KÓS KÁROLY SZAKKÉPZŐ ISKOLA 2030 ÉRD, ERCSI ÚT 8. OM azonosító: 032647 Telefon: 06-23-365-531 E-mail cím:
[email protected] Honlap: http://www.koskarolyszki.hu Intézményvezető: Weszprémy Barna Gábor
PEDAGÓGIAI PROGRAM
2013
KÉSZÍTETTE: Weszprémy Barna Gábor, Barits Pál, Dósa Edit, Dózsa Lajos
2
TARTALOMJEGYZÉK ISKOLÁNK MÚLTJA ÉS JELENE ................................................................................................................... 4 A) NEVELÉSI PROGRAM ................................................................................................................................. 6 I. Pedagógiai alapelveink ...................................................................................................................................... 6 II. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka és a szakmai képzés céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ............ 9 III. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................................... 12 V. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatai megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák .................................................................................................................................... 14 1. A tanítási órák ................................................................................................................................... 14 2. A tanítási órán kívüli tevékenységek ................................................................................................. 14 3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő- (bmt), hátrányos helyzetű (hh) és halmozottan hátrányos helyzetű (hhh) tanulókkal kapcsolatos tevékenységek ...................................... 17 3. A tehetség, képesség kibontakoztatásának segítése ........................................................................... 19 4. Ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ......................................................................................... 19 5. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése ....................................................... 21 6. A szociális hátrányok enyhítése ........................................................................................................ 21 VI. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái .......................................................... 23 VII. A nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere ............................................................ 24 VIII. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke ............................................................................................................................. 32 B) HELYI TANTERV ........................................................................................................................................ 33 I. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és a követelmények .................................................................................................... 33 II. A középszintű érettségi vizsga tantárgyai és témakörei ............................................................................ 112 III. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei........................................................................ 112 IV. A magasabb évfolyamra lépés feltételei .................................................................................................. 114 V. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei .................................................................................... 115 VI. A tanulók tanulmányi munkájának magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése ............. 116 VII. A tanulók fizikai és motorikus képességeinek mérése ........................................................................... 122 VIII. Szakmai program .................................................................................................................................. 123 AZ ISKOLA SZAKKÉPZÉSI RENDSZERE ............................................................................................... 123 IX. Beszámíthatóság az iskola képzési rendszerébe ...................................................................................... 124 C) ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM ...................................................................................... 125 D) ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ............................................................................... 127 E) FOGYASZTÓVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS PROGRAM ............................................................ 130 F) AZ ISKOLA DROGSTRATÉGIAI PROGRAMJA ................................................................................. 131 G) INTEGRÁCIÓS PEDAGÓGIAI RENDSZER ......................................................................................... 134 I.
Integrációs stratégia kialakítása ............................................................................................................ 134
1.
Az alkalmazás feltételei ........................................................................................................................ 134 1.1 Helyzetelemzés................................................................................................................................ 134 1.1.1
Települési környezet ............................................................................................................... 134
1.1.2
Intézményi környezet .............................................................................................................. 134
3
2.
3.
1.1.3
Személyi feltételek ................................................................................................................... 135
1.1.4
Tárgyi feltételeink ................................................................................................................... 136
1.2.
Célrendszer megfogalmazása (elvárható eredmények) .......................................................... 136
Az iskolába való bekerülés előkészítése ............................................................................................... 138 2.1.
Az általános iskolából a középiskolába való átmenet segítése ............................................... 138
2.2.
Heterogén osztályok kialakítása: ............................................................................................ 138
Együttműködések – partnerségi kapcsolatok kiépítése ......................................................................... 138 3.1 Együttműködés a szülői házzal ....................................................................................................... 138 3.2 Együttműködés gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal ............................................................. 138 3.3 Együttműködés szakmai és szakszolgálatokkal .............................................................................. 139 3.4 Együttműködés középfokú oktatási intézményekkel ....................................................................... 139 3.5 Együttműködés kisebbségi önkormányzattal .................................................................................. 139 3.6 Együttműködés civil szervezetekkel és a helyi vállalatokkal .......................................................... 139
II.
A tanítást, tanulást segítő és értékelő eszközrendszer elemei ............................................................... 140
1.
Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek ............................................................. 140 1.1 Az önálló tanulást segítő felkészítés ................................................................................................ 140 1.2 Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése .......................................................................................... 140 1.3 Szociális kompetenciák fejlesztése .................................................................................................. 141
2.
Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek ........................................ 141 2.1 Mentori rendszer működtetése ........................................................................................................ 141 2.2 Tanórán kívüli differenciált foglalkozások szervezése .................................................................... 142 2.3 Az integrációs program keretében működő szabadidős foglalkozások: .......................................... 142
3.
Az integrációt elősegítő módszertani elemek ........................................................................................ 142 3.1 Egyéni haladási ütemét segítő differenciált tanulásszervezés ......................................................... 142 3.2 Drámapedagógia .............................................................................................................................. 142
4.
Műhelymunka – a tanári együttműködés formái ................................................................................... 143 4.1 Értékelő esetmegbeszélések ............................................................................................................ 143 4.2 A tantestület tagjai közötti tapasztalatcsere megszervezése ............................................................ 143
5.
A háromhavonta kötelező kompetenciaalapú értékelési rendszer eszközei .......................................... 143
6.
Multikulturális tartalmak....................................................................................................................... 144 6.1 Multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban .............................................. 144
7.
A továbbhaladás feltételeinek biztosítása ............................................................................................. 144 7.1 Pályaorientáció ................................................................................................................................ 144
III. Elvárható eredmények ............................................................................................................................. 144 IV. Intézményi önértékelés - ehhez kapcsolódó feladatok ............................................................................ 145 H) A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK........................... 146 I. A pedagógiai program érvényességi ideje .................................................................................................. 146 II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata .................................................................................... 146 III. A pedagógiai program módosítása .......................................................................................................... 146 IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala ...................................................................................... 147 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA ...................................................... 167
4
Mottó: „Tanuljuk meg, hogy nemcsak jogunk, de kötelességünk is az, hogy magunk határozzunk sorsunk, jövendőnk felől.” /Kós Károly/ ISKOLÁNK MÚLTJA ÉS JELENE Iskolánk jelenlegi helyén 1973. IX. 1-jétől működik. Kisebb létszámú, elsősorban vasipari szakmákat oktató szakmunkásképző iskolaként tevékenykedett. A 70-es évek végétől, a környék vállalatainak igényeihez alkalmazkodva jelentős létszámnövekedés történt. Az addig 350 tanulót oktató, 16 pedagógust foglalkoztató iskola, 1300 tanuló és 40 pedagógus iskolája lett. Ekkor az iskolaépület kevésnek bizonyult, ezért egy 8 tantermes bővítést kellett elvégezni. Tanműhelye az iskolának nem volt, de erre nem is volt szüksége, hisz a vállalatok, szövetkezetek, sorra építették tanműhelyeiket. Iskolánk 20-23 szakmát oktatott, a megye jelentős, elismert iskolái közé tartoztunk. 1989-től gyökeres fordulat állt be az iskola életében. A környék vállalatai, amelyek a biztonságos gyakorlati képzést biztosították, sorra tönkrementek, vagy átalakultak, de a szakmai képzésből kivonultak. Iskolánk ekkor két kardinális feladatot oldott meg: Új képzőhelyek keresésével párhuzamosan saját tanműhelyeket alakított ki, valamint bevonta a képzésbe a környék elismert magánvállalkozóit. Átalakítottuk a szakmaszerkezetet és az iskola szerkezetét: a vasipari szakmák oktatásáról áttértünk a szolgáltatóipari szakmák képzésére bekapcsolódunk a felnőttoktatás rendszerébe új területeket megcélozva bővítettük a szakközépiskolai kínálatunkat. 1998-tól alaposan módosult iskolánk szerkezete, létszáma. A 6 évfolyamra változó szakközépiskolai, valamint a 4 évesre fejlődő szakiskolai képzés miatt csökkentenünk kellett a szakmák számát, valamint a pedagógusok létszámát. Iskolánk ekkor 763 tanulót és 44 pedagógust foglalkoztatott. Korszerű, saját kezelésű tanműhelyekkel rendelkeztünk (ruhaipari, hegesztő, autószerelő, központifűtés-szerelő, karosszérialakatos), magas színvonalú oktatást biztosító vállalati tanműhelyekkel álltunk szerződéses kapcsolatban (DHV, DEXTER, MOL Rt.), valamint az Érd és környéke kiváló vállalkozói biztosították a gyakorlati képzést. Jelenleg hat számítógépterem segíti a korszerű képzést. A tantárgyak eredményes oktatását segítik a nívós kísérleti eszközök, vetítők, video-hálózat. A szabadidő hasznos eltöltését szolgálja a könyvtár, amelynek a fejlesztésére erőnkhöz mérten nagy hangsúlyt fektettünk. Folyamatosan bővítjük a könyvállományt, több folyóiratot járatunk (szűkös anyagi helyzetünk következtében a korábbiakhoz képest csökkent a kínálat), áttértünk a 7650 könyv, 500 videokazetta számítógépes nyilvántartására. A kor igényeinek megfelelően a digitális ismerethordozók egyre nagyobb számban jelennek meg a könyvtár állományában. Sportéletünket visszaveti, hogy egy tornatermünk van (sajnos méretét tekintve az is szerénynek nevezhető), és ez nem elég a mindennapi testedzés biztosításához.
5
Tanulóink érdi és Érd környéki települések lakói. Többségük családi házban él, kisebb részük lakótelepeken. A társadalom szegényebb rétegéből jönnek, komoly nevelési, szocializációs és felkészültségbeli hiányosságokkal. Nekünk minden eredményért nagyon meg kell dolgoznunk, többnyire csak a nevelőközösségre számíthatunk, szülői együttműködésre ritkán. A motiváltságuk jelentősen elmarad az optimális szinttől. Tanulóink minden évben részt vesznek a szakmai megmérettetéseken, többen eljutnak közülük az országos versenyekre is. Célunk, hogy az eddigi eredményeink megtartása mellett olyan új képzési formákat kínáljunk, melyek a gyorsan változó társadalom kihívásaihoz rugalmasan tudnak alkalmazkodni. A megvalósítás érdekében csatlakozott iskolánk a Corvinus Területi Integrált Szakképző Központhoz. Ennek eredményeként a meglévő tanműhelyeinket rendszeresen tudtuk korszerűsíteni új eszközök beszerzésével, új technológiák bevezetésével, és a felmerülő igényeknek megfelelően a szakmaszerkezet bővítésének jegyében tankonyhát tudtunk létesíteni. Iskolánk 2009. február 5. óta a Közép-Magyarországi Bioenergetikai és Térségfejlesztési Klaszter tagja, amely – felismerve a közös fellépésből származó előnyöket és az Európai Unióban már jól bevált régiós klasztert, mint rendszerszemléletű hatékony fejlesztésű modellt alkalmazva– a közép-magyarországi régió megújuló energiáival és energia kímélő technológiáival foglalkozó szervezete. A klaszter tagjai között szerepel a Corvinus Egyetem is, amelynek Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszéke segíti iskolánkban az új, az ökológia és a bioenergetika területén hasznosítható középfokú szakmák bevezetését.
6
A) NEVELÉSI PROGRAM I. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK - iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása A Kós Károly Szakképző Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, a tanulókat bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, minden tanuló számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: o a tanuló és tanuló, o tanuló és nevelő, o szülő és nevelő, o nevelő és nevelő között. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott diákokból. Ennek érdekében: a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, a számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget és szakmai ismereteket nyújt, iskolánk olyan - az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó - ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, az iskola oktató tevékenységének célját a személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák, az egyéni tanulás módszereit, a szakképzés során alapos elméleti és gyakorlati szakmai ismereteket szerezzenek, szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót megelőzni, felismerni a rosszat, törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására,
7
szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a haza, a szülőföld iránti szeretetet. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:
humánus, erkölcsös, fegyelmezett, művelt, kötelességtudó, érdeklődő, nyitott, kreatív, alkotó becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, képes a problémák érzékelésére és megoldására, gyakorlatias, képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetünkben, jó eredmények elérésére törekszik (munkában, tanulásban), van elképzelése a jövőjét illetően, becsüli a tudást, öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, szakmáját szívesen tanulja, a gyakorlati képzésben aktívan részt vesz, képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: o nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, o a természet, a környezet értékeit, o más népek értékeit, hagyományait, o az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él,
8
szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel. Az utóbbi években életünk és környezetünk megváltozott, a jövőkép meghatározója a változás állandósága. A mai társadalmakban a változás útja a tanulás, és ez nem öncélú, hanem a napi tapasztalatokkal együtt az életünk megismerésének és megértésének eszköze és az öröm forrása. Új tulajdonságokra van szükségünk, megtartva mindazt, ami múltunkból a jövőt orientáló erő és érték. A megszerzett képesítések gyorsan elavulnak, a mai fiatalok a meghosszabbodott életkor miatt sokáig munkavállalók lesznek. A változásokhoz a megszerzett széles bázisú általános és szakmai műveltséggel, az állandó tanulás készségével, motivációjával és képességével rendelkező ember tud csak alkalmazkodni. Mindehhez szükséges az egyén részéről az önállóság, a kreativitás és innováció, a teljesítő- és cselekvőképesség, hogy megszerzett ismereteit megváltozott körülmények között is képes legyen alkalmazni és kiegészíteni, a folyamatos önképzés és szakmai fejlődés igénye, valamint a mobilitás és kockázatvállalás tulajdonságai.
9
II. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ÉS A SZAKMAI KÉPZÉS CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a tanuló nyitottságára, fogékonyságára, érdeklődésére és aktivitására építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 5. A tanult szakma szeretete. 6. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 7. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 8. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 9. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása; a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 10. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 11. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. 1.
Az iskolában folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés.
10
Szakmai képzésünk célja, olyan általános művelt, korszerű szakmai elméleti és gyakorlati felkészültségű szakemberek képzése, akik képesek ellátni a szakképesítés munkaterületének megfelelő munkaköröket, foglalkozásokat. E cél elérése érdekében: nyújtson a tanulóknak korszerű szakmai műveltséget, valamint általános és speciális szaktudást a szakma műveléséhez, a szakmai munkatevékenység ellátásához, alapozzon meg és fejlesszen ki a tanulókban olyan a munkahelyeken használható szakmai tudást, amelynek birtokában képesek szakterületükön a technikai, technológiafejlődésből adódó változó, növekvő szakmai követelménynek eleget tenni, neveljen szakmaszeretetre, hivatástudatra, fegyelmezett, szakszerű, pontos megbízható munkavégzésre, önállóságra, felelősségtudatra, fejlessze a tanulók esztétikai érzékét és a folyamatos önművelés igényét, készítse fel a tanulókat a munkahelyi, a szakmai érdekvédelmi szervezetek munkájában való közreműködésre. Nevelési képzési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanuló közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:
1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek.
2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.
Közvetlen módszerek - Követelés, - Gyakoroltatás, - Segítségadás, - Ellenőrzés, - Ösztönzés.
- Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. 3. Tudatosítás (meggyőződés - Magyarázat, beszélgetés. kialakítása). - A tanulók önálló elemző munkája.
Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadása. - Hagyományok kialakítása. - Követelése. - Ellenőrzés. - Ösztönzés. - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita.
11
Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a képzési szakasz utolsó évfolyama végén minden tantárgyból megfelel a nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás, illetve az alapvizsgára, érettségi vizsgára, szakmai vizsgára való bocsáthatóság feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek). rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a továbbtanulási követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, illetve szakmájában minőségi munkát végezzen, ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. A Kós Károly Szakképző Iskola szakmai kínálatának bővítése valamint pedagógiai munkájának hatékonysága érdekében programjába illeszti a Sajtó és nyilvánosság olvasásra nevelési programot. A program felhasználásának módja: moduláris rendszerű alkalmazás a szakórákon (bármely tantárgy esetében alkalmazható, ahol szerepe van az olvasás-szövegértés fejlesztésének, valamint az állampolgári nevelésnek), azok tematikájába illesztve; valamint projektoktatás keretében egy vagy több tantárgy tanításához kapcsolódva tanórán és tanórán kívül. További felhasználási lehetőség a szakkör formájában, tanórán kívüli tevékenységként való hasznosítás. A tényleges megvalósítás az intézmény éves programjának tervezésekor realizálódik, a belső igények és lehetőségek felmérése alapján. Iskolánk a szakemberképzésben eredményes múltra tekint vissza. Ennek a múltnak hagyományait folytatjuk mindig újat teremtve, továbbfejlesztve, figyelembe véve a piaci igényeket. E törekvésünk tükröződik a vendéglátás és a rendészet beemelésében a pedagógiai munkánkba. Oktatási stratégiánk legfontosabb eleme: a szakmai műveltségtartalmak egymást kiegészítő és megerősítő kapcsolata. A szakmai képzés kiterjesztésével, a naprakész ismeretek tanításával szeretnénk biztosítani a szakmai bizonyítvány megszerzését. A képzés tartalma mindenkor a hatályos törvényi szabályozásnak megfelelő tartalommal, az érvényes OKJ szerinti tartalmak és követelmények szerint jelenik meg.
12
III. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK
Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése, a társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció kialakítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének elmélyítése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók testi nevelése. Feladat: Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.
13
IV. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK
A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 3. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan rész vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 4. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.
14
V. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAI MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK 1. A tanítási órák A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek tanulásra ösztönzik őket és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményhez. 2. A tanítási órán kívüli tevékenységek Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: a) Hagyományőrző tevékenységek Iskolai hagyományaink őrzése, ápolása és továbbfejlesztése szervesen illeszkedik nevelési elgondolásainkba. A hagyományok ápolásának alapvető célja, hogy diákjaink ne csak racionálisan, hanem érzelmileg is kötődjenek iskolánkhoz. A hagyományok őrzése speciális arculatot biztosít az iskolának, és segít megkülönböztetni intézményünket a többi, hasonló képzést nyújtó intézménytől. Színesíti a diákéletet, s tovább bővíti a tanórán kívüli foglalkozások lehetőségét. A tanórán kívüli hagyományos rendezvényeink: - Az iskola fiatal hagyományai közé tartozik az évente (rendesen tavasszal) megrendezett Kós-napok. Az iskola tanárai, tanulói színvonalas programot állítanak össze, amely minden évben valamilyen előre meghatározott témakör köré szerveződik például: a kultúra, egészséges életmód, sport. A rendezvény fényét a téma kiemelkedő képviselőinek, szakembereinek meghívásával igyekszünk emelni. - Az ünnepség egyik legkedvesebb, legizgalmasabb színfoltja a Kós-díjak átadása. Kiemelkedő pedagógusaink, tanulóink, osztályaink ünneplése szép hagyománya iskolánknak. A díj odaítélésének elbírálását a tantestület véleménynyilvánítása után, hét tagú kuratórium látja el. A döntés legfontosabb szempontjai: a tanuló, az osztály példamutató magatartása, szorgalma, kiemelkedő tanulmányi eredménye, kiemelkedő verseny-
15
eredménye, sportteljesítménye, az osztály és az iskola életében betöltött pozitív szerepe. Pedagógus esetében a kiemelkedő szakmai munka, az iskoláért végzett önzetlen tevékenység a díj elnyerésének feltétele. - Az utolsó évfolyam hagyományos rendezvénye a szalagavató ünnepség. A hagyományoknak megfelelően a félévhez közeli időpontban szervezzük, helyszíne a lehetőségektől függ. A program szervezője a mindenkori 11. illetve 12. évfolyam. -
Szintén az érettségi előtt álló évfolyam rendezvénye a ballagás.
- Minden évben iskolai rendezvényeken emlékezünk meg kiemelkedő állami ünnepeinkről. A színvonalas műsorok megszervezésében és előadásában tanáraink és diákjaink közösen vesznek részt. b) Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. Munkájuk eredményeként sikeresen kapcsolódik iskolánk a karácsonyi „Cipősdoboz” akcióhoz, tavasszal papírgyűjtést szervez, melynek bevételét a DÖK javaslata alapján használjuk föl. A diákönkormányzat tevékenységét az intézmény vezetője által megbízott nevelő segíti. c) Tanulószoba. A közoktatási törvény előírásainak megfelelően - ha a szülők igénylik - az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban 9-10. évfolyamon tanulószoba működhetne (az utóbbi években forrás hiányában ez nem valósult meg, pedig igény lenne és indokolt is lenne a működése). d) Diákétkeztetés. Iskolánkban működő főzőkonyha lehetőséget ad a kedvezményes diákétkezés megvalósítására, amelyet diákjaink növekvő számban vesznek igénybe, köszönhetően a finanszírozás rendszerének pontos kidolgozásának. e) Képességfejlesztés, tehetséggondozás, felzárkóztatás, értékközvetítés. A nevelőtestület által közösen vállalt célok egyik meghatározó eleme a képességfejlesztés. A tanuló sorsát kezdettől befolyásolja, hogy milyen iskolába került, melyik osztályba vették fel, s kik lettek a tanárai. A belépés feltételét a képességek és ismeretek meghatározott szintjét magával hozta a családból és az általános iskolából, ám a képességek tudatosabb hasznosítása a középiskolában történhet. Régi tapasztalat, hogy a tanulás megtanítása a középiskolás évek kezdetén újra esedékes.
16
A tanulási technikák elsajátíttatása a jó képességű tanulóknál is fontos, a gyengébbeknél pedig elengedhetetlen. Erre - tantárgytól függetlenül - minden pedagógusnak törekednie kell. A csoportbontások pedagógiailag is átgondolt megvalósítása a képességfejlesztés meghatározó színtere lehet. Szakmailag indokolt a számítástechnika, idegen nyelv és az anyanyelv külön csoportba helyezése. Az emelt szintű érettségi követelményeire történő felkészítés többlet óraszámokkal és új módszerekkel szolgálja a képességfejlesztést. Az ismeretek és értékek közvetítése a képességek kibontakoztatásával párhuzamosan történik. Az iskola tanulói elméleti és tanműhelyi szakórákon sajátíthatják el az ismeretanyagot. f) Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. A testnevelők irányításával a tanulók igényei alapján heti két alkalommal a tanórai foglalkozások után- labdajátékok (röplabda, kosárlabda, futball, kézilabda) gyakorlására van lehetőség. Emellett tanári felügyelettel a konditerem eszközei naponta igénybe vehetőek. h) Versenyek, vetélkedők. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, és szakmai) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei, vagy a szaktanárok végzik. Hagyományos versenyeink: A tanév során előzetes ütemezés szerint országos, megyei és iskolai versenyeken veszünk részt. Országos Szakmai Tanulmányi Verseny (OSZTV) -
az érettségi- és a szakmai vizsga előtt álló végzős évfolyamok számára rendeznek központi előírások alapján házi fordulóval indul, országos döntővel zárul iskolánk tanulói a ruhagyártó szakmában szoktak indulni az országos döntő helyezettjei felsőfokú felvételi kedvezményben és érettségi mentességben részesülnek
Implom József Helyesírási verseny – iskolánk tanulói szép eredményeket mutathatnak föl! – -
középiskolai és szakiskolai diákok számára szervezik háromfordulós, írásbeli verseny
Kazinczy-verseny -
szakiskolai és középiskolai tanulóknak szervezik célja a magyar nyelv ápolása, a szép kiejtés fejlesztése
17
-
házi fordulóval indul, országos döntővel zárul
Szakma Kiváló Tanulója verseny (SZKTV) – iskolánk tanulói szép eredményeket mutathatnak föl! – -
a szakmunkásvizsga előtt álló végzős évfolyamok számára rendezik házi fordulóval indul, országos döntővel zárul iskolánk tanulói minden megrendezésre kerülő szakma versenyén indulni szoktak eredményesen az országos döntő helyezettjei szakmunkásvizsga mentességben részesülnek
Iskolai szintű szaktárgyi versenyek -
a versenyek megrendezéséről munkaközösségek és szaktanárok döntenek a verseny időpontját és jellegét munkatervben rögzítik a szaktárgyi verseny selejtezőjét képezheti magasabb szintű versenyeknek
i) Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. j) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egyegy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel - ha az költségekkel is jár - önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. l) Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. m) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók - tanári felügyelet mellett - egyénileg vagy csoportosan használják. 3. A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő- (btm), hátrányos helyzetű (hh) és halmozottan hátrányos helyzetű (hhh) tanulókkal kapcsolatos tevékenységek Hátrányos helyzetű az a tanuló a) akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, vagy b) akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. Halmozottan hátrányos helyzetű az a tanuló: a) aki az előbb leírtak szerint hátrányos helyzetűnek minősül, és akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője, szülei, gyámja, gyámjai legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be, fejezték be sikeresen, vagy b) akit tartós nevelésbe vettek. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján
18
a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. Abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd-, vagy sajátos nevelési igényű, a Egységes Pedagógiai Szakszolgálat megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. A sajátos nevelési igényű - testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos, valamint a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók iskolai nevelését és oktatását iskolánk a 2/2005. (III. 1.) OM rendelet 2. számú mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvében foglaltak figyelembevételével készíti el, illetve fogadja el. A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a sajátos nevelési igényű tanulók részére meghatározott tanórai foglalkozásokon túl kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. A tanuló annyi egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz részt, amennyi a sajátos nevelési igényéből eredő hátránya csökkentéséhez szükséges. A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti időkerete az évfolyamra meghatározott heti tanítási óra. Általános feladatok – Szakmai együttműködés, kapcsolattartás – Habilitációs, rehabilitációs foglalkozások szervezése – Rehabilitációs időkeret felhasználása – Szakmai dokumentáció vezetése (egyéni fejlődési lap, munkanapló) – Szűrés, felmérés, szakvélemények elemzése – Kontroll vizsgálat Az Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal való együttműködési megállapodás keretében elkészítendő a fejlesztőprogram és a személyre szabott egyéni fejlesztési terv. A felmérés és a szűrés módja csak egységes elvek és eszközök alkalmazásával lehetséges. Az átlagtól eltérő gondoskodást igénylők leggyakoribb esetei: • a szociális hátrányban lévők, • a tanulási nehézségekkel küzdők, • a felzárkóztatásra szorulók, • a beilleszkedési nehézségekkel küzdők, • a tehetséggondozást igénylők, • a gyermekvédelemre szorulók. Szociális hátrányokkal érkező tanulóink családi hátterének feltérképezése elsősorban az osztályfőnök feladata. Osztályfőnöki órákon, adatgyűjtések során, személyes beszélgetésekkel, szülői értekezleteken fel kel tárni a tanulók anyagi és szociokulturális helyzetét. Tanulóink nagy része, különösen a szakiskolai képzés területén sajnos gyenge tanulmányi eredménnyel érkezik hozzánk. A tanév elején megíratott tudást felmérő dolgozatok megkönnyítik a tanulók előképzettségi szintjének figyelembe vételét a tananyag tervezésénél, a módszertani eljárások megválasztásánál. Gyakran az is nehézséget jelent, hogy a hozzánk beiratkozó tanulók a megszokottól teljesen eltérő kortárscsoportba kerülnek, új iskolai követelményrendszerrel szembesülnek, és a feladatok jó része jellegében erősen elüt az addig tapasztalt iskolai kihívásoktól. Ezt a problémakört a diákönkormányzat aktív segítségével elsősorban az osztályfőnököknek kell kezelniük. Fontos itt a közösségépítés lépéseit gyorsítani, a tanulási módszereket megis-
19
mertetni tanulóinkkal, és az esetlegesen peremre szorulók, lemaradók számára a személyre szóló gondoskodást, odafigyelést fokozni. Hasznosnak tartjuk az önismeret fejlesztését szolgáló ismeretterjesztő előadásokat. Feladatunk szükség esetén a külső segítség - szélsőséges esetekben a rendőrség, polgárőrség vagy gyámhatóság - bevonása, külső szervezetek programjainak, családsegítő, prevenciós központok létének ismerete, a szülők tájékoztatása a kínálkozó lehetőségekről. Ezt a munkát az osztályfőnökök bevonásával az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse végzi. Gyakran beilleszkedési zavarokat okoznak a kommunikációs készség, és a koncentráció zavarai, az ezek következményeként fellépő szorongás, kudarcvárás, alacsony empátia készség. Sokszor a szociális hátránnyal rendelkező, beilleszkedni nem képes tanulóknál deviáns magatartás figyelhető meg. Sajnos előfordulnak súlyosabb fegyelemsértések, fontos azonban, hogy az ilyen esetek kiszűrése és diagnosztizálása lehetőleg minél korábban – a gondok jelentkezésekor megtörténjen. Ez az osztályban tanító tanárok, mindenek előtt az osztályfőnök feladata. Iskolánkban sokféle képzési formában folyik a tanítás. Az egyes területeken tanuló fiatalok előképzettsége, érdeklődési köre, kulturális háttere igen eltérő. Ez időnként - a tanulók együttműködése során - szintén problémaként jelentkezik. Célunk, hogy a nehézségekkel küzdő, a tanulásban, szociális, kulturális téren felzárkózást, segítséget igénylő tanulóink egyre inkább behozzák hátrányukat, míg a különösen tehetségesek is lehetőséget kapjanak a képességeik szerinti gyorsabb fejlődésre. 3. A tehetség, képesség kibontakoztatásának segítése A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik:
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása a tehetséggondozó foglalkozások az iskolai sportkör a szakkörök versenyek, vetélkedők (szaktárgyi, sport, kulturális stb.) a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások) az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata a továbbtanulás segítése 4. Ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az iskolai ifjúságvédelem célja, hogy: - megelőzze, elhárítsa vagy enyhítse a tanulókra ható károsodásokat, amelyek személyiségfejlődését megzavarják vagy gátolják, - segítse azoknak a pozitív hatásoknak az érvényesülését, amelyek hozzájárulnak az ifjú egyénileg és társadalmilag is értékes képességeinek kibontakoztatásához és fejlesztéséhez. A gyermek- és ifjúságvédelem feladata: A családi nevelésből, a környezetből fakadó intenzív ártalmak, zavarok kiküszöbölése, enyhítése. Ennek megvalósítása érdekében különböző tudományokat (pedagógia, pszichológia, jog, szociálpolitika, szociálpszichológia stb.) szakmai tevékenységeket, intézménytípusokat használ fel.
20
A veszélyeztetettség fogalma az iskolában: Azok a tanulók veszélyeztetettek, akiknek személyiség-fejlődését nagy valószínűséggel fenyegeti valamilyen károsodás. A károsodások az énfejlődésben, az erkölcsi magatartásban, az értékorientációkban és az igényszintben, esetleg az aktivitás vonatkozásában jelentkeznek, mint viselkedési és kedélyéleti zavarok: csökkent teljesítőképesség, kriminális vagy neurotikus irányú fejlődésre való hajlam, és az egyén személyiségét negatívan befolyásoló, gyakran a környezetét is bántó jelenség. Mivel a gyermekvédelem és a pedagógia elválaszthatatlan egységet alkot, az iskola célja, hogy pedagógiai munkájának minden területén a prevenció gyakorlata érvényesüljön, s vallja, hogy a megelőzés szempontjából fontos az olyan pszichés körülmények biztosítása, amelyekben a tanulók jól érzik magukat. Cél: A prevenciós munka eredményeként a tanuló képessé válik a társadalmilag el nem fogadott jelenségekkel szembeni önvédelemre, s a destruktivitás helyett az önfejlesztő, építő magatartásformát választja. Ifjúságvédelmi tevékenység Helyzetelemzés Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi munkájának egyik legjellemzőbb feladata: az egyéni problémáját nehezen kezelő, érzékeny, elsősorban lelki gondokkal küzdő diákok segítése. A leggyakrabban előforduló pszichés problémák a következők: - szorongások, félelmek, - családi problémák, - kortárskapcsolati konfliktusok, - mentális gondok, - lelki traumák, - munkaerő-piaci konfliktusok, kudarcok Pedagógiai tevékenységek 1. Információk nyújtása az iskola ifjúságvédelmi tevékenységéről, lehetőségekről, az iskolán kívüli segítő szervezetekről, ifjúságvédelmi szakellátó intézményekről: a gyermekeknek, a szülőknek, a pedagógusoknak. 2. Folyamatos kapcsolattartás: -
az osztályfőnökkel, a szaktanárokkal, az iskolai orvossal a könyvtárossal
3. Kapcsolattartás a családdal: -
személyes beszélgetések, a szülői támogatás megnyerése, a fogadóórák, szülőknek szóló tanácsadás, programok szervezése.
4. Feltárás, megszüntetés:
21
a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanuló problémáinak felismerése, feltárása, a problémák okainak megkeresése (a családi, a tanulási, a szociális gondok megszüntetésének lehetséges pedagógiai módszereit külön fejezet tartalmazza), - segítségnyújtás (egyéni beszélgetések, családgondozás, tanórán kívüli foglalkozások, külső segítők bevonása), 5. krízishelyzetek kezelése (mentálhigiénés tanácsadás, iskolaorvos, szakellátó intézmények). 6. Prevenció: - személyiségfejlesztés, értékközvetítés, - közösségfejlesztés, - beilleszkedéssel, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók segítése, - a szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek, - pedagógiai eljárások: folyamatos mentálhigiénés tanácsadások, egyéni, segítő beszélgetések, megfelelő szakemberek bevonása, szükség esetén családlátogatás, a család bevonása a probléma megoldásába, a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű fiatalok tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése, tanulás módszertani ismeretek nyújtása, speciális közösségi foglalkozások (önismereti órák, konfliktuskezelési, szabadidős foglalkozások). - egészségnevelő tevékenységek: felvilágosító, megelőző munka, a családi életre nevelés, egészségvédő programok, egészségügyi szűrővizsgálatok, - kiemelten kezelt témák: a szenvedélybetegségek megelőzése (dohányzás, alkohol, drog) fontos feladat az iskolai drogstratégia gyakorlati alkalmazása. -
5. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik.
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése a tanulószoba az egyéni foglalkozások a felzárkóztató foglalkozások az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata a továbbtanulás irányítása, segítése 6. A szociális hátrányok enyhítése A gazdaság átalakulásával kapcsolatban önhibáján kívül mind több tanuló kerül olyan anyagi helyzetbe, mely egészséges testi fejlődését, zavartalan tanulását hátráltathatja. Az ilyen helyzetbe került tanuló inkább eltitkolni igyekszik körülményeit, ezért körültekintő, tapintatos pedagógiai feladat a veszélyeztetett és hátrányos szociális családi helyzetek, problémák okainak felderítése és a megoldási lehetőségek számbavétele. Az iskola életében fontos kérdés az esélyek kiegyenlítődése, a hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenségek hatásainak enyhítése. A segítségre szorulók elsősorban az ala-
22
csony jövedelműek, a munkanélküliek, valamint a szociális ellátásban részesülők köréből kerülnek ki. Szociális hátrányok két területen jelentkezhetnek: - a család, illetve a diák rossz anyagi körülményei, - a család, illetve a diák környezetének a tanulót valamilyen módon gátló mivolta. A rossz anyagi körülmények orvoslására szolgálnak a jogszabályokban körül írt és általánosságban csak „szociális hálóként” emlegetett intézkedések és lehetőségek. Ennek része az iskolában működtetett természetbeni és pénzbeli ellátások rendszere, tandíj, térítési díjkedvezmény biztosítása. A lehetőségekről a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős rendszeresen, de legalább félévenként ad felvilágosítást. Az ellátások és odaítélések legfontosabb szabályait az SZMSZ tartalmazza. Eszközeink a feladat megoldására, a szociális hátránykompenzáció tevékenységeire: - a gyermekvédelmi tevékenység hatékonyságának növelése (információcsere, feltárás, segítés), - a szociokulturális hátrányok enyhítése: a szabadidő kulturált eltöltésének biztosításával, tanácsadással, a közösségek életének támogatásával, felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezésével, pályaorientációs tevékenységgel, felvilágosító és drogmegelőzési programok szervezésével, - felvilágosítás nyújtása a szociális juttatások lehetőségeiről, - tankönyvtámogatás, - kapcsolatfelvétel a szakszolgálati intézményekkel, - pályázatok figyelése, - ösztönzés a különféle tanulmányi ösztöndíjak elnyerésére, - a tanulási folyamat tervezésében minden tanuló tényleges részvételének biztosítása (csoport, páros, individuális munkaforma), - személyes beszélgetésekkel a problémamegoldó képességek fejlődésének elősegítése, - a közösségi munka területén az egyszemélyi megbízatás időnként gyakrabban munkacsoporttal történő felváltása, - az érintett tanulók érdek- és esély érvényesülésének elősegítése, - biztatjuk a diákokat a kulturált, hasznos szabadidős programokban való részvételre.
23
VI. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI
1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló előmeneteléről a szaktanárok folyamatosan (szóban, tájékoztatják. 3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. 4. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az osztályfőnökök tájékoztatják az osztályok szülői értekezletein. 5. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Szülői értekezlet Feladata: a szülőkkel és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól a helyi tanterv követelményeiről az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról b) Fogadó óra Feladata szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.). c) Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülői értekezletek és a fogadóórák időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban közölhetik az iskola igazgatójával, vagy nevelőtestületével.
