Pedagógiai Program. Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Than Károly Ökoiskolája Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Pedagógiai Program

Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Than Károly Ökoiskolája Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája

Tartalom I. BEVEZETŐ RÉSZ ........................................................................................................................................ 5 1. ISKOLÁNK BEMUTATÁSA - A KEZDETEKTŐL NAPJAINKIG.................................................................................................... 5 2. AZ ISKOLA KÖRNYEZETE ............................................................................................................................................ 5 3. ISKOLÁNK SZAKEMBEREI............................................................................................................................................ 6 4. ISKOLÁNK KAPCSOLATRENDSZERE................................................................................................................................ 6 4.1. Fenntartói kapcsolat ................................................................................................................................... 6 4.2. A szülőkkel való kapcsolat .......................................................................................................................... 6 4.3. Oktatási intézményekkel való kapcsolat..................................................................................................... 6 4.4. Oktatást segítő szervezetekkel és egyéb intézményekkel való kapcsolat ................................................... 7 4.5. Támogató civil szervezetekkel való kapcsolat ............................................................................................ 8 II. NEVELÉSI PROGRAM .............................................................................................................................. 9 1. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSAI .................................. 9 1.1. Iskolánk értékrendszere (alapelvek, irányok) ............................................................................................. 9 1.2. A nevelő-oktató munka céljai ..................................................................................................................... 9 1.3. Kulcskompetenciák fejlesztése .................................................................................................................. 10 1.4. Hagyományápolás és éves iskolai rendezvények ...................................................................................... 18 1.5. A testi és lelki egészség ápolásával kapcsolatos feladatok ...................................................................... 18 1.6. Az idegen nyelv oktatásával kapcsolatos feladatok ................................................................................. 19 1.7. Más kultúrából érkező tanulók beilleszkedésével kapcsolatos feladatok ................................................. 19 1.8. A kompetencia alapú oktatási program megszervezésével kapcsolatos feladatok .................................. 20 1.9. A tanítási-tanulási folyamat során alkalmazott módszerek ..................................................................... 20 1.10. Nevelő-oktató munkánk során alkalmazott eszközök és eljárások rendszere ........................................ 21 2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK.............................................................................. 22 3. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK ................................................................................................... 23 3.1. Iskolánk egészségnevelési programja ....................................................................................................... 23 4. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLATTAL, AZ ISKOLAI SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK, A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ......................................................................................................................................... 26 4.1. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ......................................................................................... 26 4.2. Közösségi Szolgálat ................................................................................................................................... 27 4.3. Együttműködés a szülőkkel ....................................................................................................................... 28 4.3. A kollégiumok szerepe .............................................................................................................................. 29 5. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, OSZTÁLYFŐNÖKI FELADATOK .............. 30 5.1. A nevelő-oktató munka feladatai iskolánkban ......................................................................................... 30 5.2. Nyomonkövetés ........................................................................................................................................ 31 6. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG ......................................................... 32 6.1. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók ......................................................................................................... 33 6.1.1. A különleges bánásmódot igénylő tanulók ............................................................................................ 33 6.1.2. Kiemelten tehetséges tanulók ............................................................................................................... 36 6.2. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók ........................................................................... 37 7. INTÉZMÉNYÜNK TANULÓI ........................................................................................................................................ 37 7.1. Tanulóink összetétele ............................................................................................................................... 37 8. TANULMÁNYOK ALATTI ÉS ALKALMASSÁGI VIZSGÁK ...................................................................................................... 39 9. AZ ISKOLÁBA VALÓ BEIRATKOZÁS .............................................................................................................................. 39 9.1. Új tanulók felvétele ................................................................................................................................... 39 9.2. Tanulók átvétele más iskolákból............................................................................................................... 39 9.3. Intézményen belüli átjárhatóság egyes iskolatípusok, képzési formák között ......................................... 39 10. ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK OKTATÁSA ..................................................................................................... 40 11. MÁS KULTÚRÁBÓL ÉRKEZŐ TANULÓK BEILLESZKEDÉSÉT SEGÍTŐ INTERKULTURÁLIS PROGRAM............................................... 40 11.1. Helyzetelemzés ....................................................................................................................................... 40 11.2. Tapasztalataink ...................................................................................................................................... 40 11.3. Konkrét feladataink ................................................................................................................................ 41 12. AZ IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK ................................................................................................... 46 12.1. Prevenció ................................................................................................................................................ 46 12.2. Együttműködés külső szervezetekkel ...................................................................................................... 47 III. ISKOLÁNK SZAKMAI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE ..........................................................48

2

1. AZ ISKOLA SZAKMAI PROGRAMJA.....................................................................................................48 1.1. AZ ISKOLA SZAKKÉPZÉSI RENDSZERE ........................................................................................................................ 48 1.2. NÉGY ÉVES SZAKKÖZÉPISKOLAI OKTATÁS: 9-12. ÉVFOLYAMON .................................................................................... 52 1.2.1. Rendészeti négy éves szakközépiskola................................................................................................... 52 1.2.2. Környezetvédelem-vízgazdálkodás négy éves szakközépiskola ............................................................. 55 1.2.3. Vegyipari Szakközépiskola ..................................................................................................................... 56 1.3. SZAKGIMNÁZIUMI OKTATÁS .................................................................................................................................. 57 1.3.1. Közszolgálati ügyintéző szakgimnázium ................................................................................................ 57 1.3.2. Környezetvédelmi technikus szakgimnázium......................................................................................... 59 1.3.3. Műanyagfeldolgozó technikus szakgimnázium ..................................................................................... 61 1.3.4. Vízgazdálkodó technikus szakgimnázium .............................................................................................. 63 1.4. HÁROM ÉVES SZAKKÖZÉPISKOLAI OKTATÁS: 9-11. ÉVFOLYAMON ................................................................................. 65 1.4.1. Rendészeti őr szakközépiskolai szakképesítés ....................................................................................... 65 1.4.2. Víz- és csatornaműkezelő szakközépiskolai szakképesítés .................................................................... 67 1.4.3. Műanyagfeldolgozó szakközépiskolai szakképesítés ............................................................................. 69 1.4.4. Számítógépszerelő és karbantartó szakközépiskolai szakképesítés ...................................................... 70 1.5. HÁROM ÉVES SZAKISKOLAI OKTATÁS: 9-11. ÉVFOLYAMON ......................................................................................... 73 1.5.1. Víz-és csatornamű kezelő szakképesítésben beiskolázott szakiskolai osztályokban ............................. 73 1.5.2. Műanyagfeldolgozó szakképesítésben beiskolázott szakiskolai osztályokban ...................................... 74 1.5.3. Formacikk-gyártó szakképesítésben beiskolázott szakiskolai osztályokban ......................................... 75 1.5.4. Számítógép-szerelő és karbantartó szakképesítésben beiskolázott szakiskolai osztályokban .............. 76 1.6. SZAKKÉPZÉSI HÍDPROGRAM (20 HÓNAPOS) RÉSZSZAKKÉPESÍTÉSEI ................................................................................ 77 1.6.1. Hulladékgyűjtő- és szállító (SZH/1/2(A)) részszakképesítés (a 2016. szeptember 1-én) beiskolázott hídosztályokban ............................................................................................................................................... 77 1.6.2. Hulladékgyűjtő- és szállító (II/2/A) részszakképesítés (a 2015. szeptember 1-én) beiskolázott hídosztályokban ............................................................................................................................................... 80 1.7. FELNŐTTOKTATÁS............................................................................................................................................... 82 1.7.1. Műanyagfeldolgozó technikus ............................................................................................................... 82 1.7.2. Kis- és középvállalkozások ügyvezetője I. – szakképesítés-ráépülés ...................................................... 84 1.7.3. Kis- és középvállalkozások ügyvezetője II. – szakképesítés-ráépülés ..................................................... 87 2. HELYI TANTERV.......................................................................................................................................90 2.1. TANANYAG, KÖVETELMÉNYRENDSZER, KERETTANTERV ............................................................................................... 90 2.1.1. Kötelező és nem kötelező, illetve szabadon választható tanórai foglalkozások .................................... 90 2.1.2. Tananyag és követelményrendszer........................................................................................................ 90 2.2. ÓRATERVEK ...................................................................................................................................................... 91 2.2.1. Gimnázium ............................................................................................................................................. 91 2.2.2. Négy éves szakgimnáziumi szakképzés ................................................................................................. 96 2.2.3. Két éves szakgimnáziumi szakképzés .................................................................................................. 101 2.2.4. Négy éves szakközépiskolai szakképzés ............................................................................................... 102 2.2.5. Technikus szakmai képzés és felnőttoktatás ....................................................................................... 106 2.2.6. Három éves szakközépiskolai szakképzés ............................................................................................ 111 2.2.7. Szakiskolai szakképzés ......................................................................................................................... 115 2.2.8. Szakiskolát végzettek szakgimnáziuma ............................................................................................... 119 2.2.9. Hídprogramok ...................................................................................................................................... 124 2.2.9.1. Szakképzési Hídprogram SZH/1/2..................................................................................................... 124 2.2.9.2. Szakképzési Hídprogram HÍD II/20/A ................................................................................................ 125 2.2.10. Általános iskolai képzés ..................................................................................................................... 126 2.2.11. Magyar mint idegen nyelvű felzárkóztató képzés ............................................................................. 127 2.3. KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÉS TÉMAKÖREI.......................................................................................... 128 2.3.1. Irodalom .............................................................................................................................................. 129 2.3.2. Magyar nyelv ....................................................................................................................................... 129 2.3.3. Történelem .......................................................................................................................................... 129 2.3.4. Élő idegen nyelvek ............................................................................................................................... 129 2.3.5. Matematika ......................................................................................................................................... 130 2.3.6. Fizika .................................................................................................................................................... 130 2.3.7. Biológia ................................................................................................................................................ 131 2.3.8. Földrajz ................................................................................................................................................ 131 2.3.9. Informatika .......................................................................................................................................... 133

3

2.3.10. Rajz és műalkotások elemzése........................................................................................................... 133 2.3.11. Környezetvédelmi és vízgazdálkodási alapismeretek ........................................................................ 134 2.3.12. Magyar mint idegen nyelv ................................................................................................................. 134 2.3.13. Kémia ................................................................................................................................................. 134 2.3.14. Testnevelés ........................................................................................................................................ 135 2.3.15. Társadalomismeret ............................................................................................................................ 136 2.3.16. Emberismeret és etika témakörök ..................................................................................................... 136 2.3.17. Ember-, társadalomismeret és etika .................................................................................................. 136 2.3.18. Művészettörténet .............................................................................................................................. 136 2.3.19. Katonai alapismeretek ....................................................................................................................... 138 2.3.20. Belügyi ismeretek............................................................................................................................... 140 2.3.21. Környezetvédelem-vízgazdálkodás ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga............................... 140 2.3.22. Vegyipar ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga általános követelményei ............................... 141 2.3.23. Rendészet ismerete ágazati szakmai érettségi vizsga általános követelményei ............................... 141 2.4. A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE, A TANULÓK MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM MINŐSÍTÉSÉNEK ELVEI .............................................. 141 2.4.1. Egyéni fejlesztési terv........................................................................................................................... 142 2.4.2. Szöveges értékelés ............................................................................................................................... 142 2.4.3. Numerikus értékelés (az osztályzat) .................................................................................................... 143 2.4.4. A PEDAGÓGIAI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI ................................................................................... 143 Az iskola magasabb évfolyamba lépés feltételei ........................................................................................... 143 Írásbeli beszámoltatás nappali tagozaton, közoktatási évfolyamokon ......................................................... 145 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok elvei és korlátai ............................................... 146 A nevelő-oktató munka feltételei .................................................................................................................. 147 2.5. A TANULÓK MAGATARTÁSA ÉS SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK ALAPELVEI, KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI ....... 148 2.5.1. Magatartás .......................................................................................................................................... 148 2.5.2. Szorgalom ............................................................................................................................................ 150 2.6. A CSOPORTBONTÁSOK MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI ................................................................................................... 151 2.7. EGÉSZSÉGNEVELÉS ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉS ........................................................................................................... 152 2.7.1. Egészségnevelési program ................................................................................................................... 152 2.7.2. Iskolánk környezeti nevelési programja ............................................................................................... 152 2.7.2.1. Környezeti nevelési munkaközösség ................................................................................................. 152 2.7.2.2. A környezeti nevelés színterei a tanórákhoz kapcsolódóan .............................................................. 152 2.7.2.3. A szemléletformálás egyéb módjai ................................................................................................... 153 2.8. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ PROGRAM............................................................................................ 154 2.8.1. Helyzetfeltárás ..................................................................................................................................... 154 2.8.2. Diagnosztizálás .................................................................................................................................... 154 2.8.3. Segítő tevékenységeink formái ............................................................................................................ 154 2.8.4. Az esetleges juttatások és ösztöndíjak rendszere ................................................................................ 155 2.9. A TANULÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK ELISMERÉSE, JUTALMAZÁSA...................................................................................... 155 2.10. A NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAM TANANYAGA ÉS KÖVETELMÉNYRENDSZERE ............................................................... 156 2.10.1. A nyelvi előkészítő évfolyammal induló oktatás általános és közvetlen céljai .................................. 156 2.10.2. Fejlesztési feladatok .......................................................................................................................... 157 2.10.3. Nyelvtanítás a 10-13. évfolyamon ..................................................................................................... 158 2.11. A BMSZC THAN KÁROLY ÖKOISKOLÁJA, GIMNÁZIUMA, SZAKGIMNÁZIUMA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLÁJA KÖNYVTÁRÁNAK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ......................................................................................................................................... 158 V. ZÁRÓ DOKUMENTUMOK.....................................................................................................................161 1. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, a jóváhagyott pedagógiai programhoz való hozzáférés lehetőségei. ................................................................................................................................................... 161 2. A pedagógiai program elfogadásának dokumentumai (JEGYZŐKÖNYVEK) ............................................. 161 2.1. Az Iskolai Diákönkormányzat nyilatkozata ................................................................................................. 1 2.2. A nevelőtestület nyilatkozata ..................................................................................................................... 2 2.3. A Szülői Szervezet nyilatkozata ................................................................................................................... 3 2.4. Az iskolai Egészségügyi Szolgálat nyilatkozata........................................................................................... 4

4

I. BEVEZETŐ RÉSZ

1. Iskolánk bemutatása - A kezdetektől napjainkig 1950 márciusában született egy elhatározás, hogy „létesíteni kellene a textilgyárak karéjában, valahol Óbudán, egy vegyész jellegű műszaki középiskolát.” A terveket hamarosan a megvalósítás követte, s így 1950 szeptemberében– textilvegyipari ágazaton – megindult az első tanév. Az 1950-es évek első felében folyamatosan bővült iskolánk profilja: megindult a bőrvegyipari, majd a papíripari ágazaton is a képzés. 1955-ben iskolánk felvette Than Károly nevét. Az 1980-as évektől kezdve egyre színesebbé vált oktatási kínálatunk: 1983-ban a szakmunkás, majd 1990-ben a gimnáziumi képzést indítottuk el. 1997-ben iskolánkat összevonták a Bolyai János Textilipari Szakközépiskolával. 2001-ben intézményünkbe integrálták a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium felnőttoktatási tagozatát. Az átszervezések következtében intézményünk a főváros egy, nagy hagyományokkal rendelkező, sokoldalú képzési centrumává vált. Összetett iskolaként gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai képzést, nappali, esti és levelező munkarendben megvalósuló oktatást biztosítottunk és biztosítunk tanulóinknak. Az intézmény 2013-ban a KLIK fenntartásába került. A jogszabályok változása következtében 2015 július 1. óta a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum tagintézményeként működik, fenntartója a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az iskola nevelőtestületének célja a tradíciók megőrzésén, a hagyományok ápolásán keresztül az inkluzív pedagógiai kultúra gyakorlása, a pedagógiai innovációk támogatása és a környezeti nevelési tevékenység előtérbe helyezése.

2. Az iskola környezete A

Budapesti

Műszaki

Szakképzési

Centrum

Than

Károly

Ökoiskolája

Gimnáziuma,

Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája fővárosunk budai oldalának felnőttoktatást is folytató középfokú iskolája. Kedvező földrajzi helyzetünknek köszönhetően közel helyezkedünk el mind Budapest kulturális csomópontjaihoz, mind a Pilis és a Budai-hegység természeti értékeihez. Elsősorban II. és III. kerületi diákok jelentkeznek intézményünkbe, ám színes kínálatunknak köszönhetően vonzáskörzetünk nem csak Budára, hanem Pest középső és északi területeire, valamint a fővárosi agglomeráció nyugati oldalára is kiterjed. Iskolánk a Rózsadomb lábánál, a főváros II. kerülete Újlak nevű részén található. Az intézmény mellett található Zsigmond térről két forgalmas főútvonal indul ki. A Bécsi út és a Lajos utca vonala egyre gyorsuló tempóban alakul át korszerű irodaházak és lakótömbök alkotta modern városrésszé. A fokozatosan kirajzolódó, vegyes funkciójú negyedbe szervesen illeszkedik a kívülről és belülről is igényesen felújított, korszerű intézmény. Az állandóan változó gazdasági, társadalmi és munkaerő-piaci környezetben iskolánk úgy kínál sokféle képzést, hogy hagyományait továbbra is ápolja, értékeit megőrzi - emellett azonban 5

rugalmasan alkalmazkodik az oktatási intézményekkel szemben megfogalmazódó mindenkori társadalmi elvárásokhoz.

3. Iskolánk szakemberei A pedagógusok ideális nevelő és oktató munkájának feltételei minden szempontból biztosítottak intézményünkben, ugyanakkor az évről-évre változó összetételű diákság jelentette természetes pedagógiai kihívás szükségessé teszi, hogy egyfelől hatékonyabban használjuk fel a meglévő személyi feltételeinkben rejlő lehetőségeinket, másfelől azok céltudatos továbbfejlesztésére törekedjünk. Iskolánkban számos olyan szakképzettséget is igénylő feladatkör van (például szociális munka, gondozás, konfliktuskezelés, eszközök karbantartása, stb.), amelyeket költségvetési fedezet híján részben pedagógus munkatársaink látnak el. Törekszünk ezen tevékenységek szakszerű munkaerővel történő ellátására. Az iskolában folyó munka színvonalának megőrzése érdekében arra ösztönözzük iskolánk pedagógusait és dolgozóit, hogy a kínálkozó továbbképzési lehetőségeket kihasználva ismereteiket folyamatosan bővítsék és naprakészen tartsák, esetleg újabb végzettség megszerzésére törekedjenek.

4. Iskolánk kapcsolatrendszere 4.1. Fenntartói kapcsolat Az iskola 2015. 07. 01-től a Nemzetgazdasági Minisztérium fenntartásában működő Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum tagintézménye.

4.2. A szülőkkel való kapcsolat A szülőkkel való kapcsolattartással a Nevelési Program 4., „A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok, a kapcsolattartás formái” című fejezet 4.2. „Együttműködés a szülőkkel” c. részében foglalkozunk részletesebben.

4.3. Oktatási intézményekkel való kapcsolat A vonzáskörzetünkbe tartozó általános iskolák 7. és 8. osztályosai számára környezeti nevelési versenyt szervezünk. Részt veszünk a pályaválasztást segítő programokban (iskolabörzék, nyílt hét). A középiskolák közül elsősorban a környezetvédelmi képzést (is) folytató iskolákkal szoros a kapcsolat, valamint a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrumban tartozó tagintézményeinkkel. Szintén szoros kapcsolatot ápolunk azokkal az iskolákkal, amelyekkel egyes projektekben (TÁMOP-projektek., FSZK-projektek…) együtt dolgoztunk.

6

A különböző oktatási és pedagógiai programok keretében rendszeren részt veszünk más iskolák szakmai rendezvényein, bemutatóin, előadásain és workshopjain, ahogyan hasonló alkalmakkor mi is szívesen vendégül látjuk őket. Nagy hangsúlyt fektetünk a külhoni magyar iskolákkal való szoros kapcsolatra, cserediákprogramokra. A Határtalanul Program keretében felvettük a kapcsolatot több, határon túli magyar iskolával. Elsősorban az Adai Műszaki Iskolával szoros a kapcsolatunk. A felsőoktatási intézményekkel kötött együttműködési megállapodások alapján a hallgatók számára egyetemi gyakorlóhelyet biztosítunk. Legfontosabb partnerünk az ELTE. Az otthonuktól távol lakó diákjaink esetében elsőrangú fontosságú, hogy kiváló és hatékony kapcsolatot ápoljunk a nem csak a szállást biztosító, hanem számos más pedagógiai és oktatási feladatot is ellátó kollégiumokkal.

4.4. Oktatást segítő szervezetekkel és egyéb intézményekkel való kapcsolat Az EMMI helyettes államtitkársága a köznevelési törvényben meghatározott kérdésekben nyújt szakmai irányítást feladatainkhoz. A Nemzetgazdasági Minisztérium és a Belügyminisztérium az informatika és rendészet és közszolgálat ágazati képzéseinkkel kapcsolatos kérdésekben meghatározó szerepű. A környezetvédelmi és a vízügyi ügyekkel foglalkozó minisztériumoknak a környezetvédelem – vízgazdálkodás, valamint a környezetvédelmi és a vízügyi szakmacsoportban folyó képzésekkel összefüggő kérdésekben van jelentős szerepe. A kamarák az aktuális jogszabályok alapján részt vesznek a szakmai gyakorlati oktatás feltételrendszerének ellenőrzésében. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet a szakmai tanulmányi versenyek szervezésével, az írásbeli és szóbeli vizsgák tartalmi követelményeinek kidolgozásával, tanártovábbképzésekkel segíti az iskolai munkát. Az Oktatási Hivatal irányítja a kompetenciamérések és a tanulmányi versenyek lebonyolítását. Az érettségi vizsga szervezésével kapcsolatos feladatokat a területileg illetékes kormányhivatal látja el. Nehéz sorsú diákjaink magas száma miatt szoros kapcsolatban állunk az illetékes családsegítő központokkal, nevelési tanácsadókkal és gyermekjóléti szolgálatokkal. Közös munkánk a köznevelési törvény betartatására, és a családok, illetve a diákok eredményesebb beilleszkedésére irányul. A más kultúrából érkezett, menekült, vagy rendezetlen státuszú tanulók esetében szoros kapcsolatot tartunk fenn a menekülteket befogadó Bevándorlási és Állampolgársági Hivatallal, a fóti Károlyi István Gyermekközponttal, a bicskei Befogadó Állomással és a menekültekkel foglalkozó állami intézményekkel. Pedagógusaink munkájának hatékonyabbá tétele céljából törekszünk a szaktanácsadói szolgáltatások igénybevételére.

7

4.5. Támogató civil szervezetekkel való kapcsolat Szoros kapcsolatot ápolunk azokkal az egyesületekkel, civil és egyházi szervezetekkel, illetve szociális munkásaikkal, akik a hozzánk más kultúrából érkezett, nem magyar anyanyelvű, migráns tanulókkal foglalkoznak, beilleszkedésüket gondos munkával támogatják. Iskolánkat számos szervezet és alapítvány támogatja a legkülönbözőbb formában. Jelentős részük sikeres pályázataink eredményeképpen egy-egy előre meghatározott oktatási-nevelési cél elérését támogatja.

8

II. NEVELÉSI PROGRAM

1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai 1.1. Iskolánk értékrendszere (alapelvek, irányok) Valljuk, hogy a tanítás olyan kompetenciafejlesztési folyamat, melynek az ismeretközvetítés, a képesség- és készségfejlesztésen túl attitűdformáló szerepe is van. A tudás minőségét és értékét a mindenkori gazdasági-társadalmi viszonyok határozzák meg, de mindenképpen a világban való eligazodás, a problémamegoldás, a szakértelem eszköze. A tanulás céloktól értékelésig történő tervezése során, nagy hangsúlyt fektetünk az elmélet és gyakorlat, ismeret és alkalmazás egyensúlyára annak érdekében, hogy az ismeretek és a képességek jól kidolgozott, hatékonyan együttműködő rendszerét alakítsuk ki, mely a mindennapi életben és a munkaerőpiacon is hasznos, értékes tudáshoz juttatja diákjainkat. Mindennapi munkánk során olyan tanulási környezetet igyekszünk teremteni, ami elősegítheti kialakítani diákjainkban azokat az önszabályozási stratégiákat, melyekkel a későbbiekben saját tanulásuk irányítójává válhatnak. A tanítási-tanulási folyamat tervezésénél fontos szempontnak tartjuk a tanulás iránti motiváció felerősítését, a tanulás vonzóvá tételét, mellyel pozitív attitűdöt teremtünk az élethosszig tartó tanuláshoz is. Ennek érdekében olyan élményalapú oktatásra törekszünk, melyben jelentős szerephez jutnak a kreatív-produktív feladatok, a játékok, az interaktív órák, a módszerek és munkaformák sokszínű és változatos alkalmazása. Alapelveink között szerepel az egészség megóvására, a természetes és épített környezet védelmére, a fenntartható fejlődésre irányuló nevelés is. Intézményünk befogadó iskola, ami a heterogén tanulócsoportokon túl a nevelőtestület szemléletében és hozzáállásában is tükröződik. Alapelveink között fontos helyet foglal el a toleranciára nevelés, a kulturális és személyiségbeli különbözőségek tiszteletben tartása. Fontosnak találjuk az együttműködést, az iskolai élet minden szintjén megvalósuló kooperációt. Olyan együttműködés kialakítására törekszünk, melyben a diákok, a szülők és a nevelőtestület tagjai képesek egymással hatékonyan kommunikálni, összhangban dolgozni.

1.2. A nevelő-oktató munka céljai Nevelő-oktató munkánk célja, hogy a hozzánk kerülő fiatalok a tanítási-tanulási tevékenység eredményeképpen megvalósíthassák önmagukat; lokális és globális problémákra nyitott, valamint önmaguk és környezetük iránt felelős, azok érdekében cselekedni tudó és akaró egészséges felnőtt emberekké váljanak. Életük tudatos választások és döntések sorozata legyen, megfeleljenek a tudásalapú társadalom kihívásainak, erkölcsös, önálló életvitelre képes, a magánérdeket a köz érdekével összeegyeztetni képes, felelős állampolgárokká váljanak. 9

Információs társadalomban élünk. A roppant ingergazdag, gyorsuló, multimédiás világunkban lévő korlátlan és ellenőrizhetetlen információszerzés számtalan veszélyt rejt magában. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink megtanuljanak eligazodni a rájuk zúduló információáradatban, és képesek legyenek megkülönböztetni a minőségi tartalmat a másodrangútól. Az esélyegyenlőség megteremtése és a társadalmi mobilitás elősegítése révén a társadalmi kirekesztődést kívánjuk megakadályozni. Interkulturális programunkkal azt szeretnénk elérni, hogy felkeltsük diákjaink érdeklődését más népek kultúrája iránt, illetve a más kultúrából érkező diákok számára lehetőséget biztosítsunk a beilleszkedésre. A különböző anyanyelvű és állampolgárságú tanulók közös nevelésével kívánjuk erősíteni az anyanyelv és kultúra megbecsülésére és ápolására, illetve mások anyanyelvének és kultúrájának megismerésére, megértésére és elfogadására irányuló pozitív attitűdöt. Célunk, hogy diákjaink önálló véleménnyel rendelkező autonóm személyiséggé váljanak, másfelől a társadalom aktív tagjaiként képesek legyenek szűkebb és tágabb környezetükben egyaránt megtalálni és megállni a helyüket. Életvitelük építő jellegű legyen, melynek keretében óvják egészségüket, természetes és épített környezetüket. Az iskolai élet minden területén olyan értékek közvetítésére törekszünk, melyek által tanulóink segítőkész, felelősségteljes, embertársaikkal együttműködő, kompromisszum kész, megfelelő vitakultúrájú szociomorális emberekké válnak. Nagy hangsúlyt fektetünk tehetséges tanulóink képességeinek azonosítására és a tehetséggondozásra.

1.3. Kulcskompetenciák fejlesztése Az

iskolai

oktató-,

nevelőmunka

alapja

a

Nemzeti

Alaptantervben

meghatározott

kulcskompetenciák fejlesztése, melyek lehetővé teszik a tanulók változásokhoz való rugalmas alkalmazkodását, a változások befolyásolását, így saját életminőségük alakítását. Törekednünk kell az ehhez szükséges ismeretek átadására, a képességek kialakítására és fejlesztésére, a pozitív attitűd elérésére. Az Európai Unióban kulcskompetenciákon azokat az ismereteket, készségeket és az ezek alapját alkotó képességeket és attitűdöket értjük, amelyek birtokában az Unió polgárai egyrészt gyorsan alkalmazkodhatnak a modern világ felgyorsult változásaihoz, másrészt a változások irányát és tartalmát cselekvően befolyásolhatják. A tudásalapú társadalomban felértékelődik az egyén tanulási képessége, mert az emberi cselekvőképesség az élethosszig tartó tanulás folyamatában formálódik. A különböző kompetenciaterületekben megjelenő ismeretek, készségek, és ezek hátterében a meghatározó képességek és attitűdök számos tanulási helyzetben és összefüggésben alkalmazhatók különféle célok elérésére, különböző problémák és feladatok megoldására, ezért több műveltségterülethez is köthetők. Több kompetencia egymásba fonódik, így részben fedik egymást, továbbá az egyikhez szükséges elemek támogatjá a másik területhez elengedhetetlen készségek formálódását, fejlődését. Hasonló egymásra építettség jellemzi a képességek kibontakoztatására és a tanulás fejlesztésére irányuló célok és az egyes műveltségterületek viszonyát. Számos olyan fejlesztési területet említhető, amely valamennyi 10

műveltségterületen a kialakítandó kompetencia részét képezi: ilyen például a kritikus gondolkodás, a

kreativitás,

a

kezdeményezőképesség,

a

problémamegoldás,

az

együttműködés,

a

kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése, a kapcsolati kultúra, a társas tolerancia. 1.3.1. Anyanyelvi kommunikáció Anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését megőrzését és közvetítését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás szóban és írásban), valamint a helyes, öntudatos és alkotó nyelvhasználatot az oktatásban, képzésben, a társadalmi és kulturális tevékenységek során, a családi és a társas életben, a munkában és a szabadidős tevékenységben, a társas valóság formálásában. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának folyamata és eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességeinek fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli és írásbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különböző nyelvi stílusok sajátosságainak, valamint a különféle helyzetekben a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét. Az ember rendelkezik azzal a képességgel, hogy változatos helyzetekben, szóban és írásban képes másokkal érintkezni, kommunikációját figyelemmel tudja kísérni, és a helyzetnek megfelelően tudja alakítani. Képes nyelvileg megalkotni és kifejezni saját valóságát és valóságértelmezését, a nyelvhasználaton keresztül mások valóságértelmezését megismerni és a sajátjával összevetni, összehangolni, vagy ütköztetni. Képes a nyelvhasználat útján ismereteket szerezni és ismereteit gazdagítani, illetve új ismereteket, tudást létrehozni. Képes megkülönböztetni és felhasználni különböző típusú szövegeket, továbbá információkat keresni, gyűjteni, feldolgozni és közvetíteni. Tud segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelően, etikusan és meggyőzően kifejezni. A pozitív attitűd magában foglalja a társas viszonyokra érzékeny, tudatos, érdeklődő és önkritikus magatartást, a törekvést az építő jellegű párbeszédre, az igényes megnyilvánulás értékének felismerését, az esztétikai minőség tiszteletét, mások megismerésének igényét és az anyanyelv iránti felelősség vállalását. Ehhez ismerni kell az anyanyelv és a nemzeti kultúra, a nyelv és a valóság, a kommunikáció és a társas világ közötti összetett kapcsolatot, a nyelv változó-változtató természetét, másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét.

11

1.3.2. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció – az anyanyelvi kommunikációhoz hasonlóan – az alapvető nyelvi készségekre épül: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése idegen nyelven különböző tevékenységi formákban. Ilyen a hallott és olvasott szöveg értése, a szövegalkotás és az interakció szóban és írásban. Ezek a tevékenységek az élet különböző területein – oktatás és képzés, munka, családi és társas élet, szabadidős tevékenységek – az egyén szükségleteinek megfelelően folynak. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességekre és készségekre is támaszkodik, mint a közvetítés az anyanyelv és az idegen nyelv között, valamint más kultúrák megértése. A nyelvhasználó tudásszintje változhat a különböző nyelvek, nyelvi tevékenységek (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése, íráskészség és közvetítő készség), valamint az idegen nyelvet használó társadalmi-kulturális háttere, igényei és érdeklődése szerint. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A kommunikatív nyelvi kompetencia lexikális, funkcionális, grammatikai és szövegalkotási ismereteket, valamint szocio- és interkulturális készségeket feltételez. Az élethosszig tartó tanuláshoz a nyelvhasználónak el kell sajátítania az önálló tanulás stratégiáit és az ehhez szükséges eszközök használatát. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot.

1.3.3. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia kialakításához elengedhetetlen az olyan meghatározó bázisképességek fejlesztése, mint a matematikai gondolkodás, az elvonatkoztatás és a logikus következtetés. E kompetencia összetevőit alkotják azok a készségek is, amelyekre támaszkodva a mindennapi problémák megoldása során a matematikai ismereteket és módszereket alkalmazzunk. A matematikai kompetencia kialakulásában, hasonlóan más területekhez, az ismeretek és a készség szintű tevékenységek egyaránt fontos szerepet töltenek be. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A matematikai ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek, struktúrák, az alapműveletek és az alapvető matematikai fogalmak, jelölések és összefüggések készség szinten alkalmazható tudását. A matematikai kompetencia azt jelenti, hogy felismerjük az alapvető matematikai elveket és törvényszerűségeket a hétköznapi helyzetekben, elősegítve a problémák megoldását a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. E kompetencia teszi lehetővé a törvényszerűségek felismerését a természetben, és alkalmassá tesz az érvek láncolatának követésére, a matematika 12

nyelvén megfogalmazott törvények megértésére. A matematikai műveltséghez való pozitív hozzáállás annak az igazságnak a tiszteletén alapul, hogy a világ rendje megismerhető, megérthető és leírható.

1.3.4. Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos kompetencia az ismereteknek és készségeknek azt a rendszerét jelöli, amelynek megfelelő szintje lehetővé teszi, hogy megfelelő ismeretek és módszerek felhasználásával leírjuk és magyarázzuk a természet jelenségeit és folyamatait, bizonyos feltételek mellett előre jelezve azok várható kimenetelét is. Segít abban, hogy megismerjük, illetve megértsük természetes és mesterséges környezetünket, és ennek megfelelően irányítsuk cselekedeteinket. A technikai kompetencia ennek a tudásnak az alkotó alkalmazása az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében. A természettudományos és technikai kompetencia magában foglalja a fenntarthatóság, azaz a természettel hosszú távon is összhangban álló társadalom feltételeinek ismeretét, és az annak formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség elfogadását. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természet működési alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek és technológiai folyamatoknak az ismerete, de ismerni kell az emberi tevékenységeknek a természetre gyakorolt hatásait is. Így megértjük a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok alakulásában, valamint az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalomra nézve. A

természettudományos

és

technikai

kompetencia

birtokában

mozgósítani

tudjuk

természettudományos és műszaki műveltségünket a munkában és a hétköznapi életben: amikor új technológiákat, eszközöket, berendezéseket ismerünk meg és működtetünk, amikor a tudományos eredményeket a hétköznapokban alkalmazzuk egyéni és közösségi célok érdekében, vagy természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalakor. Az ilyen kompetenciával felvértezett ember egyaránt kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudományés technikaellenes, illetve a technikát, a termelést az emberi szempontok és a környezeti fenntarthatóság fölé helyező megnyilvánulásokkal szemben. A természettudományos és technikai kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt alakít ki az emberben, aki ezért igyekszik megismerni és megérteni a természeti jelenségeket, a műszaki megoldásokat és eredményeket, nyitott ezek etikai vonatkozásai iránt, továbbá tiszteli a biztonságot és a fenntarthatóságot.

13

1.3.5. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (információs és kommunikációs technológia, a továbbiakban IKT) és a technológiák által hozzáférhetővé tett, közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; digitális tartalomalkotás és -megosztás, továbbá kommunikációs együttműködés az interneten keresztül. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A digitális kompetencia az IKT természetének, szerepének és lehetőségeinek megértését, alapos ismeretét, illetve ennek alkalmazását jelenti a személyes és társadalmi életben, a tanulásban és a munkában. Magába foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás és -kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás, a művészetek és a kutatás terén. A tanulónak értenie kell, miként segíti az IKT a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az ezek kiszűrésére használatos alapvető technikákat, továbbá az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket és etikai elveket, valamint a szerzői jogból és a szoftver-tulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi kereteket. A szükséges készségek magukba foglalják az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. Ide tartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, az ezek segítségével történő keresés, az IKT alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IKT használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhet� információ és az interaktív média felelősségteljes alkalmazása érdekében. A digitális kompetencia fejlődését segítheti továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban.

1.3.6. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékalapú, személyek és kultúrák közötti párbeszédre nyitott szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel, valamint a közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amelynek révén az ember hatékony és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb társadalmi és szakmai 14

életben, továbbá – ha szükséges – képes a konfliktusok megoldására. Az állampolgári kompetencia lehetővé teszi, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudást felhasználva aktívan vegyünk részt a közügyekben. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magába foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem főbb eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak valós céljainak, értékeinek és törekvéseinek az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális azonosságtudat fontosságának tudatosítása egyaránt. Az állampolgári kompetencia kialakítása során olyan képességekre és készségekre is támaszkodni kell, mint a közügyekben kifejtett hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés, valamint a megoldásuk során tanúsított szolidaritás. Ez a kompetencia magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző – helyi, nemzeti és európai – szinteken hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, továbbá a részvételt a döntéshozatalban (elsősorban szavazás útján). A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség, a demokrácia, a vallási és etnikai sokszínűség tiszteletben tartását. Pozitív attitűd a településhez, az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás tudata, a részvétel iránti nyitottság a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartozást megalapozó közös értékek, demokratikus elvek elfogadásának és tiszteletben tartásának kinyilvánítása. Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntarthatóság támogatását és mások értékeinek, magánéletének tiszteletét is jelenti. A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék a saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel és alkalmazza is őket. A kiegyensúlyozott kapcsolatok és a társadalmi életben való aktív, sikeres részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat és az általánosan elfogadott magatartási szabályok elsajátítása. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető fogalmak ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak kulturális és társadalmi-gazdasági viszonyaiban, továbbá a nemzeti és az európai identitás kapcsolatának a megértése is. E kompetencia alapja az a sokféle képességre épülő készség, hogy az ember különféle területeken tud hatékonyan kommunikálni, figyelembe veszi és megérti a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereiben bizalmat kelt, és empátiával fordul feléjük. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Nélkülözhetetlen még a 15

társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés. Az attitűd fontos része a személyes előítéletek leküzdése és a törekvés a kompromisszumra. Ide tartozik még a stressz és a frusztráció megfelelő kezelése, valamint a változások iránti fogékonyság. 1.3.7. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia segíti az embert, hogy igyekezzék megismerni tágabb környezetét, és ismeretei birtokában képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Ez tudást, kreativitást, újításra való törekvést és kockázatvállalást jelent, valamint azt, hogy az egyén céljai érdekében terveket készít és valósít meg. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek, készségeknek és magatartásformáknak, amelyekre a mindennapi életben, a társadalomban és a munkahelyen szükség van. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A szükséges ismeretek egyrészt az ember személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését és a pénz világát érintő magabiztos tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások működésének pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint a tervezés, a szervezés, az irányítás, a vezetés, a feladatok megosztása, az elemzés, a kommunikáció, a jó ítélőképesség, a tapasztalatok értékelése, a kockázatfelmérés és -vállalás, a munkavégzés egyénileg és csapatban, valamint az etikus magatartás. A pozitív attitűdöt a függetlenség, az alkotó- és újítókészség, a célok elérésére irányuló motiváció és eltökéltség jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában.

1.3.8. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség magában foglalja az esztétikai megismerést, illetve az elképzelések, képzetek, élmények és érzések kreatív kifejezésének elismerését, befogadását mind a hagyományos művészetek nyelvén, mind a média segítségével, különösen az irodalomban, a zenében, a táncban, a drámában, a bábjátékban, a vizuális művészetekben, a tárgyak, épületek, terek kultúrájában, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó és a mozgókép segítségével. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Ide tartozik az európai országok, 16

nemzetek és a kisebbségek kulturális és nyelvi sokfélesége megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése is. Olyan képességek és készségek értendők ide, mint a művészi önkifejezés, a művészi érzék, a műalkotások és előadások értelmezése és elemzése, a saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása, s ez által az általános életminőség javítása. A pozitív attitűdök alapját a művészet szeretete, a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az azt támogató készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagodjon az állampolgárok önismerete, emberi kapcsolatrendszere és eligazodó készsége a világban.

