Pedagógiai Program 2013

Pedagógiai Program 2013 Fáy András Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Parád

.

Hatályba lép: 2013. december 1.

készítette: Szalai Gáborné intézményvezető

1

Alapvetés … iskolánk nevelőtestületének hitvallása… Az iskola a gyermekeké A gyermekközösség, s benne az egyes gyermek áll az iskola életének, valamennyi tevékenységének középpontjában. Nekik, értük, velük történik minden, ők hordozzák magukban az eredményeket. Egy pillanatig sem lehetséges, hogy a gyermeket, mint puszta befogadót, a pedagógiai munka „tárgyát” képzeljük el. Aktív, cselekvő részesei ők az iskola életének, akár a tanulás folyamatára, akár egyéb tevékenységre gondolunk. Célunk, hogy tanulóink sokoldalú, korszerű tudást nyújtó gyermekközpontú nevelésben részesülve képesek legyenek megújulásra, önnevelésre, pozitív jövőkép megfogalmazására; hogy a gyermeki személyiség teljessé váljék, és minden életszakaszban képesek legyenek az önmegvalósításra. Fontosnak tartjuk a komplex személyiségfejlesztést, amely az intellektuális fejlesztés mellett az erőteljesebb nevelési funkciók vállalását is jelenti. „A tanári munka nem azonos a módszeres ismeretközléssel, még akkor sem, ha rendszeresség, szigor és következetesség jár vele. A jó tanár a lehetőségeket mutatja tanítványainak, a könyvtár és a kutatás irányába tereli az érdeklődést, önálló véleményalkotásra és munkára ösztönöz, ugyanakkor tudásban, magatartásban, anyanyelvhez, hagyományokhoz való ragaszkodásban és gondolkodásban a tevékeny, művelt ember mintaképe. Csak az ilyen tanár tud jelenlétével és munkájával szellemi forrongást kiváltani.” /Németh László/

2

Az intézmény köznevelési és egyéb alapfeladatai 1. 2. 3. 4. 5.

Nyolc évfolyamos, nappali rendszerű általános iskolai nevelés. Integrációs felkészítés. Valamennyi integrált oktatható sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása Iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel. Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása.

Célok és feladatok 1. A parádi Fáy András Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény elsődleges céljai: 1.1. a korszerű, életkoruknak megfelelő mennyiségű és mélységű szaktárgyi ismeretanyag elsajátíttatása a tanulókkal (irányadó dokumentumok: NAT, kerettanterv, helyi tantervek); 1.2. a tanítás során arra törekszünk, hogy a tanulók részére nyújtott tájékoztatás és ismeretközlés tárgyilagos és többoldalú legyen; 1.3. személyre szabott vagy a csoportszinthez igazított tanórai és tanórán kívüli foglalkozás az egyes tanulók, tanulócsoportok képességei, érdeklődése alapján; 1.4. a valamely területen kiemelkedően tehetséges tanulók azonosítása, kibontakozásának segítése; 1.5. az alkalmazásképes tudás elsajátításához szükséges tanulási technikák megismertetése a tanulókkal; 1.6. az írásbeli és szóbeli kifejezőkészség, a kreativitás fejlesztése, kompetenciák fejlesztése; 1.7. a reális önismereti szint kialakítása, toleranciára nevelés, erkölcsi normák kialakítása, a vitakészség fejlesztése; 1.8. a tanítási időn kívüli iskolai, illetve az iskolán kívüli szervezett szabadidős programok segítségével az igényes, tartalmas szórakozás, kikapcsolódás iránti igény felkeltése, közösségfejlesztés; 1.9. egészséges életmódra, rendszeres és kiegyensúlyozott életvitelre nevelés; 1.10. a beilleszkedési vagy tanulási problémákkal küzdő, illetve szociálisan hátrányos helyzetű, tanulók segítése, támogatásuk; szükség esetén a szakember által történő segítésük,. 2. Törekszünk arra, hogy a magas színvonalú munka személyi feltételeit megtartsuk, fejlesszük. Lehetőségeinkhez mérten megteremtjük a magas színvonalú munka tárgyi feltételeit. 3. Arra törekszünk, hogy adminisztratív munkánk, tanügyi dokumentumaink hiánytalan rendezettségükkel és precizitásukkal jól szolgálják a tartalmi munkát. 4. A pedagógustestület önmagára nézve kötelezően betartandó követelménynek tekinti a személyes példaadást: 4.1. az önmagával szembeni szakmai igényesség terén; 4.2. a munkafegyelem terén; 4.3. az etikus magatartás terén;

3

4.4. az egymás közötti, illetve a gyerekekkel, a szülőkkel, más iskolák minket látogató pedagógusaival való kapcsolatában (türelemre, megértésre törekvés, tisztelet, segítőkészség, kölcsönös bizalom, felelősségvállalás). 5. Tiszteljük és ápoljuk az intézmény, a község, a térség hagyományait. 6. Minden rendelkezésünkre álló eszközzel segítjük a pályájuk elején és végén lévő pedagógustársainkat. 7. Arra törekszünk, hogy az épület és légköre megfeleljen a kiegyensúlyozott, nyugodt, színvonalas munka környezeti követelményeinek.

Az intézmény bemutatása A nyolcvanas évekig az iskola nyolc évfolyamos körzeti általános iskola volt. Az alsó tagozatban főleg parádiakat, felső tagozatban bodonyi, parádsasvári és parádóhutai tagiskolából kikerülő diákokat is fogadott Az oktatáson túl a helyi kulturális élet megszervezése is az iskola feladata volt. Ez utóbbi még nagyobb hangsúlyt kapott az ÁMK intézményének létrejöttével. A rendszeres kulturális jellegű munkát az iskolában tanító pedagógusok végezték.(A jelenlegi tantestületnek több mint fele!) Így a tanítás mellett a közművelődésben is jelentős tapasztalatra tettek szert. Ez a körülmény mind a lakosságban, mind a fenntartóban folytonossá tette azt az elvárást, hogy az iskola vállaljon meghatározó szerepet a település kulturális életének megszervezésében és hagyományainak ápolásában. Az intézmény felvállalta, s a továbbiakban is felkínálja diákjaink a kulturális életben és a hagyományőrzésben való aktív, szervezett részvételt. A parádi iskola betartja az oktatási törvényben előírt világnézeti semlegességet. Közel tíz éve az adventi műsorok a település legnagyobb szabású helyi rendezvényei. Szereplői az intézmény diákjai, nézői a település lakói. Iskolánkban a karácsony Krisztus születésének ünnepe. Ennek felvállalása leginkább abban nyilvánul meg, hogy követelményeket támasztunk, s teljesítményeket várunk el ünneppel kapcsolatban, de a műsorban sem tanárnak, sem diáknak nem kötelező részt vennie. Munkánk korszerűsítése leginkább a Zsolnai József NYIK-es programjának meggyökereztetésében nyilvánult meg. A programot 1986-ban vezettük be taneszközeivel együtt. Ez vonatkozott valamennyi alsós évfolyamra, felső tagozatban pedig a párhuzamos osztályokból egy NYIK-es és egy hagyományos programmal tanuló csoportot szerveztünk. A munka tapasztalatokban gazdag és eredményekben kiemelkedő volt: a saját tapasztalataink és a középiskolába kerülő diákjaink teljesítménye alapján elmondhatjuk, hogy az általánosan fejlesztendő képességeken kívül az önművelésben is sikeresek tanítványaink, mert jelentős betekintést nyertek - többek között - könyvtárismeret, könyvtárhasználat, színházismeret, stb. témakörökbe. A gyermek, diák életében a két legfontosabb környezet a család és az iskola. Ez a két közeg az, amely megfelelő működésével leginkább elősegítheti a jogok érvényesülését, ugyanakkor nem megfelelő működése esetén veszélyeztetheti is ezeket a jogokat. Engedékeny vagy szigorú legyen az iskola? Igényelje a gyerek véleményét, vagy a tudásukra legyen kíváncsi?

4

Ezekben és sok hasonló pedagógiai ellenpár felállításában kell a gyerekek szabadságának mértékét megszabnunk. Minden esetben szem előtt kell azonban tartani azokat a jogokat, amelyek az általános emberi jogok mellett minden gyermeket megilletnek, mert ezek a jogok önmagukban érvényesek, a kötelességektől függetlenül vonatkoznak a diákokra. És természetesen fordítva is igaz: a kötelességeiket ugyanúgy teljesíteniük kell, függetlenül attól, hogy milyen jogaik vannak, s hogy ezzel élnek-e vagy sem Mind a magatartásukban, mind az ismeretszerzésükben lényegesnek tartjuk ezeket a szempontokat. Alapul szolgál ez az iskolai demokrácia magas fokon történő megvalósításához. Az iskola elfogadja, elismeri a szülői ház elsőbbségét és felelősségét a gyermek nevelésében. A családok életében fennálló, bekövetkező negatív változások miatt azonban esetenként meg kell oldania a családi nevelés hiányainak pótlását. A tanulók nevelését felvállaló falusi iskola nem teheti meg, hogy a tanítási időn és az intézmény falain kívül történő események felett szemet hunyjon. Illetékességének határait megszabják a hatályos törvények. Ezen túl a tudomására jutott negatív jelenségekről a szülőket értesíteni kell, s felajánlani a pedagógiai segítségadást. Intézményünkbe - hasonlóan a többi falusi iskolához – nem csupa jól tanuló és megfelelően viselkedő gyerek járt-jár. Minden évben egyre több olyan tanulónk van, akiknek magatartás és/vagy részképesség-zavaruk van. Az ő estükben a Heves Megyei Gyógypedagógiai Szakszolgálati Központ diagnosztizál ugyan, javasol is, de a gyerekek mindennapi nevelése, fejlesztése a tantestület feladata marad. Többségében nem vagyunk jól felkészítve-felkészülve a velük való eredményes bánásmódra, de azon vagyunk, hogy ezt a hátrányt különféle továbbképzésekkel enyhítsük. Rutinra tettünk szert az enyhe értelmi fogyatékosak képzésében. A szakintézmény által megállapított fogyatékosságra tekintettel, és az ő javaslataikat figyelembe véve, a képességvizsgáló által is elismerten dolgozunk ezekkel a gyerekekkel. Ez jelentős anyagi ráffordítást is igényel, de a fenntartó önkormányzat finanszírozza az egyéni felzárkóztató foglalkozásokat. Erre a képzési formára hosszú ideig szükség lesz még. Jó eredményeket értünk el a deviáns magatartás megelőzésében. Az etnikai különbség mentén képződő hátrányok kezelésénél különös gonddal ügyeltünk arra, hogy lehetőségek szerint a leghatékonyabbá tegyük a lemaradás pedagógiai kezelését. Kiemelt kérdésként kezeljük a pedagógiai differenciálást heterogén összetételű tanulócsoportjainkban. Törekszünk arra, hogy növekedjék iskolánk alkalmazkodási képessége a területünkön élő roma tanulók sajátosságaihoz, igényeihez. Próbáljuk lehetőséget teremteni az oktatás infrastrukturális fejlesztésére, amely lehetővé tenné a differenciáláson alapuló, kiscsoportos foglalkozást. Összességében elmondhatjuk, hogy a parádi iskolások neveltsége jó. Leginkább abban lehet ezt lemérni, hogy látványos javulás állt be a hátrányos és halmozottan hátrányos – leginkább roma – tanulóink magatartásában és a tanuláshoz való viszonyában. A nyolcadikat elvégzik.(vannak köztük , akik sikeresen továbbtanulnak és olyanok is akik pár hónap után kikerülnek az adott középiskolából.) Az iskola elismertsége következtében évente 15-20 gyerek jár ide a volt tagiskolai körzeten kívül eső településekről. 5

