PEDAGÓGIAI PROGRAM. Alapfokú Mővészeti Iskola Kiskırös Tarnowi tér 1

2013

PEDAGÓGIAI PROGRAM

„SZÓ-LA-M” Alapfokú Mővészeti Iskola 6200 Kiskırös Tarnowi tér 1.

TARTALOM I. BEVEZETÉS ...................................................................................................................................................... 3 1. A pedagógiai program jogszabályi alapjai .......................................................................................................... 3 2. Az iskola rövid története, hagyományai, eredményei.......................................................................................... 4 II. NEVELÉSI PROGRAM .................................................................................................................................. 6 1. A nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai............................................. 6 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................................................... 10 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok................................................................................ 11 4. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfınök feladatai ................................................................................. 12 5 A kiemelt figyelmet igénylı tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ................................................... 14 6. A tanulók részvételi jogának gyakorlása az intézményi döntési folyamatban ................................................... 18 7. Kapcsolattartás a szülıkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ......................................................................... 18 8. A tanulmányok alatti vizsgák szabályozása ...................................................................................................... 19 9. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai .................................................................................. 19 10. A felvételi eljárás szabályai ............................................................................................................................. 20 III. HELYI TANTERV ....................................................................................................................................... 21 1. Törvényességi háttér .......................................................................................................................................... 21 2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ............................................... 21 3. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai .................................................... 22 4. A tanulók esélyegyenlıségét szolgáló intézkedések ......................................................................................... 22 5. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ........................................ 23 6. Az otthoni felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ................................................... 24 7. A tanulók teljesítményének értékelése, minısítésének formái .......................................................................... 24 8. A szorgalom jegyek megállapításának elvei...................................................................................................... 26 9. A magasabb osztályba lépés feltételei ............................................................................................................... 26 10. A tanulók jutalmazásának és fegyelmezésének elvei ..................................................................................... 27 III/A ZENEMŐVÉSZET ................................................................................................................................... 28 1. Az alapfokú zeneoktatás célrendszere és funkciói ............................................................................................ 28 2. A zeneoktatás általános fejlesztési követelményei, feladatai ............................................................................ 28 3. A követelmény és tantervi program szerepe a mővészetoktatás tartalmi szabályozásában ............................... 29 4. Alapelvek, célok ................................................................................................................................................ 30 5. Az alapfokú mővészeti nevelés szerepe a tanulók személyiségfejlesztésében .................................................. 30 6. Az alapfokú mővészetoktatás követelménye és tantervi programja tartalmi szabályozásának értelmezése ...... 31 7. Az alapfokú mővészetoktatás követelmény és tantervi program alkalmazásának, és a programfejlesztés gyakorlatának fogalmai ......................................................................................................................................... 33 8. A képzés struktúrája .......................................................................................................................................... 34 III/B KÉPZİ-ÉS IPARMŐVÉSZET ............................................................................................................... 42 1. A 27/1998. (VI.10.) MKM rendelet szerint ....................................................................................................... 42 2. A 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelet szerint ........................................................................................................ 44 IV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ........................................................................................................................ 48 1. A Pedagógiai Program elfogadása ..................................................................................................................... 48 2. A Pedagógiai Program módosítása .................................................................................................................... 48 3. A Pedagógiai Program hatálya .......................................................................................................................... 48 V. MELLÉKLETEK ........................................................................................................................................... 48 1. sz. Versenyeredmények napjainkig 2. sz. Az Iskola mővészeti pályára került növendékei 3. sz. Munkaköri leírás-minták 4. sz. Vizsgaszabályzat 5. sz. Iratkozási lap 6. sz. Szolfézs helyi tantervek

„SZÓ-LA-M” Alapfokú Mővészeti Iskola

Pedagógiai Program

A „SZÓ-LA-M” Alapfokú Mővészeti Iskola (6200 Kiskırös, Tarnowi tér 1.) a Nemzeti Köznevelésrıl szóló 2011. évi CXC törvény 26. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következı Pedagógiai Programot hozza létre:

I.

BEVEZETÉS

1. A pedagógiai program jogszabályi alapjai 1.1. Törvények: 2011. évi CXC. törvény 2012. évi CXXIV. törvény

A nemzeti köznevelésrıl A 2011. évi CXC. Törvény módosításáról A közoktatásról A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételérıl A munka törvénykönyvérıl A közalkalmazottak jogállásáról A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról

1993. évi LXXIX. törvény 2012. évi CLXXXVIII. törvény

2012. évi I. törvény 1992. évi XXXIII. törvény 1996. évi XXVIII. törvény

1.2. Kormányrendeletek: 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet

A nemzeti köznevelésrıl szóló törvény végrehajtásáról A közoktatásról szóló törvény végrehajtásáról A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben

20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet

1.3. Miniszteri rendeletek: 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet

Az alapfokú mővészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetésérıl Az alapfokú mővészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetésérıl A nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl és a köznevelési intézmények névhasználatáról

3/2011. (I.26.) NEFMI rendelet

20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet

.

3


Pedagógiai Program

2. Az iskola rövid története, hagyományai, eredményei 2. 1. Az iskola története röviden Szervezett formában történı zenetanítás az 1800-as évek végén és a múlt század elsı évtizedeiben Kiskırösön nem volt. A zenetanítást többen magántanárként végezték. A zenetanítás szervezettebb keretek közé 1960-ban került, amikor az addig magántanárként oktatók Zeneoktatói Munkaközösséget alakítottak. 1969-ben több tényezı hatására az akkori járási vezetık kezdeményezték, a községi tanács pedig felvállalta, hogy helyiséget és tanári státuszt biztosít egy leendı zeneiskola létrehozásához. Az új intézmény a kiskunhalasi zeneiskola fiók-zeneiskolájaként mőködött. Ez a kapcsolat két és fél évig tartott. Kezdetben zongora, hegedő, fa- és rézfúvós hangszereket oktatott a négy álláshelyen lévı tanár. Az iskola 100 növendékkel kezdte meg a munkát. 1972-ben megteremtıdtek a feltételek az önállóvá válásra. Az elszakadás a kiskunhalasi zeneiskolától 1972. március 1-én történt meg. 1973-ban az új Mővelıdési Ház átadása az iskola mőködését is segítette. Ekkor már a 157 tanulót 7 tanár tanította. 1977. október 1-én, a Zenei Világnapon került átadásra egy felújított épület, melyben 8 terem és két iroda volt. Így önálló épületben, valamint a Mővelıdési Házban tevékenykedett a létszámában is megnövekedett intézmény. Új tanszakok kezdték meg a munkát ezekben az években: oboa, magánének, cselló, gitár. Megalakult az Orff-zenekar, és az iskola keretei között mőködı fúvószenekar. Az elsı nagyobb sikerek 1979 ıszén induló országos zenei versenysorozattal kezdıdtek és tartanak napjainkig. A 90-es években több változás történt a hagyományos zeneiskolai felépítésben: megjelent a zenei tagozat mellett a képzımővészet. Késıbb a táncmővészet több ága, majd 1998-ban az iparmővészet. Igen nagy esemény az iskola történetében az 1998 novemberében átadott felújított épület, melyben az iskola összes zenét tanító tanára elhelyezést kapott. A képzı- és iparmővészek részére megfelelı mőhelyek készültek. A zenekarok tágas teremben próbálhatnak. Az intézmény a hangversenyeit is méltó körülmények között rendezheti meg. 2007. augusztus 1-tıl a közoktatás intézményei kistérségi keretek között látják el feladataikat. Ezzel párhuzamosan a mővészetoktatási feladatokat is térségi együttmőködésben kell ellátni. Ezért az intézmény, mint székhelyintézmény látja el telephelyein keresztül a térség mővészetoktatási feladatait. Soltvadkert Város, Kecel Város és Császártöltés Nagyközség területén lévı telephellyel végezzük munkánkat. 2.2. Az iskola általános jellemzıi 2.2.1. Gazdasági-földrajzi környezet Az iskola Kiskırös Város, és annak vonzáskörzetében található települések kulturális lehetıségeinek és fejlesztésének forrása. Az iskola tanulóinak létszámát, a növendék utánpótlás létszámát Kiskırös városban lévı két általános iskola és a két középiskola, valamint az együttmőködı települések általános iskoláinak tanulói adják. Így az iskola a városi feladatok mellett jelentıs térségi feladatokat is ellát. Csekély létszámban járnak az iskolába 18 éven felüliek vagy munkahellyel rendelkezık. Ezen korosztály számát a mővészeti iskolákra vonatkozó törvényi szabályozás mindinkább visszaszorítja. 4


Pedagógiai Program

2.2.2. Az iskola helye, szerepe városunkban és a kistérségben

A Városi Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény a térség olyan iskolája, melyre nem vonatkozik a tankötelezettség. Ezt a különbözıséget igyekszik kihasználni: olyan kínálatot felmutatni, ami vonzó a települések lakossága és tanulói részére. A Petıfi Sándor Általános Iskolában folyó emelt szintő énekoktatás jelentıs növendék utánpótlást biztosít a különbözı hangszeres tanszakoknak. A Petıfi Sándor Gimnáziumból sok növendék jár az iskolánkba. Ének tanszakunk a gimnázium kórusának alaposabb képzéséhez nyújt segítséget. Rendezvényeiken sok növendékünk szerepel. A térségben mőködı tanszakaink utánpótlását a települések általános iskolái adják. A telephelyeinken zene, képzı-és iparmővész tanszakok (grafika, kerámia), színmővészeti ág keretén belül drámajáték tanszak mőködik A mővészeti iskola tanárai törekszenek arra, hogy növendékeink iskolájuk rendezvényein, versenyein és találkozóin is bemutathassák tudásukat. Az együttmőködésnek az iskolák is hasznát látják, hiszen tanulóik színvonalasan, jól felkészítve léphetnek közönség elé. 2.3. Hagyományok Iskolánk mőködésében fontos szerepe van a hagyományırzésnek és hagyományteremtésnek. A hangversenyek, kiállítások szervezése része az iskolánk életének. Elıször a volt növendékek hangversenyeit, kiállításait kell megemlíteni. Ezek a hangversenyek, kiállítások minden évben kapcsolódnak a tanszakok színesebb mőködéséhez. A még tanuló volt növendékek és a már végzett mővészek szívesen mutatják be tudásukat a hazai közönségnek és utánpótlásnak. Évek folyamán kialakult kapcsolatok különbözı zenei társaságokkal, hangversenyszervezı irodákkal, mővészekkel (pl. Jeunesses, Filharmónia Kht.), eredménye során gyakran adnak hangversenyt fiatal, pályakezdı mővészek, zenekarok. Az iskola igyekszik egy-egy fontos naptári esemény színvonalas megünneplésével a pedagógiai munkát kiteljesíteni. Ilyen a már hagyományos Magyar Kultúra Napja alkalmából rendezett hangverseny, versekkel színesítve. A tavaszi idıszakban a hangszereseink, zenekaraink, drámacsoportjaink, valamint a képzı- és iparmővészeti tanszakok hangversenyekkel, kiállításokkal mutatkoznak be a szülıknek, érdeklıdıknek. A város kulturális életében hagyományosnak számít iskolánk részvétele a Szlovák nemzetiségi és Szüreti napok rendezvényein, a Magyar Kultúra tiszteletére adott ünnepi hangversenyen. Tanszakaink kezdeményezésére háromévente regionális trombitaversenyt, valamint szintén regionális zongoraetőd versenyt szervezünk, melyek az eddigi tapasztalatok alapján sikeresek, emlékezetesek mind az iskolánk, mind a résztvevı iskolák tanulói, tanárai számára. Tanszaki programok keretében meghívunk mővésztanárokat, hogy elıadásukkal, munkájukkal segítsék a színvonalas tanítást. Az iskolavezetés nyitott minden olyan kezdeményezésre, amely az iskola munkáját segíti, életét, eredményeit gazdagítja. 2.4. Eredményeink Eredményeinket tükrözik a mellékletben található táblázatok: 1. számú melléklet: Versenyeredmények napjainkig 2. számú melléklet: Az Iskola mővészeti pályára került növendékei 5


Pedagógiai Program

II. NEVELÉSI PROGRAM 1. A nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1.

Pedagógiai alapelveink

Az alapfokú mővészetoktatás követelményei és tantervi programja keretében folyó mővészeti nevelés alkalmat ad az érdeklıdı és fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különbözı szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklıdésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. A mővészeti iskolában megszerzett ismeretek, készségek és képességek alapját képezhetik annak, hogy a tanulók a maguk érdeklıdése alapján kiválasztott mővészeti terület valamelyik tanszakán továbbtanuljanak. Segítséget nyújt az önmegvalósítás, a kreativitás fejlıdésében, az amatır mővészeti életbe való bekapcsolódás felkészítésében, részvételében. A nevelés két alapvetı tényezıje: a pedagógus és a tanuló egyenrangú félként vesz részt a folyamatban, közöttük aktív kölcsönhatás van. A nevelı vezetı, irányító, kezdeményezı szerepe érvényesül a pedagógiai légkör kialakításában, a növendék aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységük megszervezésében, személyiségük fejlesztésében. Alkotó pedagógiai klíma megvalósítására törekszünk, melynek jellemzıi egyfelıl az igényesség, másrészt a növendékek jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság. Minden tanulónak biztosítjuk az egyéni adottságai, képessége és tehetsége szerint az önmegvalósítás lehetıségét. A harmonikus személyiségfejlıdés érdekében a gondolkodási képességeket, az érzelmiakarati jellemzıket, a testi és lelki egészséget egyaránt gondozzuk. A tehetségek fejlesztését kiemelten kezeljük, a kreatív képességek kialakításához pozitív környezeti hatásokat (motivációs tényezıket: kíváncsiság, érdeklıdés, tudásvágy, szorgalom, kitartás, becsvágy) biztosítunk. A kommunikációs- és viselkedéskultúra elsajátításával kialakítjuk a tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét. Reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelı továbbtanulási irány, illetve pálya kiválasztását. Alapvetı értéknek tekintjük a szőkebb és tágabb hazához való kötıdés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét, valamint más kultúrák, szokások megismerését. Különösen fontos a hagyományok ápolása, a nemzeti kultúra ápolása, a nemzeti alkotások megismertetése akkor, amikor országunk egy nagy európai közösség részese. 1.2.

