PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013

Száraznád Nevelési – Oktatási Központ

Pedagógiai Program

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2013. 1


Pedagógiai Program

Tartalomjegyzék I. Bevezető.

3

Az intézmény önmeghatározása, koncepciója

6

Személyi és tárgyi feltételek

9

II. Nevelési program A nevelő-oktató munka pedagógiai elvei, céljai, feladatai

13

Az iskolában alkalmazott módszerek, nevelési-oktatási eszközök, eljárások

25

Általános iskolai nevelés – oktatás

28

Szakiskolai nevelés –oktatás

31

Fejlesztő nevelés, fejlesztő nevelés – oktatás

39

Utazó gyógypedagógusi szolgálat

42

A személyiségfejlesztés feladatai és területei

49

Egészségnevelési program

53

Környezetnevelési program

67

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

74

A pedagógusok intézményi feladatai

79

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek

80

A tanulási esélyegyenlőség megteremtése

94

A tanulók részvétele az intézményi döntési folyamatokban

97

A gyermek, ifjúság- és családvédelemmel kapcsolatos feladatok

98

Az intézményhasználók együttműködésének formái

99

Az iskolai mérés, értékelés rendszere

101

A tanulók továbbhaladásának feltételei

110

A tankönyvek, segédletek kiválasztásának elvei

113

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke

114

Záró rendelkezés III. Helyi tantervek Általános iskolai helyi tantervek (óratervek)

116

Szakiskolai helyi tantervek (óratervek)

136

Fejlesztő nevelés – oktatás helyi tanterve (óraterv)

167

Mellékletek Helyi tantervek 2


Pedagógiai Program

I. Bevezető Ajánlás Az intézmény összetett feladatellátására való tekintettel nevelőtestületünket a pedagógiai program elkészítésénél az a meggyőződés motiválta, hogy a program: megfelelő információt ad az iskolahasználók részére, biztos kiindulópontot jelent a pedagógiai munka tervezhetősége szempontjából, lehetőséget nyújt a közös, egységes szabályzók mellett a specialitások megmutatására, garanciát ad a kitűzött célok és feladatok megvalósítására. A Pedagógiai Program legitimációs eljárásrendje A pedagógiai programot az intézmény vezetője készíti el a szakmai munkaközösség vezetőkkel egyeztetve. A programot, valamint a szükséges módosításait, kiegészítéseit a nevelőtestület fogadja el, s az igazgató hagyja jóvá. A többletkötelezettséggel járó feladatok finanszírozásához a fenntartó egyetértése szükséges. A Pedagógiai Program hatálya A Pedagógiai Program területi hatálya: kiterjed az intézmény feladatellátását biztosító valamennyi intézményi és az intézmény által szervezett programok intézményen kívüli területére. A Pedagógiai program személyi hatálya: érvényes a pedagógusokra, a nevelő-oktató munkát segítőkre és a tanulókra. A Pedagógiai program időbeli hatálya: kiterjed az intézmény valamennyi feladatellátásának és programjának idejére. A Pedagógiai program kihirdetése, nyilvánosságra hozatala egy példány elhelyezése az intézmény könyvtárában, egy példány elhelyezése az igazgatói irodában, intézményi honlapon történő megjelentetés. A Pedagógiai Program legalapvetőbb jogszabályi háttere 2012. évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételérõl

3


Pedagógiai Program

A többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 20/1997. (II. 13.) Kormányrendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról A többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről 2011. évi CLXXXVII.. törvény a szakképzésről 2011. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 16/2013.. (II..28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről

Preambulum Az iskola hivatalos elnevezése: Száraznád Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola, Fejlesztő Nevelés – Oktatást Végző Iskola Rövidített neve: Száraznád Iskola Székhelye: 1156 Budapest, Pattogós u. 6-8. Telephelyei: 1156 Budapest, Pattogós 4/a. 1158 Budapest, Neptun u. 57. 1158 Budapest, Molnár Viktor u. 94-96. Fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Szalay u.10-14. Működtetője: Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat 1153 Budapest, Bocskai u. 1-3. Beiskolázási körzete: Budapest és agglomerációs körzete Az intézmény alapfeladatai: - általános iskolai nevelés-oktatás - szakiskolai nevelés-oktatás - fejlesztő nevelés, fejlesztő nevelés-oktatás

4


Pedagógiai Program

- sajátos nevelési igényű tanulók szegregált oktatása - sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók integrált óvodai nevelése, iskolai nevelés-oktatása - utazó gyógypedagógiai szolgálat

5


Pedagógiai Program

Az intézmény önmeghatározása, koncepciója A Száraznád Nevelési - Oktatási Központ Általános Iskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola, Pedagógiai Szakszolgálat és Gyógypedagógiai Szakmai Szolgáltató 2013. január 1-től a Klebelsberg Intézményfenntartó Központba történő beolvadással állami fenntartásba került. A beolvadás eredményeként az intézmény a Központ önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységeként (szervezeti egységkód: 200015) végzi tevékenységét. Az intézmény már működő feladatellátása a beolvadást követően a fejlesztő nevelés – oktatás feladatkörével kibővült, illetve a szakszolgálati feladatellátás tekintetében átszervezésre került. Az intézmény feladat ellátási rendszere 1.

Általános iskolai nevelés – oktatás  szegregáltan nevelhető sajátos nevelési igényű tanulók számára

2.

Szakiskolai/ speciális szakiskolai nevelés-oktatás  ép intellektusú, integráltan és szegregáltan nevelhető sajátos nevelési igényű tanulók számára

3.

Fejlesztő nevelés, fejlesztő nevelés – oktatás  súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekek és tanulók számára

4.

Utazó gyógypedagógiai szolgálat  Integráltan nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók számára

A nevelési-oktatási komplexumon belül a fent leírt feladatokat a „Mindenki Iskolája”-ként kínáljuk, mely iskolában az intézménybe lépő tanulók sokoldalú és egyéni szükségleteihez igazodó ellátását biztosítjuk. A „Mindenki Iskolája” lehetőséget ad az alapellátáson túl a problémamentes és kiemelkedő képességű tanulók tehetséggondozására, ugyanakkor egyéni törődésre szoruló, sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók nevelésére, oktatására, felzárkóztatására. Nevelőtestületünk legfőbb céljának tekintette és tekinti ma is a magas szakmai színvonalú és a legmagasabb pedagógiai, pszichológiai hozzáértéssel történő nevelést, oktatást, melyet a szeretetteljes, otthonos légkör megteremtésével igyekszik elérni.

6


Pedagógiai Program

Küldetésnyilatkozatunk: Célunk, hogy szakmai és emberi erőforrásainkkal, valamint humanisztikus nevelési módszereinkkel egyaránt lehetőséget adjunk az ép intellektusú és a sajátos nevelési igényű tanulók szellemi és fizikai fejlődésre, az érzelmi alkalmazkodásuk és kapcsolati készségeik fejlődésére, fejlesztésére. Hiszünk a maradandó emberi értékek sikerében, ezért minden tevékenységünket egymás értékeinek tiszteletére és az őszinte kommunikációra alapozzuk. Meghatározó törekvésünk, hogy közvetlen (diákok, szülők, tanárok, nevelő-oktató munkát segítők) és közvetett partnereink (fenntartó, segítő szolgálatok, gyakorlóhelyek, egészségügyi intézmények, rendőrség, stb.) munkáját segítsük. Bizakodunk abban, hogy pedagógiai munkánk eredményeképpen az országos kompetenciamérésekben a tanulóink által felmutatott értékek az országos átlag feletti értékeket mutatják. Alapcélunk egy olyan gyermekközpontú iskola megteremtése, ahol a legfőbb érték: a korszerű, megalapozott, kompetens tudással rendelkező tanulók nevelése-oktatása, a megújult igényekhez való alkalmazkodás a nyelvoktatás területén, nyitott személyiségű, kreatív tanulók nevelése, akik testileg, lelkileg edzettek, s rendelkeznek a megfelelő önismerettel és általános erkölcsi, közösségi normákkal, a környezetünk megóvásáért, esztétikusabbá tételéért vállalt felelősségű tanulók kerüljenek ki iskolánkból, szűkebb és tágabb környezetünk hagyományainak tisztelete, ápolása fontos érték legyen számukra, segítségünkkel tanulóink megalapozott, biztos tudással - a későbbi életük során a legkülönbözőbb helyzetekben - önmagukat boldog, kiegyensúlyozott, önbizalommal rendelkező, magabiztos személyiséggé tudják fejleszteni. Értékrendszerünk alapvető elemei: humanizmus, hazafiság, nemzetiségi identitás kialakítása, megtartása, nyitottság és tolerancia mások iránt, a másság elfogadása, egymás segítése, együttérzés képessége, önállóság, felelősség önmagunkért és másokért, testi-lelki egészség, természet és környezet szeretete és védelme,

7


Pedagógiai Program

munka iránti pozitív viszony, udvarias, illemtudó viselkedés. A tanulóifjúság összetétele, szociológiai helyzetképe Intézményünk széles tevékenységi köréből, valamint beiskolázási körzetéből adódóan tanulóink lakóhely szerinti megoszlása igen színes képet mutat. A tanulók elég nagy hányada kerületen, illetve Budapest határán kívüli lakos. A tanulók összetételére alapvetően a sajátos nevelési igényű státusz a jellemző. Jelentős a cigány etnikumhoz tartozó tanulók száma is. Sajnálatos tapasztalatunk, hogy tanulóink szomatikus, és mentális állapota bekerüléskor rossz képet mutat, mivel zömében hátrányos- és halmozottan hátrányos helyzetűek, tanulási nehézségeik mellett egészségügyi és szociális hátrányokkal és problémákkal terheltek. Megjelent és terjed - különösen a szakiskolai tanulók körében - az antiszociális magatartás, a káros szenvedélyekkel való életvitel (dohányzás, alkohol, drog). Családjaink között jelentős a hátrányos helyzetben, sőt a veszélyeztetett környezetben élők száma. Sok az önhibájukon kívül nehéz helyzetben élők száma; az egészségileg károsodottak, a munkanélküliek, a létminimumon élők és a csonka családok aránya. Sajnos vannak a társadalom perifériájára önmaguk hibájából kerülő és ebből kiemelkedni nem is kívánó, antiszociális családok is. Kisebb mértékben, de vannak olyan családok is, akik a problémás gyermek nevelésével összefüggő többletterheket felvállalva kiegyens úlyozott körülmények között élnek. Nagy számban tanulnak a szakiskolai évfolyamokon állami gondoskodásban (nevelőotthon, utógondozó, nevelőszülő) élő fiatalok. A kollégista tanulóink a szorgalmi időben családjaiktól elszakítva élnek. Rendkívül magas a veszélyeztetett tanulók száma.

8


Pedagógiai Program

Személyi és tárgyi feltételek Személyi feltételek Intézményünk álláshelyeinek számát a fenntartó határozza meg az intézményi alapfeladatok függvényében, illetve az engedélyezett osztályok, csoportok számához igazodva. Az álláshelyeken pedagógusok, szakoktatók, pedagógiai munkát segítők tevékenykednek. Alapelvünk, hogy nevelési - oktatási munkánk aktív részese valamennyi dolgozó, ki - ki beosztása, munkaköre szerint. Mindamellett a kulcsszerep a nevelőtestületé, hiszen a mindennapi tevékenysége során a legközvetlenebbül képviseli és adja át azokat az értékeket, amelyek a pedagógiai programunkban megfogalmazódnak. Nevelőtestületünk képzettsége széles alapú, amit tudatos, tervszerűen irányított és önképző módon igyekszünk személyre lebontva folyamatosan fejleszteni. Pedagógusaink túlnyomó többsége elkötelezett, nag yfokú empátiával rendelkező innovatív magatartású munkatárs. A nevelőtestület munkaközösségekbe szerveződve végzi az egyes pedagógiai munkaterületre vonatkozó feladatokat. Tárgyi feltételek Intézményünkben a munkavégzés több épületben történik. Az épületek közel azonos időben, a 70-es évek elején épültek. Műszaki állapotuk nem megfelelő; a vezetékrendszerek eléréséből adódóan gyakoriak a meghibásodások, nagy károkat okoz a lapos tetők állandó beázása. Különösen rossz állapotban van a gyakorlati képzésnek helyet adó „C” épület. Az épületek belső megjelenésükben kellemes környezetet biztosítanak, miután az elmúlt évek során folyamatosan igyekeztünk felújításokat, karbantartásokat végezni pályázatok segítségével, a fenntartó közreműködésével, illetve a szakiskolai tanulók gyakorlati oktatáson végzett szakmai tevékenységének felhasználásával. Az oktatáshoz a szükséges szakmai helyiségek biztosítottak, bár a minőségi és speciális szakmai munkához több helyiségre is szükségünk lenne. Oktatási célú termeink, helyiségeink: o tantermek, o csoportszobák, o szaktantermek, o fejlesztő-, terápiás szobák, o tankonyhák, oktató kabinetek, tankert, tanbolt o MultiCenter, o könyvtár. 9


Pedagógiai Program

- A tantermek, csoportszobák alapvetően a tanórai, illetve az egyéb foglalkozások (napközi, tehetséggondozás, szakkör, fejlesztés…) megtartását szolgálják. - A szaktantermek, tanműhelyek nagymértékben hozzájárulnak az elméleti ismeretanyag gyakorlatba ágyazott sikeresebb elsajátításához, valamint a szakmai vizsgák eredményesebb letételéhez. - A fejlesztő és terápiás szobák az egyéni és kiscsoportos differenciált oktatásra, a különböző terápiák alkalmazására ad lehetőséget. - A MultiCenter a tananyagtartalmak digitális feldolgozását segíti, valamint helyet ad a számítógéphez köthető szakkörök, tehetséggondozó foglalkozások megtartásának. - A könyvtár egyrészt színtere a tankönyvellátás folyamatának, másrészt fontos helyszíne az oktatási tevékenységeknek a könyvtár alapvető feladatain (könyvtárhasználat, könyvtári órák, szabadidős tevékenységek) keresztül. Egyéb helyiségeink a)

Ebédlő

Az étkeztetés lebonyolítását szolgáló helyiség kulturált berendezésével a helyes étkezési szokások kialakítása mellett lehetőséget nyújt a társas érintkezés kívánt módjának begyakorlásához. b) Aula („B”épület) Iskolai rendezvények, ünnepélyek megtartását teszi lehetővé, nevelőtestületi értekezleteknek ad helyet, bérleti szerződések szerinti programoknak nyújt lehetőséget. c)

Orvosi szoba

Az iskola-egészségügyi szolgálat tevékenységének színtere. d) Tanári szoba A helyiségben munkaközösségi értekezletek, kisebb nevelőtestületi értekezletek valósulnak meg. Itt van lehetőségük az alkalmazottaknak számítógép használatra, internetezésre. Sajnálatos módon a tanári szoba nem tölti be eredeti funkcióját (nevelőtestület összekovácsolódása, rendszeres kommunikációja), miután a sérült tanulók állandó felügyelete nem teszi lehetővé a helyiségben való hosszabb tartózkodást. e)

Egyéb helyiségek

Vezetői irodák, iskolatitkár szoba, gondnoki iroda, gyermekvédelmi-, pszichológusi szoba, tálaló konyhák, raktárak, mellékhelyiségek. A pedagógiai munkához szükséges berendezések, felszerelések és eszközök rendelkezésre állnak, kiegészítésük, pótlásuk a költségvetés szerint folyamatos. A berendezések és felszerelések az életkori sajátosságokhoz igazodnak, az eszközök a speciális igényeket kielégítik. 10


Pedagógiai Program

Az épületek udvarai Az udvarok funkciója rendkívül sokrétű. Tanórai szünetek eltöltésére, szabadidős tevékenységek, testnevelési órák, szakkörök megtartására, nyitott iskolai programok szervezésére, gyakorlati (mezőgazdaság) oktatásra, nagyobb iskolai rendezvények lebonyolítására alkalmasak. Az udvarok állapota vegyes képet mutat. Talajuk egyenetlen, felszereltségük minimális az illegálisan bejövő személyek rendszeres rongálása következtében. Ugyancsak probléma a behatolók általi szemetelés. A fásítási program az udvar külső megjelenésén javít. Az „A” épületi udvart övező kerítés egy szakaszon teljesen alkalmatlan a biztonságos működtetéshez.

11


Pedagógiai Program

II. Nevelési program

12


Pedagógiai Program

A nevelő – oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai A jelen pedagógiai program tartalmát a korábbi pedagógiai programok megvalósítása során szerzett tapasztalatokra, az új jogszabályokra, a NAT-ra, az iskola alapvető dokumentumaira, szabályzataira, az iskolavezetés éves munka- és ellenőrzési terveire építettük, de figyelembe vettük hagyományainkat is. 1. Az iskolában folyó nevelő – oktató munka pedagógiai alapelvei Alapelvünk a gyermekszereteten alapuló, gyermeki jogokat tiszteletben tartó, értékközpontú pedagógia érvényre juttatása, ahol a legfőbb érték: a korszerű tudással rendelkező, nyitott személyiségű, kreatív tanulók nevelése, magas szintű nyelvtudás és számítástechnikai ismeretek elsajátításával a továbbtanulási esélyek növelése, a testileg, lelkileg edzett tanulók munkaerő piacra történő útra bocsátása, a megfelelő önismeret és az általános erkölcsi, közösségi normák kialakítása, a környezet megóvásáért, esztétikusabbá tételéért vállalt felelősség, a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak tisztelete, ápolása, a biztos tudású, boldog, kiegyensúlyozott, önbizalommal rendelkező, magabiztos személyiségek fejlesztése. 2. Az iskolában folyó nevelő – oktató munka célja A nevelés oktatás alapvető célja, hogy a nevelt gyermeket képessé tegye a társadalmi beilleszkedésre, készítse fel a teljes és boldog állampolgári életre. Célunk a társadalomban eligazodó, saját fejlődési lehetőségeit elérő felnőtté nevelés. Mindehhez a nevelés - oktatás folyamatában olyan kulcskompetenciákat kell kialakítani, amelyek alkalmassá teszik tanulóinkat a fenti célok elérésére. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Az oktatásnak alapvető szerepe van abban, hogy kialakítsa azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, és főképpen saját sorsuk alakításához.

13


Pedagógiai Program

Kulcskompetenciák 1. Anyanyelvi kommunikáció Magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot. Meg kell tanulni a nyelvnek, mint kifejezési eszköznek a másokra gyakorolt hatását, ki kell alakítani az úgynevezett felelős nyelvhasználatot. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. 2. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek – az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. A tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és folyamatos fejlesztése során három szempontot kell feltétlenül figyelembe venni: egyrészt a tanulók és a társadalom szükségleteit; másrészt azokat a tanulók által elvégzendő feladatokat, amelyek e szükségletek kielégítéséhez elengedhetetlenek; harmadrészt pedig a feladatok elvégzéséhez szükséges, kialakítandó, fejlesztendő kompetenciákat. 3. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. A matematikai ismeretek magukba foglalják a számok, mértékek, struktúrák, alapműveletek és az alapvető matematikai fogalmak, jelölések és összefüggések készség szinten alkalmazható tudását.

14


Pedagógiai Program

4. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. A kompetencia magában foglalja a kritikus értékelést és kíváncsiságot, az etikai kérdések iránti érdeklődést és a biztonság és fenntarthatóság iránti tiszteletet önmagunkkal, családunkkal, közösségünkkel és a globális problémákkal kapcsolatban, különösen a tudományos és technológiai fejlődés terén. 5. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Képessé kell válni arra, hogy az egyént érő információkból a hitelest és megbízhatót ki tudja választani. Kritikus és megfontolt döntéseket tudjon hozni az egyéni, közösségi és szakmai célok érdekében. 6. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az ember képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban is, ideértve a hatékony gazdálkodást az idővel és az információkkal. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A motiváció és a magabiztosság a kompetencia elengedhetetlen eleme. Olyan alapvető készségek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IKT eszközök használata. További feltétel a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása. A hatékony, önálló tanulás során a tanulónál ki kell alakulnia annak a képességnek, hogy részt vegyen a közös munkában, tudását másokkal megossza, saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, segítséget kérjen. 15


Pedagógiai Program

7. Szociális és állampolgári kompetencia Szociális kompetencia: szociális ismeretek, motívumok, képességek és készségek rendszere, amely elősegíti a társadalomba való beilleszkedést (közösségi beilleszkedést), a harmonikus életvitelt. Felöleli a magatartás minden olyan formáját, amelyek révén az ember hatékony és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb társadalmi és szakmai életben. Lehetővé teszi, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudást felhasználva aktívan vegyünk részt a közügyekben. A demokrácia az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul. Magába foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem főbb eseményeinek, céljainak, értékeinek és törekvéseinek ismeretét. Elengedhetetlen az általánosan elismert norma és magatartási szabályok elsajátítása, az attitűdök kialakításához az együttműködés, a személyes előítéletek leküzdése, a kompromisszumra törekvés, az érdeklődés felkeltése a gazdasági-társadalmi fejlődés és az interkulturális kommunikáció iránt. 8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A tudásalapú társadalomban való személyes önmegvalósításhoz javasolt kulcskompetencia a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia. A kompetencia alapú oktatás célja, hogy olyan diákokat képezzen, akiknek a tudása a jövőben is hasznosítható, és olyan készségek és képességek birtokába jussanak, amelyek segítségével rugalmasan alkalmazkodni tudnak a változó munkaerő-piaci igényekhez, fel tudják készíteni magukat az élethosszig tartó tanulásra, hogy a mindennapi életben is felhasználható, praktikus tudással rendelkezzenek. A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia a NAT mindegyik műveltségi területének az oktatása során megvalósítható, nagyszerű lehetőséget ad a tantárgyak közötti integrációra, a tanári együttműködésre. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint a tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, a feladatok megosztása, az elemzés és értékelés, a kommunikáció, a jó ítélőképesség, a kockázatfelmérés és vállalás, az egyéni és csoportos munkavégzés, az etikus magatartás.

16


Pedagógiai Program

9. Esztétikai - művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. A 'kulturális kompetencia' a gondolatok, élmények és érzések különféle módon – többek között zene, tánc, irodalom, szobrászat és festészet – történő kreatív kifejezésének fontosságát foglalja magában. A pozitív attitűdök alapját a művészet szeretete, a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. Kiemelt fejlesztési feladatok 1. A helyes énkép és önismeret kialakítása Fontos szerepet kap az iskolában az önismeret fejlesztése. A tanulás tágabb értelemben vett célja, hogy a tanuló világszemlélete formálódjon, pozitív önértékelése, valamint környezetével is pozitív attitűdje legyen. Képesek legyenek integrálni a megszerzett tudást, amelynek segítségével egyre inkább képessé válnak saját életük irányítására. Alakuljon ki az önfejlesztés és önképzés folyamatos igénye. 2. Hon- és népismeret A nemzettudat és a nemzeti önismert elmélyítése, népeink értékeinek és eredményeinek megismerése során a tanuló szociális képességei fejlődnek, szűkebb és tágabb környezetével harmonikus kapcsolatot alakíthat ki, ami támogatja őt abban, hogy szociális kompetenciái is bővüljenek. Az otthon, lakóhely, haza, szülőföld szavak pozitív tartalommal töltődjenek meg, amelyek befolyásolják a tanuló ezekhez való viszonyát. Fontos feladat a természet – társadalom - egyén szoros kapcsolatának, harmonikus együttélésének tudatosítása. 3. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Rendkívül fontos, hogy értsék meg a tanulók, hogy hazánk az egyetemes európai kultúra szerves része, s az integrációs folyamatok nem ellentétesek a nemzeti identitással, sőt ezt erősítő folyamat. Az iskola igyekszik a tanulókat képessé tenni arra, hogy észleljék mások érdeklődését, hogy felismerjék mások érdekeit. A felnövő nemzedék számára fontos, hogy ismerje az Unió történetét, rendelkezzék nemzet-

17


Pedagógiai Program

közi kapcsolatokkal, és elfogadjon más kultúrákat, nézeteket, ismerje fel a problémákat, az ok-okozati kapcsolatokat, és legyen képes azok megoldásra, a nemzetközi összefogásra. Folyamatosan törekszünk arra, hogy iskolánk széleskörű nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezzen, amely hatékony segítője a fentieknek. 4. Aktív állampolgárságra nevelés Az egyén mindenkori életminőségét erőteljesen befolyásolja, hogy mennyire képes szűkebb és tágabb környezetében harmonikus együttélésre, betartva a közösségi és jogi normákat. Olyan közélet iránt fogékony egyénekké kell nevelni a tanulókat, akik érdeklődnek mások és saját sorsuk iránt, képesek részt venni mindazon folyamatokban, amelyek lakóhelyük és a társadalom kulturális, politikai stb. közösségi életéhez tartoznak. 5. Gazdasági nevelés A gazdálkodással, a pénz világával való megismerkedés és alkalmazható tudás megszerzése egyre fontosabb az ember életében, lényegében az általános műveltség részévé vált. A globalizálódó világban nélkülözhetetlen, hogy pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a felelősségteljes fogyasztóvá válás iránt. Különösen fontos, hogy alakuljon azon döntési és mérlegelési képesség, amely a kockázatokat, a hasznot és ráfordításokat együttesen képesek értelmezni. A gazdasági nevelésnek a személyiségfejlesztés részévé kell válnia. 6. Környezettudatosságra nevelés Az iskola célja olyan állampolgárok nevelése, akiknek a magatartása tudatosan követi a környezeti változásokat, felelősségteljesen alakítja életvitelét, elősegíti a természet fennmaradását és a társadalmak fejlődését. A fenntartható fejlődés tartalmának be kell épülni a nevelés - oktatás egész folyamatába, s olyan kreatívan gondolkodó, környezetében eligazodó, jogait és kötelességeit ismerő és alkalmazó állampolgárt kell nevelni, aki mindenkor felelősséget vállal az egyén, s a közösség tetteiért. 7. A tanulás tanítása A mai iskola feladata már nem egyszerűen az ismeretátadás, sokkal inkább az ismeretszerzési és feldolgozási képesség kialakítása, ezért fontos a kulcskompetenciák kialakítása: többek között az intellektuális kompetencia (információhasználat, problémamegoldás, kritikai gondolkodás, kreativitás), személyi, szociális kompetencia (identitás, másokkal való kooperálás),

18


Pedagógiai Program

kommunikációs kompetencia (kommunikációs módok, normák). Különösen fontos a hatékony tanulási formák, módok megismertetése, elsajátíttatása. A tanulás színterei lényegesen kibővültek, fontos a könyvtár és az informatikai bázisok rendszeres felhasználása a tanulási folyamatokban, de rendkívül hasznosak lehetnek az iskolán kívüli színterek is. 8. Testi és lelki egészség Az iskola biztosítja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődéséhez szükséges környezetet. A maga tárgyi és személyi feltételeivel segíti a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakítását. Az egészséges életmódra nevelés céljának nem a betegség megelőzését jelöljük meg, hanem az egészséges állapot örömteli megélését és az egyén önmagával és környezetével való harmonikus együttlétét. Fel kell készíteni a tanulókat azonban arra is, hogy az ember bizonyos életszakaszaiban hosszabb, rövidebb ideig beteg lehet, vagy olyan állapotba kerülhet, amelyben másokra szorul, ezért az együttérzés és a segítő empátia rendkívül fontos. 9. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Nagy hangsúlyt helyez az iskola a pályaorientációra, melynek célja, hogy a tanuló ismerje fel egyéni adottságait, legyen tisztában képességeivel, rendelkezzen helyes önismerttel, ismerje a legfontosabb foglalkozási területeket, az ott szükséges követelményeket, lehetőségeket, legyen képes ezeket összehangolni, és tényekre alapozott döntést hozni. Kiemelt figyelmet kell fordítani a rugalmasság, az együttműködési készség fejlesztésére, mivel a társadalmi kompetencia fejlesztése szorosan összefügg a gazdasággal, az általános társadalmi fejlődéssel. Speciális céljaink o Az ép intellektusú, de sajátos nevelési igényű tanulók preventív, korrektív fejlesztése. o A beilleszkedési, tanulási, magatartási problémákkal küzdő tanulók korrektív fejlesztése. o A tehetséges tanulók kiemelt gondozása valamennyi színtéren. o Az értelmileg sérült tanulók képességfejlesztése, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációja, rehabilitációja. o A súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók életminőségének javítása.

19


Pedagógiai Program

A nevelési–oktatási célok életkori szakaszokhoz rendelten Iskoláskor Az óvodás létből az iskolai életformára történő zökkenőmentes átvezetés. Az iskolai élet, a társas kapcsolatok szokásrendjének pontos elsajátítása. A feladat és szabálytudat erősítése. Az érdeklődés, az aktivitás, a tevékenység iránti igény felkeltése, ébrentartása. A saját fejlődési ütem és a fejlesztési korlát elfogadása, önismeret alapozása. A közösségi tudat erősítése, az érzelmi élet gazdagítása. Az alapvető kultúrtechnikák elsajátítása, a kommunikáció fejlesztése. A játék megszerettetése, a szabályjátékok, didaktikai játékok örömének megélése, a kortárscsoport felfedezése. Gazdag élményanyag biztosítása az ismeretszerzéshez. A személyiség értelmi, érzelmi, akarati oldalának erősítése. A kulturális, szociális háttérből adódó hátrányok csökkentése, felzárkóztatás, törekvés a nem fogyatékos gyermekek iskolai csoportjaiba való visszavezetésre. Társas kapcsolatok erősítése az iskolán kívül is. Törekvés a pozitív tulajdonságok felfedezésére, tudatosításukra, a megerősítésre és fejlesztésre - önmaga és a csoporttársak felé is. Serdülőkor Az általános műveltség elemeinek gazdagítása, ismeretek szélesítése, strukturálódása, megerősítése. Az identitástudat és a reális én-kép kialakítása, lehetőségei, korlátai. A kulturált véleménynyilvánítás elsajátítása, fejlesztése. Az állampolgári jogok, kisebbségi jogok megismertetése. Ismeretszerzés a továbbtanulás lehetőségeiről, a pályaválasztásról és igény szerint a nyelvvizsga lehetőségéről. Az önálló életvitel, a társadalmi beilleszkedés módjainak, lehetőségeinek megismerése, gyakorlása. Felkészítés a társadalmi és magánélet szerepeire, a konfliktusmentes kapcsolatépítésre, a szocializációra. Az önálló tanulás elsajátítása, a megismerés módszereinek, műveleteinek gyakorlott alkalmazása. Egészségmegőrző, környezetóvó attitűd kialakítása.

20


Pedagógiai Program

A jól működő képességek fokozott fejlesztése, a sérült képességek korrigálása, kompenzálása. A személyiség érzelmi, akarati oldalának stabilizálása. A cselekvőképesség, a tartós munkavégzés, az erőfeszítés és kitartás kedvező feltételeinek megteremtése. A nagy egyéni különbségek, a másság elfogadása. A kulturális, szociális hátrányok folyamatos leküzdése, visszavezetés a nem fogyatékos fiatalok korcsoportjaiba, a befogadás, elfogadás erősítése a szülőkkel, a családdal közösen. Ifjúkor Alapműveltség, ismeretek bővítése, szinten tartása. Személyiségfejlődés gyengeségéből, fogyatékosságból, halmozottan hátrányos helyzetből eredő hiányosságok enyhítése, korrigálása. Az önálló tanulás fejlesztése, önálló tanulás kialakítása, a megismerés módszereinek, műveleteinek gyakorlott alkalmazásával. A többségi szakképző rendszerbe való visszavezetés. Pályaorientációval, szakképzéssel önálló életvezetés megalapozása. Munkaerő-piaci esélyek növelése, illetve az esélyegyenlőség megteremtése. Szakmai vizsgára felkészítés. Családi életre nevelés. Aszociális, antiszociális magatartási formák kialakulásának megelőzése. Áldozattá válás megelőzése. Drog -, alkohol prevenció. A társadalmi integráció elősegítése.

3. Az iskola feladatai Iskolánknak fő feladata a sajátos nevelési igényű tanulók alapfokú nevelés - oktatása, az ép intellektusú, sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók középfokú képzése, a fejlesztő nevelés – oktatásra utalt tanulók, valamint a társintézmények integráltan nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekeinek és tanulóinak speciális ellátása.