1.3.9. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az ember képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve a hatékony gazdálkodást az idővel és az információval. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira

építve

tudását,

a

képességek

együttesére

támaszkodó

készségeit

a

legkülönbözőbb helyzetekben alkalmazza: tanulási és képzési folyamataiban, otthon, valamint a munkában egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök Az életben jól hasznosítható, a munka- vagy karriercélok elérését szolgáló tanuláshoz az embernek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie saját képességeiről, a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatásokat, támogatásokat. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető készségek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IKT-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. A tanulónak képesnek kell lennie a közös munkára és arra, hogy tudását másokkal megossza, saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, kérjen. A pozitív attitűd tanulás iránti belső motivációt feltételez, amelynek folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy az ember korábbi tanulási és 17

élettapasztalatait felhasználja, új tanulási lehetőségeket kutasson fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazza.

1.4. Hagyományápolás és éves iskolai rendezvények A hagyományok kialakítása és ápolása fontos szerepet játszik a tanulók érzelmi és szociális fejlődésében. Ezért a tanév során igyekszünk számos lehetőséget kínálni a közös ünneplésre, megemlékezésre. Diákjainkkal közösen készülünk nemzeti ünnepeinkre, az aradi vértanúk, a kommunista és egyéb diktatúrák, holokauszt áldozatainak napjára, a Nemzeti Összetartozás Napjára, csakúgy, mint az iskolánk névadójához kapcsolódó megemlékezésekre. Névadónk emlékének őrzése céljából Than Károly sírját rendszeresen gondozzuk, Than Károly szobrát megkoszorúzzuk; évente a Than Károly Atlétikai Bajnoksággal emlékezünk meg róla. Az iskolához, kisebb közösségekhez és a különböző kultúrákhoz való tartozás fontosságát számos éves rendezvény is erősíti. A tanév menetéhez kapcsolódó események (tanévnyitó, szalagavató, ballagás, iskolagyűlés) mellett fontos szerepet kapnak a szakmai (Nyitott kapuk) és a lehetséges szabadidős (gólyatábor, osztálykirándulás, projektnapok) programok is. Az iskola életét az évente megrendezésre kerülő szaktárgyi versenyek, vetélkedők és tanulmányutak is színesítik. A hagyományápolással és az éves iskolai rendezvényekkel kapcsolatos feladatok elosztása és közösségépítő megvalósítása tantestületünk összehangolt munkájának eredménye. Az iskola életét és arculatát meghatározó tanárok előtti tisztelgés minden évben a Than Károly Emlékplakett, a Than Károly Aranygyűrű, valamint a Than Károly Középiskola Örökös Tanára elismerések átadásával rendszeresen helyt adunk a régi tanárainkat magasztaló ünnepségeknek, teremavatással és az iskolai honlapon található virtuális „Than emlékszoba” fenntartásával történik.

1.5. A testi és lelki egészség ápolásával kapcsolatos feladatok Iskolánk egyik kiemelkedő feladata az egészségorientált, szenvedélybetegségeket elutasító életvitel iránti igény kialakítása, megszilárdítása a tanulókban. Fontosnak tartjuk, hogy a tanulók megértsék saját egészségük jelentőségét, rendelkezzenek azokkal az ismeretekkel, jártasságokkal, amelyekkel mind az egyes emberek, mind a közösség egészségének védelmét szolgálják. Ennek érdekében nevelési-oktatási feladataink során nagy figyelmet szentelünk a higiéniával, betegségmegelőzéssel, fizikai és lelki függőségek elkerülésével, egészségvédelemmel, harmonikus családi életre neveléssel kapcsolatos tanórai és tanórán kívüli tevékenységeknek. Kiemelten fontosnak tartjuk tanulóink versenyeztetését, mert az egyéb területen gyengébben teljesítő tanulóink is sikerélményekhez juthatnak. A honvédelmi és rendészeti osztályaink tanulóit kiemelten motiváljuk minél több tradícionális szakmai, tanulmányi és sportversenyen való részvételre.

18

1.6. Az idegen nyelv oktatásával kapcsolatos feladatok Az idegen nyelvi órákon célul tűzzük ki más népek kultúrájának és szokásainak bemutatását, lehetővé téve ezáltal a szaktárgyi órák során az iskola által kitűzött nyitottság, a kulturális adaptáció és az európai egység gondolatának elsajátítását. A nevelési célokon túl oktatói feladataink közé a lehetőség szerinti nyelvi táborok, versenyek és klubok, mozi-, színház- és könyvtárlátogatások tartoznak. A nyelvoktatás iskolánkban kiemelt jelentőségű és magas színvonalú. Nyelvi munkaközösségeink koordinálásával és tanulóink aktív részvételével a nemzetközi projektekben való részvétel a célunk.

1.7. Más kultúrából érkező tanulók beilleszkedésével kapcsolatos feladatok Interkulturális programunk célja, hogy biztosítsuk más kultúrából érkező diákjaink számára a beilleszkedéshez szükséges támogatást. Ennek érdekében iskolánknak számos teendője van az együttműködés, a felzárkóztatás, a nyelvi hátrányok kiküszöbölése és a pszichoszociális támogatás területén. Olyan átfogó rendszer kialakítására törekszünk, mely elősegíti a más kultúrából érkező diákok zökkenőmentes beilleszkedését. Ehhez szükséges olyan együttműködési háló megszervezése, mely biztosítja a diákokat körülvevő pszichoszociális burkot. A megfelelő információáramlás érdekében feladatunk a szaktanárok, osztályfőnökök és a pedagógusok munkáját segítő szakemberek összehangolt munkájának megteremtése rendszeres esetmegbeszélő konzultációkkal. Feladatunk továbbá a tanulók, a tanárok és a szülők megfelelő tájékoztatása és felkészítése. Külön hangsúlyozzuk az osztályfőnökök felkészítését, mivel nekik hatalmas felelősségük van az osztályközösség

kialakításában,

a tanulók attitűdjének formálásában. A közösség- és

személyiségfejlesztést a kooperatív technikák tanórai alkalmazása is elősegíti. Szükséges továbbá a beilleszkedést, befogadást és haladást segítő tanórai és tanórán kívüli programok megtervezése és megszervezése. Ehhez kapcsolódva alkalmazunk egy jó tapasztalatok és gyakorlatok gyűjteményéből álló osztályfőnöki kézikönyvet, mely nagyban hozzájárul a külföldi tanulókkal foglalkozó pedagógusok eredményes munkájához. Más kultúrából érkező tanulóink számára az anamnézis felállítását követően biztosítanunk kell az egyéni fejlesztési terveket. Az egyéni haladást differenciált tanulásszervezéssel is segítjük. A fejlődés a bemeneti eredmények és a kimeneti célok megjelölésével a tanuló számára is követhetővé, motiváló erejűvé válik. Biztosítanunk kell tanulóink számára a kultúránkkal, iskolarendszerünkkel, iskolánk szerkezetével és szabályaival kapcsolatos tudnivalókat. Ehhez társadalmi-szociokulturális tananyagot biztosítunk. A nyelvi hátrányok leküzdésének érdekében feladatunk, hogy biztosítsuk a magyar mint idegen nyelv tantárgy magas óraszámban történő tanítását, melynek keretében tanulás-módszertani, társadalmiés szociokulturális ismeretek átadása és szaktárgyi előkészítés is zajlik. Hazánk kultúrájába való beilleszkedés mellett segítenünk kell tanulóinkat saját kultúrájuk megtartására és bemutatására irányuló szándékukban is. 19

1.8. A kompetencia alapú oktatási program megszervezésével kapcsolatos feladatok Intézményünk a sikeres munkerőpiaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztését, a kompetencia alapú oktatás elterjesztését tartja a nevelési-oktatási folyamat egyik legfontosabb céljának. A hatékony önálló tanulás, mint kulcskompetencia megvalósítása alapfeltétele annak, hogy diákjaink egyéb képességei is megfelelő módon tudjanak fejlődni. Ennek érdekében a 2009/2010-es tanévtől a kompetenciaalapú oktatás az iskola egyik alapfeladatává vált. Ez a pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítését, új módszertani kultúra és eszközrendszer, illetve a hagyományostól eltérő oktatási formák és tanulásszervezési technikák bevezetését tette szükségessé. Ennek eredményeképpen az iskola kereteihez és lehetőségeihez igazítva feladataink között szerepel témahét, projektek szervezése és moduláris oktatási program szervezése.

1.9. A tanítási-tanulási folyamat során alkalmazott módszerek 1.9.1. Témahét A hagyományos oktatási formákat kiegészítve iskolánk témahetet szervez a tananyag komplex elsajátításának új formájaként. A témahéten a diákok a mindenkori éves munkatervben előre meghatározott témakört 3-5 tanítási napon keresztül, rugalmas időkeretek között, iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel. 1.9.2. Projektek Intézményünk új tanulásszervezési módszerként minden tanévben három hetet meghaladó projektet szervez, melynek középpontjába valós tennivaló, elvégzendő tevékenység áll. A diákok a projekt végére valamilyen tárgyi vagy szellemi produktumot hoznak létre a mindenkori éves munkatervben meghatározott tematika és technika szerint. 1.9.3. Moduláris oktatás Diákjaink ezzel az újfajta oktatásszervezési módszerrel a megjelölt témaköröket témák szerint csoportosítva tanulják, tevékeny résztvevőként és nem passzív befogadóként. A moduláris oktatási program megszervezése környezetvédelem, környezeti nevelés, egészséges életmódra nevelés, érzelmi-erkölcsi nevelés jegyében történhet a tanulócsoportok és az intézmény igényeinek megfelelően az éves munkatervben meghatározott módon. Egy-egy modul, több tantárgy tananyagához kapcsolódik, tanuló- és készségközpontú, lehetővé teszi a nyitott gondolkodást, a problémamegoldó képesség és a kreativitás fejlesztését gyakorlatorientált módon.

20

1.9.4. Differenciált oktatás Mivel tanulócsoportjaink összetétele meglehetősen heterogén, ezért elengedhetetlen olyan egységes alapokon nyugvó tanórai differenciálás, mely igazodik a tanuló képességeihez. Különösen a bizonyos területeken felzárkózásra szoruló (például SNI, BMT, migráns) vagy az egyes területeken jártasabb, tehetségesebb diákok esetében szükséges, hogy az órai munka differenciálásával segítsük őket sikeres továbbhaladásuk érdekében. A differenciálás az egyénre szabott feladatok mellett kooperatív tanulási technikák formájában valósulhat

meg

legeredményesebben,

tanulásszervezésre.

ezért

tantestületünk

törekszik

az

ilyen

jellegű

A differenciált oktatás figyelembe veszi a tanulók egyéni képességeit és

haladási ütemét, lehetőséget nyújt az egyéni fejlesztésre. 1.9.5. Kooperatív tanulási technikák A kooperatív tanulási technikák infrastrukturális feltételektől függő mind nagyobb arányú alkalmazása hozzájárul a sikeres tanórai differenciáláshoz, a kompetenciák megfelelő fejlesztéséhez. Kooperatív tanulási szituációban a diákok motiváltak, és mivel tanulásuk aktív tevékenységekhez kötődik, kiválóan fejleszti a problémamegoldás, elemzés, kutatás képességét. Mivel a diákok többféle típusú egyéniséggel dolgoznak együtt, az együttműködés során lehetőségük van mérlegelni a problémák megoldásának különféle javaslatait. Az együttműködés mint munkaforma és norma lehetővé teszi a diákok számára, hogy kifejezzék és képviseljék a közös munkában saját kulturális környezetükből származó értékeiket, segítve egymást a különböző nézőpontok megismerésében. 1.9.6. Infokommunikációs technológiai eszközök által támogatott tanórák A korszerű oktatás érdekében az informatikai eszközök használatát kiterjesztettük valamennyi szakórára. Az internet, a számítógép kínálta audiovizuális lehetőségek olyan többlettartalommal töltik meg a tanórákat, mely hozzájárul a tananyag elsajátításának eredményességéhez, a digitális kompetencia fejlesztéséhez. Ezért tantestületünk törekszik az infokommunikációs eszközökkel támogatott tanórák egyre nagyobb arányú bevezetésére minden tantárgy esetében. lehetőségeinket kihasználva törekszünk az iskola infokommunikációs eszközállományának fejlesztésére.

1.10. Nevelő-oktató munkánk során alkalmazott eszközök és eljárások rendszere Iskolánkban

a

nevelés

elsősorban

személyes

példamutatással

történik.

A

pedagógus

személyiségével próbálja a diákokat helyes útra terelni. A pszichológiailag és pedagógiailag jól felkészült tanári kar a helytelen magatartást igyekszik megelőzni, illetve korszerű módszerekkel korrigálni.

21

A fegyelmezés során is mindig a tanár segítő szerepe kerül előtérbe. A legtöbb alkalommal inkább csak jelzésekkel (hangsúly, tekintet), proxemitáskontrollal (a pedagógus és a diák közötti fizikai távolság csökkentésével), gyakran humorral, vagy a csábító tárgyak időleges eltávolításával (mobiltelefon, újság, könyv az óra idejére történő elvételével) fegyelmezünk. Büntetéshez csak a legszükségesebb esetekben folyamodunk. Ennek következménye is sokszor az iskola falain belül marad. Ezen pedagógiai eszközök eredménytelensége vagy nagyon súlyos fegyelemsértés esetén fegyelmi büntetési eljárást kezdeményezhetünk. Nevelési céljaink megvalósítása érdekében olyan pedagógiai eszközöket és eljárásokat alkalmazunk, melyek figyelembe veszik a tanuló személyiségét, tudásszintjét, értelmi képességeit, igazodnak az aktuális szituációhoz, valamint a nevelést folytató pedagógus szemléletéhez. Nevelési eljárásainkat a következőképpen csoportosíthatjuk: A szokások és viselkedési formák kialakítását célzó közvetlen eljárásaink közé tartoznak a segítségadás, az ösztönzés, a megbízás, a gyakoroltatás, a számonkérés, az értékelés. A feladatokon és kortársi kapcsolatokon keresztül történő közvetett eljárásaink közé a közös célok kitűzése, közösségi

tevékenységek

megszervezése,

a

hagyományok

kialakítása,

és

ápolása,

a

diákönkormányzat segítése tartozik. A magatartási modellek közvetítése a személyes példamutatáson túl beszélgetéssel vagy konkrét esetmegbeszélés során történik. Fontos szerepe van azonban olyan közvetett eljárásoknak is, mint a követendő egyéni és csoportos minták jutalmazása, irodalmi alkotások elemzése, színházlátogatás. A tudatosításra, meggyőződés-formálásra irányuló eljárásokban nagy szerepet kap a tanulók önálló elemző munkája, a beszélgetés és a vita. A drámapedagógia eszközeinek alkalmazása nagyban segítheti a pedagógus ilyen irányú munkáját. Hiszünk abban, hogy a pozitív tanári hozzáállás; az elfogadás, az odafigyelés és a szeretet megteremtheti azt a bizalmi kapcsolatot, melynek fenntartása érdekében a pedagógussal való hatékony együttműködés, a pozitív példák követése lesz a cél.

2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Pedagógiai programunk céljainak elérése érdekében az iskolai nevelés során középpontba helyezzük a tanulók személyiségét. Munkánkat iskolapszichológus segíti, aki jó tanácsokkal látja el pedagógusainkat, ugyanakkor saját maga is rendszeresen kapcsolatba lép diákjainkkal. Osztályfőnöki órákra látogat, és önismereti csoportot működtet az ifjúság számára. Tanulóink a hét minden munkanapján személyesen is felkereshetik, és közösen megoldást kereshetnek gondjaikra. A harmonikus személyiség a Nemzeti Alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák fejlesztésével, új tanulásszervezési utak alkalmazásával képes kibontakozni. A nevelőtestületünk által elérni kívánt legfontosabb személyiségfejlesztési célok elérésére elsősorban az új oktatás- és tanulásszervezési módszerekkel szocializált diákok képesek. Fontosnak 22

érezzük, hogy a nálunk végzett diákok képesek legyenek a társaikkal való együttműködésre, a csoportmunkában, pármunkában és projektekben való közös gondolkodásra, alkotásra és kooperativitásra. A konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciák is fejlődnek. Ezáltal elősegítjük a szabályismeret fejlődését, a tanulás tanulásának folyamatos és állandó fejlesztését, az élethosszig való tanulás pozitív élményét és képességét, praktikusságának rögzülését. Tanulóinkat elfogadó, nyitott szemléletű emberekké neveljük, akik érzékenyek és támogatók a más kultúrájú diáktársaik befogadásában. Érzékenyítő csoportos foglalkozásaink célja a civilizációs eltérések sokkjának kezelése, valamint, hogy a többségi diákok segítsék a hozzánk érkezőket a kulturális és társadalmi beilleszkedésben. Támogatjuk a társas érzelmek és az egyéni önértékelés fejlesztésében mindkét fél számára pozitív segítő diákpárok megalakulását. A személyiség fejlesztésében primer szerepe van a helyes értékelési és önértékelési képesség kialakításának, ezzel összefüggésben fontos, hogy alkalmas legyen a legitimitás vizsgálatára, vagyis arra, hogy a normatív elvárásokhoz ne csak alkalmazkodjon, hanem azok megalapozottságát felül is vizsgálja, valamint a szociális extenzivitásra, hogy az iskolában elvárt magatartási és viselkedési, illetve teljesítménynormákat az iskolai közösségen kívül is alkalmazza. Ugyanakkor szükséges, hogy a tanulót relativitás is jellemezze, és jártas legyen a különböző normák közötti tájékozódásban és a köztük történő választásban. Ki kell alakulnia a reális önképnek, és az elképzelések és célok rendszeres felülvizsgálati képességének. Az érett személyiség jellemzője a logikus érvekre támaszkodó racionalitás, az önállóság, a kezdeményezőkészség, az innováció és kreativitás; az elképzeléseit kifejtő és megvalósító, ugyanakkor mások világlátását tiszteletben tartó magatartás, koherenciára és szenzibilitásra törekvés.

3. Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok 3.1. Iskolánk egészségnevelési programja Társadalmunk egyik alapvető gondja az életminőség romlása, az indokolatlan halálesetek rohamos növekedése. A leggyakoribb halálokok rizikótényezői között az egészségtelen életmód, az egészségre káros emberi magatartások szerepelnek. A probléma megoldását az emberi viselkedés alakításában kell keresnünk azokban az ismeretekben, amelyek a cselekvést előkészítik, a viselkedést meghatározzák. Az egészséges életmód nem a betegség hiányát jelenti, hanem egy preventív, aktív tevékenységet az életminőség-fejlesztés érdekében. Az egészséges ember harmonikus együttélését külső és belső környezetével a fizikai, érzelmi, mentális, szociális, személyi és lelki- szellemi egészség együttesen biztosítja.

23

3.1.1. Alapelveink és módszereink Iskolánk egészségnevelési programja a legszélesebb értelemben vett megelőzés céljait szolgálja. Tudományosan megalapozott, helyes cselekvésre serkentő tervezett, szervezett és rendszeres tevékenység. Korszerű pedagógiai és megismerési, interaktív módszerek és saját élményű aktív részvétel révén történő ismeretelsajátítás és magatartásformálás. 3.1.2. Az iskolai egészségnevelés főbb területei Egészséges életmód - egészséges táplálkozás; mozgás, testedzés; egészséges környezet; lelki egészség megóvása, stresszhelyzetek kezelése, családi konfliktusok feloldási lehetőségei; a legális drogok (dohányzás, alkohol, gyógyszerek) veszélyei Elsősegélynyújtó tanfolyam – A Magyar Vöröskereszt bázisiskolájaként tanulóink számára külső előadó bevonásával szervezzük meg a képzéseket Szexuális felvilágosítás, párkapcsolatok - biológiai ismeretek; bensőséges kapcsolatok, tisztelet, felelősség; családtervezés, nőgyógyászati szűrővizsgálatok; szexuális úton terjedő betegségek Családi életre való felkészítés - a család; a gyerek, a szülő és az anya szerepe a családban; a nagyszülőkről és az idősekről; a szerelem, a szexualitás és a házasság, a válás Drogprevenció - Programunkban a nemzeti drogstratégia elvei szerint megfogalmazott egészségfejlesztést mint komplex prevenciós módszert alkalmazzuk, amelyben lényeges elem a pozitív egészségfogalom, valamint a különböző – egészséges életvitelhez szükséges – készségek fejlesztése. Iskolánkban a nevelés keretében történő megelőzést célzó primer prevenció akkor a leghatékonyabb, ha nem pusztán információra épül, hanem megtanítja a fiatalokat a szociális környezetükkel való bánásmódra és pozitív alternatívát is nyújt. A drogprevenciós tevékenységünk elemei: önismeret, énerősítés, énelfogadás; konfliktuskezelés; szorongásoldás; a drogmentes életvitelhez szükséges készségek fejlesztése; a drogfogyasztás pozitív alternatívái; korrekt tájékoztatás a drogok fajtáiról, hatásairól; a drogfogyasztás és árusítás jogi következményei; életmód-klub szervezése; kortárstalálkozókon való részvétel; kortársképzés; kirándulások a természetben; iskolai egészségnapok, tematikus osztályfőnöki órák, előadások, tanfolyamok. Rendszeres egészségügyi szűrés - orvosi vizsgálatok minden tanulónál terv szerint; fogászati, szemészeti és általános szűrés; védőoltások az ÁNTSZ előírásai szerint; tájékoztatás a különböző szűrővizsgálatokról Mozgás, testedzés - testnevelési órán; délutáni sportköri foglalkozásokon; sportversenyeken; kirándulások alkalmával, a mindennapos testnevelés keretében 3.1.3. Az egészségnevelési program megvalósítása Pedagógusok továbbképzése 24

Pályázati forrásból folyamatosan törekszünk pedagógusaink képzésére, hogy minél felkészültebben tudják ellátni egészségnevelési programunkban vállalt feladatainkat. 9. évfolyamon: egymás megismerése, közösségformálás; önértékelés; az egészséges, szilárd énkép alapjai; a kudarctűrés képességének megszerzése; a lelki egészséget veszélyeztető tényezők; serdülőkori szorongás; dohányzás; alkohol; „igenek és nemek az életben” 10. évfolyamon: kommunikáció; barátságok; konfliktuskezelés; felelősség önmagunkért és egymásért; a családtervezés módjai; szexuális úton terjedő betegségek; AIDS 11. évfolyamon: a mozgás szerepe a szervezet egészséges működésében; táplálkozás, étrend; „én és a kilóim”; lelki egészség; felnőtté válás 12. évfolyamon: önismeret, pályaválasztás; férfi-női szerepek; család; relaxáció; jövőre irányulás – én ideálok; hogyan álljunk helyt a munkaerőpiacon Tanítási órákon Az osztályfőnöki órákon kívül elsősorban a biológia, a kémia, a testnevelés és a szakmai órák helyi tantervébe építettünk a témához tartozó kapcsolódási pontokat. Tanítási órákon kívül 

kortárssegítők képzése



egészségnevelési faliújság szerkesztése



iskolai egészségnap szervezése



iskolai sportnap szervezése



elsősegélynyújtás tanfolyam szervezése



a témával kapcsolatos kiállítások megtekintése

Speciális programok meghatározása Az iskolai ifjúságvédelem koordinálásában minden évfolyam tanulója számára rendszeresen tartunk drogprevenciós és bűnmegelőzési foglalkozásokat. Tanévenként több alkalommal is sor kerül külső előadók (rendőrségi szakemberek, orvosok, gyógyult egykori szenvedélybetegek) által tartott rendhagyó osztályfőnöki órákra. A biológia tantárgy helyi tantervébe, illetve az osztályfőnöki órák egészségnevelésre fordított időkeretébe dohányzásmegelőző és alkoholprevenciós foglalkozásokat iktatunk be.

25

3.1.4. Az egészségnevelési program értékelése A működő programot folyamatosan értékeljük, a pedagógusok és diákok visszajelzései alapján. Figyelemmel kísérjük a diákattitűd változását, a tanár-diák, diák-diák viszony alakulását, növendékeink kommunikációs kultúrájának, érdekérvényesítő, problémamegoldó és stresszkezelő képességének fejlődését. 3.1.5. Segítő kapcsolataink  Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó: a kapcsolattartást jogszabály rögzíti, de ezen túlmenően is kiegészítik a pedagógiai munkát.  Iskolaorvos, védőnő: témaorientált biológia és osztályfőnöki órák tartásában tudnak segíteni  Rendészeti szervek: az ORFK, BRFK Bűnmegelőzési osztályai rendszeresen tájékoztató jellegű előadásokat tartanak diákjaink számára.  Egyéb szervezetek: munkánkat segítik többek között az Egészségvirág Egyesület, valamint a Családok Szövetsége a Világ Békéjéért és Egységéért nevű civil szervezet, az Emberbarát Alapítvány, a Magyar Vöröskereszt.

4. Közösségfejlesztéssel, közösségi szolgálattal, az iskolai szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok, a kapcsolattartás formái 4.1. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés fundamentuma három elemre támaszkodik: a megfelelő diákképre, a hiteles tanárképre és a vonzó iskolaképre. Az intézménybe érkező diákok ezekre vonatkozó elképzeléseinek közelítése és összehangolása az osztályfőnök és az iskola pedagógusainak közös feladata. Jó osztályközösségekből áll össze a jó iskolai közösség, amelyet hagyományaink ápolásán keresztül kívánunk tovább erősíteni a jövőben. Számos feladat vár még mind a tanári karra, mind pedig a diákságra. Valamennyi – a testi neveléssel, érzelmi-esztétikai neveléssel, környezeti neveléssel kapcsolatos feladatainknál részletezett – tradíciónk erősíti az iskolai közösségen belüli kohéziót. Az együttműködés további fokozását eredményezi az új tanulásszervezési eljárások bevezetése. A projektek, a kooperatív technikákat igénylő tananyag-feldolgozási formák és a csoportmunka sikeres megvalósulásához elengedhetetlen a team-munka, amely erőteljesen fejleszti az együttműködési készséget, az alkalmazkodóképességet, a tűrőképességet és mások elfogadását. Segíti a szabályalkotás és szabálykövetés rögzülését. Kiemelten érzékeny feladata van az osztályfőnöknek a külföldi, a nem magyar anyanyelvű és a más kultúrából érkezett tanulók iskolai integrálásában: a többségi tanulók közösségét megfelelő programokon keresztül fel kell készíteni a migráns diákok fogadására, érzékenyíteni szükséges az 26

új tanulókkal való megfelelő bánásmódra, illetve csoportépítés során meg kell találni osztályközösségen belüli helyüket. Az osztályközösségek megfelelő színvonalú kialakulásáért az osztályfőnökök igen sokat tesznek az osztályfőnöki órák keretében és a tanórán kívüli foglalkozásokon. A tanórán kívüli elfoglaltságok csoportokon, osztályközösségeken túlmutatóan fejlesztik a koherenciát – például azonos érdeklődésűek közösségei alakulhatnak, s válhatnak erős egységgé a témahét alternatív módon szervezett foglalkozásain, az erdei iskolai foglalkozásokon, színház- és múzeumlátogatásokon, kirándulásokon. Az osztályfőnök a közösségi konfliktusok feldolgozásában és a közösségépítés folyamatában szakemberek segítségét kérheti. A szülők a képességfejlesztés, tehetséggondozás, de a hátrányos helyzet, a pedagógiai problémák megoldása szempontjából is a pedagógiai folyamat kulcstényezői. Partnerek, akik a legtermészetesebb módon elfogultak, de a közös érdek alapján megnyerhetők és együttműködésre készek. Nélkülözhetetlenek abban az érzelmi és értelmi ráhatásban, ami a pedagógiai munkában alapvető.

4.2. Közösségi Szolgálat Ösztönözzük a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést: a közösségi szolgálatot. Célul tűztük ki iskolai, regionális, országos és világkörnyezetünkhöz való általános hozzáállás ökologikus, jövőorientált és felelősséget vállaló szemléletűvé való formálását. A tanulók társadalmi, természeti és tárgyi környezetének, azok problémáinak, nehézségeinek saját élményű tanuláson keresztül történő megismerése a segítő magatartás számos képességet igényel, egyúttal fejleszti mint együttérzés, együttműködés, több szempontot egyszerre kontrolláló problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás, stratégiai gondolkodás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. A Nemzeti Köznevelésről szóló törvény 2016 májustól a rendes írásbeli érettségi vizsga megkezdésének feltételét 50 óra közösségi szolgálat teljesítéséhez köti, ám a közösségi szolgálat pedagógiai célzatú kötelezettség, a tevékenység kiválasztásában megvalósulhat a szabad döntés. A lehetséges tevékenységi körök száma magas: környezet- és természetvédelmi, katasztrófavédelmi, oktatási, kulturális és közösségi, szociális és jótékonysági (szükség esetén mentor biztosításával), egészségügyi (minden esetben mentor biztosításával), közös sport- és szabadidős tevékenység óvodáskorú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, idős emberekkel. Lehetőség van szakintézményi feladatok ellátására (egészségügyi, szociális, gyermekintézményi), egyéni gondozási lehetőségekre (idősek, fogyatékkal élők), civil szervezetek tevékenységében részt venni, egyházi szervezetek tevékenységében szerepet vállalni. Intézményünk a közösségi szolgálatot a kötelező jogszabályi háttér figyelembe vétele mellett a szervezi. A tanulókat és szülőket tájékoztatjuk a választható lehetőségekről, a tanuló önként választhatja ki azt a helyet, tevékenységet, amely számára a legvonzóbb, leghasznosabb, amelyhez kellően motivált. A szülők támogató szerepére számítunk a program során. A közösségi szolgálat dokumentálására a tanulók jelentkezési lapot töltenek ki, amely tartalmazza a szülő beleegyező nyilatkozatát is. A 27

közösségi szolgálat koordinátorának segítségével a fogadó szervezetekkel az iskola együttműködési megállapodást köt. A 9-11. évfolyamos tanulók számára ajánlatos három évre arányosan elosztva megszervezni a legalább 50 órás közösségi szolgálatot. Ettől indokolt esetben el lehet térni. Egy órán 60 perces közösségi szolgálati idő értendő, alkalmanként 1-3 órás időkeretben végezhető. A tanulók egyénileg vagy csoportosan végezhetik a választott tevékenységet, célszerű a párok kialakítása. A tanulók naprakészen kötelesek közösségi szolgálati naplójukat vezetni: mikor, hol, milyen időkeretben, milyen tevékenységet folytattak. Az osztályfőnök a diák szolgálati naplója alapján naplóban, törzskönyvben, bizonyítványban rögzíti a teljesített órák számát. Akkor adható a tanulónak érettségi bizonyítvány, ha a bizonyítványában szerepel az 50 óra közösségi szolgálat igazolása. Az osztályfőnök a diák szolgálati naplója alapján naplóban, törzskönyvben, bizonyítványban rögzíti a teljesített órák számát, kapcsolatot tart, támogatást nyújt a diákoknak, feldolgozza velük az élményeket (osztályfőnöki órai beszélgetés, értékelő lap, poszterek, stb).

4.3. Együttműködés a szülőkkel A

szülők

egyénileg

bármikor

telefonos

vagy

személyes

beszélgetést,

konzultációt

kezdeményezhetnek az osztályfőnökkel vagy a szaktanárokkal, akik – időpont egyeztetése után – készséggel állnak rendelkezésre. Nyitottak vagyunk mind a folyamatos, mind az alkalmi kapcsolattartásra. A tanulókkal kapcsolatos döntéseinket szóban és/vagy írásban közöljük tanulóinkkal és szüleikkel. Az egyéni problémák feltárására, az értesítések és üzenetek átadására többféle csatornát is használunk (iskolai hírlevél, levelezőlista, honlap, kapcsolattartó füzet, elektronikus napló). A szaktanárok felelőssége, hogy folyamatosan vezessék az elektronikus naplót. A felnőttoktatási osztályokban a tanulók tájékoztatása céljából negyedévente egyéni értékelő lapokat állítunk ki a vizsgaeredményekről. A kapcsolattartó füzet az alapvető eszköze az olyan hivatalos üzenetváltásoknak, mint a hiányzás igazolása, dicséret, beírás vagy a félévi bizonyítvány, stb. Évente két alkalommal, szeptemberben és februárban tartjuk meg a szülői értekezleteket. A 9. évfolyamos diákjaink szüleinek szeptemberi értekezletén az iskolavezetés teljes létszámmal, továbbá valamennyi új osztályfőnök részt vesz. Rendkívüli esetben – az osztályfőnök, vagy a Szülői Szervezet kérésére – további külön értekezlet bármikor összehívható. Évente két alkalommal az iskola minden pedagógusa fogadóórát tart. Az előzetesen meghirdetett időpontokon felül igény szerint is minden vezető és szaktanár – előzetes időpont-egyeztetés után – felkereshető. A nevelőtestület javaslatára a szülő joga és kötelessége, hogy a gyermek számára a pedagógiai szakszolgálatot igénybe vegye. 28

A Szülői Szervezet (Közösség) a szülők képviselőiből álló testület. Az iskola szülői szervezetébe az osztályok szülői közössége 2-2 főt delegálhat, akik minden szeptemberben, az első szülői értekezlet napján maguk választják meg elnöküket, tisztségviselőiket és képviselőjüket és a Than - Bolyai Alapítványba. A Szülői Szervezet (Közösség) önmaga határozza meg éves programját. A testület ülésein állandó résztvevő az iskola igazgatója és nevelési igazgatóhelyettese. Ezen a fórumon kérjük ki a szülők véleményét az iskolával kapcsolatos kérdésekről, és mód nyílik az iskola egészét érintő problémák megbeszélésére. Iskolánk szülői szervezete figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a Műszaki Centrum főigazgatóját. Tájékoztatást kérhet az intézmény vezetőjétől a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben, és az ilyen ügyek tárgyalásakor képviselője részt vehet - tanácskozási joggal - a nevelőtestület értekezletein. A szülői szervezettel az iskola igazgatója tartja a kapcsolatot. Működéséhez az iskola biztosítja a feltételeket. Évente nyílt napokat szervezünk – témahét, projektmunkákból készült kiállítás -, amikor betekintést engedünk az iskolában folyó nevelő-oktató munkába. Ezeken a napokon lehetőséget adunk az óralátogatásokra, a diákok iskolai életébe való bepillantásra; a tanítás-tanulás folyamatának, az alkalmazott hatékony tanulásszervezési eljárásoknak a megismerésére. Az iskola honlapja és közösségi oldala folyamatos és naprakész tájékoztatást nyújt a szülőknek, diákoknak, partnereknek az intézmény működéséről, a szakmai munkáról és a napi aktualitásokról. Az elektronikus napló használatával a szülők napi szinten nyerhetnek betekintést gyermekük iskolai mindennapjaiba – figyelemmel kísérhetik osztályzataikat, késéseiket, hiányzásaikat; az elvégzett tananyag és a házi feladat tekintetében is tájékozódhatnak. Rendszeresen elektronikus Hírlevélben tájékoztatjuk a szülőket, pedagógusokat az aktuális eseményekről.

4.3. A kollégiumok szerepe Iskolánkhoz nem kapcsolódik közvetlenül kollégium, de az országos beiskolázás miatt 18 év alatti tanítványaink egy része kollégium lakója. Az intézményekkel és a gyerekek nevelőivel elsődlegesen az ifjúságvédelmi felelős, az osztályfőnök és adminisztrációs ügyekben a titkárság dolgozói tartják a kapcsolatot. Rendszeresen tájékoztatjuk a kollégiumokat rendezvényeinkről, programjainkról, a tanulók magatartásáról és előmeneteléről. Hasonlóan kapjuk meg mi is az információkat közös neveltjeinkről.

29

5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, osztályfőnöki feladatok 5.1. A nevelő-oktató munka feladatai iskolánkban Kiemelt fejlesztési feladataink közé tartozik, hogy megismertessük diákjainkat népünk múltjával, hagyományaival, nemzeti kultúránk értékeivel. Erre más kultúrából érkező tanulóinknak is nagy szüksége van, hiszen a beilleszkedéshez ez elengedhetetlen. Az aktuális nemzeti ünnepek szakóra keretén belül történő feldolgozása kiváló ismeretszerzési és megemlékezési alkalmat teremt, ezért szorgalmazzuk tanáraink ilyen irányú törekvéseit. El kell mélyítenünk diákjaink hazaszeretetét, de meg kell őriztetnünk nyitottságukat más népek és kultúrák eredményeinek megismerésére és megbecsülésére. Ennek érdekében az igényekhez és a lehetőségekhez igazodva olyan tanórán kívüli programokat (angol karácsony, tematikus délutánok, filmvetítés, multikulturális fesztivál, projektnapok) igyekszünk létrehozni, amelyek kiváló lehetőséget teremtenek a kultúrák közeledésére. Feladatunk a környezettudatosságra és a fenntartható fejlődés fontosságára való nevelés, melyet részletesen a környezetnevelési programunkban dolgoztunk ki. Különösen fontos erősítenünk az európai egység gondolatát, mert az ország boldogulásának ez is egyik előfeltétele lehet. Fontosnak találjuk, hogy diákjainknak legyen önálló elképzelésük a saját szerepükről hazánk illetve Európa jelenében és jövőjében. Feladatunknak tartjuk, hogy tanulóink tudjanak és merjenek fellépni a rasszizmus és az idegengyűlölet valamennyi megnyilvánulási formája ellen. Ennek érdekében erősítenünk szükséges a tanulók igényét a szolidaritás és a tolerancia iránt, melyre az osztályfőnöki órák és a különböző közösségi rendezvényeink kiváló alkalmat teremtenek. Feladataink között szerepel továbbá diákjaink felkészítése az egészséges életre és a felnőttlét különböző szerepeire, melyre részletesebben egészségnevelési programunkban térünk ki. A tananyagtartalmon túl figyelmet kell fordítanunk a tanulási módszerek és stratégiák tanítására is. Olyan tanulási technikák átadására törekszünk, melyek segítségével diákjaink képessé válnak eljutni a számukra szükséges információkhoz, megválogatva, értékelve, ellenőrizve azokat. A tanulási folyamat tervezésénél figyelembe kell vennünk, és egységes alapokra épülő differenciálással kell kezelnünk az egyéni különbségeket. Fontosnak tartjuk, hogy a hatékony egyéni tanuláson túl megismerkedjenek a csoportos tanulás módszereivel és élményeivel is. Újonnan belépő pedagógus kollégáinkat tapasztalt munkatársak mentorálják, megismertetik az iskolai hagyományokkal és eljárásrenddel. 5.1.1. A nevelő-oktató munka kiemelt feladatai gimnáziumban, szakgimnáziumban és szakközépiskolában Középiskolai osztályainknál kiemelt feladatunk az érettségi megszerzésére történő felkészítés az ahhoz szükséges ismeretek átadásával, és a készségek megfelelő színvonalú fejlesztésével. Olyan tudás kialakítása a célunk, mely által a diákok képessé válnak a gondolkodás legmagasabb 30

szintjének, a kritikai gondolkodásnak az elsajátítására, mely magában foglalja az értésen, az ismereten és az alkalmazáson túl az analizálás és a szintetizálás képességét. Feladatunknak tartjuk, hogy támogassuk és segítsük a pályaválasztást, az önművelés igényének kialakítását, a felsőfokú intézményekbe való továbbtanulást. Az iskola megszervezi és koordinálja az érettségi vizsga feltételét képező 50 órás Közösségi Szolgálat teljesítésével kapcsolatos feladatokat. 5.1.2. A nevelő-oktató munka kiemelt feladatai szakiskolai osztályainkban Mivel szakiskolás diákjaink többsége nehéz családi körülmények között él, fontos feladatunknak tartjuk ezeknél a fiataloknál a társadalmi mobilitás elősegítését a társadalomból való kirekesztődés (munkanélkülivé, hajléktalanná válás, drogos és alkoholista deviáns magatartás) megelőzése érdekében. A munkaerőpiac feltételeihez és igényeihez igazodva segítjük a szakmaszerzéshez szükséges ismeretek elsajátítását. lila Elengedhetetlen feladatunk az általános és szakmai ismeretek átadásán túl a tanulási képességek fejlesztése is. A társadalmi integrációt a közösségi tanulással, a páros és csoportos munkaformák alkalmazásával kívánjuk elősegíteni. A tanulás iránti motiváció, a műveltségbővítésre irányuló attitűd felerősítéséhez külső helyszínek igénybevétele szükséges. Ezt munkahelyi látogatásokkal, minél több külső szakmai gyakorlat megszervezésével, múzeumpedagógiai foglalkozások igénybevételével igyekszünk biztosítani. Szakmai és tanulási sikerélmények biztosításával, pozitív példákkal kívánjuk ösztönözni tanulóinkat az igényes munkavégzésre és a továbbtanulásra. A felzárkóztatásra szoruló diákoknál elsődleges feladataink közé tartozik a pozitív énkép és konstruktív életszemlélet, valamint a társas együttműködés feltételeinek megteremtése, a mentális, szociális és pályaorientációs felkészítés a szakmaszerzés iránti motiváció kialakítása céljából. A szakiskolai osztályokban, szakmai elméleti és gyakorlati tárgyat oktató kollégánk munkáját szakmai mentor pedagógus-módszertani kérdésekben segítheti, mentorálhatja.