Az iskola színvonalas teljesítményével vonzó akar lenni és maradni a diákok és szülők számára. Ahhoz, hogy ennek megfeleljünk – legalább úgy, mint eddig – a tervezésben és a tanítási gyakorlatban is érvényesítenünk kell az egyénre szabott fejlesztés elvét. Ehhez:  az osztályszintű tanításban differenciálni kell  ugyancsak osztályszinten – csoportok létrehozásával – a jó képességűeknek emelt szintű tanítás, a gyengéknek normál/felzárkóztató jellegű tanítás az egyes tárgyakból  egyéni, felzárkóztató program a lemaradóknak  egyéni, tehetséggondozó program a kiemelkedőknek  kiscsoportos tehetséggondozás tanórán kívüli foglalkozásokon  egyéni emelt szintű képzés a tehetségeseknek a zeneoktatásban. Ellentmondás lehet az emelt szintű képzés és a korai szelekció elkerülésére törekvés között. Az ellentmondás feloldására a csoportok közötti mozgásteret meghagyjuk, az átlépést alkalmanként tanári/szülői véleményezésre szorgalmazzuk Az ötödik évfolyamon az osztályokat, csoportokat úgy szervezzük, mintha új iskolát kezdenének a gyerekek, s az osztályokat értelmi erő dolgában közel azonos szintűre alakítjuk. Nem hozunk létre jó és gyenge osztályt. Képesség szerinti tanulási lehetőséget tanórán kívüli foglalkozások szervezésével, kezdő és haladó csoportok indításával, majd 7. és 8. osztályban tantárgyakon belüli csoportbontással biztosítunk Az iskolán belüli szelekció hátráltatásával a tanulóink esélyegyenlőségét kívánjuk megerősíteni. Iskolánkban jelenleg egy idegen nyelvet, angolt oktatunk. A kötelező orosz tanítás megszűnésével kezdtünk angolt tanítani, bizonyos értelemben korán. Ma két angol szakos és egy középfokú nyelvvizsgával, de alapos pedagógiai felkészültséggel rendelkező, kolléga végzi az angol nyelv tanítását, jó színvonalon. A jó színvonal garantálásában a másik tényező az emelt szintű oktatás. Az angol nyelvet 3. osztálytól indítjuk, negyedik osztálytól pedig emelt és normál szinten, csoportbontásban dolgozunk. Az angol nyelvi tanulmányi versenyeken nyújtott teljesítmények jók. A középiskolából a visszajelzések szintén azt mutatják, hogy hasznos volt és lesz az angol tanításba fektetett jelentős energia. Az angol nyelv az egyik preferált tantárgy iskolánkban. Parádon a német nyelv tanítását a szülők egy része és a fenntartó is szorgalmazná. A személyi feltételek hiányoznak, s belátható időn belül ebben változás nem várható. /Legalább két fő német tanárra lenne szükség!/ A megjelenő igény kielégítésére önköltséges alapon szerveződő tanfolyamoknak helyet tudunk biztosítani. Nyolcadik éve tanítunk képesség szerinti csoportbontásban 7. és 8. osztályban matematikát, fizikát és kémiát. Mindkét csoportnak azonos óraszámban, de más tartalommal és más követelménnyel. Nagyon jól bevált. A szülők és a tanulók elfogadták és helyeslik ezt a

6

tanulásszervezési formát. Így anélkül, hogy újabb csoportokat hoznánk létre, az eredeti óraszámmal egyénre szabott munkatempóval tudjuk az elvárható teljesítményre késztetni a jobb és a kevésbé jó képességű tanulókat. A technika tantárgy tanítása, 7. és 8. osztályban szintén eltér a megszokottól: nemek szerinti csoportokba rendezzük a gyerekeket, a lányok háztartási ismeretek a fiúk a hagyományos technika tantárgy követelményeit sajátítják el. /Nagyon közkedvelt és hasznos ez a fajta bontás is./ Kiemelten kezeljük – preferáljuk – az informatika tanítását. A következő lehetőséget biztosítjuk tanulóinknak:  Negyedik évfolyamnak: tanórán kívüli „kezdő” foglalkozás,  Ötödik, hatodik évfolyamnak: „kezdő” és „haladó” tanórán kívüli foglalkozás,  Hetedik és nyolcadik évfolyamnak: normál és emelt szintű tanórai foglalkozás. A művészeti képzésnek táncban, zenében és képzőművészetben vannak nálunk hagyományai. Régóta működik nálunk gyermek néptánccsoport /Palócka együttes/, nyolcadik éve igen sikeresen szerepelnek a majorette csoportok /Pompom Parádé/ is. A kétféle mozgásművészetet tanuló csoportnak sok lehetősége van a szereplésre. Működésüket igényli és anyagilag is támogatja az iskolafenntartó önkormányzat is. A tánccsoportokba az iskola tanulóinak kb. egynegyede és középiskolába elkerülő, volt diákjaink járnak Azáltal, hogy a NAT tanítandó tantárggyá, a gyerekek játékbátorságát, improvizáló képességét, a hagyományőrzést fejlesztendővé tette, előbb-utóbb minden gyerek részesül a táncolás nyújtotta örömben. Mi ezt a kiszélesítést szívesen fogadtuk és tulajdonképpen csak folytatni kellett azt, amit eddig is csináltunk. Igen lelkes tanári-tanítóiszülői csoport áll a táncoló gyerekek mögött: oktatni, támogatókat keresni, ruhákat tervezni, varrni és varratni, és sok más munkát elvégezni. Képzőművészettel – tanórán kívül is – módjukban áll érdeklődő diákjainknak foglalkozni. Több művészeti ágban (agyagszobrászat, grafika, festészet) és jó néhány technika megismerése által tudjuk fejleszteni a képzőművészetben tehetségeseket. A lehetőségek bővítését is elkezdtük: gyöngyfűzés, szövés, hímzés színesíti a kínálatot. Terveink közt szerepel egy kerámiaégető kemence, amelyet jól tudnának hasznosítani szakköröseink. Munkáikból rendszeres kiállítás látható az intézményben, de a mindennapi életben használható remekműveiket megcsodálhatjuk egyéb helyeken is. Így az iskola ablakaira rakott függönyök, a lányok-fiúk nyakba és kézre valói az ő kezük munkáját dicséri. Az irodalomhoz kötődő előadó művészet – versmondás, prózamondás, drámajáték –frekventált képességfejlesztési lehetőség a mi iskolánkban is. Amellett, hogy a verstanulás, versmondás tantárgyi követelmény is, tehát kötelezően végzendő, a jobbaknak, ügyesebbeknek szereplési, s ezáltal egyfajta fejlődési lehetőség.( házi vers- és prózamondó versenyek, iskolai és községi kulturális rendezvények stb.) Az énekkar éppoly régi, mint a néptánc. Szintén sok rendezvényen kap lehetőséget a fellépésre: iskolai, községi ünnepségeken, templomi hangversenyen stb. Talán a legfontosabb az együttes éneklés szeretete.

7

A kihelyezett zeneiskola működését 1997. szeptember 1-től saját zeneiskola váltotta fel, amelyet az önkormányzat hozott létre Parádon, az általános iskolába integrálva. A zeneiskola két hangszerrel indult, zongorával és fúvóssal, majd a felmerülő igények kielégítésére gitárral bővült. A zeneoktatásban a hangszeres képzést szakos végzettségű pedagógusok végzik, a szolfézs tanításába igény szerint besegít ének spec. kollégiumos tanító is. Zeneoktatásban, a zeneiskolai program szerint, egyéni hangszeres képzési formában, a tanulók 30%-a vesz részt. Ez az arány eddig minden tanévben megmaradt. Ilyen érdeklődés mellett eredményessé vált pedagógiai programunknak az a célkitűzése, mely szerint egy művészeti ágban – zenében – az eddigieknél magasabb szintű képzést nyújtunk érdeklődő, tehetséges tanulóinknak. Tudásukról, felkészültségükről rendszeresen meggyőződhetünk színvonalas rendezvényeiken /Zeneiskolai bemutatók, Adventi hangversenyek, iskolai és községi rendezvények, különféle versenyek / A zenei képességek fejlesztését kiemelten kezeljük. Intézményünk rendelkezik azokkal az alapvető tárgyi feltételekkel, sporteszközökkel, amelyek a gyerekek - emellett a felnőttek – rendelkezésére állnak ahhoz, hogy kedvükre mozoghassanak. /Tornaterem, focipálya, kézilabda pálya, a környezet természeti adottságai/ Az elmúlt időszakban sok lehetőséget – mindennapos, változatos testmozgást – kínáltunk diákjainknak, ennek ellenére tanulóink fizikai teherbírása, testi edzettségi állapota nem megfelelő. Az igazán nagy probléma az, hogy a gyerekek szabad idejükben keveset mozognak sportszerűen. Úgy gondoljuk, változás ebben csak a szülők, felnőttek segítségével történhet, akik, mintegy példát mutatva, maguk is szívesen mozognának rendszeresen. Mi a továbbiakban is kiemelt figyelmet kívánunk biztosítani az egészséges életmódra való nevelésnek. Az általános iskolások megyei és országos versenyein az iskola tanulói, évekre visszatekintve, természettudományi tantárgyakból szerepelnek legeredményesebben, de előadó művészetben is vannak szép sikereink. Az iskolai demokrácia fejlődésének záloga az együttműködésben van: diákok és diákok, valamint tanárok és diákok együttműködésében. A 2000/2001-es tanévben újjá szerveződött az iskolai diákönkormányzat, amelynek működéséhez biztosítottuk a támogató pedagógiai környezetet, adott az összes legitim szabályzat, a diákoknak módja van az önkormányzáshoz szükséges tudás elsajátítására, s tárgyi, személyi, anyagi feltételek megléte a tevékenység megszervezéséhez. Fontosnak tartjuk, hogy a diákönkormányzat az érdekérvényesítés mellett törekedjen a demokrácia-technikák elsajátítására is. Mi ehhez biztosítjuk a kellő feltételeket. A leírtakból jól látható, hogy tanulóinknak sok lehetőséget biztosítottunkbiztosítunk arra, hogy kipróbálhassák, miben tehetségesek, s ezt a környezetükben élő felnőtteknek is megmutathassák. Örömmel fogadjuk a szülők érdeklődését, azt, hogy bejáratosak az iskolába, s rendszeresen találkoznak az itt dolgozó pedagógusokkal. A szülőkkel való kapcsolattartást 8

kiemelten kezeljük. Az iskolaszék és a szülői munkaközösségek rendszeresen, kialakított program alapján végzik munkájukat. Az iskolai munka feltételeinek változása A 2001-ben elfogadott pedagógiai program óta lényeges változás a környezet jellemzőiben, a családok elvárásaiban, iskolával kapcsolatos igényekben nem következett be. Ám a gyerekek iskolai munkára való alkalmasságában, motiváltságában, olykor egyszerű taníthatóságában mind szélsőségesebb helyzetekkel találkozunk. A családok kulturális igényszintje igen nagy szórást mutat: a családok és a gyerekek életét erősen meghatározza az egyhangú - vagy egyhangúan élt? - falusi élet, az egyre nagyobb anyagi különbségek megléte, a munkanélküliség veszélye, a romló közbiztonság. Mindez együttesen azzal a következménnyel jár, hogy az iskolának egyre gyakrabban egymásnak ellentmondó szülői igényt kell kielégítenie. Tapasztalajunk, hogy az iskolával szembeni elvárások korántsem csak a tanításra terjednek ki. Az iskolát választó szülők olyan iskolát keresnek, ahol a gyerekek humánus pedagógiai környezetben, barátságos légkörben, gondoskodást és törődést kapva élhetnek és szerezhetik meg a sikeres iskolai pályafutáshoz, az eredményes iskolaválasztáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudást, valamint találnak maguknak egész napot átölelő értelmes elfoglaltságot. Meghatározó partnereink tehát a szülők. A szabad iskolaválasztás gyakorlata számunkra azt az esélyt jelenti, hogy saját munkánktól is függ, hogy ránk kívánják-e bízni gyermekeik oktatását-nevelését, mennyiben látják munkánkban annak lehetőségét, hogy elvárásaik és iskolánk törekvései találkoznak. Ennek kapcsán folyamatos feladatunk az iskola társadalmi környezetének feltérképezése, az iskolával szemben támasztott igények elemzése. Iskolánk olyan intézmény kíván lenni, amely aktív kölcsönhatásban áll környezetével, tudatos részese, formálója és szolgálója, annak a társadalmi mikrokörnyezetnek, amelynek jelenéhez és jövőjéhez kötődik.

Nevelési program Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Alapelvek, értékek

    

becsületesség, egyenesség, őszinteség, megbízhatóság; kíváncsiság és tudásvágy; tolerancia és szolidaritás; a másik ember tisztelete és a szeretni tudás; a szűkebb és tágabb környezet szeretete és védelme;

9

         

kötődés a családhoz és az iskolához; magyarság- és európaiság-tudat; önfegyelem és a másokra figyelés képessége; szorgalom és türelem a munkában; törekvés széles körű műveltségre; reális önismeret és erre alapozott döntésképesség; vitakészség és kifejezőkészség; innovatív készség, kreativitás; törekvés az egészséges életmódra; az érték és a talmi közötti biztos választás képessége.