21


Pedagógiai Program

Ennek megvalósítása érdekében a következő feladatokat kell megoldanunk: az iskola szervezeti egységeinek harmonikus együttműködtetése, a társintézményekkel történő rendszeres kapcsolattartás, pedagógiai célú kommunikáció, a szülőkkel való folyamatos együttműködés, az alapismeretek eredményes elsajátíttatása, a tanuló teljes személyiségének maximális fejlesztése, különös tekintettel a sérülés specialitására és annak súlyosságára, alapozó és továbblépést biztosító jelleggel szilárd alapműveltség nyújtása, valamint a meglévő képességek minél teljesebb kibontakoztatása, tanulóink közösségi magatartásának optimális kialakítása, a későbbi konfliktusmentes társadalmi beilleszkedésének megalapozása, tanulóinkban megfelelő erkölcsi alap kifejlesztése, melyre egy korunkra jellemző és megbecsült, tisztességes életvitel építhető, gyakorlati irányultsággal a tanulók praktikus képességeinek megalapozása, különös tekintettel a mindennapi életben szükséges egyszerűbb, de elengedhetetlen tevékenységekre, az esztétikai értékek befogadására, a szépre, annak szeretetére és megóvására való igény kifejlesztése, edzett, egészséges fiatalok nevelése, a rendszeres sport, a mozgás, az egészséges életmód belső szükségletének kialakítása, önmaguk és a társak irányában tolerancia kialakítása, a másság elfogadása, tiszteletben tartása, igény a saját és mások kulturális értékeinek befogadására, és az önképzésre, reális pályaorientáció nyújtása, valós elképzelés a leendő munkáról és a további életük alakulásáról, az életlehetőségekről, a környezet iránti felelősség, minden élő iránti tisztelet, a mindennapi életvitel értékrendjében az ökológiai szemlélet megalapozása és fokozatos kialakítása, a hazafias nevelés feladatainak megvalósítása, a magyarságtudat elmélyítése, szülőföldünk, népünk értékeinek megbecsülése. Nemzeti kultúránk, hagyományaink tisztelete, ápolása, idegen nyelv tanítása, a környezet iránti érdeklődés felkeltése, a közéleti tájékozottság igényének kialakítása, tanulóink képességeikhez mért tájékozottságának fejlesztése korunk technikai, informatikai fejlődésében, alkalmazható ismeretek birtoklásában, 22


Pedagógiai Program

pedagógiai céllal és feladattal jó kapcsolattartás a szülői házzal, az otthonnal, és más népcsoportokkal, ezzel segítve az európai integrációt, a kiemelkedő képességek pedagógiai támogatása, az értelmi fejlődés rendellenességének korrigálása, megfelelő tanulási - és munkakultúra kialakítása; az erőfeszítések, a kitartó munka vállalása nehezebb helyzetekben is, a tanulók számára lehetőség nyújtása tanulmányaik eredményes befejezéséhez vagy fejlettségüknek megfelelő, a munkába álláshoz szükséges végzettség megszerzésének biztosítása, esélyegyenlőség megteremtése és a hátrányos helyzet csökkentése. Az iskolai feladatok végrehajtásának szintjei és színterei Az alapfokú nevelés - oktatás szakasza: 1-8. évfolyam o alsó tagozat:

1-4. évfolyam

o felső tagozat:

5-8. évfolyam

A középfokú nevelés, oktatás szakasza: kifutó rendszerben o megszilárdító szakasz: 9-10. évfolyam o szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasz: az OKJ-ban meghatározott szakképzés kezdő évfolyamától a befejező évfolyamáig tartó szakasza az új törvényi szabályozás szerint o szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasz: az alapfokú nevelés – oktatás szakasza után kezdődő, s az OKJ –ben meghatározott szakképzési évfolyamon befejeződő szakasz. o előkészítő szakiskolai szakasz (9-10. évfolyam) A fejlesztő nevelés, fejlesztő nevelés-oktatás szakasza: 5- 23 éves korig Az iskola a pedagógiai tevékenységek szervezésénél figyelembe veszi a törvényi előírásokat, a tevékenységekben résztvevők jogait, kötelességeit, valamint az adott személyi és tárgyi feltételeket. Ennek megfelelően a feladatok végrehajtásához az alábbi helyszíneket jelöli ki:

23


Pedagógiai Program

1.

iskola

2.

családi otthon (magántanulók esetén, fejlesztő nevelés, fejlesztő nevelés - oktatás során)

3.

gyakorlati képzőhely

4.

az ápolást, gondozást végző intézmény (fejlesztő nevelés, fejlesztő nevelés-oktatás során)

Az általános célok és feladatok teljesülésének kritériumai alkotóképes tudás, önművelés, önfejlesztés igényének fejlesztése, az ismeretek gyakorlati alkalmazásához szükséges ismeret elsajátítás, a tanuláshoz való pozitív beállítódás kialakítása, a társadalmi szocializációhoz szükséges készségek és technikák, a társas érintkezés szabályainak betartása, tanulása, bensővé válása, reális önismeret, önértékelés, egészséges önbizalom, bizalom, empátia, felelős emberi kapcsolatok kialakításának igénye, az akarat, jellem fejlesztése, erőfeszítés, kitartás, monotónia tűrése, a másság ismerete, elfogadása önmaga és mások irányában, megértés, türelem, segítőkészség elfogadása, másoknak való segítségnyújtás készsége, a környezet értékeinek tisztelete, ápolása, környezetvédő technikák elsajátítása, saját kultúra és hagyomány őrzése, más népek, népcsoportok kultúrájának, hagyományának ismerete és tisztelete, az erkölcsös viselkedés szabályainak tanítása, az önzetlenség, szeretet, segítőkészség fejlesztése, közösségi magatartás fejlesztése, a társakhoz, az iskolához való tartozás vállalása.

24


Pedagógiai Program

Az iskolában alkalmazott módszerek, nevelési-oktatási eszközök, eljárások 1. A nevelő-oktató munka módszerei A nevelési módszer nem más, mint a kitűzött nevelési cél elérése érdekében alkalmazott eljárás. Célja, hogy a tanulókat pozitív tevékenységre késztessük, valamint kiküszöböljük a negatív hatásokat. A nevelés eszközei, eljárásai, módszerei a nevelési folyamat egymással összefüggő, egymást feltételező, nagyon fontos elemei, tényezői. Minden nevelési szituációt másmás módszer, illetve módszerkombináció alkalmazásával oldhatunk meg. A nevelési módszerek két részre oszthatók: a) Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. b) Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Az osztályba, csoportba sorolás szempontjai Az iskolai osztályok szervezését meghatározó tényezők: a.

a fenntartó által engedélyezett indítható osztályok száma,

b.

az egyes évfolyamon tanulók létszáma és az újonnan belépők száma,

c.

a törvényi szabályozás

életkorra/ tankötelezettségre vonatkozó rendelkezései,

osztálylétszámokra (minimális és maximális) vonatkozó rendelkezései,

összevont osztályokra érvényes előírásai,

integráltan oktatható sajátos nevelési igényű tanulókra (2 és 3 fő) vonatkozó létszám számításának módja.

d.

a szakértői bizottságok szakvéleményei.

Az iskolai csoportok kialakításában szerepet játszó tényezők: a.

az óratömegből felhasználható időkeret,

b.

az egyes csoportokba jelentkezők száma,

c.

a törvényben meghatározott minimális (napközi, szakkör…), illetve maximális (fejlesztő nevelés-oktatás, gyakorlati oktatás…) csoportlétszám,

d.

a törvényi paragrafusok szerint, a szakértői és/vagy orvosi szakvéleményekben előírt óraszámok (habilitációs, rehabilitációs célú ellátás…), fejlesztési javaslatok,

e.

fejlesztő nevelés-oktatáskor a tanuló sajátos nevelési igénye, fejlettségi szintje, életkora.

További szempontok az adaptációs időszak megfigyelései, 25


Pedagógiai Program

a szegregált vagy integrált nevelés lehetősége a tanuló és az érintett osztályok szempontjából, a szakiskolai évfolyamokon az orvosi, pszichológiai alkalmasság, az áthelyezési lehetőség a tanulók előmenetele alapján (iskolán belül más osztályba, csoportba, pályamódosításra, integrált, illetve szegregált formában, vagy más iskolába). Az iskolai osztályok és csoportok szervezésénél meghatározó az intézményi feladatellátás köre, az adott tárgyi és személyi feltételek, a tanulók érdeklődési köre, továbbtanulási igénye, a szülők javaslatai, észrevételei, az intézményi hagyományok, szokások. Integráció, szegregáció Iskolánkban nagyrészt szegregált formában történik az iskolai nevelés-oktatás. Integrált nevelés-oktatás az alábbi esetekben valósul meg a szakértői bizottságok javaslatára: a. értelmileg akadályozott tanulók integrálása tanulásban akadályozott tanulók oktatását biztosító osztályokba, b. sajátos nevelési igényű tanulók integrálása ép tantervű szakiskolai osztályokba. Az első esetben a tanulók a státuszuknak megfelelő tantervi követelmények szerint tanulnak, s az értékelésük is annak megfelelően történik. A második esetben azonban a tanulók a többségi tanterv szerint haladnak, s az értékelésük is a többségieknek előírt követelmények szerint történik. Mindkét esetben fontos az egyéni problémához igazodó egyéni fejlesztések biztosítása. A szegregált, vagy integrált nevelés-oktatás szükségességét, lehetőségét a szakértői bizottságok által kialakított szakértői vélemények határozzák meg. Az integrált tanulók kiemelt fejlesztése: Az integráltan oktatott, értelmileg akadályozott tanulók fejlesztését két oktatásszervezési formában valósítjuk meg; egyrészt kiscsoportos foglalkozások, másrészt kéttanáros tanórai foglalkozások keretében a jogszabályi lehetőség (Az iskola a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözetét egyéb foglalkozás megtartásához veheti igénybe.) és az engedélyezett álláshelyek függvényében.

26


Pedagógiai Program

Csoportbontás A csoportbontást az érvényes jogszabály alapján (Az iskola a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözetét osztálybontáshoz veheti igénybe) végezzük a számszerűség elvén és a képzési programok követelményeinek megfelelően. A szakmai gyakorlóhelyi csoportok kialakításánál a tanuló egyéni fejlettségét (fejlettségi szint, önállóság), egyéb személyes lehetőségeit (lakóhely, közlekedés) is figyelembe vesszük. 2. A nevelő - oktató munka eszköz- és eljárásrendje Az iskolában folyó tevékenységek eljárásendjét a Szervezeti és Működési Szabályzat és a Házirend részletezi. A tantervek megvalósításához szükséges eljárásokat, metodikákat a tanterv módszertani ajánlásai tartalmazzák.

27


Pedagógiai Program

Általános iskolai nevelés – oktatás A z általános iskolai nevelés – oktatás célja a tanulók alapműveltségének kialakítása, illetve a továbbtanuláshoz szükséges képességek és készségek kialakítása, fejlesztése. Az általános iskolai nevelés - oktatás feladata: az óvodás gyermekek tevékenységének, szokásrendszerének átvezetése az iskolai követelményrendszerbe, alaptevékenységek elsajátítása, alapműveltség kialakítása, továbbtanulásra történő felkészítés. Az általános iskolai nevelés - oktatásban érintettek köre  szegregáltan nevelhető, ép intellektusú beszédfogyatékos tanulók,  szegregáltan nevelhető, tanulásban akadályozott (enyhe fokú értelmi fogyatékos) tanulók,  szegregáltan és/vagy integráltan nevelhető, értelmileg akadályozott (középsúlyos fogyatékos) tanulók Az általános iskolai nevelés – oktatás során alkalmazott oktatásszervezési formák Az általános iskolában a nevelés - oktatást az egyes évfolyamokon eltérő módon szervezzük meg. Az 1- 3. évfolyamon a tanórai és egyéb foglalkozásokat a délelőtti és délutáni oktatás során egyenletesen elosztva biztosítjuk. A foglalkozások szervezésének módja (kifutó rendszerben): 

A 2-3. évfolyamon a délelőtti és délutáni időszakban 2-2 tanóra megtartására kerül sor 8.00 -10.00 óra és 13.30 – 15.10 óra között.

A foglalkozások szervezésének módja (felmenő rendszerben):  Az 1-3. évfolyamon, a délelőtt folyamán 3, a délután folyamán 2 tanóra megtartására kerül sor 8.00 – 11.00 óra és 13.30 – 15.10 óra között.  A tanórák közötti és a tanórákat követő időszakban az egyéb foglalkozásokat szervezzük. A 4-8. évfolyamon a tanórai foglalkozásokat 8.00 órától folyamatosan tervezzük, az egyéb foglalkozásokat pedig a kötelező tanórákat követően délután 16.00, illetve 17.00 óráig bezárólag kínáljuk. A kötelező habilitációs órák egy részét sávos órarend készítésével biztosítjuk, ami azt jelenti, hogy ezen órákat órarendben tervezzük valamennyi évfolyamra kiterjedően, azonos időpontban. 28

Száraznád Nevelési – Oktatási Központ 

Pedagógiai Program

A tanulásban akadályozott és beszédfogyatékos tanulókat igyekszünk évfolyamonkénti osztályba sorolással oktatni, kivéve, ha a tanulói létszám ezt nem teszi lehetővé.

 Az értelmileg akadályozott tanulókat a pedagógiai szakaszokhoz igazítva összevont osztályokban oktatjuk.  Az összevont osztályoknál törekszünk a csoportbontások megvalósítására.  Az összevont osztályokban tanuló, s az integráltan nevelhető tanulóknál kiemelten kezeljük a differenciált oktatás lehetőségeit. Magántanulók nevelése, oktatása Azon tanulók oktatását, akik a TKVSZRB szakvéleménye alapján tankötelezettségüket magántanulóként teljesítik, heti 10 órában iskolába történő bejárással, vagy házi tanítás formájában látjuk el, az előírt fejlesztési területeken, a fejlesztés irányának megfelelő szakember bevonásával. A szülői kérésére engedélyezett magántanulói státusz esetén a magántanuló igény szerint előzetesen egyeztetett időpontban látogathatja az intézményt, egyébként a felkészítés a szülő feladata. Az általános iskolai tanulói jogviszony létesítésének, megszüntetésének lehetőségei Tanulói jogviszony felvétel, vagy átvétel útján keletkezhet intézményvezetői határozat és/vagy engedély alapján Tanulói felvétel Tanulói felvételre a központilag meghatározott időpontban, illetve a tanév során bármikor sor kerülhet. Felvételi határozat meghozatalakor: -

a kerületi lakcímmel rendelkező jelentkező előnyt élvez,

-

túljelentkezéskor a törvényi szabályozás lép életbe.

Tanulói átvétel Tanulói átvételre a tanév során bármikor lehetőség van. Átvételkor figyelembe vesszük a szakértői véleményben megjelölt osztályfok javaslatot, esetlegesen a szülői kérést. A tanév közi átvétel után tapasztalt negatív eredmények az évfolyam megismétlését eredményezhetik

29


Pedagógiai Program

Tanulói jogviszony megszűnése: A tanulói jogviszony megszüntetésére a szülő írásos kérelmével és a befogadó nyilatkozat bemutatásával van lehetőség  A tanulók felvételével, átvételével és jogviszonyuk megszüntetésével kapcsolatos részletes szabályokat az SZMSZ tartalmazza.

30


Pedagógiai Program

Szakiskolai nevelés - oktatás A szakiskolai nevelés – oktatás célja, hogy a tanulók a közismeretei tárgyak tanulása mellett elméleti és főképpen gyakorlati ismereteket szerezzenek a munka világából, sajátítsák el azokat a szükséges kompetenciákat, amelyek az eredményes pályaválasztáshoz és munkaerő piaci alkalmazkodáshoz szükségesek. Elsődleges célunk, hogy a tanulmányaik befejeztével a fiatalok eredményes szakmai vizsgát tegyenek a választott szakmában és piacképes tudásukkal helyt álljanak a munkaerő-piacon. A szakiskolai nevelés – oktatás feladata: általános műveltség szinten tartása, bővítése, széles alapú pályaorientálás, szakmai képzés (választott szakmában), szakmai vizsgára felkészítés, szakmai vizsgáztatás, a személyiség fejlesztése (különös tekintettel: fizikai állóképesség, munkamorál, viselkedéskultúra), életkezdéshez, munkába álláshoz szükséges ismeretek nyújtása, munkára felkészítés, pályakövetés. A szakiskolai nevelés – oktatásban érintettek köre Kifutó rendszerben  szakiskola - alapműveltséget megalapozó oktatás (10. évfolyam - ép intellektusú és integráltan nevelhető sajátos nevelési igényű tanulók számára) - szakmai képzés (szakképző évfolyam - ép intellektusú és integráltan nevelhető sajátos nevelési igényű tanulók számára)  speciális szakiskola - alapműveltséget megalapozó oktatás (10. évfolyam - szegregáltan nevelhető, tanulásban és értelmileg akadályozott tanulók számára) - szakmai képzés (szakképző évfolyam - szegregáltan nevelhető, tanulásban akadályozott tanulók számára)

31


Pedagógiai Program

Új törvényi szabályozás szerint  szakiskola - közismereti és szakmai tantárgyak oktatása ép intellektusú és integráltan nevelhető sajátos nevelési igényű tanulók számára  speciális szakiskola - közismereti és szakmai tantárgyak oktatása szegregáltan nevelhető sajátos nevelési igényű (tanulásban akadályozott) tanulók számára  előkészítő szakiskola - 9-10. évfolyamos oktatás szegregáltan nevelhető sajátos nevelési igényű (értelmileg akadályozott) tanulók számára A szakiskolai nevelés – oktatás során alkalmazott oktatásszervezési formák Szakmai képzésünk integrált és szegregált formában történik. Ennek megfelelően a szakiskolai/speciális szakiskolai képzésbe lépő és ott tanulmányokat folytató fiatalok két nagy csoportját különböztethetjük meg: 1. A TKVSZRB határozata alapján az értelmileg sérült fiatalok csoportját, 2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdõ, ép intellektusú, a többségi középfokú (főleg szakképző) intézményrendszerből kiszorult fiatalok csoportját. A szakmai képzés minden esetben elméleti és gyakorlati oktatásra épül, amelynek arányát az egyes szakmák jóváhagyott központi programjai alapján elkészített helyi tantervek tartalmazzák. A gyakorlati képzés szinterei a belső tanműhelyek, és a külső gyakorlóhelyek. Az elméleti és gyakorlati oktatást a már hosszú évek óta sikeresen működő szervezési formában igyekszünk megvalósítani. A közismereti és/vagy szakmai elméleti tárgyak oktatását, illetve a gyakorlati képzést lehetőség szerint heti ciklusban tervezzük, s heti váltásban végezzük. Amennyiben nem megvalósítható a heti ciklus szerinti képzés, az óraszámok függvényében törekszünk az elmélet és gyakorlat tömbösített oktatására. A gyakorlati oktatás megvalósulása az iskolában kifutó szakiskolai nevelés – oktatás ép 10. évfolyamon: „ pályaorientáció, szakmai alapozó ismeretek” tantárgyak oktatásával, SNI 10. évfolyamon: „szakmai előkészítő ismeretek (középsúlyos), szakmai alapozó ismeretek” (enyhe) tantárgyak keretében. szakképző évfolyamokon: szakmai programokban meghatározott tantárgyak során. szakács szakmában az első évfolyamon iskolai tankonyhában, 32


Pedagógiai Program

a többi szakmában és a szakács szakma további évfolyamán, külső gyakorlóhelyen, gyakorlatigényes elméleti oktatás keretében szakmánként kabinetfoglalkozásokon (tankert, tanbolt, tankonyha, tanműhely). felmenő szakiskolai nevelés - oktatás szakiskolai évfolyamokon: szakmai programokban meghatározott tantárgyak során. az első évfolyamon iskolai tankonyhában, tanműhelyben, tanboltban, tankertben és/vagy külső gyakorlóhelyen, a felsőbb évfolyamokon külső gyakorlóhelyen. Pályaorientáció (életpálya – tanácsadási szolgáltatás) A pályaorientáció célja, hogy a tanulók saját életpályájuk megalapozásához ismereteket kapjanak mind önmagukról, mind a munkaerő - piaci környezetükről és kellőképpen megalapozzák pályaválasztási döntésüket. Fontos célkitűzés, hogy egyéni adottságaik, a választott életpályáról alkotott személyes elképzeléseik harmonikus egyensúlyba kerüljenek a munkaerőpiaci igények által meghatározott feltételekkel A pályaorientáció tartalmi elemei: pályainformáció nyújtás pályaválasztási tanácsadás továbbtanulási tanácsadás foglalkoztatási, munkába állási tanácsadás kompetenciafejlesztés Feladataink: a tanulói képességek, készségek megismerése, a tanuló továbbtanulási szándékának, érdeklődési körének megismerése, általános ismeretek adása a munka világáról, az egyes szakmacsoportok szakmai követelményeinek megismertetése (elméleti ismeretek, gyakorlati tapasztalatszerzés), megfelelő tanulási technikák elsajátíttatása,

33


Pedagógiai Program

élet- és pályatervek megfogalmazása, pályakorrekciós tanácsadás. A pályaorientáció megvalósulásának lehetőségei egyéni pályaorientáció csoportos pályaorientáció A két lehetőség közül iskolánkban alapvetően a csoportos pályaorientáció valósul meg a szakiskolai kerettantervnek megfelelően. Előkészítő jelleggel már a 8. osztályban is végezzük a szolgáltatást a kötelezően választható tantárgyak terhére, hogy a továbbtanulást megkönynyítsük. Szakmai előkészítés A „szakmai előkészítés” tantárgy oktatása a középsúlyos tanulók 10. évfolyamán történik. A tanterv modulrendszerű, kompetenciaalapú, tevékenységközpontú. A képzés céljai: l.) Személyre-szabott, aktív, élményszerű ismeretszerzés biztosítása. általános műveltség megszilárdítása. alapismeretek hiánypótlása (differenciált oktatás). a munka világába történő bekapcsolódáshoz szükséges ismeretek, képességek, készségek fejlesztése. 2.) A munka fontosságának tudatosítása az alkotás, felfedezés iránti igény kialakítása az egyéni tudás, tapasztalat hasznosítása, beépítése a munkafolyamatokba a folyamatos munkavégzés képességének kialakítása az élethosszig tartó tanulás igényének és képességének kialakítása 3.) Pszichomotoros készségfejlesztés. tárgykultúra és esztétikai érzék fejlesztése. 4.) Feladattudat kialakítása a sikeres társadalmi beilleszkedés és szocializálódás eléréséhez Szakmai alapozó oktatás A szakmai alapozó oktatás célja, hogy a tanulók megismerkedjenek az általuk választott szakmacsoport jellemző technológiáival, a használt anyagokkal, módszerekkel, ezáltal a szakmai képzésbe belépve rendelkezzenek a választott szakmához szükséges készségekkel, képességekkel. A szakmacsoportos szakmai alapozó képzés igazodik az intézmény szakmai oktatásának struktúrájához. A szakmai alapozás rendszerezi, bővíti és elmélyíti a közismereti tárgyakban 34


Pedagógiai Program

tanult, szakmacsoportokhoz kapcsolódó ismereteket, ezáltal a tanult elméleti ismeret a mindennapok gyakorlatában hasznosul. A szakmai alapozó oktatás a szakmai ismeretek mellett különösen fejleszti a kreativitást, a tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás képességét, algoritmusok alkalmazási képességét és természetesen a szakmai kommunikációs képességet. Pályakövetés A pályakövetési rendszer célja, hogy folyamatos adatszolgáltatásával segíti a szakképzés munkaerő-piaci igényeknek való megfeleltetését. Az adatszolgáltatás folyamata: a. A tanuló a sikeres komplex szakmai vizsgát követő 3 éven belül adatot szolgáltat a szakképesítés hasznosulására vonatkozóan. b. Az iskola adatot szolgáltat a tanulói jogviszonyban állt tanuló komplex szakmai vizsgájával kapcsolatban. c. Az iskola a honlapon nyilvánosságra hozza – az egyedi azonosításra alkalmatlan módon – a pályakövetési rendszerben keletkezett adatokat, információkat. d. Foglalkoztatási jogviszony létesítésekor a foglalkoztató adatot szolgáltat a munkavállaló munkakörével, tevékenységével kapcsolatban. e. Az OEP és a NAV a foglalkoztatottakról a pályakövetési rendszer működtetéséhez szükséges adatokat szolgáltat.  Az adatszolgáltatás a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv felé történik. A szakiskolai tanulói jogviszony létesítésének, megszüntetésének lehetőségei Tanulói felvétel, vagy átvétel intézményvezetői határozat és/vagy engedély alapján lehetséges. Tanulói felvétel Tanulói felvételre a középfokú felvételi eljárásban való részvétel útján kerül sor. Az iskola  központi írásbeli vizsgát nem kér,  a tanuló megismerésére, továbbtanulási szándékára irányuló kötetlen beszélgetést szervez.  Felvételi határozat meghozatalakor -

az iskola 8. évfolyamos tanulói előnyt élveznek,

-

túljelentkezéskor elsődlegesen a tanulmányi eredmények, a szóbeli beszélgetés tapasztalatai kerülnek előtérbe.

Tanulói átvétel lehetőségei: 35


Pedagógiai Program

Azonos szakmacsoporton belül, üres férőhely és egészségügyi alkalmassági igazolás esetén bármikor, szükség szerint (eltérő tantárgyi óraszám) különbözeti vizsgával, az esetlegesen hiányzó gyakorlati órák pótlásával. Más szakmacsoportba az adott tanév október 1-ig, üres férőhely és egészségügyi alkalmasság esetén, a hiányzó gyakorlati órák pótlásával. Egyéb esetben csak a következő tanévben.  Az egészségügyi alkalmassági vizsgálatot az iskolaorvos végzi a szakképesítéshez előírt szakorvosi leletek és háziorvosi igazolások, valamint a személyes orvosi vizsgálat alapján. Tanulói jogviszony megszűnése: a.

tanköteles tanuló esetén: a szülő írásos kérelmével és a befogadó nyilatkozat bemutatásával.

b.

nem tanköteles tanuló esetén: az iskola megszüntető határozatával, a szülő és/vagy tanuló írásos kérelmével.  A tanulók felvételével, átvételével és jogviszonyuk megszüntetésével kapcsolatos részletes szabályokat az SZMSZ tartalmazza.

A szakmai vizsgák rendszere Iskolarendszerű szakképzés esetén 1.

Az intézmény az első szakképzési évfolyamon szintvizsgát szervez annak mérésére, hogy a tanuló az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat elsajátította-e. A szintvizsga sikeres teljesítéséig a tanuló csak az intézményben, vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében folytathatja gyakorlati képzésre vonatkozó tanulmányait.

2.

Az intézmény az OKJ-ban meghatározott szakképesítés megszerzésére komplex szakmai vizsgát szervez. A komplex szakmai vizsgát a szakmai és vizsgakövetelmény alapján és a szakmai vizsgaszabályzat rendelkezései szerint kell megtartani. - A komplex szakmai vizsgán nyújtott teljesítmény alapján részszakképesítést igazoló bizonyítvány állítható ki annak a vizsgázónak, aki a komplex szakmai vizsga követelményeinek csak egy részét teljesítette, és a vizsgázó által teljesített követelmények megfelelnek valamely részszakképesítés vagy részszakképesítések követelményeinek. - Az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak - a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint - egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével. 36


Pedagógiai Program

- A vizsgáztatás során a sajátos nevelési igényű vizsgázó számára fizikai és infokommunikációs akadálymentességet kell biztosítani a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján; a. a gyakorlati vizsgatevékenység kivételével mentesíteni kell egyes tantárgyak, tananyagegységek (modulok) beszámolás kötelezettsége alól, b. mentesíteni kell a vizsgatevékenység idegennyelvi része vagy annak egy típusa, szintje alól, c. biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, segédszemély alkalmazását, d. az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz használatát, e. kérvényezni lehet az írásbeli (interaktív) vizsgatevékenység szóbeli vizsgatevékenységgel vagy a szóbeli vizsgatevékenység írásbeli (interaktív) vizsgatevékenységgel történő felváltását. Iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén Az intézmény a képzési szakaszok lezárásaként a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott moduloknak megfelelő modulzáró vizsgát szervez. A 2011/2012-es tanévben, vagy az azt megelőzően megkezdett szakképzések esetén a szakmai vizsgák rendszere a szakképzés megkezdéskor érvényes vizsgáztatási rendszer és vizsgakövetelmények szerint történik kifutó rendszerben. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei Az a tanuló tehet szakmai vizsgát, aki a jogszabályban, a szakképzési törvényben, a központi programban előírt tanulmányi kötelezettségeit (utolsó évfolyam sikeres befejezése, összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése) hiánytalanul és eredményesen teljesítette. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Iskola rendszerű szakképzés esetén az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése. A kifutó rendszerű szakképzésben tanuló esetén az eredményes szintvizsga, amennyiben a kamara szintvizsgát szervezett. Iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén a modulzáró vizsgák eredményes letétele.

37


Pedagógiai Program

Fejlesztő nevelés – oktatás A fejlesztő nevelés – oktatásbn érintettek köre  súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók A súlyos és halmozottan fogyatékos tanuló sajátosságai: az egész életen át fennmaradó állapot, a testi struktúrák károsodása, a humán funkciók minimálisan két területén (kommunikáció, beszéd, mozgás, értelem, érzékelés-észlelés) fennálló súlyos zavara. A fejlesztő nevelés – oktatás célja a a súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók szükségleteinek kielégítése, egészségük megtartása, a lehetőség szerinti legnagyobb önállóságuk elérése, az emberi és dologi világhoz való viszonyuk kialakítása, a társadalmi életben való részvételük lehetőségének megteremtése. A súlyos és halmozottan fogyatékos tanuló nevelésének – oktatásának alapelvei: a. a kommunikáció és az interakció elve, b. a normalizáció és a participáció elve, c. a komplexitás, a személyiségközpontúság, a szükségletorientáltság és a rehabilitáció elve, d. a kooperáció és a tudatosság elve, e. a differenciálás és az individualizálás elve. Módszertani, tanulásszervezési alapelvek: 1. cselekvéses tanulás, 2. kommunikációs beágyazottság, 3. kis lépésekben történő haladás, 4. folyamatos motiváció, 5. optimális mértékű segítségnyújtás, 6. differenciálás (szervezésnél, megvalósításnál), 7. ismétlés, állandóság, 8. megfelelő testhelyzet kialakítása és megfelelő segédeszközök alkalmazása. A fejlesztő nevelés – oktatás sajátossága 38


Pedagógiai Program

A fejlesztési feladatok a tanulók személyiségállapotához igazítottan, elsősorban a szükséges képességek és készségesek megalapozása, kialakítása útján valósulnak meg. A fejlesztés nem hagyományos módon történik, hanem a tanuló és a pedagógus közös tanulási folyamatában, a partneri kapcsolat fokozatos kialakítása mellett jön létre. Ennek során a felek egymás jelzésein keresztül tevékenykednek.  Alapvető megnyilvánulásokat közvetítenek, értelmeznek.  Fokozatosan alakítják ki a kapcsolatot és következetesen működnek együtt.  Tevékenységeikben a mindennapi cselekvésre alapoznak, mely elsődlegesen a szükségletek kielégítésére irányul A fejlesztés területei a. kommunikáció b. mozgásnevelés c. az emberi és dologi világ jelenségeinek megértése, kognitív fejlesztés d. kreativitásra, játékra, szabadidős tevékenységre nevelés e. érzelmi és szociális nevelés f. önkiszolgálás, egészséges életmódra nevelés A fejlesztő nevelés – oktatás során alkalmazott oktatásszervezési formák A súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekek, tanulók nevelését, oktatását a sajátos nevelési igényeikből és terápiás szükségleteikből adódóan sem a tananyag struktúrája, sem tér és időbeli elrendezése szempontjából nem lehet egységesen kialakított szerkezetbe rendezni. Ebből fakadóan a differenciált tervezőmunka fontos eleme a pedagógiai munka folyamatának, mely szakaszolása az életkori sajátosságokhoz alkalmazkodó strukturálást, valamint a koncentrikus bővítést jelenti. A fejlesztő nevelés - oktatásban részesülő tanulókat csoportos foglakozások, egyéni fejlesztések keretében látjuk el. A foglalkozásokat a helyi tantervben szerepeltetett napirend szerint biztosítjuk 8.00 órai kezdettel. A foglalkozásokat követően szülői igény esetén ügyeletet biztosítunk. A csoportos foglalkozásokat a tanulók egészségügyi állapotát figyelembe véve két helyszínen; az iskolában, illetve a gondozó központban tartjuk. Csoportos foglalkozások alkalmával elsősorban a kommunikációs, a szociális kapcsolatteremtő, a kreatív és szabadidős tevékenységi formák kerülnek előtérbe. A csoportok kialakításánál az életkor az elsődleges szempont. Az egyéni fejlesztést az iskola és a gondozó központ falai között, illtetve szükség szerint házi tanítás keretében biztosítjuk. Egyéni foglalkozás során nyílik lehetőség az egyéni képességek és készségek speciális módszertannal történő fejlesztésére, a speciális terápiák alkalmazására. 39


Pedagógiai Program

Az egyéni fejlesztés során ügyelni kell arra, hogy a tanuló az egyénileg elsajátított képességeket, készségeket közösségi helyzetben is kipróbálhassa, gyakorolhassa.  A fejlesztés formáját, módját, annak arányát a szakértői bizottság szakvéleménye, a szakorvos javaslata, a gyógypedagógus tapasztalata és a szülő véleménye alapján határozzuk meg.  A fejlesztő nevelés-oktatás során a pedagógiai munkánkat a tanév rendjéhez igazodva, de nem a tanítási évfolyamokra előírt tartalmi követelmények szerint végezzük. 