5.2. Nyomonkövetés Oktatási és nevelési erőfeszítéseink eredményességét végzett tanítványaink sikeressége mutatja. A siker maga – képzéstől függetlenül – rendkívül különböző formákat ölthet, ám felismerése és azonosítása erőtöbbletet nyújt munkánk folytatásához. Törekszünk arra, hogy távozó tanulóinkkal ne szakadjon meg a kapcsolat, ennek érdekében minden osztályfőnök legalább egy esztendeig kapcsolatban marad az osztályába járt diákokkal és követi azok életútját. Az osztályfőnökök életútkövetési munkáját az osztályfőnöki munkaközösség-vezető fogja össze. A továbbtanulók nyilvántartása az iskolavezetés feladata. Valljuk, hogy a személyes példamutatásban rejlik a nevelő legnagyobb hatása, ezért intézményünk arra törekszik, hogy a nálunk végzett diákjaink akár pedagógusként, akár a nevelési-oktatási munkát segítő technikai dolgozóként iskolánk falai közé térjenek vissza.

31

Támogatjuk egykori diákjaink összejöveteleit; bátorítjuk őket azok szervezésére, és szívesen helyt adunk találkozóiknak. Amennyiben meghívást kapnak, pedagógusaink örömmel vesznek részt az érettségi találkozókon.

6. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Kiemelt figyelmet igénylő tanulóknak egyrészt azokat nevezzük, akik az iskolai alaptárgyakból azért nem tudnak kielégítően teljesíteni, mert ezeknél a tárgyaknál nehézséget jelent nekik a koncentrálás, az információ felvétele, feldolgozása és hasznosítása, jóllehet általános intelligenciájuk ezt nem indokolja, másrészt ide soroljuk a kiemelten tehetséges tanulókat. Iskolánkban számos ilyen diák tanul, közülük többen küzdenek a diszlexia, a diszkalkulia és a diszgráfia problémájával. Egészen más okai lehetnek a más kultúrából érkezett, jellemzően külföldi, migráns diákok tanulási nehézségeinek. A főként nyelvi nehézségeket tanulásszervezési sajátosságok és beilleszkedési problémák tetézhetik. A széles körű, kooperációt igénylő helyzetfelmérés és problémafeltárás a megfelelő tanórai differenciálást és a személyre szabott foglalkozást és értékelést segítik elő. Ennek reális egyéni haladási ütem megállapításában kell kifejeződnie. Nem magyar anyanyelvű tanulóink egyéni fejlesztési terv szerint haladnak. A kiemelten tehetséges tanulók, valamint a tanulási kudarcnak kitett, a tanulási zavarokkal küzdő tanulók névsorát a tanév folyamán az osztályfőnökök összesítik. A tanulási zavarokkal küzdő és tanulási kudarcnak kitett tanulóink esetében a diákokkal foglalkozó pedagógusok – a segítő szakemberekkel, például a fejlesztőpedagógussal együttműködve – meghatározzák a felzárkózást segítő egyéni haladás menetrendjét: a fejlődést, az ahhoz szükséges tevékenységeket, a haladási irányt, a követendő értékelés formáját, a felülvizsgálat idejét és az elérni kívánt célt is tartalmazó egyéni fejlesztési tervet dolgozhatnak ki. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő, személyre szabott programokat az osztályfőnök vezetésével, a diákkal foglalkozó pedagógusok közössége felügyeli. Legalább a félévi és az év végi osztályozó értekezleteken, de egyes esetekben negyed- és háromnegyed évenként a problémás tanulók előrehaladását részletesen is elemezzük. A nevelési értekezletek keretében az igazgató vezetésével az egyes osztályokban felmerült problémák kezelését és megoldását beszéljük meg. Amennyiben a tanuló egyéni fejlesztési tervvel rendelkezik, megvizsgáljuk az abban foglaltak megvalósítását, az esetlegesen elmaradt vagy korrekcióra szoruló feladatokat, s a továbblépés útját keresve meghatározzuk pótlásuk és alternatívájuk lehetőségeit. Az értekezletek végén meghatározzuk a következő időszak tennivalóit is. A törvényben meghatározott körű diákok számára egyéni fejlesztőpedagógiai foglalkozásokat biztosítunk. Iskolánkban bizonyos tantárgyakból korrepetálásokat szervezünk Az évfolyamonként hetente egy órában, tanórákon kívül megrendezett foglalkozások kiscsoportokban zajlanak, a korrepetáló tanár, illetve a fejlesztőpedagógus egyéni fejlesztési terv alapján teremti meg a felzárkózás, az egyenlő 32

hozzáférés feltételeit. A korrepetálások célja, hogy személyre szabott feladatokkal sikerélményhez juttassuk tanulóinkat. Célunk az, hogy egyfelől személyre szabott fejlesztési eljárás, speciális differenciálás révén, fejlesztőpedagógus és más szakemberek bevonásával az eredményes továbbhaladás reményében esélyegyenlőséget teremtsünk. Kiemelten fontos feladat a migráns tanulóink felzárkóztatása és fejlesztése. Az eredményesség fokozása érdekében tanáraink a differenciált tanítási módszert alkalmazzák, s a felzárkóztató, alternatív tantárgyi programokat és módszereket folyamatosan bővítik. A differenciálással és projektszervezéssel kapcsolatos továbbképzési lehetőségeket keressük, tanulócsoportjaikban alkalmazzák is az újszerű tanulásszervezési formákat, amelyek által lehetővé válik a különböző háttérrel rendelkező gyermekek egy csoportban való integrált nevelése-oktatása. Kiemelten tehetséges tanulóinkkal egyéni vagy tanórán kívüli foglalkozás keretében foglalkoznak pedagógusaink tehetségük kibontakoztatása érdekében.

6.1. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók 6.1.1. A különleges bánásmódot igénylő tanulók A kiemelt figyelmet igénylő státuszt a szakértői bizottság és nevelési tanácsadó állapítja meg. E kiemelt figyelmet igénylő tanulóinknak megfelelő szakértői vélemény birtokában az integrált oktatás mellett prevenciós, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs fejlesztő foglalkozásokat folyamatosan biztosítunk. A fejlesztő pedagógus a pszichológus kollegával és az ifjúságvédelemmel foglalkozó tanárral együttműködve konfliktus megelőző-feldolgozó esetmegbeszéléseken segíti a beilleszkedést, az integrációban való részvétel sikerességét. Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján 33

az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. A fejlesztő nevelés-oktatásban a tanuló annak a tanítási évnek az utolsó napjáig köteles részt venni, amelyben betölti a tizenhatodik életévét és annak a tanítási évnek az utolsó napjáig vehet részt, amelyben betölti a huszonharmadik életévét. A fejlesztő nevelésben, fejlesztő nevelés-oktatásban a tanulókat a sajátos nevelési igényük, fejlettségük és életkoruk alapján osztják be fejlesztő csoportokba. A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. A szülő választja ki a sajátos nevelési igényű tanuló számára megfelelő ellátást nyújtó nevelési-oktatási intézményt az illetékes szakértői bizottság szakértői véleménye alapján, a szülő és a gyermek igényeinek és lehetőségeinek figyelembevételével. Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg. A sajátos nevelési igény és a beilleszkedési, tanulási és magatartási problémák felismerése a iskolának is feladata. A sajátos nevelési igényt szakértői bizottság és nevelési tanácsadó állapítja meg; iskolánk minden segítséget megad ezeknek a tanulóknak, hogy középfokú végzettséget szerezzenek. Sajátos nevelési igényű tanulóinknak megfelelő szakértői vélemény birtokában az integrált oktatás mellett fejlesztő foglalkozásokat biztosítunk. A nehezen nevelhetőség fogalma viszont a különböző területeken megnyilvánuló súlyosabb és kevésbé súlyos magatartási rendellenességeket jelenti. Megítélését nehezíti, hogy egyfelől nem minden területen nyilvánul meg, másfelől erősen függ a felnőttek tűrőképességétől. Minden osztályba jár néhány fokozott odafigyelést igénylő gyermek, ám egyes osztályokban ez a szám jóval magasabb. Hangsúlyos pedagógiai feladatnak tartjuk, hogy ezekkel a tanulókkal egyénileg és csoportosan is foglalkozzunk. Az állandó gondozás érdekében, a mentálhigiéniai gondozás folyamatosságáért az ifjúságvédelmi felelős, a fejlesztőpedagógus és az iskolapszichológus felel, ugyanakkor a gyermek felől érkező jelzések dekódolásában kiemelt szerepe van a szaktanároknak, s különösen az osztályfőnököknek. A kiemelt figyelmet igénylő, általános iskolából korán lemorzsolódó, 15 éven felüli gyermekek integrációja Szakképzési Hídprogramunkban történik. A kiemelt figyelmet igénylő diákok jelenléte is mutatja, hogy intézményünk inkluzív, befogadó iskola, így egyenlő esélyt ad minden diáknak tanulmányai folytatására; megteremtve az egyenlő hozzáférés

34

lehetőségét. Ahhoz azonban, hogy az esélyegyenlőség valós gyakorlat maradhasson, folyamatosan szükséges a pedagógusok továbbképzése, önképzése, és az együttműködés más segítőkkel. Együttműködés a segítő szakemberekkel Iskolánkban kiemelt fontosságot tulajdonítunk az iskolapszichológus, a fejlesztő pedagógus, az ifjúságvédelmi felelős, valamint az osztályfőnöki munkaközösség együttműködésének. Noha az iskolai teljesítményre és magatartásra is negatívan kiható otthoni nehézségek észlelése esetén az osztályfőnökök és szaktanárok előbb a gyermekkel igyekeznek tisztázni a problémákat, ám a nehézségek megfelelő és szakszerű kezelése érdekében szükség esetén bevonják az illetékes iskolai szakembereket, például az iskolaorvost, az iskolapszichológust, a fejlesztő pedagógust vagy védőnőt. Így minden egyes problémás esetben igyekszünk megtalálni a lehetőségét és a módját, hogy az érintett tanulók szükség szerint egyénileg is konzultálhassanak azokkal a segítő szakemberekkel vagy pedagógusokkal, akikben megbíznak. Hiszünk a segítő, gyermekközpontú beállítódás nevelő és megtartó erejében. A próbálkozások sikertelensége, illetve tartós vagy átmeneti életviteli problémák esetén már a szülővel kezdeményezzük a kontaktust, így lehetőség szerint a családdal együttműködve, a szükséges szakértői hálózat bevonásával kell előmozdítani a gyermek beilleszkedését, redukálni magatartási zavarait. Szükség esetén az ifjúságvédelmi felelős akár családlátogatással egybekötött környezettanulmányt is végezhet. Amennyiben ez a törekvés sem vezet eredményre, s a magatartási zavarok kiváltója maga a családi háttér (vagy hiánya), abban az esetben az ifjúságvédelmi felelős a nevelési tanácsadók és területileg illetékes gyermekjóléti szolgálatok szakembereinek segítségét veszi igénybe. Együttműködés a kortársakkal Bízunk a kortársak jótékony problémamegoldó és feszültségcsökkentő szerepében, így különösen Támogatjuk a kortársak bevonását az egyéni fejlesztési folyamatba. A diákoktól megtanult jó példák, a társak javaslatai és gondolatai iránt még a kiemelt figyelmet igénylő tanulók is fogékonyabbak. Az iskolai integráció egyik leghatékonyabb eszköze, amikor a beilleszkedés úgynevezett diákpárok segítségével valósul meg. Pártoljuk nevelőink azon céltudatos és gyermekközpontú törekvéseit és technikáit, amelyek célja a konfliktuskezelés, prevenció és probléma-feldolgozás. Ezért kezdeményezzük és támogatjuk diákjaink részvételét a kortárssegítő csoportok foglalkozásain. A tréningeken tanultakról növendékeink az osztályfőnöki órákon, s főként a gyakorlat alapján számolnak be társaiknak. A kortárssegítő csoportokkal a kapcsolatot az ifjúságvédelmi felelős tartja, aki a csoportok megszervezésének is aktív résztvevője. A beilleszkedést segítő és a magatartási zavarokat kezelő feladatok Iskolánkba jelentkezett diákjainkkal – motivációs beszélgetés néven – már a tavasz folyamán párbeszédet kezdeményezünk, hogy az érkező tanuló félelme oldódjon. A beilleszkedést segítve, és 35

nyitottságunkat mutatva a kötetlen beszélgetéseken nem csak tanárok, hanem az iskolai diákönkormányzat delegáltjai is részt vesznek, akik kérdéseikkel, válaszaikkal és tanácsaikkal segítik az új diákok integrációját. Más kultúrából érkezett (például migráns) tanulóink beilleszkedését szervezett tanórai, célirányos foglalkozások segítségével kívánjuk megkönnyíteni. Tanulmányi ügyekben történő és intézményen belüli eligazodásuk érdekében számukra egyéni segítő tanár- és diákpárok kialakítására törekszünk. Ugyanilyen nagy hangsúlyt fektetünk a tanórán kívüli vagy szabadidős foglalkozásokra, az integrációjukat elősegítő tematikus programokra. Az egyéni bánásmód megvalósítása és az integráció elősegítése érdekében az értékelésnél az osztályfőnököknek és a szaktanároknak figyelemmel kell lenniük a tanulók körülményeire. Beilleszkedésüket azáltal is segítjük, hogy az osztályközösséget előre felkészítjük kulturális különbözőségük megfelelő kezelésére, az együttélés és az elfogadás technikáira. Kiemelt feladat, hogy a beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő diákok játékos, örömteli formában sajátíthassák el az általános viselkedési szabályokat és az alapvető magatartási normákat. A pedagógusok feladata, hogy az említett diákok rendszeresen kapjanak olyan feladatokat, amelyek személyre szabottak, teljesíthetőek, és amelyek sikeres elvégzése hozzájárul pozitív önképük, munkamoráljuk és személyiségük fejlődéséhez. Különösen a szabadidős tevékenységek lehetnek alkalmasak arra, hogy alternatív, a megszokottól eltérő formában sajátítsák el az együttműködés, a szolidaritás és az alkalmazkodás technikáját. A tanulási kudarcokkal terhelt tanulóink nagy része ifjúságvédelmi aspektusból is veszélyeztetett, beilleszkedési, magatartási zavarokkal küzd, a velük való foglalkozás tehát még összetettebb, és a pedagógusok illetve a pedagógiai szakszolgálatok fokozott együttműködését igényli. Segítségnyújtás a középfokú nevelés-oktatásba, szakképzésbe való bekapcsolódáshoz Törekvésünk, hogy segítséget nyújtsunk a továbbtanuláshoz szükséges, de hiányzó alapvető ismeretek, kompetenciák elsajátításában. Egyéni képességekre és szükségletekre épülő differenciált fejlődési utak biztosításával alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező, de középfokú iskolába felvételt nem nyert tanulók befogadására is nyitott intézményünk. Inkluzivitásunk, pedagógiai értékrendszerünk, alapfilozófiánk jegyében lehetőséget biztosítunk a lemaradott, csellengő tanköteles fiatalok számára is. aki idősebb koruk ellenére még az alapfokú végzettséget sem szerezték meg. A tanulási kudarcaik enyhítéséhez, a képzés fontosságának felismeréséhez, a munka világába

történő

visszatalálásukhoz,

érzelmi

és

mentális

megerősítésükhöz,

általános

szocializációjukhoz befogadó iskolánk – az egyéni segítségnyújtás lehetőségének megőrzése mellett - minden feltételt biztosít a (Szakképzési) Hídprogramok adta kereteken belül.

6.1.2. Kiemelten tehetséges tanulók

36

A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Pedagógusaink biztosak benne, hogy az adottságok, képességek feltárására, a kiemelkedő teljesítményre képesek kiválasztására egy tantestületnek tudatosan kell felkészülnie. Ugyanígy biztosak abban is, hogy a tehetség kibontakozásaihoz nem csak a tanórai, hanem tanórán kívüli tevékenységek is szükségesek. Tanáraink elkötelezetten hisznek abban, hogy a tanulók kompetenciáinak fejlesztése során alkalmazott módszerek, a modern pedagógiai módszertan használata kimondottan alkalmas a differenciált oktatásra, az egyénre szabott fejlesztésre. Kiemelt figyelmet fordítunk a nem tantárgyi tehetségek – a szervezőkészség, a kommunikációs készség, és a kezdeményezőkészség – fejlesztésére,

így juttatva

diákjainkat

az Európai

Unióban

is

kompatibilis

tudáshoz.

Tehetséggondozásunk kereteit a Nemzeti Tehetség Program jelöli ki.

6.2. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók Hátrányos helyzetűnek célszerű tekinteni azokat a tanulókat, akik körülményeik miatt a társadalmi érvényesülésben akadályoztatva

vannak,

korlátozottak az alapvető szükséglet-kielégítési

lehetőségeik, a szociokulturális hátterük az átlagoshoz viszonyítva alacsony. Az állami nevelt fiatalok tanítása kiemelt feladatot igényel tanárainktól. Az etnikai kisebbséghez tartozó, a más kultúrából érkező diákjaink a tanáraink segítő, egyéni bánásmódot alkalmazó nevelési módszereinek eredményeként az iskolai közösségbe megfelelően beilleszkednek. Az anyagi helyzetüket nemcsak alapítványi támogatással, iskolai segélyekkel, hanem a migráns tanulók oktatását támogató pályázatok benyújtásával is próbáljuk segíteni. Hátrányos helyzetű tanulóink támogatása céljából képesség-kibontakoztató és integrációs felkésztést szervezünk.

7. Intézményünk tanulói 7.1. Tanulóink összetétele Iskolánkat a színes képzési kínálatból fakadóan osztálytípusok sokrétűsége jellemzi. Ennek és iskolánk befogadó jellegének köszönhetően diákjaink a város különböző pontjáról érkeznek hozzánk, de egyre magasabb a Budapest vonzáskörzetéből bejáró, illetve külföldi diákok aránya is. Iskolánk olyan befogadó intézmény, amely a lehetőségekhez, illetve a diákok igényeihez és képességeihez igazodva igyekszik segíteni abban, hogy minden tanuló a számára megfelelő képzési formában tanulhasson. A hozzánk kerülő diákok megfelelő továbbhaladására az osztálytípusok közötti átjárhatóság biztosításával is lehetőséget teremtünk. Tanulóink szociokulturális háttere meglehetősen heterogén. A különböző kulturális és családi háttérrel rendelkező diákok értelmi, érzelmi és szociális fejlesztése átgondolt és összehangolt munkát kíván a pedagógusoktól. Növendékeink többsége szakgimnáziumban és négy éves kifutó 37

jellegű szakközépiskolai osztályainkban tanul, kisebb hányada vesz rész három éves – szintén kifutó jellegű - szakközépiskolai illetve szakiskolai képzésben. Tanulócsoportjainkban magas számban vannak jelen hátrányos helyzetű fiatalok, és közöttük sok a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló is. Főleg szakiskolai és szakközépiskolai osztályainkban figyelhető meg, hogy a csonka vagy alacsony iskolázottságú családi háttér gyakran deviáns környezetet teremt, mely szocializációs ártalmakhoz vezet. Évfolyamainkon a beilleszkedési, tanulási vagy magatartási nehézségekkel küzdő tanulóink közül többen sajátos nevelést, differenciált bánásmódot igényelnek. Iskolánk számos más kultúrából érkező fiatal részére biztosítja a tankötelezettség teljesítésének lehetőségét. Külföldi tanulóink többsége főleg a harmadik országbeli, egy részük szülők nélkül, egyedül érkezik. Az eltérő kulturális, szociális háttérből fakadó esetleges problémákat, és tanulók közötti (értelmi, érzelmi, szociális) különbségeket az osztályfőnökök a szaktanárok és a pedagógusokat segítő szakemberek együttes és összehangolt munkájával igyekszünk kezelni a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások során. 7.1.1. Együttműködés a tanulókkal – a Diákönkormányzat, a diákság részvételi joga az intézményi döntési folyamatban Iskolánkban diákönkormányzat működik. Annak érdekében, hogy a tanulók élhessenek törvény adta lehetőségeikkel, és részt vehessenek az érdekeiket érintő döntések meghozatalában és az iskolai élet irányításában, évente Diákparlamentet tartunk. Összehívásáról és napirendjének meghatározásáról az Iskolai Diákönkormányzat gondoskodik. Elvárjuk, hogy tanítványaink az emberi méltóság tiszteletben tartásával minden őket is érintő kérdésről véleményt nyilvánítsanak. A diákönkormányzat dönt saját működéséről, a működésével kapcsolatos anyagi eszközök felhasználásáról, a hatáskörei gyakorlásáról, a tájékoztatási rendszer működtetéséről. Nagy hangsúlyt fektetünk a tanulók többoldalú, az iskola életét és munkaszervezését érintő tájékoztatására. Ennek eszközei: osztályfőnöki órák, iskolai honlap, hírlevél, levelezőlisták, iskolarádió, közösségi oldalak, hirdetőtáblák, folyosókon kihelyezett elektronikus felületek. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol az iskola működését szabályozó dokumentumok elfogadásakor és módosításakor, a diák-szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor. Működésüket a Köznevelési Törvény, az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata, a Házirend és a Diákönkormányzat szabályzatai határozzák meg. Az igazgató kiemelt vezetői feladata a diákság választott képviselőivel való együttműködés. Az év közben adódó problémáik megoldásához a tanulók a Diákönkormányzathoz, vagy közvetlenül tanáraikhoz és az iskola vezetőségéhez fordulhatnak. Szeretnénk a számos alkalommal csak formális tevékenységet gyakorló Diákönkormányzat munkáját gyakorlatiasabbá tenni, a diákönkormányzati tagok részéről érkező kezdeményezéseket ezért örömmel fogadjuk, s lehetőség szerint a szervezettel együttműködve megvalósítjuk. A tanulókat közvetlenül az osztályfőnökök, a Diákönkormányzatot segítő tanár, az ifjúságvédelmi felelős, az iskolaorvos és az iskolapszichológus segíti. A Diákönkormányzatot segítő tanár feladata, 38

hogy gondoskodjék arról, hogy a diákok megfelelő tájékoztatást kapjanak minden kérdésről, amelyben az Diákönkormányzatnak döntési vagy véleményezési joga van.

8. Tanulmányok alatti és alkalmassági vizsgák A tanulmányok alatti vizsgákat az iskola Tanulmányi és vizsgaszabályzata és a Tanulmányok alatti vizsgák szabályzata rögzíti.

9. Az iskolába való beiratkozás 9.1. Új tanulók felvétele Intézményünk befogadó jellegénél fogva nem szervez és nem vár el központi írásbeli felvételi vizsgát. Tanulóink a rendes felvételi eljárás során az általános iskolai eredményeik alapján kerülnek intézményünkbe. Rangsorolásuk ez alapján történik. A hozzánk jelentkező tanulók a jelentkezést követően motivációs beszélgetésen vesznek részt. Iskolánkba a felvételi kérelmet a hivatalos jelentkezési lapon lehet benyújtani az általános iskolában. A jelentkezési lapon tanulmányi területeink közül több is megjelölhető. Intézményünk a beérkező jelentkezési lapok alapján a beérkezés sorrendjében folyamatosan értesíti a jelentkezőket a motivációs beszélgetés pontos idejéről és helyéről. A motivációs beszélgetésnél az egyes csoportok beosztásánál a rendező elv, hogy a leendő osztályfőnökök – a lehetőség keretei között – ismerjék meg majdani osztályaik tanulóit. A motivációs beszélgetéseket az igazgató által kijelölt bizottságok végzik, amelyeknek tagjai: gyakorló, tapasztalt osztályfőnökök, a leendő osztályfőnökök, a tantestület tagjai és a DÖK képviselői. Az iskolavezetés közvetlenül nem tagja a bizottságoknak, de azokat meglátogatják. A felvételi eljárás befejezésével az iskola igazgatója elkészíti az ideiglenes felvételi jegyzéket. A döntés az általános iskola 7. osztály év végi és a 8. osztály első félévi tanulmányi eredményei alapján történik. A felvételi eljárás során az azonos teljesítményt elérő tanulók közül a rangsor elkészítésénél a köznevelési törvény előírásai a mérvadók.

9.2. Tanulók átvétele más iskolákból Más középiskolából érkező tanulóinkat bizonyítványuknak és aktuálisan képzésüknek megfelelően – türelmi idő és egyéni segítségnyújtás biztosítása mellett – osztályba soroljuk. A korábban nem tanult, de a mi helyi tantervünkben szereplő tantárgyakból különbözeti vizsgát kell tenniük.

9.3. Intézményen belüli átjárhatóság egyes iskolatípusok, képzési formák között Iskolánkban – a speciális szakiskola kivételével – a középfokú oktatás minden formája megtalálható. Azt tapasztaljuk, hogy a gyerekek nem minden esetben lelik meg és választják ki körültekintően a számukra megfelelő képzési formát, vagy érdeklődési területük, esetleg élethelyzetük megváltozásnak következtében eredetileg kiválasztott iskolatípusuk már nem felel 39

meg igényeiknek. Ezekből az esetekből kiindulva nagy hangsúlyt fektetünk a képzési forma intézményen

belüli

megváltoztatásának

lehetőségeire

(például

szakközépiskolából

szakgimnáziumba vagy éppen szakközépiskolába, nappali rendszerből felnőttoktatásba, stb.). Ezeknek az igényeknek – egyes esetekben különbözeti vizsga letételével – az adott feltételek megléte és kellően indokolt esetben lehetőség szerint helyt adunk. Ezáltal a lemorzsolódás és a kimaradás esélye minimálissá válik, hiszen minden diák megtalálhatja a számára legmegfelelőbb oktatási formát.

10. Elsősegély-nyújtási alapismeretek oktatása Pedagógusaink számára az adott szakterületen biztosítjuk a továbbképzés lehetőségét. Lehetőségeinkhez mérten törekszünk a képzések anyagi fedezetének pályázati forrásból történő előteremtésére. Tanulóink számára a Magyar Vöröskereszt munkatársai szerveznek elsősegélynyújtási tanfolyamokat.

11. Más kultúrából érkező tanulók beilleszkedését segítő interkulturális program 11.1. Helyzetelemzés Iskolánkban a 2008/09-es tanévtől kezdve folyamatosan és bővülő számban vesznek részt nem magyar anyanyelvű migráns hátterű tanulók. Nagyobb részük kísérő nélküli menekült, kisebb számban tanulnak iskolánkban harmadik országbeli fiatalok. Létszámuk tanévenként változik. A diákok különböző évfolyamokon, különböző képzési formákon és különböző osztályokban tanulnak. Jellemzően afrikai és ázsiai polgárháborús vidékekről érkező, szülői támogatással nem rendelkező, gyakran árva tanulók. Mivel a magyar nyelvet nem, vagy meglehetősen alacsony szinten beszélik, szókincsük ideérkeztükkor még gyenge, nyelvhasználatuk bizonytalan. A speciális, egzotikus nyelveket beszélő diákokkal való kommunikáció nehézkes, hiszen számos esetben a közvetítő nyelv ismerete is rendkívül hiányos. A külföldi tanulók nevelése és oktatása terén szerzett ismereteink és jó tapasztalataink miatt indokolt és szükséges, hogy intézményünkben bevezessük az interkulturális programot.

11.2. Tapasztalataink Pedagógusaink és diákjaink számára a migráns tanulók jelenléte kevesebb nehézséget okozott, mint ahogy azt korábban gondoltuk volna. Mind intézményi, mind társas beilleszkedésük említésre méltó problémák nélkül zajlott, a tanulmányokban való előrehaladásuk – ha kisebb zökkenőkkel is, de – egyenletesnek tekinthető. Jelenlétük színesítette iskolánkat, és gazdagította egyéniségeinek sorát. Örömmel tapasztaltuk, hogy a többségi gyerekek gyorsan megkedvelték és elfogadták jelenlétüket, érdemi, elutasításból származó konfliktusokat nem tapasztalunk. 40

Erősségeink közé tartozik, hogy nem magyar anyanyelvű diákjaink számára – iskolánk sokoldalú képzési lehetőségeinek köszönhetően – személyiségüknek, haladásuknak és képességeiknek megfelelő képzési utat biztosítunk. Az egyéni haladási és fejlesztési utak tekintetében elkötelezett és tapasztalt tanári karunk pedig rugalmasan állítja össze a diákoknak személyre szóló nevelési-oktatási csomagját, egyéni fejlesztési ütemtervét. Jó és élő gyakorlatunk, hogy képzési rendszerünk nyitottságának és átjárhatóságának köszönhetően, illetve lehetőségeinknek megfelelően, a tanév folyamán a tanulók élethelyzetéhez igazodva alkalom adódhat a képzési forma megváltoztatására. Befogadó iskolánk további erőssége, hogy a tanév közben bármikor érkező migráns diákok előtt intézményünk ajtaja nyitva áll. Nehézségeink jobbára abból adódtak, hogy a rendkívül más nyelvi-, kulturális- és társadalmi környezetből érkező tanulók számára jellemzően nehezen megy a magyar nyelv elsajátítása, gyakran hiányzik az ehhez szükséges motivációjuk is, hiszen hazánkat nem új otthonuknak, hanem pillanatnyi tartózkodási állomásnak tekintik. További nehézség, hogy a hozzánk érkező migráns gyerekek döntő többségének nincs, vagy külföldi tartózkodása miatt nem érhető el a szülője. A gyerekek érzelmi fejlesztése, támogatása, a segítő szervezetekkel és a szakemberekkel való napi szintű kooperáció így elengedhetetlen feladat. Óriási felelősséggel jár, így gondot jelent megfelelő pályaorientációjuk is, mert szülői támogatás, javaslat és döntés nélkül a tanulók jövőjéről lényegében nekünk kell döntenünk. A nevelőtestület arra törekszik, hogy az elfogadás, a felzárkóztatás és az esélyegyenlőség biztosításával, egyéni fejlődési utak megteremtésével hozzájáruljon nem magyar anyanyelvű, migráns tanulóink integrációs sikeréhez.

11.3. Konkrét feladataink Programunk más

kultúrából

érkező tanulóinknak kíván

segítséget

nyújtani az iskolai

előrehaladáshoz, a sikeres szocializációhoz. A majdani konstruktív társadalmi integrációhoz szükséges magyarnyelv-tudás megszerzése a magyar nyelv tantárgyi és tannyelvi tanulásával történik. Célunk a magyarországi integráció elősegítése és Magyarország, mint befogadó ország értékeihez való pozitív kötődések kialakítása, kultúránk és civilizációnk megismertetése. Ezen kívül olyan tanulóközösségek kialakítása, melyek tagjai a nyelvek és kultúrák közötti közlekedésben jártas, reális énképpel és önismerettel, egészséges identitással rendelkező nyitott és elfogadó, autonóm és pozitív életvezetésre képes személyiségek. 11.3.1. Együttműködési háló A más kultúrából érkező tanulók beilleszkedését segítő megfelelő pszichoszociális támogatás csak egy jól együttműködő rendszerben valósulhat meg. Ezért olyan hálót igyekszünk kialakítani a hozzánk került fiatalok körül, aminek egyes pontjain civil szervezetek, szociális munkások, küldő- és befogadó szervezetek, ifjúsági- és gyermekvédelmi intézmények, civil szervezetek, hivatalok, szakmai- és szakszolgálatok érintettek. Bízunk abban, hogy a folyamatos kapcsolattartás, 41

tapasztalatcsere és esetmegbeszélés lehetővé teszi a fiatalok eredményes beilleszkedését. Szakembereink segítségével arra törekszünk, hogy az iskola-, környezet- és kultúraváltásból is eredő traumatizáció negatív hatásait minden szempontból enyhítsük. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal és az EMMI által közösen szervezett Migráns Oktatási Munkacsoport munkájában aktívan részt veszünk. 11.3.2. A tanárok, a tanulók, és a szülők megfelelő tájékoztatása és felkészítése A külföldi fiatalok beilleszkedési és felzárkózási folyamatában a tanároknak kulcsszerepük van. Emiatt szükségesek olyan felkészítések, melyek a differenciált tanulásszervezési módoktól a közösség- és személyiségfejlesztési technikákon keresztül az interkulturális tartalmakig terjednek. Az egyes diákoknak támogatást jelent – erre ösztönözzük is tanárainkat –, ha akad olyan támogató pedagógus, aki bár nem tanít az osztályban, de vállalja, hogy a tanulással kapcsolatos nehézségekben segítséget nyújt bizonyos tanulóknak, esetleg szüleiknek. Ezekhez a kompetenciákhoz tanáraink többnyire továbbképzéseken jutnak, de nagy szerepe van a már bevált jó gyakorlatok és tapasztalatok egymás közötti megosztásának is. Ezért alkalmazunk egy, az osztályfőnökök munkáját segítő kézikönyvet, amely az eddigi tapasztalatainkat foglalja össze. Fontosnak tartjuk, hogy volt külföldi diákjaink szervezett kereteken belül is visszalátogassanak hozzánk annak érdekében, hogy megosszák velünk azon tapasztalataikat, amelyeket beépíthetünk további munkánkba. Az iskolába járó diákok szülei nyílt napokon nyerhetnek bepillantást az osztálytermi munkába, ahol láthatják, hogyan is zajlik a különböző kulturális háttérrel rendelkező diákok együttnevelése. Az osztályfőnökök szülői értekezleten, a szaktanárok fogadóórán tudják részletesen tájékoztatni a szülőket az osztály működéséről és a szükséges teendőkről. Legelső, beilleszkedést segítő feladatunk a magyar tanulók, és főleg az osztálytársak felkészítése az eltérő kulturális hátterű diákok jelenlétére. Ez a tevékenység ugyanúgy vonatkozik az érkezők fogadására, a velük való speciális bánásmódra, mint a befogadó tanulók érzelmi és értelmi fejlesztésére. Fő cél az érzékenyítés komplex folyamatának megvalósítása, amely a magyar és a külföldi, migráns tanulók közös neveléseoktatása; az egymással való minél gyakoribb interakciók szorgalmazása. A tanulócsoport felkészítése az osztályfőnök feladata. Ő a felelős azért, hogy olyan közösségfejlesztő játékok, feladatok, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások jöjjenek létre, melyek segítik az elfogadó közösség kialakulását, jó kapcsolatok létrejöttét. Egymás megértéséhez egymás kultúrájának megismerése, interkulturális témák is jelentősen hozzájárulnak, ezért az ilyen osztályokban tanító szaktanárok is sokat tudnak segíteni.

42

11.3.3. Anamnézis Az iskolába érkező külföldi diák esetében szükséges egy anamnézis felállítása. Az együttműködési háló érintett tagjai segítségével a tanárok ezáltal kapnak tájékoztatást arról, hogy honnan, milyen közegből, milyen fizikai, mentális és pszichikai állapotban érkezett hozzájuk a diák. Hogy az integrációs folyamat mely szintjén tart, arról grammatikai-pragmatikai-lexikális kompetenciák, írásolvasás-szövegértési képességek felmérését követően kapunk képet. Célszerű, ha az anamnézis a múlt és jelen képén kívül tartalmazza a tanuló jövőképét is, hogy az iskola lehetőségeinek figyelembevételével az annak megfelelő oktatási formában részesülhessen. Ez azért nagyon fontos, mert menekült tanulóink egy rész korábban nem járt iskolába, vagy csak néhány befejezett osztállyal rendelkezik. 11.3.4. Más kultúrából érkező tanulók felvétele, osztályba sorolása A más kultúrájú, főleg idegen anyanyelvű diák esetében a legfőbb kérdés az osztályba sorolás szempontja. Alapelvünk, hogy a törvényi előírásokon túlmenően a besorolás alapja, és az elhelyezés fő célja az évveszteség minimalizálása. Figyelembe vesszük a tanuló meglévő dokumentációit, azok teljes vagy részleges hiánya esetén a tanuló elmondását és a tanulót segítő nevelők véleményét is. Mindezek után a pontos besorolásról az igazgató dönt. A döntésnél továbbá figyelembe kell venni a diák felkészültségét, és meg kell állapítani magyar nyelvtudásának szintjét. A beilleszkedés folyamán mindvégig meghatározó a gondosan kiválasztott osztályfőnök személye, rugalmassága, elkötelezettsége, elfogadó attitűdje és támogató empátiája. 11.3.5. Egyéni fejlesztési terv kidolgozása Más kultúrából érkező tanulóink számára egyéni fejlesztési tervet dolgozunk ki. A személyre szabott oktatási-nevelési program tartalmazza a bemeneti eredményeket, melyben diagnosztizáljuk a tanuló pillanatnyi állapotát, felmérjük egyéni képességeit és lehetőségeit, többek között a magyar mint idegen nyelv, grammatikai-pragmatikai-lexikális kompetenciák, és az írás-olvasás-szövegértés terén. Ennek megfelelően állítjuk össze a diákkal és a segítő szakemberekkel közösen az elérni, s majdan értékelni kívánt célokat és feladatokat. Meghatározzuk továbbá az értékelés ütemét és módját. Ha a zavartalan fejlődéshez átmenetileg szükséges, akkor a tanuló felmenthető a követelmények teljesítésének írásbeli eljárásai alól, helyette szóban teljesíthet. Az egyéni haladási ütemet úgy kell fokozatosan

gyorsítani, hogy

mihamarabb

elérhető

legyen

az

adott

osztályban

elvárt

követelményszint. A felsoroltak ismeretében egyéni tanulási stratégiák kidolgozására van szükség, amely a tanulók valós képességeire épül, és a tanulókkal szemben megfogalmazódó lehetséges elvárásokat tartalmazza. Ilyen lehet az egyéni fejlesztési terv. Ebben megfelelően ki kell jelölni, s világos struktúrákba kell rendezni a diák egyéni haladási ütemét, s célravezető az elvárás, vagyis a továbbhaladási minimum előzetes meghatározása. Hasznos, és a későbbi félreértések elkerülhetők, 43

ha rögzítjük azokat a sajátos számonkérési technikákat, amellyel az ismeretek és a tudás megléte hatékonyan vizsgálható és ellenőrizhető. Legvégül az értékelés egyedi szempontjai következnek, ahol a követendő értékelési módszerekkel (például a szöveges értékelés előtérbe helyezésével), illetve az esetleges felmentések kilátásba helyezésével, illetve tantárgy-hierarchizálással lehet segíteni a más kultúrából érkezett tanulók beilleszkedését. 11.3.6. Rendszeres esetmegbeszélő konzultációk Az iskola az együttműködési háló érintett tagjaival rendszeres időközönként esetmegbeszélő konzultációkat tart. Ekkor van lehetőség arra, hogy a szakemberek (tanárok, szociális munkások, gyermekvédelmi felelős, gondozók stb.) több oldalról is megvizsgálják a tanuló aktuális helyzetét, előrehaladásának ütemét, és ha szükséges, változtassanak néhány körülményen. A poszttraumás hatások kezelése, az érzelem és értelem fejlesztése érdekében támogatjuk a pszichológus vezette foglalkozások rendszeresítését, a szakemberek éntudatot vizsgáló és a jövőképet gondozó foglalkozásait. Elengedhetetlenül

szükséges,

hogy

a

más

kultúrából

érkezett

tanulókkal

foglalkozó

szakpedagógusok közös feladataik meghatározására konzultációs munkacsoportot alakítsanak, s azok tevőlegesen segítsék a beilleszkedés folyamatát. Az egyes tanulókon túlmutató feladatok megoldására és a problémák kezelésére az idegen anyanyelvűek közösségével foglalkozó, az érintett tanulókkal kapcsolatban álló, a lehető legtöbb pedagógiai szakember részvételét is igénylő rendszeres találkozókat tartunk. Törekszünk rá, hogy a más kultúrából érkezett diákok tananyag-tanulásához helyben fejlesztett és kipróbált szaktárgyi segédletekkel (például számukra biztosított tananyagvázlattal, új fogalmak kigyűjtésével, lefordításával) is hozzájáruljunk. Iskolai innovációnk további prioritása az idegen nyelvű és a más kultúrákkal tematikusan is foglalkozó, a származási országokról szóló vagy a migrációval kapcsolatos, akár idegen nyelvű könyvtárfejlesztés. Saját tananyagot használunk tanulás-módszertani, társadalmi- és szociokulturális ismeretek és szaktárgyi előkészítés témában. 11.3.7. Tanulásszervezés A tanulásszervezés során külföldi tanulóinknál kiemelten fontos, hogy az eszközjellegű kompetenciákon kívül fejlesszük a kognitív funkciókat a különböző tanulási stratégiák elsajátításával, valamint hangsúlyt helyezzünk a személyes beállítódás, a motiváció terén elérni kívánt pedagógiai célokra is. Ennek érdekében fontos, hogy az egyéni és csoportos foglalkozásokon a haladásukhoz szükséges megfelelő arányban vegyenek részt. A beilleszkedéshez és a befogadáshoz szükséges a tanórákon a tanulóközpontú, differenciált óraszervezés, és a kooperatív technikák széleskörű alkalmazása.

