Pedagógiai Program Nevelési Program
2010.
TARTALOMJEGYZÉK
I. NEVELÉSI PROGRAM
4
1. AZ ISKOLA ADATAI
4
1.1. Az intézmény neve, címe, jogállása
4
2. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELİ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI
5
2.1. Nevelési céljaink - Pedagógiai hitvallásunk
5
2.2. Nevelési alapelveink, célrendszerünk
5
2.3. Közvetítendı erkölcsi értékek, nevelési feladataink
6
2.4. Eszközök, eljárások. 2.4.1. Új utak – kompetencia alapú oktatás 2.4.2. Az osztályfınök szerepe 2.4.3. A HHH, HH, SNI és BTMN tanulók integrált nevelését-oktatását segítı eszköz-keretrendszer 2.4.4. Az információs-kommunikációs technológiák alkalmazására a nevelési-oktatási folyamatban és az iskola mindennapi életében
6 6 8 8 10
FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK
10
AZ IKT MEGJELENÉSE AZ ÓRAI ÉS OTTHONI MUNKÁBAN
11
3. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK 12 3.1. Személyiségfejlesztés iskolánkban 3.1.1. Tanulási motiváció, egyéni tanulási utak, a tanulók differenciált fejlesztése
12 12
3.2. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 3.2.1. A közösségfejlesztés szintjei 3.2.2. Elsıdlegesnek tekintett szociális kompetenciák
13 13 14
3.3. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenység
14
3.4. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítı tevékenység 3.4.1. Célok 3.4.2. Feladatok 3.4.3. Eszközök, eljárások
15 15 15 15
3.5. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı programok
16
4. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK 4.1. Alapfeladatok 4.1.1. Pontos statisztikai felmérés
17 17 17
2
4.1.2. Kapcsolattartás intézményen belül 4.1.3. Kapcsolattartás intézményen kívül 4.1.4. Külön kapcsolattartás a szülıkkel vagy gondviselıkkel
17 17 18
4.2. A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenység
18
4.3. A szülı, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttmőködésének formái, továbbfejlesztésének lehetıségei
19
5. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA
21
5.1. Egészségfejlesztési alapelveink
21
5.2. Egészségfejlesztési céljaink, feladataink
21
5.3. Egészségnevelés 5.3.1. Az iskolai egészségnevelési feladatokban közremőködık köre 5.3.2. Az iskolai egészségnevelési feladatokat segítı kapcsolatok
22 23 23
5.4. Az egészségnevelés iskolai színterei 5.4.1. Mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló program 5.4.2. Egészségnevelési feladatok tanórán 5.4.3. Egészségnevelési feladatok tanórán kívüli foglalkozásokon 5.4.5. Külsı szakemberek iskolai egészségnevelési tevékenysége 5.4.6. Egészségnevelési hónap szervezése 5.4.7. Tájékoztató fórumok
23 23 23 24 24 25 25
5.5. Az iskola-egészségügyi szolgálat véleménye
25
6. AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA
26
6.1 Az iskola és a környezeti nevelés
26
6.2. A környezeti nevelés színterei iskolánkban 6.2.1. Tanórán 6.2.2. Tanórán kívüli programokon
26 26 26
6.3. Módszerek 6.3.1. Környezettudatos nevelés
27 27
6.4. Erıforrások 6.4.1. Iskolán belüli együttmőködés 6.4.2. Iskolán kívüli együttmőködés
27 27 28
7. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELİOKTATÓ MUNKÁT SEGÍTİ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE 29 LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK
32
MELLÉKLETEK
33
3
I. Nevelési program 1. Az iskola adatai A Kunhegyes Város Önkormányzata és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat által 2007. áprilisában kötött megállapodás szerint: „Kunhegyes Város Önkormányzata feladattal együtt átadja, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat 2007. június 30-i fordulónappal, 2007. július 01-tıl feladattal együtt, mint jogutód átveszi a Kunhegyes, Kossuth u.15-17. székhelyő Nagy László Szakképzı Iskola, Gimnázium és Kollégium középfokú nevelési oktatási intézményt.” Jelen pedagógiai dokumentum a „Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Nagy László Szakképzı Iskola, Gimnázium és Kollégium” pedagógiai programja. Az intézmény alapító okiratát a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyőlés a 47/2007(IV. 20.) számú határozatával adta ki.
1.1. Az intézmény neve, címe, jogállása Az intézmény neve:
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Nagy László Szakképzı Iskola, Gimnázium és Kollégium 5340 Kunhegyes, Kossuth Lajos út 15-17
Az intézmény címe: Telephelyei:
5340 Kunhegyes, Kossuth Lajos út 30-32. 5340 Kunhegyes, Kálvin út 1. /kollégium/ 5340 Kunhegyes, Széchenyi út 1. /vas- és fémip. tanm./ 5340 Kunhegyes, Kossuth Lajos út 58. /tancukrászda/
Az intézmény jogállása: 1. 2. 3. 4.
önálló jogi személyként mőködı, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, önállóan gazdálkodó költségvetési szerve a Megyei Önkormányzati Hivatal, az intézmény a kiemelt költségvetési elıirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkezik, kivéve a megyei önkormányzat éves költségvetési rendeletében meghatározott részelıirányzatokat.
Fenntartó szerv:
Jász-Nagykun-Szolnok Megye Közgyőlése
Felügyeleti szerv:
Jász-Nagykun-Szolnok Megye Közgyőlése Az intézmény Szervezeti és Mőködési Szabályzatát átruházott hatáskörben a Megyei Közgyőlés elnöke hagyja jóvá.
4
2. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai feladatai, eszközei, eljárásai 2.1. Nevelési céljaink - Pedagógiai hitvallásunk „ Az iskola arra való, hogy az ember, bármilyen adottságú is, megtanuljon tanulni, hogy felébredjen a tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni amit csinál és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.” Szentgyörgyi Albert
2.2. Nevelési alapelveink, célrendszerünk A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Nagy László Szakképzı Iskola Gimnázium és Kollégiumban a nevelést úgy tekintjük, mint amely − a tanuló egész személyiségére kiterjed, − a tanuló életének legfontosabb területein tervezett hatások összessége, és meghatározó szerepet játszik az iskolán kívüli életben is, − mind a pedagógus, mind a tanuló aktivitását, tudatos együttmőködését igényli.
Alapvetı hosszú távú stratégiai céljaink: − A minıségelvő nevelés-oktatás megvalósítása az intézményben történı tartalmi fejlesztések során. − A sikeres munkaerı-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése. − Az Országos kompetenciaméréseken elért iskolai eredményeink folyamatos javítása, az országos átlaghoz való közelítése a kompetencia alapú nevelés, oktatás intézményen belüli bıvítésével. − A sikeres érettségi vizsgát tett tanulók (középiskolai képzésbe beiratkozott tanulókon belüli) arányának tartósan magas szinten tartása. − A felsıoktatásba felvett tanulók (középiskolai képzésbe beiratkozott tanulókon belüli) arányának növelése. − A szakiskolai képzés 10. évfolyamát sikeresen elvégzı tanulók (szakiskola 9-10. évfolyamaira beiratkozott tanulókon belüli) arányának növelése. − A sikeres szakmai vizsgát tett tanulók (szakképzı évfolyamokra beiratkozott tanulókon belüli) arányának növelése. − Az esélyegyenlıtlenségek mérséklése az intézmény mőködésének valamennyi területén, a halmozottan hátrányos helyzető, illetve hátrányos helyzető tanulók intézményi lemorzsolódásának a csökkentése, kimeneti vizsgaeredményeik, illetve továbbtanulási és elhelyezkedési mutatóik javítása. − A sajátos nevelési igényő, valamint a beilleszkedési és magatartási nehézségekkel
5
küzdı tanulók ellátásának a biztosítása. A fentiekkel összhangban további rövid/középtávú céljaink: − tanulóink harmonikus személyiségfejlıdésének a segítése, ezen belül, hogy pontos ismeretekkel rendelkezzenek a valóságról, ismerjék és magukévá tegyék - túl a tantárgyi ismereteken - a társadalmi együttélés követelményeit, szabályait, normáit, − a tanulóink énképének és önértékelési képességének reális fejlıdésének a segítése, − az iskolánkba érkezı tanulók beilleszkedésének a segítése, − a kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörő elterjesztése, a pedagógusok módszertani kultúrájának korszerősítése, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése és megerısítése, valamint az egyenlı hozzáférés és esélyegyenlıség szempontjainak érvényesítése, − a HH/HHH, SNI és BTMN tanulók oktatása-nevelése eredményességét segítı iskolai integrációs program hatékony mőködtetése.