Célok

1. Korszerű természettudományos és társadalomtudományos műveltségkép kialakítása, melyet tanulóink eszközként használnak a valóság viszonyrendszerének megértéséhez, és alkalmaznak különböző cselekvésformákban. 2. Célunk: hazáját ismerő és szerető, a nemzeti hagyományokat és az iskolai tradíciókat őrző fiatalok nevelése. Célunk olyan tevékenységkínálat kialakítása, amely a diákok közreműködésével alakul ki és valósul meg; Rendszeresen lehetőséget kínálunk a tanórán kívüli programokkal hazánk és különböző népek kultúrájának megismerésére. 3. Az iskola működését úgy szervezzük, hogy diákjaink lehetőséget kapjanak, hogy felelősséggel járó döntésekre felkészüljenek; biztosítjuk a diákjogok gyakorlását, a közösségi élet szervezését. 4. A tanárok felkészülnek arra, hogy diákjaikat segíteni, támogatni tudják önálló döntésük meghozatalában, a döntés következményeinek felmérésében. 5. A különböző szervezeti formák szervezésével /DÖK, vitafórumok, kerek-asztal beszélgetések / segítjük tanulóink egészséges vitakultúrájának fejlődését. 6. Az intézmény az esélyegyenlőség elve szerint saját keretein belül lehetőséget teremt a sajátos nevelési igényű tanulók számára 7. Célunk tanulóink önismeretének fejlesztése, autonóm személyiségek kialakítása; az énképtől a világpolgárig. Olyan személyiségek fejlesztése, akik kellő önismerettel rendelkeznek a pályaválasztás szakaszához érve, akik önállóan döntenek képességeiket, lehetőségeiket ismerve. Így egy következő életszakaszban képesek az önmegvalósításra. Felkészítjük őket az esetleges kudarcok elviselésére. 8. Értékelési rendszerünkkel ösztönzően hatunk a tanulói teljesítmény eredményességére. Célunk, hogy diákjaink sikerorientálttá váljanak. A produktív teljesítmény járuljon hozzá az iskolai légkör és kultúra fejlődéséhez. 9. Célunk a tanulói előrehaladás folyamatos követése, a tanulók rendszeres, komplex értékelése. A tanulás és értékelés folyamatának összekapcsolása. 10. Célunk az egyéni képességek kibontakoztatása, melyet módszertani kultúránk sokféleségével valósítunk meg.

10

11. Célunk a kulcskompetenciák kialakítása, az életen át tartó tanulás lehetőségének megalapozása. 12. Célunk a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. 13. Célunk, hogy tanulóink megismerjék az egészséges életmód legfontosabb szabályait, tisztában legyenek az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás egészséget befolyásoló hatásával, a testi higiéné fontosságával; Preventív tevékenységeink során megismerjék a drog, az alkohol, a dohányzás egészségkárosító hatását. 14. Az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése az adott életszakaszra kidolgozott tanterv szerint. Tartalomalapú nyelvoktatás. 15. Az IKT-eszközök alkalmazása az oktatás egész folyamatában /Internet, e-tananyagok, projektmunkák/. 16. A zene által az érzelmi és esztétikai nevelés eszközével a személyiségformáló tevékenység kiegészítése. 17. A tanulók zenei ízlésének, érdeklődésének, igényességének, esztétikai kultúrájának megalapozása. 18. Az érdeklődő tanulók felkészítése szabadidejük hasznos eltöltésére, amatőr társas muzsikálásra. 19. Kiemelkedő képességű, tehetséges tanulók felkészítése szakirányú továbbtanulásra. Feladatok Iskolánkból kikerülő tanulók az elsajátított gondolkodási műveletek segítségével kreatívan, majd önállóan képesek legyenek önmaguk tudásának bővítésére, fejlesztésére, vagyis alapismeretük nyitott és alkalmazható legyen hétköznapi életükben, továbbtanulásukban egyaránt. Legyenek képesek ismereteik, kommunikációs készségeik (írás, olvasás, számolás, beszéd, viselkedési kultúra) birtokában tudatosan és igényesen élő, feladatokat vállaló, teljesítő, egymást segítő ifjakká válni, akikre jellemző:  színvonalas alapműveltség,  nyitott sokoldalúság,  egymás tisztelete és mások értékeinek megbecsülése, a fegyelmezettség,  a haza iránti elkötelezettség, társadalmi érdeklődés, aktivitás,  etikus, alkotó diákélet, életkoruknak megfelelő értékrend, döntési képesség. A munkánk során az alábbi alapvető nevelési feladatoknak kívánunk eleget tenni: * tudományos nevelés, értelmi képességek fejlesztése; * tevékenységre nevelés, manuális képességek fejlesztése, a kreativitás kibontakoztatása; * erkölcsi és etikai nevelés, testi és lelki egészség, az önismeret fejlesztése; * esztétikai nevelés, szép iránti érzék fejlesztése; * hazafiságra, hazaszeretetre való nevelés;

11

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A pedagógia alapfunkciója a személyiség szervezett, tervszerű fejlesztése. A személyiségfejlesztés a szocializáció folyamatában különböző szükségletek, motívumok kialakítása (pl. segítségnyújtás, fegyelmezett magatartás, szellemi és fizikai munka szükségleteinek kialakítása stb.). A személyiségfejlesztés célja: az önfejlesztő aktivitás fejlesztése, a személyiségben rejlő lehetőségek kibontakoztatása, mellyel megalapozzuk a permanens nevelés/önnevelés igényét. A személyiség komplex fejlesztése magában foglalja tehát az intellektuális szükségletek kiművelése mellett a gyermek önmagához, a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztését is. Az intellektuális szükségletek kialakításának, kiművelésének, középpontjában az információfeldolgozás áll. Az információfeldolgozás függ a képességektől, az értelemtől. Az értelem fejlesztésében két alapvető feladat emelhető ki:  a tanulási motívumrendszer fejlesztése  az értelmi képességek fejlesztése A tanulási motívumrendszer fejlesztésének területei:  a megismerési vágy felkeltése /analízis, szintézis alapja/  felfedezési vágy felkeltése / a problémamegoldó tevékenység élményt nyújtó folyamata/  játékszeretet fejlesztése /kreativitás, szimuláció/  teljesítményvágy  tapasztalásvágy /saját tudás, saját ismeret megtapasztalása/ Az értelmi képességek fejlesztése:  a megismerés folyamatának megismerése  információ  csatolás  vevő      adó  kódolás, dekódolás képessége  a kognitív kommunikáció fejlesztése  /gondolkozás fejlesztése  modellizálás/  a gondolkodás fejlesztése  a tanulási képesség fejlesztése Az esztétikai szükségletek fejlesztése:  az esztétikai szemlélődés kialakulásának igénye  az élménybefogadás szükségének fejlesztése  az alkotás igényének fejlesztése A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos további nevelési területek, célok:  állampolgári nevelés  munkára nevelés  egészséges életmódra nevelés  erkölcsi nevelés  társas kapcsolatokra nevelés  érzelmi nevelés  akarati nevelés

12

 nemzeti nevelés A művészeti iskolái nevelésben és oktatásban tovább erősítjük, színesítjük a diákok személyiségét. (Művészetoktatási Pedagógiai Program) A célok megvalósítása érdekében iskolánk differenciált pedagógiai, didaktikai módszereket használ. A személyiségfejlesztés kiemelt eszköze a célazonosságon alapuló közös munka, amely toleranciát, egymásra figyelést, vitakészséget, a meggyőzés és meggyőzetés képességét, tanulási módszergazdagságot, kulturált magatartást, az elmélyült ismeretszerzés és a folyamatos önellenőrzés képességét fejleszti. A közös munka színterei a csoportbontásban tartott órák, az erdei iskola, a táborok, a szakkörök, a diákkörök, az iskola rendezvényei.

Teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az egészségmegtartás kialakítása hosszú, az egész életen át tartó, szocializációs folyamat eredménye. Elsődleges a család szerepe ebben a folyamatban. A család mintaadó, szocializációs szerepkörének gyengülését korunk egyik kedvezőtlen jelenségeként tartjuk számon. Az iskola, mint ismeret-és értékadó, érték-meghatározó környezet kiemelt szerepet kap az egészségtudatos magatartás kialakításában. E magatartás kialakítása rendkívül – az iskolai nevelés szinte minden tevékenységén – széleskörű pedagógiai hatásmechanizmusok együttes eredményeként valósulhat meg. Célunk, hogy minden tanuló részesüljön test-lelki egészségét hatékonyan fejlesztő egészségfejlesztő tevékenységben, ami a tanulók egészségi állapotának kedvező változását idézze elő. Ezért feladatunk, hogy minden tanuló az életkorának megfelelő szinten rendelkezzen ismeretekkel, jártasságokkal az alábbi területeken:  egészséges táplálkozás: Az átlagos magyar étkezési szokások miatt sok a túlsúlyos és – sajnos – egyre több az alultáplált fiatal. Az iskolai étkezés milyensége és mennyisége ezért kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon.  mindennapos testnevelés, testmozgás: Iskolánkban a 2012/2013-as tanévtől felmenő rendszerben bevezetésre került a mindennapos testnevelés az 1. és 5. évfolyamokon. Tanulóink a kötelező testnevelés órákon kívül választhatnak a következő délutáni sportolási lehetőségek közül: - fociedzés - kézilabdaedzés - atlétikaedzés - karate edzés - alkalmankénti lovaglás, úszás, síelés. A testnevelés foglalkozások (órák, sportköri foglalkozások) során különös gondot fordítunk annak (a testedzés melletti) másodlagos hasznára, örömforrást biztosító jellegére. A testnevelők igyekeznek olyan légkört teremteni az órákon, amely alkalmas a napi szellemi feszültség oldására és sikerélmény szerzésére. A testnevelésen belül heti 1 órában tánc és mozgás tantárgy került bevezetésre,

13

amely alkalmat ad az esztétikus testmozgás mellett a helyi hagyományok megőrzésére is.  az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre  családi és párkapcsolatok  bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése  személyes higiéné  baleset megelőzés és elsősegélynyújtás. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos programjaink figyelembe veszik a tanulók biológiai, társadalmi és életkori sajátosságait, nyomon követhetőek és mérhetőek. A programok tervezésekor figyelembe vesszük a helyileg illetékes egészségügyi szakemberek, illetve a megyei Kábítószer Egyeztető Fórum ajánlásait. Iskolánkban az egészségnevelést a következő tevékenységformákban valósul meg:  mindennapos testedzés különféle formákban (tornateremben, sportpályán, táncteremben)  közösségi órákon, osztályfőnöki órákon feldolgozott ismeretek  évente két alkalommal megrendezett projektnap (Citrom-napok) az egészséges táplálkozásról, a rendszeres testmozgás népszerűsítéséről, baleset megelőzésről  elsősegélynyújtás oktatás a védőnő szervezésében  szakkörök (Vöröskeresztes tanfolyam, életviteli tanfolyam)  védőnő által tartott előadások évfolyamonként évente két alkalommal (dohányzás, drog témakörben, szexuális felvilágosítás terén)  védőnő és az iskolaorvos által szervezett és lebonyolított egészségügyi szűrővizsgálatok  iskolafogászat keretében végzett szűrés.

A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok, a szülő, a tanulók, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái Az iskola belső közösségeinek együttműködése és kapcsolattartása

Az iskolavezetés és a nevelőtestület együttműködése és kapcsolattartása A nevelőtestület az eredményes munkavégzés érdekében tanévenként az alábbi szakmai megbeszéléseket tartja: a) rendszeres megbeszélések,értekezletek: - alakuló értekezlet - tanévnyitó értekezlet - őszi nevelési értekezlet - félévi osztályozó értekezlet - félévi beszámoló értekezlet (eredményeinek megbeszélése, szöveges értékelése) - tavaszi nevelési értekezlet - év végi osztályozó értekezlet - tanév végi értekezlet b) nem rendszeres értekezletek, időnkénti megbeszélések, konzultációk: - a gyermekkel kapcsolatos tapasztalatok megbeszélése 14

- ismételt tervezés, újabb teendők megfogalmazása, a segítés módjainak szükséges módosítása - a tanórai keretben egyéni differenciálással való fejlesztés lehetőségeinek áttekintése és folyamatos tervezése - a szakszolgálatok, szakintézmények vizsgálati eredményeinek, javaslatainak megbeszélése - a felmérések eredményeinek megbeszélése, a felmérések alapján a tanmenetbe iktatható fejlesztés lehetőségeinek áttekintése A pedagógusok tájékoztatásának módjai: - szóban - írásban - elektronikusan. Szakmai munkaközösségek együttműködése A munkaközösségek számát és elnevezését az éves munkatervben kell meghatározni. Az intézmény szakmai munkaközösségei: - Alsó tagozatos munkaközösség - Felső tagozatos munkaközösség A munkaközösségek tagjai tanévenként saját szakmai tevékenységük irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választanak, aki félévente beszámol a tantestületnek az eltelt időszakban végzett szakmai munkáról. Az iskola tanítási, tanulási, nevelési folyamatainak hatékonnyá tétele érdekében a munkaközösségek folyamatosan együttműködnek. Az intézményi tanács és az iskola közösségeinek együttműködése A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 2013. augusztus 30-ai módosítása kötelező feladatként írja elő az intézményi tanács megalakítását. Az intézményi tanács tagjai: - fenntartó képviselője - helyi önkormányzat képviselője - az intézmény képviselője - diákok képviselője - SZMK képviselője - egyház képviselője egyenlő arányban. A jogszabály szerint az intézményi tanács saját ügyrend szerint végzi munkáját. A nevelők és tanulók együttműködése A diákok az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilváníthat az őt érintő kérdésekről. Célunk, hogy a diák a tanáraival, osztályfőnökével folyamatosan nyílt kommunikációt folytasson. A tanuló joga, hogy információt kapjon: - az iskola működésével, működési rendjével kapcsolatos kérdésekről, - az iskolai Pedagógiai Programról, és a Helyi Tantervről.

