Pedagógiai program. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei József Attila Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Ózd Bem út 14

2013

Pedagógiai program

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei József Attila Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium 3600 Ózd 1

Bem út 14.

Tartalom 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA ........................................................................ 3 1.1 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ........................................................................................................................... 3 1.2 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ...................... 5 1.3 AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK .......................... 7 1.4 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ......................... 11 1.5 A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI ......................... 13 1.6 A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG ................................................................................................................... 15 1.7 AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTELI RENDJE ........... 21 1.8 KAPCSOLATTARTÁS A SZÜLŐKKEL, TANULÓKKAL, AZ ISKOLA PARTNEREIVEL ............ 22 1.9. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA VIZSGASZABÁLYZATA ........................................... 24 1.10 AZ ISKOLAVÁLTÁS, VALAMINT A TANULÓ ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI ...................... 25 1.11 A FELVÉTELI ELJÁRÁS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI ............................................................ 25 2. A SZÉKHELY INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE........................................................ 27 2.1 A választott kerettanterv megnevezése ....................................................................... 27 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám .................................................................... 43 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei........ 43 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 43 2.5 Mindennapos testnevelés ............................................................................................ 44 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ............ 45 2.7 A választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése, valamint annak meghatározása, milyen feltételek mellett tehető azokból érettségi vizsga ................................................. 47 2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .................................................. 47 2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái . 48 2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ......... 50 2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ............................... 51 2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ...... 51 2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei .......................................... 52 2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ......... 57 2.15. A középszintű érettségi vizsga témakörei ............................................................... 60 3. SZAKMAI PROGRAM ................................................................................................... 61 4. A KOLLÉGIUMI PROGRAM ..................................................................................... 170 4.1 A kollégiumi nevelés ................................................................................................ 170 4.2 A kollégium működése ............................................................................................. 174 4.3 A kollégiumi tevékenység szerkezete....................................................................... 182 4.4 A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programja ...................... 195 4.6 Kollégiumi nevelés minősége, eredményessége....................................................... 202 Feladatterv: előkészítő évfolyam .................................................................................... 205 Feladatterv: felsőbb évfolyamok .................................................................................... 212 2

1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 1.1 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI

Mint minden közoktatási intézmény, iskolánk is felelős a tanulók értelmi, érzelmi, testi és erkölcsi fejlődéséért, ennek érdekében arra törekszünk, hogy fejlesszük: a tanulók személyiségét, a lehető legnagyobb mértékben kibontakoztassuk képességeiket, elősegítsük egy egészséges tanulói közösség kialakulását, annak érdekében, hogy megkönnyítsük a felnőtt társadalomba való beilleszkedésüket. Az iskola egyetemes emberi értékeket közvetít tanulóink felé. Arra törekszünk, hogy elsősorban személyes példamutatással neveljük tanítványainkat, s az ismeretanyag átadása mellett kiemelt feladatnak tekintjük az alábbi értékek átadását, fejlesztését: Nemzettudat, nemzeti öntudat: - a szülőföld, a környezet szeretete, lokálpatriotizmus, hazaszeretet, - nemzetünk történelmének ismerete, szeretete, - nemzeti szimbólumaink (zászlónk, himnuszunk, címerünk) tisztelete, az anyanyelv szeretete, művelése, “tiszta” használata, - hagyományaink, ismerete, tisztelete, védelme, gyarapítása, Európaiság: - európai “identitás-tudat”, - az európai kulturális hagyományok és örökség megismerése, - az egyetemes emberi jogok elfogadása, tiszteletben tartása, - a szomszéd országok és a többi európai nép nemzeti érzéseinek, identitástudatának tiszteletben tartása, - a közép-európai és kelet-európai régió sajátos történetének, problémáinak megismerése, - Európa és az emberiség globális problémáinak érzékelése. Erkölcsi értékek tisztelete: - erkölcsösség, jólneveltség, értéktisztelet, viselkedési, magaviseleti szabályok betartása, becsületesség, jellemesség, - önmagunkkal és másokkal szembeni igényesség, - a jó, a rossz, a helyes a helytelen, az igaz, a hamis felismerése, s döntés a pozitív mellett, - az elfogadott társadalmi normákhoz való pozitív értelemben vett alkalmazkodás, - őszinteség, az egyenesség, a nyíltság, - felelősségtudat, felelősségvállalás, - büszkeség az iskola hagyományaira, értékeire, sikereire.

3

Igazságosság, lelkiismeretesség, szeretet: - empátia, - segítés, segítőkészség, segítségnyújtás, - gondozás, törődés, védelem, együttérzés, - segítő vezetés, segítő együttműködés. Műveltség, tudás, intelligencia, a művészet, a tudomány különböző területeinek ismerete, befogadása: - általános műveltség, speciális műveltség, - önképzés, önművelés, szakmai műveltség, - nyelvtanulás, nyelvismeret, - motiváltság az önképzésre, jártasságok, a konvertálható ismeretek megszerzésére, a rendszeres és eredményes tanulásra. Önismeret, önelfogadás, önbizalom, reális énkép: - magabiztosság, céltudatosság, egyéni sikerességre törekvés, a változó feltételekhez alkalmazkodni tudás, belső autonómia, egyéniséget tükröző személyiség, - életterv, karrier-terv, önfejlesztés-igény, önmenedzselés-igény, - pozitív eszményképek, példaképek. Konfliktustűrés, konfliktusok megoldására való képesség: - sikerorientáltság, - kudarctűrés, a szorongások, feszültségek oldásának képessége, - céltudatosság, következetesség, kitartás, erős akarat. Demokrácia (az iskolában, a társadalomban): -

a demokrácia megteremtése, működtetése; az iskolai tanulói szerep, a dolgozói, az értelmiségi, a fogyasztói szerep jellemzőinek ismerete, részvétel az iskolai közéletben, érdekvédelem, jogismeret, környezetvédelemi nyitottság a világ, Európa, Magyarország, a haza, a környezet aktuális kérdései, problémái iránt.

Ezek olyan alapvető értékek, melyek lehetővé teszik diákjaink számára folyamatosan fejlődő világunkban is az eligazodást, a nyitottságot, az európai identitástudatra illeszkedő szilárd nemzeti öntudatot, egy humánus világkép kialakulását, mely másokkal szemben tanúsított toleranciában, tiszteletben nyilvánul meg. Az iskolánkban folyó oktató-nevelő munka alapvető célja olyan széleskörű általános műveltséggel rendelkező diákok oktatása, nevelése, akik a tanulmányaik befejezése végére elsajátítják a záró-, illetve érettségi vizsga tantárgyi követelményeit; akik képesek a szakképzést követően a megszerzett szakmai ismereteiket önállóan alkalmazni, a tanulmányaikat lezáró vizsgák után a felsőfokú iskolákban ismereteiket tovább mélyíteni. Tanulóinkban tudatosítani kívánjuk az élethosszig tartó tanulás iránti igényt, melyet később tovább- és átképzés, vagy esetleg önképzés keretein belül valósíthatnak meg. 4

A felsorolt célok, s a felvállalt alapelvek megvalósulása érdekében nagy hangsúlyt fektetünk az anyanyelv művelésére, nemzetünk történelmének megismertetésére, a szülőföld szeretetére, valamint nemzeti és iskolai hagyományaink ápolására, illetve az Európa felé történő nyitást elősegítő idegen nyelvek tanítására. Fontos feladatunk, hogy a diákjainkat motiváljuk a folyamatos tanulásra, felkeltsük bennük az önművelés iránti igényt. Segítenünk kell a tanulókat abban, hogy kialakuljon bennük egy reális énkép, képesek legyenek alkalmazkodni a változó feltételekhez, élethelyzetekhez. Nevelő munkánk szerves része a környezeti nevelés is, melynek során a szűkebb környezetünk esztétikus kialakítására irányuló törekvés, a tágabb környezet védelmét szolgáló szemlélettel kell, hogy párosuljon, s a tanulók igyekezzenek mindezt belső etikai normaként elfogadni. Az egészség, mint legnagyobb érték diákjainkban való tudatosítása naponta felvállalt feladataink közé tartozik. Korunk fiataljai számos csábító, egészségromboló hatásnak vannak kitéve (kábítószer, dohányzás, alkohol). Kötelességünk, hogy nyílt beszélgetések formájában, ismeretterjesztő előadások szervezésével megpróbáljuk őket szembesíteni ezen életstílus veszélyeivel, káros következményeivel, s érdeklődésüket az egészséges életmódot szolgáló területek, pl. sport felé tereljük. Mindezen feladatok megoldása részben tanórai, osztályfőnöki, könyvtári, ill. más szabadidős foglalkozások keretében történik. A nevelési feladatok megvalósítását segíthetik a tantárgyak, tanórák jellegéhez illeszkedő oktatási módszerek, a szemléletességet elősegítő egyre korszerűsödő tárgyi, technikai eszközeink, valamint a pedagógus céltudatos, szervezett irányításával megvalósuló gondolatébresztő előadások, beszélgetések, viták, melyek a tanulók aktív bevonásával kiválóan alkalmasak a jellemformálásra. Igyekszünk a felsorolt nevelési feladatokat a szülőkkel szorosan együttműködve végezni. Ennek érdekében: rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel, iskolánk továbbra is képviselje magát a különféle városi rendezvényeken. 1.2 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK

- A tanuló erkölcsi nevelése: Az alapvető erkölcsi értékek megismerése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. - A tanulók értelmi nevelése: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. - A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. - A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. - A tanulók akarati nevelése: 5

Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. - A tanulók nemzeti nevelése: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. - A tanulók állampolgári nevelése: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. - A tanulók munkára nevelése: Az ember által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. - A tanulók testi nevelése: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.  

társ- és önismereti tréningek, (önjellemzés, önértékelés szituációs játékok, stb.) élménybeszámoló, ötletbörze.

Kollégiumi neveléshez kapcsolódó személyiségfejlesztési feladatok A kollégiumi nevelőmunkánk a növendékek tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődését és fejlesztését, az egészséges életvitelre és az önművelődésre való igényük kialakítását állítja a középpontba. Olyan erkölcsös, becsületes, jellemes, erős akaratú, önmagukkal és másokkal szemben igényes, önismerettel rendelkező, öntudatos, saját értékeit, érdekeit, életprogramját érvényesíteni tudó, hazáját szerető magyar állampolgárok nevelésére törekszünk, akik az értékrendszerben meghatározott értékeket tisztelik, elfogadják, magukénak tekintik. Kollégistáinkat felkészítjük a közösséghez való pozitív viszony, a harmonikus társas kapcsolatok, az együttműködés és a társadalmi aktivitás kialakítására, erősítésére. Nevelési feladataink között kiemelt figyelmet kapott a tehetséggondozás, a hátrányos helyzet mérséklése, megszüntetése, a teljes felzárkóztatás lehetőségeinek, az esélyegyenlőség feltételeinek megteremtése és elsajátíttatása, segítjük tanulóinkat a választott, a reális pályára való felkészülésben. Mindennapi nevelőmunkánkban hangsúlyozzuk az emberismeret, az önjellemzés, az önismeret, az önképzés, önművelés, önfejlesztés, az önmenedzselés és az önérvényesítés fontosságát, miközben tudatosítjuk tanulóinkban, hogy önmaguk érvényesülése mellett a közösségnek is hasznára kell válniuk.

6

A kollégiumi nevelő munkánk nagy eredményének tekintjük, ha a kollégiumba beköltözött növendékek beilleszkednek a kollégiumi és az iskolai közösségbe, ha a képességeiknek megfelelő teljesítményt nyújtanak, ha a szabadidejüket a kollégiumban hasznosan töltik el. A tanulmányi munka eredményességében komoly szerepe van az iskolákban folyó eredményes munka elismerése mellett az intézményünkben végzett pedagógiai munkának, a nevelőtanári munka jó színvonalú végzésének, a tanulószobai foglalkozások igényességének, az önálló tanulás tudatosításának, a korrepetálásokon (magyar, matematika, fizika, biológia, földrajz, történelem, angol, német) résztvevők száma emelkedésének. Diákjaink valóban második otthonuknak érzik a kollégiumot, köszönhető ez annak a felismerésnek, miszerint minden kollégiumi dolgozó fontos feladata a jó munkahelyi légkör megőrzése. A tanulószobai fegyelem a lányoknál jó, a fiúknál kismértékű javulást mutat. Keressük az okát a gyengébben tanulók lemaradásának, észleljük és segítjük a tanulmányi problémákkal küszködőket, eredményeiket lerontókat. Kiemelten segítjük a pályaorientációt az alsóbb éveseknél és a pályaválasztást a végzősöknél. A házi- és a napirend betartása - néhány tanuló esetenkénti mulasztásaitól eltekintve, melyek a kollégiumi élet mindenkor fellelhető hiányosságai - jó színvonalúnak minősíthető. A kollégiumban működő diákönkormányzat tevékenyen vesz részt a kollégium életének formálásában, alakításában és kollégista társaik érdekképviseletében. Az intézményben a rend, a tisztaság, a fegyelem, a gyermekek köszönési kultúrája jó minősítést kapott, s talán nem érdemtelenül kiállja az összehasonlítás próbáját a megye többi kollégiumához viszonyítva is. Komoly eredmény, hogy a növendékek jól érzik magukat a kollégiumban. A kollégiumi nevelésben a szabadidő eltöltésének optimális megtervezése alapvető fontosságú, hiszen e szűkre szabott időben zajlik a felzárkóztatás, a tehetséggondozás, a művészetekre nevelés, a vizuális nevelés, az egészséges életmódra nevelés, a környezeti nevelés, a csoportfoglalkozások, az egyéni beszélgetések és sok egyéb, a kollégium sajátos arculatából és feladataiból adódó tevékenység. Nevelőmunkánkat mindig a jelenben, de mindig a jövőnek végezzük, így közvetlenül sohasem mérhetjük le tevékenységünk eredményességét. Pedagógiai képzeletünk és ezzel együtt optimizmusunk viszont azt a hitet eredményezi, hogy növendékeink a kollégiumban eltöltött négy év alatt felvérteződnek olyan tulajdonságokkal, amelyek alkalmassá teszik őket a sikeres életvezetésre, az eredményes munkára, illetve olyan műveltséget, ismereteket szereznek, amelyekkel megállják majd helyüket az élet minden területén. 1.3 AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK

A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének elmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvés orientált tevékenység.

7

1.3.1 Az egészségfejlesztés iskola, kollégiumi feladatai Az egészség fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során. A felnövekvő nemzedék egészséges életmódra való nevelésében a családi környezet mellett az oktatási intézmény is jelentős szerepet játszik. Az iskolában mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek és magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. Az iskolának a tanulókra gyakorolt hatása több rétegű. Létezik egy nyíltan megfogalmazott oktatási-nevelési terv, valamint egy úgynevezett „rejtett” tanterv, amelyben az iskola tárgyi környezete és az emberi viszonyok minősége tükröződik. Az iskola egészségnevelési feladataiban elsődleges a prevenció. Mivel a fiatalok több évet töltenek az oktatási intézményben, lehetősége van a pedagógusnak érdemi hatást gyakorolni a személyiségfejlődésükre, a szokások, életideálok kialakítására. Így tudatosíthatjuk bennük, hogy az egészségmegőrzés a mindennapi élet része. A tanulók ösztönzése és ismeretszerezése az egészséges életszemlélet és magatartás kialakítására kiemelt feladatunk. Törekedjünk arra, hogy megértsék az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát, az ezzel kapcsolatos beállítódásaik szilárdak legyenek, és konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Önismeret, önértékelés, önkritika Cél: Az önismeret, önértékelés fontos szerepet játszik a személyiség egészséges fejlődésében, a lelki egészség megőrzésében. Feladat: -

A külső és belső személyiségjegyek megismerése Önismeret és önvizsgálat Mások megismerése Önismeret a gátlások leküzdésében A stressz hatása az emberre A lélek és test harmóniája A felelősségtudat növelése

Az egészséges táplálkozás Cél: Az egészséges táplálkozás fogalmának megismertetése, rávezetni a tanulókat arra, hogy kritikusan viszonyuljanak a mindennapi és ünnepi étkezési szokásokhoz, megismerjék az élelmiszerek, táplálékok egészséges és kevésbé egészséges típusait. Feladat: -

A táplálkozás és a lelki egyensúly kialakítása A táplálékok kalóriaértékének megismertetése Az ideális testsúly és fogyás

Mozgás, tisztálkodás és személyes higiéné Cél: Megértetni a tanulókkal, hogy személyes érdekük a rendszeres mozgás. A mozgás a testilelki egyensúly megtartásának a feltétele. A serdülőkorban különösen nagy figyelmet kell szentelni a személyes higiénével való foglalkozásnak.

8

Feladat: -

A mindennapi testedzés biztosítása A tanórán kívüli mozgás, sporttevékenység biztosítása A rendszeres testedzés és az egészség kapcsolata A test tisztántartása (bőrápolás, kozmetika) A nemi kapcsolatok higiénéje A nemi betegségek megelőzése Az egyéni higiéné szerepe a külső megjelenésben és a társas kapcsolatokban

Káros szenvedélyek, dohányzás, alkohol, kábítószer Cél: Megismertetni a tanulókat a káros szenvedélyek veszélyeivel és következményeivel, drogfogyasztás következményeivel. Meg kell tanítani őket, hogy képesek legyenek döntéseket hozni a káros szenvedélyek elutasítására. Feladat: -

A dohányzás káros következményei Az egészségvédelmi törvény a nem dohányzók védelmére Az alkohol kémiai élettani megközelítése A személyiség megerősítése, a konfliktushelyzetek megoldására A gyógyítás lehetőségei és kilátásai A kábítószerrel való visszaélés testi-lelki tünetei A kábítószer fajtái és egészségkárosító hatása Az egyén, a család és a társadalom feladata a megelőzésben A kábítószer és a bűnözés A kábítószerekkel kapcsolatos jogi szabályozása

Az ember fejlődése, növekedése és az emberi szexualitás Cél: A fejlődés különböző szakaszainak megismertetése, beleértve a serdülő- kort és az emberi szaporodást is. Fel kell dolgozni a biológiai aspektusok mellett a szexualitás érzelmi oldalait is. Feladat: -

A fiatalok nemi élete, a tizenévesek gondjai A tizenévesek nemi felvilágosítása, és fogamzásgátlása A szexualitás lélektana, a szerelem A szexualitás biológiai alapja A nemek közötti különbségek A nemi kapcsolatok zavarai A nemi betegségek fajtái és megelőzésük Az AIDS és a hívfertőzés fogalma A felelősségtudat kialakítása önmagunkkal és másokkal szemben

A párválasztás és család Cél: A tanulók képesek legyenek felismerni az önmagukban és a másokban ébredő érzelmeket, feszültségeket. Képesek legyenek helyesen alakítani kapcsolataikat és megteremteni boldog családi életüket.

9

Feladat: -

A család fogalma és szerepe A szerelem A családi életre nevelés A nemi erkölcs A család szétesése, a válás A családon belüli konfliktusok

Az ember és a környezet kölcsönhatása Cél: A környezeti ártalmakra vonatkozó ismeretek elsajátítása, a személyes felelősség az egészséges környezetért. Feladat: -

Az ember és környezete közötti kölcsönhatás A természetes és mesterséges környezet A környezet szennyezése A környezeti ártalmak A környezeti ártalmak genetikai hatásai

Módszerek: -

-

-

Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás egyoldalú ismeretátadással Rizikócsoportos megközelítés: a korai szűrés eredményeként feltárt egészségi problémákkal jellemezhető csoportok körében folytatott megelőző és egészségfejlesztő tevékenység. Kortárshatások az egészségfejlesztésben: A serdülőkorú fiatalok számára a felnőttnél lényegesen hitelesebb a kortárs, akinek véleményformáló hatása is van. Közösségalapú komplex egészségfejlesztő programok: különböző egészségfejlesztéssel kapcsolatos akciók, tevékenységek összehangolása (pl. tömegkommunikáció, szabadidős rendezvények). Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások: a személy konfliktuskezelésének, társas-érzelmi készségeinek fejlesztését tűzi ki célul.

A fenti módszereket figyelembe véve iskolánkban előtérbe helyezzük saját ötleteinkre épülő, illetve az önálló szervezésű programokat és rendezvénysorozatokat, amelyek megvalósításában a diákok, a tanárok és a szülők egyaránt részt vesznek. Hagyományos, egészségneveléssel kapcsolatos iskolai rendezvényeink: - előadó meghívása (iskolaorvos, védőnő, ÁNTSZ, stb.) - kortárs oktató tevékenysége (a serdülőkorú fiataloknál, a felnőttnél lényegesen hitelesebb a kortárs véleménye, különösen az olyan kényes témák, mint AIDS, kábítószer területén) - bekapcsolódás a központilag szervezett programokba, - versenyek szervezése (osztálytermek tisztasági versenye, sportversenyek,) - túrák, kirándulások szervezése

10

Kiemelt nevelési feladatuk a kollégisták testi és lelki egészségének kialakítása, fejlesztése, megerősítése és az ehhez szükséges életritmus kialakítása. Az egészséges táplálkozáskultúra és szokások kialakítása. A növendékek - az életkori sajátosságaiknak megfelelően - olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátítanak el a kollégiumban, amelyek segítik őket az egészségkárosító és függőséghez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium kulturális és sportélete az egészséges életvitel, a helyes életmódminta kialakítását segíti. A nevelési feladatok a kollégiumban, mint a szakemberekből álló szervezetben valósulnak meg. Igen fontos, hogy a kollégisták jó nevelőközegben éljék a diákéveiket, szocializálódjanak, megfelelő tudás-, érték-, kultúra- és mintaközvetítést kapjanak, erkölcsös gondolkodásra és viselkedésre, a helyes és egészséges életvitelre nevelődjenek, tanulják meg, hogyan kell közösségbe élni. 1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni szakköri foglalkozásokon valósul meg. A délutáni foglalkozásokat részben pályázati forrás (TÁMOP 3.1.4-12/2) felhasználásával valósítjuk meg. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: A célunk az, hogy minél több tanulónk legyen képes az embertársaink testi épségét és egészségét veszélyeztető állapotot felismerni, és a hivatásos segélynyújtó helyszínre érkezéséig az arra rászorulókat megfelelő színvonalú elsősegélyben részesíteni. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: Az elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátítása során az elméleti ismeretek mellett a gyakorlati, mindennapi életben is alkalmazható ismeretek elsajátítását várjuk el a diákoktól. A tanórák keretébe épített foglalkozásokon, külön órakeret biztosítása nélkül (osztályfőnöki órák, biológia órák, testnevelés órák, a szakképzésben résztvevő diákok esetében részben a munkavédelmi oktatás során) elméleti és gyakorlati oktatásra igénybe kívánjuk venni az Országos Mentőszolgálat és a Vöröskereszt segítségét is. A tanulók számára egészségnapokat szervezünk, ahol az ismeretterjesztés mellett lehetőség nyílik a megtanult ismeretek alkalmazására is. (pl. versenyek, bemutatók keretében.)

1.4 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK

A közösség az egyén és a társadalom közötti kapcsolat kialakulásának egyik fontos tényezője, a kultúra helyi megjelenési közege, az egyén számára különböző szokások, értékek, magatartás11

és viselkedésminták szövevénye, amelyhez az egyén akaratlanul és észrevétlenül is igazodik, alkalmazkodik. Ugyanakkor egy jó közösségben az egyénnek lehetősége van kibontakoztatni önmagát. 1.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: 1.4.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: - Hagyományőrző tevékenységek Fontos feladat, hogy az egyes tagintézmények névadóinak emlékét éves megemlékezések keretében ápoljuk. - Iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Érdeklődésüknek megfelelően bekapcsolódhatnak a DSE munkájába. - Szakkörök A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek szaktárgyiak és szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. A szakkör vezetésével az igazgató bízza meg a szaktanárt. - Tanulmányi- és osztálykirándulások Az iskola a tantervi követelmények teljesülése, a nevelő munka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi vagy osztálykirándulást szerveznek. A kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A szakközépiskolai képzésben résztvevő tanulók számára azon gyakorlati ismeretek megszerzését célzó tanulmányi kirándulások, melyek tantervileg előírtak a tanulók számára ingyenesek. - Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. 1.4.3 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A tanulók és a tanulóközösségek érdekinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a diákönkormányzat vezetősége irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti.

1.4.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal ösztönözni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és 12

múzeumlátogatások, klubdélutánok, stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Kollégiumi neveléshez kapcsolódó közösségfejlesztési feladatok A kollégiumban élő növendékek az itt eltöltött évek alatt jelentős testi, lelki és értelmi fejlődésen mennek keresztül. Ennek irányát és megvalósulását a kollégiumi közösségi nevelés az állandó pedagógiai környezet biztosításával és hatékony nevelőtanári munkával kívánjuk elérni. E munkánk alapja az értékhit, így az értékjellemzők fokozatosan érvényesülnek a nevelőtanári munka különböző területén. Nevelőmunkánkban igen fontos a pozitív közösségi szokások és minták közvetítése, a szociális készségek - empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, vitakultúra, kommunikációs fejlesztése. Fontosnak tartjuk a kollégistaszerep, a tanulószerep tudatosítását a humanista értékek - emberi tisztesség, családszeretet, emberszeretet, hazaszeretet - elfogadását. Ráirányítjuk kollégistáink figyelmét az újabban kialakult és fontosnak tartott értékekre: a sikerorientáltságra, a kockázatvállalásra, az egyéni érvényesülés, az önállóság, a döntéshozatali készség beépítésére növendékeink értékrendjében. Nevelési munkánkban fontos helye van kollégistáink kettős kötődése kialakításának, annak, hogy a vidékről érkezett kollégista tartsa meg, tudatosítsa önmagában az otthoni, a közösségből hozott roma értékeket. Kötődjön roma gyökereihez. Tudatosuljon benne, hogy elbocsátó közösségének tanult emberként is szüksége van rá, ugyanakkor fogadja el, építse be személyiségébe a befogadó környezet legjobb értékeit. Szép és kihívó nevelői feladat a kollégiumba érkező gyermekek csoportjából közösséget formálni. A siker rendkívül összetett és következetes nevelőmunka eredménye. Ahhoz, hogy a növendékek számára legfontosabb közösség, a kollégiumi csoport kialakuljon a sok nevelőmunkán, a szaktárgyi ismereteken túl pedagógiai, szociológiai, pszichológiai, fejlődés-lélektani, szociálpszichológiai ismereteket és azok alkalmazását is megköveteli a hatékony nevelőtanári munka. Kiemelten ismerni és hasznosítani kívánjuk nevelőmunkánkban a szociálpszichológia legújabb eredményeit a szociális megismerés és a csoportjelenségek pszichológiája területén. Ezen belül igen fontos a kollégiumi csoport kialakulásának és működésének törvényszerűségeinek megismerése, a hatékonyabb közösségek kialakítása, nevelése érdekében. A kollégiumban lévő növendékek számára a legfontosabb közösség a kollégiumi csoport, amelyben ők nagyobb teljesítményt nyújtanak, jobb a késztetés és fokozottabb a motiváció a cselekvésre a kollégiumi élet minden területén. 1.5 A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. 13

 a tanítási órákra való felkészülés,  a tanulók dolgozatainak javítása,  a tanulók munkájának rendszeres értékelése,  a megtartott tanítási órák dokumentálása,  érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák segítése,  kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,  a tanulmányi versenyek lebonyolítása,  tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,  felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,  iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,  osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,  az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,  szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,  részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,  részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,  a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,  tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,  iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,  részvétel a munkaközösségi értekezleteken,  tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,  iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,  szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,  osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre  Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.  Segíti a tanulóközösség kialakulását.  Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.  Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.  Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.  Szülői értekezletet tart.  Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.  Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. 14

 Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.  Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.  Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.  Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.  Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. 1.6 A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG

1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Kijelenthetjük, hogy mivel az iskola összetett iskolaként működik – azaz a gimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolai osztályok is vannak – más-más tartalmat hordoz a tehetséggondozás kifejezés. Fő célunk azonban, hogy tanulóinkat saját képességeiknek megfelelően egy lehetséges optimális szintre juttassuk el értelmi és testi képességeik tekintetében egyaránt. A képességfejlesztés formái: -

egyéni képességekhez igazoldó tanórai tanulás tanórán kívüli választható foglalkozások szakkörök: szaktárgyi, szakmai, iskolai sportkörök, tömegsport foglalkozás, színjátszókör, irodalmi színpad, énekkar

A tehetséggondozás formái: - egyéni vagy kiscsoportos tehetséggondozó foglalkozások - versenyfelkészítések - egyetemi előkészítők és emelt szintű érettségire való felkészítés - városi, megyei, országos tanulmányi versenyeken való részvétel - önálló felkészülési formák ösztönzése (könyvtár, elektronikus információ forrás használata) - sportversenyek 2002 márciusa óta működtetjük a Nyíló Világ Középiskolai Tehetséggondozó Programot, melynek keretében lehetőséget biztosítunk angolul tanuló diákjainknak, hogy fejlesszék idegen nyelvi kommunikációjukat, megismerkedjenek a gazdasági élet szereplőivel, üzleti ismereteket sajátítsanak el, s a program részét képező mentorálás segítségével megalapozott pályaválasztási döntést hozhassanak a középiskolai tanulmányaik befejezése után. A program keretében lehetőséget kapnak arra is, hogy komoly kapcsolati tőkét halmozzanak fel. Az eddig elért eredmények azt bizonyítják, hogy a programban résztvevő diákok valóban „versenyelőnnyel” indulnak neki a főiskolai és egyetemi éveknek, s reményeink szerint versenyelőnnyel jelennek meg a munkaerő-piacon is.

15

1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Ha azt akarjuk, hogy az iskola eleget tegyen a társadalmi mobilitást elősegítő funkciójának, és jelentős szerepet vállaljon a társadalmi kohézió megteremtésében, segítve ezzel a társadalmigazdasági fejlődést, minimálisra kell csökkentenünk a szociális hátrányokból fakadó különbségeket. A problémás tanulókkal való egyéni törődés az osztályfőnöki feladatkör fontos része. Az osztályfőnök a tanulóval, a szülővel folytatott egyéni beszélgetések, családlátogatások során szerzett tapasztalatai alapján a többi pedagógus, az iskolavezetés, ill. ha az szükséges, akkor az iskolaorvos, pszichológus bevonásával segíti elő a tanuló sikeres iskolai beilleszkedését, hátrányainak leküzdését. A pedagógusainknak nevelő-oktató munkájuk során olyan kompetenciákkal kell rendelkezniük, mint - széleskörű módszertani repertoár, - egyéni különbségekre figyelő, egyénre szabott pedagógiai eszközök és oktatási módszerek ismerete, - együttműködés órai és intézményi kereteken túlmutató jellegéből fakadó tanári szerepbővülés elfogadása, - az iskolában megjelenő különböző kultúrák ismerete, egyenértékűként való elfogadása. A tanulóknak nyújtott segítség konkrét formái: -

differenciált tanórai foglalkozás, egyéni bánásmód, a javuló tendenciák kiemelése, a tanuló megdicsérése, korrepetálások, felzárkóztató foglalkozások.

További szakmai segítség kérhető: - a városi nevelési tanácsadótól, - a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Közművelődési Intézettől, - az intézmény gyermek és ifjúságvédelmi felelősétől.

Szakmai,

Szakszolgálati

és

A tanulási nehézségek enyhítésének hasznos módszere a tanulásmódszertan legfontosabb elemeinek az egyes tantárgyakba való beépítése. Igény esetén (10-12 fő) térítés ellenében tanulásmódszertan tréninget indítunk tanulóinknak. Ugyancsak térítéses, korrepetáló foglalkozásokat tartunk azokból a tárgyakból, amelyekre tanulói, ill. szülői igény jelentkezik. Ezen kívül igyekeznünk kell növelni a tanulóinkban azt a képességét, hogy toleránsabbak, megértőbbek legyenek az egyéni különbségek iránt. Úgy és olyannak fogadják el társaikat, amilyenek valójában, és ilyen attitűddel közeledjenek önmagukhoz, egyéni erősségeikhez és gyengéikhez. Lemaradó diákjainkat felkarolni, segíteni legalább olyan fontos feladat, mint a tehetséggondozás. 1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése

16

A tanuló egész magatartása, életvitele csak a testi-lelki fejlődés és környezet kölcsönhatásának elemzése alapján érthető meg. A tanuló viselkedéséből következtethetünk arra, hogy fejlődése valamilyen ok miatt problémásnak mondható. A nehezen nevelhetőség gyűjtő elnevezés: a különböző területeken megnyilvánuló súlyosabb és kevésbé súlyos magatartási rendellenességeket foglalja össze. A tanulók beilleszkedési és magatartási nehézségeinek oka igen sokféle lehet, alapvetően azonban hasonlóan a személyiségfejlődéshez, kétirányú. Okozhatják a tanuló belső zavarai, és a kedvezőtlen külső hatások egyaránt. A belső okok lehetnek fiziológiai és pszichológiai eredetűek. Az iskolánkba kerülő tanulók többsége a 14-18 éves korosztályba tartozik, ezért pedagógusainknak elsősorban a serdülő- és ifjúkori magatartászavarok okaival és azok felismerésével kell foglalkoznia. A serdülőkor önmagában is hullámvölgyet jelent a tanuló számára. Súlyosbítja a helyzetet, ha úgy lép ebbe a korba, hogy már korábbi életszakaszokra visszavezethető személyiség- és magatartászavarai vannak. Veszélyes az is, ha életének ebben a szakaszában érik olyan hatások, melyek a személyiségfejlődését kórosan befolyásolják. Fontos, hogy a pedagógusaink ismerjék a normálistól eltérő személyiségfejlődés alapvető megnyilvánulásait, melyek az alábbiak lehetnek: túlzott nyugtalanság, mozgékonyság, céltalan, gondterhelt arckifejezés, a figyelem zavarai, mely eredhet fáradtságból, érzelmi problémákból, gátlásosság, túlzott hallgatagság, zárkózottság, hazudozások, melyek fantáziálásból vagy a vétkek eltitkolásából eredhetnek, reaktív depresszió, beszűkült érdeklődés, érzelmi sivárság, mely eredhet ingerszegénységből, vagy olyan fejlődési rendellenességből, mint pl. a beszédhiba, olvasási nehézségek, szövegértési problémák, gátolt agresszivitás, mely a brutális, agresszív nevelés hatására alakul ki és szorongásos állapothoz, haraghoz, sértődéshez vezethet, de agressziót is szülhet, Sajnos a felsorolt rendellenességek többsége előfordul a hozzánk kerülő tanulóknál és nem is egy-két esetben. Feladatunk tehát, hogy pedagógusaink számára felelevenítsük azokat az ismereteket, melyek a személyiség komplex megismerését segítik. (Személyiség szektorok vizsgálatának módszerei) Ezt megfelelő előadások szervezésével próbáljuk elérni. (Nevelési értekezleten, osztályfőnöki munkaközösségen belüli előadásokkal, stb.) -

Tapasztalataink alapján könnyű összefoglalni a serdülőkori magatartászavarok leggyakoribb megnyilvánulásait is, melyek a következők a teljesség igénye nélkül: -

feltűnő ruházat, hajviselet, gondozatlan külső, feltűnő, hangoskodó viselkedés, tiszteletlen viselkedés az idősekkel szemben, félelemkeltés, durva, trágár beszéd, agresszivitás, tárgyak tudatos rongálása, a szabályok tudatos be nem tartása, 17

-

dohányzás, italozás, drogozás, lopás, csavargás, hazudozás, zárkózottság, önbizalomhiány, félelem, elégtelen figyelem, beilleszkedési, alkalmazkodási nehézségek, az érdeklődés hiánya, csapongó teljesítés, rossz tanulmányi előmenetel, gondatlan, hiányos felszerelés, feladatmegoldás, stb.

Az ifjúságvédelmi felelős koordinálásában lehetőség szerint tartunk minden évfolyam tanulói számára drog-prevenciós foglalkozásokat. Minden tanévben legalább sor kerül külső előadók által tartott rendhagyó osztályfőnöki órákra. Az osztályfőnöki órák egészségnevelésre fordított időkeretébe, valamint a kollégiumi foglalkozások időkeretébe dohányzásmegelőző és alkoholprevenciós foglalkozásokat iktattunk be. A tanulók beilleszkedési és magatartási nehézségeinek feltárása után következhet a pedagógiai program alapján kivitelezett iskolai segítség, mely tulajdonképpen az egész nevelői, oktatói tevékenységet áthatja, de szükség van egyénre szabott programokra is. 1.6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása Intézményünkben a gyermek- és ifjúságvédelemi tevékenység szorosan összekapcsolódik a beilleszkedési, magatartási zavarokkal és tanulási nehézségek küszködő tanulók problémáit segítő pedagógiai munkával, illetve a szociális hátrányok enyhítésére irányuló tevékenységgel. A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Személyi és tárgyi feltételek biztosítása Mivel iskolánk gazdasági és szociális szempontból kiemelten hátrányos térségben működik, az átlagosnál jóval több azoknak a tanulóknak a száma, akiknek tanulmányaik eredményes elvégzéséhez speciális segítségre, gondoskodásra van szükségük. Kijelenthetjük, hogy magas a hátrányos helyzetű ill. veszélyeztetett tanulók aránya. Ennek következtében a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok is igen összetettek. Az ifjúságvédelmi feladatokat intézményünkben az igazgató által megbízott személyek látják el. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját, mivel elkerülhetetlen, hogy minden pedagógusnak közreműködjön ezen feladatok ellátásában, a tanulók fejlődősét veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. Veszélyeztetett tanulók azok, akiknek testi-, lelki-, értelmi és erkölcsi fejlődését a szülő vagy a gondviselő nem biztosítja. Kialakulásához vezető tényezők: a családra, szűkebb környezetére 18

jellemző elhanyagoló nevelés, gondozás, valamint a családban a devianciák halmozott előfordulása /brutalitás, alkohol, drog, bűncselekmény stb./ Az iskola minden pedagógusának törekednie kell arra, hogy felismerje a felmerülő problémákat, és időben jelezze azt a felelősöknek. A gyermek- és ifjúságvédelmi munkával megbízott pedagógusok legfontosabb feladatai Ismeretterjesztés, információátadás területén: - A tanév kezdetekor írásban tájékoztatni kell a szülőket és a tanulókat a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és a mentálhigiénikus személyéről, fogadóórájuk időpontjáról, helyéről. Ezt jól látható helyen ki kell függeszteni az iskolában. - Az ifjúságvédelmi felelős(ök) személyesen ill. az iskolarádión keresztül szükség szerint tájékoztatják a tanulókat az iskolában folyó ifjúságvédelmi munkáról, programokról és arról, hogy milyen problémákkal fordulhatnak hozzájuk.. - Az osztályfőnököket is bevonják a prevenciós, megismerő-feltáró munkába. (tesztek összeállítása, megíratása, kiértékelése). - Az iskolában jól látható helyen közzéteszik a gyermekvédelmi feladatokat ellátó fontosabb intézmények címét, telefonszámát, esetleges tájékoztató füzeteiket. (Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, Drogambulancia, egészségügyi felvilágosítás, stb.) Generál (általános) prevenció területén: Az általános prevenciós program célja a tanuló veszélyeztetettségének megelőzése, a hátrányos helyzet kiküszöbölése. Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi munka elsődleges feladata olyan ismeretterjesztő előadások, órák, szabadidős programok, vetélkedők szervezése a tanulók és a szülők számára, melynek eredményeképpen pozitív irányban változik életmódjuk, szemléletük, javulhat életminőségük. Célunk, hogy ezekbe a programokba minél több diákot és szülőt sikerüljön bevonni. Speciális prevenció és segítségnyújtás, korrekció területén: Tanulóink a 14-22 év közötti korosztályba tartoznak. Sokan közülük elsősorban a szakiskolai osztályainkban többnyire már alapvető hiányosságokkal, kialakult magatartászavarokkal, kerülnek hozzánk. A speciális prevenció területén végzendő feladatok az ő érdekükben történnek. - Az iskolába kerülő tanulókat arra alkalmas tesztek, kérdőívek, felmérések segítségével lehetőség szerint minél előbb „meg kell ismerni” mind családi-, szociális- baráti környezetük, mind életmódjuk, neveltségi-és ismeretszintjük, érdeklődésük, értékítéletük tekintetében. - Fel kell tárni a magatartási, beilleszkedési, tanulási zavarokkal küzdő tanulók problémáinak okát, hátterét. - A veszélyeztetett tanulók esetében, a veszélyeztetettség megszüntetését, csökkentését célzó intézkedési programot kell kidolgozni, és kérni kell a megfelelő iskolán kívüli szervezetek segítségét, intézkedését. (pl. szakszolgálatok, Pedagógiai Intézet, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, Gyámügy, stb.) 19

- Folyamatosan követni kell a kiszűrt tanulók tanulmányi előmenetelét. Célunk, hogy a motiválatlanságból vagy családi okokból fakadó igazolatlan mulasztások csökkenjenek, s ennek következtében javuljanak a gyenge a tanulmányi eredmények, s a diákok az iskolában egyre több sikerélményhez jussanak. - Soron kívül kell foglalkozni a tanuló vagy szülő, esetleg a pedagógusok által jelzett kritikus esetekkel, mint pl. tanulók egymás iránti agresszivitása, mások jogainak megsértése, rossz társaságba keveredés, teherbeesés, stb. Egyéb segítségnyújtás, tanácsadás területén: A gyermekvédelmi felelősök a tanuló rendelkezésére állnak, meghallgatják vagy tanácsot adnak - ha a tanuló információt kér ügyei intézéséhez, levelezéshez, megfogalmazásához, - ha segítségre, buzdításra van szüksége, mert elbizonytalanodott, - ha azt szeretné, hogy meghallgassák, - szociális ügyek intézésében, rendszeres iskoláztatási támogatás ügyében, - ingyenes iskolai étkeztetés, egyéb juttatások elbírálása ügyében.

kérvények

Ezenkívül feladataik közé tartozik - a tanulók jogainak betartása, - az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi programjának kidolgozása, - részvétel az iskola nevelési-oktatási programjának kidolgozásában, - pályázatok figyelése, - szakirodalom gyűjtése, tanulmányozása, ajánlása, - továbbképzéseken, szakmai fórumokon, rendezvényeken való részvétel, - tanulói fegyelmi eljárásokon való részvétel. Kapcsolattartás, együttműködés területén: A gyermek- és ifjúságvédelmi munka sokrétűsége, sokrétű kapcsolattartást, széles körű együttműködést igényel. Fontos az együttműködés azokkal, akikre a munkánk irányul, vagyis a tanulókkal. El kell érni, hogy ismerjék az iskolában folyó ifjúságvédelmi munkát és higgyenek abban, hogy segítségükre lehetünk különféle problémáik megoldásában. Alapvető, hogy bizalommal legyenek pedagógusaik iránt. Feltétlen igénybe kell venni az iskolai Diákönkormányzatot segítő tanár-kolléga munkáját és a Diákönkormányzat tagjait a szabadidős programok szervezésénél, az ismeretterjesztés, információáramlás területén. Hasonlóan fontos a szülőkkel való együttműködő kapcsolat kialakítása, a szülők bizalmának megnyerése. Ez szórólapok eljuttatásával, szülői értekezleteken, SZMK értekezletének és külön a szülők számára szervezett beszélgetéseken, előadásokon történhet. A városban működő gyermek- és ifjúságvédelemmel is foglalkozó szervezetekkel már kialakult jó kapcsolata van iskolánknak. Ezután is részt veszünk egymás rendezvényein, megbeszéljük a legaktuálisabb problémákat. A városi rendőrség ifjúságvédelmi csoportjának szakemberei is rendelkezésünkre állnak bűnmegelőzést szolgáló előadások, bemutatók megtartásában, vagy a tanulókkal való elbeszélgetésekben is.

20

A fent említett városi szervezetekkel fennálló jó kapcsolatunkat a továbbiakban is folytatni kívánjuk. Hasonló jó információs és munkakapcsolatot kialakítására törekszünk a házi gyermekorvosi szolgálattal, a városi és községi gyámügyi hivatalokkal, a kollégiummal, a városi könyvtárakkal és művelődési házzal. Az iskolánkban tanuló cigány diákok száma indokolttá teszi a városi Cigány Kisebbségi Önkormányzattal való együttműködés kialakítását a prevenciós és korrekciós munkában egyaránt, hiszen többségük valamilyen módon hátrányos vagy veszélyeztetett helyzetű. 1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A térség gazdasági helyzetéből adódó nagyfokú munkanélküliség miatt az itt élő családok többségénél még ma is erős az anyagi-erkölcsi leépülés. A szegénység sok esetben ingerszegény környezet, igénytelenség, helytelen értékrend kialakulását eredményezi. Gyakori az alkoholizmus vagy egyéb szenvedélybetegségek Az ilyen családi háttérrel rendelkező tanulók többsége könnyen befelé fordulóvá, szorongóvá, önbecsülését vesztetté válik, s többnyire tanulási kudarcokkal küzd. Ezért kiemelt szerepet kell kapnia a velük való törődésnek, szükség esetén a segítségnyújtásnak, melynek konkrét területei a következők: - A szülő és a tanuló Családsegítő és a Gyermekjóléti Szolgálathoz történő irányítása a családok életvezetési gondok megoldása érdekében - Az ingyen tankönyvekre jogosult tanulóknak könyvtári állományban lévő tankönyvek használatát biztosítani. - A rászoruló tanulók részére színházlátogatások, kirándulások, esetenként nyári táborozások alkalmával támogatást nyújtanak az iskolai alapítványok. - Jó munkakapcsolat kiépítése a Polgármesteri Hivatalokkal, a Gyermekjóléti Szolgálattal annak érdekében, hogy a szociálisan hátrányos helyzetben lévő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. Emellett fontos olyan szemlélet kialakítása a tanulókban, hogy elfogadják, esetleg segítsék a szociális hátrányokkal küzdő társukat. Az osztályfőnökök és a pedagógusok feladata személyes példaadással pozitív értékek közvetítése, s így a családból hozott negatív nevelési szokások ellensúlyozása. 1.7 AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTELI RENDJE

Az intézményben működő Diákönkormányzat révén a tanulók véleményt nyilváníthatnak, javaslatot tehetnek minden olyan kérdésben, amelyek az iskolai élettel kapcsolatosak. A törvényi előírásoknak megfelelően a Diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:  az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,  a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,  a házirend elfogadása előtt A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. A DÖK munkáját segítő nevelőt a nevelőtestület egyetértésével az igazgató bízza meg. Az iskolai diákönkormányzat megbízottja képviseli a tanulók közösségét érintő értekezletek vonatkozó napirendi pontjainál. 21

A tanulók egyéni gondjaikkal, valamint kérdéseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézmény vezetőjét, a tagintézmények vezetőit ill. a kollégiumvezetőt. 1.8 KAPCSOLATTARTÁS A SZÜLŐKKEL, TANULÓKKAL, AZ ISKOLA PARTNEREIVEL

Az iskolai élet mindennapjait, az oktató-nevelőmunka hatékonyságát meghatározza az "iskolahasználók" hangulata; egymással és az iskolával való kapcsolata. Célunk továbbra is olyan iskola, amelyben diák és tanár egyaránt jól érzi magát, olyan iskola, amelynek elvárásait, követelményeit pedagógusok és szülők egyaránt elfogadják, olyan iskola, amelyet a diákok, a pedagógusok és a szülők magukénak tudnak, így felelősen képesek alakítani annak sorsát. A tanulók alapvető közösségén (az osztályon) túl továbbra is hatékonyan kívánjuk működtetni a Diákönkormányzatot, mint a tanulóközösség parlamentálisan választott felelős testületét. Az egyértelmű információáramláson túl el szeretnénk érni, hogy tanulóink képesek legyenek a felelős döntésekre, ismerjék meg az iskola által eléjük állított értékrendet, tanuljanak meg élni a demokratikus jogkörök adta lehetőségekkel.  A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák A tanulókat az iskola életéről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják. - az iskola igazgatója a diákönkormányzat vezetőségének ülésén teszi ezt - a diákönkormányzat vezetője a diákönkormányzat vezetőségének ülésén illetve faliújságon keresztül - az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon. A tanulókat a szaktanárok folyamatosan tájékoztatják szóban illetve írásban. A tanulók kérdéseiket, véleményeiket egyénileg illetve a Diákönkormányzaton keresztül közölhetik az iskolavezetéssel, a nevelőtestülettel. Mind a szülők, mind a tanulók az iskola éves munkatervéről, az aktuális iskolai programokról az intézmény honlapján folyamatosan tájékozódhatnak. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal:  az iskolát támogató alapítvány kuratóriumával. 

a közművelődési intézményekkel



a társadalmi egyesületekkel



területileg illetékes hatóságokkal



a termelő, gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozásokkal



civil szervezetekkel



a gyermek-, illetve ifjúsági szervezetekkel



az egyházak helyi gyülekezeteivel

22

A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn az egészségügyi intézmények dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a gyermekjóléti szolgálattal..



1.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák:

a) Szülői értekezlet Feladata: - a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása - szülők tájékoztatása: az iskola céljairól, feladatiról, lehetőségeiről, az országos és helyi közoktatás-politikáról, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az iskolai és osztályközösségek céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, - a szülők kérdéseinek, véleményeinek, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az igazgatóság felé. b) Fogadó óra Feladata: A szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás, stb.) b) Nyílt tanítási nap, pályaválasztási tájékoztatók Feladata: A szülő információt kapjon az iskolában folyó képzési lehetőségekről illetve betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. c) Írásbeli tájékoztató, telefonos kapcsolatfelvétel Feladata: A szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival, magatartásával, hiányzásaival kapcsolatban, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülők jogát az iskolába rendezett szóbeli vizsgák meghallgatására törvény biztosítja. Iskolai rendezvényeken való részvételre meghívók útján invitáljuk a szülőket. A nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére szülői közösséget hoznak létre. A szülői testületet a tanulók szülei választják meg (szavazati többséggel), ezért a szülői szervezet jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, ill. az intézmény egészét érintő ügyekben.

