PEDAGÓGIAI PROGRAM. Bakonysárkányi Fekete István Általános Iskola 2861 Bakonysárkány Béke út 54

2013

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Bakonysárkányi Fekete István Általános Iskola 2861 Bakonysárkány Béke út 54.

BAKONYSÁRKÁNYI FEKETE ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM

TARTALOM I. INTÉZMÉNYÜNK BEMUTATÁSA ................................................................................................................. 3 A.) NEVELÉSI PROGRAM ............................................................................................................................. 6 I. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK .................................................................................................................... 6 II. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ....................................................................................................................................................... 8 III. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ........................ 15 IV. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ............................. 16 V. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSA ................................................... 18 VI. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ........................................................ 19 VII. A SZEMÉLYISÉGFEJTESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK ............ 21 VIII. PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI ....... 24 IX. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE ................................................................................................................. 35 X. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK ......................................... 40 XI. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI ........................................................................ 44 XII. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK, ÁTVÉTELÉNEK ELVEI ................. 46 XIII. NÉMET NEMZETISÉGI OKTATÁS ÉS NEVELÉS ............................................................................. 47 XIV. ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ............................................................................... 50 XV. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE ............................................................................ 53 B.)HELYI TANTERV .......................................................................................................................................... 59 I. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV, AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT KÖTELEZŐ ÉS NEM KÖTELEZŐ (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMAIK ÓRATERV .......................... 59 II. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA ................... 65 III. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI .................................... 66 IV. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI ......................................................................... 66 V. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE ................................................................................................................ 67 VI. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA, ISKOLAI BESZÁMOLTATÁSOK RENDJE ............................................................. 73 VII. ESÉLYEGYENLŐSÉGET SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ................................................................... 75 VIII. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE ............................................................................ 75 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK ..................................................................................................... 81 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK 82 MELLÉKLETEK .................................................................................................................................................. 83

2


BEVEZETŐ I. INTÉZMÉNYÜNK BEMUTATÁSA Az intézmény neve:

Bakonysárkányi Fekete István Általános Iskola

Székhelye:

2861 Bakonysárkány Béke út 54.

Az intézmény telephelye:

2861 Bakonysárkány Béke út 80.

Az intézmény oktatási-nevelési funkciót tölt be. Alapfeladata az általános iskolai nevelés-oktatás 1-8. évfolyamon, német nemzetiséghez tartozók általános iskolai nevelése-oktatása hagyományos nyelvoktató formában, többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók közül az enyhe értelmi fogyatékos és az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők iskolai nevelése-oktatása. 1. Iskola bemutatása Mottó:”Az iskola dolga, hogy megtanítassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” (Szent-Györgyi Albert) Bakonysárkányban több mint 250 éve folyik a gyerekek nevelése, oktatása. 1999 szeptemberétől Vérteskethely, 2005 szeptemberétől Aka is a beiskolázási körzetünkbe tartozik. Az utóbbi években a szomszédos Felsődobosról is jelentős számban választják iskolánkat a szülők. Az oktatás több évszázados története, a több településes beiskolázási körzet arra kötelez bennünket, hogy nevelő és oktató munkánkban kiemelt figyelmet fordítsunk a lakóhely és a nemzet történetének, hagyományainak megismertetésére, a haza iránti szeretet felébresztésére, a különféle világnézetű, nemzetiségű emberek cselekvő együttélésének gyakoroltatására. Bakonysárkány és Aka német nemzetiségi községek. Az 1930. és 1941. évi népszámlálás szerint a lakosság 75-80 %-a volt német. 1941-ben az akkori Közoktatásügyi Minisztérium Bakonysárkányban bevezettette a német nyelvű oktatást. A német hagyományok sokszínűvé tették a kulturális életet. A község fúvószenekara nemcsak a helybéli svábbálokon szolgáltatta a zenét, de a környező településeken is fellépett. A tánccsoportok kisebb-nagyobb átmeneti szünetekkel működtek. Településeink (Bakonysárkány és Vérteskethely) többször voltak helyszínei nemzetiségi napoknak, amatőr népművészeti fesztiváloknak. A német építészet elemei több házon ma is jól megfigyelhetők. A nemzetiségi, történelmi háttér jelzi, hogy a szülők és a lakosság természetes igényeként jelent meg a nemzetiségi oktatás, melyet 2005 szeptembere óta végzünk. A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, sajnos az utóbbi időben nőtt a szociokulturális 3


hátránnyal induló tanulók, a hátrányos helyzetű gyermekek száma. Nevelő és oktató munkánk az adottságokhoz igazodik: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is. A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. Iskolánk hosszú múltja alatt többször változtak az iskola falai, épületei, szervezeti keretei, de nem változott a bennük munkálkodó pedagógusok fő célja: emberséget és tudást adni a hozzánk járó gyermekeknek! 1. 1 Iskolaszerkezet, tanulócsoportok Iskolánk nyolc évfolyamos általános iskola. Első osztálytól nyolcadik osztályig a foglalkozások 16 óráig tartanak. Délután napközi otthonos és tanulószobai foglalkozások segítik a tanórai felkészülést. A német nemzetiségi oktatást szülői igények alapján szervezzük hagyományos nyelvoktató formában. Az oktatás során arra törekszünk, hogy tanulóinkban kialakuljon a nemzetiségi identitástudat, ráébredjenek arra, hogy milyen előnyt jelent a nyelvi és kulturális gazdagság, s kialakuljon bennük reális nemzetkép. A nemzetiségi nyelv oktatása mellett fontosnak tartjuk, hogy a tanulók megismerkedjenek a magyarországi németek múltjával, beiskolázási körzetünkhöz tartozó településeink helytörténetével, néprajzával. A nemzetiség nyelvének oktatását és a honismeretet az átlaglétszám feletti osztályokban osztálybontással szervezzük meg. A nemzetiségi oktatás keretében biztosítjuk egy világnyelv magas szintű elsajátítását, de a gyermekeknek angol nyelv tanulására is lehetőségük van. Az angol nyelvvel való ismerkedés szakköri keretben történik. Logopédiai ellátást és gyógytestnevelést valamennyi rászoruló gyermek számára helyben – a Pedagógiai Szakszolgálat közreműködésével - tudunk biztosítani. Emellett folyamatosak az igény szerinti felzárkóztatások, korrepetálások és egyéni foglalkozások. A fejlesztő foglalkozásokat fejlesztő- differenciáló szakpedagógusi végzettséggel rendelkező pedagógus tartja. A sajátos nevelési igényű gyermekeket integráltan oktatjuk. A tehetséges tanulóink számára folyamatos a tehetséggondozás. Ennek formája a különböző versenyekre való felkészítés, azokon való részvétel, ill. a szakköri és tehetséggondozó foglalkozások. A szakköri foglalkozásokon túl - a helyi Sportkörrel és a Faluházzal való együttműködésünknek köszönhetően - tanulóink kézműves foglalkozásokon vehetnek részt és többféle sportolási lehetőség közül válogathatnak. 1. 2 Személyi feltételek Az iskola nevelőtestülete megfelelő összetételű ahhoz, hogy a pedagógiai programban foglaltakat jó színvonalon valósítsa meg. A pedagógusok nagy része több diplomás, a „főtárgyak” (matematika, magyar, német) oktatására több tanár képzett. A nemzetiségi oktatáshoz adottak a személyi feltételek. A szakos ellátottság biztosítását óraadók is segítik. 4


A kisegítő alkalmazottak gondoskodnak az épületek és azok környékének tisztaságáról. Iskolánkban a személyi feltételek alkalmasak a kompetencia alapú oktatás elterjesztésére:  A tanárok gyerekekkel szembeni beállítódása igenlő.  Alkalmazzuk a hatékony tanuló megismerései technikákat.  A tanárok nevelési stílusa együttműködő.  Heterogén csoportban differenciálunk.  A tanárok tudása megfelelő az IKT eszközök használatához, web alapú tanulásirányításhoz, képesek az önművelésre, önképzésre. 1.3 Tárgyi feltételek Az oktató- és nevelőmunka két épületben folyik: az első három évfolyam az óvodával közös épületben, a többiek a „felsős” épületben tanulnak. Ez utóbbi kétszintes, öt tantermes, padlástér beépítéses. Az elmúlt években folyamatos felújítás és bővítés történt. Első lépésben egy nagyobb méretű aulával, korszerű és akadálymentes vizesblokkal bővült az épület, majd a padlástérben a technikaórákat is szolgáló, jól felszerelt alkotópadás jött létre. A padláson alapvetően kétfajta kézműves terület eszközeit, berendezéseit használhatják tanulóink: fafaragás és famegmunkálás, továbbá agyagozás és kerámiakészítés. Ezen kívül egy modern eszközökkel felszerelt tankonyha is a gyermekek rendelkezésére áll. Új, korszerű számítástechnika szaktanteremmel is bővítettük iskolánkat, valamint korszerűsítettük a világítást. Az alsós iskola épületét teljesen felújítottuk. Nagyméretű tornaszoba, új étkező, tálaló, tanterem, nevelői szoba, öltözők és akadálymentes környezet szolgálja a gyermekek nevelését. Az utóbbi években jelentősen emelkedett a szemléltető eszközök száma. Digitális táblákkal, tanulói laptopokkal és szavazógépekkel is rendelkezik az iskola. Osztálytermeink képe – igazodva a tanulók életkori sajátosságaihoz – megfelelő berendezési tárgyakkal illeszkedik az iskola egészéhez. Dekorációik anyagukban és tartalmukban a tantárgyak, az iskolai élet, a gyerekeket érdeklő és a bennünket körülvevő világ sajátosságait, értékeit közvetítik. Az osztálytermek gondozói a szaktanárok, a napközis nevelők és az osztályfőnökök irányításával a gyerekek. Az aulák kis mérete, korlátozott lehetőséget ad kihasználásukra. Főleg kis csoportos tevékenységek befogadására alkalmas. Hirdetőfala az információáramlás egyik fontos színtere. Az udvarok képe természetes anyagok használatával, rendszeres gyepgondozással egyre kellemesebb környezetté válik. Nagy szerep jut a környezetnek az óraközi szünetekben, a délutáni foglalkozások, a napközi életében. A gyerekek búvóhelyeket keresnek, fociznak, szaladgálnak, csoportos játékokat játszanak, ezért fontos az iskolaudvarokon lévő füves terület. A kihelyezett padok jó szolgálatot tesznek, ha rajzolni, beszélgetni, pihenni szeretnének. Iskolai könyvtári feladatokat a községi könyvtár látja el. Iskolánkban a tárgyi feltételek alkalmasak a kompetencia alapú oktatás terjesztésére:  Rendelkezünk digitális tananyaggyűjteménnyel, videó és zenei anyagokkal.  A számítógép, mint fejlesztőeszköz megfelelő mennyiségben rendelkezésre áll.  A tantermi berendezések variálhatók a csoportfoglalkozásokhoz.

5


A.)

NEVELÉSI PROGRAM

Intézményünk Pedagógiai programját - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet (NAT), a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve 17/2013. (III.1.) EMMI rendelet, SNI tanulók iskolai oktatásának irányelve 32/2012. (X.8) EMMI rendelet, és a kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet - alapján, az alapvető törvényi előírások betartásával készítette.

I. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK Nevelő - oktató munkánk során a személyiség harmonikus fejlesztése érdekében az alábbi alapelveket tartjuk szem előtt. Pedagógiai alapelvünk, hogy:  iskolánk nevelő – oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatokat;  alapvető jelentőséget tulajdonítunk a kulcskompetenciák kialakításának, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kiművelésének;  kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra;  pedagógiánk elfogadott alapelve: a komplexitás elve, azaz annak állandó figyelembevétele, hogy a nevelés során biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek hatásával kell számolnunk;  a nevelés két alapvető tényezője: a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a folyamatban, közöttük aktív kölcsönhatás van;  a nevelő vezető, irányító, kezdeményező szerepe érvényesül a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységük megszervezésében, személyiségük fejlesztésében;  a közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához;  az iskola valamennyi dolgozója és tanulója kölcsönösen tiszteletben tartja egymás emberi méltóságát;  minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek okos szeretete hatja át;  iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása;  a tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére;  alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében;  minden tanulónak biztosítjuk az egyéni adottságai, képessége és tehetsége szerint az önmegvalósítás lehetőségét;  az egyéni szükségletek szerint megfelelő feltételeket nyújtunk gyermekeinknek a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez; 6




         

minden támogatást megadunk ahhoz, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó tanulás alapjait, valamint a folyamatot megkönnyítő képességeket, készségeket és kompetenciákat: a szövegértési – szövegalkotási, matematikai – logikai, idegen nyelvi, valamint az infokommunikációs technológiákat; a kompetencia alapú oktatás során az ismereteket – készségeket és attitűdöket kölcsönhatásban fejlesztjük; hatékony felzárkóztató munkával támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez; iskolánk segíti a világban való eligazodást az idegen nyelvek oktatásával; az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal; a nevelési - oktatási folyamatokban következetes „emberléptékű” követelményeket támasztunk; megalapozzuk az egészséges életmód készségét; reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány illetve pálya kiválasztását; a kommunikációs - és viselkedéskultúra elsajátíttatásával kialakítjuk a tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét; alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét; a NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését: a magyar nyelv és irodalom; az idegen nyelvek; a nemzetiségi nyelv és irodalom; a matematika; az ember és társadalom; az ember és természet; földünk – környezetünk; a művészetek; az informatika; az életvitel és gyakorlat; a testnevelés és sport.

A kompetencia alapú oktatással kapcsolatos alapelvek:  a kompetencia alapú oktatás elterjesztése;  differenciált fejlesztés és az esélyegyenlőség biztosítása;  a tudás- és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása;  fokozatosság és folyamatosság biztosítása;  tevékenységközpontú pedagógiai gyakorlat támogatása, gyakorlatközpontúság;  motiváló tanulási környezet kialakítása;  valóságos tanulási környezet kialakítása (iskolán kívüli munka);  a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása;  a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése;  alkotó pedagógiai klíma megteremtése.

7


II. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Nevelő-oktató munkánk kiemelt kompetenciafejlesztési területe:  Anyanyelvi kommunikáció  Idegen nyelvi kommunikáció  Matematikai kompetencia  Természettudományos és technikai kompetencia  Digitális kompetencia  Szociális és állampolgári kompetencia  Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia  Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség  Hatékony, önálló tanulás Céljaink az alsó tagozaton:  óvjuk és fejlesszük tovább az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot, segítsük a gyermekek természetes fejlődését  vezessük át a gyermekeket az óvoda játékközpontú tevékenységéből az iskolai tanulás tevékenységeibe („Óvodából iskolába” program)  a játékosságot megőrizve, tapasztalás útján a gyerekek minél több érzékét, készségét és képességét fejlesszük az iskolai, közös tevékenység során  tegyük fogékonnyá tanulóinkat saját környezetük, a természet, a társas kapcsolatok, majd a magasabb társadalom értékei iránt  iskolánk adjon teret és lehetőséget a gyermekek játék és mozgás iránti vágyának kielégítésére; alakítsuk ki az egészséges életmódra való igényt  a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában közvetítsünk elemi ismereteket, fejlesszünk alapvető képességeket és alapkészségeket Céljaink a felső tagozaton:  folytassuk és erősítsük az alsó tagozat nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését  a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegyük figyelembe, hogy ez az egységes rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik  a 10-12 éves tanulóink gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalataikhoz  13-14 éves kortól a tanulóink ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi- és elemző gondolkodás  neveljük együtt a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket  készítsük fel tanulóinkat – érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően –a továbbtanulásra, a társadalomba való majdani beilleszkedésre, jogaik, kötelességeik törvényes gyakorlására A kompetencia alapú oktatás terjesztésének céljai:  a sikeres munkaerőpiaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése,  a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók segítése a kompetencia alapú oktatás megvalósításával,  a kompetencia-alapú oktatás megvalósításához illeszkedő módszertan széleskörű megismerése, és megvalósítása,  a nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése, 8


     

a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak - lehetőség szerinti - egyénre szabott fejlesztése, az esélyegyenlőség érvényesítése, újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetésével a tanulók motiváltságának növelése, szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása, egyéni fejlesztési tervek készítése, digitális írástudás elterjesztése.

A kompetencia alapú oktatás implementációjának célrendszere, a célok ütemezése: Célok, indikátormutatók Teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag Választott kulcskompetencia területi programcsomag Tantárgytömbösített oktatás aránya a szakrendszerű oktatásban Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása Digitális tartalmak, taneszközök használatának aránya A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása Új módszerek intézményi alkalmazása és elterjesztése Önálló intézményi innováció megvalósítása Jó gyakorlatok átvétele

Implementáció éve 2009/10 matematikalogika, szövegértésszövegalkotás német nyelv és irodalom

Fenntarthatóság 2010/11 matematikalogika, szövegértésszövegalkotás német nyelv és irodalom

2011/12 matematikalogika, szövegértésszövegalkotás német nyelv és irodalom




5%

0%

0%

0%

0%

0%

magyar nyelv és irodalom






25 %

25 %

25 %

25 %

25 %

25 %

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

+

Kiemelt fejlesztési feladatok: Erkölcsi nevelés; Nemzeti öntudat, hazafias nevelés; Állampolgárságra, demokráciára nevelés; Önismeret és a társas kultúra fejlesztése; Családi életre nevelés; A testi és lelki egészségre nevelés; Felelősségvállalás másokért, önkéntesség; Fenntarthatóság, környezettudatosság; Pályaorientáció; Gazdasági és pénzügyi nevelés; Médiatudatossára nevelés; A tanulás tanítása. Az elemi műveltségi alapok feltételrendszerének megteremtése, az alapműveltség, az információs és kommunikációs kultúra megalapozása és fejlesztése Alsó tagozat: elemi ismereteket közvetítsen, alapkészségeket és alapvető képességeket (olvasás, írás, szövegalkotás számolás) fejlesszen. 9


Felső tagozat: folytassa az alsó tagozatban megkezdett készség-és képességfejlesztést, igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz. (Olvasás, írás, szövegalkotás számolás eszközzé fejlesztése) - Megfelelő szövegértés, beszédkultúra, az anyanyelv minél teljesebb értékű ismerete jellemezze a tanulókat. - Legyenek képesek eligazodni a különböző információs anyagokban, tudjanak tájékozódni ezek gyűjteményeiben. - Sajátítsák el a számítógép-kezelés alapjait, ill. egyéni igény alapján legyen lehetősége a tanulóknak erre magasabb szinten is. - Tudják felhasználni a világháló lehetőségeit tanulmányaik során. - Legyenek képesek az információk szelektív használatára, alkotó felhasználására. - Ismerjék meg az elektronikus média hatásmechanizmusát. Erkölcsi nevelés  1-4. évfolyamon: A sokféle közös tevékenységben való részvétellel sajátítsák el a gyermekek azokat az alapvető magatartási normákat, szabályokat és szokásokat, amelyek megalapozzák a társadalmi, természeti és technikai környezetükhöz való viszonyukat, elősegítve ezzel szocializációjuk sikerességét.  5-8. évfolyamon: Az ön- és világszemlélet folyamatos formálása, olyan tanulási környezet megvalósítása, amely kialakítja az erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot, és megalapozza a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés - Olyan tevékenységek ismerete és gyakorlása, amelyek az otthon, a szülőföld, a haza megismeréséhez, megbecsüléséhez, a vele való azonosulásához vezetnek. A tanulók ismerjék meg és ápolják hagyományainkat, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. A nemzetiségi-, hon- és népismeret elsajátítása; a néphagyományok megismerésére és ápolására nevelés -

Célja, hogy minden tanuló ismerje meg a német nemzetiség történetét, hagyományait, hazánkat, a magyar kulturális örökségre leginkább jellemző sajátosságokat, a magyar néphagyományt. Sajátítsa el minél magasabb szinten a német nyelvet, valamint azokat az ismereteket (és gyakorolják azokat a tevékenységeket), amelyek erősítik a nemzetiséggel való azonosulást. Legyen tisztában azokkal az értékekkel, amelyekkel megbecsülést szereztek maguknak és a Közép-Európában letelepedett németségnek. Aktívan vegyen részt a nemzetiségi hagyományok ápolásában. Sajátítsa el azokat az ismereteket, gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megbecsüléséhez, megszeretéséhez és az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerje a kiemelkedő magyarországi német, magyar és német államférfiak, tudósok, feltalálók, felfedezők, művészek, írók költők, sportolók tevékenységét, munkásságát.

