Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Veszprém, Tüzér u. 44.
Pedagógiai Program
Veszprém 2013.
Pedagógiai Program Tartalomjegyzék
I. I.
I.
II. II.
II.
II.
II. II.
II.
Küldetésnyilatkozat Ajánlás BEVEZETÉS 1. Intézményünk Az intézmény megnevezése Székhelye Elérhetőségek Az iskola földrajzi működési területe Az iskola beiskolázási körzete 2. Az intézmény sajátosságai Intézményünk típusa Az intézményünk tanulói Gyógypedagógusaink A gyógypedagógiai munkát segítők Az iskola működésének segítői Feladataink Óvodai csoport Fejlesztő iskolai rehabilitációs csoport Autista csoport Általános iskola Készségfejlesztő speciális szakiskola Kollégiumi egység AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1. 1. Alapelvek Az oktatás nevelő hatásának elvei Az érthetőség A szemléletesség A motiváció Differenciált foglalkozás Közvetítési szint Változatosság, időfelhasználás Fokozatosság 1. 2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai céljai A TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben, c. pályázatban való részvételünk A tanulásszervezési formák A kompetencia alapú oktatás bevezetésének céljai 1. 3. Pedagógiai értékeink 1. 4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai A pedagógiai célokban feltüntetett feladatok Kognitív funkciók fejlesztése Egészséges, kulturált életmódra nevelés Szociális képességek nevelése Speciális kompetenciák fejlesztése 1. 5. A TÁMOP 3.1.4 pályázatban választott fejlesztési terület területek megvalósítása Feladatok Kompetencia alapú oktatás bevezetése Kötelezően választott műveltségi terület Szabadon választott műveltségi terület Tantárgyai Egyéb innovációk megszervezése
4 4 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 6 7 7 7 7 7 7 7 8 8 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 10 10 10 11 11 11 11 12 12 12 13 13 13 13 13 13 13
1
Pedagógiai Program II. 1. 6. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei TÁMOP 3.1.4 pályázatban vállaltak megvalósítása II. 1. 7. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eljárásai, módszerei A digitális pedagógiai elterjesztésével kapcsolatos tevékenységek, célkitűzések II. 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Célja Feladatok Tevékenységek A megvalósítás területe II. 3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Célja Szomatikus nevelés Higiénia Egészséges táplálkozás Mozgás, sport, szabadidő hasznos eltöltése Konduktív nevelés Gyógytestnevelés Balesetvédelem, egészségügyi szűrővizsgálat az intézményben Környezeti nevelés Mentálhigiéné Ökoiskola II. 4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
Feltétele Célja Feladatai
II. II.
II.
II.
II.
II. II.
II.
5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnök feladatai és hatásköre 6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 6. 1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Célja Feladata Tevékenységi területek Munkahelyi gyakorlat Tanulók kiválasztása Tanulók felkészítése A kísérők kiválasztása A munkahelyek kiválasztásának szempontjai Ellenőrzés, értékelés A képzésről kiadott bizonyítvány Garanciák a programban 6. 2. Beilleszkedéssel, magatartási nehézségekkel küzdők segítése Célja Feladata Tevékenységi területek 6. 3. Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása, szociális hátrányok enyhítése Alapelvek Céljaink A gyermek és ifjúságvédelmi felelős feladatai Tevékenységek Kapcsolattartás, kapcsolatok kiépítése 7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje 8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 8. 1. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Szülői kapcsolattartás formái
14 14 14 15 16 16 16 17 18 18 18 18 18 19 19 20 23 24 25 26 26 27 27 27 27 28 29 29 29 29 30 30 30 31 31 31 31 31 32 32 32 32 32 33 33 33 33 33 34 34 34 35 35 35
2
Pedagógiai Program
II. II.
III.
III. III. III. III.
Együttműködési formák II. 8. 2. Az iskola külső kapcsolatrendszere Kapcsolat a fenntartóval Kapcsolat más intézményekkel Hasonló profilú intézmények Munkahelyi Gyakorlat 9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai, felvételi eljárás A tanulók felvétele, átvétele, magasabb osztályba való átlépések Tanulói jogviszony megszűnése Magántanulói jogviszony HELYI TANTERV III. 1. A választott kerettanterv megnevezése III. 2. A választott kerettanterv feletti óraszám Fejlesztési területek (tantárgyak) struktúrája és óraszámok az általános iskolában A készségfejlesztő speciális szakiskola szerkezete A tantárgyi rendszer felosztása a készségfejlesztő speciális szakiskolai évfolyamokon 3. Mindennapos testnevelés Feladat 4. Projektoktatás 5. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei 6. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása
35 36 36 36 36 36 36 37 37 37 37 38 38 38 38 39 39 40 41 41 41 42
3
Pedagógiai Program Küldetésnyilatkozat „Mi, a Kozmutza Flóra Általános Iskola tanárai arra törekszünk, hogy szakmai tudásunkkal, emberségünkkel, személyes példamutatásunkkal, feltétel nélküli elfogadó, szeretetteljes légkörben neveljük a ránk bízott tanulókat”
Ajánlás Pedagógiai tevékenységünk szellemiségét, az ENSZ gyermeki jogokról szóló egyezménye 23. cikke határozza meg. 1. Hisszük, hogy az értelmileg akadályozott „gyermeknek emberi méltóságát biztosító, önfenntartását előmozdító, a közösségi életben való tevékeny részvételt lehetővé tevő, teljes és tiszta emberi életet kell élnie.” 2. Elismerjük, az értelmileg akadályozott „gyermeknek a különleges gondozáshoz való jogát, és a rendelkezésre álló forrásoktól függő mértékben, az előírt feltételeknek megfelelő segítséget” biztosítjuk az eltartó szülőknek és a gyermekeknek. 3. El kell érnünk, hogy az értelmileg akadályozott „gyermek valóban részesülhessen oktatásban, gyógyító nevelésben, munkára való felkészítésben és szabadidős tevékenységben oly módon, hogy ezek biztosítsák személyisége legteljesebb kibontakozását kulturális és szellemi területen egyaránt.”
4
Pedagógiai Program I. BEVEZETÉS I. 1. Intézményünk Az intézmény megnevezése Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és EGYMI Székhelye 8200 Veszprém, Tüzér u. 44. Elérhetőségek Telefonszám
88/561-930
Fax
88/561-931
E-mail cím
[email protected]
Az iskola földrajzi működési területe:
Veszprém megye
Az iskola beiskolázási körzete:
Veszprém város és Veszprém megye területe
I. 2. Az intézmény sajátosságai Intézményünk 1986. június1-től önálló intézményként működik. Intézményünk típusa Többcélú közoktatási intézmény (összetett iskola): Gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény óvoda, fejlesztő iskola, általános iskola, készségfejlesztő speciális szakiskola, kollégium és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Az intézményünk tanulói Sajátos nevelési igényű - értelmileg akadályozott, súlyosan és halmozottan sérült, autista - gyermekeket nevelünk. Tanulóink személyiségfejlődését akadályozza a maradandó idegrendszeri károsodás, a tartós testi-lelki állapotváltozás. Mindezek konkrétan is megfigyelhető és mérhető fejlődésbeli elmaradást okoznak ép kortársaikhoz viszonyítva. A nevelhetőség szempontjából nagyon eltérő egyedi adottságok miatt a személyiség fejlesztésében egyenként is eltérő nevelési igények és szükségletek jelentkeznek. 5
Pedagógiai Program Az átlagos nevelhetőségnek – az idegrendszeri károsodás, a tartós testi-lelki állapotváltozás mellett – további akadályai is lehetnek, például az ingerszegény szociális környezet. A felsoroltak együttesen, az értelmi fogyatékossághoz társuló személyiségváltozásokat is okozhatnak. A tanulók eredményes fejlesztése folyamatos, egymásra épülő gyógypedagógiai segítségnyújtást, a szülői házzal összhangban lévő nevelést igényel. A nevelésnek elsődlegesen az alapvető pszichés funkciók, a megismerő tevékenység és a kommunikációs képességek fejlesztését, a mozgásállapot javítását a gyógypedagógia eszközrendszerével kell elérni. Optimális fejlesztést csak az egész életre szóló védő-irányító, de az önálló személyiséget is kibontakoztató nevelés biztosíthat, amely törekszik a képességeik maximumának elérésére. Az értelmileg akadályozott tanulók iskolai fejlesztésében jellegzetes nevelési nehézségek jelentkeznek: -
Nem fogyatékos kortársaikhoz viszonyítva, a tanulásukban mennyiségi és minőségi különbségek vannak, ezért a többségi iskoláztatás általános rendjébe nem tudnak beilleszkedni.
-
A szenzoros és mozgásos közlések befogadására fogékonyabbak, a verbális tanulás nagyon nehezen alakul ki. Ezért csak képi szemléletes rávezetéssel, a cselekvésbe ágyazott ismeretszerzéssel mutatható fel eredményesebb fejlesztés.
-
A tanulási tempó, a bevésés jelentős változása, a bizonytalan megőrzés, a pontatlan felidézés miatt a fejlesztésnél több időre és sok gyakorlásra van szükségük.
-
Erősen kötődnek a tanulási helyzetekhez, szokásokhoz és személyekhez. A tanultakat csak konkrét gyakorlati helyzetben tudják alkalmazni.
-
Az ismeretszerzés, feldolgozás és alkalmazás során vezetésre, segítségre, erős irányításra szorulnak. Tanulásukban, ismeretszerzésükben rövid idejű odafordulás, tevékenységi kedv tapasztalható. A figyelemkoncentráció zavara miatt a külső ingerek könnyen eltérítik őket.
-
A szociális képességek területén jelentkező zavarok (pl. a normakövetés képességének zavara, a kooperatív készségek hiánya, a kritikátlanság, az önfegyelem hiánya, kommunikációs zavarok) együttesen a fejlesztést-nevelést nehezítő tényezők.
A gyógypedagógiai nevelésnek támaszkodnia kell a tanulók pozitív tulajdonságaira, a felnőttekhez fűződő erős kötődésre, érzelemviláguk gazdaságára, tartósságára, valamint azokra a képességelőnyökre, amelyek aktiválása dinamikusabb fejlődést eredményezhet például az ábrázolásban, kézimunkában, házimunkában vagy a mozgásban és a sportban. Gyógypedagógusaink Iskolánk gyermekeinek joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő gyógypedagógiai ellátásban részesüljenek attól kezdődően, hogy fogyatékosságát megállapították. Gyermekeink neveléséhez az adott fogyatékosság típusának megfelelő szakirányú szakképesítéssel rendelkező gyógypedagógus alkalmazása szükséges. A pedagógustól nyitottságot követelnek az új szakmai ismeretek, a határtudományok kutatási eredményei, a közvetlen és tágabb környezet változó igényei felé. Gyógypedagógiai szemlélet kell, hogy áthassa az intézmény egészét, az itt dolgozó valamennyi felnőttet.