24
VII. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE A nevelő-oktató munka iskolánkra vonatkozó ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének meghatározása a nevelési-oktatási célok elérését, a pedagógiai munka eredményességének, hatékonyságának folyamatos biztosítását, valamint az iskolával kapcsolatban álló partnerek iskolánkkal szembeni igényeinek, elvárásainak történő megfelelést szolgálja. Ellenőrzés, mérés 1. Az iskolában folyó belső ellenőrzés a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban (elsősorban a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban és a házirendben) meghatározott előírásoknak való megfelelést vizsgálja. 2. Az iskolai belső ellenőrzés rendjét a pedagógiai programban foglaltakon túl a szervezeti és működési szabályzat, a belső ellenőrzési szabályzat, illetve az évente – az iskolai munkaterv részeként – összeállított belső ellenőrzési terv határozza meg. 3. A nevelő-oktató munka ellenőrzését (és a hozzá kapcsolódó méréseket) végezheti: 4. pedagógusok esetében: az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a munkaközösség-vezetők, a munkaközösségek, az ellenőrzésre az igazgató által felkért pedagógusok, valamint külső szakértők b) tanulók esetében: az iskola pedagógusai, valamint külső szaktanácsadók és szakértők 4. A pedagógiai munka ellenőrzése elsősorban az alábbi területekre terjed ki: a) A pedagógusok nevelő-oktató munkáján belül: a nevelő-diák kapcsolatra, a tanulói személyiség tiszteletben tartására a szülőkkel való kapcsolattartásra a nevelő és oktató munka színvonalára a tanítási órákon. Ezen belül különösen fontos ellenőrzési területek: o a nevelő előzetes felkészülése és tervező munkája o a tanítási óra felépítése és szervezése o a tanítási órán alkalmazott módszerek o a tanulók ellenőrzése, értékelése o a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, valamint a gyakorlati foglalkozásokon o a foglalkozások eredményessége, a pedagógiai program követelményeinek teljesítése o a felzárkóztatás és a tehetséggondozás az iskolai diákönkormányzat tevékenységének segítésére a tanórán és az iskolán kívüli foglalkozások szervezésére, az ezeken való részvételre az ifjúságvédelmi feladatok ellátására a tanulók továbbtanulásának segítésére, irányítására a pedagógusra bízott tanterem rendezettségére, dekorációjára b) A tanulók iskolai munkáján belül: a tanulók értékválasztására, jellemvonásaira
25
a helyi tantervben előírt követelmények teljesítésének szintjére, az egyes tantárgyakból, valamint a gyakorlaton nyújtott teljesítményre az iskolai és az osztályközösségben végzett tevékenységre a tanuló magatartására, viselkedésére, fegyelmezettségére 5. A pedagógusok nevelő-oktató munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az évente összeállított – és az iskolai munkaterv részét képező – belső ellenőrzési terv alapján. 6. A tanulók iskolai munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az iskola helyi tanterve, illetve a nevelők által összeállított tanmenetek és osztályfőnöki munkatervek alapján. 7. Az iskolai nevelő-oktató munka ellenőrzésének részeként az alább meghatározott méréseket kell elvégezni az előírt időközönként: a) A pedagógusok körében az iskolai klíma vizsgálata. (5 évente, az igazgatói megbízás lejárta előtti tanévben) Felelős: igazgató SWOT analízis: erősségek és gyengeségek, lehetőségek és veszélyek feltárása. (6 évente) Felelős: igazgató a pedagógusok értékorientációs vizsgálata. (5 évente, az igazgatói megbízás lejárta előtti tanévben, valamint a pedagógiai program felülvizsgálata vagy módosítása esetén) Felelős: igazgató b) A szülők körében A szülői elégedettség mérése: o csoportos interjú keretében szülői értekezleten minden osztályban. (évente a tanév utolsó szülői értekezletén) Felelős: osztályfőnökök o kérdőíves módszerrel 10. 12. 2. évfolyamon (háromévente) Felelős igazgató c) A tanulók körében A tanuló személyiségét és közösségi magatartását vizsgáló mérések: o szociometriai vizsgálat 10. 12. 2. évfolyamban (évente) Felelős: osztályfőnökök o tanulói elégedettség mérése kérdőíves módszerrel a 10. és a 2. osztályokban. (évente) Felelős: osztályfőnökök o a tanulók alapvető személyiségvonásainak mérése a 10. és a 2. évfolyam elején (évente) Felelős: osztályfőnökök A helyi és a szakmai tantervek követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések: o évfolyamonként minden tantárgyból egy-egy témakör lezárását követően a követelmények elsajátítását vizsgáló összegző mérést kell végezni. Felelős: szaktanárok, szakoktatók o a 10. évfolyamokon a tanév végén a tanulók teljesítményét a magyar irodalom, a magyar nyelv és a matematika tantárgyakból a tantárgynak az addig feldolgozott teljes tananyagát és fő követelményeit átfogó méréssel kell vizsgálni. Felelős: a munkaközösség vezetője, szaktanárok
26
Értékelés 1. Iskolánkban folyó értékelő tevékenység célja, hogy az ellenőrzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva azt vizsgálja, hogy a nevelő-oktató munka és annak eredményei mennyiben felelnek meg az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzéseknek. 2. A nevelő-oktató munka értékelésének alapvető feladata, hogy megerősítse a nevelőtestület pedagógiai tevékenységének helyességét, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat, és így ösztönözze a pedagógusokat a hibák kijavítására, a nevelő és oktató munka fejlesztésére. 3. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka értékelése a következő területekre terjed ki: az intézmény nevelő-oktató munkájának értékelésére a pedagógusok nevelő-oktató munkájának értékelésére a tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelésére a tanulók személyiségfejlődésére, tanulmányi munkájára, magatartására és viselkedésére 4. a) Az intézmény nevelő-oktató munkáját az iskola igazgatója minden félévkor és a tanév végén, valamint az igazgatói megbízatás lejártakor – a tanulók, a szülők és a nevelők véleményének figyelembevételével – átfogóan értékeli. b) A nevelő-oktató munka intézményi szintű értékelésének szempontjai: az iskola működését jellemző legfontosabb adatok (tanulólétszám, tanulócsoportok, pedagógusok és más dolgozók létszáma beiskolázás adatai) a nevelő és oktató munka feltételeinek alakulása (az intézményi költségvetés legfontosabb mutatói, tárgyi feltételek; épületek, helyiségek, berendezések, tantárgyi szakmai anyagok) a tanítási-tanulási folyamat eredményessége (tanulmányi átlageredmények, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás területei és eredményei, bukások száma, versenyeredmények, a továbbtanulás alakulása) a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelő tevékenység eredményessége (a diákönkormányzat és az osztályközösségek fejlődése, szabadidős tevékenységek, magatartási és viselkedési rendellenességek, ifjúságvédelem, veszélyeztetett tanulók) a pedagógusok nevelő és oktató munkája (tanítási módszerek, program- és tantervfejlesztés, továbbképzések, személyes példamutatás, tanórán kívüli nevelési feladatok vállalása) az iskola és a helyi társadalom kapcsolata (külső kapcsolatok, részvétel a helyi közéletben, az iskola a helyi médiában, az iskola és a tantestület hírneve) 5. a) A pedagógusok nevelő és oktató munkájának értékelését az alábbiakban következő szempontok alapján az iskola igazgatója, igazgatóhelyettesei és a nevelői, munkaközösségek vezetői folyamatosan, szóban – az érintett nevelő kérésére azonban írásban végzik.
27
b) A tanítási órák és a gyakorlati foglalkozások (továbbiakban: órák) megfigyelésének és értékelésének szempontjai: Az óra célja és tartalma
helyesen határozta meg a nevelő az óra oktatási és nevelési célját? illeszkedett-e a tanóra az éves, illetve a témaköri tervezésbe? van-e eltérés a tanmenetben az adott időszakra tervezett témáktól, tananyagtól? az óra tartalma (a feldolgozott tananyag) megfelelt-e? o a szakmai (pedagógiai) szempontoknak o a tudományosság elvének o a tanulók életkori sajátosságának
Az óra felépítése és szervezése az óra felépítése megfelelt-e a feldolgozott tananyagnak, az adott didaktikai feladatnak? milyen az óra technikai szervezése, a nevelő időbeosztása? sikerült-e kihasználni az óra minden percét tanulásra, munkára? Mennyire szervezett a tanulók tevékenysége? Volt-e üresjárat? milyen szervezeti formákat alkalmaz a nevelő a tanórán (frontális, csoportos, egyéni tevékenység)? szervezett-e differenciált munkát a nevelő? Melyek a differenciálás szempontjai? Az órán alkalmazott módszerek milyen módszereket alkalmazott a nevelő a bemutatásra, szemléltetésre (tanári magyarázat, nyomtatott taneszközök, szemléltetőeszközök, kísérlet stb.)? megfelelő volt-e ezek didaktikai szerepe, célszerű volt-e a felhasználásuk? milyen módszereket alkalmazott a nevelő az ismeretek rögzítésére, a képességek fejlesztésére? (Ismétlés, koncentráció, vázlat készítése, részösszefoglalás és összefoglalás, az ismeretek gyakorlati alkalmazása, gyakoroltatás, az önálló tanulás módszerei stb.) milyen módszereket alkalmazott a nevelő az ellenőrzésre és az értékelésre? o az ellenőrzés formái: szóbeli vagy írásbeli? o folyamatos-e az ellenőrzés és értékelés a tanórán? o van-e kialakult rendje a folyamatos értékelésnek, megfelelő-e ez? a házi feladat kijelölése mennyiben szolgálta a tananyag feldolgozását? biztosította-e a nevelő a tanulók érdeklődésének felkeltését? Milyen volt a tanulók motiválása? az órán alkalmazott módszerek megfeleltek-e az óra céljának, a tananyagnak és az adott didaktikai feladatnak? A tanulók munkája és magatartása
milyen volt a tanulói aktivitás, figyelem? hogyan alakult az órán az aktív, a passzív és a renitens tanulók aránya? milyen a tanulók tantárgy iránti érdeklődése, motiváltsága? milyen az osztályban a fegyelem? (Van-e kialakult munkarend? Mi jellemzi a tanulók viselkedését, hangnemét? Hogyan fogadják a tanulók a nevelői utasításokat? Történik-e fegyelmezetlenség az órán?) milyen a tanulók kapcsolata a nevelővel? milyen a tanulók kapcsolata egymással?
28
A nevelő munkája, egyénisége, magatartása milyen a nevelő megjelenése, öltözködése? mennyire tanulásra, munkára ösztönző a pedagógus magatartása? Mennyire barátságos, biztató, együtt érző? mi jellemzi a nevelő beszédkultúráját, kérdésfeltevését? jellemzi-e a nevelőt: felkészültség, tudatos tervezés, rendszeretet, következetesség, türelem, tekintély? vannak-e a nevelőnek újszerű ötletei, elgondolásai? milyen a nevelő kapcsolata a gyerekekkel? tiszteletben tartja-e a nevelő a gyerekek személyiségét? adódott-e tudatosan tervezett vagy spontán nevelési szituáció az órán? Hogyan oldotta meg ezeket a nevelő? milyen a tanterem rendje, tisztasága? Az óra eredményessége el tudta-e érni a nevelő a kitűzött didaktikai és nevelési célt? meggyőződött-e a nevelő az óra eredményességéről? milyen jártasságok és készségek kialakítását, képességek fejlesztését segítette elő a nevelő? milyen mértékben járult hozzá az óra a tanulók eszköztudásának gazdagításához? (Pl.: önálló tanulás módszereinek megismertetése, szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztése, problémamegoldó gondolkodás, összefüggések felismerése stb.) adott-e a tanóra valami pluszt a tanulóknak a tananyagon kívül? c) A pedagógusok munkájának értékelése A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása o szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház, múzeumlátogatás, kirándulás) és iskolán belül (pl. karácsonyi ünnepség) o iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése o az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel o a diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése o a diák-önkormányzati rendezvények szervezése, segítése, felügyelet o iskolai szintű kirándulások szervezése, segítése, részvétel o a tehetséges tanulók gondozása o iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutató, pályázatok stb. szervezése, segítése, részvétel o a tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli és kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb. A felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása o a gyenge tanulmányi eredményű, lemaradó tanulók korrepetálása, segítése o az érintett tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében o szerepvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban o részvétel a különböző feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban o oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása o belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása
29
o o o o o o o o o
továbbképzésben való részvétel, önképzés a nevelő önként keresi a továbbképzés, önképzés lehetőségeit továbbképzéseken való részvétel a továbbképzéseken tanultakat munkájában hasznosítja, és a lehetőségekhez mérten továbbadja a nevelőtestület tagjainak az iskolai munka eredményességének javítása pályázatokon való részvétel, ezek eredményessége az eredményes pályázatok céljainak megvalósításába való bekapcsolódás az iskolai alapítvány működésének segítése az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése, megvalósítása (innováció)
Munkaköri kötelezettségeken túli feladatvállalások o díjazás nélküli iskolai feladatok vállalása (szertár, beszerzések stb.) o a pályakezdő vagy iskolánkba újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése o önként vállalt feladatok, megbízások, a nevelőtestület közösségi életében (rendezvények, kötetlen összejövetelek szervezése, segítése, részvétel) Az iskola képviselete o tudósítások készítése és közreadása a helyi társadalom számára az iskola életével, eredményeivel kapcsolatban a sajtóban o bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai tevékenységekbe o érdeklődés a városi rendezvények, események iránt, azokon való részvétel o aktív részvétel, tisztségek vállalása a város társadalmi, kulturális, sport, stb. életében Tanulásirányítás, a tanórai oktató-nevelő munka színvonala o előzetes felkészülés a tanítási órára o a motiválás, differenciálás, tanulói aktivitás formái és mértéke o a tanulók életkorához, a didaktikai feladatokhoz illeszkedő módszerek, szemléltetés, szervezeti formák, ellenőrzés és értékelés o a tanulók munkája és magatartása a nevelő óráján o a nevelő munkája, megnyilvánulásai, magatartása a tanítási órán o a nevelő tanórai munkája elősegíti-e a tanulók fejlődését (tudásuk gyarapítását, személyiségük alakulását)? o a tanulók eredményes (hasonló szinten történő) továbbhaladása a magasabb évfolyamokon A tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, közösségformálás o megfelelő magaviseletű, az iskolai munkában aktív osztályközösség kialakítása o a nem osztályfőnökként irányított tanulói közösség (pl.: szakkör, sportkör, stb.) eredményes, közös tevékenysége o a problémás tanulókkal (veszélyeztetett, hátrányos, beilleszkedési magatartási és tanulási zavarral küzdő tanulókkal) való foglalkozás A nevelő különböző megbízásainak eredményes, jó színvonalú teljesítése o az alkalmanként vagy folyamatosan végzett tevékenység eredménye, minősége (pl.: iskolai rendezvények, ünnepélyek stb.) A nevelő szakmai, pedagógiai kapcsolatai a nevelőtestület tagjaival
30
o a nevelő rendszeres kapcsolatot tart a rábízott tanulócsoport többi pedagógusával (osztályfőnök a szaktanárokkal, szakoktatókkal, szaktanárok és szakoktatók az osztályfőnökkel és egymással) Személyes példamutatás o a tanulókkal, a szülőkkel, a nevelőtársakkal szemben betartja a pedagógus etika alapvető normáit o magatartása, viselkedése, öltözködése, a munkához való viszonya példamutató a tanulók és a többi nevelő számára Munkafegyelem, a munkához való viszony o a munkaköri kötelességek teljesítése o a tanítási órák pontos és eredményes megtartása o az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása o pontos adminisztrációs munka (formai követelmények, határidők, külalak, pontosság) o különféle feladatok pontos, határidőre történő megoldása o a rábízott osztályterem, szaktanterem, tanműhely legyen gondozott, ápolt és pedagógiailag szakszerű Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában o részvétel a szakmai döntések előkészítésében: saját ötletek, megfelelő elemzőkészség, vitakészség, önálló vélemény o önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában a célok eléréséért A vezetői feladatok ellátása o a különféle nevelői közösségek vezetői (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők) milyen szinten látják el az egyes vezetői feladatokat: tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés o a vezetők mit tesznek a rájuk bízott közösség formálásáért, az emberi kapcsolatok javításáért? Megfelelő kapcsolat a tanulókkal, a szülőkkel és kollégákkal o Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés, valamint a személyiség tiszteletben tartása mindhárom irányban o a nevelő a szülő felé ellátja az iskola képviseletét, pedagógiai tanácsot ad, törekszik az együttműködésre o kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé. Egymás segítése, a tapasztalatok átadása. Észrevételek, bírálatok elfogadása A tanulók ismereteinek, képességeinek fejlődése o a helyi tantervi követelmények teljesítésének szintje o a tanulók tapasztalható és mérhető fejlődése Szakmai felkészültség o milyen szintű továbbképzésbe kapcsolódik be a nevelő? (tanfolyam, felsőfokú képzés, szakvizsga stb.) o az iskolában hasznosítható szakképesítések száma o idegen nyelvek ismerete, nyelvvizsga
31
o tudományos fokozat o publikációk szakmai folyóiratokban, kiadványokban A felzárkóztatásra szoruló tanulók eredményes fejlesztése o a tanterv minimum követelményeinek teljesítése és lehetőség szerinti meghaladása a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulóknál o eredményes főiskolai vagy egyetemi jelentkezés elősegítése az előbb felsorolt tanulók esetében is Tehetséggondozás, a tehetséges tanulók eredményes fejlesztése o a nevelő által tanított vagy felkészített tanulók, tanulócsoportok eredményei a különböző szintű tanulmányi, kulturális, sport versenyeken, vetélkedőkön, nyelvvizsgákon 6. a) A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységét, fejlődését az osztályfőnökök félévkor és a tanév végén az osztályozó értekezleten értékelik. b) A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai: az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók) az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, ifjúságvédelmi munka) a tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei) az osztályközösség társas szerkezete, a közösségi struktúra (szociometria, a közösség rétegződése) neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók) a közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények, tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel) szülői értekezletek tapasztalatai minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat: o milyen változások történtek? o milyen új problémák jelentkeztek? o milyen beavatkozás látszik célszerűnek? 7. a) A tanulók személyiségfejlődését, magatartásuk és viselkedésük jellemzőit az osztályfőnökök folyamatosan szóban értékelik. b) A tanulók tanulmányi munkájával kapcsolatos értékelési feladatokat az iskola helyi tanterve tartalmazza.
32
VIII. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐOKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE 1. Az iskolai nevelő-oktató munkát segítő szemléltetést és a tanulók tevékenykedtetését az osztálytermekben és szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják: - fali vetítővászon - a tanterem funkciójától függően CD-lejátszó - nagysebességű informatikai hálózat részeként a szemléltetés és a tanulást elősegítő informatikai eszközök (hardver, szoftver) - informatikai, számítástechnikai eszközök (projektor) - fénymásolók 2. Az iskolai oktató-nevelő munkát segítő szemléltetést és a tanulók tevékenykedtetés központilag (iskolai szinten) támogató eszközök: - könyvtár, közismereti és szakmai tantárgyak tankönyvállományának folyamatos fejlesztése, tartós tankönyvállomány bővítése, CD és videó archívum létrehozása. Folyamatos információszolgáltatás a tanuló és tanár felé. 3. A nevelő-oktató munkát segítő egyéb eszközök és felszerelések jegyzékét a helyi tantárgyi és szakmai tantervek tartalmazzák.
33
B) HELYI TANTERV
I. AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS A KÖVETELMÉNYEK
A Szakiskola 9. 10. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszámai 2013–2014-es tanévig kimenő rendszerben Tantárgyak 9. évfolyam 3 Magyar nyelv és irodalom Történelem és társ.ism. 2 3 Angol Német 2,5 Matematika Informatika 1 Fizika 2 Biológia 2 Kémia 1 Földünk és körny. 2 Ének-zene 1 Rajz és vizuális kult. 1 Testnevelés 2 Osztályfőnöki 1 Pályaorientáció elmélet 2 Pályaorientáció gyakorlat 4 Szakmai alapozó elmélet Szakmai alapozó gyakorlat Összesen 29,5 * csoport bontott órák **testnevelés a 2012-2013-as tanévtől heti 5 óra
10. évfolyam 4 2 3* 3,5 1* 2 2 1 1 1 5** 1 2 4 29,5
34
A Szakközépiskola 9-12. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszámai 2013-2014-es tanévig kimenő rendszerben Uhrinnéé
Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalom ismeret és etika Angol Német Matematika Ének-zene Rajz-vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Szakmai orientáció elmélet Szakmai orientáció gyakorlat Szakmacsoportos alapozás elmélet Szakmacsoportos alapozás gyakorlat Összesen:
9. 4,5 3 *3
10. 4,5 3 *3
11. 5 3,5 1 *4
12. 5 3,5 *4
3 1 1 2 2 2 2 1 *1 2 4 30,5
3 1 1 2 2 2 2 1 *1 2 4 30,5
4 1 2 3 4 4 30,5
4 1 2 3 4 4 30,5
35
A Szakközépiskola 9-12. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszámai 2014-2015-es tanévig kimenő rendszerben Fűzié
Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalom ismeret és etika Angol Német Matematika Ének-zene Rajz-vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Szakmai orientáció elmélet Szakmai orientáció gyakorlat Szakmacsoportos alapozás elmélet Szakmacsoportos alapozás gyakorlat Összesen:
9. 4,5 3 *3
10. 4,5 3 *3
11. 5 3,5 1 *4
12. 5 3,5 *4
3 1 1 2 2 2 2 1 *1 2 4 30,5
3 1 1 2 2 2 2 1 *1 2 4 30,5
4 1 1 2 2 *2 4 4 33,5
4 1 1 2 3 *2 4 4 33,5
A tervezett tanulócsoportok, kötelező óraszámai 9. osztály 10.osztály 11.osztály 12.osztály Összesen:
1 db: 1 db: 1 db: 1 db:
30,5óra 30,5 30,5 30,5 122 óra
Nem kötelező, választható tanórai foglalkozások 9. 10. évfolyam: 45 % = 27,45 óra 11. 12. évfolyam: 60 % = 36,6 Egyéni foglalkozásra fordítható 12 % = 14,64 óra Összes kötelező óra: 122 Nem kötelező óra: 78,7 óra A *-gal jelölt órák csoportbontottak
36
A Szakközépiskola 9-12. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszámai 2012-2013-as tanévtől kimenő rendszerben Lázoké
Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalom ismeret és etika Angol Német Matematika Ének-zene Rajz-vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Szakmai orientáció elmélet Szakmai orientáció gyakorlat Szakmacsoportos alapozás elmélet Szakmacsoportos alapozás gyakorlat Összesen:
9. 4,5 3 *3
10. 4,5 3 *3
11. 5 2,5 1 *4
12. 5 3,5 *4
3 1 1 3+2 2 2 2 1 *1 2 4 31,5+3
3 1 1 3 +2 2 2 2 1 *1 2 4 34,5
4 1 1 3 +2 2 *2 4 4 31,5+1+3
4 1 1 3 +2 *2 4 4 29,5+1+3
A tervezett tanulócsoportok, kötelező óraszámai 9. osztály 10.osztály 11.osztály 12.osztály Összesen:
1 db: 1 db: 1 db: 1 db:
30,5óra 30,5 31,5 29,5 122óra
Nem kötelező, választható tanórai foglalkozások 9. 10. évfolyam: 45 % = 27,45 óra 11. 12. évfolyam: 60 % = 36,6 Egyéni foglalkozásra fordítható 12 % = 14,64 óra Összes kötelező óra: 122 Nem kötelező óra: 78,69 óra a *-gal jelölt órák csoportbontottak
37
A szakközépiskola 9-12. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszámai 2013-2014-es tanévtől fölmenő rendszerben
tantárgy/évfolyam
Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia - egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés Osztályfőnöki Szakmai tárgyak összesen
9.
10.
4 *3 4
1
4 *3 3
3
1
3
1 1
2 2 1 2 1 *2 5 1 *7 36
2 2 2 1 *2 5 1 *6 35
4
11.
1
12.
4 *3 3
4 *3 4
3
3
1 2 1 1
1
1 1
1 2
4
1 *2 5 1 *8 35
1 2
4
1 *2 5 1 *11 35
1 2
4
A *-gal jelölt órák csoportbontottak dőlt betűvel szabadon tervezhető órakeret A képzés során a 10. évfolyam végén a továbbhaladás súlyozott feltétele a sikeres „kisérettségi” vizsga teljesítése a kötelező érettségi tárgyakból.
Az iskola pedagógiai célkitűzéseinek megvalósításáért a szabadon fölhasználható órakeretet az alábbiak szerint építettük a pedagógiai programunkba: Művészetek/rajz: 11. évfolyam (heti 1 óra, éves 36 óra) tematikai egység Képzőművészeti stílusok, korszakok, jeles alkotók (elmélet és arra épülő gyakorlatok) Ábrázolási módok, technikák és formai megoldások (pont, vonal, szín, árnyék, tónus, ritmusok alkalmazása) Az emberrel kapcsolatos érzelmek, hangulatok ábrázolása Színharmóniák, kontrasztok tudatos alkalmazása, kompozíciós kísérletek Tervezés (logó, naptár, képeslap, betű) Természeti forma elemzése (formaelemzés, forma dekoratív átfogalmazása, mintasor tervezése)
tervezet óraszám 10 óra
8 óra 2 óra 4 óra 4 óra 3 óra
38
Képző- és fotóművészeti alkotások hatása – Látványok, műalkotások képi átírása 12.évfolyam heti 1 óra (évi 32) tematikai egység Képzőművészeti stílusok, korszakok, jeles alkotók (elmélet és arra épülő gyakorlatok) Perspektivikus ábrázolás (egyiránypontos, kétiránypontos látszat, szerkesztő perspektíva) A szín-és levegőtávlat, a térbeliség kifejezése (szín és fény ereje a térbeliség és a plasztikusság érzékeltetésében) Illusztráció (vers, regény részlet illusztrálása) Tervezés (CD borító, plakát, ital címke) Történések megjelenítése, mozgás kifejezés (konkrét és elvont formákkal, sorozatokkal, montázzsal). Gyors vázlatok az emberi mozgásról.
5 óra tervezett óraszám 10 óra 5 óra 4 óra 3 óra 6 óra 4 óra
Matematika Matematikát a kilencedik és tizenkettedik évfolyamon heti 4-4 órában oktatjuk, ez egy-egy óra növekedést jelent az ajánlotthoz képest. A matematika óraszámok megemelésének indoklása: Tanulóink jelentős lemaradással érkeznek iskolánk kilencedik évfolyamára. Ennek felmérése és pótlása történik kilencedik évfolyam megnövelt órakeretében. Az iskola szakképző jellege megkívánja, hogy a matematikai alapismeretekkel biztosan, készségszinten rendelkezzenek tanulóink, mert ezekre a kompetenciákra a szakmai elméleti oktatásban szükségük lesz annak ellenére, hogy a hagyományos szakmai számítások már a modul rendszerű képzésben nem található meg. A 12. évfolyamon már az érettségi feladatainak gyakorlása a feladat a plusz egy óra keretében. 9. ÉVFOLYAM Évi óraszám:144 óra Heti óraszám: 4 óra Tematikai egység Ismerkedés, év eleji feladatok Kombinatorika, halmazok Algebra és számelmélet Függvények Háromszögek, négyszögek, sokszögek Egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek Egybevágósági transzformációk Statisztika Év végi ismétlés
óraszám 1 10 29 21 19 31 20 7 óra 6
10. ÉVFOLYAM Évi óraszám:108 óra Heti óraszám: 3 óra
39 Tematikai egység Év eleji feladatok Gondolkodási módszerek A gyökfogalom kiterjesztése A másodfokú egyenlet A körrel kapcsolatos ismeretek bővítése A hasonlósági transzformáció és alkalmazásai Hegyesszögek szögfüggvényeinek értelmezése Vektorok Szögfüggvények Valószínűség számítás Év végi ismétlés
Óraszám 1 5 12 19 8 17 12 8 14 6 6
11. ÉVFOLYAM Évi óraszám: 108 óra Heti óraszám: 3 óra Tematikai egység Év elejei feladatok Kombinatorika, gráfok Hatvány, gyök, logaritmus A trigonometria alkalmazásai Függvénye Koordinátageomotria Valószínűségszámítás, statisztika Év végi ismétlés
Óraszám 1 10 2 19 11 26 10 6
12. ÉVFOLYAM Évi óraszám: 128 óra Heti óraszám: 4 óra Tematikai egység Év eleji feladatok Logika, bizonyítási módszerek Számsorozatok Térgeometria Valószínűségszámítás és statisztika Rendszerező összefoglalás Érettségi feladatsorok
Óraszám 1 5 21 27 10 48 16
Informatika Informatika oktatását a digitális írástudás elmélyítése érdekében szintén az ajánlottól eltérő óraszámban kívánjuk oktatni: 9. évfolyam Évi óraszm: Heti óraszám
72 óra 2 óra
Tematikai egység 1. Az informatikai eszközök használata 2. A számítógép felépítése 3. Írott dokumentumok elektronikus létrehozása 4. Képszerkesztés 5. Bemutató készítés 10. évfolyam
tervezet óraszám 3 óra 5 óra 30 óra 20 óra 14 ra
40 Évi óraszám: Heti óraszám:
72 óra 2 óra
Tematikai egység 1. Operációs rendszer és kiegészítőinek ismertetése 2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés táblázatkezelővel 3. Könyvtári informatika 4. Audio dokumentumok tárolása, szerkesztése 5. honlap készítés alapjai 11. évfolyam Évi óraszám: Heti óraszám:
4 óra 8 óra 20 ra
72 óra 2 óra
Tematikai egység 1. Információkeresés, információközlési rendszerek 2. Számítógép perifériák megismerése 3. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés adatbázis kezelővel 4. Az e-szolgáltatások szerepe és használata 5. Könyvtári informatika 12. évfolyam Évi óraszám: Heti óraszám:
tervezet óraszám 10 óra 30 óra
tervezet óraszám 8 óra 5 óra 42 óra
13 óra 4 óra
64 óra 2 óra
Tematikai egység 1 Információ és a társadalom 2. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai 2. Írott dokumentumok készítésének átismétlése 3. Képszerkesztés átismétlése 4. Honlapszerkesztés átismétlése és az újdonságok megismerése 5. Táblázatkezelő használatának átismétlése 6. Adatbázis kezelő használatának átismétlése 7. Az érettségihez szükséges elméleti ismeretek áttekintése 4. Érettségire felkészítő gyakorlati feladatsorok megoldása
tervezet óraszám 4 óra 6 óra 6 óra 6 óra 6 óra 6 óra 6 óra 8 óra 16 óra
Történelem Történelem, társadalom és állampolgári ismeretek tantárgyat a kilencedik és tízedik évfolyamon a javasolt heti két-két óra helyet három-három órában tanítjuk. - Tanulóink a társadalmi szokásoknak megfelelő körből és szokásoknak megfelelően kerülnek hozzánk az ebből fakadó hátrányokkal együtt. Ezek leküzdése ebben a tantárgyban is ró feladatot a tananyag megválasztásában, az óra szervezésében is. Szükséges több időt fordítani szövegek közös feldolgozására, mert a szövegértés sajnálatos mértékben okoz nehézséget, ami hátráltatja az önálló ismeretszerzést, a tanulási folyamatokat. - A felsőbb évfolyamokon már az életkori sajátosságoknak megfelelően nagyobb hangsúlyt kap a társadalom és állampolgári ismeretek oktatása, amit a téma jellegéből fakadóan ki kell egészíteni etikai, erkölcsi kérdések megbeszélésével is. Ez az órakeret nyújt lehetőséget a választójog felé haladó fiatalok felkészítésére a felelős döntés meghozatala mellett a döntés meghozatalának szükségességének elfogadására, beépítésére a személyiség, a tudatos állampolgár alapvető tulajdonságai közé. Helyi tanterv: évfolyam heti óraszám éves óraszám
41
kilencedik tízedik tizenegyedik tizenkettedik
3 3 3 3
108 108 108 96
A középiskolai történelemtanítás célja az általános történelmi műveltség fölépítése és elmélyítése. Kiemelkedően jelentős szerepe van a személyiség fejlődésében, társadalmi lét tudatosulásában. A nemzeti identitás, a demokrácia értékeinek megismerése csak a történelemi ismeretek és gondolkodás segítségével képzelhető el. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a magyarság történelme több nemzetiség és etnikum együttműködésének az eredménye. Mindezek mellé a ma valóságának egyik legfontosabb kérdése párosul: a környezettudatosság, a fenntarthatóság, a környezet és a természet egyensúlyának biztosítása. A középiskolai történelemtanítás a források önálló feldolgozásán alapuló, elemző jellegű, ami az összefüggések egyre önállóbb feltárását jelenti. A társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek témakörei lehetőséget kínálnak a társadalom, az állam és a gazdaság működésének megismerésére. A tizenegyedik évfolyamtól már az érettségire való felkészülés zajlik. Az életkori sajátosságoknak megfelelően ekkor adatik lehetőség az aktív állampolgárrá és demokrácia eltökélt hívévé nevelésnek is. Rendkívül fontos, hogy a történelem árnyoldalait is megmutatva mélyítsük el a demokrácia értékeit; pl. be kell mutatni a XX. századi népirtások (pl. örmény népirtás, holokauszt, délszláv háború) körülményeit. A tanulói kompetencia fejlesztésének területei közül első helyen továbbra is a források használata és értékelése szerepel. Az önálló adatgyűjtés mellett elvárt a megfelelő következtetések levonása is. A középiskola utolsó évfolyamán jelenik meg a társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek. Ez jelenti a tényleges gazdasági és politikai szerepvállalásra való felkészülést. A téma sajátossága, hogy szorosan kötődik az aktuális társadalmi kérdésekhez, a tapasztalatokhoz. Fontos ezt a tényt hangsúlyozni, mert a feldolgozás módszertanát alapvetően meghatározza. Óriási veszélyt rejt magában, hogy a tanuló a családján, környezetén keresztül szerzett társadalmi tapasztalatai sok esetben ellentmondanak az iskolában tanultnak, hallottaknak: a hiteltelenné válás lehetőségére nagyon vigyázni kell 9.évfolyam Évi óraszám: 108 óra Heti óraszám: 3 óra
tematikai egység Az őskor és az ókori Kelet Az ókori Hellász Az ókori Róma A középkor A magyarság története 1490-ig
tervezet óraszám 14 óra 16 óra 18 óra 30 óra 30 óra 10. évfolyam
Évi óraszám: 108 óra Heti óraszám: 3 óra
tematikai egység A kora újkor Magyarország a kora újkorban Felvilágosodás, forradalmak, polgári átalakulás Az újjáépítés kora Magyarországon
tervezet óraszám 18 22 25 14
42
Polgári forradalom és önvédelmi háború Magyarországon
29
11. évfolyam Évi óraszám: 108 óra Heti óraszám: 3 óra
tematikai egység A nemzetállamok és a birodalmi politika A kiegyezéshez vezető út és a dualizmus kora Magyarországon Az első világháború és következményei Európa és a világ a két világháború között Magyarország a két világháború között A második világháború
tervezet óraszám 16 óra 18 óra 18 óra 20 óra 18 óra 18 óra
12. évfolyam Évi óraszám: 108 óra Heti óraszám: 3 óra
tematikai egység A kétpólusú világ Magyarország 1945–1956 között A szovjet tömb felbomlása Kádár-korszak A globalizálódó Európa Rendszerváltozás Magyarországon Társadalmi ismeretek Állampolgári ismeretek Pénzügyi és gazdasági kultúra, a munkavállalás A 9-12. évi tananyag tematikus áttekintése
tervezet óraszám 8 óra 8 óra 10 óra 7 óra 7 óra 10 óra 8 óra 8 óra 5 óra 25
Földrajz A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági, valamint környezeti jellemzőivel, folyamataival, a környezetben való tájékozódást, eligazodást segítő alapvető eszközökkel és módszerekkel. Vizsgálódásának középpontjában a földrajztudomány, valamint a társ-földtudományok (geológia, meteorológia, geofizika, planetológia) által feltárt természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok, jelenségek, azok kölcsönhatásai, illetve napjaink gazdasági, környezeti eseményei állnak, lokális, regionális és globális szinten egyaránt különös tekintettel a fenntarthatóságra. Célok és feladatok A Földünk-környezetünk műveltségi terület a napjainkban lejátszódó társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok vizsgálatát is a középpontba állítja. A komplex, természeti és társadalmi-gazdasági jelenségeket, folyamatokat egyaránt bemutató tananyag feldolgozásának célja a tanulók szemléletének formálása, a földrajzi gondolkodás képességének megalapozása és fejlesztése. A középiskolai földrajzoktatás megismerteti a tanulókkal a Föld egyes gömbhéjaiban lejátszódó jellemző természeti folyamatokat, jelenségeket. Bemutatja Földünk társadalmigazdasági és környezeti sajátosságait, kiemelve az általános és a regionális, illetve lokális
43
jellemzőket, hangsúlyozva azokat a jelenséget és folyamatokat, amelyek ismerete hozzájárul a mindennapi életben való boldoguláshoz. A földrajztanítás kiemelten fontos feladata, hogy fejlessze a tanulók környezeti érzékenységét. Megértesse velük a helyi, a regionális és a globális környezeti problémák felismerésének, mérséklésének és megakadályozásának fontosságát és lehetőségeit. Tudatosulnia kell a tanulókban, hogy az emberiség jövőjét meghatározó társadalmi-környezeti kihívások döntően földrajzi problémákból indulnak ki, ezek megelőzésében, illetve mérséklésében meghatározó szerepe van az egyén környezettudatos magatartásának. Hozzájárul ahhoz, hogy az iskolából kilépő diákok eligazodjanak a globalizálódó világ társadalmi-gazdasági és környezeti folyamataiban, képesek legyenek felelős döntéshozatalra az állampolgári szerepek gyakorlása során. A Földünk-környezetünk műveltségi terület tartalmainak feldolgozása során fejlődik a tanulók földrajzi-környezeti gondolkodása, helyi, regionális és globális szemlélete. Megértik, hogy a természet egységes egész, a Föld egységes, de állandóan változó rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él, és ez megköveteli az erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodást. 9. évfolyam Évi óraszám: Heti óraszám:
72 óra 2 óra
tematikai egység tervezet óraszám A Föld kozmikus környezete 6 óra A földi tér ábrázolása 6 óra A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és fo- 14 óra lyamatai A légkör földrajza 12 óra A vízburok földrajza 12 óra A földrajzi övezetesség 14 óra Társadalmi folyamatok a 21. század elején 8 óra 10. évfolyam Évi óraszám: Heti óraszám:
72 óra 2 óra
tematikai egység A világgazdaság jellemző folyamatai Magyarország–helyünk Európában, Kárpátmedencében A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei
tervezet óraszám 12 óra 16 óra 16 óra 16 óra 12 óra
Kémia Kémia óraszámának eggyel való megnövelését az iskola szakképző jellege indokolja. A szakképzésben általunk kínált mindegyik szakma szakmai elméleti képzési programja tartalmazza az anyagismeret. A szakmai képzés megköveteli a fémekkel és műanyagokkal kapcsolatos, átlagosnál elmélyültebb tudást, az anyagismeret, az előállítási és felhasználási módszerek és technológiák szokásosnál alaposabb tárgyalását, speciális metallurgiai, krisztallográfiai és a heterogén rendszerek viselkedésével foglalkozó ismeretek bevezetését. A kémiai számítások alapos feldolgozása közvetlenül készíti elő a szakmai számításokat, olyan mennyiségi összefüggések
44
felismerését és begyakorlását teszik lehetővé, melyek a szakmai ismeretek egész sorát alapozzák meg. Iskolánkban a fenti érvek miatt a szakközépiskolai osztályok számára különösen kívánatos az emelt óraszámú kémiaoktatás. A szakács és cukrász képzésben az ételismeret kíván magasabb kémiai ismeretet.
9. évfolyam Évi óraszám: 72 óra Heti óraszám: 2 óra
tematikai egység Év eleji ismétlés Atomszerkezeti ismeretek Kémiai kötések, anyagi halmazok Kémiai reakciók Elektrokémiai alapismeretek Év végi ismétlés
tervezett óraszám 3 12 21 21 14 3 10. évfolyam
Évi óraszám: Heti óraszám:
36 óra 1 óra
tematikai egység Bevezetés a szerves kémiába Szénhidrogének Egy funkciós csoportot tartalmazó szénvegyületek Legfontosabb természetes szénvegyületek Műanyagok Év végi ismétlés
tervezett óraszám 2 8 15 6 3 2
11. évfolyam Évi óraszám: Heti óraszám:
36 óra 1 óra
tematikai egység
tervezett óraszám
Anyagszerkezeti ismeretek Kémiai átalakulások Nemfémes elemek és vegyületeik Fémek és vegyületeik Év végi ismétlés
6 5 11 12 2
SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV 54 525 02
Autószerelő A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakképesítésspecifikus utolsó évfolyam
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
Tantárgyak
9. heti óraszám elm.
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő
Munkahelyi egészség és biztonság
gyak.
10. ögy
heti óraszám elm.
gyak.
11. ögy
heti óraszám elm.
gyak.
ögy
12.
5/13
heti óraszám
heti óraszám
elm.
gyak.
0,5
Foglalkoztatás II.
0,5
Foglalkoztatás I.
2
képzések esetén)
Közlekedési ismeretek Műszaki rajz 10416-12 Közlekedéstechnikai alapok
10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok
elm.
1 1,5
1 3
Mechanika
(2+1)
Gépelemek-géptan Technológiai alapismeretek Elektrotechnikaelektronika Karbantartási gyakorlatok Mérési gyakorlatok
2
2 1
(1+1)
1
2
2
2
3
3
3
2+1
2+1
2+1
2 4 3+1
gyak.
46
Járműkarbantartás 10418-12 Járműkarbantartás
1
Gazdasági ismeretek
0,5
Járműkarbantartás gyakorlata
4 7
Gépjármű-szerkezettan 10421-12 Autószerelő feladatai
6+1
Gépjárművillamosságtan
4
Szerelési gyakorlat 10422-12 Járműdiagnosztika
5 4
Járműdiagnosztika
3+1
Járműdiagnosztika gyakorlata
összes óra
5 3
2
4
2
70
összes óra
5 Szabadsáv:.
—
5
1
5
7 1
5
17
14
140
6 1
2
105 —
10 1
1
31 1
…2
—
47
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként
Szakmai követelménymodul
Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan Tantárgyak, témakörök
9.