23

1.9. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA VIZSGASZABÁLYZATA

1. A vizsgaszabályzat hatálya, célja 1.1 A vizsgaszabályzat célja Az intézményben szervezett, tanulmányok alatti belső vizsgák rendszerének szabályozása. 1.2 A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:  osztályozó vizsgákra,  különbözeti vizsgákra,  javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:  aki osztályozó vizsgára jelentkezik,  akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,  akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira  akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. 1.3 Az értékelés rendje Intézményünkben a hagyományos 1-5-ig terjedő értékelést alkalmazzuk a tanórai munka során. Ez alól kivételt jelentenek azok a szakmai tárgyak, amelyek esetében szöveges értékelést kell alkalmaznunk. Osztályozó vizsga, beszámoltató vizsga - Osztályozó vizsgát négy alkalommal szervezünk iskolánkban. Első alkalommal az augusztus 15-31. közötti időszakban, második alkalommal az első félév vége előtti két hétben, harmadik alkalommal az írásbeli érettségi vizsga megkezdése előtti két hétben azoknak, akik előrehozott érettségi vizsgát kívánnak tenni, negyedik alkalommal az év végi jegyek megállapítása előtti két hétben. Beszámoltató vizsgát három alkalommal szervezünk az előbbiekben meghatározottak szerint azzal a különbséggel, hogy az érettségi vizsga előtt időszak a beszámoltató vizsgára nem vonatkozik.

24

A vizsgákra a tanulóknak a vizsgaidőszak kezdete előtt legalább egy héttel jelentkezniük kell. A jelentkezésre írásban kerül sor. A jelentkezést az intézmény titkárságán kell leadni, kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló aláírásával, nagykorú tanuló esetén a tanuló aláírásával. Az osztályozó vizsgák követelménye a kerettantervi követelményeire épülő helyi tanterv alapján kerül meghatározásra. A részletekről az érintett diákokat a szaktanárok tájékoztatják. Különbözeti vizsga – A különbözeti vizsgára külön időpontot nem jelölünk ki, hiszen annak időpontja függ az átvétel idejétől. A különbözeti vizsga követelménye a kerettantervi követelményeire épülő helyi tanterv alapján kerül meghatározásra, figyelembe véve azt, hogy az átvételt kérő diák esetében milyen tantárgyak esetében lesz szükség a vizsga letételére. A követelményekről az az átvételt kérő diákot és a szülőt tájékoztatjuk. A különbözeti vizsgára a tanulónak nem kell külön jelentkeznie, hiszen az átvételi kérelem egyben jelentkezésnek is minősül. Az iskola által szervezett belső vizsgák esetében írásbeli és szóbeli (szükség esetén gyakorlati) számonkérésre kerül sor. A tanulók teljesítményének értékelésekor az érettségi vizsgákon alkalmazott százalékos arányokat érvényesítjük. 1.10 AZ ISKOLAVÁLTÁS, VALAMINT A TANULÓ ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI

Intézményünk más iskola tanulóját alapesetben különbözeti vizsga letétele után fogadja, azonban az alábbi esetekben eltekintünk a különbözeti vizsga letételétől: -7. ill. 9- évfolyamos tanuló átvétele esetén nem kérünk különbözeti vizsgát, amennyiben a tanuló átvétele és a tanév kezdete között 2 hónapnál hosszabb idő nem telt el; -7-13. évfolyamos tanuló átvétele esetén nem kérünk különbözeti vizsgát, amennyiben az átvételt kérő diák tanulmányi eredménye a 4-es átlagot meghaladja és az átvétel során nem változik az iskolatípus. 1.11 A FELVÉTELI ELJÁRÁS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI Az általános iskolai tanulók számára hirdetett felvételi eljárást a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendeletben és a tanév rendjében foglaltaknak megfelelően szervezzük és bonyolítjuk le. A jelentkezők rangsorolásánál és sajátos helyzetű tanulók esetében az alábbiak szerint járunk el: Székhely intézmény - A felvételi eljárás során az azonos teljesítményt elérő tanulók közül a rangsor elkészítésénél előnyben részesítjük a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhelyének, telephelyének településén található, illetve akinek sajátos helyzete azt 25

indokolja. A halmozottan hátrányos helyzet igazolása a jelentkezési lap benyújtásával egyidőben történik. Sajátos helyzetűnek tekintjük a jelentkezőt akkor, ha testvére is iskolánkba jár vagy itt érettségizett, ha szülője jelenleg iskolánk alkalmazottja, ill. korábban iskolánk tanulója volt, vagy az intézményben dolgozott. (A jelentkezési lap benyújtásakor, de legkésőbb a rangsor elkészítése előtt a jelentkezőnek igazolnia kell azt, hogy halmozottan hátrányos helyzetű tanulónak számít, ui. a rangsor elkészítése után ezt nem tudjuk figyelembe venni.) Bolyai Farkas Szakképző Tagiskola - A rangsorolás tanulmányi területenként külön-külön történik, az elért részpontok (maximum 50 pont) összeadása után, csökkenő sorrendben. Ha több felvételiző azonos pontszámot ér el, 1. a törvényi előírásoknak megfelelően a hátrányos helyzetű tanulók előnyt élveznek 2. fontosnak tartjuk a családok elkötelezettségét iskolánk iránt, így előnyt élveznek a testvérek is 3. a műszaki irányultság szempontjából kulcsfontosságú a matematika és a fizika, így harmadszorra ezt a pontszámot vesszük figyelembe. Az SNI tanulók esélyegyenlőségének biztosítása Speciális értékelési szabályok Hozott pontszám (7. év végi - 8. félévi osztályzatok) Ha az SNI-s tanuló érvényes szakértői vélemény alapján mentesül bizonyos tantárgyak esetében az értékelés, minősítés alól, más tantárgy eredményét vesszük figyelembe. Ennek részletes szabályait a tanév elején összeállított beiskolázási tájékoztató tartalmazza. Serényi Béla Gimnázium, Szakképző Tagiskola - A sajátos nevelési igényű tanulók esetében ha a tanuló valamelyik felvételi tantárgy teljesítése alól felmentett, a tanulmányi átlag kétszeresét vesszük figyelembe (a matematikai egész számra kerekítés szabályai szerint). A belügyi rendészeti pályára előkészítő képzésre jelentkezők fizikai állapotfelmérésen vesznek részt, melynek sikeres teljesítése feltétele a tanuló felvételének és eredménye része a végső felvételi pontszámnak.

26

2. A SZÉKHELY INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE 2.1 A választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Hatosztályos gimnázium Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Etika Filozófia Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

27

Változat Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Idegen nyelv 9-12. Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Etika Filozófia Biológia – egészségtan B Fizika Kémia B Földrajz Ének-zene B Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

Négy és öt évfolyamos gimnázium Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

Változat Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Idegen nyelv 9-12. Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan B Fizika Kémia B Földrajz Ének-zene B Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

Szakközépiskola Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés és sport

28

Változat Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan B Fizika Kémia B Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés és sport

A 2013. szeptember 1-jén induló osztályok óratervei

Hatosztályos gimnázium Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Etika Filozófia Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret* Művészetek** Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Felhasznált órakeret

7. évf.

8. évf.

9. évf.

4 3 4

4 3 4

4 4 3 4

4 4 3 4

4 4 3 4

4 4 3 4

2

2

2

2

3

4

1 2 2 1 1 1 1

1 1 1 2 2 1 1

2 2 2 1 1

2 2 2 2 1 1

1 2 2 -

1 2 -

-

-

1

-

-

-

1 1 5 1 1

1 5 1 1

1 5 1 2

1 5 1 2

2 5 1 4

2 1 5 1 4

30

29

33

34

31

31

29

10. évf. 11. évf. 12. évf.

Emelt szintű nyelvi - matematika Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret* Művészetek** Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Felhasznált órakeret

4 5 3 5

4 5 3 5

4 5 3 5

4 5 3 6

2

2

3

3

2 2 2 1 1

2 2 2 2 1 1

2 2 -

1 2 -

1

-

-

-

1 5 1 0 35

1 5 1 0 36

2 1 5 1 2 33

2 1 5 1 2 33

30

Emelt szintű informatika Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.


4 3 3 4

4 3 3 4

4 3 3 3

4 4 3 4

2

2

3

3

2 2 2 1 1

2 2 2 2 1 1

2 2 -

1 2 -

1

-

-

-

4 5 1 0 35

4 5 1 0 36

2 5 5 1 2 33

2 3 1 5 1 2 33

31

Emelt szintű nyelvi - humán Tantárgyak

9. évf. jav.

10. évf. jav.

11. évf. jav.

12. évf. jav.

4 5 3 3

4 5 3 3

4 5 3 3

5 5 3 4

4

4

4

4

2 2 2 1 1

2 2 2 2 1 1

1 2 2 -

1 2 -

1

-

-

-

1 5 1 0 35

1 5 1 0 36

2 1 5 1 2 33

2 1 5 1 2 33

Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Filozófia Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret* Művészetek** Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Felhasznált órakeret

32

Emelt szintű biológia Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.


4 3 3 4

4 3 3 4

4 3 3 4

4 4 3 4

2

2

3

3

2 2 3 2 1 1

4 2 3 2 1 1

1 4 2 -

5 -

1

-

-

-

1 5 1 0 35

1 5 1 0 36

2 1 5 1 2 33

2 1 1 5 1 2 33

33

Emelt szintű testnevelés Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.


4 3 3 4

4 3 3 4

4 3 3 4

4 4 3 4

2

2

3

3

2 2 2 1 1

2 2 2 2 1 1

1 2 2 -

2 -

1

-

-

-

1 6 1 4 33

1 6 1 4 34

2 1 6 1 4 32

2 1 1 6 1 4 31

34

Nyelvi előkészítő évfolyam Osztályfőnöki

Idegen nyelv

Testnevelés

Informatika

Matematika

Magyar nyelv

1 óra

18 óra

5 óra

2 óra

3 óra

2 óra

Szakközépiskola Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek* Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető** Szabadon tervezhető órakeret Felhasznált órakeret

5 4 4

5 4 4

5 3 5

5 3 5

3

3

3

3

2 2 2 1 5 1

2 2 1 1 1 5 1

1 5 1

1 5 1

6

7

8

11

0

1

2

1

35

36

31

34

35

A tanuló heti óraszáma 30 óra

A kifutó évfolyamokon alkalmazott óratervek Az emelt szintű nyelvi-matematika képzésű osztály óraterve Tantárgy Magyar nyelv Irodalom 1. idegen nyelv* 2. idegen nyelv* Matematika* Filozófia Történelem Emberismeret és etika Biológia Fizika Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz- és vizuális kultúra Informatika* Osztályfőnöki Testnevelés és sport Társadalomismeret modul Tánc és dráma modul Mozgókép és médiaismeret modul Művészetek Összes óraszám/hét

9. évfolyam 1 3 5 3 5 2 1, 5 2 2 1 1 1 1 3 -

10. évfolyam 1 3 4 3 4 2 1, 5 2 2 2 1 1 1 1 3 -

-

-

-

1

31, 5

31, 5

1 32

1 32

* Csoportbontásban tanított tantárgyak

36

11. évfolyam 1 3 4,5 3 5 3 2 2,5 2 1 2 1 1

12. évfolyam 1 3 5 3 6 1 3 1 2 1,5 1 2 1 0

Az emelt szintű informatika képzésű osztály óraterve Tantárgy Magyar nyelv Irodalom 1. idegen nyelv* 2. idegen nyelv* Matematika* Filozófia Történelem Emberismeret és etika Biológia Fizika Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz- és vizuális kultúra Informatika* Osztályfőnöki Testnevelés és sport Társadalomismeret modul Tánc és dráma modul Mozgókép és médiaismeret modul Művészetek Összes óraszám/hét

9. évfolyam 1 3 3 3 4 2 1, 5 2 2 1 1 4, 5 1 2, 5 -

10. évfolyam 1 3 3 3 3 2 1, 5 2, 5 2 2 1 1 3 1 2, 5 -

11. évfolyam 1 3 3 3 3 3 1 2 2 3 1 2, 5 1 0, 5

12. évfolyam 1 3 3,5 3 4 1 3 2 5 1 2, 5 0,5 1 0, 5

31, 5

31, 5

1 31

1 31


37

Az emelt szintű nyelvi-humán képzésű osztály óraterve (Angol és német nyelvi előkészítő évfolyammal) Tantárgy 9. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 3 (9. évfolyamon) Irodalom 1. idegen nyelv* 12 2. idegen nyelv* Matematika 3 Filozófia Történelem 1 Emberismeret és etika Biológia Fizika Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz- és vizuális kultúra Informatika* 4 Osztályfőnöki 1 Testnevelés és sport 2, 5 Társadalomismeret modul Tánc és dráma modul Mozgókép és médiaismeret modul Művészetek Egészséges életmód 1 Tanulásmódszertan, 1 önismeret* Összes óraszám/hét 28, 5

10. évfolyam

11.évfolyam 12. évfolyam

13. évfolyam

1

1

1

2

3 4 3 4 3 1, 5 2 2 1 1 1 1 3

3 4 3 3 3 1, 5 2 2 2 1 1 1 1 3

3 4,5 3 3 4,5 2 2,5 1,5 1 2

3 4 3 4 1 5 1 2 2 1 2

-

-

1

1

-

-

1

-

-

-

1

-

-

-

1 -

1 -

-

-

-

-

30, 5

31, 5

32

32


38

Az emelt szintű biológia osztály óraterve Tantárgy

Magyar nyelv Irodalom Első idegen nyelv* Második idegen nyelv* Matematika Filozófia Történelem Emberismeret és etika Biológia* Fizika Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz- és vizuális kultúra Informatika* Osztályfőnöki Testnevelés és sport* Társadalomismeret modul Tánc és dráma modul Mozgókép és médiaismeret modul Művészetek Összes óraszám/hét

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

1 3 3 3 4 2 2 1,5 2 2 1 1 2 1 3 -

1 3 3 3 3 2 3,5 2 2 2 1 1 1 1 3 -

1 3 4 3 4 3 4 2,5 1 1 2 1 1

1 3 4 3 4 1 3 1 4,5 1,5 1 2 1 -

-

-

-

1

31,5

31,5

1 31,5

1 32


39

Az emelt szintű testnevelés osztály óraterve Tantárgyak

Magyar nyelv Irodalom Első idegen nyelv* Második idegen nyelv* Matematika Filozófia Történelem Emberismeret és etika Biológia Fizika Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz- és vizuális kultúra Informatika* Osztályfőnöki Testnevelés és sport* Társadalomismeret modul Tánc és dráma modul Mozgókép és médiaismeret modul Művészetek Összes óraszám/hét

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

1 3 3 3 4 2 1,5 2 2 1 1 2 1 4 -

1 3 3 3 3 2 2 2 2 2 1 1 1 1 4,5 -

1 3 4 3 4 3 2 2,5 1 1 4,5 1 1

1 3 4 3 4 1 3 1 2 1,5 1 4,5 1 -

-

-

-

1

30,5

31,5

1 32

1 32


40

A hatosztályos gimnázium óraterve Tantárgy

Magyar nyelv Irodalom 1. idegen nyelv* 2. idegen nyelv* Matematika* Filozófia Történelem (és állampolgári ismeretek) Emberismeret és etika Biológia Fizika Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz- és vizuális kultúra Technika és életvitel Informatika* Osztályfőnöki Testnevelés és sport Ember és társadalomismeret, etika modul Tánc és dráma modul Mozgókép és médiaismeret modul Művészetek Egészségtan Összes óraszám/hét

7. évfolyam

8. évfolyam

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

2 2 4 4 2,5

1 3 4 4 2, 5

1 3 5 3 4 2

1 3 4 3 4 2

1 3 3, 5 3 4 3

1 4 3 3 4 2 3

1, 5 2 1, 5 1, 5

2 2 1, 5 1, 5

1, 5 2 2

1, 5 2 2 2

2 2,5 -

1 2 -

1 1 1,5 1 1 2 0,5

1 0,5 1 1 3 -

1 1 1 1 3 1

1 1 1 1 3 -

2 1 2 1

1,5 1 2 0, 5

-

1

-

-

1 -

1

29

29

31,5

31, 5

1 30

1 30


41

A humán szakközépiskola óraterve

Tantárgy Magyar nyelv Irodalom I degen nyelv* Matematika* Történelem Társadalomismeret és etika Biológia Fizika Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz- és vizuális kultúra Informatika* Osztályfőnöki Testnevelés és sport Tanulásmódszertan* Kommunikáció* Környezetkultúra* Egészségtan* Ön- és társismeret* Humán pályák világa* Ált. és szem. Lélektan* Fejlődéslélektan* Egészséggondozás (körny.) * Egészséggondozás (életmód) * Szakmai kommunikáció* Szociálpszichológia* Emberi test* Mentálhigiene* Gondozástan* Összes óraszám/hét

9. évfolyam 2 3 3 4 2 1 2 1 1 1 2 1 3 2 2 1 31


42

10. évfolyam 1 3 3 4 2 2 1 2 1 1 1 1 3 1 3 1,5 1 31, 5

11. évfolyam 1 3 4 4 3 1 2 1 1 1 2 2 2 2 1 2 32

12. évfolyam 1 3,5 4 4 3 2 1 2 1 2 2 2, 5 1 3 32

2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő osztályokban emeljük meg: A hatosztályos gimnáziumban, az emelt szintű nyelvi – humán, emelt szintű nyelvi – matematika, emelt szintű informatika, emelt szintű biológia és az emelt szintű testnevelés osztályokban és a szakközépiskolai osztályban a kerettantervi óraszámokon felüli tananyagot a tantárgyi tantervek tartalmazzák. A 11-12. évfolyamon a szabad órakeret terhére lehetőséget biztosítunk arra, hogy a diákok szabadon válasszanak az emelt szintű érettségire történő felkészítő foglalkozások közül, amelyek tananyag-tartalmát a tantárgyi tantervek tartalmazzák. 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A tanulóink tankönyveit az évente megjelenő tankönyvlistáról választják ki a szaktanárok. A szakmai munkaközösségek megbeszélésükön ajánlást tesznek a könyvre. A kiválasztásnál mindenkor figyelembe vesszük a tankönyv árát, hiszen tudjuk, hogy tanítványaink többsége nem a tehetősebb réteghez tartozik. A magyar irodalom tantárgyakhoz elengedhetetlen kötelező olvasmányok kötetei megfelelő példányszámban állnak rendelkezésre iskolai könyvtárunkban. A Szülői Szervezet ülésén tájékoztatást kap a tanárok által javasolt tankönyv-listáról és a könyvek áráról, s ekkor véleményt nyilváníthat, amelyet a munkaközösségek figyelembe is vesznek a könyvek megrendelésénél. Arra törekszünk, hogy az iskolai könyvtár állományában kellő számban rendelkezésre álljanak azok a tankönyvek, amelyek kikölcsönzésével a diákok terhei csökkenthetők 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 2.4.1 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A gimnázium hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.  

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, 43



az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni,  a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,  fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. 2.4.2 A 9-13. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása  mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;  a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával;  az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni;  az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;  az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;  a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,  a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;  a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;  a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával;  fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat; 2.5 Mindennapos testnevelés Diákjaink számra a pedagógiai programunk heti öt testnevelési órát tartalmaz, amelyből heti három órát az órarendbe iktatva osztálykeretben szervezünk. A 4. és 5. testnevelés órát diákjaink számára az alábbi rendben biztosítjuk:  a diáksportkörben sportoló tanulók számára a választott szakosztályban heti 2-2 órás kötelező sportköri foglalkozáson való részvétellel  A tanulók számára délután biztosított tömegsport-foglalkozás keretében  a tanulók által a délutáni időszakban választott sportágban biztosított heti 2-2 óra foglalkozáson történő részvétellel, a választható sportágakat az intézmény igazgatója a tanév indítását megelőzően május 20-ig nyilvánosságra hozza 44

 

a külső szakosztályokban igazolt, versenyszerűen sportoló tanulók számára a szakosztályban történő sportolással – a köznevelési törvényben meghatározott tartalommal beszerzett igazolás benyújtásával a kötelező testnevelési órákon felül szervezett heti 2-2 órás gyógytestnevelési foglalkozáson történő részvétellel azon tanulóink számára, akik – az iskola-egészségügyi szolgálat szakvéleménye szerint – a rendes testnevelési órákon is részt vehetnek

Lehetőséget biztosítunk diákjaink számára, hogy a mindennapos testnevelés követelményeit diáksportkörünk szakosztályaiban teljesítsék. A benyújtott jelentkezések alapján a sportköri foglalkozást választó diákok számára a heti két órás foglalkozás kötelező. 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A tanórán kívüli foglalkozásokat a törvény 53. §-a sorolja fel. Eszerint meg kell szervezni a 7. és 8. évfolyamon a napközis, a 9. és 10. évfolyamokon a tanulószobai foglalkozásokat, ha erre a szülők részéről igény mutatkozik. Ugyancsak kötelezően működtetni kell az iskolai sportkört. Ezeken kívül tanórán kívüli foglalkozásként kell megszervezni a tantárgyi szakköröket, az önképzőkört, az énekkart, a művészeti csoportot, a tanulmányi versenyt, a házi bajnokságot, a diáknapokat, korrepetálást, tehetséggondozást. A napközis és a tanulószobai foglalkozások létszámhatárait az iskolai házirend rögzíti. 2.6.1. A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok: a) A napközi otthon működésének rendjét a napközis nevelők munkaközössége dolgozza ki az SZMSZ előírásai alapján, és azt a napközis tanulók házirendjében rögzíti. A napközis tanulók házirendje az iskolai tanulói házirend részét képezi. b) A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában az eltávozásra az igazgató, vagy igazgatóhelyettes is engedélyt adhat. 2.6.2. A tanulószobai foglalkozás célja a tanórákra való felkészítés és a felzárkóztatás elősegítése. Naponta kétszer 45 perces tanulószobai foglalkozás szervezhető. 2.6.3. Legalább 15 érdeklődő esetén tantárgyi szakköri foglalkozás szervezhető. A szakköri foglalkozásokon a szaktanárok segítséget nyújtanak a tanulóknak ahhoz, hogy a kötelező tananyag elsajátítása mellett azokhoz kapcsolódó, azt kiegészítő ismeretekre tegyenek szert. A szakköri foglalkozásra való jelentkezés egy tanévre szól. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek, erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakköri jelentkezés egy tanévre szól. 2.6.4. Önképzőkör szervezhető legalább 15 érdeklődő esetén. Az önképzőkörök a művészetek, a természettudományok és a technika területén teszik lehetővé a kiemelkedő képességekkel rendelkező fiatalok szaktanári irányítás melletti tehetséggondozását. Az önképzőkör munkája során nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására és önfejlesztő tevékenységére. Vezetői feladatot megfelelő szakértelemmel rendelkező nagykorú személy láthat el. 2.6.5. Az énekkar a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben működik. Hetente egy alkalommal kétszer 45 perces foglalkozást tartanak. Az énekkarba való jelentkezés önkéntes, a

45

felvételről a kórusvezető dönt. Az énekkarból való kimaradást a szülő írásban, a kilépés indoklásával kérheti a kórusvezetőtől. 2.6.6. A diáksportkör a tanulók mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére alakul meg. A szakosztályok munkájába minden tanuló bekapcsolódhat. 2.6.7. A tanulók edzettségének biztosítása céljából az iskolai sportkör házi bajnokságokat szervez. A házi bajnokságon részt vehet minden olyan tanuló, aki az iskolai sportkör foglalkozásait rendszeresen látogatja. 2.6.8. A tanórán kívüli foglakozások megszervezését minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell. (a foglalkozások nevét, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) Tanórán kívüli foglakozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. 2.6.9. Az iskola tanulói rendszeresen bekapcsolódhatnak a városi, a megyei és az országos tanulmányi versenyekbe. A tanulmányi versenyeket megelőzően házi versenyeken kell kijelölni a magasabb szintű versenyek résztvevőit, ha azon csak korlátozott számban indulhatnak a tanulók. A munkaközösség ezen kívül is szervezhetnek házi versenyeket, ezek időpontját az éves munkatervben kell rögzíteni. 2.6.10. A tanulmányi versenyeken résztvevő tanulók igényt tarthatnak a szaktanári felkészítésre. Ilyen jellegű foglalkozás is csak legalább három tanuló részvételével szervezhető ingyenesen. 2.6.11. Évente egy alkalommal diáknapot szervezünk, melynek programját a diákönkormányzat állítja össze a tantestület egyetértésével. Ennek időpontját rögzíteni kell az iskola éves munkarendjében. 2.6.12. A tanulók alapképességének fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás céljából korrepetálásokat szervezünk. Korrepetáló csoport legalább öt fővel indítható és ugyanaz a tanuló legfeljebb heti 3 órában vehet részt ilyen jellegű foglalkozáson. 2.6.13. Azokból a tantárgyakból, amelyeket a tanulók nem tanulnak negyedik osztályban, érettségi előkészítő szervezhető. A foglalkozások száma nem haladhatja meg a heti 1 órát. A felkészítő csoportokat nem lehet osztályonként szervezni, több csoport indítására csak 15-nél magasabb létszám esetén van lehetőség. 2.6.14. Legalább 3 fő jelentkezése esetén egyetemi előkészítő tanfolyamot lehet szervezni, ezek heti 2 órás időtartamúak lehetnek. 2.6.15. Az iskola könyvtára nyitvatartási idejében, valamint a könyvtári tanórákon áll a tanulók rendelkezésére. 2.6.16. Az egyéb szabadidős foglalkozások (színház, mozi-látogatás, teaestek szervezése stb.) rendjét a diákönkormányzat működési szabályzata és a házirend tartalmazza. 2.6.17. Az iskola nevelői, szülői az igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek.

46

2.6.18. Az iskola az igénylő tanulók számára étkezési lehetőséget biztosít. 2.6.19. Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. 2.6.20. A választható foglakozások, az emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozások (fakultációk) esetében a foglalkozások meghirdetésével egy időben meghirdetésre kerül a foglakozásokat tartó pedagógusok személye is, amelyen a jelentkezés után csak rendkívül indokolt esetben történhet változtatás.

2.7 A választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése, valamint annak meghatározása, milyen feltételek mellett tehető azokból érettségi vizsga Iskolánkban az óratervben szereplő tantárgyak mindegyikéből felkészít a középszintű érettségi vizsgára. A vizsgára történő jelentkezés feltétele a helyi tantervben szereplő követelmények teljesítése, az adott tantárgy lezárása. Az osztályzatot előrehozott érettségi vizsga esetében osztályozó vizsgán is megszerezhetik a tanulók. A 11-12. (öt évfolyamos képzés esetében a 12-13) évfolyamos tanulóink megválaszthatják az érettségire felkészülés szintjét is. Iskolánk valamennyi kötelező érettségi tárgyból biztosítja az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészülést, de csak abban az esetben, ha a tanuló már a 11. évfolyamban ezt a szintet választotta, s választását nem módosította. A tanulónak jogában áll korábbi döntését megváltoztatni, s középszintű érettségi vizsgát tenni, azonban az iskola nem tudja biztosítani az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészülést abban az esetben, ha a tanuló két tanéven keresztül nem vett részt az erre felkészítő foglalkozásokon. Az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítést a kötelező érettségi tárgyakon felül az alábbi tantárgyakból biztosítja intézményünk:  Fizika  Biológia  Informatika  Földrajzból  Kémiából  Szakmai komplex tantárgy Az emelt szintű képzést nyújtó osztályaink tanulói a beiratkozáskor vállalják a kerettantervnél magasabb heti óraszámokat. Az emelt szintű érettségire történő felkészítést az emelt szinten oktatott tantárgyak esetében tanórai keretben valósítjuk meg.

2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez iskolánknak (a fenntartóval, a családdal, szakmai és civil 47

szervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit:  a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén;  a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása;  a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül;  adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása;  egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása. 2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 2.9.1 Írásbeli feladatok értékelése Az írásbeli számonkérés során az alábbi szabályok betartására van szükség: A témazáró dolgozatok időpontját a megíratás előtt legalább egy héttel ismernie kell a diákoknak. Egy napon az egy osztályban tanuló diákok kettőnél több témazáró dolgozatot ne írjanak. Ebben a kérdésben az érintett szaktanároknak egyeztetniük kell. A korlátozás nem vonatkozik az ún. röpdolgozatokra. A témazáró dolgozatok osztályzatát kétszeresen vesszük figyelembe a tanuló félévi és év végi osztályzatának megállapításakor. A „röpdolgozatok” osztályzata a szóbeli felelet súlyával azonos értékben kerül beszámításra a félévi ill. az év végi osztályzatba. Az írásbeli számonkérés speciális formáját jelentik az írásbeli házi feladatok, amelyeknek osztályzata (amennyiben az értékelésre kerül sor) a „röpdolgozattal” megegyező módon számít be a tanuló félévi és év végi osztályzatába. A 7-8. évfolyam esetében törekedni kell arra, hogy a szünetek idejére lehetőség szerint ne adjunk fel sok írásbeli házi feladatot. Abban az esetben, ha a tanulónak osztályozó vizsgát ill. tanuló átvételkor különbözeti vizsgát kell tennie, a vizsga írásbeli/gyakorlati és szóbeli részből áll. Ajánlások az osztályzáshoz: 1. 2. 3. 4.

Figyelembe kell venni a tanuló adott tárgyban végzett többletmunkáját. A szaktárgyi osztályzat nem lehet fegyelmező eszköz. Az írásbeli munkákat két héten belül kijavítva, leosztályozva kapják vissza a tanulók. A leosztályozott írásbeli munkákat, felméréseket, dolgozatokat ajánlatos év végéig megőrizni. (A témazáró dolgozatokat a szaktanár őrizze meg a tanév végéig!)

48

5. 6.

Fontos, hogy a tanuló tudja, értse, milyen teljesítményt, milyen irányú fejlődést várunk el tőle. A helyesírási hibákat mindenkinek kötelessége javítani, de a szaktárgyi jegybe nem szabad beszámítani.

A hatosztályos tagozat belső méréseinek rendje a következő:  8. évfolyam végén: magyar nyelv és idegen nyelv írásbeli  9. évfolyam végén: történelem, idegen nyelv (szóbeli)  10. évfolyam végén: magyar irodalom (szóbeli); matematika (írásbeli) A belső mérések alapelvei 1. Legalább két év anyagára épüljenek 2. Eredményük az év végi jeggyel együtt határozza meg a tanuló végleges osztályzatát. A belső mérés eredményét súlyozott, a témazáró dolgozat jegyének megfelelő módon számítjuk be a tanuló év végi jegyébe. 3. A belső mérést ismétlés, összefoglalás, rendszerezés, tanári útmutatás készítse elő. A belső mérés témaköreit a diákokkal meg kel ismertetni a belső mérés évének első félévében.) 4. A belső mérés tantárgyainak kiválasztásánál a kötelező érettségi tárgyak élveznek prioritást. 5. A belső mérés adjon segítséget a továbbtanulás megalapozásához, a kompetenciamérés eredményes teljesítéséhez, 10. évfolyamon pedig segítse elő az emelt szintű érettségire történő felkészítő csoportokba való jelentkezést. A belső mérés formái: magyar nyelv irodalom történelem matematika idegen nyelv

írásbeli szóbeli írásbeli írásbeli írásbeli és szóbeli

Az írásbeli és szóbeli értékelésre vonatkozó szabályokat a tanév elején meg kell ismertetni a diákokkal. Ez minden szaktanár kötelessége az által tanított tantárgy/ak esetében. Annak a tanulónak, aki a 8., 9. vagy 10. évfolyam befejezésekor magyar nyelv és irodalomból, vagy matematikából, vagy történelemből, vagy idegen nyelvből elégtelen osztályzatot kapott, a szülővel való előzetes egyeztetés után javasoljuk, hogy tanulmányait az iskola nem kiemelt képzést nyújtó osztályában folytassa. Iskolánkban a hagyományos értékelési, osztályozási kategóriákkal dolgozunk. Arra törekszünk, hogy az értékelés legyen:  folyamatos: rendszeres, nem kampányszerű, tervszerű; az ellenőrzés legyen természetes kísérője a tanulásnak  sokoldalú: ne csak a szorosabb értelemben vett tantárgyi szaktudást és előrehaladást, hanem pl. az emlékezeti teljesítményt, az ismeretek

49

   

alkalmazását is osztályozzuk; vizsgálja a neveltségi szinteket, vegye figyelembe az életkori sajátosságokat, személyiségtípusokat következetes: segítse elő a rendszeres munkavégzés és felelősségtudat kialakulását konkrét: legyen tárgyszerű, tárja fel a hibák okait, támaszkodjék a pozitívumokra, serkentse a tanulót további erőfeszítésekre objektív változatos

Osztályzatot adni csak azoknak a tananyagelemeknek a tudására lehet, amelyekre a követelmények vonatkoznak. A magasabb évfolyamba lépés feltétele a minimum követelményszint teljesítése. Az iskola megőrzi a hagyományos értékelési kategóriákat, 5 fokozatú osztályzatskálát alkalmazunk. Ennek megfelelően az osztályzat akkor jeles (5): 1. ha a tanuló a tantervi követelményeknek megbízhatóan eleget tesz, 2. ismeri, érti, tudja a tananyagot, ismereteit alkalmazni is képes, 3. pontosan, szabatosan fogalmaz. 4. tud szabadon, önállóan beszélni; jó (4): 1. ha a tantervi követelményeknek csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget, 2. apró bizonytalanságai vannak, 3. kisebb előadási hibákat vét; közepes (3): 1. ha a tantervi követelményeknek, néhány hibával eleget tesz, tanári segítségre javításra, kiegészítésre - többször rászorul, 2. ismeretei felszínesek, 3. kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni, 4. segítséggel képes megoldani feladatát; elégséges (2): 1. ha a tantervi követelményeknek hiányosságokkal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel rendelkezik; elégtelen (1): 1. ha a tantervi követelményeknek a tanári útbaigazítással sem tud eleget tenni, a minimumot sem tudja. A tanulói osztályozó vizsgák kötelező, ill. lehetséges letételének esetei, a tanulók hiányzásaival kapcsolatos szabályok, eljárások és következmények részletesen szerepelnek a Házirendben. 2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Az írásbeli számonkérés speciális formáját jelentik az írásbeli házi feladatok, amelyeknek osztályzata (amennyiben az értékelésre kerül sor) a „röpdolgozattal” megegyező módon számít be a tanuló félévi és év végi osztályzatába. A 7-8. évfolyam esetében törekedni kell arra, hogy a szünetek idejére lehetőség szerint ne adjunk fel sok írásbeli házi feladatot. Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai 50

 A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk.  Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból.  A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 2-2,5 óránál. 2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban – a mindenkori lehetőségek szerint - csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, a testnevelés esetében a lányok és fiúk foglalkozásait tartjuk külön csoportokban. Az egészségügyi szakközépiskolában a szakmai tantárgyak közül a központi program alapján javasolt csoportbontások megvalósítására törekszünk. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek

Iskolánkban évente két alkalommal (ősz – tavasz) végezzük el a tanulók fizikai állapotának mérését. A mérésekre alkalmas tesztek egyszerűek, kevés szerigényűek és bárhol végrehajthatók. Megmutatják a tanulók fizikai felkészültségének mértékét. Aerob vagy alap – állóképesség mérése: 1. Cooper teszt (12 perces futás). Az alsó végtag dinamikus arányának mérése (helyből távolugrás) 2. Vállövi- és a karizmok erő - állóképességének mérése (mellső fekvőtámaszban karhajlítás nyújtás).

51

3. A csípőhajlító és a hasizom erő - állóképességének mérése (hanyattfekvésből felülés). 4. A hátizmok erő – állóképességének mérése (hasonfekvésből törzsemelés). Az elvégzett tesztek eredményeit pontérték táblázat segítségével megszorzott pontokká alakítjuk. A tesztpontok összesítése alapján a tanulók teljesítményeit minősítési kategóriákba soroljuk: igen gyenge, gyenge, kifogásolható, közepes, jó, kiváló, extra.

2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.13.1 Az iskola egészségnevelési elvei Az egészségnevelés célja: Elősegíteni

a

tanulók

egészségfejlesztési

attitűdjének,

magatartásának,

életvitelének

kialakulását. A tanuló folyamatosan nyomon kövesse a saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészséget érintő hatásokat és ezáltal képessé váljon az egészsége megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. A tanuló az egészséget, mint pozitív fogalmat értelmezze, és a mindennapi élet erőforrását lássa benne. Az egészség a teljes testi, szellemi és szociális jóllét állapota, de az élet során dinamikusan változó folyamat. Az egészségnevelés célja az, hogy ezeknek elérése, ill. megtartása érdekében képes legyen az ifjúság megfogalmazni és megvalósítani vágyait, megtalálja a szükségleteihez vezető, az egészséget védő és a környezet védelmére is figyelő optimális megoldásokat, továbbá környezetével változzék, vagy alkalmazkodjék ahhoz. Az egészségnevelés, egészségfejlesztés területei I. Egészségi állapot ismerete Egészségi ismeret felmérése - kérdőíves módszer alkalmazása szeptember hónapban 7-9. évfolyamon. Az osztályfőnökök megíratják és értékelik. Kérdőívet összeállítja: az iskolavédőnő és egészségügyi szakoktató 52

II. Az egészséges testtartás, a mozgás Folyamatos fejlesztése a testnevelési órákon. A testnevelők, v. tanárok által felismert rendellenességekkel iskolaorvoshoz irányítani a tanulókat. Gyógytestnevelési foglalkozás a rászorulóknak a megfelelő képzettségű testnevelő tanár feladata. III. Az egészség, mint érték Beszélgetés osztályfőnöki órákon. Kiemelt témák: Obesitas Cukorbetegség Lisztérzékenység Fogyatékosságok Az osztályba járó "beteg" v. "fogyatékos" tanulóval beszélgetés a betegség-függő életmódjáról, nehézségeiről. IV. Az étkezés, táplálkozás Plakát pályázat - "Az vagy, amit megeszel." Egészséges reggeli - október hónapban 1 hetes bemutató szervezése: 9.,10.,11.,12. és 7-8-13. évfolyam részvételével -Az iskolai büfé kínálatának bővítése: zöldség, gyümölcs, rostban gazdag pékáruk kínálata; Felelősök: egészségügyi tanár, osztályfőnökök, rajztanár

53

V. A betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat

-

Tabló készítése: A vezető halálokok és a rizikófaktorok összefüggései;

-

Statisztikai kimutatások magyarországi vonatkozásai;

-

A fertőző betegségek kialakulása, oka, a megelőzés módjai;

-

A hygiéne jelentősége;

-

A "házi patika" gyógyszerei - tablókészítés;

Felelősök: egészségügyi tanár, iskola védőnő, rajztanár VI. A barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben

-

Előadások, filmvetítés (Video) osztályfőnöki órákon; Előadók: védőnő, mentálhigiénés szakember, nőgyógyász szakorvos

VII. A személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete Referálás az ifjúságvédelmi felelőssel Pszichológus előadó meghívása Nevelési tanácsadóba irányítás - kapcsolattartás az intézménnyel. Felelős: ifjúságvédelmi felelős VIII. A tanulás és a tanulástechnikák ismerete Osztályfőnöki órákon a módszerek ismertetése, gyakoroltatása Tanulásmódszertani órák beiktatása IX. Az idővel való gazdálkodás szerepe - Osztályfőnöki órák tematikája: a napirend, hetirend - kialakítása és szerepe az életünkben X. A szenvedélybetegségek elkerülése

54

-

Drogprevenciós programon részt vett és kiképzett iskolai pedagógusok felvilágosító előadásai

-

Addiktológus szakember meghívása

-

Plakátpályázat kiírása - értékelése (a dohányzás és alkohol hatásai)

-

Filmvetítések

Felelős: gyermek és ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnökök, iskolai védőnő XI. A tanulási környezet alakítása Tiszta, ízlésesen dekorált tantermek kialakítása - az osztályközösségek feladata -

Havonta ellenőrzés megszervezése - a diákönkormányzati tagok és pedagógusok bevonásával.

-

Szülői értekezletek témájaként: az otthoni tanulásra alkalmas környezet kialakítása osztályfőnöki feladat.

XII. A természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége - az iskola udvarának, környékének rendbetétele a tavaszi, őszi időszakban /a diákönkormányzat szervezésében/. - Túrák szervezése - gyalogos, kerékpáros - a diákönkormányzat, szülők, pedagógusok bevonásával, ill. irányításával. Az iskola rendelkezik jól felszerelt iskola-orvosi rendelővel, ahol heti egy alkalommal rendelést tart az iskolaorvos. Az iskola-egészségügyi szolgálat elvégzi a tanulók rendszeres egészségi vizsgálatát, amely kiterjed: az általános testi fejlettség felmérésére, belgyógyászati és szemészeti státusz vizsgálatára. A fogászati szűrővizsgálatot az Almási Balogh Pál Kórház vegyes ellátású (felnőtt-iskolai) fogászati szakrendelése végzi. A vizsgálatok alkalmával diagnosztizált elváltozások további kivizsgálása céljából az iskolaorvos - beutalóval ellátva - a megfelelő szakrendelésre irányítja a tanulókat, és figyelemmel kíséri, ill. a továbbiakban gondozza a rászorulókat. 55

2.13.2. Az iskola környezeti nevelési elvei A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is.

Nem anyagi erőforrások, humánerőforrások Iskolán belüli együttműködés Az iskolavezetés feladata anyagi források teremtése, megfelelő ösztönző rendszer kidolgozása -. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. Azoknak a kollégáknak, akik most kívánnak bekapcsolódni az iskolai környezeti nevelési munkába, a tapasztaltabb kollégák tanácsokat, javaslatokat adnak. - Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait

a

kulturált

magatartásra.

Ebben

kiemelkedő

feladata

van

az

iskolai

diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak. - A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. - Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. - Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy

56

csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl.: féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás), folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront.

Iskolán kívüli együttműködés -Fenntartó- Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés - az iskola egész életén belül - a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat. -Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok. -Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában.

Iskolai büfé Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé kínálata. Fontos, hogy továbbra is megőrizzük ezt a helyzetet, hogy a büfé nem egy nagyvállalat része, hanem egy, az iskolánkra szabottan működő önálló egység. Kívánatos, hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék- és gyümölcskínálat.

2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 2.14.1 A magatartás értékelésének elvei

57

A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése

példás

jó

változó

rossz

Fegyelmezettsége

nagyfokú állandó, másokra pozitívan kiható

megfelelő, még nem teljesen a sajátja

másokat zavaró, kifogásolható, gyenge, ingadozó, de igyekszik javulni

erősen kifogásolható másokat erősen zavaró, negatív

Viselkedéskultúrája, hangneme

kifogástalan, példaértékű, tisztelettudó, udvarias

kevés kivetnivalót hagy maga után

udvariatlan, nyegle

durva, romboló, közönséges, goromba, heves, hangoskodó

Hatása a közösségre, társas emberi kapcsolatai Házirend betartása Felelősségérzete

pozitív, aktív, segítőkész, jóindulatú, élen jár, kezdeményező betartja, arra ösztönöz nagyfokú felelősségtudat

részt vesz, de befolyást nem gyakorol, jóindulatú néha hibázik időnként feledékeny

nem árt, ingadozó, közömbös, vonakodó, komisz részben tartja be ingadozó

negatív, goromba, ártó, lélektelen, megfélemlítő sokat vét ellene felelőtlen, megbízhatatlan

2.14.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei

Tanulmányi munkája

Munkavégzés

példás céltudatosan törekvő, odaadó, igényes a tudás megszerzésére kitartó, pontos, megbízható, önálló, lankadatlan

jó

változó

hanyag

figyelmes, törekvő

ingadozó

hanyag, lassító

rendszeres, többnyire önálló

rendszertelen, hullámzó, önállótlan

megbízhatatlan gondatlan

Kötelességtudata

kifogástalan, precíz

megfelelő, néha ösztökélni kell

felszerelése gyakran hiányos

szinte nincs felszerelése, többnyire hiányos

Tanórákon kívüli információk felhasználása, többletmunkája

rendszeres, érdeklődő

előfordul, hogy ösztönzésre dolgozik

ritkán

egyáltalán nem

A táblázatban foglaltak figyelembe vételével a magatartás és a szorgalom minősítését az osztályfőnök határozza meg, az osztályban tanító szaktanárok véleményének ismeretében. 2.14.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei Az iskola dicséretben részesíti, jutalmazza azt a tanulót, aki képességeihez mérten

58

- tanulmányait kiemelkedően végzi - példamutató közösségi magatartást tanúsít - eredményes kulturális tevékenységet folytat - kimagasló sportteljesítményt ér el - kimagasló eredményt ér el tanulmányi versenyeken - kiemelkedő közösségi munkát végez - egyéb módon hozzájárul az iskola jó hírnevéhez. A dicséret formái: - szaktanári dicséret - osztályfőnöki dicséret - igazgatói dicséret - tantestületi dicséret A tanév végén az iskola könyvjutalomban részesíti a jeles tanulmányi eredményt elért tanulókat és a tanulmányi versenyeken eredményesen szereplő diákokat. A József Attila Gimnázium Hagyományőrző Alapítványa jutalomban részesíti a kitűnő tanulmányi eredményt elért tanulókat, az országos versenyeredménnyel rendelkező diákokat és azokat, akik nyelvvizsgát szereztek. Fegyelmező intézkedések: Az a tanuló, aki kötelességeit a házirendben foglaltakat enyhébb formában megszegi, tanulóhoz nem méltó magatartást tanúsít, fegyelmező intézkedésben részesítendő. A fegyelmező intézkedések osztályfőnöki hatáskörben a következők: - figyelmeztetés szóban, (szaktanári, osztályfőnöki) - figyelmeztetés írásban,( szaktanári, osztályfőnöki) - írásbeli intés, Igazgatói hatáskörben: -

írásbeli figyelmeztetés,

-

írásbeli intés.

Fegyelmi büntetések: Az a tanuló, aki az iskolai és gyakorlati képzés keretében kötelességeit szándékosan és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesítendő. A fegyelmi büntetés nevelési eszköz, alkalmazásakor figyelembe kell venni a tanuló életkori sajátosságait és a terhére rótt kötelességszegés súlyát.

59

2.15. A középszintű érettségi vizsga témakörei A középszintű érettségi vizsga témaköreit a vizsgaszabályzat előírásai alapján állítjuk össze szeptember-október hónapokban, s azokat a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozzuk. A témakörök összeállítása során a helyi tantervben meghatározott tananyagtartalmak közül válogatunk. Az egyes tantárgyak témaköreit közép és emelt szinten a helyi tanterv melléklete tartalmazza.

Ózd, 2013. április 30.

Jóváhagyta:

igazgató

60

3. SZAKMAI PROGRAM SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az 52 723 01 GYAKORLÓ ÁPOLÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint az I. Egészségügy ÁGAZATHOZ A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4x1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, két évfolyamos szakképzésben az első évfolyamra, előírt tartalom) az Egészségügy ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik: azonosítószámmegnevezés 52 723 01 52 723 03 52 723 02 54 720 01 54 720 02 54 726 01 52 720 03 52 725 03 52 725 02 52 725 04

I.

Gyakorló ápoló Gyakorló mentőápoló Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló Egészségügyi asszisztens Fogászati asszisztens Gyógy- és sportmasszőr Gyakorló gyógyszertári asszisztens Gyakorló klinikai laboratóriumi asszisztens Gyakorló képi diagnosztikai, nukleáris medicina és sugárterápiás asszisztens Gyakorló szövettani asszisztens

A szakképzés jogi háttere

A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – az 52 723 01 gyakorló ápoló szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet alapján készült. II.

A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 52 723 01 A szakképesítés megnevezése: Gyakorló ápoló 61

A szakmacsoport száma és megnevezése: 1. Egészségügy Ágazati besorolás száma és megnevezése:

I. Egészségügy

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 Elméleti képzési idő aránya: 50% Gyakorlati képzési idő aránya: 50% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követően 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra, 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség vagy iskolai előképzettség hiányában Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: IV. A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható:

62

Tantárgy

Egészségügyi alapismeretek

Szakmai kommunikáció Ápolástan-gondozástan

Ápolástan-gondozástan gyakorlat

Klinikumi ismeretek

Klinikumi gyakorlat Diagnosztikus-terápiás szakismeretek Diagnosztikus-terápiás beavatkozások Klinikai gyakorlat Egészségnevelés, egészségfejlesztés Egészségnevelés, egészségfejlesztés gyakorlat

Szakképesítés/Szakképzettség egészségügyi szaktanár, egészségügyi szakoktató, egyetemi okleveles ápoló, egészségtan tanár egészségügyi előképzettséggel, jogász (szakmai jogi és etikai ismeretek), egészségügyi menedzser (egészségügyi ellátórendszer) egészségügyi szaktanár, egészségügyi szakoktató, egyetemi okleveles ápoló, latin szakos nyelvtanár (orvosi latin) egészségügyi szaktanár, egészségügyi szakoktató, egyetemi okleveles ápoló egészségügyi szaktanár, egészségügyi szakoktató, egyetemi okleveles ápoló, ápoló (BSc), egészségügyi gyakorlatvezető, csecsemő és kisgyermekgondozó (egészséges csecsemő és gyermek gondozása), rendelőintézeti vezető asszisztens (ápolási-gondozási feladatok felnőttkorban), szociális munkás (gondozási feladatok felnőttkorban) általános orvos, szakorvos, egészségügyi szakoktató, egészségügyi szaktanár, egyetemi okleveles ápoló, közegészségügyi-járványügyi felügyelő (mikrobiológia-járványtan), közegészségügyi járványügyi ellenőr (mikrobiológia-járványtan), gyógyszerész (gyógyszertani alapismeretek), mentőtiszt (elsősegélynyújtás-első ellátás) Egészségügyi gyakorlatvezető, egészségügyi szakoktató, ápoló (BSc), egyetemi okleveles ápoló, egészségügyi szaktanár egészségügyi szakoktató, egészségügyi szaktanár, egyetemi okleveles ápoló, gyógyszerész (gyógyszertan) egészségügyi szakoktató, egészségügyi szaktanár, egyetemi okleveles ápoló Egészségügyi gyakorlatvezető, egészségügyi szakoktató, ápoló (BSc), egyetemi okleveles ápoló, egészségügyi szaktanár egészségügyi szaktanár, egészségügyi szakoktató, egyetemi okleveles ápoló, egészségfejlesztő/egészségtan tanár Egészségügyi gyakorlatvezető, egészségügyi szakoktató, ápoló (BSc), egyetemi okleveles ápoló, egészségügyi szaktanár

63

Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: Elméleti oktatáshoz megfelelően felszerelt tanterem. Demonstrációs terem/szaktanterem. Audiovizuális eszközök kiegészítőkkel. Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: nincs V.