6
Pedagógiai Program A gyógypedagógiai munkát segítők A gyógypedagógusok munkáját közvetlenül segítik a gyógypedagógiai asszisztensek, gyermekfelügyelők, dajkák és ápolónők. Ők a pedagógusokhoz hasonlóan mintaszerepet töltenek be, részesei a pedagógiai folyamatoknak. A gyermekek egészségi állapotának figyelemmel kísérése, a rendszeres orvosi ellátás biztosítása az iskolaorvos feladata. Az iskola működésének segítői Az adminisztrációs tevékenységet végzők, a technikai és a konyhai dolgozók a munkájukkal, a tanulókkal való bánásmódjukkal, mindennapi kommunikációjukkal hatnak tanítványainkra.
Feladataink Óvodai csoport A gyermekek beszédindítása, kommunikációs készségének kiépítése, szobatisztaságra szoktatás és az iskolai életre való felkészítése játékos tevékenységbe ágyazottan történik. Fejlesztő iskolai rehabilitációs csoport A fejlesztő nevelés-oktatás a tanév rendjéhez igazodó, a tankötelezettség teljes időtartama alatt rehabilitációs célú, az elért fejlődési szakaszokat követő egységes folyamat. A nevelés-oktatás fejlesztési területeinek tartalma tanítási évfolyamokra nem tagolódik, a pedagógiai munka szakaszolása a tevékenység tartalmi kínálatának életkori sajátosságokhoz alkalmazkodó struktúrálásában, koncentrikus bővítésében jelenik meg. Autista csoport A legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek, fejletség mellett elérhető legjobb felnőtt kori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése; ennek alapja a szociális, kommunikációs és egyéb kognitív készségek hiányának specifikus módszerekkel való kompenzálása és fejlesztése. Általános iskola 8 évfolyamon a szűkebb környezetben mindennapi életfeladatok, élethelyzetek megoldására való felkészítés folyik. A nevelési – oktatási folyamat tartalma a közvetlen környezetben való tájékozódás, a kommunikációs készségek fejlesztése, valamint önmaga ellátása készségeinek fejlesztése. A „kultúrtechnikák” oktatása csak a 10-12 éves kor után kerül előtérbe. A tanításban, tanulásban a szemléltető-cselekedtető módszereknek központi szerepük van. Ez a tapasztalatszerző, tanulás – gyakorlás vonzó, a mindennapi élet szempontjából jelentőséggel bíró helyzetekbe ágyazottan valósítandó meg. Hangsúlyozott szerepet kap a személyes és szociális integrációra való felkészítés. A tárgyi tevékenységben megjelenő úgynevezett kreatív foglalkozások, mint a játék, ábrázolás, ének-zeneritmika igen kedveltek és eredményesek. A fejlődési zavarok hatásainak leküzdése – egyénenként változóan – terápiás eljárások alkalmazását is igényli. 7
Pedagógiai Program Készségfejlesztő speciális szakiskola A továbbtanulás, a szakmaszerzés alapjainak színtere. A 9-10. évfolyam tanterve az értelmileg akadályozott tanulót oktató-nevelő általános iskolai tanterv koncepcionális és tartalmi folytatása. A 9-10. évfolyamot a szakképzés előkészítése, az általános műveltségi és praktikus ismereteket közvetítő tartalmán túl, súlypontosan veszi figyelembe a gyakorlati évfolyamokra való felkészítést. Az a fiatal, aki eredményesen befejezte a 10. évfolyamot, tanulmányait a készségfejlesztő speciális szakiskola évfolyamain folytatja. A tanterv két szakma tananyagát tartalmazza: 11-12.évfolyam: szakma I. szövött tárgy készítő 13-14.évfolyam: szakma II. udvaros Kollégiumi egység Azokat a tanulókat helyezzük el, akik a megye távolabbi településein élnek. A kollégium „hetes – otthon” – szerűen működik, hétfőtől péntekig ad otthont a gyermekeknek.
8
Pedagógiai Program II. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA II. 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai II. 1. 1. Alapelvek A tanítás – tanulás folyamatának alapelvei olyan általánosan érvényesülő tételek, körülmények, amelyeket minden nevelőnek érvényesíteni kell oktató - nevelő munkájában. A mi iskolánkban az általános pedagógiai alapelvek sajátos módosulásait használjuk. Az oktatás nevelő hatásának elvei: ⇒ Az érthetőség (elve): mindaz, amit bemutatunk, leírunk, elmondunk a tanulók képességének megfelelő legyen (egyszerű, világos nyelvhasználat). ⇒ A szemléletesség (elve): a cselekvésre, a tevékenységre építést jelenti. Megkönnyíti a tanulók megismerő tevékenységét, elvezet a gondolkodás és a beszéd korrekciójához. ⇒ A motiváció (elve) a cselekvésre késztető indítékok összessége, rendszere. A mi tanulóinknál permanensen kell hatnia a folyamat minden mozzanatában. Ezt elsősorban nevelési eszközökkel tudjuk biztosítani. ⇒ Differenciált foglalkozás (elve): minden tanulónak biztosítani kell az önmagához képest való optimális fejlődés lehetőségét. Ehhez szükség szerint egyéni fejlesztési terv is készüljön. ⇒ Közvetítési szint: cselekvésbe ágyazott gondolkodás, gyakorlatilag az egész iskolai karrieren keresztül. ⇒ Változatosság, időfelhasználás: Az értelmileg akadályozott gyermeknél sérülés specifikus szempont, hogy kevés, jól körvonalazott, a figyelmet és az érdeklődést optimális szinten tartani képes ingerrel találkozzon. A jól átgondolt ingermintázat, az időben alkalmazott változtatások eredményeként a fáradékonyabb gyerek is tovább tartható egy-egy helyzetben. ⇒ Fokozatosság: a tervezésnél egy-egy adott készség vagy ismeretanyag szisztematikus és egészen kis lépésekre való lebontásra kell törekedni. Az alapelvek a kompetencia alapú fejlesztésénél is megvalósulnak.
II. 1. 2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai céljai ⇒ Tanítványainkat saját képességeikhez és adottságaikhoz igazodva a legteljesebb mértékben felkészíteni a társadalmi beilleszkedésre. ⇒ Elemi ismeretek közvetítése, alapvető képességek és alapkészségek fejlesztése. ⇒ Gyermekközpontú szemlélettel a sérült gyermek személyiségfejlődésének segítése. ⇒ A sérült képességek terápiás, kompenzáló korrekciós nevelése, az épen maradt képességek maximális fejlesztése. ⇒ Egyénekre szabott, differenciált speciális képességfejlesztés (logopédia, egyéni fejlesztés, tanórai differenciálás, szakköri tevékenység, stb.). 9
Pedagógiai Program ⇒ Cél a gyakorlat- orientált ismeretnyújtás, munkára nevelés A TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben, c. pályázatban való részvételünk A programfejlesztés egyik célja a kompetencia alapú oktatás bevezetése iskolánkban. A kompetencia alapú oktatáson a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük, mely lehetővé teszi, hogy a külön-külön fejlesztett kompetenciák szervesüljenek, és alkalmazásuk életszerű keretet, értelmet nyerjen a gyerekek számára. Ennek egyik elengedhetetlen feltétele a pedagógiai módszertani kultúra megújítása, melynek lehetséges eszköze a cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelés, a felfedeztető tanítás-tanulás, a megértésen és tevékenységen alapuló fejlesztés. A tanulásszervezési formák Egyéni fejlesztési lehetőségek előtérbe helyezése, mely páros, kiscsoportos vagy nagycsoportos munkaformákkal egészül ki. A hatékony tanulásszervezés biztosítja a fegyelmet is az osztályban. A kooperatív technikák alkalmazásakor nem az egyes gyerekekkel való bánásmódban, hanem a csoport működésének „vezénylésében” van a fegyelmezett munkavégzés kulcsa. A pedagógus viselkedésmódja, óravezetési stílusa a garancia arra, hogy a gyerekek megfelelő mennyiségű időt töltsenek a feladatvégzéssel. A kompetencia alapú oktatás bevezetésének céljai: •
a sikeres munkaerő-piacialkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése
•
kompetencia alapú oktatás elterjesztése.
•
a kompetencia-alapú oktatás megvalósításához illeszkedő módszertan széleskörű megvalósítása,
•
a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése
•
az esélyegyenlőség érvényesítése
•
újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése
•
szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása
•
egyéni fejlesztési tervek készítése
•
digitális ismeretek fejlesztése
Kiemelt kulcskompetenciák •
anyanyelvi
•
matematikai
•
digitális
•
szociális
10
Pedagógiai Program II. 1. 3. Pedagógiai értékeink ⇒ A pedagógiai humanizmus ⇒ A szocializáció ⇒ A kommunikáció ⇒ A természet, a környezet szeretete, védelme (zöld óvoda, ökoiskola, madárbarát iskola) ⇒ Az örömforrások megkeresése és kiaknázása ⇒ Az esztétika ⇒ A legteljesebb körű és mértékű egyéni differenciált bánásmód ⇒ Az egészségmegőrzés ⇒ A munka ⇒ Az önálló döntés képessége ⇒ Az alkotás képessége ⇒ A családi nevelés segítése, a család és iskola együttnevelésének megteremtése, illetve megerősítése ⇒ Esélyegyenlőség megteremtése és a társadalommal való elfogadtatás
II. 1. 4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai A pedagógiai célokban feltüntetett feladatok ⇒ Az óvodás létből az iskolai életformára történő átvezetés. ⇒ A játék megszerettetése, a szabályjátékok, didaktikai játékok örömének megélése, a kortárscsoport felfedezése. ⇒ A készségfejlesztő speciális szakiskolára való felkészítés ⇒ Kollégiumi ellátás biztosítása az arra jogosultak számára ⇒ Egyénre szabott, differenciált speciális képességfejlesztés (logopédia, konduktív fejlesztés, gyógytestnevelés, egyéni fejlesztés, tanórai differenciálás, szakköri tevékenység) ⇒ Az autista tanulók speciális fejlesztése ⇒ Fejlesztő iskolai tanulók speciális fejlesztése ⇒ A gyermekekben a szűkebb és tágabb környezetből megismerhető értékek tudatosítása (zöld óvoda, madárbarát iskola, ökoiskola) Kognitív funkciók fejlesztése: •
Az észlelés és megfigyelőképesség fejlesztése
•
Figyelem fejlesztése
•
Emlékezet fejlesztése
•
Gondolkodás fejlesztése
•
Az alapvető kultúrtechnikák elsajátítása, a kommunikáció fejlesztése. 11
Pedagógiai Program •
Gazdag élményanyag biztosítása az ismeretszerzéshez, a képességfejlesztéshez, a tartós emlékezethez.
