GtB Szakképző Iskola OM szám: 100533
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2010 (Módosításokkal egybeszerkesztve)
BUDAPEST 2010. április hó
A pedagógiai programot készítette: Holló Tamásné igazgató
2
TARTALOMJEGYZÉK I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA .......................................................................... 4 1. Preambulum ....................................................................................................................... 4 2. Helyzetelemzés................................................................................................................... 7 3. A nevelő-oktató munka alapelvei....................................................................................... 7 4. Nevelő munkánk célja........................................................................................................ 9 5. A tanuló, az iskola és a kollégiumi pedagógus együttműködése ..................................... 15 6. A Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések................ 16 7. Személyi feltételek ........................................................................................................... 20 8. Egészségnevelési és környezeti nevelési program ........................................................... 23 II. AZ ISKOLA KÉPZÉSI SZERKEZETE, FELTÉTELEK............................................... 26 III. HELYI TANTERVEK ÉS SZAKMAI PROGRAMOK ............................................... 32 IV. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK ....................................................................... 32 V. MELLÉKLETEK ............................................................................................................ 32
3
I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 1. Preambulum 1.1. Az iskola hivatalos elnevezése:
GtB Szakképző Iskola
1.2. Az iskola emblémája:
1.3. Az iskola alapító okiratának, működési engedélyének száma, kelte, az engedély kiállítója:
14-663/1998. 14-1619/2005, 14-2956/2/2008, 14-894-5/2009. Nyilvántartási szám: 232.ltsz. Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal
1.4. Az iskola székhelye:
Budapest, Pais Dezső utca 1-3. 1039
1.5. Az iskola postacíme:
Budapest, Pais Dezső utca 1-3. 1039
1.6. Az iskola telefonszáma (fax száma, e-mail címe, weboldal)
+36 1 243-2007 +36 1 243-2033 e-mail:
[email protected] www.gtbbp.hu
4
1.7. Az iskola vezetője, a pedagógiai program benyújtója:
1.8. Az iskola fenntartója:
Holló Tamásné
Német-Magyar Képző Központ Egyesület
100533
1.9. Az iskola OM száma: 1.10. Az iskola földrajzi működési területe:
Budapest, III. kerület
Országos
1.11. Az iskola beiskolázási körzete:
1.12. Az iskola iskolarendszerű tanulócsoportjainak száma:
9 osztály
1.13. Az iskola jellege: Az iskola tevékenysége érettségi utáni képzésre irányul. A célcsoporthoz első, vagy további szakképesítést megszerezni kívánó fiatalok tartoznak. Számukra biztosítjuk a szaktudás megszerzéséhez ma már elengedhetetlen korszerű infrastruktúrát és az eredményes, intenzív tanuláshoz szükséges technikai és személyi feltételeket, valamint a kulturált környezetet. Az iskola alapítás előzményei Az IHK+Kolping Szakmai képző Egyesület (a továbbiakban: Szakmai Képző) – az Iskola alapítója – az Augsburgi Kereskedelmi és Iparkamara, a magyar Kolping szövetség és az Augsburgi Képzési Egyesület szakképzés és a felnőttképzés iránt elkötelezett intézmények, melyek ezen a területen nagy szakmai múltra tekintenek vissza. A Szakmai Képző a szakmai képzés (ezen belül alapképzés, átképzés és továbbképzés) nyugat-európai (elsősorban németországi) tapasztalatainak hazai meghonosítására jött létre. A fenti célkitűzés alapvető megfogalmazását német-magyar kormányközi megállapodás tartalmazta, az Egyesület alapítói a konkrét megvalósításra vállalkoztak elsősorban német állami, másrészt saját források és tapasztalati tőke felhasználásával. 2001. óta névváltozás történt, a Szakmai Képző neve: Német - Magyar Képző Központ Egyesület Az intézmény fő profilja 1991-től a munkaerő-piaci képzés volt. Alapítónk szorosan együttműködött a Fővárosi, a Pest megyei, Komárom-Esztergom megyei és Nógrád megyei Munkaügyi Központtal, de volt közös programjuk a Munkaügyi Minisztériummal is. Folyamatosan szerveztek továbbképző tanfolyamokat cégek részére is. 5
1998-ban Európai üzleti asszisztens képzéssel indult az a GtB Szakképző iskola, amely 2008. szeptemberében ünnepelte létesítésének 10 éves fennállását. A 2002. május 30-án Alapító Okirat tanúsága szerint a fenntartó jogutód neve Német-Magyar Képző Központ Egyesületre változott (továbbiakban Német-Magyar Képző Központ) Alapító Okiratában kiegészítette a GtB Szakképző Iskola tevékenységét, bővítette az oktatott szakmák körét az 52-8429-01 OKJ számú Kiadványszerkesztő, 2 tanéves, iskolarendszerű képzéssel. Az iskolaalapítás okai Sajnálatos tendencia volt, hogy a Szakmai Képző hallgatóinak több mint egy harmada érettségizett pályakezdő fiatal volt, akik, mint regisztrált munkanélküliek részesültek képzési támogatásban. Jelentős részben még nem rendelkeztek szakképesítéssel. Az iskolaalapítás fő oka az volt, hogy ennek a rétegnek ajánljuk fel az életkori sajátosságokhoz jobban illeszkedő, iskolarendszerű képzés lehetőségét. Az iskola által megcélzott tanulói kör az a réteg volt, akik a gimnáziumi érettségi megszerzése után egzisztenciális, szociális vagy tanulmányi okok miatt az egyetemi illetve főiskolai tanulmányokat nem kezdhették el. Tanulóink általában az első szakképesítésüket szerzik meg, ezért számukra a Közoktatási Törvény értelmében a képzés ingyenes. A második szakképesítés megszerzése esetén a tanulók havi részletekben fizethető, térítéses képzésben vehetnek részt, a beiskolázási korhatár figyelembe vételével. Az iskola által felajánlott képzés része lehet az egyetemi, főiskolai tanulmányokra való szakirányú felkészülésének. A Szakmai Képző az iskola képzési tevékenysége során kialakította azt a képzési kínálatot, amely megfelel a korszerű munkaerő-piaci igényeknek. Az iskola képzési irányai A képzési irányok kiválasztásánál alapvető szerepet játszottak a nyugat-európai tapasztalatok. (Feltételezve, hogy a munkaerőpiac igényeit és az igények változását elsősorban az európai integrációs folyamatok határozzák meg az elkövetkező évtizedekben.) Másrészről, kihasználva a kormányközi megállapodáson és egyéb intézményes kapcsolatokon nyugvó támogatási szándékot, olyan képzési irányokat választottunk, amelyek korszerű infrastrukturális feltételek, és komoly szellemi tőke igényűek (oktatás-módszertan, tananyag). A jelenlegi képzési szerkezet kialakulása során a Fenntartónk az elsők között bekapcsolódva a munkaerő-piaci képzésbe jelentős tananyag fejlesztési (és honosítási) munkát végzett el, de más irányú szakképzési tapasztalatok meghonosításában is kulcsszerepet vállalt. Az elsők között alakította ki tanfolyamait modulos szerkezetben. A kezdetektől nagy súlyt fektet a kulcsképességek átadására (önállóság, konstruktivitás, csapatmunkára való képesség, kommunikációs képesség), csakúgy, mint az informatikai (számítástechnikai) és nyelvi ismeretek moduljainak a szaktanfolyamokba való beillesztése területén. Az iskolarendszerű képzési szerkezetünkben a 2008/2009. tanévben Kiadványszerkesztő, Ügyintéző titkár, Protokollügyintéző, Utazásügyintéző, Marketing- és reklámügyintéző, Kereskedelmi ügyintéző, Idegenvezető képzések szerepeltek. Hosszú távú céljainkat a munkaerő-piac igényeire épülő szakképzési struktúra kialakítása határozza meg, így főleg ügyvitel-technikai és az informatikai társadalom fejlődése által megkövetelt szakképzési irányok felé, valamint a turizmus, logisztika, vendéglátás és az akkreditált felsőfokú szakmenedzser képzések felé nyitottunk. 6
2. Helyzetelemzés 2.1. Az iskola helye és helyzete környezetében Az iskola a főváros III. kerületében helyezkedik el Békásmegyeren a Gulácsy L. utca, Ezüsthegy utca, Zsírai Miklós utca fogja közre a Pais Dezső utcát, Óbuda és Budakalász között. Az iskola beiskolázási körzete az érettségizettek körében országos. Az iskoláról – 11 éves működése alatt – kedvező kép alakult ki, nemcsak a kerületben, hanem a fővárosi, sőt országos szinten is. Az oktatásban bevezetett újításai miatt sok írás jelent meg különböző napilapokban, szakmai folyóiratokban. Szakmai versenyeken elért eredményeink miatt a szakképző intézmények között is előkelő helyen jegyzik iskolánkat. Az iskola kapcsolata a környező lakókkal átlagosnak mondható. Beiskolázási körzetünk országos, és nem kötődik szorosan a kerülethez. Nemzetközi kapcsolatrendszerünk: jelenleg az Európai Unió két országával, Németországgal és Hollandiával van. Tartós kapcsolatunk van a különböző cégekkel, hiszen ők tanulóink számára munkahelyet is tudnak biztosítani. Az iskola a tágabb környezetével való folyamatos kapcsolattartás érdekében általános és szakmai médiakapcsolatokat ápol. 2.2. Az iskola fenntartója a Német-Magyar Képző Központ Egyesület A fenntartóval az iskola egy épületben helyezkedik el, így napi kapcsolatban vannak. Az egyesület ügyvezető elnöke közvetlenül irányítja az iskolaigazgatót. A kialakított értekezletek rendje megfelelő keretet biztosít a zavartalan munkavégzéshez. Az egyesület vezetősége évente több alkalommal ülésezik. Az iskolavezetés rendszeresen beszámol az iskolai eseményekről, a tevékenységi területekről. A testület meghatározza a legfontosabb célokat, fejlesztési irányokat. Ezek megvalósítása az Egyesület és iskolavezetés feladata.