2.3. Közvetítendı erkölcsi értékek, nevelési feladataink • A nevelést csak kölcsönös tisztelet alapján tartjuk eredményesnek. • Tanulóinkat olyan személyiségekké kívánjuk nevelni, akik bizakodóak, tudnak örülni, képesek feloldani a konfliktusokat, akik szeretik családjukat, iskolájukat, falujukat, városukat, hazájukat, értük cselekvésre és áldozathozatalra is készek, akik tisztelik mások jogait, értékeit, demokratikus elveket vallanak, szolidárisak a hátrányos helyzetőekkel, akik tevékeny, alkotó és segítıkész emberként kívánják élni életüket. • Értékek közvetítésével kívánunk nevelni az élet tiszteletére, a természet szeretetére, az emberi munka, a kultúra megbecsülésére, az egészséges életvitel és a rendszeres testedzés igényére, a mőveltségre, intelligenciára, kreativitásra, testi-lelki harmóniára, a szép szeretetére, a környezet megbecsülésére. • Szeretnénk elısegíteni tanulóink jellemének, gondolkodásának és ízlésének fejlıdését. Megkeresni azt a területet, amelyhez adottságaik a legjobbak, eljuttatni ıket az általuk elérhetı legmagasabb szintre. Alkalmassá tenni ıket a szakmai képzés megkezdésére, a szakmai vizsga letételére. • Nevelésünk egyik feladata, hogy a fiatalok rátalálhassanak élethivatásukra, munkaterületükre, kialakuljon bennük az élet változó feltételeihez való alkalmazkodás képessége. • Szakmai képzésünk célja olyan fiatalok nevelése, akik: olyan elméleti és gyakorlati ismeretekkel, jártasságokkal rendelkeznek, amelyek birtokában meg tudnak felelni a szakmunkás munkakör egyre fokozódó követelményeinek, önmővelés, továbbtanulás útján képesek ismereteik továbbfejlesztésére, második vagy további szakmai képesítés megszerzésére.
2.4. Eszközök, eljárások. 2.4.1. Új utak – kompetencia alapú oktatás Az utóbbi években a társadalomban végbemenı változások (más a tanulók neveltsége, ismerete, készsége, kompetenciája, mások a családi körülmények, más a társadalmi minta ), a NAT-hoz kötıdı más tartalom, illetve az az elvárás, hogy az iskola készítse fel az egész életen át tartó tanulásra tanulóit, új kihívások elé állítja az intézményt. Ehhez az elváráshoz
6
igazodva vezettük be a 2009/2010. tanévben a kompetencia alapú oktatást, mely hozzájárul a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztéséhez és megerısítéséhez, a rendszerben meglévı szelektív hatások mérséklésével, valamint az egyenlı hozzáférés és esélyegyenlıség szempontjainak érvényesítésével. A NAT szerinti kulcskompetencia-területek fejlesztését újszerő tanulásszervezési eljárások bevezetésével, az alkalmazást támogató modern pedagógiai módszertan (kooperatív technikák, projektmódszer, témahét, IKT technológia) meghonosításával valósítjuk meg. Nevelı-oktató tevékenységünk eszközrendszerének fontos elemei a HH/HHH, SNI és BTMN tanulók integrációját segítı tanulóbarát, szegregációmentes együttnevelési környezet, valamint a tevékenykedtetésre épülı tanulásszervezés, melyek támogatják az oktatási integrációt, a befogadó pedagógiai kultúrát, a lemorzsolódások csökkentését, az esélyegyenlıség kiteljesítését, és reményeink szerint fokozzák a nevelés és oktatás eredményességét. Ez a tevékenység a TÁMOP-3.1.4.-08/2-2009-0279 "Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat által fenntartott intézményekben" c. pályázat nyomán valósul meg a 2010/2011- es tanévtıl. A pályázatban öt évre szóló fenntartási kötelezettséget vállaltunk. Ez a következıket jelenti: -
Folytatjuk a kompetencia alapú oktatást a (magyar nyelv és irodalom tantárgy oktatása keretében) szövegértés-szövegalkotás, a (matematika tantárgy oktatása keretében) matematika-logika kompetenciaterületen.
-
A digitális kulcskompetencia – területen folytatjuk a programcsomagok bevezetését a középiskolai feladatellátási helyen.
-
Idegen nyelvi kulcskompetencia - területen folytatjuk a programcsomagok bevezetését a szakiskolai feladatellátási helyen.
-
A mővészetek mőveltségterületet – a gimnáziumi képzés 11-12. évfolyamain integráltan, tantárgyi bontás nélkül oktatjuk a középiskolai feladatellátási helyen.
-
Az ember és természet mőveltségterületet – a szakiskolai képzés 9.-10. évfolyamain integráltan, tantárgyi bontás nélkül oktatjuk a szakiskolai feladatellátási helyen.
-
Évente legalább egy témahetet, egy három hetet meghaladó projektet és egy moduláris programot valósítunk meg feladatellátási helyenként.
-
A projektoktatást, a kooperatív ás csoportmunkát, a tanórai differenciálást kiemelten kezeljük. A tanórák 40%-ban alkalmazzuk az új tanítási módszereket (IPR).
-
A programba bevont osztályok tanóráinak 30%-ában IKT-s eszközöket alkalmazunk azon tantárgyak esetében, melyek oktatása tanévet átfogó, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú programcsomag/tankönyv alapján történik.
-
Adaptáljuk, és tervezetten alkalmazzuk a pályázati tevékenység keretében megvásárolt jó gyakorlatokat.
A kompetencia alapú oktatás intézményi bevezetésének és fejlesztésének fontos eleme az Országos Kompetenciamérések eredményeinek felhasználása nevelı-oktató tevékenységünk évfolyam, osztály és egyéni szintő tervezésekor.
7
2.4.2. Az osztályfınök szerepe Az iskolai nevelés a tanulókkal közvetlen kapcsolatot kialakító tanárok, az osztályban tanító szaktanárok és az osztályfınök együttes feladata. Iskolánk nevelési folyamatának színtere a szaktárgyi óra, a tanórán kívüli foglalkozás, egyéb tanár-diák együttmőködés például Útravaló pályázati lehetıség. A nevelés egyik legfontosabb helyszíne az osztályfınöki óra, melynek menetéhez szervesen kötıdik az osztályfınök személyisége. A NAT ajánlásai és a Kerettantervi rendelet alapján az osztályfınöknek: Törekednie kell, hogy megossza a feladatokat a többi, osztályában tanító pedagógussal. Ki kell alakítania a hatékony együttmőködési formákat. Tevékenységében figyelembe kell vennie a település és beiskolázási körzetünk szociális és társadalmi sajátosságait. Az osztályfınök nevelési tevékenységének fı területei a megfelelı kapcsolatrendszerek kialakítása és mőködtetése: − a tanulók és a tanulócsoportok között, − a tantestület és osztály/diák között, − a szülık-a családok és az iskola között. Az osztályfınök nevelési elveiben tükrözıdjenek a helyi tantervben lefektetett elvárások. Az osztályfınöknek: − képviselni kell az osztály, illetve az egyes tanulók konkrét szükségleteit, − folyamatosan figyelemmel kell kísérnie a megvalósulás minıségét, − kezelnie kell a felmerülı konfliktusokat, − integrálnia kell a különbözı törekvéseket, a tanulók személyiségfejlesztését szem elıtt tartva, − szerepet kell vállalnia az új oktatásszervezési módok, módszerek (projektmódszer, témahét) megvalósításában. Az osztályfınök nevelési munkájának feladatkörét kiegészítik még az osztállyal kapcsolatos adminisztrációs, ügyviteli (osztálynapló pontos vezetése, vezettetése; anyakönyvek, bizonyítványok, értesítık kiállítása; s egyéb, törvényileg elıírt) teendık elvégzése. A leírtak alapján az osztályfınöki óra iskolánkban olyan sajátos tantervi egység, amelynek a NAT mőveltségterületeivel is összhangba hozható funkciói a következık: - a tanulók segítése önismeretük fejlesztésében, önnevelés iránti igényük felkeltésében, személyiségük stabilizálásában, valamint életpályájukra való felkészítésükben. - szociális képességeik (kapcsolatteremtés, a kommunikáció, az empátia, a tolerancia, a kooperáció, a konfliktuskezelés) fejlesztése, − a felelıs állampolgárrá nevelésben. Az osztályfınöki munkához, az osztályfınöki órák témájához az 1. számú melléklet tartalmaz segédletet
2.4.3. A HHH, HH, SNI és BTMN tanulók integrált nevelését-oktatását segítı eszköz-keretrendszer Az önálló tanulási képességet kialakító programok, programelemek alkalmazása.
