Pedagógiai Program 2013

Pedagógiai Program

2013.

Az óvodai pedagógiai program törvényi és jogszabályi háttere: 

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény



Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet



A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet



A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet

1.

Jogi státusz

Az intézmény megnevezése, székhelye:

Budapest XXI. Önkormányzata

Kerület

Csepel

KEREK VILÁG ÓVODA 1211 Budapest, Posztógyár u. 3. A költségvetési szerv OM azonosítója:

034762

Alapító neve, címe:

Községi Elöljáróság, Templom tér

Létrehozásáról rendelkező határozat:

Községi Elöljáróság határozata, 1910.

Az alapítói jogok gyakorlója:

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata 1211 Budapest, Szent Imre tér 10.

Irányító, fenntartó és a felügyeleti szerv neve, címe:

Csepel,

Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete 1211 Budapest, Szent Imre tér 10.

Jogszabályban meghatározott közfeladata:

A közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. törvényben meghatározott óvodai nevelés.

Alaptevékenysége: A 3-7 éves korú gyermekek iskolába járáshoz szükséges fejlettségi szintig tartó sokoldalú fejlesztése; személyiségük kibontakoztatásának elősegítése az életkori és egyéni sajátosságaik, eltérő fejlődési ütemük figyelembevételével. Feladatait a közoktatási törvény, és végrehajtási utasításai, a 2

vonatkozó jogszabályok, az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, és az intézmény Pedagógiai Programja alapján látja el. Működési köre: Az önkormányzat mindenkori óvodai felvételi körzetjegyzéke szerint. Gazdálkodási jogköre: Önállóan működő költségvetési szerv, szakmai célú költségvetési kerettel rendelkezik, amelyek felett kötelezettségvállalási, teljesítésigazolási joggal és felelősséggel bír. Az önállóan működő és gazdálkodó oktatási Szolgáltató Intézmény látja el szellemi és fizikai támogató tevékenységét, különösen pénzügyi-gazdálkodási feladatait.

Jogi személyiségű szervezeti egysége adatai: Nincs jogi személyiségű szervezeti egysége. Az intézmény típusa: óvoda Nemzeti, etnikai, kisebbségi és más feladatai: Sajátos nevelési igényű gyerekek (beszédfogyatékos) integrált nevelése Tagintézménye: 1211 Bp., Posztógyár u. 4. Telephelye: Telefonszám: 061/278-0433, 276-0217 E-mail cím: [email protected] Feladatellátást szolgáló vagyon: Szakmai feladatai ellátáshoz rendelkezik a vagyonleltára szerint nyilvántartott ingó vagyonnal, és a Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata tulajdonát képező, Bp. XXI. Posztógyár u. 3. sz. alatti 210601 és a Posztógyár u. 4.sz. alatti 210605 hrsz.-on nyilvántartott, 1/1 tulajdoni arányú, és az intézmény használatába adott ingatlan vagyonnal. A vagyon feletti rendelkezés joga: Gazdálkodási szempontból önállóan működő költségvetési szerv. Gazdálkodásával az Oktatás Szolgáltató Intézményhez, mint önállóan gazdálkodó költségvetési szervhez kapcsolódik. Az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából részjogkörű költségvetési szerv. A vagyon feletti rendelkezés jogát a Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselőtestülete mindenkori vagyonrendeletében leírtak szerint gyakorolja. A rendelkezésre álló vagyontárgyakat nevelő-oktató munkájához szabadon használhatja. Alaptevékenységét nem akadályozva az épület helyiségeit egy naptári évnél nem hosszabb időtartamra bérbe adhatja. A rendelkezésére álló vagyont nem idegenítheti el és nem használhatja fel biztosítékként. Felvehető maximális gyermeklétszám: Posztógyár u. 3. : 67 fő Posztógyár u. 4. : 36 fő Az óvoda a közoktatási törvényben foglaltak alapján önálló jogi személy.

3

Tartalom 1. Gyermekkép, óvodakép, nevelési célok

5

2. Az óvodai nevelés általános feladatai

8

2.1. Egészséges életmód alakítása

8

2.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés

13

2.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés

20

3. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek

23

3.1. Sajátos nevelési igényű (beszédfogyatékos) gyermekek

23

3.2. Tehetséges gyermekek

24

4. Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógus feladatai

25

4.1. Játék

25

4.2. Verselés, mesélés

31

4.3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

34

4.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

37

4.5. Mozgás

40

4.6. A külső világ tevékeny megismerése

43

4.7. Munka jellegű tevékenység

47

4.8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás

50

5. Gyermekvédelem

53

6. Az óvodai élet megszervezésének elvei

55

7. Az óvoda kapcsolatai

58

Érvényességi rendelkezések-legitimációs lap

64

Mellékletek 1. sz. melléklet – Nevelőtestületi vélemény és jelenléti ív 2. sz. melléklet – Szakmai munkaközösségek véleménye 3. sz. melléklet – Szülői közösség véleménye

4

1. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP, NEVELÉSI CÉLOK Gyermekkép A gyermeket egyedi fejlődő személyiségnek tekintjük. Tudjuk, hogy fejlődését a genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. Befogadó, gyermekközpontú, szeretetteljes, a szabad játék fontosságát élőtérbe helyező óvodai légkörben, értő figyelemmel, a gyermekekben lévő értékek felfedezésével, jogaik tiszteletben tartásával nevelünk. Az óvodai nevelésünk a családi nevelésre épül, azt kiegészíti. A gyermeki személyiség kibontakoztatása a családi neveléssel együtt, közös értékek mentén eredményes. Nevelőmunkánkat eredményesnek tekintjük, ha a gyermek életkorának, egyéni sajátosságainak megfelelően:          

örömmel játszik és alkotó módon tevékenykedik, önálló, ismeri lehetőségeit, tisztában van a képességeivel, tud dönteni, őszinte, elmondja, mit gondol, mit érez, világra nyitott, érdeklődő, fejlődőképes, szívesen tanul, fedez fel új dolgokat, környezettudatosan cselekszik, érzelmileg kiegyensúlyozott, fogékony, kreatív, önkifejező, önérvényesítő, természetesen kommunikál, gondolatait, érzelmeit érthetően fejezi ki, szívesen mozog, táncol, énekel, versel, szeretettel, bizalommal fordul társai felé, elfogadja a különbözőségeket, jeles napokon átélt élményeit, kismesterségek alapfogásait magával viszi és tovább éli.

 A sajátos nevelési igényű (továbbiakban: SNI) gyermek egyéni képességeinek megfelelően növekedik, gyarapodik, gazdagszik.

Óvodakép A legfontosabb számunkra az óvodás gyermek feltétel nélküli szeretete, elfogadása, befogadása. Ez azt jelenti, hogy tudjuk, minden gyermek értéket hordoz magában. Ezért olyan inger gazdag óvodai környezetet és pedagógiai tevékenységrendszert teremtünk, amelyben sokféle tapasztalatot, élményt, érzést élhetnek át, mely által személyiségük kibontakozhat.

5

Fontosnak tartjuk a szabad játék elsődlegességét, mert a játék alapvető, mással nem helyettesíthető és a személyiséget leginkább fejlesztő tevékenysége a gyermeknek, nevelésünk leghatékonyabb eszköze. Olyan pedagógiai környezetet alakítottunk ki, melyben a gyermekek mindenek felett álló érdeke érvényesül, befogadó, elfogadó attitűddel, mely természetes az óvodapedagógus, a nevelőmunkát segítő munkatársak számára is. Szem előtt tartjuk, hogy a közösen képviselt pedagógiai elvek és elvárások érvényesüljenek a gyermekkel való bánásmódban, a mindennapi tevékenységektől a tartalmas óvodai ünnepek, programok megszervezésén át a feltételek megteremtéséig. Megismerjük, elfogadjuk a gyermekek érésbeli és fejlődésbeli sajátosságait. Figyelünk jelzéseikre, és értő-figyelemmel nyomon követjük fejlődésükben bekövetkező változásokat. Pedagógiai optimizmusunkat tükrözi a gyermek fejlődésébe, fejleszthetőségébe vetett hitünk, bizalmunk. A mi óvodánkban minden gyermek számára egyformán magas színvonalú nevelésünkben az egyelő hozzáférés elvét érvényesítjük az emberi jogok és a gyermekeket megillető jogok tiszteletben tartásával. Ez megnyilvánul a gyermeki szükségletek kielégítésében, egyéni, differenciált bánásmódban, a szociokulturális hátrányok csökkentésében, valamint képességeik, tehetségük kibontakoztatásában, különös tekintettel a hátrányos helyzetű (továbbiakban: HH) és a halmozottan hátrányos helyzetű (továbbiakban: HHH) gyermekekre. Tiszteletben tartjuk a szülők és a gyermekek gondolati, lelkiismereti és vallás szabadságához való jogát. Szülői igények szerint lehetővé tesszük, hogy a gyermekek egyházi, jogi személy által szervezett hit- és vallásoktatáson vehessenek részt az óvodában, de mindennapi nevelőmunkánk során vallási, világnézeti kérdésekben semlegesek vagyunk. Megteremtjük a nevelés optimális feltételeit, alakítjuk a gyermek környezettudatos magatartását. Megvalósítjuk, az egyéni készségeinek, képességeinek differenciált kibontakoztatását, a személyiségéhez alakított innovatív pedagógiai tevékenységet, mely által a gyermekben megteremtődnek a következő életszakaszba (kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. A gyermekeket önmaguk és mások tiszteletére, megbecsülésére neveljük, segítjük a a különbözőség elfogadását. Az eltérő kultúrából érkező, különböző szociális hátterű, képességű és fejlettségű, hátrányosabb helyzetű társaik elfogadására, segítésére mutatunk példát számukra. Integrációnkat a befogadó, elfogadó szemlélet jellemzi, amelynek része a sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű, a nemzetiségi és etnikai kisebbséghez tartozó, valamint a migráns családok gyermekeinek nevelése, a társadalomba való beilleszkedése. Óvodánk Alapító Okiratában szerepel sajátos feladatként – az akadályozott és megkésett beszédfejlődésű gyermekekkel való kiemelt foglalkozás. Ezeknek a gyermekeknek a habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztésének az alapja az Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ szakértői véleménye. A különleges gondozást igénylő gyermek egyéni és/vagy csoportos fejlesztése, speciális beszédindítása, kommunikációs készségük 6

fejlesztése elsősorban gyógypedagógiai kompetencia, amely szakmai teammunkában (logopédus, pszichológus, gyógypedagógus, óvodapedagógus) kialakított és szervezett nevelési folyamatban valósul meg. Ennek kereteit az óvodai szakemberekkel történő Együttműködési Megállapodásban rögzítettük, melynek része a szakértői vélemény értelmezése, a gyermek megfigyelésére alapozott Egyéni fejlesztési terv elkészítése, értékelése és a gyermek fejlődésének nyomon követése. Óvodai nevelésünk során az SNI gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósításán túl a nevelés, fejlesztés egész időtartama alatt kiemelt feladatunk az aktív nyelvhasználat és a kommunikáció kialakítása, az értelmi fejlesztés, a mozgás és az észlelési funkciók, valamint a vizuomotoros koordinációs készség javítása, az érzelmi élet fejlesztése. Sikerkritériumnak minden nevelési területen a gyermek önmagához mért fejlődését tekintjük. Ennek a munkának a sikerességét kiteljesíti a szülőkkel való együttműködés. 

A különböző nevelési területeknél az SNI gyermekekkel kapcsolatos kiemelt feladatokat jelöljük.

Az óvodapedagógusok anyanyelvi felkészültsége, speciális szemlélete pozitívan hat a csoport többi tagjának fejlődésére is. A magyar néphagyományból kiindulva alakítottuk ki, a népszokásokon alapuló, de a jelen kor értékeit is közvetítő óvodai hagyományok rendszerét, amely nevelésünk egész folyamatát áthatja. Hisszük, hogy a jeles napok ünnepei, a hagyományok ápolása és a népi kismesterségek gyakorlása hat az érzelmi, értelmi esztétikai, erkölcsi fejlődésre és kialakítja a szülőföld iránti szeretetet. A szülőkkel való együttműködő partneri kapcsolatban, a gyermekek érdekeit tartjuk iránymutatónak. Eredményes nevelésünk elképzelhetetlen a szülők támogatása nélkül, ezért az óvodába lépés pillanatától törekszünk az együttműködő, bizalmi nevelő - partner kapcsolat kialakítására.

Nevelési célok Az iskolai beilleszkedés közvetett elősegítése a szabad játék elsődlegességének biztosításával, az életkori és egyéni sajátosságok, az eltérő fejlődési ütem, a gyermek mindenek felett álló érdekének figyelembe vételével. A gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének, személyisége teljes kibontakozásának elősegítése. A magyar hagyomány ápolásában rejlő nevelő hatásokkal a népi kultúra közvetítése, a szülőföld iránti szeretet megalapozása. Szeretetteljes, a családdal együtt nevelő, együttműködő óvodai légkör megteremtése, amelyben a gyermek a Kerek Világ részeként fejlődhet. A sajátos nevelési igényű, akadályozott- és megkésett beszédfejlődésű gyermekek integrált nevelése, szakszerű ellátása, a szakemberekkel és a szülőkkel együttműködve. Az anyanyelvi nevelés során változatos módszerekkel, játékokkal a kommunikációs képességek kibontakozásának elősegítése.

7

2. AZ ÓVODAI NEVELÉS ÁLTALÁNOS FELADATAI 2.1. Egészséges életmód alakítása A nevelési terület kibontakozásában

jelentősége

a

gyermeki

személyiség

A nevelő hatások kedvező érvényesülésének alapfeltétele a gyermek jó közérzete, a testi, lelki, szellemi fejlődése.  

  

Fontosnak tartjuk a nyugodt, kiegyensúlyozott napirendet, amelyben a rendszeresen ismétlődő tevékenységek segítik, hogy a gyermekben a helyes életritmus megalapozódjon. Számunkra a családias légkör a gyermek az óvónő és a dajka bensőséges kapcsolatát jelenti, melyben a gyermek szükségleteit, igényeit, vágyait kifejezésre juttatja, esetleges gátlásai feloldódnak. Kiemelt jelentőségűnek tekintjük a beilleszkedés időszakában az egészséges életmód alakítását. Fontosnak tartjuk azokat a szokásokat, viselkedési normákat, amelyek a környezettudatos magatartást megalapozzák. Tájékozódunk a családokkal együttműködve a gyerekek egyéni szükségleteiről, otthoni lehetőségeiről, egészségügyi szokásaikról, mindezt összehangoljuk óvodai szokásainkkal. Törekszünk, hogy a gyermekek gondozásában résztvevők munkáját elfogadó, segítő, kiváró, következetes, utánzásra késztető minőségi munkavégzés jellemezze.

Az óvodai nevelés e területében jelentős szerepe van a kommunikációnak, amely segít megalapozni a bensőséges együttlétet, és amelyben a kölcsönös elvárások kifejeződhetnek.  

Bíztatjuk, és teret engedünk annak, hogy a gyermek elmondja kéréseit, kívánságait, érzéseit. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a szokások elsajátításában nyugodt, türelmes hangvétellel, a jó megerősítésével segítsük a gyermeket.

 A tevékenységek végzése közben elősegítjük a gyermekek anyanyelvének gazdagodását, testképük alakulását.  Kiemelten figyelünk az SNI, HH/HHH gyermekeink szükségleteinek kielégítésére, prevenciós, korrekciós, testi-lelki nevelési feladatok ellátására, és egészséges fejlődésükre.

Célunk A gyermek testi-lelki szükségleteinek kielégítése, jó közérzetének biztosítása, az egészséges életmód szokásainak kialakítása, egészségének megőrzése és

8

fenntartása, önállóság, igényesség fejlődésének elősegítése, a környezettudatos magatartás megalapozása, egészséges életvitel igényének kialakítása.

Feladatok Gondozás, testi szükségletek kielégítésének feltételei 

Kialakítjuk a gondozási teendők elvégzéséhez szükséges nyugodt, kiegyensúlyozott, rugalmas napirendet, amely kapcsolódik az egyéni igényekhez, hogy mindenki a saját ritmusában tevékenykedjen. Biztosítjuk a megfelelő tárgyi feltételeket, eszközöket. A csoportok részbeni bontásával biztosítjuk a folyamatosságot, és az egyéni bánásmódot valósítjuk meg. Egységes szokásrendet alakítunk ki a csoporton belül, ezzel elősegítjük a gyerekek biztonságérzetét. Ezt a szokás rendet a gyermekek gondozásában részt vevő minden felnőttel megbeszéljük, csoportnaplóban rögzítjük. A gyermekek önállósodási folyamatát tudatosan segítjük, figyeljük az egyéni fejlettségeknek megfelelően Kezdetben a szükségletek felismerésében, jelzésében, kielégítésében egészen az önállóságig.

   

Az egészségmegőrzés szokásainak alakítása Testápolás 

Segítséget nyújtunk a gyermekek egyéni igényeihez igazodva a testápolási teendők elvégzéséhez: bemutatással, együttvégzéssel, értékeléssel.  Megtanítjuk a tisztálkodási eszközök helyes használatát, és a kézmosás ajánlott sorrendjének elsajátítását (vizezés, szappanozás, habosítás, öblítés, kéztörlés) és figyelünk a fogmosás helyes technikájának elsajátítására. Kezdetben meleg vizes öblítéssel, majd nedves fogkefével alapozzuk meg, legvégül fogkrémmel mosnak fogat, fogkeféjüket kitisztítva teszik a helyére.  A fogkeféket minden évben kétszer, illetve szükség szerint cseréljük.  A teendők végzésének rendszerességével a tisztálkodási igényt, rendezett megjelenést, betegségmegelőző és egészségmegőrző szokásokat alapozzuk meg.  A gyermekek környezettudatos magatartásának megalapozását segítjük a testápolás adta lehetőségekkel: kézmosásnál a vízzel való takarékoskodásra tanítjuk őket.  Nagy hangsúlyt fektetünk az orrfújás helyes technikájának elsajátítására, játékos fújó- és szívó gyakorlatokkal, a tiszta hallás érdekében.

9

Étkezés 

Étkezésben alkalmazkodunk a családi igényekhez, az egyéni szükségletekhez. Figyelembe vesszük: a családi táplálkozási, vegetáriánus vagy vallási szokásokat. Kiemelten kezeljük, ha a gyermeknek étel allergiája van, csoportnaplóban rögzítjük, egymást tájékoztatjuk. Az esztétikusan terített asztalnál a kulturált étkezés szokásait erősítjük a gyermekekben. Az önállóság fokozatainak megfelelően bővítjük a gyerekek eszközhasználatát, feladatait (önkiszolgálással és naposi tevékenységek gyakorlásával). Biztosítjuk a reggelizés és az uzsonnázás folyamatosságát. Figyelembe vesszük a gyerekek egyéni étkezési tempóját, ügyelünk a megfelelő mennyiségű ételre. A családokkal közösen segítjük a gyermek étvágyában előforduló szélsőségek okainak feltárását és megoldását. Támogatjuk, bíztatjuk a gyermekeket a kevésbé kedvelt ételféleségek megkóstolására. Biztosítjuk a gyermekek számára igény szerint a vízivás lehetőségét napközben bármikor.

      

 A beszédszervek ügyesítése illetve az enyhe száj- és arcizmok erősítése érdekében az innivaló elfogyasztásához alkalmanként szívószálat adunk a gyermekeknek.  Nagy hangsúlyt fektetünk és biztatjuk a gyerekeket az étel alapos/ kenyér héj / megrágására.

Öltözködés 

Segítjük az öltözés folyamatosságát azzal, hogy kialakítottuk az öltözőszekrény rendjét, amelyet a szülőkkel is megbeszélünk. Az öltözés sorrendjének elsajátításában a gyermekeknek egyenként, önállósági szintjüknek megfelelően segítünk egy-egy új mozzanat felismerésében, begyakorlásában. Ösztönözzük őket arra, hogy ha elakadnak, kérjenek segítséget. Törekszünk arra, hogy kialakuljon az igény a ruháik számon- és rendben tartására. Tudatosítjuk bennük, a hőmérséklet változásai és az egyéni igényeik összefüggést. A szülők segítségével kialakítjuk, hogy a szervezett formában történő testneveléshez a kényelem és a biztonság érdekében tornaruhába öltözzenek a gyermekek.