Az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai céljai A nevelés fı céljaként megjelölt tanulói magatartások: -

közösségi magatartás kialakítása, együttmőködés másokkal a nyitottság kialakítása (más kultúrák, szokások megismerése, értékeinek tisztelete) a személyes méltóság védelme (együttérzés, egymás segítése) önismeret, önfejlesztés, önnevelés, mővészeti önkifejezés 6


-

Pedagógiai Program

kulturális értékek tiszteletben tartása, igény és törekvés a kultúrával való sokféle kapcsolatra

Az iskola elsıdleges célja az ismeretátadás, értékközvetítés, személyiségformálás, másodlagos célja az, hogy lehetıséget teremtsen az iskola tagjainak baráti kapcsolatok kiépítésére, az olyan alapvetı szükségletek kielégítésére, mint szeretet, az elfogadás, biztonság, megbecsülés, önbecsülés, mely alapvetı szükségletei az embernek és az ember önmegvalósításának A tanítási-tanulási folyamat során strukturált tudást közvetítünk: az ismeretek megszerzésének, a megértés, az alkalmazás, a magasabb mővészeti szintő, illetve új körülmények között alkalmazás képességének kialakításával (kreativitás). A személyiségfejlesztés céljait szolgálja a mővészeti tevékenységre nevelés, a képességek fejlesztése (értelmi, érzelmi, akarati, esztétikai stb.) és a szükségletek alakítása. A tanulási tevékenység közben és a tanulói közösségi élet során fejlesztjük a tanulók önismeretét, együttmőködési készségét, kommunikációs képességeit, akaratát, segítıkészségét, empátiáját. Pedagógiai munkánk középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése áll: meglássuk, megláttassuk és továbbfejlesszük minden egyes gyermekben a személyiségének saját értékeit. Arra törekszünk, hogy növendékeinkben kialakuljon a reális önértékelés képessége, az egészséges önbizalom. A tehetséges növendékeink számára biztosítjuk a kognitív érzelmi és szociális szükségleteik kielégítését. Segítjük a hatékony tanulási készségek kialakítását. Valljuk, hogy a tehetség önmagában nem feltétlenül érték, csak akkor, ha a személyiség fejlıdése lépést tart a tehetséggel; nevelésünk tehát az egyoldalúság ellensúlyozására és az egész személyiség harmóniájának megteremtésére törekszik. Pedagógiánk alapvetı célja egyrészt a különbözı érdeklıdéső, eltérı értelmi, érzelmi, testi fejlettségő motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú növendékek képességének és tehetségének megfelelı felkészítése a továbbtanulásra és a társadalomba való majdani beilleszkedésre, másrészt arra törekszünk, hogy növendékeink képesek legyenek a mővészetek befogadására, értésére és mővelésére, minél több mővészeti ág iránti érdeklıdésre, nyitottságra. Az alapfokú mővészetoktatás a különbözı tárgyakon keresztül az önkifejezés eszköztárának gazdagításával lehetıséget nyújt az érzékenység-nyitottság, igényesség, fogékonyság alakítása mellett a mővészi megjelenítés módjainak, ismereteinek és minden mővészi tevékenység tudatosított elsajátítására. Az alapfokú mővészetoktatás a korszerő alapmőveltséget, az önálló ismeretszerzés képességét, a mővészetek elméletének és gyakorlatának megismerését biztosítja minden tanuló számára. Magas színvonalú, biztos tudást megalapozó oktatást folytasson a mővészetek minden területén, a gyermekek eltérı adottságainak és képességeinek figyelembevételével történjen a személyiség formálása, fejlesztése A tanulókkal szemben támasztott követelmények: -

elsıszámú kötelesség a tanulás, az igényesség és az önállóságra törekvés tartsák be a házirend magatartás, szorgalom és viselkedéskultúrával kapcsolatos kívánalmait (egymás megbecsülése, felnıttek iránti tisztelet, kulturált, szép magyar beszéd, megfelelı mértéktartó hétköznapi vagy ünnepi öltözet) 7


Pedagógiai Program

A nevelıtestület felé támasztott követelmények: -

saját mővészeti területükön (hangszeren) naprakész jártasság, pedagógiai munkájuk legyen igényes, pontos, fegyelmezett, követésre méltó; főzze össze ıket a szeretet. Igyekezzenek mővészeti áganként egységes követelményrendszert kialakítani (tanszaki szakmai munkaközösségek); szeressék tanítványaikat, nevelımunkájukban gyermek-centrikusság, tolerancia, egyedi bánásmód, türelem tükrözıdjék; rendszeresen mőködjenek együtt a szülıkkel; munkájukat a pedagógus-etika szabályai alapján végezzék.

Iskolai célmeghatározások: Iskolánk

-

biztosítja a város és térség tanulóinak a mővészeti oktatásba történı bekapcsolódását, a jelentkezık képességének megfelelı képzését, mővészeti nevelését;

-

hozzájárul olyan fiatalok fıiskolai tanulmányainak megkezdéséhez, ahol felvételi (alkalmassági) tárgy az ének-zene, vagy bármely mővészeti alapképzés megléte;

-

a tehetséggondozás alapot nyújt, és biztosítja az arra elhivatottak részére a szakirányú szakközépiskolai, szakiskolai felvételire történı felkészítést, felkészülést.

-

célunk, hogy az iskolából kikerülı növendékeink számára intézményünk biztosítsa a választott mővészeti területen az alapkészségek elsajátítását, mely a további önálló ismeretszerzéshez, a mővészeti kreativitáshoz szükséges.

1.3. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka feladatai Alapfeladatunk: Figyelembe véve növendékeink életkori sajátosságait és a tanított mővészeti terület kínálta lehetıségeket, minden növendékünk részére orientációs mintát adni az értékes életre. -

a tehetségek gondozása, felkészítése további mővészeti tanulmányokra, zenei, képzı- és iparmővészeti, színmővészeti, táncmővészeti mőveltség megalapozása amatır mővészeti tevékenységhez szükséges készségek elsajátíttatása.

Egyéb feladataink: Az iskola alakítsa ki önálló arculatát, építse ki és teremtse meg hagyományait. Alakítson ki nyugodt, barátságos légkört - a nevelésben és oktatásban elsıdleges egy olyan együttmőködı, a kölcsönös tiszteletre épülı viszony kialakítása, melyben a gyermek és felnıtt szívesen dolgozik együtt. Az iskola legyen nyitott, álljon rendelkezésre a szőkebb és tágabb lakókörnyezet számára. Alakítsa ki kapcsolatrendszerét a közélet és mővészeti élet minden területén. Pedagógiai munkánk középpontjában a személyre szóló fejlesztés álljon, az egyéni képességek kibontakoztatása. 8


Pedagógiai Program

A tanulói kíváncsiságra, érdeklıdésre épített és ez által motivált munkában kell fejleszteni a növendékek felelısségtudatát, a kitartás képességét és az érzelemvilág gazdagodását. Tudatosítani kell a szőkebb és tágabb környezetbıl megismerhetı értékeket. Erısíteni kell a humánus magatartásmintákat, szokásokat, a jellem formálásával szolgálni a gyermek személyiségének érését. Tudatosítani kell növendékeinkben a közösség demokratikus mőködésének értékét és jellemzı szabályait. Olyan helyzeteket kell teremteni, amelyekben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságának, becsületességének, szavahihetıségének értékét. Képviseljék növendékeink az egymás mellett élı különbözı kultúrák iránti igényt. Fogékonnyá kell tenni gyermekeinket saját környezetük, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Erısíteni kell az Európához való tartozás tudatát és egyetemes értelemben is késztetni más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásinak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. Elı kell segíteni a szocializáció folyamatait. 1.4.

A nevelı-oktató munkánk pedagógiai eljárásai

A pedagógiai munka középpontjában az egyéni képességek kibontakoztatása, a személyre szóló fejlesztés áll. Kiskorú növendékeknél fokozatosan vezetjük át ıket a játékközpontú cselekvésbıl az iskolai tanulás tevékenységeibe. Mintákat adunk az ismeretszerzéshez (aktív részvétel az ismeretszerzésben), a feladat-és problémamegoldáshoz. Fejlesztjük a növendékek kreativitását, gondoskodunk egészséges terhelésükrıl, követjük érési folyamatukat, személyre szóló, fejlesztı értékelést adunk róluk. Értelmi és érzelmi alapozással formáljuk a személyiség erkölcsi arculatát, megismertetjük, gyakoroltatjuk a helyes magatartásformákat. Erısítjük a kortárskapcsolatokat. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka mérési, ellenırzési, értékelési és minıségbiztosítási rendszerében meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelıen visszajelzést, értékelést adunk a növendékek fejlıdésérıl. Segítjük az önfejlesztı stratégiájuk alakításában ıket. 1.5.

Nevelı-oktató munkánk pedagógiai eszközei

Iskolánkban a zenei képzés egyéni foglalkozás keretében történik, de a csoportban tanított mővészeti ágakban történı foglalkozásokon is jóval kisebb a csoportok létszáma, mint az általános iskolai osztályokban. E két okból adódóan kitőnik, hogy olyan iskolatípusról van szó, ahol a tanár és tanuló kapcsolata a tanulás-tanítás kölcsönhatásában közvetlenebb. Nevelı munkánk lényegében az egyéni mővészi képességeknek, és készségeknek és azok fejlesztésének nyújt lehetıséget. Megoldandó feladat: e képességek közös felfedezése. A felfedezıút a tanár számára is mindig az újdonság erejével hat, hiszen a mő, a tanítandó anyag esetleg lehet azonos, de az ismeretet befogadó tanuló személyisége, érdeklıdése, képességei változóak. Ez hat serkentıleg a pedagógus munkájára, a tanuló pedig szintén örömet lel a közös felfedezésben a tanulási folyamat során.

9


Pedagógiai Program

A pedagógiai eszközök megválasztásának szempontjai: A pedagógiai eszközök megválasztásában kitüntetett szempont: minden gyermek számára, az életkori jellemzık figyelembe vételével, képességeinek, érdeklıdésének, valamint távolabbi céljainak megfelelı programokat, tevékenységi formákat biztosítani, személyes példamutatással neveljük növendékeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására. Intézményünkben alkalmazott módszerek, eszközök: Intézményünkben az alábbi csoportosításban az alábbi nevelési módszereket, eszközöket alkalmazzuk: A meggyızés, a felvilágosítás és a tudatosítás módszerei, a) A tevékenység megszervezésének módjai: megbízás, ellenırzés-értékelés, játékos módszerek, gyakorlás. b) A magatartásra ható módszerek: - ösztönzı módszerek: helyeslés, bíztatás, elismerés, szereplési / bemutatkozási lehetıség, dicséret, oklevél, osztályozás, jutalmazás, - kényszerítı módszerek: felszólítás, - a gátlást kiváltó módszerek, melyek a nevelés sikerét veszélyeztetı körülmények kizárását célozzák: ellenırzés, figyelmeztetés, elmarasztalás. A nevelési módszerek formái: A nevelési módszerek különbözı formái, változatai közül az alábbiakat alkalmazzuk leginkább: a) nyelvi (verbális) eszközök: beszéd, beszélgetés, mely lehet: szabad vagy irányított, spontán, vagy tervezett, egyéni vagy csoportos, b) nem nyelvi (non verbális) eszközök: mimika, szemmozgás, tekintet, testhelyzet, mozdulatok, gesztusok. 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiséget a biológiai tényezık (öröklés) és a környezeti, nevelési hatások - egymással szoros kölcsönhatásban - együttesen határozzák meg. A környezeti hatások befolyásolják, hogy az adottságból mi, mikor és miképpen valósul meg. Ezen tényezık között a legjelentısebbek a nevelés-oktatás személyiségfejlesztéssel kapcsolatos iskolai feladatai: a) b) c) d)

az értelem kimővelése (kognitív kompetencia) segítı életmódra nevelés (szociális kompetencia) egészséges és kultúrált életmódra nevelés (személyes kompetencia) a szakmai képzés alapozása (speciális kompetencia)

Az alapfokú mővészetoktatás ezen területek gondozására nem azonos súllyal biztosít lehetıséget. Képzési rendszerünkben az elsı és a negyedik terület kap nagyobb hangsúlyt. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos iskolai feladatok rendszerét a pedagógiai alapelvekbıl, célokból, feladatokból, eljárásokból és eszközökbıl vezetjük le. 10


Pedagógiai Program

A mővészeti tevékenység magában hordozza a személyiségformálás specifikus lehetıségét. Valljuk, hogy személyiséget formálni, csak az egész személyiségre hatni tudó mővészetek jelenlétével lehet. A mővészetek táplálják a növendékek kialakuló érzésvilágát, egyfajta minıségre való igényességet alakítanak ki bennük, s egyben szőrıként is szolgálnak az ıket ma érı ingerözönben. A mővészeti nevelés biztosítja a személyes tapasztalatszerzést, mint tanulási módszert. A tanulók élményszerően tapasztalják meg a mővészeti stílusok és irányzatok sokszínőségét, valamint azokat a kifejezési formákat, amelyek a zenemővészetben, táncmővészetben, képzıés iparmővészetben, valamint a színmővészetben ötvözıdnek. A mővészeti neveléssel lehetıséget biztosítunk arra, hogy minden tanuló élje át valamelyik területen a siker élményét, és ezzel fejlıdjön önismerete és erısödjön egészséges önbizalma. Az alapfokú mővészeti nevelés feltárja a növendékekben a mővészet megörökítı, átörökítı szerepét, megérteti, hogy az alkotás a legértékesebb emberi alapképesség. A mővészeti nevelésünk megalapozza a tanulók esztétikai szemléletét, kommunikációs képességét, az értékes alkotások iránti igényét. A mővészeti oktatás által létrejött pozitív élmények hozzásegítenek azokhoz az emberi tulajdonságokhoz, magatartási szokásokhoz, amelyek a mőveltség területén az eredményes haladás, szereplés összetevıi. A mővészeti oktatás nevelı hatását lemérhetjük a közismereti tárgyak mindegyikével, a tanulók magatartásában, értelmi, etikai, esztétikai fejlıdésében. A naponkénti gyakorlások, mővek, koreográfiák megtanulásának eredményeképp fejlıdik a memória, a motívum sorok, dallamok és dalszövegek naponkénti memorizálása edzi a bevésés képességét. A népdalokon gyarapodott színes és gazdag szókincs, a tanulók fogalmazási és kifejezésbeli készségét fejleszti. A tempó és dinamika betartása, a figyelem, a koncentráció állandó munkáját igényli, ezeket fejleszti. A mővészeti iskolába járó növendékek „szép” iránti elkötelezettsége, igényessége, fokozatosan megnyilvánul a munkához való hozzáállásukban és a magatartásuk kulturáltságában is. 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 3.1.

A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztı feladatok

Iskolánkban a zenei tagozatokon a különbözı zenekarok, énekkarok munkájában való részvétel nyújt lehetıséget a közösséghez tartozás, a közös munka sikerének megéléséhez. A képzı- és iparmővészeti ág és a színmővészeti ág jellegénél fogva ezen mővészeti ágak oktatása csoportos órák keretében történik. Ebbıl következıen a növendékeknek számos alkalommal van lehetıségük közös produkciókkal közönség elé állni. A csoporton belüli közösségi viszonyok fejlesztéséhez fontos az egymás iránti felelısség erısítése. A csoporthoz való tudatos és fegyelmezett alkalmazkodás vállalásával fejleszti a csoport együttgondolkodását. A hibák közös javítása, a bírálat hozzájárul a felelısségtudat erısítéséhez. Ezen alkalmakkor kidomborodik a tanulók egymásrautaltsága, a csoport sikere az egyéni produkciókon is múlik. Ez mindenképpen fokozza a közösségérzést, a közösségért való munkálkodást is. A mővészeti képzés során végzett közös táncolás, a színjátszás, s az alkotás öröme, mind-mind közösség-és személyiségfejlesztı hatással bír.

11


3.2.

Pedagógiai Program

A tanórán kívüli közösségfejlesztés lehetıségei

Közös ünnepek szervezése a tanszakokon. Házi hangversenyek, csoport- illetve tanszaki összejövetelek. Nyári házi zenei táborok közös zenéléssel, közös programokkal stb. A zenemővészeti ág munkája során tapasztalatainkból tudjuk, hogy a növendékekkel tett kirándulások, más településeken való szereplések, más települések mővészeti csoportjainak befogadása, baráti kapcsolatok, ismeretségek kialakulásának lehetıségét hordozzák magukban. 3.3.

