PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013

Nivegy-völgyi Német Nyelvoktató Nemzetiségi Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Pedagógiai program

Nivegy-völgyi Német Nyelvoktató Nemzetiségi Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Balatoncsicsó

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.

1


Pedagógiai program

TARTALOMJEGYZÉK Nevelési program 1. Az iskolában folyó nevelés, oktatás alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai 1.1. Pedagógiai alapelvek 1.2. Nevelési céljaink,feladatok,eszközök,eljárások 2. Nemzetiségi nyelvoktatás és hagyományápolás 3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 4. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok 4.1. Egészségfejlesztés céljai 4.2. Egészségfejlesztési feladatok 4.2.1. Személyi higiéné 4.2.2. Egészséges táplálkozás 4.2.3. Mozgás, sportolás 4.2.4. Szexuális nevelés 4.2.5. Mentális tényezők 4.2.6. Szociális tényezők 4.3. Alkalmazott módszerek 4.4. Tanórai program 4.5. Tanórán kívüli program 4.6. Az elsősegélynyújtás alapismeretek 4.6.1. Elsősegélynyújtás programja 5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 6. A pedagógusok helyi feladatai, osztályfőnöki munka tartalma 7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 7.1. A tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatását segítő tevékenység 7.2. Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése 7.3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása 7.4. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítése 7.5. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók 7.6. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 8. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának helyi rendje 9. A szülő, tanuló és a pedagógus kapcsolattartás formái 10. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai 11. A felvétel és az átvétel helyi szabályai Helyi tanterv (általános iskola) 1. A választott kerettantervek, óratervek 2. Választható tantárgyak, foglalkozások és pedagógusválasztás szabályai 3. A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 4. A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai 4.1. 1-2. évfolyam 4.2. 3-4. évfolyam 4.3. 5-6.évfolyam 4.4. 7-8. évfolyam 4.5. Sajátos nevelési igényű tanulók

2

4 4 5 9 11 13 13 17 17 18 19 20 21 23 24 25 27 29 30 34 36 39 39 40 41 42 42 43 44 45 47 50

51 54 55 55 56 56 56 57 57


Pedagógiai program

4.6. Kiemelt feladatok

58

5. A tanulók munkájának ellenőrzési és értékelési módja 5.1. Tanulmányi munka ellenőrzése, értékelése 5.2. Alsó tagozatos tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának értékelése 5.3. Felső tagozatos tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának értékelése 6. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének rendje 7. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 8. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei 9. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 10. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek 10.1. Egészségnevelési elvek 10.2. Környezeti nevelési elvek 11. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 12. A tanuló jutalmazásával összefüggő, magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek

3

58 58 59 62 67 68 68 69 70 70 70 71 73


Pedagógiai program

NEVELÉSI PROGRAM 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSAI 1.1. Pedagógiai alapelveink Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: • a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, • a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, • a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, • diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, • minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, • az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében: • a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit, kompetenciáit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, • iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, • az iskola,oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, • fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák, az egyéni tanulás módszereit, • szeretnék elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, • törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, • segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat, • törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, • szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.

4


Pedagógiai program

Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: • rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, • igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint az érdeklődők, • ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a térségben található iskolákkal és közművelődési intézményekkel, • nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle rendezvényeken. A zeneiskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei Munkánkban a következő alapelvek megvalósulását tartjuk fontosnak:  Az értékes zene megszerettetését;  A tanulók zenei ízlésének és igényességének formálását;  A zenetanításnak az egész ember formálására kell irányulnia;  Fontos a zenei mondanivaló gondolati és érzelmi tartalmának kutatása, hangulatának felfedezése;  A zenetanulást jellemezze a zeneművek elképzelése és tudatos elsajátítása;  A növendékek ismerjék meg és tartsák tiszteletben lakóhelyünk, hazánk és a világ kulturális örökségét.

1.2. Nevelő- oktató munka céljai, feladatai, eszközei és eljárásai

Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. A kompetenciafejlesztő módszerek, eljárások tudatosítása a tantestületben. 2. A kompetenciafejlesztés tárgyi feltételeinek kialakítása. 3. A kompetenciafejlesztés elemeinek beépítése az iskola tevékenységeibe. 4. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 5. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése).

5


Pedagógiai program

6.

Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására.

7.

Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség.

8.

A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete.

9.

Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre.

10. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 11. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 12. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 13.

Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére.

Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, eszközök, nevelési módszerek. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: 1.

Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek.

Közvetlen módszerek - Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés.

2.

Magatartási modellek

- Elbeszélés.

6

Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés. - A nevelő részvétele a tanulói

Nivegy-völgyi Német Nyelvoktató Nemzetiségi Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola bemutatása, közvetítése.

3.

Tudatosítás (meggyőződés kialakítása).

Pedagógiai program

- Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. - Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemző munkája.

közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita.

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: • Minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) • Rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, • Ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, • Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. •

A tudásalapú társadalomban a személyes önmegvalósításhoz, az aktív állampolgári részvételhez, a társadalmi kohézióhoz és a foglalkoztathatósághoz szükséges kulcskompetenciák fejlesztése. (A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához.)

•

Az általános iskolai tanulmányaik végére a tanulók kulcskompetenciáinak olyan szintre fejlesztése, amelyek megalapozzák a továbbtanulást.

•

Az egyéni tanulási kompetenciák fejlesztése

•

A nemzetiségi oktatás és nevelés célja nemzetiségi közösséghez való tartozásnak erősítése.

•

A tanulási folyamatban akadályoztatott sajátos nevelési igényű tanulók lemaradásainak csökkentése, az egyéni képességeinek kibontakoztatása, tanulási, továbbtanulási esélyeinek növelése.

A zeneiskolai oktatás cél- és feladatrendszere Oktatási célok:  Sokoldalú, zeneileg művelt, érett, kreatív személyiség kialakítása;  Olyan belső iskolai légkör, tartalmi munka megteremtése, ahol tanuló és tanár egyaránt jól érzi magát;  A tanuló legyen alkotó részese a tanítás-tanulás folyamatának;  A tanulók sikerélményeinek növelése;

7


Pedagógiai program

 A tanuló jusson el a saját képességeinek és lehetőségeinek magas fokára értelmi és erkölcsi fejlődésben;  A tanulók ismerjék meg az itt élő közösségek, köztük a német kisebbség zenéjét, dalkultúráját.

Oktatási feladatok:  A zenei műveltség megalapozása és fejlesztése;  Zenei ismeretek átadása;  A zenei pályát választó növendékek felkészítése középfokú intézményben való továbbtanulásra;  A tanulók zenei képességeinek, hallásának, ritmusérzékének, intonációs érzékenységének, manuális készségeinek fejlesztése;  Helyes önértékelés kialakítása, a növendékeknek meg kell tanulniuk elfogadni és javítani saját hibáikat;  A főbb zenei stílusok sajátosságainak, népünk zenéjének, a zene történetének, s a társművészetekkel való kapcsolatának megismertetése;  A tanulók zenei ízlésének formálása;  A tanulók zenei fantáziájának, improvizációs készségének kibontakoztatása és fejlesztése;  A rádió és televízió zenei műsorainak hallgatása, értékes hang- és videó felvételek gyűjtésére és visszajátszására, életkoruknak megfelelő zenei tárgyú könyvek olvasására való ösztönzés;  Hangversenyek rendezésével és közös hangverseny látogatások szervezésével az értékes zene iránti nyitottság kialakítása;  Más intézmények kulturális rendezvényein való részvétel.

8


Pedagógiai program

2. NEMZETISÉGI NYELVOKTATÁS ÉS HAGYOMÁNYÁPOLÁS A Magyarország területén élő német népcsoportok több hullámban érkeztek a mai lakhelyükre. Így Balatoncsicsó (Tschitschau) és Szentjakabfa ( Jakepfa) községekbe a 18. század végén katolikus németeket telepítettek be. A betelepülők magukkal hozták szokásaikat, hagyományaikat, népviseletüket, dalaikat, díszítőművészetüket, amikkel kultúrájuk közvetítőivé váltak. A második világháború után kezdődött a német anyanyelv használatának elhalási folyamata. Az anyanyelv használata a családi, rokoni érintkezésre korlátozódott. Az akkori politika következtében a német ajkú lakosság egyre kevésbé használta anyanyelvét, s felnőtt egy olyan nemzedék, amelyik teljesen egynyelvűvé vált, ősei anyanyelvét legfeljebb csak értette. Az ötvenes évek második felében néhány megyebeli általános iskolában elkezdték a német nyelvet tanítani, azonban a megfelelő tárgyi és személyi feltételek hiánya miatt ez a nyelvtanulás nem volt eredményes. Jelentős változás a nyelvtanítás területén a rendszerváltás után következett be. Az 1993-ban induló iskolánkban a helyi németeknek lehetőségük nyílt arra, hogy gyermekeik már az első osztálytól kezdve tanulhassák őseik anyanyelvét, hiszen a német nyelv megtanulása és ezáltal a nemzetiségi identitás megőrzése a legfontosabb feltétele a Magyarországon élő német nemzetiség fennmaradásának. A nyelv a kultúra egyik legfontosabb része, mely az elődök kultúráját is magába foglalja, s egyben a nemzetiségek értékes örökségét jelenti. Sajnos általános tapasztalat, hogy ez az örökség már csak az iskolák oktatási keretein belül örökíthető át. A balatoncsicsói diákok otthonról, a szülői házból a fenn említett okokból kifolyólag német nyelvismeretet nem hoznak magukkal a beiskolázáskor. Megfigyelhető azonban, hogy a német gyökerekkel rendelkező családok rendkívül fontosnak tartják a német nyelv tanításán kívül a szellemi és tárgyi kultúra megismerését is. Iskolánk beiskolázási területén belül a fent említett két településen Német Nemzetiségi Önkormányzat működik. Mivel több pedagógusunk aktív tagja ezen önkormányzatoknak, a helyi nemzetiségi élet és az iskolai nemzetiségi oktatás szorosan összefonódik. A két intézmény közös rendezvények, kirándulások szervezésével, valamint néprajzi gyűjtemények összeállításával egymást erősítve őrzi és fejleszti az identitást. A Megyei Német Önkormányzatok Közösségével is kapcsolatban áll az iskola, lévén egyik pedagógusunk tagja a megyei önkormányzatnak. A német nemzetiségi oktatás azonban nem korlátozódik kizárólag a nyelv tanítására. Feladatunk a nemzetiségi tudat erősítése, a magyarországi illetve a környékbeli németség hagyományainak, szokásainak megismertetése és ápolása. A tárgyi kultúra megismertetését falvaink néprajzi gyűjteményei biztosítják a nemzetiségi iskolák számára kiadott tankönyveken kívül.

9


Pedagógiai program

Iskolánkban német nemzetiségi nyelvoktatás folyik minden évfolyamon, emelt óraszámban. A nyolc évfolyamon a németórák száma hetente 40 óra, plusz minden évfolyamon heti egy óra népismeret. Csoportbontásra az osztályok ideális létszáma miatt egyelőre nincs szükség, de ha az osztálylétszám túllépi az átlag létszámot, akkor csoportbontást alkalmazunk. Az iskola jó tárgyi feltételekkel rendelkezik a nemzetiségi nyelvoktatáshoz.(nyelvi labor interaktív számítógépekkel támogatva) A tankönyvek mellett különböző nemzetiségi kiadványok, német nyelvű újságok, hang és képhordozók (CD- ROM-ok, hang- és videokazetták), különböző szemléltető és technikai eszközök állnak a tanulók és tanárok rendelkezésére. Iskolánkban 1995 óta működik zeneiskola. A harmonika tanszak minden évben rendkívül sikeresen szerepel nemzetiségi kulturális versenyeken, tanulóink a klasszikus zenei művek mellett a német nemzetiség zenei örökségét is megismerik. Iskolánk tanulóinak nemzetkép és nemzetiségkép formálásához nagymértékben hozzájárulnak az iskola, éves munkatervében rögzített programok ( Nemzetiségi Nap, Márton nap, Megyei Nemzetiségi Ki mit tud?)és a nem rögzített, de a tanév során adódó (kiállítás, író- olvasótalálkozó, kirándulás) programok sokszínűsége. A tantestület minden tagja aktív közreműködésével járul hozzá a nemzetiségi programok megvalósításához. A német nyelvet tanító pedagógusok pedig rendszeresen részt vesznek magas szintű belföldi és külföldi szakmai továbbképzéseken, könyvbemutatókon valamint az önművelődés lelkes elkötelezettjei. Iskolánk tanulói a hagyományos iskolai értékelésen kívül, nyelvi versenyeken mérhetik le tudásukat. A nemzetiségi irodalom megkedveltetésének érdekében iskolánk pedagógusai rendkívül innovatívak. A nemzetiségi, kulturális programok nyomon követésével (színház, író- olvasótalálkozó, stb.) számos lehetőséget és élményt biztosít tanulóink számára. Ez a kulturális kínálat azonban nem korlátozódik kizárólag a szűkebb környezetünk által biztosított rendezvényekre; lehetőségeinkhez mérten az ország és az anyaországok (Ausztria, Németország) távolabbi részeire is eljutunk. (Szekszárd, Baja, Graz..). Az ehhez szükséges pénzforrásokat önerőből, alapítványok támogatásából és pályázati úton igyekszünk előteremteni. Fontosnak tartjuk továbbá, nemzetiségi identitásuk erősítésének érdekében, hogy a helyi és időnként országos médiában (Unser Bildschirm, Kossuth Rádió, Nivegyvölgyi Csengőszó) is jelen legyünk, programjainkról, élményeinkről, terveinkről beszámoljunk. A kisközségi iskola számos előnyét kihasználva arra törekszünk, hogy nemzetiségi értékeinket feltárva és megőrizve, tanulóink szülőföldjükhöz való kötődésüket erősítve, ugyanakkor korunk kihívásainak megfelelve biztosítsuk a magas szintű nemzetiségi oktatást Balatoncsicsón.

10


Pedagógiai program

3. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK

Célunk, hogy tanulóink különböző szintű adottságaikkal, eltérő mértékű fejlődésükkel, tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztassák ki személyiségüket.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok: A nevelés kognitív fejlesztő feladatában a cél, hogy a tanuló be tudja majd fogadni a fejlődés eredményezte változásokat, tudjon hozzájuk igazodni. Az értelmi kiművelés területén elvégzendő feladatok: •

Korszerű tudás közvetítése,

•

Tanulás tanítása,

•

Készségek fejlesztése,

• Általános képességek (emlékezet, figyelem, képzelet) és speciális képességek kialakítása, •

Megismerési vágy fejlesztése,

•

A játékszeretet és alkotásvágy fejlesztése.

A nevelés szociális fejlesztési folyamatában a cél a szociális helyzetek és minták bemutatásán, átélésének elősegítésén, a példamutatás biztosításán keresztül a tanulók saját szociális értékrendjének. Mintáinak, attitűdjeinek, szokásainak, meggyőződéseinek, ismeretkészletének kialakítása, a szociális képességek, készségek begyakoroltatása. A nevelés szociális fejlesztő feladatai: • Szociális viselkedés és kulturális szokások megismertetése és egyéni fejlesztése, •

Együttélés szabályainak megtanulása,

• Különböző népek kultúrájának és szokásainak bemutatása és elfogadása, a különbözőségekkel szembeni helyes viselkedés kialakítása. • Fejlesztjük a tanulók életpálya-építési és szociális és életviteli kompetenciáit.

11


Pedagógiai program

Azt az elvet valljuk, hogy egy humánus, demokratikus szellemiségű társadalomban olyan személyiségfejlesztő pedagógiára van szükség, amely biztosítja a gyerekek spontán és rendszeres ismeretszerzésében és életfeladataik megoldásában a közvetlen és szabad aktivitást, az önálló véleményalkotást, külső kényszer nélkül a társadalom erkölcsi normáihoz az igazodást, a közösségben egymás tiszteletben tartását, a termékeny és alkotó együttműködést.

Személyiségfejlesztés a zeneiskolában:

Célunk, hogy növendékeink különböző szintű adottságaikkal, eltérő mértékű fejlődésükkel, tanulásukkal összhangban minél teljesebben bontakoztassák ki személyiségüket. A tanulót sohasem szabad csak a zenetanítás közömbös tárgyaként szemlélnünk, mindig egész emberként kell látnunk. A gyerekek esetében a tanításban életkori és fejlődési szakaszaikra jellemző tulajdonságaikat is figyelembe kell vennünk. Gyerekek és fiatal tanítványok esetében a következő jellemzőkre kell figyelnünk:  A tanulók képességeire, amelyek zenei, szellemi és testi adottságainak következnek;  A tanuló karakterére (alaphangulat, jellem, uralkodó hajlam);  A tanulók életkorának megfelelő fejlettségére;  A környezet hatására, amelyben a tanuló él. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok:  A megismerési vágy fejlesztése;  Tapasztalati és értelmező tanulás elsajátíttatása;  A játékszeretet és alkotásvágy fejlesztése;  A tanulási teljesítményvágy fejlesztése;  Pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése;  A pedagógusok rendszeresen éljenek a segítő együttműködés változatos formáival;  Olyan légkör kialakítása, amelyben pedagógusok és tanulók is jól érzik magukat;  A tanulók önismeretének folyamatos fejlesztése;  A tanulói önértékelés rendszeressé válása a nevelőmunka során;  Az önfejlesztő képesség megalapozása, a tehetség felismerése.

