok az iskola honlapján és az iskola könyvtárában (a nyitvatartási idő alatt) megtekinthetők. A pedagógiai programról tájékoztatás az intézmény vezetőitől kérhető, előzetes időpont egyeztetés után.

4

1.4.Az iskola szervezete INTÉZMÉNYVEZETŐ Intézményvezető helyettes I.

Intézményvezető helyettes II

Gazdasági vezető

- nevelési terület - tanügyi ügyvitel - tantárgyfelosztás - órarend - tankönyvek - tanulók nyilvántartása - szakmai pedagógiai program

- szakmai elméleti és gyakorlati oktatás

- költségvetés tervezet - pénzügyi feladatok

Mentálhigiéné vezető - tanulók, pedagógusok mentális állapotának figyelemmel kísérése, segítségnyújtás - szakmai kapcsolatok kiépítése és fenntartása más, hasonló iskolákkal - mentálhigiénés rendezvények szervezése - kommunikációs folyamatok hatékony működtetése Munkaközösségek: humán és művészeti tantárgyak munkaközössége (magyar, történelem, idegen nyelvek, ének, rajz) reáltantárgyak munkaközössége (matematika, informatika, fizika, kémia, biológia, földrajz, egészségtan) nevelési munkaközösség (osztályfőnökök, hitoktató, ifjúságvédelmi felelős, pszichológus, könyvtáros, testnevelő) szakképzési munkaközösség (ipari szakmák: asztalos, szerkezetlakatos, kőműves; szolgáltató szakmák: szakács, pincér, szociális gondozó és ápoló, női szabó, vendéglátó technikus, gazdasági informatikus II.)

5

II. rész Az intézmény általános jellemzése 2.1. Az iskola jogállása és képviselete: Az iskola önálló jogi személy, önállóan gazdálkodó. Alapítója a Premontrei Perjelség (Gödöllő Fácán sor) és a Premontrei Női Kanonokrend (Zsámbék Petőfi u. 13.). Fenntartója a Premontrei Női Kanonokrend (Zsámbék Petőfi u. 13.) 2.2. Az iskola fő adatai: Neve: Zsámbéki Premontrei Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Típusa: Többcélú intézmény a/ Szakközépiskola (4 éves. általános képzés + 1-2 éves szakképzés) b/ Szakiskola (1 év szakiskola + 2 éves szakképzés, 3 éves szakképzés) Székhelye: 2072 Zsámbék Piac köz 8. Telephelyei: 2072 Zsámbék Petőfi u. 13. 2072 Zsámbék Magyar u. 15. 2072 Zsámbék Piac köz 8. Telefon/telefax 23/342-337, 23/342-331 Az iskola OM azonosítója: 032655 Működési engedély: PEB/045/1269-6/2013 Pest Megyei Kormányhivatal Az intézmény alapfeladata:  Szakközépiskolai nevelés-oktatás  Szakiskolai nevelés-oktatás  A többi tanulóval oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása  Gimnáziumi nevelés-oktatás  Felnőttoktatás Az intézmény szakfeladatai: 8531 Általános középfokú oktatás 85311 Gimnáziumi oktatás 853114 Gimnáziumi felnőttoktatás (9-12. évfolyam) 85312 Szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) 853121 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) 85313 Szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) 853131 Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) 853132 Sajátos nevelésű igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9-10. évfolyam) 8532 Szakmai középfokú oktatás 85321 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti képzés 853211 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 853212 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 853214 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás 6

85322 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati képzés 853221 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon 853222 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon 853224 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás Engedélyezett tanulólétszám: 600 fő Az intézmény önállóan gazdálkodik, a fenntartó által jóváhagyott éves költségvetés előirányzatai feletti rendelkezés szempontjából teljes jogkörrel rendelkezik. Gazdálkodását az önálló költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó hatályos jogszabályok alapján köteles folytatni. A fenntartó a székhelyen és a telephelyeken az iskola működéséhez szükséges ingatlanokat, valamint a feladat ellátását szolgáló felszereléseket, eszközöket – feladatellátásának céljából – az iskola részére rendeltetésszerű használatra átadja. Az iskola a vagyont, vagy annak bármely részét el nem idegenítheti, meg nem terhelheti, Felügyeleti szervek: a.) Az iskola felügyeleti szerve: Fenntartói felügyelet (szakmai, törvényességi): Premontrei Női Kanonokrend 2072 Zsámbék, Petőfi u.13. b.) Szakmai felügyelet: Magyar Katolikus Püspöki Kar c.) A fenntartói tevékenység törvényességi felügyelete: Pest Megyei Kormányhivatal 1052 Budapest, Városház u. 7. Az iskola bélyegzői: Hosszú bélyegző: Zsámbéki Premontrei Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola 2072 Zsámbék, Piac köz 8. Nagy körbélyegző: felül ívben: Zsámbéki Premontrei Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola középen PAX vagy Krisztus monogram Kis körbélyegző: felül ívben: Zsámbéki Premontrei Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola középen Magyarország hivatalos címere A körbélyegzők használatára kizárólag az iskolavezetés tagjai jogosultak. A hosszú bélyegző az iskola megnevezésének és címének leírására szolgál, nincs hitelesítő ereje. Annak használója az iskolavezetésen kívül az iskolatitkár. A körbélyegzők őrzése az intézményvezető és az intézményvezető-helyettesek feladata.

7

2.3. Az iskola feladata Zsámbék és környékének szociálisan és kulturálisan hátrányos helyzetű fiataljainak nevelése, oktatása, szakképzése. Az iskola a tanulóit felekezeti hovatartozásra vagy hitbéli meggyőződésre való tekintete nélkül veszi fel. Az iskola nevel enyhén értelmi fogyatékos, értelmileg ép és tehetségesebb gyermekeket, de biztosítja differenciált fejlesztésüket. Sajátos oktatási feltételeket teremt a cigány kisebbség iskolázottságbeli hátrányainak csökkentésére.

8

III. rész Vezetési és irányítási rend 3.1. Az iskola vezetői Az iskolavezetés tagjai:

intézményvezető Intézményvezető helyettes I. Intézményvezető helyettes II. mentálhigiéné vezető gazdasági vezető Esetenként az iskolavezetés kibővülhet: a diákönkormányzatot segítő tanárral a munkaközösségek vezetőivel A vezetés közös szabályai: Az iskolavezetés tagjai: o a tanítás, illetve munkahét ügyeleti beosztás szerint meghatározott napján ügyeletet látnak el, o a munkaügyi szabályzat értelmében a közvetlen irányításuk alá tartozó területen a dolgozók anyagi elismerésére, kitüntetésére, illetve fegyelmi felelősségre vonására javaslatot tesznek o ellátják a gyermek baleset megelőzése, az ifjúságvédelmi, a munka- és tűzvédelmi, illetve egyéb helyi szabályzatokból rájuk háruló feladatokat, o elkészítik az irányításuk alá tartozó dolgozók munkája értékelésének tervezetét o a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint feladataik ellátásával az intézményvezetőnek beszámolási kötelezettséggel tartoznak.

A vezetők közötti kapcsolattartás formái: Az iskola vezetősége hetenként egy alkalommal vezetőségi megbeszélést tart. Ezen kötelesek részt venni a 3.1-ben meghatározott vezetők. Alkalomszerűen kerül sor a kibővített vezetőségi ülésekre, amelyeken az érintett terület felelős beosztottjai is megjelennek. A szélesebb kört érintő témák megbeszélésén részt vesznek a szülői szervezet és a Diákönkormányzat képviselői. Az intézményvezetőt az intézményvezető helyettes I., az intézményvezető és az intézményvezető helyettes I. együttes távolléte esetén a intézményvezető helyettes II. teljes felelősséggel helyettesíti. 3.2. Az intézményvezető Felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy munkaügyi szabályzat (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörbe. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire

9

vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Az intézményvezető felel a pedagógiai munkáért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló és gyermekbaleset megelőzéséért, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. Az intézményvezető rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesíteni kell. Feladata: a) a nevelőtestület vezetése; b) a nevelő és az oktató munka irányítása és ellenőrzése; c) a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése; d) a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása; e) a szülői szervezetekkel és a diákönkormányzatokkal való együttműködés; f) a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása; g) a tanuló-és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása. h) Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztása – a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével. Az iskolát az intézményvezető képviseli. Ezt a jogkörét távollétében az intézményvezető helyettesek, illetve a feladatmegosztás szerint az ügyek meghatározott körére a vezetőtestület egyik tagja – átruházott hatáskörben – gyakorolja. 3.3. Az intézményvezető helyettes I. feladata: Felelős: Az intézményvezető irányítása mellett az iskola szakmai munkájának megszervezéséért, az általános és egyedi tanügy dokumentumok elkészítéséért, azok törvényességéért. Az intézményvezető helyettes(ek), az intézményvezetőt tartós távolléte esetén teljes jogkörrel és felelősséggel helyettesíti, utalványozási és aláírási joggal rendelkezik, felelős a hatáskörükbe utalt oktató-nevelő munkáért, a munkáltatói jogkört az intézményvezető egy hónapot meghaladó akadályoztatása esetén gyakorolja. Feladatai: ­ összefogja és ellenőrzi a hozzájuk tartozó munkaközösségek tevékenységét, ­ elkészítteti a tanmeneteket ­ elkészíti az iskola éves időbeosztási rendjét, ­ összefogja az iskola éves munkatervét, ­ elkészítteti a munkaközösségek munkatervét, ­ a munkaközösség-vezetők bevonásával elkészíti az iskola tantárgyfelosztását, ­ felelős az órarend elkészítéséért, a helyettesítési beosztásért, ügyelet rendért, ­ megszervezi a hiányzó pedagógusok helyettesítését, ­ vezeti, illetve ellenőrzi havonta a pedagógusok kötött munkaidejét, 10

­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­

gondoskodik arról, hogy az iskolai tanulmányi dokumentumokat a felelősök gondosan és pontosan vezessék, a munkaközösségek bevonásával szervezi a közismereti tantárgyak tankönyveinek megrendelését, a munkaközösség vezetőkkel egyeztetve órákat látogat, elkészíti az osztályok tantermi beosztását, a nevelési munkaközösség-vezető bevonásával elkészíti a szülői értekezletek rendjét, és a nevelőtestület nevelési értekezleteit, figyelemmel kíséri a diákönkormányzat munkáját felelős a tanügyigazgatással kapcsolatos dokumentációk szabályszerű vezettetéséért, kezeléséért és irattárózásáért, összefogja a tanulók vétségeivel, szabálysértéseivel kapcsolatos ügyintézést, a fegyelmi bizottság elnökeként a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével fegyelmi eljárást vezet kezdeményezi és segíti a kulturális programok szervezését, az iskolai hagyományok ápolását, a kulturális versenyek lebonyolítását, felelős az iskolai ünnepélyek zavartalan szervezéséért, lebonyolításáért, figyelemmel kíséri a könyvtár állományának fejlesztését, kapcsolatot tart az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval közreműködik a gyermekbalesetek megelőzése érdekében teendő intézkedések megszervezésében, figyelemmel kíséri a jogszabályok változásait és felhívják a figyelmet azok betartására, illetve betartatására, szervezi az érettségit, a záróvizsgák közismereti részét, a javító-pótló vizsgákat, a vizsgára való jelentkezést, az osztályfőnökök bevonásával megszervezi a felsőfokú továbbtanulásra jelentkezés adminisztrációs részét, figyelemmel kíséri a meghirdetett továbbképzéseket, és a továbbképzési tervvel összhangban szorgalmazza a pedagógusok továbbképzését, figyelemmel kíséri a pályázati kiírásokat, és a pályázatok elkészítésével hozzájárul az eszközfejlesztéshez, ellátja az iskolai munka-, tűz- és környezetvédelmi vezető (munkavédelmi vezető) feladatait az iskola munkavédelmi szabályzata szerint, gondoskodik a tanulói balesetek megelőzésével kapcsolatos iskolai feladatok megszervezéséről. tájékoztatást nyújt az általános iskoláknak a felvételi lehetőségekről megszervezi a nyolcadikosok felvételét

3.4. Az intézményvezető helyettes II. feladatai Felelős az intézményvezető irányítása mellett az alább felsorolt szakmai és tanügy-igazgatási tevékenységek megszervezéséért, a hatáskörébe utalt szakmai oktató-nevelő munkáért, a szakmai elméleti és gyakorlati oktatás összehangolásáért, rendjéért, minőségéért. A Az intézményvezető helyettes II. az intézményvezetőt, az intézményvezető és az intézményvezető helyettes I. együttes távolléte esetén teljes felelősséggel helyettesíti. Feladata: ­ mint az iskolavezetés tagja részt vesz a vezetői, nevelőtestületi és a hozzátartozó munkaközösségi értekezleteken, annak sikeres lebonyolítását aktívan elősegíti, ­ figyelemmel kíséri a hozzátartozó munkaközösség munkáját, 11

­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­

tervezi és szervezi szakterületén a szakmai képzés tárgyi feltételeinek biztosítását, közreműködik a tantárgyfelosztás, órarend, helyettesítési rend kialakításában, szakmai elméleti és gyakorlati órákat látogat, ellenőrzi a gyakorlati csoportnaplók vezetését, folyamatosan gondozza és ellenőrzi a szakmai dokumentumokat, a hozzátartozó munkaközösség-vezetővel összefogja a szakterületek szakmai tanmeneteinek elkészítését, jóváhagyásra előterjeszti, majd ellenőrzi azok végrehajtását, összefogja a szakmai tankönyvek megrendelését, figyelemmel kíséri a szakmai könyvtárfejlesztést megszervezi a szakmunkásvizsgák elméleti és gyakorlati rendjét, megszervezi a szakterületén az országos szakmai tanulmányi versenyekre a tanulók felkészítését és a versenyen való részvételét, szerződéseket készít a gyakorlati oktatásban résztvevő szervezetekkel, rendszeres kapcsolatot tart szakterületén a szakmai képzésben résztvevő üzemekkel, vállalkozókkal, közreműködik a külföldi gyakorlatok szervezésében, kapcsolatot tart a szakmai képzésben illetékes gazdasági kamarával, szerződéseket készít gazdálkodó szervezetekkel a szakképzési hozzájárulásból való iskolai támogatás céljából, részt vesz a tanműhelyek fejlesztésében, részt vesz a tanműhely munkavédelmi szemléjén, a munkavédelmi felelőssel együttműködve részt vesz a tanműhelyek ellenőrzésében, megszervezi a tanulók munkavédelmi oktatását. közreműködik a tanulók munkavédelmi oktatásának szervezésében, nyilvántartásában, figyelemmel kíséri a szakmai pályázati kiírásokat, az érdekelt pályázatokat elkészíti, irányítja, szervezi és ellenőrzi az évközbeni és nyári szakmai gyakorlatokat szervezi a nyitott napokkal, pályaválasztással kapcsolatos feladatok ellátását, beiskolázási propagandaanyagot készít, azt karbantartja, gondoskodik a tanulók munkaruhájának beszerzéséről, kiosztásáról. megszervezi a hiányzó szakoktatók helyettesítését, ellenőrzi a szakoktatók kötött munkaidejének elszámolását.