A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai

Kezdeményezzen olyan programokat, amelyek az Iskola növendékeit minél nagyobb számban érintik. Cél: A tervezett programok során a különbözı mővészeti ágak, tanszakok növendékei betekintést kaphassanak egymás munkájába, lehetıségük nyíljon a közös tevékenységre, közös alkotások, produkciók létrehozására. A diákönkormányzat tervet készít ezen programok elıkészítésére, lebonyolítására. Elképzeléseirıl egyeztet a diákönkormányzat munkáját segítı tanárral, majd az Iskola vezetıségével. A programok megvalósítása után értékeli azok eredményeit, hasznosságát. A tapasztalatok birtokában szervezi további programjait a közösségfejlesztés érdekében. 4. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfınök feladatai 4.1. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, osztályfınöki, munkaközösség-vezetıi, diákönkormányzatot segítı feladatok ellátása, szülıi értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelıtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, 12


Pedagógiai Program

-

részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegő munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közremőködés, szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. Munkaköri leírás-minták a 3. számú mellékletben találhatók. 4.2. Osztályfınöki munka tartalma Irányító, vezetı jellegő tevékenységek Szervezı, összehangoló tevékenységek Adminisztrációs jellegő tevékenységek 4.2.1. Osztályfınök feladatai: Alapfokú mővészetoktatásban osztályfınöki feladatokat az a pedagógus lát el, aki a tanulók meghatározott csoportjának oktatásszervezési, adminisztratív, tananyaggal (tankönyv, kotta, koreográfia) való ellátását saját csoportjában szervezi, a beszámolókat, bemutatókat, tanév végi vizsgákra való felkészítést szervezi, a szülıkkel rendszeres kapcsolatot tart. Az oktatásszervezés területén: o Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli növendékeit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlıdés jegyeire. o o o o o o o

o o o

Elkészíti órarendjét. Egyezteti korrepetíciós idıpontokat, a tanulók ezzel kapcsolatos tájékoztatja. Nyomon követi a tanuló számára kötelezı foglalkozáson való részvételét. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi elımenetelét. Minısíti a tanulók munkáját, szorgalmát, minısítési javaslatát a nevelıtestület elé terjeszti. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola elıtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közremőködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Figyelemmel kíséri a tanulói hiányzásait, szükség esetén tájékoztatja az Iskola vezetıségét. Közremőködik a tanulmányi versenyek technikai, adminisztratív elıkészítésében, lebonyolításában. Értesíti az intézményvezetıt, ha növendékeinek létszáma változik. (kimaradás)

adminisztratív munka: o az egyéni és csoportos oktatással kapcsolatos dokumentációk elkészítése, naprakész vezetése, tananyag biztosítása: o a mővészetoktatás számára elıírt, a helyi tanterv által meghatározott követelmények és tantervi programok alapján az oktatás sajátosságait (egyén – csoportos) figyelembe véve kijelöli az elsajátítandó tananyagot, 13


Pedagógiai Program

o gondoskodik a tananyag elsajátításához szükséges tárgyi feltételekrıl (hangszerkölcsönzés lebonyolítása, kottarendelés, egyéb szakmai anyagok szülık általi beszereztetése, …stb)

bemutatókkal, hangversenyekkel, vizsgákkal kapcsolatos feladatok ellátása: o egyéni tanmeneteit a fentiek figyelembe vételével készíti el, o növendékeit, tanulócsoportjait a munkatervben meghatározott idıpontok szerint felkészíti a bemutatókra, hangversenyekre, meghallgatásokra, vizsgákra, o elıkészíti a programok helyszínét, biztosítja a lebonyolításukhoz szükséges eszközöket, o részt vesz a bemutatók, hangversenyek, meghallgatások, vizsgák szakmai értékelésében, o észrevételeivel, javaslataival segíti a késıbbiekben megrendezésre kerülı programokat, kapcsolattartás a szülıkkel: o személyes elérhetıségérıl tájékoztatja a szülıket, o amennyiben szükségét érzi, szülıi értekezletet tart, o a növendékekkel kapcsolatban felmerülı bármilyen szokatlan dologról, problémáról, tapasztalatáról azonnal értesíti a szülıket, hozzátartozókat, o a szülık kéréseit maximálisan tiszteletben tartja, szakmai és emberi megítélése szerint igyekszik azokat teljesíteni 5. A kiemelt figyelmet igénylı tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 5.1.

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítı tevékenységek

Intézménytípusunk alapvetı funkciója: a tehetségek gondozása, vele született, vagy szerzett képességeik továbbfejlesztése, megtalálni számukra azt az „utat”, amelyen elmélyülten és eredményesen törhetnek elıre és az átlagosat túlhaladó teljesítményekre képesek. A tehetséges tanulók mind a képességek, mind a viselkedés, a magatartás terén eltérnek az átlagtól. A tehetséges gyerekek nem egyformák. Legfontosabb személyiségjegyük az eredetiség. A kreatív gyermekekre általában magas fokú tudásvágy, kíváncsiság, belsı teljesítménykényszer, nagyfokú autonómia, önbizalom, szabadkommunikációra törekvés, csökkentett mértékő alkalmazkodás, az elnyomás és a korlátozás elleni védekezés, a szociális korlátok áthágása jellemzı. A tehetséggondozásban nincs egy igazi út, amely minden gyermek számára járható. Az, hogy milyen programokkal és módszerekkel lehet egy-egy tehetséges gyerekkel, vagy csoporttal foglalkozni csak bizonyos információk birtokában lehet megtervezni. Ezek: Az érintett gyerekek kora. Milyen szinten állnak, mit tudnak? Milyen motivációk inspirálják, milyen a feladat iránti elkötelezettségük? Mit tud a pedagógus szakmailag nyújtani? Mennyiben lehet számítani a családi háttér támogatására? Milyen feltételrendszer mellett dolgozik a pedagógus? 14


Pedagógiai Program

Mennyi idıt és energiát tud és akar befektetni ebben a munkában a pedagógus? Milyen elismerés és kik részérıl várható a nevelı extra teljesítményéért? Mindezek tisztázása után a növendék(ek), szülık bevonásával a lehetséges módszereket közösen megválaszthatjuk. Ezek: a.) „minıségi” csoportba irányítás (egyénenként eltérı idıben) kimagasló tehetségek esetében b.) évugratás, vagy léptetés: amikor egy tanévben esetleg 2 év anyagát is minden nehézség nélkül képes elsajátítani a gyermek. c.) gazdagítás, dúsítás: hogy a tanévi anyagot az idı 2/3-a alatt sikerül feldolgozni és a fennmaradó l/3-nyi idıben a növendékek egyéni fejlesztı programokkal dolgoznak. A mővészi képességek (rajz, zene, tánc, színmővészet stb.) rendszerint korán megmutatkoznak, de a motivációs akarati tényezıktıl a környezet serkentı-gátló hatásától is függ, hogy lesz-e belılük mővészi tehetség. A tehetségek megmutatkozásának, bizonyításának, a tehetség mértékének megállapítására alkalmas tevékenységi formák az alábbiak az egyes mővészeti tanszakokon: - pályázatokon való részvétel (nemzetközi, országos, megyei, városi szinteken): minden tanszak, - versenyeken való részvétel (házi, városi, területi, országos, nemzetközi): minden tanszak, - külsı rendezvényeken (más iskolai, városi, külföldi) való szereplés: tánc, színjáték, zenei tanszakok, - gálaesteken, tanévzárókon történı fellépések: zenei, tánc, színjáték tanszakok, - helyi tárlatokon való bemutatkozás: képzı- és iparmővész tanszakok, - szaktáborokon való részvétel: minden tanszak, - bemutató/tanszaki hangversenyek, ünnepségeken való közremőködés, versenyeken való eredményes szereplés, zenei táborok: zenemővészeti ág tanszakai. A tehetségek oktatása nem pusztán a tantervi keretek közé szorított információközvetítésbıl áll, sokkal inkább olyan folyamatként kell felfogni, amely állandó tökéletesítésre ösztönöz az egyén saját képességeit, készségeit illetıen. 5.2. A tehetséggondozás feltételei A tehetségek kutatása, felismerése, megfelelı tárgyi-technikai feltételek biztosítása. Napi kapcsolattartás az azonos növendéket oktatók-nevelık között. Olyan oktatási légkör biztosítása, amely leküzdi a kreativitással szembeni akadályokat (pl.: az elmagányosodás érzését, kortársak megvetését, hibáktól való szorongás érzését, stb.) A tehetséges pedagógusok, melyek nélkül eredményesen nem lehet tehetségeket nevelni-oktatni. A tanári munka professzionális szakma. Azt a pluszt, amitıl sokan alkotó mővészetnek is tekintik - a pedagógus személyisége adja hozzá. Felelıssége abban áll, hogy a reá bízott minden ember egyedi és megismételhetetlen. Ezért az e „szakmát mővelık személyisége és erkölcsi arculata oly mértékig feltétele a sikeres pályafutásnak, mint a szaktudásuk”

15


5.3.

Pedagógiai Program

A tehetség felismerése, tehetséggondozás a tanítás-tanulás folyamatában

Az iskolai tevékenységrendszernek a személyiség sokoldalú fejlesztésén kell alapulnia, figyelembe véve a gyermekek fejlıdés lélektani jellemzıit, számolva az életkori sajátosságokból adódó teljesítıképességgel. A tehetséggondozás tevékenységrendszere két fı területen jelenik meg: - tanítási-tanulási tevékenység - tanórán és iskolán kívüli nevelési-oktatási tevékenység (szereplések, versenyek, zenekari fellépések, mővészeti kiállítások) A tanítási-tanulási tevékenység középpontjában a motiváló tényezık állnak. A gyerek fejlıdését elsısorban a pozitív megerısítés, az önálló cselekvésre motiváló ráhatások segítik elı. Az önismeret fejlesztése segíti a pályaorientációt is. Az iskolának kiemelten kell foglalkoznia minden, a mővészet valamely ágát hivatásul választó növendékkel és fel kell készítenie a továbbtanulásra. Iskolánkban egyetlen tehetséges tanuló sem kallódhat el, mivel a második évfolyamtól emelt óraszámú képzést kaphatnak (B tagozat), fakultatív tárgyakat vehetnek fel. A zenei területeken a tanítás egyéni foglalkozásokra épül. A fıtárgyi órák mellett elméleti vagy zenekari foglalkozásokon vesznek részt a növendékek. Az iskolában a tanulók speciális mővészeti érdeklıdésére, képességeire épülve differenciáltan végzik a pedagógiai tevékenységüket az itt tanító tanárok, a tehetség gondozására és a személyiség gazdagodására irányultan. Minden tanuló számára kötelezı tanévenként egyszer a tanszak tanárai elıtt meghallgatáson játszani és évente két tanszaki hangversenyen fellépni. A tanév mindenki számára egyéni vizsgával zárul. Ezek az alkalmak lehetıséget adnak arra, hogy a tanszak tanárai és az iskolavezetés véleményt alkothasson a tanuló munkájáról, fejlıdésérıl. Mód van arra, hogy a kiemelkedı növendékeket tanáruk a zenemővészeti szakközépiskolák tanárainak bemutassák, akik a további fejlesztésre adnak útmutatást. A hangszerükön valóban tehetséges növendékek részére más bemutatkozási lehetıségek is vannak. Ezek a növendékek szerepelnek a helyi ünnepségeken, kiállítás megnyitókon, és egyéb rendezvényeken. Közülük kerülnek ki azok, akik különbözı területi, országos versenyeken kapnak lehetıséget részvételre, tehetségük bemutatására. Iskolánk 1970 óta vesz részt ezeken a versenyeken, és igen szép eredményeket mondhat magáénak. Az eredmények kifejezik azt is, hogy az iskola tanárai a minıségi munkát tekintik értéknek. Az erre való törekvés nemcsak a kiemelkedı képességő tanulókkal való foglalkozásnál valósul meg, hanem a többi tanulónál is hasznosul a differenciált, képességekhez igazodó, fejlesztı tanításban. Az iskola is törekszik arra, hogy maga is szervezzen minısítı hangversenyeket, területi versenyeket. A tehetséggondozás, odafigyelés, segítés nemcsak a most iskolába járók felé irányul, hanem a már az iskolát befejezett és zenei pályára készülı vagy már ott tevékenykedı volt növendékek felé is. Minden tanévben van az intézménynek több olyan rendezvénye, melynek célja, hogy a volt növendékek bemutatkozási lehetıséget kapjanak. A lehetıség minden volt növendékünk részére biztosított. 16


Pedagógiai Program

A csoportban tanított mővészeti ágaknál a tehetségápolás az órán belül megvalósított differenciált tanítás módszerével válik valóra. Lehetıség van arra, hogy a növendéket személyre szóló feladatokkal segítse tanára a fejlıdésében. Azokat a tanulókat, akik hangszerükön kiemelkedıen haladnak, emelt óraszámban tanítjuk. Ez heti 2x45 perces órát jelent. Az ún. „B” tagozatra kerülést a tanár kérheti az iskolavezetéstıl, és az a lehetıségek függvényében tudja ezt biztosítani. A törvényes órakeret kihasználása mellett, amennyiben a tanuló és szülıje is a szakirányú továbbtanulást választja, úgy a sikeres felvételi reményében a következı feltételeknek kell megfelelni: -

-

-

-

-

Az általános iskolai kötelezı (délelıtti) tanórai foglalkozásokon kívül más (délutáni) elfoglaltságot lehetıleg ne vállaljon; A szakirányú továbbtanulás eldöntése zenemővészeti ágban: zongora, hegedő, fúvós szakon 10-11 éves kor (általános iskola 4-5. osztály) a legoptimálisabb; A tanulónak vállalnia kell az elméleti órák magasabb követelményeit és a tanórán kívüli foglalkozásokat, próbákat az egyéni felkészítést minden mővészeti ágban; Tudatos munkával kell növelni a választott szaktárgy gyakorlásával eltöltött idıt, a gyakorlás minıségét és hatékonyságát, melyet a szaktanár által ütemezett terv alapján végez a növendék és ellenıriz a szülı; A „B” tagozaton tanuló növendék évközi munkája alapján aktív közremőködıje legyen minden felmerülı rendezvénynek. (Szeretnénk elkerülni azokat az eseteket, amikor a szereplésre való felkérés visszautasítása olyan indokkal történik, hogy pl. nincs kész, közönség elıtt eljátszható anyaga a növendéknek.) A növendéknek az átlagosnál több nyilvános megmérettetésen kell szerepelnie, melyet az iskola biztosít (versenyek, hangversenyek, mővészeti kiállítások) A „B” tagozatos növendékek számára év végén külön vizsgát szervezünk. Ezen a vizsgán az intézmény minden fıállású hangszeres tanára részt vesz. Így segítséget kaphatnak a kollégák abban, hogy a következı tanévben a tanuló maradhat "B" tagozaton és mely növendékeiket kérjék „B” tagozatra. A "B" tagozatra kerülést a tanév végi vizsga utáni tanszaki megbeszélést követıen, azzal egyetértésben lehet kérni az igazgatótól. Grafika szakon a tanár év eleji képességfelmérést végez, ez alapján készíti el a csoportbeosztást. A "B" tagozatra került növendék részére így biztosítjuk a tehetségápolás szempontja szerinti oktatást. Amennyiben a fıtárgy és elméleti tárgy tanára felkészítette a tanulót, erkölcsi kötelessége legalább az elsı felvételi meghallgatáson megjelennie.

5.4. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdık segítése A mővészeti tárgyakat tanító tanárok nem rendelkeznek fejlesztı pedagógusi szakképesítéssel. Tevékenységük szorosan a választott mővészeti ág specifikumainak elsajátítását szolgálja. Általánosan elmondható, hogy bármilyen mővészeti tevékenység folytatása nagyban segíti ezeknek a problémáknak az enyhítését. 5.5. A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenység Térítési- és tandíjfizetési mentesség biztosítása az arra jogosultak számára. Az önmővelés igényének kialakítása. A tolerancia, segítıkészség kialakítása, a másság elfogadása. 17


Pedagógiai Program

Praktikus ismeretek elsajátíttatása. A mindennapi élethez szükséges készségek kialakítása. Kapcsolattartás a szülıkkel, gondviselıkkel A tanulók szociális helyzetének diszkrét figyelemmel kísérése, a különbözı közösségekben 6. A tanulók részvételi jogának gyakorlása az intézményi döntési folyamatban

Tanulóink az intézményi döntési folyamatban a Diák-önkormányzati tagokon keresztül gyakorolhatják részvételi jogaikat. A Diákönkormányzat mőködésének részletes szabályozása az Iskola Szervezeti és Mőködési Szabályzatának II. 9. pontjában található. 7. Kapcsolattartás a szülıkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 7. 1.