    

Pihenés 

Törekszünk arra, hogy a pihenést megelőző tevékenység csendes, nyugodt formában történjen.

10

   

Biztosítjuk azokat a feltételeket, amelyek elősegítik a nyugodt pihenést: mesével, altatóval, halk zenehallgatással, otthont idéző személyes tárgyak, alvókák behozatalával. Az aludni nem tudó, vagy kevés alvást igénylő gyermekek számára kb.14 óra után lehetőséget biztosítunk csendes tevékenység végzésére és akár csoporton kívül is felnőtt felügyeletével. Rugalmasan alkalmazkodunk a gyermekek egyéni igényeihez, fejlettségéhez: a nagyon korán érkező, több alvást igénylő gyermeket a napirendtől eltérő időpontban is lefektetjük. A gyermekek alvásigényéhez igazítjuk a pihenő idő végét a csoporton belül és a csoport egészére vonatkozóan.

Testi képességek, fejlődésének megsegítése, mozgásigény kielégítése 

Kihasználjuk a csoportszoba adta lehetőségeket a szervezett és a spontán kialakult mozgásos játékokhoz, különösen rossz idő esetén. Eszközöket biztosítunk a teremben és az udvaron is a mozgáskoordináció fejlődésének, a harmonikus, összerendezett megsegítésére. Az udvaron a szabad játék mellett a változatos és sokszínű mozgásformák gyakorlására ügyességi, mozgásos játékokat szervezünk. A változatos mozgásformák gyakorlásánál kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a mezítlábas tornának, jó időben az udvaron való mezítlábas játéknak. Felhasználjuk a néphagyomány, a népi játékok adta lehetőségeket a fiúk és lányok eltérő mozgáskultúrájú játékainak megismeréséhez.

   

Egészség védelme, edzése, óvása, megőrzése          

Törekszünk arra, hogy az időjáráshoz mérten minél több időt töltsenek a gyerekek a levegőn. Rossz idő esetén figyelünk a csoport szoba gyakori szellőztetésére. A gyermekcsoport életkorához, fejlettségéhez mérten sétákat, kirándulásokat szervezünk: Rákóczi kert, Duna part, játszó terek, piac, kiskertek. Gyümölcsöt és a zöldséget két étkezés között fogyasztjuk. Ügyelünk télen, nyáron a megfelelő folyadékbevitelre. A szülőkkel közösen figyelünk az időjáráshoz igazított öltözködésre. A nyári élet alatt kiemelten gondoskodunk a nap, és a káros UV sugárzás elleni védelemről krémmel, kiskendővel, kissapkával, napernyővel. Ebéd előtt frissítő zuhanyozással segítjük elő a gyermekek jó közérzetét. Betegség, baleset esetén értesítjük a szülőt. A gyermeket ellátjuk, szükség esetén elkülönítjük. Feladatunk a testi egészség megőrzése mellett a mentálhigiénia, kiemelten figyelünk a szorongó, gátlásos, érzékenyebb gyermekekre, illetve a nyugodt, stressz mentes légkör és napirend biztosítására. A HH/HHH gyermekek esetében fokozottan ügyelünk a nem megfelelő egészségügyi körülmények között élő gyermekekre, a gyakori betegségeikre és az időjárásnak megfelelő ruházkodásra.

11

Egészséges, biztonságos környezet kialakítása     

Kialakítjuk a balesetmentes, biztonságos tárgyi környezetet. Az udvari eszközök, tornaszerek, csoportszobai szerek biztonságos használatáról egységes szokásrendszert alakítunk ki, amit mindannyian fontosnak tartjuk, és figyelünk azok betartására. Biztosítjuk a játék- és tornaszerek, eszközök rendszeres tisztántartását, illetve fertőző betegség esetén a fertőtlenítő lemosásukat. Az eszközöket a gyermekek számára elérhető helyen, biztonságosan tároljuk. A rendszeresen szellőztetünk, télen illóolajokat párologtatunk a jó közérzet és egészségük megőrzése, ellenálló képességük erősítése érdekében.

Szakemberek bevonásával speciális gondozó, prevenciós és korrekciós, testi, lelki nevelési feladatok 



A mindennapi élet során folyamatosan figyelünk a gyermekek jelzéseire, testilelki fejlődésükben történő elakadásokra. Megoldásához a szülőkkel szorosan együttműködve megkeressük a megfelelő óvodai, illetve külső szakember segítségét például: elhúzódó szobatisztaság, szélsőséges étkezési szokások, félelem, szorongás, agresszió, érzékszervi, mozgásos fejlődésben eltérés, allergiák. A HH/HHH gyermekeink fejlődése, hátrányaik csökkentése érdekében együttműködünk a gyermekvédelmi felelőssel.

 SNI gyermekeink fejlődését a felvételtől kezdődően a szakemberekkel együttműködve nyomon követjük. A szakvéleményében javasolt további vizsgálatokon (audiológiai, fül-orr gégészeti, neurológiai) való részvétel fontosságát a szülővel is megbeszéljük.

Anyanyelvi nevelés az egészséges életmódra nevelés tevékenységeiben   



Nevelőmunkánkban tudatosan alkalmazzuk gondozási tevékenységek kommunikációs és beszédhelyzeteket kínáló alkalmait. A felnőtt-gyermek elmélyülő, érzelem gazdag kapcsolatában elősegítjük a gyermek közlékenységét és nyitottságát az új információk befogadására. A szokások, viselkedési normák kialakítása során a tevékenységgel kapcsolatban beszélgetünk a gyermekkel, megszólítjuk, szóbeli instrukciókat adunk, megnevezzük a testrészét, tisztálkodási eszközöket, cselekvésre szólítjuk fel, buzdítjuk, dicsérjük. Figyelmet és időt fordítunk arra, hogy gondolatait, igényeit, vágyait, élményeit elmondhassa, elmélyítjük a tevékenységgel kapcsolatban fogalmakat, fogalomköröket, ok-okozati összefüggéseket, műveletek megnevezését.

 A gondozási tevékenységek során keressük az SNI gyermekekkel az intim, párbeszédes kapcsolatteremtési helyzeteket.

12

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére                 

Egészséges életmóddal kapcsolatos feladatokat ismeri, azokat helyesen alkalmazza. Meg tudja fogalmazni személyes igényeit, kéréseit. A gyermek önállóan, ill. képességeinek megfelelően végzi a tisztálkodási teendőit: kézmosás, törölközés, fésülködés. Ha szükséges, megfelelően használja a zsebkendőt. Ebéd után fogat mos, fogkeféjét megtisztítja. Megfelelően használja a mosdó felszereléseit, eszközeit. Kulturáltan étkezik, az ételt jól megrágja. Megfelelően használja az evőeszközöket. Megfelelő sorrendben öltözik, vetkőzik, ha elakad, segítséget kér. Ruháját kifordítva, összehajtva helyére teszi. Igénye a rendezett megjelenés: betűri ruháját, becsatolja, befűzi cipőjét, begombolja ruháját. Ha fázik, vagy melege van, módosítja ruházatát. Nyugodtan pihen, nem zavarja társait. Szívesen vesz részt mozgásos játékokban a teremben, és udvaron egyaránt. Udvari eszközöket, tornaszereket biztonságosan, rendeltetésszerűen használja. Ügyel környezete tisztán tartására, rendjére. Ismer és alkalmaz néhány környezettudatos magatartással kapcsolatos szokást.

 Az SNI gyermekekkel kapcsolatos elvárásokat a logopédussal, pszichológussal, gyógypedagógussal, szülőkkel együttműködve alakítjuk egyéni állapotuknak megfelelően.

2.2. Az érzelmi, az erkölcsi, és a közösségi nevelés A nevelési terület jelentősége a gyermeki személyiség kibontakozásában 

  

Tudjuk, hogy az óvodás gyermek minden tevékenységét, cselekedetét és magatartását az érzelmei határozzák meg. Ezért fontos számunkra gyermekeink érzelmi biztonsága, az otthonosság, a kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör, a befogadó nevelés, a különbözőségek elfogadására nevelő, multikulturális, élmény gazdag mindennapok megteremtése. Törekszünk arra, hogy a gyermeket már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék (nyílt nap, ovikóstolgató, családlátogatás, anyás beilleszkedés). Mindenkit úgy fogadunk el, ahogy hozzánk érkezik és a bizalom alakulásával mintákat adva fokozatosan támogatjuk az előrehaladásban. A biztonságérzet, szeretetérzet, védettségérzet – segíti a gyermekeinket abban, hogy érzéseiket, gondolataikat kifejezhessék.

13

 



Minden érzelmet jogosnak tartunk, teret engedünk gyermekeink önérvényesítő törekvéseinek a kulturált együttélés szabályainak megfelelően. Alapvető és természetes számunkra a pozitív, befogadó attitűd az óvoda alkalmazottai és a gyermek, gyermek-gyermek között, mert tudjuk hogy a gyermeket körülvevő környezet mintául szolgál cselekedeteinek és érzelmi megnyilvánulásainak. A gyerekbe mélyen belevésődnek azok a minták, amit látnak, amelyek között élnek. Ezáltal segítjük erkölcsi, szociális érzékenységük fejlődését, én-tudatuk alakulását. Valljuk, hogy a szocializációs folyamatban a beszéd, a kommunikáció az érintkezés- az önkifejezés legfőbb eszköze, mely a társakkal és a felnőttekkel érintkezve a kapcsolat fejlődése során színesedik, gazdagodik.

Célunk 





Érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes, családias, a szabad játék fontosságát előtérbe helyező óvodai légkörben, érzelmeiben, cselekedeteiben kiegyensúlyozott, önérvényesítésre képes, megfelelően szocializált gyermekek nevelése. A társas kapcsolatokban, a közösen átélt élmények hatására, erkölcsi tulajdonságaik fejlődésének, érzelmeik gazdagodásának elősegítése. Az egymás közötti bizalom és az egymás iránti tolerancia alakítása, a különbözőségek elfogadása. A népi hagyományok ápolásán keresztül a népi kultúra értékei iránti fogékonyságuk, pozitív beállítódásuk kialakítása.

 Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében együttműködünk az ágazati jogszabályokban megfogalmazott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel.

Feladatok Feltételek megteremtése   



Sok játékkal, mesével és dallal élményekben gazdag, biztonságérzetet adó, szeretetteljes óvodai életet biztosítunk. Az óvodai szokás-és normarendszerhez igazodva a gyermekekkel közösen alakítjuk ki a csoportokban a közösségi élet alapvető szabályait, a dadus nénivel együttműködve. Követendő mintát nyújtunk, elfogadó, tapintatos magatartással fejlesztjük a gyermekek figyelmességét, önzetlenségét, segítőkészségét, együttérzését. A gyermekek felé nyitottsággal, toleranciával közelítünk, természetes módon segítjük a különbözőségek megértését, elfogadását. Bizalommal, nyitottsággal fordulunk a gyerekek felé, játékos tevékenységgel tudatosan törekszünk a pozitív érzelmi töltésű jó kapcsolat felnőtt-gyermek, gyermek-gyermek kialakítására, megalapozására.

14

  



 

Biztatjuk, bátorítjuk őket, hogy meséljenek, beszéljenek igényeikről, élményeikről, lehetőséget teremtünk a kétszemélyes és a csoportos beszélgetésekre is. Már óvodába lépés előtt ismerkedünk a gyermekekkel, családjukkal, szokásaikkal. A beilleszkedést kiemelten kezeljük, evvel is segítve az elválás folyamatát. Szorgalmazzuk az anyás beszoktatást, tájékoztatjuk a szülőket annak előnyeiről, és segítséget nyújtunk a szélsőséges érzelmi reakciók kezeléséhez. A gyermekek otthoni tapasztalataira építve, tevékenységekben, élményekben gazdag mindennapokat szervezünk. Megismertetjük a gyermekekkel szűkebb és tágabb környezetüket sétával és kirándulással, amely segíti a szülőföldhöz való kötődést. A Jeles napokra való készülődés, az ünnep érzelmi átélése, megélése, szép ünneplő ruhába öltözés, a közös élmények segítik a gyermekek nyitottságát, szocializációját. A gyermek magatartásának fejlődését az óvoda dolgozóinak egymás közötti pozitív kapcsolatával, érzelmi töltésével, modell értékű viselkedésével, kommunikációjával és bánásmódjával is segítjük.

Énkép fejlesztése      

  

Egyéni differenciált nevelést képviselünk, amelyben a gyermekek nevelésekor a legkisebb előrelépést megtervezzük, annak változásait észrevesszük, örülünk neki és törekszünk megerősítésére. A gyermeki én-kép alakítása érdekében segítjük a gyermekeket önmaguk kipróbálására, hogy ismereteket szerezzenek hatékonyságukról. Cselekedeteikre őszinte visszajelzést adunk evvel segítve őket az eligazodásban. Így alakulnak én-határai, fejlődik önállósága. lehetőségeik. Törekszünk arra, hogy a gyermek az óvodás éveiket lehetőleg ugyanabban a csoportban és a már kiscsoportban megszokott nevelőknél folytassák, Az én-tudat fejlődését segítjük azzal, hogy kiscsoporttól saját doboza, szekrénye, a dolgainak állandó helye legyen. A közös élményen túl nagy szerepet tulajdonítunk a születésnapok megtartásának, mert ez a nap elsősorban az ünnepelt gyermek különleges napja. Később ezek az élmények hozzájárulnak az érzelmi kötődés kialakulásához, a barátaihoz, nevelőihez, a csoportjához. Figyelmet fordítunk arra, hogy minden gyermek érzelmei a felszínre kerüljenek, segítjük azok megélését, hogy mások számára is elfogadható legyen. Nevelő munkánk során figyelemmel kísérjük érzelmi életük alakulását, szocializációjuk fejlődését. Figyelünk jelzéseikre szélsőséges viselkedés esetén, vagy ha elakadást tapasztalunk a szülőkkel fogadóórát kezdeményezünk, szakemberhez fordulunk esetmegbeszélést tartunk.

 Az SNI illetve a zárkózottabb gyermek beszédgátlást oldjuk, és segítjük az önkifejezésben.

15

Baráti kapcsolatok alakulása        

  

Mindennapokban sokszínű tevékenységek, közös játékok szervezésével segítjük a baráti kapcsolatok kialakulását. Évente két alkalommal szociometriát készítünk a gyerekek helyzetének felmérésére, amelyet a csoport naplóban és a személyiség lapon rögzítünk. A népi játékok gazdag lehetőséget adnak arra, hogy kialakítsuk gyermekeinkben az igazságosságot, a lelkiismeretességet, felelősségérzetet, valamint az őszinteséget. Észrevetetjük a gyermekeinkkel a környezetükben a követésre méltó emberi kapcsolatokban megjelenő jót, szépet, az igazságosságot. Mintákat nyújtunk a gyermekeknek a társakkal való kapcsolat felvételre, játékeszköz elkérésére, átadására. Kapcsolatteremtő szokások és az udvariassági formák alakításánál figyelembe vesszük az eltérő kultúrájú családokból hozott viselkedési szokásokat. Elősegítjük a gyermek akaratának (önállóság, önfegyelem, kitartás, feladat/szabálytudat) fejlődését. Az együttéléshez szükséges erkölcsi normák és tulajdonságok (együttérzés, segítőkészség, figyelmesség) akkor fejlődhetnek ki, ha a gyermek állandóan gyakorolja a társaihoz való helyes viszonyulást. Társas együttműködés közben tanulják meg az egymás felé fordulást, egymás megértését, elfogadását, segítését. Az óvodai kapcsolatrendszerekben alakulnak közösségi érzelmeik, magatartásuk, formálódnak szokásaik. Arra törekszünk, hogy megtanulják a konfliktusokat segítséget kérve vagy önállóan megoldani. Óvodai ünnepek megélésével a csoportok közötti kapcsolatok, barátságok kialakulását segítjük. Lehetőséget teremtünk a testvéreknek, barátoknak, hogy a csoportszobában illetve az udvaron együtt játszhassanak. HH/HHH gyermekeknél óvó, védő attitűdünkkel, érzelmi biztonságuk és a társas kapcsolataik kialakítására még fokozottabban törekszünk.

 A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, kiemelt figyelmet igénylő gyermekek (SNI, HH/HHH, Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő továbbiakban: BTM, kiemelkedő képességű, tehetséges) neveléséhez megkeressük a számukra megfelelő segítséget, szakembert.  SNI gyermekeinket hozzásegítjük, hogy saját érzéseinek, gondolatainak kifejezésmódja egyre differenciáltabb hangadással, metakommunikációval és nyelvi elemekkel gazdagodjon, Az óvodapedagógusok anyanyelvi felkészültsége, speciális szemlélete pozitívan hat a csoport többi tagjának fejlődésére is.  Segítjük, hogy a társak, felnőttek felöl érkező jelzéseket, különböző típusú kommunikációs jeleket egyre árnyaltabban észlelje és értelmezze. Ezáltal a kommunikációs folyamat mindkét irányban, - mint küldő és befogadó - egyre ügyesebben és magabiztosabban vesz részt, így kiteljesedik közösségi élete, kapcsolatai.

16

Hagyományok/Ünnepek a közösségi élet tevékenységrendszerében A természet szüntelen körforgásában, az évszakok változásaiban: a tavaszi újulásban, nyári gazdagságban, őszi érettségben, és a téli álomban a napok mellett az esztendő a legkerekebb időbeli egység. Így alakítottuk ki a jeles napok rendszerét. A gyermekek világához közel álló népszokások újra élésével segítjük elő személyiségük sokoldalú kibontakozását, mert az átélt tevékenységek, ünnepek, a közös élmények ereje erősíti a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötödés, az összetartozás érzését. Az évkörbe tartozó ünnepek, jeles napok fordulópontok, melyet sokszínű előkészület, várakozás előz meg, ahol helye van a tervezet és spontán tevékenységeknek. Ennek részletes leírása az óvoda hagyományait, és ünnepeit tartalmazó Jeles Napok törzsanyagában található meg. Fontosnak tartjuk, hogy a folyamatban a szülők is aktívan részt vegyenek, ünnepeinkre meghívjuk őket. Játszóházakat szervezünk, ahol a szülők a gyerekekkel együtt játszhatnak, készülhetnek a közeledő ünnepre. Szeptember elején első jeles napunk Mária nap. Az előttünk álló dolgos hétköznapok első ünnepe, mellyel ráhangolódunk mind a felnőtteknek, mind pedig a gyermekeknek az újóvodai év kezdésére. A hosszú nyári szünidő után visszajönnek „öreg” óvodásaink és megérkeznek hozzánk új kiscsoportosaink. Ezen a napon összegyűlik az óvoda apraja-nagyja, számba vesszük egymást, majd a nagyobb gyermekeinkkel köszöntjük az új kicsiket. A szüret kezdetét kikiáltóval hirdetjük. Már napokkal korábban elkezdjük a készülődést. Szőlőskertbe látogatunk, szőlővel, szürettel kapcsolatos dalokat énekelünk, szüreti népi játékokat játszunk. Az ősz zárásának jeles napja november 11. Márton-nap. A régi fonók hangulatát idézzük meg a párnatöméssel, varrogatással. Márton legendájához kapcsolódóan készítjük el a gyerekkel közösen a Márton köpenyét jelképező túrós rétest. A régi hagyomány szerint András- nap párválasztó nap volt. Óvodánkban ezen a napon barátválasztó játékot játszunk. Meggyúrjuk az András-napi pogácsát és sütés előtt mindegyik pogácsába egy-egy gyermek jelét rejtjük el. A gyerekek sütés után izgatottan várják, hogy pogácsájukban kinek a jelét találják, ki lesz a barátjuk ezen a napon. András napot követő vasárnaptól négy héten át készülődünk karácsonyra. Ez az advent, az elcsendesülés, a gyertyagyújtás, a várakozás időszaka. Karácsonyi kézműves játszódélután keretében ünnepi díszeket, meglepetéseket készítünk gyerekekkel, szülőkkel együtt. December 6-án érkezik a Mikulás, akit a gyerekek nagy izgalommal várnak. Puttonyából előkerülnek a várva várt játékok és csomagok. Az ünnepet közös énekléssel és az óvónők bábelőadásával tesszük színessé. December 13-án, Luca-napon Luca búzát ültetünk. Termésjósló mondókával, dalokkal bíztatjuk a magot a növekedésre. Izgatottan várják Luca megjelenését a csoportban, aki tisztaságot, egészséget, jóságot varázsol seprűjével, aki át tudja azt ugrani, jóvá válik.

