PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
Arany János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 3528 Miskolc, Csele u. 14.
Tartalom 1. Az iskola nevelési programja ...........................................................................................1 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ..1 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ..................................2 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ......................................3 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .......................................4 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai .......................................5 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység .......7 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ........................9 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ............................9 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ....................................................10 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ...................................19 1.11 A felvételi eljárás különös szabályai.....................................................................19 2. Az intézmény helyi tanterve ...........................................................................................20 2.1 A választott kerettanterv megnevezése ...................................................................20 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám ................................................................94 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 95 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ...................................................................................................................96 2.5 Mindennapos testnevelés ........................................................................................101 2.6 Projektoktatás .........................................................................................................103 2.7 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ..............................................105 2.8 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái .........................................................................................................................................108 2.9 Az otthoni, és napközi otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ...............................................................................................................109 2.10 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei………………..110 2.11 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek…………………………………………………………………..…… 110 2.12 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei…………………..…… 111 2.13 tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei…………………………………………………………………………..…. 112 Művészeti képzés
1. Az iskola nevelési programja
„Nevelni annyit tesz, mint emberré tenni” / Juhász Gyula/
1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A nevelés a pedagógus legfontosabb tevékenysége. A gyermekek cselekedeteit meghatározza az értékrendszer, amelyet a nevelőtestület közvetít az iskolába lépéstől az iskola befejezéséig. Az iskola legfontosabb célja az érték közvetítés és érték teremtés. Mindez csak úgy valósulhat meg, ha biztosítjuk a gyerekek testi, értelmi, akarati,érzelmi fejlődését Alapelveink: -az oktatás és nevelés egyensúlya -az esélyegyenlőség biztosítása -az eredményorientáltság -a nyitottság elve A gyermek életkori sajátosságaiból fakadóan kiszolgáltatott. Alapvető követelmény a kisgyerek emberi méltóságának, jogainak biztosítása a nevelés teljes eszközrendszerével. A gyermekszereteten alapuló és a gyermeki jogokat tiszteletben tartó gyermekközpontú pedagógia, melyet, az egyéni sajátosságokat figyelembe vevő bánásmód és felelősség jellemez. Iskolánkban legfontosabb, amit a gyermekeknek nyújthatunk, a meleg, barátságos, biztonságot adó légkör, környezet. Céljaink: Gyermekeink testileg jól fejlettek, egészségesek, edzettek legyenek. Tudjanak elmélyülten játszani, tevékenykedni, tanulni egyedül és társaikkal. Célunk, hogy minden gyerek az iskolai közösség tevékeny, önszervező tagja legyen. Tudjon véleményt nyilvánítani, legyenek ötletei, javaslatai. Ismerje fel saját helyét a közösségben és felelősségét a közösségért. Sikerorientált, a környezetben jól eligazodó, problémájukra saját
megoldást találó, jó kapcsolatteremtő képességekkel rendelkezzenek. E mellett esetleges kudarcot tudják elviselni, kezelni. Szeressék, védjék, becsüljék meg környezetüket. A sajátos nevelési igényű gyerekeket a számukra megfelelő területeken fejlesztjük, ügyelve arra, hogy a fejlesztés ne legyen túl megterhelő. Eszközök, eljárások: Az egész napos foglalkozás otthonos, derűs légkörben, közvetlen vezetési módszerek alkalmazásával, a gyermekek választásának nagyobb teret adó társas légkörben valósuljon meg ( szakkörök, játszóházak, klubnapközi, színházlátogatás, sportfoglalkozás stb) A gyermekek fejlesztésében a testnevelés és sport mozgásanyagának pozitív élményekkel teli elsajátítása egyszerre cél és eszköz. Fontosnak tartjuk a testnevelés oktatást és az egészséges életmódra nevelést. Az iskola megfelelő méretű tornateremmel. Sportudvarral, és műfüves pályával rendelkezik. A köznevelési törvény előírása szerint az első és ötödik évfolyamon a délelőtti órákba építettük be a testnevelés órákat. A következő tanévtől felmenő rendszerben ugyan így folytatódik.
1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Elengedhetetlen, hogy az iskolából kikerülő tanulók rendelkezzenek azokkal az alap és kulcskompetenciákkal, amelyek feltétlenül kellenek ahhoz, hogy életpályájukat, ha szükséges tudják módosítani, új ismeretek, készségek, képességeket legyenek képesek elsajátítani. Az új módszerek, technikák alkalmazásával a tanulók olyan képességei is fejlődnek, mint a kommunikációs képesség, vitakészség. A hagyományos módszerekkel nem lehet új kompetenciákat elsajátítani. Bizonyos kulcskompetenciák fejlesztésében elengedhetetlen az IKT alkalmazása a tanórákon. Az elektronikus tananyagfejlesztés előtérbe került. Feladatok: Információelemzés. Képesség fejlesztés. - nagymozgások - finommozgások - tájékozódás - figyelem
- észlelés - emlékezet - gondolkodás - önismeret fejlesztése
1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai Célunk: A pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakítása, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Személyi és környezet higiéniára nevelés. Egészséges táplálkozásra nevelés. Egészséges és rendszeres testmozgásra nevelés, sport életszükségletté tétele, a mozgás örömszerző funkciója, állóképesség egyéni fejlesztése.
1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg… Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja:
A balesetek megelőzése. Alapvető teendők baleset esetén. Hogy értesítsék a mentőket?
Elemi elsősegély-nyújtási gyakorlatok elsajátítása.
Sebek ellátása, elemi sebkötözési módszerek. Legyenek jártasak a háztartásban előforduló sérülések ellátásában: pl égés, sav, lúg, okozta sérülések, mérgezések, állatharapás,szúrt, vágott sebek ellátásában.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái. Tanítási órákon és órákon kívül. Tanórán kívüli egészségnevelési tevékenységek Iskolán belüli: a) Egészségnap szervezés b) Iskolai fogászati vetélkedő
c) Egészségvédelmi filmvetítés d) Elsősegély-nyújtás elsajátítása védőnők segítségével e) Drog-prevenció program külső szakemberekkel felvilágosító munka (5-8 évf.) Iskolán Kívüli: f) Sportvetélkedő g) Évszakhoz kapcsolódó séták, szülőkkel h) A mi reform konyhánk-főzőverseny osztályok között i) Új élet-új felfogás-orvos, gyógyszerész, előadása, tanácsadása
1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok A közösségfejlesztés feladata az életkor növekedésével változik, így a tevékenységi rendszer szélesedik, a munka önállósága fokozódik, a közösség szerkezete differenciálódik, az együttműködés növekszik. A fejlődésben, szocializációban a társadalmi szerepek tevékeny elsajátítása alapvető. Osztályközösség erősítése. Felelősi rendszer kialakítása. Osztályfőnöki tanmenetünk témakörei sokoldalúan közelítik meg, fejlesztik a személyiséget.
1.4.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai Feladatvállalás az osztályért, az iskoláért. Versenyek, rendezvények.
1.4.3 A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A közösségfejlesztés további kiemelt területe az osztály közösségi programjain kívül az iskolában működő szakkörök, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, keretében végzett közösségfejlesztő tevékenység. A gyermekek részére nagyon fontos, hogy milyen közösségben élnek, milyen szerephez jutnak. A tanulási és sportolási sikerélmények mellett biztosítani szükséges a „társadalmi” sikerélményt is. Ez különösen azon gyermekek számára nagyon fontos, akik a közösség szervezésében tehetségesek. Ennek lehet színtere a jól működő diákönkormányzat.
1.4.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: Tanulmányi kirándulás. Több napos erdei iskola. Az iskolán kívüli helyes magatartás megkövetelése. A város közéletének megismerése. Helytörténeti séta a városba.
1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.
a tanítási órákra való felkészülés,
a tanulók dolgozatainak javítása,
a tanulók munkájának rendszeres értékelése,
a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,
különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,
kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,
a tanulmányi versenyek lebonyolítása,
tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,
felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,
iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,
osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,
az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,
szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,
részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,
részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,
a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,
tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,
iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,
részvétel a munkaközösségi értekezleteken,
tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,
iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,
szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,
osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.
Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre
Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.
Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.
Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.
Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.
Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.
Szülői értekezletet tart.
Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.
Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.
Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.
Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.
Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.
Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.
Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.
1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Az egy csoportba kerülő gyerekek csak életkorban állnak közel egymáshoz, ezen kívül különbözőek adottságaikban, fejlettségükben, képességeikben, tudásukban, felkészültségükben,
azaz fejlettségi mutatóikban, mindabban, ami kell ahhoz, hogy az iskolai elvárásoknak megfeleljenek. Feladataink a tehetséggondozás területén: A tehetség felismerésére különböző pedagógiai helyzeteket kell teremtenünk. Figyelnünk kell azokra a gyerekekre, akik szüntelen kíváncsiak, kitartóak, nagyfokú a szorgalmuk, „megszállottak”, a beszélt nyelvet magas szinten használják, kiemelkedő érvelési képességűek, gyors gondolkodásúak, erős képzelőerejük, gyakran kérdeznek szenvedélyesen érdeklődők. Oktatásunk tevékenységközpontú legyen, hisz a képesség a tevékenykedés során fejlődik. Minél többfajta foglalkozást biztosítunk, hogy többfajta képességük fejlődjön, ugyanis ezzel lehet a tehetséges tanulók számát emelni. Korán, az iskoláskor kezdő szakaszán kezdjük a képességfejlesztést, mert így jó eredményt érünk el. A zene és a matematikai kiemelkedő képesség már ekkor megmutatkozik.
1.6. 2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Az iskolában negatívnak minősített viselkedési megnyilvánulások a gyermek családi iskolai kapcsolatzavaraival, érzelmi életének sérüléseivel függnek össze. A magatartási problémák egy részében a gyökerek, a családi érzelmi nevelési körülményeiben keresendők. Általában a beilleszkedési, és magatartási zavar csak később jelentkezik. Lehetnek olyan jelzések, amelyek előre vetítik a gondot: közöny, passzivitás, érzelemszegénység, érdektelenség, elkülönülés, közömbösség, félelem, sírás, beszédzavar, stressz. Feladat: Az iskola egész élet és tevékenységi rendjével, érzelmi légkörével segítse a gyerekek harmonikus, kiegyensúlyozott fejlődését, fizikai és pszichikai teherbíró képességének növekedését. Problémák kezelése: - Szülő bevonása a probléma megoldásába vagy enyhítésébe - Külső szakember bevonása a megoldásba: Nevelési tanácsadó Gyermekjóléti szolgálat Szakértői és rehabilitációs bizottság igénybevétele Nagyobb a gond, ha a család nem együttműködő a pedagógussal. Ha a család a gyermek számára nem biztosítja a megfelelő erkölcsi háttért. Fel kell vállalni a törődést. Módszer.
- Segítő pedagógus - Helyettesítő nevelés-ideál Pótló nevelés (elmaradt szokás pótlása) A pedagógus dönti el, milyen módszerre van szüksége.
1.6.2 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátás Az iskolának gyermek és ifjúságvédelmi felelőse van. A gyermekvédelmi felelős segít a veszélyeztetettség megelőzésében, illetve a kialakult veszélyeztetettség megszüntetésében, figyel a hátrányos helyzetű gyerekekre. Szükség szerint részt vesz a szülői értekezleten és családlátogatásokon. Az év elején, az osztályfőnökök segítségével tájékozódik a veszélyeztetett gyermekről és a veszélyeztetettség okairól. A pedagógusokkal közösen javaslatot tesz a rendkívüli, vagy a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra. Ez történhet szülői kérésre. Amennyiben pedagógiai eszközökkel a veszélyeztetettség nem szüntethető meg, a gyermekjóléti szolgálathoz fordul. Ezután bizonyos időközönként kölcsönösen tájékoztatják egymást a gyermekről, körülményeiről. Ha a gyermeket a gyermekjóléti szolgálat javaslatára védelmébe veszi a gyámhatóság, ezen a védelembe vételi tárgyaláson, majd ennek meghatározott időnkénti felülvizsgálatán meg kell jelennie és ismertetni az esettel kapcsolatos tudnivalókat, változásokat. Ha szükséges, kapcsolatba lép a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel (pl: gyermekorvos, védőnő, bíróság, rendőrség, stb.) Az év elején írásban tájékoztatja a tanulókat és szüleiket a személyéről, valamint arról, hogy mikor és hol kereshető fel. Az ellenőrzőben szerepelnie kell ezeknek az adatoknak. Az iskolai faliújságra szintén ki kell tenni, és még az iskolán kívüli egyéb gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézmények nevét, címét, telefonszámát is ki kell írni. Nevelési Tanácsadó Családsegítő központ Gyermekjóléti szolgálat Szakszolgálat Önkormányzat Szociális és Egészségügyi Osztály Kék Vonal Gyermek és Ifjúsági Telefonszolgálat Lelki Elsősegély Telefonszolgálat Részt vesz a tanulókkal kapcsolatos fegyelmi eljáráson. Egészségnevelésen belül kábítószer-ellenes program bevezetése szervezése. Versenyeken való részvétel.
1.6.3 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A hátrányos tanulói helyzetből adódó lemaradások, kudarcok kiváltó oka gyakran a család szűkös anyagi helyzete. Nagyon sok tanulónk szorul szociálpolitikai támogatásra. Nagyon érzékeny területről, van szó, ahol egyaránt érvényesíteni szükséges a humánus gondolkodást, a józan tárgyszerűséget, a társadalmi igazságosságot. Tankönyvtámogatásnál és a kedvezményes étkeztetésnél a törvényi szabályozásnak eleget teszünk.
1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Az iskola életével kapcsolatban a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol, ez vonatkozik -
az iskola szervezeti és működési szabályzatának elfogadására és annak módosítására
-
a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor
-
a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor
A diákönkormányzat célja, hogy a tanulói jogok érvényesítése, szabad véleménynyilvánítás lehetőségének megadása. A tanuló öntevékenységének, önállóságának fejlesztése. A szabadidő hasznos eltöltésének segítése. Több, az egészséges életmódra neveléssel járó program szervezése. Jó sportoló jó tanuló díj alapítása, az a tanuló kapja, aki a tanév folyamán a legjobb sporteredményt éri el és tanulmányi eredménye legalább jó.
1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Fontos, hogy a szülők lássanak bele az iskolai munkába, közösségi életbe, lehetőségeik, elfoglaltságuk függvényében vállaljanak részt benne azért, hogy folyamatosan nyomon követhessék gyermekük nevelésének, oktatásának alakulását. Vegyenek részt közös gondjaink, problémáink megoldásában. A pedagógusoknak legyen lehetőségük a szülőkkel konzultációra, a fejlesztéshez a családi háttér megismerésére. Alakuljon ki közöttük partneri kapcsolat. Feladat a szülők bevonása az iskola életébe. A pedagógus szakmai tudása legyen az alapja a szülő meggyőzésének. Az iskolában a szülők jogaik érvényesítésére, kötelességük teljesítése érdekében, az iskola működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet,(közösséget) hozhatnak létre. Az iskolában a nevelő-oktató munka segítése, a nevelőtestület, a szülők, és a tanulók, az intézményfenntartók, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítása a szülők, a nevelőtestület, a diákönkormányzat azonos számú képviselőjéből álló iskolaszék alakult. A szülői szervezet, az iskolaszék működésének szabályait
külön jogszabály állapítja meg. Az SZMSZ elfogadásakor a nevetőtestület úgy határozott, hogy intézményi tanácsot nem hoz létre. Iskola partnerei: a Martin-kertvárosi Egyesület a történelmi egyházak képviselői a helyi gyermek egészségügyi központ munkatársai a helyi könyvtár dolgozói Pitypang óvoda a mindenkori önkormányzati képviselő A szülők és pedagógusok közötti együttműködés formái: Családlátogatás Szülői értekezlet Fogadó órák Szülők közösségének részvétele az osztály és iskola életében SZMK, Iskolaszék
1.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 1.9.1 A vizsgaszabályzat célja, hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:
osztályozó vizsgákra,
különbözeti vizsgákra,
javítóvizsgákra vonatkozik.
Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:
aki osztályozó vizsgára jelentkezik,
akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,
akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.
Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira
akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.
Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.
1.9.2 Az értékelés rendje Az osztályzatok megállapításához kötelező vizsgát tenni: -
magántanulónak
-
a tantervi követelményeknek egy tanévnél rövidebb idő alatt eleget tevő tanulónak
-
a jogszabályban előírt időnél többet mulasztott, s emiatt érdemjeggyel nem osztályozható
tanulónak, amennyiben azt a nevelőtestület számára engedélyezi, -
más iskolából való átvétel esetén, ha az iskola igazgatója előírja
-
külföldön tanulmányokat folytatott tanulónak, ha nem akarja tanulmányait az alatta levő
évfolyamon folytatni. Osztályozóvizsga szervezésében és lebonyolításában, ugyanúgy, mint bármely más, a tanulmányok alatt tett vizsga esetén, a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 2062012. EMMI- rendelet 64-72.§-ai által meghatározott előírásait kell alkalmazni. A tanév rendjébe illesztett vizsgaidőszakok: A tanévkezdést megelőző hét (augusztus utolsó hete) A javítóvizsgák időpontját jogszabály határozza meg: az augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban kell megszervezni. A számonkérés formája minden tantárgy esetében írásbeli, és szóbeli, kivéve az informatika, testnevelés, ének amelyekből csak gyakorlati vizsga van. ( Az osztályozó vizsgák évfolyamonkénti és tantárgyankénti követelményeit itt rögzítjük) Az osztályozó vizsgák végső osztályzatait az alábbi százalékos sávok szerint állapítjuk meg: 0-29%-ig elégtelen 30-49%-ig elégséges 50-74%-ig közepes 75-89%-ig jó 90-1005-ig jeles
2.1 Magyar nyelv és irodalom 5. o. 1.
Magyar nyelv: tollbamondás írása
Magán – és mássalhangzók hangtani törvényei A magyar helyesírás alapelvei 2. Magyar irodalom: rövid mese olvasása Petőfi Sándor: János vitéz - a tartalom ismerete a mese jellemzői – szóképek , alakzatok felismerése 6. o. 1. Magyar nyelv: tollbamondás írása Alapszófajok felismerése
2. Magyar irodalom: Arany János: Toldi - a tartalom ismerete A reneszánsz és a felvilágosodás korszakának tananyagából Egy-egy mű ismertetése 7. o. 1. Magyar nyelv: tollbamondás írása az egyszerű mondat, szószerkezetek az alany, állítmány, mondatrészek felismerése szóösszetétel 2. Magyar irodalom: Kölcsey Ferenc – Himnusz Vörösmarty Mihály – Szózat Egy Petőfi – vers A novella, a regény fogalma Mikszáth Kálmán – a néhai bárány cselekménye 8. o. 1. Magyar nyelv: tollbamondás írása - az egyszerű és az összetett mondat fogalma - alá- és mellérendelő viszony - az írásjelek fogalma és helyes használata - a magyar nyelv története 2. Magyar irodalom: a Nyugat írói Ady Endre egy versének ismerete Móricz Zsigmond – Hét krajcár, novella Radnóti Miklós egy verse Weöres Sándor – Szán megy el az ablakod alatt Minden évfolyamon követelmény egy rövid fogalmazás otthoni elkészítése, valamint egy 3 perces ismeretlen szöveg elolvasása.
2.2 Történelem 5. osztály: Az őskor művészetének bemutatása. Az ókori kelet földrajzi elhelyezkedése, kultúrtörténeti érdekességei. Az ókori Hellász és ókori Róma. A magyar történelem kezdetei. Összehasonlító időtáblázatok elemzése. 6. osztály: A középkori Európa főbb ismérvei. Magyarország az Árpád kor idején, Szent István örökében.
A virágzó és a hanyatló középkor Magyarországon. Magyarország az újkor kezdetén. Európai összefogás a török ellen, hadműveletek. 7. osztály:
- A 19. századi európai államok és az USA jellemző vonásai, a polgári fejlődés - A reformkor Magyarországon - Az 1848. áprilisi országgyűlés eredményei - Az 1848/49- es szabadságharc hadműveletei - A kiegyezés okai és következményei - Az 1. világháborúban résztvevő országok, hadi események
8. osztály:
- Az első világháborút követő időszak Európában - A fasizmus kialakulása és jellemzői - Magyarország a két világháború között - A nagy gazdasági világválság okai és következményei (USA, Nyugat- Európa, Magyarország) - A 2. világháború eseményei, Magyarország bekapcsolódása a háborúba - A globalizálódó világ - Magyarország története 1945- től napjainkig
2.3 Idegen nyelv 5. osztály A Project 1. tankönyv szóanyaga Számok szóban és írásban 1-100-ig. Egyszerű mondatokban főnevek és melléknevek használata. Utasítások az iskolában. Betűzés, az angol ABC ismerete.
Birtokos szerkezet. Elöljárószók használata: in, on, under, opposite, between, behind, next to,in front of, to, at. Főnevek többes száma, rendhagyók is. Létezést jelentő mondatok kijelentő, kérdő, tagadó alakja. Levélírás, bemutatkozás. Birtokos névmások. Vásárlás. Have got, has got használata. /kérdő, tagadó is/
Tantárgyak és napok nevei. Idő kifejezése, az óra ismerete. Present Simple /egyszerű jelen idő/ használata. (kijelentés, kérdés, tagadás) DO, DOES. Can és can’t és must segédigék használata. There is, there are kezdetű mondatok. Tulajdonságok leírása A Present Continuous (folyamatos jelen) használata kijelentő, kérdő, tagadó formában. Mutató névmások: THIS,THAT.THESE.THOSE Szóban: Tudjon bemutatkozni: név, életkor, család, hobby, barátok. Tudjon leírást adni a saját vagy mások külső és belső tulajdonságairól. Tudja elmondani hol lakik, bemutatni a lakókörnyezetét és a lakást, ahol él. 6. osztály Szóismeret: a Project 2 third edition tankönyv A kétféle jelen idő ismerete, használata és megkülönböztetése. /állításban, tagadásban, kérdésben/ A Past Simple ismerete, helyes használata. A tanult rendhagyó múlt idejű igék ismerete, alkalmazása. Jövő idő kifejezése „going to”-val. Melléknevek fokozása. Hasonlító mondatok alap-, közép-, és felsőfokban. A „have to” –kell ige használata. Gyakoriságot kifejező határozók. Szóban: -Tudjon bemutatkozni és bemutatni a családját és barátait. -Tudjon mesélni a nyári élményeiről és jövőbeni terveiről. 1.Present Simple 2.Present Continous 3.Past Simple 4.Futue Tense- will, won't 5.Past Forms of verbs- regular , irregular 6.What are you doing now ? 7.Daily routine
8.What did you do in the summer holiday ? 7 osztály Szóismeret:a Project 3- third edition tankönyv Cselekvés , történés, létezés leirása There is, there are..... szekezet, -állítás,tagadás A kétféle jelen idő ismerete, használata és megkülönböztetése. /állításban, tagadásban, kérdésben/ A Past Simple ismerete, helyes használata. A tanult rendhagyó múlt idejű igék ismerete, alkalmazása. Jövő idő kifejezése „going to”-val Melléknevek fokozása. Hasonlító mondatok alap-, közép-,és felsőfokban. A „have to” –kell ige használata. Gyakoriságot kifejező határozók. Szóban: -Tudjon bemutatkozni és bemutatni a családját és barátait. -Tudjon mesélni a nyári élményeiről és jövőbeni terveiről. 1.Present Simple 2.Present Continous 3.Past Simple 4.Futue Tense- will, won't 5.Past Forms of verbs- regular , irregular 6.What are you doing now ? 7.Daily routine 8.What did you do in the summer holiday ? 8 osztály Szóismeret:a Project 4- third edition tankönyv Cselekvés , történés, létezés leirása There is, there are..... szekezet, -állítás,tagadás A kétféle jelen idő ismerete, használata és megkülönböztetése. /állításban, tagadásban, kérdésben/ A Past Simple ismerete, helyes használata. A tanult rendhagyó múlt idejű igék ismerete, alkalmazása.
Jövő idő kifejezése „going to”-val Melléknevek fokozása.Hasonlító mondatok alap-, közép-,és felsőfokban Segédigék: can,could,may.,might,must,mustn't,have to, should, shouldn't Gyakoriságot kifejező határozók. Preposition of time and place Szóban: -Tudjon bemutatkozni és bemutatni a családját és barátait. -Tudja bemutatni lakóhelyét, házát -Tudjon beszélni hobbijáról,sportjáról -Tudjon beszéni étkezési szokásairól -Tudjon mesélni a nyári élményeiről és jövőbeni terveiről. 1.Present Simple 2.Present Continous 3.Past Simple 4.Futue Tense- will, won't 5.Past Forms of verbs- regular , irregular 6.What are you doing now ? 7.Daily routine 8.What did you do in the summer holiday ?
2.4 Matematika A félévi és év végi vizsgáztatás: Írásbeli vizsga: Időtartama: 30 perc A feladatok megoldása adjon képet a tanuló következő ismereteiről: Írásbeli vizsga: -
Tantervi alapkövetelményben előírt alapműveletek elvégzése Mértani alakzatokkal kapcsolatos összefüggések felismerése, kiszámítása Mértékegységek átváltása, jelölések ismerete Szöveges feladat – adatok rögzítése, összefüggések felismerése, következtetések
Szóbeli vizsga: -
Szabályok, (tételek) megfogalmazása Alakzatok tulajdonságai Szóbeli alapműveletek Táblázatok, grafikonok leolvasása, elemzése
Az írásbeli számonkérés értékelése a témazárók pontrendszere alapján történik. Az írásbeli eredményét a szóbeli értékelése egy osztályzattal módosíthatja.
2.5 Fizika Írásbeli ( feladatlap) és szóbeli vizsga -Fizikai jelölések, mértékegységek ismerete -Fizikai alapfogalmak ismerete -Fizikai jelenségek felismerése a környezetünkben, a mindennapi életben -Egyszerű számítási feladatok elvégzése következtetéssel, vagy képlettel Az érdemjegyet a tanuló az írásbeli vizsga és szóbeli vizsga átlageredményeként kapja.
2.6 Biológia 7. osztály: Az éghajlati övek élőlényeinek megnevezése. Egy-egy jellegzetes növény és állat bemutatása tetszés szerint. A természeti környezet életközösségének felépülése. Táplálkozási piramis értelmezése oksági következmények feltárása. Biológia fogalmak: pl. környezet, életfeltétel, termelő, fogyasztó, lebontó, tűrőképesség, optimum. minimum, maximum Rendszertani kategóriák meghatározása, növény, és állat rendszerezési feladat. 8. osztály: Az ember anatómiai felépítése. Az ember mozgásszerv rendszerének bemutatása. Egy választott szervrendszer anatómiájának, élettanának és egészségtanának ismertetése. Mikroszkópi metszet felismerése, az adott szövet tulajdonságainak, előfordulásának bemutatása.
2.7 Kémia 7. osztály: Az anyagok és tulajdonságai, kémiai alapismeretek. Az atomok és elemek, felépítése és szerkezete az atomszerkezet és a periódusos rendszer. Környezetünk néhány fontos anyaga pl. papír, üveg, kerámia anyagok alkalmazása környezetünkben. A laboratóriumi kísérletezés balesetvédelme, veszélyes anyagok jelzései. 8. osztály: A nemfémes és fémes elemek vegyületei. Az anyagok tulajdonságai és változásai. A változások rendszerezése, fizikai változás, kémiai reakciók exoterm változások és endoterm változások. A növények fotoszintézise. A oxigén, a nitrogén és a foszfor körforgása. A réz élettani jelentősége.
2.8 Földrajz 7. osztály: A kontinensek elhelyezkedésének meghatározása a térképen.
A kontinensek domborzatának vizsgálata földtörténeti korok szerint. A földrajzi helyzet és éghajlat kapcsolata. Az éghajlat és természetes növénytakaró kapcsolata. A természeti erőforrások és ásványkincsek felismerése a térképen. Éghajlat és növénytermesztés kapcsolata. Ipartelepítő tényezők. Topográfiai feladatok (vaktérkép) 8. osztály: Közép-Európa földrajzi adottsága, domborzata, vízrajza, éghajlata, természetes növénytakarója. Magyarország helye a Kárpát-medencében. Éghajlati hatások és annak következményei. Jeles napok. A nagy tájak természetföldrajzi és gazdasági helyzetének elemzése. Magyarország természeti értékeinek haszna gazdasági szempontból. Értékeléselemzés, ok okozati összefüggések feltárása. Topográfiai feladatok (vaktérkép)
2.9 Testnevelés Az adott évfolyamok törzsanyagának gyakorlati számonkérése.
2.10 Ének-zene 5. osztály: Magyar népzene régi és új stílusú népdalok 6. osztály:
Magyar történeti énekek Bécsi klasszicizmus korszak egy zeneszerzője
7. osztály: A romantika korszaka, Erkel Ferenc 8. osztály: A XX. század zenéje 1 zeneszerző Kodály Zoltán, vagy Bertók Béla
2.11 Informatika Alsó tagozat: Az információk megjelenési formái; Számolást segítő eszközök; Grafikus felhasználói felület; Algoritmikus gondolkodás; Az algoritmizálás alapjai, a LOGO nyelv; 5. osztály: A számítógép részei és működése; Operációs rendszer használata; Algoritmusok és adatok; Könyvtár használat
6. osztály: Információ; Operációs rendszer használata; Algoritmusok; Leíró nyelvek; Ismerkedés alkalmazói programokkal; Szövegszerkesztés alapjai; Könyvtárhasználat 7. osztály: Az informatika alapjai; Hardvereszközök és szoftverek; Az operációs rendszer használata;
Dokumentum-készítés
számítógéppel;
Feladatmegoldás,
algoritmizálás;
Multimédiás dokumentumok készítése 8. osztály: Algoritmusok és adatok; Dokumentum-készítés számítógéppel; Az adatkezelés alapjai;
2.12 Rajz és műalkotás elemzése A legjelentősebb művészeti irányzatok közti eligazodás, a műalkotásokhoz kapcsolódó gyakorlati feladatok. Manierizmus, a barokk, a rokokó, klasszicizmus, romantika, realizmus művészete. Az impresszionizmus, a szecesszió és a modern művészet egy-egy műalkotásának bemutatása
1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabálya Az iskola igazgatója a felvételi eljárásban, a felvételről, átvételről a tanulói jogviszony létesítésével hozza meg a döntését. Az iskola igazgatója köteles értesíteni a felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a szülőt, a döntést megalapozó indoklással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással, valamint az előző iskola igazgatóját. A kérelem benyújtásával kapcsolatos eljárásra a köznevelés rendszerében hozott döntésekkel kapcsos szabályok alapján jár el.
1.11 A felvételi eljárás különös szabályai A 22.§(1) és a (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével az iskolai beiratkozás idejéről, az erről való döntés és jogorvoslat határidejéről a kormányhivatal közleményt vagy hirdetményt köteles közzétenni helyben szokásos módon, a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal. A tanköteles korba lépett gyermeket a szülő március 1-je és április 30-a között a kormányhivatal által közleményben vagy hirdetményben közzétett időpontban köteles beíratni a lakóhelye szerint illetékes vagy a választott iskola első évfolyamába. (3)Az általános iskola első évfolyamára történő beíratáskor be kell mutatni a gyermek személyazonosításra alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcím igazoló hatósági igazolványt, továbbá az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást, döntést. 23.§(1) Az alapfokú művészeti iskolába külön jelentkezési lap benyújtásával kell jelentkezni. A felvételi eljárás rendjét az iskola igazgatója határozza meg. A beiratkozás időpontját legalább harminc nappal korábban a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.
(2) Az alapfokú művészeti iskolába jelentkező képességeit az iskola-adott művészeti ágának megfelelő végzettségű és szakképzettségű-pedagógusokból álló bizottság méri fel. A bizottság a jelentkezők képességeinek felmérése után javaslatot készít az igazgatónak a kérelem elbírálásához, továbbá arra, hogy melyik évfolyamra és tanszakra vegyék fel a jelentkezőt. Ha a tanuló az alapfokú művészeti iskola magasabb évfolyamába kéri felvételét, a jelentkezési lapon ezt fel kell tüntetni. Kérelemről a bizottság különbözeti vizsga alapján dönt, az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának az adott évfolyamra meghatározott rendelkezései alapján. (3) Lásd. Mint fent. Az iskolai átvétellel kapcsolatban 51.§ Ha az általános iskola felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, a további felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat. A további felvételi kérelmekről az igazgató és a nevelő testület dönt, PL a tanuló különleges helyzete, indokolttá teszi felvételét..
2. Az intézmény helyi tanterve 2.1 A választott kerettanterv megnevezése A helyi tanterv alapját jelentő kerettantervek alsó tagozat: A helyi tanterv a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/ 2012.(XII. 21.) EMMI- rendelet 1. sz mellékletében kiadott tantárgyi kerettantervek alapján készültek. Magyar nyelv és irodalom: OM kerettanterv felhasználása alapján készült Matematika: Apáczai kiadó kerettanterve Erkölcstan: Mozaik kiadó kerettanterve Környezetismeret: Mozaik kiadó kerettanterve Ének- zene: Mozaik kiadó kerettanterve Vizuális kultúra: Apáczai kiadó kerettanterve Technika, életvitel és gyakorlat: Apáczai kiadó kerettanterve Testnevelés: Mozaik kiadó kerettanterv felhasználása alapján készült Választott kerettanterv megnevezése felső tagozat MOZAIK KIADÓ Biológia Fizika Kémia Földrajz Informatika Rajz
Történelem Ének- Zene OXFORD KIADÓ Angol MŰSZAKI KIADÓ Matematika NEMZEDÉKEK TUDÁSA KIADÓ Magyar irodalom Magyar nyelvtan APÁCZAI KIADÓ Testnevelés A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
1. évf. 7
2. évf. 7
3. évf. 6
4 1 1 2 2 1 5 2 25
4 1 1 2 2 1 5 2 25
4 1 1 2 2 1 5 3 25
4. évf. 6 2 4 1 1 2 2 1 5 3 27
Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan
5. évf. 4 3 4 1
6. évf. 4 3 3 1
7. évf. 3 3 3 1
8. évf. 4 3 3 1
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
2
2
2
2
1
2
2
1
2 1 2 1 1
1 2 1 2 1
1 1 1 5 1 3 28
1 1 1 5 1 3 31
1 1
1 1 1 5 1 2 28
A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Matematika Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene felső tagozat Ének-zene alsó tagozat
Változat A változat B változat A változat A változat A változat A változat B változat
Alsó tagozat Magyar nyelv és irodalom 1- 4. évfolyam A tantárgy órakerete:
5 1 3 31
Évfolyam
Heti órakeret
Évi órakeret
Kerettantervi
Helyi tervezésű
órakeret
órakeret
1.
7+1
252+36
227
25+36
2.
7+1
252+36
227
25+36
3.
6+1
216+36
195
21+36
4.