3. A nevelő-oktató munka alapelvei A cégek elvárásainak megfelelő magasabb műveltségű, konvertálható szaktudású, kommunikatív, innovatív szakemberek képzése, továbbképzése, hallgatóink számára szakmai, egzisztenciális perspektíva nyújtása. Az iskola eredmény céljai: Az intézmény valamennyi dolgozójával és diákjával kapcsolatos elvárásként fogalmazzuk meg a feladatok színvonalas megoldása iránti igény és készség megerősödését. Közelíteni kell ahhoz a helyzethez, amennyiben mindenki saját és a szervezet sikerei érdekében tudásának bővítésére, képességeinek fejlesztésére törekszik. Ezt ítéljük ahhoz biztosítéknak, hogy intézményünkben eredményes tevékenység folyjon, a tanulmányaik befejezéskor kikerülő fiatalok reális eséllyel rendelkeznek az életben való megkapaszkodáshoz. Tudjuk, hogy munkánk mindig a relatív eredményesség és fejlődés tükrében minősíthető, a makro-, és mikrokörnyezeti, gazdasági és társadalmi hatások valamint önnön és szervezeti adottságaink és lehetőségeink meghatározottságában. Tevékenységünket fentiek tudatában építjük fel és elemezzük folyamatosan. Céljainkat ennek alárendeltségében fogalmazzuk meg. Úgy ítéljük meg, hogy a szélesebb alapokon nyugvó, tartalmában gazdagabb általános műveltség a magasabb színvonalú munkakultúra alapja. Az eredményesebb szakmai műveléshez is nélkülözhetetlen az egyéb műveltségi területek fejlettebb volta. A fejlesztésben mindig az a cél ösztönzött minket, hogy a végzős tanulók többszörös esélyt kapjanak a munka 7
világában való eredményes beilleszkedéshez. Ez vezérel minket abban, amikor olyan programokat dolgozunk ki és olyan feltételeket, kereteket biztosítunk, amely nem egy, hanem több végzettség egy időben vagy egymásra épülően történő megszerzését teszi lehetővé az érettségire alapuló szakképzés során. A szakmai képzés terén célként olyan gyakorlatorientált elméleti képzést tűzünk magunk elé, amely esélyt ad a végzős fiataloknak, a szakmában való elhelyezkedéshez, a továbbfejlődéshez. A szakmai ismeretek megalapozását, az ismeretek alkalmazásához szükséges képességek fejlesztését egyaránt fontosnak tartjuk. Nem hiszünk abban, hogy közös munkálkodásunk eredményeképpen iskolánkat önálló munkavégzésre minden szempontból alkalmas fiatalok hagyják el. Azonban reálisnak tartjuk, hogy meg tudjuk alapozni a helytállást. Elegendő alapot tudunk biztosítani a továbbfejlődéshez. Úgy ítéljük meg, hogy a képességek fejlesztésére való kiemelt figyelem nélkül az ismeretszint fejlesztése önmagában nem vezethet megfelelő eredményhez. Kiemelten kezeljük az ismeretek elsajátításának, azon belül az önálló ismeret-feldolgozásnak és elsajátításnak a képességét, a kreativitást, a pozitív orientációs belső motivációt, az objektivitáson alapuló önelemző-, önértékelő képességet, a fejlett manuális és kommunikációs képességet, valamint a jó tevékenységszervező képességet. Eredményeink megtartása és fokozása érdekében továbbra is célul tűzzük ki az oktatási programokban is megmutatkozó önálló iskolai arculat kialakítását. Törekszünk arra, hogy munkatársainknak lehetőségük legyen a hazai és a nemzetközi szakmai és oktatási trendek megismerésére, tapasztalataik adaptálására, átadására. Végső célunk olyan oktatási intézmény működtetése, amely a hazai oktatási piacon eredményesen veheti fel a versenyt a hasonlóan színvonalas képzést biztosító iskolákkal. Az iskola szervezeti céljai: Az iskola célja és feladata a szakmai képzés folyamatos megújítása, a magas minőségi színvonal biztosítása, sokoldalúan képzett szakemberek nevelése, számunkra a piacképes tudás biztosítása. Képzési céljaink az alábbi közép- és emeltszintű, valamint felsőfokú szakképzéseinkben valósulnak meg: - Kiadványszerkesztő - Idegenvezető - Utazásügyintéző - Protokollügyintéző - Ügyintéző titkár - Kereskedelmi ügyintéző - Marketing- és reklámügyintéző
52 213 01 0000 00 00 54 812 01 1000 00 00 54 812 02 0010 54 02 54 812 02 0010 54 01 54 346 01 0010 54 03 52 341 04 1000 00 00 52 342 01 0000 00 00
(2 év) (2 év) (1 év) (1 év) (2 év) (1 év) (1 év)
2010/2011. tanévtől kezdődően új, bevezetésre kerülő szakképzések: - Idegenforgalmi szakmenedzser - Vendéglátó szakmenedzser - Logisztikai ügyintéző - Vendéglős
55 812 01 0010 55 01 55 812 01 0010 55 02 54 345 02 0000 00 00 52 811 02 0000 00 00
(2 év) (2 év) (2 év) (2 év)
Célunk, hogy a képzés eredményeképpen a tanulók rendelkezzenek olyan általános és szakmai elméleti, illetve gyakorlati tudással és képességekkel, amelyeknek birtokában alkalmassá válnak az üzemi, illetve az üzleti munkakörök szakszerű, önálló betöltésére. Ismerjék a kereskedelem és az idegenforgalom nemzetgazdasági szerepét, a gazdaságban betöltött szerepet, kapcsolatát az idegenforgalommal, szervezetének és működésének főbb jellemzőit. Sajátítsák el az üzleti szintű gazdálkodás alapismereteit. 8
Ismerjék és érvényesítsék a fogyasztói érdekvédelem követelményeit. Ismerjék és tartsák be az üzemi, illetve üzleti tevékenységre vonatkozó legfontosabb szabályokat (a higiéniai követelményeket, a balesetelhárítási előírásokat, az üzleti szabályzatot, stb..). Rendelkezzenek a szakszerű és hatékony munkavégzéshez, a jó kapcsolatteremtéshez szükséges képességekkel (kommunikatív képesség, szervező képesség, önelemző és értékelő képesség, manuális képesség). Sajátítsanak el legalább egy idegen nyelvet (német, angol) a képzési követelményekben előírt szinten; tudjanak a vendégekkel, partnerekkel kapcsolatot teremteni. Alakuljon ki és fejlődjön a munkavégzésükkel kapcsolatos igényesség, viselkedésükben pedig az őszinteség, a becsületesség, a munkatársaikat és a vendégeket, ügyfeleket megbecsülő felelősségteljes magatartás.