Egészséges, kulturált életmódra nevelés •
Gondozási ismeretek elsajátítása
•
Egészséges életmód és szokásrendszer kialakítása
•
Önkiszolgálási képesség kialakítása
•
Kulturált viselkedés elsajátítása
•
Az érdeklődés, az aktivitás, a tevékenység iránti igény felkeltése, ébren tartása.
•
Egészségmegőrző, környezetóvó attitűd kialakítása.
•
Testi nevelés: -
Mozgásnevelés
-
Ritmusnevelés
-
Korrekciós célzatú gyakorlatok
Szociális képességek nevelése •
Ön- és emberismeret fejlesztés -
Szociális kompetencia kialakítása
-
Szociális szokások kialakítása
-
Szociális minták felkínálása
-
Szociális készségek és ismeretek fejlesztése
-
Segítőképesség fejlesztése
•
Együttműködési képesség fejlesztése
•
A jól működő képességek fokozott fejlesztése, a sérült képességek korrigálása, kompenzálása.
•
Törekvés a pozitív tulajdonságok felfedezésére, tudatosításukra, a megerősítésre és fejlesztésre önmaga és a csoporttársak felé is.
•
A személyiség értelmi, érzelmi, akarati oldalának erősítése, a személyre szóló fejlesztés központba állítása munkánkban.
•
A kulturális, szociális háttérből adódó hátrányok csökkentése. Társas kapcsolatok erősítése az iskolán kívül is.
•
A közösségi tudat erősítése, az érzelmi élet gazdagítása.
Speciális kompetenciák fejlesztése •
Játékra nevelés
•
Munkára nevelés
•
A nagy egyéni különbségek, a másság elfogadása
•
A saját fejlődési ütem elfogadása, önismeret megalapozása. 12
Pedagógiai Program II. 1. 5. A TÁMOP 3.1.4 pályázatban választott fejlesztési terület területek megvalósítása Feladatok • • • • • •
a hagyományos tantervi oktatási formákat egyéb formákkal kell kiegészíteni moduláris oktatás megszervezése projektoktatás megszervezése témahét/témahetek megszervezése tantárgytömbösített oktatás megszervezése műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatásának megszervezése
Kompetencia alapú oktatás bevezetése ⇒ Kötelezően választott műveltségi terület: -
Anyanyelv és kommunikáció
-
Társadalmi környezeten (ezen belül - Számolás-mérés)
⇒ Szabadon választott műveltségi terület: -
Természeti környezet Tantárgyai: Környezetvédelem, Egészségvédelem
Egyéb innovációk megszervezése ⇒ Egy Projekthét megszervezése, tevékenységközpontú pedagógiai alkalmazásával ⇒ Egy Háromhetet meghaladó projekt megvalósítása
13
Pedagógiai Program •
A kompetencia alapú oktatás implementációjának célrendszere. A célok ütemezése.
Célok, indikátormutatók
Implementáció
Fenntarthatóság
éve 2009/2010
2010/2011
2011/2012
2012/2013
2013/2014
2014/2015
Teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag
+
+
+
+
+
+
Egy választott kulcskompetencia területi programcsomag
+
+
+
+
+
+
Tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban (510-15 %)
5
10
15
15
15
15
Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása
+
+
+
+
+
+
Digitális tartalmak, taneszközök használata(25 %)
25
25
25
25
25
25
Önálló intézményi innováció megvalósítása
3
1
1
1
1
1
Jó gyakorlatok átvétele
2
0
0
0
0
0
Új módszerek intézményi alkalmazása,elterjesztése,
II. 1. 6. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei Nyelvi (verbális) eszközök Nem nyelvi (non verbális) eszközök Szociális technikák
TÁMOP 3.1.4 pályázatban vállaltak megvalósítása Eszközök (a hagyományos formákon kívül) • • •
kooperatív tanulási technikák alkalmazása a mindennapi gyakorlatban IKT eszközök alkalmazásának elterjesztése differenciált oktatási formák
II. 1. 7. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eljárásai, módszerei •
Követelés
•
Bíztatás
•
Helyeslés
•
Dicséret 14
Pedagógiai Program •
Jutalmazás
•
Konfliktusok megoldása, távoltartás a helytelen cselekedetektől: Alternatív nevelési javaslatok: • Törekedjünk a megelőzésre • Vegyük figyelembe a gyermek érzéseit, kívánságait • A nem reális követelményeinket vizsgáljuk felül • Kerüljük az azonnal érzelmi töltetű reagálásokat • Segítsük elő, hogy a gyermekek lássák mit, és hogyan kell csinálni. • Érezzék, hogy segíteni akarunk nekik. • Nevelési tanulságot és feladatot biztosítsunk, amelynek segítségével fény derül arra, hogy lehet a továbbiakban a konfliktust elkerülni.
•
Büntetés
•
Felügyelet, tiltás, ellenőrzés
•
Meggyőzés
•
Gyakorlás és szoktatás
A digitális pedagógiai elterjesztésével kapcsolatos tevékenységek, célkitűzések A digitális pedagógiai módszertan 3-as célú kompetenciafejlesztés: •
Tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése
•
IKT eszközök készségszintű alkalmazásának fejlesztése
•
A konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciák fejlesztése
Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok: •
Csoportmunka
•
Pármunka-tanulópár
•
Egyénre szabott munka
•
Részben egyénre szabott munka
•
Önálló munka
A digitális pedagógiai módszertan többszintű differenciálásra is lehetőséget biztosít, amelynek a következők a megvalósulási formái: •
Mennyiségi differenciálás
•
Minőségi differenciálás
•
Tanulási követelmények differenciálása
•
Új ismeretanyag feldolgozása
•
Alkalmazás-gyakorlás
•
Összefoglalás, ellenőrzés
Ajánlott óratípusok:
15
Pedagógiai Program II.
2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
Gyermekeinknél gyakran hiányzik a szocializációs folyamat zavartalanságának alapvető feltétele, a biztonságérzet. Nagyon gyakran zavart az anya – gyermek kapcsolat, és az első kortárs kapcsolatok is, amelyek károsítják az egészséges személyiségfejlődést. A személyiségfejlesztést ezért minél korábban el kell kezdeni, és a nevelés több szintjén kell végezni, és nem választható el a tanítás – tanulás folyamatától sem. Az intézményünkben tanuló gyermekek személyiségfejlődését értelmi akadályozottságuk nagymértékben befolyásolja. Mivel az intelligencia fontos szerepet játszik a magatartás szabályozásában, károsodása esetén a cselekvéseket inkább érzelmi – indulati tényezők határozzák meg. Csak szakszerű neveléssel lehetséges tanulóink érzésvilágának finomítása, a közösségi élethez szükséges morális magatartás kialakítása, a társadalomba való beilleszkedés. Az intézményünk tanulói egyénenként igen különbözőek, egyediek, ezért egyénenként kell őket megismerni. Mégis van néhány általában jellemző személyiségjegyük: -
gyakori a testi fejlődés elmaradása, alkati eltérések, aránytalanságok
-
sajátos mozgáskép adódhat a tartás, járás rendellenességéből, előfordulnak túlmozgásos, vagy mozgásszegény állapotok, esetleg sztereotip mozgások
-
a különféle készségek, képességek egyenlőtlensége
-
hiányos az összefüggések meglátása, a fogalmak kialakítása, a világkép érzékletes elemekhez tapad
-
a kommunikációt nehezíti a beszéd késői kialakulása, a visszafogott mimika és gesztusok
-
nehezen alkalmazkodnak a megszokottól eltérő helyzetekhez, illetve személyekhez
-
ismeretlen emberekhez általában érdeklődve, barátságosan közelednek, ritkán heves elutasítás is előfordulhat
Célja: Segítséget nyújtsunk ahhoz, hogy tanulóink a különböző szintű adottságaikkal, az eltérő mértékű fejlődésükkel, az iskolai és iskolán kívüli foglalkoztatásukkal, tapasztalatszerzésükkel összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Színes, sokoldalú tevékenységgel fejleszteni a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, eddze akaratukat, és járuljon hozzá életmódjuk, szokásaik, az értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához. A sérült gyermekek személyiségfejlesztése érdekében meg kell oldanunk: -
A tanulók személyi erejének növekedését, a reális önismeretet, és önelfogadást.
-
Eredményes életvezetés megalapozásához szükséges szokásrendszer kialakítását.
-
A környezetből származó megterhelés csökkentését.
-
A képességfejlesztést a tanulásban
-
A problémamegoldó képességfejlesztést
-
A közösséghez való alkalmazkodást.
Feladatok: A személyiség fejlesztése az intézményünkben tanuló gyermekek életkora szerint az egyes szakaszokban eltérő feladatok előtérbe kerülését jelenti: 16
Pedagógiai Program Óvodás korban és az alsó szakaszban, fejlesztő iskolában, autista csoportban kiemelt feladatok: -
önkiszolgálás szokásrendszerének kialakítása
-
szeretetteljes elfogadással az esetleges korábbi kedvezőtlen hatások kiküszöbölése, pozitív önértékelés kialakítása
-
ábrázolási, ének – zenei, mozgásos stb. tevékenységek során testséma kialakítása, a tevékenység örömének, sikerélményének átélése, saját képességek megismerése
-
egykorú társakhoz való alkalmazkodás, alapvető magatartási szabályok megismerése
-
az esetleges sztereotip mozgások és egyéb káros vagy veszélyes szokások visszaszorítása
-
a beszédfejlődés elősegítése szükség esetén logopédus közreműködésével
Felső szakaszban, készségfejlesztő speciális szakiskolában: -
a társak iránti tolerancia, felelősségérzet, ragaszkodás kialakítása
-
közös élmények átélésével a közösséghez tartozás tudatának erősítése
-
önismeret kialakítása, a teljesítmények reálisabb értékelésére törekvés
-
kommunikációs szint emelése
-
magatartási szabályok, illemszabályok betartása
-
pozitív személyiségjegyek erősítése, a készségek, képességek fejlesztésével egyre harmonikusabb személyiség alakítása
-
a kezdődő serdülőkori változásokhoz való alkalmazkodás
-
reális önértékelés kialakítása az egyéni sajátosságoknak a teljesítőképesség korlátainak elfogadásával
-
a tudatosuló „másság” elfogadtatása, kisebbrendűségi komplexus kialakulásának megelőzése, kudarcok elviselése
-
reális jövőkép, életlehetőségek megismertetése, érzelmi és gyakorlati felkészülés az iskola utáni életre
-
ösztönimpulzusok, érzelmek társadalmi normákhoz alkalmazkodó, személyiséget gazdagító megélése.