A rehabilitációs célú tevékenységeket a rehabilitációs pedagógiai program és az egyéni fejlesztési tervek alapján, az egyéni fejlődési ütemhez igazodva végezzük.

A továbbhaladás és a fejlődés nyomon követése A tanulók fejlesztése a programban rögzített témakörök szerint történik. Az ismeretek évről évre koncentrikusan vagy spirálisan bővülnek, melyek elsajátításában a tanulók egyéni tempójuk szerint haladnak. A tanulók értékelése a megismerésük és megértésük eszközeként szolgál, ebben az értelemben nincs minimum követelmény, a csoportok közötti átmenethez nincs szükség megadott teljesítmények elérésére Az értékelés alapja a tanulók önmagukhoz mért teljesítménynövekedése. Az eredményes fejlesztő munkához elengedhetetlen a folyamatdiagnosztika alkalmazása, mely elősegíti a tanulók állapotához legmegfelelőbb ellátási forma, terápiás eljárás megválasztását, ugyanakkor lehetővé teszi az ellátottak folyamatos nyomon követését: A fejlesztő nevelés – oktatás dokumentációs rendszere helyi tanterv, tanmenet vizsgálati feljegyzések (folyamatdiagnosztika, ortopéd-, neurológus szakember..) egyéni fejlesztési tervek csoportnapló félévi, év végi jellemzések, értékelések

40


Pedagógiai Program

Az utazó gyógypedagógiai szolgálat Az utazó gyógypedagógiai szolgálat célja:  Az integráltan nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése – oktatása, komplex fejlesztésük megvalósítása.  Szüleik, továbbá a gyermekeket, tanulókat befogadó intézmények pedagógusainak általános és szakmai megsegítése. Az utazó gyógypedagógiai szolgálat feladatrendszere: Fejlesztés: azon sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátása, utógondozása, akik az óvodai és iskolai követelményeket nem tudják teljesíteni. Logopédiai ellátás: gyermekek, tanulók beszédindítási nehézségeinek leküzdése, beszédhibáinak, nyelvi kommunikációs zavarainak javítása, részképesség zavarok (dyslexia, dysgrafia…) megelőzése és gyógyítása. Pszichológiai megsegítés: pszichés problémákkal küzdők megsegítése a szülők, pedagógusok szükség szerinti bevonásával. 1.

Fejlesztő gyógypedagógiai tevékenység

Az integráltan nevelhető sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésekor alkalmazott terápiák: Kognitív terápiák Meixner Ildikó által kidolgozott dyslexia prevenciós és reedukációs módszer A dyslexia viszonyfogalom: diszharmónia a gyermek általános intellektusa, az olvasás-írás tanulására szánt idő, a gyakorlás mennyisége alapján támasztott elvárások és az eredmény között. A dyslexiához minden esetben társul dysgraphia is. Dyslexia prevenció Két fő részre osztjuk: fejlesztés és olvasástanítás. Dyslexia reedukáció A foglalkozások célja: az előforduló betűtévesztések korrekciója Dyscalculia reedukáció Dyscalculia a számolási, matematikai képességeknek a tanuló intelligenciájához mért gyengesége. Hátterében általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg, amelynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás. Nehezítetté válik a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a 41


Pedagógiai Program

sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, ill. zavart szenved az emlékezet és a figyelem. E tanulócsoportnál általában hiányzik a „matematikai érdeklődés”, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiségállandóság. A tanulás során nehezen ismerik fel a számjegyeket, nem képesek azokat a mennyiséggel egyeztetni vagy számjegy és mennyiség helyes egyeztetésekor a számjegy nevét nem tudják. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális értelmezésében. Sindelár tréning program A tréningprogram célja a teljesítmény- és magatartászavart okozó gyengén fejlett megismerési képességek befolyásolása. Olyan kognitív terápia, amely funkcionális gyakorlási helyzetek sorozatából áll. Mozgás terápiák: Alapozó terápia Komplex, mozgásfejlesztésen alapuló, (u.n. motoszenzoros típusú) idegrendszert fejlesztő terápia, mely során a gyermekeknél újraindítjuk az emberi fejlődéstani mozgássorozatot, ezzel elindítva az idegpályák életkornak megfelelő működési lehetőségét. A gyereket a terápia során igen komplex mozgássorok végrehajtásáig juttatjuk el. A gyakorlatok végrehajtása során hatunk az emberi agyban a beszéd működéséért (olvasás, írás) felelős területekre is. TSMT A szenzomotoros tréning feladatsora a nagy- és finommozgások fejlesztése során érleli, strukturálja tovább az idegrendszert. A foglalkozás menete kötött, feladatsorokba rendezett, a gyermek fejlődésének megfelelően fokozatosan nehezedik. A mozgásos feladatok segítik az érzékelés, észlelés fejlődését, a testvázlat, a térbeli tájékozódás, a laterialitás, a dominancia beérését. A feladatsorok javítják a gyermek koncentrációs képességeit, megalapozzák, segítik a figyelem jobb irányíthatóságát, a szerialitás, a ritmusérzék és a motoros kreativitás fejlődését. A mondókákkal, énekekkel kísért feladatvégzés során fejlődik kommunikációjuk és anyanyelvi készségeik.

42


Pedagógiai Program

Földi Rita labda terápia A mozgásfejlesztésen belül elsődlegesen a szimmetrikus mozgásminták, a térbeliség, az egyensúly, ill. a ciklikus mozgásminták, a változatos mozgásos játékok és a labdagyakorlatok rendszeres végzését és gyakorlását helyezi előtérbe. Ezáltal a vizuális észlelés, az irányított figyelem, a mozgáskoordináció, az egyensúlyérzék valamint a célvezérelt adaptív motoros válaszok kialakulása is fejlődik. Fitt ball labdaterápia Eredeti, játékos forma, amely növeli az állóképességet, a flexibilitást. Mozgásanyaga változatos, zenére végzett mozgás, amelynek lényege az egyensúlyérzékelés, a koordináció és a ritmusérzékelés fejlesztése. Ayres terápia A szenzoros integrációs terápia elsősorban a legősibb érzékek, a tapintás- és az egyensúlyérzék ingerlésén keresztül juttatja el a gyereket egy magasabb idegrendszeri integrációs szintre. A terápia azon alapul, hogy az érzékletek legjobb összerendezője a mozgás. Fejleszti és pontosítja a nagymozgásokat, tudatosabbá teszi a tempó, a ritmus és az irányok kontrolját. Fejleszti a finommotorikát, a szem-kéz koordinációt, a tér, az irány és a formaészlelést. Erősíti a testsémát és a testtudatot, a szabálytudat kialakulását. 2.

Beszédfogyatékosok logopédiai ellátása

Szegregált logopédiai csoport A logopédiai óvodai csoportba a súlyos beszédproblémákkal és részképesség-zavarokkal küzdő gyermekek kerülnek a Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján. A csoportba kerülő gyermekek mindegyike intenzív logopédiai kezelést kap: a hibás hangok javítását célzó pöszeség terápián kívül az iskolai kudarcok. megelőzése, csökkentése érdekében diszlexia prevenciós terápiában is részesülnek. Szegregált logopédiai osztály A logopédiai osztályba a tanköteles tanulók a Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vizsgálata alapján kerülnek A tanulók a többségi iskolák tanterve alapján sajátítják el a tananyagot, ugyanakkor a beszédfogyatékosságra irányuló korrekció az olvasásírás tanítás idején a Meixner módszerre épülő prevenció, majd második osztálytól a diszlexia reedukáció módszerével történik. Emellett egyéni, valamint kiscsoportos logopédiai órák keretében a beszédhibák javítása és az alap kultúrtechnikák elsajátításához szükséges képessé-

43


Pedagógiai Program

gek intenzív fejlesztése történik felmenő rendszerben. Az osztályok mellett fejlesztő gyógypedagógusok, mozgásfejlesztők is segítik a gyermekek sokoldalú fejlődését. Integrált logopédiai ellátás Az integráltan nevelhető tanulók logopédiai ellátása azonos területeken és módszerekkel történik, mint a szegregációban, csak a fogyatékosság enyhébb foka révén kevesebb óraszámban. Diszlexia prevenció Meghatározás: Az a terápia, amit az olvasni nem tudó gyermekek olvasásának és írásának előkészítésére alkalmazunk. A diszlexia, diszgráfia fiziológiai okai: A beszédmotorika tökéletlensége, a nyelvi hiányosság, téri tájékozódási zavar (dominancia), emlékezeti, raktározási, alaktagolási gyengeség, dekoncentráltság, motivációs zavar. A felzárkóztatáshoz a következő korrekciós tevékenységeket végezzük: részképességek tudatos fejlesztésére épített, cselekvésbe ágyazott gyakorló anyag gyűjtése és alkalmazása A sikeres tanulás feltétele: legyen képes a gyermek az analízis-szintézis műveletének végrehajtására optikus, akusztikus és beszédmozgásos területen, tudjon absztrahálni, hogy felfogja az írott szöveg jel mivoltát, legyen képes a betűket (számokat, hangjegyeket), illetve szóképeket elsajátítani az elvont jelek szintjén. A foglalkozások feladatai, elérendő céljai: készségfejlesztés (észlelés, mozgás, beszéd, figyelem és emlékezet fejlesztése) írás előkészítés (dinamikus írás előkészítése, íráselemek) betűtanítás, összeolvasás, szó és mondatolvasás megtanítása. Olvasás tanítás: 1. Betűk tanítása: A betűk tanítása a Meixner Ildikó által ajánlott sorrendben történik, mellyel elkerülhetjük a homogén gátlás kialakulását. Létrehozzuk a beszédhang, a hanghoz szükséges beszédmozgások és a betűalakok vizuális észlelése közötti asszociációs kapcsolatot. 2. Betűk differenciálása: A Meixner Ildikó által ajánlott módszerrel. 3. Az összeolvasás megtanítása: - magánhangzóval kezdődő szótagok olvasása 44


Pedagógiai Program

- mássalhangzóval kezdődő szótagok olvasása 4. Szó és mondatolvasási készség kialakítása: A Meixner Ildikó által ajánlott szótipusok szerint (2+2, 3, 2+2+2, 2+3, 3+2…)

3.

Pszichológusi ellátás

A pszichológus feladatai: a tanulói közösségek és egyének szintjén a tanítás- tanulás folyamatának figyelemmel kísérése, az előforduló problémák okának feltárása, elemzése részvétel új nevelési, oktatási módszerek kipróbálásában, hatékonyságuk összehasonlító vizsgálatában, szociometriai vizsgálatok elvégzése, speciális foglalkozások, tréningek szervezése, vezetése, a tehetséges tanulók kiszűrése, tehetséggondozása, konzultáció szülőkkel, pedagógusokkal (tanácsadás, esetmegbeszélés, szupervízió) prevenciós, korrekciós feladatok, folyamatos kapcsolattartás: gyermekpszichiátriai szakorvossal, gyermekjóléti intézmények dolgozóival, gyermekvédelmi felelőssel, iskolaorvossal. krízishelyzet ellátása A pszichológus segítségnyújtási területei életvezetési nehézségek, önismereti problémák, krízishelyzetek, szorongásos tünetek, félelmi állapotok, kommunikációs zavarok, serdülőkori gátlásosság, alkohol és drogproblémák, tanulási zavarok, magatartási problémák. A nevelés – oktatás során alkalmazott oktatásszervezési formák A tanulók ellátása a szakértői bizottságok által készített szakvélemények alapján kiscsoportos, vagy egyéni foglalkozások keretében történik. A munkavégzés a tanév rendjéhez igazodva, a kötelező tanórai foglakozások függvényében, órarend szerint történik az ellátandó intézmény vezetőjével és pedagógusaival történő egyeztetést követően.  A feladatellátási hely kijelölésekor törekszünk az ellátandó intézmények földrajzi közelségére.  A csoport meghatározásnál elsődleges szempontként vesszük figyelembe a fejlesztési terület és az életkori sajátosságok azonosságát. 45


Pedagógiai Program

Az utazó gyógypedagógiai szolgálat feladatköre A tanév kezdése előtti szakmai feladatok  Szakértői vélemények begyűjtése az illetékességi terület intézményeitől.  Feladat ellátási helyek kijelölése az intézmények által szolgáltatott adatok (szakvéleményekben előírt fejlesztési területek és órák) alapján.  Órarend összeállítása a tantárgyfelosztás alapján.  Intézmények tájékoztatása a munkarendről (órarend, ellátottak listája, az ellátandó órák száma).  A feladat ellátásban érintett intézmények (óvodák, iskolák) tárgyi feltételrendszerének (logopédiai kezelő helyiség, fejlesztő szoba, tornaterem…) megismerése, felülvizsgálata.  Tanügyi dokumentumok megnyitása, a régebbről rendelkezésre álló dokumentumok áttekintése. Tanév eleji feladatok  Az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs gyakorlati munka tervezése, az egyéni fejlesztési tervek elkészítése.  Statisztikák összeállítása. Év közbeni feladatok  Dokumentációk folyamatos vezetése.  Rendszeres egyeztetések a gyermekek, tanulók egyéni haladásáról, szükség szerint a fejlesztési tervek felülvizsgálata, folyamatos szakmai megsegítés, szaktanácsadás.  Tanulási veszélyeztetettség szűrés nagycsoportosoknál /logopédusok/, logopédiai vélemények készítése, szülők tájékoztatása.  Kontroll vizsgálatok előkészítése.  Kapcsolattartás a szakértői bizottságokkal.  A féléves munkaciklust értékelő beszámolók, statisztikák elkészítése.

46


Pedagógiai Program

Év végi feladatok  Az éves munkaterv végrehajtását értékelő beszámolók elkészítése, statisztikák összeállítása, ezek alapján a következő tanév előkészítése.  A dokumentációk ellenőrzése, lezárása (archiválás előkészítése).

47


Pedagógiai Program

A személyiségfejlesztés feladatai és területei A személyiségfejlesztés részfolyamatainak területei az iskolában Az értelmi nevelés, az önálló tanulás szükségletének fejlesztése. Én-kép fejlesztése. A magatartás formálása. Az erkölcs nevelése. Az érzelmi nevelés. Az akarat, kitartás fejlesztése. Az érdeklődés fejlesztése. A motiváltság kialakítása. A nemzeti – állampolgári hazafias nevelés. A közösségi kapcsolatokra való felkészítés. A testi nevelés. A munkára nevelés. Az iskola az önállóság, az önnevelés, önkifejezés szükségletének kielégítését vállalja fel. A fejlesztendő szükségletek: önismeret, lelki egészségvédelem (jókedv, pihenés), játék (szerepjáték, alkotó játék), magasabb rangú emberi szükségletek (tanulás, önművelés, önkifejezés). Az értelmi nevelés területén nagyon fontos a világ megismerésére való igény kialakítása, tudományosan megalapozott világszemlélet nyújtása. Érdeklődés a saját és mások kultúrája iránt, továbbá a biztos nyelvismeret megalapozása. Az érzelmi nevelés terén az önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmi sokoldalúság, gazdagság kialakítása. E folyamat tervezésében a művészeti tárgyaknak van kitüntetett szerepük. Az akarati nevelés során a tanulók önismeretének fejlesztése, személyiségük kibontakoztatása, a kitartás, a szorgalom az elkötelezettség kialakítása a meghatározó. Az akaratnevelés célja a tanulók célválasztó, célmeghatározó, döntéseket előkészítő, döntéseket hozó, célokat realizáló képességeinek fejlesztése. Minden fejlesztő szituációt, feladatsort egyénhez igazítottan szükséges végiggondolni, a tanulókat az alább felsorolt képességek mozgósításához különféle élethelyzetekbe kell hozni (például: tantárgyi követelmények ismertetése, versenyek, pályázatok hirdetése, önművelési alkalmak felkínálása…). Az érdeklődés fejlesztésének tervezésében mind az érzelmek, mind az akarat, mind a képességek fejlesztése alapvető.

48


Pedagógiai Program

Már kisiskolás korban minél szélesebb látókörrel kell a tanulókat megismertetni (mikro- és makrotársadalom, mindennapi élet, szórakozás, erkölcs…). Az ezekbe való bevezetést a személyközpontú tantárgyi tanulás jelenti. A képességek fejlesztését a korai életszakaszban kell elkezdeni. Fontos, hogy sokoldalú személyiségek fejlesztését célozzuk meg, mindenkinek azonos esélyt biztosítsunk. A magatartás alakításában a különféle szocializációs tényezők (család, kortárs csoportok, tömegkommunikáció) csak egységben hatnak optimális hatóerővel. A jellemnevelés feltétele az akarat megfelelő nevelése, edzése, a negatív értéktartalmú jellemfejlődés megakadályozása. Milyen hatásokat tervezhetünk? Érintkezési, magatartási szokások kialakítását szolgáló gyakorlások, ellenőrzések, negatív, ill. pozitív értéktartalmú példaképek elemzése, erkölcsi szempontú elemzések, önértékelések. A magatartást a szocializációs folyamatok eredményeképp létrejövő attitűd – beállítódás, irányultság – nagyban befolyásolja. Fontos, hogy minél több tapasztalatszerzési alkalmat, lehetőséget kell teremteni a kedvező attitűdök alakulásához, mind a tantárgyi tananyag tanításával, mind pedig azon túl. A kreatív társadalmi létre való felkészítés célja, hogy bevezesse a tanulókat a szubjektív alkotások létrehozásának titkaiba. Az alkotás folyamatát kell megismerniük, ehhez viszont elsősorban a tantárgyi programokat kidolgozóknak kell olyan feladatsorokat kidolgozniuk, amelyek a szubjektív alkotáshoz vezetnek. Ezzel szorosan összefügg az igazságosságra nevelés, az egyenlő esélyek biztosítása, vagyis a hátrányos helyzetben lévő tanulók felzárkózhassanak, szubjektív alkotások közben kipróbálhassák képességeiket. A nemzeti, állampolgári nevelés területén hazánk, szülőhelyünk múltjának, jelenének kultúrájának megismertetése, tisztelete, ápolása, a hazaszeretet érzésének felkeltése a feladatunk, valamint az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. A demokráciára nevelés feltételei között a már meglévők (diákönkormányzat, iskolai szervezet, társadalomismeret) segítik elő a társadalom felé irányulást, a közösségi tevékenységekben való részvételt, azzal való szembesítést, hiszen az ember nemcsak egyénileg, hanem társadalmiságában is (például: munka) megvalósítja önmagát. A tanulók munkára nevelése terén a munka szerepének, fontosságnak tudatosítása, önellátásra és környezetük rendben tartására való igény kifejlesztése fontos célunk. Személyiségfejlesztés a tanórákon Az iskola pedagógiai programja hozzájárul egész személyiségük fejlődéséhez, életmódjuk, szokásaik, értékekkel történő azonosulásuk kialakulásához, teret ad a tanulásnak, a játéknak és a gyakorlásnak, fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát. 49


Pedagógiai Program

A tanórai munkában iskolánk alapértékeinek közvetítése során alapelvként szerepel a motiválás, aktivizálás, differenciálás. A közvetített ismeretek és cselekvések célja a tanulók fejlesztése, aminek feltétele az egyéni fejlesztés jelenléte (egyéni fejlesztési terv). A tanulás – tanítás viszonyban az eredményesség megkívánja, hogy felkeltsük és folyamatosan fenntartsuk a megismerési vágyat, dominánssá tegyük a tevékenységek sorozatában a tevékenységet, csökkentsük a kudarcfélelmet. Helyi tantervünkben rögzítettek a tanórán belüli tevékenységek (tartalmak), tantárgyak és óraszámok. Ezeket az iskola feladatai szerinti bontásban írjuk le. A tanórák többnyire az iskolán belüli helyszíneken történnek, kiegészülve a tantervben, naplóban rögzített iskolán kívüli tanulási színterekkel. Az egyéb foglalkozások személyiségfejlesztésének céljai, feladatai Célunk az emberi kapcsolatok megerősítése, tartalmassá tétele, közös feladatok elvégzése, a csoport tagjainak sikerélményekhez juttatása és élmények szerzése. Szabadidős programokban egészséges, kulturált környezetben biztosítjuk az érdekes és fejlesztő tevékenységi formákat, megtanítjuk a társadalmi együttélés normáit és gyakorlatát, az értelmes és tartalmas időtöltés módjait, a kulturált közlekedés szabályait, a holisztikus környezetszemléletet. A programok, szabadidős tevékenységek lehetőséget adnak sokoldalú konkrét tapasztalatszerzésre, segítik a tanulási tevékenységet, fejlesztik a tanulók szocializációs képességeit, erősítik a tágabb környezet iránti érdeklődésüket. A képességek kibontakoztatása mellett mintát nyújtanak a tartalmas szabadidő eltöltésére. Különösen jól felhasználhatók a magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanulók fejlesztéséhez, sikerélmény juttatásához, a helyes viselkedési mintákkal való azonosuláshoz. Az egyéb foglalkozások személyiségfejlesztésének szervezeti formái Napközis és tanulószobai csoportok A napközi és tanulószoba időszakában tudatosan tervezett heti és napirend alapján változatos szabadidős tevékenységek; készség- és képességfejlesztő foglalkozások, sportfoglalkozások, könyvtárlátogatás, iskolán kívüli programok (séták, múzeumlátogatás, színházlátogatás), manuális és kulturális tevékenységek nyújtanak programot a tanulóknak. A heti program éves foglalkozási terv alapján alakul. A foglalkozások ideje alatt nyílik lehetőség a házi feladatok elkészítésére, a következő napi felkészülésre. Szakkörök A szakkörök a tanulók érdeklődése szerint szerveződnek különböző korosztályból és évfolyamból. A szakkörök programjai tudatos fejlesztési lehetőséget biztosítanak az egyes készsé50


Pedagógiai Program

gek, képességek terén, jól kiegészítve a tanórai ismereteket, segítve az érdeklődés kibontakozását, az önálló ismeretszerzést, és a művészetet kedvelő tanulók képességeinek kibontakozását. Sportkörök (tömegsport, iskolai sportkör) A tanórai testnevelés fontos kiegészítője, egyben a mindennapos testnevelés biztosításának színtere. Különleges jelentőséggel bír azáltal, hogy tanulóinknál rendkívül fontos a megfelelő fizikai állóképesség, erőnlét, ügyesség fejlesztése, a harmonikus, összerendezett mozgás kialakítása. Ezeken a foglalkozásokon történik a tanulók különböző sportversenyekre történő felkészítése. Iskolai könyvtár A könyvtár egyaránt szolgálja a tanulók és az iskola pedagógusainak egyéni önművelődését. Könyvtári állományunk gépi adatszolgáltatással könnyíti az olvasni vágyók igényeinek kielégítését. MultiCenter A nevelést, oktatást segítő legmodernebb virtuális oktatócsomagokat használó iskolai szintér, amely lehetőséget ad az egyéni és kiscsoportos foglalkozások során a személyes és csoportkompetenciák fejlesztésére. A használt oktatócsomagok egyaránt alkalmasak a kezdő és kevésbé haladni képes, illetve a jobb képességű tanulók foglalkoztatására, maximálisan figyelembe véve a differenciálás elvét.

51


Pedagógiai Program

Egészségnevelési program Célként fogalmaztuk meg: „az egészség, mint legfőbb érték” szemlélet kialakítását, mely programunk mottójául is szolgálhatna. Fogalmi meghatározás Az iskolai egészségnevelés olyan pedagógiai folyamat, amelyben a közvetített értékekkel összhangban lévő ismerteket ad át a pedagógus, s mindezt a környezet feltételei és egyéb hatásai erősítik. Az életmód és az egészségi állapot összefüggéseinek megismerésével, megismertetésével válik hatékonnyá az egészségvédelmi, egészségnevelési tevékenység. Az egészség nem csupán a betegség hiánya, hanem a teljes testi, lelki, szociális jólét állapota, amely lehetővé teszi az optimális intellektuális fejlődést, a testi, lelki, szociális kibontakozást. Az egészség a mindennapi élet erőforrása, amely társadalmi és egyéni erőforrások összessége, valamint a testi képességeket hangsúlyozó pozitív fogalom. Az egészségnevelés új szemléleti, elvi alapjai Rizikó csoportos megközelítés. Társas kompetenciák előtérbe helyezése. Kortárshatások felhasználása. Közösségi alapú munka. Az egészségfejlesztő tevékenységek célkitűzései: Az egészségnevelés átfogó célja, hogy módszer és eszközrendszerével elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat, és ez által képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. A teljes fizikai, szellemi és szociális jól-lét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy meg tudja fogalmazni, és meg tudja valósítani vágyait, hogy megtalálja a megfogalmazódott szükségletekhez vezető, egészségét védő, és a környezet védelmére is figyelő optimális megoldásokat, továbbá környezetével változzék vagy alkalmazkodjék ahhoz.

52


Pedagógiai Program

Célkitűzéseink A tanulók személyiségébe értékként épüljön be a testi – lelki egészség megóvása. Sajátos eszközrendszerrel járuljunk hozzá tanulóinknál az egész iskolai oktató-nevelő munkával összhangban és együttműködve a minél teljesebb tulajdonság és képesség együttessel rendelkező harmonikus személyiség kialakításának megalapozásához. A tanulókat képessé tenni olyan attitűdök kialakítására, amelyek könnyebbé teszik számukra a társadalmi beilleszkedést. Kiemelt figyelmet fordítunk a mozgásfejlesztésre, miután az értelmi képességek sérülése mellett sok esetben a motoros státusz is érintett. Az egészségnevelés iskolai területei Az iskolai egészségnevelésnek segíteni kell, hogy a tanulók kellő motiváltságot, ismeretet, tudást, szerezhessenek egy ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó egészséges életvitelhez. Ehhez szükséges, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát megértsék, biztos ismereteik legyenek, amelyek konkrét tevékenységeken alapozódnak meg. Az egészséges életmód életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe be kell épülnie. Ezen területek közé tartoznak az alábbiak: önmagunk és egészségi állapotunk ismerete, az egészséges testtartás, a mozgás fontossága, az értékek ismerete, az étkezés, a táplálkozás egészséget biztosító szerepe, a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamatok, a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben, a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete, a tanulás és a tanulás technikái, az idővel való gazdálkodás szerepe, a rizikóvállalás és határai, a szenvedélybetegségek elkerülése, a tanulási környezet alakítása, a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége.

53


Pedagógiai Program

Az egészségnevelési programban szereplő témakörök: a biztonság megőrzése, a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás), egészséges táplálkozás, fizikai aktivitás, személyes higiénia, veszélyes anyagok, szenvedélybetegségek (dohányzás, alkohol, drog), növekedés, változás és az emberi szexualitás, családi és társas kapcsolatok, családtervezés, AIDS prevenció, egészséges környezet, környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés). Az egészségnevelés fő színterei 1. Tanórai nevelés-oktatás alkalmával: egészségnevelés-tartalmú tantárgyakban: természetismeret, biológia, földrajz testnevelés, életvezetési ismeretek (kötelezően választható) egészségnevelést nem tartalmazó, de az ismeretekhez kapcsolható tantárgyakban: informatika, kémia, fizika, rajz, ének. 2. Tanórán kívül nevelés-oktatás során: szakköri foglalkozások, gyógytestnevelés, szabadidő szervező, gyermekvédelmi felelős és pszichológus által vezetett egyéni és csoportfoglalkozások, szervezett szabadidős tevékenységek  osztálykirándulások,  iskolai sport házibajnokságok,  táborok,  kihívás napi rendezvény,  egészségnapi program,  bűnmegelőzés program,  AIDS és szexuális kultúra felvilágosító programok,  drog prevenciós programok,  fogápolás és tisztálkodási szokások.