8
A szövegértés-szövegalkotás, a matematika-logika és az idegen nyelvi kompetencia alapú oktatási programcsomagok „A” típusának alkalmazása. Közösségfejlesztı, közösségépítı programok, mentálhigiénés programok, és elıítéletek kezelését szolgáló programok, programelemek alkalmazása Intézményen belüli mentori rendszer mőködtetése, folyamatos fejlesztése Rendszeres kapcsolattartás és együttmőködés az iskola környezetében lévı civil szervezetekkel Szakmákhoz kapcsolódó iskolai szakkörök. Néprajzi szakkör, színjátszó és szavalókör szervezése. Az egyéni haladási ütemet segítı differenciált tanulásszervezés tervszerő alkalmazása. A kooperatív tanulásszervezés tervszerő alkalmazása. A projektpedagógia tervszerő alkalmazása. Az egy osztályban tanító pedagógusok esetmegbeszéléseinek) a megtartása.
rendszeres
értekezleteinek
(értékelı
A tipikusnak tőnı, illetve általánosítható problémák megoldására szolgáló nevelıtestületi fórumok megszervezése, lebonyolítása. Az azonos osztályban tanító pedagógusok hospitálásra épülı együttmőködési rendszerének a mőködtetése. A szöveges értékelés intézményi rendszerének a mőködtetése. Az egyéni fejlesztési naplók rendszeres szakszerő vezetése. Multikulturális tartalmak megjelenítése különbözı tantárgyakban, valamint tanórán kívüli projektekben feldolgozva. A szakiskolában folyó pályaorientációs tevékenység keretein belül: − a munka világa iránti érdeklıdés fejlıdésének a segítése, − a pályamegvalósítás iránti igény fejlesztése, − az önismeret, önértékelés fejlıdésének a segítése, − a munka világa szerepének erısítése a tanulók jövıképében, életcéljaiban. A szakképzésbe történı bekapcsolódáshoz szükséges kompetenciák fejlesztése. Az Iskolai Integrációs Keretprogram a Nevelési Program 6. számú mellékletét képezi.
9
2.4.4. Az információs-kommunikációs technológiák alkalmazására a nevelési-oktatási folyamatban és az iskola mindennapi életében Az iskola pedagógiai programját azzal a céllal egészítjük ki, hogy bevezessük és fokozatosan kiterjesszük az IKT alapú oktatást. Az intézmény célja a digitális kompetencia fejlesztése. Az alábbi értékek erısödését várjuk a digitális kompetencia kiemelt fejlesztésével:
- minıségi és piacképes tudás biztosítása a tanulók számára - „egész életen át tartó tanulás” készségének kialakítása - nyitott, kommunikációra képes egyéniségek formálása - problémamegoldó, innovatív személyiségfejlesztés - esélyegyenlıség biztosítása a társadalmilag hátrányos helyzető tanulók számára - esélyegyenlıség biztosítása a sajátos nevelési igényő tanulók számára. Hardveres, szoftveres és pedagógiai háttér az IKT stratégiában olvasható. A pályázati források felkutatása és kiaknázása továbbra is kiemelkedıen fontos feladatunk.
Fejlesztési elképzelések •
Az órai online munka lehetıségét teremti meg az iskolai hálózat bıvítése a szaktermekben és a közösségi területeken. A tanórai alkalmazás lehetıségének bıvítése érdekében több mobil munkaállomás (laptop) beszerzésére van szükség. A tanári munkaállomások kiépítése mellett rugalmas megoldást keresünk a többi szaktanterem interaktív táblával való ellátására is.
•
Az iskola számára elérhetı sávszélességet bıvíteni szeretnénk.
•
Az iskolai kommunikációs tér – azaz az új tartalomszolgáltató portál – megteremtésével a digitális tananyagok a tanórán kívül is elérhetıvé válnak. A tanulói munkaállomások szabályozott kölcsönzésével a feladatok elvégzése nem lesz helyhez és idıhöz kötve, s azok is dolgozhatnak, akiknek otthon még nincsen gépe. A diákok élhetnek az új kommunikációs formákkal, pl fórum, chat.
•
A meglévı digitális tartalmak, tananyagok mellé újak felkutatására és fejlesztésére is szükség van.
•
Az elavuló gépek folyamatos cseréje mellett az új típusú eszközök beszerzésére is igyekszünk forrást találni: szükséges SNI eszközök, interaktív táblához kapcsolható mikroszkóp, dokumentumkamera, szakképzésben használható szimulációs eszközök.
10
Információs-kommunikációs technológiák alkalmazása az oktatásban Az iskola legfontosabb tevékenységi területe a tanórai munka és az ehhez kapcsolódó otthoni feladatok. Ezen keretek között olyan oktatást igyekszünk megvalósítani, amelyben kialakulnak a diákok infokomunikációs kompetenciái, és a megváltozott körülmények között is megfelelı értékszemlélete. Célunk, hogy a diákok tudják az információt fogadni, értelmezni, feldolgozni és tudjanak reveláns információt küldeni. Az információtömegben a kommunikáció korának iskolája segíti a tanulókat az eligazodásban, tájékozódási pontokat ad, megfelelı értékszemléletet alakít ki. Segít, hogy választhassanak, szelektálhassanak, képesek legyenek strukturálni, rendszerezni és célirányosan felhasználni ismereteiket. A munkaformák is átalakulnak. Nagyobb hangsúly kerül a csoportmunkára, melyen belül a felfedezés, a megoldáskeresés, a megoldás megtervezése, dokumentálása, mások számára elérhetı formában való megosztása egyaránt fontos.
Az IKT megjelenése az órai és otthoni munkában •
Információgyőjtés és értelmezés az Internet segítségével tanórán és otthon
•
Órai munka során konstruktív módszerek gyakorlása, a megoldás dokumentálása
•
Kompetenciaterületek
összekapcsolása:
a
digitális
eszközök
használata
más
mőveltségi területekhez tartozó új ismeretek megértésekor, szimulációjakor. A digitális kompetencia teret kap kereszttantervi formában. •
Tanórai kísérletek számítógépes megjelenítése, vezérlése, adatfeldolgozás, értékelés
•
Sulinet Digitális tudásbázis alkalmazása órák anyagának összeállításakor, feladatok kiadásakor
•
Linkgyőjtemény (vagy saját tananyagtár) használata szaktárgyanként – s ez megjelenik az iskolai portálon is az otthoni munkához
•
Feladatkiosztás és teljesítés az iskolai portál segítségével
•
A tanórák egy részében csoportmunkát valósítunk meg, ahol a munkacsoportok egyegy projektet hajtanak végre.
•
Felmérések, értékelések készítése megfelelı programok és válaszadó eszközök alkalmazásával
11
Az IKT-ban jártas kollégák munkaközösségenként mintaóravázlatokat a felhasználható digitális tananyagok, szimulációs szoftverek, győjtemények megjelölésével. IKT az iskolai kommunikációban Az iskolai kommunikációban nagyobb teret kap az iskola portálfelülete. Az iskola megoszthatja a legfontosabb információit a diákokkal, a fenntartóval és a szülıkkel egyaránt. Az iskola IKT akcióterve a Nevelési Program 5. számú mellékletét képezi.
3. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 3.1. Személyiségfejlesztés iskolánkban Iskolánkban – gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai osztályainkban egyaránt - a tanulók személyiségének kibontakozását tekintjük legfıbb pedagógiai célunknak. Ennek összetevıi a következık: 1. Az ismeretek elsajátítását olyan eszköznek tekintjük, amely lehetıvé teszi a tanulók alábbi képességeinek kialakítását és fejlesztését: - értelmi, - ismeretszerzési, - kommunikációs, - cselekvési képességek. 2. A tantárgyi keretek között végzett oktatási folyamatban is szemmel kísérjük a személyiségjegyek kialakítását. Fontosnak tartjuk a következıket: - Alapos és korszerő mőveltséget szerezzenek tanulóink - Egészséges, személyiségük kibontakozását és társadalmi integrációjukat szolgáló világszemléletre és világképre tegyenek szert. 3. Az osztályfınöki nevelımunkában nagy teret szentelünk a tanulók önismeretének, az ezt szolgáló gyakorlatoknak, együttmőködési készségük és akaratuk fejlesztésének. 4. Olyan értékrendszert próbálunk meghonosítani, amely a hátrányos családi környezetet ellensúlyozza és motívumaikat, szokásaikat általános emberi értékekhez köti, jövıjüket szolgálja. (becsület, igazmondás, ıszinteség, tisztelet, helytállás, kitartás, emberszeretet, munkabírás stb.) 5. Igyekszünk, hogy az oktatás és nevelés színtereit szélesítsük 6. Az iskolai diáksport egyesület tevékenysége segíti az egészséges életmód kialakítását, a tanulók sokoldalú személyiségfejlesztését.