3.5. Gazdasági vezető elkészíti az iskolai munkatervnek megfelelő költségvetés tervezetét és a költségvetési mérlegbeszámoló jelentéseket, gondoskodik arról, hogy a jóváhagyott költségvetés keretén belül az iskola működésének pénzügyi feltételei biztosítottak legyenek, a szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésére álljon, gondoskodik bérek és egyéb járandóságok időben való folyósításáról, a bérgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok betartásáról, gondoskodik az adó- és TB kötelezettségek teljesítéséről, felügyeli a bizonylatolást, az ügyvitelt, a pénztári kifizetéseket, a vagyontárgyak kezelését, leltározását, beszámol a tantestületnek az iskola gazdasági helyzetéről, a költségvetésről, illetve a gazdálkodásról.

12

A vezetőknek az intézetben való benntartózkodási rendjét az éves munkatervben kell rögzíteni, az intézményvezető, az intézményvezető helyettes I. II. négy munkanapon, a gazdasági vezető öt munkanapon köteles az iskolában tartózkodni. 3.6. A munkaközösség vezető: segíti és szervezi a szakterületéhez tartozó tanárok szakmai munkáját, javaslatot tesz folyóiratok, tankönyvek beszerzésére javaslatot tesz a munkamegosztásra, tantárgyfelosztásra, szervezi – az intézményvezető helyettesekkel együtt – a tanulmányi versenyeket, vetélkedőket, javaslatot tesz a tanulói jutalmazásra, végzi az év végi felmérők és vizsgák koordinálását, elkészíti a munkaközösség munkatervét és éves ellenőrzési tervét, 3.7 A pedagógiai munka belső ellenőrzése A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények: fogja át a pedagógiai munka egészét, segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását, a tantervi követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb, tanulóbarát ellátását, a szülői közösség, és a tanuló közösség (szülői közösség, diákönkormányzat) észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, hatékonyan működjön a megelőző szerepe.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult: a) az iskola intézményvezetője, b) az intézményvezető helyettes I. c) az intézményvezető helyettes II. A pedagógiai munka belső ellenőrzésébe bevonhatóak a szakmai munkaközösségek. A szakmai közösségek a pedagógiai munkát csak az érintett szakmai vonalon jogosultak ellenőrizni. A pedagógiai munka belső, valamely témájú, területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái: A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek: szóbeli beszámoltatás, beszélgetés, interjú 13

írásbeli beszámoltatás, értekezlet, óralátogatás, foglalkozás látogatás, speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok. Az intézményvezető a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából éves munkatervet készíthet. A pedagógiai munka értékelésének menete az iskola minőségirányítási programjában szerepel. IV. rész Az oktató nevelő munka feladatainak ellátása 4.1. A nevelőtestület Az iskola pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az iskola legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, az iskola pszichológus és az ifjúságvédelmi felelősök. A nevelőtestület dönt: a) a pedagógiai program elfogadásáról, b) az SZMSZ elfogadásáról, c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról, d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, e) a továbbképzési program elfogadásáról, f) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, g) a házirend elfogadásáról, h) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról, i) a tanulók fegyelmi ügyeiben, j) az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról, k) jogszabályban meghatározott más ügyekben. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben; Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, és az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete dönt a pedagógiai program, valamint a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés elleni jogorvoslat benyújtásáról. 4.2. Szakmai munkaközösség

14

A szakmai munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az iskolában folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez A szakmai munkaközösség meghatározza működésének rendjét, elfogadja munkatervét. A szakmai munkaközösség vezetőjét az iskola intézményvezetője bízza meg a szakmai munkaközösség kezdeményezése alapján. A megbízás többször meghosszabbítható. A szakmai munkaközösség dönt működési rendjéről és munkaprogramjáról. A szakmai munkaközösség dönt szakterületén a) a nevelőtestület által átruházott kérdésekről, b) a továbbképzési programokról, c) az iskolai tanulmányi versenyek programjáról, d) taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásáról, A szakmai munkaközösség – szakterületét érintően – véleményezi a nevelési-oktatási intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz továbbfejlesztésére. A szakmai munkaközösség véleményét – szakterületét érintően be kell szerezni a) a pedagógiai, szakmai program elfogadásához, b) a felvételi követelmények meghatározásához, c) a köztes vizsga részeinek és feladatainak meghatározásához, d) véleményezi a tanuló osztályba sorolását Működésük célja: az oktató-nevelő munka fejlesztése a pedagógusok továbbképzésének segítése az iskolavezetés munkájának segítése, szaktanácsadás a szakmai ellenőrzés megszervezése A munkaközösség feladata: egységes nevelési-oktatási célkitűzések meghatározása az oktató-nevelő munka hatékonyságának növelése, módszertani eljárások fejlesztése az öntevékeny szakmai továbbképzés elősegítése bemutató órák szervezése egységes követelmények és értékelés kidolgozása a tanulók tudásának eredményfelmérése tanulmányi versenyek szervezése, tanulók felkészítése versenyekre pedagógiai, módszertani kérdések megvitatása közösségi élet fejlesztése a szakterületen belüli külső, bel- és külföldi kapcsolatok kiépítése, fejlesztése a szakterület tárgyi feltételeinek tervszerű fejlesztése, ehhez pályázati úton anyagi erőforrások gyűjtése a meglevő felszerelések, berendezések állagmegóvása, őrzése az éves tervekben meghatározott munkaközösségi ülések tartása ellenőrzi a szakterületéére vonatkozó munka végrehajtását, minőségét szakmai tankönyvek kiválasztása A nevelőtestület átruházza a munkaközösség szakterületére vonatkozóan az éves szakmai ellenőrzési terv elkészítését, elfogadását és végrehajtását. A tantervhez szükséges tankönyv és

15

taneszköz meghatározását. A munkaközösség vezetője a tanév félévi és a tanévzáró értekezletén beszámol az átruházott jogkörben hozott döntésekről. Az iskolában a következő munkaközösségek működnek: humán és művészeti tantárgyak munkaközössége (magyar, történelem, idegen nyelvek, ének, rajz) reál tantárgyak munkaközössége (matematika, informatika, fizika, kémia, biológia, földrajz, egészségtan) nevelési munkaközösség (osztályfőnökök, hitoktató, ifjúságvédelmi felelős, pszichológus, könyvtáros, testnevelő,) szakképzési munkaközösség ( ipari szakmák: asztalos, szerkezetlakatos, kőműves; szolgáltató szakmák: szakács, szociális gondozó és ápoló, nőiruha-készítő, varrómunkás, számítógépkezelő) 4.3. A fegyelmi bizottság A tanulók fegyelmi ügyének kivizsgálására, fegyelmi eljárás lefolytatására és a fegyelmi büntetés kiszabására a nevelőtestület fegyelmi bizottságot hoz létre. A fegyelmi bizottság állandó tagjai: ­ az intézményvezető helyettes I. (a fegyelmi bizottság elnöke) ­ a tanuló osztályfőnöke ­ az ifjúságvédelmi felelős pedagógus ­ a diákönkormányzat munkáját segítő tanár ­ az iskola pszichológus A fegyelmi bizottság nem állandó tagjai: - osztály diákönkormányzat képviselője - az esetlegesen érintett pedagógus A fegyelmi bizottság elnöke köteles a félévi illetve az év végi nevelési értekezleten beszámolni a munkájáról 4.4. A pedagógus A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. A pedagógus kötelessége a) nevelő és oktató tevékenység keretében az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse, b) nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz, c) a gyermekek, tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja és ezek elsajátításáról meggyőződjön; ha észleli, hogy a gyermek, illetve a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges

16

d) e) f)

g) h) i)

intézkedéseket megtegye, köteles a tanulóbalesetet annak megtörténte esetén a munkavédelmi vezetőnek azonnal bejelenteni, közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében, a gyermekek, tanulók, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek, a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon, a házirend maradéktalan betartása és az egységes nevelési eljárások betartása. A pedagógus az óraközi szünetben a következő tanóra előkészítésével összefüggő feladatokat látja el. A teljes munkaidő többi részében – munkaköri feladatként – a pedagógus ellátja a nevelő-, illetve a nevelő és oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal, a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatokat. Így különösen felkészül a foglalkozásokra, tanítási órákra, előkészíti azokat, értékeli a gyermekek, tanulók teljesítményét, elvégzi a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet, továbbá – munkáltató rendelkezései szerint – ellátja azokat a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő feladatokat, amelyek igénylik a pedagógus szakértelmét. Így különösen: részt vesz a nevelőtestület munkájában, az iskola kulturális és sportéletének megszervezésében, a gyermekek, tanulók felügyeletének ellátásában, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével, a gyermekés ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában.

4.5. Az ifjúságvédelem Az ifjúságvédelmi feladatokat két fő – pedagógus - részmunkaidőben látja el. Feladata különösen: ­ az osztályokat felkeresve, tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá az iskolán kívül milyen gyermek és ifjúságvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel, ­ a pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál – a veszélyeztető okok feltárása érdekében – családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét ­ gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, ­ a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszélésen, ­ a tanuló anyagi veszélyeztetettség esetén rendszeres, vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott szervnél, szükség esetén javaslatot tesz a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtására, ­ tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról 4.6. Az osztályfőnök A következő feladatokat látja el: ­ ­

együttműködik az osztály diákönkormányzati képviselőjével, segíti a tanulóközösség kialakulását, koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját és látogatja óráikat,

17

­ ­ ­ ­ ­

­ ­ ­ ­ ­ ­

­ ­ ­ ­

aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, és a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pszichológus, iskolaorvos, ifjúságvédelmi felelős), figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére, minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát az egy osztályban tanító tanárok közössége elé terjeszti, szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, az ellenőrző könyv útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, a beírási napló alapján megnyitja az osztálynaplót (névsor, tanulói adatok, tantárgyak és tanárok, órarend) kitölti a szeptemberi statisztikai adatok részét, valamint a törzskönyv fejléceit. Kiosztja az ellenőrző könyvet és a diákigazolványt. A szakköri, könyvtári, sportköri tanulók beiratkozásához segítséget nyújt tanár kollégájának. Folyamatosan vezeti a naplót. (Órarend, napok és órák száma, egyéb bejegyzések) A szülőkkel való kapcsolattartás minimuma az ellenőrző könyv használata. Üzenetek hiányzások igazolása, érdemjegyek, félévi értesítő, stb.) A tanév végén a napló alapján kitölti a törzskönyvet, majd az alapján a bizonyítványt. Két kollégájával összeolvassa e három dokumentumot, s ezek helyességéért aláírással felelősséget vállal. ellátja az osztályával kapcsolatos félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatását, a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációt), saját hatáskörében – indokolt esetben – évi három nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának, igazolja a gyerekek hiányzását, figyelemmel kíséri osztálya kötelező orvosi vizsgálatát, az iskolai programokon való részvételre (ünnepélyek, sport- és más házi versenyek, táborok, iskolai diákönkormányzat) felkészíti az osztályt, illetve ehhez segítséget nyújt. közvetíti osztálya véleményét a nevelőtestülethez. Fordítva a nevelőtestületi és iskolavezetési üzeneteket kihirdeti az osztályban. tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében, az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére, részt vesz a nevelési munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét, külön foglalkozik a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásával

4.7. Az iskolai könyvtáros a kötelező óraszám keretében biztosítja a könyvtár nyitva tartását naponta. Munkaköri feladatként gondoskodik az állomány gyarapításáról, gondozásáról, a könyvtári kutatómunkáról, könyvtári kapcsolatépítésről. 4.8. A diákönkormányzatot segítő tanár: ­

A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segítő tanár – akit a diákönkormányzat ajánl erre a feladatra az intézményvezetőnek – támogatja és fogja

18

össze. A diákönkormányzat az e pedagógus támogatásával és közreműködésével is érvényesítheti jogait és fordulhat az iskola intézményvezetőjéhez, ­ Elősegíti, hogy az SZMSZ, a házrend, a szociális juttatások, a szabadidős programok megvitatása és vélemény alkotási illetve egyetértési jogát a diákönkormányzat gyakorolhassa. ­ Szükség szerint, de legalább havonta egy alkalommal részletes tárgyalást folytat a diákönkormányzat vezetőjével. ­ Megszervezi, az intézményvezető által a tanulóifjúságnak az iskola helyzetéről szóló éves tájékoztató beszámolását. Feladata: ­ az iskolai diákönkormányzat működésének segítése, ­ a demokratikus iskolai közélet, a gyermeki jogok iskolán belüli érvényesítésének biztosítása, a nevelőtestület és a gyermekközösségek igényeinek összehangolása, ­ gondoskodik a diákönkormányzat éves munkatervének elkészítéséről, ­ szervezi, irányítja a diákönkormányzati választásokat, ­ javaslatot tesz a nevelőtestületnek a diákönkormányzat hatáskörének meghatározására, ­ szervezi és irányítja a diákgyűlés összehívását, lebonyolítását, ­ biztosítja a diákönkormányzat hatáskörébe utalt döntések előkészítését, ­ személyesen vagy kollégák, szülők bevonásával biztosítja a felnőtt felügyeletet a diákönkormányzat rendezvényein ­ szükség szerint képviseli a diákönkormányzat érdekeit. 4.9. Megbízás alapján díjazás vagy pótlék ellenében ellátandó pedagógus-feladatok: ­ osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői feladat, ­ vizsgáztatás, ­ jegyzői díj, ­ kiránduláson, versenyeken résztvevő kísérőtanári feladatok, ­ írásbeli felvételi dolgozatainak javítása.