54


Pedagógiai Program

Egészségügyi szűrővizsgálatok Célkitűzésként szerepeltetjük a diákok évenkénti vizsgálatát. Nyomon követjük a testi fejlődést (testsúly, testmagasság, vérnyomás) és külön hangsúlyt fektetünk az érzékszervi elváltozásokra (látás, hallás vizsgálata), valamint a mozgásszervi rendellenességek kiszűrésére (lúdtalp, gerincferdülés). Évenként fogászati szűrővizsgálatot (fogszakorvos, fogszabályozás) szervezünk a tanulók számára Mindennapos testnevelés Az iskola a mindennapos testnevelésre vonatkozó előírásokat az alábbiak szerint valósítja meg: - A 2012/2013-as tanévtől kezdődően felmenő rendszerben (1., 5., 9. évfolyam) heti 5 tanórai testnevelés órát szervez az 5. évfolyam kivételével, ahol a 4 tanórai testnevelési órát az 1 óra úszásoktatás egészíti ki a tanórán kívüli tevékenységek időkeretében. - A heti 5 testnevelés órával nem rendelkező évfolyamok részére tömegsport –és iskolai sportkörfoglalkozásokat biztosít. A napközis foglalkozások ideje alatt is biztosítjuk a játékos testmozgást, melynek tartalmát, helyét, idejét a napközit vezető pedagógus határozza meg, szem előtt tartva azt a szempontot, mely szerint a játékos testmozgást elsősorban a szabadban kell megszervezni. A tanulók fizikai állapotának méréséhez, minősítéséhez szolgáló módszerek: Az iskola minden tanévben két alkalommal (tanév elején és végén), valamennyi évfolyamra kiterjedően megszervezi a tanulók fizikai állapotának, edzettségének mérését, vizsgálatát. A mérések eredményét a vizsgálatot végző pedagógus tanulónként, osztályonként és évfolyamonként rögzíti. 1. Erőnlét Állóképesség Erő

fizikai összetevők

Gyorsaság 2. Erőnlét meghatározó tényezők a. Koordinációs kép mozgástanulás kép mozgásszabályozás kép ritmuskép tájékozódási kép 55

+

pszichikai tulajdonságok


Pedagógiai Program

egyensúlyozási kép hallási, látási ingerre való reagálás b. Kondicionális kép erő gyakoriság állóképesség hajlékonyság Alkalmazott vizsgálati módszer Egyszerű vizsgálati módszerek a fizikai fittség mérésére Életkor

7-8 évesek

9 éves kortól

AEROB, ALAPÁLLÓKÉP. M. Cooper teszt vagy 1609- m síkfutás IZOMERŐ MÉRÉSE Dinamikus ugróerő Alsó végtag erejének mérése Helyből távolugrás páros lábbal Megjegyzés: A dinamikus erőállóképességet mérő próbákat folyamatosan kell végezni, kifáradásig. Max pontszám eléréséhez kb. 3-4 perc szükséges Megjegyzés: Dinamikus erő – állókép A dinamikus erőállóképességet mérő próbákat folyamatosan kell végezni, kifáradá- Hátizom mérése sig. Hasonfekvésből törzsemelés-leengedés Max pontszám eléréséhez kb. 3-4 Csípő hajlító - és hasizom mérése perc szükséges Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel

AEROB, ALAPÁLLÓKÉP. M. Cooper teszt vagy 1609- m síkfutás IZOMERŐ MÉRÉSE Dinamikus ugróerő Alsó végtag erejének mérése Helyből távolugrás páros lábbal Dinamikus dobóerő Kar- törzs- lábizmok erejének mérése - Kétkezes labdadobás hátra fej fölött - Egykezes labdalökés helyből tömött labdával

Dinamikus erő – állókép Vállövi - és karizom mérése Karhajlítás mellső fekvőtámasz érintéssel Hátizom mérése Hasonfekvésből törzsemelés-leengedés Csípő hajlító és hasizom mérése Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel

Prevenciós programok A prevenciós foglalkozások elsősorban az osztályfőnöki órák keretében valósulnak meg, de támogatjuk a programok tantárgyi órákba (biológia, környezetismeret, kémia…) ágyazott szervezését is a gyermekvédelmi felelős és/vagy az iskolai pszichológus közreműködésével. 56


Pedagógiai Program

Eseti csoportfoglalkozásokra is nyitottak vagyunk, ahol szívesen vesszük a rendőrség, az iskolaorvosi szolgálat, illetve addiktológus szakemberek program vezetését. 1. Dohányzás megelőzése Napjainkban a dohányzás az egyik legjelentősebb egészségi ártalom, aminek kiküszöbölése komoly feladatok elé állítja az intézményt. Hatásának jellemzésére nem túlzás a "pusztító" jelző alkalmazása. Méltán nevezik a 21. század - pestisének. A tudományos kutatások kétséget kizáróan bebizonyították, hogy az emberiséget napjainkban tizedelő számos súlyos, halálos betegség keletkezésében a dohányzásnak oki szerepe van. Egyre többet tudunk a környezeti dohányfüst károsító hatásáról, az ún. passzív dohányzás ártalmairól. Iskolánkban a törvényi szabályozásnak köszönhetően a dohányzás az intézmény egész területén tilos. Megelőző tevékenységeink: - rendszeres ellenőrzések (WC, iskolaudvar) végzése, - osztályfőnöki óra keretében témafeldolgozás, - felvilágosító programok szervezése, - személyes beszélgetések. Igyekezetünk kevésbé eredményes, miután a szülők nagy hányada nem partner a dohányzás ellenes nevelésben, a baráti közösségek negatív hatása meghatározóbb az iskola szerepénél, s a tanulók egy része szinte már függő. 2. Alkoholfogyasztás megelőzése Napjainkra jelentősen megváltoztak az alkoholfogyasztási szokások, s nagymértékben elterjedt a fiatalkorúak (nemtől függetlenül) körében történő alkoholfogyasztás. Új elemként számolhatunk az energiaitalok fogyasztásával. Ezek hátterében stressz - okozta pszichés problémák, kudarckerülő szándékok húzódnak meg, de számos esetben a közösségnek való megfelelés, illetve a közösségből való kiemelkedés áll. Az iskola területén szigorúan tilos az alkohol fogyasztása, így tanulóink csak otthoni környezetben, családban és nagyon gyakran kortárs csoportokban találkoznak italt fogyasztó felnőttekkel, hasonló korosztályhoz tartozókkal. Megelőző tevékenységeink: - osztályfőnöki óra keretében témafeldolgozás, - felvilágosító programok szervezése, - személyes beszélgetések. 3. Áldozattá válás megelőzése 57


Pedagógiai Program

Tanulóinkat fokozottan érinti az áldozattá válás befolyásolhatóságuk és döntésképtelenségük miatt, ezért az osztályfőnöki órákon és a bűnmegelőzési előadásokon fokozott figyelmet fordítunk arra, hogy megismertessük a tanulókkal a bűncselekmények formáit, és a védekezés lehetőségét. Felhívjuk a figyelmüket arra, hogy mit tehetnek az elkerülés érdekében, illetve ha mégis áldozatai, vagy szemtanúi lesznek egy bűncselekménynek. Az áldozattá válás másik fontos területe az iskolai mobbing (az egyénnel szemben alkalmazott lelki terror), a kisebbséggel szembeni kiközösítő magatartás. Az áldozat szereptől való félelem életre szóló nyomot hagyhat a tanulókban: pszichoszomatikus betegségek alakulhatnak ki, nem mernek csoportban megszólalni, társaságkerülővé válnak, sértődékenyek és agresszívek lesznek, folyton elismerésre vágynak. Valamennyi pedagógus felelőssége az áldozattá válás felismerése és annak megelőzése, illetve az ártalmak csökkentése pedagógiai módszerekkel, szükség esetén szakemberek bevonásával. Hogyan közlekedjünk gyalogosan? A tanuló tudja, hogy biztonsága érdekében a kijelölt gyalogátkelőhelyen haladjon át az úttesten. A jelzőlámpa jelzéseit ismerje meg. Mit kell tenni játék közben a biztonságért? A tanuló tudja, hogy a biztonság érdekében játék közben is szabályokat kell betartania, s vigyáznia kell egymás és saját testi épségére. Tetteiért elsősorban ő maga felelős, azonban társaiért is felelősséggel tartozik. Mit jelent a "biztonság"? Mikor, kivel érzed magad biztonságban? A tanuló tudja, hogy a szokatlan, furcsa dolgokat el kell mondania szüleinek, tanárának, vagy a rendőrnek. Egyedül otthon A tanuló tudja, hogy idegent soha ne engedjen be, ne szálljon be a liftbe gyanús külsejű idegennel, kinek nyithat ajtót, mit mondjon a telefonba, ha egyedül van otthon. Tudja, melyek azok a háztartási eszközök, amelyeket ő is használhat.

58


Pedagógiai Program

Iskolában A tanuló tudja, hogy az iskolai előírásokat, házirendet saját érdekében be kell tartania. Bűnmegelőzés A gyakoribb törvénysértések és a jellemző elkövetői magatartások kiemelésével, illetve példákkal, valamint a cselekedetek várható következményeinek megismerésével kívánjuk elérni, hogy tanulóink megismerjék a bűncselekmény fogalmát. Elsősorban a lopás, rablás, személyi szabadság megsértése, közveszéllyel való fenyegetés, kényszerítés, testi sértés, erőszakos közösülés fogalmát tisztázva, értelmezve kívánjuk a törvénytisztelő életmódot kialakítani. A jogkövető magatartás kialakítását sok esetben a családi minta nehezíti. Konfliktusok kezelése, a stressz Általánosan fontos készségek, képességek, magatartásmódok, viselkedésformák, amelyeket segítenünk kell alakítani: mások véleményének, álláspontjának meghallgatása, figyelembe vétele; mások igényeinek tolerálása; saját magunk és mások megbecsülése; kudarcok, stressz, stressz helyzetek elviselésének, pozitív megélésének képessége. „Az igényeink azonnali kielégítése iránti vágy” késleltetésének képessége az energia átmeneti időre történő átcsoportosításával. A stressz okozta, gyakran igen kellemetlen élménytől még az egészen kicsi gyerekeket sem lehet megóvni. A gyerekek könnyen elsajátítják az új kifejezést és helyesen alkalmazzák, így tisztában lesznek a stresszhelyzet okozta érzelmi nyomással és azzal, hogy ennek hatására a helyzet szereplőinek viselkedése megváltozhat. Az életkornak megfelelő testi, lelki önismeret birtokában hozott helyes döntés - ami belső elhatározáson alapszik - a leghatásosabb módja annak, hogy bármilyen anyaghoz, droghoz vagy tevékenységhez kötődő káros szokás, szenvedély kialakulását megelőzzük. Módszerei az ismeretközlés, felvilágosítás, tévhitek, téves ismeretek tisztázása, korrekciója; magatartás, viselkedés, értékek, érzelmek feltárására és alakítására irányuló beszélgetések, játékok, helyzetgyakorlatok; készség- és kommunikációfejlesztő gyakorlatok, játékok; pozitív életmód minták közvetítése. AIDS, szexuális kultúra AIDS a betegség angol nevének (Acquired Immune Deficiency Syndrome) rövidítése. Magyar jelentése: szerzett immunhiányos tünetegyüttes. Az AIDS betegséget a HIV vírus okozza, ez a vírus felelős a szervezet védekezőképességének meggyengüléséért.

59


Pedagógiai Program

Az immunrendszer az emberi szervezetben az egyes fertőzések ellen harcol. Szükséges ezért az alapos, őszinte felvilágosítás, a tanulók életvitelének, kapcsolatainak segítő szándékú figyelemmel kísérése, a problémák kölcsönös bizalmon alapuló megbeszélése. A serdülőkorúak szexualitás iránti fogékonysága a normális érési folyamat velejárója. A serdülőkorúak szexualitásának számos lehetséges, de egyáltalában nem kívánt következménye van: nem kívánt terhesség abortusszal, gyerekfővel vállalt kihordás, melynek következménye lehet a kissúlyú csecsemők megszületése, másik következménye pedig a serdülő életpályájának megtörése a szülővé válástól, szexuális úton terjedő nemi betegségek számának növekedése, az AIDS betegség terjedése. Drog prevenció Az iskola küldetése: Az egészségprogram részeként a fiatalok kommunikációs- és cselekvési képességét javítani kell, életmódjukat, az értékekkel történő azonosulásukat – köztük az egészséges életmód iránti igényt - fokozatosan a pozitív mintákhoz kell formálni. Az egészségprogram részét képezi az iskolai drog-prevenciós munka, amely keretében nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre, de szembe kell nézni a drogok jelenlétével is. Az iskola leghatékonyabban a pozitív énkép fejlesztéséhez, a személyiség formálásához képes hozzájárulni, és e mellett precíz ismereteket tud közvetíteni. Ugyanakkor ki kell szűrni a ténylegesen érintetteket, és a megfelelő segítő felé orientálni őket. Célok és célkitűzések megállapítása Általános célok: Az egészségügyi tudatosság kiépítése Ismeretek közlése, pontosítása Egyéni képességek, pozitív énkép kiteljesítése A beállítódások és a magatartás megváltoztatása Környezeti változtatások (fizikális és szociális) Konkrét célok: Együttműködések kialakítása (intézményhasználók között, intézményhasználók és segítő szervezetek között) Pályázati lehetőségek felkutatása Szülők tájékoztatása

60


Pedagógiai Program

Egyéni segítségnyújtás A prevenció beépítése az osztályfőnöki munkába Délutáni klub-foglalkozások szervezése Pedagógus továbbképzés Célkitűzések: A vezetőség tájékoztatása a programról, a célok tudatosítása, források felkutatása, hálózatszervezés. A program megismertetése és elfogadtatása a tanárokkal, a szülőkkel és a diákokkal, meggyőzés annak hasznosságáról, önkéntes segítők bekapcsolása a végrehajtásba. A tervezést befolyásoló tényezők Külső környezet Mind a fenntartó, az iskola egészségügyi - szolgálat, mind a szülők a pedagógiai program elfogadásával támogatják azokat az alapelveket, melyre a program épül, azonban a gyerekek kortárs környezete gyakran a veszélyeztetettség alapjául szolgálhat. Belső környezet Számolni kell forráshiánnyal. Biztosítani kell az iskolai vezetőség támogatását a program megvalósításához (erkölcsi, szervezési, pénzügyi szempontból). Ellenállás várható egyes szenvedélybetegségben érintettek részéről (legális drogok, alkohol, dohány…), ezért a programban részt vevő team tagjait fel kell készíteni a konfrontálásra, motiváltságukat minden lehetséges módon erősíteni szükséges. Lehetőségek és veszélyek Lehetőségek A program konkrét céljai közül nagy valószínűséggel megvalósíthatók: Folyamatos pályázás. Vendégelőadók hívása az osztályfőnöki órákra. A menedzsment tájékoztatása, továbbá erkölcsi támogatásuk biztosítása a programhoz. A tanárok tájékoztatása a programról. Segítők bekapcsolása. Szülők tájékoztatása. Délutáni klub-foglalkozások szervezése. Veszélyek 61


Pedagógiai Program

A program megvalósulását szervezési, pénzügyi és tudati oldalról veszélyezteti néhány tényező: A tantestület nem azonosul a program célkitűzéseivel, esetleg akadályozza azok megvalósítását. A vezetőség aktív segítségnyújtása a hálózatszervezéshez, forrás felkutatásához, nem valósul meg. A veszélyeztetettek számára a felvilágosító - nevelő tevékenység megszervezése nem sikerül. Iskolánkban a szenvedélybetegségek prevenciós programja már az első évfolyamba lépéssel kezdődik, és tantárgyakhoz kötődően, illetve kiemelt szerepet játszva az osztályfőnöki órák kereteiben valósul meg. Jelentős lépés a prevenciós munka hatékonysága terén, hogy a 2003. évi multicenter fejlesztése során megvalósulhatott a tanulók számára olyan virtuális preventív foglalkozás sorozat, amely a drogmegelőzés mellett a személyiség komplex fejlesztését teszi lehetővé olyan módszerrel, amely a résztvevők számára kellő motivációt jelent. A szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzését ismeretnyújtásra támaszkodva, de a készségfejlesztés módszereit alkalmazva formáljuk. Segítjük a tanulókat, hogy életkori sajátosságaiknak megfelelően megismerjék önmagukat és társaikat, megtanulják a csoportszerveződés és csoportmunka alapjait, tájékozódjanak környezetükben, megbizonyosodjanak az egészséges, biztonságos élet értékeiről, gyakorlatot szerezzenek a veszélyhelyzetek felismerésében, felfedezzék önmaguk megvédésének lehetőségeit. Fogyasztóvédelem A fogyasztóvédelmi oktatás célja: fogyasztói kultúra fejlesztése, a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete, a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására, ismereteket elsajátítani, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében. A kapcsolattartás színterei: Fogyasztóvédelmi Felügyelőség érdekvédelmi szervezetek 62


Pedagógiai Program

család, szülők helyi közösségek A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei: élelmiszerbiztonság, valamint az elektronikus kereskedelem, lakossági szolgáltatások (pénzügyi és biztosítási) területe, szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése, a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakítása a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozási ismeret, az értékek formálása: a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése, az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, a természeti értékek védelme, a fogyasztás során a tájékozódás képességének, a döntési helyzet felismerésének és a döntésre való felkészülés képességének kialakítása a piac, a marketing és a reklám szerepének megismerése, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra, a minőség és a biztonság szerepe a fogyasztás során, a gazdaságosság és a takarékosság. Tanórán kívüli tevékenységek: vetélkedők, versenyek, rendezvények. Iskolán kívüli helyszínek: piaci séták, üzletek, bankok látogatása. Az iskola fogyasztóvédelmi működése (az iskola, mint fogyasztó, és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások. Módszertani elemek: A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása. Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól. Bizonyos készségek fejlesztése a fenntarthatóság és a fenntartható fogyasztás területén. Ilyen készségek: a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás. A készségfejlesztésnek tartalmaznia kell az egyén és a társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit.

63


Pedagógiai Program

Az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatok adása. Bizonyos idő után segíthetünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Riportkészítés az eladókkal. Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika. Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása. Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában. Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékesítéssel. Szituációs játék, esettanulmány Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése). A fogyasztóvédelmi oktatás színterei: Tantárgy Magyar nyelv- és irodalom

Történelem Földrajz, környezetismeret Természetismeret Fizika, Kémia Matematika Szakmai alapismeretek

Szakmai gyakorlat (külső, belső)

Témakör A sajátos nyelv Társadalmi interakciók Reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái A fogyasztói társadalom Piacgazdaság EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem a reklám története Népszokások – sajátosságok Népcsoportok Mértékegységek, Energiaforrások Mérőeszközök, Táplálkozástani ismeretek Mértékegységek, átváltások Élelmiszerbiztonság HACCP Adalékanyagok Alapanyagok Vegyszerek Gyakorlati oktatóhelyek szakmai ismeretei Tanműhelyi gyakorlat Élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok, célszerű és tudatos használatuk

64


Pedagógiai Program

Szavatosság Jótállás, garancia Alapanyag Félkész, késztermékek Reklám Tisztességes magatartás Jogi garanciák

Áruismeret

Médiaismeret

A pszichológusok szerepe az egészségnevelési program végrehajtásában A pszichológus feladata: a tanuló személyiségfejlesztése, lelki egészségvédelme, ezzel a nevelő-oktató munka hatékonyságának segítése. Közreműködik a tanulók beilleszkedését, társas kapcsolatait javító tevékenységekben. Kezeli a tanulók személyközi kapcsolatainak kommunikációs és teljesítményszorongásos tüneteit. Szükség szerint pszichológiai jellegű szűrővizsgálatokat (tanulási szokások, motiváció, magatrtási, beilleszkedési nehézségek, ok-okozati tényfeltárás…) szervez. Aktívan részt vesz a prevenciós programok szervezésben, lebonyolításában, segíti a tanulók pályaorientálását. Szükség esetén krízistanácsadást (váratlan iskolai, családi krízis helyzetek feldolgozása…) szervez, szülői esetmegbeszéléseket kezdeményez. Aktívan közreműködik a konfliktushelyzetek, erőszakjelenségek megoldásában. Munkáját közvetlenül a tanulókkal egyéni és kiscsoportos foglalkozások keretében végzi, de sok esetben osztályközösségekben, nagyobb iskolai csoportokban is segíti a pedagógusok munkáját. Legfőbb partnere az intézmény gyermekvédelmi felelőse, aki a legpontosabb és legközvetlenebb információkkal rendelkezik a tanulókról, családjukról, élethelyzetükről. Az elsősegélynyújtás megvalósulása

 iskolaorvos, védőnők által, vészhelyzetben mentőszolgálat kihívásával,  elsősegélynyújtó felelősökön keresztül, (Az elsősegélynyújtó felelősök szakember vezetésével történő belső továbbképzésben részesültek.)

 szükség szerint pedagógusok közreműködésével.

65


Pedagógiai Program

Környezetnevelési program A környezeti nevelés jellege A környezeti nevelés, jellegéből adódóan nem köthető szorosan egyik tantárgyhoz, vagy műveltségi területhez sem. Olyan közös követelmény, amely szemléletének át kell hatnia az oktatási intézmény valamennyi – tanórai és tanórán kívüli – tevékenységét, a nevelés-oktatás egész rendszerét. A környezeti nevelés nem lett önálló tantárgy, és nem kap egyetlen tantárgy sem kizárólagos szerepet a környezeti nevelési tevékenység folytatására, viszont fontosnak tartjuk, hogy minden egyes tantárgy, sőt minden egyes iskolai tevékenység az ökológiai szemlélettel valósuljon meg. Az a pedagógiai többlet, amelyet a környezeti nevelési tevékenység nyújt a tanulóinknak, arra sarkallja őket, hogy egészségesebben éljenek, önmagukkal és környezetükkel szemben igényesebbek legyenek, vigyázzanak annak tisztaságára, szóljanak rá a szemetelőkre, vagy kísérjék figyelemmel a televízió, rádió és más médiák által nyújtott, környezetről szóló információkat. Környezeti nevelésünk sikere a természeti és társadalmi környezetünkkel kapcsolatos cselekvések szemléletétől, stílusától, rendszerszerűségétől és színtereitől függ. Ezek tervezése, megszervezése és az ismeretátadás-elsajátítás életkornak és értelmi képességnek megfelelően differenciált tevékenységbe ágyazása nagyon összetett pedagógiai feladat iskolánk minden tagozatán, munkaközösségében. E tevékenység színterei: A környezeti nevelés jellegéből fakad, hogy nehezen képzelhető el a hatásos nevelés a természeti környezet megtapasztalása nélkül. Ezt a különböző Föld–napi vetélkedők, versenyek, erdei iskolai és szabadtéri iskolai programok biztosíthatják leginkább. Mivel a környezeti attitűdöt és munkánk eredményét nagymértékben befolyásolja tanítványaink családi miliője, életvitele, értékrendje, igyekszünk azt minél alaposabban megismerni, és a rendelkezésünkre álló törvényes eszközök segítségével a társadalom által elfogadott normák, értékrend betartására sarkallni őket. A környezeti nevelés módszerei, stílusai két nagy csoportba oszthatók: o az első a hagyományosan alkalmazott analitikus-szintetikus (részekre, elemekre bontó és azok viszonyát vizsgáló) módszer. o A másik lehetőség a teljesség vizsgálata; az osztatlan egész teljességéről szerzett benyomásokat, impressziókat megragadó holisztikus megismerés. A környezeti nevelésünk során a két módszert együttesen igyekszünk alkalmazni.

66


Pedagógiai Program

A környezeti nevelés tehát egy komplex rendszer, amelynek át kell hatnia minden részét az iskolai életnek – a tanóráktól a napközis foglalkozásokon, szakkörökön és környezetvédelmi vetélkedőkön keresztül az erdei iskolákig, beleértve a kollégák módszertani- és környezetkultúrájának fejlesztését is. A természet- és környezetvédelmi nevelésben figyelembe vesszük a helyi viszonyokat. A környezetvédelmi nevelés az embert körülvevő társadalmi, technikai és természeti környezetre tér ki. Be kell mutatni a technikai környezet fejlődését, az emberi tudást és erőfeszítést, az épített környezetünk emlékeit, a jelen kiemelkedő alkotásait. Célunk, hogy tanulóink: - Ismerjék meg a világörökség részét képező műemlékeket, sajátítsák el az ehhez kapcsolódó magatartási formákat. - Életkoruknak, ismereteiknek, érdeklődésüknek megfelelően keressék fel, ismerjék meg a főváros történelmi emlékhelyeit, köztéri szobrait, a történelmi múlthoz kapcsolódó épületeket, jeles események színhelyeit. - Szerezzenek ismereteket Budapesten élő, itt alkotó írókról, költőkről, a kultúra kiemelkedő személyiségeiről. A természetvédelmi nevelés részét képezi a főváros, és azon belül a XV. kerület természeti értékeinek felkutatása, vizek, hegyek, szigetek megismerése. Környezeti nevelés a tanórákon Intézményünkben a tanulóink idejük jelentős hányadát töltik el az iskola tanítási óráin, és a tanórán kívüli foglalkozásain. Ezért különösen fontos a tanórákon megvalósuló környezeti nevelés, a helyes környezeti attitűd sugárzása. Természetismeret, környezetismeret A természetközelség élményét jellegükből adódóan elsősorban a környezet- és természetismeret, ezen belül a biológiai, fizikai és kémiai tanegységek és a földrajz órák tudják biztosítani. A környezet megismerésével sok hasznos információ adható át a tanulóknak, ám az információk közlésén túl fontos a szenzitivitás, a minél több érzékszervre ható „benyomásközlés”, a megélhető, élményszerű helyzetekbe hozás, az empirikus tapasztalatok összeszedése, a dicséretek alkalmazásával végzett pozitív motiváció élménye is. A természetismeret, környezetismeret tantárgyak lehetőséget biztosítanak arra, hogy direktebb módon foglalkozunk az egészséges életmóddal, természeti és épített értékeink védelmével. A természettudományi tárgyaknak így igen nagy a felelőssége, hiszen a természetre vonatkozó kultúra a környezeti nevelés egyik pillére.

67


Pedagógiai Program

Matematika A matematika órákon az aktuális feladatokhoz kapcsolni lehet a környezeti problémákat, szöveges matematikai feladatokban megfogalmazhatunk környezetvédelemmel kapcsolatos feladatokat. Kiszámolható az életből ellesett gyakorlatok „feladványa” is, mint például ha autóval megyünk bevásárolni egy üzletközpontba, a zsúfolt belvároson keresztül, milyen környezetiés egészségterhelést végzünk (stressz, körülményes parkolás, torlódás, járó motorral álló autó, levegőszennyezés, fokozott benzinfogyasztás…) Történelem és társadalomismeret A történelem órák felelőssége is nagy, hiszen a sajátos nevelési igényű tanulók történelmi időszemlélete lassan alakul ki, ezért csak fokozatosan várható el, hogy cselekedeteiket a pillanatnyi érdekek helyett a felelősségvállalás motiválja. A múltbéli cselekvések, döntések következményeivel most kell szembenéznünk, ugyanakkor az aktuális problémákra adott válasz hatásai a jövőben lesznek lemérhetők. A környezeti válság megoldása nem képzelhető el a jelenlegi társadalmi viszonyok meghaladása nélkül. A korábbi döntések elemzése segíti a jelenben való eligazodást, növeli a jövő iránti felelősséget. Az emberismereti, humán tárgyak feladatai közé tartozik az is, hogy bemutassák a fogyasztói modell helyett javasolt utakat, a környezeti válság megoldásához. Magyar nyelv és-irodalom A magyar nyelv és irodalom órákon a szép és helyes beszéd elsajátítása, az értő olvasás felfedezése, s ezeken keresztül a magyar és világirodalom legszebb alkotásainak a megismerési lehetősége nyílik meg a tanulók előtt. Tanórákon, illetve a tanórákhoz kapcsolt foglalkozásokon a nagy költők és írók természetet bemutató és dicsérő műveit, a természet szeretetéből fakadó szép nyelvi kifejezéseket használja fel szókincsfejlesztésre. Ugyanakkor az értő olvasás birtoklása megnyitja az utat az önálló tanulás, az ismeretterjesztő könyvek tanulmányozására is.

68


Pedagógiai Program

Ének-zene Az ének-zene tantárgy is alkalmas a kérdéskör érzelmi megközelítésére, keretet ad a természet és az ember - alkotta környezet szépségének átéléséhez. Hatásosan fel tudja hívni a figyelmet az értékvesztésre, uniformizálódásra, valamint figyelmeztethet a kulturális örökségünk megőrzésének fontosságára. Testnevelés A testnevelés tantárgya a környezet és az egészség szoros kapcsolatát feltételezi. Technika, életviteli és gyakorlati ismeretek A tantárgyblokk keretén belül a tanulóknak lehetőségük van a közvetlen környezetük megismerésére, átalakítására. A szaktanárok tanmeneteikbe beépítik (közhasznú munkavégzés) az iskola belső és külső környezetének rendbetételét, gondozását. A tanulók igen nagy segítséget nyújtanak az őszi és a tavaszi udvari-kerti munkálatokban. Fontos a tantárgyi blokk keretén belül a takarékos és figyelmes anyaghasználatra nevelés is (energiatakarékosság, papír újrahasznosítása, komposztálás stb.) Rajz és vizuális kultúra A tantárgykör célja, hogy a sajátos nevelési igényű tanulóink ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát. Érezzenek rá a természeti és a művészeti szépség rokonságára és azonosságára. Ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit, sajátítsák el a természetes alapanyagok használatát, valamint legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak. Osztályfőnöki óra Az osztályfőnöki órák tág lehetőséget biztosítanak a pedagógusok számára a környezeti nevelés megvalósítására. Az osztályközösség kialakíthatja a maga környezetvédelmi tevékenységének főbb mozzanatait. Lehetőség nyílik az osztályterem „zöldebbé” tételére, élősarok kialakítására, munkafoglalkozásokon az iskolaudvar gondozására, parkosítására. Osztályfőnöki órák témája lehet a helyes fogyasztási szokások kialakítása (étkezési, vásárlói szokások felmérése, megfigyelése, módosítása). Környezeti nevelés a tanórákon kívül A környezeti nevelés – annak kerettantervi jellege miatt – nem valósulhat meg pusztán a tanórákon. A tanórákon kívüli nevelési lehetőségek között a szakkörökön és a szakkör jellegű foglalkozásokon megvalósuló környezeti nevelés foglal el jelentős helyet. 69


Pedagógiai Program

Kézműves foglalkozás A kézműves szakkörön a természetes anyagokkal végzett munka, a természetes, újrafelhasználható, vagy újragyártott (pl. papír) agyag, fa felhasználása tanulóinkat közelebb viszi a környezetünk anyagainak megismeréséhez, valamint környezetkímélő felhasználásukhoz. Az elvégzett munka utáni takarítás, rendrakás is fontos része a környezeti nevelésnek, a rendszerességre szoktatásnak. Bábszakkör Iskolánkban már évek óta működik bábszakkör. Az eljátszott, dramatizált mesék, melyek végső soron környezetünkről szólnak, fejlesztik a szókincset, a „mondatokban való beszélés” képességét és a tudást. Számítástechnika szakkör A számítástechnika és informatika fontos szerepet játszik az ismeretterjesztés terén. Az ismeretterjesztő CD-ROM-ok használata (környezetünk élővilágát bemutató lemezek) és a világháló segítségével összegyűjthető ismeretek lényeges szerepet töltenek be a tájékozottság növelésében, a környezettudatos szemléletmód kialakításában. Iskolai sportkör A mindennapos testnevelést a közoktatásról szóló törvény is előírja. A testmozgás az egészséges életmód, a jó közérzet, a megfelelő erőnlét biztosítása szempontjából is fontos, de a szabad levegőn végzett sporttevékenység az állóképességet, edzettséget is növeli. A játék, a kirándulás a természet szépségeire is segít ráirányítani a figyelmet. Könyvtári foglalkozások Az iskolai könyvtár a tájékozódás, az olvasóvá nevelés, az ismeretterjesztés elengedhetetlenül fontos bázisa. A könyvtárkezelési foglalkozások során tanulóink megismerik a könyvek csoportosításának lehetőségeit, megtalálásuk formáit, kölcsönzésük folyamatát. Ezek a kompetenciák hozzásegítik őket ahhoz, hogy új ismereteket szerezzenek környezetükről, fejlődjön

70


Pedagógiai Program

szókincsük, lássák, hogy a rend, rendezettség az élet minden területén fontos. A tiszta környezetben, szépen elrendezett könyvek látványa maga is esztétikai élményt nyújt. A csendes, halk beszéd a koncentrálás, beszédfigyelem fejlesztését is szolgálja. MultiCenter A TechnoLab lehetővé teszi a tanuló számára, hogy új dogokat tanuljon meg és fedezzen fel a természettudományok tárgyköréből, egy dinamikus és kihívásokkal teli környezetben. Az EcoLog meteorológiai állomás lehetőséget biztosít a környező világ feltételeinek megismerésére. Ez a számítógéppel támogatott interaktív elektronikai oktatórendszer mind műszaki, mind pedagógiai szempontból csúcstechnológiát képvisel A MulitScience/Tech és modulok célja: a környezetbarát energiaforrások és a természettudományok egy részének népszerű tudományos bemutatása, látványos és mindenki számára követhető módon. Egyéb szervezett tevékenységek Környezeti tevékenység

Időtartam

Jeles napok Papírgyűjtési akciók Iskolaudvar takarítása, rendezése Tanulmányi kirándulás Múzeumlátogatás Elem, gombakkumulátor szelektált gyűjtése Erdei iskola, nyári tábor Iskolai projektek (berendezések javítása, növényültetés és ápolás, tantermek festése, ajándéktárgyak készítése…)

naptár szerint Folyamatosan Folyamatosan a tanév utolsó hetén munkaterv szerint Folyamatosan beosztás szerint megbeszélés, munkaterv szerint

Erdei iskolai programok szervezése Az erdei iskola a szorgalmi időszakban megvalósuló, a tananyag egy részét feldolgozó, vagy elmélyítő, általában projekt típusú oktatásra épülő tanulásszervezési forma. A projekt típusú oktatás meghatározó jellemzője a kooperatív, interaktív tanulási technika, melynek középpontjában valamilyen valóságos probléma, megoldandó feladat áll. A projekt végére a tanulócsoporttól olyan tárgyi, vagy szellemi produktumot várunk el, mely a lehető legszélesebb vonatkozásban tárja fel az adott témát. Értelemszerűen tehát ebben az oktatási formában a hagyományos, ismeret centrikus tanulásszervezéssel ellentétben nincsenek készen kapott igazságok. A problémák konkrét és egyedi voltából következik, hogy azokat nem elvont szinten közelítjük meg, hanem igazi kihívásokra keresünk valóságos választ.