Tevékenységek: -
Korai kapcsolatfelvétel a szülőkkel, tanácsadás a sérült gyermek elfogadásának, a szülők belső harmóniájának elősegítése érdekében. A szülőkkel való szoros kapcsolatot segítik a nyílt napok, a sérült gyermek fejlődésével kapcsolatos tájékoztatók, megbeszélések, a szülők egymás közötti és nevelőkkel való beszélgetések, újságcikkek, könyvek, filmek ajánlása, amelyekből a szülők értékes segítséget kaphatnak problémáik megoldásához, gyermekük szeretettejes elfogadásához.
-
A gyermek pozitív személyiségjegyeinek feltárása, az épen maradt funkciók, rejtett képességek megtalálása, melyekre kompenzáló, korrigáló nevelés épülhet.
-
A gyermek sajátos kifejezésmódjának, kapcsolatteremtési kísérletének megfigyelése és megértése, hogy ezek segítségével közvetlen kapcsolatot alakíthassunk ki a gyermekekkel.
-
Az igen eltérő egyéni adottságokhoz, képességekhez való alkalmazkodással differenciált oktatás és nevelés megvalósítása. 17
Pedagógiai Program -
A szülőknek és a gyermeknevelésben résztvevő személyeknek egységes nevelési elveket, elvárásokat kell kialakítania, egyben pozitív, egészséges mintát kell a gyermek számára bemutatnia, amely mintakövetésével a gyermek megfelelő viselkedésformákat és szerepeket sajátít el.
-
Az eredményes életvezetéshez szükséges képességek kialakításával megfelelő önállóság megteremtése.
-
Kommunikációs képességek fejlesztése a jobb alkalmazkodás, a problémamegoldás elősegítése érdekében.
-
A sérült gyermek életfeltételeinek az épekhez való közelítése az intézmény szervezésekor az épekével megegyező feltételek biztosítása..
A megvalósítás területei: -
tanórák
-
tanórán kívüli foglalkozások
-
habilitációs és rehabilitációs foglalkozások
-
munkahelyi gyakorlat
-
iskolai és iskolán kívüli rendezvények
II. 3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Célja: Tanulóinkban az egészségkultúra kialakítása. Az egészségével kapcsolatos szükségleteket a lehető legnagyobb önállósággal elégítse ki. Az egészségnevelés főbb területei: •
Szomatikus nevelés
•
Környezeti nevelés
•
Mentálhigiénia
Szomatikus nevelés Az egészségnevelés tevékenységei a mindennapos nevelői gyakorlat szerves részei. Magában foglalja az akadályozottsággal élő gyermek testi szükségleteit, egészséges étkezését, mozgást, sportolást és a szabadidő hasznos eltöltését. • Higiénia Fogápolás, szájhigiénia A fogápolás szokássá alakításának menetét már kisgyermekkorban el kell kezdeni. Lényeges, hogy az értelmileg akadályozott gyermek is megismerje az elhanyagolt, ápolatlan fogazat betegséget okozó 18
Pedagógiai Program kockázatát, a szokás kialakításánál figyelembe kell venni az akadályozott gyermek adottságát, képességét Kézmosás A nap folyamán többször is jelen levő tennivaló, az önálló alapos kézmosás begyakorlása alapvető feladat Fürdés, mosakodás, hajápolás Az egyéni állapotát figyelembe véve tevékenyen részt vegyen a gyermek a tisztálkodás folyamatában, csak annyi segítséget megadva, amennyi feltétlenül szükséges. -
mosakodás helyes sorrendjének elsajátítása
-
különösen ügyelve a testhajlatokra és testnyílásokra
Megfelelő ruházkodás Az iskola tanulói sérülésükből adódóan fokozottan érzékenyek a különböző fizikai hatásokra is, melyek befolyásolják az idegrendszer funkcióit. Gyakran előfordul a környezet ingereinek érzékelési zavara, ezért fokozott odafigyelést igényel a megfelelő öltözködés megismertetése. -
esztétikus, alkalomhoz illő, kényelmes öltözködés
-
egyéniségünkhöz illő ruha kiválasztása
-
öltözködjenek rétegesen, hogy tudjanak alkalmazkodni a hőmérséklet változásaihoz
-
váltócipő, az ortopédiai rendellenességgel rendelkező tanulóknak megfelelő gyógycipő
• Egészséges táplálkozás -
kulturált étkezési szokások kialakítása
-
a mi kultúrkörünkben kialakult étkezési szokások elsajátítása
-
változatos fehérje- és szénhidrátbevitel
-
vitamindús étkezés
-
megfelelő folyadék bevitelt
-
rágás fontossága
-
tanulóban alakuljon ki a szépen terített asztal esztétikai élménye, az étkezés mint örömforrás jelenjen meg
-
a szükséges mennyiségű étel elfogyasztása( az evés ne legye pótcselekvés)
• Mozgás, sport, szabadidő hasznos eltöltése Az értelmi akadályozottsággal élő gyermek többé-kevésbé a szomatikus területeken és így a mozgásfejlődésében is sérült. A mozgáskoordináció fejletlensége miatt sajátos mozgáskép adódhat. A tartás, járás rendellenességeiből előfordulhatnak túlmozgásos vagy éppen mozgásszegény állapotok, esetleg sztereotip mozgások. Ezek a testi jegyek meghatározóak a személyiség fejlődése szempontjából. 19
Pedagógiai Program Iskolánkban a mozgás minden nevelés kezdete, ezen felül a tanulás központi közege is az utánzással való mozgástanulás a kommunikációs készségekben még fejletlen gyermek tanításának kezdeti és később is jól hasznosítható lehetőségeit jelenti. A rendszeres, örömmel végzett mozgással a gyermeket az egészséges életvitel kialakítására szoktatjuk. Fejlődik téri orientációjuk, testsémájuk, szabálytudatuk. Törekedjünk arra, hogy a gyermekek mindennap tartózkodjanak a szabad levegőn. Megvalósítás területei: -
reggeli torna
-
tanórán kívüli mozgásos foglalkozások
-
szabad levegőn való tartózkodás
-
sport szakkör
-
szánkózás, korcsolyázás
-
kerékpáros ügyességi verseny
-
más iskolák által szervezett sport programokon való részvétel
-
mindennapos testnevelés
-
habilitációs,rehabilitációs tevékenységek: -
úszás
-
terápiás lovaglás
-
kutyaterápia
-
konduktív fejlesztés
-
gyógytestnevelés
• Konduktív nevelés A konduktív nevelés pedagógia és nem terápia. Az orthofunkciós állapot kognitív, affektív és kommunikatív szempontokat tekintetbe vevő neveléssel érhető el. Ezeken a nevelési szinteken nagy szerep jut a tevékenykedtetésnek. A kondukció (rávezetés) reális és megfelelő célok kitűzésével komplex tevékenységekbe ágyazva rávezeti a diszfunkciós személyt a belső szervezésmód kialakítására, az idegrendszer remélhetőleg helyes koordinációjára. A konduktív nevelés általános céljai -
A társadalmi alkalmazkodás megtanulása, a közösségi élet, a kreatív magatartás, a kommunikáció módjainak elsajátítása, azaz a külvilág információinak felfogása, megértése, feldolgozása, az egyén saját igényeinek kifejezése és érvényesítése
-
A koordináció megtanulása, az akarat és érvényesítés koordinálása, valamint az egyes cselekvések elemeinek időben és térben történő összehangolása
Konduktív nevelés feladatai -
Alapfeladata a fejlesztés - a konduktív pedagógia alapszemléletének megfelelően - a komplex mozgás és az önkiszolgálási tevékenységek összerendezettebbé, önállóbbá tétel, a kognitív funkciók fejlesztése 20
Pedagógiai Program -
Intenzív képességfejlesztés, azoknak a funkcióknak a fejlesztése, amelyek megalapozzák a tanuláshoz szükséges képességeket
-
Részképesség-zavarok korrekciója
-
A tanulók képességeinek felmérése, ennek megfelelően a speciális fejlesztési cél megvalósítása
Konduktív fejlesztés szervezeti kerete intézményünkben A Mozgásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ, illetve a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által intézményünkbe irányított gyermekek konduktív fejlesztése kiscsoportos és egyéni konduktív foglalkozásokon történik heti rendszerességgel, figyelembe véve a szakértői bizottságok fejlesztési javaslatait. A konduktív pedagógiai ellátás a tanév rendjéhez igazodik és év közben is megkezdhető. Mozgásnevelésünk feladata -
a pozicionálás, a mindennapos tevékenységekhez szükséges helyes és biztonságos testhelyzetek kialakítása
-
a fixált testhelyzetekben, segédeszközökben eltölthető idő meghatározása
-
az egyéni szükségleteknek megfelelő segítségadás a célok kitűzésében, és az azokhoz vezető utak megkeresésében
-
a gyermekek természetes mozgáskedvének megőrzése, a mozgás megszerettetése
-
motoros képességek fejlesztése
-
a kondicionális képességek fejlesztése
-
koordinációs képességek fejlesztése
-
mozgásfejlesztésen keresztül értelmi nevelés, tudatos személyiségfejlesztés
-
mozgásjártasságok, mozgáskészségek kialakítása
-
a már megtanult mozgásformák alkalmazásához változatos környezeti feltételek biztosítása
-
prevenció és korrekció: a különböző fejlődési rendellenességek, dysfunkciók okozta testi elváltozások megelőzése- javítása
-
izmok, ízületek átmozgatása, kontrakturák oldása és megelőzése passzív és aktív nyújtással: zsályafürdő, izomlazító krém és masszírozó készülékek segítségével
-
hajlékonyság, lazaság, mozgékonyság fejlesztése
-
az idegrendszer sérülése nyomán kialakuló kóros mozgások, elváltozások megelőzése, korrekciója és kompenzálása
-
optimális segédeszközök (orthézisek, állítógépek, ülőkorzettek, járókeretek, négyágú botok, gyerekkocsik, kerekes székek, stb…) használata, szakorvossal történő felíratás után a segédeszközök megrendelése, elkészíttetése szülői beleegyezéssel
-
egészséges életmódra nevelés
Mérések, eredményvizsgálat A konduktív nevelés tervszerűségének, tervezhetőségének feltétele a diszfunkciós gyermek fejlettségi szintjének és az esetleg korábban elért eredményeknek megállapítása. Ezt a célt 21