4.10. A szakoktató Feladatait a pedagógusokra vonatkozó jogszabályokban és a munkaköri leírásban meghatározott követelményeknek megfelelően végzi. Munkáját a gyakorlati oktatás tantervei követelményei szerint tervezi meg, konzultálva a szakmai munkaközösséggel és bemutatja a az intézményvezető helyettes II-nek. jóváhagyásra. Kötelessége a gyakorlati munkaközösségi munkájában és a folyamatos szakmai továbbképzéseken való részvétel. Együttműködik a tanulók osztályfőnökével a nevelési feladatok ellátásában. A szakmai elméleti tanárokkal együttműködve meghatározza a tantárgyi tematikát és haladási ütemet. Felelősségi körébe tartozik a gyakorlóhelyek felszerelésének, a szerszámoknak és gépeknek célszerű és biztonságos használatának biztosítása, a tanulók munkavédelmi és baleset megelőzési foglalkozásainak rendszeres megtartása, a tanulók rendszeres munkával való ellátása. Köteles a tanulóbalesetet annak megtörténte esetén a munkavédelmi vezetőnek azonnal bejelenteni. Feladata az évközi gyakorlati vizsgák, a szakmunkás és egyéb szakmai vizsgák gyakorlati feladatainak elkészítése. Közreműködik a tanműhely tevékenységének kialakításában

19

V. rész Az intézmény munkarendje 5.1. Az alkalmazottak munkarendje Az alkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait az intézmény munkaügyi szabályzata tartalmazza összhangban az aktuális törvényekkel és rendeletekkel. 5.2. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus alkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. Munkaköri leírásukat az intézményvezető helyettesek készítik el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az egyes részlegvezetők tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és az alkalmazottak szabadságának kiadására. 5.3. Pedagógusok munkarendje A vezetők órarendi – oktatási tevékenységének időbeosztása megegyezik a tanári, illetve szakoktatói munkabeosztással. ­

­

­ ­

­

A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményvezető helyettesek állapítják meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. Az intézményvezetőségtagjai a fenti alapelv betartása mellett – javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembevételére. A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy munkanapon 7 óra 30 percig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. Egyéb esetben a pedagógus az intézményvezetőtől kérhet engedélyt legalább 3 nappal előbb, a tanóra elhagyására vagy a tanmenettől eltérő tartalmú tanóra megtartására. A tanórák, órák elcserélését az intézményvezető helyettes engedélyezi. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógus legalább egy nappal a tanóra megtartása előtt bízták meg, úgy köteles a tanmenet szerint előrehaladni. A pedagógusok számára a kötött munkaidőnek nevelés-oktatással le nem kötött részére a feladatokat az intézményvezető adja az intézményvezető helyettesek és a munkaközösség vezetők javaslatainak meghallgatása után.

20

5.4. Az intézmény tanulóinak munkarendje Az intézményi házirend tartalmazza a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók munkarendjének részletes szabályozását. A házirend betartása kötelező. A házirendet – az intézmény vezetőjének előterjesztésére – a nevelőtestület fogadja el, a törvényben meghatározottak egyetértésével. 5.5 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje a) Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: • az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, • az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá. b) Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Az iskolánkban használatos digitális napló (bevezetésre kerül 2014. szeptember 1.) elektronikusan előállított, papíralapon tárolt adatként kezelendő, mert a rendszer nem rendelkezik az ágazat irányításáért felelős miniszter engedélyével. Az elektronikus naplóba az adatokat digitális úton viszik be az iskola vezetői, tanárai és az adminisztrációért felelős alkalmazottak. Az adatok tárolása – ideiglenesen – az iskola e célra használatos szerverén történik, a frissítés legalább egyórányi gyakorisággal történik. A digitális napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülők értesítését. Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által bejegyzett órákat, azokat elsődlegesen pedagógusonként, másodsorban dátum szerint sorba rendezve ki kell nyomtatni. A pedagógusok a havonta megtartott óráikat kötelesek aláírni, az aláíráskor nem kell minden megtartott órát külön aláírni, de az aláírásnak át kell nyúlnia az aláírt tartományon. Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által az adott hónapban megtartott órák, túlórák, helyettesítések, stb. számáról készített kimutatást, azt az intézmény

21

igazgatójának vagy oktatási igazgatóhelyettesének alá kell írnia, az intézmény körbélyegzőjével le kell pecsételni és irattárba kell helyezni. Féléves gyakorisággal kell kinyomtatni a tanulók által elért félévi, év végi eredményeket, a tanulók igazolt és igazolatlan óráit, a tanulói záradékokat. Félévkor a tanuló előbb felsorolt adatait tartalmazó kivonatot ki kell nyomtatni, azt az osztályfőnöknek alá kell írnia, az iskola körbélyegzőjével le kell pecsételni, a kinyomtatott iratot pedig át kell adni a tanulónak vagy a szülőnek. A tanév végén a digitális napló által generált anyakönyvből papír alapú törzskönyvet kell kiállítani, amelynek adattartalmát és formáját jogszabály határozza meg. Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot iskolaváltás vagy a tanulói jogviszony más megszűnésének eseteiben. 5.6. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A védőnői iskola egészségügyi munkaterve tartalmazza az egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét. Pályázati lehetőségeket és egyéb egészségügyi szervek felajánlott előadásait kihasználva a tanulóknak megfelelő tájékoztatást adunk az egészséges életmódról. 5.7. Az intézmény tanulóit védő, óvó előírások. Az intézet vezetői, pedagógusai és egyéb alkalmazottak feladata, olyan munkafeltételek kialakítása, amely a tanulók számára az egészség, a testi épség védelmét és a biztonságos munkavégzést biztosítja. Konkrét feladatok: a) Baleset-, munka- és tűzvédelmi oktatás. Az oktatás célja: hogy a tanult ismeretek a tanulók életformájává és mindennapi gyakorlatává váljanak. Az oktatás alkalmai az első osztályfőnöki órán, az első testnevelési órán az első gyakorlati foglalkozáson Az oktatásról jegyzőkönyv készül, amit a tanulók aláírásukkal igazolnak. A balesetvédelmi és tűzvédelmi oktatást a szakmai gyakorlaton fél évente meg kell ismételni és új munkafolyamatok előtt a speciális munkavédelmi eljárásokat tudatosítani kell. A tananyag tartalma az életkornak, fejlettségi szintnek megfelelő és szakmához kapcsolódó ismeretek átadása, különös tekintettel a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások kiemelésére. A pedagógusok kötelesek a tanulók egészsége és testi épsége érdekében betartani és betartatni a tantárgyak oktatására vonatkozó munkabiztonsági előírásokat. Az elméleti oktatáson tanultakat a gyakorlatban is be kell mutatni. Fel kell sorolni hogy felügyelet mellett milyen munkaeszközöket használhatnak a tanulók. b) A pedagógusok és szakoktatók feladata az elméleti órák közötti szünetek, rendezvények, gyakorlati foglalkozások ideje alatti állandó felügyelet. Ennek rendjét az

22

intézményvezető helyettes adja ki. Iskolán kívül szervezett rendezvények, kirándulások ideje alatti felügyelet, megfelelő mentő eszközök (mentőláda) biztosítása. c) Szakmai gyakorlat ideje alatti felügyelet. A munkafolyamatok elvégzéséhez védőfelszerelések biztosítása, és elsősegélyhely kijelölése. 5.8. Rendkívüli események esetén a szükséges teendők. a) Baleset esetén intézkedés. - balesetet, rosszullétet azonnal jelenteni a közvetlen vezetőnek - elsősegélynyújtás - baleset kivizsgálása jegyzőkönyv készítés (ha kell) szükség esetén ismételt oktatás elvégzése b) Jelentési kötelezettség és jegyzőkönyv megküldés. - jogszabályban előírt felügyeleti szervek felé. c) Testnevelési órán, sportköri foglalkozáson a gyakorlatok balesetmentes elvégzése biztosított legyen. d) A tanuló egészségét és testi épségét veszélyeztető munkavégzésre nem osztható be. e) Tanulók, pedagógusok egyéb dolgozók kötelessége jelenteni, ha munkahelyükön veszélyforrást tapasztalnak. Feladat: Tűzriadó, bombariadó esetén szabályzatban rögzített módon, vonulási terv alapján fegyelmezetten és gyorsan hagyják el az épületet. A bombariadó bejelentése után az arról tudomást szerzőnek azonnal jelentenie kell: az intézményvezetőnek az intézményvezető helyetteseknek a gazdasági vezetőnek a tűzvédelmi megbízottnak vagy más felnőtt dolgozónak, attól függően, hogy melyiküket lehet a legrövidebb idő alatt elérni. Az a személy aki az információt kapta, köteles értesíteni a Pest Megyei Rendőrkapitányságot. Az iskolavezetést a bejelentésről a rendőrség értesítésével lehetőleg egy időben kell tájékoztatni. Tűz, vagy rendkívüli esemény bekövetkezésekor haladéktalanul értesíteni kell: - az állami tűzoltóságot tel: 105 - a helyi tűzoltóságot tel: 06-30-9507-505 06-30-9660-704 - az iskola intézményvezetőjét tel: 06-23-342-337 - az iskola fenntartóját tel: 06-23-342-331 Dohányzással kapcsolatos előírások: az iskola egész területén tilos a dohányzás, valamint az egyéb szervezetet károsító szerek fogyasztása.

23

5.9. A könyvtár működési rendje Az iskolai könyvtár SZMSZ-e (külön fejezetben) szabályozza működésének és igénybevételének szabályait. a.) Az iskolai könyvtár alapfeladata: - gyűjteményének folyamatos, fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, - tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról - az egyéni és csoportos helyben használat biztosítása, - könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését. b.) Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai: - tanórán kívüli foglalkozások tartása, - tájékoztatás nyújtása az iskolai könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, - más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, - részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében. - az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát, a pedagógiai programját, a házirendjét és a Munkaügyi Szabályzatot a könyvtár olyan módon őrzi és kezeli, hogy azt az iskola bármely dolgozója és az iskolában tanulók szülei helyszíni olvasásra kikölcsönözhetik. 5.10. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel Az iskolával jogviszonyban nem állók csak hivatalos ügyben léphetnek be az iskola területére. Egyéb esetben külön engedélyt kell kérni. A külön engedélyt az iskola valamely dolgozójától kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély mellett lehet az intézményben tartózkodni. Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre, fogadó órára való érkezéskor, illetve a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor.

24

VI. rész A munkaterv 6.1. A tanév helyi rendje a./ A tanév rendjéről az oktatásért felelős miniszter évenként rendelkezik. E rendelkezés alapján a tanév helyi rendjét az intézményvezető - a fenntartó - szülői szervezet - diákönkormányzat (a tanulókat érintő programokról) - gyakorlati képzés folytatójának (nem iskolai) véleményének és javaslatának figyelembevételével munkatervben határozza meg. b./ A tanév helyi rendjében kötelezően kell meghatározni: - a tanév kezdő és befejező napját, ezen belül a szorgalmi idő kezdetét és befejeztét a miniszteri rendelet határozza meg, - a szünetek időtartamát - az aradi vértanúk (október 6.), a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatai (február 25.), a holokauszt áldozatai (április 16.), a Nemzeti Összetartozás Napja (június 4.), a március 15-ei és az október 23-ai nemzeti ünnepek, valamint az iskola hagyományai ápolása érdekében meghonosított egyéb emléknapok, megemlékezések időpontját - a felvételi kérelmek elbírálásának az időszakát - az érettségi vizsga, és a szakmai vizsga időszakát a miniszteri rendelet szabályozza, - a tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, - azokon a napokon, amikor a tanuló a tanév rendjében meghatározott mérési feladatok végrehajtásában vesz részt, más tanórai foglalkozáson való részvételre a művészeti és testnevelés órák kivételével nem kötelezhető, - a nevelőtestületi értekezletek időpontját, témáját - az éves rendes diákközgyűlés idejét - a vezetőknek az intézményben való tartózkodási rendjét c./ A munkaidő és a munkarend általános szabályait a munkaügyi szabályzat tartalmazza. d./ A szorgalmi idő két félévre oszlik. A szorgalmi időt és a félévek kezdetét, végét a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet határozza meg. A szorgalmi idő befejezését követő első munkanapon kezdődik az összefüggő szakmai gyakorlat az éves munkatervben meghatározott rend szerint. Szorgalmi időben – az első és az utolsó tanítási nap között tanítási óra, illetve tanítási nap csak rendkívül indokolt esetben maradhat el. Ebben az esetben a nevelő – oktató munkában keletkezett lemaradást pótolni kell. A javító vizsgák a szorgalmi idő befejezte után, a tanév befejezéséig szervezhetők. e./ A tanítási idő védelme érdekében, amennyiben az iskolában bombariadó van, akkor a tanulók és dolgozók nem távozhatnak el. A tanulók tanári, oktatói felügyelet mellett az iskolaudvaron kötelesek gyülekezni. Amennyiben a rendőrség és a tűzszerészek a rendes munkaidőn belül megállapítják, hogy az épületben tovább folyhat a tanítás, akkor a félbeszakadt órával folytatódik az aznapi tanítás. Ha a bombariadó olyan időpontban történik, amikor már nem lehet a tanítást folytatni, akkor az elmaradt órákat ugyanazon a héten szombati napon a tanítás rendje szerint pótolni kell. 1

f./ A tanítási napokat és a megtartott órákat az osztálynaplóban fel kell tüntetni.

6.2. A tanítási nap rendje a./ A tanítási helye az iskola épületei, a sportpálya, a tornaterem, valamint a műhelyek illetve a szakmai oktatás céljára kijelölt munkahely, üzem vagy egyéb gazdálkodó szervezet telephelye. b./ A képzést – az elméleti és gyakorlati oktatást a képzési program alapján kell megszervezni. c./ Az iskolában folyó zavartalan oktató – nevelő munkát a feltüntetett vezető és az ügyeletes pedagógus hivatott biztosítani. A váratlan – aznapi – hiányzó pedagógus helyettesítéséről az ügyeletes vezető köteles gondoskodni. d./ Az elméleti oktatást – az órarend szerint 800-1800 óráig terjedő időszakon belül kell tartani. Ha az adott időponttól az intézmény el kíván térni, ezt a szülői szervezettel, illetve az iskolai diákönkormányzattal egyetértésben lehet megtenni. Az elméleti órák száma a napi 8 tanítási óránál, az elméleti és gyakorlati tanítási órák száma együttesen a napi 8-12 tanítási óránál (egy héten 35 óránál) nem lehet több. Egy tanítási óra időtartama 45 perc. Az egyes tanítási órákat általában 10, illetve egy alkalommal 15 perces szünetek közbeiktatásával kell megtartani. Az óraközi szünetek a tanulók pihenésére, a helyiségek szellőztetésére szolgálnak. Az óraközi szünetekre biztosítani kell a szüneti fegyelem ellenőrzését. A tanítási óra zavartalansága érdekében a tanárt és a tanulókat az óráról kihívni, vagy más módon zavarni nem szabad. e./ A gyakorlati képzés szervezhető – a jogszabályban előírt feltételek megléte esetén – iskolai vagy gazdálkodó szervezet által fenntartott gyakorlóhelyen. A gyakorlat kezdete 800 óra. A nyári összefüggő szakmai gyakorlat kezdete 7 óra. A gyakorlati óra időtartama 45 perc, a foglalkozásé maximálisan tízszer 45 perc. A gyakorlati tanórákat a munkafolyamat szerint tagolva összevontan kell tartani, a kimaradó szüneteket egyben a mindenkori üzemi tanműhelyi munkarendhez igazodva lehet kiadni.) A gazdálkodó szervezeteknél folytatandó üzemi gyakorlatok kezdetének, illetőleg befejezésének alkalmazkodni kell – eltérő megállapodás hiányában – a gazdálkodó szervezet munkarendjéhez. 6.3. Iskolai tanműhely működési szabályzata A Zsámbéki Premontrei Szakközépiskola és Szakiskola részét képezik az iskolai tanműhelyek, amelyekben a tanulók gyakorlati oktatása folyik. A tanműhelyek feladata: ­ ­

A tanulók tanmenet szerinti gyakorlati képzése Az oktatás célját szolgáló felszerelések előállítása, és az ehhez szükséges anyagok beszerzése.