12


13

Pedagógiai program


4.

Pedagógiai program

A TELJESKÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK

„Az egészségfejlesztés olyan folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy fokozzák kontrolljukat egészségük felett, illetve javítsák azt. A jóllét állapotának elérése érdekében az egyén vagy csoport legyen képes azonosítani és megvalósítani célkitűzéseit, kielégíteni szükségleteit és / vagy megváltoztatni környezetét, vagy megküzdeni azzal.” /Ottawai Charta/ 4.1. Egészségfejlesztés célja: Egészségünket ma minden eddiginél jobban befolyásolja az a tény, hogy az ember természeti, társadalmi, személyes, érzelmi, szellemi környezetét az utóbbi évtizedben fokozódó gyorsasággal változtatta meg. Nem kétséges, hogy a felgyorsult élettempó új alkalmazkodást kíván az egyéntől az élet minden területén. Ezért az iskolának nagy szerepe van az egészségmegőrzésre irányuló technikák fejlesztésében. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés keretében meg kell tanítanunk diákjainkat a helyes életviteli szokásokra. Legfőbb érték az ember, amelynek alapja az egészség. Az egészség azonosítható a testi, lelki és szociális harmónia állapotával. Fontos, hogy tanulóink felismerjék az egészség értékjellegét. E cél akkor érhető el, ha kialakítjuk tanítványainkban az önmagukért és másokért érzett felelősségtudatot. Ebben az életkorban tanulóink még általában egészségesek, vagy egészségromlásuk visszafordítható, ezért az egészség védelmére és megőrzésére kell tanítanunk őket. A prevenció az egészséges életvitelhez szükséges ismeretek átadásából és készségfejlesztésből áll. Hosszú távú céljaink: Minden tevékenységünkkel szolgálni kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével intézményünk segítse, azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a tanulók egészségi állapotát hosszú távon javítják és meghatározzák. Fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani, stressz helyzetet kezelni. Középtávú céljaink: Korszerű ismeretek átadása, melyek tudatában a tanulók megfelelő készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzésére és védelmére. Az egészséges életmóddal kapcsolatos értékek közvetítése. Társas kapcsolatok kialakulásának elősegítése. A káros szenvedélyek kialakulásának megakadályozása. Az egészségi állapot és életmód oda-vissza hat egymásra, ezért az egyéni felelősséget hangsúlyoznunk kell az oktatás során. Egészségesnek tekintjük azt az embert: akinek életműködései kiegyensúlyozottak, lelki élete harmonikus, és a társadalmi elvárásoknak képes eleget tenni. Az életmód szempontjából a következő szempontokat kell szem előtt tartanunk készségek kialakításánál:

14


Pedagógiai program

Biológiai tényezők: személyi higiénia, egészséges táplálkozás, sok mozgás, helyes szexuális életre való nevelés Mentális tényezők: primer szocializáció, társas kapcsolatok elősegítése Szociális tényezők: egészségügyi ellátás és családvédelem Rövidtávú célok: A hosszú és középtávú célok megvalósulása érdekében előzetes állapotfelmérés az egészségügyi szolgálat szakembereinek iskolaorvos, fogorvos, védőnő segítségével, mely a következő területeket foglalja magába: Testi egészség:  Szervi problémák/ látás, hallás, cukorbetegség, gerinc- mozgásszervi problémák, vérnyomásmérés, stb. /  Allergiás gyerekek  Mozgáskorlátozottak  Gyógyszerérzékenység  Beszédhibás, részképesség-zavaros tanulók  Túlsúlyos vagy kórosan sovány tanulók  Fogászati szűrővizsgálat  Gyógytestnevelésre járók  Testnevelés alól felmentettek  Iskolai balesetek Lelki egészség:   

Hangulati állapot (közérzet, önértékelés, elégedettség) Terheltség Iskolához fűződő viszony

A tanulók szociális helyzete:     

Hátrányos helyzetű Veszélyeztetett Nagycsaládos Gyermekét egyedül nevelő Segélyre, támogatásra szoruló

Káros szenvedélyek:   

Alkoholfogyasztás Dohányzás Kábítószer-fogyasztás

15


Pedagógiai program

Állapotfelmérésből adódó rövidtávú célok, feladatok: Arra törekszünk, hogy a tanulók személyiségének része legyen a saját belső és külső környezetük iránti figyelem és igényesség. Lássák és értsék az ember felelősségét saját és társai élete minőségéért, és ez szoros kölcsönhatásban van az ember közvetlen környezetével.  

Aktívan vegyenek részt az egészséges környezet kialakításában és megóvásában. Vigyázzanak az iskola belső és külső /iskola park/ környezetére, tisztaságára és értékeire / tantermek dekorációja, szellőztetése, szemétgyűjtés, stb./.

Váljék belső igényükké a rendszeres mozgás és ebben mutassanak példát közvetlen környezetüknek /barátaiknak, szüleiknek/, legyen igényük a friss levegőn való tartózkodásra. 

A napközisek, minél több időt töltsenek a szabadban.



Az óraközi szüneteket töltsék az udvaron.



Sportfoglalkozások a szabadban.



Játék a szabadban.



Lehetőségekhez mérten tanórai, szakköri foglalkozások a szabadban.

Mozgásszervi betegségek megelőzése, csökkentése, javítása 

Mindennapos testnevelés.



Gyógytorna biztosítása az iskolában megfelelő szakember irányításával.



A helyes testtartásra való figyelmeztetés minden órán.



Szülői engedéllyel minél több gyermek járjon kerékpárral iskolába.

Egészséges táplálkozási szokások kialakítása 

Nyugodt és egészséges étkezés biztosítása az ebédlőben.



Változatos és egészséges étrend biztosítása /az étrenddel kapcsolatos észrevételek jelzése az óvoda felé./



Szülők megfelelő tájékoztatása a helyes és egészséges táplálkozási szokások kialakítása érdekében / megfelelő mennyiségű és minőségű tízórai csomagolása a gyermekeik részére./

A tanulókban tudatosítsuk, hogy a külső megjelenésnek, személyi higiéniának egészségügyi és társadalmi vonatkozásai vannak. Tudják alkalmazni a megszerzett ismereteiket, váljon szükségletükké a rendszeres test- és szájápolás. 

Megismertetni a helyes testápolás szabályait / haj, száj, köröm, napi tisztálkodás fontossága, stb./.

16


  

Pedagógiai program

Biztosítani a megfelelő kézmosási lehetőségeket az iskolában / ebédlő, mellékhelyiségek, stb./ Testnevelés órák után a tisztálkodási lehetőségek biztosítása. A legkisebb korosztállyal gyakoroltatni, a helyes kézmosást és fogápolást, bízva abban, hogy rögzült magatartásformává válik.

Az iskolában olyan légkör kialakítása, ahol a diákok és tanárok egyaránt jól érzik magukat  Törekedni kell arra, hogy a pozitív személyiségjegyek, mint a szeretet, bizalom, bátorság, derűlátás, segítőkészség vezéreljék tetteiket.  Segíteni abban, hogy kialakítsák az érzelmi nyelvüket, növelni önbizalmukat és önbecsülésüket.  A másság elfogadása /pl.: hallássérült, cukorbeteg, mozgásszervi problémákkal rendelkező, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók/  A terhelés enyhítése az iskolai napirend, az órarend megfelelő kialakításával.  A szabadidős programok gazdag kínálata segíti e cél megvalósulását./ DÖK programjai, kirándulások, témanapok, szakköri, diáksportköri foglalkozások, osztályfőnöki munkaterv / Káros szokások, szenvedélyek megelőzése  A tanulókban tudatosítani kell, hogy a káros szenvedélyek /alkohol, dohányzás, gyógyszer, drogfogyasztás/, olyan terhes szokássá válhatnak, amelyektől az ember csak rendkívül nehezen, vagy egyáltalán nem képes megszabadulni. Ezt átfogó ismeretekkel kell megalapozni.  Rá kell világítanunk arra, hogy milyen okok vezethetnek a rászokásra /pl. rossz mintakövetés, családi, lelki eredetű okok stb./ és milyen lehetőségek vannak a leszokásra.  Meg kell tanítanunk őket arra, hogy hogyan kell kritikusan állást foglalni, távolságot tartani, hogyan kell nemet mondani. A balesetveszély kiküszöbölése az iskola és közvetlen környezete területén.  A házirend betartása.  Az elsősegély-nyújtási ismeretek.  Helyes közlekedési szokások kialakítása, KRESZ ismeretek elsajátítása. Különös tekintettel a gyalogos és kerékpáros közlekedés szabályainak alapos megismerése.  Balesetvédelmi- tűzvédelmi ismeretek.  A megfelelő elsősegély-nyújtási eszközök biztosítása /vöröskeresztes ládák "feltöltése" (tanári, tornaszertár, technikaterem, ebédlő) Értsék saját fejlődésüket, testi- lelki változásaikat, érzelmeiket és társas kapcsolataikat  Ismerjék a legfontosabb kamaszkori testi és lelki változásokat. Ezekkel kapcsolatos problémáikat merjék megbeszélni másokkal.  Legyenek bizalommal, tanáraikkal, társaikkal, szüleikkel. Nyerjen különösen hangsúlyt a családi élet fontossága. Vigyázzanak magukra, társaikra, felelősséggel viszonyuljanak majdani szexuális életükhöz.  Ismertessük meg a kamaszkor testi és lelki változásait.  Ismerjék a különböző nemzedékek körében jellemző nemi szerep sztereotípiákat.  Ismerjék meg a felelőtlen nemi élet következményeit.

17


Pedagógiai program

4.2. Az egészségfejlesztési feladatok: Biológiai tényezők: Cél: Biológiai létünk jobb minősége érdekében rendszeresség, tudatosság (napirend) és igényesség kialakítása. 4.2.1. Személyi higiénére nevelés- Testápolás Feladat: A higiénés magatartásra nevelés, a személyi higiénia iránti tartós igény kialakítása, valamint a környezet tisztaságára és védelmére irányuló szoktatás. Tevékenység:  A helyes tisztálkodási szabályok kialakítása, testrészek ápolásának megtanítása, a ruházat tisztán tartása, rendszeres cseréjének fontossága, elmélyítése az osztályfőnök, védőnő és iskolaorvos bevonásával.  Helyes fogápolás elsajátíttatása, rendszeres szűrés (évente kétszer)  A társas együttlétek alkalmával megfelelően ápolt külsőre, öltözködésre szoktatás (iskola, színház, ünnepély, stb.)  Tudatosítani tanulóinkban, hogy az egyéni és társadalmi érvényesülés az elvárt kulturális szignálok (megjelenés, kommunikáció) alkalmazásán is múlik.  A közvetlen környezet (osztályterem, iskola és környéke) tisztaságának megóvása, otthonossá tételében való aktív közreműködés.  Az osztályok felelősséget vállalnak saját termük tisztaságáért. Ennek ellenőrzése DÖK segítségével. Követelmény: Tiszta ápolt megjelenés az iskolában és egyéb rendezvényeken. Alakuljanak ki az alapvető tisztálkodási szokások (test, haj, köröm, száj). Az elvárásoknak megfelelően, tisztán és gondozottan öltözködjenek. Mossanak kezet étkezés, valamint WC-használat előtt és után. Tartsanak rendet szűkebb és tágabb környezetükben! Értékelés: Csoportos és egyéni beszélgetések alkalmával Verseny esetén iskola előtt dicséretben részesítés

18


Pedagógiai program

4.2.2. Egészséges táplálkozás: Feladat: Egészséges táplálkozásra nevelés, megfelelő étkezési szokások kialakítása. „Betegségeid okát, táplálkozásodban keresd.” Tevékenység:  Helyes táplálkozási szokások kialakítása az alsó és felső tagozatba egyaránt.  Táplálkozás-élettani hatásai, korszerű táplálkozás.  Változatos, az évszaknak és napszaknak megfelelő táplálkozás biztosítása.  Megfelelő minőségű és mennyiségű tápanyagbevitel.  Az iskolai étkezések alkalmával az étkezés higiéniájának, kultúrájának és társas jellegének fejlesztése. Az étkezések alkalmával helyes eszközhasználat a fontosságára való figyelem felhívása / alsó tagozat evőeszközök megfelelő használata /  A napi ötszöri étkezés fontosságára való figyelem felhívása.  A káros táplálkozási szokások és következményeinek tudatosítása tanulóinkban. (pl. egyoldalú táplálkozás, kóla, ill. cukros üdítők, túl sok édesség fogyasztása)  Táplálkozási rendellenességek veszélyeire való figyelem felhívása, különösen a kamasz lányok esetében / bulimia, anorexia veszélyei/  Korcsoportok és népcsoportok eltérő táplálkozási szokásai, sajátosságai (osztályfőnöki órán beszélgetés, anyaggyűjtés).  Naponta meleg étel fogyasztásában részesüljön minden gyermek, ennek érdekében az ifjúságvédelmi felelős tegye meg a szükséges intézkedéseket.  Az iskolai ételek minősége, ennek érdekében együttműködés erősítése az óvodával. A megismerés módszerei: példaadás, olvasás, rajzolás, szerepjáték, kisfilmek megtekintése, előadások külső szakemberek, védőnő, iskolaorvos segítségével. Követelmény: Táplálkozás higiéniai szabályainak betartása Alapvető táplálkozási ismeretek elsajátítása Értékelés: Helyes magatartásformák megerősítése, példaként állítása

19


Pedagógiai program

4.2.3. Mozgás, sportolás, helyes testtartás kialakítása „Ép testben, ép lélek.” A mozgás alapvető emberi tevékenység, mely nem csak hely- és helyzetváltoztatásban nyilvánul meg, hanem kommunikálni, koordinálni is lehet vele, mindig valamiféle cselekvést eredményez. A mozgás ideg-izom kapcsolatok eredménye, ezeket születésünktől fogva tanuljuk és gyakoroljuk. A mozgás, sportolás befolyásolja testi- lelki egyensúlyunkat, hatással van teljesítőképességünkre, örömet okoz és elősegíti a szervezet helyes működését, karbantartását. Ahhoz, hogy mozgásaink az adott körülményeknek megfelelőek és koordináltak legyenek, edzésre, gyakorlásra van szükség. A gyermekek életkori sajátosságaiknak megfelelően nagy a mozgásigényük. Ennek érdekében törekednünk kell arra, hogy a gyerekeknek az iskolai tevékenységeik során minél több lehetőségük legyen a különböző mozgásformák végzésére.

Feladat:  A mozgás, sportolás öntevékenységi igényének kialakítása, mely önmagunk iránti felelősségünk egyik ismérve. Felhívni a figyelmet arra, hogy a rendszeres mozgás gyermekkortól idős korig egészségmegőrző hatású.  Tanulóink felkészítése a balesetveszélyes helyzetek elkerülésére.  Fizikai, értelmi és akarati tulajdonságok fejlesztése.

A mozgás segíti:  A felesleges energiák levezetését.  Az aktív pihenést.  A tartós figyelem feloldását.  A szervezet megfelelő működését, karbantartását (keringési, légzési rendszer).  A tanulási folyamatokat. Tevékenység:  A szemmozgásokat, ceruzafogást, finom motoros tevékenységeket ugyanúgy célszerű gyakorolni, átjáratni, mint a nagy terjedelmű mozgásokat /Erre elsősorban az alsó tagozatos tanulóknál van szükség./  Fontos figyelembe venni mind a tanulásnál, mind a mozgáscselekvések gyakorlásánál a megfelelő oxigénellátottságot, hőmérsékletet, hely méreteitalkalmasságát.