Szülık és a pedagógusok együttmőködésének formái Szülıi értekezlet Fogadóóra Nyílt tanítási nap Írásbeli tájékoztató Iskolai rendezvények, bemutatók Versenyre, fellépésekre való szülıi kíséret Alkalmi beszélgetések A szülık kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat, szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselıjük útján közölhetik az iskola vezetıségével, nevelıtestületével.

7.2. A tanulók és pedagógusok együttmőködésének fórumai A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselıik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelıtestületével. A tanulókat az iskola életérıl, az iskola munkatervérıl, illetve az aktuális feladatokról - az iskola telephelyenként kijelölt pedagógusa - a fıtárgyi szaktanár folyamatosan tájékoztatja. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlıdésérıl, egyéni haladásáról, a szaktanárok folyamatosan (szóban illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják A tanuló számára megfelelı órabeosztás biztosítása A tanulók különbözı képességeihez igazodva egyénre szabott tantervi követelmények alkalmazása, a kudarc-élmények lehetıség szerinti megelızése Speciális törıdés a hátrányos helyzető, a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdı, illetve a kiemelkedıen tehetséges tanulókkal 7.2.1. A tanuló és a pedagógus együttmőködésének továbbfejlesztésének lehetıségei A tanuló önállóságának fokozása A tanórák légkörének javítása A bizalom elvének, a partneri szemlélet érvényesítése Olyan oktatási, nevelési módszerek alkalmazása, amelyek a tanulói önállóságra, kezdeményezésre, részvételre építenek 18


Pedagógiai Program

7.2.2. Az együttmőködés fejlesztése A pedagógus-diák és pedagógus-szülı kapcsolatok fejlesztését a diákönkormányzat és a szülıi munkaközösség aktív mőködésének a fejlesztése jelenti. Ennek része lehet az, hogy a mővészeti ágakon belül kisebb szülıi, diák szervezetek alakulhatnának, akik tanszakuk sajátosságait jobban figyelembe véve képviselhetnék választott mővészeti águk érdekeit. További fejlesztési lehetıség: Véleményezési és javaslattételi jog kiszélesítése Az iskolai és a tanszakok, csoportok számára tartott rendezvények, programok elıkészítésében jobban be kell vonni a szülıket Közös rendezvények a szülık és pedagógusok részére Kötetlen beszélgetések helyzeteinek a gyarapítása 7.3. Külsı kapcsolatok rendszere, formája, módja Az intézmény külsı kapcsolatainak rendszere: Az iskolát a külsı szakmai kapcsolatokban az igazgató képviseli. A tanszakvezetık a vezetıi feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot külsı szervekkel. Intézményünk a feladatok elvégzése, a továbbtanulás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és társaságokkal. Országos hatáskörő és illetékességő, valamint a megyei pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmények vezetıivel az igazgató tart kapcsolatot, de munkatársi szinten kapcsolat van az igazgatóhelyettesek, tanszakvezetık és a pedagógusok között is. A vezetık, valamint az oktató- nevelımunka különbözı szakterületeinek képviselıi rendszeres személyes kapcsolatot tartanak fenn a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival. Az Iskola tagja a Magyar Zeneiskolák és Mővészeti Iskolák Szakszervezetének. (MZMSZ) Kapcsolattartás módjai: közös értekezletek, szakmai elıadásokon és megbeszéléseken való részvétel, módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása, közös ünnepélyek rendezése, intézményi rendezvények látogatása. 8. A tanulmányok alatti vizsgák szabályozása Az Iskola önálló Vizsgaszabályzattal rendelkezik, melyet 2013. január 15-én fogadott el a nevelıtestület. A Vizsgaszabályzat jelen Pedagógiai Program 4. számú mellékletét képezi. 9. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai A mővészetoktatás speciális jellege miatt a növendékek tanév során történı iskolaváltására (átvételére) akkor van mód, ha ezt a tanárok óraszáma lehetıvé teszi és ennek alapján a fenntartó engedélyezte.

19


Pedagógiai Program

Nem szükséges fenntartói engedély a növendékek átvételéhez, ha mindez egy tanév lezárása után, illetve megkezdése elıtt történik. Feltétele: Más alapfokú mővészeti iskolával fennálló tanulói jogviszony igazolása. Indoka: - Lakhelyváltoztatás - Közismereti iskolai oktatás helyének változása 10. A felvételi eljárás szabályai Az intézménybe történı felvétel helyi szabályait az Iskola Házirendjének II. 3. pontja tartalmazza. Az „Iratkozási lap” jelen Pedagógia Program 5. számú melléklete.

20


Pedagógiai Program

III. HELYI TANTERV 1. Törvényességi háttér Iskolánk az Oktatási Miniszter által kiadott, 3/2011.(I.26.) rendelettel módosított, az alapfokú mővészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetésérıl és kiadásáról szóló 27/1998. (VI.10.) MKM. rendeletben közölt tanterveket a helyi sajátosságoknak megfelelıen adaptálva alkalmazza. A 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelet hatálybalépését megelızıen folytatott képzések felmenı rendszerben folytathatók, oly módon, hogy a tanulmányaikat már megkezdett tanulók azt legkésıbb a 2026/2027. tanévig be tudják fejezni. A 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelettel beiktatott 2. mellékletet elsı alkalommal a 2011/2012. tanévben megkezdett képzésekre felmenı rendszerben kell alkalmazni. A tanszakvezetıknél (szaktanároknál) megtalálható tantervi programot (kiadta a ROMI-SULI Könyvkiadó, Mogyoród 1998.) – melyet a 27/1998. (VI.10.) MKM rendeletet módosító 32/1999.(VIII.18.) OM. Rendelet alapján szerkesztettek – használjuk. A helyi tantervek a Pedagógiai Program 6. számú mellékletét képezik. Az érintett tanszakok, ill. tanárok által kidolgozott, megtárgyalt és elfogadott eltéréseket az adott tantárgynál részletezzük. 2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Az iskola zenemővészeti ágában a 27/1998. (VI.10.) MKM rendelettel kiadott tantervekben szereplı kották és iskolák használhatók. A tankönyvek (kották, jegyzetek, munkafüzetek) kiválasztása az érintett mővészeti ágazat, szaktárgyat képviselı pedagógus javaslata alapján történik. Mivel a mővészetoktatásban a válaszható kották, szakkönyvek száma igen magas, így nem a tankönyvjegyzéket, hanem a kiválasztás szempontjait rögzítjük. Követelmények a tankönyv kiválasztásához: • mennyire felel meg az Oktatási Minisztérium által kiadott Alapfokú Mővészetoktatás követelményei és tantervi programjának; • az évfolyamok között mennyire folytonos, kapcsolódó; • a szaktanár "szabadsága" (módszer, eszköz) mennyire biztosítható; • jól szerkesztett, tartalmilag jól felépített; • vonzó, érdekes, tartós; • ár és idıbeni hozzáférhetıség Az iskola segítséget nyújt az egyéni felszerelések, eszközök, kiválasztásában és beszerzésében. A kották, tankönyvek beszerzését és tanulókhoz való eljutásában az iskola szerepet vállal. a kották, tankönyvek aktuális áráról, valamint a szükséges a szükséges felszerelésekrıl a szülıket idıben értesítjük. Az egyéni taneszközök és felszerelések beszerzésénél az alapvetıen szükséges és nélkülözhetetlennek ítélt eszközök, kották kerülnek csak elıtérbe.

21


Pedagógiai Program

Megjegyzés: a.) Az Oktatási Minisztérium által kiadott Alapfokú Mővészetoktatás követelményei és tantervi programjának kötetei tartalmazzák az általunk tanított minden mővészeti ágban valamennyi tantárgy tantervi követelményeit, tankönyv, kottajegyzéket b.) Az iskola pedagógusai a tantervben felsorolt tankönyvek mellett felhasználhatnak bármilyen kiadványt, mely egyéniségüknek legjobban megfelel és az oktatott tantárgy sikeres – a tantervben megfogalmazott követelmények elérését elısegítı – tanítását szolgálja. c.) A szolfézs valamint a zenetörténet-zeneirodalom tantárgyakhoz helyi tanterv készült az 1. bekezdésben említett központi tantervek alapján. A tanterveket készítették a tantárgyakat oktató pedagógusok a tanszakvezetı irányításával (a tantervek mellékelve) A korrepetíció minden tanszakon az adott tanév zongoratanári és korrepetítor- tanári állományának függvényében teljesíthetı az elıírt idıkeretben. Mindenki kap zongorakíséretet, de csak a lehetıségek határain belül. A beosztás az intézményvezetı és a zongoratanszak-vezetı kompetenciája. 3. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A zenemővészeti oktatás területén kötelezıen választható tantárgyak a negyedik alapfokú szolfézs évfolyam elvégzése – lehetıség szerint alapvizsga letétele - után kerülhetnek a tanulók által választható kategóriába. Ezek lehetnek pl. zenekar, kórus, zeneirodalom, szolfézs. A tantestületi létszám keretet szab a pedagógusválasztásnak. Mivel iskolai szinten (a szolfézs kivételével) egy tantárgyat egy pedagógus tanít, így pedagógusválasztás lehetıségét nem tudjuk megteremteni növendékeink számára. A tantárgy megválasztásával egyben pedagógust is választ. A tanulói jogviszony létesítésekor a választott hangszeres fıtárgyak esetében: Elsıdleges szempont: minden pedagógusnak biztosítani a kötelezı óraszámot. Az Iskola - hirdetı tábláján kihelyezett módon - tájékoztatja növendékeit és azok hozzátartozóit az adott tanév szakos ellátottságáról. Az igények felmérése után – a tanárok kötelezı óraszámának teljesülését maximálisan figyelembe véve – nyílik lehetıség az egyéni igények elbírálására. 4. A tanulók esélyegyenlıségét szolgáló intézkedések A Köznevelésrıl szóló 2011. évi CXC Törvény 16 § (3) kimondja: „Minden esetben ingyenes a halmozottan hátrányos helyzető, a hátrányos helyzető tanuló, a testi, érzékszervi, középsúlyos és enyhe értelmi fogyatékos, továbbá az autista tanuló részére az elsı alapfokú mővészetoktatásban való részvétel.” Az Iskolával jogviszonyt létesítı tanulókat tájékoztatjuk a fenti törvényi rendelkezésrıl. Térítési díj fizetés alóli mentességet a „Rendszeres gyermekvédelmi támogatás megállapításáról” szóló jegyzıi határozat, illetve a fogyatékosságot igazoló szakvélemény alapján biztosít az Iskola.

22


Pedagógiai Program

A tanulók differenciált foglalkoztatása révén személyiségüknek megfelelıen figyelembe vesszük igényeiket, törekvéseiket, érdeklıdésüket. Alkalmazkodunk a különbözı háttérrel rendelkezı gyerekek körében tapasztalható szociális és kulturális háttérbeli, képességbeli sokféleséghez. A pedagógusoktól mindez szemléletváltást és sok-sok önképzést igényelt, igényel. A beiskolázási terv elkészítésekor elınyt élveznek az esélyegyenlıségi céljaink elérésének érdekében választott továbbképzések. 5. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Iskolánkban a tanulóknak a Mővelıdési és Közoktatási Minisztérium, valamint a Nemzeti Erıforrás Minisztériuma által kiadott zene- és mővészeti iskola tanszakaira vonatkozó tantervi követelményeknek és elıírásoknak kell megfelelnie. Ennek érdekében a tanár a tanulók képessége, adottsága és tudása szerint választ a lehetséges feladat kijelölésekor. Zenemővészeti ágban fontos a folyamatos, naponkénti gyakorlás a tanuló fejlıdése érdekében. 5.1. A beszámoltatás formái: Zenemővészeti ág: • Hangszeres fıtárgy:

•

Szolfézs kötelezı tárgy:

Képzımővészeti ág: • Fıtárgy: • Kötelezı tárgy:

- tanszaki meghallgatás - tanszaki hangversenyek - vizsga - szóbeli felelet - írásbeli felelet, dolgozat - vizsga

- tárgyi alkotás elkészítése - szóbeli felelet - írásbeli felelet, dolgozat

5.2. Követelmények: A 27/1998. (VI. 10.) MKM rendeletben és a 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendeletben kiadott alapfokú mővészetoktatásra vonatkozó követelményrendszer teljesítése. A tanév végén fıtárgyból (hangszeres, magánének), hangszeres elıkészítıbıl, szolfézsból, zeneirodalomból, elıképzıbıl bizottság, illetve vizsgaelnök elıtt beszámolót (vizsgát) kell tenni. A bizottság tagjai: a tanuló fıtárgy-tanára és még legalább egy azonos vagy rokon szakon tanító tanár. A bizottság elnöke az igazgató vagy megbízottja (igazgató-helyettes, tanszakvezetı, a feladattal megbízott tanár) Fıtárgyból (hangszer, magánének) az elsı félévben meghallgatást kell tartani. Kamarazene, társas ének, zenekar tárgyakból a tanulók hangversenyek keretében adnak számot munkájukról. 23


Pedagógiai Program

Az a tanuló, aki a tanév végi beszámolóról hiányzik, különös méltánylást érdemlı esetben egész évi munkája alapján osztályozható. Tanév végi beszámolóra (vizsgára) nem bocsátható, illetve nem osztályozható az a tanuló, akinek a tanévben igazolt és igazolatlan mulasztásai együttesen meghaladják az elıirt kötelezı óraszám egyharmadát, kivéve ha a tananyagot elsajátította és nevelıtestületi engedéllyel beszámolót tesz. Ha a tanuló fıtárgyból és kötelezı tárgyból a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott javítóvizsgát tehet. A javítóvizsga idıpontja: augusztus 24-szeptember 5-ig terjedı idıszak. A javító vizsga pontos idıpontját az iskola munkaterve tartalmazza. 6. Az otthoni felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A mővészetoktatás speciális jellegébıl adódóan az otthoni felkészülés zenemővészeti ág esetében a hangszeres gyakorlást jelenti. Az egyénre szabott oktatás során a rendszeres, mindennapos gyakorlást javasoljuk növendékeinknek. A hangszerkezelés, zenei ismeretek elsajátításához, begyakorlásához napi kb. 30 perces hangszeres gyakorlás lenne az ideális. A konkrét gyakorlandó anyagot a fıtárgy-tanár jelöli ki a növendékek számára. Ezek mennyiségét, nehézségi fokát a növendékek képességeinek ismeretében határozza meg. 7. A tanuló teljesítményének értékelése, minısítésének formái Nevelımunkánk fontos eszköze tanulóink rendszeres és tárgyilagos szembesítése saját munkájukkal, eredményességükkel. Ezt a helyes önismeretre nevelés szempontjából kulcsfontosságúnak tartjuk. A reális értékelés alapjának a folyamatos személyes kontaktust és az ıszinte véleményalkotást tekintjük. A növendékek minden hónap végén osztályzatot kapnak tárgyhavi munkájukra. Az osztályzat Fıtárgyi/Kötelezı tárgyi és szorgalmi jegybıl áll. Félévkor a Tájékoztató füzetben félévi értesítıt kapnak valamennyi az Iskolában tanult, vagy látogatott foglalkozásról. Ezt a szülıkkel láttamoztatni kell. Az osztályzat alapja az egész félévben végzett munka. A félévi értesítıben és a bizonyítványban kapott érdemjegyek egy osztályzattal eltérhetnek a hó végi jegyek átlagától. Az ennél nagyobb eltérést mind a vizsgabizottság, mind a növendék és szülıje elıtt részletesen indokolni kell. Szakközépiskolai felvételi vizsga elıtt a hangszeres és a szolfézstanár a növendékrıl részletes minısítést készít. A minısítést az igazgató elküldi a felvételiztetı intézménynek. Tanév végén minden növendék bizonyítványt kap, ebben a fıtárgy, a szolfézs, és a zongora kötelezı tárgy értékelése ötfokozatú érdemjeggyel történik. 1.) Elıképzı évfolyam: • Szolfézs elıképzı esetében szöveges minısítést alkalmazunk a bizonyítványokban és az anyakönyvben. -

kiválóan teljesítette jól teljesítette megfelelıen teljesítette nem teljesítette 24


•

Pedagógiai Program

Hangszeres elıképzı osztályokban az értékelés érdemjegyekkel történik.