4. Nevelő munkánk célja: Az intézmény nevelési elvei Az iskolában folyó nevelőmunka értékközpontú. Az értékek létrehozásában és érvényesítésében teret kapnak: - az emberi együttélés általánosan elfogadott szabályai - a polgári társadalom normái - az egyetemes és nemzeti kultúra értékei - a közoktatási törvényben megfogalmazott normák Ezek szerves egységet képeznek, működésük egy időben jelenik meg. Az iskolai nevelőmunka célja olyan értékek közvetítése illetve megerősítése, amelyek egyrészt a tanulók személyiségére, tanulmányi eredményeire, másrészt a tanulói és intézményi közösségben történő tevékenységet követően a családra, a szűkebb és tágabb társadalmi környezetre is pozitív hatást gyakorolnak. Tanulóközpontúság Az iskola tiszteletben tartja a szülők gyermekeik nevelése iránti felelősségét és jogait. Céljából is fakadóan hangsúlyt helyez a tanulók jogainak teljes körű érvényesítésére és védelmére. A humánus gyakorlat kialakítása és megőrzése, valamint a kölcsönösen gyümölcsöző diáktanár kapcsolat nagy hangsúlyt kap. Az egészséges körülményeket és az életkorhoz illeszkedő terhelés feltételeit az iskola következetesen megvalósítja. Szabadság Az iskola a tanórák idevonatkozó anyagrészeiben, az iskola tevékenységében és a nevelési elvek alkalmazásában a szabadság különböző területeken történt megvalósulásának társadalmi, történelmi vonatkozásait kiemelten kezeli. Az egyik ember szabadságának legfőbb korlátja a másik ember szabadsága, ezért iskolánkban azonos fontosságúnak tekintjük a szabadságot és a rendet, hogy valóságosan működjön a tolerancia, a személyiség tisztelete. Fontos szerepet kap az emberi méltóság, az egyéniség tiszteletben tartása, a kreativitás kibontakozása. Az uniformizálást, a személytelenséget teljességgel el kívánja kerülni az intézmény. Ez főként a pályaorientációban, a személyiségre szabott feladatokban, a sokrétű többletszolgáltatások közötti választási lehetőségekben, valamint az iskola jó hangulatának megteremtésében nyilvánul meg.
9
A tanulók rendszeres és kielégítő információt kapnak a személyüket és tanulmányaikat érintő minden kérdésben. Szervezett formában gyakorolhatják egyetértési, döntési, véleményezési és javaslattételi jogaikat. Az iskolai kötelezettségek teljesítése nem sértheti a tanulók személyiségi, cselekvési szabadságát, családi és magánélethez való jogát. Ez az elv megnyilvánul az oktatás menetének minden fázisában és az értékelésben is. Felelősség Mindannyian (felnőttek és diákok) felelősek vagyunk önmagunk, egymás és az iskola egészének fejlődéséért, az iskola értékeinek, jó hírnevének megőrzéséért, a vállalt, vagy ránk bízott feladatok felelősségteljes elvégzéséért. A nevelőtestület tagjai személyes példamutatással, illetve különböző pedagógiai eszközökkel és módszerekkel segítik a tanulók helyes szemléletének kialakítását. Az iskola felelőssége, hogy a tanulók magatartásáról, tanulmányi munkájáról a közoktatási törvényben foglaltak szerint tájékoztassa a szülőket. Teljesítmény Az iskola maximálisan elősegíti és értékeli a kiváló teljesítményt. Minden feltételt biztosít az átlagos, és az átlag alatti teljesítményű diákok számára is eredményességük növelése érdekében.. A teljesítmények következetes értékelésével motiválja a jobb eredmények elérését. Az iskola figyelmet fordít arra, hogy az egyén képességeit kibontakoztathassa és hasznosíthassa közösségi és társadalmi szinten is. Az iskolai értékelés alapja az egyenlő elbírálás elve. Polgári értékek Az előzőekben említett, a polgári értékrendbe is illeszkedő tényezők mellett az iskola segíti a tanulók társadalomba való beilleszkedésének menetét, és hangsúlyt helyez az - általános emberi - európai - nemzeti - lakóhelyi - identitás, valamint az e területeken létrejött történelmi értékek elfogadására és időszerű alkalmazására. A hazaszeretet – mint polgári erény – erősítése az iskolai nevelés egyik fontos célja. Az iskola elősegíti, hogy a tanulók személyiségének, alkotó életének tartalmas részévé váljanak a polgári vívmányok, a polgári szemlélet, a társadalmi hasznosság és a kiválóság. Az emberi együttélés, együttműködés minősége hat az iskolai tolerancia kialakulására, az intolerancia történelmi következményeinek mérséklésre és helyes értékelérésre. Intézményünk fontos alapelve, hogy a fenti nevelési elvek tanulók érdekében történő alkalmazása csak akkor éri el a kívánt eredményt, ha a hagyományosan alkalmazott és bevált kapcsolattartási módszerek mellett az iskola folyamatosan meggyőződik a feltételek megfelelő szintjéről, illetve az újítás lehetőségeiről
10
4.1. Nevelő-oktató munkánk feladatai, eszközei, eljárásai 4.1.1. Nevelő-oktató munkánk feladatait az SZMSZ-ben rögzített szervezeti keretek között valósítjuk meg. 4.1.2. A személyiség fejlesztésével kapcsolatos feladatok Ráirányítjuk a tanulók figyelmét arra, hogy az egyéniség fejlődik és fejleszthető, egész életünk során ez a folyamat tudatosan alakítható. Önműveléssel, az egész életen át tartó tanulással, önálló ismeretszerzéssel személyiségünk is gazdagodik. Fejlesztjük a tanulók mindazon képességeit és készségeit, melyek segítségével a választott szakmaterületükön megfelelően helyt állnak, mind a szakmai gyakorlat során, mind pedig majdani munkahelyükön. Fejlesztendő tulajdonságok például az alaposság, megbízhatóság, precizitás, kitartás, állóképesség, együttműködési készség, kompromisszumra való készség, döntési képesség. Egyes tantárgyak konkrét tananyagának tanítása, valamint a tantárgyak jellege tágabb teret ad a tanuló és tanár közti kommunikációra és a tanulók személyiségének mélyebb megismerésére, s ezek hozzásegítik a tanári kart a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok magasabb szintű megoldásához. A különféle projektek elkészítése során nemcsak tudásukról fognak számot adni a diákok, hanem az anyag feldolgozásának és a munkafolyamat megszervezésének módszereivel személyiségük jellemvonásai is előtérbe kerülnek, felfedezhetőek lesznek, s a szaktanárok megerősíthetik a pozitív tulajdonságokat, s a végbemenő jó irányú folyamatokat. Célunk, hogy diákjaink képesek legyenek konstruktívan együttgondolkodni és dolgozni egymással és tanáraikkal, illetve ha van rá mód más iskolákkal is, különböző csereprogramok és projektek készítése során. 4.1.3. Az iskolaközösség fejlesztésével kapcsolatos feladatok - egyes szakmák elméleti és gyakorlati területeinek iskolánkon belüli összehangolása - a közösségi munka és felelősség vállalás fejlesztése - a csapatmunkában rejlő lehetőségek megvilágítása iskolánkban = a szakmai rendezvények tanulók általi megszervezésében és lebonyolításában, = iskolai szakmai napok szervezésében, = sportnapok, vetélkedők szervezésében és lebonyolításában = a Diákönkormányzat munkájának támogatásában, = külföldi tanulmányutak szervezésében és lebonyolításában valósul meg. A GtB Szakképző Iskolában az egyén és társadalom közötti kapcsolat kialakításának folyamata az iskolai nevelés egyik fontos területe. A kapcsolat épülésének, építésének formái: ♦ Kisebb tanulócsoportok alakulása, (azonos érdek, vagy érdeklődés, szimpátia eredményeként) ♦ Osztályközösségek fejlődése (közös értékrendszer megalkotása útján) ♦ Iskolai szintű közösségek formálódása (célirányos tevékenység alapján vagy szimpátia, stb. alapján) ♦ az iskola és a közvetlen társadalmi környezet kapcsolata ♦ Magyarország problémái iránti érzékenység, érdeklődés, felelősségteljes, szolidáris hozzáállás kialakítása országos ügyekhez
11
