PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013

T ISZAALPÁRI Á RPÁD F EJEDELEM Á LTALÁNOS I SKOLA 027907

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013

TÁMOP-3.1.4-08/2-2009-0037 „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés megvalósítása innovatív intézményekben Tiszaalpáron”

Az intézmény megnevezése:

TISZAALPÁRI ÁRPÁD FEJEDELEM ÁLTALÁNOS ISKOLA OM: 027907

Az iskola alapítója:

Tiszaalpár Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 6066 Tiszaalpár, Árpád tér 1.

Az iskola fenntartója és felügyeleti szerve:

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

Az iskola működési területe:

Tiszaalpár Nagyközség közigazgatási területe Iskolai évfolyamok száma: 1- 8 évfolyam Alaptevékenység: alapfokú oktatás

2

Szakfeladat: 

Általános iskolai tanulók, sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyamon)



Általános iskolai tanulók, sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyamon)

Közoktatáshoz kapcsolódó szakfeladat: 

Általános iskolai tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozáson történő nevelés



Sajátos nevelési igényű tanulók tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozáson történő nevelése



Általános iskolai tanulószobai nevelés



Sajátos nevelési igényű tanulók tanulószobai nevelése

Esélyegyenlőség elősegítését és az egyenlő bánásmód megvalósulását célzó tevékenységek és programok 

Esélyegyenlőség segítését célzó általános, komplex tevékenységek és programok

3

Az intézmény székhelye:

Tiszaalpári Árpád Fejedelem Általános Iskola 6o66 Tiszaalpár Alkotmány utca l4.

Az iskola vezetője, a Pedagógiai Program benyújtója: Győri Istvánné igazgató

4

TARTALOMJEGYZÉK

Tartalomjegyzék ..................................................................................................................................................... 5 - bevezető................................................................................................................................................................ 7 1. Az iskola nevelési programja ........................................................................................................................... 9 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai.................................. 9 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .................................................................. 20 1.3. Az Iskola egészségfejlesztési programja.................................................................................................... 23 1.3.1. Az egészségnevelés alapelvei ............................................................................................................................... 23 1.3.2.Az egészségnevelés fő célkitűzései ..................................................................................................................... 23 1.3.3. Szakmai program .................................................................................................................................................... 25 1.3.4 Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítása.............................................................................................. 26 1.3. 5. Mindennapos testnevelés .................................................................................................................................... 28 1.3. 6. Az iskolai Környezetnevelésiprogram ............................................................................................................ 31 1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ..................................................................... 41 1.4.1. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: .................................................................... 41 1.4.2. Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: ................................................................................... 42 1.5.A pedagógusok helyi feladatai,az osztályfőnök feladatai ......................................................................... 44 1.5. 1. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre,tartalma, az osztályfőnök feladatai ........................................ 45 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység....................................... 49 1.6.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek.................................................................. 54 1.6.2. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése .............................................. 55 1.6.3 A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek: ..... 57 1.7. Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása ........................................................................................................ 60 1.8. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ....................................................... 62 1. 9.Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel.............................................................. 64 1.9. 1. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák ............................................................................... 64 1.9. 2. A Szülők közösségét érintő kapcsolattartási formák.................................................................................. 64 1.9.3. Partnerekkel való együttműködési formák ..................................................................................................... 68 5

1.10. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ....................................................................................... 69 2. Az intézmény helyi tanterve........................................................................................................................... 73 2.1. A választott kerettanterv megnevezése ..................................................................................................... 73 2. 2.Az iskola képzési rendje .............................................................................................................................. 76 A képzés szakaszai, a szakaszváltás szakmai követelményei ......................................................................... 76 2. 3.A szabadon tervezhető kötelező foglalkozások indításának elvei, feltételei ........................................ 78 2.4 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei .................................. 78 2.5. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ........................ 80 2.6. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ........................................ 86 2.7. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ............................................................................... 86 2.8. Az iskolaiírásbeli, szóbEli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje ...... 87 2.9. A beszámoltatás formája, rendje, szerepük az értékelésben, gyakorisága, korlátai ............................. 89 2.10. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeliés szóbeli feladatok meghatározása .................................... 91 2.11. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ........................................................... 91 2.12.Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvételének elvei, helyi szabályozása........................ 92 2. 13.mérés-értékelési rendszerünk ................................................................................................................... 93 2.14.A tanulók teljesítményének értékelése, minősítése ................................................................................. 94 2.15. A magatartás, szorgalom értékelésének, minősítésének követelményei és formái ......................... 100 2.16. Egyes modulok értékelése, minősítése, beszámítása az iskolai évfolyamok sikeres elvégzésébe . 105 2.17. A Pedagógiai Program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések........................................................................................................................................................ 106 Mellékletek ......................................................................................................................................................................... 109

6

"A gyermeket tiszteletben kell fogadni, szeretetben kell nevelni és szabadságban kell elbocsátani." /Rudolf Steiner/

ISKOLÁNKRÓL

- BEVEZETŐ Iskolánk beiskolázási körzete aközség és a környező tanyavilág. Az iskola több évtizedes története arra kötelez bennünket, hogy nevelő és oktató munkákban kiemelt figyelmet fordítsunk a lakóhely és a nemzet történetének, hagyományainak megismertetésére, a haza iránti szeretet

felébresztésére,

a különféle

világnézetű emberek cselekvő

együttélésének

gyakoroltatására. Alapfeladatunk a beiskolázási körzetünkbe tartozó tanköteles korú gyermekek általános műveltségének megalapozása. E feladat megvalósításának érdekében intézményünkben nyolc évfolyamos általános iskola működik. A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is. A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. Az iskolai évfolyam osztályokra épül. Alsó tagozaton 1-4. osztályig lehetőség szerint ún. nagyfelmenő rendszerben tanítunk. Az idegen nyelvórákat (német, angol), az informatika és technika órákat valamint a magyar és matematika órákat létszámtól függően csoportbontásban szervezzük. Az iskola szakos ellátottsága teljes körű. A törvényi elvárásoknak megfelelően a feladatokhoz előírt képesítési feltételeknek megfelelnek.Biztosított a HH, a HHH, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók integrált neveléséhez és oktatásához szükséges kompetencia. A 2007/2008. tanévtől működtetjük az integrációs pedagógiai rendszert (IPR) a HHH-s tanulók számára. 2008-ban nyertük el az Ökoiskola címet, mely az addigi szemléletünkön és tevékenységeinken nem változtatott, csak fokozatosabb odafigyeléssel tettük az ökoszisztémánk érdekében, amit megtehetünk. Iskolánkban kiemelten fontos feladatnak érezzük, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk.

7

Szintén sikeres volt a TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0037 „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés megvalósítása innovatív intézményekben Tiszaalpáron” című pályázat, melyet a 2009/2010-es tanévben vezettünk be, a fenntarthatósága 5 év (2014/2015-ös tanév).

8

1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA

Törvényi előírások Az intézmény pedagógiai programja a közoktatásról szóló (többször módosított) 1993. évi LXXIX. törvény, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 7.) Kormányrendelet, a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 10/2003. (IV. 28.) OM rendelet rendelkezései alapján, valamint 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról figyelembevételével készült. 1.1 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI A Tiszaalpári Árpád Fejedelem Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. 1.

Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében:

-

a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk,

-

a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe,

-

a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük,

-

diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük,

-

az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk.

2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében: -

a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt,

9

-

iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben,

-

az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk,

-

fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit,

-

szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen,

-

törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre,

-

segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat,

-

törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására,

-

szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.

3.

Iskolánk minden tanuló számára biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget.

Ennek érdekében -

Biztosítjuk a hátrányos helyzetű tanulók számára a képesség-kibontakoztató foglalkozásokat, melyek lehetővé teszik számukra a sikeres integrációt, illetve azt, hogy képesek legyenek megfelelni a sikeres társadalmi beilleszkedés követelményeinek.

- Kompetencia alapú oktatás bevezetése, elterjesztése - Óvoda-iskola átmenet támogatása - Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás megszerzése - Képesség- és személyiségfejlesztés - A tudás és képességfejlesztés helyes arányának megtalálása - Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat - Valóságos tanulási környezet - Esélyegyenlőség biztosítása a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók esetében -

Kiemelt figyelmet igénylő tanulók, a sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulóink, kiemelten tehetséges tanulóink integrált oktatása

- Szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása - Multikulturális tartalmak, interkulturális nevelés - Munkaerő piaci változásokhoz történő alkalmazkodás, élethosszig tartó tanulás - Információs társadalomba történő sikeres beilleszkedés - Új típusú tanári attitűd 10

- színvonalas oktatással-neveléssel biztosítsuk tanítványaink személyiség-fejlesztését, szilárd alapműveltség átadását, és olyan tudás megszerzésének elérését, amely tervezett jövőjük felé segíti őket; - javítsunk a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek életesélyein; - felzárkóztassuk a kulturális hátrányokkal, tanulási nehézségekkel küzdő tanulókat (pl. csoportbontással, sávos oktatással, amennyiben az intézményi órakeret lehetővé teszi); - közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen elősegítsük tanítványainkban az általános emberi értékek, társadalmi normák elsajátítását, azonosulást ezekkel az értékekkel. A célok elérése érdekében - olyan iskolai légkört teremtünk, amelyben a felnőtt, a gyermek jól érzi magát; - tisztelettudó, jól nevelt, társas kapcsolataikban kultúrált fiatalokat nevelünk; - a gyerekekben tudatosítjuk nemzeti és a sajátunktól eltérő kultúrák tiszteletét; - életmódjukat tekintve egészséges fiatalokat nevelünk; - a személyes felelősségen alapuló környezetet óvó és kímélő magatartásra nevelünk; - folyamatosan részt veszünk lakóhelyünk életében, közművelődési és sportéletében. - a helytörténet, helyismeret keretén belül a tanulókat megismertetjük a hagyományos alpári mesterségekkel, a táj természeti értékeivel, a hangszeres népzene hagyományaival, erősítve az érzelmi kötődéseket; - a pedagógus-továbbképzés az iskola egészének ügye, amelyben tudatosan és tervezhetően összhangba kerülnek az intézmény és a pedagógusok törekvései; Ez az iskola elsősorban gyermekközpontú, ahol  a diákjainkat önmagukhoz képest fejlesztjük (tehetséggondozó, felzárkóztató programokkal);  diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük,  jól működik a tanár-diák kapcsolat; minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban,  a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük szervezésébe, - ösztönző, az életkornak megfelelően kialakított iskolai környezetet biztosítunk, ahol a gyerekek szeretnek lenni; - folytatjuk a hagyományőrző tevékenységeket, érdeklődési körüknek megfelelő tanórán kívüli foglalkozásokat (zene-, illetve művészeti iskola, szakkörök, versenyzési lehetőségek) biztosítunk. Az Európai Unió országaiban az unió valamennyi polgárát a változó és modern világhoz való gyors és hatékony alkalmazkodásra, valamint az aktív szerepvállalásra teszi alkalmassá a kulcskompetenciák birtoklása. Az oktatásnak alapvető szerepe van ezek megszerzésében. A 11

kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Ezek a kulcskompetenciák:  Anyanyelvi kommunikáció  Idegen nyelvi kommunikáció  Matematikai kompetencia  Természettudományos kompetencia  Digitális kompetencia  A hatékony, önálló tanulás  Szociális és állampolgári kompetencia  Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia  Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. Ezek: 

Énkép, önismeret



Hon- és népismeret



Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra



Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés



Gazdasági nevelés



Környezettudatosságra nevelés



A tanulás tanítása



Testi és lelki egészség



Felkészülés a felnőttlét szerepeire

Iskolánk működését a magyar alkotmányban, valamint az emberi és gyermeki jogok chartáiban rögzített értékek szabják meg. Ennek megfelelően:  a biológiai lét értékei (az élet tisztelete, az egészség értéke stb.)  az én harmóniájára vonatkozó értékek (önismeret, önművelés stb.)  a társas kapcsolatokra vonatkozó értékek (folyamatos tanulás, problémaérzékenység, kreativitás, szellemi igényesség stb.)  a

társadalmi

eredményességre

vonatkozó

problémaérzékenység stb.) 12

értékek

(folyamatos

tanulás,

kreativitás,

 a humanizált társadalom- és világkép értékei (hazaszeretet, az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása, a hazai és egyetemes emberi kultúra értékei stb.) Nevelési-oktatási céljaink közt meghatározó az európai, humanista hagyományokra épülő erkölcsiség és szellemiség kialakítása növendékeinkben. A fenti cél megvalósítása érdekében kiemelten fontos feladataink:  színvonalas oktatás, szilárd alapműveltség átadása;  sokoldalú, nyitott, érdeklődő, kreatív személyiségfejlesztés, az önismeret, a személyiség kibontakoztatása;  a tehetség-ígérettel rendelkező tanulók tehetséggondozása;  a kulturális hátrányokkal, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatása;  jó ízlés, esztétikai érzék, igényesség kialakítása;  a tanulási készségek kialakítása, eredményes tanulási technikák elsajátíttatása;  a harmonikus élet értékként való tisztelete, életmódjukat tekintve egészséges fiatalok nevelése;  a család tisztelete, a szülők, nagyszülők szeretete, megbecsülése;  a globális környezeti problémákat megismerése, részvétel azok helyi megelőzése, kiküszöbölése érdekében;  tisztelettudó, jól nevelt, társas kapcsolataikban kultúrált fiatalok nevelése, az előítélet-mentesség, a konfliktusok kezelése, a megegyezésre való készség, egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása;  a világ megismerésének igénye;  egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet kialakítása;  a szűkebb szülőföldjüket jól ismerjék, érzelmileg kötődjenek hozzá;  legyenek érdeklődőek és toleránsak a különböző kultúrák iránt;  minden iskolás ízlelje meg a sikert társai, szülei és tanárai körében, túl a tantervi követelményeken, a képességek mind szélesebb körében;  a tanulók a siker esélyével készüljenek fel életpályájukra  az alsó tagozatos nevelés-oktatás kiemelt feladataként a mindennapos művészeti nevelés, amelyaz iskola délutáni foglalkozási keretének felhasználásával valósulhat meg így teremtve alkalmat a tanulók különféle egyéni, kisközösségi művészeti tevékenységeinek fejlesztésére. 

Az 1-8. . évfolyamokon folyamatosan biztosítani kell a művészeti nevelés tanórai és tanórán kívüli iskolai feltételeit, lehetőségeit.

A kompetencia alapú nevelés - oktatás céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 13

Célok

Feladatok

Óvoda-iskola átmenet megkönnyítése

Együttműködés óvónőkkel

az

Eszközök, eljárás

Elvárt eredmény

Műhelymunka, kölcsönös hospitálások

Gyermekek sikeres beilleszkedése az iskolai közösségbe

Innováció: „Iskolás leszek” program óvoda-iskola átmenet segítése Anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció matematikai kompetencia

Teljes tanórai lefedettséggel szövegértésszövegalkotás kompetencia alapú oktatás alkalmazása,

Szövegértésszövegalkotás moduláris, tantárgyi bontás nélküli, matematika kompetencia alapú oktatása, témahét, három hetet meghaladó projekt megszervezése, tanulás tanulása, új tanulási technikák

Fenntarthatóság biztosítása, a szülők partnerek a tanórán kívüli ismeretszerzésben, az új tanulási technikák sikeres alkalmazása.

Mérési eredmények javulása

A kompetencia alapú oktatás elterjesztése, megvalósításához illeszkedő módszertan széleskörű megismerése és megvalósítása

teljes tanórai lefedettséggel matematika kompetencia alapú oktatás alkalmazása a helyi tantervben meghatározott tanulócsoportokban

Hatékony, önálló tanulás

Mérési eredmények alapján fejlesztési irányok meghatározása

Kompetenciamérés, egyéni fejlesztési terv

Belső tudás átadása (Benchmarking), új módszertani eljárások és tanulásszervezési módok elsajátítása

Műhelymunka, módszertani csomagok adaptálása, Jó gyakorlatok átvétele

Olyan tanulási programok bevezetése, kidolgozása, amelyek tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató, innovatív

Új tanulásszervezési eljárások és módszerek

Kompetencia mérések eredményei alapján a hatékony fejlesztés irányának megalapozása

Szociális kompetencia A nevelő közösség módszertani kultúrájának fejlesztése Új típusú tanári attitűd

14

Innováció: Képességmérés (DIFER), és egyéb eszközökkel eredmények értelmezése, egységes mérésiértékelési rendszer kidolgozása

A kompetenciamérés eknél a családi háttér-indexnek megfelelő vagy annál jobb teljesítmény elérése.

Az új tanulási technikák sikeres átadása Használható, gyakorlati tudás

Célok

Feladatok

Eszközök, eljárás

Elvárt eredmény

Egyéni haladási tempó, kellő idő biztosítása a tananyag feldolgozásához, elmélyítéséhez és kiegészítéséhez, a követelmények teljesítéséhez, sajátos igényeik kielégítéséhez

Differenciált tanulásszervezés

Tanulók önmagukhoz mért fejlődése, önbizalom erősödése, motiváltság fokozódása

Kooperativitás, egymás elfogadásának kialakítása

Az SNI-s tanulók sérülés-specifikus, egyéni továbbhaladás, értékelés biztosítása

pedagógust kívánnak Hatékony, önálló tanulás A tanuló képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése

Szociális kompetencia A sajátos nevelési igényű és hátrányos, valamint halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára esélyegyenlőség biztosítása, szegregációmentes környezet kialakítása

Egyéni tanulási utak keresése Új tanulásszervezési módok adaptálása Tanulók nyomon követése, mint az iskolai hatékonyság visszajelzésének kiemelt eszköze

Oktatásuk-nevelésük ügyében érintett intézményekkel való együttműködés (óvoda, általános iskola, középiskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Szakértői Bizottság)

drámapedagógia, kooperatív módszerek, differenciált tanulásszervezés (együttesen IPR módszerek) alkalmazása, bevont tanulócsoportokban 40%-ban, folyamatos kapcsolattartás a Gyermekjóléti Szolgálattal, családsegítő szervezetekkel, kisebbségi és helyi önkormányzattal, kulturális és civil szervezetekkel, a felzárkóztatásra és tehetséggondozásra alkalmas pályázati programok megvalósítása (pl. egyéni törődés program - IPR Arany János – és Útravaló Program) Innováció: tanulók

15

SNI

Helyes énkép, önértékelés kialakulása, tanulási, továbbtanulási esély növekedése

Célok

Feladatok

Eszközök, eljárás

Elvárt eredmény

beilleszkedését, valamint SNI és HHH-s tanulók továbbtanulásra történő sikeres felkészítését szolgáló tevékenység

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Inkluzív iskola kialakítása

A pedagógusok részéről a gyermekek teljes befogadása, és elfogadása alkalmazkodás az eltérő tanulási stílushoz, ütemhez Kooperativitás, tapasztalatcsere tanárok között

a

Heterogén csoportszervezés Rugalmas tanulásszervezési módok (45 perces órakeret feloldása), A pedagógus irányító szerepe segítővé alakul Egyéni differenciálás

A tanárok szakmai kompetenciájának, módszertani sokféleségének biztosítása Támogató környezet kialakítása az iskolában és iskolán kívül is Inklúziónak megfelelő személyi és tárgyi feltételek biztosítása

Sokoldalú tevékenykedtetés Szociális tanulás Adaptivitás, felfedeztető oktatás, problémaközpontúsá g Tanulóközpontú tárgyi környezet Differenciáló, önértékelésre is alapozó pedagógia Igényesség, folyamatos visszajelzés Közös megállapodás alapján kialakított szabályrendszer Innováció: pedagógiai program megvalósítását segítő módszertani kiadványok, gyűjtemények,

16

A tanulók probléma nélküli integrálódása a többségi iskolába Gyermeknek a társadalomba való teljes beilleszkedése, egymáshoz való alkalmazkodása A továbbhaladáshoz szükséges megfelelő fejlettségi szint elérése

Célok

Feladatok

Eszközök, eljárás

Elvárt eredmény

segédletek Innováció: a tanórai tevékenységekhez kapcsolódó kiadványok, eszközök, útmutatók Digitális kompetencia Digitális elterjesztése

Informatikai stratégia kidolgozása

írástudás

Információs társadalomba történő sikeres beilleszkedés, informatikai eszközök megfelelő alkalmazási lehetősége

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Munkaerő piaci változásokhoz történő alkalmazkodás, életpályamodell kialakítása az óvodától a középiskoláig való tanulás érdekében, élethosszig tartó tanulás elvére építve, önművelés igényének kialakítása

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejező képesség Kreatív képességek kibontakoztatása.