71


Pedagógiai Program

Az erdei iskola kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus egészséges életvezetési képességek fejlesztése és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció. Erdei iskolai programok a működtető Önkormányzat által fenntartott helyszínen (Bernecebaráti) valósulnak meg. A szükséges kiegészítő anyagi fedezetet pályázatok útján, esetlegesen alapítványi támogatásból igyekszünk biztosítani. Ezek hiányában szülői hozzájárulás szükséges. Egyedi szervezésű erdei iskolai programok csak a szülők vállalása és anyagi fedezete alapján szerveződhetnek. Nyári táborok A táborozásokat a működtető Önkormányzat által fenntartott táborokban, valamint a pedagógusok által egyénileg szervezett táborokban valósítjuk meg. A táborok finanszírozása az erdei iskolai programok finanszírozásával azonos. A nyári szünidőben a szülői igényeknek megfelelően részben az iskolában, részben pedig a kerület napközis táborában ügyeletet, illetve táboroztatást szervezünk, biztosítunk.

72


Pedagógiai Program

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az egyén szocializációjának része. Ennek a folyamatnak az eredményeként válik a tanuló az iskolai közösség, később a társadalom hasznos tagjává. A közösségfejlesztéshez elengedhetetlenül fontos, hogy a tanulók társas kapcsolatai az érték- és kultúraközvetítés folyamatában a közösség kialakításáig fejlődjenek. A pedagógusnak biztosítania kell, hogy a tanulók tevékenységére jellemző legyen a tanulási kedv. A tanuló azonosuljon a kapott, vállalt feladatokkal, a tanulócsoport legyen célratörő, együttműködő, baráti stílus, egymás iránti figyelem, tapintat, kölcsönös alkalmazkodás jellemezze őket. A tanulókban fejlessze a tervező, vezető, szervező, ellenőrző, értékelő képességeket, alakítsa ki a felelősi rendszert, hogy mindenki gyakorolhasson mindenféle szerepet. Ezzel a tanulók képet kapnak saját képességeikről, kipróbálhatják azokat, megismerkedhetnek a munka világával. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei: tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, diák-önkormányzati munka, szabadidős tevékenységek. Mind a négy terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy tevékenyen hozzájárulnak: az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához, véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend), a másság elfogadásához, az együtt érző magatartás kialakulásához, a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. Ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, hiszen megjelenésükkel, viselkedésükkel, beszédstílusukkal, társas kapcsolataikkal mindannyian példaként állnak a diákok előtt. A közösséggé érés és az egyén személyiségfejlődése nem spontán folyamat, tudatos beavatkozásra és irányításra van szükség ezek pozitív alakulásához. 73


Pedagógiai Program

a.) A kisiskoláskorra a társas kapcsolatok dinamikussága és labilitása jellemző. Kevés a tartós kötödés, a külsődleges tényezők szerepe igen nagy (pl. egy utcában laknak, egymás mellett ülnek…). A felnőttek, a pedagógusok értékítélete számukra irányadó. b.) A felsőbb évfolyamokon tanulóknál erősödnek és stabilizálódnak a kapcsolatok. A tudatosabb társválasztást, népszerűséget az azonos érdekek, a közös tevékenység és a személyiség erkölcsi tulajdonságai biztosítják.

Feladatok: A tanulók ismerjék meg és alkalmazzák a társadalmi érintkezés normáit, a hon és népismeret segítse elő harmonikus kapcsolat kialakításukat a természeti és társadalmi környezettel, realizálódjon a nemzet- és kisebbség kép. A tanulók ismerjék meg nemzeti kultúránkat, értékeinket, kapcsolódjanak be környezetük értékeinek megóvásába, gyarapításába, legyenek nyitottak más népek, népcsoportok értékeire, becsüljék meg ezeket. A tanulók legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsüljék meg ezeket. Tartsák be a házirend előírásait. Az iskola törekedjen arra, hogy közvetlenül vegyen részt az iskolák közötti és a nemzetközi kapcsolatokban. A tanulók törekedjenek a természet és a társadalom közötti harmonikus kapcsolat kialakítására, szerezzenek tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok kezelése és megoldása terén. Fejlődjön ki a tanulókban a közösségi- társadalmi élet iránti érdeklődés. Szerezzenek ismereteket a kommunikációs kultúráról, és alkalmazzák azokat. Az iskolának az új információs környezetben eligazodó és azt kritikai módon használó fiatalokat kell nevelnie. Legyen önálló véleményük. Fejlődjön a betegek és sérültek iránti elfogadó és segítőkész magatartásuk. Alakuljon ki bennük egészségmegőrző és óvó attitűd. Egyénre szabott tanulási folyamat kialakítása.

74


Pedagógiai Program

A kommunikációs kultúra középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények és érvek kifejtésének, értelmezésének megvédésének a képességei álljanak. Egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások kialakítása a tanulók aktív részvételével. Az egyén és a társadalom közötti kapcsolat alakításának színterei Iskolai közösségek megszervezése a tanulók életkora szerint és nevelő irányítása mellett, a tanulói önkormányzat megszervezése, működtetése. Osztály szintű közösség megszervezése. Tanóra: adott tantárgyakhoz kötődő felelősi rendszer. A közösség viselkedési normáinak, erkölcsi tevékenységi rendszerének gyakorlása. Közösségi feladatok végzése az iskolában iskolai ünnepélyeken és rendezvényeken.

Magatartásformák gyakorlása iskolában, szervezett keretek között, az iskolán kívül, a családban, barátok és idegenek között, vetélkedőkön, tanulmányi versenyeken, nemzetközi projektekben. Közösségfejlesztés az iskola hagyományrendszerében Tanulóink részére a családon kívüli egyik legfontosabb szocializációs szintér az iskolai közösség. Ennek jelentősége, és a tanult szerepek az életkorral változnak, de mindenképpen alapját kell, hogy képezzék a felnőttkor társadalmi szerepeiben való megfelelésnek. A nevelés hatékonysága megkívánja a csoportokon belül elfoglalt egyéni pozíciók ismeretét és tudatos felhasználását a nevelés folyamatában, ezért az osztályfőnökök rendszeresen végeznek csoportdinamikai felméréseket. Rendkívül fontos, hogy a csoporton belül centrális helyzetű tanulók fogadják el és segítsék peremhelyzetű társaikat. Ez a fajta iskolai közösségeken belüli szereptanulás alapozza meg a felnőttkorban a mássághoz és fogyatékossághoz való viszonyát az egyénnek. A tolerancia készség demokratikus országok állampolgárai számára természetes életeszmének kell lenni.

75


Pedagógiai Program

Nagy gondot fordítunk arra, hogy iskolánk tanulói megismerjék, tiszteljék mindazt, ami életünkben, mint hagyomány van jelen. A hagyomány ápolásának és teremtésének széles teret biztosítunk. Ünnepeinket, rendezvényeinket az éves munkatervünkben előírtak szerint iskolai, vagy osztályszinten szervezzük meg. Ünnepeink Nemzeti ünnepeinket iskolánk díszítésével, gyermek közeli, érzelmi telítettségű színes műsorral ünnepeljük. Hagyomány, hogy a felső osztályos tanulóinkat az ünnepek alkalmából egy egy történelmi emlékhelyre visszük el és megemlékezésünket itt tartjuk. Az emlékhelyeken elhelyezzük az emlékezés virágait. Ünnepélyeinken öltözködésben is kifejeződik tanulóink ünnephez méltó magatartása. Mikulás Tanulóink részére tanáraink ünnepet szerveznek, ilyenkor a tanulók osztálykeretben megajándékozzák egymást. A kisebb tanulóink körében megjelenő Mikulás és kísérete néhány értékelő szó kíséretében apróbb ajándékokat osztogat. Karácsony A téli szünet előtti utolsó munkanapon minden osztályban fenyőfát állítunk. Az általános iskolában kisebb műsorral, egymás megajándékozásával ünnepelnek tanulóink. A szakiskolában a tanulók maguk szervezik meg a karácsonyi délutánt. Farsang, Vidám jelmezversennyel, tánccal egybekötött délutánon szórakoznak tanulóink családtagok, barátok meghívásával. Anyák napja Osztálykeretben tanulóink műsorral, virággal köszöntik a meghívott édesanyákat, nagymamákat. Megemlékezések Osztálykeretben történő előadások, műsorok, projektek megvalósításával. Tanulmányi munkával kapcsolatos hagyományok Fontosnak tartjuk, hogy új tanulóink és szüleik megismerjék iskolánkat, az elvárásokat, szokásokat. Lehetőséget teremtünk előzetesen megismerni az iskola munkáját, eltölteni néhány

76


Pedagógiai Program

órát, vagy egy napot is iskolánkban. Ezt szolgálva a beiskolázás előtt nyílt napot szervezünk, tanévkezdéskor tanévnyitó ünnepséget tartunk, szülők jelenlétét engedélyezzük az első tanítási napon, s a 9. évfolyamos tanulók számára két hetes közösségépítő tréninget szervezünk. Szalagavató és ballagás Végzős szakiskolásainkat ünnepélyes szalagfeltűzéssel köszöntjük, részükre szalagavató ünnepséget szervezünk. Tanulmányaik befejeztével ballagási ünnepségen búcsúztatjuk őket. Tanulmányi- és sportversenyek Tanulóink háziversenyeken mérettetik meg magukat. A háziversenyek legjobbjai kerületi, budapesti és országos versenyeken vesznek részt. Kirándulások Évenként legalább egy alkalommal valamennyi korosztály számára tanulmányi kirándulást szervezünk. Tantestületünk körében hagyomány az évet záró júniusi kirándulás.  Az anyagi fedezetet igénylő programok bonyolítását igyekszünk pályázatokból fedezni, szükség esetén támogatást kérünk az iskola alapítványától. A szervezés előtt azonban minden esetben felmérjük a szülők anyagi lehetőségét, hiszen a programok megvalósítása elsősorban önköltségi alapon történik.

77


Pedagógiai Program

A pedagógusok intézményi feladatai A pedagógusok intézményben végzett feladatait számos tényező határozza meg:  az iskola szakmai alapdokumentuma szerinti feladatellátás,  a feladatellátás törvényi szabályozásai (előírt szakképzettség, továbbképzés, munkaidő, kötelességek, felelősség - és hatáskörök…)  az intézményi szabályzatok (SZMSZ, közalkalmazotti szabályzat…)  az intézményi dokumentumok (tantárgyfelosztás, helyi tanterv, munkaköri leírás…)  a vezető intézkedései, utasításai. A felsorolásból jól látszik, hogy a pedagógusok munkavégzését, feladatait egyrészt külső, megváltoztathatatlan feltételek, másrészt az intézmény működéséből adódó belső döntések határozzák meg. A pedagógusok feladatai: a) tanórák, egyéb foglalkozások megtartása, b) tanulók felügyelete, c) tanügyi dokumentációk vezetése, d) több szintű tájékoztatás (pedagógus, nevelőtestület, iskolavezetés, szülő, gyermekvédelem, gyakorlati képzőhely…), e) döntési folyamatokban való részvétel, f) továbbképzésben való részvétel, g) az iskolai képviselete. A pedagógusok munkavégzésének szabályait, eljárásrendjét alapvetően az intézményi SZMSZ és az egyénre szabott munkaköri leírás adja. Az osztályfőnöki munka tartalma Az osztályfőnöki munka legalapvetőbb célja az adott osztályközösség életének, munkájának szervezése, irányítása, s azon belül az osztályközösséget alkotó tanulók egyéni életének, munkájának irányítása. Legfontosabb feladata az adott osztályközösség és tagjainak tekintetében a nevelési célkitűzések megvalósítása az osztályfőnöki órák, a közösségi programok szervezésén, vezetésén, illetve a szükséges intézkedések, dokumentációk vezetésén keresztül.

78


Pedagógiai Program

Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek Kiemelt figyelmet igénylő tanulónak minősül az, aki:  különleges bánásmódot igénylő 1.

sajátos nevelési igényű,

2.

beilleszkedési, tanulási, magatartási problémával küzdő,

3.

kiemelten tehetséges tanuló

 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanuló. Ezen tanulók iskolai nevelésében, oktatásában figyelembe vesszük a sajátos nevelési szükségleteket, a tanulási nehézségeket, a személyiségbeli hiányosságokat, a szociális hátrányokat, vagy éppen a kimagasló egyéni képességeket. Mindehhez igazítjuk az iskolai alapellátás és kiegészítő szolgáltatások rendjét, határozzuk meg a pedagógiai célokat, feladatokat, tartalmakat, eszközöket és eljárásokat. A sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók különleges bánásmódnak megfelelő ellátását a szakértői bizottságok szakvéleménye alapján. biztosítjuk 1. A sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos tevékenységek A sajátos nevelési igény jelenti: a. a tanuló életkori sajátosságainak részleges vagy teljes körű módosulását, b. a tanuláshoz szükséges képességek kialakulásának sajátos útját, fejlődésének eltérő ütemét, lassúbb ütemű és eltérő szintű fejleszthetőségét. Ezek figyelembevételével a sajátos nevelési igényű tanulókat az egyéni sajátosságaikhoz, lehetőségeikhez és speciális szükségleteikhez alkalmazkodva kell tanítani az alábbi alapelvek mentén: A követelmények teljesítéséhez hosszabb idősávokat, időkereteket kell biztosítani, alternatív megoldásokat kell alkalmazni. Az előírt minimális teljesítményekhez a sérülésnek megfelelő tartalmakat kell kialakítani. A rászoruló tanulókat elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésük alapján kell értékelni. A személyiségfejlesztés során fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs terápiás célú egyéni ellátást kell biztosítani.

79


Pedagógiai Program

Az oktatást a speciális igényekhez adaptált helyi tantervek, szakmai programok szerint kell szervezni. A szakmai vizsgákon - szükség esetén - speciális vizsgafeltételeket kell biztosítani. A speciális foglalkozásokat megfelelő végzettségű szakemberekkel (gyógypedgógus, terapeuta, konduktor, pszichológus...) kell ellátni. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének, oktatásának alapdokumentuma a NAT a sajátos nevelési igényű tanulók oktatására vonatkozó irányelvek figyelembevételével Az irányelveket az integráltan nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók esetében is érvényesíteni kell A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció Olyan nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló pedagógiai tevékenység, amely lehetővé teszi a rászoruló tanulók, vagy csoportok igényétől függő speciális pedagógiai - esetenként egészségügyi – eljárások, módszerek, eszközök, terápiák alkalmazását, s amely folyamatban a legfontosabb az intézményhasználók (tanuló, szülő, iskola dolgozói) elfogadó és befogadó attitűdje. A habilitációs feladatok értelmezése A habilitáció tág értelemben A nevelés rendszerének összehangolása és módosítása a fogyatékosság által módosult személyiség-összetevők korrigálására, kompenzálására. A célok elérésének biztosítéka a terápiás feladatok megvalósítására felkészült szakember, valamint a speciális szükségletet szolgáló eszközrendszer. Ezen többletszolgáltatások együttesen jellemzik a gyógypedagógiai nevelést. A habilitáció szűkebb értelemben A habilitációt szolgáló fejlesztő programok egymásra épülő szintjei a nevelés rendszerében. Személyiségfejlesztés, habilitáció, rehabilitáció 1. Bevezető és kezdő szakasz A bevezető és kezdő szakaszban (1.-4. évfolyam) a habilitáció, rehabilitáció kiemelt célja a megismerő képesség, az emlékezet, a figyelem fejlesztése az észlelés-képalkotás folyamatain keresztül, a cselekvésszabályozás belső feltételeinek folyamatos kialakítása, fejlesztése, a beszéd formai és tartalmi oldalának megerősítése.

80


Pedagógiai Program

A gondolkodási képességek fejlesztése Fejlesztési feladat a pontos érzékelés kialakítása: tárgyak, személyek, jelenségek felismerése, megnevezése, felsorolása. Összehasonlítás: tárgyak, tárgyképek tulajdonság szerinti összehasonlítása (szín, alak-forma, nagyság, mozgás, mennyiség) a feltárt lényeges tulajdonság alapján, a hasonló és megkülönböztető jegyek több szempontú összehasonlítása. Differenciálás: tárgyak, személyek, jelenségek, mennyiségek csoportosítása a jellemzők alapján, a jellemző jegyek említésével, megkülönböztetés a minőség és mennyiség alapján, rendezés pl. nagyság, szín, színárnyalat, mozgás szerint. A gondolkodási funkciók fejlesztése nem nélkülözheti az emlékezet, a figyelem, a koncentráció folyamatos fejlesztését. Az emlékezet személyek, tárgyak, szimbólumok megjegyzése, felsorolása, egymásutánisága, szekvenciák megjegyzése, cselekedetekre, cselekvésre, történésre visszaemlékezés, tárgyakhoz, személyekhez kapcsolódó tevékenység felidézése stb. Figyelem: egyszerű, majd bonyolultabb utasítások végrehajtása, meghatározott cselekvés elvégzése, gyors reagálás az utasításokra, többféle mozgás vagy cselekvés végrehajtása egymás után, összpontosítás a feladatra, céltudatos feladat végzés, próbálgatás, önellenőrzés. A motoros képességek fejlesztése A motoros képességek fejlesztésének célja és feladata a testvázlat kiépítése, a különböző testhelyzetek tudatos érzékelése, változtatása, a testrészek mozgatása különböző testhelyzetekben, a saját testhez viszonyított irány és térbeli helyzet felismerése stb. Finommozgás fejlesztése, vizuomotoros koordináció kialakítása; nagymozgások lendületes végzése, egyensúlygyakorlatok, ügyességi gyakorlatok stb. Mozgás: kivitelezés, tempó, erősség, ritmus szerint. Tér- és időbeli tájékozódási képesség alakítása Térbeli hely és helyzet felismerése, megnevezése: fent, lent, elöl, hátul, középen stb. Térbeli helyzetek megfogalmazása - relációs szókincs fejlesztése. Időbeli tájékozódás: történésekre, cselekvésekre visszaemlékezni – időpont (mikor); időköz (mettől meddig), az idő ritmusa, a természet ritmusa, ritmikusan ismétlődő állapotok megfigyelése stb.

81


Pedagógiai Program

Kommunikációs képességek fejlesztése A beszédindíték, a beszédkedv fokozása, ösztönzés a kommunikációra. A beszéd technikai részének fejlesztése beszédmintával, gyakorlatokkal, mint a tagolt beszéd, a helyes légzés, a toldalékok pontos, tiszta ejtése, a szünettartás. A fonetikus hallás fejlesztése a beszédhelyzethez alkalmazkodó hangerő, hanglejtés, beszédtempó és ritmus megtanításával, gyakorlásával. A szókincs gyarapítása, aktivizálása. A tanult ismeretkörhöz kapcsolódó szógyűjtés, a kifejezések a fogalmak beépítése a tanuló aktív szókincsébe. 2. Az alapozó és fejlesztő szakasz Az alapozó és fejlesztő szakaszban (5-8. évfolyam) a bevezető és kezdő pedagógiai szakaszban felsorolt korrekciós területek és feladatok ismétlődnek, de tartalomban, mennyiségben követik a tanulók életkori sajátosságait, a tanulók fejlettségét, az elvárható tudást. A felsoroltakon túl a habilitáció, a rehabilitáció kiemelt területe és feladata: a gondolkodási képességek, kommunikációs képességek fejlesztése. A gondolkodási képességek fejlesztése Feladat: az újonnan szerzett és a már meglévő ismeretek közötti kapcsolat kialakítása, a lényeges - megegyező és eltérő - jegyek kiemelése, összehasonlítások, eltérések, különbségek megfogalmazása, differenciálása, a relációkban való gondolkodás. A verbális szint megerősítése, gyakorlása feladatokon, műveleteken, feladat- és műveletrendszerekben (az általános, a különös, a fölé-, mellérendeltség, egyidejűség, a szempontváltás, a megfelelő gyűjtőfogalomba való besorolás stb.). Tanulási képességek fejlesztése Feladat: a szándékos tanulás, az önálló, a meghatározott célra irányuló tanulás kialakítása, az önálló tanulási módszerek, technikák gyakorlása, az önellenőrzés formái, a koncentráció, a tanulás idején zavaró ingerek kiszűrése, a kudarc, a nehézség leküzdése, újrakezdés, próbálgatás, ismétlés stb. Kommunikációs képességek fejlesztése Feladat: az összefüggő beszéd megerősítése, javítása sokféle kommunikációs helyzetben, valóságos nyelvi készségek kialakítása konkrét tanulási folyamatban, a nyelvi megnyilatkozások tartalmi – formai alakítása, gyakorlati információközlések szóban, írásban, szövegelemzés az

82


Pedagógiai Program

olvasottak alapján, szövegalkotás szóban, írásban, grammatikai gyakorlatok, a helyesírási hibák elemzése, ok feltárás (hiányos szabályismeret, a gyakorlás, az automatizáltság hiánya, beszédhiba következménye), az okokra irányuló fejlesztő feladatrendszer stb. A társadalmi beilleszkedés érdekében elsődleges feladat a társas kapcsolatok fejlesztése, a konfliktuskerülő és feloldó magatartás erősítése, felkészítés a családi szerepekre, az önálló életvezetésre. A szabályok, normák elfogadása is hozzátartozik a korrektív célú fejlesztéshez. A kognitív képességek fejlesztésében a verbális szint megerősítése kerül előtérbe, a műveletek, feladatmegoldások menetének értelmezése, a szabályok alkalmazása analóg feladatokra, ok – okozati összefüggések keresése, a rendszerezési, a kommunikációs képesség fejlesztése, a történelmi időben való tájékozódó képesség megerősítése. Törekvés a kulturális, szociális hátrányok felszámolására, a kortárscsoportba történő visszavezetésére, beilleszkedésre. 3. A megszilárdító szakasz A megszilárdító pedagógiai szakaszban a korrekciós területek és feladatok továbbra is ismétlődnek. A tartalmi és mennyiségi jegyek szintén az életkori sajátosságokhoz, a tanulók fejlettségi szintjéhez és elvárható tudásához igazodnak. A habilitáció, a rehabilitáció kiemelt területe és feladata: a tanulási képességek fejlesztése a sikeres szakmai vizsga letétele érdekében. A habilitációs, rehabilitációs program és a helyi tanterv viszonya Gyógypedagógiai intézmény esetén: egymásra épülés figyelhető meg. A nevelési-oktatási intézmény a sérülés specifikus egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátás köré szerveződik.

Az intézmény pedagógiai programja Az intézmény helyi tanterve makro- és mikrostruktúrája Habilitációs, rehabilitációs program, cselekvési tervek

Fejlesztési stratégia és pedagógiai diagnosztizálás

83


Pedagógiai Program Pedagógus tevékenysége

I. Állapot szint

Tudásszint A képességek fejlettségi szintje Taníthatóság Fejleszthetőség

II. Fejlesztő program alkalmazása

Egyéni, kiscsoportos fejlesztés Fejlesztés differenciált osztálymunkában Fejlesztés tanórán és tanórán kívül A fejlődés üteme, iránya, a fejlesztés eredményessége, motivációk változása, az alkalmazott tartalmak, módszerek, eszközök hatékonysága, a rendelkezésre álló idő szerepe. Az eredmények összevetése a korábbi teljesítményekkel. Szükséges módosítások számbavétele, rövid és hosszú távú célok megtervezése, tartalom, módszer, eszköz hozzárendelése, tennivalók az egyéni, a tanórán és tanórán kívüli fejlesztésben, együttműködés más szakemberekkel, partnerekkel

III. Eredmények mérése

IV. A nevelési folyamat további lépéseinek tervezése

Diagnosztizáló feladatsorok összeállítása, megfigyelési szempontsor egyeztetése, Évfolyamonként egységesítése, intézményi mérőbankban való elhelyezése Éves fejlesztési program készítése (tanévet átölelő→ tantárgyanként) Tanulói fejlesztés ütemezése havonként, koncentráltan az aktuális képzési tartalommal

Feljegyzés, összegző elemzés készítése, kiemelten: - tehetséggondozás - felzárkóztatás területei

A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai A testi-, érzékszervi-, értelmi-, beszéd –és egyéb fogyatékosságból, az autizmusból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása. A meglevő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében. A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. A szükséges speciális eszközök elfogadása és használatuk megtanítása. Az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése. A fejlesztés rövidtávú céljait minden esetben a fejleszthetőséget megfogalmazó gyógypedagógiai, orvosi, pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára kell építeni. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők A fogyatékosság típusa, súlyossága. A fogyatékosság kialakulásának, diagnosztizálásának és speciális ellátás megkezdésének ideje. 84


Pedagógiai Program

A tanuló: o életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei, o képességei, kialakult készségei, o kognitív funkciói, meglevő ismeretei, o a társadalmi integráció kívánalmai: lehetséges egyéni életút, továbbtanulás. pályaválasztás, életvitel. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységek stratégiai eljárásai:



diagnosztika (folyamatdiagnosztika)



célképzés (intenciós munkatevékenység)



tervezés (a célok ismeretében-folyamatterv)



terápiás gyakorlati tevékenység



ellenőrzés-értékelés (a fejlesztőpedagógiai tevékenység eredményessége)

A hatékony fejlesztőmunka alapja a pontos és részletes diagnosztika. Az iskolai (belső) pedagógiai diagnosztika alapját képezhetik a szakértői és rehabilitációs bizottságok, valamint a nevelési tanácsadók szakvéleményei. A státusz (jelen állapot vizsgálata) a gyakorlati munka számára rendkívül fontos. A gyógypedagógus végzettségétől, szakvégzettségétől, illetve a terápiás gyakorlatától függően jogosult a pedagógiai kompetencia határain belül maradó teszteket és vizsgálóeljárásokat használni A pedagógiai jelenállapot általában évente kétszer kerül rögzítésre. Egy részletesebb véleményt készítünk a tanév elején. Félévkor rögzítjük a fejlődés folyamán fontosnak tartott információkat, valamint a tanév vége egy átfogóbb jellemzéssel záródhat. Az eredményes pedagógiai diagnózis előfeltételei Szakmai kompetencia (az adott szaktárgyban, az ismeretek, jártasságok, készségek és képességek fejlődési szintjeinek ismerete). Didaktikai kompetencia (sokoldalú módszertani felkészültség). Pszichológiai ismeretek (a tananyag közvetítésének útjairól, a tanuló fejlődési sajátosságai). A pedagógiai - pszichológiai diagnosztika ismerete, alkalmazni tudása. Ismeretek a tanulási nehézségek lehetséges okairól (belső és külső feltételek az okok tekintetében). A státuszvizsgálat főbb szempontjai A gyermek személyi adatai (név, születési idő, életkor a státusz felvételekor).

85


Pedagógiai Program

Rövid esetismertetés (megismerhető anamnézis, szakvélemények adatai, diagnózis, javasolt terápiás tevékenység). Magatartás és viselkedés (pár szavas jellemzés, illetve a feladattudat, megértés, és feladattartás fejlettségi szintje-orientáció). Beszédfejlődés illetve aktuális beszédstátusz o

általános tartalmi szint (beszédpercepció, beszédprodukció)

o

szókincs, nyelvi fejlettség

o

a beszéd alaki szintje

Mozgásfejlődés, illetve mozgásfejlettség rögzítése o

testséma

o

lateralitás /preferált kéz, láb, szem /

o

nagymozgások / izomtónus, mozgás koordináció/

o

finommozgás /eszköz nélküli és tárggyal végzett oppozíciókban/

Szenzomotoros koordináció Rajzvizsgálatok o

Goodenough, Bender (A, B) családrajz, elvarázsolt család rajza

o

szabadrajz, tematikus rajz egy rövid szövegértésnél, vagy témáról

A megismerési funkciók sajátosságai o

figyelem

o

észlelés

o

emlékezet

o

gondolkodás (a megsegítés, rávezetés módjai )

o

képzelet, kreativitás

A tanulási területek főbb vetületei o o

az olvasás technikai szintje, szövegértés matematikai mennyiségfogalom, számfogalom, relációk, műveletek, matematikai transzformációk

o

szaktárgyi vonatkozások

A személyiség egyéb fontos meghatározó jegyei. Önkiszolgálás, szociabilitás, iskolai- társas-szociális helyzet. Egyéb felvett standardizált, vagy más jellegű tesztek eredménye, kiértékelése. A státusz végén meghatározzuk a fejlesztendő területeket. A gyermek pozitív, jól funkcionáló képességei, amikre a terápiát alapozzuk.

86


Pedagógiai Program

A terápiás tervezés irányultsága, a terápia kiválasztásának szempontjai A terápiát meghatározó tényezők:  diagnózis szakvélemény tükrében,  a tanuló pedagógiai státusza, az esetleges pedagógiai diagnózis,  a tanuló pszichés felkészültségi szintje, személyisége,  a pedagógiai tervezés folyamán felállított célrendszer,  a gyógypedagógus módszertani felkészültsége, terápiás gyakorlata,  a gyógypedagógiai tevékenység tárgyi feltételrendszere. A tervezés és a terápia irányultságának főbb megjelenési formái Feladatorientált fejlesztés Feladatmegoldások sorozatán keresztül valósul meg a fejlesztő folyamat. Módszeresen tervezett terápiás lehetőség, melyben a fejlesztendő tünetre, tünet együttesre fókuszál a tevékenység. Hatékonysága jól mérhető, a kompetenciaérzés növekedésén keresztül pozitívan befolyásolja a személyiségfejlődést is. (pl: Frostig, Delacato a részképesség gyengeségekre irányuló területek, diszlexia, diszkalkulia egyes terápiás lehetőségei) A tanuló spontaneitásából kiinduló fejlesztés A tanuló által választott tevékenység belülről történő alakítása nyomán valósul meg. Ezek az úgynevezett nondirektív terápiák. A hazai gyakorlatban ilyen pl. az AYRESterápia. A feladatot és a személyes élményt egy szituációba integráló fejlesztés A feladatok kialakításánál nem csupán a sérült területek kerülnek reflektorfénybe, hanem komplex személyiségfejlesztés, esetlegesen tehetséggondozás is megvalósulhat (művészeti terápiák). Az egyéni fejlesztési terv elkészítésénél elsődleges szempont az integratív folyamatok fejlődésének figyelembevétele, mivel ez a magasabb pszichikus funkciók előfeltétele. A terápiás tevékenység értékelése Az egyéni habilitációs és rehabilitációs célú tevékenység folyamán ugyanúgy nagy szükség van a folyamatok értékelésére, mint az osztálytermi munkában. A minőségi munka előfeltétele a korrekt értékelés, majd ennek tükrében a hibák, a „máshogyanok” feltárásának a lehetősége. A folyamat végén általában értékeljük: a fejlesztési folyamat hatékonyságát (státuszokat összevethetjük), a fejlesztési célok helyességét, megvalósulását, 87


Pedagógiai Program

a fejlesztési folyamat részelemeit, a módszereket, az eszközöket, a tanulóval foglalkozó pedagógusok team - munkáját, a szülő elvárása és elégedettsége is nagyon fontos szempont. A fejlesztésben résztvevő szakemberek kompetenciái: fejlesztési programok összeállítása, rászoruló tanulók egyéni, kiscsoportos fejlesztése, osztályközösségben történő megsegítése, az integrált oktatásban való közreműködés;  a pedagógiai diagnózis értelmezése,  javaslattétel a megfelelő környezet kialakítására, az alkalmazandó módszerekre, segédeszközökre,  fejlesztő tevékenységek tervezése, a megvalósulás utáni konzultáció,  fejlesztő foglalkozások tartása, fejlesztési dokumentációk készítése, vezetése. 2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló: a) életkorához képest alulteljesít, b) társas kapcsolataiban, közösségbe való beilleszkedésében problémás, c) tanulási-, magatartásszabályozási hiányosságokkal rendelkezik, d) személyiségfejlődésében sajátos tendenciákat mutat.