Az iskola által alkalmazott jelölés, értékelés érdemjegyre, osztályzatra való átváltásának szabálya: -

kiválóan teljesítette = (5) jól teljesítette = (4) megfelelıen teljesítette = (3) nem teljesítette = (2) – (1)

2.) A fıtárgy, hangszeres fıtárgy, szolfézs, társmővészeti ágankénti fıtárgy és kötelezı tárgyak, valamint zongora kötelezı (ez utóbbi B tagozatos, pályára készülı növendék esetében) osztályzatainak megfogalmazása és elvei a gyakorlatban a következık: -

-

-

-

-

Jeles (5) osztályzatot érdemel az a tanuló, aki feltőnıen érdeklıdik a nevezett tárgyak iránt, rendszeresen gyakorol és képességeihez mérten a legjobb eredményt éri el. A technikai és mechanizmusbeli követelményeket biztosan oldja meg és azokat kiválóan alkalmazza. Szóbeli és írásbeli munkái is teljes önállóságra vallanak. Jó (4) osztályzatot érdemel az a tanuló, aki megpróbál eleget tenni a tantervi anyag elsajátításának, azt jól megértette, de nem mutat megkülönböztetı érdeklıdést nevezett tárgyak iránt. Munkájában kielégítı önállóságot mutat, mondanivalóját a korához mért fejlettséggel helyesen képes megfogalmazni, megmutatni és elıadni. Közepes (3) osztályzatot kap az a tanuló, aki kevés érdeklıdést mutat a nevezett tárgyak iránt, de nem tesz meg minden tıle elvárhatót az elırehaladás érdekében. A tantervi anyagát némi nehézségek mellett elfogadható eredménnyel tudja elsajátítani és alkalmazni. Munkája bizonytalanságot mutat, melyet csak a tanár állandó segítségével tud leküzdeni. Szóbeli és írásbeli munkáit nem hibátlanul, de elfogadhatóan adja elı. Elégséges (2) osztályzatot kap az a tanuló, aki a nevezett tárgyakban csupán az alapvetı, minimális ismereteket sajátította el, s azokat még a tanár állandó segítségével is kezdetlegesen tudja csak alkalmazni. Elképzelései a mővek zenei tartalmát illetıen minimálisak és ez irányú érdektelenségét ki is mutatja (az elégséges osztályzatú tanuló eltanácsolható iskolánkból!) Elégtelen (1) osztályzatot kap az a tanuló, aki a nevezett tantárgyakban elıírt, a tantervben megfogalmazott tananyag minimális követelményeit sem képes elsajátítani önhibájából. Elégtelen (1) osztályzatot kap az a tanuló, aki a nevezett tantárgyakban elıírt, a tantervben megfogalmazott tananyag minimális követelményeit sem képes elsajátítani önhibájából.

3.) Korrepetíció, kamarazene, zenekar, énekkar osztályokban az értékelés szóban megfogalmazva történik az alábbi módon: - kiválóan megfelelt - jól megfelelt - megfelelt - nem felelt meg 4.) Zenetörténet, kamarazene, zenekar, énekkar, amennyiben a tárgyat a kötelezı tárgy – szolfézs 4. osztály - elvégzése után, mint kötelezıen választható gyakorlati tárgyként végez a növendék, úgy az értékelés ötfokozatú érdemjeggyel történik. Ebben az esetben a növendék tanulmányi eredménye: fıtárgy + a kötelezıen választható tárgy – valamelyike – átlagolható (a 2001. február 2-i félévi nevelési értekezleten kialakított és elfogadott tantestületi határozat alapján) 25


Pedagógiai Program

8. A szorgalom jegyek megállapításának elvei A szorgalmat minısítı osztályzat fokozatának megállapításakor a legfıbb megkülönböztetı vonás az, hogy a tanuló tanulmányi munkához való viszonyában milyen szerepet játszik az igényesség és rendszeresség, a kötelességtudat és érdeklıdés. Figyelembe kell venni a tanuló életkörülményeit, közvetlen környezetét, hogy számba vegyük: mennyi erıfeszítést kell tennie annak érdekében, hogy tanulmányi munkáját folyamatosan, eredményesen végezhesse. 1.) Példás (5) a szorgalma annak a tanulónak, aki az órákon aktív, kötelességtudása állandó, munkáját akarással és tudatossággal végzi, önként és szívesen vállal további feladatokat. Akinek – annak ellenére, hogy esetleg kevesebb adottsággal rendelkezik is – szorgalma és kötelességtudása elırehaladását nagymértékben segíti. Az órákhoz szükséges eszközöket – hangszer, kotta, egyéb taneszközök – rendben tartja, a tanórákra mindig magával hozza. Rendszeresen jár az iskola rendezvényeire, hangversenyeire, ismereteit állandóan bıvíti, akire mint tanulóra, vagy mint – az iskolát képviselı – közremőködıre szaktanára mindenkor számíthat. 2.) Jó (4) a szorgalma annak a tanulónak, akinek fegyelme és kötelességtudása komolyabb kifogás alá nem esik. Jó adottságokkal rendelkezik, az iskola vagyontárgyait rendben tarja, de felszerelését idınként nem hozza magával. Részt vesz a fıtárgyi és kötelezı órákon, de a tanulásban nem tud igazán elmélyülni és az átlagosnál jobb eredményért nem dolgozik. Igazolatlan hiányzása nincs. 3.) Változó (3) szorgalmi jegyet kap az a tanuló, aki nem készül rendszeresen az órákra, a tanórai foglalkozásokon figyelmetlenül végzi munkáját, felszereléseit rendszeresen nem hozza magával, és igazolatlan hiányzása is van. 4.) Hanyag (2) a szorgalma annak a tanulónak, aki folyamatosan készületlenül jelenik meg a tanórákon. Igazoltan és igazolatlanul is sokat hiányzik. A szorgalmi minısítést az igazolatlan mulasztások a következı módon befolyásolják: Az a növendék, akinek a tanév folyamán 1 – 2 igazolatlan mulasztása van, legfeljebb 4 – jó, akinek 3 – 4, legfeljebb 3 – változó, akinek 5 – 9, legfeljebb 2 – hanyag minısítést kaphat.

9. A magasabb osztályba lépés feltételei • •

• • • • •

Az Iskolába betöltött 6 éves kortól lehet jelentkezni. Fontos az alkati megfelelés és a gyakorlási lehetıség biztosítása. A magasabb évfolyamba lépés feltétele, hogy a tanuló az adott évfolyam tantervben megfogalmazott tananyagát kellı minıségben elsajátította és eleget tett a minimális követelményeknek. Eredményes fıtárgyi és kötelezı tárgyi vizsga az évfolyam anyagából. Részvétel az órák min. 66 %-án. Ettıl a feltételtıl jó színvonalú beszámoló és kellı indok alapján kérelemre el lehet tekinteni. Az iskolával szemben fennálló esetleges tartozás rendezése. Osztályát folytathatja az a tanuló, aki igazoltan hiányzott a foglalkozások 33 %-áról. Az a tanuló, akinek a mulasztásai nem érik el az órák 33 %-át, de egyéb méltányolható okból nem végezte el az évfolyam anyagát, engedéllyel folytathatja osztályát. 26


•

•

Pedagógiai Program

A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi kötelezettséget egy tanévben, illetve az elıírtnál rövidebb idı alatt teljesítetheti. A beszámoló anyagát 2/3 részben a magasabb évfolyam anyagából kell összeállítani. Az összevont beszámolóra vonatkozó kérelmet a nagykorú tanuló, ill. a kiskorú tanuló törvényes képviselıje írásban köteles benyújtani a tárgyév ápr. 30-ig. Az alapfokú mővészeti iskola alapfokú évfolyamáról a továbbképzı évfolyamra az léphet aki – jogszabályokban meghatározottak szerint szervezett – mővészeti alapvizsgát tett. 10. A tanulók jutalmazásának és fegyelmezésének elvei

10.1. A jutalmazás iskolai elvei Dicséretet és/vagy tárgyjutalmat kaphat a tanuló, ha • tanulmányi eredménye kiemelkedı, • példás a szorgalma, • más intézmények által szervezett rendezvényeken képviseli Iskolánkat, • kimagasló hangversenyszereplést nyújt, • területi-, országos versenyen vett részt. Az évközi jutalmak formái:

- Szaktanári dicséret szóban - Szaktanári dicséret írásban - Igazgatói dicséret írásban

A tanév végi jutalmak formái:

- Oklevél - Tárgyjutalom

Az oklevél és tárgyjutalmak odaítélésérıl a szaktanárok tesznek javaslatot. A jutalmazásról az iskolavezetés dönt. A szóbeli vagy írásbeli jutalmazásról a szülıt az iskolai Tájékoztató füzet útján értesítjük. Az adminisztrálásért a szaktanár felelıs. A jutalmazást az egész iskolai közösséggel meg kell ismertetni (faliújság). A tárgyjutalmak ünnepélyesen az iskola közössége elıtt kerülnek átadásra. 10.2. A fegyelmezés iskolai elvei Az Iskola azokat a tanulókat, akik a belsı szabályzatokat nem tartják be, fegyelmezı intézkedések révén figyelmezteti. A kötelességmulasztás, kötelességszegés mértékétıl függ ezen intézkedések súlyossága. A figyelmeztetés, büntetés nem lehet megtorló, a személyiséget megalázó, személyiségi jogokat sértı. Figyelmeztetések: • szóbeli hanyagságból, figyelmetlenségbıl származó fegyelmezetlenségek (pl. egyszeri kötelesség elmulasztása, tanóra megzavarása, igazolás elfelejtése, késés, felszerelés hiánya, kisebb fokú modortalanság, udvariatlanság stb.). Ezt a figyelmeztetési formát a szaktanár adhatja. Az érdemjegy jegy még lehet példás. 27


Pedagógiai Program

• írásbeli A szaktárgyi munka elhanyagolása szaktanári figyelmeztetést von maga után. A Házirend egyszeri megsértésével járó figyelmeztetés osztályfınöki hatáskör, de már magatartásjegy következménnyel jár! A Házirend ismételt megsértése az elızıvel azonos fokon igazgatói figyelmeztetést von maga után. Fegyelmi büntetések: Ha a tanuló tanárainak, társainak tudatosan kárt okoz (pl. fizikai, lelki erıszak, lopás, közbotrányokozás, többszöri alkoholfogyasztás és ebbıl fakadó rendbontás, kábítószerterjesztés stb.). Az elbírálás az igazgató hatáskörébe tartozik, a következmény rossz magatartás. Rendkívüli esetekben nevelıtestületi döntés a közoktatási törvény elıírása szerint.

III/A ZENEMŐVÉSZET 1. Az alapfokú zeneoktatás célrendszere és funkciói 1. Az alapfokú mővészetoktatás követelménye és tantervi programja keretében folyó zenei nevelés alkalmat ad az érdeklıdı és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különbözı szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklıdésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetıséget ad az egyetemes kultúra, az európai mőveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegırzés formáinak kialakítására. 2. A program lehetıséget nyújt az esztétikai érzékenység - nyitottság, igényesség, fogékonyság - alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására. 3. A zeneoktatás a különbözı zenei mőfaj sajátosságait, a mővészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel. 2. A zeneoktatás általános fejlesztési követelményei, feladatai - A zenei mőveltség megalapozása és fejlesztése. - A zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, elıadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység kialakítása). - A zenei olvasás és írás alapfokot meghaladó készségének megalapozása és kifejlesztése. - A technikai készség, az improvizációs készség és képesség, az alkotó magatartás, a kreativitás kialakítása. 28


Pedagógiai Program

- Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei mőveltség átadása. - A zenei mőszavak és jelentésük megismertetése. - A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseinek megismertetése. - A fıbb zenei stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése. - A kortárs zene befogadására nevelés. - A tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése. - Az értékes zene megszerettetése. A tanulók zenei ízlésének formálása. - A tanulók életkorának megfelelı zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztı mővek olvasására való ösztönzés. A társmővészetek iránti nyitottság kialakítása. - A zenei élet eseményei iránti érdeklıdés felkeltése, illetve részvétel a zenei életben. - Tehetséggondozás. - A zenei pályát választó tanulók felkészítése szakirányú továbbtanulásra. - A tanulók rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése. - A tanuló aktív társas muzsikálásra nevelése. - Közremőködés az egyéb intézmények kulturális rendezvényein. - Az amatır zenekarokban, kamaraegyüttesekben, kórusban történı aktív részvételre való elıkészítés, ösztönzés. - Cserekapcsolatok létesítése hazai és - lehetıség szerint - külföldi zeneoktatási intézményekkel. 3. A követelmény és tantervi program szerepe a mővészetoktatás tartalmi szabályozásában 1. A 2011. évi CXC. törvény a köznevelésrıl 46. § (3) a) pontja kimondja, hogy a gyermeknek, tanulónak joga, hogy adottságainak, képességeinek, érdeklıdésének megfelelı nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, valamint tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében alapfokú mővészetoktatásban vegyen részt. Az alapfokú mővészetoktatás a mővészi kifejezıkészséget alapozza meg, elısegíti a szakmai orientációt, valamint a szakirányú továbbtanulásra történı felkészülést. A mővészetoktatás fontos szerepet tölt be a nemzeti hagyományok ápolásában, a nemzeti értékek megırzésében, a különbözı kultúrák iránti nyitottság kialakításában, a kortárs mővészet értı befogadásában. 2. Az alapfokú mővészetoktatás követelménye és tantervi programja a mővészeti–kulturális mőveltség azon elemeit, továbbépíthetı alapjait tartalmazza, amelyeket ezekben az intézményekben elsajátíthat minden tanuló. A követelmények és tantervi programok tartalmazzák azokat a követelményszinteket és feltételeket, amelyet minden alapfokú mővészetoktatási intézménynek teljesítenie, biztosítania kell. 3. A követelmény és tantervi program a tartalmi szabályozást úgy valósítja meg, hogy az egységes alapra az iskolák, a pedagógusok, a tanulók sokféle, differenciált tevékenysége épülhessen. Lehetıséget ad az iskolafenntartók, a szülık, a tanulók érdekeinek, a pedagógusok szakmai törekvéseinek érvényesítésére, valamint az adott körülmények, feltételek figyelembevételére. Lehetıvé teszi, hogy az iskolák és a tanulók a tananyag feldolgozásához, elmélyítéséhez és kiegészítéséhez, a követelmények teljesítéséhez, sajátos szükségleteik, igényeik kielégítéséhez megfelelı idıvel rendelkezzenek. E célok érdekében a tantervi program és óraterve az egységes követelményeket úgy állapítja meg, hogy azok teljesítéséhez – átlagos feltételek mellett – a jogszabályokban meghatározott képzési idı keretében lehetıség nyíljon kiegészítı tartalmak és követelmények meghatározására is.