3.1.1. Tanulási motiváció, egyéni tanulási utak, a tanulók differenciált fejlesztése Tanulóink nevelı-oktató tevékenységünk keretében történı személyiségfejlıdése szempontjából meghatározó fontosságú feladatunknak tekintjük diákjaink tanulási motivációjának folyamatos fenntartását, fejlesztését. Az ismeretek feldolgozásának
12
tervezésekor különös hangsúlyt fektetünk a tananyag és a tanulók érdeklıdése kapcsolódási pontjainak a feltérképezésére, nevelı-oktató tevékenységünknek a tanulók közvetlen (a feldolgozandó ismeretanyag elemeire irányuló) érdeklıdésére alapozásának. Ehhez kapcsolódóan kiemelt feladatunknak tekintjük az egyéni tanulási utak megtervezéséhez való segítségnyújtást tanulóink számára. Ennek legfontosabb elemei az önálló tanulás képességének a fejlesztése, valamint az egyéni haladási ütemet segítı differenciált tanulásszervezés alkalmazása.
3.2. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az iskolai közösség az egyén és a társadalom közötti kapcsolatrendszer egyik lépcsıfoka. A közösségalkotás, a közösséghez tartozás, a közösségi normák betartása elıkészítı fázisa a tanulmányok befejezése utáni életnek, a társadalomba való beilleszkedésnek. A közösségfejlesztı, közösségépítı programok, mentálhigiénés programok, és elıítéletek kezelését szolgáló programok alkalmazását a HH/HHH, SNI és BTMN tanulók integrált neveléseoktatása fontos elemének tekintjük.
3.2.1. A közösségfejlesztés szintjei • • • • •
A tanórákon, mint közvetetten megnyilvánuló nevelési cél. Osztályfınöki órákon elıre megállapított tanmenet alapján. Tanórákon kívüli foglalkozásokon, osztályfınök által irányított tevékenységekben: kirándulások, ünnepségek, iskolai rendezvények, sportesemények, közös múzeumlátogatások stb. A diákönkormányzat kezdeményezte munkában: diáknapokon, vetélkedıkön, Iskolai rendezvényeken
A fenti tevékenységi területek számára a következı közös követelményrendszert dolgoztuk ki - a NAT ajánlásait felhasználva: • A hon- és népismeret segítse elı a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. • A tanulók legyenek elfogadók a különbözı szokások, életmódok, kultúrák, vallások egyszóval a másság iránt, becsüljék ezeket. • Tanulóink ápolják a társas kapcsolatokat (Internet, levelezés, iskolai kirándulások). • Iskolánk törekedjen testvériskolai kapcsolatok kialakítására, ápolására • Diákjaink kapcsolódjanak be az értékırzési és értékgyarapítási munkába. • Tegyenek szert az együttmőködés, a környezeti konfliktusok kezelésének és megoldásának képességére. • Tudjanak önállóan ismereteket szerezni, véleményt formálni, érveiket kifejteni és megvédeni. A közösségek szervezıdésének teret adunk. • Szorgalmazzuk a tanulók önszervezıdését: diákkörök, iskolai és kollégiumi önkormányzatok létrehozását. Mőködési feltételeiket megteremtjük. Mőködési szabályzatuk kidolgozását a törvénynek megfelelıen támogatjuk. • Minden szinten konzultálunk a szülıkkel, a szülıi munkaközösségekkel közösen dolgozunk ki programokat, bevonjuk ıket a szervezési és felügyeleti munkába. • Támogatjuk a tanórán kívüli programokat, a diákok bekapcsolódását a megyei és 13
országos diákmozgalomba.
3.2.2. Elsıdlegesnek tekintett szociális kompetenciák • A közösségben való tevékenységhez, másokkal való együttmőködéshez, a társadalomba való beilleszkedéshez szükséges értékek, mint a bizalom, türelem, ıszinteség, becsületesség, megbízhatóság, felelısségvállalás, tolerancia, szolidaritás, empátia, tisztelet és megbecsülés tiszteletére, elfogadására nevelés. • A szociális érdekérvényesítés fejlesztése: a segítıkészség, az együttmőködés képessége, a vezetés és a versengés képességének fejlesztése. • A szociális kommunikáció fejlesztése, az emberek közötti érintkezés, a kultúrált viselkedés normáinak elfogadására nevelés, a változó élethelyzetekhez, emberekhez, elvárásokhoz való alkalmazkodás és a konfliktus kezelés fejlesztése. • A harmonikus családi élet értékeinek felismertetése, fejlesztése. • A reális önértékelésre és értékelésre nevelés.
3.3. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenység Intézményünk szakiskola, gimnázium, szakközépiskola és kollégium. Viszonylag sok a súlyos beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességekkel küzdı tanulónk elsısorban a szakiskolai osztályokban. A beilleszkedési, magatartási, tanulási zavarral küzdı tanulókat, az iskola magántanulóként akkor fogadja, ha: • a jelzett problémáról a tanuló szakvéleménnyel rendelkezik, továbbá • a tanuló lakóhelye szerint az iskola a legközelebbi oktatási intézmény ahol a tankötelezettségét a tanuló még teljesítheti. • Szakképzésben magántanulóként a szakmai gyakorlat nem teljesíthetı, ezért ezt a státuszt nem tudjuk itt biztosítani. A pedagógus feladatai: 1. Megállapítani, hogy mely tényezı az ok, és melyik az okozat a felmerülı problémánál: • magatartászavarból eredı tanulási probléma, • tanulási nehézségek okozta beilleszkedési, magatartási zavar, • szociális helyzetbıl fakadó hátrány. 2. Fejlesztési terv kidolgozása, alkalmazása. A tanuló segítésének formái: • tanórai belsı differenciálás, • külön óraszámot igénylı differenciált képességfejlesztés, • belsı (osztályfınöki, ifjúságvédelmi, vezetıi) konfliktuskezelés, • külsı szakember munkájának igénybevétele. A szülıkkel való rendszeres kommunikáció (szülıi értekezlet, fogadóóra, stb.) mellett a kapcsolatot egyénre szabottan kell tartani, ahogy a tanuló érdeke megkívánja. 14
Az iskola jó hírének elengedhetetlen feltétele a szülıi elégedettség, a találkozások alkalmával a szülı úgy távozzon, hogy konkrét, használható segítséget kapott gyermeke neveléséhez, ez bizalmának alapköve. 3. Egyéb feladatai: • Feltárni a tanulók pozitív tulajdonságait. Elvünk, hogy mindenki tehetséges valamiben. • Segíteni a tanulókat a megfelelı (sikerélményhez jutásuk lehetıségét biztosító) szabadidıs tevékenység kiválasztásában. • Feltárni a tanuló családi, baráti kapcsolatait. • Gondoskodni a tanulótársak mentális egészségének megırzésérıl.
3.4. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítı tevékenység 3.4.1. Célok Az iskolának azon túl, hogy fel kell készítenie a tanulót arra, hogy sikeresen beilleszkedjen a társadalomba és egy szőkebb környezet kultúrájába, célja az is, hogy a gyermek egyedi erısségeire építsen, vegye figyelembe a tanuló egyéni adottságait és oktatási-nevelési eljárásait a diák fejlıdésének legígéretesebb területeire összpontosítsa. A gimnázium egyik kiemelt céljának tekinti a magas szintő mőveltségközvetítı, tehetséggondozó oktatást. A szakiskola, szakközépiskola a tanulók gyakorlati képességeinek a kibontakoztatását segíti elı. A gimnázium beiskolázási mutatói jobbak a szakközépiskolai, szakiskolai területeknél, különös tekintettel a tanulók általános iskolából hozott eredményeire. Iskolánk hitvallása, hogy valamiben mindenki tehetséges. A pedagógus feladata megtalálni ezt a területet és elısegíteni fejlıdését. Az elızıeket bizonyítja az is, hogy diákjaink eredményesen szerepelnek a városi, megyei és országos tanulmányi és egyéb (sport stb.) versenyeken.