A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra A szakközépiskolai képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4x1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4x1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával.

Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:

évfolyam 9. évfolyam Ögy. 10. évfolyam Ögy. 11. évfolyam Ögy. 12. évfolyam 5/13. évfolyam Összesen: évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 5 óra/hét 6 óra/hét 7 óra/hét 10 óra/hét 31 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 180 óra/év 70 óra 216 óra/év 105 óra 252 óra/év 140 óra 320 óra/év 992 óra/év 2275 óra

heti óraszám szabadsáv nélkül 31 óra/hét 31 óra/hét

heti óraszám szabadsávval 6 óra/hét 7 óra/hét 8 óra/hét 11 óra/hét 35 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 1116 óra/év 160 óra 992 óra/év 2268 óra

éves óraszám szabadsávval 216 óra/év 70 óra 252 óra/év 105 óra 288 óra/év 140 óra 352 óra/év 1120 óra/év 2543 óra

heti óraszám szabadsávval

éves óraszám szabadsávval

35 óra/hét

1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra

35 óra/hét

(A kizárólag 13-14. évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a szakközépiskola 9-12., és ezt követő 13. évfolyamán megszervezett képzésben az azonos tantárgyakra meghatározott óraszámok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak heteinek eltérő száma, és az óraszámok oszthatósága miatt keletkezik!)

64

1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

9.

10.

11.

Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

1/13

5/13 és 2/14.

12.

heti heti heti heti heti óraszám ögy óraszám ögy óraszám ögy óraszám óraszám ögy e gy e gy e gy e gy e gy 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II.

0,5

heti óraszám e gy

0,5 0,5

Foglalkoztatás I.

2

65

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

11110-12 Egészségügyi alapismeretek

11221-12 Alapápolás

11222-12 Klinikumi ismeretek

11151-12 Diagnosztikus és terápiás beavatkozások felnőtt betegnél 11152-12 Egészségnevelő és -

Tantárgyak

9. heti óraszám e gy

Egészségügyi alapismeretek Szakmai kommunikáció Ápolástangondozástan Ápolástangondozástan gyakorlat Klinikumi ismeretek Klinikumi gyakorlat Diagnosztikus és terápiás szakismeretek Diagnosztikusterápiás beavatkozások Klinikai gyakorlat

ögy

0,5


ögy

1


ögy

1

1,5 1,5

2,5

0,5

70 1


Ágazati Szakképesítésszakképzés specifikus közismeret nélkül utolsó évf. 1/13 5/13 és 2/14. heti óraszám ögy heti óraszám e gy e gy

1,5

4

0,5

2

0,5

5

105 2,5

4 2

4 3,5

140

9,5 3,5

6

160

4

2,5 16

Egészségnevelésegészségfejlesztés

3,5

66

fejlesztő tevékenység Egészségnevelésegészségfejlesztés gyakorlat összes óra összes óra

5

0 5

70

6

0

105

6

3,5

3,5 7

140

6,5

3,5 10

21

10 31

160

2,5 18,5

12,5 31

A kerettanterv szakmai tartalma -a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően- a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

67

11498-12 Foglalkoztatás 11499-12 I. (érettségire Foglalkoztatás épülő képzések II. esetén)

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

e gy ögy e gy ögy e gy ögy e gy Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség Foglalkoztatás I. Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs

e

gy

ögy

e

A szakképzés összes óraszáma

Szakmai követelménymodul

2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Ágazati Ágazati szakközépiskolai SzakképesítésÁgazati szakközépiskolai képzés szakközépképzés specifikus óraszáma a közismereti oktatással iskolai óraszáma a képzés szakképzés párhuzamosan közismeret Tantárgyak, összes óraszáma nélkül témakörök óraszáma 5/13. és 9-12. 2/14. 9. 10. 11. 12. 1/13. évfolyam gy

18

18

18

18

4 4 2 2 2 4

4 4 2 2 2 4

4 4 2 2 2 4

4 4 2 2 2 4 16 4 4 4 4 64 8 8 24 24

16 4 4 4 4 64 8 8 24 24 68

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodul

Tantárgyak, témakörök 9.


e Egészségügyi alapismeretek Szakmai jogi és etikai ismeretek Szociológia Pszichológia Pedagógia Egészségügyi ellátórendszer Népegészségügy Egészségfejlesztés Környezetegészségügy Szakmai kommunikáció Kommunikáció Orvosi latin Speciális

18

gy ögy

10. e 36

gy ögy

11. e

12.

gy ögy

36

e

Ágazati szakközépiskolai Szakképesítésképzés Ágazati specifikus A óraszáma a szakközépiskolai szakképzés szakképzés közismeret képzés óraszáma összes nélkül összes óraszáma 5/13. és óraszáma 9-12. évfolyam 2/14. 1/13.

gy

e

gy

ögy

e

gy

48

138

144

144

16

16

18

18

16 18

16 18 18

18 18 18

18 18 18

18

18

18

18

18 16

18 18

18

18

18

16

70

72

72

16

18 36 16

18 36 18

18 36 18

18

18 16 18 54 18 36

69


Tantárgyak, témakörök

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan

9.

10.

11.

12.

Ágazati Szakképesítésszakközépiskolai Ágazati specifikus A képzés szakközépiskolai szakképzés szakképzés óraszáma a képzés óraszáma összes közismeret összes óraszáma 5/13. és óraszáma nélkül 9-12. évfolyam 2/14. 1/13.


kommunikáció Ápolástan54 gondozástan Egészséges ember 18 gondozása Akadályozott ember gondozása Ápolástudomány Ápoláslélektan Csecsemő és 36 kisgyermekgondozás Betegmegfigyelés Ápolási beavatkozások Ápolástangondozástan gyakorlat Egészséges csecsemő és gyermek gondozása Gondozási feladatok felnőttkorban

90

18

16

178

180

180

18

18

18

18

18

18

18 16

18 18

18 18

36

36

36

36

36

36

36

36

36

36

36

18 18 16

70

105

175

144

144

35

35

70

56

56

35

32

32

35

70




9. Ápolási-gondozási feladatok felnőttkorban Klinikumi ismeretek

11222-12 Klinikumi ismeretek

11.

12.

70 36

Anatómia-élettan Általános kórtan Mikrobiológiajárványtan Gyógyszertani alapismeretek Belgyógyászat Sebészet és traumatológia Gyermekgyógyászat Diagnosztikai alapismeretek Terápiás alapismeretek Elsősegélynyújtás – első ellátás Klinikumi gyakorlat

10.

Ágazati Szakképesítésszakközépiskolai Ágazati specifikus A képzés szakközépiskolai szakképzés szakképzés óraszáma a képzés óraszáma összes közismeret összes óraszáma 5/13. és óraszáma nélkül 9-12. évfolyam 2/14. 1/13. 70

90

72

36

128

56

56

326

342

342

36

72

72

72

18

18

18

18

18

18

18

16

16

18

18

48

48

54

54

32

32

36

36

16

16

18

18

36

36

36

34

36

36

36

36

36

18

36 18

16

36 126

140 71

112

378

216 160

376




11151-12 Diagnosztikus és terápiás beavatkozások felnőtt betegnél

9. Belgyógyászati gyakorlat Sebészeti gyakorlat Traumatológia Csecsemő- és gyermekosztályos gyakorlat Diagnosztikus és terápiás szakismeretek Biofizika Biokémia Gyógyszertan Fizikális vizsgálatok, betegvizsgálat Eszközös vizsgálatok Terápiás eljárások Perioperatív ellátás Diagnosztikus és terápiás beavatkozások

10.

11.

12.


42

35

56

133

88

40

128

42

35 35

56

133 35

88

40 40

128 40

42

35

77

40

40

80

72

128

128

16 16 32

16 16 32

16

16

16

16

16 16

16 16

80

80




9.

10.

11.

12.

Mintavétel laboratóriumi és egyéb vizsgálatokhoz Mindennapos beavatkozások Ápolói feladatok eszközös vizsgálatoknál Az ápoló gyógyszereléssel kapcsolatos feladatai Ápolói feladatok terápiás beavatkozásoknál Klinikai gyakorlat Diagnosztikus és terápiás beavatkozások belgyógyászati profilú osztályon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások 73

Ágazati Szakképesítésszakközépiskolai Ágazati specifikus A képzés szakközépiskolai szakképzés szakképzés óraszáma a képzés óraszáma összes közismeret összes óraszáma 5/13. és óraszáma nélkül 9-12. évfolyam 2/14. 1/13. 16

16

16

16

16

16

16

16

16

16 512

512

96

96

80

80




9.

10.

11.

12.


sebészeti profilú osztályon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások mozgásszervi sebészeti profilú osztályon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások szülészetnőgyógyászati osztályon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások neurológiai osztályon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások pszichiátriai osztályon 74

40

40

40

40

40

40

40

40




9.

10.

11.

12.


11152-12 Egészségnevelő és - fejlesztő tevékenység

Diagnosztikus és terápiás beavatkozások urológiai osztályon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások kisklinikumi osztályokon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások sürgősségi osztályon Egészségnevelésegészségfejlesztés Egészségnevelés Mentálhigiéne Táplálkozástandietetika Betegoktatás

75

40

40

80

80

56

56

112

112

16 16

16 16

32

32

16

16




9.

10.

11.

12.

Rehabilitáció Egészségnevelésegészségfejlesztés gyakorlat Egészségnevelés gyakorlat Edukációs gyakorlat Rehabilitáció gyakorlat Összesen Összesen Elméleti óraszámok/aránya Gyakorlati óraszámok/aránya

180 0 180

Ágazati Szakképesítésszakközépiskolai Ágazati specifikus A képzés szakközépiskolai szakképzés szakképzés óraszáma a képzés óraszáma összes közismeret összes óraszáma 5/13. és óraszáma nélkül 9-12. évfolyam 2/14. 1/13. 32 32 80

80

24

24

16

16

40

40

216 0 126 126 208 112 756 360 400 592 105 140 160 216 252 320 1116 992 1130 óra (49,67%) az öt évfolyamos képzésben, 1156 óra (50,96%) a két évfolyamos képzésben 1145 óra (50,33%) az öt évfolyamos képzésben, 1112 óra (49,03%) a két évfolyamos képzésben 70

Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat; A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.

76

2268 2268

A 11500-12 azonosító számú Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

77

A 11500-12 azonosító számú Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

Munkavédelmi jogi ismeretek

Munkaeszközök biztonsága

Munkakörnyezeti hatások

FELADATOK Tudatosítja a munkahelyi egészség és biztonság x jelentőségét Betartja és betartatja a munkahelyekkel x kapcsolatos munkavédelmi követelményeket Betartja és betartatja a munkavégzés személyi és szervezési feltételeivel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket Betartja és betartatja a munkavégzés tárgyi feltételeivel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket A munkavédelmi szakemberrel, munkavédelmi képviselővel együttműködve részt vesz a x munkavédelmi feladatok ellátásában SZAKMAI ISMERETEK

Munkavégzés személyi feltételei


Munkahelyek kialakítása

Munkavédelmi alapismeretek

Munkahelyi egészség és biztonság

x

x

x

x

x

x

A munkahelyi egészség és biztonság, mint érték

x

A munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések hátrányos következményei

x

x

A munkavédelem fogalomrendszere, szabályozása

x

x

Munkahelyek kialakításának alapvető szabályai

x

A munkavégzés általános személyi és szervezési feltételei

x

Munkaeszközök a munkahelyeken Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken

x x

Munkavédelmi szakemberek és feladataik a munkahelyeken

x

A munkahelyi munkavédelmi érdekképviselet SZAKMAI KÉSZSÉGEK x Információforrások kezelése x Biztonsági szín- és alakjelek x x Olvasott szakmai szöveg megértése SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Felelősségtudat Szabálykövetés

x

x x

x

78

x

x

x

x

x

x

x x

Döntésképesség Visszacsatolási készség Irányíthatóság Irányítási készség

Munkavédelmi jogi ismeretek

Munkakörnyezeti hatások

Munkaeszközök biztonsága

Munkavégzés személyi feltételei


Munkahelyek kialakítása

Munkavédelmi alapismeretek

Munkahelyi egészség és biztonság

x TÁRSAS KOMPETENCIÁK x

x x x

x x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK x Rendszerező képesség x Körültekintés, elővigyázatosság x Helyzetfelismerés

79

x

x x x

x

1. Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy 18 óra/18 óra* *9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 1.1.A tantárgy tanításának célja A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre, a biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges kompetenciák elsajátíttatása. Nincsen előtanulmányi követelmény. 1.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 1.3.Témakörök 1.3.1. Munkavédelmi alapismeretek 4 óra/4 óra A munkahelyi egészség és biztonság jelentősége. Történeti áttekintés. A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények, továbbá ennek megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások jelentősége. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeinek értelmezése. A munkakörnyezet és a munkavégzés hatása a munkát végző ember egészségére és testi épségére. A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok, a munkakörülmények hatásai, a munkavégzésből eredő megterhelések, munkakörnyezet kóroki tényezők. A megelőzés fontossága és lehetőségei. A munkavállalók egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében szükséges előírások jelentősége a munkabalesetek és a foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzésének érdekében. A műszaki megelőzés, zárt technológia, a biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések fogalma, fajtái, és rendeltetésük. Munkavédelem, mint komplex fogalom (munkabiztonság-munkaegészségügy). Veszélyes és ártalmas termelési tényezők. A munkavédelem fogalomrendszere, források. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII törvény fogalom meghatározásai. 1.3.2. Munkahelyek kialakítása 4 óra/4 óra Munkahelyek kialakításának általános szabályai. A létesítés általános követelményei, a hatásos védelem módjai, prioritások. Szociális létesítmények. Öltözőhelyiségek, pihenőhelyek, tisztálkodó- és mellékhelyiségek biztosítása, megfelelősége. Közlekedési útvonalak, menekülési utak, jelölések. Közlekedési útvonalak, menekülési utak, helyiségek padlózata, ajtók és kapuk, lépcsők, veszélyes területek, akadálymentes közlekedés, jelölések. Alapvető feladatok a tűzmegelőzés érdekében. Tűzmegelőzés, tervezés, létesítés, üzemeltetés, karbantartás, javítás és felülvizsgálat. Tűzoltó készülékek, tűzoltó technika, beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó berendezések. Tűzjelzés adása, fogadása, tűzjelző vagy tűzoltó központok, valamint távfelügyelet. 80

Termékfelelősség, forgalomba hozatal kritériumai. Anyagmozgatás. Anyagmozgatás a munkahelyeken. Kézi és gépi anyagmozgatás fajtái. A kézi anyagmozgatás szabályai, hátsérülések megelőzése. Raktározás. Áruk fajtái, raktározás típusai. Munkahelyi rend és hulladékkezelés. Jelzések, feliratok, biztonsági szín-és alakjelek. Hulladékgazdálkodás, környezetvédelem célja, eszközei. 1.3.3. Munkavégzés személyi feltételei 2 óra/2 óra A munkavégzés személyi feltételei: jogszerű foglalkoztatás, munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata, foglalkoztatási tilalmak, szakmai ismeretek, munkavédelmi ismeretek A munkavégzés alapvető szervezési feltételei: egyedül végzett munka tilalma, irányítás szükségessége. Egyéni védőeszközök juttatásának szabályai. 1.3.4. Munkaeszközök biztonsága 2 óra/2 óra Munkaeszközök halmazai. Szerszám, készülék, gép, berendezés fogalom meghatározása. Munkaeszközök dokumentációi. Munkaeszköz üzembe helyezésének, használatba vételének dokumentációs követelményei és a munkaeszközre (mint termékre) meghatározott EK-megfelelőségi nyilatkozat, valamint a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentumok. Munkaeszközök veszélyessége, eljárások. Biztonságtechnika alapelvei, veszélyforrások típusai, megbízhatóság, meghibásodás, biztonság. A biztonságtechnika jellemzői, kialakítás követelményei. Veszélyes munkaeszközök, üzembe helyezési eljárás. Munkaeszközök üzemeltetésének, használatának feltételei. Feltétlenül és feltételesen ható biztonságtechnika, konstrukciós, üzemviteli és emberi tényezők szerepe. Általános üzemeltetési követelmények. Kezelőelemek, védőberendezések kialakítása, a biztonságos működés ellenőrzése, ergonómiai követelmények. 1.3.5. Munkakörnyezeti hatások 2 óra/2 óra Veszélyforrások, veszélyek a munkahelyeken (pl. zaj, rezgés, veszélyes anyagok és keverékek, stressz) Fizikai, biológiai és kémiai hatások a dolgozókra, főbb veszélyforrások valamint a veszélyforrások felismerésének módszerei és a védekezés a lehetőségei. A stressz, munkahelyi stressz fogalma és az ellene való védekezés jelentősége a munkahelyen. A kockázat fogalma, felmérése és kezelése A kockázatok azonosításának, értékelésének és kezelésének célja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításában, a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésben. A munkavállalók részvételének jelentősége 1.3.6. Munkavédelmi jogi ismerete 4 óra/4 óra A munkavédelem szabályrendszere, jogok és kötelezettségek. Az Alaptörvényben biztosított jogok az egészséget, biztonságot és méltóságot tiszteletben tartó munkafeltételekhez, a testi és lelki egészségének megőrzéséhez. A 81

Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben meghatározottak szerint a munkavédelem alapvető szabályai, a követelmények normarendszere és az érintett szereplők (állam, munkáltatók, munkavállalók) főbb feladatai. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, illetve a Kormány, illetve az ágazati miniszterek rendeleteinek szabályozási területei a további részletes követelményekről. A szabványok, illetve a munkáltatók helyi előírásainak szerepe. Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken A munkáltatók alapvető feladatai az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények biztosítása érdekében. Tervezés, létesítés, üzemeltetés. Munkavállalók feladatai a munkavégzés során. Munkavédelmi szakemberek feladatai a munkahelyeken Munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység keretében ellátandó feladatok. Foglalkozás-egészségügyi feladatok Balesetek és foglalkozási megbetegedések Balesetek és munkabalesetek valamint a foglalkozási megbetegedések fogalma. Feladatok munkabaleset esetén. A kivizsgálás, mint a megelőzés eszköze Munkavédelmi érdekképviselet a munkahelyen A munkavállalók munkavédelmi érdekképviseletének jelentősége és lehetőségei. A választott képviselők szerepe, feladatai, jogai. 1.4.A képzés javasolt helyszíne Tanterem 1.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 1.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák

1. 1.1. 2.

2.1.

Információ feldolgozó tevékenységek Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok

Osztálykeret

Csoportbontás

Tanulói tevékenységforma

Egyéni

Sorszám

Tanulói tevékenység szervezési kerete (differenciálási módok)

Alkalmazandó eszközök és felszerelések

x

Szöveges előadás egyéni felkészüléssel

x

82

x

A tanult (vagy egy választott) szakma szabályainak veszélyei, ártalmai

1.5.2.A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszá m

Alkalmazott oktatási módszer neve

1.1

magyarázat

1.2.

megbeszélés

1.3.

szemléltetés

1.4. 1.5.

házi feladat teszt

A tanulói tevékenység szervezeti kerete egyéni csoport osztály

x

x x


Szakkönyvek, munkavédelmi tárgyú jogszabályok Munkabaleset, foglalkozási megbetegedés elemzése Oktatófilmek (pl. NAPO)

x x

1.6.A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

83

A 11499-12 azonosító számú Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

84

A 11499-12 azonosító számú, Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

x

Munkanélküliség

x

Álláskeresés

Munkaviszony létesítése

11499-12 Foglalkoztatás II.

Munkajogi alapismeretek

Foglalkoztatás II.

FELADATOK Munkaviszonyt létesít Alkalmazza a munkaerőpiaci technikákat Feltérképezi a karrierlehetőségeket Vállalkozást hoz létre és működtet Motivációs levelet és önéletrajzot készít Diákmunkát végez SZAKMAI ISMERETEK Munkavállaló jogai, munkavállaló kötelezettségei, munkavállaló felelőssége Munkajogi alapok, foglalkoztatási formák Speciális jogviszonyok (önkéntes munka, diákmunka) Álláskeresési módszerek Vállalkozások létrehozása és működtetése Munkaügyi szervezetek Munkavállaláshoz szükséges iratok Munkaviszony létrejötte A munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései

x x x x x x

x

x x

x x x x x x x

x

x

A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei

x

x

A munkaerőpiac sajátosságai (állásbörzék és pályaválasztási tanácsadás)

x

x

x x x x x

x x x x x

x x x x x

x

x x

x x

x x

x x

x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK x Köznyelvi olvasott szöveg megértése x Köznyelvi szöveg fogalmazása írásban x Elemi szintű számítógép használat x Információforrások kezelése x Köznyelvi beszédkészség SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK x Önfejlesztés Szervezőkészség TÁRSAS KOMPETENCIÁK Kapcsolatteremtő készség Határozottság

x MÓDSZERKOMPETENCIÁK

85

86

Álláskeresés

Munkanélküliség

Logikus gondolkodás Információgyűjtés

Munkaviszony létesítése

11499-12 Foglalkoztatás II.

Munkajogi alapismeretek

Foglalkoztatás II.

x x

x x

x x

x x

2. Foglalkoztatás II. tantárgy

16 óra

2.1.A tantárgy tanításának célja A tanuló általános felkészítése az álláskeresés módszereire, technikáira, valamint a munkavállaláshoz, munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek elsajátítására. 2.2.Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak 2.3.Témakörök 2.3.1. Munkajogi alapismeretek 4 óra Munkavállaló jogai (megfelelő körülmények közötti foglalkoztatás, bérfizetés, költségtérítés, munkaszerződés módosítás, szabadság), kötelezettségei (megjelenés, rendelkezésre állás, munkavégzés, magatartási szabályok, együttműködés, tájékoztatás), munkavállaló felelőssége (vétkesen okozott kárért való felelősség, megőrzési felelősség, munkavállalói biztosíték). Munkajogi alapok: felek a munkajogviszonyban, munkaviszony létesítése, munkakör, munkaszerződés módosítása, megszűnése, megszüntetése, felmondás, végkielégítés, pihenőidők, szabadság. Foglalkoztatási formák: munkaviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony. Speciális jogviszonyok: egyszerűsített foglalkoztatás: fajtái: atipikus munkavégzési formák az új munka törvénykönyve szerint (távmunka, bedolgozói munkaviszony, munkaerő-kölcsönzés, rugalmas munkaidőben történő foglalkoztatás, egyszerűsített foglalkoztatás (mezőgazdasági, turisztikai idénymunka és alkalmi munka), önfoglalkoztatás, őstermelői jogviszony, háztartási munka, iskolaszövetkezet keretében végzett diákmunka, önkéntes munka. 2.3.2. Munkaviszony létesítése 4 óra Munkaviszony létrejötte, fajtái: munkaszerződés, teljes- és részmunkaidő, határozott és határozatlan munkaviszony, minimálbér és garantált bérminimum, képviselet szabályai, elállás szabályai, próbaidő. Munkavállaláshoz szükséges iratok, munkaviszony megszűnésekor a munkáltató által kiadandó dokumentumok. Munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései: munkaadó járulékfizetési kötelezettségei, munkavállaló adó- és járulékfizetési kötelezettségei, biztosítottként egészségbiztosítási ellátások fajtái (pénzbeli és természetbeli), nyugdíj és munkaviszony.

87

2.3.3. Álláskeresés 4 óra Karrierlehetőségek feltérképezése: önismeret, reális célkitűzések, helyi munkaerőpiac ismerete, mobilitás szerepe, képzések szerepe, foglalkoztatási támogatások ismerete. Motivációs levél és önéletrajz készítése: fontossága, formai és tartalmi kritériumai, szakmai önéletrajz fajtái: hagyományos, Europass, amerikai típusú, önéletrajzban szereplő email cím és fénykép megválasztása, motivációs levél felépítése. Álláskeresési módszerek: újsághirdetés, internetes álláskereső oldalak, személyes kapcsolatok, kapcsolati hálózat fontossága, EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat az Európai unióban történő álláskeresésben), munkaügyi szervezet segítségével történő álláskeresés, cégek adatbázisába történő jelentkezés, közösségi portálok szerepe. Munkaerő-piaci technikák alkalmazása: Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT), Foglalkoztatási Információs Pontok (FIP), Nemzeti Pályaorientációs Portál (NPP). Állásinterjú: felkészülés, megjelenés, szereplés az állásinterjún, testbeszéd szerepe. 2.3.4. Munkanélküliség 4 óra A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei: álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel; a munkaügyi szervezettel történő együttműködési kötelezettség főbb kritériumai; együttműködési kötelezettség megszegésének szankciói; nyilvántartás szünetelése, nyilvántartásból való törlés; munkaügyi szervezet által nyújtott szolgáltatások, kiemelten a munkaközvetítés. Álláskeresési ellátások („passzív eszközök”): álláskeresési járadék és nyugdíj előtti álláskeresési segély. Utazási költségtérítés. Foglalkoztatást helyettesítő támogatás. Közfoglalkoztatás: közfoglalkoztatás célja, közfoglalkozatás célcsoportja, közfoglalkozatás főbb szabályai Munkaügyi szervezet: Nemzeti Foglalkoztatási Szervezet (NFSZ) felépítése, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, munkaügyi központ, kirendeltség feladatai. Az álláskeresők részére nyújtott támogatások („aktív eszközök”): önfoglalkoztatás támogatása, foglalkoztatást elősegítő támogatások (képzések, béralapú támogatások, mobilitási támogatások). Vállalkozások létrehozása és működtetése: társas vállalkozási formák, egyéni vállalkozás, mezőgazdasági őstermelő, nyilvántartásba vétel, működés, vállalkozás megszűnésének, megszüntetésének szabályai. A munkaerőpiac sajátosságai, NFSZ szolgáltatásai: pályaválasztási tanácsadás, munkaés pályatanácsadás, álláskeresési tanácsadás, álláskereső klub, pszichológiai tanácsadás. 2.4.A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem

88

2.5.A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák 2.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Leírás készítése Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Tesztfeladat megoldása

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 2. 2.2. 2.3. 2.4.

Osztálykeret

Csoportbontás


Egyéni

Sorszám



x x x x x x x

x x x

2.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszá m

1.1 1.4. 1.5. 1.6. 1.10. 1.11.


magyarázat megbeszélés vita szemléltetés szerepjáték házi feladat



x x x x x x

2.6.A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

89

A 11498-12 azonosító számú, Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

90

A 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

Nyelvtani rendszerzés 2

Nyelvi készségfejlesztés

Munkavállalói szókincs

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Nyelvtani rendszerzés 1

Foglalkoztatás I.

x x x

x x x x

x x x x

x x x x

FELADATOK Idegen nyelven: bemutatkozik (személyes és szakmai vonatkozással) alapadatokat tartalmazó formanyomtatványt kitölt szakmai önéletrajzot és motivációs levelet ír állásinterjún részt vesz munkakörülményekről, karrier lehetőségekről tájékozódik idegen nyelvű szakmai irányítás, együttműködés melletti munkát végez munkával, szabadidővel kapcsolatos kifejezések megértése, használata SZAKMAI ISMERETEK Idegen nyelven: szakmai önéletrajz és motivációs levél tartalma, felépítése egy szakmai állásinterjú lehetséges kérdései, illetve válaszai közvetlen szakmájára vonatkozó gyakran használt egyszerű szavak, szókapcsolatok a munkakör alapkifejezései SZAKMAI KÉSZSÉGEK Egyszerű formanyomtatványok kitöltése idegen nyelven Szakmai állásinterjún elhangzó idegen nyelven feltett kérdések megértése, illetve azokra való reagálás értelmező, összetett mondatokban SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Fejlődőképesség, önfejlesztés TÁRSAS KOMPETENCIÁK Nyelvi magabiztosság Kapcsolatteremtő készség MÓDSZERKOMPETENCIÁK Információgyűjtés Analitikus gondolkodás Deduktív gondolkodás

91

x x x

x

x

x

x x

x

x x x

x x

x

x x

x

x

x

x x

x x

x

x x x

x

3. Foglalkoztatás I. tantárgy

64 óra

3.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy a diákok alkalmasak legyenek egy idegen nyelvű állásinterjún eredményesen és hatékonyan részt venni. Ehhez kapcsolódóan tudjanak idegen nyelven személyes és szakmai vonatkozást is beleértve bemutatkozni, a munkavállaláshoz kapcsolódóan pedig egy egyszerű formanyomtatványt kitölteni. Cél, hogy a rendelkezésre álló 64 tanóra egység keretén belül egyrészt egy nyelvtani rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve az állásinterjúhoz kapcsolódóan a legalapvetőbb mondatszerkesztési eljárások elsajátítása révén. Majd erre építve történjen meg az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés és az induktív nyelvtanulási készségfejlesztés 6 alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó társalgási témakörön keresztül. Végül ezekre az ismertekre alapozva valósuljon meg a szakmájához kapcsolódó idegen nyelvi kompetenciafejlesztés. 3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak: Idegen nyelvek. 3.3. Témakörök 3.3.1. Nyelvtani rendszerzés 18 óra A 8 órás nyelvtani rendszerezés alatt a tanulók a legalapvetőbb igeidőket átismétlik, illetve begyakorolják azokat, hogy munkavállaláshoz kapcsolódóan, hogy az állásinterjú során ne okozzon gondot a múltra, illetve a jövőre vonatkozó kérdések megértése, illetve az azokra adandó válaszok megfogalmazása. Továbbá alkalmas lesz a tanuló arra, hogy egy szakmai állásinterjún elhangzott kérdésekre összetett mondatokban legyen képes reagálni, helyesen használva az igeidő egyeztetést. Az igeidők helyes begyakorlása lehetővé teszi számára, hogy mint leendő munkavállaló képes legyen arra, hogy a munkaszerződésben megfogalmazott tartalmakat helyesen értelmezze, illetve a jövőbeli karrierlehetőségeket feltérképezze. A célként megfogalmazott idegen nyelvi magbiztosság csak az igeidők helyes használata révén fog megvalósulni. 3.3.2. Nyelvtani rendszerezés 28 óra A 8 órás témakör során a diák a kérdésszerkesztés, a jelen, jövő és múlt idejű feltételes mód, illetve a módbeli segédigék (lehetőséget, kötelességet, szükségességet, tiltást kifejező) használatát eleveníti fel, amely révén idegen nyelven sokkal exaktabb módon tud bemutatkozni szakmai és személyes vonatkozásban egyaránt. A segédigék jelentéstartalmának precíz és pontos ismerete alapján alkalmas lesz arra, hogy tudjon tájékozódni a munkahelyi és szabadidő lehetőségekről. Precízen meg tudja majd fogalmazni az állásinterjún idegen nyelven feltett kérdésekre a választ kihasználva a segédigék által biztosított nyelvi precizitás adta kereteket. A kérdésfeltevés alapvető szabályainak elsajátítása révén alkalmassá válik a diák arra, hogy egy munkahelyi állásinterjún megértse a feltett kérdéseket, illetve esetlegesen ő maga is tisztázó kérdéseket tudjon feltenni a munkahelyi meghallgatás során. A szórend, a prepozíciók és a kötőszavak pontos használatának elsajátításával olyan egyszerű mondatszerkesztési eljárások birtokába jut, amely által alkalmassá válik arra, hogy az állásinterjún elhangozott kérdésekre relevánsan tudjon felelni, illetve képes legyen tájékozódni a munkakörülményekről és lehetőségekről. 92

3.3.3. Nyelvi készségfejlesztés 24 óra /Az induktív nyelvtanulási képesség és az idegen nyelvi asszociatív memória fejlesztése fonetikai készségfejlesztéssel kiegészítve/ A 24 órás nyelvi készségfejlesztő blokk során a diák rendszerezi az idegen nyelvi alapszókincshez kapcsolódó ismereteit. E szókincset alapulvéve valósul meg az induktív nyelvtanulási képességfejlesztés és az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés 6 alapvető társalgási témakör szavai, kifejezésein keresztül. Az induktív nyelvtanulási képesség által egy adott idegen nyelv struktúráját meghatározó szabályok kikövetkeztetésére lesz alkalmas a tanuló. Ahhoz, hogy a diák koherensen lássa a nyelvet és ennek szellemében tudjon idegen nyelven reagálni, feltétlenül szükséges ennek a képességnek a minél tudatosabb fejlesztése. Ehhez szorosan kapcsolódik az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés, ami az idegen nyelvű anyag megtanulásának képessége: képesség arra, hogy létrejöjjön a kapcsolat az ingerek (az anyanyelv szavai, kifejezése) és a válaszok (a célnyelv szavai és kifejezései) között. Mind a két fejlesztés hétköznapi társalgási témakörök elsajátítása során valósul meg. Az elsajátítandó témakörök: személyes bemutatkozás a munka világa napi tevékenységek, aktivitás lakás, ház utazás, étkezés Ezen a témakörön keresztül valósul meg a fonetikai dekódolási képességfejlesztés is, amely során a célnyelv legfontosabb fonetikai szabályaival ismerkedik meg a nyelvtanuló. 3.3.4.Munkavállalói szókincs 24 óra /Munkavállalással kapcsolatos alapvető szakszókincs elsajátítása/ A 24 órás szakmai nyelvi készségfejlesztés csak a 40 órás 3 alapozó témakör elsajátítása után lehetséges. Cél, hogy a témakör végére a diák folyékonyan tudjon bemutatkozni kifejezetten szakmai vonatkozással. Képes lesz a munkalehetőségeket feltérképezni a célnyelvi országban. Begyakorolja az alapadatokat tartalmazó formanyomtatvány kitöltését, illetve a szakmai önéletrajz és a motivációs levél megírásához szükséges rutint megszerzi. Elsajátítja azt a szakmai jellegű szókincset, ami alkalmassá teszi arra, hogy a munkalehetőségekről, munkakörülményekről tájékozódjon. A témakör tanulása során közvetlenül a szakmájára vonatkozó gyakran használt kifejezéseket sajátítja el. A munkaszerződések kulcskifejezéseinek elsajátítása és fordítása révén alkalmas lesz arra, hogy a leendő saját munkaszerződését, illetve munkaköri leírását lefordítsa és értelmezze. 3.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Az órák kb. 50%-a egyszerű tanteremben történjen, egy másik fele pedig számítógépes tanterem, hiszen az oktatás egy jelentős részben digitális tananyag által támogatott formában zajlik. 3.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) A tananyag kb. fele digitális tartalmú oktatási anyag, így speciálisak mind a módszerek, 93

mind pedig a tanulói tevékenységformák. 3.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

Információ feldolgozó tevékenységek Olvasott szöveg önálló feldolgozása Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Információk önálló rendszerezése Információk feladattal vezetett rendszerezése Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok Levélírás Válaszolás írásban mondatszintű kérdésekre Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Komplex információk körében Elemzés készítése tapasztalatokról Csoportos munkaformák körében Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Információk rendszerezése mozaikfeladattal Csoportos helyzetgyakorlat

1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 3. 3.1. 4. 4.1. 4.2. 4.3.

Osztálykeret

Csoportbontás


Egyéni

Sorszám



x x x x

x

x x

x x x x

x x x

3.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Sorszá m

1.1 1.2. 1.3. 1.4. 1.5.



magyarázat kiselőadás megbeszélés vita szemléltetés

x x x x x 94


Sorszá m

1.6. 1.7. 1.8. 1.9. 1.10.


projekt kooperatív tanulás szerepjáték házi feladat digitális alapú feladatmegoldás



x x x x x

3.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

95

A 11110-12 azonosító számú Egészségügyi alapismeretek megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

96

A 11110-12 azonosító számú Egészségügyi alapismeretek megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

FELADATOK Hivatása gyakorlása során az egészségügyi dolgozóval szemben támaszott etikai, jogi követelményeknek megfelelő viselkedést, magatartást tanúsít, tiszteletben tartja az emberi méltóság Alaptörvényben megfogalmazott jogát Napi feladatait előítéletmentesen, az egyenlő bánásmód szabályait betartva látja el Elfogadja a különböző kultúrkörökből érkező betegek ellátásának specialitásait Biztosítja és munkája során érvényesíti a betegjogokat, betartja az adatkezelési, adatvédelmi jogszabályokat Betartja kompetencia határait, fegyelmezetten és kollegiálisan team-munkában dolgozik Segítő hivatását felelősséggel, empatikusan, toleránsan gyakorolja, a vele kapcsolatba kerülő egészséges vagy beteg ember személyiségét tiszteletben tartja Felismeri a betegségből adódó szorongást, elutasító viselkedést, önvédelmi reakciókat Felismeri az agresszió megnyilvánulási formáit, a bántalmazott gyermek vagy felnőtt viselkedését Az egészséges vagy beteg ember felé közvetíti az önsegítő

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x 97

x

Speciális kommunikáció

Orvosi latin

Környezet-egészségügy

Egészségfejlesztés

Népegészségügy

Egészségügyi ellátórendszer

Pedagógia

Pszichológia

Szociológia

Szakmai jogi és etikai ismeretek


Kommunikáció

Szakmai kommunikáció


csoportok, betegszervezetek értékeit Alkalmazza az orvosi terminológia helyesírási és kiejtési szabályait Alkalmazza az orvosi latinban használatos megnevezéseket Adekvátan, kongruensen és hitelesen kommunikál a beteggel és a hozzátartozóval, ismeri a megfelelő kommunikációs stílus jelentőségét és felelősségét az ápolásban Felismeri a kommunikációs folyamatban bekövetkezett zavarokat


Orvosi latin



Népegészségügy


Pedagógia

Pszichológia

Szociológia



Kommunikáció



x x

x

x

x

Munkája során alkalmazza a telefonos kapcsolatfelvétel, telefonálás szabályait

x

Megfelelően kommunikál látás-, hallás-, beszédsérült személlyel

x

Alkalmazza a kommunikációfelvétel és -tartás szabályait autizmus spektrumzavar esetén Segíti tevékenységeik ellátásában a fogyatékossággal élő betegeket, részt vesz a kommunikációs akadálymentesítésben Értelmezi és munkája során alkalmazza az egészség fogalmát, az egészség koncepcióit, annak egyéni tényezőit Tudja ismertetni egészségügyi ellátórendszer felépítését, a prevenció - kuráció - rehabilitáció feladatait

x

x

x

x

98

x

Népességi és egészségügyi statisztikai adatokat értelmez, ezzel összefüggésben értelmezi a népbetegségek, vezető haláloki tényezők és morbiditási tendenciájukban emelkedő kóroki tényezők szerepét és jelentőségét Felismeri a betegmegfigyelés során kiszűrhető rizikófaktorokat, kompetenciájának megfelelően részt vesz a szűrővizsgálatokban Környezettudatosan gondolkodik, felismeri az egészséget veszélyeztető környezeti veszélyforrásokat, kémiai, fizikai és biológiai környezeti károsító hatásokat Betartja a biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokat, szakszerűen kezeli az eszközöket Kompetenciájának megfelelően részt vesz a közösségi egészségfejlesztési programok szervezésében, kivitelezésében Általános etika Egészségügyi etika Ápolásetika Egyenlő bánásmód alapelvei Fogyatékosságok formái Transz- és multikulturális ápolás, ápolásetika alapjai Alaptörvény, sarkalatos jogszabályok Egészségügyi törvény és egészségügyre vonatkozó jogszabályok Általános lélektan Személyiséglélektan

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

SZAKMAI ISMERETEK x x x x x x x x

x x x 99


Orvosi latin



Népegészségügy


Pedagógia

Pszichológia

Szociológia



Kommunikáció



Szociálpszichológia Önsegítő csoportok Team-muka Orvosi latin nyelv Kommunikációs alapismeretek Általános és infokommunikációs akadálymentesítés Kommunikációs zavarok felsimerése Népegészségügy Az egészségügyi ellátórendszer Statisztika és demográfia Népegészségügyi jelentőségű szűrővizsgálatok Prevenció és rehabilitáció Egészségfejlesztés, közösségi egészségfejlesztés


Orvosi latin



Népegészségügy


Pedagógia

Pszichológia

Szociológia



Kommunikáció



x x x x x x

x x

x x x x x

x

x x

Környezetegészségügy

x

Környezettudatos életmód, környezeti veszélyforrások és kockázati tényezők

x

x

Munkaegészségügy

x

Munkabiztonsági tényezők Munkavédelem Tűzvédelem

x x x SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Szakmai nyelvű kommunikáció x x x x x x szóban és írásban Adekvát kommunikáció fogyatékossággal élő, vagy autista beteggel SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Elhivatottság, elkötelezettség x x x Felelősségtudat x x Türelmesség x x x x x TÁRSAS KOMPETENCIÁK Kapcsolatteremtő készség x x x x x 100

x

x

x x

x x

x x x x

x

x x x x

Közérthetőség Segítőkészség

x x x x x x x x x x MÓDSZERKOMPETENCIÁK Helyzetfelismerés x x Gyakorlatias feladatértelmezés x x Ismeretek helyükön való x x x x x x alkalmazása

x x

x x

x x

x x

x

x

x


Orvosi latin



Népegészségügy


Pedagógia

Pszichológia

Szociológia



Kommunikáció



x x x

x

x

4. Egészségügyi alapismeretek tantárgy 138 óra/144 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 4.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja felkészíteni a képzésben résztvevőket az egészségügyi szolgáltatóknál végzendő segítő szakmák elsajátítására. A tantárgy olyan általános, az egészségügyhöz kapcsolódó alapismeretek elsajátítását szolgálja, melyek nélkülözhetetlenek a specifikus szakmai ismeretek elsajátításához, az egészségügy területéhez tartozó valamennyi szakma gyakorlásához. 4.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Kommunikáció. Szakmai kommunikáció. Munkavédelmi alapismeretek. Ápoláslélektan. Akadályozott ember gondozása. Speciális ápolást igénylők ellátása. 4.3. Témakörök 4.3.1.Szakmai jogi és etikai ismeretek 16 óra/18 óra A társadalmi, erkölcsi és jogi normák fogalma, egymáshoz való viszonyuk A jog fogalma, kialakulása. A jog és a jogrend fogalma és a belső jogforrások rendszere. Magyarország Alaptörvényében meghatározott alapvető jogok és kötelezettségek. Az állami szervek rendszere, jellegük és egymáshoz való viszonyuk. Az állam felelőssége a lakosság egészségi állapotáért. A közszolgáltatások rendszere és szervezése: az egészségügy és a szociális ellátás intézményei és azok alapvető követelményei. Az egészségügyi igazgatás szervezetrendszere. Az egészségügyre és az egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó fontosabb jogi szabályozások. 101

Információbiztonság és adatvédelem. Az egészségügyi dokumentáció kezelése. Szakmai felelősség és felelősségvállalás az egészségügyben. Az egészségügyben dolgozókra vonatkozó speciális munkaügyi szabályok és szabályozók. Az egészségügyi etika kialakulása és alapjai. Az egészségügyi etika alapelvei. Etikai értékek az egészségügyben. A betegek jogai és a betegjogok érvényesítése. Jogi és etikai szabályozás kapcsolata az egészségügyben. Az egészségügyi dolgozók tevékenységének etikai elvei és problémái. Az egészségügyi dolgozóval szemben elvárt magatartás, viselkedés. Szakmai etikai alapkövetelmények: előítélet mentesség, másság elfogadása, tolerancia, humanitás, empátia, karitativitás, intimitás.. Esélyegyenlőség biztosítása. Etikai dilemmák és bioetikai kérdések. Az abortusz etikai kérdései. Az egészségügyi dolgozók és a sztrájkjog etikai kérdései. Etikai kódex. 4.3.2. Szociológia 16 óra/18 óra A szociológia lényege, tárgya, jelentősége. A szociálpszichológia tárgya, témakörei. Társadalmi rétegződés és mobilitás. Társadalmi egyenlőtlenségek és a szegénység. A szocializáció fogalma és elméletei; szinterei, intézményei. Családszociológia. Szerepek és szerepkonfliktusok. Csoportok. Csoportdinamika. A csoportokat alakító tényezők. A csoporton belüli tagolódás. A csoporttagok egymáshoz való viszonya. A csoport egymást erősítő tényezői. Deviáns magatartás fogalma, formái. A különböző kultúrák szokásai, hagyományai. Esélyegyenlőség. Foglalkoztatottság és munkanélküliség. Népességi mutatók. Szociológiai mérések, eredmények, statisztikai adatok. Szociális intézményrendszerek. Az egészségügyi dolgozók. Munkakörök. Munkakörökkel kapcsolatos általános elvárások. Személyes attitűdök a segítő szakmákban. 4.3.3. Pszichológia 18 óra/18 óra Az általános pszichológia tárgya, felosztása. Pszichológiai alapfogalmak. A pszichológia irányzatai. A pszichológia vizsgálómódszerei. Alapvető megismerési folyamatok. Motiváció és érzelem. Az alvás szerepe, funkciója. 102

Az alvás fázisai. Leggyakoribb alvászavarok. A tanulás fogalma, fajtái. Tanulási modellek. A személyiség fogalma és a legfontosabb személyiség-elméletek. Személyiség-tipológia. A személyiség fejlődése. A szocializáció folyamata. Fejlődéslélektan alapfogalmai, módszerei, a fejlődés törvényszerűségei. A megismerési folyamatok fejlődése, a beszédfejlődés. A tanulás és viselkedés fejlődése. Az érzelmi funkciók kialakulása és az akarat fejlődése. A gyermek értelmi fejlettségének mérése. A szorongás lényege, kialakulásának okai. A szorongás testi tünetei, érzelmi komponensei. A szorongás kezelése. Stresszhelyzet, félelem és a kapcsolódó önvédelmi reakciók. 4.3.4. Pedagógia 18 óra/18 óra A neveléstudományok helye, felosztása. Nevelési célok. A nevelés folyamata. Az iskola és a nevelés kapcsolata. Nevelési módszerek. Nevelői-oktató szerep; szerepelvárások és szerepkonfliktusok. A személyiség összetevői. A nevelő személyisége. Vezetői, szülői attitűdök, módszerek, eszközök. Tanulás és oktatás. A tanulás. Tanítási-tanulási módszerek. A tanulási folyamat szervezése. Tanulási technikák. Tanulásmódszertan. Tanulási problémák, zavarok, akadályok. A pedagógia módszerei. Az individuális pedagógia. Az oktatás szervezeti és munkaformái. Az oktatás eszközei és módszerei. Motiválás és aktivizálás. Ellenőrzés, értékelés, differenciálás. Új módszerek a pedagógiában. Andragógiai alapismeretek. Kliens/beteg oktatása. Az egészségnevelés célja, feladata. Az egészségnevelés során alkalmazható egyéni, csoportos és egyéb szervezeti formák, módszerek, azok előnyei, hátrányai. 4.3.5. Egészségügyi ellátórendszer 18 óra/ 18 óra Az egészségügyi ellátórendszer fogalma, feladata, helye, kapcsolatrendszere a makrogazdaságban. A magyar egészségügyi ellátó rendszer tagozódása, struktúrája. A progresszív betegellátás filozófiája, rendszere, jellemzői. Az egészségügyi ellátás színterei, az egyes színterek feladata, célja, szereplői. Az egészségügyi ellátórendszer működésének szabályozása és ellenőrzése. Az egészségügyi ellátás tárgyi és humánerőforrás feltételeinek szabályozása. Kompetenciák és hatáskörök az egészségügyi ellátórendszerben. Az egészségügyi technológia fogalma, összetevői. 103

A prevenció helye, színterei az egészségügyi ellátórendszerben. A rehabilitáció helye, jelentősége az egészségügyi ellátórendszerben. A hazai sürgősségi betegellátó rendszer szintjei, jellemzői. Nemzetközi egészségbiztosítási rendszerek. Egészségügyi ellátás az EU-ban. A hazai egészségbiztosítási rendszer jellemzői. A hazai egészségügyi ellátás finanszírozási formái, technikái. A hazai egészségügyi ellátórendszer fejlesztési koncepciói. Minőségirányítás az egészségügyben. Képzés, továbbképzés az egészségügyben. Az egészségügyi dolgozók érdekképviseleti szervei (kamarák, szakszervezetek).

egyesületek,

4.3.6. Népegészségügy 18 óra/18 óra A népegészségtan tárgya. A népegészségtan és az orvostudomány kapcsolata. Az egészség, egészségkulturáltság. A statisztika fogalma, tárgya. A statisztikai adatok jellege. A statisztikai adatgyűjtés, csoportosítás. A demográfia fogalma, tárgya, alapfogalmai (népesség, népesedés, népmozgalom). A demográfia módszerei és kiemelt tárgyköreinek áttekintése: A strukturális demográfia. Születés, termékenység. Halandóság. Természetes népmozgalom. Család-demográfia. Reprodukció. Vándorlások. Epidemiológia fogalma, tárgya. Deszkriptív epidemiológia. A betegségek gyakoriságának mérése (prevalencia, incidencia, tartam prevalencia fogalma). Kor-nem és egyéb kategória-specifikus mutatók lényege. A betegségek gyakoriságát befolyásoló tényezők. A morbiditási adatok forrásai. Analitikus epidemiológia, intervenciós epidemiológia fogalma. Szociológiai módszerek. Szűrővizsgálatok célja, feltételei. Prevenció és egészségmegőrzés. Az egészségi állapotot befolyásoló életmódbeli, környezeti, társadalmi tényezők. A prevenció szintjei. Az egészségmegőrzés stratégiája. Hazai egészség-megőrzési programok. 4.3.7.Egészségfejlesztés Az egészség definíciója. Az egészséget befolyásoló tényezők. Az egészségi állapot megítélése. Az egészségfejlesztés fogalma, célja, feladata, színterei, intézményei. 104