29


Pedagógiai Program

4. A követelmény és tantervi program lehetıvé teszi különbözı tankönyvek, segédletek és taneszközök alkalmazását, illetve az iskolai pedagógiai programok, ezen belül a helyi tantervek kidolgozását, melyeket a tartalmi szabályozás elengedhetetlen részeiként kezel. 4. Alapelvek, célok 1. Az alapfokú mővészetoktatási intézmény a zenemővészet, táncmővészet, képzı– és iparmővészet, valamint a színmővészet és bábmővészet területei iránt érdeklıdı tanulók számára biztosítja készségeik, képességeik fejlesztését, alkotó és önkifejezı képességeik kibontakoztatását, tehetségük gondozását. Az alapfokú mővészetoktatás követelménye és tantervi programja (a továbbiakban: követelmény és tantervi program) a speciális mővészeti készségek és ismeretek fejlesztését képezı tartalmakat és tudásszintet meghatározó alapdokumentum. A követelmény és tantervi program segítséget nyújt ahhoz, hogy az alapfokú mővészetoktatás valamennyi hazai intézményében az alapvetı nevelési és oktatási tartalmak egységesen és arányosan érvényesüljenek. 2. A követelmény és tantervi program határozza meg azokat a kötelezı és alapvetı tartalmakat, amelyek adott mővészeti ágon belül az alapfokú mővészetoktatási intézmények közötti átjárhatóságot biztosítják. Az egységesítést szolgáló közös alapra építhetik az alapfokú mővészetoktatási intézmények pedagógiai programjukat, azon belül helyi tantervüket, melyet a helyi igények és célok figyelembevételével fogalmazhatnak meg. 3. Az alapfokú mővészetoktatás olyan fejlesztıpedagógiát képvisel, amelyben a hangsúly a követelmények teljesítésével történı képesség– és személyiségfejlesztésen van. A tantervi szabályozás rugalmassága révén hozzájárul az integrált oktatás–nevelés megvalósításához, az esztétikai–mővészeti tudatosság és kifejezıkészség kompetenciaterület fejlesztéséhez. A tananyag a különbözı mővészeti területek azon alapvetı tartalmait foglalja magába, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a zene–, a tánc–, a képzı– és iparmővészeti, valamint a szín– és bábmővészeti mőveltség megalapozásához, a különbözı kompetenciák fejlesztéséhez. A tananyag eszköz a tanulók értelmi, érzelmi és kifejezıképességeinek fejlesztésében. A mővészetoktatás a készség– és képességfejlesztést, az ismeretgazdagítást a személyiségformálás eszközeként kezeli, követelményeit a gyermek életkori fejlıdési jellemzıihez igazítja. 4. A mővészetoktatás tantervi programja az egyes mővészeti területek követelményeire, a mővészeti ágak sajátos nevelési és oktatástörténeti értékeire, a mővészeti nevelés tapasztalataira, a mővészetpedagógiai és mővészetpszichológiai kutatások eredményeire, a magyar mővészeti nevelés nemzetközileg is elismert gyakorlatára épül. 5. Az alapfokú mővészeti nevelés szerepe a tanulók személyiségfejlesztésében 1. Az alapfokú mővészeti oktatás–nevelés a teljes emberré válást (az értelmi és érzelmi nevelés közötti összhangot), a közösségformálást, a szociokulturális hátrányok csökkentését, a kulcskompetenciák fejlesztését, a világ komplex befogadását, az önkifejezést és örömet jelentı alkotás lehetıségét, a tehetséggondozást segíti elı. A különbözı mővészeti területekkel összefüggı gyakorlati tevékenységek, kreatív feladatok által az ismeretek élményszerővé, a tanulók sajátjaivá válnak, segítik a mélyebb megismerést, és fejlesztik a kreativitást. A mővészetekkel való foglalkozás hozzájárul az észlelés érzékenységének, a kifejezés árnyaltságának fejlesztéséhez. 30


Pedagógiai Program

2. A mővészeti tevékenység magában hordozza a személyiségformálás specifikus lehetıségét. A mővészeti nevelés biztosítja a tanulás személyes tapasztalati módját. A tanulók élményszerő tapasztalatokon keresztül ismerhetik meg a mővészeti stílusok és irányzatok sokszínőségét, valamint azokat a kifejezési formákat, amelyek a zenemővészetben, táncmővészetben, képzı– és iparmővészetben, valamint a szín– és bábmővészetben ötvözıdnek. 3. Az alapfokú mővészeti nevelés feltárja a mővészet megörökítı, átörökítı szerepét, megérteti, hogy az alkotás az egyik legértékesebb emberi alapképesség. 4. A mővészeti nevelés megalapozza a tanuló esztétikai szemléletét, kommunikációs képességét, az alkotómunka iránti igényét. A rendszeresen átélt pozitív élmények alakítják ki azokat az emberi tulajdonságokat, magatartási szokásokat, melyek a mővészetek területén az eredményesség összetevıi. 5. A mővészeti nevelés az alkotó típusú tevékenységek megismertetése által járul hozzá az akarati, az alkotó–alakító cselekvıképesség fejlesztéséhez. 6. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót segíti abban, hogy megtalálja, megırizze és fejlessze identitását, vállalja önmagát, megmutassa a kisebbség értékeit, erısítse a közösséghez való kötıdését. 6. Az alapfokú mővészetoktatás követelménye és tantervi programja tartalmi szabályozásának értelmezése A követelmény és a tantervi program A követelmény és a tantervi program a pedagógiai programokon belül a helyi tantervek és a tantárgyi programok kidolgozásának alapdokumentuma. A követelmény és a tantervi program mővészeti áganként határozza meg a nevelı–oktató munka kötelezı közös céljait, tartalmazza a nevelı–oktató munka alapjául szolgáló, az egyes tartalmi szakaszokban teljesítendı fejlesztési feladatokat. Fejlesztési feladat A fejlesztési feladatok meghatározzák a tanulók képességfejlesztésének különbözı területeit, melyek kijelölik, hogy mely kulcskompetenciák fejlesztése kívánatos, a mővészeti oktatás folyamata során. A pedagógiai folyamat különbözı aspektusaira helyezik a hangsúlyt, figyelembe véve az életkori sajátosságokat, a tananyag felépítését és az egyes évfolyamok követelményeit. Helyi tanterv Az a tanterv, melyet egy iskola pedagógiai programjában kitőzött céljainak, alapelveinek megfelelıen kiválaszt, vagy összeállít. A közoktatásról szóló törvény 8/B. §–ának (5) bekezdésében foglaltak alapján az alapfokú mővészetoktatási intézményekben folyó nevelı és oktató munka, illetve a helyi tanterv az oktatásért felelıs miniszter által – mővészeti áganként – kiadott Alapfokú mővészetoktatás követelményei és tantervi programjára épül. A közoktatásról szóló törvény 45.§–ának (3) bekezdése alapján az alapfokú mővészetoktatási intézmény a helyi tantervét az Alapfokú mővészetoktatás követelményei és tantervi programja alapján készíti el, vagy az ily módon készített tantervek közül választ, és azt építi be helyi tantervként pedagógiai programjába. A helyi tanterv összeállításánál lehetıség van a helyi sajátosságok figyelembe vételével történı tantervfejlesztésre.

31


Pedagógiai Program

Követelmények A tanulói teljesítmény és továbbhaladás értékelésének alapjául szolgáló kritériumrendszer. A követelmény és tantervi program a nélkülözhetetlen ismeretek megértésére, feldolgozására, rendszerezésére, kellı elsajátítására, s ezzel párhuzamosan azok alkalmazására helyezi a hangsúlyt. Mindezzel a tanulóknak az ismeretek eredményes alkalmazását lehetıvé tevı jártasságait, készségeit, a tevékenységek széles körében érvényesíthetı képességeit, azok fejlıdését, fejlesztését kívánja megalapozni úgy, hogy az életkori sajátosságoknak megfelelıen, egymásra épülıen határozza meg az évfolyamok végén elvárható követelményszinteket. Kompetenciák A mővészetoktatás során kialakítandó, megerısítendı és fejlesztendı ismeretek, képességek, attitődök rendszerének leglényegesebb, alapvetı elemei, amelyre a fejlesztési célok irányulnak. Tananyag Az oktatás és a tanulás kiválasztott, különbözı módon (spirális, lineáris, koncentrikus, egyéb) elrendezett ismeretanyaga. A tananyag komplex rendszert alkot, amely több szempontból is csoportosítható, és amelyben domináns szerepet kap az ismeretanyag gyakorlati alkalmazása. A kompetencia alapú tananyag egy adott oktatási program része, amely moduláris felépítéső is lehet, tanuló– és tevékenységközpontú, differenciált módszerek alkalmazására épülı, egyéni fejlesztésre is alkalmas eszközrendszer. Homogén és heterogén csoportokban a tanulók személyes, kognitív, szociális és speciális kompetenciáit fejleszti. Tanszak Az oktatásszervezéshez kapcsolódó fogalom. A tantárgyaknak a mővészeti ág sajátosságai alapján rendezett csoportja. Tantárgy A mővészeti ágon belül választott tantervi program. Fıtárgy Az elsıdlegesen kiválasztott tantárgy. Kötelezı tantárgy – kötelezıen választható tantárgy A fıtárgy ismeretanyagának feldolgozásához szükséges tantárgy. Választható tantárgy A fıtárgy ismeretanyagát kiegészítı tantárgy. Óraterv A jogszabályokba foglalt tanulási idı pedagógiai céloknak megfelelı felosztása tantárgyak és évfolyamok szerint. Az óratervben hagyományosan heti óraszám szerepel. A helyi tanterv az éves órakeretet megtartva didaktikailag indokolt esetben más óraszám felbontást is alkalmazhat. Tantervi program Az oktatás tartalmának, kiválasztásának, elrendezésének, feldolgozásának koncepciója. Funkciója az oktatási folyamat tervszerőségének megalapozása, az oktatás alapvetı tartalmi egységeinek meghatározása. 32


Pedagógiai Program

Tantervi tananyagtartalom A tantervi tananyagtartalomnak általában két szintje van. Az elsı szinten találhatjuk azt a tantervi tartalmat, amely részletes felsorolás formájában megadja az adott terület, tantárgy legfontosabb témáit, témaköreit, fogalmait, személyeit, mőveit. A második szinten találhatjuk azokat a tartalmakat, amelyek több téma együttesét, csomópontjait jelentik, összefüggésekre, kulcsfogalmakra helyezik a hangsúlyt, a kultúraközvetítés szempontjából relevánsak. Taneszköz Oktatási eszköz, segédeszköz, tanítási és szemléltetı eszköz. Az oktatás folyamatában felhasználható, az oktatás céljainak elérését elısegítı tárgy. A taneszközök lehetnek hangszerek, háromdimenziós (tanári demonstrációs eszközök, tanulói munkaeszközök), nyomtatott (tanári és tanulói segédletek), oktatástechnikai taneszközök (anyagok és egyéb eszközök). Vizsgakövetelmények Az egyes tanulói teljesítmények és a jogszabályban rögzített normák összehasonlítására alkalmas kritériumrendszer az oktatási rendszer szakaszainak határain. Az alapfokú mővészetoktatási intézményeket érintıen a jogszabályban rögzített a mővészeti alapvizsga és záróvizsga követelménye. E vizsgakövetelmények az Alapfokú mővészetoktatás követelményei és tantervi programjára épülnek. 7. Az alapfokú mővészetoktatás követelmény és tantervi program alkalmazásának, és a programfejlesztés gyakorlatának fogalmai Oktatási program, (pedagógiai rendszer) a helyi tantervben A tanítás–tanulás megtervezését–megszervezését segítı, dokumentumok, szakmai eszközök rendszere. A pedagógiai rendszer jellegzetes komponensei a következık. 1. Tantervi program: tartalmazza a tantárgy tanításának céljait, fejlesztési feladatait, a követelményeket témákhoz, évfolyamokhoz vagy hosszabb ciklusokhoz rendelve, az értékelés elveit, továbbá kijelöli és az idıben elrendezi a tananyagot. 2. Pedagógiai koncepció, mely összefoglalja, elméletileg is megalapozza azokat a pedagógiai elveket, amelyeken a program alapul. 3. Modulleírások: részletes leírást adnak egy–egy téma feldolgozásának menetérıl, mindenekelıtt a tanulói tevékenységekrıl és az ajánlott eszközökrıl. 4. Eszközi elemek, amelyek lehetıvé teszik a tervezett tevékenységek megvalósítását: (a) információhordozók: tankönyvek, kották, szövegek, képek, filmek, hanghordozók, makettek, digitális adathordozók stb., (b) feladathordozók: munkafüzetek, feladatlapok stb., (c) a kettı kombinációi: szoftverek stb. (d) Minden olyan további eszköz, mely a feladat megoldását, a tevékenység végzését lehetıvé teszi. (Pl.: hangszerek, egyéb felszerelések.) 5. Értékelési eszközök, amelyek elısegítik a tanulói teljesítmények javítását, növelését, amelyek a tanuló egyéni fejlıdését szolgálják. 6. Továbbképzési programok, melyek során felkészítik a pedagógusokat a program alkalmazására és továbbfejlesztésére. 7. Támogatás: tanácsadás és programkarbantartás külsı szakértı és az iskolavezetés részérıl. A szóhasználatot differenciáltabbá tehetjük, ha oktatási programnak az (1), (2), (3) és (4) pontban felsorolt komponenseket nevezzük, programcsomagról akkor beszélünk, ha ezek kiegészülnek az (5) ponttal. A pedagógiai rendszer pedig a (6) és (7) pontokat is tartalmazza. 33


Pedagógiai Program

A programfejlesztés szintjei 1. A modulok szintje: a program elemi egysége a modul, azaz a tanítási (tanulási) egység, a pedagógiailag feldolgozott téma. Itt alapvetıen két feladat van: a témák azonosítása (azaz a tananyag kiválasztása) és a témák tanításának megtervezése. Egy modul több variációban készül el aszerint, hogy fiatalabb vagy idısebb tanulóknak szánjuk. 2. Az adatbázis szintje: a modulokhoz eszközi elemeket kell kidolgozni: feladatokat, szemléltetı és informatív anyagokat. Ezek azonban professzionális fejlesztés esetén nem kötıdhetnek kizárólagosan egyetlen modulhoz, külön adatbázisba szervezıdnek, amely háttérként szolgál a legkülönbözıbb modulok számára. 3. A rendszerek szintje: a modulok sorrendje és egymásra épülése természetesen az esetek többségében nem lehet véletlenszerő. A programoknak bejárási utakat kell kínálni (lehetıleg többes számban) a kidolgozott modulokhoz. Bizonyos eszközi elemek szorosan kötıdnek ezekhez a bejárási utakhoz. Ilyenek a tankönyvek, az értékelési eszközök, a továbbképzési programok, továbbá a tantervi programok. 8. A képzés struktúrája 8.1. A 27/1998. (VI.10.) MKM rendelet szerint: - 2 év elıképzı, - 6 év alapfok, - 4 év továbbképzı. A zenetanulás heti 4 tanóra elfoglaltságot jelent. • Szolfézs elıképzı (Ek): Heti 2 x 45 perc (csoportos) Az osztályt általában a hangszeres osztály megkezdése elıtt javasoljuk az általános iskola 1-2. osztályos tanulói részére. Indítása a rendelkezésre álló tanári óraszámok és költségvetési fedezet esetében lehetséges. A képzés szintjei:

•

Fıtárgy: Heti 2 x 30 perc Továbbképzı évfolyamba lépés feltétele, hogy a növendék alapvizsgát tegyen. Utolsó továbbképzı évfolyam elvégzése után záróvizsgát tehet. Iskolánkban tanított hangszeres fıtárgyak: zongora orgona hegedő gitár magánének furulya fuvola oboa klarinét

•

szaxofon fagott trombita kürt tenorkürt harsona tuba ütı kamarazene (csak továbbképzıben)

Kötelezı tárgy: Heti 2 x 45 perc (csoportos) 1-4. osztályig minden növendék számára szolfézs a kötelezı tárgy. Szolfézs 4. osztály végén a tantárgyból alapvizsga tehetı. Hangszeres továbbképzı évfolyamba lépés feltétele, hogy a növendék kötelezı tárgyból is alapvizsgát tegyen. 34