IKT eszközök, módszerek alkalmazása a tanórákon (25%) és délutáni foglalkozásokon, etananyag használata Innováció: az informatikai eszközök széleskörű alkalmazása a nevelőmunka folyamán, szakmai anyagok elkészítése, cikkek írása, promóciós anyagok összeállítása, fotótár létrehozása, kapcsolódás elektronikus rendszerekhez

Valóságos tanulási környezet megteremtése, önálló tanulási képesség kialakítása, Kezdeményezőképess ég, vállalkozói kompetencia fejlesztése

Heti egy órában életpálya-építés foglalkozások megvalósítása felmenő rendszerben 1-8. évfolyam

Vizuális megismerő és az esztétikai befogadó képesség kialakítása, a kreatív és produktív 17

Képességeinek megfelelő iskolatípus választás, önálló ismeretszerzés képessége

Innováció: Életpálya-építési programok, fejlesztések

Művészettel nevelés

Közvetlen tapasztalatszerzés, érzékelés, érzékenység fokozása.

Informatikai eszközök megfelelő használata az információk felkutatása során, kritikai képesség az információk hitelességével szemben, valós és virtuális kapcsolatok megkülönböztetés ének képessége, IKT eszközök megfelelő használata

Művészeti alapismeretek elsajátítása, sokoldalú önkifejezés, jártasság a képi

Célok

Feladatok

Önálló ízlés, belső igényesség kialakítása.

Generatív készségek képességek fejlesztése

Médiatudatosság fejlesztése.

Pedagógus személyes példamutatása

Problémamegoldó képesség erősítése. Adekvát befogadói attitűdkialakítása Alkotó magatartás kialakítása. A nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség tudatosítása.

Új fogékonyság kialakítása

Eszközök, eljárás

iránti

Esztétikai élmények tudatos befogadására nevelés.

képességek kibontakoztatása. Örömteli, élményt nyújtó, tevékenységorientált módszerek, játékoskreatív szemlélet.

Elvárt eredmény

kommunikációb an, műelemzésben.

Tantárgyakban rejlő esztétikum megismertetése.

Kultúrált, tiszta környezet, ízléses dekoráció, öltözködés igényének kialakulása.

Környezet esztétikájának

Médiatudatosság kialakulása

megismerése, megteremtése

Kiállítások, hangversenyek

Művészeti pályázatok Kézműves szakkörök Innováció: Művészeti nevelés lehetősége a tanórán kívüli tevékenység rendszerében

Természettudomány os kompetencia Közvetlen lakókörnyezet, Magyarország, EU épített és természeti értékeinek megóvása iránti igény kialakítása

Környezetet óvó és kímélő magatartásra nevelés Kialakítani a világ megismerésének igényét Globális környezeti problémák megismerése, részvétel azok helyi megelőzése, kiküszöbölése érdekében

Tantárgyakban megjelenő, kapcsolódó tartalmak kiemelése

Magyarság felvállalása

Erdei iskola, nyári tábor az arra jelentkező tanulók számára

A haza múltjának, értékeinek megismerése, megőrzése

Kistérségi természetismereti verseny

Nemzeti és a sajátunktól eltérő kultúrák tiszteletére nevelés

Értékőrző Tábor

Nemzeti önbecsülés és

Iskolai és községi

18

Néptánc Népzenei oktatás

Érzelmi kötődés a hazához

Lakóhely szeretete, hagyományainak tisztelete, értékeinek ismerete

Célok

Feladatok

Eszközök, eljárás

hazaszeretet kialakítása

Elvárt eredmény

ünnepek Innováció:Ökoisko la-természetbarát iskolai program

Szociális állampolgári kompetencia

és

Tanítványainkban a felnőtt társadalomba történő sikeres beilleszkedés képességének kialakítása

A különböző nézőpontok megértése, változások iránti fogékonyság, együttműködés, magabiztosság, integritás.

Életpálya-építés foglalkozások, fordított nap diákigazgató választás,

A közügyekben való hatékony részvétel, a közösségeket érintő problémák megoldása iránti szolidaritás, érdeklődés, az emberi jogok tisztelete, a demokrácia tisztelete, vallási és etnikai csoportok megismerése, megértése

Helyi munkalehetőségek, közigazgatási rendszer, civil szervezetek megismerése intézménylátogatás ok keretében,

Demokráciára nevelés

Diákönkormányzat működése

Tisztelettudó, jól nevelt, társas kapcsolataikban kultúrált fiatalok nevelése Előítélet-mentesség megegyezésre való készség kialakítása A fogyasztói kultúra fejlesztése, a tudatos és kritikus fogyasztói magatartás kialakítása tanulóinkban. 19

-

Pályaorientációs programok,

Konfliktuskezelési technikák tanítása Életvezetési modellek megismertetése

Általános emberi értékek, társadalmi normák elsajátítása, azonosulás ezekkel az értékekkel A folyamatosan változó, modern világhoz való gyors és hatékony alkalmazkodás A mindennapi élet kihívásainak való megfelelés Aktív szerepvállalás Önállóan dönteni tudó, tetteiért felelősséget vállalni képes diákok Tudatosulnak a diákokban a közösségek demokratikus működésének szabályai

Célok

Feladatok

Eszközök, eljárás

Elvárt eredmény

Szociális kompetencia

A gyermekek mindenek felett álló érdekének érvényesítése

Rendszeres kapcsolat tanulóinkkal (beszélgetés, rendszeres érdeklődés, közös megbeszélések)

Tanulók aktív részvétele az iskola életében

Gyermekközpontús ág

A gyermek saját korának, képességeinek, fejlettségének megfelelő módon és tempóban való nevelése Követelmények, elvárások, lehetőségek megismertetése Ösztönző környezet kialakítása

Gyermekre odafigyelő, nyílt kommunikáció Nyitottság a diákok problémái iránt Tehetséggondozó, felzárkóztató programok

tanulási

Tanulók pedagógusok iránti bizalmának folyamatos fejlesztése

Hagyományőrző tevékenységek Tanórán kívüli tevékenységek (szakkör, verseny, zene-, illetve művészeti iskola)

Iskolánkhoz való erős kötődés, közösségbe való beilleszkedés Megfelelő tartással, önállósággal, egészséges öntudattal bíró gyermekek Kibontakozási és önmegvalósítási lehetőségek teljes körű kihasználása Jó működő tanár-diák kapcsolat

Családi nap Egészség.-és sportnap Osztályközösségek délutáni programjai

A pedagógiai programban meghatározott célok, feladatok, eszközök, eljárások összhangban vannak a kompetencia alapú oktatással.

1.2 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK

Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. A kompetencia alapú oktatás bevezetésének következtében feladatunk a személyiség komplex fejlesztése: a gyermek önmagához, a 20

különböző közösségekhez való viszonyának kialakítása, valamint az egyéni tanulási útvonal, a differenciált fejlesztés biztosítása. Ez segíti a kiemelt figyelmet igénylő tanulók esélyegyenlőségének megvalósulását.

A tantárgyak közti merev határrendszer csökkentése új tanulásszervezési

eljárásokkal. Ezek: projekt, témahét, műveltségterület tantárgy nélküli bontása, moduláris oktatás. 1.

A tanulók erkölcsi nevelése

Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. A gyermek, tanuló erkölcsi fejlődésének előmozdítása, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítása, és azok betartása. 2.

A tanulók értelmi nevelése

Feladata: A tanulási motiváció fejlesztése. A tanítási-tanulási folyamatban alkotó jellegű feladatok biztosítása. Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3.

A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése

Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4.

A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése

Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5.

A tanulók akarati nevelése

Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6.

A tanulók hazaszeretetre való nevelése

Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A helyi és nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7.

A tanulók állampolgári nevelése Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.

8.

A tanulók munkára nevelése 21

Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9.

A tanulók testi és lelki egészségre és a kulturált életmódra történő nevelése Feladata: mindazoknak az ismereteknek az átszármaztatása, és olyan szokásoknak, magatartás- és cselekvésformáknak a kialakítása, amelyek biztosítják az egészség megóvását, az aktuális egészségszint javítását, fejlesztését, illetve az egészség helyreállítását, a helyes táplakozási szokások kialakítását, mozgást, a stresszkezelés módszereinek elsajátítását, a szabadidő hasznos eltöltését. A program fontos feladata az egészséges életmódra való nevelés erősítése, a prevenciós tevékenység, mely nem egy-egy tantárgy (biológia, testnevelés) kizárólagos feladata, hanem az integráció során beépül valamennyi képzési terület tartalmi, fejlesztési elképzeléseibe.

10.

Környezeti (környezetvédelmi) nevelés, a fenntarthatóság Feladata: A szűkebb és tágabb környezet ismeretén és szeretetén alapuló, annak megóvásának a készségszintre való emelés, amely lehetővé teszi olyan állampolgárok nevelését, akik környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezetten, takarékosan és felelősségteljesen vesznek részt a közügyeinek intézésében, és óvják, ápolják környezetüket. Ezt a célt szolgálja a intézményünkben a 2008 óta működő ÖKOISKOLA program. 11.

Családi életre nevelés

Feladata: felkészítjük a felnövőket a partnerválasztásra, a házaséletre, a családi háztartás vezetésére, a gyermeknevelésre. A mentálhigiénés problémák kezelése és megoldása, a családi értékek megismerésére, megbecsülésére és megőrzésére való törekvés a tanulói tevékenységek fejlesztésének általános eleme.

12.

Esztétikai nevelés

Feladata: esztétikai tevékenységre való képességek kialakítása. A társadalmi élet és természet egészére kiterjesztett esztétikus életmód és magatartás, fogékonyság, esztétikai ízlésformálás, esztétikai ítéletalkotás. A személyiségfejlesztés színterei a tanóra, tanórán kívüli tevékenységek, iskolán kívüli tevékenységek, a társadalmi élet és tevékenység számos fóruma.

22

1.3. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 1.3.1. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS ALAPELVEI

Az iskolai egészségnevelési programmal szeretnénk elérni azt, hogy iskolánk tanulóiban kifejlődjön egy egészség- és környezettudatos magatartás. Az egészségnevelés az iskola minden dolgozójának, kiemelten a pedagógusoknak, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozásnak a feladata. 

Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíteni a tanulók és a tantestület egészségének a védelmét.



Az iskola a szocializációnak olyan színtere legyen, ahol az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokásokat, magatartásmintákat tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk. Az egészséges életmódot szolgáló tevékenységi formák, az egészségbarát viselkedés mindenkinek személyiség-tulajdonságává váljon.



Együttműködést kialakítani a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek valamint a szülő és a diákok között, annak érdekében, hogy az iskola mintául szolgáljon, mint egészséges környezet.



Segíteni a diákokat, az iskola dolgozóit, a diákokon keresztül a családokat egészségük megőrzésében.



Prevenciós tevékenység



Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot bevezetni, amely figyelembe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, elismeri az erőfeszítéseket, a szándékokat, támogatja az egyén előrejutását.



Az elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátítása osztályfőnöki óra, testnevelés óra, biológia óra és egészségügyi hónap keretein belül felvilágosító előadásokkal és bemutatókkal történik.

1.3.2.AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS FŐ CÉLKITŰZÉSEI „Az egészség: érték!” Olyan intézményben kívánunk tanulni és tanítani, ahol az egészségnevelési tevékenység integráns részévé válik az iskolai nevelésnek oktatásnak. Cél, hogy az egészség megóvása, az egészséges életmódra törekvés, a káros szenvedélyek elutasítása mindennapi életünk szerves részévé váljon. Legyenek képesek a tanulók a stresszkezelés 23

módszereinek és társas viselkedés szabályainak elsajátítására. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítására. Célkitűzéseink:



A diákok önminősített egészségi állapotának, közérzetének és egészségmagatartásának felmérése tesztekkel a 3., 5., 7. évfolyamokon, októberben



A kérdőívek eredményeinek hasznosítása a prevenció, az egészségnevelés, az egészségmegőrzés és az egészségfejlesztési program kidolgozásában, gyakorlatában és a korrekciós lehetőségek feltárásában.



Gondoskodnunk kell a rendszeres szellőztetésről, megfelelő berendezésekről, világításról, a napi munkarendről, mozgáslehetőségekről.

A példamutató iskolai környezet tényezői, melyeknek a jövőben kívánunk megfelelni:



termek, folyosók, mellékhelyiségek, udvar tisztasága és esztétikus kialakítása;



iskolai büfé működtetése esetén egészséges élelmiszerek árusítása a fogyasztóvédelmi előírások betartásával;



az iskolai étkeztetésben az egészséges táplálkozásnak megfelelő étrend kialakítása mellett a kulturált étkezési szokások elsajátítása a fogyasztóvédelmi előírások betartásával;



gyalogos és kerékpáros közlekedés ösztönzése;



pedagógusok és technikai dolgozók példamutatása

Prevenció 

önmagunk és egészségi állapotunk ismerete



egészséges testtartás, a mozgás fontossága



az étkezés, táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe



a betegségek kialakulásának megelőzése



a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben



a tanulás és a tanulás technikái



idővel való gazdálkodás szerepe



a rizikóvállalás és határai



a szenvedélybetegségek elkerülése



a tanulási környezet alakítása



a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége



az egészséges személyiségfejlődés elősegítése



a dohányzás, alkoholfogyasztás és kábítószer használat megelőzése 24



a fogyatékkal élők és hátrányos helyzetűek integrációja



az iskolán belüli durvaság és bántalmazás megelőzésére



a szexuális nevelés – már a pubertás időszakát, a nemi érés időszakát megelőzően is 1.3.3. SZAKMAI PROGRAM

Az éves program megvalósításához szükséges a helyzetfelmérés elvégzése, amit minden tanév október hónapjában kívánunk elvégezni. Az optimális problémafeltárást és helyzetértékelést a felsorolt személyek által kitöltött kérdőívek szolgálják: 

Diákok



Szülők /A szülők véleményének megismerésére a szülői értekezlet, a fogadóórák alkalmával megfogalmazott, az SZMK által közvetített problémák, segítség kérések összegyűjtése, szakmai szempontú értékelése, valamint kérdőíves felmérését tartjuk alkalmasnak./



Iskolaigazgató



Egészségfejlesztésért felelős munkacsoport tagjai



Iskolaorvos, iskolai védőnő



Iskola tanárai, akik az egészségnevelést vagy azzal szorosan összefüggő ismereteket tanítanak



Testnevelő tanárok



Végzős évfolyam diákjainak osztályonkénti 5 fő

A kitöltendő kérdőívek az innováció részét képezik, amelyről a koordináló pedagógus gondoskodik. A kérdőív, ill. fizikai állapot kiértékelés után, a megvalósíthatóság alappilléreként felvesszük a kapcsolatot a problémás területekkel foglalkozó szervekkel. Pl.:  A lelki eredetű problémák feldolgozásában segít a diákoknak, a tantestületnek, a szülőknek a meghívott pszichológus.  Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési tanácsadók, családsegítők: ezek a személyek a gyermekvédelmi munkában, konkrét államigazgatási ügyekben tudnak segíteni a pedagógusoknak.  ÁNTSZ egészségfejlesztési szakemberei, és más egészségügyi intézmények, szervezetek: egészségügyi szakellátást igénylő esetekben a területileg illetékes kórházak és intézmények jelentik a segítő kapcsolatot.  Rendvédelmi szervek: a rendőrkapitányságok (Kiskunfélegyháza) ifjúságvédelmi munkatársai a bűnmegelőzési programok közös kimunkálásában, a tanári továbbképzésen jogi, gyermek- és ifjúságvédelmi, rendészti, közlekedési témájú előadások tartásával tudnak segédkezni. Prevenciós programot szervezünk a segítségükkel diákoknak, pedagógusoknak és szülőknek. Tanórán kívüli tevékenységek 25



A nyári tábor keretében szervezett túraprogramokon fejlesztik kitartásukat a diákok.



A tánccsoport tevékenységével fejlesztjük a gyerekeink mozgáskultúráját. Erről tanúbizonyságot tehetnek különböző rendezvényeken



Az allergia kialakulásának megelőzése és az allergiás tünetek megismertetése céljából a parlagfüvet megmutatjuk a tanulóknak és felhívjuk a figyelmet a parlagon hagyott területek gazmentesítésének szükségességére (osztályteremben elhelyezett tablók, amit a tanulók készítenek el). Parlagfű térképezés, ANTSZ és az önkormányzat részére a Faluvédő és Szépítő Egyesület részvételével, az Értékőrző tábor keretén belül.



A balesetvédelmi rendszabályok érvényesek az iskolában is, megismertetésük kapcsán évente két alkalommal a megtervezett menekülési útvonalon elhagyjuk az intézményt (felkészülés tűz- és bombariadóra).



A napközis foglalkozások kiváló színterei a játékoknak, a játékos gyakorlatoknak, valamint a szocializáció kialakulásnak.



Az esztétikus környezet jelentősségének hangsúlyozása miatt, tisztasági őrjárat kezdeményezése, melynek tagjai között szerepelnek diákok: ökotanács tagjai, felső tagozatban ökokommandósok, alsó tagozatban ökomanók, tanárok valamint egyéb iskolában dolgozó nem pedagógus személyek is.



Tervezhetünk prevenciós előadásokat szakemberek segítségével diákoknak, szülőknek, tanároknak.



A tanulók különböző sportversenyeken, térségi és regionális versenyeken, és helyi sportegyesületekben is fejlesztik önmagukat.



Folytatjuk a részvételünket az országos felvilágosító- és egészségnevelési programokban.

Szülőkkel, családdal való kapcsolattartás Az iskolai egészségnevelés területén sem nélkülözhetjük a „szülői ház” támogatását, megerősítését. A harmonikus pedagógus-szülő együttműködés megteremtésének céljából arra törekszünk, hogy a gyermekek iskolai hétköznapjaiba betekintést adjunk különböző prevenciós programokkal: 

Rendkívüli szülői értekezletek szervezésével, ahol szakember segítségével fölhívjuk a szülők figyelmét, a korosztályt veszélyeztető problémákra (Kiskunfélegyházi Rendőrkapitányság, pszichológus)



A közös programok szervezése a szülők, a család és a tanulók bevonásával, ahol a cél az egészséges testmozgás, étrend, életmód megerősítse (Családi nap, Egészségnap, Sportnap.) 1.3.4 AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSA 26

1. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók -

ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;

-

ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat.

-

ismerjék fel a vészhelyzeteket;

-

tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;

-

sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegélynyújtási módokat;

-

ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;

-

sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

2. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: -

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegélynyújtási alapismeretek területén;

-

a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit;

-

a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.

3. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében -

az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal,

-

lehetőség szerint támogatjuk minél több pedagógus részvételét elsősegélynyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen.

4. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: -

a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:

27

ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁSI ALAPISMERETEK

TANTÁRGY -

környezetismeret

biológia

kémia

fizika testnevelés

rovarcsípések égési sérülések hajszáleres vérzések rovarcsípések légúti akadály égési, fagyási sérülések artériás és ütőeres vérzés komplex újraélesztés mérgezések vegyszer okozta sérülések savmarás égési sérülések forrázás szénmonoxid mérgezés égési sérülések forrázás esések ütések

- az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödiknyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegélynyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan. 5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - minden évben egy alkalommal elsősegélynyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat bevonásával; - évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó projekt (egészséghónap, benne témanappal) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.

1.3. 5. MINDENNAPOS TESTNEVELÉS

Jogszabályi háttér a mindennapos testnevelés bevezetéséről A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) Az iskola a nappali rendszerűiskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismeretioktatás is folyik, 28

megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra a. a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b. iskolai sportkörben való sportolással, versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki A mindennapos testnevelés programja része az iskola egészségnevelési programjának. A 2011. évi CXC. Tv. a nemzeti köznevelésről27. § (11) bekezdés szerinti mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik, kilencedik évfolyamán 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni. Ezeken az évfolyamokon alkalmazott helyi tantervbe legalább heti öt testnevelés órát kell beépíteni. A többlet testnevelési órákkal a Kt. 52. § (3) bekezdésében meghatározott tanulói kötelező tanórai foglalkozások száma megnövelhető. A többi évfolyamon a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerinti mindennapos testmozgást kell kifutó rendszerben megszervezni. Az iskola a kötelező tanórai foglalkozások keretében gondoskodik a könnyített testnevelés szervezéséről. A program pedagógiailag, módszertanilag szorosan kapcsolódik az intézmény egészségfejlesztési nevelési programjához – ezen belül az intézmény által kidolgozott helyi tantervhez. Programunk fő célja a mindennapos testmozgás változatos lehetőségének biztosítása, mellette olyan programok szervezése, amelyek bővítik, kiegészítik, változatosabbá teszik a mindennapos testnevelést. Intézményünk mindennapos testnevelési programjának tartalmi elemei: 

tantervi testnevelés órák



könnyített testnevelés



sportkörök



sportversenyek



szabadidősportok

Arekreáció szakos tanári végzettségű kolléga biztosítja a szabadidős sportok bevezetését, alkalmazását. A rekreáció fogalma 

A szabadidő- eltöltés kultúrája, az életminőség tana.



Az ember felfrissülését, munkavégző képességének újrateremtését, az



igényesen megélt minőségi élet megteremtését szolgálja.

A rekreáció feladatai A legkülönbözőbb szabadidősportok fejlesszék a játék éssportműveltséget, keltsék fel az egészségi állapotuknak ésteljesítőképességüknek megfelelő testedzés iránti igényüket, alakítsanakki ezzel 29

kapcsolatos szokásokat, keltsenek érdeklődést és kedvet aszabadon végzett sportolás és játék iránt olyan mértékben, hogy legyenhatással az iskolás kor utáni egészséges életmód kialakítására. A rekreáció eszközei Iskolánkban eszközül a szabadidősportok legkülönfélébb változatait, játékokat használjuk, lehetőség szerint a szabadban. Ezt szolgálja a megvalósuló egészségudvar sporteszközökkel. Intézményünkben a sportrekreáció mozgásanyaga a következő · kerékpározás · akadályversenyek · turisztika, gyalogtúra, táborozás, szánkózás · gyaloglás, futás · tollaslabda · asztalitenisz · ugrókötelezés · népi játékok

30

1.3. 6. AZ ISKOLAI KÖRNYEZETNEVELÉSIPROGRAM

“A legjobb iskola, amelyben egy ifjú ember megtanulhatja, hogy avilágnak van értelme, a természettel való közvetlen kapcsolat. Elképzelhetetlennek tartom, hogy egy normális beállítottságú gyerek, akinek osztályrészül jut, hogy közeli és bizalmas kapcsolatban lehet élőlényekkel, azaz a természet nagy harmóniájával, értelmetlennek érezhetné a világot.” Konrad Lorenz

Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladata a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása. Bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.

A környezeti nevelés alapelvei, céljai Az iskolai környezeti nevelés során a tanulók felkészülhetnek környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet értékeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: 

megfelelően stabil, megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő és élettelen környezettel



kifejleszti a szándékot és képességet a környezet megismerésére



felkelti az igényt és képessé tesz: -

a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására,

-

összefüggő rendszerben való értelmezésére, abban felismerhető kapcsolatok megértésére,

-

a problémák megkeresésére, okainak megértésére,

-

kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére,

-

az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására, környezeti kérdésekben,

-

a környezet értékeit figyelembe vevő cselekvésre. 31

Alapelvek között a legfontosabbak: 

a fenntartható fejlődés



a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések



a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései



alapvető emberi szükségletek



emberi jogok



demokrácia



elővigyázatosság



biológiai és társadalmi sokféleség



ökológiai lábnyom

Célja: 

Az iskola tanulói és dolgozói között minél több környezettudatosan gondolkodó és cselekvő személy legyen.



A tanításban és az iskolai élet minden területén érvényesüljön



a környezeti nevelés,



a fenntarthatóság pedagógiai elvei.



Az iskolai munkához több szálon kapcsolódjon a helyi közösség.



A helyi környezeti értékek és gondok részét képezzék az iskola pedagógiai munkájának, a helyi pedagógiai programba beépítve, a minőségbiztosítási elvárásoknak megfelelve.



A tevékenységeink és szemléletünk minél szélesebb körben ismertté váljon és az a lakosság körében elterjedjen.



tudatos fogyasztói magatartás kialakítása a takarékossági szempontokat figyelembe véve

A célok eléréséhez különböző készségeket kell kialakítanunk és fejlesztenünk tanulóinkban Ezek: -

alternatív, problémamegoldó gondolkodás

-

ökológiai szemlélet, gondolkodásmód

-

kreativitás

-

együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód

-

vitakészség, kritikus véleményalkotás

-

kommunikációs, médiahasználat

- Konfliktuskezelés és megoldás - állampolgári részvétel és cselekvés Az iskola környezetnevelési szemlélete 32

Kreatív,

együttműködésre

alkalmas,

felelős

magatartást

kialakító,

döntéshozásra,

konfliktuskezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítani. Kiemelt feladatnak érezzük, hogy tanulóink szemléletén alakítsunk, környezet- és természet szeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. Ez a munka az iskola szinte minden területére kiterjed. Minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink egységes egészként lássák a természetet és benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományi tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladat. A kémia, a biológia, a földrajz, a fizika, matematika és informatika tantárgyak között már megvalósult az együttműködés. 2008-ban és 2011-ben elnyertük az Ökoiskola címet, amely környezeti nevelésünkben megmutatkozó eredményeket bizonyít, de egyben további elkötelezettséget is jelent. Iskolánkban már évek óta házi természetismereti versenyt rendezünk a környezeti problémák, ill. azok megoldásainak lehetőségeivel kapcsolatos témákban. Már hagyománynak számít, hogy a kistérségi iskolák számára megrendezzük a Kiskunsági Nemzeti Park, az év madara és fája, az ökológiai gondolkodás, és Tiszaalpár története, értékei témakörökben. Az iskolában a tantestület nagy része intenzíven foglalkozik környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül. Vannak, akik minden akcióban részt vállalnak, és vannak, akik időnként kapcsolódnak egy-egy tevékenységi területhez. A környezeti nevelés terén fokozatosan lépésenként haladunk előre. Nagy szükség van az iskolavezetés, a tapasztaltabb és fiatalabb kollégák együtt működésére. Tevékenységeink  Évente

2

alkalommal

szelektív

hulladékgyűjtés

(október,

május)

a

társkapcsolatú

Zöldóvodánkkal  Szárazelem-gyűjtés a Zöldóvodánkkal  PET palack, Tetra-Pak dobozok és kupakgyűjtés a Zöldóvodánkkal  Takarítási akciók nemzetközi akcióba való bekapcsolódás, tanösvény karbantartás  Illegális szemétlerakók és parlagfű feltérképezése  Természetbarát és a Ha-Ho szakkörrel a helyi értékeket megismertük, gondozásában részt vettünk  Többször vizsgáltuk vizeink összetételét, szennyezettségét  „Zöld”, az Öko és az Egészség faliújságon a hazai és más tájak eseményeiről, jeles napokról, évfordulóiról, aktuális információkkal tájékoztatást adunk  Vetélkedők szervezése, rendezése ökológiai problémákkal és azok megoldási lehetőségeivel kapcsolatban 33

 Föld napjáról megemlékezés műsor keretében  Víz napjáról témanap keretében megemlékezés /kapcsolódik hozzá a Vizes élőhelyek Világnapja és a Tisza emléknapja  Kistérségi Természetismereti Verseny  Rajzpályázatokon sikeres részvétel – községi, térségi, regionális, országos  Videofilmek, DVD, CD, könyvek bemutatása  Tanórák szabadban való megtartása  Versenyek: országos és más megyei, régiós versenyeken való részvétel  Kirándulások – szakkörök és a DÖK szervezésében  Értékőrző tábor  Nyári tábor  Hulladék-Suli

program

feldolgozása

/Regionális

tervek

szerint,

segítségükkel

a

monitóringozásokat végzünk/  Más iskolákkal kapcsolat –járás, régió külföld: Torda, Kjellerup  Virágosítás – iskolában, faluban  Madáretetés, odú, etető készítése  Egészségnevelési programmal szoros együttműködés, együttcselekvés  Komposztálás- osztályoknak bemutatók, szórólapon a lakosság tájékoztatása  Közös ökoprogramok szervezése a Zöldóvodával  Folyamatos információközlés a Tiszaalpári Hírmondóban és az ÁrpáDiákiskolaújságban és a Petőfi Népe megyei lapban., Trió Tv /  További kapcsolattartás a HU-MUSZ Munkaszövetséggel az újrapapírfüzetek és a naturceruza propagálása kapcsán  Firka –papír gyűjtése  Felnőtt akciócsoport létrejötte  Esővízgyűjtés 2 helyen  Ökokommandótevékenysége a környezetünk megóvása érdekében  Környezetbarát takarítószerek, tisztítószerek használatát  Kirándulást egy nemzeti parkba, vagy vidéki állatkertbe  Témanap márciusban  Témahetet áprilisban/ ÖKO7  Környezet tudatosság projektet Tágabb környezet: 34

 Helyi civil szervezettel együttműködve értékőrző tábor rendezése  Látogatás a Kiskunsági Nemzeti Park központjában – Természetháza  Környékünk megismerése – Tőserdő, Kontyvirág Erdei Iskola  Pályázatok (Bács-Kiskun megye Közoktatásáért Közalapítvány) Az iskolai büfében amennyiben működik, kívánatos, hogy az áruválaszték bővüljön, az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék- és gyümölcskínálattal a fogyasztóvédelmi előírásoknak megfelelően. Környezetbarát termékek árusításának kezdeményezése folyamatban van (füzet, papír zsebkendő stb.) figyelembe véve a tudatos fogyasztói magatartás kialakítását. Erőforrások a) Nem anyagi erőforrások: Belső, személyi erőforrások: együttműködés 

Tanárok



Diákok



Tanárok és szülők



Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak.

Hulladék-Suli programjában folyamatosan szelektív hulladékgyűjtést végzünk, mely nem lenne megvalósítható a takarítók környezettudatos munkája nélkül. Az Ökomunkacsoportnak tagja egy képviselőjük. Iskolán kívüli együttműködés 

Fenntartó: A fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények költségvetését. Ezért a kölcsönös együttműködés

a

környezeti

nevelési

program

megvalósításában

elkerülhetetlen,

tevékenységünket erkölcsileg és anyagilag is támogatja. 

Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények: A helyi, környékbeli intézmények, létesítmények, Kiskunsági Nemzeti Park, Természetháza. Ezeket a látogatásokat tanórákon készítjük elő. Az iskolában eltöltött 8 év alatt minden tanulónak legalább egyszer el kell látogatnia ilyen intézménybe. Civil szervezetek: Faluvédő és Szépítő Egyesület, nyugdíjas klubok, művelődési ház, Madártani Egyesület, Kiskunsági Nemzeti Park, Csemete és a HulladékSuli regionális szervezete szakmai ismereteikkel és tevékenységeikkel segítik munkánkat: 35

Helyi természetőr VIZMŰ – Kiskunfélegyháza, Kecskemét Szent Benedek Leányai /Zárda/ Iskolaorvos Védőnők Czinege Manufaktura RE-LEM-Forego szárazelem gyűjtő Csongrádi Víz-és KommunálisKft Algyői Általános Iskola 

Hivatalos szervek:



Önkormányzat



ÁNTSZ,



Ökoiskola Hálózat Ők ellenőrzik azt, hogy az iskola környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e. Véleményük döntő az iskola környezeti kialakulásában.

b) Anyagi erőforrások: Saját erőforrások: - költségvetés: - alapítvány: a Pejtsik László Alapítvány - Külső erőforrások: - fenntartó: kötelező finanszírozások - pályázatok: Nemzeti Erőforrások Minisztériuma, KAC, KvVM, Bács-Kiskun Megyei Közoktatásért Közalapítvány, Ökoiskola Hálózat stb. Új tervek: - igényes, környezeti kultúra kialakítása a tantermekben, az iskola belső terében, az iskola körül (a tudatos fogyasztási szokások kialakítása (étkezési, vásárlói szokások felmérése, megfigyelése és módosítása) - takarékos és figyelmes anyaghasználatra nevelés (energia, víz, papír újrahasznosítása, komposztálás, szelektív hulladékgyűjtés) - természeti és mesterséges környezet esztétikumának alakítása szűkebb és tágabb környezetünkben – műemlékek gondozása, értékek ápolása (szakkörök, Értékőrző tábor) - környezetünk megismerése és annak óvása, szépítése - egészségnevelési terv elkészítése, különös tekintettel a környezet-egészségügyi vonatkozásban 36

- tantestület tagjainak továbbképzése környezeti nevelés témakörben - felkészíteni a tanulókat a döntésre, hogylehetőség szerint környezetkímélő technológiával gyártott terméket vásároljon - környezeti nevelés beépítése más tantárgyakba a természettudományi tárgyakon kívül, és a tanórán kívüli foglalkozásokon is. - témanapokkal elősegíteni a valóság megismerését, az abban rejlő problémák megláttatását (helyi globális pl.: hulladékprobléma, vízgazdálkodás) - ökológiai szemlélet tükröződése a természetes életközösségek sokféleségének megfigyelésével – biodiverzitás jegyében -, élőhelyek megóvásával, irányított természetvédelemmel – KNP természetőrének segítsége ill. az Igazgatósága által meghirdetett akciók és programokban való részvételével Hagyományok: - szabadon szervezett tanóra elsősorban az életközösségek megismerésére: Alpári rét, Holt-Tisza, és Tisza - nyári táborok megszervezése, lebonyolítása felső tagozat részére (természetismereti, értékőrző stb.) - drogprevenció, osztályfőnöki órák anyagába beépítve, kiállítások, versenyek, rajzpályázatok - Osztályfőnöki órák témái között megjelenik az ember és környezetének kapcsolata: szülőhelyem és lakóhelyem ismerete – 7-8. osztály, természeti, történelmi, kulturális, néprajzi-néphagyományi vonatkozásban, 5-6. osztály biológiai sokféleség helyi és tágabb környezetben, 4-5-6. osztály, környezeti problémák helyi szinten, kitekintés globális problémákra, 7-8. osztály - Energiatakarékosság, tudatos fogyasztói magatartásnak megfelelően (víz, villanyfűtés) - amennyiben működik, a büfé választékának javítása az egészséges táplálkozás érdekében fogyasztóvédelmi előírásoknak megfelelően - meglévő akciók, programok folytatása - történelmi, kulturális értékeink, népművészeti és hagyomány ápolása a fenntarthatóság elveinek megfelelően - témanapok szervezése (előzetes kutatómunka a választott területtel kapcsolatban, ösztönzés egy korszerű környezetvédelmi szemlélet kialakítására) - szakórákon minden lehetőséget megragadunk a környezeti nevelésre - természetismereti versenyekre felkészítés A környezeti nevelési tevékenységek színterei a) Tanórai keretben megtartott tevékenységek:

37

Az elméleti alapokat biztosítjuk, példát mutatunk. Kiselőadások alkalmával környezetvédelmi problémákat tárnak fel, és tanári irányítással keresik a választ, megoldást. Ezzel fejlesztjük a problémamegoldó képességüket és a globális szemlélet kialakítását. Osztályfőnöki óra (a tantárgyak lehetőségeinek kiegészítésére) Társadalomtudományi tantárgyak 

ismerjék a közvetlen természetes és ember alkotta környezetünk értékeit.



egy táj megismerésekor legyenek képesek érzelmeiket kifejezni



ismerjék az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását a természeti és mesterséges környezettel való kapcsolatteremtésben



a környezet- és természetvédelmi témájú könyvek feldolgozása



ismerjék az emberi tevékenység természet átalakító munkáját, azokból eredő pozitív és negatív környezeti változásokat, melyek az életmódra, az egészségre is hatottak



ismerjék a helyi történelmi értékeket (Árpád-kor), hagyományokat tiszteljék (vesszőfonás, halászat)



lássák meg az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében, mindezt értő szemmel vizsgálják



ismerjék a természetes alapanyagok használatát, alkossanak a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően



értsék meg, hogy a környezeti hatások mennyire befolyásolják az egészséges testi fejlődést



tudniuk kell, hogy a testnevelés és a sport nélkülözhetetlen a testi és lelki fejlődésükben



a szabadtéri foglalkozásokon keresztül értsék meg a környezetszennyezés egészségre is káros hatását



tudatosítsák az egészség és környezet komplexitását



gyakorolják és sajátítsák el a tudatos vásárlói szokásokat



ismerjék meg a reklámok pozitív és negatív hatásait.

Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások: A tanórán kívüli foglalkozásokon küzdünk a Földet elborító szemét, a nyersanyaghiány, az energiapazarlás, a rossz vásárlási szokások ellen. A néphagyományok megismerése is a környezeti nevelés feladatkörébe tartozik. A néphagyományok, a népi játékok felelevenítése a sajátos mentálhigiénés kultúra átadására is lehetőség. A szelektív hulladékgyűjtés, hulladékkezelés, újrahasznosítás és energiatakarékosság a tudatos fogysztói magatartás kialakítása: iskola területén elhelyezett komposztáló rács, elhasznált száraz 38

elemek gyűjtésére szolgáló edény, a tantermekben 3-as bontásban gyűjtött hulladék (papír, szerves és vegyes).. Ehhez szemléletváltásra van szükség a tanulók, pedagógusok, technikai dolgozók, tágabb értelemben a család részéről. Támogatást és segítséget várunk a fenntartótól,SZMK-tól, DÖK-től, iskolavezetéstől, az önkormányzattól és a civil szervezetektől. Természetbarát szakkör: -

célja a környezettudományos gondolkodás kialakítása, a fenntarthatóság értékrendjének, viselkedéskultúrájának kialakítása

-

terepi munka, tanulmányi séta, kirándulás, akadályverseny (Árpád-nap), kerékpártúra

-

múzeumlátogatások, kirándulások

-

versenyek

-

Jeles napokról megemlékezés: Föld napja, Madarak, Fák napja, KNP évfordulós napok témanap, verseny, ÁrpáDiák, plakát és fotókiállítás, Zöld- Ökofaliújság, Egészségfal stb.:

-

gyermekkonferencián való részvétel (Dél -Alföldi Régió ökoiskolái Zöld Diákparlament

-

témanap, témahét, projekt

-

Értékőrző tábor – fenntarthatóságra és fogyasztói magatartásra nevelés érdekében

-

Madárvédelem, madár megfigyelési akciók

HAgyományőrző és HOnismereti Szakkör (Ha-Ho szakkör) - Kulturális Örökségvédő Napok keretében kiállító helyeken vendégek fogadása - Pedagógus sírok takarítása - Lehetőség szerint kiállítóhelyek és emlékművek karbantartása - Kétévente – lehetőség szerint – a mohácsi busójárásra történő kirándulás. Ökoiskola 2008-ban, majd 2011-ben három évre elnyert cím a környezeti nevelésünk eredménye. A program évente elkészül. Fokozott figyelmet fordítunk a tudatos fogyasztói magatartás kialakítására, a fenntarthatóság elvének követésére, a szelektív hulladékgyűjtésre, az anyag- és energiatakarékosságra. Arra törekszünk, hogy minél többen sajátítsák el a fogyasztóvédelem alapismérveit. Az iskola minden dolgozója és tanulója legyen nyitott a globális ökológaiai jelenségek iránt. Ennek tükrében az együttműködés elkerülhetetlen a partnereinkkel /belső és külső/. Évenkénti fórumokon beszámolnak az Ökokommandó tagjai, akik az osztályok ökomanóiból tevődnek össze. Ők kísérik figyelemmel az ökotevékenységeket 39

Módszerek, taneszközök, kommunikáció: Környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulás szükséges  teremgyakorlati módszerek (megfigyelések, mérések)  kreatív tevékenységek (természetvédelmi és fenntartási munkák, szelektív hulladékgyűjtés, tisztasági verseny)  közösségépítés  kiállítás készítése  a környezet szépítése, iskolapark gondozása  a tanösvény és parkok tisztántartása Iskolán kívüli kommunikáció:  környezetvédelmi cikkek feldolgozása a sajtóból  környezeti problémákról megjelent cikkek, rádiós és televíziós műsorok feldolgozása, értékelése  Teleház, helyi civilszervezetekkel való kapcsolattartás, akciók, események kapcsán  települési újság (Tiszaalpári Hírmondó), Önkormányzat faliújsága, szórólapok, nyílt programok stb.  Megyei napilap (Petőfi Népe) kapcsán  különböző konferenciákon való részvétel A közlekedésre nevelés iskolai programja A NAT műveltségterületei közül az életvitel és gyakorlati ismeretek területhez, azon belül is a technika részterülethez kapcsolódik a közlekedési ismeretek tanítása. Azonban az idegen nyelv, az ember és társadalom, a földünk és környezetünk, a művészetek műveltségterületeken is találkozhatunk a közlekedésre nevelést segítő témakörökkel. A közlekedési képességek fejlesztése A közlekedési ismeretek sikeres elsajátításához elengedhetetlen a közlekedési képességek fejlesztése. Ennek területei: A) a mozgás képességeinek fejlesztése B) megismerő képesség fejlesztése C) interakciós képességek fejlesztése A közlekedési ismeretek tanításának céljai

40

A tanulók ismerjék meg a közlekedés rendszerét, és ennek részeként a gyalogos-, a tömeg-, valamint a kerékpáros közlekedés szabályait, létesítményeit, technikai eszközeit. A közlekedési ismeretek tanításának feladatai Készítse fel a tanulókat a közlekedési veszélyhelyzetek felismerésére és elkerülésére, tudatosítsa bennük, hogy a közlekedésben való részvétel állandó odafigyelést, készenléti állapotot igényel. A közlekedési ismeretek elsajátításaminden évfolyamon megjelenik tananyagként. 1.4 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK 1.4.1 A TANÍTÁSI ÓRÁN MEGVALÓSÍTHATÓ KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐ FELADATOK: A közösségfejlesztés célja, hogy képessé tegyük a tanulókat harmonikus, társas kapcsolatok kialakítására, ápolására. A szociális kompetenciát (együttműködés, egymásra figyelés, felelősségérzet, tisztelet, méltányosság, tapintat, tolerancia, empátia, segítőkészség, nyitottság, másság elfogadása) kell fejlesztenünk. Segítjük a kiemelt figyelmet érdemlő tanulók beilleszkedését. Célunk, hogy a tanuló tisztelje a másik ember személyiségét, legyen helyes önismerete, vállalja fel önmagát, s fogadja el mások bírálatát. Az ember eredendően társas lény, személyisége közösségben fejlődhet leginkább. A tanulói közösség az a közeg, amelyben a közösségi élményén keresztül a gyerekek önmagukról, a társadalmi létről, a világról meghatározó élményeket kapnak. 1. Iskolai tanulói közösségek formái: 

Osztályközösségek Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról – szakmai munkaközösség, annak hiányában a nevelőtestület véleményének kikérésével- az igazgató dönt.



tantárgyi csoportbontással történő oktatás tanulócsoportjai (amennyiben az intézményi órakeret lehetővé teszi):

A csoportbontások a hatályos törvényi jogszabályoknak megfelelően történnek. 

tanulószobai csoport



tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás csoport



diákönkormányzat



szakköri közösségek



Ökoiskola csoport Tanulói közösségek tevékenységének megszervezése: 41

 Tanórák  témanapok  témahetek  projektek 

erdei iskola az arra jelentkező tanulók számára



tanulmányi kirándulások



szakkörök



rendezvények

2. Tanórai tevékenységekhez kapcsolódó feladatok: (osztályközösség) Az osztály a társas kapcsolatok szerveződésének színtere. A közösség kialakításában a pedagógus feladatai:  Kooperatív módszerek alkalmazása  Differenciálás  Drámapedagógia alkalmazása 

Gyermek személyiségének, életkörülményeinek megismerése.



Közösségi érzés, közös értékrendszer kialakítása



Bizalmas, szeretetteljes légkör kialakítása.



A helyes konfliktusmegoldó magatartás kialakítása.



Az iskolai házirend ismertetése, betartatása 1.4.2. AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐ FELADATAI:

Tanórán kívüli tevékenységekhez kapcsolódó feladatok: A tanórákon kívüli foglalkozások olyan színterei a gyermek életének, ahol önálló döntéseket hozhat, felnőtt módra viselkedhet. Fontos szerepe van a közösség formálásában, kitűnő terep a közösségi érzés fejlesztésére. Ilyen feladatok:  Diákönkormányzat  Tanulmányi kirándulások szervezése.  Tanulmányi versenyek szervezése  Sportversenyek szervezése  Szakkörök  ÖKOISKOLA programok Hagyományőrző tevékenységek, ünnepségek megrendezése, azokon részvétel 42

Versenyek, vetélkedők megrendezése, azokon részvétel Az elsősök fogadása. „Iskolás leszek” – óvoda-iskola átmenet segítése program megvalósítása. „Fecsketábor” megszervezése. Fordított nap Az iskola alapításáról (1931)lehetőség szerint programsorozattal emlékezünk meg Tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás A köznevelési törvény előírásainak megfelelően, az iskolában 1-5. évfolyamon tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás ellátást biztosítunk. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja lehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Az iskolai sportkör az alsó tagozatos tanulók számára általános tárgyú, felsőbb osztályokban atlétika, kézilabda, labdarúgás sportágakban, valamint tömegsportban vehető igénybe. Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. A szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.

43

1.5.A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.                       

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg minden tanév augusztusban, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

44

1.5. 1. AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI ÉS HATÁSKÖRE,TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI

Az osztályfőnök feladatai -

Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket.

-

Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását.

-

Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez.

-

Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra.

-

Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit.

-

Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel.

-

Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel.

-

Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire.

-

Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább havonta – tájékoztatja a szülőket.

-

A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti.

-

Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről.

-

Szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez

-

Nyílt napot tart, amennyiben az eves munkaterv magában foglalja

-

Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal.

-

Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal.

-

Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését.

-

Az iskolaorvos, védőnőbevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység).

-

Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát.

-

Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára. 45

-

Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére.

-

A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására.

-

Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el.

-

A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet/felső tagozat/ szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül.

-

Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel.

-

A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat.

-

Elkészíti az osztályfőnöki munka éves munkatervét(éves osztályfőnöki munkaterv, osztályfői tanmenet)

-

Elkészíti az osztálystatisztikát és az ehhez kapcsolódó elemzéseket

-

Elkészíti a z évvégi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről

-

Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokatés szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról.

-

Kitölti és vezeti a tanulói törzslapokat

-

Havonta ellenőrzi a tájékoztató füzetek vezetését, érdemjegyek beírását, szülői aláírásokat, egyéb beírásokat.

-

figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét

-

gyermekvédelmi feladatok ellátása a Házirend és az SZMSZ alapján

Az osztályfőnöki munka tervezése Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi. Az osztályfőnöki munkaterv felépítése a)

A tanév elején összeállított munkaterv -

Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.

-

Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról. 46

-

Osztályfőnöki tanmenet

-

Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban.

-

Tervezett fogadóórák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek tervezett témái.

-

Az osztály diákközösségének vezetői.

-

Az osztályban működő szülői szervezet vezetői.

b) Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán -

Első félévi és tanév végi osztálystatisztika.

-

Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.

-

Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről.

Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról Tanév eleji, október 1-jei statisztikai adatok az osztályról A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai az első félév és a tanév végén - Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók). - Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka). - A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei). - Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája. - Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók). - A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel). - A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával). Az osztályfőnöki órák témái a) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki óráin -

A házirend szabályainak megbeszélése.

-

Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése.

-

Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése.

-

Az osztályközösség gyermekvezetőinek megválasztása.

-

Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése. 47

-

Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése.

-

A kerékpáros közlekedés szabályai.

b) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák: -

Félévente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol- és kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vételével.

-

Elsősegély-nyújtási

alapismeretek:

teendők

közlekedési

baleset

esetén,

segítségnyújtás

baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja. -

Félévente egy alkalommal az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele.

48

1.6 A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG A kiemelt figyelmet igénylő tanulók: 1.

különleges bánásmódot igénylő tanulók





kiemelten tehetséges tanulók,



sajátos nevelési igényű tanulók,



beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók,

a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nevelése-oktatása, sikeres integrációja. (20/2012.(VIII.31.) EMMI r. 7.§ (1)

Iskolánk vállalja: 

érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem vagy magatartásszabályozási) zavarral küzdő, különleges bánásmódot igénylő sajátos nevelési igényű tanulók integrációját (2011. évi CXC. törvény 4.§ 23.)



különleges bánásmódot igénylő, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók integrációját 1-8. évfolyamon.(2011. évi CXC. törvény 4.§ 2.)



Különleges bánásmódot igénylő kiemelten tehetséges tanulók integrációját 1-8. évfolyamon.(2011. évi CXC. törvény 4.§ 13.)

Az integráció olyan nevelésszervezési forma, amely a különleges bánásmódot igénylő gyermekek számára az adott körülmények között lehetővé teszi, hogy a lakóhelyükön saját korosztályukba tartozó, hasonló eltéréseket nem mutató gyermekekkel együtt vehessenek részt az intézményes nevelésben. Az integráltan oktatott gyermek nevelése és oktatása a többi tanulóval együtt azonos osztályban és csoportban történik. Általános elvek A Nemzeti Alaptanterv a sajátos nevelési igényû tanulók iskolai oktatásának is alapdokumentuma, az abban meghatározott fejlesztési területek – nevelési célok, kulcskompetenciák, illetve a mûveltségi területeken megfogalmazott célok, feladatok a sajátos nevelési igényû tanulókra is érvényesek. Pedagógiai programunk, helyi tantervünk elkészítésénél figyelembe vesszük: 

a nemzeti köznevelésrõl szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelési törvény), a

Nat és az Irányelv ide vonatkozó elõírásait, a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvéről szóló 2/2005. (III. 1.) OM rendeletet, valamint az emberi erõforrások miniszterének

49

32/2012. (X. 8.) EMMI rendeletét a Sajátos nevelési igényû tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról. 

nevelésünk és oktatásunk helyi célkitûzéseit és lehetõségeit,



a szülõk elvárásait és



az általunk nevelt tanulók sajátosságait.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységek színterei iskolánkban:  Rehabilitációs foglalkozások Az intézményben folyó pedagógiai munkánkat, hosszú távú habilitációs, rehabilitációs célok és feladatok határozzák meg. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan szakmaközi együttmûködésben kialakított és szervezett nyitott tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, mely az egyes tanulók vagy tanulócsoportok igényeitõlfüggõ eljárások, idõkeret, eszközök, módszerek, terápiák alkalmazását teheti szükségessé. A rehabilitációs és habilitációs tevékenységünk célja:  Hiányzó vagy sérült funkciók kompenzálása vagy helyreállítása, a meglévõ ép funkciók bevonásával.  Törekszünk a különféle funkciók egyensúlyának kialakítására, az egyéni sikereket segítõ, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók optimális fejlesztésére.  Az egyes területeken kimagasló teljesítményt nyújtó tanulók tehetségének kibontakoztatása.  Az egyéni tanulási utak megtervezése és biztosítása, továbbtanulás, pályaválasztás, a lehetõ legönállóbb életvitelre történõ felkészítés A sajátos nevelési igényű tanulók részére a tanórai foglalkozásokon túl kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat szervezünk. A tanuló annyi egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz részt, amennyi a sajátos nevelési igényéből eredő hátránya csökkentéséhez szükséges. Fejlesztő foglalkozások A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek számára az iskolai nevelés, oktatás keretében fejlesztő foglalkoztatást biztosítunk. (47. § (8.)) Egyéni foglalkozások 50

A sajátos nevelési igényű tanuló, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló a szakértői bizottság véleménye alapján vagy súlyos betegség miatt, egyéni foglalkozás keretében, magántanulóként is folytathatja tanulmányait. Értékelés Az oktatás során érvényesítjük a tanuló fejlõdését, elõrehaladásátsegítõ számonkérési, értékelési formákat; indokolt esetben, a szakértõi bizottság javaslata alapján – az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekbõl – az értékelés és minõsítés alól mentesítés adható. A tanítás-tanulás folyamatában kiemelt figyelmet fordítunk, a tanulásszervezési módok, a tanulási és értékelési eljárások megválasztására, fontosnak tartjuk a bármely területen tehetségesnek bizonyuló tanulók felismerését, tehetségük gondozását, amely támogatja a pályaorientáció folyamatát is. A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján, az igazgató mentesíti az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól. Ebben az esetben a tanulónál szöveges értékelést és minősítést alkalmazunk. A tanulók oktatása-nevelése során, számonkéréskor és értékeléskor érvényesítjük, a pozitív diszkrimináció, méltányos számonkérés, egyéni differenciálás elvét. A gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének hatékony eszköze, a személyre szóló, segítő és biztató szándékú értékelés, mely nem kelt kudarcélményt, nem rombolja a tanuló önbizalmát. Az egészséges önértékelés fejlesztése szempontjából, a sajátos nevelési igényű tanulót, kellő felkészítés után fokozatosan be lehet vonni az értékelésbe (önértékelésbe). A sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez és oktatásához szükséges személyi és tárgyi feltételek: 

a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő képzettségű pedagógus

foglalkoztatása

(gyógypedagógus,

tanulásban

akadályozottak

pedagógiája

szakos

tanár,

gyógypedagógus, szurdopedagógus) 

a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyvek;



az egyéni fejlesztéshez szükséges taneszközök, segédeszközök; fejlesztő szoba.



Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez egyéni fejlesztési tervet készít, és a

végrehajtásban közreműködő pedagógus évente egy alkalommal rögzíti a fejlesztés eredményeit 

A pedagógiai célú rehabilitációs foglalkozásokat, központilag kiadott egyéni fejlődési lapon

dokumentáljuk. 

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő és a sajátos nevelési igényű tanulók esetében, a beírási naplóban feltüntetjük a szakvéleményt kiállító nevelési tanácsadói feladatot, a 51

szakértői bizottsági feladatot ellátó intézmény, nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, az elvégzett felülvizsgálatok, valamint a következő kötelező felülvizsgálat időpontját A gyógypedagógus/fejlesztő pedagógus feladata: 

A differenciált diagnosztika eszközeivel feltárja a tanulási zavar vagy lemaradás okát



Szükség esetén vizsgálatot kezdeményez a szakértői bizottság felé



A szakvélemény/szakértői vélemény alapján: -

foglalkozik a különleges bánásmódot igénylő tanulókkal

-

meghatározza a foglalkozások formáit, rendjét: pl.: egyéni fejlesztés, kiscsoportos foglalkozás

-

A gyermek egyéni képességeinek, sajátosságainak figyelembevételével, a diagnózis alapján, megtervezi a hatékony foglalkoztatás módszereit és eljárásait (pl.: speciális gyógypedagógiai nevelés, differenciálás, kooperatív technikák, tevékenységközpontú pedagógia)

-

Egyéni fejlesztési tervet készít

-

Szükség esetén egyéb szakembereket von be a terápiába (pl. logopédus, mentálhigiénés szakember, konduktor stb.)



A sajátos nevelést igénylő gyermekek tanulási előmenetelét folyamatosan figyelemmel kíséri, és ha nem tapasztal megfelelő mértékű javulást, módosít az egyéni fejlesztési terven és az alkalmazott módszereken



Fejlesztő foglalkozásaira rendszeresen felkészül



Tájékoztatja a szülőket gyermekük állapotáról, együttműködik a családokkal a fejlesztő foglalkozás céljainak, feladatainak kivitelezésében



Elvégzi az adminisztrációt, naprakészen vezeti a fejlesztő foglalkozások naplóját, adatokat szolgáltat a statisztika elkészítéséhez



A tantestületnek beszámol a fejlesztésben résztvevő tanulókkal kapcsolatos tapasztalatokról



A szakértői vélemények időleges hatályát figyelemmel kíséri, kontrollvizsgálatot kezdeményez, melyhez előkészíti a tanulóval kapcsolatos anyagokat



Folyamatos önképzéssel tájékozódik az új szakmai törekvésekről



Kapcsolatot tart az óvodapedagógusokkal, szakértői bizottság szakembereivel, védőnőkkel



Óvja a gyermekek jogait, tudatosítja az egymás iránti toleranciát, tiszteletet a tanulóközösségben. A pedagógus feladatai: 

A pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, oktatása, a kerettantervben

előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelés igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. (62.§ (1))

52



A különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozik, együttműködik a

gyógypedagógussal és más szakemberekkel, elősegíti a tanulók eredményes felzárkóztatását 

A kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint, érdemjegyekkel

vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékeli a tanulókat 

Elfogadja a sajátos nevelési igényű, akadályozott, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulókat, megteremti a kölcsönös alkalmazkodás feltételeit, feltárja és fejleszti képességeiket



Sajátos tanulásszervezési megoldásokat alkalmaz a különleges bánásmódot igénylő tanulók nevelése-oktatása során  Olyan tanulásszervezési módokat, értékelési eljárásokat alkalmaz, mely alkalmazkodik a tanulók fejlesztési igényeihez, támogatja a képességek kibontakoztatását



Elfogadja a különleges bánásmódot igénylő tanulókat, megteremti a beilleszkedésükhöz szükséges feltételeket



a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak módosulásait



egyéni fejlesztési tervet készít a gyógypedagógus együttmûködésével, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz;



a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplõ javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján – szükség esetén –megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei 

egységes fejlesztési feladatokat vesszük alapul



A nevelési-oktatási folyamatot, a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva szervezzük meg



A feladatok megvalósításához szükség esetén, hosszabb idősávokat, tágabb kereteket jelölünk meg



Szükség szerint sajátos, a sérüléssel összeegyeztethető tartalmakat, követelményeket alakítunk ki



Iskolánk minden pedagógusa segítő megkülönböztetéssel, egyénileg is támogatja a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve



Nevelésük és oktatásuk során figyelembe vesszük a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelveit.