3.4.2. Feladatok • •
•
a tanulók képességeinek felderítése, a tehetség felismerése és azonosítása, a pedagógusok szakmai és módszertani felkészültségének folyamatos fejlesztése a tehetséges tanulók oktatásához, neveléséhez szükséges speciális pedagógiai módszerek területén, a tantárgyi struktúrával, a szabadon tervezhetı és választható órák elosztásával, a minıségi bérpótlék-rendszer kínálta lehetıségekkel biztosítani a tanulókkal való egyéni és kiscsoportos foglalkozásokat.
3.4.3. Eszközök, eljárások • •
fakultációs kínálat a gimnáziumi és szakközépiskolai 4 évfolyamos képzés 11-12. évfolyamain, szakkörök, önképzıkörök, énekkar mőködtetése,
15
• • • • •
lehetıségek biztosítása a tehetséges tanulók számára: versenyeztetés, pályázatokon való részvétel segítése, iskolai sportkörök mőködtetése, kulturális rendezvények kínálata: irodalmi, nyelvi, történelmi és természettudományi témájú elıadások, vetélkedık az iskolai könyvtár, számítógépes szaktanterem valamint más iskolai létesítmények, eszközök egyéni vagy csoportos használata, ezek célirányos fejlesztése az új, tevékenységközpontú tanulásszervezési eljárások alkalmazása (differenciált tanulásszervezés, kooperatív tanulási technikák, projektmódszer, témahét).
3.5. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı programok A tanulási kudarcok kezelésére, megelızésére iskolánk különös hangsúlyt helyez. Ennek megfelelıen az alábbi pedagógiai tevékenységeket várjuk el a pedagógusainktól: - Az iskola és a kollégium (a szaktanárok és a kollégiumi nevelık) rendszeres kapcsolattartása. -
Szaktárgyi korrepetálások, az egyéni igényeken alapuló, (az éves munkatervben meghatározott) rendszerszintő, állandó jellegő felzárkóztatás szervezése az iskolában vagy a kollégiumban.
-
Tanulóink tanulási motivációjának folyamatos érdeklıdésalapú ismeretfeldolgozás-szervezés.
-
Tanulási-stratégia fejlesztés, az önálló tanulás képességének a fejlesztése kiscsoportos és egyéni foglalkozásokon. (pl. mentori rendszer)
-
Szövegértés és matematikai kompetenciafejlesztés 9-10. évfolyamon
-
A tanulók egyéni sajátosságain, igényein alapuló személyre szabott motivációs és tanulási stratégiák kialakításához való segítségnyújtás.
-
Új tanulásszervezési eljárások alkalmazása a tanórák nagy arányában: - kooperatív tanulásszervezés, a tanulók együttmőködésére építı tananyagfeldolgozási, tanulási technikák, - az egyéni haladási ütemet segítı differenciált tanulásszervezés, - projektmódszer (rövid 1-3 tanórára kiterjedı tantárgyi projektek, hosszabb, három hetet meghaladó projektek), - témahét.
-
Szakkörök indítása, különös tekintettel a szociális kompetencia fejlesztésére (empátia, egymásra figyelés, együttmőködés, tolerancia, alkalmazkodókészség).
-
A fejlesztı foglalkozások beiktatása a reproduktív és produktív képzelet fejlesztése céljából.
-
Figyelemösszpontosító, emlékezetfejlesztı módszerek alkalmazása.
-
Szükség esetén, intézményen kívüli szakemberek (pl. logopédus) segítségének igénybevétele.
-
Az érintett tanulók rendszeres nyomon követése, mellyel a pedagógiai stratégiánk hatása lemérhetı, szükség esetén változtatható.
16
fenntartása,
fejlesztése,
4. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek és ifjúságvédelmi tevékenységnek két lényeges eleme a prevenció -megelızni a tanulók testi és lelki károsodását, és a korrekció – a bekövetkezett károsodás orvoslása, megszőntetése. A megelızés mindig a legfontosabb feladat, hogy ezt megtehessük ismerni kell a családok helyzetét. Ismerni kell a tanuló kortársi környezetét, osztályközösségben elfoglalt helyét is. A gyermekvédelmi munkában fontos az etikai követelmények betartása. Intézményünkben a gyermek és ifjúságvédelmi tevékenység kiemelt szerepet játszik a HH/HHH, SNI és BTMN tanulók integrált nevelése oktatása eredményessége szempontjából.
4.1. Alapfeladatok Alapfeladat a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlıdésének, személyi, vagyoni és egyéb jogainak biztosítása.
4.1.1. Pontos statisztikai felmérés -
hátrányos helyzető tanulók létszáma, halmozottan hátrányos helyzető tanulók létszáma, veszélyeztetett helyzető tanulók létszáma, (kiemelt odafigyelést igényel!). - SNI tanulók felmérése (az SNI tanulók fejlesztı programját a Helyi tanterv tartalmazza)
4.1.2. Kapcsolattartás intézményen belül Osztályfınök
Gyermekvédelmi felelıs
Iskolavezetés
Szaktanárok
4.1.3. Kapcsolattartás intézményen kívül Gyermekvédelmi felelıs
Gyermekjóléti Szolgálat
Egészségügyi intézmények Rendırség és más hatóságok
Más települések Gyermekjóléti Szolgálatai Nevelési Tanácsadó Családsegítı Központ Gyámhatóság Önkormányzat 17
Egészségügyi intézmények (pl.: ÁNTSZ) Rendırség és más hatóságok
4.1.4. Külön kapcsolattartás a szülıkkel vagy gondviselıkkel A kapcsolattartás elsıdlegesen a gyermekvédelmi felelısre és osztályfınökre hárul.
-
A gyermekvédelmi munkában fokozottan kell figyelni az adott diák pszichológiaiszociológiai sajátosságaira. A felmerülı problémák megoldása a lehetı legoptimálisabb mértékben történjen, maximális diszkrécióval. Családlátogatás (eseti vagy rendszeres), környezettanulmány. Spontán- és/vagy tervezett elbeszélgetés az érintett tanulóval. Szükség esetén kapcsolatfelvétel és tartás a pszichológussal. Különbözı természetbeni és pénzbeli támogatásokhoz való hozzájutás elısegítése. Családtervezési, pszichológiai, nevelési, egészségügyi, mentálhigiénés és káros szenvedélyek megelızését célzó tanácsadás megszervezése. Hivatalos ügyek intézésébe való besegítés.
Kiemelt és maximális odafigyeléssel kezelendı a veszélyeztetett tanulók problémája.
4.2. A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenység Pedagógiai munkánkat nehezítı körülmény a tanulók tanórai hiányzásainak magas száma és ezzel sajnos nagyban összefüggı rendkívül gyenge tanulmányi teljesítmény. Ezeknek okát a nehéz szociális háttérrel magyarázhatjuk, a probléma megoldásával e hátrányból eredı lemaradást kell csökkenteni, segítséget adni reális életcélok kitőzéséhez. Alapelvünk, hogy minden pedagógusnak kötelessége közremőködni a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlıdését veszélyeztetı körülmények megelızésében, feltárásában, megszüntetésében. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs az osztályfınökök segítségével évente regisztrálja a szociálisan hátrányos helyzetben élı tanulókat. Az ı feladatuk a szociálisan hátrányos tanulók kiszőrése, családlátogatások alkalmával felmérik a helyzetet, és ez alapján tesznek szükség esetén javaslatot a megfelelı intézkedésre- pl. gyermekvédelem, szociális segítségnyújtás. A felmérést követıen pedagógiai munkánkban az alábbi tevékenységek kapnak hangsúlyt: Egyénre szabott felzárkóztató illetve tehetséggondozó programok kidolgozása - A szociális hátrányok csökkentésére irányuló projektek megvalósítása - Életpálya-építési kompetenciák, szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztése tanórákon és tanórán kívül -
A Diákönkormányzat, a gyermekvédelmi felelıs, a Diákönkormányzatot segítı tanár irányításával drog- és bőnmegelızési munkát indítunk évente - az osztályfınöki órák, a megyei és országos rendezvények, a pályázati lehetıségek felhasználásával.
-
A HH/HHH tanulók nevelése-oktatása eredményességének javítása szempontjából kiemelten fontos feladatunknak tekintjük a pályaorientációs tevékenységet, melynek során
18
-
különös figyelmet fordítunk a tanulók - munka világa iránti érdeklıdése fejlıdésének a segítésére, - pályamegvalósítás iránti igényük fejlesztésére, - önismeretük, önértékelésük fejlıdésének a segítésére, - munka világa szerepének erısítésére jövıképükben, életcéljaikban. Rendszeres kapcsolatot tartunk az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Kunhegyesi Kirendeltségével.