17

A farsang Vízkeresztkor kezdődik és Hamvazószerdán ér véget. A farsangi időszak végén néhány napig különböző jelmezekbe bújhatnak a gyerekek, átélhetik az átváltozás örömét, érzését. A farsang lármázással, rendbontással jár. A különböző tevékenységekben tudatosan biztosítunk teret a rend felbontásának megtapasztalására és az újbóli összerendeződésre. A farsangi hét utolsó napján elkészítjük, felöltöztetjük a kisze-bábot. A rákötözött szalagok a tél a betegségek megszemélyesítője, annak elégetésével jelképesen megszabadulunk a rossztól és utat nyitunk a jónak, az egészségnek, a tavasznak. Ezen a napon rongyokból, fonalakból Kisze-bábot készítenek a gyerekek, amely a tél, a betegségek megszemélyesítője, annak elégetésével jelképesen megszabadulunk a rossztól, és utat nyitunk a jónak, az egészségnek, a tavasznak. Március 15-ét megelőző napokban az 1848-as forradalomra emlékezünk. A gyerekekkel együtt készített zászlókkal és kokárdákkal a Petőfi szoborhoz sétálunk. A húsvét a tavasz első ünnepe. A szülőknek, gyermekeknek színes kézműves játszódélutánt szervezünk, ennek keretében közösen gyakorolhatják a megismert technikákat. A locsolkodás során a fiúk népi mondókákat, verseket mondanak a lányoknak, a lányok piros tojással köszönik meg a fiúk figyelmességét. Szent György napján korán reggel harmatot gyűjtünk fehér lepedővel, megmossuk vele arcunkat, hogy szépek legyünk, megtisztuljunk. A délelőtt folyamán a gyerekek a homokozóban elrejtett kincseket keresik. Sárkányokat készítünk, eregetünk. Ezen a napon délután a szülőkkel, gyerekekkel közösen szent György napi mulatságot tartunk: óvodapedagógusok mesedramatizálása, bábozása, versenyjátékok együtt a szülőkkel, kézműveskedés, vásári hangulat. Anyák napja: Izgatott készülődés előzi meg ezt a szép ünnepet, amikor az édesanyákat és a nagymamákat köszöntjük. A csoportok először az év során tanult versekből, dalokból, dalos játékokból válogatnak, majd meghitt műsorral készülnek erre az alkalomra. A Pünkösd a tavaszi ünnepkör legkiemelkedőbb eseménye. Az óvoda gyermekközössége közösen ünnepel, ám hangsúlyosan előkerülnek a fiúknak és a lányoknak szervezett játékok, tevékenységek, ahogy a régi hagyományban is. A pünkösdölés a királynéjárással, majd a pünkösdi királyválasztással folytatódik, melyre hetekkel előtte különböző versenyjátékokkal készülnek a fiúk. Ahogy minden ünnepünket, a pünkösdöt is táncház zárja. Nevelőtestületünk karikázója nem csak az összetartozásunkat, az együttes tánc örömét erősíti, hanem szimbolizálja a kerekséget, kerek világunkat. Kihívás-napja (május 29.): ezen a napon minden óvodásunk és az óvoda összes dolgozója szervezett formában mozgásos tevékenységben vesz részt (kirándulás, zenés torna, versenyjátékok). A Nemzeti összetartozás napja: Június 4-én a csoportokban megvalósuló tevékenységek erősítik a gyermekekben az összetartozás, az óvodájukhoz tartozás élményét, megalapozva ezzel a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötödést.

18

Óvoda búcsúztató: a nagycsoportosok ezen a napon köszönnek el az óvodától versekkel, dalokkal, körjátékokkal. Műsor után a hagyományos gyerekzsúr és a közös fagyizás sem maradhat el. Hagyományainkhoz szorosan hozzátartozik a népi kismesterségek megismerése és gyakorlása. Minden időszaknak és a hozzá kapcsolódó jeles napnak megvan a jellemző tevékenységrendszere és technikája. Így az év folyamán: szövünk, fonunk, körmöcskézünk, agyagozunk, gyöngyözünk, írókázunk, bőrözünk, rongybabát készítünk és mézeskalácsot sütünk. Hagyományápolásunkat folyamatos tevékenységnek tekintjük, amely az egymást követő korosztályok számára igyekszik alapot adni a hagyományok továbbviteléhez.

Családokkal való kapcsolat 



Számunkra már a kezdetektől nagyon fontos a családdal való bizalmi kapcsolat kialakítása az együttneveléshez. Ezért a beszoktatás, beilleszkedés nevelési gyakorlatunk egyik legkiemeltebb, legátgondoltabb mégis rugalmasan kezelt területe. Tudjuk, hogy az itt szerzett első élmények hosszútávon befolyásolják a gyermek közösségi kapcsolatait, a felnőttek iránti bizalmát, a család és az óvoda kapcsolatának minőségét. Az együttműködő óvoda-család kapcsolatot ebben az időszakban alapozzuk meg. A jó alapokra építhetjük később az egyéni bánásmódot, a differenciált fejlesztést. Segítjük a családokat nevelési kérdésekben és megszervezzük a kapcsolatfelvételt szakembereinkkel. A jeles napok ünnepi előkészületeibe bevonjuk a családokat és együtt ünnepelünk. Ennek során az együttes élmény örömét élhetik át gyerekeink, miközben megtapasztalhatják saját erejüket, határaikat és cselekedetük hatását másokra. Megteremtjük a lehetőséget a családok részére, hogy megismerjék, átéljék gyermekükkel együtt a néphagyományokhoz kapcsolódó szokásokat, érzéseket, biztosítjuk az együttlét örömét. A mai világgal ötvözve tovább éltetjük a népi kultúrát és a mai gyermek is megtalálhatja benne a szépet, az örömet, a követendőt.

Anyanyelvi nevelés a tevékenységben A gyermek kapcsolatteremtő, megismerő, együttműködő tevékenységben az egyszavas reakcióktól és igényei megfogalmazásától, kérései elmondásán át jut el a folyamatos beszédig, érzelmei kifejezéséig. A gyermek kezdetben az ölbéli játékok során szemlélődik, figyel, majd oldódik a kapcsolatban, és egyre nyitottabbá válik az új információk befogadására, majd késztetést érez a különféle igényei, gondolatai, élményei, tudakozódó kérdései szóbeli megfogalmazására. Az SNI gyermekek nyelvi nehézségeinek áthidalását egyéni bánásmóddal segítjük. A gyermek és az óvónő kétszemélyes játéka az egyik legjobb lehetőség a hallási, észlelési figyelmének fejlődéséhez, szókincse gazdagodásához. A társaival való közös tevékenységekben a kommunikáció új formáit sajátítja el, melyek megkönnyítik a szociális kapcsolatok elmélyülését, melyhez a felnőttek mintát adnak.

19

Fejlődés várható eredménye óvodáskor végére         

Alakul önismerete, alapvető érzéseit felismeri (öröm, szomorúság, sértettség). Törekszik érzései megfelelő formában való kinyilvánítására. Ismeri az óvodai szokásokat, hagyományokat, örömmel és aktívan vesz azokban részt. Együtt készül társaival a hagyományos ünnepekre, jeles napokra. Problémáit, konfliktusait megoldja, szükség esetén segítséget kér. Pozitív kapcsolat köti társaihoz és az őt körülvevő felnőttekhez. Vannak barátai, érdeklődik társai iránt. Képes egyedül tevékenykedni, irányítani cselekedeteit. Elfogadja és tolerálja a gyerekek közötti különbségeket, alakulnak erkölcsi tulajdonságai: együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség.

 Az SNI gyermekekkel kapcsolatos elvárásokat a logopédussal, pszichológussal, gyógypedagógussal, szülőkkel együttműködve alakítjuk egyéni állapotuknak megfelelően.

2.3. Az anyanyelvi-, az értelmi fejlesztés és nevelés A nevelési terület hatása a gyermeki személyiség kibontakozásában 



  



Az anyanyelvi nevelés átszövi az egész napi tevékenységünket, ezért fontosnak tartjuk a jól beszélő környezetet, mivel pozitív hatással van a gyermek beszédfejlődésére. Óvodánkban ez különösen hangsúlyos szerepet kap, hiszen akadályozott és megkésett beszédfejlődésű gyerekek integrált nevelését végezzük. Beszédfejlődésük megsegítéséhez a szakemberek, az óvodapedagógusok és a családok együttes munkája szükséges. Nevelőmunkánkban gyermekeinkkel megéreztetjük a szó varázsát, mindenhatóságát, játékos módszerekkel, anyanyelvi játékokkal, versekkel, mondókákkal, mozgásos játékokkal megszerettetjük, elsajátíttatjuk az anyanyelvet. Fontosnak tartjuk a gyermekek kommunikációjának figyelemmel kisérését, a verbális és nonverbális jelzések felismerését, használatának gyakorlását az egyéni bánásmód differenciált fejlesztés alkalmazása során. Hiszünk benne, hogy az óvoda dolgozóinak példamutató kommunikációja, összehangolt munkája szükséges az óvodai nevelés sikeréhez. Fontosnak tartjuk az értelmi nevelés megvalósításában a már meglévő tapasztalatokra való építést. Hisszük, hogy a gyermek nyitottságának megőrzése erősíti a tanulni, tudni vágyó készségét, az önálló gondolkodást és örömteli tevékenykedést. Óvodánk hagyományőrző tevékenysége gazdag lehetőséget nyújt az anyanyelvi és értelmi képességek fejlesztésére, a játékos, cselekvéses tapasztalat és ismeretszerzésre.

20

Célunk A beszéd- és kommunikációs képességek kibontakoztatása, a beszédértés, beszédaktivitás fejlesztése, az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére nevelés. A gyermekek értelmi képessége, gondolkodása, kreativitása fejlődésének elősegítése, hogy a gyerekek örömöt találjanak a megismerésben, a tudásban, hogy eligazodjanak szűkebb és tágabb környezetükben.

Feladatok Feltételek megteremtése     

A beilleszkedéstől nyitott, oldott légkört teremtünk sok mesével, dallal, verssel, mondókával, melyben a gyermek szóra nyílik. Az óvoda dolgozóinak együttműködésével modellértékű, beszélő, és ösztönző környezetet biztosítunk, mely elősegíti a gyermekek értelmi képességeinek, képzeletének, kreativitásának a fejlődését. A gyermekek meghallgatásával, kérdések támogatásával, válaszok igénylésével figyelmet fordítunk a gyerekekre. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben helyes minta-, és szabályközvetítéssel a beszéd és kommunikációs kedv fenntartására, ösztönzésére, gyermeki kérdések támogatására törekszünk. Megismerjük a gyermekek értelmi és kommunikációs szintjét, felhasználjuk a gátlások oldásához a báb és a népi mondókák, dalok, ölbeli játékok varázslatos erejét.

Anyanyelvi készségek, képességek fejlesztése 

A tevékenységek közben teret adunk a beszélgetésre, új fogalmak rögzítésére, szókincsbővítésre, fogalmak tartalommal való megtöltésére.  Lehetőséget teremtünk, hogy a gyermek elmondhassa érzelmeit, gondolatait, hagyjuk, hogy a beszédöröm ösztönzőleg hasson.  Képeskönyvek nézegetésével, népmesék és a kortárs irodalom megismertetésével gyarapítjuk a gyerekek szókincsét és formáljuk esztétikai érzékét megalapozva a könyv szeretetét.  Felhasználjuk a hagyományok ápolásában és a kismesterségek gyakorlásában rejlő kommunikációs, önkifejező lehetőségeket. A kismesterségek gyakorlása során érzékszervi tapasztalatokhoz juttatjuk a gyerekeket.  Megfigyeljük a gyerekek kommunikációját. Elakadás esetén jelzünk a szakembereknek (logopédus, pszichológus, gyógypedagógus).  Szakembereink intenzív, speciális terápiát folytatnak beszédfogyatékos gyermekeink felzárkóztatása érdekében.  Szükség esetén a Nevelési Tanácsadóba, illetve a Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottsághoz küldjük gyermekeinket, akik irányt mutatnak a további egyéni fejlesztéshez.

21

  

Figyelembe vesszük a gyermek egyéni sajátosságait, szociokulturális hátterét. A segítségnyújtást a gyerekek érdekei mentén a családok lehetőségeihez igazítva alkalmazzuk. HH/HHH gyerekeink felzárkóztatása érdekében a gyerek szükségleteihez és a család helyzetéhez mérten nyújtunk segítséget. (Pl.: óvodai mesekönyvek, játékok kölcsönadása, páros helyzetekben közös játék) Szükség szerint egyénileg vagy kiscsoportban teret adunk tehetségük kibontakoztatásának például mesék, versek, dramatikus játékok, előadások, betlehemes játékokon keresztül.

 Csoportban együttműködünk a szakemberekkel, közösen készítjük el félévente az SNI gyermekek egyéni fejlesztési tervét és rendszeresen konzultálunk velük a gyermekek fejlődéséről, problémáiról.  Az akadályozott és megkésett beszédfejlődésű gyermekeink elmaradását csökkentjük és segítjük a beszédfejlődésüket. o anyanyelvi játéktárunk alkalmazásával o nyelvi játékokkal dalokkal, versekkel, mondókákkal, mozgásos játékokkal

Értelmi készségek, képességek fejlesztése 

A gyerekek érdeklődésére, kíváncsiságára, meglévő tapasztalataira, élményeire, ismereteire, eltérő fejlődési folyamatára, életkori sajátosságaira építve, változatos tevékenységekkel fejlesztjük az értelmi képességeket: érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, alkotóképesség.  Ismeretek rendszerezésére, ok-okozati összefüggések felismerésére, problémamegoldó gondolkodás megalapozására.  Elősegítjük a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését.  A spontán és tervezetten szerzett tapasztalatokat, ismereteket rendszerezzük, bővítjük.  Biztosítjuk, hogy a megszerzett tapasztalatokat a különböző tevékenységekben, és élethelyzetekben gyakorolhassák a gyermekek.  Az SNI gyermekek nyelvi nehézségeiből adódó hátrányait differenciált módszerekkel kompenzáljuk, nonverbális probléma megoldási helyzeteket is biztosítunk számukra.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére 

Egyéni képességeinek megfelelően szívesen kommunikál, felidéz mondókákat, verseket, és egyéb történeteket.  Örömmel beszél élményeiről, érzéseiről.  Érvényesíti közlési vágyát, szabadon fejezi ki önmagát.  Néhány mondat erejéig összefüggően beszél.  Befogadó, érdeklődő, képes mások meghallgatására, megérti mások beszédét, egyre pontosabb, valósághű észlelésre képes.  Erősödik szándékos figyelme, emlékezete, megfigyelései egyre pontosabbak, problémamegoldó gondolkodása kialakulóban van.

22

  

A cselekvő képi szemléletes gondolkodás mellett, elemi fogalmi gondolkodása kialakulóban van. Felébred igénye a gondolkodást igénylő feladatok iránt. Alakulóban van a valósághoz közelítő képzeleti működés, kitalált mesékben, szerep- és építő játékokban fejezi ki képzeletét.

 A differenciált bánásmód hatására eljut az SNI gyermek az iskolai beilleszkedéshez szükséges, a saját anyanyelvi, értelmi képességeinek legmagasabb szintjére.  Rövid mondókákat, verseket, hívóképekről felidéz.

3. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek 3.1. Sajátos nevelési igényű (beszédfogyatékos) gyermekek Intézményünk óvodapedagógusai tudatosan vállalják az integrált nevelési formát így, természetesnek tekintik az SNI gyermekek jelenlétét minden csoportunkban. A sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszünk, hogy ennek hatására fejlődjön az alkalmazkodó készségük, az akaraterejük, az önállóságra törekvésük, az érzelmi életük, az együttműködő képességük. Óvodai környezetünket úgy alakítjuk, hogy a szükséges tárgyi feltételek és segédeszközök megléte biztosítsa a nevelési célok megvalósítását. A fejlesztés szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszerés eszközrendszert minden esetben a gyermek állapotából fakadó egyéni szükségletei szerint határozzuk meg. Az együttnevelést az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményének figyelembe vételével, minden esetben egyéni fejlesztéssel oldjuk meg. Tudjuk, hogy a sajátos nevelési igényű gyermek egyes területeken kiemelkedő teljesítményekre is képes. A meglévő,jól működő funkciókra támaszkodunk nevelésük során.

Célunk A sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelése társaikkal. A különlesges bánásmódot igénylő gyermekhez igazodó, egyénre szabott fejlesztés, olyan támogató óvodai környezetben, ahol minden segítséget megkap hátrányai leküzdéséhez.

Feladatok  A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztéséhez egyéni fejlesztési tervet készítünk.  Az egyéni fejlesztési terv elkészítésekor a fogyatékosság típusához igazodó, szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus, terapeuta közreműködését

23

  

 

  

vesszük igénybe. A fejlesztés a fogyatékosság típusának függvényében magába foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis, mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességek, a beszéd- és nyelvi készségek fejlesztését. rugalmas szervezési kereteket alakítunk ki a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni foglalkoztatásának megvalósításához. a foglalkozásaink során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépítjük . a gyermek fejlődésének elemzése alapján – megkeressük és tudatosan alkalmazzuk a gyermek szükségleteihez leginkább igazodó módszereket és eljárásokat. egy-egy nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keresünk, a nevelési év során folyamatosan együttműködünk a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépítjük a pedagógiai folyamatokba. a gyermek fejlődésében bekövetkező változásokat figyelemmel kísérjük kapcsolatot tartunk a szülővel, érzelmileg támogatjuk és segítjük őt beszédfogyatékos gyermeke nevelésében igény szerint. támogatjuk intenzív kapcsolattartását fejlesztést végző szakembereinkkel.

 Sikerkritériumnak a gyermek beilleszkedését, önmagához mért fejlődését, társaival való együtt haladását tekintjük.

3.2. Tehetséges gyermekek Fontos feladatunk a képességek kibontakoztatása, a tehetséges gyermekek felismerése, nyilvántartása, egyéni fejlődésük nyomon követése, a tehetségek gondozása és fejlesztése. A tevékenységszervezés közben a differenciálás gyakorlata kiválóan alkalmazható a kiemelten tehetséges gyermekek nevelésében. A tehetséges óvodás elsősorban gyermek, éppen ezért feladatunk, hogy élmény dús környezetet teremtsünk óvodásainknak. Tehetségfejlesztés megalapozása, érzelmi alapok lerakása, lehetőségek felkínálása a feladatunk.

Célunk   

Felismerni a tehetséget és annak megjelenési formáit. Kielégíteni a kiemelkedő képességű gyermek megismerési, alkotási és speciális szükségleteit erős oldalának fejlesztése, segíteni a gyermeket a továbbfejlődésben. A tehetséges gyermek tehetséggel összefüggő gyenge oldalának erősítése. (pszichomotoros és érzelmi – akarati éretlenség)

Feladatok  

Változatos tevékenységek kínálatával ösztönözni, motiválni kreativitásukat. Egyéni bánásmód keretében történő harmonikus célzott fejlesztés, képességfejlesztés.

24

    

Önmagára találtatás segítése, hogy megbirkózzon a feladatok sokszínűségével. A gyermek pozitív én-tudatának kialakítása és erősítése. Elfogadó és támogató környezet kialakítása. Szülők tájékoztatása és megnyerése a tehetséggondozás, a közös munka érdekében. Segítségadás a szülőknek, a gyermeknek legmegfelelőbb iskolatípus kiválasztásában.

Óvodapedagógiai munkánk során a tehetségígéretes gyermekek saját csoportjukban élik óvodás életüket. Elsősorban játszanak, azzal foglalkoznak, amivel szeretnek. A gyermekek fejlesztése saját: óvodai csoportjaikban a napi tevékenységekbe ágyazva differenciáltan, egyénre szabva történik. .

4. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI 4.1. Játék A tevékenység kibontakozásában  

 





jelentősége

a

gyermeki

személyiség

Tudjuk, hogy a kisgyermek játéka során semmihez sem hasonlítható örömöt él át. A játék a gyerekkor elválaszthatatlan sajátossága, amelyben a gyermek személyiségfejlődése zajlik. Egyedülálló ismereteket, tapasztalatokat szerez önmagáról és az őt körülvevő világról, az egyedül, vagy közösségben végzett tevékenység során, amelyek meghatározóak fejlődésében. A játék során a gyermek semmihez sem hasonlítható örömöt él át. Tudjuk, hogy a játék a gyermek számára akkor igazi és értékes, ha érvényesül benne az önállósága, ha saját elképzelése szerint zajlik, ha életmódszerű, azaz minden tevékenységét áthatja, ha örömteli és szabad. Hisszük, hogy a gyermek számára a játék alapvető létforma, legfőbb élményforrás. Fontosnak tartjuk a szabadjáték túlsúlyának érvényesülését. A gyerek felfedező hajlama, kíváncsisága, tevékenységi vágya, a felnőtthöz való hasonlítás vágya, szocializációs indítékai a pszichikus szükséglet rangjára emeli a játékot, amelyben megfigyelhetővé válnak képességei, készségei, érzelmei. E tevékenység közben jönnek létre gondolkodási tevékenységének első formái, fejlődik emlékezete, fantáziája, gazdagodik érzelemvilága, erősödik akarata, kitartása, alakul szabálytudata, versenyjátékokban megéli a nyerésvesztés érzését. Fejlesztőhatással van a játék a nagy és finommozgásra, a figyelemre, a megfigyelőképességre is. A gyerekek társakhoz való viszonyát nagyban meghatározza a közös játék öröme, az élmény együttes megtapasztalása. Megjelenik az együttérzés, 25







kibékülés, vigasztalás, kivárás, engesztelés érzése. Társas együttműködés közben megtanulják az egymás felé fordulást, egymás elfogadását, segítését. Fejlődik kommunikációs kapcsolatteremtő képességük. Az együttjátszás során megtanulnak alkalmazkodni, és eljutnak az együttműködésig. Fontosnak tartjuk, hogy minden óvodásunk tudjon és szeressen játszani. Hisszük, hogy teret adva a rögtönzéseknek, verses, dalos, mozgásos játékaiknak, segítjük gyermekeink önkifejezését, önérvényesítését. Részt veszünk a játékban a megfigyeléstől az együttjátszásig, szükség esetén, indirekt módon befolyásoljuk a játék menetét. Hisszük, hogy a játékhelyzetekben természetes módon valósul meg az együttnevelés, a gyermeki különbségek elfogadása, a befogadás. A játék nemcsak a fejlődés nyomon követésére nyújt kiváló lehetőséget, de hatékony eszköz a megakadás megsegítésére. Tudjuk, hogy az óvoda minden dolgozója mintát ad viselkedésével és kommunikációjával. A család az a környezet, amely a legközvetlenebb módon hat a gyermekre. A játékos utánzás során kezdődik először a szülői modell, viselkedés, minta átvétele (beszéd, gesztusrendszer, problémamegoldó képesség). A gyerek első játszótársa a családban a szülő. Itt az óvodában a gyermekek mellett mi pedagógusok és dajkák, akik mindig bevonható társai vagyunk, mivel a játék számunkra is örömet okoz, segítővé, kezdeményezővé válunk, ha a játékfolyamat elakad.

Célunk 



Az olyan örömteljes óvodai élet biztosítása, amelyben a gyerekek tudnak, és szeretnek játszani. Az elmélyült, örömteli játékban fejlődik személyiségük, bővülnek képességeik, átélik az alkotás, a teremtés örömét, erősödik együttműködési képességük, önállóságuk, önkifejezésük, kreativitásuk. A játék és ezen belül a szabadjáték elsődlegességének hangsúlyozása, a szülők játékról alkotott szemléletének formálása.

Feladatok a szabad játékban (feltételek megteremtése) Személyi feltételek  

Csoportjainkban derűs légkört teremtünk halk, nyugodt beszédünkkel, elfogadó, megértő, segítő magatartásunkkal, példamutató, hatékony, ösztönző, a viselkedési szabályokat megtestesítő jelenlétünkkel. Egyértelmű, őszinte együttérzésből, meggyőződésből fakadó, tudatos, játéktámogató, empatikus jelenlétünkkel, a játék nyelvén kommunikálva, hiteles szóbeli megnyilatkozásainkkal, támogatjuk a gyermekek játékát. Verbális és metakommunikatív jelzéseink, elfogadó, biztonságot és bizalmat adó, segítő jelenlétünkkel kísérjük figyelemmel a folyamatban lévő játékot. Ösztönözzük, támogatjuk a gyerekek kreativitását, játékelképzeléseik megbeszélését inspiráljuk reflektív szemléletünkkel.

26

 





A játékban a dajkákkal együtt személyes példánkkal, modellértékű beszédünkkel, cselekedeteinkkel formáljuk a gyermekek személyiségét, segítjük a nyelvi-kommunikációs képességeik kibontakozását. A játék szabadsága mellett kijelöljük a biztonságos határokat, megteremtjük a játék feltételeit. Ezáltal fejlődnek a gyermekek erkölcsi tulajdonságai, megalapozódnak a szokás és normarendszerek. A szabályokat lassan, fokozatosan tudatosítjuk a zavartalan együttélés, együttjátszás céljából. (játékok helyrerakása, óvása, udvariassági szokások, játékátadás szokásai, stb.) Kezdetben, a beilleszkedés idején mi, óvodapedagógusok játszunk a kicsikkel, utánozható mintát adunk a játéktevékenységre, később, amikor a gyermeknek a másik gyermek lesz a játszótársa, bevonható társak maradunk, segítővé, kezdeményezővé válunk, ha a játékfolyamat elakad. Az alakulófélben lévő barátságokat támogatjuk, biztosítjuk a gyermekek számára a zavartalan, elmélyült játék feltételeit. Önállóságukat erősítjük, arra építünk, konfliktushelyzetben fokozatosan nyújtunk segítséget, mintát ahhoz, hogy a fölmerült problémákat később egyedül is meg tudják oldani.

 Az SNI gyermek játékba való bekapcsolódását tapintatosan támogatjuk.

Hely 

   

Csoportszobáinkat úgy alakítjuk ki, hogy igazodunk a gyermekcsoportok összetételéhez és a gyermekek egyéni igényeihez. Biztosítjuk a szabad játékhoz szükséges állandó játszóhelyeket (családi játékok tere, mese sarok, építő-közlekedő játékok helye, rajzolás, kézművesség helye, kincsesláda). Lehetőséget teremtünk új játszóhelyek létrehozására belső terek tagolásával, bútorok átrendezésével. A játszóhelyek kialakításához biztosítjuk a megfelelő, állandó, és variálható kellékeket. A mindennapok hagyományőrző tevékenységeinek gyakorlására kialakított kézműves sarokban a közösen gyűjtött, illetve vásárolt természetes anyagok, kellékek játékgazdagító lehetőséget nyújtanak. A nagymozgásos játékok gyakorlásához biztonságos környezetet alakítunk ki az udvaron, a csoportban és a tornaszobában. Az óvoda területén kívül is biztosítunk helyet a játékra kihasználva az óvoda szűkebb és tágabb környezetének lehetőségeit: játszóterek, Rákóczi kert, Duna part, családi házaknál kertekben, stb. Az udvaron is teret biztosítunk a csendesebb, nyugodtabb játékokhoz, mint például a kézműveskedés, babázás, könyvnézegetés. Megteremtjük a feltételeket, hogy a csoportszobában megkezdett játéktevékenységeket az udvaron is folytathassák a gyermekek. Az óvodapedagógusok által közösen kialakított szabályokkal biztosítjuk a különböző játékfajták egymásmellettiségének zavartalanságát. A gyermekek biztonságérzetét, eligazodását segítik a csoportok állandó játszóhelyei, a kijelölt motor és kerékpár pályánk. Nyári időszakban vizes játékoknak is helyet biztosítunk: (horgászás, pancsolás, sarazás). Itt is törekszünk a szabad játék túlsúlyának érvényesítésére, de emellett szervezünk népi és versenyjátékokat is a gyermekeknek. A népi játékokat tudatosan az évkör időszakainak megfelelően

27

választjuk ki. Az évszaknak, időjárásnak megfelelően a lehető legtöbb időt a szabadban töltjük kötetlen játékkal, vagy természetbeni megfigyeléssel.

Idő 



A napirendet úgy alakítjuk ki, hogy a szabad játék ideje minél egybefüggőbben valósuljon meg, gyermekeink a játékeszközök elpakolása nélkül minél hosszabb ideig tudjanak szabadon tevékenykedni, játszani. Ehhez igazodik a napirend sajátosságából fakadó folyamatos reggeli és az uzsonna. A gyerekek a délelőtt elkezdődő játéktémát délután, vagy akár több napon keresztül is folytathatják.

Eszköz 



 

A játékeszközök megválogatásánál szem előtt tartjuk az igényesség szempontját. Lehetőségeinkhez mérten törekszünk arra, hogy játékaink esztétikusak, a gyerekek életkorához igazodó, a fantázia kibontakozását elősegítő, természetes anyagból készült eszközök legyenek. Fontos, hogy fantáziálásra, gondolkodásra, problémamegoldásra serkentsék a gyerekeket. Az eszközök mindhárom korcsoportban az életkori és egyéni sajátosságoknak megfelelően rendelkezésre állnak, ezeket évente bővítjük, kiegészítjük, az elhasználódottakat cseréljük. Szükség esetén az eltérő képességű gyermekeink számára külön biztosítunk fejlődésükhöz igazított fejlesztő játékot az egyéni fejlesztési tervükhöz igazodva. Lehetőség szerint minden nap bevisszük a csoportba a tornaszereket, nagymozgásos eszközöket, a gyermekek mozgásigényének kielégítéséért. Az óvodapedagógusok és a gyermekek által közösen készített játékeszközöket az évkörhöz, az ünnepeinkhez igazítjuk. (farsangi maszkok, ruhák, jelmezek, népi játékokhoz, dramatizáláshoz kellékek, szerepjátékokhoz eszközök, stb.)

Élményszerzési lehetőségek 



Az otthonról hozott élmények kijátszása mellett biztosítjuk, hogy a gyermekeknek legyenek az óvodai társaikkal közösen átélt élményeik is, szabad játékok, vagy megfigyelések által. (kirándulások, könyvtár, Művészetek Palotája látogatása, HÉV, buszok adta közlekedési lehetőségek, stb.) A jeles napok, ünnepek remek alkalmak a társakkal, családdal való közös élmények megélésére. (Szent György napi, szüreti vígasságok, pünkösd, adventi, húsvéti játszóházak és táncházak)

28

Játékformák Gyakorló, funkciós játék 



A gyermek legelső és leggyakoribb játékfajtája a gyakorló, vagy funkciós játék, mely során elemi tapasztalatokat szerez önmagáról és a játékról. A funkciógyakorlás, ismétlés, örömforrás és biztonságot ad a gyermeknek, amit mozgással, tárgyakkal végrehajtott manipulációval, vagy verbálisan, ismétléssel, utánzással végez. Biztosítjuk a gyakorlójáték eszköz-, és feltételrendszerét. Segítő támogatással továbblendítjük a gyermeket, ha elakad, megreked a tevékenységében.

Konstruáló játék A konstruáló játék lényege maga az alkotás. Az intellektuális és verbális felfedezés egyre sokoldalúbbá válik általa, fejlődik a problémamegoldó gondolkodás, mozgáskoordináció, a manualitás és a beszéd. A társakkal együtt végzett alkotó tevékenységek kommunikációs helyzeteket teremtenek, ezeket tudatosan támogatjuk. A ritkán konstruáló, építő gyerekkel is felfedeztetjük az alkotás örömét. Például barkácsoláshoz helyet, eszközöket biztosítunk.

Szimbolikus-szerepjáték  







A szimbolikus játékban a gyerekek egyedül, egymás mellett játszanak. A gyermek élményeiből egy-egy mozzanatot emel ki, és azt ismételgeti. A szerepjáték, mivel rendszerint közösen kialakított helyzetekben folyik, segíti a szociális kompetencia gazdagodását. A játékban fejlődik a gyermekek együttműködése, egymás iránti érdeklődése, és nő a társakkal való kommunikáció igénye. A szimbolikus-szerepjátékokhoz helyet, időt, változatosan felhasználható eszközöket biztosítunk. A játékhoz kapcsolódó kérdéseket, tényközléseket fogalmazunk meg, de csak nagyon tapintatosan, hogy szavainkkal ne befolyásoljuk a gyermekeket, hanem csak ahhoz nyújtsunk segítséget, hogy játékuk még elmélyültebb legyen. Szükség és igény szerinti együttjátszással, ötletadással, megoldási javaslatokkal, tárgyak iránti érdeklődéskeltéssel, felfedeztetéssel, megoldási módok ajánlásával segítjük a kevés játéktapasztalattal rendelkező, gátlásos, megkésett beszédfejlődésű gyermekek játékát. Eszközökkel, feltételek megteremtésével segítjük, hogy a gyermekek bábozás és mesedramatizálás során élményeiket, érzéseiket kijátsszák.

Feladatok az irányított játékokban 

Kezdeményezett játék esetén a gyermekek előzetes tapasztalataira, élményeire építve mi indítjuk a játékot, ötleteket, javaslatokat adunk úgy, hogy közben alkalmazkodunk a gyerekek megnyilvánulásaihoz, a helyzethez, a személyes igényekhez, életkori sajátosságokhoz, a gyermekek kérdéseihez.

29

 

  

 

Az irányított játékok kiválasztásában, megtervezésében a differenciált képességfejlesztést tekintjük elsődlegesnek. A szabályjátékban a játék egyik örömét a szabály adta kiszámíthatóság adja. A különböző szabályjátékoknak fontos szerepük van a verbális tanulásban és a nonverbális kommunikáció eszközeinek alkalmazásában, a gyerekek beszédészlelésének, beszédmegértésének fejlesztésében. Fajtái: a mozgásos és az értelemfejlesztő szabályjátékok. A játékszabályt pontos, érthető, rövid, tömör, szemléletes szóbeli magyarázattal mondjuk. Azzal keltjük fel érdeklődésüket a tevékenység iránt, hogy mi is aktív szereplőként részt veszünk bennük. A mozgásos szabályjátékokat kötetlen játékidőben, illetve testnevelés keretében alkalmazzuk. Anyanyelvi játékokhoz a Játéktárunkból válogatunk, heti ütemtervbe tervezzük. A gyűjteményünk tartalmaz például énkép alakításához, testséma, téri tájékozódás, hallás- és hallási figyelem, beszéd motorika fejlesztéséhez illeszkedő játékokat. Az értelmi nevelés játékaihoz is a Játéktárból tervezünk: logikai, képességfejlesztő, szerialitás, vizuális észlelés. Népi játékokat a Jeles Napokhoz, ünnepekhez illesztve a Törzsanyagunkból tervezzük, évkörhöz kötötten: énekes-táncos játékok, mozgásos-népi játékok, népszokásokat megőrző dramatikus játékok.

A fejlődés nyomon követése A gyerekek játékának fejlődését az óvodába lépéstől kezdve nyomon követjük, pedagógiai intézkedéseinket személyiségükhöz igazítjuk: Megfigyeljük családlátogatáskor játékukat, beilleszkedéskor a szülővel való együttműködést. Személyiséglapjukon dokumentáljuk a tapasztalatokat, elakadás esetén megtervezzük a következő lépést, illetve a gyermekek aktuális fejlettségi szintjének megfelelő, egyénre szabott fejlesztési feladatokat tervezünk és valósítunk meg.

Kapcsolat a családokkal     

Hangsúlyozzuk a szabad játék elsődlegességét, fontosságát a gyermek életében. Az elmélyült játék elsődlegességét, és a közben átélt öröm fontosságát kiemeljük. Tudatosítjuk a játékeszközök óvásának, rendben tartásának szerepét a gyermekek önállóságának, rend iránti fogékonyságának kialakításában. Megismertetjük a szülőkkel, hogy a szabadidő hasznos eltöltése igényének kialakítása óvodás korban alapozódik meg. A kapcsolat és az együttműködés formái: szülői értekezletek, fogadóórák, könyvek ajánlása, faliújság, stb.

30

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végén            

Elmélyülten, örömmel játszik, a játszótársaihoz alkalmazkodik. Elgondolja, mit akar játszani, ehhez sokszínű eszközt választ, vagy segítséggel készít. Ha elakad a játékban, vagy az eszközkészítésben, segítséget kér. Megválasztja játszótársait, vagy egyedül játszik. A környezetéből szerzett tapasztalatokat eljátssza, szerepet vállal, azzal azonosul. A játéktémát napokon keresztül is képes játszani. Saját elgondolásai szerint épít, konstruál, szerkeszt. Örömét leli a szabály-, és versenyjátékokban, a szabályokat betartja. Szívesen játszik a szabad levegőn, változatos mozgásos játékokat. Örömét leli a népi-, és anyanyelvi képességfejlesztő játékokban, szívesen játszik a társaival és a felnőttel. Megérti és elfogadja társai ötleteit, alkalmazkodik a csoportban élő szabályokhoz, aktív a szabályokról szóló döntésekben. Konfliktushelyzetekben mérlegelni tudja, mikor van szükség a felnőtt segítségére.

 Az SNI gyermekekkel kapcsolatos elvárásokat a logopédussal, pszichológussal, gyógypedagógussal, szülőkkel együttműködve alakítjuk egyéni állapotuknak megfelelően.

4.2. Verselés, mesélés A tevékenység hatása a gyermeki személyiség kibontakozására 



 

Tudjuk, hogy a mese életre keltett szellemi üzenet. A gyermeki műveltség megalapozása a mese, a vers nyelvén valósul meg. A mesékben, elsősorban a magyar népmesékben megtaláljuk mindazokat az eseményeket és konfliktusokat, amelyek az embert végigkísérik életútján. Képi- és konkrét formában feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonyait a lehetséges megfelelő viselkedés formákat, alakítva ezzel erkölcsi fejlődését. Valljuk, hogy a mesei szimbólumok megismerése segíti a gyermekek eligazodását az őket körülvevő világban, mert életkorilag megfelel az óvodás gyermek pszichés jellemzőinek. A gyermek a mesén keresztül tájékozódik, az erkölcsi tartalom átélésével igazodik el a jó és a rossz között, általa alakul szemléletmódja, világképe. A mesehallgatás során belső képet készít, amely oldja szorongásait, megoldást, feloldást kínál, csodát és titkot rejt. A belső kép készítésének képessége az alkotó képességét erősíti. A versek, mondókák ritmikája, a szavak játéka, zeneisége érzelmeket mozgatnak meg, mondogatásuk örömet, okoz ezáltal pozitívan hat a gyermek személyiségére.

31

Célunk  

A mondókákon, verseken, meséken keresztül az anyanyelv ismeretére, az irodalom iránti fogékonyságra, a könyv szeretetére nevelés. A gyermekek érzelmi, értelmi-anyanyelvi, erkölcsi fejlődésének pozitív személyiségjegyeinek megalapozása.

Feladatok Feltételek megteremtése 

     

Az irodalmi anyagot a magyar népmesékből, valamint igényes klasszikus és kortárs alkotásokból válogatjuk. A gyermekek életkorának, összetételének megfelelően, az adott évszakhoz, ünnephez illesztve. A népmesék kiválasztásánál illeszkedünk az évkör mesékhez, mivel minden hónapnak megvan a saját meséje, az időszakhoz kapcsolódó tartalommal, mondanivalóval. Törzsanyagunkban a népmesék mellett fellelhetők, a mondókák, versek, névcsúfolók, időjóslások, csujjogatók, népi rigmusok, találós kérdések is, melyekből napi szinten tervezünk. A kiválasztásnál figyelembe vesszük a klasszikus- és a kortárs irodalmi műveket, más népek és kultúrák meséit, verseit. Nyugodt légkört és a mesehallgatást segítő ismétlődő szokásokat alakítunk ki ( meseszék, mesepárna, gyertya..) Minden csoportban mesesarkot alakítunk ki, ahol a gyermekek elkülönülten, nyugodtan nézegethetnek könyveket, mondókázhatnak, bábozhatnak. Biztosítjuk az igényes, esztétikus képeskönyveket, bábokat, fejdíszeket, versek, mesék hívóképeit, amelyek a gyermekek számára mindig elérhetőek. Törekszünk arra, hogy jól artikulálva, megfelelő hangerővel meséljünk, verseljünk.

