Pedagógiai program 2013

Pedagógiai program 2013 Széchenyi István Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat 2144 Kerepes, Vörösmarty u. 2. Tel: 06 28 560 440 Fax: 06 28 560 441 Web: www,szechenyikerepes.hu E-mail: [email protected]

1

Törvényi háttér: ....................................................................................................................................... 4 1

2

Az iskola nevelési programja.......................................................................................................... 4 1.1

A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ................ 4

1.2

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .............................................. 14

1.3

Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .................................................. 16

1.4

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................... 17

1.5

A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai .................................................... 19

1.6

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ..................... 21

1.7

Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ....................................... 30

1.8

Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ............................................ 30

1.9

A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata..................................................................... 32

1.10

1.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ............................................. 34

1.11

A felvételi eljárás szabályai ................................................................................................... 34

Az intézmény helyi tanterve ......................................................................................................... 35 2.1

A választott kerettanterv megnevezése.................................................................................. 35

2.2

Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei................... 41

2.3

A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása .......... 42

2.4

Mindennapos testnevelés ....................................................................................................... 44

2.5

A választható tantárgyak, foglalkozások ............................................................................... 44

2.6

Projektoktatás ........................................................................................................................ 45

2.7

A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ............................................................. 45

2.8

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ............ 46

2.9

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ...................... 50

2.10

A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ............................................ 51 2

2.11

A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ................... 51

2.12

Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei....................................................... 52

2.13

A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ...................... 54

Jóváhagyási, véleményezési záradék..................................................................................................... 58 Elfogadó határozat................................................................................................................................. 58

3

Törvényi háttér: • • • • • •

2011. évi CXC törvény a köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelés-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 110/2012 . (VI. 4.) Korm. Rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről (mellékletei a kerettantervek, óraszámok) 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 17/2013. (III.1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának kiadásáról

1 Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1.1 Alapelvek A Széchenyi István Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Pedagógiai Szakszolgálat intézményben tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájában az alább felsorolt pedagógiai alapelveket kívánjuk érvényre juttatni. Iskolánkban olyan légkört teremtünk, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek érdekében: • • • • • •

a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk tőlük, minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, az iskola életében minőségi, a másik embert tiszteletben tartó emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: • tanuló és tanuló, • tanulók és nevelő, • szülő és nevelő, • nevelő és nevelő között.

Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében: 4

• •

• • • • • • •

a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót, megelőzni, felismerni a rosszat, törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.

Iskolánk- elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: • • • •

rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint településünk érdeklődő polgárai, ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a település többi intézményével, nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle települési rendezvényeken, illetve a községi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen.

A gyermekről vallott felfogásunk összhangban van az ENSZ gyermekek jogairól szóló alapokmányával. A gyermek: • • • • • • • •

Akit mindazok a jogok megilletnek, amelyek a felnőtteket. Érző, gondolkodó, cselekvő lény, akit azonban irányítani szükséges. Aki azért van tekintettel a szabályokra, mert azokat maga is alkotta és esetleg a mi segítségünkkel, de képes eldönteni, mi helyes és helytelen. Aki nyelvre és kultúrára, értő emberi szóra, az egyetemes és nemzeti értékek megismerésére van rendelve. Akit – mint minden embert – megillet a gondolkodás, a kételkedés és az egyéni érdeklődés joga. Akinek lehetnek megőrzendő titkai, örömei, bánatai, nehézségei, konfliktusai, jó és rossz napjai. Akinek joga van egyénisége megőrzésére, igényeinek megfogalmazására és arra a bátorságra, hogy tehesse, amit szeret és amivel nem árt másoknak. Akinek joga van arra, hogy alkata és igényei szerint tartozzon valahova, ahol jól érzi magát, ahol elfogadják. Akivel – nevelői tudtával – nem történhet olyan, ami kiszolgáltatottá, védtelenné teszi bárkivel, bármivel szemben. 5

•

•

Akinek joga van nevelői részéről arra az elfogadásra, ami esetleg szokatlan viselkedését, tökéletlenül megfogalmazott gondolatait érteni, másoktól eltérő személyiségét gondozni képes anélkül, hogy megítélő módon viszonyulnának hozzá. Akinek joga van minden olyan foglalkozásra, amely őt képességei maximumára juttatja.

Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: • • • • • • • • • • • •

• • • • • • • • •

humánus, erkölcsös, fegyelmezett, művelt, kötelességtudó, érdeklődő, nyitott, kreatív, alkotó, becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, képes a problémák érzékelésére és megoldására, gyakorlatias, képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), van elképzelése a jövőjét illetően, becsüli a tudást, öntevékeny, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabadosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természet, a környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.

Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen - általános iskolai tanulmányainak befejezésekor minél több felsorolt személyiségjeggyel. 1.1.1.1 Az iskola tevékenységének alapelvei Gyermekközpontúság: Az iskola elsősorban a gyermekekért van. Az iskola a gyermekeket nem csupán mint jövendő felnőtteket kezeli, hanem mint jelenlegi gyermekeket, akiknek sajátos belső és külső igényeik és ennek megfelelő érdekeik, jogaik vannak, amelyeknek az iskolai élet valamennyi területén meg kell 6

nyilvánulni. A gyermekközpontúságból következik, hogy a nevelő-oktató munka középpontjában a személyiségfejlesztés, az egyéni képességek minél teljesebb kibontakoztatása áll. Tevékenységközpontúság: Minden képesség a neki megfelelő tevékenységgel alakul ki és fejleszthető. Ezért a tevékenység központi jelentőségű a képességfejlesztésben. Egyéni bánásmód elve: Az egyéni bánásmód elvében egyrészt az jut kifejezésre, hogy mindenki fontos és a maga egyediségében fejleszthető, másrészt, hogy mindenkinek biztosítani kell az egyenlő esélyt a tanulásban, az ismeretek elsajátításában, képességeik kibontakoztatásában. Nyitottság: Az iskola nyitott a helyi társadalom iránt. Tudomásul veszi, hogy a tanulók ismereteiket, tapasztalataikat az iskolán kívül is szerzik, ezekre épít és ezeket felhasználja a képességfejlesztésben. Az iskola nyitottságában jut kifejezésre az iskola élet közelisége, hogy a gyermekeket védve, de nem a valóságtól elszakítva neveli. Továbbá, hogy az iskola részt és szerepet vállal Kerepes nagyközség életében. Demokratizmus: Az iskolai élet valamennyi területén arra kell törekedni, hogy a pedagógusok, a tanulók, a szülők közösségei, az iskola társadalmi környezetének demokratikus jogai az iskola fejlesztésének eredményeképpen érvényesüljenek. A demokratizmus megköveteli a pedagógus és tanuló közötti bensőséges, érzelem gazdag, a szülő és pedagógus között pedig a felelős nevelőtársak egyenrangú, partneri viszonyának kialakítását. Egységesség és differenciálás: Az egységességet az osztályba sorolás szintjén az azonos életkor, a differenciáltságot a biológiai és mentális életkor, a tanulási képességekben lévő különbségek figyelembevételét jeleni, különösen az iskolába lépéskor. A nevelési-oktatási folyamat szintjén az együtt oktatott gyermekek számára az azonos tanulási feltételek biztosítása jelenti az egységességet, míg a tanulói sajátosságokra tekintettel levő tanítási feltételek biztosítása a differenciáltságot. A pedagógus szerepe: A tanulói jogok tiszteletben tartásával a pedagógusnak vezető szerepe van a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységeinek megszervezésében, személyiségük fejlesztésében. A közösség fontos szerepének elve: A tanulók egyszerre szűkebb (család, osztály, iskola) és tágabb (környezet, társadalom) közösség tagjai. A nevelés-oktatás az emberi viszonyokban gazdag közösségek hatásrendszerén át a közösségekben, a közösségek életének, céljainak, érdekeinek figyelembe vételével, a közösség aktív részvételével történik. A közösségek biztosítanak lehetőséget – a pedagógusok vezető, irányító, 7

kezdeményező szerepe mellett – a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához. 1.1.2 Általános célok, alapvető feladatok Iskolánk céljait és feladatait a Nemzeti Alaptanterv, a kerettanterv és a partnerek elégedettségi vizsgálatainak eredményei határozzák meg. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. • • • • • •

• • • • • • • •

A személyiségfejlesztés és a teljesítmény központúság egyensúlyára törekedve adjon az iskola a tehetséggondozásnak és a felzárkóztatásnak egyaránt teret. Kiemelten figyelünk a nevelési funkció ellátására annak érdekében, hogy tanítványaink ne hagyják el az iskolát neveltségbeli hiányosságokkal. Igyekszünk felkészíteni a fiatalokat arra, hogy természeti és társadalmi környezetünket megismerjék, védjék, formálják. Tudjanak élni jogaikkal és teljesítsék kötelességeiket. Rendelkezzenek tanulóink magas szintű, szilárd ismeretekkel, alapműveltséggel, legyenek érdeklődők, nyitottak, az újra mindig fogékonyak. Törekednünk kell arra, hogy a szülőkkel és a társadalmi környezettel a kialakult jó kapcsolatot fenntartsuk. Az iskolai tevékenység minden szintjén a kulcskompetenciák fejlesztése, a modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek alkalmazása Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák kialakítása és fejlesztése A gyermekek képességeinek önmagukhoz viszonyított maximális fejlesztése: hátránykompenzálás és tehetséggondozás Komplex személyiségfejlesztés Önismeret, önértékelés, reális énkép kialakítása Tolerancia, empátia, másság elfogadásának kialakítása A kulturált együttlét szabályainak betartása Az egészséges életvitel pozitív beállítódásainak, magatartásmintáinak és szokásrendjének kialakítása A kommunikációs és a digitális kompetencia magabiztos és kritikus használatának kialakítása

Alapvető feladataink a kulcskompetenciák fejlesztése: • • • • • • • •

anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, matematikai kompetencia, természettudományos és technikai kompetencia, digitális kompetencia, a hatékony, önálló tanulás, szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, 8

•

esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség.

A kulcskompetenciák birtoklása alkalmassá teszi tanulóinkat a változásokhoz való gyors és hatékony alkalmazkodásra, a változások befolyásolására, saját sorsuk tudatos alakítására. A kulcskompetenciák hozzájárulnak az egész életen át tartó tanuláshoz, az aktív állam-polgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és munkához. 1.1.3 A nevelő-oktató munka eszközei és eljárásai Nevelőtestületünk pedagógiai hitvallásánál fogva az egyéni eltérésekhez és haladási ütemhez alkalmazkodó differenciált nevelési-oktatási programot valósít meg. Hangsúlyt fektetünk a személyközpontú pedagógia állandó érvényesülésére. A pedagógiai szabadság a gyermekek szeretetét, felelős szabadságot jelent a testület tagjai számára. Nevelőmunkánkban gyermekcentrikusság, tolerancia, egyéni bánásmód, türelem tükröződjék. A kulcskompetenciák fejlesztésének fontos feltétele a fejlesztési célokkal adekvát tanulási-tanítási folyamat tervezése; a tanulók tanulási stílusához illeszkedő tanulásszervezési módszerek alkalmazása a frontális osztálymunka megtartásával, dominanciájának csökkentésével. Alkalmazzuk a tanítás-tanulás különböző szervezeti kereteit a tanulók tevékenységének, önállóságának, kezdeményezőkészségének, problémamegoldásának, együttműködésének, alkotóképességének előtérbe állításával • • •

a differenciált tanulásszervezés egyéni, a páros, a kooperatív csoportmunka, projektben tanulás meglévő tudás felhasználása az új ismeretek megszerzésének folyamatában.

A kompetencia-alapú oktatás fejlesztési eszközei: • •

• • • • • • • • • •

az élmény és az öröm hozzákapcsolása a tanítási-tanulási folyamathoz - az aktív részvétel lehetőségének biztosítása, valamint az egyéni érdeklődés és haladási ütem figyelembe vétele, az önálló tanulási képesség kialakítása - az információszerzés és rendszerezés teljes tanulási időszakot végigkísérő gyakorlása, valamint a birtokolt ismeretelemek egyre magasabb szinten történő integrálása, az elvont iskolai tudáselemek következetes összekapcsolása a diákok napi tapasztala¬taival és az életkoruknak megfelelő gyakorlati feladatokkal, a képességek differenciált fejlesztése, a tehetség kibontakoztatásának és a tanulásban elmaradottak segítése, feltételeinek megteremtése, emelt szintű testnevelés, idegen nyelv, matematika-informatika tantárgyakat oktató osztályok működtetése, az önismeret, önkontroll fejlesztése, a kulcskompetenciák beépítése a tanulók önké-pébe, felelősség, önállóság kialakítása, a kulturált viselkedés gyakorlati megvalósítása, az anyanyelvi kultúra fejlesztése az iskolai élet minden területén, az angol nyelvi tudás gyakorlati alkalmazására minél több lehetőséget biztosíta¬ni, (levelezőklub, testvériskola), a sportoláshoz, egészségmegőrzéshez, környezetvédelemhez biztosítani a tárgyi fel-tételeket, a hazaszeretet elmélyítése, aktív állampolgári magatartáshoz szükséges képességek fejlesztése, ismeretek közvetítése az Európai Unióról, 9

•

a gyermek- és ifjúságvédelmi munka koordinálása.