6+1
216+36
194
22+36
Az iskola 1. , 2. , 3. , 4. évfolyamon a magyar nyelv és irodalom tantárgy óraszámát, a szabadon tervezhető órakeret terhére heti 1 órával megnövelte. A helyi tanterv alapját jelentő kerettanterv: A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012 (XII. 21.) EMMI- rendelet 1. sz. mellékletében kiadott magyar nyelv és irodalom tantárgyi kerettanterv alapján készült helyi tanterv. Célok és feladatok Az általános iskola alsó tagozatán a magyar nyelv és irodalom tantárgy elsődleges célja az anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése, és az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása. Az anyanyelvi képességek fejlesztése nemcsak cél, hanem eszköz is a személyiség harmonikus fejlődéséhez, a nemzeti önazonosság erősödéséhez, a kognitív és érzelmi fejlődéshez, valamint mindezek katalizátora is egyben. Az anyanyelvi nevelésnek kisiskolás korban is alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, mert erre építve, ez által válik lehetővé a kultúra aktív befogadása, a társas-társadalmi érintkezés, az identitás kialakulása, az önálló ismeretszerzés és a tanulás. A magyar nyelv és irodalom tantárgy további fontos feladata a szóbeli és az írásbeli érintkezések önálló és kreatív, integrált használatának elsajátíttatásához szükséges alapvető képességek intenzív fejlesztése, a modern társadalom különféle színterein gyakorolt nyelvhasználati módok tanítása, illetve a nyelvhasználat változatos, adekvát, tanulói tevékenységekre épülő, folyamatos gyakoroltatása. A kor szükségleteinek és a társadalom elvárásainak megfelelően az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tantárgy középpontjába a kerettanterv az olvasás-szövegértés és a helyes beszéd képességének fejlesztését helyezi, mint kiemelt területet, és ennek új elemeiként megjelennek az olvasási stratégiák is. Az olvasás és az írás képességének elsajátítása kulcs az önálló tanuláshoz, majd pedig a boldoguláshoz a mindennapi életben. A kisiskolások az iskolai tanulmányaik megkezdésekor különféle szinten birtokolják és használják anyanyelvüket. Az első iskolai években a tanító feladata nem az elméleti rendszerezés, hanem a változatos és egyre magasabb szinten történő gyakoroltatás a különféle kommunikációs helyzetekben, illetve a szorongásmentes, motivált nyelvi fejlődési környezet megteremtése. A játékos, önkifejező gyakorlatok lehetőséget teremtenek a nyelvi tudatosság, a kreativitás, az árnyalt önkifejezés, a másik megértésének igényére, a képességek fejlesztésére. E fejlesztési folyamatra épülhet majd a továbbiakban az anyanyelvi és az irodalmi kultúra megismertetése. Az irodalmi nevelés kialakítja és fejleszti a művekkel folytatott aktív párbeszéd képességét. Elsődleges feladata az olvasás megszerettetése, az olvasási kedv felkeltése és megerősítése. Az irodalmi műveltség megalapozásához kisiskolás korban a szövegolvasáshoz kapcsolódó szövegelemző és értelmező együttgondolkodás, a saját gondolatok kifejtése, egymás véleményének megismerése, valamint az irodalmi művekkel kapcsolatos tapasztalatszerzés, az
esztétikai, erkölcsi értékek felfedezése, érzelmileg is megalapozott befogadása nyit utat. Mindez komoly hatást gyakorolhat az érzelmi élet, az önismeret és a társas kapcsolatok fejlődésére. A különféle kommunikációs helyzetekhez kapcsolódó tevékenységek kedvező feltételeket teremtenek az önálló tanulás képességeinek célirányos fejlesztéséhez, az ismeretfeldolgozás kulturális technikáinak megismeréséhez és gyakorlásához. A TEMATIKAI EGYSÉGEK ÁTTEKINTŐ BEOSZTÁSA
1. évfolyam Tematikai egység címe Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése, alkotása Olvasás, az írott szöveg megértése1. – az olvasástanulás előkészítése Olvasás, az írott szöveg megértése2. – az olvasás jelrendszerének elsajátítása, dekódolási képesség kialakítása. Olvasás az írott szöveg megértése 3. – a szövegértő olvasás előkészítése Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése Az írástanítás előkészítése- az írás megtanulásának technikai alapozása. Az írott betűalakok tanításaírástechnikát fejlesztő gyakorlatok Az írástechnika fejlesztése- az eszközszintű írás előkészítése Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása A tanulási képesség fejlesztése Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése Évfolyam összesen
Kerettanter Helyi többlet vi óraszám óraszám
Témakör összidőkerete
16
+4
20
25
+2
27
70
+10
80
15
+10
25
7
+8
15
20
+2
22
50
+4
54
13
+4
17
2
+8
10
7 2
+4 +5
11 7
227
+25+36
288
2. évfolyam Tematikai egység címe Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése, alkotása Olvasás, az írott szöveg megértése 3.- szövegértő olvasás előkészítése Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése Az írástechnika fejlesztése- az eszközszintű írás előkészítése
Kerettantervi Helyi többlet óraszám óraszám 17 +4
Témakör összidőkerete 21
90
+10
100
8
+7
15
39
+1
40
Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondat, szó, hang, betű; szótagolás; szótő és toldalék; mondatfajták Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása A tanulási képesség fejlesztése Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése Összefoglalás, rendszerezés, ellenőrzés Évfolyam összesen
20
+10
30
40
+13
53
10 3
+3 +5
13 8
+8
8
+25+36
288
227
3. évfolyam Tematikai egység címe Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése, alkotása Olvasás, az írott szöveg megértése Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése Az íráshasználat fejlesztése Fogalmazási alapismeretek Szövegalkotási gyakorlatok Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondatfajták, szavak, szófajok Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása A tanulási képesség fejlesztése Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése Összefoglalás, rendszerezés, ellenőrzés Évfolyam összesen
Kerettanter Helyi többlet vi óraszám óraszám
Témakör összidőkerete
15
+3
18
56 18
+4 +4
60 22
8 12 21 17
+7 +8 +4 +8
15 20 25 25
28
+6
34
14 6
+5
14 11
+8
8
+21+36
252
195
4. évfolyam Tematikai egység címe Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése, alkotása Olvasás, az írott szöveg megértése
Kerettanter Helyi többlet vi óraszám óraszám
Témakör összidőkerete
15
+3
18
55
+10
65
Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése Az íráshasználat fejlesztése Fogalmazási alapismeretek Szövegalkotási gyakorlatok Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondatfajták, szavak, szófajok Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása A tanulási képesség fejlesztése Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése Összefoglalás, rendszerezés, ellenőrzés Évfolyam összesen
19
+11
30
7 11 21 18
+9 +4 +5
7 20 25 23
28
+3
31
14 6
+4 +3
18 9
+6
6
+22+36
252
194
MATEMATIKA 1-4. évfolyam Az alsó tagozatos matematikaoktatás fontos feladata felfedeztetni a matematika és a valóság elemi kapcsolatát; kialakítani a helyes tanulási szokásokat, az önálló ismeretszerzés képességét az alapvető ismeretek közös, de egyre önállóbb feldolgozásával és
alkalmazásával; fejleszteni
a problémafelismerő és problémamegoldó, alkotó gondolkodásmódot; biztos szám- és műveletfogalmat kialakítani, fejleszteni a számolási készséget. A matematikatanulás-tanítás célja, hogy formálódjon és gazdagodjon a
gyermekek személyisége és gondolkodása. Az
életkori sajátosságoknak megfelelően játékos tevékenységekkel, a fokozatosság elvének betartásával és a tapasztalatokon alapuló megismerési módszerek alkalmazásával jussanak közelebb a matematika tudományának megismeréséhez. Ezért a manuális, tárgyi tevékenységek szükségesek a fogalmak kellően változatos, gazdag, konkrét tartalmának megismeréséhez. Alapvető fontosságú a tapasztalatszerzéssel megérlelt fogalmak alapozása, alakítása, egyes matematikai tartalmak értő ismerete, a helyes szövegértelmezés és a matematikai szaknyelv használatának előkészítése, egyes fogalmak pontos használata. A tanulók aktív cselekvő tevékenységén keresztül
erősödik
az
akarati,
érzelmi
önkifejező
képességük,
kommunikációjuk,
együttműködési készségük, önismeretük. A sokszorosan (tévedésekkel és korrekcióval) bejárt utak nélkül nincs mód az önálló ismeretszerzés megtanulására. A gyerekek tempójának megfelelően haladva, az alaposabb, mélyebb tudás kiépítésére helyezzük a hangsúlyt. Apró
lépésekkel, spirális felépítésben dolgozzuk fel a tananyagot. Fontos, hogy biztosított legyen a gyerekek számára az alkotás lehetősége, melyben megnyilvánulhat kreativitásuk, fejlődhet kezdeményező és problémamegoldó képességük. Ez lehet az alapja a konstruktív gondolkodásuk kialakulásának, valamint ennek során a tanulók felkészülnek az önálló ismeretszerzésre, az örömet nyújtó egész életen át tartó tanulásra. Ebben a korban a képességfejlesztésnek, a kreatív és kritikai gondolkodás kialakításának van kiemelt szerepe. Ez a szakasz a tanulói kíváncsiságra és érdeklődésre épít, és ez által fejleszti a tanulók megismerési és gondolkodási képességét. Az önellenőrzés képességének fejlesztésével további felfedezésre, kutatásra ösztönöz. A matematikához való pozitív hozzáállást nagyban segíthetik a matematika tartalmú játékok és a matematikához kapcsolódó érdekes problémák és feladványok. A helyi kerettanterv összeállításához az Apáczai Kiadó 2013-as helyi tantervi javaslatát választottuk. Fejlesztési feladatok és óraszámok 1-2. évfolyam Tematikai egység/Fejlesztési cél
1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok 2. Számelmélet, algebra 3. Geometria 4. Függvények, az analízis elemei 5. Statisztika, valószínűség Számonkérés Ismétlés
Kerettantervi óraszám az 1-2. évfolyamon
Javasolt óraszám az 1. évfolyamon
Javasolt óraszám a 2. évfolyamon
folyamatos
folyamatos
folyamatos
147 46 32 10 16 8
73 23 16 5 8 4 129 óra + 15 óra
74 23 16 5 8 4 130 óra + 14 óra
szabad órakeret
szabad órakeret
Összesen 144 óra
Összesen 144 óra
Kerettantervi óraszám a 3-4. évfolyamon
Javasolt óraszám az 3. évfolyamon
Javasolt óraszám a 4. évfolyamon
5 óra + folyamatos
2 óra + folyamatos
3 óra + folyamatos
141 47 32 10 16 8
71 23 16 5 8 4
70 24 16 5 8 4
Fejlesztési feladatok és óraszámok 3-4. évfolyam Tematikai egység/Fejlesztési cél
1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok 2. Számelmélet, algebra 3. Geometria 4. Függvények, az analízis elemei 5. Statisztika, valószínűség Számonkérés Ismétlés
129 óra + 15 óra
130 óra + 14 óra
szabad órakeret
szabad órakeret
Összesen 144 óra
Összesen 144 óra
Technika Életvitel Gyakorlat. 1-4 évfolyam A technika életvitel és gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy a kulcskompetenciákkülönösen a természettudományos-technikai kompetencia-fejlesztésével a gyerekek az életkori sajátosságainak megfelelő szinten tapasztalatokat szerezzen az őt körülvevő világról. A készségek és képességek alakítása során olyan módszereket sajátítson el, amelyek egyaránt segítik a tájékozódásban, a természeti, társadalmi és technikai környezetbe való beilleszkedésben és az örömmel végzett alkotó munkájában. A mindennapok gyakorlatában egyre inkább nélkülözhetetlen életviteli ismeretek mellett a kézügyesség és az alkotó fantázia fejlesztésével a gyerekek az örömteli tanulásra és munkavégzésre kapnak ösztönzést. 1-2. évfolyamon támogassa az óvodai játékból az iskolai munkába való átmenetet, segítse elő a hatékony és egyre önállóbbá váló tanulást, a mindennapokban nélkülözhetetlen elemi ismeretek befogadását, a kézügyesség fejlődését szolgáló játékos tevékenységeket. Szolgálja a tanulás, a munka tiszteletét, megszerettetését, a tudás az alapvető értékek, hagyományok megbecsülését. Egyre fontosabbá válik az önálló, egyéni munkálkodás mellett a csoportmunkában történő egymást segítő munkavégzés. Későbbiekben a 3-4. évfolyamon egyre alaposabban egyre többet ismernek meg a saját környezetükből, az őket körülvevő világból, erkölcsi értékekből, a megőrzendő szokásokból, nemzeti hagyományokból, kultúránkból. A mindennapokban elvégzendő munkák során az anyagok felhasználásához, feldolgozásához, átalakításához szükséges munkafogások ismeretei a mozgáskoordináció fejlesztését, az eszközök-és szerszámhasználat gyakorlását szolgálja. Kezdetben mintakövetéssel, később az alkotó fantázia által vezérelve készülnek a munkadarabok. A kivitelezés során a kézügyesség, a mozgáskoordináció, a testtartás, az erőkifejtés továbbfejlesztése közben az anyag, a forma, a szerkezet, a funkció és az esztétikum összefüggései is érvényesülnek. Kiemelten fontos cél a helyes munkafogások és a célszerű, balesetmentes szerszámhasználat betartása. Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelést szolgálja az egyéni életvitel formálása a táplálkozás, öltözködés, higiénia, és a helyes időbeosztás terén. A gyorsan fejlődő, egyre korszerűsödő világunkban nélkülözhetetlen a praktikus, környezetkímélő háztartási ismeretek és alapvető családi gazdálkodási szisztémák megismerése. A közlekedési kultúra a gyalogos közlekedés alapvető szabályainak készségszintű alkalmazása után a kerékpáros és tömegközlekedésben való önálló részvétellel, a biztonságos közlekedés magatartási követelményeinek elsajátításával gazdagodik. Az önkiszolgálás és a segítő tevékenységek az életkornak megfelelően, a családi és közösségi munkamegosztás keretei közötti tudatos feladatvállalással fejlődnek tovább. Egyre határozottabb fejlesztési cél az egészséges-és környezettudatos életvitel megalapozása. A konyhakerti munkálatok, és gyakorlatok során korszerű gazdálkodási, növényápolási, tárolási ismeretekre tesznek szert, ami a családi gazdálkodás, takarékoskodás szempontjából nélkülözhetetlen. A közösségi munka, a közösségi szerepek további gyakorlása az egyéni együttműködési készség és a csoport koherencia fejlődését szolgálja.
1. évfolyam
1. évfolyam
Heti óraszám
Éves óraszám
1
36
A tematikai egységek áttekintő táblázata Tematikai egység címe
Órakeret
Család, otthon, háztartás
7+1
Tárgyi kultúra, technológiák, termelés
16+1
Közlekedés
4+1
Közösségi munka, közösségi szerepek
5+1
Összes óraszám
32+4
2. évfolyam Heti óraszám
Éves óraszám
1
36
2. évfolyam
A tematikai egységek áttekintő táblázata Tematikai egység címe
Órakeret
Család, otthon, háztartás
7+1
Tárgyi kultúra, technológiák, termelés
16+1
Közlekedés
4+1
Közösségi munka, közösségi szerepek
5+1
Összes óraszám
32+4
3. évfolyam
Heti óraszám
Éves óraszám
2
72
3. évfolyam
Tematikai egység címe Család, otthon, háztartás, háztartási ismeretek, környezetbarát tisztítószerek.
Órakeret 7+1
3
Gazdálkodás a családban Egészséges táplálkozás, egészséges életmód. Tárgyi kultúra, technológiák, termelés
5+1
10+1
Anyagok vizsgálata, felhasználása
8
Komposztálás.
4
Szelektív hulladékgyűjtés
4+1
Közlekedés, környezetkímélés a közlekedésben
5+1 4+1
Közvetlen környezetem,(lakóhelyem) ismerete térképhasználattal. Közösségi munka, közösségi szerepek
5
Családi hagyományok szerepe
2
Konyhakerti gyógynövénytermesztés, növényápolás
8+1
Összes óraszám
65+7
4. évfolyam Heti óraszám 4. évfolyam
2
A tematikai egységek áttekintő táblázata
Éves óraszám 72
Tematikai egység címe Család, otthon, háztartás, ház körüli teendők, háztartási ismeretek. Egészséges életmód, táplálkozási ismeretek. Gazdálkodás a családban Tárgyi kultúra, technológiák, termelés. Természetes anyagok felhasználása, újrahasznosítása. Szelektív hulladékgyűjtés.
Órakeret 7+1
4 4+1 11+1 6 4 4+1
Komposztálás, ennek előnyei. Közlekedés- járműismeret (kerékpár)balesetmegelőzés Környezetkímélés a közlekedésben.
5+1 2 3
Közvetlen környezetem ismerete.(város)
Közösségi munka, közösségi szerepek Családi hagyományok szerepe
5+1 2
Gyógynövénytermesztés, felhasználás, tárgyalás
8+1
Összes óraszám
65+7
Testnevelés 1-4. évfolyam Az alsó tagozatos testnevelésben a tanulók alapvető mozgásmintáinak és mozgáskészségeinek kialakítása, formálása, illetve a szabályozott mozgásvégrehajtás alapjainak az elsajátítása a legfontosabb cél. A fejlesztési folyamat során érvényesülnie kell a fokozatosság elvének, amely a természetes mozgások egyszerű végrehajtási mintáitól elindulva egyre összetettebb, komplexebb helyzetekben történő alkalmazást jelenti. A tanulási folyamat egészét át kell hatnia a nagyfokú sikerességnek, az élményszerzésnek, a kihívást jelentő, örömteli mozgásos tevékenységeknek. A versenyszituációk során - a motiváció fenntarthatósága és az
esélyegyenlőség érdekében - a mozgásos tevékenységek precíz végrehajtásán, a variációk sokaságán van a hangsúly, nem a mért abszolút teljesítményen. A mozgástanulási és pszicho motoros képességfejlesztési folyamatban az élménygazdagság, a játék és játékosság az uralkodó. A testnevelés műveltségterület tartalmai az alapfokú nevelés-oktatás 1–2. évfolyamán a természetes (alap-) mozgáskészségek, illetve a pszicho motoros képességek játékos fejlesztésére, azok változatos, sokrétű és tudatos alkalmazására épülnek. A 3–4. évfolyamon a mozgáskészségek tovább stabilizálódnak, az előzetes mozgástapasztalatokra építve tovább fejlődnek, és a mozgástanulás magasabb szintjére kerülnek. A testnevelésórán lehetőség nyílik a fizikai és érzelmi biztonság megteremtésre, ezen keresztül a testnevelés tantárgyhoz kapcsolódó pozitív attitűdök kialakítására, mely olyan fejlesztési területek alapjául szolgálhat, mint például a pályaorientáció, a testi-lelki egészség és az eredményes tanulás. A különböző sportágak, mozgásos tevékenységek, illetve a testnevelésórák rendszabályainak, szokásrendszerének kialakítása, a sportszerű viselkedés alapjainak tanulása az erkölcsi tulajdonságok fejlesztését hivatott szolgálni. A kooperáció lehetőségének biztosítása, a kommunikációs szabályok, formák és jelek megismerése és elsajátítása a demokráciára nevelés kiemelkedő színtere. A szabadtéren végzett mozgások és feladatok tudatos fejlesztést tesznek lehetővé a környezettudatossággal kapcsolatban. A szaknyelvi alapok megismertetése, a testnevelésórán használatos szerek, eszközök balesetmentes használatának megismerése és megértése, a testi és lelki működéseink felfedezése összekapcsolva a rendszeres testmozgás iránti igény kialakításával, kiteljesedik a testi-lelki egészségre nevelés, mint a legfontosabb fejlesztési terület. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztésére a testnevelés oktatása keretében kiemelkedő lehetőség kínálkozik. Meghatározó eszköz a szaknyelv ismeretek széles körű, igényes közvetítése a pedagógus által. Tanórai keretek között erre a hibajavítás, a saját és a társak teljesítményének megfigyelése és értékelése, a játékszituációk, illetve játékfeladatok megbeszélése, a sikerek és kudarcok okainak feltárása, az egymásnak nyújtott segítségadás stb. keretében nyílik lehetőség. A kezdeményezőkészség, a vállalkozói kompetencia fejlesztése a testnevelés és sport természetéből adódóan már ebben az életkori szakaszban is elkezdődhet. A kooperatív feladatokban, kreativitást és kommunikációt igénylő páros és társas gyakorlatokban, mozgásos játékokban, a tanórai csapatversenyek lebonyolításában, kezdetben irányítottan, majd az önállóságot növelve oldják meg a problémákat a tanulók. A testnevelés-tanítás sajátos céljai közé kell sorolni az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetencia fejlesztését. A kezdetektől nagy hangsúlyt kell fektetni a megjelenítésre, a végrehajtás minőségére, mert ezek egyrészt az eredményesség mutatói, másrészt a belső motiváció kiváltó hatásai lehetnek, és fokozzák a testnevelés iránti érdeklődést.
1. évfolyam
1. évfolyam
Heti óraszám
Éves óraszám
5
180
Tematikai egység megnevezése
Órakeret
1. Előkészítő és preventív mozgásformák
10
2. Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák
37
3. Manipulatív természetes mozgásformák
27
4. Természetes mozgásformák a tornajellegű feladatmegoldásokban és gyermektáncokban
15
5. Természetes mozgásformák az atlétikai jellegű feladatmegoldásokban
20
6. Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban
15
7. Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban
8
8. Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító és úszásgyakorlatokban
15
9. Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben
15
Összes óraszám:
162+18 2. évfolyam Heti óraszám
Éves óraszám
5
180
2. évfolyam
Tematikai
Órakeret
egység megnevezése 1. Előkészítő és preventív mozgásformák
10
2. Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák
38
3. Manipulatív természetes mozgásformák
27
4. Természetes mozgásformák a tornajellegű feladatmegoldásokban és gyermektáncokban
15
5. Természetes mozgásformák az atlétikai jellegű feladatmegoldásokban
20
6. Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban
15
7. Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban
7
8. Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító és úszásgyakorlatokban
15
9. Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben
15
Összes óraszám:
162+18 3. évfolyam
3. évfolyam
Heti óraszám
Éves óraszám
5
180
Tematikai egység megnevezése
Órakeret
1. Előkészítő és preventív mozgásformák
10
2. Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák
27
3. Manipulatív természetes mozgásformák
35
4. Természetes mozgásformák a tornajellegű feladatmegoldásokban és gyermektáncokban
15
5. Természetes mozgásformák az atlétikai jellegű feladatmegoldásokban
20
6. Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban
15
7. Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban
7
8. Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító és úszásgyakorlatokban
18
9. Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben
12
Összes óraszám:
162+18 4. évfolyam Heti óraszám
Éves óraszám
5
180
4. évfolyam
Tematikai egység megnevezése
Órakeret
1. Előkészítő és preventív mozgásformák
10
2. Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák
27
3. Manipulatív természetes mozgásformák
35
4. Természetes mozgásformák a tornajellegű feladatmegoldásokban és gyermektáncokban
15
5. Természetes mozgásformák az atlétikai jellegű feladatmegoldásokban
20
6. Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban
15
7. Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban
7
8. Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító és úszásgyakorlatokban
18
9. Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben
12
Összes óraszám:
162+18
A helyi kerettanterv összeállításához a Mozaik Kiadó 2013-as helyi tantervi javaslatát választottuk.
Vizuális nevelés 1- 4. évfolyam A tantárgy nevelési és fejlesztési célrendszere megvalósításának iskolai keretei: A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ
jelenségeinek,
a vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez, környezetünk értő alakításához. A tantárgy így nemcsak a képző- és iparművészet területeinek a feldolgozásával foglalkozik tehát, hanem tartalmai közé emeli a vizuális
jelenségek, közlések olyan
köznapi formáinak vizsgálatát is, mint a tömegkommunikáció vizuális megjelenései, a legújabb elektronikus médiumokhoz kapcsolódó jelenségek és az
épített, alakított
környezet. A képzőművészet, vizuális kommunikáció, tárgy- és környezetkultúra a vizuális kultúra tantárgynak olyan részterületei, amelyeknek a tartalmai végigkísérik a közoktatásban a vizuális nevelést, ám a különböző iskolaszakaszokban különböző módon kapnak hangsúlyt. Ezek a részterületek azonban csak a legfontosabb tartalmakat biztosítják a fejlesztéshez, de a hatékony fejlesztés csakis komplex feladatokban, egymással
összefüggő feladatsorokban értelmezhető. A tantárgy oktatása tevékenység-, illetve gyakorlatközpontú, ahol alapvető fontosságú a játékos-kreatív szemlélet, illetve hogy a tantárgy tartalmainak feldolgozása komplex, folyamatorientált megközelítésben történjen, így a projektmódszer eszközét is felhasználja a tanítás-tanulás folyamatában. Az értékelés elvei és eszközei A vizuális kultúra órákon az értékelés legfőbb célja, hogy a tanulókat hozzásegítse a körülötte lévő világ jelenségeinek, művészeti alkotásainak mélyebb megértéséhez. Legyen képes ezeket munkáiban megjeleníteni és tartalmát szóban bemutatni. Figyelembe vesszük a gyerek egyéni képességeit, motiváltságát és értékelésünk akkor lesz fejlesztő jellegű, ha egyénre szabott. A munkafolyamat során fejlesztjük a gyerek önértékelését. Törekszünk arra, hogy a művészeti és vizuális közléseket helyesen értelmezi és kifejezéseiket, kifejező eszközeit helyesen használja. Cél a problémamegoldó képesség fejlesztése, mely az értékelésben úgy nyilvánul meg, hogy legyen képes a tanuló az egyéni feladatmegoldástól eljutni a projektmunkákban való együttműködésig. Legyen képes az információs csatornák közti tudatos választásra, s tudja megindokolni a döntését. Óraterv 1. évfolyam
2. évfolyam
3. évfolyam
4. évfolyam
Heti óraszám
2
2
2
2
Éves óraszám
72
72
72
72
Fejlesztési feladatok és óraszámok 1-2. évfolyamon Tematikai egység/Fejlesztési cél Kifejezés, képzőművészet Átélt élmények és események Kifejezés, képzőművészet Valós és képzelt látványok Vizuális kommunikáció Vizuális jelek a környezetünkben A média társadalmi szerepe, használata Médiahasználati szokások médiumok, médiaélmény-feldolgozás A média kifejezőeszközei Kép, hang, cselekmény A média társadalmi szerepe, használata
Kerettantervi óraszám a 1-2. évfolyamon 24 óra
Javasolt óraszám a 1. évfolyamon 14+2
24 óra
11 + 5
18 óra
8
4 óra
2
4 óra
2
Javasolt óraszám a 2. évfolyamon 10 + 6 13 + 1 10 2 2 2
Személyes élmény, médiaélmény A média társadalmi szerepe, használata Tájékozódás a világhálón, a virtuális terekben Tárgy- és környezetkultúra Környezetünk valós terei és mesés helyek Tárgy- és környezetkultúra Valós és kitalált tárgyak
4 óra 4 óra
2 2
24 óra 12 12
24 óra
2 12 12
130 óra
65 óra + 7 óra szabad órakeret Összesen 72 óra
65 óra + 7 óra szabad órakeret Összesen 72 óra
Kerettantervi óraszám a 3-4. évfolyamon 17 óra
Javasolt óraszám a 3. évfolyamon 8+1
Javasolt óraszám a 4. évfolyamon
17 óra
9+1
17 óra
8
17 óra
9+1
4 óra
2
3-4. évfolyamon Tematikai egység/Fejlesztési cél Kifejezés, képzőművészet Természeti, épített és képzeletbeli tájak, helyek Kifejezés, képzőművészet Hétköznapi és képzelt figurák Vizuális kommunikáció Utazások Vizuális kommunikáció Vizuális hatáskeltés A média társadalmi szerepe, használata Médiahasználat, élménybefogadás, élményfeldolgozás Médiumok a mindennapi környezetben A média kifejezőeszközei A médiaszövegek nyelvi jellemzői és érzelmi hatása A média társadalmi szerepe, használata A média működési módja, mediális információforrások megbízhatósága A média társadalmi szerepe, használata Tájékozódás a világhálón, a virtuális terekben, biztonságos internethasználat Tárgy- és környezetkultúra Mikro- és makrotér Tárgy- és környezetkultúra Tárgyak és használatuk
9+1
8+2 9 8+1
2 4 óra
2 2
4 óra
2 2
4 óra
2 2
23 óra
11 + 2
23 óra
12 + 2
130 óra
65 óra + 7 óra
12 + 1 11 + 2 65 óra + 7 óra
szabad órakeret Összesen 72 óra
szabad órakeret Összesen 72 óra
A vizuális nevelés kiemelt fontosságú feladata a kreativitás működtetése, illetve fejlesztése, a kreatív képességek kibontakoztatása.
Nagy hangsúlyt kap a kreatív problémamegoldás
folyamatának és módszereinek tudatosítása, mélyítése. A fejlesztés minden más tantárgytól megkülönböztető lehetősége az örömteli, élményt nyújtó, a személyes megnyilvánulásnak legnagyobb teret engedő alkotótevékenység megszerettetése, ezáltal a motiváció fokozása, egy szélesebb értelemben vett alkotó magatartás kialakítása.