Mindennapos mesélés, verselés, mondókázás megvalósítása  

 

Már a kiscsoportban a beilleszkedés időszakában nagy hangsúlyt fektetünk a rendszeres ölbéli játékok, a rövid, jó ritmusú, mozgással kísérhető mondókák eljátszásával a bensőséges kapcsolat kialakítására. Mondókát, verset mondogatunk naponta a különböző helyzetekben, tevékenységek közben, állatokkal, növényekkel, időjárás jellemzőivel kapcsolatban. Így a gyermeknek lehetőségük nyílik a beszédtempó, a ritmus, a hangsúly, hangerő gyakorlására. Mesét a hét minden napján, a nap bármely szakaszában mondunk a gyerekeknek, az egyszerű állatmeséktől kezdve a hét éveseknek szóló két szálon futó meséig. A mindennapos mesélés, verselés, mondókázás a gyermek mentális higiéniájának elmaradhatatlan eleme.

32

Készség, képességfejlesztés 



    



A gyermeki önkifejezés, kreativitás fejlesztése érdekében ösztönözzük őket a mese és versélmények eljátszására, dramatizálásra, bábozására. Ehhez mi mintát adunk természetes előadásmódunkkal, megfelelő helyet és változatos, esztétikus eszközöket biztosítunk. Óvodai életünket, ünnepeinket (Mikulás, Szent György nap) színesítjük nevelőközösségünk bábozásával és dramatizálásával. Élményt nyújtó előadásainkkal segítjük a hangulat átélését, az erkölcsi tartalmak, indulati élmények megélését. Ünnepeinkre mindig verssel, rigmussal, mondókával készülünk. A közös óvodai ünnepekre, a közösséghez tartozás élményének erősítése végett minden gyermeknek a törzsanyagból közös verset tanítunk. Motiváljuk a gyermeket saját vers és mesealkotásra. Versek, mesék mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálására ösztönözzük, ezzel az önkifejező képességét fejlesztjük. A tehetséges gyermekeknek lehetőséget adunk a szereplési vágyuk kiéléséhez az ünnepeken és a Jeles napokon. HH/HHH gyermekek felzárkóztatását, elemi ismereteik bővítését az egyéni képességeikből, tudásanyagukból kiindulva tervezzük. Egytárgyas képes könyvek nézegetésétől kezdve a gyermek kedvenc meséjének, könyvének kölcsön adásáig. Feladatunk és fontosnak tartjuk felhívni a szülők figyelmét a mese erejére, a gyermek életében betöltött szerepére, a meseolvasás hangulatára, a szülőgyerek jó kapcsolatának kialakítására. A szemléletformálásra jó lehetőséget teremtünk a szülői értekezleten való kötetlen beszélgetéssel, a fali újságra kihelyezett irodalmi anyaggal.

 Az SNI és a nyelvi nehézségekkel küzdő gyermekek esetében az egyéni fejlettséghez igazodva a szakemberekkel együttműködve választjuk ki az őt leginkább fejlesztő mondókát, verset, anyanyelvi játékot. Ezt az egyéni fejlesztési tervben rögzítjük.

Anyanyelvi nevelés a tevékenységben  





A népi mondókák, versek, a népmesék hallgatása felkeltik a beszédkedvet, a beszédfantáziát, a beszédindítást. A gyermek beszédészlelés és beszédértés fejlődését segítjük a népi mondókák, rigmusok, versek mondogatásával, mert ismételgetésük alkalmat teremt a gyermek számára a beszédtempó, ritmus, hangsúly, hanglejtés gyakorlására. Mesehallgatás által a beszéd és kommunikáció legváltozatosabb kelléktárát sajátítja el (nyelvi fordulatok, szövegrészek, hasonlatok, szólások). Utánzó képessége révén ezek a későbbiekben megjelennek beszédében, a legkülönfélébb kommunikációs helyzetekben, tevékenységekben. Az önálló mesemondás hatására fejlődik a gyermek összefüggő, folyamatos beszéde, ösztönzi a választékos kifejezések megválasztására, beszédbátorságot ad, feloldja a beszédgátlást.

33

 

Egymás meghallgatása által a gyermekek beszédfegyelme fejlődik. A megkezdett mese folytatása, illetve befejezése során emlékezete segítségével felidézi a már ismert mese szereplőit, fordulatait, történetét, jellegzetes nyelvi formuláit, szövegrészeit.

 Törekszünk a mindennapos fejlesztő és korrekciós lehetőségeket biztosító anyanyelvi játékok játszására (ajak- és nyelvgyakorlatok játszása), melynek a szókincsbővítésre, a nyelvi készség fejlődésére és beszédértésük fejlesztése nyújt lehetőséget.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére              

Örömmel hallgat mesét, verset, mondókákat, népi rigmusokat és igényli azokat. Van kedvenc meséje, és azt kéri. Képes megtanulni és felidézni rövidebb mondókákat, verseket. Ismeri és érti a mesék fordulatait, humorát, tréfáit. Kitalál mesét, történetet és azt megosztja társaival. Eszközök segítségével felidéz rövidebb verseket, meséket, vagy kitalál történeteket. Szívesen mesél, báboz, dramatizál. Felnőtt támogatásával bekapcsolódik társai előadásába. Örömmel nézeget mese és képeskönyveket, vigyáz rájuk. Felnőttel közösen részt vesz kapcsolatteremtő anyanyelvi játékokban, hangutánzó gyakorlatokban. Tudja követni az elhangzott történetet, fedezze fel benne az ok-okozati összefüggéseket. Népmesei szófordulatok beépülnek passzív szókincsébe, alkalomszerűen használja azokat. Beszéde tagoltsága, hangsúlya, hanglejtése megfelel anyanyelvünk követelményeinek Szókincse életkorának és fejlettségi szintjének megfelelő, kiejtése érthető, a nyelvi kifejezés eszközeit változatosan használja.

4.3 Ének, zene, énekes játék, gyermektánc A tevékenység jelentősége a gyermeki személyiség kibontakozásában  

Tudjuk, hogy a helyes életritmus kialakulásában nagy szerepe van a zene, az ének, a mozdulat ritmusának, mert kedvezően hat az élettani funkciókra. A gyermekek együttes éneklése, játéka erősíti a közösségi érzést, fejleszti az erkölcsi tulajdonságaikat.

34

  



Fontosnak tartjuk, a zenei nevelés kezdetén az ölbéli játékokat, mert a felnőtt gyermek játékában ébredő érzések, élmények örömöt, biztonságot, nyugalmat adnak, amely a gyermekek alapszükséglete. Az ének, a zene „lelki szükséglet” is, mert lehetősége nyílik a gyermeknek művészi élmény befogadására, sokszínű érzelmi átélésre, a zenével való egyé válásra. A népdalok éneklésével, a népi játékok és a néptánc által a hagyományok megismerését, továbbélését segítjük. A népi leányjátékok szépségét, a ritmus, a dallam, a harmonikus mozgás, és mozdulatsorok adják, a fiúk játékai lehetőséget adnak a küzdőszellem, a virtuskodás megnyilvánulására, indulatot keltenek és levezetnek, a játékszabályok betartásával, egymás tiszteletben tartásával. A táncnak van az egyik legszorosabb kapcsolata a zenei neveléssel, a népi mozgáskultúra valamennyi ősi és egyetemes emberi kultúra mozgásanyagát ötvözi. A tánccal természetes módon segítjük a gyermeknek a térben való tájékozódását, a helyzetfelismerését, az alkalmazkodó képességét.

 Hisszük, hogy a zene, az ének, a ritmus felold, örömet kelt. Ezért nevelő munkánkban tudatosan használjuk, mert az SNI, gátlásos, nem beszélő gyermek a dalos játék lendületében motiválódik, felszabadul és az öröm motiválja a beszédkedvét.

Célunk Élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységekkel és néptánccal a gyermek zenei érdeklődésének felkeltése, zenei hagyományok megismertetése, a zenei anyanyelv megalapozása.

Feladatok A feltételek megteremtése       

A gyermekek életkorához, a csoport összetételéhez, fejlettségéhez megfelelő, az adott évszakhoz, ünnephez illesztett anyagot kiválasztva: a rigmusoktól, a mondókákon, a dalokon keresztül a népi énekes játékokig. A zenehallgatás kiválasztásánál figyelembe vesszük a nemzeti és etnikai kisebbség zenei anyagát (elsősorban az autentikusakat) A felnőtt minta spontán utánzásával az éneklés, zenélés váljék a gyermek mindennapi tevékenységének részévé, melyben örömét leli. A beilleszkedés időszakában, az ölbéli játékokkal (lovagoltatók, hőcögtetők, ringatók) megalapozzuk a gyermekekkel való kapcsolatunkat. Megteremtjük a feltételeket ahhoz, hogy a gyermekek saját kedvükre énekelgessenek, mondókázzanak és örömmel vegyenek részt közös zenei tevékenységben. Helyet biztosítunk a szabad játékban, a gyermek kezdeményezéséből fakadó körjátékra, dalos játékra, gyermektáncra. Napközben és csendes pihenőben lehetőséget biztosítunk a zenehallgatásra.

35

  

Ünnepekhez, jeles napokhoz kapcsolódó dalokat a törzsanyagunkból válogatjuk. A magyar népdalokon és népi gyermekjátékokon kívül az igényes kortárs művészeti alkotásokkal is megismertetjük a gyermekeket. A dalos játékokhoz eszközöket: fejdíszeket, ruhákat, kiegészítőket, kellékeket, ritmushangszereket biztosítunk, és a gyermekek számára elérhető helyen tartjuk.

A zenei képességek fejlesztése 

   

  

Szervezett tevékenységekkel, irányított játékokkal, olyan helyzeteket teremtünk, ahol fejlődnek a gyermekek zenei képességei: éneklési készség, ritmus érzék, hallás, zenei emlékezet, tempóérzék, térformák alakításának készsége, zenei kreativitás. A gyermek testi, lelki, szellemi fejlődését elősegítjük az ének, a zene és a tánc eszközeivel. Az óvodai gyermektánc megszervezésénél felhasználjuk a néphagyomány gazdag, változatos mozgásanyagát, és tiszteletben tartjuk a gyermekek egyéni képességeit, mozgásuk sajátosságait. Építünk utánzási, és rögtönzési kedvükre, lehetőséget adunk az improvizálásra. Megragadjuk a táncos mozgásban rejlő gazdag képességfejlesztés lehetőségét a térirányok és az oldaliság megtapasztalását, mely közben fejlődik a gyermekek mozgáskoordinációja. Különösen fejlesztő hatással van az SNI gyermekekre. Alkalmat adunk önálló ritmus, szöveg, dallamalkotásra. Ünnepeinken lehetőséget biztosítunk a gyermekek önálló szerepléséhez. Együttműködünk a Zeneiskolával az egyéni fejlesztés, tehetséggondozás szempontjából is.

Az anyanyelvi fejlesztés lehetőségei a tevékenység során     

Az életkornak megfelelő dalanyag, a dalos játék megválasztásával, élményszerű bemutatásával fokozzuk a gyermekek beszédkedvét, beszédaktivitásukat. A beszédkészség fejlődését, korrekcióját segítjük a mindennapos mondókázással, a ritmikus szövegek örömteli mondogatásával. A spontán vagy szervezett formában történő énekelgetéssel támogatjuk a beszédszervek koordinált mozgásának fejlődését, a hangzók helyes formálását, az esetleges beszédhibák korrigálását és a beszédértést. A változatos népi gyermekjátékokkal gazdagítjuk szókincsüket. Zenei szókincset gazdagítunk a jeles napokhoz kötődő népi énekes játékokkal, rigmusokkal, mondókákkal, tánccal.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére   

A gyermek örömmel és szívesen részt vesz a zenei tevékenységekben. Szívesen hallgat zenét. Tud néhány dalt tisztán, helyes szöveg kiejtéssel, egyedül is énekelni

36

      

Egyenletes lüktetést megkülönbözteti a dal ritmusától, mozdulatokkal, ritmushangszerekkel, tapsolással, járással kiemeli. Együttműködik a körjátékok játszása közben, betartja a dalos játék szabályát. Kezdeményez dalos játékokat, elfogadja mások kezdeményezését. . Érzékeli a különbséget a zenei fogalompárok között: magas-mély, halkhangos, gyors-lassú, és ezeket beszéddel, énekléssel ki tudja fejezni. Megkülönbözteti az eltérő zörejeket, felismeri társai hangját. Testtartása természetes, mozdulatai összhangban vannak a ritmussal. A különböző mozgásokat és táncmozdulatokat társaival együtt, egyöntetűen, esztétikusan végzi. Szívesen talál ki új mozgás formákat, lépéseket, improvizál.

 Az SNI gyermekekkel kapcsolatos elvárásokat a logopédussal, pszichológussal, gyógypedagógussal, szülőkkel együttműködve alakítjuk egyéni állapotuknak megfelelően.

4.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka A tevékenység szerepe a gyermeki személyiség kibontakozásában   



Tudjuk, hogy a vizuális tevékenység abban azonos a játék tevékenységgel, hogy önkéntes, szabad és örömteli, melyet az önkifejezés az érzelmek újraélése és megélése motivál. Valljuk, hogy gyermekeink alkotásai belső képek gazdagítására épülnek, érzelmeket, gondolatokat fejeznek ki. A gyermeki önkifejezés fontos eszköze a vizuális megnyilvánulás. Minden gyermeki alkotást értékesnek tartunk a firkálástól kezdve. Fontosnak tartjuk az alkotás folyamatát, az elkészült mű születésének minden pillanatát. Tudjuk, hogy a tárgykészítés során szívesen fedezi fel az anyag megformálásának, a létrehozásának, az alkotásnak az élményét, mellyel az alkotó fantáziája és kedve gazdagodik. A kismesterségek alapfogásainak gyakorlása közben megéli a természetes életérzést és megismeri a képi kifejezés szimbólumrendszerét.

Célunk   

Vizuális tapasztalatok nyújtásával, örömteli cselekvéssel, az óvodába lépéstől a szándéktalan firka szintjéről eljuttatni a gyermeket a kreatív alkotóképesség kibontakozásához, az önkifejezéshez. A rajzoláshoz, majd az íráshoz szükséges speciális készségek fejlesztése képi, plasztikai, konstruáló kifejezőképességek kibontakoztatása. A népi kismesterségek (pl. agyagozás, gyöngyfűzés, bőrözés, csuhézás stb.) gyakorlásával, színes technikák alkalmazásával, az alkotás, a díszítés élménye mellett, a különböző népi hagyományok átélésének elősegítése.

37

Feladatok Feltételek megteremtése  

       

Megteremtjük a nyugodt, műhely hangulatú, alkotó légkört, melyben a gyermek szívesen tevékenykedik és átadhatja magát az alkotás örömének. A tevékenységek megszervezésénél figyelembe vesszük a gyermekek fejlettségét, egyéni képességeit, az anyag kiválasztásánál illeszkedünk az aktualitásokhoz, évszakokhoz, Jeles Napokhoz, ünnepeinkhez. A tevékenységek sokszínűségéhez felhasználjuk a Népi Kismesterségek gyakorlását tartalmazó szakmai törzsanyagunkat, gyűjtésünket. Kialakítjuk a mindennapos rajzolás, mintázás helyét, eszközeit, szokásait, (papír, ceruza, zsírkréta, gyurma, olló, festék) az eszközök használatát, tisztán tartását, a csoportszoba rendbe tételét. Biztosítjuk a gyermekek számára a barkács-sarkot, ahol kedvükre alkothatnak. Törekszünk, hogy minél több természetes anyag álljon a gyermekek rendelkezésére, melyet az ünnepkörnek megfelelően gazdagítunk. A gyermekekkel közösen készítünk különböző anyagú és méretű dobozokból kockákat, építőelemeket, további kreatív felhasználásra. Bevonjuk a feltételek biztosításába a dajka néniket, a szokások, szabályok közös alakításához. Az udvaron is megteremtjük a rajzolást, alkotást elősegítő nyugodt körülményeket. Alkotásaik tárolására helyet biztosítunk, illetve az elkészült műveket a folyosón kiállítjuk, lehetővé téve, hogy a szüleik is megnézhessék. Műalkotásokkal, népművészeti elemekkel, tárgyi környezettel ismertetjük meg a gyermekeket.

Vizuális alkotó kedv kibontakoztatása     



Az óvodába lépéskor megfigyeljük, megismerjük a gyermekek képességeit, készségeit. nyomon követjük ábrázoló, tevékenységüket az egyéni differenciált fejlesztést erősítjük. Építünk a gyermekek tapasztalataira, otthonról hozott esztétikai élményeikre, egyéni megoldásaikra, kifejezés vágyára. Az alkotókedv, önkifejezés kibontakozása érdekében rendszeresen élményhez juttatjuk őket (séták, kirándulások, bábszínház óvodai ünnepek, játszódélutánok). Tudatosan választunk különböző technikákat a lendületes, mozgást igénylő, nagyméretű ábrázolástól, a finom, koordinált kézmozgás igénylő tevékenységig. Már az első firkálásnak is nagy jelentőséget tulajdonítunk, és további alkotásra ösztönözzük őket. Gyakran firkálunk csomagolópapírra, nagy felületekre. Kiscsoportban elsősorban só-liszt gyurmát készítünk a könnyebb megmunkálhatóság miatt. Megismertetjük a gyermekeket az életkoruknak megfelelő eszközök használatával (marok zsírkréta, vastag ceruza, szén), a különböző anyagokkal, technikai elemekkel és eljárásokkal.

38

  

Ösztönözzük a gyermekeket, hogy az elkészült rajzaikról beszéljenek, meséljenek. Lehetővé tesszük a gyermekeink számára a kismesterségekkel való ismerkedést, gyakorlást. Biztosítjuk a kismesterségekhez szükséges anyagokat és eszközöket. Lehetőséget biztosítunk az együttes alkotásra, a kollektív tevékenységre, hiszen nagyszerű alkalom ez a gyerekek együttműködő képességének alakítására.

 Tudatosan használjuk Játékgyűjteményünkből azokat a játékokat, melyek segítségével ügyesítjük a gyermekeink finom motorikáját ,szem-kéz koordinációját, téri tájékozódását, testséma fejlődését.

Egyéni, differenciált készség, képességfejlesztés        

Fejlesztjük gyermekeink kézügyességét, a helyes ceruzafogást, kreativitásukat, esztétikai érzéküket, tájékozódási képességüket, a szem-kéz koordinációt, a motorikusságot, a forma és színérzékelést, a testsémát. A kiemelkedő alkotó-fantáziával és kézügyességgel rendelkező gyermekek számára differenciált feladatokat adunk, elősegítve önismeretüket és erősítve önbizalmukat. Figyeljük a rajzpályázatokat, a témák iránt felkeltjük a gyermekek érdeklődését. Megbeszéljük a szülőkkel a vizuális tapasztalatok fontosságát, jelentőségét a gyermek fejlődésében. A szülőket is bevonjuk az anyaggyűjtés és alkotás fázisaiba. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy ünnepeinkhez kapcsolódó játszóházainkban szülő és gyermek együtt alkosson. Jeles napokra együtt készülünk a gyermekekkel, díszítjük a csoportszobát. HH/HHH gyermekeink számára az egyenlő hozzáférés lehetőségét biztosítjuk, hogy az ünnepeinken, játszódélutánokon a vizuális tevékenység eszközei, anyagai (gyöngy, bőr) minden család számára elérhető legyen, tevékenykedhessen vele.

 Kiemelt feladatunk az SNI gyermeknél, hogy kedvet ébresszünk az alkotó tevékenységek iránt, motiváljuk őket az önkifejezésre, önérvényesítésre, örömtelivé tegyük számukra ezeket a lehetőségeket.