10416-12 Közlekedéstechnikai alapok
e
gy
10. ögy
e
gy
11. ögy
e
gy
12. ögy
e
Ágazati szakközépiskolai képzés összes óraszáma 9-12. évfolyam
gy
Szakképesítés-specifikus szakképzés óraszáma
5/13. e
A szakképzés összes óraszáma
gy
Közlekedési ismeretek Közlekedéstörténet, közlekedési fogalmak A közúti, a vasúti, a vízi és a légi közlekedés technikája A járművek menetellenállásai
36
36
36
8
8
8
20
20
20
8
8
8
Műszaki rajz
54
90
90
18
18
18
18
18
18
18
18
18
Síkmértani szerkesztések és vetületi ábrázolás Metszeti ábrázolás Méretmegadás, felületminőség, tűrések és illesztések
36
Jelképes ábrázolás
36
36
36
Mechanika
108
108
108
26
26
26
26
26
26
Szilárdságtan
44
44
44
Kinematika-kinetika
12
12
12
Merev testek általános statikája Síkbeli egyensúlyi szerkezetek
48
Gépelemek-géptan
72
136
136
20
20
20
6
6
6
10
10
10
8
8
8
Csapágyazások
12
12
12
Tengelykapcsolók
10
10
10
Fékek Hajtások, hajtóművek, mechanizmusok Technológiai alapismeretek Alapfogalmak Fémes szerkezeti anyagok Nemfémes szerkezeti anyagok Öntészet, melegalakítások, hőkezelések
6
6
6
64
64
64
64
136
136
12
12
12
12
12
12
12
12
12
18
18
18
Kötések
12
12
12
Forgács nélküli hidegalakítások
6
6
6
Bevezetés, kötőgépelemek, kötések, biztosítások Rugók és lengéscsillapítók Csövek és csőszerelvények Tengelyek
36
36
64
Forgácsolás
12
12
12
Felújítási technológiák
10
10
10
Anyag és hibakereső vizsgálatok
22
22
22
49
Szereléstechnika Elektrotechnikaelektronika Villamos alapfogalmak Egyenfeszültségű áramkörök Váltakozó áramú áramkörök
20
20
20
64
136
136
22
22
22
16
16
16
12
12
12
14
14
14
8
8
8
22
22
22
6
6
6
36
36
36
703
703
72
Villamosgépek Szűrő áramkörök és póluselmélet Félvezetők és alkalmazásuk Száloptika, elektronikus kijelzők
10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok
Digitális áramkörök Karbantartási gyakorlatok Mérés és előrajzolás Megmunkálás I. Kötések
108
70
108
42
20
5
5
72
72
66
50
30
20
166
166
70
35
213
213
108
105
108
140
64
Megmunkálás II.
66
55
121
121
Anyagvizsgálatok
42
25
67
67
Szerelés
64
64
64
Mérési gyakorlatok
128
128
224
28
28
28
36
36
36
40
40
40
Villamos méréstechnikai alapismeretek Egyenáramú villamos alapmérések Váltakozó áramú villamos alapmérések I.
50 Váltakozó áramú villamos alapmérések II.
10421-12 Autószerelő feladatai
10418-12 Járműkarbantartás
Járműkarbantartás
24
24
24 32
32
16
16
6
6
10
10
Gazdasági ismeretek
16
16
Adózási ismeretek
8
8
Munkajogi ismeretek
4
4
Gazdasági társaságok
4
4
Dokumentációs ismeretek Ápolási és szervizműveletek Gépkocsi vizsgálati műveletek
Járműkarbantartás gyakorlata Dokumentációs ismeretek Ápolási és szervizműveletek Gépkocsi vizsgálati műveletek Gépjárműszerkezettan Otto-motorok szerkezete, működése Dízelmotorok szerkezete, működése Motorok hűtése, kenése Motorok tüzelőanyagellátó rendszerei Erőátviteli berendezések
128
128
16
16
40
40
72
72
224
224
35
35
35
35
12
12
37
37
35
35
51 Futóművek, kormányberendezések
35
35
Fékrendszerek
35
35
128
128
20
20
36
36
Fogyasztók
36
36
Motorok elektronikus irányítása
36
36
10422-12 Járműdiagnosztika
Gépjárművillamosságtan A gépjármű villamos hálózata Villamos energia ellátás
Szerelési gyakorlat
160
160
Motorok
50
50
Erőátviteli berendezések
30
30
Futóművek és kormányberendezések
20
20
Fékrendszerek
20
20
Elektromos berendezések szerelése
40
40
Járműdiagnosztika
128
128
Motordiagnosztika
47
47
34
34
47
47
Futómű- és fékdiagnosztika Villamos berende-zések diagnosztikája Járműdiagnosztika gyakorlata
160
160
52
Motordiagnosztika Futómű- és fékdiagnosztika Villamos berendezések diagnosztikája Összesen
72
108
Összesen
(+36)
144 70
180
Szabadsávval együtt összesen:
108
108
216
72
(+36) (+36)
105
180
216 70
180
72 (+36)
160 140
252
108
105
288
180
160
(+32) (+32)
544 (+2x32)
1283
320 108
140
288
192
192
384
60
60
40
40
60
60
448
2268
992 608
1491
2268 448
1056
2547
Szabadsávval együtt
Eredeti Elméleti óraszámok / aránya:
1156
51%
1268
49,78%
Gyakorlati óraszámok / aránya:
1112
49%
1279
50,22%
Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat
SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV 54 346 01 Irodai asszisztens A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként
Szakmai követelménymodulok
Szakképesítésspecifikus utolsó évfolyam
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Tantárgyak
9. heti óraszám
10. ögy
heti óraszám
11. ögy
heti óraszám
ögy
12.
5/13.
heti óraszám
heti óraszám
53
elm.
gyak.
elm.
gyak.
elm.
gyak.
elm.
gyak.
elm.
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségi-
Foglalkoztatás I.
2
0,5
re épülő képzések esetén)
Gépírás és iratkezelés gyakorlat 10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés
Levelezési ismeretek
3 (2+1)
3
70
(2+1)
Munkahelyi kommunikáció
1
60
65
2
80
1
Levelezési imeretek gyakorlat
10070-12
40
2
Kommunikáció alapjai
2
4
(1+1)
(3+1)
Üzleti kommunikáció gyakorlat Gazdasági alapismeretek
4 1
1
2
0,5
1
1
10066-12 Gazdálkodási alapfeladatok
Jogi ismeretek Vállalkozási ismeretek
3
gyak.
54
10068-12 Gyorsírás és jegyzőkönyvvezetés
Bizalmas információ kezelés technikája Gyorsírási alapismeretek gyakorlat Dokumentáció készítése a gyakorlatban Ügyviteli ismeretek
2,5 (1,5+1)
10 (7+3)
7 4
10069-12
Marketing alapjai
2
Irodai asszisztensi feladatok
Időgazdálkodás
2
Nyomtatvány-, és adatbázis-kezelés gyakorlat
5
összes óra
3
összes óra
2 70
2
—
—…
1
4 105
6
5 Szabadsáv:..
4
3 140
6
4
7 1
10 —
1
12 31
—
1
19
1
3
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti tással párhuzamosan Szakmai követelmény-modul
okta-
Tantárgyak, témakörök
9. e
1150 0-12 Mun kahel yi egészség és biztonsá g
Munkahelyi egészség és biztonság
18
gy
10. ögy
e
gy
11. ögy
e
gy
Ágazati szakközépiskolai képzés összes óraszáma 9-12. évfolyam
Szakképesítésspecifikus szakképzés óraszáma
5/13.
12. ögy
e
gy
e 18
A szakképzés összes óraszáma
gy 18
55 Munkavédelmi alapismeretek
4
4
4
Munkahelyek kialakítása
4
4
4
2
2
2
2 2
2 2
2 2
4
4
4
10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
11499-12 Foglalkoztatás II.
Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek Foglalkoztatás II.
16
16
Munkajogi alapismeretek
4
4
Munkaviszony létesítése
4
4
Álláskeresés
4
4
Munkanélküliség
4
4
Foglalkoztatás I.
64
64
Nyelvtani rendszerzés 1
8
8
Nyelvtani rendszerezés 2
8
8
Nyelvi készségfejlesztés
24
24
Munkavállalói szókincs
24
24
Gépírás és iratkezelés gyakorlat
108 72+36
70
108
Vakírás alapjai
72+3 6
Dokumentumok szerkesztése, készítése, szövegszerkesztő programok
108 72+36
40
36
60
422
422
262
262
160
160
74 70
38+3 6
10
34
30
36
60
Levelezési ismeretek
36
36
36
Üzleti levelezés sajátosságai
18
18
18
56 Hivatali, üzleti és magánlevelezés Levelezési ismeretek gyakorlat Üzleti levelek készítése, fogadása, továbbítása A hivatali, üzleti élet levelezésének lebonyolítása
18
10066-12 Gazdálkodási alapfeladatok
10070-12 Munkahelyi kommunikáció
Kommunikáció alapjai Kommunikáció folyamata, fajtái, etikett és protokollszabályok Nyelvhelyesség szóbeli és írásbeli elemei, nyelvhasználati szabályok, Üzleti kommunikáció gyakorlat
18
18
72
65
72
80
289
289
36
40
36
50
162
162
36
25
36
30
127
127
72
128
36+36
96+32
72 36+36
Üzleti nyelvi kultúra Üzleti magatartás, társalgási protokoll A viselkedéskultúra szabályai
200
200
64
136
136
64
64
64
128
128
128
40
40
40
40
40
40
48
48
48
Gazdasági alapismeretek
36
36
72
144
144
Gazdaság alapelemei A pénz fogalma, funkciói. A magyar bankrendszer Gazdálkodási ismeretek
27
20
25
72
72
9
16
20
45
45
27
27
27
Jogi ismeretek A jogszabályok érvényessége, hatálya, jogágak Szerződésfajták, szerződéskötés követelményei
18
36
36
90
90
9
18
18
45
45
9
18
18
45
45
10069-12 Irodai asszisztensi feladatok
10068-12 Gyorsírás és jegyzőkönyvvezetés
57
Vállalkozási ismeretek
96
96
96
Vállalkozási alapfogalmak
32
32
32
Vállalkozás működtetése Vállalkozás dokumentációja Bizalmas információ kezelés technikája Bizalmas információk kezelése Információk gyűjtése, felhasználása, őrzése Gyorsírási alapismeretek gyakorlat Gyorsírás alapjai
32
32
32
32
32
32 80
80
48+32
24
24
56
56
24+32
320 224+96
Gyorsírási gyakorlatok Dokumentáció készítése a gyakorlatban Ügyirat, jegyzőkönyv készítése Hivatali, üzleti és magándokumentáció
320
176 128+48
176
144 96+48
144
224
224
112
112
112
112
Ügyviteli ismeretek
128
128
Ügyviteli alapismeretek
32
32
Ügyviteli bizonylatok, folyamatok, ügyviteli rend, programcsomag
32
32
Pénzügyi, számviteli, előírások
32
32
Adózással kapcsolatos kötelezettségek
32
32
Marketing alapjai
64
64
Marketing alapismeretek
32
32
Marketingkommunikáció
32
32
Időgazdálkodás
64
64
58
Időtábla összeállítása, kezelése
Gazdasági feladatok fontossága, időbesorolása Nyomtatvány-, és adatbázis-kezelés gyakorlat
32
32
32
32
Nyomtatványok, űrla-pok, egyéb dokumentumok készítése Adatok csoportosítása, rendszerezése különböző szempontok szerint
Összesen
108
Összesen
72
70
180 108 108
Szabadsávval együtt összesen:
ögy
216
72
144 216
72
180
105 ögy
252
900 1375
108 252
180
108.
140 ögy
192
128
384
1283
320 224
288
128
1423
64
64
96
96
608 992
416
352
160
704. 1120
2275 2543
Szabadsávval együtt
Eredeti Elméleti óraszámok / aránya: Gyakorlati óraszámok / aránya:
144
160
39,56% 60,44%
1000 1543
39,33% 60,67%
Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat
SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV 54 341 01
Kereskedő A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakmai követelménymodulok
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan
Tantárgyak 9.
ögy
10.
ögy
11.
ögy
12.
Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13.
59
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő kép-
Foglalkoztatás I.
heti óraszám
heti óraszám
heti óraszám
heti óraszám
heti óraszám
elm.
elm.
elm.
elm.
elm.
gyak.
gyak.
gyak.
gyak.
gyak.
0,5 1 (0,5+0,5)
2
zések esetén)
10032-12 Marketing
11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése
11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása
10033-12 A vállalkozások működtetése
10025-12 A kereskedelmi egység működtetése 10031-12 A főbb árucsoportok forgalmazása
A marketing alapjai
1
2
Marketing a gyakorlatban Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése
20 2,5
3
(2+0,5)
3
3
Vezetési ismeretek
1
Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom Áruforgalom gyakorlata Vállalkozási ismeretek
1
1
2
1
2
3
(1,5+0,5)
(2+1)
70
(1+1)
60
1 105
1 1
1
60
2 (1+1)
5 (4+1)
Vállalkozási ismeretek gyakorlat A működtetés szabályai
2 4
A működtetés szabályai gyakorlat Áruismeret- és forgalmazás Értékesítési gyakorlat
2 9 (7,5+1,5)
8 (7+1)
60
Értékesítés idegen nyelven
2
összes óra
4
1
5
1
5
70
összes óra
5 Szabadsáv:..
.1
7
7 —
3
20
11
140
6 —
.1
2
105
10
—
1
—
.
31 1
.
3
1
.
.
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodul
Tantárgyak, témakörök
9.
1149 9-12 Fog11500-12 lalkoz Munkahelyi egészség és biztonság tatás II.
e
gy
10. ögy
e
gy
11. ögy
e
gy
12. ögy
e
Ágazati szakközépiskolai képzés összes óraszáma 9-12. évfolyam
gy
Szakképesítésspecifikus szakképzés óraszáma 5/13.
e
A szakképzés összes óraszáma
gy
Munkahelyi egészség és biztonság
18
18
18
Munkavédelmi alapismeretek
4
4
4
Munkahelyek kialakítása
4
4
4
2
2
2
2
2
2
2
2
2
4
4
4
Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek Foglalkoztatás II.
32
32
épülő képzések esetén)
11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése
10032-12 Marketing
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire
61
Munkajogi alapismeretek
8
8
Munkaviszony létesítése
8
8
Álláskeresés
8
8
Munkanélküliség
8
8
Foglalkoztatás I.
64
64
Nyelvtani rendszerezés 1
8
8
Nyelvtani rendszerezés 2
8
8
Nyelvi készségfejlesztés
24
24
Munkavállalói szókincs
24
24
A marketing alapjai
36
64
100
100
Marketing alapismeretek I.
36
18
54
54
46
46
46
Marketingkommunikáció I. Marketing a gyakorlatban
20
32
52
52
Marketing alapismeretek II. Marketingkommunikáció II. Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése
20
16
36
36
16
16
16
402
402
119
119
258
258
25
25
Az áruforgalom tervezése
90
108
65
54
Az üzleti tevékenység eredményessége, elemzése Üzleti levelezés
54
108
108
96
96
25
Vezetési ismeretek
32
32
32
Vezetési alapismeretek I.
16
16
16
62
Vezetési alapismeretek II.
16
Üzleti tevékenység a gyakorlatban Az üzleti tevékenység eredményessége, elemzése a gyakorlatban I. Az üzleti tevékenység eredményessége, elemzése a gyakorlatban II.
36
36
36
36
72
32
32
236
236
72
72
164
164
248
248
108
108
140
140
335
335
175
175
160
160
11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása
60
16
Áruforgalom
10033-12 A vállalkozások működtetése
72
60
16
Vállalkozási ismeretek
160
160
Vállalkozási alapismeretek
28
28
33
33
33
33
33
33
33
33
Általános áruismeret alkalmazása Áruforgalmi tevékenységek Áruforgalom gyakorlata Az áruforgalmi tevékenységek gyakorlata I. Az áruforgalmi tevékenységek gyakorlata II.
A vállalkozás erőforrása és vagyona A vállalkozások személyi és tárgyi feltételei Vállalkozások gazdálkodása Az üzleti terv
72
108
72
36
36
72
32
36
70
105
70
105
32 36
36
60
60
64
64
63
Vállalkozási ismeretek gyakorlat Vállalkozási alapismeretek A vállalkozás erőforrása és vagyona A vállalkozások személyi és tárgyi feltételei Vállalkozások gazdálkodása14
10031-12 A főbb árucsoportok forgalmazása
10025-12 A kereskedelmi egység működtetése
Az üzleti terv
64
64
8
8
14
14
14
14
14
14
14
14
A működtetés szabályai
128
128
Jogszabályok alkalmazása Pénzforgalmi előírások betartása
34
34
42
42
Bizonylatkitöltés
52
52
A működtetés szabályai gyakorlat
64
64
Jogszabályok alkalmazása
20
20
Pénzforgalmi előírások betartása
22
22
Bizonylatkitöltés
22
22
Áruismeret és forgalmazás Élelmiszer- és vegyi áruk ismerete és forgalmazása Ruházati áruk ismerete és forgalmazása Bútor- és lakástextil áruk ismerete és forgalmazása
288
288
78
78
78
78
66
66
64
Műszaki áruk ismerete és forgalmazása
66
66
Értékesítési gyakorlat Élelmiszer- és vegyi áruk ismerete és forgalmazása Ruházati áruk ismerete és forgalmazása Bútor- és lakástextil áruk ismerete és forgalmazása Műszaki áruk ismerete és forgalmazása Értékesítés idegen nyelven Értékesítés idegen nyelven I. Értékesítés idegen nyelven II. Összesen
144
36
180
36
70
Összesen
180
Szabadsávval együtt összesen:
180 216
180
ögy
216
252 36
ögy
180
252
1368 907
Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat
108
288
Eredeti Elméleti óraszámok / aránya: Gyakorlati óraszámok / aránya:
224
96
140
216 36
72
105
60,1% 39,9%
320 ögy
224
352
Szabadsávval együtt 1536 60,4% 1007 39,6%
70
70
70
70
58
58
58
58 64
32
32
32
32
1283
352 2268
992 736
1423
256
64
640
128
256
384 1120
2543
66
A szakközépiskolai belügyi rendészeti pályára előkészítő képzés heti óraszámai évfolyamonként 2011-2012-es tanévtől kimenő rendszerben
Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem Angol Német Matematika Ének-zene Rajz-vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Kommunikációs gyakorlat Speciális társadalomismeret Belügyi rendészeti ismeretek Katonai alapismeretek KRESZ** Összesen:
9. 4 2
10. 4 2 *4
11. 4 3 *5
12. 4 3 *5
3 1 1 5 2 2 2 2 *4 -
3 1 1 5 2 2 2 2 *4 -
3 1 1 4+1 *1 *2 2 3 3
32
32
3 1 1 4+1 *1 *1 1 3 3 1 32
*4
33
A *-gal jelölt órák csoportbontottak **gépjárművezetéshez (autó, motor) szükséges elméleti ismeretek (vezetői engedély megszerzését szolgálja) gyakorlat: a tanulók saját költsége
67
a XXXVIII. Rendészet ágazat tantárgyi rendszere és heti óraszámai 2013-2014-es tanévtől fölmenő rendszerben Tantárgy 9. Magyar nyelv és irodalom 4 Történelem 2 Angol 4* Német Matematika 4 Ének-zene Rajz-vizuális kultúra 1 Osztályfőnöki 1 Etika Testnevelés és sport 5 Fizika 2 Földrajz 2 Biológia Kémia 2 Informatika 2* Szakmai tárgyak 6 Összesen: 35
10. 4 2
11. 4 3
12. 4 4
4*
4*
4*
4
5 2 1 2 1 2* 7 36
4 1 1 5 1 2 2* 8 35
4 1 1 5 1 11 35
9. 0,5
10.
11.
12.
fegyveres szervek és vagyonvédelem I-IV.
2
2
1,5
2,5
speciális gyakorlat I-IV. jogi és közgazdasági ismeretek IIII.
2
1,5 1,5
2,5 1
3,5 0,5
társadalom és kommunikáció I-II.
0,5
0,5
1 1
A *-gal jelölt órák csoportbontottak A szakmai tárgyak részletezése: Tantárgy munkavédelmi alapismerete
társadalom és kommunikáció gyakorlat speciális informatika idegen nyelv foglalkoztatás Szabad sáv Összesen:
0,5
2 1 6
1 7
1 8
1 2 0,5 1 11
A kerettanterv a 9-12. középiskolai évfolyamokra előírt tartalommal a Rendészet ágazatra egységesen vonatkozik:
68
A képzés során a 10. évfolyam végén a továbbhaladás súlyozott feltétele a sikeres „kisérettségi” vizsga teljesítése a kötelező érettségi tárgyakból. Megnevezés: Fegyveres szervek és vagyonvédelmi ismeretek Jogi háttér A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet alapján készült. Alapadatok: A szakképesítés azonosító száma: A szakképesítés megnevezése: A szakmacsoport száma és megnevezése: 22. Közszolgálat Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXXVIII. Rendészet Iskolai rendszerű képzésben az évfolyamok száma: 4 Elméleti képzési idő aránya: 50% Gyakorlati képzési idő aránya: 50% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 9. évfolyamot követően 35 óra, 10. évfolyamot követően 70 óra, 11. évfolyamot követően 105 óra A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy Fegyveres szervek és vagyonvédelem I-IV. Jogi és közigazgatási ismeretek IIII. Speciális gyakorlat I-IV. Társadalom és kommunikáció I-II. Társadalom gyakorlat
és
kommunikáció
Speciális informatika Speciális informatika gyakorlat
Szakképesítés/Szakképzettség Állami felsőfokú végzettség vagy rendvédelmi szakmai felsőfokú végzettség Állami felsőfokú végzettség vagy rendvédelmi szakmai felsőfokú végzettség Állami középfokú végzettség és rendvédelmi szakmai középfokú végzettség Állami felsőfokú végzettség vagy rendvédelmi szakmai felsőfokú végzettség Állami felsőfokú végzettség vagy rendvédelmi szakmai felsőfokú végzettség Állami felsőfokú végzettség vagy rendvédelmi szakmai felsőfokú végzettség Állami felsőfokú végzettség vagy rendvédelmi szakmai felsőfokú végzettség
69
Idegen nyelv I. Idegen nyelvi gyakorlat
Állami felsőfokú végzettség vagy rendvédelmi szakmai felsőfokú végzettség Állami felsőfokú végzettség vagy rendvédelmi szakmai felsőfokú végzettség
Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: nincs A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra A szakközépiskolai képzésben a kétévfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A kétévfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával. Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:
évfolyam 9. évfolyam Ögy. 10. évfolyam Ögy. 11. évfolyam Ögy. 12. évfolyam
heti óraszám szabadsáv nélkül 5 óra/hét 6 óra/hét 7 óra/hét 10 óra/hét
Összesen: * Engedélyezett változtatás
éves óraszám szabadsáv nélkül 180 óra/év
heti óraszám szabadsávval
éves óraszám szabadsávval
6 óra/hét
216 óra/év
35 óra* 216 óra/év
7 óra/hét
35 óra* 252 óra/év
70 óra* 252 óra/év
8 óra/hét
70 óra* 288 óra/év
11 óra/hét
105 óra* 352 óra/év
105 óra* 320 óra/év 1178 óra*
1318 óra*
70
A Szakközépiskolai felnőtt oktatás nappali tagozat 9-12. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszámai 2011-2012-es tanévtől kimenő rendszerben
Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalom ismeret és etika Angol Német Matematika Ének-zene Rajz-vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Összesen: A *-gal jelölt órák csoportbontottak
9. 5 4 *4
10. 5 4 *4
11. 6 3 1 *5
12. 6 3 1 *5
4 1 1 2 2 2 2 *2 29
4 1 1 2 2 2 2 *2 29
5 1 1 2 2 2 1 *2 32
5 1 1 2 3 2 1 *2 32
71
A Szakközépiskolai felnőtt (szakmai vizsgával rendelkezők) oktatás nappali tagozat 1112. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszámai A 2011. évi CXC. törvény 13.§ (3) bekezdés alapján. 2012-2013-es tanévtől fölmenő rendszerben
Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Angol Német Matematika Ének-zene Művészetek/Rajz-vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia - egészségtan
Kémia Informatika Összesen:
11. 6 3
12. 6 3
1 *5
1 *5
5 1 1 2 2 2 1 *2 32
5 1 1 2 3 2 1 *2 32
A tervezett tanulócsoportok, kötelező óraszámai A *-gal jelölt órák csoportbontottak A képzés során a 11. évfolyam végén a továbbhaladás súlyozott feltétele a sikeres „kisérettségi” vizsga teljesítése a kötelező érettségi tárgyakból.
Angol 11. osztály Évi óraszám: 180 óra Heti óraszám: 5 óra
Tematikai egység It’s great to be here! Who’s Em? Bemutatkozás, köszöntések, életkor What, How, how old, Who? my, your, his, her, its Országok, nemzetiségek, égtájak Fõnevek többesszáma Can you spell that, please? Számok 20-100 I’ve got two sisters. Családtagok, családi viszonyok, emberek külseje I really like him
Óraszám 4 6 6 8 8 8 10
72
Tetszés, nemtetszés kifejezése Egyszerû jelen idõ Engedélykérés; az óra; vásárlás; pénz Segédigék do, can Kérdõszavak Étel és ital nevek Mindennapos tevékenységek Sport és szabadidõ Hónapok Évszakok Sorszámnevek Dátumok Otthonunk leírása Folyamatos jelen idõ Ruházat Színek going to tervek és szándékok kifejezésére
10
10
14 10
10
múlt idő
Ajánlatok, ajánlatok elfogadása és visszautasítása Szabályos igék múlt ideje Egyszerû múlt idõ, kérdezés Did...? Természeti környezetünkkel kapcsolatos kifejezések rendhagyó igék múlt ideje Rövid melléknevek közép- és felsõfoka Idõjárás Melléknevek közép- és felsõfoka Összefoglalás, gyakorlás, témazárók
12
Összesen
180
10
10 8 36
12. osztály Évi óraszám: 160 óra Heti óraszám: 5 óra
Hivatások, foglalkozások. Szóképzés -er, -r -or képzõkkel Egyszerû jelen idõ és folyamatos jelen idõ Szabályos és rendhagyó igék egyszerû múltideje A természeti környezet Egyszerû és folyamatos jelen idõ, múlt idõ, célhatározói mellékmondatok How long have you been here? Fosztóképzõs melléknevek Egyszerû befejezett jelen idõ + for, since Melléknevek fokozása
10 8
8
73
Folyamatos és egyszerû múlt idõ, while, as, when kötõszavak, Mozgást kifejezõ elöljárószók Beszélgetés a múltról, útbaigazítás Ruházat és ruházati kiegészítõk A humor világa Visszakérdezés Az egyszerû múlt idõ és az egyszerû befejezett jelen idõ összehasonlítása Beszélgetés kötelezettségekrõl, tanácsadás, kérések és indoklásuk Ennivalóval és fõzéssel kapcsolatos igék Érzelmekkel kapcsolatos fõnevek és melléknevek Segítség kérése és feljánlása Folyamatos befejezett jelen idõ Folyamatok leírása Kérés, panasz, bocsánatkérés Testrészek A get ige különbözõ használati módjai will/won’t, might használata elõrejelzésekre Szenvedõ szerkezet, jelen és múlt idõ Beszélgetés elképzelt helyzetekrõl will, won’t, might If/unless Feltételes mód jövõ idõ Szenvedõ szerkezet, jelen és múlt idõ Személyiségjegyek Beszélgetés olyan múltbeli eseményekrõl, amelyek más múltbeli eseményeket elõztek meg. Öröm kifejezése, köszönetnyilvánítás Függõbeszéd, kérések és utasítások Egyszerû befejezett múlt idõ Hivatalos levél Szóképzés különbözõ szófajokból used to, so és such a/an + melléknév + fõnév felkiáltásokban so és such eredményhatározói kifejezésekben Mások mondandójának tolmácsolása Telefonhasználat Függõbeszéd, kijelentõmód Szóképzés a -ment, -ion, -er, -ance képzõkkel Mások kérdéseinek tolmácsolása Engedélykérés Gyenge és erõs fõnevek Körülbelüli mennyiségek kifejezése
10
8
10 8
10
10
8
10
8
8
74
Függõbeszéd, kérdés Szenvedõ szerkezet, múlt idõ ige + fõnévi igenév ige + .........ing Mennyiséget jelzõ kifejezések Függõbeszéd, kérdés too, enough Összefoglalás, gyakorlás, témazárók
8 36
Német 11. évfolyam Évi óraszám: 180 óra Heti óraszám: 5 óra
TEMATIKAI EGYSÉG GRÜΒ GOTT! SZÁMOK, ÉLETKOR, IGERAGOZÁS, LÉTIGE WIE BITTE VÁSÁRLÁS, TAGADÁS, HATÁROZATLAN NÉVELŐK GUTTEN APETIT! TÁRGYESET, ÖSSZETETT MONDAT, ÉTKEZÉS WIE GEHT’S ELDÖNTENDŐ KÉRDÉS, BIRTOKOS NÉVMÉS GOETHESTRAΒE 15. CSALÁDTAGOK JELLEMZÉSE, CSALÁDI ÁLLAPOT WIR LEBEN AKTIV NAPIREND, VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS KOMMST DU MIT LAKÓHELY, BERLIN, PROGRAM MEGBESZÉLÉSE DIE SPRACHSCHULE ORSZÁGOK, NYELVEK, NEMZETISÉGEK DAS PICKNIK ÉLELMISZEREK, ÉTELKÉSZÍTÉS VÁSÁRLÁS, ELADÓ, VEVŐ KÉRDÉSEI NA, WIE SCHMECKT’S ÉTTERMEK, ÉTELEK, ITALOK, ÉTTERMI RENDELÉS LEUTE&KLEIDER ÖLTÖZKÖDÉS, RUHA- ÉS CIPŐVÁSÁRLÁS WOHNIDEEN BÚTOROK, LAKÁS RÉSZEI HELY MEGHATÁROZÁSA POLIZEIRUF133 UTAZÁS, MÚLT IDŐ, HIVATALOS LEVÉL GYAKORLÁS
TERVEZETT ÓRASZÁM 12 12 12 12 12 12 12 12 6 6 12 12 12 12 25
12 évfolyam Évi óraszám: 160 óra Heti óraszám: 5 óra
TEMATIKAI EGYSÉG WIENER GESCHICHTEN KÖZLEKEDÉS, ÚTBAIGAZÍTÁS, BIRTOKOS ESET
TERVEZETT ÓRASZÁM 14
75
KEIN PROBLEM TISZTÁLKODÁS, VISSZAHATÓ IGÉK TELEFONÁLÁS, ÉRZELMEK, CSALÁDI ÜNNEPEK, NÉVMÁSI HATÁROZÓSZÓK SCHÜLER FÜR ALLE HÁZIMUNKÁK, CÉGALAPÍTÁS, MUNKAMEGBESZÉLÉS DER SCHÜLERSERVICE MEGGYŐZÉS, KÍVÁNSÁG, MELLÉKNÉV FOKOZÁSA ENDLICH FAHREN WIR AUF URLAUB UTAZÁS, JEGYVÁLTÁS, PÉNZVÁLTÁS, SORSZÁMNÉV, DÁTUM HABEN SIE EIN ZIMMER FREI? SZÁLLODA, MELLÉKNÉV ERŐS ÉS VEGYES RAGOZÁSA SCHULE MACHT SPAΒ?! ISKOLA, ÉLETRAJZ, ELBESZÉLŐ MÚLT GUTTE BESSERUNG! TESTRÉSZEK, BETEGSÉGEK, GYÓGYSZEREK, SZENVEDŐ SZERKEZET ÖSSZEFOGLALÁS, GYAKORLÁS SZÖVEGÉRTÉS, LEVÉL ÍRÁSA, SZITUÁCIÓK
12 12 7 7 14 12 14 12 26 30
Irodalom 11. évfolyam Évi óraszám: 216 óra Heti óraszám: 6 óra
Tematikai egység
Óraszám
Világirodalom – görög mitológia, antik görög epika és líra Színház- és drámatörténet – az antik színház és dráma Világirodalom – antik római irodalom
8
Világirodalom – Biblia
8
Világirodalom – az európai irodalom a 4 – 15. században (középkor) Világirodalom – európai irodalom a 14 – 16. században (reneszánsz) Színház- és drámatörténet – drámajátékos tevékenységgel Középkori nyelvemlékek
4
Janus Pannonius portréja
6
Balassi Bálint portréja
8
Világirodalom – késő reneszánsz, barokk, klasszicizmus 16-17. sz. Színház- és drámatörténet – az angol színház a 16 – 17. században, Shakespeare Színház- és drámatörténet – a francia klasszi-
2
6 3
5 1 3
6 6
76
cista színház Látásmód – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem Világirodalom – az európai irodalom a 18. században Magyar irodalom a 18. században – portrék: Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel Világirodalom – az európai irodalom a 19. század első felében (romantika, romantika és realizmus) Színház- és drámatörténet – Katona József: Bánk bán Magyar irodalom a 19. század első felében – portrék: Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály Életmű: Petőfi Sándor
6
5 18 9
5 16 12
Látásmód – Jókai Mór
7
Összes:
72 12. osztály
Évi óraszám: 192 óra Heti óraszám: 6 óra
Tartalom
Óraszám
Életmű: Arany János
8
Színház- és drámatörténet – Madách Imre: Az ember tragédiája Világirodalom – az európai epika és líra a romantika után (19. század második fele) Színház- és drámatörténet – az európai dráma és színház a 19. sz. második felében Magyar irodalom a 19. sz. második felében – portré: Mikszáth Kálmán Magyar irodalom – A Nyugat első nemzedéke Életmű – Ady Endre
5
Portré – Móricz Zsigmond
4
Világirodalom – avantgárd irányzatok, a magyar avantgárd Életmű – Kosztolányi Dezső
2
Látásmódok: Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula
4
Életmű – Babits Mihály
8
6 3 5 4 8
7
77
Életmű: József Attila
10
Világirodalom – epikai és lírai törekvések a 20.században és a kortárs irodalomban Színház- és drámatörténet – a 20. századi és kortárs drámairodalom néhány törekvése Portré – Radnóti Miklós
5
Portrék – Szabó Lőrinc, Márai Sándor, Pilinszky János, Weöres Sándor, Ottlik Géza Látásmódok – Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László Művelődéstörténeti, irodalomtörténeti tájékozódás – Portrék, látásmódok a 20. századi magyar irodalomból Portrék, látásmódok a kortárs irodalomból
13
Regionális kultúra
2
Az irodalom határterületei
4
Összes:
64
3 6
10 5
6
Magyar nyelv A magyar nyelvi tanulmányok, a nyelvvel és a nyelv megismerésével kapcsolatos tevékenységek célja a tanulók szövegértési technikáinak, szókincsének, befogadói érzékenységének, fogalomértésének és fogalomhasználatának bővítése, fejlesztése. Kiemelt cél továbbá az anyanyelvű írásbeliség normáinak alkalmazása, olvasható írás, biztos, problémaérzékeny helyesírás. A kulturált nyelvi magatartás kialakítása feltételezi az önkifejezéshez és a társastársadalmi párbeszédhez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztését. Átfogó cél a beszédpartnerekhez alkalmazkodó, a beszédhelyzetnek megfelelő nyelvi magatartás kialakítása. Elvárt feladat a mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvi, nyelvtani ismeret továbbépítése, fejlesztés. Cél az önálló kézikönyvhasználat mellett a biztos helyesírású szövegek megírása. 11. osztály Évi óraszám: Heti óraszám:
72 óra 2 óra
Tartalom Kommunikáció, tömegkommunikáció Nyelvi szintek, a nyelv grammatikai jellemzői Szövegértés, szövegalkotás Helyesírási ismeretek A szöveg Stilisztikai alapismeretek Jelentéstan Összes:
Óraszám 7 16 10 10 16 8 5 72
78
A magyar nyelvi képzés célja a szövegelemzési jártasság fokozatos bővítése a tanult szövegtani, jelentéstani, stilisztikai, retorikai ismeretekkel. A nyelvi tudatosság fejlesztésének része a helyesírási ismeretek kibővítése. A tanulási képesség továbbfejlesztése, az önálló adatgyűjtés módszereinek kiegészítése a könyvtári katalógusok, bibliográfiák használata mellett a számítógépes adatbázisokkal, az internet kínálta lehetőségekkel. A nyelvi magatartás és az általános nyelvi kultúra részeként cél a retorikai tudás növelése. Ezt a tudását megfelelően képes használni a tanulásban és a társadalmi nyilvánosságban. Elvárt a kellő tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ nyelvei között, továbbá a legfontosabb nyelvemlékeink megismerése. A nyelvi tanulmányok eredményeképpen a tanuló képes hosszabb fölkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatokhoz adott, illetve önállóan kialakított szempontokat követő anyaggyűjtésre és válogatásra többféle forrásból, jegyzet, vázlat, hivatkozás, forrásjegyzék készítésére. 12. osztály Évi óraszám: Heti óraszám:
64 óra 2 óra
Óraszám 4 12 5 7 8 9 9 10 64
Tartalom Kommunikáció Retorika Általános nyelvészeti ismeretek Pragmatikai ismeretek Szövegalkotás Nyelv és társadalom Nyelvtörténet Ismeretek a nyelvről Összes:
Történelem A történelemtanítás elemző, az oksági viszonyokat kutató jellegű munka, mely a tanulók fokozott tevékenykedtetése révén érhető el. Kiemelt szerepe van a problémaközpontú történelemtanításnak, amely adott esetben teljesen eltérő nézőpontok ütköztetését is szükségessé teszi. A kitűzött célokat csupán a hatékony és önálló tanulás készség szintre emelésével lehet elérni. A tantárgy kiválóan alkalmas az önálló ismeretszerzés és -feldolgozás képességének kialakítására, amit elengedhetetlenné tesz a sajátos képzési forma. Nélkülözhetetlen a könyvtárakban, (kézikönyvek, lexikonok, atlaszok, ismeretterjesztő folyóiratok stb.), valamint az elektronikus adatbázisokban való tájékozódás készségének kialakítása és fejlesztése. A diákoknak el kell jutni a szaknyelv pontos használatával a következtetés és érvelés alkalmazásáig, felhasználva a szaknyelvet. Fontos feladat a képi információhordozók gyűjtése, válogatása, készítése, azok értelmezése, beleértve a grafikonokat, táblázatokat is. 11. osztály Évi óraszám: 108 óra Heti óraszám: 3 óra
Tematikai egység Felvilágosodás, forradalmak és a polgárosodás kora Reformkor Magyarországon Nemzetállamok
Óraszám 17 10 8
79
A dualizmus Az első vh. A két vh. közötti Európa Magyarország a két vh. között A második vh. A kétpólusú világ Magyarország szovjetizálása A pártállam 1956 Kádár-rendszer A keleti tömb felbomlása A globalizálódó Európa
8 6 10 9 7 5 11
4 1
Az évfolyam történelemtanítása részben már az érettségire való felkészülés/felkészítés jegyében telik el. A kulcskompetenciák közül a szociális és állampolgári kompetencia játszik szerepet a demokrácia iránti végső elköteleződésben, valamint nemzeti értékeinken túl a közös európai gondolat melletti egyértelmű állásfoglalásban is. A tanulói kompetencia fejlesztésének területei közül első helyen a 11–12. évfolyamokon is a források használata és értékelése említhető. A forrásokból történő önálló adatgyűjtés mellett elvárt a történelmi háttér ismeretében következtetések levonása is. Mindehhez nemcsak a szakszókincs alapos ismerete szükséges, hanem az egyes történelmi fogalmak meghatározása is, annak tudatában, hogy azok a különböző történelmi korokban változó jelentésűek lehetnek. A történelemtanítás fontos eleme a középiskolai oktatás záró szakaszában is a tanulók történelmi időben és térben való tájékozódóképességének fejlesztése. Ez a kronológiai és topográfiai adatok megismerésén és megtanulásán túl azok egységben látását, az események sorrendjének (diakrónia) és az egy időben zajló történéseknek (szinkrónia) a felismerését is célozza. Ezen a szinten már elvárt egyszerű kronológiai táblázatok önálló készítése, valamint kronológiai munkák használata is. Fontos a történelmi tér változásainak felismerése, a történelmi és földrajzi térképek összekapcsolása, valamint az ökológiai szemlélet kialakítása a történelmi jelenségek értelmezésében. A társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek – mint közvetlen szocializációs hatású témaköröket átfogó tartalmi terület – természetes módon kapcsolódik a NAT-ban megfogalmazott valamennyi általános fejlesztési feladathoz. Ez a lehetősége abból adódik, hogy a jelenben való eligazodásra igyekszik felkészíteni a tanulókat. Olyan tartalmakat visz be az oktatásba, amelyek a hétköznapokban közvetlenül hasznosítható tudást eredményeznek. Olyan készségek fejlesztését célozza, amelyek – miként az összes kulcskompetencia –, széles körben hasznosíthatók az iskolán kívüli életben. A témakörök feldolgozása közvetlen módon járul hozzá a szociális és állampolgári, valamint a kezdeményezőkészség és vállalkozási kompetencia fejlesztéséhez. Mindez az általános célok közül jelentős mértékben segíti az állampolgárságra és demokráciára nevelést, a másokért való felelősségvállalás és az önkéntesség gondolatának elmélyülését a fiatalokban, a gazdasági és a pénzügyi nevelést, valamint kisebb mértékben a pályaorientációt is. A társadalmi, állampolgári és gazdasági témakörök feldolgozása fontos szerepet játszik az önálló és kritikai gondolkodás fejlesztésében, valamint a médiahasználat tudatosságának kialakításában, ami középiskolában a következő tevékenységi típusokra épülhet: írott és audiovizuális szövegek önálló gyűjtése, szóban vagy írásban történő feldolgozása, valamint tudatos és kritikus kezelése, a tanult ismeretek problémaközpontú elrendezése, a többféleképpen értelmezhető szövegek jelentésrétegeinek feltárása, különféle értékrendek összehasonlítása, saját értékek és vélemények tisztázása.