Erkölcstan 1-4. évfolyam Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása. A tantárgy középpontjában a formálódó gyermeki személyiség áll – testi, szellemi és lelki értelemben. Ez határozza meg a tanulás-tanítás folyamatát, illetve a tartalmi szerkezetet. Az erkölcstan magába foglalja az ember minden fontos viszonyulását – önmagához, társaihoz és közösségeihez, környezetéhez és a világhoz–, mert ezek alapozzák meg azt az értékrendet, amelyre az ember döntései során támaszkodhat. Cél, hogy a foglalkozások azonos erővel hassanak a különböző szociális körülmények között élő, kulturális és etnikai szempontból eltérő csoportokhoz tartozó gyerekek fejlődésére. Az erkölcsi nevelés fő célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, az európai civilizációban általánosan elfogadott erkölcsi értékek tanulmányozása és ezek alkalmazása a mindennapokban – azzal a szándékkal, hogy mindez segítségükre legyen a megfelelő életvezetés és értékrend kialakításában, az önálló véleményformálásban, erkölcsi problémáik tudatosításában és a felelős döntéshozatalban. Az erkölcstan tanulása során elemi értékek fokozatosan értékrenddé, többé-kevésbé koherens, folyamatosan formálódó meggyőződésekké állnak össze, amelyek később meghatározó módon befolyásolják a felnőttkori életmódot, életfelfogást és életminőséget. A különböző társadalmakban azonban a közösnek tekinthető értékek és normák értelmezése nem egészen egységes,– különösen akkor nem, ha ezek konkrét helyzetekben ütköznek egymással, vagy sajátos érdekek befolyásolják a róluk való gondolkodást. Ezért az értékek és a normák megítélése minden korban gyakran képezte vita és egyeztetés tárgyát a közösségeken belül – és sokszorosan így van ez napjainkban, amikor a környezet a korábbiaknál kevesebb biztos tájékozódási pontot
kínál a fiatalok számára. A magatartást befolyásoló értékek/erények egy része személyes jellegű, mivel az énnel és az identitással áll kapcsolatban. Ezeket az értékeket, illetve erényeket az erkölcstan órákon erősíteni kell. Az erkölcsi érzék, illetve mélyebb szinten a lelkiismeret fejlesztése azt jelenti, hogy képessé tesszük gyermekeinket arra, hogy olyan értékeket erősítsenek meg magukban, amelyek egyszerre igazodnak az alapvető erkölcsi értékekhez, valamint saját és közösségeik érdekeihez, miközben fejlődnek bennük azok a pozitív belső késztetések, illetve erények, amelyek segítenek a jó és a rossz felismerésében, az elkövetett hibák kijavításában, a bűntudat kezelésében. Értékeken alapuló, felelős döntést azonban csak szabadon lehet hozni, aminek előfeltétele az autonómia. Az erkölcsi nevelés kitüntetett célja ezért az önálló és felelős gondolkodás, valamint a tudatos cselekvés kialakulásának elősegítése. Ugyanilyen fontos jellemzője a felelős magatartásnak az empátia, a másik ember helyzetének megértése és átérzése. Az erkölcsi nevelés alapvető feladata ezért a másokkal való törődés, a szolidaritás képességének erősítése is. S végül a felelős cselekvés harmadik elengedhetetlen összetevője az a képesség, hogy elvont, egyetemes nézőpontból is rá tudjunk tekinteni a dolgokra. Ebből a szempontból az erkölcsi nevelés fő feladata az igazságosság és a méltányosság elvének megértetése és elfogadtatása a gyerekekkel. A nevelés e három területének ugyanakkor szerves részét képezi az érzelmi intelligencia fejlesztése is, amely a viselkedést a kognitív szint alatt ̶ e szintnél erősebben ̶ befolyásolja, s amelynek hiánya, illetve fejletlensége elemi akadálya lehet a kívánatos értékek bensővé válásának. Az iskolai tanulásra jellemzően az erkölcstan is számos ismeretet közvetít, a tantárgy felépítése azonban nem elsősorban ismeret-, hanem érték- és fejlesztésközpontú. A fejlesztés célja a magatartást meghatározó erkölcsi kategóriák jelentéstartalmának évről évre való gazdagítása, az életkornak megfelelő szinten való megtapasztalása, tudatosítása, illetve szükség szerinti újrarendezése. Mindennek személyes tapasztalatokon, reflexiókon és véleményalkotáson kell nyugodnia. A tananyag felépítése ezért nem lineáris, hanem spirális szerkezetű. Az életkornak megfelelő résztémák és tevékenységek hátterében évről évre ugyanazok a nagy tematikai egységek térnek vissza – más-más konkrét előfordulási szinten, más-más hangsúlyokkal –, építve a korábbi tapasztalatokra, kiegészítve és szintetizálva őket. A kétéves szakaszokon belül azonban sem a nagy témakörök, sem pedig a résztémák tantervi egymásutánja nem jelent előírt sorrendet. Az, hogy melyik kérdéskör mikor kerüljön sorra, leginkább helyben, a tanulócsoport ismeretében határozható meg. A tananyag tartalma inkább épül a hétköznapi életből merített és oda visszacsatolható tapasztalatokra és személyes élményekre, mint elméleti jellegű ismeretekre. Ezeket természetes módon egészíthetik ki az életkornak megfelelő erkölcsi kérdéseket felvető történetek, mesék, mondák, irodalmi vagy publicisztikai szövegek, filmek vagy digitális formában elérhető egyéb tartalmak. Az erkölcstan a tanulókra nem közlések
befogadóiként, hanem a tanulási folyamat aktív – kérdező, mérlegelő, próbálkozó, vitatkozó és útkereső – résztvevőiként tekint. Mivel az erkölcsi nevelés már kisgyermekkorban, a családban elkezdődik, majd az óvodában és egyre táguló környezeti hatások között folytatódik – ideértve a kortársi csoportokat és a médiát is –, a gyerekek sem az első napon, sem pedig a későbbiekben nem „tiszta lapként” lépnek be az iskola kapuján. Valamilyen ösztönösen és/vagy tudatosan már meglévő erkölcsi rendet hoznak magukkal. Ezzel összhangban vagy ezzel vitatkozva kell megpróbálni segítséget nyújtani nekik ahhoz, hogy el tudjanak igazodni az egymásnak sokszor ellentmondó értéktartalmú információk, üzenetek között, illetve hogy választást igénylő helyzetekben megfelelően tudjanak dönteni. Az erkölcsi tanulást számos pedagógiai módszer és tevékenység segítheti, amelyek legfontosabb közös jellemzője az élményszerűség, a fizikai, szellemi és lelki értelemben vett cselekvő tanulói részvétel. Az erkölcstanórák kitüntetett munkaformája lehet sok egyéb mellett: a szabad beszélgetés, az önkifejező alkotás, a vita, a szerepjáték, a megfigyelés, a kérdezés, a rendszerezés és az elemzés, valamint az iskolai és a helyi közösség életébe, esetleges problémáinak megoldásába, a különböző szintű kulturális és közösségi értékteremtésbe való tevékeny bekapcsolódás. Az erkölcsi nevelés komoly lehetőségeit kínálják ugyanakkor az olyan tanórán kívüli formák is, mint például az iskolai hagyományok ápolása, a társak segítése, vagy a közösség számára végzett bármilyen hasznos tevékenység. Mindezzel összhangban az értékelés módja is eltér a hagyományos tantárgyi értékeléstől. Az osztályozás nélküli értékelés fontos területe lehet a kívánatos magatartási értékek rendszeres megerősítése – szóban vagy bármilyen egyéb formában – egyrészt a pedagógus, másrészt a társak és a közösség részéről. Az ilyen típusú visszajelzések befogadására jó keretet nyújthatna a tanulói portfólió. Értékelés minden évfolyamon szövegesen: részt vett, vagy nem vett részt. Fejlesztési feladatok és óraszámok az 1-2. évfolyamon Tematikai egység/Fejlesztési cél
Kerettantervi óraszám az 1-2. évfolyamon
Javasolt óraszám az 1. évfolyamon
Javasolt óraszám a 2. évfolyamon
1. az én világom 2. Társaim- ők és én 3. Közvetlen közösségeim-a család és a gyerekek 4. Tágabb közösségeim – A lakóhelyi közösség 5. A környező világ
11 12
11 12
-------
18
9
9
12
---
12
12
--32 óra + 4 óra
12 33 óra + 3 óra
szabad órakeret
szabad órakeret
Összesen 36 óra
Összesen 36 óra
Kerettantervi óraszám az 3.-4. évfolyamon
Javasolt óraszám az 3. évfolyamon
Javasolt óraszám a 4. évfolyamon
10 6
10 6
10 6
6
6
6
6
6
5
5
5 33 óra + 3 óra
6 33 óra + 3 óra
szabad órakeret
szabad órakeret
Összesen 36 óra
Összesen 36 óra
Fejlesztési feladatok és óraszámok az 3.-4. évfolyamon Tematikai egység/Fejlesztési cél
1. az én világom 2. Társaim- ők és én 3. Közvetlen közösségeim-a család és a gyerekek 4. Tágabb közösségeim – A lakóhelyi közösség 5. A környező világ
Környezetismeret 1. évfolyam Időkeret: évi óraszám: 37+35 óra heti óraszám: 1+ 1 óra
óraterv Témák Száma
Összóraszám
Óraszámok felhasználása Tananyag
Nevei Új ismeret
Helyi felhasználás (kiegészítő anyag, gyakorlás)
Ismétlés, ellenőrzés
37+35
A megismerési módszerek alapozása
Folyamatos
I. Ismerkedés az iskolával
3
(+)5
3+5
II. Közvetlen környezetünk növényei, állatai
6
1+6
7+7
III. Testünk felépítése, működése
8
(+)8
(+)1
8+9
IV. Ismerkedés a lakóhellyel
6
2+4
(+)1
8+5
9
(+)3
(+)3
9+6
V. Évszakok időjárása, ünnepei Év végi ismétlés
2+3
2. évfolyam Időkeret: évi óraszám: 37+35 óra heti óraszám: 1+ 1 óra Témák Száma
Összóraszám
Óraszámok felhasználása Ismétlés, ellenőrzés
Tananyag
Nevei Új ismeret
37+35
Helyi felhasználás (kiegészítő anyag, gyakorlás)
A megismerési módszerek alapozása
Folyamatos
Év eleji ismétlés
–
(+)2
1+1
1+3
I. A kert termesztett növényei
5
1+7
1
7+7
6+1
3+6
1
10+7
III. A ház körül élő állatok
4
(+)6
1
5+6
IV. Testünk működése és egészsége
5
(+)5
1
6+5
6
(+)3
1
7+3
II. Lakóhelyünk
V. Az anyagok érzékelhető és mérhető tulajdonságai Év végi ismétlés
1+4
3. évfolyam Időkeret: évi óraszám: 55+17 óra heti óraszám: 1,5+0,5 óra Témák Száma
Összóraszám
Óraszámok felhasználása Tananyag
Nevei Új ismeret
Helyi felhasználás (kiegészítő anyag, gyakorlás)
Ismétlés, ellenőrzés
55+17
A megismerési módszerek alapozása
Folyamatos
Év eleji ismétlés
–
–
1+1
1+1
I. Változások a környezetünkben
8
1+2
2
11
7
1
2
10+2
III. Testünk és életműködéseink
7
(+)3
2
9+3
IV. Tájékozódási alapismeretek
6
(+)3
2
8+3
V. Országismeret
5
(+)3
2
7+3
VI. A zöldterületek élete tavasszal
5
(+)3
2
7+3
Év végi ismétlés
–
–
2
2
II. A zöldterületek élete ősszel
4. évfolyam Időkeret: évi óraszám: 74-2 óra Heti óraszám: 2 óra Témák Száma
Ismétlés, ellenőrzés
Tananyag
Nevei Új ismeret A megismerési módszerek alapozása Év eleji ismétlés
Összóraszám
Óraszámok felhasználása
74(-2)
Helyi felhasználás (kiegészítő anyag, gyakorlás) Folyamatos
–
–
2
2
6
1
2
9
6
2(-1)
2
10(-1)
III. Testünk és életműködéseink
7
–
2
9
IV. Tájékozódási alapismeretek
8
2
2
V. Élet a mezőn
6
1
2
9
6
1
2
9
7
1
2
10
–
–
4(-1)
4(-1)
I. Élet az erdőben II. Az élettelen természet alapismeretei
VI. Az életet adó víz VII. Országismeret Év végi ismétlés
Ének-zene 1–4. évfolyam Óraterv 1. évfolyam
2. évfolyam
3. évfolyam
4. évfolyam
Heti óraszám
2
2
2
2
Éves óraszám
72
72
72
72
Az iskolába belépő gyerekek zenei adottságai, ismeretei, élményei jelentősen különbözhetnek, ezért elengedhetetlen a tanulók minél több sikerélményhez juttatása, mely játékos módszerekkel érhető el. A zenei nevelés általános és legfőbb célja az érzelmi, értelmi és jellemnevelés, a teljes személyiség sokoldalú fejlesztése. Ennek megalapozása az alsó tagozatban kezdődik, ahol a NAT-ban meghatározott fejlesztési területek, nevelési célok közül öt kiemelten fontos: az erkölcsi nevelés (elfogadják és cselekvéseik mércéjévé teszik az emberi kapcsolatok elfogadott normáit és szabályait); nemzeti öntudat, hazafias nevelés (hagyományok, ünnepek, szokások ismerete, különböző kultúrákkal való ismerkedés és azok tisztelete); állampolgárságra és demokráciára nevelés (képesek társaikkal a kooperációra, el tudják magukat helyezni a közösségben, megértik a szabályok fontosságát); az önismeret és társas kultúra fejlesztése (kommunikációs képességük, a társaikkal való együttműködés képessége és a mások iránt érzett empátia továbbfejlődik); testi és lelki egészségre nevelés (kiegyensúlyozott és harmonikus személyiség fejlesztése, a mozgással erősített testtudat, érzelmi intelligencia). Legfontosabb kulcskompetenciák: esztétikai és művészeti tudatosság és kifejezőképesség, anyanyelvi kommunikáció, szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia.
1. évfolyam A tantárgy heti óraszáma
A tantárgy éves óraszáma
2
72
1. évfolyam A tematikai egységek áttekintő táblázata Tematikai egység címe Zenei reprodukció – Éneklés
Zenei reprodukció – Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység
Órakeret 40 óra 8 óra
Zenei reprodukció – Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek
8 óra
Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése
8 óra
Zenei befogadás – Zenehallgatás
8 óra
Össz. óraszám:
72 óra
A rendelkezésre álló 10% szabad órakeret a tematikai egységek között van elosztva. 2. évfolyam A tantárgy heti A tantárgy éves óraszáma óraszáma 2. évfolyam
2
72
A tematikai egységek áttekintő táblázata Tematikai egység címe
Órakeret
Zenei reprodukció – Éneklés
40 óra
Zenei reprodukció – Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység
8 óra
Zenei reprodukció – Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek
8 óra
Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése
8 óra
Zenei befogadás – Zenehallgatás
8 óra
Össz. óraszám:
72 óra
A rendelkezésre álló 10% a tematikai egységek között van elosztva. 3. évfolyam
3. évfolyam
A tantárgy heti óraszáma 2
A tematikai egységek áttekintő táblázata Tematikai egység címe Zenei reprodukció – Éneklés
A tantárgy éves óraszáma 72 Órakeret 40 óra
Zenei reprodukció – Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység
8 óra
Zenei reprodukció – Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek
8 óra
Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése
4 óra
Zenei befogadás – Zenehallgatás
12 óra
Össz. óraszám:
72 óra
A rendelkezésre álló 10% a tematikai egységek között van elosztva. 4. évfolyam A tantárgy heti A tantárgy éves óraszáma óraszáma 4. évfolyam
2
72
A tematikai egységek áttekintő táblázata Tematikai egység címe
Órakeret
Zenei reprodukció – Éneklés
40 óra
Zenei reprodukció – Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység
8 óra
Zenei reprodukció – Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek
8 óra
Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése
4 óra
Zenei befogadás – Zenehallgatás
12 óra
Össz. óraszám:
72 óra
A rendelkezésre álló 10% a tematikai egységek között van elosztva
Informatika 1- 4. évfolyam A tantárgy nevelési és fejlesztési célrendszere megvalósításának iskolai keretei: Általános tantervű tanulócsoport 1-4. évfolyam Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok 1-4. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez – 1-4. évfolyam* 1. évf.
2. évf.
3. évf.
4. évf.
Szabadon tervezhető órakeret
2
2
3
3
Ebből informatika
1
1
1
1
Informatika
A tantárgy órakerete: Évfolyam
Heti órakeret
Évi órakeret
Kerettantervi
Helyi tervezésű
órakeret
órakeret
1.
0+1
0+36
32
32+4
2.
0+1
0+36
32
32+4
3.
0+1
0+36
32
32+4
4.
0+1
0+36
32
32+4
A helyi tanterv alapját jelentő kerettanterv:
A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012 (XII. 21.) EMMIrendelet 1. sz. mellékletében kiadott magyar informatika tantárgyi kerettanterv alapján készült helyi tanterv Cél és feladatrendszer: Az alsó tagozatos informatikai fejlesztés során törekedni kell a témához kapcsolódó fogalmak korosztálynak megfelelő használatára, az informatikai eszközök működésének bemutatására, megértésére és alkotó felhasználására. Az informatikai környezettel való ismerkedés előtt célszerű megbeszélni a használatra vonatkozó elvárásokat, szabályokat. Az informatikai eszközök használata témakör fejlesztési feladatainak megvalósítása során ösztönözni kell a tervszerű alkalmazást, fel kell hívni a figyelmet az interaktív beavatkozások hatásainak megfigyelésére és értelmezésére. Az alkalmazói ismeretek témakör feldolgozása során a dokumentumszerkesztés eljárásainak megismerésére, grafikai programok használatára, egyszerű rajzok készítésére, módosítására, a tantárgyi tartalom jellemzőinek kiválasztását és rögzítését követően a tartalomnak megfelelő szöveges, rajzos dokumentumok egyéni vagy csoportos készítésére, a korosztálynak megfelelő feladat megoldásához szükséges alkalmazói környezet használatára kerül sor. A környezetünkben levő személyek, tárgyak jellemzőinek kiválasztását, rögzítését követően a tanulók értelmezik és csoportosítják az adatokat. Az információkezelés előkészítése érdekében közhasznú információforrásokat ismernek meg. A problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör feldolgozása során a tanulók a tantárgyi tartalmakkal kapcsolatos, informatikai eszközökkel megoldható problémák megoldásában szereznek gyakorlatot. A problémamegoldás a hétköznapi tevékenységeket vagy egyéb folyamatokat különböző formában leíró algoritmusok értelmezésével, alkotásával, vizuális ábrázolásával fejleszthető. A fejlesztés során cél, hogy a tanulók tanítói segítséggel, olyan módszerekkel ismerkedjenek meg, amelyek különböző problémák megoldása során alkalmazhatók, legyenek képesek a probléma azonosítására és részekre bontására, a cél egyértelmű megfogalmazására, a feladat tervezésére, elvégzésére, ellenőrzésére. Az infokommunikációs témakör feldolgozása során a tanulók a különböző kommunikációs formákat, azok funkcióit, hatásait ismerik meg. Napjainkban az információszerzés eszközei és a kommunikáció lehetőségei gyorsan változnak, ezért fontos, hogy a tanulók nyitottak legyenek a változásokra. A hatékony munkavégzés érdekében egyre nagyobb az igény a gyors és pontos információszerzésre, ennek érdekében egyre fontosabbá válik a korszerű eszközök megismerése és az eszközökkel megvalósítható funkciók hatékony alkalmazása. Az információszerzéssel és kommunikációval kapcsolatos műveletek körében a hagyományos eszközök mellett egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak az elektronikus
eszközök. Az alkalmazott eljárások során többféle eszköz és módszer megismerését kell biztosítani. Az információszerzés, a médiahasználat és a kommunikáció során egyre hangsúlyosabb szerepet tölt be a világháló, ezért az internet felhasználási lehetőségeinek megismerése, az alapvető szabályok betartása, a lehetséges veszélyek megismerése, az életkori sajátosságoknak megfelelő konkrét információforrások ismerete és irányított használata kiemelt fontosságú. Az információs társadalom témakörben tanult ismeretek alkalmazása hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók tervszerűen, tudatosan alkalmazzák az információs társadalom eszközeit. Az informatikai eszközök használata közben a tanulók információkat keresnek, azokat egymással megosztják. Az információk kezelése közben fel kell hívni figyelmüket az adatok biztonságos kezelésére, fel kell készíteni őket a technikai vagy egyéb jellegű problémák kezelésére. A tanulók a különböző céllal szerveződő közösségek tagjaiként hozzájárulnak a közösség építéséhez, az értékrend kialakításához. A közösségi munka során ösztönözni kell az önismeret fejlesztését, az alkotó, kreatív tevékenységeket, tudatosítani kell, hogy minden tevékenységért személyes felelősséget kell vállalni. Az elektronikus szolgáltatások terjedésével egyre fontosabb társadalmi igény, hogy a tanulók képessé váljanak az adott korosztály számára fejlesztett szolgáltatások használatára, ismerjenek meg olyan szempontokat, amelyekkel értékelhetik és megkülönböztethetik az eltérő minőségű és érdekeltségű szolgáltatásokat, eldönthetik, hogy melyik szolgáltatás fontos és előnyös számukra. Tudatosítani kell bennük, hogy törekedniük kell a túlzott mértékű eszközhasználat elkerülésére, az optimális használat kialakítására. A könyvtári informatika témakörben a könyvekhez és egyéb információforrásokhoz való pozitív attitűd kialakítása meghatározó a tanulásmódszertan és a tanulási motiváció alapozása során. Fontos cél, hogy a tanulók az iskolai könyvtár rendszeres látogatásával tapasztalatokat és élményeket szerezzenek a könyvtárban végezhető szolgáltatásokhoz és tanuláshoz köthető tevékenységekről. A könyvtárhasználóvá nevelés területén kiemelt jelentőségük van a meséknek, a játékos foglalkozásoknak, az alkotó tevékenységeknek. Ezek elsősorban a nyomtatott forrásokhoz kötődnek, de a széleskörű tapasztalatszerzés és a tanulók iskolán kívüli ismereteinek beépítése érdekében helyet kell kapniuk az elektronikus forrásoknak és más, nem hagyományos dokumentumtípusoknak is. A gyermekeknek szánt szépirodalmi és ismeretterjesztő művek széles választéka minden tantárgy számára sok lehetőséget nyújt az egyes témák élményszerű, forrásalapú feldolgozásárára. A játékos foglalkozások során érdemes a könyvtár tereivel, használatának
alapjaival,
megismertetni a tanulókat. 1. évfolyam
a
legelterjedtebb
dokumentumtípusokkal,
segédkönyvekkel
Tematikai egység
Órakeret
1. Az informatikai eszközök használata
4 óra
2.Informatika- alkalmazói ismeretek, dokumentumkészítés, adatok
14 óra
3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel
9 óra
4. Az információs társadalom
2 óra
5. Könyvtári informatika
3 óra
Ismétlés, tanagyag elmélyítése
4 óra
2. évfolyam Tematikai egységek
Órakeret
1. Az informatikai eszközök használata
4 óra
2. Alkalmazói ismeretek, dokumentumkészítés, adatok
10 óra
3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkelalgoritmizálás
12 óra
4. Az információs társadalom
4 óra
5. Könyvtári informatika
2 óra
Tananyag ismétlése
4 óra
3. évfolyam Tematikai egységek
Órakeret
1. Az informatikai eszközök használata
3 óra
2. Alkalmazói ismeretek, dokumentumkészítés, adatok
9 óra
3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel
8 óra
4. Infokommunikáció
2 óra
5. Médiainformatika
3 óra
6. Az információs társadalom
3 óra
7. Könyvtári informatika
4 óra
Tananyag ismétlése
4 óra
4. évfolyam Tematikai egységek
Órakeret
1. Az informatikai eszközök használata
2 óra
2. Alkalmazói ismeretek, dokumentumkészítés, adatok
10 óra
3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel
9 óra
4. Infokommunikáció
5 óra
4.3. Médiainformatika
2 óra
5. Az információs társadalom
2 óra
6. Könyvtári informatika
2 óra
Tananyag ismétlése
4 óra
Felső tagozat Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv 5. évfolyam
Tematikai egység/fejlesztési cél
Előzetes tudás
Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása 10 óra; Olvasás, szövegértés 8 óra ; Írás, fogalmazás 8 óra; Órakeret Helyesírás 12 óra; A szavak szerkezete és 72 jelentése 15 óra; A nyelv szerkezete 12 óra Összefoglalás, gyakorlás 7 óra Érthető, folyamatos beszéd, írás
Tantárgyi fejlesztési feladatok: helyesejtés, beszédlégzés, képességfejlesztés írásban, olvasásban, szövegértésben, ismeretszerzés a Hangok, szóelemek, A tematikai egység céljai szójelentés, szövegszerkesztés, helyesírás témakörökben
Magyar irodalom 5. évfolyam Mesék 10 óra; Szövegalkotás 1 óra; Petőfi Sándor: János vitéz 15 óra; Szövegalkotás 3 óra; Órakeret Táj, szülőföld 5 óra; Szövegalkotás 1 óra; 72 A régió, a lakóhely kultúrája, irodalmi Tematikai emlékei – bevezetés 5 óra; Család, egység/fejlesztési cél gyerekek és szülők; barátság, emberi kapcsolatok 15 óra; Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk - házi olvasmány 10 óra; Összefoglalás, gyakorlás 7 óra Mesék, mondák, történetek, lírai alkotások befogadása, Előzetes tudás tapasztalatok irodalmi művek megbeszéléséről Kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció; idegen nyelvi kommunikáció; nyelvi találékonyság, kreativitás. Kiemelt fejlesztési feladatok: énkép, önismeret: hon- és népismeret. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Tantárgyi fejlesztési feladatok: költői képek és alakzatok megfigyelése, hatásuk értelmezésével, az érzelmi világ gazdagítása, az emlékezet fejlesztése a memoriter révén
Magyar nyelv 6. évfolyam
Tematikai egység/fejlesztési cél
Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása 8 óra; Olvasás, szövegértés 14 óra; Írás, fogalmazás 12 óra; Helyesírás 10 óra; A nyelv szerkezete 21 óra; Összefoglalás, gyakorlás 7 óra
Órakeret 72
Helyes beszédlégzés, beszédtempó, jó szöveghallás, biztos beszédértés, eligazodás a mindennapi kommunikációs helyzetekben, a kapcsolatteremtés és a kapcsolattartás. - Tantárgyi fejlesztési feladatok: képességfejlesztés írásban, olvasásban, szövegértésben, ismeretszerzés a nem nyelvi jelek, ismeretterjesztő szövegek, alapszófajok, szóképzés témakörökben
Előzetes tudás
A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai
Magyar irodalom 6. évfolyam Ballada 5 óra; Szövegalkotás 1 óra; Monda, rege 5 óra; Szövegalkotás 1 óra; Arany János: Toldi 15 óra; Szövegalkotás 3 Órakeret óra; Érzelmek, hangulatok, gondolatok 10 Tematikai óra; Próbatételek, kalandok, hősök 15 óra; egység/fejlesztési cél 72 Gárdonyi Géza: Egri csillagok (házi olvasmány) 10 óra; Összefoglalás, gyakorlás 7 óra Olvasói tapasztalatok lírai művek, elbeszélő költemény, Előzetes tudás kisepikai művek, egy-egy regény befogadásában. Kulcskompetenciák: esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség. Kiemelt fejlesztési feladatok: a tanulás tanítása a A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai könyv- és könyvtárhasználattal; testi és lelki egészség. Tantárgyi fejlesztési feladatok: önálló ismeretszerzés, szövegértés, Magyar nyelv 7. évfolyam
Tematikai egység
Előzetes tudás
Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása 3 óra; Olvasás, szövegértés 3 óra; Írás, fogalmazás 3 óra; Helyesírás 4 óra; A nyelv szerkezete 52 óra; Összefoglalás, gyakorlás 7 óra
Órakeret 72
Törekvés az egyszerű, érthető, hatékony közlésre, a mások számára is érthető, nyelvileg igényes beszédre, megfelelő artikulációra.
Tantárgyi fejlesztési feladatok: mondatfonetikai eszközök, a beszéd zenei elemei, testbeszéd, önismeret, tudatos beszédformálás, együttműködés a beszédpartnerrel, képességfejlesztés írásban, A tematikai egység olvasásban, szövegértésben, ismeretszerzés a nevelési-fejlesztési céljai hozzászólás, felszólalás, köszönetnyilvánítás, viszonyszók, mondatszók, szóösszetételek, szószerkezetek, különírás, egybeírás témakörökben Magyar irodalom 7. évfolyam Kisepikai alkotások (pl. kisregény, elbeszélés, novella, legenda, anekdota) 10 Órakeret óra; Nagyepikai alkotás (regényelemzés) 72 8 óra; Lírai műfajok (óda, himnusz, elégia, dal, epigramma) 22 óra; Egy Tematikai korstílus – a romantika 6 óra; Nagyepikai egység/fejlesztési cél alkotás – egy Jókai-regény és a romantikus korstílus (regényelemzés) 8 óra; Drámai műfajok (egy komédia) 8 óra; A média kifejezőeszközei 3 óra; Összefoglalás, gyakorlás 7 óra Költői képek, alakzatok felismerése, megnevezése, a Előzetes tudás „saját kedvenc versek” megválasztása és indoklása Kulcskompetenciák: anyanyelvi kommunikáció; természettudományos kompetencia pl. tájleíró költemények és tényszerű tájleírás összevetésében, esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség. Kiemelt fejlesztési feladatok: egyetemes kultúra mint A tematikai egység szövegforrás; az irodalom befogadása, érzelmek nevelési-fejlesztési céljai átélése. Tantárgyi fejlesztési feladatok: fogékonyság a zeneiségre, ritmusra, a műformák szerkezeti képi sajátosságaira, fantáziafejlesztés, szókincsfejlesztés, formai változatok érzékelése. Magyar nyelv 8. évfolyam
Tematikai egység/fejlesztési cél
Előzetes tudás
Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása 10 óra; Olvasás, szövegértés 6 óra; Írás, fogalmazás 4 óra; Helyesírás 9 óra; A nyelv szerkezete 29 óra; A nyelv állandósága és változása 7 óra; Összefoglalás, gyakorlás 7 óra
Óraker et 72
Mások számára is érthető, nyelvileg igényes beszéd, megfelelő artikuláció
A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai
Tantárgyi fejlesztési feladatok: egyszerű, érthető, hatékony közlés, érvelés, beszédlégzés, artikuláció, beszédhallás, beszédértés, hangos olvasás, folyamatos, jól formált beszéd, képességfejlesztés írásban, olvasásban, szövegértésben, ismeretszerzés az ismertetés, vita, önéletrajz, kérvény, reklám, hirdetés, mondatok szerkezete, modalitása, összetett és többszörösen összetett mondatok, írásjelek, idegen szavak helyesírása, sajtóműfajok, nyelvváltozatok, nyelvtörténet témakörben
Magyar irodalom 8. évfolyam Tematikai egység/fejlesztési cél Kisepikai alkotások - prózai és verses, 13 óra; Nagyepikai alkotás – regényelemzés 8 óra; Lírai és átmeneti műfajok, műtípusok - tájlíra, hangulatlíra, gondolati líra 17 óra; Stílusirányzatok a 20. század elején (klasszikus modernség) 6 óra; Nagyepikai alkotás az ifjúsági és/vagy a szórakoztató irodalom Előzetes tudás Órakeret köréből - magyar vagy világirodalom, 72 regényelemzés 7 óra; Drámai műfajok - egy tragédia és/vagy egy komédia 7 óra; A média kifejezőeszközei 3 óra; A média társadalmi szerepe, használata 4 óra; Összefoglalás, gyakorlás 7 óra Kulcskompetenciák: információk (pl. hangzó anyagok) gyűjtése a világhálóról a digitális kompetencia alkalmazásával; a hatékony, önálló tanulás pl. saját jegyezetek, adatok rendszerezésében, rendezésében Kiemelt fejlesztési feladatok: az irodalom átélő Ismeretek/fejleszté befogadása. si követelmények Tantárgyi fejlesztési feladatok: a befogadói nyitottság növelése, felkészítés a maitól eltérő szóhasználat, szokatlan képek, alakzatok befogadására.
Matematika 5- 8. évfolyam A tanulók matematikai gondolkodásának fejlesztése során alapvető cél, hogy mindinkább ki tudják választani és alkalmazni tudják a természeti és társadalmi jelenségekhez illeszkedő modelleket, gondolkodásmódokat. A matematikai nevelés sokoldalúan fejlessze a tanulók modellalkotó tevékenységét. Fontos a problémamegoldó, valamint az alkotó gondolkodásmód megismerése, elsajátítása, miközben nem szorulhat háttérbe az alapvető tevékenységek (pl. mérés, alapszerkesztések),
műveletek (pl. aritmetikai, algebrai műveletek, transzformációk) automatizált végzése sem. Segítsen kialakítani a megfogalmazott összefüggések, hipotézisek bizonyításának igényét. Mutassa meg a matematika hasznosságát, belső szépségét, az emberi kultúrában betöltött szerepét. Fejlessze a tanulók térbeli tájékozódását, esztétikai érzékét. Fő cél a matematikai kompetenciák fejlesztése: - matematikai gondolkodás fejlesztése, használata - matematikai elvek, modellek alkalmazása az ismeretszerzésben - segédeszközök használata A feladatmegoldáson keresztül a tanulók képessé váljanak a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára. Alakuljon ki bennük az önellenőrzés igénye, a sajátjuktól eltérő szemlélet tisztelete. Az oktatás során (a lehetőségekhez igazodva) előtérbe kell helyezni az elektronikus eszközök (zsebszámológép, számítógép, internet, oktatóprogramok ) célszerű felhasználását a digitális kompetencia fejlesztése érdekében. A tanév végéig teljesítendő feladatok: -
alapműveletek elvégzése a megfelelő számkörben
-
mértani alakzatok, összefüggések, szabályok (tételek) ismerete
-
alapszerkesztések pontos elvégzése
-
logikai, kombinatorikai feladatok megoldása ( a korosztálynak megfelelő módszerekkel)
-
halmazelméleti ismeretek alkalmazása
-
Az otthoni felkészüléshez írásban elkészítendő (max. 20-25 perc) ismétlő feladatsorokat jelölünk ki.
-
Tanórákon az individuális és kooperatív tanulás megfelelő arányát figyelemmel kísérjük.
-
A tanulók önértékelési lehetőségeinek szélesítése érdekében több számítógéppel kitöltött tesztet, feladatsort alkalmazunk. Számonkérésnél az órákon lejegyzett, jól követhető tananyagra támaszkodunk. Év eleji felmérést 5. osztályban és a tanár által még nem tanított osztályokban íratunk. Témazáró dolgozatot minden nagyobb, önálló téma befejezése után. ( Kivétel: mat. logika, kombinatorika, statisztika, valószínűségszámítás) ( A témazáró időpontját legalább három nappal előtte közöljük.)
5-6. évfolyam 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika:
8 óra
2. Számelmélet, algebra 2. 1. Természetes számok
29 óra
2.2. Egész számok
29 óra
2.3. Törtek, tizedestörtek, racionális számok
57 óra
2.4. Oszthatóság
11óra
2.5. Arányos következtetések, egyenletek, egyenlőtlenségek
23óra
3. Sorozatok, függvények
8 óra
4. Geometria 4.1. Geometriai alapfogalmak
16 óra
4.2. Kerület, terület, felszín, térfogat
15 óra
4.3. Adott tulajdonságú ponthalmazok
11 óra
4.4. Tengelyes tükrözés
14 óra
5. Statisztika, valószínűség
6 óra
Számonkérés
16 óra
Ismétlés
16 óra
+10% -(évfolyamonként) Alapkompetenciákat fejlesztő feladatok:
6 óra
A tananyaghoz kapcsolódó számításokat segítő megfigyelések, mérések végzése Testek készítése stb
4 óra
Vetélkedők, versenyek, játékos feladatok
2 óra
Mutatkozó hiányosságok pótlása
2 óra
7-8. évfolyam 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika
13 óra
2. Számelmélet, algebra 2.1 Racionális számok
25 óra
2.2. Oszthatóság
16 óra
2.3. Algebrai kifejezések
25 óra
2.4. Egyenletek, egyenlőtlenségek
25 óra
3. Függvények, sorozatok
25 óra
4. Geometria
4.1.Geometriai transzformációk
25 óra
4.2. Síkgeometria
28 óra
4.3. Térgeometria
19 óra
5. Statisztika, valószínűség
10 óra
Számonkérés
13óra
Ismétlés
13 óra
10% (évfolyamonként) Alapkompetenciát fejlesztő feladatok:
5 óra
Mérések, statisztikai adatok gyűjtése, térgeometriai alakzatok elkészítése
3 óra
Középiskolai felvételi feladatok
5 óra
Játékos feladatok, vetélkedő
1 óra
Angol nyelv Célok és feladatok 4. évfolyam A negyedik évfolyamon kezdődő gyermekkori idegen nyelv- oktatás alapvető célja lélektani és nyelvi: egyrészt kedvet ébreszteni a nyelvek tanulása iránt, sikerélményhez juttatni a diákokat, másrészt megalapozni a későbbi nyelvtanulást, főként a receptív készségek fejlesztésével. Ezekhez járul még a nyelvtanulási stratégiák kialakításának megalapozása. Gyermekkorban a nyelvtanulás a természetes nyelvelsajátítás folyamataira épül. A gyerekek számára érdekes, értelmes, önmagukban motiváló és kognitív szintjüknek megfelelő kihívást jelentő tevékenységekben vesznek részt. Ezek során a célnyelvet hallva, a szituációt, kontextust értve haladnak előre a nyelv elsajátításában. Ez a folyamat lassú, az idősebb korosztályra jellemző látványos nyelvi eredményt nem várhatunk. Egyik tipikus jellemzője a csendes szakasz, melynek során egyes diákok akár hónapokig nemigen szólalnak meg, de a játékos tevékenységekbe szívesen bekapcsolódnak. Az idegen nyelvi órákon a gyerekek az ismeretlen nyelven hallottakat a világról kialakult ismereteiket alapján értelmezik, ezért elengedhetetlen, hogy a tananyag általuk ismert tartalmakra épüljön. Ez egyrészt a konkrét helyzet kihasználásával, szemléltetéssel, másrészt már ismert tantárgyak anyagának integrálásával érhető el. Így válik az ismeretlen célnyelvi tanári beszéd érthetővé a diákok számára. A kerettanterv az 1-4. évfolyamok anyanyelven megismert témaköreire, beszéd- szándékaira, fogalomköreire és tevékenységeire épül. A készségek közül a hallott szöveg értésének fejlesztése a legfontosabb, melynek fejlődését az órai utasítások és a cselekvésre épülő játékos feladatok teljesítéséből követhetjük nyomon. A
beszéd az egyszavas válaszoktól (igen, nem, név, szín, stb…) a memorizált, elemezetlen nagyobb egységek használatáig terjed (köszönés, mondóka, körjáték, dal). Természetes része a gyerekek órai beszédének a magyar nyelvű kérdés és válasz, melyet visszajelzésként, megerősítésként használnak a tanár célnyelv használatával párhuzamosan. A követelmények a természetes nyelvelsajátítás folyamatát tükrözve a szó és az egyszerű mondat szintjén mozognak. Az olvasás és írás bevezetésével célszerű várni, míg a gyerekekben felmerül erre az igény. 5- 8. évfolyam Az ötödik évfolyam megkezdésekkor már minden diák (legalább) egy éve tanulja a nyelvet. Megértik a tanár kéréseit, óravezetését, ismerősek a feladattípusok, órai tevékenységek, motiváltak, bíznak magukban, és néhány alapvető stratégiát már használnak. A négy tanév céljai között első helyen áll a motiváció fenntartása, a gyerekek sikerélményhez juttatása értelmes munkával. Továbbra is a receptív készségek (hallott és olvasott szöveg értése) fejlesztése áll a középpontban, mivel a produktív készségeket (beszéd és írás) a receptív készségek közvetve fejlesztik. Az évek előrehaladtával egyre nagyobb hangsúlyt kap a beszédkészség. Lényeges nevelési cél a diákok olvasási igényének kialakítása és fejlesztése érdekes, könnyített, vagy eredeti, illusztrált hosszabb szövegek olvastatásával. A témakörök felölelik a tanterv egyéb tantárgyi tartalmait, hiszen a nyelvet nem önmagáért használjuk, hanem információszerzésre, illetve információ- feldolgozásra. A kereszttantervi törekvések hozzájárulnak az idegen nyelvi tananyag érthetővé tételéhez, de a tartalmakat más szempontból, másképp csoportosítva dolgozzuk fel, nehogy unalmassá váljanak. A 10- 14 éves korosztály nyelvelsajátítása során jobban támaszkodik memóriájára, mint a célnyelv szabályrendszerére, de egyre inkább képes szabályszerűségeket észrevenni a nyelvben. A szabályok ismerete ugyanakkor csak kismértékben segíti nyelvi fejlődésüket. A nyelvhasználatban a folyamatosság erősségük a nyelvhelyességgel szemben, de emellett szükség van a legfontosabb struktúrák automatizálására is. Cél, hogy esetleges nyelvi hibáikat magok vegyék észre és javítsák, így segíthetjük őket autonóm nyelvtanulóvá válni. A négy év során diákoknak el kell jutniuk a nyelvtanulási stratégiák olyan szintű használatához, melyek lehetővé teszik számukra az osztályterem falain kívül idegen nyelvi hatások (filmek, zene, tévéműsorok, újságok) hasznosítását és az irányított önálló haladást. A nyolcadik osztály végére nyelvtudásuk eléri azt a mérhető szintet, mellyel képesek ismert témakörben idegen nyelvű információt megérteni és adni, interakcióban sikerrel részt venni. Nem cél azonban a gyerekek túlhajszolása azzal, hogy középfokú nyelvvizsgára készüljenek fel. Inkább a nyelvi készségek lassabb, de elmélyültebb fejlesztése a fontos. Fejlesztési követelmények a 4. évfolyamon:
Tudatosodjon a tanulóban, hogy anyanyelvén kívül idegen nyelven is kifejezheti magát. Alakuljon ki a tanulóban pozitív hozzáállás a nyelvtanulás iránt. Fejlődjön együttműködési készsége, tudjon részt venni pár. És csoportmunkában. Ismerkedjen meg néhány alapvető nyelvtanulási stratégiával. Témalista -
Én és a családom; bemutatkozás, a család bemutatása
-
Az otthon: a szűkebb környezet: a lakás bemutatása; a lakószoba bemutatása; kedvenc állatok; kedvenc játékok
-
Időjárás: a kedvenc évszak
-
Étkezés: a kedvenc és kevésbé kedvenc ételek, italok.