♦ Nemzetközi kapcsolatok alakítása (külföldi szakképző iskolákkal például), melyek önismeretünket fokozzák, értékeink megbecsülésére és mások értékeink elfogására, tiszteletére nevelnek valamint segítik az európai integrációs folyamatok megértését ♦ beteg, sérült, fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartás fejlesztése (tanórai vagy tanórákon kívüli beszélgetések, eszmecserék útján.) A közösségfejlesztés színterei, eszközei: ♦ A Diákönkormányzat ♦ Egy létrehozandó iskolai klub és iskolaújság ♦ Iskola Napok – Minden tanévben egy, vagy két nap, melyre sok színes programmal lehet készülni: ♦ kiállítások, ♦ osztályok közötti szellemi vetélkedők ♦ sportvetélkedők ♦ kirándulás ♦ Mikulás napján egymás megajándékozása ♦ karácsonyi ünnepség ♦ osztálykirándulás ♦ csereutazások – elsősorban tanulmányi célokat kívánunk velük elérni, de közösségfejlesztő szerepük is jelentős ♦ közös színház-, hangverseny-, múzeumlátogatás ♦ Iskolai ünnepélyek: ♦ évnyitó ünnepély ♦ állami ünnepekről való megemlékezés ♦ emléknapok megtartása ♦ évzáró ünnepély ♦ sportkörök, házi versenyek 4.1.4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel kapcsolatos pedagógiai tevékenység A képzési feladatnak megfelelően 18-24 életév közötti fiatalokkal foglalkozunk. A képzési szerkezetünknek megfelelően rövid időt, 1-2 évet töltenek iskolánkban, ezért ilyen típusú nehézségek ritkán merülnek fel tevékenységünkben. Alapelvünk, hogy az iskola, amely emberségre, toleranciára akar nevelni, tanúsítson ilyen magatartást olyan tanulói iránt is, akik az átlagosnál nehezebben kezelhetők, különben az elvek és a gyakorlat közötti ellentét súlyos problémákhoz vezethet. Intézményünk feladata a nehézségek azonnali felismerése, diagnosztizálása, a szükséges terápiák kidolgozása. Ebben az osztályfőnök szerepe nagyon fontos, valamint az, hogy a tantestület többi tagja is támogassa őt. A probléma kezelésében az együttműködés, a közös álláspont, azonos – elfogadó – nevelési attitüd kialakítása szintén döntő jelentőségű. Minden évben felmérjük diákjaink szocializáltsági szintjét, igyekszünk legfontosabb individuális jellemzőiket megismerni, és ennek megfelelően dolgozzuk ki a velük való foglakozás módszereit. A segítségnyújtás megfelelő formáit minden diákunk esetében meg kell találni, és ha szükséges, szakember – például pszichológus – bevonásával kell megoldásra jutni. Ennek érdekében kiemelt feladatunknak tekintjük a gyermek- és ifjúságvédelmi háttérintézményekkel való kapcsolatépítést és tartást, mely keretében folyamatos szakmai konzultációs lehetőségre van alkalmunk (például családsegítő szolgálatok, pedagógiai szolgáltató intézetek). 12
4.1.5. A tehetség, a képesség kibontakozását segítő tevékenység ♦ Tehetséges tanulóinkat felkérjük a szakmai versenyeken való részvételre. Ennek költségeit az iskola fedezi. Ezen kívül más meghívásos versenyeken és bemutatókon is fejleszthetik tehetségüket tanulóink. ♦ Nyelvtudásukat, szakmai képességeiket németországi szakmai gyakorlaton fejleszthetik.. ♦ Fakultációkat biztosítunk nyelvi képességeik fejlesztésére, szakmai ismereteik bővítésére mindazoknak, akik a tantervi követelmények teljesítésén kívül más iránt is érdeklődnek. A szakmai képzés magas színvonalának biztosításával az a törekvésünk, hogy diákjaink főiskolán tanuljanak tovább. Iskolánkban fontos feladatnak tartjuk, hogy minden tanulót eljuttassunk arra a szintre, amelyre adottságai predesztinálják. Ennek megvalósítása érdekében lényeges a tehetség minél korábbi felismerése, utána pedig gondozása. A tehetségek erkölcsi nevelése, személyiségfejlesztése újabb pedagógiai problémát jelent. El akarjuk érni, hogy a tanulóink részt vegyenek országos, fővárosi és kerületi szaktárgyi, kulturális, szakmai versenyeken, támogatjuk őket abban, hogy pályázzanak a számukra meghirdetett témakörökben, ugyanis ezek a tehetségkutatás és a képességek további fejlesztésének eszközei lehetnek. A tehetséggondozás formái. ♦ Tantervünk projektek elkészítését alapvető módszernek tartja. Ezek elkészítésével tanulóink nagy gyakorlatra fognak szert tenni ezen a téren, s reményeink szerint komoly esélyük lesz nemzetközi pályázatokon való sikeres részvételre. Tehetséges tanulóink részére ezek egyrészt szellemi kihívást jelentenek, másrészt az új élmények személyiségfejlesztő hatása egyértelmű, s ez új motivációt jelent számukra. ♦ Figyeljük a pályázati felhívásokat, s a pályázatokon való egyéni részvételre is ösztönözzük diákjainkat. A szabadidős tevékenységek is tág teret adnak arra, hogy a tehetséges diákok képességeiket kamatoztassák. Különböző iskolai szaktárgyi, illetve kulturális versenyeken és rendezvényeken megmutathatják és fejleszthetik tehetségüket. A későbbiekben a diákok érdeklődéséhez igazodó tevékenységi formákat is készek vagyunk bevezetni. Például: szakköröket, túraszakosztályt, stb. 4.1.6. Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Tanulóink életkora miatt speciális az ezzel kapcsolatos feladata az iskolának. Elsődlegesen az egészséges életmódra való nevelésre és a drogmegelőzésre helyezzük a hangsúlyt. Megvalósítását az „Egészségnevelési és környezeti nevelési program” tartalmazza. Az ifjúságvédelmet intézményünk kiemelt feladatának tekinti. Az iskola vezetése minden segítséget megad ahhoz, hogy diákjaink tanulmányaikat megfelelő körülmények között végezhessék. A tanári közösség vállalja, hogy a tanulási folyamat akkor a leghatékonyabb, ha a diák testi és mentális fejlődése biztosított, az egészségnevelés szerves része oktatási programunknak.
13
Az intézmény egészségnevelési programja végigkíséri a tanulók életkori sajátosságait, igazodik testi, mentális fejlődésükhöz. Kiemelt figyelmet fordítunk a káros szenvedélyek kialakulásának megelőzésére, ezen felül is nagy hangsúllyal a drog prevencióra. Feladatunknak tekintjük, hogy diákjainkban alakuljon ki a felelős, önmagukért és másokért érzett gondolkodó magatartás. 4.1.7. A tanulási kudarcban szenvedők felzárkóztatása Tanulóink általában motiváltak választott szakmájukra, eredményesen végzik gyakorlati munkájukat, rendezvényeinken, a szakmai versenyeken sikerélményben van részük. Iskolánk feladata a sikeres szakvizsgára való felkészítés, ennek érdekében rendszeres konzultációk, személyre szabott gyakorlati foglalkozások beiktatásával segítjük hallgatóink felkészülését. A tanulási folyamatban fontos szerephez jut a tanulói közreműködés és az önálló tanulás. Ezáltal a tanuló maga is felelőssé válik saját előrehaladásáért. A különböző tanulási technikák és stratégiák elsajátítása segíti őket abban, hogy számukra fontos egyedi problémákat tanári segédlet nélkül is képesek legyenek megoldani annak érdekében, hogy a számukra legkedvezőbbet választhassák, természetesen meg kell ismerkedniük a tanulási formák, módszerek, médiumok (újság, videó, internet stb.) sokszínűségével. 4.1.8. Szociális hátrányok enyhítése A Német-Magyar Képző Központ Egyesület és az iskola - ösztöndíjjal, - tanulmányi eredménytől függő jutalmazással, - kollégiumi elhelyezésben való segítségnyújtással - külföldi csereprogramon való részvétel támogatásával törekszik a szociális hátrányok enyhítésére. 4.1.9. Egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdítása Az iskola kiemelt figyelmet fordít az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség biztosítására. Az intézményi esélyegyenlőségi programnak alapvető célja, hogy az iskola biztosítsa a szolgáltatásaihoz való egyenlő hozzáférést, helyezzen hangsúlyt az esélyteremtésre, a hátrányos helyzetű diákok hátrányainak kompenzálására. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben foglalt helyzeteket, eljárásokat, folyamatokat iskolánkban nem tapasztaltuk. Sajátos nevelési igényű (SNI) és a pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgrafia, autizmus) tanulók aránya az iskolában 0,01%, ezért nincs szükség speciális intézkedésre.