Pedagógiai Program

•

Kötelezıen választható tárgy: Heti 2 x 45 perc (csoportos) Szolfézs 4. osztály, vagy a sikeres szolfézs alapvizsga után is kötelezı valamilyen elméleti vagy gyakorlati tárgyat választani. Iskolánkban ezek a következık: szolfézs, zeneismeret, zenetörténet, énekkar, zenekar. Elméleti tárgy: - zenetörténet-zeneirodalom - szolfézs Gyakorlati tárgyak: - második hangszer (kötelezı zongora a továbbtanuló növendékek számára)– heti minimum 1 x 30 perc - kamarazene (négykezes is) – heti minimum 1 x 45 perc - vonószenekar – heti minimum 1 x 45 perc - fúvószenekar – heti minimum 2 x 45 perc - kórus – heti minimum 1 x 45 perc

•

Választható tárgyak: szolfézs, zenetörténet-zeneirodalom, kötelezı zongora (mint második hangszer), kamarazene, vonószenekar, fúvószenekar, kórus

Megjegyzés: a.) Iskolánkban a fıtárgy és a kötelezıen választható, valamint a fıtárgy és a választható tárgyak heti összes óraszámának el kell érni a 150 percet. Óraterv: zongora, orgona, hegedő, gitár, furulya, fuvola, oboa, trombita, ütı hangszerek esetében:

Tantárgy

1. 2

2. 2

Évfolyamok Alapfok 3. 4. 5. 6. 2 2 2 2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2 2-6

2 4-6

2 4-6

2 4-6

2 4-6

2 4-6

2 4-6

2 4-6

2 4-6

2 4-6

2 4-6

Elıképzı 1. 2. (2) (2)

Fıtárgy Kötelezı vagy kötelezıen választható 2 tárgy Választható tárgy 2 Összesen 2-6

Továbbképzı 7. 8. 9. 10. 2 2 2 2

Óraterv: klarinét, szaxofon, fagott, vadászkürt, tenorkürt, baritonkürt, harsona, tuba hangszerek esetében:

1. 2 2

Évfolyamok Alapfok Továbbképzı 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

2 4-6

2 4-6

Tantárgy

Elıképzı 1. 2. Fıtárgy (2) (2) Kötelezı vagy kötelezıen 2 2 választható tárgy Választható tárgy 2 2 Összesen: 2-6 2-6

35

2 4-6

2 4-6

2 4-6

2 4-6

2 4-6

2 4-6


Pedagógiai Program

Óraterv: magánének fıtárgy esetében:

Tantárgy Fıtárgy Kötelezı vagy kötelezıen választható tárgy Választható tárgy Összesen

Elıképzı 1. (2)

1. 2

Évfolyamok Alapfok 2. 3. 4. 2 2 2

2

2

2

2

2

2

2

2 2-6

2 4-6

2 4-6

2 4-6

2 4-6

2 4-6

2 4-6

5. 2

6. 2

8.2. A 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelet szerint: 8.2.1. Tanszakok és tantárgyak Fafúvós tanszak tantárgyai: furulya, fuvola, oboa, klarinét, szaxofon, fagott Rézfúvós tanszak tantárgyai: trombita, kürt, harsona-tenorkürt-baritonkürt, tuba Akkordikus tanszak tantárgyai: gitár, ütı Billentyős tanszak tantárgyai: zongora, orgona Vonós tanszak tantárgyai: hegedő, brácsa Vokális tanszak tantárgya: magánének Zeneismeret tanszak tantárgyai: szolfézs kötelezı, szolfézs, zeneismeret, zenetörténetzeneirodalom, zeneelmélet Kamarazene tanszak tantárgyai: kamarazene, zenekar, kórus 8.2.2. Hangszeres és vokális tanszakok – egyéni képzés „A” TAGOZAT Fıtárgy: hangszeres tantárgyak és magánének Kötelezı tantárgy: szolfézs kötelezı* Kötelezıen választható tantárgyak: szolfézs, zeneismeret, zenetörténet-zeneirodalom, zeneelmélet, kamarazene, zenekar, kórus. Választható tantárgyak: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, második hangszer, magánének, kamarazene, zenekar, kórus. Korrepetíció (zongorakíséret): a hangszeres (kivéve csembaló, zongora, orgona, gitár tantárgyak) és a vokális tanszakok tantárgyaihoz szorosan kapcsolódó kötelezı kiegészítı foglalkozás. Óratervek Az „A” tagozatos óratervek magukba foglalják az elıképzı, az alapfokú és a továbbképzı évfolyamokat. Az elsı (zárójelben levı) számjegy az elıképzı, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképzı évfolyamainak számát jelenti. Az elıképzı évfolyamokat nem kötelezı elvégezni.

* Ha a tanuló már teljesítette a kötelezı tantárgy követelményeit (szolfézs alapfok 4. évfolyam), akkor helyette a kötelezıen választható tantárgyak közül körül köteles egyet felvenni. 36


Pedagógiai Program

Óraterv 1 Évfolyamok Tantárgy

Fıtárgy Kötelezı tantárgy Kötelezıen választható tantárgy Választható tantárgy Összes óra:

Elıképzı

Alapfok

Továbbképzı

(1)

(2)

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

(2) (2)

(2) (2)

2 2

2 2

2 2

2 2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

0-2 4-6

0-2 4-6

(0-2) (0-2) 0-2 0-2 0-2 0-2 (4-6) (4-6) 4-6 4-6 4-6 4-6

0-2 4-6

0-2 0-2 0-2 4-6 4-6 4-6

A képzés évfolyamainak számai (2)+6+4 évfolyam: furulya, fuvola, oboa, klarinét, szaxofon, fagott, trombita, kürt, harsonatenorkürt-baritonkürt, tuba, gitár, ütı, zongora, hegedő, gordonka Óraterv 2 Évfolyamok Tantárgy


Elıképzı

Alapfok

Továbbképzı

(1)

1

2

3

4

5

6

7

8

(2) (2)

2 2

2 2

2 2

2 2

2

2

2

2

2

2

2

2

0-2 4-6

0-2 4-6

0-2 4-6

0-2 4-6

(0-2) (4-6)

0-2 4-6

0-2 4-6

0-2 4-6

0-2 4-6

A képzés évfolyamainak számai (1)+ 4+4 évfolyam: brácsa, orgona



Elıképzı

Alapfok

(1)

1

2

3

4

5

6

(2) (2)

2 2

2 2

2 2

2 2

2

2

2

2

0-2 4-6

0-2 4-6

(0-2) (4-6)

0-2 4-6

0-2 4-6

A képzés évfolyamainak számai (1)+6 évfolyam: magánének

37

0-2 4-6

0-2 4-6


Pedagógiai Program

A tanítási órák idıtartama Fıtárgy: „A” tagozaton 2x30 perc (egyéni) Kötelezı tantárgy: „A” tagozaton a 4. évfolyam végéig 2x45 perc (csoportos) Kötelezıen választható tantárgy: 5-10. évfolyamig Csoportos foglalkozás: 2x45 perc (zenekar, kórus: minimum 9 fı; kamarazene, 2-8 fı) Választható tantárgy: Az elıképzı 1. évfolyamától a képzés teljes idejében 1 vagy 2 tantárgy. Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc Csoportos foglalkozás: minimum 1x45 perc (zenekar, kórus: minimum 9 fı; kamarazene: 2-8 fı) Korrepetíció ideje: Hangszeres tanszakok: (minimum) Ek.1-2. és 1. évfolyam 5 perc 2-3. évfolyam 10 perc 4. évfolyamtól 15 perc Vokális tanszak: A teljes képzési idıben 20 perc „B” TAGOZAT Fıtárgy: hangszeres és vokális tanszakok – alapfok 2. évfolyamától javasolt. Kötelezı tantárgy: szolfézs Kötelezıen választható tantárgy: zongora (kivéve a zongora, orgona, csembaló fıtárgyak esetében) a 3. évfolyamtól Választható tantárgyak: zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, zeneismeret, második hangszer, magánének, kamarazene, zenekar, kórus. Korrepetíció (zongorakíséret): a hangszeres (kivéve csembaló, zongora, orgona, gitár, tantárgyak) és a vokális tanszakok tantárgyaihoz szorosan kapcsolódó kötelezı kiegészítı foglalkozás. Óratervek Az „B” tagozatos évfolyamok óratervei magukba foglalják az elıképzı, az alapfokú és a továbbképzı évfolyamokat. A zárójelbe tett évfolyamok az „A” tagozaton végzett elıtanulmányokat jelentik. Az elıképzı évfolyamokat nem kötelezı elvégezni. Óraterv 1 Évfolyamok Tantárgy

Elıképzı (1)


Alapfok

(2)

(1)

2

3

(2) (2) (2) (2)

(2) (2)

2 2

4

Továbbképzı 5

6

7

8

9

10

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 0-1 0-1 0-1 0-1 0-1 0-1 0-1 0-1

(2) (2) (2) 0-2 1-2 1-2 1-2 1-2 1-2 1-2 1-2 1-2 (4- (4- (4- 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 6) 6) 6) A képzés évfolyamainak száma (2+1)+5+4 évfolyam: furulya, fuvola, oboa, klarinét, fagott, szaxofon, trombita, kürt, harsonatenorkürt-baritonkürt, tuba, ütı, gitár, zongora, hegedő. 38


Pedagógiai Program



Elıképzı

Alapfok

Továbbképzı

(1)

(1)

2

3

4

5

6

7

8

(2) (2)

(2) (2)

2 2

2 2 1

2 2 1

2 2 1

2 2 1

2 2 1

2 2 1

(0-2) (4-6)

(0-2) (4-6)

1-2 4-6

1-2 4-6

1-2 4-6

1-2 4-6

1-2 4-6

1-2 4-6

1-2 4-6

A képzés évfolyamainak száma (1+1)+3+4 évfolyam: brácsa, orgona Óraterv 3 Évfolyamok Tantárgy


Elıképzı

Alapfok

(1)

(1)

2

3

4

5

6

(2) (2)

(2) (2)

2 2

2 2 1

2 2 1

2 2 1

2 2 1

(0-2) (4-6)

(0-2) (4-6)

0-2 4-6

1-2 4-6

1-2 4-6

1-2 4-6

1-2 4-6

A képzés évfolyamainak száma (1+1)+5 évfolyam: magánének A tanítási órák idıtartama Fıtárgy: „B” tagozaton 2x45 perc (egyéni) Kötelezı tantárgy: 2x45 perc (csoportos) Kötelezıen választható tantárgy: Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc Választható tantárgy: 1 vagy 2 foglalkozás Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc Csoportos foglalkozás: minimum 1x45 perc Korrepetíció ideje: Hangszeres tanszakok: 2. évfolyam 15 perc 3-4. évfolyam 20 perc 5. évfolyamtól 25 perc Vokális tanszak: A teljes képzési idıben minimum 30 perc

39


Pedagógiai Program

8.2.3. Zeneismeret és kamarazene tanszakok – csoportos képzés „A” TAGOZAT Fıtárgy: szolfézs, zenetörténet-zeneirodalom, zeneelmélet, kamarazene Kötelezı tantárgy: szolfézs és zeneelmélet fıtárgynál zongora; zenetörténet-zeneirodalom és kamarazene fıtárgynál zongora vagy az elızıleg tanult hangszeres tárgy Választható tantárgy: második hangszer, magánének, kamarazene, zenekar, kórus, szolfézs, zenetörténet-zeneirodalom, zeneismeret. Óraterv 1 Évfolyamok Tantárgy

Elıképzı (1)

Fıtárgy Kötelezı tantárgy Választható tantárgy Összes óra:

(2)

(2) (2) (1- (12) 2) (2- (24) 4)

Alapfok 1

2

3

4

Továbbképzı 5

6

7

8

9

10

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1-2 1-2 1-2 1-2 1-2 1-2 1-2 1-2 1-2 1-2 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6

A képzés évfolyamainak száma (2)+6+4 évfolyam: szolfézs Az elsı (zárójelben levı) számjegy az elıképzı, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképzı évfolyamainak számát jelenti. Az elıképzı évfolyamokat nem kötelezı elvégezni.



Alapfok

Továbbképzı

1

2

3

4

5

6

2 2 0-2 4-6

2 2 0-2 4-6

2 2 0-2 4-6

2 2 0-2 4-6

2 2 0-2 4-6

2 2 0-2 4-6

A képzés évfolyamainak száma (2+4) 2+4 évfolyam: zenetörténet-zeneirodalom, zeneelmélet, kamarazene A elsı (zárójelben levı) számjegy az elıtanulmányok, a második számjegy az alapfokú évfolyam, a harmadik számjegy a továbbképzı évfolyamainak számát jelentik. A zenetörténet-zeneirodalom és zeneelmélet tantárgyak fıtárgyként, kötelezıen választható, vagy választható tantárgyként az alapfok 5. évfolyamától tanulhatók. A kamarazene fıtárgyként csak az alapfokú hangszeres vagy vokális évfolyamok elvégzése után, kötelezıen választható tantárgyként a 4. évfolyam után tanulható. 40


Pedagógiai Program

A fıtárgyként nem választható tantárgyak képzési ideje: szolfézs kötelezı: (2)+4 évfolyam (elıképzı 1-2) + alapfok 1-4. évfolyam zeneismeret: 2+4 évfolyam, kötelezıen választható tantárgyként az alapfok 5. évfolyamától tanulható zenekar: kötelezıen választható tantárgyként az alapfok 5. évfolyamától tanulható kórus: kötelezıen választható tantárgyként az alapfok 5. évfolyamától tanulható A tanítási órák idıtartama Fıtárgy: „A” tagozaton 2x45 perc kamarazene csoportlétszáma: minimum 2 fı Kötelezı tantárgy: „A” tagozaton egyéni 2x30 perc Választható tantárgy: Egyéni foglalkozás minimum 1x30 perc Csoportos foglalkozás minimum 1x 45 perc zenekar, kórus minimum 9 fı; kamarazene: 2-8 fı Korrrepetició (zongorakíséret): a teljes képzési idı alatt a kötelezı hangszerhez szorosan kapcsolódó kötelezı kiegészítı foglalkozás ideje az Ek.1-2. és 1. évfolyamban 5 perc, a továbbiakban minden évfolyamban 10 perc (kivéve csembaló, zongora, orgona, gitár, tantárgyak) „B” TAGOZAT Fıtárgy: szolfézs Kötelezı tantárgy: zongora Választható tantárgy: második hangszer, magánének, kamarazene, zenekar, kórus, zenetörténet-zeneirodalom, zeneelmélet. Óraterv Évfolyamok Tantárgy


Alapfok

Továbbképzı

3

4

5

6

7

8

9

10

2 2 0-2

2 2 0-2

2 2 0-2

2 2 0-2

2 2 0-2

2 2 0-2

2 2 0-2

2 2 0-2

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

A képzés évfolyamainak száma 4+4 évfolyam: szolfézs Az elsı számjegy az alapfok, a második számjegy a továbbképzı évfolyamainak számát jelentik. „B” tagozatra a tanulót a zenei elıtanulmányokat követıen, az alapfok harmadik évfolyamától lehet irányítani. A tanítási órák idıtartama Fıtárgy: csoportos 2x45 perc Kötelezı tantárgy: egyéni 2x30 perc Választható tantárgy: Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc 41


Pedagógiai Program

Csoportos foglalkozás: minimum 1x 45 perc zenekar, kórus minimum 9 fı; improvizáció, kamarazene: 2-8 fı Korrepeticíó: a teljes képzési idı alatt a kötelezı hangszerhez szorosan kapcsolódó kötelezı kiegészítı foglalkozás egységesen 10 perc (kivéve csembaló, zongora, orgona, gitár, tantárgyak)

III/B KÉPZİ- ÉS IPARMŐVÉSZET 1. A 27/1998. (VI.10.) MKM rendelet szerint 1.1. Az alapfokú képzı-és iparmővészeti oktatás célrendszere és funkciói A képzı- és iparmővészeti oktatás célja az esztétikai érzékenység alakítása mellett a látás kimővelése és tudatosítása. A tervezı, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítı és környezetalakító tevékenységek gyakorlata során kialakítani a képességet a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítésére. Alkalmat ad a képzı és iparmővészeti tevékenység iránt érdeklıdı tanulók képességeinek fejlesztésére, a különbözı szakterületeken való jártasságok megszerzésére és gyakorlására. Megismerteti a vizuális kultúra ágait, a mőfaj sajátosságait, ugyanakkor célja az is, hogy a múlt értékeit megszerettesse és továbbéltesse, segítsen a hagyománytisztelet megteremtésében és a tanulók életkorának megfelelı vizuális mőveltség kialakításában. 1.2. A képzı-és iparmővészeti oktatás általános fejlesztési követelményei, feladatai -

Irányítsa a tanuló figyelmét az emberi és természeti környezet esztétikumára, szépségére, Ismertesse meg az egyetemes emberi kultúra, az európai mőveltség, a nemzeti hagyományok értékeit, az értékmegırzés formáit, Ösztönözze a tanulót az önkifejezés eszköztárának gazdagítására és készítse fel a tanult mővészi kifejezı eszközök alkalmazására.