-
A szociális juttatások, a tankönyvtámogatás rendszerérıl, a hátrányos helyzetőek számára kínálkozó pályázati lehetıségekrıl tájékoztatjuk a tanulókat és szülıket fogadóórákon, családlátogatásokon. Tanulóink között kezdeményezzük és szorgalmazzuk a használt tankönyvek felajánlását, begyőjtését, s így a rászorulók tankönyvhöz juttatását.
-
Az iskola igazgatója állandó kapcsolatot tart a fenntartóval a szociálisan hátrányos tanulók támogatási rendszerének kiegészítése érdekében. A pedagógusok, az osztályfınökök a problémák felderítésében tartoznak állandó felelısséggel.
-
Szoros kapcsolatot tartunk a szakszolgálatokkal, családsegítıkkel, jegyzıkkel a tanulók problémáinak megoldásában.
-
Az iskolai rendezvényeken, osztály- és iskolai kirándulásokon, táborozások alkalmával anyagi lehetıségeinktıl függıen támogatjuk a nehéz helyzetben lévıket, kiemelten a jó és kitőnı eredményt elérı tanulókat.
-
Keressük a pályázati lehetıségeket, ezekrıl tájékoztatjuk tanulóinkat, és segítséget nyújtunk a pályázatok elkészítésében (pl Üdülési csekk, Útravaló…)
4.3. A szülı, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttmőködésének formái, továbbfejlesztésének lehetıségei A gyermekvédelmi törvénynek alapvetı célkitőzése, hogy a gyermek családban nevelkedjen; szüleitıl kapja meg azt a segítséget, amely ahhoz szükséges, hogy iskolába járjon, és ott eredményesen tanuljon. A pedagógus a szülıket és a tanulókat az ıket érintı kérdésekrıl rendszeresen tájékoztatja; a szülıket figyelmezteti, ha gyermekük jogainak megóvása vagy fejlıdésének elısegítése érdekében intézkedéseket tart szükségesnek. A kapcsolattartás állandó keretei a szülıi értekezletek és a szaktanári fogadóórák. Emellett, egyedi esetekben - a probléma jellegétıl függıen - az iskola igazgatója, az osztályfınök ill. a szaktanár és a szülık felveszik a kapcsolatot egymással a gyermek segítése, a probléma megoldása érdekében. A jó osztályfınök-szülı kapcsolat egyik alapvetı feltétele, hogy naprakész információkkal szolgálnak egymásnak a gyermek hiányzásáról, betegségeirıl. A veszélyeztetettség feltárása, megszüntetése és a megelızés együttes, összehangolt tevékenység. Ezért az iskola együttmőködik a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó intézményekkel, személyekkel, szervezetekkel és hatóságokkal. A kollégium és az iskola pedagógusai kapcsolatban vannak egymással, melynek során az egyes tanulók, tanulócsoportok iskolai, kollégiumi problémáit megbeszélhetik, orvosolhatják, összedolgozva a tanulók minél jobb elırehaladása érdekében.
19
A továbbfejlesztés lehetıségét a szülık nagyobb arányú bevonása adja az iskolai életbe, projektekbe, témahetekbe. Tovább kell keresnünk azokkal a szülıkkel is a kapcsolatot, akikkel nagyon nehéz, vagy eddig kilátástalan volt felvenni a kapcsolatot gyermeke elırehaladásának megbeszélése, segítése érdekében. Ezt a feladatot akár nevelési tanácsadás formájában is vállalja iskolánk.
20
5. Az iskola egészségnevelési programja Az iskola a szocializáció kitüntetett színtere, így a mindennapi élet során a rendelkezésre álló módszerekkel elı tudjuk segíteni, hogy az iskola, az élet a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Együttmőködésünkkel pozitív irányba terelhetjük egészség védelmét, az egészség fejlesztést és az eredményes tanulást. Az egészségi állapotot az alábbi négy alapvetı tényezı határozza meg: • Genetikai tényezık • Környezeti tényezık • Életmód • Egészségügyi ellátó rendszer mőködése A fenti tényezık közül érdemi hatást –az iskola fizikai tárgyi és pszichoszociális környezetének alakításával, - az iskola - egészségügyi ellátás minıségére, és az életmódra tudunk gyakorolni.
5.1. Egészségfejlesztési alapelveink Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jól-lét állapota. Az egészség nem passzív állapot, hanem folyamat. Az egészség kiteljesedésére az alábbi négy feltétel teljesülése adja a legnagyobb esélyt: ha az egyén társadalmilag integrálódik (családhoz, iskolai, munkahelyi és más közösséghez tartozik), ha a változó terheléshez alkalmazkodni tud, ha individuális önállóságát megırzi, és végül, ha megteremti az összhangot a biogenetikai, a fizikai, a lelki és a társadalmi lehetıségei között. Az egészség fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi, közösségi és egyéni erıforrásokat, valamint a testi-lelki képességeket hangsúlyozza. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területek közé tartoznak az alábbiak: - önmagunk és egészségi állapotunk ismerete, - az egészséges testtartás, a mozgás fontossága, - az értékek ismerete, - az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe, - a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamata, - a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegırzésben, - a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete, - a tanulás és a tanulás technikái, - az idıvel való gazdálkodás szerepe, - a rizikóvállalás és hatásai, - szenvedélybetegségek elkerülése, - a tanulási környezet kialakítása, - a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentısége.
5.2. Egészségfejlesztési céljaink, feladataink Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer győjtıfogalma, magába foglalja a korszerő egészségnevelés, az elsıdleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztı szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. Az
21
egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák, a WHO meghatározása szerint. 5. 2. 1.Célkitőzésünk: -
-
Olyan fiatalok kibocsátása, akikben erıs a motiváció az egészséges életvitelre, képesek alkalmazkodni a felnıtt társadalom kihívásaihoz, valamint felkészültek a felelısségteljes és önálló életvitelre. Az egészséges életmódra nevelés intézményi szintő kereteinek, feltételeinek biztosítása. A tanulók körében az egészség, mint érték tudatosítása. A tanulók megismertetése az egészségvédelmi technikákkal. Az iskola-egészségügyi ellátás biztosítása a törvényi elıírásoknak megfelelıen.
5. 2. 2Céljaink megvalósítása érdekében feladataink: Az oktató-nevelı munka során – az osztályfınöki órák, a szakmai alapozó tantárgyak keretében – a tudatos felvilágosító-munka és prevenciós tevékenység, Az egészség megvédésére vonatkozó közérthetı de tudományos ismeretek átadása, az egészségvédı lehetıségek sokoldalú bemutatása Motiválni, ösztönözni a tanulókat az egészségvédı magatartás, szabályainak megtartására, az együttmőködési készség minél magasabb szintő kialakítására, Ismereteket adni a betegségek balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megırzésére életvezetési ismeretek átadása, az ilyen irányú készségek fejlesztése, a reális önismeret és konfliktuskezelés elsajátíttatása, Minden tevékenység a tanulók egészséges testi-lelki és szociális fejlıdését szolgálja. Családi életre nevelés. Egészséges környezet igényének kialakítása. az aktív tevékenység és a pihenés szükséges egyensúlyának tudatosítása, Kiemelt feladat a tanulókat a káros függıséghez vezetı szokások kialakulásának megelızésére neveljük Dohányzás visszaszorítása az intézményi drogstratégia kidolgozása, megismertetése a tanulókkal és munkatársakkal, a tanulók fizikai teljesítményének mérése, értékelése, nyomon követése, a testnevelı tanárok, az iskolaorvos, az iskolai védını és az ifjúságvédelmi felelıs együttmőködése a tanulók egészségi állapotának felmérése, nyomon követése érdekében.
5.3. Egészségnevelés Az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetıségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bıvíti az egyén és a környezetében élık egészségének elımozdítása érdekében. A korszerő egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység. 22
Az iskola a családi környezet mellett szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakoroltatására.
5.3.1. Az iskolai egészségnevelési feladatokban közremőködık köre -
az intézményvezetı vagy megbízottja, osztályfınöki munkaközösség tagjai, testnevelık, diákönkormányzatot segítı pedagógus, gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs, szaktanárok, iskolaorvos, védını, szülıi munkaközösség.