Fenntarthatóságra, környezettudatosságra nevelés - Személyes tapasztalatokon, átélt élethelyzeteken és pozitív magatartásformák folyamatos gyakorlásán keresztül a környezettudatos magatartás formálása. - A tanulók természettudományos gondolkodásának fejlesztése. - Kapcsolódjanak be a tanulók közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. - Vegyenek részt minél többen a „Zöldsárkány” mozgalomban. A tanulás tanítása - Logikus, fegyelmezett gondolkodásra és munkára nevelés. A gondolkodási képességek fejlesztése. 10


-

A tanulásban való kitartás, az akaraterő fejlesztése. Az önművelés igényének, szokásának kialakítása. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása.

A testi és lelki egészségre nevelés 1-4. évfolyamon: - Az iskola adjon teret a gyermek játék, és mozgás iránti vágyának. - Az iskola segítse a gyermek természetes fejlődését, érését. 5-8. évfolyamon: - A káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése. - Tudatformálás: a sport és a rendszeres mozgás fontossága az egészséges életmód kialakításában. Valamennyi évfolyamon: - Egészséges napirend kialakítása és az egészséges életmódra való felkészítés. - Pozitív beállítódások, magatartások és szokások kialakulásának segítése. Az iskolai környezet olyan legyen, amely segíti az egészséges testi, lelki és szociális fejlődést. A családi életre nevelés - Harmonikus családi minták közvetítése. - A családi közösségek megbecsülése. - Felkészítés a felelős párkapcsolatok kialakítására. - Ismeretközvetítés a családi életben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Állampolgárságra, demokráciára nevelés - Társadalmi-állampolgári kompetenciák fejlesztése annak érdekében, hogy a tanulók felnőttként jogaikat érvényesíteni tudó, kötelességeikkel tisztában lévő és a közéletben résztvevő felnőttekké váljanak. - Önálló kritikai gondolkodás, elemzőképesség és vitakultúra fejlesztése. Felelősségvállalás másokért, önkéntességre nevelés - Hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység fejlesztése. - Segítő magatartás kialakítása a tanulókban. Gazdasági és pénzügyi nevelés - Ismeretek fejlesztése annak érdekében, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Médiatudatosságra nevelés - Az új és a hagyományos médiumok nyelvének megértése. - Értelmező, kritikai beállítódás kialakítása. - A valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetési módjainak megismerése. Pályaorientáció A pályaorientáció feladata: - A pályaválasztási érettség előkészítése és kialakítása, a pályaválasztási döntés előkészítése, a választott pályára való felkészítés a hivatástudat kialakítása, segítségnyújtás a választott pályán történő beilleszkedés megalapozásához, a pályaszocializációhoz, az esetleges pályakorrekciókra való felkészítés. A tanulók megismerése a pályaorientáció szempontjából - Minden tanárnak törekednie kell arra, hogy megismerje a tanulók, képességeit, speciális képességeit (például manuális és zenei képességét), valamint a tanuló érdeklődését és 11


annak irányait, intenzitását, tartósságát, érzelmi telítettségét és szerepét a pályaválasztásban, továbbá az egyéni motiváltságát, attitűdjeit és azok hatását a pályaválasztásra. Fizikai és szellemi teljesítményeit a pedagógiai értékelés legváltozatosabb eljárásaival. A tanuló önismeretének fejlesztése - A tantestület kiemelkedően fontos feladatának tekinti segíteni a diákot önmaga megismerésében, mert csak helyes, reális önismerettel lehet személyiségének megfelelő pályát választani. Tanári értékeléssel elérhető, hogy a tanuló reálisan meg tudja ítélni saját teljesítmény szintjét, s mérlegelni, hogy e teljesítmények mely pályairányok esetében optimálisak. A tanuló pálya-megismerési képességeinek fejlesztése A pedagógus (elsősorban az osztályfőnök) feladata: Megismertetni a tanulókkal a legfontosabb szakmákat. Segíti a diákokat annak megfogalmazásában, hogy melyek számukra a vonzó pályák és miért. Megismerteti a tanulókat azzal, hogy az általuk választott szakma milyen követelményeket támaszt, s milyen emberi tulajdonságokat, személyiségjegyeket követel meg tőlük. Megfelelő ismeretekhez juttatja tanítványait az egyes pályák munkaleírásáról. Tájékoztatja őket arról, hogy milyen iskolai ismeretek alkalmazhatók az egyes szakmákban. A tantestület törekedjék arra, hogy a fiatalokban reális jövőkép alakuljon ki. Ismertessék meg velük az ország társadalmi-gazdasági folyamatait, az ezzel járó szerkezeti átalakítások tendenciáit. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos értékekkel tanulóink azonosuljanak, és ez irányítsa cselekedeteiket, viselkedésüket. 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. 5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. 7. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 8. A nemzetiségi történelmi kultúra és nemzetiségi hagyományok megismerése és tiszteletben tartása. 9. Feladataink továbbá: A kompetencia alapú oktatás terjesztése. Élet közeli tanulási környezet kialakítása. A tanulási stratégiák alkalmazásában a sokszínűségre törekvés tevékenységrendszerének biztosítása. A játékosság, a szimuláció gazdag eszköztárának biztosítása.

12


Fenti feladatok megvalósítása során az alábbi pedagógiai eszközöket, eljárásokat alkalmazzuk:  tevékenykedtetésre épülő tanulásszervezés;  projektoktatás: a hagyományos oktatáson, az iskola hagyományos időkeretein, falain átlépve életközeli próblémából indítva, minden résztvevő mindenféle tapasztalataira építve határozzuk meg a célokat, feladatokat, tervezzük meg a munkamenetet és mutatjuk be az eredményeket;  témahét: a tananyag komplex elsajátításának olyan formáját alkalmazzuk, amikor az adott tárgykört a diákok több tanítási napon, iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között, változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel;  nem tanórai formában megszervezett „tananyag-átadás”: nyelvi tanulmányút, illetve erdei iskola;  műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása: a tantárgyak közti merev határrendszer megszüntetésével komplex fejlesztést valósítunk meg, az oktatást és nevelést egységes feladatellátással valósítjuk meg;  moduláris oktatás;  az info-kommunikációs technológia, mint eszköz és taneszköz;  a sajátos nevelési igényű tanulók esetében: sérülés specifikus fejlesztés, egyéni haladás, értékelés. A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében az iskola pedagógusai által alkalmazott motiváló munkaformák és módszerek:  páros munka  csoportmunka  játék  szerepjáték (drámapedagógia)  vita  kutató-felfedező módszer  kooperatív módszerek  projekt módszer A digitális pedagógia elterjesztésével kapcsolatos feladatok, tevékenységek: 3-as célú kompetenciafejlesztés:  Tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése  IKT eszközök készségszintű alkalmazásának fejlesztése  A konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciák fejlesztése IKT által támogatott tanulásszervezési módok:  Csoportmunka  Pármunka-tanulópár  Egyénre szabott munka  Részben egyénre szabott munka  Önálló munka Többszintű differenciálás biztosítása a következő megvalósulási formákban:  Mennyiségi differenciálás  Minőségi differenciálás  Tanulási követelmények differenciálása Ajánlott óratípusok:  Új ismeretanyag feldolgozása  Alkalmazás-gyakorlás  Összefoglalás, ellenőrzés-diagnosztikus mérés Alkalmazásra szánt feladattípusok:  Problémamegoldó csoportfeladatok 13


 Alkotó feladatok  Felfedező, kutató feladatok  Érvelésre-vitára alkalmas feladatok  Ellenőrzés, értékelés Digitális tartalmak:  iskola saját honlapja, diákoknak, szülőknek, tanároknak szóló információkkal  iskola saját belő hálózatán tárolt digitális oktatási anyagok  multimédia tartalmak (képek, mozgóképes állományok, animációk, hangállományok)  multimédia CD-k, DVD-k, egyéb tömegtároló eszközök  eTanulás rendszerekkel kezelhető, módosítható tartalmak, tananyagok IKT-val támogatott mérés-értékelési tevékenységek:  számítógép segítségével kitöltött tesztek  bemeneti (a tanóra elején) mérés  fejlesztő célú mérés, értékelés  összegző, szummatív értékelési eljárások alkalmazása (a tanulók teljesítményének, tudásszintjének mérésére)  számítógéphez kapcsolódó audio-vizuális és/vagy multimédia eszközök igénybevétele a tanórán a mérési-értékelési folyamatban  aktív tábla, szavazógépek alkalmazása  csoportos feladatmegoldás esetén egyéni teljesítmény értékelését lehetővé tévő eszközök, eljárások alkalmazása (szoftverek, hálózati megoldások, stb.)  mérési értékelési eljárásban internet, elektronikus kommunikáció igénybevétele (SDT, internetes feladatbankok, házi dolgozat, projektfeladat megoldása, távoli elérés, stb.) A pedagógiai programba foglalt alábbi értékek erősödését várjuk a digitális kompetencia kiemelt fejlesztésével és annak alkalmazásával az ismeretek átadásban:  minőségi és piacképes tudás biztosítása a tanulók számára  „egész életen át tartó tanulás” készségének kialakítása  nyitott, kommunikációra képes egyéniségek formálása  problémamegoldó, innovatív személyiségfejlesztés  esélyegyenlőség biztosítása a társadalmilag hátrányos helyzetű tanulók számára  esélyegyenlőség biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára. Információs-kommunikációs technológiák alkalmazása az oktatásban: Az iskola legfontosabb tevékenységi területe a tanórai munka és az ehhez kapcsolódó otthoni feladatok. A kommunikáció korának iskolája segíti a tanulókat az eligazodásban, tájékozódási pontokat ad, megfelelő értékszemléletet alakít ki, fejleszti műveletvégző képességeiket, hogy választhassanak, szelektálhassanak, képesek legyenek strukturálni, rendszerezni és célirányosan felhasználni ismereteiket. Másrészt az alkalmazott munkaformák is átalakulnak. Nagyobb hangsúly kerül a csoportmunkára, melyen belül a felfedezés, a megoldáskeresés, a megoldás megtervezése, dokumentálása, mások számára elérhető formában való megosztása egyaránt fontos. Az IKT megjelenése az órai és otthoni munkában:  Anyaggyűjtés és kiértékelés az Internet segítségével tanórán és otthon  Órai munka során konstruktív módszerek gyakorlása, a megoldás dokumentálása  Kompetenciaterületek összekapcsolása: a digitális eszközök használata más műveltségi területekhez tartozó új ismeretek megértésekor, szimulációjakor  Tanórai kísérletek számítógépes megjelenítése, vezérlése, adatfeldolgozás, értékelés  Digitális tudásbázis alkalmazása órák anyagának összeállításakor, feladatok kiadásakor  Linkgyűjtemény (vagy saját tananyagtár) használata szaktárgyanként – s ez megjelenik az iskolai portálon is az otthoni munkához  Felmérések, értékelések készítése megfelelő programok és válaszadó eszközök alkalmazásával 14


Ezen módszereket már többen rendszeresen használják kollégáink közül, mintatanmeneteket és óravázlatokat készítenek az egyes területeken felhasználható digitális tananyagok, szimulációs szoftverek, gyűjtemények megjelölésével. IKT az iskolai kommunikációban: Az iskola belső és külső kommunikációs felülete lehet az iskola portálfelülete. Az iskola megoszthatja a legfontosabb információit a fenntartóval és a szülőkkel egyaránt. Hosszabb távon a diákok különböző közösségi eszközök segítségével (levelezés, chat, fórumok, tanulásszervező modul) beadhatják otthoni munkáikat, megvitathatják a tananyaggal kapcsolatos problémáikat, programokat szervezhetnek, megoszthatják a diákélettel kapcsolatos képeiket, naplóbejegyzéseiket.

III. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek alakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének fejlesztése. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség fejlesztése. A kulturált magatartás és kommunikáció gyakoroltatása. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek fejlesztése. A tanulók akarati nevelése. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom fejlesztése. A tanulók nemzeti, nemzetiségi nevelése. Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti és nemzetiségi hagyományok, a nemzeti és nemzetiségi kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. Nemzetiségi identitástudat kialakítása. A tanulók munkára nevelése. Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A tanulók testi nevelése. Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. 3. A tanulók környezeti nevelése. Feladat: A természetes és mesterséges emberi környezet értékeinek megismerése. Értékmegőrző és fejlesztő, környezettudatos magatartás kialakítása. Az egészséges természet kialakításáért és magtartásáért tevékenykedő tudatos és felelős személyiség kialakítása. 4. A tanulók személyiségének komplex fejlesztése: az értelem mellett a gyermek önmagához, a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztése. 15


Feladat: Egyéni tanulási útvonalak kialakítása, kifejlesztése, differenciált terhelés megvalósítása. A tanulás iránti motiváció fejlesztése, a megismerési vágy fenntartása változatos, gazdag fejlesztő programok kínálatával. A tantárgyak közti merev határrendszer csökkentése (műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása), oktatás és nevelés egységes feladatellátása. A játékszeretet fejlesztése, a tanítástanulás folyamatába alkotó jellegű feladatok meghatározása, csoport- és pármunka szervezeti formák alkalmazása.

IV. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK 1. Bevezetés Iskolánk a tananyag oktatása mellett kiemelt feladatának tekinti a tanulók egészséges életmódra nevelését. Az egészségnevelés – komplexitásánál fogva - az iskola minden pedagógusának a feladata. A célzott szakmai tevékenységben a biológia, környezet- és természetismeret, valamint a testnevelés, tánc szakos tanárnak, továbbá az osztályfőnököknek és az iskola vezetésének kiemelt szerepe van. Intézményünk és környékének tárgyi adottságai megfelelőn szolgálják a gyermekek egészséges életmódjának kialakítását. A tornaszoba kis mérete igazodik az alacsony tanulói és csoportlétszámokhoz. A székhelyen sportpálya segíti a szabadtéri mozgást, sportolást. A vidéki környezet sokszínű lehetőséget kínál az egészségfejlesztő munkához: séta, gyalogtúra, kerékpártúra, természetjárás, stb. 2. Célok Hosszú távú A tanulók ismerjék meg az egészségvédelem legfontosabb területeit. S ezen értékek birtokában legyenek képesek egészségük megőrzésére, betegségek megelőzésére, a helyes magatartás gyakorlására. A tanulók egészséges életvitelhez szükséges képességei erősödjenek és fejlődjenek. Iskolánk és környezete még jobban szolgálja az egészségmegőrzést és a biztonságot. Középtávú A tanulók ismerjék meg a helyes táplálkozás alapvető elemeit, a szenvedélybetegségek káros hatásait, növekedjék a testmozgásra szánt idő. Rövidtávú Sokszínű tevékenységrendszer biztosítása. Szociális készségek fejlesztése: divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás, kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret. A pedagógusok ismerjék meg a tanulók étkezési szokásait, és a káros szenvedélyekhez való viszonyulásukat. A családi házzal együtt segítsék a helyes higiénés szokások kialakulását. A tanulók minél többször érezzék át a testmozgás adta örömöt.

3. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai A tanulóknak olyan – életkoruknak megfelelő – ismereteket adunk át, amelyek az egészség megőrzése szempontjából fontosak: személyi higiénia 16


egészségkultúra szenvedélybetegségek (játékszenvedély, TV, videó hatásai, élvezeti szerek, kábítószerek) kortárs kapcsolatok, konfliktuskezelés és kommunikáció párkapcsolati kultúra, családi életre nevelés egészséges táplálkozás sport, mozgás szerepe környezet egészségügyi gondok elsősegély-nyújtás alapismeretei balesetvédelem. A pedagógusok magatartásukkal, gondosságukkal az alábbi területeken járulnak hozzá az egészséges életmód gyakorlásához: napi munkarend, órarend kialakítása ülésrend meghatározása tanulók egészségi állapotáról való tájékozódás osztálytermek berendezése. Tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmódhoz szükséges magatartásformákat, szokásokat, tevékenységi formákat, egészségbarát viselkedésformákat. 4. Az iskolai egészségnevelést szolgáló tevékenységformák Tanórai Szaktárgyi órákon: biológia és egészségtan, valamint környezetismeret és természetismeret tantárgyak keretében egészségfejlesztéssel kapcsolatos ismeretek adunk át, a testnevelés- és táncórák tananyaga az egészségnevelést szolgálja. Osztályfőnöki órákon: az ötödik-nyolcadik évfolyamon a helyi tantervben meghatározott egészségneveléssel kapcsolatos témaköröket feldolgozzuk fel. Tanórán kívüli A pedagógusok olyan szokásrendet alakítanak ki, amely megfelel az egészséges életmód alapvető kritériumainak (étkezés rendje, higiénés szokások, játékos testmozgás,…) A környezettan szakkör, vagy az igény szerint kialakított csecsemőápolási szakkör kiegészítik a délelőtti tanórák nyújtotta ismereteket, de főleg a gyakorlati megvalósítást, kipróbálást, élményszerzést segítik. Évente egy alkalommal egészségnapon (egészséghéten) sokszínű lehetőséget biztosítunk az egészséges életmód gyakorlásához (ételbemutató, ételkóstoló, játékos sportprogramok, vetélkedők, plakátverseny…) A diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervezünk, melyeknek célja – hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetésén túl – az osztályok közösségi életének fejlesztése, a mozgásigény felkeltése és kielégítése (látogatás Magyarország egy nemzeti parkjába felső tagozatosoknak; látogatás történelmi emlékhelyekre, múzeumokba felső tagozatosoknak). Minden évben lehetőséget biztosítunk a tanulóknak, hogy részt vegyenek egy-egy gyalog túrán, amelyet a környék természeti bemutatóhelyeire szervezünk és amennyiben szükséges a tanulókat a túra helyszínére szállítjuk (természetjáró túra 1-2. évfolyamosoknak). Mindennapi testedzés biztosítás Testnevelés- és táncórák, valamint iskolai sportköri foglalkozások; játékos, egészségfejlesztő testmozgás az alsó tagozaton; úszásoktatás.

17


5. Kapcsolatrendszer, kapcsolattartás módja a célok megvalósítása érdekében Az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele: évente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában; alkalomszerűen az első-negyedik évfolyamon az osztályfőnökkel való egyeztetés szerint; a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezéséhez; a csecsemőápolási szakkör vezetéséhez. Családok programokon való részvétele, szülői közreműködés a megvalósításban:  Szülői értekezleten, tájékoztatón, ismeretterjesztő előadáson való részvétel.  Egészségfejlesztést szolgáló programok megvalósításában való aktív közreműködés: ételbemutató, ételkóstoló előkészítése. Az alábbi közvetett partnereinkkel tartunk kapcsolatot egészségfejlesztő céljaink megvalósítása érdekében:  Rendvédelmi szervek  Gyermekjóléti szolgálat  Családsegítő központ  Nevelési tanácsadó  Védőnői szolgálat  ÁNTSZ.

V. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSA 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók - ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; - ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat. - ismerjék fel a vészhelyzeteket; - tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; - sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; - ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; - sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. 2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: - a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; - a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit; - a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében - az iskola kapcsolatot épít ki a mentőszolgálattal és a Vöröskereszttel; - tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; - javasoljuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen. 4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek tevékenységformák szolgálják: 18

elsajátítását

elsősorban

a

következő


-

a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: TANTÁRGY biológia

kémia

fizika testnevelés -

ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK - rovarcsípések - légúti akadály - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés - égési sérülések - forrázás - magasból esés

az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegélynyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak a védőnő, a szakértő szülők, a mentőszolgálat vagy a Vöröskereszt bevonásával; - a projektnapok, témahét fontos témaköre az egészségvédelem, a helyes táplálkozás, az elsősegély-nyújtás alsó és a felső tagozatos tanulók számára egyaránt.

VI. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli, egyéb tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm - a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró - személyiségének lassú átalakulásától az autonóm önmagát értékelni és irányítani képes - személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 19


4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. A német nemzetiségi hagyományok tiszteletben tartása. A német nemzetiségi hagyományaink ápolása. 6. A kooperatív együttműködés fejlesztése. A tanulási képességek és a szociális képességek egyidejű fejlesztése. A tanulási tartalom elsajátítása, és a készség –és képességfejlesztés csoportos formában. A tanulók aktív együttműködése a siker érdekében. Feladat: A tanulói közösség felkészítése az SNI-s tanulók integrált nevelésére. A másság elfogadása. A különböző szociális kompetenciák fejlesztése: empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, alkalmazkodó készség. A közösségfejlesztésnél kiemelt kompetenciafejlesztési területek:  Szociális és állampolgári kompetenciák  Közjó iránti elkötelezettség, konfliktuskezelés, együttműködő magatartás  Környezet és az emberi közösségek harmonikus viszonyáért felelősségvállalás  Anyanyelvi kommunikáció  Saját és közérdek képviseletéhez szükséges szóbeli és írásbeli, nyelvi kifejezőkészség Ennek érdekében az iskola feladatai: Neveljen:  felelősségvállalásra  saját képességek maximális kifejlesztésére  játékszabályok betartására  önfegyelemre  becsületességre  mások győzelmének elfogadására  mások személyének és tulajdonának tiszteletben tartására  helyes értékítélet, önértékelés képességének kialakítására  közvetlen környezetünk megóvására  környezettudatos szellemben szervezze a mindennapi életét, kirándulásokat, erdei iskolát  harmonikus kapcsolatra a társadalmi és természeti környezettel  hon-, és népismeretre  hazaszeretetre Alakítsa ki:  a másság elfogadását (vallás, életmód, különböző kultúrák, fogyatékosság) (szociális kompetencia)  az empátiás kapcsolatteremtés képességét  a türelem és megértés képességét  saját identitástól eltérő tulajdonságok toleranciáját  önálló véleményformálás képességét (anyanyelvi kommunikáció)  érvek kifejtésének, megvédésének, értelmezésének képességét (kommunikációs képesség)  az új információs környezetben való eligazodás képességét (digitális kompetencia) Mutassa meg:  hogy sokféle vélemény létezik 20


 véleményét mindenkinek jogában áll képviselni, megvédeni A tananyag elsajátíttatásakor minden pedagógus  segítse a tanulók kezdeményezéseit  segítse a közvetlen tapasztalatszerzést  biztosítson elég lehetőséget és teret a közösségi cselekvések kialakításához  alakuljon ki a tanulóban a bátorító, vonzó jövőkép  adjon átfogó képet a munka világáról  változatos munkaformák erősítsék az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését (kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia)

VII. A SZEMÉLYISÉGFEJTESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK 1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. 2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi egyéb foglalkozások segítik: Hagyományőrző tevékenységek Fontos feladat az iskola történetének ápolása. Ezt szolgálják az évfordulókhoz kötött megemlékezések. Minden tanév folyamán osztály-, vagy iskolai keretben, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: 1956. október 23-a, 1848. március 15-e évfordulóján. Karácsonykor, húsvétkor felelevenítjük a néphagyományokat és játszóházat tartunk. Farsangkor jelmezes felvonulást szervezünk, melynek lebonyolítója a 8. osztály. Anyák Napján az iskolában készített ajándékkal köszöntjük az édesanyákat, nagymamákat. A gyermeknapon a DÖK által javasolt és elfogadott programot szervezünk. Tanévnyitón köszöntjük az első osztályosokat. A 8. osztályosok ballagását ünnepélyes keretek között tartjuk meg. Minden évben novemberben mesemondó- („Sárkányok” mesemondó találkozója), a Költészet Napján szavalóversenyt (Járási szavalóverseny) rendezünk. Időnként az iskola (pl. iskolatörténet, nemzetiségi történet), az intézmény tevékenységével összefüggő (pl. természeti értékeink) kiadványt jelentetünk meg. Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az 21


iskolai diákönkormányzat munkáját a 4-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. Délutáni napközis és tanulószobai foglalkozások A nemzeti köznevelési törvény előírásainak megfelelően 16 óráig foglalkozásokat biztosítunk a tanulók számára. A foglalkozások egy része (napközi otthonos és tanulószobás) a következő napra történő előkészületeket, felkészülést szolgálja. Diákétkeztetés A tanulók napi háromszori étkezésben részesülhetnek (tízórai, ebéd, uzsonna), melyet az önkormányzat biztosít számukra. Az étkezési térítési díjakat az önkormányzat által meghatározott módon kell befizetni. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Az alsó és felső tagozaton az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató vagy fejlesztő órákat szervezünk. A 7. és 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére magyar nyelv és matematika tantárgyakból képességfejlesztő, előkészítő órákat tartunk. A tehetséges diákoknak versenyre felkészítő és egyéb tehetséggondozó foglalkozásokat szervezünk. Ezeket a munkatervben részletesen meghatározzuk. Iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. Ezek közül előnyben részesítjük az angol nyelvi, a környezettani („Zöldsárkány”), az informatikai, a kézműves (agyagozó, famegmunkáló, általános kézműves) és a hagyománnyal rendelkező szakköreinket, valamint az énekkart. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és a rendelkezésre álló órakeret figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. A szakkörökhöz az iskola biztosítja a személyi és tárgyi feltételeket. Versenyek, vetélkedő, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szavaló, mesemondó, stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a szaktanárok végzik. Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a lehetőségekhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, színház- és múzeumlátogatások). A színházlátogatásokhoz, melyet az iskola évi két-két alkalommal szervez az alsó és a felső tagozatos tanulóknak a személyi és tárgyi feltételeket biztosítjuk.

22


Hit- és vallásoktatás A területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az érvényes jogszabályoknak megfelelően hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését az iskolával szorosan együttműködő községi könyvtár segíti. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. Témahetek, projektek Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára projektoktatást, témahetet szerveznek. A projektoktatás egy iskolai napon legalább három órát meghaladó foglalkozás vagy több iskolai órán, tanítási napon át zajló tanítási-tanulási folyamat. Ennek során – elsősorban – a tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthető ismeretek feldolgozása történik egy-egy témakör köré csoportosítva a gyerekek aktív részvételével zajló közös, sokféle tevékenységre építve. A hosszabb projektet (három hetet meghaladó), témahetet (három-öt napos) a tanulócsoportok – ismereteket összegző vagy művészeti – bemutatója zárja. Iskolánkban évente ismétlődnek azok a téma napok, amelyek a katasztrófavédelemmel, az egészségvédelemmel, az elsősegélynyújtással, a természet- és környezetvédelemmel, illetve a honismerettel kapcsolatos ismereteket dolgozzák fel. A témaheteken, projekteken feldolgozásra kerülő ismereteket az iskola éves munkatervében határozzuk meg. Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek a különböző korosztályoknak: látogatás Magyarország egy nemzeti parkjába felső tagozatosoknak; látogatás történelmi emlékhelyekre, múzeumokba felső tagozatosoknak; természetjáró túra 1-2. évfolyamosoknak. Iskolán kívüli tanulás A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó foglalkozások. A foglalkozások középpontjában a természetismeret (erdei iskola évente egy alkalommal 3-4. évfolyamosoknak) vagy a nyelvtanulás (nyelvi tanulmányút évente egy alkalommal elsősorban 6. évfolyamosoknak anyanyelvi környezetben) áll. Az iskola részt vesz a „Határtalanul” programban és nyertes pályázat esetén - határon túli magyarlakta területre - tanulmányutat szervez a diákoknak.

23


VIII. PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI PEDAGÓGUSOK FELADATAI 1.

2.

3.

A pedagógusok alapvető feladatai - A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása. - Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse. - Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson. - Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felüli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el. - A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása. - Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában. - Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken. - A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze. - A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket. - Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt. - A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése. A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás - Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása. - A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok). - Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra. - A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon. - Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon. - A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon. - A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon. - Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon. - A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében. A tehetséges tanulók gondozása - Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére. - Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben.

24


Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon. - A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb. - A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése - Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére. - A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében. - A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása. - A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára. - Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében. A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása - Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás, erdei iskola, nyelvi tanulmányút). - Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. karácsonyi ünnepség). - Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. - A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok. Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel - Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése. - Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon. - Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon. Munkafegyelem, a munkához való viszony - A munkaköri kötelességek teljesítése. - Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben. - Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása. - Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása. Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében - Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. - Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. - Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása. - Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása. -

4.

5.

6.

7.

8.

25


9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés - Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel. - Továbbképzéseken való részvétel. - A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak. - Publikációk szakmai (pedagógiai, szaktárgyi) témákról folyóiratokban, kiadványokban. Az iskolai munka feltételeinek javítása - Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel. - Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába. - Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció). - Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése. - Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása. Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában - Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában. - Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében. - Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában. Aktív részvétel a tantestület életében - A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése. - Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése. - Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein. Az iskola képviselete - A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése. - Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken. - Cikkek, információk közreadása az iskola honlapján. - Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe. - A település rendezvényein, eseményein való részvétel. - Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben. A vezetői feladatok ellátása - Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében. - Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása. - A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása. Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal - A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása. - Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé. - Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek. - Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).

26


AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI 1. Az osztályfőnök feladatai -

-

-

Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával. Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket. Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását. Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez. Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra. Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit. Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel. Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel. Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire. Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább havonta – tájékoztatja a szülőket. A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti. Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről. Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra. Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját. A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez. Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal. Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal. Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját. Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését. Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről. Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket (pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység). Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát. Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára. Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére. A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására.

27


-

-

Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el. A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül. Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel. A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat. Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet). Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket. Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről. Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben. Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról. Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat. Tanév elején kitölti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben havonta ellenőrzi tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások). Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét.

2. Az osztályfőnöki munka tervezése Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi. Az osztályfőnöki munkaterv felépítése a) A tanév elején összeállított munkaterv - Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. - Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról. - Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve). - Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban. - Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek tervezett témái. - Az osztály diákközösségének vezetői. - Az osztályban működő szülői szervezet vezetői. b) Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán - Első félévi és tanév végi osztálystatisztika. - Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. - Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről. 3. Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról - Tanulók száma, ebből leány - Állami nevelt (gondozott) - Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló - Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló - Sajátos nevelési igényű tanuló - Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló - Az étkezőkből csak ebédelő, illetve háromszor étkező tanul - Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló) 28


-

Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók Más településről bejáró tanuló Nem magyar állampolgár Évfolyamismétlő

Statiszikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról - Tanulók száma - Osztályozott tanulók száma és aránya - Osztályozatlan tanulók száma és aránya - Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga - Az osztály tanulmányi átlaga - Kitűnő tanulók száma és aránya - Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén - Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén - Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén - Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya - Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya - Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya - A bukások száma tantárgyanként - A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei - Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) - Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) - Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői  A középiskolai felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgán elért eredmények (magyar, matematika)  Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján  A választott középiskolák közül az elsőként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya  A választott középiskolák közül a másodikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya  A választott középiskolák közül a harmadikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya  Továbbtanulás iskolatípusok szerint  Gimnáziumba felvett tanulók száma és aránya  Szakközépiskolába felvett tanulók száma és aránya  Szakiskolába (szakmunkásképzőbe) felvett tanulók száma és aránya  Egyik középiskolába sem felvett tanulók száma és aránya A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai az első félév és a tanév végén - Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók). - Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka). - A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei). - Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája. - Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók). - A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel). 29


-

A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával). Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat:  Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban?  Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban?  A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek?

4. Az osztályfőnöki órák témái a) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki óráin - A házirend szabályainak megbeszélése. - Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése. - Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése. - Az osztályközösség gyermekvezetőinek megválasztása. - Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése. - Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése. - A kerékpáros közlekedés szabályai. b) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák - Félévente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol- és kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vételével. - Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja. - Évente egy alkalommal az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele. - Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév végén. - Megemlékezés nemzeti ünnepeinkről október 23-án és március 15-én. - Megemlékezés a magyar kultúra napjáról, a Föld napjáról és a Nemzeti Összetartozás Napjáról. - Osztálykirándulás előkészítése. c) Az osztályfőnöki órák tananyaga, tematikája évfolyamonként: 5. évfolyam Tananyag: Tanuljunk tanulni Ötödikbe léptünk, házirend, tisztségek. A tanulást is tanulni kell. Nehéz és könnyű tantárgyak. Eredményes tanulás az 5. osztályban. Követelmény: A tanulás kötelesség. Gazdálkodás az idővel. A tanulást is tanulni kell. Ami érdekel, amit szívesen csinálok. Tananyag: Személyiségünk Önismeret, öntudat, önbizalom. Az ember értéke. Szokás, szenvedély. Követelmény: Önismeret fejlesztése, osztálytársak közti bizalom, a támogató légkör megerősítése. A dohányzás szenvedélybetegség jellegének tudatosítása. Tananyag: Test és lélek Az egészség értéke életünkben. Hogyan élhetünk egészségese. Testkultúra (testedzés, pihenés, öltözködés). Életrend, életritmus. Szabadidő helyes felhasználásáról. 30


Követelmény: Testünk iránti felelősségünk. Testi-lelki egészség legfontosabb összefüggései. Tananyag: Tudni illik Az étkezés illemtana. Öltözködés, kultúrája. Szórakozás illemtana: színház, mozi, hangverseny, diszkó, kirándulás, sport, játék, strand. Követelmény: Alapvető viselkedési normák gyakoroltatása, betartása, megkövetelése. Tananyag: Családi élet Alkalmazkodás a családban. Egymás iránti figyelem a családban (hétköznapok, ünnepek). Követelmény: A család életre szóló érzelmi háttér, erőforrás szerepének tudatosítása. Az egymásra figyelés fontosságának hangsúlyozása. Tananyag: Közlekedés Gyalogos közlekedés kisebb, nagyobb településen. Tömegközlekedési lehetőségek. Kerékpáros közlekedés. Idénybalesetek. Követelmény: Kövesse a közlekedés helyes magtartási szokásait! Ismerje a városi és vidéki közlekedésben lévő különbségeket! Ismerje a gyalogos és tömegközlekedés szabályait! 6. évfolyam Tananyag: Gondolkodás, kommunikáció, tanulás Problémamegoldás, tanulás, emlékezet. Intelligencia, okosság, bölcsesség. Megismerés, tudás. Követelmény: A beszéd és a gondolkodás összefüggései. Értékelje a tudást, a lelkierőt, és az egyéb szellemi képességeket! Tananyag: Személyiségünk Ember voltunk általános vonásai, egyediségünk. Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. Szokás és szenvedély: jó és rossz szokásaink. Követelmény: Képesség a másik ember személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására, mások bírálatának segítségként való elfogadására. Legyen képes felismerni az örökletes tényezők szerepét a jellem kialakulásában! Tananyag: Test és lélek Test és lélek egysége. Egészséges életmód, testkultúra, mentálhigiénia. Növekszem, változom. Követelmény: Helyezze el önmagát a saját korcsoportjában, felismerve ebből adódó jellemzőit! Ismerje az ember életszakaszainak főbb általános jellemzőit. Tananyag: Tudni illik Találkozás, üdvözlés. Megszólítás, bemutatkozás, társalgás. Telefonálás illemtana. Vendégségben, vendéglátás. Pontosság, pontatlanság. Követelmény: Alapvető magatartási normák ismerete. Tananyag: Családi élet Személyi higiénia: testápolás, bőrápolás, ruha váltása. Nemi érés, nemi higiénia. Környezet tisztántartása: otthon, osztályban. Állatokkal a lakásban. Követelmény: Tudja önmagát, környezetét tisztán tartani! Tudja, hogy a tisztaság az egészséges élet alapfeltétele! Tananyag: Közlekedés Kerékpáros közlekedés korábban megismert szabályainak bővítése. Közlekedési jelzések, továbbhaladási algoritmusok leírása. Tömegközlekedés (országúti, vasúti, városi). Követelmény: Ismerje az alapvető közlekedési szabályokat. Ismerje a kerékpár biztonsági felszereléseit! 7.évfolyam