A tanműhely tevékenységéhez kapcsolódó adminisztrációt a tanműhelyvezető végzi.

2

A tanműhelyek rendje: A tanműhely dolgozóinak munkaideje 730-1830 óráig tart. 730-800 az aznapi munkák előkészítése 800-1800 –ig konkrét feladatok a gyakorlatukat végző tanulókkal 1800-1830 a következő napi munkák előkészítése. : A tanulók munkarendje Szakképzésben résztvevő osztályok: 800- 1800. A dolgozók az előírt orvosi vizsgálaton kötelesek megjelenni. A dolgozók és a tanulók kötelesek tanév kezdetén munkavédelmi és tűzvédelmi oktatáson részt venni. Az új dolgozók munkába állás előtt munkavédelmi és tűzvédelmi oktatásban részesülnek, ennek hiánya esetén nem állhatnak munkába. A tanműhely feladatainak elvégzéséért és a tanműhely rendjének betartásáért a intézményvezető II. és a műszaki karbantartó felelős. 6.4. Szünetek, tanítás nélküli munkanapok a./ Szorgalmi időben a szünetek időtartamát az oktatásért felelős miniszter által kiadott rendelet alapján a munkaterv tartalmazza. b./ A tanév folyamán a tanév rendje alapján meghatározott számú tanítás nélküli munkanap adható. A tanítás nélküli munkanapok időpontjáról és felhasználásáról a munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt, a diákönkormányzat véleményének kikérésével. 6.5 A tanulók fogadásának rendje (a nyitva tartás) Az intézmény szorgalmi időben – tanítási napokon: - reggel 715 órától a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb szervezett programok befejezéséig, de legkésőbb 18 óráig van nyitva. Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására - előzetes kérelem alapján - az intézmény vezetője adhat engedélyt. VII. rész 7.1. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája, rendje, időbeosztása Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett- a tanulók érdeklődése, igény és szükséglete szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. Ezekre a tanulói jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező. Erre a beiratkozás előtt írásban fel kell hívni a tanuló figyelmét. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és idejét rögzíteni kell az iskola heti órarendjében és terembeosztásában.

3

A tanulók valamely intézmény, szervezet, egyesület, vállalat (ifjúsági vagy művelődési házak, tanfolyamok, színház, művészeti csoport, sportegyesület) munkájában – amennyiben az oktatási időt érinti – az osztályfőnök javaslata alapján az intézményvezető engedélyével vehetnek részt. A részvételhez a szülő belelegyezése szükséges. 7.2. Tanórán kívüli tevékenység köre Tanórán kívüli foglalkozásnak tekinthető tantárgyi korrepetálás, felzárkóztatás, tehetséggondozás, a szakkör, a diáksportkör, a tanulmányi, szakmai, kulturális verseny és sportvetélkedő, illetve az ezekre való felkészülés. A foglalkozások megszervezése, ellenőrzése és azokkal kapcsolatos tájékoztatás az intézményvezető helyettes feladata. 7.3. Kezdeményezők köre A tanórán kívüli foglalkozások szervezését a DÖK, a nevelőtestület, a szülői munkaközösség, továbbá más szervezetek kezdeményezhetik. 7.4. Tantárgyi korrepetálások Tanévenként az igények és lehetőségek összehangolása után kerül az ütemterv kiírásra. A foglalkozások meghatározott helyen és időben hetenkénti rendszerességgel folynak. Alapvizsgára, szakmai vizsgára történő felzárkóztató vagy felkészítő foglalkozásokat elsősorban a gyenge előképzettségű és az előírt tananyag elsajátításában lemaradást mutató tanulók részére kell szervezni. 7.5 Szakköri, diákköri foglalkozások A foglalkozások a tanítási időn kívül szervezhetők. A foglalkozások tárgyát a szakköri munkaterv tartalmazza. A munkatervet, valamint a szakkör működési rendjét a tagság készíti el és azt az intézményvezető hagyja jóvá. A szakkört irányító dolgozó, akit az intézményvezető bíz meg, szakköri naplót vezet az előírások szerint. Az indítandó szakkörök számát a diákok érdeklődése és az iskolai lehetőségek szabják meg. 7.6. Kirándulások, színház, tárlat, múzeum stb. látogatása Foglalkozási időn túl bármikor, oktatási idő alatt csak az intézményvezető előzetes engedélyével szervezhető. A tanév során tervezett osztálykirándulások időpontját minden tanév elején, legkésőbb október 1-ig be kell jelenteni írásban az intézményvezetőnek engedélyezés végett. A tanulmányi kirándulás, az üzemek és a kulturális intézmények látogatása az iskolai munkaterv, továbbá az osztályfőnök és a tanárok tanmenetének szerves része. A kirándulásokat a diákképviselőkkel, a szülői munkaközösségekkel közösen, a tanulók és a szülők elfogadható kérésének, javaslatainak figyelembevételével kell megszervezni, kivétel az osztály jutalomként kapott kirándulási lehetősége. A tanulmányi kirándulás programja a nevelő-oktató munka célkitűzéseinek megvalósulását szolgálja, ezért a részvétel tanulmányi kötelezettség teljesítéséhez tartozik. Részletes tervét az osztályfőnök állítja össze és átadja az intézményvezetőnek vagy helyettesének. Ha a tanulmányi kirándulás ideje valamiért tanítási szünetre esik, akkor az adott osztálynak az intézményvezető két tanítási napra felmentést ad

4

az iskolalátogatás alól. A tanulmányi kirándulás tervét a szülőkkel egyeztetni kell. A kirándulás várható költségeiről a szülőket tájékoztatni kell, akik nyilatkoznak a kirándulás költségeinek vállalásáról. A költséget vállalni nem tudó család esetében az osztályfőnök az intézményvezetőhöz fordul, mivel a tanuló szociális helyzetétől függően az iskola a kirándulás költségeihez hozzájárulhat. Ha erre nincsen mód, akkor az osztályfőnök engedélyezheti a távolmaradást. Az iskola által szervezett kirándulások, látogatások alkalmával annyi kísérő tanárt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításához szükséges, de 20 tanulónként a szervező tanáron túl még legalább 1 főt. A kirándulásokra el kell vinni az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelést. A különböző szakköröket vagy diákköröket képességfejlesztő és közösségfejlesztő célokkal a tanulók érdeklődésétől függően indítja az iskola. Ezek szakmai irányítását pedagógus vagy külső szakember végzi az intézményvezető engedélyével és a működési feltételek iskolai támogatásával. Az iskola könyvtára a nyitvatartási idejében a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére áll. A könyvek igénybevételéről, valamint a könyvtár használatáról külön használati rend intézkedik. Múzeum, színház mozi és kiállítás látogatások, valamint sportrendezvények és természetjárás a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályok vagy más tanuló- közösségek számra. Tanítási időben történő látogatásra az intézményvezető adhat engedélyt. A pedagógus felelősséggel tartozik a program zavartalan lefolyásáért. A tanulóközösségek egyéb rendezvényeket is szervezhetnek, amelyhez - ha az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni - az intézményvezetőtől engedélyt kell kérniük. A rendezvényekre pedagógus felügyeletét biztosítani kell. 7.7. Külföldi utazások tanulókra és alkalmazottakra vonatkozó közös szabályai Tanítási idő alatt vagy azon kívül a tanulók, szorgalmi időben az alkalmazottak minden olyan egyéni és csoportos utazásához, amelynek célja külföldön tanulmányok folytatása, tanulmányút, szakmai gyakorlat, a külföldi továbbképzésen, tudományos, művészeti vagy egyéb kulturális rendezvényeken való részvétel, az iskola intézményvezetőjének engedélye szükséges. A tanulók csoportos utazása esetén az engedély megadásához szükséges kérelmet az utazó csoport vezetője az utazás előtt két hónappal az intézményvezetőnek írásban nyújtja be. A kérelemnek tartalmaznia kell: a külföldön tartózkodás időpontját, útvonalát, szálláshelyét, a résztvevő tanulók számát, kísérő tanáraik nevét. A tanítási idő alatt tervezett utazás céljára az alkalmazottak részére, amennyiben szükséges a szabadságot, a tanulók részére a tanításban való távolmaradást az intézményvezető az érvényes jogszabályok alapján jogosult engedélyezni. Az intézményvezető szorgalmi időben történő külföldi távollétéhez a munkáltató (fenntartó) engedélye szükséges. 7.8. Sportkör, a sportkör és az iskolavezetés kapcsolattartása

5

A tanulók mindennapi testedzésének lehetővé tételére az iskola sportköri foglalkozásokat tart. Iskolánk támogatja a különböző versenyeken való részvételt. A sportkör működését külön szabályzat tartalmazza. A sportkör vezetőit legalább félévente egyeztetnek az iskolavezetéssel. 7.9. A mindennapos testedzés formái A tömegsport célja a tanulók érdeklődési körének figyelembevételével és hagyományainak megfelelően kialakult sportágakban a házi versenyek és az iskolák közötti versenyek, bajnokságok lebonyolítása. A mindennapos testedzés megszervezéséről heti 2 óra órarendben történő állításával, az iskolai sportkör és tömegsport megszervezésével gondoskodik az iskola. VIII. rész A tanulói jogviszony létesítése, megszűnése és a tanulói jogviszonnyal a tanulók jogaival és kötelességeivel kapcsolatos kérdések 8.1.A beiratkozás ­ ­ ­ ­

­ -

-

-

Az iskolába az első évfolyamra felvett tanulónak személyesen vagy gondviselője által kell beiratkozni. Azt a jelentkezőt, aki elfogadható ok miatt nem iratkozott be, a pótbeírás alkalmával kell nyilvántartásba venni. A pótbeírás idejét közzé kell tenni és legkésőbb augusztus 15-ig írásban a jelentkező tudomására kell hozni. Az intézményvezető egyéni elbírálás alapján későbbi időpontban is engedélyezhet beírást. A beiratkozáskor a jelentkezőnek be kell mutatnia a felvételi feltételben előírt iskola elvégzését a szakképesítésre előírt előképzettséget igazoló bizonyítványt, illetve a személyi igazolványát. Külföldi állampolgár esetén be kell mutatni a bizonyítvány hiteles magyar fordítását is és a tartózkodási engedélyét.. A beírás tényét a tanuló felvétele alapjául szolgáló iskolai bizonyítványba kell bejegyezni. A beírt tanulóról az átvett iskolai végzettséget igazoló okmányokat az iskola őrzi, és az iskolában kiállított új bizonyítvány első ízben történő kiadásával egyidejűleg adja vissza. A beiratkozással az iskola és a tanuló között tanulói jogviszony keletkezik. A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételét a Pedagógiai Program tartalmazza. Ha a tanulói jogviszony megszűnik az iskola köteles írásban értesíteni a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt. Az egyik osztályból a következő, magasabb évfolyamú osztályba lépő, továbbá az osztályt ismétlő tanulókat nem kell újból beírni. Ezek a tanulók az intézményvezető által megjelölt napon nyújtják be bizonyítványukat. A tanév közben más iskolából áthelyezett tanulót a megküldött anyakönyv alapján kell beírni. A tanulókat a közoktatási intézményekhez fűző jogviszony megszűnéséről az aktuális törvény megfelelő paragrafusai rendelkeznek.

6

8.2. Tankönyvellátás A tankönyvellátás rendjét a SZMSZ- hez tartozó tankönyvrendelési szabályzat tartalmazza. 8.3. Az iskola által szervezett vizsgák: Az iskola a tanév során a következő vizsgákat szervezi: ­ írásbeli felvételi vizsga (központi) ­ érettségi vizsga ­ szakmai vizsga ­ javító és pótvizsga ­ tanév végi vizsgák ­ osztályozó vizsga ­ átvételi, különbözeti vizsga A vizsgák időpontjait a tanév helyi rendjét szabályozó munkatervben kell meghirdetni 8.4. Kedvezmények, juttatások A szakképzésben részt vevő tanuló a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint jogosult juttatásokra és kedvezményekre. A juttatásokat és kedvezményeket a gyakorlati képzés szervezője köteles biztosítani. 8.5. Ifjúságvédelmi ellátás Az iskola feladata a preventív ifjúságvédelmi tevékenység megszervezése. Ezt a tevékenységet az intézményvezető irányítása mellett az ifjúságvédelmi feladatokkal megbízottak végzik. Az ifjúságvédelmi feladatok végrehajtásában közreműködnek az osztályfőnökök és valamennyi pedagógus munkakörben foglalkoztatott tanár, oktató. Az iskolának kiemelt figyelmet kell fordítani a szenvedélybetegségek megelőzésére, illetve a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésének elősegítésére. Az iskola továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadással segítséget nyújt a tanulónak és a szülőnek a középiskolai, szakiskolai felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdéséhez. 8.7. Iskolaorvosi ellátás Az egészségügyi felügyeletet egy iskolaorvos és egy védőnő látja el. Feladata a tanulók rendszeres vizsgálata, egészségügyi törzslapok vezetése, a tanulók általános egészségügyi ellenőrzése. 8.8. Térítési díjakról 1. Iskolánkban a tanulóknak, ha nem jogosultak az ingyenes étkezésre térítési díjat kell fizetniük. 2. Az igénybe venni kívánt étkezés díját egy héttel korábban kell befizetni az ezzel megbízott pedagógusnak, aki azt nyugtával igazolja. 3. Lemondás csak igazolt távollét esetén lehetséges. Az étkezés lemondására az aktuális napot megelőző napon 8.30- ig van mód. 4. A lemondott étkezés díját havonta fizetik vissza vagy a következő térítés be való beszámítással egyenlítődnek ki az elfogyasztott étkezések díja. és a befizetések. 7

5. A tanulókra vonatkozó szabályok az alkalmazottakra azzal az eltéréssel vonatkoznak, hogy az alkalmazottat törvény által előírt étkezési díj-kedvezmény illeti meg, amely havonként a visszafizetéshez hasonló módon számítódik be. A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái a házirendben találhatók IX. rész A tanulók mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések A tanuló köteles részt venni a tanítási órákon, valamint az iskola hivatalos rendezvényein. Ezért ha a tanuló távol marad a tanítási óráról, mulasztását igazolnia kell. a) A hiányzások igazolása: Félévenként 21 órát (3 napot) igazolhat a szülő szóban vagy írásban – 3 napig bezárólag utólag az osztályfőnöknek. Ezután igazolása csak akkor érvényes, ha a szülő vagy a tanuló a hiányzást előre bejelentette.. Az orvosi igazolást vagy hatósági igazolást legkésőbb a hiányzást követő hét osztályfőnöki óráján le kell adnia a tanulónak, különben azt az osztályfőnök nem köteles figyelembe venni. Iskolánkban indokolt esetben az osztályfőnök vagy az igazgató igazolhatja a diák mulasztását. b) Hiányzás a testnevelés óráról; a tornafelszerelés: A tanuló köteles tornafelszerelést (váltócipő, melegítő, sportnadrág, váltópóló) hozni. Ha a felszerelés hiányzik a tanuló nem vehet részt az órán. A tornaóráról felmentést hosszabb időre csak szakorvos adhat. Az igazolást feltétlenül meg kell mutatni a testnevelő tanárnak. A felmentés vagy a felszerelés hiánya ellenére a diáknak jelentkeznie kell a testnevelő tanárnál, és ott kell tartózkodnia, ahová őt a tanár rendeli. Sportegyesületi igazolás bemutatásával a diák heti két testnevelés óráról felmenthető. c) Hiányzások következményei: A nem tanköteles korú tanulónak 30 óra igazolatlan mulasztás esetén megszűnik a tanulói jogviszonya, amennyiben az iskola a jogszabályban előírt módon kétszer figyelmeztette a tanulót vagy a tanuló szüleit. Ha a tanköteles korú tanuló egy tanítási évben tíz óránál többet mulaszt igazolatlanul, az igazgató értesíti a tanuló lakóhelye szerinti gyámhatóságot. Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gyakorlati képzést folytató szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gyakorlati képzést folytató szervezet hozzájárulása is szükséges. Tanköteles korú az a tanuló, aki az adott tanév szeptember 1-je előtt nem töltötte be a 16. életévét.