16 óra/18 óra

Az egészségkultúra fogalma, összetevői. Az egészséges életvitel. A szükségletek hierarchiája, a szervezet belső környezeti egyensúlya, állandósága. Az egészséges szervezetet felépítő anyagok, tápanyagok összetétele, tápanyag-piramis, az egészséges szervezet tápanyagszükséglete. Az egészséges táplálkozás; a túlzott tápanyagbevitel következményei. Fizikai, szellemi munka energiaigénye. A testi erő fenntartása, a mozgás lehetséges módjai. A prevenció szintjei. A betegségek korai felismerését szolgáló lehetőségek; rizikófaktorok és azok felismerése. Szűrővizsgálatok jelentősége, életkorok szenti szűrővizsgálatok formái, teendő a tünetek megjelenése esetén. A káros szenvedélyek formái, kialakulásuk okai, betegséget előidéző káros hatásuk, a káros szenvedélyek korai felismerése. A drog, az alkohol kapcsolata a mentális egészségünkkel. Önértékelés, önbecsülés. Önmagunkról kialakított reális kép, képességeink, korlátaink. Az egészséges lelki egyensúly fenntartása, önvédő technikák. Relaxáció formái, jelentősége. Aktív, passzív pihenés formái. Az érzelmi élet egyensúlya. Az akaraterő. Önsegítő csoportok és betegszervezetek létrejötte, jelentősége, szervezése. Az önsegítő csoportok, szervezetek értékei. A fogyatékosság fogalma. A fogyatékosság főcsoportjai. A fogyatékossággal élő emberek életmódja, életminősége. 4.3.8. Környezet-egészségügy 18 óra/18 óra A környezet és az egészség kapcsolata. Az ember ökológiai lábnyoma, környezettudatos gondolkodás. A természetes és a mesterséges (épített) környezet jellemzői a XXI. században. A víz szerepe az ember életében. Az egészséges ivóvíz és az ásványvizek. Hazánk gyógy-és termálvizei, azok egészségre gyakorolt hatásai. A vízszennyezők és az egészségtelen vizek károsító hatásai. A légkör és a levegő fizikai, kémiai jellemzői. A főbb légszennyező anyagok, jellemzőik és hatásuk az egészségre. Meteorológiai és klimatikus tényezők hatása az emberre. Ionizáló és nem ionizáló sugárzások fizikai és biológiai jellemzői és hatásaik. A talaj összetétele, öntisztulása, talajszennyeződés. Vegyi anyagok a környezetünkben. Hulladékgazdálkodás, kommunális, ipari és mezőgazdasági hulladékok. A veszélyes hulladékok kezelése, tárolása. A környezeti zaj, rezgés és annak hatásai a szervezetre. A zajártalom és következményei. A települések típusai és jellemzőik. Urbanizációs ártalmak. Az egészséges lakókörnyezet. 105

A korszerűtlen lakások, épületek egészségre gyakorolt káros hatásai. Egészségügyi kártevők megjelenése a lakásban és a környezetben. Környezeti eredetű megbetegedések és azok megelőzése. Környezeti katasztrófák, haváriák. Környezetvédelem az egyén és a társadalom szintjén. Munkabiztonság és munkahigiéné az egészségügyi munkahelyeken. Biztonságos munkavégzés tárgyi feltételei, munkaeszközök megfelelő használata. Tűzveszélyes anyagok a munkakörnyezetben. Fizikai, kémiai, biológiai kockázatok az egészségügyi munkahelyeken. 4.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Az elméleti oktatás helyszíne: tanterem 4.5. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 5. Szakmai kommunikáció tantárgy 70 óra/72 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 5.1. A tantárgy tanításának célja A szakmai kommunikáció oktatásának célja a kommunikációs ismeretek, készségek, aktív, tudatos fejlesztése, kitérve az egészségügyi pályákon fontos jellemzőkre, speciális helyzetekre. További cél, hogy a tanuló ismerje az orvosi latin nyelvi szakkifejezéseket, munkája során tudja alkalmazni a latin szaknyelv kiejtési, olvasási és írási szabályait. 5.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Magyar nyelvtan. Magyar irodalom. Történelem. Biológia. Anatómia-élettan. Pszichológia. Személyiség lélektan. Szociálpszichológia. 5.3. Témakörök 5.3.1. Kommunikáció A kommunikáció fogalma, elemei. Dinamikai törvényszerűségek. Az interperszonális és multiperszonális kommunikációs helyzetek. Az őszinte kommunikáció feltételei. Érintkezési formák és ezek eltérései más kultúrákban. Az érdeklődés és a figyelmes hallgatás jelentősége. A közvetlen emberi kommunikáció formái. Nyelvi szocializációs szintek. A metakommunikáció fogalma és törvényszerűségei, jellemzői. A verbális és nonverbális közlés viszonya. A pillanatnyi és állandósult érzelmek kifejeződése. 106

18 óra/18 óra

A kulturális szignálok kommunikatív jelentősége. A kongruens és inkongruens kommunikáció fogalma, jellemzői, hitelesség. Egészségügyi szakmai kommunikáció: Az egészségügyi szakdolgozó-beteg együttműködés javításának kommunikációs lehetőségei. A kapcsolatfelvétel, a bemutatkozás jelentősége és általános szabályai. Kapcsolatteremtés és fenntartás egészséges és a beteg gyermekkel. A gyerekek sajátos kommunikációs formái: a sírás, a rajz és a játék. Az időskor kommunikációs jellemzői, kommunikációs nehézségek, akadályok Kommunikáció roma páciensekkel. Figyelemfelhívó jelek a páciens kommunikációjában. Kapcsolat, kommunikáció feszült, indulatos betegekkel. Kommunikáció a hozzátartozókkal. Kommunikáció az egészségügyi team tagjai között. Telefonos kommunikáció szabályai az egészségügyben. 5.3.2. Orvosi latin 36 óra/36 óra A latin nyelv eredete, fejlődése. Az orvosi latin nyelv kialakulása és fejlődése. Az orvosi terminológia helyesírási és kiejtési szabályai. Az emberi test főbb részei, síkjai, irányai. Szervek, szervrendszerek felépítésére, egészséges és kóros működésére vonatkozó latin szakkifejezések: Mozgásrendszer latin szakkifejezései. Keringési rendszer latin szakkifejezései. Légzőrendszer latin szakkifejezései. Emésztőrendszer latin szakkifejezései. Vizeletkiválasztó rendszer latin szakkifejezései. Nemi szervek latin szakkifejezései. Belső elválasztású mirigyek latin szakkifejezései. Idegrendszer latin szakkifejezései. Érzékszervek latin szakkifejezései. A szervek, szervrendszerek működésére vonatkozó szakkifejezések. Kórtani és klinikumi elnevezések. Műtéti és vizsgáló eljárások elnevezései. Orvosi vények szakkifejezései. Számnevek. Alapvető nyelvtani ismeretek: a névelő, főnév, birtokos szerkezet, melléknév és minőségjelzős szerkezet névszók, ragozás, határozószók, szóképzés és szóalkotás, rövidítések, igék és igeragozás, képzők. A témakört csoportbontásban kell tanítani. 5.3.3. Speciális kommunikáció 16 óra/18 óra A kommunikációs zavarok és okai. Speciális kommunikáció alkalmazása hallás, beszéd és látássérültekkel. A hazai és nemzetközi jelnyelv és a Braille írás. Az egészségügyi szakdolgozó szerepe a megfelelő kommunikáció biztosításában és fenntartásában. Infokommunikációs akadálymentesítés. Kommunikációs korlátok leküzdése autizmus spektrumzavar esetén. 107

A nyelvi kommunikáció hiányosságai. A szégyenlősség és gátlásosság. Kommunikációs gátak és közléssorompók. A kommunikációs zavarok leküzdése. Segítő beszélgetés. Segítő beszélgetés leggyakoribb hibái. A témakört csoportbontásban kell tanítani. 5.4.

A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Az elméleti oktatás helyszíne: tanterem

5.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

108

A 11221-12 azonosító számú Alapápolás megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

109

A 11221-12 azonosító számú Alapápolás megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák Ápolástangondozástan gyakorlat

Csecsemő és kisgyermekgondozás

Betegmegfigyelés

Ápolási beavatkozások

Egészséges csecsemő és gyermek gondozása

Gondozási feladatok felnőttkorban

Ápolási-gondozási feladattok felnőttkorban

Ápoláslélektan

Ápolástudomány

Akadályozott ember gondozása


Egészséges ember gondozása

Ápolástan-gondozástan Ápolástan-gondozástan gyakorlat

x

x

x

x

x

x

FELADATOK Részt vesz az egészség megőrzésében és helyreállításában Részt vesz az egészséges újszülött, csecsemő és gyermek szükségleteinek biztosításában Biztosítja az egyén komfortját különböző életszakaszok, élethelyzetekben Gondozási feladatot lát el különböző életszakaszokban, élethelyzetekben Elhelyezi a beteget a kórteremben, részt vesz a betegfelvétel-átadás és elbocsátás ápolói feladataiban Részt vesz az ápolási folyamat tervezésében, kivitelezésében és megfelelően dokumentálásban Akadályozott személyt ápol, segít, gondoz, rehabilitációs programjaiban részt vesz Segíti a beteget alapvető szükségleteinek kielégítésében, a betegbiztonság és a betegjogok szem előtt tartásával Kardinális tüneteket észlel, mér, EKG-t készít, pulzoximetriát végez, az eredményt rögzíti és jelenti, sürgős esetben haladéktalanul intézkedik Felismeri a beteg megváltozott szükségleteit, a betegmegfigyelés során észlelt tüneteket jelzi és jelenti, életet veszélyeztető tüneteket, tünetegyütteseket felismer és haladéktalanul

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

110

x

Ápolástangondozástan gyakorlat Ápolási-gondozási feladattok felnőttkorban


x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

111


x

Betegmegfigyelés

x


x

x

Ápoláslélektan

x

Ápolástudomány


intézkedik Biztonságos és higiénikus betegkörnyezetet teremt az aszeptikus betegellátás figyelembe vétele mellett Pozícionálja, mobilizálja a beteget, mozgást segítő eszközöket biztonsággal alkalmaz, rugalmas pólyát megfelelő módon felhelyez Megfelelően és biztonságosan alkalmazza a gyógyászati segédeszközöket, az ápolási, kényelmi és antidecubitus eszközöket, kötszereket Előkészít különböző vizsgálatokhoz és mindennapos beavatkozásokhoz, kompetenciájának megfelelően felkészíti a beteget, illetve segédkezik a beavatkozások kivitelezésében Testváladékokat megfigyel, felfog, gyűjt, mér, váladékfelfogó eszközöket szakszerűen használ, kezel, fertőtlenít Fizikális lázcsillapítást végez, hideg-meleghatást alkalmaz Felismeri a decubitus jeleit, súlyosságát megállapítja, részt vesz az ellátásában Felismeri az élősködővel fertőzött beteget, részt vesz az ellátásában, izolálásában Idős beteget életkorának, szellemi és fizikai adottságainak megfelelően ápol Terminális állapotban lévő, illetve haldokló betegek alapápolási feladatait ellátja,





x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x



Betegmegfigyelés



halott körüli teendőket ellát Részt vesz a szakszerű és jogszerű fizikai korlátozás kivitelezésében, majd a fokozott betegmegfigyelésben, a fizikailag korlátozott beteg szükségleteinek kielégítésében Részt vesz a viziteken, megbeszéléseken, a gyógyító team tagjaival együttműködik Etikus és felelősségteljes magatartást tanúsítva segítő, támogató kapcsolatot tart a beteggel, hozzátartozókkal Betartja az ápolásetikai normákat, a munkavégzésére vonatkozó munkavédelmi és egyéb jogszabályokat, minőségügyi és szakmai előírásokat Alkalmazza a fertőtlenítő eljárásokat

Ápoláslélektan

Ápolástudomány





Ápolástangondozástan gyakorlat


x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x

x x x

x

x

x

x x x x

x x x x

x

SZAKMAI ISMERETEK Egészséges ember fejlődése, fejlődéslélektana Egészséges ember gondozása Újszülött, csecsemő és gyermekgondozás Prevenció Egészséges életmód, életvitel Idős ember gondozása Fogyatékkal élő ember gondozása, ápolása Esélyegyenlőség biztosítása Ápolásetika Ápoláslélektan Team-munka szerepe, jelentősége Betegfelvétel, betegátadás, elbocsátás

x

x

x

x

x x x x

x x x

x x x

x x x x

x x

x x

x

x

x x

x

x

x x x

x x x x

112

x x x

x

Ápolástangondozástan gyakorlat Ápolási-gondozási feladattok felnőttkorban

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x

x x x

x

x

x

x

x

x

x x


x


x

Betegmegfigyelés


Ápoláslélektan

Ápolástudomány


Alapszükségletek szerinti ápolás és betegellátás Megváltozott szükségletek felmérése, kielégítése Ápolási beavatkozások Vizsgálatok, segédkezés vizsgálatoknál és beavatkozásoknál Betegmegfigyelés és riasztás Kardinális tünetek mérése, észlelése, regisztrálása Aszeptikus betegellátás, higiéné és nosocomialis surveillance Fertőtlenítés és egyszerhasználatos anyagok kezelése Betegbiztonság Geriátria Rehabilitáció Egészségügyi dokumentáció vezetése és adatvédelem Ápolási dokumentáció vezetése Munka-, tűz- és környezetvédelem





x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x

x x x

x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK Szakmai nyelvű kommunikáció x x x x x szóban és írásban Alapápolás és gondozási x x x tevékenységek ellátása Egyszerűbb terápiás vagy diagnosztikus célú vizsgálatok, beavatkozások végrehajtás Az ápolás, a betegmegfigyelés és riasztás eszközeinek adekvát és biztonságos alkalmazása Eszközök előkészítése, x x x tisztántartása SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Elhivatottság, elkötelezettség x x x x x 113

Ápolástangondozástan gyakorlat

x

x

x

x

114




Ápoláslélektan

Ápolástudomány

x


Helyzetfelismerés Ismeretek helyükön való alkalmazása Gyakorlatias feladatértelmezés


Kapcsolatteremtő készség Közérthetőség Segítőkészség

x x x x x x x x x x TÁRSAS KOMPETENCIÁK x x x x x x x x x x x x x x x MÓDSZER KOMPETENCIÁK x x x x x

Betegmegfigyelés

Felelősségtudat Türelmesség





x x

x x

x x

x x

x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

6. Ápolástan-gondozástan tantárgy 176 óra/ 180 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 6.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának a célja, hogy az egészségügyi alapismeretekre támaszkodva a tanulók ismerjék meg az ápolás alapelveit, sajátítsák el az ápolás elméleti alapjait, az egészséges és akadályozott emberrel kapcsolatos gondozási feladatokat. 6.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Szakmai jogi és etikai ismeretek, pszichológia, pedagógia, orvosi latin 6.3. Témakörök 6.3.1. Egészséges ember gondozása 18 óra/18 óra Az ember és környezete. Az egészség definíciói. Az ember, mint bio-pszichoszociális lény. Az egészségi állapotot befolyásoló tényezők. Az egészségi állapot felmérése. Személyi higiéné. Egészséges életmód, életvitel, életminőség. Az egészséges életvitel kialakításának lehetőségei. Az egészség fenntartása a betegség kialakulása, rizikótényezői. Egészséges életmód összetevői. Egészségkárosító tényezők. Egészségtudatos magatartás. A testtartás és a rendszeres mozgás jelentősége a mindennapi életben. Az életmód keringési szervekre és a légzőrendszerre gyakorolt hatása. A táplálkozás, az életmód és az emésztőrendszer közti összefüggések. A túlzott tápanyagbevitel következményei. Egészséges napirend összeállítása. Gondozási feladatok életkorok szerint (testápolás, táplálkozás, mozgás, pihenés, alvás, beilleszkedés, alkalmazkodás a megváltozott körülményekhez). Az időskor jellegzetességei: szerepváltozások, magatartások és hiedelmek, veszteségek, krízisek, a gazdasági tényezők hatásai, a jövedelmi viszonyok változása, nyugdíjazás, az életmód változás hatása, az életminőség, társas kapcsolatok, a munka). Segítségnyújtás az idős emberek szükségleteinek kielégítésében. Veszélyeztető tényezők. 6.3.2. Akadályozott ember gondozása 18 óra/18 óra Speciális ellátási igényű ember gondozása, rehabilitációja. Egészség, betegség, károsodás, fogyatékosság, rokkantság fogalmai. A tevékenység akadályozottsága, a társadalmi beilleszkedés korlátozottsága. A fogyatékossági formák definíciója. Az egészségügyi ellátás speciális fizikai környezeti igényei, speciális eszközigényei, a kommunikáció és információ átadás specialitásai a különféle akadályozottsággal élő gyermekek és felnőttek esetében. Az akadályok fajtái. Az akadálymentesítés színterei, törvényi háttere. Az akadálymentesített szolgáltatási környezet jellemzői. Esélyteremtő közszolgáltatás: akadálymentesítés az egészségügyi ellátásban. 115

Fizikai akadálymentesítés. Infó-kommunikációs akadálymentesítés. Morális akadálymentesítés (fogyatékos személyek társadalmi megítélése, antidiszkrimináció a gyakorlatban). Gyógyászati segédeszközök használata, karbantartása. 6.3.3. Ápolástudomány Az ápolás története. A mentés története. A betegápolás és a mentés fejlődése Magyarországon. Az szükségletek hierarchiája. Az ápolási folyamat. Az ápolási dokumentáció részei. Ápolási modellek. – Az ápolási modell fogalma, a modellek közös jellemzői. – Az egészségügyi ellátás hagyományos modellje. – Az életműködéseken alapuló ápolási modell. – Az önellátáson alapuló ápolási modell. – A fejlődésen alapuló modell. – A kölcsönhatáson alapuló ápolási modell. – Az adaptáción alapuló ápolási modell. – A rendszerelméleten alapuló ápolási modell. Ápolási modellek a gyakorlatban. Az ápolás meghatározása. –

18 óra/18 óra

Az ápolás funkciói. Önálló, nem önálló és együttműködő funkciók. A funkcionális és a betegközpontú, szükségletekre alapozott ápolás összehasonlítása. Az egészségügyi dolgozókkal szembeni elvárások (külső megjelenés, személyi higiéné, személyiségjegyek, viselkedés, felkészültség). A betegellátás minősége. A minőség, a standard fogalma. A minőségügyi dokumentációs rendszer (minőségügyi kézikönyv, minőségügyi eljárások, protokoll, műveleti utasítások, űrlapok, bizonylatok) ismerete. Az egészségügyi dolgozók szerepe a minőségbiztosításban. Ápolástudományi folyóiratok.

6.3.4. Ápoláslélektan

16 óra/18 óra

A betegség hatása a személyiségre. A betegséggel kapcsolatos attitűdök. A betegek és hozzátartozóik pszichés vezetése. Szororigén pszichés ártalmak. Mindennapos ápoláslélektani feladatok a beteg fogadásával, vizsgálatokkal, beavatkozásokkal kapcsolatban. Speciális ápoláslélektani feladatok a fájdalommal, félelem-szorongással kapcsolatban, a hirtelen állapotromlással járó betegségek, krónikus betegségek esetén, valamint a haldoklás folyamatában.

116

6.3.5. Csecsemő és kisgyermekgondozás 36 óra/36 óra A gondozás célja, alapelvei, gondozás és nevelés egysége. A gondozás formái, a gondozó jellemzői. Fejlődéslélektan általános alapfogalmai és azok törvényszerűségei. A megismerő tevékenységek kialakulásának folyamata, területei. A gondolkodás, a tanulás, a beszéd, a viselkedés kapcsolatai, egymásra hatása. A motiváció és akarati cselekvés fejlődése. Az életkori periodizáció szerinti fejlődéslélektan. A gyermeki személyiség fejlődése. A fejlődést befolyásoló tényezők. Anya-gyermek kapcsolat jelentősége. Gondozási feladatok életkor szerint (étkezés, fürdetés, pelenkázás, öltöztetés, levegőztetés, szobatisztaság kialakulásának segítése, mozgásfejlődés biztosítása, csecsemő és kisgyermek napirendje, életmódja, játéktevékenység fejlődésének biztosítása). Szeparáció és hospitalizáció fogalma, hatása a gyermek érzelmi állapotára és fejlődésére. Kórházba kerülő gyermek reakciói a kórházban tartózkodás hatására kialakuló tünet együttes és negatív következményeinek megelőzését szolgáló intézkedések. Gyermekek felkészítése a különböző kórházi beavatkozásokhoz. A témakört csoportbontásban kell tanítani. 6.3.6. Betegmegfigyelés 36 óra/36 óra A betegmegfigyelés általános szempontjai. A beteg magatartásának, viselkedésének megfigyelése. Testalkat, tápláltsági állapot, mozgás, járás megfigyelése. Érzékszervek megfigyelése (látás, hallás, egyensúly, érzészavarok). A tudatállapot megfigyelése. A beteg fekvésének, alvásának megfigyelése. A bőr, hajas fejbőr megfigyelése. A bőrfüggelékek (haj, köröm) megfigyelése. A bőr legfontosabb elváltozásai (elsődleges, másodlagos elemi jelenségek). Kardinális tünetek (testhőmérséklet, pulzus, vérnyomás, légzés) megfigyelése. Testváladékok megfigyelése (széklet, vizelet, hányadék, köhögés, köpet, sebváladék, menstruációs váladék). Vízháztartás megfigyelése, folyadékegyenleg vezetése. Fájdalom megfigyelése. A szervezet oxigén-ellátottságának megfigyelése, pulzoximetriás vizsgálat. EKG készítése. Állapotváltozások, életveszélyes tünetek felismerése. A megfigyelés eredményeinek dokumentálása. A témakört csoportbontásban kell tanítani. 6.3.7. Ápolási beavatkozások Asepsis-antisepsis fogalma. A fertőtlenítés alapfogalmai. Fertőtlenítő eljárások. Fertőtlenítő szerek. A sterilizálás alapjai. A sterilizálás munkafázisai.

36 óra/36 óra

117

Sterilizáló eljárások. Steril anyagok tárolása, kezelése. Munkavédelem az egészségügyi intézményekben. Egyéni védőfelszerelések, védőeszközök használata. Veszélyes hulladékok kezelése. Fertőző beteg elkülönítése, ápolása. A beteg fogadásával, távozásával és áthelyezésével kapcsolatos feladatok. A vizit, ápolói teendők viziten, konzíliumokon. A beteg ember szükségletei, kielégítésének lehetőségei. A beteg ágya, ágyazási formák. A beteg elhelyezése, hely és helyzetváltoztatás. Fekvés és fektetési módok. A beteg mobilizálása. Rugalmas pólya felhelyezése. Kényelmi eszközök és használatuk. Gyógyászati segédeszközök használata. A beteg etetése, itatása. A beteg testének tisztántartása. Élősködők okozta fertőzések ellátása. Testváladékok felfogása, gyűjtése, mérése, váladék felfogó eszközök szakszerű használata, fertőtlenítése. Előkészítés női és férfi beteg katéterezéséhez, hólyagöblítéshez. A széklet- vizeletürítés biztosítása. Szélcső alkalmazása, beszáradt széklet eltávolítása. Beöntés. Testhőmérséklet mérése, lázcsillapítás. Hideg-meleg hőhatáson alapuló eljárások alkalmazása. A légzés segítése. Biztonságos környezet megteremtése. Idős beteg ápolása. Decubitus. Norton és Braden skála használata. A decubitus megelőzése és a beteg ápolása. Terminális állapotban lévő és haldokló beteg ápolása. A halott körüli teendők. Ápolási dokumentáció vezetése. A témakört csoportbontásban kell tanítani. 6.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Csecsemő és kisgyermekgondozás: demonstrációs terem, szaktanterem. Betegmegfigyelés: demonstrációs terem, szaktanterem. Ápolási beavatkozások: demonstrációs terem, szaktanterem. Egyéb témakörök: tanterem. 6.5. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 7. Ápolástan-gondozástan gyakorlat tantárgy 118

175 óra/ 144 óra*

* 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 7.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának a célja, hogy a tanulók sajátítsák el az ápolás –gondozás gyakorlatának alapjait, valamint az emberi fejlődés törvényszerűségeinek ismeretében gyakorolják az egészséges és akadályozott emberrel kapcsolatos gondozási feladatokat. 7.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak: Szakmai jogi és etikai ismeretek, munkavédelmi alapismeretek, kommunikáció, pszichológia, pedagógia, orvosi latin, egészséges ember gondozása 7.3. Témakörök 7.3.1. Egészséges csecsemő és gyermek gondozása 70 óra ÖGY/56 óra Az intézmény felépítése, munkarendje. Munkavédelmi, tűzvédelmi szabályok megismerése, betartása. Napirend megismerése, napirend szerinti munkavégzés. A gyermek fogadása. Részvétel a napi gondozási feladatokban. A csecsemő és gyermekgondozás eszközeinek használata, tisztítása, fertőtlenítése. Mosdatás, fürösztés feladatai. Pelenkázás, tisztázás. Időjárásnak megfelelő öltözet biztosítása. Öltöztetés. Levegőztetés. A csecsemő és a gyermek táplálása. Részvétel a gyermekkel való egyéni és csoportos foglalkozásokban. Közreműködés a helyes szokások kialakításában. Részvétel a játéktevékenységben. A játékok tisztántartása. Altatás, pihenés biztosítása. 7.3.2. Gondozási feladatok felnőttkorban 35 óra ÖGY/32 óra Az intézmény felépítésének, munkarendjének megismerése. Munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi szabályok megismerése, betartása a napi munkavégzés során. A napirend megismerése, részvétel a napi gondozási feladatokban. Megfigyelési feladatok elvégzése, eredmények dokumentálása: magatartás, viselkedés. testalkat, járás. érzékszervek működése. tudatállapot. fekvés, alvás megfigyelése. bőr, bőrfüggelékek, hajas fejbőr. kardinális tünetek megfigyelése. testváladékok megfigyelése. fájdalom megfigyelése. folyadékháztartás megfigyelése A gondozott szükségleteinek figyelembe vétele, kielégítésének segítése: táplálkozás, folyadékfogyasztás segítése. hely- és helyzetváltoztatás segítése. 119

segítségnyújtás a gondozott testének tisztántartásában. ágyazás, ágyneműcsere. ürítési szükségletek kielégítésének segítése. incontinens beteg ápolása. decubitus megelőzés. Ápolási-gondozás eszközeinek szakszerű használata, tisztítása, fertőtlenítése. Fertőtlenítő eljárások alkalmazása. Akadályozott ember (mozgásszervi, látási, hallási, értelmi) segítése a mozgásban, higiénében, pihenésben, táplálkozásban, ürítésben, öltözködésben, kommunikációban. Az intézményben alkalmazott dokumentáció megismerése. 7.3.3. Ápolási-gondozási feladatok felnőtt korban 70 óra ÖGY/56 óra Az intézmény felépítése, munkarendje. Munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi szabályok megismerése, betartása a munkavégzés során. A beteg fogadása, ellátása. A betegellátás menete, dokumentációja, adatok rögzítése. Orvosi vizsgálatokban való segédkezés, asszisztálás. A beteg tüneteinek megfigyelése, dokumentálása. A beteg adatainak kezelése, adminisztráció, dokumentáció. Gondozottak ellátása, rendszeres vizsgálata. Légzés, pulzus, vérnyomás mérése, dokumentálása. Egészségnevelési feladatok. 7.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Egészséges csecsemő és gyermek gondozása: bölcsőde, csecsemőotthon. Gondozási feladatok felnőttkorban: szociális otthon, idősek otthona. Ápolási-gondozási feladatok felnőttkorban: rendelőintézet, szakrendelő. 7.5. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

120

A 11222-12 azonosító számú Klinikumi ismeretek megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

121

A 11222-12.azonosító számú Klinikumi ismeretek megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

x

x

x

Csecsemő és gyermekosztályos gyakorlat

x

Traumatológia

x

Sebészet gyakorlat

x

Belgyógyászati gyakorlat

x

Elsősegélynyújtás-első ellátás

Diagnosztikai alapismeretek

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Terápiás alapismeretek

Gyermekgyógyászat

x

Belgyógyászat

Sebészet és traumatológia

Klinikumi gyakorlat

x

Gyógyszertani alapismeretek

Mikrobiológia-járványtan

Általános kórtan

11222-12. Klinikumi ismeretek

Anatómia-élettan

Klinikumi ismeretek

FELADATOK Munkája során, saját tevékenységében alkalmazza az x emberi test felépítéséhez, működési folyamataihoz kapcsolódó ismereteit. Munkája során, saját tevékenységéhez kapcsoltan alkalmazza a betegségek lefolyásával, jellegzetességeivel és a módosító tényezőkkel kapcsolatos ismereteket. A patogén mikroorganizmusokra vonatkozó ismeretei alapján részt vesz a nosocomialis surveillance tevékenységben. Felismeri a veszélyhelyzeteket, kritikus állapotokat, haladéktalanul intézkedik és részt vesz az életveszély elhárításában Szakszerűen nyújt elsősegélyt, részt vesz az elsődleges ellátásban Segédkezik újraélesztésnél Gyógyszereléshez előkészít, segédkezik a gyógyszer szervezetbe történő juttatásában Előkészít és segédkezik punkciók és biopsziák kivitelezése során, a beavatkozás előtt, alatt és után megfigyeli a beteget Alkalmazza a zárt vérvételi technikákat Betegágy melletti vércukor meghatározást végez Középsugaras vizeletvizsgálathoz előkészíti a beteget, gyorsteszttel vizeletvizsgálatot végez, vizsgálati anyagot vesz gyűjtött vizeletből

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

122

x




Sebészet gyakorlat

Traumatológia


x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x


Gyermekgyógyászat

x




x

Klinikumi gyakorlat

Belgyógyászat

Szabályszerűen vesz mintát köpetből, torok-, szem-, orr-, fülváladékból, sebváladékból, székletből, hányadékból és egyéb testváladékokból, azokat megfelelően kezeli és gondoskodik a vizsgálatra történő eljuttatásukról Előkészíti a beteget a képalkotó vizsgálatokhoz, segédkezik a betegnek a vizsgálat előtt és után Előkészíti a beteget endoszkópos vizsgálatokra, segédkezik a betegnek és figyeli, jelzi az esetleges szövődményeket EKG-t készít Ellátja az egyéb vizsgáló eljárások körüli ápolói teendőket, előkészítést, segédkezést és betegmegfigyelést Előkészít injekciózáshoz Előkészít infúziós terápiához, segédkezik infúziós terápia kivitelezésében, megfigyeli a beteget az infúziós terápia alatt és után Előkészít vércsoport meghatározáshoz Alkalmazza a fájdalom csillapításának nem gyógyszeres formáit Szabályszerű fizikális lázcsillapítást végez, alkalmazza a terápiás meleget és hideget Belgyógyászati klinikumi ismereteit alkalmazza tevékenysége során Sebészeti klinikumi ismereteit alkalmazza tevékenysége során Gyermekgyógyászati klinikumi ismereteit alkalmazza tevékenysége során

Általános kórtan


Anatómia-élettan

Klinikumi ismeretek

x x

x

x

x

SZAKMAI ISMERETEK Ápolásetika

x

123

x

x

x

x

Traumatológia




Gyermekgyógyászat


Sebészet gyakorlat

x x


x

Belgyógyászat



x

Klinikumi gyakorlat Elsősegélynyújtás-első ellátás

Egészségügyi törvény és egészségügyi ellátásra vonatkozó jogszabályok Ápoláslélektan Anatómia-élettan Általános kórtan Oxyológia Sürgősségi orvostan Elsősegélynyújtás, első ellátás Gyógyszertan Gyógyszerelés Diagnosztikus és terápiás beavatkozások Diagnosztikus és terápiás eszközök előkészítése, használata, fertőtlenítése Betegmegfigyelés és segédkezés diagnosztikus és terápiás beavatkozások előtt, alatt, után Bed-side eszközök használata Általános orvostan és belgyógyászat Általános sebészet és traumatológia Gyermekgyógyászat

Általános kórtan


Anatómia-élettan

Klinikumi ismeretek

x

x

x

x

x

x x x x x x x x

x x x x x x x x

x x x x x x x x

x x x x x x x x

x x

x x x x x x x

x x x x x x x

x x x x x x x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x x

x x x x

x x x x

x x x x

x x x x

x x x x

x x

x x

x

x

x x x

x x x

x x x

x x x x

x x SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Szakmai nyelvű kommunikáció szóban és írásban A beteg előkészítése, eszközös előkészítés a diagnosztikus és terápiás beavatkozások, tevékenységek során Biztonságos betegkörnyezet biztosítása a diagnosztikus és terápiás beavatkozások, tevékenységek során Betegmegfigyeléssel és vizsgálati anyagokkal kapcsolatos teendő ellátása Elsősegélynyújtás, riasztás, segédkezés az elsődleges ellátás

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

124




Sebészet gyakorlat

Traumatológia


Klinikumi gyakorlat


Gyermekgyógyászat


Belgyógyászat



Általános kórtan


Anatómia-élettan

Klinikumi ismeretek

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

során SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Precizitás x x x x x x Felelősségtudat x x x x x x x Türelmesség x x x x x x x TÁRSAS KOMPETENCIÁK Kapcsolatteremtő készség x x x x x x x Határozottság x x x x x x x Segítőkészség x x x x x x x MÓDSZER KOMPETENCIÁK Helyzetfelismerés x x x x x x x Következtetési képesség x x x x x x x Ismeretek helyükön való alkalmazása x x x x x x x

125

8.

Klinikumi ismeretek tantárgy 326 óra/342óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 8.1. A tantárgy tanításának célja Az egészséges és a beteg emberi szervezet felépítésének és működésének a bemutatása. Akut és krónikus betegségek kialakulásának, felismerésének, lefolyásának, diagnosztikus és terápiás elveinek az ismertetése. A betegek ellátásában - ápolásában történő segédkezés alkalmazás szintű elsajátíttatása, gyakoroltatása. 8.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Biológia-egészségtan. Egészségügyi ellátórendszer. Népegészségügy. Egészségfejlesztés. Orvosi latin. Ápolástudomány. Csecsemő és kisgyermekgondozás. Betegmegfigyelés. Ápolási beavatkozások. 8.3. Témakörök 8.3.1. Anatómia-élettan Emberi test felépítése, fő részei, síkjai, irányai. Sejt, szövet, szervek, szervrendszerek. Csontvázrendszer, izomrendszer jellemzése. Szív felépítése, működése. Vérerek, vérkörök, magzati vérkeringés. Perifériás vérkeringés élettana. Vér alkotóelemei, élettani sajátosságai. Véralvadás. Vércsoportok. Nyirokrendszer. Emésztőrendszer szakaszai. Máj, hasnyálmirigy. Hashártya. Tápanyagok, építőanyagok, enzimek. Emésztés mechanizmusa. Anyagcsere, energiaforgalom. Légzőrendszer felépítése. Légzés élettana, szabályozása. Tüdő szerkezete, érrendszere. Mellhártya. Vese szerkezete, élettana. Normál vizelet. Vizeletelvezető és –tároló rendszer. Vizeletürítés mechanizmusa. Női nemi szervek, menstruációs ciklus. Férfi nemi szervek. Idegrendszer felosztása. Gerincvelő szerkezete, pályarendszerei, gerincvelői szelvény. 126

72 óra/72óra

Gerincvelői reflexek. Agyvelő felosztása, agykérgi központok, agykamrák. Központi idegrendszer élettana, burkai, erei. Agyvíz. Környéki idegrendszer. Vegetatív idegrendszer. Endokrin rendszer. Érzékszervek. Hőszabályozás. 8.3.2. Általános kórtan 18 óra/18 óra A kórtan fogalma, tárgya, részterületei. Betegség, kóros állapot meghatározása. A betegségek kóroktana (etiológia). A betegségek lefolyása (patogenezis). A szervezet reakcióinak csoportosítása. Jelző reakciók (fájdalom, láz). Aktív védekező mechanizmusok (természetes védőgátak, immunválasz, gyulladások). Megváltozott védekező mechanizmusok (immunrendszer rendellenes működése). A szövetek kóros elváltozásai (progresszív és regresszív szöveti elváltozások). A daganatok fogalma, népegészségügyi jelentősége. Karcinogén tényezők. A daganatok általános jellemzése és osztályozása. A daganatok hatása a szervezetre. Rákmegelőző állapotok. Daganatra figyelmeztető jelek. 8.3.3. Mikrobiológia-járványtan 18 óra/18óra Mikrobiológia tárgya, feladata, felosztása, az orvosi mikrobiológia ágai Mikrobák felosztása, nagysága (baktériumok, vírusok, gombák, paraziták, férgek, ízeltlábúak). Az ember és a mikroorganizmusok kapcsolata (patogén és apatogén mikroorganizmusok). A baktériumok alakja, szerkezete, anyagcseréje, toxintermelése, szaporodása, ellenálló képessége). A bőr természetes mikroflórája. A vírusok főbb tulajdonságai, szerkezete, ellenálló képessége. A járványtan tárgya, feladatai, felosztása, módszerei. A fertőzés. A járványfolyamat mozgatóerői. A fertőző betegségek előfordulási módjai. A fertőző betegségek felosztása. A fertőző betegségek megelőzésére és leküzdésére irányuló tevékenység. 8.3.4. Gyógyszertani alapismeretek Gyógyszertani alapfogalmak. Gyógyszerrendelés alapfogalmai. Gyógyszerek hatásmechanizmusai. Gyógyszerhatás folyamata, befolyásoló tényezői. Gyógyszerinterakciók és mellékhatások. 127

16 óra/18 óra

Gyógyszerformák és jellemzőik. Gyógyszer bejuttatási módok és jellemzőik. Gyógyszeradagok kiszámítása. Nemzetközi rövidítések a gyógyszerelésben (gyógyszerformák, bejuttatási módok, mértékegységek). Ápolói feladatok gyógyszerelés során. Az intézeti gyógyszertárolás, gyógyszerkezelés szabályai, specialitásai. A gyógyszerelés irányelvei, szabályai, kompetenciái. A per os, rectális, transdermális, gyógyszerelés technikái. A fül-orr-szem cseppek alkalmazásának technikái. A gyógyszerelés higiénés szabályai. A betegmegfigyelés szempontjai gyógyszerterápia alkalmazása során. A gyógyszertévesztés megelőzése, észlelése, jelentési kötelezettsége. Gyógyszerelés dokumentálásának jogi és minőségirányítási szabályozása. A beteg együttműködés jelentősége a gyógyszeres terápia során. A gyógyszereléshez kapcsolódó betegoktatás szempontjai. A gyógyszerterápia specialitásai gyermek- és időskorban 8.3.5. Belgyógyászat A belgyógyászat alapjai. Belgyógyászat tudományterületei. Betegvizsgálati módszerek. Kardiológia. Keringési rendszer kórfolyamatai. Kardiális eredetű betegségek és ellátása. Vascularis eredetű betegségek és ellátása. Pulmonológia. Légző rendszer kórfolyamatai. A légutak betegségei és ellátása. A tüdő betegségei és ellátása. Légzési elégtelenséghez vezető kórképek. Gasztroenterológia. Emésztő rendszer kórfolyamatai. Emésztő csatorna. Emésztő mirigyek betegségei és ellátása. A táplálkozás és az anyagcsere zavarai. Nefrológia. A vizeletkiválasztó és elvezető rendszer kórfolyamatai. A húgyutak betegségei és ellátása. A vese betegségei és ellátása. Hematológia és immunológia. Vérképző rendszer kórfolyamatai, betegségei és ellátása. Immunrendszer kórfolyamatai, betegségei és ellátása. Endokrinológia. Az endokrin rendszer kórfolyamatai. Endokrin mirigyek betegségei és ellátása. Reproduktív rendszer endokrin betegségei és ellátása. Reumatológia. Mozgás rendszer kórfolyamatai. A csontok betegségei és ellátása. 128

48 óra/54 óra

Az ízületek gyulladásos betegségei és ellátása. Az izmok betegségei és ellátása. Neurológia. Az idegrendszer kórfolyamatai. Központi idegrendszer betegségei és ellátása. Perifériás idegrendszer betegségei és ellátása. Pszichiátria. Magatartás zavarok. Szenvedélybetegségek. Hangulat zavarok. Személyiség zavarok. Szorongásos kórképek. 8.3.6. Sebészet és Traumatológia Sebészeti, traumatológiai alapismeretek. Aszepszis/Antiszepszis. Sebészeti kézfertőtlenítés. Műtéti terület fertőtlenítése. Műtéti eszközök sterilizálása. A műtő fertőtlenítése. Sebészeti fertőzések. Pyogen fertőzések. Anaerob fertőzések. Érzéstelenítés. Általános érzéstelenítés. Regionális érzéstelenítés. Helyi érzéstelenítés. Műtéti technikák. Műtéti behatolási technikák. Endoscopos műtéti technikák. Mikroszkópos műtéti technikák. Műtéti előkészítés és utókezelés. A testtájak sebészete és traumatológiája. A fej sebészete. Az arc fejlődési rendellenességei. A fej sérülései. Az agy sebészete. A nyak sebészete. A nyak sérülései. A pajzsmirigy sebészete, struma. A gerinc sebészete. A gerinc sérülései. Korrekciós műtétek. A mellkas sebészete. A tüdő sebészete. A szív sebészete. A has sebészete. A gyomor és nyombél sebészete. Vékonybél és féregnyúlvány sebészete. A vastagbél és végbél sebészete. 129

32óra /36óra

Máj és az epeutak sebészete. A lép sebészete. Méh és függelékeinek sebészete. A vese és a húgyutak sebészete. A hasfal sebészete. A végtagok traumatológiai ellátása. A vállöv és felső végtag sérülései. A medence sérülései. Az alsóvégtagok sérülései. A végtagok keringési zavarainak sebészete. Szülészet sebészeti vonatkozásai. Császármetszés. Méhen kívüli terhesség. 8.3.7. Gyermekgyógyászat 16 óra/18 óra Csecsemő és újszülöttkor betegségei. Újszülöttkori anoxia. Szülési sérülések. Az újszülött vérzéses betegségei. Kóros újszülöttkori sárgaság. Az újszülött fertőző betegségei. Fejlődési rendellenességek. A hirtelen csecsemő halál. Csecsemő és újszülött szervek, szervrendszerek fajtái szerinti betegségei. Az orr- és garatüreg betegségei. A gége, a légcső és a hörgők betegségei. A tüdő betegségei. A szív betegségei. A gyomor és a belek betegségei. Anyagcsere betegségek. Folyadék-elektrolit háztartás zavarai. Hasmenéses betegségek, toxicosisok. Vérszegénység – Anaemia, Leukémia. Gyermekkori vesebetegségek. Heveny fertőző betegség. Hiánybetegségek. Mérgezések gyermekkorban. 8.3.8. Diagnosztikai alapismeretek 36 óra/36 óra Diagnosztikai alapfogalmak Auto-, hetero anamnézis, Objektív tünet, szubjektív panasz, Tünet, tünet együttes, Diagnózis, Noninvazív-invazív módszer. Diagnózis felállítását segítő kommunikációs technikák (anamnézis felvétel.) Döntési algoritmus és allokáció a diagnosztikai módszer megválasztásában. A diagnosztikai módszerek alkalmazásának jogi, etikai, minőségirányítási és gazdasági aspektusai.

130

A beteg pszichés előkészítésének és vezetésének praktikumai a kompetencia határok betartásával. A diagnosztikai beavatkozások biztonsági és higiénés szempontjai és szabályai. Egyszerű, eszköznélküli fizikális diagnosztikai módszerek (fizikális vizsgálatok). Egyszerű eszközös diagnosztikai módszerek TesttömegTestmagasságTestarányTestkörfogat mérés. Vitális paraméterek mérése, megfigyelése. Az EKG vizsgálat elméleti alapjai és technikai kivitelezése. Labordiagnosztikai alapismeretek. Labordiagnosztika fogalma, célja, módszerei, fázisai. A preanalitikai fázis feladatai. Leggyakrabban alkalmazott laborvizsgálatok indikációi, jellemzői. A beteg előkészítés szempontjai különböző laborvizsgálatoknál. Vérvétel zárt vérvételi rendszer alkalmazásával. Testváladékok mintavételi technikája. Mintavételi technikák mikrobiológiai vizsgálatokhoz. A vizsgálati anyagok kezelésének, szállításának, dokumentálásának specialitásai. Point Of Care Testing (betegágy melletti labordiagnosztika) fogalma, célja, módszerei, jelentősége a betegellátásban. Betegágy melletti vércukor meghatározás kivitelezése. Radiológiai alapismeretek. Radiológiai vizsgálatok célja, módszerei. A Rtg, CT, MR, PET, SPECT, UH, Angiográfiás és Mammográfiás radiológiai vizsgáló eszközök működési elvének jellemzői. A vizsgáló módszerek főbb indikációi, kontraindikációi. A beteg előkészítésének és vizsgálat utáni megfigyelésének szempontjai. A kontrasztanyag alkalmazásával történt radiológiai vizsgálatok előkészítési és megfigyelési specialitásai. A nukleáris medicina leggyakoribb vizsgáló módszerei és jellemzői. Az endoszkópos vizsgálatok alkalmazásának elméleti alapjai, indikációi, céljai. Az egyes endoszkópos beavatkozásokhoz (emésztőrendszeri- légzőrendszeri endoszkópiák) kapcsolódó előkészítési, együttműködési, megfigyelési és dokumentációs feladatok. A csapolások elméleti alapjai, céljai. A has-, mellkas-, lumbál-, ciszterna-, szternumpunkció lényege, indikációikontraindikációi, a beavatkozásokhoz kapcsolódó előkészítési, együttműködési, megfigyelési és dokumentációs feladatok. A biopsziák elméleti alapjai, céljai. A máj, vese, csípőcsont, pajzsmirigy, emlő biopszia lényege, indikációikontraindikációi, a beavatkozásokhoz kapcsolódó előkészítési, együttműködési, megfigyelési és dokumentációs feladatok. A témakört csoportbontásban kell tanítani. 8.3.9. Terápiás alapismeretek Terápiás alapfogalmak: Terápia, Tüneti-támogató terápia,

34 óra/36 óra

131

Supportív terápia, Palliatív terápia, Komfort terápia, Aspecifikus-, specifikus terápia. Az egészségügyi ellátás során alkalmazott terápiás módszerek: Konzervatív terápia, Műtéti terápia, Dietoterápia, Fizioterápia, Pszichoterápia. Döntési algoritmus és allokáció az optimális terápia megválasztásában. A terápiás módszerek és beavatkozások alkalmazásának jogi, etikai, minőségirányítási és gazdasági aspektusai. A beteg pszichés előkészítésének és vezetésének praktikumai a kompetencia határok betartásával. A terápiás módszerek biztonsági, higiénés szempontjai és szabályai. Injekciós terápia. Az injekciózás fogalma, célja, indikációja-kontraindikációja, előnye más gyógyszer bejuttatási módokkal szemben, kompetencia határai. Az injekcióbejuttatás leggyakoribb formái, jellemzői, előnyei-hátrányai. Az injekciózáshoz használható fecskendő típusok és jellemzőik. Az injekciós tűk típusai, jellemzői, a tű méretjelölésének értelmezése. Az előre töltött injekciós eszközök jellemzői. Pen jellemzői. Előkészítés injekciózáshoz. A gyógyszer felszívás algoritmusa. Az előkészítés során betartandó higiénés és balesetvédelmi szabályok. Az injekciós terápia általános és helyi szövődményei. Infúziós terápia. Az infúziós terápia fogalma, célja, indikációja, kompetenciaköre. A folyadék bejuttatásának lehetséges módjai (perifériás-, centrális véna kanülálás, intraosseális kanülálás). Az infúziós terápia során alkalmazható eszközök és jellemzőik (tűk, perifériás intravascularis kanülök, infúziós szerelékek, összekötők, csatlakozók, infúzióadagoló készülékek). Előkészítés infúziós terápiához. A beteg pszichés, szomatikus előkészítésének specialitásai. Segédkezés infúziós terápia kivitelezésében. Az infúzió összeállításának és bekötésének és eltávolításának algoritmusa. Az előkészítés és beavatkozás során betartandó higiénés és balesetvédelmi szabályok. A beteg megfigyelésének szempontjai infúziós terápia során. Az infúziós terápia általános és helyi szövődményei. Az infúziós terápia dokumentálásának szabályai. Vércsoport meghatározás. A vércsoport meghatározás célja, indikációja, kompetenciaköre. A vércsoport meghatározás eszközei. Előkészítés vércsoport meghatározáshoz. A kártyás módszerrel történő vércsoport meghatározás algoritmusa. Vércsoport meghatározás utáni feladatok. A tevékenység higiénés, munka- és környezetbiztonsági szabályai. 132

Fájdalomcsillapítás gyógyszeres terápia alkalmazása nélkül. A fájdalomcsillapítás fogalma, célja, módszerei, kompetenciaköre. A fájdalomcsillapítás nem gyógyszeres formáinak, jellemzői, indikációikontraindikációi, alkalmazásának algoritmusai (pozíciós terápia, felszíni kezelés, hidegmeleg terápiás alkalmazások, masszázs, fizioterápia, hydroterápia, TENS, alternatív medicina módszerei). A fájdalom megfigyelésének, mérésének szempontjai. A fájdalomcsillapítás hatékonyságának követése, dokumentálása. Lázcsillapítás gyógyszeres terápia alkalmazása nélkül. A láz fogalma, szervezetre gyakorolt hatásai, tünetei. A lázcsillapítás indikációi, módszerei. A fizikális lázcsillapítás fogalma, célja, módszerei, indikációi. A hűtőfürdő és hűtő borogatás (priznic) alkalmazásának algoritmusa. Lázas beteg ápolásának, megfigyelésének szempontjai. A lázcsillapítás hatékonyságának követése, dokumentálása. A tevékenység higiénés, munka- és környezetbiztonsági szabályai. A témakört csoportbontásban kell tanítani. 8.3.10. Elsősegélynyújtás - első ellátás A sürgősség fogalma, a sürgősségi lánc. Az elsősegély fogalma, elsősegély szintjei. Mentők igénybevétele, mentőhívás szabályai. A helyszín szerepe. A beteg állapotfelmérése és ellátása a reakcióképesség megítélése. ABCDE és teendők reakcióképes beteg esetén. A: a légút megítélése, átjárhatóság biztosítása. B: a légzés megítélése, pozicionálás. C: a keringés megítélése. D: az idegrendszer megítélése, teendők. E: egész test, egész eset megítélése. ABCDE és teendők reakcióképtelen betegnél. A: eszköz nélküli légút biztosítási eljárások. B: lélegeztetés, légzési elégtelenség esetén. C: keringés hiányában, BLS és XBLS, az AED használata. D: az eszméletlen beteg ellátása. E: egész test, egész eset megítélése. Sérültek állapotfelmérése, ellátása Sebzések, vérzések ellátása. Rándulás, ficam, törés ellátása. Termikus traumák ellátása. Elektromos balesetek. Tömeges balesetek. Mérgezések. A méreg fogalma, behatolási kapuk. A legfontosabb mérgezésekre utaló jelek, teendők. A témakört csoportbontásban kell tanítani. 8.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Diagnosztikai alapismeretek: demonstrációs terem. Terápiás alapismeretek: demonstrációs terem. 133

36 óra/36 óra

Elsősegélynyújtás- első ellátás: demonstrációs terem. A többi tantárgy/témakör esetében tanterem, szaktanterem. 8.5. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 9.