1.1.4 Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: a. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. b. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek 1. Szokások kialakítását • Egységes célzó, beidegző követelményrendszer módszerek. • Gyakoroltatás. • Segítségadás. • Ellenőrzés. • Ösztönzés. • Folyamatos elismerés, dicséret. 2. Magatartási modellek • bemutatása, közvetítése. • • • 3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása)

• •

Elbeszélés. Tények és jelenségek bemutatása. Műalkotások bemutatása. A nevelő személyes példamutatása. Magyarázat, beszélgetés A tanulók önálló elemző munkája.

Közvetett módszerek • A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. • Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. • Hagyományok kialakítása. • Ellenőrzés • Ösztönzés. • A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. • A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből.

• •

Felvilágosítás a betartandó viselkedési normákról. Vita.

1.1.5 A tanulásszervezésben alkalmazott módszerek, stratégiák A tanítás a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. A differenciált tanulásszervezés: • • • • •

•

olyan szervezési megoldások előnyben részesítése, amelyek elő¬mozdítják a tanulás belső motivációinak fejlesztését, a tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása, a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárása, esetleges tévedéseinek korrigálása és tudásának átrendeződése, az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) ta¬nulás technikáit, formáit, a projekt módszer elemeit, az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportoktatásban, a tanulók páros, részben és tel¬jesen egyéni, individualizált oktatásában) a tanulók tevékenységei¬nek, önállóságának, kezdeményezésének, problémamegoldásai¬nak, alkotóképességének előtérbe állítása, fő elve a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a fel¬adatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segí¬tésben, az ellenőrzésben, az értékelésben, 10

• •

• • • • •

a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességei¬nek fejlesztése érdekében, sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók ese¬tében, az együttműködést, a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szer¬vezeti formák alkalmazása (az iskolák közötti együttműködés, az iskolán kívüli munka), napköziotthon, tanulószoba működtetése, a megfelelő környezeti kultúra kialakításával neveljük a tanítvá¬nyainkat arra, hogy igényesek legyenek környezetükre, az erkölcsi és magatartási szabályok, viselkedési normák közvetíté¬sében minden pedagógus személyes példamutatásával vesz részt, A magatartás és viselkedéskultúrával kapcsolatban alapvető feladat az erőszakmentes kommunikáció és vita megtanítása, a kulturált véleménynyilvánítás.

1.1.6

Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: A tanórán kívüli foglalkozások rendjét évenként a munkatervünk¬ben határozzuk meg.

a. Hagyományőrző tevékenységek Fontos feladat az iskola névadójának, gróf Széchenyi István emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti megemlékezés a névadó születésnapjáról, a különféle iskolai szintű, a névadóhoz kapcsolódó rendezvények megszervezése. •

•

minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: 1956. október 23-a, 1849. október 6-a, 1848. március 15-e évfordulóján, karácsonykor, farsangra, gyermeknapon, illetve a 8. osztályosok ballagásakor. Az iskolarádió folyamatos működtetése, iskolaújság alkalomszerű megjelentetése.

b. Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 4-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák- önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. c. Napközi otthon, tanulószoba A köznevelési törvény és az intézményi SZMSZ előírásainak megfelelően, - amennyiben a szülők igénylik - az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-4. év-folyamon nap¬közi otthon, az 5-8. évfolyamon tanulószoba működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközi otthonos csoport működhet, a szülők előzetes igényfelmérése alapján. d. Diákétkeztetés A tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülhetnek. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az SZMSZ-ben meghatározott módon kell befizetni. Külön figyelmet fordítunk a nyugodt étkezési körülmények megteremtésére és a kulturált étkezési szokások megtanítására. Csak egészséges ételeket árusító büfét működtetünk. 11

e. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. • •

• •

Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti két felzárkóztató órát szervezünk évfolyamonként. A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - mindentanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. A felzárkóztató foglalkozások sajátos formái az egyéni foglalkozások. Az egyéni foglalkozásokon a közoktatási törvény előírása alapján heti két órában azok a tanulók vesznek részt: • akiknek az első-negyedik évfolyamon az eredményes felkészítése ezt szükségessé teszi, • akik második alkalommal ismétlik ugyanazt az évfolyamot.

f. Képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés Az iskola - amennyiben a feltételek adottak a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendeletben szereplő előírásoknak – képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítést szervez. g. Iskolai sportkör Az iskolai sportkörnek tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. h. Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alap¬ján is. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szak¬kör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. i. Versenyek, vetélkedők A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszere¬sen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik j. Tanulmányi kirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számra évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkén¬tes, de a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. k. Erdei iskola 12

A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei isko¬lai foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük, írásbeli nyilatkozat alapján.

13

l. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. m. Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. n. Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését az iskola könyvtári feladatokat is ellátó, az intézmény épületében található Szabó Magda Nagyközségi és Iskolai Könyvtár segíti. o. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók - tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használják. p. Hit- és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak - az iskola nevelő és ok-tató tevékenységétől függetlenül - hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolai tevékenységrendszer a személyiség sokoldalú fejlesztésén alapul. A konkrét tartalmi tényezők megállapításakor figyelembe vesszük a gyerekek fejlődés-lélektani jellemzőit, másrészt számolunk az életkori sajátosságokkal. Tanulóink viselkedéskultúráját iskolánk Házirendje szabályozza, melynek betartására fokozott figyelmet fordítunk. A személyiségfejlesztés minden pedagógus egységes, következetes nevelési eljárásokkal végzett permanens tevékenysége. Az iskolai nevelőmunkánkban személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok: A tantárgyak adta nevelési lehetőségek kihasználásával a tanulókban alakítsa ki az • • • •

érdeklődés igényét a tájékozottságot, találékonyságot a rugalmasságot, aktivitást nyitottságot, problémaérzékenységet.

Ugyanakkor a szerzett tudás felhasználásában •

magabiztosságot 14

• •

határozottságot kreativitást feltételez,

és azt, hogy a folyamatos ismeretszerzés ne valamiféle kényszer legyen, hanem váljon számukra magától értetődő igénnyé. A tanulókban e szemlélet kialakítása a társadalom által elvárt követelményeknek való megfelelést, a változó gazdasági feltételek kihívásaira való felkészülést célozza. A személyiségfejlesztés főbb területei: a. A tanulók érzelmi, akarati jegyeinek gazdagítása, önismeretük fejlesztése. b. Tanulóink érzelmileg legyenek kiegyensúlyozottak, rendelkezzenek empatikus készségekkel, tudjanak tolerálni. c. Akarati tulajdonságait tekintve legyenek határozottak, céltudatosak, kitartók, megbízhatóságra, rendszerességre törekvők. d. Ismerjék önmaguk pozitív tulajdonságait, tudják mire képesek. e. Legyenek kreatívak, rendelkezzenek használható minőségi tudással. Érvényesüljön a tanítás során az egységesség és differenciáltság. A kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása legyen kiemelt terület. Valósuljon meg a személyre szabott fejlesztés az életkori és az egyéni sajátosságok figyelembevételével, a sikerélmény biztosítása minden tanuló számára. f. A tanulók műveltségének, világszemléletének, világképének formálása. g. A tanulók életvitelével kapcsolatos személyiségfejlesztési feladatok. h. Az élet és egészség védelme a nevelési alapértékek között első helyen áll. Az egészség, mint a társadalmi lét és a pedagógiai funkció nélkülözhetetlen alapja, olyan érték, amely minden pedagógus számára nevelői feladat. Az egészséges életmódra való nevelés hatékony módszere a megelőzés. A megelőzés feltételezi az ismeretek közlését és elsajátíttatását és a magatartás pozitív irányú befolyásolását. Az iskola tehát felvállalja a komplex szocializációs szintér szerepét. Az egészségnevelés célja motiválni a tanulókat az egészséges életmód kialakítására vagy továbbvitelére, az elsajátított magatartásformák szinten tartására és fejlesztésére. i. Tanulóinkban ki kell alakítani a pozitív életszemléletet és a pozitív beállítottságot. Ehhez szükséges a testi-lelki egészség óvása. j. A magatartás-, viselkedéskultúra jegyeinek gazdagítása. Tisztelettudó, intelligens, kulturált magatartás kialakítása és megkövetelése a tanulóktól az intézményen belül és kívül. Ezek elsajátíttatására számos alkalom kínálkozik az iskola által szervezett rendezvényeken, közös színházlátogatások alkalmával, tanulmányi kirándulásokon, erdei iskolákban. Hátránykompenzálás, tehetséggondozás. A tanulók személyiségének fejlesztése, képességének kibontakoztatása érdekében az iskola együttműködik a szülővel. Az ingerszegény környezet károsan hat a személyiség alakulására, különösen érinti ez a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat. Esetükben nagyobb a veszélye a negatív társadalmi hatások érvényesülésének is. Mindezek együtt napi kihívásokat jelentenek mindenki számára, és szükségszerűvé teszik a személyiség- és közösségfejlesztési feladatok előtérbe helyezését. 15

1.2.1 Személyiségfejlesztés a tanítási órán Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk (sikerélmény, egészséges versenyszellem). b. A kompetenciamérések eredményeit tanév végén munkaközösségenként elemezzük, tanévzáró értekezleten összegezzük a tanulságokat, az egész iskolára vonatkozó megállapításokat és feladatokat a következő tanév programjának kialakításakor kiemelten kezeljük. c. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. d. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.

1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztési tevékenységekben. Az iskola mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek, a tanuló egészségéhez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra. 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai • A tanulók egészségi ismereteinek, műveltségének fejlesztése meglévő ismereteikre alapozva. • Az egészséges táplálkozás, • A mindennapi testnevelés, • A bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése, • A viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése • Pozitív egészséges életfelfogás megalapozása, előkészítése. • A biztonság és veszélyhelyzetek felismertetése, a helyes döntés elősegítése. • Az egészséget megőrzendő értékként felfogó szemlélet kialakítása a diákokban. • Az ember legfontosabb biológiai, pszichológiai, szociálpszichológiai jellemzőinek megismertetése. • A harmonikus, erkölcsös és konstruktív életvitel szokásrendszerének kiépítése úgy, hogy az a tanulók számára értékké váljon, és az ehhez szükséges ismeretek, készségek, attitűdök kialakuljanak. • Mentálhigiéné, krízisprevenció – önismeret, önkontroll, pozitív életszemlélet elsajátítása, stresszoldó technikák megismertetése, alkalmazásuk begyakorlása. • Konfliktus és válságkezelés lehetséges megoldásainak megismertetése, elsajátíttatása. • A szabadidő egészséges, kulturált felhasználásának megtanítása. 16

•

Ösztönzés környezetkímélő magatartás és életmód kialakítására, a környezeti higiéné fenntartására.

1.3.2 Az egészségnevelés fejlesztési követelményei Az egészségnevelés eredményeként a tanulók: • • • • • • • •

Rendelkezzenek alapvető ismeretekkel az emberi szervezet működéséről, a testi egészség és a mentálhigiéné összefüggéseiről. Alakuljon ki és fejlődjön a mozgáshoz, sportoláshoz való pozitív viszonyuk, a szabadidő kulturált eltöltésének igénye. Fejlődjön erkölcsi tudatuk, jellemük, ítélőképességük. Ismerjék az egészségkárosító szokások és szenvedélyek kialakulását, azok megelőzését, alakuljon ki bennük a „nemet mondás” készsége. A prevenció hassa át minden területen a tevékenységüket. Ismerjék, és szükség esetén tudják alkalmazni az alapvető elsősegély-nyújtási módszereket. Legyenek képesek megkülönböztetni a jót a rossztól, tudják felismerni az erkölcsöt romboló tényezőket, a devianciát. Készüljenek fel az örömteli párkapcsolatra, a családi életre.