15

A tanuló kérdést, javaslatot, véleményt fogalmazhat meg szóban vagy írásban az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, a szülői fórumhoz, s arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül érdemi választ kell kapnia. A véleménynyilvánítás másik formája: a diákok saját kezdeményezésükre diákönkormányzatot hozhatnak létre. A DÖK legfőbb célja a felelősségteljes közéletiség kialakítása, a kötelezettségek és jogok összhangban történő gyakorlása. Feladatai:  érdekvédelem  kapcsolattartás az iskolai élet szereplőivel  diákprogramok szervezése  kapcsolattartás Tagjai:  az iskola diáksága (azonos a DÖK-kel)  választott képviselőik útján fejezik ki véleményüket (felső tagozat, 3-4. évfolyam 2-2 fő/osztály) Működése:  választott vezetők (2 fő)  patronáló tanár Tevékenysége:  aktuális, hosszú távú feladatok megbeszélése:  ülések havonta egyszer előre meghirdetett időpontban  szükség esetén rendkívüli ülés  alkalmazkodik a területi DÖK üléseihez, programjaihoz  továbbképzések Programok:  iskolagyűlések  Iskolai ünnepségek /karácsony, Mikulás/  Iskolai rendezvények /farsang, gyermeknapnap /  nyílt napok  Helyi és területi rendezvények  klubdélután, kézműves műhely Az iskola külső partnerekkel való együttműködése

Nevelők és szülők kapcsolattartása A szülőket bevonjuk az iskolai feladatokba, programokba. Szívesen vesszük a szülők mindennemű támogatását. A szülők és tanárok rendszeresen találkoznak:  iskolai szülői értekezleten  szülői értekezlet évente legalább három alkalommal (nyitó, félévi értékelő, záró), rendkívüli esetben előzetes egyeztetés alapján (intézményvezető, osztályfőnök vagy szülői szervezet hívhatja össze)  fogadóórákon: - intézmény: évente legalább két alkalommal, időpontjuk az adott tanév iskolai

16

munkatervében kerül rögzítésre - egyéni: havonta egy, pedagógus által kijelölt időpont; a tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi/saját fogadóórára.  nyílt heteken (évente legalább két hét, vagy előzetes egyeztetés alapján óralátogatások)  versenyeken, iskolai programokon, szülők által szervezett programokon  Szülői Munkaközösség(ek)ben: létrehozása szülői kezdeményezés alapján (működése saját SZMSZ szerint), amelyet az intézményvezető évente legalább kétszer hív össze  Elégedettség-mérésen a szülők körében A szülők írásbeli tájékoztatása Közoktatási intézményünk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató (ellenőrző) füzetekben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott t tájékoztató füzetben is feltüntetni, azt dátummal és kézjeggyel kell ellátni: a szóbeli feleletet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét a feladat kiosztása napján. Az érdemjegyek beírási kötelezettsége miatt a tájékoztató füzetet a tanulótól beszedni nem szabad a tanítás időtartama alatt. Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja a tájékoztató füzetben hiányzó érdemjegyeket. Az osztályfőnök, indokolt esetben, írásban értesíti a szülőket a tanulók előmeneteléről, magatartásáról és szorgalmáról a negyedévi és a háromnegyedévi szöveges értékelés során. Fenntartóval, működtetővel, pedagógiai intézettel, helyi oktatási intézmények vezetőivel, alapítványokkal, közművelődési intézményekkel, ifjúsági szervezettel, egészségügyi intézménnyel

Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Az iskola rendszeresen kapcsolatot tart: Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és gazdasági szervezetekkel. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival, - meghívás vagy egyéb értesítés alapján. A kapcsolattartás formái és módjai: - közös értekezletek tartása, - szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel, - módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása, - közös ünnepélyek rendezése, - intézményi rendezvények látogatása, - napi szakmai tájékozódás személyesen vagy telefonon, - egyéb. 17

Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervezetekkel: - fenntartóval, - fenntartó által finanszírozott többi közoktatási intézménnyel, - a Bendegúz Óvoda Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálatt - a Parádi Gyermekekért és a Fáy Diákokért Alapítványok kuratóriumával - Nemzetiségi Önkormányzatokkal - a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel, - a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal, - nevelési tanácsadó szolgálattal, - a családsegítő központtal, - a történelmi egyházak szervezeteivel, - egyházi és más fenntartású oktató- nevelő intézményekkel, - a patronáló cégekkel, magánszemélyekkel, - sportegyesületekkel. - középiskolákkal - a beiskolázási körzetben működő önkormányzatokkal. Közösségfejlesztés színterei

A közösséghez való viszonyrendszer fejlesztése:  szociális kommunikációs képesség fejlesztése (kötődés, empátia, segítségnyújtás)  csoportlétre, szervezeti létre való képességfejlesztés (közösségi nevelés)  érdekérvényesítési, együttműködési, versenyzési képesség fejlesztés  magatartás fejlesztése, melynek legmagasabb rendű eleme: a jellem A jellem a társadalmilag értékes magatartásformák egyik lényeges elemének: az erkölcsnek az alapja. A jellem motivációs természetű személyiség komponens. /szükségletté kell, hogy váljon/ A jellemfejlesztés az erkölcsi nevelés területein realizálódik: mint: - munkaszeretet kialakítása, - segítőkészség - morális szokások, cselekvések fejlesztése - szokásrendek - szükségletek Az erkölcsi nevelésben kiemelkedő szerepe van a személyi/személyes példának, tanári attitűdnek. A személyiségfejlesztésben fontos a személyiség egyes részterületeinek és a teljes személyiségfejlődésnek a harmóniája. A személyes motívumok fontos szerepet játszanak az életmód szabályozásában. Fejlesztendő személyes motívumok:  önkiszolgálási motívumok /biológiai szükségletek, komfortszükségletek, mozgásszükségletek/  önvédelmi motívumok /egészséges életmód, konfliktuskezelés/

18

 szuverenitás motívuma /önálló döntésre, cselekvésre, tevékenységre való vágy/  önbecsülés, önbizalom motívuma /önmegismerés, önfejlesztés  pályaválasztás, felnőtté válás A tanulói személyiségfejlesztés eredményességének feltétele a színes és sokoldalú iskolai élet, ahol a tanulásnak, a játéknak, a munkának egyformán tere van. E sokféle tevékenységgel járul hozzá az iskola a gyermekek életmódjának, szokásainak, motiváltságainak alakításához. Tevékenység Elvek/módszerek Intellektuális Motiváció szükségletek fejlesztése Szemléletesség Komplexitás differenciálás Értelmi képességek - folyamatos visszafejlesztése jelzés - modellizálás - képességfejlesztés - differenciálás

Felelősök Tanítók, szaktanárok

Határidő Egész évben folyamatosan

fejlesztő pedagógus, tanítók, szaktanárok,

u.a.

Esztétikai szükségletek fejlesztése

Tanítók, szaktanárok /zene, ének, rajz, magyar/ szakkörvezetők szabadidős programszervezők

u.a.

Tanítók, szaktanárok, osztályfőnökök, szabadidős programszervezők

u.a.

Magatartás fejlesztése

- Elsősorban a művészeti jellegű, a zenei, irodalom és a média órákon; az alkotásvágy felkeltése - Az élménybefogadás szükségének motivációs kialakítása, komplexitás elve - szemlélődő magatartás kialakítása - tárlatok hangversenyek látogatás - dramatikus órákon differenciálással, osztályfőnöki órák - az adott szaktárgynál koncentrációval, - szabadidős tevékenységek

19

Életmód szabályozása

emberismeret, osztályfőnöki óra és egyéb tantárgyi koncentráció

Tanítók, szaktanárok, osztályfőnökök szabadidős programszervezők

u.a.

A közösségfejlesztés céljai Pozitív értékrendet magáénak valló kisebb közösségek, pl. osztályok, és nagyobb - pl. évfolyamok, alsó- és felső tagozat, és az egész iskola tanulóiból álló - közösségek szervezése, kialakítása, fejlesztése. A közösség tagjainak együttműködésével hozzon létre értékeket, teremtsen hagyományt és ápolja is azt. Pl. tanulmányi- és egyéb (pl. tisztasági, hulladékgyűjtés, környezetvédelmi) versenyek, megemlékezések nemzeti ünnepeinkről, rendezvények, pl. hangversenyek, Mikulás, karácsony, sportnap, EU nap, klubdélutánok, ballagás, színházi előadások megtekintése, múzeumlátogatás, stb. Célunk, hogy a közösségi célokért tenni akaró, aktív gyerekekből álló, demokratikus elvek alapján működő közösségeket hozzunk létre. Olyan közösségeket, amelyek tagjai ismerik és betartják az iskolai szabályokat, pl. a házirendet. Magukénak vallják az iskola értékrendjét. Óvják az iskola berendezéseit, eszközeit. Alakítsuk ki bennük az összetartozás érzését, erősítsük a közösségi tudatukat. Olyan osztályközösségeket fejlesszünk, ahol a gyerekek tisztelik társaikat és a felnőtteket, elismerik egymás eredményeit, elfogadják és tisztelik egymás személyiségét, toleránsak a problémával küzdő társaikkal szemben, segítik őket a nehézségek leküzdésében, az esetleges kudarcok elviselésében. Szervezzünk kirándulásokat, erdei iskolákat, ahol a gyerekek megismerhetik hazánk és a különböző népek hagyományait és kultúráját. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Alkalmazási terület: Az iskola valamennyi tanulója (1-8. évfolyam), zeneiskola, napközi A folyamat leírása: TEVÉKENYSÉG Az általános iskolába lépő 1.osztályok beindítása, közösségük kialakítása 5.osztályok indítása, közösséggé szervezése

MÓDSZER Szokásrendszer kialakítása

FELELŐS Tanítók

Megfigyelés, Osztályfőnökök közösségi célok, tervek meghatározása

HATÁRIDŐ 1. félév + folyamatos

1. félév

20

Az iskolai szabályok – házirend – betartása, az iskola értékrendjének belsővé válása „Együttes” élmény, hagyományok teremtése, ápolása

A házirend ismertetése, a nevelési helyzetek elemzése, értékelése. Példamutatás. Tanulmányi, zenei, művészeti, környezetvédelmi, sportversenyek Ünnepségek, rendezvények: színház-, mozi-, koncert-, hangverseny-, múzeumlátogatás erdei iskola, tanulmányi kir.

Pedagógusok

Tanév elején + folyamatosan.

Iskolavezetés, munkaközösség vezetők,

pedagógusok

Osztályfőnökök

Munkatervben meghatározott időpontban

Munkatervben meghatározott időpontban.

A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok helyi intézményi feladatai a kötött munkaidő terhére

1. A tanórai és tanórán kívüli foglalkozások előkészítése, megtartása, tanulás irányítása. 2. Az ismeretek tárgyilagos, sokoldalú változatos módszerekkel való közvetítése, szakszerű megtervezése, tevékenység irányítása. 3. Neveléssel-oktatással összefüggő feladatok (pl. adminisztráció, jelentések, statisztikák készítése stb.). 4. Sajátos nevelési igényű tanulók gondozása (HH, HHH, beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézséggel küzdő tanulók, tehetséges tanulók eredményes fejlesztése). 5. Szakmai munkában való részvétel. 6. Az iskolai diákönkormányzat működésében aktív részvétel. 7. Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és szakmai munkaközössége tevékenységében, döntések előkészítésében, végrehajtásában. 8. Gyermekvédelmi feladatok ellátása. 9. Iskolai könyvtárral kapcsolatos feladatok ellátása. 10. Szertárak fejlesztése, karbantartása. 11. Mentorálás. 12. A tanulók tanulmányi és sportversenyekre való felkészítése. 13. Megfelelő munkakapcsolat kialakítása tanulókkal, szülőkkel és pedagógus kollégákkal. 14.. Továbbtanulásban, továbbképzésen való aktív részvétel, önképzés. 15. Az iskola képviselete a rendezvényeken. 16. Intézményi dokumentumok készítése, aktualizálása.