31


Tananyag: Test és lélek Egészség, betegség, fogyatékosság. Egészséges életmód testkultúra, mentálhigiénia. Veszélyeztető tényezők. Az egyén és a drogok. A drogok és a médiák. A reklám hatása. Követelmény: Ismerje fel a test és lélek összefüggéseit! Legyenek ismeretei a káros szenvedélyek veszélyeiről és elkerülésük módjáról! Tananyag: Személyiségünk Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. A tanulás szerepe: sajátos szokások, ismeretek, világlátás, hobbik, örömök, félelmek. A nevelés szerepe: példaképek, jutalmazások, büntetések. Követelmény: Tudja, hogy minden ember egyedi, hogy énünk egyes összetevői örököltek, mások megszerzettek! Ismerje fel a tanulás jelentőségét a jellem alakulásában! Tananyag: Pályaorientáció Képességek: térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség, számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság, kapcsolatteremtés. Képesség és teljesítmény összefüggése. Önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. Munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Pályaválasztási alapfogalmak: pálya, szakma, foglalkozás, beosztás, munkakör, képesítés, képzettség. Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Szabadban dolgozni, testi erőt kifejteni, technikai feladatokat ellátni, tiszta környezetben dolgozni, szellemi munkát végezni stb. Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. Értelmezni a pályaválasztási alapfogalmakat. Azonosítani az érdeklődési területeket és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban. Tananyag: Közlekedés A KRESZ szabályai. Az elsősegélynyújtás szabályai. Veszélyhelyzetek kialakulása. Követelmény: Előrelátással hárítsa el a veszélyhelyzetek kialakulását! Alkalmazza a KRESZ szabályait különös tekintettel: rendőri karjelzések, behajtani tilos, kerékpárút, főútvonal! Tananyag: Tudni illik Fiúk és lányok, megismerkedés, udvarlás. Társalgás illemtana. Hogyan? Miről? Kamaszszerelem. Követelmény: Helyes viselkedési formák tudatosítása. 8.évfolyam Tananyag: Személyiségünk Önmegfigyelés, önismeret, önnevelés: tapasztalat önmagamról és másokról. Elismerés, bírálat, építő, romboló. Érdeklődés, célok, akarat, énideál, értékek. Önérzet, önbizalom, önszeretet, szégyen, kisebbségi érzés. Önfegyelem, akaraterő, felelősség. Különbözőségek és hasonlóságok. A másik egyediségének, másságának elismerése, tisztelete. A másik megismerése. Kommunikáció. Vitatkozás, versengés, kompromisszumok. Jellem-lelki tulajdonságok. Szokások, tudás, erkölcs, világnézet. Intelligencia, okosság, bölcsesség, kreativitás. Büszkeség, gőg, méltóság, önzés, önzetlenség. Nyitottság, kíváncsiság. Az ember, mint értékelő lény. Az értékelés szempontjai. Az értékelés nehézségei. A legfontosabbnak tartott értékek. Az ember, mint erkölcsi lény. Választás és döntés, szándék és tett. A rossz, a hibázás és a bűn. Az erkölcsös cselekedet (jót jól). Mozgatóink. Meghatározottságaink, gyökereink. Vágy, szükséglet, lehetőség, igény. Érdekek, értékek, normák. Beállítódás, magatartás és viselkedés. Empátia, tolerancia. Az egyes ember fejlődése. Életkorok jellemzői. Követelmény: Tudjon érvelni az önuralom, önnevelés, önismeret fontossága mellett! Legyen képes érvelni a másik személyiségének tisztelete mellett! Legyen nyitott az értékek 32


felismerésére és elfogadására! Legyen képes a meggondolt véleményalkotásra, mások józan, igazságos megítélésére! Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehetőségek mérlegelésére, indokolni mások és önmaga hibás és jó döntéseit! Legyen képes felfedezni a különböző viselkedések és döntések mögött meghúzódó mozgatókat! Ismerje az egyes életszakaszok főbb jellemzőit! Tananyag: Pályaorientáció Képességek, munkahely, munkanélküliség. Térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség. Számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság és kapcsolatteremtési képesség. A képesség és teljesítmény összefüggése. Az önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. A munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, kérdőív, gyűjtőmunka. Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. Tananyag: Pályák megismerése, pályaválasztási dokumentumok A pályák megismerésének lehetőségei: Pályaképek, pályatükrök, pályaismertetések, foglalkozás leírások. Pályaszintek, egymást helyettesítő pályaajánlatok. Pályaalkalmasság, továbbtanulási lehetőségek. A pályaválasztás dokumentumai, ismeretforrások. Videofelvételek elemzése, pályatabló készítése, riportok készítése, elemzése. Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Érdeklődési területek: Szabadban dolgozni, növényekkel, állatokkal foglalkozni, emberek között dolgozni. testi erőt kifejteni, formákkal, vonalakkal dolgozni, kézi erővel, szerszámmal dolgozni. Technikai feladatokat ellátni, irodában dolgozni, embereken segíteni, eladni, vásárolni. Tiszta környezetben dolgozni, gépeket szerelni és javítani, elektromos készülékekkel dolgozni, építőiparban, laboratóriumban dolgozni. Érzelmi viszonyulás és a motiváció szerepe a pályaválasztásban. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, öndefiníciós folyamatok támogatása. Követelmény: A tanuló tudja: Azonosítani az érdeklődési területek és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban. Tananyag: Családi élet Családtervezés, házasság, családi célkitűzések. Generációk kapcsolata, egymás segítése. Családi szabadidő szervezés. Követelmény: Legyen képes életvitele tudatos alakítására! Legyen fegyelmezett, segítőkész! Tudja szabadidejét kulturáltan hasznosítani! Legyen tájékozott nemzeti, vallási, családi ünnepekről! Tudjon ezek hagyományainak megfelelően viselkedni! d) Választható témák az osztály összetételétől, neveltségi szintjétől függően - A tanulást is tanulni kell - Tanulást segítő tevékenységek - Egészséges életrend - A helyes napirend kialakítása - A család: a nagyszülők, a szülők és a gyerekek közössége - Ünnep a családban - Az ünnepek szerepe az emberek életében - Ismerem-e önmagam? - A megismerés forrásai - Baráti kapcsolatok - Részvétel a házi munkában - A nyári szünidő tervezése - A tanulási szokások, a gazdaságos tanulás - Fiúk és lányok barátsága 33


-

A helyes viselkedés, a helyes beszéd, az udvariasság Igazmondás, hazugság A serdülők biológiai és higiéniai problémái Fejlesztő játékok tanulása Tudni illik, hogy mi illik Illemtan a gyakorlatban Lakásunk kultúrája Pályaválasztásra készülünk Önállóság a tanulásban Konfliktusok az osztályban Igaz barátok az osztályban A kulturált magatartás szabályai Viselkedés ünnepi alkalmakkor Bírálat, önbírálat A család funkciói Konfliktus a családban Fizikai és szellemi munka A pénz szerepe életünkben Ápolt, divatos megjelenés Hogyan rendezném be otthonomat? A vendéglátás illemtana A határainkon túl élő magyarság Testápolás, szépségápolás a serdülőkorban Az étkezési kultúra Az iskolaválasztás gondja A család pályaválasztási elképzelései Diákönkormányzat az osztályban és az iskolában Törekvés a harmonikus életre Jövőnkre készülünk Harcban önmagunkkal Bizonytalankodók az iskola- és a pályaválasztásban Ügyintézés a mindennapokban Barátság, szerelem, szexualitás Házasság és család, a felbomló család Hétköznapok és ünnepek a családban Korunk jellemző betegségei A fiatalkori bűnözés A hivatalos helyen való viselkedés illemtana Különféle tanulási módszerek A jó időbeosztás, a helyes napirend Közösségfejlesztő játékok A kulturált viselkedés alapjai, illem Ismerős, haver, barát Kapcsolatok a másik nemmel, a nemi érés tudatosítása Árulkodás, becsület, "betyárbecsület" Hazugság, elhallgatás, igazmondás, becsületesség Közlekedési szabályok, utazási illemtan Színházlátogatás: viselkedés az előadáson, az élmények megbeszélése Megjelenés, öltözködés A sport szerepe az egészséges fejlődésben Helyem a családban, szüleink tisztelete Egészséges életmód rend, tisztaság, higiénia, korszerű táplálkozás Veszélyes anyagok (alkohol, dohányzás stb. egészségkárosító hatása) Az olvasás szerepe, fontossága, az olvasás élménye 34


-

A televízió műsorok, a videó-filmek helyes megválasztása Ünnepek, az ünnepnapok szükségessége Iskolai hagyományok megismerés Fiú-lány kapcsolat, barátság, szerelem, a férfi, és a női szerepek. Szerelem és házasság Generációk együttélése, szüleink, nagyszüleink. Az idős emberek tisztelete, segítése, a kötelességtudat fejlesztése Családi hagyományok, ünnepek A vallások szerepe életünkben, sokfélék vagyunk, tolerancia Viselkedés iskolában a tanórán, iskolai rendezvényeken, utcán, közlekedési eszközökön, színházban, étteremben, szórakozóhelyen A munka az ember alapvető létformája, a munka értelme, megbecsülése Megélhetés, gazdálkodás, jólét Vitakultúra fejlesztése, a véleményalkotás szabadsága Nemzeti azonosságtudat, nemzeti hagyományaink, történelmünk, jelképeink Helyünk Európában Miért tanulunk? Pályaválasztás, szakmák, foglalkozások, hivatások Az információszerzés lehetőségei Családi munkamegosztás, segítés otthon A családi költségvetés ismerete, az előrelátó pénzgazdálkodás Szabadidő értelmes, hasznos eltöltése (olvasás, rendszeres sportolás, zenetanulás, tánc, képzőművészet stb.) Környezetünk kulturáltsága, növények, állatok gondozása Egészség, betegség. Egészségünk iránti felelősség kialakítása

IX. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. Munkánk során kiemelten kezeljük - a sajátos nevelési igényű; - a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő; - a kiemelten tehetséges; - a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését. 1. Sajátos nevelési igényű tanulók - Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik. - A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg. Az SNI tanterv az intézményi helyi tanterv része (melléklet). - A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus/fejlesztőpedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. - Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait. 35


-

A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek:  gyógypedagógus/fejlesztőpedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása,  az Irányelvek figyelembevételével készített eltérő tanterv része az iskola helyi tantervének,  a fogyatékosság típusának megfelelő tankönyvek, tanulási segédletek,  a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás,  a fogyatékos tanulók részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása,  speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök,  képességfejlesztő játékok, eszközök,  számítógépek fejlesztő programokkal.

2. A beilleszkedési, magatartási nehézségek tanulási (BTM) nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek:         

szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, a kisbéri nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal; különös odafigyelés első osztályban; az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; sokszínű tevékenységformák biztosítása; a felzárkóztató, fejlesztő órák; a tanórákra felkészítő, előkészítő foglalkozások; a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; a családlátogatások; a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése.

Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető. A pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban súlyosan akadályozottak tünetei:  a gyermek képességeihez, intellektusához, a befektetett munkához képest tartósan alulteljesít,  a tanagyag elsajátításához szükséges háttérképességek egyes területein elmaradást mutat,  hagyományos körülmények között és szabványos eljárásokkal nem tud tanulni,  másodlagosan megjelenhetnek magatartási zavarok, pszichoszomatikus tünetek. A pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban súlyosan akadályozottak lehetnek:  diszlexiások,  diszgráfiások,  diszkalkuliások,  kórosan hiperkinetikusak,  kórosan aktivitászavarral küzdők. Általános feladatok A nevelés, oktatás során kiemelt feladatok  az egészséges énkép és önbizalom kialakítása,  az akaraterő növelése,  az önállóságra nevelés. Szakmai együttműködés, kapcsolattartás Az eredményes munka alapfeltétele a megfelelő járási intézményekkel a szoros kapcsolattartás. 36


Intézményünkben látja el feladatát a Nevelési Tanácsadó állományába tartozó logopédus, két fejlesztőpedagógus végzettséggel is rendelkező főállású pedagógusunk van. Az ő szakmai tudásukra, tevékenységükre, segítségükre erőteljesen támaszkodunk. Szűrés, felmérés, szakvélemények elemzése Tanulóink szűrését, a BTM tanulók felmérését, a nevelési tanácsadó segítségével végezzük. Szűrésre sort kell keríteni különös tekintettel az első osztályosok, valamint az előző tanévben érkezett gyerekek esetében. Kontroll vizsgálat A BTM tanulóink kezdeményezzük.

szakvéleményén

feltüntetett

kontrollidőpontban a

felülvizsgálatot

Fejlesztő foglalkozások szervezése A szakvéleményen előírt óraszámban szervezzük. A fejlesztésnek mindig egyénre szabottnak kell lennie. Fejlesztési feladatok Diszlexia, diszgráfia A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késései, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző összefonódásai találhatók meg, valamelyik dominanciájával. Általában differenciálatlan az aktív szókincs, gyenge a verbális emlékezet. A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat. Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz. Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés. Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Más tananyagokban való előrehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett lesz, az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért fáradékonyabbak a diszgráfiás tanulók. A fejlesztés célja: Az olvasás-, írászavarok javításának célja az, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-íráskészséget, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai:  a testséma biztonságának kialakítása,  a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten,  a vizuomotoros koordináció gyakorlása,  a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése,  az olvasás, írás tanítása lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló,  homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre  alapozó módszerrel,  az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai  pályafutása alatt,  a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során,  az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel,  az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, 37




gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával.

Diszkalkulia A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények (pl. olvasás, írás, idegen nyelv tanulás) jó színvonala mellett. Hátterében általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg, amelynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás. Nehezítetté válik a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem. A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A fejlesztés feladatai:  az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt,  intenzív fejlesztése,  a testséma kialakítása,  a téri relációk biztonsága,  a relációk nyelvi megalapozottsága, a matematikai nyelv tudatosítása,  a szerialitás erősítése,  segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése,  a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés,  a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása. Kóros hiperkinetikus zavar vagy kóros aktivitászavar Már az első öt évben kialakuló tünetegyüttes, melyet jellemez a tevékenységek csapongása, a figyelmetlenség, a nagyfokú impulzivitás, a szabályok gyakori megszegése, megfontolatlanság, többszöri konfrontálódás a társakkal. Gyakori a kognitív működések zavara, illetve nyelvi és motoros képességek fejlődésének késése. Másodlagos szövődménye az asszociális viselkedés és csökkent önértéktudat. A kóros aktivitászavar jellemzői a visszatérő és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartássémák. A viselkedés erősen eltér az adott életkorban elvárhatótól, a szociális elvárásokat durván áthágja. Sokkal súlyosabb lehet, mint egy gyermekcsíny vagy egy serdülőkori lázadás. Jellemzi még: nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, fenyegető erőfitogtatás, indulatkitörések, iskolakerülés, hazudozás. A fejlesztés elvei, módszerei, feladatai:  a tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek  megfelelő érzékelésére,  az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének,  terhelhetőségének ismeretében,  a tanuló viselkedésének (kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának, önérvényesítésének,  cselekvéses, illetve verbális megnyilvánulásainak) megismerése siker  vagy kudarc esetén, 38


  

a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése, együttműködés a családdal és más szakemberekkel, a fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása.

Feltételek Módszertani feltételek Az integráció alapvető pedagógiai feltétele, hogy a BTM tanulók a többiekkel vegyenek részt az iskola mindennapi életében. A tanulók oktatásának, nevelésének differenciálása is elengedhetetlen a kívánt cél elérése érdekében. A differenciálást az alábbi három elv figyelembevételével kell megvalósítani:  A célok szerint differenciált tanulás elve  A differenciált tanulási segítségnyújtás elve  Egyéni teljesítmény-értékelés elve Tárgyi feltételek Egyéni fejlesztő szobát az alsós épületben alakítottunk ki. Tükör, CD lejátszó, számítógép és szakmai könyvek, fejlesztőeszközök rendelkezésünkre állnak. A nagymozgás fejlesztést – a fejlesztőszoba kis mérete miatt – a tornaszobában végezzük. A tárgyi feltételeket folyamatosan, az integrált tanulók számának és sajátos nevelési igényeiknek megfelelően folyamatosan bővítjük. BTM tanulók értékelése A BTM tanuló egyéni, sajátos értékelést kíván. Mindezek megvalósulása érdekében a pedagógusoknak lehetőség szerint folyamatos értékelést kell végeznie. A tanulói teljesítmény elemzését követően az egyéni haladási ütemet, a tanuló önmagához képesti fejlődését kell értékelni. Alkalmanként szöveges értékelést adunk a fejlesztések eredményéről. 3. A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik:  

          

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; célirányos tanulásszervezési eljárások alkalmazása:  kooperatív technikák alkalmazása;  differenciált tanulásszervezés;  individuális tanulás;  projektmódszer alkalmazása;  tevékenységközpontú pedagógiák; alapozó szakasz elnyújtása; fejlesztő értékelés alkalmazása; a tapasztalatszerzés, ismeretszerzés lehetőségeinek kitágítása IKT eszközök használatával; a valamiben tehetséges SNI-s tanulók (sport, kézügyesség, stb.) célirányos fejlesztése; a tehetséggondozó foglalkozások; az iskolai sportkör; a szakkörök; versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások, túrázás, táborozás); a községi könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek (tornaszoba, kézilabdapálya), eszközeinek (számítógépek) egyéni vagy csoportos használata; a továbbtanulás segítése. 39


4. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; - felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; - egyéni foglalkozások; - nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; - a könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; - a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; - iskolai sportkör, szakkörök; - a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); - szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); - a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás); - a szülőkkel való együttműködés; - családlátogatások; - szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; - szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. A kompetencia alapú oktatás implementációja segíti a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, illetve megvalósulását. Ennek tevékenységformái: - differenciált tanulásszervezés; - kooperatív technikák alkalmazása; - projekt-módszer elterjesztése; - tevékenységközpontú pedagógiák; - személyre szabott tanítás-tanulás előtérbe helyezése; - alapozó szakasz elnyújtása; - fejlesztő értékelés alkalmazása; - a tapasztalatszerzés, ismeretszerzés lehetőségeinek kitágítása IKT eszközök használatával. -

X. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK 1. Az iskola közösségeinek együttműködése AZ IGAZGATÓSÁG ÉS A NEVELŐTESTÜLET EGYÜTTMŰKÖDÉSE 1. A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. 2. Az együttműködés fórumai: - az iskolavezetőség ülései, - a különböző értekezletek, - megbeszélések 3. A vezetőség az aktuális feladatokról a tanári helyiségben elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉG EGYÜTTMŰKÖDÉSE 1. Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösség folyamatos együttműködéséért és 40


kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösség vezetője felelős. 2. A szakmai munkaközösség vezetője a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyezteti az iskola vezetőivel az adott tanévre tervezett feladatait különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: - a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések, - iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések, - iskolán kívüli továbbképzések, - a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek. 3. A szakmai munkaközösség vezetője az iskolavezetőség ülésein rendszeresen tájékoztat a munkaközösség tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségen belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről. A NEVELŐK ÉS A TANULÓK KAPCSOLATTARTÁSA ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSE 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:  az iskola igazgatója (vagy helyettese) legalább évente egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,  a diákönkormányzat vezetője a képviselőkön keresztül,  az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. 4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE 1. A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. 3. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. 4. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: - a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.); - tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer; - sportélet; - túrák, kirándulások szervezése; - kulturális, szabadidős programok szervezése; - a tanulók tájékoztatása (iskolai faliújság, iskolai honlap). 5. Ezekben a kérdésekben - az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük; - a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie. 41


6. Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az igazgató felé. 7. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: - az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, - a házirend elfogadása előtt. 8. A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzatot segítő nagykorú személy képviseli.

2. A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:  az iskola igazgatója legalább évente egyszer a szülői szervezet iskolai vezetőségének ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,  az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: 1. Intézményi honlap, faliújság. Feladata, a nyilvánosság helyi biztosítása, a szülők tájékoztatása az intézményi dokumentumokról (PP, SZMSZ, Házirend, Különös közzétételi lista), eseményekről, programokról, a kompetencia alapú oktatásról. 2. Egyéni megbeszélések Feladata a szülők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről, magaviseletéről, tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez; valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között. 3. Családlátogatás. Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. 4. Szülői értekezlet. Feladata:  a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,  a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, tervezett témahétről és projektről, annak eredményeiről egyéb, felmerülő kérdésekről,  a szülők megnyerése, szemléletformálása, az együttműködés növelése érdekében a kooperatív technikák alkalmazása,  a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola vezetősége felé. 5. Fogadó óra. Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) 42


6. Nyílt tanítási nap. Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. 7. Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról, a projekt és a témahét megvalósításáról. 8. Folyamatos kapcsolattartás. Feladata az SNI tanulók egyéni haladási ütemének megismertetése, nyomon követtetése a szülővel.  

 

 

A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola vezetőséghez, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, nevelőtestületével. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint nevelőitől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:  az iskola honlapján;  az iskola fenntartójánál;  az iskola irattárában;  az iskola nevelői szobájában;  az iskola igazgatójánál, igazgatóhelyettesénél.

3.Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése iskolán kívüli intézményekkel 1. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: - Az intézmény fenntartójával és működtetőjével: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ - A KLIK illetékes tankerületével: KLIK Kisbéri Tankerülete - A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestületekkel: Bakonysárkány Község Önkormányzata Aka Község Önkormányzata Vérteskethely Község Önkormányzata - A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal oktatási osztályával, Járási Hivatalával - A regionális pedagógiai intézettel: KÖRPI - A területileg illetékes nevelési tanácsadóval és gyermekjóléti szolgálattal: Kisbér A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. 43


2. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: - Bakonysárkányi Csukás István Óvoda Bakonysárkány (óvoda-iskola átmenet) - Bakonysárkányi Csukás István Óvoda Vackor Tagóvodája, Vérteskethely (óvoda-iskola átmenet) - Bakonysárkányért Alapítvány - Bakonysárkányi Német Nemzetiségi Önkormányzat - Az alábbi közművelődési intézményekkel: Faluház, Bakonysárkány - Az alábbi társadalmi egyesületekkel: Bakonysárkányi Sport Egyesület - Az alábbi egyházak helyi gyülekezeteivel: Római Katolikus Egyház, Református Egyházközösség, Evangélikus Egyház A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti. 3. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn a házi és iskolaorvosi, valamint védőnői feladatokat ellátó egészségügyi dolgozókkal, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. 4. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a kisbéri gyermekjóléti szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgatóhelyettes a felelős.