-
Öltözködés: ruhadarabok télen és nyáron; testrések.
-
Iskola: az osztályterem tárgyai, az iskolahelyiségei
-
Tágabb környezetünk: állatok a világkülönböző tájain.
-
Szabadidő, szórakozás: kedvenc sport; gyűjtemények
Fejlesztési követelmények a felső tagozatban: A tanuló képes idegen nyelvű információt megérteni és adni, interakcióban sikerrel részt venni. Képes a tanárral és társaival a célnyelven együttműködni a nyelvórai feladatok megoldásában. Tisztában van a nyelvtanulás részterületeivel (beszédkészség, olvasásértés, szókincs, stb), kialakult, továbbfejleszthető nyelvtanulási stratégiái vannak. Kialakul az igény benne, hogy az osztálytermen kívüli idegen nyelvi hatásokat (tévéműsorok, újságok, stb) is megpróbálja hasznosítani önálló haladása érdekében. Az emelt szintű csoportban a tanulók szerezzenek egyre nagyobb magabiztosságot az alapvető beszédhelyzetekben, legyenek képesek egyszerűbb autentikus szövegből kiszűrni a lényeges információkat, tudjanak önállóan szótárt használni, ismerkedjenek meg az egynyelvű szótárak használatával is, legyenek képesek hosszabb írásbeli munkák, fogalmazások elkészítésére, nyelvtani ismereteik és nyelvi készségeik érjék el a preintermediate/ intermediate szintet.
Témalista: -
Én és a családom: személyi adatok; foglalkozások; otthoni teendők; kötelességek; családi ünnepek.
-
Emberi kapcsolatok: barátság; emberek külső és belső jellemzése.
-
Tágabb környezetünk: falu, kisváros, nagyváros, ország; lakóhely bemutatása; lakóhelyünk megóvása.
-
Természeti környezetünk: a természet megóvása; Földünk nevezetes tájai; veszélyeztetett növények és állatok.
-
Az iskola világa: az iskola bemutatása; az ideális órarend; az ideális iskola.
-
Egészség és betegség: a leggyakoribb betegségek; a leggyakoribb sérülések.
-
Étkezés: étkezési szokások nálunk és más országokban; különleges ételek és étel receptek; viselkedés az étkezésnél.
-
Vásárlás: mindennapi bevásárlás; ajándékok ünnepekre.
-
Utazás: utazási előkészületek; kedvenc közlekedési eszköz.
-
Szabadidő és szórakozás: sport az iskolában és azon kívül; televízió, videó, számítógép, és olvasás.
Az emelt szintű csoportokban ez kiegészül más témákkal: -
Ország ismeret (az angolul beszélő országokról)
-
Ember és társadalom, változások a világban, a jövő problémái.
-
A munka világa.
-
Tudomány és technika, eszközök a mindennapokban, különböző energiaforrások, otthonok, kutatások.
-
Kommunikáció, újság, tévé, hírműsorok, műholdak.
-
Expedíciók, felfedezők, rejtélyek.
ÓRATERV Alap óraszámú csoportok
Évfolyam
4.
5.
6.
7.
8.
3 óra
3 óra
3 óra
3 óra
3 óra
1. Én és a családom, bemutatkozás, a család bemutatása
17
12
8
6
6
2. Az otthon- a lakás, otthoni teendők, családi ünnepek, kedvenc állatok
14
12
8
8
8
3. Időjárás, évszakok
12
10
6
6
8
4. Emberi kapcsolatok, barátság, emberek külső és belső jellemzése
8
12
8
7
12
5. Étkezés-szokások, ételek, italok nevei ételreceptek, viselkedés az étkezésnél, ünnepi ételek, nemzeti ételek
14
12
12
8
8
6. Öltözködés- ruhadarabok, testrészek
10
6
-
4
8
7. Az iskola- az osztályterem, részei, tantárgyak, órarend, az ideális iskola
10
10
6
4
6
8. Tágabb környezetünk- falu, kisváros, nagyváros, ország a lakóhely bemutatása lakóhelyünk megóvása
-
-
10
14
10
9. Természeti környezetünk: - a természet megóvása, Földünk nevezetes tájai, állatok, veszélyeztetett állatok
10
15
10
14
15
10. Egészség és betegség- a leggyakoribb betegségek, a leggyakoribb sérülések
-
-
10
10
6
11. Vásárlás- mindennapi bevásárlás, ajándékok ünnepekre
6
8
8
10
6
12. Utazás- előkészületek, kedvenc közlekedési eszközök
-
6
8
10
8
10
8
8
10
10
111
111
111
111
111
Heti óraszám
13. Szabadidő és szórakozás- sport, tévé, videó, számítógép és olvasás Éves óraszám
ERKÖLCSTAN 5- 8. évfolyam Célok és feladatok
Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása. A multidiszciplináris jellegű tantárgy legfontosabb pedagógiai jellemzője ezért az értékek közvetítése, valamint az, hogy társadalmunk közös alapvető normái egyre inkább a tanulók viselkedésének belső szabályozó erőivé váljanak. A tantárgy középpontjában a formálódó gyermeki személyiség áll – testi, szellemi és lelki értelemben. Ez határozza meg a tanulás-tanítás folyamatát, illetve a tartalmának szerkezetet. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, valamint hazánk Alaptörvénye rögzíti az ember elidegeníthetetlen jogát az élethez és a szabadsághoz, következésképpen az erkölcstan a személy egyediségét és méltóságát helyezi a középpontba. Erre az alapelvre kell épülnie minden társas kapcsolatnak és közösségi szerveződésnek. Az erkölcstan magába foglalja az ember minden fontos viszonyulását – önmagához, társaihoz és közösségeihez, környezetéhez és a világhoz –, mert ezek alapozzák meg azt az értékrendet, amelyre az ember döntései során támaszkodhat. Az erkölcsi nevelés fő célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, az európai civilizációban általánosan elfogadott erkölcsi értékek tanulmányozása és ezek alkalmazása a mindennapokban – azzal a szándékkal, hogy mindez segítségükre legyen a megfelelő életvezetés és értékrend kialakításában, az önálló véleményformálásban, erkölcsi problémáik tudatosításában és a felelős döntéshozatalban. Az erkölcsi kérdésekről való gondolkodás során az elemi értékek fokozatosan értékrenddé, többékevésbé koherens, folyamatosan formálódó meggyőződésekké állnak össze, amelyek később meghatározó módon befolyásolják a felnőttkori életmódot, életfelfogást és életminőséget. A cselekedetek és az elmulasztott cselekedetek, a társadalmi teljesítmények megítéléséről azonban csak akkor folyhat értelmes párbeszéd, ha léteznek olyan erkölcsi alapelvek, amelyeket a nagy többség mértékadónak tart. Az értékrelativizmus elkerülése érdekében fontos tehát hangsúlyozni, hogy az erkölcstan tantárgy azoknak az alapértékeknek a megerősítésére törekszik, amelyek összhangban állnak az egyetemes és európai emberi értékrenddel, amely az Alaptörvényből is kiolvasható. A különböző társadalmakban azonban nem egészen egységes a közösnek tekinthető értékek és normák értelmezése – különösen olyankor nem, amikor ezek konkrét helyzetekben ütköznek egymással, vagy sajátos érdekek befolyásolják a róluk való gondolkodást. Ezért az értékek és a normák megítélése minden korban gyakran képezte vita és egyeztetés tárgyát a közösségeken belül – és sokszorosan így van ez napjainkban, amikor a környezet a korábbiaknál kevesebb biztos tájékozódási pontot kínál a fiatalok számára. A saját értékek keresése közben azonban fontos megérteni azt is, hogy az értékek sokfélék és kulturálisan változatosak, s a tanulóknak nyitottá kell válniuk a sajátjukétól eltérő értékrendek befogadására is. A magatartást befolyásoló értékek/erények egy része személyes jellegű, mivel az énnel és az identitással áll kapcsolatban. Más részük interperszonális – másokra és a hozzájuk fűződő kapcsolatainkra vonatkozik. S megint más részük alapvetően társadalmi jellegű – közösségeinkhez és környezetünk egészéhez kapcsolódva fontos szerepet játszik abban, hogy világunk élhető és utódainkra is átörökíthető maradjon.
5. évfolyam Témakörök Test és lélek
Órakeret a kerettanterv szerint 11
5. évfolyamra jutó órakeret 11+1
Kapcsolat, barátság, szeretet
11
11+2
Kortársi csoportok
10
11+1
32 óra
36 óra
Összesen 6. évfolyam
Órakeret a kerettanterv szerint
Témakörök
6. évfolyamra jutó órakeret
Társadalmi együttélés
11
11+2
A technikai fejlődés határai
10
10+2
A mindenséget kutató ember
10
10+1
31 óra
36 óra
Összesen 7. évfolyam Témakörök Ki vagyok én, mi vezérli a tetteim?
Órakeret a kerettanterv szerint 11
7. évfolyamra jutó órakeret 11+1
Párkapcsolat és szerelem
11
11+1
Egyén és közösség
11
11+1
33 óra
36 óra
Összesen 8. évfolyam Témakörök Helyem a világban
Órakeret a kerettanterv szerint 11
8. évfolyamra jutó órakeret 11+1
Mi dolgunk a világban?
11
11+1
Hit, világkép, világnézet
11
11+1
33 óra
36 óra
Összesen
Természetismeret 5-6. évfolyam A tantárgy órakerete:
Évfolyam
Heti órakeret
Évi órakeret
Kerettantervi órakeret
Helyi tervezésű órakeret
5.
2 óra
72 óra
47
25
6.
2+1 óra
108 óra
83
25
Tantárggyal kapcsolatos pedagógiai szervezési megjegyzések: Az 5. évfolyamon a rendeletben meghatározott kötelező heti időkeret, azaz, heti 2 órában terveztem meg a „Helyi tanterv”-et. Így az évi órakeret 72 óra. A 6. évfolyamon a rendeletben meghatározott kötelező heti 2 órát, a választható órakeret terhére, heti 1 órával megemeltem. Ezért az évi órakeret 72 óra helyett, 108 óra. A 6.évfolyam megemelkedett óraszáma lehetővé tette, hogy az 5. évfolyam utolsó témakörét (A Föld és a Világegyetem, kerettantervben 11 óra) az egyenletesebb terhelés érdekében áttegyem a 6. évfolyamra. Az IKT eszközhasználat a tanítási órák 25 %-ban 5. évfolyam Heti: 2 óra; Helyi Kerettant. többlet Összes Tematikai egység címe Óraszám Óraszám Időkeret (+, -) Év eleji ismétlés
-
+2
2
Az anyag és néhány fontos tulajdonsága
9
+2
11
Élet a kertben (I. Tavasszal, II. Ősszel)
12
+8
20
Állatok a házban és a ház körül
8
+2
10
Tájékozódás a valóságban és a térképen
10
+4
14
Állandóság és változás a környezetünkben, kölcsönhatások
8
+4
12
Év végi ismétlés
-
+3
3
47
+25
72
Összesen A helyi többlet óraszám felhasználása (5. évf.) Tematikai egység címe Év elejei ismétlés
Téma Az előző évben tanultak felelevenítése
Felhasznált óraszám 2
Az anyag és néhány fontos Ismétlés, ellenőrzés tulajdonsága
2
Élet a kertben (I Ősszel)
Kísérlet: Életfeltételek vizsgálata
1
Madáretető, madárkalács készítése, kihelyezés
1
Élet a kertben (II: Tavasszal)
Ismétlés, ellenőrzés
2
Kártevők elleni védekezéssel kapcsolatos ismeretek gyűjtése, megbeszélése
1
Tulipán hajtatásának beállítása
1
Ismétlés, ellenőrzés
2
Állatok a házban és a ház körül Ismétlés, ellenőrzés
2
Tájékozódás a valóságban és a Távolságszámítás a térképen, mértékszám térképen alapján
1
Földrajzi helymeghatározás gyakorlása világtérképen, Európa és Magyarország térképén Ismétlés, ellenőrzés Állandóság és változás környezetünkben, kölcsönhatások
Év végi ismétlés
1 2
a Kutatómunka készítése és bemutatása: Az energiafajták csoportosítása (példák megújuló és nem megújuló energiaforrásokra és azok felhasználására)
2
Ismétlés, ellenőrzés
2
Ismeretek rendszerezése
3
Összesen:
-
25
6. évfolyam Heti: 2+1 óra Kerettant. Óraszám
Helyi többlet Óraszám (+, -)
Összes Időkeret
-
+2
2
A Föld és a Világegyetem
11
+5
16
Hegyvidékek, dombvidékek
11
+1
12
Erdő életközössége
12
+2
14
Alföldi tájakon
10
+2
12
Felszíni és felszín alatti vizek
8
+2
10
Vizek, vízpartok
11
+2
13
Természet és társadalom kölcsönhatásai
6
+3
9
Az ember szervezete és egészsége
14
+3
17
-
+3
3
83
+25
108
Tematikai egység címe Év eleji ismétlés
Év végi ismétlés Összesen Tantárgyi célok, feladatok
A természetismeret tantárgy olyan műveltségképet közvetít, amely egységben jeleníti meg az élő és élettelen természet jelenségeit, folyamatait, kölcsönhatásait. Ez a megközelítési mód megegyezik 10-11 éves tanulók világképével, hiszen ők is a maga teljességében észlelik a körülöttük levő környezetet, annak változásait. A tantárgy a korábban elsajátított ismeretekre és készségekre épülve alapozza meg a 7. évfolyamtól induló természettudományos tárgyakbiológia, földrajz fizika, kémia - tanítását. Hídként teremt kapcsolatot az elsődlegesen tapasztalati úton szerzett elemi és a magasabb absztrakciós szintű ismeretek között, miközben megőrzi és továbbfejleszti a tanulók kíváncsiságát, érdeklődését a világ iránt. A természetben megfigyelhető, tapasztalható jelenségek, folyamatok elemzése, kísérleti modellezése, az oksági összefüggések feltárása során formálódik a diákok természettudományos szemlélete. A cél olyan gyerekek nevelése, akik a világra nyitottak, felismerik a problémákat, keresik az okokat, egyszerű következtetéseket tudnak levonni tapasztalati tényekből, és életkoruknak megfelelő válaszokat adnak a felvetődött kérdésekre. Ez gondolkodásmód segít eligazodni a természeti és társadalmi környezetben, egyben kitágítja a világ megismerésének lehetőségét, a mindennapokban jól hasznosítható tudás megszerzését szolgálja. A természetismeret a többi tantárggyal közösen megalapozza azokat a megismerési képességeket, személyiségjegyeket, melyek birtokában elsajátítják a tanulás elemi módszereit, technikáit, átélhetik az ismeretszerzés örömét, a világ megismerésének szépségét. Integrálja a többi tantárgyban elsajátított tudáselemeket, arra inspirálja a tanulókat, hogy éljenek a kor infó-kommunikációs lehetőségeivel, kritikusan használják az internet és a média által közvetített információkat. A természetismeret témaköreinek feldolgozása során a tanulási a gondolkodási és a kommunikációs képességek fejlesztése egymással párhuzamosan folyik, egymást erősítik. Ez teszi lehetővé, hogy a tanulók életkoruknak megfelelően értelmezzék a természeti folyamatokat, jelenségeket, képesek legyenek a szaktudomány szókincsének felhasználásával közvetíteni megállapításaikat, gondolataikat. Mindezek megvalósításához szükséges, hogy a tanuló megőrizze kíváncsiságát, motivált legyen az ismeretszerzésben. Egyénileg vagy társaival közösen aktívan vegyen részt a tanítás folyamatában. Ismerje és értse a tanulás során elérhető lehetőségeket, és képes legyen a felmerülő akadályok leküzdésére, a megszerzett ismereteit, képességeit hasznosítani a mindennapi életben és a munkában. Ez olyan szellemiséget, munkatermi hangulatot igényel, ahol a nevelő társ az ismeretszerzés folyamatában. Irányítja, segíti a tanulót a megismerés útján, visszajelzéseivel értékelésével eredményesebb, hatékonyabb munkára ösztönöz. A testi-lelki egészség témaköreinek kibontásában a legfontosabb feladat az egészségnek, mint értéknek a tudatosítása. Ezt a tantárgy azzal segíti, hogy megláttatja a környezet és az életvitel szerepét az egészség megőrzésében, formálja az egészséges életmód szokásrendszerét, hozzájárul a reális énkép és önismeret kialakításához. Segíti az alapvető erkölcsi normák, az együttélés szabályainak elfogadását, betartását és a személyiség harmonikus fejlődését. Biológia 7-8. évfolyam A tantárgy órakerete: Évfolyam
Heti órakeret
Évi órakeret
Kerettantervi órakeret
Helyi tervezésű órakeret
7.
2 óra
72 óra
53
19
8.
2 óra
72 óra
44
28
Tantárggyal kapcsolatos pedagógiai szervezési megjegyzések: A 7. évfolyamon a rendeletben meghatározott kötelező heti időkeret, azaz, heti 2 órában terveztem meg a „Helyi tanterv”-et. Így az évi órakeret 72 óra lesz. A 8. évfolyamban a rendeletben meghatározott kötelező heti 1 órát, a választható órakeret terhére, heti 1 órával megemeltem. Így az évi órakeret 36 óra helyett, 72 órára nőtt. A szabadon tervezhető órákat (10%) minden témakörnél összefoglaló ismétlésre, témazáróra, munkáltató órákra és a tananyag elmélyítésére kívánom felhasználni. Az IKT eszközhasználat a tanítási órák 25 %-ban. 7. évfolyam Heti: 2 óra Kerettant. Óraszám
Helyi többlet óraszám (+,-)
Összes időkeret
-
+1
1 óra
Az élőlények változatossága I. Csapadékhoz igazodó élet a forró éghajlati övben
10
+3
13 óra
Az élőlények változatossága II. Az élővilág alkalmazkodása a négy évszakhoz
12
+3
15 óra
Az élőlények változatossága III. Az élővilág alkalmazkodás a hideghez, és a világtenger övezeteihez
10
+3
13 óra
Rendszer az élővilág sokféleségében
10
+3
13 óra
Részekből egész
11
+4
15 óra
-
+2
2 óra
53
+19
72 óra
Tematikai egység címe Év eleji ismétlés
Évvégi rendszerezés Az éves óraszám
A helyi többlet óraszám felhasználása (7. évf.) Tematikai egység címe
Téma Év eleji rendszerező ismétlés
Felhasznált óraszám 1
- A trópusi éghajlati öv fontosabb haszonnövényei, szerepük a táplálkozásban. Kiselőadás Ismétlés, ellenőrzés Az élőlények változatossága II. - Mely környezeti tényezőknek van Az élővilág alkalmazkodása a elsődleges szerepük a növényzeti övek kialakulásában a mérsékelt övezetben? négy évszakhoz - Az időjárás elemei, azok változásának és hatásainak vizsgálata. Melyek a parlagfű gyors elterjedésének okai és következményei? Kiselőadás Az élőlények változatossága I. Csapadékhoz igazodó élet a forró éghajlati övben
Ismétlés, ellenőrzés
Részekből egész
2
2
1
Az élőlények változatossága III. Hogyan függ az egyén életvitelétől a Az élővilág alkalmazkodás a fenntarthatóság? Ötletbörze hideghez, és a világtenger Ismétlés, ellenőrzés övezeteihez Rendszer az élővilág sokféleségében
1
1 2
- Irányított adatgyűjtés, majd vita a darwinizmussal és az evolúcióval kapcsolatos hitekről és tévhitekről - Magyar tudósok a rendszerezés tudományában, pl. Csapody Vera stb. - A Bibliában előforduló növények keresése, azok szerepe. Kutatómunka
1
Ismétlés, ellenőrzés
2
- A sejtosztódási típusok összehasonlítása az információátadás szempontjából. Tudományos kisfilm megtekintése. Prezentáció készítése. - A mikroszkóp megismerése, növényi és állati sejtek, szövetek vizsgálata, összehasonlítása. Megfigyeléseikről önálló feljegyzés készítése.
2
2
Ismétlés, ellenőrzés Összefoglalásra szánt óra
-
2
Összesen:
-
19
8. évfolyam Heti: 1+1 óra
Tematikai egység címe
Kerettantervi óraszám
Helyi többlet óraszám (+, -)
Összes Időkeret
Év eleji ismétlés
-
+2
2
Szépség, erő, egészség
10
+2
12
A szervezet anyag- és energiaforgalma
13
+7
20
A belső környezet állandósága
11
+5
16
A fogamzástól az elmúlásig
10
+6
16
-
+6
6
44
+28
72
Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Az éves óraszám
A helyi többlet óraszám felhasználása (8.évf.)
Tematikai egység címe
Téma
Felhasznált óraszám
Év eleji rendszerező ismétlés Szépség, erő, egészség
-
csontok vizsgálata ( szerves és szervetlen)
-
2
csontok, izmok sérüléseinek
2
ellátása A szervezet anyag- és energiaforgalma
- Melyek az alultápláltság, a túlsúly, az elhízás okai és következményei? - Nemzeti öntudat fejlesztése – pl. Szent-Györgyi Albert munkássága Prezentáció készítése. - A pulzusszám, a vércukorszint, a
7
testhőmérséklet és a vérnyomás fizikai terhelés hatására történő változásának megfigyelése
és
magyarázata.
Vizsgálatok elvégzése, csoportonként, forgószínpad
szerűen,
Eredmények,
megfigyelések A belső környezet állandósága
- Nemzeti öntudat fejlesztése, magyar tudósok munkáságának bemutatásán keresztül, pl. Szentágothai János,
5
Ceizel Endre. Kutatómunka IKT eszközök alkalmazása segítségével. - Érzékszervekkel kapcsolatos megfigyelés - Mondj nemet a drogoknak! A fogamzástól az elmúlásig
- A biológiai és társadalmi érettség különbözőségeinek megértése. - Párválasztás, a másik nem tisztelete családtervezés, fogamzásgátlás, gyermekvállalás fontossága. A
5
keresztyén hitünkkel összefüggő elvárások, kötelezettségek. - Az emberi élet védelme, az idős emberek
tisztelete,
segítése.
Kiselőadások készítése. - Kritika, önkritika Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Összesen:
-
6
-
28
Természettudományi gyakorlatok 5–8. évfolyama számára Évfolyam
Heti órakeret
Évi órakeret
5.
1 óra
36 óra
6.
1 óra
Kerettantervi órakeret 36 óra
Helyi tervezésű órakeret -
36 óra
36 óra
-
7.
1 óra
36 óra
36 óra
-
8.
1 óra
36 óra
36 óra
-
Célok és feladatok A tantárgy tanulásának célja, hogy a természeti jelenségek egy-egy aspektusának vizsgálatán keresztül – a tanulók természet iránti természetes érdeklődésének fenntartása mellett – fejlessze természettudományos gondolkodásukat, miközben maga a vizsgálódás rutinja, a közvetlen tapasztalatszerzés és magyarázatkeresés igénye is alakul bennük. A foglalkozásokon a tanulók a biológia, a fizika és a kémia és a természetföldrajz vizsgálati körébe tartozó – természeti jelenségeket vizsgálnak. A természetismeret, illetve az említett szaktárgyak keretében szerzett ismeretekhez kötődő vizsgálódások a hétköznapokból is ismert fogalmakat bővítenek és árnyalnak a természettudományok szemszögéből, lehetőséget adva a szaktárgyi órákon tanultak elmélyítésére, a fogalmi fejlődés elősegítésére, illetve az új ismeretek iránti érdeklődés felkeltésére is. Azt gondoljuk, hogy a természettudományok tanulását segíti, ha a tanulók a pedagógus vezetésével, támogatásával találkoznak és megbirkóznak a közvetlen környezetükben, saját hétköznapjaikban, a helyi közösségben tapasztalt komplex problémákkal, és ennek során gyakorolják a természettudományos megismerés, bizonyítás, érvelés folyamatát. Ez a tanulási forma képes felkészíteni az önálló problémamegoldásra, kialakítja a megalapozott információk megszerzésének igényét, megalapozza a rendszerben való gondolkodást és önbizalmat, kedvet ébreszt a természettudományokkal való későbbi találkozásokhoz is A tanterv alapkoncepciója szerint a természettudományos nevelés alapját a kutatási tevékenység alkotja, ez irányítja a tanulói tevékenységek megszervezésének és kiválasztásának alapelveit. A kutatás alapú tanulás/tanítás (KAT, illetve angolul ’inquiry-based learning’, IBL) olyan módszer, amely biztosítja, hogy a tanulók átéljék a tudásalkotás folyamatát, melyre jelen tantárgy kiváló lehetőséget biztosít. A módszer fő jellegzetessége az, hogy a természettudomány tanulása során a tanulók végezzenek olyan kutatással kapcsolatos, illetve kutatás jellegű tevékenységeket, mint: – problémák keresése, kutatásra érdemes kérdések megfogalmazása, – hipotézisek megfogalmazása, – kutatások tervezése, vezetése, – megfelelő eszközök és technikák használata az adatok gyűjtéséhez, – adatok elemzése, – különböző alternatív magyarázatok megalkotása és elemzése, – a természettudományos érvek/indokok közlése.
A gyakorlatok nemcsak a természettudományos műveltség tartalmi elemeinek mélyebb megértését, illetve a természettudományos és technikai kompetencia szempontjából fontos képességek fejlődését, hanem az ebben az életkori szakaszban oly fontos affektív elemek, az
érzelmi beállítódás, a motiváció formálását és a tanulással, ismeretszerzéssel kapcsolatos önismeret, önbizalom, önreflexió megerősítését is segítik. A természettudományi gyakorlatok hatására fejlődő problémaérzékenység, az analógiák felfedezésének képessége, a természettudományos gondolkodásmód, a kritikai szemlélet, a tényeken alapuló érvelésre és döntéshozatalra való törekvés előkészíti a természettudományos vagy műszaki pályákon történő továbbtanulást. Ezen túl azonban nagy szerepe van abban is, hogy a tanuló a közoktatásból kikerülve életvezetésében és közösségi-társadalmi szerepeiben is felelős polgárrá váljon. A tanterv az egyes tartalmi elemeket különböző, a valós életben, a tanuló mindennapjai során vagy az iskolai életben előforduló helyzetekhez, jelenségekhez igyekszik kapcsolni. A tantervben egy-egy tartalmi elem többször is előkerülhet. Az egyes esetekben más-más szemszögből (a tudományos megismerés más-más módját modellezve), esetleg más-más mélységben (az ismerkedés, a megértés vagy az alkalmazás különböző szintjein) jelenik meg. A tanterv az úgynevezett konstruktivista tanuláselméletekkel összhangban tervezi a tananyag elsajátításának módját. A tanulás folyamatáról azt gondoljuk, hogy a tanuló előzetes élményei, tapasztalatai nyomán, az új élmények hatására folyamatosan finomítja a világról alkotott képét, adott esetben újraépítve, konstruálva azt. A tanterv megközelítésmódja alapvetőn tanulásközpontú (és nem a tudásközpontú). A következőkben áttekintjük, hogy jelen tanterv az egyes NAT-ban felsorolt kulcskompetenciák fejlődését milyen mértékben, milyen módon tudja segíteni. Technika 5–7. évfolyam (heti 1 órás változat) A tantárgy órakerete: Évfolyam
Heti órakeret
Évi órakeret
Kerettantervi órakeret
Helyi tervezésű órakeret
5.
1 óra
36 óra
32 óra
4 óra
6.
1 óra
36 óra
32 óra
4 óra
7.