1.3.3 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja és formái Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia, egészségtan és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg… Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: •

• • •

bárki képes legyen olyan egészségügyi beavatkozásra a szakellátás megkezdése előtt, amellyel baleset, vagy hirtelen egészségkárosodás körülményeit elháríthatja, és az állapot romlását megakadályozhatja. elsősegélynyújtási ismeretek fontosságának bemutatása az élet megmentése, a gyógyulás elősegítése baleseti helyzetek felismerése, ellátása, segélyhívás

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a. b. c. d.

elsősegély-ismereti verseny balesetvédelmi oktatás testnevelés órán év elején, és specifikusan év közben egészségnapokon külsős szakemberek bevonásával előadások, bemutatók egészségtan tantárgy: • elsősegélynyújtás elemi ismeretei • ájult beteg ellátása • sebellátás • vérzéscsillapítás • lázcsillapítás

1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. 17

A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: •

A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása.

Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. •

A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fej¬lesztésében.

Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. •

Az önkormányzás képességének kialakítása.

Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, kiválasszák a megfelelő vezetőket, az előre meghatározott jogok és kötelességek számonkérése is lényeges a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. •

A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.

Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. •

A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.

Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. Az iskola közvetíti mindazokat az értékeket és követelményeket, melyeket a tanulók az iskolai közösségben elsajátítanak, s felnőttként társadalmi gyakorlatként alkalmazni tudnak. Hozzásegíti a tanulókat a demokratikus joggyakorlás elsajátításához és az iskolában szerzett tapasztalatok későbbi hasznosításához. A szülő és az iskola közös feladata, hogy a gyermekekkel elsajátíttassa a közösségi együttműködés szabályait, az iskolai házirendet és szokásrendet, és azt életkorának és fejlettségének figyelembe vételével betartassa vele. 1.4.1 A közösségfejlesztés színterei: • Tanóra:

18

•

• •

-Az iskolai tanórákon az ismeretek átadásával, azok számonkérésével olyan objektív követelményrendszerbe illeszti be a tanulót, mely az egyénnek, mint a közösség tagjának az állandó fejlesztését szolgálja az ismeretek befogadásával. -Eligazodás az információs környezetben. -Elfogadó és segítőkész magatartás a sérültekkel, a másság tiszteletben tartása

•

Egyéb foglalkozások, szabadidős tevékenységek: • Harmonikus kapcsolat kialakítása a társadalmi környezettel, népünk kulturális hagyományainak ismerete, ápolása (tanulmányi kirándulások, nyári táborok, színházlátogatások, különböző szabadidős tevékenységek). • Harmonikus kapcsolat kialakítása a természeti környezettel, a környezeti értékek megőrzése.

•

Diákönkormányzat • A kommunikációs kultúra fejlesztésének, a demokratikus joggyakorlás megtanulásának legfőbb színtere a diákönkormányzat.

A legalapvetőbb közösség a család, melybe a tanuló beilleszkedik. A család meghatározza, formálja, befolyásolja a gyermek fejlődését, a másokhoz való viszonyát. Alapvető szociális kötődéseket, formákat alakít ki, amelyeket az iskolában formálni, fejleszteni kell. Legnagyobb közösségteremtő erővel az osztályközösségek bírnak, fejlesztésük elsősorban az osztályfőnök feladata, felelőssége és kötelessége. Az iskola nevelési célkitűzéseinek, feladatainak ismeretében az osztályfőnök irányítja, foglalja egységes rendszerbe, koordinálja mindazokat a nevelő hatásokat, amelyek az iskolában érvényesülnek.

1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai „A nevelés feladata a helyes önismeret és jelenismeret kialakítása, az önmeghatározás, az identitásképzés elősegítése, olyan információk közvetítése, amely egyértelmű és kiszámítható jövőképet jelenít meg a növendékek számára. Mindez elengedhetetlenül fontos a mindennapi életben való boldoguláshoz, kiterjed a munka, a tanulás, a partnerkapcsolat területére egyaránt. A megfelelő jelenismeret hiányában megnő az egyénben a belsőfeszültség, kiszámíthatatlanná és bizonytalanná válik az élete, amelynek következtében kibillenhet az egyensúlya. Feladat, hogy a pedagógus hozzásegítse a tanulót a valóság helyes észlelésére, értékelésére, az abban való hatékony részvételre. Fontos, hogy támogatást nyújtson értékes személyiségjegyek kibontakoztatásához, hogy a nevelés folyamán alakuljon ki a gyermekben az önfegyelmezés, az önirányítás, a helyes irányba való egyre önállóbb haladás képessége.” 1.5.1 •

• • • •

Iskolánk minden pedagógusának feladata: a nevelő-oktató munkája során gondoskodik a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, segíti a tehetségek kiteljesedését, előmozdítja a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megbecsülésére nevel, ügyel testi-lelki egészségének megóvására. 19

A pedagógus nevelő feladatai mellett köteles: • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • 1.5.2 • • • • • • •

• • • • •

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, javító, különbözeti, és osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki és/vagy munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő gyermekvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola gyermekvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

20

1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Diákjaink mind egzisztenciálisan, mind képességeiket tekintve heterogén közösséget alkotnak. Fontosnak ítéljük az esélyegyenlőség biztosítását, így lehetőséget teremtünk mindenki számára képességeinek kibontakoztatására. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos legfőbb pedagógiai feladatunk a tehetséggondozás és képességfejlesztés. E folyamatot segítik a következő tevékenységek: • • • • • • • • • •

kompetencia alapú oktatás megvalósítása: kulcskompetenciák fejlesztése, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása, a tehetséggondozó foglalkozások,, az iskolai sportkör, a szakkörök, versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.), a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások), az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, a továbbtanulás segítése.

1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A tanulási kudarcnak kitett tanulókat az okok feltárása után a megfelelő módszerek alkalmazásával lehet képessé tenni az eredményes tanulásra. Feladatok: • • • • • • • •

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, a napközi otthon, a tanulószoba, az egyéni foglalkozások, a felzárkóztató foglalkozások, az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, a továbbtanulás irányítása, segítése, dyslexia, dysgrafia, dyskalkulia terápia, részképesség fejlesztő programok, sajátos nevelési igényű gyermekek foglalkoztatására fejlesztő pedagógus segítségével.

1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: • • • • • •

szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, a napközi otthon, a tanulószoba, a felzárkóztató foglalkozások, a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai, 21

• •

a családlátogatások, a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése.

1.6.4 Sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése Az Európai Unióbeli fejlett országok mintájára Magyarországon is tért hódító integráció lényege a különböző sérülésekkel küzdő tanulásban akadályozott gyerekek együttes oktatása, nevelése hasonló korú és ilyen zavarokat nem mutató társaikkal. Alapító Okiratunk alapján iskolánk a többi tanulóval együtt neveli a részképesség zavarral , enyhe fokban értelmi-, mozgás-, beszédfogyatékkal küzdő sajátos nevelési igényű tanulókat. Az integráció előnyei: • • •

A felnőtt társadalomban is együtt élnek és dolgoznak az épek és a sérültek. A másság elfogadása, az empátia a tolerancia, iskolánk értékrendjében kiemelt helyen szerepel. Az épek és a fogyatékkal küzdők együttélési szabályainak, az ezzel kapcsolatos erkölcsi és viselkedési formák megtanítására az integrált nevelés adja a legjobb gyakorlati terepet. Az egészséges gyerekek közege húzóerőt, pozitív példát jelent az integráltan nevelt sérültek számára.

1.6.4.1 A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei A Nemzeti alaptanterv a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának is alapdokumentuma, az abban meghatározott fejlesztési területek – nevelési célok, kulcskompetenciák, illetve a műveltségi területeken megfogalmazott célok, feladatok a sajátos nevelési igényű tanulókra is érvényesek. A sajátos nevelési igényű tanulókat nevelő-oktató iskolák pedagógiai programjuk, helyi tantervük elkészítésénél figyelembe veszik: • • • • •

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a Nat és az Irányelv rájuk vonatkozó előírásait, a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit, a fővárosi, megyei feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési tervet, a szülők elvárásait és az általuk nevelt tanulók sajátosságait.

Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak a többi tanulóval részben vagy egészben együtt (integráltan), azonos iskolai osztályban történő, illetve az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, iskolai osztályban a sajátos nevelési igényű tanulók számára külön szervezett (gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményekben) nevelésére, oktatására. A köznevelési törvény által megadott egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozásainak órakeretén belül a tanuló annyi foglalkozáson vesz részt, amennyi hátránya csökkentéséhez szükséges. A foglalkozások óraszámát integráltan nevelkedő tanuló esetében a szakvéleményt kiállító szakértői bizottság véleménye alapján, a tanuló fejlesztésében közreműködő szakirányú végzettségű gyógypedagógus pedagógiai vizsgálatának figyelembevételével kell meghatározni.

22

1.6.4.2 Az Irányelv célja Az Irányelvben foglaltak célja, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók esetében a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más gyermekeknél. Az Irányelv annak biztosítását szolgálja, hogy: • • • • •

a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést, az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez, ha szükséges, a fejlesztés az iskoláskor előtti képességfejlődés területeire is terjedjen ki, a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az intézmények pedagógiai programjainak tartalmi elemeivé, a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl.

Ennek érvényesítése érdekében meghatározza: • • •

a tartalmak kijelölésekor egyes területek módosításának, elhagyásának vagy egyszerűsítésének, illetve új területek bevonásának lehetőségeit, a sérült képességek rehabilitációs, habilitációs célú korrekciójának területeit, a nevelés, oktatás és fejlesztés szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztésére vonatkozó javaslatokat.

Feladatai: • • • • • • •

•

Az integráltan tanuló sajátos nevelési igényű gyermekek számára speciális pedagógiai segítségnyújtás. Az együttműködés formáinak kialakítása – rögzítése, illesztése az aktuális órarendbe. A sérült tanuló megfigyelése, fejlesztésének, lehetőségeinek, korlátainak értelmezése, teammunkában a gyógypedagógussal, a szakértői vélemény alapján. A fejlesztés tervezése tanórai keretek között, a habilitációs, rehabilitációs foglalkozások keretében – egyéni és csoportos fejlesztő tevékenység speciális pedagógiai segítségnyújtással. A gyógypedagógiai nevelés számára biztosított szakanyagok, tankönyvek, taneszközök beszerzése, felhasználásuk, beemelésük ütemezése a gyógypedagógus irányításával. A diagnosztizáló, formatív, szummatív mérések lehetőségének, gyakoriságának tervezése teammunkában. A tanuló fejlődésének, elért eredményeinek meghatározása, rögzítése együttesen kialakított vélemény szerint – a szülő bevonásával, tanácsadás a szülőnek, segítségnyújtás a családi neveléshez, a gyógypedagógussal együttműködve. Az integrált tanuló nevelésével kapcsolatos szakmai tapasztalatcserén, szakmai felkészítésén, folyamatos továbbképzésen való részvétel, valamint a szakmai anyagok igénybevétele.

1.6.4.3 A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei a. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésében, oktatásában részt vevő nevelési-oktatási intézmények egész nevelési-oktatási rendszerét átfogó, hosszú távú habilitációs, rehabilitációs célok és feladatok határozzák meg, melyeket az intézmény dokumentumai tartalmaznak. b. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan szakmaközi együttműködésben kialakított és szervezett nyitott tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, mely az egyes tanulók vagy tanulócsoportok igényeitől függő eljárások, időkeret, eszközök, módszerek, terápiák alkalmazását teheti szükségessé. 23