Pedagógiai Program szolgálja a gyermek alapstátuszának felállítása, melyet intézményünkbe bekerülve a megfigyelési időszak végén a konduktor állít fel, a különböző szakértői, orvosi szakvélemények figyelembe vételével. Ebből az alapstátuszból kiindulva épül fel a gyermek egyéni konduktív programja. Mivel célunk a gyermekek adottságainak függvényében a lehető legmagasabb szintű mozgásos önállóság elérése, ezért a gyermek fejlődésének nyomon követhetősége érdekében fontos a folyamatos értékelés, a fejlődés reményében az új célok és feladatok felvétele a tanuló egyéni fejlődési programjába. Személyi feltételek Konduktív fejlesztést végző személy a konduktor. Olyan speciálisan képzett pedagógus, aki a nevelési folyamat minden pillanatában motiválja, rávezeti a mozgássérült személyt az élet által felállított feladatok, akadályok minél önállóbb megoldására. A konduktornak rendelkeznie kell a jó pedagógus tulajdonságaival. Tárgyi feltételek Megfelelő méretű terem mellékhelységekkel Egyszerű bútorok Priccs Bordásfal Bambuszrúd (járókorlát állítható oszloppal) Fokos szék (7 fokú nagy szék) Kislovagló (7 fokú lovagló szék) Fürdető zsámoly Kalapos zsámoly (3 részes zsámoly) Kockazsámoly Létra Leejtő Tapadó pálca Pálcák Csúszásgátlók Szőnyeg Tükör Segédeszközök Műanyag karikák Különböző méretű labdák (kislabda-bobath labda), Babzsákok Kötél (kb.: 6 m) 22
Pedagógiai Program Két kézzel jól megfogható fejlesztő játékok Evőeszközök: kétfülű csőrös pohár, vastagított nyelű kanál, tányér, Zsályázáshoz szükséges eszközök: kád, lavór, zsályazsákok, zsályatea, zsályakrém, törülköző, eldobható gumikesztyű, fertőtlenítőszer, A folyamatos dokumentációhoz: digitális fényképezőgép, irodai szerek • Gyógytestnevelés Az egészségi állapot helyreállítása sajátos, de a testnevelésre és sportra jellemző módszerekkel történik. A testnevelés egy speciális formája. A foglalkozásokon azok vesznek részt, akiknek veleszületett vagy szerzett betegségük miatt károsodott az egészségi állapota, de nem akadályozza az iskolai oktatásukat. Célja, feladata -
a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi vizsgálat gyógytestnevelésre utalja
-
elváltozások korrigálása
-
kontrakturák oldása, mobilizáláson keresztül
-
helyes testtartás kialakítása
-
az izomzat fejlesztése, „izomfűző” kialakítása az elváltozásnak megfelelően
-
a felmérők alapján egész testre ható (kar – hát - láb) erősítés
Szakorvosi vélemény alapján kategória besorolások -
Könnyített testnevelés
-
II/A. Gyógytestnevelés, de részt vehet normál testnevelés órán
-
II/B. Csak gyógytestnevelés órán vehet részt
-
Teljesen felmentett (kórházi gyógytorna)
Csoportjai: -
tartó- és mozgató szervrendszer elváltozásai (ortopédiai)
-
Belgyógyászati és egyéb betegségek
Gyógytestnevelés szervezeti kerete intézményünkben A gyógytestnevelés megszervezése, személyi feltételeinek biztosítása az Intézmény feladata a Központ által kijelölt nevelési-oktatási intézményekben. A gyógytestnevelés legfeljebb tizenhat fős csoportokban szervezhető meg. Helye a gyógytestnevelés terem. A testnevelésre és sportra jellemző módszerekkel történik. A testnevelés egy speciális formája. Az iskolában a gyógytestnevelés feladatának ellátása a tanév rendjéhez igazodik. Az adott tanulóra vonatkozó ellátásnak a tanév rendjétől eltérő megkezdése vagy befejezése csak az iskolaorvos vagy a szakorvos véleménye alapján kezdeményezhető. 23
Pedagógiai Program A gyógytestnevelésben részt vevő gyermekek, tanulók részére nyújtott ellátásról gyógytestnevelési naplót kell vezetni. Személyi feltételek Speciálisan képzett szakember, gyógytestnevelő tanár Tárgyi feltételek Megfelelő méretű terem mellékhelységekkel Tornaszőnyegek, Tornabotok különböző méretben, Labdák, Babzsákok, Body- roll-ok, Kézi súlyzók, Thera ball-ok, Bordásfal, Tornazsámolyok, Tornapadok, Fekvőpad, Alacsony „gerenda”, Akadálypálya, Tollaslabda-tenisz szettek, Röplabda, Kosárlabda, Kézilabda, Foci… Kapcsolattartás Szülőkkel, szakorvosokkal, pedagógus kollégákkal, gyógytestnevelő kollégákkal, ortopéd cipészekkel… • Balesetvédelem, egészségügyi szűrővizsgálat az intézményben Tanulócsoport felügyelet nélkül az iskolában nem lehet. Tanítási órán és foglalkozások alatt a beosztott pedagógus kolléga és a gyógypedagógiai asszisztens, gyermekfelügyelő felelős. Iskolán kívül tanulócsoport csak megfelelő felügyelettel mehet, tartózkodhat. Megfelelő felügyelet 2 felnőtt kísérő. Az iskola vezetése gondoskodik a gyermek-, és tanulóbaleseteket előidéző okok feltárásáról és megszüntetéséről. Balesetvédelmi oktatás keretében a munkatársak megfelelő felkészítése, folyamatos képzése évente történik. Fontos a közösen használt helyiségek rendszeres ellenőrzése, balesetvédelem szempontjából. 24
Pedagógiai Program Az óvodába, fejlesztőiskolába, az általános iskolába és a szakiskolába járó tanulók évente legalább egyszer fogászati, szemészeti és belgyógyászati vizsgálaton vesznek részt. Ennek megszervezése az ápolónő feladata. A szemészeti és belgyógyászati vizsgálatokat az iskola orvosa végzi. További vizsgálatot, szakrendelésen való részvételt is ő javasol. Rendszeresen szervezünk évszakonként egészségvédő programokat. -
Téli időszak: -
-
-
Egészségvédő hónap - szánkózás, korcsolyázás, sportnap, téli túra az állatkertbe
Tavaszi időszak: -
Kirándulás a tavaszi természetben iskolai szinten (egész napos túra),
-
Madarak – fák Napja a városi állatkertben,
Nyár a táborozások ideje.
Környezeti nevelés Az értelmileg akadályozott tanulók az iskolában töltött idejük nagy részét az osztálytermekben, hálókban és a közösen használt helyiségekben, mint környezeti tárgyi miliőben élik. Ennek a szűken értelmezett környezetnek a higiéniája a gyermekek egészsége érdekében kiemelt jelentőségű. Cél: Az együttműködési képesség kialakítása, a közösség, és majd a társadalom által meghatározott magatartásformák elsajátítása. • Közös használatú eszközök, játékok Fokozott és gondos figyelmet igényel a játékok, eszközök, felszerelések tisztasága. Ennek ellenőrzése a pedagógus illetve a pedagógiai munkát segítő feladata. Felsőbb szakaszokban a felelősi rendszer bevezetésével a tanulókban is kialakíthatjuk az ellenőrzés képességét. • Az élő virágok, természetes anyagok Az évszaknak, ünnepeknek megfelelő dekorációk esztétikai élményt nyújtanak, fejlesztik a személyiséget és inger gazdag környezetet biztosítanak tanulóiknak. • Közös helyiségek, mosdó, ebédlő Az egészségnevelés fontos mozzanata a közösen használt helyiségek tisztasági előírásainak megtanítása. Az akadályozott gyermekben is fel kell ébreszteni a tiszta környezet iránti vágyat. Ismertessük meg a tanulókkal a hulladéktárolás módját, hívjuk fel a figyelmüket az elszórt hulladékra. (szelektív hulladékgyűjtés, hulladék újrahasznosítása). Az ebédlő a kulturált étkezés elsajátításának színtere. A környezet higiénia szempontjából fontos a tiszta, esztétikusan díszített ebédlő. Alakítsuk ki a tanulóknál azt a szokást, hogy az étkezések után tisztán hagyják maguk után az ebédlőt. • Udvar A szabadban való tartózkodás az egészségvédelem alapvető elve és gyakorlata. Az értelmileg akadályozott gyermeknél az udvari játékok nemcsak biológiailag, de pszichésen is nagy értékű tevékenységek. • Fertőző betegségek megelőzése Az értelmileg akadályozott gyermek zárt közösségében a fertőző megbetegedések lényegesen gyorsabban terjednek. Gyermekeink kisebb ellenálló-képességű szervezete, a közös játékszerek, a gyermekek közös manipulációja, az eszközök szájba vétele szerepelhet a megbetegedési okok között. 25
Pedagógiai Program A prevencióban fontos szerepet kell, hogy kapjon az alapos és gyakori kézmosás, a játékok, eszközök gyakori lemosása. Mentálhigiéné A higiénés nevelés speciális területe a lelki egészségvédelem. Cél: Az értelmileg akadályozott tanuló szociális biztonságának megteremtése, nyugodt, kiegyensúlyozott légkör biztosítása, harmonikus társkapcsolatok kialakítása, létrehozása segítség nyújtása, és az empátiás készségek fejlesztése. Nem külön nevelői feladat, szerves része a napi nevelőtevékenységnek, és az egyes tanulóval való bánásmód része. • Biztonságérzet megteremtése Félelem-mentesség, pozitív érzelmi kötődés kialakítása A gyermek akkor érzi biztonságban magát, ha a csoport általános követelményei között nyugodtan tevékenykedhet. • Egészséges napirend, életrend Magába foglalja a szervezet bioritmusának megfelelő napirendet, heti rendet, az ébrenlét és az alvás szabályozott váltakozását, a munka és a pihenés, az aktív és a passzív módon eltöltött szabadidő váltakozását • Harmonikus társkapcsolatok • Érzelmi nevelés Az érzelmek összefüggnek a szükségletek kielégítésével. Az akadályozott gyermek személyiségének éretlensége az érzelmi élet különböző sajátosságait hozza magával. A harmonikus érzelmi élet alakítására, az emocionális stabilitás a jó közérzet alapja. A gyermek fokozatosan sajátítja el az érzelmek szabályozásának lehetőségét, azt hogy pillanatnyi érzelmeit alá kell rendelnie a szituációnak, nem lehet szabadjára engedni. Ezen érzelmek csíráit kell kibontakoztatni, illetve egyszerűbb kifejezési formáit megismertetni. • Drámapedagógia A személység fejlesztésének olyan módszere, amelynek során a cselekvő gyermek ismeretei képességei és társas kapcsolatai a nevelő által irányított és a társakkal végzett közös dramatikus játék során fejlődnek. Eszközt alig igényel, anyagi megterhelést nem jelent. Olyan feladatot állítanak tanítványaink elé, amit meg tudnak oldani. A sikerélmény nyomán fejlődik önértékelésük, biztosítottá válik a tanulásukban oly fontos permanens motivációs szint elérése. Az embereknek szüksége van társakra. A társakkal való együttélés azonban azt is jelenti, hogy alkalmazkodnunk kell egymáshoz. A közösséghez való alkalmazkodás, a szabálytudat nem velünk született képesség, mindkettőt tanulnunk kell. Gyermekeink megtapasztalják, hogy a drámajátékban szükségük van társakra, így valósul meg „észrevétlenül” a szocializáció. Nem elhanyagolható a drámapedagógia diagnosztikus ereje sem. Értékes információkkal szolgálhat tanítványaink értelmi és érzelmi állapotáról, szociális érzékenységéről. Ökoiskola Az ökoiskolai címet az Oktatási és Kulturális Minisztérium, valamint a Környezetvédelmi és a Vízügyi Minisztérium adományozta iskolánknak 2009. június 6.-án.