8

Azok a tanulók, akik tanulmányaikat az iskolai nevelés-oktatás kilencedik évfolyamán a 2011/2012. tanévben vagy azt megelőzően kezdték meg, tankötelezettségük azon tanítási év végéig tart, amelyben a tizennyolcadik életévüket betöltik. Minden távollét után a tanulmányi elmaradást a tanulónak pótolnia kell az osztályfőnök által megszabott határidőig. Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az igazolatlan mulasztás fegyelmi vétség, amely miatt az osztályfőnök vagy nevelőtestület a Házirendben előírt fegyelmező intézkedésekkel él, illetve fegyelmi eljárást indít. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, késik, amit igazolnia kell. A késések ideje iskolánkban összeadódik. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás idejét, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az iskolaköteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, továbbá abban az esetben is, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot, továbbá ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt és a kormányhivatalt. (A gyámhatóság az 50 óra igazolatlan mulasztásnak tényét követően hivatalból megindítja az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztésére és a gyermek védelembe vételére irányuló eljárást

X. rész A tanulók jutalmazásának elvei Az iskola dicséretben részesíti illetve jutalmazza azt a tanulót, aki képességeihez mérten -tanulmányi munkáját kiemelkedően végzi -kitartó szorgalmat tanúsít, -példamutató közösségi magatartást tanúsít, -kimagasló kulturális vagy sportteljesítményt nyújt -vagy más módon hozzájárul az iskola jó hírnevéhez, az iskola és a tanulóközösség eredményes működéséhez. Elismerésként szóbeli és írásos dicséretre jogosult minden szaktanár, az osztályfőnök, a nevelőtestület, az alkalmazotti testület, az intézményvezető, az intézményvezető helyettes, a diákönkormányzat vezetősége vagy közgyűlése, valamint az iskolaszék. A dicséretet adó felelősséggel tartozik, hogy eljárása valós okon alapszik. A dicséretek megítélésének ténye nyilvános. Kihirdetése történhet faliújságon, iskolaújságban, vagy iskolai ünnepélyen szóban.

9

Az egész tanévben kiemelkedő teljesítményű tanulót tantárgyi, szorgalmi és magatartási indokkal az osztályozó értekezlet alapján a nevelőtestület dicséri meg. Az iskolai szinten is kimagasló teljesítményt az iskola teljes nyilvánossága előtt a tanévzáró ünnepélyen oklevéllel ismeri el a nevelőtestület. A dicséretet tanulók könyv és tárgyjutalomban részesülhetnek. Dicséret adható tanulói közösségeknek is: osztályoknak, diák- vagy sportköröknek. a fenti érdemek közösségbeni elnyeréséért.

XI. rész A fegyelmező intézkedések 1. a fegyelmező intézkedések fokozatai: a tanulmányi és magatartásbeli kötelezettségeiket nem teljesítő tanulók fegyelmező intézkedésben részesülnek. a fegyelmező intézkedések kisebb fokozatairól (szaktanári figyelmeztető, szaktanári intő) a szaktanár dönt saját hatáskörében. A kisebb fegyelmi vétségek magatartásmappába kerülnek bejegyzésre. A magatartásmappa fokozatokat tartalmaz. az osztályfőnöki figyelmeztető, intő, rovó adható azoknak a diákoknak, akik rendszeresen nem teljesítik kötelességeiket, vagy súlyosan vétenek az iskola fegyelme ellen. igazgatói intő, rovó adható a fegyelmet súlyosan megsértő diákokkal szemben. 2. a fegyelmi eljárást megelőző intézkedés:  a fegyelmi eljárást egyeztető tárgyalást előzheti meg, amelynek a célja, hogy a kötelességszegéshez elvezető eseményeket feldolgozzák, az esetleges sérelmeket orvosolják.  egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú fél esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő egyetért.  ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedő fél az egyeztető eljárásban írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról, bármelyik fél kezdeményezésére az írásbeli megállapodás mellékelésével a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni.  az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit mind a sérelmet elszenvedő fél, mind pedig a kötelességszegő tanuló, illetve annak képviselője elfogad. 3. a fegyelmi eljárás: a fegyelmi eljárás indításának feltétele olyan vétség, amely súlyosan sérti mások jogait és veszélyezteti az iskola közösségi és tanulmányi életét. a fegyelmi határozat több szempontú és alapos átgondolást feltételez. a fegyelmi eljárás indításához általában szükségesnek tartjuk, hogy az illető diákot az adott fegyelmi vétségben korábban legalább osztályfőnöki intővel elmarasztalják.

10

a fegyelmi eljárás nyilvános. Fegyelmi büntetés lehet: Kedvezmények megvonása, Megrovás, Szigorú megrovás, Áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, Eltiltás a tanév folytatásától (kivéve tanköteles), Kizárás az iskolából (kivéve tanköteles).

XII. rész Az iskolai közösségek, diák önkormányzati szervek, valamint a külső kapcsolatrendszer formái és rendje Iskolai közösségek ­ Szülői munkaközösségek, ­ Tanulói közösségek: osztályközösség diákönkormányzat 12.1. Szülői munkaközösség Az iskolában a szülők jogaik érvényesítésére, kötelességük teljesítése érdekében szülői munkaközösséget hoztak létre. A szülői munkaközösség az osztályok egy-egy szülői képviselőjéből áll. A szülői munkaközösség működési rendjét saját maga állapítja meg. A szülői munkaközösség és az e feladattal megbízott vezető kapcsolattartása folyamatos. Meghívás alapján részt vesz a közösség programjain, figyelemmel kíséri működését. A szülői munkaközösség legalább félévente egyeztet az iskolavezetéssel az iskola munkatervéről és annak megvalósulásáról: a programokról, a nevelési gondokról, valamint a házirend és a Szervezeti és Működési Szabályzat betartásáról. A szülői munkaközösség elnöke folyamatosan és szükség esetén azonnal jelzi a felmerült, megoldást igénylő szülői problémákat az iskola intézményvezetőjének. A szülői munkaközösség megbízottja részt vehet meghívás alapján a nevelőtestületi értekezleten. A szülői munkaközösség egy képviselőt delegál a később létrehozandó iskolaszékbe. 12.2 A szülőkkel való kapcsolattartás formái Az iskola igen fontosnak ítéli, hogy rendszeresen egyeztessen a szülőkkel a nevelési célokról, elvekről és módszerekről. Csak egymást erősítve lehet eredményt elérni a fiatalok nevelésében. 1. Egy osztály tanulóinak szülőivel az osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. Ennek formája elsősorban az osztály szülői értekezlet, amelyet legalább félévente tart. A tanév első szülői értekezletén az osztályfőnök ismerteti a tanév rendjéből azt, ami a tanulókat és a szülőket közvetlenül érinti. Előadja osztályfőnöki nevelési programját. A tanév folyamán rendszeres kapcsolatot tart fenn a szülőkkel, tájékoztatja őket nevelési programjának megvalósulásáról, az iskola programjairól, a nevelési helyzetről, a házirend és a Szervezeti és Működési Szabályzat betartásáról.

11

2. Ha a tanuló magatartásában vagy tanulmányaiban jelentős változást tapasztal, akkor a pedagógus eset-megbeszélést kezdeményez, s ha kell, írásban külön is behívhatja a szülőket. A pedagógus - amennyire ezt elfoglaltsága megengedi - álljon készen arra, hogy kérésére külön egyeztetett időpontban a szülőt meghallgassa, illetve tájékoztassa. 3. Az osztályfőnök a beiratkozást követően a 9. évfolyamon féléven belül, felsőbb évfolyamokon két hónapon belül családlátogatást tesz, hogy megismerje a család szociális és mentális életkörülményeit, s annak ismeretében egyénre szabott nevelési programot illetve gondozást tudjon megtervezni. A családvédelmi munkában együttműködik az iskola ifjúságvédelmi felelősével és a Szent Norbert Karitatív Alapítvánnyal. 4. Az iskola pedagógusai októbertől kéthavonta az első hétfői napon délután 17-től 18-ig szülői fogadóórát tartanak, amelyen egyéni tájékoztatási adnak a tanulókról a szülők számára. 5. Az iskola a tanulók magatartásáról és tanulmányi előmeneteléről, valamit az iskolai élet jelentős eseményeiről, az aktuális tudnivalókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a pecséttel hitelesített ellenőrző füzetben. Ugyanebben módja van szülőnek az iskola számára üzenetet küldeni. 6. A gyermekjóléti szolgálat szervezésében a szülő és az osztályfőnök együtt vesz részt a szolgálat eset-megbeszélésein. 7. A szülők képviseletében a szülő megbízásából eljárhat olyan nagykorú személy, akinek gyermeke nem tanul az iskolában. 12.3. A szülői szervezetre vonatkozó jogszabályok A szülői szervezetet a következő jogok illetik meg: a) véleményezési jog: - munkaterv véleményezése - ha az intézményben nem működik iskolaszék, akkor minden olyan kérdésben, melyben jogszabály rendelkezése alapján az iskolaszék egyetértési jogot gyakorolna, a szülői szervezet (közösség) véleményét ki kell kérni Az iskolai szülői szervezet a tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. 12.4. Diákönkormányzat A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, d) a házirend elfogadása előtt. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt a) saját működéséről, b) a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, c) hatáskörei gyakorlásáról, d) egy tanítás nélküli munkanap programjáról, e) az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint f) amennyiben az intézményben működik, a nevelési-oktatási intézményen belül működő tájékoztatási rendszer szerkesztősége tanulói vezetőjének, felelős szerkesztőjének, munkatársainak megbízásáról.

12

A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével, házirendjével. Az SZMSZ jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a jóváhagyásra történő beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. Az SZMSZ-t vagy annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskolai diákönkormányzat véleményét az első bekezdésben foglaltakon túl a) a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, b) a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, c) a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, d) az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, e) az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, f) a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, g) az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben ki kell kérni. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, a kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola, a kollégium működését. A diákközgyűlés összehívását az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, továbbá ilyenhez csatlakozni. A szövetség az iskolában, kollégiumban a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja. A diákönkormányzat a tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök érdekképviseleti szerve. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra.

12.5. Külső kapcsolattartás rendszere, formái, módja Az iskola rendszeres kapcsolatot tart a fenntartó Premontrei Női Kanonokrenddel, az alapító Gödöllői Premontrei Perjelséggel a Premontrei Napköziotthonnal,

13

a Szent Norbert Karitatív Alapítvánnyal, a Zsámbéki Római Katolikus Egyházközséggel, a Zsámbék Vááros Önkormányzatával, a Boldog Gertrúd Alapszolgáltatási Központ és Idősek Átmeneti Otthonával a Zsámbéki Premontrei Keresztelő Szent János Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézményével a Zsámbéki Művelődési Házzal a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézettel, a Pest Megyei Kormányhivatallal, a Pest Megyei Munkaügyi Központtal és annak Zsámbéki Kirendeltségével, és az iskolát a szakképzési hozzájárulással támogató gazdálkodó szervezetekkel. A külső kapcsolatokban az intézményvezető és helyettese hivatalosan képviseli az iskolát, de miden pedagógus, alkalmazott és tanuló felelősséggel bír, hogy azok jó irányban fejlődjenek. 12.6. Gyermekjóléti szolgálat Az ifjúságvédelmi feladatok végrehajtása érdekében az iskola együttműködik a Boldog Gertrúd Alapszolgáltatási Központ és Idősek Átmeneti Otthona gyermekjóléti és családsegítő szolgálatával. Az együttműködés elsődlegesen a preventív feladatokra terjed ki, de a szociálisan, mentálisan vagy egészségkárosító szokások miatt veszélyeztetett tanulók érdekében esetmegbeszéléseken és közös intézkedések kezdeményezésében is együttműködnek.

XIII. rész A szociális támogatás megállapításának és a rendelkezésére álló keret felosztásának elvei és módja A szociális támogatások megállapításának és felosztásának elve 1. Az iskola a hátrányos helyzetűek oktatását kapta alapfeladatul, ezért már a felvételi beszélgetésnél a jelentkező családjának rászorultságát vizsgáljuk. 2. Az osztályfőnökök az első év első felében, illetve később bekerülő tanulók esetén fél éven belül családlátogatást tesznek, ahol a környezettanulmányozást folytatnak, s annak eredményét az ifjúságvédelmi felelősnek jelentik. 3. A vizsgálat szempontjai: az eltartók és eltartottak aránya, az egy főre eső jövedelem, a lakáskörülmények: szobaszám, komfortfokozat, épületállag, a családi ingóságok, az önfenntartást támogató lehetőségek Háziállat, háztáji, háziipar, a családok életmódja, a pénzgazdálkodás ésszerűsége, stb. 4. Az iskola szociális segélyt vagy ösztöndíjat nem nyújt, mivel az iskola mellett működő Szent Norbert Karitatív Alapítvány folytat ilyen tevékenységet.