A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai a. A mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékosságból, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékosságból, autizmus spektrum zavarból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók kompenzálása vagy helyreállítása, a meglévő ép funkciók bevonásával. b. Törekvés a különféle funkciók egyensúlyának kialakítására. c. A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. d. Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése. e. Az egyes területeken kimagasló teljesítményt nyújtó tanulók tehetségének kibontakoztatása. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők a. A fogyatékosság típusa, súlyossága. b. A fogyatékosság kialakulásának, felismerésének, diagnosztizálásának ideje. c. A sajátos nevelési igényű tanuló a. életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei, b. képességei, kialakult készségei, kognitív funkciói, meglévő ismeretei. d. A társadalmi integráció kívánalmai: az egyéni tanulási utak megtervezése és biztosítása, továbbtanulás, pályaválasztás, a lehető legönállóbb életvitelre történő felkészítés. 1.6.4.4 Integrált nevelés, oktatás Iskolánkban csak azokat a tanulókat tudjuk beintegrálni, akikhez megfelelően tudunk biztosítani szakembert, gyógypedagógia tanárt, akivel nevelőink szorosan együttműködnek, tanítási órákon a szakembertől kapott utasításokat betartják és betartatják. Az osztályfőnökök és szaktanárok feladata a sérült tanuló beintegrálása, társakkal történő elfogadtatás. Szülőkkel, családdal rendszeres kapcsolattartás, problémák közös megbeszélése, gondok megoldása. Iskolánkban csakis normál osztályban integráltan tudjuk e tanulók oktatását, nevelését végezni. A tanítási órákon differenciált foglalkoztatás szükséges. A tanítási órákon túl fejlesztő felzárkóztatást szervezünk számukra. Iskolánk oktató-nevelő munkájának legfontosabb feladata a másság elfogadása, egymás iránti empátia, tolerancia. Folyamatos kapcsolattartás a szülők közösségével, hogy fogadják el ezeket a gyerekeket. Nevelőink a tananyag feldolgozásánál figyelembe veszik az SNI-s tanulásra jellemző módosításokat, együttműködnek a különböző szakemberekkel, javaslataikat, iránymutatásaikat elfogadják, beépítik a pedagógiai folyamatokba. Az enyhén értelmi fogyatékos tanuló Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók személyiségfejlődési zavara, akadályozottsága, az idegrendszer különféle eredetű, öröklött vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális sérülés) diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat. Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal megállapítható a kognitív funkciók lassúbb fejlődése, valamint más, nem intellektuális területeken jelentkező eltérések. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra 24

alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek egyébként változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulókat jellemző tünetek az iskoláskor előtt kevésbé feltűnőek. A nevelésükhöz szükséges feltételek (a közoktatásról szóló törvény szerint): • • •

a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógiai tanár/terapeuta, konduktor foglalkoztatása, speciális tanterv, tankönyv és más segédletek, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása

Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlesztése Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelésében az irányelvben leírtakat kell alkalmazni. Meg kell határozni és biztosítani kell azokat a segítő eljárásokat, amelyek az eredményes integráció feltételei lehetnek. A fejlesztéshez, habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozások vezetéséhez, az egyéni fejlesztő programok kimunkálásához, a tantárgyak fejlesztési feladatainak megvalósításához a szakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanár együttműködése szükséges. Amennyiben a tanuló állapota megkívánja, úgy más szakembert (pl. terapeuta, logopédus, pszichológus, orvos, konduktor) is be kell vonni a fejlesztő munkába. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók habilitációja, és rehabilitációja • •

•

Szocializáció, eredményes társadalmi integráció. A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul. Szükséges a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás.

A beszédfogyatékos tanuló Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság. Ennek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában. Az akadályozottság megmutatkozhat a beszédhangok helyes ejtésének, a beszédészlelés és megértés zavaraiban, a beszédritmus sérülésében, a grafomotoros és a vizuomotoros koordináció éretlenségében, valamint az általános beszédgyengeséggel együttjáró részképesség-kiesésben. A különböző jellegű diszfóniák, a hangadás kóros elváltozásai szintén a beszédfogyatékosság körébe sorolhatók. A beszédfogyatékos tanulónál a fentiek– az egészen enyhe eltérésektől az érthetetlen beszédig – minden változatban előfordulhatnak. A súlyos beszédfogyatékos tanulónál a kommunikációs nehézségek miatt különböző másodlagos pszichés eltérések (magatartási zavar) alakulhatnak ki. A fenti tünetek együttesen tanulási akadályozottságot is kiválthatnak.

25

Amennyiben a beszédfogyatékosság a kisiskolás kor kezdetére tartósan fennmarad, a tanuló a továbbiakban is folyamatos gyógypedagógiai ellátásra szorul. Az iskolai oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a beszédbeli akadályok jellegétől függ. • • • • •

pszichológiai és fiziológiai tényezők fejlesztése, önállóság fejlesztése, önbizalom fejlesztése, pozitív énkép kialakítása, bátran merjen beszélni társai előtt.

Beszédfogyatékos tanulók rehabilitációja • • • •

dadogásnál: laza izomműködés helyes lépés, mozgás és ritmus koordinációfejlesztés, hadarás:figyelem fejlesztés, helyes lépéstechnika, mozgás és ritmuskoordináció kialakítás, megkésett beszéd: beszédre irányuló figyelem, speciális mozgások, aktív és passzív szókincsbővítés, valamennyi beszédfogyatékos tanulónál szükséges:logopédiás terápia, kommunikációs tréning, báb és drámaterápia, gyógy úszás, gyógytorna.

Pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanuló A szakértői bizottság szakvéleményében foglaltaknak megfelelően, melyhez egyéni fejlesztési tervet készítenek a fejlesztésben részt vevő szakemberek - gyógypedagógus - gyermekenként, tanulónként. A fejlesztést a KT. 52§ (6) bekezdésben meghatározott időkeretben végzi. Tanulási, beilleszkedési, magatartási zavarok hátterében részképesség zavarok, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar kialakulatlansága vagy fejletlensége áll fenn. • •

Részképességzavar: az iskolai teljesítmények-elsősorban az alapvető eszköztudás /írás, olvasás, számolás/ - elsajátításának nehézségei. Kóros hyperkinetikus, kóros aktivitászavar, figyelemzavar: az érintett tanuló rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni.

Ezek a tanulók érzékenyebbek az időjárás változására, fáradékonyabbak, nehezen viselik a várakozást, gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, egyedüllétre. Pszichés fejlődés zavar miatt a nevelési, tanulási folyamatban akadályozott tanulók fejlesztése • • •

egészséges énkép, önbizalom kialakítása, kudarctűrő-képesség növelése, önállóságra nevelés.

A fejlesztés kiemelt feladatai Diszlexia, diszgráfia: • • •

látás, hallás, mozgás koordinálása, olvasás, írás tanítása lassított tempóban, hangoztató-elemző, szótagoló módszerrel, élő idegen nyelv oktatása során problémájának figyelembevétele. 26

Diszkalkulia: • • • • • •

érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, testséma kialakítása, a matematikai nyelv tudatosítása, segítő, kompenzáló eszközök használata, szám-és műveletfogalom kialakítása, egyéni sajátossághoz igazodó gyakorlás.

Kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, figyelemzavar: • • • • •

a tanuló helyének jó megválasztása az osztályban, egyénhez igazodó követelmény kialakítása, az alkalmazkodó készség fejlesztése, együttműködés családokkal, szakemberrel, sikerélmény biztosítás.

Integrált keretek között nevelt ép értelmű mozgásfogyatékos fejlesztése A mozgáskorlátozott tanuló iskolai tanulásának nehézségeit leginkább a mozgásszervi károsodás következtében kialakult kommunikációs zavarok és a mozgásteljesítményt igénylő feladatok kivitelezése jelentik. Mindkettő befolyásolja az olvasás, írás, beszéd elsajátítását is, ezért kiemelt fejlesztési feladatként kell kezelni. Mozgásfogyatékos tanulók fejlesztése • • • • • •

helyes ülés, testtartás kialakítása, reflexgátló testhelyzetek, speciális eszközök pl. gömbceruza, nagyobb vonalazású füzet használata, kompenzáció lehetősége, mozgásnevelés, adaptív testnevelés, kommunikációs zavarok enyhítése, számítógép használata, megismerő funkciók fejlesztése.

Fejlesztés kiemelt feladatai A mozgáskorlátozott tanuló egyedi, speciális megsegítést igényel. Ennek során figyelembe kell venni kommunikációjának formáját, szintjét, a gyermek érzelmi állapotát, értelmi képességeit és fizikai adottságait is. A speciális módszerek, terápiák és technikák alkalmazása és a technikai jellegű segédeszközök igénybevétele segíti - a mozgásbiztonságot, - a mozgásreflexek célszerűségét és gyorsaságát, - az író, rajzoló és eszközhasználó mozgást, a hallásra, beszédészlelésre támaszkodó tevékenységeket. Az integrált nevelés-oktatás során különös figyelemmel kell lenni a következőkre: • •

Szükséges az egész nevelőtestület egyetértése és befogadó képessége. A mozgáskorlátozott tanulók optimális fejlődése érdekében a speciális elvárások és tennivalók (eszköz, segédeszköz, segédletek, differenciálás, az értékelés, minősítés, a követelmény) egyénre szabottak legyen. 27

•

Különösen jelentős az osztályfőnök szerepe. A helyi tantervben az egyes tantárgyak követelményei a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők.

A sajátos nevelési igényű tanulók értékelése • • • • • •

• • • • •

Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedését, a többi tanulóval való együtt haladását tekintjük. A tanulói teljesítmény értékelése a Pedagógiai programban meghatározott módon történik. Biztosítjuk a tanulóknak a számonkéréskor a speciális eszközök igénybevételét. Írásbeli beszámoltatás helyett szóbeli és fordítva, aszerint, hogy mely eljárás segíti legjobban a teljesítmény sikerét. A témazáró dolgozatoknál differenciált, egyénre szabott feladatok összeállításával segítünk a tanulási nehézségekkel küzdő tanulóknak. A tanulót a szakértői és rehabilitációs vagy Nevelési Tanácsadó szakértői véleménye alapján (szülői kérésre) az igazgató mentesíti az egyes tantárgyak, tantárgyrészek értékelése és minősítése alól. A részképesség zavara miatt egyes tantárgyak alól felmentett tanulóknál szöveges értékelést adunk szülő és gyerek felé. A tanuló teljesítményét folyamatosan mérjük, értékeljük. Az értékelés leggyakrabban verbális. A tanuló magasabb évfolyamba történő továbbhaladásáról a nevelőtestület dönt. Negyedévente személyre szabott szöveges értékelés keretében összegezzük az adott időszak eredményeit (fejlesztő pedagógus). A tanulási-, magatartási- és beilleszkedési nehézséggel (BTM) küzdő gyermekek értékelését a Nevelési Tanácsadó szakvéleményében leírtak alapján végezzük.

1.6.4.5 A gyermekvédelmi feladatok ellátása A nevelők és tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásának egyikfő célja az ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelem ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: • • • • • •

a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhat-nak, családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető, okok feltárása érdekében, a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot, segíti a Gyermek Jóléti Szolgálat tevékenységét, a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.

Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységei Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok 28

• • •

megelőzése, feltárása, megszüntetése.

A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek prob¬lémáit az iskola a Gyermekjóléti Szolgálat segítségével minél hatékonyabban tud¬ja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: • • • •

fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, meg kell keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, jelezni kell a felmerült problémát a Gyermekjóléti Szolgálat szakembereinek.

Kapcsolatok A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: • • • • • •

nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal, családsegítő szolgálattal, polgármesteri hivatallal, gyermekorvossal, védőnőkkel, továbbá a gyermekvédelemben alapítványokkal.

résztvevő

társadalmi

szervezetekkel,

egyházakkal,

A nevelői feladatok Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: • • • • • • • • • • • • • •

a felzárkóztató foglalkozások, a tehetséggondozó foglalkozások, az indulási hátrányok csökkentése, a differenciált oktatás és képességfejlesztés, a pályaválasztás segítése, a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, a családi életre történő nevelés, a napközis és a tanulószobai foglalkozások, az iskolai étkezési lehetőségek, az egészségügyi szűrővizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, sza-badidős tevékenységek, szünidei programok), a szülőkkel való együttműködés, tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

29

1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje A diákönkormányzat a diákok érdekképviseleti szerve, a tanulók jogérvényesítésének, a kötelességük teljesítéséhez szükséges feltételek megteremtésének eszköze. Tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. (2011.évi CXC. törvény 48.§ és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 120.§) A diákönkormányzat jogosítványai A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt: • • • • • •

- saját működéséről, munkája megszervezéséről, hatáskörei gyakorlásáról, - tisztségviselői megválasztásáról. - a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról. - egy tanítási nélküli munkanap programjáról. - saját tájékoztatási rendszeréről.

A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el és a nevelőtestület hagyja jóvá. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: • • • • • • • • •

az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt, a tanulói közösséget érintő kérdések meghozatalánál, a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez. az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, az egyéb foglalkozások formáinak meghatározásához, a könyvtár, a sportlétesítmények, a számítástechnika terem s az intézmény egyéb helyiségeinek működési rendjének kialakításához.

A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat munkáját pedagógus végzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra.

1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A szülő – tanuló – pedagógus együttműködésének formáit a közös pedagógiai feladatokra építjük. A nevelési programnak elsősorban azokat a kérdéseket kell rendeznie, hogy milyen módon működhet közre, segítheti a szülő az iskolában folyó nevelőmunkát, illetve az iskola milyen módon és formában nyújthat segítséget a szülőnek gyermeke helyes neveléséhez. 1.8.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák 1. A tanulót az iskola életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat működését segítő pedagógus és az osztályfőnökök tájékoztatják: • a diákönkormányzatot segítő nevelő havonta egyszer a diákönkormányzat ülésén és a faliújságon keresztül; • az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. 30

2. A pedagógusok a tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról szóban és írásban folyamatosan tájékoztatják. 3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, a nevelőkkel. 1.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák: A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról • •

az iskola igazgatója félévente legalább egyszer a szülői közösség ülésén; az osztályfőnökök az osztályok szülői értekezletein folyamatosan tájékoztatják.

1. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a. Családlátogatás. Feladata a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében (probléma esetében). b. Szülői értekezletek (évente 3 alkalommal). Feladata:a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása;a szülők tájékoztatása; szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. c. Fogadóóra (évente 2 alkalommal). Feladata: a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, ezen keresztül a tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás… d. Nyílt tanítási nap. Feladata:a szülő betekintést nyerjen az iskolai munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, közvetlenül tájékozódjon gyermeke iskolai életéről. e. Írásbeli tájékoztató. Feladata:a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival, magatartásával, szorgalmával összefüggő eseményekről, a különféle iskolai vagy osztályszintű programokról. f. SZMK bál: Az évente megrendezésre kerülő jótékonysági bál az adománygyűjtés mellett az iskoláért együtt tenni akaró szülők és pedagógusok közvetlen kapcsolatának, kulturált szórakozásának színtere. g. Iskolaszék ülései. Ebben a testületben a fenntartó, a szülők, a tantestület tagjai és a diákönkormányzat képviseltetik magukat. Célja és feladatai értelmében a jó összetételű testület elősegíti az oktató – nevelő munka feltételeinek megteremtését. h. A szülői közösség ülései: A szülői szervezet vezetője évente legalább 2 alkalommal összehívja az osztályok szülői képviselőit. Itt tájékoztatást kapnak a szülők a tanév aktuális feladatairól. Így a tervező, szervezőmunkába időben tudnak bekapcsolódni, és a megvalósításban is hatékonyan vehetnek részt (SzMK bál, farsang, stb.). i. Széchenyi nap (évente 1 alkalommal) j. Probléma esetén a szülő behívása az iskolába 2. A szülői értekezletek, a fogadóórák, a nyílt tanítási napok, a Széchenyi nap és a Széchenyi bál időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. 3. A szülők kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, ill. választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, nevelőtestületével vagy a szülői közösséggel.

31

1.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 1.9.1 A vizsgaszabályzat célja: A tanulmányok alatti vizsgák célja azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény pedagógiai programja szerint nem lehetett meghatározni. Vizsgaszabályzatunk a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 64.§-73.§ alapján készült. A fenti jogszabályok alapján a tanulmányok alatti vizsgák (osztályozó vizsga, javító vizsga, különbözeti vizsga) • •

követelményeit és részeit ( írásbeli, szóbeli, gyakorlati vizsga) a Pedagógiai Programunk 1. sz. melléklete tartalmazza, az értékelés rendjét a nevelőtestület a Pedagógiai Programban határozza meg, s hozza nyilvánosságra a szokott módokon.

1.9.2 A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: • • • A. • • •

osztályozó vizsgákra, különbözeti vizsgákra, javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: aki osztályozó vizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

Osztályozó vizsgát kell tennie annak a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha • • • •

ha felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, aki a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 51.§ (7) bekezdésében meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.

Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha • •

a tanév végén-legfeljebb három tantárgyból- elégtelen osztályzatot kapott, az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad vagy engedély nélkül távozik.

B. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira • akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.

32

C. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. 1.9.3 Az írásbeli vizsga szabályai Az írásbeli vizsgák lefolytatásának szabályait a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 67.§-69.§ részletesen tartalmazza, röviden a legfontosabb szabályok: • •

• • • • •

egy vizsgázónak egy vizsganapon legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani, Az írásbeli vizsgán csak az iskolahosszú bélyegzőjével ellátott lapokon, feladatlapokon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja a számítógép használatát. Az íróeszközökről a vizsgázók, a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik. A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik feladatlapon feltünteti nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon készíthet. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható. A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként 60 perc

Sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozva, az igazgató engedélyével • • •

az írásbeli feladatok megválaszoláshoz rendelkezésre álló időt 30 perccel meg kell növelni, lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet.

1.9.4 A szóbeli vizsga szabályai A szóbeli vizsgák lefolytatásának szabályait a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 70.§-71.§ részletesen tartalmazza, röviden a legfontosabb szabályok: • • •

egy vizsgázónak egy vizsganapon legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani, a szóbeli vizsgákhoz szükséges eszközökről a pedagógus gondoskodik, tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell adni,

Sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozva, az igazgató engedélyével • • •

a vizsgázó számára a a harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg lehet növelni, a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le, az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet.

1.9.5 A gyakorlati vizsga szabályai A gyakorlati vizsgák lefolytatásának szabályait a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 72.§- a részletesen tartalmazza, röviden a legfontosabb szabályok: • • • •

testnevelés, informatika, ének-zene, rajz és vizuális kultúra tárgyakból lehet gyakorlati vizsgát tenni iskolánkban. 33

Az egyes tantárgyakhoz tartozó követelmények az 1. sz. mellékletben találhatók. A vizsgák lebonyolítása fenti rendelettel összhangban történik. 1.9.6

A vizsgatárgyak részei és követelményeit az 1. számú melléklet tartalmazza.

1.10 1.10.

Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai

Iskolánk köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a beiskolázási körzetünkben van, kivéve azon sajátos nevelési igényű tanulót, akinek ellátására az intézményt alapító okirata nem hatalmazza fel. A tanuló átvételére a tanítási év során bármikor lehetőség van, az átvételi kérelemhez mellékelni kell: Az 2.-8. évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: • • • • •

a szülő személyi igazolványát, a gyermek lakcímkártyáját, az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt, az előző iskola által kiadott távozási lapot, tájékoztató füzetét, ellenőrzőjét, ha felvételét a tanév közben kéri.

A 2.-8. évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülők kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Körzeten kívüli tanuló jelentkezése esetén, ha a tanuló év végi osztályzatainak átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, vagy változó, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett osztályfőnök véleményét.

1.11 A felvételi eljárás szabályai Iskolánk köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a beiskolázási körzetünkben van, kivéve azon sajátos nevelési igényű tanulót, akinek ellátására az intézményt alapító okirata nem hatalmazza fel. Az 1. osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: • • • • • •

a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót, a gyermek lakcímkártyáját, a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt, a nevelési tanácsadó felvételt javasló szakvéleményét (ha a nevelési tanácsadó vizsgálatát szülő kérte vagy az óvoda javasolta), a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvosi felvételi javaslatával, szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. 34

2 Az intézmény helyi tanterve 2.1 A választott kerettanterv megnevezése Az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet kerettantervének mellékletei: Alsó tagozatban a tantárgyakat e kerettanterv szerint, az Ének-zene tantárgyat A verzió szerint oktatjuk. Felső tagozat Tantárgy neve

Évfolyam

Verzió

Technika

7.

B

Matematika emelt

A

Biológia

A

Természetismeret

A

Ének-zene

A

Fizika

7.

B3

8.

B2

Kémia

B

Magyar nyelv

A

Magyar irodalom

A

A többi tantárgyat e kerettanterv szerint oktatjuk.

35

Az alsó tagozat óraterve (N: normál tantervű, NN: Német nemzetiségi nyelvet tanuló osztályok, k: kötelező óraszám, szt: szabadon tervezhető óraszám) 1. évf. Tantárgyak

N

Magyar nyelv és irodalom

2. évf. NN

N

3. évf. NN

N

4. évf. NN

N

NN

k

szt

k

szt

k

szt

k

szt

k

szt

k

szt

k

szt

k

7

1

6

1

7

0,5

5

1

6

1

5

1

6

1

7

Német nyelv és irodalom

5

5

5

szt

5

Angol nyelv

2

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan

1

1

Matematika

4

1

1

4

4

Környezetismeret

1

1

1

1

1

Ének-zene

2

1

2

1

Vizuális kultúra

2

1

2

1

1

1

1

3

1 1

4

0,5

1

1

1

0,5

4

4

0,5

4

0,5

0,5

1

1

0,5

1

0,5

2

1

2

1

1

2

1

2

1

1

1

1

1

1

Természetismeret Földrajz Biológia-egészségtan Fizika Kémia

Informatika, Média ism. Technika, gyakorlat

életvitel

és

Német hon- és népismeret

1

óra Testnevelés és sport

4

1

4

úszás tánc mozgás

1

1

3

3

3

3

3

3

2

2

2

2

2

2

és 1

1

Tánc és mozgás

1

1

1

1

1

1

Osztályfőnöki Összesen

23

2

25

2

23

2

36

25

2

22

3

25

2

24

3

27

2

Rendelkezésre álló órakeret

25

27

25

27

37

25

27

27

29

A felső tagozat óraterve (N:Normál tantervű,NN: német nemzetiségi nyelvet tanuló osztályok, A: angol emelt szint, M: matematika emelt szint, k:kötelező óraszám, szt: szabadon tervezhető óraszám) 5. évf. Tantárgyak

N

NN

6. évf. A

M

N

k szt k szt k szt k szt k Magyar nyelv és irodalom

4

Német nyelv és irodalom Angol nyelv

1

5 4

3

4

1

4

1

4

NN

szt

k

1

4,5

1

3 5

3

3

7. évf. A

M

N

NN

szt k

szt

k

szt

k

szt

k

4

1

4

1

3

1

4

2

3 5

3

3

8. évf. A

szt

M

k

szt

k

3

1

3

N

NN

szt k szt 1

4

k

3 3

3

M

szt k szt k szt

4

2 5

A

4

4

5

3

2

Történelem, társadalmi és 2 állampolgári ismeretek

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Erkölcstan

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Matematika

4

4

4

5

3 1,5

4

3 1,5 5 0,5

4

3

5

3

4

3

2

2

2

2

2

2

2

1,5

1,5

1,5

1,5

2

2

2

0,5 1,5

1,0

1,5

1,5

1

1

1,5

1

1

1

1

Fizika

1,5

1,5

1,5

1,5

1

1

1,5

1

1

1

1

Kémia

1,5

1,5

1,5

1,5

2

2

2

2

1

1

1

1

1

1

1

1

3

1

1

1

1

5

Környezetismeret Természetismeret

2

Földrajz Biológia-egészségtan

Ének-zene

0,5 0,5

1

1

1

1

1

1

0,5

1

1

38

2

Vizuális kultúra

1

1

Informatika, Média ism. Technika, gyakorlat

életvitel

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1 1

1

1

1

1

1,5

1

1

1

1 1

1

2

1

1

1

1

1

1

1

1

és 1

1

1

1

Dráma és tánc/ Hon- és népismeret 1

1

1

1

óra

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Osztályfőnöki

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Összesen

26

Testnevelés úszás és sport tánc mozgás

1

1

1

1

1

1

1

és

Tánc és mozgás

Rendelkezésre órakeret

• •

•

2

28

2

28

2

28

2

25

3

27

3

27

3

27

3

28

3

30

3

30

3

30

3

28

3

30

3

30

3

30 3

álló 28

30

30

30

28

30

30

30

31

33

33

33

31

33

33

33

Az óraterv tartalmazza azokat a tantárgyakat, amelyeken az adott évfolyam valamennyi tanulója köteles részt venni, a tanulóknak választásra felkínált tantárgyakat, valamint a tantervi modulokat. Iskolánkban lehetőség nyílt német nemzetiségi nyelv oktatására, a leendő elsős osztályos gyerekek szülei nyilatkozatban vállalják az oktatással kapcsolatos kötelezettségeket. A heti 5 német nyelvóra mellett hetente új elem az óratervünkben a Német nemzetiségi nép- és honismeret tantárgy, mely kötelezően tanítandó heti egy órában azokban az osztályokban, melyekben német nemzetiségi nyelvoktatás folyik. Pedagógiai munkánkban alapvető fontosságúnak tartjuk, hogy a legnagyobb hangsúlyt a gyermek személyiségének komplex fejlesztésére helyezzük. Ennek érdekében - figyelembe véve az óvoda és az általános iskola közötti átmenet jellegzetes problémáit - kiemelkedő szerepet kap első évfolyamon az alapkészségek és a képességek fejlesztése. 39

• • • • •

Idegen nyelvet (angol) negyedik évfolyamtól tanulnak kötelezően tanulóink heti 2 órában. Ötödik évfolyamtól indulhat az idegen nyelv emelt szintű oktatása, a szülők igénye és a tanulók egyéni adottságai alapján, heti 5 órában. A nyelvtanítást – osztálylétszámtól függően – csoportbontás segítheti. Első-harmadik évfolyamon lehetőséget biztosítunk heti egy órában az idegen nyelvvel történő ismerkedésre, tanórán kívüli keretben. A korai nyelvtanulás hatékonyságát élményszerű, a kreatívabb gondolkodásra építő program segíti, mely előkészíti a tárgy emelt szintű oktatását. Az emelt szintű oktatás másik területe a matematika-informatika ötödik évfolyamtól. Célunk az emelt óraszámmal az alapkészségek elmélyítése, a logikus gondolkodásra nevelés és a tehetséggondozás. Új tantárgyként jelenik meg a Tánc és mozgás, mely a mindennapos testnevelés megvalósítása érdekében a négy testnevelés órát egészíti ki 5-re az 1. és az 5.-8. évfolyamokon. A 2.-4. évfolyamokon a szabadon tervezhető órák egyikét tölti ki. Iskolánk – az alapító okiratában meghatározott esetekben - integrált nevelés keretében gondoskodik azoknak a sajátos nevelési igényű tanulóknak a neveléséről és oktatásáról, akik a beiskolázási körzetünkbe tartoznak, és a szakértői bizottság integrált nevelés-oktatás keretében látja biztosítottnak képzésüket.