53

1.6.1 A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK A kiemelten tehetséges tanulók tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Iskolánkban az egyéni képességek szerinti haladást a tanulócsoportok korszerű oktatás-technikai módszerek alkalmazásával biztosítjuk. Kooperatív tanulási módszerekkel, digitális eszközökkel folyik az oktatás. A tehetséges tanulók tanulmányi versenyekre való felkészítése tanórán kívül, egyéni vagy kiscsoportos foglalkozások keretében történik. A tanulók tanórán kívüli fejlesztésének formáiról és óraszámairól a mindenkori tárgyi- és személyi feltételek ismeretében a munkaközösségek vezetői javaslata alapján, az iskola vezetősége fenntartó jóváhagyással dönt. A működés konkrét formáit az iskola éves munkaterve tartalmazza. A tehetséggondozás folyamata Tevékenység

Módszer

Felelős

Határidő

Tehetségek felismerése iskolakezdés előtt

- Óvodában megfigyeljük a gyermekek különböző szintű készségeinek meglétét, kialakulását - Mozgás, hallás - Ének, beszéd, gondolkodás - Emlékezet, kézügyesség - Beszélgetés a szülőkkel a gyermekek otthoni, játékaikról, érdeklődésükről, figyelmük tartósságáról, elfoglaltságaikról - Óvodában, iskolában különböző játékokon, ügyességi feladatok megoldásán keresztül megpróbáljuk kiszűrni, mely területen rendelkeznek a gyermekek az átlagosnál jobb képességekkel - Iskolai szinten csoportbontás szervezése matematikából, Magyar/Szésza/idegen nyelvből,technikából informatikából - Csoportfoglalkozás keretében szaktárgyi versenyek

Óvónők, alsó tagozatos nevelők

Január-június

Óvónők, alsó tagozatos nevelők Óvónők, alsó tagozatos nevelők

Január-június

Iskolavezetés

Szeptember

Szaktanárok

Folyamatos Folyamatos

- A tehetséges tanulók eredményeit regisztráljuk. - Eredményeiknek megfelelően lehetőség szerint jutalmazzuk Osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi

Iskolavezetés

Folyamatos

Tehetségfejlesztés az Iskolán belül

Dokumentáció,

értékelés

elismerés Nevük iskolai közösség előtt való kihirdetése (tanévzáró ünnep) DÖK elismerése 54

Iskolavezetés, osztályfőnökö k Szaktanárok Iskolavezetés

Január-június

Folyamatos

Tanévzáró

Dicsőségfal Pejtsik-díj adása

ünnep Május

A tehetséggondozás megvalósításának színterei: -

a tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások;

-

képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés;

-

iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.);

-

a községi, iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;

-

a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése;

-

iskolai sportkör, szakkörök;

-

a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok);

1.6.2. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI ÉS TANULÁSI NEHÉZSÉGEKKEL KÜZDŐK SEGÍTÉSE

1. Sajátos nevelési igényű tanulók 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 47. § (1) A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretébenállapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. (2) A szülő választja ki a sajátos nevelési igényű tanuló számára megfelelő ellátást nyújtó nevelési-oktatási intézményt az illetékes szakértői bizottság szakértői véleménye alapján, a szülő és a gyermek igényeinek és lehetőségeinek figyelembevételével. A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait. 55

A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek: 

gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása,



az Irányelvek figyelembevételével készített eltérő tanterv része az iskola helyi tantervének,



a fogyatékosság típusának megfelelő tankönyvek, tanulási segédletek,



a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás,



a fogyatékos tanulók részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása,



speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök,



képességfejlesztő játékok, eszközök,



számítógépek fejlesztő programokkal.

2.A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek:

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 47. § (8) Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztőfoglalkoztatásra jogosult. A

fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg. Iskolánkban is egyre több olyan gyermek tanul, aki az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít. A BTMN nehézséggel küzdő tanulók, olyan különleges bánásmódot igénylő tanulók, akik a szakértői bizottság (korábban nevelési tanácsadó) véleménye alapján társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlõdése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minõsül sajátos nevelési igényûnek. -

szoros kapcsolat a helyi óvodával, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal,

-

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

-

felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások;

-

egyéni foglalkozások;

-

képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés;

-

nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;

-

az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;

-

a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése;

-

iskolai sportkör, szakkörök;

-

a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); 56

-

szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);

-

a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás);

-

a szülőkkel való együttműködés;

-

családlátogatások;

-

szülők és a családok nevelési gondjainak segítése;

-

szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. Valamennyi pedagógus feladata a beilleszkedési, magatartási zavarok enyhítése, esélyegyenlőség biztosítása sokszínű tevékenységformák alkalmazásával. Szükség szerint plusz órákban lehet fejleszteni, felzárkóztatni a tanulókat. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulókkal kapcsolatosan a következőre terjed ki:

 iskolai mulasztásaik figyelemmel kísérése.

1.6.3 A HÁTRÁNYOS ÉS A HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK INTEGRÁCIÓJÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK: A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG

Szociális hátrányok enyhítése a pályázati lehetőségekhez kapcsolódóan (pl. könyv- és játékkölcsönzés, ruházat pótlása, tanulmányi kiránduláson, erdei iskolában, táborokban, sportfoglalkozáson való részvétel biztosítása; utazási bérlet stb.) A képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés azIntézményi integrációs program alapján folyik. -

A tanulói tanszer és egyéni taneszközök folyamatos pótlása érdekében felmérjük, milyen beszerzések szükségesek. A tanszereket, taneszközöket az osztályfőnökök átvétel után szükség szerint juttatják el a rászoruló tanulókhoz.

-

Az erdei iskolában HHH-s tanulónk számára –amennyiben pályázati források rendelkezésre állnak - kedvezményes részvételt biztosítunk.

-

A tanulmányi kiránduláson való részvétel költségeihez a pályázati lehetőségekhez alkalmazkodva hozzájárulunk. A támogatás összegére az osztályfőnök tesz javaslatot. A támogatás elbírálásában az SZMSZ alapján dönt az iskola. 57

Az iskola a társadalmi hátrányok mérsékléséhez legsikeresebben a „tudáshátrány” csökkentésével járulhat hozzá. A tudás jelenti az ismereteket éppúgy, mint az alkalmazáshoz szükséges tudást, valamint a kulturált magatartás és életmód tudását. A hátrányok csökkentése és az ebből származó leszakadás elkerülése érdekében:  egyéni bánásmódot biztosító pedagógiára törekszünk;  a szülők igényeinek megfelelően, az iskola társadalmi környezetéhez alkalmazkodva biztosítja az egész napos ellátást és a diákétkeztetést;  kirándulások, kulturális rendezvények költségeihez, önköltséges tanórán kívüli tevékenységek támogatásához a pályázati lehetőségekhez alkalmazkodva hozzájárulást biztosítunk  szoros kapcsolatot tartunk a Gyermekjóléti Szolgálattal;  anyagi problémák esetén gyermekvédelmi támogatás vagy természetbeni juttatás lehetőségéről tájékoztatjuk a szülőket.  Amennyiben pályázati források rendelkezésre állnak, javaslatot teszünk a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek iskolai eszközökkel való támogatására (napközis, tanulószobai felvétel, tanszersegély, ingyenes étkeztetés).  Fokozottan törekszünk a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók családi környezetének megismerésére, tanulmányi eredményük, magatartásuk figyelemmel kísérésére, pályaválasztásuk segítésére.  felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk;  erősítjük a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatait;  igény és pályázati forrás megléte esetén mentálhigiénés szakember bevonásával segítséget adunk a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak csökkentéséhez,  esélyegyenlőségi pályázatokon való részvétellel biztosítjuk a sikeres továbbtanulás lehetőségét (Útravaló- Macika)  biztosítjuk a napköziben, tanulószobán, szakkörökön és sportkörökben való részvételt  a pályaorientációs foglalkozásaink (pályaválasztási tanácsadás, nyílt napokon való részvétel, pályaválasztási szülői értekezlet, üzemlátogatások) segítik tanulóinkat abban, hogy megismerjék önmagukat és reális pályaválasztási elképzeléseik alakuljanak ki. A veszélyeztetett, a halmozottan hátrányos helyzetű és a hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos feladatokat a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős koordinálja. Iskolánk a 2007/2008. tanévben vezette be az integrált oktatást. A törvényi előírás értelmében a résztvevő tanulók nevelése és oktatása, tudásának értékelése a közoktatási törvény 95. §-a (1) bekezdésének i. pontja alapján kiadott integrált pedagógiai rendszer (IPR) alkalmazásával történik. A törvény szerint a pedagógiai rendszer részét képezi a tanterv, a ráépülő tanítás-tanulást segítő és 58

értékelő eszközrendszer, a gyakorlati alkalmazást lehetővé tevő illetve segítő akkreditált pedagógusképzési és továbbképzési kínálat, valamint a pedagógiai szakmai szolgáltató tevékenység. A pedagógiai rendszer ezt a komplex pedagógiai munkát készíti elő. Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszere az iskolák életébe egy speciális szempontot, az együttnevelés szempontját emeli be, mely átstrukturálja a pedagógiai rendszer fogalmának hagyományos kereteit. Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszere nem ad meg részletes tanítási tartalmakat, választható tantervet, tankönyvet stb., nem nevez meg konkrétan alkalmazandó programokat, viszont kinyilvánítja az egyéni különbségekre alapozott nevelés kialakításának szükségességét. 1. Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszere a következő elemeket tartalmazza: - Az alkalmazás feltételei. A tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer - Elvárható eredmények 2. Az alkalmazás feltételei Az integrációs pedagógiai rendszer alkalmazásához elengedhetetlen néhány olyan szervezési, intézményi feltétel, amely biztosítja azokat a kereteket, amelyeken belül az integráció működni fog. Az iskola élete több ponton is átalakul, ha az integrációs nevelésbe kezd. Újra kell gondolni a tevékenységét, helyzetét, így az alábbi elemek végrehajtása kötelező. 

Integrációs stratégia kialakítása (intézményi önértékelés) -

Helyzetelemzés az integráció szempontjai, elvárható eredményei alapján

-

Célrendszer megfogalmazása (az elvárható eredmények intézményi megfogalmazása-

helyi sajátosságok figyelembe vétele) 

Az iskolába való bekerülés előkészítése -



Az óvodából az iskolába való átmenet segítése

Együttműködések – partnerségi kapcsolatok kiépítése - Szülői házzal - Gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal - Szakmai és szakszolgálatokkal - Középfokú oktatási intézményekkel - Kisebbségi önkormányzattal - Civil szervezetekkel

A tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer elemei A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei az integrációs fejlesztést megvalósító pedagógiai rendszert azokkal a szempontokkal egészítik ki, amelyek az együttnevelés pedagógiai esélyeit

59

jelentősen növelik. Az integráció – a heterogén összetételű iskolák és tanulócsoportok kialakítása – a leginkább a differenciálásra alkalmas szervezési módok, kooperatív technikák alkalmazását jelentik.

1.7. AZ IFJÚSÁGVÉDELEMI FELADATOK ELLÁTÁSA A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység három fő feladata a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. E tevékenység során az a cél, hogy biztosítsuk a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, védő, óvó intézkedést tegyünk a rászorulók érdekében, a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek életkörülményeit figyelemmel kísérjük, a gyerekek problémáit minél korábban felismerjük, és minél hatékonyabban kezeljük, megelőzve a súlyosabbá válásukat. Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermek- és ifjúságvédelmi célok megvalósítását:  szemléletformálás szülők és pedagógusok körében, tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon segíti a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját  a veszélyeztetett tanulók felmérése az osztályfőnök közreműködésével  gyors és hatékony intézkedés a gyermeket veszélyeztető helyzetekben  a család szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különféle támogatások (pénzbeli és természetbeli) felkutatása, a hozzájutás segítése, támogatása, valamint tanácsadás a családellátó tevékenységhez  a veszélyeztetett gyermekek szabadidős tevékenységének és tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése és adott esetben javaslattétel a változtatásra (például: napközibe és tanulószobai foglalkozásra való beíratás)  a gyermekvédelemmel kapcsolatos pályázatok, ösztöndíj programok figyelemmel kísérése és erről a nevelőtestület tájékoztatása, lehetőség szerint pályáztatás  kapcsolattartás a Gyermekjóléti Szolgálattal, önkormányzattal, gyámhatósággal, rendőrséggel, iskolaorvossal, védőnővel, nevelési tanácsadóval, indokolt esetben eljárás kezdeményezése a gyermekvédelemmel foglalkozó hatóságoknál A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős feladata:  az osztályfőnökökkel közreműködve ilyen jellegű problémákkal küzdő tanulók feltárása, nyilvántartása;  nyilvántartja a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat.  részt vesz az IPR rendszer működtetésében. 60

 tájékoztatja a szülőket és a tanulókat arról, hogy problémáikkal az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményeket kereshetnek fel.  javaslatot tesz a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyerekek iskolai eszközökkel való támogatására (napközis, tanulószobai felvétel, tanszersegély, ingyenes étkeztetés). Szükség esetén védő-óvóintézkedéseket javasol, és közreműködik ezek megvalósításában.  rendszeres kapcsolatban áll az iskolán kívüli gyermekvédelmi intézményekkel, hatóságokkal, így különösen a tiszaalpári polgármesteri hivatal gyámügyi előadójával, valamint a Nagyközségi Önkormányzat Gyermekjóléti Szolgálatával.Gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező megléte esetén haladéktalanul értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot, és ennek felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken, fegyelmi tárgyalásokon.  az osztályfőnökök bevonásával figyelemmel kíséri a magántanulók előrehaladását.  fogadóórát tart az adott tanév munkatervének megfelelően.

61

1.8 AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTELI RENDJE A Diákönkormányzat: Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 5-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, pedagógusok segítik, akiket a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra az alsó tagozatból és a felső tagozatból. A diákönkormányzat munkáját a DÖK SZMSZ szabályozza. A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak – a nevelőtestület véleménye meghallgatásával - saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. 1. A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. 3. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. 4. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: -

a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.);

-

tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer;

-

sportélet;

-

túrák, kirándulások szervezése;

-

kulturális, szabadidős programok szervezése;

-

a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolai honlap).

5. Ezekben a kérdésekben -

az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük; 62

6. Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az igazgató felé. 7. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: -

az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,

-

a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,

-

az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,

-

a házirend elfogadása előtt.

63

1. 9.KAPCSOLATTARTÁS A SZÜLŐKKEL, TANULÓKKAL, AZ ISKOLA PARTNEREIVEL 1.9. 1. A TANULÓK KÖZÖSSÉGÉT ÉRINTŐ KAPCSOLATTARTÁSI FORMÁK Együttműködés a tanulói közösséggel Szervezeti formái: -

osztályközösségek,

-

diákönkormányzat,

-

napközis közösségek,

-

A megvalósulás színterei:

-

Igazgatói tájékoztatás: diákgyűlésen

-

DÖK segítő pedagógus tájékoztatója: diákgyűlésen, faliújságon,

-

Osztályfőnökök tájékoztatója: osztályfőnöki órákon folyamatosan,

A kapcsolattartás kialakult formái Tájékoztató füzet A felsoroltak a szülő pedagógus kapcsolattartásának írásos formái. A tájékoztató füzetbe történő bejegyzésekkel a pedagógus tájékoztatja a szülőt a tanuló előmeneteléről, magatartásával, szorgalmával kapcsolatos észrevételeiről. A szülő kísérje figyelemmel a bejegyzéseket, aláírásával jelezzen vissza a pedagógusnak. A pedagógus jelzi észrevételeit a tanulmányi munkával és szabadidős elfoglaltságokkal kapcsolatosan. 1.9. 2.. A SZÜLŐKKÖZÖSSÉGÉT ÉRINTŐ KAPCSOLATTARTÁSI FORMÁK Az eredményes nevelő–oktató munka fontos feltétele a szülőkkel való kapcsolattartás. Partnerként kezelésük, az iskolaéletéről, gyermekükről történő széleskörű tájékoztatásuk együttműködési készségük záloga. A jó együttműködés feltétele, hogy a szülő bizalommal fordulhasson az iskolához. Az iskola pedagógiai programját a szülők és érdeklődők az iskola tanári szobájában és az igazgatói irodában bármikor megtekinthetik, elolvashatják. A szülő és az iskola kapcsolattartásában döntő fontosságú szerepe van az osztályfőnöknek.Az együttműködés olyan folyamat, melynek során a közös cél elérése csak feladatmegosztással érhető el. Az iskola, mint oktató-nevelő intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre épít és figyelembe veszi a szülői elvárásokat. Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség koordinált, aktív együttműködése. 64

A szülők a szülői értekezleteken, szülői fogadóesteken, kiállításokon, rendezvényeken, nyílt napokonismerkedhetnek meg az iskolában folyó munkával, a tanulói teljesítményekkel, az eredményekkel. Pályaválasztási szülői értekezleteken próbáljuk segíteni a tanulóink sikeres pályaválasztását. Iskolánk tanulóinak egyre növekvő része szociálisan hátrányos helyzetű családi miliőből érkezik. Egyre több a szorongó, a szeretetre, a biztos kapcsolatra, védettségre vágyó gyermek. Az iskola fontos társadalmi kapcsolatot jelentő szintér a szülőknek is. Azonban elengedhetetlenül szükséges, hogy szülőpedagógus, diák-pedagógus között megfelelő kapcsolat alakuljon ki. Ezek színterei: 

Témahetek, három hetet meghaladó projektek: a szervezésben és megvalósításban való részvétel. Ezekhez kapcsolódó kiállítások, műsorok megtekintése.



Szülői közösség. A szülők legfontosabb érdekérvényesítő szerve iskolánkban, amely két szinten működik: osztályonként, illetve iskolai választmányi szinten. A szülői közösség képviseli a szülőket az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében, véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.



A szülői értekezlet. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezlet. Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként a munkatervben rögzített időpontú, szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője (szülői szervezet választmányi elnöke) a gyermekközösségekben felmerülő problémák megoldására. A szülők megnyerése, szemléletformálása az együttműködés növelése érdekében.



Fogadóórák: Az intézmény pedagógusai a heti fogadóóráikon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Célja a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, ezen keresztül egyes tanulók egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal, gyermekkel kapcsolatos információk megosztása, problémák esetén közös megoldási módok keresése.



Nyílt tanítási nap. Célja, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba,

személyesen

megismerhesse

a

tanítási

órák

lefolyását,

közvetlenül

tájékozódhasson gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. 

Pályaválasztási szülői értekezlet. Célja, hogy mind a szülőt, mind a tanulót hozzásegítsük, hogy képességeinek, irányultságának megfelelően tudjon pályát választani. Ezen szülői értekezletre eljönnek azokból a környékbeli középiskolákból tájékoztatást tartani, melyekbe tanulóink nagy többsége jelentkezni szokott. E fórumon részt vesznek a szülők és a tanulók is, így nemcsak általános tájékozódásra, hanem egyéni kérdések feltételére is lehetőség adódik.