80
A középiskola utolsó évfolyamán megjelenő társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek témakörei a történelem tantárgy keretében szintetizálják a diákok társadalomtudományi ismereteit. Mivel végzős diákokról van szó, fontos, hogy az iskola közvetlen módon is előkészítse őket a tényleges gazdasági és politikai szerepvállalásra: az állampolgári jogok és kötelességek felelősségteljes gyakorlására, a munkavállalói, illetve a vállalkozói szerepre, valamint az országgyűlési és helyhatósági választásokon való részvételre. E témakörök szemlélete szorosan kötődik az aktuális társadalmi gyakorlathoz, illetve a diákok társadalmi tapasztalataihoz. Legfontosabb módszertani sajátossága az induktivitás, amely a tanulási folyamat gyakorlat közeli jellegében gyökerezik. Ez azért fontos, mert a diákok társadalmi tapasztalatai sok esetben ellentmondanak az iskolában tanult eszményeknek, elveknek és fogalmi általánosításoknak. Így mind a tanár, mind a tananyag könnyen hiteltelenné válhat. Az ismeretek puszta átadása mellett ezért mindenképp szükség van olyan, személyes élményekre építő, készségfejlesztő módszerekre, amelyek megalapozzák, illetve erősítik a diákok szociális, erkölcsi és jogi érzékét. A tananyag tehát nem egyszerűen ismereteket közvetít, hanem viselkedési mintákat, szemléletet is, egyfajta problémamegoldó „társadalmi gyakorlótérnek” tekintve a tanórákat, ahol szimulációs helyzetekben erősödhet a diákok döntési és problémamegoldó képessége, empátiája, toleranciája és 12. osztály Évi óraszám: Heti óraszám:
96 óra 3 óra
Tematikai egység Felvilágosodás, forradalmak és a polgárosodás kora Reformkor Magyarországon Nemzetállamok A dualizmus Az első vh. A két vh. Közötti Európa Magyaország a két vh. Között A másodikvh. A két pólusú világ Magyarország szovjetizálása A pártállam 1956 Kádár-rendszer A keleti tömb folbomlása A globalizálódó Európa
Óraszám 17 10 8 8 6 10 9 7 5 11
4 1
Művészetek/rajz 11. osztály Évi óraszám: Heti óraszám:
36 óra 1 óra
tematikai egység Képzőművészeti stílusok, korszakok, jeles alkotók (elmélet és arra épülő gyakorlatok) Ábrázolási módok, technikák és formai megoldások (pont, vonal, szín, árnyék, tónus, ritmusok alkalmazása) Az emberrel kapcsolatos érzelmek, hangula-
tervezet óraszám
10 8
2
81
tok ábrázolása Színharmóniák, kontrasztok tudatos alkalmazása, kompozíciós kísérletek Tervezés (logó, naptár, képeslap, betű) Természeti forma elemzése (formaelemzés, forma dekoratív átfogalmazása, mintasor tervezése) Képző- és fotóművészeti alkotások hatása – Látványok, műalkotások képi átírása
4 4 3
5 12. osztály
Évi óraszám: Heti óraszám:
32 óra 1 óra
tematikai egység tervezett óraszám Képzőművészeti stílusok, korszakok, jeles alkotók (elmélet és arra épülő gyakorlatok) Perspektivikus ábrázolás (egyiránypontos, kétiránypontos látszat, szerkesztő perspektíva) A szín-és levegőtávlat, a térbeliség kifejezése (szín és fény ereje a térbeliség és a plasztikusság érzékeltetésében) Illusztráció (vers, regény részlet illusztrálása) Tervezés (CD borító, plakát, ital címke) Történések megjelenítése, mozgás kifejezés (konkrét és elvont formákkal, sorozatokkal, montázzsal). Gyors vázlatok az emberi mozgásról.
10 5
4
3 6 4
Földrajz A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági, valamint környezeti jellemzőivel, folyamataival, a környezetben való tájékozódást, eligazodást segítő alapvető eszközökkel és módszerekkel. Vizsgálódásának középpontjában a földrajztudomány, valamint a társ-földtudományok (geológia, meteorológia, geofizika, planetológia) által feltárt természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok, jelenségek, azok kölcsönhatásai, illetve napjaink gazdasági, környezeti eseményei állnak, lokális, regionális és globális szinten egyaránt különös tekintettel a fenntarthatóságra. Célok és feladatok A Földünk-környezetünk műveltségi terület a napjainkban lejátszódó társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok vizsgálatát is a középpontba állítja. A komplex, természeti és társadalmi-gazdasági jelenségeket, folyamatokat egyaránt bemutató tananyag feldolgozásának célja a tanulók szemléletének formálása, a földrajzi gondolkodás képességének megalapozása és fejlesztése. A középiskolai földrajzoktatás megismerteti a tanulókkal a Föld egyes gömbhéjaiban lejátszódó jellemző természeti folyamatokat, jelenségeket. Bemutatja Földünk társadalmigazdasági és környezeti sajátosságait, kiemelve az általános és a regionális, illetve lokális jellemzőket, hangsúlyozva azokat a jelenséget és folyamatokat, amelyek ismerete hozzájárul a mindennapi életben való boldoguláshoz. A földrajztanítás kiemelten fontos feladata, hogy fejlessze a tanulók környezeti érzékenységét. Megértesse velük a helyi, a regionális és a globális környezeti problémák felismerésének,
82
mérséklésének és megakadályozásának fontosságát és lehetőségeit. Tudatosulnia kell a tanulókban, hogy az emberiség jövőjét meghatározó társadalmi-környezeti kihívások döntően földrajzi problémákból indulnak ki, ezek megelőzésében, illetve mérséklésében meghatározó szerepe van az egyén környezettudatos magatartásának. Hozzájárul ahhoz, hogy az iskolából kilépő diákok eligazodjanak a globalizálódó világ társadalmi-gazdasági és környezeti folyamataiban, képesek legyenek felelős döntéshozatalra az állampolgári szerepek gyakorlása során. A Földünk-környezetünk műveltségi terület tartalmainak feldolgozása során fejlődik a tanulók földrajzi-környezeti gondolkodása, helyi, regionális és globális szemlélete. Megértik, hogy a természet egységes egész, a Föld egységes, de állandóan változó rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él, és ez megköveteli az erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodást. 11. osztály Évi óraszám: Heti óraszám:
72 óra 2 óra
tematikai egység A Föld kozmikus környezete A földi tér ábrázolása A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai A légkör földrajza A vízburok földrajza A földrajzi övezetesség Társadalmi folyamatok a 21. század elején
tervezet óraszám 6 óra 6 óra 14 óra 12 óra 12 óra 14 óra 9 óra
12. osztály Évi óraszám: Heti óraszám:
64 óra 2 óra
tematikai egység A világgazdaság jellemző folyamatai Magyarország–helyünk Európában, Kárpátmedencében A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei
tervezet óraszám 12 óra 16 óra 16 óra 16 óra 12 óra
Biológia A szakközépiskolai biológia tantárgy tartalmi felépítése a diszciplináris hagyományokra épül. A középiskolai tanulmányok első évének témakörei a rendszertan, az ökológia és az etológia. A növény- és állatrendszertan tanulmányozása során fejlődik a tanulók rendszergondolkodása, amely a saját tanulási stratégia kialakítását is támogatja. Az élővilág sokféleségének és szépségének meglátása, az e sokféleségben való eligazodás képessége segíti a természet, és annak evolúciós szempontból különös értéket jelentő sokféleségének megőrzése iránti felelősségérzet alakulását. A nagy élőlénycsoportok egészségügyi és gazdasági jelentőségének, az ökológiai rendszerek megóvásának és fenntartásuk gyakorlati teendőinek megismerése nemcsak a természettudományos kompetenciát, hanem a környezettudatos gondolkodáson alapuló felelős
83
állampolgári magatartás alakulását is fejleszti. A természettudományos vizsgálódási módszerek és modellek megismerése – és egy részüknek a kipróbálása – fontos a tudományos megismerés módszereinek és korlátainak, a változás elfogadásának megértése szempontjából. A magyar tudósok munkásságának, valamint a Kárpát-medence élővilágának, természeti értékeinek és az azokkal való gazdálkodás módjainak megismerése a nemzeti öntudat erősítéséhez is hozzájárul. Az adatok, információk internetes keresése, a könyvtári gyűjtő- és kutatómunka a digitális kompetencia gyakorlati alkalmazását erősíti, és az önálló tanulás képességét is fejleszti. 11. osztály Évi óraszám: Heti óraszám:
36 óra 1 óra
tematikai egység
tervezett óraszám
Láthatatlan élővilág – Mikrobák
4 óra
A Zöld Birodalom - A növények világa
8 óra
Akik benépesítik a Földet. Az állatok világa
10 óra
Kapcsolatok az élők és élettelen között Élőlények és környezetük
6 óra
Érthetjük őket? Az állatok viselkedése
4 óra
Másfélmillió lépés Magyarországon A Kárpát-medence élővilága
4 óra
12. osztály Évi óraszám: Heti óraszám:
32 óra 1 óra
Ebben a tanulási szakaszban kiemelt cél az emberi szervezet felépítésének és működésének, az ember testi és lelki egészségének, a természeti környezetbe való beilleszkedésének vizsgálata. A témakörök közműveltségi elemei között megtalálhatók azok a kulcsfogalmak, amelyek biztosítják a tudás rendszerszerű építését, kapcsolódásokkal szolgálnak a mindennapi életben való alkalmazás felé. A tanulás során az elméleti háttér ismerete párosul a természettudományos gondolkodás módszereivel és a vizsgálódáshoz szükséges gyakorlati készségekkel, építkezve a tanulók előzetes tapasztalataira és tudására. Megjelennek a biológiai szerveződés egymásba épülő szintjei, a különféle élő rendszerek és a közöttük lévő összefüggések. Megismerésük során a tanulók követik az anyag, az energia és az információ szempontjait, megfigyelhetik az állandóság és változás jelenségeit. Az ember minél mélyebb megismerése érdekében nem csak a testi felépítést, hanem a lelki alkatot, az önismerettel és a társas magatartással összefüggő problémákat is vizsgálják. Az élettelen és az élő természet kapcsolatába, az életközösségek bioszféra szintjéig követhető felépülésébe és működésébe való bepillantás formálja az egyéni életvitelt, és kialakítja a fenntarthatóságot szolgáló közösségi cselekvésben való aktív részvétel képességét. 12. évfolyam tematikai egység Szemben önmagaddal – Az emberi test Erő és ügyesség – Mozgás Ételek és életek – A táplálkozás
tervezett óraszám 2 óra 2 óra 3 óra
84
Jó a levegő? – A légzés Szívből szívbe – nedvkeringés A vérünkben van? – Hormonális szabályozás Harcolj vagy fuss! - Az idegrendszer Új kezdetek - Szaporodás, szexualitás Megfejthető üzenetek - Molekuláris genetika Kibontakozás - a biológiai evolúció Jövőnk a tét – Gazdálkodás és fenntarthatóság
2 óra 4 óra 4 óra 5 óra 3 óra 3 óra 2 óra 2 óra
Informatika 11. osztály Évi óraszám: Heti óraszám:
72 óra 2 óra
tematikai egység 1. Az informatikai eszközök használata 2. A számítógép felépítése 3. Írott dokumentumok elektronikus létrehozása 4. Képszerkesztés 5. Bemutató készítés 6. Operációs rendszer és kiegészítőinek ismertetése 7. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés táblázatkezelővel 8. Könyvtári informatika 9. honlap készítés alapjai
tervezett óraszám 1 óra 3 óra 15 óra 10 óra 5 óra 5 óra 20 óra 3 óra 10 óra
12. osztály Évi óraszám: Heti óraszám:
64 óra 2 óra
tematikai egység 1. Információkeresés, információközlési rendszerek 2. Számítógép perifériák megismerése 3. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés adatbázis kezelővel 4. Az e-szolgáltatások szerepe és használata 5. Könyvtári informatika 6 Információ és a társadalom 7. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai 8. Írott dokumentumok készítésének átismétlése 9. Képszerkesztés átismétlése 10. Honlapszerkesztés átismétlése és az újdolságok megismerése 11. Táblázatkezelő használatánal átismétlése 12. Adatbázis kezelő használatának átismétlése 13. Az érettségihez szükséges elméleti ismeretek áttekintése 14. Érettségire felkészítő gyakorlati feladatsorok megoldása
Matematika
tervezett óraszám 2 óra 2 óra 20 óra 4 óra 3 óra 3 óra 2 óra 3 óra 1 óra 3 óra 4 óra 4 óra 3 óra 10 óra
85
Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika tanulása érzelmi és motivációs vonatkozásokban is formálja, gazdagítja a személyiséget, fejleszti az önálló rendszerezett gondolkodást, és alkalmazásra képes tudást hoz létre. A matematikai gondolkodás fejlesztése segíti a gondolkodás általános kultúrájának kiteljesedését. A tanulók matematikai gondolkodásának fejlesztése során alapvető cél, hogy mind inkább ki tudják választani és alkalmazni tudják a természeti és társadalmi jelenségekhez illeszkedő modelleket, gondolkodásmódokat (analógiás, heurisztikus, becslésen alapuló, matematikai logikai, axiomatikus, valószínűségi, konstruktív, kreatív stb.), módszereket (aritmetikai, algebrai, geometriai, függvénytani, statisztikai stb.) és leírásokat. A matematikai nevelés sokoldalúan fejleszti a tanulók modellalkotó tevékenységét. Ugyanakkor fontos a modellek érvényességi körének és gyakorlati alkalmazhatóságának eldöntését segítő képességek fejlesztése. Egyaránt lényeges a reproduktív és a problémamegoldó, valamint az alkotó gondolkodásmód megismerése, elsajátítása, miközben nem szorulhat háttérbe az alapvető tevékenységek (pl. mérés, alapszerkesztések), műveletek (pl. aritmetikai, algebrai műveletek, transzformációk) automatizált végzése sem. A tanulás elvezethet a matematika szerepének megértésére a természet- és társadalomtudományokban, a humán kultúra számos ágában. Segít kialakítani a megfogalmazott összefüggések, hipotézisek bizonyításának igényét. Megmutathatja a matematika hasznosságát, belső szépségét, az emberi kultúrában betöltött szerepét. Fejleszti a tanulók térbeli tájékozódását, esztétikai érzékét. A tanulási folyamat során fokozatosan megismertetjük a tanulókkal a matematika belső struktúráját (fogalmak, axiómák, tételek, bizonyítások elsajátítása). Mindezzel fejlesztjük a tanulók absztrakciós és szintetizáló képességét. Az új fogalmak alkotása, az összefüggések felfedezése és az ismeretek feladatokban való alkalmazása fejleszti a kombinatív készséget, a kreativitást, az önálló gondolatok megfogalmazását, a felmerült problémák megfelelő önbizalommal történő megközelítését, megoldását. A diszkussziós képesség fejlesztése, a többféle megoldás keresése, megtalálása és megbeszélése a többféle nézőpont érvényesítését, a komplex problémakezelés képességét is fejleszti. A folyamat végén a tanulók eljutnak az önálló, rendszerezett, logikus gondolkodás bizonyos szintjére. A műveltségi terület a különböző témakörök szerves egymásra épülésével kívánja feltárni a matematika és a matematikai gondolkodás világát. A fogalmak, összefüggések érlelése és a matematikai gondolkodásmód kialakítása egyre emelkedő szintű spirális felépítést indokol – az életkori, egyéni fejlődési és érdeklődési sajátosságoknak, a bonyolódó ismereteknek, a fejlődő absztrakciós képességnek megfelelően. Ez a felépítés egyaránt lehetővé teszi a lassabban haladókkal való foglalkozást és a tehetség kibontakoztatását. A matematikai értékek megismerésével és a matematikai tudás birtokában a tanulók hatékonyan tudják használni a megszerzett kompetenciákat az élet különböző területein. A matematika a maga hagyományos és modern eszközeivel segítséget ad a természettudományok, az informatika, a technikai, a humán műveltségterületek, illetve a választott szakma ismeretanyagának tanulmányozásához, a mindennapi problémák értelmezéséhez, leírásához és kezeléséhez. Ezért a tanulóknak rendelkezniük kell azzal a képességgel és készséggel, hogy alkalmazni tudják matematikai tudásukat, és felismerjék, hogy a megismert fogalmakat és tételeket változatos területeken használhatjuk Az adatok, táblázatok, grafikonok értelmezésének megismerése nagyban segítheti a mindennapokban, és különösen a média közleményeiben való reális tájékozódásban. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. A tanulóktól megkívánjuk a szaknyelv életkornak megfelelő, pontos használatát, a jelölésrendszer helyes alkalmazását írásban és szóban egyaránt. A tanulók rendszeresen oldjanak meg önállóan feladatokat, aktívan vegyenek részt a tanítási, tanulási folyamatban. A feladatmegoldáson keresztül a tanuló képessé válhat a pon-
86
tos, kitartó, fegyelmezett munkára. Kialakul bennük az önellenőrzés igénye, a sajátunkétól eltérő szemlélet tisztelete. Mindezek érdekében is a tanítás folyamában törekedni kell a tanulók pozitív motiváltságának biztosítására, önállóságuk fejlesztésére. A matematikatanítás, tanulás folyamatában egyre nagyobb szerepet kaphat az önálló ismeretszerzés képességnek fejlesztése, az ajánlott, illetve az önállóan megkeresett, nyomtatott és internetes szakirodalom által. A matematika lehetőségekhez igazodva támogatni tudja az elektronikus eszközök (zsebszámológép, számítógép, grafikus kalkulátor), Internet, oktatóprogramok stb. célszerű felhasználását, ezzel hozzájárul a digitális kompetencia fejlődéséhez. A tananyag egyes részleteinek csoportmunkában való feldolgozása, a feladatmegoldások megbeszélése az együttműködési képesség, a kommunikációs képesség fejlesztésének, a reális önértékelés kialakulásának fontos területei. Ugyancsak nagy gondot kell fordítani a kommunikáció fejlesztésére (szövegértésre, mások szóban és írásban közölt gondolatainak meghallgatására, megértésére, saját gondolatok közlésére), az érveken alapuló vitakészség fejlesztésére. A matematikai szöveg értő olvasása, tankönyvek, lexikonok használata, szövegekből a lényeg kiemelése, a helyes jegyzeteléshez szoktatás a felsőfokú tanulást is segíti. Változatos példákkal, feladatokkal mutathatunk rá arra, hogy milyen előnyöket jelenthet a mindennapi életben, ha valaki jártas a problémamegoldásban. A matematikatanításnak kiemelt szerepe van a pénzügyi-gazdasági kompetenciák kialakításában. Életkortól függő szinten, rendszeresen foglakozzunk olyan feladatokkal, amelyekben valamilyen probléma legjobb megoldását keressük. Szánjunk kiemelt szerepet azoknak az optimumproblémáknak, amelyek gazdasági kérdésekkel foglalkoznak, amikor költség, kiadás minimumát; elérhető eredmény, bevétel maximumát keressük. Fokozatosan vezessük be matematikafeladatainkban a pénzügyi fogalmakat: bevétel, kiadás, haszon, kölcsön, kamat, értékcsökkenés, -növekedés, törlesztés, futamidő stb. Ezek a feladatok erősítik a tanulókban azt a tudatot, hogy matematikából valóban hasznos ismereteket tanulnak, ill. hogy a matematika alkalmazása a mindennapi élet szerves része. Az életkor előrehaladtával egyre több példát mutassunk arra, hogy milyen területeken tud segíteni a matematika. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy milyen matematikai ismereteket alkalmaznak az alapvetően matematikaigényes, ill. a matematikát csak kisebb részben használó szakmák (pl. informatikus, mérnök, közgazdász, pénzügyi szakember, biztosítási szakember, ill. pl. vegyész, grafikus, szociológus stb.), ezzel is segítve a tanulók pályaválasztását. A matematika oktatása elképzelhetetlen állítások, tételek bizonyítása nélkül. Hogy a tananyagban szereplő tételek beláttatása során milyen elfogadott igazságokból indulunk ki, s mennyire részletezünk egy bizonyítást, nagymértékben függ az állítás súlyától, a csoport befogadó képességétől, a rendelkezésre álló időtől stb. Ami fontos, az a bizonyítás iránti igény felkeltése, a logikai levezetés szükségességének megértetése. Ennek mikéntjét a helyi tantervre támaszkodva mindig a szaktanárnak kell eldöntenie, ezért a tantervben a tételek megnevezése mellett nem szerepel utalás a bizonyításra. A fejlesztési cél elérése szempontjából - egy adott tanulói közösség számára - nem feltétlenül a tantervben szereplő (nevesített) tételek a legalkalmasabbak bizonyítás bemutatására, gyakorlására. Minden életkori szakaszban fontos a differenciálás. Ez nem csak az egyéni igények figyelembevételét jelenti. Sokszor az alkalmazhatóság vezérli a tananyag és a tárgyalásmód megválasztását, más esetekben a tudományos igényesség szintje szerinti differenciálás szükséges. Egy adott osztály matematikatanítása során a célok, feladatok teljesíthetősége igényli, hogy a tananyag megválasztásában a tanulói érdeklődés és a pályaorientáció is szerepet kapjon. A matematikát alkalmazó pályák felé vonzódó tanulók gondolkodtató, kreativitást igénylő versenyfeladatokkal motiválhatók, a humán területen továbbtanulni szándékozók számára érdekesebb a matematika kultúrtörténeti szerepének kidomborítása, másoknak a középiskolai matematika gyakorlati alkalmazhatósága fontos. A fokozott szaktanári figyelem, az iskolai
87
könyvtár és az elektronikus eszközök használatának lehetősége segíthetik az esélyegyenlőség megvalósulását. 11. osztály Évi óraszám: 180 óra Heti óraszám: 5 óra
tematikai egység
tervezett óraszám
Gondolkodási és megismerési módszerek
20
Számtan, algebra
70
Összefüggések, függvények, sorozatok
18
Geometria Valószínűség, statisztika
52 20
Ez a szakasz az érettségire felkészítés időszaka is, ezért a fejlesztésnek kiemelten fontos tényezője az elemző- és összegzőképesség alakítása. Ebben az évfolyamban áttekintését adjuk a korábbi évek ismereteinek, eljárásainak, problémamegoldó módszereinek, emellett sok, gyakorlati területen széles körben használható tudást is közvetítünk. Olyanokat, amelyekhez kell az előző évek alapozása, amelyek kissé összetettebb problémák megoldását is lehetővé teszik. Az érettségi előtt már elvárható többféle ismeret együttes alkalmazása. A sík- és térgeometriai fogalmak és tételek mind a térszemlélet, mind az analógiás gondolkodás fejlesztése szempontjából lényegesek. A koordináta-geometria elemeinek tanításával a matematika különböző területeinek összefüggéseit s így a matematika komplexitását mutatjuk meg. Minden témában nagy hangsúllyal ki kell térnünk a gyakorlati alkalmazásokra, az ismeretek más tantárgyakban való felhasználhatóságára. A statisztikai kimutatások és az információk kritikus értelmezése, az esetleges manipulációs szándék felfedeztetése hozzájárul a vállalkozói kompetencia fejlesztéséhez, a helyes döntések meghozatalához. Gyakran alkalmazhatjuk a digitális technikát az adatok, problémák gyűjtéséhez, a véletlen jelenségek vizsgálatához. A terület-, felszín-, térfogatszámítás más tantárgyakban és mindennapjaink gyakorlatában is elengedhetetlen. A sorozatok, kamatos kamat témakör kiválóan alkalmas a pénzügyi, gazdasági problémákban való jártasság kialakításra. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztését is segíti, ha önálló kiselőadások, prezentációk elkészítését, megtartását várjuk el a diákoktól. A matematikatörténet feldolgozása például alkalmas erre. Ez sokat segíthet abban, hogy a matematikát kevésbé szerető tanulók se tekintsék gondolkodásmódjuktól távol álló területnek a matematikát. Az egyes tematikus egységekre javasolt óraszámokat a táblázatok tartalmazzák. Ezen kívül számonkérésre 12, ismétlésre, rendszerezésre a 11. évfolyamon 5 órát terveztünk. 12. osztály Évi óraszám: 160 óra Heti óraszám: 5 óra
tematikai egység Gondolkodási és megismerési módszerek
tervezett óraszám 10
Számtan, algebra
24
Összefüggések, függvények, sorozatok
21
Geometria
40
Valószínűség, statisztika
20
Rendszerező összefoglalás
45
88
Testnevelés 11. osztály Évi óraszám: Heti óraszám:
72 óra 2 óra
TEMATIKAI EGYSÉG ISMERKEDÉS, ÉV ELEJI FELADATOK, ÖLTÖZŐ HASZNÁLATA STB… VEZÉNYSZAVAK GYAKORLÁSA, REND KIALAKÍTÁSA ÁLLÓKÉPESSÉG FEJLESZTÉSE (TESTNEVELÉSI JÁTÉKOKKAL) ATLÉTIKA (FUTÁSOK, UGRÁSOK, DOBÁSOK) DOBÁSOK ÁLTALÁNOS KOORDINÁCIÓS MINTÁJÁNAK KIALAKÍTÁSA TORNA (SZERTORNA, TALAJ, GYŰRŰ) KÜZDŐSPORT (KÜZDŐJÁTÉKOK, GRUNDBIRKÓZÁS) LABDAJÁTÉKOK ÁLLAPOTFELMÉRÉS (ÉV ELEJÉN ÉS VÉGÉN. AEROB LAKTACID, ÉS AEROB ALAKTACID, ILLETVE ANAEROB ÁLLÓKÉPESSÉG FELMÉRÉSE, VALAMINT EGYÉB KONDICIONÁLIS ÉS KOORDINÁCIÓS KÉPESSÉGEK PILLANATNYI ÁLLAPOTÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA.
TERVEZETT ÓRASZÁM 1 2 10 10 6 14 5 20 4
12. osztály Évi óraszám: 64 óra Heti óraszám: 2 óra
TEMATIKAI EGYSÉG ISMERKEDÉS, ÉV ELEJI FELADATOK, ÖLTÖZŐ HASZNÁLATA STB… VEZÉNYSZAVAK GYAKORLÁSA, REND KIALAKÍTÁSA ÁLLÓKÉPESSÉG FEJLESZTÉSE (TESTNEVELÉSI JÁTÉKOKKAL) ATLÉTIKA (FUTÁSOK, UGRÁSOK, DOBÁSOK) DOBÁSOK ÁLTALÁNOS KOORDINÁCIÓS MINTÁJÁNAK KIALAKÍTÁSA TORNA (SZERTORNA, TALAJ, GYŰRŰ) KÜZDŐSPORT (KÜZDŐJÁTÉKOK, GRUNDBIRKÓZÁS) LABDAJÁTÉKOK ÁLLAPOTFELMÉRÉS (ÉV ELEJÉN ÉS VÉGÉN. AEROB LAKTACID, ÉS AEROB ALAKTACID, ILLETVE ANAEROB ÁLLÓKÉPESSÉG FELMÉRÉSE, VALAMINT EGYÉB KONDICIONÁLIS ÉS
TERVEZETT ÓRASZÁM 1 2 8 10 6 16 5 20 3
89
KOORDINÁCIÓS KÉPESSÉGEK PILLANATNYI ÁLLAPOTÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA.
90
Szakiskola A közismereti képzés heti óraszámai A közismereti és szakmai órák aránya 2013-2014-es tanévtől fölmenő rendszerben Területek 9. évfolyam 17 óra Közismeret Kötött órák Szabadon felhasználha1 óra tó órakeret Összesen 18 óra Kötött órák 14,5 óra Szakmai elmélet és Szabadon felhasználha2,5 óra gyakorlat tó órakeret Összesen 17 óra Heti összes óraszám 35 óra
10. évfolyam 11 óra
11. évfolyam 8 óra
-
1,5 óra
11 óra 23 óra
9,5 óra 23 óra
2 óra
2,5 óra
25 óra 36 óra
25,5 óra 35 óra
A közismereti órák eloszlása Tantárgyak Magyar - Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés* Osztályközösségépítő program Szabad órakeret Összesen:
9. évfolyam
10. évfolyam
11. évfolyam
2 óra
1 óra
1,5
2 óra 2 óra 2 óra 4 óra 5 óra
2 óra 1 óra 1 óra 5 óra
2 óra 5 óra
1 óra
1 óra
1 óra
1 óra 18 óra
11 óra
1,5 óra 9,5 óra
* A szakiskola 11. évfolyamán a középfok számára készült testnevelés és sport kerettanterv 11-12. évfolyamának tartalmából lehet választani, a rendelkezésre álló óraszámoknak megfelelően. (Ez nem érvényes a három órásra tervezett testnevelés és sport kerettantervre, amely már csak három évfolyamra [9–11.] készült.)
Kommunikáció – Magyar nyelv és irodalom 9. évfolyam Minden évfolyamon négy csomópontja van a tananyagnak: a) kommunikáció, b) nyelvtan, c) szövegértés/szövegalkotás, d) művészeti, irodalmi nevelés és médiaismeret. Törekedni kell arra, hogy a beszéd mellett minden órán sor kerüljön írásra, olvasásra, a helyesírás gyakorlására, irodalmi művekkel, képekkel való találkozásra. Ezek arányát és mélységét azonban az érintettségnek, az érdeklődésnek kell meghatároznia. A kommunikációs csomópont a domináns, hiszen az eredményes kommunikáció technikáinak elsajátítása a társadalmi sikeresség egyik kulcsa. A többi csomópont ehhez kapcsolódik. Ezt a területet mindig kiemelten kell kezelni. Nyelvtani csomópont: a szűken vett nyelvtani rész nem haladja meg lényegesen az általános iskolában tanultakat, azt ismétli, illetve mélyíti el. A szövegértés/szövegalkotás csomópontban kapott helyet az olvasás- és íráskészség fejlesztése. Minél több alkalmat kell találni arra, hogy a diákok némán és hangosan is olvassanak.
91 Az irodalom/művészet csomópont: az ajánlott szövegválogatás nem törekszik semmilyen kánon követésére vagy irodalomtörténeti áttekintésre. A 9. évfolyam legfontosabb céljai:
— — — — — — — — — — — — — — — — —
a szóbeli és írásbeli kommunikáció fejlesztése, hátránykompenzálás; a teljes mondatokban való fogalmazás igényének felkeltése; ismerjék fel és alkalmazzák a helyesírási alapelveket; saját vélemény megfogalmazása szóban és írásban; a köznyelvi és irodalmi szöveg különbségeinek felismerése; ismerjenek fel néhány jelentéstani elemet a művészi nyelvben; ismerjenek fel néhány alakzatot és szóképet; legyenek képesek rokon értelmű szavakkal változatosabbá tenni mondanivalójukat; legyenek képesek szóban és írásban logikusan elmesélni egy történetet; ismerjék néhány egynyelvű szótár használatát; legyenek képesek néma olvasással szövegek megértésére és az olvasottak felidézésére; legyenek képesek történetet írni előre meghatározott szempontok segítségével; tudjanak vázlatot készíteni megadott szempontok alapján; legyenek képesek stílusváltásra hivatalos helyzetben; ismerjék fel a manipuláció eszközeit a különböző médiumokban és műfajokban; szerezzenek gyakorlatot a vizuális, a hangzó és a komplex információk megértésében; ismerjék meg az online kommunikáció módjait írott és íratlan szabályait.
Évi óraszám: 72 óra Heti óraszám: 2 óra
tematikai egység Személyes kommunikáció – Tömegkommunikáció Vizuális és verbális kommunikáció kapcsolata Hivatalos kommunikáció A nyelv és a nyelvtan rendszere Mondat – szöveg – jelentés Szövegértés, szövegalkotás I. A szöveg szerkezete Szövegértés, szövegalkotás II. A történetalakítás eszközei Irodalom – művészetek – média I. Művészeti ágak, műnemek, műfajok Irodalom – művészetek – média II. Az irodalom és a vizuális kultúra formanyelve és eszközei
tervezett óraszám 10 8
10 10 8 8 8 10
10. évfolyam A kommunikáció-magyar tanterv a 10. évfolyamon már alapvetően a pályaorientációra, a mindennapi életben való eligazodásra készít fel, a kulcskompetenciák fejlesztését is ennek rendeli alá. Továbbra is szerepe van az alapvető kulcskompetenciák fejlesztésében is. A 10. évfolyam legfontosabb céljai:
— fejlődjön a tanulók tanulási technikája, alakítsanak ki pozitív viszonyt a jövőbeli tanulás különböző módozataihoz; — értsék meg az egész életen át tartó tanulásra való képesség és motiváció fontosságát;
92
— — — — — — — —
kommunikációjuk során nem kortársi helyzetben kerüljék a szlenget és a vulgarizmust; legyenek képesek folyamatosan és meggyőzően felolvasni érvelő szövegeket; készüljenek fel a különböző vizsgahelyzetekre; legyenek képesek önálló, néma, értő olvasásra, meghatározott szempontok alapján különböző műfajú szövegek írására; tudjanak rövid, elmondásra vagy felolvasásra szánt és arra alkalmas, különböző műfajú szövegeket írni; legyenek képesek különböző műfajú szövegek önálló írására előre megadott szempontok önálló alkalmazásával; ismerjék a lényegkiemelés eszközeit; használják tudatosan a digitális eszközöket, legyenek tisztában a világháló használatának etikai szabályaival és az internet használatának veszélyeivel.
Évi óraszám: Heti óraszám:
36 óra 1 óra
tematikai egység A sikeres kommunikáció – nyelvi és kommunikációs repertoár a gyakorlatban Nyelv és társadalom – nyelvi rétegek, stílusrétegek Szövegértés, szövegalkotás Irodalom – művészetek média Műalkotások befogadása
tervezett óraszám 9 9 9 9
11. évfolyam Évi óraszám: 48 óra Heti óraszám: 1,5 óra
tematikai egység A sikeres kommunikáció Nyelv, nyelvtan Helyesírás Szövegértés, szövegalkotási gyakorlatok Irodalom – és a vizuális kultúra
tervezett óraszám 15 12 15 6
Angol 9. osztály Évi óraszám: Heti óraszám:
72 óra 2 óra
tematikai egység Bevezetés, nyelvképzés alapjai, angol ábécé Létige gyakorlása, létige (igeidők) Beszédkészség elsajátítása, gyakorlás Íráskészség elsajátítása, gyakorlás Hallgatás, szövegértés készségének elsajátítása, gyakorlás Olvasáskészség elsajátítása, gyakorlás Grammatika, nyelvi alapok Fordítási gyakorlatok Ismétlési feladatok
tervezett óraszám 2 5 12 7 10 7 15 8 10
93
10. osztály Évi óraszám: 72 óra Heti óraszám: 2 óra
tematikai egység Ismétlés, elsős anyag felelevenítése, dolgozatírás Munkafüzeti feladatok megírása Beszédkészség elsajátítása, gyakorlás Íráskészség elsajátítása, gyakorlás Hallgatás, szövegértés készségének elsajátítása, gyakorlás Olvasáskészség elsajátítása, gyakorlás Grammatika, nyelvi alapok Témák kidolgozása, tételek közlés Ismétlés, összefoglalás
tervezett óraszám 6 7 14 7 11 6 10 5 5
11. osztály Évi óraszám: 64 óra Heti óraszám: 2 óra
tematikai egység Ismétlés, összefoglalás, anyag felelevenítése, dolgozatírás Munkafüzeti feladatok megírása Beszédkészség elsajátítása, gyakorlás Íráskészség elsajátítása, gyakorlás Hallgatás, szövegértés készségének elsajátítása, gyakorlás Olvasáskészség elsajátítása, gyakorlás Témakidolgozás, szóbeli számonkérés Grammatika, nyelvi képzés Ismétlés, összefoglalás
tervezett óraszámok 6 10 11 7 7 7 6 5 5
Német 9. osztály Évi óraszám: Heti óraszám:
72 óra 2 óra
tematikai egység Bevezetés, német ábécé, Igeragozás, kijelentő mondatok Kérdés szerkesztése, létige Beszédkészség elsajátítása, gyakorlás Íráskészség elsajátítása, gyakorlás Olvasási készség elsajátítása, gyakorlás Grammatika, nyelvtani alapok Fordítási feladatok Rendszerezés, gyakorlás
tervezett óraszám 2 5 7 10 8 8 15 8 9
10. osztály Évi óraszám: Heti óraszám:
72 óra 2 óra
tematikai egység
tervezett óraszám
94
Ismétlés, az előző év anyagának felelevenítése Munkafüzeti feladatok megírása Beszédkészség elsajátítása, gyakorlás Íráskészség elsajátítása, gyakorlás Hallgatás, szövegértés készségének elsajátítása, gyakorlás Olvasáskészség elsajátítása, gyakorlás Grammatika, nyelvi alapok Témák kidolgozása, tételek közlés Ismétlés, összefoglalás
6 7 14 7 11 6 10 5 5
11 osztály Évi óraszám: Heti óraszám:
64 óra 2 óra
tematikai egység Ismétlés, összefoglalás, anyag felelevenítése, dolgozatírás
tervezett óraszám
Munkafüzeti feladatok megírása Beszédkészség elsajátítása, gyakorlás Íráskészség elsajátítása, gyakorlás Hallgatás, szövegértés készségének elsajátítása, gyakorlás Olvasáskészség elsajátítása, gyakorlás Témakidolgozás, szóbeli számonkérés Grammatika, nyelvi képzés Ismétlés, összefoglalás
6 10 11 7 7 7 6 5 5
TERMÉSZETISMERET – Fizika 9. osztály A természetismeret műveltségterület tartalma szerint a természeti folyamatokkal kapcsolatos ismeretanyagot (azaz az Ember és természet műveltségterületet, illetve a Földünkkörnyezetünk természetföldrajzi részét) tárgyalja, és az ehhez kapcsolódó készségeket, képességeket fejleszti. Általános célként jelenik meg a természetismeret kerettantervében, hogy az alkalmas legyen a tanuló szakmai képzésének, illetve az általános középfokú oktatás más intézménytípusaiban való részvételnek megalapozására azzal együtt, hogy lehetővé tegye az ezen intézményekbe lépni nem készülők tudásának bővítését is a nekik megfelelő tananyag és fejlesztési feladatok segítségével. A természetismeret kerettantervi követelményrendszerét az intézmény a helyi tantervében igazítja mind a diákok, mind az intézményben oktatott szakmák/szakmacsoportok által meghatározott, leghatékonyabbnak tekintett tartalomhoz és módszertanhoz. A hároméves program komoly partnernek tekinti, gondolkodásra és tevékenységekre hívja a tanulókat. A program fontos eleme, hogy kapcsolatot teremt a tudományos eredmények és az iskolai tanulás, a tudomány és a hétköznapok között. Megmutatja a már sok kudarcot megélt diákoknak is, hogy az órai témákkal való foglalkozás örömforrás is lehet, az óra élményeket is adhat. Mindeközben kiegészíthetjük és továbbépíthetjük a diákok általános iskolából hozott hiányos tudását és fejleszthetjük képességeiket. A természettudományi műveltség az egyén és a társadalom számára is meghatározó jelentőségű. A természetismeret esetében elengedhetetlen a természet működési alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek és technológiai folyamatoknak az ismerete, de érteni kell az emberi tevékenységeknek a természetre gyakorolt hatásait is. Így jut el a tanuló a természeti folyamatok megismeréséhez, valamint az alkalmazások és a technológiák előnyeinek, korlátainak és kockázatainak megértéséhez.