40

2.2 Az oktatásban alkalmazható kiválasztásának elvei

tankönyvek

és

taneszközök

1. A 16/2013.(II.28.) EMMI rendelet alapján az iskola igazgatója a Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével érintett iskolai évfolyamokon bármely tantárgyhoz, műveltségi területhez csak olyan tankönyvet rendelhet az iskolai tankönyvrendelés keretei között, amelyiknek a tankönyvvé nyilvánítása a kerettantervi rendelet kihirdetését követően történt. 2. A nemzetiségi nyelv oktatásához szükséges tankönyvekre fenti rendelet 31.§- ának (5)-(7) bekezdései vonatkoznak. 3. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 4. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. 5. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: • A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. • Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. • A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk. Új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. 6. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. 7. A tankönyvválasztás szempontjai Olyan tankönyvek kiválasztása a cél, amelyek középpontba állítják az alapkészségek fejlesztését, kompetenciafejlesztést. A tankönyvek használhatóságát, kompetenciafejlesztést lehetővé tevő szempontok a tankönyvek kiválasztásánál: • • • • • • • • • • • • • • •

Segítse az ismeretek megértését, alkalmazását, a tanulást. Segítse a problémamegoldó gondolkodás fejlesztését. Segítse a gondolkodási eljárások tanulását. Vegye figyelembe a tanulók olvasási képességét. Vegye figyelembe a tanulók életkori sajátosságait. Támaszkodjon a tanulók előzetes ismereteire, utaljon személyes tapasztalatokra. Vegye figyelembe a tanulók előzetes tudását. A tananyag legyen életkornak megfelelő mennyiségű. Épüljön egymásra az elsajátítandó ismeretanyag. Rendelkezzék megfelelő belső tartalommal, legyen strukturált az ismeretanyag. Kapcsolódjék a mindennapi élethez. Legyen kapcsolata más tankönyvekkel. Ne tartalmazzon hosszú körmondatokat. Alkalmazza, de csak megfelelő mennyiségben a szakszavakat. Kerülje az idegen szavak használatát. 41

• • • • • • • •

Alkalmazzon megfelelő mennyiségben főneveket és igéket, fordítson figyelmet azok arányára. Az oldalak legyenek szemléletesek, könnyen áttekinthetők, kerülje a zsúfoltságot. A képanyag mennyisége, minősége és szöveghez viszonyított aránya szolgálja az ismeret elsajátítást. Legyen figyelemfelkeltő, de nem figyelem-elterelő. A képi elemekhez kapcsolódjanak vagy kapcsolhatók legyenek a feladatok. Legyenek benne érzelmi hatást keltő eszközök, neveljen értékekre. Tankönyvcsaládok esetében a lehető legjobban áthidalható legyen a váltás az egyes évfolyamok között.

A tankönyvek és taneszközök felülvizsgálata évente történik meg. Felelőse az igazgató, a tankönyvfelelős és valamennyi pedagógus.

2.3 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 2.3.1 Az 1.-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása • Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; • A kisgyermekek természetes érdeklődésének és nyitottságának megőrzése, orientálása és továbbfejlesztése. • A személyes képességekbe vetett hit és önbizalom megteremtése. A kisgyermekek fokozott játékés mozgásigényének kielégítése. A mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése. • A társakkal végzett közös tevékenységek élményének és örömének megerősítése. A társas kapcsolatok kialakításához és gazdagításához szükséges beállítódások és képességek kialakítása és gyakoroltatása. • A tanulás, az elsajátítás élményének és örömének megismertetése. A tanulók ösztönzése saját környezetük megismerésére és megértésére. Az egészséges élet értékének felismertetése és tudatosítása a tanulókban. • A tanuláshoz, a közös játékokban és feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok tudatosítása és fejlesztése. • Egyszerű minták és sokoldalú lehetőségek adása az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. 2.3.2 A 3.-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. • • • • •

A személyes képességekbe vetett hit és önbizalom megóvása és megerősítése. Az önismeret fejlesztése az önmagára vonatkozó ismeretek és tapasztalatok gyarapításával és megbeszélésével. A mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése. A mozgás, a rendszeres testedzés, a sportjátékok iránti kedv felkeltése és megerősítése. A társas kapcsolatok kialakításához és gazdagításához szükséges beállítódások és képességek gyakoroltatása. 42

•

•

• •

•

A megismerés, a megértés, a tanulás iránti érdeklődés és nyitottság megőrzése és továbbfejlesztése. A tanulók érdeklődésének felkeltése tágabb környezetük megismerése és megértése iránt. Az önálló tanuláshoz szükséges motívumok kialakítása és megerősítése. Az idegen nyelvek tanulása iránti igény felkeltése. A szóbeli és az írásbeli nyelvhasználathoz szükséges alapkészségek fejlesztése, gyakoroltatása. A narratív, a lényegkiemelő és a szabálykövető képességek kialakítása és folyamatos fejlesztése. A mindennapi életvitellel összefüggő gyakorlatias ismeretek nyújtása. Elemi ismeretek közvetítése a természetről, a társadalomról, a művészetekről, az emberiség és a haza történelméről. Az egészséges életmód mindennapi feltételeinek és összetevőinek megismertetése. A tanuláshoz, a közös játékokban és feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok fejlesztése. Egyszerű minták és sokoldalú lehetőségek adása az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz.

2.3.3 Az 5.-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása • Az önértékelés képességének kialakítása és fejlesztése. A rendszeres testmozgás és a sport iránti igény megerősítése és kielégítése. • A tanulókban meglévő szolidaritásérzés, együttműködő- és segítőkészség értékének tudatosítása és fejlesztése. • Az egészséges életmóddal összefüggő pozitív beállítódások, magatartásoknak és szokások megerősítése. • A környezettel való harmonikus és konstruktív kapcsolathoz szükséges ismeretek, képességek és készségek kialakítása és fejlesztése. • A megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékének tudatosítása. • Az értelmes tanulás feltételének megteremtése az érzékelés útján szerzett tapasztalatok gyűjtésével, rendszerezésével és sokoldalú értelmezésével. • A képi reprezentációk szerepének tudatosítása a tanulásban és a mindennapi életben. • Aktív tevékenységre lehetőséget adó feladatok adása a tanulóknak: kísérletek, megfigyelések, projektek stb. • A kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztése. • Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az elsajátíttatása, gyakoroltatása. A problémamegoldó gondolkodás és a döntésképesség megalapozása. A kreativitás fejlesztése. • Az önálló tanulás és az önműveléshez szükséges ismeretek és képességek megalapozása. A tudományos ismeretek megértéséhez és elsajátításához szükséges szemléleti keretek és alapfogalmak megismertetése. • Az idegen nyelvtudás mindennapi életben történő felhasználási lehetőségeinek megismertetése. A közösségek demokratikus működésének megértését elősegítő alapelvek megismertetése. Az európai és a nemzeti azonosságtudat erősítése, ápolása. Más népek és kultúrák megismerése iránti igény és beállítódás kialakítása. • A tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok fejlesztése. 2.3.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása • A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák

43

• • • •

•

továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

2.4 Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon: a Nat és a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben megengedhető: • •

Új tantárgyként jelenik meg a Tánc és mozgás, mely a mindennapos testnevelés megvalósítása érdekében a négy testnevelés órát egészíti ki 5-re az 1. és az 5.-8. évfolyamokon. A 2.-4. évfolyamokon a heti három testnevelés óra mellett heti két órában a tanulók úszásoktatásban részesülnek az órarendbe illeszkedve.

2.5 A választható tantárgyak, foglalkozások •

•

•

• •

•

Iskolánkban lehetőség nyílt német nemzetiségi nyelv oktatására, a leendő elsős osztályos gyerekek szülei nyilatkozatban vállalják az oktatással kapcsolatos kötelezettségeket. A heti 5 német nyelvóra mellett hetente új elem az óratervünkben a Német nemzetiségi nép- és honismeret tantárgy, mely kötelezően tanítandó heti egy órában azokban az osztályokban, melyekben német nemzetiségi nyelvoktatás folyik. Idegen nyelvet (angol) negyedik évfolyamtól tanulnak kötelezően tanulóink heti 2 órában. Ötödik évfolyamtól indul az idegen nyelv emelt szintű oktatása, a szülők igénye és a tanulók egyéni adottságai alapján, heti 5 órában. A nyelvtanítást – osztálylétszámtól függően – csoportbontás segítheti. Az emelt szintű oktatás másik területe a matematika-informatika ötödik évfolyamtól. Célunk az emelt óraszámmal az alapkészségek elmélyítése, a logikus gondolkodásra nevelés és a tehetséggondozás. A tanórákon kívül a tanulóknak lehetőségük nyílik hitoktatáson, érdeklődésüknek megfelelő szakkörökön, énekkaron, illetve sportfoglalkozásokon részt venni. A zene iránt érdeklődő gyermekek jelentkezhetnek intézményünk alapfokú művészeti iskolájába a fenntartó által meghatározott térítési díj ellenében. Jelenleg zeneművészeti ágban várjuk a jelentkezőket. Fafúvós tanszakon furulya és fuvola, rézfúvós tanszakon trombita és harsona, akkordikus tanszakon gitár, billentyűs tanszakon zongora, zeneismeret tanszakon szolfézs és zeneelmélet választható, tanulható. A köznevelési törvény szerint felmenő rendszerben vesznek részt a tanulók erkölcstan órákon, illetve hit- és erkölcstan órákon. Beiratkozáskor, átiratkozáskor a szülő nyilatkozik arról, hogy gyermeke számára hit- és erkölcstanoktatást kér-e. Amennyiben erről nem nyilatkozik, abban az 44

•

esetben a tanuló az intézmény által szervezett erkölcstan órákon vesz részt. Ha a szülő a következő tanévre módosítani szeretné az erkölcstan óra vagy a hit- és erkölcstan oktatására vonatkozó választását, az erre vonatkozó szándékát minden tanév május 20-ig írásban közli az iskola igazgatójával vagy az érintett egyházi jogi személy képviselőjével. Jelenleg pedagógusválasztásra nincs mód: sok az olyan tantárgy, melyet csak egy pedagógus tanít. Amennyiben a feltételek változnak, a pedagógusválasztás szabályait kidolgozzuk.

2.6 Projektoktatás A projektmódszernek az előnye, hogy komplex, vagyis az adott témát sok oldalról kell körüljárni. Nem csak egy tantárgyra koncentrálódik, hanem a tantárgyak közötti kapcsolatok is megjelennek. A tanulók számára a világ nem különálló ismeretek halmazaként, hanem egységes egészként mutatkozik meg. Így a szaktárgyi ismeretek helyett egy alkalmazhatóbb tudás jöhet létre. Előnye még a módszernek az is, hogy a gyerekek sokféle, változatos tevékenységet ismerhetnek meg, kiválóan alkalmazható iskolánkban, ahol sokféle szociokulturális környezetből érkeznek a gyerekek, nem mindenkinek hatékony módszer a könyvből tanulás. Amellett, hogy a tanulók ismeretei a csoportban tanulással lényegesen könnyebben beépülnek, nem szabad elhanyagolni azt a tényt, hogy lényegesen több a kommunikáció, a gyerekek egymáshoz alkalmazkodnak, vitakultúrájuk, empatikus képességeik jelentősen fejlődnek. •

•

•

Iskolánkban már hagyomány, hogy a tanév első napjait ún. Tanévnyitó projekttel kezdjük, amelytől azt várjuk el, hogy a nyári vakáció szabadságát fokozatosan az iskolai tanulás kötelességéhez vezessük át. Az alsó tagozat és a felső tagozat egy-egy téma köré építi fel az elsajátítandó tananyagot, melyet órarend szerint változatos módszerekkel tanítanak meg a gyerekekkel. Ezen kívül minden évfolyamon és minden osztályban évente egy tantárgyi projektet szervezünk, melynek témáját az osztályokban tanító pedagógusok határozzák meg, s a projekt lezárását akár kiállítás, akár előadás stb. formájában mutatják be a többieknek. Hagyományunk már, hogy a nyári olimpiák évében mi is megrendezzük a helyi olimpiánkat. Ez a projekt tantárgyi elemeket is tartalmaz, de alapvetően szabadidős projekt.