Családlátogatás. Célja a tanulók családi hátterének, körülményeinek megismerése. 65

Családlátogatásra kerül sor:  1. és 5. osztálynál  osztályfőnök-váltásnál  hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esetében probléma észlelésekor  védelembe vett tanulók esetében probléma észlelésekor  veszélyeztetett tanulók esetében probléma észlelésekor  egyéb esetekben, ha a tanuló érdekei ezt kívánják  Szülők Akadémiája 

A tanulók és az intézmény közötti kapcsolattartás. A tanulóközösségek a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét – a tanulóközösség által elfogadott, és a nevelőtestület által jóváhagyott – saját szervezeti és működési szabályzata szerint folytatja. Javaslattétel, véleményezés előtt azonban az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét ki kell kérnie. Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit.

A kapcsolattartás formái, szervezeti keretei Az osztályok szülői munkaközössége: Iskolánkban évente két alkalommal szervezett szülői értekezletet tartunk. A tanév első szülői értekezletén, megalakul az osztályokban az SZMK, amelyek az ott tanuló gyermekek családjának érdekeit képviselik egyéni vagy egész közösséget érintő ügyekben. Ha évközben komoly nevelési problémák merülnek fel az osztályban, bármelyik SZMK tag kezdeményezheti a rendkívüli szülői értekezlet összehívását. A kapcsolattartás az osztályfőnökön keresztül valósul meg. Erre az osztályfőnököt vagy az osztályban tanító szaktanárt meg kell hívni. Az iskolai SZMK: Tagjai az osztályok SZMK vezetői. A választmány tagjai maguk közülelnököt választanak. A szülői testület munkáját egy összekötő tanár is segíti. Az iskolai SZMK összehívását évi rendes értekezleteiken túl indokolt, vagy az iskola egészét érintő, döntést igénylő esetekben az iskola igazgatója, vagy bármely SZMK tag kezdeményezheti. Rendkívüli választmányi értekezletre az iskola igazgatóját meg kell hívni. A választmány elnöke állandó meghívottja az iskola vezetőségi üléseinek, és a tantestület értekezleteinek. Az elnök a tanulók, vagy a szülők nagyobb közösségét érintő kérdésekben közvetlenül az igazgatóhoz fordulhat. Pedagógusok rendszeres feladatai e közös munka érdekében 66

-

Kezeljék partnerként, nevelőtársként a családot, a szülőt, alakítsanak ki vele jó kapcsolatot

-

Ismerjék tanulóik családi hátterét, azok szerkezetét, életmódját, értékrendjét benne a gyermek helyzetét, szerepét (családlátogatás alkalmankénti beszélgetések)

-

Tartsanak rendszeres kapcsolatot a problematikus gyermekek szüleivel

-

Adjanak szakmailag indokolt tanácsot a gyermekkel kapcsolatos nevelési, magatartási és tanulmányi problémák megelőzésére.

-

Tájékoztassák a szülőt rendszeresen, ha szükséges azonnal, a gyermek előmeneteléről, magatartásáról, szorgalmáról.

-

Törekedjenek bevonni a szülőt közvetlen iskolai, nevelési feladatok megoldásába is.

Szülők rendszeres feladatai e közös munka érdekében 

Ismerjék a köznevelési törvényben meghatározott kötelességeiket, és azt gyakorolják is.



Érdeklődjenek gyermekeik iskolai munkájáról.



Közvetítsenek olyan adatokat, amelyek gyermekük tanárai számára fontosak lehetnek.



Gyermekük érdekében próbáljanak meg elfogulatlanul ítélkezni.



Működjenek együtt az iskolával, a pedagógussal.



Megvalósulás feltételei mindkét oldalról az érdeklődés, megvalósulásának színterei a fogadóórák, családlátogatások, alkalmankénti beszélgetések.

Az iskola és a családi kapcsolatának folyamata Tevékenység

Módszer

A belépő évfolyam Szülői értekezlet. szüleinek Írásbeli tájékoztatása tájékoztató az iskoláról. Az éves munka SZMK értekezlet. tervezése Munkaterv véleményezése. A tanév és - osztályonkénti rendjének szülői ért. feladatainak - Házirend ismertetése. ismertetése. - Az osztályban tanító nevelők bemutatkozása, tantervi köv. ism. A félév értékelése Félévi értekezlet. Osztályonkénti szülői értekezlet

Kik végzik

Mikor

Igazgató, Alsós tanítók

Iskolai beíratkozás Igazgató, előtt Alsós mk. vezető

SZMK tagok igazgató

szeptember vége

Osztályfőnök Szaktanárok Napk. nevelő

Minden év szept.közepe, február közepe.

Igazgatóhelyettes, valamennyi szaktanár, 67

Február

Felelős

Ig., SZMK elnök tanár, oszt. f. Oszt. főnök szaktanárok, napközis

Igazgatóhelyettes, osztályfőnök

Fogadóóra.

A szülők tájékoztatását a választható tantárgyak tekintetében a jogszabályok előírásainak megfelelően

hirdetőtábla, szülói értekezlet,SZMK ülés

Igazgatóhelyettes, tankönyvfelelős

Január Február

Igazgatóhelyettes, tankönyvfelelős

Tanév értékelése

Egyéni majd mk. vezetői beszámoló, igazgatói összegzés.

napk. nev. of szaktanárok, mk.vezető, ig.

Május vége

Közös programok Családi nap, Farsang, jótékonysági rendezvény

A hagyományoknak megfelelően.

Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Igazgató Szakm.mk. vez. DÖK segítő nevelők, Oszt.f.

DÖK segítő nevelők, Oszt.f.

aktuálisan

Karácsony, Mikulás Anyák napja, Nyílt napok

1.9.3. PARTNEREKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI FORMÁK

Az intézmény feladata a közvetlen és követett partnereinek rendszeres együttműködés. Közvetlen partnereink a szülők, tanulók tanulók, valamint a kollégák. Velük dolgozunk a mindennapok során, ezért napi szintű kapcsolattartás, valamint együttműködés szükséges velük. Közvetett partnereinkkel csak egy-egy adott probléma, esemény, rendezvény során esetileg működünk együtt. Ilyen partnereink az Tündérrózsa Óvoda, iskolaorvos, védőnők, Gyermekjóléti és a Családsegítő szolgálat dolgozói, környékbeli középiskolák, könyvtár, Árpád Művelődési Ház, Tiszaalpár Nagyközség Önkormányzata, rendőrség, Szent Benedek Leányai nővérek, plébános úr, helyi civil szervezetek, konyha stb. Minden tanév elején aktualizáljuk az iskola közvetlen és közvetett partnereinek listáját. 68

A partnerekkel való együttműködés során célunk bemutatni az iskolában folyó munkát, ugyanakkor visszajelzést kérni munkánk eredményességéről. Az így kapott visszajelzéseket felhasználjuk az éves munkánk értékelésénél. Az óvodával és a középiskolákkal kapcsolatosan legfontosabb feladatunk az átmnetek megkönnyítése, valamint a tanulók utánkövetése.

1.10. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA VIZSGASZABÁLYZATA

1. Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: -

osztályozó vizsga,

-

pótvizsga,

-

javítóvizsga.

2. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha -

a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,

-

engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,

-

ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,

-

ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.

-

Magántanulóként: Félévi és osztályozó vizsgát kell tennie, /mentesítve a készségtárgyak vizsgája alól./

3. Pótvizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. 4. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő

5.

szabályok szerint kell megszervezni. 6. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel -

osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal, 69

7. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit a miniszter által kiadott kerettantervben szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben: - 2013-2014. tanév júniusban: Az első és az ötödik évfolyamon. - 2014-2015. tanév júniusban: A második és a hatodik évfolyamon. - 2015-2016. tanév júniusban: A harmadik és a hetedik évfolyamon. - 2016-2017. tanév júniusban: A negyedik és a nyolcadik évfolyamon. A követelmények elfogadásáról az előbbi ütemezésnek megfelelően a nevelőtestület dönt. A vizsgaszabályzat hatálya

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:   

osztályozó vizsgákra, különbözeti vizsgákra, javítóvizsgákra

vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:  aki osztályozó vizsgára jelentkezik,  akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,  akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira 

akik átvételüket kérik az intézménybe, és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. 8. A vizsgatárgyak részei és követelményei A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli vagy szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak:

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

TANTÁRGY VIZSGA ALSÓ TAGOZAT Magyar nyelv irodalom

és

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

70

GYAKORLATI

Magyar nyelv

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Magyar irodalom

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Szésza

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Idegen nyelv

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Matematika

ÍRÁSBELI SZÓBELI

Matematika komp.al. Erkölcstan/hit-és

SZÓBELI

erkölcstan Környezetismeret

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Ének-zene Rajz

SZÓBELI

GYAKORLATI

és

vizuális

GYAKORLATI

Technika

és

GYAKORLATI

életvitel

és

kultúra

gyakorlat Testnevelés

és

GYAKORLATI

sport FELSŐ TAGOZAT Magyar nyelv

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Magyar irodalom

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Idegen nyelv

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Matematika

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Erkölcstan/hit-és

SZÓBELI

erkölcstan Történelem

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Természetismeret

ÍRÁSBELI

SZÓBELI 71

Fizika

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Kémia

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Biológia

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Földrajz

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Ének-zene

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

Hon- és népismeret

SZÓBELI

Vizuális kultúra

SZÓBELI

Informatika

GYAKORLATI GYAKORLATI

Technika, életvitel

GYAKORLATI

és gyakorlat Testnevelés

GYAKORLATI

és

GYAKORLATI

sport

72

2. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit a helyi tantervünk szabályozza.

2.1.A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE TANÉV 20132014 20142015 20152016 20162017

ÉVFOLYAM 6. 7.

1.

2.

3.

4.

5.

8.

9.

10.

11.

12.

2013

2007

2007

2007

2013

2007

2007

2007

2013

2007

2007

2007

2013

2013

2007

2007

2013

2013

2007

2007

2013

2013

2007

2007

2013

2013

2013

2007

2013

2013

2013

2007

2013

2013

2013

2007

2013

2013

2013

2013

2013

2013

2013

2013

2013

2013

2013

2013

A táblázatban használt jelölések az alábbi pedagógiai programokat, illetve tantervi változatokat jelentik: 

2007 = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT (202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról) alapján elfogadott – jelenleg is használt – pedagógiai program és helyi tanterv.



2013 = a 2012-ben felülvizsgált és módosított NAT, a köznevelési törvény, illetve a 2012ben kiadott új kerettantervek alapján elkészített 2013 szeptemberétől érvényes pedagógiai program és helyi tanterv.

A sajátos nevelési igényű tanulók részére, kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozást szervezünk, annyit amennyi a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentéséhez szükséges. A foglalkozások megszervezésének heti időkerete a 2011. évi CXC. törvény 6. mellékletének megfelelően történik

A VÁLASZTOTT KERETTANTERV 73

1. Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi kerettantervekre épül: A kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára”,valamint 2. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára”. 2. Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Mivel a kerettantervek által előírt tananyagok a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeretnek csak a kilencven százalékát fedik le, a fennmaradó tíz százalékot iskolánk pedagógusai a kerettantervben szereplő tananyag, követelmények elmélyítésére, gyakorlásra, a tanulói képességek, a tantervben meghatározott kompetenciák fejlesztésére használják fel. 3. A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson: 4. Első és ötödik évfolyamon 2013. szeptember 1-től ÉVFOLYAM 1. és 5. évfolyam

megnövelve a szabadon tervezhető

órák

óraszámából

megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából

1. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

1 óra

1. évfolyam

Matematika

1 óra

5. évfolyam

Matematika

0,5 óra

5. évfolyam

Informatika

1 óra

5. évfolyam

Magyar nyelvtan

0,5 óra

Iskolánk miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve „B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít: 74

5. Első és ötödik évfolyamon 2013. szeptember 1-től ÉVFOLYAM

VÁLASZTOTT KERETTANTERV

1.évfolyam

Ének-zene A változat/Apáczai Kiadó

5.évfolyam

Magyar nyelv és irodalom A változat/Mozaik

5. évfolyam

Matematika /Mozaik

5. évfolyam

Erkölcstan / Apáczai Kiadó

5. évfolyam

Vizuális kultúra /Mozaik

5. évfolyam

Történelem,

társadalmi

és

állampolgári

ismeretek /MOZAIK 5.évfolyam

Ének-zene „A” változat / Mozaik

5. évfolyam

Angol /Mozaik

5. évfolyam

Német

/miniszter

által

kiadott

kerettantervben 5. évfolyam

Természetismeret /Mozaik

5. évfolyam

Technika, életvitel és gyakorlat / Nemzedékek Tudása

5. évfolyam

Osztályfőnöki / Apáczai Kiadó

5. évfolyam

Testnevelés és sport / Apáczai Kiadó

5. évfolyam

Hon- és népismeret / miniszter által kiadott kerettantervben

6. A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontása, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározása a nevelők szakmai munkaközösségeinek, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok feladata a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben: 75

a.

2013 augusztusára: Az első és az ötödik évfolyamon.

b.

2014 augusztusára: A második és a hatodik évfolyamon.

c.

2015 augusztusára: A harmadik és a hetedik évfolyamon.

d.

2016 augusztusára: A negyedik és a nyolcadik évfolyamon.

A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontásához, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározásához iskolánk pedagógusai az egyes tantárgyak tanításához alkalmazott tankönyvek tankönyvkiadói által összeállított helyi tantervi ajánlásokat használják fel. Ezek elfogadásáról, iskolánkban történő alkalmazásáról az előbbi ütemezésnek megfelelően a nevelőtestület dönt. 7. Iskolánkban a tanulók az idegen nyelvi órákon az angol és német, valamint megfelelő létszám esetén orosz, ill. olasz nyelvet tanulják, lehetőség szerint csoportbontásban.Az orosz és az olasz nyelv oktatásának függvénye atanulói jelentkezés és a pedagógusok végzettsége. 2. 2.AZ ISKOLA KÉPZÉSI RENDJE

A képzés szakaszai, a szakaszváltás szakmai követelményei Iskolánkban nyolc évfolyamos általános iskolai képzés folyik. Szorosan egymásra épülő négy szakaszra bomlik a képzés:

Az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakasza

Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza

1-2.évfolyam

Bevezető szakasz

3-4.évfolyam

Kezdő szakasz

5-6.évfolyam

Alapozó szakasz

7-8.évfolyam

Fejlesztő szakasz

Nem szakrendszerű oktatás

Szakrendszerű oktatás

Változás az új Nemzeti köznevelési törvény alapján: az 1-4. évfolyam a hagyományos alsó tagozat, az 5-8. évfolyam felső tagozat szakaszolásúvá válik.

Az iskolai nevelés-oktatás általános

1-4.évfolyam Az alapfokú 76

Alsó tagozat

Nem szakrendszerű oktatás

műveltséget megalapozó szakasza

nevelés-oktatás szakasza

5-8.évfolyam

Felső tagozat

Szakrendszerű oktatás

Minden évfolyamon jellemző az osztály (általában párhuzamos) keretben történő oktatás. Kivétel az idegen nyelv, informatika és esetenként a magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika, technika, ahol csoportbontással folyik a tanítás. Az iskolai élet szervezése során fő feladatunknak tekintjük, hogy a körzetünkbe tartozó 6-14 éves korosztály számára tanórán és tanórán kívül biztosítsuk mindazokat a lehetőségeket és feltételeket, melyek szükségesek az alapműveltség megszerzéséhez, adottságuk, tehetségük kibontakozásához, esetleges hátránnyal induló vagy a lemaradó tanulók felzárkózásához. Célunk, hogy felkészítsük a gyermekeket továbbtanulásra, illetve a későbbiekben az alapvizsga sikeres letételére. Ennek érdekében törekszünk arra, hogy tanulóink tudását megalapozzuk, folyamatosan fejlesszük, hogy képesek legyenek önálló ismeretszerzésre, tanulásra.

Az 1-4. évfolyamon nem szakrendszerű oktatás folyik. A kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása a tanulók egyéni képességeihez igazodó fejlesztéssel, a tanulók tanulási sajátosságainak figyelembevételével, a műveltségterületenként meghatározott fejlesztési feladatok kulcskompetenciák szerint történő feldolgozásával, a tantárgyi szerkezet kialakításának mellőzésével folyik. Az olvasás, írás, számolás, szóbeli kommunikáció és a gondolkodás készségének kialakítása, megalapozása és folyamatos fejlesztése a fő tennivalók. A megalapozást követően nagy hangsúlyt kell fordítanunk a szövegértő olvasásra, szövegfeldolgozásra, az írásbeli munkák pontosságára, olvashatóságára, tisztaságára. Az 5-8. évfolyamon szakrendszerű oktatásban a kulcskompetenciák fejlesztése folyik, a Nemzeti alaptantervben meghatározott, kiemelt, továbbá a műveltségterületekben meghatározott fejlesztési feladatok – elsősorban tantárgyi keretek között történő – feldolgozásával. Az alsó tagozaton kialakított és megalapozott készségek, képességek továbbfejlesztésén túl az ismeretek folyamatos bővítése, rendszerezése, összehangolása, a tanulók tudásszintjének emelése, az önálló ismeretszerzés, tanulás igényének fokozása a fő feladat. -

Az alkalmazott helyi tantervek az OM által kiadott kerettantervek adaptációjával készültek.

-

A 2012/2013. tanévtől - kivéve a mozgókép és médiaismeret modult, ami önálló modultárgy -, ezek tananyagtartalma, követelményei és értékelése kidolgozott. 77

-

A tanulók idegen nyelvként az angol és német nyelv, igény, valamint pedagogus szükséglet szerint orosz és olasz nyelv tanulását választhatják.

-

A tehetséggondozás és felzárkóztatás a választható tanórai és tanórán kívüli foglalkozások időkeretében, a módosított közoktatási törvény által biztosított lehetőségek felhasználásával történik. 2. 3.A SZABADON TERVEZHETŐ KÖTELEZŐ FOGLALKOZÁSOK INDÍTÁSÁNAK ELVEI, FELTÉTELEI

Az intézményünkben a szülők és a tanulók körében végzett tájékozódás és a nevelőtestületben meglévő személyi feltételek alapján szervezzük a foglalkozásokat. A szülők, tanulók igényeinek, az intézmény személyi és tárgyi feltételeinek, a fenntartó által biztosított lehetőségek függvényében, valamint a gyermekek továbbtanulási igényeinek figyelembe vételével szervezzük a nem kötelező tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokat. A választható órakeret felhasználása tanévenként pontosításra kerül, amelyet a fenntartóval való egyeztetést követően a mindenkori tantárgyfelosztás tartalmaz. Egyéb foglalkozások fajtái és szervezésének elvei Az alapképzést kiegészítő választható egyéb foglalkozásokat, tevékenységi formákat az iskola célrendszeréhez igazodva tervezzük meg. A tanlv kezdetekor a szülők felé jelezzük. A tanulók jelentkezésének elfogadásáról értesítjük a szülőket.  Szakköröket,  előkészítőket,  tehetséggondozó foglalkozásokat  szervezünk. Mindhárom féle foglalkozásra a jelentkezés a szülő beleegyezésével, önkéntesen történik, a tanév elején jelzett részvételi szándék egész tanévre vonatkozik.