95
Az egészség tudatos megőrzése, a természeti, a technikai és az épített környezet felelős és fenntartható alakítása a természettudományos kutatások és azok eredményeinek ismerete nélkül elképzelhetetlen. A globális problémák megoldásának fontos feltétele az állampolgárok természettudományos műveltségen, az ok-okozati összefüggések felismerésén alapuló, kritikus és konstruktív magatartása. Az egyén tudása társadalmi szinten szorosan összefügg a gazdasági versenyképességgel és a szűkebb-tágabb autonóm közösségek fennmaradásával. Ennek ismeretére hangsúlyt helyez a kerettanterv. A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben is. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A kerettantervben leírt program célja, hogy az ember és természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. A programnak fel kell készítenie a diákot a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók ismerjék meg azokat a természet-gazdasági folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő. A természetismereti és technikai kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt alakít ki az emberben, aki ezért igyekszik megismerni és megérteni a természeti jelenségeket, a műszaki megoldásokat és eredményeket, nyitott ezek etikai vonatkozásai iránt, továbbá tiszteli a biztonságot és a fenntarthatóságot. A tantervi program részben új ismereteket kínál, részben a korábbiak rögzítésére szolgál. Legnagyobbrészt azonban a szemléletet alakítja, azt mutatja meg, hogyan érdemes tanulni, hogyan lehet továbblépni, fogódzókhoz jutni. Olyan tudást bővít és képességeket fejleszt, amelyek a mai világban elengedhetetlenek. Segít megérteni, hogy tanulni és gondolkodni kell. A kerettanterv épít a digitális technikák és az IKT-eszközök tanórai használatára, valamint a természetismeret iránti érdeklődés felkeltése utáni önálló tanulói IKT-alkalmazásra is. A természetismeret tárgyat elsősorban a matematika tantárggyal egységben célszerű tanítani. Különösen javasolt, hogy az év eleji szintfelmérés és a tanév végi komplex mérés együttes tartalommal történjen. Ezen túlmenően a kerettanterv kapcsolódási pontokat tartalmaz a többi műveltségterülethez is, komplex módon. A programban a tanévet egy közös produktummal járó feladat zárja. Ennek elkészítésében mindenkinek részt kell vennie. A projekt témája és a feldolgozás módja a tanár és az osztály közös döntésén múlik. Az első félév során a tanuló képet kap a fizika, a természetföldrajz és a biológia által vizsgált egyes összefüggésekről, a természettudományos kutatás módszereiről, tudásunk alkalmazásának lehetőségeiről és korlátairól is. Mintát kap a jelenségek vizsgálatának módjairól. A tanulmányok eredményeképpen összefüggéseket ismer föl és fogalmaz meg a mechanikai működésekről, halmaztulajdonságokról, összefüggésben az élettelen természetben (meteorológia) és az élő szervezetben betöltött szerepükkel. Ismereteket szerez testünk fölépítésének és egészségének kapcsolatairól. Példákat elemez hazánk természeti környezeti állapota, az itt folyó gazdálkodás és történelmünk összefüggéseire. Az így nyert ismeretek kapcsolatot teremtenek a művészeti tárgyak, a társadalomismeret és a matematika között. A kvantitatív feladatok száma, a lexikálisan elsajátítandó ismeret a rövid időkeret miatt szükségképpen alacsony marad, a témák, valamint a kvalitatív hangsúlyok azonban lehetőséget adnak a szakma igényeinek megfelelő differenciálásra, részletezésre is. A legfontosabb célok a következők: — a tanulók nyitottan tekintsenek a bennünket körülvevő világra;
96
— legyenek képesek az okok és okozatok megkülönböztetésére és adott okok ismeretében az okozatra vonatkozó következtetések levonására; — ismerjék meg és alkalmazzák az alapvető természeti törvényeket; — legyenek képesek az adatok ismeretében diagramok készítésére, valamint adott diagram ismeretében adatok, folyamatok meglátására; — legyenek képesek grafika/kép alapján az ábrázolt folyamat értelmezésére. Eközben gyakorlatot szereznek az egyéni és csoportos munkában, feltevéseik szabatos megfogalmazásában, a képi és verbális kommunikáció összekapcsolásában is. A második félév fő célja az elvontabb, közvetlenül kevésbé érzékelhető természeti jelenségek vizsgálata. A tanuló képet kap a kémia, fizika, természetföldrajz és biológia által vizsgált egyes energetikai összefüggésekről, a természettudományos „láthatatlan” dolgok kutatásának módszereiről, tudásunk alkalmazásának lehetőségeiről és korlátairól is. A tanulmányok eredményeképpen a diák összefüggéseket ismer föl és fogalmaz meg az elektromos, mágneses, kémiai vegyületi, atomi összefüggésekkel kapcsolatban, valamint az öröklődés, az ember egyedfejlődése, az evolúció és a változások keretét adó környezet fogalmáról. Érti a fentiek az élettelen természetben és az élő szervezetben betöltött szerepét. Ismereteket szerez a mikro- és makrovilág, valamint testünk fölépítésének szervezeti egységéről. Az így nyert ismeretek kapcsolatot teremtenek a művészeti tárgyak, a társadalomismeret és a matematika között is. A legfontosabb célok a következők: — a szerves és szervetlen világ kapcsolatának megismerésének megalapozása; — az energia és energiaáramlás mint általános szervező megismerése; — a „láthatatlan” hatások megismerése; — az atomi/molekuláris folyamatok megismerése; — az atomi/molekuláris folyamatok szervezetre gyakorolt hatásainak tudatosítása. — az élő és élettelen világ evolúciójának megismerése; — az egyes tudományos elméletek egybevetése egymással, a természettudományos érvelés néhány sajátságának elmélyítése; — az emberi tevékenység környezetalakító hatásának és a hatás következményeinek tudatosítása; — az információ és jelentőségének ismerete a fizikai-biológiai-társadalmi létben. Évi óraszám: Heti óraszám:
36 óra 1 óra
tematikai egység Lendületbe jövünk, azaz többet ésszel és erővel! Halmazok Gázok, folyadékok, halmazállapotváltozások, az időjárás elemei Mechanikai energia Elektromosság, mágnesesség Atomi aktivitás Mi a fény? Projektek: A tanulók éves teljesítményének a mérése
tervezett óraszám
TERMÉSZETISMERET – Kémia 9. osztály
5 8 5 5 5 4 4
97 Évi óraszám: Heti óraszám:
36 óra 1 óra
Az önálló tanulásra, önfejlesztésre való képesség az egyén egészséges érdekérvényesítésében, állampolgári, fogyasztói magatartásának minőségében mutatkozik meg, ami az egyén és a társadalom számára gazdasági tényezőként is megjelenik. 9. évfolyam A tananyag a jelenségek, a mindennapi élethez kapcsolódó problémák köré szerveződik, a diszciplináris tudáselemeket e témákba ágyazva sajátítják el a tanulók. A kémiai kompetenciát megalapozó első témaegységekben a szerkezeti alapok, összefüggések kerülnek fókuszba, melyek segítségével az anyagi világ s az ember mindennapi életének jelenségei magyarázhatók. Egyes fogalmak, jelenségek többször, új környezetben is hangsúlyt kapnak. A tanulási folyamatban meghatározó a szerepe a mindennapi élethelyzet kontextusát nyújtó, tanulói aktivitásra és a tanulói együttműködésre épülő tanulási formáknak. E tanulási környezet egyrészt a tudás társadalmi érvényességét alapozza meg, másrészt dinamikus, módszereiben változatos óraszervezés és az IKT-eszközök lehetőségeinek kihasználása révén lehetővé teszi a rendelkezésre álló időkeret hatékony kihasználását. A tanulók nyitottak a cselekvő tanulási formák, a mindennapi élet kérdésein alapuló feladatok, valamint a csoportos munkamódszerek iránt. A diákokat elkötelezettebbé teszi a tanulási folyamatban, ha aktív szerepet vállalhatnak a saját tudásuk építésében. Közreműködésük révén könnyebben felkelthető és fenntartható az érdeklődés, biztosabb a tárgyalt témákban és más kémiai kérdésben való további tájékozódást megalapozó, társadalmilag érvényes, továbbfejleszthető tudás felépülése. A diákok a természettudományos műveltség szerves részeként ismerik meg nemzeti szellemi és természeti értékeinket, a helyi tantervek pedig a szűkebb pátriához való kötődés erősítésével gazdagítják a tananyagot. A témák feldolgozása során a mindennapi életben használt vegyszerekkel végezhető, egyszerű vizsgálatok („cseppkísérletek”) állnak a középpontban. A tudás szerveződését, a gondolkodás fejlődését az elemző, összegző műveleteket igénylő, adatrendezést, csoportosítást, összehasonlítást, információátalakítást (pl. grafikonelemzés és -készítés), összefüggések értelmezését, analógiák meglátását igénylő feladatok teszik lehetővé. Egy-egy témában a hosszabb lélegzetű, önálló munkaszervezést igénylő feladatok is megvalósíthatók. A környező világról, benne a tudomány kérdéseiről szerzett ismeretek forrásai ma főként a média és az infokommunikációs eszközök. Az érdeklődés felkeltése, a tanulási környezet hitelessége és az önálló tájékozódás megalapozása érdekében elengedhetetlen, hogy a tanulók a természetes tanulási környezet részeként használják az IKT-eszközöket. Fontos megértetni a diákokkal, hogy a világ mediatizált ábrázolása nem azonos a valósággal. Az eseményeknek, jelenségeknek az alkotók által konstruált változatát látják, ezért fontos a gyártási mechanizmusokban vagy az ábrázolási szándékban rejlő érdekek vagy kényszerek felfejtése.
Az információforrások kritikus használatának megtanulása, a digitális és nyomtatott (képi, verbális) források értelmezése, a feladatok megoldása során létrehozott információk megjelenítése és bemutatása során a források használata, az önálló tanulás eszközrendszere mellett a kommunikációs képességek és a szépérzék is hangsúlyt kapnak. A csoportmunka hatékonyabbá teszi a kémiatanulást, ugyanakkor fejlődik a tanulók önismerete, együttműködési készsége, kommunikációs kultúrája is. A tanulók gyakorolják az együttműködést, az információk megosztását, a felelősségvállalást, idővel képessé válnak a csoportszerepekkel való azonosulásra, a munka megtervezésére, irányítására. Az érvek ütköztetésére épülő feladatok, viták modellezik a valós élethelyzeteket, melyekben fejlődik a véleményalkotás és az álláspont értelmezésének képessége. Az aktív tanulási módszerek alkalmazása felerősíti a fejlesztő értékelés jelentőségét, és új értékelési szempontok bevezetését veti fel a tudás értékelésében. A közös teljesítményre épülő összegző értékelés is mérlegelés tárgya lehet.
98
Az egyéni és csoportos feladatmegoldás értékelése során egyaránt csiszolódik a tanulók ön-és társismerete, fejlődik a tudásukról alkotott képük, és egyben az önálló feladatvégzésre való képességük is. A kémia szerepe kiemelt a tanulók egészséghez és a környezethez való viszonyának formálódásában. A mindennapi jelenségek nézőpontjából közelítve a kémia tanulását, nagyobb esélyt nyerünk arra, hogy a tanuló életvitelére, az egészséghez, környezethez való viszonyára hatással legyen az iskolában megszerzett tudás. Tematikai egység A „kék bolygó”. A víz. Egy csepp vízben A kék bolygó. A víz. „Kémiai koktélok” A kék bolygó. A víz. Változások. A kék bolygó. Anyagok körforgásban
Tervezett óraszám 10 4 12 10
TERMÉSZETISMERET – Földrajz 9. évfolyam Évi óraszám: Heti óraszám:
36 óra 1 óra
Tematikai egység
Tervezett óraszám
A tudomány módszerei
2 óra
A Föld kozmikus környezete
10 óra
- A Föld mint égitest - Csillagászati ismeretek - Tájékozódás térben és időben: A földi tér ábrázolása – földrajzi fokhálózat, térkép A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai –
10 óra
Vulkáni működések, földrengések oka, következményei. A jégkorszakok nyomai. Hegységképződés és pusztulás. A légkör földrajza – a légkör összetétele, szerkezete, felhő- és
6 óra
csapadékképződés, időjárás, légszennyezés A vízburok földrajza – óceánok, tengerek, tavak, folyók, víz-
6 óra
szennyezés 2 óra
Projektek A tanulók féléves teljesítményének mérése
TERMÉSZETISMERET – Biológia 9. évfolyam Évi óraszám: Heti óraszám:
36 óra 1 óra
Tematikai egység
Tervezett óraszám
99
Sejtbiológia és biokémia:
4 óra
- A sejt felépítése működése - Szerves molekulák a mindennapokban – fehérjék, szénhidrátok, zsírok, nukleinsavak, - Molekuláris genetika, öröklődés Az emberi mozgás, keringés és légzés élettana és anatómiája
6 óra
Energianyerés az élővilágban (táplálkozási hálózatok, autotróf,
6 óra
heterotróf anyagcsere, fotoszintézis) Az emberi táplálkozás, emésztés, kiválasztás A szervezet egysége – idegrendszer és viselkedés
6 óra
Állandóság és változatok – információ, szexualitás, az emberi élet
6 óra
szakaszai A biológiai evolúció
2 óra
- Az evolúció darwini leírása (természetes és mesterséges szelekció, alkalmazkodás) Az ember társas viselkedése Az evolúció színpada és szereplői – Élőlények és környezetük –
4 óra
Természetvédelem - Egyed feletti szerveződési szintek - Populációs kölcsönhatások - Az ember hatása a földi élővilágra a történelem során - Táplálékpiramis - A természeti környezet terhelése - Ökológiai lábnyom 2 óra
Projektek A tanulók éves teljesítményének mérése
Társadalomismeret 9. évfolyam Évi óraszám: Heti óraszám:
72 óra 2 óra
Tematikai egység Magyarország új, 2011-es új Alkotmánya (alaptörvénye) Az új alaptörvény történeti előzményei (1949. és 1989.) Képviseleti demokrácia, új választási rend-
Tervezett óraszám 4 4 4
100
szer Az 1990-2010 közötti választások áttekintése Hatalmi ágak elválasztásának elve (végrehajtó, bírói, törvényhozó), történeti előzménye A végreható hatalom feladatai, felépítése A bírói hatalom felépítése, tevékenysége A törvényhozás tevékenysége Hogyan jön létre egy törvény? Állampolgári jogok és kötelességek a mai Magyarországon A köztársasági elnök tevékenysége Az ún. ombudsman (állampolgári jogok biztosa) feladatai A köztársasági elnök tevékenysége Az ún. ombudsman (állampolgári jogok biztosa) feladatai A helyi/települési önkormányzatok 1990 utáni története, működése Nemzeti-etnikai kisebbségek tevékenysége Magyarországon Hogyan működik a járási rendszer, mi volt a kistérségi együttműködés (2003-2011) Kormányablak, ügyfélkapu, okmányiroda feladatai
4 4 6 6 6 4 4 3 3 3 3 4 4 6 6
10. évfolyam Évi óraszám: 36 óra Heti óraszám: 1 óra Tematikai egység A 2011-es Magyary Zoltán közigazgatási program APEH és a VPOP egyesítése – egységes NAV létrejötte különböző minisztériumok feladatkörei Az elektronikus ügyintézés, ügyfélkapu módozatai A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, a közszolgálatról A helyi önkormányzatok döntéshozatala, helyi adók Közszolgálatban dolgozók teljesítményértékelése és minősítése Magyarország az Európai Unióhoz való 2004-es csatlakozáskor, az ún. jogharmonizáció Magyarország és a NATO (békefenntartás) Magyarország és az Európai Unió (EU-történet): 2004-2010 Magyarország és az Európai Unió: 2010-2013. Mi a KSH? (Központi Statisztikai Hivatal) A Magyar Nemzeti Bankról, az ÁSZ-ról és a PSZÁFról A Büntető Törvénykönyv felépítése, főbb elemei A Polgári Törvénykönyv felépítése, főbb elemei Az internet lehetőségei, szabadsága és „felelőssége”
Matematika
Tervezett óraszám 3 2 2 2 2 3 1 2 2 2 2 1 1 4 4 3
101
9. évfolyam Évi óraszám: Heti óraszám:
72 óra 2 óra
TEMATIKAI EGYSÉG SZÁMTAN, ALGEBRA GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK EGYENLETEK GEOMETRIA ALAPJAI
TERVEZETT ÓRASZÁM 10 18 12 14 18 10. évfolyam
Évi óraszám: Heti óraszám:
36 óra 1 óra
TEMATIKAI EGYSÉG SZÁMTAN, ALGEBRA GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK FÜGGVÉNYEK, SOROZATOK EGYENLETEK GEOMETRIA ALAPJAI
TERVEZETT ÓRASZÁM 4 10 6 8 8
Testnevelés 9. évfolyam Évi óraszám: 180 óra Heti óraszám: 5 óra
TEMATIKAI EGYSÉG
TERVEZETT ÓRASZÁM
ISMERKEDÉS, ÉV ELEJI FELADATOK, ÖLTÖZŐ HASZNÁLATA STB VEZÉNYSZAVAK GYAKORLÁSA, REND KIALAKÍTÁSA ÁLLÓKÉPESSÉG FEJLESZTÉSE (TESTNEVELÉSI JÁTÉKOKKAL) ATLÉTIKA (FUTÁSOK, UGRÁSOK, DOBÁSOK) DOBÁSOK ÁLTALÁNOS KOORDINÁCIÓS MINTÁJÁNAK KIALAKÍTÁSA TORNA (SZERTORNA, TALAJ, GYŰRŰ) KÜZDŐSPORT (KÜZDŐJÁTÉKOK, GRUNDBIRKÓZÁS) LABDAJÁTÉKOK ÁLLAPOTFELMÉRÉS (ÉV ELEJÉN ÉS VÉGÉN. AEROB LAKTACID, ÉS AEROB ALAKTACID, ILLETVE ANAEROB ÁLLÓKÉPESSÉG FELMÉRÉSE, VALAMINT EGYÉB KONDICIONÁLIS ÉS KOORDINÁCIÓS KÉPESSÉGEK PILLANATNYI ÁLLAPOTÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA
1 9 30 36 10 40 20 30 4
10. évfolyam Évi óraszám: 180 óra Heti óraszám: 5 óra
TEMATIKAI EGYSÉG ISMERKEDÉS, ÉV ELEJI FELADATOK, ÖLTÖZŐ HASZNÁLATA STB…
TERVEZETT ÓRASZÁM 1 1 ÓRA
102
VEZÉNYSZAVAK GYAKORLÁSA, REND KIALAKÍTÁSA ÁLLÓKÉPESSÉG FEJLESZTÉSE (TESTNEVELÉSI JÁTÉKOKKAL ATLÉTIKA (FUTÁSOK, UGRÁSOK, DOBÁSOK) DOBÁSOK ÁLTALÁNOS KOORDINÁCIÓS MINTÁJÁNAK KIALAKÍTÁSA TORNA (SZERTORNA, TALAJ, GYŰRŰ) KÜZDŐSPORT (KÜZDŐJÁTÉKOK, GRUNDBIRKÓZÁS) LABDAJÁTÉKOK ÁLLAPOTFELMÉRÉS (ÉV ELEJÉN ÉS VÉGÉN. AEROB LAKTACID, ÉS AEROB ALAKTACID, ILLETVE ANAEROB ÁLLÓKÉPESSÉG FELMÉRÉSE, VALAMINT EGYÉB KONDICIONÁLIS ÉS KOORDINÁCIÓS KÉPESSÉGEK PILLANATNYI ÁLLAPOTÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA
8 30 36 10
41 20 30 4
11. évfolyam Évi óraszám: 160 óra Heti óraszám: 5 óra
TEMATIKAI EGYSÉG ISMERKEDÉS, ÉV ELEJI FELADATOK, ÖLTÖZŐ HASZNÁLATA STB
TERVEZETT ÓRASZÁM 1
VEZÉNYSZAVAK GYAKORLÁSA, REND KIALAKÍTÁSA ÁLLÓKÉPESSÉG FEJLESZTÉSE (TESTNEVELÉSI JÁTÉKOKKAL ATLÉTIKA (FUTÁSOK, UGRÁSOK, DOBÁSOK) DOBÁSOK ÁLTALÁNOS KOORDINÁCIÓS MINTÁJÁNAK KIALAKÍTÁSA TORNA (SZERTORNA, TALAJ, GYŰRŰ) KÜZDŐSPORT (KÜZDŐJÁTÉKOK, GRUNDBIRKÓZÁS) LABDAJÁTÉKOK ÁLLAPOTFELMÉRÉS (ÉV ELEJÉN ÉS VÉGÉN). ANAEROB LAKTACID, ÉS ANAEROB ALAKTACID, ILLETVE AEROB ÁLLÓKÉPESSÉG FELMÉRÉSE, VALAMINT EGYÉB
8 25 36 10
36 15 25 4
103
KONDICIONÁLIS ÉS KOORDINÁCIÓS KÉPESSÉGEK PILLANATNYI ÁLLAPOTÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA.
Szakmai elmélet és gyakorlat CUKRÁSZ
SZAKMA MEGNEVEZÉSE: OKJ SZÁMA:
34 811 01
TANTÁRGY: MODUL SZÁMA ………..……. MEGNEVEZÉSE
ÓRASZÁM 1. évfolyam Elmélet
(ÉVES + 2 HETI) 2. évfolyam
ÉVES ÖSSZESEN
3. évfolyam
Gyakorlat
Elmélet
Gyakorlat
Elmélet
Gyakorlat
Elm. Gyak.
E. + Gy.
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
18
1
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
18
—
18
11499-12 Foglalkoztatás II.
—
—
—
—
—
—
—
—
16
1
—
—
16
—
16
—
—
—
—
—
—
—
—
64
4
—
—
64
—
64
10045-12 Gazdálkodás
72
4
—
—
54
3
—
—
32
2
—
—
158
—
158
10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem
72
4
—
—
36
2
—
—
32
2
—
—
140
—
140
10046-12 Szakmai idegen nyelv
36
2
—
—
36
2
—
—
—
—
—
—
72
—
72
300
1560
1860
11497-12 lalkoztatás I.
10043-12 rászati termékkészítés
Fog-
Cuk-
90 48 162 9 252 14 5 684 38 3 624 39 72+ 32+ 144+18 8+1 180+72 10+4 4+1 630+54 35+3 2+1 560+64 35+4 18 16
ÖSSZESEN
360
20
252
14
216
12
684
38
192
12
624
39
768
1560
2328
NYÁRI GYAKORLAT
—
—
140
—
—
—
140
—
—
—
—
—
—
280
280
SZAKMAI ÖSSZESEN
360
20
392
14
216
12
824
38
192
12
624
39
768
1840
2608
KÖZISMERETI
648
36
—
—
396
22
—
—
304
19
—
—
1348
—
1348
104
ÉVFOLYAM ÖSSZESEN
1008
56
392
14
612
34
824
496
31
624
39
2116 1840
3956
SZAKÁCS
SZAKMA MEGNEVEZÉSE: OKJ SZÁMA:
38
34 811 04
ÓRASZÁM TANTÁRGY: MODUL SZÁMA ………..……. MEGNEVEZÉSE
1. évfolyam
(ÉVES + 2 HETI)
2. évfolyam
ÉVES ÖSSZESEN
3. évfolyam
E. + Gy.
Elmélet
Gyakorlat
Elmélet
Gyakorlat
Elmélet
Gyakorlat
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
18
1
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
18
—
18
11499-12 Foglalkoztatás II.
—
—
—
—
—
—
—
—
16
1
—
—
16
—
16
11497-12 Foglalkoztatás I.
—
—
—
—
—
—
—
—
64
4
—
—
64
—
64
10045-12 Gazdálkodás
72
4
—
—
54
3
—
—
32
2
—
—
158
—
158
10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem
72
4
—
—
36
2
—
—
32
2
—
—
140
—
140
10046-12 Szakmai idegen nyelv
36
2
—
—
36
2
—
—
—
—
—
—
72
—
72
10049-12 Konyhai kisegítés
54
3
72
4
—
—
—
—
—
—
—
—
54
72
126
—
—
—
198
864 1062
624
10048-12 Ételkészítés alapjai
108 90+ 18
108+ 72+ 630+ 5+1 6+4 4+1 35+3 72 18 54
38
—
10075-12 Ételkészítés
—
—
—
—
—
—
—
32+ 2+1 560+64 35+4 16
3
624
39
48
ÖSSZESEN
360
20
252
14 216 12
684
38
192 12
624
39
768 1560 2328
NYÁRI GYAKORLAT
—
—
140
—
—
140
—
—
—
—
—
—
SZAKMAI ÖSSZESEN
360
20
392
14 216 12
824
38
192 12
624
39
768 1840 2608
6
180
10
90
—
—
5
684
Elm. Gyak.
48
280
672
280
105
KÖZISMERETI
—
36
—
— 396 22
—
—
304 19
—
—
1348
ÉVFOLYAM ÖSSZESEN 1008 56
392
14 612 34
824
38
496 31
624
39
2116 1840 3956
648
PINCÉR
SZAKMA MEGNEVEZÉSE: OKJ SZÁMA:
34 811 03 ÓRASZÁM
TANTÁRGY: MODUL SZÁMA ………..……. MEGNEVEZÉSE
1. évfolyam
(ÉVES + 2 HETI)
2. évfolyam
Elm.
Gyak.
E. + Gy.
—
18
—
18
—
—
16
—
16
4
—
—
64
—
64
32
2
—
—
158
—
158
—
32
2
—
—
140
—
140
—
—
—
—
—
—
72
—
72
—
—
—
—
—
—
162
252
414
39
138 1308 1446
Gyakorlat
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
18
1
—
—
—
—
—
—
—
—
—
11499-12 Foglalkoztatás II.
—
—
—
—
—
—
—
—
16
1
11497-12 Foglalkoztatás I.
—
—
—
—
—
—
—
—
64
10045-12 Gazdálkodás
72
4
—
—
54
3
—
—
10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem
72
4
—
—
36
2
—
10046-12 Szakmai idegen nyelv
36
2
—
—
36
2
14
—
—
162
9
252
144+ 180+ 8+1 18 72
10+4
Elmélet
90
Gyakorlat
684
10074-12 Felszolgálás
—
—
—
—
72+ 18
4+1
630+ 54
ÖSSZESEN
360
20
252
14
216
12
684
38
NYÁRI GYAKORLAT
—
—
140
—
—
—
140
SZAKMAI ÖSSZESEN
360
20
392
14
216
12
824
5
ÉVES ÖSSZESEN
3. évfolyam
Elmélet
10047-12 Felszolgálás alapjai
1348
38
Elmélet
48
32+ 35+3 16
3
Gyakorlat
624
2+1
560+ 64
35+4
192
12
624
39
768 1560 2328
—
—
—
—
—
—
280
38
192
12
624
39
768
184 2608
280
106
—
KÖZISMERETI
648
36
—
—
396
22
—
—
304
19
—
—
1348
ÉVFOLYAM ÖSSZESEN
1008 56
392
14
612
34
824
38
496
31
624
39
2116 1840 3956
SZAKMA MEGNEVEZÉSE: OKJ SZÁMA:
1348
ELADÓ 34 341 01 ÓRASZÁM
TANTÁRGY: MODUL SZÁMA ………..……. MEGNEVEZÉSE
1. évfolyam
(ÉVES + 2 HETI)
2. évfolyam
ÉVES ÖSSZESEN
3. évfolyam
Elm.
Gyak.
E. + Gy.
—
18
—
18
—
—
16
—
16
4
—
—
64
—
64
4
80
5
64
80
144
3
—
—
156
144
300
12
108
462
570
10
108
462
570
294
470
Elmélet
Gyakorlat
Elmélet
Gyakorlat
Elmélet
Gyakorlat
11500-12 Munkahelyi egészség és biz-tonság
18
1
—
—
—
—
—
—
—
—
—
11499-12 Foglalkoztatás II.
—
—
—
—
—
—
—
—
16
1
11497-12 Foglalkoztatás I.
—
—
—
—
—
—
—
—
64
10025-12 A kereskedelmi egység működtetése
—
—
—
—
—
—
—
—
64
11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása
72
4
—
—
36
2
144
8
32+ 2+1 16
4
36+ 18
11
—
9
36+
5+4
36
10027-12 54 A ruházati cikkek és a 3 72 36+ 2+1 vegyes iparcikkek forgal18 ma 10028-12 162 Az élelmiszerek, vegyiáruk 72 4 90+ és gyógynövények forgal72 mazása
48
54
3
8+3
2+2 216
12
10029-12 A műszaki cikkek forgalma-zása
72
4
90
5
ÖSSZESEN
288
16
324
18
234
13
NYÁRI GYAKORLAT
—
—
140
—
—
SZAKMAI ÖSSZESEN
288
16
464
18
KÖZISMERETI
648
36
—
—
36+
198
144+ 2+1 54
32+
32
—
192
160+ 10+2 32
160 2+2 128+ 32
8+2
6
32
2
96
6
176
666
38
288
18
528
33
810 1518 2328
—
140
—
—
—
—
—
—
234
13
806
38
288
18
528
33
810 1798 2608
396
22
—
—
304
19
—
—
1348
36
2+2 108
280
—
280
1348
107
ÉVFOLYAM ÖSSZESEN
936
52
464
18
630
36
806
38
592
37
528
33
2158 1798 3956
A vastagítva, dőlten írt óraszám: idegen nyelv!
SZAKMA MEGNEVEZÉSE: OKJ SZÁMA:
FESTŐ, MÁZOLÓ, TAPÉTÁZÓ 34 582 04 ÓRASZÁM
TANTÁRGY: MODUL SZÁMA ………..……. MEGNEVEZÉSE
1. évfolyam
(ÉVES + 2 HETI)
2. évfolyam
ÉVES ÖSSZESEN
3. évfolyam
Elm.
Gyak.
E. + Gy.
—
18
—
18
—
—
16
—
16
4
—
—
64
—
64
1
—
—
124
36
160
16
260
850 1110
Elmélet
Gyakorlat
Elmélet
Gyakorlat
Elmélet
Gyakorlat
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
18
1
—
—
—
—
—
—
—
—
—
11499-12 Foglalkoztatás II.
—
—
—
—
—
—
—
—
16
1
11497-12 Foglalkoztatás I.
—
—
—
—
—
—
—
—
64
10101-12 Építőipari közös tevékenység
36
2
36
2
72
4
—
—
16
10104-12 Szobafestő, díszítő munkák 10103-12 Mázolási munkák fa-, fal-, fém és speciális felületeken
54 36+ 18
3
252
14
126
7
342
19
80
5
256
180+ 108+ 288+ 64+ 192+ 2+1 10+4 6+1 16+3 4+1 12+4 72 18 54 16 64
36
2
108
6
72
4
108
6
32
2
128
8
140
344
484
10105-12 Tapétázási munkák
36
2
36
2
72
4
108
6
64
4
160
10
172
304
476
ÖSSZESEN
180
10
432
24
342
19
558
31
272
17
544
34
794 1534 2328
NYÁRI GYAKORLAT
—
—
140
—
—
—
140
—
—
—
—
—
—
SZAKMAI ÖSSZESEN
180
10
572
24
342
19
698
31
272
17
544
34
794 1814 2608
280
280
108
KÖZISMERETI
—
648
36
—
—
396
22
—
—
304
19
—
—
1348
ÉVFOLYAM ÖSSZESEN 828
46
572
24
738
41
698
31
576
36
544
34
2142 1814 3956
SZAKMA MEGNEVEZÉSE: OKJ SZÁMA:
1348
VILLANYSZERELŐ 34 522 04
ÓRASZÁM TANTÁRGY: MODUL SZÁMA ………..……. MEGNEVEZÉSE
1. évfolyam
(ÉVES + 2 HETI)
2. évfolyam
3. évfolyam
Elmélet
Gyakorlat
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
18
1
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
18
—
11499-12 Foglalkoztatás II.
—
—
—
—
—
—
—
—
16
1
—
—
16
—
11497-12 Foglalkoztatás I.
—
—
—
—
—
—
—
—
64
4
—
—
64
—
10007-12 Informatikai és műszaki alapok
90
5
180
10
—
—
—
—
—
—
—
—
90
180
11
162
64
1
—
—
334
864
234
528
10023-12 Épületvillamossági szerelés
108
6
90+ 5+1 18
198 126+72
Elmélet
ÉVE ÖSSZE
7+4 144+18
Gyakorlat
9
666
37
8+1
612+54
34+3
10024-12 Villamos gépek és ipari elosz-tó-berendezések szerelése
18
1
—
—
72
4
—
—
ÖSSZESEN
234
13
378
21
234
13
666
NYÁRI GYAKORLAT
—
—
140
—
—
—
SZAKMAI ÖSSZESEN
234
13
518
21
234
13
Elmélet
Gyakorlat
Elm.
Gya
144
9
528
33
128+16
8+1
464+64
29+4
37
288
15
528
33
756 157
140
—
—
—
—
—
—
806
37
288
15
528
33
756 185
280
109
—
KÖZISMERETI
648
36
—
—
396
22
—
—
304
19
—
—
1348
ÉVFOLYAM ÖSSZESEN
882
49
518
21
630
35
806
37
592
34
528
33
2104 185
KÖZPONTIFŰTÉS- ÉS GÁZHÁLÓZAT RENDSZERSZERELŐ
SZAKMA MEGNEVEZÉSE: OKJ SZÁMA:
34 582 09 ÓRASZÁM
TANTÁRGY: MODUL SZÁMA ………..……. MEGNEVEZÉSE
1. évfolyam Elmélet
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
36
2
18+8 1+1
(ÉVES + 2 HETI)
2. évfolyam
Gyakorlat
ÉVES ÖSSZESEN
3. évfolyam
E. + Gy.
Elmélet
Gyakorlat
Elmélet
Gyakorlat
—
—
—
—
36
—
36
32
2
—
—
32
—
32
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
Elm. Gyak.
11499-12 Foglalkoztatás II.
—
11497-12 Foglalkoztatás I.
—
—
—
—
—
—
—
—
64
4
—
—
64
—
64
10209-12 Épületgépészeti csővezeték szerelés
72
4
144
8
—
—
—
—
—
—
—
—
72
144
216
5
180
10
3
90 72+
5
18
4+1
—
—
—
—
144
270
414
—
—
—
—
—
—
36
54
90
234
13
96 80+
6
288
18
240
522
762
172
542
714
10211-12 Épületgépészeti rendszerismeret
—
16+..16 1+1
..
90
54
72+ 36+ 4+1 144+36 8+2 2+1 18 18
10214-12 Épületgépészeti munkabiztonsági és környezetvédelmi feladatok
36
2
10215-12 Fűtésrendszerszerelő feladatok
—
10216-12 Gázvezeték- és rendszerszerelő feladatok
54 36+
3
18
2+1
—
—
—
—
— 144
8
—
—
—
— 108
6
ÖSSZESEN
234
13
378
21 306 17
594
NYÁRI GYAKORLAT
—
—
140
—
140
—
—
216+18 12+1
270
15
16
5+1 256+32 16+2
272
17
64
4
33
256
19
560
35
796 1290 2328
—
—
—
—
—
—
252+18 14+1
256+16 16+1
280
280
110
SZAKMAI ÖSSZESEN
234
13
518
21 306 17
734
33
256
19
560
35
796 1570 2608
KÖZISMERETI
648
36
—
— 396 22
—
—
304
19
—
—
1348
ÉVFOLYAM ÖSSZESEN
882
49
518
21 702 39
734
33
560
38
560
35
2144 1812 3956
1348
KAROSSZÉRIALAKATOS
SZAKMA MEGNEVEZÉSE: OKJ SZÁMA:
—
34 525 06 ÓRASZÁM
TANTÁRGY: MODUL SZÁMA ………..……. MEGNEVEZÉSE
1. évfolyam
(ÉVES + 2 HETI)
2. évfolyam
ÉVES ÖSSZESEN
3. évfolyam
Gyakorlat
Elmélet
Gyakorlat
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
18
1
—
—
—
—
—
—
—
—
—
—
18
—
18
11499-12 Foglalkoztatás II.
—
—
—
—
—
—
—
—
16
1
—
—
16
—
16
11497-12 Foglalkoztatás I.
—
—
—
—
—
—
—
—
64
4
—
—
64
—
64
10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem
18
1
18
1
—
—
—
—
—
—
—
—
18
18
36
72+ 4+1 252+72 14+4 18
5
324
18
72
4
108
6
—
—
—
—
162
432
594
10166-12 Gépészeti kötési feladatok
—
—
—
—
36
2
108
6
—
—
32
2
36
140
176
10483-12 Általános vállalkozási feladatok
36
2
36
2
—
—
—
—
16
1
16
1
52
52
104
10487-12 Karosz72 szérialakatos feladatai
4
—
—
144+ 360+ 176+ 416+ 8+1 20+3 11+1 26+4 18 54 16 64
30
426
894 1320
ÖSSZESEN
234 13
378
21
270
15
630
35
288
18
528
33
792 1536 2328
NYÁRI GYAKORLAT
—
—
140
—
—
—
140
—
—
—
—
—
—
SZAKMAI ÖSSZESEN
234 13
518
21
270
15
770
35
288
18
528
33
792 1816 2608
10162-12 Gépészeti alapozó feladatok
90
162
9
414
23
Elmélet
E. + Gy.
Elmélet
192
12
Gyakorlat
480
Elm. Gyak.
280
280
111
KÖZISMERETI
—
648 36
—
—
396
22
—
—
304
19
—
—
1348
ÉVFOLYAM ÖSSZESEN 882 49
518
21
666
37
770
35
592
37
528
33
2140 1816 3956
1348
II. AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA TANTÁRGYAI ÉS TÉMAKÖREI
A közép- és emelt szintű érettségi vizsga tantárgyi követelményeit és témaköreit a hatályos 40/2002. OM rendelet szerint állapítottuk meg. A közép-és emeltszintű érettségi vizsga tárgyaként a kötelező érettségi vizsgatárgyakon kívül a pedagógiai program valamennyi tantárgya választható. Emeltszintű érettségire felkészítést szükség szerint a 11-12. évfolyamon biztosítunk évi 72-64 órában a kötelező és valamennyi választható tantárgyból, csoport emelt szintre 8, középszintre 12 fő jelentkező esetén indítható. Az érettségi vizsgát az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról szóló 100/1997. (VI. 13.), és a 106/2012. (VI.1.) Korm. rendelet alapján lehet szervezni; 2014. január elsejét követően már csak informatikából, élő idegen nyelvből és latin nyelvből van lehetőség előrehozott érettségi vizsgát tenni. Ha valaki május-júniusban kíván előrehozott vizsgát tenni, még az írásbeli érettségi vizsgaidőszak kezdete előtt teljesítenie kell az osztályozó vizsgát az adott vizsgatárgyból. Fontos a vizsgázók tájékoztatása arról, hogy az előrehozott érettségi vizsga ugyanolyan érettségi vizsgának minősül, mint a rendes érettségi vizsga. 2016. január elseje után szervezett érettségi vizsga esetében a bizonyítvány már az 50 óra közszolgálat teljesítéséhez kötött. III. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI
Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.). Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk, kivéve a leendő 9. osztályosokat, akiket a júniusi beiratkozáskor. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a diákok kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének
113
az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. a taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. A szakmai képzésben részesülő tanulók a 9/1993. MüM rendeletben meghatározott juttatásokat kapják, melyet a mindenkori gyakorlati képzőhely biztosít. A tankönyvek beszerzése során a 2001. évi XXXVII. tv. 8. § rendelkezései az irányadóak.