44

11.3.8. A magyar mint idegen nyelv tantárgy tanítása A nyelvi hátrányok leküzdésének érdekében kiemelt feladatunk, hogy biztosítsuk a magyar mint idegen nyelv tantárgy magas óraszámban történő tanítását, hiszen a magyar iskolarendszerben való előrehaladáshoz nélkülözhetetlen a magyar nyelv elsajátítása és biztos használata. Minimális feltétel, hogy heti két órában, minden nem magyar anyanyelvű külföldi tanuló tantárgyként tanulja a magyart mint idegen nyelvet mindaddig, amíg nyelvtudása és tanulási haladása ezt szükségessé teszi. A belépő osztályban tanulók heti több órában tanulnak magyar mint idegen nyelvet, ennek keretében kerül sor a szaktárgyi előkésztésre és a társadalmi és szociokulturális ismeretek átadására. A nyelvi előkészítő évfolyam szervezése esetén a nyelvtanulásra fordítható órakeret felhasználható a magyar mint idegen nyelv tanulására. A tanulók a magyar nyelv és irodalom órán – évfolyamtól és nyelvtudásuktól függően – magyar anyanyelvű társaikkal közösen tanulnak a tantárgy heti óraszáma 50-75%-ában, a fennmaradó időben pedig magyar mint idegen nyelvi fejlesztésen vesznek részt. 11.3.9. A beilleszkedést, befogadást és haladást segítő tanórai és tanórán kívüli programok A más kultúrából érkező diákok oldaláról tekintve ugyanilyen alapvető fontosságú a helyi civilizáció és kultúra, a társadalmi és az iskolai-társas viszonyok feltárása-megismertetése: az órákon, szünetekben érvényes viselkedési szabályok ismertetésén túlmenően olyan részletekig szükséges bemutatni helyi sajátosságainkat, mint az iskolábajárási és kommunikációs szabályok, vagy az illemet, az étkezést és a köszönést illető előírások, stb. A beilleszkedést előmozdítva ugyanez a célunk magyar kultúránkkal, nemzeti hagyományainkkal és tradícióinkkal. Törekszünk arra is, hogy a tanulók tanórákon és a tanórán kívüli, valamint szabadidős tevékenységeik során kooperatív és projektmódszerrel, önkifejező módon megismertethessék saját kultúrájukat. Hasznosnak véljük a projektjellegű iskolai bemutatkozó előadásokat, a tematikus délutánokat, multikulturális rendezvényeket, esetleg a szintén más kultúrájú öregdiákok visszatérését, az újak jó tanácsokkal és példákkal történő ellátást. Lehetséges interkulturális tartalmi elemek ↔ A kultúra fogalma Kultúrák a világunkban – múltban és jelenben Különböző kultúrák hazánkban

↔

A multikulturális társadalom Diákok külföldön, más kultúráknál (cserediákprogram, tanulmányutak, külföldön élő rokonaink)

↔

Ajánlott feldolgozási keretek, módszerek, technikák Módszerek Érzékenyítő játékok, feladatok, kooperativitást igénylő csoportfoglalkozások Magyar diák bevonása - közös közvetítő nyelven való tolmácsolás Nyilvános beszélgetés régi migránsokkal (mi volt nehéz, mi segített, mit javasol stb.) Diákpárok (magyar és más kultúrájú) páros munkája

Kultúrák közötti kapcsolatok

45

Helyszínek Kulturális különbségek

↔

A család fogalma és szerepe a kultúrákban Viselkedések, szokások, nem verbális kommunikáció Kultúrák és meséik (jellegzetes motívumok stb.)

Tantermi foglalkozások Látogatás az imahelyekre, kulturális szervezetekhez Interkulturális kiállítások, múzeumok megtekintése

↔

Nyelvek és nyelvi jelenségek

Szervezeti keretek

Vallások, szertartások, ünnepek különböző kultúrákban

Szakórák

Öltözködés, viselet

Tematikus délutánok

Gasztronómiai különbségek

Afrikai/arab stb. est szervezése

Adott kultúrára jellemző, érdekes használati eszközök bemutatása, használata

↔

Iskolakép, tanárkép, diákkép közelítése

Technikák Tematikus iskolai kiállítás-szervezés

Földrajzi okokból fakadó különbözőségek Földrajzi adottságok különbségei

↔

Filmvetítés (természetfilmek, dokumentumfilmek, játékfilmek) Nem verbális tevékenységek felhasználása (táncok, énekek, pantominjátékok, egyéb mozgási formák)

Növény- és állatvilág érdekességei Anyagfelhasználási kultúra különbözőségei (vízfelhasználás, építkezés anyagai, eszközök)

Tevékenységek

A közlekedés sajátosságai ↔

Állampolgári és emberi jogok

Egyetemes emberi jogok nyilatkozata

Osztályterem kiegészítése (más kultúrára utaló tárggyal, képpel, a gyerek fényképével) Miniszótár összeállítása a más kultúrából érkező és magyar diákoknak egyaránt (jól látható helyen történő elhelyezése) Sport- és mozgással kapcsolatos csoportfoglalkozások Fogalmazás íratása – Mi lenne, ha neked kéne idegen kultúrába illeszkedned? Egymás bemutatása – mit csinálnék az ő helyében?

Gyermekek jogai Állampolgári jogok és kötelességek hazánkban Toleranciára, békére nevelés

12. Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 12.1. Prevenció



Meghívott előadók segítségével beszélgetések az alkoholról, dohányzásról, drogról



Felvilágosító előadással egybekötött látogatás a tinédzser-ambulancián



Kortárssegítő tréningen való részvétel



Konfliktuskezelési technikák tanítása 46



Egészségnevelés



Pályaválasztási tanácsadás – előadó meghívása a Munkaügyi Központból

Az ifjúságvédelmi prevenciós munkát segíti az ifjúságvédelmi felelős, az iskolapszichológus, a sajátos nevelési igényű tanulókkal foglalkozó fejlesztőpedagógus, a pedagógiai asszisztensek és az iskolában heti két alkalommal rendelő – a tanulók egészségügyi szűrővizsgálatát is elvégző – iskolaorvos. Az intézménybe kerülő sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása az alábbiak szerint történik: 

A tanulók szaktárgyi mentességet kaphatnak a szakértői bizottságok szakvéleményén alapuló igazgatói határozatok alapján.



Valamennyi tanulóval egyéni fejlesztési terv alapján a fejlesztő pedagógus foglalkozik.



Az osztályfőnök, mint koordinátor folyamatos kapcsolatot tart az iskolapszichológussal, így biztosítva a tanulók egészséges, mentális fejődését.



A tanulási kudarc megelőzése érdekében lehetőség van az intézményen belül az egyes tagozatok közötti átjárhatóságra.



12.2. Együttműködés külső szervezetekkel Az ifjúságvédelmi munkában a következő szervezetekkel építettünk ki kapcsolatokat:



Nevelési Tanácsadók



Fővárosi Munkaügyi Központ



Tinédzser Ambulancia



Kortárssegítő csoportokat szervező intézmények: Semmelweis Egyetem, civilszervezetek



Menekültekkel foglalkozó állami és civil szervezetek



Családok Szövetsége



Magyar Vöröskereszt



Budapesti Rendőr-főkapitányság



Magyar Honvédség



Egészségvirág Egyesület

47

III. ISKOLÁNK SZAKMAI PROGRAMJA ÉS HELYI TANTERVE

1. Az iskola szakmai programja

1.1. Az iskola szakképzési rendszere

A szakképzési tevékenységünk nappali és esti iskolarendszerű oktatás. Az iskola szakgimnáziumi, szakközépiskolai oktatást, illetve kifutó rendszerben a 2018-2019-es tanév végéig szakközépiskolai és szakiskolai oktatást, valamint érettségihez kötött szakképesítések megszerzését biztosító képzést folytat. Szakmai programunkat a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet, valamint a 2016/2017. tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről szóló 297/2015. (X. 13.) Korm. rendeletet módosító 25/2016. (II. 25.) Korm. rendelet, valamint az egyes szakképesítéseket szabályozó szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendeletek alapján alakítottuk ki. A 2013 előtt indított osztályaink tanmenete kifutó rendszerű. A 2013-2014. tanévtől képzéseinket a szakképzési kerettantervek (14/2013 (IV.05) NGM rendeletben foglaltak) alapján szerveztük. A 2016/2017. évi tanévtől az új szakképzési intézményi és oktatási rendszer, valamint a 25/2016. (II. 25.) Korm. rendelettel módosított Országos Képzési Jegyzék alapján meghirdethető szakmák vonatkozásában a közismereti és a szakképzési kerettantervek is módosulnak. A 2016-2017-es tanévet az Emberi Erőforrások Minisztériumának A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról szóló közleménye és mellékletei szerint terveztük.

Intézményünk szakképzési osztályainak óraterveit a Helyi tanterv (2.2. pont) tartalmazza.

48

A BMSZC Than Károly Ökoiskolája a szakmák oktatásának személyi és tárgyi feltételeit a hatályos SZVK-ban megadottak szerint biztosítja. Négy és három éves szakgimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai ágazatok -

Rendészet és közszolgálat (XXXVIII)

-

Környezetvédelem (XXIII.)

-

Környezetvédelem-vízgazdálkodás (XXIII) (kifutó)

-

Vegyipar (XIV)

-

Informatika (XIII.)

-

Vízügy (XLI.)

Négy és három éves szakgimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai szakképzés szakmacsoportjai -

Informatika (7)

-

Rendészet, honvédelem és közszolgálat (22)

-

Környezetvédelem (14)

-

Környezetvédelem –Vízgazdálkodás (14) (kifutó)

-

Vegyipar (8)

-

Vízügy (23)

A szakmai képzés a szakmai követelmények teljesítésén túl magába foglalja a nevelési célokat: a személyiség formálását, a szocializációt, a szakmával összefüggő társadalmi gyakorlat megismertetését. A szakmai képzés célja olyan általánosan művelt, a kor kihívásainak megfelelő, korszerű, szakmai elméleti és gyakorlati felkészültségű szakemberek képzése, akik képesek ellátni a szakképesítés munkaterületének megfelelő munkaköröket, foglalkozásokat. Az iskolai rendszerű szakképzés az OKJ-ban meghatározott szakképesítés tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai és vizsgakövetelmények és a szakképzési kerettanterv alapján szakmai elméleti és gyakorlati képzés keretében történik. A tantervi keretek elvárásainak megfelelő ismeretanyag közvetítése érdekében lehetőségeink szerint, a rendelkezésre álló források függvényében fejleszteni igyekszünk a tárgyi feltételeket, biztosítjuk a tanulói segédanyagokat, a pedagógusoktól elvárjuk a folyamatos ön- és továbbképzést. Az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzés a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésből és a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésből áll. A gyakorlati képzést az iskolai szaktantermekben, laboratóriumokban, számítógéptermekben, társiskolákban; a BMSzC Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskolában, vagy gazdálkodó szervezeteknél szervezzük a tantervi követelményeknek megfelelően, a jogszabályoknak megfelelő feltételekkel. 49

A gyakorlati foglalkozásokat csoportbontásban szervezzük; osztálylétszámtól függően a törvényi szabályozás szerint maximum 12 fős csoportokban történik az oktatás. A gyakorlati képzés foglalkozásain való részvétel kötelező. Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles. Az évfolyam megismétlése alól mentesülhet az a tanuló, akinek kevesebb, mint öt százalék az igazolatlan mulasztása, valamint szorgalma és elért legalább elégséges teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíti. A magasabb évfolyamra lépés kérdésében a gyakorlati képzés szervezőjének javaslatára a szakképző iskola nevelőtestülete dönt, figyelembe véve a körülményeket, valamint, ha a gyakorlati képzés gazdálkodó szervezetnél történik, akkor a gyakorlati képzést folytató szervezet javaslatát. Iskolai szintvizsgák Ha az adott szakmai és vizsgakövetelményben a szintvizsgát előírt, akkor az iskolában szintvizsgát szervezünk, annak mérésére, hogy a tanuló elsajátította-e a munkavégzéshez szükséges kompetenciákat. A szintvizsga előkészítésében és megszervezésében az illetékes területi gazdasági kamara, a gazdasági érdekképviseleti szervezetek, szakmai szervezetek, továbbá az intézmény képviselője vesz részt. A szintvizsga célja, hogy a tanulók megismerjék, felmérhessék tudásszintjüket, a vizsgaszituációk során elsajátítsák a velük szemben támasztott követelményeket, elvárásokat. A szintvizsgán a gyakorlati oktatókon kívül más gyakorlati szakemberek is részt vesznek, hogy tapasztalataikkal, ismereteikkel a szakmára való felkészülést segítsék. A kamara által szervezett szintvizsgáknál a kamara által összeállított központi feladatbankból a szintvizsga bizottság elnöke által kiválasztott feladatot kell végrehajtani. A vizsga értékelése a kiválasztott feladathoz tartozó értékelési útmutató alapján történik. Az itt kapott érdemjegy nem számít bele a szorgalmi időszakban kapott és, az év végén elért eredménybe sem. Szakmai vizsgák Szakmai vizsgákat a májusi-júniusi vizsgaidőszakban szervezünk. Az új kerettanterv követelményének megfelelően komplex vizsgákat szervezünk. Az első javítóvizsga vonatkozásában az intézmény gondoskodik a szakmai vizsga megszervezéséről a vizsgát követő első vizsgaidőszakban. Egyéb esetekben javító és pótló vizsgát csak abban az esetben tart az intézmény, ha az azonos szakmacsoportba tartozó vizsgázók száma eléri a tíz főt. 50

Előzetes tanulmányok beszámítása

Az iskolai rendszerű szakképzés felvétellel, átvétellel vagy a szakképzési évfolyamon történő továbbhaladással kezdődik. Szakképző illetve felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok az előírt megegyező tartalmú követelmények teljesítése esetén a vonatkozó jogszabályokban és a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott módon beszámíthatók.

A beszámítás iránti kérelmet az iskola vezetőjéhez kell benyújtani, szakmai vizsga esetén a vizsgára való jelentkezéssel egy időben, tantárgyi felmentés esetén az adott szakképzési évfolyam megkezdésekor. A kérelem mellé csatolni kell a teljesítést igazoló okmány hiteles másolatát, nem hiteles másolat esetében be kell mutatni az eredeti okmányt. Az iskola vezetője a benyújtott előzetes tanulmányok dokumentumai és a kérelem alapján határoz a beszámítás tartalmáról és mértékéről.

A tanulónak nem kell kérelmet benyújtania, hogy 14. évfolyamban kezdhesse meg tanulmányait,

ha

előzőleg

azonos

szakmacsoportos

alapozásban

vett

részt

vagy

szakgimnáziumban szakmai tárgyból érettségi vizsgát tett, vagyis az első szakképző évfolyam megegyező tartalmú követelményeit teljesítette. Középiskolai bizonyítvány, vagy egyetemi leckekönyv alapján a szakképesítésre előírt, megegyező tartalmú követelmények teljesítésébe a már eredményesen tanult legalább elégséges osztályzattal teljesített tantárgyat vagy tantárgyakat beszámítjuk, így a tanuló mentesül az adott tantárgy vagy tantárgyak tanulása alól.

Ha a kérelmező előzetes tanulmányaival az első szakképzési évfolyam követelményeit teljesítette, akkor tanulmányait a magasabb évfolyamon kezdheti meg iskolánkban. Ha a kérelmező előzetes tanulmányaival az első szakképzési évfolyam követelményeit csak részben teljesítette, akkor ahhoz, hogy tanulmányait a magasabb évfolyamon kezdje meg, különbözeti vizsgát kell tennie. Különbözeti vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni. Szakmai elméleti és gyakorlati tárgyat oktatók

A szakképző iskolában folyó szakmai elméleti és gyakorlati képzést a nemzeti köznevelésről szóló törvényben előírt képesítésű pedagógusok és szakemberek láthatják el a szakképzési törvényben foglalt eltérésekkel. A szakképző iskolában szakmai elméleti tárgy oktatására közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban vagy óraadóként határozott időre foglalkoztatható az a pedagógus végzettséggel nem rendelkező szakember is, aki az előírt felsőfokú végzettséggel rendelkezik, amennyiben a munkakör pedagógus végzettséggel rendelkezővel nem tölthető be Ha a szakember nem vállalja a pedagógus végzettség megszerzését, határozott időre szóló foglalkoztatása legfeljebb öt évig tarthat.

51

A szakképző iskolában szakmai elméleti, gyakorlati tárgyat oktató, pedagógus végzettséggel, vagy legalább két év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal nem rendelkező szakember munkáját két éven keresztül a szakképző iskola által kijelölt szakmai mentor segíti és értékeli. A gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként olyan személy vehet részt aki, megfelelő szakirányú szakképesítéssel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik. Azon szakképesítések tekintetében, amelyekben a szakképesítésért felelős miniszter kiadta a mestervizsga követelményeit, mestervizsgával rendelkezik. Gyakorlati oktatóként elsősorban a szakoktatói képesítéssel rendelkező személyt kell alkalmazni. 1.2. Négy éves szakközépiskolai oktatás: 9-12. évfolyamon Kifutó rendszerben a 2018-2019-es tanévig. A szakmai alapozó elmélet és gyakorlati oktatás során tanulóink ismeretei lehetővé teszik, hogy érettségi után szakmai képesítést szerezzenek a környezetvédelem- vízgazdálkodás, rendészeti, honvédelmi és közszolgálati valamint vegyipari szakmacsoportokban. A négy éves szakmai alapozás és az azt követő képzési idő alatt arra törekszünk, hogy tanulóink fogékonyak legyenek a környezetvédelem és a vegyipar napi problémáinak felismerésére, és azok tudatos kezelésére, valamint közszolgálati teendők felelős elvégzésére. Az iskola szaktantermeiben, gyakorló laboratóriumaiban az alapok elsajátítása, terepi, külső helyszíni gyakorlatokon pedig a tanultak valóságban történő alkalmazása, felismerése a fő cél. A nagyobb óraszámú természettudományos képzés jó alapokat ad a szakirányú felsőoktatásban való eredményes részvételre is. Iskolánk jól felszerelt laboratóriumai, és szaktantermei kihasználhatók más természettudományos tantárgyak magas színvonalú oktatásához is, mint pl. biológia, kémia, földrajz, fizika, matematika. A közszolgálati szakmacsoportban a 9-12. évfolyamon az iskolai nevelés-oktatás a szakképesítés megszerzésének felkészítő szakasza. A közismereti oktatással párhuzamosan valósul meg a szakmacsoportra történő alapos felkészítés, a rendészeti ágazat szakmai elméleti és gyakorlati óráinak elsajátítása. A rendőrség kötelékében gyakorlatot szerzett nagy tapasztalatú szakemberekkel közösen arra törekszünk, hogy a tanulók képesek legyenek a közszolgálati szakmacsoporton belül a sikeres továbbhaladásra, hazánk és a társadalom javát szolgálva. A szakgimnáziumi és szakközépiskolai oktatásban a 2013-2014. tanévtől beiratkozó tanulók számára szakmai érettségi vizsga letétele kötelező.

1.2.1. Rendészeti négy éves szakközépiskola Ágazat: XXXVIII. Rendészet és közszolgálat Szakmacsoport száma és megnevezése: 22. Rendészet és közszolgálat Iskolarendszerű képzésben az évfolyamok száma: 4 Elméleti képzési idő aránya: 50% 52

Gyakorlati képzési idő aránya: 50% A szakképzésbe történő belépés feltételei: Iskolai előképzettség: - vagy iskolai előképzettség hiányában Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: Pályaalkalmassági követelmények: Az iskolarendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 9. évfolyamot követően:

35 óra

10. évfolyamot követően:

70 óra

11. évfolyamot követően:

105 óra

A rendészeti szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy Fegyveres szervek és vagyonvédelem I-IV. Jogi és közigazgatási ismeretek I-III. Speciális gyakorlat I-IV. Társadalom és kommunikáció I- II. Társadalom és kommunikáció gyakorlat Speciális informatika Speciális informatika gyakorlat Idegen nyelv I. Idegen nyelvi gyakorlat

Szakképesítés/Szakképzettség Állami felsőfokú végzettség vagy rendvédelmi szakmai felsőfokú végzettség Állami felsőfokú végzettség vagy rendvédelmi szakmai felsőfokú végzettség Állami középfokú végzettség vagy rendvédelmi szakmai középfokú végzettség Állami felsőfokú végzettség vagy rendvédelmi szakmai felsőfokú végzettség Állami felsőfokú végzettség vagy rendvédelmi szakmai felsőfokú végzettség Állami felsőfokú végzettség vagy rendvédelmi szakmai felsőfokú végzettség Állami felsőfokú végzettség vagy rendvédelmi szakmai felsőfokú végzettség Állami felsőfokú végzettség vagy rendvédelmi szakmai felsőfokú végzettség Állami felsőfokú végzettség vagy rendvédelmi szakmai felsőfokú végzettség

Tárgyi feltételek

53

A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (SZVK) tartalmazza. A helyi tantervek a kerettanterv alapján készülnek, amelyek lehetőséget adnak a kötelező óraszám mellett a szabad sáv felhasználására. A helyi tantervekben a szabad sávot a kötelező óraszámok emelésére fordítjuk, amely elsősorban az ismeretek elmélyítésére, gyakorlására, az elméleti ismeretek gyakorlati kipróbálására ad lehetőséget. A szakközépiskolai képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával. Szakközépiskolai képzés esetén a szakmacsoportos alapozó oktatás szakmai óraszámai heti és éves bontásban:

évfolyam 9. évfolyam Összefüggő gyakorlat 10. évfolyam Összefüggő gyakorlat 11. évfolyam Összefüggő gyakorlat 12. évfolyam Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 5 óra/hét 6 óra/ hét 7 óra/hét 10 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 180 óra/év 35 óra 216 óra/év 70 óra 252 óra/év 105 óra 320 óra/év 1178 óra

heti óraszám szabadsávval 6 óra/ hét 7 óra/hét 8 óra/ hét 11 óra/hét

éves óraszám szabadsávval 216 óra/év 35 óra 252 óra/év 70 óra 288 óra/év 105 óra 352 óra/év 1318 óra

A szakmai tantárgyak tanításának céljai: 9. évfolyamon: A tanulók ismerjék meg a magyarországi fegyveres szervek történetét, a rendőrség, a katasztrófavédelem és a büntetés-végrehajtás feladatát, működését, szervezeti felépítését, a fegyveres szervek kommunikációjának jellegzetességeit, a kommunikációs, a szociálpszichológiai és önismereti alapfogalmakat, a fizikai erőnlét fejlesztésének, az önvédelmi ismereteknek és légfegyver lövészetnek az alapjait. 10. évfolyamon: A tanulók ismerjék meg a rendőrség, a katasztrófavédelem, a büntetés-végrehajtás és a személy-és vagyonvédelem szolgálatellátására vonatkozó általános szabályokat. Sajátítsák el a személyés vagyonvédelmi, a tűzoltó és tűzmegelőzési alapismereteket, illetve a büntetés-végrehajtási nevelési alapismereteket, a jogi alapokkal kapcsolatos fogalmakat és a jogalkotás alapjait, az Alaptörvény rendelkezéseit, az állampolgárságra vonatkozó szabályokat, az emberi jogi alapnormákat, a polgári jog alapjait, a büntetőjog általános részének rendelkezéseit és a kriminalisztika alapfogalmait, eszközeit, módszereit. A tanulók ismerkedjenek meg a szociológia és a pszichológia alapfogalmaival, ismerjék 54

meg a személyiségfejlődés alapjait, a különböző személyiségtípusokat és viselkedési formákat. A tanulók ismerjék meg a fizikai erőnlét továbbfejlesztésének lehetőségeit, sajátítsák el az alapvető alaki mozgásokat. Önvédelmi és közelharc ismereteiket mélyítsék el, gyakorolják a már elsajátított technikákat. Ismerkedjenek meg a kiskaliberű tűzfegyverekkel. 11. évfolyamon: A tanulók ismerkedjenek meg a közlekedés alapfogalmaival és a KRESZ alapvető szabályaival. Szerezzenek polgári védelmi és iparbiztonsági, illetve tűzvédelmi és katasztrófavédelmi hatósági alapismereteket. Személy-és vagyonvédelmi ismereteiket bővítsék a személy és gépjármű be-és kiléptetésének, valamint a recepciós és bolti szolgálat ellátásának szabályaival. A tanulók ismerjék meg a szabálysértési alapfogalmakat, az egyes bűncselekmények és szabálysértések főbb jellemzőit, a helyszíni bírságra vonatkozó általános szabályokat. A tanulók idegen nyelven sajátítsák el az okmányokkal, az utazással, útbaigazítással, segítségnyújtással, valamint a rendőri intézkedésekkel kapcsolatos alapvető szakmai kifejezéseket. A tanulók kezdjék meg a felkészülést a fegyveres szervek fizikai alkalmassági követelményeire. Ismerkedjenek meg a testi kényszer és a rendőri intézkedések alapjaival. Sajátítsák el a személy-és vagyonőri intézkedések gyakorlatát. 12. évfolyamon: A tanulók ismerjék meg a kényszerítő és a támadáselhárító eszközöket, tudják elhatárolni azok alkalmazást a rendőri, illetve a személy-és vagyonőri munkában. Tovább mélyítsék személy-és vagyonvédelmi ismereteiket. Ismerkedjenek meg a határrendészeti és a katasztrófavédelmi műszaki alapismeretekkel. A tanulók ismerjék meg a büntetőeljárás és a büntetés-végrehajtási jog alapjait. Sajátítsák el a közigazgatási alapismereteket és ismerjék meg a közigazgatási hatósági eljárás főbb szabályait. A tanulók ismerkedjenek meg a fegyveres szerveknél rendszerben lévő számítástechnikai és híradástechnikai eszközökkel. Ismerjék meg az elektronikus közigazgatás rendszerét. A tanulók folytassák a felkészülést a fegyveres szervek fizikai alkalmassági követelményeire. Bővítsék a testi kényszer alkalmazásával és a személy-és vagyonőri intézkedésekkel kapcsolatos gyakorlati tudásukat. A tanulók gyakorolják az elméletben elsajátított

speciális

számítástechnikai

és

híradástechnikai

ismereteiket.

Gyakorolják

a

szövegszerkesztést és táblázatkezelést.

1.2.2. Környezetvédelem-vízgazdálkodás négy éves szakközépiskola Ágazat: XXIII. Környezetvédelem-vízgazdálkodás Szakmacsoport száma és megnevezése: 14. Környezetvédelem-vízgazdálkodás A szakképzésbe történő belépés feltétele: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: Az iskolarendszerű képzés felmenő rendszerében a négy évfolyamos 2013/2014-től beiskolázott szakközépiskolai osztályok különböző években beiskolázottak, eltérő tantervi tartalommal tanulnak. 55

A 2013/2014-es tanévtől kezdve beiskolázott osztályok összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 9. évfolyamot követően: 70 óra 10. évfolyamot követően: 105 óra 11. évfolyamot követően: 140 óra A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra: A szakközépiskolai képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával. Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam 9. évfolyam Ögy. 10. évfolyam Ögy. 11. évfolyam Ögy. 12. évfolyam 5/13. évfolyam Összesen:

évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam

heti óraszám szabadsáv nélkül 5 óra/hét 6 óra/hét 7 óra/hét 10 óra/hét 31 óra/hét

heti óraszám szabadsáv nélkül 31 óra/hét 31 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 180 óra/év 70 óra 216 óra/év 105 óra 252 óra/év 140 óra 320 óra/év 992 óra/év 2275 óra

heti óraszám szabadsávval 6 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 1116 óra/év 160 óra 992 óra/év

heti óraszám szabadsávval 35 óra/hét

7 óra/hét 8 óra/hét 11 óra/hét 35 óra/hét

35 óra/hét

éves óraszám szabadsávval 216 óra/év 70 óra 252 óra/év 105 óra 288 óra/év 140 óra 352 óra/év 1120 óra/év 2543 óra éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év

1.2.3. Vegyipari Szakközépiskola Ágazat: XIV. Vegyipar Szakmacsoport száma és megnevezése: 8. Vegyipar A szakképzésbe történő belépés feltétele: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények:Iskolarendszerű nappali képzésben 2014-15 tanévben iskoláztuk be az első évfolyamot. Az osztályok összefüggő szakmai gyakorlatának időtartama: 9. évfolyamot követően: 70 óra 56

10. évfolyamot követően: 105 óra 11. évfolyamot követően: 140 óra A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra A szakközépiskolai képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával. Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam 9. évfolyam Ögy. 10. évfolyam Ögy. 11. évfolyam Ögy. 12. évfolyam 5/13. évfolyam Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 5 óra/hét 6 óra/hét 7 óra/hét 10 óra/hét 31 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 180 óra/év 70 óra 216 óra/év 105 óra 252 óra/év 140 óra 320 óra/év 992 óra/év 2275 óra

heti óraszám szabadsávval 6 óra/hét 7 óra/hét 8 óra/hét 11 óra/hét 35 óra/hét

éves óraszám szabadsávval 216 óra/év 70 óra 252 óra/év 105 óra 288 óra/év 140 óra 352 óra/év 1120 óra/év 2543 óra

1.3. Szakgimnáziumi oktatás

1.3.1. Közszolgálati ügyintéző szakgimnázium Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXXVIII. Rendészet és közszolgálat Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 5 vagy 2 év Elméleti képzési idő aránya: 60% Gyakorlati képzési idő aránya: 40% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén: a 10. évfolyamot követően 140 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén: az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra A szakképzésbe történő belépés feltételei: Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség Bemeneti kompetenciák: — Szakmai előképzettség: — 57

Előírt gyakorlat: — Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy Közszolgálati ügyintézői ismeretek Magánbiztonsági közszolgálati ügykezelő számára Rendvédelmi szervek és alapfeladatok Rendészeti szakmai idegen nyelv Rendészeti szakmai informatika Önvédelem és intézkedés technika Magánbiztonság és vagyonvédelem E-közigazgatás Ügyfélszolgálati kommunikáció Személy és vagyonvédelmi ismeretek Személy- és vagyonőri ismeretek Foglalkoztatás I-II

és

közterület

felügyelői

Szakképesítés/Szakképzettség Állalmi felsőfokú végzettség szakmai felsőfokú végzettség Állalmi felsőfokú végzettség szakmai felsőfokú végzettség Állalmi felsőfokú végzettség szakmai felsőfokú végzettség Állalmi felsőfokú végzettség szakmai felsőfokú végzettség Állalmi felsőfokú végzettség szakmai felsőfokú végzettség Állalmi felsőfokú végzettség szakmai felsőfokú végzettség Állalmi felsőfokú végzettség szakmai felsőfokú végzettség Állalmi felsőfokú végzettség szakmai felsőfokú végzettség Állalmi felsőfokú végzettség szakmai felsőfokú végzettség Állalmi felsőfokú végzettség szakmai felsőfokú végzettség Állalmi felsőfokú végzettség szakmai felsőfokú végzettség Állalmi felsőfokú végzettség szakmai felsőfokú végzettség

vagy rendvédelmi vagy rendvédelmi vagy rendvédelmi vagy rendvédelmi vagy rendvédelmi vagy rendvédelmi vagy rendvédelmi vagy rendvédelmi vagy rendvédelmi vagy rendvédelmi vagy rendvédelmi vagy rendvédelmi

Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: A szakmai képzés

lebonyolításához

szükségesek

a

Közszolgálati

ügykezelő

szakképesítés

szakmai

és

vizsgakövetelményében felsorolt tárgyi eszközök is. Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: Nincs. A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra

58

A szakgimnáziumi képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakgimnáziumi szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakgimnáziumi szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával. Szakgimnáziumi képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam 9. évfolyam 10. évfolyam

heti óraszám 11 óra/hét 12 óra/hét

Ögy. 11. évfolyam

éves óraszám 396 óra/év 432 óra/év 140 óra

10 óra/hét

Ögy.

360 óra/év 140 óra

12. évfolyam

10 óra/hét

310 óra/év

5/13. évfolyam

31 óra/hét

961 óra/év

Összesen:

2739 óra

Amennyiben a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló rendeletben a szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára kiadott kerettanterv óraterve alapján a kötelezően választható tantárgyak közül a szakmai tantárgyat választja a szakképző iskola akkor a 11. évfolyamon 72 óra és a 12. évfolyamon 62 óra időkeret szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Összesen:

heti óraszám 31 óra/hét 31 óra/hét

éves óraszám 1116 óra/év 160 óra 961 óra/év 2237 óra

1.3.2. Környezetvédelmi technikus szakgimnázium Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXIII. Környezetvédelem A szakmacsoport száma és megnevezése: 14. Környezetvédelem Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 5 vagy 2 év Elméleti képzési idő aránya: 55% Gyakorlati képzési idő aránya: 45% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén: a 10. évfolyamot követően 140 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra 2 évfolyamos képzés esetén: az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra A szakképzésbe történő belépés feltételei 59

Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: — Szakmai előképzettség: — Előírt gyakorlat: — Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: — A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy Földtudományi alapok Környezeti kémia, Környezettechnikai alapok, Műszeres analitika, Műszeres analitika gyakorlat, Analitika Műszaki ismeretek, Gépészeti alapismeretek, Gépészeti alapismeretek gyakorlat

Szakképesítés/Szakképzettség Környezetvédelem szakirányának megfelelő szakos tanár, vagy egyetemi szintű vagy mesterfokozatú földrajz szakos tanár Környezetvédelem szakirányának megfelelő szakos tanár, vagy egyetemi szintű vagy mesterfokozatú kémia szakos tanár Környezetvédelem szakirányának megfelelő szakos tanár, vagy egyetemi szintű vagy mesterfokozatú fizika szakos tanár, vagy gépész szakiránynak megfelelő szakos tanár

Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: bemutató jellegű gépelemek, hajtások, szivattyúk A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra A szakgimnáziumi képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakgimnáziumi szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakgimnáziumi szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával. Szakgimnáziumi képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam 9. évfolyam

heti óraszám 11 óra/hét

éves óraszám 396 óra/év

60

10. évfolyam Ögy. 11. évfolyam Ögy. 12. évfolyam 5/13. évfolyam Összesen:

12 óra/hét 10 óra/hét 10 óra/hét 31 óra/hét

432 óra/év 140 óra 360 óra/év 140 óra 310 óra/év 961 óra/év 2739 óra

Amennyiben a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló rendeletben a szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára kiadott kerettanterv óraterve alapján a kötelezően választható tantárgyak közül a szakmai tantárgyat választja a szakképző iskola, akkor a 11. évfolyamon 72 óra és a 12. évfolyamon 62 óra időkeret szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Összesen:

heti óraszám 31 óra/hét 31 óra/hét

éves óraszám 1116 óra/év 160 óra 961 óra/év 2237 óra

(A kizárólag 13-14. évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a szakgimnázium 9-12., és ezt követő 13. évfolyamán megszervezett képzésben az azonos tantárgyakra meghatározott óraszámok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak heteinek eltérő száma, és az óraszámok oszthatósága miatt keletkezik!)

1.3.3. Műanyagfeldolgozó technikus szakgimnázium Ágazati besorolás száma és megnevezése: XIV. Vegyipar A szakmacsoport száma és megnevezése: 8. Vegyipar Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 5 vagy 2 év Elméleti képzési idő aránya: 60% Gyakorlati képzési idő aránya: 40% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén:a 10. évfolyamot követően 140 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén: az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: — Szakmai előképzettség: — Előírt gyakorlat: — Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek

61

Pályaalkalmassági követelmények: A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy -

Szakképesítés/Szakképzettség -

Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra A szakgimnáziumi képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakgimnáziumi szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakgimnáziumi szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával. Szakgimnáziumi képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam

heti óraszám

éves óraszám

9. évfolyam

11 óra/hét

396 óra/év

10. évfolyam

12 óra/hét

432 óra/év

Ögy. 11. évfolyam

140 óra 10 óra/hét

Ögy.

360 óra/év 140 óra

12. évfolyam

10 óra/hét

310 óra/év

5/13. évfolyam

31 óra/hét

961 óra/év

Összesen:

2739 óra

Amennyiben a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló rendeletben a szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára kiadott kerettanterv óraterve alapján a kötelezően választható tantárgyak közül a szakmai tantárgyat választja a szakképző iskola akkor a 11. évfolyamon 72 óra és a 12. évfolyamon 62 óra időkeret szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. 62

évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Összesen:

heti óraszám 31 óra/hét

éves óraszám 1116 óra/év 160 óra 961 óra/év 2237 óra

31 óra/hét

(A kizárólag 13-14. évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a szakgimnázium 9-12., és ezt követő 13. évfolyamán megszervezett képzésben az azonos tantárgyakra meghatározott óraszámok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak heteinek eltérő száma, és az óraszámok oszthatósága miatt keletkezik!)

1.3.4. Vízgazdálkodó technikus szakgimnázium Ágazati besorolás száma és megnevezése: XLI. Vízügy A szakmacsoport száma és megnevezése: 23. Vízügy Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 5 vagy 2 év Elméleti képzési idő aránya: 60% Gyakorlati képzési idő aránya: 40% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén: a 10. évfolyamot követően 140 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén: az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: — Szakmai előképzettség: — Előírt gyakorlat: — Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: — A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Szakképesítés/Szakképzettség

Tantárgy -

-

Tárgyi feltételek 63

A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: Nincs. Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: Nincs. A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra A szakgimnáziumi képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakgimnáziumi szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakgimnáziumi szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával. Szakgimnáziumi képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam 9. évfolyam 10. évfolyam

heti óraszám 11 óra/hét 12 óra/hét

Ögy. 11. évfolyam

éves óraszám 396 óra/év 432 óra/év 140 óra

10 óra/hét

Ögy.

360 óra/év 140 óra

12. évfolyam

10 óra/hét

310 óra/év

5/13. évfolyam

31 óra/hét

961 óra/év

Összesen:

2739 óra

Amennyiben a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló rendeletben a szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára kiadott kerettanterv óraterve alapján a kötelezően választható tantárgyak közül a szakmai tantárgyat választja a szakképző iskola akkor a 11. évfolyamon 72 óra és a 12. évfolyamon 62 óra időkeret szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Összesen:

heti óraszám 31 óra/hét 31 óra/hét

éves óraszám 1116 óra/év 160 óra 961 óra/év 2237 óra

(A kizárólag 13-14. évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a szakgimnázium 9-12., és ezt követő 13. évfolyamán megszervezett képzésben az azonos tantárgyakra meghatározott óraszámok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak heteinek eltérő száma, és az óraszámok oszthatósága miatt keletkezik!)

64

1.4. Három éves szakközépiskolai oktatás: 9-11. évfolyamon A 2016. szeptember 1-től beiskolázottakra. Szakközépiskolai képzésünk keretében környezetvédelem-vízgazdálkodás, a vegyipar, informatika, valamint rendészet és közszolgálat szakmacsoportokba tartozó szakképesítések szerezhetők. A szakma megszerzése után a tanulóknak lehetőségük van iskolánkban szakgimnáziumi vagy szakközépiskolai képzésben továbbtanulni, illetve tanulmányaikat más szakképző iskolában folytatni. Tanulóink a szakképzés keretében szakmai vizsgát tehetnek a környezetvédelem- vízgazdálkodás szakmacsoportban mint víz-és csatornamű kezelő, vegyipari szakmacsoportban mint műanyagfeldolgozó, informatika szakmacsoportban mint számítógép-szerelő és karbantartó, valamint rendészet és közszolgálat szakmacsoportban mint rendészeti őr.

1.4.1. Rendészeti őr szakközépiskolai szakképesítés –

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,

–

a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint

–

az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának

eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, –

az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII.

9.) Kormányrendelet, –

az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának

eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet, valamint a 2016/2017. tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2016/2017. tanévben induló képzések tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítéseiről szóló 297/2015. (X. 13.) Korm. rendelet módosításáról 25/2016. (II. 25.) Korm. rendelet, –

a(z)

34 861

01

számú,

Rendészeti

őr

megnevezésű

szakképesítés

szakmai

és

vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet alapján A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 34 861 01 Szakképesítés megnevezése: Rendészeti őr A szakmacsoport száma és megnevezése: 22. Rendészet, honvédelem és közszolgálat Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXXVIII. Rendészet és közszolgálat Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 év Elméleti képzési idő aránya: 50 % Gyakorlati képzési idő aránya: 50 % Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 3 évfolyamos képzés esetén: a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén: az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra 65

A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség Bemeneti kompetenciák:20/2013.(V. 28.) BM rendelet 3. számú mellékletében a Közszolgálat szakmacsoportra meghatározott kompetenciák Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy Rendvédelmi szervek és alapfeladatok I-III.