1 óra
36 óra
32 óra
4 óra
A szabadon tervezhető órákat (10%) minden témakörnél összefoglaló ismétlésre, témazáróra, munkáltató órákra és a tananyag elmélyítésére kívánom felhasználni. 5. évfolyam A technika, életvitel és gyakorlat tantárgy tanításának célja az 5. évfolyamon az, hogy az 1–4. évfolyamon történő irányított játékos cselekvések során nyert tapasztalatok újabbakkal egészüljenek ki, és az élményszerű megismerés önállóbbá, tudatosabbá, célzottabbá váljon. Az életkori sajátosságaikhoz igazodó korszerű, hatékony és meggyőző módszerek révén a tanulók alapkészségei erősödjenek, gondolkodási képességeik folyamatosan fejlődjenek. A tevékenységek keretei kilépnek a tanterem védett környezetéből, a játékos tevékenységek helyébe fokozatosan az életből átvett feladatok lépnek, a tanulói tevékenységek feltételei és következményei egyre életszerűbbé válnak. Ezzel megkezdődik a felkészülésük környezetük egyre önállóbb alakítására, a változásokhoz való rugalmasabb alkalmazkodásra és saját sorsuk
befolyásolására. A veszélyhelyzetek és a konfliktusok kezelése, az átgondoltan tervezett és kitartó munka, majd az ezt záró reális értékelés alakítja ki a helyes önértékeléssel bíró, fejlődőképes, önálló személyiséget. Az életvezetési ismeretek a testi-lelki épséget veszélyeztető betegségek megelőzésére, a káros szenvedélyektől mentes, egészség- és környezettudatos életvitel igazi értékként való elfogadására, megélésére és megtartására irányulnak. A családok mindennapjaira vonatkozóan az élethelyzetek megoldására, a háztartási munka célszerű szervezésére, az anyagi lehetőségek ésszerű felhasználására, az egészséges táplálkozás érdekében hagyományos és korszerű eljárások és eszközök alkalmazására kell példákat mutatni. A nemzeti kultúra átörökítéséhez, a nemzeti hagyományok ápolásához gyakorlati tevékenységekkel (tárgyalkotó tevékenységgel és gyűjtőmunkával) kapcsolódik a tantárgy. A jól megalapozott nemzeti azonosságtudatra épülhet az egyetemes emberi kultúra értékeinek elfogadása. A munka értékteremtő szerepe, a környezetkímélő termelés és a tudatos fogyasztói magatartás kiemelése a gazdasági ismeretek megalapozásához járul hozzá. Az alkotóképesség fejlesztése a Tárgyi kultúra, technológiák, termelés részben a modellezés során, a manuális tevékenységek gyakorlásával az alapvető technikai eszközök balesetmentes és szakszerű használatával történik. A párokban, kisebb-nagyobb csoportokban történő munkavégzéskor a kölcsönös alkalmazkodásra, odafigyelésre, a vezető és a vezetett szerep kipróbálására kerül sor. A gyűjtőmunkák és az anyagvizsgálatok végzése segíti a megismerési és rendszerezései folyamatok gyakorlását. A harmonikus és esztétikus zöld környezet kialakítására az agrotechnikai tevékenységek nevelnek. Az adottságok függvényében szobai és kerti növények termesztése is végezhető. A tantárgy tanulási szokásrendjének alakítása (információgyűjtés, műszaki kommunikáció, mintakövetés, munkatevékenységek végzése, önellenőrzés, hibajavítás, értékelés) folyamatos, rendszeres, következetes munkával érhető el a kiemelt fejlesztési feladatok végzése során. A Közlekedés témakör az 1–4. évfolyamon elsajátítottak ismétlése, gyakoroltatása (a gyalogos, kerékpáros és tömegközlekedés KRESZ szerinti szabályai, rendje, eszközrendszere, a balesetmentes, udvarias közlekedés elvárható követelményei, elsősegélynyújtás). A pályaorientáció ismereteit nem külön tematikai egységként dolgozzuk fel. A tevékenységek tudatos szervezésével folyamatosan lehetővé kell tenni, hogy a tanulók felfedezhessék belső értékeiket, és kipróbálhassák, mire képesek. A reális önismeret és a pozitív énkép kialakítása, a közösségi feladatok vállalásában az együttműködési képesség fejlesztése, valamint a szakmák, foglalkozások jellemzői és az azokra való alkalmasság megismerése a pályaválasztás irányításának előkészítésére ad támpontokat. 6. évfolyam A technika, életvitel és gyakorlat tantárgy tanításának célja a 6. évfolyamon az, hogy az 5. évfolyamon történő irányított cselekvések során nyert tapasztalatok újabbakkal egészüljenek ki, és az élményszerű megismerés önállóbbá, tudatosabbá, célzottabbá váljon. Az életkori sajátosságaikhoz igazodó korszerű, hatékony és meggyőző módszerek révén a tanulók alapkészségei tovább erősödjenek, gondolkodási képességeik folyamatosan fejlődjenek, elvontabbá váljanak. A tanulói tevékenységek feltételei és következményei egyre életszerűbbé válnak. Ezzel folytatódik a felkészülésük-környezetük egyre önállóbb alakítására, a változásokhoz való rugalmasabb alkalmazkodásra és saját sorsuk befolyásolására. A veszélyhelyzetek és a konfliktusok kezelése, az átgondoltan tervezett és kitartó munka, majd az ezt záró reális értékelés alakítja ki a helyes önértékeléssel bíró, fejlődőképes, önálló személyiséget, s így egyre inkább képessé válnak az önképzésre, önálló tanulásra. Az életvezetési ismeretek a testi-lelki épséget veszélyeztető betegségek megelőzésére, a káros szenvedélyektől mentes, egészség- és környezettudatos életvitel igazi értékként való elfogadására, megélésére és megtartására irányulnak. A családok mindennapjaira vonatkozóan az élethelyzetek megoldására, a háztartási munka célszerű szervezésére, az anyagi lehetőségek ésszerű felhasználására, az egészséges táplálkozás érdekében hagyományos és korszerű eljárások és eszközök alkalmazására
kell példákat mutatni. A nemzeti kultúra átörökítéséhez, a nemzeti hagyományok ápolásához gyakorlati tevékenységekkel (tárgyalkotó tevékenységgel és gyűjtőmunkával) kapcsolódik a tantárgy. A jól megalapozott nemzeti azonosságtudatra épülhet az egyetemes emberi kultúra értékeinek elfogadása. A munka értékteremtő szerepe, a környezetkímélő termelés és a tudatos fogyasztói magatartás kiemelése a gazdasági ismeretek megalapozásához járul hozzá. Az alkotóképesség fejlesztése a Tárgyi kultúra, technológiák, termelés részben a modellezés során, a manuális tevékenységek gyakorlásával az alapvető technikai eszközök balesetmentes és szakszerű használatával történik. A párokban, kisebb-nagyobb csoportokban történő munkavégzéskor a kölcsönös alkalmazkodásra, odafigyelésre, a vezető és a vezetett szerep kipróbálására kerül sor. A gyűjtőmunkák és az anyagvizsgálatok végzése segíti a megismerési és rendszerezései folyamatok gyakorlását. A harmonikus és esztétikus zöld környezet kialakítására az agrotechnikai tevékenységek nevelnek. Az adottságok függvényében szobai és kerti növények termesztése, hobbi- és haszonállatok gondozása is végezhető. A tantárgy tanulási szokásrendjének alakítása (információgyűjtés, műszaki kommunikáció, mintakövetés, munkatevékenységek végzése, önellenőrzés, hibajavítás, értékelés) folyamatos, rendszeres, következetes munkával érhető el a kiemelt fejlesztési feladatok végzése során. A Közlekedés témakör egyrészt az 5. évfolyamon elsajátítottak ismétlése, gyakoroltatása (a gyalogos, kerékpáros és tömegközlekedés KRESZ szerinti szabályai, rendje, eszközrendszere, a balesetmentes, udvarias közlekedés elvárható követelményei, elsősegélynyújtás), másrészt bővítése (menetrendek, információforrások használata). A pályaorientáció ismereteit nem külön tematikai egységként dolgozzuk fel. A tevékenységek tudatos szervezésével folyamatosan lehetővé kell tenni, hogy a tanulók felfedezhessék belső értékeiket, és kipróbálhassák, mire képesek. A reális önismeret és a pozitív énkép kialakítása, a közösségi feladatok vállalásában az együttműködési képesség fejlesztése, valamint a szakmák, foglalkozások jellemzői és az azokra való alkalmasság megismerése a pályaválasztás irányításának előkészítésére ad támpontokat. 7. évfolyam A technika, életvitel és gyakorlat tantárgyban a 7. évfolyamon új és egyszersmind nagy jelentőségű tematikai egységként a munkába állás előzményeit, a munkákat, munkakörnyezeteket, szakmákat, továbbtanulási lehetőségeket közvetlenül és célzottan bemutató, pályaorientációt szolgáló tanórák, foglalkozások jelennek meg. A korábbi években a produktív tevékenységek tapasztalatai révén kialakult önismeret, a már felismert saját tulajdonságok összevethetővé válnak a megismert lehetőségekkel, az ismeretek az életpályára vonatkozó elképzeléssé válhatnak, a továbbtanulásról, a pályaválasztásról szóló elhatározássá érlelődhetnek. A 7. évfolyamon a család által használt összetettebb műszaki rendszerek, közművek, közszolgáltatások összefoglalásával befejeződik, teljessé válik a háztartás, a lakókörnyezet megismerése. Ennek révén a családi életre nevelés elemeként tudatosabbá válhat a családon belüli munkamegosztás és az azon belül lehetséges saját szerepek. Az ennek keretében szerzett tapasztalatok, a vizsgálódás, a működési próbák, a környezet alakításában elvégzett kisebb feladatok, amellett, hogy a pályaorientációt segítve további alkalmakat adnak arra, hogy a tanulók feltárják saját képességeiket, jelentősen fejlesztik a műszaki és természettudományos kompetenciát is. Ezeken a foglalkozásokon a tanulók egyrészt felhasználják a természettudományos tantárgyakban tanultakat, másrészt az ekkor szerzett tapasztalatok alapul szolgálnak a későbbi években sorra kerülő tanuláshoz. A társas kapcsolati kultúra fejlesztésére a csoportos keretek között végzett feladatmegoldás, a tanuló saját tevékenységének, a saját továbbtanulási elképzeléseknek a társakéival való összevetése adhat alkalmat. A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia kialakulását a saját szerep megtalálása, az ötleteknek, elképzeléseknek a valósággal, a lehetőségekkel való összevetése és értékelése, a tanulás tanítását, a hatékony, önálló tanulási kompetencia fejlődését pedig a tantárgy valamennyi 7. osztályos foglalkozását jellemző feladatközpontú tevékenységi tartalmak segítik. A
matematikai kompetenciát és a gazdasági, pénzügyi nevelést a háztartási és a közlekedési rendszerek megismerése, működésük elemzése során elvégzett, célzottan a mennyiségi összefüggésekről szóló számítási feladatok szolgálják. Ezeknek a költségekre vonatkozó eredményei egyben hozzájárulnak a takarékosság, a környezettudatosság, a fenntarthatóság iráni elkötelezettség fejlesztéséhez is. Testnevelés és sport 5-8. évfolyam 5. évfolyam Tematikai egység
Órakeret
Természetes és nem természetes mozgásformák
18 óra
Úszás és úszó jellegű feladatok
9 óra
Atlétikai jellegű feladatok
35 óra
Sportjátékok
47 óra
Torna jellegű feladatok
29 óra
Alternatív környezetben űzhető sportok
23 óra
Önvédelmi és küzdőfeladatok
19 óra
6. évfolyam Tematikai egység
Órakeret
Természetes és nem természetes mozgásformák
18 óra
Úszás és úszó jellegű feladatok
9 óra
Atlétikai jellegű feladatok
35 óra
Sportjátékok
47 óra
Torna jellegű feladatok
29 óra
Alternatív környezetben űzhető sportok
23 óra
Önvédelmi és küzdőfeladatok
19 óra
7. évfolyam Tematikai egység
Órakeret
Természetes és nem természetes mozgásformák
17 óra
Sportjátékok
49 óra
Atlétikai jellegű feladatok
40 óra
Torna jellegű feladatok
29 óra
Alternatív környezetben űzhető sportok
22 óra
Önvédelmi és küzdőfeladatok
23 óra
8. évfolyam Tematikai egység
Órakeret
Természetes és nem természetes mozgásformák
17 óra
Sportjátékok
49 óra
Atlétikai jellegű feladatok
40 óra
Torna jellegű feladatok
29 óra
Alternatív környezetben űzhető sportok
22 óra
Önvédelmi és küzdőfeladatok
23 óra
Földrajz A földrajzoktatás célja: megismertetni a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti, társadalmigazdasági jellemzőivel. A földrajzi tartalmak feldolgozásával fejlődik a tanulók gondolkodása, helyi, regionális és globális szemlélete. Megértik, hogy a természet egységes egész, a Föld egységes, de állandóan változó rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él, és ez megköveteli az erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodást.
7. évfolyam
8. évfolyam
A szilárd Föld anyagai és folyamatai A földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Ázsia földrajza Ausztrália, a sarkvidék és az óceánok földrajza Európa általános földrajza Észak és a Mediterrán- Európa földrajza Atlanti-Európa földrajza Kelet és Közép-Európa földrajza A Kárpát-medencevidék földrajza A hazánkkal szomszédos országok földrajza Magyarország természeti és kulturális értékei Magyarország társadalomföldrajza
8 óra 7 óra 5 óra 14 óra 10 óra 4 óra 5 óra 5.óra 6 óra 7 óra 5 óra 6 óra 5 óra 10 óra
Informatika 5–8. évfolyam számára (heti 1 órás változat) A tantárgy órakerete: Évfolyam
Heti órakeret
Évi órakeret
Kerettantervi órakeret
Helyi tervezésű órakeret
5.
1 óra
36 óra
32 óra
4 óra
36 óra
32 óra
4 óra
6.
1 óra
7.
1 óra
36 óra
32 óra
4 óra
8.
1 óra
36 óra
32 óra
4 óra
A szabadon tervezhető órákat (10%) minden témakörnél összefoglaló ismétlésre, témazáróra, munkáltató órákra és a tananyag elmélyítésére kívánom felhasználni. 5–6. évfolyam A tanulók az informatikai eszközök használata során megismerik a számítógépet, annak főbb egységeit, valamint a perifériákat. Kezdetben tanári segítséggel, később önállóan használják a legfontosabb eszközöket. Megismerik a fájl- és mappakezeléssel kapcsolatos műveleteket és a víruskereső program használatát. A számítógép kezelése során figyelembe veszik, hogy az adatok védelméről is gondoskodniuk kell. Az alkalmazói ismeretek témakörben a tanulmányi és közösségi feladatokhoz kapcsolódóan kerül sor a számítógépes programok használatára. A szövegszerkesztő és prezentációkészítő alkalmazások használata az egyéni munka mellett a csoportmunka során is megjelenik. A multimédiás környezetben szövegek, képek, animációk, hangok kezelésével foglalkoznak. Az információszerzés során az adatokat rendszerezni kell, hogy később könnyebben feldolgozhatók legyenek. A tanulók megismerik a táblázatos adattárolás, a grafikus adatábrázolás, az esztétikus adatmegjelenítés formáit. Először tanári segítséggel értelmezik a rendszerezett formában megjelenő adatokat, később önállóan is tudnak hasonló formában adatokat rendezni. A korábbi ismeretek alapján és az életkori sajátosságoknak megfelelően ebben a képzési szakaszban a tanulók a problémamegoldás alapvető folyamatával és elemeivel ismerkednek meg. A problémamegoldás előtt információkat gyűjtenek, és megtervezik a folyamatot. A tanulók kezdetben közösen értelmeznek kész algoritmusokat. Eleinte tanári segítséggel, majd egyre önállóbban készítenek egyes tevékenységeket leíró algoritmusokat és folyamatábrákat. A problémamegoldás érdekében az életkori sajátosságnak megfelelő fejlesztőrendszerek használata ajánlott. A szoftverek használata közben a tanulók megismerkednek az utasításokkal, egyszerű programokat írnak, kész programokat értelmeznek. A tanulási képességek fejlesztése és a tanulási folyamatok támogatása érdekében interaktív oktatóprogramok alkalmazására kerül sor. Az oktatóprogramok használata közben a tanulók azonosítják az algoritmusok lépéseit, tanulmányozzák a beállítások módosító szerepét. Az interaktív programhasználat során beavatkoznak a folyamatokba; a beavatkozások következményeinek megfigyelése lehetővé teszi a programok hatékony, tudatos irányítását. Az információszerzés színtere egyre inkább átkerül
az internetre. Ebben a korosztályban elsősorban tanári irányítással zajlik az információszerzés. Az interneten történő tájékozódás és a szükséges információ beszerzése érdekében meg kell ismerni a böngésző szolgáltatásait. A tanulók eleinte a tanár által ajánlott oldalakat keresik fel, később megismerik a kulcsszavas és tematikus keresőgépek használatát is. Az információs társadalomban alapvető elvárás, hogy a tanulónak legyen saját postafiókja, ismerje az elektronikus levelezés alapvető funkcióit és az infokommunikáció szabályait. Fontos tisztázni az adatvédelem jelentőségét. A hagyományos média mellett a tanulás, művelődés során egyre nagyobb szerepet kap az elektronikus adathordozók és az interneten lévő tartalmak használata. Az információs társadalom témakör feldolgozása közben a tanulók megismerkednek az internet használata közben felmerülő problémákkal, felkészülnek azokra a feladatokra, amelyek az online világban várnak rájuk. Tapasztalatot szereznek az informatikai biztonsággal kapcsolatos területeken, megismerkednek a számítógép védelmi lehetőségeivel, a személyes adatvédelemmel. A tanulók a tanulás során számtalan különböző minőségű információforrással találkoznak. A célnak megfelelő források kiválasztása megfelelő tapasztalaton alapul, melynek érdekében az információforrások hitelességének megítélésére, értékelésére kerül sor. A tanulást támogató információforrások saját dokumentumokban való alkalmazása, az információforrásokra való hivatkozások egyre nagyobb szerepet töltenek be a tanulás során, ennek érdekében a tanulók hivatkozásokat tartalmazó mintákat tekintenek meg és értelmeznek. Az e-szolgáltatások fontos szerepet töltenek be az információs társadalomban, ennek érdekében a tanulók az életkori sajátosságoknak megfelelő elektronikus szolgáltatásokat ismernek meg, azonosítják azok szerepét. Megfigyelik a szolgáltatások működését, megfogalmazzák az eljárások futtatása közben szerzett tapasztalataikat, azonosítják az egyes eljárások célját. Kiválasztják a személyes igényeiknek megfelelő szolgáltatásokat, megismerik a szolgáltatások igénybevételéhez szükséges eljárásokat, és tapasztalatot szereznek azok biztonságos működésében. A könyvtári informatika fejlesztési területen ebben a szakaszban az alsó tagozaton szerzett iskolai könyvtári és gyermekkönyvtári tapasztalatokra építve a megszerzett tudás rendszerezése és tudatosítása kerül középpontba. A tudás bővítése és a szokásformálás során egyre hangsúlyosabb szerepet kap a könyvtári források és szolgáltatások tanulásban való felhasználása. Cél, hogy a tanuló minden tantárggyal kapcsolatban megismerje a különböző források felhasználási lehetőségeit. Ezeken az évfolyamokon cél, hogy a tanuló tanári irányítás mellett, önállóan tájékozódjon az iskola könyvtárában. Kiemelt szerepet kap a korosztály számára készült nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztő művekben való önálló tájékozódás, és a szerzett információk megadott szempontok szerinti felhasználása, a források azonosítása. 7–8. évfolyam Az informatikai eszközök közül egy operációs rendszer rutinszerű használata fontos a számítógéppel való kommunikáció során. Ezeken az évfolyamokon a tanulók már önállóan használják a legfontosabb eszközöket, segítség nélkül kezelik a fájlokat és mappákat. Napjainkban egyre fontosabbá válik az információk digitális formában való tárolása, az analóg információk digitalizálása. A digitalizált állományok mérete sokszor rendkívül nagy lehet, ezért szükséges a tömörítési módok és eljárások ismerete is. Az alkalmazói ismeretek elsajátításával gyakorlottan használják a tanulók a szövegszerkesztő programot, tudnak szöveget, képet és táblázatot is tartalmazó dokumentumot minta vagy leírás alapján elkészíteni. A dokumentumok
esztétikus megjelenítése érdekében képek gyűjtésére, feldolgozására kerül sor, képszerkesztő program segítségével. Ismerik a tanulók a táblázatkezelés alapjait, a diagramok szerkesztésének, módosításának lépéseit. Tudnak különböző dokumentumokból származó részleteket saját munkájukban elhelyezni, ismerik a webes publikáció jellemző elemeit. A problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakörben a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten tovább mélyítik az algoritmusleíró eszközökkel kapcsolatos ismereteiket, egyszerű algoritmusokat értelmeznek és fogalmaznak meg. Az iskolai élettel kapcsolatos, vagy egyénileg választott összetettebb problémák megoldásának folyamatát a tanulók tanári segédlettel részfolyamatokra bontják fel. A korábban megkezdett, folyamatos beavatkozást igénylő problémák tanulmányozása a paraméterértékek változtatásával és a változtatások eredményeinek megfigyelésével folytatódik. A tanulók a problémákhoz algoritmusokat készítenek, az algoritmusokat programozási nyelven kódolják, a kódolás során megismerik a program működését, alkalmazzák a megismert utasításokat. Az alulról felfelé építkezés és a lépésenkénti finomítás elve alapján a tanulók több oldalról megközelíthetik a problémát, feltárják a probléma szerkezetét, értelmezik az adatok közötti összefüggéseket, a strukturált megoldás érdekében eljárásokat készítenek. Az egyenletekkel leírható folyamatok tanulmányozása nem feltétlenül igényel informatikai segítséget, viszont a véletlen jelenségek tanulmányozása elképzelhetetlen a számítógép véletlenszám-generátora nélkül. A véletlenen alapuló jelenségek tanulmányozása akár a saját készítésű, akár a mások által készített programok tanulmányozásakor tanulságos. Az infokommunikációs eszközök használatakor, az információszerzés során az általános iskola utolsó évfolyamain az internet hatékony használata kerül előtérbe. A tanulók az egyszerű keresések mellett az összetett keresések végzésében is gyakorlatot szereznek. Az információszerzés során szerzett tapasztalatok következtében megjelenik a kritikus szemlélet az információk hitelességével szemben. A szükséges információk megkeresésén, letöltésén túl a saját anyagaik publikálására is sor kerül. A korábbi évek során megismert infokommunikációs eszközök bővítése, egyéb internetes és mobilkommunikációs lehetőségek megismerése következtében a tanulók egyre tudatosabban választanak a rendelkezésre álló elektronikus médiumok között. Betartják az adatvédelem alapvető szabályait, felismerik az ártó szándékú támadásokat és megfelelő eszközökkel képesek védekezni ezek ellen. Az információs társadalom témakör feldolgozása során a tanulók megismerik az információkezeléssel kapcsolatos feladatokat, a veszélyek elhárítási lehetőségeit, a jogi és etikai vonatkozásokat. Az alkalmazás során kiemelt szerepet kap az információforrások hitelességének értékelése, az információk etikus használata. Az informatikai eszközök használatakor törekednek a helyes módszerek kialakítására, megismerik a kulturált együttélésre vonatkozó szabályokat és betartják azokat. Az informatikai eszközök használata jelentősen hozzájárul a változásokhoz, ezért érdemes megismerni a fejlődés egyes szakaszait. A tanulók az életkori sajátosságoknak és az igényeknek megfelelő elektronikus szolgáltatásokkal ismerkednek meg, majd sor kerül azok hétköznapi életben betöltött szerepének, céljainak azonosítására és biztonságos, kritikus használatára. A fejlesztés során a szolgáltatások kiválasztását követően a működés megfigyelése és megértése, az egyes funkciók kipróbálása, a működési algoritmusok azonosítása, az eljárások értő alkalmazása és a kritikus szemléletmód kialakítása kap hangsúlyos szerepet. A könyvtári informatika fejlesztési területen az egyre tudatosabb könyvtárhasználóvá nevelés a kiemelt cél. Ehhez járul hozzá az információs problémamegoldás alapvető lépéseinek ismerete, az egyes eszközök, módszerek tanári támogatással történő alkalmazása, továbbá az iskolai könyvtár
állományának és szolgáltatásainak önálló használata. Az önálló forráskiválasztást és használatot, a döntések meghozását támogatja, hogy a tanulók megismerik az egyes könyvtártípusok és szolgáltatásaik jellemzőit, különbségeit, a nyomtatott és elektronikus kézikönyvek, tájékoztató eszközök széles tárházát, azok információs értékét. A különböző tantárgyi gyűjtőmunkákhoz, projektmunkákhoz kapcsolódó támogatásban, értékelésben hangsúlyos szerepet kapnak az etikai és jogi vonatkozások, a forrásjegyzék készítése és a hivatkozások. Osztályfőnöki 5–8. évfolyam számára (heti 1 órás változat) A tantárgy órakerete: Évfolyam
Heti órakeret
Évi órakeret
Kerettantervi órakeret
Helyi tervezésű órakeret
5.
1 óra
36 óra
36 óra
-
6.
1 óra
36 óra
36 óra
-
7.
1 óra
36 óra
36 óra
-
8.
1 óra
36 óra
36 óra
-
A fejlesztési területek – nevelési célok a teljes iskolai nevelési-oktatási folyamat közös értékeit jelenítik meg, így áthatják e pedagógiai folyamatok egészét. E területek – összhangban a kulcskompetenciákban megjelenő ismeretekkel, képességekkel, attitűdökkel – egyesítik a hagyományos értékeket és a XXI. század elején megjelent új társadalmi igényeket. A Nat-ban megjelenő nevelési célok tematizálják a felsőbb évfolyamokon (5–8. évfolyam) az osztályfőnöki órák témaköreit, ezáltal érvényesülnek a tartalmi szabályozás különböző szintjein és valósulnak meg a köznevelés folyamatában: A fejlesztési területek, nevelési célok intézményi szintű tudatos követése, valamint a hozzájuk rendelt feladatok végrehajtása és végrehajtatása az intézményi pedagógiai kultúra és a színvonalas pedagógiai munka meghatározó fokmérője, a pedagógiai-szakmai ellenőrzés egyik fontos kritériuma. Az erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatának elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az életben elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítésmódokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja olyan, a tanulók életében nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a mértéktartás, az együttérzés, segítőkészség és a tisztelet. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – kihat egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is.
Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni-közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek. Alakuljon ki bennük a közösséghez való tartozás, a hazaszeretet és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért a tanulók, magyarságtudatukat megőrizve, ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A közügyekben való részvétel a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését kívánja. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. Az önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező adottságainak, szellemi és gyakorlati készségeinek kifejezésre jutását és kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmei hiteles kifejezésére, empátiára és kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az elsajátított tudást és készségeket énképébe be tudja építeni, a tanítástanulás egész folyamatában támogatni kell abban, hogy érezze, alakítani tudja fejlődését, sorsát és életpályáját. A megalapozott önismeret hozzájárul a boldog, egészséges és kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához.
A családi életre nevelés A családnak kiemelkedő jelentősége van a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének, testi és lelki egészségének, közösségi létének alakításában. Ezért társadalmi elvárásként fogalmazódik meg a nevelési-oktatási intézményeknek a gyermekek nevelésében, az erkölcsi normák közvetítésében, a harmonikus családi minták közvetítésében való fokozott részvétele. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A családi életre való felkészítés segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, valamint a családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésében. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. A testi és lelki egészségre nevelés
Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok készítsék fel a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, gondozására, társas viselkedésük szabályozására, a társas konfliktusok kezelésére. A gyerekek, fiatalok sajátítsák el az egészséges életmód elveit, és – amennyire csak lehet – azok szerint éljenek. Az iskola feladata az is, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A Nat ösztönzi a személyiségfejlesztő nevelést-oktatást, melynek része az akadályozott, hátránnyal élő fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges feladatok meghatározása. Ez akkor lehet eredményes, ha az intézmények pedagógiai programja, a helyi tanterv külön figyelmet szentel minden tanuló képességbeli és társadalmi különbözőségének. A nevelési-oktatási intézmény alakítsa ki a gyerekekben, fiatalokban a beteg, sérült, fogyatékkal élő emberek iránti együttérző és segítő magatartást. Saját élményű tanuláson keresztül fejlessze ki a tanulókban a szociális érzékenységet és számos olyan képességet (együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A nevelés célja, hogy a természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók ismerjék meg azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük természeti és társadalmi értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Pályaorientáció Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a tanulók kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, és képessé válnak hivatásuk megtalálására, foglalkozásuk és pályájuk kiválasztására és a hozzájuk vezető erőfeszítések megtételére. Ehhez fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világában és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát.
Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Médiatudatosságra nevelés A médiatudatosságra nevelés lehetővé teszi, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosságnak felelős résztvevői legyenek; értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét. Az értelmező, kritikai és tevékenybeállítódás kialakítása révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A médiatudatosságra nevelés során a tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; a tanulók csoportban miként működhetnek együtt; hogyan rögzíthetők hívhatók elő pontosan, szó szerint a szövegek, meghatározások, képletek stb. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése. Történelem és társadalomismeret 5-8. évfolyam Célok és feladatok A történelem minden társadalom kollektív emlékezete. A múlt megismerése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az ember eligazodjon saját világában. Az azonosságtudat kialakulásának is előfeltétele. Nem lehet az általános iskolai történelemoktatásnak a feladata a múlt teljességre törekvő bemutatása. Képeket lehet csak felvillantani a történelemből. Meg kell alapozni persze az általános műveltség történelmi tárgyi tudását. De az ismeretek és a képességfejlesztés egyensúlyára kell törekedni. Így lehet eredményesen felkészíteni a tanulókat a középiskolai tanulmányokra. E tantárgy tanítása során az egyik legfontosabb cél a történeti szemlélet kialakítása és fejlesztése. Az emberi kultúra minden eleme egy felhalmozási folyamat eredményeként jött létre. A mában is tovább élnek évezredekkel ezelőtti civilizációk vívmányai, minden új nemzedék sorsa függ az előzőétől. Az egyes korok és társadalmak embere kihívásokkal kellett, hogy szembenézzen, és válaszolnia kellett ezekre. A folyamatosság mellett tehát a folytonos változtatás alakította az emberi történelmet. Ismerjék fel a tanulók, hogy az értékek
megőrzésének milyen nagy szerepe van a társadalomban. A történelemoktatás feladata az ismeretátadáson és a képességfejlesztésen túl teret adni a nevelési célok megvalósításához. Az események, történelmi személyek életének ismertetése alkalmat adhat az emberi társadalmak sokszínűségének, egymásra hatásának bemutatására, az egyetemes és az európai kultúra értékeinek megismertetésére. A múlt gazdag tárháza segítség lehet az iskola és a történelemtanár szabadon megválasztott nevelési célkitűzéseinek megvalósításához. A múlt felidézése, a képességfejlesztés akkor lehet eredményes, ha sikerül felkelteni az érdeklődést a történelem iránt, ha sikerül igazodni az 5-8. évfolyamok életkori sajátosságaihoz. Az érdeklődés felkeltésének a múlt élményszerű megjelenítésén, a történetek tanításán kell alapulnia. Az 5-6. évfolyamos tanulókat a konkrét gondolkodás jellemzi. Éppen ezért a történetekből kiindulva lehet az eseményeket, tényeket, fogalmakat és összefüggéseket megtanítani. A történettanítás mellett a képszerű megjelenítésre törekvés teheti színesebbé az oktatást. Fontos azonban már ekkor is a kritikai szemlélet kialakításának megkezdése. A 7–8. évfolyamok történelemtanítása nem jelent gyökeres változást az eddigiekhez képest, de továbblépést igényel az önálló véleményalkotás, ismeretszerzés, a tananyag magasabb szintű feldolgozása terén. A történettanítás mellett a történelem megismerésének elmélyültebb, összetettebb módszereit kell alkalmazni. Az érdeklődés felkeltését szolgálja az is, hogy a történelmi események bemutatása mellett hangsúlyos szerepet kap az életmód, a mindennapok világának megrajzolása. Különös tekintettel a gyermekek sorsára. Az állampolgári ismeretek tanításának az a feladata, hogy segítsen eligazodni a jelenkor viszonyaiban, megtanítson a demokratikus közélet működésének elveire, jogi szabályozottságára, a demokratikus állam felépítésére.
5. évfolyam
6. évfolyam
7. évfolyam
8. évfolyam
Heti óraszám
2 óra
2 óra
2 óra
2 óra
Éves óraszám
72 óra
72 óra
72 óra
72 óra
5. évfolyam Tematikai egység címe
órakeret
Az emberiség őskora. Egyiptom és az ókori Kelet kultúrája
12 óra
Az ókori görög-római világ
23 óra
A középkori Európa világa
14 óra
A magyarság történetének kezdetei és az Árpádok kora
16 óra
Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret (a kerettantervben ún. szabad órakeret, az éves óraszám 10%-a)
7 óra
Az össz. óraszám
72 óra
6. évfolyam Tematikai egység címe
órakeret
A Magyar Királyság virágkora
13 óra
A világ és Európa a kora újkorban
14 óra
Magyarország a kora újkorban
18 óra
A forradalmak és a polgárosodás kora Európában és Magyarországon
20 óra
Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret (a kerettantervben ún. szabad órakeret, az éves óraszám 10%-a)
7 óra
Az össz. óraszám
72 óra
7. évfolyam Tematikai egység címe
órakeret
A nemzetállamok kora és a gazdasági élet új jelenségei
8 óra
Önkényuralom és kiegyezés. A dualizmus kora Magyarországon
12 óra
A nagyhatalmak versengése és az első világháború
8 óra
Európa és a világ a két háború között
11 óra
Magyarország a két világháború között
14 óra
A második világháború
12 óra
Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret (a kerettantervben ún. szabad órakeret, az éves óraszám 10%-a)
7 óra
Az össz óraszám
72 óra
8. évfolyam Tematikai egység címe
órakeret
Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése
6 óra
Magyarország a világháborús vereségtől a forradalom leveréséig
8 óra
A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása
6 óra
A Kádár-korszak jellemzői
8 óra
Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése
6 óra
Demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon
5 óra
Társadalmi szabályok
3 óra
Állampolgári alapismeretek
5 óra
Pénzügyi és gazdasági kultúra
5 óra
Háztartás és családi gazdálkodás
5 óra
Médiakörnyezet, a média funkciói, a nyilvánosság
3 óra
A médiamodellek és intézmények
3 óra
A média társadalmi szerepe, használata – Reklám és hír a hagyományos és az új médiában
2 óra
Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret(a kerettantervben ún. szabad órakeret, az éves óraszám 10%-a)
7 óra
Az össz. óraszám
72 óra
Kémia
Tantárgy célja és feladatai: A kémia tanításának célja és feladata, hogy a tanulók fokozatosan sajátítsák el azt a kémiai műveltségtartalmat és szemléletet, amely a 21. század kulturált emberét képessé teszi arra, hogy a környezetében megjelenő és mindennapi tevékenységében felhasználásra kerülő anyagok kémiai tulajdonságait, hatásait, a kémiai jelenségeket és azok összefüggéseit, törvényeit megértse, és segíti őt az anyagok tudatos felhasználásában. Az anyag sokféleségének bemutatása mellett e sokféleség osztályozásával meg kell mutatni, hogy az néhány egyszerű elv alapján jól megérthető és kezelhető. A továbbfejleszthető ismeretanyag és a szemléletmód járuljon hozzá a tanulók egységes természet- és társadalomképének
formálásához,
egyéni
képességeik
felismeréséhez
és
fejlesztéséhez,
a
természettudományok iránti érdeklődés és az önművelés iránti igény felkeltéséhez. A tanulók tudjanak ismeretekhez jutni a természeti és technikai környezet jelenségeinek, folyamatainak megfigyelése, mérése, vizsgálata és értelmezése, illetve az ismeretterjesztő irodalom, a könyvtár és az elektronikus információhordozók révén. Legyenek képesek a természettudományok körébe tartozó különböző problémák felismerésére. A kémia tanulása alakítson ki felelősségteljes tudást az élő környezet megóvása és az egészséges életmód megvalósítása érdekében. A kémiai tananyag a lehetőségek maximális felhasználásával kapcsolódik több más műveltségterülethez, azokkal együttműködve tekinthetik át az embernek, az általa létrehozott társadalomnak, valamint az őt körülvevő természetnek a kölcsönhatásait. A kémia műveltségi terület keretei között folyó nevelés-oktatás a fenntartható fejlődés igényeinek megfelelően formálja a tanulók gondolkodásmódját, természethez való viszonyát. Az informatika tárgyban elsajátított képességek, készségek gyakoroltatása, továbbfejlesztése során alapvető önművelési, ismeretszerzési technikákat gyakorolhatnak a diákok. A kémiai eljárások, valamint az egyes elemek, vegyületek, módszerek felfedezésének történetével, neves kémikusok tevékenységének tanításával az a cél, hogy kialakuljon a tanulókban a kémia kultúrtörténeti szemlélete. A kémiaoktatás feladata, hogy nyújtson maradandó és hasznosítható tudást, komplex természetbarát szemléletet, biztosítson olyan kémiai alapműveltséget, amely alkalmas a szakirányú képzés megalapozására. Heti óraszám:
7. évf. 1,5
8. évf. 1,5
Évfolyamok óraszáma:
56 (+2)
56 (+2)
7. évfolyam Tematikai egység 1. 2. 3. 4.
A kémia tárgya, kémiai kísérletek Részecskék, halmazok, változások, keverékek A részecskék szerkezete, tulajdonságai, vegyülettípusok A kémiai reakciók típusai Tanulókísérletekre, megfigyelésekre Szabadon tervezhető Összesen:
Órakeret 4 óra 16 óra 12 óra 14 óra 3 (+2) óra 5 óra 56 óra
Célok és feladatok A tanulók – ismerjék meg a kémia tudományának szerepét a társadalmi folyamatokban, – ismerjék meg a kémia tantárgy hatékony elsajátítását segítő módszereket, – lássák be, hogy az anyagok tulajdonságai különféle nézőpontok szerint vizsgálhatók, – ismerjék fel a vizsgált anyagok lényeges fizikai és kémiai tulajdonságait, – tudják megfigyeléseiket önállóan elmondani, írásban, rajzban rögzíteni, – ismerjék fel megfigyeléseik során az azonosságokat és a különbözőségeket, – tudják balesetmentesen használni az egyszerűbb laboratóriumi eszközöket, anyagokat, – ismerjék meg az égés jelentőségét, veszélyét, – tudják csoportosítani az anyagokat, ismerjék és alkalmazzák az összetett anyagok szétválasztási módjait, – legyenek képesek megkülönböztetni a kémiai változásokat más anyagi változásoktól, – legyenek képesek tudásuk alkalmazására nemcsak a tanítási órán, hanem a mindennapi életben is, – vegyék észre, és elemi szinten figyeljék meg a természeti jelenségeket és folyamatokat, – legyenek képesek az informatika tantárgyban elsajátított ismeretek és készségek alkalmazására, – végezzenek számítási feladatokat az oldatokkal, az anyagok tömegével és a részecskeszámmal kapcsolatosa
8. évfolyam 1. 2. 3. 4.
Tematikai egység Élelmiszerek és az egészséges életmód Kémia a természetben Kémia az iparban Kémia a háztartásban Szabadon tervezhető
Órakeret 13 óra 12 óra 12 óra 14 óra 3 (+2) óra Összesen: 56 óra
Célok és feladatok – A tanulók a megismert anyagszerkezeti alapfogalmak alkalmazásával bővítsék ismereteiket a környezetükben előforduló, a mindennapi tevékenységben felhasznált, életünket meghatározó és befolyásoló anyagok körében, sajátítsák el azok fontosabb tulajdonságait, az alapvető természeti törvényeket, az anyagok biztonságos felhasználásának módjait. – Az elsajátított művelődési tartalom alakítson ki átfogó természetbarát szemléletet, felelősségteljes és hasznos tudást az élő környezet megóvására.