21

Az osztályfőnöki munka feladati és tartalma

Az osztályfőnöki munka feladatai: - Feladata, hogy megismerje az osztályába tartozó tanulók személyiségét, s ezek alapján segítse az egyes tanuló személyiségének helyes irányba fejlődését. - Tevékenységével aktívan elősegíti az osztályközösség kialakulását, illetve megerősödését. - Rendszeresen áttekinti az osztályában tanuló gyermekek tanulmányi eredményeit, konzultál osztályfőnök társával a tanulók haladásáról. - Közreműködik a tanulók közötti konfliktusok megoldásában, szükség szerint a problémamegoldásba bevonja a szülőket is. - Segíti az osztályába járó tanulók magatartásának és szorgalmának értékelési feladatait. - Ellátja az osztályfőnöki teendőkkel kapcsolatos rájutó adminisztrációs feladatokat. - Szülői értekezleten részt vesz, melyen megadja a szülőknek az oktatással-neveléssel, az őket érintő egyéb kérdésekkel kapcsolatos legfontosabb aktuális tájékoztatást. - Rendszeresen fogadóórát tart, mely során tárgyilagos tájékoztatást nyújt a szülőknek a gyermekük fejlődéséről, viselkedéséről. - Az osztályában tanulókat ellátja az iskola életével, működésével kapcsolatos fontosabb információkkal, segíti felkészülésüket, támogatja részvételüket az iskolai rendezvényeken, programokon. Az osztályfőnöki munka tartalma

Iskolánk felső tagozatában szervezünk osztályfőnöki órát. Minden évfolyamon az alábbi témák kerülnek feldolgozásra, az adott korosztály életkori sajátosságainak figyelembe vételével, a témák koncentrikus ismeretbővítésével:  Változás – szabály – rendszer – értékelés – szervezés  Ki vagyok én, hol a helyem a közösségben, a családban?  Kommunikáció – médiatudatosság  Tanuljuk a tanulást  Egészséges életmód, környezettudatosság  Mi a pályánk?  Gazdasági életre nevelés

Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 1. Különleges bánásmódot igénylő tanulók (SNI tanulók, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők) megsegítése: - érvényben lévő jogszabály alapján a tanulók egyéni fejlesztése - együttműködés a tankerületben működő pedagógiai szakszolgálattal (logopédiai szolgáltatás) - tanulók szakértői vizsgálatában való közreműködés - tanórai differenciálás. 2. Tehetség, képességek kibontakoztatását elősegítő tevékenységek: - iskolai versenyek szervezése - iskolán kívüli versenyeken való részvétel 22

- tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások (matematika, magyar nyelv és irodalom, valamint informatika tantárgyakból) - sportversenyeken való részvétel - kulturális rendezvényeken való aktív részvétel - középiskolai továbbtanuláshoz pályaválasztási tanácsadás (együttműködve a tankerületi pedagógiai szakszolgálattal), felkészítés, középiskolák versenyein való részvétel - iskolai szakkörök (sport, életvitel, közlekedés) 3. Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek: - kompetencia alapú oktatás - egyéni fejlesztési tervek alapján történő oktatás, nevelés - integrációt segítő tanítási módszerek alkalmazása (kooperatív tanulás, differenciálás, projekt módszer) - felkészülés segítése a tanulószobán - szabadidős tevékenységek (túrák, kirándulások, színházlátogatás) 4. Fejlesztőpedagógiai elvek, módszerek, figyelembe véve a sajátos nevelési igényű tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, (az érvényben lévő jogszabálynak megfelelően – 32/2012. EMMI rendelet): - a fejlesztés a sajátos nevelési igényű tanulók számára megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést – az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez – ha szükséges, a fejlesztés az iskoláskor előtti képességfejlődés területeire is terjedjen ki – a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák alkalmazása – a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl.

A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételének rendje, jogai gyakorlásának rendje A tanulók, a tanulóközösségek érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el, amely a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Jogosítványait a diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesíti, akit a pedagógusok javaslatai alapján a nevelőtestület és az iskolai diákönkormányzat vezetőségének egyetértésével az igazgató bíz meg. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához szükséges eszközöket, helyiséget az iskola vezetője biztosítja. A diákönkormányzat feladatai: - diákok érdekeinek képviselete - tanórán kívüli tevékenységek segítése (honlap szerkesztésének segítése, vetélkedők szervezése, projektnapok szervezése, elsős tanulók köszöntése) - diákprogramok szervezése - diákok érdekeinek képviselete. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: - SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt

23

- házirend elfogadása előtt - munkaterv diákokat érintő programjairól.

A tanulmányok alatti vizsgák szabályai A tanulmányi alatti vizsgát abban a nevelési-oktatási intézményben, amellyel a tanuló jogviszonyban áll, a 20/2012. EMMI rendeletben meghatározottak szerint, független vizsgabizottság előtt lehet tenni. A tanulmányok alatti vizsga követelményei és az értékelés szabályai a helyi tantervben kerül részletezésre, amelyeket a munkaközösségek, szaktanárok állapítják meg. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. EMMI rendelet 64-78§ alapján kell megszervezni. Osztályozó vizsga A tanuló osztályozóvizsgát köteles tenni, ha: - felmentést kapott a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól - egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a 250 tanítási órát meghaladja és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet - engedélyezték a tanulónak, hogy egy tanévben több évfolyam tantárgyi követelményeinek tegyen eleget - egy tanítási évben az adott tantárgy éves óraszámának több, mint 20%-ról igazoltan vagy igazolatlanul hiányzott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet - egyéb, jogszabályban engedélyezett esetben Az osztályozóvizsga tehető: - az osztályozó-értekezletet időpontjáig - adott év augusztus 21. és szeptember 1. között - egyéb, indokolt esetben nevelőtestületi döntés alapján Pótló vizsga A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Ha tanuló, ha valamelyik vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné, pótló vizsgát tehet. Javító vizsga Ha a tanuló valamely tantárgyból az évfolyamán előírt minimum követelményt nem teljesíti, javítóvizsgát tehet. Ha az első évfolyamon történik, akkor munkája előkészítő jellegűnek minősül, és az első évfolyamon folytatja tanulmányait. A tanuló javítóvizsgát tehet, ha a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. A nevelőtestület élhet azzal a jogával, hogy méltányosságból (eddigi gyakorlatot követve) a több, mint három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott tanulót is javítóvizsgára bocsátja. A javítóvizsga tehető: - adott év augusztus 21 és szeptember 1 között - egyéb, indokolt esetben nevelőtestületi döntés alapján Különbözeti vizsga

24

A tanuló különbözeti vizsgát abban az iskolában tesz, ahol a tanulmányait folytatni akarja. Alapvizsga Idegen nyelv emelt szinten és informatika tantárgyat emelt óraszámban tanuló diákok a nyolcadik évfolyam végén alapvizsgát tesznek. Az írásbeli és szóbeli vizsga tartalma az adott tantárgy 6 illetve 4 év alatt elsajátított óraszámú tananyaga. Művészeti iskolában A művészeti iskola Pedagógiai Programjában foglaltak szerint.

Felvétel és átvétel helyi szabályai A beiratkozás feltételei: - első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a tanuló az adott naptári évben augusztus 31-ig hatodik életévét betöltse - beiratkozáshoz szükséges dokumentumok: gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított születési anyakönyvi kivonatot és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt, TAJ kártyát és az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolás - az iskolába beadott kérelmeket a 20/2012. 24§(5) bekezdés EMMI rendelet alapján meghatározott sorrendben kell teljesíteni - ha az iskola felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles először a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kérelmét teljesíteni – 20/2012. 24§(5) bek. EMMI rendelet alapján Az átvétel szabályai: - a körzeten kívül lakó gyerekek átvételéről az iskola igazgatója dönt az adott évfolyamra járó tanulók létszámának függvénye alapján - a tanév során bármikor lehetőség van az átvételre (kivéve, ha iskolatípus változással jár) Iskolánkba elsősorban a lezárt tanévek végén van átvétel, melyhez mellékelni kell a szülő írásbeli kérelmét, az utolsó tanév bizonyítványának illetve félévi értesítőjének és naplójának fénymásolatát. Az átvételre jelentkező tanulók tudásszintjét az iskolánk megfelelő osztályainak tudásszintjével az igazgatóhelyettes által vezetett bizottság méri fel anyanyelvből, matematikából, idegen nyelvből és művészeti oktatásra jelentkezés esetén ének-zenéből. Az átvételről az igazgatóhelyettes dönt, a szaktanárok, illetve az osztályfőnök írásbeli javaslata alapján. A fel- illetve átvételi döntés ellen az iskola igazgatójához lehet fellebbezést benyújtani az általános eljárási szabályoknak megfelelően.

Iskola elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos terve Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók ismerjék fel a vészhelyzetet, sajátítsák el az alapvető elsősegély-nyújtási módokat. Ennek érdekében

25

kapcsolatot tartunk a helyi Védőnői Szakszolgálattal és a Vöröskereszt helyi, megyei szervezetével. Az elsősegély-nyújtási ismeret elsajátítását elősegítő tevékenységek: - Védőnői Szakszolgálat védőnője által szervezett elsősegély-nyújtási tanfolyam a 7. évfolyamon - elsősegély-nyújtó versenyeken, bemutatókon való részvétel (Vöröskereszt szervezésében, tankerületi iskolák szervezésében) - iskola egészségnapok keretében elsősegély-nyújtó bemutatók szervezése - elsősegély-nyújtási tartalmak integrálása a biológia, kémia, fizika, osztályfőnöki tantárgyak tananyagába.

Helyi tanterv Az iskola helyi tanterve az 51/2012. EMMI Kerettantervről szóló rendelete alapján készült.

A rendelet alapján az alábbi tantárgyakból következőképpen történt a választás az „A” illetve a „B” változat között. Tantárgy megnevezése Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene alsó tagozat Ének-zene felső tagozat

Változat „B” változat „B” változat „B” változat „A” változat „A” változat

Óraterv A kötelező tantárgyak óraszámai az iskola alsó tagozatában (+ jellel jelölve, hogy melyik tantárgy óraszáma lett megnövelne a szabadon tervezhető órák óraszámából).

Óraterv a kerettantervekhez 1-4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv- és irodalom Angol Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra

1. évf.

2. évf.

7+1=8

7+1=8

4+1=5 1 1 2 2

4+1=5 1 1 2 2

3. évf. 6+0,5=6,5 0+1,5=1,5 4 1 1+1=2 2 2

4. évf. 6+1=7 2+0,5=2,5 4+0,4=4,5 1 1+1=2 2 2

26

Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport/Tánc és mozgás Rendelkezésre álló órakeret

1 5 (4+1)

1 5 (4+1)

1 5 (4+1)

1 5 (4+1)

23+2=25

23+2=25

22+3=25

24+3=27

A kötelező tantárgyak óraszámai az iskola alsó tagozatában (+ jellel jelölve, hogy melyik tantárgy óraszáma lett megnövelne a szabadon tervezhető órák óraszámából)

Óraterv a kerettantervekhez 5-8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv- és irodalom Angol Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Hon- és népismeret Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport/Tánc és mozgás Osztályfőnöki Rendelkezésre álló órakeret

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

4 3+1=4 4 2

4 3+1=4 3+1=4 2

3+1=4 3+1=4 3+0,5=3,5 2

4 3+1=4 3+0,5=3,5 2+0,5=2,5

1 2

1 2+0,5=2,5

1

1 1 1 2 2 1 1

1 1 1 0+1=1 1

1 1

2 2 1 1 1 1

1+0,5=1,5 1

1+0,5=1,5 1

1+0,5=1,5 0+0,5=0,5

5 (4+1)

5 (4+1)

5 (4+1)

5 (4+1)

1 26+2=28

1 25+3=28

1 28+3=31

1 28+3=31

Az egyes évfolyamok óraszámának alakulása (2011. évi CXC. Nktv. 6 sz. melléklete) évfolyamok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Tanuló heti óraszáma 25 25 25 27 28 28 31 Osztályok heti időkerete 52 52 52 55 51 51 56

8. 31 56

Emelt szintű oktatás az iskola matematika tantárgyból szervez az 1-2. évfolyamon. Emelt óraszámú oktatást szervez iskolánk: - magyar nyelv és irodalomból az 1-4. évfolyamokon, valamint a 7. évfolyamon - környezetből a 3-4. évfolyamokon - angolból 3-8. évfolyamokon - matematikából a 4., 6-8. évfolyamokon: Matematika tantárgyból az óraszám növekedés nem jelenti több ismeretanyag megtanítását, hanem a gondolkodás képességének alaposabb fejlesztésére, a különböző kompetenciák biztosabb kialakítására, a kerettantervben meghatározott tananyagok elmélyítésére, gyakorlására szolgál. - történelemből a 8. évfolyamon: A történelem tananyag a 8. évfolyamon kiegészül a mozgóképkultúra és médiaismereti tartalommal, amely oktatására 27

- természetismeretből a 6. évfolyamon: A tananyag mennyisége, nehézségi foka indokolja a nagyobb óraszámban történő tanítást. Így több idő jut a tantárgy szaknyelvének elsajátítására, az ismeretek elmélyítésére. Ezzel alapozzuk meg a 7-8. évfolyam természettudományos tantárgyait. - informatikából a 5-8. évfolyamokon: Iskolánkban kialakult az informatika emelt óraszámú tanításának, csoportbontásban végzett gyakorlata az elmúlt évtizedben. Az informatika magas szintű oktatása, az informatikai kompetencia megszerzése iskolánk alapvető célkitűzése, és társadalmi elvárás is egyben. - technikából a 8. évfolyamon: A tanulók főként életviteli ismereteinek bővítésére a 8. évfolyamon szervezünk technikaoktatást. Intézményünk minden évfolyamon kötelezően biztosítja a Köznevelési törvény által előírt 16 óráig tartó foglalkozást. A foglalkozások alól az intézmény vezetője adhat felmentést a szülők által benyújtott írásbeli kérelem alapján. A kérelemnek tartalmaznia kell az indoklást, amely alapján a szülő gyermeke felmentését kéri. Nem kaphat felmentést a délutáni foglalkozásokon való részvétel alól az a tanuló, aki:  a 2013.évi XXVII tv. szerint veszélyeztetett  a 2013.évi XXVII tv. szerint hátrányos helyzetű, ill. halmozottan hátrányos helyzetű és a 2012/2013-as tanév végén 3,0-es átlag alatt teljesített (készségtantárgyak nélkül)  a 2012/2013-as tanév végén 3,0-es átlag alatt teljesített (készségtantárgyak nélkül)  osztályt ismétel  a gyermekjóléti szolgálat, pedagógiai szakszolgálat, védőnő véleménye alapján segítségre szorul  tanulási nehézséggel (dyslexia, dysgráfia, dyscalculia,), beilleszkedési, viselkedési problémákkal küzd  SNI tanuló  részt vesz az ÚTRAVALÓ-MACIKA ösztöndíj pályázatban. A 16 óráig tartó foglalkozás megszervezése a mindenkor hatályos jogszabályok alapján történik.

Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei      

Alapvető szempont, hogy a kiválasztandó tankönyv szerepeljen a hivatalos tankönyv jegyzékben. Feleljen meg az iskola helyi tantervében megfogalmazott tananyag megtanításának. Nyelvezete legyen közérthető, stílusos, korosztályi szinten szakszerű. Tartalmazzon megfelelő mennyiségű és minőségű kiegészítő anyagot a differenciáláshoz. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév utolsó szülői értekezletén, valamint a honlapunkon) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. 28

     



 



Ára és a kivitele feleljen meg a kor által kívánt színvonalnak Kivitele alkalmazkodjon a megcélzott korosztály életkori sajátosságaihoz. Használat során lehetőleg tartósan ép maradjon. A tankönyvek minősége tegye lehetővé a több éven keresztül tartó használatot. Legyen biztosítva a szaktanárok részére a tankönyvek alapos megismerése, a hozzájuk tartozó segédletekkel együtt. Az egyes munkaközösségek a tagok közös döntése alapján határoznak a tanítás módszeréről, valamint szakmailag indokoltan, hosszabb időszakokra a tankönyvek kiválasztásáról az aktuális tankönyvrendeletet figyelembe véve. Törekszünk az egységes tankönyvhasználatra az egyes szaktárgyakon belül. Lehetőség szerint törekszünk az egységes tankönyvhasználatra az egyes évfolyamokon. (kiadók, tankönyvcsalád stb.) biztosítva a csoportok közötti átjárhatóságot. Kiválasztásánál biztosítani kell a tanári szabadságot, figyelembe véve a tankönyv ill. munkafüzet felépítését, nyelvezetét, esztétikumát, életkori sajátosságot. A tanulók számára biztosítjuk egyes tankönyvek térítésmentes igénybevételét –a könyvtárban elhelyezett tartós könyvek beszerzésével és a használt tankönyvek kölcsönzésével. Az tankönyvrendelet értelmében 2013/2014-es tanévtől kezdődően, felmenő rendszerben az iskola 1. évfolyamának tanulói ingyen kapják a tankönyvet.

A NAT-ban meghatározott pedagógia feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása



 

Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. Fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; Fontos a tanulási módszerek kialakításának megalapozása. Iskolai fegyelem, figyelem és kötelességérzet kialakítása.

A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

     

Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a NAT elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. A belső motiváció kialakítása, elmélyítése. Változatos tanulásszervezési formák alkalmazása. A teljesítmények növekedésének elérése érdekében. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása.

29



A kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;

A 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása



      

elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása: kulcskompetenciák megalapozás együttműködési készség fejlesztése tanulói tudás megalapozása Az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele. Az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása.

A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

 

   



a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen áttartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása reális pályaválasztás megalapozása

Mindennapos testnevelés megvalósításának módja Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény 27. §(11) bekezdésben meghatározottak szerint szervezi meg. Minden osztályban, heti öt testnevelés óra keretében, heti egy óra tánc és mozgás óra kerül megszervezésre a helyi tanterv szerint. A testnevelés órák keretében, a Köznevelési törvény rendelkezései és iskolánk hagyományai alapján megszervezve biztosítjuk a tanulók számára az úszástanulást, gyakorlást.

30

Választható foglalkozások Választható foglakozások Tömegsport Úszás Főzés Tájfutás Karate Síelés

Iskolai keret x x x x x

Szülői befizetés

x x x x x

Alapítványi támogatás

Egyéb

x x x x

Hit és erkölcstan oktatása Az erkölcstan óra vagy a helyette választható, az egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstanóra a kötelező foglalkozások része. A hit- és erkölcstan oktatását a tanórai foglalkozások rendjéhez igazodva kell megszervezni. Az oktatás tartalmának meghatározása, a hitoktató alkalmazása és ellenőrzése, az oktatásra való jelentkezés szervezése, a foglalkozások ellenőrzése az egyházi jogi személy feladata. Az erkölcstan és a hit- és erkölcstan tantárgyat a pedagógusok, hitoktatók érdemjeggyel értékelik.

A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módját, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formáit, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei Az értékelés formái  Szöveges  Érdemjegyekkel történő Szöveges értékelés  Szóbeli  Írásbeli Érdemjegyekkel történő értékelés Tanulóinkat félév végén a kapott jegyek alapján értékeljük osztályzattal. Az érdemjegy szerzésének módjai:  szóbeli felelet /tények, leírások, fogalmak, szabályok, törvények, vitakészség, kísérletek/  írásbeli munka  önálló kiselőadás  óraközi munka  versenyeken való részvétel  gyakorlati munkadarab 31

 házi feladat Az érdemjegyek a következők lehetnek: 5

jeles

4

jó

3

közepes

2

elégséges

1

elégtelen

a tanuló a törzsanyagon túli ismereteket is elsajátította, és segítség nélkül tudja alkalmazni a tanuló a törzsanyagot elsajátította, és segítség nélkül tudja alkalmazni a tanuló a törzsanyagot elsajátította, és segítséggel tudja alkalmazni tanuló a törzsanyag lényegét elsajátította, és jelentős segítséggel tudja alkalmazni a tanuló a törzsanyagot sem sajátította el, vagy segítséggel is nehezen tudja alkalmazni

Ha a tanuló emelt szinten tanulja az adott tárgyat, érdemjegyét, minősítését az adott tantárgyi követelmények figyelembevételével kell kialakítani. Emelt szinten oktatott tantárgy esetén az érdemjegy mellett a megjegyzés rovatban megjelenik, hogy a kapott érdemjegy emelt szinten értendő. Osztályozás: A tanév folyamán az osztályzással történő értékelés fokozatos ráhangolással történik. Azoknál a tárgyaknál, ahol lehetséges, fontos az írásbeli és szóbeli feleletek arányának egyensúlya. Heti egy órás tárgyaknál félévente legalább négy osztályzat kerül a naplóba, heti két, vagy több órás tantárgyak esetén öt, vagy ennél több osztályzatból értékeljük a tanuló ismereteit. A témazáró dolgozatok osztályzatai duplán számítanak. Hiányzás esetén a témazáró dolgozatot pótolni kell. Az általános iskolában 4-8. osztályig külön értékeljük az írásbeli munkák külalakját minden olyan tárgy esetén, ahol a tanulók írásbeli munkát készítenek. A naplóban külön rovatban, illetve az ellenőrző könyvekben elkülönítve jelenik meg az osztályzat, külön tantárgyként. Szempontjai: Az írásbeli munka legyen tiszta, könnyen olvasható, áttekinthető, rendezett, tetszetős – az egyéni íráskép elfogadott -, a hibák javítása a javítási szabályok szerint történjen, mentes legyen átírásoktól. Az iskolai beszámoltatás formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésben betöltött szerepe, súlya Az írásbeli beszámolta Funkciója -tás formája Röpdolgozat

Gyakorisága (max.)

Egy kisebb tananyag Tanóránszámonkérése 15-20 ként percben

Rendje

Az értékelésben betöltött szerepe

Korlátai

Tanóránként Felelet értékű max. 15-20 percben

32

Dolgozat

Egy-egy kisebb témakör számonkérése

Hetente

Max. 45 perc Felelet értékű

Egy nap max. kettőt – előre jelezve /Házirend/

Témazáró

Egy-egy témakör, Tantárgyan Max. 2x45 tananyag lezárásakor ként perc /szummatív/ változó

súlyozottan számít

Záró/év Az éves tananyag eleji dolgo- számonkérése zat

Szaktantárgyaknál meghatározva

Év végén

Max. 2x45 perc

Egy nap max. 2x45 perces dolgozat – egy tanórával előre jelezve /házirend/

Százalékok az értékelésre, átválthatóságra Elérhető százalékok

érdemjegyek

100 – 91%

Jeles (5)

90 – 76%

Jó (4)

75 – 51%

Közepes (3)

50 – 31%

Elégséges (2)

30 – 0%

Elégtelen (1)

A százalékok átváltásakor + - 1%-kal el lehet térni a fentiektől.

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A mérés az életkori sajátosságoknak megfelelően kiemelt képességek aktuális szintjét mutatja. Lehetőség van tehát:  az átlagos, korosztályának megfelelő szint megismerésére és az ahhoz való viszonyításra;  egymás teljesítményének megismerésére, az azokkal való összehasonlításra;  saját magához mért teljesítményváltozás mértékének megismerésére;  az előzőeket felhasználva a pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülés során az önismeret, a tárgyilagos önértékelés, az akarat és az önbecsülés fejlesztése. 1. Mérés  2. Értékelés

33

 3. Fejlesztési lehetőségek  a) Korrigálás, felzárkóztatás, speciális fejlesztő gyakorlatok  tartásjavító, speciális mozgásanyag, ill. gyógytestnevelés b) Az egészségesen fejlett fizikum fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges változatos mozgásanyag  általános fejlesztés biztosítása c) Sportági tevékenység felé irányítható kiemelkedő teljesítményt biztosító terhelés  sportági kiválasztás A rendszeres alkalmazás és az újabb folyamatos felmérések alapján kialakított fejlesztési program eredményeként olyan fejlődés érhető el, amely lehetővé teszi az egyén számára az előrelépést. Cél: A többoldalú, differenciált fejlesztés az életkori sajátosságoknak megfelelően célcsoport

Feladatok

Felmérés feladatai

Felelősök

Határidő

1 – 8.

A biomechanikailag helyes testtartás kialakításához szükséges izomerő és izomnyújthatóság ellenőrzése

Speciálisan összeállított gyakorlatsor, állandó feladatokkal

Tanítók vagy szaktanárok megfelelő képesítéssel

Tavaszi időszak

1 – 2. osztály

Az egyensúlyozási képesség és a mozgáskoordináci ós képesség ellenőrzése

Az életkori sajátosságok figyelembevétel ével összeállított gyakorlatok segítségével

Az osztályban testnevelést tanító tanítók

November eleje

Tanítók és testnevelő tanárok

Október eleje

3 – 4. osztály

5 – 8. osztály

Erő, gyorsaság, állóképesség aktuális szintjének ellenőrzése

Május vége

Május eleje

Testnevelő tanárok

34

A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet és az informatika tantárgyat. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. Emelt szintű képzésre sorolás elvei: A kerettantervi rendeletben az iskola által tervezett kötelező tanórai foglalkozásokra azon tanulóink részére, kiknek a 2. év végi, a 3. év végi és a 4. félévi tanulmányi eredménye matematika, magyar, legalább (4) jó, minden tantárgyra vetített tanulmányi átlaga a 3,75-ot meghaladja, a következő választási lehetőségekkel élhet:  emelt szintű angol képzésben,  emelt óraszámú informatika tanulásában vehet részt. Akik a feltételeknek nem felelnek meg, azon tanulók részére a matematika és a magyar helyi tantervi programokhoz kapcsolódóan kötelező képességfejlesztő foglalkozáson kell részt venniük.

Tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek A tanuló fegyelmi felelőssége Ha a tanuló a házirendet megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelemsértés mértékétől függő intézkedések az alábbiak:

Fegyelmi intézkedés fajtája Szaktanári szóbeli figyelmeztetés Szaktanári írásbeli figyelmeztetés Osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetés Osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetés Igazgatói szóbeli

A vétség Egyszeri kisebb fegyelmezetlenség, hanyagság, tanári utasítás megtagadása, nem megfelelő hangnem használata, megbízások elmulasztása esetén Ismétlődő vagy súlyos fegyelmezetlenség, hanyagság, tanári utasítás megtagadása, nem megfelelő hangnem használata, megbízások elmulasztása esetén. Egyszeri kisebb fegyelmezetlenség, hanyagság, tanári utasítás megtagadása, nem megfelelő hangnem használata, megbízások elmulasztása esetén. Ismétlődő vagy súlyos fegyelmezetlenség, hanyagság, tanári utasítás megtagadása, nem megfelelő hangnem használata, megbízások elmulasztása esetén. (problémafeltáró beszélgetés keretén belül, melyen részt vesz

35

figyelmeztetés Igazgatói írásbeli figyelmeztetés

az érintett diák, szülő, osztályfőnök) Ismétlődő szaktanári vagy osztályfőnöki figyelmeztetés után Többszöri, súlyos fegyelmi vétség esetén

Fegyelmező intézkedések A Köznevelési Törvény 76.-77. §-a foglalkozik a tanulók fegyelmi, kártérítési felelősségével. A felelősségre vonás módjára és formájára nézve a törvény rendelkezései az irányadók. Elmarasztalás jár az alábbiakért: · Házirend megszegése. · A tanítási szünet alatt szervezett iskolai programokon, osztálykiránduláson, sítáborban és egyéb kirándulásokon, valamint az iskolán kívüli rendezvényeken (pl. színházlátogatás, iskolai bálok stb.) történő fegyelemsértés. · Tulajdon elleni vétség. · Vállalt feladatok hanyag végzése. · Igazolatlan mulasztás. · a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségei szándékos, vagy gondatlan megszegése. Tanulóval szembeni fegyelmező és fegyelmi intézkedések: Ha a tanuló a Házirendet megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben kell részesíteni. Fegyelmi büntetés: · megrovás, · szigorú megrovás, · áthelyezés másik, azonos típusú iskolába, · kizárás az iskolából. A fegyelmező intézkedést általában a szaktanár vagy az osztályfőnök, fegyelmi büntetést az igazgató és/vagy a tantestület hoz a fegyelmi eljárás során. A fegyelmi eljárás lefolytatásának részletes szabályait a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet ..számú melléklete tartalmazza. Dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás büntetése A dohányzás az intézmény teljes területén és közvetlen környezetében szigorúan tilos. A tiltás be nem tartása fegyelmi eljárást von maga után: · első esetben igazgatói írásbeli intés, · ismétlődés esetén a tantestület dönthet akár a tanuló eltávolításáról is. A tanuló munkájának elismerése A diákok munkájának legfontosabb mérőeszköze az osztályozási rendszer. A félévi osztályzás az első félévben, míg az év végi a teljes tanévben végzett munkát tükrözi. A félévi és az év végi érdemjegyeket a szaktanár (aki az osztályozó értekezleten a tantestület tagjaitól segítséget kérhet) határozza meg.

36

Indokolt esetben az évközi érdemjegyek számtani átlagától eltérő érdemjegyet is meghatározhat a szaktanár. A szaktanár - a munkaközösséggel egyetértésben - meghatározza és az év elején ismerteti a tanulókkal a teljesítendő tantárgyi követelményeket (elsajátítandó tananyagrészek, kötelező felszerelés). A tanuló magatartása és szorgalma minősítéséről az osztályban nevelő-oktató munkát végző pedagógusok javaslata alapján az osztályfőnök dönt. Az osztályfőnök döntése előtt osztályfőnöki óra keretében kérjen véleményt osztályától. Döntésben vegye figyelembe a minősítések alább megfogalmazott tartalmi jegyeit: Magatartás: Példás: Ha a tanuló (sport, tanulás, közösségi) munkájával, önálló kezdeményezéseivel iskolai és iskolán kívüli példás viselkedésével a rend megtartásával a közösség iránti felelősségérzetével kitűnik. Jó: Ha a közösségi munkában becsülettel részt vesz, iskolai és iskolán kívüli viselkedése általában kifogástalan, a fontos rendszabályokat következetesen megtartja. Változó: Ha a közösségi munkában vonakodva vesz részt, viselkedésével szemben kifogás merül fel, rendszeretete ingadozó, de igyekezet tapasztalható a hibák kijavítására. Rossz: Ha hanyag munkájával és fegyelmezetlenségével a közösség fejlődését hátráltatja, társainak általában rossz példát mutat. Szorgalom: Példás: Ha kötelességteljesítése kifogástalan. A tanítási órákra való felkészülésben és otthoni munkájában, képességéhez és körülményeihez mérten állhatatos törekvést, odaadást tanúsít. Tanulmányi munkáját rendszeresség, pontosság jellemzi. Jó: Ha iskolai és otthoni munkáját teljesíti, vállalt kötelezettségeinek eleget tesz. Változó: Ha iskolai és otthoni munkájában csak időnként tanúsít törekvést, kötelességét csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti. Hanyag: Ha képességeihez és körülményeihez mérten nem tesz elegendő erőfeszítést a minimum követelmények teljesítése érdekében, kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan. A magatartás és szorgalom minősítése között egy jegynél nagyobb eltérés nem lehet. Jutalmazások Kiemelkedő tevékenységért az iskolánk tanulói, közösségei és csoportjai jutalmazásokban részesülhetnek. A kiemelkedő munkát évente jutalmazzuk.

37

Egyéni jutalmazások A jutalmazások formái:  



Osztályfőnöki dicséret: odaítéléséről az osztályfőnök dönt, adható több dicséret alapján, vagy egyszeri közösségi munkáért; Szaktanári dicséret: odaítélését a szaktanár határozza meg. Adható az adott tantárgyban elért versenyeredményekért, kutató-, vagy sorozatos gyűjtőmunkáért és folyamatos kiemelkedő tanulmányi munkáért, szakköri, szertárosi, stb. munkáért; Igazgatói dicséret: tanulmányi tankerületi, megyei, országos versenyen elért helyezetteknek, valamint minden más esetben, amikor a tanuló kiemelkedő teljesítmény nyújt, és az iskola jó hírét kelti.

Tantestületi dicséret: a tantestület szavazata alapján, tanév végén adható. A jutalmak formái:  könyvjutalom,  tárgyjutalom,  oklevél,  alapítványi jutalom (külön szabályzat alapján). Az osztályfőnök javaslata alapján a tantestület dönt a fenti jutalmak odaítéléséről az alábbi érdemekért: · kiemelkedő tanulmányi eredmény · példamutató szorgalom · versenyeken, pályázatokon való eredményes részvétel · az iskola érdekében végzett tevékenység· kiemelkedő sporttevékenység 1986-87-es tanévtől adunk az iskola legjobb nyolcadikos tanulójának Fáy-plakettet. A Fáyplakettet az a nyolcadik évfolyamos tanuló kaphat, aki a 8 év folyamán mindig kitűnő bizonyítványt szerzett. A díjat egy évfolyamon több tanuló is megkaphatja, ha a feltételnek megfelel. Az a tanuló, aki bár nem volt kitűnő, de kiemelkedő szaktárgyi, sport, művészeti vagy egyéb teljesítményével öregbítette iskolánk hírnevét, a Fáy-plakett és a hozzá tartozó ajándék értékének a kétharmadával jutalmazható. Ajándék lehet: fiúk részére az iskola címerét ábrázoló aranygyűrű, lányok számára az iskola címerével ellátott aranykarkötő.

Tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Minden tanulónknak esélyt kell kapnia a képességei szerinti fejlődésre, a sajátos nevelési igényű-, és a hátrányos helyzetű tanulóknak integrált oktatás keretében: a szociokulturális hátrányainak leküzdésére, felzárkózásra; a kiemelkedő képességű tanulóknak tehetségük kibontakoztatására. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a halmozottan hátrányos helyzetű és a nem halmozottan hátrányos helyzetű, SNI tanulók együttnevelése, a szegregációmentes oktatás biztosítása, az iskolai integrációs oktatás megvalósítása az IPR szerint. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek

38

Az európai érték- és normarendszer stabilizációjának irányába a kontinens egészén nagy léptékű változások zajlanak. Az európai államok közösségeiben mutatkozó tendenciákra való reagálás hazánkban is sürgető igénnyel jelentkezik. Új társadalmi modellre, s vele együtt új pedagógiai gondolkodásra - gyakorlatra van szükség. Intézményünk minőség-szemléletének alapelve: az emberi oldal, esélyegyenlőség, önmegvalósítás, azaz a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásának lehetősége és szabadsága. Az iskolai tevékenységrendszerünk olyan pedagógiai-pszichológiai folyamat, amely során valaki a korábbinál autonómabb, spontánabb, önmagában szilárdabban bízó emberré válik. A diák annak élményét élheti át, hogy azonos lehet saját értékével. Az integráció előkésztő szakaszában mindezek az értékek már megjelennek, de teljes valójában az inkluzív oktatás tudja a fenti elképzeléseket megvalósítani. Inkluzión a pedagógiában a befogadást értjük, amely a speciális nevelési szükséglet fogalmának újragondolásából indul ki. A személyiséghez alkalmazkodó nevelői környezetben (személyi és tárgyi) biztosítható a tanulói nehézséggel küzdő gyermekek optimális fejlődése. Ebben az értelmezésben a tanulási nehézségek, az osztályban lévő körülmények együttesével határozható meg. Ez a tanárok felelősségére hívja fel a figyelmet, lehetőséget teremt arra, hogy a pedagógusok felülvizsgálják saját gyakorlatukat, esetleg segítségért folyamodjanak. A gyakorlat módosítása hasznot jelent, mind a sajátos, mind pedig az átlagos nevelési szükségletű gyermekeknek. A másik szempont, minél több gyermek tanuljon a többségi, lakóhelyéhez közeli általános iskolában. Az alapkészségek elsajátításának egyéni különbségei években mérhetők. Ezek a szélsőségek a hagyományos iskolai módszerek és keretek között nem kezelhetők. A gyerekeknél az iskolába lépéskor jellemző fejlettségbeli különbség nyolc év alatt a duplájára nőhet. Ez nem feltétlenül jelent intellektuális különbséget, csak a fejlődés időbeli eltolódását. Az alapkészségek egy része esetében a fejlődés kevéssé befolyásolható, a készség elsajátításban az érés dominál, pl. írásmozgás-koordináció. Pedagógiai feladatunk röviden a következőkben foglalható össze:  a felhasználható és a szükséges idő összehangolása: amennyiben az alapkészségek elsajátítása sok évet vesz igénybe, akkor olyan iskolára van szükség, amely annyi időt szán ezek elsajátítására, amennyi ahhoz szükséges.  abbahagyás helyett optimális elsajátítás: vagyis nem hagyjuk abba a fejlesztést, miután a tantervben előirt idő véget ért. Addig kell fejleszteni az alapkészséget, amíg az optimális elsajátítás be nem következik, függetlenül attól, hogy a tanuló hány éves, hányadik osztályba jár.  az egyéni különbségek követése: az iskola alkalmazkodjon a tanulók közötti különbségekhez: akinek az optimális elsajátításhoz több időre van szüksége az félévekben, években mérhetően több időt kapjon. A tartalomorientált követelmények teljes elsajátítása lehetetlen mindenki által. Téves az a gondolat, miszerint az az oktatás jobb, amelyik a tantervi anyagból minél többet, minél több tanulónak megtanít. Ugyanakkor léteznek általános alapok, amelyek nélkül másokat is szolgálva nem lehet boldogulni. Ebből következően az oktatási rendszer feladata kettős:  a személyiség alaprendszerének kifejlesztése (alapmotívumok, alapkészségek, képességek, alapismeretek) 39