14
5. A tanuló, az iskolai és a kollégiumi pedagógus együttműködése Nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy a tanulókkal, pedagógusokkal (iskolai, kollégiumi) az együttműködés minden formájával éljünk. Ennek célja, hogy tájékoztassuk őket az iskolai élet fontosabb kérdéseiről, javaslataikat, véleményeiket meghallgassuk, és a gyakorlatban megvalósítsuk azokban a témakörökben, amelyekben a Közoktatási Törvény lehetőséget biztosít számukra. 5.1. Diákönkormányzat A kapcsolattartás formái: diákfórum (évente egyszer), osztálygyűlés szükség szerint, diák-szociális bizottságban, fegyelmi bizottságban való képviselet, az iskolavezetőség meghívása alapján képviselet az iskolavezetőségi és a nevelőtestületi értekezleten. Az iskolavezetéssel való kapcsolattartás: A DÖK vezetője közvetlenül folyamatosan, előzetes megbeszélés alapján fordulhat az iskolavezetés tagjaihoz a diákságot érintő bármely kérdésben – személyiségi jogokat tiszteletben tartva – véleményt nyilváníthat, kérdéseire érdemi választ legkésőbb 15 napon belül kap. 5.2. A kollégiumi pedagógussal való kapcsolattartás Tekintettel arra, hogy országos beiskolázású intézmény vagyunk, várhatóan lesznek kollégiumi ellátásban részesülő diákjaink is. A kollégiumi nevelőtanáraikkal minden esetben felvesszük a kapcsolatot, diákjaink ottani tevékenységét minden esetben figyelemmel kísérjük, beilleszkedésüket segítjük.
15
6. A Pedagógiai Program végrehajtásához szüksége eszközök és felszerelések 6.1. Tantermek, oktatási célú helyiségek:
Termek száma:
Összes férőhely/gyakorlóhely
Számítástechnika terem
4
97
Számítástechnika szaktanterem
1
25
ÜFA gyakorló terem
1
25
Nagyelőadó terem
1
50
Elméleti tantermek
6
134
Összesen:
13
331
Terem
Kiszolgáló, egyéb helyiségek:
Helyiségek
Száma:
Recepció
1
Irodák
2
Tanári szoba
1
Iskolatitkári szoba
1
Pénztár
1
Tankönyvtár
1
Teakonyha
1
Irattár
1
Fénymásoló
1
Társalgó
2
Rendszergazda szoba
1
WC-k nemenként elkülönítve
4
Kukatároló
1
16
Tárgyi eszközök: Elméleti és szaktárgyi gyakorlati képzést segítő eszközök: Eszköz megnevezése:
Egység/darabszám
APPLE számítógép
24
APPLE tanári gép
1
Számítógép
122
Tanári gép
8
Tanári laptop
2
Internet halózati szerver
2
Internet hálózati egységek
2
Nyomtatók
8
Scanner
3
Projektor
7
Digitális fényképezőgép
1
Videomagnó
2
Videokamera
1
Fénymásoló
3
Diavetítő
1
TV készülék
2
Írásvetítő
8
Vetítővászon
7
Vizuál tábla
13
Klíma
7
Nyelvoktató CD-Magnó
3
Nyelvoktató magnó
2
Projektor, diavetítő állvány,
2
Spectrofotometer
1
17
Windows XP operációs rendszerrel, Internet hozzáférés, Office 2003, Adobbe CS3 Design, CorellDrow, QuarkXPress, Gépírás oktató program, Bérprogram, Könyvelő program, Készletnyilvántartás program, TCP/IP alapú számítógépes hálózat. 6.2. Az oktatótermek infrastrukturális adottságai 7 db elméleti oktatóterem 12–50 fő kényelmes elhelyezésére alkalmas korszerű berendezéssel, vizuál táblákkal, írásvetítővel, diavetítő, vetítővászonnal, hordozható projektorral, a nyelvoktatáshoz CD-, DVD-lejátszókkal, magnetofon-készülékek hangkazettákkal, videomagnó színes tv-vel. 3 elméleti tanterem klímaberendezéssel is felszerelt. 4 db számítástechnika oktatóterem 21–24 fő kényelmes elhelyezésére alkalmas korszerű berendezéssel, vizuál táblával, írásvetítővel, vetítővászonnal, LCD kivetítővel, projectorral, scanner-rel, hálózatban működő Pentium IV számítógépek 512 MB–4 GB RAM-mal, HP, Xerox színes laser és OKI Laser nyomtatók és Cannon tintasugaras színes nyomtató. Az iskola által felkínált mindkét szakképzési irány a legmodernebb számítástechnika felhasználását teszi szükségessé, melynek feltételei adottak az intézményben. Az iskola különösen nagy hangsúlyt fektet a munkaerő-piac kihívásainak megfelelő későbbi munkavállalók képzésére (lásd: nevelés-oktatás céljai, szakmai oktatás célja), így a számítástechnika oktatását és annak infrastrukturális feltételeit nyugat-európai színvonalon tartjuk. 1 db Taniroda (Ügyviteli gyakorlócég) Korszerűen berendezett amerikai típusú egyterű 25 munkahelyes 120 m2 alapterületű, minden igényt kielégítő felszereléssel (számítógépek, fénymásoló gép, telefonok, fax készülék, Internet kapcsolat) rendelkező iroda, ahol szabad polcos rendszerben a hallgatók számára térítésmentesen hozzáférhetőek a munkavégzéshez nélkülözhetetlen szakkönyvek, szakfolyóiratok, törvénytárak stb. 1 Apple multimédia stúdió 25 IMac 2007-es, multimédiás 20–24 colos képernyős számítógéppel, Adobe Design Premium CS3, mindkét platformon futó programcsomaggal, a legújabb jogtiszta operációs rendszerekkel, beépített projektorral, légkondicionálóval felszerelve. Proof-nyomtató, spectrofotometer Az irodai egységek száma: 3 irodai egység 1 tanári szoba 1 információs pult az érkező jelentkezők eligazításához Irodai egységek átlagos alapterülete: 15,4 m2
18
Az irodákban rendelkezésre áll valamennyi, a napi munkához szükséges irodatechnikai eszköz és irodaszer. Az egyes munkahelyek Pentium IV. számítógépekkel vannak felszerelve. A munkatársak közti együttműködést megkönnyíti, és a munka hatékonyságát növeli, hogy a számítógépek helyi hálózatban kommunikálhatnak egymással, és minden munkahelyről folyamatosan elérhető az internet. Minden irodában, minden munkatárs számára jól megközelíthető helyen lézer-printer található. Az intézmény rendelkezik kiadványok, belső jegyzetek, információs szóróanyagok sokszorosításához egy házi nyomdával. A kiadványok elkészítését egy nagy teljesítményű fénymásoló gép teszi lehetővé. Több irodahelyiségben illetve a tanári szobában egyeztető megbeszélésekhez célszerűen elhelyezett asztalok állnak rendelkezésre. A gyakorlócég keretében folytatott ügyviteli képzésben iskolánk – országszerte elismerten – a legkiemelkedőbb tárgyi és személyi feltételekkel rendelkezik. Az iskolarendszerű szakképzésben részt vevő tanulók gyakorlati idejüket a gyakorlócégben vagy az iskola számítástechnikai tantermeiben végzik. 6.3. A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések Az iskola rendelkezik az egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiben előírt eszközökkel és felszerelésekkel.
19
7. Személyi feltételek A GtB Szakképző Iskola tanárainak névsora és iskolai végzettsége
Név Bagonyi Béla
Tantárgy Képesítés Oklevél száma logisztikai ismeretek NIMTK felsőfokú beruházói és kereskedelem, marketing, vállalkozási ismeretek, tervgazdasági szak, ISZTI felsőfokú üzem és 23/1982/N., 12-373rendezvényszervezés, PR. munkaszervező 036/259/85
Barts Miklósné
banktevékenységi ismeretek jegykiadási ismeretek
Bereczkiné Molnár Éva
irodai eszközök,
Vendéglátó ipari üzemgazdász Irodavezető Európai üzleti asszisztens Számítógép – kezelő
V/2/1979/E. PT E 048739 PT C 140026 PT D 0039181
Fromm Ágnes
szakmai szoftverek oktatása számítógép-ismeretek (ECDL) modulok
TF általános informatikai szakmérnök
I-93/1997.