Klinikumi gyakorlat tantárgy 378 óra/376óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés 9.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának keretében bemutatni a klinikai osztályok munkáját, munkarendjét. A beteg ellátási/ápolási folyamat végigkísérése. Diagnosztikai és terápiás eljárások megfigyelés, összefüggések elemzése.

134

9.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Egészségügyi ellátórendszer. Népegészségügy. Egészségfejlesztés. Orvosi latin. Ápolástudomány. Csecsemő és kisgyermekgondozás. Betegmegfigyelés. Ápolási beavatkozások. Klinikai ismeretek. 9.3. Témakörök 9.3.1. Belgyógyászati gyakorlat 98 óra (35 óra ÖGY)/88 óra (40 óra ÖGY) A belgyógyászati osztály szervezeti felépítésének bemutatása. Munka és tűzvédelmi szabályok. A beteg kültakarójának a megfigyelése. A beteg tudatának, tudatállapotának megfigyelése. Kardinális tünetek: a pulzus, vérnyomás, testhőmérséklet, légzés megfigyelése. A testváladék megfigyelése és felfogása, mérése. Vérvétel. Vércukor meghatározás végzése gyorstesztekkel. Betegmegfigyelő monitorok alkalmazása: EKG, pulzus, légző, hő, szaturáció. A megfigyelések dokumentálása. Betegvizsgálat megfigyelése. Diagnosztikai beavatkozások megfigyelése. A különböző kórfolyamatok megfigyelése. Előkészítés gyógyszereléshez, segédkezés a gyógyszerbevitelben. Előkészítés injekciózáshoz és infúziós terápiához. Terápiás beavatkozások megfigyelése. Ellátási folyamat kísérése. Bekapcsolódás az ápolási/szakápolási folyamatba. Az ápolási folyamat: felmérés, ápolási diagnózis, ápolási terv, az ápolás kivitelezése, értékelés megfigyelés. Az ápolási dokumentáció vezetése. Segédkezés a beteg ember szükségleteinek a kielégítésében: mozgás, pihenés, higiéné, táplálkozás, folyadékfelvétel, váladékok ürítése, légzés, testhőmérséklet, környezeti veszélyek elkerülése. 9.3.2. Sebészeti gyakorlat

98 óra (35 óra ÖGY) óra/ 88 óra (40 óra ÖGY)

A sebészeti osztály szervezeti felépítésének bemutatása. Munka és tűzvédelmi szabályok megismerése. Sebellátás. Kötözésben segédkezés. Szövetegyesítő eljárások megfigyelése. Sebváladékok megfigyelése. Drének megfigyelése. 135

Műtétek. A műtő felszerelésének, eszközeinek a megismerése. Általános műtéti előkészítésben segédkezés. Kissebészeti beavatkozások megfigyelése. Egynapos sebészeti beavatkozások megfigyelése. A fájdalomcsillapítási eljárások megfigyelése. Általános műtéti utókezelésben segédkezés. Aszepszis/antiszepszis. Kézfertőtlenítés. Kötözőkocsi eszközeinek fertőtlenítésében, sterilizálásában való közreműködés. A beteg előkészítése képalkotó vizsgálatokhoz, endoszkópos beavatkozásához. A testváladékokat megfigyelése és felfogása. Vérvétel. Előkészítés gyógyszereléshez, segédkezés a gyógyszerbevitelben. Előkészítés injekciózáshoz és infúziós terápiához. Előkészítés és segédkezés a punkciók és biopsziák kivitelezésében. Bekapcsolódás az ápolási/szakápolási folyamatba. Közreműködés az ápolási folyamatban. Az ápolási dokumentáció vezetése. Segédkezés a beteg ember szükségleteinek a kielégítésében: mozgás, pihenés, higiéné, táplálkozás, folyadékfelvétel, váladékok ürítése, légzés, testhőmérséklet, környezeti veszélyek elkerülése. 9.3.3. Traumatológia gyakorlat

35 óra/40 óra

A traumatológiai osztály szervezeti felépítésének bemutatása. Munka és tűzvédelmi szabályok megismerése. Sérültek fogadása, első vizsgálata. A sebkötözések. Sebek dezinficiálása. Típuskötések alkalmazása. Kötözések a fejen és a nyakon, kötözések a mellkason. Has-, lágyék- és gáttáji kötözések. Kötözések az alsó és felső végtagon. Csonttörések ellátása. Rögzítő kötések, gipszelések. A törések vértelen helyretétele, repozició. Gipszelés gyakorlati alapjai, gipszkötések fajtái. Gipszelési technikák, gipszkötések előkészítése. Extenzió felhelyezésének megfigyelése. Előkészítés gyógyszereléshez, segédkezés a gyógyszerbevitelben. Előkészítés injekciózáshoz és infúziós terápiához. Előkészítés vércsoport meghatározáshoz. A testváladékok megfigyelése és felfogása. Vérvétel. Súlyos sérült ellátásának megfigyelése, sokktalanítás. Bekapcsolódás az ápolási/szakápolási folyamatba. Közreműködés az ápolási folyamatban. Az ápolási dokumentáció vezetése. Segédkezés a beteg ember szükségleteinek a kielégítésében: 136

Mozgás, pihenés, higiéné. Táplálkozás, folyadékfelvétel, váladékok ürítése. Légzés, testhőmérséklet, környezeti veszélyek elkerülése. 9.3.4. Csecsemő és gyermekosztályos gyakorlat 42 óra (35 óra ÖGY) óra/ 40 óra (40 óra ÖGY) Az osztály szervezeti felépítésének bemutatása. Munka és tűzvédelmi szabályok megismerése. Csecsemő osztályos gyakorlat. Az újszülött életjelenségeinek megfigyelése. Koraszülöttség jeleinek és a fejlődési rendellenességek felismerése. Megfigyelés: turgor, mozgás, köldök, kutacsok, nyálkahártyák (Apgar). Fekvési módok, alvás és alvási szokások, a sírás megfigyelése. Szoptatás és táplálás. Székletürítés és vizeletürítés megfigyelése. Testtömeg és testarányok mérése. Csecsemők állapotváltozásainak felismerése. Gyermekosztályos gyakorlat. Az arc és testtájak, testarányok, mozgás megfigyelése, testsúly mérése. Kardinális tünetek mérése, megfigyelése. A gyermek tudatának és magatartásának megfigyelése. Érzékszervek működésének megfigyelése. Köhögés és köpet megfigyelése. Hányás és hányadék megfigyelése. Bevitt és ürített folyadék mennyiségének megfigyelése. A gyermekek állapotváltozásainak felismerése. A gyermek elhanyagolásának illetve bántalmazásának felismerése. Betegmegfigyelő monitorok alkalmazása a gyermekápolásban. Csecsemő és gyermekosztályon egyaránt végzendő ápolási feladatok. Ágyazás, beteg fektetése, mobilizálása, kényelmi eszközök alkalmazása. Pihenés feltételeinek biztosítása. Beteg környezetének higiénéje. Fürdetés, szájápolás, hajmosás, körömápolás, bőrápolás, bőrvédelem. Etetés eszközeinek előkészítése, használata, szondatáplálás. Előkészítés vizithez, a beteg tartása-fogása vizsgálatokhoz. A megfigyelt és a mért paraméterek dokumentálása. Kapcsolat a szülőkkel. 9.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Belgyógyászati osztály. Sebészeti osztály. Traumatológia. Csecsemő és gyermekosztály. 9.5. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

137

A 11151-12 azonosító számú Diagnosztikus és terápiás beavatkozások felnőtt betegnél megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

138


Fizikális vizsgálatok kivitelezésénél segédkezik, érzékszervi vizsgálatoknál közreműködik Betegmegfigyelő monitort alkalmaz (EKG, pulzus, szaturáció, légzés, vérnyomás, testhő) Nem várt eseményeket felismeri, jelzi Laboratóriumi diagnosztika céljából mintát (vér, vizelet, testváladék) vesz, laboratóriumi mintákat szállításra előkészít Felkészíti a beteget középsugarú vizelet vételére, vizeletgyűjtésre Vizeletet vizsgál gyorsteszttel Bed-side vércukor meghatározást végez x x

x x x

x x x

x x

x

x x

x 139

x x

x x x x

x

x x x x x x x x x

x x x x x x x x x x

x x x x x x x x x x

x x x x x x x x x x

x x x x x x x x x x

x x x x x x x x x x

x x x x x x x x x

x x

x

Ápolói feladatok terápiás beavatkozásoknál

Az ápoló gyógyszereléssel kapcsolatos feladatai

Ápolói feladatok eszközös vizsgálatoknál

Diagnosztikus és terápiás szakismeretek

Mindennapos beavatkozások

Diagnosztikus és terápiás beavatkozások sürgősségi osztályon

x

Diagnosztikus és terápiás beavatkozások kisklinikumi osztályokon

x

Diagnosztikus és terápiás beavatkozások urológiai osztályon

x

Diagnosztikus és terápiás beavatkozások pszichiátriai osztályon

x

Diagnosztikus és terápiás beavatkozások neurológiai osztályon

x

Diagnosztikus és terápiás beavatkozások szülészet-nőgyógyászati osztályon

x

Diagnosztikus és terápiás beavatkozások mozgásszervi sebészeti profilú osztályon

x

Diagnosztikus és terápiás beavatkozások sebészeti profilú osztályon

x

Diagnosztikus és terápiás beavatkozások belgyógyászati profilú osztályon

Mintavétel laboratóriumi és egyéb vizsgálatokhoz

Perioperatív ellátás

Terápiás eljárások

Invazív diagnosztika

Eszközös vizsgálatok

Fizikális vizsgálat, betegvizsgálat

Gyógyszertan

Biokémia

Biofizika

A 11151-12 azonosító számú Diagnosztikus és terápiás beavatkozások felnőtt betegnél megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák Diagnosztikus és terápiás beavatkozások Klinikai gyakorlat


12 elvezetéses EKG-t készít Terheléses EKG vizsgálatnál közreműködik Előkészít és felkészíti a beteget EEG, EMG, ENG vizsgálatra Előkészít és felkészíti a beteget légzésfunkciós vizsgálatatra Előkészít és felkészíti a beteget natív és kontrasztanyagos képalkotó vizsgálatokhoz (RTG, UH, CT, MR, PET, MCU, oszteodezintometria, mammográfia, szcintigráfia) Előkészít és felkészíti a beteget endoszkópos beavatkozásokhoz Előkészít és felkészíti a beteget diagnosztikus és terápiás punkciós vizsgálatokhoz (mellkaspunkció, haspunkció, lumbálpunkció, x

x x x x

x x x x x x



Gyógyszertan

x x x x x x x x x x

x x x

x x

x x x

x x x

140










x


x


x


x


x


x


x


x


x

Biokémia

Biofizika Diagnosztikus és terápiás szakismeretek Diagnosztikus és terápiás beavatkozások Klinikai gyakorlat

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x x

x

x


x x x x x

x x x x

x x x

x x x

x x x x x

141

x x

x x

x






Diagnosztikus és terápiás beavatkozások Diagnosztikus és terápiás beavatkozások szülészet-nőgyógyászati osztályon













Gyógyszertan

Biokémia


cysterna, sternum punkció, Douglas-üreg punkció, ízületi punkciók, tályog punkció) Előkészít és felkészíti a beteget tűbiopsziás beavatkozásokhoz, mintavételhez Előkészít és felkészíti a beteget laparoszkópiához Előkészít és felkészíti a beteget szülészeti-nőgyógyászati vizsgálatokhoz, beavatkozásokhoz Előkészít gyógyszereléshez, orvos utasítására enterális gyógyszerelést végez Injekciózáshoz előkészít, injekciót felszív, injekciót bead (i.muscularis, s.cutan) Előkészít infúziós terápiához Előkészít transzfúziós terápiához Biofizika Diagnosztikus és terápiás szakismeretek Klinikai gyakorlat

x

x

x x x x x x x x x x x

x x x x x x x x x x x x

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

Terápiás eljárások Perioperatív ellátás

Az ápoló gyógyszereléssel kapcsolatos feladatai Ápolói feladatok terápiás beavatkozásoknál Diagnosztikus és terápiás beavatkozások belgyógyászati profilú osztályon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások sebészeti profilú osztályon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások mozgásszervi sebészeti profilú osztályon


Előkészít oxigénterápiához Inhalációs kezelésnél közreműködik Légúti váladékot eltávolít Légzőtorna kivitelezésében közreműködik Fizikális lázcsillapítást végez Hideg-meleg terápiás eljárásokat alkalmaz (borogatások, fürdők, pakolások) Irrigáláshoz előkészít, irrigálást alkalmaz Dokumentációt vezet x x x x x x x x x

x x x x x x x x

x x x x x

x x x

x x

x x

x x

Ápolástan Az ápolás elmélete és gyakorlata Diagnosztikai alapok Biokémia Biofizika x x x x x x x

x x x

142

x x x x x x SZAKMAI ISMERETEK x x x x x x x x x x x x x x x x x x

x x x

x

x x

Diagnosztikus és terápiás beavatkozások neurológiai osztályon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások pszichiátriai osztályon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások urológiai osztályon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások kisklinikumi osztályokon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások sürgősségi osztályon

x








Gyógyszertan

Biokémia


x x x x x x

x x x

x x x

x x x x x x

x x x x x x x

x x x x

x

x

x

x

x x

x

x x

x x x x x x x x x x

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x


Ivazív beavatkozások alapjai Klinikai laboratóriumi alapok Mikrobiológia Elektrofiziológiai alapok Radiológiai alapok Terápiás alapok Belgyógyászat Sebészet Urológia Szemészet Fül-orr-gégészet Bőrgyógyászat Gyógyszertan Dietetika Ápoláslélektan Etika, szakmai etika Munka és tűzvédelem Környezetvédelem Kórházhigiéne x x

x

x

x x x x x x

x

x x x x x x

x x x x x x x

x x

x

x x x x x x x

x

x x x x x


x x x x

x x x x x

143

x

x x

x

x x x x x

x x x x x x x x x x x x x x x

x x

Diagnosztikus és terápiás beavatkozások szülészet-nőgyógyászati osztályon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások neurológiai osztályon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások pszichiátriai osztályon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások urológiai osztályon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások kisklinikumi osztályokon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások sürgősségi osztályon

x x x x x


x x x x x x x


x x









x



Gyógyszertan

Biokémia


x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

x x x x x x x x x x x x x x x x x

x x x x x x x x x x x x x x x x x

x x x x

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

x x x x x x x x x x x x x x x


Szakmai nyelvezetű íráskészség Szakmai olvasott és hallott szöveg megértése, szakmai nyelvű beszédkészség Beavatkozások eszközeinek használata Oktatástechnikai, szemléltető eszközök használata Gyógyászati segédeszközök használata

Dokumentáció

x x x

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x


x x

x

Deklaratív tudás, procedurális tudás Felelősségtudat Megbízhatóság x x x x x x x x x

Empatikus készség x x x 144

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x TÁRSAS KOMPETENCIÁK x x x x x x x x

Az ápoló gyógyszereléssel kapcsolatos feladatai Ápolói feladatok terápiás beavatkozásoknál Diagnosztikus és terápiás beavatkozások belgyógyászati profilú osztályon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások sebészeti profilú osztályon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások mozgásszervi sebészeti profilú osztályon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások szülészet-nőgyógyászati osztályon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások neurológiai osztályon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások pszichiátriai osztályon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások urológiai osztályon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások kisklinikumi osztályokon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások sürgősségi osztályon









x x x x x SZAKMAI KÉSZSÉGEK x x x x x x x

Gyógyszertan

Biokémia




x x x

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x


x x x x x x x x

x x x x x x x x x x

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

145

Ápolói feladatok terápiás beavatkozásoknál Diagnosztikus és terápiás beavatkozások belgyógyászati profilú osztályon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások sebészeti profilú osztályon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások mozgásszervi sebészeti profilú osztályon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások szülészet-nőgyógyászati osztályon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások neurológiai osztályon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások pszichiátriai osztályon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások urológiai osztályon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások kisklinikumi osztályokon Diagnosztikus és terápiás beavatkozások sürgősségi osztályon

x x x x x x x x x x x x x x MÓDSZERKOMPETENCIÁK










Problémaelemzés/feltárás, problémamegoldás Logikus gondolkodás Információgyűjtés Gyógyszertan

Határozottság Konfliktusmegoldó készség Biokémia

11151-12 Diagnosztikus és terápiás beavatkozások felnőtt betegnél Biofizika Diagnosztikus és terápiás szakismeretek Diagnosztikus és terápiás beavatkozások Klinikai gyakorlat


x x x x x x x x x x x x

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

10. Diagnosztikus és terápiás szakismeretek tantárgy

128 óra

10.1. A tantárgy tanításának célja A tanuló legyen képes kompetenciájának megfelelő fizikális és egyszerű eszközös betegvizsgálatok kivitelezésére, az észlelt élettani és kóros elváltozások alapján dönteni az azonnali és halasztható teendőkről. Ismerje a különböző labor, radiológiai, invazív diagnosztikai vizsgálatok jelentőségét diagnosztikus értékük függvényében. Legyen képes előkészítési feladatait elvégezni. Ismerje a betegellátás során alkalmazható terápiás módszerek és beavatkozások klinikai és ápolásszakmai standardjait, algoritmusai, melyeket készség szintjén tud alkalmazni a modul elsajátítása után. 10.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Kémia, fizika, ápolástan-gondozástan, klinikai ismeretek 10.3. Témakörök 10.3.1. Biofizika 16 óra A biofizika tárgya, módszerei, multidiszciplinalitása. Az emberi szervezet élettani működésének biofizikai alapfolyamatai. Inger, ingerület, ingerelhetőség, a szenzoros működés tulajdonságai. Mozgás, helyváltoztatás, izomműködés. Légzés (mechanika, gázcsere, nyomásviszonyok, felületi feszültség). Keringés (szívműködés, szisztole-disztole, szívmunka, vérnyomás, folyadékvéráramlás). Látás (optikai alapok, akkomodáció, fotoreceptorok, fényérzékelés, látómező). Hallás (halláselmélet, audiometria). A diagnosztikai és terápiás módszerek biofizikai alapjai. A röntgensugárzás jellemzői, fizikai tulajdonságai, egészségügyi felhasználása. A röntgendiagnosztika fizikai alapjai, alkalmazásának módjai, hatásai. A radioaktív sugárterhelés mérése, klinikai dózisfogalmak. Izotóp-diagnosztikai módszerek fizikai jellemzői, alkalmazási lehetőségei. Az MRI vizsgálat fizikai alapjai, alkalmazásának jellemzői. A lézer fizikai tulajdonságai, orvosi alkalmazásának lehetőségei. Az ultrahang fizikai jellemzői, diagnosztikai alkalmazásának típusai. Az endoszkópok működésének elvei, típusai. Bioelektromos vizsgálatok (EKG, EEG, EMG, ENG) fizikai alapjai, jellemzői. A pacemaker és defibrillátor működésének fizikai alapjai. A vesepótló kezelés (dialízis) biofizikai alapjai, működési elvei. A fizioterápiás módszerek biofizikai jellemzői, típusai, hatásai. Transzducerek működésének fizikai alapjai. 10.3.2. Biokémia 16 óra A biokémia tárgya, módszerei, multidiszciplinalitása. Az élőszervezet építőanyagainak és biokémiai alapfolyamatainak jellemzői, élettani szerepe. Bioelemek és biomolekulák. Fehérjék jellemzői, csoportjai, szerkezete. A hemoglobin szerkezete, jellemzői. Aminosavak csoportosítása, anyagcsere folyamatainak jellemzői. Az emberi szervezet nitrogén anyagcseréje, karbamid szintézise. 146

Szénhidrátok jellemzői, csoportjai (mono-oligo-poliszacharidok) jellemzői. A glukóz oxidációja és szintézise. Lipidek jellemzői, csoportosításuk, lipid anyagcsere folyamata, módszerei. Enzimek és működésük. A homeosztázis fogalma, alkotói, élettani jellemzői, diagnosztikai módszerei. 10.3.3. Gyógyszertan 32 óra A gyógyszertani alapismeretek ismétlése, rendszerezése. A leggyakrabban alkalmazott gyógyszerterápiák csoportosításuk, hatásmechanizmusuk, főbb alkalmazási indikációik, fontosabb kontraindikációik, adagolásuk specialitásai, leggyakoribb mellékhatásai, túladagolásuk tünetei és a gyógyszer alkalmazásának ápolói vonatkozásai alapján. Vérnyomáscsökkentők. Antiarrhytmiás szerek. Szívelégtelenségben alkalmazott szerek (vasodilatátorok, inotropszerek, szimpatomimetikumok). Diuretikumok. Véralvadásra ható szerek (thrombocyta-aggregáció gátlók, anticoagulánsok, fibrinolitikumok, K-vitamin antagonisták). Gyomor-bélrendszerre ható szerek (savszekrécióra, bélmotilitásra, epeszekrécióra ható szerek). A légzőrendszerre ható szerek (hörgtágítók, nyákoldók, köptetők). Altatók, nyugtatók. Antidepresszánsok, Neuroleptikumok. Általános érzéstelenítők. Opioid analgetikumok. Antiepileptikumok. Antidiabetikumok. Kortikoszteroidok. Nem szteroid gyulladáscsökkentők. Antibakteriális szerek. A gyógyszerelés technikai kivitelezése. A gyógyszerelés ápolói feladatai, szabályai, higiénés és munkavédelmi szempontjai. Ápolói feladatok gyógyszerelés előtt (felmérés, betegoktatás). Az enterális gyógyszerbejuttatás. Módjai, jellemzői, a gyógyszer hatásmechanizmusát befolyásoló tényezők. Az enterálisan bejuttatható gyógyszerformák, jellemzői, adagolásának kiszámítási módjai. Az enterális gyógyszerelés lehetséges hibái, mellékhatásai, szövődményei. Az orális gyógyszerbejuttatás ápolói feladatai. A rectális gyógyszerbejuttatás ápolói feladatai. Az enterális gyógyszerbejuttatás specialitásai gyermekkorban. Az injekciózás ápolói feladatai. Az injekciózás fogalma, célja, módjai. Az egyes bejuttatási módok előnye-hátránya. A hatásmechanizmust befolyásoló tényezők. Adagok kiszámításának szabályai (inzulin, heparin). Az infúziós terápia ápolói feladatai. Az infúziós terápia fogalma, célja, módjai, jellemzői. Az infúziós oldatok csoportosítása, jellemzői, hatás-mellékhatás. 147

Az infúzió adagolás számítási módszerei. Az infúziós terápia lehetséges szövődményei. Az inhalációs terápia ápolói feladatai. Az inhalációs terápia fogalma, célja, kivitelezésének indikációi-kontraindikációi. Leggyakrabban alkalmazott inhalációs terápiás módok (kompresszoros, ultrahangos porlasztás, nebulizálás, párásítás, adagoló spray, turbuhaler, discus, gépi porlasztók). Az egyes módszerek alkalmazási eszközeinek jellemzői, az alkalmazás előnyeihátrányai. Az inhalációs terápia során alkalmazott leggyakoribb gyógyszerkészítmények és jellemzői. A betegmegfigyelés szempontjai gyógyszerterápiák alkalmazása során. Gyógyszeres terápiák során előforduló nem várt hatások és azok ápolói szintű ellátása. A gyógyszertévesztés megelőzése, észlelése, jelentési kötelezettsége. Gyógyszerelés dokumentálásának jogi és minőségirányítási szabályozása. 10.3.4. Fizikális vizsgálatok, betegvizsgálat 16 óra A betegvizsgálat, megfigyelés szerepe, helye, jelentősége a betegellátásban. Az ápolói észlelés és felismerés jelentősége a betegellátásban. Kommunikációs szempontok és technikák betegvizsgálat során. A betegvizsgálat higiénés szabályai. Az elsődleges, gyors állapotfelmérés AVPU, A-B-C-D-E algoritmusa, azonnali beavatkozást igénylő állapotok. Részletes betegvizsgálat. A betegvizsgálat környezeti, tárgyi és személyi feltételei, szabályai. Jelen panaszok kikérdezésének algoritmusa. Az anamnézis fogalma, típusai, felvételének szempontjai. A fizikális belgyógyászati vizsgálatok alapmódszerei. A beteg megtekintés szempontjai a kültakaró, testtájak, testalkat, testarányok, élettanitól eltérő változásai, azok értelmezése. Tapintás módszerei, szempontjai (testfelszín, hőmérséklet, pulzus, oedemák, nyirokcsomók, pajzsmirigy, alaki deformitások, has tapintása, az élettanitól eltérő elváltozások értelmezése). A kopogtatás módszertani alapjai (alaphangok és azokat befolyásoló tényezők). Leggyakoribb kóros kopogtatási hangok és jellemzőik. A szívműködés, légzés, bélműködés hallgatózás kivitelezésének módszertana, kóros hallgatózási hangok és jellemzőik. Ütögetés módszerei, szempontjai, diagnosztikai jelentősége. A has fizikális vizsgálatának módszertana, a kóros eltérések értelmezése. A fájdalom vizsgálatának, megfigyelésének szempontjai, módszertana. Neurológiai fizikális vizsgálómódszerek. Traumatológiai beteg fizikális vizsgálatának módszere. Sérülések, bántalmazások jelei. A hallás fizikális vizsgálatának módszerei (hallás vizsgálata, otoszkópia). A látás fizikális vizsgálatának módszerei (látás vizsgálat, szemfenék vizsgálat, látótér vizsgálat). Bőrgyógyászati vizsgáló módszerek, az elemi bőrjelenségek csoportosítása, típusai, jellemzői. Zavart tudatú beteg vizsgálatának specialitásai. Pszichiátriai beteg vizsgálatának specialitásai. 148

A szülészeti-nőgyógyászati vizsgálat specialitásai. Az anamnézis specialitásai. A beteg pszichés és szomatikus előkészítésének ápolói feladatai. A vizsgálat menete. Megtekintés, feltárás. Citológiai vizsgálat menete. Kolposzkópos vizsgálat menete. Bimanuális vizsgálat. Ápolói feladatok vizsgálat után. Kisgyermek vizsgálatának specialitásai, nehézségei. A vizsgálati státusz leírásának szempontjai. A betegvizsgálat dokumentálásának jogi és minőségirányítási szabályozásai. 10.3.5. Eszközös vizsgálatok 16 óra Az optimális diagnosztikai módszer megválasztásának szempontjai, allokációs elméletei, döntési algoritmusai. Az eszközös diagnosztikai vizsgáló módszerek csoportosítása. EKG diagnosztika. Az EKG készítés anatómiai, élettani alapjai. Az EKG készülékek működési elvei, főbb jellemzői. Az EKG kivitelezésének ápolói feladatai. Az EKG analízis ápolói kompetenciái, életveszélyes EKG eltérések. A terheléses EKG fogalma, lényege, indikációja-kontraindikációja. A beteg pszichés és szomatikus előkészítésének specialitásai. A vizsgálat algoritmusa, célértékek, a vizsgálat megszakításának indikációi. Ápolói feladatok a vizsgálat előtt, alatt, után. A Holter EKG lényege, alkalmazásának indikációja, diagnosztikus jelentősége, a beteg előkészítés és oktatás szempontjai. Beteg monitorozás fogalma, célja. A beteg megfigyelő monitorok jellemzői, fő funkciói (riasztás, programozhatóság, memória). Az EKG monitorozás módjai, alkalmazásának specialitásai. A pulzoximetria működési alapjai, alkalmazásának praktikumai a mért értékek értelmezése, hiba lehetőségek. A pulzus, légzés monitorozása, alkalmazásának praktikumai a mért értékek értelmezése, hiba lehetőségek. A vérnyomás monitorozásának szabályai, a mért értékek értelmezése, hiba lehetőségek. A testhőmérséklet monitorozásának alapjai, alkalmazásának praktikumai a mért értékek értelmezése, hiba lehetőségei. A monitorok kezelésének, tisztításának szabályai, módszerei. Az EEG vizsgálat anatómiai, élettani alapjai. Az EEG vizsgálati módszerei, ápolói feladatok a különböző vizsgálatoknál. Az EMG, ENG vizsgálat lényege, alkalmazásának indikációi, ápolói feladatai. Légzésfunkciós vizsgálat. A vizsgálat lényege, indikációja. A vizsgált paraméterek (vitálkapacitás, reziduális volumen, FEV, FIV, Tieffenau index, FEF/ MEF) élettani értelmezése és értéktartományai. A beteg előkészítés ápolói feladatai, specialitásai. A vizsgálat algoritmusa. 149

Képalkotó vizsgálatok. Az ultrahang vizsgálat lényege, alkalmazásának indikációi, típusai. A beteg előkészítés specialitásai különböző UH vizsgálatokhoz. a különböző UH vizsgálatok ápolói feladatai. A Doppler vizsgálat lényege, indikációi, típusai. Speciális UH vizsgálatok (transoesophagialis, rectalis, vaginalis). Röntgen vizsgálatok lényege, indikációi, típusai. Natív röntgen vizsgálatok típusai, ápolói feladatai. A kontrasztanyagos röntgen vizsgálatok típusai, ápolói feladatai. Angiográfiás vizsgálatok típusai, a beavatkozás ápolói feladatai. CT vizsgálat lényege, indikációi-kontraindikációi, típusai, a különböző vizsgálatok ápolói feladatai. MR vizsgálat lényege, indikációi-kontraindikációi, típusai, ápolói feladatai. A kontrasztanyagok alkalmazásának veszélyei (acut veseelégtelenség, allergia). PET vizsgálat lényege, indikációi, ápolói feladatai. osteodenzitometria lényege, indikációi, ápolói feladatai. mammográfia lényege, indikációi, ápolói feladatai, a páciens oktatás specialitásai. A nuleáris medicina vizsgáló módszerei, izotóp vizsgálatok. A csont-, vese-, szívizom-, tüdő-, és pajzsmirigy scintigráfia lényege, indikációi-kontraindikációi, ápolói feladatai, az izotóp vizsgálat veszélyei. Képalkotó vizsgálatok specialitásai gyermekkorban és terhes nők esetében. Az endoszkópos vizsgálatok elméleti alapjai, céljai, az egyes beavatkozásokhoz kapcsolódó ápolói feladatok – emésztőrendszer felső és alsó szakaszának endoscopos vizsgálata, bronchoscopia, cystoscopia. Diagnosztikus célú punkciók elméleti alapjai céljai, az egyes beavatkozásokhoz kapcsolódó ápolói feladatok - mellkas punkció hascsapolás, lumbálpunkció, ciszterna punkció, izületi punkció, tályog punkció, diagnosztikus célú peritoneális lavage. Tű biopsziák elméleti alapjai, céljai, az egyes beavatkozásokhoz kapcsolódó ápolói feladatok – máj-, vese-, pajzsmirigy-, emlő biopszia, az UH és CT vezérelt biopszia elméleti alapjai. Douglas punkció lényege, kivitelezésének indikációja, a beavatkozás ápolói feladatai. Laparoscopia lényege, indikációja, a beavatkozás ápolói feladatai. A vizsgálati minták kezelésének szabályai. A betegbiztonság és dolgozói biztonság fenntartásának szempontjai diagnosztikus vizsgálatoknál. A diagnosztikus beavatkozások dokumentálásának jogi és minőségirányítási aspektusai. 10.3.6. Terápiás eljárások Előkészítési feladatok infúziós terápiához. Az infúzió bejuttatásának formái, eszközei. Az infúzió összeállításának algoritmusa, szabályai. A perifériás vénakanülálás fogalma, célja, előnye-hátránya. Előkészítés perifériás vénakanüláláshoz. Ápolói feladatok infúziós terápia előtt, alatt, után. Az infúziós terápia hibalehetőségei, helyi és általános szövődményei. 150

16 óra

A kanülök kezelésének, gondozásának szabályai. Előkészítési feladatok transzfúziós terápiához. A transzfúziós terápia fogalma, célja, módszerei. Transzfúzió során alkalmazott vér-vérkészítmények és jellemzőik. A vérrendelés, szállítás, tárolás ápolói feladatai. A beteg és az eszközök előkészítésének szempontjai. Vér-vérkészítmény bejuttatását segítő eszközök, gépek működési elvei, alkalmazásának, karbantartásának ápolói feladatai. Injekciózás ápolói feladatai. Az intramuscularis és subcutan injekciózás előkészítési algoritmusa. A subcutan injekció beadás helyének meghatározása, a bejuttatás algoritmusa. Az intramusculáris injekció beadási helyének meghatározási módszerei, a bejuttatás algoritmusa. Az injekciózás kivitelezésének hibalehetőségei, helyi és általános szövődményei. Oxigénterápia előkészítésének feladatai. Az oxigén terápia fogalma, célja, élettani hatásai, indikáció-kontraindikáció. Az oxigénterápia eszközei, biztonságos alkalmazásuk szabályai. Az oxigén bejuttatásának módjai és azok hatékonysága. Előkészítés oxigén terápiához, a megfelelő módszer és eszköz kiválasztásának szempontjai, a beteg pszichés és szomatikus előkészítése, pozicionálása. A megfelelő áramlási sebesség megválasztásának és beállításának szempontjai. Ápolói felelősség jelentősége oxigénterápia során. Az oxigénterápia hatékonyságának mérése, a betegmegfigyelés szempontjai. Oxigénterápiában részesülő beteg előkészítése transzportra. Az inhalációs terápia előkészítésének algoritmusa. Az inhalációs terápia eszközei, a megfelelő eszköz kiválasztásának szempontjai. Az eszközök előkészítésének algoritmusa. A beteg pszichés, szomatikus előkészítése, pozicionálása. A betegmegfigyelés specialitásai inhalációs terápia során. Az inhalációs terápia specialitásai gyermekkorban. A légúti váladék eltávolítása. A légúti váladék fogalma, fokozott képződésének okai, kórélettani jelentősége. A váladék eltávolításának módszerei (köhögtetés, leszívás, légzésfizioterápia módszerek). A köhögtetés ápolói feladatai a váladék megfigyelésének és kezelésének szempontjai. A légúti leszívás módjai, eszközei, ápolói feladatai, szabályai. A légúti leszívás specialitásai, intubált, tracheostoma, trachea kanüllel ellátott betegnél. Légzőtorna. A légzési fizioterápia fogalma, célja, módszerei. A légzőtorna ápoló feladatai. A beteg oktatás és együttműködés jelentősége légzőtorna során. Fizikális lázcsillapítás ápolói feladatai. A beteg pszichés, szomatikus előkészítésének szempontjai. A hűtőfürdő és hűtő borogatás (priznic) alkalmazásának algoritmusa. Lázas beteg ápolásának, megfigyelésének, követésének szempontjai. Fizikális lázcsillapítás specialitása gyermekek esetében. Hideg-meleg terápiás eljárások alkalmazása. A hőterápiák lényege, élettani hatásai, alkalmazásuk javallatai. 151

A borogatások, pakolások, hűtések, jegelések alkalmazásának indikációja, algoritmusa. Az irrigálás ápolói feladatai. Az irrigálás fogalma, célja, módszerei. Az irrigálás eszközei, algoritmusa. Hiba lehetőségek, szövődmények irrigálás során. Terápiás tevékenységek higiénés, munka- és környezetbiztonsági szabályai. 10.3.7. Perioperatív ellátás 16 óra A műtét fogalma, típusai, céljai, indikációi. A z aneszteziológia fogalma, célja, feladatai. A műtéti előkészítés célja, jelentősége. A preoperatív kivizsgálás célja, algoritmusa. A műtéti és aneszteziológia rizikó megítélésre alkalmazott score-ok. Ápolói feladatok a preoperatív kivizsgálás során. Ápolói feladatok specialitásai sürgős műtéti indikáció esetén. Az aneszteziológiai módszerek és jellemzőik. A helyi érzéstelenítés hatásmechanizmusa, indikációi, szövődményei. Epidurális, spinális érzéstelenítés lényege, indikációi, szövődményei. Az általános érzéstelenítés, a narkózis fogalma, feladata, indikációk. Módszerek, narkózis elmélete, stádiumai. A beteg megfigyelés, monitorozás anesztézia alatt. A beteg pszichés és szomatikus műtéti előkészítésének ápolói feladatai. A premedicatio alkalmazás lényege, indikációja, ápolói feladatai. Beteg átadás és átvétel helye, módszere az ápolási folyamatban, dokumentáció. Műtött beteg postoperatív ellátásának, fogadásának lehetséges helyei, feladatai. Műtött beteg fogadásának, megfigyelésének, ápolásának specialitásai. A loco-regionális anesztéziában részesülő betegek ápolási szükségletei. Altatott beteg megfigyelésének, ápolásának specialitásai. A narkózis és a műtét hatása a beteg homeosztázisára. Invazív eszközök, drainek, műtéti seb kezelésének, gondozásának ápolói feladatai. A postoperatív fájdalom jellemzői, megfigyelése, mérése, fájdalomcsillapítási módjai és azok ápolási specialitásai. A korai postoperatív szak rizikó tényezői, megelőzésük ápolói feladatai. A postoperatív szak dokumentálásának ápolási vonatkozásai. 10.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem, szaktanterem 10.5. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 11. Diagnosztikus és terápiás beavatkozások tantárgy 80 óra 11.1. A tantárgy tanításának célja A tanuló legyen képes az elméletben megalapozott betegvizsgálati és terápiás módszerek gyakorlatban történő adaptálására. Kompetenciájának megfelelően adaptálódjon a diagnosztikai és terápiás beavatkozásokhoz kapcsolódó feladatok önálló elvégzésére.

152

11.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Ápolástan-gondozástan. Diagnosztikus-terápiás szakismeretek. Klinikai ismeretek. 11.3. Témakörök 11.3.1. Mintavétel laboratóriumi és egyéb vizsgálatokhoz 16 óra Vérvétel: Előkészítés vérvételhez. A beteg pszichés és szomatikus előkészítése vérvételhez. Zárt rendszerű vérvétel, a beavatkozás algoritmus szerinti gyakorlása fantomon vénapunkcióval. Zárt rendszerű vérvétel gyakorlása perifériás vénakanülből. Zárt rendszerű vérvétel kivitelezése mikrobiológiai vizsgálat (haemokultúra) céljából. Point of care tesztek alkalmazása (vércukor, inr, troponin, d dimer). Vérminta előkészítése szállításra, speciális szállításra. Vizelet mintavétel: Középsugaras vizelet mintavétele. Vizelet mintavétel mikrobiológiai vizsgálat céljából. Vizelet mintavételi eljárások technikái katéteres betegnél. Előkészítés vizeletgyűjtéshez. Vizeletvizsgálat gyors teszt alkalmazásával. Székletvizsgálatokhoz történő mintavétel előkészítése, kivitelezése, minta szállításra történő előkészítése. Köpet, hányadék, torokváladék, sebváladék, hüvelyváladék vizsgálataihoz történő mintavétel előkészítése, kivitelezése és a minta előkészítése szállításra. A témakört csoportbontásban kell tanítani. 11.3.2. Mindennapos beavatkozások 16 óra Mindennapos beavatkozások (mellkaspunkció, haspunkció, lumbálpunkció, cysternapunctio, sternumpunkció, Douglas-üreg punkció, ízületi punkciók, tályog punkció) ápolói feladatainak gyakorlása az alábbi szempontok szerint. A környezet előkészítésének specialitásai a különböző vizsgálatoknál. Az eszközök, készülékek, műszerek jellemzőinek, működésének megismerése, működőképességük megállapításának gyakorlása. A beteg azonosításának, a különböző beavatkozásokhoz való alkalmasságának gyakorlása check listák felhasználásával. A beteg pszichés és szomatikus előkészítésének specialitásai az egyes vizsgálatoknál. Az egyes beavatkozásokhoz szükséges eszközök előkészítésének gyakorlása. Az egyes beavatkozások alatti ápolói feladatok begyakorlása. A vizsgálati minták azonosításának, kezelésének, tárolásának, szállításra való előkészítésének gyakorlása. Az egyes beavatkozások utáni ápolói feladatok és a dokumentáció végzése. A környezet és az eszközök tisztítása, fertőtlenítése, karbantartása. Az irrigálás (hüvelyi, sztoma) ápolói feladatai. A környezet előkészítésének specialitásai a különböző beavatkozásoknál. A beteg pszichés és szomatikus előkészítésének specialitásai az egyes beavatkozásoknál. 153

Az egyes beavatkozásokhoz szükséges eszközök előkészítésének gyakorlása. A beavatkozás algoritmus szerinti gyakorlása. A környezet és az eszközök tisztítása, fertőtlenítése. A beavatkozás és annak hatékonyságának dokumentálása. A témakört csoportbontásban kell tanítani. 11.3.3. Ápolói feladatok eszközös vizsgálatoknál 16 óra EKG vizsgálat ápolói feladatainak gyakorlása. A környezet előkészítése EKG vizsgálathoz. A készülék biztonságos működőképességének ellenőrzése. Papírcsere gyakorlása EKG készüléken. A beteg szomatikus és pszichés előkészítése EKG vizsgálathoz. 12 elvezetéses EKG készítése. Az elkészült EKG felvétel azonosítása. Az EKG készülék és tartozékainak fertőtlenítése, tisztítása és karbantartása. Lehetséges hibaüzenetek felismerése, értelmezése az EKG készüléken. Non-invazív beteg monitorozás gyakorlása. A beteg pszichés és szomatikus előkészítése beteg monitorozásához. A beteg megfigyelő monitor működőképességének ellenőrzése. A beteg szomatikus és pszichés előkészítése beteg monitorozáshoz. A monitorozás kivitelezése algoritmus alapján. A monitor riasztási kritériumainak beállítása. Az egyes paraméterek mérési gyakoriságának beállítása. Riasztási események visszakeresése, nyomtatása a monitor memóriájából. A monitor és tartozékainak tisztítása, fertőtlenítése, karbantartása. Lehetséges hibaüzenetek felismerése, értelmezése monitoron. Endoszkópos vizsgálatok ápolói feladatai. A környezet előkészítése különböző endoszkópos vizsgálatokhoz. A beteg pszichés és szomatikus előkészítése különböző endoszkópos vizsgálatokhoz. Ápolói feladatok gyakorlása különböző endoszkópos vizsgálat alatt. A vizsgálati minta azonosításának, kezelésének, tárolásának, szállításra való előkészítésének gyakorlása. A beteg megfigyelése, ápolása endoszkópos vizsgálat után. A beavatkozáshoz kapcsolódó ápolói dokumentáció végzése. A környezet és az eszközök tisztítása, fertőtlenítése, karbantartása. Szülészet-nőgyógyászati vizsgálatok ápolói feladatai. A környezet előkészítése szülészet-nőgyógyászati vizsgálatokhoz. A vizsgálathoz használt eszközök megismerése. A beteg pszichés és szomatikus előkészítése a vizsgálathoz. Az ápoló vizsgálat alatti teendőinek gyakorlása különböző endoszkópos vizsgálatoknál. A vizsgálati minta azonosításának, kezelésének, tárolásának, szállításra való előkészítésének gyakorlása. A témakört csoportbontásban kell tanítani. 11.3.4. Az ápoló gyógyszereléssel kapcsolatos feladatai 16 óra Gyógyszerek tárolása, elrendezése gyógyszeres szekrényben FIFO, biztonsági, minőségirányítási és ápolás szakmai irányelvek alapján. Előkészítés gyógyszereléshez. 154

Gyógyszerelés kivitelezése írásban elrendelt orvosi utasítás alapján az elrendelt készítmény azonosításának gyakorlása. A beteg azonosítás gyakorlása az előírt szempontok szerint. A beteg pszichés és szomatikus előkészítése per orális gyógyszereléshez. Per orális gyógyszer beadás algoritmus szerinti kivitelezése. A környezet, a beteg pszichés és szomatikus előkészítése rectális gyógyszereléshez. Rectális gyógyszer (kúp) felhelyezése algoritmus szerint. A beteg gyógyszereléséhez kapcsolódó oktatási, felvilágosítási feladatok kivitelezése. Előkészítés intramuscularis, subcutan injekció beadásához. Az elrendelt készítmény beadásához szükséges számítási feladatok gyakorlása. Az elrendelt injekciós készítmény felszívásának algoritmus szerinti gyakorlása. Intramuscularis és subcutan injekció beadásának gyakorlása. Gyárilag elkészített injekciós készítmények beadásának gyakorlása. Beavatkozások utáni környezetbiztonsági feladatok gyakorlása. Az elvégzett gyógyszerelés dokumentálása. A témakört csoportbontásban kell tanítani. 11.3.5. Ápolói feladatok terápiás beavatkozásoknál 16 óra Előkészítés infúziós terápiához. A környezet előkészítése infúziós terápiához. A beteg pszichés és szomatikus előkészítésének gyakorlása. Az infúziós oldat előkészítésének gyakorlása. Perifériás vénabiztosításhoz történő előkészítés gyakorlása. Az infúziós szerelék összeállításának, légtelenítésének gyakorlása. Infúzió befejezéséhez kapcsolódó ápolói feladatok gyakorlása. Előkészít transzfúziós terápiához. A környezet előkészítése transzfúziós terápiához. Előkészít oxigénterápiához. A vér-vérkészítmény előkészítése transzfúziós terápiához. Előkészítés vércsoport meghatározáshoz. A beteg megfigyelés szempontjai transzfúzió alatt-után. Az egyes beavatkozások utáni ápolói feladatok és a dokumentáció végzése. A környezet és az eszközök tisztítása, fertőtlenítése, karbantartása. A dokumentáció gyakorlása. Előkészít oxigénterápiához. A környezet, előkészítése oxigén terápiához. Az oxigén terápia eszközeinek megismerése, használatba helyezésük gyakorlása. A beteg pszichés és szomatikus előkészítésének gyakorlása. A megfelelő eszköz kiválasztásának gyakorlása. A szükséges eszközök előkészítésénk gyakorlása. Az oxigénterápia kivitelezésének gyakorlása. A megfelelő áramlási sebesség beállítása. A környezet és az eszközök tisztítása, fertőtlenítése, karbantartása. A dokumentáció gyakorlása. Az inhalációs kezelés ápolói feladatai. Az inhalációs terápia eszközeinek megismerése, használatba helyezésük gyakorlása. A környezet és a beteg pszichés és szomatikus előkészítése inhalációs terápiához. 155

A megfelelő eszköz kiválasztása és előkészítése a terápiás alkalmazáshoz. A szükséges, nem gyári inhalációs oldatok számításának és elkészítésének gyakorlása. Az inhalációs terápia kivitelezésének gyakorlása. A környezet és az eszközök tisztítása, fertőtlenítése, karbantartása. A dokumentáció gyakorlása. A légúti váladék eltávolítása. A beteg pszichés és szomatikus előkészítésének és a beteg oktatásának gyakorlása a légúti váladék eltávolítása céljából. Légúti váladék eltávolításához alkalmazható eszközök megismerése. A légúti váladék eltávolításának elősegítése tiszta tudatú betegnél. Légúti váladék eltávolítása egyszerű légútbiztosítással ellátott eszméletlen beteg esetében. Légúti váladék eltávolítása intubált beteg esetében. Légúti váladék eltávolítása tracheostomával ellátott beteg esetében. A légúti váladékkezelésnek szempontjai. A környezet és az eszközök tisztítása, fertőtlenítése, karbantartása. A váladék eltávolításának és a váladék jellemzőinek dokumentálása. Részvétel légzőtorna kivitelezésében. A beteg pszichés és szomatikus előkészítése légzőtornához. Együttműködő beteg oktatása légzőtornához. Segédkezés aktív/ passzív légzőtorna kivitelezésében. Fizikális lázcsillapítás. A környezet előkészítése fizikális lázcsillapításhoz. A beteg pszichés és szomatikus előkészítése fizikális lázcsillapításhoz. A hűtőfürdő és hűtő borogatás (priznic) alkalmazásának algoritmusa. Lázcsillapítás hatékonyságának követése, dokumentálása. A tevékenység higiénés, munka- és környezetbiztonsági szabályai. Hideg-meleg terápiás eljárások (borogatások, fürdők, pakolások) alkalmazása. A környezet előkészítése. A beteg pszichés és szomatikus előkészítése. A szükséges eszközök előkészítése. Az eljárások algoritmusszerű kivitelezése. A terápia hatékonyságának követése. A környezet és az eszközök tisztítása, fertőtlenítése. Betegek oktatása gyógyászati segédeszközök alkalmazására. Betegek fizikális képességének felmérése gyógyászati segédeszközök alkalmazásával kapcsolatban. A témakört csoportbontásban kell tanítani. 11.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Demonstrációs terem, szaktanterem. 11.5. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 12. Klinikai gyakorlat tantárgy