Rajzolás, festés, mintázás és kézműves-technikák   

Játék vízzel, homokkal: homokba rajzolás, homokvárépítés, vízfestés, stb. Rajzolás: bottal, ceruzával, zsírkrétával, vastag ceruzával Festés: ujjal, tenyérrel, ecsettel, vastag vattapamacs végű bottal, szivacsecsettel, szívószállal (festékfújás), fogkefével (fröcskölés), pálcikával (festékkihúzás), fésűvel, zsinórral, borotvapamaccsal, hengerrel, gyertyacsöpögtetés

39

   

Festhetünk: üvegre, tükörre, kartonra, csomagolópapírra, tortaalátétre, hullámpapírra, kartondobozra, papírzacskóra, papírtányérra, fóliára, csempére, falra Nyomatok, nyomdázások: ujjal, tenyérrel, zöldségekkel, terményekkel, dugóval, falevéllel, textillel, szivaccsal Mintázás: agyaggal, só-liszt gyurmával, hőre keményedő gyurmával, tésztával Egyéb technikák: tépés, vágás, ragasztás, mozaikkészítés, kollázs, montázs, terménykép, textilkép, fonalkép, karcolás, linónyomat, díszítőmunkák, hajtogatás, varrás, hímzés, gyöngyfűzés, fonás, sodrás.

A fejlődés várható eredménye óvodáskór végére            

Elképzeléseit egyéni módon jeleníti meg. A rajzolás, mintázás, kézi munka kedvelt tevékenysége, önkifejezése kifejező eszközévé vált. Igényli a változatos technikai eljárásokat, ezeket önállóan alkalmazza. Tárgyakat készít kis segítséggel, alkotásaira vigyáz. Ábrázolására jellemző a változatos színhasználat. Egyre precízebb mozdulatokat kívánó feladatokat is képes elvégezni, vág, hajtogat, ragaszt. Ismeri a kismesterségek alapfogásait, játékában felhasználja az elkészített eszközöket. Alkotás közben ötletes, együtt tud működni a társaival. Örül a saját alkotásainak, másokéra is vigyáz. Az elkészült munkájáról, rajzairól tud beszélni. Vizuális tevékenységére jellemző a részletező formagazdagság, az egyéni képalkotás. Előkészíti, majd elpakolja a szükséges eszközöket, rendbe teszi a környezetét.

 Az SNI gyermekekkel kapcsolatos elvárásokat a logopédussal, pszichológussal, gyógypedagógussal, szülőkkel együttműködve alakítjuk egyéni állapotuknak megfelelően.

4.5. Mozgás A tevékenység jelentősége a gyermeki személyiség fejlődésében   

Az óvodás korú gyermek lételeme a mozgás. Testi, lelki, szellemi fejlődésének elengedhetetlen feltétele, mivel kedvező hatással van az idegrendszer fejlődésére. Tudjuk, hogy a mozgás az érés folyamatában a gyermek természetes szükséglete, örömmel, természetes módon gyakorolja bármely formáját, közben megtanul önmagára és társaira figyelni. A mozgás fejleszti a saját testen és a térben való tájékozódást. A rendszeres mozgás növeli a gyermek ügyességét, állóképességét és fontos szerepet tölt be az egészség megőrzésében. A társakkal végzett együttmozgás élménye által fejlődik a gyermek én-határa, önfegyelme és kooperációs képessége.

40

 A mozgás a beszédindítás és a beszédfejlesztés alapvető színtere, mert a rendszeres mozgásos játékok során fejlődnek a keresztcsatornák, és a gondolkodási műveletek, gazdagodik a szókincs.

Célunk A gyermek összerendezett mozgásának, testi képességeinek fejlesztése, egészségének megőrzése, egészséges életmódra nevelés hatásának felerősítése, a természetes mozgásigény kielégítésével és a mozgás megszerettetésével.

Feladatok Feltételek megteremtése     



 

Megteremtjük a spontán, alkalomszerű és tervezett, irányított mozgások, valamint a balesetmentes környezet feltételeit a mozgásöröm fokozása érdekében. A gyerekek által használt tárgyi eszközöket hozzáférhetően és biztonságosan helyezzük el. Szeretetteljes, biztonságot sugárzó légkört teremtünk a mozgáshoz, népi játékhoz, néptánchoz. Kialakítjuk a mozgásos játékok szokás-, és szabályrendjét, amelyekben biztosítjuk a gyermekek szabadságát, önállóságát Az egyéni szükségletek és képességek figyelembe vételével minden gyermek számára lehetőséget biztosítunk minden nap szabad és tervezett mozgásra, a gyermeket legjobban fejlesztő népi- és kooperatív mozgásos játékok gyakorlására. A mindennapos testnevelés, a csoportban, a szabad levegőn végezhető mozgásos játékok során változatos, differenciált, párhuzamosan végezhető lehetőségeket biztosítunk a gyerekek számára, mozgásszükségleteik kielégítése érdekében. Legfontosabb szempont a biztonságos (balesetmentes) környezet kialakítása,ennek érdekében előre átgondoljuk a gyermekek és az eszközök célszerű elhelyezését,saját helyünket, segítő szerepünket. A különböző mozgásos tevékenységeket igyekszünk változatossá tenni: kézi szerek használatával,zenés tornval,tartásjavító, talpboltozat erősítő gyakorlatokkal.

Egyéni differenciált készség és képességfejlesztés  

Tapasztalatokat szerzünk már a beilleszkedés időszakában a gyermekek mozgásfejlettségéről, terhelhetőségéről, ügyességéről, mozgási képességeiről. A gyakorlatok végzésénél érvényesítjük a játékosság és a fokozatosság alapelvét.

41



A mozgásanyag és a játékok kiválasztása során mindig szem előtt tartjuk életkori sajátosságaikból adodó különbségeket, terhelhetőségüket és figyelembe vesszük az egyéni fejlődésbeli eltéréseiket. Differenciálunk a feladatok több mikro csoportban való megosztásával, illetve a gyakorlatok különböző nehézségű fokozataival.  Mozgáskedvüket pozitív megerősítéssel fokozzuk, teret adunk a mozgásszükséglet kielégítésére.  A szervezett mozgásfejlesztés hangsúlyait a gyerekek fejlettségéhez, egyéni képességeihez igazítjuk, meglévő mozgástapasztalataira, élményeire, ismereteire építjük.  Gyakorlás közben a hibajavítás módszerét alkalmazva, a dicséret, a a bíztatás, a pozitív megerősítés a meghatározó részünkről. Ezáltal igyekszünk sikerélményhez juttatni a bátortalanul mozgó gyerekeket is.  Lehetőséget teremtünk sokszínű tapasztalatszerzésre a nagymozgásoktól a finommozgásokig. A mozgáskultúra fejlesztése mellett elősegítjük a térben való tájékozódás, a helyzetfelismerés, döntés, akarati tényezők fejlődését.  Rendszeres, aktív mozgáshoz, mozgás közben a társakra figyelésre, alkalmazkodásra szoktatjuk a gyerekeket, erkölcsi tulajdonságaikat erősítjük. Meghatározott kereteken belül teret adunk a gyerekek önpróbálkozásának, önkifejezésének.  SNI gyermekek esetében a kellő önkontroll esetleges hiánya miatt,a többiekkel való közös mozgás során különösen nagy gondot fordítunk a módszerek megválasztására.  Változatos, mozgásos játékokkal az egészséges életmódra neveljük a gyerekeket, megalapozzuk a készségek, képességek (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség) kialakulását, a sikeres iskolakezdéshez szükséges testi érettséget.  Az anyanyelvi fejlesztés lehetőségeit kihasználjuk a mozgásos játékok során az irányok és testrészek megnevezése, vezényszavak által.  A családi játékokra, együttmozgásra, kirándulásra, lehetőséget teremtünk a közös mozgásfejlesztésen, egészségmegőrzésen túl, az összetartozás érzését is erősítjük.  A szülők számára az önkormányzat által ingyenesen biztosított ismertetjük az úszás előnyeit. Támogatjuk a gyermekeket a vízhez szoktatásban.  A csoportos nevelés során adódó spontán mozgáslehetőségek, a szervezett mozgásformák (mindennapos testnevelés, testnevelés foglalkozás, sportversenyre készülés, kirándulások) és a terápiás mozgás (Ayres) egymásra épülve, egymást kiegészítve hat az SNI gyerekek komplex mozgásfejlődésére. Az SNI gyerekek esetében e mozgásformák hármas egysége a beszédindítás, beszédfejlődés alapját képezik. A HH/HHH gyermek számára lehetőséget biztosítunk változatos eszközök segítségével tapasztalataik bővítésére, a keretek, szabályok gyakorlására, kisebb fejlődési elakadások korrekciójára. Az óvónő megfigyelései alapján szükség szerint szenzomotoros integrációs terápiára irányítjuk a gyerekeket.

42

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére               

Örömmel, szívesen mozog, játszik, tornázik, táncol, vesz részt mozgásos népi játékokban. Szabad és versenyjátékokban figyel önmagára és társaira, a szabályokat a játékban, versenyben betartja. Térben és időben jól tájékozódik, kialakul énképe, helyzetfelismerő képessége. Kitartóan végzi feladatát, képes erőfeszítésekre. Ismeri az alapvető irányokat, képes arra mozdulni. Tud kúszni, mászni, ütemtartással, tempóváltással, egyenletesen járni. Tud tárgyakat kikerülni, ugrani, dobni, függeszkedni, támaszgyakorlatokat, egyensúlyozó mozgásokat, gurulóátfordulást végezni. Tud rövidebb távon egyenletes iramban futni, labdát vezetni. Különböző helyzetekben az eszközöket kreatívan és biztonságosan használja. Képes a kitartó mozgásra, játékra, versenyre. Megérti az egyszerűbb vezényszavakat. Megalapozódik egészséges mozgásigénye. Testsémája, kezessége kialakult. Mozgása összerendezettebbé válik, testileg, lelkileg, szociálisan érett, amely az iskolakezdés alapvető feltétele. Örül a sikerének, kudarctűrő képessége kialakulóban van.

 Az SNI gyermekekkel kapcsolatos elvárásokat a logopédussal, pszichológussal, gyógypedagógussal, szülőkkel együttműködve alakítjuk egyéni állapotuknak megfelelően.  A számára jól ismert környezetben megszokott felnőtt irányítása mellett: több gyakorlás hatására képes versenyjátékokban figyelni önmagára, társaira, képes erőfeszítésekre.  AYRES-terápián a fejlesztő pedagógussal és társaival együttműködik.

4.6. A külső világ tevékeny megismerése A tevékenység kibontakozásában 

  

jelentősége

a

gyermeki

személyiség

Fontosnak tartjuk a gyermek nyitottságát. Törekszünk arra, hogy kimeríthetetlen kíváncsiságát probléma-érzékeny, kereső, befogadó szemlélettel és szakmai tudásunkkal elégítsük ki. Segítjük, hogy környezetét, önmagát élményszerűen, cselekvően megtapasztalhassa, megfigyelhesse. Tudjuk, hogy a gyermek számára a szabad játék a legtermészetesebb és legáltalánosabb tevékenység, amelyben ismeretek szerez, ezért módszereink megválasztásában a játékosság, a komplexitás vezérel. Olyan helyzeteket teremtünk, ahol a gyermekek természetes környezetben ismerkedhetnek meg az őket körülvevő világgal. A gyermek legtermészetesebb környezete a családja. A családban ért hatásokat mintakövetéssel, magatartási és cselekvéses szokássá alakítja, és ezek különböző kapcsolatrendszerekben bővülnek itt az óvodában. 43

 

A tudatos pedagógiai módszereink, eszközeink hatására kitágul tevékenységi körük, fejlődik én-tudatuk, gondolkodásuk, ismereteik bővülnek. A témaválasztásnál mindig az évszakokhoz, természethez, hagyományaink, ünnepeink rendjéhez kapcsolódunk. A visszatérő tevékenységek által a gyermek újraélheti, rendezheti korábbi élményeit, ez segíti a környezetéhez való viszonyának rendeződését.

Célunk 

 

A gyermekekben az érzékszervi és cselekvéses tapasztalatok szerzésén keresztül alakuljon ki pozitív viszony a természeti, emberi és tárgyi környezetükhöz. Alakuljon ki bennük a környezettudatos, környezetre figyelő magatartás. A természeti - tárgyi – emberi – környezet formai, mennyiségi, téri viszonyainak megtapasztalásán keresztül fejlődjön gondolkodásuk. Az átélt óvodai hagyományok, jeles napok, ünnepek, kézműves tevékenységek által váljanak fogékonnyá a magyar néphagyomány értékei iránt.

Feladataink A feltételek megteremtése  

     

Biztosítjuk a feltételeket a tapasztalatszerzésre, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Kiemelt hangsúlyt fordítunk a megfigyelésekre, a kötetlen szemlélődésre és a kötött szempontok alapján történő megfigyelésekre egyaránt. Folyamatosan figyeljük az évszakok változásait, az időjárás jellemzőit, hatását a növényekre, állatokra, öltözködésünkre (rügyezés, virágzás, lombhullatás, téli álom stb.). Közvetlen élményszerzési lehetőségeket biztosítunk, hogy a szűkebb környezetében fellelhető állatokat, növényeket, és természetes életkörülményeiket maguk felfedezhessék. A megfigyelésekhez, kísérletekhez megfelelő eszközöket biztosítunk a gyermekeknek (nagyító, mikroszkóp, szűrő). Felfedeztetjük a szűkebb és tágabb természeti-emberi-tárgyi környezet szépségeit, rácsodálkozunk a természet szépségeire. Élményszerző sétákat szervezünk az óvoda, tágabb környezetének megismerésére: játszóterek, parkok, Duna part, a helyi közlekedés, foglalkozások különböző színtereinek megismerésére. A természet, a környezet értékeinek a felfedeztetésre, szeretetére úgy motiváljuk őket, hogy számítunk aktív, cselekvő részvételükre: - madáretetés, növények ültetése, gondozása. A fenntartható fejlődés érdekében nagy hangsúlyt fektetünk a környezettudatos magatartásformák alakítására. A szelektív hulladékgyűjtés szokásainak bevezetése (papírgyűjtés) a szülőkkel együttműködve, az energiával való takarékosság fontosságának tudatosítása (ivóvíz, áram, fűtési energia).

44

Tevékenységi formák 

   

 



Törekszünk arra, hogy közvetlen tapasztalatszerzéssel, kísérletekkel, próbákkal, megfigyelésekkel szerezzenek új ismereteket, a valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszony alakuljon ki a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. Játékos, mozgásos helyzeteket teremtünk, melyben megismerik saját testi képességeiket, a testrészek, érzékszervek működését, ízlelés, szaglás, tapintás, látás, hallás. Szintén játékosan fedeztetjük fel a gyermekkel a környezetünk színei, illatai, ízei, hangjai és az érzékszervek közötti kapcsolatot. Építünk a gyerekek gyűjtögető szenvedélyére. A csoport szobában helyet biztosítunk az általuk gyűjtött „kincsek” (kövek, levelek, termések, fakéreg stb.) tárolására. A Jeles napok, ünnepek a közös, örömteli tevékenységek alkalmat adnak a gyermeknek arra, hogy megtapasztalja, hogy az óvodai közösség része. Biztosítjuk, hogy férfi, nagyszülő munkálkodjon a gyermekek között, és tevékenységébe a gyermeket is bevonja. A felnőtt példaadása, munkafogások megismerése, az együttdolgozásra való lehetőség biztosítás során segítjük társadalmi környezethez való pozitív viszony kialakulását. Nagy hangsúlyt fektetünk a népi kismesterségek gyakorlásánál a természetes anyagok tulajdonságainak megtapasztalására (kukorica, dió, agyag, bőr stb.) a népi kultúra hagyományos tárgyi eszközeivel való ismerkedésre. Az évkör ünnepein keresztül megismerik a néphagyományokat, szokásokat, a családiés a tárgyi kultúra értékeit, megtanulják ezek szeretetét, védelmét. Elősegítjük az önálló gyermeki véleményalkotást, döntési képességének fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában.

Matematikai készség fejlesztése  

 

A szabad játék és a környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatok, ismeretek birtokába jut. Szervezett formában az irányított játékokkal segítjük a matematikai jelenségek: mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyok felfedezését, téri irányok biztos használatát, fejlesztjük a számfogalom és mennyiségállandóság kialakulását. Segítjük a megszerzett matematikai tapasztalatok alkalmazását és rendszerezését változatos tevékenységekben. A logikai és matematikai játékkal, problémahelyzetek teremtésével megszerettetjük, megalapozzuk a kreatív gondolkodást.

 Figyelembe vesszük a gyermekek egyéni sajátosságait. Az SNI, HH/HHH gyermekek számára megkeressük az egyéni differenciált segítségadás lehetőségeit.

45

Anyanyelvi nevelés lehetőségei a tevékenység során   

Sok lehetőséget teremtünk arra, hogy beszéljenek magukról, élményeikről. Ösztönözzük őket a közösen átélt élmények, ingerek, benyomások, tapasztalások megfogalmazására, érzelmeik, gondolataik kifejezésére. A tapasztalatok szóbeli kifejezésével fejlődik kommunikációjuk, szókincsüket új kifejezésekkel gyarapítjuk, fogalmaikat tartalommal töltjük fel. Közös tevékenységek, séták során kiemelt figyelmet fordítunk a gyermekek spontán kérdéseire, egymás közötti beszélgetéseire.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére              

Ismeri alapvető adatait: név, életkor, lakcím, szülei neve, foglalkozása, óvodája neve, csoportja. Ismeri testrészeit, érzékszerveit, téri irányokat. A gyermekek számára ismert vizuális segédeszközök segítségével felismeri, megnevezi az évszakokat, felismeri azok jellegzetességeit. Főbb napszakokat össze tudja kötni a jellemző tevékenységgel. Ismeri a színeket, azok sötétebb és világosabb árnyalatait. Ismeri környezete növényeit, állatait, rész vesz a növények gondozásában, alkalmi megfigyeléseket végez. Felismeri a gyümölcsöket, zöldségeket. Ismeri a közlekedési eszközöket, betartja a gyalogos közlekedés alapvető szabályait. Aktív részese, örömmel vesz részt a jeles napokon, ünnepeken, ismeri a hagyományokhoz fűződő szokásokat. Tapasztalatai vannak sík- és térbeli alakzatokról. Tárgyakat tulajdonságok alapján összehasonlít, szétválogat, csoportosít. Pontosan számlál tárgyakat 10-ig, kialakul mennyiségfogalma. Tud halmazokat képezni, csoportosítani tulajdonságok, ítéletek, számosság szerint. Vigyáz környezete rendjére, védi, óvja szereti a fákat, virágokat, élőlényeket.

 Az SNI gyermekekkel kapcsolatos elvárásokat a logopédussal, pszichológussal, gyógypedagógussal, szülőkkel együttműködve alakítjuk egyéni állapotuknak megfelelően.

46

4.7. Munka jellegű tevékenységek A tevékenység hatása a gyermeki személyiség kibontakozására 

 

 



Arra az alaphelyzetre építjük a munkára nevelési elképzeléseinket, hogy a gyermek szeret segíteni társainak, felnőtteknek, észreveszi az adódó munkalehetőségeket és azt saját szintjén el is tudja végezni. Tudjuk, hogy gyermek először az önmagával kapcsolatos teendőket sajátítja el, majd fokozatosan az önellátástól eljut a közösségért végzett munkáig. Ebben a folyamatban átérzi az önmaga és a társai érdekében végzett hasznos tevékenység örömét. Eközben társas kapcsolata erősödik. A gyermek a mindennapi munkálkodása közben ismerkedik környezetével. Egyre több információ és tapasztalat birtokában alkot képet az őt körülvevő világról. A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tanulással azonosságot mutató munka jellegű aktív tevékenység. Hisszük, hogy a körülöttünk lévő külső rend megteremtésével a belső rend is kialakul. Munka közben formálódnak és egyre pontosabbá válnak a feladat elvégzéséhez szükséges készségek és képességek. Fejlődik a gyermekek önállósága, kitartásuk, felelősségérzetük, céltudatosságuk. Saját és mások munkájának elismertetésére törekszünk. A kismesterségek és a kézműves tevékenységek gyakorlása közben speciális ismereteket szereznek, melynek során átélik a saját és mások munkájának fontosságát. A jeles napokhoz kapcsolódó munkavégzések közösségformáló erejét tudatosan igyekszünk felhasználni a családokkal való kapcsolatunk erősítésére. Tudjuk, hogy az óvoda minden dolgozójának munkavégzése modell értékű neveltjeink számára.

Célunk A gyermek természetes munkakedvének kibontakoztatása és fenntartása, a saját maga és környezete rendjének megőrzéséért, az önállóan és az együttesen végzett munka öröméért.