14

5. Az iskola az étkezési díj elengedésével vagy mérsékelésével, programköltségek elengedésével vagy mérséklésével, a tankönyvtámogatás összegével és a tankönyvkölcsönzés engedélyezésével járul hozzá a családok anyagi gondjainak enyhítéséhez. 6. A fegyelmi eljárásban büntetésként megvonható kedvezmény a: programköltségek elengedése vagy mérséklése. egyéb szociális támogatás nem megvonható. XIV. rész Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Hagyományaink ápolását a nevelés részének tekintjük, ezért az azokhoz kapcsolódó feladatok valamennyi diáknak, tanárnak, osztályfőnöknek, az iskola vezetőségének kötelessége. Iskolánk szokásrendjéhez tartoznak ünnepeink. ezek egy része nemzeti történelmünkhöz, más része az iskolai élethez kapcsolódik. A tanéveket tanévnyitó és tanévzáró ünnepély fogja közre. A tanévnyitó és a tanévzáró nyilvános. Mindkettő nem kötelező jellegű szentmiséhez kapcsolódik (Veni Sancte, Te Deum) . Az október 23-i és március 15-i ünnepségeken törekszünk arra, hogy a múlt valamilyen módon élővé váljon a tanulók számára. Ennek érdekében szabad elhagyni bizonyos formaságokat, így az ünnepi öltözetet is a műsor ismeretében írjuk elő. Iskolánk hagyományos rendezvényei: Gólyanap: Új diákjaink számára szeptember hónapban egy napot játékos formában az iskola megismerésére, egymás elfogadására szervezünk. Módot adunk a bemutatkozásra és a közösség első megformálására nekik is. Ennek programját az intézményvezető, az új osztályfőnökök és a diákönkormányzat vezetősége állítja össze. A karácsonyi szünet előtti utolsó tanítási napon fehér asztalnál kívánunk a tanulóknak boldog ünnepet. Ez a premontrei nővérek ajándéka. A farsangi szezon végén (Húshagyókedden és az azt megelőző hétfőn) rendezzük meg iskolanapjainkat. Ennek programját tanári segítséggel a diákönkormányzat állítja össze. Tartalmát vendég-előadók tanórái, filmvetítések, sport- és helytörténeti vetélkedők, végül farsangi bál alkotja. Húsvétkor a katolikus plébániatemplomban a gyerekekkel keresztutat járunk. A Föld Napján környezetvédelmi falu-sétát végzünk. A műemlékvédelmi világnapon együttműködve a helyi műemlékbarát egyesülettel műemlékismereti és népszerűsítő munkát végzünk (rajzolás, környezettakarítás, könyvtári munka). Iskolánk pedagógiai közössége a kialakult hagyományrendszer bővítését, gazdagítását feladatának tekinti. Szent Norbert napján, a fenntartó Premontrei Női Kanonokrend alapítójára emlékezünk, játékos formában valamilyen történelmi eseményhez kapcsolódóan.

XV. rész Az iskola létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az iskola intézményvezetője a gondnokok és a takarítók révén gondoskodik arról, hogy az iskola épülete, udvara a tanulmányi, nevelési, egészségügyi követelményeknek megfeleljen. A nevelőtestület és a tanulóközösségek törekedjenek arra, hogy az iskola helyiségeit és felszerelését gazdaságosan, a takarékosság az egészség-, a munka- és tűzvédelem követelményei szerint használják.

15

A tantermekben, tanműhelyekben, könyvtárban a tanulók csak a tanárok felügyelete mellett tartózkodhatnak, a felszereléseket, csak a szaktanárok személyes irányításával használhatják. A tantermek díszítése, tisztaságának megőrzése a tanulóközösségek feladata. A dekoráció fiatalos, a diákokhoz méltó és ízléses legyen. A tanórákat, a tanórán kívüli foglalkozásokat az órarendben meghatározott helyen kell tartani. Ettől eltérni az intézményvezető engedélyével lehet. A diáknak vagy a szülőnek (gondviselőnek) kötelessége megtéríteni a tanuló által okozott kárt (pl. ablaktörés, kilincstörés, a padok és falak összefirkálása, vízcsapok tönkretétele), vagy a tanulónak kötelessége szabadidejéből részt venni az eredeti állapot helyreállításában. Ebben döntést az igazgató hoz. Az iskola a kárigényét per útján is érvényesítheti. A tanműhely-felszereléseket az ezzel megbízott szakoktató kezeli: Gondoskodik a műhely tisztaságáról, rendjéről. Az iskola helyiségei átengedhetők közérdekű célokra olyan szervnek, amelynek nem áll rendelkezésére más megfelelő helyiség. Az iskola helyiségének átengedése az intézményvezető joga. Kiadásukról a fenntartóval egyeztetni kell annak érdekében, hogy az épületben működő Napköziotthont illetve a Nővéreket ne zavarják. Az intézmény a következők reklámtevékenységet:

szerint

szabályozza

az

intézményben

folytatható

Megengedett a reklámtevékenység, ha a reklám: - a gyermekeknek, tanulóknak szól, és - a következő tevékenységekkel kapcsolatos: - egészséges életmód, - környezetvédelem, - társadalmi tevékenység, - közéleti tevékenység, - kulturális tevékenység. A reklámtevékenység folytatásának minden formája, módja csak az intézményvezető engedélyével lehetséges. Az engedély kiadása írásban történik, melyben meg kell jelölni: - a reklámtevékenység folytatására engedélyt kérő, és e tevékenység folytatására jogosult személy, szerv megnevezését, címét; - a reklámtevékenység egyértelmű leírását, a reklámtevékenység formáját, módját; - a reklámtevékenység folytatásának határidejét, illetve egyéb időtartam kikötéseket. Az engedély legalább két példányban készül, melynek egyik példányát az intézmény őriz, másik példánya átadásra kerül az engedélykérőnek. Az intézményvezető az engedély visszavonására bármikor jogosult. Az intézményvezető önállóan, illetve az általa jelentősnek minősített reklámtevékenység esetében: - a nevelőtestület, - a szülői közösség, valamint - a gyermek közösségek bevonásával állapítja meg valamely reklámtevékenység jellegét.

16

Az intézményvezető köteles: - a pedagógusoktól, - a szülőktől, - a gyermekektől, tanulóktól érkező, az intézményben folyó reklámtevékenységgel kapcsolatos észrevételt megvizsgálni. Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái, módjai: a) újságok terjesztése, b) szórólapok, c) plakátok, d) szóbeli tájékoztatás stb. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az egészségügyi felügyeletet egy iskolaorvos és egy védőnő látja el. Feladatuk a tanulók rendszeres vizsgálata, egészségügyi törzslapok vezetése, a tanulók általános egészségügyi ellenőrzése, a törvényi előírásoknak megfelelően.

17

Zsámbéki Premontrei Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Könyvtárának szervezeti és működési szabályzata (A szervezeti és működési szabályzat melléklete)

18

TARTALOMJEGYZÉK ISKOLAI KÖNYVTÁRI SZABÁLYZAT .................................................................................................................... 2 AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSÉT MEGHATÁROZÓ JOGSZABÁLYOK ............................................................... 2 BEVEZETÉS ........................................................................................................................................................ 3 Az iskolai könyvtár működésének célja: ...................................................................................................... 3 A Zsámbéki Premontrei Szakközépiskola és Szakiskola Könyvtárának használati rendje: ....................... 3 A könyvtár feladatai: .................................................................................................................................... 4 A könyvtár szolgáltatásai:............................................................................................................................. 4 A könyvtár használata: ................................................................................................................................. 5 A KÖNYVTÁROSOK MUNKÁJA /RÉSZLETESEN A MUNKAKÖRI LEÍRÁSBAN/ .......................................................... 5 AZ ÁLLOMÁNY GONDOZÁSA: .............................................................................................................................. 6 1.A gyarapítás ............................................................................................................................................... 6 2.Számlanyilvántartás................................................................................................................................... 6 3.A dokumentumok nyilvántartásba vétele .................................................................................................. 6 4.Az állomány apasztása (törlés) .................................................................................................................. 6 5.A könyvtári állomány védelme .................................................................................................................. 7 6. Az állomány ellenőrzése (leltározás) ........................................................................................................ 8 7.A könyvtári állomány feltárása ................................................................................................................. 9 ZÁRÓ – RENDELKEZÉS ................................................................................................................................... 9 GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT ............................................................................................................................... 10 KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZAT.............................................................................................................. 14 KÖNYVTÁROS MUNKAKÖRI LEÍRÁSA ................................................................................................................ 15 KATALÓGUS SZERKESZTÉSI SZABÁLYZAT ......................................................................................................... 17 TANKÖNYVTÁRI SZABÁLYZAT .......................................................................................................................... 18

1

Iskolai Könyvtári Szabályzat Az iskolai könyvtárra vonatkozó általános adatok: A könyvtár neve: Zsámbéki Premontrei Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Könyvtára A könyvtár címe, telefonszáma: 2072 Zsámbék, Magyar utca 15. Az iskola fenntartójának neve: Premontrei Női Kanonokrend A könyvtár fenntartójának címe: 2072 Zsámbék, Petőfi Sándor utca 13. Tel: 23/ 342-337 Fax: 23/ 342-337 Iskolai könyvtár bélyegzője:

A könyvtár jellege: korlátozottan nyilvános iskolai könyvtár Az iskolai könyvtár használata: ingyenes. Az iskolai könyvtár működését meghatározó jogszabályok -

2011. évi CXC. törvényhez A nemzeti köznevelésről /45§,53§,63§,62§,63§,98§,2.mellélket 3.melléklet/

-

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról /4.§, 92. § 120. §. 48. §, 161. §,163. §,164. §, 165. § 166. §, 167. § valamint a felszerelési jegyzék./ 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről. 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésről és alkalmazásáról 2012. évi CLII. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról. 2012. évi I. törvény A munka törvénykönyvéről

-

2

2012. évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról

-

Bevezetés A nevelési-oktatási intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában kell meghatározni az iskolai könyvtár működési rendjét, tehát az iskolai könyvtár Működési Szabályzata az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletét képezi. A szabályzat hatálya kiterjed a könyvtárosra, a könyvtár szolgáltatásait igénybevevők körére és mindazokra, akik a könyvtárral kapcsolatban tevékenységet végeznek. A szabályzat gondozása a könyvtáros feladata, aki köteles a jogszabályok változása esetén, valamint az iskolai körülmények megváltozása miatt szükséges módosításra javaslatot tenni.

Az iskolai könyvtár működésének célja: -

-

-

Az iskola nevelő-oktató tevékenységének helyszíne, tanítási, tanulási médiatára és kommunikációs centruma. Szakszerűen gyűjtött, elhelyezett és feltárt állományával és a könyvtári hálózaton elérhető forrásokra támaszkodva segíti a pedagógusok szakmai munkájának szinten tartását és fejlesztését. Az önálló ismeretszerzés elsajátítása érdekében tantervi program szerint szervezi és a nevelőtestülettel együttműködve valósítja meg a tanulók könyvtárhasználati felkészítését. Széleskörű lehetőséget kínál az olvasásfejlesztésre, a csoportos és egyéni tanulás technikájának, módszereinek elsajátítására.

A Zsámbéki Premontrei Szakközépiskola és Szakiskola Könyvtárának használati rendje: Intézményünk könyvtárát a diákok, a pedagógusok és a pedagógiai munkát segítők használhatják. A szülők a könyvtár nyitvatartási ideje alatt tekinthetik meg a következő intézményi dokumentumokat: -

Pedagógiai program Minőségirányítási program Szervezeti és Működési Szabályzat Házirend.

Idegenek csak az iskola vezetőjének külön engedélyével vehetik igénybe a könyvtár szolgáltatásait. Nyitvatartási idő:

3

Hétfő – csütörtök: Péntek:

9.00 – 14.00 9.00 – 13.00

Könyvtárunkba a beiratkozás díjtalan. A kézikönyvek, lexikonok, enciklopédiák, szótárak és az egypéldányos, gyakran keresett, értékes művek csak helyben olvashatók. Egy-egy tanórára vagy iskolán belüli fénymásolásra, tanári felelősséggel kivételesen kölcsönözhetők. A könyvtár helyiségeit a kölcsönzési tevékenységen kívül helyben olvasásra, számítógép használatára lehet igénybe venni. Előre megbeszélt, bejelentett időpontokban, tanítási órák, valamint vetélkedők megtartására is igénybe lehet venni a szolgálatot ellátó könyvtáros felügyeletével. Az olvasók táskáikat és egyéb felszerelésüket az arra kijelölt helyre kötelesek helyezni. A könyvtárban a tanuláson, művelődésen kívül más tevékenységet (pl. kártyázás, játék, hangos beszélgetés, étkezés) folytatni nem szabad. Az Internet használata mindaddig korlátlan, ameddig azt az intézmény számára központi keretből finanszírozza az oktatásirányítás, illetve a fenntartó. A tanulók csak a könyvtáros felügyeletével végezhetik a következő műveleteket: - Internet használata - e-mail küldése - USB-s eszközök használata - CD-rom használata. A könyvtár feladatai: -

-

az iskolai oktató-nevelő munka támogatása az iskola pedagógiai programjához, a korszerű tanításhoz és tanuláshoz szükséges irodalom beszerzése, folyamatos fejlesztése, feldolgozása, megőrzése és hozzáférhetővé tétele, kölcsönzése az olvasók tájékoztatása a könyvtári dokumentumokról és szolgáltatásokról a könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása a pedagógusok szakmai továbbképzésének segítése a tanulók önképzésének, olvasásra és könyvtárhasználatra nevelésének elősegítése a tanulmányi versenyekre készülő tanulók munkájának támogatása könyvtárhasználati foglalkozások tartása könyvtárközi dokumentum és információcsere végzése az írásbeli és szóbeli érettségi vizsgához segédeszköztök (szótárak, szakkönyvek, térképek, szépirodalmi könyvek stb. biztosítása)

A könyvtár szolgáltatásai: -

tájékoztatás a gyűjteményről, segítségnyújtás az eligazodásban helyben használat biztosítása a nyitva tartási időben könyvtári dokumentumok kölcsönzése, a kölcsönzés szabályainak említésével önálló ismeretszerzés támogatása olvasásfejlesztés, pályázatok és olvasásnépszerűsítő módszerek internet, elektronikus levelezés cd-használat 4

A könyvtár használata: A kézikönyvek, szótárak, értékes egypéldányos művek és intézményi dokumentumok, szabályzatok csak helyben olvashatók. Kölcsönzési idő: Tanároknak és egyéb dolgozóknak: Tanulóknak: Tankönyvek esetében: Kötelező olvasmány esetén:

1 tanév 2 hét 1 tanév 4 hét

Indokolt esetben a könyv bemutatása után a kölcsönzési idő meghosszabbítható. Más munkahelyre távozó kollégák és az iskolát elhagyó tanulók kötelesek könyvtártartozásaikat rendezni! A könyvtartozás rendezéséről a könyvtáros igazolást állít ki.