20


Pedagógiai program

 A helyes testtartás kialakítása érdekében a mozgás mellett figyelni kell az ülésrendre, annak változtatására, a gerinc és a szem terhelése miatt, továbbá a testmagassághoz igazodó székek, asztalok meglétére.  A szabadban, jó levegőn való tartózkodás és az ott végzett mozgás még jobban elősegíti a fent említett alkalmazkodási tényezők megvalósítását, a szervezet ellenálló képességének növelését. / szabadban tartott testnevelés, rajz órák /  Rendszeres testmozgás, testedzés jelentőségének felismertetése. A rendszeresen végzett sporttevékenység tovább emeli a személyiség kiegyensúlyozottságát szocializáltságát, széles körű műveltségét  A sportolás életszükségletté tétele.  Háziversenyek szervezése a tömegsport keretében.  Sportnapokon való aktív részvétel  A mozgáskultúra örömszerző funkciójával való megismerkedés  Erőnlét, terheléstűrés, fittség, állóképesség egyéni fejlesztése testnevelés órákon.  Mindennapos testnevelés megvalósítása.  Úszásoktatás lehetőségének biztosítása. /tavaszi időszakban/  Diáksportköri foglalkozások  Sportversenyeken, kirándulásokon való aktív részvétel Követelmény: A rendszeres testmozgás szükségletté váljon. Életkoruknak megfelelő állóképességgel és terhelhetőséggel rendelkezzenek Pozitív szemlélet kialakítása, amely megteremti a további élet folyamán az életmódszerű mozgás igényét. Értékelés: Pozitív megerősítés és társas visszajelzés bármilyen jellegű mozgás-sport tevékenységbe való bekapcsolódás esetén. A sportversenyeken való részvétel esetén dicséret, jutalmazás.

4.2.4. Szexuális nevelés: Feladat: A szexuális nevelés akkor lehet hatékony, ha párosul az érzelmi és erkölcsi neveléssel. Építeni kell a kölcsönös felelősségvállalás fogalmának elmélyítésére. Tevékenység:  A szexuális magatartás meghatározó eleme, hogy milyen módon megy végbe nemi szerepeink szocializációja.  Nemi szerepvállalásra való felkészítés.

21


Pedagógiai program

 Ezzel kapcsolatban az egyéni és társadalmi szinten elvárt magatartás kialakítása beszélgetésekkel, példákkal és élményekkel.  A nemek közötti különbségek tudatosítása, férfi és nő egyenrangúságának elfogadtatása, az egymás iránt érzett felelősségre és tiszteletre koncentrálva.  A szexualitás biológiai aspektusainak megismertetése a serdülőkornak megfelelő szemléltető filmek, szakkönyvek és segédanyagok felhasználásával.  A korai nemi élet nemkívánatos következményeinek /terhesség, szexuális úton terjedő betegségek, /megismertetése külső szakemberek bevonásával.  Felhívni a figyelmet családi élet és a családtervezés fontosságára (modellek bemutatása), tudatosítani a gyermekvállalás alapvető feltételeit /szülői szerepek, nevelés, családi munkamegosztás/ Követelmény:  A legyenek tisztában a serdülőkori testi és lelki érési folyamatokkal, változásokkal.  Legyenek tisztában azzal, hogy a szerelem kiteljesedése a szexualitás, amelynek fontos feltétele az egymás iránt vállalt felelősség és hűség.  Tudják, hogy mi az intimitás lényege.  Tudatosuljanak a partnerkapcsolatokkal, párválasztással és családtervezéssel szemben támasztott követelmények. Értékelés: Pozitív megerősítés Visszajelzés a nem megfelelő magatartásformákra.

4.2.5. Mentális tényezők: Cél:  Harmonikus személyiség kialakítása.  A reális önismeret, önértékelés, helyzetfelismerő és problémamegoldó képesség, valamint a döntésre való készség kialakítása.  A társas kapcsolatokhoz szükséges készségek fejlesztése.  Megfelelő stressz kezelő technikák kiépítése. Feladat:  Optimális intellektuális és érzelmi fejlődés biztosítása.  Pozitív énkép, reális önismeret kialakulásának segítése.  Elfogadó pedagógiai légkör működtetése, amely a tanulók objektív értékelését, konfliktusok kezelését folyamatosan felhasználja az önfejlesztésre.

22


Pedagógiai program

 A tanuló társas támogatása, mert ez krízishelyzetekben mozgósítja az önsegítő erőket.  Az egyedi eseteknél/ szorongó, és nehezen kezelhető gyerekek, hiperaktivitás / iskolaorvos vagy gyermekpszichológus, ill. gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, Nevelési Tanácsadó bevonása a probléma kezelésébe.  Szülői értekezleten (egyéni és közösségi szinten) tudatosítani a fiatalkori szorongás kiváltó okait (kudarcélményeink a felnőttkori pszichés betegségek alapját képezhetik).  Konfliktuskezelés, problémamegoldás technikáinak megtanítása (osztályfőnök és drámapedagógiai módszerek segítségével).  Stressz kezelő képesség és tolerancia fejlesztése, amely megkönnyíti a külvilág pszicho szociális hatásaihoz történő alkalmazkodást.  Pozitív jövőkép kialakulásának támogatása.  Tudatosuljon a tanulókban, hogy a mindennapi életünket ritmusok jellemzik (feltöltődés, célra irányuló tevékenység, energiafelhasználás, rekreáció).  A szociális biztonság feltételeinek javítása a rászorulóknál (ifjúságvédelem).  Pályaválasztásra való felkészítés. Tevékenység:  Tanulóink legyenek tisztában a jogaikkal és kötelességeikkel, az elvárások tükrében alakítsák magatartásukat (ezzel a konfliktushelyzetek mérséklődhetnek). Napi megerősítés szükséges.  Őszinte légkör kialakítása az iskolában.  Tanulóink értékelését pedagógusaink úgy valósítsák meg, hogy ne az embert, hanem cselekedetét minősítsék (Gordon módszer).  Az önismeret fejlesztésénél a tanárok térjenek ki az aktuális énkép a kapott énkép és eszményi énkép közötti különbségekre és kölcsönhatásaira.  A szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás.  Magatartás zavarok, problémák jelentkezése esetén a családdal kapcsolatfelvétel (családi háttér és igazolatlan hiányzás okainak feltárása).

való

 Az osztályfőnöki órákon stressz oldó technikák átadása (relaxáció), konfliktuskezelés módszereinek keresése és gyakorlása, a lelki egészségvédelem tudatosítása. Követelmény:  Pozitív és reális énkép, objektív önismeret, megfelelő jövőkép.  Konfliktuskezelő képesség, toleráns magatartás a külvilággal szemben.  Legyenek tisztában azzal tanulóink, hogy a kudarcok az élettapasztalatot gazdagítják, hibáikból tanuljanak.  Fontos tudatosítanunk: Aktív cselekvő viszonyban legyünk a világgal.

23


Pedagógiai program

Értékelés:  A tanulói sikerek és kimagasló teljesítmények egyéni és közösségi elismerése, dicsérete, jutalmazása.  A tanulói fegyelmi kihágások feltérképezése. A szabályszegés mértékéhez megfelelő büntetés és annak következetes betartása, betartatása.  A mentálhigiénés szempontok érvényesítése: minden tanuló legyen tisztában azzal, hogy minek milyen következményei lehetnek, mik a jóvátehetők és jóvátehetetlenek. Ez fontos a belső feszültség csökkentése érdekében.

4.2.6. Szociális tényezők: Cél: Az egészséges élethez szükséges szociális feltételek biztosítása /rászorulók segítése, törődés egymással/. A függőséghez vezető szokások megelőzése. Feladat:  Balesetek megelőzése.  Betegségek elkerülése együttműködés/

/időben

orvoshoz

fordulás,

egészségüggyel

való

 Az egészség megóvása.  Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés.  Családi életre, társsá, szülővé nevelés.  A függőséghez vezető motívumok felismertetése.  Szenvedélybetegségek, elutasítására nevelés.

az

élvezeti

szerek,

drog,

alkohol,

dohányzás

Tevékenység:  Figyelemfelhívás a balesetveszélyes helyzetekre az iskolában, iskolán kívül, a közlekedésben, és háztartásban.  Közlekedési és elsősegély-nyújtási ismeretek átadása.  .A közlekedési szabályok gyalogosra, kerékpárosra vonatkozó szabályainak megismerése./ Rendőrség szakemberének segítségével/  A gyógyításba és gyógyulásba vetett bizalomra nevelés, erősíteni az orvoshoz fordulást és egészségüggyel való együttműködést.  A megelőzés jelentőségének hangsúlyozása, a szűrővizsgálatokon való részvétel. Különös tekintettel egészséges táplálkozás, dohányzás, fogászati, szemészeti szűrő vizsgálatok.  Interaktív beszélgetés osztályfőnöki órák keretében a dohányzás- alkohol-drog emberpusztító hatásáról. 24


 Beszélgetéssel egybekötött oktatófilmek, szakemberek, védőnő iskolaorvos bevonásával.

Pedagógiai program

prevenciós

előadások,

külső,

 A társas kapcsolatokra való nyitottság fejlesztése, minél több közös pozitív élmény biztosításával (szolidaritás, előzékenység, együttérzés, előítélet-mentesség)  Érdekérvényesítő tevékenység a diák-önkormányzati munkában osztály és iskolaszinten.  A tolerancia és elfogadó magatartásgyakorlás nap, mint nap. Követelmény:  Ismerjék tanulóink a szervrendszerek leggyakoribb működészavarait, betegségeit és ezek megelőzésének lehetőségeit.  Törekedjenek a balesetek megelőzésére  Ismerjék a közlekedési szabályokat és elsősegélynyújtás fogásait.  Legyen ismeretük a nikotin, az alkohol és egyéb drogok pszichikumra gyakorolt viselkedésmódosító hatásáról, ismerjék a védekezés és leszokás módjait.  A harmonikus családi élet feltételeivel legyenek tisztában. Értékelés: Az egészséges életmódra nevelés területein a pedagógus, a család és környezet biztosít folyamatos visszajelzést. 4.3. Az alkalmazott módszerek:  Az ismeretbővítés koncentrikusan történik, évről évre azonos témakörökben, egyre tágabban megközelítve.  A legnagyobb hangsúly, a személyiségfejlesztés módszerén alapuló pozitív gondolkodásra épített motiváláson van. A módszer választás szempontjai  Az életkornak megfelelő legyen.  Pozitív szemléletet adjon.  Főleg a természetben valósuljon meg.  Tevékenységközpontú és életszerű legyen, a valós problémák megoldására irányuljon, a problémaorientáltság jellemezze.  A személyes megtapasztaláson keresztül hasson.  Sok játékos elemet tartalmazzon.  Örömteli, motiváló, élményközpontú legyen.  Együttműködésre épüljön. Módszerek:       

Szerepjáték, drámapedagógiai módszerek Csoportos témafeldolgozás Beszélgetések Vita Esettanulmányok, problémamegoldás Gyűjtőmunka, Kiselőadások

25


Pedagógiai program

 Oktatófilmek, történetek feldolgozása  Elméleti ismeretek gyakorlatban való alkalmazása /elsősegélynyújtás, kerékpáros közlekedés, ételkészítés stb./  Tréningek  Bemutatók /pl. egészséges ételek/  Versenyek, vetélkedők  Frontális osztálymunka  Önálló tanulói munka  Előadások, információközlés  Művészeti tevékenységek  Tanári példamutatás 4.4. Tanórai program: Az iskolai egészségfejlesztésnek napjainkban egyre nagyobb jelentősége van, ezért minden órán történik egészség nevelés, hiszen ez a mai rohanó világunkban elengedhetetlen. Osztályfőnöki órák: 5-8. osztályos fejlesztés spirálisan ismétlődő témakörei             

Mozgás, napirend, személyes higiéné Önismeret Konfliktuskezelés és kommunikáció Serdülőkor testi-lelki sajátosságai Egészséges táplálkozás Környezet és egészség A biztonság megőrzése Elsősegélynyújtás Káros szenvedélyek Családi élet és emberi kapcsolatok Növekedés, változás, szexualitás Betegségmegelőzés Mindennapi testmozgás

Egészségtan: /6. és 8. osztály kerettanterv követelményeivel összhangban, beépítve a természetismeret és biológia tantárgy tananyagába / 6. osztály          

Testünk és egészségünk. A mozgás testünk szobrásza A személyi higiéné Az egészséges táplálkozás A biztonság megőrzése A balesetek megelőzése, elsősegélynyújtás Káros szenvedélyek, dohányzás, alkohol, kábítószerek, élvezeti szerek Hogyan válhat az ember szenvedélybeteggé? A serdülőkori változások Családi élet és kapcsolatok

26


Pedagógiai program

 Önismeret, konfliktuskezelés  A betegségek megelőzése, leggyakoribb gyermekbetegségek  Felelősek vagyunk egymásért, környezetünkért. 8. osztály  Fertőzés, betegség, betegségek megelőzése,  Bőrünk egészsége  A mozgás szervrendszere, mozgásszerveink egészsége, mindennapi mozgás fontossága  Légzésünk egészsége, dohányzás káros hatásai,  Allergia /bőr, légző, táplálkozási-szervrendszerhez kapcsolódóan/  Az egészséges táplálkozás, túltápláltság, alultápláltság veszélyei  Táplálkozási zavarok, ennek veszélyei, ehhez kapcsolódó pszichés problémák  Keringési rendszerünk egészsége  Ideg és hormonrendszerünk egészsége  A szexuális élet  A szexuális úton terjedő betegségek  Káros szenvedélyek, kábítószerek  Szenvedélybetegségek Erkölcstan óra: 1-8. osztályos fejlesztés               

Az ember tulajdonságai Szeretetre nevelés Az egyéniség és az érzelmek Család, családi élet Test és lélek A másság elfogadása A boldogság, siker Normák, erkölcs Hitvallás, vallás Barátság, a csoportok, közösségek Fiúk és lányok Szerelem és házasság Életmód, életminőség Az ember és természet Egészségfejlesztés

Testnevelés órán: Testnevelés és sport az egészségnevelési feladatát kiemelten kezeli, hiszen az itt végzett gyakorlati tevékenységek fontos szerepet játszhatnak a mindennapi testmozgás igényének megalapozásában. Arra kell törekedni, hogy a gyakorlatok a fizikai felkészítésen túl élményeket adjanak a diákoknak, így elősegítsék a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását. A testnevelés a köznapi, kulturált viselkedés társadalmilag kialakult és hasznos mozgáskészletének elsajátítását, az alapvető viselkedési sémák alkalmazását segíti elő. Igényt kelt az esztétikus, szép test, a helyes testtartás kialakítására és fenntartására, a takarékos formákat előnyben részesítő, önálló testedzésre, sportolásra, a mozgásos önkifejezésre. Mindezek feltétele, hogy a tanulók ismerjék motorikus képességeik szintjét, a motorikus képességek fejlesztésének és fenntartásának módját, legyen személyes

27


Pedagógiai program

és társas élményük a mozgásos játék, egészséges és sajátos nevelési igényű társaik teljesítményét, motorikusan képzettek, mozgásuk kulturált, felismerik a testnevelés és a sport egészségügyi és prevenciós értékeit. Cél, hogy a rendszeres fizikai aktivitás. A fair play fogalmának megismerése, az igazságosság elvének elfogadása és annak gyakorlatba ültetése, a kötelességteljesítés, a szorgalmas munkavégzés és a mások teljesítménye iránti felelősségérzet elismerése Az erkölcsi tulajdonságok fejlesztése. A játék és viselkedési szabályok betartása. Külső szakemberekkel: Alsó tagozat: DADA program /3. - 4. osztály / Biztonság megőrzése, közlekedési szabályok / minden alsós osztály / Vezeti: Balatonfüredi Rendőrkapitányság szakembere Egészséges táplálkozás Helyes testápolási szokások Vezeti: iskolai védőnő Felső tagozat: Biztonság megőrzése, közlekedési szabályok, kiemelve a kerékpáros és gyalogos közlekedést. Bűnmegelőzés. Vezeti: Balatonfüredi Rendőrkapitányság szakembere Pubertáskori változások 5. osztály Egészséges táplálkozás, egészséges étrend Pszichoszexuális fejlődés 6. osztály Dohányzás minden évfolyamon Serdülőkor, párkapcsolatok 7. osztály Szexualitás, párkapcsolat 8. osztály Szenvedélybetegségek 7.-8. osztály Vezeti: iskolai védőnő

5. osztály

4.5. Tanórán kívüli lehetőségek: Napközi:  Napirend, tanulás.  Személyes kapcsolatok: barátság, segítés másoknak.  Szabadidő hasznos eltöltése, kézügyesség fejlesztése, megfelelő mennyiségű mozgási lehetőség biztosítása, amely segíti a délutáni tanulási folyamatot.  Minél több játék, mozgás, séta a szabadban /ezt segíti a szépen parkosított nagyméretű iskolaudvar is/  Nyugodt légkör és egészséges környezet biztosítása a délutáni tanulási folyamathoz / fény, csend, testtartás, lazítási lehetőségek, stb./  Környezet és egészség.  Biztonság megőrzése.  Betegségmegelőzés.  Tízórai, ebédelés, uzsonnázás.  Emberi kapcsolatok: barátság, segítés másoknak.