114
IV. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI A szakközépiskolai tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékleteiben (http://kerettanterv.ofi.hu/6_melleklet_9-12_szki/index_szakkozep.html) megfogalmazott fejlesztés várt eredményit minden tantárgyból teljesítette. Az osztályozó értekezletek előtt valamennyi, az adott osztályban tanító tanár – az osztályfőnök vezetésével – értékelő megbeszélést tart. A tanév végén az iskola magasabb évfolyamára történő lépés feltételeként – vitás esetben – az egyes tanulók érdemjegyeit a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekintve állapítja meg a tanuló továbbhaladását. Az osztályzatokat az egyes tanulók esetében – indokolt esetekben – az osztályban tanító tanárok véleménye befolyásolhatja. A tantárgyakból az értékelés alapja a tantervben rögzített minimum feltételek. Bármennyi tantárgyból lehetőség van javítóvizsgára. Javítóvizsgáról igazoltan távolmaradó tanulók lehetőséget kapnak, hogy rövid időn belül – új időpontban – javítóvizsgázhassanak. A tanév közben más iskolából átvett tanulók és a megengedett igazolt hiányzást indokoltan túllépő tanulók, az iskola vezetőjéhez benyújtott kérelmének vizsgálatát követően – igazgatói engedéllyel – osztályozó vizsgára kaphat lehetőséget annak érdekében, hogy magasabb évfolyamba léphessen (a hatályos rendelkezések alapján). Az értékelés és a továbbhaladás közlésére tanév közben a napló és az ellenőrző füzet, tanév végén pedig a bizonyítvány szolgál. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 9-12. illetve 1-2. évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. A 10-12. illetve 1-2. évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: az intézmény vezetője felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól az intézmény vezetője engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott magántanuló volt A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsgán a készségtárgyak kivételével, minden tantárgyból vizsgát tesznek.
115
V. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI
Felvétel a 9. évfolyamra Iskolánkba általános és rendkívüli felvételi eljárás keretében kerülhetnek be az általános iskola 8. osztályát sikeresen elvégző tanulók. A kiválasztásnál a tanulók általános iskolai osztályzatát vesszük figyelembe. (Magyar nyelv, irodalom, matematika, történelem, élő idegen nyelv és fizika, 5 – 8. évfolyamon elért osztályzataiból számított pontszám. A nevelőtestület döntése esetén szóbeli elbeszélgetés is lehetséges, melynek idejéről a tanulót értesítjük.) A tanulók általános iskolai osztályzatát vesszük figyelembe (magyar, matematika, fizika legalább elégséges osztályzat a 7. évfolyam és a 8. évfolyam félévekor.) A ponthatárok meghatározása tanévenként történik, az intézmény vezetőjének javaslata alapján. A felvétellel kapcsolatos tudnivalókról iskolánk minden évben írásbeli tájékoztatót ad ki, továbbá az érdi és érd környéki általános iskolákban osztályfőnöki órákon és szülői értekezleteken továbbtanulási tájékoztatót tart. Az iskolánkba kerülés egyéb esetei Arról, hogy az általános és rendkívüli felvételi eljáráson kívül ki és milyen feltételekkel kezdheti el tanulmányait iskolánkban az intézményvezető, az érintett osztályfőnökök és a szaktanárok véleménye alapján egyénileg dönt.
116
VI. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE
A tanulmányi munka ellenőrzése és értékelése A tanulók rendszeres értékelése a pedagógiai folyamat meghatározó területe. Az értékelés a beiskolázásnál kezdődik és végigkíséri az oktatási-nevelési folyamatot. Az egyes képzési szakaszokat különböző vizsgák zárják. Ez a fejezet nem foglalkozik a bemeneti és a kimeneti értékeléssel, kizárólag az oktatási-nevelési folyamat részeként kezeli az értékelési rendszert. Az értékelés motiválja a tanulót, visszacsatol a szaktanár számára, jelzést küld a szülőnek, s folyamatosan segíti az iskola ellenőrzési rendszerét. Értékelési alapelveink
a munkaközösségekre, illetve a nevelőtestület egészére nézve egységes értékelési rendszer kialakítására és következetes alkalmazására törekszünk előzetesen nyilvánosságra hozott, kiszámítható, indoklással ellátott és igazságos értékelést valósíthatunk meg, ha o az írásbeli dolgozatoknál, a szóbeli feleléseknél és a gyakorlati munkavégzéseknél egyaránt személyre szabott értékelést alkalmazunk, amely túlmutat az adott érdemjegyen o az osztályozásnál a hagyományos 5 fokú skálát használjuk, és munkaközösségi illetve o tantárgyi szinten rögzítjük az 5-4-3-2-1 osztályzatokhoz tartozó követelményeket o az értékelésnél betartjuk a rendszeresség és a módszertani sokszínűség elvét (feleltetés, dolgozat íratás, évfolyam felmérések, otthoni munkák értékelése, osztályok látogatása, félévenkénti, illetve rendkívüli értékelő értekezletek stb...) o értékelésnél a dicséret és az elmarasztalás eszközeit egyaránt alkalmazzuk, az értékelést használjuk diagnosztizálásra, folyamatelemzésre és összegzésre A diagnosztikai értékelést alapvetően a tanulók indulási szintjének megállapítására, egy-egy nagyobb tematikus egység kezdetén használhatjuk. A tanulók ismereteiről, képességeiről és készségeiről így szerzett információk alapján a későbbi tanulási-tanítási folyamat jobban irányítható és szervezhető. Ilyenkor az értékelés alapvető célja az lehet, hogy megismerjük tanulóink előismereteinek hiányosságait és erre fel is hívjuk figyelmüket. A folyamatelemzésre alkalmas értékelést alapvetően a tanulás-tanítás folyamatában az éppen aktuális tudásszint megállapítására használhatjuk. Ez az értékelési mód elsősorban a tanítási módszereink eredményességéről ad tájékoztatást, s metodikai fejlesztésre ösztönöz. Az érdemjegyek megállapítását célszerű személyre szabott szöveges értékeléssel is kiegészíteni. Az összegző értékelés elsősorban egy-egy tematikus egység végén, vagy a jellegzetes csomópontoknál alkalmazható. Alapvető célja a tanulók közötti tudásbeli különbségek feltárása és azok érdemjeggyé történő átalakítása. Ezen értékelési mód relatív képet fest a tanulók ismereteiről, képességeiről, készségeiről, illetve tájékoztatást nyújt a szaktanár, szakoktató, valamint a pedagógiai folyamaton kívül állók számára.
117
Év végén a teljes tanévre vonatkozó osztályzatokat a tendenciával együtt vesszük figyelembe. Az év végi vizsgán kapott érdemjegy a végleges osztályzat megállapításánál súlyozottan érvényesül. Az egész évfolyamot érintő felméréseket, a kötelezően előírt nagydolgozatokat előre bejelentjük, illetve az osztály várható terhelésével egyeztetjük. Az 5 fokú osztályozás ajánlott követelményei Írásbeli feladatoknál Egy, vagy néhány óra tananyagából írt dolgozat esetén az adott érdemjegy egy szóbeli felelet érdemjegyének felel meg. Egy nagyobb feldolgozott tananyagból írt témazáró dolgozat esetén az érdemjegy két szóbeli felelet érdemjegyével egyenértékű. Tesztfeladatoknál az általánosnál szigorúbb hozzárendelés alkalmazható. A házi feladatok értékelése A házi feladat célja mindig a tanult anyag bevésésének, tudássá válásának segítése. Ezért szükség van a szóbeli és írásbeli házi feladatra. A szóbeli házi feladat javítja a kommunikációs és reprodukciós képességet, növeli a szókincset, segíti a szövegértés fejlesztését. Az írásbeli házi feladat ezeken felül még javítja a helyesírást, az írásképet, a fogalmazási képességet. Mindez természetszerűen akkor válik valóra, ha a tanulók a feladatokat lelkiismeretesen, gondosan készítik el. Szükség van egyaránt a szóbeli és az írásbeli otthoni munkára, s azt célszerű a szaktanárra bízni, hogy a feladatot mikor, kinek, s milyen formában adja ki (az eltérő felkészültségű, szorgalmú, képességű stb. csoportok miatt). A pedagógus kötelessége viszont mérlegelni, hogy a kiadott feladat elvégzéséhez megfelelő felkészülési idő álljon rendelkezésre, a feladatok megfeleljenek a tanulók életkori sajátosságainak, valóban a tananyag, tudássá válását segítsék, s túlterhelés ne történjék. Amennyiben a házi feladat a gyakorlást szolgálja, a pedagógus szóban vagy írásban értékeli azt, de érdemjegyet nem ad. Abban az esetben, ha a pedagógus felhívja a tanulók figyelmét arra, hogy a házi feladatot érdemjeggyel minősíti, az arra adott érdemjegy egy szóbeli feleletre adott érdemjegynek felel meg. Szóbeli feleltetésnél
5 (jeles) kiválóan, önállóan, esetleg kisebb segítő kérdésekkel előadott ismeretanyag, logikusan és hiánytalanul megadott válaszok 4 (jó) összefüggően, jól felépített és előadott ismeretanyag, az összefüggések kis hányadára a tanuló csak tanári segédlettel emlékszik 3 (közepes) akadozva előadott ismeretanyag, a tanuló összefüggő feleletre nem képes, a tények többségét felsorolja, az összefüggések kisebbik hányadát segítő kérdések alapján felismeri a tanuló 2 (elégséges) nehézkesen és igen hiányosan előadott ismeretanyag, a tények többségét segítő kérdésekre fel tudja idézni, de azokat rendszerezni, magyarázni, közöttük összefüggéseket feltárni nem képes a tanuló 1 (elégtelen) elfogadhatatlan, igen hiányos tartalom, a tények 50 %-át sem tudja még segítő kérdésekre sem felidézni a tanuló
118
A fenti kritériumok, ajánlások, azok betartása az egységes értékelés következetes alkalmazását segíti. A követelményeket célszerű munkaközösségenként illetve tantárgyanként egységesíteni. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése a tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2), érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk a tanulók magatartását a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi a magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanítók többségi véleménye dönt az osztályzatról iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki: o a házirendet betartja o tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik o kötelességtudó, feladatait teljesíti o önként vállal feladatokat és azokat teljesíti o tisztelettudó o társaival, tanáraival, szakoktatóikkal, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik o az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz o óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet o nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása Jó (4) az a tanuló, aki: o a házirendet betartja o tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik o feladatait a tőle elvárható módon teljesíti o feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti o az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt o nincs írásbeli intője vagy megrovás Változó (3) az a tanuló, aki: o az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be o a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik o feladatait nem minden esetben teljesíti o előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva o a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik o igazolatlanul mulasztott o osztályfőnöki intője van Rossz (2) az a tanuló, aki: o a házirend előírásait sorozatosan megsérti o feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti o magatartása fegyelmezetlen, rendetlen o társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik o viselkedésromboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza
119
o több alkalommal igazolatlanul mulaszt o több szaktanári, szakoktatói figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése a tanulók szorgalmának értékelésénél, a minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket, illetve osztályzatokat használjuk a tanulók szorgalmát félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanítók többségi véleménye dönt az osztályzatról az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki: o képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt o tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi o a tanórákon és a gyakorlaton aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi o a munkavégzése pontos, megbízható o a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz o taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza Jó (4) az a tanuló, aki: o képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt o rendszeresen, megbízhatóan dolgozik o a tanórákon és a gyakorlaton többnyire aktív o többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti o taneszközei tiszták, rendezettek Változó (3) az a tanuló, akinek: o tanulmányi eredménye elmarad képességeitől o tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti o felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik o érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja o önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán és a gyakorlaton többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik Hanyag (2) az a tanuló, aki: o képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében o az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg o tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen o feladatait többnyire nem végzi el o felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek o félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen Az a tanuló, aki példamutató magatartást tanúsít, vagy képességeihez mérten folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztálya, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön
120
vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesíti. Az iskolai jutalmazás történhet írásban és szóban Az iskolai jutalmazás formái: Tanév közben: o szaktanári dicséret szóban o szaktanári dicséret ellenőrzőbe írva o osztályfőnöki dicséret ellenőrzőbe írva o igazgatói dicséret ellenőrzőbe írva Tanév végén: o bizonyítványba írt szaktanári dicséret o bizonyítványba írt általános tanulmányi munkát elismerő dicséret o oklevél o jutalomkönyv o Kós Károly díj o igazgatói dicséret az iskola tanulói előtt Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelességeit folyamatosan nem teljesíti, a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben kell részesíteni Az iskolai büntetések formái: o szaktanári, szakoktatói, ügyeletes tanári szóbeli figyelmeztetés o szaktanári, szakoktatói, ügyeletes tanári írásbeli figyelmeztetés o szaktanári, szakoktatói intés o osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetés o osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetés o osztályfőnöki intés o igazgatói figyelmeztetés szóban o igazgatói írásbeli figyelmeztetés o igazgatói intés szóban o igazgatói írásbeli intés o igazgatói megrovás írásban o tantestületi megrovás Ha a tanuló kötelességét súlyosan megszegi, vele szemben fegyelmi eljárás indítható. A fegyelmi eljárást az intézmény Fegyelmi Szabályzatában foglaltak szerint kell lebonyolítani. A kiszabható fegyelmi büntetések fokozatai: o megrovás o szigorú megrovás o kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása o áthelyezés más osztályba, tanulócsoportba, vagy iskolába o eltiltás a tanév folytatásától (nem tanköteles korú diák esetén) o kizárás az iskolából (nem tanköteles korú diák esetén)
121
Súlyos jogellenes tevékenység esetén el kell tekinteni a fegyelmi fokozatok betartásától, s a tanulót ki kell zárni az iskolából vagy a büntetésről a tantestület dönt. Ezek az esetek a következők lehetnek: o súlyos agresszivitás mással szemben o alkohol, drogfogyasztás o társadalomellenes, közösségellenes cselekedetek A fegyelmi büntetést kiszabó határozat ellen a tanuló fellebbezéssel élhet, melynek során írásban kérelmet nyújthat be az iskola fenntartójához egyéni érdeksérelemre, illetve törvényességi kifogásokra alapozva. (Felülvizsgálati kérelem. Törvényességi kérelem) A tanuló iskolai tanulmányai folytatása során okozott - gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén a Ptk. szabályai szerint kártérítésre kötelezhető. A kártérítés mértékét a károkozás körülményeinek kivizsgálása alapján az iskola igazgatója határozza meg, amely nem haladhatja meg o gondatlan károkozás esetén a károkozás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér egy havi összegének 50 %-át o szándékos károkozás esetén a károkozás napján érvényes kötelező legkisebb munkabér öt havi összegét A dicséretet és a büntetést írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására kell hozni. Iskolánk élő hagyománya a tanárok és tanulók kiemelkedő munkájának elismerése évente egy alkalommal a Kós-díj átadásával. Tanulóink esetében egyéni és osztály „kategóriában” jutalmazzuk a tantestület által megválasztottakat 5 illetve 10 ezer forint értékben.
122
VII. A TANULÓK FIZIKAI ÉS MOTORIKUS KÉPESSÉGEINEK MÉRÉSE
A közoktatásról szóló törvény kimondja, hogy az általános közép- és szakiskolákban évente két alkalommal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. A mérés során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. A hiányosságok feltárására a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. A motorikus próbák:
helyből távolugrás (alsó végtag dinamikus erejének mérése) lökés egy kézzel dobóterpeszből az ügyesebb kézzel tömött labdával (kar, törzs, lábizmok együttes dinamikus erejének mérése) fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan, kifáradásig (a vállövi és a karizmok erőállóképességének mérése) tömött labdavetés két kézzel, fej fölött hátra (váll és a törzsizmok dinamikus erejének mérése) hason-fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig (hátizmok erőállóképességének mérése) hanyatfekvésből felülés és visszaereszkedés folyamatosan kifáradásig (hasizmok erőállóképességének mérése)
123
VIII. SZAKMAI PROGRAM
AZ ISKOLA SZAKKÉPZÉSI RENDSZERE Iskolánk vegyes típusú szakképző intézmény. Az elmúlt 2-3 év munkaerő-piaci tendenciái jutnak kifejezésre, amikor a munkaerő-piacon jelentkező képesítések iránti érdeklődés megnövekedése alapozza meg az iskolánk beiskolázási politikáját. Szakközépiskolai és szakiskolai képzéseinket egyaránt ennek megfelelően kívánjuk bővíteni. A vállalkozások, mint munkaadók elvárják - a szakmai ismeret napra készségét, gyakorlat-orientáltságát - a szakma továbbfejlesztését - a szakmák szélesítését - további szakmák elsajátítását - kiegészítő informatikai tudást - kommunikációs készséget - csoportban és emberekkel való együttműködési készséget - idegen nyelvismeretet Az átalakuló modern gazdaság egyre inkább kitágítja az egyes szakmák határait, illetve a gazdasági átalakulás elmossa a szakmák közti határvonalat. A határvonalak eltűnése több olyan ismeretet, készséget és képességet követel meg a munkavállalóktól, amely nem kapcsolódik konkrétan egy szakmához, vagy akár szakmaterülethez. Alapvető iskolafejlesztési és oktatástervezési koncepciónk, hogy az iskola szakképzési rendszere a következő képességek és tudástípusok mentén szerveződjön, korszerűsödjön: A/ az eredeti szakmai tudás folyamatos karbantartása, fejlesztése B/ a második, harmadik, stb. szakmák elsajátítása C/ kiegészítő informatikai tudás (Internet, telemarketing stb.) D/ nyelvtudás E/ az együttműködési és kommunikációs készség F/ tárgyalási készség G/ eladás-technikai tudás és kapcsolódó készségek
124
IX. BESZÁMÍTHATÓSÁG AZ ISKOLA KÉPZÉSI RENDSZERÉBE
Az OKJ-s képzésben mentességet kaphatnak a tanulók egyes tárgyak (modulok) tanulása, illetve vizsgája alól az alábbi rend szerint: 1. Vizsga alóli mentesség Az egyes OKJ-s szakmáknak megfelelően a vizsgát felügyelő főhatóság előírásainak figyelembevételével. 2. Órák látogatása alóli mentesség Abból a tárgyból kapható, amelyet a tanuló más képzési formában tágabb tartalommal és magasabb óraszámban tanult, és ezt OKJ-s bizonyítvánnyal igazolja, és az adott OKJ-s képzés jogszabályi előírásai ezt nem tiltják. Adott tantárgy óráinak látogatása alól a szaktanár javaslatára az igazgató adhat felmentést.
125
C) ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM
A legfontosabb célkitűzések
a fiatalok egészségmegtartási ismereteinek elmélyítése az iskola egészségbaráttá tétele az egészségfejlesztés váljék az iskola mindennapos gyakorlatává a pedagógusok szemléletformálása, módszerek, ismeretek kibővítése az egészségesebb életmód iránti igény kialakítása a magas kockázatú csoportok körében végzett megelőző tevékenység
Az egészségfejlesztő tevékenység magába foglalja az emberi szervezet működésével és a betegségek megelőzésével kapcsolatos ismeretek bővítését az életvezetéssel kapcsolatos ismeretek bővítését és az életvezetéssel kapcsolatos tudás fejlesztését az egészségügyi szolgáltatások igénybevételével összefüggő kompetenciák fejlesztését Az iskola feladata, hogy minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. A megvalósításban az iskolaorvos, védőnő, a testnevelők, az ifjúságvédelemmel foglalkozó szakember, az osztályfőnök, az egészségneveléssel foglalkozó tanár összehangolt, egymást segítő és kiegészítő munkájára van szükség. Az iskola valamennyi tevékenységi körébe be kell épülni az egészséges életmód szempontjából lényeges területeknek. Ezek közé tartoznak az alábbiak:
önmagunk és egészségi állapotunk ismerete a tanulási technikák, a tanulási környezet kialakítása az idővel való gazdálkodás fontossága a személyes válsághelyzetek felismerése és megoldási stratégiák ismerete a betegség megelőzését (prevenció) és a gyógyulást segítő magatartás a személyi higiénia, testi-lelki egészség a környezeti ártalmak az egészséges táplálkozás, élelmiszerbiztonság a testedzés, a mozgás, a helyes testtartás a szenvedélybetegségek okai és elkerülési lehetőségek a szexuális felvilágosítás, a családtervezés alapjai AIDS-prevenció
126
Az iskola szerepe és lehetőségei Az egészség megvédésére, edzésére, visszaszerzésére vonatkozó, közérthető, de tudományos ismeretek átadása, az egészségvédő lehetőségek sokoldalú bemutatása. Tanítsuk meg, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ezek megóvására ajánljuk magatartási alternatívákat az egészségvédő magatartás kialakítása érdekében. Ösztönözzük a tanulókat az egészségvédő magatartás megtartására, támogató tanácsadással, példaadással. Az iskola segítse mind az egészségeseket, mind a betegeket az egészségvédő öntevékenység kialakításában, a döntési alternatívák kidolgozásában, és a helyes döntések megvalósításában (szexuális kultúra, harmonikus életvitel). Az iskolai egészségvédő szolgálata (iskolaorvos, védőnő) rendszeres szűréssel és szakmai tanácsokkal lássa el a diákokat. Az iskolai környezet, mint élettér is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Váljék tudatossá a tanulókban, hogy az egészséges egyén dinamikus egyensúlyban él a környezetével. Az egészségfejlesztés hagyományos színtere a tanítási óra: az osztályfőnöki és a testnevelésórák számos témájához szervesen kapcsolódik az egészségvédelem. Az egészségnevelés eszközei és színterei tanórák (a tanulók aktivitását növelő, új pedagógiai módszerek megismerése és alkalmazása) osztályfőnöki órák (kapcsolódás más szervezetek, intézmények programjaihoz) osztálykirándulások, táborok egészségügyi előadások, egészségfejlesztés szemléletének terjesztése (szülők, tanulók, pedagógusok) média, iskolaújság, faliújság (aktuális téma önálló feldolgozása, tablókészítés, gyűjtőmunkák faliújságon történő megjelenítése) mindennapi/tömbösített testedzés programja (tanórák utáni tömegsport foglalkozások: labdajátékok, konditerem-használat) iskolai sportversenyek (Kós-kupa) A fizikai aktivitás segít a felesleges energiák levezetésében. Megelőzheti rossz szokások kialakulását, egészségkárosító anyagok használatát. A tanulók legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében. A felmérések szerint az egészség megőrzésében az életmódnak elsődleges szerepe van. Ezt követik az öröklött tulajdonságok, gének, majd a környezeti hatások és végezetül az egészségügyi rendszer. A mindennapos testnevelésnek és mozgásnak prioritást kell adni az iskola órakeretében, mert a fizikai aktivitás az egyik legfontosabb eleme az egészséges életmódra nevelésnek! Az élethosszig tartó tanulás mellett ma már az élethosszig történő sportolást, fizikai aktivitást is elengedhetetlennek tartják (Life learning, life sporting!).
127
D) ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM
Az alkotmány (18.§ A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez, 70.§ A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez). Az Alkotmányban megfogalmazott alapelvek megvalósulását az alábbi jogszabályok és intézkedések garantálják: A Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény) 54. § 1. cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. Az ismeretek terjesztése és fejlesztése állami, illetve önkormányzati feladat. Nemzeti Fejlesztési Tervben a fenntarthatóságnak való megfelelés átfogó célként szerepel. A Nemzeti Alaptantervről kiadott 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. „A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben”. (NAT 243/2003) Alapelv Napjainkban a világ figyelme a fennmaradás és a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez tapasztalható szociális, ökológiai, politikai területen is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdeni. A diákoknak a szakmai képzésen kívül olyan oktatást kell biztosítani, ahol hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Ehhez szükséges, hogy iskolánk tanári kara hasonló meggyőződéssel saját tantárgyának tartalmai sajátossága és saját személyiségjegyei segítségével közvetítse a környezeti nevelés céljait. Szemléletet csak úgy lehet alakítani, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon diákjaink nem elszigetelt ismereteket szereznek, hanem egységes egészként látják a természetet s benne az embert. A környezeti nevelés célja Feltárni az egyetemes természetnek, mint létező értéknek a tiszteletét és megőrzését, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is annak környezetével, kultúrájával. Környezettudatossá nevelni a diákokat. A környezet (természetes és mesterséges) értékei iránt tanúsítanak lokálisan cselekvő, óvó magatartást és akarják megőrizni azokat. Segíteni a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzését. Megismerni a természet és társadalom törvényeit, tiszteletben tartani azokat mindennapi életvitelünk során. Cselekvéseikben a természettel harmonizáló tevékenységek domináljanak.
128
Kialakítani a környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást egyéni és közösségi szinten, és ez váljék az egyének életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé. Érzékennyé tenni a diákokat a közvetlen környezetük állapota iránt. Tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését. Képessé tenni a tanulókat arra, hogy – személyes tapasztalataik alapján – együtt tudjanak működni a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Az iskola rövidtávú céljai A környezeti nevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg! Erősítsük a tantárgyközi kapcsolatokat, hogy a tanulók egységben lássák az egy témához tartozó ismereteket! A pedagógusok, a felnőtt dolgozók és a szülők személyes példájukkal legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjesztői! Legyen tisztább az iskola! (mellékhelyiségek, szelektív gyűjtés, stb.) Takarékoskodjunk a vízzel, villannyal, gázzal (fűtés). A tanulók ismerjék meg szűkebb környezetüket, lássák az értékeket, problémákat, ápolják a hagyományokat! Legyenek a tanulók környezetük, szülőföldjük védelmezői! Fejlesszük a tanulók problémamegoldó gondolkodásmódját, az önálló ismeretszerzés képességét, megalapozva az élethosszig tartó tanulást! A szakképzés adta lehetőségek A korábban tanult általános ismeretekre építve a szakma speciális kérdésköreit megismertetve kell a környezetvédelemmel kapcsolatos gondolkodást és viselkedést kialakítani. Környezeti nevelési feladatok
Az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. Az ökológiai gondolkodás kialakítása. Holisztikus és globális szemléletmód kialakítása. Fenntarthatóságra nevelés. Együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód. Az állampolgári – és egyéb közösségi – felelősség felébresztése. Az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése. Problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség, kreativitás. Az egészség és a környezet összefüggései. Kerüljék el az emberi szervezet egészségét veszélyeztető anyagokat (alkohol, nikotin, drog, gyógyszerek stb.). Figyeljenek az emberi kapcsolatok tisztaságára (mentálhigiéné).
129
Környezeti nevelés eszközei, tanulásszervezési és tartalmi keretei Hagyományos tanórai foglalkozások: tanórák, osztályfőnöki órák. Nem hagyományos szervezésű tanóra: kiállítás, előadások, viták, témanapok, látogatások, órák különböző helyszíneken. Tanórán kívüli foglalkozások: osztálykirándulások, iskolai programok, könyvek, filmek, képek, internet, beszélgetés, meggyőzés, kézműves szakkör, virágos iskola (tantermek díszítése), szelektív hulladékgyűjtés. A fentiek segítségével az ismeretek összekapcsolásával mód nyílik sokoldalú megközelítésére egy adott tartalomnak. A környezeti nevelés módszerei: játékok, modellezés, riportmódszer, projektmódszer, terepgyakorlati módszer, aktív kreatív munka, közösségépítés, művészeti kifejezés. Összefoglalva az iskola környezeti nevelési szemlélete a következő: Növelni kell a környezeti tudatosságot és annak felismerését, hogy a gazdasági, a társadalmi, a politikai és az ökológiai jelenségek kölcsönös függőségben és kölcsönhatásban vannak mind a városi, mind a falusi környezetben. Biztosítani kell mindenki számára annak lehetőségét, hogy a környezet védelméhez és megőrzéséhez szükséges tudást, ismereteket, értékeket, attitűdöket és készségeket megszerezze. Meg kell teremteni az egyének, csoportok és az egész társadalom környezettel kapcsolatos, új típusú magatartási és életviteli mintáit. A környezeti nevelési kutatások eredményeinek elemzése azt mutatja, hogy a környezeti ismeretek önmagukban nem elegendőek! Környezettudatos életvitelt azok a személyek tanúsítanak, akik azon túl, hogy ismerik a fontosabb környezeti fogalmakat, az aktuális környezetvédelmi gondokat és tennivalókat, az adott kérdés megoldásához hozzájárulnak. Hisznek tevékenységük jelentőségében, elkötelezettek és gyakorlatuk van az önálló cselekvésben.
130
E) FOGYASZTÓVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS PROGRAM
Korunk elvárásainak megfelelően az iskola alapvető feladata, hogy felkészítse tanulóit a mindennapi élet buktatóinak elkerülésére. A fogyasztóvédelem egyik fontos feladata, hogy a vevő, mint potenciális fogyasztó ismerje azokat a jogokat, ill. az eladóra vonatkozó kötelességeket, melyek lehetővé teszik a korrekt kapcsolattartást a két fél között. Sajnálatos, de nem elhanyagolható tény, hogy vevők gyakran élnek panasszal az eladók, vagy szolgáltatók munkájával kapcsolatban. Ez a panasz lehet minőségi kifogás (esetleg mennyiségi), valamint a szolgáltatás nem megfelelő kivitelezéséből fakadó. Fel kell készülni arra, hogy a kifogásnak hangot kell adni, ez lehet szóban, írásban, de mindig a megfelelő fórum igénybevételével. Első körben helyszíni észrevételezés, második körben a fenntartó (tulajdonos) igénybevételével, s végezetül fogyasztóvédelmi hatóság megkeresésével. Az ilyen típusú ismeretszerzésnek iskolai környezetben elsősorban az osztályfőnöki óra, vagy foglalkozás a legmegfelelőbb területe, de indokolt esetben a szakmai képzésben is meg lehet említeni a vonatkozó speciális eseteket.
131
F) AZ ISKOLA DROGSTRATÉGIAI PROGRAMJA
Helyzetkép A statisztikai adatok szerint a fiatalok drogfogyasztása az utóbbi években jelentős mértékben nőtt, s az előrejelzések szerint a jövőben további emelkedés várható. Annak ellenére, hogy az iskolánkba járó tanulók többsége nem a hátrányos szociokulturális családokból kerül ki, az említett társadalmi jelenség miatt szükség van az iskolai drogprevencióra. Tudjuk, hogy a drogprevenciós munka területén legfontosabb a tanulók megfelelő attitűdjének kialakítása. Befolyással kell lennünk a drogfogyasztás okainak mindegyikére: a drogok sajátosságából, a használó jelleméből, a családi háttérből, s a tágabb társadalmi, környezeti hatásokból fakadó okokra. A helyi stratégia Célunk, hogy a prevenció az iskola teljes pedagógiai munkáját áthassa, s hogy a drogveszélynek kitett fiatalokat olyan ismeretekkel, pszichésen megalapozott belső értékké vált normakultúrával ruházzuk fel, amelyek segítségével elhárítják a személyiséget veszélyeztető jelenségeket. Alapelveink A konstruktív életivel értékeinek közvetítése, a testi-lelki egészség fogalmának holisztikus megközelítése, a személyesség, az interaktivitás. Feladataink Felvilágosítás:
a tanulóknak, a szülőknek, a kollégáknak
Megelőzés:
a tanulóknak
Segítségnyújtás:
a tanulóknak, a szülőknek
Kapcsolattartás:
a tanulókkal, a szülőkkel, a kollégákkal, és egyéb segítőkkel
A prevenciós módszerek szervezeti lehetőségei A drogmegelőző munka minden pedagógus feladata és kötelessége: közreműködik a tanuló prevenciós veszélyeztető körülmények megelőzésében, a feltárásban, a megszüntetésben. A prevenciós hatás, középpontjában a tanuló áll, őt segítik a szülők, a pedagógusok és a prevenciós terápiában feladatot vállaló szakemberek. A résztvevők köre: tanulók: - szaktanári órákon, - osztályfőnöki órákon,
132
-
tanórán kívül
133
pedagógusok: - nevelői értekezleten, - továbbképzéseken, - esetmegbeszéléseken, - személyes beszélgetéseken szülők: - ismeretterjesztő előadásokon, - fogadó órákon A nevelőtestület szerepe Az iskola vezetése támogatja a tanárok drogprevenciós és mentálhigiénés jellegű továbbképzését. A tanárok saját szaktárgyuk keretében élnek tárgyuk tartalmi és módszertani lehetőségeivel, valamint az iskola pedagógiai programjába beépített tartalmakat feldolgozzák a tanítási órákon. A drogmegelőzés tartalmi elemei
Stresszmegelőzés Módszer: interaktív szituációs gyakorlatok, beszélgetések, konfliktushelyzetek feldolgozása. Kommunikációs fejlesztés Beszélgetések, szituációs gyakorlatok, viták. Személyiségfejlesztés Önismereti tesztek, beszélgetések, példaképek. Életvezetési ismeretek, a drogokkal kapcsolatos ismeretek Felvilágosítás, interaktív foglalkozások, az elutasító meggyőződés kialakítása. A kábítószer fogyasztás tényének kezelése Titoktartási kötelezettséggel, külső segítség igénybevételével.
Módszerek, eszközök a drogprevencióban
Helyzetfelmérés a diákok körében alkalmanként, kérdőíves módszerrel. Ezek értékelése, feladat meghatározások. Tananyag: osztályfőnöki, biológiai órák témái (pl.: önismeret, én és a környezetem, egészséges és biztonságos élet, veszélyeztető tényezők). Külső drogprevenciós szakemberek foglalkozásai. Személyiségfejlesztő, önismereti órák. Tematikus előadás nevelési értekezlet keretében. Alternatív szülői értekezletek. Kiállítások szervezése. Filmvetítések, ismeretterjesztő filmek. A szabadidős tevékenységek drogprevenciós lehetőségei: színház, koncert, kirándulás, közösségi rendezvények. A témával foglalkozó kiadványok figyelése, felvilágosító szórólapok iskolai terjesztése.
134
G) INTEGRÁCIÓS PEDAGÓGIAI RENDSZER
I. INTEGRÁCIÓS STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA 1. AZ ALKALMAZÁS FELTÉTELEI
1.1
Helyzetelemzés
Iskolánk profiljából adódóan alapítása óta törekszik az eltérő kulturális, szociális háttérrel rendelkező diákok esélyegyenlőségének biztosítására, a lemorzsolódás csökkentésére, valamint a sikeres szakmai vizsga letételéhez szükséges tudásbázis megteremtésére. Az integráció megvalósításához változatlanul fontos a kapcsolattartás az általános iskolák és a középiskola között. A fentiek megvalósításához célorientált, gyerekközpontú gondolkodású, empatikus pedagógusaink a differenciált oktatás, kooperatív technikák, igény szerint a tanórán kívüli foglalkozás eszközeit egyaránt használják. Időszerűvé vált, hogy az eddigi ezirányú tevékenységünk és a szükséges új tennivalók rendszerezetten, külön egységként megjelenjenek pedagógiai programunkban, mint az intézmény integrációs pedagógiai rendszere. 1.1.1
Települési környezet
Iskolánk Érd Megyei Jogú Város szakképző iskolája. Az érdiek mellett a környező településekről is fogadunk tanulókat. (Leggyakrabban a következő 22 helységből érkeznek „bejáró” tanulóink: Adony, Baracska, Beloiannisz, Besnyő, Biatorbágy, Budaörs, Budapest, Diósd, Ercsi, Gyúró, Iváncsa, Kajászó, Martonvásár, Pusztaszabolcs, Pusztazámor, Ráckeresztúr, Sóskút, Százhalombatta, Tárnok, Tordas, Törökbálint, Vál.) A fenti települések zömében magas a hátrányos helyzetű családok száma, melynek oka egyrészt a szülők alacsony iskolai végzettségéből, másrészt a munkalehetőségek csökkenéséből adódik Az alacsony iskolai végzettség, a jövedelem csökkenés együttes megléte adja a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának alakulását. Érden a település fejlődéséből adódóan az integráció feltételei adva vannak. 1.1.2
Intézményi környezet
A Kós Károly Szakképző Iskola jelenleg 524 tanulót nevel-oktat, velük 34 főállású pedagógus foglalkozik. Képzési szerkezetünk: szakközépiskola, szakiskola. A település egyetlen szakiskolájaként kötelező beiskolázású intézményként működünk Érden. Ezek a tények meghatározzák tevékenységünket: a hátrányos helyzetű tanulók integrálását, differenciált oktatását, felzárkóztatását, egyéni fejlesztését. Kiemelt helyen a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének megteremtése szerepel. Jelenleg tanulóink 6,6%-a (35 fő) halmozottan hátrányos helyzetű (rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők, a szülők legmagasabb iskolai végzettsége 8 általános).
135
Egyre nagyobb az ingyenes vagy támogatott étkeztetésre, tankönyvellátásra szorulók aránya: 40% (197 fő). Diákjaink között jelenleg 10 tanuló sajátos nevelési igényről, 30 fő beilleszkedési-tanulási-magatartási nehézségről rendelkezik érvényes dokumentummal. Ez utóbbi felmérésében az ÉMJV Egységes Pedagógiai Szakszolgálat munkatársai nyújtanak segítséget. Nagyon sok gyerek otthon nem kap segítséget, de még bíztatást sem a tanuláshoz. A tudás leértékelődött. A szülők jelentős hányadát közömbösség és a motiváció hiánya jellemzi. A beiratkozás tényével sokan úgy vélik, minden kötelezettségüknek eleget tettek, a „kész terméket” (sikeres vizsgát tett tanuló) várják az iskolától. Gyermekeik nevelésében adódó problémáknál minden felelősséget áthárítanak a képző intézményre. Nem a hátrányok megoldása, leküzdése a céljuk, hanem valahonnan kívülről várják a segítséget. Többek között ezért tartjuk feladatunknak a következőket: az iskolában olyan programokat kell biztosítanunk, amellyel a tanulók személyisége gazdagodik, ismereteik bővülnek, és a hátrányaik csökkennek, olyan információkat és mintákat közvetíteni, amelyeknek segítségével a konfliktuskezelés, konfrontáció-megoldás a békés egymás mellett élés elvének gyakorlatát szolgálja. Diákjaink előrehaladását segítjük a tanórákon a kompetencia alapú oktatás bevezetésével. A 2008/2009-es tanévtől ez fokozottan jelenik meg nemcsak a közismereti órákon, hanem a szakmai alapozó ismeretek átadásakor is. Ennek köszönhetően a legutóbbi FIT jelentésben lényegesen javult iskolánk tanulóinak eredménye. A szülőkkel, gondviselőkkel való kapcsolattartás a fogadóórákon, szülői értekezleteken, és közös rendezvények során valósul meg.
1.1.3
Személyi feltételek
A feladatok megvalósításához – a várható tanulócsoportok és tanulólétszám alakulását is figyelembe véve – a személyi feltételek részben adottak. A tantestület létszáma : 34 fő + 2 fő óraadó Az egyenletes terhelés érdekében a magasabb pedagógus létszám mindenképpen indokolt. Az SNI tanulók fejlesztését a pedagógusaink látják el, az ÉMJV Egységes Pedagógiai Szakszolgálatának felügyelete mellett. Nagyban nehezíti munkánkat, hogy pillanatnyilag nincs lehetőség iskolánkban fejlesztő pedagógus, ifjúságvédelmi felelős, iskolapszichológus alkalmazására. A nevelők önképzése és továbbképzése folyamatos, tervszerű. A tantestület tagjai a projektmunka tervezése, kompetencia alapú oktatás, az inkluzív nevelés valamint a középiskolai integrációs program módszertani képzéseiben részesültek. A képesítési előírásoknak a tantestület tagjai megfelelnek. Feladatkörüket, hatáskörüket a Közoktatási Törvény, az SZMSZ és a munkaköri leírások tartalmazzák. Alaptevékenység: Középiskolai nevelés-oktatás, melynek során az intézmény nappali oktatást végez. A sajátos nevelési igényű, ép intellektusú, a pszichés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (dyslexia, diszgráfia, diszkalkulia, kóros aktivitászavarral küzdő) tanulók integrált nevelése, oktatása az 9-14. évfolyamon.
136
Tárgyi feltételeink
1.1.4
Céljaink megvalósításához, feladataink teljesítéséhez 18 osztályterem, 5 számítógépterem, 4 saját tanműhely, 1 tornaterem, és 1 kondicionáló terem, 1 könyvtár valamint 1 étkező főzőkonyha állnak rendelkezésünkre. A felszerelési tárgyak felújítása folyamatos. Az integráció szempontjai A jegyző előtt tett nyilatkozatok alapján felmérjük: - a szülők iskolai végzettségét, - hogy kiegészítő családi pótlékot kap-e a család gyermeke után, - a nyilatkozattételhez személyes adatai kezeléséhez hozzájárul-e, - igényt tart-e a képesség kibontakoztató, illetve integrációs felkészítés rendszerében való részvételre. A felmérés összegzése után az iskola igazgatója mérlegeli a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet alapján a programokba még bevehető (az egyik kritériumnak meg nem felelő) tanulók létszámát és személyét (10 %). Az intézmény vezetője a tanulók osztályba sorolásakor – a speciális tanulási-, magatartási-, beilleszkedési problémák figyelembevételével –a rendelet előírásainak megfelelően a felmérés adatait figyelembe veszi. Az intézmény profiljából adódóan azonban alapvetően a jelentkezéskor kiválasztott szakmacsoport a mérvadó. Ez az osztályalkotási szempont is elősegíti az integrációt. Célrendszer megfogalmazása (elvárható eredmények)
1.2.