Szakképesítés/Szakképzettség Állami felsőfokú végzettség vagy rendvédelmi szakmai felsőfokú végzettség Rendvédelmi szervek és alapfeladatok gyakorlat Állami felsőfokú végzettség vagy rendvédelmi szakmai I-III. felsőfokú végzettség Rendvédelmi jog és közigazgatás I-III Állami felsőfokú végzettség vagy rendvédelmi szakmai felsőfokú végzettség Magánbiztonság I-III. Állami felsőfokú végzettség vagy rendvédelmi szakmai felsőfokú végzettség Személy és vagyonvédelmi alapismeretek Állami felsőfokú végzettség vagy rendvédelmi szakmai gyakorlat felsőfokú végzettség Személy és vagyonvédelmi ismeretek gyakorlat Állami felsőfokú végzettség vagy rendvédelmi szakmai felsőfokú végzettség Személy- és vagyonőri és testőri ismertek Állami felsőfokú végzettség vagy rendvédelmi szakmai gyakorlat felsőfokú végzettség Önvédelem és intézkedéstaktika I-III. gyakorlat Állami középfokú végzettség és rendvédelmi szakmai középfokú végzettség Szakmai idegen nyelv I-II Állami felsőfokú végzettség vagy rendvédelmi szakmai felsőfokú végzettség Szakmai informatika I-II. Állami felsőfokú végzettség vagy rendvédelmi szakmai felsőfokú végzettség Társadalomismeret és szakmai kommunikáció Állami felsőfokú végzettség vagy rendvédelmi szakmai gyakorlat I-III. felsőfokú végzettség Társadalomismeret Állami felsőfokú végzettség vagy rendvédelmi szakmai felsőfokú végzettség

Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: Nincs 66

Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: Nincs A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra A

szakközépiskolai

képzésben

a

két

évfolyamos

képzés

második

évfolyamának

(2/14.)

Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam 9. évfolyam Ögy 10. évfolyam Ögy 11. évfolyam Összesen:

évfolyam

heti óraszám szabadsáv nélkül 14,5 óra/hét 23 óra/hét 23 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 522 óra/év 140 828 óra/év 140 713 óra/év 2343 óra

heti óraszám szabadsávval 17 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 1134 óra/év 160 óra 976,5 óra/év 2270,5 óra

heti óraszám szabadsávval 35 óra/hét

heti óraszám szabadsáv nélkül 31,5 óra/hét

1. évfolyam Ögy. 2. évfolyam 31,5 óra/hét Összesen:

25 óra/hét 25,5 óra/hét

35 óra/hét

éves óraszám szabadsávval 612 óra/év 140 900 óra/év 140 790,5 óra/év 2852,5 óra éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1085 óra/év 2505 óra

1.4.2. Víz- és csatornaműkezelő szakközépiskolai szakképesítés –

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,

–

a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint

–

az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának

eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, –

az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII.

9.) Kormányrendelet, –

az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának

eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet, valamint a 2016/2017. tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2016/2017. tanévben induló képzések tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítéseiről szóló 297/2015. (X. 13.) Korm. rendelet módosításáról 25/2016. (II. 25.) Korm. rendelet, –

a 34 853 01

Víz- és csatornaműkezelő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit

tartalmazó rendelet alapján A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 34 853 01 A szakképesítés megnevezése: Víz- és csatornaműkezelő A szakmacsoport száma és megnevezése: 14. Környezetvédelem-vízgazdálkodás Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXIII. Környezetvédelem-vízgazdálkodás Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 67

Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra A szakképzésbe történő belépés feltételei Képzettség: alapfokú iskolai végzettség, vagy Köznevelési Hídprogram elvégzése vagy iskolai előképzettség hiányában Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet

3.

számú

mellékletében

a

14.

Környezetvédelem-vízgazdálkodás

szakmacsoportra

meghatározott kompetenciák birtokában Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló, 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló, 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy -

Szakképesítés/Szakképzettség -

Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: nincs Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: nincs A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra Szakiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam 9. évfolyam Ögy 10. évfolyam Ögy 11. évfolyam Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 14,5 óra/hét 23 óra/hét 23 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 522 óra/év 140 828 óra/év 140 736 óra/év 2366 óra

heti óraszám szabadsávval 17 óra/hét 25 óra/hét 25,5 óra/hét

éves óraszám szabadsávval 612 óra/év 140 900 óra/év 140 816 óra/év 2608 óra

68

évfolyam 1. évfolyam Ögy. 2. évfolyam Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 31,5 óra/hét 31,5 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 1134 óra/év 160 óra 1008 óra/év 2302 óra

heti óraszám szabadsávval 35 óra/hét 35 óra/hét

éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra

1.4.3. Műanyagfeldolgozó szakközépiskolai szakképesítés –

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,

–

a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,

–

az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről

valamint

szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, –

az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.)

Kormányrendelet, –

az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának

eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet, valamint a 2016/2017. tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2016/2017. tanévben induló képzések tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítéseiről szóló 297/2015. (X. 13.) Korm. rendelet módosításáról 25/2016. (II. 25.) Korm. rendelet, –

a 34 521 09 Műanyagfeldolgozó szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó

27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 34 521 09 A szakképesítés megnevezése: Műanyagfeldolgozó A szakmacsoport száma és megnevezése: 8. Vegyipar Ágazati besorolás száma és megnevezése: XIV. Vegyipar Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 év Elméleti képzési idő aránya: 40% Gyakorlati képzési idő aránya: 60% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség, vagy iskolai előképzettség hiányában Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakmai és vizsgakövetelményt kiadó rendelet 3. 69

számú mellékletében a 8. Vegyipar szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában. Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények:szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy -

Szakképesítés/Szakképzettség -

Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: nincs Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: nincs A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra Szakiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam 9. évfolyam Ögy 10. évfolyam Ögy 11. évfolyam Összesen:

évfolyam 1. évfolyam Ögy 2. évfolyam Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 14,5 óra/hét 23 óra/hét 23 óra/hét

heti óraszám szabadsáv nélkül 31,5 óra/hét 31,5 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 522 óra/év 140 828 óra/év 140 736 óra/év 2366 óra

heti óraszám szabadsávval 17 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 1134 óra/év 160 óra 1008 óra/év 2302 óra

heti óraszám szabadsávval 35 óra/hét

25 óra/hét 25,5 óra/hét

35 óra/hét

éves óraszám szabadsávval 612 óra/év 140 900 óra/év 140 816 óra/év 2608 óra éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra

1.4.4. Számítógépszerelő és karbantartó szakközépiskolai szakképesítés – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,

valamint

– az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 70

150/2012. (VII. 6.) kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, –

az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának

eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet, valamint a 2016/2017. tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2016/2017. tanévben induló képzések tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítéseiről szóló 297/2015. (X. 13.) Korm. rendelet módosításáról 25/2016. (II. 25.) Korm. rendelet, – a 34 523 02 Számítógép-szerelő, karbantartó szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet alapján A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 34 523 02 A szakképesítés megnevezése: Számítógép-szerelő, karbantartó A szakmacsoport száma és megnevezése: 7. Informatika Ágazati besorolás száma és megnevezése: XIII. Informatika Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 Elméleti képzési idő aránya: 40% Gyakorlati képzési idő aránya: 60% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség vagy iskolai előképzettség hiányában Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a(z) 7. Informatika szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: Pályaalkalmassági követelmények: A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező 71

pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy -

Szakképesítés/Szakképzettség -

Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: A képzési és vizsgáztatási feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzék

Annyi munkaállomásra tanulócsoport létszáma.

Gyakorló számítógépek (asztali és mobil) Multifunkciós nyomtató Tartalék alkatrészek, perifériák Szerelőkészlet (csavarhúzó, fogó, visszanyerő, csipesz) Antisztatikus csuklópánt és szőnyeg Munkavédelmi szemüveg PC diagnosztikai kártya Tisztítási segédanyagok Hővezető paszta Multiméter

Eszköz, felszerelés értelmezése, részletezése van

szükség,

amennyi

a

A szerelés, javítás során használható cserealkatrészek alkatrész

Hálózati multiméter

Billentyűzettisztító hab, sűrített levegő A processzor és a hűtő illesztéséhez Digitál multiméter Kábelteszter, különböző minőségben, amelyek között van olyan is, amely több tulajdonságot is mér.

Kábelezési szerszámok (krimpelő fogó, blankoló, kábelvágó) Integrált szolgáltatású útválasztó

Annyi eszközre van szükség, amennyi a tanulócsoport létszáma.Több gyártó eszközeit is be lehet szerezni, hogy a konfigurációs különbségeket meg lehessen vizsgálni.

UTP kábel végződtető eszközök (RJ-45 csatlakozó és aljzat) Operációs rendszer telepítő média Pen Drive Protokoll analizátor program (pl. Wireshark) Írható optikai lemez

Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: A képzési és vizsgáztatási feladatok teljesítéséhez Eszköz, felszerelés értelmezése, részletezése szükséges további eszközöket meghatározó jegyzék Apple Macintosh számítógép 1 db tanulócsoportonként Tablet számítógép (iOS, Android) 1 db tanulócsoportonként Mátrixnyomtató (pl. EPSON) 1-2 db tanulócsoportonként 1 db tanulócsoportonként, nem kell laborminősítésű, ESR és kapacitásmérő kéziműszer hitelesíthető műszer, elegendő az összehasonlító mérésekre alkalmas fajta 1 db egyszerű összehasonlító mérésekre alkalmas fajta Teljesítmény és fogyasztás mérő 240V-ra Akkumulátor belsőellenállás mérő 1db tanulócsoportonként Oszcilloszkóp 1db legalább 2 csatornás 50MHz-es,

72

tanulócsoportonként 1db tanulócsoportonként, az összehasonlító mérésekre alkalmas fajta

Fénymennyiség mérő

A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra Szakiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam 9. évfolyam Ögy 10. évfolyam Ögy 11. évfolyam Összesen:

évfolyam 1. évfolyam Ögy. 2. évfolyam

heti óraszám szabadsáv nélkül 14,5 óra/hét 23 óra/hét 23 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 522 óra/év 140 828 óra/év 140 736 óra/év 2366 óra

heti óraszám szabadsáv nélkül 31,5 óra/hét 31,5 óra/hét Összesen:

éves óraszám szabadsáv nélkül 1134 óra/év 160 óra 1008 óra/év 2302 óra

heti óraszám szabadsávval 17 óra/hét 25 óra/hét 25,5 óra/hét

heti óraszám szabadsávval 35 óra/hét 35 óra/hét

éves óraszám szabadsávval 612 óra/év 140 900 óra/év 140 816 óra/év 2608 óra éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra

1.5. Három éves szakiskolai oktatás: 9-11. évfolyamon Kifutó rendszerben, a 2017-2018-as tanévig. Szakiskolai képzésünk keretében környezetvédelem-vízgazdálkodás, a vegyipar és az informatika szakmacsoportokba tartozó szakképesítések szerezhetők. A szakma megszerzése után a tanulóknak lehetőségük van iskolánkban szakgimnáziumi vagy szakközépiskolai képzésben továbbtanulni, illetve tanulmányaikat más szakképző iskolában folytatni. Tanulóink a szakképzés keretében szakmai vizsgát tehetnek a környezetvédelem- vízgazdálkodás szakmacsoportban mint víz-és csatornamű kezelő, vegyipari szakmacsoportban mint műanyagfeldolgozó, formacikk gyártó, informatika szakmacsoportban mint számítógép-szerelő és karbantartó.

1.5.1. Víz-és csatornamű kezelő szakképesítésben beiskolázott szakiskolai osztályokban A szakképesítés azonosító száma: 34 853 01 A szakképesítés megnevezése: Víz- és csatornaműkezelő A szakmacsoport száma és megnevezése: 14. Környezetvédelem-vízgazdálkodás Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXIII. Környezetvédelem-vízgazdálkodás Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70%

73

Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 9-11 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség, vagy Köznevelési Hídprogram elvégzése Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet

3.

számú

mellékletében

a

14.

Környezetvédelem-vízgazdálkodás

szakmacsoportra

meghatározott kompetenciák birtokában Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló, 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló, 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy -

Szakképesítés/Szakképzettség -

Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: nincs Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: nincs Szakiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam 9. évfolyam Ögy 10. évfolyam Ögy 11. évfolyam Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 14,5 óra/hét 23 óra/hét 23 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 522 óra/év 140 828 óra/év 140 736 óra/év 2366 óra

heti óraszám szabadsávval 17 óra/hét 25 óra/hét 25,5 óra/hét

éves óraszám szabadsávval 612 óra/év 140 900 óra/év 140 816 óra/év 2608 óra

1.5.2. Műanyagfeldolgozó szakképesítésben beiskolázott szakiskolai osztályokban A szakképesítés azonosító száma: 34 521 09 A szakképesítés megnevezése: Műanyagfeldolgozó 74

A szakmacsoport száma és megnevezése: 8. Vegyipar Ágazati besorolás száma és megnevezése: XIV. Vegyipar Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 év Elméleti képzési idő aránya: 40% Gyakorlati képzési idő aránya: 60% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség, vagy iskolai előképzettség hiányában Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakmai és vizsgakövetelményt kiadó rendelet 3. számú mellékletében a 8. Vegyipar szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában. Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: Szakiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam 9. évfolyam Ögy 10. évfolyam Ögy 11. évfolyam Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 14,5 óra/hét 23 óra/hét 23 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 522 óra/év 140 828 óra/év 140 736 óra/év 2366 óra

heti óraszám szabadsávval 17 óra/hét 25 óra/hét 25,5 óra/hét

éves óraszám szabadsávval 612 óra/év 140 900 óra/év 140 816 óra/év 2608 óra

1.5.3. Formacikk-gyártó szakképesítésben beiskolázott szakiskolai osztályokban A szakképesítés azonosító száma: 34 543 03 A szakképesítés megnevezése: Formacikk-gyártó A szakmacsoport száma és megnevezése: 8. Vegyipar Ágazati besorolás száma és megnevezése: XIV. Vegyipar Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 évfolyam Elméleti képzési idő aránya: 30 % Gyakorlati képzési idő aránya: 70 % Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra 75

A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség, vagy iskolai előképzettség hiányában Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a 8. Vegyipar szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek Szakiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam 9. évfolyam ÖGY 10. évfolyam ÖGY 11. évfolyam Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 14,5 óra/hét 23 óra/hét 23 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 522 óra/év 140 828 óra/év 140 736 óra/év 2366 óra

heti óraszám szabadsávval 17 óra/hét 25 óra/hét 25,5 óra/hét

éves óraszám szabadsávval 612 óra/év 140 900 óra/év 140 816 óra/év 2608 óra

1.5.4. Számítógép-szerelő és karbantartó szakképesítésben beiskolázott szakiskolai osztályokban A szakképesítés azonosító száma: 34 523 02 A szakképesítés megnevezése: Számítógép-szerelő, karbantartó A szakmacsoport száma és megnevezése: 7. Informatika Ágazati besorolás száma és megnevezése: XIII. Informatika Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok szám Elméleti képzési idő aránya: 40% Gyakorlati képzési idő aránya: 60% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra; A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség, vagy iskolai előképzettség hiányában Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a(z) 7. Informatika szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: Pályaalkalmassági követelmények: 76

Szakiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam 9. évfolyam Ögy 10. évfolyam Ögy 11. évfolyam Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 14,5 óra/hét 23 óra/hét 23 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 522 óra/év 140 828 óra/év 140 736 óra/év 2366 óra

heti óraszám szabadsávval 17 óra/hét 25 óra/hét 25,5 óra/hét

éves óraszám szabadsávval 612 óra/év 140 900 óra/év 140 816 óra/év 2608 óra

1.6. Szakképzési Hídprogram (20 hónapos) részszakképesítései

1.6.1. Hulladékgyűjtő- és szállító (SZH/1/2(A)) részszakképesítés (a 2016. szeptember 1én) beiskolázott hídosztályokban A szakmai tantervi adaptáció –

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,

–

a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint

–

az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről

szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, –

az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.)

Kormányrendelet, –

a 21851 01Hulladékgyűjtő és –szállító részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit

tartalmazó rendelet, –

a szakképesítések kerettanterveit tartalmazó NGM rendelet alapján készült.

A részszakképesítés alapadatai A részszakképesítés azonosító száma: 21 851 01 A részszakképesítés megnevezése: Hulladékgyűjtő és -szállító A szakmacsoport száma és megnevezése: 14. Környezetvédelem Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXIII. Környezetvédelem Elméleti képzési idő aránya: 30% Gyakorlati képzési idő aránya: 70% A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: hat általános iskolai évfolyam elvégzése Betöltött: 15. életév Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek A szakképzés szervezésének feltételei 77

Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy -

Szakképesítés/Szakképzettség -

Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: nincs. Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: Nincs. A szakképesítés óraterve 2 éves (20 hónapos) nappali rendszerű oktatásra A képzés heti és éves szakmai óraszámai rövidebb képzési idejű részszakképesítés oktatásához:

Közismeret Szakmai elmélet gyakorlat együtt

és

Összesen 8-10% szabad sáv (közismereti rész) 8-10% szabad sáv (szakmai rész) Mindösszesen (teljes képzés ideje)

H/II/1 évfolyam heti óraszám

H/II/1. évfolyam éves óraszám (36 héttel)

H/II/2. évfolyam heti óraszám

H/II/2. évfolyam éves óraszám (35 héttel)

24

864

17

595

7,5

270+105

14,5

507,5

31,5

1134

31,5

1102,5

3

108

2

70

0,5

18

1,5

52,5

35

1260+105

35

1225

A részszakképesítés oktatására fordítható idő 953 óra (270+105+507,5+18+52,5) nyári összefüggő gyakorlattal és szakmai szabadsávval együtt. A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként szabadsáv nélkül Heti óraszám Szakmai követelmény-modulok

SZH/1 évfolyam

Tantárgyak elméleti

10867-16 Hulladékgyűjtés és szállítás

Hulladékkezelés

2,5

Munkabiztonság

1

Hulladékgyűjtés és szállítás gyakorlata

Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám

gyakorlati

SZH/2 évfolyam ögy

elméleti 3

105

1

4 3,5

gyakorlati

4

10,5 4

10,5

78

Összes heti/ögy óraszám

7,5

105

14,5

A kerettanterv-adaptáció szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező összes óraszám szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló részének legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Szakmai követelménymodul

Tantárgyak/témakörök

Óraszám H/II/1. évfolyam H/II/2. évfolyam

Összesen

elméleti gyakorlati ögy elméleti gyakorlati Hulladékkezelés Hulladék-gazdálkodás alapjai Hulladékgyűjtés Hulladékszállítás Hulladékfeldolgozás technológiái Hulladékszállítás dokumentumai Munkabiztonság 10867-16 Munka- és tűzvédelem alapjai Hulladékgyűjtés- és Munkabalesetek, foglalkozási szállítás megbetegedések Hulladékgyűjtés és szállítás biztonságtechnológiája Hulladékgyűjtés és-szállítás gyakorlata Hulladékgyűjtés gyakorlata Hulladékszállítás és előkészítés gyakorlata Hulladékszállítás dokumentálása Összes éves elméleti/gyakorlati óraszám: Összes éves/ögy óraszám: Elméleti óraszámok/aránya Gyakorlati óraszámok/aránya

90 20 35 35

0

36 18

0

105

0

195 20 35 35

75

75

30

30

35

0

18

71 18 18

35 0

144

0

35 367,5

108

108

36

126

144 270

511,5

297,5

333,5

70

70

140 367,5 105 507,5 266/30,14% 616,5/ 69,85 %

882,5

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező összes óraszám szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló részének legalább 90%-a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.

79

1.6.2. Hulladékgyűjtő- és szállító (II/2/A) részszakképesítés (a 2015. szeptember 1-én) beiskolázott hídosztályokban A szakmai tantervi adaptáció –

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,

–

a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint

–

az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről

szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, –

az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának

eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet, valamint a 2016/2017. tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2016/2017. tanévben induló képzések tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítéseiről szóló 297/2015. (X. 13.) Korm. rendelet módosításáról 25/2016. (II. 25.) Korm. rendelet, –

az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.)

Kormányrendelet, –

a 21851 01 Hulladékgyűjtő és –szállító részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit

tartalmazó rendelet, –

a szakképesítések kerettanterveit tartalmazó NGM rendelet alapján készült.

A részszakképesítés alapadatai A részszakképesítés azonosító száma: 21 851 01 A részszakképesítés megnevezése: Hulladékgyűjtő és -szállító A szakmacsoport száma és megnevezése: 14. Környezetvédelem-vízgazdálkodás Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXIII. Környezetvédelem-vízgazdálkodás Elméleti képzési idő aránya: 50% Gyakorlati képzési idő aránya: 50% A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: hat általános iskolai évfolyam elvégzése Betöltött: 15. életév Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható:

80

Tantárgy -

Szakképesítés/Szakképzettség -

Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: nincs. Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: Nincs. A szakképesítés óraterve 2 éves (20 hónapos) nappali rendszerű oktatásra A képzés heti és éves szakmai óraszámai rövidebb képzési idejű részszakképesítés oktatásához:

Közismeret Szakmai elmélet gyakorlat együtt

és

Összesen 8-10% szabad sáv (közismereti rész) 8-10% szabad sáv (szakmai rész) Mindösszesen (teljes képzés ideje)

H/II/1 évfolyam heti óraszám

H/II/1. évfolyam éves óraszám (36 héttel)

H/II/2. évfolyam heti óraszám

H/II/2. évfolyam éves óraszám (35 héttel)

24

864

17

595

7,5

270+105

14,5

507,5

31,5

1134

31,5

1102,5

3

108

2

70

0,5

18

1,5

52,5

35

1260+105

35

1225

A részszakképesítés oktatására fordítható idő 953 óra (270+105+507,5+18+52,5) nyári összefüggő gyakorlattal és szakmai szabadsávval együtt. A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként szabadsáv nélkül Heti óraszám Szakmai követelmény-modulok

H/II/1 évfolyam

Tantárgyak elméleti

10867-12 Hulladékgyűjtés és szállítás

Hulladékgyűjtés begyűjtés alapjai

ögy

4

elméleti

gyakorlati

8,5

Hulladékszállítás gyakorlata

Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám Összes heti/ögy óraszám

és

gyakorlati

H/II/2 évfolyam

3,5 4

105 8,5

3,5 7,5

6

105

6 14,5

A kerettanterv-adaptáció szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező összes óraszám szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló részének legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott 81

elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Szakmai követelménymodul

Tantárgyak/témakörök

Óraszám H/II/1. évfolyam H/II/2. évfolyam

Összesen

elméleti gyakorlati ögy elméleti gyakorlati Hulladékgyűjtés és begyűjtés alapjai Hulladékgyűjtés szabályai Szelektív hulladékgyűjtés Veszélyes hulladékszállítás

10867-12 Hulladékgyűjtés- és Hulladékszállítás gyakorlata szállítás Hulladékszállító járművek Hulladékszállítás munkabiztonsági és környezetvédelmi előírásai Hulladékszállítás dokumentálása Összes éves elméleti/gyakorlati óraszám: Összes éves/ögy óraszám:

144

297,5

48 48 48

99,5 99 99

144

126 42

210 70

42

70

42

70

126 270

Elméleti óraszámok/aránya Gyakorlati óraszámok/aránya

441,5

297,5

210

336

882,5

105 507,5 441,5/50,03% 441/ 49,07 %

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező összes óraszám szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló részének legalább 90%-a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.

1.7. Felnőttoktatás 1.7.1. Műanyagfeldolgozó technikus Ágazati besorolás száma és megnevezése: XIV. Vegyipar A szakmacsoport száma és megnevezése: 8. Vegyipar Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év Elméleti képzési idő aránya: 60% Gyakorlati képzési idő aránya: 40% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén:a 10. évfolyamot követően 140 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén: az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra

82

A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: — Szakmai előképzettség: — Előírt gyakorlat: — Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy -

Szakképesítés/Szakképzettség -

Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra A szakgimnáziumi képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakgimnáziumi szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakgimnáziumi szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával. Szakgimnáziumi képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam

heti óraszám

éves óraszám

9. évfolyam

11 óra/hét

396 óra/év

10. évfolyam

12 óra/hét

432 óra/év

Ögy. 11. évfolyam

140 óra 10 óra/hét

Ögy.

360 óra/év 140 óra

12. évfolyam

10 óra/hét

310 óra/év

5/13. évfolyam

31 óra/hét

961 óra/év

Összesen:

2739 óra

83

Amennyiben a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló rendeletben a szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára kiadott kerettanterv óraterve alapján a kötelezően választható tantárgyak közül a szakmai tantárgyat választja a szakképző iskola akkor a 11. évfolyamon 72 óra és a 12. évfolyamon 62 óra időkeret szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Összesen:

heti óraszám 31 óra/hét 31 óra/hét

éves óraszám 1116 óra/év 160 óra 961 óra/év 2237 óra

(A kizárólag 13-14. évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a szakgimnázium 9-12., és ezt követő 13. évfolyamán megszervezett képzésben az azonos tantárgyakra meghatározott óraszámok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak heteinek eltérő száma, és az óraszámok oszthatósága miatt keletkezik!)

1.7.2. Kis- és középvállalkozások ügyvezetője I. – szakképesítés-ráépülés A szakképzési kerettanterv –

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,

–

a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint

–

az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet,

–

az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet,

–

a(z) 35 345 01 számú,Kis és középvállalkozások ügyvezetője I. megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet alapján készült.

A szakképesítés-ráépülés alapadatai A szakképesítés-ráépülés azonosító száma: 35 345 01 Szakképesítés-ráépülés megnevezése: Kis- és középvállalkozások ügyvezetője I. A szakmacsoport száma és megnevezése: 19. Egyéb szolgáltatások Ágazati besorolás száma és megnevezése: -. Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 1 év Elméleti képzési idő aránya: 70% Gyakorlati képzési idő aránya: 30% A szakképzésbe történő belépés feltételei 84

Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség és bármilyen 3-as szintű szakképesítés vagy részszakképesítés. vagy iskolai előképzettség hiányában: ……………… Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: nem szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy -

Szakképesítés/Szakképzettség -

Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: Nincs. Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: Nincs. A szakképesítés-ráépülés óraterve nappali rendszerű oktatásra A szakképző iskolai képzés összes szakmai óraszáma 1 évfolyamos képzés esetén: 1120 óra (32 hét x 35 óra). A szakképző iskolai képzés összes szakmai óraszáma szabadsáv nélkül 1 évfolyamos képzés esetén: 1008 óra (32 hét x 31,5 óra) A szakképző iskolai képzés összes szakmai óraszáma 0,5 évfolyamos képzés esetén: 560 óra (16 hét x 35 óra). A szakképző iskolai képzés összes szakmai óraszáma szabadsáv nélkül 0,5 évfolyamos képzés esetén: 504 óra (16 hét x 31,5 óra) A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma Szakmai követelménymodulok 11871-16 Idegen nyelv és üzleti szaknyelv I. 11870-16 Informatika vállalatvezetőknek I. 11868-16 A vállalkozások működtetése

Tantárgyak Összesen Összesen Idegen nyelv

Elméleti heti óraszám 22,5 19

Informatikai alapismeretek Irodai programcsomag használata Internetes kommunikáció Vezetői ismeretek

Gyakorlati heti óraszám 9 31,5

1,5 4,5 3 3,5

85

A 2. számú táblázat „A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma” megadja a fent meghatározott heti óraszámok alapján a teljes képzési időre vonatkozó óraszámokat az egyes tantárgyak témaköreire vonatkozóan is (szabadsáv nélküli szakmai óraszámok). A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma Tantárgyak/témakörök Összesen Összesen Idegen nyelv Egyén és család Tanulás és munka Lakóhely, otthon Étkezés Szolgáltatások és kereskedelem Egészség és sport Időjárás és környezetünk Közlekedés és utazás Szabadidő, szórakozás, kommunikáció és kapcsolattartás Magyarország és a célnyelv országa(i) Informatikai alapismeretek IKT eszközök fogalma Hadrver szoftver fogalma, jellemzői, csoportosítása Operációs rendszerek Felhasználói szoftverek Perifériák Számítógéphálózat alapjai Vezeték nélküli hálózat biztonsága IKT biztonság Tömörítés Jogi alapismeretek Irodai programcsomag használata Az irodai programcsomag Szövegszerkesztés Táblázatkezelés Prezentáció készítés Internetes kommunikáció Alapfogalmak Web böngésző használata Keresés az Interneten Elektronikus levelezés Online kommunikáció Közösségi hálózat e-ügyintézés Felhő alapú adattárolás Statikus weblap készítés Internet biztonságos használata Vezetői ismeretek A vezető feladatai a piaci munkában A vezető feladatai a munkatársakkal A vezető feladatai a gazdálkodásban

e

működtetés

ok

vállalkozás

A

11868-16

11870-16 Informatika vállalatvezetőknek I.

11871-16 Idegen nyelv és üzleti szaknyelv I.

Szakmai követelménymodulok

Elméleti órák száma 720 608 70 80 50 50 80 40 30 60

Gyakorlati órák száma 288 1008 0

80 68 0

0

0

112 32 24 56

48 3 5 7 5 7 5 5 3 2 6 144 6 46 52 40 96 4 4 12 13 9 6 20 4 22 2 0

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám 86

legalább 90%-a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, atémakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.

1.7.3. Kis- és középvállalkozások ügyvezetője II. – szakképesítés-ráépülés A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – a(z) 55 345 01 számú,Kis- és középvállalkozások ügyvezetője II. megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet alapján készült. A szakképesítés-ráépülés alapadatai A szakképesítés-ráépülés azonosító száma: 55 345 01 Szakképesítés-ráépülés megnevezése: Kis- és középvállalkozások ügyvezetője II. A szakmacsoport száma és megnevezése: 19. Egyéb szolgáltatások Ágazati besorolás száma és megnevezése: -. ……………… Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 1 év Elméleti képzési idő aránya: 70% Gyakorlati képzési idő aránya: 30% A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi vagy szakközépiskolai érettségi végzettség és bármilyen 5-ös szintű szakképesítés vagy részszakképesítés vagy iskolai előképzettség hiányában: ……………… Bemeneti kompetenciák: KER B1 szintű nyelvtudás az oktatott nyelvből, előzetes tudásszint mérése alapján Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: nem szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy -

Szakképesítés/Szakképzettség -

Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: Nincs. Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: Nincs. A szakképesítés-ráépülés óraterve nappali rendszerű oktatásra

87

A szakképző iskolai képzés összes szakmai óraszáma 1 évfolyamos képzés esetén: 1120 óra (32 hét x 35 óra). A szakképző iskolai képzés összes szakmai óraszáma szabadsáv nélkül 1 évfolyamos képzés esetén: 1008 óra (32 hét x 31,5 óra) A szakképző iskolai képzés összes szakmai óraszáma 0,5 évfolyamos képzés esetén: 560 óra (16 hét x 35 óra). A szakképző iskolai képzés összes szakmai óraszáma szabadsáv nélkül 0,5 évfolyamos képzés esetén: 504 óra (16 hét x 31,5 óra) A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma Szakmai követelménymodulok 11873-16 Idegen nyelv és üzleti szaknyelv II. 12059-16 Informatika vállalatvezetőknek II. 11872-16 A vállalkozások vezetése

Tantárgyak Összesen Összesen

Elméleti heti óraszám 22,5

Idegen nyelv

Gyakorlati heti óraszám 9 31,5

19

Informatikai alapismeretek Irodai programcsomag használata Internetes kommunikáció

1,5 3,5 4

Vezetői ismeretek

3,5

„A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma” megadja a fent meghatározott heti óraszámok alapján a teljes képzési időre vonatkozó óraszámokat az egyes tantárgyak témaköreire vonatkozóan is (szabadsáv nélküli szakmai óraszámok). A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma

12059-16 Informatika vállalatvezetőknek II.

11873-16 Idegen nyelv és üzleti szaknyelv II.

Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak/témakörök Összesen Összesen Idegen nyelv Egyén és család Tanulás és munka Lakóhely, otthon Étkezés Szolgáltatások és kereskedelem Egészség és sport Időjárás, környezetünk és környezetvédelem Közlekedés és utazás Szabadidő, szórakozás, kommunikáció és kapcsolattartás Magyarország és a célnyelv országa(i) Informatikai alapismeretek IKT eszközök fogalma Hadrver szoftver fogalma, jellemzői, csoportosítása Operációs rendszerek Felhasználói szoftverek Perifériák Számítógéphálózat alapjai Vezeték nélküli hálózat biztonsága IKT biztonság Tömörítés Jogi alapismeretek Irodai programcsomag használata Az irodai programcsomag Szövegszerkesztés

Elméleti órák száma 720 608 46 68 52 54 72 64 46 68

Gyakorlati órák száma 288 1008 0

74 64 0

48 2 4

0

6 4 2 6 4 9 2 9 112 6 28

88

11872-16 A vállalkozás ok vezetése

Táblázatkezelés Prezentáció készítés Összetett feladatok Internetes kommunikáció Alapfogalmak Keresés az Interneten Elektronikus levelezés Online kommunikáció Közösségi hálózat e-ügyintézés Felhő alapú adattárolás Űrlap szerkesztés Weblap készítés Vezetői ismeretek A vezető feladatai a piaci munkában A vezető feladatai a munkatársakkal A vezető feladatai a gazdálkodásban

0

112 24 32 56

32 28 18 128 6 14 20 14 12 22 12 8 20 0

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, atémakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.

89

2. Helyi tanterv 2.1. Tananyag, követelményrendszer, kerettanterv A középiskola általános célja, hogy közvetítse az egyetemes emberi és nemzeti kultúra alapértékeit. Az emberi kapcsolatokban igényes, testi és lelki egészségre odafigyelő fiatalokat neveljen, akik demokratikus elveket követő állampolgárokká válnak. Célunk, hogy tanulóink legyenek képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. Az életfeltételek kialakítása és a társadalomba való beilleszkedés sokoldalú tájékozódási képességet és tájékozottságot kívánó feladatát a középiskola azzal támogatja, hogy felkészíti diákjait a társadalmi jelenségek, kapcsolatrendszerek megértésére, és felelős munkavállalásra.

2.1.1. Kötelező és nem kötelező, illetve szabadon választható tanórai foglalkozások A helyi tanterv készítésénél, a tantárgyi struktúra és óraszámok kialakításánál az EMMI által kiadott központi kerettanterveket vettük figyelembe, a helyi: ökoiskolai és integrált oktatási sajátosságok preferálásával, a munkaközösségek szakmai műhelymunkájának ajánlásaira alapozva. A kerettantervekben biztosított órakeret terhére a helyi pedagógiai program kidolgozása során figyelembe vettük:  A további, önálló informatikai órák beépítését.  A matematikai és idegen nyelvi kompetencia erősítését a kötelező óraszámok növelésével kívánjuk biztosítani.  Rendészeti, honvédelmi gimnáziumi és szakgimnáziumi évfolyamokon szakmai tantárgyak beépítésével lehetővé tesszük a szakmai tantárgyakból az érettségire való felkészülést.  Szakgimnáziumi és szakközépiskolai osztályokban egyes természettudományos tantárgyakból a kötelező óraszámokon felül, plusz órák beiktatásával segíteni akarjuk az eredményes szaktárgyi és szakmai vizsgák letételét.  11-12. évfolyamokon magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, angol és német nyelvekből, biológia és földrajz tantárgyakból diákjaink érdeklődési körüknek megfelelően emelt szintű oktatást választhatnak.  Ezeken túlmenően, tanulói igények függvényében rajz és vizuális kultúra, testnevelés valamint informatika tantárgyakból tanórán kívüli foglalkozások megszervezésére is van lehetőség.

2.1.2. Tananyag és követelményrendszer A részletes és aktuális tananyag és követelményrendszert lásd a kerettanterv.ofi.hu; oktatas.hu; és a nive.hu elérhetőségeken.