28


Pedagógiai program

Szakköri foglalkozások: /Sport, természetvédelmi, kézműves, néptánc, jazz balett/ Elősegítik:  A szabadidő hasznos eltöltését.  Egészségmegőrző mozgás, sportolás, helyes testtartás kialakítását.    

Az egészséges életmódra nevelést. A természet- és környezeti nevelést. Az önismeretet. Társas kapcsolatokat.

Egyéb tanórán kívüli lehetőségek: Versenyek, rendezvények, vetélkedők             

Tanulmányi kirándulások, Túrák, Föld Napja, Egészségmegőrző Nap, Erdei iskola, Tanulmányi séták, Nyári táborok DOK rendezvények Sportversenyek Természet- és környezetvédelmi vetélkedők Közlekedési vetélkedő Elsősegély-nyújtási vetélkedő Témanapok / őszi, tavaszi /

Tárgyi feltételek, eszközök: Az egészséges életmód kialakításához szükséges alapvető berendezések, eszközök adottak. / oktatófilmek, szakkönyvek stb. / A biológia és testnevelés szertár elég jól felszerelt az ide kapcsolódó eszközökkel. Az iskolai könyvtár biztosítja a megfelelő szakirodalmat is. A pedagógus szerepe az egészségnevelésben A gyerekek életvitelüket minták követésével is alakítják, ezért különösen fontos a pedagógusok példamutató életmódja. Egy tanár az egész személyiségével nevel, így válik az erkölcsi nevelés alapjává a példamutatás. A pedagógus egyéni és testületi magatartása tükrözze azt a közösségi értékrendet, amire a tanulókat nevelni akarjuk. Ezért nagyon fontos, hogy az iskola egészségfejlesztési programjával az iskola minden pedagógusa egyetértsen és a legjobb tudása szerint segítse annak megvalósulását. A szülök a diákok egészséges életvitelének cselekvő alakítói. Ezért elengedhetetlen az iskola és a szülők együttműködése. A szülők véleményét, problémáit a szülői értekezletek, fogadó órák, személyes találkozások alkalmával ismerhetjük meg. A felmerülő gondokat közösen tanárok, szülők, diákok, és ha szükséges külső szakemberek segítségével oldhatjuk meg.

29


Pedagógiai program

4.6. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a balesetek, betegség-megelőzésre, az alapvető elsősegélynyújtási ismeretekre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. Ennek érdekében iskolánk minden tanulójának, és a nevelő-oktató munkában résztvevő összes dolgozójának tisztában kell lennie az alapvető elsősegély-nyújtási ismeretekkel. Az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretek Az elsősegélynyújtás célja:  az élet megmentése  a további egészségkárosodás megakadályozása  a gyógyulás elősegítése Az elsősegélynyújtás célja a segítség adása addig, amíg a szakszerű segítség meg nem érkezik. A laikus elsősegély nyújtónak nem gyógyítania kell, hanem csökkentenie kell a baleset, vagy rosszullét következményeit, lehetőleg megelőzni a további állapotromlást. Az elsősegélynyújtónak tudni kell:  légút biztosítását  nem lélegző sérült újraélesztését  vérzéscsillapítást  megfelelő fektetési mód alkalmazását  a törött testrész mozdulatlanságának biztosítását  mérgezés ellátását  sebek ellátását Ki nyújthat elsősegélyt? Bárki, aki képes segíteni úgy, hogy beavatkozásával ne okozzon kárt, további ártalmat. Fontos, hogy viselkedése határozott, céltudatos legyen. „Minden állampolgár köteles szükség esetén tőle elvárható segítséget nyújtani sérült, balesetet szenvedett, vagy olyan személynek, aki életét vagy testi épségét közvetlenül veszélyeztető helyzetbe jutott." Elsősegély alkalmazásáról szóló tv. 1972.évi II.törvény28.§

30


Pedagógiai program

4.6.1. Esősegély-nyújtás programja Nevelési célok – feladatok  Elsődleges feladatunk az iskolai balesetek megelőzése.  Biztonságos iskolai környezet megteremtése.  A tanulók figyelmének felhívása a balesetek megelőzésére, a balesetveszélyes helyzetek elkerülésére.  A különböző szaktárgyi órákon legyenek tisztában a veszélyforrásokkal /pl. kémia, fizika, testnevelés, technika, rajz /.  Ezeken az órákon vegyék komolyan a balesetek elkerülése érdekében az óvó védő intézkedéseket. Törekedjenek azok maradéktalan betartására.  Tanulóink

legyenek

tisztában

a

legfontosabb

elsősegély-nyújtási

alapismeretekkel, ezeket tudják a gyakorlatban helyesen alkalmazni.  Ismerjék a következőket: légút biztosítását, nem lélegző sérült újraélesztését,

vérzéscsillapítást, megfelelő fektetési mód alkalmazását, a törött testrész mozdulatlanságának biztosítását, mérgezés és sebek ellátását.  Ezek az ismeretek segítséget jelentenek a mindennapi életükben és kedvezően

befolyásolhatják a majdani felnőtt életüket is.  A balesetek bekövetkezésekor legyenek együttműködőek, körültekintőek és figyelmesek a sérült társaikkal szemben.  Igyekezzenek a lehető legjobb tudásuk szerint segítséget nyújtani a sérülteknek.  Ismerjék a tanórákon kívüli, óraközi szünetek, napközis, szakköri, sportfoglalkozások és az iskolán kívüli tevékenységek során rájuk leselkedő veszélyeket.  Törekedjenek azok elkerülésére.  Legyenek

tisztában

a helyes

és

helytelen

viselkedési

és

magatartási

szabályokkal a balesetek megelőzése érdekében.  Ismerjék a helyes közlekedési szabályokat, különös tekintettel a gyalogos és kerékpáros közlekedésre.  Sajátítsák el a legfontosabb balesetvédelmi- tűzvédelmi ismereteket.  Ennek érdekében ismerjék és tartsák be az iskolai házirend szabályait.  Nagyon fontos, hogy az elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátítása iskolánk pedagógusainak aktív részvételével és külső szakemberek közreműködésével történjen. A módszer választás szempontjai:  Az életkornak megfelelő legyen.  Pozitív szemléletet adjon.

31


Pedagógiai program

 Tevékenységközpontú és életszerű legyen, a valós problémák megoldására irányuljon, a problémaorientáltság jellemezze.  A személyes megtapasztaláson keresztül hasson.  Sok játékos elemet tartalmazzon.  Örömteli, motiváló, élményközpontú legyen.  Együttműködésre épüljön. Módszerek:  Drámapedagógiai módszerek  Szituációs játékok, feladatok megoldása  Csoportos témafeldolgozás  Beszélgetések  Esettanulmányok, problémamegoldás  Kiselőadások  Oktatófilmek  Elméleti ismeretek gyakorlatban való alkalmazása / kerékpáros közlekedés, vérzések sebek, törések ellátása, stabil oldalfekvés, stb./  Baleseti szituációk helyes felismerése, megoldása  Tréningek  Bemutatók  Versenyek, vetélkedők  Frontális osztálymunka  Önálló tanulói munka  Előadások, információközlés  Tanári példamutatás Tanórai keretben: Alsó tagozat: Az

elsősegélynyújtási

figyelembevételével,

ismeretek játékos

elsajátítása formában,

az

életkori

sajátosságok

drámapedagógiai

eszközök

felhasználásával, sok gyakorlás és beszélgetés útján történik, az osztályfőnökök, iskolai

védőnő

és

külső

szakember

segítségével,

az

osztályfőnöki,

környezetismereti és testnevelés órák keretében. Az elsősegély-nyújtás hat témaköréből kiválasztott témák feldolgozásával. Ezek a következők: Elsősegélynyújtás alapjai     

Elsősegély-nyújtás fogalma Segélynyújtás alapja, helyes sorrendje Sérülések típusai Mentőhívás Elsősegély- felszerelés

Csípések, harapások marások  Állati harapások / házi kedvencek veszélyei: kutya, macska, rágcsálók /  Rovar és pókcsípések ellátása  Súlyos allergiás reakciók típusai / gyógyszer, rovar, élelmiszer stb./

32


Pedagógiai program

A biztonság megőrzése  Balesetek típusai: közlekedési, háztartási, sportbalesetek  Iskolai sportsérülések / labdarúgás, kosárlabda, korcsolyázás, stb. /  Közlekedési balesetek / kerékpáros, gyalogos/  Ficam  Rándulás  Törés  Horzsolás  Fulladásos gyermekbalesetek, félrenyelés veszélyei  Áramütés veszélyei  Égési sérülések  Helytelen, figyelmetlen eszközhasználatból adódó balesetek elkerülése / pl. kés, olló, hegyes ceruza, stb./. A szúrt seb ellátása. A vérzések típusai, helyes ellátása  Értípus szerint Felső tagozat: Az elsősegélynyújtási témakörök részletes feldolgozására már több tantárgyi, osztályfőnöki, biológia, kémia, fizika, testnevelés, rajz, technika órán lehetőség nyílik, sőt szükséges is, kiemelve a testnevelés, kémia, fizika, technika órákat. Hiszen ezeken az órákon a tanulók többféle veszélyforrásnak vannak kitéve. Elsődleges cél ezeken az órákon a balesetek megelőzése, és ezért nagyon fontos a tanulók szakszerű felvilágosítása. Minden évben az első tanítási napon a gyerekek osztályfőnöki órán baleset- és tűzvédelmi oktatásban részesülnek. Azokon a szaktárgyi órákon, ahol előfordulhatnak balesetek az órai munka során / pl. kémiai, fizikai kísérletek, technika, testnevelés órák / szintén az első tanítási órákon sor kerül a balesetvédelmi oktatásra. Osztályfőnöki órák témái:              

Elsősegélynyújtás fogalma Segélynyújtás alapja, helyes sorrendje Helyszínbiztosítás Kapcsolatteremtés, felismerés Légzésvizsgálat Manuális betegvizsgálat Légút biztosítása Mentőhívás Sérülttel való kommunikáció Sérülések típusai Elsősegély – felszerelés Súlyos allergiás reakciók típusai / gyógyszer, rovar, élelmiszer stb./ Balesetek típusai: közlekedési, háztartási, sportbalesetek Eszméletvesztés, ájulás

Testnevelés órák témái: Balesetek megelőzése  Iskolai sportsérülések / labdarúgás, kosárlabda, korcsolyázás, stb. /  Ficam  Rándulás  Törés  Horzsolás

33


    

Pedagógiai program

Izomsérülések Kar és lábsérülések ellátása Agyrázkódás Fejsérülés Szemsérülés

Kémia órák témái:      

Balesetek megelőzése Balesetvédelmi rendszabályok kémia órán A kémiai kísérletek elvégzésének legfontosabb tudnivalói és szabályai A veszélyes anyagok Vegyszerek okozta sérülések, mérgezések Vegyszerek a háztartásban

Fizika órák témái:  Az ember megismerése és egészsége  Az elektromos áram hatása az élő szervezetre.  Veszélyek, érintésvédelmi ismeretek. Biológia órák témái: 6. – 8. osztályban, egészségtan témaköréhez kapcsolódva  A balesetek megelőzése  A balesetek típusai  Elsősegély-nyújtási ismeretek a mozgási, légző, szervrendszerhez kapcsolódóan.  A vérzések típusai, gyakorlati ellátásuk.  Eszméletvesztés, ájulás, újraélesztés  A leggyakoribb veszélyforrások gyermekkorban

keringési,

emésztő-

Tanórán kívüli lehetőségek: Napközi:  Biztonság megőrzése Szakköri foglalkozások /Sport, természetismereti, kézműves, jazz balett/  Iskolai sportsérülések / labdarúgás, kosárlabda, korcsolyázás, stb. /  Balesetek típusai: közlekedési, háztartási, sportbalesetek  Eszméletvesztés, ájulás  Helytelen, figyelmetlen eszközhasználatból adódó balesetek elkerülése / pl. kés, olló, hegyes ceruza, stb./. A szúrt seb ellátása.  A vérzések típusai, helyes ellátása Egyéb tanórán kívüli lehetőségek:  Egészségmegőrző Hét  Sportversenyek  Elsősegély-nyújtási vetélkedő  Témanapok / őszi, tavaszi /  Közlekedési vetélkedő Tárgyi feltételek, eszközök Az elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátításához szükséges tárgyi eszközök, oktatófilmek, megfelelő szakirodalom, interaktív eszközök, kötszerek biztosítottak.

34


Pedagógiai program

5. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK

A közösség olyan emberi együttélés, amelyet közös érdekek, közös célok, közös értékrend és közösségi érzés/tudat tart össze. A közösségfejlesztés feladatai a közösségfejlesztést szolgáló ismeretek átadása, készségek és képességek fejlesztése. A közösségfejlesztés tartalmi területei: •

Társas kapcsolatok fejlesztése,

•

Erkölcsi ismeretek, normák közvetítése,

•

A közösségi érzés és tudat kialakítása és fejlesztése,

•

A társas viselkedés kultúrájának kialakítása és fejlesztése.

Tanórai feladatok: • az együttműködési készség, a kölcsönös felelősségvállalás fejlesztése, • a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önigazgató képességének fejlesztése, • a kulturált érintkezés és kommunikáció gyakoroltatása, • a konfliktuskezelési technikák megismertetése és gyakoroltatása, • alapvető erkölcsi és demokratikus értékek, normák megismertetése és tudatosítása(igazmondás, becsületesség, megbízhatóság, segítőkészség, egymás elfogadása, szolidaritás, tolerancia)

Tanórán kívüli feladatok: •

a különböző játékok, tevékenységek által fejleszteni a közösséget,

•

a társas együttélés alapvető szabályainak megismertetése,

•

sokoldalú, változatos foglalkozásokkal a közösségi magatartás erősítése,

•

a bizalmon és megbecsülésen alapuló pozitív tanuló-nevelő kapcsolat,

•

önismeret, önfegyelem fejlesztése,

•

a közösség tagjainak együvé tartozását erősítő tevékenységek

•

kommunikációs játékok,

35


Pedagógiai program

• a másokat toleráló magatartás, a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti együttérzés és segítőkészség fejlesztése,hazánkban és más országokban élő népcsoportok értékeinek, hagyományainak megismerése és megbecsülése, • a magányos gyerekek bevonása a közös tevékenységekbe, beilleszkedésük segítése,a tanulók felelősségtudatának, önállóságának fejlesztése, •

az önismeret fejlesztése, a reális önértékelés fejlesztése,

•

a szociálisan hátrányos helyzetű tanulókkal differenciált foglalkozás,

• a tanulók jogainak megismertetése, érvényesítése, kötelességeik betartásának ellenőrzése, •

a gyerekek kompetenciáiba tartozó közös döntések meghozatala,

• a viselkedéskultúra fejlesztése, a társas együttélés szabályainak gyakorlása, •

a szabályok betartásának illetve megszegésének következményei.

A nevelés szempontjából közösségnek nevezzük az autonóm egyének szerveződését. Mivel a közösség egyénekből áll, az igazi közösség kibontakoztatja, fejleszti az egyéniséget. Maga a közösség a fejlődés keretét biztosítja, miközben tagjai önfejlődésével a közösség is fejlődik. Intézményünkben a közösségfejlesztés területén sajátos helyzet alakult ki, mivel a tanulók a szolfézscsoportokban az általános iskolai osztálytársaikkal együtt tanulnak. A közösségfejlesztés fő területei a zeneiskolában:  Szolfézs- és zeneirodalom órák,  Zenekari foglalkozások;  Bizonyos rendezvények alkalmából alakult kisebb énekkarok próbái;  Az általános iskola és a zeneiskola hagyományos rendezvényei. Feladatok:  A tanulás támogatása kölcsönös segítségnyújtással, közösségi ellenőrzéssel, a tanulmányi és munkaerkölcs erősítésével;  A tanulók önállóságának, öntevékenységének fejlesztése;  Különböző változatos munkaformákkal az egymásért való felelősségvállalás érzésének erősítése. A zeneiskola hagyományai:  Tanévnyitó ünnepély;  Újévi hangverseny;  Tanszaki meghallgatások;  Ki mit tud?  Tanszaki koncertek;  Vizsgák;  Községi rendezvények, nemzetiségi találkozón való szereplés;  Általános iskolai rendezvényeken való szereplés;  Tanévzáró ünnepély.