Készítse fel a tanulót: - a látvány megfigyelésére, értelmezésére, analízisre, - a vizuális információk megértésére, - a képi gondolkodásra, - a tapasztalat, képzelet, emlékezet utáni ábrázolásra, - a legfontosabb kifejezési eszközök ismeretére, - eszközhasználatra, anyagkialakításra, - a baleset- és munkavédelmi elıírások betartására, - tárgykészítésre, környezetformálásra, - a kézmőves tevékenységek gyakorlására - a vizuális mővészetek, a környezet- és tárgykultúra megismerésére, - a mőelemzési eljárások alkalmazására. Tegye lehetıvé: - a néphagyomány, a népi kultúra élményszerő megismerését - a természetes és különbözı anyagok megismerését

42


Pedagógiai Program

Alakítsa ki a tanulóban: - az esztétikum iránti igényt, - az esztétikai élményképességet, - az alkotó magatartást és az ehhez tartozó pozitív beállítódásokat, szokásokat, Fejlessze a teremtı képzeletet és az improvizációs készséget. Legyen jártas: a munkafolyamatokhoz szükséges eszközök, tárgyak megfelelı, balesetmentes használatában - a gazdaságos munkavégzésben - ötletei megvalósításában a rendelkezésre álló eszközök által Irányítsa a tanulót: - szakirányú továbbtanulásra 1.3. A képzés struktúrája A képzés ideje: 12 év Évfolyamok száma: 12

Óraterv

Tantárgy Vizuális alapismeretek (fıtárgy) Rajz-festés-mintázás (anyagismeret) Mőhely-elıkészítı Mőhelygyakorlat Szabadon választható tantárgy Szabad sáv Összesen:

Elıképzı 1. 2.

1.

2.

2-4

-

-

2-4

-

-

2

Évfolyamok Alapfok 3. 4. 5. 6. -

2

-

2

-

2

7.

-

2

Továbbképzı 8. 9. 10.

-

2

-

2

-

2

-

2

2

-

-

2 -

2 -

2

2

2

2

2

2

2

2

2-4

2-4

1 1 4-6

1 1 4-6

1 1 4-6

1 1 4-6

1 1 4-6

1 1 4-6

1 1 4-6

1 1 4-6

1 1 4-6

1 1 4-6

Vizuális alapismeretek: Az elıképzısök komplex mővészeti tantárgya Kötelezı tantárgyak: Rajz – festés – mintázás, Mőhely-elıkészítı, mőhelygyakorlat Kötelezı mőhelygyakorlat választható tanszakai: Képzımővészet: grafika, festészet, szobrászat Iparmővészet: kerámia, kézmővesség, textil Szabadon választható tantárgyak: Mővészettörténet, népmővészet 43


Pedagógiai Program

Az iskolánkban mőködı tanszakok: Grafika tanszak Kerámia tanszak

2. A 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelet szerint 2.1. Az alapfokú képzı-és iparmővészeti oktatás célrendszere és funkciói Az alapfokú mővészetoktatás célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a külvilág tudatos érzékeléséhez, tanulmányozásához, valamint a belsı látás és a képzelet finomításához, tudatosításához. A tanulók belsı világának gazdagítása teszi lehetıvé, hogy egész személyiségük használni és hasznosítani tudja az összegyőjtött és egyre tudatosabban szelektált vizuális információkat. Az élményszerő tapasztalások és képzetek teremtik meg az önmeghatározások és önkifejezések egyre differenciáltabb formáit. Az alapfokú mővészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetıséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság – alakítására, a látás kimővelésére és tudatosítására. A követelmény és tantervi program bıvíti a képi mőveltséget, a képi emlékezetet és képzeletet. A tervezı, konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítı és környezetalakító tevékenységek gyakorlata finomítja a kézügyességet, technikai érzékenységet, valamint erıs érzelmi–motivációs bázist teremt, mely fejleszti a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítésének képességét is. A program keretében folyó vizuális nevelés alkalmat ad a képzı– és iparmővészeti tevékenységek iránt érdeklıdı tanulók szellemi és gyakorlati képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különbözı mővészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését. A képzés nagymértékben elısegíti a tanulók személyiségfejlıdését és biztosítja a tehetséggondozás lehetıségét. Figyelembe veszi az életkori sajátosságokat; a tanulók érdeklıdésére, a kézmőves hagyományokra, valamint a klasszikus és kortárs képzı–és iparmővészeti, médiamővészeti értékekre építve gyarapítja ismereteiket, s alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképzı évfolyamokon fejleszthetik vizuális mőveltségüket, és különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. A vizuális mővészeti oktatás megismerteti a tanulókkal az adott mővészeti ág mőfaji sajátosságait, a mővészi kommunikáció megjelenítési módjait. A képzés célja az is, hogy a múlt értékeit megszerettesse és tovább éltesse, segítsen a hagyománytisztelet megteremtésében. A képzı– és iparmővészeti ág sajátosságai: – tevékenységközpontúság – a tanulók a vizuális tananyagtartalmakat, feladatokat gyakorlati, tapasztalati módon, különbözı tevékenységek által, komplex témákba ágyazottan dolgozzák fel, amelyben a cselekvésbıl származó tapasztalat adja a tanulás alapját, – feladattudatosság – egy témával, témakörrel való hosszabb idejő elmélyült foglalkozás, mely elısegíti a tanulók türelmének, kitartásának fejlıdését, – alkotói magatartás – amelyben fontos szerepet kap a nyitottság, az egyéni látásmód, a lényegkiemelés, a problémaérzékenység és problémamegoldás képessége, – komplexitás – amely átjárhatóságot biztosít a képzı– és iparmővészeti, a népmővészeti és médiamővészeti területek között, illetve az egyéb mővészeti ágak között, – folyamatszerőség az egyes feladatok végig vitelében és a szervesen kapcsolódó, egymásra épülı feladatsorokban, projektekben, 44


Pedagógiai Program

– kreatív cselekvıképesség, melynek fontos részterülete a kísérletezı kedv, bátorság, lényeglátás, szituativitás, döntésképesség, nézıpontváltás, sorrendmódosítás, – interaktivitás és együttmőködési készség, mely feltételezi a személyközi kapcsolatok aktivitását, a kooperációt és innovációt, – tanulók önkifejezési készségének kialakítása és mélyítése a személyre szabott feladatok, egyéni korrektúra megvalósulása révén, – szociális érzékenység és empátia, az én– tudatosság, önszabályozás és önállóság fejlesztése. 2.2. A képzı-és iparmővészeti oktatás általános fejlesztési követelményei, feladatai Kiemelt kompetenciák a képzı–és iparmővészeti oktatás területén A kiemelt kompetencia területek a vizuális mővészeti alkotótevékenység által a személyiség fejlesztését, az önkifejezés kibontakoztatását segítik. Olyan tulajdonság–együttest alakítanak ki, amely lehetıvé teszi a változó élethelyzetekhez való rugalmas alkalmazkodást, a probléma felismerést, a probléma megoldást. Bemeneti kompetenciák: iskolai elıképzettség nem szükséges Szakmai kompetenciák A környezet által közvetített üzenetek befogadása A környezet által közvetített üzenetek értelmezése Tervezési készség Alkotói magatartás Kreativitás Vizuális gondolkodás Vizuális kifejezıkészség Eszközhasználati készség Anyaghasználati készség Komplex szemlélet Tudatos környezetformálás igénye Biztonságos munkavégzés képessége Az esztétikum iránti igény és befogadóképesség Problémaérzékenység Véleményformálási képesség Személyes kompetenciák Nyitottság Fejlıdıképesség Önállóság Önkifejezés Rugalmasság Érzékenység Kísérletezı kedv Interaktivitás (személyközi kapcsolatok aktivitása, kooperáció). Társas kompetenciák Motiválhatóság Empatikus készség Együttmőködési készség Kezdeményezıkészség 45


Pedagógiai Program

Segítıkészség Módszerkompetenciák Figyelemösszpontosítás Gyakorlatias feladatértelmezés Ismeretek helyénvaló alkalmazása Következtetési képesség Kreativitás, ötletgazdagság Módszeres munkavégzés Nyitott hozzáállás Probléma felismerés, –megoldás Tervezési készség Új ötletek, megoldások kipróbálása A munkakörnyezet tisztántartása 2.3. A képzés struktúrája Tanszakok és tantárgyak: Képzımővészeti ág tanszakai: Grafika és kerámia (elıképzı 1–2. évfolyam + 1–3. alapfokú évfolyam) Fıtárgy: Vizuális alapozó gyakorlatok (elıképzı 1–2. évfolyam) Grafika és festészet alapjai (1–3. alapfokú évfolyam) Kötelezı tantárgy: Vizuális alkotó gyakorlat (1–10. évfolyam) Választható tantárgy: Vizuális alapozó gyakorlatok (elıképzı 1–2. évfolyama) Népmővészet (1–10. évfolyam) Mővészettörténet (3-10. évfolyam) Tanszakok és fıtárgyaik a 4. alapfokú évfolyamtól a továbbképzı 10. évfolyamáig Fém– és zománcmőves tanszak - Fém– és zománcmőves mőhelygyakorlat Fotó és film tanszak - Fotó és film mőhelygyakorlat Grafika és festészet tanszak - Grafika és festészet mőhelygyakorlat Környezet– és kézmőves kultúra tanszak - Környezet– és kézmőves kultúra mőhelygyakorlat Szobrászat és kerámia tanszak - Szobrászat és kerámia mőhelygyakorlat Textil– és bırmőves tanszak - Textil– és bırmőves mőhelygyakorlat Kötelezı tantárgy: Vizuális alkotó gyakorlat (1–10. évfolyam) Választható tantárgyak: Népmővészet (1–10. évfolyam) Mővészettörténet (3-10 évfolyam) A tantárgyak tartalma 46


Pedagógiai Program

Moduláris rendszer szerint alapmodul a vizuális alkotó gyakorlat, a grafika és festészet alapjai, egyedi szakmai modul a mőhelygyakorlat. A vizuális alapozó gyakorlatok az elıképzı elsı két évfolyamának komplex mővészeti tantárgya. Sokszínő alkotó játékra ad lehetıséget. A legkülönfélébb anyagok, eszközök, technikák megismerése segíti a gyermekek kreativitásának kibontakozását és a tradicionális kézmővesség értékeinek továbbadását. A vizuális alkotó gyakorlat a képzı–és iparmővészeti ág, az ısi és kézmőves tárgyformálás, a médiamővészet sokféle tevékenységének megismertetésére szolgál. Feladata a vizuális eszköztár bıvítése, a mővészi kifejezési formanyelv kialakítása, gazdagítása, változatos kreatív feladatsorokon keresztül. A grafika és festészet alapjai tantárgy a képi kifejezés változatos módjainak elsajátítását és alkalmazását teremti meg. Elıkészíti és megalapozza a mővészi igényő szakmai munkát. A mőhelygyakorlat lehetıvé teszi az ısi, a hagyományos és a kortárs képzı– és iparmővészeti, valamint médiamővészeti szakirányú tevékenységek elsajátítását. A tanuló a helyi lehetıségektıl függıen a mőhelygyakorlatok közül érdeklıdésének és képességének megfelelıen választ. Óraterv

Tantárgy Fıtárgy Kötelezı tantárgy Kötelezıen választható tantárgy Választható tantárgy Összes óra:

Évfolyamok Elıképzı (1.) (2.) (2) (2)

(2) (2–4)

(2) (2–4)

Alapfok 1. 2. 2 2 2 2

1–2 4–6

1–2 4–6

3. 2 2

1–2 4–6

4. 2

5. 2

6. 2

Továbbképzı 7. 8. 9. 2 2 2

10. 2

2

2

2

2

2

2

2

1–2 4–6

1–2 4–6

1–2 4–6

1–2 4–6

1–2 4–6

1–2 4–6

1–2 4–6

A fenti táblázat „Összes óra” rovatában az elsı számok az ajánlott heti minimális óraszámra, míg a második helyen szereplı számok a szakmai program optimális teljesítéséhez szükséges idıre utalnak. Az elıképzı évfolyamokat nem kötelezı elvégezni. A vizuális alkotó gyakorlat és a mőhelygyakorlatok óraszáma 1–3 vagy 3–1 arányban átcsoportosítható. A fıtárgyak képzési ideje: 2 elıképzı évfolyam: Vizuális alapozó gyakorlatok 3 alapfokú évfolyam: Grafika és festészet alapjai 3 alapfokú + 4 továbbképzı évfolyam: Fém– és zománcmőves mőhelygyakorlat, Fotó és film mőhelygyakorlat, Grafika és festészet mőhelygyakorlat, Környezet– és kézmőves kultúra mőhelygyakorlat, Szobrászat és kerámia mőhelygyakorlat, Textil– és bırmőves mőhelygyakorlat A tanítási órák képzés ideje: 45 perc

47


Pedagógiai Program

IV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. A Pedagógiai Program elfogadása Jelen Pedagógiai Programot az Intézmény vezetıje készíti el és elıterjesztése alapján a nevelıtestület fogadja el. Elfogadása elıtt a nevelıtestület számára 7 nap állt rendelkezésre a dokumentumtervezet megismerésére. Az elfogadása elıtt a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorolt a Diákönkormányzat és a Szülıi Munkaközösség. A véleményük kialakításához a dokumentumtervezet kézhezvételétıl számítva 7 nap állt rendelkezésre. 2. A Pedagógiai Program módosítása Módosítására jogszabályi elıírás, fenntartói és/vagy mőködtetıi rendelkezés vagy a nevelıtestület kétharmadának írásbeli kérelme esetén kerül sor. 3. A Pedagógiai Program hatálya

A Pedagógiai Program az intézményvezetı jóváhagyásával 2013. szeptember 1. napján lép hatályba. Ezzel egy idıben az ezt megelızı Pedagógiai Program érvényét veszti. A Pedagógiai Program hatálya határozatlan idıtartamra szól, visszavonásig érvényes. Tervezett felülvizsgálat: 2 évenként

A Pedagógiai Program egy-egy példányát kapják: Fenntartó Igazgató Nevelıtestület Szülıi szervezet (munkaközösség) A Pedagógiai Program egy példányát a gazdasági irodán bárki által hozzáférhetı módon kell elhelyezni. V. MELLÉKLETEK 1. sz. Versenyeredmények napjainkig 2. sz. Az Iskola mővészeti pályára került növendékei 3. sz. Munkaköri leírás-minták 4. sz. Vizsgaszabályzat 5. sz. Iratkozási lap 6. sz. Szolfézs helyi tantervek

Kiskırös, 2013. március 3. Soltiné Samu Zsuzsanna igazgató 48

PEDAGÓGIAI PROGRAM. Alapfokú Mővészeti Iskola Kiskırös Tarnowi tér 1

Recommend Documents