A nem rendezett tartozás esetén: -

-

a dolgozók, (tanárok) esetében a távozáshoz szükséges dokumentumokra rávezetjük az esetleges tartozást, mely levonásra kerül, vagy egyéb módon kezdeményezi az intézmény a behajtást. a tanulói jogviszony megszüntetése után fennálló tartozás esetén a követelés jogi úton kerül behajtásra. A tanulónak kötelessége az év vége előtt rendezni könyvtári tartozását! A könyvtáros az osztályfőnök segítségével májustól figyelmezteti a tanulókat tartozásaikra. Amennyiben a tanuló nem rendezte könyvtári tartozását, nem kaphatja kézbe a bizonyítványát. Az elveszített, megrongált könyvtári könyv ellenértékét a tanulónak kötelessége megtéríteni! (Premontrei Szakközépiskola és Szakiskola Házirendje; Tanuló Kötelességei 8. pont)

A könyvtárosok munkája /részletesen a munkaköri leírásban/ -

az intézmény 1 főállású könyvtárost alkalmaz tervszerű, következetes állománygyarapítás és apasztás a szakmai munkaközösségek bevonásával, az irányító igazgatóhelyettes ellenőrzése mellett a könyvek és más könyvtári dokumentumok állományba vétele katalógusépítés a könyvtári állomány időszaki ellenőrzése állománykivonás, törlés, selejtezés kölcsönzések nyilvántartása segítség az egyes szaktanárok könyvtárban tartott óráihoz (dokumentumok kiválogatása, előkészítése) tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése

Gazdálkodás: A könyvtár működéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok beszerzéséhez a javaslat tétel a könyvtáros feladata.

5

Az állomány gondozása: A gyarapítás A könyvtár állománya vétel, ajándék útján gyarapodik. A vásárlás az intézményvezető engedélyével történik. Az ajándékozás, mint gyarapítási mód független a fenntartó Központtól, az ajándékkönyveket leltárba vesszük. Az ajándékozóval tisztázni kell a feltételeket, a gyűjtőkörbe nem tartozó könyvek elcserélhetőek. Számlanyilvántartás A beérkezett dokumentumok számláinak kiegyenlítése és a pénzügyi szabályoknak megfelelő könyvelése az intézmény gazdasági szakemberének a feladata. A beérkezett dokumentumok először könyvtári nyilvántartásba kerülnek. A számlára rákerül az egyedi leltári szám. 3. A dokumentumok nyilvántartásba vétele A dokumentumok a leltárba vétellel egy időben könyvtári tulajdonbélyegzővel, leltári szám feltüntetéssel és raktári jelzet jelöléssel kerülnek bevételezésre. 4. Az állomány apasztása (törlés) 4.1 Az elavult dokumentum selejtezése A válogatás a dokumentumok tartalmi értékelése alapján történik, a szaktanárok véleményezésének figyelembe vételével. 4.2 A fölösleges dokumentumok kivonása Fölös példány keletkezik, ha: -

megváltozik a tanterv, változik az ajánlott és házi olvasmányok jegyzéke, megváltozik a tanított idegen nyelv, módosul vagy megváltozik az iskola profilja, a korábbi szerzeményezés nem követte a gyűjtőköri elveket, csonka többkötetes dokumentumok terhelik az állományt.

4.3 Természetes elhasználódás Ide sorolhatók azok a dokumentumok, melyek szétestek, használatra alkalmatlanná váltak. Kivonásuk az esztétikai nevelés érdekében fontos feladat. Az eleve megőrzésre szánt dokumentumokat nem selejtezzük elhasználódás címén sem. 4.4 Hiány miatti selejtezés Csökken az állomány nagysága, ha a dokumentum: -

elháríthatatlan esemény miatt megsemmisült (beázás, tűz, költözés, stb.) 6

-

olvasónál maradt (behajthatatlan) állományellenőrzéskor (leltár) hiányzott

Ezek a dokumentumok az állomány nyilvántartásában még szerepelnek, de ténylegesen hiányoznak. A nyilvántartásból történő kivezetésre az engedélyt az iskola igazgatója adja meg. A kivonás nyilvántartásai: Jegyzőkönyv A dokumentumok kivezetése a leltárkönyvből mindig az igazgató aláírásával ellátott és az iskola bélyegzőjével hitelesített jegyzőkönyv alapján történik. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a kivonás okát: rongált, elavult, fölös példány, megtérített vagy behajthatatlan követelés, állományellenőrzési hiány, elháríthatatlan esemény. A jegyzőkönyv mellékletei a következők: - törlési jegyzék (nyilvántartási szám, db, szerző, cím, ár) - gyarapodási jegyzék (a pótolt dokumentumok, ill. állományellenőrzési többlet esetén). 5. A könyvtári állomány védelme A könyvtáros a rábízott könyvtári állományért, annak rendeltetésszerű működtetéséért - az intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételek keretein belül – anyagilag és erkölcsileg felelős. A dokumentumok védelmét a nyilvántartásba vétel, a használat, a nyilvántartásból történő kivezetés során biztosítania kell. Az állományra vonatkozó előírásokat a működési szabályzatban, a leltári felelősséget a könyvtáros munkaköri leírásában rögzíteni kell. 5.1 Az állomány jogi védelme: A könyvtáros anyagilag és fegyelmileg felel a gyűjtemény tervszerű, folyamatos gyarapításáért. A beérkezett tartós megőrzésre szánt dokumentumokat nyilvántartása kell venni. A leltári fegyelem megköveteli a nyilvántartások pontos, naprakész vezetését. A könyvtáros felelősségre vonható a keletkezett hiányért, ha: -

bizonyíthatóan nem tartotta meg a könyvtár nyilvántartási, kezelési, használati és működési szabályait, kötelességszegést követett el,

A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok állapotáért és elvesztésért. Tanulók esetében a szülő a felelős. A tanulók és dolgozók munkaviszonyát illetve jogviszonyát csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után lehet megszüntetni. Az iskolában létesített szaktanári és egyéb letéti állományt névre szólóan kell átadni, ezután az átvevő felel a dokumentumokért.

7

5.2 Az állomány fizikai védelme A könyvtár céljait szolgáló helyiségekben be kell tartani a tűzrendészeti előírásokat. A könyvtár az ún. „C” típusú tűzrendészeti osztályba tartozik. A könyvtárból való távozás előtt be kell zárni a nyílászárókat, és áramtalanítani kell. Szigorúan ügyelni kell a könyvtár tisztaságára. A helyiségeket rendszeresen takarítani kell. A dokumentumokat a lehetőségekhez mérten védeni kell a fizikai ártalmaktól (fény, por, szélsőséges hőmérséklet), a nem hagyományos dokumentumok megfelelő elhelyezését biztosítani kell. A megrongálódott, (rovar, penész, szétesett) dokumentumokat folyamatosan ki kell vonni az állományból. 6. Az állomány ellenőrzése (leltározás) A leltározás során a gyűjtemény dokumentumait tételesen kell összehasonlítani az egyedi nyilvántartással. A leltár menetét a könyvtárosnak 6 hónappal a leltár előtt írásban kell kérnie. Ütemtervet kell készítenie, melyet, ha jóváhagy az igazgató, akkor elrendeli a könyvtár revízióját. Személyi változás esetén az átvevő könyvtáros, illetve az igazgató kezdeményezheti a leltárkészítést. Egyéb esetben ötévenként kell lebonyolítani a leltározást. A leltározás végrehajtásáért a leltári bizottság (könyvtáros és két intézményi munkatárs) a felelős. 6.1 Az állományellenőrzés típusai: Jellege szerint: időszaki, soron kívüli, Módja szerint: folyamatos vagy fordulónapi, Mértéke szerint: teljes körű vagy részleges

-

6.2 A leltározás folyamata: Előkészítése: Az ötévenkénti ellenőrzés lebonyolításához ütemtervet kell készíteni, melyet a leltározás előtt hat hónappal be kell nyújtani jóváhagyásra az iskola igazgatójához. További feladatok: -

Raktári rend megteremtése, Nyilvántartások felülvizsgálata, A revíziós segédeszközök előkészítése, Pénzügyi dokumentumok lezárása.

Az állományellenőrzés lebonyolítása: Legalább három személynek kell lebonyolítani. Az intézmény vezetője a könyvtáros mellett két munkatársáról gondoskodik. Az ellenőrzés módszere: A dokumentumok és az egyedi nyilvántartás összevetése.

8

6.3 Az ellenőrzés lezárása A revízió befejezéseként el kell készíteni a záró-jegyzőkönyvet, melyet át kell adni az iskola igazgatójának. A jegyzőkönyv mellékletei: -

a leltározás kezdeményezése, a jóváhagyott leltározási ütemterv, a hiányzó-, illetve többletként jelentkező dokumentumok jegyzéke

A jegyzőkönyvet a könyvtáros, személyi változás esetén az átadó és átvevő írja alá. A megállapított hiányt csak akkor lehet kivezetni az állomány nyilvántartásokból, ha azt a jegyzőkönyv alapján az iskola igazgatója engedélyezi. 7. A könyvtári állomány feltárása Raktári jelzetek A könyvtári állományt a használói igényeknek megfelelően kell tagolni, és a dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzésekkel kell biztosítani. A dokumentumok tematikus elhelyezését és visszakereshetőségét a polcokon a raktári jelzetek rendszere biztosítja. Kézikönyvek Ismeretközlő művek Szépirodalom Tankönyvek

ETO jelzet szerint ETO jelzet + író neve szerinti betűrend Író neve szerinti könyvtári ábécé Tantárgyak szerint

ZÁRÓ – RENDELKEZÉS A szabályzatot az iskola igazgatója a jogszabályban előírtak alapján módosíthatja. Az iskolai könyvtár működési szabályzata a jóváhagyás napján lép életbe. Mellékletek: 1-5. számú mellékletek

9

1. számú melléklet

Gyűjtőköri szabályzat AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR GYŰJTŐKÖRÉT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK, A GYŰJTŐKÖR INDOKLÁSA Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők:  Az iskola alaptevékenysége,  Az iskola képzési irányai, specialitásai,  Nyelvoktatás Az iskolai könyvtár feladata az oktató-nevelő munkának segítése és a tanulók sokféle érdeklődésének, ismeretszerzési igényének kielégítése. Az állományalakítás alapelvei  Elsősorban jól használható kézikönyvtári állományra van szükség, a tanulók kutatómunkájának segítéséhez.  Az idegen nyelvek oktatásához is igazodnunk kell gyűjteményünkkel.  Fontosnak tartjuk az ajánlott és kötelező irodalmak nagyobb példányban történő beszerzését. A fő gyűjtőkör és mellék gyűjtőkör meghatározása  Fő gyűjtőkörbe tartoznak az iskola pedagógiai programjából adódó feladatok megvalósításához szükséges dokumentumok. A tanulók tantárgyi felkészülését, művelődését segítő dokumentumok.  Mellék gyűjtőkörbe a tanulók tanulmányait, önképzését, szórakozását segítő dokumentumokat soroljuk. A fő gyűjtőkörbe tartozó dokumentumok  Iskolai tankönyvek, tanári segédkönyvek  Iskolai

ünnepélyek

megrendezéséhez,

tanulmányi

versenyekhez,

vetélkedőkhöz, pályázatokhoz szükséges dokumentumok

10

 Helytörténeti kiadványok  Az iskola névadójával kapcsolatos kiadványok  Munkaeszközként használható ismeretközlő irodalom  Szépirodalmi gyűjteményes művek, szöveggyűjtemények  Könyvtári

tájékoztató

munkát

segítő

általános

és

szaklexikonok,

enciklopédiák, szótárak, atlaszok A mellék gyűjtőkörbe tartozó dokumentumok  Kötelező és ajánlott olvasmányok  Ismeretközlő irodalom, középszintű, a tanult tantárgyakban való elmélyülést, tájékozódást segítő irodalom  Tanítási órákhoz felhasználható információhordozók  Feladatgyűjtemények, példatárak  Egyéni művelődést szolgáló igényes szépirodalom  Pedagógiai módszertani szakirodalom  Könyvtári módszertani szakirodalom A gyűjtés terjedelme, mélysége Az iskolai könyvtár értékorientáltan, folyamatosan, tervszerűen, arányosan és válogatva gyűjti a helyi pedagógiai programnak megfeleltetett dokumentumokat. Tartalmilag lefedi a tantervekben meghatározott ismeretköröket, de egyetlen területen sem törekedhet teljességre.

A könyvtár gyűjtőköre A könyvtár gyűjtőköre általános jellegű a tudományterületek nagy részét öleli fel, de az anyagi lehetőségeket, az életkori sajátosságokat, valamint a tárolási szempontokat figyelembe véve, válogatva gyűjtjük a különböző műveltségi területek irodalmát. Az iskola pedagógiai programja által megfogalmazott cél- és feladatrendszert segítő információhordozók tartoznak könyvtárunk fő gyűjtőkörébe. Célunk úgy kialakítani a könyvtár állományát, hogy bármely tantárgy keretében felmerülő kérdésre, problémára választ, illetve megoldási lehetőségeket találjanak a tanulók. A gyűjtőkör formai szempontból: -

-

írásos nyomtatott dokumentumok o könyv (segédkönyv, tankönyv) o időszaki kiadvány audiovizuális ismerethordozók o CD 11

o DVD o VHS Kiemelten gyűjtjük az emelt óraszámban tanított tárgyakhoz kapcsolódó dokumentumokat: - a biológia, a körébe tartozó műveket, - angol és német nyelv oktatásához és tanulásához szükséges ismerethordozókat, - a különböző műveltségterületek alapdokumentumait, amelyek a következők: - anyanyelv és irodalom, - élő idegen nyelv: angol, német, - matematika, - ember és társadalom: történelem, - ember és természet: természetismeret, fizika, kémia, biológia, Könyvtárunk a tananyagon túlmutató ismeretszerzési igények kielégítését csak részlegesen tudja vállalni. A felsorolt műveltségi területek alapdokumentumait az életkori fokozatok figyelembevételével gyarapítjuk. A kézikönyvtári állomány: Teljességre törekvően gyűjtjük a műveltségi területek alapdokumentumait az életkori fokozatok figyelembevételével: -

az általános és szak lexikonokat, az általános és szakenciklopédiákat, a szótárakat, fogalomgyűjteményeket

Válogatva gyűjtjük: -

a kézikönyveket, összefoglalókat, az adattárakat, a kézikönyv jellegű tankönyveket, az atlaszokat, a tantárgyak tanulásához, oktatásához szükséges dokumentumokat és CD lemezeket.