512 óra

12.1. A tantárgy tanításának célja 156

A tanuló az elméletben elsajátított ismereteinek gyakorlatban történő adaptálásával alkalmassá váljon kompetencia szintjének megfelelően a beteg vizsgálatára, a vizsgált és észlelt élettani és kóros elváltozások felismerésére, diagnosztikai vizsgálatokhoz kapcsolódó ápolói feladatok elvégzésére, terápiás és ápolási beavatkozások kompetencia szintű végzésére. 12.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Ápolástan-gondozástan. Klinikumi ismeretek. Diagnosztikus-terápiás szakismeretek. Diagnosztikus-terápiás beavatkozások. 12.3. Témakörök 12.3.1. Diagnosztikus és terápiás beavatkozások belgyógyászati profilú osztályon96 óra Az osztály munka, baleset, környezetvédelmi és minőségirányítási szabályai. A belgyógyászati osztály helyi és intézményi szintű diagnosztikai és terápiás lehetőségeinek feltérképezése. Új betegek fogadásnak rendje az első orvosi és ápolói vizsgálat megismerése. Az anamnézis felvételének megfigyelése. Az orvosi fizikális vizsgálatok módszereinek és az egyes élettanitól eltérő eredményeinek értelmezése, segédkezés fizikális vizsgálatoknál. Egyszerű eszközös vizsgálatok kompetencia szintű alkalmazása. Bed side vércukor mérés kivitelezése. 12 elvezetéses EKG készítése. Segédkezés non invazív beteg monitorozás kivitelezésében, non invazív betegmonitorozás kompetencia határokon belül. Segédkezés / kivitelezés a különböző diagnosztikai vizsgálatokhoz kapcsolódó ápolói feladatokban. Beteg előkészítés sternum-, mellkas-, haspunkcióhoz, részvétel a beavatkozás utáni ápolási folyamatban. Segédkezés légzésfunkciós vizsgálat kivitelezésében. Vérvétel laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat céljából. Vizeletgyűjtés, vizelet mintavétel laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat céljából. Vizeletvizsgálat végzése gyorsteszt alkalmazásával. Az osztályon alkalmazott leggyakoribb terápiás módok megismerése. Az osztályos gyógyszertárolás, gyógyszerrendelés szabályainak megismerése. Segédkezés gyógyszerelés kivitelezésében. Intramusculáris, subcutan injekció bejuttatása orvosi utasításnak megfelelően. Előkészítés infúziós terápiához, segédkezés az infúziós terápiához kapcsolódó ápolói feladatok kivitelezésében. Előkészítés transzfúziós terápiához, segédkezés a transzfúziós terápiához kapcsolódó ápolói feladatok kivitelezésében. Előkészítés oxigén és inhalációs terápiához, segédkezés oxigén és inhalációs terápiához kapcsolódó ápolói feladatok kivitelezésében. Segédkezés / kivitelezés a különböző diagnosztikus célú csapolásokhoz kapcsolódó ápolói feladatokban. 12.3.2. Diagnosztikus és terápiás beavatkozások sebészeti profilú osztályon 80 óra Az osztály munka, baleset, környezetvédelmi és minőségirányítási szabályai. 157

A sebészeti osztály helyi és intézményi szintű diagnosztikai és terápiás lehetőségeinek feltérképezése. Új betegek fogadásnak rendje az első orvosi és ápolói vizsgálat megismerése. A sebészeti ellátást igénylő beteg anamnézis felvételének specialitásai. Az orvosi fizikális vizsgálatok módszereinek és az egyes élettanitól eltérő eredményeinek értelmezése, segédkezés fizikális vizsgálatoknál. Speciális sebészeti fizikális vizsgálatokhoz kapcsolódó ápolói feladatok megismerése. Egyszerű eszközös vizsgálatok kompetencia szintű alkalmazása. Bed side vércukor mérés kivitelezése. 12 elvezetéses EKG készítése. Segédkezés non invazív beteg monitorozás kivitelezésében, non invazív betegmonitorozás kompetencia határokon belül. Segédkezés / kivitelezés a különböző diagnosztikai vizsgálatokhoz kapcsolódó ápolói feladatokban. Beteg előkészítés tályog-, izületi punkcióhoz, részvétel a beavatkozás utáni ápolási folyamatban. Beteg előkészítés endoszkópos vizsgálatokhoz, részvétel a beavatkozás utáni ápolási folyamatban. Beteg előkészítés laparoszkópiához, részvétel a beavatkozás utáni ápolási folyamatban. Az osztályos gyógyszertárolás, gyógyszerrendelés szabályainak megismerése. Segédkezés gyógyszerelés kivitelezésében. Intramusculáris, subcutan injekció bejuttatása orvosi utasításnak megfelelően. Előkészítés infúziós terápiához, segédkezés az infúziós terápiához kapcsolódó ápolói feladatok kivitelezésében. Előkészítés transzfúziós terápiához, segédkezés a transzfúziós terápiához kapcsolódó ápolói feladatok kivitelezésében. Előkészítés oxigén és inhalációs terápiához, segédkezés oxigén és inhalációs terápiához kapcsolódó ápolói feladatok kivitelezésében. 12.3.3. Diagnosztikus és terápiás beavatkozások mozgásszervi sebészeti profilú osztályon 40 óra Az osztály munka, baleset, környezetvédelmi és minőségirányítási szabályai. A traumatológiai/ortopédiai osztály helyi és intézményi szintű diagnosztikai és terápiás lehetőségeinek feltérképezése. Új betegek fogadásnak rendje az első orvosi és ápolói vizsgálat megismerése. A traumatológiai/ortopédiai ellátást igénylő beteg anamnézis felvételének specialitásai. Az orvosi fizikális vizsgálatok módszereinek és az egyes élettanitól eltérő eredményeinek értelmezése, segédkezés fizikális vizsgálatoknál. Speciális traumatológiai/ortopédiai fizikális vizsgálatokhoz kapcsolódó ápolói feladatok megismerése. Súlyos sérültek vizsgálatának specialitásai. Betegmozgatás, pozicionálás elvégzése, mobilizálást segítő eszközökkel. Egyszerű eszközös vizsgálatok kompetencia szintű alkalmazása. Bed side vércukor mérés kivitelezése. 12 elvezetéses EKG készítése. Segédkezés non invazív beteg monitorozás kivitelezésében, non invazív betegmonitorozás kompetencia határokon belül. Segédkezés / kivitelezés a különböző diagnosztikai vizsgálatokhoz kapcsolódó ápolói feladatokban. 158

Beteg előkészítése radiológiai vizsgálatokhoz, a vizsgálat metodikájának megfigyelése. Beteg előkészítés izületi punkcióhoz, részvétel a beavatkozás utáni ápolási folyamatban. Beteg előkészítés arthroscopos vizsgálathoz részvétel a beavatkozás utáni ápolási folyamatban. Az osztályos gyógyszertárolás, gyógyszerrendelés szabályainak megismerése. Segédkezés gyógyszerelés kivitelezésében. Intramusculáris, subcutan injekció bejuttatása orvosi utasításnak megfelelően. Előkészítés infúziós terápiához, segédkezés az infúziós terápiához kapcsolódó ápolói feladatok kivitelezésében. Előkészítés transzfúziós terápiához, segédkezés a transzfúziós terápiához kapcsolódó ápolói feladatok kivitelezésében. Előkészítés oxigén és inhalációs terápiához, segédkezés oxigén és inhalációs terápiához kapcsolódó ápolói feladatok kivitelezésében. A konzervatív terápiás módszerek (gipsz-rögzítés, ortézisek) megfigyelés. Gipszelt végtagú beteg megfigyelése, a végtag vizsgálatának elvégzése. Segédkezés extensioval rendelkező beteg ápolási folyamatában. Betegek oktatása gyógyászati segédeszközök alkalmazására. Betegek fizikális képességének felmérése gyógyászati segédeszközök alkalmazásával kapcsolatban. 12.3.4. Diagnosztikus és terápiás beavatkozások szülészet-nőgyógyászati osztályon 40 óra Az osztály munka, baleset, környezetvédelmi és minőségirányítási szabályai. A szülészet-nőgyógyászati osztály helyi és intézményi szintű diagnosztikai és terápiás lehetőségeinek feltérképezése. Új betegek fogadásnak rendje az első orvosi és ápolói vizsgálat megismerése. A szülészet-nőgyógyászati ellátást igénylő beteg anamnézis felvételének specialitásai. Az orvosi fizikális vizsgálatok módszereinek és az egyes élettanitól eltérő eredményeinek értelmezése, segédkezés fizikális vizsgálatoknál. Speciális szülészet-nőgyógyászati fizikális vizsgálatokhoz kapcsolódó ápolói feladatok megismerése. Terhes nő fizikális vizsgálatának megfigyelése. Segédkezés / kivitelezés a különböző diagnosztikai vizsgálatokhoz kapcsolódó ápolói feladatokban. Egyszerű eszközös vizsgálatok kompetencia szintű alkalmazása. Bed side vércukor mérés kivitelezése. 12 elvezetéses EKG készítése. Segédkezés non invazív beteg monitorozás kivitelezésében, non invazív betegmonitorozás kompetencia határokon belül. Vérvétel laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat céljából. Vizeletgyűjtés, vizelet mintavétel laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat céljából. Vizeletvizsgálat végzése gyorsteszt alkalmazásával. Az osztályon alkalmazott leggyakoribb terápiás módok megismerése. Az osztályos gyógyszertárolás, gyógyszerrendelés szabályainak megismerése. Beteg előkészítés Douglas punkcióhoz, részvétel a beavatkozás utáni ápolási folyamatban. Beteg előkészítés laparoszkópiához, részvétel a beavatkozás utáni ápolási folyamatban. Előkészítés infúziós terápiához, segédkezés az infúziós terápiához kapcsolódó ápolói feladatok kivitelezésében. Előkészítés transzfúziós terápiához, segédkezés a transzfúziós terápiához kapcsolódó 159

ápolói feladatok kivitelezésében. Előkészítés oxigén és inhalációs terápiához, segédkezés oxigén és inhalációs terápiához kapcsolódó ápolói feladatok kivitelezésében. 12.3.5. Diagnosztikus és terápiás beavatkozások neurológiai osztályon 40 óra Az osztály munka, baleset, környezetvédelmi és minőségirányítási szabályai. Az ideggyógyászati osztály helyi és intézményi szintű diagnosztikai és terápiás lehetőségeinek feltérképezése. Új betegek fogadásnak rendje az első orvosi és ápolói vizsgálat megismerése. Az ideggyógyászati ellátást igénylő beteg anamnézis felvételének specialitásai. Az orvosi fizikális vizsgálatok módszereinek és az egyes élettanitól eltérő eredményeinek értelmezése, segédkezés fizikális vizsgálatoknál. Speciális ideggyógyászati fizikális vizsgálatokhoz kapcsolódó ápolói feladatok megismerése. Zavart tudatú, eszméletlen beteg fizikális vizsgálatának megfigyelése. Segédkezés / kivitelezés a különböző diagnosztikai vizsgálatokhoz kapcsolódó ápolói feladatokban. Egyszerű eszközös vizsgálatok kompetencia szintű alkalmazása. Bed side vércukor mérés kivitelezése. 12 elvezetéses EKG készítése. Segédkezés non invazív beteg monitorozás kivitelezésében, non invazív betegmonitorozás kompetencia határokon belül. Beteg előkészítés EEG, EMG, ENG vizsgálatokhoz. Beteg előkészítés és megfigyelés kontrasztanyaggal végzett radiológiai vizsgálatokhoz. Vérvétel laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat céljából. Vizeletgyűjtés, vizelet mintavétel laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat céljából. Vizeletvizsgálat végzése gyorsteszt alkalmazásával. Az osztályon alkalmazott leggyakoribb terápiás módok megismerése. Az osztályos gyógyszertárolás, gyógyszerrendelés szabályainak megismerése. Beteg előkészítés lumbal vagy ciszterna punkcióhoz, részvétel a beavatkozás utáni ápolási folyamatban. Előkészítés infúziós terápiához, segédkezés az infúziós terápiához kapcsolódó ápolói feladatok kivitelezésében. Előkészítés transzfúziós terápiához, segédkezés a transzfúziós terápiához kapcsolódó ápolói feladatok kivitelezésében. Előkészítés oxigén és inhalációs terápiához, segédkezés oxigén és inhalációs terápiához kapcsolódó ápolói feladatok kivitelezésében. Betegek oktatása gyógyászati segédeszközök alkalmazására. Betegek fizikális képességének felmérése gyógyászati segédeszközök alkalmazásával kapcsolatban. 12.3.6. Diagnosztikus és terápiás beavatkozások pszichiátriai osztályon 40 óra Az osztály munka, baleset, környezetvédelmi és minőségirányítási szabályai. Pszichiátriai osztályon betartandó beteg-és dolgozóbiztonsági szabályok. A pszichiátriai osztály helyi és intézményi szintű diagnosztikai és terápiás lehetőségeinek feltérképezése. Új betegek fogadásnak rendje az első orvosi és ápolói vizsgálat megismerése. A pszichiátriai ellátást igénylő beteg anamnézis felvételének specialitásai. Az orvosi fizikális vizsgálatok módszereinek és az egyes élettanitól eltérő eredményeinek értelmezése, segédkezés fizikális vizsgálatoknál. 160

Speciális pszichiátriai fizikális vizsgálatokhoz, beteg megfigyeléshez kapcsolódó ápolói feladatok megismerése. Zavart tudatú beteg fizikális vizsgálatának megfigyelése. Segédkezés / kivitelezés a különböző diagnosztikai vizsgálatokhoz kapcsolódó ápolói feladatokban. Egyszerű eszközös vizsgálatok kompetencia szintű alkalmazása. Bed side vércukor mérés kivitelezése. 12 elvezetéses EKG készítése. Segédkezés non invazív beteg monitorozás kivitelezésében, non invazív betegmonitorozás kompetencia határokon belül. Vérvétel laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat céljából. Vizeletgyűjtés, vizelet mintavétel laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat céljából. Vizeletvizsgálat végzése gyorsteszt alkalmazásával. Az osztályon alkalmazott leggyakoribb terápiás módok megismerése. Segédkezés elektroconvulsiv terápia során. Az osztályos gyógyszertárolás, gyógyszerrendelés szabályainak megismerése. A gyógyszerelés, gyógyszer osztás speciális szabályai pszichiátriai osztályon. Előkészítés infúziós terápiához, segédkezés az infúziós terápiához kapcsolódó ápolói feladatok kivitelezésében. Speciális pszichoterápiás foglalkozások megfigyelése. 12.3.7. Diagnosztikus és terápiás beavatkozások urológiai osztályon 40 óra Az osztály munka, baleset, környezetvédelmi és minőségirányítási szabályai. A urológiai osztály helyi és intézményi szintű diagnosztikai és terápiás lehetőségeinek feltérképezése. Új betegek fogadásnak rendje az első orvosi és ápolói vizsgálat megismerése. Az anamnézis felvételének megfigyelése. Az orvosi fizikális vizsgálatok módszereinek és az egyes élettanitól eltérő eredményeinek értelmezése, segédkezés fizikális vizsgálatoknál. Egyszerű eszközös vizsgálatok kompetencia szintű alkalmazása. Bed side vércukor mérés kivitelezése. 12 elvezetéses EKG készítése. Segédkezés non invazív beteg monitorozás kivitelezésében, non invazív betegmonitorozás kompetencia határokon belül. Segédkezés / kivitelezés a különböző diagnosztikai vizsgálatokhoz kapcsolódó ápolói feladatokban. Vérvétel laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat céljából. Beteg előkészítés cystoskópos vizsgálatokhoz, részvétel a beavatkozás utáni ápolási folyamatban. A beteg előkészítése natív és kontrasztanyagos radiográfiai vizsgáaltokhoz, a vizsgálatok metodikájának megfigyelése. Beteg előkészítés katéterezéshez, részvétel a beavatkozás utáni ápolási folyamatban. Vizeletgyűjtés, vizelet mintavétel laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat céljából. Vizeletvizsgálat végzése gyorsteszt alkalmazásával. Az osztályon alkalmazott leggyakoribb terápiás módok megismerése. Az osztályos gyógyszertárolás, gyógyszerrendelés szabályainak megismerése. Segédkezés gyógyszerelés kivitelezésében. Intramusculáris, subcutan injekció bejuttatása orvosi utasításnak megfelelően. Előkészítés infúziós terápiához, segédkezés az infúziós terápiához kapcsolódó ápolói feladatok kivitelezésében. 161

Segédkezés a különböző urológiai műtétek beteg előkészítésében, a műtött beteg fogadásához, megfigyeléséhez, ápolásához kapcsolódó ápolói feladatokban. 12.3.8. Diagnosztikus és terápiás beavatkozások kisklinikumi osztályokon 80 óra Az osztály munka, baleset, környezetvédelmi és minőségirányítási szabályai. A különböző kisklinikumi profilú osztályok helyi és intézményi szintű diagnosztikai és terápiás lehetőségeinek feltérképezése. Új betegek fogadásnak rendje az első orvosi és ápolói vizsgálat megismerése. Az anamnézis felvételének specialitásai a különböző kisklinikumi területeken. Az orvosi fizikális vizsgálatok módszereinek és az egyes élettanitól eltérő eredményeinek értelmezése, segédkezés fizikális vizsgálatoknál. A kisklinikumi területek speciális fizikális vizsgálataihoz kapcsolódó ápolói feladatok megismerése. A kisklinikumi területek helyi és intézményi szintű diagnosztikai és terápiás lehetőségei. A különböző területeken alkalmazandó egyszerű eszközös vizsgálatok kompetencia szintű alkalmazása. Bed side vércukor mérés kivitelezése. 12 elvezetéses EKG készítése. Segédkezés non invazív beteg monitorozás kivitelezésében, non invazív betegmonitorozás kompetencia határokon belül. Az osztályon alkalmazott leggyakoribb terápiás módok megismerése. Az osztályos gyógyszertárolás, gyógyszerrendelés szabályainak megismerése. Segédkezés, gyógyszerelés kivitelezésében. Intramusculáris, subcutan injekció bejuttatása orvosi utasításnak megfelelően. Előkészítés infúziós terápiához, segédkezés az infúziós terápiához kapcsolódó ápolói feladatok kivitelezésében.

12.3.9. Diagnosztikus és terápiás beavatkozások sürgősségi osztályon 56 óra A sürgősségi osztály helyi és intézményi szintű diagnosztikai és terápiás lehetőségeinek feltérképezése. Az osztály munka, baleset, környezetvédelmi és minőségirányítási szabályai. Új betegek fogadásnak rendje az első orvosi és ápolói vizsgálat megismerése. A sürgősségi ellátást igénylő beteg anamnézis felvételének specialitásai. Az orvosi fizikális vizsgálatok módszereinek és az egyes élettanitól eltérő eredményeinek értelmezése, segédkezés fizikális vizsgálatoknál. Egyszerű eszközös vizsgálatok kompetencia szintű alkalmazása. Vérvétel laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat céljából. Vizelet mintavétel laboratóriumi diagnosztikai vizsgálat céljából. Vizeletvizsgálat végzése gyorsteszt alkalmazásával. Segédkezés POCT labordiagnosztikai vizsgálatnál, vércukor mérés kivitelezése. 12 elvezetéses EKG készítése. Segédkezés non invazív beteg monitorozás kivitelezésében, non invazív betegmonitorozás kompetencia határokon belül. Segédkezés / kivitelezés a különböző diagnosztikai vizsgálatokhoz kapcsolódó ápolói feladatokban. Beteg előkészítés lumbál-, has-, mellkas-, punkcióhoz, tályog-, izületi punkcióhoz, részvétel a beavatkozás utáni ápolási folyamatban. 162

Beteg előkészítés endoszkópos vizsgálatokhoz, részvétel a beavatkozás utáni ápolási folyamatban. Előkészítés infúziós terápiához, segédkezés az infúziós terápiához kapcsolódó ápolói feladatok kivitelezésében. Előkészítés sürgősségi transzfúziós terápiához, segédkezés a transzfúziós terápiához kapcsolódó ápolói feladatok kivitelezésében. Előkészítés oxigén és inhalációs terápiához, segédkezés oxigén és inhalációs terápiához kapcsolódó ápolói feladatok kivitelezésében. 12.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Belgyógyászati profilú osztály. Sebészeti profilú osztály. Traumatológia/ortopédia. Szülészeti-nőgyógyászati osztály. Neurológiai osztály. Pszichiátriai osztály. Urológia. Fül-orr gégészet, Szemészet, Bőrgyógyászat. Sürgősségi osztály. 12.5. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel.

163

A 11152-12 azonosító számú Egészségnevelő és -fejlesztő tevékenység megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei

164

FELADATOK Prevenciós tevékenységet végez x Egészségi állapot felmérésében részt vesz x Tájékoztatást ad az egészséges életmódról és segíti a pácienst, annak családját és közösségét x x annak elérésben Egészségfejlesztő foglalkozások szervezésében x közreműködik Közreműködik a védőoltásokról szóló x tájékoztatásban Megtanítja az emlő önvizsgálatát x Tájékoztatást ad a szűrővizsgálatokról, szűrővizsgálatok szervezésében rész vesz, koordinálja Közreműködik a rehabilitációs team munkájában Tájékoztatást ad a betegnek és hozzátartozójának a rehabilitációs lehetőségekről Megtanítja a beteget a gyógyászati segédeszközök használatára Megtanítja a beteget a protézisek karbantartására x Felvilágosítást ad a szociális gondoskodás formáiról és az otthoni szakápolás x igénybevételének lehetőségeiről SZAKMAI ISMERETEK Egészségnevelés x x x Egészségfejlesztő, betegségmegelőző egészségtan x Pszichológia x x x Pszichiátria x Szociológia x Pedagógia, oktatásmódszertan x Habilitáció – rehabilitáció Ápoláslélektan Ápolásetika x Jog Higiéné x x 165

x x

Rehabilitáció gyakorlat

Edukációs gyakorlat

Egészségnevelés gyakorlat

Rehabilitáció

Betegoktatás

Egészségnevelés

11152-12 Egészségnevelő és – fejlesztő tevékenység

Mentálhigiéne Táplálkozástandietetika

A 11152-12 azonosító számú Egészségnevelő és - fejlesztő tevékenység megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák EgészségnevelésEgészségnevelés egészségfejlesztés egészségfejlesztés gyakorlat

x

x x x

x

x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x x x x

x

x x x x

x x x

x

x x x

x x

x x x x

x x x x

Rehabilitáció gyakorlat

x x

Edukációs gyakorlat

Rehabilitáció

x x x

Betegoktatás

Hospice ellátás Közösségi ápolás Otthonápolás, otthoni szakápolás Szociális gondoskodás Gyógyászati segédeszközök Táplálkozás-egészségtan Dietetika Szocializáció Prevenció szintjei Védőoltások Az emlő önvizsgálata Abúzusok és megelőzési lehetőségei

Mentálhigiéne Táplálkozástandietetika

Egészségnevelés

11152-12 Egészségnevelő és – fejlesztő tevékenység

Egészségnevelés gyakorlat

Egészségnevelésegészségfejlesztés gyakorlat

Egészségnevelés egészségfejlesztés

x x

x x

x x x x

x x

x x x x x x SZAKMAI KÉSZSÉGEK Szakmai nyelvezetű íráskészség, fogalmazás x x x írásban Olvasott és hallott szakmai szöveg megértése, x x x szakmai nyelvű beszédkészség Beavatkozások eszközeinek használata Oktatástechnikai, szemléltető eszközök x használata Gyógyászati segédeszközök használata SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK Elhivatottság, elkötelezettség x x x Felelősségtudat x x x Megbízhatóság x x x TÁRSAS KOMPETENCIÁK Empatikus készség x x x Kommunikációs rugalmasság x x x Konfliktusmegoldó készség x x x MÓDSZER KOMPETENCIÁK Problémaelemzés x x x Logikus gondolkodás x x x Információgyűjtés x x x

166

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

x x x

13. Egészségnevelés- egészségfejlesztés tantárgy

112 óra

13.1. A tantárgy tanításának célja Az egészségnevelés- egészségfejlesztés tantárgy célja, hogy a tanulók az egészségügyi alapismeretekre alapozva mélyítsék el az egészségneveléssel, egészségpedagógiával kapcsolatos ismereteiket, legyenek a birtokában mindannak a tudásnak, amellyel önállóan és hatékonyan tudják az egészséges és a beteg ember egészségét előmozdítani, betegségét megelőzni és rehabilitációját segíteni. 13.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Egészségtan Pszichológia Pedagógia Egészségügyi ellátórendszer Népegészségügy Egészségfejlesztés Környezet-egészségügy Kommunikáció Speciális kommunikáció 13.3. Témakörök 13.3.1. Egészségnevelés 16 óra Az egészségnevelés alapfogalmai. A pedagógia és egészségnevelés helye és szerepe az egészségügyi ellátó rendszerben. Az egészségkultúra fogalma, összetevői. Az egészségmegőrzés, egészségfejlesztés fogalma és programjai. Az egészségnevelés módszerei, eszközei. Az egészségnevelés színterei, szervezeti formái. Foglalkozások tervezése. Primer prevenció. Az emlő és a here önvizsgálata. Abúzusok és megelőzése. Szexuálhigiéné. A szív- és érrendszeri, emésztőszervi, légzőszervi megbetegedések kialakulásának okai és kockázati tényezői. Daganatos betegségek megelőzése. Szekunder prevenció. Tercier prevenció. 13.3.2. Mentálhigiéné Mentálhigiéné fogalma és tárgya, területei. Az egészséges lelki egyensúly fenntartása. Énvédő technikák. Konfliktushelyzetek és kezelése. Érzelmi élet egyensúlya. Devianciák és megelőzése. Burn-out szindróma.

16 óra

13.3.3. Táplálkozástan-dietetika Táplálkozás-élettani alapismeretek.

32 óra

167

Táplálékpiramis. Egészséges táplálkozás. Táplálkozási szokások. A túlzott tápanyagbevitel következményei. A gyermek és az idős ember táplálkozási szükséglete. Élelmezési alapismeretek. Diéták fajtái elkészítési mód és tápanyagtartalom szerint. Speciális diéták. 13.3.4. Betegoktatás Betegoktatás fogalma, célja módszerei. Betegoktatás típusai. Beteg és hozzátartozójának oktatási módszerei. Krónikus betegek oktatása (diabétesz, onkológiai, nefrológiai, pulmonológiai). Dokumentáció vezetése, beteg napló jelentősége. Gyógyászati segédeszközök alkalmazása.

16 óra

13.3.5. Rehabilitáció 32 óra Rehabilitáció, habilitáció fogalma, tartalma. Károsodás, egészségkárosodás, fogyatékosság, rokkantság fogalma. A rehabilitáció/habilitáció részterületei, színterei. A rehabilitációs rendszer működése. Az orvosi rehabilitáció, annak módszerei, hazai intézményrendszere. Az alkalmazott terület (mozgásszervi, kardiovaszkuláris, pszichiátria) működése, jellemzői. Az orvosi rehabilitációhoz kapcsolódó egyéb rehabilitációs tevékenységek. A foglalkoztatási rehabilitáció folyamata. Életkori sajátosságok szerinti károsodások, fogyatékosságok. Pszichiátriai károsodások alap-, és speciális ismeretei. Neurológiai károsodások alap-, és speciális ismeretei. Mozgásszervi károsodások alap-, és speciális ismeretei. Kardio –pulmonalis károsodások alap-, és speciális ismeretei.

13.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Tanterem 13.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás) 13.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) 13.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás) 13.6. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti 168

értékeléssel. 14. Egészségnevelés- egészségfejlesztés gyakorlat tantárgy 80 óra 14.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának a célja, hogy a tanulók sajátítsák el az egészségnevelő –fejlesztő tevékenység módszereit és alkalmazzák az ápolási – gondozási folyamat során. 14.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Egészségtan. Pszichológia. Pedagógia. Egészségügyi ellátórendszer. Népegészségügy. Egészségfejlesztés. Környezet-egészségügy. Kommunikáció. Speciális kommunikáció. 14.3. Témakörök 14.3.1. Egészségnevelés gyakorlat Részvétel az egészségi állapot felmérésében. Részvétel a prevenció különböző formáiban. Felvilágosító tevékenység folytatása egészségkárosító tényezőkről. Egészségfejlesztő foglalkozás szervezésében való közreműködés. Részvétel a páciensek/kliensek egészséges életmódra való felkészítésében. 14.3.2. Edukációs gyakorlat Beteg és hozzátartozójának oktatásában részt vesz (diabetes, nefrológiai, pulmonológia). Megtanítja a gyógyászati segédeszközök használatát. Megtanítja a beteget a beteg napló vezetésére. A beteget és hozzátartozóját oktatja a szövődménymentes életvitel és életmód kialakítására.

24 óra

16 óra

14.3.3. Rehabilitáció gyakorlat 40 óra A rehabilitációs rendszer speciális intézményei felépítésének, munkarendjének megismerése. Munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi szabályok megismerése, betartása a napi munkavégzés során. Pszichiátriai károsodott betegek ellátásában, gondozásában való közreműködés/Neurológiai károsodott betegek ellátásában, gondozásában való közreműködés /Mozgásszervi károsodott betegek ellátásában, gondozásában való közreműködés/Kardio–pulmonalis károsodott betegek ellátásában, gondozásában való közreműködés. 14.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás) Egészségnevelés gyakorlat: iskolaorvosi rendelő, terhesgondozás, háziorvosi rendelő, rehabilitációs intézet, kórház fekvőbeteg osztálya.

169

Edukációs gyakorlat: szakrendelő, tüdőgondozó, rehabilitációs intézet, kórház fekvőbeteg osztálya. Rehabilitáció gyakorlat: rehabilitációs intézet, rehabilitációs osztály. 14.5. A tantárgy értékelésének módja A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel. 4. A KOLLÉGIUMI PROGRAM A kollégium társadalmi szerepe Ózd és vonzáskörzetében, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében valamint a szomszédos megyék általános iskoláiban is az elmúlt években igen jelentősen emelkedett a halmozottan hátrányos helyzetű és hátrányos helyzetű fiatalok száma. Rövid és hosszú távon gondolkodva egyaránt meggyőződésünk, hogy kiemelten kell törődni e rétegek tanulni kívánó tagjaival. Ezek a halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű fiatalok az általános iskolában számos tanulmányi kudarcélményen mennek keresztül. A sikertelenség több egymást erősítő tényező következménye. Az okok egyrészt a családban keresendők. Sok esetben a család nem képes biztosítani azokat a feltételeket, amelyek előmozdíthatják, ösztönözhetik gyermekeiket a tanulmányok sikeres teljesítésében, illetve az is előfordul, hogy a család másképpen gondolkodik a tanulás nyújtotta perspektíváról. Kiemelt feladatunk, hogy az általános iskolát befejezett halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű fiatalok ne kerüljenek ki az oktatás folyamatából, szerezzenek szakképzettséget, érettségi bizonyítványt illetve középiskolai tanulmányaik során felvértezzük őket felsőfokú tanulmányaik folytatására. A kollégium kiemelt társadalompolitikai szerepe és feladata, hogy ezen tanulók számára akiknek lakóhelyén nincs lehetőség a tanulásra, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítésére, akiknek a szülő nem tudja biztosítani a tanuláshoz szükséges körülményeket – megteremti a megfelelő feltételeket a tanuláshoz. A kollégium tevékenysége során kiegészíti a családi és iskolai nevelést, egyben szociális ellátást, biztonságot és érzelmi védettséget is nyújt. Elősegíti megfelelő pedagógiai környezet biztosításával a közösségi együttélés, az önkormányzó képesség, a társadalmi szerepek tanulását és gyakorlását, mellyel támogatást nyújt a sikeres továbbtanuláshoz, a társadalmi beilleszkedéshez. 4.1 A kollégiumi nevelés A kollégium küldetése: A halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű tanulók tehetséggondozása: - a hátrányos helyzetből adódó hiányosságok csökkentése, az esélyegyenlőség feltételeinek megteremtése, - a tehetségek felkutatása és gondozása a választott középiskola sikeres elvégzésének és a továbbtanulásuknak a segítése. - A személyiség komplex fejlesztése tervszerű, tudatos nevelőmunkával. 170

-

-

A nevelőmunkában kiemelt helyet kap a kollégiumi közösségfejlesztés, majd a tevékeny közösség nevelőerejének szakszerű, tudatos kiaknázása a növendékek fejlődésének, a nevelőmunka hatékonysága érdekében. A kollégium nevelési folyamata során kialakítja a társadalomba való beilleszkedéshez, a családi élethez, a hivatás gyakorlásához, az önálló és egészséges életvitelhez szükséges, alapvető ismereteket, képességeket, értékeket.

A kollégiumi nevelés célja: -

a halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű gyermekek tehetséggondozása, iskolai sikerességének elősegítése, felsőfokú továbbtanulásra való sikeres felkészítése, az integrált nevelés megvalósítása, a kollégium egyaránt szolgál otthonul a halmozottan hátrányos helyzetű roma és nem roma növendékeknek, megkülönböztetés nélkül, a növendékeknek alkalmazható tudás adása és felkészítése az egész életen át tartó tanulásra, nemzeti azonosságtudat, nemzeti hagyományok tiszteletben tartása, fejlesztése, az intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával lehetőséget biztosít, hogy a növendékek kiegyensúlyozottan és egészségesen fejlődjenek, segíti tanulásukat, személyiségük kibontakoztatását és környezettudatos állampolgárokká való válását.

A kollégiumi nevelés főbb alapelvei: -

-

-

-

-

az Alkotmányban biztosított állampolgári és szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok érvényesítése; demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek, valamint a NAT által elfogadott „közös értékek” alkalmazása; a bizalom, felelősség, szeretet, tapintat és megértés a növendékek személyisége iránt; a pedagógus és a tanuló egyenrangú félként vesz részt a kollégiumi nevelés folyamatában, melyben a nevelőtanárnak az egyenrangúság elvével összhangban vezető szerepe van a növendékek tevékenységének megszervezésében, személyiségük fejlesztésében; az alapvető erkölcsi normák betartása; a roma azonosságtudat tiszteletben tartása, fejlesztése; a nevelőtanár tevékenységében legyen kulturált stílusú; a tanulók fejlődését az egyéni és életkori sajátságok figyelembevételével kell biztosítani, építve a növendékek öntevékenységére, önszerveződő képességére, közösségük aktív részvételére; igényesség, határozott követelmények támasztása a növendékek számára, egyúttal lehetőségek nyújtása a tanulók önállóságának, kezdeményezőkészségének, kreativitásának kibontakoztatására; a szülői elvárásokhoz, igényekhez, valamint a partner iskolák nevelési-oktatási tevékenységéhez kapcsolódik a kollégiumi nevelés és a kollégium környezetében lévő társadalmi és civil szervezetekkel való konstruktív együttműködés; nyugodt, kiegyensúlyozott családias légkör megteremtése.

A kollégiumi növendékek életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei: A növendékek életrendje szervezésénél alapvető fontosságú elvünk, hogy a kollégium: - szociális ellátást, biztonságot és érzelmi védettséget adjon, 171

-

egészítse ki a nevelési folyamatában a családi és iskolai nevelést, egészséges életvitel, a helyes életmódminta kialakítását szolgálja, segítse elő megfelelő lakhatási és pedagógiai környezet biztosításával a közösségi együttélés, az önkormányzó képesség és a társadalmi szerepek tanulását.

A növendékek tanulási folyamatának megszervezése során kiemelten fontosnak tartjuk: - a tanulószobai tanulást segítő foglalkozások szervezeti formája és ideje a lehetőséghez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a növendékek egyéni fejlettségéhez, képességeihez és teljesítményeihez, - járuljon hozzá a választott középiskola eredményes elvégzéséhez, a továbbtanulásra való sikeres felkészítéséhez. A növendékek szabadidejének optimális megszervezésénél fontos elvünk, hogy biztosítsuk: - az önálló, egészséges és kulturált életvitelhez szükséges alapvető ismeretek és képességek megszervezését, - a növendékek kiegyensúlyozott és egészséges fejlődését, - irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességek fejlesztését. Életrendjüket, tanulásukat és szabadidejüket úgy szervezzük, hogy minél nagyobb teret biztosítunk - a személyiség fejlődését szolgáló - tevékenységi, cselekvési formáknak. A kollégiumi nevelés feladatai: a) A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése A kollégiumban lehetőséget biztosítunk arra, hogy a növendékek megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket, az önálló tanulást az eredményes és hatékony ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztése érdekében. A halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű tanulók érdekében központi szerepet kell betölteni a szaktárgyi felzárkóztatásnak, korrepetálásnak és a készségfejlesztő tréningeknek. Kiemelt feladatunk a kreativitás, valamint a tanulási motívumok – az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyának fejlesztése. Fontos feladatunk a növendékek számára egyéni, hatékony, gazdaságos tanulási stratégiák kialakítása, tanulási módszerek - technikák elsajátíttatása, gyakoroltatása, tanulási képességek fejlesztése. Differenciált pedagógiai módszerek alkalmazása, felzárkóztató, tehetséggondozó munkaformák, színterek működtetése. b) Felzárkóztatás, a pályaorientáció segítése, a tehetségek kiválasztása és gondozása A társadalmi polarizáció folyamatában növekvő létszámú gyermek indul neki komoly hátránnyal az oktatás folyamatának. A tanulók művelődéshez való jogának egyik alapvető feltétele a tanulók felzárkóztatása, a hozott hátrányok kompenzálása. A kollégium intellektuális, műveltségi, kulturális és mentális hátrányok pótlását is hivatott teljesíteni. Feltérképezzük a tanulók felkészültségi szintjét, szociális állapotát. Ezek ismeretében létrehozzuk a kollégiumi nevelés tevékenységrendszerét. Az átalakulóban lévő munkaerő-piaci viszonyok miatt felértékelődött a pályaorientációs tevékenység. Az iskolákkal együttműködve a növendékek számára lehetővé tesszük az egyes szakmák, hivatások megismerését, segítjük a pályaválasztást, illetve a választott életpályára való felkészülést. 172

A társadalmi változások következtében sok tanuló számára nem képesek szüleik biztosítani tehetségük megfelelő kibontakoztatását. A kollégium kötelessége, hogy e hátrányos helyzetű gyerekek tehetségét felfedezze, és segítséget nyújtson ennek kibontakoztatásához, tovább fejlesztéséhez, tudásuk bővítéséhez és alkalmazható tudás megszerzéséhez. Kiemelkedően fontos feladat, hogy Ózd térségéből, a megye távolabbi területeiről, de az ország más vidékeiről is a tanulni vágyó tehetséges és hátrányos helyzetű tanulókat az intézményünkbe, ill. a kapcsolatos, érettségit adó középiskolákba irányítsuk. Diákkiválasztó programunk keretében nevelőtanáraink az általános iskolákon túl felkeresik a célcsoporthoz tartozó tanulók szüleit, hogy gyermekeik középiskolai továbbtanulásának eldöntéséhez minden segítséget megadjanak, és a kollégium nyújtotta lehetőségeket megismertessék. A családlátogatásokon kialakított jó kapcsolatokat a jövendő kollégistákkal és szüleikkel elmélyíteni kívánjuk az alábbi közös rendezvényeinken: - pályaorientációs rendezvény - a kollégiumot és a kapcsolatos középiskolákat bemutató rendezvény - ismerkedő táborok szervezése. Jó együttműködést kívánunk kialakítani a diákkiválasztó program keretében mindazon intézményekkel, szervezetekkel és kisebbségi önkormányzatokkal, akik a halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű tanulók felfedezésében hatékonyan és jól segítik a kollégiumot. c) Az egészséges, kulturált életmódra és környezettudatos magatartásra való nevelés Kiemelt nevelési feladatuk a kollégisták testi és lelki egészségének kialakítása, fejlesztése, megerősítése és az ehhez szükséges életritmus kialakítása. Az egészséges táplálkozáskultúra és szokások kialakítása. A növendékek - az életkori sajátosságaiknak megfelelően - olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátítanak el a kollégiumban, amelyek segítik őket az egészségkárosító és függőséghez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium kulturális és sportélete az egészséges életvitel, a helyes életmódminta kialakítását segíti. A nevelési feladatok a kollégiumban, mint a szakemberekből álló szervezetben valósulnak meg. Igen fontos, hogy a kollégisták jó nevelőközegben éljék a diákéveiket, szocializálódjanak, megfelelő tudás-, érték-, kultúra- és mintaközvetítést kapjanak, erkölcsös gondolkodásra és viselkedésre, a helyes és egészséges életvitelre nevelődjenek, tanulják meg, hogyan kell közösségbe élni. A környezeti nevelőmunkánk legfontosabb célja, hogy a kollégisták környezettudatos állampolgárokká váljanak. A kollégiumban töltött éveik alatt a növendékekben kialakítjuk és megszilárdítjuk a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt. Törekszünk arra, hogy a tanulókban egységes kép alakuljon ki az őket körülvevő világról, egységes egészként lássák a természetet, benne az embert és az ember alkotta, épített környezetet. A környezeti nevelőmunkánkban kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a növendékek a szűkebb és tágabb környezeti értékeiket megismerjék, legyenek azok ápolói és védelmezői. Tudatosítjuk a növendékekben, hogy a közvetlen környezetünk rendje, tisztasága éppúgy hozzá tartozik a környezetvédelemhez, mint a Balaton vagy a Sajó védelme. Kiemelt feladatunk, hogy váljon a növendékek igényévé a tiszta, rendes környezet, önmaga is vállaljon szerepet annak megteremtésében. 173

d) Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése, korszerű világkép kialakításának segítése Fontos nevelési feladatunk: a növendékeknél kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti, tapasztalati alapjai. A művészetek esztétikai, személyiségformáló szerepének felismerése, a befogadási attitűd fejlesztése. A kollégiumi nevelés folyamatában figyelmet fordít a társadalmilag elfogadott közösségi szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek (empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, kommunikációs és vitakultúra, szervezőkészség stb.) fejlesztésére. Segíti a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását, az egyén a csoport, a társadalom kölcsönhatásainak megértését, különös figyelemmel a nemzeti, etnikai kisebbségi és vallási sajátosságokra. A szülőföld, a haza történetének, szokásainak, hagyományainak, gazdasági-társadalmi viszonyainak a megismertetése. A természeti és társadalmi környezethez való optimista-pozitív viszony környezetvédő szemlélet kialakítása. Az európai kulturális hagyományok és Európához való kötődésünk megismertetése. e) Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése A kollégiumban élő növendékek az itt eltöltött évek alatt jelentős testi, lelki és értelmi fejlődésen mennek keresztül. Ennek irányát és megvalósulását a kollégiumi közösségi nevelés az állandó pedagógiai környezet biztosításával és hatékony nevelőtanári munkával kívánjuk elérni. E munkánk alapja az értékhit, így az értékjellemzők fokozatosan érvényesülnek a nevelőtanári munka különböző területén. Nevelőmunkánkban igen fontos a pozitív közösségi szokások és minták közvetítése, a szociális készségek - empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, vitakultúra, kommunikációs - fejlesztése. Fontosnak tartjuk a kollégistaszerep, a tanulószerep tudatosítását a humanista értékek - emberi tisztesség, családszeretet, emberszeretet, hazaszeretet - elfogadását. Kiemelt nevelési feladatunk az önálló életvitel kialakítása, a majdani családi háztartás és gazdálkodás tervezése a tudatos fogyasztóvá válás, az eligazodás a mindennapi életben, a gazdaság és a pénzgazdálkodás világában. A diákönkormányzati tevékenység gyakorlása jól segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és körültekintő döntéshozás képességének kialakítását. Ráirányítjuk kollégistáink figyelmét az újabban kialakult és fontosnak tartott értékekre: a sikerorientáltságra, a kockázatvállalásra, az egyéni érvényesülés, az önállóság, a döntéshozatali készség beépítésére növendékeink értékrendjében. 4.2 A kollégium működése Személyi feltételek, elvárások A kollégiumban a nevelési feladatokat a nevelőtanár végzi, aki:  rendelkezik a közoktatásról szóló törvényben meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel, 174

       

a nevelőtestület tagjaival és vezetőivel szoros szakmai együttműködésben végzi munkáját, jártas a különböző pedagógiai eljárások alkalmazásában, képes a nevelési folyamat megszervezésére, irányítására, ellenőrzésére, értékelésére, a nevelési feladatok ellátása érdekében korszerű szaktanári, pedagógiai, pszichológiai ismeretekkel rendelkezik és önképzéssel, szervezett továbbképzéssel korszerűsíti tudását, életmódjával, egyéniségével, tudásával példakép szolgál a növendékek előtt, hisz munkája fontosságában, hisz abban, hogy a növendékek fejleszthetők, nevelhetők, rendelkezik a megérzés és megértés fő eszközével az empátiával, jellemzője a növendékek iránti tisztelet, bizalom, szeretet és tolerancia, a konfliktusok eredményes kezelésére képes, nevelőmunkája során folyamatosan együtt működik a tanulók közösségeivel, a szülőkkel, a nevelőtestülettel, a kollégiumi dolgozókkal, a kapcsolatos intézményekkel, a kisebbségi szervezetekkel, önkormányzatokkal.

A kollégium Továbbképzési Programjában a nevelőtanárok továbbképzésében elsőbbséget kapnak azok a speciális képzések: tanulás tanítása, alternatív pedagógiai módszerek, személyiségfejlesztés, tehetséggondozás, amelyek a mindennapi nevelőmunkát hatékonyan segítik. A kollégium nevelőtestülete a 2004. január 22-én megtartott nevelőtestületi titkos szavazáson a kollégiumi nevelői munkakörben történő foglalkoztatást támogatta, amely döntés a további, eredményes nevelőtevékenység végzését segíti elő. Tárgyi, környezeti feltételek, elvárások a kollégiumban A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés 2011. május 30-án döntött az általa fenntartott nevelési-oktatási intézmények átszervezéséről. Az átszervezés következtében kollégiumunk az ózdi Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat (3600, Ózd 48-as út 26) diákotthoni egységébe került áthelyezésre. A kollégium épületének részleges felújításával megteremtődtek a kollégiumi nevelés folyamatához, a nyugodt tanuláshoz, a növendékek otthonosságát, kényelmét, biztonságát szolgáló lakhatáshoz, az önálló ismeretszerzéshez, a kulturális, a szabadidős tevékenységekhez, valamint a diákkörök, szakkörök működéséhez szükséges feltételek. A kollégiumi élet megszervezése A kollégiumi élet megszervezésénél legfontosabb elvünk, hogy a növendékek egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjon a kollégium nevelőtevékenysége, biztosítódjon a növendékek optimális testi és lelki fejlődése. A növendékek életrendjét, tanulását, szabadideje megszervezésének pedagógiai elveit és folyamatát a Pedagógiai Program, a Szervezeti és Működési Szabályzat, a Minőségirányítási Program, a Házirend, a tanévi munkatervek és az éves tanulói foglalkozási tervek tartalmazzák. A Pedagógiai Program a következő jogszabályok figyelembe vételével készült:  

2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 175

     

20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 46/2001. (XII.22.) OM rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról 44/2002. /VI. 18./OM rendelet 6/2003./II.28/ OM rendelet 9/2004./III.8./OM rendelet 36/2009.(XII. 23.) OKM rendelet.