90

2.2. Óratervek 2.2.1. Gimnázium 2.2.1.1. A nyelvi előkészítő osztállyal induló négyéves gimnáziumi óraterv ( A 2012-2013. és 2013-2014. tanévben belépő osztályok számára: Amur, Áfonya)

9. Magyar nyelv és irodalom 1. Idegen nyelv 2. Idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalom és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgókép és médiaismeretek Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés Osztályfőnöki Érettségire való felkészítés Összesen Szabadon tervezhető Rendelkezésre álló órakeret

évf. 4+1 3 3 3+1

10. évf. 4+1 3 3 3+1

11. évf. 4 3 3 3 1

12. évf. 4+1 3 3 3+1

2 2 2 +1 2 1 1

2 2 2 2 2 1 1

3 2

3

2

2

1

+1

1+1

1+1

+1 2 +1

3+2 1

5 1

31 4 35

32 4 36

+1 2 +1 1 5 1 +4 27 8 35

5 1 +4 29 6 35

91

2.2.1.2. Közbiztonsági-rendészeti szakirányú négyéves gimnáziumi óraterv (A 2013-2014.tanévben belépő osztályok számára: Balaton, Csele)

Magyar nyelv és irodalom 1. Idegen nyelv 2. Idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalom és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgókép és médiaismeretek Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés Belügyi-rendészeti ismeretek társadalomismeret Belügyi-rendészeti ismeretek rendvédelem Önvédelem Közlekedési ismeretek Osztályfőnöki Érettségire való felkészítés Összesen Szabadon tervezhető Rendelkezésre álló órakeret

9. évf. 4 3 3 3

10. évf. 4 3 3 3

11. évf. 4 3 3 3 1

12. évf. 4 3 3 3

2 2 2

2 2 2 2 2 1 1

3 2

3

2

2

2 1 1 1 1+1

1+1

2 +1

3+2

5

5

2 +1 1 5

+2 saját

+1 BRFK

+1 saját

+2 saját

+1

+1 BRFK +1

+2 BRFK +1

1

+1 +1 1

31 4 35

32 4 36

1 +2 29 6 35

1 +2 27 8 35

92

2.2.1.3. Honvédelmi szakirányú négyéves gimnáziumi óraterv ( A 2013-2014. tanévben belépő osztályok számára: Duna)

Magyar nyelv és irodalom 1. Idegen nyelv 2. Idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalom és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgókép és médiaismeretek Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés Honvédelmi-katonai ismeretek Önvédelem Közlekedési ismeretek Osztályfőnöki Érettségire való felkészítés Összesen Szabadon tervezhető Rendelkezésre álló órakeret

9. évf. 4 3 3 3

10. évf. 4 3 3 3

11. évf. 4 3 3 3 1

12. évf. 4 3 3 3

2 2 2

2 2 2 2 2 1 1

3 2

3

2

2

2 +1 5 +2 +1

2 +1 1 5 +2 +1

1 +2 29 6 35

1 +4 27 8 35

2 1 1 1 1+1

1+1

3+2 +2 +1 1

5 +1 +1 +1 1

31 4 35

32 4 36

93

2.2.1.4. Ifjúsági tagozat óraterve ( A 2013-2014. tanévben belépő osztályok számára: Zala)

Magyar nyelv és irodalom 1. Idegen nyelv 2. Idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalom és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgókép és médiaismeretek Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlat Osztályfőnöki Szabadon tervezhető Összesen

9. évf. 4+1 3+1 3+1 3+1

10. évf. 4+1 3+1 3+1 3+1

11. évf. 4+1 3+1 3+1 3+1 1

12. évf. 4+1 3+1 3+1 3+1 1

3 2 2

3 2 2 2 2 1

3+1 2 2 2

3+1

2 2

+1

2 2 +1

1 2

2

2 1

1 4 32

1 4 32

1 6 33

+2 1 1 1 8 32

94

2.2.1.5. Levelező tagozat óraterve ( A 2013-2014. tanévben belépő osztályok számára: Lajta)

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalom és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia Földrajz Művészeti ismeretek Informatika Osztályfőnöki Szabadon tervezhető Összesen

9. évf. 2,5 2 2

10. évf. 2,5 2 2

11. évf. 2,5 2 2

12. évf. 1,5+1 2 2

1 0,5 0,5 0,5 0,5

1 0,5 0,5 0,5 0,5

1 0,5 0,5 0,5 0,5

1+0,5 0,5

0,5

0,5

0,5

10

10

10

+1 0,5 2,5 10

95

2.2.2. Négy éves szakgimnáziumi szakképzés 2.2.2.1. Környezetvédelmi technikus, négy éves szakgimnázium óraterv Környezetvédelemi ágazat (XXIII.) (OKJ száma: 54 850 01), Katonasuli Program (A 2016-2017-től belépő osztályoknak: Etna) Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem Etika Informatika Művészetek Kötelező komplex természettudományos tantárgy Testnevelés Osztályfőnöki Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Biológia Kötelezően választható tantárgy: Katonai alapismeretek Pénzügyi és vállalkozói alapismeretek Közismereti tárgyak összesen 11498-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. Laboratóriumi gyakorlat Hulladékkereskedelem 12091-16 Hulladékkereskedem és Hulladékgazdálkodási ismeretek gazdálkodás Hulladékgazdálkodási gyakorlatok Munkabiztonság Műszaki ismeretek Földtudományi alapok Környezeti kémia 11937-16 környezetvédelmi alapismeretek Környezetvédelmi Környezettechnikai alapok alapismeretek Méréstechnikai gyakorlat Környezetvédelmi gyakorlat Környezettechnikai alapok gyakorlat Környezetgazdaságtan alapjai Környezetvédelmi technológiák Környezet-egészségtan Műszeres analitika 11938-16 Környezetvédelmi Gépészeti alapismeretek technikusi feladatok Műszeres analitika gyakorlat Gépészeti alapismeretek gyakorlat Környezetvédelmi technológiák gyakorlat Ügyintézői feladatok 10870-16 Jogi és szakigazgatási ismeretek Környezetvédelmi ügyintéző feladatok Ügyintézői gyakorlatok Szakmai elmélet összesen Szakmai gyakorlat összesen Rendelkezésre álló órakeret Tanítási hetek száma Összefüggő szakmai gyakorlat

9. évf. 4 4 3 2

10. évf. 4 4 3 2

2

2

11. évf. 4 4 3 3

12. évf. 4 4 3 3 1

5/13. évf. 4

1 3 5 1

24

5 1 2

5 1 2 2

5 1 2 2

1 24

25

25

0,5 1 1,5

1 1 1,5

1 2

4 2 0,5

3

0,5 2 2 2

1,5

1,5 1 1,5 3 2

1,5 1 2 1 1

2 2 2 1 3 2,5 2 1 1 4 4 3

6,5 4,5 35 36 0

6,5 5,5 36 36 140

4,5 5,5 35 36 140

5 5 35 31

2 3 3 17 14 35 31

96

2.2.2.2. Műanyagfeldolgozó technikus, négy éves szakgimnázium óraterv Vegyipar ágazat (XIV.) (OKJ száma: 54 521 06), Katonasuli Program (A 2016-2017-től belépő osztályoknak: Gerecse (0,5 osztály)) Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem Etika Informatika Művészetek Kötelező komplex természettudományos tantárgy Testnevelés Osztályfőnöki Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Kémia Kötelezően választható tantárgy: Katonai alapismeretek Pénzügyi és vállalkozói alapismeretek Közismereti tárgyak összesen 11498-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11500-16 Munkahelyi egészség és biztonság Munkahelyi egészség és biztonság Méréstechnika 10082-16 Fizikai, mechanikai és reológiai Anyagvizsgálatok gyakorlat I. vizsgálatok Anyagvizsgálatok gyakorlat II. Gépészeti alapismeretek 10083-16 Műanyagipari és Gyártáselőkészítés berendezései gumiipari gépek gyakorlat Gyártó berendezések gyakorlat Makromolekulák 10084-16 Műanyagok előállításának és Reológia feldolgozásának alapjai Anyag és gyártmányismeret Hőre keményedő műanyagok 10086-16 Hőre keményedő Hőre keményedő műanyagok műanyagok gyártása gyakorlat Hegesztési technológiák 10089-16 Műanyag hegesztés Hegesztési technológiák gyakorlat Műanyag-feldolgozás technológiája I. 10092-16 Műanyagok Műanyag-feldolgozás technológiája feldolgozása II. Üzemi gyakorlat 10443-16 Gépkezelői általános ismereti Gépkezelői általános ismereti 10445-16 Emelőgépkezelő Emelőgépkezelő speciális feladatai speciális feladatai (gyakorlat) 10499-16 Targoncavezető Targoncavezető speciális feladatai speciális feladatai (gyakorlat) Műanyag feldolgozás alapjai 10087-16 MűanyagGyártástechnológiai alapismeretek feldolgozás alapjai gyakorlat Szakmai elmélet összesen Szakmai gyakorlat összesen Rendelkezésre álló órakeret Tanítási hetek száma Összefüggő szakmai gyakorlat

9. évf. 4 4 3 2

10. évf. 4 4 3 2

2

2

11. évf. 4 4 3 3

12. évf. 4 4 3 3 1

5/13. évf. 4

1 3 5 1

24

5 1 2 1 24

0,5 1 1,5 1,5

5 1 2 2

5 1 2 2

25

25

1

2

1,5 2

4 2 0,5

1,5

1 2 0,5

1 1 1,5

1 1 1,5

1,5 1,5 1,5 0,5

1 1 9 7 12,5

1 1 1 2

3

1

1

7 4 35 36

7 5 36 36 140

0,5

1,5 1

6 4 35 36 140

6 4 35 31

18,5 12,5 35 31

97

2.2.2.3. Vízgazdálkodó technikus, négy éves szakgimnázium óraterv Vízügyi ágazat (XLI.) (OKJ száma: 54 853 02), Katonasuli Program (A 2016-2017-től belépő osztályoknak: Gerecse (0,5 osztály))

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem Etika Informatika Művészetek Kötelező komplex természettudományos tantárgy Testnevelés Osztályfőnöki Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Fizika Kötelezően választható tantárgy: Katonai alapismeretek Pénzügyi és vállalkozói alapismeretek Közismereti tárgyak összesen 11498-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. Általános ügyintézői ismeretek Munkahelyi kommunikáció alapjai 11547-16 Vízügyi Ügyintézői kommunikáció gyakorlat ügyintézői feladatok Vízügyi ügyintézői ismeretek Vízügyi ügyintézői ismeretek gyakorlat Munkavédelem Műszaki ábrázolás 11549-16 Vízügyi műszaki Gépészeti alapismeretek ismeretek Vízügyi építési alapismeretek Vízügyi műszaki ismeretek gyakorlat 11548-16 Vízgazdálkodási Vízgazdálkodási alapismeretek alapismeretek Vízgazdálkodási alapgyakorlat Vízrendezés 11668-16 Komplex Vízkészlet-gazdálkodás vízgazdálkodás Szakigazgatási ismeretek Árvízvédelem 11667-16 Vízkárelhárítás Vízkárelhárítás gyakorlat Üzemeltetési alapismeretek 11675-16 Vízrajzi üzemeltető ismeretei Üzemeletetési gyakorlatok Szakmai elmélet összesen Szakmai gyakorlat összesen Rendelkezésre álló órakeret Tanítási hetek száma Összefüggő szakmai gyakorlat

9. évf. 4 4 3 2

10. évf. 4 4 3 2

2

2

11. évf. 4 4 3 3

12. évf. 4 4 3 3 1

5/13. évf. 4

1 3 5 1

5 1 2

5 1 2 2

5 1 2 2

25

25

1 1

2

1 24

24

1 1 1

1 2 2

4 2 0,5

1 1 2 1

1 3

1 1

1

2

1,5

1

2 1

2,5 3

3 2,5

8 3 35

7 5 36

4,5 5,5 35

5 5 35

6 4 1,5 7 2,5 3 4 24 6,5 34,5

36

36 140

36 140

31

31

0

98

2.2.2.4. Közszolgálati ügyintéző, négy éves szakgimnázium óraterv Rendészet, honvédelem és közszolgálat ágazat (XXXVIII.) (OKJ száma: 54 345 01) (A 2016-2017-től belépő osztályoknak: Alpok, Bakony, Cserhát, Dobogókő)

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem Etika Informatika Művészetek Kötelező komplex természettudományos tantárgy Testnevelés Osztályfőnöki Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Biológia Kötelezően választható tantárgy: Emelt szintű érettségi vagy Idegen nyelv v. Földrajz v. Informatika v. Szakmai tantárgy Pénzügyi és vállalkozói alapismeretek Közismereti tárgyak összesen 11498-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11654-16 Rendvédelmi jog és közigazgatás Közszolgálati ügyintézői ismeretek Magánbiztonság és vagyonvédelem I-IV. 11655-16 Magánbiztonság Személy és vagyonvédelmi a közszolgálati ügykezelő ismeretek gyakorlat számára Személy-, vagyonőri és közterületfelügyelői ismeretek gyakorlat Rendvédelmi szervek és alapfeladatok I. 11553-16 Rendvédelmi Rendvédelmi szervek és szervek és alapfeladatok alapfeladatok II-V. Rendvédelmi szervek és alapfeladatok gyakorlat 11556-16 Közszolgálati ügyintézői ismeretek Társadalomismeret és Közszolgálati ügyintézői gyakorlati szakmai kommunikáció ismeretek 11657-16 Rendészeti szakmai idegen nyelv Rendészeti szakmai idegen nyelv 11658-16 Rendészeti szakmai informatika Rendészeti szakmai informatika Önvédelem és intézkedéstaktika gyakorlat I. 11552-16 Önvédelem és Önvédelem és intézkedéstaktika intézkedéstaktika gyakorlat II-IV. Önvédelem és intézkedéstaktika 10069-12 Irodai asszisztensi feladatok Ügyviteli ismeretek (gyakorlat) 10067-12 Gépírás, dokumentumkészítés, iratkezelés Ügyviteli ismeretek (gyakorlat)

9. évf. 4 4 3 2

10. évf. 4 4 3 2

2

2

11. évf. 4 4 3 3

12. évf. 4 4 3 3 1

5/13. évf. 4

1 3 5 1

24

5 1 2

5 1 2

5 1 2

2

2

1 24

25

25

1

0,5

1

4 2 0,5

1,5 1

0,5 1 1

0,5

2,5

4

4

2

1 0,5 0,5 1 0,5 0,5 3,5

3

3 0,5

2 1

1

99

11555-16 Ügykezelés a közszolgálatban 11632-16 Közszolgálati ügyintézői alapfeladatok 11559-16 E-közigazgatási ismeretek 11560-16 Ügyfélszolgálati kommunikáció magyar és idegen nyelven 11385-16 Magyar- és idegen nyelvű panaszkezelés

Ügyviteli ismeretek Ügyviteli gyakorlat Közszolgálati ügyintézői ismeretek Közszolgálati ügyintézői gyakorlat E-közigazgatási ismeretek elmélete E-közigazgatási ismeretek gyakorlata Ügyfélszolgálati kommunikáció Ügyfélszolgálati kommunikáció gyakorlat Ügyfélszolgálati kommunikáció Ügyfélszolgálati kommunikáció gyakorlat

Szakmai elmélet összesen Szakmai gyakorlat összesen Rendelkezésre álló órakeret Tanítási hetek száma Összefüggő szakmai gyakorlat

1,5

1,5 1,5

4 2,5 4 2 4 2 2,5 3 2 2,5

6,5 4,5 35 36

8 4 36 36

5,5 4,5 35 36

0

140

140

5,5 4,5 35 31

19 12 35 31

100

2.2.3. Két éves szakgimnáziumi szakképzés 2.2.3.1. Közszolgálati ügyintéző, két éves szakgimnáziumi óraterv Rendészet és közszolgálat ágazat (XXXVIII.) (OKJ száma: 52 354 01) (A 2016-2017-től belépő osztályoknak: Urál)

Idegen nyelv Közismereti tárgyak összesen 11498-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. Rendvédelmi szervek és alapfeladatok II. 11553-16 Rendvédelmi szervek és alapfeladatok

11552-16 Önvédelem és intézkedéstaktika 11555-16 Ügykezelés a közszolgálatban 11632-16 Közszolgálati ügyintézői alapfeladatok

1/13 4

2/14 4

4

4 2 0,5

2,5

Rendvédelmi szervek és alapfeladatok III.

4

Rendvédelmi szervek és alapfeladatok IV.

4

Rendvédelmi szervek és alapfeladatok V. Rendvédelmi szervek és alapfeladatok gyakorlat Önvédelem és intézkedéstaktika gyakorlat II. Önvédelem és intézkedéstaktika gyakorlat III. Önvédelem és intézkedéstaktika gyakorlat IV. Önvédelem és intézkedéstaktika Ügyviteli ismeretek Ügyviteli gyakorlat Közszolgálati ügyintézői ismeretek Közszolgálati ügyintézői gyakorlat E-közigazgatási ismeretek elmélete E-közigazgatási ismeretek gyakorlata Ügyfélszolgálati kommunikáció

2

11559-16 E-közigazgatási ismeretek 11560-16 Ügyfélszolgálati kommunikáció magyar és idegen nyelven Ügyfélszolgálati kommunikáció gyakorlat 11385-16 Magyar- és Ügyfélszolgálati kommunikáció idegen nyelvű panaszkezelés Ügyfélszolgálati kommunikáció gyakorlat Szakmai elmélet összesen Szakmai gyakorlat összesen Rendelkezésre álló órakeret Tanítási hetek száma Összefüggő szakmai gyakorlat

1 3,5 3 3 2

3 3

4 2,5 4 2 4 2 2,5 3 2 2,5

17,5 12,5 35 36

19 12 35 31

160

101

2.2.4. Négy éves szakközépiskolai szakképzés 2.2.4.1. Négy éves szakközépiskola óraterve Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportban (A 2013-2014-ig belépő osztályoknak: Folyó, Gangesz)

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalom és állampolgári ismeretek Etika Fizika Kémia Biológia - egészségtan Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés Osztályfőnöki Közismereti tantárgyak összesen Szakmai tantárgyak összesen Műszaki ábrázolás Munkavédelmi alapismeretek Szakmai alapozó Környezetvédelmi alapismeretek elmélet Vízgazdálkodási alapismeretek Környezettechnikai alapok Laboratóriumi alapgyakorlatok Környezetvédelmi gyakorlat Szakmai alapozó gyakorlat Vízgazdálkodási alapgyakorlat Analitika gyakorlat Összesen Szabadon tervezhető Rendelkezésre álló órakeret

9. évf. 4 3 3+1 2+1

10. évf. 4 3 3 2+1

2 2 +1 2

2 1+1 2 1+1 1 1 5 1 29 7

1 5 1 28 7 1 1 +1

11. évf. 4 3 3 3 1 1 +1 2 +1 1 5 1 26 9

3

+2 3 1

12. évf. 4 3+1 3+1 3

1+1

1 5 1 24 11

2 2

4 3+1 3 31+4 4 35

32+4 4 36

31+4 4 35

2 2 2+1 31+4 4 35

70 Összefüggő gyakorlat

105 140

102

2.2.4.2. Négy éves szakközépiskola óraterv Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport, Katonasuli Program (A 2015-2016. tanévig belépő osztályok számára: Éger, Fagyal, Elefánt, Farkas)

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalom és állampolgári ismeretek Etika Fizika Kémia Biológia - egészségtan Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Honvédelmi-katonai ismeretek Önvédelem Közismereti tantárgyak összesen Szakmai tantárgyak – összesen Műszaki ábrázolás Munkahelyi egészség és biztonság Környezetvédelmi alapismeretek Vízgazdálkodási alapismeretek Környezettechnikai alapok Laboratóriumi alapgyakorlatok Környezetvédelmi gyakorlat Vízgazdálkodási alapgyakorlat Analitika gyakorlat Összesen Szabadon tervezhető - közismereti Rendelkezésre álló órakeret

9. évf. 4 3 3

10. évf. 4 3 3

11. évf. 4 3 3

12. évf. 4 3 3

2

2

3

2 2 +1 2

2 1+1 2 1 1 +1 5 1 +1 +1 29 7

3 1 1 2

1

+1 1 5 1 +1 +1 27 8

1 5 1 +2 +1 24 11

+1 3 1

2 2 2

1 5 1 +2 +1 29 6 0,5+0,5 0,5+0,5

3

4 3+1

2 3

31 4 35

32 4 36

31 4 35

2+1 31 4 35

70 Összefüggő gyakorlat

105 140

103

2.2.4.3. Négyéves szakközépiskola óraterv Vegyipari szakmacsoport, Katonasuli program (A 2015-2016. tanévig belépő osztályok számára: Dió, Delfin)

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalom és állampolgári ismeretek Etika Fizika Kémia Biológia - egészségtan Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés Osztályfőnöki Honvédelmi-katonai ismeretek Önvédelem Közismereti tantárgyak összesen Szakmai tantárgyak – összesen Munkavédelmi alapismeretek Méréstechnika Gépészeti alapismeretek Makromolekulák Reológia Anyagvizsgálatok gyakorlat I. Anyagvizsgálatok gyakorlat II. Gyártáselőkészítés berendezései gyakorlat Gyártó berendezések gyakorlat Anyag és gyártmányismeret gyakorlat

9. évf. 4 3 3 2 2 2 +1 2 1 5 1 +2 +1 29 6 0,5+0,5 2 1,5+0,5

10. évf. 11. évf. 12. évf. 4 4 4 3 3 3 3 3 3 2 3 3 1 2 1 1 +1 +1 2 2 1 1+1 1 +1 1 1 5 5 5 1 1 1 +1 +1 +1 +1 +1 +1 29 7 1 1 2 1+1

1 1

27 8

24 11

1 2 1 2 2 3 1 2 0,5+0,5 0,5+0,5 0,5 0,5 0,5+0,5 0,5+0,5

Összesen

31

32

31

31

Szabadon tervezhető - közismereti

4

4

4

4

Rendelkezésre álló órakeret

35

36

35

35

105

35 35

Összefüggő gyakorlat

Anyagvizsgálatok gyakorlat I. Anyagvizsgálatok gyakorlat II. Gyártáselőkészítés berendezései gyakorlat Gyártó berendezések gyakorlat

70

35 35

104

2.2.4.4. Négyéves szakközépiskola óraterv Közszolgálati szakmacsoport - rendészet ágazat (A 2015-2016. tanévig belépő osztályok számára: Akác, Bodza, Csenkesz, Agár, Bagoly, Cápa)

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalom és állampolgári ismeretek Etika Fizika Kémia Biológia - egészségtan Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés Osztályfőnöki Közismereti tantárgyak összesen Szakmai tantárgyak – összesen Fegyveres szervek és vagyonvédelem I. Fegyveres szervek és vagyonvédelem II. Fegyveres szervek és vagyonvédelem III. Fegyveres szervek és vagyonvédelem IV. Jogi és közgazdsági ismeretek I. Jogi és közgazdsági ismeretek II. Jogi és közgazdsági ismeretek III. Társadalom és kommunikáció I. Társadalom és kommunikáció II. Speciális informatika Idegen nyelv I. Speciális gyakorlat I. Speciális gyakorlat II. Speciális gyakorlat III. Speciális gyakorlat IV. Társadalom és kommunikáció gyakorlat Speciális informatika gyakorlat Idegen nyelvi gyakorlat Összesen Szabadon tervezhető – közismereti Rendelkezésre álló órakeret Rendészeti tábor Katasztrófavédelmi gyakorlat Összefüggő Rendőrségi gyakorlat gyakorlat Személyi- és vagyonőri gyakorlat Rendőrségi gyakorlat

9. évf. 4 3 3+1 2+1

10. évf. 4 3 3 2+1

2 2 +1 2

2 1+1 2 1+1 1 +1 5 1 29 7

1+1 5 1 29 6 2

11. évf. 4 3 3+1 3 1 1 +1 2 +1 +1 5 1 27 8

12. évf. 4 3+1 3+1 3

1+1

+1 5 1 24 11

2 1,5 2,5+0,5 1,5+0,5 1+1 2+0,5 1+1 0,5+0,5 1,5 1,5 2 1,5 2,5 3,5 0,5 0,5 31 4 35 35

32 4 36

0,5 31 4 35

31 4 35

35 35 40 65

105

2.2.5. Technikus szakmai képzés és felnőttoktatás 2.2.5.1. Környezetvédelmi technikus óraterv (OKJ SZÁMA: 54 850 01) ( A 2016-2017. tanévtől belépő osztályok számára: Tátra)

Elméleti tantárgyak Foglalkoztatás I.

2

Foglalkoztatás II.

0,5+0,5

Környezettechnika

5

Környezetvédelmi számítások

2

Humánökológia

3

Környezeti biológia

2

Környezetgazdaságtan

3

Műszaki ismeretek

3

Jogi és szakigazgatási ismeretek

2

Ügyintézői feladatok

3

Idegen nyelv

+2

Osztályfőnöki

+1

Heti elméleti óraszám

29

Környezettechnika gyakorlat

2

Műszeres analitika gyakorlat

2

Környezeti analitika gyakorlat

1,5+0,5

Heti gyakorlati óraszám

6

Szakmai tantárgyak heti összes óraszáma

32

Szabadon tervezhető óraszám

4

Összesen

35

Tanítási hetek száma

31

Összefüggő gyakorlat

160

106

2.2.5.2. Műanyagfeldolgozó technikus óraterv, esti tagozat (OKJ SZÁMA: 54 521 06) (A 2015-2016. tanévtől belépő osztályok számára: Zerge) Szakmai követelménymodulok Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Fizikai, mechanikai és reológiai vizsgálatok Műanyagipari és gumiipari gépek

Elméleti tantárgyak

1/13.

Munkavédelmi alapismeretek

0,5

Műanyagok feldolgozása

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

1,5

Méréstechnika

3

Gépészeti alapismeretek

3

Makromolekulák

3,5

Reológia

2

Műanyagok előállításának és feldolgozásának alapjai

Műanyagfeldolgozás technológiája I.

3

Műanyagfeldolgozás technológiája II.

3

Heti elméleti óraszám Fizikai, mechanikai és reológiai vizsgálatok Műanyagipari és gumiipari gépek Műanyagok előállításának és feldolgozásának alapjai Műanyagok feldolgozása

2/14.

12

Anyagvizsgálatok gyakorlat I.

1

Anyagvizsgálatok gyakorlat II. Gyártáselőkészítés berendezései gyakorlat Gyártó berendezések gyakorlat

1 0,5

Anyag- és gyártmányismereti gyakorlat

1

8

1,5

Üzemi gyakorlat

9

Heti gyakorlati óraszám

5

9

Szakmai tárgyak heti óraszáma összesen

17

17

Idegen nyelv

1

1

Összes óraszám

18

18

Összefüggő gyakorlat

160

0

107

2.2.5.3. Műanyagfeldolgozó technikus óraterv, esti tagozat (OKJ SZÁMA: 54 521 06) (A 2015-2016. tanévtől belépő osztályok számára: Zengő) Szakmai követelménymodulok

Elméleti tantárgyak

11498-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

1,5

11499-12 Foglalkoztatás II. 11500-16 Munkahelyi egészség és biztonság

Foglalkoztatás II.

0,5

10082-16 Fizikai, mechanikai és reológiai vizsgálatok

10083-16 Műanyagipari és gumiipari gépek 10084-16 Műanyagok előállításának és feldolgozásának alapjai 10086-16 Hőre keményedő műanyagok gyártása 10089-16 Műanyag hegesztés 10092-16 Műanyagok feldolgozása

1/13.

Munkahelyi egészség és biztonság

0,5

Méréstechnika

2

Anyagvizsgálatok gyakorlat I.

0,5

Anyagvizsgálatok gyakorlat II.

1

Gépészeti alapismeretek Gyártáselőkészítés berendezései gyakorlat Gyártó berendezések gyakorlat

2 0,5

Makromolekulák

2

Reológia

1

Anyag- és gyártmányismereti gyakorlat

1

Hőre keményedő műanyagok

1

Hőre keményedő műanyagok gyakorlat

1

Hegesztési technológiák

1,5

Hegesztési technológiák gyakorlat

1

2/14.

1

Műanyagfeldolgozás technológiája I.

4,5

Műanyagfeldolgozás technológiája II.

3,5

Üzemi gyakorlat

6

Heti elméleti óraszám

10

10

Heti gyakorlati óraszám

6

6

Szakmai tárgyak heti óraszáma összesen

18

16

Idegen nyelv

2

2

Összes óraszám

18

18

Összefüggő gyakorlat

160

0

108

2.2.5.4. Kis- és középvállalkozások ügyvezetője I. – szakképesítés-ráépülés

(A 2016-2017. tanévtől belépő osztályok számára)

Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak Összesen Összesen

11871-16 Idegen nyelv és Idegen nyelv üzleti szaknyelv I. Informatikai alapismeretek 11870-16 Informatika Irodai programcsomag vállalatvezetőknek I. használata Internetes kommunikáció 11868-16 A vállalkozások Vezetői ismeretek működtetése

Elméleti heti óraszám 13

Gyakorlati heti óraszám 5 18

11 1 2 2 2

109

2.2.5.5. Kis- és középvállalkozások ügyvezetője II. – szakképesítés-ráépülés

(A 2016-2017. tanévtől belépő osztályok számára)

Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak Összesen Összesen

11873-16 Idegen nyelv és Idegen nyelv üzleti szaknyelv II. Informatikai alapismeretek 12059-16 Informatika Irodai programcsomag vállalatvezetőknek II. használata Internetes kommunikáció 11872-16 A vállalkozások Vezetői ismeretek vezetése

Elméleti heti óraszám 13

Gyakorlati heti óraszám 5 18

11 1 2 2 2

110

2.2.6. Három éves szakközépiskolai szakképzés 2.2.6.1. Víz- és csatornamű-kezelő három éves szakközépiskolai szakképzés óraterve

Vízügy ágazat (XLI.) (OKJ száma: 34 853 01) (A 2016-2017. tanévtől belépő osztályok számára: Mátra (0,5 osztály)) Komplex műveltségterület

9. évf.

10. évf.

11. évf.

Magyar - kommunikáció

2+1

1

+1,5

Idegen nyelv

2

2

2

Matematika

2

1

Társadalomismeret

2

1

Természetismeret

3

Testnevelés

5

5

5

Osztályközösség-építés

1

1

1

17+1

11

8+1,5

Komplex műveltségterület összesen 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

10879-12 Vízműkezelés, üzemeltetés

Vízműüzemeltetés feladatai

0,5+0,5 0,5 2 2+1

3+1

2+1

Vízmű üzemeltetési gyakorlatok

5

5

5,5

Csatornamű-üzemeltetés feladatai Csatornamű-üzemeltetési gyakorlatok

2+1

3+1

2+1

5

5

5,5+0,5

Fürdőüzemeltetés feladatai

2

1,5

Fürdőüzemeltetési gyakorlata

5

4

4,5+2,5

8+2

8+2,5

Szakmai gyakorlat

10

15

15

Szabadon felhasználható

3,5

2

4

Szakmai tantárgyak összesen

17

25

25,5

Rendelkezésre álló órakeret

35

36

35

Összesen

35

36

35

140

140

10880-12 Csatornamű- kezelés, üzemeltetés 10881-12 Fürdőüzem- üzemeltetés Szakmai elmélet összesen

Összefüggő gyakorlat

111

2.2.6.2. Műanyag feldolgozó három éves szakközépiskolai szakképzés óraterv Vegyipari ágazat (XIV.) (OKJ: 34 521 09) (A 2015-2016. tanévig belépő osztályok számára: Mátra (0,5 osztály)) Komplex műveltségterület

9. évf.

10. évf.

11. évf.

Magyar - kommunikáció

2+1

1

+1,5

Idegen nyelv

2

2

2

Matematika

2

1

Társadalomismeret

2

1

Természetismeret

3

Testnevelés

5

5

5

Osztályközösség-építés

1

1

1

18

11

9,5

Komplex műveltségterület összesen 11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Munkahelyi egészség és biztonság 10084-16 Műanyagok előállításának és feldolgozásának alapjai

0,5+0,5 2

Reológia

3+1

Anyag és gyártmányismeret

2

Makromolekulák gyakorlat

8

Műanyag feldolgozás alapjai Gyártástechnológiai alapismeretek gyakorlat

10088-16 Műanyagfröccsöntés

Fröccsöntési technológiák

1

1,5+0,5 5 2+1

0,5+1

Fröccsöntési technológiák gyakorlat

3

4

Gépek üzemeltetése gyakorlat

2

3

Mérés és irányítástechnika

1+1

Minőségbiztosítás Munkabiztonság

10091-16 Műanyagok extrudálása

0,5+0,5

Makromolekulák

10087-16 Műanyagfeldolgozás alapjai

10090-16 Műanyagipari üzemismeretek

2

3,5+0,5 0,5+0,5

Extrudálási technológiák

2

3,5+0,5

Extrudálási technológiák gyakorlat

5

5

Szakmai elmélet összesen

7

12

12,5

Szakmai gyakorlat összesen

10

13

13

Szabadon felhasználható órakeret (közismereti)

1

1,5

Szabadon felhasználható órakeret (szakmai elmélet és gyakorlat)

2,5

2

2,5

Rendelkezésre álló órakeret

35

36

35

Összesen

35

36

35

140

140

Összefüggő gyakorlat

112

2.2.6.3. Számítógép-szerelő és karbantartó három éves szakközépiskolai szakképzés óraterv Informatika ágazat (XIII.) (OKJ száma: 34 523 02) (A 2016-2017. tanévtől belépő osztályok számára: Pilis) Komplex műveltségterület

9. évf.

10. évf.

Magyar - kommunikáció

2+1

1

Idegen nyelv

2

2

Matematika

2

1

Társadalomismeret

2

1

Természetismeret

3

Testnevelés

5

5

5

Osztályközösség-építés

1

1

1

18

11

9,5

Komplex műveltségterület összesen 11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II.

2+1,5

2

Foglalkoztatás II.

10996-16 Információtechnológiai Információtechnológiai alapok alapok Információtechnológiai gyakorlat

11. évf.

0,5+0,5 2 2

Hálózati ismeretek

2

2

2

Hálózati ismeretek gyakorlat

2

2

3

Operációs rendszerek

1

2+1

1,5+0,5

3

3

1+1

5,5+1

4,5+1

3

8,5

8

6

9,5

9

Szakmai gyakorlat összesen

8,5

13,5

14

Szakmai tantárgyak összesen

14,5

23

23

10833-16 Hálózati alapok

10834-16 Számítógépes hibaelhárítás

Operációs rendszerek gyakorlat Számítógéprendszer hibáinak elhárítása Számítógéprendszer hibáinak elhárítása gyakorlat

Szakmai elmélet összesen

Szabadon felhasználható órakeret (közismereti)

1

1,5

Szabadon felhasználható órakeret (szakmai elmélet és gyakorlat)

2,5

2

2,5

Rendelkezésre álló órakeret

35

36

35

Összesen

35

36

35

140

140

Összefüggő gyakorlat

113

2.2.6.4. Rendészeti őr három éves szakközépiskolai szakképzés óraterv Rendészet és közszolgálat ágazat (XXXVIII.) (OKJ száma: 34 861 01) (A 2016-2017. tanévtől belépő osztályok számára: Naszály) Komplex műveltségterület Magyar - kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Osztályközösség-építés Komplex műveltségterület összesen 11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. Üzleti adminisztráció gyakorlat 10073-12 Titkári ügyintézés Ügyviteli ismeretek Ügyviteli ismeretek Marketing alapjai 10069-12 Irodai asszisztensi Időgazdálkodás feladatok

9. évf. 2+1 2 2 2 3 5 1 18

10. évf. 1 2 1 1

11. évf. +1,5 2

5 1 11

5 1 9,5 2 0,5

2 1 2 0,5 0,5

Nyomtatvány és adatbáziskezelés gyakorlat

11552-16 Önvédelem és intézkedéstaktika 11660-16 Magánbiztonság rendészeti őr számára

11553-16 Rendvédelmi szervek és alapfeladatok 11654-16 Rendvédelmi jog és közigazgatás 11658-16 Rendészeti szakmai informatika 11657-16 Rendészeti szakmai idegen nyelv 11556-16 Társadalomismeret és szakmai kommunikáció

Önvédelem és intézkedéstaktika gyakorlat I-III. Magánbiztonság I-III. Személy és vagyonvédelmi alapismeretek gyakorlat I-II. Személy- vagyonőri és testőri ismeretek gyakorlat

Rendvédelmi szervek és alapfeladatok I-III. Rendvédelmi szervek és alapfeladatok gyakorlat I-III. Rendvédelmi jog és közigazgatás I-III.

4 1,5

4 1,5

2

2

Rendészeti idegen nyelv I-II. Társadalomismeret Társadalomismeret és kommunikáció gyakorlat I-III.

4 2

1 3,5

2

2

0,5

1

1

2

2,5

2,5

2

2

2 0,5

2

1 7 7,5 1 2,5 35 35

0,5 13,5 9,5

1 14 9 1,5 2,5 35 35

140

140

Rendészeti informatika I-II.

Szakmai elmélet összesen Szakmai gyakorlat összesen Szabadon felhasználható órakeret (közismereti) Szabadon felhasználható órakeret (szakmai elmélet és gyakorlat) Rendelkezésre álló órakeret Összesen Összefüggő gyakorlat

2

2 36 36

114

2.2.7. Szakiskolai szakképzés 2.2.7.1. Víz- és csatornamű-kezelő szakiskolai szakképzés óraterve

Környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoport (OKJ száma: 34 853 01) (A 2015-2016. tanévig belépő osztályok számára: Málna, Medve) Komplex műveltségterület

9. évf.

10. évf.

11. évf.

Kommunikáció - magyar nyelv és irodalom

2+1

1

+1,5

Idegen nyelv

2

2

2

Matematika

2

1

Társadalomismeret

2

1

Természetismeret

3

Testnevelés

5

5

5

Osztályközösség-építés

1

1

1

17+1

11

8+1,5

Komplex műveltségterület összesen 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

10879-12 Vízműkezelés, üzemeltetés

Vízműüzemeltetés feladatai

0,5+0,5 0,5 2 2+1

3+1

2+1

Vízmű üzemeltetési gyakorlatok

5

5

5,5

Csatornamű-üzemeltetés feladatai Csatornamű-üzemeltetési gyakorlatok

2+1

3+1

2+1

5

5

5,5+0,5

Fürdőüzemeltetés feladatai

2

1,5

Fürdőüzemeltetési gyakorlata

5

4

4,5+2,5

8+2

8+2,5

Szakmai gyakorlat

10

15

15

Szabadon felhasználható

3,5

2

4

Szakmai tantárgyak összesen

17

25

25,5

Rendelkezésre álló órakeret

35

36

35

Összesen

35

36

35

140

140

10880-12 Csatornamű- kezelés, üzemeltetés 10881-12 Fürdőüzem- üzemeltetés Szakmai elmélet összesen

Összefüggő gyakorlat

115

2.2.7.2. Formacikk-gyártó szakiskolai szakképzés óraterv Vegyipari szakmacsoport (OKJ száma: 34 543 03) ( A 2015-2016. tanévig belépő osztályok számára: Orgona (0,5 osztály), Nyest (0,5 osztály)) Komplex műveltségterület

9. évf.

10. évf.

11. évf.

Kommunikáció - magyar nyelv és irodalom

2+1

1

+1,5

Idegen nyelv

2

2

2

Matematika

2

1

Társadalomismeret

2

1

Természetismeret

3

Testnevelés

5

5

5

Osztályközösség-építés

1

1

1

17+1

11

8+1,5

Komplex műveltségterület összesen 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Munkahelyi egészség és biztonság

0,5+0,5

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5+0,5

11499-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

2

Kémiai alapismeretek

0,5+0,5

Reológia

0,5+0,5

10076-12 Általános gumiipari Anyagismeret feldatok Műszaki mérések gyakorlat Keverékkészítés 10079-12 Kaucsukalapú keverékek készítése

10077-12 Gumiipari félkész termékek előállítása

3 4,5 1,5+1

+2

+1

Félkész termékek gyártása

2

+1

Gumiipari alakítási technológiák gyakorlat

13

Vázerősítő-gumi rendszerek gyakorlat

8

Keverő géprendszerek

1

Keverési technológia gyakorlat

3

Formacikk jellemzői

10080-12 Kaucsukalapú formaáruk készítése

9,5

Sajtolt termékek gyakorlat

3

Fröccssajtolt termékek gyakorlat

2

Fröccsöntött termékek gyakorlat

6

Szakmai elmélet összesen

7+2,5

2+2

12+2,5

Szakmai gyakorlat összesen

7,5

21

11

Szabadon felhasználható órakeret

3,5

2

4

Szakmai tantárgyak összesen

17

25

23

Rendelkezésre álló órakeret

35

36

35

Összesen

35

36

35

140

140

Összefüggő gyakorlat

116

2.2.7.3. Műanyag feldolgozó szakiskolai szakképzés óraterv Vegyipari szakmacsoport (OKJ: 34 521 09) (A 2015-2016. tanévig belépő osztályok számára: Orgona (0,5 osztály), Nyest (0,5 osztály)) Komplex műveltségterület

9. évf.

10. évf.

11. évf.

Kommunikáció - magyar nyelv és irodalom

2+1

1

+1,5

Idegen nyelv

2

2

2

Matematika

2

1

Társadalomismeret

2

1

Természetismeret

3

Testnevelés

5

5

5

Osztályközösség-építés

1

1

1

Komplex műveltségterület összesen

17+1

11

8+2

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

0,5+0,5

Foglalkoztatás I.

2

Foglalkoztatás II.

0,5+0,5

10086-12 Hőre keményedő Hőre keményedő műanyagok műanyagok gyártása Hőre keményedő műanyagok gyakorlat Műanyag feldolgozás alapjai 10087-12 Műanyagfeldolgozás alapjai Gyártástechnológiai alapismeretek gyakorlat

4+2

+1

4

1

2+1 4,5

10088-12 Műanyagfröccsöntés

Fröccsöntési technológiák

10089-12 Műanyaghegesztés

Hegesztési technológiák

3

Hegesztési technológiák gyakorlat

4

Fröccsöntési technológiák gyakorlat

Gépek üzemeltetése gyakorlat 10090-12 Műanyagipari üzemismeretek

2+1

0,5+0,5

3

2

1,5

Mérés és irányítástechnika

5 2

Minőségbiztosítás Munkabiztonság

4 1

Extrudálási technológiák

2

4

Extrudálási technológiák gyakorlat

4

4

6,5+2,5

11+2

11+2

9

12

12

Szabadon felhasználható órakeret

3,5

2

2,5

Szakmai tantárgyak összesen

17

25

25

Rendelkezésre álló órakeret

35

36

35

Összesen

35

36

35

140

140

10091-12 Műanyagok extrudálása Szakmai elmélet összesen Szakmai gyakorlat összesen

Összefüggő gyakorlat

117

2.2.7.4. Számítógép-szerelő és karbantartó szakiskolai szakképzés óraterv Informatikai szakmacsoport (OKJ száma: 34 523 02) (A 2015-2016. tanévig belépő osztályok számára: Platán, Panda) Komplex műveltségterület

9. évf.

10. évf.

11. évf.

Kommunikáció - magyar nyelv és irodalom

2+1

1

+1,5

Idegen nyelv

2

2

2

Matematika

2

1

Társadalomismeret

2

1

Természetismeret

3

Testnevelés

5

5

5

Osztályközösség-építés

1

1

1

Komplex műveltségterület összesen 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II.

17+1

11

8+1,5

11497-12 Foglalkoztatás I.

0,5

Foglalkoztatás I.

Információtechnológiai alapok 10815-12 Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat 10826-12 Szakmai Munkaszervezési ismeretek életpályaépítés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció Munkaszervezés gyakorlat Hálózati ismeretek 10833-12 Hálózati alapok

0,5+0,5

Hálózati ismeretek gyakorlat

2 2+1 2 2 2 2+1

2+1

2

2

Operációs rendszerek Operációs rendszerek gyakorlat Számítógéprendszer hibáinak elhárítása Számítógéprendszer hibáinak elhárítása gyakorlat

2+1 2

4+1

3

6

5,5+1,5

3

9

7

7,5+2,5

10+2

10+2,5

7

13

13

Szabadon felhasználható

3,5

2

4

Szakmai tantárgyak összesen

17

25

25,5

Rendelkezésre álló órakeret

35

36

35

Összesen

35

36

35

140

140

10834-12 Számítógépes hibaelhárítás Szakmai elmélet összesen Szakmai gyakorlat összesen

Összefüggő gyakorlat

118

2.2.8. Szakiskolát végzettek szakgimnáziuma 2.2.8.1. Szakiskolát végzettek szakgimnáziuma, nappali tagozat óraterve Nappali tagozat óraterve (A 2016-2017. tanévtől belépő osztályok számára: Himalája) 12. évf.

13. évf.

Magyar nyelv és irodalom

6

6+1

Idegen nyelv

6

6+1

Matematika

6

6+1

Történelem, társadalom és állampolgári ismeretek

4+1

5+1

Természetismeret

2+1

Informatika

2+1

2+1

Testnevelés és sport

5

5

Osztályközösség-építés

1

1

Összesen

32

31

Szabadon tervezhető

3

5

Rendelkezésre álló órakeret

35

36

119

2.2.8.2. Szakiskolát végzettek szakgimnáziuma, esti tagozat óraterve Esti tagozat óraterve (A 2016-2017. tanévtől belépő osztályok számára: Jura) 12. évf.

13. évf.