XI. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI 1. Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: - osztályozó vizsga, - pótló vizsga, - javítóvizsga. 2. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha - a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve, - engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget, - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. 3. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. 4. Különbözeti vizsgát kell tenni annak a tanulónak, aki más intézménytípusból kéri az átvételét és a szaktanárok javaslata, valamint a rendelkezésre álló dokumentumok alapján az intézmény igazgatója a különbözeti vizsga letételét írja elő. 5. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott.

44


6.

A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni.

7. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel - osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal, - javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell. 8. Az osztályozó vizsgák tantárgyankénti követelményeit a miniszter által kiadott kerettantervben szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg és a házirend tartalmazza. 9. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak:

TANTÁRGY Magyar nyelv és irodalom Nemzetiségi nyelv és irodalom Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Honismeret Testnevelés és sport Magyar nyelv és irodalom Nemzetiségi nyelv és irodalom Matematika Erkölcstan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Honismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat

ÍRÁSBELI

SZÓBELI VIZSGA ALSÓ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI

GYAKORLATI

SZÓBELI

ÍRÁSBELI

SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI

ÍRÁSBELI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

SZÓBELI GYAKORLATI FELSŐ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI

SZÓBELI

ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI

SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI

ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI

SZÓBELI

45

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI


Természettudományi gyakorlatok Testnevelés és sport

GYAKORLATI GYAKORLATI

XII. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK, ÁTVÉTELÉNEK ELVEI 1. Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet a kormányhivatal határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. 3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: - a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosító és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt; - az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást: - óvodai szakvélemény, - nevelési tanácsadás keretében végzett iskolaérettségi szakértői vélemény, - sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a Szakértői Bizottság szakértői véleménye. 4. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: - a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosító és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt; - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; - az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. 5. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 6. Ha az átvételt kérő körzeten kívüli tanuló előző tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag vagy változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettes és az érintett évfolyam osztályfőnökének véleményét. 7. Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelvében meghatározott sorrendben kell teljesíteni. 8. Amennyiben iskolánk – a rendeletekben megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell dönteni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirend tartalmazza. 9. Beiratkozáskor, átiratkozáskor a szülő a hit- és erkölcstan oktatással összefüggő adatkezeléshez történő önkéntes írásbeli hozzájárulással egyidejűleg írásban nyilatkozik arról, hogy a. valamely, a hit- és erkölcstan oktatás megszervezését vállaló egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan oktatást, vagy 46


b. az erkölcstan oktatást igényli a gyermeke számára. 10. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. Iskolaváltás miatt a nemzetiségi oktatásba később bekapcsolódni szándékozó tanulók tudását a nemzetiségi oktatásban résztvevő pedagógusok felmérik. Amennyiben a felzárkózást a tanuló előzetes tudása, illetve képességei lehetővé teszik, lehetőséget kell adni a hiányosságok pótlására és a nemzetiségi oktatásba történő bekapcsolódásra. Ehhez felzárkóztató vagy egyéni foglalkozások keretében segítséget kell nyújtani. Az előírt követelményeket a tanulónak a megadott határidőre teljesíteni kell.

XIII. NÉMET NEMZETISÉGI OKTATÁS ÉS NEVELÉS A nemzetiségi oktatás a magyar közoktatási rendszer szerves része. Célja és feladata megegyezik a többségi oktatáséval. Sajátossága, hogy intézményi feltételek között biztosítja a nemzetiségi nyelv tanulását, a nemzetiségi történelem, kultúra megismerését, a hagyományőrzést és – teremtést, az önismeret kialakítását, a nemzetiségi jogok megismerését és gyakorlását. Segíti a nemzetiségi kultúrát hordozó csoport tagját, hogy megőrizze identitását, hogy vállalhassa és megmutathassa annak értékeit. 1. Nemzetiségi oktatás céljai:  a tanulók ismerjék meg, használják őseik nyelvét, azok kultúráját, ápolják hagyományaikat,  a nevelésen keresztül erősödjön a tanulók identitástudata,  a nyelv tanulása bővítse általános műveltségüket, nyerjenek betekintést a német nyelvű országok, a Magyarországon élő németek kultúrájába, történelmébe,  a tanulók legyenek képesek a mindennapi élet szituációiban német nyelvi kommunikációra mind szóban, mind írásban, jussanak minden területen megalapozott tudás birtokába. 2.     

Legfontosabb feladataink: A német nemzetiségi nyelv művelt köznyelvi szinten történő elsajátításának elősegítése. A szokások és hagyományok megismertetése és ápolása. A történelem, az anyanyelvi kultúra oktatása. Az anyaország életének, kultúrájának megismertetése. A nemzetiség nyelve, tárgyi és szellemi kultúrájának tudatossá tétele.

3. Személyi feltételek: Iskolánkban két pedagógus vesz részt a nemzetiségi oktatásban. Ők tanítják a nemzetiségi nyelvet és irodalmat, valamint a honismeretet. Végzettségük a törvényi előírásoknak megfelelő. Az egyik pedagógus nemzetiségi tanítói és német szakos tanári diplomával, a másik német szakos tanári diplomával oktatja a gyermekeket. 47


4. Tárgyi feltételek: A német nemzetiségi oktatáshoz a tankönyveken és munkatankönyveken kívül szótárakat, oktató és interaktív CD-ROM-okat, digitális tananyagtartalmakat használunk. Rendelkezésünkre állnak továbbá nyelvi tablók, német nyelvű folyóiratok, könyvek. A honismeret oktatásának kiváló színtere a kétkultúrájú alkotópadlás, magyar és német nyelvű állandó településtörténeti kiállításával, tankonyhájával, fafaragó és fazekas műhelyével. Iskolai könyvtárunkban minden tanuló hozzájuthat a kétnyelvű, településtörténeti kiadványunkhoz. 5. A helyben élő német nemzetiség kultúrájának, hagyományainak megismerése: A településeken élő nemzetiségi kultúra megismerését segíti a német honismeret helyi tanterve, a hagyományőrző és tánc foglalkozások, valamit egyéb (tanórán kívüli) tevékenységek:  Nagyobb ünnepek (karácsony, húsvét) kapcsán ismert népszokások felelevenítése.  Iskolánk pedagógusai által összeállított és az iskola, valamint a Bakonysárkányi Német Nemzetiségi Önkormányzat által kiadott – két nyelvű - helyi nemzetiségi történeti könyv tanulmányozása.  A település „német sírjairól” készült kiadvány tanulmányozása, gót betűs sírok felkeresése.  „Generációk együttműködése” elnevezésű program fenntartása, a nemzetiségi hagyományok idősek általi közvetítése.  Iskola- és településtörténeti állandó kiállításunk gondozása, bővítése.  „Sárkányhang” című helyi újság és az iskolai honlap német nyelvű rovatainak szerkesztése, cikkek megjelentetése és tanulmányozása.  Népi kismesterségek elemeinek elsajátítása a kétkultúrájú alkotópadláson (fafaragás, agyagozás, mézeskalács, kvircedli, macskapracli, „nuss-stangli” készítése …)  Népzene zeneiskolások általi közvetítése (karácsonyi ünnepkör dalai, magyar, német dalok, zenedarabok). 6. Nemzetiség kultúrájának megismerését segítő programok:  Német nyelvű előadók meghívása iskolánkba, vagy a Faluházba.  Évente egy alkalommal nemzetiségi tanulmányi kirándulás szervezése az 5. évfolyamosoknak. Ennek tartalma lehet: látogatás a magyarországi németség múzeumába, Tatára; a pápai kékfestőműhely megtekintése; látogatás „baranyába”, esetenként német nyelvű színház előadás megtekintése (Deutsche Bühne).  A múzeumokban, kiállítóhelyeken élethű enteriőrökben jellegzetes festett bútorok, textíliák, területenként változó viseletek adnak képet a német népcsoport kultúrájáról.  Betekintés a térség településeinek kisebbségi kultúrájába (Bakonyi Amatőr Népművészeti Fesztivál: népzene, népdal, néptánc kategóriák)  Jeles alkalmakon programok szervezésével a móri, a pusztavámi és KomáromEsztergom megyei sváb népviseletek és népszokások megismerése.  Népi kismesterségek megismerése a kétkultúrájú alkotópadláson és játszóházakban:  „Sváb” sütemények készítése  Agyagozás  Fafaragás  Csuhé- és szalmafonás  Gyertyaöntés. Látogatások az anyaországba nyelvgyakorlás és a földrajzi környezet megismerése céljából (Németország, Ausztria). Az utazás során a következő témakörök beszéd gyakoroltatása valósul meg:  Kapcsolatfelvétel levélben, e-mailen és telefonon  Bemutatkozás  Iskolánk, településeink bemutatása  Németország és Ausztria földrajza, történelme 48


    

A német, osztrák irodalom nagyjai, zeneszerzők A német, osztrák iskolarendszer Étkezés, napirend A meglévő nyelvtudás folyamatos, hosszabb idejű használata Élménybeszámolók, tudósítások a Sárkányhang című helyi lapba, az iskola honlapjára, esetenként a Neue Zeitung újságba vagy a Deutscher Kalender kiadványba

A település rendezvényein a tanult dalok, táncok, zenedarabok bemutatása. Az iskola hagyományos rendezvényeinek (karácsonyi, húsvéti készülődés, farsangi maszkabál, egészségnapok) programjaiba a nemzetiségi szokások (az öltözködés, az étkezés) beillesztése. A német nemzetiségi hagyományok ápolásához hozzájárulhat a témahéten, illetve projekt keretében feldolgozott téma, probléma. A tehetséggondozást az alábbi tevékenységek segítik:  „Bakonysárkány legjobb németese” elnevezésű verseny szervezése;  felkészítés a Junior Nyelvvizsgára. A nemzetiségi oktatás helyi tanterve (melléklet) része az iskolai tantervnek.

49


XIV. ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM 1. Bevezetés Alapelvek, jövőkép Minden tanuló számára biztosítjuk a lehetőséget, hogy elsajátíthassa a környezet megvédéséhez szükséges tudást, készséget, értékrendszert, pozitív érzelmi hozzáállást, elkötelezettséget. Erőforrások A környezeti nevelés – komplexitásánál fogva - az iskola minden pedagógusának a feladata. A célzott szakmai tevékenységben a természetismeret, környezetismeret, földrajz, biológia, fizika és kémia szakos tanárnak, valamint az osztályfőnököknek és az iskola vezetésének kiemelt szerepük van. Intézményünk és környékének tárgyi adottságai megfelelőn szolgálják a gyermekek környezeti nevelését. Az aulák kis mérete igazodnak az alacsony tanulói létszámhoz, a faliújságra, tablóra a gyerekek munkái kiállíthatók. A tanulóknak lehetőségük van arra, hogy maguk is szépíthessék környezetüket (udvar, tanterem). Az utóbbi években jelentősen növekedett az iskolához tartozó zöldterületek aránya, több lett a virágzó cserje és a zöldsövény is. Fa játékok és padok is kaptak helyet az udvaron. Rendszeresen szervezünk papír- és használtelem gyűjtést, hogy lehetőségeinkhez mérten hozzájáruljunk a szelektív hulladékgyűjtéshez. A vidéki környezet sokszínű lehetőséget kínál a természet megismeréséhez: séta, gyalogtúra, kerékpártúra, természetjárás, stb. Az energiagazdálkodásunkat hatékonyabbá tettük a nyílászárok kicserélésével. Fontosnak tartjuk, hogy minden intézményhasználó figyeljen a csapok elzárására, a villanyok oltására, amennyiben arra nincs szükség. 2. Célok Hosszú távú Olyan emberek nevelése, akik a természetes és a társadalmi környezet szépségeire nyitottak, ezeket tudják értékelni, majd a természettel harmonikusan tudnak együtt élni, életvitelüket harmonikusan tudják vezetni. Ennek érdekében célunk az együttműködésre nevelés, valamint a kritikus, problémamegoldó gondolkodás képességének kialakítása, fejlesztése. Középtávú A tanulók sajátítsák el a természettel, az ember és környezetével kapcsolatos alapvető ismereteket, a természet- és környezetszennyezés káros hatásait. Növekedjék a természetben töltött idő, a tanulók ismerjék meg hazánk jelentősebb természetes és épített nevezetességeit. Rövidtávú Életközeli tanulási környezet biztosítása. Gazdag eszköztár, játékosság, sokszínű tevékenységrendszer felkínálása. Szociális készségek fejlesztése: divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás, kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret. A tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához, a környezeti nevelés beépítése a természettudományokon kívüli tantárgyakba. A gyermekekben hajlandóságot ébreszteni az aktív részvételre, az eredményes együttműködésre. A tanulók ismerjék meg szűkebb környezetünk természeti szépségeit. 3. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: a környezet fogalmával, a földi rendszer egységével, 50


a környezetszennyezés formáival és hatásaival, a környezetvédelem lehetőségeivel, lakóhelyünk természeti értékeivel, lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan. A szakórákon minden lehetőséget megragadunk a környezeti nevelésre: ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei, hétköznapi környezeti problémák megjelenítése. Tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik. A valóságos természeti és humán környezet megtapasztalását biztosító programokat szervezünk. Megfigyeljük a természetes életközösségek sokféleségét, nyomon követjük a környezetben bekövetkező változásokat, aktív természet és környezetvédelmi tevékenységet végzünk. 4. Az iskolai környezeti nevelést szolgáló tevékenységformák Tanórai Szaktárgyi órákon: természetismeret, környezetismeret, földrajz, biológia és kémia tantárgyak, természettudományi gyakorlatok keretében természettel és környezettel kapcsolatos ismeretek adunk át. Osztályfőnöki órákon: az ötödik-nyolcadik évfolyamon a helyi tantervben meghatározott környezeti neveléssel kapcsolatos témaköröket feldolgozzuk fel. Lehetőség szerint minden tantárgyba beépítjük a környezeti nevelés célkitűzéseit. A tanórákon a tananyag átadása mellett minden lehetőséget megragadunk, hogy a környezet megóvására, környezetbarát életmódra neveljünk. Tanórán kívüli A környezettan szakkör kiegészíti a délelőtti tanórák nyújtotta ismereteket, de főleg a gyakorlati megvalósítást, kipróbálást, élményszerzést segíti. A csoport tagjai kutatómunkájuk eredményeként rendszeresen jelentetnek meg kiadványokat (pl. Bakonysárkány környékének természeti értékei; Bakonysárkány felszíni és felszín alatti vizeinek vizsgálata; Természeti vizsgálódások Bakonysárkányban). A szakkör kezdeményezésével különböző akciókat szervezünk:  elem-, és papírgyűjtés;  jeles zöld napi akciók;  vízvizsgálat  „környezetvédelmi őrjárat”. Évente egy alkalommal – karácsony vagy húsvét előtt – játszóházi foglalkozásokat tartunk, ahol a gyerekeket a természetes alapanyagok használatára is ösztönözzük. A gyerekek olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat (pl. Teleki Pál Földrajz-, Földtanverseny; Kaán Károly Természet- és Környezetismereti Verseny; Járási Csodálatos Természet Verseny). A „Sárkányhang” című helyi újságban, illetve az iskola honlapján cikkeket jelentetünk meg környezetvédelmi tevékenységünkkel kapcsolatosan. A diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervezünk, melyeknek célja hazánk tájainak és kulturális örökségének megismerése, az osztályok közösségi életének fejlesztése. Látogatás Magyarország egy nemzeti parkjába felső tagozatosoknak; természetjáró túra 1-2. évfolyamosoknak. 51


Erdei iskola: iskolánkban évente egy alkalommal lehetőséget biztosítunk a 3-4. évfolyamosoknak olyan többnapos, természeti környezetben megszervezett tanulási lehetőségre, melynek során a tanulás folyamatát a tanulók aktív, együttműködő, cselekvő megismerő tevékenységére építjük. Az alsó tagozatos épületben mindennapos gyakorlat a szelektív hulladékgyűjtés és tárolás. A projektnapok és témahetek fontos témaköre a környezet és természetvédelem. Moduláris oktatási program A tanulók szűkebb környezetünk, a település és környékének természet környezetvédelmével foglalkoznak moduláris oktatási program keretében.

és

5. A környezeti nevelést szolgáló módszerek Iskolánkban használunk hagyományos módszereket és a környezeti nevelés szempontjából sokkal hatékonyabb élményalapú, tevékenységalapú, érzékenyítő, interaktív módszereket is. Törekszünk ez utóbbiak minél sokoldalúbb alkalmazására.  Játékok  Szituációs  Érzékelést fejlesztő  Memóriafejlesztő  Kapcsolatteremtést segítő.  Motiváló módszerek  Páros és csoportmunka  Vita  Kutató-felfedező módszer  Kooperatív módszerek  Projekt módszer  Digitális pedagógiai módszerek  Terepgyakorlati módszerek  Terepgyakorlatok  Térképkészítés  Egyszerű megfigyelések  Célzott megfigyelések, mérések.  Aktív, kreatív munka  Természetvédelmi és fenntartási munkák  Rekonstrukciós munkák  Madárvédelmi feladatok  Szelektív hulladékgyűjtés  Rend- és tisztasági verseny. 6. Taneszközök      

Tankönyvek, nyomtatott és elektronikus anyagok, természetismereti könyvek, mesekönyvek, játékgyűjtemények, hírlevelek, folyóiratok, természetfilmek, dokumentumfilmek, diasorozatok, plakátok. Térképek, tájékozódási eszközök (iránytű, tájoló), modellek, tablók. Fizikai, kémiai mérésekhez megfelelő eszközök, anyagok, biológiai vizsgálatokhoz szükséges eszközök, anyagok (nagyító, mikroszkóp, bonckészlet stb.) Játékokhoz szükséges felszerelések (labda, stb.) Anyagok és eszközök a kézműves foglalkozásokhoz, gyakorlati természetvédelemhez (papír, ragasztó, természetes alapanyagok, stb.). IKT eszközök.