26
Pedagógiai Program Az „Ökoiskola” cím elnyerésére szolgáló munkaterv elkészítését az iskolavezetése motiválta, melyet a tanárok, az alkalmazottak, a tanulók és a szülők bevonásával valósítunk meg. Ökoiskolaként figyelmet fordítunk arra, hogy munkánkkal hozzájáruljunk a helyi társadalom igényeinek kielégítéséhez, kiemelten a fenntarthatóság elveinek pedagógiai képviseletével. Felhasználjuk a különböző kommunikációs csatornákat és a helyi médiát annak érdekében, hogy munkánkról minél többen hírt kapjanak. Az iskolánk lehetőséget ad a szűkebb és tágabb környezetében, valamint a nagyvilágban történő főbb, a környezetvédelemmel kapcsolatos, eseményekkel való foglalkozásnak. Együttműködünk a helyi önkormányzattal, a helyi hatóságokkal és olyan helyi támogatókkal, vállalkozókkal, melyek az ökoiskola értékeivel és céljaival megegyező célokat tart szem előtt. A természetvédelem jeles napjairól minden évben megemlékezünk, kapcsolódó programokat, játszóházakat szervezünk.
II. 4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségnevelés területei: -
család
-
iskola - kollégium
-
iskolán kívüli közösségek
Feltétele: A csoportban a közösségnevelésnek fontos feltétele, hogy a csoport, a gyermekközösség védettséget adjon. Adjon gyakorlóteret a magatartás fejlesztéséhez, segítséget – társakon, felnőtteken keresztül – apró feladataik megoldásához. A nevelő vezesse el a gyermekeket a közösségben élni tudás élményéhez. A csoport kezdetben a párok halmazából áll, a kedvelt napi foglalkozások adják a rövid távlatot, később már hosszabb távra gondolnak, várják a karácsonyt, a kedvelt kirándulást, vagy éppen a hazalátogatást a diákotthonból. Célja: Az együttműködés képességének kialakítása, a közösségi élet szabályainak megtanítása, reális önismeret, és önfegyelemre nevelés. Feladatai: -
Nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére.
-
Ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolathoz elengedhetetlenek.
-
Változatos foglalkozások járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez.
-
A közös tevékenység során fejlődjön önismerete, önfegyelme, fejlessze az együttműködési készséget.
-
A közösségi tevékenységek aktivitásra ösztönözzenek.
27
Pedagógiai Program -
Támogassuk és ösztönözzük a csoportban a közös együttműködést, az együvé tartozás érzését. Az osztályközösségek teremtsék meg a jó iskolai közösség alapját!
-
Együttérző magatartás kialakítása
-
Másság elfogadásra nevelés
-
Konfliktuskezelő technikák gyakorlása
-
A közösségi kommunikáció fejlesztése
II. 5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: •
a tanítási órákra való felkészülés,
•
a tanulók munkájának rendszeres értékelése,
•
a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,
•
osztályozó vizsgák lebonyolítása,
•
tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,
•
a tanulmányi versenyek lebonyolítása,
•
tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,
•
felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,
•
iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, •
osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,
•
az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,
•
szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,
•
részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,
•
részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,
•
a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,
•
tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,
•
iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,
•
részvétel a munkaközösségi értekezleteken,
•
tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,
•
iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,
•
szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,
•
osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.
28
Pedagógiai Program Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.
Az osztályfőnök feladatai és hatásköre
II.
•
Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.
•
Segíti a tanulóközösség kialakulását.
•
Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.
•
Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.
•
Minősíti a tanulók magatartását, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.
•
Szülői értekezletet tart.
•
Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.
•
Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.
•
Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.
•
Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.
•
Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.
•
Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.
6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység II. 6. 1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek
Célja: Az egyéni képességek feltárása és kibontakoztatása. A gyermekben rejlő egyéni képességek felszínre hozása, amelyek az együttes tevékenység során észrevétlenek maradhatnak. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók képesség-kibontakoztató felkészítésének célja a tanuló tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradásának csökkentése, továbbá a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, tanulási, továbbtanulási esélyének növelése.
29
Pedagógiai Program Feladata: • Olyan segítő, ösztönző légkört biztosítani, ahol a tanulók kreativitására, fantáziájára lehet építeni. • Előtérbe kell helyezni a fejlesztés, a prevenció, a korrekció, és a kompenzáció lehetőségeit • Differenciált, individuális képességfejlesztéssel, a lehetőségek megteremtésével, a feladatokkal való megismertetésével, felhasználásával a szunnyadó tehetségek felébresztése. • A gyermekek sikerhez juttatása, örömérzés biztosítása. • Mindennapi tevékenységtől való eltérés biztosítása, mely fokozza a teherbíró képességet, és az alkalmazkodási képességet. Tevékenységi területek: ⇒ Drámapedagógia ⇒ Informatika ⇒ Zenei tevékenység ⇒ Kézműves tevékenység ⇒ Sport, tánc- és mozgáskultúra ⇒ A külvilág felé való megmutatkozás (kiállításokra elküldjük tanulóink munkáit - szőnyegek, festmények, rajzok, agyagmunkák) ⇒ Munkahelyi gyakorlat A program alapvető célkitűzése, hogy az értelmi sérült fiatalok felkészültté váljanak a munkavállalásra, a munkáltatók pedig nyitottá az alkalmazásukra. Az értelmileg akadályozott fiatalok tanulmányaik befejezésekor: -
rendelkezzenek a munkába álláshoz szükséges ismeretekkel és magatartással;
-
reális kép alakuljon ki bennük a munkavégzésről és a munkalehetőségekről;
Ennek érdekében a fiatalok: -
Ismerjenek meg különféle típusú munkatevékenységeket, ezáltal szerezzenek sokrétű
-
-
Sajátítsák el a társadalmi beilleszkedéshez szükséges kommunikációs és viselkedési kultúrát. Tapasztalják meg a munkatársi kapcsolatokat, ismerjék meg a munkahelyi hierarchia szokásrendszerét. A változó munkahelyekre való járás során tájékozódó képességükben fejlődjenek, a közlekedésben önállóbbá, magabiztosabbá váljanak. Elfogadják, hogy a munkavégzés a felnőtt élet nélkülözhetetlen része.
-
A munka, mint érték jelenjen meg életükben.
-
munkahelyi tapasztalatot.
A program kulcselemei: -
a szakiskolás tanulók heti egy alkalommal, 3-4 óra időtartamban, 2 - 3 fős kiscsoportban, kéthavonkénti váltásban, mindvégig iskolai kísérő felügyelete mellett, 30
Pedagógiai Program -
egyszerű, betanított munkakörben, bérezés nélküli munkát végeznek.
A program nem szakmatanuláshoz kötött, a hangsúly azon van, hogy minél szélesebb körben szerezzenek munkatapasztalatot a diákok. Képességeik alapján leginkább az egyszerű, betanított munkakörökben tudnak jól teljesíteni. A diákok erősségeit az iskolai kísérők jól ismerik, így ők segíthetnek a feladatok kiválasztásában, illetve az egyes munkatevékenység apróbb lépésekre, szakaszokra bontásában. Az elvégzett feladat minőségéért a kísérő munkatárs vállal felelősséget. Tanulók kiválasztása A tanulók MHGY programba kerülését kiválasztás előzi meg. A kiválasztásban olyan iskolai szakemberek vesznek részt, akik jól ismerik a fiatalokat. A kiválasztás szempontjai a megfelelő magatartás, egészségi állapot, de kiemelt figyelmet kap a munkakészség, motiváció, érettség is. A programba való bekerülés alsó korhatára 16 év. Tanulók felkészítése Az MHGY megkezdése előtt a fiatalokat felkészítjük a munkavégzésre, ami az alábbi témaköröket öleli fel: munkahelyi szabályok, elvárások, felnőtt viselkedés, kommunikáció, munka-és balesetvédelem, higiéniai ismeretek. Gyakorlatra csak olyan tanulót visz ki az iskola, aki alkalmassága, magatartása, felkészültsége alapján képes megállni a helyét a munkahelyeken. A kísérők kiválasztása A kísérő lehet pedagógus, gyógypedagógiai asszisztens, gyermekfelügyelő, vagy más pedagógiai munkát segítő személy. Kiválasztásuknál fontos szempont a problémamegoldó és alkalmazkodó képesség, a rugalmasság és a nyitottság. A munkahelyek kiválasztásának szempontjai A fogadó munkahelyek kiválasztásánál csak külső, lehetőleg nyílt munkaerő-piaci munkahelyet vehetünk figyelembe. Fontos a több, egymástól eltérő, egyszerű betanított munkát biztosító munkahely feltárása. A választás kritériumai: változatos munkatípusok, munkakörnyezetek, értelmes munkavégzés lehetősége. Fontos, hogy a fogadó munkahelyek vezetői, dolgozói ismerjék és fogadják el a programot, annak végrehajtásában működjenek együtt. A munkahelyek biztosítsanak a sérült fiatalok számára megfelelő folyamatos munkalehetőséget, biztonságos munkakörnyezetet, munkaeszközöket. Ellenőrzés, értékelés Az értékelés folyamatos. A kísérő nemcsak jelen van és segíti a munkavégzésben a tanulókat, hanem folyamatosan figyelemmel is kíséri a fiatalok munkavégző képességét, adottságait, viselkedését, egyéb megnyilvánulásait. Minden kísérő külön-külön vezeti a Gyakorlati Naplót, melyben a napi megfigyelés tapasztalatait, megjegyzéseiket, észrevételeiket rögzítik. A napi megfigyelések mellett, minden munkahely-váltáskor, adott szempontsor alapján kell értékelniük. Az értékelés magában foglalja a tanuló munkavégzésében, érdeklődésében, viselkedésében, munkához való hozzáállásában bekövetkezett változásokat, fejlődést is. 31
Pedagógiai Program A képzésről kiadott bizonyítvány A kéthavi értékelések alapján a diákok a gyakorlat végén tanúsítványt kapnak, mely az év végi bizonyítványukhoz betétlapként csatolható dokumentum. Tájékoztatást ad mind a szülő, mind a majdani munkáltató számára, hogy az adott fiatal milyen munkahelyeken, milyen feladatokat végzett. Átfogó képet ad arról is, hogy a különböző munkahelyeken milyen volt a tanuló munkavégzése, önállósága, kitartása, munkafegyelme, önellenőrzése, magatartása stb. A tanúsítvány végén a tapasztalatok alapján megjelölhető az a munkatípus, munkakör is, amelyben kiemelkedő teljesítményt nyújtott a tanuló. Garanciák a programban
-
Az iskola és a programot fogadó cég együttműködési megállapodást köt, melyben rögzítik valamennyi vállalásukat és a program garanciáit. Az iskola vállalja a tanulókért a felelősséget. Az iskolai kísérő segíti a tanulók munkavégzését és munkahelyi beilleszkedését. A munkával kapcsolatos szervezési feladatokat az iskola látja el. Biztonságot jelent a cég számára, hogy a programban jól felkészített tanulók, és megbízható
-
Minden gyakorlati nap előtt a kísérő emlékeztető balesetvédelmi oktatást tart. A program fogadása anyagi terhet nem ró a munkáltatóra.