az egyéniséggé fejlődés segítése (speciális kompetenciák, hagyományos tartalomorientált oktatás, szakképzés, stb.) Mindezekből logikusan következik, hogy előnyben kell részesíteni az egyéni fejlesztést az osztálymunkával szemben. Kitüntetett szerephez kell, hogy jusson a kreativitás, a helyzetfelismerés és a döntési képesség, az önállóságra nevelés és a kapcsolatteremtő képesség. Fontos az egyéni haladási ütem figyelembe vétele, a tantárgyi integráció, a gyermek egyéni sajátosságaira épülő ismeretek elsajátítása. A személyiségfejlesztést, de az alapkészségek elsajátítását is megsegítő tevékenységek iskolánkban: tánc és dráma, művészeti foglakozások, zeneiskola, mozgáskoordinációt fejlesztő testnevelési foglakozások, közösségi órák. Az elsős évfolyamokon a tíz-húsz százalékban kimutatható részképesség zavar a felsős évfolyamokra kettő-három százalékra csökken. Ők elsősorban a diszfunkciós tanulók, akik továbbra is a megfelelő terápiában részesülnek. Az első négy osztályban a részképesség zavarok korrigálása fejlesztő pedagógus irányításával történik. Napi kapcsolatunk van a Nevelési Tanácsadóval, így mikor bevezetésre kerül az osztályozás/értékelés, megfelelő szakvéleménnyel rendelkeznek tanulóink, mely útmutatást nyújt további fejlesztésükre vonatkozóan, illetve felmentési javaslatot ad a tantárgyi értékelés alól a megfelelő törvény alapján. Ezek a gyerekek egyéni fejlesztési terv alapján haladnak az adott tantárgy elsajátításában, és szöveges értékelést kapnak negyedévenként elért eredményükről. A tanulási zavarokkal küzdő gyermek átlagos intellektussal bír, nincsenek súlyos észlelési hiányosságai, nincsenek patológiás viselkedés-tünetei. Tanulási nehézségről van szó, ami teljesítmény-gyengüléshez vezet. A tanulási kudarc komplex jelenség, az össz-személyiség problémája. Nem tud úgy teljesíteni, mint társai, szükségszerűen juttatja el a gyermeket az alacsony önértékeléshez, és tényleg rontja szociális pozícióját társai között. Nem zavartalan ilyenkor a pedagógus-gyermek kapcsolat sem, mely további torzító hatással bír és, valamiféle kompenzáló viselkedésre készteti a gyereket. Ilyen pl. a bohóckodás, a társakkal szembeni agresszió, a feltűnő érdektelenség, mely eredete a teljesítmény zavarokban keresendő. Ez a "másság" sokféle torz reakciót eredményezhet a gyermek és környezete kapcsolatában és nehezíti a beilleszkedést, elindíthat az antiszociális viselkedés irányába (fiatal bűnözők 80%ánál állt fenn tanulási zavar iskola kezdéskor és iskolás korban). Ezért van igen nagy szükség a tanulási zavarok időbeni felismerésére, mert a legtöbb beilleszkedési zavar mögött ez feltételezhető. A segítségnyújtásnak viszont túl kell mutatni a fejlesztő pedagógusokpszichológus ás terapeuták munkáján, az egész tantestület együttes és következetes, megértő és, megsegítő szemléletére van szükség. Meg kell említeni még a hiperaktivitást és figyelemzavart, mert ezek a problémák ritkán, de párosulhatnak a tanulási zavarral. Ők állandó megerősítést kell, hogy kapjanak, mert elvesznek az ingerekben. Fontos számukra az érzelmi biztonság és a sok-sok egyéni foglakozás: kevesebb tananyag jól feldolgozva, valamint lehetőséget adva nagyobb mozgásigényüknek. Az empátiás kapcsolat adja azokat a nevelői hatásokat, melynek következtében biztonságban érzik magukat. Az ő esetükben különösen fontos a szülőkkel való kapcsolattartás, gyakran velük is el kell fogadtatni saját gyermek személyiségét. Ebben segíthet az iskolapszichológus súlyosabb esetben külső orvosi segítség szükséges, de kiemelten fontos az osztályfőnök koordináló munkája. 40

Összegezve: ki kell szabadulnunk az idő kalodájából, fokozatosan áttérve a személyiség alaprendszerének kritériumorientált kifejlesztésére, miközben a tartalomorientált fejlesztést ennek és az egyéni fejlődésnek a szolgálatába állítjuk, segítve ezzel iskolás gyermekeink kibontakoztatását az éptől a speciális nevelési szükséglet igénylőjéig. A tanulási kudarcnak kitett, beilleszkedési, magatartászavarral küzdő tanulók felzárkóztatását segítő program A tanulási nehézségekkel, magatartászavarral küzdő diákjaink sikeresebb iskolai haladása és beilleszkedése érdekében iskolánkban szakképzett fejlesztőpedagógust alkalmazunk. Speciális feladatot lát el a pedagógusokkal, a gyermek és ifjúságvédelmi felelőssel együttműködve kiszűri a tanulási problémákkal, részképesség-zavarral küzdő tanulókat. Munkájába bevonja a pedagógiai szakszolgálatot is. A diagnosztikus jellegű felmérések eredményei alapján fejlesztési tervet készít egyénre szabottan konkrét programmal egy-egy időszakra vonatkozóan. A fejlesztési program tartalmazza a célokat az alkalmazott eljárásokat, módszereket. A program alkalmazása során hatásvizsgálatokat készít. A tanulók foglalkoztatását egyéni vagy csoportos formában végzi. A tanulók haladását, fejlődését egyéni fejlesztőlapon dokumentálja. Törekszik arra, hogy a kollégákkal való együttműködés kapcsán preventív tevékenységet is végezzen, illetve a pedagógusokkal is megismertessen minél több hatékony preventív eljárást. A többi fejlesztő pedagógussal együtt munkaközösséget alkot, ahol a sajátos nevelési igényű tanulókkal történő bánásmód a fő profil. Részt vesz más szakmai munkaközösségek megbeszélésein, tantestületi értekezleteken, hogy tapasztalatainak közreadásával, javaslataival elősegítse a lemaradó tanulók felzárkóztatását. A felzárkóztató, segítő program szerves része a gyermekek képességstruktúrájának vizsgálatán túl a gyermek-környezet kapcsolat megfigyelése, elemzése mind a család, mind az iskola vonatkozásában. Hospitálásokat, esetleg családlátogatásokat végez a tanulói teljesítmény-elemzés, és a tanulási nehézségekkel gyakran együtt járó magatartási, beilleszkedési okok feltárására. Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A képességfejlesztés az iskola minden pedagógusa számára állandó és szükséges feladat, olyan tevékenység, amely az iskolai munka csaknem minden színterén állandóan jelen van. Törekszünk arra, hogy tanulóink az iskolai életük során minél többféle képesség birtokába juthassanak. Ez a tanórák alapvető feladata. Szaktanáraink hangsúlyt fektetnek a tehetséges gyermekekkel történő foglalkozásra, amennyiben erre nincs lehetőség az iskola keretein belül, a valamiben kimagasló teljesítményt nyújtó tanulóinkat oda irányítjuk, ahol a tehetségüknek, képességüknek a legmegfelelőbb fejlesztést, foglalkozást kapják!

Tevékenység

1. A tehetség

Módszer

megfigyelés

Felelős

Határidő

tanító, tanár, szaktanár, 41

felismerése

speciális képességeket mérő tesztek

a tehetség felismerését szolgáló tudatos szituációk tervezése, használata 2. Tehetség/ képesség fejlesztés / iskolán belül/

egyéni fejlesztés differenciált tanóra vezetés

osztályfőnök, napközis tanár, szakkör/szabadidővezető, testnevelő tanár, tehetségfejlesztő pedagógus, /pszichológus/

tanév eleje

adott szakórákon a felelős szaktanárok folyamatosan

a fejlesztést végző pedagógus, szaktanár,

folyamatosan

minden pedagógus folyamatosan

speciális feladatok adott szaktanár, kiosztása, osztályfőnök, fakultáció/szakkörvezető szakkör, előkészítő

folyamatosan

folyamatosan

szakkörvezetők, folyamatosan

emelt szintű képzések versenyeztetés, a tehetség kibontakoztatását elősegítő szakirányú iskolai, területi, megyei, országos versenyeken 3. Tehetség/képes kapcsolatok ség fejlesztés kialakítása /iskolán kívül/ középfokú oktatási intézményekkel,

iskolavezetés, érintett szaktanárok

folyamatosan

szaktanár, szakkörvezető, fakultációvezető, folyamatosan

minden pedagógus

42

különböző szakmai szervezetekkel, szakiskolákkal, sportegyesületekkel, /javaslattétel a tehetséges tanulók további fejlődésére/

A fejlesztés hatékonysága, értékelése

folyamatosan

testnevelési és sport munkaközösség

speciális előadások, adott szaktanár, szakmai szakkörvezető, programok, fakultációvezető, kirándulások, csereutak szervezése a tehetséges tanulók számára, versenyeredmények iskolavezetés, összegzése, munkaközösség vezetők értékelése felvételi eredm. értékelése

folyamatosan

félévkor és év végén

szaktanárok, osztályfőnökök

Tehetség, hátrány, gyermekvédelem A jó és a kiemelkedő képességű tanulók számára iskolánkban az alábbi képzési formákat terveztük:  zeneiskolai képzés  emelt szintű oktatás (angol nyelv, informatika)  egyéni, illetve kis létszámú csoportban végzett fejlesztés, középiskolai előkészítő (szakköri keretben)  tanulmányi versenyekre történő egyéni és csoportos felkészítés  tanórai differenciált foglalkoztatás A sportban tehetségeseknek az alábbi tevékenységeket kínáljuk:  alsós általánosan fejlesztő játékos sport  futball sportkörök lányoknak - fiúknak  atlétika  tömegsport A hátrányos illetve halmozottan hátrányos helyzetű tanulóinknak lehetőségeinkhez képest esélyteremtést próbálunk biztosítani.

43

Pályaorientáció A szakmákkal kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismeretek összekapcsolása céljából 7-8. évfolyamon évente legalább 2 alkalommal csoportos gyár- és üzemlátogatások megszervezése.

Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek 1. Önértékelés 2. Önellenőrzés 3. Kooperatív csoportmunka 4. Dramatizálás 5. Verseny 6. Játék (pedagógiai módszer) 7. Páros munka 8. Önálló egyéni munka 9. Differenciált egyéni munka 10. Differenciált csoportmunka 11. Frontális osztálymunka 12. Frontális feladatadás 13. Frontális magyarázat 14. Projektoktatás 15. Mási intézményektől átvett jó gyakorlatok.

Az otthoni, iskolai felkészüléshez előírt írásbeli, szóbeli feladatok meghatározásának elvei A házi feladatok kiadásának szempontjai is illeszkednek az oktatás-nevelés Nemzeti Alaptantervben meghatározott szakaszaihoz. Minden esetben célszerű figyelembe venni a következő szempontokat:  a tanulók napi és heti terhelését,  az egyes diákok képességeit, adottságait,  az életkori sajátosságokat,  az értelmi fejlettséget,  a fejlődés ütemét,  házi feladat előkészítettségét, Alapelvek:  A házi feladatok korosztálytól függetlenül sarkallják a diákot állandó önellenőrzésre!  A házi feladatok segítsék elő a szülők tájékoztatását gyermekük iskolában végzett munkájáról, az iskolában folyó munkáról.  A napközis kollégák folyamatosan tájékoztassák a tanítónőket a házi feladatok mennyiségéről, azok megoldásáról egyénre szabottan is.  A házi feladatok mindig kerüljenek ellenőrzésre! Az első két évfolyamon házi feladatok, a bevezető szakasznak megfelelően, játékosak, illeszkedjenek az életkori sajátosságokhoz, a gyermek számára könnyen teljesíthetőek legyenek. Ne okozzon nehézséget, külön terhet annak megoldása a tanuló számára, 44

ugyanakkor feleljen meg a céljának, azaz alkalmas legyen a napi „ismeretek” ismétlésére, áttekintésére, felidézésére, elmélyítésére. Fontos szempont, hogy megoldása sikerélményhez juttassa a tanulót, amely motivációt jelent a későbbiekre nézve. A feladatok könnyen és gyorsan ellenőrizhetőek legyenek, az ellenőrzés pedig építő jelleggel történjen. A hétvégére adott házi feladatok kérdése a tanító hatásköre. Amennyiben ad házi feladatot, az minden esetben feleljen meg a fenti szempontoknak! Hosszabb szünetekre, lehetőség szerint ne adjon házi feladatot a tanító. A harmadik negyedik évfolyamon a kezdő szakasznak megfelelően a házi feladat adása legyen a tanító hatásköre! Mindenféleképpen javasolt a hétvégére kiadott házi feladatoknál a differenciálás alkalmazása, illetve ezeken az évfolyamokon is elengedhetetlen a tanulók terhelésének vizsgálata. Ennek megfelelően az egyes tanulók képességeiknek, értelmi fejlettségüknek legmegfelelőbb, az előrehaladásukat leginkább szolgáló házi feladatokat kapjanak. Az egyes gyermekeknél a feladatok mennyisége, típusa, sokrétűsége szolgálhatja a tehetséggondozást, míg más tanulóknál a sikeres felzárkózást. A feladatok sokrétűek, érdekesek, alkalmasak legyenek a napi „ismeretek” ismétlésére, áttekintésére, felidézésére, elmélyítésére. Hosszabb szünetekre, lehetőség szerint ne adjon házi feladatot a tanító! Felső tagozat:  a tanulók napi és heti terhelését,  az egyes diákok képességeit, adottságait,  az életkori sajátosságokat,  az értelmi fejlettséget,  a fejlődés ütemét,  házi feladat előkészítettségét. Az ötödik és hatodik évfolyamon a házi feladatok szolgálják az alapozó szakasznak megfelelően az alapismeretek elmélyítését, megszilárdítását, rögzülését, az esetlegesen hiányzó részek pótlását, bizonyos alapismeretek készség szintre emelését. Törekedni kell az egyes szaktantárgyak közötti arányos elosztásra! A házi feladatok mindig kerüljenek ellenőrzésre! Hosszabb szünetekre, - téli szünet, tavaszi szünet, - lehetőség szerint ne kapjanak házi feladatot a tanulók. A hetedik-nyolcadik évfolyamon, a házi feladatok elsődleges célja a sokoldalú képességfejlesztés legyen, differenciált módon. Ezek a feladatok illeszkedjenek a gyermek egyéni képességeihez, tehetségéhez, fejlődésének üteméhez, segítse a tanult ismeretek elmélyítését, valamint a felzárkóztatásra szoruló tanulók fejlődését. A feladatok segítsék elő az egyéni törekvések megvalósulását! Törekedni kell az egyes szaktantárgyak közötti arányos elosztásra! Hosszabb szünetekre, - téli szünet, tavaszi szünet, - lehetőség szerint ne kapjanak házi feladatot a tanulók.

45