5.3.2. Az iskolai egészségnevelési feladatokat segítı kapcsolatok -
Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítık, ÁNTSZ megyei intézetének egészségfejlesztési szakemberei, Rendvédelmi szervek.
5.4. Az egészségnevelés iskolai színterei 5.4.1. Mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló program -
-
Heti két és fél testnevelés óra a közismereti évfolyamokon. Heti két testnevelés óra szakképzı évfolyamokon. Heti három gyógytestnevelés óra. Délutáni sportfoglalkozások szervezése Tanórán kívüli sportági foglalkozások: Torna – leány, fiú – heti 2x1.5 óra Röplabda – leány, fiú – heti 2x1.5 óra Kézilabda – leány, fiú – heti 2x1.5 óra Gyeplabda – fiú – heti 2x1.5 óra Aerobik – leányok -– heti 2x1.5 óra Kispályás labdarúgás – fiú–heti 1x1.5 óra Egyéni foglakozás - erıfejlesztés Egyéb sporttevékenység : Mazsorett –leány – heti 1 óra Versenysport támogatása Egyéni sportolási lehetıségek biztosítása. (konditerem,…) Új sportágak meghonosítás (parkröplabda, gyeplabda…) Tanórák közötti szünetekben mozgáslehetıség biztosítása (ping-pong…)
5.4.2. Egészségnevelési feladatok tanórán o Osztályfınöki órákon (2. számú melléklet – egészségnevelés az osztályfınöki órákon 9-12. évfolyam) o Szociális életvitel o Szaktárgyi órák témafeldolgozásához kapcsolódó egészségnevelés
23
Módszerek - Játékok • Szituációs • Memóriafejlesztı • Kombinációs • Érzékelést fejlesztı • Ráhangolást segítı • Bizalomerısítı • Kapcsolatteremtést segítı • Drámapedagógia • Egészségnevelési témájú tantárgyi projektek.
5.4.3. Egészségnevelési feladatok tanórán kívüli foglalkozásokon Alkalomszerő foglalkozások, programok szervezése o Világnapokhoz kapcsolódó tematikus rendezvények, o Sportnap, o Egészségnapok szervezése, o Téma hét megszervezése, o Egészségfejlesztı projekt megszervezése.
5. 4. 4 Az egészségneveléssel kapcsolatos készség- és képességfejlesztés
A tantestület minden tagja tudatos felvilágosítómunkát végez a tantervi órák keretén belül. Fejlesztendı készségek, képességek: - konfliktuskezelési, problémamegoldó, együttmőködési, kommunikációs készség, valamint érdekérvényesítési és megküzdı képesség. - stresszkezelési technikák elsajátíttatása.
5.4.5. Külsı szakemberek iskolai egészségnevelési tevékenysége -
Iskolaorvos, védını o 9-13 évfolyamos tanulók szőrıvizsgálata o Pályaalkalmasság szőrések 10. évfolyamon o Elıadások Családtervezés, fogamzásgátlás Mell-, és here önvizsgálata Káros szenvedélyek AIDS Elsısegélynyújtás - ÁNTSZ szakemberek - Szerv-bemutató; Káros szenvedélyek - Rendfenntartó szerv o Drog veszélyei o Bőnmegelızési programok
24
5.4.6. Egészségnevelési hónap szervezése o o o o o o
Háromhetet meghaladó egészségnevelési projekt szervezése Könyvtári böngészı Filmvetítések, elıadások, bemutatók (ÁNTSZ, Rendırség, Mentıszolgálat, stb.) Faliújságokon versenyek, híranyagok Osztályok közötti versenyek Vitaminbüfé
5.4.7. Tájékoztató fórumok -
Szülıi értekezlet, szülıcsoport számára szervezett fórum, tájékoztató külsı elıadókkal. Szakmai tanácskozások, fórumok. A tanárok felkészültségét szolgáló elıadások. Kortárssegítı képzés. Személyiségfejlesztı tréningek szervezése meghívott elıadóval. Pozitív önértékelés kialakítása. Büfé, Menza – egészséges táplálkozás bevezetése.
5.5. Az iskola-egészségügyi szolgálat véleménye Az iskola-egészségügyi szolgálat véleményét iskolánk egészségnevelési programjával kapcsolatban a 3. számú melléklet tartalmazza. Feladataink az iskola-egészségügyi ellátás területén: a 9. évfolyamos tanulók szőrıvizsgálata, a 11. évfolyamos tanulók szőrı vizsgálata, a szakképzı évfolyamokra jelentkezı tanulók alkalmassági vizsgálata, igény esetén pályaválasztási tanácsadás, a fenti vizsgálatok adminisztrálása, a tanulókról felfektetett egészségügyi törzslapok naprakész vezetése, felvilágosító elıadások tartása a prevenció és az életvezetési ismeretek témakörébıl, a fokozott gondozást igénylı tanulók rendszeres ellenırzése, az éves statisztikai jelentések elkészítése.
25
6. Az iskola környezeti nevelési programja 6.1 Az iskola és a környezeti nevelés Az iskola jelenleg foglalkozik környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül. A környezeti nevelés az a területe az iskolai életnek, ahol csak nagyon fokozatosan és lépésenként haladunk elıre. A további munkában is szükség van az iskolavezetıség, a tapasztaltabb és a fiatal kollegák együttmőködésére. Osztályfınöki órát, szakórát, táborokban foglalkozásokat, akciókat, iskolanapot szervezünk. Az iskola célkitőzése, hogy elısegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását; a társadalmak fenntartható fejlıdését. A tanulók kapcsolódjanak be a közvetlen környezetük értékeinek megırzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelısség, a környezeti károk megelızésére való törekvés váljék meghatározóvá.
6.2. A környezeti nevelés színterei iskolánkban 6.2.1. Tanórán A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelı környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különbözı interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentıs szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetıségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerő tanításra lehetıség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért.
6.2.2. Tanórán kívüli programokon − A gyerekek olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat. − A helyi környezetvédelmi szervezet akcióiban való részvétel, a környezetvédelem népszerősítése − Városvédelem, városkép szépítése − Évente rendezünk iskolanapot, amelynek témája évrıl – évre változik. Az egész iskola részvételével diákjaink megismerik a közvetlen környezetüket, hagyományainkat, értékeinket. − kézmőves foglalkozások: egy-egy ünnephez kötött, tábori idıben, − osztálykirándulások, természetjárás szervezése
26
6.3. Módszerek A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. •
Játékok
•
Kreatív tevékenységek
•
Kooperatív tanulási technikák
•
Környezetvédelmi projektek
6.3.1. Környezettudatos nevelés − Az iskolaudvar és tantermek tisztántartása, díszítése − Esztétikus tanulói környezet kialakítása (pl. növények) − Kulturált közösségi terek berendezése: Büfé – székek, asztalok, étkezési kultúra fejlesztése − Az iskolabüfé - egészséges ételkínálat (gyümölcs, saláták...)
6.4. Erıforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevıi egymással, valamint külsı intézményekkel, szervezetekkel munkakapcsolatot, együttmőködést alakítsanak ki. A résztvevık és a közöttük kialakuló együttmőködés egyben környezeti nevelési munkánk erıforrása is. Az iskolának a következı tanévben – az alábbiakat figyelembe véve – ki kell dolgoznia részletesen is az iskolán belüli és kívüli kapcsolatrendszerét.
6.4.1. Iskolán belüli együttmőködés Tanárok Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékő legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttmőködését. Diákok Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedı feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklıdı és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak. Tanárok és diákok
27
A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Tanárok és szülık Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülıi ház és az iskola harmonikus együttmőködése. Fontos, hogy a szülık megerısítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók.
6.4.2. Iskolán kívüli együttmőködés Fenntartó Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttmőködés a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehetı legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelezı támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat. Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különbözı intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedıen fontosak a múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elı. Iskolai tanulmányai során, minden tanulónak legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson részt kell vennie. Az adott intézménnyel a kapcsolatot a munkaközösségek egy megbízott tanára tartja. Civil szervezetek A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. Tantestületünk több tagja rendszeresen részt vesz elıadásaikon, továbbképzéseiken. Hivatalos szervek A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenırzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelıen mőködik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. Iskolai büfé Diákjaink délelıtti étkezésének egyik meghatározó tényezıje az iskolai büfé kínálata. Fontos, hogy továbbra is megırizzük ezt a helyzetet, hogy a büfé nem egy nagyvállalat része, hanem egy, az iskolánkra szabottan mőködı önálló egység. Kívánatos, hogy bıvüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék- és gyümölcskínálat. Újra idıszerővé vált annak felmérése, hogy az egészséges táplálkozás érdekében mi legyen a büfé kínálata. A tanulók és a tanárok körében ezt az iskolai diákönkormányzat, a szülık közt az iskola szülıi munkaközössége végzi el. Az eredmény ismeretében az iskolavezetés megbeszélést folytat a büfé mőködtetıjével.