52


XV. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE 1. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint egészség és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. 2. Az iskolai nevelő-oktató munkát segítő szemléltetést és a tanulók tevékenykedtetését az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják: írásvetítő, diavetítő, CD lejátszó, interaktív tábla, projektor fali vetítővászonnal. 3. Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Képek, betűkártyák Nemzeti jelképek (fali tabló) Hívóképek Fali táblák: Írott és nyomtatott ABC (falikép)  Igék Kis és nagybetűs nyomtatott ABC  Az igenév (falikép)  A teljes hasonulás Betűsín  Mondat Írott kis és nagy ABC  Az állítmány fajtái Bábok  A jelzők rendszere Fali tablók:  Ok és célhatározó  Hangtani ismeretek Történelmi arcképsorozat  Szavak alakja, jelentése Helyesírási szabályzat és szótár  A szó Kompetenciafejlesztő eszköz csomag  A mondat Digitális tananyag Gyermeklexikon Szólások, közmondások könyve 4. Az alsó tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Űrmértékek (cl, dl, l) Hőmérő Táblai körző Színes rudak Táblai vonalzók Kompetenciafejlesztő eszköz csomag Kéttányéros mérleg és súlysorozat Digitális tananyag 5. Az alsó tagozatos környezetismeret tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Az idő (oktatótábla) Nagyító Iskolai iránytű Faliképek Magyarország domborzati térképe Lombkoronás fák és termések falitabló Magyarország közigazgatási térképe a Énekes madaraink tabló megyecímerekkel Mezők, szántóföldek életközösségei, Szobai hőmérő falikép Borszeszégő Az erdő állatai, falikép Földgömb Természetvédelmi fémtábla Videokazetták Kakukktojás képkártya sorozat Homokasztal Naptárak, évszakok falikép Tanulói kísérleti dobozok Természetismereti faliképtár Ásványok Digitális tananyag 6. Az alsó tagozatos ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Ritmus eszközök Zenehallgatási anyagok hangkazettán vagy CD-n, digitális tananyagról 53


7. Az alsó tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Digitális tananyag Tér, forma, szín könyvek 8. Az alsó tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Olló, kés, vonalzó Építőkocka Szövőkeret 9. Az alsó tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Síp Karika Gumilabda Jelzőszalagok Babzsák Ugrószekrény Ugrókötél Tornaszőnyeg Kislabda Bordásfal Tornapad Mászókötél Tornazsámoly Mérőszalag Medicinlabda 10. A felső tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Térkép (irodalomtörténeti)  Helyesírási szabályok Írói arcképsorozat  Teljes hasonulás Magyar értelmező szótár  Igék Szinonima szótár  A hangtani ismeretek Helyesírási tanácsadó szótár összefoglalása Életrajzi lexikon  Az állítmány fajtái Helyesírási szabályzat és szótár  A szavak alakja és jelentése Hanganyag (hangkazetta, CD)  Az igenév Videofilmek  A jelzők rendszere Egyéb tanári, tanulói segédkönyvek  Az ok- és célhatározó Fali tablók:  Digitális tananyag  A mondat részei  A mondat 11. A történelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Falitérkép, vagy digitális térkép:  Európa a XVIII. század végén  Az ókori Kelet  Az 1848/49-es szabadságharc  Az ókori Görögország  Európa 1815-1849  A Római Birodalom  Európa az I. világháború idején  A magyar népvándorlás és a  Megosztott Európa honfoglalás  Magyarország gazdasága és  Európa Nagy Károly korában társadalma  Magyarország a korai  Az Osztrák - Magyar Monarchia feudalizmus idején 1914-ben  Magyarország 1526-1606  Európa a II. világháború idején  Európa a XIV-XV. században  Hazánk felszabadulása  A feudális Magyarország a XV.  Európa a XII-XIII. században században  Osztrák-Magyar Monarchia  Magyarország a XVII. században gazdasága és kultúrája  Az európaiak felfedezései és a Videokazetta: gyarmatosítás XV-XVII. század  Magyar évszázadok  Magyarország népei a XVIII.  Honfoglalás század végén 54


 Diapozitív sorozat az általános iskolai történelem tanításához (58. évfolyam)  Történelmi arcképsorozat Digitális tananyag

Egyéb:  Írásvetítő transzparens  Transzparens sorozat az általános iskolai történelem tanításához (5-8. évfolyam)

12. A német/angol nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Tematikus képek Névmások ragozása Fali tablók: Főnév, ige szótári alakjai Tárgy- és részes esettel járó A jelzői melléknév ragozása viszonyszók A főnév ragozása Német ABC betűi A birtokos névmás A mondat I. Deutschland A mondat II. Grundwissen Deutsch I. A névelő Német nyelvű folyóiratok Gyenge ige ragozása Oktató CD-ROM-ok, angol/német Erős ige ragozása Szótárak Segédigék Térkép Az elöljárószó Digitális tananyag Nyelvoktató interaktív tananyagok 13. A felső tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Táblai körző Párhuzamos szárú szögek Táblai vonalzó 450-os Merőleges szárú szögek Táblai vonalzó 600-os Tengelyes tükrözés Táblai szögmérő Eltolás Táblai vonalzó, hosszú Elforgatás Méterrúd fából Területszámítás Alaphálók, alapábrák Algoritmus folyamatábra Faliképek: Halmazelmélet A kör Kétkaros mérleg és súlysorozat Az egyenes henger Kocka, téglatest (testek) A négyszögek Űrmérték sorozat A hasáb Szétszedhető dm3 Az egyenes körkúp Műanyag henger Mértékegységek Műanyag kúp Pitagorasz tétel Műanyag gúla Másodfokú függvény Műanyag hatszög alapú hasáb Abszolútérték függvény Műanyag ötszög alapú hasáb Lineáris függvény Kompetencia csomag matematika Síkidomok kerület és oktatáshoz területszámítása Digitális tananyagok Testek felszín és térfogatszámítása 14. Az informatika tanítását segítő felszerelések és taneszközök, IKT infrastruktúra jegyzék: Multimédiás számítógépek Szavazócsomag CD meghajtók Digitalizáló táblák Hangkártyák + hangfal Projektorok Szélessávú internet kapcsolat Fali tablók: Nyomtató  Az egér működése Interaktív táblák  Az input-output eszközök Tanári laptopok csatlakoztatása Tanulói laptopok  A billentyűzet működése 55


    

Alapvető programok:  Operációs rendszerek  OFFICE irodai programcsomagok  Interaktív tábla szoftverek Digitális tananyagok

A monitor működése A hajlékony lemez működése A lézernyomtató működése A merev lemez működése A számítógép belső felépítése

15. A természetismeret és a földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Terepasztal Tellurium 5-8. osztályos írásvetítő fólia-sorozat a Földrajzi térképek és digitális térképek környezetismeret és a földrajz Időjárásjelző és mérő tanításához Vízvizsgálati koffer Kőzetgyűjtemény Talajvizsgálati koffer 5-8. osztályos táblai vak térképsorozat Greenpace környezetvédő bőrönd Hőmérő Digitális tananyagok Iránytű CD-ROM sorozat Földgömb 16. A fizika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Mágneses rúd pár fatokban Csengő redutkor Mágnes készlet Csengő SI mértéktáblázat (falikép) Generátor minta Lejtőmodell Elektromotor és generátor Mikolacső Gőzmozdony makett Mechanikai eszközkészlet Elektrovaria (tanári bemutató Nyomás, súrlódás vizsgálatára alkalmas eszközkészlet) eszközkészlet Transzformátor modell Rugós erőmérők Mérőműszer (Voltax) Kétkarú emelő Tanulókísérleti eszközkészlet Karos mérleg, súlysorozattal áramkörök létrehozására Hőmérő Optikai készlet (lencsékkel, tükrökkel) Hőtágulást bemutató tanári Tanulókísérleti eszközkészlet a fény eszközkészlet vizsgálatára Kétütemű motorminta Gravesande-gyűrű Négyütemű motorminta Fizikusok arcképsora Áramátalakító Digitális tananyagok 17. A biológia tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Biológiai egységcsomag Hal (csontváz) Bonctű Béka (csontváz) Csíráztató Verébcsontváz Kézi nagyító Teljes átalakulás Metszettároló Juhláb Mikroszkóp Vérnyomásmérő Sertésláb Vércukorszintmérő Emberi szem Koleszterinmérő Májmétely CD-ROM: Patkány belső szervezete Nemzeti parkjaink Sertés koponya Magyarország emlős állatai Juh koponya Halak, kétéltűek, hüllők Emberi torzó fejjel Madarak és lepkék Madár csontváz Háromdimenziós oktatótáblák: Macska csontváz  A sejtmagnélküli egysejtűek Fogtípusok  Szivacsok, csalánozók Galamb belső szervei  Gyűrűsférgek 56


      

 Hüllők  Halak  Emlősök  Madarak belső szervei  Halak belső szervei  Emésztő és légzőrendszer Digitális tananyagok

Puhatestűek Rákok Rovarok Pókok Madarak Ízeltlábúak Kétéltűek

18. A kémia tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Kémcső Vízbontó készülék Főzőpohár Fali tablók: Óraüveg  Periódusos rendszer Tálca  Alumínium-gyártás Lombik  Vasgyártás Borszeszégő  Sav-bázis reakció Kémcsőfogó  Közömbösítés Vasháromláb  Fémek reakciói savval Azbesztháló  Fémek reakciói vízzel Vízbontó készülék Írásvetítő transzparens sorozat a 7. és 8. Kalotta molekulamodell osztályos kémia tanításához Pálcika modell Digitális tananyagok Kristályrács (gyémánt, grafit) 19. Az ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: A kerettantervben szereplő zenehallgatási anyag hangkazettán, CD lemezen vagy digitális tananyag részeként Digitális tananyagok Ritmuskészséget fejlesztő hangszerek, eszközök Zongora 20. A felső tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Műanyag, átlátszó hengerek, gúlák Műanyag, átlátszó kocka, tégla Képsíkrendszer a vetületi ábrázoláshoz Demonstrációs testek Táblai körző Diapozitívek: a kerettantervben a 600-os táblai vonalzó megismertetésre, elemzésre ajánlott 450-os táblai vonalzó műalkotásokról 100 cm-es táblai vonalzó Digitális tananyag Táblai szögmérő 21. A felső tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Kéziszerszámok: Lombfűrészgép Szalagfűrészgép  Fareszelő lapos Asztalos vésőkészlet  Fareszelő gömbölyű Fafúró  Fareszelő fél gömbölyű Fakalapács  Vasreszelő lapos Kerámiaégető kemence  Vasreszelő gömbölyű Lábhajtású korong  Vasreszelő fél gömbölyű Faszobrász vésőkészlet  Laposfogó Asztali fúrógép  Kalapács Konyhabútor, főzőlappal, sütővel  Csípőfogó, gömbölyűcsőrű fogó Mosogatógép  Lemezvágó olló Páraelszívó Satu Digitális tananyag Asztali körfűrész 57


22. A felső tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Kültéri kosárállvány Magasugrómérce fém Labdafogóháló szerelvényekkel Magasugróléc Pinpong asztal Ugrózsák Csocsóasztal Súlygolyó Polifoam Tornaszekrény Tornazsámoly Dobbantó Minikapu Medicinlabdák Tornapad Ugráló kötél Bordásfal Kosárlabda Mászókötél Kézilabda Tornaszőnyeg Futball-labda Ugrószekrény Kézilabda kapuk 23. Kompetencia alapú oktatást segítő felszerelések és taneszközök: Programcsomagokhoz kapcsolódó eszközök és felszerelések. A digitális oktatási tartalmak integrálását lehetővé tevő eszközök a kompetenciafejlesztő oktatás alkalmazása során. Az élethosszig tartó tanulás kulcskompetenciáinak fejlesztéséhez szükséges, egyenlő hozzáférést biztosító IKT infrastruktúra. A pedagógiai feladatok igényeinek megfelelő infrastruktúra érdekében a számítógép állomány korszerűsítése. 1:1 arányú IKT eszközellátással támogatott tanórák arányának növeléséhez szükséges eszközök. Internet elérés biztosítása az iskola minden tantermében. Tanári vezérlő és diák kliens rendszer kialakítása (biztosítja a pedagógus részére az egyes diákgépek hálózati korlátozását, illetve bármely gép képének átvételét és megosztását). 24. Kompetencia alapú oktatást segítő egyéb taneszközök: Olyan taneszközök, amelyek lehetővé teszik, hogy a hangsúly az egyéni és egyedileg szervezett csoportos tanulási folyamatra helyeződjön, amely hatékonyabban támogatja az egyéni tanulás képességének és a kooperatív technikák fejlesztését (variálható tantermi berendezések, mozgatható padok, meseszőnyeg, stb.).

58


B.)HELYI TANTERV I. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV, AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT KÖTELEZŐ ÉS NEM KÖTELEZŐ (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMAIK ÓRATERV 1. Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi kerettantervekre épül: A kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára”, 2.sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára”. Az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról szóló 23/2013. (III.29.) EMMI rendelet 3.sz. mellékletében szereplő „Német nemzetiségi nevelés-oktatás kerettanterve” 4.sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8. évfolyam) 2. Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Mivel a kerettantervek által előírt tananyagok a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeretnek csak a kilencven százalékát fedik le, a fennmaradó tíz százalékot iskolánk pedagógusai a kerettantervben szereplő tananyag, követelmények elmélyítésére, gyakorlásra, a tanulói képességek, a tantervben meghatározott kompetenciák fejlesztésére használják fel. Ettől az elvtől csak a testnevelés és a vizuális kultúra esetében tértünk el. 3. A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák felhasználásával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson: ÉVFOLYAM 3. évfolyam 4. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 7. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam 8. évfolyam 8. évfolyam

Melyik tantárgy óraszáma lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom Informatika Matematika Magyar nyelv és irodalom Matematika Földrajz Matematika Biológia-egészségtan Fizika

Hány órával lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra

4. A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető további órákat az alábbi tantárgy bevezetésére használjuk: Természettudományi gyakorlatok 5. és 6. évfolyam 1-1 óra 5. A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott heti 5 óra testnevelést valamennyi évfolyamon testnevelés és sport tanóra keretében biztosítjuk.

59


6. A nemzetiségi irányelvben meghatározott évfolyamonkénti heti 5 nemzetiségi nyelv és irodalom, valamint 1 honismereti órát az alábbi rendelkezésünkre álló keretből biztosítjuk: ÉVFOLYAM

Milyen keretből?

1. évfolyam

Nemzetiségi többlet óra

1. évfolyam

Szabadon tervezhető órakeret

1. évfolyam 1. évfolyam

Vizuális kultúra tanóra terhére Választható óra

2. évfolyam


2. évfolyam




3. évfolyam


3. évfolyam




4. évfolyam


4. évfolyam


4. évfolyam

Idegen nyelv tanóra terhére

5. évfolyam



Hon és népismeret órakeret Idegen nyelv tanóra terhére

6. évfolyam


6. évfolyam



Szabadon tervezhető órakeret Nemzetiségi többlet óra

7. évfolyam



Vizuális kultúra tanóra terhére Nemzetiségi többlet óra

8. évfolyam


8. évfolyam

Vizuális kultúra tanóra terhére

Hány órát biztosítunk? 2 óra nemzetiségi nyelv és irodalom 2 óra nemzetiségi nyelv és irodalom 1 óra honismeret 1 óra nemzetiségi nyelv és irodalom 2 óra nemzetiségi nyelv és irodalom 2 óra nemzetiségi nyelv és irodalom 1 óra honismeret 1 óra nemzetiségi nyelv és irodalom 2 óra nemzetiségi nyelv és irodalom 2 óra nemzetiségi nyelv és irodalom 1 óra honismeret 1 óra nemzetiségi nyelv és irodalom 1 óra honismeret 1 óra nemzetiségi nyelv és irodalom 2 óra nemzetiségi nyelv és irodalom 2 óra nemzetiségi nyelv és irodalom 2 óra nemzetiségi nyelv és irodalom 1 óra honismeret 3 óra nemzetiségi nyelv és irodalom 2 óra nemzetiségi nyelv és irodalom 3 óra nemzetiségi nyelv és irodalom 1 óra honismeret 2 óra nemzetiségi nyelv és irodalom 3 óra nemzetiségi nyelv és irodalom 1 óra honismeret 2 óra nemzetiségi nyelv és irodalom 3 óra nemzetiségi nyelv és irodalom 1 óra honismeret

7. Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret tantárgyak helyett a Honismeret tantárgyat tanítja.

60


8. Iskolánk miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve „B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít: ÉVFOLYAM 1-4. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam

VÁLASZTOTT KERETTANTERV Ének-zene A változat Magyar nyelv és irodalom A változat Biológia A változat Fizika B változat Kémia B változat Ének-zene A változat

9. A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontását, az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározását, illetve a követelményeket (továbbhaladás feltételét) a nevelők szakmai munkaközössége, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok határozták meg a mellékelt tantárgyi tantervekben. 10. Iskolánkban a tanulók idegen nyelvként a német nyelvet tanulják. A nemzetiségi oktatásban résztvevők a nemzetiségi nyelv és irodalom óra keretében tanulják a németet. TANÓRAI ÉS TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK ÓRASZÁMAI AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON Alsó tagozat A

B

C D E

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Nemzetiségi nyelv és irodalom Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Honismeret Összes heti óra B részletezve: Tanuló óraszáma Nkt. 6.m. BC nemzetiségi többlet Nkt.6.m. DA 110/2012.Kr. 8.§. (3) da) terhére További időkeret (egyéb foglalkozás) Osztály engedélyezett időkerete Nkt.27.(5) tehetséggondozás, felzárkóztatás

61

1.évf. 7 5 4 1 1 2 1 1 5 1 28

2.évf. 7 5 4 1 1 2 1 1 5 1 28

3.évf. 7 5 4 1 1 2 1 1 5 1 28

4.évf. 7 5 4 1 1 2 2 1 5 1 29

25 2 1 26 54 1

25 2 1 26 54 1

25 2 1 26 54 1

27 2 0 28 57 1


Felső tagozat Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Nemzetiségi nyelv és irodalom Matematika Történelem Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Honismeret Osztályfőnöki Természettudományi gyakorlatok B Összes heti óra B részletezve: Tanuló óraszáma Nkt. 6.m. BC nemzetiségi többlet Nkt.6.m. DA 110/2012.Kr. 8.§. (3) da) terhére C További időkeret (egyéb foglalkozás) D Osztály engedélyezett időkerete E Nkt.27.(5) tehetséggondozás, felzárkóztatás

5.évf. 4 5 4 2 1 2

A

6.évf. 4 5 4 2 1 2

1 1 1 1 5 1 1 1 30

1 1 1 1 5 1 1 1 30

28 2 0 23 53 1

28 2 0 23 53 1

7.évf. 4 5 4 2 1

8.évf. 4 5 4 2 1

2 2 1 2 1

2 2 2 2 1

1 1 5 1 1

1

33

33

31 2 0 25 58 1

31 2 0 25 58 1

5 1 1

11. Az a tanuló, aki a szülő választása szerint heti 2 órás tömegsport foglalkozáson vesz részt, mentesülhet a testnevelés és sport tantárgy 2 tanórájáról. 12. Az erkölcstan óra helyett a tanuló (szülő) hit- és erkölcstan órát választhat. Ennek megszervezése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletben meghatározott módon történik. 13. Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások az iskolai nevelő-oktató munka szerves részei. Az iskolai sportkör működtetése a törvényben előírt feltételek mellett kötött. Az egyéb foglalkozások további formáiról a tantestület dönt, és az éves munkatervben rögzíti. A mindenkori aktuális igény, szükséglet és személyi feltételek mellett a következők: napközi otthonos foglalkozás, tanulószoba, felzárkóztató foglalkozások, egyéni és kiscsoportos fejlesztések, szakkörök (pl. angol, informatika, környezettan), kézműves (pl. agyagozó, famegmunkáló) foglalkozások. Fenti foglalkozásokra fordítható óraszám a köznevelési törvény által meghatározott osztály engedélyezett időkerete és az óratervben meghatározott összes tanóra különbsége. Csoportbontást nemzetiségi nyelv és irodalom, valamint honismeret tantárgyakból szervezünk, ha az osztálylétszám meghaladja az átlaglétszámot. 14. Évfolyamonként heti egy órát a tehetség kibontakoztatására, a tanulók felzárkóztatására fordítunk.