36


Pedagógiai program

6. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai: A foglalkozásokkal, a tanítási órákkal, az értékeléssel közvetlenül kapcsolatosan: Felkészül a foglalkozások, a tanítási órák megtartására, elvégzi az előkészítésükkel kapcsolatos pedagógiai feladatokat. Az érvényes intézményi pedagógiai programnak, a helyi tantervnek megfelelően, felelősséggel és önállóan, saját módszerei és a munkaközösség-vezető által ellenőrzött és jóváhagyott saját tanmenete szerint tanít. A tantervben előírt törzsanyag megtanítása kötelező. Törekedjék a tanulók egyenletes terhelésére. Minden tanév első óráján a tanulókkal ismerteti saját értékelési rendszerét, a pótlási és javítási lehetőségeket. Adminisztratív teendők ellátása • minden foglalkozásról napló vezetése, osztályozás; • összeolvasás; • statisztikák, beszámolók készítése; Egyéb feladatok:

37


Pedagógiai program

• A pedagógiai programban, az éves munkatervben előírt iskolai rendezvényeken és ünnepségeken való részvétel az alkalomhoz illő ruhában, esetenként a rendezvények lebonyolításában, szervezésében való közreműködés. • Az iskola működési rendjében felmerülő feladatok ellátása, pl. ügyeletek, elbeszélgetés, javító vizsga, felügyelet stb. • A beiskolázási tervben elfogadott továbbképzéseken való részvétel. • Az éves munkatervben meghatározott szülői értekezleteken, fogadóórákon való megjelenés, a szülőkkel való partneri kapcsolat kialakítása. • Nevelőtestületi és munkaközösségi értekezleteken, megbeszéléseken való részvétel. • Tantermekben, szertárban, könyvtárban, tornateremben a rend biztosítása, a leltározásban való részvétel. • A tanuló- és gyermekbalesetek megelőzése. • Az iskola igazgatója által elrendelt mindazon feladatok, amelyek az oktatássalneveléssel összefüggenek és pedagógus szakértelmet igénylő tevékenységnek minősülnek. • Eljárásait a növendékek életkorához, egyéniségéhez és mentális képességeihez igazítja, semminemű olyan tevékenységet sem fejt ki vagy nem kezdeményez, amely káros hatással lehet a növendékek testi vagy lelki épségére. • Döntéseit a növendékek érdekeit és érdeklődését szem előtt tartva hozza meg. • Minden egyes növendékével törődik, fejleszti. Sem hátrányos megkülönböztetést nem alkalmaz, sem túlzottan bizalmaskodó viszonyt nem alakít ki. • Érvényre juttatja az intézmény nevelési programjában megfogalmazott nevelési elveket, eljárásokat. • Törekszik a nevelés során keletkező konfliktusok helyes kezelésére. • Segítséget nyújt a növendékek személyes konfliktusainak, problémáinak megoldásában. Az osztályfőnöki munka tartalma: Az ismeretek átadásán, a tanításon túl a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztését csak tervszerűen kialakított nevelési rendszerrel, gondosan egymásra épített nevelési tartalmakkal lehet megvalósítani. Ezt a munkát pedig az osztályfőnöknek kell összehangolnia, irányítania. Az osztályfőnököt az igazgató jelöli ki a tantestület tagjai közül. Az osztályfőnök általános feladatköre: • Közvetlen nevelőmunka • Szervezési feladatok • Ügyviteli feladatok Az osztály irányításával kapcsolatos általános feladatok: A tanulókkal közösen megtervezi, kialakítja az osztály életét. Segíti az osztály bekapcsolódását az iskola egészének rendszerébe.

38


Pedagógiai program

Osztályával részt vesz az iskolai és iskolán kívüli rendezvényeken, esetenként ő maga is szervez programokat (kirándulások, klubdélután, színház- és múzeumlátogatás..) Figyelemmel kíséri tanítványainak iskolai és iskolán kívüli életét, tudomása van egészségi állapotukról, családi körülményeikről, szabadidős elfoglaltságaikról. Segíti a tehetséges tanulók érvényesülését, a lemaradók felzárkóztatását. Osztályfőnöki munkájának eredményessége érdekében megismeri az osztályába járó tanulók családjának életét, gondolkodásmódját, szocializáltságát, szellemi szintjét, a szülő(k) és gyermek(ek) közötti érzelmi-lelki kapcsolatokat.

Az osztályfőnök neveléssel-oktatással kapcsolatos feladatai: A tanulmányi munka figyelemmel kísérése Beszámolót készít a félévi és az év végi osztályozó értekezletre a következő szempontok alapján: • beszámol a hiányzások mértékéről • az osztály közösségi munkájáról • a tantárgyi és sportversenyeken elért eredményekről • a kimagaslóan, illetve a gyengén teljesítő tanulókról Év közben – szükség esetén – él a dicséretek, illetve az elmarasztalások lehetőségével. Legkésőbb félév, illetve év vége előtt 30 nappal az ellenőrző útján értesíti az előreláthatólag a követelményeket nem teljesítő tanulók szüleit. A diákönkormányzat segítése Minden év elején tevékenyen segíti az osztály diák-önkormányzati képviselőinek megválasztását, ismerteti a DÖK működési szabályzatát. Az osztály magatartásának, szorgalmának, az osztály közösségi életének figyelemmel kísérése Az osztállyal és az osztályban tanító tanárokkal történő megbeszélés után félévkor és év végén értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát. Év elején az első osztályfőnöki órán megismerteti a tanulókkal a házirendet, felhívja a figyelmet az esetleges változásokra. Folyamatosan ügyel a házirendben foglaltak betartására, különösen a késésekre és a hiányzásokra. Folyamatosan figyeli az osztályterem berendezésének állagát, azonnal jelzi az iskolavezetésnek a hiányosságokat, rongálásokat, illetve intézkedik azok megjavításáról, megjavíttatásáról. Adminisztrációs, dokumentációs tevékenység Osztálynapló kitöltése, vezetésének ellenőrzése; az osztályozó naplóból még hónap végén is hiányzó érdemjegyekre felhívja a szaktanár figyelmét. Az ellenőrzők havonkénti figyelemmel kísérése. A hiányzások havonkénti, félév végi, illetve év végi összesítése. Félévi értesítők, év végi bizonyítványok kitöltése, kiadása. A pótvizsgákkal, az osztályozó vizsgákkal kapcsolatos adminisztráció elvégzése. Törzslapok kitöltése és vezetése. Tájékoztatja a tanulókat és szüleiket arról, hogy az intézmény legfontosabb dokumentumai (pedagógiai program, SZMSZ, házirend, az éves munkaterv) hol hozzáférhetőek számukra.

39


Pedagógiai program

Az osztályfőnöki órák tervezésével, megtartásával kapcsolatos teendők Az osztályfőnöki tanterv alapján összeállítja és elkészíti az osztályfőnöki órák tervezett tematikáját. A tervezett témákról beszélgetést folytat, illetve vitát vezet az osztályfőnöki órákon. Az első osztályfőnöki órán vázolja a tanulóknak az intézmény éves munkatervét, majd a továbbiakban rendszeresen tájékoztatja az osztályt az iskolavezetés, illetve a nevelőtestület őket érintő határozatairól. Elvégzi a szükséges adminisztrációs tevékenységet. Az iskola hagyományrendszeréhez, munkatervéhez kötődő tevékenységek Minden év elején az első osztályfőnöki órán ismerteti iskola hagyományrendszerét, éves munkatervét. Az iskolai hagyományos rendezvényeken (tanévnyitó, nemzeti ünnepek, karácsony, egyéb ünnepségek, ballagás, tanévzáró) felügyeli saját osztályát. Megtervezi és megszervezi, valamint felelősséggel vezeti az osztálykirándulásokat. Szülőkkel való kapcsolattartás Egy évben legalább két szülői értekezletet tart. Szükség esetén családlátogatást végez. Kapcsolatot tart az iskolaorvossal, illetve a gyermek és ifjúságvédelmi felelőssel.

7. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE 7.1.

A tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatását segítő tevékenység

A tehetség az egyénnek az a veleszületett, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képessége, amelynek birtokában az emberi tevékenység egy bizonyos területén az átlagosat messze meghaladó teljesítményeket tud létrehozni. A tehetség kibontakozását serkenti: • megfelelő légkör megteremtése, • a motiváció, • a tanár attitűdje, • a bizalom, • a játékosság, • az értékelés késleltetése. A képességfejlesztés, a tehetség felismerése és gondozása az iskolai nevelő-oktató munkában kiemelkedő jelentőségű. A tehetségek felismerésében és a tehetséggondozásban a szaktanárok szerepe a meghatározó, akik tanórák keretében differenciált foglalkoztatással, többletfeladatokkal, emelt szintű tananyag beiktatásával fejlesztik tehetséges diákjaik képességeit, bővíthetik ismereteiket. A képességfejlesztés, tehetséggondozás módszerei: • Nívócsoportos oktatás, 40


• • • • • •

Pedagógiai program

Emelt szintű oktatás Szakkörök szervezése Tanulmányi és szaktárgyi versenyekre felkészítés Iskolai és községi rendezvényekre felkészítés Egyéni pályázatok Egyéni foglalkozások szervezése

Tehetséggondozás a zeneiskolában: • A tehetség az egész személyiségnek jóval az átlag feletti teljesítőképessége. Napjainkban különösen fontos az emberi értékekkel, képességekkel, tehetséggel való helyes gazdálkodás. • Minden pedagógusnak elsőrendű feladata tanulói képességeinek fejlesztése, legjobb egyéni képességei kibontakoztatásának, megerősítésének és továbbfejlesztésének segítése. • Az átlagosnál kiemelkedőbb adottságokkal és képességekkel rendelkező tanulók gondozása kiemelt feladatunk, amelyhez az iskola és az iskolai környezet együttműködése elengedhetetlen. • A zenei tehetségek felismerésében és a tehetséggondozásban a zenetanárok szerepe a meghatározó, akik szolfézs- és hangszeres órákon a növendék tudásához, tehetségéhez mért emelt szintű tananyag beiktatásával fejleszthetik tehetséges diákjaik képességeit. • A tehetséggondozást az egyéni foglalkozásokon túl segíthetik a különböző szereplések, a zenei versenyek látogatása és az azokon való részvétel és a kiemelkedő képességű növedékek továbbtanulásának zenei pályára történő irányítása. 7.2.Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése Iskolánkban fogadjuk azokat a tanulókat is, akik a Tanulási Képességeket Vizsgáló és Rehabilitációs Szakértői Bizottság szakvéleménye alapján enyhe értelmi fogyatékos kategóriába tartoznak és a többi tanulóval integráltan együtt nevelhető. Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő társaikhoz képest. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Fejlesztési területek-nevelési célok: A fejlesztési területek megegyeznek a NAT-ban leírtakkal csak azok mélysége, kialakíthatóságuk időigénye, módja az egyéni sajátságokhoz mérten módosul. Kiemelt feladat az önálló életvezetésre való felkészítés. Fontos az egyénre szabott motiváció és az egyéni tanulási módok feltárása. A megfelelő önértékelés, saját személyiség megismerése, reális énkép kialakítása. Az eltérő képességű tanulók életkorához és a lehetőségeihez képest feladatunk a munka világáról képet nyújtani. A tanulók képességeinek és érdeklődésének megfelelően segíteni kell a pályájuk kiválasztásában és az ehhez kívánatos képességeket szükséges fejlesztenünk.

41


Pedagógiai program

Helyi tantervünkben megtalálható az enyhe értelmi fogyatékos tanulók tanterve is. A tanulóknak biztosítjuk a rehabilitációs fejlesztő foglalkozásokat a rendeletnek megfelelő óraszámban, ahol azokat a képességeket, területeket fejlesztjük, amely terület fejlődése elmaradt. Az SNI-s tanulók fejlesztésének célja: • A fejlesztés számukra a megfelelő tartalmak közvetítésével valósul meg, szem előtt tartva a minél teljesebb önállóságot. • A követelmények igazodnak a fejlődés üteméhez. • Rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozások biztosítása. Ennek érdekében rehabilitációs feladataink: A tanulási tartalmak kijelölésekor lehetőség van egyes területek módosítására, elhagyására vagy egyszerűsítésére. A sérült képességek korrekciójára. A nevelés-oktatás és fejlesztés a szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztésére. A pedagógiai célú habilitáció és rehabilitációs foglalkozások: Nevelési célja: az enyhén értelmi fogyatékos tanulók szocializációja, eredményes társadalmi integrációja. A fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentését segíti. A szakértői vélemény alapján készülő fejlesztő program, amely a tanuló sajátos nevelési igényeire készül, és egyedi tulajdonságainak fokozatos kibontakoztatását szolgálja. A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására vagy kompenzálására szolgál. 7.3.A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása A tanulási kudarcnak kitett tanulók nem rendelkeznek olyan iskolai alkalmazkodási képességekkel, amely lehetővé tenné számukra, hogy a tervezett szinten és ütemben tanuljanak. A tanulási kudarc mögött nagyon gyakran tanulási zavarok (dyslexia, dysgráfia, dyskalkulia, hiperaktivitás, valamint ezek kevert tünetei) húzódnak meg. Ezek a tanulók osztálytársaikhoz képest lemaradnak mind tudásuk gyarapodása, mind pedig pszichikus fejlődésük terén. A tanulási kudarc okai lehetnek még: • A negatív énkép, • Érdeklődés hiánya, • Testi és szellemi hiányosságok, • A kíváncsiság és az ebből fakadó tudásszomj hiánya, • A gyermek túlzott mértékű szorongása, gátlástalansága, • Kommunikációs képességek hiánya, gyengesége, • A tanárral szembeni negatív érzelem, • A szülők rossz kulturális helyzete, • Szülői odafigyelés hiánya, • A szülők elvárásai a gyermeki teljesítményt illetően, • a társak nem megfelelő viselkedése, • barátságtalan, bizalmatlan légkör, • a tanári hatalom nem megfelelő használata, • a pedagógus beleérző képességének korlátozottsága

42


Pedagógiai program

A felzárkóztatást segítő program elemei: 1. A tanulási zavar észlelésekor a pedagógus az igazgatónál kezdeményezi, hogy vegyék fel a kapcsolatot a szakértői és rehabilitációs bizottsággal a tanulási nehézség megállapítása céljából. 2. A tanuló mentesítése az értékelés és minősítés alól a szakértői és rehabilitációs véleményében foglaltak szerint. 3. Tervszerű egyéni fejlesztés a szakértői véleményben foglaltak szerint. 4. A tanuló fejlődésének negyedévenkénti értékelése. 5. A pedagógus segítséget nyújt a szülőnek az otthoni neveléshez. Az alsó tagozaton az osztálytanítók tanítási órákon, korrepetálásokon kiemelten foglalkoznak a problémás tanulókkal. Iskolánk logopédusa a tanulóinkat beiskolázó óvodában dyslexiát és dysgráfiát megelőző foglalkozásokat vezet évek óta, amit tovább folytat az 1. és a 2.osztályokba felkerülő, a fent említett problémával, küzdő gyerekekkel. Szükség esetén, felsőbb évfolyamokon is igénybe vehető a segítsége. A felső tagozaton a tanulási kudarccal küszködő tanulóknak a segítése tanítási órákon és egyéni foglalkozásokon fokozott odafigyeléssel, differenciáltan történik. A tanulási nehézséggel küzdő tanulók fejlesztő foglalkozáson vesznek részt. Az osztályfőnökök szerepe meghatározó ezen a területen, helyes tanulási módszerek bemutatásával, a társak segítségének megszervezésével, a szülőkkel és az osztályban tanító szaktanárokkal történő rendszeres kapcsolattartással enyhíthetnek a tanulási kudarcnak kitett tanulók helyzetén. 7.4.

A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítése

A problematikus vagy nehezen nevelhető gyerek magatartása jelentősen eltér az adott korban megkívánható normáktól, ezért az általánosan használt pedagógiai módszerekkel nem lehet náluk eredményt elérni, ugyanakkor azonban még nem igényelnek különleges elbánást. Leggyakoribb ismertetőjegyei: a gyerek nem felel meg a vele szemben támasztott nevelési és oktatási követelményeknek, passzív vagy aktív módon ellenáll a nevelői hatásoknak, nehezen alkalmazkodik, nehezen tud beilleszkedni a közösségbe, személyiségzavarokkal küzd. A beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzdő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek: • minden egyes tanuló magatartásának, viselkedésének figyelemmel kísérése., • a tanuló a beilleszkedési zavarának, tanulási és magatartási rendellenességek észtlelésekor helyzetértékelés, • okok feltárása, esetleg a nevelési tanácsadó segítségének kérése, • kapcsolatteremtés és kapcsolattartás a szülőkkel • folyamatos konzultáció az osztályban tanító pedagógusokkal és a gyermekvédelmi felelőssel, • tanítási órákon differenciált eljárások alkalmazása, • felzárkóztatás korrepetálásokon, egyéni foglalkozás keretében.

43


Pedagógiai program

• törekedni kell arra, hogy a tanuló minél több sikerélményhez jusson az iskolában. 7.5.