Feladatok Feltételek megteremtése 

Megismerjük a gyermekek családból hozott tapasztalatait, és erre építve közvetítjük a családok felé a gyermeki munka fontosságát. Törekszünk arra, hogy a családok szoktassák gyermeküket a saját személyükkel kapcsolatos teendők elvégzésére (pl. öltözőszekrényük rendben tartása).

47



 





       

Lehetőséget adunk arra, hogy megismerkedhessenek gyermekeink a munkafolyamatok részmozdulataival, segítünk a tapasztalatok gyűjtésében, a gyakorlásban, melyhez biztonságos munkaeszközöket biztosítunk. Megtanítjuk a szükséges eszközök, szerszámok célszerű használatát. Elegendő időt biztosítunk, és figyelembe vesszük a gyermekek egyéni munkatempóját. Arra törekszünk, hogy a munka aktív tevékenység és öröm forrása legyen számukra. Figyelembe vesszük az egyéni sajátosságokat, differenciált feladatokat adunk. Figyelemmel kísérjük, hogy a vállalt feladatot a gyerekek fejezzék be. A munka jellegű tevékenységek megszervezésénél figyelünk a csoportösszetételére. (életkor, fejlettségi szint, szociokulturális háttér). Ügyelünk arra, hogy minden gyermeknek legyen feladata, egyik gyereket se terheljük túl. A gyermekek munkáját folyamatosan konkrét, reális formában, azaz önmagához mérten, fejlesztő módon értékeljük, hogy pozitív viszony alakuljon ki a munkavégzéshez. Igyekszünk megláttatni munkájuk célját és fontosságát. A különböző helyzetekben fejlődjön a gyermek esztétikai érzéke, rendszeretete, feladattudata és társas kapcsolatai, érezze át a rábízott munka fontosságát, alakuljon ki a felelősségérzete, és erősödjenek meg az erkölcsiakarati tulajdonságai. Az aktív tevékenység közben, egyénileg vagy társaival közösen átélt élményeit, tapasztalatit, gondolatait fogalmazza meg, fejezze ki. Környezettudatos magatartásának megalapozása példamutatással és a közösen végzett tevékenységekkel. Aktivitásra serkentő légkört teremtünk az óvoda minden dolgozójának pontos, alapos munkájával, természetes magatartásával, személyes példamutatásával. Dajka nénikkel megbeszéljük, hogy a munka jellegű tevékenységekbe hogyan tudják bevonni a gyermekeinket. Munkafolyamatok sorrendiségét megbeszéljük és tanítjuk a gyerekeknek, rugalmas napirendünk ehhez megfelelő helyet és időt biztosít. Az önállóan vagy együttesen végzett feladatokkal elősegítjük önállósodásukat, közösségi kapcsolataik erősödését, miközben kitartásuk és felelősségtudatuk növekszik. Az udvari munkák során gyermekeink ismereteket, tapasztalatokat szereznek szűkebb és tágabb környezetükről, megtapasztalják munkájuk pozitív hatását környezetükre, ezáltal alakul környezettudatos magatartásuk. Biztosítjuk számukra a hagyományok, az ünnepek alkalmához kapcsolódó tevékenységeket játékkal, cselekvő tanulással.

 Az SNI gyerekeinknek szükség esetén segítséget nyújtunk.

Munkafolyamatok 

A gyermeki munkavégzésben arra alapozunk, hogy képes észrevenni a környezetében adódó munka jellegű feladatokat, ennek elvégzéséhez rendelkezik elegendő ismeretekkel.

48

      

A tevékenységeket úgy szervezzük, hogy a munka közben közvetlen tapasztalatokat szerezzen, cselekvő módon tanuljon. Segítséget akkor adunk, ha a folyamatok során egy-egy részmozzanatnál elakad. Támogatjuk a gyermekek munkakedvének megtartását. Lehetőséget adunk arra, hogy a gyermekek különböző eszközökkel maguk próbálkozzanak (pl. jeles nap: szőlőpréselés). A tárgyi eszközöket a gyermekek számára elérhetően, de biztonságosan tároljuk. Figyelemmel kísérjük, hogy a gyermek a vállalt feladatot befejezi-e, ha elakad, kitartásra ösztönözzük. Erősítjük a gyermekekben a munkavégzéshez szükséges pozitív attitűdök kialakítását. A munka jellegű tevékenységeket úgy szervezzük, hogy a gyermek számára örömforrás legyen igazodjon személyiségéhez, képességeihez. Törekszünk arra, hogy kihasználjuk azokat a lehetőségeket a beszéd fejlesztésére, amelyekre a munkavégzés közben nyílik lehetőség (szókincsbővítés, kérdések feltevése). A munkavégzés közben erősítjük a gyermekek szociális érettségét, mely szükséges a sikeres iskolai munkához.

 SNI gyermekek fejlesztése érdekében szorosan együttműködünk a szakemberekkel, közösen tervezzük meg a gyermeket leginkább fejlesztő munkatevékenységeket.

Munka jellegű tevékenységek      

Önkiszolgálás Csoporttársakkal együtt és/vagy értük végzett munka Segítés az óvodapedagógusoknak és más felnőtteknek Naposi feladatok Önállóan végzett alkalmi megbízatások teljesítése Környezet- és növény gondozás

Az évszakokhoz, Jeles napokhoz kapcsolódó munkalehetőségek Tavasz: zöldségek, virágok, növények ültetése, fű vetése, virágok locsolása, tavaszi nagytakarítás Nyár: pancsoláshoz vízhordás, virágöntözés Ősz: lombsöprés, gereblyézés Tél: hó eltakarítás, jég hízlalás Jeles napokon az eszközök előkészítése és a hozzá kapcsolódó munka jellegű tevékenységek végzése pl.: szüret: szemezgetés, préselés, szőlőhordás, mustkészítés Márton nap: rétes sütés, kukoricamorzsolás, párnatömés András nap: pogácsasütés Mikulás napján: teremdíszítés, mikulás-zacskó megvarrása. Farsang: tűzrakáshoz ágak gyűjtése Anyák-napja: virágültetés, teremdíszítés, sütemény sütése Pünkösd: udvar díszítés, rózsaszirmok gyűjtése, szórása, összeseprése

49

A fejlődés várható eredménye óvodáskór végére             

Szívesen vállal a munka jellegű tevékenységet, örömmel végzi azt. Segít környezete rendjének megőrzésében. Saját magával kapcsolatos tevékenységeket önállóan látja el. Tevékenységhez előkészül, majd aktívan részt vesz a rendrakásban. Szívesen dolgozik együtt társaival, örül a közös munkaélménynek és tud beszélni feladatáról. Felismeri a segítségadás lehetőségét. Együtt érez és alkalmanként képes segíteni társainak. A szerszámokat, munkaeszközöket megfelelően használja. Elsajátította a helyes viselkedés- és biztonságos munkavégzés szabályait. Törekszik a pontos feladatvégzésre, ha kell, újra próbálkozik, szükség esetén segítséget kér. Alkalmanként részt vesz a növények gondozásában és a madarak etetésében. Részt vesz az ünnepi előkészületekben, eszközök készítésében, a környezet szépítésében Meglátja és megbecsüli mások munkáját. Munka jellegű tevékenységben fejlődik önállósága, kitartása, céltudatossága.

4.8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás A tevékenység kibontakozásában 

 

jelentősége

a

gyermeki

személyiség

Valljuk, hogy a gyermek játékba ágyazott, változatos tevékenykedés közben folyamatosan tanul, ami által teljes személyisége fejlődik. A tanulás nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, séták, helyszíni megfigyelések alkalmával, óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban valósul meg. Hagyományőrző tevékenységünk áthatja, kínálja a gyermekeknek a cselekvésen alapuló tapasztalatszerzéseket, melyek a természet rendjéből adódnak. Belső késztetetésük hatására alakul ki a tanulás igénye, a felfedezés öröme, mely által erősödik kreativitásuk. Fontosnak tartjuk a személyre szabott, pozitív értékelést, hisz a sikerélmény hatására erősödik önbizalmuk, s kibontakozik alkotó személyiségük.

Célunk 

Az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése.

50



Az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételével, a teljes gyermeki személyiség olyan optimális kibontakoztatása, amely megalapozza a szándékos tanulás iránti pozitív attitűdöt, a gyermeki kompetenciák erősödését. Az iskolai beilleszkedés közvetett segítése a változatos tevékenységek végzése során. Sajátos nevelési igényű gyermekeink hátrányainak csökkentése egyéni fejlődési ütemük figyelembe vételével.

 

Feladatok Feltételek teremtése 

Olyan elfogadó, biztonságot nyújtó, tanulást támogató környezet teremtése, melyben a gyerekek számára lehetőség nyílik az önkéntelen tanulásra, önkifejezésre, önérvényesítésre. E folyamatban a gyermek tanulását nyomon követjük, segítjük tapasztalatainak, ismereteinek gyarapodását, környezettudatos magatartásának kialakítását. A tanulás folyamatában különböző élethelyzetekben gyakorolva építünk a gyermekek már meglévő élményeire, tapasztalataira, ismereteire, belső motiváltságára, érdeklődésére, mely kiváltja cselekvő aktivitásukat. A hagyományápolásban, a népi kismesterségek gyakorlása során olyan aktív tapasztalatszerzést biztosítunk, ahol ismereteik bővülnek, formálódik világképük, erősödik feladattudatuk és tanulási vágyuk, alakul kreativitásuk. Az ehhez szükséges eszközöket a gyermekek számára hozzáférhető helyen, de biztonságosan tároljuk. A tanulási helyzetek megszervezésében, minden mozzanatában a játékosság és a gyermeki igényeket, szükségleteket érvényesítjük.

  



Egyéni készség-, képességfejlesztés      

Sokszínű, sok érzékszervet érintő tapasztalási lehetőséget biztosítunk a szabad játékban, mely által bővülnek a gyerekek ismeretei, formálódik világképük, s erősödik tanulási vágyuk. Törekszünk arra, hogy a gyermekeket megismerjük, egyéni sajátosságaikat, képességeiket feltérképezzük már a beszoktatás időszakában is. Ezen ismereteket felhasználjuk az apró lépésekben történő egyéni fejlesztéshez A gyermeki fejlődés figyelemmel kísérése, egyénre szabott segítségnyújtással történik, mindenkinek annyit segítünk, amennyi a továbblendüléshez, további cselekvéshez szükséges. A hagyományápolás változatos tevékenységeinek megszervezését oly módon valósítjuk meg, hogy abban a gyermek örömét lelje, valamint lehetősége legyen a spontán és utánzásos tanulásra, kreativitása fejlődésére. Játékos, gazdag tapasztalatokra épülő képességfejlesztést, a felfedezés lehetőségét biztosítjuk. A HH/HHH gyermekek speciális gondozását a gyermekvédelmi felelős bevonásával, egyéni fejlesztésekkel végezzük.

51



A tanulásban személyre szóló, pozitív értékeléssel segítjük a teljes személyiség fejlődését.

 SNI gyerekeink hiányosságainak leküzdése érdekében szorosan együttműködünk a segítő szakemberekkel: az egyéni fejlesztési terveket közösen készítjük el, esetmegbeszéléseket tartunk.

A tanulás lehetséges formái      

Utánzásos, minta és modell követéses magatartás és viselkedéstanulás (szokások, szabályok alakítása) Spontán játékos tapasztalatszerzés Játékos cselekvéses tanulás A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés Gyakorlati problémamegoldás

Megfigyelési szempontok a fejlődés nyomon követéséhez           

A csoport szokásainak, szabályainak, és a magatartásformák elsajátítása. A játékában tud újat létrehozni, tárgyak újszerű összeillesztésével, csoportosításával. Szerepjátékában a „mintha” helyzetek kitalálása, megvalósítása, szerepek elosztása. Szívesen játszik képességfejlesztő játékokat. Játék eszközöket készít. Részt vesz újszerű dolgok megtapasztalásában, kísérletezésben. Problémamegoldásra képes. Képes önálló feladat megoldására. Ismereteit felidézi, tud beszélni róla. Játéka, megfigyelései során megfogalmazódnak kérdései. Szívesen tanul új mozgásformákat, mozgásos játékokat.

52

5. GYERMEKVÉDELEM Alapelvek Hisszük, hogy a gyermekvédelmi munka sikerességének alapja a családokkal való együttműködő partnerkapcsolat. A befogadó környezet megteremtésével törekszünk a multikulturális, nevelésen alapuló integráció megvalósítására és az előítéletek lebontására. Tudjuk, hogy tudatos gyermekvédelmi munkával csökkenthetjük a hátrányokat és megelőzhetjük az újabbak kialakulását. Alapvetőnek tartjuk az egyenlő hozzáférés biztosítását, a szülők és gyermekek személyiségjogainak tiszteletben tartását, a családokkal kapcsolatos információk bizalmas kezelését. Hisszük, hogy a családi nevelést támogatva elősegítjük gyermekeink individuális és szociális fejlődését az esélyegyenlőség és egyéni bánásmód elvének érvényesülését. Fontosnak tartjuk, hogy az egyéni bánásmód elvét az óvoda minden dolgozója valamennyi kisgyerekre alkalmazza. (segítőkészség, empátia, érzelmi támasz) Valljuk, hogy minden gyermeknek joga van a számára legkevésbé akadályozó környezetben való nevelkedéshez, amelynek teljes feltételrendszerét, szakmai tartalmiságát ép és sajátos nevelési igényű gyermek számára egyaránt biztosítjuk. Gyermekvédelmi munkánk során törekszünk arra, hogy ne vegyük át a szülőtől az ő felelősségét, de mindvégig megmaradjon bennünk a nyitottság a problémák megoldására.

Célunk Célunk a gyermekek életét, fejlődését hátrányos módon befolyásoló körülmények megismerése, a gyermekhez, családhoz illesztett segítség megtalálása, hogy minden gyermek szociális, egészségi helyzetétől, nemzeti, etnikai hovatartozásától függetlenül esélyt kapjon egyéni képességei fejlődéséhez és személyisége teljes kibontakoztatásához. Az iskolába való átmenet megkönnyítése, az iskolai életmódhoz szükséges fejlettség elérése a nehéz körülmények között élő gyermekeknél. A meglévő hátrányok csökkentése a leszakadás megelőzése.

Az óvodapedagógus feladatai    

A gyermekvédelmi munka valamennyi óvodapedagógus feladata. A gyermek számára legmegfelelőbb, legeredményesebb, egyéni és életkori sajátosságaihoz illeszkedő elfogadó, barátságos légkör kialakítása. Változatos helyzetek biztosítása a kisgyerek számára, hogy ugyanazt a tapasztalatot, ismeretet többféle helyzetben, módon, formában szerezhesse meg, inger gazdag környezet kialakítása. A gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjaként, kötelességünk feltárni a gyermekek életét nehezítő körülményeket, és kezdeményezni a problémák megoldását. A kezdeményezés lépései:

53

o Óvodavezető, gyermekvédelmi felelős tájékoztatása o Esetmegbeszélés a szakemberekkel o A problémával kapcsolatosan megbeszélés, fogadó óra a szülővel, családlátogatás. o Szükség esetén jelzőlap küldése a Gyermekjóléti Szolgálatnak. o Probléma esetén a gyermeket a Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottsághoz illetve a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsághoz irányítjuk  A szakemberek útmutatása szerint sokrétű pedagógiai tevékenységgel segítünk a felzárkóztatásban, a gyermeki szükségletek kielégítésében, a gyermeki személyiséghez igazodó speciális képességfejlesztésben, különös tekintettel az SNI, HH/HHH gyermekekre.  A szülői ház nevelési szokásainak, elvárásainak megismerése, és a vele való kapcsolat kiépítése, a nevelői hatások együttes hatásának kifejtése érdekében.  A beilleszkedés fokozott előkészítése. A kisgyermek leválási nehézségének megértéssel történő elfogadása.  HH/HHH gyermekeink szüleiben tudatosítjuk a rendszeres óvodába járás fontosságát, a gyermeke fejlődése érdekében.  Oldott, bizalmon alapuló, őszinte kapcsolatot ápolunk a családokkal, szorgalmazzuk az együttműködés lehetőségeit.  A differenciált segítségnyújtást a gyerekek érdekei mentén, a családok (anyagi, szociális, mentális) igényeihez igazítjuk, ha szükséges, érzelmi támaszt nyújtunk.  A prevenciós és korrekciós nevelés hatékonyságának fokozása érdekében együttműködünk a gyógypedagógussal, logopédussal, pszichológussal, védőnővel.  Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő gyerekek fejlesztő foglalkozásainak, terápiáinak követése, a szakemberekkel való kapcsolat fenntartása.

Gyermekvédelmi felelős feladatai       

A gyermekvédelmi feladatok koordinálást megbízott óvodapedagógus, gyermekvédelmi felelős látja el. Intézkedési tervet készít a csoportos óvónők bevonásával, mely tartalmazza az adott időszakra, speciális csoportra és konkrét gyermekre vonatkozó feladatokat. Segít a veszélyeztetett helyzetek feltárásában, együttműködik az óvodavezetővel a megoldások keresésében. Szükség szerint részt vesz az óvónővel közösen a családlátogatáson, esetmegbeszélésen, fogadóórán. Információkkal látja el az óvodapedagógusokat, a gyermekvédelmi munkájuk megsegítéséhez. Tájékoztatja a szülőket a lehetőségekről. (szülői értekezlet, faliújság, fogadó óra) Kapcsolatot tart fenn a Csepeli Szociális Szolgálattal, Gyámügyi Hivatallal, Gyámügyi Irodával, egészségügyi intézményekkel, anyaotthonokkal. Folyamatosan figyelemmel kíséri az óvoda veszélyeztetett gyermekei sorsának alakulását, rögzíti az eseményeket, beszámolót készít.

54

Sikerkritérium     

Sikerül szoros munkakapcsolatot kialakítani a jelzőrendszer tagjaival. Megvalósul a speciális ellátást igénylő gyermekek szakszerű fejlesztése. HH/HHH gyermekeink rendszeresen járnak óvodába. A szakember együttműködik a szülőkkel. A családokkal együttműködő partnerkapcsolat alakul ki.

6. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI Személyi feltételek 







A programunk megvalósításához az óvodavezető irányításával olyan testületi légkört teremtünk, amely a szereteten és az elfogadáson alapul. Az együttműködés folyamatában az egymásra figyelés, és a nevelőmunkához való viszonyulás minőségi változáson megy át. Eredményesebb munkavégzésünk, szakmai fejlődésünk érdekében sajátos feladatainknak megfelelően jelentkezünk továbbképzésekre, tanfolyamokra. Az óvodai dolgozók egy folyamat részeivé válnak, ahol megvan mindenkinek a maga szerepe, képzettsége, amely lehetővé teszi a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását, sokszínű nevelését és a hagyományápolást is. Az óvodai nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellértékű. Jelenléte a nyitva tartás teljes időtartamában fontos feltétele a nevelésnek. A pedagógusok segítő, befogadó szellemben tevékenykednek, együttműködve a nem pedagógus dolgozókkal és a szülőkkel, ami a gyermeki személyiséget övező bizalom megvalósításához elengedhetetlen. Az óvoda minden dolgozójának bánásmódja, kommunikációja modellértékű. Fontos, hogy a gyermek és a dajka kapcsolatát pozitív attitűd jellemezze. A kiegyensúlyozott légkörben végzett, összehangolt munkájuk hozzájárul az óvodai nevelés sikeréhez. Közösségünk tagjai szívesen adják át egymásnak tapasztalataikat, ismereteiket, örömmel tanítanak és tanulnak egymástól. Új kolléga esetén segítséget adnak a megismerésre, felfedezésre és a zökkenőmentes bekapcsolódásra. Az SNI gyerekek a speciális szakemberekkel (gyógypedagógus, logopédus, pszichológus) végzett pedagógiai munka mellett érik el a megfelelő fejlettségi szintet. A szakemberek szűrése alapján, az óvodapedagógus velük együttműködve készíti el az SNI gyerekek egyéni fejlesztési tervét. Az akadályozott és megkésett beszédfejlődésű, valamint a HH/HHH gyermekek fejlődésének nyomon követése érdekében szükség szerint esetmegbeszéléseket tart az óvodapedagógus szakemberekkel a prevenciós és korrekciós testi, lelki, nevelési feladatok ellátása érdekében.