A tanulók elemi műveltségbeli és munkakultúrájának megalapozása. Szociális hátrányok enyhítése, kulturális hiányosságok pótlása. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása, a lemorzsolódás csökkentése, kiküszöbölése, tehetséggondozás komplex személyiségfejlesztő programok segítségével. - Személyiségfejlesztés, közösségfejlesztés: a tanulók toleranciaképességének, a kisebbség és többség, a másság elfogadása gyakorlatának kialakítása, közéletiségre nevelés. - Társadalmi beilleszkedés, integrálódás iránti motiváció erősítése, fenntartása. - Pozitív életmódmodell nyújtása, egészséges életmód kialakítása, a testi-lelki egészség, mint érték elismertetése. - Pályaorientációs tevékenység. - Az iskola párbeszédet alakít ki a programban résztvevő szülőkkel, partnereivel. - Kompetencia-alapú értékelési rendszer kerül kidolgozásra és alkalmazásra. A multikulturális tartalmak beépülnek a nevelés-oktatás helyi programjaiba, rendszerébe. Ezek eredményeként: - hozzájárulunk tanulóink esélyegyenlőségének megteremtéséhez, - megteremtjük a versenyképes, innovatív munkaerőképzés alapjait, - nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma, -
137
- nő a sikeresen vizsgázó hátrányos helyzetű tanulók száma.
138
2. AZ ISKOLÁBA VALÓ BEKERÜLÉS ELŐKÉSZÍTÉSE Az általános iskolából a középiskolába való átmenet segítése
2.1.
Cél: az általános iskola és középiskolánk közötti – az iskolába való bekerülés előkészítését célzó – szakmai együttműködés, az általános iskolában elkezdődő folyamatos és tervszerű fejlesztő munka iskolánkban való folytatása. A kapcsolattartás módja: Nyílt napok szervezése, iskola ismertető rendhagyó osztályfőnöki órákon és szülői értekezleteken való megjelenés, információ adás. Felelős : intézményvezető
Heterogén osztályok kialakítása:
2.2.
A korábban taglalt –iskola típusból fakadó- jellegzetességek alapján heterogén osztályok kialakításának van csak realitása intézményünkben. A szakmacsoportra való jelentkezések után az igazgató dönt az adott osztályok kialakításáról, a technikai feltételek biztosításáról. Minden tanév kezdetén felülvizsgáljuk, korrigáljuk az integrációs programot és az osztályok összetételét. Felelős: intézményvezető
3. EGYÜTTMŰKÖDÉSEK – PARTNERSÉGI KAPCSOLATOK KIÉPÍTÉSE 3.1 Együttműködés a szülői házzal -
szülői értekezletek (az iskola szakmai pedagógiai programjának integrációs rendszerének ismertetése) személyre szóló írásos tájékoztató, a szülő egyetértési nyilatkozata (indokolt esetben, szükséges alkalommal) Nyílt tanítási napok szervezése mentori rendszer háromhavonkénti esetmegbeszélés
Felelős: intézményvezető
3.2 Együttműködés gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal Rendszeres kapcsolattartás a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal. Az iskola tájékoztatja az integrációs felkészítésben résztvevő tanulókról a szolgálatokat minden tanév elején. Felelős: intézményvezető
139
Együttműködés szakmai és szakszolgálatokkal
3.3
Rendszeres kapcsolattartás az ÉMJV Egységes Pedagógiai Szakszolgálatával. Az iskola tájékoztatja az integrációs felkészítésben résztvevő tanulókról a szolgálatot minden tanév elején. Kéri a tanév elején a 9. osztályosok szűrését. Felelős: intézményvezető
Együttműködés középfokú oktatási intézményekkel
3.4
Partnerintézmények közötti információcsere TISZK partnerekkel Térségi középfokú intézményekkel Felelős: intézményvezető
Együttműködés kisebbségi önkormányzattal
3.5
Az ÉMJV romaügyi referensével a jól működő kapcsolattartás megőrzése, a kétirányú információáramlás megtartása (pl. tájékoztatás és véleménykérés magántanulói státusz kérelmezésekor, roma tanuló ösztöndíj pályázásakor stb.) Felelős: intézményvezető
Együttműködés civil szervezetekkel és a helyi vállalatokkal
3.6
Polgárőrség helyi szervezete Katasztrófavédelem helyi szervezete Tűzoltóság helyi szervezete Vöröskereszt Iparkamara
Felelős: intézményvezető
140
II. A TANÍTÁST, TANULÁST SEGÍTŐ ÉS ÉRTÉKELŐ ESZKÖZRENDSZER ELEMEI
1. KULCSKOMPETENCIÁKAT FEJLESZTŐ PROGRAMOK ÉS PROGRAMELEMEK
1.1
Az önálló tanulást segítő felkészítés
Tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek Kooperatív technikák, differenciált tanulásszervezi technikák és projektmódszer alkalmazása 9-14. évf. A tanulók önmagához mért fejlődésének a figyelembevétele értékelésekor. Hatékony tanuló megismerési technikák beépítése a napi munkába. A fentiek eredményeként az iskola képes a különböző háttérrel és különböző eltérő fejlettséggel rendelkező tanulók együttnevelésére, egyéni, differenciált fejlesztésére. Felelős: szaktanárok, szakoktatók, osztályfőnök
1.2
Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése
Tantárgyi képességfejlesztő programok Kompetencia-alapú oktatási programcsomag adaptálása (http://www.sulinovadatbank.hu), (intézményi feladatbank) Differenciált óravezetés Információs és kommunikációs technológia alkalmazása a tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon, Egyéni fejlesztési terv készítése a rehabilitációs szakértői bizottság véleménye, illetve bemeneti mérések alapján Egyéni és kiscsoportos fejlesztő foglalkozások Részvétel az Útravaló ösztöndíjprogramban Felelősök: tanárok, szakoktatók Kommunikációs képességeket fejlesztő programok a közismereti és szakmai tantárgyakban hangsúlyos szerepet kap a szövegértésszövegalkotás modul drámapedagógiai módszerek alkalmazása témanapok rendezése Felelősök: munkaközösség-vezetők
141
1.3
Szociális kompetenciák fejlesztése
Közösségfejlesztő, közösségépítő programok Színterei: osztályközösségek (séták, kirándulások, klubdélutánok, stb.), iskolai rendezvényei (kulturális és sportrendezvények, rendhagyó órák, emlékezés napja, színházlátogatás, stb.), iskolai kirándulások, projektnapok – Kós-nap sportcsoportok foglalkozásai, a tanulók szereplési lehetőségei: tanulmányi és művészeti versenyek, az iskolai és települési ünnepi megemlékezések (tanévnyitó, október 23., szalagavató, emlékezés a névadóra, március 15., DÖK nap, ballagás, tanévzáró) Felelősök: intézményvezető, munkaközösség-vezető, osztályfőnökök Mentálhigiénés programok Szociális modul beépítése a tanórába és a tanórán kívüli foglalkozásokba. Interaktív foglalkozások keretén belül személyiségfejlesztéssel foglalkozunk. A „mindennapos testnevelés” keretében biztosítjuk a diákok rendszeres testmozgását. Felelős: Szaktanár, osztályfőnökök, védőnők
2. AZ INTEGRÁCIÓT SEGÍTŐ TANÓRÁN KÍVÜLI PROGRAMOK, SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉGEK
2.1
Mentori rendszer működtetése
A mentor az integrációs programban résztvevő tanuló elsőszámú segítője, aki közvetlenül tartja a kapcsolatot a tanulóval foglalkozó valamennyi szakemberrel, illetve a családdal (intézményünkben ezt a feladatot az osztályfőnök látja el). A mentor önként vállalja ezt a koordinációs munkát: a tanuló teljesítményét folyamatosan tanulmányozza, konzultál a szakemberekkel, javaslatot tesz a gyermek érdekében, tanulás-módszertani segítséget nyújt szükség szerint, szervezi a gyermek szabadidős elfoglaltságát, hétvégi programokat is javasol, a tanuló bizalmas közléseit a gyermek érdekében hasznosítja (jogszerűség megőrzésével), kutatja a gyermek támogatását szolgáló ösztöndíj lehetőségeket, segíti a pályaválasztásban, a motiváltság erősítésében, kezeli a tanuló személyi anyagát, a bizottságok szakvéleményeit, kiegészíti azokat rendszeres feljegyzéseivel, a gyermek véleményét tükröző felmérésekkel, a háromhavonta kötelező értékeléssel párhuzamosan kikéri a tanuló véleményét saját teljesítményéről, iskolai közérzetéről, sikereiről, problémáiról, javaslatairól.
142
Felelősök: mentorok (osztályfőnökök) Tanórán kívüli differenciált foglalkozások szervezése
2.2
A tanulmányi eredmény alakulásának függvényében az adott tantárgyból differenciált foglalkozásokat szervezünk a tanórán kívül. Célja: a tantárgyak oktatása közben felmerült nehézségek leküzdése, az egyéni felzárkóztatás. Felelősök: az adott szaktanárok
Az integrációs program keretében működő szabadidős foglalkozások:
2.3
az iskola névadójához kapcsolódó Kós-nap” színház-, múzeum- és kiállítás látogatás Felelősök: osztályfőnökök
3. AZ INTEGRÁCIÓT ELŐSEGÍTŐ MÓDSZERTANI ELEMEK 3.1 Egyéni haladási ütemét segítő differenciált tanulásszervezés
differenciáló óraszervezés (haladási naplóban jelöljük D betűvel) egyéni fejlesztő foglalkozások (szakvélemény esetén) tehetséggondozó foglalkozások tanórán kívüli differenciált foglalkozások
Felelősök: tanárok, szakoktatók
3.2
Drámapedagógia iskolai rendezvényeinken, az ünnepi műsorokban, a vers- és prózamondó versenyek alkalmával – az éves munkatervben rögzítetten – részt vesznek tanulóink, városi, helyi kulturális programokon alkalomszerűen bemutatkoznak tehetséges diákjaink (tánc, ének, egyéb)
Felelős: tanárok, szakoktatók
143
4. MŰHELYMUNKA – A TANÁRI EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁI Értékelő esetmegbeszélések
4.1
3 havonta értékelő esetmegbeszélésre kerül sor Menete: mentori beszámoló az integrációs programban résztvevők konkrét helyzetéről, problémáiról, szakmai beszámolók, családgondozók összefoglalói (az érintett szakembereket, szülőket meg kell hívni), eredmények, hiányosságok, kívánságok, lehetőségek összegyűjtése, javaslatok a továbblépésre (a tantestület tagjainak javaslatai, véleménye), megoldási lehetőségek kidolgozása, pedagógiai módszerek kiválasztása (szükség szerint egyéni fejlesztési tervként). Szempontok:
valóságos eredmények és hiányosságok feltárásra kerüljenek, ok-okozati összefüggések felderítése, fejlődési irány kijelölésre kerüljön, további szakemberek bevonásának szükségességéről szülessen döntés.
Felelős: érintett szaktanárok, szakoktatók, mentorok
4.2
A tantestület tagjai közötti tapasztalatcsere megszervezése
Az integrációhoz szükséges módszertani tapasztalatok átadására alakult rendszer. Célja: az egymás segítése, tapasztalatcsere Felelős: intézményvezető
5. A HÁROMHAVONTA KÖTELEZŐ KOMPETENCIAALAPÚ ÉRTÉKELÉSI RENDSZER ESZKÖZEI
Szöveges értékelés – árnyalt értékelés November, február és május hónapban az érintett tanulók szülei, gondviselői árnyalt szöveges értékelést kapnak gyermekük iskolai közösségi és tanulmányi munkájáról. Alapelvek: - terjedjen ki az iskolai élet egészére, - vegye figyelembe a tanuló személyiségét, - törekedjen az objektivitásra, komplexitásra, igazságosságra, - fejlesztő és ösztönző szándékú legyen. - ne legyen sablonos, személyre szóló legyen. Felelősök: mentorok
144
6. MULTIKULTURÁLIS TARTALMAK
6.1
Multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban
Integráltan a tantárgyakban vagy beépült moduljaiban jelennek meg a tananyagok, (irodalom, nyelvtan, idegen nyelvek, ének, rajz, földrajz, történelem, stb.). A segédletek biztosítása, beszerzése folyamatos pl. az internetről. A tananyagon túl a szabadidős tevékenységekben is szerepet kapnak (kulturális foglalkozások, iskolai rendezvények, kiállítások, bemutatók, stb.) a multikulturális tartalmak. Felelős: intézményvezető
7. A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEINEK BIZTOSÍTÁSA
7.1
Pályaorientáció
Szaktárgyi és osztályfőnöki óra keretében meghatározottak a pályaorientációs feladatok: szakmák, továbbtanulási lehetőségek tudatosítása igény szerint pályaorientációs előadáson, bemutatón, tanácsadáson vesznek részt nyílt tanítási napokon, bemutató foglalkozásokon tájékozódnak tanulóink Felelős: intézményvezető, helyettesek, gyakorlatioktatás-vezető
III. ELVÁRHATÓ EREDMÉNYEK Az ellenőrzés szempontjai: A hátrányos helyzetű tanulók aránya iskolánkban megfelel a jogszabályban előírtaknak Készségek- és képességek fejlesztésére irányuló oktatás alakul ki. Az integráció tartósan képes a különböző háttérrel és eltérő fejlettséggel rendelkező tanulók együttnevelésére, felzárkóztatására. A multikulturális tartalmak integrálódnak a tanórák anyagába. Az integrációs pedagógiai rendszer kiépülése párbeszédet alakít ki minden szülővel. Tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer épül ki. Eredmények: Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma. Csökken az iskolánkban a tankötelezettségi kor határa előtt az iskolai rendszerből kikerülők száma. Nő a sikeres szakmai ill. érettségi vizsgát tevők aránya. Nem romlanak a kompetenciamérések eredményei. Javul tanulóink esélyegyenlősége. Piacképes munkaerőképzést alapozunk meg.
145
Fejlesztjük tanulóink személyiségét. Növeljük a motivációt. Felelősök: intézményvezető, szaktanárok, szakoktatók, osztályfőnökök
IV. INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS - EHHEZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK
Az intézményi önértékelés elkészítésére Az Országos Oktatási Integrációs Hálózat ajánlást bocsát ki. Az integrációs és képesség kibontakoztató program iskolánkban 2011. január 1-jétől hatályos. Az IPR programot a nevelőtestület a 2010. november 11-én tartott értekezletén elfogadta.
146
H) A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK
I. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE
1. Az iskola 2013. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján. 2. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2013. szeptember 1. napjától a 9. évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre.
II. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRTÉKELÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. 2. A törvényi háttér megváltozása esetén a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes - minden fejezetre kiterjedő - felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia.
III. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA 1. A pedagógiai program módosítására: az iskola igazgatója a nevelőtestület bármely tagja a nevelők szakmai munkaközösségei az iskola fenntartója tehet javaslatot 2. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 3. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni.
147
Iskolánk 2012 októberétől részese konzorcium tagjaként a TÁMOP3.4.2-11 programnak, melynek működtetését öt évre vállalata.
HELYZETELEMZÉS „Egyenlő eséllyel a munkaerőpiac felé Érden” Sajátos nevelési igényű gyerekek integrációja TÁMOP-
1. A pályázó konzorcium társadalmi-gazdasági környezetének bemutatása 1.1. A pályázó működési és gazdasági területének társadalmi és szociokulturális helyzete
Érd a Közép-magyarországi régió-Budapestet leszámítva- legnagyobb lélekszámú települése. Érd dinamikusan fejlődő megyei jogú város, és mint a budapesti agglomeráció része jelentős gazdasági növekedési potenciállal bír. Lakossága látványosan növekedett az elmúlt időszakban, bár ezzel a növekedéssel nem minden esetben (pl. intézményeiben) tudott a város lépést tartani. Érd a szociális ellátások területén kiemelkedő szerepet tölt be az érdi kistérségben, mivel számos alap- és középfokú ellátási forma megtalálható itt. Érd területe 64 km2, bejelentett lakóinak száma 2011-ben 64 634 fő. A város lakossága évről évre nő, többnyire fiatal kisgyermekes családok választják lakóhelyüknek Érdet. Az intézmény működési környezetében élők szociális háttere:
2011-ben sok család került kilátástalan helyzetbe munkahelyének elvesztése, vagy az elvesztéstől való félelem kényszerébe, hogy gyermekét bölcsődébe adja. Megemelkedett a lakáshitelek törlesztése miatt ellehetetlenült családok száma, ők a napi megélhetésért küzdenek. Sorra érkeznek jelzések a Szociális Gondozóközpont felé a védőnőktől a Gyermekjóléti Központtól, a Családok Átmeneti Otthonától, a Családsegítő Központtól, a Városi Gyámhivataltól veszélyeztetett gyermekekről. A településen jól kiépült és együttműködő szociális ellátórendszer található, amely élő és napi kapcsolatot tart a sajátos nevelési igényű, és a rászoruló családokkal. A szektorközi együttműködés segítségével a szociális ellátórendszer nem csak kiegészítő szolgáltatásokat képes nyújtani. A szociális ellátásban részesülők megoszlása: Megnevezés Férfi Nő
18-29 éves 45 61
30-44 éves 73 115
45-61 éves 162 154
Összesen 280 330
148
350 300 250 200 150
Férfi
100
Nő
50 0 18-29 éves
45-61 Összesen éves
30-44 éves
2011. december 31-én az aktív korúak ellátásában részesítettek száma életkor és nem szerint (Érd MJV Polgármesteri Hivatal, Szociális Csoport)
A táblázatból és a diagramból is jól kivehető, hogy a legjobban az idősödő korosztály szorul támogatásra. Míg a fiatalabb és a 30-44-es korosztályban a nők részesülnek több támogatásban, addig az idősödő korosztálynál a férfiak száma a magasabb. Megnevezés Aktív korúak ellátása: rendszeres szociális segély Bérpótló juttatás Időskorúak járadéka Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Óvodáztatási támogatás Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás Ápolási díj: alanyi jogon Méltányossági alapon Lakásfenntartási támogatás Adósságkezelési szolgáltatás
Támogatásban részesítettek (átla-
gos szám)
Ebből: természetbeni ellátásban részesítettek
23
174,08
-
471
64
294,31
-
4
3
15,58
-
2060
116
1852,15
-
18
2
34
13
5
-
14,49
-
102
-
175,1
-
46
17
104,85
-
1397
179
770,42
139,45
156
2
-
154
Támogatást kérő személyek száma
Elutasított személyek
133
Egyes ellátások 2011 tárgyévi adatai (Érd MJV Polgármesteri Hivatal, Szociális Csoport)
A táblázatból kivehető, hogy Érd városa leginkább a családokat támogatja, hiszen a legmagasabb szám a Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és a lakásfenntartási támogatás. Sajátos nevelési igényű gyermekek aránya a települési átlaghoz viszonyítva
149
Érd Megyei Jogú Város területén a 2011. évi októberi statisztika alapján a közoktatási intézményekbe járó összes tanuló száma: 7 570 fő, ebből összesen 207 fő sajátos nevelési igényű gyermek. Az összes tanuló számának ez a 2,73 százaléka, amely bár nem tűnik kiugrónak, de a legérzékenyebb csoport és a legtöbb odafigyelést, fejlesztést igénylik. 1.2. Demográfiai mutatók alakulása a pályázatban érintett településen és az intézményben beleértve a sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat
Érd Megyei Jogú Város egy dinamikusan fejlődő település, a lenti táblázat mutatja, hogy lakosságszáma folyamatosan fejlődik. Többnyire fiatal családok települnek be. A válság hatására átlagosan évi 550 fővel növekszik a lakosság. Év 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
Lakosságszám 56123 57209 58117 59377 60546 61196 62408 63077 63669 64394 65043
(KSH statisztika) A lenti táblázat 10 év vonatkozásában mutatja a 0-6 év közötti korosztály alakulását évről-évre. A számokból kitűnik, hogy szinte minden évben emelkedő, vagy stagnáló tendencia figyelhető meg. Megnevezés 0-6 éves gyerekszám 2001. 0-6 éves gyerekszám 2002. 0-6 éves gyerekszám 2003. 0-6 éves gyerekszám 2004. 0-6 éves gyerekszám 2005. 0-6 éves gyerekszám 2006. 0-6 éves gyerekszám 2007. 0-6 éves gyerekszám 2008. 0-6 éves gyerekszám 2009. 0-6 éves gyerekszám 2010.
Férfi 2168 2170 2210 2215 2262 2348 2388 2400 2426 2475
Nő 2080 2063 2069 2096 2119 2239 2244 2296 2264 2302
Összesen 4248 4233 4338 4311 4381 4587 4632 4696 4690 4777
(Érd MJV Polgármesteri Hivatal, Népesség nyilvántartó)
A tapasztalatok alapján a gyerekszám növekedéssel arányosan évről évre nő a sajátos nevelési igényű gyermekek száma. Ennek több társadalmi, gazdasági és szociokulturális összetevője van. Ez a tendencia nemhogy megszűnőnek látszik, hanem inkább növekedőnek. A konzorciumban részt vevő intézmények vonatkozásában a következő adatok állnak rendelkezésre, és a következő következtetéseket lehet levonni: Az elmúlt évek és az Európai Uniós elvárásoknak megfelelően egyre nagyobb hangsúlyt kapott városunk intézményeiben az integráció és az arra való törekvés. Ezt a törekvést nem csak helyi, de Európai Uniós forrásokból is finanszírozzuk. Ennek hatására a szegregáló intézményünkben, a Móra Ferenc Általános Iskolánkban csökkenő tendencia figyelhető meg, míg az integráló intézményekben egyre növekvő számban jelennek meg a sajátos nevelési igényű gyermekek. Ennek alátámasztására szolgálnak a 2.1-es pontban található táblázatok.
150
2. A pályázó konzorcium bemutatása 2.1. Jogi és szervezeti keret
A konzorcium 2012. január 26-án alakult, megalakulásának célja a TÁMOP-3.4.2.A-11/1 Sajátos nevelési igényű gyerekek integrációja című pályázaton való részvétel mellett Érd és térségének hatékonyabb, szervezettebb ellátása. A konzorcium tagjai: A Kincses Óvoda; az Érdi Közgyűlés döntése alapján, korábbi négy óvoda összevonásával alakult 2008. július 1–től. Az Érdligeti Általános Iskola; az Érdi Közgyűlés döntése alapján 2011. július. 11-én jogutódlással jött létre az érdi Széchenyi István Általános Iskola és a Hunyadi Mátyás Általános Iskola összeolvasztásával. A Móra Ferenc Általános Iskola sajátos nevelési igényű (tanulásban és értelmileg akadályozott és autista) tanulókat szegregáltan nevelő-oktató általános iskola. A Kós Károly Szakképző Iskola 1955-ben alakult, jelenleg már Érd Megyei Jogú Város fenntartásában működik. Mind a négy intézmény, a Móra Ferenc Általános Iskola esetében értelem szerűen, alapító okiratában szerepel az SNI-s tanulók oktatása, képzése, felzárkóztatása és integrálása. Az óvoda alapfeladata az óvodai nevelés, melyet a nyolc épületben működő 34 csoportban látja el. Évek óta minden épületben a gyermeklétszám feltöltöttsége 110 -120% között mozog. A magas létszám mellett sok az elutasított gyermek annak ellenére, hogy a Béke téri épület 2010 évben 2 csoporttal bővült. Alapító Okirat
A csoportok alapján engeA tagintézmény neve
száma Béke téri épület
4 6 5 3 7 4 2 3 4
délyezett 120% os maximális létszám
120 170 150 78 210 85 55 75 94
óvodába felvett tényleges létszám %- os kimutatása
2008
2009
2010
119%
118%
121%
2011
2012 118% 110% 114% 118% 113% 117% 117% 115%
116%
110% 117% 117% 114% 113% 116% 118%
110% 120% 119% 111% 113% 114% 115%
109% 111% 114% 117% 109% 114% 118%
101% 105% 111% 115% 114% 111% 117% 113%
34 917 115% Összesen (Készült a Kincses Óvoda nyilvántartása alapján)
116%
114%
110%
Fácán Tagóvoda Harkály Tagóvoda Kutyavári Tagóvoda Ófalusi Tagóvoda Riminyáki Tagóvoda Tállya Tagóvoda Tündérkert Tagóvoda
A tagóvodáknak a nagy távolság és a nehéz közlekedés miatt, saját önálló óvodai körzetük van, de a Kulturális Bizottság által jóváhagyott felvételi szempontsor figyelembe vétele mellett a beiratkozásnál a szülői igényeket rugalmasan kezeljük. A roma származású gyermekek a Fácán,- Ófalusi,- Tállya Tagóvodák körzetében találhatók magasabb létszámban. Az intézményi összevonás óta vezetett nyilvántartás szerint, az óvodában folyamatosan növekszik a nagycsaládos gyermekek, a hátrányos helyzetű gyermek száma, illetve a különböző tartósbetegséggel küzdő gyermekek száma. Az örökölt fejlődési problémák valamint a koraszülés és egyéb születési problémák mellett az előbbiek is hozzájárulhatnak a sajátos nevelési problémák kialakulásához.
151
A szociális ellátásban részesülő gyermekek megoszlása tagóvodánként: Nagycsaládos 50 % - os kedvezményben részesülők száma
Tagintézmény neve
Gyermekvédelmi 100 % –os kedvezményben részesülők száma
Tartósan Beteg 50 %-os kedvezményben részesülők száma
2008 2009 2010 2011 2012 2008 2009 2010 2011 2012 2008 2009 2010 2011 2012
Béke tér Fácán Tagóvoda Harkály Tagóvoda Kutyavári Tagóvoda Ófalusi Tagóvoda Riminyáki Tagóvoda Tállya Tagóvoda Tündérkert Tagóvoda Összesen:
14 35 7 75 14
13 19 9 50 26
20 28 10 43 21
28 26 15 52 21
29 21 21 59 21
6 12 5 13 20
13 18 11 12 19
18 22 16 10 25
32 28 17 10 42
29 31 16 10 25
1 2 1 3 0
1 3 2 3 2
3 4 2 3 0
4 1 1 4 1
3 1 2 6 2
16 16
19 8
20 3
22 9
17 16
1 20
1 13
3 16
9 21
5 22
5 0
2 0
4 0
2 0
2 0
27
20
27
24
20
6
7
5
4
12
0
2
4
3
4
204 145 117 122 142
83
145 117 122 142
12
15
20
16
20
(Készült a Kincses Óvoda nyilvántartása alapján)
Az óvodába járó gyermekek szociális összetétele nagyon eltérő, tagóvodánként más – más, akik egészséges személyiségfejlődése még nagyobb odafigyelést, egyéni bánásmódot igényel. A családok életszínvonal csökkenése miatt egyre több az ingerszegény környezetből érkező gyermekek száma, ahol a sajátos problémaként mutatkozik a beszéd elsajátításának nehézsége minek következtében kialakulhat az akadályozott beszédfejlődés. A Móra Ferenc Általános Iskola szegregált intézmény, a tanulólétszáma az elmúlt tíz évben csökkenést mutatott. Ez a folyamat megállni látszik. A jövőben egy lassú emelkedés várható, hiszen minden sajátos nevelési igényű gyermek nem integrálható a többségi iskolákba. Az integrált gyermekek egy részének nem megfelelő ez a nevelés-oktatási forma és ők idővel a szegregált ellátásba kerülnek. Az adatokból az is látszik, hogy tanulók súlyosság szerinti öszszetétele megváltozott. A súlyosabban és halmozottan sérültek aránya 2,4%-ról 29%-ra nőtt. Tanulólétszám: Tanulásban akadályozottak Értelmileg akadályozott, autista, hallássérült
2002.
2003.
2004.
2005.
2006.
2007.
2008.
2009.
2010.
2011.
127 124
117 114
110 107
107 104
90 87
94 91
86 80
79 72
72 58
73 52
3
3
3
3
3
3
6
7
14
21
Készült a Móra Ferenc Általános Iskola nyilvántartása alapján
Az Érdligeti Általános Iskola 2011. VII. 11-én jogutódlással jött létre az érdi Széchenyi István Általános Iskola és a Hunyadi Mátyás Általános Iskola összevonásával. Az új intézmény székhelye a Diósdi út 95-101., telephelyei a Diósdi út 83./a és a Túr utca 5-7. Az összevonásból következően sajátos helyzetű az intézmény szociális háttere. A jogelőd iskolák működési területén élő családok összetétele különböző. Míg az egyik iskola több, magasabban kvalifikált szülői háttérrel rendelkezett, addig a másik iskola szülői háttere nagy számban az egyszerűbb, alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezőkből állt. Ezáltal a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya is különbséget mutatott. Növekedett a sajátos nevelési igényű tanulók, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel és gyengeséggel küzdők száma. A rendszeres gyermekvédelmi ellátásra jogosult családok száma is fokozatosan emelkedett.
152
Tanulólétszám
SNI tanuló Rendszeres gyermekvédelmi ellátásban részesülő tanuló Ebből: Étkezés - rgyv.
Tankönyv - rgyv.
Tartósan beteg – rgyv. 3 vagy több gyermekes család
Intézmény Hunyadi Széchenyi Érdligeti Hunyadi Széchenyi Érdligeti Hunyadi Széchenyi Érdligeti Hunyadi Széchenyi Érdligeti Hunyadi Széchenyi Érdligeti Hunyadi Széchenyi Érdligeti Hunyadi Széchenyi Érdligeti
2002 294 682 14 10 10 10 58 92 -
2003 302 692 12 12 12 12 65 98 -
2004 308 671 13 14 14 14 2 48 104 -
2005 325 656 21 4 10 10 10 5 47 132 -
2006 346 642 37 20 23 20 22 20 23 2 2 54 119 -
2007 353 626 15 4 30 36 30 19 30 36 4 2 62 126 -
2008 314 660 8 11 34 25 29 23 34 25 5 2 68 122 -
2009 311 656 12 12 58 38 57 38 58 24 2 7 63 124 -
2010 289 643 11 16 65 58 65 58 65 47 5 10 46 104 -
2011 844 30 107 105 107 13 132
(Készült az Érdligeti Általános Iskola nyilvántartása alapján)
1955-ben a Munkaügyi Minisztérium Pest Megyei Igazgatósága fiókiskolát nyitott Érden 220. számú Szakmunkásképző Intézet néven. Az iskola tanulólétszáma folyamatosan emelkedett. Az iskola fejlődésében óriási törést okozott a rendszerváltozás. Azok az ipari cégek, amelyek a gyakorlati képzésben kimagasló szerepet töltöttek be, sorra tönkre mentek, gazdasági szerepük megrendült, melynek következtében a szakképzésből kivonultak. Az új helyzetben az iskolára két súlyos probléma megoldása várt: a megváltozott gazdasági körülményekhez igazodó szakmaszerkezet kialakítása a szakképzésben, valamint a megszűnő gyakorlati képzőhelyeket pótló tanműhelyek kialakítása. 1995-ben az iskola fölvette Kós Károly nevét. Az intézmény hivatalosan Kós Károly Szakképző Iskola. Az iskolában szakiskolai, szakközépiskolai és szakképzés folyik, kilenc szakma elsajátítására van lehetőség Az intézmény jelenlegi fenntartója Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata (2030 Érd, Alsó utca 1-3.). Az intézmény alapfeladata: középiskolai nevelés-oktatás, melynek során az intézmény nappali oktatást végez. A sajátos nevelési igényű, ép intellektusú, a pszichés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (dyslexia, diszgráfia, diszkalkulia, kóros aktivitászavarral küzdő) tanulók integrált nevelése, oktatása a 9-14. évfolyamon. az IPR program keretében került az alapító okiratba.
153
2008
2009
2010
2011
Tanulólétszám
456
515
524
581
2012 (jelentkezések) 630
SNI tanuló
Nincs adat 30
3
10
10
30
81
102
98
Nincs adat 135
99
74
81
121
61
216
Tartósan beteg – rgyv.
5
8
12
13
3 vagy több gyermekes család
100
80
79
80
Rendszeres gyermekvédelmi ellátásban részesülő tanuló Ebből: Étkezés - rgyv Tankönyv - rgyv
(Készült a Kós Károly Szakképző Iskola nyilvántartása alapján) 2.2. A pályázó konzorcium intézményeibe járó gyerekek, tanulók szociokulturális háttere
A tanulási nehézségek kialakulásának folyamata hosszú, a fejlődést akadályozó okok nem kizárólag a gyermek biológiai/pszichológiai adottságaiban keresendők, hanem igen gyakran a családi, szociokulturális környezet kedvezőtlen hatásaiban. Az óvoda körzetébe tartozó gyermekek szociokulturális háttere, lassan de folyamatosan romlik. Nyilvántartás szerint, az óvodában évről - évre növekszik a nagycsaládos, a hátrányos helyzetű, illetve a különböző tartósbetegséggel küzdő gyermekek száma, valamint az ingerszegény környezetből érkező, beóvodázási támogatásban részesülő gyermekek száma. A gyermekek szociális összetétele nagyon eltérő, tagóvodánként más – más, akik egészséges személyiségfejlődése még nagyobb odafigyelést, egyéni bánásmódot igényel. A magas létszámú csoportokban minden évben magas arányszámmal vannak jelen a hátrányos helyzetben levő és a diszkriminációt elszenvedő családok gyermekei a Fácán,- Ófalusi ,- Tállya Tagóvodákban, kiket az óvoda dolgozói szeretetteljes odafigyeléssel nevelnek, készítenek fel az iskolára illetve segítenek a közösségi, társadalmi életre. Az örökölt fejlődési problémák valamint a koraszülés és egyéb születési problémák mellett az előbbiek is hozzájárulhatnak a sajátos nevelési problémák kialakulásához. Környezetünkben az SNI kialakulásának legfőbb oka a gyermekek szociális éretlensége, a megkésett szobatisztaság, az otthoni rendszeres mese és beszélgetés hiánya miatt a kései beszéd kialakulása. A tanulási nehézségek előjelei, köztük a tanulási zavar tünetei az óvodáskorban mutatkozhatnak, azért fontos felfigyelni rá, mert 3-6 éves korra esik az iskolai készségek kialakulásához szükséges fontos képességcsoport, az un. szenzomotoros képességek, és pszichikus funkciók érzékeny periódusa, melyek ekkor fejlődnek a legnagyobb mértékben, és ekkor fejleszthetőek a leghatékonyabban. A Móra Ferenc Általános Iskola működési köre Érd Megyei Jogú Város közigazgatási területe és vonzáskörzete a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottság javaslata alapján. Tanulók és családjaik túlnyomó része bio-pszicho-szociálisan hátrányos helyzetűek. A szülők zöme alacsony iskolázottságú (analfabéta), munkanélküli. A családok jelentős része csonka, deviáns magatartású és életformájú család. A HHH-s gyermekek aránya az intézményben 71%. Magas a roma származású tanulók száma is. Az Érdligeti Általános Iskolában az összevonás miatt sajátos helyzetű a tanulók szociális háttere. A jogelőd iskolák működési területén élő családok összetétele különböző. Míg az egyik iskola több, magasabban kvalifikált szülői háttérrel rendelkezett, addig a másik iskola szülői háttere nagy számban az egyszerűbb, alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezőkből állt.
154
Ezáltal a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya is különbséget mutatott. Az összeolvadást követően beiskolázási körzetébe a jogelőd intézmények körzetében lakó családok tartoznak. A lakosság heterogén összetételű. Iskolai végzettség, szociális helyzet tekintetében egyaránt nagyok az eltérések. A tanulók egy része az átlagosnál magasabb színvonalú szociokulturális háttérrel rendelkezik, ahol a szülők magas elvárásokat támasztanak. A körzetben elég sok a nagycsaládos, 3 vagy annál több gyermeket nevelő család. Számos társadalmi és gazdasági probléma begyűrűzött az iskolába: a fokozódó munkanélküliség, elszegényedés, egyszülős család, a munkájukban agyonhajszolt szülők, illetve az elhanyagoltabb gyerekek gondjai. Ezek a nemkívánatos környezeti hatások tükröződnek a gyermekek lehetőségeiben, teljesítményében viselkedési és beszédkultúrájában egyaránt. A Kós Károly Szakképző Iskola Érd Megyei Jogú Város szakképző iskolája. Az érdiek mellett a környező településekről is fogad tanulókat. (Leggyakrabban a következő 22 helységből érkeznek „bejáró” tanulóink: Adony, Baracska, Beloiannisz, Besnyő, Biatorbágy, Budaörs, Budapest, Diósd, Ercsi, Gyúró, Iváncsa, Kajászó, Martonvásár, Pusztaszabolcs, Pusztazámor, Ráckeresztúr, Sóskút, Százhalombatta, Tárnok, Tordas, Törökbálint, Vál.) A fenti települések zömében magas a hátrányos helyzetű családok száma, melynek oka egyrészt a szülők alacsony iskolai végzettségéből, másrészt a munkalehetőségek csökkenéséből adódik. A jelenlegi iskolaválasztási szokásokból adódóan a szakképzést csak azok a családok, gyerekek választják, akik tanulmányi eredményeik miatt más intézménybe nem tudnak bekerülni. Az alacsony iskolai végzettség, a jövedelem csökkenés együttes megléte adja a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának gyors növekedését. Ezekben a családokban sajnos a tudás megszerzése nem érték, ami tükröződik a gyerekek motiváltságában is. Ez tovább mélyíti a leszakadásukat. Nagyon sok deviáns család gyermeke kerül ebbe az iskolába, ami tovább nehezíti a minőségi oktatás kialakulását, napi harcokat kell vívni csak azért, hogy a kívánt felszereléssel jelenjenek meg az órákon, hogy a gyakorlatokon rendszeresen jelenjenek meg. 2.3. A pályázó konzorcium intézményeiben a sajátos nevelési igényű gyermekek száma, a számukra biztosított a szolgáltatások, azok jellege a sajátos nevelési igény típusa szerint
A nevelési évben szakvélemény alapján nyilvántartott sajátos nevelési igényű gyermekek száma 7 valamennyien A típusúak, beszédfogyatékosa és logopédiai ellátásban részesülnek. Az óvoda tagintézményei megőrizték sokszínűségüket változatos szakmai arculatukat, az épületek eltérő adottsága, életkora és használóinak identitása miatt. Alapító okirata az alábbi feladatok ellátására nyújt lehetőséget: „ A költségvetési szerv alaptevékenysége (a szakfeladatrend alapján): 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése, és azon sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése, akik a megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdenek és/vagy integrálható beszédfogyatékosak. - azok az integrálható, sajátos nevelési igényű gyermekek, akik érzékszervi fogyatékosak hallás tekintetében a Fácán Tagóvodában fejleszthetők. - azok az integrálható, sajátos nevelési igényű gyermekek akik, értelmi fejlődésben akadályozottak vagy autista tüneteket mutatnak, az Ófalusi Tagóvodában fejleszthetők. A halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyermekek képesség-kibontakoztató fejlesztőprogram szerinti foglalkoztatása.” Mivel az óvodában a beszédfogyatékos gyermekek száma a legmagasabb, ezért nevelői munkában különösen fontos a különböző helyi szokásokra épülő programok megszervezése, hogy
155
az ingerszegény környezetből érkező gyermekek is rendszeresen jussanak pozitív élményekhez. Mindez mellett az óvodai nevelés megvalósulása és az SNI gyermekek integrálásának eredményessége érdekében igen nagy hangsúlyt kap a képességfejlesztés és a differenciált bánásmód, így is növelve a heti egy – két logopédiai foglalkozás hatékonyságát. Hasonlóan nagy hangsúlyt kap az anyanyelvi nevelés, mert az a tapasztalat, hogy az óvodába érkező gyermekek beszédkészsége, kommunikációs képessége évről évre gyengébb színvonalú. Ezért ezen a területen az integrálás mellett, további megoldást kell keresni a rászoruló gyermekek intenzívebb, hatékonyabb fejlesztése érdekében. A Móra Ferenc Általános Iskolában a tanulók megsegítése érdekében több módszert is alkalmaznak: komplex művészeti nevelés, mozgásfejlesztés (Ayres, alapozó terápia, gyógytestnevelés, gyógy lovaglás), anyanyelvi nevelési program (Meixner), belső szakmai továbbképzési program (Pedagógiai műhely) IPR bevezetése, gyakorlata, ÖKO iskolává válás (biokert, szelektív gyűjtés) és Út a szülőkhöz program (szülőklub, családi nap) A többségi általános iskolában a szociokulturális háttérben megmutatkozó különbségek, a növekvő HHH, SNI tanulói létszám az intézmény feladat-ellátási kötelezettségének sokrétű és magas szintű teljesítését teszi szükségessé. A tanulóknál a személyiség sokoldalú fejlesztése az átlagosnál nagyobb törődést, türelmet, empátiát és szakértelmet kíván a tantestület tagjaitól. Az integrált oktatás megvalósítása mellett nagy hangsúlyt kell fektetni az esélyegyenlőség biztosítására. A különbségek csökkentése érdekében a mindennapi munkában különösen nagy gondot kell fordítani a tanulókkal való egyéni bánásmódra, foglalkozásra, a differenciált képességfejlesztésre, a hátrányokkal indulók és lemaradók felzárkóztatására, valamint a tehetséggondozásra. Az egyre több sajátos nevelési igényű gyermek – közöttük azok az integrálható sajátos nevelési igényű tanulók, akik autista tüneteket mutatnak; a testi fogyatékkal élők; illetve akik a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető, tartós és súlyos rendellenességével küzdenek; és/vagy organikus hátterű integrálható beszédfogyatékosak – mellett a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók megsokszorozzák a közös felelősséget, kiszélesítik a pedagógiai munkával kapcsolatos teendőket és elvárásokat. A gyermek- és ifjúságvédelemmel, a diákönkormányzat hatékony működésével, a tanulók közösségi életének szervezésével még eredményesebbé tehető a pedagógiai munka. Külső kapcsolatrendszerében kiemelt szerepe van a szülőkkel való kapcsolatépítésnek, és -tartásnak, változatos formájú együttműködésnek. A felmerülő gondok enyhítése érdekében segítséget adnak a társszervezetek munkatársai. Az SNI kategóriába tartozó gyerekek fejlesztése, rehabilitációja az Érd MJV Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal együttműködve történik, az együttműködés alapja a kölcsönösen aláírt együttműködési megállapodás. Iskolába kijár a logopédus és a gyógypedagógus, illetve a fejlesztő pedagógus. Mindkét iskolaépületben tovább folytatódik a korábban megkezdett fejlesztőmunka heti órakerettel. A szolgáltatás a szakértői véleményben leírtaknak megfelelően és óraszámban teljesül. Az autista gyerekek ellátása gondot okoz, számukra szükséges lenne gyógypedagógiai/pedagógiai asszisztens állandó jelenléte, segítsége, mely jelenleg nincs biztosítva. Az integrált oktatás megvalósítása, az együttnevelés mindennapjai nem zökkenőmentesek. A pedagógusok nincsenek teljesen felkészülve a feladatra, az autista gyerekek fogadására. A korábbi években a pedagógusok, a tanulói és szülői közösségek nem lettek kellően előkészítve – felkészítve erre az integrációra. Ez a feladatellátás az egyik jogelőd intézmény alapító okiratában szerepelt, és így folytatódik a jogutód intézményben.