Gajda Erzsébet
nyomdaipari alapismeretek, szakmai ismeretek, szedőnyelvtan, színtan,
BME nyomdaipari műszaki tanár Iparművészeti Főiskola ff. Tipográfus nyomtatványtervező, MUOSZ tördelőszerkesztői tagozat
1114/1981 3/1990., 3166/75.
KVF- üzemgazdász, gazdasági szaktanár, andragógus
V-17/1971.E, V-3/1981. T 2328/1992
Gáspár Imre Holló Tamásné
nyomdaipari szakrajz, QuarkXpress szállodai és protokoll, rendezvény szervezés, idegenforgalmi ismeretek, vezetés-szervezés, vendéglátó szakmai ismeretek, értékesítés
Kenéz Márta
angol nyelv, idegenvezetés, idegenforgalmi ismeretek
Kodolányi angol nyelvtanár, Vendéglátóipari SZ.AT-68/05., Főiskola idegenvezető, idegenforgalmi szak 69/94-H
Kovács Marianna
marketing ismeretek
közgazdász tanár marketing kommunikáció szakközgazdász
T-1992/200-07. 343/96.
Kubesch Mária
turizmus ismeretek, idegenvezetés, utazásszervezés, földrajz, turisztikai projektmenedzsment
Idegenforgalmi szaküzemgazdász történelem-orosz szakos tanár
ISZK-43/1992. 142/1980.
20
Név
Tantárgy
Oklevél
Mészáros Ákos
QuarkXpress, nyomdaipari szakrajz, Photoshop, CorelDraw, Indesing, Illustrator
MUOSZ tördelő- és képszerkesztői szak
21/1976
Nick Nóra
gazdálkodási ismeretek, számviteli ismeretek
Szakközgazda
PSZF 449-L/1997.
Rácz István
pincér ismeretek, értékesítési ismeretek
Vendéglátó szakközép.érettségi, szakoktató
Schmidtné Virág Piroska
gépírás, ügyintéző titkári-, ügyviteli ismeretek
Bessenyei TF gyors- és gépírás tanár
502/1983
Schultz Éva
művészettörténet, művelődés történet, földrajz, kommunikáció, viselkedési ismeretek
I-66/2002.L. 1437/2003
Szabó István
munka-, tűz-, balesetvédelem
Közgazdász, BGF-KVIF ELTE tanár Oktatási Központ, Tűzvédelem, Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság, Középfokú munkavédelem Felsőfokú rendészeti RTF
Vetor Péter
Multimédia, filmvágás, ECDL, CorelDraw, Photoshop, Flash, Dreamweaver, programozás, Illustrator, InDesign
Gábor Dénes Főiskola informatikus mérnök, Eszterházy Károly Főiskola számítástechnika MI/0426/2001., 287szakos tanár TT/2006.
Zoltán Ildikó
német nyelv, idegenvezetés, idegenforgalmi ismeretek
BTKF, Ker-i és Idegenforgalmi Továbbképző Váll.
8/1994., 04819/1990
Zsuffa Ágnes
gépírás
Gépírás- és Gyorsírástanítókat Vizsg. Orsz. Bizottság ff
29/1970
21
308/1991, 85/1999, 22MVGb/1990.jún 12 I-17/1979..
A GtB Szakképző Iskola technikai dolgozói Név
Beosztás
Szakképzettség
Szigeti Jánosné
gazdasági ügyintéző
Szakközépiskolai érettségi
Bereczki József
rendszergazda
Számítástechnikai programozó
Bereczkiné Molnár Éva
iskolatitkár
HR menedzser, HR közgazdász
Silye Zoltán
recepciós
Gimnáziumi érettségi
Balogh Lászlóné
takarító
8. általános
Balog László
takarító
Szakmunkás
22
8. Egészségnevelési és környezeti nevelési program Az iskolában egészségügyi szolgáltatás keretében egy ifjúsági orvos és egy védőnő dolgozik. Iskolaorvosi rendelés hetente egy alkalommal van. Az iskola egészségügy feladatai: munkaalkalmassági vizsgálat az iskolai környezet közegészségügyi és baleset-megelőzési viszonyainak figyelemmel kísérése, az étkezés higiénés ellenőrzése és a szükséges intézkedésekre javaslattétel elsősegélynyújtás az oktatási intézményben való tartózkodás idején védőnő önálló tanácsadása a veszélyeztetett tanulók nyomon követése egészségnevelés, egészségfejlesztés együttműködés az iskola tantestületével 8.1. Az egészségnevelés Az iskolaegészségügy az alábbi egészségvédelmi és egészségnevelési megtárgyalásához (beszélgetésre, oktatásban) nyújt segítséget.
témakörök
Egészséges ember-személyes egészségvédelem E témakör az egészséges egyéni életmód választását és megvalósítását öleli fel. Célja: a tanulók egészségpotenciáljának, az egészségesebb választása, készségének fejlesztése. A megvitatásra váró kérdések: - az egészség modern értelmezése az egészség örömteli megélése, az egészség melletti döntés, a betegség, fogyatékosság - a testfelépítés és életműködés jellemzői - személyi higiéné A bőr működése, ápolása. Az arcbőr ápolása, kozmetika. - testkultúra, rendszeres testedzés A mozgás szervrendszere, a csontok és az izmok tulajdonságai, a helyes testtartás, helyes ülés, állás, fekvés, teheremelés. Rándulás, ficam, törés. Elemi elsősegélynyújtás. Aktív, passzív pihenés, testedzés, sportolás. Testedzés szabad levegőn. A rendszeres testedzés. Fokozatosság az edzésben. - Egészséges táplálkozás Élelmiszer, étel, tápanyag. Létfontosságú tápanyagaink, ásványi anyag szükségletünk. A vitaminok szerepe. A táplálkozás rendszeressége és helyes aránya. A táplálék minősége. A táplálkozás módja, az ételek elkészítése, tárolása, felmelegítése. Nyugodt étkezés. Italaink: víz, gyümölcslé, üdítőital, serkentőitalok, alkoholos italok, feketekávé. Elhízás, fogyókúra. Diéta. - A tanulás, a munka higiénéje A munkavégzés biológiai alapja. A szervezet megterhelése, a munkavégzőképesség helyreállítása: munka és pihenés.