55

Tárgyi feltételek 





Óvodai eszközök vásárlásakor kiemelt hangsúlyt helyezünk a természetes anyagból készült játékok és tárgyak beszerzésére. Berendezésünk a program szellemiségét követi. A csoportban a bútorokat a tevékenységhez igazodóan, célszerűen rendezzük el. A gyerekek számára hozzáférhetően és biztonságosan helyezzük el a kézműves-, és játékeszközöket, hogy igény szerint használhassák. Az óvoda udvara teret ad a mozgásos játékok, az egészséges életmód, a hagyományápolás és a környezetvédelem tevékenységeinek. A fejlesztő szobák jól felszereltek a AYRES terápiás mozgásos játékeszközökkel ( függő háló, kötélhágcsó, térhágcsó, gyűrű, forgó egyensúlyozó korong, billenő rácshinta, doboz gólyaláb, óriás labda, füles labdák, henger, tornaszivacsok, hullahopp karikák, zsámoly). Ezek az eszközök nélkülözhetetlenek a gyermekek, különösen az SNI gyermekek egyensúlyérzék fejlesztéséhez, ami elősegíti a szenzoros integrációt, közvetetten pedig a beszédfejlődést. Rendelkezünk a programunk megvalósításához szükséges tárgyi eszközökkel a népi kismesterségek gyakorlásához: fonalak, agyagok, textíliák, festékek, bőrök, faanyagok, ollók, ragasztók, szövőkeretek, egyéb kézműves kiegészítők. Az intézményben biztosítottak a megfelelő munkakörülmények az óvoda dolgozói számára. Külön helyiségben lehetőség van a szülők fogadására, a zavartalan beszélgetésekre.

Szervezeti keret /napirend, hetirend, csoportszervezés/ 

  

A gyermekek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú, párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásainkra, igényeinkre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekeknek. Óvodai napirendünket a folyamatosság és a rugalmasság jellemzi. A hetirend kialakításánál figyelembe vesszük, hogy a tevékenységek között harmonikus arányok legyenek, szem előtt tartva a szabad játék kitüntetett szerepét. A hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyerekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal.

56

Napirend Időpont 5.30- 7 5.30-10 10-11.30

Tevékenységek Gyülekezés összevont csoportban szabad játék, testápolási teendők, folyamatos reggeli, tevékenységekben megvalósuló tanulás, SNI gyermekek számára egyéni fejlesztések, kismesterségek gyakorlása szabad játék az udvaron/csoportban, séták, megfigyelések, óvodán kívüli tapasztalatszerzés, népi játékok és mozgásos versenyjátékok

11.30-12.30

testápolási teendők, ebéd, készülődés a pihenéshez

12.30-14.30

mese, altatók, pihenés

14.30-15

testápolási teendők, folyamatos uzsonna

15-16.30

szabad játék, mozgás a csoportban vagy az udvaron, kismesterségek gyakorlása, egyéni fejlesztések-tehetséggondozás

16.30-17.30

Összevont csoportban játék

A tevékenységben megvalósuló tanulás szervezeti keretei 3-4 évesek Tevékenységben megvalósuló tanulás szervezése Kötetlen/ irányított tevékenység

Kötetlen/önálló párhuzamosan végezhető tevékenységek

     

4-5 évesek 5-7 évesek korcsoportjában A külső világ tevékeny megismerése Verselés, mesélés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Mozgás Munka jellegű tevékenység

     

A külső világ tevékeny megismerése Verselés, mesélés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Mozgás Munka jellegű tevékenység

 Mindennapi testnevelés  Testnevelés

Kötelező irányított tevékenység

 Időnként kötelező

  

-



A külső világ tevékeny megismerése Matematikai tapasztalatok szerzése Verselés, mesélés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka

A tervben A gyermekek érdeklődésétől, motiváltságától függ, az időtartamot megvalósuló próbáljuk fokozatosan növelni. kb. 5-35 perc. tanulás időszaka a nevelési évben November 1-jétől Október 1-jétől Szeptember 15-től Május 31-ig Május 31-ig Május 31-ig

57

Csoportszervezés 

  

Óvodai felvétel előtt, áprilisban, lehetőséget teremtünk „óvodakóstolgató” néven az érdeklődő szülők, gyermekek számára az óvodánkkal való ismerkedésre. Itt alkalmuk nyílik közös játékra, beszélgetésre, mondókázásra, éneklésre, mesélésre. Beiratkozás után megtartjuk az első szülői értekezletet. Amennyiben vegyes életkorú csoport szerveződik, törekszünk az egymáshoz közelítő korosztályi megosztásra. Minden csoportban integrálunk SNI gyermeket. Felvételük az alábbi módon történik: Az óvodai felvételre jelentkezéskor a gyermekek egy része már rendelkezik a Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményével az akadályozott-, vagy megkésett beszédfejlődés diagnózisával. Minden gyermeket a számára legoptimálisabb csoportba próbálunk beilleszteni-integrálni. Szakmai team (óvodavezető, pszichológus, logopédus, gyógypedagógus és óvodapedagógus) választja ki azokat a gyerekeket a felvételre jelentkezők közül, akiknek nevelését az adott csoport fel tudja vállalni. A szakvélemény nélkül érkezett, és még nem beszélő kiscsoportos gyermekeknek a beszoktatás időszakában az óvodapedagógusok ölbeli játékokkal, dallal, mondókával, mozgásos játékokkal motiválják a beszédre. Amennyiben szükséges a már négyéves életkort betöltött gyermeket irányítjuk a Beszédvizsgálóba. Az SNI gyermekekkel foglalkozó szakemberekkel és a családokkal az együttműködés kialakításában mindig az óvodapedagógusok a kezdeményezők.

7. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI A család óvoda kapcsolata A terület szerepe az óvodai nevelés céljainak elérésében 

 

Tudjuk, hogy a gyermek nevelése elsősorban a család joga, kötelessége és felelőssége. Az óvodai nevelőmunkánk során a családi nevelést egészítjük ki a gyermekek iránti elkötelezettségünkkel, szakmai tudásunkkal. Óvodánk céljaiból és feladataiból eredően a legszorosabb kapcsolatot a családdal tartjuk fenn, melynek alapja a bizalom, az elfogadás és az őszinteség. A gyermek harmonikus fejlődése érdekében fontosnak tartjuk a család és óvoda nevelőtevékenységének összehangolását, a különböző álláspontok közelítését. Nyitottan, figyelmesen, fordulunk a szülők felé. Megismerjük nevelési elveiket, szokásaikat, vallási, erkölcsi értékeiket, beszéd és nyelvi kultúrájukat. A szülő kompetenciáját tiszteletben tarjuk, ő ismeri legjobban a gyermekét.

58

 

Fontosnak tartjuk, hogy az együttnevelés folyamatában, az együttműködésben kezdeményező felek vagyunk, és azt tudatosan irányítjuk. Hisszük, hogy elfogadó, befogadó szemléletünk alapot nyújt az együttnevelés hatékonyságához.

Célok A gyermek személyiségének harmonikus kibontakoztatását segítő, az őszinteségre, elfogadásra, bizalomra épülő együttműködő partneri kapcsolat kialakítása.

Feladatok     

  

Az óvodakezdést megelőző időszakban több alkalmat teremtünk arra, hogy megismerjük a gyermeket, a szülőket, igényeiket, elvárásaikat. Megismertetjük a családokkal az óvodai élet szokásait, nevelési céljainkat. Beszélünk az éves feladatokról, a csoport életével kapcsolatos feladatokról, óvodánk sajátos arculatáról: az integrált nevelésről és a néphagyományról. Rendszeresen, folyamatosan tájékoztatjuk a szülőt gyermeke fejlődéséről. A fogadóórán kötött megállapodásokat a csoportnaplóban és a személyiséglapon rögzítjük. Változatos módon tartjuk fent az együttműködést. A különböző kapcsolattartási formák lehetőséget teremtenek az együtt gondolkodásra, a szülők szemléletformálására. Segítő erőforrásokat keresünk, ha a családnak nehézségei adódnak. A gyermek érdekeit szem előtt tartva, a család igényeihez, lehetőségeihez illesztett megoldást keresünk. (intervenció – családhoz illesztett segítségnyújtás) Támogatjuk a szülőket az óvodában lévő szakemberekkel való kapcsolat felvételében. Tájékoztatjuk őket a kapcsolattartás fontosságáról. A Szülői Fórum munkáját hatékonyan segítjük, támogatjuk. A szülők elégedettségéről minden évben kérdőívvel tájékozódunk. Az eredményekről tájékoztatjuk őket, a feltárt fejlesztendő területeket a munkatervben rögzítjük.

Az együttműködés formái 

Szülő tájékoztató, „Óvodakóstolgató”: a beiratkozást megelőző időszakban Szülői tájékoztatót készítünk, amelyből a leendő szülők megismerhetik óvodánkat. A tájékoztatót a közeli bölcsődékbe eljuttatjuk. A szülők személyes tapasztalatokat szerezhetnek „Óvodakóstolgató” programunkon. Április hónapban két alkalommal a leendő szülőket és gyermekeiket délutáni játszóházba várjuk.



Beiratkozás: tájékoztatjuk a szülőket óvodánk házirendjéről, szakmai programjáról, nevelési elveinkről. Tájékozódunk a szülők igényeiről, elvárásairól. 59



Szülői értekezlet: Az új szülők szülői értekezletén az általános tájékoztatás mellett beszélünk az óvodakezdésről, az anyás beszoktatás lehetőségéről, kihangsúlyozva annak előnyeit, fontosságát. Egy évben legalább két alkalommal tartunk Szülői értekezletet. Ekkor tájékoztatjuk a szülőket a csoport szokásairól, mindennapjainkról, programjainkról, ünnepeinkről. A csoport életkorának, felmerülő aktuális helyzeteknek megfelelően olyan témát választunk, amely a szülők szemlélet formálásában fontos szerepet tölt be. (pl. a szabadjáték, a mese és a meseolvasás fontossága, iskolai életmódra való alkalmasság, a gyermeki önállóság megsegítése... )Lehetőséget teremtünk arra, hogy a szülők is éljenek a témaválasztás lehetőségével. A kötetlen beszélgetésben esetenként óvodánk pszichológusa is részt vesz.



Családlátogatás: az óvodába lépés előtt / általában augusztusban / egy kölcsönös ismerkedés, beszélgetés; ők a családjukról beszélnek, mi az óvodánkról.



Beilleszkedés: az anyás beszoktatással lehetőséget teremtünk a szülőnek, hogy játsszon gyermekével, részt vegyen a napi tevékenységekben,. Az együtt végzett tevékenységek során a gyermek és a szülő észrevétlenül ismerkedik az alapvető szokásokkal, a csoport napi ritmusával, nevelőkkel. Látja, hogy mit, mikor, miért csinálunk. Segítjük a szülőt és a gyermeket az elválás folyamatában, amelyet a gyermek és a szülő igényeihez igazítunk.



Fogadóóra: Megteremtjük a személyes beszélgetésre a megfelelő feltételeket, nyugodt körülményeket. Lehetőség szerint a csoportban dolgozó óvónők együtt vesznek részt a fogadóórán. A szülővel beszélgetünk a gyermeke fejlődéséről, erősségeiről, illetve elakadások esetén közösen keresünk megoldást, szükség esetén szakember segítségével. A fogadóóra létrejöhet a szülő kezdeményezése alapján is.



HH/HHH és SNI gyermekeink szüleivel tervezett fogadóórákat, team megbeszéléseket tartunk, melyet a csoportnaplóban rögzítünk.



Szülői klub: a szülők kötetlen hangulatban beszélgetnek a segítő pedagógusokkal közösen a gyermekükkel kapcsolatos témákról, nevelési kérdésekről, tanácsot adhatnak, megoldási módok keresésében segíthetnek egymásnak. A beszélgetést az óvoda pszichológusa vezeti, és segíti a szülőket az optimális megoldás megtalálásában. Szülői klubot évente 2-3 alkalommal szervezünk.



Játszódélután: Biztosítjuk az gyermekével az ünnepkörhöz Lehetőséget teremtünk arra is, megismerje kedvenc játékát, játszódélutánt szervezünk.



Jeles napok, ünnepek: előre megtervezett alkalmak, ahol a szülő aktív részesévé válhat az eseményeknek. Az ünnep színvonalas megszervezésével, a hangulat megteremtésével, átélésével járulunk hozzá a szülők szemlélet formálásához. A különböző korú és nemű családtagok

eszközöket, ötleteket a szülőnek, hogy kapcsolódóan alkosson, tevékenykedjen. hogy szülő együtt játsszon gyermekével, legjobb barátait. Adventi és húsvéti

60

viselkedésükkel, tevékenységükkel értéket, mintát közvetítenek a gyermekek felé. ( Apa, anya, nagymama, nagypapa – szőlőt szemez, présel, táncol, vetélkedik, koszorút fon...)Lásd: szervezési feladatok. 

Kirándulások, séták: az élményszerző séták megszervezésében számítunk a szülők segítségére, mint kísérő, és mint vendéglátó: libanéző, kiskert, háziállat, szőlős kert.



Családi kirándulások: Lehetőségeinkhez képest szervezünk családi kirándulásokat, ahol az óvoda egész közössége gyerekek, szülők, nevelők együtt vesznek részt. A közösen átélt élmények, beszélgetések elősegítik egymás megismerését, a családok közötti jó kapcsolat kialakulását, esetleges folytatását. Fontos szempont számunkra a kirándulások szervezésénél az egyenlő esélyek biztosítása, ezért pályázati és alapítványi lehetőségeinket használjuk ki, hogy minden család számára lehetőséget teremtsünk az élményszerzésre.



Szülői Fórum: tagjai a csoportokból 2-3 szülő, aki szívesen vesz rész a Fórum munkájában. Tájékoztatjuk őket az éves munkaterv feladatairól, programjairól. Közvetlen kapcsolatot tartanak fenn az óvodavezetővel, és a csoportok szülőivel. Szülői értekezleten tájékoztatják szülőket a Fórum munkájáról. Közvetítik az óvodavezető felé a szülők javaslatait, kéréseit. Aktívan részt vesznek szervezési feladatokban: Adó 1 % terjesztésében, Elégedettségi kérdőív összeállításában. Kirándulások, óvodai rendezvények szervezésében. A különböző óvodai dokumentumok elkészítése során élnek a javaslattevő, véleményező jogukkal.



Faliújság, honlap: az óvoda, a csoportok életével kapcsolatos információk helye. Szélesebb körű tájékoztatás lehetősége a honlap, amely egyre népszerűbb a szülők körében.

Várható eredmények        

A szülők és az óvoda között kölcsönös és rendszeres az információáramlás. Aktívan rész vesznek a fogadóórákon és szülői értekezleten. Az óvoda rendezvényein, ünnepein, jeles napjain jelen vannak a családok. A játszódélutánokon jó hangulatban tevékenykedünk. A szakemberek és a szülők között folyamatos a kapcsolattartás. A Szülői Fórum munkája szerves része az óvodai életnek. Óvodánkba járó családok között jó a kapcsolat, segítik egymást. Pozitív viszony fűzi az óvodához, büszke arra, hogy gyermeke a Kerek Világ Óvodába jár.

61

Kapcsolat más intézményekkel A bölcsődékkel esetenként van kapcsolatunk. Februárban elvisszük a meghívót az óvodánkhoz közeli bölcsődékbe, mellyel meghívjuk az óvodába készülő kicsiket és szüleiket az áprilisi ,,Óvoda kóstolgató” programunkra. Kerületünkben az iskolákkal az együttműködésünk alapja: iskolai életmód közvetett megsegítése, gyermekek beiskolázása, fejlődésük nyomon követése. Közös programjaink „Iskola kóstolgató”, játékos sport vetélkedő, volt óvodásaink meglátogatása egy tanórán . Az integrált nevelést folytató óvodákkal és iskolákkal van szorosabb kapcsolatunk, amelynek az alapja a hasonló szemléletünk az együttnevelésről, együttműködési módszereink a kölcsönös informálódás és a szakmai beszélgetések. Kiemelkedő és legközvetlenebb kapcsolatunk a Karácsony Sándor Általános Iskolával van, amely kiterjed szakmai együttműködésre, könyvtárlátogatásra és hagyományápolásra. A megkésett beszédfejlődésű gyermekek beiskolázásával kapcsolatban a fent említett intézményen kívül ÁMK Általános Iskola is fogadja logopédiai osztályaiba az integrált gyermekeinket. A Mészáros Jenő Speciális Általános Iskolával perspektivikus a kapcsolatunk, ők fogadják mentális problémával küzdő ,értelmi fogyatékos gyermekeinket, valamint biztosítják intézményünknek utazó gyógypedagógusaik által a logopédiai ellátást, és az Ayres terápia lehetőségét. A szoros szakmai kapcsolatunk fő jellemzői az esetmegbeszélések, hospitálások, belső továbbképzések lebonyolítása, szakmai tanácsadás. A fővárosi szakintézményekkel folyamatos és szükségszerű a kapcsolat. A Beszédvizsgáló Országos Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ és a Fővárosi Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató központ végzi az SNI gyermekeink szűrését és kontroll vizsgálatát. A Nevelési Tanácsadó pszichológusával szoros az együttműködés. A gyermekek neveléséhez, fejlesztéséhez szakmai támogatást nyújt az óvodapedagógusoknak, összefogja az esetmegbeszélésen résztvevő szakemberek munkáját. Vezeti az integrált gyermekek szüleinek szervezett Szülő Klubot, részt vesz fogadóórákon, szülői értekezleteken, egyéni tanácsadásokon. A Nevelési Tanácsadó fejlesztő szakemberei és az óvodapedagógusok kapcsolatát koordinálja. A védőnővel alkalomszerű a kapcsolatunk. Évente egy-két alkalommal méri a gyermekek súlyát és magasságát. A nagycsoportosok hallás és látás vizsgálatát végzi el. Gyermekvédelmi esetekben soron kívül felvesszük vele a kapcsolatot. A gyermekvédelmi jelzőrendszer részeként tartjuk a kapcsolatot a Humán Szolgáltatások Igazgatósága és a Gyámügyi Iroda szakembereivel. Az intézményvezető és a gyermekvédelmi felelős jelzi a problémát, illetve részt vesz a közös preventív, korrekciós munkában. A GSZI munkatársaival napi kapcsolatot tartunk fent. Tanügy igazgatási, bérgazdálkodási, munkaügyi, készletgazdálkodási, gyermekélelmezési, műszaki és szervizelési feladatok a leggyakoribbak. 62

A Fenntartó, Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata biztosítja az óvodánk működéséhez szükséges személyi- és tárgyi feltételeket. Az intézményi minőségi célokat, és a cselekvési feladatokat a Fenntartó elvárásai alapján fogalmazzuk meg és biztosítjuk a folyamatos minőségfejlesztést.

63

Érvényességi rendelkezések A Pedagógiai Program érvényessége:

2013. július 1-től visszavonásig. Felülvizsgálat: 5 évente A hatályba lépés feltétele: nevelőtestület elfogadása és az intézményvezető jóváhagyása. A program módosításának körülményei: A módosítás szükségessé válik, amennyiben a külső és/vagy belső körülmények, feltételek gyökeresen megváltoznak:   

Törvényi, jogszabályi változás miatt Az Alapító Okiratban történő változtatások esetén A nevelőtestület kezdeményezése alapján

A program nyilvánosságra hozatalának módja, helye:   

Pedagógia program minden csoportban megtalálható. A vezetői irodában egy példány a szülők rendelkezésére áll. Az újonnan felvett gyermekek szüleit az első szülői értekezleten tájékoztatjuk intézményünk Pedagógiai Programjáról.

1. Egyetértését nyilvánította a Szülői Fórum nevében: …………………………….. 2. Elfogadta: A nevelőtestület a 2013. június 11-i nevelőtestületi értekezleten

3. Jóváhagyta: PH .. ………………... Szakter Edina óvodavezető Budapest, 2013. június 12.

64

LEGITIMÁCIÓS LAP

Legitimálás

Időpont

Nevelőtestület elfogadása 2013. június 11. Nkt. 26.§ (1) alapján

Szakmai munkaközösség Nkt. 71.§ (1) alapján és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 118. 2013. június 11. bekezdés alapján véleményezési jog

Szülői szervezet 2013. június 10. Nkt. 73.§ (1) alapján véleményezési jog

Intézményvezető jóváhagyása

2013. június 12.

Nkt. 26.§ (1) alapján

Határozatszám: 110/81/2013

65