Magyar nyelv és irodalom

3+1

3+1

Idegen nyelv

3+1

3+1

Matematika

3+1

3+1

Történelem, társadalom és állampolgári ismeretek

3+1

3+1

Természetismeret

1

-

Informatika

1

1+1

Testnevelés és sport

-

-

Osztályközösség-építés

-

-

Összesen

14

13

Szabadon tervezhető

4

5

Rendelkezésre álló órakeret

18

18

120

2.2.8.3. Szakiskolát végzettek szakgimnáziuma, levelező tagozat óraterve Levelező tagozat óraterve (A 2016-2017. tanévtől belépő osztályok számára: Lomnic) 12. évf.

13. évf.

2+1

2+1

Idegen nyelv

3

3

Matematika

2+1

3

2

2

0,5+0,5

0,5+0,5

Összesen

9,5

10,5

Szabadon tervezhető

2,5

1,5

Rendelkezésre álló órakeret

12

12

Magyar nyelv és irodalom

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Informatika

121

2.2.8.4. Szakiskolát végzettek középiskolája, esti tagozat ( A 2015-2016. tanévben belépő osztályok számára: Holló)

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom

3+1

3+1

Idegen nyelv

3+1

3+1

Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika

3+1

3+1

3+1

3+1

Természetismeret

1

Informatika

1

1+1

Összesen

14

13

Szabadon tervezhető

4

5

Rendelkezésre álló órakeret

18

18

122

2.2.8.5. Szakiskolát végzettek középiskolája, levelező tagozat

(A 2015-2016. tanévben belépő osztályok számára: Láma) 11. évf.

12. évf.

2+1

2+1

Idegen nyelv

3

3

Matematika

2+1

3

2

2

0,5+0,5

0,5+0,5

Összesen

9,5

10,5

Szabadon tervezhető

2,5

1,5

Rendelkezésre álló órakeret

12

12

Magyar nyelv és irodalom

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Informatika

123

2.2.9. Hídprogramok 2.2.9.1. Szakképzési Hídprogram SZH/1/2 SZH/1/2 /A), 20 hónapos program Hulladékgyűjtő és -szállító rész-szakképesítés óraterve (21 851 01) Ágazat: XXIII. Környezetvédelem Szakmacsoport: 14. Környezetvédelem (A 2016-2017. tanévtől belépő osztályok számára: Rila, Somló, Vértes) 9. évfolyam SZH/1

10. évfolyam SZH/2

Kommunikáció és anyanyelv

4

3+1

Élő idegen nyelv

4

3

Matematika

4

3

Társadalom- és jelenkor ismeret

3+1

2

Természetismeret

3+1

2

Alapvető munkavállalói és életpálya-építési modulok

1+1

1+1

Testnevelés és sport

2

2

Informatika

2

Osztályfőnöki

1

1

24+3

17+2

Hulladékkezelés

2,5+0,5

3+1,5

Munkabiztonság

1

1

Hulladékgyűjtés és szállítás gyakorlata

4

10,5

7,5+0,5

14,5+1,5

3

2

Szabadon tervezhető (szakmai rész)

0,5

1,5

Összesen

35

35

Összefüggő szakmai gyakorlat

105

Közismereti tantárgyak

Szakmai elmélet és gyakorlat Szabadon tervezhető (közismereti rész)

124

2.2.9.2. Szakképzési Hídprogram HÍD II/20/A HÍD II/20/A, 20 hónapos program Hulladékgyűjtő és szállító részszakképesítés óraterve (21 851 01) Ágazat: XXIII. Környezetvédelem-vízgazdálkodás Szakmacsoport: 14. Környezetvédelem és vízgazdálkodás (A 2015-2016. tanévben belépő osztályok számára: Vidra) 9. évfolyam

10. évfolyam

Kommunikáció és anyanyelv

4

3+1

Élő idegen nyelv

4

3

Matematika

4

3

Társadalom- és jelenkor ismeret

3+1

2

Természetismeret

3+1

2

Alapvető munkavállalói és életpálya-építési modulok

1+1

1+1

Testnevelés és sport

2

2

Informatika

2

Osztályfőnöki

1

1

24+3

17+2

4

8,5+1,5

Hulladékszállítás gyakorlata

3,5+0,5

6

Szakmai elmélet és gyakorlat

7,5+0,5

14,5+1,5

3

2

Szabadon tervezhető (szakmai rész)

0,5

1,5

Összesen

35

35

Összefüggő szakmai gyakorlat

105

Közismereti tantárgyak Hulladékgyűjtés és begyűjtés alapjai

Szabadon tervezhető (közismereti rész)

125

2.2.10. Általános iskolai képzés Felnőttek általános iskolája, levelező tagozat (A 2015-2016. tanévtől belépő osztályok számára: Kékes) Évfolyam/ Tantárgyak Anyanyelv, kommunikáció Magyar irodalom Matematika Fizika Kémia Földrajz Biológia Történelem és állampolgári ismeretek Művészeti ismeretek Informatika Idegen nyelv Osztályközösség-építő program Szabadon tervezhető órakeret Összesen

5. levelező 1 1 2 1 1 1 2

6. levelező 1 1 2 1 1 1 2

7. levelező 0,5 1 1,5 1 1 1 1 2

8. levelező 0,5 1 1,5 1 1 1 1 1 1

1 10

1 10

1 10

1 10

126

2.2.11. Magyar mint idegen nyelvű felzárkóztató képzés Magyar mint idegen nyelvet tanuló migráns csoport (A 2015-2016. tanévtől belépő osztályok számára: Migráns) Évfolyam/

9. évf.

Tanulásmódszertan

2

Magyar mint idegen nyelv

18

Idegen nyelv

3

Matematika

3

Társadalmi- szociokulturális ismeret

2

Testnevelés és sport

5

Informatika

1

Osztályfőnöki

1

Összesen

35

127

2.3. Középszintű érettségi vizsgatárgyak és témakörei Irodalom Magyar nyelv Történelem Élő idegen nyelvek Matematika Fizika Biológia Földrajz Informatika Rajz és műalkotások elemzése Környezetvédelmi és vízgazdálkodási alapismeretek Magyar mint idegen nyelv Kémia Testnevelés Társadalomismeret Emberismeret és etika Ember-, társadalomismeret és etika Művészettörténet Katonai alapismeretek Belügyi ismeretek

128

2.3.1. Irodalom 1. Művek a magyar irodalomból I. Kötelező szerzők 2. Művek a magyar irodalomból II. Választható szerzők 3. Művek a magyar irodalomból II. Kortárs szerzők 4. Művek a világirodalomból 5. Színház és dráma 6. Az irodalom határterületei 7. Regionális kultúra, interkulturális jelenségek és a határon túli irodalom

2.3.2. Magyar nyelv 1. A kommunikáció 2. A magyar nyelv története 3. Ember és nyelv 4. A nyelvi szintek 5. A szöveg 6. A retorika 7. Stílus és jelentés

2.3.3. Történelem 1. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 2. Népesség, település, életmód 3. Egyén, közösség, társadalom 4. Modern demokrácia működése 5. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák 6. Nemzetközi konfliktusok 7. Szabad témakör

2.3.4. Élő idegen nyelvek 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom 3. Otthonunk és környezetünk 4. Az iskola 5. A munka világa 6. Életmód: betegség, egészség, egészséges életmód 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás 8. Közlekedés: utazás, turizmus 9. Tudomány és technika 10. Gazdaság 129

2.3.5. Matematika 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok 2. Számelmélet, algebra 3. Függvények, az analízis elemei 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria 5. Valószínűség-számítás, statisztika

2.3.6. Fizika I. Mechanika 1. Mozgásfajták 2. Newton törvények 3. Pontszerű és merev test egyensúlya 4. A változó forgómozgás dinamikai leírása 5. Munka, energia 6. Folyadékok és gázok mechanikája II. Hőtan, termodinamika 7. Hőtágulás 8. Gáz állapotegyenletek, az ideális gáz kinetikus modellje 9. Energia-megmaradás hőtani folyamatokban, a termodi 10. Halmazállapot-változások

III. Elektromágnesesség 11. Az elektromos mező 12. Egyenáram 13. Az időben állandó mágneses mező 14. Az időben változó mágneses mező 15. Elektromágneses hullámok

IV. Optika 16. A fény mint elektromágneses hullám 17. Geometriai optika

V. Atomfizika, magfizika 18. Anyagszerkezet és atomszerkezet 19. Az atommagban lejátszódó jelenségek 20. A radioaktivitás 130

VI. Gravitáció, csillagászat 21. A gravitációs mező 22. Csillagászat

2.3.7. Biológia I. Az ember szervezetének felépítése, működése, az ember egészségtana 1. Az ember fertőző megbetegedései 2. Az ember táplálkozása és egészségtana 3. Az ember számára szükséges tápanyagok, vitaminok, az egészséges táplálkozás 4. Az ember légzése, a légzőszervi megbetegedések 5. Az ember keringése és egészségtana 6. Az ember vére, véralvadás, vércsoportok 7. Immunitás, fertőzések 8. Az ember kiválasztása és egészségtana 9. Az ember bőre és egészségtana 10. Az ember mozgásszervrendszere és egészségtana 11. Az ember szaporodása és egészségtana 12. Az ember embrionális fejlődése, családtervezés 13. Az ember idegrendszere és az érzékszervek felépítése, működése, egészségtana 14. Neuroendokrin rendszer és egészségtana 15. Az öröklődés alapjai,Mendel törvényei, az ember öröklődő betegségei II. Ökológia 16. Az ökológiai rendszerek általános jellemzői 17. Populációk 18. Társulások 19. Természetvédelem Magyarországon 20. A környezet-és természetvédelem globális kérdései, problémái 21. Víz és vízszennyezés, vizek védelme 22. Talaj és szennyezése, védelme 23. Levegő és szennyezése, védelme 24. Hulladék és természetes környezet

2.3.8. Földrajz I. Természetföldrajz 1. A Naprendszer és a Föld 2. A térkép 131

3. Kőzetlemezek mozgásai és a hegységképződés 4. Belső erők: földrengés, gyűrődések, vetődések 5. Ősmasszívumok 6. Kőzetek csoportosítása 7. A levegő felmelegedése és a csapadékképződés 8. Ciklonok és a frontok 9. Tengervíz mozgásai és a tengeráramlások 10. A tavak 11. Forró övezet éghajlata 12. Meleg mérsékelt öv 13. Valódi mérsékelt öv 14. Afrika természetföldrajzi adottságai 15. Észak és Dél - Amerika természetföldrajzi adottságai 16. Északi-középhegység bemutatása 17. Hazánk természeti erősorrásai 18. Magyarország felszíni és felszín alatti vizei 19. Hazánk növény és talajtakarója 20. A légkört veszélyeztető források II. Társadalom- és gazdaságföldrajz 1. A népesedési ciklusok 2. Népességrobbanás jellemzői és problémái 3. Világnépesség területi megoszlása 4. Városszerkezeti övek 5. Mezőgazdasági termelési módok: hagyományos gazdaság 6. Energiahordozók 7. Transznacionális vállalatok 8. A pénz 9. Európai Unió kialakulása 10. Észak-Európa államinak bemutatása 11. Alpi országok: Svájc és Ausztria 12. Perifériák: India és Egyiptom 13. Japán és USA 14. DK-Ázsiai országok 15. Magyarország korfája, foglalkoztatási szerkezete 16. Magyarország közlekedési szerkezete 17. Magyar nemzetgazdaság jellemzői 18. Hazánk idegenforgalmi körzeteinek jellemzése 132

19. Magyar szőlő- és borvidékei, zöldség és gyümölcstermesztése 20. A Dél –Dunántúli és a Dél-Alföldi régió bemutatása

2.3.9. Informatika 1. Információs társadalom 2. Informatikai alapok - hardver 3. Informatikai alapok - szoftver 4. Szövegszerkesztés 5. Táblázatkezelés 6. Adatbázis-kezelés 7. Információs hálózati szolgáltatások 8. Prezentáció és grafika 9. Könyvtárhasználat 10.Algoritmizálás, adatmodellezés 11.A programozás eszközei

2.3.10. Rajz és műalkotások elemzése 1. Vizuális nyelv 2. Technikák 3. Formaértelmezés 4. Térértelmezés 5. Színértelmezés 6. Kompozíció 7. Érzelmek 8. Folyamat, mozgás, idő 9. Kép és szöveg 10. Vizuális információ 11. Tárgyak és környezet 12. Vizuális nyelv 13. Térábrázolási módok 14. Vizuális minőségek 15. Látványértelmezés 16. Kontraszt, harmónia 17. Kontextus 18. Vizuális információ 19. Tömegkommunikáció 20. Fotó, mozgókép 21. Forma és funkció 133

22. Tervezőfolyamat 23. Népművészet 24. Művészeti ágak 25. Műfajok 26. Művészettörténeti korszakok, irányzatok 27. Stílusjegyek 28. Alkotások és alkotók 29. Műelemző módszerek 30. Mű és környezete

2.3.11. Környezetvédelmi és vízgazdálkodási alapismeretek 1. Az ember és a természeti környezet 2. Környezeti elemek 3. Települési alapismeretek 4. Tájékozódás és mérés a terepen 5. Vízgazdálkodási alapismeretek 6. Környezettechnikai eljárások

2.3.12. Magyar mint idegen nyelv 1. Bemutatkozás, Család 2. Társas kapcsolatok, barátok 3. Környezetünk 4. Iskola és munka világa 5. Ünnepek 6. Életmód és betegségek 7. Szabadidő, Sport 8. Időjárás, Utazás – turizmus 9. Vásárlás – szolgáltatások 10. Gazdaság

2.3.13. Kémia I. Általános kémia 1. Atomszerkezet 2. A periódusos rendszer 3. Kémiai kötések 4. Molekulák, összetett ionok 5. Anyagi halmazok 6. Egykomponensű anyagi rendszerek 134

7. Többkomponensű rendszerek 8. Kémiai átalakulások 9. Termokémia 10. Reakciókinetika 11. Egyensúly 12. A kémiai reakciók típusai 13. Elektrokémia II. Szervetlen kémia 1. Hidrogén 2. Nemesgázok 3. Halogénelemek és vegyületeik 4. Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik 5. A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik 6. A széncsoport elemei és vegyületeik 7. Fémek és vegyületeik III. Szerves kémia 1. A szerves vegyületek általános jellemzői 2. Szénhidrogének 3. Halogéntartalmú szénhidrogének 4. Oxigéntartalmú szerves vegyületek 5. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 6. Szénhidrátok 7. Fehérjék 8. Nukleinsavak 9. Műanyagok 10. Energiagazdálkodás

2.3.14. Testnevelés 1. Olimpiatörténet (ókori, újkori olimpiák rövid története, jelképek, magyar sportsikerek). 2. Egészséges életmód és a harmonikus testi fejlődés (testalkat, az izomrendszer egészségtana, tápanyagok). 3. Testi képességek (kondicionális koordinációs képességek, ezek szerepe a teljesítményben, edzettségi állapot mérése). 4. A gimnasztika jelentősége, mozgásanyaga, alkalmazási területei.

135

5. Az atlétika mozgásanyaga (futások, dobások, ugrások) fizikai törvényszerűségei, versenyszabályai. 6. A szertorna és a ritmikus gimnasztika oktatásának szerepe az iskolai testnevelésben, mozgásanyaga, versenyszabályai. 7. A küzdősportok szerepe az iskolai testnevelésben (képesség és személyiségfejlesztés). 8. Labdarúgásra jellemző támadó-védekező technikai-taktikai elemek, versenyszabályok. 9. Kosárlabdára jellemző támadó-védekező technikai-taktikai elemek, versenyszabályok. 10. Kézilabdaára jellemző támadó- védekező technikai-taktikai elemek, versenyszabályok. 11. Röplabdára jellemző támadó- védekező technikai-taktikai elemek, versenyszabályok. 12. A természetben űzhető sportágak ismertetése, csoportosítása.

2.3.15. Társadalomismeret 1. Társadalom- és jelenismeret 2. Gazdasági ismeretek 3. Pszichológia

2.3.16. Emberismeret és etika témakörök 1.

Erkölcsi lény

2.

Erkölcsi cselekedet

3.

Erény és jellem

4. Társas kapcsolatok 5.

Erkölcs és társadalom

6.

Korunk erkölcsi kihívásai

2.3.17. Ember-, társadalomismeret és etika 1. Az ember – természeti és társadalmi lény 2. Az ember, mint értékelő, erkölcsi lény 3. Szokás, jog, erkölcs 4. Közvetlen társadalmi környezetünk 5. A mi kis ügyeink 6.

Munka világa és pályaorientáció

7. Társadalmi rétegződés 8.

Politika világa

9.

Magyarság és Európa

10. Globális kihívások

2.3.18. Művészettörténet Az középszintű szóbeli tételek mindegyike „A”, „B” és ”C” feladatokból áll. 136

• Az „A”feladat a Művészettörténet tantárgy tartalmi központú, a történetiségre épülő tudásanyagáról szól. • A „B”feladat egy adott műalkotás sokoldalú elemzése reprodukció, fotó, …alapján. • A „C”feladat a művészeti technikák eljárásainak bemutatása konkrét példák alapján. „A” TÉMAKÖRÖK 1. barokk 2. futurizmus 3. gótika 4. honfoglaláskori művészet 5. impresszionizmus 6. iszlám művészet 7. klasszicizmus 8. kubizmus 9. német expresszionizmus 10. ókeresztény művészet 11. ókori Egyiptom 12. ókori Görögország 13. ókori Róma 14. őskor 15. realizmus 16. reneszánsz 17. románkor 18. szecesszió „B” TÉMAKÖRÖK 1. Claude Monet 2.

Csontváry Kosztka Tivadar

3.

Diego Velazquez

4.

id. Markó Károly

5.

M.S. Mester

6.

Madarász Viktor

7.

magyar koronázási jelvények

8.

magyarországi barokk kastélyok

9.

magyarországi klasszicista építészet

10. Michelangelo Bounarotti 11. Munkácsy Mihály 12. ókori egyiptomi falfestmények 137

13. ókori római épületek 14. őskori szobrászat 15. Paál László 16. Rippl-Rónai József 17. Salvador Dali 18. Szinyei Merse Pál 19. Szőnyi István „C” TÉMAKÖRÖK 1. agyagplasztika 2. akrilfestés 3. akvarell 4. bronzszobrászat 5. ceruzarajz 6. fametszés 7. freskó 8. linómetszés 9. litográfia 10. montázs 11. mozaik 12. nemezelés 13. olajfestés 14. pasztell 15. rézkarc 16. sgrafitto 17. szénrajz 18. temperafestés 19. tollrajz és tusrajz 20. üvegablak

2.3.19. Katonai alapismeretek 1. A Magyarország biztonságpolitikai környezete 1.1. Hazánkat fenyegető katonai és nem katonai kockázatok. 1.2. A biztonsági kihívás fogalma és a biztonsági kihívások típusai, a biológiai hadviselés kérdésköre. 1.3. A NATO létrejötte, fontosabb szervei és feladataik. 1.4. Az EU létrejötte, biztonság- és védelempolitikája. 1.5. Az ENSZ létrejötte, szervezetei, tevékenysége a válságövezetekben. 2. A Magyar Honvédség felépítése, a katonai szervezetek jellemzői 138

2.1. A Magyar Honvédség feladatai. 2.2. A raj, a szakasz és a század felépítése. 2.3. A harci erők általános feladatai. 2.4. A harci támogató erők általános feladatai. 2.5. A harci kiszolgáló-támogató erők általános jellemzői. 2.6. A szerződéses katonák kiképzési rendszerének elemei. 3. A modern háborúk jellemzői, különleges egységek 3.1. A modern háborúk jellemző vonásai. 3.2. A különleges egységek jellemzői és feladatai. 3.3. A modern haditechnikai eszközök jellemzői. 4. Térkép- és tereptani alapismeretek 4.1. A terep felosztása, tájtípusok. 4.2. Az UTM vetület koordinátarendszere. 4.3. Földrajzi koordinátarendszer. 4.4. Az MGRS és GEOREF azonosító rendszer jellemzői. 4.5. A domborzat ábrázolása a topográfiai térképeken. 4.6. A világtájak meghatározásának módszerei. 4.7. Az álláspont meghatározásának módszerei. 4.8. A GPS gyakorlati alkalmazási lehetőségei. 5. Általános katonai ismeretek 5.1. Az általános harcászat alapjai. 5.2. A béketámogató műveletek jellemzői. 5.3. A lőelmélet alapjai. 5.4. A túlélés alapjai. 5.5. Az ABV védelmi alapismeretek alapjai. 5.6. Haditechnikai ismeretek. 6. Alaki ismeretek 6.1. Az alakiság alapfogalmai. 6.2. Alaki mozdulatok állóhelyben. 6.3. A katonai rendezvények alaki tartalma. 7. A honvédelem rendszere, honvédelmi kötelezettségek 7.1. A minősített időszakok jellemzői. 7.2. Az állampolgárok személyes honvédelmi kötelezettségei. 7.3. A Magyar Honvédség tényleges állománya. 8. Hadijogi alapismeretek 8.1. A genfi és a hágai egyezmények létrejöttének körülményei. 9. A szerződéses katonák élete a Magyar Honvédségben 9.1. A függelmi viszonyok. 139

9.2. A napirend és az ügyeleti szolgálatok. 9.3. A katonák járandóságai. 10. Egészségügyi ismeretek 10.1. Teendők a baleseti helyszínen. 10.2. Az újraélesztés végrehajtása. 10.3. A vérzések és törések, mérgezések ellátása. 10.4. A harctéren megsérült katonák ellátásának szakaszai.

2.3.20. Belügyi ismeretek 1. Jogi normák 2. Alaptörvény és tartalma 3. Állam 4. Közigazgatás fogalma: 5. Schengen, ENSz, NATO 6. Bűnözés 7. Nyomok 8. Rend – Rendvédelem - Biztonság 9. Fegyveres rendészeti szervek 10. Rendőrség feladata, szervezete (Rtv) 11. Hivatásosok szolgálati viszonya (HSzT.) 12. Tereptan 13. Jogellenes cselekmények 14. Szabálysértési alapismeretek 15. Bűncselekményi alapismeretek 16. Elsősegélynyújtás alapelvei 2.3.21. Környezetvédelem-vízgazdálkodás ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga A középszintű érettségi vizsga témaköreit tartalmazó jogszabály megjelenése után a 2017 tavaszi érettségi vizsgán azt alkalmazzuk. Emelt szintű témakörök 1. Ökológiai alapfogalmak 2. A természetvédelem alapjai 3. A víz mint környezeti elem 4. A levegő, a talaj mint környezeti elem 5. Település környezetvédelme 6. Hidrometerológia és vízkészlet-gazdálkodás 140

7. Hidrológia-hidraulika 8. Vízméréstan 9. Geodézia 10. A fizikai eljárások alapelvei 11. Kémiai eljárások, műveletek 12. Biológiai eljárások alapjai 2.3.22. Vegyipar ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga általános követelményei A középszintű érettségi vizsga témaköreit tartalmazó jogszabály megjelenése után a 2017 tavaszi érettségi vizsgán azt alkalmazzuk. Emelt szintű témakörök 1. Méréstechnika 2. Anyagvizsgálatok gyakorlat I. 3. Anyagvizsgálatok gyakorlat II. 4. Gépészeti alapismeretek 5. Gyártás-előkészítés berendezései gyakorlat 6. Gyártó berendezések gyakorlat 7. Makromolekulák 8. Reológia 9. Anyag- és gyártmányismeret gyakorlat 2.3.23. Rendészet ismerete ágazati szakmai érettségi vizsga általános követelményei A középszintű érettségi vizsga témaköreit tartalmazó jogszabály megjelenése után a 2017 tavaszi érettségi vizsgán azt alkalmazzuk. Emelt szintű témakörök 1. Intézkedések, fellépések és szolgálatellátás alapjai 2. Jogszabályi és egyéb szabályozó előírások 3. A rendvédelemben, a személy- és vagyonvédelemben alkalmazhat eszközök 4. A rendvédelemhez, a személy- és vagyonvédelemhez kapcsolódó egyéb ismeretek

2.4. A tanulók értékelése, a tanulók magatartás és szorgalom minősítésének elvei

Iskolánk nevelő és oktató tevékenységének egyik legfőbb sajátossága, hogy rendszeresen értékeljük és folyamatosan ellenőrizzük tanulóink szaktárgyi munkáját, a készségek terén mutatott fejlődését, a

141

tanulói teljesítményben az előző értékeléshez képest bekövetkező változásokat, és az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez viszonyított tanulmányi előrehaladását. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. Az osztályzatokat szóbeli vagy írásbeli értékelés kíséri. A megszabott és előírt követelmények megvalósulását a pedagógusok a tanulók gyakorlati tevékenysége, csoport- és projektmunkák során tanúsított egyéni és társas munkákhoz való hozzáállása és feladatmegoldása, a tanórákon mutatott attitűdje, írásbeli munkái, szóbeli feleletei és beszámolói alapján ellenőrzik. A pedagógusok értékelésével párhuzamosan a tanulás folyamatában fontos szerepet tulajdonítunk az önértékelésnek és a csoportos értékelésnek, amelyek a tanulók egészséges ön- és társas reflexióinak kiépülését segítik.

2.4.1. Egyéni fejlesztési terv Más kultúrából érkező, migráns hátterű tanulóink, és a különleges bánásmódot igénylő (például sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézséggel küzdő) diákjaink számára egyéni fejlesztési tervvel személyre szabott oktatási-nevelési program dolgozható ki, melyben diagnosztizáljuk a tanuló pillanatnyi állapotát, felmérjük egyéni képességeit és lehetőségeit, s ennek megfelelően állítjuk össze az elérni, s majdan értékelni kívánt célt, feladatot, ahogy azt interkulturális programunkban már részletesen ismertettük. A tanulmányokban való haladást egyéni követelményrendszer összeállításával, a tanulás fokozott követésével és segítésével úgy is lehet biztosítani, hogy a tanuló sikerélményhez jusson, és a felmenő rendszer szerint eredményes évet zárjon. Az egyéni fejlesztési tervet szükség és lehetőség szerint az érintett tanulók, a diákot oktató pedagógusok, a nevelők, a szülők, és a tanulót körülvevő segítő szakemberek közösen dolgozhatják ki.

2.4.2. Szöveges értékelés A tanulók munkájának cizelláltabb és differenciáltabb értékelése érdekében azoknál a tanulóknál, -

akik részére egyéni fejlesztési tervet dolgoztunk ki

-

akiknél a nevelőtestület javaslata alapján ez indokolt és szükséges

-

akiknek a középfokú nevelés-oktatásba való bekapcsolódáshoz adunk segítséget

-

akik estében a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató előírja

szöveges értékelést és minősítést alkalmazhatunk. A szöveges értékelést a numerikus értékeléssel (osztályzattal) együtt mindig szummatívan alkalmazzuk. A szöveges értékelés és az osztályzat összefüggésében lehet magyarázó-, kiegészítő és helyettesítő jellegű. Az egyéni fejlesztési tervvel rendelkező diákok számára a szöveges értékelés az egyéni tervek által előírtaknak megfelelően egyedi jellegű. 142

A szöveges értékelésben lehetőleg ki kell térni a diák szaktárgyi tudására, az abban történt fejlődésre és elmozdulásra, a szorgalmára, tanulási technikájának módosulására, és a személyes beállítódás megváltozásának folyamatára, valamint reflektálni szükséges az egyéni fejlődési tervben rögzített elvárások megvalósulására. Amennyiben mód van rá, meg kell jelölni a további fejlődés irányát, a feladat megoldásának eszközeit és fázisait, valamint a következő értékelés szempontjait.

2.4.3. Numerikus értékelés (az osztályzat) Mind a nappali, mind a felnőttoktatási tagozaton a tanulók előrehaladását év közben érdemjegyekkel, félévkor és év végén valamennyi tárgyból osztályzattal értékeljük. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5); jó (4); közepes (3); elégséges (2); elégtelen (1). Amennyiben az szükséges és indokolt az osztályzattal párhuzamosan szöveges értékelés is adható. Egyedi alkalmakkor, különösen migráns és sajátos nevelési igényű tanulók esetében, az évismétlés nélküli továbbhaladás érdekében lehetőség nyílik az értékelés alóli felmentésre, amennyiben az egyéni haladást biztosító egyéni fejlődési terv ütemezése ezt előírja és biztosítja. Ezekben az esetekben az érintett diákkal foglalkozó értékelő konferencián az osztályfőnök javaslata alapján, valamint a szaktanárok véleményének figyelembevételével a nevelőtestület dönthet arról, hogy bizonyos tantárgyak esetében osztályzattal vagy részt vett bejegyzéssel történjen az értékelés. A diákoknak félévenként és tantárgyanként minimum három érdemjegyet kell szerezniük. A tanév végén az osztályzat megállapításához szükséges átlagot az egész évi teljesítmény értékelésével, tehát a tanév során szerzett összes érdemjegy figyelembevételével számítjuk ki, ezért a tanév végi osztályzat kialakításában indifferens a félévi jegy.

2.4.4. A pedagógiai feladatok megvalósításának szabályai Az iskola magasabb évfolyamba lépés feltételei A tanulók előrehaladását félévkor és évvégén valamennyi tárgyból osztályzattal értékeljük, ám a magántanulók testnevelésből nem kapnak érdemjegyet. Mentesülhetnek a numerikus értékelés alól azok a tanulók, akik számára egyéni fejlesztési tervük ezt előírja. Továbbhaladásukról a szaktanár és a tantestület dönt. A valamely tárgyból elégtelent szerzett tanulók augusztus hónapban javítóvizsgát tehetnek az adott tárgyból. Egy diák javítóvizsgáinak száma nem haladhatja meg a hármat. Nem osztályozható, és egyben évismétlésre kötelezhető az a tanuló, akinek igazolt és igazolatlanul mulasztott óráinak együttes száma a törvényben meghatározott mértéket meghaladja. Indokolt esetben, a tantestület döntése alapján, a tanév végéig osztályozó vizsgát tehet. A továbbhaladás feltételei megegyeznek a fentiekben ismertetettekkel. A szaktanár és a tantestület határozata alapján osztályozó 143

vizsgára kötelezhető az a tanuló is, aki a tanév során a szaktárgyak óráinak törvényben meghatározott százalékáról igazoltan vagy igazolatlanul távol maradt. A magántanulóknak a tanév végén, a szaktanárokkal történő egyeztetés után, az osztályozó értekezlet napjáig, (a testnevelés kivételével) valamennyi tantárgyból osztályozó vizsgát kell tenniük. A továbbhaladás feltétele még a nem kötelezően választott tárgyakból is az elégtelentől különböző osztályzat. Amennyiben év közben olyan más kultúrájú, külföldi tanuló érkezik, aki a magyar nyelv hiányosságai miatt képtelen egyéni továbbhaladási minimumát abszolválni, és nem tud tanulási kötelezettségeinek eleget tenni, akkor a tantestület döntése alapján a tanév előkészítő évnek minősülhet, és a tanuló évismétlés nélkül ugyanazon az évfolyamon folytathatja tanulmányait. Szóbeli felelet A pedagógusok az egyes tantárgyi követelményekben előírt elméleti tananyag ellenőrzése érdekében a megszerzett ismereteket szóbeli felelet formájában is számon kérhetik a tanulóktól. A szóbeli kifejezőkészség fejlesztése érdekében minden tanulónak minden heti egyórás tárgyból félévenként legalább egy, minden heti két- vagy többórás tárgyból – kivéve a testnevelést – félévente legalább két alkalommal szóban kell felelnie. Egy-egy szóbeli felelet tíz percnél több időt nem vehet igénybe. A szóbeli számonkérés témája jellemzően az aznapra kijelölt ismeretanyag vagy feladat, de releváns lehet az utolsó leckék tartalmának, vagy akár a tanév során már elsajátított fogalmaknak a számonkérése is. A szóbeli felelet értékének megfelelő az otthoni szorgalmi vagy projektmunkáról szóló kiselőadás, beszámoló. A szóbeli beszámoltatás során adott érdemjegy szummatív értéke az átlagszámításnál egy jegynek számít. A szóbeli felelet értékelésének általános szempontjai Jeles (5) érdemjegyet kap az a tanuló, aki a kijelölt tananyagban a tantervi követelményeket kifogástanul teljesíti, önállóan képes a témakörhöz tartozó fogalmakat definiálni, a témakör legfontosabb összefüggéseit meghatározni és elemezni, az ismeretek alkalmazására példákat sorolni, és cizellált, igényes nyelvi megformálással, szabatosan adja elő ismereteit. Jó (4) érdemjegyet kap az a tanuló, aki kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget a követelményeknek, segítség nélkül képes a témakörhöz tartozó fogalmakat definiálni, kisebb összefüggésekre tanári segítséggel világít rá, példákat említ és elemez, s azokat a gyakorlatban is alkalmazza, valamint ismereteit szabatosan, igényesen adja elő. Közepes (3) érdemjegyet kap az a tanuló, aki a tantervi követelményeknek pontatlanul és néhány hibával tesz eleget, aki többször szorul tanári segítségre, kiigazításra, javításra. Elégséges (2) érdemjegyet kap az a tanuló, aki a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz eleget, noha a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel rendelkezik.

144

Elégtelen (1) érdemjegyet kap az a tanuló, aki a tantervi követelményeknek szaktanári segítséggel, útmutatással sem tud eleget tenni. Szóbeli beszámoltatás felnőttoktatási tagozaton A felnőttoktatásban, a nappali, az esti és a levelező rendszerű képzésben az iskola tanulmányi és vizsgaszabályzatában foglaltak az irányadók. Írásbeli beszámoltatás nappali tagozaton, közoktatási évfolyamokon Írásbeli felelet A pedagógus szakóráin írásbeli felelet formájában is számon kérheti diákjait. Az írásbeli beszámoltatás témája jellemzően az aznapra kijelölt tananyag, de a számonkérés egyes részletei visszanyúlhatnak az aktuális témakör előző leckékben elsajátított ismeretanyagára is. Az írásbeli beszámoltatás történhet egyénileg (írásbeli felelet), vagy az osztály egy részére, akár egészére kiterjedőleg. Az írásbeli feleletet nem kell előre bejelenteni. Az írásbeli felelet formájú számonkérésre naponként és tanóránként maximum egyszer, viszont félévenként legalább egyszer sort kell keríteni. Az írásbeli felelet értéke a szóbeli feleletével azonos súlyú. Témazáró dolgozat A tantárgyak témakörei végén, a gimnáziumi és szakközépiskolai osztályainkban félévenként minimum egy nagydolgozatot kell íratni. A nagydolgozat megírásának várható időpontját legalább egy héttel előre be kell jelenteni a tanulóknak. A nagydolgozat megíratásának szándékát a pedagógusoknak is egyeztetniük kell egymással; egy tanítási napon legfeljebb két nagydolgozat íratható. A téma fő követelményeit tartalmazó nagydolgozat feladatsorait a munkaközösségek tagjainak egyeztetniük kell egymással. A nagydolgozatok pontozásánál és értékelésénél az írásbeli érettségi vizsgák javítási előírásait kell alkalmazni. Az elkészített írásbeli feladatokat tíz munkanapon belül javítani és értékelni kell. A szakiskolai osztályainkban a nagydolgozatok eredményét a naplóba piros színnel jegyezzük be. A témazáró dolgozatokat végső jegy kialakításakor kétszeres szorzóval vesszük figyelembe. A kijavított nagydolgozatokat a tanulók nem vihetik haza, de azokról másolatot készíthetnek. A pedagógusoknak a nagydolgozatokat a tanév végéig meg kell őrizniük. Informatika tantárgyból a kötelező informatikai tanulmányok záró féléve szorgalmi időszakának utolsó előtti hónapjában diákjaink záróvizsgát tesznek számítógép-felhasználói ismeretekből. Javítódolgozat Lehetőséget kell adni az elégtelen nagydolgozat kijavítására. Ez alól kivétel, ha a tanuló a nagydolgozatot igazolatlan mulasztása miatt nem írta meg a kijelölt időpontban, vagy ha nem megengedett segédeszköz használata miatt kapott elégtelent. 145

A javítódolgozat megírására a nagydolgozat kiosztását követően legkorábban egy, legkésőbb két héten belül kell sort keríteni. Próbaérettségi vizsga A kötelező érettségi vizsgatárgyakból és informatikából írásbeli, történelem illetve magyar nyelv és irodalom – nem magyar anyanyelvű számára tanulóink magyar mint idegen nyelv – tantárgyakból szóbeli próbaérettségi vizsgákat szervezünk. Eredménye háromszorosan számít az év végi osztályzatba. A próbaérettségin szerzett érdemjegy és a százalékos eredmény egyaránt megjelenik a naplóban. Azoknak a tanulóknak, akiknek matematikából a próbaérettségi teljesítményük nem éri el a mindenkori szóbeli vizsgára bocsátás pontszámát, év végi osztályzatuk elégtelen. Írásbeli beszámoltatás felnőttoktatási tagozaton A felnőttoktatásban, az esti és levelező rendszerű képzésben az iskola tanulmányi és vizsgaszabályzatában foglaltak az irányadók. Szorgalmi feladatok, projektmunkák, készségtárgyak A tanulók érdemjegyeket kaphatnak szorgalmi munkáikra, rajzaikra, kiselőadásaikra, házi dolgozataikra. projektmunkáikra, vagy csoportban végzett feladataikra. Ezek értéke megegyezik a szóbeli és írásbeli feleletekre adott jegyekkel. A szaktanárok az értékelésnél figyelembe vehetik és beszámíthatják a diákok tanulmányi versenyre történő felkészülését és elért eredményét is. A megszerzett ismereteket készségtárgyak esetén elsősorban a diákok gyakorlati tevékenységén keresztül értékeljük, s az osztályozás során a tanulók hozzáállásában és teljesítményében érzékelhető változást is figyelembe vesszük. Indokolt esetben (például jobb eredmény elérése érdekében) rajz, kreatív gyakorlatok, ének-zene és – amennyiben mód nyílik rá – testnevelés tantárgyakból elméleti feladatok megoldása is lehetséges. Ha testnevelés tantárgyból a felszerelés teljes vagy részleges hiánya lehetetlenné teszi az órai részvételt, valamint a tanuló gyakorlati teljesítményének értékelését, s a diák a fentiek alapján elméleti feladatot sem tud megoldani, az adott órán a tanuló elégtelen érdemjegyet kaphat. Nem csak a más kultúrából érkezett (például migráns), és a különleges bánásmódot igénylő (például tanulási nehézséggel küzdő) tanulóink esetén fordítunk kiemelt figyelmet a kompetenciaalapú oktatás megerősítésére,

a

csoportban

végzett

feladatok

és

projekt-jellegű

munkák

lehetőségeinek

megteremtésére. Preferáljuk a házi dolgozatok, szorgalmi feladatok, rajzos és más, kézügyességet igénylő munkák megvalósulását, a beszámolók és kiselőadások megszületését. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok elvei és korlátai Nappali tagozaton iskolánk pedagógusai arra törekednek, hogy tanulóink az ismeretanyagot rögtön a tanórán sajátítsák el. A mélyebb és tartósabb ismeretek, az alkalmazható tudás kialakulásához azonban

146

nélkülözhetetlennek véljük az otthoni egyéni felkészülést. Az otthoni felkészülés alapvető szerepe a tanórán feldolgozott tananyag gyakorlása, illetve a témához kapcsolódó ismeretek megszilárdítása. A minél sikeresebb otthoni felkészüléshez pedagógusaink minden segítséget megadnak. A tanórákon a nehezebb és bonyolultabb anyagrészek esetében táblai vázlatok segítik az otthoni felkészülést, vagy a szaktanár segítségével és útmutatásával maguk a tanulók emelik ki a tankönyvből a lényeget. Írásbeli házi feladatokat jellemzően magyar, idegen nyelv és matematika tárgyakból kapnak a diákok, noha ez egyéni- és csoportmunkák, valamint a projektmódszer révén más tárgyak esetében is előfordul. Az otthoni feladatok meghatározásakor figyelembe kell venni az átlagos képességű tanuló életkori és képzési, valamint a tanulási nehézségekkel küzdő, más kultúrából érkező (például migráns) tanulók egyedi sajátosságait. Az aktuális tanítási szünet előtti utolsó tanóra anyagának elsajátításán, és az ahhoz kapcsolódó közvetlen munkákon felül sem írásbeli, sem szóbeli feladatot nem adunk az őszi, a téli és a tavaszi szünetekre. A felnőttoktatásban a szorgalmi időszak alatt az ismeretszerzés folyamatát a pedagógusok jobbára terelik és irányítják, az otthoni felkészülés eredményességét és hatékonyságát segítik elő. A felnőttek képzése és ismeretekkel történő felvérteződése ezért jórészt a saját tanulásra, önképzésre támaszkodik, így az esti és levelező tagozatunkon tanuló hallgatóink számára a szaktanárok rendszeresen kijelölik a következő beszámolóra és vizsgaidőszakra otthon elsajátítandó anyagrészt. A tanév rendjében szereplő tanítási szüneteket azonban itt is figyelembe vesszük. A nevelő-oktató munka feltételei A hagyományos eszközrendszeren túlmenően intézményünk a kompetenciaalapú oktatás és az új módszertani kultúra elterjesztését is kiemelt feladatának tekinti. Az infokommunikációs technológia mint eszköz és taneszköz mind magasabb arányban van jelen a tanítás-tanulás folyamatában. Tantermeinkben a folyamatosan bővülő számú interaktív táblák a diákok számára színesebbé, élvezetesebbé, befogadhatóbbá, a pedagógusok számára pedig sokoldalúbbá teszik a tananyag feldolgozását. Az interaktív számítástechnikai eszközökkel vagy projektorral nem rendelkező termeinkben zajló eredményes munkát mozgatható multimédiás technikai egységeink segítik. Projektoros termeink használatához tanáraink számára tanórákra kölcsönözhető laptopokat biztosítunk. Tanáraink munkáját és tanulóink felkészülését továbbá jól felszerelt nyelvi laboratórium és különböző audiovizuális eszközök segítik. A minél hatékonyabb képességfejlesztés érdekében nagy hangsúlyt fektetünk tanulóink egyéni munkára és csoportmunkára való motiválására, alkalmazzuk a rendelkezésünkre álló, és diákjaink képességi szintjének megfelelő digitális tananyagot, valamint igyekszünk a tanítási-tanulási folyamatot segítő szoftverek alkalmazását kiterjeszteni. Mindezek sikere érdekében törekszünk könyvtárunk digitális anyagainak folyamatos frissítésére és célirányos bővítésére, felhasználva erre a célra pályázati forrásaink egy részét.