Ének - Zene 5-8. évfolyam ÉNEK-ZENE Heti óraszám Éves óraszám
5. évfolyam 1 37(-1)
6. évfolyam 1 37(-1)
7. évfolyam 1 37(-1)
8 évfolyam 1 37(-1)
5. évfolyam
5. évfolyam
A tantárgy heti óraszáma 1
Tematikai egység címe Zenei reprodukció – Éneklés
A tantárgy éves óraszáma 37(-1)
Órakeret 15 óra +2
Zenei reprodukció – Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység
3 óra
Zenei reprodukció – Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek
3 óra
Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése
4 óra
Zenei befogadás – Zenehallgatás Össz. óraszám:
7 óra +2 32 óra +4
6. évfolyam 6. évfolyam
A tantárgy heti óraszáma 1
Tematikai egység címe Zenei reprodukció – Éneklés
A tantárgy éves óraszáma 37(-1) Órakeret 15 óra +2
Zenei reprodukció – Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység
4 óra
Zenei reprodukció – Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek
3 óra
Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése
3 óra
Zenei befogadás – Zenehallgatás Össz. óraszám:
7 óra +2 32 óra +4
7. évfolyam 7. évfolyam
A tantárgy heti óraszáma 1
Tematikai egység címe
A tantárgy éves óraszáma 37(-1) Órakeret
Zenei reprodukció – Éneklés
11 óra +2
Zenei reprodukció – Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység
4 óra
Zenei reprodukció – Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek
3 óra
Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése
4 óra
Zenei befogadás – Zenehallgatás
10 óra +2
Össz. óraszám:
32 óra +4
8. évfolyam 8. évfolyam
A tantárgy heti óraszáma 1
Tematikai egység címe
A tantárgy éves óraszáma 37(-1) Órakeret
Zenei reprodukció – Éneklés
11 óra +2
Zenei reprodukció – Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység
4 óra
Zenei reprodukció – Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek
3 óra
Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése
4 óra
Zenei befogadás – Zenehallgatás
10 óra +2
Össz. óraszám:
32 óra +4
Fizika 7-8. évfolyam Fejlesztési feladatok: A fizika tanulása, tanítása segítse
- biztonsággal tájékozódni a természetben, a társadalomban, a rázúduló információhalmazban, felismerni abban a helyét és feladatait, és ezek ismeretében képes lesz rendszerben gondolkodni és önállóan cselekedni; - megismerni az ehhez szükséges fizikai jelenségeket, fogalmakat, törvényszerűségeket életkorának megfelelő alkalmazási szinten és kialakítani önmagában az olyan logikus (a természettudományokra jellemző, de általánosan felhasználható) gondolkodásmódot, amely segíti felismerni és megkülönböztetni az áltudományos tanokat a bizonyított ismeretektől, így tudatosan tudja, hogy döntéseiben mit vegyen figyelembe; - észrevenni a kapcsolatot a fizika fejlődése és a társadalom változása, a történelmi folyamatok kialakulása között, megismerni, értékelni a legkiválóbb fizikusok munkásságát, tudományos eredményeit, ezek hatását az emberiség életére. - eldönteni, hogy miben tehetséges, és ez alapján meghatározni azt az életpályát, amire sikeresen felkészülhet. - a fizikai ismeretek rendszerében felismerjék, hogy melyek azok az alapvető fogalmak, elvek, törvények, amelyekre a rendszer épül. - észrevegyék és tudatosan használják az anyag, test, változási folyamatok, ezek tulajdonságai, az ezeket jellemző mennyiségek összetartozó, de alapvetően különböző jellegű fogalmát. - A fizika tantárgy a NAT-ban meghatározott fejlesztési területek és kulcskompetenciák közül járuljon hozzá a különböző kompetenciák fejlesztéséhez.: Természettudományos kompetencia; Szociális és állampolgári kompetencia; Anyanyelvi kommunikáció; Matematikai kompetencia; Digitális kompetencia Hatékony, önálló; Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Mindezekre és sok más sikeres fejlesztésre és a sikerélmény széleskörű biztosítására a legalkalmasabb módszer a gyermekközpontú, az életkori sajátosságokat tiszteletben tartó, gyakorlati szemléletű, rendszerben gondolkodtató, színvonalas fizikatanítás. 7. évfolyam
A tematikai egységek címe Természettudományos vizsgálati módszerek, kölcsönhatások Mozgások Nyomás Energia, energiaváltozás Hőjelenségek
Óraszámok: (Új anyag + gyakorlás + ismétlés + összefoglalás + ellenőrzés.) B1 változat: (2 ; 1,5) 11 21 9+5* 9 10
—
Az évi 10 % 5*+2 Év végi összefoglalás, az 5 elmaradt órák pótlása Az óraszámok 72 összege + 2 ÓRA: - tanuló kísérleti óra (mérések eredményei – következtetés) 8. évfolyam Tematikai egységek címe
Óraszámok (Új anyag + gyakorlás + ismétlés + összefoglalás + ellenőrzés) B1 (2; 1,5)
Elektromosságtan Optika, csillagászat Az évi 10 % A tanév végi összefoglalás, az elmaradt órák pótlása Az óraszámok összege
26 16 5 7 54
2 óra: érdekes (nem közvetlenül a tananyaghoz kapcsolódó) kísérletek bemutatása a tanulók által 2 óra: év végén a 7. osztályos tananyag főbb fogalmainak áttekintése 1 óra: az interneten az önálló ismeretszerzést segítő oldalak felfedeztetése, megmutatása
2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. Magyar nyelv és irodalom 7 7 6 Idegen nyelvek Matematika 4 4 4 Erkölcstan 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1 Ének-zene 2 2 2 Vizuális kultúra 2 2 2 Életvitel és gyakorlat 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 Informatika 0+1 0+1 0+1 Szabadon tervezett órakeret 0 0 1 Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam
4. évf. 6 2 4 1 1 2 2 1 5 0+1 1 27
Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezett órakeret Rendelkezésre álló órakeret
5. évf. 4 3 4+1 1
6. évf. 4 3 3 +2 1
7. évf. 3 3 3+1 1
8. évf. 4 3 3+1 1
2
2
2
2
2
2
1
2 1 2 1 1
1 2 1 2 1
1 1+1 1 5 1 3 28
1 1+1 1 5 1 2 31
1 1+1
1 1 1 0+2 1 5 1 3 28
5 1 2 31
2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A kötelezően választható 1-1 órát az 1-2. évfolyamon a környezetismeret és a magyar nyelv és irodalom oktatás kereteiben használjuk fel. A 3.-4. évfolyamon a kötelezően választható három órát a környezetismeret, a magyar nyelv és irodalom, valamint a technika, életvitel és gyakorlati oktatás kereteiben használjuk fel. A szabadon választható 1-1 órát informatika és angol nyelv oktatására használjuk.
2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának szempontjai Az oktató munka során a tanterv kívánalmainak megfelelő tankönyveket, munkafüzeteket, térképeket, stb. használunk a tananyag feldolgozása során. A tankönyvjegyzékben nem szereplő taneszközöket a jogszabálynak megfelelően az SZM és a DÖK egyetértésével alkalmazzuk. A
nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. torna felszerelés, rajz felszerelés, technika felszerelés stb.) A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket a tanév előtt az iskola tájékoztatja. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: -A taneszközök feleljenek meg az iskola helyi tantervének. -Az egyes taneszközök, kiválasztásánál azokat kell előnyben részesíteni amelyek több tanéven keresztül használhatók. -A taneszközök használatában a stabilitásra törekszünk új taneszközök használatát csak nagyon szükséges az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben, vezetjük be. - Segítse, erősítse az új tanulásszervezési eljárások alkalmazását: differenciálás, projekt, kooperatív kiscsoportos tanulás.
2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása. Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni különbségek pedagógiai kezelése. - Fokozatosan átvezetjük a gyermekeket az óvodai játékközpontú cselekvéseikből az iskolai tanulás tevékenységeibe. - A mozgásigény kielégítésével a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és hallásfejlesztésével, a koncentráció és relaxáció képességének alapozásával - Az egészséges életvitel kialakításához a környezetismeret és a technika tantárgyakon belül gyakorlati oktatással szeretnénk hozzájárulni. - Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani. Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítás-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a NAT elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. - Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat-és problémamegoldáshoz. - A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása. - A kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelése, érzési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük.
- A személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozása: a helyes magatartásformák megismertetése, gyakoroltatása. - Fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktívtanulási technikákat és tanulásszervezési módokat. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. Pedagógiai feladatok megvalósítása Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés A testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása Módszertani alapelvek: belső motiváció, differenciálás, kooperatív. Kulcskompetenciák fejlesztése Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos és technikai kompetencia Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A hatékony, önálló tanulás - Hogyan szervezeti keretek között valósítja meg az iskola? Milyen tartalommal? Egészségfejlesztési program egészséges táplálkozás mindennapos testnevelés testi- lelki egészség, szenvedélybetegségek megelőzése
iskolai erőszak megelőzése baleset megelőzés, elsősegélynyújtás személyi higiéné veszélyeztetettség megelőzése gyermekvédelmi feladatok szervezése Tanulási módszerek kialakítása: Célunk: Valamennyi tanulónkat eljuttatni a képességei maximumára. Feladataink: A Nemzeti Alaptanterv a tanulást a kiemelten fejlesztendő területek közé sorolja. Ennek továbbgondolásaként feladataink: a tanulási módszerek megfelelő formáinak tanítása az alapképességek biztos birtoklása, a tanulási módszerek megtanítása, tanulóink kommunikációjának fejlesztése a tanulási részképességek fejlesztése (beszéd, olvasás, figyelem, memória, gondolkodás, logika, önművelés) tanulóink problémamegoldó képességének fejlesztése Tanulóink szokásrendszerének kialakítása
2.4.1 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a NAT elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. Arra épül, hogy a tudást mindenki maga építi fel, és ebben a gondolkodási folyamatban aktívan kell részt vennie, ehhez másokkal együtt kell működnie. A leegyszerűsített, leképzett, megszerkesztett tananyag ezt nem tudja biztosítani, csak a tapasztalatok és az életszerű helyzetek. A komplex tanulási környezet megteremtése alapfeltétel: többé már nem egy tankönyv és egy tanár az információ forrása, hanem maga a valóság. Az életszerű helyzetekben fellelhető valóságos problémákra csoportosan, változatos munkaformákkal és módszerekkel keresik a diákok a választ. A konstruktivista pedagógia sajátos tanulási környezetet igényel, amelyben a tanulók együtt dolgozhatnak és segíthetik egymást, változatos eszközöket és információs forrásokat használva, a tanulási célok eléréséhez és a problémamegoldó tevékenységhez. Számítógépes osztálytermi környezetben számos pedagógiai és tanulási mód megvalósítható, pl. a problémaközpontú
és a projekt alapú tanulás. A számítógépes osztálytermi környezet akkor is alkalmasabb a korszerű módszerek alkalmazására, mint a számítógépterem, ha nincs annyi gép, ahány tanuló. Akár egy-két számítógép is elegendő ahhoz, hogy megfelelő tanulás- és munkaszervezéssel csoportos, együttműködésen alapuló megismerési folyamatok végbemenjenek. Az átlagos számítógépterem merev elrendezése és csoportbontásra tervezett mérete nem segíti a modern infó-kommunikációs eszközök integrálását a tantárgyi oktatásba. Tanórai differenciálás: A frontális/hagyományos tanulás során a tanárnak nem nyílik lehetősége arra, hogy az egyé-ni különbségeket figyelembe vegye. A differenciált tanulásszervezés alapjai: Ezek a tanulói különbségek teszik szükségessé a pedagógusok módszertani megújulását, hogy a „jól bevált” tanítás-tanulási folyamatok mellé új szemléletet alakítsanak ki, amelybe beleférnek új módszerek, technikák és munkaformák. A változást kiváltó önelemző kérdések: Hogyan taníthatnék hatékonyabban? Hogyan nyújthatnék segítséget? Hogyan tehetném pozitívabbá a tanulók iskolához fűződő viszonyát? Érdeklődés szerinti csoportbontás A csoportok érdeklődés szerint homogén szervezésűek, a csoportokon belül minden tanuló azonos feladatot végez. A csoporttagok nem feltétlenül kooperálnak egymással, ebben az esetben nem szükséges a 3-5 fős csoportszervezés, mivel a gyermekek a feladatokat részben
2.4.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási
eredményességhez
szükséges
kulcskompetenciák,
képesség-együttesek
és
tudástartalmak megalapozásának folytatása. Kulcskompetenciák megalapozása, együttműködési készség fejlődése, a tanulói tudás megalapozása: 1. Erősödjön a kulcskompetenciák megalapozása.
Nem szakrendszerű órák differenciált szervezése, kooperatív technikák alkalmazása az 5. 6. osztályban
Alsó tagozaton a tervezett tananyag a kulcskompetenciák fejlesztését szolgálja.
Lexikális ismeretek közvetítése és számonkérése helyett az ismeretek munkáltató feldolgozását és alkalmazását helyezzük előtérbe. Versenyeztetés helyett a kooperatív együttműködést erősítsük a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon. Osztályszinten egységes, de egyénre szabott és differenciált tanulási követelményeket, valamint ellenőrzési értékelési eljárásokat alkalmazunk.
minden tanuló érje el a helyi tantervben leírt követelményt, de adjunk lehetőséget egyéni tanulási utakra, egyéni ellenőrzéssel, értékeléssel
5. Egyéb
az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;
az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;
a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,
2.4.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen áttartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A gimnázium hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen áttartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. Fejlesztés:
a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;
a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;
a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával;
fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktívtanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;
2.5 Mindennapos testnevelés Törvényi háttér: A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdése értelmében az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében. Ezt először a 97. § (6) bekezdése alapján a 2012/2013 – as tanévben az iskolai oktatás első, ötödik évfolyamán kell bevezetni, majd ezt követően felmenő rendszerben. Iskolánk mindennapos testnevelési programja a testnevelés órákon és a délutáni sportórákon túl tartalmaz mozgásfejlesztő órákat, tartásjavító foglakozásokat, különböző szabadidős sportágakat. Ezen felül tervezünk a szabadidő hasznos eltöltésére különböző programokat, amelyekbe a szülőket is bevonjuk. Célja: Napjainkban felértékelődött a sportolás szerepe, az egészséges életmód, a jobb életminőség kialakításában. Az intézmény mindennapos testnevelési programja a helyi lehetőségekből kiinduló, reális, fenntartható célkitűzés, mivel a program iskolánk minden tanulójának egész éven át lehetőséget ad a rendszeres mozgásra. A mindennapos testnevelésben lehetőség van arra, hogy a tanuláshoz szükséges tulajdonságokat megerősítsük: legyen erős, kitartó, becsületes és szorgalmas, ne legyen fáradékony, bírja a tanulással járó idegi és fizikai terhelést. A gyerekek iskolai leterheltsége, a felnőttek mindennapos munkája egyre inkább indokolttá teszi azoknak a mozgásformáknak az előtérbe kerülését, amelyek alkalmasak a rekreációra, kikapcsolódásra, a sport, a mozgás örömének élvezetére. Ezért programunknak célja, hogy a gyerekek minél szélesebb körben ismerkedjenek meg – lehetőségeinknek megfelelően – a legkülönbözőbb szabadidősportok alapjaival, hogy kiválaszthassák a számukra megfelelő sportot, amelyeket később folytatva javulhat életminőségük, testi-lelki egészségük, fenntartva természetesen a „klaszszikus”, a tantervben is szereplő mozgásformák elsődlegességét.
A játéknál jobb nevelő nem létezik, mert része a vereség és a győzelem, feltétele a szabályok betartása, és ami a legfontosabb, része a siker is. A programnak fontos része a gyerekek számára mozgáslehetőség szervezése. A délutáni sportórák feladatai: - Elsősorban játéklehetőség biztosítása - Házibajnokságok szervezése, lebonyolítása változatos sportjátékokból (labdarúgás, kézilabda, röplabda) - Felkészítés iskolai és iskolán kívüli versenyekre Az alsó tagozatos mozgásfejlesztő órák célja: Fejlődjön az ideg-, az izom- és a csontrendszer, egyensúlyérzékelés, koordináció, térbeli tájékozódás. A mozgásfejlesztés több célra irányul: Nagymozgásokra és a sportmozgásokra. A nagymozgások gyakoroltatása segítse elő a fejlődésbeli egyenlőtlenségek csökkentését, és a finommotoros mozgást kívánó írástanulást is készítse elő. A sportmozgások célja, hogy növeljék, fejlesszék a testi teljesítőképességet és alakítsák az adott sportághoz szükséges speciális képességeket, mozgásformákat. Az alsó tagozatos mozgásfejlesztő órák feladatai: - Iskolánkban a sportirányultságnak megfelelően a mozgásanyag jelentősebb része labdás ügyességfejlesztés, a röplabda, kosárlabda és a labdarúgás sportágak alapozására. A speciális mozgásfejlesztés segítse kiküszöbölni a tanulási nehézségeket, a viselkedési és figyelemzavart. A nagy és finommozgások egymásra épülő rendszert alkotnak. A finommozgásokat fejlesztő feladatok sokszor összefüggnek a téri tájékozódás fejlesztésével is A természetes mozgáskedv megőrzése változatos, játékos feladatokkal. - Mozgástapasztalatok bővítése, a tanórán tanultak továbbfejlesztése, kiegészítése. A mindennapos testnevelés programja Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel. A mozgásszegény életmód kialakulásának megelőzése a testmozgás megszerettetésével, a rendszeres mozgáshoz szoktatással. Adjon lehetőséget az egészség hosszú távú megőrzésére, ezáltal egy jobb felnőttkori életminőségre. Az iskolai testnevelés és sport keretei közt az egészségnevelés, a szociális kompetenciák (kreativitás, önállóság, önbizalom, felelősségtudat, cselekvőképesség) a csapatmunka, a társakkal történő együttműködés egyaránt fejleszthető.
2. 6 Projektoktatás
„Ebben az esetben a gyermek lesz A Nap, amely körül a nevelés Mindennemű eszközével forog.”
Iskolánkban nagy hangsúlyt fektetünk a korszerű pedagógiai módszerek alkalmazására, melyek elősegítik a hatékony tanulást. A tanév során két középtávú /1-2/ hét és egy hosszú távú /tanév/ projektet valósítunk meg. A projektoktatás lehetővé teszi, hogy tanulóink egy-egy témát a maga komplexitásában lássanak, ismereteiket rendszerezzék, összekapcsolják, alkalmazzák. Előtérbe kerül az együttműködés, a közös munka. Fontos szerepet kap a képességek, az attitűd fejlesztése is. A módszer a passzív befogadó és feldolgozó magatartás helyett, a saját meglévő képességek, viselkedésformák kipróbálására, és újak kialakítására, a tapasztalatszerzésre is lehetőséget teremt. Projektjeink: I. Természettudományos hét Projekt résztvevői: 3- 8. évfolyam Projekt ideje, időtartama: október közepe, 1 hét A projekt célja: - Természettudományos ismeretek rendszerezése, alkalmazása, bővítése. - Tapasztalatszerzés útján következtetések levonása, összefüggések elismerése. - Komplex gondolkodás kialakítása. - Sokféle munkafolyamat megismerése és a kreatív gondolkodás fejlesztése. - Szociális kompetenciák alakítása. - A természet vizsgálatára alkalmas módszerek elsajátítása - Tantárgyak közötti integráció Tevékenységek: - Természettudományi vetélkedő - Előadás - Tudományos kísérletek - Filmvetítés - Kutatómunka - Kirándulás
- Plakát készítése II. Arany hét Projekt résztvevői: 1-8. évfolyam Projekt ideje, időtartama: március első két hete A projekt célja: - Megemlékezés iskolánk névadójáról, ismeretek bővítése. - Közösségerősítés, közös élményszerzés. - Művészeti és irodalmi ismeretek gazdagítása - Szociális kompetenciák alakítása - Az alkotói kedv , az önképzés igényének felkeltése. - Önértékelés, önismeret gazdagítása. Tevékenységek: - Koszorúzás, faültetés - Iskolanap szervezése - Vetélkedők, versenyek - Toldi- kondi - Városi versmondó, helyesírási és rajzverseny szervezése - Faliújság, plakát készítése. - Gyűjtőmunkák - Könyvtári óra, olvasókör III. Öko projekt /Az élhető világ/ A környezettel kapcsolatos tananyagtartalom közvetítésére a projektoktatás kiválóan alkalmas, mert: - széles tantárgyi koncentrációt feltételez; ezáltal komplex szemléletmód kialakítására törekszik; - a valós élet problémáit dolgozza fel; - a gyakorlati élettel kapcsolatos ismerettartalmak feldolgozása tevékenységorientált. Projekt résztvevői: 1- 8. évfolyam Projekt ideje, időtartama: a tanév során folyamatosan Projekt célja: - Lakókörzetünk természeti és társadalmi-kulturális jellegzetességeinek, adottságainak megismerése, felfedezése, az értékek és problémák feltérképezésére.
- Felelősségvállalással, önálló munkával, egymással dolgozni tudással járó tevékenységek szervezése. -A környezeti nevelés alapelveinek, fogalmának, tartalmának, megnyilvánulási módjainak körüljárása, megvilágítása. A környezettudatos életmód megalapozása. - A kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések; a helyi és globális szintek kapcsolatainak, összefüggéseinek felismerése, megértése. - A személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt; a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartás kialakítása. - Felébreszteni diákjainkban az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez, vezető technikákat, módszereket. - Az ökológiai szemlélet, gondolkodásmód alakítása. - A tanulók környezet- és természetszeretetének formálása, megszilárdítása. - Közlekedési biztonság növelése; Tevékenységek: - Vetélkedők, versenyek - Gyűjtési akciók (elem-, hulladék) szervezése - Kiállítások rendezése jeles alkalmakra - Múzeumlátogatás, témahét, terepgyakorlat, séta
- Madáretető kihelyezése, ellátása - Iskolazöldítés, parkosítás, tereprendezés, virág- és faültetés. - Erdei iskola a hatodik évfolyamosoknak - Öko-ügyeletesek munkájának megszervezése. - Rend- és tisztasági verseny.
2.7 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Gyermek- és ifjúságvédelem A gyermekvédelem minden gyermekre és fiatalra kiterjedő gondoskodás, pedagógiai, pszichológiai, szociális, egészségügyi, jogi tennivalók összessége, amelyek a gyermekek és fiatalok gondozását, ellátását, eltartását, nevelését, érdekvédelmét hivatott biztosítani. Az iskola – lévén a gyermekek hétköznapi életének színtere – különösen fontos szereppel bír a veszélyeztetettség felismerésében, a szükséges segítségnyújtás kezdeményezésében. Az ENSZ Egyezmény a gyermek jogairól alkotott
című egyezményének 1991. október 7-i hazai megerősítése, majd az ennek alapján
1997/XXXI. törvény a gyermekek jogairól és a gyámügyi igazgatásról
elfogadása ill. annak
módosításai az iskolákra – a személyes gondoskodás keretébe tartozó – gyermekvédelmi feladatokat ró.
A törvény alapelvei közé tartozik (1997. évi XXXI.tv.1-30§), hogy a törvény alkalmazása során a gyermek mindenek felett álló érdekét kell figyelembe venni, illetve biztosítani; a gyermek nevelésére elsősorban a családja jogosult és köteles; a gyermek neveléséért felelős az állam, a helyi önkormányzatok, az ellátó szervek és személyek; a család életébe történő hatósági beavatkozás kizárólag a gyermek érdekében történhet. A gyermek- és ifjúságvédelem komplex pedagógiai tevékenység és jogi kötelezettség is az intézményvezető és valamennyi pedagógus részére. A gyermekvédelem az iskola összes tanulójára vonatkozik. Kt. 19.§
(7) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége
különösen,
hogy
d) közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Iskolánk gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenysége:
családdal, szülőkkel való rendszeres kapcsolattartás
diákönkormányzat segítése
a tanulók személyi jogainak tiszteletben tartása
étkezés, tanszerellátás, napközi ellátás biztosítás
képességfejlesztés
indulási
hátrányok
csökkentése
felzárkóztatás,
hátránykompenzálás, korrepetálás Osztályfőnökök és az osztályban tanító nevelők feladatai:
az osztályba járó valamennyi tanuló képességeinek érdeklődési körének, jellemének és családi
hátterének, körülményeinek megismerése
hátránnyal induló gyermekek kiszűrése, beilleszkedésük segítése
családdal való rendszeres kapcsolattartás
a tanulókkal kapcsolatos minden változásról a gyermekvédelmi felelős értesítése, együttműködés
a problémás tanulók és az igazolatlan hiányzások folyamatos figyelemmel kísérése
Iskolánkban viszonylag kevés a veszélyeztetett tanulók száma, a hátrányos helyzetűeké azonban emelkedik. (Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akiknek
rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre
való
jogosultságát a jegyző megállapította. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű
az a
gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek.) Gyermekvédelmi felelős feladatai: segíti az iskola pedagógusainak gyermekvédelmi munkáját tájékoztatás szülői értekezleteken, családlátogatáskor, fogadóórákon prevenciós tevékenység
veszélyeztetettség megelőzése szociális ellátások számbavétele, az ellátás igénybevételének segítése veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók felmérése (az osztályfőnökök közreműködésével) problémás tanulók tanulmányi előmenetelének és szabadidős tevékenységének figyelemmel kísérése veszélyeztetettség felismerése, mértékének csökkentése bántalmazott gyermek védelme rendszeres kapcsolattartás a családdal, annak megismerése, segítése nevelési és tanulási esélyek biztosítása, ahol ezt a család körülményei gátolják a gyermek rossz tapasztalatainak kedvező iskolai élményekkel való ellensúlyozása a még súlyosabb devianciák kialakulásának megelőzése szükség esetén gyermekjóléti szolgálat értesítése a gyermekjóléti gondoskodásban részesülő gyermekekre való odafigyelés együttműködés a gyermekjóléti szolgálattal, a gyermekvédelemmel foglalkozó más hatóságokkal, szervekkel továbbképzéseken való részvétel tanköteles tanulók iskolába járásának figyelemmel kísérése igazolatlan hiányzások esetén a szükséges intézkedések megtétele
Rendeletek: 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a Köznevelési intézmények névhasználatáról 331/2006 (XII. 23.) kormányrendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat és hatáskörök ellátásáról valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről. 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről (247. § c pontja) 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 149/1997. (IX. 10.) Korm. Rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyerekvédelmi és gyámügyi eljárásról A bejelentés folyamata: Ha a tanuló 1 órát igazolatlanul mulasztott, értesítést kell küldeni a szülőnek Ha a tanuló 10 órát igazolatlanul mulasztott értesítést kell küldeni a szülőnek, a Kormányhivatal Oktatási Főosztályának, a gyermek lakóhely szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatnak és a jegyzői gyámhatóságnak. Ha a tanuló 30 órát igazolatlanul mulasztott - ez már szabálysértési tényállás -, akkor értesítést kell küldeni a B-A-Z. Megyei Kormányhivatal Hatóság Főosztályának és a gyermekjóléti
szolgálatnak. Ha a tanuló 50 órát igazolatlanul mulasztott, értesíteni kell a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt és kormányhivatalt 50 óra igazolatlan hiányzás esetén az értesítés mellett a jegyzői gyámhatóságnak küldeni kell egy iskolai jelentést arról, hogy mit tett az iskola annak érdekében, hogy a gyermek ne hiányozzon. A prevenciós munkát szolgálják a változatos iskolán kívüli tevékenységek
egészségnevelési program
egészséges életmódot szorgalmazó programok
drog- és bűnmegelőzési programok szervezése
hasznos szabadidős tevékenységek.
2.8 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái. Az iskola a nevelő és az oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmány munkájának ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A különböző elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, matematika. - a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrzik. - az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit, témazáró felmérést, dolgozatot írnak. Kiemelten fontos, hogy a tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében minél többször ellenőrizzük a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Kitűnő minősítést kap az a tanuló, aki minden tantárgyból jeles osztályzatot kap. Jeles minősítést kap az a tanuló, akinek az év végi bizonyítványában legfeljebb két négyes osztályzata van. A tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végezzük, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe vesszük azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak-fejlődtek-e vagy hanyatlottak-az előző értékelés óta. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon alsó tagozatban a különböző tantárgyak esetén a következők szerint történik:
Az első osztályban félévkor és év végén, minden tantárgy esetében szöveges értékelést alkalmazunk. (felzárkóztatásra szorul, megfelelt, jól megfelelt, kiválóan megfelelt) A második osztályban első félévében szöveges értékelést alkalmazunk, a második félévben és év végén, a 3.-4 évfolyamon félévkor és év végén minden tantárgyból osztályzattal minősítünk. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: -
jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).
-
A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden
tantárgyból, minden tanulónak legalább négy érdemjegyet kell szerezni félévente. -
A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt, a tárgyat tanító nevelő értesíti a
tájékoztató füzeten keresztül. A tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, és az esetlegesen be nem írt érdemjegyek, beírását pótolja. - A tanuló magatartásának, szorgalmának értékelését az osztályfőnök az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével végzi. Az érdemjegyről havonta tájékoztatja a szülőket.
2.9 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az otthoni és napközis felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli házi feladatok meghatározásának elvei: -
Kapcsolódjon a tanítási óra anyagához, annak gyakorlását szolgálja
-
Képes legyen a tanuló önállóan megoldani
/differenciált házi feladat/ -
Optimális mértékben terhelje a tanulókat
/átlag másfél óra alsóban és két óra felső tagozatban elegendő legyen mind az írásbeli, mind a szóbeli házi feladat elkészítéséhez./ -
Rendszeres legyen a házi feladat adása
Otthoni felkészülés: A házi feladat az iskolai munka gyakorlása legyen. Optimális arányban tartalmazzon matematika, olvasás és írás feladatot! . A jobb képességű tanulók plusz feladatként szorgalmi feladatot kaphatnak. A házi feladat elmulasztása fekete pontot von maga után, a szorgalmi házi feladat, gyűjtőmunka piros csillaggal értékelendő. A szorgalmat havonként szövegesen, írásban értékeljük, aminek része a házi feladat is.
Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai
A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk,
kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk.
Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum
20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból.
A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 1-1,5
óránál. A napközis felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása: Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: • A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása, elmélyítése. • Az első-hatodik évfolyamon az iskolában, délutáni tanulófoglalkozások alatt biztosítunk lehetőséget a házi feladat elvégzésére és az ismeretanyag mélyítésére. • A szóbeli és írásbeli feladatok elsajátítására és elvégzésére egyaránt nagy hangsúlyt fektetünk.
2.10 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban, csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik, és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.
2.11 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek FIZIKAI ÁLLAPOT MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK
A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A fizikai és motorikus képességek mérésére alkalmas tesztek:
-
egyszerűek
-
kevés szerigényűek, és bárhol végrehajthatók
-
megmutatják a gyerekek fizikai felkészültségének mértékét
A teszteket évente kétszer tanév elején ősszel, és tanév végén májusban végezzük 1-8.
évfolyamban. Először az izomerő tesztet vagy izomerőt mérő teszteket és utoljára az állóképességi futást
végezzük. A tanulóknak mindig megfelelő pihenési időt kell hagyni, a tesztek között. A motiváció nagyon fontos, miért végeztetjük. Összehasonlítási lehetőséget nyújtunk hol áll a tanuló (személyre szólóan):
-
tavalyi eredményhez képest
-
vagy év elejéhez képest
-
vagy az osztályátlaghoz képest
Iskolánkban egyszerű vizsgálati módszerként a terhelhetőség/egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek méréséhez a
HUNGAROFIT módszert
alkalmazzuk.
2.12 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei I. Egészségnevelés elvei: - A szellemi, a testi és a lelki nevelést egyaránt fontosnak kell tekinteni - Tervszerű, szervezett, rendszeres tevékenység - Kiterjed minden tanulóra - A helyes út kiválasztására serkentő legyen - Segítse a harmonikus légkör kialakulását és stabilizálását - Erősítsen minden egyént és a közösséget II. Környezeti nevelés elvei: - Ökológiai gondolkodás - Fenntarthatóság - Tapasztalaton alapuló környezeti nevelés - Egészség és a környezet összefüggése - Egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése
- Környezettudatos életvitel hiteles képviselete - Tantárgyközi kapcsolatok - Globális összefüggések megláttatása
2.13 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei Az a tanuló, aki magatartásával, szorgalmával tanulmányi, sport, művészeti, vagy egyéb területen kiemelkedő teljesítményt nyújt dicséretben, jutalomban részesíthető. A szorgalmi időszak folyamán adható dicséretek: a) Osztályfőnöki dicséret: Az osztály közösségéért végzett példamutató tevékenységért, az iskolai programokon való sikeres részvételért, ezek szervezéséért, lebonyolításáért adható. Formája: ellenőrző könyvbe bejegyzés. b) Szaktanári dicséret: A szakirányú városi vetélkedőn, megyei szintű versenyeken való eredményes szereplésért (4.-10. helyezés) adható. Formája: ellenőrző könyvbe bejegyzés c) Igazgatói dicséret: Az iskola hírnevét erősítő versenyeken (tanulmányi, sport, művészeti) való szereplésért. /1.-3. helyezés/ Formája: ellenőrző könyvbe bejegyzés. A jutalmazás elvei, formái, alkalmai: a) Ballagáson adható jutalom: - Azok az utolsó éves tanulók, akik a nyolc év alatt kitűnő tanulmányi eredményt értek el, elismerő oklevelet és könyvjutalmat kapnak. Formája: oklevél, könyvjutalom - Az a tanuló, aki nyolc éven keresztül tanulmányi munkája mellett, közösségi élete, versenyeredményei,
egyéb tevékenységei
kimagasló
volt:
Arany Emlékplakettet
könyvjutalmat kap. b) Tanévzáró ünnepélyen adható jutalmak: Elismerő oklevél és könyvjutalom Azok a tanulók kaphatják:
- akik a tanév végén kitűnő eredményt érnek el;
- akik a tanév során kimagasló sport, vagy művészeti sikert érnek el. A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei
és
Az értékeléshez az osztályfőnök figyelembe veszi a tanuló tanórai, szünetben illetve az iskolai rendezvények tanúsított magatartását. A félévi, illetve a tanév végi osztályzat megállapításáról a nevelőtestület dönt. A döntésben részt vesznek azok a pedagógusok is, akik tanítják a tanulót. Minősítés szempontjai: - Felelősségérzet - Kommunikációs kézség - Kapcsolata társaival, illetve a felnőttekkel - Házirend betartása - Közösségi munka aktivitása Magatartás minősítésének fokozatai:
PÉLDÁS
JÓ
VÁLTOZÓ
HANYAG
ROSSZ
Példás a magatartása annak a tanulónak, aki a Házirendet nem sérti meg, aktívan bekapcsolódik a tanórai munkába, önként vállal és teljesít feladatokat az osztály és az iskola érdekében. Jó magatartású a tanuló, ha a Házirendet betartja, részt vesz a tanórai munkában, önként nem vállal feladatokat, de a rábízottakat maradéktalanul elvégzi. Változó magatartású az a tanuló, aki megsérti a Házirend valamelyik pontját, az osztály feladataiban rendszertelenül vesz részt. Hanyag a szorgalma a tanulónak, ha rendszertelen tanulmányi munkája miatt gyenge tanulmányi eredményt ért el. Rossz magatartású a tanuló, ha súlyosan megsérti a Házirendet, az osztály és az iskola feladataiból nem vállal részt. Büntetés Azokat a tanulókat, akik az iskolai házirendet tanórán vagy tanórán kívül, az iskolán belül vagy az iskolán kívül megszegik, vagyis az iskolai közösség normáit sértő magatartást tanúsítanak, fegyelmező
intézkedésben
kell
részesíteni.
rendszabályozó intézkedések a következők: - osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetés - osztályfőnöki intés - igazgatói figyelmeztetés
A
tanuló
fegyelmezetlen
magatartását
- igazgatói intés. Az elmarasztalás fokozatainak megállapítása az osztályfőnök feladata, s ez az osztályban tanító szaktanárok véleményének figyelembevételével - tantestület előtti figyelmeztetés - történik. A bejegyzés az ellenőrzőbe az osztályfőnök feladata. Az intést a szülővel láttamoztatni kell. A tanulók munkafegyelmének kialakítása a szaktanárok és az osztályfőnök közös feladata. Helyes szokásrendek megteremtésével, és azok következetes betartásával, a tanulási módszerek megtanításával, a tanulók megfelelő terhelésének biztosításával. A munkafegyelmet sértő tanulók ellen az alábbi fegyelmező intézkedés hozható: - szaktanári szóbeli figyelmeztetés. Ha bizonyos hiányosságok sorozatosan vagy több tárgyból is előfordulnak, illetőleg, ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, a fegyelmi eljárást - jogszabály alapján le kell folytatni. A fegyelmi eljárást megelőző eljárás: Az iskolai, szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat közös kezdeményezésére biztosítani kell, hogy az iskolában, az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat közösen működtesse a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztetető eljárást. Az egyeztető eljárás célja: - a kötelességszegéshez vezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján - a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvosolása érdekében. Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a kiskorú sértett szülője egyetért. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegő tanuló szüleje figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére, feltéve, hogy ha a sértett ehhez hozzájárul. A kiskorú tanuló szüleje- az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül- írásban bejelentheti, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú sértett esetén a szülője nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében, iskolai közösségben meg lehet vitatni. Kártérítés
Ha a tanuló tanulmányi folytatásával összefüggésben az iskolának kárt okoz, a Ptk. szerint kell eljárni.