-
kísérők vesznek részt.
III. 6. 2. Beilleszkedéssel, magatartási nehézségekkel küzdők segítése Célja: Gyermekeinket el kell vezetnünk odáig, hogy képesek legyenek egyszerű társadalmi helyzetek felismerésére, és az ott tanúsítandó helyes magatartást elsajátítsák. Feladata: • Perszonális integrációs képesség fejlesztése: -
Fizikai funkciók erősítése és gyakorlása, kompenzációs technika fejlesztése.
-
A mindennapi életben szükséges elemi készségek képzése és gyakorlása.
-
A környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulások erősítése.
-
Embertársi kapcsolatok kialakítása,
-
Pozitív énkép kialakítása,
• A szociális integrációs képesség fejlesztése: -
Fejlesszük kapcsolatteremtő és kommunikációs képességüket
-
Ismertessük meg őket a számukra szükséges szociális szerepekkel, és az azokban követendő viselkedésekkel
-
Sajátíttassuk el az elemi szociális magatartásformákat, támogassuk a lehetséges szociális interakciókat. 32
Pedagógiai Program -
Kísérjük figyelemmel és segítsük a tényleges beilleszkedést a különféle formában szerveződő csoportokban, legyen az játszó, tanuló, vagy munkacsoport.
-
A kulturált viselkedés szokásainak kialakításában legyünk példamutatásunkkal segítségükre.
Tevékenységi területek: • tanórák • tanórán kívüli foglalkozások (táborozás, könyvtár- színház-bábszínházlátogatás) • habilitációs és rehabilitációs foglalkozások (logopédia, gyógylovaglás, gyógytestnevelés, kutyaterápia, úszás, konduktív fejlesztés) • egyéni korrekció
III. 6. 3. Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása, szociális hátrányok enyhítése Alapelvek: A gyermekek jogainak megvalósulása együttes cselekvést, együttes gondoskodást vár valamennyi szereplőtől: a szülőktől, a gyerekekkel közvetlenül foglalkozó pedagógusoktól egyaránt. A gyermekvédelem iskolánk valamennyi tanulójára kiterjed, ugyanakkor ez a tevékenység elsősorban a szociokulturális háttérből adódóan hátrányos helyzetű, és veszélyeztetett tanulókra irányul. Hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók igen nagy számban vannak jelen iskolánkban. Magas a csonka családok száma (egyik szülő hiánya elhalálozás, vagy válás miatt). Gyakori probléma a szülők egymáshoz és gyermekeikhez való érzelmi kötődésének a zavara, a családi összetartás hiánya. Iskolánkban tanuló gyermekek családjaiban gyakori a generációs értelmi akadályozottság. Magas azon családok száma is, ahol a gyermekek tartósan rossz anyagi és szociális körülmények között élnek. A felsorolt társadalmi problémákból fakadóan, tanulóink között nem ritka az elsődleges tünetekhez kapcsolódóan pszichés és érzelmi zavarokkal küzdő gyermek. Céljaink •
A pedagógusok és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.
•
Védő, óvó intézkedésekkel előzze meg, illetve pedagógiai, szociális eszközökkel hatósági intézkedések kezdeményezésével enyhítse a gyermekek életfeltételeinek romlását, hosszabb távon személyiségük károsodását.
•
A gyermekek érdekeinek képviselete minden esetben.
•
A tankötelezettség teljesítését gátló tényezők nyomon követése.
A gyermek és ifjúságvédelmi felelős feladatai A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. 33
Pedagógiai Program Tevékenységek •
Információk nyújtása az iskola ifjúságvédelmi tevékenységéről, a lehetőségekről, az iskolán kívüli segítő szervezetekről, az ifjúságvédelmi szakellátó intézményekről a gyermekeknek, a szülőknek, a pedagógusoknak.
•
Folyamatos kapcsolattatás az osztályfőnökkel, a szaktanárokkal, az iskolai orvossal, a szabadidőszervezővel, a diákönkormányzattal, külső szervezetekkel (nevelési tanácsadókkal, önkormányzatokkal, állami gondoskodást végző otthonokkal, gyermekvédelmi szakellátó intézményekkel.)
•
Kapcsolattartás a családdal: személyes beszélgetések, a szülői támogatás megnyerése, fogadóórák, szülőknek szóló tanácsadások, programok szervezése.
•
Feltárás, megszüntetés: a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanuló problémáinak felismerése, feltárása, a problémák okainak megkeresése, segítségnyújtás (egyéni beszélgetések, családgondozás, tanórán kívüli foglalkozások, külső segítők bevonása), krízishelyzetek kezelése (mentálhigiénés tanácsadás, iskolaorvos, szakellátó intézmények, gyermekjóléti szolgálatok).
•
Prevenció: személyiségfejlesztés,értékközvetítés,közösségfejlesztés,
•
Beilleszkedéssel, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók segítése, a szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek. Pedagógiai eljárások: folyamatos mentálhigiénés tanácsadások, egyéni, segítő beszélgetések, megfelelő szakemberek bevonása, szükség esetén családlátogatás a család bevonása a probléma megoldásába, a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyermekek tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése, tanulás módszertani ismeretek nyújtása, speciális közösségi foglalkozások (dráma és önismereti órák, konfliktuskezelési, szabadidős foglalkozások). Egészségnevelő tevékenységek - felvilágosító, megelőző munka: a családi életre nevelés, egészségvédő programok, egészségügyi szűrővizsgálatok.
Kapcsolattartás, kapcsolatok kiépítése A veszélyeztetett gyermekek felderítése a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős koordinálásával az osztályfőnökök feladata. Az osztályfőnök kapcsolatot tart a szülőkkel (személyesen és telefonon), szükség esetén családot látogat. Meghatározó szerepe van a fogadó óráknak és a szülői értekezleteknek. Fontos az osztályfőnökök és a gyermekfelügyelők kölcsönös, folyamatos együttműködése is. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős iskolán belül folyamatos kapcsolatot tart az osztályfőnökkel, a szakszolgálattal, a gyermekfelügyelőkkel, kollégiumi nevelőkkel, az iskolaorvossal, a védőnővel, iskolai ápolónőkkel, a diákönkormányzatot vezető tanárral. Szükség esetén az iskola felveszi és tartja a kapcsolatot az illetékes önkormányzatokkal, a gyámügyi hatósággal, az állami gondozást végző otthonokkal, a gyermekvédelmi szakellátó intézménnyel, a rendőrséggel.
II.
7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje
A DÖK program leírása megtalálható a „Kollégiumi nevelési program”-ban
34
Pedagógiai Program II.
8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel II. 8.
1. A szülő, tanuló, pedagógus továbbfejlesztésének lehetőségei
együttműködésének
formái,
Iskolánk nyitott minden olyan párbeszédre, vélemény megnyilvánulásra, együttműködési szándékra, ami előbbre viszi oktató-nevelő munkánk színvonalát, segíti tanulóink és családjaik megismerését, ugyanakkor segíti a szülőket is ahhoz, hogy tisztában legyenek iskolatípusunkkal, követelményrendszerünkkel, gyermekeik fejleszthetőségének határaival. Intézményünknek hagyományosan jó kapcsolatrendszere jött létre a szülőkkel, mivel tanulóink speciális helyzete nem teszi lehetővé, hogy ők is irányítsák sorsukat, fokozottabban figyelnünk kell és a családokkal összefonódottabban kell, hogy együttműködjünk. Szülői kapcsolattartás formái •
Napi kapcsolat a szülő és pedagógus között.
•
Napi kapcsolat a szülő és iskolavezetés között.
•
Szülői értekezlet évente két alkalommal.
•
Közös szülői értekezlet évente egyszer aktualitásnak megfelelően.
•
Szülőklub foglalkozásai.
•
Szülői választmányi értekezletek, amely fontos összekötő kapocs a szülők és az iskolavezetés között.
•
Iskolai ünnepségeken, rendezvényeken való szülői részvétel.
•
Nyílt nap keretében megfigyelheti gyermekét.
•
Szülő kérésére bármikor részt vehet az osztály vagy az iskola munkájában, életében
•
Együttműködési lehetőség az iskola alapítványával
•
Családlátogatások szükség szerint.
•
Szülői elégedettség mérésére szolgáló eszköz tanévenkénti kitöltése.
Együttműködési formák Szülők-iskola együttműködése: Összevont szülői értekezletek, szülőklubok, melyen a mindig aktuális kérdésekre kaphatnak választ, vagy az iskolavezetőség, vagy meghívott szakember tájékoztatásával. Iskolai ünnepek: Melyeken számítunk aktív részvételükre, érdeklődésükre.