147

2.5. A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei és formái

A tanulók magatartása és szorgalma értékelésével és minősítésével szemben támasztott elvárásainkat – a törvényben meghatározottakon felül – a következő kritériumokban határozzuk meg. Az egyes tanulók elbírálásánál a pedagógusoknak minden egyes olyan területet figyelembe kell venniük, ahol a tanulók magatartása és szorgalma az adott időszakban (félévben) minősítés szempontjából releváns és értékelhető. A magatartási és szorgalmi osztályzatokra irányuló álláspontját az osztályfőnök az osztály diákönkormányzati képviselőinek meghallgatása után alakítja ki. A minősítésre vonatkozólag kikéri az osztályban tanító, illetve a gyermekekkel kapcsolatban álló pedagógusok véleményét is. Az osztályfőnök az értékelésre az osztályozó értekezleten tesz javaslatot, ahol a végső minősítés kialakításában a tantestület határozata dönt.

2.5.1. Magatartás A tanulókat megillető magatartási jegy kialakításában három fő terület szempontjait vizsgálják és értékelik a pedagógusok és az osztályfőnökök: a házirend megtartása, a szociális és társas környezetéhez való viszony (osztályközösségi, iskolaközösségi, esetleg társadalmi munka vállalása; kulturális-, tanulmányi- és sportrendezvényeken való részvétel, magaviselet és aktivitás; közösségi funkció ellátása), a természeti- és tárgyi környezetéhez való viszony. A fenti területeken való helytállás és példamutatás emeli a magatartási osztályzatot. A tanuló magatartása példás, ha - a társainak jó példát mutatva betartja a házirendet, - az iskolai programokon önként vesz részt, ott aktív, - az iskolai ünnepélyeken és rendezvényeken, az iskolán kívüli foglalkozásokon (például üzemlátogatásokon, kirándulásokon, versenyeken) a hozzáállása példamutató, - iskolai feladatokat vállal, azokat lelkiismeretesen, pontosan és megbízhatóan teljesíti, - megnyilvánulásaiban őszinte, - útmutató kezdeményezéseivel, példás viselkedésével, lényeglátó véleményével ösztönzi társait, - munkájával fejleszti és tevékenyen alakítja közösségét, - iskolán belül, és iskolaidőn kívül a felnőttekkel és kortársaival szemben tisztelettudó, együttműködő és udvarias, - az elesettekkel, rászorulóakkal, hátrányos helyzetűekkel és más kultúrájú társaival szemben megértő, érzékeny, jóindulatú és segítőkész, - védi és óvja élő és tárgyi környezetét, ökologikus attitűdjével példát mutat, - igazolatlan mulasztásainak száma nem haladja meg a kettő órát, 148

- nem történt vele szemben fegyelmi intézkedés, - nincs sem osztályfőnöki, sem szaktanári írásbeli büntetése. A tanuló magatartása jó, ha - igyekszik betartani a házirendet, hibáit és pontatlanságait kijavítja, - tevékenyen részt vesz az osztály- és iskolaközösségi életben, az elvállalt feladatokat rendben elvégzi, - védi és óvja élő és tárgyi környezetét, - iskolai és iskolán kívüli foglalkozásokon érdemi kifogás nem merül föl vele szemben, - bár társas kapcsolataiban, szocializáltságában apróbb hiányosságok észlelhetők, de neveltségi szintjének emelésére és tökéletesítésére törekszik, a kritikát elfogadja, - a más kultúrájú és különleges bánásmódot igénylő társait elfogadja, szociálisan érzékeny, - fegyelmezési problémái ritkák, csekélyek, - igazolatlan óráinak száma nem több ötnél - nincs igazgatói beírása. A tanuló magatartása változó, ha - a közösségi magatartás és a házirend szabályai ellen több alkalommal vét, - viselkedése, stílusa gyakran kifogásolható, - ökológiai környezetével szemben ambivalens magatartást tanúsít, - társaival szemben olykor durva, közönséges vagy goromba, - a támogatásra szoruló és a más kultúrájú társaival szemben alkalomadtán ellenséges vagy előítéletes, a segítségnyújtástól időnként elzárkózik, - a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, - vállalásait, ígéreteit olykor nem teljesíti, - felelősségérzete hektikus, önértékelése labilis, - igazolatlan óráinak száma nem haladja meg a kilencet, - nincs tantestületi fegyelmi büntetése. A tanuló magatartása rossz, ha - a házirendet rendszeresen vagy súlyosan megszegi, - tudatosan gátolja, akadályozza társai és tanárai munkáját, - fegyelmezetlen magatartásával szándékosan árt közösségének, - társai egészséges lelki és szellemi fejlődéséhez való jogát akadályozza, - pedagógusai figyelmeztetései ellenére sem kíván jó példát mutatni társainak, önkritikára nem hajlandó, a segítő nevelési próbálkozásokat elutasítja, - antiszociális, a más kultúrából érkező és a segítségre szoruló társainak beilleszkedését gátolja, velük szemben türelmetlen, agresszív és otromba, - a felnőttekkel szemben gyakran neveletlen, tiszteletlen, goromba, 149

- verekszik, botrányosan viselkedik, szóhasználatában durva és közönséges, - iskolaidőn kívül vétséget, bűncselekményt követ el, - igazolatlan óráinak száma eléri a húszat, - tantestületi fegyelmi büntetése van.

2.5.2. Szorgalom Az egyes tanulók szorgalmának értékelésénél a pedagógusok az alábbi három szempontot összegezve veszik figyelembe: - a diák szakórákon elért teljesítményének átlagát, - a tanuló foglalkozásokon tanúsított munkájának intenzitását, illetve a hozzáállásban bekövetkező változást, - az osztályközösség és az iskolai szorgalmi és szabadidős tevékenységeihez, az abban történő részvételhez való viszonyát. Azoknak a tanulóknak, akiknek az előző félévhez képest legalább öt tizeddel javult a tanulmányi átlaguk és nem buktak meg, az előző félévi szorgalom jegynél eggyel magasabbat kell kapniuk. Aki öt tizednél többet ront, annak szorgalom jegyét eggyel csökkenteni kell. A tanuló szorgalma példás, ha - munkavégzése egyenletes, kiszámítható, a munkában precíz és kitartó, aktív, - mindig készül, figyel, érdeklődése sokoldalú; kötelességtudó, felszerelése hiánytalan, - lehetőségeihez mérten a legjobb teljesítményt célozza meg, ismeretei széleskörűek, és bizonyos tárgyakban – többletfeladatokat vállalva – az elvártakon felül is teljesít, - feladatait önállóan és pontosan látja el, törekszik a hibátlan munkavégzésre, - szabadideje egy részében az iskola vagy az osztályközösség érdekében tevékenykedik, ott példamutató teljesítményt nyújt, - a tanuló kitűnő, vagy jeles (osztályzatainak átlaga 4,51 pont feletti), s nincs elégséges osztályzata. A tanuló szorgalma jó, ha - feladatait rendszeresen és megközelítőleg pontosan elkészíti, felszerelése többnyire hiánytalan, - lehetőségeinek megfelelően készül, az órákon figyel, mérsékelten érdeklődik, - aktivitása kielégítő, jellemzően önállóan dolgozik, munkáját ellenőrzi, - kisebb ösztönzésre szorgalmi tevékenységet vállal, a közösségi feladatokban helytáll, - a tanuló osztályzatainak átlaga jeles rendű (4,51-), s van elégséges osztályzata, vagy jó rendű (3,51-). A tanuló szorgalma változó, ha - alkalomadtán felkészületlen, munkája felületes, teljesítménye ingadozó, figyelme gyakran elkalandozik, felszerelése hiányos, ám feladatait többnyire elkészíti,

150

- önállótlan, csak külön kérésre dolgozik, önmagát nem ellenőrzi, képességeihez mérten gyenge teljesítményt nyújt, - a közösségi feladatokban vonakodik részt venni, - a tanuló jó rendű (3,51-), s több elégséges osztályzata van, vagy közepes rendű (2,51-). A tanuló szorgalma hanyag, ha - munkamorálja rossz, kötelességeit gyakran elmulasztja, esetleg el sem végzi, felszerelése gyakran hiányzik, - feladataiban pontatlan, következetlen, fegyelmezetlen, hanyag, - tanulmányi előrehaladásában közömbös, érdektelen, vonakodó, enervált - egy vagy több tárgyból bukásra áll, - a közösségi feladatokat kerüli, a programokon nem vesz részt, - a tanuló elégséges rendű (2,51-alatti átlag), vagy megbukott

2.6. A csoportbontások megszervezésének elvei

Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelveket, a matematikát, az informatikát, testnevelést, a szakmai gyakorlatokat, valamint az emelt szintű tantárgyak oktatása is évfolyamok szintjén szervezett csoportokban történik. A csoportbontások célja, hogy eredményesebb legyen az ismeretek elmélyítése, valamint hogy több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére, az IKT-eszközök használatának elsajátítására és tanulók tudásának hatékony megalapozására. A csoportbontások kedvező lehetőséget teremtenek a csoporton belüli differenciált tanítási-tanulási módszerek alkalmazására. 

A csoportképzésnél kiemelt szempont az arányos tanulói létszám kialakítása.



Idegen nyelveknél a tanulók idegen nyelvi tudásának és kompetenciájának felmérésével

igyekszünk az azonos tudásszintű és képességű tanulókat egy csoportba osztani. 

A második idegen nyelv esetében a tanulók választása a csoportbontás alapja.



Matematika és infomatika tantárgyakból a csoportbontás az idegen nyelvek beosztását követi.

Elsősorban órarend-készítési és teremkapacitást figyelembe véve alakítjuk a csoportokat. 

Testnevelés tantárgyból nemenként bontjuk a csoportokat.

A 9. osztályban tanév elején megtörténik a csoportok kialakítása. Az első év végén indokolt esetben, a tanuló, a szülő kérésére és a szaktanár véleményét figyelembe véve módosítható a beosztás, igazgatói engedéllyel. Ezt követően módosítás a minimális csoportlétszám megtartásával csak tanév elején történhet szükséges esetben. A csoportok közötti átjárhatóság feltételekhez kötött. A szaktanári és osztályfőnöki véleményt figyelembe

véve,

szükség

esetén

szintemelő

vizsgával,

a

következő

tanévben

a

kért

csoportváltoztatással az új csoportban folytathatja tanulmányait a tanuló. 151

2.7. Egészségnevelés és környezeti nevelés

2.7.1. Egészségnevelési program Iskolánk egészségnevelési programját a Nevelési Program tartalmazza.

2.7.2. Iskolánk környezeti nevelési programja A környezeti nevelés fogalma nem más, mint az egyének és a közösségek világgal való harmonikus együttélésére inspiráló ráhatás. A környezeti nevelés célja egyfelől elősegíteni annak felismerését, hogy a jelenségek kölcsönösen függnek egymástól, másfelől biztosítani mindenki számára, hogy elsajátítsa a környezetünk megvédéséhez, a fenntartható fejlődéshez szükséges tudást, készséget, értékrendszert, attitűdöt. Iskolánkban szakképzés is folyik a környezetvédelem-vízgazdálkodási, környezetvédelmi ágazatban szakmacsoportban. Iskolánk Ökoiskola, mert helyi tanterveinkben meghatározó szerep jut a környezeti nevelésnek, a fenntarthatóság kérdéskörének. Az iskola dolgozói tudatában vannak a környezetvédelem és a fenntartható fejlődéshez kapcsolódó problémák fontosságának és ezt a szempontot mindennapi munkájuk során érvényesítik. Ezen túl intézményünk a szülőkkel illetve a helyi közösséggel együttműködve részt vesz a helyi környezeti problémák vizsgálatában, megoldásában. Az iskolával érintkező emberek szemléletformálásának érdekében regisztráltattuk magunkat az Ökoiskolák Szövetségében.

2.7.2.1. Környezeti nevelési munkaközösség A szervezet tagjai az iskola munkaközösség-vezetői és a diákönkormányzatot segítő tanára. Feladata, hogy ez a kiemelt nevelési cél helyet kapjon valamennyi tantárgy keretében, a szakképzésben (a nem környezetvédelemmel kapcsolatos szakmákban is), az osztályfőnöki munkában és tanulóink szabadidős tevékenységei során is. A munkaközösség felel azért, hogy ez a kiemelt nevelési cél megjelenjen valamennyi tantárgy érettségi tételei között is. A munkaközösség tervezi meg, hangolja össze az iskola környezeti nevelési programját, felügyeli az ehhez kapcsolódó tevékenységeket.

2.7.2.2. A környezeti nevelés színterei a tanórákhoz kapcsolódóan Természettudományi tantárgyak: biztosítják és fejlesztik az élő és élettelen természetre vonatkozó kultúrát, a környezetvédelmi ismeretek alapjait Társadalomtudományi, humán tárgyak: társadalomszerveződés, emberi viselkedés és kultúra irányából közelítik meg a kérdést; példát mutatnak a fogyasztói modellek helyett javasolt utakra, valamint a 152

környezeti válság megoldásához szükséges világképre és erkölcsi értékrendre, gazdasági és jogi eszközökre Művészeti tárgyak: kiválóan alkalmasak a kérdéskör érzelmi megközelítésére, keretet adnak a természet és az ember alkotta környezet szépségének átéléséhez, az érintetlen természettel vagy leromlott környezettel kapcsolatos érzések és gondolatok művészi megfogalmazásához, a természet és kultúra szoros kapcsolatának bemutatásához. E tárgyak hatásosan fel tudják hívni a figyelmet az értékvesztésre, az uniformizálódásra, kulturális örökségünk megőrzésének fontosságára.

2.7.2.3. A szemléletformálás egyéb módjai Szelektív hulladékgyűjtés: Szelektív hulladékgyűjtés már évek óta működik laboratóriumainkban, de a 2003-as esztendőtől kezdve ezt a tevékenységet kiterjesztettük szélesebb körben. A szárazelemeket az épületben

két

helyen

elhelyezett

tárolóba

dobhatják

intézményünk

tanulói

és

dolgozói.

Elszállíttatásukról rendszeresen gondoskodunk. Külön hulladékgyűjtő edényekbe helyezhetők el a vissza nem váltható műanyag palackok, valamint a fém italosdobozok. Ez utóbbiakat egy a folyosón elhelyezett présgéppel a diákok maguk tömöríthetik. Az összegyűjtött fémhulladékot értékesítjük, és a befolyt összegből a Fővárosi Állat- és Növénykertet támogatjuk. Minden évben papírgyűjtést is szervezünk. Az akcióból származó pénzösszegeket szintén jótékonysági célra fordítjuk. Környezetvédelmi

emléknapok:

Rendszeresen felhívjuk diákságunk figyelmét

a

különböző

környezetvédelemmel kapcsolatos világnapokra: Madarak és fák napja, A víz világnapja, Meteorológiai világnap, stb. Ezekről az iskolarádióban is megemlékezünk, és az azokkal kapcsolatos pályázatokban is részt vesznek tanulóink. A Föld napján, április 22-én hagyományosan nagyszabású környezetvédelmi napot tartunk a Margitszigeten, versenyekkel, vetélkedőkkel. Környezetvédelmi akciókban való részvétel: Támogatjuk osztályaink, iskolai csoportjaink részvételét a különböző hasznos kezdeményezésekben: parktisztításban, parkgondozásban, a savas eső programban. Részt veszünk a Globe programban, amely során meteorológiai, levegőtisztasági méréseket végzünk, és regionális központja vagyunk a biológiai vízminőség-vizsgáló nemzetközi hálózatnak. Újrafelhasznált papír alkalmazása: Tanulóinkat és az iskola dolgozóit motiváljuk arra, hogy füzeteik egyre nagyobb része újrafelhasznált papírból készüljön. Lehetőség szerint diákjaink számára – pályázati forrásból – megvásárlásukhoz segítséget is nyújtunk. Környezetbarát tisztítószerek: Iskolánkban a takarító munkatársaink környezetbarát tisztítószereket használnak, példát mutatva ezzel növendékeink számára. Egészséges élelmiszerek: Ösztönözzük az iskolai büfé működtetőjét arra, hogy a megszokott áruféleségeken kívül egészséges élelmiszereket is kínáljon közösségünknek. Madárfütty: Iskolánkban a tanórák kezdetét és végét a hagyományos csengőszó helyett védett madarak füttye jelzi. Osztálynevek: Osztályaink nevüket környezeti értékeinkről kapják.

153

2.8. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló program Az iskola kedvező budai környezete ellenére tanulóink jelentős része – egyes osztályok tagjainak többsége – hátrányos helyzetű családból érkezik hozzánk, ezért a diákok szociális biztonsága érdekében az ezzel összefüggő pedagógiai feladatokat kiemelten kezeljük, s külön figyelmet fordítunk diákjaink szociális-életviteli kompetenciáinak fejlesztésére.

2.8.1. Helyzetfeltárás Az osztályfőnökök a tanév elején megnevezik azokat a diákokat, akik különleges bánásmódot igényelnek. A kielégítő és kellően megalapozott helyzetelemzést helyzetfeltárás előzi meg, melyet az iskola ifjúságvédelmi felelőse koordinál. Már a beiratkozáskor, de legkésőbb az első osztályfőnöki órákon minden diákkal és szülővel egy tematikus kérdőívet töltetünk ki. Az erre adott válaszok önkéntesek és saját bevalláson alapulnak. A kérdőívben az esetleges betegségekre, az életkörülményekre és a családi állapotra kérdezünk rá, így próbálván következtetni a tanulók szociális helyzetére. Minden realitásra törekvő felmérés alapja a bizalom és az őszinteség. Ezeket megszolgálva érdeklődésünk folyamatos, hozzáállásunk szenzibilis, tevékenységünk diszkrét, a törvény által meghatározott adatkezelési szabályokat minden esetben betartva, az adatokat az iskola titkosan kezeli.

2.8.2. Diagnosztizálás Az ifjúságvédelmi felelős a feltárt ismeretek birtokában szükség esetén felveszi a kapcsolatot az illetékes gyermekvédelmi

és családsegítő szolgálatokkal. Továbbá

– bevonva az érintett

osztályfőnököket és az iskola más, segítő szakembereit – javaslatot tesz egyéni foglalkozások megkezdésére, felzárkóztató programokon való részvételre, vagy akár tehetséggondozásra is. A szülőket és pedagógusokat támogató pedagógiai szakszolgálatok segítségét kikérve és útmutatását követve megtervezi a diák és az iskolai segítő hálózat szociális hátrányok enyhítését célzó feladatait.

2.8.3. Segítő tevékenységeink formái Különös figyelmet szentelünk a hátrányos szociokulturális környezetben élő tanulók életpályaépítésének és pályaorientációjának. Diákjainkat lehetőség szerint ösztönözzük, inspiráljuk és támogatjuk iskolaidőn túli diákmunka vállalására. A hátrányos helyzetű tanulók, vagy a közvetlen családtag tartós betegsége miatt hátrányos helyzetbe kerülő tanulók részére egyéni, sajátos ütemű felzárkózást vagy foglalkozásokat igyekszünk biztosítani. Közvetlen krízis- vagy válsághelyzet esetén az osztályfőnök és az iskolai ifjúságvédelmi felelős azonnal felveszik a kapcsolatot a szakszolgálatokkal.

154

Intézményünk ugyan nem rendelkezik saját konyhával, de a meleg ékezést igénylő tanulók és dolgozók számára a külső konyháról szállított ebéd tálalását étkezőnkben biztosítani tudjuk. A befizetés részletes rendjét, az adható és adandó kedvezményeket az iskola Szervezeti és Működési szabályzata tartalmazza. Iskolai büfénk aktuális üzemeltetőjével történő szerződéses megállapodások útján pedig arra törekszünk, hogy mindenkori kínálatukban egyrészt kedvező árú, másrészt egészséges, valamint az egyes adalékanyagokra, összetevőkre érzékenyek által is fogyasztható ételek ugyancsak elérhetőek legyenek. Szociálisan rászorult diákjaink részére könyvtárunkból megfelelő mennyiségű tankönyv kölcsönözhető, ugyanilyen szabad hozzáférést biztosítunk a kötelező olvasmányok és a könyvtári állomány egyéb kiadványai tekintetében. Az otthonukban világhálós összeköttetéssel nem rendelkező tanulóink számára – az informatikai termeken felül – a folyosókon folyamatosan bővülő, internetkapcsolattal rendelkező számítógépes terminálokat helyeztünk el. Iskolánkhoz ugyan közvetlenül nem tartozik kollégium, de minden igénylőnek biztosítani tudjuk a férőhelyet.

2.8.4. Az esetleges juttatások és ösztöndíjak rendszere Fogadóórákon és szülői értekezleteken ismertetjük azokat a lehetőségeket és szociális juttatásokat, amelyeket a hozzátartozók igénybe vehetnek. Felhívjuk a diákok és a szülők figyelmét azokra a tanulmányi ösztöndíjakra és feltételeikre, amelyek megfelelő tanulmányi eredmény elérése esetén segítik az arra rászoruló gyermekeket. A minél több és eredményesebb pályázat beadásában, valamint a szponzorok megtalálásában érdekelt pedagógusok hatékonyabb nevelő és oktató munkához igyekeznek jobb lehetőséget biztosítani, a családok anyagi terheit csökkenteni, a programok részvételi díjait támogatásokból fedezni. Alapvető célunk, hogy a tanulmányokkal összefüggő többletterheket csökkentsük, ezért elsősorban az iskola közös programjainak kiadásaihoz (tanórán kívüli szabadidős, kulturális rendezvényen való részvétel, táborozási költségek) támogatást igyekszünk nyújtani. Iskolánk Than-Bolyai Szakképzési és Kulturális Alapítványának kuratóriuma a rászoruló diákjaink részére támogatást ítélhet meg a különböző iskolába járással kapcsolatos költségek enyhítése céljából.

2.9. A tanulók teljesítményének elismerése, jutalmazása Iskolánk pedagógusai vallják, hogy a gyermek tevékeny és aktív személyi beállítódása kibontakozásának, a motiváltsága megtartásának, és a teljesítménye fokozásának egyik legfőbb forrása a dicséret, a támogatás, az elismerés, a biztatás és az ösztönzés. Kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulóink számára további jutalmakat biztosítunk. A ballagási ünnepségen, iskolagyűléseken, illetve az iskola tanévzáró ünnepélyén a szaktanárok és az osztályfőnök véleménye alapján az egész évben kiemelkedő tanulmányi munkát, illetve közösségi tevékenységet végző tanulóinkat könyvvel és/vagy oklevéllel jutalmazzuk. 155

Iskolai alapítványunk – az alapító okiratában megfogalmazott szempontok alapján – lehetőségeihez mérten ösztöndíj, költség-hozzájárulás vagy egyéb formában igyekszik jutalmat, egyben segítséget nyújtani a legjobb teljesítményt elért, s a támogatásra pályázó tanulók számára.

2.10. A nyelvi előkészítő évfolyam tananyaga és követelményrendszere 2.10.1. A nyelvi előkészítő évfolyammal induló oktatás általános és közvetlen céljai Mivel a nyelvi előkészítő évfolyam a közoktatás része, ezért céljai a közoktatás általános céljaival azonosak, valamint megegyeznek az alábbi átfogó célokkal is: Az élő idegen nyelv tanításának és tanulásának alapvető célja a kommunikatív nyelvi kompetenciák kialakítása. A kommunikatív nyelvi kompetencia fogalma azonos a használható nyelvtudással. Az adott szituációnak megfelelő nyelvhasználati képességet jelentik, mérése és értékelése a négy nyelvi alapkészségen (hallás, beszéd, olvasás és írás) keresztül lehetséges. A kommunikatív kompetenciák fejlesztése a következőket jelenti: 

A kötelező oktatás végére a tanulók legyenek képesek egy idegen nyelvet személyes, oktatási, közéleti és szakmai kontextusban megfelelően használni;



A nyelvtanulás során a tanulókban alakuljon ki és maradjon ébren a kedvező attitűd és motiváció a nyelvtanulás, a tanult nyelv, az azon a nyelven beszélő emberek és kultúrájuk, valamint általában más nyelvek és kultúrák megismerésére;



A tanulók legyenek képesek nyelvtudásukat egész életükön át önállóan fenntartani, fejleszteni, emellett új idegen nyelveket hatékonyan és sikeresen tanulni. Az itt összefoglalt célok összhangban vannak az Európai Unió oktatási koncepciójával és az Európa Tanács idevágó nyelvoktatás- politikai dokumentumaiban meghatározottakkal is. A nyelvi előkészítő évfolyamon folyó idegennyelv-oktatás általános céljai a következők:



a középiskolát elvégző fiatalok közül minél többen magas szintű használható nyelvtudással hagyják el a közoktatást,



a nyelvtanulásra és informatikára szánható év lehetőséget ad a különböző háttérrel érkezők tudásának összehangolására és intenzív fejlesztésére, így esélyteremtő és hátránykompenzáló hatással bír,



megfelelő alapot adhat ahhoz, hogy a jövőben mindenki egyenlő esélyekkel indulhasson a hazai és a nemzetközi munkaerőpiacon. Közvetlen céljai:



a 9. évfolyamon tanulók intenzív nyelvtanulási keretek között idegen nyelv(ek)ből olyan használható tudáshoz jussanak, amelynek birtokában tanulmányaik végén sikerrel tehetnek emelt szintű nyelvi érettségi vizsgát,

156



a tanulókban kedvező attitűdöt és motivációt alakítson ki a nyelvek, a hozzájuk tartozó kultúrák és általában a nyelvtanulás iránt,



a megfelelő tanítási és tanulási stratégiák alkalmazásával és átadásával a tanulók váljanak képessé a nyelvtudásuk önálló fenntartására és továbbfejlesztésére.

2.10.2. Fejlesztési feladatok Az előkészítő évfolyam célja a kommunikatív kompetenciák kialakítása, fejlesztése. A kommunikatív nyelvi kompetenciák fogalma az adott szituációnak megfelelő nyelvhasználati képességet jelenti a négy alapkészség területén. Ezen kívül természetesen a tanuló egyéb, személyes kompetenciáinak fejlesztése is folyik.

Tantervi Új nyelv teljes óraszámban

Bemeneti Minimum Minimum Minimum szint (NAT és kimeneti szint a kimeneti szint 11. kimeneti szint a KER) 9. évfolyamon évfolyamon 13. évfolyamon --

A2

B2

B2+

Óraszám a 9. évfolyamon 15

Szintek A2 Európai alapszint

Ezen a szinten a diák megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódik ( pl. nagyon alapvető személyes és családdal kapcsolatos információk, vásárlás, helyismeret, állás). Az egyszerű és begyakorolt nyelvi helyzetekben tud kommunikálni úgy, hogy egyszerű és direkt módon információt cserél családi vagy mindennapi dolgokról. Tud egyszerű nyelvi eszközöket használva beszélni saját hátteréről, szűkebb környezetéről és közvetlen szükségleteivel kapcsolatos dolgokról.

Beszédértés

Megérti a leggyakoribb fordulatokat és szókincset, ha számára ismert, közvetlen dolgokról van szó. Megérti a rövid, világos és egyszerű üzeneteket, bejelentéseket és egyéb gyakori szövegek lényegét.

Beszédkészség

Részt tud venni egyszerű, begyakorolt, mindennapi témáról szóló beszélgetésben, mely közvetlen információcserét igényel ismert tevékenységgel kapcsolatban. Képes magát megértetni társasági beszélgetésben. Röviden le tudja írni például családját, lakóhelyét, tanulmányait.

Olvasásértés

Megérti rövid, egyszerű szövegek, köztük történetek lényegét. A kért információt ki tudja keresni.

Írás

Rövid feljegyzéseket, üzeneteket, magánlevelet tud írni.

B2 Európai középszint

Ezen a szinten a diák megérti az összetett konkrét vagy elvont témájú szövegek gondolatmenetét, beleértve a szakterületének megfelelő szakmai beszélgetéseket is. Folyamatos és természetes interakciót tud kezdeményezni és fenntartani anyanyelvű beszélővel, mely egyik félnek sem megterhelő. Képes világos és részletes szöveget alkotni széles témakörben, véleményét képes aktuális témákról kifejteni a lehetséges előnyök és hátrányok részletezésével. Megérti a hosszabb előadást, képes követni az összetett érvelést. Megérti a rádió és tévé aktuális eseményeiről szóló hírműsorait, valamint a köznyelvet használó játékfilmek többségét.

Beszédértés Beszédkészség

Folyékonyan és természetesen tud részt venni anyanyelvű beszélőkkel folytatott beszélgetésben mindennapi témákról, felkészülés nélkül. Részletesen ki tudja fejteni, meg tudja indokolni, magyarázni és védeni a véleményét, el tud mondani egy történetet.

Olvasásértés

Megérti a jelenkor problémáival kapcsolatos szövegek (cikkek, beszámolók, narratívák) lényegét, illetve a bennük lévő információt, érvelést. Megérti az eseményekről, érzelmekről, véleményekről szóló irodalmi prózai szövegeket.

157

Írás

Képes világosan fogalmazni részletes, összefüggő szöveget a jelenkor problémáival és érdeklődésével kapcsolatos témákban. Be tud számolni élményeiről, képes kifejteni véleményét, érvelni egy álláspont mellett és ellen.

2.10.3. Nyelvtanítás a 10-13. évfolyamon A nyelvi előkészítő évfolyam célja a használható nyelvtudás megszerzésére intenzív keretek között, nem pedig az államilag elismert nyelvvizsgára történő felkészítés. A 10-13. évfolyamokon az iskola lehetőséget teremt az emelt szintű nyelvi érettségi sikeres letételéhez szükséges tananyag elsajátítására, amelynek bizonyítványa 2005-től megfelelő feltétel teljesülése (legalább 60%-os teljesítmény) esetén egyenértékű okiratnak számít a C típusú, államilag elismert középfokú nyelvvizsga bizonyítvánnyal.

2.11. A BMSZC Than Károly Ökoiskolája, Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája könyvtárának pedagógiai programja A könyvtárhasználati követelményeket az informatika és/vagy a magyar nyelvi óra részeként integrálja az iskola pedagógiai programjába. A könyvtár-pedagógia helyi terve a NAT könyvtári követelményrendszerére épül figyelembe véve az intézmény sajátosságait és adottságait. A jó könyvtár az iskolai műhelymunka nélkülözhetetlen része,

A könyvtáros feladatai Felelős a NAT könyvtárhasználati követelményrendszerének eredményes megvalósításáért. A könyvtárpedagógia hatékony művelésének célja, hogy valósuljon meg a tervszerűen felépített gyakorlat közeli könyvtárhasználat és az erre való nevelés. Ezt a munkát segíti, koordinálja a könyvtárostanár. A szaktanárok feladatai A könyvtárhasználati ismeretek elsajátíttatása és a tanulási-önművelési kultúra fejlesztése tantárgyközi feladat, tehát az egész tantestület közös ügye. A tantestület minden tagja a könyvtár adta tanulásiönművelési lehetőségeket vegye rendszeresen igénybe. Ők a felelősek azért, hogy szaktárgyuk műveltséganyagába beépüljenek a könyvtári információszerzés különböző csatornái. Legyen jelen mindennapi pedagógiai munkájukban a könyvtári eszköztárra épülő forrásalapú tanítás-tanulás és kutatómunka igénye. Alapozzák meg tanulóikban a könyvtár rendszeres használatának szokását és a különböző önművelési technikák elsajátítását.

Pedagógiai célok: könyvtárhasználati kompetenciák kialakítása Ismerje meg a tanuló és használja az iskolai vagy más (közművelődési, szak-) könyvtár állományát és szolgáltatásait. Igazodjék el a médiatárak, információk gyűjteményében. Gyakorolja a könyvtári eszköztárra épített önálló ismeretszerzést, fejlessze beszédkultúráját, műveltségét, tanulási-önművelési szokásait, rendszeres olvasással és könyvtárhasználattal. Vegye igénybe a tömegmédiumok adta önművelési lehetőségeket.

Dokumentumismeret és -használat 158

Ismerje meg a tanuló és rendszeresen használja az adott műveltségterület nélkülözhetetlen alapdokumentumait (általános és szaklexikonok, enciklopédiák, kézikönyvek, szótárak, összefoglalók, gyűjtemények, gyakorlókönyvek) és modern ismerethordozókat (AV, számítógépes programok, CD, DVD, multimédia). Tanulmányozza a könyvtárban található magazinok és szakfolyóiratok rovatait Tudja használni a megismert dokumentumok tájékoztató apparátusát (tartalom, előszó, mutatók). Ismerje és használja a közhasznú információs eszközöket és forrásokat (internet, cím- és adattárak, statisztikák, menetrendek, telefonkönyvek, névtárak). Figyelje a különböző médiákban megjelent könyv-, video-, CD-újdonságokat, tájékozódjon hagyományos és modern információs csatornák ajánlataiból.

A könyvtári tájékozódás segédeszközeinek ismerete és használata Ismerje meg és rendszeresen használja a szaktárgyi kutató-gyűjtő munkához nélkülözhetetlen kézikönyvtári forrásokat (lexikonok, szótárak, adattárak, forrásgyűjtemények, összefoglalók). Gyakorolja a lexikonok és kézikönyvek használatát olvasás közben (szócikk, élőfej, mutatók). Készségszinten

tájékozódjon

tankönyvekben,

munkafüzetekben,

forrás-

és

szemelvénygyűjteményekben, antológiákban, a tartalomjegyzék, a fejezetek és a mutatók alapján. Gyakorolja a könyvtári eszköztárra épített irodalomkutatást, anyaggyűjtést (jegyzetelés, lényegkiemelés, cédulázás), bibliográfia,

forráselemzést, tanulmány,

önálló

információszerzést.

kiselőadás

összeállításához

Irodalomkutatáshoz, használja

a

anyaggyűjtéshez

könyvtár

számítógépes

adatbázisát,(SZIREN Integrált könyvtári rendszer) bibliográfiáit.

Önművelés, a szellemi munka technikája Iskolai feladatai és egyéni problémái megoldásához tudja önállóan kiválasztani és felhasználni a könyvtár tájékoztató segédeszközeit. Legyen képes hagyományos dokumentumokból és modern ismerethordozókból információt meríteni, felhasználni és a forrásokat megjelölni. Tudjon több forrás együttes felhasználásával a könyvtári eszköztár igénybevételével (katalógusok, adatbázis, kézikönyvek) kiselőadást, tanulmányt, összeállítani. Ismerje a szellemi munka technikájának etikai normáit (idézetek, hivatkozások, utalások, forrásmegjelölés).

Könyvtárhasználati órák a 9. évfolyamon (informatika órán) 1. Könyvtártípusok, a könyvtár rendje, tájékozódás a könyvtárban, adatbázisok 2. Dokumentumismeret, dokumentumtípusok, kézikönyvek használata 3. (Írástörténet) ajánlott Könyvtárhasználati ismeretek a többi évfolyamon kiemelten a magyar nyelv és irodalom és a többi tantárgyi szakórán 1. Az egynyelvű szótárak ismerete 2. Az önálló szellemi munka technikája, etikája, hivatkozások A tantárgyi szakirodalomban való tájékozódás.

159

ZÁRADÉK a pedagógiai programban a fenntartóra háruló többletkötelezettségről A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 26. § (1) pontja alapján „A nevelő és oktató munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az tagintézmény vezetője hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges.” A pedagógiai programban szereplő költségvetési támogatást igénylő feladatok megszervezése, végrehajtása előtt legalább 30 nappal az intézmény köteles beszerezni a fenntartó engedélyét. A többletkötelezettség mértékéről a fenntartó a hatályos költségvetésének figyelembe vételével dönt. Ezen záradék a hatályos pedagógiai program mellékletét képezi.

Budapest, 2016. ………………………….. ……………………………………… Csordás Katalin igazgató p.h.

160

V. ZÁRÓ DOKUMENTUMOK 1. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, a jóváhagyott pedagógiai programhoz való hozzáférés lehetőségei. Az

iskola

pedagógiai

programja

nyilvános.

A

dokumentum

iskolánk

honlapján

a

www.than.hu címen is olvasható. A szabad hozzáférés érdekében egy-egy példányt a tanáriban és az iskolatitkárnál kell elhelyezni, ahol a szülők, tanárok, diákok helyben megtekinthetik. Partnereink és az érdeklődők előzetes időpont-egyeztetés után – a titkárságon tanulmányozhatják programunkat. Felmerülő kérdéseikkel az igazgatóhelyettesekhez fordulhatnak.

2. A pedagógiai program elfogadásának dokumentumai (JEGYZŐKÖNYVEK) 2.1. Jelen Pedagógiai Program tervezetét 2016. 09. 19. napján az Iskolai Diákönkormányzat megvitatta, kiegészítette és jelen tartalmával egyetértett.

2.2. Jelen Pedagógiai Program tervezetét 2016. 09. 29. napján a Budapesti Műszaki SzC Ökoiskolája Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája nevelőtestülete megvitatta, a kiegészítette, szakmai munkaközösségek véleményezték és a nevelőtestület a jelen tartalmát elfogadta.

2.3. Jelen Pedagógiai Program tervezetét 2016. 09. 23. napján a Szülői Szervezet megvitatta, kiegészítette és jelen tartalmával egyetértett.

2.4. Jelen Pedagógiai Program részét képező Iskolai Egészségnevelési Program tervezetét 2016. 09. 28. napján az iskolai Egészségügyi szolgálat megvitatta, kiegészítette és jelen tartalmával egyetértett.

2.5. A Pedagógiai Program érvényességi ideje: 2016. október 1-től – határozatlan ideig. 2.6. Jelen Pedagógiai program felülvizsgálatát évente tervezzük a szükséges korrekciók elvégzése céljából.

2.7. Jelen Pedagógiai programot 2016. 09. 30. napján a Fenntartónak átadtuk.

A beadás dátuma: 2016. 09. 30. Csordás Katalin s.k. igazgató

161

2.1. Az Iskolai Diákönkormányzat nyilatkozata

NYILATKOZAT

Az Iskolai Diákönkormányzat 2016. …………………..napján a Pedagógiai Program tervezetét megvitatta, javaslatainkat a végső formába az iskola beépítette, így jelen tartalmával egyetértünk.

Budapest, 2016. ……………………………… …………………………. DÖK elnök

2.2. A nevelőtestület nyilatkozata

NYILATKOZAT

Az iskola nevelőtestülete 2016. …………………… napján a tervezetet megvitatta, javaslataik szerepelnek a Pedagógiai Program végső formájában, így jelen tartalmával egyetértünk. A szakmai munkaközösségek a Pedagógiai Programot véleményezték.

Budapest, 2016. ………………………… …………………………….. A Közalkalmazotti Tanács elnöke

2.3. A Szülői Szervezet nyilatkozata

NYILATKOZAT A Szülői Szervezet 2016. ……………………. napján a tervezetet megvitatta, javaslatait a végső formájába az iskola beépítette, így jelen tartalmával egyetértünk.

Budapest, 2016. …………………………….. ………………………….. A Szülői Szervezet elnöke

2.4. Az iskolai Egészségügyi Szolgálat nyilatkozata

NYILATKOZAT A Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Than Károly Ökoiskolája Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Pedagógiai Programjának részét képező Iskolai Egészségnevelési programot 2016. ……………. napján átvettük, megvitattuk és jelen tartalmával egyetértünk.

Budapest, 2016. …………………………

…………………………………. védőnő

…………………………………….. iskolaorvos