Miskolc, 2013. március hó 27.
Jóváhagyta:
………………………….. Igazgató ……………………………
……………………………
……………………………
Szülői szervezet
Iskolaszék
Diákönkormányzat vez.
AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁS
Alapelvek, célok
Az alapfokú művészeti nevelés szerepe a tanulók személyiségfejlesztésében
1. Az alapfokú művészeti oktatás–nevelés a teljes emberré válást (az értelmi és érzelmi nevelés közötti összhangot), a közösségformálást, a szociokulturális hátrányok csökkentését, a kulcskompetenciák fejlesztését, a világ komplex befogadását, az önkifejezést és örömet jelentő alkotás lehetőségét, a tehetséggondozást segíti elő. A különböző művészeti területekkel összefüggő gyakorlati tevékenységek, kreatív feladatok által az ismeretek élményszerűvé, a tanulók sajátjaivá válnak, segítik a mélyebb megismerést, és fejlesztik a
kreativitást. A művészetekkel való foglalkozás hozzájárul az észlelés érzékenységének, a kifejezés árnyaltságának fejlesztéséhez.
2. A művészeti tevékenység magában hordozza a személyiségformálás specifikus lehetőségét. A művészeti nevelés biztosítja a tanulás személyes tapasztalati módját. A tanulók élményszerû tapasztalatokon keresztül ismerhetik meg a művészeti stílusok és irányzatok sokszínűségét, valamint azokat a kifejezési formákat, amelyek a zenemûvészetben, táncmûvészetben, képző– és iparművészetben, valamint a szín– és bábművészetben ötvöződnek.
3. Az alapfokú művészeti nevelés feltárja a művészet megörökítő, átörökítő szerepét, megérteti, hogy az alkotás az egyik legértékesebb emberi alapképesség.
4. A művészeti nevelés megalapozza a tanuló esztétikai szemléletét, kommunikációs képességét, az alkotómunka iránti igényét. A rendszeresen átélt pozitív élmények alakítják ki azokat az emberi tulajdonságokat, magatartási szokásokat, melyek a művészetek területén az eredményesség összetevői.
5. A művészeti nevelés az alkotó típusú tevékenységek megismertetése által járul hozzá az akarati, az alkotó–alakító cselekvőképesség fejlesztéséhez.
6. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót segíti abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja önmagát, megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődését.
Fejlesztési feladat
A fejlesztési feladatok meghatározzák a tanulók képességfejlesztésének különböző területeit, melyek kijelölik, hogy mely kulcskompetenciák fejlesztése kívánatos, a művészeti oktatás folyamata során. A pedagógiai folyamat különböző aspektusaira helyezik a hangsúlyt, figyelembe véve az életkori sajátosságokat, a tananyag felépítését és az egyes évfolyamok követelményeit.
Követelmények
A tanulói teljesítmény és továbbhaladás értékelésének alapjául szolgáló kritériumrendszer. A követelmény és tantervi program a nélkülözhetetlen ismeretek megértésére, feldolgozására, rendszerezésére, kellő
elsajátítására, s ezzel párhuzamosan azok alkalmazására helyezi a hangsúlyt. Mindezzel a tanulóknak az ismeretek eredményes alkalmazását lehetővé tevő jártasságait, készségeit, a tevékenységek széles körében érvényesíthető képességeit, azok fejlődését, fejlesztését kívánja megalapozni úgy, hogy az életkori sajátosságoknak megfelelően, egymásra épülően határozza meg az évfolyamok végén elvárható követelményszinteket.
Kompetenciák A művészetoktatás során kialakítandó, megerősítendő és fejlesztendő ismeretek, képességek, attitűdök rendszerének leglényegesebb, alapvető elemei, amelyre a fejlesztési célok irányulnak.
Tananyag Az oktatás és a tanulás kiválasztott, különböző módon (spirális, lineáris, koncentrikus, egyéb) elrendezett ismeretanyaga. A tananyag komplex rendszert alkot, amely több szempontból is csoportosítható, és amelyben domináns szerepet kap az ismeretanyag gyakorlati alkalmazása. A kompetencia alapú tananyag egy adott oktatási program része, amely moduláris felépítésű is lehet, tanuló– és tevékenységközpontú, differenciált módszerek alkalmazására épülő, egyéni fejlesztésre is alkalmas eszközrendszer. Homogén és heterogén csoportokban a tanulók személyes, kognitív, szociális és speciális kompetenciáit fejleszti.
Tanszak Az oktatásszervezéshez kapcsolódó fogalom. A tantárgyaknak a művészeti ág sajátosságai alapján rendezett csoportja.
Tantárgy A művészeti ágon belül választott tantervi program.
Főtárgy Az elsődlegesen kiválasztott tantárgy.
Kötelező tantárgy – kötelezően választható tantárgy A főtárgy ismeretanyagának feldolgozásához szükséges tantárgy.
Választható tantárgy
A főtárgy ismeretanyagát kiegészítő tantárgy.
Óraterv A jogszabályokba foglalt tanulási idő pedagógiai céloknak megfelelő felosztása tantárgyak és évfolyamok szerint. Az óratervben hagyományosan heti óraszám szerepel. A helyi tanterv az éves órakeretet megtartva didaktikailag indokolt esetben más óraszám felbontást is alkalmazhat.
Tantervi program Az oktatás tartalmának, kiválasztásának, elrendezésének, feldolgozásának koncepciója. Funkciója az oktatási folyamat tervszerűségének megalapozása, az oktatás alapvető tartalmi egységeinek meghatározása.
Tantervi tananyagtartalom A tantervi tananyagtartalomnak általában két szintje van. Az első szinten találhatjuk azt a tantervi tartalmat, amely részletes felsorolás formájában megadja az adott terület, tantárgy legfontosabb témáit, témaköreit, fogalmait, személyeit, műveit. A második szinten találhatjuk azokat a tartalmakat, amelyek több téma együttesét, csomópontjait jelentik, összefüggésekre, kulcsfogalmakra helyezik a hangsúlyt, a kultúraközvetítés szempontjából relevánsak.
Taneszköz
Oktatási eszköz, segédeszköz, tanítási és szemléltető eszköz. Az oktatás folyamatában felhasználható, az oktatás céljainak elérését elősegítő tárgy. A taneszközök lehetnek háromdimenziós (tanári demonstrációs eszközök, tanulói munkaeszközök), nyomtatott (tanári és tanulói segédletek), oktatástechnikai taneszközök (anyagok és egyéb eszközök). Vizsgakövetelmények Az egyes tanulói teljesítmények és a jogszabályban rögzített normák összehasonlítására alkalmas kritériumrendszer az oktatási rendszer szakaszainak határain. Az alapfokú művészetoktatási intézményeket érintően a jogszabályban rögzített a művészeti alapvizsga és záróvizsga követelménye. E vizsgakövetelmények az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjára épülnek. Az alapfokú képző- és iparművészeti oktatás célrendszere és funkciói
Az alapfokú művészetoktatás célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a külvilág tudatos érzékeléséhez,tanulmányozásához, valamint a belső látás és a képzelet finomításához, tudatosításához. A tanulók belső világának gazdagítása teszi lehetővé, hogy egész személyiségük használni és hasznosítani tudja az összegyűjtött és egyre tudatosabban szelektált vizuális információkat. Az élményszerű tapasztalások és képzetek teremtik meg az önmeghatározások és önkifejezések egyre differenciáltabb formáit.Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság – alakítására, a látás kiművelésére és tudatosítására.A követelmény és tantervi program bővíti a képi műveltséget, a képi emlékezetet és képzeletet. A tervező, konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítő és környezetalakító tevékenységek gyakorlata finomítja a kézügyességet, technikai érzékenységet, valamint erős érzelmi– motivációs bázist teremt, mely fejleszti a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítésének képességét is. A program keretében folyó vizuális nevelés alkalmat ad a képző– és iparművészeti tevékenységek iránt érdeklődő tanulók szellemi és gyakorlati képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését. A képzés nagymértékben elősegíti a tanulók személyiségfejlődését és biztosítja a tehetséggondozás lehetőségét. Figyelembe veszi az életkori sajátosságokat; a tanulók érdeklődésére, a kézműves hagyományokra, valamint a klasszikus és kortárs képző– és iparművészeti, médiaművészeti értékekre építve gyarapítja ismereteiket, s alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon fejleszthetik vizuális műveltségüket, és különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. A vizuális művészeti oktatás megismerteti a tanulókkal az adott művészeti ág műfaji sajátosságait, a művészi kommunikáció megjelenítési módjait. A képzés célja az is, hogy a múlt értékeit megszerettesse és tovább éltesse, segítsen a hagyománytisztelet megteremtésében. A képző– és iparművészeti ág sajátosságai: – tevékenységközpontúság – a tanulók a vizuális tananyagtartalmakat, feladatokat gyakorlati, tapasztalati módon, különböző tevékenységek által, komplex témákba ágyazottan dolgozzák fel, amelyben a cselekvésből származó tapasztalat adja a tanulás alapját, – feladattudatosság – egy témával, témakörrel való hosszabb idejű elmélyült foglalkozás, mely elősegíti a tanulók türelmének, kitartásának fejlődését, – alkotói magatartás – amelyben fontos szerepet kap a nyitottság, az egyéni látásmód, a lényegkiemelés, a problémaérzékenység és problémamegoldás képessége, – komplexitás – amely átjárhatóságot biztosít a képző– és iparművészeti, a népművészeti és médiaművészeti területek között, illetve az egyéb művészeti ágak között, – folyamatszerűség az egyes feladatok végig vitelében és a szervesen kapcsolódó, egymásra épülő feladatsorokban, projektekben, – kreatív cselekvőképesség, melynek fontos részterülete a kísérletező kedv, bátorság, lényeglátás, szituativitás, döntésképesség, nézőpontváltás, sorrendmódosítás, – interaktivitás és együttműködési készség, mely feltételezi a személyközi kapcsolatok aktivitását, a kooperációt és innovációt, – tanulók önkifejezési készségének kialakítása és mélyítése a személyre szabott feladatok, egyéni korrektúra megvalósulása révén, – szociális érzékenység és empátia, az én– tudatosság, önszabályozás és önállóság fejlesztése.
A képzés struktúrája Tanszakok és tantárgyak Képzőművészeti tanszak (előképző 1–2. évfolyam + 1–3. alapfokú évfolyam) Főtárgy: Vizuális alapozó gyakorlatok (előképző 1–2. évfolyam) Grafika és festészet alapjai (1–3. alapfokú évfolyam) Kötelező tantárgy: Vizuális alkotó gyakorlat (1–10. évfolyam) Választható tantárgy: Vizuális alapozó gyakorlatok (előképző 1–2. évfolyama) Népművészet (1–10. évfolyam) Művészettörténet (3–10. évfolyam) Tanszakok és főtárgyaik a 4. alapfokú évfolyamtól a továbbképző 10. évfolyamáig Fém– és zománcműves tanszak – Fém– és zománcműves műhelygyakorlat Fotó és film tanszak – Fotó és film műhelygyakorlat Grafika és festészet tanszak – Grafika és festészet műhelygyakorlat Környezet– és kézműves kultúra tanszak – Környezet– és kézműves kultúra műhelygyakorlat Szobrászat és kerámia tanszak – Szobrászat és kerámia műhelygyakorlat Textil– és bőrműves tanszak – Textil– és bőrműves műhelygyakorlat
Kötelező tantárgy: Vizuális alkotó gyakorlat (1–10. évfolyam) Választható tantárgyak: Népművészet (1–10. évfolyam) Művészettörténet (3–10 évfolyam) A tantárgyak tartalma Moduláris rendszer szerint alapmodul a vizuális alkotó gyakorlat, a grafika és festészet alapjai, egyedi szakmai modul a műhelygyakorlat. A vizuális alapozó gyakorlatok az előképző első két évfolyamának komplex művészeti tantárgya. Sokszínű alkotó játékra ad lehetőséget. A legkülönfélébb anyagok, eszközök, technikák megismerése segíti a gyermekek kreativitásának kibontakozását és a tradicionális kézművesség értékeinek továbbadását.
A vizuális alkotó gyakorlat a képző– és iparművészeti ág, az ősi és kézműves tárgyformálás, a médiaművészet sokféle tevékenységének megismertetésére szolgál. Feladata a vizuális eszköztár bővítése, a művészi kifejezési formanyelv kialakítása, gazdagítása, változatos kreatív feladatsorokon keresztül. A grafika és festészet alapjai tantárgy a képi kifejezés változatos módjainak elsajátítását és alkalmazását teremti meg. Előkészíti és megalapozza a művészi igényű szakmai munkát. A műhelygyakorlat lehetővé teszi az ősi, a hagyományos és a kortárs képző– és iparművészeti, valamint médiaművészeti szakirányú tevékenységek elsajátítását. A tanuló a helyi lehetőségektől függően a műhelygyakorlatok közül érdeklődésének és képességének megfelelően választ. A képzés ideje: 2+ 6 év Évfolyamok száma: 8 évfolyam Óraterv
Tantárgy
Főtárgy
Előképző
Alapfok
1.
2.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
(2)
(2)
2
2
2
2
2
2
2
2
2 2
2
2
Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy
(2)
(2)
1-2
1-2
1-2
1-2
1-2
1-2
Összesen:
2-4
2-4
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
A fenti táblázat „Összes óra” rovatában az első számok az ajánlott heti minimális óraszámra, míg a második helyen szereplő számok a szakmai program optimális teljesítéséhez szükséges időre utalnak. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. A vizuális alkotó gyakorlat és a műhelygyakorlatok óraszáma 1–3 vagy 3–1 arányban átcsoportosítható. A főtárgyak képzési ideje: 2 előképző évfolyam: Vizuális alapozó gyakorlatok 3 alapfokú évfolyam: Grafika és festészet alapjai 3 alapfokú + 4 továbbképző évfolyam: Fém– és zománcműves műhelygyakorlat, Fotó és film műhelygyakorlat, Grafika és festészet műhelygyakorlat, Környezet– és kézműves kultúra műhelygyakorlat, Szobrászat és kerámia műhelygyakorlat, Textil– és bőrműves műhelygyakorlat A tanítási órák ideje: 45 perc
A KÉPZŐ– ÉS KÖVETELMÉNYEI
IPARMŰVÉSZETI
OKTATÁS
ÁLTALÁNOS
FEJLESZTÉSI
Kiemelt kompetenciák a képző– és iparművészeti oktatás területén A kiemelt kompetencia területek a vizuális művészeti alkotótevékenység által a személyiség fejlesztését, az önkifejezés kibontakoztatását segítik. Olyan tulajdonság–együttest alakítanak ki, amely lehetővé teszi a változó élethelyzetekhez való rugalmas alkalmazkodást, a probléma felismerést, a probléma megoldást. Bemeneti kompetenciák: iskolai előképzettség nem szükséges Szakmai kompetenciák A környezet által közvetített üzenetek befogadása A környezet által közvetített üzenetek értelmezése Tervezési készség Alkotói magatartás Kreativitás Vizuális gondolkodás Vizuális kifejezőkészség Eszközhasználati készség Anyaghasználati készség Komplex szemlélet Tudatos környezetformálás igénye Biztonságos munkavégzés képessége Az esztétikum iránti igény és befogadóképesség Problémaérzékenység Véleményformálási képesség Személyes kompetenciák: Nyitottság Fejlõdõképesség Önállóság Önkifejezés Rugalmasság Érzékenység Kísérletezõ kedv
Interaktivitás (személyközi kapcsolatok aktivitása, kooperáció). Társas kompetenciák: Motiválhatóság Empatikus készség Együttműködési készség Kezdeményezőkészség Segítőkészség Módszerkompetenciák: Figyelemösszpontosítás Gyakorlatias feladatértelmezés Ismeretek helyénvaló alkalmazása Következtetési képesség Kreativitás, ötletgazdagság Módszeres munkavégzés Nyitott hozzáállás Probléma felismerés, –megoldás Tervezési készség Új ötletek, megoldások kipróbálása A munkakörnyezet tisztántartása
A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsga tantárgy tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és gyakorlati tudása.
Az alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Amennyiben az nem, felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja. A művészeti alapvizsga és záróvizsga vizsgatantárgyak – Műhelygyakorlat – Vizuális alkotó gyakorlat A fentieken felül szabadon választható vizsgatantárgy: – Művészettörténet – Népművészet A szabadon választható vizsgatantárgyak esetén a művészeti alapvizsga és záróvizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll. A szabadon választható tantárgyak közül vizsgatantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint amely esetében a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett.
A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés
Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen – egyéni versenyzőként – helyezést ért el vagy a versenyfelhívásban meghatározott teljesítményi szintet teljesítette. Ha a tanuló már rendelkezik a képző– és iparművészeti ág valamelyik tanszakán megszerzett alapvizsga– vagy záróvizsga–bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható a vizuális alkotógyakorlat főtárgyból. A műhelygyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható.
A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése
A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és a záróvizsgán vizsga tantárgyanként külön–külön osztályzattal kell minősíteni. A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsga tantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a vizsga tantárgy végső eredményének a meghatározásában a műhelygyakorlat tantárgyból kapott osztályzat a döntő. Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsga tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette. KÉPZŐMŰVÉSZETI TANSZAK VIZUÁLIS ALAPOZÓ GYAKORLATOK
A vizuális alapozó gyakorlatok célja az érzékelés, a befogadó készségek fejlesztése. A művészettel való játékos ismerkedésen keresztül a pozitív lelki tulajdonságok gyarapítása, az esztétikai érzékenység, a nyitottság kialakítása. A kifejezéshez, alkotáshoz szükséges képességek fejlesztése. Az alapozó gyakorlatok feladata az alkotói képességek fejlődéséhez való hozzájárulás komplex, játékos, élményszerű művészeti tevékenységek által. Előképző évfolyamok 1–2. évfolyam Fejlesztési feladatok – A közvetlen érzéki tapasztalás (hallás, látás, tapintás) útján megszerzett élmények képi, plasztikai feldolgozási képességének fejlesztése. – A természeti és tárgyi környezet szépségeinek felfedeztetése. – A hagyományok élményszerű megismertetése. – Egyszerű kézműves tevékenységek iránti nyitottság kialakítása: – Az arányok, színek, formák, felületek, tömegek és a tér felfedeztetése játékos tevékenységeken keresztül. – Az önkifejezés változatos formáinak megismertetése. – Az egyéni és csoportos alkotómunka alapelemeinek elsajátíttatása. – Örömteli munkával a személyes megnyilvánulásnak teret adó alkotótevékenység motiválása. Kreatív munkára és gondolkodásra nevelés.
Tananyag Feladatcsoportok Érzékszervi tapasztalások – Színek, formák, hangok megfigyelése, hasonlóságaik észrevétele – Hangokkal, mozgással, látvánnyal való analogikus játékok – Dramatizálással, mozgással, hanggal érzelmek, élmények kifejezése – A ritmus és a megélt mozgás vizuális megjelenítése Vonal, forma – A vonal és a folt megjelenési formái a valóságban és a képzőművészetben – A forma gazdasága – Pont–, vonal–, folt– és formaképző játékok Felületek – A környezet felületeinek megismerése élményszerű tapasztalatok biztosításával – Felületképzési játékok síkban és plasztikában változatos anyagokkal
Méretek és arányok A méretek és arányok érzékletes megtapasztalása (kisebb, nagyobb; hosszabb, rövidebb, sovány, kövér) – Játékos arányváltó feladatok A színek világa – A színek hangulati hatásának átélése, alkalmazása – Színkeverési játékok Téri élmények – A sík és a tér megtapasztalása – Térjátékok (kinn, benn fent, lent). Zárt és nyitott terek – Téri élmények rajzi, plasztikai megjelenítése Idő élmények – Az idő múlásának és a változás megtapasztalása – Eseménysort kifejező képsorozat, leporelló készítése – Egyszerű animációs játékok Mese és valóság – A mesebeli világok, lények, történések síkban és plasztikában – Környezetünk formái, szereplői sík és plasztikus formában Tárgykészítés – Játékok, használati és ajándéktárgyak létrehozása (mézeskalács, textilfonatok, papírhajtogatások, papírdombormű, agyag– vagy gipszfigurák) Hagyománytárgyak készítése VIZUÁLIS ALKOTÓ GYAKORLAT A vizuális alkotó gyakorlat célja a tanuló egyéni, kreatív személyiségjegyeinek előhívása, az ismeretek, élmények feldolgozásának segítése, a pozitív lelki tulajdonságok megerősítése a képi emlékezet és képzelet gazdagításával, a vizuális gondolkodás és kifejezőkészség fejlesztésével, valamint az esztétikai érzékenység és befogadó készség kialakításával. A tantárgy feladata a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő, erős belső motivációra épülő, változatos alkotó folyamatok biztosítása, melyek lehetővé teszik a csoportos és egyéni kreatív tevékenységformák megismerését, feltárják az értékmegőrzés, értékteremtés lehetőségeit, kialakítják a formák, színek használatában való jártasságot. Az egyes témák, témacsoportok változatos feldolgozása, a különféle képzőművészeti technikák gyakorlásához szükséges eszközök és anyagok használatának megismertetése, a népművészeti és Művészettörténeti ismeretek aktív beépítése az alkotó tevékenységbe. A baleset–, munka– környezet és tűvédelmi szabályok betartatása. Alapfokú évfolyamok 1. évfolyam Fejlesztési feladatok
– Az alapvető képzőművészeti technikák segítségével a látvány és jelenségek befogadására, értelmezésére való ösztönözés, gondolatainak, terveinek képi vagy plasztikai megoldásán keresztül. – A művészeti tevékenységekhez szükséges eszközhasználat, anyagalakítás megismertetése kép és tárgykészítés vagy egyéb alkotófolyamat végigvitelével. –
A tanuló figyelmes, kitartó munkavégzésének fejlesztése.
Tananyag
Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek A síkbeli és plasztikus munkákhoz szükséges anyagok és eszközök Különféle képző– és iparművészeti, népművészeti, médiaművészeti technikák Kézműves és népművészeti technikák Mesék jellegzetes történetvezetése Témavariációk és különböző méretű alkotások készítésének sajátosságai –
Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok
Feladatcsoportok Mesék, kalandos történetek – Egyéni fantáziára épülő illusztratív mesefeldolgozások – Elbeszélés vonalakkal, különböző vonalminőségek keresése – Vonalrajzos kompozíciók különféle alapformákban, hangsúlyos kontúrok alkalmazásával (ceruza, filctoll, zsírkréta és vízfesték) Színes világok megelevenítése – Kitalált történetek feldolgozása színes kompozícióban – A színek hatása, érzelmi ereje – Színkontrasztok, színharmóniák (színes ceruza, pasztell, tempera, kevert technikák) Plasztikus figurák – A szereplők megjelenítése – mesehősök, állatfigurák (mintázás agyagból, gipszfaragás, papírmasé) – Figurateremtés, jellegzetes arányok, karakterjegyek – bábfigurák készítése Megszemélyesítés – Síkfigurák kialakítása (papírtépés, ragasztás, kivágás, festés) – Álarcok, maszkok, készítése (papír, gipsz, agyag, papírmasé) Mesék birodalma
– A kiválasztott mesehősök környezetének feldolgozása különféle technikákkal (ceruzák, tollak, tusrajz) – A természeti és ember alkotta környezet modellezése, újrateremtése a fénymásolt elemek, motívumok segítségével – Hangulati elemek megjelenítése (vidám, mozgalmas, kopár, félelmetes) Varázslatos tárgyak, különös eszközök – Edények, eszközök kialakítása (agyagból, karcolt díszítéssel) – Az adott történethez kapcsolódó valós tárgyak, varázseszközök készítése – A gyapjú–, a textilanyagok tulajdonságai, felhasználási lehetőségei – Különféle hagyományos kézműves technikák, díszítési módok alkalmazása – Természetes anyagok, ágak, termések alakítása, felhasználásuk más anyagokkal együtt Figura és mozgás – A történet szereplőinek megjelenítése ecsetvázlattal, színfoltokkal (álló–, guggoló, több–kevesebb figura, árnyképek) – Mozgás, mozdulat, mozdulatsor megjelenítése egyszerű animációs eszközökkel – Emberi figurák és állatfigurák mintázása – különféle mozdulatok megjelenítése Minta, jel, jelkép – A mintaképzés síkbeli és plasztikus módjai – Megőrzött nyomok az agyaglapon (üzenetek, lenyomatok készítése különböző eszközökkel) – A törzsi művészet mintakincse, motívumgyűjtés (sgrafitto jellegű viaszos technika, festés, karcolás agyagba) – Papírkivágások – szimmetria, pozitív–negatív formák, ritmusok, sorminták – Fonások papírcsíkokkal, színes fonalakkal, zsinórokkal – Szám–, állati és növényi szimbólumok a mesék világában – Pecsétek, szerencsét hozó tárgyak, amulettek készítése (agyag, gipsz, talált, gyűjtött tárgyak) Időkerék – évszakváltások – Az évszakokhoz fűződő népi hagyományok képi, plasztikai feldolgozása – Mézeskalácsformák rajzolása, tervezése – A népi kézmûvesség néhány jellegzetes eleme, technikája Értékelés és kiállítás–rendezés
Követelmény A tanuló ismerje: – a témához kapcsolódó formákat, színeket, motívumokat,
– az alapvető ábrázolási technikákat, – az egyszerű kézműves technikai fogásokat, plasztikus megoldásokat. Legyen képes: – motívumgyűjtésre, feldolgozásra, – vázlatok készítésére, – vizuális eszköztárának, folyamatos bővítésére és sokszínű alkalmazására, – ügyelni a képek kidolgozottságára, technikai következetességére.
2. évfolyam Fejlesztési feladatok – A vizuális művészetek műfaji sajátosságainak, anyagainak és eszközeinek megismertetése a kézműves tárgyformálás egyes elemeinek, technikai fázisainak kipróbálásán keresztül. – Az alkotási folyamat során a képzelet, a tapasztalat és az emlékezet élményanyagának mozgósítása, az önkifejezés lehetőségeinek felfedeztetése. – A környezet által közvetített üzenetek befogadtatása, értelmezése. – –
A tanuló egyéni, kreatív személyiségjegyeinek előhívása, az ismeretek, élmények feldolgozásának segítése. A tanuló érdeklődésének felkeltése, fenntartása, kitartó munkavégzés képességének fejlesztése.
Tananyag Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek Ábrázolás és tárgyalkotás az életkori sajátosságoknak megfelelő, változatos alkotó folyamatokba illesztve A síkbeli és plasztikus munkákhoz szükséges anyagok, eszközök csoportos és egyéni kreatív használata Az értékmegőrzés, értékteremtés lehetőségei A formák, színek használatában való jártasság Kézműves és képzőművészeti technikák Az egyes témák, témacsoportok többirányú feldolgozása A különböző méretű alkotások készítésének sajátosságai Népművészeti hagyományok, Művészettörténeti érdekességek Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok
Feladatcsoportok
– Elbeszélés vonalakkal – Hétköznapi történetek fő motívumainak megjelenítése – Feldolgozása különféle vonalrajzos kompozíciókban – Hangsúlyos kontúrok alkalmazása (ceruzák, tollak, tusrajz) – Leporelló készítése az egyes jelenetek összeállításával A színek érzelmi ereje – Saját élmények feldolgozása színes kompozíciókban – Színkontrasztok, színharmóniák alkalmazása (színes ceruza, pasztell, tempera, kevert technikák) Plasztikus figurák – formai felfedezések – Kedvenc állatok – állatfigurák és figurális dombormű mintázása – Sosemvolt lények életre keltése (mintázás agyagból, gipszfaragás, papírmasé) – Agyagplasztikák, figurák készítése, díszítésük földfestékkel Szabadon formálható anyag – Ünnepek régen és ma – Személyes tárgyak, ünnepi ajándékok készítése különféle anyagokból – Az ünnep díszletei Tér és idő feldolgozása – Adott történet, valamilyen folyamat megjelenítése képsorozattal vagy egyszerű fázisrajzokkal (tempera, tollrajz) – Eseménynaptár – képsorozatok készítése monokróm és színes technikákkal – Az otthoni környezet modellezése agyagból. A tér átalakítása – A mi városunk – nagyméretű, színes kompozíciók, csoportmunkában (plasztikus megjelenítés papír, papírmasé és más anyagokkal) Minta, jel, jelkép – A mintaképzés síkbeli és plasztikus módjai – A magyar Népművészet mintakincse – motívumgyűjtés – Fonások hánccsal, színes fonalakkal, zsinórokkal – Növények stilizált megjelenítése (sgrafitto jellegű viaszos technika, festés, karcolás agyagba) – Geometriai szimbólumok (négyzet, kör, felfelé – lefelé mutató háromszög, csillag, egymásba kapcsolódó körök) – Pecsét faragása, idolok, amulettek készítése (agyag, gipsz) A tárgykészítés folyamata – Ismerkedés a gyapjú–, a textilanyagok tulajdonságaival, felhasználási lehetőségeivel
– Ünnepi jelkép megjelenítése nemezen (tarsolyfedőlap) – Különféle hagyományos kézműves technikák, díszítési módok alkalmazása – Természetes anyagok, ágak, termések alakítása, felhasználásuk más anyagokkal együtt – Ragasztóanyagok, ragasztási technikák megismerése – Ékszerkészítés gyönggyel és más természetes anyagokkal Évszakváltás – Az ünnepekhez fűződő népi hagyományok képi, plasztikai feldolgozása – Mézeskalácsformák rajzolása, tervezése – A népi kézművesség néhány jellegzetes eleme, technikája – Változások az ünnepi szokások körében – páros képek készítése Megszemélyesítés – Én és a külvilág – Önarckép, jellegzetes arányok, karakterjegyek – Az önismeret útjai – az emberi arc arányai, a karakter, a mimika megjelenítése – Meglévő portréfotók felhasználása, nagyítása (ismétlődések, átírások, fénymásolatok segítségével) – Alakoskodások – szimbolikus tartalmak megjelenítése az arcábrázoláson keresztül – Maszkok, készítése (papír, gipsz, agyag, papírmasé) Értékelés és kiállítás–rendezés
Követelmény
A tanuló ismerje: – a témához kapcsolódó formákat, színeket, motívumokat, – az alapvető ábrázolási technikákat, – az egyszerû kézműves technikai fogásokat, plasztikus megoldásokat. Legyen képes: – motívumgyűjtésre, feldolgozásra, – vázlatok készítésére, – vizuális eszköztárának, folyamatos bővítésére és sokszínű alkalmazására, –
– ügyelni a képek kidolgozottságára, technikai következetességére.
3. évfolyam Fejlesztési feladatok
– Az ismeretek, élmények befogadásának, feldolgozásának segítése, a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő, változatos alkotó folyamatokba való bevonásával. – A csoportos és egyéni alkotótevékenységek formáinak megismertetésével a tanuló kreatív személyiségjegyeinek, pozitív lelki tulajdonságainak előhívása, megerősítése. – A képi emlékezet és képzelet gazdagítása, az esztétikai érzékenység, nyitottság kialakítása. – A népművészeti és Művészettörténeti ismeretek alkotó tevékenységhez kapcsolódó aktív beépítése. –
A vizuális kifejezéshez, alkotáshoz szükséges készségek fejlesztése.
Tananyag
Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek Ábrázolási és tárgyalkotási ismeretek A síkbeli és plasztikus munkákhoz szükséges anyagok és eszközök Különféle képző– és iparművészeti, népművészeti, médiaművészeti technikák Népművészeti ismeretek, Művészettörténeti érdekességek Kézműves és népművészeti technikák Témavariációk és különböző méretű alkotások készítésének sajátosságai Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok
Feladatcsoportok Elbeszélés vonalakkal – Legendás történetek megjelenítése, feldolgozása különféle vonalrajzos kompozíciókban – Hangsúlyos kontúrok alkalmazása (ceruzák, tollak, tusrajz) – Leporelló készítése az egyes jelenetek összeállításával A színek érzelmi ereje – Természeti erők megelevenítése színekkel, az adott jelenségek saját élményekre épülő (vagy színházra, táncra, mesékre támaszkodó) feldolgozása színes kompozícióban – Színkontrasztok, színharmóniák alkalmazása – A színek és alkalmazott technikák megjelenítő és hangulatközvetítő képessége (színes ceruza, pasztell, tempera, kevert technikák) Plasztikus figurák – formai felfedezések – Figurateremtés, jellegzetes arányok, karakterjegyek felfedezése
– Táltosok, paripák, félelmetes szörnyállatok – képzelet és előtanulmányok alapján (figurális dombormű mintázása agyagból, gipszfaragás, papírmasé) – Növények, termések formája, szerkezete, színei (színes ceruza, kréta, akvarell) Szabadon formálható anyag – Agyagedény formálása felrakással – Agyagplasztikák, állatfigurák készítése, díszítésük földfestékkel, bekarcolt mintákkal – Állatok ábrázolása emlékképek vagy közvetlen látvány alapján – tömeg, arányok, mozgás érzékeltetése Tér és idő feldolgozása – Természeti erők, különleges és félelmetes természeti jelenségek felidézése, megjelenítése képsorozattal (tempera, tollrajz) – Különböző kompozíciók készítése spirál– és hullámmotívum felhasználásával – A természet körforgása (olajpasztell, tempera, fotó, montázs, kollázs) Minta, jel, jelkép – Életfa motívum, varázslatos növények megjelenítése népmesék, legendák alapján, (sgrafitto jellegű viaszos technika, festés, karcolás agyagba, gipszbe) – Papírkivágások – szimmetria, pozitív–negatív formák, ritmusok, sorminták – A varrás, hímzés alapfogásai, formaalkotó és dekoratív szerepük – Egyéni fantáziára épülő illusztratív feldolgozások – Az elvonatkoztatás útja és célja – anyaggyűjtés – A tűz, víz, föld, levegő – szimbólumok a különböző kultúrákban – Sárga, narancs, piros, barna, lila, zöld, fehér, arany. Színszimbólumok használata (papírragasztás kivágott színes motívumok kompozícióba rendezésével) A tárgykészítés folyamata – Az adott témakörhöz, történethez kapcsolódó valós tárgyak, varázseszközök készítése – Különféle hagyományos kézműves technikák, díszítési módok alkalmazása – Állat alakú és antropomorf edény készítése agyagból – A textilanyagok, a gyapjú alkalmazási lehetőségei – Nemezfigura készítése – Tárgykészítés népi hagyományok alapján, a keleti és a mai kultúra esztétikája szerint – Természetes anyagok, ágak, termések alakítása, felhasználásuk más anyagokkal együtt – Ragasztóanyagok, ragasztási technikák használata – Ékszerkészítés gyöngyfűzéssel Évszakváltás
– Az évszakokhoz fűződő népi hagyományok képi, plasztikai feldolgozása – Mézeskalácsformák rajzolása, tervezése – A népi kézművesség néhány jellegzetes eleme, technikája– Megszemélyesítés – Mozgatható bábfigurák készítése. Karakterábrázolás és a mozgatás lehetőségei – Zsineggel mozgatható figurák, pálcára vagy lécre szerelt bábok (papírkivágás, mozgatható elemek összeállítása, festés) – Álarcok, maszkok, készítése (papír, gipsz, agyag, papírmasé) Értékelés és kiállítás–rendezés
Követelmény
A tanuló ismerje: – a témához kapcsolódó formákat, színeket, motívumokat, – az alapvető ábrázolási technikákat, – a kézművesség, a hagyományos népi kultúra egyes szokásait, tárgyait és technikáit, – az egyszerű kézműves technikai fogásokat, plasztikus megoldásokat, – a vizuális művészetek formáit, sajátosságait, anyagait és eszközeit. Legyen képes: – motívumgyűjtésre, feldolgozásra, – a látvány és jelenségek értelmezésére, – vázlatok készítésére, átírásra, – vizuális eszköztárának, folyamatos bővítésére és sokszínű alkalmazására, – ügyelni a képek kidolgozottságára, technikai következetességére.