Hátrányos- és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók

Hátrányos helyzetű a normálisan fejlett gyermek, aki az átlagosnál nehezebb körülmények között él, s különböző környezeti ártalmak gátolják abban, hogy adottságainak megfelelően tanuljon, fejlődjön. Hátrányos helyzetű az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapította. Halmozottan hátrányos helyzetű: akinek szülei a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. Hátrányos helyzetet kiváltó ok lehet: • a család rossz gazdasági és lakáshelyzete, • az alacsony egy főre jutó jövedelem, • a család nem megfelelő életmódja. A szociális helyzetből és a képességek fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozását célzó tevékenységformák iskolánkban: • felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások szervezése, • drog- és bűnmegelőzési programok, • mentálhigiénés programok, • pályaorientációs tevékenység, • kirándulások • felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről, • kapcsolattartása szolgáltató intézményekkel, • a tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása, • pályázatok figyelése, pályázatírás. 7.6.

A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

A gyermek- és ifjúságvédelem a tantestület valamennyi tagjának, de különösen az osztályfőnököknek, a napközis nevelőnek és az egészségvédő munkacsoport tagjainak feladata. Kiemelt tennivalónk e téren a megelőzés. A gyerekek életkörülményeiben tapasztalható veszélyeket, fejlődésükben mutatkozó negatív változásokat időben fel kell tárni és azonnal jelezni a felelősöknek. A veszélyeztetettség feltárását követően meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, melyeknek elsődleges célja az előidéző okok enyhítése. Az iskolai gyermekvédelem alapvető pedagógiai elvei között legfontosabb a gyermekek személyiségének megismerése. A beszélgetések, az őszinte érdeklődés, a diszkréció, a pedagógiai intuíció, a megértés segítenek a személyiségzavarok leküzdésében.

44


Pedagógiai program

Munkánkat segíti az egészségvédő munkacsoport által szervezett” Egészségmegőrző Napok”, melynek keretén belül gyermekeink megismerkednek az egészséges életvitellel, és felvilágosítást kapnak a rájuk leselkedő veszélyekről. Az egészségvédő munkacsoport vezetője egyben az ifjúságvédelmi felelős feladatait is ellátja az intézményben. Az ifjúságvédelmi felelős feladatai: • A veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók felmérése, nyilvántartása, • Kapcsolattartás a Gyermekjóléti Szolgálattal, • A veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók figyelemmel kísérése az osztályfőnökök együttműködésével, szükség esetén intézkedés, • A veszélyeztető tényezők feltárása, • A tanulók személyiségének fejlesztése, a megfelelő életszemlélet kialakítása az osztályfőnök, a többi pedagógus és a szülők együttműködésével.

8. TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK HELYI RENDJE A tanuló joga, hogy a személyesen vagy képviselő útján részt vegyen az iskolai döntéshozatalban. Érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat dönt: • a saját működéséről; • a működéshez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról; • egy tanítás nélküli munkanap programjáról; • a DÖK tájékoztatási rendszer létrehozásáról és működtetéséről; Véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Valamint véleményét ki kell kérni a jogszabályok által felsorolt kérdésekben. (Nkt.48.§.(4) és 20/2012. EMMI rendelet 120.§ (5)) Azokban az ügyekben, amikor a vélemény kikérése kötelező ott meg kell hívni a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra. A meghívót az értekezlet előtt legalább 15 nappal előbb meg kell küldeni a DÖK részére. Évente egy alkalommal lehetőséget kell adni a diákönkormányzat számára, hogy tájékoztatást kérjenek, és közvetlenül véleményt nyilvánítsanak az intézmény működéséről.

45


Pedagógiai program

Diákközgyűlés összehívását a DÖK vezetője kezdeményezheti. A napirendi pontokat 15 nappal előbb nyilvánosságra kell hozni.

9. KAPCSOLATTARTÁS A SZÜLŐKKEL, A TANULÓKKAL, AZ INTÉZMÉNY PARTNEREIVEL A szülők közösségét érintő együttműködési formák: a) Családlátogatás. Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. b) Szülői értekezlet. Feladata: • a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, • a szülők tájékoztatása: az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, • az országos és a helyi közoktatás politika alakulásáról, változásairól, • a helyi tanterv követelményeiről, • az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, • saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, • a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, • az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,

46


Pedagógiai program

• a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. c) Fogadó óra. Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) d) Nyílt tanítási nap. Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. e) Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülői értekezletek és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A fogadó órákat minden pedagógus a szülővel történő egyeztetés után maga határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával vagy a nevelőtestületével. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezlet. A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei: • • • •

közös rendezvények szervezése a szülők és a pedagógusok részvételével, kirándulásokon, táborozásokon szülői segítség igénybevétele, farsangi mulatságon szülői segítség igénybevétele, iskolai rendezvényeken a szülők részvétele.

A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák: Az igazgató és a nevelőtestület szükség szerinti gyakorisággal iskolagyűlésen tart kapcsolatot a diákokkal. Az iskolagyűlésen részt vesznek az iskola tanárai is. Az osztályközösség: Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak: • az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása, • küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba, • döntés az osztály belügyeiben. A tanulók tájékoztatása:

47


Pedagógiai program

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzatot segítő pedagógus és az osztályfőnökök tájékoztatják: • az iskola igazgatója alkalmanként az iskolagyűlésen valamint az iskolaújságon és az iskola honlapján keresztül, • a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, • az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel vagy a nevelőtestülettel. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.

10. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI, KÖVETELMÉNYEI, AZ ÉRTÉKELÉS SZABÁLYAI A tanulmányok alatti vizsgák célja:  azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény Pedagógiai Programja szerint nem lehetett meghatározni  a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni. A tanulmányok alatti vizsgán az Nemzeti Köznevelési törvény 4.§ 2. és 23. pontjának hatálya alá tartozó tanulónál, előzetes igazgatói engedély alapján, a vizsga során lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői vélemény alapján kapott. A hosszabb felkészülési idő biztosítását előzetes tanulói kérés alapján az igazgató engedélyezheti. A felkészülési időt maximum 30 perccel lehet meghosszabbítani.

48


Pedagógiai program

A tanulmányok alatti szabályosan megtartott vizsgák nem ismételhetőek. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: • •

aki osztályozó vizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vagy javítóvizsgára utasít.

Kiterjed más intézmények olyan tanulójára, akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként különbözeti vizsga letételét írja elő az intézmény vezetője. Kiterjed továbbá a nevelőtestület tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. Osztályozó vizsga: Az osztályozó vizsgát bármikor a tanév során lehet megszervezni. A vizsgát megelőzően három hónappal ki kell jelölni az időpontot. A vizsgára jelentkezőt írásban kell tájékoztatni az időpontról. A vizsgázónak az írásbeli vizsgák megválaszolásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 45 perc. Szóbeli vizsga egy vizsgázónak egy vizsganapra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető. A vizsgáztatás időtartama 10 percnél nem lehet több. A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az Intézmény nem a Házirendben meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan megtartott osztályozó vizsga elégtelen, a tanulónak a tanévet ismételnie kell. Különbözeti vizsga: A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg. Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az Intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az Intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az Intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében.

49


Pedagógiai program

Javítóvizsga: Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. közötti időpontban szervezhető. A tanulót a vizsga eredményéről azonnal tájékoztatni kell. Pótló vizsga: Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni az osztályozó/pótló/különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből - kérelmére - pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki. A vizsgabizottság: A vizsgabizottság minimum három főből áll, tagjait az igazgató jelöli ki és bízza meg. - elnök - kérdező tanár - ellenőrző tanár Az elnök: - felel a szabályok betartásáért, - ellenőrzi a vizsgázók adatait, vezeti a jegyzőkönyvet, - ha kell szavazást rendel el Kérdező tanár: - csak megfelelő tanári végzettséggel lehet - lehetőség szerint ne az kérdezze a tanulót, aki vizsgára küldte. Ellenőrző tanár: - lehetőség szerint szakos tanár - felel a vizsga szabályszerűségéért Az igazgató felel a vizsgák előkészítéséért és a szabályos lebonyolításáért. AZ ÍRÁSBELI VIZSGÁK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI: - a tanteremben minden padban csak egy diák ülhet, - a feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tantárgy megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot, - a feladatlap megoldásának ideje 60 perc, - a vizsgán használható segédeszközöket az intézmény biztosítja a vizsgázó részére. Egy vizsganapon három írásbeli vizsga tehető le, de közöttük 10-30 perc pihenőidőt kell biztosítani. Az írásbeli vizsga kijavítása: - a szaktanár az adott vizsga után piros tollal kijavítja az írásbeli dolgozatot Ha a vizsgázó az írásbelin szabálytalanságot követ el, a felügyelő tanár e tényt jegyzőkönyvben rögzíti, felvezeti a feladatlapra és tájékoztatja az igazgatót, aki a vizsgálat megállapításairól jegyzőkönyvet készít, majd a határozatot írásba foglalja. Szabálytalanság esetén a vizsgadolgozatot egy háromtagú bizottság értékeli, amelynek tagja az igazgató, két olyan tag, aki a vizsgabizottságban nem vett részt. A SZÓBELI VIZSGA ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

50


Pedagógiai program

- egy napon három szóbeli vizsga tehető le; - a vizsgázónak a vizsga előtt minimum 15 perccel kötelező megjelennie; - a vizsgák ideje alatti várakozáshoz lehetőség szerint pihenő helységet kell biztosítani - a felkészülési idő legalább 30 perc, SNI-s tanulóknak előzetes engedély alapján megnövelhető 10 perccel; - a felelet során a tanuló a felkészülési idő alatt készített jegyzeteit használhatja; - a felelet maximum 15 percet tarthat; - ha a vizsgázó az adott tételből teljes tudatlanságról tesz tanúbizonyságot, egy alkalommal póttételt húz - két tantárgy között a vizsgázó 15 perc pihenőidőt kell biztosítani; Ha a szóbelin a vizsgázó szabálytalanságot követ el, az eljárás az írásbeli vizsgánál leírtak alapján. GYAKORLATI VIZSGA ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI - a gyakorlati oktatás vezető tanárnak kötelező a vizsgázót tájékoztatni a gyakorlati vizsga rendjéről; - a gyakorlati vizsgarész a vizsga feladatok számától függetlenül egy érdemjeggyel kell értékelni. AZ EGYES VIZSGATÁRGYAK RÉSZEI, KÖVETELMÉNYEI A vizsgatárgyak követelményrendszere: A vizsgatantárgyak követelményei az intézmény házirendjében találhatóak. Az elméleti tantárgyak esetén: írásbeli és szóbeli vizsga. Informatika és a készség tantárgyak esetén gyakorlati vizsga teendő.

11.

A TANULÓI FELVÉTELI ÉS AZ ÁTVÉTELI KÉRELMEK TELJESÍTÉSÉNEK SORRENDJÉRE VONATKOZÓ HELYI SZABÁLYOK

Az általános iskola köteles felvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a beiskolázási körzetében található. A nemzetiséghez tartozó tanulót, ha a felvételi követelményeknek megfelel fel-vagy át kell venni. Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles először a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kérelmét teljesíteni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat a gyermekeket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen van, ahol az iskola székhelye található vagy zeneiskola esetében a telephelyén. Sorsolás nélkül felvehető a sajátos nevelési igényű és a különleges helyzetű tanuló. Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló • szülője, testvére beteg vagy fogyatékkal élő; • testvére az intézmény tanulója;

51


• •

Pedagógiai program

a szülő munkahelye az iskola körzetében található; az iskola a lakóhelyétől, tartózkodási helyétől 1 km-en belül található.

A további felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót a helyben szokásos módon legalább tizenöt nappal a felvételi, átvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt - nyilvánosságra kell hozni. Sorsolás Ha az általános iskola az összes körzeten kívüli jelentkező felvételi kérelmét helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. (a sorsolás részletes szabályait a házirend tartalmazza) A sorsolásra a felvételi kérelmet benyújtókat (szülőket) meg kell hívni. A tanuló átvételére a tanév során bármikor lehetőség van. A beiskolázási körzetünkön kívüli gyerekek átvételéről az igazgató dönt, majd értesíti a kormányhivatalt, ha körzeten kívüli tanulót vett fel. A tanuló az adott osztályról szóló iskolai bizonyítvány vagy hivatalos értesítés alapján kerül felvételre. Amennyiben a felvett tanuló valamelyik általunk tanított tantárgyat még egyáltalán nem, vagy kisebb óraszámban tanulta, egy év türelmi idő alatt szaktanári segítséggel felzárkózik, addig osztálytársaival együtt halad, félévi és év végi osztályzatot még nem kap.

HELYI TANTERV ÁLTALÁNOS ISKOLA

1.

A VÁLASZTOTT KERETTANTERVEK, ÓRATERVEK

A választott kerettantervek:  kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyam számára o Ének-zene A. változat  kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyam számára o Magyar nyelv és irodalom A.változat o Biológia A. változat o Fizika o Kémia B. változat o Ének-zene A.változat  német nemzetiségi nevelés-oktatás kerettantervei o német népismeret 1-4; 5-8. évfolyam o német nyelv és irodalom, nyelvoktató 1-4.; 5-8. évfolyam

52


Pedagógiai program

 sajátos nevelési igényű tanulók kerettantervei o enyhe értelmi fogyatékos tanulók kerettantervei A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyaknál emeljük meg. A nemzetiségi nyelv és népismeret oktatására igénybe vettük a heti két óra nemzetiségi órakeretet (Nkt.6. melléklet D. oszlop), valamint a készségtantárgyak óraszámából csoportosítottunk át órákat (Nemzetiségi Irányelvek 10.§). A kötelező tantárgyakon felül egyéb választható tantárgyat nem építettünk be óratervünkbe, mivel tanulóink leterhelése nem ad rá lehetőséget. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag: Tanulóink szülei beiratkozáskor nyilatkozatot tesznek arról, hogy a vállalják a nemzetiségi nyelvoktatást, így ugyanazt a tananyagot tanulják, mint a nemzetiséghez tartozó társaik. A népismeret tananyaga a helyi tantervek között található.

Alsó tagozat: ÓRATERV

Tantárgyak

1.évf.

2.évf.

Nemzetiségi nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom Matematika

3+2

2+2+1 2+2+1 4+1

6

7

6+1

6+2

4

4

4

4

53

3.évf.

4.évf.


Pedagógiai program

Erkölcstan

1

1

1

1

Német népismeret

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1+1

Ének

2

1

1

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

Technika, életvitel

1

1

1

1

Testnevelés

5

5

5

5

Összesen

27

27

27

29

Felső tagozat:

Tantárgyak

5.évf.

6.évf.

7.évf.

8.évf.

Nemzetiségi nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom

4+1

4+1

5

5

4

4

3+1

4

Matematika

4

3+1

3+0,5

3+1

(Angol)

(2)

(2)

(2)

(2)*

Történelem

2

2

2

2

54


Pedagógiai program

Erkölcstan

1

1

1

1

Német népismeret

1

1

1

1

Természetismeret

2

2

Földrajz

1+1

2

Biológia

1,5

1,5

Fizika

2

1+0,5

Kémia

1+1

2

Ének

1

1

1

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

Technika, életvitel

1

1

Informatika

1

1

1

1

Testnevelés

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Összesen

29

29

33

33

*szabadon választható tantárgy

2. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK, TOVÁBBÁ EZEK ESETÉBEN A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI

Kötelezően választható tantárgy: Erkölcstan

heti 1 óra

Szabadon választható tantárgy: 5-8. évfolyamon angol nyelv

heti 2 óra

Választható egyéb foglalkozások: Kézműves szakkör Dráma szakkör Néptánc szakkör Természetvédelmi szakkör 3-8. Sportkör Napközi Tanuló szoba

heti 2 óra heti 2 óra heti 2 óra heti 2 óra heti 6 óra heti 22 óra heti 10 óra

55


Egyéni foglalkozások: Logopédia 1-2. évfolyam Korrepetálás 1-4. évfolyam Tehetséggondozás, fejlesztés Fejlesztő foglalkozás (BTM-es tanulóknak) Felvételi előkészítő

Pedagógiai program

heti 2 óra heti 8 óra heti 8 óra heti 3 óra heti 2 óra

A foglalkozások vezetőit a jelentkezéskor nyilvánosságra hozzuk. Mivel tantestületünk kis létszámú ezért választási lehetőséget nem tudunk felkínálni. Minden esetben a megfelelő szakember vezeti a foglalkozásokat.

3. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI A tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat vesszük figyelembe: – a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének; – a taneszköz legyen jól tanítható, jól tanulható; – a taneszköz nyomdai kivitelezése legyen alkalmas a tantárgy óraszámának és igényeinek megfelelő használatra a tanév(ek) során; – a taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének fejlesztésére, nevelje a diákokat igényességre, precíz munkavégzésre, a taneszköz állapotának megóvására; – segítse a helyes tanulási szokások, az önálló ismeretszerzés képességének kialakítását; – biztosítson lehetőséget a mennyiségi és minőségi differenciálásra egyaránt; 56


Pedagógiai program

– változatos feladatokon keresztül szemléltesse a tananyag szerepét a mindennapi életben; – alakítsa ki az önellenőrzés igényét; – ábraanyaga, betűmérete igazodjon az életkori sajátosságokhoz; – felépítése (témák, feladattípusok) logikus, könnyen követhető legyen; – feladatrendszere változatos legyen tartalom, típus, nehézségi fok és funkció tekintetében. – A tankönyv önmagában kiszolgálja az adott tantárgy helyi tantervébe foglaltak tanítását. Előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket: – amelyek több éven keresztül használhatók; – amelyek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai; – amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. munkafüzet, tudásszintmérő, feladatgyűjtemény, gyakorló); – amelyekhez rendelkezésre áll olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti az órai munkát feladatokkal, videókkal és egyéb kiegészítő oktatási segédletekkel; – amelyekhez biztosított a lehetőség olyan digitális hozzáférésre, amely segíti a diákok otthoni tanulását az interneten elérhető tartalmakkal; Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek hivatalosan tankönyvvé nyilvánítottak. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz. Ezekről az eszközökről a szülők tájékoztatást kapnak.

4. A NAT-BAN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI 4.1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az első két évben a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése folyik.  Fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe.  Teret adunk a gyermek, játék és mozgás iránti vágyának, segítjük természetes fejlődését, érését.  Óvjuk és továbbfejlesztjük a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot.  Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait.  Fogékonnyá tesszük a saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt.

57


Pedagógiai program

 A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában – élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal – fejlesztjük az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetítjük az elemi ismereteket, szokásokat alakít ki.  Csökkentjük azokat a hátrányokat, amelyek a gyermek szociális-kulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadhatnak

4.2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat 3-4. évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok.  Fejlesztjük a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot,  Megalapozzuk a reális önértékelést.  Mintákat és gyakorlóterepet adunk, a magatartási normák, a szabályok,a társas közösségben való részvételhez, a problémamegoldáshoz és konfliktuskezeléshez.  Megerősítjük a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elősegítjük a személyiség érését.  Támogatjuk az egyéni képességek kibontakozását, segítjük a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. 4.3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása.  Fejlesztjük a tanulók tudását, képességeit, egész személyiségének fejlődésének érdekében.  Fő hangsúlyt az alapkészségek fejlesztése kap, figyelembe véve, hogy a 10–12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz.  Fejlesztjük az integratív-képi gondolkodást.  Fejlesztjük a támogató érzelmi, szociális és kognitív képességeket.  Kiemelt figyelmet fordítunk az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatására.  Fejlesztjük a tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükséges kompetenciaterületek és koncentrációs képességek, akarati tulajdonságokat.  Feladatunknak tekintjük az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztését, a tanulók tanulási és társas motivációinak, önbizalmának növelését.  Előnyben részesítjük az életszerű, valóságos problémák és feladathelyzetek teremtését az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. 4.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint előtérbe kerül a pályaválasztás, pályaorientáció.

58


Pedagógiai program

• Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait. • A mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával. • Az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni. • A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása. • Fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. • A kreativitás fejlesztése, a tanulók egészséges terhelése, fejlesztő értékelésük. • Az értelmi és érzelmi intelligencia elmélyítéséhez a drámapedagógiai módszerek alkalmazásával kívánunk hozzájárulni. 4.5. Sajátos nevelési igényű tanulók (enyhe értelmi fogyatékos) fejlesztése: Alsó tagozat (1-4. évfolyam): A képességfejlesztésben hangsúlyos szerep a közvetlen érzéki tapasztalatnak, tárgyi cselekvéses megismerés, a céltudatosan kiválasztott tevékenység. • • •

Pszichés funkciók fejlesztése. Nagyobb hangsúly a tanulási, magatartási és viselkedési szokások következetes kialakításán és erősítésén. A szakértői bizottság vizsgálati véleménye alapján az elmaradott területek fejlesztéséről egyéni fejlesztési tervek készítése és az alapján fejlesztés.

Felső tagozat (5-8.évfolyam): A tanulók fejlesztése elsődlegesen a megismerési módszerek további fejlesztésére, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási szokásokra épül. • Hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási tevékenység. • A tanulók fejlettségének megfelelően előtérbe kerül a verbális szint, de jelen van még a képi és manipulációs szint is. 4.6. Kiemelt feladatok: Természettudományos nevelés: Célunk, hogy a természettudomány ismeretei és módszerei beépüljenek a diákok gondolkodásába, felhasználják azokat a mindennapos problémák megoldásában. Célunk az érdeklődés felkeltése és a tehetséggondozás. Ennek érdekében: Megnöveltük a természettudományos tantárgyak óraszámát heti 2,5 órával. Természetvédelmi szakkör működik intézményünkben heti két órában. Rendezvényeink között kiemelt szerep jut az ehhez a témakörhöz kapcsolódó rendezvényeknek. Egészség-nap, Témanapok, túrák, DÖK nap. Mindennapos művészeti nevelés:

59


Pedagógiai program

Az alsó tagozatos nevelés egyik kiemelt feladata a mindennapos művészeti nevelés. A nemzetiségi nyelvoktatás miatt csökkentenünk kellett a készségtárgyak oktatására fordított időkeretet. Ezért szakköri struktúránkat úgy alakítottuk ki, hogy tanulóink hozzájuthassanak a művészeti nevelés minél nagyobb kínálatához. Szakköri formában működik kézműves, néptánc, dráma és sport szakkör. Lehetőségük van tanulóinknak helyben zeneoktatást is igénybe venni. Zongora, harmonika, magánének, fuvola és furulya közül választhatnak tanulóink. Mindennapos testnevelés: A mindennapos testnevelés megvalósításának módját a Nemzeti Köznevelési törvény 27.§(11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg.

5. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE, A MAGATARTÁS ÉS A SZORGALOM MINŐSÍTÉSÉNEK ELVEI 5.1. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése és értékelése Az ellenőrzés formái: Szóbeli ellenőrzés, írásbeli ellenőrzés, gyakorlati ellenőrzés Szóbeli ellenőrzés formái: feleltetés, önálló elbeszélés, élménybeszámoló, dialógus, szituáció, memoriter Írásbeli ellenőrzés formái: teszt, tollbamondás, fogalmazás, nyelvtani ismereteket ellenőrző feladatok, fordítás, témazáró, tudáspróba, szódolgozat, írásbeli felelet, félévi és év végi felmérések. Gyakorlati ellenőrzés: daléneklés, szolmizálás, hangszeres bemutatás, rajz, tárgykészítés, mozgás bemutatása. Az értékeléssel szemben támasztott követelmények: Legyen:  nyilvános, azaz minden érintett számára hozzáférhető,  személyre szóló, vegye figyelembe az értékelt egyén jellemzőit,  szakszerű, feleljen meg a legszigorúbb pedagógiai és mérésmódszertani követelményeknek,  ösztönző hatású, megerősítő jellegű,  folyamatos és kiszámítható. Értékelés formái: Diagnosztikus értékelés: szintfelmérés, előzetes tudás felmérésére Százalékban kifejezve- nem osztályozható. Formatív vagy fejlesztő értékelés: a hibák azonosítása a kijavításuk érdekében Témakörök feldolgozása közben használatos. Szummatív értékelés: A tanulók minősítése, kategorizálása Félévkor, év végén, vizsgán.

60


Pedagógiai program

5.2. A tantárgyi értékelés, minősítés, a magatartás és szorgalom értékelése az alsó tagozaton A szöveges minősítés módja: Iskolánkban az 1. évfolyamon félévkor és év végén, a 2. évfolyamon félévkor szövegesen értékeljük tanulóinkat. Év közben, negyedévenként értékelőlapot használunk.(Első osztályban negyed és háromnegyed év, második osztályban negyed év) A szöveges értékelés szempontjai: • az értékelés elsősorban a gyereknek szóljon, • alakítsa a helyes önértékelést, segítse a reális önismeretet, • nyitott legyen, • a gyerek lehessen aktív részese a saját fejlődésének, • a szülő és a pedagógus közösen gondolkodhasson a gyerek fejlődéséről. A félévi és év végi szöveges minősítések:  Kiválóan megfelelt  Jól megfelelt  Megfelelt  Felzárkóztatásra szorul Az érdemjegyre váltás szabályai: A kiválóan megfelelt minősítés megfelel a jeles osztályzatnak. A jól megfelelt, a jó osztályzatnak. A megfelelt a közepes osztályzatnak. A felzárkóztatásra szorul, minősítés pedig az elégséges osztályzatnak. A felzárkóztatásra szorul minősítés esetén a pedagógusnak a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. Tantárgyi értékelés elvei: Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes tantárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. Az 1-4. évfolyamon az év végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek.  A nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrzik.  Az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.

61


Pedagógiai program

A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul a tanulóra vonatkozó iskolai tantervben előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak – fejlődtek-e vagy hanyatlottak – az előző értékelés óta.  A pedagógus a tanulók teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben minden tantárgyból rendszeresen érdemjegyekkel értékeli, félévkor és a tanév végén osztályzattal minősíti. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).  A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni.  A tanuló által szerzett érdemjegyekről a tárgyat tanító nevelő értesíti a szülőt, az értesítő könyvön keresztül.  A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók egyes tantárgyi fejezeteket lezáró témazáró írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el az osztálytanítók: Teljesítmény- érdemjegy 0 – 30 % elégtelen (1) 31– 50 % elégséges (2) 51 – 74 % közepes (3) 75 – 91 % jó (4) 92 – 100 % jeles (5)

Magatartás és szorgalom értékelése: 1-4.osztály Magatartás:

Magatartás Aktivitás, példamutatás

Példás igen magas fokú

Jó közepes

Változó gyenge

A közösségi célok érdekeinek figyelembe vétele, munkában való részvétel hatása a közösségre

igen

ellene nem vét.

ingadozó

élen jár pozitív

aktívan részt vesz befolyást nem gyakorol

közömbös nem árt

62

Rossz negatív vagy romboló szemben áll érdektelen negatív

Nivegy-völgyi Német Nyelvoktató Nemzetiségi Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Törődés társaival

viselkedés, hangnem

gondos, segítőkész betartja, arra ösztönös kifogástalan

Fegyelmezettség

nagyfokú

Házirend betartása

Pedagógiai program

segítőkész

ingadozó

közömbös, gátló

betartja

részben

sokat vét ellene

kívánnivalót hagy maga után megfelelő

udvariatlan, nyegle gyenge

durva, goromba elégtelen

Szorgalom: szorgalom Tanulmányi munka Munkavégzés

példás igényes kitartó, pontos megbízható mindent elvégez

jó figyelmes rendszeres

változó ingadozó rendszertelen

hanyag hanyag megbízhatatlan

Általános tantárgyi munkavégzés Többféle feladatot vállal- igen e? Munkabeosztás: igen, jó

ösztönzésre dolgozik keveset

önállótlan

feladatát nem végzi el nem

jó

közepes

Tanórán kívüli információk felhasználása

előfordul

ritkán

igen sokszor, rendszeresen

ritkán

gyenge vagy nincs egyáltalán nem

9. A FELSŐ

5.3. A felső tagozatos tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának értékelése Az iskolában az 5-8. évfolyamon a hagyományos ötfokozatú skálát alkalmazzuk az értékelésnél. Az osztályzatok odaítélésének szempontjai: Jeles ( 5) osztályzatot kap az a tanuló, aki:  a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz,

63


Pedagógiai program

 ismeri, érti, tudja a tananyagot, s mindezt alkalmazni is képes,  pontosan, szabatosan fogalmaz,  a szabályokat lényegre mutatóan, saját szavaival is vissza tudja adni,  tud szabadon, önállóan beszélni,  bátran mer kérdezni. Jó (4) osztályzatot kap az a tanuló, aki:  tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget,  hasonló az ötöshöz, de apró bizonytalanságai vannak,  kisebb előadási hibákat vét,  a szabályokat bemagolja. Közepes (3) osztályzatot kap az a tanuló, aki:  a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával tesz eleget,  nevelői segítségre többször rászorul,  ismeretei felszínesek,  kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni,  segítséggel képes megoldani szóbeli feladatokat,  rövid mondatokat mond. Elégséges (2) osztályzatot kap az a tanuló, aki:  a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget,  a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik,  egyszavas válaszokat ad,  a fogalmakat nem érti,  gyakorlatban képtelen önálló feladatvégzésre. Elégtelen (1) osztályzatot kap az a tanuló, aki:  a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni,  a minimumot sem tudja.

64


Pedagógiai program

Tantestületünk szabályozza a tanulók minimális érdemjegyeinek számát. Minden tanulónak a félévi és tanév végi értékeléskor tantárgyanként legalább havonta egy jeggyel, a heti egy órás tantárgyakból félévente minimum három jeggyel kell rendelkeznie. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Helytelen viselkedésért, fegyelmezetlenségért szaktárgyi elégtelen osztályzat a tanulónak nem adható. Ajánlatos a felelés témáját az ellenőrző könyvben az osztályzat előtt jelölni. A helyesírási hibákat minden szaktanárnak kötelessége kijavítani. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését, minősítését az osztályfőnök végzi az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével és a diákok bevonásával. A felső tagozatban a magatartást és a szorgalmat a hagyományos négy fokozatú skálán értékeljük. Magatartás: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) Szorgalom: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2)

A magatartás értékelésének szempontjai: Példás az a tanuló, aki:  kerüli a durvaságot, szeretettel közelít társai felé,  tiszteli és elismeri mások értékeit,  életkorának szintjén képes tudatosan értékelni a család, a szülőföld, a nemzetisége iránti elkötelezettségét,  nyelvi fordulataiban kerüli a durva, trágár kifejezéseket,  jóindulatúan segíti társait, tudásával, a közösségben elért helyzetével soha nem él vissza,  képes kulturáltan fellépni a saját maga és szűkebb környezete érdekében,  szívesen vállal munkát osztálya, iskolája, közössége érdekében, öregbíti iskolája hírnevét,  ügyel környezete rendjére, tisztaságára,  szándékosan nem okoz kárt,  betartja az illemszabályokat és az iskola házirendjét,  magatartásával, cselekedeteivel elismerést vált ki társaiból, tanáraiból.

65


Pedagógiai program

Jó az a tanuló, aki:  cselekedeteiben a jóra törekedik, de időnként a körülmények hatására ettől eltér,  kerüli a durvaságot, ám a játék, a munka hevében ez nem mindig sikerül neki,  szereti társait, elismeri mások sikereit, eredményeit, de cselekedeteit, ítéleteit időnként az indulat vezérli,  tiszteli a felnőtteket, társait,  trágár, durva kifejezéseket nem használ,  feladatait becsülettel elvégzi, de a közösségért vállalt munkára önként ritkán vállalkozik,  ügyel környezete rendjére, megjelenése, ruházkodása nem kihívó,  ismeri és betartja az iskola házirendjét, az életkorának megfelelő illemszabályokat. Változó magatartású az a tanuló, aki:  cselekedetei következményeit nem képes felmérni, így gyakran vét a házirend ellen, bár kellő motiváltsággal képes a viselkedés normáinak betartására,  játékban, közösségi munkájában gyakran durva,  társaival nem mindig van jó viszonyban, mert csínytevéseivel bosszantja őket, közeli barátaival viszont megértő, segítőkész,  az órai munka során nem kellő figyelemmel dolgozik, időnként mással foglalkozik,  ha feladattal bízzák meg, azt elvégzi, ha nem is kellő figyelemmel,  környezete rendjéért semmit sem tesz,  sérelmeit időnként önbíráskodással torolja meg,  a viselkedési szabályokat csupán úgy tudja betartani, ha gyakran figyelmeztetik rá. Rossz a magatartása annak a tanulónak, aki:  nem tudja és nem is akarja betartani az iskolai házirendet és az illedelmes viselkedés szabályait,  szereti, ha társai félnek tőle,  visszaél fizikai fölényével, különösen, ha nála gyengébbel kerül szembe,  gyakran bosszantja társait, tanárait,

66


Pedagógiai program

 a tanórai munkát szándékosan zavarja, akadályozza,  nem becsüli közössége értékeit,  szándékosan rongálja környezetét. A szorgalom értékelésének szempontjai: Példás az a diák, aki:  képességeihez mérten szorgalmas,  a tanítási órákra rendszeresen jól felkészül, s azokon aktívan közreműködik,  szívesen olvas szakirodalmat, s így szerzett tudását megosztja társaival,  aktív önműveléssel fejleszti tudását,  szívesen és aktívan vesz részt a tanórán kívüli programokban, akár szervezőként is,  ha alkalma adódik, versenyeken öregbíti iskolája hírnevét,  jó eredmények elérésére törekszik. Jó a szorgalma annak a diáknak, aki:  a képességeihez mérten általában szorgalmas,  a tanórákra rendszeresen felkészül, s azokon aktívan részt vesz,  felszerelése általában hiánytalan,  a házi feladatot rendszeresen elvégzi, esetleges mulasztás esetén pótolja. Változó a szorgalma annak, aki:  nem teljesíti kötelességeit mindig képességei szerint,  munkájában, feladatvégzésében felületes,  felszerelése gyakran hiányos,  a házi feladata sokszor hiányzik,  nem törődik önműveléssel. Hanyag a szorgalma annak a tanulónak, aki:  képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében,  munkájában, feladatvégzésében figyelmetlen, megbízhatatlan,

67


Pedagógiai program

 házi feladatait nem készíti el,  munkája iránt érdektelen, közönyös. A magatartás és a szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte, megsértése szükséges.