2.7 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Minden országban társadalmi szükségszerűség a szociális, műveltségbeli és iskoláztatási egyenlőtlenség megszüntetése. Ennek érdekében első lépés a hátrányos helyzetű gyermekek feltérképezése, problémáik megismerése, majd az egyénre szabott, felzárkóztatást szolgáló tevékenységi formák alkalmazása. Ezek a következők: • • • • • • • •

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, a tehetséggondozó, a felzárkóztató és az egyéni foglalkozások, a napközi otthon, a tanulószoba, a diákétkeztetés, a felzárkóztató és az egyéni foglalkozások, képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés, az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, 45

• • • • • • • •

a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai, a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése, a családlátogatások, a továbbtanulás irányítása, segítése, az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége, a tankönyvvásárláshoz nyújtott normatív támogatás, az étkezési térítési díjak befizetéséhez nyújtott normatív támogatás; szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.

2.8 Az iskolai beszámoltatás, követelményei és formái

az

ismeretek

számonkérésének

Az ellenőrzés alapjául szolgál a pedagógiai program, a munkaterv, az iskola elé tűzött feladatok. Az iskolai értékelésben a közoktatási törvény által meghatározott érdemjegyeket alkalmazzuk. Évközi értékeléskor minden pedagógus módszertani szabadsága értelmében alkalmazhat értékelő szimbólumokat. Ezeket nem egységesítjük, nem is korlátozzuk. Nevelőtestületünk az értékelés rendszerességét előtérbe helyezve szabályozza a minimális osztályzatok számát. Minden tanulónak a félévi és a tanév végi értékeléskor rendelkeznie kell valamennyi tantárgyból annyi osztályzattal, mint a tantárgy heti óraszáma +2. A kapott osztályzatokból (készségtantárgyak kivételével) évente legalább egyet szóbeli megnyilvánulásra kell kapnia. A tanulók írásbeli munkáját minden esetben írásban értékeljük • • • •

részletes megjegyzésekkel, kiegészítésekkel, javaslatokkal, a helyesírás osztályzattal történő minősítésével.

Ha a szaktanár tantárgyi felmérőt írat, azt a helyi tanterv szerint értékeli és a százalékos értékelést osztályzatra váltja át. Eltérőek a közoktatási törvényben és jelen programunkban leírt szövegesen értékelt tanulócsoportok és tantárgyak. Egy-egy tananyagegység lezárásakor a szaktanár témazárót írat a tanulókkal. Minden tanulónak minden témazárót (lehetőség szerint) meg kell írnia. A témazárók érdemjegyeinek kiemelt szerepe van. A tanév végén az egész éves teljesítményt értékeljük a fejlődési tendencia figyelembevételével. Egy tanítási napon a tanuló csak kettő témazárót írhat, melynek időpontját a szaktanár egy héttel előbb bejelenti és bejegyzi az osztálynaplóba. A szorgalmi időszakban kapott osztályzatokat, értékeléseket 1-3. évfolyamon a pedagógus, a további évfolyamokon a tanuló jegyzi be a tájékoztató füzetbe (ellenőrző könyvbe), s miután a tanár kézjegyével érvényesítette, a szülő a bejegyzéseket aláírásával veszi tudomásul. Minden év november 15-ig és április 15-ig a tanulók gyenge teljesítményéről írásban értesítjük a szülőt a tájékoztató füzeten keresztül. Ezt követően fogadóórát, ill. szülői értekezleteket tartunk. 46

Az írásbeli számonkérés fajtái: • Diagnosztikus értékelést kell végezni a tanév elején a Mérés-értékelés csoport terve szerint, melynek alapján a pedagógus megállapítja a tanuló tudásszintjét, megtervezi éves munkáját, felzárkóztatási programját. Csoportbontás esetén a csoportok kialakításának elvét az érintett munkaközösségek / szakmai közösségek határozzák meg. (A diagnosztikus mérések eredménye nem használható fel a félévi és év végi érdemjegy kialakításánál.) • Év közben folyamatosan értékelni kell a tanulók teljesítményét (formatív értékelés): • írásbeli felelet (pl. röpdolgozat, szódolgozat, diktálás, gyűjtőmunka stb.) • Az órai írásbeli munkák ellenőrzése (füzet vagy munkafüzet) félévente történik. Ennek étékelési módját a pedagógus határozza meg. • Témazáró dolgozat anyagát a szaktanár állítja össze szakmai egyeztetéssel, vagy központi feladatlapot használ. • Szummatív értékelést kell alkalmazni nagyobb tananyagegységek lezárásakor, az év végi ismétlés befejezésekor, valamint 4.,6. és 8. évfolyam befejezésekor. 1. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően, a kulcskompetenciák elsajátításának mérése érdekében a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Iskolánkban az értékelés két formáját valósítjuk meg a. • • • b. • • •

Külső értékelés: országos kompetenciamérés, beiskolázási tapasztalatok eredményeinek elemzése, „versenyeredmények". b) Belső értékelés szakmai közösségi, munkaközösségi, vezetői, szaktanári, egyéni értékelés.

Az értékelés típusai A szakmai munkaközösségek mérési anyaguk összeállítása után döntik el, ezután egységesen használják a három alaptípus adta lehetőségeket. Ezek: • • •

diagnosztikus értékelés - a helyzet feltárására, formatív értékelés - információ-gyűjtés pl. a nevelés-oktatási folyamata közben a fejlesztés célszerű formálása, szummatív értékelés - a folyamat lezárásaként eredmények megállapítása.

2. A magyar nyelv és irodalom, matematika tantárgyakból az 1.-4. évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatot írnak. 3. A következő elméleti jellegű tantárgyakból 5-8. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz, idegen nyelv • a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrzik, 47

•

az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó, témazáró dolgozatot írnak.

4. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában is: • elméleti tantárgyak esetében folyamatosan, • ének-zene, rajz, technika tantárgyból félévente valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva, • testnevelés követelmények elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrzik, • a nevelők a tanulmányi teljesítmények és előmenetelek értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez. Figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott fejlődött-e vagy hanyatlott - az előző értékeléshez képest, és ezt jelzik a tanuló teljesítményének értékelésekor. 5. • • • • • • •

Az értékelés legyen: személyre szóló, fejlesztő, ösztönző jellegű, folyamatos, épüljön a követelményrendszerre, legyen a szóbeli és írásbeli értékelés arányos tárgyszerűen, jó – hibás javítás megjelölésével félelemmentes légkörben történjen.

A követelményekről, értékelési módokról és az egyéni elvárásokról a pedagógusok tájékoztatják az év elején, illetve folyamatosan a tanulókat és a szülőket, valamint információt nyújtanak a honlapunkon. A sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek értékelésekor minden esetben figyelembe vesszük a Nevelési Tanácsadó illetve a Szakértői Bizottság javaslatát, és annak figyelembe vételével történik az értékelés. Az értékelés formái 1.Személves, szóbeli értékelés történik: • • • • • • • •

tanítási órákon (korrigálás, megerősítés, segítség), tanórán kívüli foglalkozásokon, fogadóórákon, az osztályfőnök közvetíti más tanárok véleményét, a tájékoztató füzet, napló felülvizsgálatakor minden fogadóóra előtt, a szervezett programok kapcsán, tantestület előtt (szélsőséges esetekben), az iskola nyilvánossága előtt.

2.Szöveges értékelés, írásban történik: • • • •

pedagógus dolgozatra írt véleményei, 1-2. évfolyamon félévkor és 1. évfolyam végén, minden olyan gyermek esetében, akiről az iskola igazgatója írásbeli határozatot hoz, külső felkérésre írt minősítések, 48

•

dicséretek, elmarasztalások beírása a tájékoztató füzetbe. (Az osztályfőnöki dicséret vagy elmarasztalás és az ennél magasabb szintűek bekerülnek a napló „Feljegyzések" rovatába is.)

Értékelés, minősítés • • • • • • • • •

A tanulók szaktárgyi teljesítményét tanév közben százalékosan, illetve érdemjeggyel (1-5) értékeljük az 5-8. évfolyamon. Szeptember 15-ig csak szöveges és %-os értékelést végzünk, érdemjegyet nem adunk. Az 1. évfolyamon szövegesen és százalékosan értékelünk. A 2. évfolyamon év közben szövegesen és százalékosan, év végén érdemjeggyel (1- 5) értékelünk. Az 5-8. évfolyamon félévkor és tanév végén érdemjeggyel értékelünk. A félévi osztályzat az ellenőrző könyvbe, az év végi a bizonyítványba kerül. A tanév végén az egész évben nyújtott teljesítményt értékeljük. Az érdemjegyek minimális száma félévente: a tantárgy heti óraszáma +2. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti a tájékoztató füzeten keresztül. A tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfőnök rendszeresen ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyeket pótolja.

Az óratervben szereplő tantárgyak érdemjegyei a következők: jeles (5)

jó (4)

közepes (3)

elégséges (2) elégtelen (1)

Az értékelés nyilvános fórumai: • • • • • • •

iskolai versenyek, vetélkedők, bemutató órák, értékelés a diákközösség előtt, értékelés a nevelőtestület előtt, szakköri, osztály produktumok kiállítása, értékelés iskolakapcsolatok szintjén, az iskola honlapja,

Fontos szerepe van a fejlesztő értékelésnek. Ez végig kíséri a tanulás folyamatát, és döntő többségében szóbeli, szöveges értékelés. Elsősorban a nevelő feladata, de értékelhetik egymást vagy önmagukat a tanulók is. Az alábbi szöveges értékelést alkalmazzuk az 1. évfolyamon félévkor és tanév végén, illetve 2. osztályban félévkor: • • • •

kiválóan teljesített (a tantervi követelményeket megbízhatóan elsajátította, tudását alkalmazni képes), jól teljesített (a tantervi követelményeket kevés hibával elsajátította, kisebb bizonytalansággal, de tudja alkalmazni), megfelelően teljesített (a tantervi követelményeket pontatlanul, több hibával, felszínesen ismeri, de a továbbhaladáshoz szükséges minimumot elsajátította, segítséggel képes önálló munkára), felzárkóztatásra szorul (a tantervi követelményekből a minimumot sem sajátította el, segítséggel sem képes önálló munkára).

A „felzárkóztatásra szorul" minősítésnél a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket. Tájékoztatni kell a szülőt, hogy milyen 49

segítséget tud adni az iskola felzárkóztatásra (egyéni fejlesztés) és milyen segítséget kér a szülőtől az együttműködésben. • •

Az 1. és 2. évfolyamon félévkor a tanulók munkáját a naplóban és a tájékoztató füzetben, 1. év végén a naplóban és a bizonyítványban szövegesen értékeljük. Az 1-2. évfolyamon a tanulók haladásáról havonta információt adunk a tájékoztató füzet segítségével a szülők számára.

2.8.1 Írásbeli feladatok értékelése • Az 1-4. évfolyamon a tanulók munkájának értékelését a mindennapokban szóbeli vagy írásbeli véleményünkkel, pontozással, szimbólumokkal, százalékértékekkel, érdemjegyekkel is kifejezzük. Témazáró felméréseket százalékosan értékeljük, ezeket az eredményeket a tájékoztató füzetekbe is bejegyezzük. • A szimbólumok jelentését, értelmezését pontosan kell ismerniük az érintett tanulóknak, ismertetni kell a szülőkkel, és értelmezésüket szerepeltetni kell a naplóban. • A tanulók írásos munkáihoz (ellenőrzés, javítás alkalmával) rövid üzeneteket, megjegyzéseket fűzhetünk. • A diagnosztikus értékelés eredményét személyes beszélgetés során közöljük a szülővel (fogadóóra, egyéni beszélgetés). • Az egységes intézményi gyakorlat érdekében az írásbeli témazáró dolgozatok értékelésének %-os határait a következőképpen határozzuk meg: Az alsó tagozaton minden tantárgyból, felső tagozaton a matematika tantárgy kivételével következő arányok alapján végzik a tanítók, a szaktárgyat oktató nevelő az értékelést: % határok 0-40% 41-60% 61-80% 81-90% 91-100%

Az érdemjegynek megfelelő szöveges bejegyzés Kn.tv. 54.§. alapján Felzárkóztatásra szorul Megfelelően teljesített Jól teljesített Kiválóan teljesített

Érdemjegyek (2. évfolyam II. félév, 5-8.évf.) Elégtelen (1) Elégséges (2) Közepes (3) Jó (4) Jeles (5)

Matematika tantárgyból alapozó, fejlesztő szakaszban a következő arányok alapján végzik a szaktanárok az értékelést: % határok 0-30% 31-50% 51-75% 76-90% 91-100%

Az érdemjegynek megfelelő szöveges bejegyzés Kn.tv. 54. § alapján Felzárkóztatásra szorul Megfelelően teljesített Jól teljesített Kiválóan teljesített

Érdemjegyek (2. évfolyam II. félév, 5-8.évf.) Elégtelen (1) Elégséges (2) Közepes (3) Jó (4) Jeles (5)

A folyamat közbeni értékelésnél konkrét visszajelzést adunk a tanulóról. Értékeljük, hogy milyen szinten áll a tananyag elsajátításában, miben kell fejlődnie.