62


15. Megfelelőség az óratervek között (általános és nemzetiségi óraterv): Iskolánkban a tanulók többsége a szülő választása alapján nemzetiségi oktatásban vesz részt. Abban az esetben, ha a szülő nem igényli a nemzetiségi oktatást, általános tantervű oktatásban részesül a tanuló. A helyi tanterv tantárgyi része - a német nyelv és honismeret - kivételével - a hagyományos és a nemzetiségi oktatásban részesülőkre egységesen határozza meg a továbblépés feltételeit. A tananyagtartalmak a vizuális kultúra területén a nemzetiségi oktatásban részesülőknél részben csökkentettek, részben a honismeret tantárgyhoz kerültek átcsoportosításra. Az általános tantervű oktatásban részt vevő tanulók számára az egyéb foglalkozások keretében foglalkozásokat biztosítunk a kerettantervben meghatározott vizuális kultúra tananyagtartalom teljes átadására. A német idegen nyelv és a német nemzetiségi nyelv és irodalom tantárgyakat együtt tanítjuk differenciált formában, eltérő követelményekkel. A honismereti követelményeket 1-8. osztályban a nemzetiségi oktatásban részesülőknek kell teljesíteni. Az általános tantervű oktatásban részesülőkre a kerettanterv 5. osztályos honismereti követelményei vonatkoznak. 16. Iskolánkban a mindennapos művészeti nevelés az alábbi módon valósul meg: - tanórák keretében: ének-zene, vizuális kultúra, honismeret, tánc és mozgás, osztályfőnöki óra - egyéb foglalkozások keretében: napközi otthonos foglalkozás, tanulószoba, kézműves foglalkozások, énekkar - tanórán kívüli foglalkozásokon: ünnepkörökhöz kapcsolódó játszóházak, mesemondó találkozó, szavalóverseny, projektek, témahetek. 17. A helyi tantervünk biztosítja, hogy a tanulók – életkorukhoz, valamint az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva – elsajátíthassák az egészségfejlesztéssel, a fogyasztóvédelemmel, a környezetvédelemmel, a közlekedésre neveléssel, a társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással, az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására az infokommunikációs technológiák alkalmazásával.  Az egészségfejlesztéssel összefüggő ismereteket a biológia, földrajz, testnevelés, technika, kémia tantárgyak, valamint az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek és az egészségnevelési program tartalmazza.  A környezetvédelemmel összefüggő ismereteket a biológia, kémia, földrajz, természetismeret, környezetismeret, természettudományi gyakorlatok, honismeret, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek és a környezeti nevelési program tartalmazza.  A közlekedésre neveléssel összefüggő ismereteket az osztályfőnöki, a technika és a környezetismeret tantárgyak tartalmazzák.  A társadalmi bűnmegelőzéssel összefüggő ismereteket az osztályfőnöki órák tantervei tartalmazzák.  Az áldozattá válással összefüggő ismereteket az osztályfőnöki órák tantervei tartalmazzák.  Az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismereteket az osztályfőnöki órák tantervei tartalmazzák  A fogyasztóvédelmi oktatás színterei: Az alábbi tanórai foglalkozások segítik a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak megismerését: Technika - áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései; Matematika - banki, biztosítási, üzemanyag-fogyasztási számítások; Fizika - mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz, mérőórák) Földrajz - eltérő fogyasztási struktúrák és szokások; Magyar - reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái, 63


Biológia - génmódosított élelmiszerek, egészséges táplálkozás, táplálkozási kiegészítők; Kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok, vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok; Informatika – elektronikus kereskedelem, internetes fogyasztói veszélyforrások; Történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem; Tanórán kívüli tevékenységek, melyek a fogyasztóvédelmi oktatáshoz kapcsolódnak: Vetélkedők, versenyek, rendezvények; Üzletek, bankok látogatása; Az iskola fogyasztóvédelmi működése. 18. Moduláris oktatási programot valósítunk meg a harmadik évfolyamon „Zöld környezetünk témakörben” (kidolgozott program mellékelve). A modulértékelése és minősítése A „Zöld környezetünk” modul értékelése és minősítése a programban meghatározottak szerint történik, a tanuló teljesítménye beszámít a befogadó tantárgy értékelésébe. 19. A kompetencia alapú oktatás felmenő rendszerű bevezetése tanulócsoportonként és kompetenciaterületenként 1.o.

2.o. N

3.o.

5.o.

6.o. N

N

SZ N

M N

4.o.

SZ

7.o.

SZ N

M N

8.o.

M N

SZ N

M N

SZ N

M

M N

SZ

Jelölések: N = német nyelv és irodalom M = matematika-logika Sz = szövegértés-szövegalkotás A táblázatban jelölt kompetenciaterületeken és évfolyamokon kompetencia-alapú programcsomagok alkalmazhatók. A szövegértés-szövegalkotás és a matematikai-logikai kompetenciák a magyar és matematika tantárgy teljes óraszámában kerültek bevezetésre. Német nyelv és irodalom esetén a tanár által kiválasztott modulok alkalmazhatók. Ezek számát és témáját is a tanár határozhatja meg az aktuális tanév elején, majd beépíti a tanmenetbe. 20. Iskolánkban az alábbi műveltségterület oktatása tantárgyi bontás nélkül zajlik: magyar nyelv és irodalom. Bevezetés ütemezése: tanév impl. éve 2009/10 2010/11 2011/12 2012/13 2013/14 2014/15

5.o.

6.o.

7.o.

8.o.

x x x x x x x x x x x x x x x x x x 21. Tantestületünk „tanulói laptop használata a tanórán” (Baj, Szent István Ált. Iskola) és a Dalton módszer tanórai alkalmazása (nemzetközi jó gyakorlat, Bécs) elnevezésű jó gyakorlatot vette át. fenntarthatóság

fenntarthatóság

tanév impl. éve 2009/10 2010/11 2011/12 2012/13 2013/14 2014/15

64


22. Iskolánkban évente egy projektet és egy témahetet valósítunk meg, ennek részleteit (érintett évfolyam(ok), téma, probléma megnevezése) a munkatervben és a tanmenetekben rögzítjük. 23. A nemzetiségi nyelvoktató nevelés-oktatás tartalmi követelményei: A nyelvoktató nevelés-oktatás a nyelv tanításával, az irodalom és a honismeret témaköreinek elsajátíttatásával hozzájárul a nemzetiségi oktatás céljainak megvalósításához. Iskolánkban a hagyományos nyelvoktató kisebbségi oktatási formában valósul meg a nemzetiségi oktatás, amelyben a tanítás nyelve a magyar nyelv. A német nemzetiségi nyelv és irodalom tantárgyat tanóra keretében minden évfolyamon heti 5 órában oktatjuk. A honismeret oktatását minden évfolyamon heti egy órában biztosítjuk. Tanórán kívüli tevékenységekben is, mint a szakkörökön, táborokban, tanulmányi kirándulásokon, nyelvi tanulmányúton, tánccsoportban, a játszóházakban, egyéb iskolai szabadidős tevékenységben a tanórán szerzett ismereteket bővítjük, gyakoroljuk. Tanulóink a könyvtárban német nyelvű folyóiratokat, újságokat, irodalmi műveket olvashatnak. Ezáltal a nyelvismereten kívül a német nyelvterületek földrajzával, kultúrájával, életmódjával ismerkedhetnek meg. A nemzetiségi oktatás tartalmi követelményei a Nemzeti alaptanterv követelményeit veszi alapul, biztosítja ezáltal, hogy a nemzetiségi oktatásban résztvevő tanulók a másmás iskolába járó tanulókkal azonos esélyek mellett készülhessenek fel a továbbtanulásra. A nemzetiségi honismereti tartalom átadásában jelentős szerepet kap a kétkultúrájú alkotópadláson végzett tevékenység (nemzetiségi ételek készítése, fafaragás, agyagozás) tanórán és tanórán kívül. A nemzetiségi tananyagot (német nyelv és irodalom, honismeret) és követelményeket a pedagógiai program melléklete tartalmazza.

II. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA 1. Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak és a 110/2012. Kormány rendeletben foglaltak figyelembe vételével szervezi meg. A foglalkozásokat az iskola lehetőségeinek és felszereltségének megfelelően alakítja ki. 2. Ennek alapján - az iskola minden osztályban, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, - a heti öt tanóra látogatásából kettő óra alól a tanuló az alábbi esetben mentesülhet:  iskolai sportkörben való sportolás legalább heti 2 órában,  kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott igazgatói engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolás. 3.

A kifutó évfolyamokon a tanulók számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: - kötelező testnevelés órák - iskolai sportkör foglalkozásai - játékos, egészségfejlesztő testmozgás (napköziben és tanulószobán is).

65


III. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek. Amennyiben a hivatalos tankönyvjegyzéken a matematika műveltségterület kivételével bármely tantárgy, műveltségterület vonatkozásában van olyan tankönyv, amelyet a tartós tankönyvre meghatározott szabályok alapján hagytak jóvá, az iskola a tankönyvrendelés során a tartós tankönyvek közül választ. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van. Ezek a testnevelés, a vizuális kultúra, valamint technika, életvitel és gyakorlat. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket az egyes szaktanárok, tanítók határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a pedagógusok a következő szempontokat veszik figyelembe:  A taneszköz feleljen meg az iskolahelyi tantervének.  Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.  A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. A kompetencia fejlesztést segítő taneszközök beszerzése során az alábbi körből választunk:  EDUCATIO Kht programcsomagjai.  A taneszközök választásánál előnyben részesítjük azokat, amelyek munkálkodásra késztetik a tanulókat, támogatják a differenciálást és a kooperatív technikák alkalmazását. Kapcsolható hozzájuk digitális tananyagtartalom.  Előnyben részesítjük azokat a tankönyveket, amelyek egyszerű alapfeladatokat tartalmaznak többszintű nehézségi fokkal, valamint szorgalmi és választható feladatokat is kínálnak. Az iskola arra törekszik, hogy a rendelkezésére álló költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

IV. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI 1. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a helyi tantervben meghatározott követelményeket („A továbbhaladás feltételei”) az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette.

66


2. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A második-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. 3. Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon tanév végén legfeljebb három tantárgyból szerez "elégtelen" osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. 4. Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon a tanév végén háromnál több tantárgyból szerez "elégtelen" osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles. 5. Ha a tanuló az első évfolyamon első alkalommal nem tesz eleget az előírt követelményeknek, munkája előkészítő jellegűnek minősül, és tanulmányait az első évfolyamon folytatja.

V. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A tanulók az óraterven szereplő tantárgyak közül az – osztályfőnöki óra kivételével – valamennyi tantárgyból félévkor és év végén értékelést kapnak. A magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az első-negyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, nemzetiségi nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenőrzésénél:  a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban vagy írásban ellenőrzik;  az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében minden tanuló legalább egyszer felel szóban:  az ének-zene, a rajz, a számítástechnika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva,  a többi tantárgy esetében egy-egy témakörön belül. A testnevelés, valamint tánc és mozgás követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.

67


A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott - fejlődött-e vagy hanyatlott az előző értékeléshez képest. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:  Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szövegesen minősítjük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:  KIVÁLÓAN TELJESÍTETT  JÓL TELJESÍTETT  MEGFELELŐEN TELJESÍTETT  FELZÁRKOZTATÁSRA SZORUL A minősítés alapja a szöveges értékelés. Az első év végi szöveges értékelés helyi mondatbank alapján készül, aláhúzásos formában (1.sz. melléklet). Félévi értékeléshez a napló szöveges értékelését használjuk. A szöveges értékelés a gyermek fejlődéséről és a tantervi tartalmak elsajátításáról ad tájékoztatást. A fejlődés jellemzői – iránya, mértéke, tendenciája – meghatározó eleme a minősítésnek. Első évfolyamon és a második évfolyam első félévében tanév közben az értékelés során érdemjegyeket alkalmazunk, vagy a tanuló teljesítményét százalékosan fejezzük ki. A tanuló szöveges értékelésének év végi és félévi érdemjegyekre történő átváltásának alapja az évközi érdemjegyek és a százalékos értékelés. Erre akkor kerül sor, ha a gyermek távozik az iskolából (iskolaváltás, továbbtanulás) vagy a szülő kéri. A pedagógus ebben az esetben az évközi jegyekből matematikai átlagot számít, ez adja meg az év végi vagy a félévi jegy értékét. Ha százalékos volt az évközi értékelés, akkor a százalékok átlagát az írásbeli dolgozatoknál (lentebb) meghatározottak szerint számolja át. A második évfolyamon az év végi, a harmadik-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. A magyar nyelv és irodalom műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása során a nyelvi és irodalmi órák nem válnak külön egymástól, a követelmények és a tanórai tevékenységek együtt fogalmazódnak meg, illetve zajlanak. Ennek megfelelően az osztályozás is egy tantárgynak megfelelő: magában foglalja mind a nyelvi, mind az irodalmi teljesítményeket. A bizonyítványba, törzslapra és a napló év végi és félévi értékelő részébe egy jegy kerül a tárgyból. Abban az esetben, ha a gyermek a nyelvtani vagy az irodalmi követelmények egyikét nem teljesíti, az adott tantárgyrészből javítóvizsgára kötelezhető. A projekt és a témahét megvalósításakor a tanulók egyéni és csoportos munkái is értékelhetők. A csoportos munkák értékelése során az egyén által a csoportban végzett tevékenységet értékeljük. Előnyben részesítjük a szóbeli értékelést. Figyelembe vesszük az adott feladathoz való viszonyulást, a tevékenység során mutatott érdeklődést és aktivitást. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). 68


A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök két havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: Teljesítmény Érdemjegy 0-29 %: elégtelen (1) 30-49 %: elégséges (2) 50-74 %: közepes (3) 75-89 %: jó (4) 90-100 %: jeles (5) A felsorolt határoktól a pedagógus saját mérlegelése szerint eltérhet, de csak felfelé. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: a házirendet betartja; tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; kötelességtudó, feladatait teljesíti; önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; tisztelettudó; társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik; az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása; b) Jó (4) az a tanuló, aki: a házirendet betartja; tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; feladatait a tőle elvárható módon teljesíti; feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; nincs írásbeli intője vagy megrovása. c.) Változó (3) az a tanuló, aki. 69


az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; feladatait nem minden esetben teljesíti; előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; igazolatlanul mulasztott; osztályfőnöki intője van. d.) Rossz (2) az a tanuló, aki: a házirend előírásait sorozatosan megsérti; feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; viselkedés romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; több alkalommal igazolatlanul mulaszt; több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A tanulók szorgalmának értékelésénél a minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztály főnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; munkavégzése pontos, megbízható; a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. b) Jó (4) az a tanuló, aki: képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; a tanórákon többnyire aktív; többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; taneszközei tiszták, rendezettek. c) Változó (3) az a tanuló, akinek: tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; 70


önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. d) Hanyag (2) az a tanuló, aki: képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; feladatait többnyire nem végzi el; felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A tanulók jutalmazása 1. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten  példamutató magatartást tanúsít,  vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,  vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,  vagy az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,  vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti. 2. A jutalmazás elvei  A jutalom legyen megérdemelt, serkentő hatású, fejlesztő,  a jutalom legyen arányban a teljesítménnyel,  kiemelkedő teljesítményért adható. 3. A jutalmazás formái és fokozatai  osztályfőnöki, napközis nevelői, szaktanári szóbeli dicséret,  osztályfőnöki, napközis nevelői, szaktanári írásbeli dicséret,  igazgatói szóbeli dicséret,  igazgatói írásbeli dicséret,  nevelőtestületi dicséret,  oklevél, könyvjutalom. 4. A jutalmazások alkalmai  - dicséretek: folyamatosan,  - egyéb: meghirdetett versenyeinken, bemutatókon, rendezvényeken, tanévzáró- ballagási ünnepélyen (bizonyítvány-osztáskor) 5. A jutalmazás feltételei, javaslattevői ill. adományozói  A szaktanár: kiemelkedő -iskolai, helyi, kistérségi, tantárgyi, sporteredményért.  Szakkörvezető: kiváló szakköri szereplésért, eredményekért.  Sportkör vezető: versenyeken elért helyezésért (egyénnek, közösségnek)  Diákönkormányzat: saját szervezésű versenyen elért eredményért (közösségnek).  Az osztályfőnök: társadalmi, közéleti tevékenységért, o példamutató közösségi tevékenységért, o közösségformálásért, jó szervező munkáért, o példamutató munkavégzésért, fegyelmezett magatartásért, o tanulmányi munkában tanúsított általános fejlődésért.  Igazgató: o átlagon felüli - megyei szintű- tanulmányi és sportversenyek 1-5. 71


helyezettjeinek, országos szintű versenyek 1-15. helyezettjeinek, o átlagon felüli teljesítményért, o kimagasló emberi helytállásért. A jutalmazást írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. A szülő a bejegyzés tudomásulvételét aláírásával igazolja. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések 1. Azt a tanulót, aki  tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,  vagy a tanulói házirend előírásait megszegi,  vagy igazolatlanul mulaszt, büntetésben lehet részesíteni. 2. Az iskolai büntetések formái  osztályfőnöki, napközis nevelői, szaktanári szóbeli figyelmeztetés (a Házirend kismértékű megsértéséért,) négyszemközt, osztályközösség előtt,  osztályfőnöki, napközis nevelői, szaktanári írásbeli figyelmeztetés,  osztályfőnöki intés (Házirend többszöri megsértése, tanulói kötelezettségek gyakori megszegése, pl. sorozatos késés, berendezés, eszköz kismértékű megrongálása, tanítási órán kívül tanúsított fegyelmezetlen magatartás). Adható két alkalommal "Változó" magatartási minősítést von maga után.  osztályfőnöki megrovás (sorozatosan elkövetett hanyag munkavégzésért, valamint fegyelmezetlen magatartásért),  igazgatói szóbeli figyelmeztetés,  igazgatói intés,  igazgatói megrovás (vonzata "rossz" magatartási minősítés),  tantestületi figyelmeztetés,  tantestületi intés,  tantestületi megrovás,  fegyelmi eljárás. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. A szülő a bejegyzés tudomásulvételét aláírásával igazolja. 3. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. 4. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:  az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása;  az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása;  a szándékos károkozás;  az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése;  ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. 5. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. 6. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg.