23
8.2. Környezeti nevelés Egészséges környezet- közösségi egészségvédelem Tanítási programjaink kiemelten, akkreditált felsőfokú képzéseink külön tárgyként foglalkoznak a környezetgazdálkodástan kérdésével. Ezeken túlmenően a témakör a tanulót körülvevő személyi (társas-társadalmi) és természeti (természetes és mesterséges) környezet egészségvédelmi tennivalóit foglalja össze. - A család egészsége A család, mint segítő-támogató rendszer. A családi élet egészségvédő tevékenységei: az élet és az egészség védelme, a szabadidő eltöltése. A családtagok közösségi élménye, összetartozás (kohézió). - Egészséges társkapcsolat Az ember társas lény. Kortárs kapcsolatok jellemzői. Meghitt barátságok. Barátságok . Barátság azonos és másneműek között. A másság elfogadása. Az ismeretség, érdeklődés, közös gondolkodás, ízlés, csoporttagság. Ifjúsági szubkultúra, szabályszegő csoportosulások. - Társas környezetünk Beteg, sérült, fogyatékos embertársak iránti megértés, elfogadás. A mozgássérült, mozgásfogyatékos emberek iránti segítőkész magatartás. A segítség módozatai, alkalmai. Az emberi alapjogok. A segítség az életveszélyben: önkéntes véradás. - A környezet higiénéje Közegészségügy, járványügy. A mikro- és makro-környezet védelme. Az iskola közegészségügyi követelményei: épület, világítás, fűtés, szellőzés. A hulladéktárolás. A konyha, a raktár, a fürdő, a WC higiénéje, rendje. Baleseti források. A szórakozó helyiségek egészségkárosító tényezői (zaj, por). Természetvédelem. Az életbiztonság megőrzése – életvédelem Ez a témakör a tanulót fenyegető balesetek, sérülések megelőzését szolgálja. - Balesetmegelőzés Az egészséget és a testi épséget veszélyeztető tényezők az iskolában. A balesetmegelőzést célzó „szemle” (vedd észre). A magatartásból származó balesetek. Az eszközök használatából eredő baleseti veszélyek. Mentálhigiéné E témakör az egészségesebb életmód szervezéséhez, az egészségesebb alternatíva választáshoz nyújt tanácsokat. Kiemelt feladata a káros függőséghez vezető szokások elkerülése, a káros szenvedélyek kipróbálásától való tartózkodásra történő motiválás. - Az életmód szervezése - A káros függőséghez vezető szokások megelőzése A dohányzás megelőzése. A dohányzáskor belélegzett füst összetétele. A dohányzás egészségkárosító hatása. A dohányzás, mint bevezető drog. Téves hiedelmek, mítoszok. Az alkoholfogyasztás megelőzése. Az alkohol idegélettani hatása. A szervezetbe került alkohol felszívódása, hatása a munkatejesítményre, a figyelem összpontosítására, a balesetek gyakoriságára. Társasági ivás megelőzése. A lerészegedett állapot hatása. Kábító hatású szerek fogyasztása. Legális és illegális 24
drogok. Bevezető drogok, gyógyszerek, mint drogok. A drogfogyasztás: használat és visszaélés. A drogok iránti éhség, függőség a szertől. A drogok típusai. A függőség tünetei és felismerése. A rászokás körülményei, kortársi hatások. A drogfogyasztás megelőzéseinek tennivalói. Döntés problémahelyzetekben. Más szenvedélyek megelőzése. Játékszenvedély hatása a személyiség fejlődésére A nyerési vágy, szenvedély. Az étkezéssel kapcsolatos zavarok (bulimia, anorexia). Szexuális támadás-önvédelem. Megerőszakolás: erőszakoskodó és az áldozat. Az erőszak agresszív bűntett. Erőszakoskodó ismerős, családtag, idegen. A megerőszakolás indító okai. Az orvosi vizsgálat szükségessége. A megelőzés és önvédelmi technikák. Bejelentés, eljárás indítása. AIDS-betegség megelőzése. HIV-vírusfertőzés, AIDS betegség, HIV-fertőzés és a HIV-pozitív személy. A fertőzés módjai. Szexuális úton terjedő fertőzés. Intravénás kábítószerélvezők veszéleztettsége. Gyakori partnercsere, mint a terjedés oka. A kondomhasználat szerepe a védekezésben. Mindennapi emberi kapcsolatok és tevékenységek amik nem terjesztik a HIV vírust. AIDS-stop szabályai. A tanulók az önálló védőnő tanácsadást is igénybe vehetik. Formái: - szexuális tanácsadás (fogamzásgátlás, családtervezés) - életviteli tanácsadás - humán szolgáltatás Dohányzás Iskolánkban minden tanuló számára tilos a dohányzás.
25
II. AZ ISKOLA KÉPZÉSI SZERKEZETE, FELTÉTELEK 1. A 2010/2011-es tanév képzési szerkezete 1.1. Iskolarendszerű képzések – nappali tagozaton érettségizettek részére Felsőfokú Szakképzések 1. Idegenforgalmi szakmenedzser
2 év
(OKJ szám: 55 812 01 055 01)
2. Vendéglátó szakmenedzser
2 év
(OKJ szám: 55 812 01 055 02)
1. Idegenvezető
2 év
(OKJ szám: 54 812 01 1000 00 00 )
2. Logisztikai ügyintéző
2 év
(OKJ szám: 54 345 02 0000 00 00 )
3. Protokoll ügyintéző
1 év
(OKJ szám: 54 812 02 0010 54 01 )
4. Utazásügyintéző
1 év
(OKJ szám: 54 812 02 0010 54 02 )
5. Ügyintéző titkár
2 év
(OKJ szám: 54 346 01 0010 54 03 )
1. Kiadványszerkesztő
2 év
(OKJ szám: 52 213 01 0000 00 00 )
2. Kereskedelmi ügyintéző
1 év
(OKJ szám: 52 341 04 1000 00 00 )
3. Marketing- és reklám ügyintéző
1 év
(OKJ szám: 52 342 01 0000 00 00)
4. Vendéglős
2 év
(OKJ szám: 52 811 02 0000 00 00)
Emelt szintű szakképzések
Középszintű szakképzések
26
1.2. Iskolarendszeren kívüli képzések OKJ-s tanfolyamok: 1. Idegenvezető
(OKJ szám: 54 812 01 1000 00 00)
2. Kereskedelmi ügyintéző
(OKJ szám: 52 341 04 1000 00 00)
3. Logisztikai ügyintéző
(OKJ szám: 54 345 02 0000 00 00)
4. Marketing- és reklámügyintéző (OKJ szám: 52 342 01 0000 00 00) 5. Protokollügyintéző
(OKJ szám: 54 812 02 0010 54 01)
6. Utazásügyintéző
(OKJ szám: 54 812 02 0010 54 02)
7. Ügyintéző titkár
(OKJ szám: 54 346 01 0010 54 03)
8. Vendéglős
(OKJ szám: 52 811 02 0000 00 00)
27
2. A magasabb évfolyamba lépés feltételei Félévenként tanulmányi értesítőt, év végén bizonyítványt kapnak hallgatóink. Tanulmányaik és kötelező szakmai gyakorlataik elvégzése után jelentkezhetnek szakvizsgára. A szakvizsgára bocsátás feltételeit szakmánként rendelet szabályozza. 3. Tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A megjelent hivatalos tankönyv- és eszközjegyzékből a tantestület választja ki az alkalmazandó könyveket és eszközöket. 4. Az iskolában folyó nevelő- és oktató munka ellenőrzése – értékelési rendszer Szempontjait a MIP tartalmazza. 4.1. Az iskolai beszámoltatás A biztos tudás kialakításához feltétlenül szükséges a közvetített ismeretek rendszeres és a tantárgyaknak megfelelő formában végzett számonkérése, a tanulók teljesítményének folyamatos figyelése és értékelése. A tudás, felkészülés mérése szóban illetve írásban történik. A számonkérés irányulhat a házi feladat, a napi tananyag, kisebb egység és egy-egy témakör ismeretének mérésére. Fontosnak tartjuk az írásbeli számonkérés mellett a szóbeli számonkérést, hiszen a kereskedelem és különösen az idegenforgalom területén a megfelelő kommunikációs kompetencia elsajátítása nélkülözhetetlen. Az írásbeli számonkérés esetében előnyben részesítjük az esszé formájú összefüggő megnyilatkoztatásokat, és csak a legszükségesebb esetben használjuk a tesztek feleletválasztós változatait. A tanuló tárgyi teljesítményét a hagyományos ötfokozatú skála érdemjegyeivel minősítjük. 1. Formái: Az írásbeli számonkérés a tanulók tudásának mérésére szolgáló leggyakoribb mérési eljárás. Ennek segítségével a tanárok ellenőrzik a tanulók elméleti felkészültségét, feladatmegoldásban való jártasságát, problémamegoldó képességét. Az írásbeli számonkérés célja, hogy diagnosztikus visszajelzést biztosítson a tanár és a hallgató számára. A szakképző iskolában a hagyományos ellenőrzési módok is szerepet kapnak, de minden egyes modul végén minden tárgyból készül egy projekt, melynek alapján a tanár méri tanítványai tudásszintjét, azt, hogy mennyit fejlődtek. A viszonyítási pont mindig a tanuló maga. 4.2. A tanulók értékelésében betöltött szerepe, súlya Az írásbeli beszámoltatás rendje: - idegen nyelvből havonta min. 2 jegyet kell a diákoknak megszerezniük - témazáró dolgozatot szaktantárgyakból - szaktantárgyaktól függően havi 1 és 5 között mozog - az írásbeli ellenőrzés rendszeressége – tanóránként – kiemelkedően fontos olyan tantárgyak esetén, amelyeknél alapvető követelmény a számítási feladatok megoldása. - írásbeli szakvizsga – a szakvizsga szabályzatok szerint, központi tételek kidolgozásával A félévvégi írásbeli vizsgák rendjét a tanmenetek tartalmazzák.