2.9 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: 50

• • • • • • • • • •

a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása; az első-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak kötelezően megoldandó szóbeli, írásbeli házi feladatot; az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes feladatokon túl) nem kapnak kötelezően sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot; a tanulók érdeklődésében, felkészültségében megmutatkozó egyéni különbségekhez való alkalmazkodás, differenciálás a házi feladat kijelölésében is érvényesülhet; a feladatok mennyiségét úgy méretezzük, hogy közepes munkatempójú átlagos képességű tanuló esetén se haladja meg az elkészítés ideje átlagban a 20 percet tantárgyanként; A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból. A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 1-1,5 óránál. az otthonra feladott írásbeli feladatok rendszeres ellenőrzése szükséges; a házi olvasmányokat az előző tanév végén vagy a tanév elején kell kiadni.

2.10 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei A csoportbontással az a célunk, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és a tanulók tudásának megalapozására. • •

Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az angol nyelvet, az informatikát és a technikát. A nemzetiségi nyelvet és a nemzetiségi nyelven oktatott tantárgyakat is csoportbontásban kell szervezni abban az esetben, ha az oktatási formára előírt átlaglétszám feletti osztályokban folyik az oktatás.

•

A köznevelési törvény szerint felmenő rendszerben vesznek részt a tanulók erkölcstan órákon, illetve hit- és erkölcstan órákon. Beiratkozáskor, átiratkozáskor a szülő nyilatkozik arról, hogy gyermeke számára hit- és erkölcstanoktatást kér-e. Amennyiben erről nem nyilatkozik, abban az esetben a tanuló az intézmény által szervezett erkölcstan órákon vesz részt. Mivel tanulóink zöme a délutánt is az iskolában tölti, ezért arra törekszünk, hogy az ugyanabba az osztályba járó gyerekek, délután is együtt lehessenek napközis csoportjukban, ezzel is támogatva a közösségfejlesztés fentebb leírt elveit. Az évfolyamonként felhasználható heti időkeretet egyrészt csoportbontásra, másrészt a délutáni foglalkozások megszervezésére használjuk fel. Ezek lehetnek fejlesztést elősegítő tevékenységek azoknak a tanulóinknak, akiknek erre szükségük van, s lehetnek olyan foglalkozások, amelyek a tehetséges gyerekek kiemelkedő képességeit tovább gyarapítja. Ezeknek a foglalkozásoknak a megtervezése nem osztálykeretben történik, a csoportok összeállhatnak több osztály esetleg több évfolyam tanulóiból is.

•

•

2.11 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt" alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére, MKM 1997.) 51

2.11.1 Kötelező mérések – felső tagozat • Cooper teszt (12 perc síkfutás folyamatosan), • felülés (kifáradásig vagy max. 4 percig), • karhajlítás - nyújtás mellső fekvőtámaszban (kifáradásig vagy fiúk 3 perc, lányok 1,5 perc), • helyből távolugrás (elugrás páros lábról - talajfogás páros lábbal), • hason fekvés, törzshajlítások hátra (kifáradásig vagy max. 4 percig) • tömött labda lökés, • tömött labda dobás hátra. 2.11.2 Kötelező mérések – alsó tagozat • 6 perc síkfutás folyamatosan, • helyből távolugrás, • törzsemelés, • felülés, • fekvőtámasz, • kétkezes dobás hátra tömött labdával, fej fölött, • egykezes labdalökés helyből, tömött labdával. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. 2.11.3 A gyógy- és könnyített testnevelési foglalkozások megszervezése A testnevelő szaktanár folyamatosan figyelemmel kíséri a tanulók fizikai állapotát, szükség esetén szakorvosi vizsgálatra tesz javaslatot a gondviselőnek. A szakorvos által kiszűrt tanulók gyógytestnevelési ellátása a Pedagógiai Szakszolgálat szakemberének vezetésével folyik. A könnyített testnevelésre utaltak a szakorvosi javallatnak megfelelően, a testnevelő szaktanár által összeállított tanmenet szerint, osztályukkal integrálva vesznek részt a testnevelési órán.

2.12 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.12.1 Az iskola egészségnevelési elvei Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tan¬órán kívüli foglalkozás feladata. • • • • •

a legszélesebb értelemben vett megelőzés céljait szolgálja tervszerű, szervezett és rendszeres tevékenység tömegszerű, mert kiterjed az intézmény minden tagjára tudományosan megalapozott helyes cselekvésre serkentő legyen

Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: • • •

A tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében. Tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmódot szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat. A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - a tanórai és a tanórán kívüli fog¬lalkozások keretében - foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel 52

• • • • • • • • •

az egészséges táplálkozás, a napirend kialakítása, az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás, a családi és kortárskapcsolatok, a környezet védelme, az aktív életmód, a sport, helyes tartás kialakítása, a személyes higiénia, rendszeres védőnői ellenőrzés, a balesetek megelőzése, az elsősegélynyújtás, a mentálhigiéné, a szexuális fejlődés területén.

Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: •

• • • • • • • • • • •

a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: testnevelés órák; játékos, egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon; az iskolai sportkör foglalkozásai; tömegsport foglalkozások; úszásoktatás, a tanórai foglalkozások: osztályfőnöki, biológia, egészségtan tanórán kívüli foglalkozások sportprogramok, kirándulások túra: minden évben osztályonként egy gyalogtúra a környékre (Széchenyi túra) minden évben egy alkalommal játékos ve¬télkedő az első-nyolcadik évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan (egészségnapok) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vé¬telével félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztály¬főnöki óra megtartása a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezése. „Gyalog az iskolába” nap. Szemétszedés a környéken. Évfolyambajnokságok

2.12.2 Az iskola környezeti nevelési elvei • Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: • A tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése. • A természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása. • Tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik. • A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: • a környezet fogalmával, • a földi rendszer egységével, • a környezetszennyezés formáival és hatásaival, • a környezetvédelem lehetőségeivel, • lakóhelyünk természeti értékeivel, • lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 53

Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: • • • • • •

A környezeti nevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: minden félévben osztályonként egyegy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre a környezeti érté¬kek felfedezésére. Minden évben a „Föld napja" alkalmából történő megemléke¬zés a környezetvédelemmel kapcsolatos játékos vetélkedővel, akadályversennyel. megemlékezünk a Madarak és fák napjáról, vetélkedőt szervezünk a Víz világnapja alkalmából, Minden tanévben egy alkalommal „környezetvédelmi őrjárat" szervezése a tele¬pülésen. A szárazelemgyűjtés megszervezése az iskolában. Környezetvédelmi Oktatóközpont működtetése.

2.13 A tanulók jutalmazásának, értékelési elvei

magatartásának

és

szorgalmának

2.13.1 A magatartás értékelésének elvei A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A 1-2. évfolyamon, a tanév során az osztályfőnök szövegesen értékel, és ezt bejegyzi a tájékoztató füzetbe is. A 3-8. évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjeggyel értékeli, és bejegyzi a tájékoztató füzetbe. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök a szöveges értékelés/érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályozó értekezleten az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. Azonos szavazat alapján az osztályfőnök szavazata dönt. A félévi minősítést az értesítőbe, az év végit a bizonyítványba be kell jegyezni. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a. Példás (5) az a tanuló, aki • a házirendet betartja, • tanórán és tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik, • kötelességtudó, feladatait teljesíti, • önként vállal feladatokat és azokat teljesíti, • tisztelettudó, • társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik, • az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz, • óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet, • nincs írásbeli figyelmeztetése vagy intője. b. Jó (4) az a tanuló, aki • a házirendet betartja, • a tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik, • feladatait a tőle elvárható módon teljesíti, • feladatokat önként nem vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti, • az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt, 54

•

nincs írásbeli intője.

c. Változó (3) az a tanuló, aki: • az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be, • a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik, • feladatait nem minden esetben teljesíti, • előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva, • a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik, • igazolatlanul mulasztott, • igazgató helyettesi figyelmeztetése van. d. Rossz (2) az a tanuló, aki: • a házirend előírásait sorozatosan megsérti, • feladatait egyáltalán nem vagy csak ritkán teljesíti, • magatartása fegyelmezetlen, rendetlen, • társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik, • viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza, • több alkalommal igazolatlanul mulaszt, • több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki intője vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréshez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 2.13.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei 2.13.2.1 A szorgalom értékelése A tanulók szorgalmának értékelésénél, a minősítésnél a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket, illetve osztályzatokat használjuk. A 1-2. évfolyamon, a tanév során az osztályfőnök szövegesen értékel, és ezt bejegyzi a tájékoztató füzetbe is. A 3-8. évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén érdemjeggyel értékeli, és bejegyzi a tájékoztató füzetbe. A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök a szöveges értékelés/érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályozó értekezleten az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. Azonos szavazat alapján az osztályfőnök szavazata dönt.A félévi minősítést az értesítőbe, az év végit a bizonyítványba be kell jegyezni. Tantárgyi bukás esetén mérlegelni kell a bukás körülményeit, két vagy több elégtelen esetén a szorgalom hanyagnál jobb nem lehet. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a. Példás (5) az a tanuló, aki: • képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, • tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi, • a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi, 55

• • •

munkavégzése pontos, megbízható, a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz, taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

b. Jó (4) az a tanuló, aki: • képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, • rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, • a tanórákon többnyire aktív, • többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti, • taneszközei tiszták, rendezettek. c. Változó (3) az a tanuló, akinek: • tanulmányi eredménye elmarad képességeitől, • tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti, • felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik, • érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja, • önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre felügyelettel dolgozik. d. Hanyag (2) az a tanuló, akinek: • képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, • az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg, • tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen, • feladatait többnyire nem végzi el, • felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek, • a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül, • félévi vagy év végi osztályzata 2 vagy több tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréshez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 2.13.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei Jutalmazás Azt a tanulót, aki • • • •

példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívül tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy • bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesíti. Az iskolai jutalmazás formái: a. Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: • szaktanári dicséret, • napközis nevelői dicséret, 56

• • • •

osztályfőnöki dicséret, igazgatóhelyettesi dicséret, igazgatói dicséret, nevelőtestületi dicséret.

Minden második elért fokozat után következik a magasabb fokozat. Mérlegelés alapján az egyes fokozatok kihagyhatók. b. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén • példamutató magatartásért, • kiemelkedő szorgalomért, • példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért, kiemelkedő tanulmányi teljesítményért dicséretben részesíthetők. c. Az egyes tanév végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vesznek át. d. A tanuló kiemelkedő közösségi munka elismerésére a DÖK és a nevelőtestület javaslata alapján évente oklevelet és könyvjutalmat kaphat. e. Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon kiemelkedően szereplő tanulók igazgatóhelyettesi dicséretben részesülnek. f. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon kiemelkedően szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. g. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására hozni. Az iskolai dicséretek bejegyzésekor a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben el lehet térni. Fegyelmezés Azt a tanulót, aki • tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy • a házirend előírásait megszegi, vagy • igazolatlanul mulaszt, vagy • bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben kell részesíteni. Az iskolai fegyelmezések formái: • • • • • • • •

szaktanári figyelmeztetés, napközis nevelői figyelmeztetés, osztályfőnöki figyelmeztetés, osztályfőnöki intés, igazgatóhelyettesi figyelmeztetés, igazgatói figyelmeztetés, igazgatói intés, nevelőtestületi figyelmeztetés, tantestületi intés. 57