2.4 AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI

Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztása csak a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével lehetséges. Munkaközösségeink figyelembe veszik a tanár módszertani szabadságát és a tanulók jogát a tárgyilagos és többoldalú ismeretszerzéshez.Alapelvnek tekintjük, 78

hogy a tankönyv tartalma a lehető legnagyobb mértékben egyezzen meg a tanterv tartalmával. Csak olyan tankönyvet, tanulmányi segédletet, taneszközt alkalmazunk, amely biztosítja az ismeretek objektív, tárgyilagos átadását és nem akadályozza a többoldalú ismertszerzést. A tankönyvet, tankönyvcsaládot felmenő rendszeren belül nem változtatjuk, kivéve, ha az addig alkalmazott tankönyvet már nem adják ki. A tankönyv, tanulmányi segédlet, a tanuló számára kötelező taneszközök kiválasztásnál – ha a választás nem veszélyezteti a követelmények teljesítését – a tanuló számára olcsóbb megoldást alkalmazzuk. Nyelvoktatás esetében előnyben részesítjük azokat a tankönyvrendszereket, ahol rendelkezésre áll (beszerezhető) az egységes nyelvkönyv, munkafüzet, hang, és képanyagrendszer. A tankönyvek kiválasztásánál és beszerzésénél a munkatankönyvekkel szemben előnyben részesítjük a tartós tankönyveket, hogy az iskola könyvtára minél több tanulónk számára tudjon kölcsönzés formájában tankönyvet biztosítani. A szemléltetést, illetve tanulói tevékenységet igénylő tananyag feldolgozásához szükséges taneszközöknek a pedagógiai program mellékletében szereplő jegyzékét iskolánk a munkaközösségek bevonásával tanévenként felülvizsgálja, szükség szerint módosítja. Az iskolánkban csak olyan taneszközöket használunk, amelyek szerepelnek az ágazati miniszter által elfogadott tankönyvjegyzékben. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más eszközöket a szakmai munkaközösségek határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. Az oktatáshoz szükséges tankönyvek kiválasztásának elvei: Ezek beszerzésére vonatkozó döntés tanév közben nem változtatható meg, a szülőkre a változtatásból adódó fizetési kötelezettség nem hárulhat. A kötelezően előírt, továbbá az iskolától kölcsönözhető taneszközökről, felszerelésekről a szülőket minden tanév előtt tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. Tájékoztatjuk továbbá a szülőket arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. A taneszközök kiválasztásának elvei különös tekintettel a kompetencia-alapú oktatásra vonatkozóan: 

Vegye alapul a kompetenciafejlesztést segítő taneszközöket (2008. május 16. utáni tankönyvek: az NFÜ 2009. júliusi közleménye alapján).

79



Az ettől eltérő kiadású tankönyvek esetében a kompetencia-alapú oktatás feltételeinek megfelelő kerettanterv egy része kerüljön beépítésre a tanmenetbe.



Jellemezze a problémaközpontúság, tartalmazzon tanulói felfedezést biztosító feladatokat.



Biztosítsa a differenciálást, fejlesztést.



A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.



A tankönyv igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és –ellátás rendje szerint minden tanuló számára biztosítható legyen.



Csak olyan ruházati vagy más felszerelés beszerzésére kötelezhető a tanuló, amely nélkülözhetetlen a tananyag elsajátításához, és amely minden tanuló számára egyidejűleg alkalmazandó.



A tankönyv legyen vonzó, figyelemfelhívó, jól olvasható, áttekinthető, szép kivitelezésű és időtálló.



A tankönyv tartalmában, információiban, ábravilágában, a feldolgozás mélységében igazodjék a tanuló életkori sajátosságaihoz.



Az egyes tantárgyak könyvei egymásra épüljenek.



A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.

 Ha a szakértői bizottság szakvéleménye a tanuló számára eltérő tanterv szerinti továbbhaladást ír elő, az iskola beszerzi az ennek megfelelő taneszközöket, tankönyveket. Az integráltan oktatott tanulók esetében a a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvét vesszük figyelembe. A térítésmentes tankönyvellátást első alkalommal 2013/14. tanévben az első évfolyamra beiratkozott tanulók számára, ezt követően felmenő rendszerben kell biztosítani. 2.5 A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA A NAT –ban meghatározott pedagógiai feladatok:  Az erkölcsi nevelés

80

A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatának elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az életben elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítésmódokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja olyan, a tanulók életében nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a mértéktartás, az együttérzés, segítőkészség és a tisztelet. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – kihat egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. 

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni-közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek. Alakuljon ki bennük a közösséghez való tartozás, a hazaszeretet és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért a tanulók, magyarságtudatukat megőrizve, ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. Ismerjék meg a szűkebb környezet (lakóhely) történelmi, kulturális és vallási értékeit. 

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

A demokratikus jogállam működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A közügyekben való részvétel a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését kívánja. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások.Cél az állampolgári jogok és kötelességek ismerete, valamint tudatos gyakorlása, a gazdaság működésének átlátása, a vállalkozói szemlélet kialakulása, valamint a bonyolult társadalmi viszonyok reális értelmezése.

81



Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező adottságainak, szellemi és gyakorlati készségeinek kifejezésre jutását és kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmei hiteles kifejezésére, empátiára és kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az elsajátított tudást és készségeket énképébe be tudja építeni, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatni kell abban, hogy érezze, alakítani tudja fejlődését, sorsát és életpályáját. A megalapozott önismeret hozzájárul a boldog, egészséges és kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához.  A családi életre nevelés

A családnak kiemelkedő jelentősége van a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének, testi és lelki egészségének, közösségi létének alakításában. Ezért társadalmi elvárásként fogalmazódik meg a nevelési-oktatási intézményeknek a gyermekek nevelésében, az erkölcsi normák közvetítésében, a harmonikus családi minták közvetítésében való fokozott részvétele. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A családi életre való felkészítés segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, valamint a családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésében. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. 

A testi és lelki egészségre nevelés

Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok készítsék fel a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, gondozására, társas viselkedésük szabályozására, a társas konfliktusok kezelésére. A gyerekek, fiatalok sajátítsák el az egészséges életmód elveit, és – amennyire csak lehet – azok szerint éljenek. Az iskola feladata az is, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegségmegelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében 

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

A Nat ösztönzi a személyiségfejlesztő nevelést-oktatást, melynek része az akadályozott, hátránnyal élő fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges feladatok meghatározása. Ez akkor lehet eredményes, 82

ha az intézmények pedagógiai programja, a helyi tanterv külön figyelmet szentel minden tanuló képességbeli és társadalmi különbözőségének. A nevelési-oktatási intézmény alakítsa ki a gyerekekben, fiatalokban a beteg, sérült, fogyatékkal élő emberek iránti együttérző és segítő magatartást. Saját élményű tanuláson keresztül fejlessze ki a tanulókban a szociális érzékenységet és számos olyan képességet (együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. 

Fenntarthatóság, környezettudatosság

A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A nevelés célja, hogy a természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók ismerjék meg azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük természeti és társadalmi értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. 

Pályaorientáció

Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a tanulók kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, és képessé válnak hivatásuk megtalálására, foglalkozásuk és pályájuk kiválasztására és a hozzájuk vezető erőfeszítések megtételére. 

Gazdasági és pénzügyi nevelés

A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világában és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. 

Médiatudatosságra nevelés

83

A médiatudatosságra nevelés során a tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. 

A tanulás tanítása

A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; a tanulók csoportban miként működhetnek együtt; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint a szövegek, meghatározások, képletek stb. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. Tanulási módszerek kialakítása, iskolai fegyelem és figyelem, kötelességérzet kialakulása. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez

szükséges

kulcskompetenciák,

képesség-együttesek

és

tudástartalmak

megalapozásának folytatása. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A hetedik-nyolcadik évfolyamon folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó 84

tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. 

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,



a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával,



az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni,



a

tanulási

stratégiák

megválasztásában

kitüntetett

szempont

az

életkori

jellemzők

figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, 

fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatívtanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.



mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;



a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával;



az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni;



az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;



az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;



a

tanulási

stratégiák

megválasztásában

kitüntetett

szempont:

az

életkori

jellemzők

figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, 

a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;



a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;



a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; 85



fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;

2.6 A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK ÉS A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 15. § (1) Az iskola igazgatója minden év április 15-éig elkészíti és a fenntartó jóváhagyásátkövetően közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak, középiskolában tájékoztatást ad továbbá az érettségi vizsgára történő felkészítés szintjéről is. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék, ennek hiányában a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. (2) A tanuló május 20-áig jelentheti be a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. Ha a tanuló iskolakezdés vagy iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával, kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit a középiskola igazgatójával vagy az igazgató által kijelölt pedagógussal. (3) A tanuló a tanév során egy alkalommal, az igazgató engedélyével módosíthatja választását. (4) Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát attól az évtől kezdődően, amelyben gyermeke a tizennegyedik életévét eléri – ha a gyermek nem cselekvőképtelen –, gyermekével közösen gyakorolja.

2.7. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK A tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása. A tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül. Fontos szempont az adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása, az egységes, differenciált és egyénre szabott

tanulási

követelmények,

ellenőrzési-értékelési

eljárások

alkalmazása.

Differenciált

tanulásszervezési módszercsomagokat a kompetencia programtanterv alapján szükséges adaptálni és alkalmazni, amelyek lehetővé teszik a tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő fejlesztést. Alkalmazni szükséges a heterogén összetételű csoportok együttes kezelésének módszereit. Ugyanakkor törekedni kell arra, hogy a 86

tanulókban kialakuljon az igény arra, hogy - egyéni képességeik, lehetőségeik figyelembevételével egész életük során képezzék magukat, bővítsék ismereteiket. A tanulók esélyegyenlőségét, szolgáló intézkedéseket részletesen az intézményi integrációs program mellékletei tartalmazzák. 2.8.AZ ISKOLAIÍRÁSBELI, SZÓBELI, GYAKORLATI BESZÁMOLTATÁSOK, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK RENDJE Az iskolai beszámoltatások formái: szóbeli és írásbeli beszámoltatások A) Szóbeli beszámoltatás: felelet, kiselőadás B) Írásbeli beszámoltatás 1. Az írásbeli beszámoltatás intézményünkben alkalmazott formái: 

írásbeli felelet



röpdolgozat



dolgozat



év eleji, félévi és év végi felmérés



a tanár által készített mérőeszközök



standardizált mérőeszközök

2. Az írásbeli beszámoltatás rendje: Az írásbeli felelet az óra számonkérő részében a szóbeli feleletet helyettesíti. Ennek keretében kéthárom tanuló írásban ad számot tudásáról, míg társai szóban felelnek. Teljes értékű érdemjeggyel értékelhető írásbeli beszámoltatási forma. A röpdolgozat előző néhány óra tananyagát tartalmazó kérdéssor megoldását jelenti, amelyet szintén érdemjeggyel értékelünk. A témazáró dolgozat egy adott témakör lezárásakor kerül sor, melyre a tanulókat felkészítjük, megírásának időpontját előre közöljük. A dolgozatra adott érdemjegy fontos szerepet játszik a félévi és év végi osztályzatokban. Az év eleji, félévi és év végi felmérések anyagát a munkaközösségek tagjaival egyeztetjük. Akárcsak a témazáró dolgozatokat, ezeket is meghatározott időben íratjuk, s idejüket tanmenetben rögzítjük. A félévi és év végi felmérésekben a tanulók egy egész időszakban megszerzett tudás, ismeretanyag

87

elsajátításáról adnak számot. Egységes kérdéssorral igyekszünk biztosítani a tanulócsoportok ismereteinek összehasonlíthatóságát is. Ezekre az írásbeli beszámoltatási formákra adott érdemjegy kapja a legnagyobb hangsúlyt a félévi, illetve az év végi osztályzatokat illetően. Minden tantárgycsoportban helyet kapnak ezek az értékelési formák. Alkalmazásuk gyakorisága és a választott forma tantárgyakként változó. Az írásbeli beszámoltatási formáknál a tanulókkal előre közöljük az értékelés szempontjait. Az írásbeli munkák (témazáró dolgozatok) eredményeit rögzíthetjük a szaktanár által szerkesztett értékelő táblázatban. 3. Az írásbeli beszámoltatás korlátai: -

A tanulóktól csak a megtanított ismereteket kérhetjük számon.

-

A nagyobb hangsúllyal bíró dolgozatokra tanulóinkat, előzetes összefoglaló, rendszerező órán, órákon készítjük fel.

-

A témazáró dolgozatokról legalább egy héttel előre tájékoztatjuk a tanulókat.

-

Egy nap legfeljebb kettő témazáró (félévi, év végi dolgozatot) íratunk.

5. Ellenőrzés és értékelés: Pedagógiai munkánkban a továbbhaladás nélkülözhetetlen feltétele, melyeket legtöbbször együtt emlegetünk. Az értékelés és az osztályozás is azonos fogalomkörbe tartozik, mivel mindkettő minősítés. Az osztályozás a tanulási célok (követelmények) egybevetése a tanuló összteljesítményével rangskála segítségével. Az értékelésnek két fő típusa van: a formatív és a szummatív értékelés. A formatív (formáló-segítő) értékelés, a szummatív (összegző + lezáró) viszont a nagyobb egységek végén megejtett minősítés. Mindkét értékelés lehet érdemjeggyel kifejezett és érdemjegy nélküli. Az ellenőrzés folyamatában nagy hangsúlyt helyezünk az önellenőrző képesség fejlesztésére, melynek során a tanuló önmaga győződik meg a tanulás eredményességéről, maga bírálja el teljesítményének helyességét, illetve hibáit. Az értékelés típusai: a) A leggyakrabban alkalmazott formatív értékelés típusai: - szóban elhangzó (egy vagy több gyerek) válaszára irányuló ellenőrzés rögzített válaszadást tételező feladat ellenőrzése: írásos vagy egyéb tevékenységgel 88

összekötés, aláhúzás, bekeretezés, megjelölés, sorszámozás, kiszínezés, berajzolás, stb.) rögzített válaszadás feladatlapon. Az ellenőrzésnek a fent leírt formáira minden tanítási órán többször is sor kerül, s a tanulók valamennyi teljesítményére irányul- részben minősítő jelleggel. b) A tanítás-tanulás folyamatát lezáró ellenőrzés a szummatív értékelés minősítő jelleggel. Célja egy hosszabb tanulási szakasz (téma, tanév) eredményeinek megállapítása, rögzítése. A formatív értékeléssel együtt a tanuló eredményeinek meghatározását segíti. c) Az értékelés egy harmadik típusa a diagnosztizáló értékelés, amelyre általában újabb tanulási szakasz megkezdésekor, vagy új témakör előtt kerül sor annak érdekében, hogy a pedagógus tájékozódjon arról, milyen a diákok előzetes tudásának a szintje és mélysége. Az értékelésnek erre a formájára gyakran informálisan kerül sor, és az itt szerzett tapasztalatok sohasem számíthatók be sem a végső, sem a menetközi minősítésbe.

2.9. A BESZÁMOLTATÁS FORMÁJA, RENDJE, SZEREPÜK AZ ÉRTÉKELÉSBEN, GYAKORISÁGA, KORLÁTAI

Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik.

A beszámoltatás módja Írásban

Tantárgy

Magyar nyelv Irodalom

A beszámoltatás

Szerepe, súlya az

Az érintettek

Gyakorisága/korl

formája, ideje

értékelésben

köre (tanulók)

átai

Írásbeli felelet 1

Rendszeres tanulás

Tanóránként 2-

Valamennyi óra

óra anyagából

számonkérése

3 tanuló

(10-15 perc) 1x

Szövegértésszövegalkotás Matematika Német nyelv

Röpdolgozat:

Rendszeres tanulás

Valamennyi

A tantárgyak heti

írásbeli felelet

számonkérése,

tanuló, vagy

óraszámától

legalább 2-3 óra

összefüggések

tanulók

függően legfeljebb

anyagából 15-20

felismerése

csoportja

hetente, kéthetente,

perc Környezet-

havonta 1x

89

ismeret Történelem Természetismeret

Témazáró

Összefüggések

Valamennyi

Osztályon-ként

dolgozat:

felismerése,

tanuló

naponta

tanmenetben

rendszerezési és

legfeljebb

tervezett

alkalmazási

tantárgyból

időpontokban

képességének

2

értékelése Fizika 2x Biológia Kémia Földrajz

Diagnosztikus

A

mérések

munka

a

pedagógiai

program

hatékonysá-

szerint

gának vizsgálata

Ének

Valamennyi

1., 4., 8. osztály

tanuló

végén

Nem értékeljük

Etika Hon-és népismeret

Szóban

Valamennyi

Szóbeli felelet 1

Rendszeres

Valamennyi

A tantárgyak heti

tantárgy

óra anyagából

tanulás

tanuló

óraszámától

Kivétel:

Kiselőadás a

testnevelés,

pedagógus által

rajz, technika

meghatározott alkalmakkor

számonkérése

függően legfeljebb

(szóbeli

hetente,

kifejezőkészség

kéthetente,

fejlesztése

havonta

érdekében) 1x

Gyakorlati

Testnevelés

tevékeny-ségek, produk-tumok

Technika Rajz Informatika Mozgókép-és médiaismeret

A tantervben,

Mozgás, ügyesség,

Valamennyi

Havonta legalább

tanmenetben

pontosság,

tanuló

1 értékelés (heti

előírt befejezett

gyakorlati

0,5 órás tantárgy

munka,

manuális

esetén 3 értékelés

bemutatott

képességek

/ félév)

produkció,

fejlődése,

elkészült alkotás

probléma-

/ produktum

megoldó képesség, algoritmizáló képesség, folyamatszabályozás, képessége, éneklési kultúra, esztétikai

90

ízlésfejlődés 1x Nincs értékelés

Of.

A mozgókép- és médiaismeret,Erkölcstan/hit-és erkölcstan értékelése érdemjeggyel történik. 2.10. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELIÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai 

A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk.



Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 2030 percet vehet igénybe egy tantárgyból.

2.11. A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSI ELVEI

Iskolánkban, csoportbontásban tanítjuk a matematikát, a magyar nyelvet és irodalmat, az idegen nyelvet, az informatikát, a technikát. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és a tanulók tudásának megalapozására. A csoportba sorolás szempontjai: a tanuló - tanulmányi teljesítménye, - felzárkóztatása, tehetséggondozása - továbbtanulási, pályaválasztási szándéka - érdeklődése - leterheltsége A csoportok átjárhatók. A nevelő javaslatára félévente lehet csoportot váltani. A HHH tanulók létszámának csoportok közötti aránya a törvényi előírásoknak megfelelően kerül kialakításra.

91

2.12.AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓKFELVÉTELÉNEK, ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELVEI, HELYI SZABÁLYOZÁSA



Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet az iskola fenntartója határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz.



Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse.







Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: -

a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;

-

a szülő személyi igazolványát;

-

a gyermek lakcímkártyáját;

-

az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást;

-

a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával;

-

szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.