Az ismeretközlő irodalom tekintetében a teljesség igényével kell gyűjtenünk a különböző szintű vizsgáknak megfeleltetett szakirodalmat. Biztosítanunk kell a közismereti tantárgyi programokban meghatározott házi és ajánlott olvasmányokat a legoptimálisabb példányszámban. Szépirodalom Teljességgel kell gyűjteni az alapvizsga és az érettségi vizsga követelményrendszerének megfelelő és a kerettantervekben előirt: -

antológiákat házi és ajánlott olvasmányokat teljes életműveket 12

-

népköltészeti irodalmat nemzeti antológiát a nevelési program megvalósításához szükséges alkotásokat

Pedagógiai gyűjtemény Gyűjteni kell a pedagógiai szakirodalom és határtudományainak dokumentumait: -

pedagógiai és pszichológiai lexikonokat, enciklopédiákat, fogalomgyűjteményeket, szótárakat, a pedagógiai, pszichológiai és szociológiai összefoglalókat, dokumentum gyűjteményeket, a pedagógiai programban kitűzött nevelési és oktatási cél megvalósításához szüksége szakirodalmat, a tehetséggondozás és felzárkóztatás módszertani irodalmát, a műveltségi területek módszertani segédkönyveit, a tanításon kívüli foglalkozásokról megjelenő dokumentumokat, az iskolával kapcsolatos statisztikai és jogi gyűjteményeket, az oktatási intézmények tájékoztatóit, az általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratokat, az iskola történetéről szóló dokumentumokat.

Könyvtári szakirodalom Lehetőség szerint gyűjtenünk kell: - a kurrens és retrospektív jellegű tájékoztatási segédleteket, - a könyvtári munka szabályzatait tartalmazó segédleteket, - a könyvtártani összefoglalókat, - a könyvtárügyi jogszabályokat, rendeleteket, irányelveket, - a könyvtár használattan módszertani segédleteit, - az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos kiadványokat, Hivatali segédkönyvtár Gyűjteni kell az iskola irányításával, igazgatásával, ügyvitelével, munkaüggyel kapcsolatos kézikönyveket, jogszabálygyűjteményeket, folyóiratokat. Folyóiratjegyzék - Képmás - Köznevelés - Modern Iskola - Szakképzési Szemle - Iskolaszolga - Szak-és Felnőttképzés - Élet és Tudomány - Fejlesztőpedagógia

13

2. számú melléklet

Könyvtárhasználati szabályzat Zsámbéki Premontrei Szakközépiskola és Szakiskola Könyvtára 2072 Zsámbék, Magyar utca 15. Nyitva tartás: Hétfő – csütörtök: Péntek:

9.00 – 14.00 óráig 9.00 – 13.00 óráig

1. A könyvtár használói köre Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és a pedagógiai munkát segítők használhatják. Az iskolai könyvtárba a beiratkozás díjtalan. Beiratkozáskor az olvasó kötelezettséget vállal a könyvtári szabályok betartására, minden könyvtárhasználó köteles a könyvtár rendjét megőrizni. A tanuló- és munkaviszony megszüntetése csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után történhet.

2. A könyvtár szolgáltatásai 2.1. Helyben használat Az iskolai könyvtár elsődleges feladata, hogy gyűjteményével és szolgáltatásaival az iskolában folyó oktató-nevelőmunkát segítse. Ennek megfelelően a könyvtárhasználók számára lehetővé teszi teljes állománya egyéni és csoportos helyben használatát. Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: -

kézikönyvtári állományrész; külön gyűjtemények (pl. folyóiratok);

A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben (pl. versenyre való felkészülés) a könyvtár zárása és nyitása közötti időre a tanulók is kikölcsönözhetik. 2.2. Kölcsönzés A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tudtával lehet kivinni. Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. Az átvételt a kölcsönző aláírásával kell hitelesíteni. A kölcsönzési nyilvántartás (a tanulóké és a felnőtteké külön) névsor szerint történik.

14

A kölcsönzési idő minden tanuló számára két hét időtartamra szól, a kötelező olvasmányok pedig négy hétre vihetők el. Pedagógusok a dokumentumokat a szükséges időre (legfeljebb egy tanévre) kölcsönözhetik. A korlátozások egyénenként feloldhatók. Tankönyvek, oktatási segédletek mindenki számára a szükséges időtartamra (legfeljebb egy tanévre) kölcsönözhetők. Az elveszett vagy megrongált (firkálás, kivágás, szakadás, hiány) dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár által meghatározott más művel pótolni, illetve értékét megtéríteni. 2.3. Csoportos használat Az osztályok, tanulócsoportok, szakkörök részére az osztályfőnökök, szaktanárok a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint könyvtári szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak.

3. A könyvtár egyéb szolgáltatásai -

-

Tájékoztató szolgálat keretében eligazítást ad a könyvtár és dokumentumai használatához szükséges ismeretekről, bibliográfiai és ténybeli adatszolgáltatást nyújt. Közreműködik a könyvtárhasználatra épülő tanítási órák, tanórán kívüli foglalkozások rendszerének kialakításában, előkészítésében, megtartásában. Az iskolai könyvtár letéti állományt helyezhet el: szaktantermekben, tanári szobában, szertárban. A letéti állományt a tanév elején veszik át, és a tanév végén adják vissza a megbízott nevelők, akik az átvett dokumentumokért anyagi felelősséggel tartoznak, és az átvett állományt nem kölcsönözhetik. A diákok részére két számítógép áll rendelkezésre, melyek elsősorban tanulmányi célokra használhatók.

3. számú melléklet Könyvtáros munkaköri leírása Munkaköri leírás

A könyvtáros részére Az intézmény 1 főállású könyvtárost alkalmaz. 15

Munkavégzés helye: 2072 Zsámbék, Magyar u. 15. Közvetlen irányítója: az iskola igazgató, illetve általános igazgatóhelyettese. -

-

-

A könyvtári állományért anyagi felelősséggel tartozik. Munkaköréhez tartozik: nyitva tartás, az állomány gyarapítása, beszerzések lebonyolítása. Külön figyelmet fordít arra, hogy a könyvtár gyűjtőkörének megfelelően gyarapodjon az állomány. Figyelemmel kíséri a könyvtár fejlesztésére lehetőséget adó pályázatokat. A beszerzések előtt kikéri a szakmai munkaközösségek véleményét. A beszerzési javaslatot engedélyeztetés céljából benyújtja közvetlen irányítójának. Biztosítja az állomány rendjét és az abban való tájékozódást. Vezeti a leltárt, rendben tartja a katalógust, vezeti a kölcsönzési nyilvántartást és elvégzi az ezzel kapcsolatos adminisztrációt. Törlésre és selejtezésre állít össze javaslatot. Kölcsönzési időben biztosítja a helyben olvasást, illetve a kutatás lehetőségét. Könyvtárhasználati órákat tart, illetve segíti a könyvtári órát tartó tanár munkáját. Folyamatosan tájékoztatja a tanulókat és az iskolában tanító pedagógusokat az új kiadványokról. Figyelemmel kíséri az újonnan megjelenő kiadványok listáját és a szakmai folyóiratok tartalmát. Mindezekről tájékoztatást ad kollégáinak és a diákoknak. Kapcsolatot tart más könyvtárakkal és könyvkiadókkal. Részt vesz továbbképzésen és önképzéssel folyamatosan gyarapítja ismereteit. Végzi a tankönyvek tanulóknak történő kiadását, visszavételezését. A feltételek megteremtése után közreműködik az állomány elektronikus nyilvántartásának elkészítésében. Figyelemmel kíséri a lejárt határidejű kölcsönzést és elvégzi az ezzel kapcsolatos értesítési kötelezettséget. A könyvtár helyiségeiben bekövetkező meghibásodásokat, károkat haladéktalanul jelzi a műszaki ügyintézőnek. Munkájáról szakmai véleményt az őt közvetlenül irányító vezető ad. A közvetlen munkáltatói feladatokat /pl. esetleges távollétek engedélyezése/ az igazgató végzi.

Munkaideje: heti 40 óra, melyet a következők szerint kell megosztani: -

heti 15 órát (30 órát megosztva 15-15 órát) a könyvtár nyitva tartásában működik közre, illetve könyvtári órákat tart. heti 7 órát tölt a következő feladatok elvégzésével: állománygyarapítás, iskolánk belüli kapcsolatok tartása, nyilvántartás gondozása, kutatómunka. heti 8 óra tölthető munkahelyen kívül a következőkkel: felkészülés a szakmai munkájára, könyvtárközi kapcsolatépítés, beszerzés javaslattételével, továbbképzéseken, tájékoztatókon való részvétel és pedagógus munkakörével összefüggő egyéb feladatok ellátásával.

16

4. számú melléklet Katalógus szerkesztési szabályzat 1. A könyvtári állomány feltárása A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő katalóguscédula tartalmazza: - raktári jelzetet, - a bibliográfiai leírási és besorolási adatokat, - ETO szakjelzeteket, - tárgyszavakat. 1.1.A dokumentum leírás szabályai A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása mindenkor az adott dokumentum. A szabványértelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra azonban ugyanazok a szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai: -

főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat szerzőségi közlés kiadás sorszáma, minősége megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve oldalszám+mellékletek: illusztráció; méret sorozatcím, sorozatszám, ISSN szám megjegyzések kötés: ár ISBN szám

A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. A besorolási adatok megválasztását szabványok rögzítik. Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük: -

a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév, vagy a mű címe), cím szerinti melléktétel (a mű címe, kivéve, ha semmitmondó vagy általános jelentésű szó)

17

- közreműködői melléktétel (szerkesztő, összeállító, válogató, átdolgozó) - tárgyi melléktétel Osztályozás

1.2.

A könyvtári állomány tartalmi feltárásának eszköze az ETO és a tárgyszó.

Raktári jelzetek

1.3.

A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A szépirodalmat Cutter-számokkal, a szakirodalmat ETO szakrendi jelzetekkel látjuk el.

5. számú melléklet Tankönyvtári szabályzat 1. Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvellátás rendjéről: -

a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. XXXVII. törvény 16/2013. (II.28) EMMI rendelete a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

2. Tankönyvek típusai: 2.1. munkatankönyv: az a tankönyv, amelynek alkalmazása során a tanulónak a tankönyvben elhelyezett, de a tankönyvtől elválasztható és utánnyomással önállóan előállítható feladatlapon kell az előírt feladatot megoldania. 2.2. munkafüzet: az a szerzői jogi védelem alá eső, nyomtatott formában megjelentetett vagy elektronikus formában rögzített és az e rendeletben meghatározottak szerint tankönyvvé nyilvánított kiadvány, amely alkalmas arra, hogy egy vagy több meghatározott tankönyv tananyagának gyakorlását, elsajátítását, alkalmazását elősegítse. 2.3. könyvhöz kapcsolódó kiadvány: szöveggyűjtemény, feladatgyűjtemény, képletgyűjtemény, táblázatgyűjtemény, képgyűjtemény, atlasz, kottakiadvány, feladatlap, lexikon, hangfelvétel vagy audiovizuális mű, szótár, tananyagelem, oktatóprogram, feladatbank. Továbbá az a szerzői jogi védelem alá eső, nyomtatott formában megjelentetett vagy elektronikus formában rögzített és az e rendeletben meghatározottak szerint tankönyvvé nyilvánított kiadvány és digitális tananyag, amelynek az alkalmazása nélkül a kapcsolódó tankönyv ismeretei nem sajátíthatók el; amelynek alkalmazása nélkülözhetetlen valamely műveltségi terület, műveltségi részterület, modul, valamint szakképzési szakterület, szakképzési részszakterület, modul ismeretanyagának átadásához, feldolgozásához.

18

2.4. használt tankönyv: az iskolai tankönyvellátás keretében az adott iskolával tanulói jogviszonyban álló tanuló részére az iskola általa ingyen, vagy térítés ellenében átadott, legalább három hónapon át használt, majd a tanulótól visszavett, vagy a tanuló által az iskola részére felajánlott tankönyv. 2.5. tartós tankönyv: az a tankönyvvé nyilvánított tankönyv, könyvhöz kapcsolódó kiadvány, amely nem tartalmaz a tankönyvbe történő bejegyzést igénylő feladatokat, a nyomdai kivitele megfelel az e rendeletben meghatározott, a tartós tankönyvekre előírt sajátos technológiai feltételeknek, és alkalmas arra, hogy a tanulók legalább négy tanéven keresztül használják. 3. A megrendeléssel kapcsolatos előírások Az iskola igazgatója nevezi meg a tankönyvfelelőst, aki a tankönyvellátás helyi rendjében foglaltak szerint látja el a tankönyvellátással kapcsolatos iskolai helyi feladatokat.

4. Az ingyenes tankönyvellátással kapcsolatos kötelezettség intézményi teljesítésének szabályai 4.1. Az ingyenes tankönyveket csak az arra jogosult és jogosultságát a kiadott határideig igazolt diákok vehetik fel. Az ingyenes tankönyv a tankönyvfelelős és a könyvtáros közreműködésével vehető át. 4.2. Ezeket a tankönyveket a diákok a tankönyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatáshoz nyújtott mindenkori állami támogatás mértéke lehetővé teszi, a használati idő a felsoroltaknál hosszabb lehet. Az ingyenes támogatás keretében kapott tankönyvet a tanév végén az iskola által meghatározott időpontban vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. 5. A kölcsönzés rendje A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve elolvassák és aláírásukkal elfogadják a nyilatkozatot a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozóan. Ennek szövege:

NYILATKOZAT

Az aláírásommal igazolom, hogy tájékoztatást kaptam az alábbiakról: -

-

Az iskolai könyvtárból az adott tanévre kaptam tankönyvi keretből beszerzett könyveket, melyet átvettem az iskolai könyvtárban, és az átvételt aláírásommal igazoltam. Az iskola által meghatározott időre az iskolai könyvtárnak visszaszolgáltatom az átvett tankönyveket.

19

-

A tankönyvek épségére, tisztaságára vigyázok. Amennyiben megrongálódik vagy elhagyom, akkor azért anyagi felelősséggel tartozom, pótolnom kell más forrásból, végső esetben pedig a vételárat meg kell téríteni. Aláírás

osztály

dátum

A diákok használható állapotban kötelesek a felvett tankönyveket a könyvtárban leadni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést.

6. A tankönyvek nyilvántartása A tankönyvek és tartós használatra szánt segédletek nyilvántartása és kölcsönzésbe adása a könyvtáron keresztül történik. Az iskolai könyvtár a tankönyvek számára külön leltárkönyvet, elektronikusan vezetett leltárkönyvet biztosít Tankönyvek elnevezéssel. Évente leltárlistát készít: -

az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos) összesített listát az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptember-október)

7. Tartós használatra szánt tankönyvek kezelése A tartós használatra szánt tankönyvek és segédletek elhelyezése az állomány többi részétől elkülönülten történik. 8. Kártérítés A tanuló köteles a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet rendeltetésszerűen használni. Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet kölcsönöz, illetve a kiskorú tanuló szülője, köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Módjai: -

ugyanolyan könyv beszerzése anyagi kártérítés az igazgató írásos határozatára

20