88


Pedagógiai Program

Konkrét tüneti kategóriák: hiperaktivitás (a „folyton nyüzsgő gyerek”), figyelemzavar (a figyelem szórtsága, felületessége), érzelmi zavarok (agresszivitás, szorongás), súlyos, a tanuló életét markánsan korlátozó, a családot megterhelő és pedagógiai módszerekkel nem megoldható állapotok (szelektív mutizmus, kényszerbetegségek, iskolafóbia, autisztikus zavar), krónikus testi betegségek (cukorbeteg, asztmás stb.), többszörös zavarok (a fentiek együttesen való jelentkezése). A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók részére fejlesztõ foglalkozásokat tartunk, mely foglalkozások mindenkor az egyéni képességekhez igazodnak, figyelembe véve a testi-lelki állapotban rejlő nevelést nehezítő tényezőket, az életkori sajátosságokat, a módosult pszichés funkciókat. Az egyéni, vagy mikro-csoportos fejlesztő foglalkozásokat szakképzett gyógypedagógusok, terapeuták végzik. A fejlesztő foglalkozásokon túlmenően fontosnak tartjuk, hogy segítsük a tanulók és pedagógusok egyéni kapcsolatainak kialakítását, a családok nevelési gondjainak megoldását. 3. A tehetség, képesség kibontakoztató tevékenységek Intézményünk nevelő – oktató - fejlesztő tevékenységének az alapja a pozitív értékek egyedi megkeresése, kibontakoztatása, amely bázisul szolgál a többi képesség fejlesztéséhez. Fejlesztő munkánk területei között prevenció, korrekció (reedukáció), rehabilitáció, tehetséggondozás egyaránt megtalálható. Pedagógusaink és gyógypedagógusaink egyaránt vallják, hogy mindenkiben rejlik tehetség, így fejlesztő munkánk elsődleges célja ennek felfedezése és gondozása. Pedagógiai elvünket több kutatás is alátámasztja:  1921-ben L. M. Terman “vonáselmélete” alapján a tehetséget egy stabil vonásnak tekinti és a kimagasló intelligenciával azonosítja. Kutatása végén azonban a követéses vizsgálatokból kiderült, hogy nem a legintelligensebb egyénekből lettek a legnagyobb alkotók, így munkánkat alapvetően a tanulók személyi kompetenciáinak fejlesztése határozza meg.  Torrance (1969) kutatásai viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy a tehetséges gyermekek, mintegy 70 %-a kimarad a tehetséggondozásból, ha csupán intelligenciatesztekkel történik a kiválasztásuk.  Dr. Czeizel Endre szerint a tehetség négy fontos összetevő középpontjában áll. 89


Pedagógiai Program

Ezek az egyénben lévő belső faktorok azonban hatással vannak a külső faktorokra is: 

család,



iskola,



környezet,



társadalom.

Tehát a tehetség és a képességek kibontakoztatásához nélkülözhetetlen a támogató környezet. Iskolánk igyekszik ezt a segítő mikroklímát megteremteni, mind az ép intellektusú, mind a tanulásban és értelmileg akadályozott tanulóink számára. A tehetség, képesség kibontakoztatás lehetőségei A tanuló egyéni képességeihez igazodó oktatásszervezési formák megválasztása. A tehetség kibontakoztatását elősegítő egyéb foglalkozások szervezése. Az iskolai és iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön való részvétel biztosítása. Az iskola létesítmények (könyvtár, multicenter, tornaterem), eszközök használatának biztosítása. Önmegvalósítási tevékenységek (honlap szerkesztés segítése, tanórai egységek vezetése, pályázati anyagok elkészítése…) végzésének biztosítása. 4. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos tevékenységek Fogalom definíciók 1. Hátrányos helyzetű az a tanuló, akit a jegyző védelembe vett szociális helyzete, családi körülményei miatt. 2. Halmozottan hátrányos helyzetű az a tanuló, aki hátrányos helyzetű, a törvényes felügyeletét ellátó szülője legfeljebb az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, továbbá a tartós nevelésbe vett tanuló. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek: szociális hátrányokkal küzdő fiatalok feltérképezése, bűnmegelőzési programok szervezése, szenvedélybetegségek megelőzéséről felvilágosító előadások tartása, pályaorientációs tevékenységek kínálása, intézményi szolgáltatások teljes körű biztosítása, szülők nevelési gondjainak segítése fórumok szervezésével, családlátogatás, tudatosan szervezett szabadidős programok szervezése, 90


Pedagógiai Program

felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről, pályázati lehetőségek figyelése, azokban való részvétel segítése, megfelelő kapcsolattartás az önkormányzattal a gyors segélyek intézése miatt. Hátránykompenzálás (konkrét egyénre szóló feladatok) személyiség motiválás, kommunikációs készségek fejlesztése, tanulási képességek fejlesztése, egészségvédelmi és szociális prevenció, viselkedéskultúra fejlesztése, önismeret, önnevelés fejlesztése, praktikus kreativitás fejlesztése, szociális készségek fejlesztése. az erkölcsi tartás fejlesztése. 5. A feladatok szervezése  20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 138.§ (1-2) - A nemzeti köznevelési törvény 6. sz. melléklete meghatározza az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitáció tanórák szervezésére fordítható heti foglalkozási időkeretet. Az időkeret meghatározásánál különbséget kell tennünk a szegregált és az integrált osztályban  20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 138.§ (5) - A habilitációs és rehabilitációs foglalkozások időkeretének legfeljebb 50%-a (felső tagozat), illetve 75%-a (középfokú oktatás) a sajátos nevelési igényű tanulók tehetséggondozására, felzárkóztatására is fordítható.

91


Pedagógiai Program

 Nkt. 27.§ (5-6) A tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok heti időkerete terhére differenciált fejlesztést kell szervezni: 1-3 fős csoportban a tehetségkibontakoztatásra, a hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók felzárkóztatására, 1-4. évfolyam az eredményes felkészítésre. egyénileg heti alkalommal az 1-4. évfolyamon szükség esetén az eredményes felkészítéshez, a tanulmányi követelmények 2, vagy több alkalommal történő nem teljesítése esetén. 6. A feladatok dokumentálása A fejlesztési feladatok dokumentálása: egyéni fejlesztési terv készítése (fejlesztési célok, feladatok, tartalmak, tevékenységek, követelmények, fejlesztési eredmények megjelenítése) egyéni fejlődési lap vezetése (integráltan oktatható sajátos nevelési igényű tanulók egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozásainak rögzítése) A tehetség kibontakoztató foglalkozások dokumentálása csoportnapló vezetése

92


Pedagógiai Program

A tanulási esélyegyenlőség megteremtése A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy a számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolának a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit: kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása az 1-8. évfolyamon, folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a kulcskompetenciák bővítése az iskolázás további szakaszában, a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén, a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása, a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül, adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása, egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzésiértékelési eljárások alkalmazása. o Tanórai differenciálás heterogén csoportban Ez a terület - a sikeres integráció egyik feltételeként - az egyéni fejlődési különbségeknek, szükségleteknek megfelelő fejlesztés módszereit tartalmazza. o Kooperatív tanulás A kooperatív tanulás alapelvei az együttnevelés szempontjából lehetőséget adnak a legfontosabb kompetenciák fejlesztésére. o Tevékenységközpontú pedagógia A cél olyan módszertani és tanulásszervezési eljárások megismertetése, amelyek a hatékony együttnevelést szolgálják. o Multikulturális tartalmak, interkulturális nevelés Ez a fejlesztés a pedagógusok saját önismeretének, önreflexiós készségeinek megerősítésére, a társadalmi előítéletek tudatosítására, azok csökkentésének lehetséges stratégiáira vonatkozó ismeretek bővítésére, az iskolai kultúra és környezet átalakítására irányul - a tanulók egyenlő lehetőségeinek és aktív részvételének biztosítása érdekében. o Hatékony tanuló megismerési technikák és patronáló rendszerek 93


Pedagógiai Program

A cél a pedagógiai kompetencia erősítése a tanuló megismerési módszerek kreatív alkalmazásában - a pedagógiai megfigyelés, dokumentumelemzés, interjútechnikák és kérdőíves eljárások területén. Ezáltal lehetővé válik, hogy a pedagógusok mélyebben, és egyúttal előítélet mentesebben ismerjék meg a gyermekek viselkedését meghatározó tényezőket, valamint a tanulókra ható közvetlen környezeti jellemzőket. o Árnyalt tanulóértékelés a gyakorlatban A tanulóértékelés a fejlesztő értékelés szemléletét és tevékenységrendszerét, a pedagógiai gyakorlatba való beépítés lehetőségeit, a szülőkkel való sikeres kommunikáció módszereit foglalja magában. o Projektpedagógia A cél a projektpedagógia elméletének és gyakorlatának felhasználása, a kulcskompetenciák és személyiségjellemzők fejlesztése a projekt munkáknak heterogén csoportban történő megszervezése és lebonyolítása érdekében. o Drámapedagógia Felkészít egyes dramatikus módszerek és technikák alkalmazására az együttnevelés érdekében. A differenciált tanulásszervezés legfontosabb szempontjai Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása. Elvárás, hogy az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére. Az oktatási folyamat alkalmazza a kooperatív tanulás technikáit, formáit. Lényeges, hogy az iskolai tanítás - tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportoktatásban, a tanulók páros, részben és teljesen egyéni, individualizált oktatásában) a tanulók tevékenységei, önállósága, kezdeményezései, problémamegoldásai, alkotóképessége előtérbe kerüljön. A tanulásszervezés egyik fő elve: a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben. 94


Pedagógiai Program

A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében. Sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása nélkül nem valósíthatók meg a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyermekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelésének, oktatásának feladatai. A differenciált nevelés – oktatás színterei  egyéni fejlesztés kétszemélyes környezetben,  egyéni fejlesztés osztálykeretben, kéttanáros óravezetéssel,  kiscsoportos foglalkozás.

95


Pedagógiai Program

A tanulók részvétele az intézményi döntési folyamatokban A tanulók a velük kapcsolatos döntések meghozatalának folyamatában a törvény adta keretek között vesznek részt attól függően, hogy az iskola valamennyi tanulóját érintő döntésről, vagy csak egy-egy tanulóra vonatkozó döntésről van szó.

1.

A törvény az egyes intézményi döntések meghozatala előtt véleményezési jogot biztosít a tanulók számára, mely jogot a tanulók a diákönkormányzati üléseken, a legitimációs eljárásokon keresztül gyakorolhatják.  intézményi dokumentumok (SZMSZ, Házirend)) elkészítése, elfogadása

2.

Az egyes tanulókat érintő döntések kapcsán az iskola jegyzőkönyvet készít, határozatot hoz, melyről az érintett tanulót és szülőjét írásban tájékoztatja.

3.

A döntés ellen a tanuló, vagy a szülő fellebbezhet, s kérheti a döntéssel kapcsolatos kivizsgálást.  tanulói jogviszony létesítése, megszüntetése, felmentések, fegyelmi ügyek…  magatartás, szorgalom és tantárgyi értékelés, minősítés (csak abban az esetben, ha a pedagógiai programban szabályozottaktól eltérő módon történik) a) Másodfokú döntést a fenntartó nevében a kormánybiztos hozhat:

a kérelmet elutasíthatja,

a döntést megváltoztathatja, vagy megsemmisítheti.

 érdeksérelem b) Érdeksérelem kivizsgálására 3 tagú (SZMK tag és nevelőtestületi tag) bizottság állítható fel, mely

a kérelmet elutasíthatja,

a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasíthatja,

a döntést megsemmisítheti.

c) Bírósági felülvizsgálat kérhető. d) Törvényességi ellenőrzés kezdeményezhető. 4. Az intézmény döntése jogerős, ha:

a törvényi határidőn belül nem nyújtottak be kérelmet,

a kérelem beadásáról lemondtak.

96


Pedagógiai Program

A gyermek, ifjúság- és családvédelemmel kapcsolatos feladatok Nevelési tevékenységünk kiemelt figyelemmel végzett területe a gyermek- és ifjúságvédelmi feladat ellátása, amihez tartalmában szükségszerűen társul a családvédelem is. Ez a tevékenység átfogja egész nevelő – oktató munkánkat és kiterjed az iskolában együtt- töltött időn túlra is. Munkánkban törekszünk a prevenciós jelleg erősítésére, a veszélyeztető körülmények feltárására. Ennek érdekében gyermek-és ifjúságvédelmi felelőst alkalmazunk, együttműködünk a nevelési tanácsadóval, a gyermekjóléti szolgálattal, a családsegítő szolgálattal, a polgármesteri hivatallal, gyermekorvossal, és a gyermekvédelem szerveivel, szervezeteivel. Kiemelten foglalkozunk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóinkkal a rászorultság szerint (a kisebbséghez tartozó, életmódbeli változtatást igénylők, a család nélkül nevelődő állami gondozásban élők, a szorgalmi időben a családtól távol élő kollégista tanulók) Célunk: Felkutatni és segíteni azokat a tanulóinkat, akiknek a fejlődése valamilyen okból veszélyeztetett. Biztosítani a gyermeket megillető jogokat.. Segítséget nyújtani a gyermekek egészséges fejlődéséhez szükséges megfelelő életkörülmények és nevelési feltételek megteremtéséhez. Feladataink: A tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése; rendszeres ellátása az iskolaorvosi szolgálaton, szakorvosi ellátáson keresztül, a segédeszközök hozzáférhetőségének megteremtésével. A család nevelő funkciójának erősítése az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosításával, a családi nevelés hiányosságainak pótlása, illetve korrigálása. A tanulók családjának szociális és anyagi helyzetének megfelelő támogatása. Gyors és hatékony intézkedés a gyermeket veszélyeztető helyzetben. Segítségnyújtás a tartalmas szabadidő eltöltéshez (szervezéssel, anyagi erőforrások megteremtésével). A gyermek és fiatal pszichikus fejlődését gátló tényezők feloldása. Káros szokások kialakulásának megelőzése; drog és alkohol prevenció, illetőleg a már kialakult szenvedélyek megszüntetése.

97


Pedagógiai Program

Az intézményhasználók együttműködésének formái Az iskola, mint oktató-nevelő intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanuló érdeklődésére épít, s figyelembe veszi a szülői érdekeket. Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség koordinált aktív együttműködése. Ezen együttműködés alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség, feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás. A szülők részéről a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el: aktív részvételt az iskolai rendezvényeken, ötletnyújtást az előadások témáihoz, őszinte véleménynyilvánítást, együttműködő magatartást, a nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását, a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését, érdeklődő-segítő hozzáállást, szponzori segítségnyújtást. Pedagógusaink a tanulók helyes neveléséhez a következő segítségnyújtási formákat kínálja: Szülők tájékoztatása  az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az iskolai eseményekről, programokról, a szülők bekapcsolódásának lehetőségeiről,  a tanulók, osztályközösségek tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról,  az intézmény mérési-értékelési rendszeréről, az elért eredményekről,  az adott év beiskolázási eljárásrendjéről. A szülők "továbbképzése" a gyermeknevelés, a sikeres tanulási folyamat, az egészséges életmód terén  a pedagógusokkal történő konzultációval,  a gyermekvédelmi felelőssel, az iskolapszichológussal és az egészségügyi szolgálat dolgozóival történő esetmegbeszélésekkel,  meghívott szakemberek tájékoztatóival.

98


Pedagógiai Program

Pályaválasztási tanácsadás. Családlátogatások; a családi háttér megismerése, ismeretgyűjtés a gyermek fejlesztése érdekében. Közös kirándulások, szabadidős programok szervezése. Az együttműködés formái:  nyílt napok szervezése,  szülői értekezletek, SZMK értekezlet összehívása,  iskolai rendezvényekre, programokra való meghívás,  intézményi honlap működtetése,  üzenő füzetet, ellenőrző könyv alkalmazása,  szóbeli tájékoztatás. A tanulók részére az alábbi együttműködési formákat biztosítjuk:  tanévnyitó, tanévzáró ünnepség,  tájékoztató megbeszélések,  osztályfőnöki órák,  személyes megbeszélések,  DÖK- ülések,  intézményi honlap működtetése. Az együttműködésekben a legintenzívebb kapcsolattartók: az intézményvezető, és/vagy a helyettese, az osztályfőnökök, a gyermekvédelmi felelős és iskolapszichológus, DÖK vezető tanár. Az együttműködések rendjét; a gyakoriságot, a jogosultságokat, lehetőségeket az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata és Házirendje határozza meg.

Az iskolai mérés, értékelés rendszere 99


Pedagógiai Program

Az ellenőrzési rendszerünk az adott tantárgyhoz, tanulmányi munkához kapcsolódó ismeretek, tevékenységek és képességek fejlődésének ellenőrzését öleli fel. A tanulók mérésének, értékelésének egységes alapelvei, jellemzői az intézmény pedagógiai programjára épül, folyamatos és motiváló hatású, a tanuló állapotának megfelelően differenciált, konkrét és az egész személyiséget figyelve működő, a személyiség alakulására, az attitűd fejlődésére irányul, pontosan feltárja a pozitívumokat, és hiányosságokat a tanulási képességek területén, megoldási módokat ad a javításra, a szóbeli és írásbeli értékelés, ellenőrzés komplex egységet alkot, esetenként más tevékenységi formákat preferál, a diagnosztizálás és ennek dokumentálása. a tanítás – tanulás egész folyamatát végig kíséri. Az iskolai beszámoltatás formái és rendje Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérése, illetve az ezzel szorosan összefüggő értékelés az alábbi funkciókat fedi le: diagnosztikus, prognosztikus, korrekciós funkció: helyzetfelmérés a csoport és az egyén tanulási folyamatának tervezéséhez, formatív, fejlesztő, szabályozó funkció: a tanuló tanulási folyamatához, annak korrekciójához nyújt segítséget, szummatív funkció, megerősítés, visszacsatolás, szelekció: egy-egy tanítási-tanulási periódus végén regisztrálja az eredményeket. A céltól függően a beszámoltatás különböző formái különböző mértékben hangsúlyosak a tanulók tudásának értékelésében. a) Amennyiben a cél a diagnosztizáló, vagy szummatív funkció, az eredményeket nem számítjuk bele a tanuló tudásának értékelési folyamatába. Ezekben az esetekben a cél: - helyzetfeltárás a tanulási folyamat tervezéséhez,

100


Pedagógiai Program

- eredmények regisztrálása egy-egy tanítási-tanulási periódus végén, s a további lépések meghatározása ezek tükrében. Mivel ezekkel elsősorban alapkészségeket kívánunk mérni (olvasás és szövegértés, írás, számolás) és vizsgálni, így ezek formája írásos beszámoló. b) Ha a cél annak mérése, hogy milyen mértékben sajátított el a tanuló egy-egy tananyagrészt, tantervi követelményt, beszámítjuk a tanuló tudásának értékelési folyamatába az elért eredményt. Ezek formája írásbeli és szóbeli beszámoló. Az értékelés viszonyítási körét figyelembe véve az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérése során a kritériumra orientáltság, vagyis az iskola tantervi követelményeihez viszonyított teljesítmény mérése az irányadó. Értékeljük a tantervi követelmények figyelembevételével a tanuló önmagához mért fejlődését, az ismeretek elsajátítása, a képesség, a készség minőségi gyarapodása terén az iskolai követelményeken túlmutató tudást. További alapelveink: Objektivitás és megbízhatóság. Folyamatosság. Változatos mérési és értékelési formák érvényesülése. A fejlesztő, ösztönző jelleg érvényesülése. Jutalom maga a sikeres tevékenység. Az értékelés köre: a pedagógus értékelje az egyént, a közösséget, az egyén értékelje önmagát, a közösség tagjai egymást. A feladatok – az ismereteken túl – mérjék a tanuló önállóságát, tevékenységének szintjét, attitűdjét, viszonyulását, munkatempóját, írásbeli munkája külalakját, feladat megértési képességét. A mérőeszköz csak a tanuló által megismert, elsajátított munkaszokásokat és eszközhasználatot kérje számon, a tanulók által ismert, begyakorlott algoritmusokat, feladat megoldási módozatokat, piktogramokat tartalmazza Minden tanuló fejlettségének megfelelően kapjon segítséget, manipulációs, képi eszközt a feladatmegoldáshoz.

101


Pedagógiai Program

Írásbeli számonkérés Az írásbeli számonkérés a tanulók tudásának mérésére szolgáló leggyakoribb mérési eljárás, mellyel a tanár ellenőrzi a tanulók elméleti és gyakorlati felkészültségét, feladatmegoldásban való jártasságát, problémamegoldó képességét. Az írásbeli beszámoltatás leggyakoribb formái: írásbeli feleletek a napi elméleti anyagból (valamennyi tantárgyban), teszt, feladatlap nyílt- és zártvégű válaszokkal, nyelvtani tesztek idegen nyelvből, évfolyamfelmérések, évfolyam ellenőrző dolgozatok, témazáró dolgozatok minden tantárgyból, amelyek komplex módon ötvözhetik a teszt, az esszé, a feladatmegoldás jelleget. fogalmazások, írásbeli gyűjtőmunkák, házi feladat, kiselőadások, tablókészítés, szódolgozat, szómagyarázat idegen nyelvből, Az írásbeli beszámoltatás rendje, korlátai: A pedagógusok határozzák meg az írásbeli beszámoltatásokra vonatkozó eljárásokat az iskolai ajánlásokkal, követelményekkel egyeztetve, figyelembe véve, hogy: egymás után következő napokon nem lehet tananyagrészt összegző írásbeli számonkérés, a hét első napján ne legyen tananyagrészt összegző írásbeli számonkérés, tananyagrészt összegző írásbeli számonkérés alól nem kérhet tanulő felmentést 1-2 napos hiányzásra hivatkozva. Szóbeli számonkérés Szóbeli számonkéréskor a tanulók az elsajátított tananyag tartalmáról: összefüggő felelet, kiselőadás versmondás, „kérdezz-felelek” beszámoltatás formájában adnak számot.

102


Pedagógiai Program

A számonkérések szerepe és súlya a tanulók tudásának értékelésében: A beszámoltatás formáját a számon kért ismeret, illetve a tanuló együttesen határozzák meg. Ezért nem teszünk különbséget a különböző számonkérési módok súlya, szerepe között. Egységesen értékeljük tehát az elsajátított ismeretanyag minőségét, mennyiségét, a képességek, készségek minőségi és mennyiségi gyarapodását: észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodási műveletek (analízis, szintézis…), grafomotoros képességek, gondolkodási képességek (feladatmegoldó, ítéletalkotás…), kommunikációs képességek: beszédképesség, beszédértés-képesség, írásképesség, olvasási képesség, önértékelési képesség.

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei A házi feladatok funkciója A házi feladatok adásának legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása. A házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: A házi feladatokat differenciáltan kell megadni, igazodva a tanulók egyéni képességeihez. A házi feladatokat úgy kell meghatározni, hogy azok lehetővé tegyék a tananyag megértését, elmélyítését, ugyanakkor a jobb képességű tanulóknál a kreativitást, a gondolkodási és logikai képességek fejlesztését. A házi feladatok adásánál ügyelni kell arra, hogy a megoldására fordítandó napi, illetve heti időmennyiség ne haladja meg a napközis és tanulószobai foglalkozások során a tanulásra fordított időkeretet, valamint ne menjen a tanítási napok közti és hétvégi pihenés rovására.

103


Pedagógiai Program

A házi feladatok adásának szabályai: Az 1-4. évfolyamon a tanulók hétvégére, valamint a tanítási szünetek idejére kaphatnak házi feladatot. Az 5-8. évfolyamon, valamint a szakiskolai évfolyamokon a tanulók a szokásos egyik óráról a másikra elvégezendő feladatokat kaphatják. A délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen elosztott tanórák és egyéb foglakozások szervezése esetén, a működés jellegéből adódóan a napi feladatokat tanulóink az iskolában elvégzik, otthoni felkészülésre nincs szükség. Az iskola gyakorlásra alkalmas feladatokat adhat, melyet a tanulók önkéntesen végezhetnek el. A tanulók mérési, értékelési rendszere Módszer

bemeneti kompetencia mérés formatív és szummatív tantárgyi mérés

felmérés, teszt felmérés, szóbeli felelet, témazáró dolgozat felmérés, témazáró dolgozat motorikus próbák

év végi szummatív mérés tanulók fizikai állapotának mérése tanulók plusz munkáinak mérése szintvizsga folyamatdiagnosztika PAC mérés országos kompetencia mérés

Tervezett időpont szeptember folyamatos

Dokumentáció munkaterv, mérőlapok pedagógiai program

május

munkaterv, mérőlapok

október, május

munkaterv, teljesítménytáblázat

tabló, beszámoló, előadás… törvényi szabályozás, illetve kamarai utasítás szerint fejlesztő nevelés – oktatás során értelmileg akadályozott tanulók oktatásában felmérés, május központi mérőlap teszt

Értékelés

osztályzat, szöveges minősítés, egyszerű minősítés

Feladat

FIT jelentés

Az értékelések alkalmazott formái A tanulók konkrét – évfolyamonkénti, státuszonkénti – értékelésének módozatait „ A tanulók teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája” táblázatok tartalmazzák. Az egységes értékelési rendszeren túlmenően a pedagógusoknak lehetőségük van a változatosabb, árnyaltabb értékelési módszerek használatára is a kötetlen szöveges minősítések alkalmazásával. Az egyes tanulók tantárgyi, magatartási és szorgalmi értékelése, minősítése az osztályfőnök és az osztályban tanító pedagógusok közös döntése alapján történik az osztályozó értekezleteken. 104


Pedagógiai Program

Értékelési formák: O (érdemjegy / osztályzat) tantárgyi értékelés

magatartás értékelése

szorgalom értékelése

5 (jeles)

5 (példás)

5 (példás)

4 (jó)

4 (jó)

4 (jó)

3 (közepes)

3 (változó)

3 (változó)

2 (elégséges)

2 (rossz)

2 (hanyag)

1 (elégtelen) SZM (szöveges minősítés): - kiválóan teljesített - jól teljesített - megfelelően teljesített - felzárkóztatásra szorul EM (egyszerű minősítés) - jól megfelelt - megfelelt - gyengén megfelelt - felzárkóztatásra szorul A magatartás és szorgalom értékelésének tartalmi szabályozása Magatartás A magatartás értékelési fokozatai a tanuló életkori sajátosságaihoz, képességeihez igazodva fejezik ki a tanuló iskolai közösséghez, annak tagjaihoz való viszonyát. Példás A közösség tagjaival szemben tisztelettudóan viselkedik iskolán belül és kívül. Munkavégzése fegyelmezett, pontos, megbízható. Társas kapcsolataiban betartja a közösségi normákat, együttműködő, segítőkész. Az iskola házirendjét betartja. Magatartására vonatkozó elmarasztaló bejegyzése nincs. Igazolatlanul nem hiányzik. Jó A közösség tagjaival szemben tisztelettudóan viselkedik iskolán belül és kívül. Munkavégzés során általában fegyelmezett, pontos, megbízható. 105


Pedagógiai Program

Társas kapcsolataiban általában betartja a közösségi normákat, segítőkész. Az iskola házirendjét betartja. Magatartásra vonatkozó elmarasztaló bejegyzése szaktanári figyelmeztetésnél nem súlyosabb. Igazolatlanul nem hiányzik. Változó A közösség tagjaival szemben többször nem viselkedik megfelelően, annak figyelmeztetéseit végrehajtja, és igyekszik azokat betartani. A munkavégzést többször zavarja viselkedésével, munkája pontatlan. Társas kapcsolataiban nem tartja be a közösségi normákat, nem segítőkész. Az iskola házirendjét többször tudatosan megszegi. Magatartásra vonatkozó elmarasztaló bejegyzése osztályfőnöki intőnél nem súlyosabb. Igazolatlanul kevés napot hiányzik. Rossz A közösség tagjaival szemben tiszteletlenül viselkedik, a figyelmeztetések ellenére magatartásán nem változtat. A munkavégzést rendszeresen zavarja a viselkedésével. Társas kapcsolataiban nem tartja be a közösségi normákat, nem segítőkész. Az iskola házirendjét többször tudatosan megszegi. Magatartásra vonatkozó elmarasztaló bejegyzése osztályfőnöki megrovásnál magasabb. Szorgalom A szorgalom minősítésének fokozatai, a tanuló életkori sajátosságaihoz, képességeihez igazodva fejezik ki a tanuláshoz való viszonyt. Példás Munkájára rendszeresen készül, feladatait hiánytalanul elkészíti. Munkavégzésében aktív, érdeklődő, önálló, pontos, megbízható. Önként vállal az osztályközösség és a saját fejlődését segítő feladatokat. Az iskolai és iskolán kívüli programokon önként vesz részt. Felszerelése, környezete rendezett. Jó Munkájára általában készül, feladatait általában elvégzi. Munkavégzésében általában aktív, érdeklődő, önálló, pontos, megbízható. Tanári kérésre vállal az osztályközösség és a saját fejlődését segítő feladatokat. 106


Pedagógiai Program

Az iskolai és iskolán kívüli programokban részt vesz. Felszerelése, környezete általában rendezett. Változó Munkájára nem rendszeresen készül, feladatait hiányosan készíti el. Munkavégzésében kevésbé aktív, érdeklődő, önálló, pontos, megbízható. Csak rábeszélésre, néha végez önálló feladatot. Az iskolai és iskolán kívüli programokban csak néha vesz részt. Felszerelése, környezete többször rendezetlen. Hanyag Munkájára nem készül, feladatait rendszeresen nem végzi el. Munkavégzésében nem aktív, nem önálló és érdeklődő, nem pontos, nem megbízható. Önálló feladatot nem végez. Az iskolai és iskolán kívüli programokban nem vesz részt. Felszerelése, környezete rendezetlen.

Az értékelésekkel kapcsolatos alapelvek: Az értékelés személyre szóló legyen, fejlesztő, ösztönző jelleggel érvényesüljön, folyamatosan történjen, a tanuláshoz való viszonyt, a tudás megszerzésének igényét tükrözze, a házirend, az iskolai elvárások, normák elfogadását, betartását fejezze ki, a tanuló önmagához mért, egyéni fejlődését fejezze ki. a munkavégzés során nyújtott többletet is egye figyelembe. Az értékelés regisztrálása az iskolai dokumentumokban az első évfolyamtól a második évfolyam félévéig.  szöveges értékelés egyéni értékelőlapon a második évfolyam félévétől  érdemjeggyel történő értékelés év közben osztálynaplóban, ellenőrzőben, év végén bizonyítványban és törzslapon. A szülők tájékoztatása a tanulók eredményeiről - szóban: szülői értekezleteken, egyéni beszélgetések alkalmával, – írásban::üzenő - és tájékoztató füzetben, ellenőrzőben, bizonyítványban. 107


Pedagógiai Program

108


Pedagógiai Program

A tanulók továbbhaladásának feltételei A magasabb évfolyamba lépés feltételei Általános iskola A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az adott évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket teljesítette legalább elégséges szinten. Az alapfokú oktatásból a középfokú oktatásba történő továbbhaladás feltételei a 8. évfolyamra előírt tanulmányi követelmények teljesítése, a középfokú felvételi eljárásban való részvétel: - jelentkezési lap beadása, - egészségügyi alkalmasság igazolása, - intézményvezetői határozat a tanulói felvételről, - beiratkozás. Szakiskola A tanuló a szakiskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az adott évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket teljesítette legalább elégséges szinten és megfelelt a gyakorlati oktatásra vonatkozó törvényi előírásoknak (nyári szakmai gyakorlat teljesítése…) Az egyes tantárgyak minimum követelményeit, illetve a továbbhaladás részletes feltételeit, „az iskola helyi tantervei” tartalmazzák. A magasabb évfolyamba lépésről az osztályozó értekezleten a nevelőtestület dönt az elért tanulmányi eredmények ismeretében. A tanulmányok alatti vizsgák lehetőségei Javítóvizsgát kell tennie annak: aki valamely tantárgy minimum követelményeit nem teljesített. (max. 3 tantárgy), aki a szintvizsga követelményeit nem teljesítette. Javítóvizsgát tehet az a tanuló: aki, önhibáján kívül mulasztotta el az osztályozó vizsgát. Osztályozó vizsgát kell tennie annak; aki a tanulmányi követelményeket egy tanévnél rövidebb idő alatt teljesítheti, aki tankötelezettségét magántanulóként teljesíti.