A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: -

a tanuló anyakönyvi kivonatát;

-

a szülő személyi igazolványát;

-

a gyermek lakcímkártyáját

-

az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;

-

az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Magántanulói stárusz: A tanuló tankötelezettségének szülői kérésre, szakértői vélemény alapján magántanulóként is eleget tehet./20/2012.EMMI rendelet szerint/

92

2. 13.MÉRÉS-ÉRTÉKELÉSI RENDSZERÜNK

A rendszerünk lényege az, hogy egységes, átgondolt, szabályozott kereteket adjon, azoknak a méréseknek, értékeléseknek, melyek már eddig is jelen voltak az iskolai gyakorlatunkban. Az igazgatói mérések innovatív elemként kerültek intézményünk mérési-értékelési rendszerébe a másodi évfolyam végén, valamint az ötödik évfolyam elején. Céljuk a tanulók nyelvtani, szövegértési és matematikai képességének felmérése, a továbbhaladáshoz a fejlesztési irány kijelölése, a felső tagozatba lépő tanulók esetében pedig információk nyújtása az újonnan belépő tanulókról, a nem szakrendszerű oktatás képességfejlesztési területeinek meghatározása. Ez a rendszer szorosan illeszkedik az iskola teljes mérési rendszerébe, mely a következőképpen épül fel:

DIFER

8.évf.

7.évf.

6.évf.

5.évf.

4.évf.

X

Igazgatói mérés (szövegértés, helyesírás, matematika)

X

Általános műveltség, kompetencia alapú mérés (2010/2011es tanévtől) OKÉV Mini Hungarofit Egészségnevelési mérés Környezettu datosság mérése

3.évf.

2.évf.

Időpont 1.évf.

Mérés

X

X

X

X X

X

októberdecember 2.évf. május 4. évfolyam május 5.évf. szept.május március

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

X

X

május

X

szeptember és május november

X

április

X

X

X

A már eddig is zajló mérések végzése során a kompetencialapú oktatás bevezetésével merült fel az igény, hogy ne csak hagyományos tantárgyi alapokon nyugvó méréseket végezzünk, hanem lépjük át a tantárgyi határokat és végezzünk olyan mérést, mely az országos kompetenciaméréshez és a 93

nemzetközi mérésekhez (PISA, PIRLS) hasonló. A mérési struktúránk harmadik, ötödik és hetedik évfolyamokon végzünk méréseket, melyek értékelése után lehetőségünk van a következő kompetenciamérésig az esetleges hiányok pótlására. A hagyományokhoz hűen megtartottuk az igazgatói mérések rendszerét is, melyet a második évfolyam végére és az ötödik évfolyam elejére helyeztünk át. Második évfolyam végén befejeződik az iskola előkészítő szakasza így célszerű, hogy felmérjük a tanulóknál, készen állnak-e a következő, az alapozó szakaszba való továbblépésre. Az ötödik évfolyamon végzett mérés pedig adalék a felső tagozatos kollégáknak az újonnan belépő ötödikesek hatékonyabb tanuló megismeréséhez. Az innovációk megvalósításához folyamatosan bővülő feladatokat tartalmazó adatbázist hozunk létre, mely feladatokból tudunk majd válogatni évente az aktuális feladatlapok összeállításához. Képességméréseink a következők: 

DIFER



Általános műveltség, kompetencia alapú képességmérés (2010/2011-től)



Igazgatói mérés



Országos Kompetenciamérés



Mini Hungarofit

Egyéb mérések: 

Egészségnevelési mérés



Környezettudatosság mérése.

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése és oktatása egyéni fejlesztési terv alapján történik. Esetükben a beszámoltatásnál, értékelésnél érvényesítjük a sajátos pedagógiai eljárásokat. 2.14.A TANULÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSE, MINŐSÍTÉSE A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54.§-a alapján történik iskolánkban a tanulók értékelése. Az iskolában a teljesítmények objektív értékelését tartjuk alapvetőnek. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelésekor, minősítésekor az alábbi alapelveket követik: 94



a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez;



a tanuló önmagához mért fejlődése az ismeretek elsajátítása, gyarapodása terén milyen irányú változást mutat;



a tanuló iskolán kívülről hozott, az iskolai követelményeken túli tudását más területen megmutatkozó képességeit, arculatát.

Ennek az értékelésben,minősítésben optimális kombinációban kell megjelennie. Milyen legyen az értékelési rend?  Legyen egységes, egyszerű, áttekinthető.  Legyen differenciált, személyre szóló.  Biztosítsa a szubjektív értékelés jogát is.  Értékelje a szorgalmat és a tehetséget.  Biztosítson azonos feltételeket.  Jelezze a tanuló helyzetét a szülei, a környezete számára is. Az értékelés formái  személyes, verbális értékelés: tanórán, a diákközösség előtt, szülői beszélgetés alkalmával, jellege: korrigáló, segítő, tanácsadó, orientáló  írásbeli szöveges értékelés: első osztály évvégén, -második osztályban félévkor  osztályozás: visszajelző és nem minősítő funkcióját kell kiemelni, a tanárok képet kapnak arról, hogy a tanuló hol tart, mit kell még gyakorolnia az osztályozott tevékenységek követelményeitelőre közöljük a tanulóval a szaktanárok közlik a tanulókkal az osztályzattal történő számonkérés formáit, minimum megszerzendő osztályzatok számát, félévi és év végi szempontjait A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: Iskolánkban a tanulók teljesítményét az alábbi módon értékeljük, minősítjük: tanév közben: 95



1. osztályban:



2-4. osztályban:

érdemjeggyel



5-8. osztályban:

érdemjeggyel értékeljük

szöveges értékeléssel (szóban, írásban)

Negyedéves: 

1. osztályban:

szöveges értékelés( írásban)

félévkor: 

1-2. osztályban:

szöveges értékeléssel



3.-4 osztályban:

érdemjeggyel minősítjük



5-8. osztályban:

érdemjeggyel minősítjük

év végén: 

1.- osztályban:



2-8. osztályban:

szöveges értékeléssel érdemjeggyel minősítjük

Az 1. osztályban negyedévkor, félévkor és év végén, továbbá 2. osztályban félévkor szöveges minősítéssel fejezik ki a tanítók, hogy a tanuló 

kiválóan teljesített



jól teljesített



megfelelően teljesített



felzárkóztatásra szorul

A tanulói teljesítmények értékelésénél és minősítésénél a hagyományos 5 fokozatú osztályzat-skálát használjuk: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Az iskola pedagógiai elveivel összefüggően bármely értékelhető tanulói teljesítményre – megkülönböztetés nélkül – alkalmazzuk az értékelési mechanizmust, a tanítói, tanári módszertani szabadság érvényesül. Az évközi értékelésben a pedagógusok szabadon alkalmazhatnak értékelő szimbólumokat, ezt a testület nem egységesíti, nem is korlátozza. Meghatározott viszont az, hogy a 96

tanítók, tanárok kötelesek négy egymást követő munkahét elteltével értékelő tájékoztatást adni, illetve a tanulók a fontosabb témák lezárásakor kapjanak érdemjegyet vagy szöveges értékelést. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében minden tanuló legalább egyszer felel szóban: 

A heti 0,5-1 órában tanított tantárgyak esetében évente,



A többi tantárgy esetében féléventeegyszer.



A testnevelés, a rajz, a technika, az informatika követelményeinek elsajátítását hangsúlyozottan gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük, de megjelenik az elméleti ismeretek elsajátításának számonkérése is.

A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: A tanuló tudása 

Kiválóan teljesített, illetve jeles (5), ha a helyi tantervben meghatározott követelményeket maradéktalanul elsajátította, felismeri azok összefüggéseit, képes azokat a gyakorlatban alkalmazni; továbbá elsajátított kiegészítő ismereteket is. Az ellenőrzések során tudásáról életkorának megfelelő szinten önállóan tud számot adni. Szóbeli számonkérés során az önálló, szabatos, a tantárgyi kifejezések használatával logikusan felépített folyamatos szóbeli feleletet ad.



Jól teljesített, illetve jó(4), ha a tantervi követelményeket elsajátította, képes a tanult ismeretek közötti összefüggések megértésére és az ismeretek gyakorlati alkalmazására. Az ellenőrzések során tudásáról kevés segítséggel (néhány tanári segítő kérdéssel) képes számot adni.



Megfelelően teljesített, illetve közepes (3), ha a tantervi követelményeket csak részben sajátította el, ismeretei felszínesek, vagy hiányosak, az összefüggéseket nem minden esetben érti meg, és az ismereteit csak részben, vagy nevelői segítséggel tudja alkalmazni. Az ellenőrzések során tudásáról csak elemenként, kérdések segítségével, de a tananyag lényegét visszaadva tud számot adni.



Felzárkóztatásra szorul, illetve elégséges (2), ha csak a minimum követelményeket sajátította el, az ismeretek közötti összefüggéseket nem érti meg, ismeretei alkalmazására még nem képes Az ellenőrzések során tudásáról csak a tantervi minimum elemeire vonatkozó kérdések alapján tud számot adni.

97



Felzárkóztatásra szorul, illetve elégtelen (1), ha a tantervi minimumot sem sajátította el. Az ellenőrzések alkalmával segítő kérdések alapján sem képes az alapismereteket visszaadni.

Az értékelési szempontokat a tanulókkal, a szülőkkel meg kell ismertetni, hogy az értékelést ezzel is alá tudjuk támasztani. Az év végi osztályzat kialakításakor figyelembe veendő tényezők sorrendje: 1. félévi osztályzat 2. a kezdeti állapotról milyen szintre jutott a tanuló 3. a témazáró dolgozatok eredményei 4. a félév során adott feleletek (írásbeli felelet, röpdolgozat, szóbeli felelet) 5. a kompetencia alapú oktatás során készült produktumok 6. szorgalmi jegyek A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tárgyat tanító nevelő értesíti atájékoztató füzetenkeresztül. A tájékoztatófüzet bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. Az év végi érdemjegyek bizonyítványba kerülnek. Az értékelés közlésére az OM által rendszeresített nyomtatványokat használjuk, illetve a negyedévi és félévi szöveges értékeléshez az iskola saját dokumentumokat állít elő. Az értékelések rendszeresek, általában a tantárgy egyes szakaszhatáraihoz igazodnak. Az 1. évfolyamon félévkor és év végén, valamint a 2. évfolyamon félévkor a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz folyamatosan készülő értékelő lapok segítségével értékeljük. Az első osztályos tanulók év végi értékelő lapja a pedagógiai program mellékletét képezi. A kompetencia alapú oktatás bevezetésének következtében a tanuló értékelése: 

Műveltségterület bontás nélküli oktatása esetén  alsó tagozaton összevontan, az első évfolyamon és a második évfolyam első félévében szöveges formában  felső tagozaton egy érdemjegyként történik. Továbbtanulásnál az érdemjegy az e módon oktatott tantárgyaknál külön-külön (duplázva) jelenik meg. 98



Moduláris oktatásba bevont tantárgyak esetén modulzáráskor, illetve a mindenkori tanmenet szerint



Témahetek, projektek megvalósításakor:

- az értékelés kritériumait előre közölni kell a tanulókkal, - értékeléskor figyelembe kell venni az egyéni képességet, együttműködési készséget, gyűjtőmunkában való részvételt, aktivitást, valamint az elsajátított ismereteket, - az értékelés nem érdemjegyben, hanem ön- és egymás értékeléseként jelenik meg(pl. nyitott mondatok segítségével: „Ezen a héten azt tanultam, hogy…”stb.)

pedagógus irányításával,



a projekt során készülnek produktumok, amelyekre kaphatnak jegyet a gyerekek.



A kompetencia alapú oktatás bármely formája esetén önálló kiselőadás értékelése



Az értékelésnél hangsúlyosabban jelenik meg az informatikai eszközökkel és módszerekkel készített produktum, felkészülés (pl.: power-point).



A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:

Teljesítmény

Érdemjegy

0-49 %:

elégtelen (1)

50-64 %:

elégséges (2)

65-75 %:

közepes (3)

76-90 %:

jó (4)

91-100 %:

jeles (5)

99

2.15. A MAGATARTÁS, SZORGALOM ÉRTÉKELÉSÉNEK, MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

Az osztályban tanító nevelők közös döntése alapján havonta kap minden tanuló értékelést magatartásáról, szorgalmáról. Az iskola minősítési rendszere magatartásból és szorgalomból. a) Magatartás Példás magatartású, aki a következő szempontok mindegyikének megfelel: 

a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik;



megtartja az iskola házirendjét és feladatkörében arra törekszik, hogy iskolatársai is megtartsák.



kötelességtudó, feladatait teljesíti;



tisztelettudó;



társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik;



az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz;



óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet;

 önként vagy megbízásból munkát vállal a közösségért és ezt megbízhatóan teljesíti.  nincs fegyelmi büntetése, illetve fegyelemsértésre vonatkozó ismételt tanári bejegyzése. Jó magatartású: 

a házirendet betartja;



tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik;



feladatait a tőle elvárható módon teljesíti;



feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti;



az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; 100



nincs írásbeli intője vagy megrovása.

Változó magatartású: 

az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be;



a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik;



feladatait nem minden esetben teljesíti;



előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva;



a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik;



igazolatlanul mulasztott;



osztályfőnöki intője van.

Rossz magatartású: 

a házirend előírásait sorozatosan megsérti;



feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti;



magatartása fegyelmezetlen, rendetlen;



társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik;



viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza;



több alkalommal igazolatlanul mulaszt;



több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.

b) Szorgalom Példás szorgalmú, aki a következő szempontok mindegyikének megfelel: 

képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;



tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi, indokolt készületlenségét időben jelenti, hiányait mulasztás esetén, rövid időn belül pótolja;



a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; 101



munkavégzése pontos, megbízható;



a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz;



taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

Jó szorgalmú: 

képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;



rendszeresen, megbízhatóan dolgozik;



a tanórákon többnyire aktív;



többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti;



taneszközei tiszták, rendezettek.

Változó szorgalmú: 

tanulmányi eredménye elmarad képességeitől;



tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti;



felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik;



érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja;



önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.

Hanyag szorgalmú: 

képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében;



az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg;



tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen;



feladatait többnyire nem végzi el;



felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek;



a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; 102



félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

1. Az iskolai jutalmazás formái. a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: 

szaktanári dicséret,



tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozáson nevelői dicséret,



osztályfőnöki dicséret,



igazgatói dicséret,



nevelőtestületi dicséret.

b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén 

szaktárgyi teljesítményért,



példamutató magatartásért,



kiemelkedő szorgalomért,



példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők.

c) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók, a nevelőtestület határozata alapján „Pejtsik Díjat „kapnak melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. d) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. e) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. f) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

2. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 3. Azt a tanulót, aki -

tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, 103

-

vagy a házirend előírásait megszegi,

-

vagy igazolatlanul mulaszt,

-

vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni.

4. Az iskolai büntetések formái: 

szóbeli: -



figyelmeztetés

írásbeli fegyelmezési intézkedések: -

szaktanári figyelmeztetés

-

szaktanári intés

-

szaktanári megrovás

-

osztályfőnöki figyelmeztetés

-

osztályfőnöki intés

-

osztályfőnöki megrovás

-

igazgatói figyelmeztetés

-

igazgatói intés

-

igazgatói megrovás

-

nevelőtestületi figyelmeztetés

-

nevelőtestületi intés

-

nevelőtestületi megrovás

5. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől azonban indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni.

6. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: -

az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása;

-

az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása;

-

a szándékos károkozás;

-

az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése; 104

-

ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek.

7. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 8. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. 2.16. EGYES MODULOK ÉRTÉKELÉSE, MINŐSÍTÉSE, BESZÁMÍTÁSA AZ ISKOLAI ÉVFOLYAMOK SIKERES ELVÉGZÉSÉBE Az egyes modulokat tanév közben értékeljük, félévkor és év végén minősítjük. A tanulói teljesítmények értékelésénél és minősítésénél a hagyományos 5 fokozatú osztályzat-skálát használjuk. Az integráló tantárgy félévi és év végi minősítésénél a modul legfeljebb 1 osztályzattal módosítja az integráló tantárgy minősítését. A modulok értékelése, minősítése, beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezéséhez. Önálló modulként megjelenő tantárgyak: Modul neve

Évfolyam

Ember-és társadalomismeret, etika

7. évfolyam 8. évfolyam

Hon-és népismeret

6. évfolyam

Mozgókép- és médiaismeret

8. évfolyam

Az önállóan megjelenő modul tantárgyaknál a tanulók érdemjegyet kapnak. Tantárgyakba beépített modulok: Modul neve Egészségtan

Integráló tantárgy

Évfolyam

természetismeret

6. évfolyam

biológia

8. évfolyam

Az értékelés a tantárgyi osztályzatba beépítve történik. 105

2.17. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK

I.

A pedagógiai program érvényességi ideje

1. Az iskola 2013. szeptember 1. napjától az első és az ötödik évfolyamon szervezi meg először nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. 2. A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre. 3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2013. szeptember 1. napjától 4 ÉVRE– szól. II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. -

A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

2. A 2016-2017. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia. III. A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet:  az iskola igazgatója;  a nevelőtestület bármely tagja;  a nevelők szakmai munkaközösségei;  az intézményi tanács;  a szülői munkaközösség;  az iskola fenntartója. 2. A tanulók a pedagógiai program módosítását az intézményi tanács vagy a diák-önkormányzati képviselői útján az intézményi tanácsnak javasolhatják.

106

3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program elfogadása előtt ki kell kérni az intézményi tanács véleményét. 4. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó 5. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától az első és az ötödik évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben kell bevezetni. IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető. 2. A iskola pedagógiai programja elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internet címe: www. alpariskola.hu 3. A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az iskola pedagógusaitól a nevelők fogadóóráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban. 4. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: -

az iskola honlapján;

-

az iskola fenntartójánál;

-

az iskola irattárában;

-

az iskola nevelői szobájában;

-

az iskola igazgatójánál;

-

az iskola igazgatóhelyetteseinél;

-

a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél;

107

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRAVONATKOZÓ ZÁRADÉKOK A TiszaalpáriÁrpád Fejedelem Általános Iskola pedagógiai programját a közalkalmazotti tanács a 2013. év 08. hó 28. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

------------------------------Közalkalmazotti tanács vezetője A TiszaalpáriÁrpád Fejedelem Általános Iskola pedagógiai programját az Szülői Szervezet2013.év 08. hó 28. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

-----------------------------az iskolai szülői szervezet elnöke

A Tiszaalpári Árpád Fejedelem Általános Iskola pedagógiai programját a Diákönkormányzat 2013. év 08. hó 28. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. ------------------------------------diákönkormányzatot segítő pedagógus A Tiszaalpári Árpád Fejedelem Általános Iskola pedagógiai programját a nevelőtestület a 2013.év 08. hó 29. napján tartott ülésén elfogadta. A Tiszaalpári Árpád Fejedelem Általános Iskola pedagógiai programját a mai napon jóváhagytam. Kelt: Tiszaalpár, 2013. 08. 29. ................................................. igazgató

108

MELLÉKLETEK

1 . sz. melléklet Óraterv 2013_2014 2. sz. melléklet A kompetencia alapú oktatás implementációjának célrendszere, ütemezése, fenntarthatóság 3. sz. melléklet Tantárgyak megnevezése, a választott kerettanterv tantárgyanként és kötelező minimális óraszámai 4. sz. melléklet A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása során alkalmazott fejlesztő program 5. sz. melléklet A TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0037 sz. pályázat keretében megvalósult továbbképzések 6. sz. melléklet Átfogó intézményfejlesztés és saját fejlesztés (önálló) innovációk listája 7. sz. melléklet Szöveges értékelés 1. és 2. évfolyam 8. sz. melléklet Tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozások 9. sz. melléklet Kompetencia alapú oktatás megvalósítását segítő eszközök 10. sz. mellékletAz intézményünk IKT – stratégiája 11.sz. melléklet A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések 12.sz. melléklet A tanulók fizikai állapotának felméréséhez szükséges eszközök, módszerek

109