28
Az iskola mőködése környezeti nevelési szempontból: A környezeti nevelés területén csak apró lépésekkel lehet elıre haladni, ezért szükséges, hogy az iskola minden dolgozója és tanulója magáénak tekintse ezt a programot, és a lehetıségeikhez mérten aktívan vegyen részt a megvalósításban. A környezeti nevelés területén adódó feladatok megvalósításához következetes, kitartó munkára és egységes nevelési módszerekre van szükség.
7. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzéke Az oktatási intézményekre vonatkozó kötelezı eszközöket és felszereléseket a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú melléklete tartalmazza (JEGYZÉK a nevelési-oktatási intézmények kötelezı (minimális) eszközeirıl és felszerelésérıl). Intézményünk a meglévı eszközeit és felszereléseit a 2001. évben összehasonlította a jegyzék által megfogalmazott követelményekkel, a hiányosságokat a fenntartó önkormányzat felé jelezte. A hiányzó eszközök beszerzésére éves bontású ütemezés készült. Az eszközbeszerzések folyamatban vannak, az idıarányos teljesítés megfelel az ütemezésnek. A TÁMOP-3.1.4-08/2 „Kompetencia alapú oktatás, egyenlı hozzáférés – Innovatív intézményekben” pályázat keretében beszerzett digitális tananyagok listája:
Szakiskolai feladatellátási hely Matematika: Algebra 6. oszt. Algebra 7-12. oszt Függvények 7-12. oszt Középiskolai matematika kalauz 1-2 csomag i-Doctum Interaktív tananyag-Matematika II. évad Matematika felvételi-érettségi Repeta
CD CD CD PC-CD PC CD
1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db
CD 7 CD CD CD CD CD CD CD
1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db
Szövegértés-szövegalkotás: Hangoskönyv csomag II. Hangoskönyv csomag V. Hangoskönyv csomag VI. Hangoskönyv csomag X. Hangoskönyv csomag XV. Hangoskönyv csomag XX.. Interaktív-irodalom i-Doctum interaktív tananyag történelem
29
Természetismeret: A Föld állatai Világunk titkai A természet csodái A technika történet jelentısebb magyar személyiségei Bálnák és delfinek Múmiák + Emberi test Bolygók és az őrkutatás Kozmosz sorozat I.II.III. A Föld Gyógynövények, illóolajok Öveges professzor SI mértékegységek
CD 20 DVD 20 DVD CD DVD CD DVD DVD 2 DVD DVD 4 DVD 2 DVD
1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db 1 db
fólia
1 db
DVD DVD DVD faliképek
1 db 1 db 1 db 10 db
Német: Visuell német nyelvoktató fólia mappa Több tantárgyhoz kapcsolódó: Szülés Tájak és ételek Magyarországon Értelmezı szótár csomag Kommunikációs képsorozat Informatikai eszközök: Fujitsu laptop 1 GB pendrive Nyomtató
8 db 8 db 1 db
Középiskolai feladatellátási hely 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.
Adózás- minıségbiztosítás CD Számítástechnika programok CD Digitális iskolai magyar nyelv- és irodalom sorozat II. 4 CD Digitális Világirodalom CD Festmények enciklopédiája I-II. CD Renoir, Bruegel Tarka képzelet I. CD Rousseau, Gulácsy álmai. Tarka képzelet II. CD Magyar történelmi filmcsomag I. 5 DVD Magyar történelmi filmcsomag II. 2 DVD Shakespeare mővek csomag 3 DVD Katona József Színház győjtemény I. 5 DVD Katona József Színház győjtemény II. 5 DVD A sötét középkor – Tanári óravezetı CD-ROM Digitális iskolai történelem I. 4 CD i-Doctum Interaktív tananyag –Fizika/Mechanika 30
16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.
i-Doctum Kémia: Anyagszerkezet – Interaktív tananyag i-Doctum Interaktív tananyag – Matematika i-Doctum interaktív tananyag – Történelem i-Doctum Interaktív tananyag – Matematika (II. évad) i-Doctum Interaktív programmodul II. évad – Kémia Informatikai feladatlapok A sötét középkor DVD
31
Legitimációs záradék Az Intézmény módosított Pedagógiai Programját a nevelıtestület 2010.08. 31-i értekezletén elfogadta. Az Intézmény módosított Pedagógiai Programját a fenntartó 2010. 08. 30-án jóváhagyta.
32
Mellékletek 1. számú melléklet: Osztályfınöki órákon feldolgozásra ajánlott témakörök és segédletek 2. számú melléklet: egészségnevelés az osztályfınöki órákon 9-12. évfolyam 3. számú melléklet: az iskola-egészségügyi szolgálat véleménye 4. számú melléklet: Jogszabályi háttér 5. számú melléklet: Az iskola informatikai stratégiája. 6. számú melléklet: Iskolai Integrációs Keretprogram.
33
4. számú melléklet a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Nagy László Szakképzı Iskola, Gimnázium és Kollégium Nevelési Programjához: A Nevelési Program elkészítésének a jogszabályi háttére A 2008. január 01-tıl hatályos, módosított 79/1993. közoktatási törvény szerint szerint a pedagógiai program elkészítésekor iskolánkra az alábbi elıírások vonatkoznak. 48. § (1) Az iskola pedagógiai programja meghatározza: a) az iskola nevelési programját, ennek keretén belül – az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait, – a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, – a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, – a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenységet, – a tehetség, képesség kibontakoztatását segítı tevékenységet, – a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, – a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı programot, – a szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenységet, – a pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzékét, – a szülı, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttmőködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetıségeit, … (3) Az iskola nevelési programjának részeként el kell készíteni az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programját. Az iskolai egészségnevelési programnak tartalmaznia kell az egészségfejlesztéssel összefüggı iskolai feladatokat, beleértve a mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló programot is. Az iskolai egészségnevelési program elkészítéséhez be kell szerezni az iskolaegészségügyi szolgálat véleményét. … Az iskolai egészségnevelés törvényi háttére Az alábbiakban felsoroljuk azokat a jogszabályokat, amelyek az iskola és az egészségvédelem, egészségfejlesztés szoros kapcsolatára utalnak, továbbá különbözı feladatokat szabnak az oktatási és az egészségügyi ágazat számára. 1. A 2003. évi LXI. törvénnyel módosított 1993. évi LXXIX. törvény a Közoktatásról 48. § (3) bek. 2. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet. 3. A 96/2000. (XII. 11.) országgyőlési határozattal kiadott „Nemzeti stratégia a kábítószerfogyasztás visszaszorítására.” 4. A 1036/2003. (VI. 12.) Kormányhatározat a 96/2000. Országgyőlési határozat rövid és középtávú céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról. 5. A 46/2003. számú (IV. 16.) Országgyőlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról.
34
6. A nemdohányzók védelmérıl és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény. 7. Az egészségügyrıl szóló 1997. évi CLIV. törvény 38. § (1) és (2) bekezdés. 8. Az iskolaegészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet 2. és 3. számú melléklete. 9. A kötelezı egészségbiztosítás keretében igénybe vehetı betegségek megelızését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szőrıvizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet. 10. A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény. 11. 48/2003. OM rendelet: Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési program készítése 12. 28/2000. (IX.21.) OM rendelet szerint: „Az iskola helyi tantervében osztályfınöki nevelı és oktató munkához kapcsolódóan az egészséges életre nevelés illetve egészségvédelmet szolgáló tantárgyat kell beépíteni.” Idıkeret 9-12. évf. Az Európai Unió küldetési célja között a GLOBÁLIS EGÉSZSÉG ELÉRÉSÉNEK A TÁMOGATÁSA szerepel, ahol kiemelt hangsúlyt kap többek között - az egészség pártolása - a tudás fejlesztése Az iskolai egészségnevelési program elkészítéséhez be kell szerezni az iskolaegészségügyi szolgálat véleményét. /Kt. 48.§ (3)/ 19/2002. (V.8.) OM rendelet a közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti-mőszaki követelményeirıl 12/2004. (VI.13.) OM rendelet a közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti-mőszaki követelményeirıl szóló 19/2002. (V.8.) OM rendelet módosításáról
35