109


Pedagógiai Program

Osztályozó vizsgát tehet az a tanuló: aki a törvényben meghatározott időnél többet mulasztott, de a nevelőtestület engedélyezi az osztályozó vizsga letételét. Pótló vizsgát tehet az a tanuló: aki a vizsgáról önhibáján kívül elkésik, nem jelenik meg, aki a vizsgáról neki fel nem róható körülmények miatt távozik, aki a szintvizsgán önhibáján kívül nem vesz részt. Különbözeti vizsga szervezhető: tanuló más intézményből történő átvételekor. (eltérő tananyag, óraszám…) Független vizsgabizottság előtt lefolytatott vizsga tanuló, szülő kérésére szervezhető félévi és év végi osztályzat megállapításához. A vizsgák szervezése: - A vizsgák szervezésért az intézményvezető, független bizottság előtt lefolytatott vizsgáért a kormányhivatal, a szintvizsgák szervezéséért a gazdasági kamara felel. - A vizsgákat 3 tagú bizottság előtt kell letenni, a vizsgákról jegyzőkönyvet kell készíteni. A vizsgákkal kapcsolatos további szabályokat a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 66-73§-a tartalmazza. - Javítóvizsga minden év augusztus 15-31. közötti időszakban szervezhető. - Osztályozó vizsga, különbözeti vizsga a tanév során bármikor szervezhető. Az osztályozó vizsga tárgyait, feltételeit a Házirend tartalmazza. Különbözeti vizsga az adott tantárgyra vonatkozóan szervezhető - A vizsgákon a tanulókat a helyi tantervben megjelölt értékelési formákkal értékeljük.  Az első évfolyamon a tanuló csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való távolléte, hiányzása miatt nem tudta teljesíteni.  Ha az első évfolyamra felvett tanulót mentesítették az értékelés és a minősítés alól, az első évfolyamot előkészítő évfolyamként végzi és fejezi be. Előkészítő évfolyamra a tanuló csak egy tanéven keresztül jár.  Amennyiben a szükséges szakértői vélemények alapján a gyermek részére egyéni továbbhaladás engedélyezett, szükséges meghatározni, hogy melyik tárgyból melyik évfolyam utolsó napjáig kell a tanulónak utolérnie a többieket. Az egyéni továbbhaladás legkésőbb a negyedik évfolyam végéig tarthat.

110


Pedagógiai Program

 A további évfolyamokon az évfolyamismétlésre kötelezés csak a jogszabályi előírások szerint lehetséges. Az évfolyamismétlésre utalás lehetőségei: A tanuló az év végén 3-nál több tantárgyból ért el elégtelen osztályzatot. A tanuló 20 óránál többet hiányzott igazolatlanul. A tanuló teljesítménye év végén nem minősíthető. (hiányzás, vizsgán való nem megjelenés…) A tanuló fegyelmi határozat alapján szüneteltette tanulmányait.  Évfolyamismétlésre szülő kérésére is van lehetőség a tanulmányok alatt legfeljebb egy alkalommal. Az évismétlést az intézmény vezetője engedélyezi.  A tanulók tantárgyi felmentést, így minősítés alóli mentességet kaphatnak a szakértői bizottságok szakvéleménye alapján, ha azt egyéni adottságaik, fogyatékosságuk, sajátos helyzetük indokolttá teszi  A tanuló - igazgatói engedéllyel - az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti.  A magasabb évfolyamba lépés követelményeit magántanulóként is (szakképző évfolyamon a gyakorlati oktatás kivételével) lehet teljesíteni. A továbbhaladás feltétele ebben az esetben a sikeres osztályozó vizsga letétele.

111


Pedagógiai Program

A tankönyvek, segédletek kiválasztásának elvei A közoktatási törvény a nevelőtestületek hatáskörébe utalta a miniszter által hivatalosan tankönyvnek nyilvántartott, iskolában használt tankönyvek kiválasztását. A tankönyvválasztást a nevelőtestület évenként felülvizsgálja, s ez alapján hoz döntést a következő évre vonatkozó tankönyvrendeléssel kapcsolatban. A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatjuk azokról a tankönyvekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, illetve az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. A tankönyvek kiválasztásának elvei, szempontjai: Szakmai kidolgozottság, didaktikai kimunkáltság jellemezze. A feladatok nyújtsanak lehetőséget a differenciálásra. A tankönyv tartalmában feleljen meg az iskola helyi tantervének, legyen motiváló hatású, változatos, vonzó, szép kivitelezésű, időtálló, több éven át használható. A tankönyv tartalmában, ábravilágában, illusztrálásában igazodjon a tanuló szükségleteihez, életkori sajátosságaihoz. Az egyes tantárgyak tankönyvei egymásra épüljenek, a tankönyvekhez lehetőség szerint tartozzon munkafüzet is. A tankönyvek áttekinthetőek, jól olvashatóak legyenek, nyelvezetük ne legyen bonyolult, nehezen érthető a tanulók számára. Az alaptankönyvekhez tartozzon feladatlap, vagy munkalap a megerősítés, gyakorlás, a tanuló önálló munkáltatása, a tudás ellenőrzése végett. A szakiskolai évfolyamokon a szakmai programokban javasolt tankönyvek szükség szerint saját készítésű munkafüzetekkel, jegyzetekkel egészüljenek ki. A tankönyvek kiválasztásánál figyelni kell a normatív keret, illetve az esetleges támogatási keretének betartására, valamint mérlegelni kell a tankönyvcsomag árát és súlyát a családok esetleges szűkös anyagi helyzete, valamint a csomag kilogrammban mért (törvényi szabályozás) súlya miatt. Abban a tantárgyban, ahol nincs tankönyv, tankönyvpótló jegyzetet készítünk.

112


Pedagógiai Program

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke Az intézmény a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 2. sz melléklete, illetve a szakképesítések szakmai-és vizsgakövetelményeinek eszköz-és felszerelés jegyzéke szerint biztosítja feladatellátáshoz a kötelező eszközöket és felszereléseket. Az eszközök listáját a helyi tantervek tartalmazzák. Az állományban lévő eszközöket és felszereléseket az intézmény egészére vonatkoztatva használjuk.

Záró rendelkezés Jelen pedagógiai program az igazgató jóváhagyásával, a 2013/2014. tanévtől válik érvényessé a következő kötelező felülvizsgálat, illetve a szükséges kiegészítések, módosítások időpontjáig. Ezzel egyidejűleg az előző pedagógiai program hatályát veszti. Budapest, 2013. március 27.

Zádoryné Leiner Erika igazgató

113


Pedagógiai Program

114


Pedagógiai Program

III. Helyi tantervek (óratervek)

115


Pedagógiai Program

Általános iskolai helyi tantervek Az általános iskolai helyi tantervek készítésének dokumentumai 130/1995. (X. 26.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 5/2006 (VII. 24.) OKM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 51/2012. (XII.21. EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 2/2005 (III. 1.) OM rendelet a Sajátos Nevelési Igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos Nevelési Igényű tanulók oktatásának irányelve kiadásáról 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról Az általános iskolai nevelés – oktatásban finanszírozott óra/időkeretek Az éves óraszámok 36 héttel számolva kerültek meghatározásra.

SNI – 1-4. évfolyam (tanulásban és értelmileg akadályozott) Felhasználható órakeret Tanulók heti kötelező óraszáma Eü. és ped. célú hab., rehab. tanórai foglalkozás heti óraszáma Tanulók heti óraszáma Tanulók éves óraszáma Osztályok heti időkerete Osztályok éves időkerete Egyéb foglalkozásra, csoportbontásra felhasználható heti időkeret Egyéb foglalkozásra, csoportbontásra felhasználható heti időkeret

1. évfolyam 25

2. évfolyam 25

3. évfolyam 25

4. évfolyam 27

3

3

3

3

28 1008

28 1008

28 1008

30 1080

52

52

52

55

1872

1872

1872

1980

27

27

27

28

972

972

972

1008

116


Pedagógiai Program

SNI – 1-4. évfolyam (beszédfogyatékos) Felhasználható órakeret Tanulók heti kötelező óraszáma Eü. és ped. célú hab., rehab. tanórai foglalkozás heti óraszáma Tanulók heti óraszáma Tanulók éves óraszáma Osztályok heti időkerete Osztályok éves időkerete Egyéb foglalkozásra, csoportbontásra felhasználható heti időkeret Egyéb foglalkozásra, csoportbontásra felhasználható heti időkeret

1. évfolyam 25

2. évfolyam 25

3. évfolyam 25

4. évfolyam 27

8

8

8

8

33 1188

33 1188

33 1188

35 1260

52

52

52

55

1872

1872

1872

1980

27

27

27

28

972

972

972

1008

5. évfolyam 28

6. évfolyam 28

7. évfolyam 31

8. évfolyam 31

3

3

4

4

31 1116

31 1116

35 1260

35 1260

51

51

56

56

1836

1836

2016

2016

23

23

25

25

828

828

900

900

SNI – 5-8. évfolyam (tanulásban és értelmileg akadályozott) Felhasználható órakeret Tanulók heti kötelező óraszáma Eü. és ped. célú hab., rehab. tanórai foglalkozás heti óraszáma Tanulók heti óraszáma Tanulók éves óraszáma Osztályok heti időkerete Osztályok éves időkerete Egyéb foglalkozásra, csoportbontásra felhasználható heti időkeret Egyéb foglalkozásra, csoportbontásra felhasználható heti időkeret SNI - fejlesztő nevelés-oktatás Felhasználható órakeret

Óraszám

Heti óraszám

20/ csoport

Éves órakeret

720/csoport

117


Pedagógiai Program

Tantárgyi rendszer és óraszámok ép intellektusú tanulók számára (1-4. évfolyam) 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

1. évfolyam 7

2. évfolyam 7

3. évfolyam 6

Idegen nyelv

4. évfolyam 6 2

Matematika

4

4

4

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének – zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Heti kötelező óraszám

25

25

25

27

Éves kötelező óraszám

900

900

900

972

1

1

tantárgy

Választható

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv

1

Környezetismeret

1

Informatika Tánc és mozgás

1

118

1

1

1

1

1


Pedagógiai Program

A tanulók teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája ép intellektusú tanulók esetén (1 – 4. évfolyam) 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben

Tantárgyak

2. évfolyam 1. évfolyam 1. félév 2. félév

3. 4. évfolyam évfolyam

Magatartás

SZM

SZM

O

O

O

Szorgalom

SZM

SZM

O

O

O

Magyar nyelv és irodalom

SZM

SZM

O

O

O

EM

EM

Idegen nyelv Matematika

SZM

SZM

O

O

O

Erkölcstan

SZM

SZM

EM

EM

EM

Környezetismeret

SZM

SZM

O

O

O

Ének – zene

SZM

SZM

O

O

O

Vizuális kultúra

SZM

SZM

O

O

O

Életvitel és gyakorlat

SZM

SZM

O

O

O


SZM

SZM

O

O

O

EM

O

EM

EM

Informatika Tánc és mozgás

O

SZM

osztályzat

SZM (szöveges minősítés): - kiválóan teljesített - jól teljesített - megfelelően teljesített - felzárkóztatásra szorul EM

(egyszerű minősítés) - jól megfelelt - megfelelt - gyengén megfelelt - felzárkóztatásra szorul 119

SZM

EM


Pedagógiai Program

Tantárgyi rendszer és óraszámok tanulásban akadályozott tanulók számára (2-4. évfolyam) 2013/2014-es tanévtől kifutó rendszerben

2. évfolyam 7

3. évfolyam 7

4. évfolyam 7

Matematika

4

4

4

Informatika

-

1

1

Környezetismeret

2

2

2

Ének – zene – tánc

1

1

1

Rajz és kézművesség

2

1

1

Osztályfőnöki

-

-

1

Életvitel és gyakorlati ismeretek

1

1

2,5


5

3

3

Heti kötelező óraszám:

22

20

22,5


792

720

810

1

1

1


Választható tantárgy

Néphagyomány

120


Pedagógiai Program

A tanulók teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája tanulásban akadályozott tanulók esetén (2 – 4. évfolyam) 2013/2014-es tanévtől kifutó rendszerben

Tantárgyak

2. évfolyam

3. évfolyam

4. évfolyam

O

O

O

SZM

O

O

O

Magyar nyelv és – irodalom

SZM

O

O

O

Matematika

SZM

O

O

O

O

O

1. félév

2. félév

Magatartás

SZM

Szorgalom

Informatika Környezetismeret

SZM

O

O

O

Ének – zene – tánc

SZM

O

O

O

Rajz- és kézművesség

SZM

O

O

O


SZM

O

O

O


SZM

O

O

O

Néphagyomány

EM

EM

EM

EM

O

osztályzat


(egyszerű minősítés) - jól megfelelt - megfelelt - gyengén megfelelt - felzárkóztatásra szorul

121


Pedagógiai Program

Tantárgyi rendszer és óraszámok tanulásban akadályozott tanulók számára (1-4. évfolyam) 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben

1. évfolyam 7

2. évfolyam 7

3. évfolyam 6

4. évfolyam 7

Matematika

4

4

3

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

2

2

2

2

Ének – zene

2

1

2

2

Vizuális kultúra

1

2

2

2

1

1


Informatika 1

1

1

1


5

5

5

5

Heti kötelező óraszám:

25

25

25

27


900

900

900

972

1

1

1

1

Matematika tantárgy

Választható


Magyar nyelv és irodalom Technika, életvitel és gyakorlat

1 1

122

1

1


Pedagógiai Program

A tanulók teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája tanulásban akadályozott tanulók esetén (1 – 4. évfolyam) 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben

Tantárgyak

2. évfolyam 1. évfolyam 1. félév 2. félév

3. 4. évfolyam évfolyam

Magatartás

SZM

SZM

O

O

O

Szorgalom

SZM

SZM

O

O

O

Magyar nyelv és irodalom

SZM

SZM

O

O

O

Matematika

SZM

SZM

O

O

O

Erkölcstan

SZM

SZM

EM

EM

EM

Környezetismeret

SZM

SZM

O

O

O

Ének – zene

SZM

SZM

O

O

O

Vizuális kultúra

SZM

SZM

O

O

O

O

O

Informatika Technika, életvitel és gyakorlat

SZM

SZM

O

O

O


SZM

SZM

O

O

O

O

osztályzat

SZM (szöveges minősítés): - kiválóan teljesített - jól teljesített - megfelelően teljesített - felzárkóztatásra szorul EM (egyszerű minősítés) - jól megfelelt - megfelelt - gyengén megfelelt - felzárkóztatásra szorul

123


Pedagógiai Program

Tantárgyi rendszer és óraszámok tanulásban akadályozott tanulók számára (6-8. évfolyam) 2013/2014-es tanévtől kifutó rendszerben

6. évfolyam 4

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom – dráma Idegen nyelv Matematika Informatika Történelem és társadalmi ismeretek Természetismeret Természetismeret- Fizika Természetismeret – Kémia Természetismeret- Biológia, egészségtan Ének-zene Ének – zene- tánc Rajz és kézművesség Rajz és médiaismeret Földrajz Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport Osztályfőnöki Heti kötelező óraszám: Éves kötelező óraszám Választható tantárgy Tánc

4 1 2 2

7. évfolyam 4 1 4 1 2

8. évfolyam 4 1 4 1 2

1 1 1 1

1 1 1 1

1 1 3 3 1 25 900 1

1 1 3 3 1 25 900 1

1 1 1 2, 5 5 1 24, 5 882 1

124


Pedagógiai Program

A tanulók teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája tanulásban akadályozott tanulók esetén (6 - 8. évfolyam) 2013/2014-es tanévtől kifutó rendszerben

Tantárgyak Magatartás Szorgalom Magyar nyelv és – irodalom Magyar nyelv és - irodalom – dráma Élő idegen nyelv Történelem és társadalmi ismeretek Matematika Informatika Természetismeret Természetismeret – Biológia, egészségtan Természetismeret - Fizika, Kémia Földrajz Ének-zene Ének – zene – tánc Rajz- és kézművesség Rajz és médiaismeret Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport Tánc

O

osztályzat

EM


125

6. évfolyam O O O O O O O O O O O O O O O O O O



EM

EM

EM


Pedagógiai Program

Tantárgyi rendszer és óraszámok tanulásban akadályozott tanulók számára (5-8. évfolyam) 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hon-és népismeret Természetismeret Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Heti kötelező óraszám: Éves kötelező óraszám Földrajz Magyar nyelv és irodalom Választható Technika, életvitel és gyatantárgy korlat Életvezetési ismeretek Pályaorientáció

5. évfolyam 4

6. évfolyam 4 4 1

7. évfolyam 4 2 4 1

8. évfolyam 4 2 4 1

4 1 2

2

2

2

2 2 1 1 5 1 28 1008

2 1 2 2 1 1 5 1 28 1008

4 1 1 1 1 2 5 1 31 1116 1

4 2 1 1 1 1 5 1 31 1116

1

1

1 2

1

1 1

1 1

126


Pedagógiai Program

A tanulók teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája tanulásban akadályozott tanulók esetén (5 – 8. évfolyam) 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben

Tantárgyak Magatartás Szorgalom Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári Ismeretek Hon-és népismeret Természetismeret Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

5. 6. 7. 8. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam O O O O O O O O O O O O O O O O O O EM EM EM EM O O O O O O O O

Életvezetési ismeretek Pályaorientáció

O

osztályzat

EM

(egyszerű minősítés)

O

O

O

O O O O O O O

O O O O O O O

O O O O O O O

EM

EM EM

- jól megfelelt - megfelelt - gyengén megfelelt - felzárkóztatásra szorul

127


Pedagógiai Program

Tantárgyi rendszer és óraszámok értelmileg akadályozott tanulók számára (2-4. évfolyam) 2013/2014-es tanévtől kifutó rendszerben

Tantárgyak

2. évfolyam 2

Olvasás – írás előkészítése Olvasás – írás elemei Beszédfejlesztés és környezetismeret Számolás – mérés előkészítése Számolás – mérés elemei Önkiszolgálás Életviteli és gondozási ismeretek Ábrázolás, alakítás Ének – zene Játékra nevelés Mozgásnevelés Tánc és drámajáték Heti kötelező óraszám Évi kötelező óraszám

4 2 2

128

3. évfolyam

4. évfolyam

4 4

4 4

2 1

2,5

2 2 2 5

2 2 2 3

21 756

20 720

4 2 2 3 1 22,5 810


Pedagógiai Program

A tanulók teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája értelmileg akadályozott tanulók esetén (2 – 4. évfolyam) 2013/2014-es tanévtől kifutó rendszerben Tantárgyak

2. évfolyam

3. évfolyam

4. évfolyam

Magatartás

SZM

O

O

O

O

O

Szorgalom

SZM

O

O

O

O

O

Olvasás – írás előkészítése

SZM

O O

O

O

O

EM

EM

EM

EM

O

O

O

O

EM

EM EM

EM

Olvasás, írás Beszédfejlesztés és környezetismeret

SZM

EM

Számolás mérés előkészítése

SZM

O

Számolás, mérés Önkiszolgálás

SZM

EM

EM

Életvitel és gyakorlati ismeretek Ábrázolás, alakítás

SZM

EM

EM

EM

EM

EM

Ének-zene

SZM

EM

EM

EM

EM

EM

Játékra nevelés

SZM

EM

EM

EM

Mozgásnevelés

SZM

EM

EM

EM

EM

EM

EM

EM

Tánc és drámajáték O

osztályzat




Pedagógiai Program

Tantárgyi rendszer és óraszámok értelmileg akadályozott tanulók számára (1-4. évfolyam) 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben

Tantárgyak


Kommunikáció Olvasás – írás Számolás – mérés Játékra nevelés Önkiszolgálás Technika, életvitel és gyakorlat Ének – zene Ábrázolás – alakítás Mozgásnevelés Heti kötelező óraszám Éves kötelező óraszám Olvasás – írás Számolás – mérés Önkiszolgálás Technika, életvitel és gyakorlat

1. 2. 3. 4. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam 4 4 4 4 2 2 3 3 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 3 2 2 5 5 5 5 25 25 25 27 900 900 900 972 2 2 1 1 1 1 1 2

130

2


Pedagógiai Program

A tanulók teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája értelmileg akadályozott tanulók esetén (1 – 4. évfolyam) 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben

Tantárgyak

1. 2. 3. 4. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam 1. 2. 1. 2. 1. 2. 1. 2. félév félév félév félév félév félév Félév félév

Magatartás

SZM SZM SZM

O

O

O

O

O

Szorgalom

SZM SZM SZM

O

O

O

O

O

Kommunikáció

SZM SZM SZM

EM

EM

EM

EM

EM

Olvasás – írás

SZM SZM SZM

O

O

O

O

O

Számolás – mérés

SZM SZM SZM

O

O

O

O

O

Játékra nevelés

SZM SZM SZM

EM

EM

EM

EM

EM

Ábrázolás, alakítás

SZM SZM SZM

EM

EM

EM

EM

EM

Önkiszolgálás

SZM SZM SZM

EM EM

EM

EM

EM

Technika, életvitel és gyakorlat Ének-zene

SZM SZM SZM

EM

EM

EM

EM

EM

Mozgásnevelés

SZM SZM SZM

EM

EM

EM

EM

EM

O

osztályzat



131


Pedagógiai Program

Tantárgyi rendszer és óraszámok értelmileg akadályozott tanulók számára (6-8. évfolyam) 2013/2014-es tanévtől kifutó rendszerben

Tantárgyak

6. évfolyam 4 4

Olvasás - írás elemei Beszédfejlesztés és környezetismeret Társadalmi ismeretek és gyakorlatok Számolás – mérés elemei Életviteli és gondozási ismeretek Ábrázolás, alakítás Ének – zene Mozgásnevelés Testnevelés Környezet és egészségvédelem Tánc és drámajáték Informatika Heti kötelező óraszám Éves kötelező óraszám

2,5 3 2 1 5 2 1 24,5 882

132

7. évfolyam 4

8. évfolyam 4

2 2 6 3 1

2 2 6 3 1

3 2 1 1 25 900

3 2 1 1 25 900


Pedagógiai Program

A tanulók teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája értelmileg akadályozott tanulók esetén (6 – 8. évfolyam) 2013/2014-es tanévtől kifutó rendszerben 6. 7. 8. évfolyam évfolyam évfolyam 1. 2. 1. 2. 1. 2. félév félév félév félév félév félév

Tantárgyak Magatartás

O

O

O

O

O

O

Szorgalom

O

O

O

O

O

O

Olvasás, írás

O

O

O

O

O

O

EM

EM EM

EM

EM

EM

Beszédfejlesztés és környezetismeret Társadalmi ismeretek és gyakorlatok Számolás, mérés

O

O

O

O

O

O


EM

EM

EM

EM

EM

EM


EM

EM

EM

EM

EM

EM

Ének-zene

EM

EM

EM

EM

EM

EM

Mozgásnevelés

EM

EM EM

EM

EM

EM

Testnevelés Környezet és egészségvédelem

EM

EM

EM

EM

EM

EM

Tánc és drámajáték

EM

EM

EM

EM

EM

EM

EM

EM

EM

EM

Informatika O

osztályzat




Pedagógiai Program

Tantárgyi rendszer és óraszámok értelmileg akadályozott tanulók számára (5-8. évfolyam) 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben

Tantárgyak Kommunikáció Olvasás – írás Számolás – mérés Társadalomismeret Környezetismeret Ábrázolás, alakítás Technika, életvitel és gyakorlat Ének-zene Információs eszközök használata Mozgásnevelés Testnevelés Heti kötelező óraszám Éves kötelező óraszám Olvasás – írás Választható Társadalomismeret tantárgy Környezetismeret Technika, életvitel és gyakorlat

5. 6. 7. 8. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam 4 4 5 5 4 4 2 2 3 3 3 3 1 1 2 2 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 3 3 2 2 2 2 1 1 5 5 5 5 28 28 31 31 1008 1008 1116 1116 2 2 1 1 1 1 2 2 2 2

134


Pedagógiai Program

A tanulók teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája értelmileg akadályozott tanulók esetén (5 – 8. évfolyam) 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben

Tantárgyak

5. 6. 7. 8. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam 1. 2. 1. 2. 1. 2. 1. 2. félév félév félév félév félév félév Félév félév

Magatartás

O

O

O

O

O

O

O

O

Szorgalom

O

O

O

O

O

O

O

O

EM

EM

EM

EM

EM

EM

EM

EM

Olvasás – írás

O

O

O

O

O

O

O

O

Számolás – mérés

O

O

O

O

O

O

O

O

Társadalomismeret

EM

EM

EM

EM

EM

EM

EM

EM

Környezetismeret

EM

EM

EM

EM

EM

EM

EM

EM


EM

EM

EM

EM

EM

EM

EM

EM


EM

EM

EM

EM

EM

EM

EM

EM

Ének-zene

EM

EM

EM

EM

EM

EM

EM

EM

EM

EM

EM

EM

EM

EM

EM

EM

Kommunikáció

Információs eszközök használata Mozgásnevelés

EM

EM

Testnevelés O

osztályzat



EM

EM


Pedagógiai Program

Szakiskolai helyi tantervek A szakiskolai helyi tantervek készítésének dokumentumai 130/1995. (X. 26.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 5/2006 (VII. 24.) OKM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 51/2012. (XII.21. EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 2/2005 (III. 1.) OM rendelet a Sajátos Nevelési Igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos Nevelési Igényű tanulók oktatásának irányelve kiadásáról 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról Szakiskolai Fejlesztési Program „A” komponens kerettantervi programtervezete (szakmai alapozás) 1/2006. (II. 17.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárás rendjéről 150/2012. (VII.6.) Kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről 217/2012. (VIII.9.) Kormányrendelet az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól 27/2012. VIII.27.) NGM rendelet a szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről a Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat (Bp. 1082 Üllői út 76.) kerettanterve. (2004) a Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (Debrecen 4024. Budai Ézsaiás u. 2.) értelmileg akadályozottak képességfejlesztő speciális szakiskolájának 9-10. évfolyam kerettanterve a Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola és Készségfejlesztő Speciális Szakiskola (1082 Bp. Üllői út 76.) értelmileg akadályozottak képességfejlesztő speciális szakiskolájának 9-10. évfolyam kerettanterve (2013.) 136


Pedagógiai Program

A szakiskolai nevelés – oktatásban finanszírozott óra/időkeretek Az éves óraszámok 36 héttel, záró évfolyamon 32 héttel számolva kerültek meghatározásra. Ez alól kivétel a 2013/2014-es tanévtől működő rész szakképesítések záró évfolyama, ahol az éves óraszámok 35 héttel számolódtak. Ép, SNI – 8 és/vagy10. osztályra épülő közismeret beszámításával történő szakképzés esetén A finanszírozható időkeret az adott szakmai program óratervében található. SNI – előkészítő szakiskola 9-10. évfolyam Felhasználható órakeret Tanulók heti kötelező óraszáma Eü. és ped. célú hab., rehab. tanórai foglalkozás heti óraszáma Tanulók heti óraszáma Tanulók éves óraszáma Osztályok heti időkerete Osztályok éves időkerete Egyéb foglalkozásra, csoportbontásra felhasználható heti időkeret Egyéb foglalkozásra, csoportbontásra felhasználható heti időkeret

9. évfolyam 35 4 39 1404

10. évfolyam 36 4 40 1440

57

57

2052

2052

22

21

792

756

Ép – 8. osztályra épülő szakképzés Felhasználható órakeret Tanulók heti kötelező óraszáma Eü. és ped. célú hab., rehab. tanórai foglalkozás heti óraszáma Tanulók éves óraszáma Osztályok heti időkerete Osztályok éves időkerete Egyéb foglalkozásra, csoportbontásra felhasználható heti időkeret Egyéb foglalkozásra, csoportbontásra felhasználható heti időkeret

137

9. 10. 11. évfolyam évfolyam évfolyam 35 36 35 Nkt. 6.sz. melléklet 138§ (2) 1260

1440

1120

57

57

58

2052

2052

1856

22

21

23

792

756

736


Pedagógiai Program

SNI – 8. osztályra épülő szakképzés 9.E 9. 10. évfolyam évfolyam évfolyam Tanulók heti kötelező óraszáma 35 35 36 Eü. és ped. célú hab., rehab. tanórai foglalkozás heti óraszá4 4 4 ma Tanulók heti óraszáma 39 39 40 Tanulók éves óraszáma 1404 1404 1440 Felhasználható órakeret

Osztályok heti időkerete Osztályok éves időkerete Egyéb foglalkozásra, csoportbontásra felhasználható heti időkeret Egyéb foglalkozásra, csoportbontásra felhasználható heti időkeret

11. évfolyam 35

12. évfolyam 35

5

5

40 1440

40 1280

57

57

57

58

58

2052

2052

2052

2088

1856

22

22

21

23

23

792

792

756

828

736

A szakiskolai nevelés – oktatásban működő szakmák

Szakmacsoport

Szakma Bútorasztalos (közismeret beszá-

Szakképesítés köre

OKJ szám

Képzési idő

Szakképesítés

33 543 01 1000 00 00

SNI 3 év

mítással) Faipar Asztalos (közismeret + szak-

Ép 3 év Szakképesítés

34 543 02

képzés) Festő, mázoló és tapétázó (közismeret beszáÉpítészet

mítással)

SNI 5 év

33 582 04 1000 00 00

SNI 3 év

34 582 04

SNI 5 év

Szakképesítés

Festő, mázoló és tapétázó (közismeret + szakképzés)

138

Száraznád Nevelési – Oktatási Központ Szakmacsoport

Szakma

Kereskedelem, marketing, üzleti adminisztráció

Élelmiszer és vegyi áru eladó (közismeret beszámítással) Élelmiszer -, vegyi áru és gyógynövény eladó (közismeret + szakképzés) Szakács (közismeret beszá-

Pedagógiai Program Szakképesítés köre

OKJ szám

Képzési idő

Szakképesítés

31 341 01 0010 31 02

SNI 3 év

Rész szakképesítés

31 341 01

SNI 3 év


33 811 03 1000 00 00

mítással) Szakács (közismeret beszáVendéglátás, idegenforgalom

mítással)

SNI 4 év


34 811 04

Szakács (közismeret + szak-

Ép 3 év

képzés)

SNI 5 év

Gyorséttermi és ételeladó (közismeret beszá-


33 811 03 0100 31 01

SNI 2 év


31 622 01 0100 21 03

SNI 2 év


31 622 01 0100 21 04

SNI 2 év


21 622 01

SNI 3 év

mítással) Gyógynövénytermesztő (közismeret beszámítással) Mezőgazdaság

Kerti munkás (közismeret beszámítással) Kerti munkás (közismeret + szakképzés)

139


Pedagógiai Program

Tantárgyi rendszer és óraszámok ép intellektusú tanulók számára (10. évfolyam) 2013/2014-es tanévtől kifutó rendszerben

Tantárgyak

10. évfolyam 3 1,5 2 3 1 0,5 1 0,5 1 0,5 0,5 5 1 6 1 27,5 990

Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret – Fizika Természetismeret - Biológia, egészségtan Természetismeret – Kémia Földrajz Ének – zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Pályaorientáció Szakmai alapozó ismeretek Osztályfőnöki Heti kötelező óraszám Éves kötelező óraszám

140


Pedagógiai Program

A tanulók teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája ép intellektusú tanulók esetén (10. évfolyam) 2013/2014-es tanévtől kifutó rendszerben

Tantárgyak

10. évfolyam O O O O O O O O O O O O O O EM O

Magatartás Szorgalom Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret – Fizika Természetismeret - Biológia, egészségtan Természetismeret – Kémia Földrajz Ének – zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Pályaorientáció Szakmai alapozó ismeretek O

osztályzat

EM


141


Pedagógiai Program

Tantárgyi rendszer és óraszámok tanulásban akadályozott tanulók számára (10. évfolyam) 2013/2014-es tanévtől kifutó rendszerben

Tantárgyak

10. évfolyam 3,5 2 3 2 1 0,5 0,5 1 2 6 5 1 27, 5 990

Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika Történelem és állampolgári ismeretek Természetismeret- Biológia-egészségtan Természetismeret – Kémia Természetismeret – Fizika Földrajz Informatika Szakmai alapozó ismeretek Testnevelés és sport Osztályfőnöki Heti kötelező óraszám: Évi kötelező óraszám

142


Pedagógiai Program

A tanulók teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája tanulásban akadályozott tanulók esetén (10. évfolyam) 2013/2014-es tanévtől kifutó rendszerben

Tantárgyak

10. évfolyam O O O O O O O O O O O O O

Magatartás Szorgalom Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika Történelem és állampolgári ismeretek Természetismeret - Biológia, egészségtan Természetismeret – Kémia Természetismeret – Fizika Földrajz Informatika Szakmai alapozó ismeretek Testnevelés és sport

O osztályzat

143


Pedagógiai Program

Tantárgyi rendszer és óraszámok értelmileg akadályozott tanulók számára (10. évfolyam) 2013/2014-es tanévtől kifutó rendszerben

Tantárgyak

10. évfolyam 3,5 1 3 3 5 3 2 1 5 1 27,5 990

Olvasás –írás Társadalmi ismeretek és gyakorlatok Számolás – mérés Szakmai előkészítő ismeretek Életviteli és gondozási ismeretek Szociális munkatevékenység Ábrázolás – alakítás Ének – zene Testnevelés Környezet és egészségvédelem Heti kötelező óraszám Éves kötelező óraszám

144


Pedagógiai Program

A tanulók teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája értelmileg akadályozott tanulók esetén (10. évfolyam) 2013/2014 – es tanévtől kifutó rendszerben

10. évfolyam Tantárgy

1. félév

2. félév

Magatartás

O

O

Szorgalom

O

O

Ének-zene

EM

EM

Környezet és egészségvédelem

EM

EM


EM

EM

Számolás, mérés

O

O

Olvasás, írás

O

O

Társadalmi ismeretek

EM

EM


EM

EM

Testnevelés

EM

EM

Szociális munkatevékenység

EM

EM

Szakmai előkészítés

EM

EM

O

osztályzat

EM (egyszerű minősítés) - jól megfelelt - megfelelt - gyengén megfelelt - felzárkóztatásra szorul

145


Pedagógiai Program

Tantárgyi rendszer és óraszámok értelmileg akadályozott tanulók számára (előkészítő szakiskola 9-10. évfolyam) 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben

Tantárgyak

9. évfolyam

10. évfolyam

Kommunikáció

4

4

Számolás - mérés

3

3

Társadalmi ismeretek és gyakorlatok

3

3

Környezet és egészségvédelem

3

3

Életvitel és gondozási ismeretek

4

5

Információs eszközök használata

2

2

Ábrázolás - alakítás

3

3

Ének- zene

1

1

Tánc - dráma

1

1

Testnevelés

5

5

Szakmai előkészítő ismeretek

2

2

1

1

Kommunikáció Választható tantárgyak


1

Életvitel és gondozási ismeretek

2

1


1

1

Heti kötelező óraszám

35

36


1260

1296

146


Pedagógiai Program

A tanulók teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája értelmileg akadályozott tanulók esetén (előkészítő szakiskola 9 - 10. évfolyam) 2013/2014 – es tanévtől felmenő rendszerben

Tantárgyak

9. évfolyam

10. évfolyam

1. félév

2. félév

1. félév

2. félév

Kommunikáció

O

O

O

O


O

O

O

O

EM

EM

EM

EM

EM

EM

EM

EM

EM

EM

EM

EM

EM

EM

EM

EM

Ábrázolás - alakítás

EM

EM

EM

EM

Ének- zene

EM

EM

EM

EM

Tánc - dráma

EM

EM

EM

EM

Testnevelés

EM

EM

EM

EM


EM

EM

EM

EM

Társadalmi ismeretek és gyakorlatok Környezet és egészségvédelem Életvitel és gondozási ismeretek Információs eszközök használata

O

osztályzat

EM (egyszerű minősítés) - jól megfelelt - megfelelt - gyengén megfelelt - felzárkóztatásra szorul

147


Pedagógiai Program

Szakács - 33 811 03 1000 00 00 (2011.) Ép – közismeret beszámítással (2012/2013-as tanévtől) Évfolyam

1.