6.AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁSOK, ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK RENDJE Írásbeli beszámoltatások rendje: Írásbeli felelet egy-két leckéből írt beszámoló. A nevelőnek nem kell bejelentenie a gyerekeknek. Tanév közben bármikor íratható. Témazáró dolgozat, egy adott témakört felölelő számonkérés. A témakör összefoglalása után, a dolgozat megírása előtti tanórán a tanulókkal közölni kell. Félévi és év végi felmérések, egy félév vagy egy tanév ismereteit kéri számon. Minden esetben az ismeretek rendszerezése után kerülhet rá sor. A nevelőnek bejelentési kötelezettsége van.

68


Pedagógiai program

Az írásbeli beszámoltatások korlátai: Egy tanítási napon az alsó tagozatban egy, a felső tagozatban, legfeljebb két témazáró dolgozat íratható. A félévi illetve év végi felmérésekből napi egy. Minden írásbeli beszámolót a nevelő köteles két héten belül kijavítani és tájékoztatni a tanulót a dolgozat értékelésének módjáról. A tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe és súlya: Az írásbeli feleletek értéke megegyezik a szóbeli feleletekkel. A témazáró dolgozatok az osztálynaplóba piros színnel kerülnek bejegyzésre, a félévi és az év végi értékelésnél duplán kerülnek beszámításra. A minimum féléves ismeretanyagot számon kérő felméréseket százalékosan értékeljük. Szóbeli beszámoltatás rendje: A tanár minden tanítási óráján bármely tanítványát feleltetheti. A felelet értékelésének elsősorban az előző óra tananyagára kell irányulnia. A tanulónak lehetőséget kell adni, hogy önállóan összefüggően mondhassa el, amit megtanult Kérdések feltevésére ezt követően kerülhet sor, amennyiben indokolt. A kérdéseknek segítő szándékúaknak kell lennie. Gyakorlati beszámoltatás: Gyakorlati beszámoltatás elsősorban a készségtantárgyak és az informatika esetében fordulnak elő. Érdemjegyet kaphat a tanuló • szóbeli feleletre • írásbeli feleletre • gyakorlati munkára • önálló kiselőadásra • tanórai munkára • szorgalmi feladatra • tanulmányi versenyen való eredményes részvételére. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból félévente legalább három jeggyel kell rendelkeznie ahhoz, hogy félévkor és tanév végén osztályozható legyen. A tanulók teljesítménye csak egész jeggyel értékelhető, törtjegyet és egyéb jelöléseket a naplóban nem használunk. Az egyes érdemjegyeket azok keletkezésekor a naplóba írjuk be és közöljük a tanulóval, illetve az ellenőrző könyvön keresztül a szülőkkel is. Az egyes érdemjegyeket a tanulók írják be az ellenőrző könyvbe, és az osztályfőnök időnként ellenőrzi annak megtörténtét. 7.AZ OTTHONI, NAPKÖZIS FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI A tanulónak feladott írásbeli és szóbeli feladatok, a tanórán átvett tananyag gyakorlását, ismétlését, rendszerezését, elmélyülését kell szolgálnia. Nem lehet olyan jellegű feladatokat adni, amit a gyerekek még nem tanultak.

69


Pedagógiai program

Figyelembe kell venni a tanulók leterheltségét, az esetleges témazáró dolgozatra, félévi és év végi felmérésre való felkészülési időt is. A másnapra való felkészülési idő lehetőleg ne haladja meg az alsó tagozatban a napi egy, a felső tagozatban a napi másfél órát. Hétvégeken és szünetekre adott házi feladatok mennyisége se haladja meg a napi terhelést, annak érdekében, hogy a gyerekeknek legyen idejük pihenésre, feltöltődésre. A házi feladatokat minden esetben javítani kell. A házi feladat az órán feladott anyag gyakorlása, ezért nem osztályozható. 8. A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZTÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk a nemzetiségi német nyelvet, abban az esetben, ha az osztály létszáma az átlag létszámot meghaladja. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. Az informatikát, ha a tanuló száma meghaladja a rendelkezésre álló számítógépek számát. Szabadon választott foglalkozások esetén, ha a tanuló felvették az adott foglalkozásra köteles azon részt venni, erről a jelentkezés előtt a tanulót és szülőjét írásban tájékoztatni kell. A szülőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményét tudomásul vette. A választható tantárgyak esetében a tájékoztató tartalmazza, hogy előreláthatólag melyik pedagógus fogja az adott tantárgyat oktatni. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

9. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE A tanév rendje alapján tanévente, az előírt időszakban egyszer mérjük a tanulók fizikai állapotát az Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez, minősítéséhez című kiadvány segítségével. A vizsgálati módszert kifejlesztette: dr. Mérey Ildikó (Hungarofit) A mérés célja: A tanulók választ kapjanak arra, hogy fizikai terhelhetőségük szempontjából jelenleg hol tartanak, hová kell felfejleszteni magukat és hogyan tegyék meg az első lépéseket. Fel kell tárni az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat és képesség 70


Pedagógiai program

szerinti differenciált terheléssel, törekedni kell azok mielőbbi felszámolására. Minél stabilabb az egyensúly, testi, lelki és szociális értelemben egyaránt, annál egészségesebb az ember. Alkalmazott mérések: 1.

Aerob állóképesség mérése: Cooper-teszt (12 perc futás)

2.

Az alsó végtag dinamikus erejének mérése: Helyből távolugrás

3. A vállöv és a karizom erő-állóképességének mérése: Fekvőtámaszban karhajlítás és - nyújtás folyamatosan kifáradásig (lányok 1.5 , fiúk 3 perc) 4. A hátizmok erő-állóképességének mérése: Hason-fekvésből törzsemelés és - leengedés folyamatosan, kifáradásig ( max .: 4 perc ) 5. A hasizmok erő- állóképességének mérése: Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés, folyamatosan, kifáradásig ( max. 4 perc ) Értékelés : a megfelelő táblázatok alapján Minősítés: igen gyengegyengekifogásolhatóközepesjó kiválóextra-

0- 20.5 pont 21- 40.5 pont 41-60.5 pont 61-80.5 pont 81- 100.5 pont 101-120.5 pont 121- 140 pont

Az adatok nyilvántartása: osztályonkénti adatlapon történik Általános vizsgálati szempontok:  A vizsgálat megkezdése előtt a próbázónak tisztában kell lenni a vizsgálat céljával, gyakorlati hasznosságával és az elvégzendő feladatokkal.  A vizsgálati módszert, az erre a célra elkészített mérési útmutató alapján kell elvégezni.  Az általános fizikai teherbíró-képesség pontértékeinek meghatározása a táblázatok alapján történik.  A motorikus próbákat sportöltözetben, jól szellőző teremben, illetve szabadtéren célszerű végrehajtani.  A kondicionális képességek mérésre alkalmazott motorikus próbák elvégzését az izomerő mérésére alkalmazott próbákkal kell elkezdeni.

71


Pedagógiai program

 Minden motorikus próba elvégzését általános és speciális bemelegítés előzze meg.  Az általános testi erő, erő-állóképesség mérésére alkalmazott próbáknál legalább három kísérleti lehetőséget kell biztosítani, melyből a legjobb teljesítményt kell figyelembe venni az értékelésnél.

10.

AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK

10.1. Egészségnevelési elvek: Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A gyerekek, fiatalok sajátítsák el az egészséges életmód elveit, és – amennyire csak lehet – azok szerint éljenek. A pedagógusok készítsék fel a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, gondozására, társas viselkedésük szabályozására, a társas konfliktusok kezelésére. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. 10.2. Környezeti nevelési elvek: A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A nevelés célja, hogy a természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és a jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók ismerjék meg azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük természeti és társadalmi értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába.

11. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK Intézményünk kiemelten kezeli a tanulói esélyegyenlőség megvalósítását. Nevelésioktatási tevékenységünkben igyekszünk megtalálni azokat a hátránykompenzáló módszereket, eljárásokat, amelyekkel a nevelési, a tanulási - tanítási folyamat eredményesebbé tehető. Céljaink:

72


Pedagógiai program

1 - az esélyt teremtő támogató lépések megtétele a nevelő-oktató munka minden területén; 2 - szegregációmentes oktatási feltételek biztosítása; 3 - az egyenlő bánásmód elvének érvényesítése; 4 - a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nevelési-oktatási hiányainak kompenzálása, szükség esetén a reszocializációt segítő lépések megtétele az egészségügyi és szociális ágazat képviselőivel együttműködve; 5 - a befogadó intézményi légkör kialakítása, az SNI-s tanulók integrált oktatásának megvalósítása; 6 - a lemorzsolódás csökkentése illetve megelőzése; 7 - az oktatás hatékonyságának növelése érdekében a kompetencia alapú oktatás megvalósítása; 8 - megfelelő pályaorientációval a sikeres pályaválasztás elősegítése; 9 - az intézményben tanuló hátrányos helyzetű és HHH tanulók bevonása az iskolán kívüli programokba; 10 - együttműködés a szülői házzal, a társadalmi környezettel. A tanulók esélyegyenlőségének biztosításában csak a pedagógusok, a szülők, a kisebbségi önkormányzatok, helyi civil szervezetek és a gyermekvédelmi intézmények összehangolt tevékenységével érhető el eredmény. Nevelő – oktató munkánkban az esélyegyenlőségi program megvalósítása az első évfolyamra történő belépés előtt, az óvoda-általános iskola együttműködésével kezdődik és nem ér véget a középiskolába történő beiskolázással, mivel a pályaorientáció kiszélesítése a tanulók nyomon követését is jelenti. Az esélyegyenlőség elve alapján az élethosszig tartó tanulás alapkészségeinek elsajátításához nagyon fontos feladatunk a képességek fejlesztése minden kompetencia területen kiemelten a hátrányos helyzetű tanulók esetében. A rászoruló tanulóinknak tanórán kívül is biztosítjuk, hogy tanulás módszertani felkészítésben részesüljenek. Az eredményes tanulás további feltétele a helyes szövegértés és logikus gondolkodás képességének kialakítása, továbbfejlesztése. Az évente elvégzett kompetenciamérések lehetővé teszik, hogy megismerjük tanulóink ilyen irányú képességeit. Az eredmények személyre szóló elemzésével ki tudjuk alakítani a továbbhaladáshoz szükséges korrekciókat. Kompetencia alapú oktatásunk lehetővé teszi, hogy a szükséges készségeket minél eredményesebben fejlesszük tanulóinknál. Ennek érdekében elsősorban a tanítási órákon alkalmazott differenciált foglalkozásokkal, vagy tanórán kívüli egyéni és felzárkóztató foglalkozásokkal kívánjuk a hátrányt csökkenteni. A lemorzsolódás csökkentésének lehetősége a tanulók motiválása, az általunk kínált tanórai és tanórán kívüli felzárkóztató programok igénybe vétele, valamint az igényes, színvonalas nevelő-oktató munka. A hátrányos helyzetű tanulók között vannak olyanok is, akiknek nincs szükségük felzárkóztatásra, inkább tehetségük kibontakoztatása az elsődleges feladat. Számukra tehetséggondozást végzünk. Ennek tradicionális módja a tanítási óra, illetve a tanórán kívüli tehetséggondozó foglalkozások: versenyek, vetélkedők tantárgyi pályázatokon való részvétel. A versenyfelkészítésben, a tantárgyi pályázatok írásakor szem előtt tartjuk azokat a tehetséges tanulókat, akik korábban családi vagy egyéb hátrányos ok miatt nem tudtak részt venni ilyen jellegű programokon. Hatékony és korrekt pályaorientálást kell végeznünk annak érdekében, hogy a mindenkori munkaerő-piaci igényeknek megfelelően tudjanak tanulóink pályát választani. Ehhez az osztályfőnök tud elsősorban tanácsot adni és munkája során szorosan együttműködik a szülőkkel. A helyes pályaválasztás érdekében

73


Pedagógiai program

segítséget nyújtunk rászoruló tanulóinknak abban, hogy megfelelő önismerettel rendelkezzenek. Osztályfőnöki órán önismereti foglalkozásokat tartunk tanulóinknak azért, hogy megismerhessék saját személyiségüket, önértékelésük reális legyen. A szabadidő hasznos és tartalmas eltöltésének lehetőségét biztosítja az iskolánk azért, hogy a tanulók a hétköznapokban is örömüket leljék. Ez a szenvedélybetegség-megelőző tevékenység hatékony részét képezi. A szenvedélybetegség-megelőző tevékenység támogatására kiírt pályázatokat a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős figyelemmel kíséri és nyertes pályázat esetén felel a pályázati munka megvalósulásáért. Rendszeresen szenvedélybetegségmegelőző foglalkozásokat és előadásokat szervez az áldozattá válás és a balesetek, valamint a bűnelkövetés megelőzéséről. Az egészséges életmód igényének felkeltése és az egészséges életmódra való képesség kialakítása is feladatunk a tanulók esélyegyenlőségének megvalósításában. Ezt szolgálják részben az iskola által szervezett orvosi, fogorvosi vizsgálatok, részben pedig azok a felvilágosító előadások, programok, melyeket az iskola szakértő pedagógusai, meghívott szakemberek tartanak. Az egészség megőrzését szolgálják iskolánk sportprogramjai is, többek között a mindennapos testnevelés megvalósulása, valamint a sportversenyeken való rendszeres részvétel. Figyelünk arra, hogy a hátránykompenzáció e téren is megvalósuljon és minél több olyan tanuló vegyen részt a sportrendezvényeken, akiknek korábban erre kevesebb lehetőségük adódott. Az esélyegyenlőség megvalósítását szolgáló tevékenységeket az intézményi esélyegyenlőségi terv alapján végezzük. Az intézményi esélyegyenlőségi terv megvalósításáért az intézményvezető a felelős. Az intézményvezető tanév végi beszámolójában a fenntartót tájékoztatja az intézményben az esélyegyenlőség területén hozott intézkedésekről és elért eredményekről.

12. A TANULÓ JUTALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ, A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSÉHEZ, MINŐSÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ELVEK Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat tanúsít, illetve hozzájárul az iskola hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Iskolánk ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki o o o o

kimagasló tanulmányi eredményt ér el, eredményes kulturális tevékenységet folytat, a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet, vagy kiváló eredménnyel záruló együttes munkát végez, példamutató magatartást tanúsít, 74


o

Pedagógiai program

bármely más módon hozzájárul az iskola hírnevének megőrzéséhez, növeléséhez.

A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A jutalmazás szempontjai: 

Azt a tanulót az iskola jutalomban részesíti, aki képességeihez mérten o

példamutató magatartást tanúsít,

o

folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,

o

az iskola érdekében közösségi munkát végez, iskolai, iskolán kívüli tanulmányi és kulturális versenyeken, vetélkedőkön vesz részt,

o

bármely más módon hozzájárul az iskola hírnevének megőrzéséhez, növeléséhez.

A jutalmazás formái: Az iskolai versenyek 1-3. helyezettjei oklevélben és könyvjutalomban részesülnek, melyet az iskola közössége előtt vehetnek át. Az 1-3. helyezettek szaktanári dicséretet kapnak. Az egyes tanévek végén a kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók dicséretben részesülnek. Országos versenyeken elért 1-20. helyezettek, megyei versenyen 1-10. helyezettek igazgatói dicséretben részesülnek.

A pedagógiai programot a nevelőtestület 2013. március 20-án tartott nevelőtestületi értekezleten elfogadta. Hatálybalépése: 2013. szeptember 1-től

Balatoncsicsó, 2013. március 21.

Jóváhagyta:

Kereszturiné Semetka Judit igazgató

75

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013

Recommend Documents