28
Az írásbeli számonkérés formái: - év elejei tudásszint felmérő dolgozat idegen nyelvből - teszt, feladatlap nyílt- és zártrendszerű válaszokkal - szódolgozat, szómagyarázat idegen nyelvből - röpdolgozat - írásbeli feleletek gazdasági számításokból - nyelvtani tesztek idegen nyelvből - fordítások idegen nyelvről magyarra és fordítva - „beugró” tesztek félévi zárójegyek - számítógépes feladatmegoldás informatikából - esszé dolgozatok szaktantárgyakból - otthon elkészíthető házi dolgozatok szaktantárgyakból - témazáró dolgozatok, amelyek komplex módon ötvözhetik a teszt az esszé és a feladatmegoldás jelleget. - írásbeli beszámoló készítése a szakmai gyakorlatról - tabló készítése a tanulmányutakról való hazatérés után - írásbeli szakvizsga 4.3. A tanulók értékelésben betöltött szerepe, súlya Iskolánk minden tanulójára vonatkozik: - A tanuló tárgyi teljesítményét a hagyományos ötfokozatú skála érdemjegyeivel minősítjük. - A tagozatokon a félévi és év végi tantárgyi érdemjegy kialakításakor az adott időszak alatt megszerzett különböző típusú osztályzatok súlyozott átlagát kell figyelembe venni. A témazáró dolgozat érdemjegye duplán számít. - Osztályozó vizsgát kell tenniük azon tanulóknak, akik az összes óraszám 20%-ánál többet hiányoztak. - Elégtelen eredményű vizsga 2 alkalommal ismételhető, ezután a hallgató kérésére igazgatói engedéllyel szigorított vizsga tehető – vizsgabizottság előtt. 5. A tanulók fizikális állapotának mérése Az iskolában folyó szakmai képzések miatt nagyon fontos a tanulók fizikai állapotának mérése, figyelése. A szakképzésről szóló tv. előírja, hogy a szakképzésben való részvétel feltétele - a szakmai alkalmassági követelménynek való megfelelés és - az egészségügyi alkalmasság Iskolánkban érettségizett tanulók részére 1-2 éves szakmai képzéseket folytatunk. Az oktatott szakmák nagy állóképességű és fizikailag és pszichikailag terhelhető munkaerőt igényelnek. Ennek érdekében a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálata minden, a tanulmányait megkezdő tanulók esetében megtörténik. Ez lehet előzetes, időszakos és soron kívüli. A szakképző intézményben jelentkező tanulóknál a beiskolázáskor – pedagógus, illetve a szülő, vagy a tanuló kérésére – pályaválasztási tanácsadás céljából iskolaorvosi vizsgálat végezhető. A szakképzési évfolyamra történő felvétel, átvétel, illetve továbbhaladás előtt, minden olyan esetben, amikor az OKJ szerint a szakképesítés megszerzése szakmai alkalmassági követelményekhez kötött, előzetes alkalmassági vizsgálatot kell végezni. A tanuló jogviszony fennállás alatt – szükség szerint időszakos alkalmassági vizsgálatot kell végezni, a szakmai alkalmasság újbóli véleményezése céljából. 29
Több tanulónk tagja valamely sportegyesületnek és rendszeresen sportol. Heti rendszerességgel lehetőséget biztosítunk szaktanár irányításával sportolásra, tornaterem igénybevételére. 6. Moduláris oktatás Részei: - egységes alapozás moduljai - szakismeretek moduljai - speciális (szak) modulok Az idegen nyelvi modul a hallgató részéről kiváltható meglévő, államilag elismert középfokú, szakmai anyaggal bővített „C” típusú nyelvvizsgával. A moduláris oktatás a helyi tantervek szerint valósul meg. 7. Tanulmányi kirándulások Az iskola által szervezett tanulmányi kirándulások, nyomda, szálloda és étteremlátogatások, szakmai kiállítások, rendezvények meglátogatása, buszos városnézések, országjárások megszervezése az adott szakmai képzés programjához igazodik. Az iskola a tantárgyi tantervekhez kapcsolódóan önköltséges alapon egy, vagy több napos osztálykirándulásokat szervez, melyek lehetnek országjárások, városnézések, vagy céljuk a szakmai tanulmányokkal kapcsolatos ismeretbővítés. 8. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ismeretek átadása Az 1997. évi CLV. Törvény szerint a fogyasztók oktatása alapvetően állami feladat, amelyet az oktatási intézmények, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség és az érdekvédelmi szervezetek együttműködve teljesítenek. Biztosítjuk, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket. A fogyasztóvédelmi oktatás célja - a fogyasztói kultúra fejlesztése - tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése - a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tudatos fogyasztóvá válás kialakítása hosszú, sokoldalú feladat, amelynek során az iskolában a helyes értékrend kialakítására kell a hangsúlyt fektetni. Az értékek formálásában lényeges - a kívánság és a szükségelt fogalmának tisztázása, - az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, - a természeti értékek védelme. A fogyasztás során - a tájékozódás képessége, - a döntési helyezet felismerése, - a döntésre való felkészülés a fontos.
30
A fogyasztóvédelmi oktatás színterei 1. A tanórák 1.1 Banki, biztosítási, üzemanyag-fogyasztási számítások 1.2. Mérés, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák) 1.3. Eltérő fogyasztási szokások 1.4. Reklámnyelv, feliratok, a reklám kommunikációs csapdái, manipuláció 1.5 Szakmai tárgyak: génmódosított élelmiszerek, táplálkozási dívatok 1.6. Szakmai tantárgyak: élelmiszerbiztonság, E-számok, vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használata. 1.7. Elektronikus kereskedelem, internetes fogyasztói veszélyforrások 1.8. EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története 2. Tanórán kívüli tevékenységek 3. Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek) 4. Hazai és nemzetközi együttműködés (más iskolákkal) 5. Az iskola fogyasztóvédelmi működése Az iskolai fogyasztóvédelmi oktatás módszerei A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladatainkat projektek formájában fogjuk megoldani. Ezen a területen készségeket fejlesztünk, melyek a következők: a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás. A készségfejlesztés módja az információgyűjtés, - feldolgozás és a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereinek megtanulása. Projektprogramokat indítunk, melyek megfelelő keretet teremthetnek az oktatásnak és a kritikus független gondolkodás fejlesztésének. Felfedeztetjük a diákokkal a tipikus helyi és globális problémákat, és ráébresztjük őket arra, hogy egy bizonyos mértékig mindannyian felelősek vagyunk környezetünkért, bolygónk erőforrásainak őrzéséért.
31
III. HELYI TANTERVEK ÉS SZAKMAI PROGRAMOK Az érettségi utáni szakmai programok, helyi tantervek a Pedagógiai Program mellékletét képezik.
IV. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK A jelen pedagógiai program érvényességi ideje: 2010. szeptember 01-től további intézkedésig, az alábbiak szerint. A pedagógiai program módosítási eljárása: Kezdeményezheti: - a Német-Magyar Képző Központ Egyesület elnöke - az igazgató - a gyakorlati oktatásszervező - a tantestület bármely tagja A módosításhoz szükséges a tantestület kétharmadának egyetértése és a fenntartó jóváhagyása. Lehetséges indokai: - a törvényi környezet változása - a szakmai programokban szükséges változtatások - a képzési piac indokolta szakmaváltás A pedagógiai program felülvizsgálatának mechanizmusa: - felülvizsgálat –kétévente - a módosításra javaslatot tehet a fenntartó, az igazgató és a gyakorlati oktatásszervező. A felsoroltak mindegyike kezdeményezheti a módosítással foglalkozó nevelőtestületi értekezlet összehívását. A módosítás a Közoktatási törvényben előírtak szerint, és az abban meghatározott módon történik. Budapest, 2010. április 12. Holló Tamásné igazgató
V. MELLÉKLETEK: A GtB Szakképző Iskola szakmai programjai
32
1. A GtB Szakképző Iskola módosított Pedagógiai programját az iskola tantestülete 2010. április 16-án elfogadta. A tantestület képviseletében:
................................... Fromm Ágnes tanár
................................... Kubesch Mária tanár
2, A GtB Szakképző Iskola módosított Pedagógiai Programját elfogadom, alkalmazását engedélyezem.
Budapest, 2010. április 19.
..................................................... Borosné Huber Mária a Német- Magyar Képző Központ Egyesület ügyvezető elnöke fenntartó
33