2. Óraszám

Azonosító

Tananyagegység

Heti

Éves

Heti

Éves

6273 -11

Vendéglátó gazdálkodási tevékenységek

2,5

90

2,5

80

6274 -11

Vendéglátó tevékenység alapjai

1

36

1

32

6275 -11

Szakmai idegen nyelvi kommunikáció

3

108

3

96

Ételkészítés I.

3

108

0

Ételkészítési gyakorlat I.

3

108

0

6280 -11 Ételkészítés II.

0

3

96

3

96

6281 -11 Ételkészítési gyakorlat II. 6280 -11 6281 -11

Számítástechnika

2

72

2

64

Osztályfőnöki

1

36

1

32

Testnevelés

2

72

2

64

17,5

630

17,5

560

Összesen: Kötelező csoportbontás

0

6280 -11

Ételkészítési gyakorlat I.

6281 -11

Ételkészítési gyakorlat II.

6275 -11


3

6280 -11 6281 -11

Számítástechnika

3

Elmélet + csoportbontás összesen

108

0 3

96

108

3

96

2

72

2

64

25,5

918

25,5

816 0

Felzárkóztatás (5%)

0,875

31,5

0,875

28 0

Elmélet+felzárkóztatás összesen

18,38

661,5

18,38

588 0

Szakmai gyakorlat

Összefüggő szakmai gyakorlat

17,5

630

17,5

560

0

160

0

0 0

Elmélet+gyakorlat összesen

35

148

1420

35

1120


Pedagógiai Program

Szakács - 34 811 04 (2013.) Ép - közismeret beszámítással (2013/2014-as tanévtől) Tantárgy

11. évfolyam

12. évfolyam

0,5 1 1 1 1 2 1 2 -

0,5 2 1 1,5 2 1

1 3,5 17,5 1 2,5 35 160 1420

1 2 17,5 1 2,5 35 1120

Szakmai elmélet Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítás Általános élelmiszer ismeret, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai Szakmai idegen nyelv Előkészítési és ételkészítési alapismeretek Ételkészítési alapok Ételkészítési ismeretek Szakmai gyakorlat Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlat Ételkészítési alapgyakorlat Ételkészítési gyakorlat Ételkészítési üzemi gyakorlat Választható Osztályfőnöki tantárgy Testnevelés Heti óraszám összesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Éves óraszám összesen Képzési óraszám

149

2 1

2540


Pedagógiai Program

Szakács – 33 811 03 1000 00 00 (2011) SNI – közismeret beszámítással (2013/2014-as tanévtől) Tantárgy

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

2,5 1 3,5 126

2,5 1 3,5 126

2,5 1 3,5 112

2,5 1,5 2,5 3 .17,5 1 1 2,5

2,5 1,5 2,5 1 2 6,5 11 1 1 1 1,5 31,5 1008 35 1120

Közismeret Testnevelés Osztályfőnöki Heti óraszám összesen Éves óraszám összesen Szakmai elmélet Vendéglátó gazdálkodási tevékenységek Vendéglátó tevékenység alapjai Szakmai idegen nyelvi kommunikáció Ételkészítés I. Ételkészítés II. Szakmai gyakorlat Ételkészítés I. gyakorlat Ételkészítés II. gyakorlat Informatika (szakmai elmélet) Választható Informatika (szakmai gyakorlat) tantárgy Ételkészítés I. gyakorlat Ételkészítés II. gyakorlat Heti óraszám összesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Éves óraszám összesen

31,5 140 1274

2,5 1,5 2,5 1,5 1,5 7,5 10 0,5 1,5 1 1,5 31,5 160 1294

Heti óraszám mindösszesen Éves óraszám mindösszesen

35 1400

35 1420

Képzési óraszám

150

3940


Pedagógiai Program

Szakács – 34 811 04 (2013.) Ép – közismeret és szakképzés (2013/2014-as tanévtől) Tantárgy

Választható Tantárgy

Közismeret Magyar – kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Osztályközösség – építő program Idegen nyelv Választható Matematika tantárgy Informatika Heti óraszám összesen Éves óraszám összesen Szakmai elmélet Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítás Általános élelmiszer ismeret, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai Szakmai idegen nyelv Előkészítési és ételkészítési alapismeretek Ételkészítési alapok Ételkészítési ismeretek Szakmai gyakorlat Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlat Ételkészítési alapgyakorlat Ételkészítési üzemi alapgyakorlat Ételkészítési üzemi gyakorlat Munkahelyi egészség Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítás Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlat Ételkészítési gyakorlat Heti óraszám összesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Éves óraszám összesen Heti óraszám mindösszesen Éves óraszám mindösszesen

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

2 2 2 2 3 5 1 1

1 2 1 1 5 1 -

18 648

11 396

2 5 1 0,5 0,5 0,5 9,5 304

0,5 1 1 1 1 1 1,5 2,5 2 3 0,5 0,5 1 0,5

0,5 1 1 1 2 17,5 -

1 17,5 -

17 140 752

2 25 140 1040

2,5 25,5 816

35 1400

36 1436

35 1120

Képzési óraszám

151

0,5 2 0,5 0,5 1 -

3956


Pedagógiai Program

Szakács – 34 811 04 (2013.) SNI – közismeret és szakképzés (2013/2014-as tanévtől) Tantárgy


Közismeret Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Állampolgári ismeretek Természetismeret Műszaki rajz, vizuális nevelés Informatika Pályaorientáció Szakmai alapozó ismeretek Testnevelés és sport Osztályfőnöki Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Állampolgári ismeretek Informatika Heti óraszám összesen Éves óraszám összesen Szakmai elmélet Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítás Általános élelmiszer ismeret, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai Szakmai idegen nyelv Előkészítési és ételkészítési alapismeretek Ételkészítési alapok Ételkészítési ismeretek Szakmai gyakorlat Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlat Ételkészítési alapgyakorlat

9/E.

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

5 2 5 1 1 2,5 2 2 1 4 5 1 0,5

0,5 1 1 1 1 5 1 -

1,5 1 1 1 1 5 1 -

1 1 1 1 0,5 5 1 -

1 1 1 1 0,5 5 1 -

0,5 1 1 0,5 35 1260

1 1 12,5 450

0,5 1 13 468

0,5 1 12 432

0,5 1 12 384

-

0,5

-

-

-

-

1 1,5 2

0,5 0,5 -

0,5 -

0,5 2 -

-

2 3 2

0,5 1 -

1 1 -

-

-

4

1 1

1

-

2,5

-

-

-

-

2,5

7

152

-


Ételkészítési üzemi alapgyakorlat Ételkészítési gyakorlat Ételkészítési üzemi gyakorlat Munkahelyi egészség és biztonság Vendéglátó gazVálasztható dálkodás tantárgy Szakmai számítás Ételkészítési gyakorlat Heti óraszám összesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Éves óraszám összesen Heti óraszám mindösszesen Éves óraszám mindösszesen

Pedagógiai Program

-

10,5

10,5

-

0,5

-

7 -

17,5 -

-

0,5

-

0,5

0,5

-

0,5 -

0,5 1,5

1,5

1,5

-

22,5 70

23 105

23 105

23 -

-

880

933

933

736

35 1260

35 1330

36 1401

35 1365

35 1120

Képzési óraszám

153

6476


Pedagógiai Program

Bútorasztalos - 33 543 01 1000 00 00 (2011.) SNI – közismeret beszámítással (2012/2013 - as tanévtől)) Évfolyam

1.

2.

3.

Óraszám Azonosító

Tananyagegység

2273 - 11

A biztonságos munkavégzés feladatai

6349 - 11

Gyártáselőkészítéssel és munkavégzéssel kapcsolatos feladatok

Heti

Éves

Heti

Éves

Heti

Éves

1

36

1

36

1

32

3,5

126

3,5

126

3,5

112

2302 - 11

Alapvető tömörfa megmunkálási feladatok

3

108

3

108

3

96

6350 - 11

Asztalosipari szerelési feladatok

1

36

1

36

1

32

6351 - 11

Bútorasztalos termékek gyártási feladatai

3

108

3

108

3

96

6329 - 11

Gépkezelési feladatok

1

36

1

36

1

32

Tanműhelyi gyakorlat

2

72

2

72

2

64

Osztályfőnöki

1

36

1

36

1

32

Testnevelés

2

72

2

72

2

64

17,5

630

17,5

630

17,5

560

2

72

2

72

2

64


19,5

702

19,5

702

19,5

624


0,875

31,5

0,88

31,5 0,88

28

2,625

94,5

2,63

94,5 2,63

84

Felzárkóztatás + rehab. összesen

3,5

126

3,5

126

3,5

112

Elmélet+felzárkóztatás+rehab. összesen

21

756

21

756

21

672

17,5

630

17,5

630

17,5

560

35

1120

Összesen

Kötelező csoportbontás Tanműhelyi gyakorlat

Kötelező eü. és ped. célú hab., rehab 15%, KT 52§ (6)

Szakmai gyakorlat


140


35

154

1400

160

35

1420


Pedagógiai Program

Asztalos – 34 543 02 (2013.) Ép – közismeret és szakképzés (2013/2014 - es tanévtől)) Tantárgy Közismeret Magyar – kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Osztályközösség – építő program Idegen nyelv Választható tantárgy Matematika Heti óraszám összesen Éves óraszám összesen Szakmai elmélet Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I Biztonságos munkavégzés alapjai Faipari szakmai és gépismeret Asztalosipari szerelési ismeretek Szerkezettan – szakrajz és technológia Gépkezelési ismeretek Faipari szakrajz Gyártás előkészítési ismeretek Szakmai gyakorlat Biztonságos munkavégzés gyakorlata Faipari szakmai gyakorlat Asztalosipari szerelési gyakorlat Asztalosipari szakmai gyakorlat Gépkezelési gyakorlat Biztonságos munkavégzés alapVálasztható jai Tantárgy Faipari szakmai és gépismeret Asztalosipari szerelési gyakorlat Heti óraszám összesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Éves óraszám összesen Heti óraszám mindösszesen Éves óraszám mindösszesen

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

2 2 2 2 3 5 1 1 18 648

1 2 1 1 5 1 11 396

2 5 1 0,5 1 9,5 304

0,5 2 1 1 -

1 4 1 2

0,5 2 4 1 1

1 7 2 1

2 9 4 -

2 8,5 4 -

0,5 1 17 140 752

2 25 140 1040

2,5 25,5 816

35 1400

36 11436

35 1120

Képzési óraszám

155

3956 Képzési óraszám


Pedagógiai Program

Asztalos – 34 543 02 (2013.) SNI – közismeret és szakképzés (2013/2014 - es tanévtől)) Tantárgy


Közismeret Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Állampolgári ismeretek Természetismeret Műszaki rajz, vizuális nevelés Informatika Pályaorientáció Szakmai alapozó ismeretek Testnevelés és sport Osztályfőnöki Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Állampolgári ismeretek Műszaki rajz, vizuális nevelés Informatika Heti óraszám összesen Éves óraszám összesen Szakmai elmélet Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I Biztonságos munkavégzés alapjai Faipari szakmai és gépismeret Asztalosipari szerelési ismeretek Szerkezettan – szakrajz és technológia Gépkezelési ismeretek Faipari szakrajz Gyártás előkészítési ismeretek Szakmai gyakorlat Biztonságos munkavégzés gyakorlata Faipari szakmai gyakorlat Asztalosipari szerelési gyakorlat Asztalosipari szakmai gyakorlat

9/E.

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

5 2 5 1 1 2,5 2 2 1 4 5 1 0,5

0,5 1 1 1 1 5 1 1

1,5 1 1 1 1 5 1 -

1 1 1 1 0,5 5 1 -

1 1 1 1 0,5 5 1 -

0,5 1 1 0,5

1 -

1 -

1 -

1 -

35 1260

12,5 450

0,5 13 468

0,5 12 432

0,5 12 384

-

0,5 2 2 -

1 3

1 3

0,5 2 3

-

2 -

1

2

-

2

1

1

3,5

-

-

-

7 4

2 7

2 7

2 8

-

156



Gépkezelési gyakorlat Munkahelyi egészség és biztonság Biztonságos munkavégzés alapjai Faipari szakmai és gépismeret Gépkezelési ismeretek Asztalosipari szerelési gyakorlat Heti óraszám összesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Éves óraszám összesen Heti óraszám mindösszesen Éves óraszám mindösszesen

Pedagógiai Program

-

-

5 0.5

5 -

4,5 1

-

0,5

-

-

-

-

0,5

-

-

-

-

0,5

1,5

2

0,5 0,5

22,5 70

23 105

23 105

23 -

880

933

933

736

35 1330

36 1401

35 1365

35 1120

35 1260

Képzési óraszám

157

6476


Pedagógiai Program

Festő, mázoló és tapétázó - 33 582 04 1000 00 00 (2008.) SNI – közismeret beszámítással Évfolyam Azonosító

Tananyagegység

196/1.0/0459-06

Az építési tevékenység alapfeladatai

196/2.0/0459-06

1.

2. Óraszám

3.

Heti

Éves

Heti

Éves

Heti

Éves

1

36

0,5

18

0,5

16

0,5 1,5

0,5 1

0,5

18 0 54 36 0 18

0,5

1 1 1,5

18 54 0 36 36 54

0,5

196/4.0/0875-06

Balesetmentes munkavégzés feltételei Anyagismeret Anyagismeret Szakrajz Falfelületek előkészítése Falfelületek festése

16 0 16 32 0 0

196/6.0/0875-06

Különleges festési eljárások, díszítő munkák

0,5

18

0,5

18

0,5

16

196/2.0/0878-06

Mázolási munkák

0

1

36

1

32

196/3.0/0878-06

Felújítási munkák

36

0,5

18

0,5

16

196/1.0/0881-06 196/2.0/0881-06

Tapéták, ragasztók Tapétázási munkák előkészítése

0 0

1 1

36 36

0,5 0,5

16 16

196/3.0/0881-06

Tapétázási munkák

0

1

36

2

64

196/1.0/0882-06

Plakátragasztás

0

0

1,5

48

196/1.0/0886-06

Általános vállalkozási feladatok

196/1.0/0875-06 196/1.0/0878-06 196/2.0/0875-06 196/3.0/0875-06

1

Tanműhelyi gyakorlat Informatikai ismeretek Osztályfőnöki

Testnevelés Összesen:

1,5 1

2

72

1

36

1

32

3,5 1 1 2

126 36 36 72 630

3,5 1

126 36 36 72 630

3,5 1 1 2

112 32 32 64 560

17,5

Kötelező csoportbontás Tanműhelyi gyakorlat Informatikai ismeretek

3,5 1


22

126 36 792

1

2 17,5

3,5 1 22

126 36 792

17,5

3,5 1 22

112 32 704


0,875 32,38

0,88

30,63 0,875 30,63


2,625 97,13

2,63

91,88 2,625 91,88

Felzárkóztatás+rehab összesen

3,5

129,5

3,5

122,5

3,5

122,5


21

759,5

21

752,5

21

682,5

17,5

630

17,5

630

17,5

560

35

1120

Szakmai gyakorlat Összefüggő szakmai gyakorlat

90

Elmélet+gyakorlat mindösszesen

158

35

1350

90 35

1350


Pedagógiai Program

Festő, mázoló tapétázó - 34 582 04 (2013.) SNI – közismeret és szakképzés (2013/2014-as tanévtől) Tantárgy


Közismeret Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Állampolgári ismeretek Természetismeret Műszaki rajz, vizuális nevelés Informatika Pályaorientáció Szakmai alapozó ismeretek Testnevelés és sport Osztályfőnöki Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Állampolgári ismeretek Informatika Heti óraszám összesen Éves óraszám összesen Szakmai elmélet Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I Építőipari alapismeretek Falfelület festése, díszítése Mázolás Tapétázási munkák Szakmai gyakorlat Építőipari alapismeretek gyakorlat Falfelület festésének, díszítésének gyakorlata Mázolás technológiája Tapétázási munkák gyakorlata

9/E.

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

5 2 5 1 1 2,5 2 2 1 4 5 1

0,5 1 1 1 1 5 1

1,5 1 1 1 1 5 1

1 1 1 1 0,5 5 1

1 1 1 1 0,5 5 1

0,5

0,5

-

-

-

0,5 1 1 0,5 35 1260

0,5 0,5 0,5 12,5 450

0,5 0,5 0,5 13 468

0,5 0,5 0,5 12 432

0,5 0,5 0,5 12 384

-

0,5

-

-

-

-

1 2 2,5 -

2 2 2 1

2 2 2

0,5 2 0,5

-

1

-

-

-

-

7

5

6

-

-

7 -

5 4

6 3

6 6

159

3 3



Munkahelyi egészség és biztonság Tapétázási munkák gyakorlata Falfelület festésének, díszítésének gyakorlata Építőipari alapismeretek gyakorlat Tapétázási munkák gyakorlata Építőipari alapismeretek Heti óraszám összesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Éves óraszám összesen Heti óraszám mindösszesen Éves óraszám mindösszesen

Pedagógiai Program

-

-

0,5

0,5

0,5

-

-

-

-

-

-

-

1

-

1,5

-

1,5

0,5

-

-

-

-

-

1

-

-

22,5

23

0,5 23

23

-

70

105

105

-

-

880

933

933

736

35 1330

36 1401

35 1365

35 1120

35 1260

Képzési óraszám

160

6476


Pedagógiai Program

Élelmiszer- és vegyi áru-eladó - 31 341 01 0010 31 01 (2008.) Évfolyam

SNI

1.

2.

közismeret beszámítással

3.

Óraszám

Azonosító

Tananyagegység

309st/1.0/0004-07 309st/2.0/0004-07

Heti

Éves

Általános áruismeret I.

2

72

Heti

Éves

Heti

Éves

Áruforgalmi ismeretek I.

3

108

309st/8.0/0004-07

Kommunikáció idegen nyelven I.

3

108

309st/3.0/0005-07

Jogszabályok alkalmazása I.

3

108

309st/5.0/0007-07

Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete I.

3

108

309st/3.0/0004-07 309st/9.0/0004-07

Áruforgalmi ismeretek II.

5

180

Kommunikáció idegen nyelven II.

3

309st/1.0/0005-07

108

Üzleti levelezés I.

1

36

309st/6.0/0005-07

Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszerek I.

2

72

309st/6.0/0007-07

Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete II.

3

108

309st/4.0/0004-07

Áruforgalmi ismeretek III.

5

160

309st/4.0/0007-07

ÉlelmiszerekésvegyiárukértékesítéseidegennyelvenIII.

3

96

309st/2.0/0005-07

Üzleti levelezés III.

1

32

309st/7.0/0005-07

Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszerek II.

2

64

309st/7.0/0007-07

Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete III.

3

96

000st/1.0/1513-07

Munkavállalói ismeretek és gyakorlatok

0,5

18

0,5

18

0,5

16

Osztályfőnöki

1

36

1

36

1

32

Testnevelés

2

72

2

72

2

64

17,5

630

17,5

630

17,5

560

3

108 5

180 5

160

3

96

Összesen: Kötelező csoportbontás 309st/2.0/0004-07

Áruforgalmi ismeretek I.

309st/3.0/0004-07

Áruforgalmi ismeretek II.

309st/4.0/0004-07

Áruforgalmi ismeretek III.

309st/8.0/0004-07

Kommunikáció idegen nyelven I.

309st/9.0/0004-07

Kommunikáció idegen nyelven II.

309st/4.0/0007-07

Élelmiszerek és vegyiáruk értékesítése idegen nyelven III.

309st/1.0/0005-07

Üzleti levelezés I.

309st/2.0/0005-07

Üzleti levelezés II.

3

108 3

108

1

36 1

32


23,5

846

26,5

954

26,5

848


0,875

32,38

0,875

30,63

0,875

30,63


2,625

97,13

2,625

91,88

2,625

91,88

Felzárkóztatás+rehab. összesen

3,5

129,5

3,5

122,5

3,5

122,5


21

759,5

21

752,5

21

682,5

17,5

630

17,5

630

17,5

560

35

1120

Szakmai gyakorlat


90

Elmélet+gyakorlat mindösszesen

35

161

1350

90 35

1350


Pedagógiai Program

Élelmiszer-, vegyi áru és gyógynövény eladó – 31 341 01 (2013.) SNI – közismeret és szakképzés (2013/2014 – es tanévtől) Tantárgy


Közismeret Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Állampolgári ismeretek Természetismeret Műszaki rajz, vizuális nevelés Informatika Pályaorientáció Szakmai alapozó ismeretek Testnevelés és sport Osztályfőnöki Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Állampolgári ismeretek Informatika Heti óraszám összesen Éves óraszám összesen Szakmai elmélet A működtetés szabályai Áruforgalom Áruforgalmazás Értékesítés idegen nyelven Szakmai gyakorlat A működtetés szabályai gyakorlat Áruforgalom gyakorlata Áruforgalmazás gyakorlata Értékesítés idegen nyelven Választható A működtetés szabályai gyakorlat tantárgy Áruforgalom gyakorlata Áruforgalmazás gyakorlata Heti óraszám összesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Éves óraszám összesen Heti óraszám mindösszesen Éves óraszám mindösszesen

9/E

9. évfolyam

10. évfolyam

5 2 5 1 1 2,5 2 2 1 4 5 1 0,5 0,5 1 1 0,5 35 1260

1 1,5 1 1 5 1 0,5 1 12 432

1 2,5 1 1 5 1 0,5 1 13 455

-

1 3 2 2

1 1 2 2

1260

3 4 6 0,5 0,5 0,5 0,5 23 70 898

3 5 7 0,5 0,5 1 23 805

35 1260

35 1330

36 1260

Képzési óraszám

162

3850


Pedagógiai Program

Gyógynövénytermesztő - 31 622 01 0100 21 03 (2008.) SNI – közismeret beszámítással (2012/2013 – as tanévtől) Évfolyam

1.

2. Óraszám

Azonosító

Tananyagegység

399st/1.0/2221-07

Heti

Éves

Heti

Éves

Munkavállalói ismeretek

2

72

2

64

399st/1.0/2220-07

Növénytan

1

36

1

32

399st/2.0/2220-07

Termesztési ismeretek

1

36

0

0

399st/3.0/2220-07

Termesztési ismeretek gyakorlat

0

0

1

32

1,5

54

1,5

48

399st/4.0/2220-07 399st/5.0/2220-07

Műszaki ismeretek

399st/6.0/2220-07 399st/1.0/2671-07

Gyógynövénytermesztés I.

2

72

0

0

399st/3.0/2219-07

Informatika

1

36

1

32

399st/2.0/2671-07

Gyógynövénytermesztés II.

0

0

2

64

399st/1.0/2219-07

Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek I.

1

36

0

0

399st/2.0/2219-07

Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek gyakorlat I.

2

72

0

0

399st/4.0/2219-07

Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek II.

0

0

1

32

399st/5.0/2219-07

Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek gyakorlat II.

0

0

2

64

Tankerti gyakorlat

3

108

3

96

Osztályfőnöki

1

36

1

32

Testnevelés

2

72

2

64

17,5

630

17,5

560

Tankerti gyakorlat

4

144

4

128

Informatika

1

36

1

32


22,5

810

22,5

720


0,875

31,5

0,875

28


2,625

94,5

2,625

84


3,5

126

3,5

112


21

756

21

672

17,5

630

17,5

560

35

1120

Összesen: Kötelező csoportbontás

399st/3.0/2219-07

Szakmai gyakorlat Összefüggő szakmai gyakorlat

140


35

163

1400


Pedagógiai Program

Gyorséttermi – és ételeladó - 33 811 03 0100 31 01(2011.) SNI – közismeret beszámítással (2012/2013 – as tanévtől)

Évfolyam

1.

2. Óraszám

Azonosító

Tananyagegység

6273 - 11

Vendéglátó gazdálkodási tevékenységek

6274 - 11

Vendéglátó tevékenység alapjai

6275 - 11 6284-11 6284 - 11

Heti

Éves

Heti

Éves

2

72

2

64

1,5

54

1,5

48


3

108

3

96

Gyorséttermi- és ételeladó munkája

3

108

3

96

Gyorséttermi- és ételeladó munkája gyakorlat

3

108

3

96

Számítástechnika

2

72

2

64

Osztályfőnöki

1

36

1

32

Testnevelés

2

72

2

64

17,5

630

17,5

560

Összesen:

Kötelező csoportbontás 6275 - 11


3

108

3

96

6284 - 11

Gyorséttermi- és ételeladó munkája gyakorlat

3

108

3

96

6284 - 11

Számítástechnika

2

72

2

64


25,5

918

25,5

816


0,875

31,5

0,875

28


2,625

94,5

2,625

84


3,5

126

3,5

112


21

756

21

672

17,5

630

17,5

560

35

1120

Szakmai gyakorlat


160


35

164

1420


Pedagógiai Program

Kerti munkás – 31 622 01 0100 21 04 (2008.) SNI – közismeret beszámítással (2013/2014 – es tanévtől) Tantárgy Közismeret Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Heti óraszám összesen Éves óraszám összesen Szakmai elmélet Növénytan Termesztési ismeretek Műszaki ismeretek (alapismeretek) Munkavállalói ismeretek I. Munkavállalói ismeretek II. Gyümölcstermesztés Szőlőtermesztés Zöldségtermesztés Műszaki ismeretek (kertészet) Szakmai gyakorlat Termesztési ismeretek gyakorlat Műszaki ismeretek (alapismeretek) Műszaki ismeretek (alapismeretek) gyakorlata Munkavállalói ismeretek I. Munkavállalói ismeretek II. Gyümölcstermesztés Szőlőtermesztés Zöldségtermesztés Műszaki ismeretek (kertészet) Műszaki ismeretek (kertészet) gyakorlat Növénytan Választható Műszaki ismeretek (alapistantárgy meretek) Műszaki ismeretek (alapismeretek) gyakorlata Heti óraszám összesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Éves óraszám összesen

11. évfolyam

12. évfolyam

1 2,5 1 4,5 162

1 2,5 1 4,5 144

2 5 1 2 -

2 2,5 2,5 3 2,5

10 3,5 3

-

-

1 1.5 1

1 4 3 4 1,5 4 0,5 -

0,5 30,5 70 1168

Képzési óraszám

165

30,5 976 2450


Pedagógiai Program

Kerti munkás – 21 622 01(2013.) SNI – közismeret és szakképzés (2013/2014 – es tanévtől) Tantárgy Közismeret Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Állampolgári ismeretek Természetismeret Műszaki rajz, vizuális nevelés Informatika Pályaorientáció Szakmai alapozó ismeretek Testnevelés és sport Osztályfőnöki Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Választható Matematika Tantárgy Állampolgári ismeretek Informatika Heti óraszám összesen Éves óraszám összesen Szakmai elmélet Növénytani ismeretek Műszaki alapismeretek Munkavállalói ismeretek Kerti munkák Szakmai gyakorlat Termesztési ismeretek gyakorlat Műszaki alapismeretek gyakorlat Kerti munkák gyakorlat Kerti munkák Választható Termesztési ismeretek gyaTantárgy korlat Heti óraszám összesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Éves óraszám összesen Heti óraszám mindösszesen Éves óraszám mindösszesen

9/E

9. évfolyam

10. évfolyam

5 2 5 1 1 2,5 2 2 1 4 5 1 0,5 0,5 1 1 0,5 35 1260

1 1,5 1 1 5 1 1 0,5 12 432

1 2,5 1 1 5 1 1 0,5 13 455

-

2 2 2 2

2

-

5 4 4 2

5 5 5 0,5 1,5

1260

23 70 898

23 805

35 1260

35 1330

36 1260

Képzési óraszám 166

2 2

3850


Pedagógiai Program

Fejlesztő nevelés – oktatás helyi tanterve A fejlesztő nevelés – oktatás helyi tantervének készítéséhez használt dokumentumok 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról A fejlesztő nevelés – oktatásban finanszírozott óra/időkeretek Felhasználható órakeret

Óraszám

Heti óraszám

20/ csoport

Éves órakeret

720/csoport

A fejlesztő nevelés – oktatásban alkalmazott óraterv Óraszám/hét

Tananyagtartalom Reggeli –és búcsúkör

100 perc

Szűkebb és tágabb környezet

300 perc

Játék és szórakozás

90 perc

Mozgásnevelés

210 prec

Önkiszolgálás

200 perc

Heti óraszám mindösszesen

900 perc (45perc X 20 óra/hét)

Éves óraszám mindösszesen

32400 perc (45perc X 20óra X 36 hét)

167

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013

Recommend Documents