35
Pedagógiai Program II. 8. 2. Az iskola külső kapcsolatrendszere Kapcsolat a fenntartóval Hagyományosan jó kapcsolatrendszert alakítottunk ki, ami megmutatkozik emberi, szakmai együttműködésünkben. A fenntartó segítséget ad esetlegesen felmerülő iskolavezetési, jogszabály értelmezési, végrehajtási gondjainak megoldásában. Rendszeres tájékoztatást kapunk, de tájékozódási lehetőséget is biztosít munkánk hatékonysága érdekében. Figyelemmel kíséri személyi és dologi helyzetünket, ez irányú igényeinknek eleget tesz. Segítséget ad pályázataink megírásához, támogató nyilatkozatai sokat jelentenek azok sikeréhez. Kikéri véleményünket szakmai téren, gyermekelhelyezéssel kapcsolatban, döntés előkészítésnél, tájékoztatást ad annak végeredményéről. Kapcsolat más intézményekkel Iskolánk hagyományosan ápolja régi és alakítja ki új kapcsolatait belföldi és külföldi intézményekkel. Hasonló profilú intézmények Társintézményekkel folyamatos kapcsolatban állunk. Ismerjük egymás munkáját, eredményeit, segíteni tudunk szakmai problémáinkon. Tanulóink intézményeink közötti fluktuációját korrekt módon megoldjuk. Segítséget adunk és kaphatunk egy-egy szakmai, módszertani, jogszabály értelmezési problémában. Ellátogatunk, sőt részt veszünk rendezvényeiken, (pl. Koncz Dezső tanulmányi verseny) örömmel fogadjuk egymás ötleteit, szakmai kezdeményezéseit Munkahelyi Gyakorlat
II. 9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata
A helyi vizsgák lebonyolítási rendjét az intézmény helyi vizsgaszabályzata tartalmazza. A helyi vizsgák: - osztályozó A helyi vizsgák időpontját az intézmény vezetője határozza meg. A vizsgáztató bizottságokat az igazgató jelöli ki. A bizottság elnöke felelős a jegyzőkönyvek vezetéséért. A vizsgák eredményét az osztályfőnök írja be a törzslapba és a bizonyítványba. A záradékot az igazgató is aláírja.
36
Pedagógiai Program II. 10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai, felvételi eljárás Az óvodába, fejlesztő iskolába, illetve iskolába való felvétel, átvétel, iskolaváltás a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság áthelyezési határozata alapján történhet.
• A tanulók felvétele, átvétele, magasabb osztályba való átlépések -
Az óvodába, illetve iskolába való felvétel a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság áthelyezési határozata alapján történhet.
-
A Speciális Előkészítő csoportba való kerülés automatikusan biztosított a 8 osztályt elvégzett tanulók számára, a szülő igénye és kérése alapján.
-
A Készségfejlesztő Speciális Szakiskolába kerülés automatikusan biztosított a Speciális Előkészítő csoportot elvégzett tanulók számára, a szülő írásbeli kérése (jelentkezés) alapján. (Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság véleménye alapján)
-
Az első évfolyam követelményeinek teljesítéséhez a tanulók értelmi képességétől függően egy tanítási évnél hosszabb idő is meghatározható (max. 2 év). Erről az osztályfőnök és a csoportban tanító gyógypedagógus előterjesztése alapján az osztályozó értekezlet dönt.
• Tanulói jogviszony megszűnése -
Tanulói jogviszony megszűnik a tankötelezettség után – ha a tanuló szülője bejelenti, hogy kimarad.
-
Tanulói jogviszony a tankötelezettség befejezése után megszűnik, ha tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná válik.
-
Tanulói jogviszony tankötelezettség befejezése után megszűnik, ha a szülő írásban kéri a gyermek kimaradását az iskolából.
-
A tanulói jogviszony megszűnése a kollégiumi jogviszony megszűnéséhez vezet.
• Magántanulói jogviszony: Tanulóink, ha fogyatékosságuk miatt, illetve ha beilleszkedési, magatartási, tanulási zavarral küzdenek, a szakértői vélemény alapján tanulmányaikat magántanulóként is folytathatják. Ebben az esetben a szakértői véleményben megjelölt szakember foglalkoztatásának költségeit a szakértői véleményt készítő intézmény fizeti.
37
Pedagógiai Program III. HELYI TANTERV III. 1. A választott kerettanterv megnevezése • Középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók általános iskolájának kerettanterve • Készségfejlesztő Speciális Szakiskolai előkészítés 9-10. évfolyam • Készségfejlesztő Speciális Szakiskola 11-12. évfolyam
III. 2. A választott kerettanterv feletti óraszám Fejlesztési területek (tantárgyak) struktúrája és óraszámok az általános iskolában A nevelés- oktatásfejlesztés területei
Tantárgy
alsó tagozat 1.-2.
felső tagozat 3.-4.
5.-6.
7.-8.
Heti
2 Éves
Heti
2 Éves
Heti
2 Éves
Heti
2 Éves
Anyanyelv és kommunikáció
Kommunikáció
5
360
5
360
5
360
5
360
Olvasás-írás
3
216
4
288
5
360
4
288
Társadalmi környezet
Számolás-mérés
2
144
2/3
144/216
3
216
3
216
Játékra nevelés
3
216
2
144 1
72
2
144
4
288
5
360
1
72
2
144
Társadalmi ismeretek Életvitel és gyakorlat
Önkiszolgálás
2
144
Életvitel és gyakorlat
2
144
Természeti környezet
Környezetismeret
Művészetek
Ének-zene
2
144
2
144
2
144
2
144
Ábrázolás-alakítás
3
216
3
216
2
144
2
144
1
72
5
360
Informatika
Információs eszközök használata
Testi nevelés
Mozgásnevelés
5
360
5
360
5
Testnevelés Mindösszesen
25
25-26
28
360
31
38
Pedagógiai Program A készségfejlesztő speciális szakiskola szerkezete Területek
Közismeret Munkába álláshoz és életkezdéshez szükséges ismereteket nyújtó, vagy a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását biztosító képzés Összes óraszám
előkészítő 9-10. évfolyam
11-12. évfolyam
13-14. évfolyam
70
24
24
-
34+12
34+12
70
70 (35+35)
70 (35+35)
A tantárgyi rendszer felosztása a készségfejlesztő speciális szakiskolai évfolyamokon Készségfejlesztő speciális szakiskola óraterv 11–12. évfolyam
13-14. évfolyam
(szövött tárgy készítő)
(udvaros)
Kommunikáció
4
4
Számolás-mérés
2
2
Társadalmi ismeretek és gyakorlatok
2
2
Életvitel és gyakorlat
Életvitel és gondozási ismeretek
2
2
Informatika
Informatikai eszközök használata
2
2
Testnevelés és sport
Testnevelés
10
10
Osztályfőnöki
2
2
Közismereti óraszám összesen
24
24
Szakmai elméleti ismeretek
12
12
Szakmai gyakorlat
34
34
70 (35+35)
70 (35+35)
Fejlesztési terület Anyanyelv és kommunikáció Társadalmi környezet
Összes óraszám
Tantárgy
39
Pedagógiai Program III.
3. Mindennapos testnevelés
A Köznevelési törvény 97. § (6) A 27. § (11) bekezdés szerinti mindennapos testnevelést az iskolai nevelésoktatás első, ötödik, kilencedik évfolyamán 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben szervezzük meg. Intézményünk sajátos jellegéből adódóan nem kárhoztatjuk tanulóinkat állandó tantermi, kollégiumi tartózkodásra, terápiás céllal úsznak, lovagolnak, kirándulnak, kerékpároznak, sportolnak, túráznak, táboroznak. A tanulók testi fejlesztése egyik kiemelt feladatunk. Ennek teljesítéséhez sokrétű és többfajta tevékenységet szervezünk. • az óvodai csoportban napi mozgásfejlesztés • fejlesztőiskolában heti 5 mozgásfejlesztés-mozgásnevelés • az általános iskolai osztályokban heti 5 testnevelő óra van. • a speciális szakiskolában heti 5 óra testnevelő óra van • szabadidőben szervezünk tanulóinknak -
sport
-
természetjáró
-
néptánc szakkört
Kollégiumi sportszakkör A kollégium tulajdonában 10 db kondi-gép áll a tanulók rendelkezésére a délutáni és esti igénybevételhez. Habilitációs tevékenységek -
gyógylovaglás,
-
gyógyúszás,
-
konduktív pedagógia
A testnevelési órák tanmenetébe órára lebontottan beépítésre kerül a sportjátékok szervezése. Feladat: • a tanulók jó levegőjű, tiszta, biztonságos környezetben mozogjanak. • gondot fordítunk a „minden nap 1 óra a szabadban” című akcióra Ez általában séta, gyaloglás formájában valósul meg. Erre a környéken jó lehetőség van. (Erdős rész veszi körül az iskolát) • kollégista gyermekeknek minden nap reggeli torna, napi 15 percben. Lehetőség szerint a szabadban.
40
Pedagógiai Program III. 4. Projektoktatás Olyan oktatási stratégia, mely egyrészt a sajátos célok elérését, a valós életet integráló és reprezentáló tanulási tartalommal, a komplex szemléletmódot segítő, tevékenységközpontú, feladatorientált tanulói tevékenységet biztosító szervezési formákkal, módszerekkel, technikákkal, eszközökkel, az iskolai keretet kitágítva természetes tanulási környezetben valósítja. Fő feladata az együttműködés elősegítése, a munka összehangolása és a differenciált segítségnyújtás.
III. 5. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei A köznevelési törvény a nevelőtestületek hatáskörébe utalta az iskolában használt tankönyvek kiválasztását. A csoportvezető tanár és szaktanár a tankönyvjegyzékben szereplő könyvekből a csoportnak, ill. differenciált foglalkozáshoz egyes tanulóknak szabadon választhat. A tankönyvrendelés minden év februárjában történik. A tankönyvrendelésnél a tankönyvjegyzékben szereplő könyveket lehet rendelni. A jegyzéket minden évben az Emberi Erőforrások Minisztériuma az iskolának megküldi. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, és a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet előírásai szabályozzák. A Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvény 14. §-a - a tankönyvtörvény módosításával - létrehozza és a 2013/2014-es tanévtől kezdődően bevezeti a tankönyvellátás új rendszerét. A tankönyvtörvény módosított 4. § (5) bekezdése arról rendelkezik, hogy a „tankönyvek országos megrendelése, beszerzése és az iskolákhoz történő eljuttatásának megszervezése, valamint a tankönyvek vételárának iskoláktól való beszedése állami közérdekű feladat, amelyet az állam a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságon (a továbbiakban: Könyvtárellátó) keresztül lát el.” A változtatás célja egyrészt az, hogy a tankönyvellátás egységesítésével kizárólag oktatási-szakmai szempontok alapján történjen a tankönyvek kiválasztása és megrendelése, másrészt az, hogy a tankönyvbeszerzés átláthatósága növekedjen, továbbá csökkenjenek a szülők, valamint a költségvetés számára a tankönyvellátással járó kiadások. E törvény (16/2013 EMMI rendelet 23§ (3)) határozza meg azokat a feltételeket, melyek alapján tanulóink alanyi jogon, állapotuknál fogva, térítésmentesen illeti meg a tankönyv.
III. 6. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Pénteken házi feladatot nem adunk. Otthoni feladatot nem adunk
41
Pedagógiai Program
Veszprém, 2013. március
Jóváhagyta:
__________________________________________________ Dr. Sindlerné Kloó Györgyi Igazgató
42
Pedagógiai Program
Design: Aknai Dóra Orsolya 2013. 43