72


VI. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA, ISKOLAI BESZÁMOLTATÁSOK RENDJE Iskolánkban a szóbeli és írásbeli házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: Elvek: 

    



a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása; ezért fontos, hogy a tanórán feldolgozott tananyagra épüljenek, gyakorló jellegűek legyenek, melyeket a tanulók önállóan, sikeresen meg tudnak oldani; igyekezzünk a feladatok kijelölésénél, a projekt és a témahét során adott feladatok kiválasztásánál az egyéni képességeknek megfelelően differenciálni; a mennyiségnél törekszünk az összehangoltságra, a tanulók túlterheltségének megelőzése céljából; a memoriterek megtanulására – terjedelmüktől függően – több napot szánunk; a projekt és témahét megvalósításához előzetes gyűjtőmunka, megfigyelés, mérés kérhető a tanulóktól; a projekt és a témahét megvalósításához írásbeli és szóbeli feladatok is adhatók, ezek segítik a tanulói kutatómunkát, az önálló tananyag-feldolgozást, az önálló szakirodalmi elemzéseket és az IKT eszközök használatát, valamint hozzájárulnak a csoportos produktum előállításához; a projekt és témahét során adott otthoni (napközis, tanulószobai) írásbeli és szóbeli feladatok kapcsolódnak a változatos tevékenységformákhoz és lehetőség szerint biztosítják a differenciálást;

Korlátok:    

az első-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot; az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot; a projekt vagy a témahéthez kért előzetes munka (gyűjtőmunka, megfigyelés, mérés) legfeljebb a megvalósítás kezdete előtt két héttel indítható; az írásbeli és szóbeli feladatok feladásának hétvégi, tanítási szünetek idejére vonatkozó korlátai érvényesek a projektre és a témahétre is;

Az iskolai írásbeli beszámoltatások 

formái     

egyéni beszámoló; témazáró; év eleji, félévi, év végi felmérések; OM kompetenciamérés; projekt, témahét írásbeli beszámolói;

73




rendje  egyéni beszámoló a napi tananyagból előzetes bejelentés nélkül íratható;  egy-egy tananyagegység lezárásakor, összefoglalást követően témazárót írnak a tanulók;  lehetőleg minden tanuló minden témazárót írjon meg;  a tanuló kérésére indokolt esetben megismételhető a témazáró; mind a két dolgozat osztályzata bekerül a naplóba;  a témazárók, az év eleji, év végi felmérések időpontját előre jelezzük a tanulók felé;  az év eleji, félévi, év végi felméréseket, a témazárókat ismétlés, rendszerezés előzi meg;  4.6.8. évfolyamon, az olvasás-szövegértés és a matematikai gondolkodás területén országos képességmérésben veszünk részt;  projekt és témahét megvalósítása közben a pedagógus egy-egy részterületről, a végén pedig átfogó ismeretekről írásban beszámoltathatja a tanulókat, attitűd kérdőívet írathat;



korlátai  a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egyegy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni;  témazáró vagy felmérő írása nem zárja ki az írásbeli egyéni beszámoló lehetőségét;  hosszabb betegséget követő héten a tanuló kérheti az írásbeli beszámoltatás alóli felmentését;  a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság vizsgálata alapján tett javaslatára a tanulót mentesíthetjük az írásbeli számonkérések alól; ezeknek a tanulóknak szóban kell beszámolniuk;  az SNI tanulók esetében a felmérések, dolgozatok írásánál figyelembe vesszük tanulóink sajátos nevelési szükségleteiből adódó eltéréseket, életkori sajátosságokat és a terhelhetőséget; a feladatok összeállításánál a tantervi követelményeket differenciáltan kérjük számon;  projekt és témahét megvalósítása során az eltérő képességű tanulók írásbeli beszámoltatása - a tanár döntése alapján - differenciált lehet;



a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe  Az év eleji felmérés célja a diagnosztizálás. Feladata feltárni, hogy a tanulók milyen előzetes ismeretekkel, készségekkel, képességekkel rendelkeznek. Eredményeként határozzuk meg a következő pedagógiai cél eléréséhez szükséges differenciálás mértékét. Lehetővé teszi a pontos tervezést.  Az egyéni beszámolók, félévi felmérések, valamint a témahét és projekt produktumok, beszámolók formatív funkcióval bírnak. A tanulás folyamatában való előrehaladásról ad információkat. Felhívja a figyelmet a továbbiakban szükséges egyéni korrekciókra, fejlesztésre.  A témazárók, év végi felmérések szummatívak. A tanítás-tanulás eredményességét, hatékonyságát tükrözik. súlya  a tanulók értékelésében legnagyobb súllyal a témazáró dolgozatok és a témahét, projekt átfogó ismereteiből íratott dolgozatai szerepelnek;  kisebb súllyal szerepelnek az egyéni beszámolók és a projekt, témahét megvalósítása közbeni beszámolók.





IKT-val támogatott mérési-értékelési tevékenységek 74


       

számítógép segítségével kitöltött tesztek, más, értékelésre alkalmas feladatok megoldása (önértékelési, központi kiértékelési lehetőséggel) bemeneti (a tanóra elején) mérés (pl. annak megállapítására, hogy a tanulók felkészültsége megfelelő szintű-e az új tartalom befogadására, elsajátítására) fejlesztő célú mérés, értékelés (a tanóra során ellenőrző feladatok megoldása a továbbhaladás, illetve a megértés, elsajátítás szintjének ellenőrzésére) összegző, szummatív értékelési eljárások alkalmazása a tanulók teljesítményének, tudásszintjének mérésére) számítógéphez kapcsolódó audio-vizuális és/vagy multimédia eszközök (projektor, hangosítás, VHS, DVD, kamera, digitális fényképezőgép, stb.) igénybevétele a tanórán a mérési-értékelési folyamatban aktív tábla, szavazógépek alkalmazása csoportos feladatmegoldás esetén egyéni teljesítmény értékelését lehetővé tévő eszközök, eljárások alkalmazása (szoftverek, hálózati megoldások, stb.) mérési értékelési eljárásban internet, elektronikus kommunikáció igénybevétele (SDT, internetes feladatbankok, házi dolgozat, projektfeladat megoldása, távoli elérés, stb.)

VII. ESÉLYEGYENLŐSÉGET SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK Intézményünk elkészítette a közoktatási esélyegyenlőségi tervét. Intézményi Közoktatási Esélyegyenlőségi terv célja: A törvényeknek, rendeleteknek, valamint a fenntartó konkrét elvárásainak megfelelően intézményünk elősegítse tanulóink társadalmi integrációját és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul tűzzük ki az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását, szolgáltatásainkat igénybevevő hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálását az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében. Esélyegyenlőséget szolgáló tevékenységek, foglalkozások az iskolában:  kiscsoportos fejlesztés  felzárkóztatás  tehetséggondozás  továbbtanulásra felkészítő foglalkozások  térítésmentes szakkörök  nemzetiségi nevelés-oktatás Esélyegyenlőség biztosításában legfontosabb szerepet betöltő felnőttek és azok közösségei:  intézmény vezetősége  osztályfőnökök  DÖK patronáló tanár.

VIII. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki Judit, 75


MKM 1997.) 2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. 3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1.feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

1.00

1.10

1.23

1.34

1.45

1.55

1.64

1.72

2

1.03

1.13

1.26

1.37

1.48

1.58

1.67

1.75

3

1.06

1.16

1.29

1.40

1.51

1.61

1.70

1.78

4

1.09

1.19

1.30

1.43

1.54

1.64

1.73

1.81

5

1.12

1.22

1.34

1.46

1.57

1.67

1.76

1.84

6

1.15

1.25

1.37

1.49

1.60

1.70

1.79

1.87

7

1.18

1.28

1.40

1.52

1.63

1.73

1.82

1.90

8

1.21

1.31

1.44

1.55

1.66

1.76

1.85

1.93

9

1.24

1.34

1.47

1.58

1.69

1.79

1.88

1.96

10

1.27

1.37

1.50

1.61

1.72

1.82

1.91

1.99

11

1.30

1.40

1.53

1.64

1.75

1.85

1.94

2.02

12

1.33

1.43

1.56

1.67

1.78

1.88

1.97

2.05

13

1.36

1.45

1.59

1.70

1.81

1.91

2.00

2.08

14

1.39

1.48

1.62

1.73

1.84

1.94

2.03

2.11

15

1.42

1.52

1.65

1.76

1.87

1.97

2.06

2.14

16

1.45

1.56

1.68

1.79

1.90

2.00

2.09

2.17

17

1.48

1.58

1.72

1.82

1.93

2.03

2.12

2.20

18

1.51

1.62

1.76

1.85

1.97

2.07

2.16

2.24

19

1.54

1.66

1.80

1.89

2.01

2.11

2.20

2.28

20

1.57

1.70

1.84

1.94

2.05

2.15

2.24

2.32

21

1.61

1.74

1.87

1.98

2.09

2.19

2.28

2.36

6.

7.

8.

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

Évfolyam

1

0.97

1.08

1.17

1.24

1.31

1.38

1.43

1.47

2

1.00

1.11

1.20

1.27

1.34

1.41

1.45

1.50

76

BAKONYSÁRKÁNYI FEKETE ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM 3

1.03

1.14

1.23

1.30

1.37

1.44

1.48

1.53

4

1.06

1.17

1.26

1.34

1.40

1.47

1.51

1.56

5

1.09

1.20

1.29

1.38

1.43

1.50

1.54

1.59

6

1.12

1.23

1.32

1.41

1.45

1.53

1.57

1.62

7

1.15

1.26

1.35

1.44

1.48

1.56

1.60

1.65

8

1.19

1.29

1.38

1.47

1.51

1.59

1.63

1.68

9

1.22

1.32

1.41

1.50

1.54

1.62

1.66

1.71

10

1.25

1.35

1.44

1.53

1.57

1.65

1.69

1.74

11

1.29

1.38

1.48

1.56

1.60

1.68

1.72

1.77

12

1.32

1.41

1.50

1.59

1.63

1.71

1.74

1.80

13

1.35

1.44

1.53

1.62

1.66

1.74

1.77

1.84

14

1.39

1.48

1.57

1.65

1.69

1.77

1.80

1.87

15

1.41

1.50

1.60

1.68

1.72

1.80

1.83

1.90

16

1.44

1.53

1.64

1.71

1.76

1.84

1.87

1.94

17

1.47

1.57

1.67

1.74

1.80

1.87

1.91

1.98

18

1.50

1.60

1.70

1.77

1.84

1.90

1.95

2.02

19

1.54

1.64

1.74

1.80

1.88

1.94

1.99

2.05

20

1.57

1.68

1.78

1.84

1.92

1.98

2.03

2.08

21

1.61

1.72

1.81

1.88

1.96

2.02

2.07

2.11

2. feladat: HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

20

22

24

26

28

30

32

34

2

24

26

28

30

32

34

36

38

3

28

30

32

34

36

38

40

42

4

32

34

36

38

40

42

44

46

5

36

38

40

42

44

46

48

50

6

40

42

44

46

48

50

52

54

7

44

46

48

50

52

54

56

58

8

48

50

52

54

56

58

60

62

9

52

54

56

58

60

62

64

66

10

56

58

60

62

64

66

68

70

11

60

62

64

66

68

70

72

74

12

64

66

68

70

72

74

76

78

13

68

70

72

74

76

78

80

82

14

72

74

76

78

80

82

84

86

77


Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 1.

PONTSZÁM

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

16

19

22

25

28

29

30

32

2

20

23

24

29

32

33

34

36

3

24

27

28

33

36

37

38

40

4

28

31

32

37

40

41

42

44

5

32

35

36

41

44

45

46

48

6

36

39

40

45

48

49

50

52

7

40

43

44

49

52

53

54

56

8

44

47

48

53

56

57

58

60

9

48

51

51

57

60

61

62

64

10

52

55

56

61

64

65

66

68

11

56

59

60

65

68

69

70

72

12

60

63

64

69

72

73

74

76

13

64

67

68

73

76

77

78

80

14

68

71

74

77

80

82

83

84

3. feladat: HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóratartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

25

28

31

34

36

38

40

42

2

30

33

36

39

41

43

45

47

3

35

38

41

44

46

48

50

52

4

40

43

46

49

51

53

55

57

5

45

48

51

54

56

58

60

62

6

50

53

56

59

61

63

65

67

7

55

58

61

64

66

68

70

72

8

60

63

66

69

71

73

75

78

9

65

68

71

74

76

78

80

82

10

70

73

76

79

81

83

85

87

11

75

78

81

84

86

88

90

92

12

80

83

86

89

91

93

95

97

13

85

88

91

94

96

98

100

102

14

90

93

96

98

100

102

104

106

78


Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 1.

2.

3.

4.

6.

7.

8.

1

20

23

26

29

32

34

36

38

2

25

28

31

34

36

38

40

42

3

30

33

4

35

38

36

39

41

43

45

47

41

44

46

48

50

52

5

40

43

46

49

51

53

55

57

6 7

45

48

51

54

56

58

60

62

50

53

56

59

61

63

65

67

8

55

58

61

64

66

68

70

72

9

60

63

66

69

71

73

75

77

10

65

68

71

74

76

78

80

82

11

70

73

76

79

81

83

85

87

12

75

78

81

84

86

88

90

92

13

80

83

86

89

91

93

95

97

14

85

88

91

94

96

98

100

102

PONTSZÁM

5.

évfolyam

4. feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

5

7

9

11

13

15

17

19

2

7

9

11

13

15

17

19

21

3

9

11

13

15

17

19

21

23

4

11

13

15

17

19

21

23

25

5

13

15

17

19

21

23

25

27

6

15

17

19

21

23

25

27

29

7

17

19

21

23

25

27

29

31

8

19

21

23

25

27

29

31

33

9

21

23

25

27

29

31

33

35

10

23

25

27

29

31

33

35

37

11

25

27

29

31

33

35

37

39

12

26

28

30

32

34

36

38

40

13

27

29

31

33

35

37

39

41

79

BAKONYSÁRKÁNYI FEKETE ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM 14

28

30

32

34

36

38

40

42

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

1

1

2

2

3

4

5

6

2

1

2

2

3

4

5

6

7

3

2

2

3

4

5

6

7

8

4

2

3

4

5

6

7

8

9

5

3

4

5

6

7

8

9

10

6

4

5

6

7

8

9

10

11

7

5

6

7

8

9

10

11

12

8

6

7

8

9

10

11

12

13

9

7

8

9

10

11

12

13

14

10

8

9

10

11

12

13

14

15

11

9

10

11

12

13

14

15

16

12

10

11

12

13

14

15

16

17

13

11

12

13

14

15

16

17

18

14

12

13

14

15

16

17

18

19

A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes

Minősítés

pontszám 0 – 11

igen gyenge

12 – 22

gyenge

23 – 33

elfogadható

34 – 43

közepes

43 – 52

jó

53 – 63

kiváló

80


A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK I.

A pedagógiai program érvényességi ideje

1. Az iskola 2013. szeptember 1. napjától az első és az ötödik évfolyamon szervezi meg először nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján. 2. A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre. 3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2013. szeptember 1. napjától 2017. augusztus 31. napjáig szól.

II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.  A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén értékelik a pedagógia programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.  A 2016-2017 tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia.

III. A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet:  az intézmény igazgatója;  a nevelőtestület bármely tagja;  a nevelők szakmai munkaközössége;  a szülői munkaközösség;  az intézmény fenntartója. 2. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program elfogadása előtt ki kell kérni a szülői munkaközösség véleményét és a települési nemzetiségi önkormányzat egyetértését. 3. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától felmenő rendszerben kell bevezetni.

IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. 2. A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az iskola pedagógusaitól a szülői értekezleten vagy – ettől eltérően a pedagógussal előre egyeztetett időpontban. 3. A pedagógiai-művelődési program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:  az iskola honlapján;  az iskola fenntartójánál;  az iskola irattárában;  az iskola igazgatójánál;  az iskola igazgatóhelyettesénél;  az iskola nevelői szobájában. 81


A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK

A pedagógiai programot a szülői munkaközösség 2013. év március hó 26. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Elfogadásról szóló dokumentáció mellékelve. A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat a 2013. év 03. hó 25. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Elfogadásról szóló dokumentáció mellékelve. A pedagógiai programot a Bakonysárkányi Német Kisebbségi Önkormányzat 2013. év március hó 22. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Elfogadásról szóló dokumentáció mellékelve.

A pedagógiai programot a nevelőtestület a 2013. év 06. hó 25. napján tartott ülésén elfogadta. Elfogadásról szóló dokumentáció mellékelve. A pedagógiai programot a mai napon jóváhagytam.

Kelt: Bakonysárkány, 2013. június 25. ................................................. Benisné Manner Melinda igazgató

82


MELLÉKLETEK

1.sz. melléklet: Tanév végi szöveges értékelés mondatbankja 2.sz. melléklet: Helyi tanterv 1-4. évfolyam 3.sz. melléklet: Helyi tanterv 5-8. évfolyam (2 kötet) 4.sz. melléklet: Nemzetiségi nevelés-oktatás oktatás helyi tanterve 5.sz. melléklet: Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelésének-oktatásának helyi tanterve 6.sz. melléklet: Moduláris oktatási program: „Zöld környezetünk” 7.sz. melléklet (CD csomag): Kompetencia alapú programcsomagok

83


1.sz. melléklet Tanév végi szöveges értékelés mondatbankja az első évfolyamon

84


1. osztály példás / jó / változó

Szorgalom

példás / jó / változó

Beszéd, olvasás Írás

Tájékozottsága: nagyon jó / megfelelő / gyenge Érdeklődése: nagyon jó / megfelelő / gyenge Hozzáállása: aktív / megfelelő / passzív Ismeretei: széleskörűek / átlagosak / hiányosak

Munkavégzése: jó / megfelelő / gyenge Térbeli viszonyok kifejezése: jó / megfelelő / gyenge Alakok ábrázolása: jó / megfelelő / gyenge Dalismerete: jó / megfelelő / gyenge Ritmusérzéke: jó / megfelelő / gyenge Zenei ismerete: jó / megfelelő / gyenge

Nemze- Testnetiségi velés nyelv és irodalom

Rajz

Hozzáállása: aktív / megfelelő / passzív Kézügyessége: jó / megfelelő / fejlesztésre szorul Eszközhasználata: jó / megfelelő / fejlesztésre szorul Munkavégzése: pontos/ pontatlan / rendes / rendetlen

Ének

Technika

Kérdések, válaszok megfogalmazása: Önálló szövegalkotása választékos / Rövid mondatokat használ / Csak kérdésekre válaszol / Szóbeli kifejezése gyenge, fejlesztésre szorul Betűfelismerése: biztos / bizonytalan / néha téveszt / gyakran téveszt Hangos olvasása: folyamatos, jó tempóban / folyamatos, lassú tempóban / szólamokban olvas / szótagolva lassan olvas / akadozva, betűzgetve / találgat / nem tud összeolvasni Szöveghűsége: hibátlan / keveset hibázik / sokat hibázik Szövegértése: érti amit olvas / bizonytalan / nem érti az olvasottakat Betűalakítása: szabályos / kissé szabálytalan / torz, hibás Betűkapcsolása: szabályos / kisebb kapcsolási hibákkal ír / rossz, hibásan kapcsolja a betűket Füzetének külalakja: igényes, tetszetős, szép / megfelelő / még megfelelő / igénytelen, állandó fejlesztést igényel Másolása: többnyire hibátlan / kevés hibával ír / sokat hibázik / fejlesztendő Tollbamondás: többnyire hibátlan / kevés hibával ír / sokat hibázik / fejlesztendő Emlékezetből írása: többnyire hibátlan / kevés hibával ír / sokat hibázik / fejlesztendő

Számfogalma 20-ig: biztos / bizonytalan Összeadás: jó / megfelelő / fejlesztendő Kivonás: jó / megfelelő / fejlesztendő Számok bontásban: biztos / bizonytalan / gyenge Pótlás: jó / megfelelő /gyenge Szöveges feladatok önálló felismerése: önállóan felismeri / segítséggel felismeri / nem ismeri fel

Környezet ismeret

Matematika

Magyar nyelv és irodalom

Magatartás

Mozgása: ügyes / rendezett / rendezetlen / ügyetlen Hozzáállása: aktív / megfelelő / passzív Munkavégzése: pontos és fegyelmezett / pontos, de néha fegyelmezetlen / fegyelmezetlen, amiatt pontatlan

Honismeret

Hagyományok ismerete: alapos / megfelelő / hiányos Népköltészeti alkotások ismerete: alapos / megfelelő / hiányos Munkavégzése: aktív / megfelelő / biztatásra szorul

Erkölcstan/ Hit- és erkölcstan

Szókincs: biztos / bizonytalan / hiányos / fejlesztendő Kiejtés: helyes, megfelelő / előfordulnak hangtévesztések / érthetetlen, fejlesztendő Feladatvégzés: többnyire hibátlan / kevés hiba / sokat hibázik / fejlesztendő

Munkavégzése: jó / megfelelő / gyenge Társaihoz való viszonya: elfogadó / segítőkész / elutasító Kapcsolata a környezetével: könnyen kommunikál / tartózkodó / biztatásra szorul

A tanuló: kiválóan teljesített / jól teljesített / megfelelően teljesített / felzárkóztatásra szorul

85

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Bakonysárkányi Fekete István Általános Iskola 2861 Bakonysárkány Béke út 54

Recommend Documents