A növendékek személyisége elsősorban tevékenységben fejlődik, ezért a nevelés folyamatában hangsúlyozottan a kollégiumi tevékenységi formákat kell meghatároznunk. Nagyobb teret kívánunk biztosítani a növendékek cselekvésének, aktivitásának, a diákönkormányzat tevékenységének. A kollégiumi diákönkormányzat működésének rendjét, tevékenységét saját maga határozza meg és a Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata és a tanévi Feladatterv alapján végzi. A kollégiumi közösség életét a diákönkormányzat szervezi, irányítja a diákönkormányzatot segítő tanár és a kollégiumvezető támogatásával. a) A kollégium feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák A kollégiumban – igazodva a közoktatási törvény és a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának rendelkezéseihez, az előírt időkeretek között – tehetség kibontakoztatást, felzárkóztatást segítő foglalkozásokat, speciális ismereteket adó felkészítő foglalkozásokat, a szabadidő eltöltését szolgáló diákköröket (szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör), versenyeket, bajnokságokat (tanulmányi, szakmai, kulturális, sport) továbbá a növendékekkel való egyéni törődést biztosító foglalkozásokat, valamint a kollégiumi élet szervezésével összefüggő foglalkozásokat szervezünk, a foglalkozások céljától, jellegétől függően egyéni és csoportos foglalkozások keretében. A növendékek kötelesek részt venni heti tizenhárom órában a tehetség-kibontakoztató, felzárkóztató, speciális ismereteket adó foglalkozásokon, heti egy órában csoportfoglalkozáson és további heti egy órában a növendékek által szabadon választható foglalkozáson. Ezen kollégiumi foglalkozásokat az éves tanulói foglalkozási terv alapján szervezzük meg. Tanulószobai (szilenciumi) foglalkozások: nyugodt tanulást, napi felkészülést biztosító tárgyi környezetben (tanulószoba), meghatározott időkeretben, kötelezően, nevelőtanár irányításával, csoportos keretben történnek. A tanulószobai foglalkozások szervezésénél figyelembe vesszük: - a rendelkezésre álló tanulóhelyiségek adottságát, férőhelyét, - a növendékek képességeit, tanulási szokásait, - a növendékek korát, nemét, iskolatípusát, évfolyamát. Tehetség kibontakoztatását segítő foglalkozások: keretében a tehetséges tanulók felismerése, optimális fejlődésének segítése, elsősorban a gondolkodás, a tanulás, az alkotóképesség fejlesztése történik. A tehetség kialakulásához az átlagosnál erősebb motiváció szükséges melyben a tehetséggondozó foglalkozásoknak, a nevelőtanároknak és az iskolai szaktanároknak 176

meghatározó szerepe van. Eredményes tehetségfejlesztést nem az ismeretek mennyiségével, hanem azok elsajátításának mélységével, a képességek minél hatékonyabb fejlesztésével végezhetünk. A tehetséggondozó foglalkozásokon a növendékek minél több kreativitást igénylő feladatot kapjanak, melyek tudásuk gazdagítását és elmélyítését szolgálják. A kollégiumi tehetséggondozó feladatokat megvalósító szakmai körök: - szakkörök, - önképzőkörök, - diákkörök, - mentorrendszer, - rendszeres könyvtárhasználat, - sportkörök, - sportversenyek, - tanulmányi versenyek, vetélkedők, - művészeti csoportok, - fejlesztő foglalkozások, - színház, múzeumlátogatások. A szakmai körök lehetőséget adnak a korszerű tanulásszervezés alkotószellemű megvalósítására. A szakmai köri foglalkozásokon - tekintettel a növendékek érdeklődésére változatos témájú elméleti és gyakorlati tananyagokat lehet kidolgozni. Tág tere van a problémamegoldást, kreatív viszonyulást és önálló tanulást kívánó módszereknek. Fontos, hogy a kollégiumban differenciált szakmai köri munka bontakozzon ki és a növendékek többsége részt vegyen ezeken a szakmai körökön. A tehetséggondozó foglalkozásokon, a feladatok meghatározásakor ügyelnünk kell arra, hogy sikerélményben, elismerésben legyen részük, de érzékeljék, hogy a szép eredmények csak kitartó munka, komoly erőfeszítés árán születnek. Felzárkóztatást segítő foglalkozások: a kulturális hátrányokkal, tanulási nehézségekkel küzdő, tanulási kudarcnak kitett növendékek hátrányának kompenzálását és esélyteremtését segíti. A felzárkóztató foglalkozások keretében történik: - a differenciált pedagógiai módszerek alkalmazása, - a tanulás tanítása, tanulási szokások, módszerek, technikák elsajátítása, - speciális felkészítés, azokból a tantárgyakból, amelyekben a legnagyobb a lemaradás, - a képességek fejlesztése (észlelés, képzelet, figyelem, koncentráció emlékezet, gondolkodás - mint alapképességek; kommunikáció, beszédképesség, írásképesség, olvasási képesség, szociális képességek - mint tevékenység-specifikus képességek), - hátrányokkal küzdő növendékek egyéni fejlesztése. Csoportfoglalkozások: keretében elsősorban a csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek megbeszélése, értékelése történik. A csoportfoglalkozások az alábbi nevelési feladatok megvalósítását segítik: - a közösségi együttélés normáinak kialakítását, - a növendékek egészséges életmódra nevelését, - konfliktuskezelő képességek megszerzését, - családi életre való nevelést, - a prevenciós tevékenységet, a káros szenvedélyek (dohányzás, alkohol, drogfogyasztás, stb.) és a balesetek kialakulásának megelőzését. 177

Szabadidő eltöltését segítő foglalkozások: A kollégiumi tevékenység rendszerének kialakításáról fontos tényező, hogy a növendékek megtalálják a megfelelő lehetőségeket a változatos ismeretszerzésre, a regenerálódásra, a sikeres tanulmányi felkészülésre, az egészségük megőrzésére, valamint a kulturált szórakozásra. A szabadidős foglalkozások keretében történik: - az egészséges és kulturált életmódra való nevelés, - egyéni képességek fejlesztése, - aktív sportolásra való nevelés, - a növendékek irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességeinek fejlesztése, - a kollégiumban élő roma növendékek kultúrájához való kötődés erősítése, - a természeti környezet megóvására és ápolására való nevelés. A kollégiumban a növendékek számára biztosított szabadidős foglalkozások: - Szakkörök: - idegen nyelv (angol, német), - számítástechnika, - történelem, - stúdiós, - könyvtár - internetes, - versmondó, - zenei, - majorette - Diákkör: - egészségmegőrző, - díszítő-varró, - videókör - Sportkör: - labdarúgó, - asztalitenisz, - tollaslabda, - testépítés, - aerobik - Egyéb programok, rendezvények - versenyek, vetélkedők, bemutatók. - kirándulások, - színház- és múzeumlátogatások, - kollégiumi klub és táncos rendezvények. b) A diákönkormányzat segítése A kollégiumi diákönkormányzati tevékenység felkészülés, előiskola a demokratizmus közösségi tevékenység tanulásában. Az itt elsajátított érdekérvényesítő, közösségépítő, 178

felelősségvállaló, kezdeményező tevékenység felkészíti a növendékeket a társadalomba való tájékozódásban. A kollégiumunkban a diákönkormányzatot patronáló nevelőtanár segítője, ösztönzője, támogatója a diákságnak. A jövőben is fontosnak tartjuk a jó együttműködést, s az együttműködés formáinak kialakítása a patronáló nevelőtanáron és a diákönkormányzaton múlik. Növendékeink diákönkormányzati tevékenységükön keresztül alakítják, formálják a kollégium életét. A növendékek számára megbecsültebb és értékesebb az a kollégiumi környezet, amelynek kialakításában és fenntartásában maguk is tevőlegesen közreműködnek. A kollégisták részt vesznek saját környezetük, a kollégium udvara, parkja, közvetlen környezete rendben tartásában. Célunk, hogy minden növendék tanulja meg és lássa be, hogy saját környezete ápolása és felügyelete minden kollégistának kötelessége. Fontos, mindennapos feladat a szobák, a szekrények, az ágyak rendben tartása. Eredményes, jó kollégiumi közösségi élet nem képzelhető el színvonalas diákönkormányzati munka nélkül, amely színessé és lendületessé teszi. c) Hagyományőrzés, hagyományteremtés Kollégiumunkban fontos szempont a hagyományőrzés, hiszen tradíciók nélkül a kollégium jellegtelen, arc nélküli marad. Semmi sem erősíti a kollégiumközösséget annyira, mint a kollégiumi életet megszépítő hagyományok. A hagyományok egyszerre teremtenek állandóságot és folyamatosságot mindennapi kollégiumi életünkben, miközben fő célunk a kollégiumhoz és annak közösségéhez való kötődés megerősítése. A kollégiumi hagyományőrzés Továbbra is ápoljuk az eddig kialakult jó kollégiumi hagyományokat: - AJKP-s Gólya-tábor, - a Pecur-avató, a kilencedik évfolyamosok avatóünnepsége, - a nemzeti ünnepek és évfordulók alkalmából készített megemlékezések és kiállítások, - őszi sportrendezvények, - házi vers- és prózamondó verseny, - Mikulás-est, - Mikulás Kupa, - tavaszi sportrendezvények, - végzős tanulók búcsúztatása, ballagási bál - tanév búcsúztató. Ezen hagyományokat ápoló rendezvények egyben lehetőséget biztosítanak a tehetségek megmérettetésére is. Olyan alkalmak, amelyeknek részese a kollégiumi élet egész közössége, így azok a közvetlen céljukon túl viselkedésre, az alkalomhoz illő megjelenésre is nevelnek. Hagyományteremtés A múlt ismerete a hagyományok tisztelete, ápolása a kollégiumi nevelőmunkánk szerves része, épp úgy, mint az új igények szülte, új hagyományok teremtése.

179

Alapvető feladatunk, hogy megismertessük a roma növendékeinkkel kulturális örökségüket, értékeiket, hagyományaikat, gyakorolják azokat, mutassák be előadásokon, versenyeken, vetélkedőkön, melyek elősegítik a romák megbecsülését, identitásuk megőrzését. A leendő növendékek és szüleik számára kollégiumi ismerkedő napot szervezünk, ahol bemutatjuk kollégiumi életünket, megismerkedhetnek egymással, leendő tanáraikkal és egyben felkészítjük őket a középiskolai elvárásokra. A tanévben családi napokat tartunk, ahol a növendékeink a szüleikkel együtt közös vetélkedőkön vesznek részt. Országos AJKP-s Kollégiumi Találkozókat szervezünk a kollégiumok között, amelyen megismerjük egymás kollégiumi életét, tevékenységét és vetélkedőkkel, műsoros estekkel is erősítjük a kapcsolatainkat. A kollégium kapcsolatrendszere A kollégium az ózdi: - B.-A.-Z. Megyei József Attila Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium - B.-A.-Z. Megyei József Attila Gimnázium és Szakképző Iskola Bolyai Farkas Szakképző - Tagiskolája - B.-A.-Z. Megyei József Attila Gimnázium és Szakképző Iskola Serényi Béla Gimnázium, - Szakképző Tagiskolája - Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola vidékről bejáró és kollégiumi ellátást igénylő leány- és fiútanulóinak biztosít teljes körű intézményi ellátást. Közvetlen, jó kapcsolatot alakítottunk ki a társ középfokú iskolák vezetőivel, pedagógusaival, dolgozóival. Rendszeresen megbeszéljük a növendékek tanulmányi előmenetelét, nevelésével kapcsolatos kérdéseket és ellátogatunk egymás rendezvényeire is. Együttműködés a szülőkkel. A szülő és a nevelőtanár a gyermek legfőbb jóakarója, így lényeges, hogy a nevelésben a szülők partnerként számíthassanak ránk és mi rájuk. Kiemelt feladatunk a hídépítés a családok felé, nevelőmunkánkhoz megnyerni a családokat, mint nevelési partnereket. A családdal való kapcsolat a nevelőmunkánk szerves részeként kell, hogy beépüljön a kollégiumi tevékenységrendszerünkbe. A csoportvezető nevelőtanár a hídépítés révén, a családdal való kapcsolat kialakítása során fontos információkat szerez a család életéről, szociokulturális hátteréről, életük sajátosságairól. Igen fontos, hogy a hídépítést a nevelőtanár kezdeményezze, tartsa fenn és ebben a hosszantartó, kétirányú megismerési folyamatban a növendékekkel együtt vegyen részt. Igyekszünk rászolgálni arra a bizalomra, amivel a növendékeink szülei megtiszteltek bennünket azzal, hogy ránk bízták gyermekeik nevelését. Kapcsolattartásunk a szülőkkel már az általános iskola 7. és 8. osztályában elkezdődik, amikor az általános iskolai szülői értekezleteken tájékoztatjuk őket a kollégium nevelési rendszeréről, majd később kollégiumi ismerkedő napon, ahová gyermekeikkel együtt eljönnek, megismerkedhetnek a kollégium életével, a gyermekük nevelését, tanulását segítő nevelőmunkánkkal. Szülői értekezleteket évente két alkalommal szervezünk, amelyeken a tanulmányi előmenetel és magatartási közösségi témák kapcsán mindig nyújtunk a kollégiumi életről más jellegű információkat is.

180

Értesítjük a szülőket írásban gyermekük tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról és a kollégiumi közösségi tevékenységéről. Jól bevált formái a kapcsolattartásnak a fogadóórák, ahol a szülők négyszemközt beszélhetnek a nevelőtanárokkal. Elvünk, hogy a szülő érezze: gyermeküket a nevelő szereti jó és rossz tulajdonságaival együtt. A kijelölt időponton kívül is bármikor fogadjuk őket, biztosítjuk a személyes konzultáció lehetőségét. Igen fontos és kiemelt területe a kapcsolattartásnak a csoportvezető nevelőtanárok és az ifjúságvédelmi felelősök családlátogatása. Elengedhetetlen a nevelőmunkához a család és a kollégium rendszeres, jó kapcsolata. Ehhez a szülői értekezletek, szülői fogadóórák kevésnek tűnnek. Lehetőséget kell biztosítani, hogy a családok lássák mindennapi kollégiumi életünket és bekapcsolódhassanak teendőket vállalva a kollégium életébe. Meghívjuk a növendékek családtagjait a kollégiumi rendezvényeinkre és kirándulásokra. Kollégiumi családi napok keretében vendégül látjuk a kollégisták szüleit, testvéreit, mely alkalommal betekintést nyernek a gyermekük kollégiumi életébe, megismerik, hogyan tanulnak, élnek a kollégiumban. A szülői kapcsolatokat gazdagító és erősítő hagyományos rendezvényeink: - a növendékek évelejei fogadása, - tanévi szülői értekezletek, - kollégiumi családi napok, - kollégiumi ismerkedő napok, - kollégiumi rendezvények, - végzős tanulók ballagása. A kollégiumi élet mindennapjait, a nevelőmunkánk hatékonyságát meghatározza a "kollégiumhasználók" hangulata, egymással és a kollégiummal való kapcsolata. Célunk továbbra is olyan kollégium, amelyben növendék és nevelőtanár egyaránt jól érzi magát, olyan kollégium, amelynek elvárásait, követelményeit a nevelők és a szülők egyaránt elfogadják, olyan kollégium, amelyet a növendékek, nevelők és a szülők magukénak tudnak, így felelősen képesek alakítani annak sorsát. A kollégium külső kapcsolatai Az átszervezések következtében kollégiumunk a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ miskolci, megyeközponti tankerületének fenntartásába került. Törekszünk a fenntartóval való hatékony együttműködésre. Eredményes kapcsolatot alakítottunk ki az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Nemzeti Tehetség Programirodájának vezetőivel és munkatársaival valamint az AJKP mentorával. Szoros kapcsolatot ápolunk az országban működő AJKP-s kollégiumokkal és iskolákkal (közös Gólya-tábor, Országos Művészeti Fesztivál, Kolimpia). Közvetlen, jó kapcsolatot alakítottunk ki a társ középfokú iskolák vezetőivel, pedagógusaival, dolgozóival. Rendszeresen megbeszéljük a növendékek tanulmányi előmenetelét és a nevelésük kapcsán felmerülő problémákat. Diákkiválasztó programunk során szoros kapcsolatot alakítottunk ki a térségünk általános iskoláival, ami segíti a halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű tanulók programba kerülését. Jó kapcsolatot alakítottunk ki a városunk vezetésével, egészségügyi, művelődési intézményeivel és sportegyesületeivel valamint a gyermekjóléti szolgálattal és a kisebbségi

181

szervezetekkel. Igyekszünk bekapcsolódni a városunk életébe, aktívan részt veszünk a városi szintű rendezvényeken. 4.3 A kollégiumi tevékenység szerkezete A kollégium céljaiból, feladataiból adódó tanulói tevékenységeket csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezzük. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások: a) Felkészítő foglalkozások A kollégiumi élet egészét és magát a kollégiumot szocializáló tényezőnek tekintjük, így az egész kollégiumi tartózkodás, az egész kollégiumi élet, minden kollégiumi tevékenység tanulás a növendékek számára. A kollégiumban az iskolai tanulás és annak segítése, megszervezése, ösztönzése, az önálló tanulás, az önművelés kialakítása és a tehetséggondozás igen fontos munka, ami arra irányul, hogy a növendékek alkalmazható tudást kapjanak és képessé váljanak az egész életen át tartó tanulásra. A kollégiumban a tanulmányi munkát a tanulmányi felelős nevelőtanár koordinálja. Tanulást, felkészülést és a tehetség kibontakozását segítő foglalkozások Növendékeink a környező kis települések általános iskoláiból érkeznek, igen eltérő tudásszinttel. Feltérképezzük a kollégiumba beköltözőknél a hozott hátrányokat, azok jellemzőit és összetevőit. Ennek birtokában növendékre szabott tanulási és egyéb pedagógiai módszerekkel végezzük a felzárkóztató tevékenységüket. Ezzel a kollégiumi tevékenységgel az esélykülönbséget mérsékeljük. A felzárkóztatást frontális és differenciált pedagógiai módszerekkel kívánjuk sikerre vinni. A felzárkóztatást segítő kollégiumi tevékenységek: - egyéni képességhez igazoldó tanulás megszervezése, - felzárkóztató foglalkozások, - tanulószobai (szilenciumi foglalkozások), - szakmai körök, - egyéni foglalkozások (korrepetálás, kikérdezés, tanulópárok), - ismeretterjesztő előadás-sorozatok, - kollégiumi könyvtár, számítógép rendszeres használata, - a tanulási módszerek egyénenkénti áttekintése, a tanulási előmenetel rendszeres figyelemmel kísérése. Megismerjük a kollégisták tanuláshoz való viszonyát, és azt úgy igyekszünk alakítani, hogy minden tanuló a legjobbat teljesítse az iskolában és a közösségi életben. Figyelemmel kísérjük az egyes kollégisták és az egyes csoportok, évfolyamok napi, heti, havi, félévi, évi iskolai tanulmányi eredményeit. Naprakész kimutatást készítünk a kollégisták tanulmányi előmeneteléről, iskolai teljesítéséről, érdemjegyeiről. Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a tehetségek kibontakozzanak. Mindezt egészséges versenyszellem kialakításával érjük el. A növendékeknek folyamatosan meg kell újítani

182

önmagukat, olyan képességekre kell szert tenniük, amelyre építhetnek későbbi tanulmányaik, illetve munkájuk során. Kiemelten segítjük a pályaorientációt az alsóbb éveseknél és a pályaválasztást a végzősöknél. Ezért a tanulmányi munkát, annak segítését és a tehetséggondozást központi helyre kívánjuk állítani a kollégium tevékenységrendszerében. A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: - az egyéni képességekhez igazodó tanulás megszervezése, - az otthonról hozott tudás értékelése, - tanulószobai (szilenciumi) foglalkozások, - tehetséggondozó foglalkozások, - speciális ismereteket adó felkészítő foglalkozás, - tudományos diákköri munka, - a kollégiumi sportkör, - versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális), - szabadidős foglalkozások (színház- és múzeumlátogatások), - nyelvvizsgára való felkészítés, - a továbbtanulást segítő foglalkozások, - a kollégiumi könyvtár, számítógép rendszeres használata, - ismeretterjesztő előadás-sorozatok. Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások Szép és kihívó nevelői feladat a kollégiumba érkező gyermekek csoportjából közösséget formálni. A siker rendkívül összetett és következetes nevelőmunka eredménye. Ahhoz, hogy a növendékek számára legfontosabb közösség, a kollégiumi csoport kialakuljon a sok nevelőmunkán, a szaktárgyi ismereteken túl pedagógiai, szociológiai, pszichológiai, fejlődés-lélektani, szociálpszichológiai ismereteket és azok alkalmazását is megköveteli a hatékony nevelőtanári munka. Kiemelten ismerni és hasznosítani kívánjuk nevelőmunkánkban a szociálpszichológia legújabb eredményeit a szociális megismerés és a csoportjelenségek pszichológiája területén. Ezen belül igen fontos a kollégiumi csoport kialakulásának és működésének törvényszerűségeinek megismerése, a hatékonyabb közösségek kialakítása, nevelése érdekében. A kollégiumban a legfontosabb közösség a kollégiumi csoport, amelyben a diákok nagyobb teljesítményt nyújtanak, jobb a késztetés és fokozottabb a motiváció a cselekvésre. A kollégiumi csoportfoglalkozások keretterve Célok és feladatok A kollégiumi nevelőtevékenység folyamatában a foglalkozások célja a növendékek személyiségének etikai és esztétikai ismereteinek, jellemének, identitás-tudatának, önbizalmának, felelősségvállalásának, közösségi szellemiségének megalapozása és fejlesztése. A kollégiumi foglalkozásokon nagy súlyt helyezünk az otthonról hozott értékek megőrzésére, fejlesztésére és a roma identitás erősítésére. Törekszünk az önismeretre, a közösségi kapcsolatok kialakítására, az egyénileg hatékony tanulási módszerek elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, egészséges életviteli és környezetvédő szokások kialakítására nevelni a kollégistákat.

183

A kollégiumi foglalkozások és tevékenységek átszövik és irányítják a tanulók életét. A kollégium a maga sajátos arculatával, hagyományrendszerével, foglalkozásaival, tevékenységeivel, szabadidő megszervezésével hozzájárul a növendékeknek a kollégiumban töltött éveik hasznos és örömteli megéléséhez. A kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma Témakör Tanulás Énkép, önismeret, pályaorientáció Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra Környezettudatos ság Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőtt szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés Honés népismeret

9. évfolya m 4 3

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

13-14. évfolyam

3 3

3 4

3

2

3

3

2

4

5

2

2

2

2

3

4

4

4

5

5

3

3

3

3

2

3

4

4

3

3

22 óra

22 óra

22 óra

20 óra

20 óra

A csoportvezető nevelőtanár heti egy alkalommal tart csoportfoglalkozást, mely a tanulók számára kötelező. Az éves foglakozások 60%-a a fent említett témakörökhöz kapcsolódik, a fennmaradó időt a csoport érdeklődési köre határozza meg. Tanulás Célok, fejlesztési követelmények: A tanulásmódszertan szerepe igen fontos az iskolai órákra való felkészülésben, az iskolai tanulás hatékonyságának fejlesztésében. Célja, hogy a kollégistákat helyes időbeosztásra és célszerű napirend összeállítására ösztönözze, amelyben tanulnivalók és tevékenységek megfelelő fontossági sorrendben foglalnak helyet. Elősegíti, hogy a kollégisták kialakítsák magukban annak tudatát, hogy a rendszeres és folyamatos felkészülés, a gyakorlás az alapja az iskolai sikernek. A tanulók ismerjék meg az eredményes tanulás módszereit, technikáit (egyénre és csoportra vonatkoztatva egyaránt). Fejlesszük értő olvasásukat, szövegértő-képességüket, fogalmazási 184

készségüket, annak érdekében, hogy képesek legyenek a tantárgyhoz kapcsolódó ismereteiket írásban és szóban egyaránt szabatosan megfogalmazni. Használják rendszeresen a tanulást segítő eszközöket, szerezzenek tapasztalatokat az információhordozók használatában. Vegyék igénybe a könyvtár szolgáltatásait, hogy ezzel is fejlődjenek önművelési szokásaik. 1. Témakör: Tanulási módszerek elsajátítása és alkalmazása Tartalmak, tevékenységek: - Az eredményes tanulás érdekében egyéni és tanulószobai tanulás terén alakítsunk ki hatékony tanulási szokásokat. - Szorgalmazzuk az iskolai feladatok teljesítésére való felkészülésmódszereinek alkalmazását: koncentráció, bevésés, ismétlés, gyakorlás, emlékezetfejlesztés. - Beszédművelés, szövegértés-fejlesztés, olvasásfejlesztés az önművelés érdekében. - A tanulás motiváltságának felmérése, alakítása. Az önművelés igényének kialakítása - (prezentáció, kiselőadás, kollégiumi újság). - Az érettségi és a szakmai vizsgákra való felkészülés módszereinek gyakorlása valóság közeli szituációkban (tételvázlat, kifejtés, teszt- és esszéfeladatok, szóbeli feleletek). - Kooperatív tanulás projekt. 2. Témakör: Könyvtárhasználat, dokumentumismeret Tartalmak, tevékenységek: - Könyvtárhasználat gyakorlása a könyvtári ismeretek folyamatos rendszerezésével. - Feladatok önálló feldolgozása (kiselőadás, házi dolgozat, felvételi feladatok) könyvtári könyvek felhasználásával. - Az információfeldolgozás fázisainak és technikáinak (anyaggyűjtés, rendszerezés, jegyzetelés, cédulázás, vázlat) gyakorlása. - A különböző dokumentumfajták (könyv, sajtótermék, vizuális dokumentumok, mágneses adathordozók) szerepe a szaktárgyi ismeretszerzésben és a köznapi élet területein. 3. Témakör: Informatikai és számítástechnikai ismeretek Tartalmak, tevékenységek: - Az internethasználat valamint az informatikai és számítástechnikai ismeretek felhasználása a tanulásban, az ismeretszerzésben, a vizsgákra való felkészülésben. 4. Témakör: Könyvtári informatika Tartalmak, tevékenységek - Ismerkedés a könyvtártípusokkal, katalógustípusokkal, dokumentumfajtákkal. Időkeret: Évfolyam: Óraszám:

9. 4

10. 3

11. 3

Énkép, önismeret, pályaorientáció Célok, fejlesztési követelmények:

185

12. 2

13-14. -

A kollégistáknak az őket érő érzelmi és értelmi hatások feldolgozásában a kollégiumi közösség nagy segítséget nyújt. A segítségnyújtás érdekében az önismereti foglalkozások keretein belül fontos a kollégisták személyiségének, jellemének, pszichés állapotának megismerése. Az önismeret és a társak ismerete elősegíti a közösségbe való beilleszkedést, alkalmazkodást, a konfliktusok megoldását. A kollégiumi együttélés érdekében célszerű közösen meghozott szabályokat felállítani és olyan bizalmi légkört kialakítani, amelyben kölcsönös a bizalom a diákok és a tanárok között, hogy ez megvalósuljon a tanulókat a másik ember személyiségének tiszteletére és megértésére kell nevelni, arra, hogy legyen képes mások meggyőződését tiszteletben tartani. Az emberi tulajdonságok közül ismerje fel a pozitív személyiségvonásokat, hogy gondosan kiválasztott, mély kapcsolatokat tudjon teremteni. Kiemelten fontos, hogy az önismereti foglalkozások támogassák az identitás megerősítését. A pályaválasztás előtt kellő mennyiségű információt birtokoljon választott hivatásával kapcsolatban. 1. Témakör: Ki vagyok én? Tartalmak, tevékenységek: - Önismereti készségek és képességek kialakítása, fejlesztése. - Alakuljon ki reális énkép a tanulókban a személyiségjellemzőket, megjelenést és viselkedést alapul véve. - A személyiségprofil összetevői, tartalmai. - A családi és baráti kapcsolatok pozitív és negatív oldalai. - A férfi-nő kapcsolat régen és ma: nemiség, szerelem, házasság. 2. Témakör: Az egyén és társadalom Tartalmak, tevékenységek: - Egymás segítése a kollégiumba való beilleszkedésben, tanulásban (szobaközösségeken és csoporton belül). - Ahány ember, annyi egyéniség. A másság elfogadása. Az egy szobában lakó tanulók alkalmazkodása a békés együttélés érdekében. - Közös beszélgetés során a tanulók fejtsék ki a barátság motívumait: az egymás iránti felelősséget, bizalmat, kölcsönös alkalmazkodást. A barát fontossága, a barátság próbája. - Pozitív közösségi szokások, szociális készségek tudatosítása a tanulókban: empátia, tolerancia, együttműködés, vitakultúra. - Fejlesszük konfliktuskezelő képességüket: törekedjünk arra, hogy a tanulók higgadtan, de hatékonyan oldják meg az egymás között kialakult nézeteltéréseket, összeütközéseket, hogy azok ne fajuljanak komolyabb veszekedésekké. - A fiúk-lányok „egészséges” együttélése a közösségben. 3. Témakör: Pályaorientáció Tartalmak, tevékenységek: - A pályaválasztás eredményességének elősegítése a tanuló érdeklődésének, motiváltságának, képességeinek, környezeti feltételeinek feltárásával, pályaválasztási dokumentumok felhasználásával. - Az élethosszig tartó tanulás jelentőségének felismerése az esetleg felmerülő pályaváltoztatás miatt. - Álláskeresést elősegítő technikák elsajátítása szituációk eljátszása segítségével. - A munkahelyi feladatok, elvárások tisztánlátása. 186

Időkeret: Évfolyam: Óraszám:

9. 3

10. 3

11. 4

12. 3

13-14. 2

Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra Célok, fejlesztési követelmények: Legyenek ismeretei az EU kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről és politikai szempontrendszeréről. Ismerje hazánk EU- ban betöltött szerepét, jövőbeni lehetőségeit és az egységes felsőoktatási rendszer jelentőségét. A tanulók művészeti alkotások megismerése révén találkozzanak esztétikai értékekkel, fejlődjék tárgy- és környezetkultúrájuk, a műalkotások által közvetített gondolatokat éljék át. Értsék a művészetek kommunikációs nyelvét. Irodalmi képzőművészeti, nép- és iparművészeti alkotások, fotók készítésével valamint zenei, tánc, drámai és más színpadi művek előadásával kifejezésre juttathatják egyéni elképzeléseiket. Ismerkedjenek meg a roma kultúrával, művészettel és más nemzetiségi kultúrákkal. A tanulók egyéni ízlésének alakulását pozitívan befolyásoljuk azzal, hogy példákat mutatunk a szélsőségektől tartózkodó, divatos öltözködésre, ízléses, igényes lakberendezésre. Fordítsunk nagy figyelmet a könyvtárhasználatra valamint az informatikai és számítástechnikai ismeretek gyakorlására. 1. Témakör: Európaiság Tartalmak, tevékenységek: - Dolgozzák fel hazánk uniós tagságának szerepét, lehetőségét és a csatlakozás hatásait. - Ismerjék a tagállamokra vonatkozó szabályokat. - Lehetőségeik az unióban, munkavállalási esélyeik. - Nyelvtanulás jelentősége. 2. Témakör: Mindennapok művészete Tartalmak, tevékenységek: - A művészetek kommunikációs formáival való ismerkedés művészi ábrázolásmódok megfigyelése által. - Az ízlés: egyéni, művészi és közízlés. A műelemzés során szóbeli véleményalkotás, beszélgetés, tetszésnyilvánítás valamint kritika megfogalmazása. A művek szereplőinek pozitív tulajdonságait domborítsuk ki úgy, hogy azok mintaként szolgáljanak a tanulóknak, jellemformáló erejük legyen. - Élmények szerzése, megosztása kulturális rendezvényeken. 3. Témakör: Az alkotás öröme Tartalmak, tevékenységek: - Művészeti alkotások létrehozása a tanulók által (irodalom, zene, képzőművészet). - A műalkotásokban meglévő harmónia és diszharmónia felismerése a világban. 4. Témakör: Egyetemes műveltség Tartalmak, tevékenységek - Kiemelkedő személyiségek megismerése a magyar, a roma és az egyetemes kultúrából.

187

A világ kulturális életének eseményeiről szerezzenek tudomást a tanulók a korszerű kommunikációs eszközök segítségével. Időkeret: Évfolyam: 9. 10. 11. 12. 13-14. Óraszám: 3 3 2 4 5 -

Környezettudatosság Célok, fejlesztési követelmények: Mutassunk rá, hogy esztétikus környezetünk harmonikus életvezetésünk része, hogy közérzetünket nagymértékben alakítja a környezetünkkel való kapcsolatunk. Hívjuk fel a tanulók figyelmét a környezetvédelemre, a környezetszennyezés veszélyeire. Ösztönözzük őket a környezeti problémák tőlük elvárható orvoslására (pl. a kollégium belső és külső környezetének védelme, környezetszennyező anyagok és környezetre káros tevékenységek kerülése, szelektív hulladékgyűjtés, a kollégium parkjának ápolása). Törekedjünk arra, hogy a kollégisták erkölcsi alapelvévé váljon a természet tisztelete, a környezet megbecsülése, tekintsék kötelességüknek a környezet védelmét. 1. Témakör: Környezetünk állapota Tartalmak, tevékenységek: - A nagyvilág globális környezeti problémái. Óvjuk hazánk természeti értékeit, élővilágát. - Környezetünk változása: hogyan változott városunk környezetvédelmi szempontból, milyen előnyök és hátrányok származtak a változásokból. - A kollégium külső és belső környezete. 2. Témakör: Közös felelősségünk Tartalmak, tevékenységek: - A kollégium környezetének állapotáért a kollégisták is felelősek. Lépjünk fel hatékonyan ennek megóvása érdekében. - Szelektív hulladékgyűjtés. - Törekedjünk kapcsolatokra környezetvédő mozgalmakkal. Időkeret: Évfolyam: Óraszám:

9. 2

10. 2

11. 2

12. 2

13-14. 3

Testi és lelki egészség Célok, fejlesztési követelmények: A tanulókat egészséges életmódra és életvezetésre neveljük. Egészségesen élni nem csupán a betegségektől való mentességet jelenti, hanem egészségesnek az edzett, a betegségeknek ellenálló, testileg és szellemileg harmonikus személyt tartjuk. Az egészséges életmódra nevelés alkalmával ismereteket közlünk a tanulókkal az egészség megvédésére és a test ápolására vonatkozóan. Ehhez elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék szervezetük működését, testi és lelki változásait. Rendelkezzenek megfelelő ismeretekkel arról, hogy mi vezet káros függőséghez, egészségkárosító szenvedélyek kialakulásához. Ezt videofilmek vetítésével tehetjük valóságosabbá. A tanulók legyenek fogékonyak környezetük tisztántartására, a személyes higiénére.

188

Sajátítsák el a mindennapi élet során adódó hivatalos ügyek intézésének módjait (pl. szituációk eljátszásával), készítsük fel őket az önálló életvitelre, önellátásra, a háztartási gazdálkodásra, pénzgazdálkodásra. Szerezzenek jártasságot az alapvető háztartási gépek, munkaeszközök használatában, alakítsanak ki eredményes munkamódszereket. 1. Témakör: Társas kapcsolataink Tartalmak, tevékenységek: - Az emberi kapcsolatok színterei: család, iskola, munkahely stb. - Hogyan viszonyul az egyén ezekhez és hogyan hat a közösség az egyénre? - Az egyéni és a társadalmi érdek egymáshoz való viszonya. Az érdekek összehangolása. Egymásrautaltság, együttműködés, felelősség. - Az érdekütköztetés módjai (szerepjátékokkal és szituációs játékokkal). - Konfliktusos élethelyzetek megvitatása, válsághelyzetek megoldásának keresése. - Emberi kapcsolatok: barátság, szeretet, szerelem, partnerkapcsolatok, nemi szerepek. - A család funkciói, konfliktusok a családban (a felbomló család), a család, mint óvó, védelmező közeg. Kapcsolatok a családtagok között, a családi élet szervezése (szerepek, munkamegosztás). 2. Témakör: Élet a kollégiumban Tartalmak, tevékenységek: - Kollégiumi közösség és az egyén viszonya. A tanulók egymással, nevelőikkel és más kollégiumi dolgozókkal való kapcsolata. Tisztelet az embertársak iránt. - A kollégiumi szabadidő tervezése, szervezése. 3. Témakör: Testi, lelki egészségünk Tartalmak, tevékenységek: - Testápolás, szépségápolás a serdülőkorban. Beszélgetés a mindennapi higiéniáról. - A fejlődő szervezet ellenségei, korunk jellemző szenvedélybetegségei: drog, alkohol, dohányzás. Hogyan lehet megelőzni a függőség kialakulását? - Tudatosítsuk, hogy a harmonikus, testileg-lelkileg egészséges személyiség kialakulását előnyösen befolyásolják a természetes „gyógymódok”: torna, séta, kirándulás, relaxáció. Időkeret: Évfolyam: Óraszám:

9. 4

10. 4

11. 4

12. 5

13-14. 5

Felkészülés a felnőtt szerepre: aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés Célok, fejlesztési követelmények: Az egyén és közösség tettekben megnyilvánuló felelőssége, az egyéni és közösségi érdekek összehangolása, a helyes értékelés képessége nagy jelentőségű a közösség előrehaladása és az egyén közérzete, fejlődése szempontjából. Cél, hogy a tanulók megtalálják helyüket, szerepüket, feladataikat a családi, iskolai kollégiumi közösségekben. A kollégista saját értékeiről, a család és az iskola mellett, a kollégiumi foglalkozásokon kap visszajelzést, ebben a közegben szerez tapasztalatokat, alakul személyisége. Ezért meghatározó, pozitív élménnyé kell tenni számukra a közösség életében való részvételt. 189

A közösség számára rendkívül fontos, hogy tagjait megfelelően tudja értékelni, és tehetségüket, adottságaikat kamatoztassa is a közös célok elérése érdekében. A kollégista sajátítsa el az elfogadott viselkedésformákat a családban, az iskolában, a kollégiumban, ismerje meg és gyakorolja az iskolai és kollégiumi kötelességeket és jogokat, legyen tisztában döntésének súlyával és következményeivel. Legyen képes megfelelően és meggyőzően érvelni, vitatkozni. Rendelkezzen megfelelő ismeretekkel a társadalmi normákról, a társadalom szerkezetéről, működéséről. Ismerje állampolgári jogait, kötelességeit, a kulturált társadalmi érintkezés különböző formáit, írásbeli és szóbeli műfajait. 1. Témakör: Én és a család Tartalmak, tevékenységek: - A család fogalmának tisztázása, története. A család intézménye történelmi koronként változik. A család szerepe a múltban és jelenünkben. - A családnak meghatározó szerepe van az egyén életében. Csak a kiegyensúlyozott családi légkör fejlesztheti ki az egyénben a társadalom egyéb közösségeibe való beilleszkedés képességét. A család alapozza meg az egyén erkölcsi felfogását, világnézetét, a megfelelő otthoni légkör ébreszti fel benne a későbbi családalapítás vágyát. - Keressünk saját tapasztalataink alapján és irodalmi alkotásokból (pl. Petőfi és Arany versei, novellák, kisregények) vett példákat a témához kapcsolódóan és beszéljük meg ezeket. 2. Témakör: A kollégium és az iskola Tartalmak, tevékenységek: - A két intézmény kapcsolata: folyamatosan beszéljük meg a tanulókkal az iskolában történteket (tanulmányi eredmény, hiányzások), az iskolában felmerülő problémák megoldásában segítsük őket. - Helyzetgyakorlatok és viták segítségével gyakoroljunk konfliktuskezelési technikákat. - A diákönkormányzatot működtessük hatékonyan és demokratikusan. A tanulók ismerjék e fórum szerepét, jogait, lehetőségeit. - Az iskola és a kollégium működési rendjét és elvárásait tartsák szem előtt. - Hozzunk olyan irodalmi példákat, amelyek hűen tükrözik az iskolai és kollégiumi életet (pl. Légy jó mindhalálig, A Pál utcai fiúk). 3. Témakör: A társadalom Tartalmak, tevékenységek: - A társadalom főbb jellegzetességei. Az ember helye, szerepe a társadalomban és a társadalmi változások tudatos irányításában. - Tudatosítsuk a tanulókban a választásokon való részvétel felelősségteljes voltát. - A demokratikus állam működésének főbb elemeivel ismertessük meg a tanulókat, történelmi és társadalomismereti tanulmányaikat felhasználva: a törvényhozás és a kormány, az igazságszolgáltatás, a választási rendszer, a politikai pártok és ideológiák, az önkormányzatok. - Segítsük sajtó és médiaanyagok feldolgozásával az állam működésének megértését. (pl. a sajtóban megjelent aktuális híradások felolvasása, a televízióban vagy a rádióban elhangzottak megvitatása). Az egyén jogainak ismerete. 4. Témakör: A háztartás Tartalmak, tevékenységek: 190

-

Hogyan rendezném be otthonomat? Lakásdíszítés, hasznos tárgyak a lakásban. Az alapvető háztartási gépek működésének ismerete. A takarékosság. Készítsünk elméletben családi költségvetést: bevételek és kiadások mérlegelése. Célszerű időbeosztás tervezése a háztartási munkák elvégzésében.


9. 3

10. 3

11. 3

12. 3

13-14. 2

Hon és népismeret Célok, fejlesztési követelmények: A hon és népismeret fontos szerepet tölt be a kollégisták identitásának erősítésében. E téma feldolgozása nagyban segíti az iskolában tanultak (magyar irodalom, történelem, hon és népismeret, tánc és dráma valamint földünk és környezetünk) ismereteinek szintetizálását. Ezáltal a tanulók nyitottá válnak a társadalmi jelenségek iránt, képesek az együttműködésre és az önálló munkára. Célunk, hogy kollégistáink népünk kultúráját, szimbólumait, kiemelkedő személyiségeit. 1. Témakör: Helyismeret, helytörténet Tartalmak, tevékenységek: - Szeresse környezetét, a városunkat, ahol „második otthonra” talált. - Ismerjék meg Ózd város és saját lakóhelyük történetének főbb korszakait és ezeket tudják elhelyezni időben. - Ismerjék városunk és lakóhelyük fontosabb kulturális intézményeit. - Szervezzünk a témához kapcsolódó kulturális programokat. 2. Témakör: Múltismeret, hagyományok Tartalmak, tevékenységek: - Törekedjenek az európai és az egyetemes emberi kultúra kincseinek, legnemesebb hagyományainak, értékeinek megismerésére, őrzésére és képviseletére. - Ismerjék a nemzetiségeket és az etnikai kisebbségeket a mai magyar társadalomban. - Dolgozzák ki és mutassák be a magyar kultúra, sport és tudomány kiemelkedő eredményeit. 3. Témakör: Jelenismeret Tartalmak, tevékenységek: - Ismerje a kollégium szervezeti felépítését, aktívan vegyen részt a kollégiumi programokban valamint a diákönkormányzat munkájában. - Legyenek tisztában a határainkon kívül kisebbségben élő magyarok problémáival. - Legyen pozitív, előítéletektől mentes véleménye a hazánkban élő nemzetiségekről. Tisztelje jogaikat, kultúrájukat, hagyományaikat, nemzeti érzéseiket. - Fogadja el és érvényesítse az egyetemes emberi jogokat. 4. Témakör: Nemzeti kultúránk Tartalmak, tevékenységek: - Tisztelje nemzeti szimbólumainkat: zászlóinkat, himnuszainkat, a Szózatot, a címert, nemzeti ünnepeinket. 191

-

-

Tanuljon szorgalmasan, igyekezzen elsajátítani - érdeklődésének megfelelően – a kultúra, a tudomány, a művészetek kincseit. Legyen képes a kultúra kincseit kreatív módon felhasználni. Képes legyen kézműves technikák alkalmazásával egyszerű használati tárgyak készítésére alkotói műhelyekben.


9. 3

10. 4

11. 4

12. 3

13-14. 3

b) Speciális ismereteket adó foglalkozások A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások A gyermekvédelem A gyermek- és ifjúságvédelem egy rendkívül összetett, komplex, sokrétű tevékenység, amely minden növendékre kiterjedő gondoskodás. A nehéz élethelyzetbe kerülő, vagy a különböző fejlődési, nevelési, magatartási problémákkal küzdő gyermekek speciális segítése. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatot ellátó nevelőtanár munkája nem olyan látványos, mint amilyen látványos lehet a kultúrfelelős, a sportfelelős munkája, de fontosságát, hasznosságát tekintve meg is haladhatja azokét, összetett pedagógiai, pszichológiai, szociális, egészségügyi, jogi feladat hárul a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát végző nevelőre. Intézményünkben, a tanulók zöme szociális, anyagi, kulturális, műveltségi, földrajzi, lakókörnyezeti, illetve együttes megjelenési formái miatt veszélyeztetett és halmozottan hátrányos vagy hátrányos helyzetű. Erre való tekintettel döntő fontosságú a kollégiumban folyó gyermekvédelmi munka. A gyermekvédelmi munka első lépése, hogy felmérjük minden tanév elején, hogy ki milyen hátrányokat cipel. Itt nemcsak a szociális hátrányosságot kell figyelembe venni, hanem minden egyéb tényezőt. A felmérés ismeretében aztán ki kell alakítanunk minden tanulócsoportban egyénre szabva a segítés stratégiáját és taktikáját. A kollégisták elsősorban rossz szociális körülmények, rendezetlen családi viszonyok és halmozott ismerethiányuk okozta tanulási nehézségeik miatt kerülnek hátrányos vagy veszélyeztetett helyzetbe. A kollégium gyermek- és ifjúságvédelmi munkája arra irányul, hogy megszüntesse a növendékek veszélyeztetettségét: olyan - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult - állapotot, amely a növendékek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza. Az eredményes gyermek- és ifjúságvédelmi munka igen fontos feltétele az együttműködés – azokkal, akikre a gyermekvédelmi munka irányul - a növendékekkel. Nagyon fontos, hogy a tanulók ismerjék meg a kollégiumban folyó gyermekvédelmi munkát és higgyenek abban, hogy segítségükre lehetünk a problémáik, nehézségeik megoldásában. El kell érnünk, hogy bizalommal legyenek a növendékek a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a csoportvezetők és a nevelőtanárok iránt. A kollégiumnak a veszélyeztetett növendékek vonatkozásában ellátandó alapvető feladatai a növendékek testi, vagy lelki károsodásának megelőzése és a már bekövetkezett károsodás orvosolása, megszüntetése.

192

A prevenció és a korrekció nehezen választható el egymástól, mégis a megelőzést tekintjük az elsődleges, legfontosabb feladatnak, hiszen időben beavatkozva a nevelés folyamatába, védelmet tudunk nyújtani a negatív hatások ellen. Ennek megtételeihez ismernünk kell a szülőket, a családok helyzetét, otthoni körülményeit, hogy a növendék érdekében a kollégium hatékonyan beavatkozhasson. Az igényes gyermekvédelmi munkánkat igen tapintatosan, nagy empátiakészséggel, humánusan kell végeznünk, állandó odafigyeléssel és eközben olyan ismeret birtokába is juthatunk, amelyek senki másra nem tartoznak, csak akkor, ha a megelőzés érdekében azokat fel kell tárni. Fontos, hogy ismerjük a veszélyeztetett kollégisták baráti körét, környezetét, ismeretségi körét, külső kapcsolatait, osztályközösségét és az ott elfoglalt státuszhelyzetét. A hatékony gyermek- és ifjúságvédelmi munka során jó együttműködést kívánunk kialakítani a kapcsolatos iskolák gyermekvédelmi felelőseivel, a nevelési tanácsadóval, az iskola pszichológussal, a körzeti orvossal, a családsegítő szolgálattal, a gyermekvédelmi intézetekkel, a helyi önkormányzat gyermekvédelmi és gyámügyi feladatot ellátó osztályával. A kollégiumi gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységen belül meghatározó a prevenciós tevékenység, mert segíti megakadályozni a növendék szociális körülményeinek további romlását és szerepet játszik annak megszilárdításában, javításában. A kollégiumi nevelés mintaadás, értékközvetítés is, amely az erkölcsös gondolkodásra és viselkedésre, a helyes és egészséges életvitelre szoktat, továbbá ezekkel kapcsolatos ismereteket közvetít, így a káros szokások, helytelen magatartások és életvitel, a szenvedélybetegségek generál-prevencióját is szolgálja. A növendékek hátrányait csökkentő kollégiumi tevékenységek: -

a hátrányokkal küzdő növendékek számára egyéni, fejlesztő foglalkozások, szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon felvilágosítás nyújtás szociális juttatások lehetőségeiről, a családból hozott negatív nevelési szokások ellensúlyozása, csoportfoglalkozások, drog és bűnmegelőzési programok, személyes példaadással a pozitív értékek közvetítése, a kollégiumi könyvtár, számítógép rendszeres használata, a nevelőtanárok és a növendékek segítő, személyes kapcsolatai, a továbbtanulás irányítása, segítése, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége, szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal.

Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások Egészséges életmódra nevelés A kollégiumi nevelőmunkának ez a területe járul hozzá a harmonikusan fejlett személyiség kibontakozásához, amely a társadalom számára felbecsülhetetlen értékű. Az egészséges ember jobban helyt tud állni a társadalmi életben, a munka világában is. A testi kulturáltság azonos értékű a kultúra többi területével, s egyik formája az önmegvalósításnak. a növendékeknél küzdeni tudást, erős akaratot, jobb eredményekre való törekvést eredményez és mindezek mellett az egészséget védve, a káros szokások javarészét is ellensúlyozza. A mai fiatalokra jellemző krónikus mozgáshiány károsító hatása igen nagy, különösen a serdülőkorban veszélyes, diszharmónia léphet fel. A mozgáshiány a több civilizációs ártalommal együtt egyre több betegség okozója. A tanulás, az iskolai munkára való 193

folyamatos felkészülés meglehetősen egyoldalú, szellemi tevékenység. Az egészséges életmódhoz hozzátartozik, hogy a kollégisták sportoljanak, játszanak, friss levegőn sétáljanak, mozogjanak, kirándulni menjenek, fizikai megterheléssel is járó tevékenységet folytassanak. A kollégisták szívesen tekintik a pihenést alvásnak zenehallgatásnak, tévénézésnek, videózásnak. Ezért nevelőmunkánk során oda kell hatni, hogy az aktív pihenést részesítsék előnybe, arra kell ösztönözni őket, hogy szabadidejüket aktív mozgással, sportolással, kirándulással, sétával töltsék. A kollégiumi sportkörön keresztül biztosítjuk minden növendék számára az egészségfejlesztő testmozgás lehetőségeit. A házibajnokságok megszervezése, a sportolás népszerűsítése mellett a különben sportolni nem szerető kollégista növendékek sportba, játékba való bevonását is jelentheti és a kollégiumi közösségek alakulásának színterei lehetnek. A természetjárás, a kirándulások megszervezését is növelni kívánjuk a jövőben. A kollégium egészségvédelmi tevékenységét segíti a körzeti orvos és a városi kórház szakorvosai. A legfontosabb a jövőben az egészséges életmódra nevelésben, hogy megkeressünk és megtaláljunk minden olyan lehetőséget, hogy minden kollégista sportoljon, sétáljon, kiránduljon, tehát lehetőség szerint ne csak a szellemét művelje, hanem a testét is, hogy egészséges legyen és az iskolai, kollégiumi elvárásoknak jobban helyt tudjon állni. Környezeti nevelés A környezeti nevelőmunkánk során megismertetjük a növendékekkel a helyi természeti és az ember alkotta, épített környezeti értékeket. Tudatosítjuk a növények, állatok és a műemlékek, műkincsek védelmének fontosságát. Kiemelt feladatunk a környezetvédő szemléletre nevelés, hogy a kollégisták nyitott szemmel járjanak, észrevegyék a környezetük minden olyan jelenségét, tennivalóját, amellyel saját életüket szebbé, tisztábbá, rendezettebbé tehetik, amellyel védhetik önmaguk, társaik, kollégiumuk, iskolájuk, lakhelyük, ezzel az ország élővilágát és környezetének tisztaságát. Nagy súlyt helyezünk arra, hogy a növendékek és a kollégium dolgozói egyaránt takarékoskodjanak a villany és a vízfelhasználással, törekedjenek a kollégium tisztaságának javítására, csökkentsék és szelektíven gyűjtsék a hulladékot. Környezet-, természet- és egészségvédelmi tanulmányi versenyekre készítjük fel a növendékeket. Az esztétikai értékre nevelés, a kulturális tevékenység nevelőmunkája A kulturális, művészeti, az esztétikai, a vizuális nevelés, a szabadidő kulturált eltöltésének megszerzése rendkívül szerteágazó és összetett nevelőmunka. Szorosan kapcsolódik a tanulmányi munkához, a jól szervezett életrend kialakításához, a szabadidő értelmes eltöltéséhez éppúgy, mint az etikai, környezeti, az egészséges nevelésben megnyilvánuló értékekhez. Munkánkban azokat a művészeti, esztétikai, műveltségi, természeti értékeket célozzuk meg, amelyeket a mindennapi életben éppúgy jelen vannak, mint a kulturált szórakozásban, illetve a művészeti értékek létrehozásában. Így a kulturált magatartás, viselkedés, a jó ízlés a szélsőséges megnyilvánulásoktól mentes, de divatos öltözködés, a kiegyensúlyozott életvitel, a személyiséget gazdagító, tartalmas szabadidő-eltöltési szokások értékei. A kollégiumi nevelésben a szabadidő eltöltésének optimális megtervezése alapvető fontosságú, hiszen e szűkre szabott időben zajlik a tanulmányi munkát kiegészítő segítés, a tehetséggondozás, a hiányok pótlása, a művészetekre nevelés, a vizuális nevelés, az egészséges életmódra nevelés, a csoportfoglalkozások, az egyéni beszélgetések és sok egyéb, a kollégium sajátos arculatából és feladataiból adódó tevékenység. 194

A jól szervezett kulturális tevékenységi rendszerrel sajátos hangulatot, jó közérzetet, pozitív stílust tudunk kialakítani a kollégiumban, azt az attitűdöt, mely a kollégistasághoz, a kollégiumhoz való szeretet teli viszonyban, a pozitív értékekhez való vonzódásban is megmutatkozik. 4.4 A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programja Bevezetés Intézményünk a 2004/2005-ös tanévtől vesz részt a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programjában. A program célja: A középiskolai kollégiumok által alkalmazható eszközrendszer segítségével biztosítani lehessen, hogy a jelenleginél nagyobb arányban tanulhassanak eredményesen nappali tagozatos, érettségit adó középiskolai osztályokban és ennek eredményeképpen, minél nagyobb arányban folytathassák iskolai pályafutásukat a felsőoktatásban azoknak a szülőknek a gyermekei, akik halmozottan hátrányos vagy hátrányos helyzetűek. A kollégium nevelőtevékenységével hozzájárul, hogy az AJKP-ban résztvevő növendékek hiányosságaikat leküzdjék és az általuk választott középiskolában sikeres érettségi vizsgát tegyenek. Az előkészítő évfolyamon a képesség- és készségfejlesztés révén lehetőséget nyújtunk arra, hogy a tanulók ledolgozzák azokat a hátrányokat, amelyeket az általános iskolából hoztak magukkal. Az előkészítő évfolyam lehetőséget biztosít arra is, hogy megalapozottan válasszanak középiskolát, felkészüljenek a középiskola követelményrendszerének teljesítésére. Az AJKP-ban résztvevő kollégium feladatai Az AJKP pedagógiai programja a tanulók sikeres tanulmányi előmenetelét, szociális hátrányainak csökkentését, kulturális javakhoz való hozzáférését szolgálja. Az egyes tevékenységek és szolgáltatások bevezetése és alkalmazása az évente elkészítendő részletes feladatterv szerint történik. A nevelés feladatai Személyi feltételek, elvárások A kollégiumban a nevelési feladatokat a nevelőtanár végzi, aki: - rendelkezik a közoktatásról szóló törvényben meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel, - rendelkezik a kor szakmai színvonalának megfelelő szakmai ismeretekkel, képes komplex műveltségterületi fejlesztő tevékenységben gondolkodni és érti az összefüggéseket, jól felkészült saját tantárgyaiból, - jártas a különböző pedagógiai módszerek alkalmazásában, érdeklődik az új módszerek iránt, amit szívesen kipróbál saját gyakorlatában, - elfogadja a halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű tanulókat - törekszik a halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű tanulók megismerésére, szükségletei kielégítésére, - együttműködik a tanuló szüleivel a tanulóval kitűzött cél elérése érdekében,

195

-

ismeri az AJKP és a kollégiumi pedagógiai program prioritásait, érti és alkalmazza a személyre szabott nevelési szemléletmódot, a tanulók egyéni fejlődési igényeit ismerve ösztönzi a tanulókat az önálló, fejlesztő tevékenységekre, alkalmazza a kooperatív tanulási technikákat, együttműködik a mentorral, gyermekvédelmi szakemberrel, pszichológussal, szülőkkel és tanulók szűkebb társadalmi környezetével, kész az önértékelésre, képes mások értékelő visszajelzése alapján változtatni nézetein és gyakorlatán.

Csoportszervezés A kollégiumi csoportszervezés fő irányelve, hogy a gondjainkra bízott egyének és csoportok fejlődjenek. Célunk, hogy a csoportok fejlődése lehetőség szerint a közösségi szintre jusson, ahol a csoporttagokat a kollégiumban lévő közös értékrend, az önirányítás igénye és képessége, továbbá gazdag tevékenységrendszer fűzi össze. A jól működő közösségek biztosítják az egyén számára azt a közeget, amelyben az önmaga és társai számára is leginkább hasznos magatartás- tevékenység formákat elsajátítja. Az egyéni és a közösségi nevelés így nem csupán kiegészítik, de feltételezik egymást. Kollégiumunkban többféle szerveződésű csoport működik: - Tanulócsoportok:  az előkészítő évfolyamon tanulókból kialakított csoport  a felsőbb évfolyamon tanulókból kialakított csoport - Patrónusi csoportok: kis létszámú, 5-8 fős csoportok - Érdeklődés szerint szervezett szakkörök, diákkörök, tanulói körök - Szobaközösségek: 4 fős csoportok. Együttműködés Az AJKP sikeres és hatékony működése érdekében kollégiumunk partnerszemléletű kapcsolatrendszert alakított ki a programban érintett szereplőkkel. Az együttműködés területei: - együttműködés a fejlesztésben résztvevő kollégiumi nevelőtanárok, középiskolai pedagógusok és tanulók között: o a mérési eredmények alapján a kollégiumi csoportvezető tanárok az osztályfőnökökkel, a felkészítő pedagógussal és a tanulóval közösen kitűzik az egyénre szabott fejlesztési célokat és meghatározzák annak módszereit - együttműködés a kollégiumi nevelőtanárok és a középiskolai tanárok között: o heti értékelő esetmegbeszélések keretében, o havi problémamegoldó fórumok alkalmával, o folyamatos hospitálásra épülő együttműködés keretében - együttműködés a családdal: o a kollégiumi csoportvezető nevelőtanárok folyamatosan együttműködnek a szülőkkel – telefonon, írásban, személyesen – a tanulók hatékony fejlődése érdekében - együttműködés az általános iskolákkal, középiskolákkal, kollégiumokkal:

196

-

-

o a hátrányos helyzettű tanulók megtalálása érdekében szoros kapcsolatban állunk a környező települések általános iskoláival, ami segíti a tanulók programba történő bekerülését o a programba bevont diákoknak lehetőséget biztosítunk, hogy megismerjék a választható középiskolák tagozatait és annak követelményrendszerét, az intézményben tett látogatások során o az AJKP-s kollégiumok közös rendezvényei lehetőséget biztosítanak egymás megismerésére és a szorosabb együttműködésére együttműködés szakmai szolgáltatókkal és szakszolgálatokkal együttműködés a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálattal szoros kapcsolatban állunk városunk gyámhivatalával, kollégiumunk házi orvosával, akik partnerként segítik munkánkat a problémás esetekben. jó kapcsolatot alakítottunk ki a helyi- és a környező települési önkormányzatokkal, cigány kisebbségi önkormányzatokkal, akik segítik a halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű tanulók programba történő irányítását. együttműködés civil szervezetekkel a kollégiumi egészségmegőrző szakkör együttműködik a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Vöröskereszt Ózdi Kirendeltségével.

Az AJKP fő folyamatai, a folyamatok céljai, indikátorai, működése során megvalósítandó tevékenységek, tevékenységcsoportok a) A tanulók felkutatásának és beiskolázásának folyamata Cél: -

megtalálni azokat a tanulókat, akik megfelelnek a program feltételeinek azoknak a tanulóknak a kiválasztása, akik képesek lesznek a program feltételeit teljesíteni, egészen az érettségi bizonyítvány megszerzéséig megfelelő motiváció kialakítása a tanulókban és családjaikba a programban való jelentkezéshez, és a program sikeres teljesítéséhez.

Indikátor: az egy évben max. felvehető tanulólétszám (26 fő) felvétele vagy legalábbis növekedjen a megelőző évhez képest a programba jelentkezett tanulók száma. Stratégia és az ehhez kapcsolódó tevékenységrendszer: 

Előkészítő szakasz:

A program célcsoportjához tartozó gyerekeket nagy számban oktató általános iskolák feltérképezése. Kapcsolat felvétel az általános iskolákkal: levél: tartalmazza a program leírását, kísérőlevelet, amelyben kérjük, hogy meglátogathassuk az intézményt telefon: levelünkre hivatkozva, érdeklődni a reakciókról, megbeszélni, hogy mikor tudnak minket fogadni. 

Kiválasztó szakasz:

Iskolalátogatás 197

Cél: -

megnyerni az intézmény együttműködését a programhoz megtalálni azokat a pedagógusokat, akiknek a segítségére továbbra is számíthatunk. megtalálni a megfelelő tanulókat.

A program ismertetése a pedagógusokkal (igazgató, felső tagozatos osztályfőnökök) Cél: - felkelteni az érdeklődésüket, motivációt kialakítani bennük a program iránt - információkat szerezni a potenciális jelöltekről (napló, személyes tapasztalatok) Osztályfőnöki óra (8. évfolyamos tanulókkal) - beszélgetés, a program ismertetése, képességfelmérő feladatok megoldása játékos formában - az érdeklődők adatainak a felvétele. Családlátogatás Cél: - szülők bizalmának és együttműködés készségének megnyerése a program iránt. Helyi segítők megtalálása Cél: - kapcsolati háló kiépítése a településen (szülők, tanárok, önkormányzati képviselő, gyermekvédelmi szakellátó rendszer, gyermekjóléti szolgálat, civil szervezetek, cigány kisebbségi önkormányzat, pap stb.). 

Kapcsolattartó szakasz:

Kapcsolattartás: - diákkal (személyesen, telefonon, email, levél) Cél: továbbtanulási motivációjának fenntartása - szülővel Cél: megismerni életkörülményeiket, céljaikat, kötődést kialakítani a család és a kollégium között (legyenek motiváltak, érezzék, hogy részesei gyermekük jövőjének, nincsenek kizárva gyermekük további neveléséből). Segítségnyújtás: az általános iskolának, a tanulónak, a családnak a jelentkezési lap kitöltéséhez, majd a beiskolázáshoz kapcsolatos ügyintézéshez egészen az előkészítő év megkezdéséig. b) Felkészítés folyamata az AJKP-ban való részvételre Cél: olyan tevékenységek tervezése és megvalósítása, amelyek a középiskolai életre készítik fel a tanulót, az általános iskolai tanulmányok befejező szakaszában, illetve az AJKP első évében. Indikátor: évről évre a tanulók és szüleik tájékozottabbak a programban való részvételről és annak feltételeiről. Ehhez kapcsolódó tevékenységek: 198

-

-

-

kollégiumi nyílt-nap szervezése évi egy alkalommal, amikor a tanuló családjával betekintést nyer a kollégiumban folyó tanulmányi és szabadidős tevékenységekbe Gólya-tábor szervezése évi egy alkalommal, amely során a programban felvételt nyert tanulók tartalmas kulturális programokon keresztül megismerik a kollégiumi élet sajátosságait, az előkészítő évfolyam elvárásait. a növendékek kollégiumi, iskolai beilleszkedését egyéni beszélgetések és csoportfoglalkozások keretében a közösségi értékrend és normarendszer fejlesztését a házi- és napirend betartatásával egészséges és kulturált életmód kialakítását a káros szenvedélyek kialakulásának megelőzéséről, az egészséges táplálkozás, testmozgás fontosságáról szóló csoportfoglalkozások, beszélgetések keretében önismeret fejlesztését személyiségfejlesztő tréningeken az önművelés, önnevelés erősítését a könyvtár és a számítógép használatának népszerűsítésével, az olvasás szeretetének kialakításával a tanulóknak a kollégiumi és középiskolai rendszerben való megtartását személyes beszélgetések során.

c) Felkészítés a középiskolára Cél: olyan tevékenységek tervezése és megvalósítása, amelyek az érettségit adó középiskolai tanulmányokra készítenek fel. Indikátor: az előkészítő évfolyamokon tanulók mindegyike beiratkozik érettségit adó középiskolákba. Ehhez kapcsolódó tevékenységek: - pályaorientációs foglalkozások keretében a tanulók megismerik a választható középiskolák tagozatait és annak elvárásait, az integráció érdekében folyamatos a kapcsolattartás a célzott középiskolákkal - a felvételire történő felkészítés rendszeres kollégiumi foglalkozások keretében történik - stabil élet- és napirend kialakítását az alábbi kollégiumi foglalkozások segítik: tanulószobai foglalkozás, tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozás, szakkörök, diákkörök, valamint csoportfoglalkozás. d) A bemeneti mérés folyamata Cél: olyan pedagógiai munka tervezése, amely megalapozza a tanuló egyéni fejlesztését. Indikátor: olyan az intézményben kifejlesztett vagy adaptált mérések – értékelések elvégzése melyek eredményei alapján az egyéni fejlesztési tervek készülnek. Ehhez kapcsolódó tevékenységek: - bemeneti kompetencia és szociális mérés: központi mérőlapok segítségével, évi két alkalommal, - tanulmányi szint felmérés: intézményben kifejlesztett mérőlapok segítségével - a mérések kiértékelése - értékek alapján a tanulók számára egyéni fejlesztési terv készítése és vezetése - negyedévek végén a szülők és a tanulók felé szöveges értékelés küldése. e) Az egyéni fejlesztés folyamata 199

Cél: az egyén szükségletére szabott fejlesztési tevékenységek megvalósítása. Indikátor: fejlesztési tervek, amelyben megfogalmazott célok minimum 80 %-.ban teljesülnek. Az egyéni fejlesztési terv tartalmi elemei: - személyi adatok - családi háttér - tanuló előélete - bekerüléskor végzett mérések - fejlesztési cél meghatározása - időtartam - felelős szakember - módszerek - eredmények - módosítások A terv készítésében és végrehajtásában közreműködő személyek: - kollégiumi nevelőtanárok - középiskolai szaktanárok - szükség esetén további szakemberek - tanulók - szülők Ehhez kapcsolódó tevékenységek: - az év eleji szint -, kompetencia és szociális mérések eredményei alapján a csoportvezető nevelőtanár, az osztályfőnök, a felkészítő pedagógus, a tanulóval és szülővel közösen meghatározzák a fejlesztési célokat, amit rögzítenek. - a fejlesztés időtartama egy év, amit félévente felülvizsgálat követ az esetleges módosítások érdekében - a fejlesztő pedagógus rögzíti azokat a módszereket, amely alapján a fejlesztés, illetve a tehetséggondozás történik. - a tanuló haladásáról saját szerkesztésű formanyomtatványon háromhavonta szöveges és árnyalt értékelést készítünk, amelyben a szülő nyomon követheti gyermeke fejlődését. f) Az egyéni fejlesztés eszközrendszere Cél: a tanuló egyéni fejlesztését szolgáló eszközrendszer biztosítása. Indikátor: a szolgáltatások igénybevétele az egyéni fejlesztési tervben, a tanulók heti beosztásában, a tanórán kívüli foglalkozások könyvében, valamint az ügyeleti naplóban követhető nyomon. Ehhez kapcsolódó tevékenységek: - eszközjellegű kompetenciák fejlesztése: o tantárgyi képességfejlesztő programok o kommunikációs képességeket fejlesztő programok

200

-

-

-

o komplex művészeti programok (ezeket a programelemeket szolgálják a tehetséggondozó foglalkozások, díszítő, egészségmegőrző és sportkörök, AJKP-s találkozók) szociális kompetenciák fejlesztése: o közösségfejlesztő, közösségépítő programok (különböző szakkörök keretében, tanulmányi kirándulások, színházlátogatások, karitatív tevékenységek, sporttevékenységek, AJKP-s találkozók keretében) o mentálhigiénés programok (káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése, drogprevenció, egészséges életvitel kialakítása, csoportfoglalkozások keretében, egészségmegőrző szakkör, illetve csecsemőgondozási verseny. o előítéletek kezelését szolgáló programok (olyan projekt hét szervezése, melynek célja az előítéletektől mentes gondolkodásmód és a tolerancia kialakítása, karitatív tevékenységek) o az önkormányzatiság kialakítása, erősítése (a kollégiumi hét fős diáktanács a patronáló tanár segítségével önállóan szervezi és bonyolítja le a kollégiumi rendezvényeket, megemlékezéseket, ünnepségeket) tanulási motivációt fejlesztő tevékenységek: o szakkörök o diákkörök o sporttevékenységek o csoportfoglalkozások tanulási képességek fejlesztése: o tanulásmódszertan (növendékek számára egyéni, hatékony, gazdaságos tanulási stratégiák kialakítása, tanulási módszerek elsajátíttatása, tanulási képességek fejlesztése) o képességek fejlesztése: - emlékezet – memoriterek gyakoroltatása, bevésési módszerek, adatok megjegyzése - gondolkodás – problémamegoldó gondolkodás tanítása, gondolkodási technikák tanítása, kérdezési technikák kialakítása - figyelem, koncentráció – csendgyakorlatok, koncentrációs játékok, - ritmusgyakorlatok, papír-ceruza gyakorlatok - beszéd – szókincsfejlesztés, szövegalkotás, beszédtechnikai gyakorlatok - írás – íráskép, íráskészség fejlesztése, fogalmazáskészítés.

g) Pedagógiai környezet Cél: a tanuló hatékony fejlődését szolgáló pedagógiai környezet megteremtése. Indikátor: az előző félévhez képest a tanulók több mint 50 %-nak javul a tanulmányi eredménye. Ehhez kapcsolódó tevékenységek: - kooperatív tanulásszervezés → módszerei: munkacsoport, mozaik módszer, együtttanulás, csoportos kutatás - projektmódszer alkalmazása → csoportfoglalkozásokon, szakkörökön - drámapedagógia alkalmazása → magyar nyelv és irodalom, idegen nyelvek oktatásakor 201

-

mentálhigiénés műhelyek megfelelő szakemberek bevonásával → egészségmegőrző szakkör és csoportfoglalkozás keretében családlátogatás → a tanév folyamán a kollégiumi nevelőtanárok minden családot felkeresnek.

h) A tanulói mérés és értékelés feladata Cél: a tanuló fejlesztését szolgáló mérési- értékelési rendszer kialakítása. Indikátor: olyan az intézményben adoptált mérések és értékelések elvégzése, melyek eredményei az egyéni fejlesztési tervekben a szolgáltatások meghatározásakor hasznosulnak. i) Pályaorientáció Cél: olyan pedagógiai tevékenység, amely felkészíti a tanulót az általa választott pályára. Indikátor: karrierterv készítése, mely tartalmazza a célokat, a pedagógiai tevékenységeket, melynek megvalósulása az érettségi időpontjáig 100 %-ban teljesül. Ehhez kapcsolódó tevékenységek: - a tanuló érdeklődési körének megfelelő pályára való felkészítésében részt vesz a kollégiumi csoportvezető nevelőtanár, a középiskolai szaktanárok, a tanuló és szülei, akik közösen megalkotják a karriertervet, rögzítik a részcélokat és kitűzik a célokat, amely az egyéni fejlesztési terv részeként szerepel. - a célok elérését az alábbi pedagógiai tevékenységek szolgálják: o tanulószobai foglalkozások o tehetséggondozó foglalkozások o felzárkóztató foglalkozások o szakkörök, o diákkörök o a tanév végén a kollégiumi nevelőtanár, a felkészítő tanár, a tanulóval és a szülővel értékeli a célok megvalósulását és szükség esetén elvégzi a korrekciókat. i) Az AJKP folyamatos fejlesztése Cél: az AJKP fejlesztését szolgáló folyamat kialakítása. Indikátor: folyamatosan növekszik a programban résztvevő tanulók száma, az érettségit szerző diákok és a felsőoktatási intézményekbe felvételt nyert tanulók aránya. 4.6 Kollégiumi nevelés minősége, eredményessége A kollégiumi nevelőtevékenység ellenőrzése, értékelése A kollégiumi nevelési folyamat ellenőrzése, értékelése a nevelési célok elérését, a nevelőmunka eredményességének, hatékonyságának folyamatos biztosítását, valamint az intézménnyel kapcsolatban álló partnerek a kollégiummal szembeni igényeinek, elvárásainak történő megfelelést szolgálja. A kollégiumi ellenőrzés-értékelés területei: 202

-

a kollégium nevelési folyamata, a nevelőtestület munkájának hatékonysága, a nevelőtanárok munkájának hatékonysága, a növendékek egyéni tevékenységének színvonala, a növendékek személyiségfejlődése, magatartása és viselkedése, a kisközösségek fejlődése, a tevékenységük színvonala, a kollégiumi közösség tevékenységének színvonala.

A kollégiumi ellenőrzést - értékelést végzők: - igazgató, - kollégiumvezető, - csoportvezető tanár, - reszortvezető tanár, - DT tagok. A nevelési hatásrendszer ellenőrzésének - értékelésének intézményi rendszere A tanuló közösségére és a nevelőtestületi munka hatékonyságára vonatkozóan: - A kollégiumi tevékenységrendszer kiterjedtsége és tartalma. - A kollégiumi diákönkormányzat tevékenysége. - Az értékelés rendszeressége: félévi és év végi nevelőtestületi értekezlet. A személyiség neveltségi szintjére vonatkozóan: - A tanulói motiváció változása. - A viselkedési kultúra változása. - Erkölcsi tulajdonságok, beállítódás, változása. - Értékorientáció. - Életmódvizsgálat. - E vizsgálatok aktuális témáját, rendszerességét, módszereit az éves munkatervben határozzuk meg az előző év értékelése alapján. A pedagógus munkájára vonatkozóan: - A csoportvezetői tevékenység. - A reszortvezetői tevékenység. - Ügyeleti tevékenység. - Szakkörök vezetése. - Nevelőtanári feladatok vezetése. - A nevelőtanárok munkájának minősítése a szempontok komplex érvényesítése alapján történik. Az ellenőrzés - értékelés módszerei - eszközei: - A foglalkozások látogatása, értékelése. - Csoport teljesítmények elemzése. - Megfigyelés. - Egyéni és csoportos beszélgetés. - Hatástényezők elemzése. - Alkalmazható személyiség tesztek. - Kérdőíves felmérés. 203

A kollégium nevelési folyamatának eredményessége A kollégiumi nevelés eredményes, ha a kollégium - szülővel és iskolával együttműködve hozzájárul ahhoz, hogy a növendék: - eredményesen fejezze be tanulmányait a választott iskolájában, - megismerte az önálló életvitelhez, a társadalomba való beilleszkedéshez, a családi élethez, a hivatás gyakorlásához szükséges alapvető ismereteket, képességeket, értékeket, - tehetségét, képességeit kibontakoztathassa, - testi és lelki egészsége megőrzéséhez, az egészségkárosító szokások megelőzéséhez szükséges egészséges életmódot megismerte, - rendelkezik a világban való tájékozottsággal, kialakult a reális társadalomképe, - választ tud adni a szakmai kihívásokra, tudása versenyképes, - rendelkezik a szociális készségekkel (empátia, tolerancia, szervezőkészség, konfliktuskezelés, kommunikáció), - ismeri nemzetünk kulturális, történelmi hagyományait.

204

Feladatterv: előkészítő évfolyam (A táblázatban a sorok száma és mérete tetszés szerint bővíthető! A feladatok időtartamát a hónapoknál kérjük X-szel jelölni!)

KIEMELT FELADAT MEGNEVEZÉSE

Oktatási tevékenység megszervezés e az előkészítő évfolyamon A tanulók felkutatása és beiskolázása

2012

TEVÉKENYSÉG IX.

X.

XI.

XII.

I.

II.

Oktatás és nevelés az előkészítő évfolyamon

x

x

x

x

x

x

Toborzási terv készítése

x

x

A motiváció erősítése Kapcsolati háló építése és működtetése intézményi szinten a szülőkkel, általános iskolákkal, középiskolákkal, szakszolgálatokkal, gyermekjóléti szolgálattal, gyermekvédelmi szakellátó rendszerrel, önkormányzatokkal, kisebbségi önkormányzattal, munkaügyi szervezettekkel, civil szervezetekkel, CKÖ-kel, stb. Kapcsolati háló kiépítése személyi szinten az érintett családokkal, tanulókkal. Az intézmény sokoldalú bemutatása az érintett tanulóknak, családjaiknak

x

ESZKÖZÖK (Költségvetés vonatkozó sorai)

2013 III. IV.

x

x

V.

VI.

VII.

VIII.

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

1.1, 1.2, 1.3, 1.4, 1.7, 2.1 Igazgató 2.3, 2.4, 2.5, 2.8, 2.9, 2.12

-

x

x

x

x

x

x

x

x

205

FELELŐS

1.4, 1.7, 2.3, 2.5, 2.10, 2.12, 3..3, 3.7

Kollégiumvezető Programfelelős Kollégiumi nevelők

EREDMÉNYESSÉGI KRITÉRIUM

Heti 1 csoport x 30 tanóra a program követelményeinek megfelelően megvalósul 1 db stratégia 1 alk. Gólyatábor (augusztus) 4 alk.Pályaorientációs fórum

2..5, 2.12

Programfelelős AJKP-s csop.vez.

Látogatás a szülőknél Találkozó partnerekkel 15 db együttműködési szerződés (IPR-es ált.isk.)

2..5, 2.12

AJKP-s csop.vez.

Találkozó Családlátogatás

Programfelelős Kollégiumi nevelők

1 alk. Nyílt nap (november) 25 térségbeli ált. iskola felkeresése, a program ismertetése

2..3, 2..5, 2.12


2012

TEVÉKENYSÉG IX.

Tanulók felkészítése az AJKP programban való részvételre A (bemeneti) mérés(ek) megvalósítása

Felkészítés a középiskolára

X.

XI.

Tanuló felkészítése, tanulmányi, kulturális, mentális szempontból pedagógiailag tervezett foglalkozások, ill. egyéb más formák keretében a családokkal együttműködve


2013 XII.

I.

II.

III. IV.

V.

VI.

x

VII.

x

Programfelelős AJKP-s csop.vez.

1 alk. Ki mit tud? szervezése (7.osztálytól) 1 alk. Gólyatábor

2.2, 2.3

Mérési felelős Szaktanárok

6 db mérőeszköz


19 tanuló mérésének elvégzése

1.4, 1.7, 2.5, 2.12, 3.7

x

Az intézmény által kifejlesztett, vagy adaptált mérőeszközök használatával mérések elvégzése

x

x

x

2.2, 2.3

Az értékelési eredmények alapján szükségletek azonosítása

x

x

x

1.1, 1.7, 2.3

x

x

x

x

x

x

x

x

x

206

x


VIII.

Mérőeszközök kiválasztása, kifejlesztése, adaptálása

Pályaorientáció: integrált osztályokba történő átvétel koordinálása és támogatása a 9. előkészítő évfolyam esetén

FELELŐS

1.1, 1.7

Mérési felelős AJKP-s csop.vez.

Programfelelős AJKP-s csop.vez. Osztályfőnök Szaktanár

19 tanuló mérésen alapuló helyzetelemzése

Csoportfoglalkozás, osztályfőnöki óra és patrónusi foglalkozás keretében


2012

TEVÉKENYSÉG


2013

IX.

X.

XI.

XII.

I.

x

x

x

x

x

II.

III. IV.

V.

VI.

VII.

FELELŐS


VIII.

A célzott középiskola felvételijére való felkészülés támogatása

Az egyéni fejlesztés folyamatának biztosítása

Stabil élet- és napirend kialakítása

x

Egyéni fejlesztési tervek elkészítése

x

Egyéni fejlesztési felülvizsgálata

x

x

x

x

tervek

Egyéni megállapodás a tanulók tanulmányi és egyéb céljairól Egyéni fejlesztési és tanulási tervek kialakítása, a tehetségfejlesztés érdekében. A tervek megvalósulásának érdekében differenciált tanulásszervezés, és további szolgáltatások Rendszeres visszajelzés a tanuló egyéni haladásáról és a továbblépés lehetséges irányairól (egyéni fejlesztési tervek és napló, szöveges értékelés, számszerű eredmények)

x

x

x

x

x

x

x

Kollégiumi nevelők Osztályfőnök Szaktanárok

Folyamatos felkészítő foglalkozásokon

Programfelelős

Heti 1csoport x 30 tanóra a program követelményeinek megfelelően megvalósul valamint rendszeres kollégiumi foglalkozások keretében

1.1, 1.2, 1.7

AJKP-s csop.vez. Osztályfőnök Szaktanárok

19 db fejlesztési terv elkészítése

1.1, 1.2, 1.7

x

x

x

x

x

1.1, 1.7

x

x

1.1, 1.2, 1.7


19 db fejlesztési terv felülvizsgálatának megvalósítása

x

x

1.1, 1.7

AJKP-s csop.vez.

19 tanulóval kötött tanulói megállapodást a fejlesztési terv tartalmazza

x

1.1, 1.2, 1.7


19 tanuló egyéni fejlesztési terve és a tervben leírt tevékenység

1.1, 1.2, 1.7, 2.3, 2.12


x

x

x

x

x

x

207

19 tanuló 3 havonkénti szöveges értékelése dokumentálva


Az egyéni fejlesztés eszközrendsze rének megteremtése

2012

TEVÉKENYSÉG IX.

X.

XI.

XII.

I.

II.

Az egyéni fejlesztési tervek alapján szervezett tantárgyi képességfejlesztő programok

x

x

x

x

x

x

x

Az alapprogramban meghatározott kompetenciák fejlesztése

x

x

x

x

x

x

Tanulási motivációt tevékenységek

x

x

x

x

x

x

fejlesztő

Előítéletek kezelése


2013 III. IV.

V.

VI.

VII.

x

x

x

1.1, 1.2, 1.7

x

x

x

x

1.1, 1.7

x

x

x

x

1.1, 1.3, 1.7, 2.1, 2.2, 2.3, 2.4

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

1.1, 1.3, 1.7, 2.1, 2.2, 2.3

Identitás artikulálása és erősítése

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

1.1, 1.2, 1.3, 1.7, 2.1, 2.2, 2.3

Kortárs-segítés

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

-

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

1.1, 1.7, 2.1, 2.2, 2.3

Önismeret és mentálhigiéné

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

A tanulói önkormányzatiság kialakítása, erősítése

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Tanári patrónusi működtetése

tartalmak

rendszer

2.8, 2.9

208


VIII.

x

Multikulturális közvetítése

FELELŐS

Kollégiumi nevelők Osztályfőnök Szaktanárok

Folyamatos programok

Igazgató Programfelelős

Tantárgyakba beépítve folyamatos foglalkozásokon

Osztályfőnök Kollégiumi nevelők

Folyamatos szakköri foglalkozások és vetélkedők keretében

Igazgató

Kollégiumi nevelők Szaktanárok

Kollégiumi nevelők Osztályfőnök

Évi 2 alkalommal iskolai rendezvény a témához kapcsolódóan illetve folyamatos kollégiumi foglalkozások keretében Multikulturális tartalmak közvetítése a tananyagba integráltan tantárgyanként heti 1 alkalommal valamint a kollégiumban 3 projekt epochálisan Roma nemzetiségi tartalmak megjelenítése az osztályfőnöki órákon valamint a kollégiumi foglalkozásokon

AJKP-s csop.vez.

Tanulópárok

Igazgató

Heti 1 órában patrónusi rendszer működtetése

1.1, 1.2, 1.7

AJKP-s csop.vez. Pszichológus

Folyamatos foglalkozásokon

-

DT patronáló tanár

10 alk. diákönkormányzati ülés


2012

TEVÉKENYSÉG IX.

Program követelményei nek megfelelő pedagógiai környezet kialakítása

A tanulói mérés és értékelés folyamata

Kooperatív alapelvek mentén szerveződött tevékenységek (csoportfoglalkozáson, csoportfoglalkozáson kívül, kooperációra épülő tanári fejlesztő műhelyek keretében)

x

Projektmódszer alkalmazásával szerveződő tevékenységek (csoportfoglalkozáson vagy csoportfoglalkozáson kívül)

X.

x

XI.

x

x


2013 XII.

x

I.

x

x

II.

x

III. IV.

x

x

x

V.

x

VI.

VII.

VIII.

x

Igazgató Programfelelős AJKP-s csop.vez.

Heti 3 alk. kooperatív módszerekkel megvalósított pedagógiai tevékenység tanulócsoportonként

1.1, 1.7, 2.1, 2.2, 2.3

AJKP-s csop.vez. Szaktanárok

Kollégiumban 4 projekt epochálisan (Pecúr-avató, Karácsonyi ünnepség, Farsangi bál, Ballagási ünnepség), iskolában heti 2 alkalommal társadalomismeret óra keretében Folyamatos foglalkozások, szakkörök keretében

1.1, 1.3, 1.7, 2.1, 2.2, 2.3

x

Tevékenységközpontú tanulási és tanítási eljárások

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

1.1, 1.2, 1.7, 2.1, 2.2, 2.3

AJKP-s csop.vez. Szaktanárok

Drámapedagógia eszközrendszerének alkalmazása

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

1.2, 1.7

Drámapedagógus

Családlátogatás

x

x

x

x

x

x

x

x

x

1.1, 1.7, 2.5, 2.12

AJKP-s csop.vez. Osztályfőnök

Mentálhigiénés műhelyek megfelelő szakemberek bevonásával

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Mérőeszközök kiválasztása, (ki)fejlesztése, adaptálása) A mérési rendszer eljárásrendjének felülvizsgálata és az eredmények rögzítése az intézmény minőségirányítási programjában

209


FELELŐS

x

Iskolában heti 3 órában drámapedagógiai foglalkozások keretében Tanulónként egy, de szükség esetén több alkalommal (kollégiumiskola közösen

Programfelelős Pszichológus

Heti 1 foglalkozás

-

-

-

-

-

-

1.1, 1.2, 1.7


2012

TEVÉKENYSÉG IX. Az intézmény által kifejlesztett, vagy adaptált mérőeszközök használatával, az intézményi minőségirányítási programban rögzített eljárásrend szerint a mérések elvégzése Kulcskompetenciák és kognitív ismeretek egyéni, intézményi és országos standardokkal is összevethető mérése Az intézmény által kifejlesztett, vagy adaptált mérőeszközök használatával mérések elvégzése: A tanuló szociális helyzetének felmérése Az értékelési eredmények alapján szükségletek azonosítása Hatékony tanuló-megismerési technikák alkalmazása (spontán és tudatos, pl.: interjú, kérdőív, megfigyelés, dokumentum elemzés) A tanulók és családjaik bevonásával a mérésekkel összefüggő visszajelzési rendszer fejlesztése

Pályaorientáci ó biztosítása Az AJKP folyamatos fejlesztése

X.

XI.


2013 XII.

I.

II.

III. IV.

V.

VI.

VIII.

-

-

-

Mérési felelős

Évi 3 mérés tanulónként.

3 db szociális mérés tanulónként, családlátogatás

x

x

x

2.3

x

x

x

1.1, 1.7, 2.3, 2.5


x

x

x

1.1, 1.7,


x

1.1, 1.7, 2.3

AJK P-s csop.vez. Osztályfőnök

x

1.1, 1.7, 2.2, 2.12

AJK P-s csop.vez.

3 visszajelzés küldése a szülők felé a tanulók teljesítményéről

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Igazgató

1 stratégia megvalósítása

Programfelelős

1db feladatterv elkészítése

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Karrierterv készítése Karrierterv tevékenységeinek megvalósítása Karrierterv értékelése és korrekciója Az AJKP fejlesztési stratégia és eszközrendszer (humánerőforrás, szabályozás, tevékenységek) működtetése Évente készítendő feladatterv részeként programfejlesztési feladatok meghatározása

VII.


FELELŐS

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Minden vonatkozó tétel

-

210

A tanulók helyzetelemzése évi 3 alkalommal Felsorolt technikák közül legalább 1 darab alkalmazása hetente 1 alkalommal.


2012

TEVÉKENYSÉG IX. A mentori és a program előrehaladásának értékelését szolgáló tevékenységek kihasználása a programfejlesztés érdekében A horizontális tanulás működtetése a programban résztvevő intézmények között és az intézményben futó programon belül az intézményfejlesztés érdekében (többek között a jó gyakorlatok leírása, adaptálása, fejlesztő csoportok működtetése a programban résztvevő intézményen belül és intézmények között) A programban keletkező adatok visszacsatolása a programfejlesztés folyamatába

x

X.

x

x

XI.

x


2013 XII.

x

x

I.

x

II.

x

III. IV.

x

x

V.

x

VI.

VII.

x

x

x

211

x


VIII.

x

x

FELELŐS

x

2.8, 2.13

Igazgató

1.1, 1.4, 1.7, 2.5, 2.6, 2.9, Programfelelős 2.12, 3.10

-

Igazgató

Havi 1 mentori beszámoló, évi 1 szakmai és pénzügyi beszámoló elkészül, negyedévente 1 db tanári konferencia megvalósul Évi 1 alkalommal tanévnyitó konferencián, önfejlesztő találkozón, kulturális találkozón és évkezdő táboron való részvétel

A program értékelő beszámolója elkészül

Feladatterv: felsőbb évfolyamok (A táblázatban a sorok száma és mérete tetszés szerint bővíthető! A feladatok időtartamát a hónapoknál kérjük X-szel jelölni!)


2012

TEVÉKENYSÉG IX.

X.

XI.

ESZKÖZÖK, (Költségvetés vonatkozó sorai)

2013 XII.

I.

II.

III. IV.

V.

VI.

VII.

FELELŐS

VIII. 1 db szociális ellátórendszer működtetése (a tanulók útiköltségének, étkezési térítési díjának átvállalása továbbá tanszer és füzetcsomag, tornafelszerelés, ünnepi öltözet, tisztálkodási csomag, uszodabérletet biztosítása valamint évi két alkalommal munkájuk jutalmazása)

Esélyegyenlős ég megteremtése Szociális hátránykompenzáció

A tanulók felkutatása és beiskolázása

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x


x

3.3, 3.4, 3.5, 3.8, 3.9,3.10 3.11

Igazgató

Toborzási terv készítése

-

-

-

A motiváció erősítése

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Kapcsolati háló építése és működtetése intézményi szinten a szülőkkel, általános iskolákkal, középiskolákkal, szakszolgálatokkal, gyermekjóléti szolgálattal, gyermekvédelmi szakellátó rendszerrel, önkormányzatokkal, kisebbségi önkormányzattal, munkaügyi szervezettekkel, civil szervezetekkel, CKÖ-kel, stb. Kapcsolati háló kiépítése személyi szinten az érintett családokkal, tanulókkal. Az intézmény sokoldalú bemutatása az érintett tanulóknak, családjaiknak

212


2012

TEVÉKENYSÉG IX.

Tanulók felkészítése az AJKP programban való részvételre A (bemeneti) mérés(ek) megvalósítása

XI.

XII.

I.

II.

III. IV.

V.

VI.

Tanuló felkészítése, tanulmányi, kulturális, mentális szempontból pedagógiailag tervezett foglalkozások, ill. egyéb más formák keretében a családokkal együttműködve

x

Az intézmény által kifejlesztett, vagy adaptált mérőeszközök használatával mérések elvégzése

x

x

x

x

Egyéni fejlesztési felülvizsgálata

tervek

VIII.

-

-


6 db mérőeszköz rendelkezésre áll

x

2.2, 2.3, 2.7


16 tanuló mérésének elvégzése

x

1.1, 1.7, 2.3

Mérési felelős AJKP-s csop.vez

16 tanuló mérésen alapuló helyzetelemzése

Pályaorientáció: integrált osztályokba történő átvétel koordinálása és támogatása a 9. előkészítő évfolyam esetén A célzott középiskola felvételijére való felkészülés támogatása

Egyéni fejlesztési tervek elkészítése


2.2, 2.3

Stabil élet- és napirend kialakítása

Az egyéni fejlesztés folyamatának biztosítása

VII.

FELELŐS

-

Mérőeszközök kiválasztása, kifejlesztése, adaptálása

Az értékelési eredmények alapján szükségletek azonosítása

Felkészítés a középiskolára

X.


2013

x

x

x

213

-

-

-

-

-

-

-

-

-

1.1, 1.2, 1.7, 2.3

AJKP-s csop.vez. Osztályfőnökök Szaktanárok

16 db fejlesztési terv elkészítése

1.1, 1.2, 1.7, 2.3

AJKP-s csop.vez. Osztályfőnökök Szaktanárok

Tanulónként 2 db módosítás a fejlesztési tervben


2012

TEVÉKENYSÉG IX.

Egyéni megállapodás a tanulók tanulmányi és egyéb céljairól

Egyéni fejlesztési és tanulási tervek kialakítása, a tehetségfejlesztés érdekében. A tervek megvalósulásának érdekében differenciált tanulásszervezés, és további szolgáltatások Folyamatos visszajelzés a tanuló egyéni haladásáról és a továbblépés lehetséges irányairól (egyéni fejlesztési tervek és napló, szöveges értékelés, számszerű eredmények) Az egyéni fejlesztési tervek alapján szervezett tantárgyi képességfejlesztő programok

Az egyéni fejlesztés eszközrendsze rének megteremtése

X.

XI.

XII.

I.

x

x

II.

III. IV.

V.

x

x

x


2013

x

x

x

x

x

x

x

x

VI.

VII.

FELELŐS


VIII.

x

1.1, 1.7

x

1.1, 1.2, 1.7

x

1.1, 1.2, 1.7, 2.3,, 2.12

AJKP-s csop.vez.

Minden tanulóval 1 db megállapodás megkötése, A méréseket követően a megállapodások felülvizsgálata tanulónként évi 3 alkalommal.

AJKP-s csop.vez.

16 tanuló egyéni fejlesztési terve és a tervben leírt tevékenységek

AJKP-s csop.vez. Osztályfőnökök

16 tanuló 3 havonkénti értékelése a szülők felé

Folyamatos programok

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

1.1, 1.2, 1.7

Programfelelős

Az alapprogramban meghatározott kompetenciák fejlesztése

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

1.1, 1.7

Programfelelős

Tanulási motivációt tevékenységek

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

1.1, 1.3,, 1.7 2.1, 2.2, 2.3, 2.4

Kollégiumi nevelők

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

-

Programfelelős Kollégiumi nevelők

Folyamatosan

1.1, 1.3, 1.7 2.1, 2.2, 2.3


3 projekt epochálisan


Folyamatos foglalkozásokon

Programfelelős

Tanulópárok

fejlesztő

Előítéletek kezelése

Multikulturális közvetítése

tartalmak

x

x

x

Identitás artikulálása és erősítése

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

1.1, 1.3, 1.7, 2.3

Kortárs-segítés

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

-

214

Tantárgyakba beépítve folyamatos foglalkozásokon Folyamatos szakköri foglalkozások és vetélkedők keretében


Tanári patrónusi működtetése

rendszer

Önismeret és mentálhigiéné

Program követelményei nek megfelelő pedagógiai környezet kialakítása

A tanulói mérés és értékelés folyamata

2012

TEVÉKENYSÉG

A tanulói önkormányzatiság kialakítása, erősítése Kooperatív alapelvek mentén szerveződött tevékenységek (csoportfoglalkozáson, csoportfoglalkozáson kívül, kooperációra épülő tanári fejlesztő műhelyek keretében)


2013

IX.

X.

XI.

XII.

I.

II.

x

x

x

x

x

x

III. IV. x

x

V.

VI.

x

x

VII.

FELELŐS

VIII. 1.1, 1.2, 1.7

Programfelelős

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

1.1, 1.2, 1.7

Kollégiumi nevelők Pszichológus

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

-

DT patronáló tanár

x

Projektmódszer alkalmazásával szerveződő tevékenységek (csoportfoglalkozáson, csoportfoglalkozáson kívül)

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x


x

-

x


Heti 2 órában patrónusi rendszer működtetése Önismereti foglalkozások Pszichológiai segítségnyújtás szakember bevonásával. 10 alk. diákönkormányzati ülés Heti 3 kooperatív módszerekkel megvalósított pedagógiai tevékenység tanulócsoportonként. 4 projekt epochálisan (Pecúr-avató, Karácsonyi ünnepség, Farsangi bál, Ballagási ünnepség),

1.1, 1.7, 2..1, 2.2, 2.3


Kollégiumi nevelők Szaktanárok

Folyamatos foglalkozások

Tevékenységközpontú tanulási és tanítási eljárások

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

1.1, 1.2, 1.7

Drámapedagógia eszközrendszerének alkalmazása

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

1.2, 1.7

Drámapedagógus

Heti 1 alkalommal

Családlátogatás

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

1.1, 1.7, 2.5

AJKP-s csop.vez.

Tanulónként egy, de szükség esetén több családlátogatás

x

x

x

x

x

x

x

x

x

1.1, 1.2, 1.7

Programfelelős Pszichológus

Heti 1 foglalkozás

Mérési felelős

6 db mérőeszköz standardizált

Minőségirányítási csoportvezető Mérési felelős

1 db eljárásrend

Mentálhigiénés műhelyek megfelelő szakemberek bevonásával Mérőeszközök kiválasztása, (ki)fejlesztése, adaptálása A mérési rendszer eljárásrendjének felülvizsgálata és az eredmények rögzítése az intézmény minőségirányítási programjában

215

x

x

x

-

x

x

x

1.1, 1.7


2012

TEVÉKENYSÉG IX. Az intézmény által kifejlesztett, vagy adaptált mérőeszközök használatával, az intézményi minőségirányítási programban rögzített eljárásrend szerint a mérések elvégzése Kulcskompetenciák és kognitív ismeretek egyéni, intézményi és országos standardokkal is összevethető mérése Az intézmény által kifejlesztett, vagy adaptált mérőeszközök használatával mérések elvégzése: A tanuló szociális helyzetének felmérése Az értékelési eredmények alapján szükségletek azonosítása Hatékony tanuló-megismerési technikák alkalmazása (spontán és tudatos, pl.: interjú, kérdőív, megfigyelés, dokumentum elemzés) A tanulók és családjaik bevonásával a mérésekkel összefüggő visszajelzési rendszer fejlesztése

Pályaorientáci ó biztosítása

Karrierterv korrekciója

XII.

I.

III. IV.

V.

VI.

VII.

x

-

Mérési felelős

2 db mérés

Mérési felelős

Évi 3 mérés kiértékelése.

3 db szociális mérés Családlátogatás

x

-

x

x

x

1.1, 1.7, 2.3, 2.5

AJKP-s csop.vez.

x

x

x

1.1, 1.7

AJKP-s csop.vez.

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

216


x

1.1, 1.7, 2.3

x

1.1, 1.7, 2.3, 2.12

AJKP-s csop.vez.

1.1, 1.7, 2.3, 2.6

AJKP-s csop.vez.

1.1, 1.7, 2.3

AJKP-s csop.vez.

1.1, 1.7

AJKP-s csop.vez.

x

x

x

x


VIII.

x

x

és

II.

FELELŐS

x

tevékenységeinek

értékelése

XI.

x

Karrierterv készítése Karrierterv megvalósítása

X.


2013

x

A tanulók helyzetelemzése évi 3 alkalommal. Felsorolt technikák közül legalább 1 darab alkalmazása hetente 1 alkalommal. 3 visszajelzés küldése a szülők felé a tanulók teljesítményéről Tanulónként 1 db karrierterv készítése a 1112 évfolyamon. Tanulónként 1 db karrierterv megvalósulási folyamat-leírása a 11-12 évfolyamon. Tanulónként 1 db karrierterv 2 alkalommal történő felülvizsgálata a 11-12. évfolyamokon.


Az AJKP folyamatos fejlesztése

2012

TEVÉKENYSÉG

Az AJKP fejlesztési stratégia és eszközrendszer (humánerőforrás, szabályozás, tevékenységek) működtetése Évente készítendő feladatterv részeként programfejlesztési feladatok meghatározása A mentori és a program előrehaladásának értékelését szolgáló tevékenységek kihasználása a programfejlesztés érdekében A horizontális tanulás működtetése a programban résztvevő intézmények között és az intézményben futó programon belül az intézményfejlesztés érdekében (többek között a jó gyakorlatok leírása, adaptálása, fejlesztő csoportok működtetése a programban résztvevő intézményen belül és intézmények között) A programban keletkező adatok visszacsatolása a programfejlesztés folyamatába

IX.

X.

XI.

XII.

I.

II.

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x


2013 III. IV. x

x

V.

VI.

x

x

VII.

x

x

x

x

x

x

x

Minden vonatkozó tétel

x

x

x

x

217

x


VIII.

-

x

FELELŐS

2.8, 2.13

x

1.1, 1.4, 1.7, 2.5, 2.9, 3.9, 3.10

x

-

Igazgató

1 stratégia megvalósítása

Programfelelős

1db feladatterv elkészítése

Igazgató

Havi 1 mentori beszámoló, évi 1 szakmai és pénzügyi beszámoló elkészül, negyedévente 1 db tanári konferencia megvalósul

Programfelelős

Évi 1 alkalommal tanévnyitó konferencián, önfejlesztő találkozón, kulturális találkozón és évkezdő táboron való részvétel

Igazgató

A program értékelő beszámolója elkészül

218

Pedagógiai program. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei József Attila Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Ózd Bem út 14

Recommend Documents