4. évfolyam Fejlesztési feladatok – A látás és a látványértelmező képesség tudatosítása, fejlesztése. –
A kézműves tárgyalkotás, a képző– és iparművészeti, médiaművészeti tevékenységek megalapozása. – A látvány utáni ábrázolás alapvető törvényszerűségeinek felismertetése, a vizuális nyelvrendszer alapjainak elsajátíttatása. – A kifejezéshez, alkotáshoz szükséges képességek továbbfejlesztése, a képi műveltség bővítése.
–
A tanuló kitartó, feladattudatos munkavégzésének segítése.
Tananyag
Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek A látvány megfigyelése, értelmezése, rögzítése Síkbeli és plasztikus munkákhoz szükséges anyagok és eszközök Különféle képző– és iparművészeti, népművészeti, médiaművészeti technikák Az egyes műfajokra jellemző előadásmódok A középkor művészettörténeti érdekességei Az egyes népművészeti tájegységekre jellemző stílusjegyek, technikák A formák, színek tudatos használata és a térábrázolás kérdései A tárgyalkotás, a tárgykészítéshez kapcsolódó anyagok, egyes eljárások, technikák Hagyományos és új médiumok Tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek Témavariációk és különböző méretű alkotások készítésének sajátosságai Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok
Feladatcsoportok Történetszövés – történetábrázolás – Képzeletbeli utazás (egy középkori városban – illusztrációk különféle rajzeszközökkel, vagy képregényszerűen elmesélve) – A kor hétköznapjainak megjelenítése a megismert ábrázolási formák, stílusjegyek felidézésével. A tervek nagyítása, megfestése (képi, fotó, videó – vagy számítógépes feldolgozások) Környezetábrázolás – hangulatteremtés – A környezet épített elemeinek rajza (homlokzatok) – kollázs különböző felületű, struktúrájú, textúrájú anyagokkal, tussal, páccal – makett készítése vegyes technikával – Makettkészítés (házak, lakótornyok, várak) különféle anyagok felhasználásával Színharmóniák – A monokróm színhasználattól a komplementer színpárokig – Egy főszínre hangolás, főszín és elsődleges keverékszínei – Tiszta színekből és szürkékből építkező képek
Rész és egész – Papírmozaik készítése (ókori vagy bizánci minták alapján) – Üvegablakok – Rózsaablak – színes kép készítése – Királyfejek, egészalakos figurák rajza viaszolt, festett alapról visszakaparásos technikával. Képeskönyv – A mai életünk kódexe – Cél és célszerűség, a könyvkötés alapfogásai – A papír tulajdonságai – Betűkép, iniciálé készítése, szövegírás (temperafestés, kézírás vágott hegyű tollal) Mintakincs – Az adott korra jellemző minták, díszítések gyűjtése, vázlatfüzetbe rajzolása – A gyűjtött minták egy–egy részletének nagyítása, új kontextusba helyezése (vízfestés, ecsetrajz, különböző léptékben – páros munka) – Ornamentika szerkesztése, rajzolása természeti motívumok, növények, felhasználásával (akvarell ceruza, vízfestékek, sablonok) Plasztika – Oszlopszobrok. Szoborfaragás (egyszerűen formált emberfigurák gipszből, ytong téglából, purhabból) – Vízköpők. Fantasztikus figurák, állatalakok (gótikus templomokról; mintázás agyagból) – Figurateremtés valódi állatok és képzeletbeli szörnyek megformálásával Öltözéktervezés – Sisak készítése. A viselhetőség és a méretek figyelembe vétele – A szín– és az anyagválasztás szerepe (papír, textilanyagok felhasználása, karcolás, hajtás, ragasztás, festés, varrás) Arcképtár – Önarckép különböző elképzelt szerepben, jelmezben és korban való ábrázolása – Önarckép gyûjtemény mai környezetben (ceruza, krétarajzok, tempera) Értékelés és kiállítás–rendezés
Követelmény
A tanuló ismerje: – a választott kor művészetét, kézműves kultúráját, tárgyait,
– a vizuális kifejezés formáit, eszközeit, elemeit és nyelvezetét, – a tervezéstől a tárgyalkotásig tartó kreatív folyamat részeit, – a legfontosabb baleset és munkavédelmi tudnivalókat. Legyen képes: – a látvány és jelenségek értelmezésére, rögzítésére, – egy gondolat, téma kibontására, sík és plasztikus variációinak létrehozására, – motívumgyűjtésre, feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, – a perspektivikus ábrázolás alapszabályai szerint tárgycsoportok, figurák ábrázolására, – színtani alapismereteinek felhasználásával önálló képek készítésére, – kompozíciós ismereteinek alkalmazására, – változatos – forma – faktúra és felületminőségek létrehozására, – különböző anyagokkal és eszközökkel, változatos konstrukciók–tárgyak létrehozására, – egyéni eszközhasználatra, – a műalkotások értő befogadására, – vizuális eszköztárának, folyamatos bővítésére és alkalmazására, – a legfontosabb baleset– és munkavédelmi szabályok betartására.
5. évfolyam Fejlesztési feladatok
– Az emberi és a természeti környezet esztétikumának felismertetése, a művészetek, alkotási tevékenységek iránti érdeklődés megerősítése. – A látás és a látványértelmező képesség pontosítása, fejlesztése. – A kézműves tárgyalkotás, a képző– és iparművészeti, médiaművészeti tevékenységek körének bővítése. – A látvány utáni ábrázolás törvényszerűségeinek felismertetése, a vizuális nyelvrendszer alkalmazásának fejlesztése a különböző feladatok során. –
A manuális tudás és az alkotóképesség továbbfejlesztése, a stílusérzék megalapozása.
Tananyag
Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek A látvány megfigyelése, perspektivikus ábrázolása
Rajzeszközök, plasztikus és modellező anyagok és eszközök Különféle képző– és iparművészeti, népművészeti, médiaművészeti technikák Az egyes műfajokra jellemző előadásmódok Az ókori antik világ és a reneszánsz Művészettörténet érdekességei Az egyes népművészeti tájegységekre jellemző stílusjegyek, technikák A formai, színtani alapismeretek A tárgyalkotás, a tárgykészítéshez kapcsolódó anyagok, egyes eljárások, technikák Hagyományos és új médiumok Az előképek megismerése, feldolgozása – tanulmányrajzok, vázlatok, makettek, modellek Témavariációk és különböző méretű alkotások készítésének sajátosságai Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok
Feladatcsoportok Történetábrázolás – Életképek (reneszánsz palotában; illusztrációk különféle színes eszközökkel vagy képregényszerűen elmesélve) – A kor ünnepeinek megjelenítése a megismert ábrázolási formák, stílusjegyek felidézésével (képi, fotó, videó vagy számítógépes feldolgozások) Tornyok, várak, paloták – Épületábrázolás tusrajzzal – Struktúra – textúra, formaszerkezet és felületi megjelenés (kollázs különböző felületű, struktúrájú, textúrájú anyagokkal, tussal, páccal) – Makettkészítés különféle anyagok felhasználásával csoportmunkában Színharmóniák – Tájképek különböző fényviszonyok között – csak színfoltokkal festve – hajnalban, délben, szürkületben, éjszaka (gyűjtés elektronikus formában is, kísérletek a számítógépes grafikai programok használatával) – Telt és tört színek, komplementer színek és különböző árnyalataik (festés akvarellel, krétával, kevert eljárással) Környezetábrázolás – kép és valóság – A tárgyak és a természeti környezet megfigyelése – Az ablakon át látható világ (ábrázolás pitt–krétával, festéssel) – A vonalperspektíva, levegő és színperspektíva felfedezése – Előtér – középtér – háttér (tusrajzok, szénrajzok)
– Öltözéktervezés – A szín– és az anyagválasztás szerepe – Fejfedők (bohócsipka) készítése a viselhetőség és a méretek figyelembe vétele (papír és textilanyagok felhasználása, karcolás, hajtás, ragasztás, festés, varrás) Képeskönyv – A természet törvényeinek, jelenségeinek megfigyelése, összegyűjtése, lejegyzése – Növények, állatok minél pontosabb megfigyelés alapján készült illusztrációi – Magyarázó rajz, részletek és leírások a tervlapon (aprólékos ceruza és tusrajzok, temperafestés, kézírás vágott hegyű tollal) Mintakincs– A korra jellemző textilminták, díszítések gyűjtése, vázlatfüzetbe rajzolása – Gyűjtött minták egy–egy részletének nagyítása, új kontextusba helyezése (vízfestés, ecsetrajz, különböző léptékben – páros munka) – Ornamentika szerkesztése, rajzolása természeti motívumok, növények felhasználásával (akvarell ceruza, vízfestékek, sablonok,) – Egyszerű díszítőelemek szimmetrikus, pozitív–negatív formákká, ritmussá rendezése – Természetes formák redukálása, egyszerűsítése, stilizálása, szín– és forma–variációk létrehozása (papírmetszet létrehozása) Arcképtár – Hétköznapi tömeg (piaci sokadalom) összeállítása nagyméretű kartonra (saját, választott figurákkal) – Különböző korú és karakterű emberek portréja. (Csoportmunka. Ceruza, krétarajzok, tempera) Fény– árnyék jelenségek – Titokzatos terek létrehozása, a fény–árnyék hatások felhasználásával – Vázlatok készítése jellegzetes fény–árnyék viszonyok bemutatására – Térkonstrukció talált, gyűjtött tárgyakból, lepedőkből, zsinórokból, kartonokból többféle bevilágítással (közös, csoportos alkotás) – Fényképek, videó készítése a terek bejárásával, a korábbi munkák térbe helyezése, „helyzetbe hozása” Értékelés és kiállítás–rendezés
Követelmény A tanuló ismerje: – az adott kor művészetét, kézműves kultúráját, tárgyait, – a vizuális kifejezés formáit, eszközeit, elemeit és nyelvezetét, – a tervezéstől a tárgyalkotásig tartó kreatív folyamat részeit, – a legfontosabb baleset és munkavédelmi tudnivalókat.
Legyen képes: – a látvány és jelenségek értelmezésére, rögzítésére, – egy gondolat, téma kibontására, sík és plasztikus variációinak létrehozására, – motívumgyűjtésre, feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, – a perspektivikus ábrázolás alapszabályai szerint tárgycsoportok, figurák ábrázolására, – színtani alapismereteinek felhasználásával önálló képek készítésére, – kompozíciós ismereteinek alkalmazására, – változatos forma–, faktúra– és felületminőségek létrehozására, – különböző anyagokkal és eszközökkel, változatos konstrukciók, tárgyak létrehozására, – egyéni eszközhasználatra, – a műalkotások értő befogadására, – vizuális eszköztárának, folyamatos bővítésére és alkalmazására, – a legfontosabb baleset– és munkavédelmi szabályok betartására. 6. évfolyam Fejlesztési feladatok – A látvány és a tanult ábrázolás összhangba hozása a személyes mondanivalóval. – A természet– és emberábrázolás különböző formáinak megismertetése. – A stílus– és arányérzék továbbfejlesztése. – Az önálló kézműves tárgyalkotás technikájának megválasztására, a képző– és iparművészeti, médiaművészeti tevékenységek eszköztárának biztonságos használatára való képesség fejlesztése. – A látvány utáni ábrázolás árnyaltabbá tétele, a kompozíció, a szín és az előadásmód finomítása. – A képi műveltség bővítése. Tananyag Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek Rajzeszközök, vizes bázisú festékek és plasztikus anyagok A képző– és iparművészeti, népművészeti, médiaművészeti technikák A barokk művészettörténeti korszakára jellemző stílusjegyek, technikák A stíluskorszakra jellemző előadásmódok Témavariációk és különböző méretű alkotások készítésének sajátosságai Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok Feladatcsoportok
Történetábrázolás – Mozgalmas jelenetek (Álarcosbál egy barokk kastélyban. Illusztrációk különféle színes eszközökkel vagy képregényszerűen elmesélve) – Groteszk, vígjátéki történetelemek illusztratív feldolgozása a megismert ábrázolási formák, stílusjegyek felidézésével (képi, fotó, videó vagy számítógépes feldolgozások) Tornyok, várak, paloták – Épületek belseje, bútorai – Épületábrázolás tusrajzzal, vegyes technikával (kollázs különböző felületű, struktúrájú, textúrájú anyagokkal, tussal, páccal) Színharmóniák – Öltözetek pasztellszínekkel (gyűjtés elektronikus formában, kísérletek a számítógépes grafikai programok használatával) – Színhangulatok festése zenei hangzásokra (akvarell, kréta kevert eljárások) Öltözék – Legyező és maszk készítése a működés és a méretek figyelembe vétele – A szín– és az anyagválasztás szerepe (papír, textilanyagok felhasználása, karcolás, hajtás, ragasztás, festés, varrás) Kép és valóság – A térábrázolási konvenciók, optikai csalódások, illúziókeltés – A perspektíva és az axonometria fintorai (Escher rajzai, térformái. Gyűjtések) – Tárgyak ábrázolása eltérő, végletes nézőpontokból – alulnézet, felülnézet, közelről – és messzire távolodva (grafit, szén, pittkréta) Mintakincs – Épületdíszítések, minták gyűjtése, rajzolásuk vázlatfüzetbe – Gyűjtött minták egy–egy részletének nagyítása, új kontextusba helyezése (vízfestés, ecsetrajz, különböző léptékben – páros munka) – Ornamentika szerkesztése, rajzolása természeti motívumok, növények, csiga, kagylómotívumok felhasználásával (akvarell ceruza, vízfestékek, sablonok) Arcképtár –Arcképek díszes keretben – Különböző korú és karakterű emberek portréja (ceruza, krétarajzok, tempera) A tárgyak egyedi vonásai – Lakomák gazdag tárgyi világa. Gyűjtés a németalföldi festmények és mai fotók, installációk körében – Hasonlóság és különbözőség. Azonos funkciójú tárgyak megfigyelése, egyedi vonásaik, különbözőségeik felfedezése (ceruza, vízfesték)
A tárgyak összhangja – Hangszerek – Klasszikus és saját megoldások – Csendélet, drapériák, hangszerek beállításával (összefogott kompozíciók, finom részletmegoldások. Pasztellkréta) Vizsgamunka készítése Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – az adott kor művészetét, kézműves kultúráját, tárgyait, – a vizuális kifejezés formáit, eszközeit, elemeit és nyelvezetét, – a tervezéstől a tárgyalkotásig tartó kreatív folyamat részeit, – a legfontosabb baleset és munkavédelmi tudnivalókat. Legyen képes: – a látvány és jelenségek értelmezésére, rögzítésére, – egy gondolat, téma kibontására, sík és plasztikus variációinak létrehozására, – motívumgyűjtésre, feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, – a perspektivikus ábrázolás alapszabályai szerint tárgycsoportok, figurák ábrázolására, – színtani alapismereteinek felhasználásával önálló képek készítésére, – kompozíciós ismereteinek alkalmazására, – változatos forma–, faktúra– és felületminőségek létrehozására, – különböző anyagokkal és eszközökkel, változatos konstrukciók, tárgyak létrehozására, – egyéni eszközhasználatra, – a műalkotások értő befogadására, – vizuális eszköztárának, folyamatos bővítésére és alkalmazására, – a legfontosabb baleset– és munkavédelmi szabályok betartására. Követelmények az alapfokú évfolyamok elvégzése után A tanuló ismerje: – a vizuális művészetek eszköztárát, – a tárgytervezés és tárgykészítés fázisait, – a rajzolás, festés, térművészet műfaji sajátosságait, anyagait és eszközeit,
– a különböző ábrázolási és tárgyalkotó technikákat, – a legjelentősebb művészettörténeti korszakok művészetének jellegzetességeit, kultúráját, tárgyait, – a legfontosabb baleset– és munkavédelmi tudnivalókat. A tanuló legyen képes: – az alkotói munka végigvitelére, – a látvány és jelenségek megragadására, visszaadására, – motívumgyűjtésre, feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, – a perspektivikus ábrázolás szabályainak alkalmazására, – színtani ismereteinek felhasználására, – kompozíciós ismereteinek alkalmazására, – sokféle eszköz– és anyaghasználatra a kifejezés érdekében, – konzekvens munkák elkészítésére, – a művészettörténeti korok, stílusok megkülönböztetésére, értő befogadására, – a legfontosabb baleset– és munkavédelmi szabályok betartására. A művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A vizsga tantárgya és időtartama: Vizuális alkotó gyakorlat – vizsgamunka bemutatása 15 perc – helyszíni feladat megoldása 105 perc A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező, alkotó, konstruáló, tárgykészítő képessége. A feladatmegoldás tükrözze a tanulónak a vizuális alkotó gyakorlatok során megszerzett tudását a művészeti ág anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről, megszerzett ismeretét. A megvalósított vizsgamunka mutassa be a tanuló technikai jártasságát, tudását.
A vizuális alkotó gyakorlat alapvizsga két részből tevődik össze:
A) Dokumentációval együtt benyújtott kész kép, képsorozat vagy tárgy, tárgycsoport. A benyújtott vizsgamunka – tanári irányítással megvalósított – tervezési munka alapján, szabadon választott technikával létrehozott alkotás, amely lehet:
– tárgy, tárgyegyüttes, – festészeti, grafikai alkotás–sorozat, – szobor, térkonstrukció és variációi. B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített kész kép vagy tárgy. Az intézmény által meghatározott vizsgafeladat tervvázlat alapján, szabadon választott anyaggal és technikával létrehozott alkotás, amely lehet: – tárgy, – festészeti, grafikai alkotás, – szobor, térkonstrukció A vizsga értékelése A vizuális alkotó gyakorlat alapvizsga értékelésének általános szempontjai: – esztétikai érzékenység, művészeti ismeretek jelenléte, – tervezési, plasztikai tárgyformáló készség, – a kísérletező kedv és kreativitás megjelenése, – alapvető anyag–, eszköz– és szerszámhasználati ismeret, jártasság, – térformálás, konstruáló és kompozíciós készség, – a tartalomnak megfelelő anyag, forma, szín, technika és kifejezésmód használata, – az elkészült munka egyedisége, összhangja. Társastánc tanszak I. Az alapfokú táncművészeti oktatás követelményei A társastánc tanszak célja, hogy törekedjen a táncművészet, azon belül a társastánc minél teljesebb megismerésére, segítse sajátos eszközeivel a tanulók személyiségének formálását. A tanszak feladata: Ismertesse meg a tanulóval
A társastánc alapjait, Technikai elemeit, A mozgás kapcsolatát a zenével, A kombinációk és etűdök, koreográfiák megfelelő kivitelezését.
Alakítsa ki a tanulóban
A rendszeres munka természetes igényét, A megfelelő munkafegyelmet, Az esztétikai érzéket, Az önkontroll alkalmazását.
Fejlessze a növendék
Fizikai állóképességét, Tánc iránti szeretetét, Ritmusérzékét, Technikai tudását, Koncentráló képességét, Tér- és formaérzékét, Stílus érzékét, Előadói készségét.
Ösztönözze a tanulót
A társastánccal kapcsolatos események, bemutatók megtekintésére, elemzésére, A viselkedéskultúra alapszabályinak és magatartásformáinak alkalmazására a mindennapi életben és a társas érintkezésben, Táncművészeti előadások látogatására, A televízió táncos műsorainak figyelemmel kísérésére.
Tudatosítsa a tanulóban, hogy a tánctanulás fejleszti
Akaratát, Ízlését, Állóképességét, Mozgáskoordinációját, Alkalmazkodó képességét, Személyiségét. II. A tanszak tantárgyai és azok óraszámai
A képzés ideje:
12 év
Évfolyamok száma:
12
Óraterv
ÉVFOLYAMOK ELŐKÉPZŐ Tantárgy
1
2
Társastánc Gyermektánc
2
TOVÁBBKÉPZŐ
ALAPFOK
2
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
4
3
3
3
2-3
3
2-3
2-3
3
3
Klasszikus bal.
1
1
1
1
1
Történelmi t. t. Viselkedéskult.
1
1
1
1
1
1
Tánctörténet Szab.Vál. Tant. Összesen
1
2
2
2
2
2
2
1
2
1
1
2
2
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
A tanszak tantárgyai:
Kötelező tantárgyak:
Társastánc Gyermektánc Klasszikus balett Történelmi társastánc Viselkedéskultúra Tánctörténet
Szabadon választható tantárgy: A tanszak bármely tantárgya
III. A tantárgyak helye a tanszak programjában
Gyermektánc: az előképző 1-2. évfolyamában Gyermektánc tantárggyal a társastáncot megalapozó tudásra tesz szert a tanuló a tantárgyon belüli ritmikai, gimnasztikai gyakorlatokkal, játékos táncokkal. Így a tanulóban fejlődik a rendszeres munka természetes igénye, fizikai állóképessége, ritmusérzéke, egymásra figyelő magatartása. Klasszikus balett: a cél és feladat a tanulók izomzatának erősítése, fizikai teherbírásának fokozás, térérzékének, formaérzékének kibontakoztatása, mozgáskultúrájának fejlesztése, plasztikusabbá tétele. Történelmi társastánc: célja, hogy a tanulók megismerjék a különböző korok táncait. Oktatása azért szükséges, mert a historikus táncokon keresztül jobban megismerik a főtantárgy (társastánc) kialakulásának előzményit.
Viselkedéskultúra: célja, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a mindennapi élet és a társas érintkezés viselkedéskultúrájának alapszabályait és magatartásformáit. Tánctörténet: cél, hogy minden tánccal foglalkozó tanuló ismereteket szerezzen a tánc kialakulásáról, fejlődéséről, jelenéről. Szabadon választható tantárgy: a tanszak bármelytantárgyából választható. Célja, hogy a tehetséges tanulóknak módot adjon a további fejlődésre.
IV. Követelmények Követelmények az előképző elvégzése után Gyermektánc A tanuló ismerje:
A társastánc alapfogalmait, alapmozdulatait, A magyar és más népek táncainak alaplépésit.
Legyen képe:
Zenére, énekre ritmikus mozgást végezni, A tanult játékos táncok csoportos bemutatására. Követelmények az alapfok elvégzése után
Társastánc A tanuló ismerje:
A standard táncok (angol keringő, tangó, bécsi keringő, slow fox, quick step) alapmotívumait, A latin-amerikai táncok (samba, cha-cha-cha, rumba, paso doble, jive) alapmotívumait.
Legyen képes:
A tanult táncok pontos, stílusos eltáncolására, Páros és csoportos feladatok végrehajtására.
Klasszikus balett A tanuló ismerje:
A klasszikus balett tanult alapelemeit, A harmonikus, esztétikus kivitelezés módját.
Legyen képes:
A tanult gyakorlatok pontos kivitelezésére, A zene és a tánc összhangjának betartására.
Viselkedéskultúra A tanuló ismerje:
A mindennapi élet és a társas érintkezés alapszabályit, magatartás formáit.
Legyen képes:
Az elsajátított viselkedéskultúra gyakorlati alkalmazására. Követelmények a továbbképző elvégzése után
Társastánc A tanuló ismerje:
A nemzetközileg elfogadott angol stílus szerint a standard és latin-amerikai táncok összetettebb motívumait és az alaplépések variációit.
Legyen képes:
A standard és latin-amerikai táncok önálló és páros bemutatására, A csoportos bemutatási formában figyelmes együttműködésre, A tanult társastáncok valamelyikéből vagy azok mixeléséből önálló csoportos bemutatására.
Történelmi társastánc A tanuló ismerje:
A történelmi társastáncok alaplépéseit.
Legyen képes:
A tanult történelmi társastáncok stílusos, önálló és csoportos bemutatására.
Tánctörténet A tanuló ismerje:
Az adott évfolyam tananyagát, A táncművészet kimagasló alapműveit, A nagy egyéniségek munkásságát, Az egyetemes és nemzeti tánctörténeti folyamatokat.
Legyen képes:
Elemezni a táncművészet különböző stílusait, A múlt és jelen értékeinek befogadására, A táncművészetek iránti érdeklődésre.
V. Tananyag Társastánc A két év előképző után a Társastánc tantárgy az alapfok 1. évfolyamától továbbképző 10. évfolyamáig tart. Az egymásra épülő, folyamatosan nehezedő táncok és motívumok juttatják el a tanulót az egyre magasabb színvonalú tánctudáshoz. Az évfolyamok táncismerete a minimum anyagot jelöli meg. A tanulók képessége és a szaktanár belátása alapján bővíthető.
1.év
Tánctechnika
Izolált (függetlenített) testrész gyakorlatok
Fej Váll Mellkas Medence Törzs Kéz Lábfő
Ritmikai gyakorlatok
Ritmusgyakorlatok
Ritmusjárás, taps Az adott tánc motívumainak ritmusképlete tapssal, járással.
Tempógyakorlatok
Visszhang Accelerando – ritardando
Alaplépések és táncok
Társastáncok kezdőknek
Foxtrott Angol keringő Tangó Bécsi keringő Slow fox Samba Cha-cha-cha Rumba Jive Polka motívumok (páros jobbra forgó polka, rézsut haladó polka, páros jobbra forgó galopp) 2.év
Alaplépések és táncok
Angol keringő Jobbra fordulat (Natural Turn), balra fordulat (Reverse Turn), átmeneti lépés (Closed Change) Quick step Negyed fordulatok (Quarter Turns) Cha-cha-cha Alaplépés, nő szólófordulat (Basic movement), New York, Hand to Hand Jive Alaplépés, a nő jobbra fordulat (Fallaway Rock), balra fordulat, váll-váll mellett. Tangó Séta (Walk on Left Foot, Right Foot), lánc (Progressive Link), zárt promenád (Closed Promenade) Rimba Alaplépés, nő szólófordulat (Basic Movement), Hand to Hand, Fan, Alemana, Spot Turns
Megjegyzés: az Alapfok 2. évfolyamától kezdve öt éven keresztül a táncos mozgásának fejlesztéséhez a klasszikus balett tantárgy nyújt segítséget. Szakmailag indokolt, ha a társastánc órákat megelőzi a balett óra.
3.év
Alaplépések és táncok
Az előző évben tanult tangó és rumba Angol keringő Jobbra körzés (Natural Spin Turn), Whisk „a” –forma, sasszé promenádból (The Chassé fromm PP), külső váltás (Outside Change)
Quick step Progressziv sasszé (Progressive Chasse), keresztsasszé (Cross Chasse), keresztlépés előre (Forward Lock)
Cha-cha-cha Fan, Alemana, Spot Turns
Jive Helycsere jobbról-balra (Change of Places Right ot Left), hely-csere balról-jobbra (Change of Places Left to Right), kézcsere (Change of Hands behind back), Link rock and Link
Bécsi keringő Jobbra fordulat (Natural Turn), előre haladó alap (Forward Changes)
Samba Alaplépés (Basic Movement – Natural, Reverse and alternative), Samba Walks in PP, Whisk, nő szóló fordulat ( Whisk to R. and L. Soló Spot Volta)
4.év
Alaplépések és táncok
Az előző évben tanult bécsi keringő és samba Angol keringő The Weave from PP Whisk b. Progressive Chasse
Tangó Open Reverse Turn with Closed Finish
Quick step Natural Spin Turn Backward lock Running Finish
Rumba Hockey Stick Closed és Open Hip Twist
Cha-cha-cha Hockey Stick Three Cha-cha-cha
Jive American Spin Stop and Go
Bécsi keringő formáció 5.év
Alaplépések és táncok
Slow fow Feather Step Three Step
Paso Doble
Basic Movement Appel Sur Place Deplecement (to Include the Attach) Promenade Link Separation
Angol keringő Hesitation Change Imetus
Tangó Four Step
Quick step Chasse Reverse Turn Double Locks
Bécsi keringő Reverse Turn Forward Changes
Rumba Rope Spinning Aida Hip Rocks
Cha-cha-cha Cuban Breaks
Samba Volta Movements Criss Cross, Maypole
Bota Fogos to PP and CPP Side Samba Walk Stationary Samba Wlaks
Jive The Whip Fallaway Throwaway
6.év
Az alapfok évére a táncosnak ismerni kell az öt standard és az öt latin-amerikai táncból a nemzetközileg elfogadott angol táncstílus alaplépésit, alapfogalmait.
Alaplépések és táncok
Angol keringő Corte Double Reverse Spin The Back Whisk
Tangó Progressive Side Step Progressive Side Step Reverse Turn Open Promenade Back Open Promenade Back Corte Rock Turn Rock Back on Right Foot anc Left Foot Natural Promenade Turn Natural Twist Turn
Quick step Natural Turn Natural Turn vith Hesitation Natral Pivot Turn Tipple Chasse to Right Double Reverse Spin
Slow fox Natural Turn Reverse Turn Change of Direction Reverse Wave Impetus Turn The Weave
Samba Progressive Basic Movement Outside Basic Movement Travelling Bota Fogos Reverse Turn Corta Jaca
Cha-cha-cha Natural Top Natural Opening Out Movement Closed Hip Twist Time steps
Rumba Progressive Walks Forward and Backward Natural Top Natrual Opening Out Movement Side Step Cucarachas
Paso Doble Chasses to Right and Left (With or Without Elevation) Fallaway Ending to Separtion The Huit (Cape) Sixteen
Jive The Walks
7.év
A továbbképzőben (7-10. évfolyam) a táncosok a standard és latin-amerikai táncokból készített koreográfiákkal ismerkednek meg, miközben tovább bővítik ismereteiket. A koreográfiákat egyénileg, a növendékek felkészültségét figyelembe véve ajánlott elkészíteni. Alaplépések és táncok Angol keringő Open Telemark The Telemark (closed Telemark) Outside Spin Drag Hesitation Bakward Lock The Turning Lock
Tangó Falloway Promenade Brach Tap Promenade Link
Quick step Progressive Chase to Right Quick Open Reverse Four Quick Run The V6
Samba Closed Roks Shadow bota Fogos Argentine Crosses
Cha-cha-cha Shoulder to Shoulder Outside Swivel Reverse Top Opening Out from Peverse Top Aida Spiral Open Hip Twist
Slow fox Open Imetus Turn The Weave fromm PP The Natural Weave Natural Telemark The Top Spin
Hover Feather Hover Telemark Open telemark Open Telemark with a teather Ending
Paso Doble Promenades Grand Circle (Advenced Ending to Promenades) Open Telemark Ecart Fallaway Whisk La Passe
Rumba Reverse Top Opening Out from Reverse Top Spiral
Jive Whip Throwaway Windmill Spanis Arms Rolling off the Arm
8.év
Alaplépések és táncok
Angol keringő Cross Hesitation
The Wing The Zig-zag Reverse Pivot
Tangó Basic Teverse Turn
Slow fox Natural Twist Turn Open Telemark Natural Turn to Outside Swiwel The Telemark
Quick step The Zig-zag Cross Swivel Fish Tail Running Right Turn Change of Direction Reverse Pivot
Samba Open Rocks Back Rocks Plait
Cha-cha-cha Rupe Spinning Advanced Hip Twist
Rumba Alternative Basic Movement Kiki Walks
Paso Doble Fallaway Separation Banderillas The Twists
Jive Simple Spin
9.év
Alaplépések és táncok
Angol keringő The Weave The Left Whisk The Contra Check The Closed Wing The Double Natural Spin
Tangó The chasse Four Step change Fallawax Four Step The Oversway
Slow fox The Hover Cross
Curved Feather to Back Feather Fallaway Reverse and Slip Pivot The Natural Zig-zag from PP Natural Hover Telemark
Quick step Six Quick Rum The Hover corte The Rumba Cross The Tipsy Running Finish
Samba Foot Change Contra Bota Fogos Rolling off the Arm
Cha-cha-cha Cross Basic Turkish Towel
Rumba Sliding Doors Fencing
Paso Doble Coup de Pique Left Foot Variation Fregolina (Incorporating The Farol)
Jive
Chicken Walks Toe Heel Swivels
10.év
A továbbképző elvégzése után a táncos megismeri az öt standard és az öt latin-amerikai tánc összetettebb motívumait és az alaplépések variációit is. Alaplépések és táncok
Angol keringő Quick Open Reverse Fallaway Reverse and Slip Pivot Hover Telemark Natural Fallaway
Tangó Fallaway Reverse and Slip Pivot
Slow fox The Whisk Double Reverse Spin Fallaway Whisk Contra Check Pivot to Right (just reght after Contra Check!)
Quick step Wing The Whisk Foxtrot Natural Turn The Top Spin Curving Feather Step
Side Lock from PP Outside Swivel Impetus Open Impetus Outside Spin
Samba Natural Roll Volta Movement (Closed Volta, Travelling Circulat Voltas in R. Shadow Position, Roudabout) Cha-cha-cha Sweetheart Follow My Leader
Rumba Three Threes Advenced Hip Twists Paso Doble The Chasse Cape Travelling Spins from Promenade Position Travelling Sping form Counter Promenade Position Jive Flicks into Break
A számonkérés formája
A tanulók minden évfolyamban félévi és év végi vizsgán adnak számot tudásukról. A vizsga anyagát a szaktanár állítja össze. A bemutatás párosan és csoportosan történik. A minősítésre, az osztályzatra a szaktanár tesz javaslatot, a bizottság szótöbbséggel dönt. Az értékelés szempontjai – minimum követelmények:
Az adott évfolyam társastánc tananyagának ismerete. Párral való táncolás technikájának biztonságos elsajátítása. Stílusnak megfelelő előadásmód. A táncban alkalmazott térformák helyes, pontos bemutatása.
Alkalmazkodás a csoportos munkában.