156
Az együttnevelés a korábbi években néhány alsó tagozatos autista gyermekre korlátozódott, amit a pedagógusok elvégeztek. Az idei tanévben felmerült problémák – felső tagozatba lépett autista tanulók tanítása, az újonnan felvett és agresszívebben reagáló autista tanulók kezelése, együttnevelése nagy kihívás mindenki számára. A kialakult helyzetnek való megfelelés sürgető, ennek érdekében rendszeres szakmai beszélgetések zajlanak, valamint megkezdődött autista szakemberekkel való együttműködés. A többi típusú SNI-s tanuló együttnevelését a tanítói/tanári felsőfokú végzettséggel és az ehhez kapcsolódó, a továbbképzési rendszerben elvégzett speciális ismeretek birtokában végzik. Alkalmazzák a differenciált oktatásszervezést, az egyéni haladási ütem biztosítását, az alsó tagozatban az olvasás, írás megsegítését, amennyiben arra szükség van és a szakértői véleményben is javasolták. A 2011 októberi kötelező központi adatszolgáltatás idején diáklétszám 581 fő (KIR:585, BTM, SNI-vel számított létszám 629!). A szakiskolai osztályok 35, 36, 36 fővel indultak, ami az ebben az iskolatípusban megszokott beilleszkedési, magatartási és/vagy tanulási nehézséggel küzdő tanulókat figyelembe véve komoly szakmai, pedagógiai kihívás elé állította az iskolai diáklétszámhoz képest csekély számú tantestületet. Ebben a tanévben nem került sor a kilencedik évfolyam szűrésére, mivel az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat túlterheltsége miatt nem jutott el az iskolába. 2.4. Infrastrukturális háttér és humán erőforrás bemutatása
Az óvoda központi épülete Érd Megyei Jogú Város központjában elhelyezkedő lakótelepen a bölcsőde szomszédságában található, közel a busz és a vasúti pályaudvarhoz. Közlekedés szempontjából ideális, bárhonnét könnyen elérhető helyen. A nevelő munka nyolc, egymástól eltérő stílusú épületben valósul meg. Az épületek közül csak három készült óvodának a többi épületben átépítésekkel került kialakításra az óvoda. Ezekben a korszerűtlen épületekben a rendelkezésre álló helyiségek kicsik, állaguk rossz, csak részben felelnek meg az elvárásoknak, a mai nevelési igényeknek. Az udvarok felszereltsége is évek óta elhasználódott, korszerűtlen, a gyermekek mozgásfejlődését csak részben segíti és a mozgásigényt nem elégíti ki. Az óvodaépületek eszköz felszereltsége, játékállománya is elhasználódott a magas létszám és az évek óta szűkös költségvetési keretek miatt. Az óvoda engedélyezett dolgozói létszámállománya az alábbi: a tagóvodákat összességében figyelembe véve 67,5 óvodapedagógusi álláshely tölthető be, valamennyien rendelkeznek óvodapedagógusi végzettséggel, közülük hárman rendelkeznek fejlesztő pedagógusi és négyen gyógypedagógusi végzettséggel, munkájukat 35 dajka és 4 gazdasági területen dolgozó kollegina segíti. A szegregált iskola Érd peremkerületében található. Közlekedés szempontjából is rossz helyen, hiszen ide Érd egész területéről és a környező településekről is járnak tanulók. A nevelő-oktató munka két telephelyen két épületben folyik. A feladatok ellátásához rendelkezésre álló helyiségek csak részben felelnek meg a tanulói összetételből adódó csoportszervezési igényeknek. Épületeink állaga rossz. Eszközeink minőségben és mennyiségben is alul maradnak az elvárhatókhoz. A fenntartó által jóváhagyott álláshelyek száma: Pedagógus: 18,5 Gyógypedagógiai asszisztens: 5 Egyéb: 4,5 Végzettség szerinti arány: Gyógypedagógus: 62% Tanár: 27%
157
Tanító 11% A tantestület tagjai jól képzett, gyermekszerető pedagógusok, akik meg tudnak felelni a változó körülményeknek, kihívásoknak. Ütőképes (önfejlesztő, innovatív, korszerű nevelési gyakorlat és módszertani sokszínűség mellett elkötelezett), hatékony nevelői munkát végző gyermek centrikus és a szülői házra is figyelni képes oktatói gárda. A többségi általános iskola infrastrukturális háttere különböző. Az iskola Diósdi úti székhelye a város Érdliget településrész központjában helyezkedik el. Közelében található az a forfa épület, ahová jelenleg hat alsós osztály jár. A főépülettől kb. 1,5 km távolságra helyezkedik el az iskola másik telephelyként működő épülete. A megközelítést nehezíti a távolság mell1ett a forgalmas főútvonal és egy vasúti kereszteződés. Jelenleg nincs a két iskolaépület közötti útvonalon tömegközlekedés, csak a korábbi két körzeten belüli városrészeken van buszjárat. Az épületek állaga összességében nem megfelelő. A Diósdi úti épület nyílászáróinak cseréjére, fűtésének korszerűsítésére és szigetelésére 2010-ben sor került, így külső képe jó. Belsőleg nagyon elhasználódott, felújítása évek óta várat magára. A Túr utcai épület kívül-belül elhasználódott, nyílászárói rossz állapotúak, szigetelése, az energiatakarékosság megvalósítása nem történt meg. Mindkét épületben van tornaterem, amelyek szintén felújításra várnak. Az iskola felszereltsége átlagos, különbségeket mutatott a korábbi két intézmény felszereltsége alapján. Bútorzata javult, 2011 nyarán holland adomány segítségével sok tanteremben tanulói asztalok, székek, szekrények, tanári, közösségi bútorok cseréjére került sor. Az IKT eszközök területén minimális az ellátottság. Számítógépeink többségében régiek, részben alapítvány által vásároltak, illetve terembérlő cég által biztosítottak a délelőtti tanításhoz. Nyelvi laborral nem rendelkezünk, az oktatás feltételeit a CD magnó, hanganyag, DVD, televízió jelenti. Projektor, interaktív tábla, a kor kívánalmainak megfelelő digitális tananyag és egyéb feltételek hiányoznak iskolában. A fejlesztő munkához szükséges tárgyi eszközök, felszerelések megléte, valamint a helyigény csak részben teljesül. A Diósdi úti székhelyen és a telephelyen, azaz a több helyszínen való feladatellátás nehézségekbe ütközik. A logopédiának nincs állandó helye. Az autista gyerekek számára és a többi sajátos nevelési igényű tanulónak szükséges feltételek is kevésbé adottak, mert egyelőre nincs állandó és végleges helye a foglalkozásoknak. A fejlesztő szoba kialakítása - a meglévő felújítása 2011 novembere óta kiemelten kezelt, napirenden van. Jelenleg a hozzávaló anyagi-költségvetési fedezet megteremtése a feladat. A Túr utcai telephelyen külön logopédiai és fejlesztő szoba, a mozgásfejlesztéshez a tornaterem órarendileg biztosított. Felszereltsége arányaiban jobb a székhelyinél. A humán erőforrás tekintetében az intézményben teljes a szakos ellátottság. Többen két oklevéllel, tanító/tanári végzettséggel is rendelkeznek. Sok tanító a különböző műveltségi területeken szerzett kiegészítő képzettséget, illetve egyéb szakképzettséget. Vannak, akik főiskolai és/vagy egyetemi szintű tanári végzettségűek. A pedagógusok többsége 30 - 120 órás továbbképzéseken módszertani, szakmai kiegészítő, felújító, illetve új tanulásirányítási technikák, módszerek, eszközök és eljárások megismerése érdekében bővítették/bővítik ismereteiket, és hasznosítják nevelő-oktató munkájuk mindennapjaiban. Jelenleg is többen különböző képzéseken vesznek részt az éves beiskolázási terv alapján. A középiskolában már diagnosztizált magas SNI-s tanulói létszám ellátásához sajnos az iskola nem rendelkezik megfelelő szakemberrel, nincsen fejlesztő pedagógusunk, oligofrén szakos gyógypedagógus is csak egy fő van, akinek munkakörében nem szerepel ezeknek a tanulóknak az ellátása. A megsegítést integrált keretek között változatos pedagógiai módszerek alkalmazásával (pl.: kooperatív módszer) és kisebb csoportokban folyó felzárkóztatással próbáljuk biztosítani. Jelen pályázattal is az a célunk, hogy a mai körülmények között egyéb megoldás hiányában a tantestület tagjait felvértezzük olyan képességekkel, amelyekkel ezt a kihí-
158
vást is sikeresen meg tudják oldani. Ennek érdekében tervezzük interaktív eszközök, tananyagok felhasználást is, amelyekkel a tanítás-tanulás folyamatának aktív részeseivé válhatnak a gyerekek. Iskola profiljából adódóan alapítása óta törekszik az eltérő kulturális, szociális háttérrel rendelkező diákok esélyegyenlőségének biztosítására, a lemorzsolódás csökkentésére, valamint a sikeres szakmai vizsga letételéhez szükséges tudásbázis megteremtésére. Az integráció ebből eredő újabb feladatainak megvalósításához változatlanul fontos a kapcsolattartás az általános iskolák és a középiskola között. A fentiek megvalósításához célorientált, gyerekközpontú gondolkodású, empatikus pedagógusok a differenciált oktatás, kooperatív technikák, igény szerint a tanórán kívüli foglalkozás eszközeit egyaránt használják. Szükséges a kollegák olyan irányú ismereteinek bővítése is, ami hatékonyabbá teszi ezekkel a családokkal kiépülő kapcsolattartást, elősegítve a gyerekek megtartását a képzésben, és legalább a lehetőségét biztosítani a munka világába kerülésnek. 2.5. Az intézményben zajló változások bemutatása
Az óvodai nevelői munka 2008. év július 1- től nyolc épületben valósul meg. A magas csoportlétszámok és a sok elutasított felvételi kérelem hatására, a Béke téri épület 2010-ben 2 csoporttal bővült. A törvényi elvárások és a fenntartói törekvések következtében ez év márciusában az újjá épített Harkály Tagóvoda átadása valósult meg, a következő évben tervezett az óvoda bővítése további három csoporttal a Kutyavári Tagóvodában. A mikro-makroökonómiai hatások miatt az utóbbi években emelkedett a nagycsaládos, a hátrányos helyzetű, illetve a különböző tartósbetegséggel küzdő gyermekek száma, valamint az ingerszegény környezetből érkező és beóvodázási támogatásban részesülő gyermekek száma is. Eddigi megfigyelések alapján a családok felgyorsult rohanó életvitele hozzájárul és segíti a gyermekek SNI kialakulásának esélyét, mert évről – évre, az óvodába fejlődésben elmaradottabban érkeznek – (megkésett a szobatisztaság, életkornak nem megfelelő étkezési szokások, kialakulatlan öltözési szokások, és az otthoni rendszeres mese és beszélgetés hiánya miatt a kevés szókincs és kései beszéd kialakulása jellemző). A szülők számára az SNI elnevezés ismerete hiányos, gyermekük esetében nehezen fogadják el, ezért a fejlesztésnek sem tulajdonítanak nagy jelentőséget. Mozgás terápiára nem szívesen, vagy egyáltalán nem viszik el a gyermekeket. Az intézmény alapító okiratába bekerült a tanulásban akadályozottak ellátása mellé az értelmileg akadályozottak és az autisták. A fenntartói szándék szerint folyamatban van az egységes pedagógiai szakszolgálat és az iskola összevonása, ezáltal egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézett kialakítása. Tanulók sérülésük típusa és súlyossága szerint átstrukturálódnak. Egyre nagyobb számban helyeznek az intézménybe súlyosabban és halmozottan sérült gyermekeket. Az intézmény finanszírozása gyakorlatilag a működési költségekre korlátozódik. Telephelyeink száma csökken. Infrastrukturálisan kritikán aluli helyzetbe kerülünk. Fenntartói döntés alapján az Érdligeti Általános Iskola két nagy múltú intézményből alakult jogutódlással 2011. július 11-én: az egyik a több mint 75 éves Széchenyi István Általános Iskola, a másik a 28 éves Hunyadi Mátyás Általános Iskola. Mindkét intézmény jól bevált pedagógiai módszerekkel, programokkal, fejlesztésekkel alakította ki saját arculatát. Ezek ötvözéséből jött létre az új iskola, mely megtartotta mindazt, ami vonzó és sikeres volt a két iskola tevékenységrendszerében (pl. egyénre szabott tanítási formák, a közösségi életre való nevelés, színes, változatos iskolai élet), illetve e tanévtől alakítja ki saját arculatát.
159
A szülők nehezen törődtek bele a változásba, több tanulót elvittek az iskolából. Nehéz elfogadtatni az egyik épületből a másikba való átkerülést. Az idei tanévben átmeneti megoldásként megvalósuló vegyes elhelyezés - mindkét iskolaépületben vannak 1-8. évfolyamú osztályok, mindenhol van minden, de igazán egyik helyen sincs tökéletes felszereltség, megnyugtató elhelyezés -, változni fog. A 2012/2013. tanévtől a Diósdi úti székhely az 1-4. évfolyam, a Túr utcai telephely az 5-8. évfolyam osztályainak ad majd helyet. Az elmúl évben történt változás, a növekvő számú SNI tanulók ellátásához szükséges feltételek: infrastruktúra, humán erőforrás biztosítása kiemelt feladata az intézményvezetésnek. A célkitűzések között szerepel, hogy pedagógiai asszisztens segítse a különleges gondozás feladatainak maradéktalan ellátását, az autista gyerekek segítését. A szakemberek biztosítása továbbra is az EPSZSZ-szel megkötött együttműködés alapján történik, illetve az ott bekövetkező változások függvényében alakul át. A szülőkkel való együttműködés fokozása, a résztvevők tájékoztatása, továbbképzése, szakmai segítése speciális szakemberek igénybevételével zajlik, és a jövőt illetően is tervezett. Mindezek anyagi forrása jelenleg nagyon szűkös. A drasztikusan csökkenő költségvetési források nem teszik lehetővé tervek, feladatok maradéktalan megvalósítását. A szükséglet növekedése más utak, módok felkutatását, pályázatokkal megtámogatott feladatellátást tesz szükségessé. A szakképző iskola a 2008-as tanévtől rendelkezik adatokkal az SNI-s és BTM-s tanulók számáról, ezek tanúsága szerint az ellátást igénylő tanulók száma sajnos folyamatosan gyarapszik. A 2012/13-as tanévre szakképzésbe jelentkező tanulók (a beadott jelentkezési lapok mellékleteként csatolt határozatok szerint) közel 10 %-a tartozik a megsegítésbe tartozók körébe. 2.6. A pályázó konzorcium intézményeiben futó fejlesztési programok bemutatása
Néhány éve ösztönös a törekvés az iskolai kudarcok elkerülésére, az esélyegyenlőség megteremtésére, hogy már az óvodába kerülés, az óvodáskor kezdeti szakaszán felszínre kerüljenek azok a hátrányok, akadályok, amelyek gyermekek esetleges lemaradásának okai lehetnek. Ennek eredményesebb megvalósulása érdekében szerveződik:
belső szakmai továbbképzésre munkacsoport. Ennek feladata az egyéni fejlesztési naplók vezetésének segítése valamint fejlesztő játékok gyűjtése, ismertetése, alkalmazása. IPR bevezetése, gyakorlata
A továbbiakban kívánatos a sajátos nevelési igény problémájával annak korai feltárásával és megsegítésével foglalkozni, hogy gyermekek megfelelő tanulási képességekkel kezdjék meg az iskolát. A Móra Ferenc Általános Iskola célja és feladata, hogy a gyógypedagógia változatos módszereivel biztosítsa tanulói számára a hatékony beilleszkedést a többségi társadalomba. A többségi általános iskolában már egy megvalósított TÁMOP projekt fenntartása folyik. Mindkét jogelőd intézmény részt vett az TÁMOP-3.3.2 „Esélyegyenlőségi programok végrehajtásának támogatása” című pályázatban „Egyenlő eséllyel Érden” címmel. A pályázat fenntartási időszakának első évében jár. A projekt célközönsége: sajátos nevelési igényű gyermekek és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek. Jelenleg a TÁMOP-3.1.3-10/1 kódszámú pályázati megvalósítás „A természettudományos közoktatás megújítása, az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium koordinálásával” címmel zajlik. Projektcélok: A 21. századi követelményeknek megfelelő természettudományos laboratórium kialakítása, infrastrukturális és eszközrendszer kiépítése
160
Széles körű együttműködésen alapuló szakmai program kialakítása, az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium koordinálásával Az érintett szaktanárok előzetes felkészítése a korszerű laboratóriumi gyakorlatok levezetésére, elméleti, módszertani és technikai szempontból egyaránt A tanulók és a tanárok megismertetése a projekttanítás, csoportmódszer, digitális tanulási formák lehetőségeivel, egy széles körű, sok embert megmozgató programsorozat keretében A szaktanárok és a diákok felkészítése a természettudományos kompetenciamérések bevezetésére A program keretében megvalósuló bemutató órák magas színvonalának biztosítása, ennek érdekében digitális és
papír alapú tananyagok biztosítása A projekt megvalósítása során széles körű szakmai együttműködés kialakítása a hazai természettudományos oktatás képviselőivel, a program eredményeinek. A projekt célcsoportja: A programban résztvevő nevelési-oktatási intézmények (több mint 1000 fő) A Kós Károly Szakképző Iskola is részt vett az TÁMOP-3.3.2 „Esélyegyenlőségi programok végrehajtásának támogatása” című pályázatban „Egyenlő eséllyel Érden” címmel. A pályázat fenntartási időszakának első évében jár. A pályázat keretében az iskola 42 tanulója részesült az elnyert pályázati források segítségével felzárkózását elősegítő foglalkozásban. Tantestület két jó gyakorlat adoptálását határozta el: Budapesten a Thán Károly Ökoiskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola „diákszerződés” dokumentumának pedagógiai hasznosságáról győződhetett meg; Sümegen a Kisfaludy Sándor Gimnázium, Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézményben az idegen nyelv oktatásának gyakorlatával („Képtár - "tárlatvezetés" angol nyelven”c. projekt) szeretné növelni az idegen nyelv elsajátítását hatékonyabbá tenni. A pályázat során kollégák elsajátíthatták a kooperatív nevelés gyakorlatát, melyhez szükséges feltételek biztosításában szintén támaszkodhatott az engedélyezett beszerzésekre. A pályázat feltételeként az iskola Pedagógiai programját kiegészítette IPR fejezettel is. A pályázat megvalósulása során a külső monitoring vizsgálat és a fenntartói ellenőrzés is mindent rendben talált. A kötelező értekezleteken többször elhangzott az iskola pozitív minősítése A Kós Károly Szakképző Iskola is részt vesz a TÁMOP-3.1.3-10/1 kódszámú pályázat megvalósításában, amely „A természettudományos közoktatás megújítása, az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium koordinálásával” címmel zajlik. A sikeresebb felkészítést célozza a SANYI programban való részvétele is (referencia intézménnyé válása folyamatban van!), mellyel a világ eseményeiben való tájékozódást segíti, valamint megtaníthatja az információk szelektálását is.
3. Szakmai fejlesztési elképzelések 3.1. A pedagógiai gyakorlat megújításának szükségessége és lehetséges irányai (motiváció, szükségletek)
A pedagógiai gyakorlat megújításának szükségletét a sajátos nevelési igényű gyermekek elfogadásának és a többséggel történő együttnevelése, az inkluzív pedagógia teszi szükségessé. A sajátos nevelési igényű gyermek is teljes értékű ember. Joga, hogy megfelelő, elfogadó, ugyanakkor fejlesztő hatású környezetben éljen, fejlődjön, megkapja a neki megfelelő gondoskodást és nevelést annak érdekében, hogy a társadalomban el tudja foglalni a számára
161
megfelelő helyet. A nevelésnek ezért igazodnia kell a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni szükségleteihez, életkori és egyéni sajátosságaihoz; fejlődési üteméhez. A pedagógiai munka megújításának átfogó célja ezért, hogy a konzorciumot alkotó nevelési és oktatási intézmények működése alkalmassá váljon a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének megvalósítására, hozzájáruljon a pedagógusok attitűdváltásához, a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásának a nevelőmunka eredményességének javításához, az esélyegyenlőség biztosításához. A pedagógiai munka megújításának lehetséges irányai (célrendszer) A színvonalas ellátáshoz szükséges,
hogy a dolgozók képzettek, motiváltak legyenek, ezért fontos az ellátáshoz szükséges dolgozói szakmai ismeretek bővítése intézményi feltételek kialakítása, amelyek lehetővé teszik, biztosítják a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását a szülőkkel és a társintézményekkel valódi hatékony partneri kapcsolat kiépítése, szakmai párbeszéd fenntartása, az érintettek együttműködése
országos és megyei szinten szakmai együttműködés kialakítása hasonló célkitűzésekkel rendelkező intézményekkel, a jó gyakorlatok megismerése és átvétele
a tanügyi dokumentumok szakmai elvárásokkal, célokkal kiegészített átdolgozása
a helyi nevelési programok a konzorciumi tagintézményenkénti fejlesztése, az esélyegyenlőségi tervnek megfelelő egyéni fejlesztési tervek (és gyakorlat) hatékony alkalmazása
a város és a beiskolázási körzet iskoláival való szakmai kapcsolat további erősítése, az óvodaiskola-munka átmenet elősegítése érdekében
a beiskolázás eredményességének biztosítása
3.2. A pályázó konzorcium programjának megvalósítására vonatkozó tervek bemutatása
Az ellátás feltétele, hogy a gyermek minden segítséget megkapjon hátrányainak leküzdéséhez. Ennek megvalósítása érdekében több lépcsős feladat vár ránk, mely feladatok megvalósítására külön terveket készítünk: 1. Szakmai továbbképzések: A sajátos nevelési igény a hagyományos szakmai ismereteken túl, speciális ismereteket kíván, ezért fontos az óvodai dolgozók, pedagógusok, a fejlesztésben közreműködők felkészítése, speciális szükséglethez igazodó gyógypedagógiai, fejlesztőpedagógiai ismeretek, fejlesztő eljárások, módszerek nyújtása által
A jó gyakorlatok megismerése és átvétele: A szakmai ismeretek bővítésén túl szükséges olyan szakmai együttműködések kialakítása is, ahol a jó gyakorlatot megismerhetjük, átvétjük más intézményektől. Célunk felvenni olyan intézményekkel a kapcsolatot, ahol az inkluzív nevelésnek már jól kialakult szokásai, hagyományai vannak, melyek példaként szolgálhatnak intézményi gyakorlati fejlesztésünkhöz. 2. Tartalmi munka megújítása, fejlesztő pedagógiai eljárások alkalmazása: A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. Szükséges ezért a konzorciumot alkotó intézmények jelen nevelési gyakorlatának elemzése, (SWOT analízis), a hiányosságok, gyengeségek feltárá-
162
sával a speciális szükségletű gyermeknevelés, fejlesztés újragondolása, új módszerek, eljárások alkalmazása. 3. Együttműködések tartalmi megújítása: Az SNI-s gyermekek ellátásában, fejlesztésében a gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus közreműködése szükséges. A gyógypedagógus (konduktor, mozgás terapeuta, gyógypedagógus) az SNI-s gyermekek csoporton kívüli fejlesztését végzi, tanácsot ad a csoporton belüli tevékenységekhez, fejlesztésekhez. A gyógypedagógusok-óvodapedagógusok munkájának összehangolása, egymás munkájának megismerése, támogatása nélkülözhetetlen a speciális szükségletű gyermekek nevelése során. A fogyatékos gyermek létének tényét nem könnyű tudomásul venni. A fogyatékosság tényének megismerésékor olyan krízishelyzetet élnek át a családok, amely csak lassan, kis lépésekben oldódik meg, idő és nem egyszer külső segítség kell hozzá. Minden sérült gyermeket nevelő szülőnél bizonyos időközönként vannak olyan mélypontok, amelyek hátterében a nehezített szülőszerep áll. Különösen a korai habilitációban dolgozó szakembereknek – orvosnak, gyógypedagógusnak, óvónőnek – kell felvállalniuk a szülőgondozást. A lelki megsegítés végső célja a helyes szülői attitűd kialakítása kell, hogy legyen, amelynek főbb területei a sokkélmény feldolgozása és a racionális elfogadás kialakítása, a természetes szülő-gyermek kommunikáció támogatása, a szülők bátorítása, önbizalmuk erősítése, a fejlesztő program egészének és apróbb lépéseinek elmagyarázása.
Ezért feladatunk az ellátásban résztvevők (szülők, pedagógusok, gyógypedagógusok) együttműködésének újragondolása, a fejlesztő tevékenység összehangolása. Kiemelt tevékenységünk a szélesebb körű együttműködés kialakítása, a rendszeres partnerkapcsolat, kommunikáció biztosítása. 4. Környezeti, tárgyi feltételek biztosítása: A program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzékének tartalmaznia kell azokat a segédleteket, amelyek a sajátos nevelési igényű gyermekek hatékony fejlesztését elősegítik. Az intézményi feltételek kialakítása érdekében, felül kell vizsgálnunk, hogy intézmények rendelkeznek-e a szükséges feltételekkel, a hiányzó eszközök, felszerelések mielőbbi beszerzéséhez intézkedési tervet készít. 5. Speciális fejlesztő tevékenység: Feladatunk minden gyermek fejlődésének nyomon követése, figyelemmel kísérése. A gyermek fejlődésében a problémára utaló jelek, tünetek észlelése esetén segítségkérés a nevelési tanácsadótól/szakértői bizottságtól a mihamarabbi probléma beazonosítása, diagnózis felállítása érdekében. A szakvélemény után, a szakvéleményre épülve kezdődhet meg a konkrét fejlesztő tevékenység az intézményben. A sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszünk, az mellett, hogy fejlesztésük egyénre szabott, eltérő ütemű, igazodik a speciális szükségleteihez, igényeihez. A gyermekek fejlesztő tevékenységében szerepet kell, hogy kapjon
az észlelés (vizuális, akusztikus, taktilis mozgásos észlelés folyamatai) a mozgás (motoros képességek) a beszéd- és nyelvi készségek az érzelmi, akarati élet, az önbizalom, szociális képességek fejlesztése, valamint a kompenzációs lehetőségek körének bővítése a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztése. Az egyes területek fejlesztésének mértéke a sérült funkciók mértéke szerint változik. A fejlesztés dokumentuma: a fejlesztési terv, mely figyelembe veszi a szakértő vélemény javaslatait, illetve a gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus ajánlásait.
163
3.3. A pályázó konzorcium fejlesztése innovatív elemeinek beépülése az intézmények pedagógia gyakorlatába
A pedagógusok megfelelő ismerettel képessé válnak a speciális szükségletű gyermekek ellátására. A megszerzett ismeret, tudás lehetővé teszi a gyermek igényéhez, szükségletéhez legmegfelelőbb módszerek, technikák, eljárásmódok megválasztását, a gyermekek differenciált nevelését, a továbbképzések és a jó gyakorlaton szerzett tapasztalatok alapján. A helyi nevelési programok figyelembe veszik, tartalmazzák a speciális nevelési szükségletű gyermekek nevelésével kapcsolatos feladatok felvállalását, ellátását a nevelési alapelvek és célkitűzések, nevelési tartalmak, feladatok érintik a sajátos nevelési
igényű gyermekeket. tartalmazza a speciális nevelési szükségletek kielégítésére vonatkozó pedagógiai tevékenységeket az ellátáshoz szükséges partneri kapcsolatokat, együttműködések formáit, tartalmát (szülőkkel, iskolával, szakmai munkát segítő intézmények stb.) a fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztő tevékenységeket
Ennek megfelelően a pályázat innovatív fejlesztési elemei megjelennek a programban, ezzel a pedagógusok számára a szakmai munka útmutatójaként szolgál. A program megvalósítása, végrehajtása minden kollegina/kollega számára kötelező feladat, ezáltal a gyakorlatban ellenőrizhetővé, számon kérhetővé válik. 3.4. A tervezett fejlesztések várható hatása a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátására
A kompetenciaalapú oktatás megvalósítása, a tanulók kulcskompetenciáinak erősítése A megvalósító pedagógusok a pályázat keretében elvégzett tanfolyamon szerzett ismereteit mozgósítja, bővíti, másik része e pályázati projektnek a keretében váljék alkalmassá a kompetencia alapú programcsomag oktatására. A felvállalt kompetenciaterületek felmenő rendszerben való bevezetése a konzorciumi intézmények között garantálja a tanulók kulcskompetenciáinak erősítését, iskolai teljesítményének javulását, a használható tudás birtoklását. Magasabb szintű szakmai eredmények elérése Az iskolában elindított fejlesztések megerősödnek A belső képzésekkel minden pedagógus megfelelő támogatás kap ahhoz, hogy bevezethesse a kompetencia alapú oktatást. A sokféle pedagógiai, módszertani kultúra segíti a személyre szabott fejlesztést, tehetséggondozást, felzárkóztatást. Segíti az egységes pedagógiai szemlélet kialakulását, ezáltal a szervezeti kultúra megerősödését. A konzorcium iskoláival elindulhat a horizontális tanulás az egységes pedagógiai hálózat kiépítése Az iskola versenyképes marad A kompetenciaalapú oktatás az élethosszig tartó önálló tanulásra nevelve, eleget tesz a munkaerő piaci elvárásoknak, ez irányba készíti fel tanulóit. A HH és HHH gyermekek nevelése, oktatása, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének javítása A tanulócsoportok vegyes összetételűek, az óvodai nevelési program eszmeiségének megfelelően, a differenciált oktatás a domináns. A tanulók közti különbségek kezelése kulcskérdés, ezért a szociális kompetencia fejlesztését kiemelten kezelik. Magatartásuk kiegyensúlyozottabbá, fegyelmezettebbé válik.
164
Az egyéni fejlesztések hatására a tanulók tanulmányi eredménye javul, ezáltal egészséges önértékelésük kialakul. Növekszik a tanulási kedv és teljesítmény, így nagyobb eséllyel tudják sikeres tanulmányi munkájukat elkezdeni az általános iskola 1. osztályában. SNI gyermekek nevelése, az SNI tanulók integrált nevelése, oktatása
A pedagógusoknak a program megvalósítása során képessé kell válniuk az SNI-s tanulók integrált fejlesztésére, az alkalmazás képes tudás elsajátíttatására, amihez a kompetencia alapú képzések kiváló lehetőséget biztosítanak. Magasabb szintű szakmai eredmények elérése A tervezett fejlesztések, a kompetencia alapú oktatás elterjesztése, a pedagógusok módszertanának változása a kompetencia mérések eredményének javulásában is megmutatkozik. Az élethosszig tartó tanulás célja nemcsak tanulói dimenzióban értelmezhető, hanem a pedagógusok vonatkozásában is. A megújuló elvárásoknak való megfelelés csak képzett és tájékozott pedagógusokkal valósítható meg. Megvalósul a pedagógiai kultúra átalakítása. Különös tekintettel: A tanár személyiségére A kompetencia alapú oktatás szemléletének elterjedésére Az új tanulásszervezési eljárások megismerése és alkalmazása Az együttnevelés szemléletének elfogadása és hozzáértő alkalmazása. Személyközpontú pedagógiai gyakorlat megszilárdítása Digitális kompetenciák kialakítása mind a gyerekek, mind a pedagógusokban. Az iskolai innovációk közelebb hozhatják egymáshoz - az egyébként elszigetelten működő - iskolai közösségeket. A jó gyakorlatok átadása és átvétele ezt a célt szolgálja.
Intézményünkben pedagógus továbbképzésre, a szülőkkel való kommunikáció minőségének, tartalmainak átgondolására és segítésére, szakmai és szakszolgálati teendők ellátására van szükség. Az individualizáláshoz és differenciáláshoz szükséges, elméleti szinten is megalapozott szakmai kompetenciák kialakulását elősegítő módszerek közvetítése a célunk. Formái és módszerei, az integrált nevelés alapelvei, az új nevelési módszerek megismerése és begyakorlása – oktatásszervezés, didaktikai eszközök, módszerek tartozhatnak ebbe a körbe. Az integrált nevelés- oktatás eredményes megvalósulásához nélkülözhetetlen az attitűdváltás. A gyermekek közötti különbségek kezelésére csakis a kiemelkedő színvonalú pedagógusok képesek. Annak érdekében, hogy a többségi intézményben a tanulási folyamat eredményességéhez hozzásegítsék a sajátos nevelési igényű gyermekeket, az együttnevelést végző pedagógusnak tudnia kell: • A neveléshez- oktatáshoz- fejlesztéshez szükséges motivációs bázist (egyéni, közösségi) megteremteni, aktivizálni. • A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztéséhez, differenciált nevelés-oktatásához alkalmas individuális módszereket, technikákat megtalálni. • Az egyes fogyatékosságú gyermekek részvételével foglalkozásokat tervezni, irányítani. • Gyermeki diagnózist pedagógiai szempontból értelmezni, annak ismeretében fejlesztési eljárásokat megtalálni. • Egy adott nevelési probléma megoldására alternatívákat adni .Tudni háttérben maradni, a gyermeki aktivitást serkenteni. • Tudni együttműködni szülőkkel, társadalmi partnerekkel, más szakemberekkel.
165
3.5. A tervezett fejlesztés hozzájárulása a jó minőségű szolgáltatások eléréséhez
Aki olyan intézmény pedagógusa, ahol sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése folyik nem csak egyszerűen azt vállalta, hogy ezek a gyerekek a többi gyermekkel egy közösségben vehetnek részt a nevelésben, hanem azt is, hogy lehetővé teszi számukra a többi gyermekkel való együtt haladást. Azt, hogy képessé teszi őket az ismeretszerzési folyamatban való eredményes részvételre, bekapcsolódásra. Feladataink: - Támogató környezet kialakítása intézményen belül és kívül - Pedagógusaink azokat a módszereket alkalmazzák, amelyek alkalmazkodnak a gyermekek eltérő igényeihez a. ehhez figyelembe veszik az eltérő szociokulturális hátteret, b. az emocionális különbségeket, c. figyelemmel vannak az eltérő nevelési stílusok iránt - Tervezéskor figyelembe vesszük a sajátos nevelési igényű gyermekek szükségleteit. - A gyermekek haladási ütemének megfelelően tervezzük a munkát - Az óvodapedagógusok, az egy osztályban tanító nevelők folyamatos interakcióban vannak egymással az eredményes személyi előrehaladás érdekében - Együttműködés segítő szakemberekkel, akik a napi gyakorlatban pedagógusaink segítségére vannak (iskola pszichológus, gyógypedagógus, logopédus, mozgásterapeuta, gyógypedagógiai- vagy pedagógiai asszisztens) - Együttműködés a szülőkkel, ami további segítség lehet a gyermek szükségleteinek alaposabb feltérképezésében
-
Alkalmassá kell tenni intézményeinket az inkluzív nevelés megvalósulására, a megújuló pedagógiai gyakorlatra.
A kitűzött célok elérését a megújuló pedagógiai módszertani kultúra segítségével, az újszerű pedagógiai módszerek, eszközök, eljárások, gyakorlatok alkalmazásával kívánjuk megvalósítani. A kooperatív tanulásszervezés, projektoktatás, differenciált tanulásirányítás, egyéni különbségeket figyelembe vevő oktatás előtérbe kerülése hozhatja meg a tervezett és várt eredményeket. A tervezett fejlesztés, az intézményi innováció az SNI gyerekek esélyegyenlőségének kiteljesítésére, az oktatás eredményességének fokozására, az egyéni fejlesztésre, az együttnevelés különböző formáinak megvalósítására irányul. A befogadó pedagógiai gyakorlat kialakítása, az inkluzív nevelés elterjesztése, a szakmai és szakmaközi együttműködések megteremtése hatékony és sikeres oktatást eredményez. A támogató programok, tanulásszervezési módok kidolgozása, azok gyakorlati megvalósítása hozzájárulnak a jó minőségű szakmai munka eléréséhez, fokozásához.
166
IV. A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA
1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. 2. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:
az iskola fenntartójánál az iskola irattárában az iskola könyvtárában az iskola nevelői szobájában az iskola igazgatójánál az igazgatóhelyetteseknél az iskola honlapján
167
A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA
1. A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat 2009. március 27-én tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: 2013. …………………………………………… az iskolai diákönkormányzat vezetője
2. A pedagógiai programot a szülői munkaközösség 2009. április 22-én tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: 2009. április 22. …………………………………………… a szülői munkaközösség vezetője
3. A pedagógiai programot az iskola nevelőtestülete 2009. április 20-án tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: 2013. …………………………………………… igazgató
4. A pedagógiai programot az iskola egészségügyi szolgálat 2009. április 23-án véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: 2013. ……………………………………………
